SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szervezeti és Működési Szabályzat

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011.


ALGYŐI FEHÉR IGNÁC ÁLTALÁNOS ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A közoktatási törvény 39. § (1) bekezdésében és 40. § (2) bekezdéseiben foglalt felhatalmazás alapján az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola (6750 Algyő, Sport u. 5. OM azonosító: 029652, az alapító és fenntartó neve, székhelye: Algyő Nagyközség Önkormányzata 6750 Algyő, Kastélykert u. 40.) nevelőtestülete a következő szervezeti és működési szabályzatot fogadja el: A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre [a közoktatási törvény 40. § (1) bekezdéséhez és az R. 4. § (1) bekezdésének r) pontjához] 1. A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.), a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: R.), az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b) a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. 2. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése

3. Az intézmény hatályos alapító okiratát Algyő Nagyközség Képviselő-testülete a 184/2011. (V.25.) Kt. számú határozatával fogadta el. 4. Alapító okirata szerint az intézmény állami feladatként ellátott alaptevékenysége: 184/2011. (V.25.) Kt. határozat 2. sz. melléklete Algyői Általános Iskola Alapító Okirata (módosításokkal egységes szerkezetben)

Az intézmény neve: Rövid neve: OM azonosító:

Algyői Fehér Ignác Általános Iskola 029652

Az intézmény székhelye: Telephelye(i):

6750 Algyő, Sport u. 5.

Az intézmény alapító szerve: Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete Az intézmény alapító szerve szerinti besorolása: Helyi önkormányzati költségvetési szerv Az alapítás dátuma:

1998. május 21.

2


Közvetlen jogelőd:

-

Az intézmény irányító szerve: Címe: Fenntartója: Címe: Jogállása: Az intézmény típusa: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Gazdálkodási feladatokat ellátó önállóan gazdálkodó szerve: Létrehozásáról rendelkező határozat: Tevékenységének jellege szerinti besorolása: Közszolgáltató szerv fajtája: Működési kör: Jogszabályban meghatározott közfeladata: Tevékenységei: Alaptevékenysége: Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai:

Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 6750 Algyő, Kastélykert u. 40. Algyő Nagyközség Önkormányzata 6750 Algyő, Kastélykert u. 40. Önálló jogi személyiségű költségvetési szerv Általános Iskola Önállóan működő költségvetési szerv.

Algyő Nagyközség Polgármesteri Hivatala 67/1998.(V.21.) Kt. Közszolgáltató költségvetési szerv Közintézmény Algyő Nagyközség teljes közigazgatási területe. Alapfokú nevelés, oktatás 1. Az intézmény feladata az általános műveltséget megalapozó alapfokú nevelés és oktatás, az alapfokú iskolai végzettség megszerzése, a képviselőtestület által jóváhagyott az „Algyő Általános Iskola Pedagógiai Programja” (1. sz. melléklet) alapján. 2. Az itt folyó nevelés, oktatás megalapozza, hogy a tanuló az érdeklődésének, képességének és tehetségének megfelelő középfokú oktatásban folytassa tanulmányait. 3. Az intézmény alaptevékenységként az alábbi tevékenységeket látja el: törvényben, Pedagógiai Programjában, valamint a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott feladatai ellátásának keretei között felelős a tanulók tehetségéhez, képességéhez, pályairányultságához igazodó pedagógiai feltételrendszer fejlesztéséért, a tankötelezettség teljesítéséért, a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösségek kialakításáért és fejlődéséért. Az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódóan az alábbi, valamint a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott kisegítő és kiegészítő tevékenységeket látja el: -

beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézséggel küzdő gyermekek nevelése, oktatása, fejlesztése, rehabilitációs célú foglalkoztatása. A többi gyermekkel együtt foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése, oktatása, fejlesztése, különleges egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs gondozás keretében történő ellátása az alábbi típusokra vonatkozóan: o Testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan

3


fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd A két ponton belül különösen az alábbi fogyatékossági típusok esetében: o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő:  érzékszervi (enyhe fokban hallássérült – nagyothalló, enyhe fokban látássérült, a szaglás, az íz érzés elvesztése, vagy gyengülése, a tapintás modalitásainak károsodása következtében) fogyatékos  tanulásban akadályozott, enyhe fokú értelmi fogyatékos  beszédfogyatékos  pervazív fejlődési zavarú autista – enyhe autisztikus spektrumzavar  pszichés fejlődési zavarok: diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő:  A pszichés fejlődés zavarai:  A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia  A beszéd és a nyelv jellegzetes fejlődési zavarai  Az iskolai teljesítmények jellegzetes zavarai  A motoros funkció specifikus/meghatározott fejlődési zavarai  Kevert specifikus fejlődési zavarok  A pszichológiai fejlődés egyéb, vagy nem meghatározott zavarai  Az aktivitásszabályozás és a figyelem zavarai:  Hiperkinetkius zavarok (pl. hiperaktivitás, figyelemzavar)  Magatartási zavarok  A magatartás és az érzelmek kevert zavarai  Gyermekkorban kezdődő emocionális zavarok  Tic  A viselkedés és az érzelmi élet egyéb zavarai -

A többi gyermekkel együtt foglalkoztatott – a szociális-gazdasági státuszból, a lakóhelyéből, a családi hétteréből, a kisebbséghez való

4


-

tartozásából, a bevándorló családjából fakadóan a rászoruló gyerekek esélyegyenlőségét szolgáló képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítése a nappali rendszerű oktatásban a 11/1994. (VI.8.) MKM Rendelet 39/D § és 39/E § szerint. Ingatlankezelés Étkeztetés Napközi

4. Az iskola a tanulói részére napközis ellátást és intézményi étkeztetést biztosít. 852010 Alapfokú oktatás

Szakágazati besorolása: Szakfeladatai 2010. január 1től:

Vállalkozási tevékenysége:

852000-1 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852011-1 Általános Iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852021-1 Általános Iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8.évfolyam) 855911-1 Általános Iskolai napközi otthoni nevelés 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 852012-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) 852022-1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) 856099-1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 562917-1 Munkahelyi étkeztetés 682002-1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Vállalkozási tevékenységet nem folytat.

Jogi személyiségű szervezeti egység adatai: Az intézmény vezetője:

A közoktatási és a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt előírásoknak megfelelő intézményvezető

Az intézményvezető Az intézményvezetőt nyilvános pályázat útján, a Képviselő-testület nevezi kinevezési rendje: ki a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 10. § (1) bekezdése, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 23. §, ill. 138/1992 (X.8.) Korm. rend. előírásai szerint. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyai:

Közalkalmazotti jogviszony, amelyre a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései az irányadók. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszony, amelyre a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezései az irányadók, valamint megbízási jogviszony, amelyre a Ptk. rendelkezései az irányadók.

5


Tagozat(ok) megnevezése: Évfolyamok száma:

8

Felvehető maximális gyermek, tanulólétszám: 480 fő Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyona: A törzsvagyon részét képező épülete (Algyő, Hrsz.: 1771/92) összes berendezési, felszerelési tárgyaival, leltár szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog:

Algyő Nagyközség Önkormányzat vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól alkotott hatályos önkormányzati rendeletben foglaltak szerint

Jelen alapító okirat az Algyő Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 184/2011. (V.25.) Kt. határozat 1. sz. mellékletében foglalt módosítással egységes szerkezetbe foglalva. Záradék: Jelen alapító okirat módosítás 2011. július 1. napjával lép hatályba.

5. Az intézmény alaptevékenységét a szervezeti és működési szabályzat 1. pontjának a) alpontjában felsorolt jogszabályok, valamint a fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a fogyatékos tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve kiadásáról szóló 23/1997. (VI. 4.) MKM rendelet (kifutórendszerben) és a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet, a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet, továbbá az oktatási miniszter által a hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítéséhez kiadott pedagógiai rendszer alapján folytatja. Az alapfeladatok ellátásának forrása a fenntartó által biztosított éves költségvetés. 6. Az intézmény alaptevékenységén belüli kisegítő, kiegészítő tevékenységként – az Ámr. rendelkezései alapján – végzi az alaptevékenysége feltételeként rendelkezésre álló, és e célra csak részben lekötött személyi és anyagi kapacitások – nem vállalkozási tevékenység körébe tartozó, nem nyereségszerzés céljából végzett – hasznosítását. A tevékenység ellátásának forrása az e tevékenységből származó saját bevétel. 7. Vállalkozási tevékenységet az intézmény nem folytat. 8. Az intézmény székhelye: 6750 Algyő, Sport u. 5. 9. Az intézmény szervezeti felépítése:

6


IGAZGATÓ Fejlesztő pedagógus

Igazgató helyettes

Könyvtáros

Humán munkaközösség vez. Természettudományi mkv. Zöld munkacsoport vez. Osztályfőnöki munkaközösség v. Alsós munkaközösség vez. Napközis munkaközösség vez.

Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős P E D A G Ó G U S O K

DÖK vezető

Iskolatitkár

Gazdasági ügyintéző

Rendszergazda

Konyhalány

Portás

10. Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, önállóan működő és az előirányzatok feletti rendelkezés szempontjából részjogkörű szerv, melynek pénzügyi-gazdasági feladatait látja el. 11. Az intézmény költségvetésének végrehajtására szolgáló számlaszám: 12067008-00190442-00100003 törzskönyvi azonosító szám: 726973 12. Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési rendeletében, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló rendeletében határozza meg. 7


13. A feladatellátásnak a költségvetési szerv kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító feltétel- és követelményrendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárást és dokumentumai tartalmát az önállóan gazdálkodó és részben önállóan gazdálkodó intézmény egymás közötti munkamegosztási és felelősségvállalási rendjének szabályozása tárgyában létrejött és a fenntartó által jóváhagyott megállapodás tartalmazza. 14. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait Szeged Kistérség és Gazdaságfejlesztési és Szolgáltató Közhasznú Társaság ellenőrzési szervezete látja el. 15. A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát a 2. sz. melléklet, a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében a 3. sz. melléklet (FEUVE) tartalmazza. 16. AZ INTÉZMÉNY KÉPVISELETE Az intézményt az igazgató képviseli. A kiadmányozás joga az igazgatót illeti meg, amelyet az iratkezelési szabályzatban meghatározott módon átruházhat. 17. AZ INTÉZMÉNY BÉLYEGZŐI ÉS HASZNÁLATA Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Algyő Nagyközség Önkormányzata Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Tel.: 62/517 192 6750 Algyő, Sport u. 5.

Algyő Nagyközség Önkormányzata Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Tel.: 62/517 192 6750 Algyő, Sport u. 5. OM azonosító: 029652

Algyő Nagyközség Önkormányzata Algyői Fehér Ignác Általános Iskola Tel.: 62/517 192 6750 Algyő, Sport u. 5. Adószám: 15726975-2-06

8


Az intézményi bélyegzők használatára a következő dolgozók jogosultak: a) igazgató b) igazgatóhelyettes c) iskolatitkár d) gazdasági ügyintéző 18. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg. Az intézmény egyéb alkalmazottainak munkaköri leírását jogszabályban és a szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések alapján az intézményvezető határozza meg. Az intézményvezető helyettese az igazgatóhelyettes, aki az e szabályzatban megállapított munkamegosztás és helyettesítési rend szerint látja el vezetői feladataikat. 19. PEDAGÓGUS-MUNKAKÖRÖK Az intézmény pedagógusai munkájukat a közoktatási törvényben, az intézmény pedagógiai programjában, e szabályzatban, a házirendben, valamint a munkaköri leírásukban foglalt rendelkezések szerint végzik. A pedagógus kötelező óráját az iskolában a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás), napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A pedagógus az óraközi szünetben a tanulók felügyeletével, a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatokat látja el. A teljes rendes munkaidő tanítási órákkal le nem kötött részében munkaköri feladatként – a munkaköri leírásban foglaltak szerint vagy a munkáltató utasítása alapján – ellátja a nevelő és oktató munkával összefüggő egyéb feladatokat, így különösen: felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra, előkészíti azokat, értékeli a gyermekek, tanulók teljesítményét, elvégzi a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységeket, részt vesz a nevelőtestület munkájában, a hátrányos helyzetű tanulók és a tehetséges tanulók felkészülésének segítésében, az iskola kulturális és sportéletének, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezésében, az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozások /Kt. 53. § (2) bekezdés e) pontja/ megtartásában, a gyermekek, tanulók felügyeletének ellátásában, a diákmozgalom segítésével, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtásában, az intézményi dokumentumok készítésében.

20. NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNÁT KÖZVETLENÜL SEGÍTŐ MUNKAKÖRÖK A gazdasági alkalmazottak kivételével a nem pedagógus alkalmazottak feladat- és munkakörét – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az intézményvezető az alkalmazott munkaköri leírásában határozza meg. A könyvtáros asszisztens: A könyvtár állományának gyarapítása. A beszerzett könyvek, felvételek állományba vétele, az állomány védelme. Szolgáltatásai: kölcsönzés, könyvtári foglalkozások tartása, ajánlójegyzék készítése évfordulós események, nevelési értekezlet stb. megtartásához. Tankönyvrendelés, ingyenes tankönyvek ügyintézésének segítése. Munkavégzés feltétele: könyvtáros asszisztens vagy könyvtár-informatikus felsőfokú végzettség

9


EGYÉB MUNKAKÖRÖK Iskolatitkár: A hivatali adminisztráció ellátása: intézményi levelezés, iktatás elvégzése, figyelemmel kíséri a határidős jelentési kötelezettségek teljesítését. Biztosítja a szükséges tanügyi nyomtatványokat. Nyilvántartja a tanulók, pedagógusok adatait, a szigorú számadású nyomtatványokat. Vezeti a tanulónyilvántartást. Diákigazolványok, pedagógus igazolványok, utazási igazolvány ügyintézése, nyilvántartása. A hivatalos iratok, dokumentumok rendezett, rendszerezett tárolása. Iskolalátogatási igazolás, bizonyítvány másodlat ügyintézése. Munkavégzés feltétele: középfokú irodavezető képzettség Rendszergazda: Kezeli és nyilvántartja a munkaköréhez kapcsolódó audiovizuális eszközöket, szoftvereket, őrzi ezek dokumentációját, segíti az eszközök rendeltetésszerű használatát, szervezi a gépek szervízelését, elhárítja az esetleges hibákat. Technikai segítséget nyújt az iskolarádió működéséhez. Hangosítja az iskolai rendezvényeket, biztosítja azok műszaki feltételeit. Hang-videó és DVD felvételeket készít, archiválja azokat. Működteti az iskola számítógép és szoftverhálózatát, felügyeli és működteti a géptermeket és a gépparkot, segítséget nyújt az eszközök, programok használatához. Munkavégzés feltétele: felsőfokú számítástechnikai képzettség Konyhalány: Az iskolai étkeztetéssel kapcsolatos feladatokat ellátja: háromszori étkezés lebonyolítása, mosogatás. A HACCP előírásait betartja és az ehhez kapcsolódó dokumentációt, valamint a törési naplót naprakészen vezeti. A konyhai eszközöket rendeltetésszerűen használja, meghibásodását, hiányát jelzi. Munkavégzés feltétele: gyorsétkeztetési eladó, közegészségügyi élelmiszer-higiéniai, minőségügyi és HACCP tanfolyam. 21. A GAZDASÁGI ALKALMAZOTTAK feladatait a munkaköri leírásuk határozza meg. Az iskolában a következő gazdasági munkakörökben dolgoznak alkalmazottak: a) Gazdasági ügyintéző Tervszerű és gondos gazdálkodással biztosítja az intézmény működésének feltételeit, az elszámolást az előírt bizonylatokkal határidőre a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Csoportja felé benyújtja. Az igazgató koncepciója alapján elkészíti a költségvetést, rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a költségek alakulásáról, elkészíti a költségvetési beszámolót. Vezeti a személyzeti, munkaügyi nyilvántartásokat, adatot szolgáltat a statisztikák elkészítéséhez. Terembérleti szerződések megkötésének előkészítése az intézményvezetővel való egyeztetés alapján, a kiszámlázás ügyintézése. Pályázatok, erdei iskola, kirándulások elszámolása. Az étkezési díjakat beszedi, az étkezéssel kapcsolatos ügyviteli teendőket ellátja. Ellátja a HACCP munkacsoport vezetői feladatait. Az iskola működéséhez szükséges anyagokat, eszközök beszerzi, pótolja. Munkavégzés feltétele: mérlegképes könyvelői végzettség, vagy szakirányú főiskolai végzettség b) Egyéb műszaki ügyintéző: Portás – Gondnok Havi beosztása alapján portás teendőket lát el. Az iskola működésének segítése: a tevékenységekhez szükséges anyagok, eszközök beszerzése, pótlása, karbantartása, javítások szervezése, a felújítási munkálatok figyelemmel kísérése. Biztosítja a helyiségek használatát a bérlők számára, közreműködik az intézményi rendezvények feltételeinek megteremtésében. 10


Technikai segítséget nyújt az iskolarádió működéséhez. Hangosítja az iskolai rendezvényeket, biztosítja azok műszaki feltételeit. Nyilvántartja a tűz- villám és érintésvédelemmel kapcsolatos dokumentációkat. Az elektromos szekrényeket havonként ellenőrzi, és erről jegyzőkönyvet vezet. Az épület energiafelhasználását ellenőrzi és nyilvántartja. Figyelemmel kíséri az iskola műszaki berendezéseinek működését. Tűzjelző, füst és szellőztető valamint a riasztó rendszereket felügyeli. Portás Nyitja, zárja az iskolát, kezeli a biztonsági berendezést. Közreműködik a vagyonvédelemben, az iskola rendjének, biztonságának, a dolgozók személyi tulajdona elleni bűncselekmény megakadályozásában. Eligazítja az iskolába érkező külső személyeket, ellátja a telefonszolgálatot.

Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, szakmai testületek

22. Az intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. 23. Az intézmény élén az igazgató áll, az intézményvezetés tagjai az igazgató és helyettese, valamint a szakmai munkaközösségek vezetői és a diákönkormányzatot segítő tanár. Az igazgatóhelyettes tevékenységét az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látja el. 24. Az igazgató felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és diákok képviselőivel és a diákmozgalmakkal való együttműködésért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe. 25. A szakmai munkaközösségek vezetői az e szabályzatban és a munkaköri leírásukban foglaltak szerint segítik a nevelő-oktató munka tervezését, szervezését, és ellenőrzését, részt vesznek a kibővített iskolavezetés értekezletein. A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek 26. Az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve a nevelőtestület, amely a közoktatási törvényben és más jogszabályban meghatározott ügyekben döntési vagy véleményezési jogot gyakorol. A nevelőtestületi értekezletek napirendje szerint az egyetértési jogot gyakorlók – szülői közösség, diákönkormányzat – képviselőit meg kell hívni. A nevelőtestület értekezleteit az intézményvezető vezeti. 27. Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a) az általános iskola pedagógusai; b) a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottak. 28. A nevelőtestület döntésének, javaslatának és véleményének meghozatala illetőleg kialakítása előtt beszerzi az illetékes munkaközösség véleményét. A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: 11


a) A tanévnyitó, a félévi és a tanév végi, valamint az évközi nevelőtestületi értekezletek időpontját a tanév rendjéhez igazodva a nevelőtestület éves munkatervben határozza meg. b) Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet az igazgató hívhat össze. Az igazgató a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet tanítási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. 29. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. 30. A nevelőtestület – ha jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban. 31. A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten – ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, – a szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. 32. A nevelőtestületi értekezleten jelenléti ívet, az értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti. A jegyzőkönyvet az értekezletet követő egy munkanapot követően kell elkészíteni, s azt az igazgató, a jegyzőkönyvvezető és a két hitelesítő írja alá. A nevelőtestületi értekezletről (igazoltan vagy igazolatlanul) távol lévő nevelőtestületi tag az értekezletről készült jegyzőkönyv aláírásával (dátum + aláírás) igazolja az értekezleten hozott döntések (határozatok) tudomásul vételét. 33. Alkalmazotti értekezletet kell tartani abban az esetben, ha jogszabály valamely kérdés eldöntésére a nevelőtestület helyett az intézmény alkalmazotti közösségét hatalmazza fel. Az alkalmazotti értekezletre – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. 34. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezését, szervezését és ellenőrzését szakmai, módszertani kérdésekben az intézmény pedagógusaiból létrehozott szakmai munkaközösségek segítik. A szakmai munkaközösség dönt saját működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról. A munkaközösségek joga, illetve feladatai különösen, hogy - javaslatot tegyenek speciális képzési irányok megválasztására, valamint a költségvetés szakmai előirányzatának felhasználására; - segítsék a pályakezdő pedagógusok szakmai munkáját; - törekedjenek az egységes intézményi követelményrendszer összehangolására és alkalmazására; - végezzenek tantárgyi és nevelési eredményvizsgálatokat; - a tanulók részére írjanak ki a tanulmányaikhoz kapcsolódó pályázatokat, szervezzenek tanulmányi versenyeket; - a javító- és osztályozó vizsgák lebonyolításában a vizsgák feladatainak meghatározásával, valamint a vizsgabizottság tagjaiként vegyenek részt. 35. Az intézményben a következő szakmai munkaközösségek működnek: a) első-negyedik évfolyamon tanítók munkaközössége: tagja minden tanító; b) osztályfőnökök munkaközössége: tagja minden ötödik-nyolcadik évfolyamú osztály osztályfőnöke; c) humán tantárgyakat tanító szaktanárok munkaközössége: tagjai a magyar nyelv és irodalom, az idegen nyelv, a történelem, a rajz, az ének-zene tantárgyakat tanító szaktanárok; d) természettudományi tantárgyakat tanítók munkaközössége: tagjai a matematika, fizika, kémia, földrajz, biológia, technika, számítástechnika, testnevelés tantárgyakat tanító szaktanárok; e) napközis pedagógusok munkaközösség: tagja minden napközis pedagógus;

12


zöld munkacsoport: tagja minden munkaközösség, technikai dolgozók, pedagógus munkát segítők képviselői. 36. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek javaslata alapján az intézményvezető bízza meg egy tanévre. A munkaközösségek vezetői felelősek a tervezéshez, szervezéshez és ellenőrzéshez nyújtott szakmai, módszertani támogatás szakszerűségéért. A munkaközösség-vezetők jogai, illetve feladatai különösen, hogy - az intézményvezetés értekezletein képviseljék a munkaközösség szakmai álláspontjait (az állásfoglalásaik, javaslataik kinyilvánítása előtt kötelesek meghallgatni a munkaközösség tagjainak véleményét), ezen túlmenően tájékoztassák a munkaközösség tagjait az intézményvezetés értekezletén hozott döntésekről, határozatokról; - a munkaközösségek tagjainak tanmeneteit, munkaterveit, munkaprogramját jóváhagyásra terjesszék fel az igazgatónak; - tegyenek javaslatot az iskola tantárgyfelosztására, a szakmai továbbképzésekre, a tanártovábbképzéssel és a pedagógus szakvizsgával kapcsolatos beiskolázási terv elkészítéséhez; - a munkaközösségek tagjainak munkáját szakmai szempontok alapján ellenőrizzék és értékeljék, szükséges esetben kezdeményezzék az iskolaigazgató szakmai vagy munkáltatói intézkedéseit; - a munkaközösségek tevékenységéről nevelőtestületi értekezleten adjanak számot. f)

A működés rendje, nyitva tartás

37. Az iskola szorgalmi időben 06 órától 22-ig tart nyitva. A gyermekeket, tanulókat (nyitva tartás): 7 órától 17 óráig fogadja. Szorgalmi időn kívül a nyitva tartást az iskola feladat ellátási igényének megfelelően az igazgató határozza meg és az iskola hirdetőjén teszi közzé. 38. Indokolt esetben az igazgató ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon zárva kell tartani. Rendezvények esetén a nyitva tartásra, valamint a szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Ha bármilyen rendezvény, elfoglaltság esetén az iskola nyitva tartása eltérne a szokásostól, azt legalább három nappal előbb jelezni kell az igazgatónak, az ő jóváhagyásával a nyitva tartásról az iskola portása gondoskodik. 39. Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét az igazgató állapítja meg, és azt a munkaköri leírás rögzíti. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettes állapítja meg, az igazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások), valamint az oktatott csoportok elcserélését az igazgató engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés előtt 15 perccel a munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az igazgató állapítja meg. Az alkalmazottaknak a munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell az igazgatót vagy helyetteseit. 40. A rendes munkaidő hétfőtől péntekig tart. Az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóinak heti munkaideje 40 óra. A napi munkaidőn belül a munkáltató harminc perc fizetett ebédidőt biztosít, ha a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidő eléri a hat órát. A pedagógusok napi munkaidőbeosztása általában 800 órától 1600 óráig tart, az ettől eltérő munkabeosztást a tanév munkarendje, tantárgyfelosztása és óra-, munkarendje határozza meg. 13


A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak napi munkaidő-beosztását az igazgató állapítja meg. A közalkalmazott köteles haladéktalanul értesíteni a munkáltatót, illetve a munkahely bármely vezetőjét, ha a munkahelyen történő megjelenése akadályba ütközik. A közalkalmazott a további munkavégzésre irányuló jogviszonyt előzetesen köteles írásban bejelenteni a munkáltatónak, aki a további jogviszony létesítését összeférhetetlenség esetén megtilthatja. [összeférhetetlen az is, ha a pedagógus saját tanítványát ellenszolgáltatásért korrepetálja]. A munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amelyben a közalkalmazott munkaideje részben vagy egészben egybeesik az iskolában közalkalmazotti jogviszonnyal betöltött munkaidejével. 41. A szorgalmi idő a tanév első napján kezdődik és a nevelőtestület által kijelölt napon tanévzáró ünnepéllyel végződik. A tanévzáró ünnepélyt az utolsó tanítási napot követő egy héten belül meg kell tartani. a) A tanév első napján az osztályfőnökök négy tanítási órát tartanak a következők szerint: beszámolók a nyári élményekről, az új tanév köszöntése; az osztály közösségi életének megszervezése; a házirend, értékelési rend felelevenítése; a hetirend ismertetése (órarend, tanórán kívüli foglalkozások rendje), a tanulók heti elfoglaltságának egyeztetése; tájékoztató az iskola pedagógiai programjáról; tűz- és balesetvédelmi oktatás. b) A tanév második napjától a tanítást órarend szerint kell végezni, a tanítási napokat és az egyes tantárgyakból megtartott órákat a naplóban sorszámozni kell. Tanítási napnak számítanak azok a munkanapok is, melyeken legalább három tanítási órát tartottak az osztályban. Arra is van lehetőség, hogy a tanítási órát a nevelési tervben vagy helyi tantervben meghatározottak szerint az iskolán kívül (erdei iskola, tanulmányi kirándulás keretében, iskolán kívüli sportlétesítményben vagy közművelődési intézményben) teljesítsék. c) A pedagógusok munkarendjét az iskola pedagógiai programja [a tanév munkaprogramja], a tantárgyfelosztás, továbbá az iskola órarendje határozza meg. d) A pedagógusok kötelező óráit az iskolában a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásra, egyéni foglalkozásra), napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani [Kt. 1. sz. melléklet Harmadik rész II.6. pont]. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik - az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak [Kt. 52. §-ának (7) bekezdés] megtartása; - szakköröknek, - érdeklődési köröknek, - tanulmányi, szakmai, kulturális versenyeknek, - házi bajnokságoknak, - iskolák közötti versenyeknek, valamint - más tanórán kívüli foglalkozások [Kt. 53. (2) bekezdés b) – d) pontja] megtartása, amelyeket az iskola nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szervez. c.) Az intézményen kívüli feladatok teljesítésének munkaidő-beosztását vagy a munkáltató rendeli el, vagy teljesítésének időpontját a pedagógus maga jogosult meghatározni. Az elrendelés történhet a tanári hirdetőtáblán kiírással, vagy a munkáltató írásbeli elrendelésével. d.) A pedagógus munkaidő-nyilvántartást vezet a következő feladatok teljesítéséről - tanítással teljesített feladatok; - tanítással le nem kötött időben, elrendelés alapján teljesített feladatok. 14


A pedagógus naprakészen köteles a névre szóló munkaidő-nyilvántartását vezetni. Nem köteles a rendes munkaidejének a tanítással le nem kötött részében, az intézményen kívül, a saját döntése szerinti időben teljesíthető feladatainak elvégzéséről nyilvántartást vezetni. A munkaidő-nyilvántartást a tanári szobában, meghatározott helyen kell tartani, az intézményből nem vihető ki. e)A pedagógus óradíjra csak a munkakörre előírt kötelező óraszámán felül, a rendes munkaidőn belül, a munkáltató elrendelése alapján teljesített többlettanítás után jogosult. f) A rendkívüli munkavégzést a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban rendeli el. g) A munkáltató írásban engedélyezheti, hogy a közalkalmazott indokolt esetben mentesüljön a munkavégzés alól, ha a munkáltató engedélye alapján munkaidőben vesz részt továbbképzésen, vagy más iskolán kívül szervezett, az iskola alaptevékenységével összefüggő programon. A munkavégzés alóli mentesítést az engedélyezett távollét teljes időtartamára, munkanapokban kell megállapítani. Az erre irányuló munkáltatói határozatban kell meghatározni, hogy a kiesett időre jár-e illetmény vagy a dolgozót távolléti díj illeti meg. h) A pedagógus munkakörébe tartozó, a munkáltató által elrendelt, a tanulókkal összefüggő, külön díjazásért ellátandó tevékenység: - tanulók utaztatása, kísérete több napos távollét alkalmával (táborozás) i) A munkáltató minden év február l-jéig elkészíti a szabadságolási tervet, a vélemények kikérését követően február 28-ig tájékoztatásként kifüggeszti a nevelőtestületi szoba hirdetőjén. A közalkalmazott betegsége esetén vagy elháríthatatlan akadály esetén ennek megszűntétől számított 30 napon belül a szabadságot ki kell adni. 42. A tanítási órák, foglalkozások, továbbá a napközi otthon reggel 8 órától délután 17 óráig tartanak. A tanítási óra időtartama 45 perc. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő tanítási- és munkarendet is megállapíthat, – pedagógiai érdekeket figyelembe véve a tantárgyat tanító pedagógus javaslatára a tanítási órák tömbösítését, összevonását is lehet tervezni az órarendben. 43. A tanítási idő (napközis foglalkozás) végén a tanulók távoznak az iskolából, – a foglalkozást tartó pedagógus felügyeletével. Tanítási idő után csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak a tanulók az iskolában. A napközisek számára 17-ig felügyeletet biztosít az iskola. 44. A tanítás helye az iskola épülete, udvara, valamint az igazgató (vagy helyettesei) engedélyével különböző közművelődési és sportintézmények helyiségei. 45. A tanítási órák látogatására más személynek az igazgató adhat engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni vagy a tanítási óra vége előtt befejezni, a tanítás menetét zavarni nem szabad. 46. A szorgalmi időszakban tanítási szünetek és a tanítás nélküli munkanapok idejére – ha a szülők a gyermekek foglalkoztatását legalább tíz tanuló számára igénylik – az igazgató gondoskodik a felügyeletre szoruló tanulók foglalkoztatása feltételeinek biztosításáról. 47. Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése 7 óra 45 perc és 15 óra 30 között történik. 48. Tanítási szünetek alatt az intézményben irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az igazgató állapítja meg. 49. A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás rendjét az intézmény a hirdetőfalon hozza nyilvánosságra. 50. Az iskola helyiségeit csak az intézmény nyitva tartásának ideje alatt lehet használni. Az iskola épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola dolgozói a használatukban, kezelésükben lévő, elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokért az 1992. évi XXII. törvény 169. §-a szerint, az iskolai tanulók a jogellenesen okozott kárért az 1993. évi LXXIX. törvény 77. §-a szerint tartoznak kártérítési felelősséggel. A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. 15


51. Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybevevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli, és kártérítési felelősséggel tartoznak. Kötelesek betartani az iskolai munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. 52. Az iskolában csak olyan reklámtevékenység folytatható (plakát, tájékoztató levelek, stb.), mely a tanulóknak szól és az ökoiskolai életmóddal, a társadalmi és közéleti tevékenységgel, illetve kulturális tevékenységgel függ össze. 53. Az iskola nyitva tartási, valamint az ügyeleti ügyfélfogadási ideje alatt az igazgató vagy az igazgatóhelyettes közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az iskolában tartózkodik. 54. Az intézmény dolgozóinak, az iskola tanulóinak, az iskolás gyermekek szüleinek és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére kötelessége a) az intézmény épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az iskola rendjének, tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, d) a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. 55. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a nyitva tartás kérdésében a szülői munkaközösséget egyetértési jog illeti meg. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

56. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és hatékony működtetéséért az igazgató felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézmény éves munkatervében meghatározott ellenőrzési terv szerint az igazgató és helyettese végzi, a szakmai munkaközösségek vezetői segítik. a) Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Közvetlenül ellenőrzi az igazgatóhelyettes munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. b) Az igazgatóhelyettes ellenőrzési tevékenységét a munkaköri leírása alapján végzi. c) A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösségek tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területen látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az igazgatót, valamint az igazgatóhelyettest. 57. Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az egyes szakterületeken végzett belső ellenőrzés tapasztalatait, eredményeit a szakmai munkaközösségek értékelik ki, vitatják meg, s ennek eredményeképpen a szükséges intézkedések megtételét kezdeményezik az iskola vezetőjénél. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell. 58. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszereit az iskola Belső ellenőrzési szabályzata és az éves ellenőrzési terv határozza meg. 59. A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket.

16


A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet

60. Az intézményben portaszolgálat működik. A tanulói ügyelet, illetve az intézmény dolgozói nyújtanak segítséget az intézménnyel jogviszonyban nem állóknak a titkárság felkeresésére. 61. A tanítás megkezdése előtt és az óraközi szünetekben és az étkezések idején biztosítani kell a tanulók felügyeletének ellátását. Tanítási napokon a tanulók 7 órától 7 óra 45 percig ügyeletes nevelői felügyelettel gyülekeznek az aulában. Az ügyeletet ellátó pedagógusok teendőiket tantárgyfelosztás szerint kéthetente változóan, az órarend alapján meghatározott beosztás szerint végzik. Az iskola igazgatóhelyettese tanév elején és órarendváltozás esetén – az órarendhez igazodó – ügyeleti rendben határozza meg a pedagógusok tanulói felügyelettel kapcsolatos feladatait. Az ügyeletes pedagógus köteles a rábízott területen a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenőrizni, felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Abban az esetben, ha szülő írásban kéri, a tanulók foglalkoztatását (ügyeletét) meg kell szervezni reggel 7 órától az erre a célra kijelölt teremben. 62. A tanulók pedagógiai felügyeletét az intézmény az érkezéstől az órarendi órák befejezéséig az óraközi szünetek alatt és a tanórákon az alábbiak szerint biztosítja: a) a tanulók felügyelete a folyosókon, a tantermekben, az aulában, a zsibongóban és az udvaron az óraközi szünetek alatt – beleértve ebbe az első órát megelőző és az utolsó órarendi órát követő szünetet is – az ügyeletes nevelők kötelessége; b) ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán vagy elkésik, továbbá ha a tanóráról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi a házirendben előírt intézkedéseket; c) ha a tanuló az órarendi órák befejezése előtt engedély nélkül távozik az intézményből, az órát vezető tanár jelzése alapján az osztályfőnök megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 63. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán, a hiányzását igazolnia kell. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. A késések esetében a Házirend II. 16. pontja szerint kell eljárni. 64. A naplóban –a Házirend előírása szerint – regisztrált késéseket összesítés után igazolt vagy igazolatlan órának kell minősíteni. A következményekről a házirend intézkedik. 65. Az iskolán kívül szervezett órarendi foglalkozások esetén a pedagógiai felügyelet a szervező tanár látja el az iskolából indulástól a visszaérkezésig. Egyéb gyülekezőhely is megnevezhető (pl. vasútállomásra érkezés, indulás), de mindig ellenőrizni kell a tanulók gyülekezését, valamint a közös visszaérkezést követő távozásukat. 66. A tanórán kívüli foglalkozások ideje alatt – a napközis (tanulószobai) foglalkozásokat is ideértve – a tanuló felügyeletét a foglalkozást tartó pedagógus látja el. Ha a tanuló nem jelenik meg a tanórán kívüli foglalkozáson vagy elkésik, továbbá ha a foglalkozásról engedély nélkül távozik, a pedagógus megteszi a házirendben előírt intézkedéseket. 67. Az iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét a rendezvény lebonyolításáért felelős nevelők biztosítják. 68. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a belépés és bent tartózkodás rendje kérdésében a szülők közösségét egyetértési jog illeti meg.

17


A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

69. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettes közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi végrehajtásukat. A döntéselőkészítést, szervezést és ellenőrzést az intézményi minőségirányítási szervezet az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint segíti. 70. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg, az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg, ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe tartozó – és át nem ruházott – feladatokat. 71. Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik - a közalkalmazottak feletti teljes munkáltatói jogkör gyakorlása; - a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása; - a tanulói jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos döntés; - a kiadmányozás. 72. Hatáskörök átruházása a) az igazgatóhelyettesre - közvetlenül irányítja a napközis nevelői munkát, az alsó tagozatos és humán szakmai munkaközösség és az iskolai könyvtáros tevékenységét, munkáját; - a tanulók szociális ügyintézésében az iskola képviseletét; - a munkavédelem szervezését, irányítását; - a tűzvédelem szervezését, irányítását; - közvetlenül irányítja az osztályfőnöki nevelőmunkát, a természettudományi munkaközösség tevékenységet, a középiskolai továbbtanulás munkálatait; - iskolai mérések szervezését, irányítását. 73. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató az igazgatóhelyettessel megosztva irányítja és ellenőrzi. A helyettesítés rendje

74. Az igazgatót a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott rend szerint az igazgatóhelyettes helyettesíti, egyidejű akadályoztatásuk esetén az osztályfőnöki és alsó tagozatos munkaközösség vezetője. A fentiek akadályoztatása esetén a vezetői, vezető-helyettesi feladatokat az igazgató által kijelölt közalkalmazott látja el. A gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági ügyintéző látja el. 75. A vezetők helyettesítését ellátó közalkalmazott felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az igazgató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában – az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. 76. A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről.

18


77. A gazdasági ügyintézőt – tartós távolléte esetén – az iskolatitkár helyettesíti. Ez a helyettesítés csak az iskolai élet zavartalan működéséhez szükséges kisebb beszerzésekre, illetve a folyamatban lévő beszerzésekre terjed ki. 78. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja az órarendben kijelölt óráját megtartani, azt jelzi az igazgatóhelyettesnek, aki gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: az elsőnegyedik évfolyamon lehetőleg a napközis társ helyettesít, az ötödik-nyolcadik évfolyamon a tanórákat elsősorban azonos szakos pedagógus helyettesítheti. A távolmaradó az előzetes bejelentéssel egyidőben azt is jelezni köteles, hogy melyik osztályban mi a soron következő tananyag. A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket a helyettesítő tanár rendelkezésére kell bocsátani. 79. Ha a pedagógus távolmaradása előreláthatóan a három hetet meghaladja, akkor az igazgató – szükség szerint az órarend módosításával – gondoskodik arról, hogy a távollévő pedagógust azonos szakos pedagógus tudja tartósan helyettesíteni. A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

80. Az iskolai szülői szervezettel (továbbiakban SZMK) való együttműködés szervezése az igazgató feladata. Az iskola igazgatója és az SZMK képviselője az együttműködés tartalmát és formáját évente az iskolai munkaterv, illetve az SZMK munkaprogramjának egyeztetésével állapítja meg. Az SZMK képviselőjét meg kell hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjának tárgyalásához, amelyekben az SZMK-nak egyetértési vagy véleményezési jogosultsága van. 81. Ha az SZMK az intézmény működésével kapcsolatos bármely kérdésben véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyekben javaslatot tett, a nevelőtestület tájékoztatásáról, illetőleg a vélemény és a javaslat előterjesztéséről az igazgató gondoskodik. 82. A tanév kezdetén – általában szeptember 30-ig – osztályonként az osztályfőnök vezetésével (és az érdekelt napközis nevelők közreműködésével) szülői értekezletet kell tartani, ahol a szülők tájékoztatásán túlmenően megválasztják (vagy tisztségében megerősítik) az osztály szülői közösség elnökét és helyettesét. 83. Az osztályfőnök vezetésével legalább félévente szülői értekezletet kell tartani, ahol elemzik a tanulóközösség fejlődését, meghatározzák az iskolai és családi nevelés összehangolásának időszerű feladatait, döntenek az osztályközösség saját programjairól, – különös tekintettel a szülők közreműködésére. Az osztályfőnök és az osztály szülői közösség elnöke rendszeresen együttműködnek az elfogadott közösségi programok, a szülők által vállalt feladatok szervezésében. 84. Az iskolai szülői szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai szülői szervezet döntéshozó testülete az iskolai szülői közösség választmánya, amelybe az osztályok szülői közösségei osztályonként két tagot delegálnak. Az iskolai szülői közösség választmánya delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai szülői közösség választmánya dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének, tisztségviselőinek megválasztásáról. 85. Az intézményvezető a szülői szervezet értekezletein rendszeresen tájékoztatja az iskolai szülői közösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a szülői közösség választmányának elnökét az iskolai szülői közösség döntését igénylő kérdésekről. 86. Az iskolai szülői közösség választmányának elnökét meg kell hívni azokra a nevelőtestületi tanácskozásokra, melyeknek napirendjén az iskolai és családi nevelés közös feladatainak meghatározása, az iskola egészét érintő programok szerepelnek. 19


87. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. 88. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a szülők számára. A pedagógusok a tanulókra vonatkozó minden érdemjegyet és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetik, dátummal és kézjeggyel látják el. A szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztásának napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a hiányzó érdemjegyeket. Ha a tanuló tájékoztató füzete hiányzik, ezt az osztálynaplóban dátummal és kézjeggyel ellátva be kell jegyezni, valamint a tanuló be nem írt érdemjegyét ceruzával be kell karikázni. Amennyiben az osztályfőnöknek nem sikerült megszerezni a tanuló ellenőrzőjét a hónap 2. hetének végéig, akkor postán értesíti a szülőt az érdemjegyekről. Amennyiben fennáll a lehetősége, hogy a tanuló nem tudja teljesíteni a követelményeket, az osztályfőnök postán keresztül értesíti a szülőt december első illetve május első hetében. 89. Az iskola a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást is ad a szülők (gondviselők) számára. Az osztályok szülői közössége számára az iskola a tanév során az éves munkatervben rögzített időben és tematikával szülői értekezletet tart. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az igazgató, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője. Az iskola a tanév során a munkatervben rögzített időpontban szülői fogadóórát tart. Heti egy alkalommal minden nevelő fogadóórát tart, melynek időpontját félévenként rögzítik, a szülőkkel ismertetik. Ezen kívül a gyermekkel kapcsolatban a gondviselő és a pedagógus előzetes írásos vagy telefonon történő egyeztetés után is találkozhat. Az iskola az ellenőrzőn keresztül tájékoztatja a szülőket a fogadóórákról és a szülői értekezletekről.

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 90. A nevelőtestület döntési jogkörét a tanulók magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. 91. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleteken beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. 92. A nevelőtestület a közoktatásról szóló törvényben meghatározott jogköréből, valamint a végrehajtási rendelete alapján a munkaközösségre ruházza: a tanulók továbbhaladásának eldöntését osztá– tanítók, illetve tanárok (1-4., 5-8. évfolyam) lyozó értekezleten diákönkormányzati döntési jogkörbe tartozó – osztályfőnöki munkaközösségek kérdésekben vélemény kialakítását a tantárgyfelosztás és a pedagógusok megbízatásai megállapításában előzetes vélemény – szakmai munkaközösségek nyilvánítását az iskola költségvetésében rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásában elő- – szakmai munkaközösségek zetes vélemény nyilvánítását 20


A szakmai munkaközösségek az éves munkájukról szóló beszámoló során adnak számot a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. 93. Az átruházott hatáskör nem adható tovább. Az átruházott hatáskörben hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

94. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, Algyő Nagyközség Önkormányzatával. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködik az igazgatóhelyettes, továbbá az ügyek meghatározott körében – a munkaköri leírásukban foglalt felhatalmazás alapján – a munkaközösség-vezetők. 95. Az iskolát támogató Algyői Általános Iskola Alapítvány kuratóriumával (az alapítvány céljaiban meghatározott nevelés-oktatási kérdésekben). 96. Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal és az iskola-egészségügyi ellátást biztosító gyermekorvossal, védőnővel, fogorvossal. A kapcsolattartás az igazgatóhelyettes és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata. 97. Az iskolai könyvtár kapcsolatait más iskolai könyvtárakkal és a nagyközség könyvtárával elsősorban a könyvtáros gondozza. 98. Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a) a pedagógiai szakszolgálat és szakmai szolgáltatás intézményeivel; b) a Szivárvány Óvodával c) Szeged város középiskoláival (végzős tanítványaink pályaválasztásában); d) a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal (a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyerekek segítése érdekében, valamint az igazolatlan tanulói mulasztások miatt); e) az iskolafenntartó önkormányzat népjóléti csoportjával az alábbiak szerint - az iskola tájékoztatja a szülőket a különféle támogatási lehetőségekről, közreműködik a támogatási kérelmek elkészítésében és továbbításában, - az anyagi okok miatt fennálló veszélyeztetettség vagy hátrányos helyzet esetén kezdeményezi a gyermek ingyenes vagy kedvezményes étkezését, valamint a tankönyv- és tanszerellátásának támogatását; f) az iskolafenntartó önkormányzat jegyzőjével g) az iskolafenntartó önkormányzat pénzügyi, műszaki csoportjával, Gyeviép NKft.-vel, Borbála Fürdővel (Gyevitur Kft) és a Waldorf 2000 Gyermekétkeztetési Kft.-vel napi rendszerességgel tart kapcsolatot a gazdasági ügyintéző, igazgató; h) Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI), Kiskunsági Nemzeti Park (KNP), Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesület (CSEMETE), Körlánc Országos Egyesület a Környezeti Nevelésért (KÖRLÁNC), Szegedi Tudományegyetem (SZTE), Homokháti Iskolaszövetség, Dél-alföldi Régió Ökoiskolahálózat. 99. A felsoroltakon kívül további intézményi kapcsolatok felvételéhez és fenntartásához nevelőtestületi döntés szükséges, amely meghatározza kapcsolat formáját és módját. 100. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a külső kapcsolatok kérdésében a szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg.

21


Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

101. Az iskolai hagyományok ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepélyekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat, valamint a szervezési felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. 102. Iskolai ünnepélyt kell tartani: a) a tanév ünnepélyes megnyitása alkalmából; b) október 23-a, az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napja alkalmából; c) március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének napja alkalmából, d) a tanév zárása (és a végzős tanítványok ballagása) alkalmából. Az iskolai ünnepélyeken a nevelőtestület és a tanulók megjelenése kötelező. Az ünnepélyre az iskola igazgatója (a nevelőtestület ünnepélyt szervező tagjainak javaslatát is figyelembe véve) vendégeket hívhat meg. Az iskola épületét, illetve az ünnepély színhelyét az ünnephez méltóan fel kell díszíteni. 103. Megemlékezést kell tartani a következő eseményekről, napokról: a) október 6-án, az aradi vértanúk napján; b) június 4. Trianon – nemzeti összetartozás napja 104. Az iskolai hagyományok ápolásával kell erősíteni a tanulók iskolánkhoz való kötődését, a szabadidő kulturált eltöltésére nevelését. Hagyományos rendezvények: a) Mikulás b) karácsonyi ünnepély c) farsang d) Anyák napja e) gyermeknap f) Hősök napja Algyőn g) őszi, téli, tavaszi túranap h) sportnap i) családi nap j) „Víz Világnapjától a Föld Napjáig” egy hónapos projekt k) Honismereti hét l) Ökohét m) Egészséghét n) Parlagfű projekt o) napközi csoportok közösségi programjai havonta p) Erdei iskola, tanulmányi kirándulás - erdei iskola: A nevelési és tantervi követelmények teljesítését segítik az iskola székhelyétől különböző helyszínen szervezett, egy hétig tartó erdei iskola programok. A tanév során az ötödik évfolyam tölt öt napot erdei iskolában, melynek költségeit a fenntartói, pályázati, alapítványi, egyéb forrásból igyekszünk fedezni. 22


Amennyiben a támogatások (fenntartó, pályázatok, alapítvány, stb.) fedezik a teljes költséget, akkor az erdei iskolában való részvétel minden diáknak kötelező. Ha nem, akkor önkéntes, szülői döntésen alapul. Pályázati lehetőségek szponzorok, szülői befizetés felhasználásával, önkéntes alapon más évfolyam is részt vehet erdei iskola programban. Támogatás hiánya esetén a részvétel önkéntes. - tanulmányi kirándulások: Az osztályok a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztályfoglalkozásként pedagógiai programban meghatározottak szerint 1 napos tanulmányi kirándulást szerveznek; A tanulmányi kirándulások nem a minden gyermek számára kötelezőek, azaz a kiegészítő tananyag megismerését szolgálják, ennek megfelelően a tanulók részvétele önkéntes, a kirándulás költségét a résztvevő tanulók szüleinek befizetése fedezi. A tanulmányi kirándulások alkalmával 20 tanulónként legalább 1 fő kísérő pedagógust kell biztosítani. A kísérő pedagógusok felelősek a rendért, a tanulók testi épségéért. A tanulmányi kirándulást az osztályfőnök, illetve az érdekelt szaktanár bejegyzi az osztálynaplóba. Azoknak a tanulóknak, akik nem vesznek részt a tanulmányi kiránduláson, az iskola felügyeletet biztosít. 105. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendje és a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok kérdésében az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

106. Az iskolaorvosi felügyelet és ellátás éves rendjét az igazgatóhelyettes az iskolaorvossal és a védőnővel egyezteti. 107. Tanévenként munkatervben meghatározott időpontokban a tanulók szűrővizsgálatokon, egészségi állapotuk ellenőrzésén és oltáson vesznek részt. A védőnői és orvosi tevékenységről a tanév kezdetén tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest és az ifjúságvédelmi felelőst. Munkájuk általánosítható tapasztalatairól az igazgatóhelyettes bevonásával tájékoztatják a nevelőtestületet. 108. Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: fogászat belgyógyászati vizsgálat szemészet a tanulók fizikai állapotának mérése továbbtanulás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata védőnők által végzett higiéniai –tisztasági szűrővizsgálat kötelező védőoltások beadása a szülő értesítése után egészségügyi felvilágosítások. 109. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.

23


Intézményi védő, óvó előírások

110. Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözőket és egyéb helyiségeket. A portások feladata annak felügyelete, hogy illetéktelen személyek ne juthassanak az iskola területére. A bezárt termek kulcsát az épület portáján kell leadni, illetve a tanárok, tanítók őrzik. Az osztálytermet a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja. A tantermek zárását a tanítási idő után – külön megállapodás értelmében- a takarítók, az épület nyitvatartási ideje után a portás ellenőrzi, akinek feladata az elektromos berendezések áramtalanítása is. Az iskolával jogviszonyban nem állók az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható idejét. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót. 111. A tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint szükség szerint a tanórai, tanórán kívüli foglalkozás során, iskolai rendezvény előtt életkoruknak és fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetni kell. Az ismertetés a szorgalmi idő megkezdésekor, valamint iskolai rendezvény előtt az osztályfőnök, tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus kötelessége. Az ismertetés tényét és tartalmát az osztálynaplóban dokumentálni kell. 112. Az iskolába – ha van szabvány – csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus – az iskola szervezeti és működési szabályzatában, házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembevételével – viheti be az iskolai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. 113. A tanuló az iskolában számítógépet és a nevelő-oktató munkához szükséges egyéb eszközt, berendezést csak a szaktanár felügyeletével használhat. A szaktanár felügyelete mellett sem használható azonban olyan eszköz, berendezés, amelyet jogszabály vagy az eszköz, berendezés használati utasítása veszélyesnek minősít. 114. Tanórán és tanórán kívüli foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óraközi szünetekben és iskolai rendezvényeken a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus felelős a tűz- és balesetvédelmi előírások betartatásáért. 115. A tanulói balesetek kivizsgálásával, jelentésével, a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos feladatokat a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. sz. melléklete szerint kell teljesíteni. Elsősegélynyújtó dobozokat kell elhelyezni: az orvosi szobában, a tanári szobában, az iskolatitkárnál, a tornateremben, a technika teremben, a fizika-kémia szertárban, az iskola portáján. 116. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az intézményi védő, óvó előírások kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

117. Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, tanulói baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munkavédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket. 118. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni.

24


119. A bombariadóval kapcsolatos bejelentést követően azonnal értesíteni kell az intézmény vezetőjét (vagy helyettesét), valamint a rendőrséget. Bombariadó jelzése az épületben dolgozók és tanulók részére: szaggatott csengetéssel, illetve iskolarádión közléssel. Bombariadó esetén az épület kiürítésére, a tanulók felügyeletére a tűzvédelmi szabályzat előírásait kell alkalmazni. Az épület kiürítését követően a vagyonvédelem érdekében az iskola főbejáratát be kell zárni. 120. A bombariadó tényét az osztálynaplóban is dokumentálni kell. Ha az elmaradt órák száma 1-nél több, azok pótlásáról gondoskodni kell, - ennek időpontját az iskola igazgatója határozza meg. 121. Az egyéb rendkívüli eseményeket (rendkívüli időjárás miatt szükséges intézkedések, stb.) az iskola igazgatójának azonnal jelenteni kell, aki gondoskodik a szükséges intézkedésekről. 122. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga

123. Az iskolai szülői szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki, tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A szülői szervezet a tanulók nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben véleményt nyilváníthat, tájékoztatást kérhet a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 124. A közoktatásról szóló törvény felhatalmazása alapján jelen szervezeti és működési szabályzat a szülői közösség részére további jogokat biztosít. Véleményezési joga van

- az osztályok szülői közösségeinek: a szülőket anyagilag is érintő ügyekben (pl. tanulmányi kirándulás költsége),

- az osztályok szülői közösségeinek: a szülői értekezletek napirendjének meghatározásában, - az iskola szülői közösségnek: az iskola és a család kapcsolattartási rendjének (szülői értekezletek, fogadó órák) kialakításában,

- az iskolai szülői közösségnek: az iskola házirendjének, szervezeti és működési szabályzatának és pedagógiai programjának elfogadásakor. 125. A szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg a) a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyveknek a tankönyvrendelésbe történő felvételekor, b) a tanév rendjéről szóló rendeletben nem szereplő versenyekre való felkészítésnek az iskola éves munkatervébe való felvételekor. 126. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a szülői szervezetet véleményezési, egyetértési joga kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg.

25


A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

127. Az intézményben a következő tanórán kívüli foglalkozások tarthatók: a) Szakkör: - A tanulók igényeinek megfelelően, érdeklődésük kielégítésére, képességeik fejlesztésére, pályaválasztásuk elősegítésére az iskola költségvetési előirányzatok terhére szakkörök működhetnek. A szakkör vezetésével az igazgató az iskola pedagógusát vagy szakembert bíz meg. A vezető a szakkör működéséért szakmailag, pedagógiailag és anyagilag felelős. - A szakkörnek tagja lehet önkéntes jelentkezés alapján minden olyan tanuló, akit érdeklődésénél fogva az osztályfőnök és a szaktanár erre alkalmasnak tart. A szakköri jelentkezés határideje a szeptember első hete. A felvétel egész tanévre szól, ehhez a kiskorú tanuló esetében szülő, más esetben a tanuló és a szülő írásbeli beleegyezése szükséges. A kimaradást a szülőnek írásban kell kérni. Ha a szükséges létszámot (minimálisan 8 tanuló) a szakkörvezető nem tudja biztosítani, akkor a további működésről az iskola igazgatója dönt. - A szakkör működési rendjét és munkatervét a szeptember 16-tól május 31-ig terjedő időtartamra a szakkörvezető készíti el, s azt október 1-ig az igazgató hagyja jóvá. - A szakkörvezető és a szakköri tagság javaslata alapján az igazgató kizárhatja a tanulót a szakkörből, ha fegyelmezetlenségével a munkát akadályozza, vagy tanulmányi eredménye a tanév közben erősen romlott. Szakkör, önképzőkör önköltséges formában is szervezhető, működési kereteit külön szabályzat határozza meg. A szakköri órák megtartásáról, valamint a mulasztásról naplót kell vezetni. A szakköri foglalkozásokon a tagok kötelezően vesznek részt. A képességek differenciált fejlesztésére a szükségletek alapján a következő foglalkozásokat kell szervezni: korrepetálás, felzárkóztatás (pl. hosszabb idejű mulasztás esetén), tehetséggondozás keretében a kivételes képességű gyerekek felkészítése pályázatokra, speciális képzésű középiskolai osztályokba, vetélkedőkre. A foglalkozási csoportok létszáma minimálisan 3 tanuló, de lehetőleg ne haladja meg a 10 főt. A megtartott foglalkozások anyagát, valamint a foglalkoztatott tanulók neveit a foglalkozást vezető pedagógus a kijelölt osztálynaplóba (napközis naplóba), illetve erre a célra hitelesített füzetbe írja be. A korrepetáláson, illetve felzárkóztatáson – a szülő egyetértésével – a tanuló részvétele kötelező. c) Napközi otthoni (tanulószobai) foglalkozás - A napközi otthonban dolgozó pedagógus - a tanulók foglalkoztatására éves tervet készít, melyben a főbb feladatait rögzíti, ezt egyezteti az iskola munkatervével, az osztályfőnök, szaktanárok és a többi napközis csoport foglalkozási tervével; - a tanév elején összeállítja a csoport projekttervét, heti foglalkozási rendjét (tanulás, játék, munka, kulturális foglalkozás, séta, mindennapos testnevelés); - kapcsolatot tart a tanulók osztályfőnökével, szaktanáraival; - csoportjába tartozó tanulók osztályaiban havonta legalább egy órát látogat, fogadó órákat tart, részt vesz az osztály szülői értekezletein, vezeti a munkanaplót és a szakmai felszereléssel összefüggő szakleltárt; - nyilvántartja és szervezi a tanulók étkeztetését a csoportjában; b)

26


- részt vesz a nevelőtestület értekezletein. - Azokon a napokon, amikor a tanítás szünetel, a tanulók foglalkoztatását – igény esetén – a nevelőtestület tagjai látják el. - A napközis tanulókat a foglalkozás alól mentesíteni csak az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős egyetértésével lehet. d)

A mindennapi testedzés formái, a sportmunka - A mindennapos testnevelés megvalósítása az 1-4. évfolyamban tanórán és tanórán kívüli foglalkozás keretében egyaránt történhet. Az emelt szintű testnevelés oktatásban részesülők órarendbe építve minden nap részt vesznek testnevelés órán. A nem emelt szintű oktatásban részesülők a napköziben tanítási időn kívül szervezett irányított játékok, táncház és sportfoglalkozás (kézilabda, szivacskézilabda, atlétika, úszásfoci edzéseken) keretében vesznek részt foglalkozásokon. Adminisztrációja: napközis csoportnapló, csoportnapló tanórán kívüli tevékenységhez c. nyomtatványban.

A pedagógiai programban szereplő, tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozás (környezeti nevelési, egészségnevelési, kulturális és sportrendezvény). A tanulóknak tanórán kívül személyiségük, környezeti és egészségnevelésük érdekében az alábbi foglalkozásokat szervezzük: terepi programok, őszi, téli, tavaszi gyalog- és kerékpártúrák, olimpiai ötpróbák, K&H, Pick, Cora, T-Home futás, erdei iskola, tanulmányi kirándulás, Vadaspark, múzeumlátogatás, színházlátogatás, kiállítás megtekintése, diákfórumok, hagyományőrző tevékenységek, koncertek, önismereti tréningek. e)

128. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái kérdésében a szülői közösséget egyetértési jog illeti meg. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek

129. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a működése rendjét, – saját hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a nevelőtestület véleményét, illetve szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyását a diákönkormányzatot segítő tanár közreműködésével az igazgató útján kéri meg. A közoktatásról szóló törvény vonatkozó rendelkezéseiben valamint jogszabályokban meghatározott esetekben a diákönkormányzat véleményének megszerzéséről az igazgató gondoskodik az előterjesztés legalább 15 nappal korábban történő átadásával. 130. Az intézmény diákönkormányzatának (DÖK) legfőbb szerve az iskolai Diáktanács (DÖK választmány), amely osztályonként 2 fő diákképviselőből áll. A diákképviselőket az osztályok a tanév első osztályfőnöki óráján választják meg. 131. A Diáktanács titkárt és tisztségviselőket választ, dönt saját működéséről. Az iskolai diákönkormányzatot a titkára képviseli. 132. A diákönkormányzatot segítő pedagógus részt vesz a Diáktanács ülésein, koordinálja, segíti, a diákönkormányzat munkáját. A diákönkormányzat véleményét a nevelőtestületi értekezleten a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli.

27


133. A Diáktanács ülésein és az évi rendes Diákközgyűlésen az iskola igazgatója és a DÖK munkáját segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja Diákönkormányzatot a tanulókat érintő kérdésekről. 134. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. 135. Algyői Zöld Diákparlament évente ülésezik, tagjai az iskola diákképviselői, akik a természeti és épített környezetünk megőrzésére vonatkozó javaslataikat fogalmazhatják meg. Az itt elfogadott határozatot a diákképviselők átadják a polgármesternek. 136. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

137. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező testnevelési órákon és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon, napközi otthoni sportfoglalkozásokon, túrákon és sítáborban biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskola éves munkatervében meghatározott napokon és időben, az iskolai sportkör és tömegsport keretében kell megszervezni, – ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola igazgatósága biztosítja, hogy őszi és tavaszi időszakban a sportpálya és tornaterem, a téli időszakban a tornaterem a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét meghatározott napjain a meghatározott időtartamokban a tanulók számára nyitott legyen. 138. Iskolai sportversenyeken a tanulók csak felelős személy (iskolában dolgozó pedagógus, szabadidőszervező, vagy az igazgató engedélyével az edző) felügyelete és irányítása alatt vehetnek részt. 139. A sportban tehetséget mutató tanulók sportegyesületbe irányíthatók. 140. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a mindennapi testedzés formái, továbbá az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje kérdésében a diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. Az iskolai könyvtár működési rendje

141. Iskolánkban a pedagógusok és tanulók igényeit egyformán szolgáló könyvtár működik, mely elősegíti a pedagógusok szaktárgyi, pedagógiai továbbképzését, a tanulók számára lehetőséget teremt – a pedagógusok aktív közreműködésével – az önművelődési készség megszerzéséhez. 142. A könyvtári állományt a tanulók, az iskola pedagógusai igényeit is figyelembe véve – a gyűjtőköri szabályzat alapján – kell fejleszteni. Az állományban elsősorban a tantervben előírt kötelező és ajánlott olvasmányok legyenek meg. Különös gondot kell fordítani a pedagógusok felkészülését és továbbképzését szolgáló kézikönyvek, valamint a továbbtanulni szándékozó tanulók felkészítését elősegítő szakirodalom beszerzésére. A nevelő-oktató munkához szükséges pedagógiai, módszertani és egyéb folyóiratokat meg kell rendelni, a folyóiratok példányszámát – a munkaközösségek javaslata alapján – az igazgató állapítja meg. A könyvtár állománybavétel, ajándék és csere útján gyarapodik, de a gyűjtőkörébe nem tartozó dokumentumok még ajándékként sem kerülhetnek a könyvtárba. Az

28


állománygyarapításra fordítható összeget évente az iskolai költségvetésben kell előirányozni, könyvek vagy más dokumentumok csak a könyvtáros hozzájárulásával vásárolhatók a könyvtár számára. 143. A könyvtárba érkező dokumentumokat a könyvtáros szabályszerűen bevezeti az egyedi (cím) leltárkönyvbe, a tankönyveket, munkafüzeteket, tanári (módszertani) kézikönyveket, gyorsan avuló tartalmú kiadványokat pedig a „brosúra” nyilvántartásba. A kurrens periodikákról ideiglenes (cardex) nyilvántartást vezet. A feleslegessé vált, elavult, fizikailag tönkrement könyvekről, valamint az olvasók által elveszített könyvekről évente egyszer jegyzéket készít, s ezeket az állományból – a jogszabályokban meghatározottak szerint – kivonja. 144. A könyvtár vezetőjét az igazgató jelöli ki. A könyvtáros felelős a rendeltetésszerű működéséért, a kezelésében lévő dolgokért kártérítési felelősséggel tartozik. A könyvtárhasználattal kapcsolatos tapasztalatait folyamatosan megbeszéli az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, napközis nevelőkkel. 145. A könyvtár használata ingyenes, csak az intézmény tanulói és dolgozói vehetik igénybe. A könyvtár nyitva tartása: heti 20 óra a tanév munkarendjében meghatározott rend szerint. A könyvtáros tanár a könyvtárhasználókat tájékoztatással, tanácsadással segíti a megfelelő irodalom felkutatásában. 146. A könyvtár szolgáltatásai a) a könyvtár az oktató-nevelő munka segítése érdekében letéti állományt helyezhet el a szaktantermekben; b) a könyvtárban lehetőség van tanórák és egyéb csoportos foglalkozások lebonyolítására. c) könyvtári kölcsönzés: beiratkozásnál az alábbi adatokat kell felvenni: - név, tanulók esetén osztály; - lakcím. A dokumentumok kölcsönzése a kölcsönzési nyilvántartásba való rögzítéssel történik. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A szabályosan kikölcsönzött dokumentumokért a kölcsönvevők anyagi felelősséggel tartoznak, elveszett, megrongált könyv esetén kötelesek hasonló értékű és hasonló témájú könyvet hozni a könyvtár számára, vagy az okozott kárt megtéríteni. Egy tanuló egyidejűleg legfeljebb öt könyvet kölcsönözhet. A kölcsönzési idő – az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyveket, a tanári (módszertani) kézikönyveket kivéve 3 hét, ez indokolt esetben meghosszabbítható. Az ingyenes tankönyvellátás keretében biztosított tankönyvek a tanulói jogviszony megszűnéséig kölcsönözhetők. A videokazettákat, CD-lemezeket csak az iskola épületében lehet használni, videokazetta és CD-lemez az iskolai könyvtárból nem kölcsönözhető. 147. A könyvtári szolgáltatások biztosítása, a könyvtári állomány nyilvántartása, rendezése, ellenőrzése, gyarapítása, selejtezése a könyvtáros feladata. A könyvtáron kívül elhelyezett letéti állományt a könyvtáros évente egy alkalommal ellenőrzi. 148. A könyvtár gyűjtőköri szabályzatát az 1. sz. melléklet tartalmazza. Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok

149. Az intézmény alapító okiratában foglalt feladatok végrehajtása a következő, a fenntartó által jóváhagyott intézményi alapdokumentumok alapján folyik: a) nevelési, pedagógiai program; b) intézményi minőségirányítási program; c) szervezeti és működési szabályzat; d) házirend.

29


150. Az intézményi alapdokumentumok egy-egy példánya az intézmény könyvtárában, az irattárban és az igazgatóhelyettesi irodában van elhelyezve, továbbá az intézmény internetes honlapján olvasható. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor, illetve lényeges módosítás esetén a szülőnek, tanulónak át kell adni. 151. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők a könyvtárban vagy az igazgatói irodában kérhetnek tájékoztatást munkanapokon, a tanulói ügyfélfogadás ideje alatt vagy előre egyeztetett időpontban. 152. Az intézményi működés egyes területeit szabályozó belső szabályzatokat – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az igazgató adja ki. A belső szabályzatok tervezetét az intézmény Közalkalmazotti Tanácsa véleményezi. 153. Intézményi belső szabályzat rendelkezése jogszabállyal vagy az intézményi alapdokumentumok tartalmával nem lehet ellentétes, az ilyen rendelkezés semmis. A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai

154. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a) tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve b) tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. 155. A tanulót megfelelő díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. 156. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendje

157. Az adatkezelés és –továbbítás intézményi rendjét az e szabályzat 4. sz. mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzat határozza meg. 158. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 159. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, illetve módosításánál a szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg. Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás

160. Az iskolai tankönyvrendelést az iskolai tankönyvfelelős végzi. 161. Az iskola könyvtárosának legkésőbb június 10-éig hirdetményben közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. 162. A tankönyvfelelős gondoskodik arról, hogy az OM által minősített és felhasználható tankönyvek és segédletek jegyzéke időben álljon rendelkezésre az iskolában a nevelőtestület számára.

30


163. A szakmai munkaközösségek véleményezik a pedagógus által kiválasztott tankönyvek és segédletek felhasználhatóságát, a pedagógiai program elvei alapján lehetőség szerint tankönyvcsaládban gondolkodva. 164. A szakmai munkaközösség-vezetők a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzék alapján január 30-ig leadják a tankönyvfelelősnek a munkaközösségi tankönyvrendelési igényeket, külön megjelölve a tankönyvjegyzéken nem szereplő könyveket. 165. A tankönyvrendelésbe a tankönyvkiadók által kiadott tankönyvjegyzékben nem szereplő könyveket a szakmai munkaközösség, az iskolaszék, az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetértésével lehet felvenni. Erről február 10-ig kell döntést hozni. 166. A tanulók megkapják a részükre megrendelni kívánt tankönyvek, segédkönyvek (a továbbiakban: tankönyvek) listáját, amelyen február 15-ig kell bejelölniük a megvásárolni vagy kölcsönözni kívánt tankönyveket. 167. Az igazgató az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős segítségével november 15-ig felméri, hány tanuló kíván az iskolától tankönyv kölcsönzésével támogatást kapni. 168. A felmérések eredményéről az igazgató november 30-ig tájékoztatja az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. 169. Az intézmény a normatív jogcímen kapott tankönyvtámogatást felhasználhatja az ingyenes tankönyvellátás, tartós tankönyvek vásárlására, vagy a fennmaradó összeget egyenlő arányban osztja szét az ingyenes támogatásra nem jogosultak körében. 170. A tankönyvtámogatás céljára jutó összegnek legalább huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt tankönyv, illetve könyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 171. A tankönyvrendelést, a megítélt tankönyvtámogatást és az iskolai könyvtári állományt is figyelembe véve kell meghatározni, hogy a tartós tankönyv vásárlására rendelkezésre álló összeget melyik tankönyv vásárlására fordítják. 172. A tankönyvrendelést minden év február 28-ig kell elkészíteni az alábbiak szerint: a) A tankönyvrendelést az egyes tantárgyakra vonatkozóan az osztályt, csoportot tanító szaktanár, ennek hiányában az igazgató által kijelölt szaktanár készíti el a pedagógiai program Helyi tantervének IV. fejezetében foglalt előírások és a tantárgy helyi tanterve figyelembevételével. A szaktanár felelős a szaktárgyi tankönyvrendelés tartalmáért. b) A szaktanárok tankönyvrendeléseit a munkaközösség-vezetők szakmai szempontból véleményezik, szükség esetén javasolják, hogy azt a szaktanár a pedagógiai program Helyi tantervének IV. fejezetében foglalt előírásoknak, illetve a helyi tantervnek megfelelően módosítsa. c) A munkaközösség-vezetők által szakmai szempontból jóváhagyott tankönyvrendeléseket a tankönyvfelelős összesíti. 173. Az újonnan induló osztályok tanulói május 15-ig megkapják az osztály számára megrendelni kívánt tankönyvek listáját. A tanulónak be kell jelölnie a listán a megvásárolni kívánt könyveket, és nyilatkoznia kell az igényelt tankönyvtámogatás formájáról. A tankönyv-támogatási kérelmeket ezzel együtt kell leadni a beiratkozásig. 174. A tankönyvfelelős augusztus 25-ig állítja össze azon könyvek listáját, amely könyveket a tanuló tankönyv kölcsönzésével kap meg támogatásként. Ezt a tanulónkénti kimutatást – megadva ezen tankönyvek árának összegét is – a tankönyvfelelős augusztus 30-ig átadja az osztályfőnököknek. 175. A tankönyveket augusztus 20. és 30. között kijelölt napokon kapják meg a tanulók az iskolában, és akkor kell kifizetniük a tankönyvek árát is. A tankönyvek árusítását a megbízott tankönyvterjesztő végzi. A kölcsönzött könyveket a könyvtárban, a könyvtárostól vehetik át.

31


176. A tankönyvrendelést indokolt esetben június 15-ig lehet módosítani a tankönyvfelelősnél. A tankönyvrendelés módosításánál a tankönyvrendelés elkészítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. 177. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor a tanulói tankönyvtámogatás megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendje kérdésében a diákönkormányzatot és az iskolai szülői szervezetet egyetértési jog illeti meg. Hatálybalépés 178. Az Algyői Fehér Ignác Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2011. november 14-én fogadta el. Az elfogadáskor a jogszabályokban meghatározottak szerint egyetértési jogot, illetve véleményezési jogot gyakorolhat az SZMK, az Iskolaszék, a Diákönkormányzat. A szervezeti és működési szabályzat Algyő Nagyközség Képviselő-testületének jóváhagyásával válik érvényessé. Hatálybalépésével az intézmény korábbi szervezeti és működési szabályzata – annak mellékleteivel együtt – hatályát veszti. Algyő, 2011. november 14. Az SZMSZ-t a nevelőtestület szavazással egyhangúlag elfogadta.

P.H.

Iván Zsuzsanna igazgató

32


Mellékletek jegyzéke 1. sz. melléklet: Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata 2. sz. melléklet: A költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonala 3. sz. melléklet: A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a FEUVE rendszerében 4. sz. melléklet: Adatkezelési szabályzat

33


Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos jelenleg is hatályos szabályzatokat 7/2011.(II.28.) önkormányzati rendelet és Költségvetési Alapokmánya tartalmazza. Az Intézmény feladata elkészíteni a jogszabálynak megfelelő szabályzatait, gondoskodni azok aktualizálásáról (karbantartásáról), hatályba léptetéséről. Az intézmény e feladatát az alábbiakban leírtak szerint hajtja végre: Az intézmény saját Szervezeti és Működési Szabályzata és az Intézményre vonatkozó szakmai és az önállóan elkészítendő szabályzatok kivételével átveszi, és saját szabályzatként kiadja, azaz hatályba léptető záradékkal látja el meghatározott szabályzatait. Az intézmény magára nézve kötelezőnek ismeri el, és módosítás nélkül alkalmazza a következő szabályzatokat: Számlatükör, Számlarend, Számvitel-politika, Eszközök és források értékelési szabályzata, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, Beszerzési Szabályzat, Belső ellenőrzési kézikönyv. Az átvétel (adaptáció) során a helyi sajátosságok miatt kiegészítéssel, vagy módosítással alkalmazható szabályzatok: Pénzkezelési szabályzat, Önköltség-számítási és árképzési szabályzat, Gyermek- és diákétkeztetés szabályzat, Iratkezelési és irattározási szabályzat, Gépkocsi üzemeltetési szabályzat.


Tartalomjegyzék

A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése

2

2

Az intézmény vezetési szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás, szakmai testületek 11 A nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek A működés rendje, nyitva tartás

11

13

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

16

A belépés és benttartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet

17

A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje 18 A helyettesítés rendje 18 A vezetők és az iskolai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája

19

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések 20 A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

21

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje Intézményi védő, óvó előírások

22

23

24

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

24

A szülői szervezet véleményezési, egyetértési joga 25 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

26

A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek 27 A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje 28


Az iskolai könyvtár működési rendje

28

Intézményi alapdokumentumok és belső szabályzatok

29

A tanuló által előállított dolog vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje

30

Tankönyvkölcsönzés, tankönyvtámogatás, iskolai tankönyvellátás 30 Hatálybalépés

32

Mellékletek jegyzéke 33

30

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents