Dél – Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde
SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT
2009.
0
1 A Szervezeti és Mőködési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya 1. 1. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat célja A szervezeti és mőködési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény mőködésének belsı rendjét, a külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza. 1. 2. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat jogszabályi alapjai
• •
• • •
•
• • • • •
Az 1993. évi LXXIX. (többször módosított) Törvény a közoktatásról, A többször módosított 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények mőködésérıl, A többször módosított 1992. évi XXII. tv A munka törvénykönyvérıl A többször módosított 1992. évi XXXIII. Tv. A közalkalmazottak jogállásáról A többször módosított 138/1992. évi XXXIII. Tv. Végrehajtásáról a közoktatási intézményekben A többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl , 37/2001. (X.12.) OM rendelet A Katasztrófák elleni védekezésrıl 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl, 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a Tankönyvvé nyilvánítás rendjérıl, 138/1992. évi (X.8.) Korm. rendelet A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben A többször módosított 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl
1. 3. A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képezı egyéb szabályzatok (vezetıi utasítások) betartása kötelezı érvényő az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerzıdéses jogviszonyban állókra. A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézményvezetı elıterjesztése után a nevelıtestületek (Középiskolai, bölcsıdei, óvodai, általános iskolai, mővészeti iskolai) együttes ülése és az alkalmazotti közösség együttes ülése fogadja el - a 1
diákönkormányzatok, a szülıi szervezetek vagy iskolaszék, óvodaszék egyetértési jogának gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan idıre szól. Ezzel egyidejőleg hatályát veszti az elızı SZMSZ. A fenntartó az alapító okirata szerint nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban közremőködı nevelési-oktatási intézmény szervezeti és mőködési szabályzat jóváhagyásához beszerzi
az érintett települési kisebbségi
önkormányzat egyetértését (Kt 102. § (12).
2
ALAPÍTÓ OKIRAT
Az intézmény neve:
Dél – Zselic Szakközépiskola,
Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakiskola, Általános Iskola,
Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde Az intézmény rövidített neve:
Dél-Zselic Középiskola
Az intézmény székhelye:
7900 Szigetvár, Rákóczi u. 18.
Közvetlen jogelıdjének a neve,székhelye:
Dél-Zselic Oktatási Központ Óvodái, Általános Iskolái és Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye 7900 Szigetvár, Rákóczi u. 9-13 Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda 7975 Kétújfalu Zrínyi u. 1. Nagypeterdi Körzeti Általános Iskola és Óvoda 7912 Nagypeterd Kossuth u. 47. Szigetvár Város Önkormányzat Bölcsıdéje 7900 Szigetvár, Szent István Ltp. 6.
Jogszabályban meghatározott közfeladata:
Általános Középfokú Oktatás (853100)
Az intézmény alaptevékenysége: 3
-
-
bölcsıdei ellátás óvodai nevelés, iskolai életmódra való felkészítés nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás és nevelés 1-8. évfolyamon nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás nappali rendszerő szakiskolai nevelés, oktatás nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás alapfokú mővészetoktatás sajátos nevelési igényő (testi, érzékszervi (látás, hallás), értelmi, beszédfogyatékos, autista) több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra visszavezethetı tartós és súlyos rendellenességgel vagy a megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı gyerekek integrált iskolai, óvodai oktatása, nevelése napköziotthoni, tanulószobai, iskolaotthonos ellátás gyermek-, tanuló felügyelet, készenlét képesség-kibontakoztató felkészítés integrációs felkészítés pszichés fejlıdés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyosan akadályoztatott tanulók ellátása személyiségfejlesztı, tehetséggondozó, felzárkóztató oktatás óvodai intézményi közétkeztetés iskolai intézményi közétkeztetés középfokú intézményi közétkeztetés óvodai, iskolai kedvezményes étkeztetés a tanulók tankönyvellátása a bejáró óvodások, tanulók ellátása helyben lakó óvodások, tanulók ellátása iskolabusz szolgáltatás biztosítása, vásárlása pedagógiai szakszolgálati ellátás: logopédiai ellátás pedagógus szakvizsga és továbbképzés támogatása pedagógusok szakkönyv-vásárlásának támogatása szakmai fejlesztési feladatok pedagógiai szakmai szolgáltatás igénybe vétele, megvásárlása mérési, minıségfejlesztési feladatok kulturális (iskolai könyvtár), egyéb szabadidıs és egészségfejlesztési feladatok diáksporttal kapcsolatos feladatok támogatása
Az intézmény kiegészítı tevékenységei: - általános iskolai felnıttoktatás - gimnáziumi felnıttoktatás - szakközépiskolai felnıttoktatás - szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai rendszerő felnıttoktatás - iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás - vendégétkeztetés - munkahelyi vendéglátás - sajátszámlás személyszállítás - Szigetvár Város Ifjúsági Fúvószenekar mőködtetése
4
Az intézmény szakfeladatai: 853213 801115
Bölcsıdei ellátás Óvodai nevelés, iskolai életmódra való felkészítés, gyermekek utaztatása
801214
Általános iskolai nappali rendszerő nevelés, oktatás, tanulók utaztatása
802144
Nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás
802177 802214
Nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás Nappali rendszerő szakiskolai nevelés, oktatás
802241
Nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás
801313 Alapfokú mővészetoktatás 801236 Általános iskolai felnıttoktatás 802166 Gimnáziumi felnıttoktatás 802199 Szakközépiskolai felnıttoktatás 802263 Szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai rendszerő felnıttoktatás 804028 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás 801126 Sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése 801225 Sajátos neveléső igényő tanulók nappali rendszerő, általános iskolai nevelése, oktatása 805113 Napköziotthoni, tanulószobai és iskolaotthonos foglalkozás 552312 Óvodai intézményi közétkeztetés 552323 Iskolai intézményi közétkeztetés 805212 Pedagógiai szakszolgálat 805915 Oktatási célok és egyéb feladatok 923127 Közmővelıdési, könyvtári tevékenység 924036 Diáksport 552411 Munkahelyi étkeztetés 751950 Intézményi étkeztetés kiegészítı tevékenységként 921628 Zenemővészeti tevékenység 751757 Önkormányzati, valamint többcélú kistérségi társulási intézmények ellátó, kisegítı szolgálatai 751922 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 751952 Közoktatási intézményekben végzett kiegészítı tevékenységek
Mőködési köre: Dél-Zselic Középiskola Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola 5
Szigetvári Kistérség közigazgatási területe
Dél-Zselic Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája Szigetvár Város közigazgatási területe, az Almás –patak nyugati oldalán lakó gyermekek részére, ezen felül a Zsibóton, Becefán, ZsibótSzılıhegyen lakó gyermekek
Dél-Zselic Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája Szigetvár Város közigazgatási területe, az Almás-patak keleti oldalán lakó gyermekek
részére, kivéve a Zsibóton, Becefán, Zsibót-Szılıhegyen lakó gyermekek
Dél-Zselic Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája és Óvodája Kétújfalu, Bürüs, Endrıc, Gyöngyösmellék, Szörény, Teklafalu, Várad, Zádor Községek közigazgatási területe
Dél-Zselic Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája és Óvodája Nagydobsza, Kisdobsza, Merenye, Tótszentgyörgy, Kistamási, Molvány, Pettend, Nemeske Községek közigazgatási területe
Dél-Zselic Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája és Nagypeterd-RózsafaSzentdénesi Óvodája Nagypeterd, Botykapeterd, Nagyváty, Nyugotszenterzsébet, Rózsafa, Bánfa, Katádfa, Szentdénes Községek közigazgatási területe
Dél-Zselic Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája és Óvodája Somogyapáti, Basal, Patapoklosi, Somogyhatvan, Vásárosbéc Községek közigazgatási területe
Somogyviszló,
Dél-Zselic Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája és Óvodája Szentlászló, Boldogasszonyfa Községek közigazgatási területe 6
Dél-Zselic Középiskola Napsugár Óvodája Szigetvár Város Közigazgatási területe
Dél-Zselic Középiskola Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye Szigetvári Kistérség közigazgatási területe
Dél-Zselic Középiskola Bölcsıdéje Szigetvári Kistérség közigazgatási területe
Irányító szerv neve, székhelye:
Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 3.
Típus szerinti besorolás: Tevékenységi jelleg alapján: Közszolgáltató szerv fajtája: Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója:
Vezetıjének kinevezési, megbízási, választási rendje:
Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése:
Közszolgáltató Közintézmény Önállóan mőködı és gazdálkodó
Az intézmény vezetıjét (fıigazgató) pályázat útján Társulási Tanács bízza meg a vonatkozó jogszabályok szerint
Közalkalmazotti jogviszony
Az intézmény képviseletére jogosultak: Az intézmény Fıigazgatója és az Általános Fıigazgatóhelyettes
7
Az intézmény alapító neve:
Baranya Megyei Tanács Oktatási Osztálya (8532-459/1952. VII. sz. Közoktatási Minisztérium rendelete alapján)
Az intézmény fenntartó neve, címe: Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás 7900 Szigetvár, Zrínyi tér 3.
Az intézmény típusa:
Többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény - bölcsıde - egységes óvoda-bölcsıde, óvoda - egységes iskola (általános iskola, gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) - alapfokú mővészetoktatás
Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi nevelés és oktatás Romani vagy beás óvodai, iskolai nyelvoktatás Nem magyar nyelven (német) folyó nevelés és oktatás Tagintézményei:
Dél-Zselic Középiskola Istvánffy Miklós Általános Iskolája - Általános Iskola (Szigetvár, Szent István ltp. 2. Dél-Zselic Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskolája - Általános Iskola (Szigetvár, Rákóczi u. 9-13.) Dél-Zselic Középiskola Kétújfalui Konrád Ignác Általános Iskolája és Óvodája
- Általános Iskola (Kétújfalu, Zrínyi u. 1.) - Óvoda , Egységes óvoda-bölcsıde(Kétújfalu, Zrínyi u. 33.) Dél-Zselic Középiskola Nagydobszai Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Nagydobsza, Hunyadi J. u. 1.) - Óvoda (Nagydobsza, Hunyadi J. u. 1.)
8
Dél-Zselic Középiskola Nagypeterd-Rózsafai Általános Iskolája és Nagypeterd-RózsafaSzentdénesi Óvodája - Általános Iskola (Nagypeterd, Kossuth u. 47.) - Óvoda (Nagypeterd, Kossuth u. 47.) - Általános Iskola (Rózsafa, Kossuth u.42.) - Óvoda (Rózsafa, Petıfi u. 6.) - Óvoda (Szentdénes, Petıfi u.12.)
Dél-Zselic Középiskola Somogyapáti Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Somogyapáti, Fı u. 89.) - Óvoda (Somogyapáti, Béke tér 3.) Dél-Zselic Középiskola Szentlászlói Általános Iskolája és Óvodája - Általános Iskola (Szentlászló, Kossuth u. 17.) - Óvoda (Szentlászló, Kossuth u. 21.) Dél-Zselic Középiskola Napsugár Óvodája - Óvoda (Széchenyi u. 61.) - Óvoda (Szent István Ltp. 6.) - Óvoda (Dózsa György u. 11.)
Dél-Zselic Középiskola Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézménye - Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Szigetvár, Zárda u. 2.) - Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Szent István ltp. 2.) - Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Rákóczi u. 9-13.) - Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény (Dencsháza, Petıfi u. 40.) Külön megállapodás alapján mővészetoktatási feladatellátás telephelye
Dél-Zselic Középiskola Bölcsıdéje - Bölcsıde (Szent István Ltp. 6.) A feladat ellátását szolgáló vagyon: Szigetvár 1200 hrsz. Szigetvár 1695/5 hrsz. Szigetvár 1787/16 hrsz. Szigetvár 20 hrsz.
Szigetvár, Dózsa Gy. U. 11. (Óvoda) Szigetvár, Széchenyi u. 61. (Óvoda) Szigetvár, Szent I. ltp. 6. (Óvoda, Bölcsıde) Szigetvár, Rákóczi u. 9. (Iskola) 9
Szigetvár
41 hrsz.
Szigetvár, Rákóczi u. 18. (Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola)
Szigetvár
43/16 hrsz.
Szigetvár, Szecsıdi Máté u. 2. (Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola)
Szigetvár
162 hrsz.
Szigetvár
922/1 hrsz.
Szigetvár
22/2 hrsz.
Szigetvár, Rákóczi u. 13. (Napközi)
Szigetvár Szigetvár
24/2 hrsz. 193 hrsz.
Szigetvár, Rákóczi u. 19. (Tankert) Szigetvár, Zárda u. 2. (Zeneiskola)
Szigetvár, Kossuth tér 13. (Tanmőhely) Szigetvár, Alapi Gáspár u. 1. (Tanmőhely)
Szigetvár 1787/17 hrsz. Kétújfalu 229 hrsz.
Szigetvár, Szent I. ltp. 2. (Iskola) Kétújfalu, Zrínyi u. 33. (Óvoda)
Kétújfalu Nagypeterd Nagypeterd
191 hrsz. 172 hrsz. 175/1 hrsz.
Rózsafa Rózsafa Szentdénes Nagydobsza
19 hrsz. 146/2 hrsz. 7 hrsz. 362 hrsz.
Kétújfalu, Zrínyi u. 1. (Iskola) Nagypeterd, Kossuth u. 47. (Iskola, Óvoda) Nagypeterd, Kossuth u. 47. (Kazánház, aszfaltos kézilabdapálya, melléképületek Rózsafa, Kossuth u. 42 (Iskola) Rózsafa, Petıfi u. 6. (Óvoda) Szentdénes, Petıfi u. 12. (Óvoda) Nagydobsza, Hunyadi J. u. 1. (Óvoda, Iskola)
Somogyapáti 97/1 hrsz. Somogyapáti 119 hrsz. Somogyapáti 24. hrsz. Szentlászló 144/5 hrsz. Szentlászló 146. hrsz.
Somogyapáti, Béke tér 3. (Óvoda) Somogyapáti, Fı u. 89. (Iskola) Somogyapáti, Fı u. 18. (Iskola) Szentlászló, Kossuth u. 21. (Óvoda) Szentlászló, Kossuth u. 17. (Iskola)
A vagyon feletti rendelkezés joga: Az ingó vagyon felett a Fıigazgató és az Általános Fıigazgató-helyettes gyakorolja a rendelkezési jogot. Az ingatlan vagyon felett rendelkezési jogot az ingatlan tulajdonosai tulajdoni hányaduk arányában gyakorolják.
Az intézménybe felvehetı maximális gyermek-, tanulólétszám: Bölcsıde: Óvoda: Általános Iskola:
20 fı 690 fı 1 956 fı 10
Alapfokú Mővészetoktatás: Középiskola:
300 fı 900 fı
Összesen:
3 866 fı
Az iskolai évfolyamok száma: egységes iskola 1-13. évfolyam általános iskola 1-8. évfolyam gimnázium 7-12. évfolyam gimnázium 9-12. évfolyam szakközépiskola 9-12. évfolyam szakiskola (általános mőveltséget megalapozó) 9-10. évfolyam szakiskola (szakképzési évfolyamok) 11-12-13. évfolyam felnıttoktatási szakközépiskola 10-12. évfolyam középfokú szakképzés 13-14. évfolyam alapfokú mővészetoktatás 1-12 évfolyam
Az alapfokú mővészetoktatás mővészeti ágai, azon belül a tanszakok megnevezései:
Mővészeti ágak
Tanszakok
Képzı és iparmővészet:
grafika, festészet, mővészettörténet, népmővészet (helyszínei: Szigetvár, Szent I. ltp. 2., Rákóczi u. 9-13.)
Táncmővészet:
néptánc, népi játék, folklórismeret, tánctörténet, népi ének, kinetográfia (telephelye: Dencsháza, Petıfi u. 40.)
Zenemővészet:
zeneóvoda, elıképzı, szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zenekar, kamarazene, zongora, szintetizátor, hegedő, gitár, furulya, fuvola, klarinét, szaxofon, trombita, tenorkürt, kürt, harsona, tuba, ütı, magánének (helyszínei: Zárda u. 2., Szent István ltp. 2.)
Az intézmény szervezeti felépítését, mőködésének rendjét, gazdálkodására vonatkozó elıírásait 11
az Intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata, valamint egyéb belsı szabályzatok tartalmazzák. Az alapító okirat hatályba lépése 2009. július 1. Szigetvár, 2009. március 27.
Paizs József Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás elnök ZÁRADÉK: Az alapító okiratot egységes szerkezetben a Szigetvár - Dél-Zselic TKT Tanácsa a ………………………….. T.T. határozatában fogadta el. Török Zsolt Szigetvár – Dél-Zselic Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezet-vezetı
12
0
1. Az intézmény által ellátott tevékenységek 1.1.Alaptevékenységek: Alapfeladatok • •
óvodai nevelés bölcsıdei nevelés
•
egységes óvoda-bölcsıdei nevelés
• • • • • • •
sajátos nevelési igényő gyermekek óvodai nevelése nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 1-8. évfolyam, napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás nappali rendszerő szakközépiskolai nevelés, oktatás nappali rendszerő szakiskolai nevelés, oktatás nappali rendszerő szakképesítés megszerzésére felkészítı iskolai oktatás • • • • •
alapfokú mővészetoktatás logopédia és gyógytestnevelés továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás intézményi étkeztetés pedagógiai szakmai szolgáltatás
Kiegészítı feladatok: • • • • • • •
intézményi vagyon mőködtetése intézményüzemeltetés napközi otthoni, tanulószobai foglalkozás iskolarendszeren kívüli szakmai és nem szakmai oktatás, vizsgáztatás (felnıttoktatás) munkahelyi vendéglátás egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység máshova nem sorolt egyéb szolgáltatás
1.2.Az intézmény jogállása: Dél Zselic Középiskola önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, önálló jogi személy, melynek képviseletében kizárólagosan a fıigazgató, kivételes esetekben az általa meghatalmazott személy jár el. Többcélú intézmény, amely feladatait szakmailag önálló, egymással együttmőködı, tevékenységüket összehangoló intézményegységekbıl álló közös igazgatású közoktatási intézményként látja el.
1
2 A közös igazgatású közoktatási intézmény szakmai irányítási struktúrája
SZAKMAI IRÁNYÍTÁSI STRUKTÚRA Fıigazgató (Konrád Ignác Körzeti Általános iskola és Óvoda igazgatója)
Óvodai fıigazgató helyettes
Általános iskolai
Középiskolai fıigazgató
(Napsugár Óvoda vezetıje) Óvodai fıigazgató helyettes
Gazdasági vezetı fıigazgató helyettes
helyettes
(Nagypeterdi Ált. Iskola igazgatója) Istvánffy M. Ált. Isk tagóvoda vezetı helyettes
könyvelık -. igazgató
1.sz.helyettes
Személyzeti munkaügyi
- igazgató helyettes
2,sz helyettes
- Tinódi Lantos Sebestyén Ált. Isk
3. sz.helyettes
ügyintézı Pénztáros
- igazgató
- igazgató helyettes - Kétújfalui Konrád Ignác Ált. Isk. és Ó. 2
Óvoda
Általános iskola
- óvoda vezetı
- igazgató - igazgató helyettes - Nagypeterdi Ált. Isk. és Óv.
- Nagypeterd Óvoda - óvoda vezetı
Nagypeterdi Általános iskola - igazgató
Rózsafa óvodai telephely
- igazgató helyettes
Telephelyi megbízott csoportvezetı Szentdénes óvodai telephely telephelyi megbízott csoportvezetı
Rózsafai iskolai telephely telephelyi megbízott vezetı
Somogyapáti Általános Iskola és Óvoda Óvoda Telephelyi megbízott csoportvezetı
Általános iskola -
igazgató
- igazgató helyettes Nagydobszai Általános Iskola és Óvoda Óvoda Telephelyi megbízott csoportvezetı
Általános iskola -
igazgató
- igazgató helyettes Szentlászlói Általános Iskola és Óvoda Óvoda Telephelyi megbízott csoportvezetı
Általános iskola - igazgató - igazgató hel
3
Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatás - igazgató -munkaközösség-vezetık - Napsugár Óvoda -tagóvoda vezetı helyettes - Micimackó Óvoda Telephelyi megbízott csoportvezetı -Zöldmanó Óvoda Telephelyi megbízott csoportvezetı - Bölcsıde - tagintézmény vezetı
IPR menedzsment
Intézményközi Munkaközösség-vezetık
Közalkalmazotti tanács elnöke
MIP Csoport vezetıje
4
2.1
Az intézményegységek közötti feladatok megosztása
2.1.1 Intézményvezetés A titkárság Az intézmény fıigazgatójának közvetlen irányításával mőködik, •
Belsı szabályzat alapján végzi az érkezı iratok központi iktatását, a központi irattározást, a központi postázást.
•
Végzi a vezetı és a szakmai testületek összehívásával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat, vezeti az ülések jegyzıkönyveit, nyilvántartja az állásfoglalásokat és a
• •
határidıket. Koordinálja az intézményegységek kapcsolattartásából adódó adminisztrációs feladatokat. Ellátja az intézményvezetés kiszolgálásával kapcsolatos koordinációs feladatokat, a megrendeléseket.
A gazdasági szervezet: Élén a gazdasági szervezet vezetıje. Ellátja • a költségvetési tervezéssel, • az elıirányzat felhasználással • a pénzellátással, • az intézmény hatáskörébe tartozó elıirányzat módosítással, • az üzemeltetéssel, fenntartással, mőködtetéssel, beruházással, a vagyon használatával, hasznosításával, • a bér- és munkaerı-gazdálkodással, • a készpénzkezeléssel, • a könyvvezetéssel, • a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, • az adatszolgáltatással, • a gyermekélelmezéssel kapcsolatos feladatokat. • A jóváhagyott költségvetés keretein belül felméri az intézmény karbantartó, állagmegóvó, felújítási feladatait, ezek elvégzését ütemezi. • A külsı és belsı szakemberek által elvégzett feladatok szakmai tartalmát ellenırzi. • Kapcsolatot tart az intézmény tőz- és munkavédelmi feladatait ellátó külsı szervvel. • Gondoskodik a katasztrófavédelmi- és prevenciós feladatok végrehajtásáról.
5
2.1.2 Bölcsıde Szervezeti felépítés A Bölcsıde élén a bölcsıdevezetı áll. A szakmai munka irányítása az óvodai fıigazgató helyettes feladata.
Bölcsıdevezetı
Gondozónık
szakgondozók
Üzemeltetés
Feladatok A családban nevelkedı, a szülık munkavégzése, betegsége vagy egyéb ok miatt ellátatlan gyermek nappali gondozása-nevelése, harmonikus testi-szellemi fejlıdésének segítése az egyéni sajátosságok figyelembevételével.
2.2
Intézményegységi döntéshozatali fórumok 2.2.1
Bölcsıde
Alkalmazotti értekezlet: Tagjai: a bölcsıdében foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott. Döntéseit egyszerő szótöbbséggel hozza. Döntési jogköre: • A bölcsıde Minıségirányítási Programjának elfogadása. • A bölcsıde IT képviselıjének megválasztása. Véleményezési jogköre: • A vezetıi állásra pályázó személyének véleményezése. Szakalkalmazotti értekezlet Tagjai: a vezetık, valamint az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységre létesített munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottak. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Döntési jogköre: • A bölcsıde Szakmai Programjának elfogadása 6
• •
Az éves munkaterv és beszámoló elfogadása. A bölcsıde nevelı munkáját elemzı értékelések beszámolók elfogadása.
• •
Az éves továbbképzési terv elfogadása. A szak-alkalmazotti értekezlet képviseletében eljáró szakalkalmazottak megválasztását.
Véleményezési jogköre: • A Dél-Zselic Középiskola szabályzatainak véleményezése. • •
Minden olyan kérdés, amelyrıl az igazgató véleményt kér. Vezetıi pályázat véleményezése.
Bölcsıdevezetıi értekezlet Tagjai: bölcsıdevezetı, a mindenkori IT tag, mindenkori KT tag. Feladata: A napi mőködéssel, neveléssel, jutalmazással, fegyelmi döntésekkel kapcsolatos elıkészítı munka. 2.2.2.Egységes óvoda-bölcsıde, Kétújfalu Szervezeti felépítés Egységes óvoda-bölcsıde csoportvezetıje a kétújfalui tagóvoda élén álló óvodavezetı irányítása alá tartozik, aki egyben igazgató helyettes. Módszertanilag pedig a szigetvári bölcsıde tagintézmény vezetıjéhez . A szakmai munka irányítása az óvodai fıigazgató helyettes feladata.
2.2.2
Óvodák
Óvoda Kétújfalu Szervezeti felépítés A tagóvoda élén óvodavezetı áll. A vezetési struktúrában az általános iskola igazgatójához tartozik, igazgató helyetteseként. A szakmai munka irányítása az óvodai fıigazgató helyettes feladata.
Óvoda Nagypeterd Szervezeti felépítés
A tagóvoda élén óvodavezetı áll. A vezetési struktúrában a nagypeterdi általános iskola igazgatójához tartozó, igazgató helyettes. A szakmai munka irányítása az óvodai fıigazgató 7
helyettes feladata. A Szentdénesi és Rózsafai óvodai telephelyeken a telephelyi megbízott csoportvezetık felelısek a napi mőködésért.
Óvoda Nagydobsza, Óvoda Somogyapáti, Óvoda Szentlászló Szervezeti felépítés A vezetési struktúrában az általános iskola igazgatójához tartoznak. A napi mőködésért a telephelyi megbízott csoportvezetık felelnek. A szakmai munka irányítása az óvodai fıigazgató helyettes feladata. Napsugár Óvoda, Szigetvár Szervezeti felépítés Az óvoda élén tagintézmény-vezetı áll, aki egyben az óvodai fıigazgató helyettes. Munkáját a tagintézmény-vezetı helyettes segíti. Az óvodai telephelyeken a telephelyi megbízott csoportvezetık felelısek a napi mőködésért, illetve telephelyi megbízott csoportvezetı hiányában a tagintézmény-vezetı helyettes felelıs. A szakmai munka irányítása az óvodai fıigazgató helyettes feladata.
Feladatok Az óvoda a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelı intézmény. Alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai nevelés, amely a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló, foglalkozások kertében folyik. Ellátja a gyermekek napközbeni ellátásával összefüggı feladatokat is. Az óvodai nevelımunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épülı, a nevelıtestület által elfogadott és a fenntartó által jóváhagyott óvodai nevelési program alapján folyik. A pedagógiai munka folyamatos fejlesztésével, a szülıkkel és a többcélú intézmény intézményegységeivel együttmőködve biztosítja a nevelést, a személyiségfejlesztést. Szorosan együttmőködve az iskolával keresi az iskolába való átmenet legjobb módját. Gondoskodik a fejlıdésben visszamaradt gyermekek felzárkóztatásáról, a halmozottan hátrányos helyzető és a sajátos nevelési igényő gyermekek nevelésérıl, fejlesztésérıl,valamint a nemzetietnikai kisebbséghez tartozó gyerekek kultúrájának ápolásáról, identitásuk erısítésérıl. 8
2.2.3 Dél-Zselic Középiskola Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Szervezeti felépítés Az
intézményegység élén igazgató, tagintézmény vezetı áll. Munkáját a munkaközösség-
vezetık segítik.. Az alapfokú mővészetoktatás feladatai A mővészeteket szeretı, értı és mővelı gyerekek nevelése, ezáltal kreatív, harmonikus személyiség formálása. Áltagos képességő gyerekek pedagógiai programban vállalt mővészeti nevelése mellett magas szintő tehetséggondozás, szakirányú pályára felkészítés. Szigetvár város és vonzáskörzete mővészeti neveléssel kapcsolatos igényeinek kielégítése.
2.2.4 Az általános iskolák (Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola, Istvánffy Miklós Általános Iskola, Általános Iskola Nagydobsza, Általános Iskola Somogyapáti, Általános Iskola Szentlászló, Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola, Általános Iskola, Nagypeterd, a nagypeterdi általános iskola telephelye a Rózsafai Általános iskola 1-4. évfolyam ) Az iskolák élén igazgató,tagintézmény-vezetık állnak. Munkájukat tagintézmény vezetı helyettesek segítik. A Rózsafai iskolai telephelyen a telephelyi megbízott vezetı felelıs a napi mőködésért. Az intézményegység 8 évfolyamos általános iskolai oktatási feladatot lát el. Mőködteti a szülıi igényeknek megfelelıen a napközit és a tanulószobát, Nagypeterden iskolaotthonos oktatást is. Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretében végzi a hátrányos helyzető tanulók gondozását, biztosítja a sajátos nevelési igényő tanulók integrált oktatását. 2.2.5. Dél – Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola Szervezeti felépítés Az intézmény élén az igazgató áll, aki egyben a középiskolai fıigazgató-helyettese Munkáját a DDOP-s pályázat megvalósításának ideje alatt három igazgató-helyettes segíti. 9
A szervezeti egységeknek úgy kell a közvetlen együttmőködést megvalósítani, hogy a feladatok ellátása zavartalan, zökkenımentes és összehangolt legyen. Feladatok Felsıfokú továbbtanulásra felkészítı gimnáziumi oktatás, nevelés, közép és emelt szintő érettségire történı felkészítés, érettségire épülı szakképzés az informatikus, rendszerinformatikus OKJ-s szakmában. Specialitásai: Tantárgyorientáció /gimnáziumi osztály angol nyelv és informatika/ gimnázium 7-12. évfolyam középfokú szakképzés 13-14. évfolyam
2.2.6. A gazdasági szervezet irányítási struktúrája GESZ
Gazdasági vezetı
2.3
Könyvelık
Pénztáros
Személyzeti ügyintézı
Ügyintézık
Ügyintézık
Ügyintézık
Iskolatitkárok
Iskolatitkárok
Iskolatitkárok
Élelmezés vezetık
Élelmezés vezetık
Élelmezés vezetık
Intézményegységek közötti szervezetek, kapcsolatok
2.3.1 Az intézmény szervezeti egységei és vezetıi szintjei A szervezeti egységek és a vezetıi szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi elıírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelıen magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés, 10
valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket. 2.3.2 A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttmőködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenımentes legyen. Az eltérı tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják.
2.3.3 Szervezeti együttmőködés Az
intézményegységek
munkájukat
összehangolják,
egymással
együttmőködnek.
Az
együttmőködés formái: központi vezetıi értekezletek, a közös hagyományok ápolásában való közremőködés A tanévenkénti szakmai együttmőködés formáit és területeit az éves munkaterv tartalmazza.
2.3.4 Intézményközi munkaközösségek: Óvodai, iskolai IPR Óvoda-iskola átmenet Minıségirányítási team SNI integráció Kompetenciaalapú oktatás Nem szakrendszerő oktatás Könyvtár Gyermekvédelem Módszertani teamok
Az intézményközi munkaközösségek élén többcélú intézmény fıigazgatója által megbízott munkaközösség-vezetık állnak. A munkaközösségek éves program alapján mőködnek. Mőködésük személyi és tárgyi feltételeirıl az intézményvezetés gondoskodik. A munkaközösség-vezetık a munkaterv teljesülésérıl minden tanév végén beszámolót készítenek. 2.3.5 Intézményegységek közötti kapcsolatok Áttanítások, közös foglakoztatások A racionális munkaerı-gazdálkodás intézményi gyakorlata, hogy a pedagógusok a kötelezı óráikat különbözı intézményegységekben is megtarthatják. Az áttanításokat, a közös 11
foglakoztatásokat a tantárgyfelosztások véglegesítik. Az érintett pedagógusokat változó munkahelyen foglalkoztatja az intézmény. 2.4. A Bölcsıde irányítási struktúrája
Bölcsıdevezetı
gondozónık Csecsemı és gyermekgondozó
szakgondozók
Konyhai alkalmazott szakácsok
12
2.5. Az óvodák irányítási struktúrája :Óvoda, Kétújfalu,
Szülıi szervezet
intézményegység-vezetı /ált. isk.igazgató/ Óvodavezetı (igazgatóhelyettes) Egységes bölcsıde-óvoda csoportvezetıje Óvodapedagógusok
Dajkák, Gondozó
Udvaros, karbantartó 13
2.6 Az óvodák irányítási struktúrája: Óvoda Nagydobsza, Óvoda Szentlászló, Óvoda Somogyapáti
Általános iskola igazgatója
Telephelyi megbízott csoportvezetı
óvodapedagógusok
dajkák
Udvaros, karbantartó
14
2.7. Óvodák irányítási struktúrája: Napsugár Óvoda Tagintézményvezetı (Óvodai fıigazgató helyettes)
Tagintézményvezetı helyettes (az óvodai fıigazgató helyettest helyettesíti)
1. sz. (Micimackó)
2.sz.(Napsugár)
Telephelyi megbíz. Csop. vez. vagy tagint. Vez.h
Óvodapedagógusok Dajkák Konyhai dolgozó Udvaros/karbantartó,
3.sz. (Zöldmanó) Telephelyi megbíz. Csop. vez. Vagy tagint. Vez.
Óvodapedagógusok Dajkák Konyhai dolgozó Udvaros/karbantartó
Óvodapedagógusok Dajkák Konyhai dolgozó Udvaros/karbantartó
15
2.8. Óvodák irányítási struktúrája: Óvoda NAGYPETERD ÓVODAVEZETİ (igazgató helyettes)
Tagintézmény-vezetı helyettes Nagypeterd
Telephely,Rózsafa Telephelyi megbízott csoportvezetı óvodapedagógusok dajkák Udvaros/karbantartó,
tagintézmény, Nagypeterd óvodapedagógusok dajkák udvaros/karbantartó
telephely, Szentdénes Telephelyi megbízott csoportvezetı óvodapedagógusok dajkák udvaros/karbantartó
16
2.9. Weiner Leó Alapfokú Mőv. Okt. Int. szervezeti struktúrája tagintézményvezetı
tantestület
GONDNOK, ISKOLATITKÁR
UDVAROS, PORTÁS
INTÉZMÉNY TAKARÍTÓ
17
Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Szigetvár irányítási struktúrája Tagintézmény vezetı Szülık Közössége Iskolaszék, SZM
Munkaközösségvezetı (rézfúvósvonós-ütıs)
Pedagógusok
Munkaközösségvezetı (fafúvósgitár)
Pedagógusok
Munkaközösségvezetı (zongora – szint.)
Pedagógusok
Munkaközösségvezetı (szolfés, néptánc, képzı)
Pedagógusok
iskolatitkár
Takarító
portás
18
Az általános iskolák irányítási struktúrája
Igazgató,tagintézmény vezetı
Igazgató helyettes
iskolatitkár
élelmezésvezetı
MIP vezetı
IPR
alsós mk.vez.
felsıs mk.vez.
DÖK tanárelnök
menedzsment
portás
szakácsok
alsós és napközis
karbantartó
konyhalányok
nevelık
takarítók
19
felsıs szaktanárok
Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola irányítási struktúrája
Igazgató
Minıségbizt.
Kibıvített iskolavezetés Titkárság
DÖK 1.sz.ig.h.
3.sz. ig.h.
2.sz.
ig.h.
Ifj. véd.
Technikai dolg.
Munkaköz. vez.
Tantestület 20/105
Szülıi Munkak.
3 A Dél-Zselic Középiskola döntés-elıkészítés és a döntéshozatal fórumai 3.1
Stratégiai szint
3.1.1 Az alkalmazotti értekezlet Tagjai: az intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó, akivel az intézmény határozott vagy határozatlan idejő közalkalmazotti jogviszonyt létesített Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjai közül 50%+1 fı jelen van. Az értekezletrıl jegyzıkönyv készül. Döntési jogköre: Az alkalmazotti értekezlet dönt az intézményi szintő Minıségirányítási Program (IMIP) elfogadásáról. Véleményezési jogköre: az intézmény átszervezésével (megszüntetésével), feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával vagy módosításával, az intézményvezetı megbízásával és a megbízás visszavonásával és a költségvetés meghatározásával, módosításával összefüggı döntésekben. Összehívás módja, gyakorisága: Az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Az összehívás az intézményegységekhez eljuttatott hivatalos igazgatói levél útján történik.
3.1.2 A közös igazgatású intézmény nevelıtestülete, szak alkalmazotti értekezlet Döntési jogkör: • • • • •
Az intézmény nevelési / pedagógiai programjának elfogadása, módosítása. Az intézmény szervezeti- és mőködési szabályzatának elfogadása és módosítása Az intézmény MIP-jének elfogadása Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A pedagógiai / nevelési program valamint a szervezeti és mőködési szabályzat fenntartói jóváhagyásának megtagadása esetén a bírósághoz történı kereset benyújtásáról
Véleményezési jogkör •
A fıigazgatói megbízással összefüggı, a jogszabályban elıírt véleményezési jogkör
A szakalkalmazotti értekezlet döntési jogkörébıl az Igazgatótanácsra ruházza: 21
•
Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása
A szakalkalmazotti értekezletet össze kell hívni, ha azt a napirend megjelölésével az intézmény igazgatója, az igazgatótanács vagy a szakalkalmazottak egyharmada kéri az intézményigazgatótól. A szakalkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjai közül 50%+1 fı jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A fıigazgatói megbízással kapcsolatos rendkívüli szakalkalmazotti értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a szakalkalmazotti értekezlet titkos szavazással határoz. Amennyiben a szakalkalmazotti értekezlet az intézmény mőködését érintı bármely kérdésben véleményt nyilvánított vagy javaslatot tett, a fıigazgató azt megvizsgálja, és arra 30 napon belül indokolt írásbeli választ ad. Ennek közzétételérıl az intézményegységvezetık gondoskodnak. A szakalkalmazotti értekezlet üléseirıl jegyzıkönyv készül. 3.1.3 Igazgatótanács Szavazati joggal rendelkezı tagjai: - az intézmény fıigazgatója, - az intézményegységek képviselıi: bölcsıde 2 fı, Napsugár óvoda 2 fı; általános iskolák 2-2 fı ( Kétújfalu, Nagydobsza, Somogyapáti, Szentlászló, Tinódi, Istvánffy, Nagypeterd, )középiskola 2 fı, mővészeti iskola 2 fı = 22 Fİ Tanácskozási joggal jelen van: Fıigazgató helyettesek Gazdasági vezetı Az igazgatótanácsi tagság személyhez kötött jog, azt átruházni nem lehet, kivéve az intézmény egység vezetıjét, akit akadályoztatás esetén a helyettese képvisel. Az Igazgatótanácsi tagság létesítése Az Igazgatótanács intézményegységi, tagintézményei képviselıit az érintett egységek alkalmazottai titkos szavazással, egyszerő szótöbbséggel választják meg. 22
Minden közalkalmazotti jogviszonyban álló munkatárs javaslatot tehet és válaszható a igazgatótanácsi tagságra. A megválasztáshoz a választásra jogosultak 50 %-ának +1 fınek titkos szavazás során megszerzett szavazata szükséges. Második fordulóban csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indulhat. Szavazategyenlıség estén az intézményegység vezetı dönt. A megbízás kettı évre szól. A tagság megszőnik: •
az megbízás elteltével
•
a tagságról való lemondással
• •
a tagságból való visszahívással a közalkalmazotti jogviszony megszőnésével, a delegáló feladat-ellátási helyen történı alkalmazás megszőnésével
23
A lemondás írásban az intézményegység vezetıjének történt átadással, a visszahívás az alkalmazottak 50 %-a + 1 fı javaslata alapján, a megválasztással azonos javaslati és szavazási folyamat végén, a közalkalmazotti jogviszony megszőnésekor az utolsó munkában töltött napon válik hatályossá. A tagság megszőnésekor az új tag megválasztása megkezdhetı. Az Igazgatótanács mőködése Az Igazgatótanács évente legalább négy alkalommal ülésezik elızetes ütemterv alapján. Ügyrendje az SZMSZ melléklete. Rendkívüli ülést a többcélú intézmény igazgatója vagy a tagok kétharmada kezdeményezhet az okok megjelölésével. Az Igazgatótanács akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlıség esetén az igazgató szavazata dönt. Az intézményegység-vezetıi megbízáshoz, a megbízás visszavonásához, a fegyelmi döntéshez, az igazgatótanácsi tagok 50%-a + 1fı titkos szavazás keretében adott, igenlı szavazata szükséges. A döntéssel érintett személy a szavazásban nem vehet részt. Az IT tagjainak feladata alkalmazotti közösségeiket tájékoztatni az IT napirendjérıl, elıterjesztéseirıl, állásfoglalásairól, döntéseirıl. Minden olyan esetben, amikor jogszabály vagy az IT saját döntése meghatározza, titoktartási kötelezettsége van. Az Igazgatótanács feladata az alkalmazotti értekezlet elıkészítése. Ennek keretében dönt az értekezlet összehívásának idıpontjáról és napirendjérıl. Az értekezlet elé kerülı elıterjesztést elızetesen véleményezi. Állásfoglalását ismertetni kell. Az Igazgatótanács készíti elı az alkalmazotti értekezletet akkor is, ha annak összehívását a fenntartó kezdeményezi, kivéve az intézményvezetıi megbízás tárgyában, amelyet az elıkészítı bizottság végez. Napirendi javaslatot az intézmény valamennyi közalkalmazottja tehet. Az elıterjesztık köre kiegészül a javaslattevıvel. A javaslattevık által megjelenített alternatívákat az IT választott tagjai képviselik. Az Igazgatótanács üléseirıl jegyzıkönyv készül. Az Igazgatótanács személyi döntéseket érintı ügyekben valamint saját hatáskörében zárt üléseket rendelhet el.
24
Döntési jogköre: • Az intézményegység-vezetıi pályázatok kiírásának feltételeirıl és ütemezésérıl. • •
Az intézményegység-vezetıi megbízásról és a megbízás visszavonásáról. Az intézményegység-vezetıkkel szembeni fegyelmi eljárás megindításáról, Az intézményegységek feladatainak összehangolásáról.
•
A pedagógiai / nevelési programmal összhangban álló szakmai fejlesztésekrıl és az azt szolgáló személyi, tárgyi feltételekrıl.
• •
Az intézmény belsı kitüntetéseinek odaítélésérıl. Saját ügyrendjérıl.
Átruházott hatáskörben dönt . •
Az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.
Véleményezési jogköre: Véleményezi: • A kibocsátásra kerülı intézményi szintő szabályzatokat, az intézmény éves beszámolóját. • A fejlesztési, beruházási és felújítási terveket. • Az intézmény költségvetési tervének javaslatát. • A fenntartóhoz továbbítandó felújítási igényeket. • Minden olyan kérdést, melyrıl a fıigazgató véleményt kér • Szervezeti egységek létrehozásáról, megszőnésérıl 3.2
Nem stratégiai kérdések döntési fórumai
3.2.1 A vezetıségi értekezlet: Az intézmény operatív döntés-elıkészítı, véleményezı, javaslattevı szerve, amely a más testületek elé nem tartozó belsı szabályzatok megállapításában, valamint az intézményigazgató által meghatározott ügyekben döntéshozó testületként is mőködhet. Elıkészíti az Igazgatótanács elé kerülı és az érdekképviseletekkel egyeztetendı döntésre váró feladatokat. Információt közvetít a napi mőködés formájáról. A vezetıségi értekezletet a fıigazgató, távollétében az általa megbízott fıigazgató helyettes vezeti. Tagjai: • Fıigazgató, • Fıigazgató helyettesek • az intézményegység-vezetık, 25
• •
az óvodavezetık telephelyi megbízott csoport vezetık
• •
a tagintézmény-vezetık a gazdasági vezetı
A vezetıségi értekezlet saját munkaprogramja szerint a szükségletnek megfelelı rendszerességgel ülésezik, a témától függıen meghívhat még más tagokat is. A vezetıi értekezletekrıl írásbeli emlékeztetı, feljegyzés készül. Rendkívüli vezetıi értekezletet az intézményvezetı az általános munkaidın belül bármikor összehívhat. 3.2.2 • • • • 3.3
A szakmai csoportok vezetıinek értekezlete:
A tartalmukban és tevékenységükben azonos típusú intézményegységek koordinációs testületei. Formái: óvodai, általános iskolai,középiskolai szakmai csoportok, mővészeti szakmacsoport Tagjai: a megfelelı típusú intézményegységek vezetıi és a tagintézmény-vezetık Legalább havonta ülésezik. Az intézményi érdekegyeztetı fórum:
Tagjai: • Az intézményben mőködı szakszervezetek képviseletében egy-egy fı, • a Közalkalmazotti Tanács képviseletében egy fı, • az intézményigazgató, illetve megbízottai. A törvényben elıírt egyeztetési kötelezettségeknek eleget téve évente legalább kétszer ülésezik. Ha az érdekképviseletek és a KT által delegáltak képviselıinek több mint 50%-a igényli, az ülést össze kell hívni. 3.4
Intézményegységi döntéshozatali fórumok
3.4.1 Dél-Zselic Középiskola Napsugár Óvoda Alkalmazotti értekezlet Tagjai: Az óvoda (adott tagóvoda) valamennyi dolgozója. Döntési jogköre: A tagóvoda intézményi szintő képviseletét ellátó szakalkalmazott megválasztása. 26
Véleményezési jogköre: • A tagóvoda-vezetıi állásra pályázó személyének véleményezése. Összehívása: Az alkalmazotti értekezletet a döntés és véleményezési jogkörébe tartozó, minden kérdésben össze kell hívni. Nevelıtestületi értekezlet (közös) Tagjai: Az óvodák pedagógus munkakörben alkalmazott dolgozói. Döntési jogkörébe tartozik: •
Az éves munkaterv elfogadása..
• • • • •
A gyermekcsoport szervezési elveinek megállapítása. A továbbképzési és beiskolázási terv elfogadása. A minıségi bérpótlék elosztásának elvei. A szülıkkel való kapcsolattartás elveinek meghatározása. A nevelıtestületi jogkörök átruházása, a képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása. Az óvodai munkát összefoglaló elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.
•
Véleményezési jogköre: • Az óvoda mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. • A csoportba beosztás és a pedagógusok külön megbízásainak esetén. • Az óvodavezetıi állásra érkezett pályázatok véleményezése. Nevelıtestületi értekezletet az óvoda munkatervében elıre meghatározott idıben és témában az óvoda vezetıje hívja össze. Rendkívüli nevelıtestületi értekezletet hívhat össze az óvoda vezetıje a pedagógusok egyharmadának kezdeményezésére. Az értekezletet foglalkozási idın kívül, nyolc napon belül meg kell tartani. A nevelıtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz meg kell hívni a Szülıi Szervezet képviselıjét. A nevelıtestület levezetı elnöki feladatait az óvodavezetı helyettes vagy akadályoztatása estén munkaközösség vezetı látja el. A nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha 50 % + 1 fı jelen van, döntéseit szótöbbséggel hozza. Ha a döntéskor szavazategyenlıség keletkezik, a határozatot az óvodavezetı szavazata dönti el. A nevelıtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. Az értekezletrıl készült jegyzıkönyvet a hiányzókkal meg kell ismertetni. Óvodáink saját munkatervük szerinti nevelési értekezletet is tarthatnak.
27
Óvoda vezetıi értekezlet Döntés elıkészítı fórum. Kéthetente ülésezik. Megbeszéléseirıl jegyzıkönyv készül. Tagjai: Az óvodavezetı és helyettese, tagóvoda-vezetık,telephelyi megbízott csoportvezetık munkaközösség-vezetık, óvodai minıségügyi team tagjai. Véleményezési jogköre: Az óvodák mőködésével és a gyermekek nevelésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Óvodaközi szakmai munkaközösség Munkáját munkaközösség-vezetı szervezi, irányítja. A nevelıtestület véleményének figyelembevételével – az óvodavezetı egyetértésével –a fıigazgató bízza meg egy nevelési évre. Az intézmény óvodájának nevelıtestületi döntése alapján szervezhetı, közös megegyezés alapján. Feladata: • Az óvodai nevelımunka tartalmi, módszertani fejlesztése. • Helyi (intézményközi) továbbképzések szervezése, óvónık önképzésének, továbbképzésének segítése. • A gyermekek fejlıdésének mérése, értékelése. • A nevelés eredményességének ellenırzése, javaslat a továbbfejlesztésre. • Éves feladattervük és beszámolójuk elkészítése. Tagjai: Minden óvoda közös szakmai feladatra jelentkezı óvodapedagógusai. Döntési jogköre: Dönt mőködésének rendjérıl. Véleményezési jogköre: A szakmai területéhez tartozó eredmények, és szakmai fejlesztésekkel kapcsolatban van.
3.4.2 Dél-Zselic Középiskola: iskolák, iskolák és óvodai telephelyek,egységes bölcsıdeóvoda Az alkalmazotti értekezlet Tagjai: az adott intézményben foglalkoztatott valamennyi dolgozó: a nevelık és a közalkalmazotti jogviszonyban lévı adminisztratív és technikai dolgozók. Az alkalmazotti értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az értekezletrıl jegyzıkönyv készül.
28
Döntési jogköre: . Az intézményegység intézményi szintő képviselıjének megválasztásáról. Véleményezési jogköre: Az intézményegység illetve a tagintézmény vezetıjének megbízásával és a megbízás visszavonásával összefüggı döntésekben van. Összehívás módja, gyakorisága: az alkalmazotti értekezletet a döntési és véleményezési jogkörébe tartozó minden kérdésben össze kell hívni. Nevelıtestületi értekezlet (közös) A nevelıtestület az iskola, iskola-óvoda, egységes bölcsıde-óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai: A nevelıtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltı alkalmazottja, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú iskolai végzettségő alkalmazottja. A nevelıtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, az iskola, iskola-óvoda, egységes bölcsıde-óvoda mőködésével kapcsolatos ügyekben, valamint törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. Döntési jogkör: • az éves munkaterv elkészítése és elfogadása; • az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; • az intézmény Igazgatótanácsa intézményegységi képviselıjének kiválasztása; • az iskolák házirendjének elfogadása; • a továbbképzési, beiskolázási terv jóváhagyása; • a minıségi bérpótlék elveinek és szempontjainak kidolgozása, elfogadása; Tagintézményi nevelıtestületi értekezlet Az iskolák önállóan is tartanak nevelıtestületi értekezleteket. Döntési jogkörük az elızı pontban felsoroltakon túl – saját intézményük vonatkozásában – kiterjed az alábbiakra: • a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; 29
• •
a tanulók fegyelmi ügyei, osztályozóvizsgára bocsátása; minden olyan esetben, amelyre a nevelıtestület speciális eljárásrendet dolgoz ki és fogad el.
Véleményezési jogkör: •
az intézményegység-vezetıi és tagiskola-vezetıi megbízással összefüggı ügyekben;
• • •
az igazgatóhelyettesek megbízásával kapcsolatban; tantárgyfelosztás; a mőködést érintı minden kérdésben.
A tantárgyfelosztással kapcsolatos javaslattételi jogot a szakmai munkaközösségek gyakorolják. A döntések végrehajtásáról való beszámoltatás a nevelıtestületi értekezleten történik. A nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. Az intézményegység-vezetıi megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelıtestületi értekezlet határozatképességéhez legalább kétharmados jelenlétre van szükség. A vezetésre vonatkozó program és a fejlesztési elképzelések támogatásáról vagy elutasításáról a nevelıtestületi értekezlet titkos szavazással határoz. A nevelıtestületi értekezletekrıl jegyzıkönyv készül. A nevelıtestület a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, az Iskolatanácsra, az egy évfolyamban dolgozó pedagógusok közösségére vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles - a nevelıtestület által meghatározott idıközönként és módon - azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. E rendelkezéseket nem lehet alkalmazni a pedagógiai program elfogadásánál. A nevelıtestület véleményt nyilváníthat, és javaslatot fogalmazhat meg a többcélú intézményt és az iskolákat érintı valamennyi kérdésben. Tanácsadó Testületi értekezlet Az intézményegység,tagintézmény döntés-elıkészítı, véleményezı, elemzı, javaslattevı fóruma. Tagjai: • az igazgató • a munkaközösség-vezetık, • az érdekképviselet, • a DÖK-segítı tanárok 30
A megbeszélések nyitottak, tanácskozási joggal a pedagógusok közül bárki részt vehet azokon, de dönteni csak a választott képviselık jogosultak. A testület szükség szerinti gyakorisággal ülésezik. A megbeszélésekrıl írásos emlékeztetı készül. Munkaközösségi értekezlet . Tagjai: Az azonos tárgyat tanító vagy közeli tudományterülethez tartozó pedagógusok csoportja. Vezetıjét a munkaközösséget alkotó pedagógusok javaslatára a fıigazgatója bízza meg. Feladata: A szakterület gondozása, folyamatos fejlesztése Rendezvények meghirdetése, lebonyolítása Képzések, önképzések szervezések, segítıje Szaktermek gondozása Az éves munkatervben meghatározottak lebonyolítása. Munkáját az év elején eltervezett munkaterv alapján végzi A tankönyvválasztás elıkészítése A tantárgyfelosztás véleményezése Döntési jogkör: • dönt a munkaközösség szakterületét érintı továbbképzési programról; • az iskolai tanulmányi versenyekrıl; • saját mőködésérıl és munkatervérıl; • a pedagógiai program elveinek megfelelıen kezdeményezi, hogy milyen tankönyvet kíván használni. Véleményét ki kell kérni a szakterületét érintıen: • a szakmai munka eredményességével kapcsolatban, a munka továbbfejlesztésérıl; • a pedagógiai program elfogadásához; • a pótvizsga kérdéseinek meghatározásához; • a tantárgyfelosztásról • új kollégák pályázatáról. • Fıigazgató, igazgató, munkaközösség-vezetı megbízásához
3.5..A Dél-zselic Középiskola intézményközi egyéb közösségei 3.5.1. Szakmai munkaközösségek A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel 31
rendelkeznek. A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai-pedagógiai területen belül: • a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenység irányítása, ellenırzése, • az iskolai nevelı és oktató munka belsı fejlesztése, korszerősítése, • az óvodai nevelı és képességfejlesztı munka korszerősítése, • egységes követelményrendszer kialakítása: a tanulók ismeretszintjének folyamatos ellenırzése, mérése, értékelése, • pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, • a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, • az iskolai belsı vizsgák tételsorainak összeállítása, értékelése, • a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok véleményezése, felhasználása, • a pályakezdı pedagógusok munkájának segítése, • segítségnyújtás a munkaközösség vezetıje részére az éves munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységérıl készülı elemzések, értékelések elkészítéséhez, A szakmai munkaközösségek az intézmény nevelési-pedagógiai programja, munkaterve, IMIPje, valamint az adott munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított, tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség munkáját munkaközösség-vezetı irányítja. A munkaközösségek vezetıi munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.A szakmai munkaközösségek egymással a munkaközösség vezetık kapcsolattartása, meghívás révén vagy tájékoztatás útján tartanak kapcsolatot. 3.5.2.Minıségfejlesztési csoport A minıségfejlesztési csoport vezetıje és tagjai felelısek az IMIP-pel kapcsolatos feladatok szervezéséért, megoldásának, végrehajtásának követéséért, a partneri mérések bonyolításáért, fejlesztési tervekkel kapcsolatos javaslattételért. A minıségfejlesztési csoport mőködésének rendjérıl, üléseinek gyakoriságáról a csoport SZMSZ-ében rögzítetteknek megfelelıen maga dönt. Tagjai: - minıségügyi csoport vezetıje - óvoda , bölcsıdei intézményegység illetve telephely képviseletében 1-1- fı - általános iskolák képviseletében feladat-ellátási helyenként 1-1- fı - középiskola képviseletében 1 fı - mővészetoktatás képviseletében 1 fı A tagokat a fıigazgató bízza meg az adott egységek munkavállalóinak véleménye alapján. érintett egységek választják. A munkacsoport díjazása a törvényi elıírásoknak megfelelıen a kiemelkedı munkáért járó kereset-kiegészítésbıl történik. A minıségügyi csoport az alkalmazottakkal az alkalmazotti értekezleteken, a nevelıtestületi értekezleteken, feladat-ellátási helyenként a munkaértekezleteken tart kapcsolatot. 3.5.3. Iskolaszék. Az iskolai intézményegységekben a magasabb jogszabályokban elıírtak alapján az intézmény mőködésében érdekelt személyek és szervezetek együttmőködésének 32
elımozdítására, a nevelı-oktató munka segítésére, valamint az intézményhasználók érdekeinek képviseletére iskolaszék mőködik. Az iskolaszék érdekegyeztetı szerv, Az iskolaszék tagjai Az iskolaszék a szülık, a nevelıtestület, a diákönkormányzat azonos számú képviselıjébıl, valamint az intézményfenntartó társulás és a kisebbségi önkormányzatok által delegált 1-1képviselıbıl áll. Az iskolaszék tagjainak megválasztása A szülık képviselıit a szülık javaslatainak összegyőjtése után a szülıi szervezet választmánya nyílt szavazással választja egyszerő többséggel. A nevelıtestület képviselıit a pedagógusok javaslatainak összegyőjtése után a nevelıtestület nyílt szavazással választja. Az iskolai diákönkormányzat képviselıjét az iskolai diákönkormányzat tagjai nyílt szavazással választják egyszerő többséggel. Az iskolaszék mőködése, ülései - az iskolaszék elnöke az intézményi rendezvényekre meghívást kap, kérésére tanácskozási joggal rész vehet nevelıtestületi vagy diák-önkormányzati megbeszéléseken. Az iskolaszék tagjai feladat-ellátási helyenként a munkaértekezleteken tájékoztatják az alkalmazottakat, nevelıtestületeket. Az iskolaszék saját szervezeti és mőködési szabályzata, ügyrendje alapján mőködik. A szakközépiskolában, szakiskolában a területi gazdasági kamara is képviselteti magát. Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. 3.5..4. A szülıi szervezet Szülıi szervezet Az intézményben nem mıködik egységes szülıi szervezet. A szülıkkel való hatékonyabb kapcsolattartás érdekében intézményegységenként végzik munkájukat a szülıi szervezetek/ közösségek. A tagintézményekben a szülık jogainak érvényesítése, illetve kötelességeik teljesítése érdekében feladat-ellátási helyenként szülıi szervezet mőködik. A szülıi szervezet kötelessége segítséget nyújtani a gyermekek, szülık jogainak érvényesítésében. Az óvodai csoportok, illetve osztályok szülıi szervezeteit az egy óvodai csoportba, iskolai osztályba járó tanulók szülei alkotják. A következı tisztségviselıket választják: • elnök, • elnökhelyettes, • gazdasági felelıs. Kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat a választott elnök az óvodai csoportvezetı óvónı, vagy az osztályfınök segítségével juttathatják el a fıigazgatóhoz, vagy a feladat-ellátási hely vezetıségéhez. 33
A szülıi szervezet legmagasabb szintő döntéshozó szerve a szülıi szervezet választmánya. A szülıi szervezet elnöke közvetlenül a tagintézmény vezetıjével tart kapcsolatot. A szülıi szervezet vezetısége, valamint a szülıi értekezlet akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek minimum ötven százaléka jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerő szótöbbséggel hozza. A szülıi szervezet választmányát a igazgatónak tanévenként legalább egy alkalommal össze kell hívnia, ezen tájékoztatást kell adnia az intézmény feladatairól, tevékenységérıl. A szülıi szervezetek a választott vezetık révén tartanak kapcsolatot az intézményvezetéssel, a feladat-ellátási helyek vezetıivel, nevelıtestületeivel. Az SZM a jogszabályok alapján mőködik.
Diákönkormányzat Az intézményben nem mıködik egységes diákönkormányzat. Az intézményegységekben mıködik diákönkormányzatok saját szervezeti és mőködési szabályzatuk alapján végzik munkájukat. Közalkalmazotti Tanács Az intézményben mőködik egységes közalkalmazotti tanács. A közalkalmazotti tanács a törvényben biztosított egyetértési, véleményezési és tájékozódáshoz való jogkörét a közalkalmazotti szabályzat alapján gyakorolja. A munkáltatóval való közvetlen kapcsolattartás az elnök feladata. Az érdek-képviseleti szervek munkahelyi vezetıivel, − a törvényekben elıírt módon − a Dél-Zselic Középiskola fıigazgatója tartja a kapcsolatot. 3.6.Az intézmény képviselete Az intézményt a fıigazgató képviseli harmadik személyekkel szemben, valamint bíróságok és más hatóságok elıtt. A fıigazgató e jogkört az ügyek meghatározott csoportjára nézve az intézmény dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: • az intézményegység-vezetıkre a szakmai képviseletet abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az érintett intézmény illetékességét • bármely ügyben egyedi írásbeli meghatalmazás alapján A képviselet fıbb elvei, szabályai: • az intézményt a nyilvánosság elıtt képviselı csak olyan kérdésekrıl nyilatkozhat, amelyekrıl van információja és nyilatkozattételre jogosult. A jogosultságot jelen SZMSZ fejezetei tartalmazzák • az intézmény egészét, terveit, stratégiai céljait illetıen csak a fıigazgató jogosult nyilatkozni 34
• •
az alkalmazottak csak az illetékes vezetı engedélyével nyilatkozhatnak nem adható nyilatkozat a titoktartási körbe tartozó tényekrıl, adatokról
•
a közölt adatok valódiságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozat adó a felelıs
•
a nyilatkozattevı nem járulhat hozzá nyilatkozatának közléséhez a tartalma elızetes megismerése nélkül
•
A nyilatkozattevı kötelessége a nyilvánosság elıtt a többcélú intézmény jó hírnevének megırzése
3.5
Az intézményegységek képviselete
Az intézményegységek szakmai képviseletét abban az esetben, ha a képviselet nem haladja meg az intézményegység illetékességét az intézményegység-vezetı látja el. A vezetı e jogkört az intézményegység dolgozóira az alábbiak szerint ruházza át: - Akadályoztatása esetén –helyettesére. - Képviseleti jogát írásbeli meghatalmazás alapján az intézményegység más dolgozójára. 3.6
A kiadmányozási jogkör gyakorlása
Az intézmény nevében aláírásra az intézmény fıigazgatója jogosult. A pénzügyi kötelezettséget vállaló iratok kivételével egymagában ír alá, távolléte, akadályoztatása esetén az azonnali intézkedéseket tartalmazó iratokat helyette az általános iskolai fıigazgató helyettes vagy akadályoztatása esetén az óvodai fıigazgató helyettes írja alá. Az intézményegység-vezetık aláírási jogköre a vezetésük alá tartozó egység szakmai tevékenységével kapcsolatos levelekre, a saját hatáskörben tett intézkedésekre a tanügyigazgatás, és a szakmai kompetencia körébe tartozó ügyekre terjed ki. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban az aláírás érvényességéhez két jogosult személy aláírása szükséges. Az intézmény gazdálkodásával kapcsolatos pénzügyi kötelezettséget vállaló iratokban a kötelezettségvállalást a fıigazgató, ellenjegyzését a gazdasági vezetı végzi. Pénzfelvétel, banki forgalom terén csekk-kibocsátási ügyekben a pénzintézethez bejelentettek közül két személy együttes aláírása szükséges. Az aláírók aláírásuk mellett körbélyegzıt használnak. Az intézményegységek által készített pályázatokat az intézmény fıigazgatója vagy annak helyettese/i/ is aláírják a következı módon: a pályázatok szakmai felelıseként az intézményegység-vezetık, a pénzügyi kötelezettséget vállalók felelıseként az intézmény 35
fıigazgatója vagy általános iskolai helyettese, ellenjegyzıje a gazdasági vezetı.
4 A vezetık közötti feladatmegosztás Az intézményben a vezetéssel kapcsolatos feladatokat az intézmény fıigazgatója, a gazdasági vezetı, az intézményegység-vezetık (tagintézmény-vezetık) és helyetteseik látják el. 4.1
Az intézmény fıigazgatója
A többcélú intézmény élén a magasabb vezetı beosztású fıigazgató áll, akinek feladata és hatásköre az alábbiakra terjed ki: • Felel az egységes iskola szakmai munkájáért, mőködéséért. • Felel a vezetıi feladatok szakszerő ellátásáért és összehangolásáért. • Irányítja és ellenırzi az intézmény szakmai, igazgatási és gazdasági életét. • Gondoskodik a pedagógiai / nevelési program megvalósításának személyi, tárgyi és módszertani feltételeirıl. • Gondoskodik a szervezeti egységek tevékenységének koordinálásáról. • Az intézmény egészére kiterjedıen gyakorolja a bér-, a létszám és a munkaerıgazdálkodás jogát • Gyakorolja az illetékes intézményegység-vezetıvel történt egyeztetés után a közalkalmazottak tekintetében a teljes munkáltatói jogkört. • Elıkészíti az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntéseket, ellenırzi végrehajtásukat. • Irányítja és ellenırzi az intézmény gazdálkodását, figyelemmel kíséri az üzemelés folyamatosságát és gazdaságosságát, rendelkezik az eszközállomány és a helyiségek kihasználásának optimális módjáról. • Az Igazgatótanács állásfoglalása alapján dönt a dolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének elveirıl és módjáról. • Dönt az intézményen belül felmerülı hatásköri és egyéb vitákban, ha azokat a jogszabály vagy az SZMSZ nem utalja más hatáskörbe. • Eleget tesz a jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettségeinek a többcélú intézmény szakszervezeti szerveivel és a Közalkalmazotti Tanáccsal kapcsolatban. • Teljes körően képviseli az intézményt a külsı szervek elıtt, de a képviseletre – meghatározott ügyekben – eseti vagy állandó megbízást adhat; meghatározza a képviselet mértékét és gyakorlatának módját, e megbízás nélkül képviseleti jog csak az intézményigazgatót illeti meg. • Érvényesíti az aláírási és kötelezettségvállalási jogosultságát. • Mint az intézmény egyszemélyi vezetıje, rendkívüli esetben, indoklás alapján jogosult 36
bármely ügyet magához vonni, és abban személyesen dönteni. • A tanulók és a szülık kiértesítését megelızıen felülvizsgálja a tanulói felvételekkel kapcsolatos vezetıi döntéseket, a létszám és csoportszám alakulását. • Jóváhagyja az iskolák tantárgyfelosztását, túlórakeretét, pótlékkeretét. A hatáskörök átruházása A fıigazgató– egyszemélyi felelısségének érvényesülése mellett – a következı hatásköröket ruházza át: • A gazdálkodási jogkörbıl - Rész jogkörő gazdálkodási egység gazdálkodási jogkör gyakorlását (bérkeret- és költségkeret-gazdálkodás) az intézményegység-vezetıkre. • A kötelezettségvállalás jogkörébıl -
A pénzügyi szabályzatban foglalt értékhatárig történı kötelezettségvállalást az intézményegység-vezetıkre a házipénztári ellátmány terhére.
• A munkáltatói jogkörébıl: - A közalkalmazotti jogviszony létesítése és megszüntetése kivételével a munkáltatói jogkört az intézményegység-vezetıkre az irányításuk alá tartozó közalkalmazottak tekintetében. Az erre vonatkozó összefoglaló táblázat az SZMSZ melléklete. • A munka- és tőzvédelmi illetıleg a katasztrófavédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálását a tagintézmény vezetınek adja át. 4.2
A fıigazgató-helyettesek
Az intézmény fıigazgatóját munkájában három fıigazgató-helyettes, intézményegységvezetık segítik. 4.2.1. Óvodai fıigazgató-helyettes Megbízását a fıigazgató adja. Az óvodai fıigazgató-helyettes egyben tagintézmény vezetıi megbízása mellett látja el ezt a feladatát. Feladatai: • A meghatározó intézményi dokumentumok felülvizsgálata, vezetésükkel kapcsolatos feladatok ellenırzése, javítása. •
Közremőködik a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, a minıségirányítási program nyilvánosságra hozatalában.
•
Az intézmény közoktatási feladataihoz kapcsolódó vezetési feladatok végrehajtása, 37
végrehajtatása. •
Óvodai nevelési programmal kapcsolatos feladatok elkészítése, javaslattétel módosításokra.
•
Tagóvodai sajátosságok figyelembevételével segíti a program megvalósítását.
•
Szaktudásával támogatja, szükség szerint gondoskodik a nevelési program beválásának vizsgálatáról, korrekciójáról.
•
A nevelési program célkitőzéseit figyelembe véve segíti a nevelıtestület munkáját, vezetését.
• Támogatja a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítési feladatait, részt vesz azok megszervezésében, valamint azok végrehajtása ellenırzésében.
•
Felel az óvodák szakmai munkájáért, mőködéséért
4.2.2. Általános iskolai fıigazgató-helyettes, középiskolai fıigazgató-helyettes
• • • • • •
megbízását a fıigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, felügyeli az intézményi szintő munkaközösségek munkáját felügyeli az intézményi szintő minıségfejlesztési team munkáját az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntések végrehajtását koordinálja, koordinálja és szakmailag szervezi és ellenırzi az általános iskolák pedagógiai szakmai munkáját. Felel az egységes iskola szakmai munkájáért, mőködéséért
4.2.3. Középiskolai fıigazgató-helyettes • megbízását a fıigazgató adja, aki gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, • felügyeli az intézményi szintő munkaközösségek munkáját • felügyeli az intézményi szintő minıségfejlesztési team munkáját • az Igazgatótanács jogkörébe tartozó döntések végrehajtását koordinálja, • koordinálja és szakmailag szervezi és ellenırzi a szakiskola, szakközépiskola és a gimnázium pedagógiai szakmai munkáját. • Felel az egységes iskola szakmai munkájáért, mőködéséért 4.2.4.A gazdasági-vezetı: • • •
vezetıi megbízását a fıigazgató adja irányítja, szervezi és ellenırzi a gazdasági szervezet munkáját a számviteli és pénzügyi vonatkozású kérdésekben az intézmény egészére kiterjedı 38
érvényő intézkedéseket tehet az intézmény igazgatójának egyetértésével és ellenjegyzésével. •
folyamatosan aktualizálja bizonylatkezelési feladatait
az
intézmény
belsı
gazdálkodási
szabályait,
•
az utalványozás érvényesítésének és a kötelezettségvállalás ellenjegyzésének jogkörét gyakorolja
•
összeállítja a költségvetést, és az Igazgatótanáccsal együttmőködve a végrehajtás
•
során irányítja és ellenırzi a költségvetési elıírások betartását, ellenırzi az intézmény könyvviteli elszámolási, vagyon-nyilvántartási és bizonylati
•
rendjének betartását, az intézmény vagyonvédelmét, felel az intézmény teljes gazdálkodásáért.
4.2.5.Az intézményegység-vezetık: Vezetıi megbízásukról és a megbízás visszavonásáról az igazgatótanács dönt, 50%+1 fı szavazati többség elegendı. A további munkáltatói jogokat a fıigazgató gyakorolja. • Irányítják, szervezik intézményegységük szakmai munkáját, szakmai ügyekben képviselik az intézményegységet. • Döntenek az intézményegységük mőködésével kapcsolatos minden olyan szakmai kérdésben, amelyek elızetes egyeztetése nem tartozik a többcélú intézmény Intézményvezetéséhez, ill. amelyekben a döntés nem tartozik az intézményegység más közösségének hatáskörébe. • A hatáskörükbe tartozó ügyekben eleget tesznek a szakszervezeti és közalkalmazotti tanácsi egyeztetéseknek. • A jogszabályban meghatározottak szerint végzik tanügy-igazgatási, illetıleg más, törvényben elıírt kötelezettségeiket. • Gondoskodnak a munkaerı-gazdálkodási feladatok ellátásáról, ezek során egyeztetnek a fıigazgatóval. • A Pedagógiai, Nevelési és Szakmai Program valamint a többcélú intézmény belsı szabályzataiban szereplı valamennyi területen együttmőködnek egymással. • Gyakorolják az egyetértési jogot az intézményegység alapfeladatára létesített munkakörre benyújtott pályázat elbírálásakor. • Szervezik az együttmőködést külsı szervekkel, civil szervezetekkel. • Szorosan együttmőködnek egymással. • A fıigazgató által átruházott hatáskörben korlátozott gazdálkodói és munkáltatói jogkörrel rendelkeznek. • Irányítják, szervezik és ellenırzik a tagintézményeik szakmai munkáját. • Gondoskodik és felel a munka és tőzvédelmi szabályzatban elıírtak betartásáról. • Ellátják és irányítják a pedagógiai, szakmai munka belsı ellenırzését az 39
•
intézményegység belsı mőködési szabályzatának megfelelıen. Az eredményes gazdálkodás érdekében az éves költségvetés tervezésének idıszakában felmérik és a gazdasági szervezet vezetıjéhez eljuttatják az intézményegység következı évi személyi és dologi jellegő igényeit.
•
Felelısségük a feladataik ellátásáért, az általuk vezetett intézményegység szakmai munkájáért és részjogkörő gazdálkodói jogkörükben tett intézkedésekért áll fenn.
• 4.3
A vagyongazdálkodásért felelnek. A helyettesítés rendje
A fıigazgatót távollétében az általános iskolai fıigazgató-helyettes helyettesíti. Mindkettıjük távolléte esetén a helyettesítési feladatokat az óvodai fıigazgató helyettes látja el. Ez utóbbi esetben a helyettesítı felelıssége és intézkedési jogköre az intézmény mőködésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. Mindkettejük akadályoztatása esetén a középiskolai fıigazgató-helyettes helyettesíti a fıigazgatót. A Dél-Zselic Középiskola igazgatóhelyetteseinek távolléte esetén helyettesítésükrıl a fıigazgató gondoskodik .
4.3.1 Az intézményegység-vezetık és tagintézmény-vezetık helyettesítési rendje A Dél-Zselic Középiskola Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény Az intézményegység vezetıjét távollétében az SZMSZ-bem meghatározottak szerint a munkaközösség-vezetı (szolfés, néptánc, képzı) teljes jogkörrel helyettesítik Ebben az esetben felelıssége és intézkedési jogköre csak az intézmény mőködésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki. A Dél-Zselic Középiskola Tinódi Lantos Sebestyén Általános Iskola, Istvánffy Miklós Általános Iskola, Általános Iskola Nagydobsza, az Általános Iskola Somogyapáti, az Általános Iskola Szentlászló, Konrád Ignác Körzeti Általános Iskola, Nagypeterdi Általános Iskola és telephelye tagintézmény-vezetıjét a munkaköri leírásban is rögzített helyettesítési kötelezettséggel megbízott igazgató helyettes látja el. Együttes akadályoztatás esetén az SZMSZ-ben szabályozott a helyettesítési kötelezettséggel megbízott munkaközösség-vezetı helyettesíti. A helyettesítık felelıssége és intézkedési jogköre mindkét esetben csupán az intézmény mőködésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki.
40
Dél – Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola vezetıjét a 2. számú . igazgató helyettes látja el. Akadályoztatása esetén az 1. számú illetve a 3. számú ig. helyettes látja el. 4.4
A
vezetık
közötti
munkamegosztás
és
a
helyettesítés
rendje
az
intézményegységekben
4.4.1 Óvodák Az óvoda intézményegység vezetı / Napsugár Óvoda A Napsugár óvoda intézményegység-vezetıje egyben az óvodai fıigazgató helyettes. A telephelyi óvodák egyszemélyi felelıs vezetıje a Napsugár óvoda óvodavezetı helyettese. Vezetıi megbízásáról a nevelıtestület véleményének figyelembevételével az Igazgatótanács dönt. Munkáltatója az intézmény fıigazgatója. Az óvoda vezetı felelısségét, képviseleti és döntési jogkörét a közoktatásról szóló törvény állapítja meg. Óvoda Kétújfalu, Óvoda Nagypeterd vezetıje Felelıs: • Irányítja, szervezi és ellenırzi az óvodák és bölcsıde szakmai tevékenységét, vagyongazdálkodását, szakmai ügyekben képviseli bölcsıdét és az óvodát. • Felelıs a takarékos gazdálkodásért • A pedagógiai munkáért • Az óvoda ellenırzési, mérési, értékelési, és minıségirányítási programjának mőködéséért. • A gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért • A nevelımunka biztonságos és egészséges feltételeinek megteremtéséért. • A gyermekbalesetek megelızéséért. • A gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. • A pedagógusok továbbképzési programjának, valamint beiskolázási tervének elkészítéséért. • Javaslatot tesz a gondozók és pedagógusok továbbképzésének rendjére. • A nevelıtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösség értekezleteinek elıkészítéséért, vezetéséért. • A szülıi szervezetekkel és az érdekképviseleti szervekkel való együttmőködésért. • A döntések, állásfoglalások végrehajtásának megszervezéséért, ellenırzéséért. 41
• A jogszabályoknak megfelelıen végzi tanügy-igazgatási feladatait • Gondoskodik a munkaerı-gazdálkodási feladatok ellátásáról az intézmény vezetıjével történt egyeztetésnek megfelelıen. • Dönt a jogszabályok által a vezetı hatáskörébe utalt minden olyan kérdésben, amelyben nincs egyeztetési kötelezettsége az intézmény fıigazgatójával, illetve a döntés nem tartozik a bölcsıde és az óvoda más döntéshozó testületének hatáskörébe. • Együttmőködik a többcélú intézmény más intézményegységeivel. • Képviseli a bölcsıdét és az óvodát külsı szervek elıtt, illetve meghatalmazza az intézmény képviseletére jogosultakat. • A szülıi szervezettel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, közalkalmazotti tanáccsal való együttmőködésért. Szakmai munkaközösség vezetı Részt vesz a pedagógiai munka tervezésében, ellenırzésében, értékelésében, a munkaközösség éves munkatervének megfelelıen. Tevékenységének megfelelı, belsı szakmai - tanácsadói feladatokat lát el. Feladata a belsı szakmai továbbképzés irányítása, koordinálása. Munkáját munkatervben meghatározottaknak megfelelıen végzi. A munkaközösség éves munkájáról tanévzáró nevelési értekezleten számol be. A munkaközösség vezetıjét a nevelıtestület véleményének meghallgatása után fıigazgató bízza meg. A helyettesítés rendje Az óvodavezetıt tartós távollétében, az óvodavezetı-helyettes/ Napsugár óvoda/, teljes jogkörrel helyettesíti, kivéve, ha a fıigazgató másként rendelkezik. Tartós távollétnek minısül a 2 hetet meghaladó távollét. Mindkettı akadályoztatása esetén az óvodavezetı által írásban megbízott személy helyettesít. A helyettesítık felelıssége és intézkedési jogköre az utóbbi esetben csupán az intézmény mőködésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggı azonnali döntést igénylı ügyekre terjed ki.
42
Intézményegység-vezetı, tagintézmény-vezetı, igazgató Feladata: •
Szervezi és koordinálja, irányítja és ellenırzi a kötelezı tanítási-tanulási munkafolyamatokat.
•
Közremőködik a tanulói vétségek kivizsgálásában, nyilvántartja az elismeréseket és fegyelmi vétségeket.
•
Közremőködik a fegyelmi vétséget elkövetı vagy kárt okozó gyermekek ügyeinek
•
kivizsgálásában. Intézkedik a tanulók felelısségre vonásáról - az életkori sajátosságok és a nevelési
•
eszközök, célok, lehetıségek figyelembevételével. Intézkedik a kár megfizetésérıl. Dönt a napközis és tanulószobai foglalkozásra való felvétel iránti kérelmekrıl Ellenırzi a helyettesítések, túlórák kimutatásainak helyességét. Az orvos utasítása, javaslata alapján gondoskodik a tanulók egészségügyi, rendelıintézeti, sürgıs kórházi ellátásának biztosításáról, gyógyszerek beszereztetésérıl. Ellenırzi a kötelezı és nem kötelezı foglalkozások munkafolyamatainak minıségét, javaslatot tesz elismerésre, jutalmazásra. Segíti, koordinálja és ellenırzi a napközis tevékenységet. Szervezi az osztályozó és javító vizsgákat, ellenırzik a velük kapcsolatos adminisztrációt. Figyelemmel kíséri a tankötelezettség alakulását és a felmentéseket. Szervezi a beiratkozást, tanulófelvételt illetve a továbbtanulást, figyelemmel kíséri a felvételi kérelmek elbírálását. A fıigazgatóval és a helyi munkaközösség-vezetıkkel egyeztetve elkészíti a tantárgyfelosztást. Ezek végrehajtását ellenırzi. Az ellenırzési terv szerint végzi ellenırzı tevékenységét. Félévkor és év végén a helyettessel közösen értékeli a pedagógiai és tanulmányi munkát. Közremőködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes tanár-diák viszony kialakításában. Gondozza a pedagógiai programot, javaslatot tesz a fejlesztésre, eszközök, felszerelések beszerzésére. Koordinálja és közremőködik a szakmai munkaközösség-vezetık javaslatára a taneszközök, szemléltetıeszközök beszerzésében, ellenırzi azok állapotát, javaslatot tesz a selejtezésre, illetve fejlesztésre. Figyelemmel kíséri az iskolatitkár és az élelmezésvezetı munkáját.
•
Szervezi az iskolai tájékoztatást, és ellenırzi a fogadóórák és szülıi értekezletek
• • •
• • • • • • • • • • •
43
• •
megtartását. Koordinálja az intézményegységi pályázási tevékenységet. Az óvoda mőködéséért tanügy igazgatási és részmunkáltatói jogkörébe tartozókért felel.
Weiner Leó Alapfokú Mővészetoktatási intézmény tagintézmény vezetıje Vezetıi megbízásáról a tantestület véleményének figyelembevételével az Igazgatótanács dönt. Felette a munkáltatói jogokat az intézmény fıigazgatója gyakorolja. • •
• • • • •
•
• •
• •
Ügyel az intézményegység szakszerő és törvényes mőködésére. Felelıs a takarékos gazdálkodásért. • a pedagógiai munkáért • az intézményegység ellenırzési, mérési, értékelési és minıségbiztosítási programjainak mőködéséért. • a nevelı, oktatómunka egészséges és biztonságos megteremtéséért • tanuló- és gyermekbaleset megelızéséért • a középtávú pedagógus továbbképzési program és az éves beiskolázási terv elkészítéséért, és a továbbképzéssel kapcsolatok feladatok végrehajtásáért Szorosan együttmőködik a tagintézményekkel, a kistérség iskoláival és a szülıi szervezettel. Képviseli a mővészetoktatási intézményegységet. Az éves munkatervben meghatározott feladatok végrehajtásáért és végrehajtatásáért felelıs. Elıkészíti és megszervezi az alapfokú mővészeti felvételi vizsgákat (meghallgatásokat) különbözeti, osztályozó, javítóvizsgákat. Javaslatot tesz az igazgató részére a vizsgák rendjének meghatározására, a tanuló kérelmére egy vagy több tantárgy követelményeinek egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt történı teljesítésének engedélyezésére, valamint egyes tantárgyak tanulása alóli felmentésre, a tanulói jogviszony megszüntetésére a Kt. 75§-a alapján. A munkaközösség-vezetık véleményének figyelembevételével beosztja az új tanulókat az oktatást végzı tanárokhoz, kialakítja a kötelezı tantárgyak tanulócsoportjait. A statisztikai adatszolgáltatást elkészíti. Félévenként a kollégákkal való egyeztetés után elkészíti az intézményegység órarendjét. Nyilvántartja szabadságukat Ellenırzi a tanári adminisztrációt. 44
•
Ellenırzi a helyettesítések, túlórák kimutatásainak helyességét.
Általános iskolai igazgatóhelyettes Feladata: •
Szervezi és koordinálja, irányítja és ellenırzi a kötelezı tanítási-tanulási
•
munkafolyamatokat. Szervezi a differenciált
képességfejlesztést,
a
tehetséggondozást
és
hátránykompenzálást, annak foglalkozásait, a kötelezı és választható rendszerben. •
Koordinálja, figyelemmel kíséri és ellenırzi a gyermekvédelmi tevékenységet
•
Közremőködik a tanulói vétségek kivizsgálásában, nyilvántartja az elismeréseket és fegyelmi vétségeket.
•
Közremőködik a fegyelmi vétséget elkövetı vagy kárt okozó gyermekek ügyeinek kivizsgálásában. Intézkedik a tanulók felelısségre vonásáról - az életkori sajátosságok és a nevelési eszközök, célok, lehetıségek figyelembevételével. Intézkedik a kár megfizetésérıl. Nyilvántartást vezet a hiányzó pedagógusokról, és azt havonta összesíti. Közremőködik a környezetkultúra fejlesztésében, a tisztaság és rend ellenırzésében, a felnıtt ügyelet ellenırzésében. Ellenırzi a haladási naplók, anyakönyvek, bizonyítványok vezetését. Ellenırzi a kötelezı és fakultatív foglalkozások munkafolyamatainak minıségét, javaslatot tesz elismerésre, jutalmazásra. Szervezi és koordinálja a munkaközösség-vezetık és témafelelısök tevékenységét. Figyelemmel kíséri a felmérések, a tanulmányi versenyek eredményeinek alakulását nyilvántartja az eredményeket. Figyelemmel kísérik a tankötelezettség alakulását és a felmentéseket. A munkaközösség vezetıkkel egyeztetve javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra. Az ellenırzési terv szerint végzi ellenırzı tevékenységét. Félévkor és év végén közremőködik a pedagógiai és tanulmányi munka értékelésében. Közremőködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes tanár-diák viszony kialakításában. A feladattervben rögzítettek szerint felméréseket, neveltségi szint-méréseket, elemzéseket készít a tanulók körében a munkaközösségek bevonásával. Figyelemmel kíséri a pedagógiai / nevelési programot, javaslatot tesz a fejlesztésre, eszközök, felszerelések beszerzésére. Koordinálja és közremőködik a szakmai munkaközösség-vezetık javaslatára a taneszközök, szemléltetıeszközök beszerzésében, ellenırzi azok állapotát, javaslatot tesz a selejtezésre, illetve fejlesztésre.
• • • • • • • • • • • • • •
45
• •
A tankönyvrendelésért, nyomtatványok rendelésért felelıs. Figyelemmel kíséri az iskolatitkár munkáját.
•
Szervezi az iskolai tájékoztatást, és ellenırzi a fogadóórák és szülıi értekezletek megtartását. Szervezi a nyílt napokat.
•
Figyelemmel kíséri az intézményi minıségfejlesztést.
Középiskolai tagintézmény-vezetı, igazgató Feladata: • • • • • • •
• • • • • • • • • •
Szervezi és koordinálja, irányítja és ellenırzi a kötelezı tanítási-tanulási munkafolyamatokat. Közremőködik a tanulói vétségek kivizsgálásában, nyilvántartja az elismeréseket és fegyelmi vétségeket. Közremőködik a fegyelmi vétséget elkövetı vagy kárt okozó gyermekek ügyeinek kivizsgálásában. Intézkedik a tanulók felelısségre vonásáról - az életkori sajátosságok és a nevelési eszközök, célok, lehetıségek figyelembevételével. Intézkedik a kár megfizetésérıl. Dönt a tanulószobai foglalkozásra való felvétel iránti kérelmekrıl Ellenırzi a helyettesítések, túlórák kimutatásainak helyességét. Az orvos utasítása, javaslata alapján gondoskodik a tanulók egészségügyi, rendelıintézeti, sürgıs kórházi ellátásának biztosításáról, gyógyszerek beszereztetésérıl. Ellenırzi a kötelezı és nem kötelezı foglalkozások munkafolyamatainak minıségét, javaslatot tesz elismerésre, jutalmazásra. Szervezi az érettségi-, szakmai-, osztályozó- és javító vizsgákat, ellenırzik a velük kapcsolatos adminisztrációt. Figyelemmel kíséri a tankötelezettség alakulását és a felmentéseket. Szervezi a beiratkozást, tanulófelvételt illetve a továbbtanulást, figyelemmel kíséri a felvételi kérelmek elbírálását. A fıigazgatóval, az igazgató helyetteseivel és a helyi munkaközösség-vezetıkkel egyeztetve elkészíti a tantárgyfelosztást. Ezek végrehajtását ellenırzi. Az ellenırzési terv szerint végzi ellenırzı tevékenységét. Félévkor és év végén a helyetteseivel közösen értékelik a pedagógiai és tanulmányi munkát. Közremőködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes tanár-diák viszony kialakításában. Gondozza a pedagógiai programot, javaslatot tesz a fejlesztésre, eszközök, felszerelések beszerzésére. Koordinálja és közremőködik a szakmai munkaközösség-vezetık javaslatára a 46
taneszközök, szemléltetıeszközök beszerzésében, ellenırzi azok állapotát, javaslatot tesz a selejtezésre, illetve fejlesztésre. •
Figyelemmel kíséri az iskolatitkár munkáját.
•
Szervezi az iskolai tájékoztatást, és ellenırzi a fogadóórák és szülıi értekezletek megtartását.
•
Koordinálja az intézményegységi pályázási tevékenységet.
Középiskolai igazgatóhelyettes Feladata: • • • • • • • • • • • • • • • • •
Szervezi és koordinálja, irányítja és ellenırzi a kötelezı tanítási-tanulási munkafolyamatokat. Szervezi a differenciált képességfejlesztést, a tehetséggondozást és hátránykompenzálást, annak foglalkozásait, a kötelezı és választható rendszerben. Koordinálja, figyelemmel kíséri és ellenırzi a gyermekvédelmi tevékenységet Közremőködik a tanulói vétségek kivizsgálásában, nyilvántartja az elismeréseket és fegyelmi vétségeket. Közremőködik a fegyelmi vétséget elkövetı vagy kárt okozó gyermekek ügyeinek kivizsgálásában. Intézkedik a tanulók felelısségre vonásáról - az életkori sajátosságok és a nevelési eszközök, célok, lehetıségek figyelembevételével. Intézkedik a kár megfizetésérıl. Nyilvántartást vezet a hiányzó pedagógusokról, és azt havonta összesíti. Közremőködik a környezetkultúra fejlesztésében, a tisztaság és rend ellenırzésében, a felnıtt ügyelet ellenırzésében. Ellenırzi a haladási naplók, anyakönyvek, bizonyítványok vezetését. Ellenırzi a kötelezı és fakultatív foglalkozások munkafolyamatainak minıségét, javaslatot tesz elismerésre, jutalmazásra. Szervezi és koordinálja a munkaközösség-vezetık és témafelelısök tevékenységét. Figyelemmel kíséri a felmérések, a tanulmányi versenyek eredményeinek alakulását nyilvántartja az eredményeket. Figyelemmel kísérik a tankötelezettség alakulását és a felmentéseket. A munkaközösség vezetıkkel egyeztetve javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra. Az ellenırzési terv szerint végzi ellenırzı tevékenységét. Félévkor és év végén közremőködik a pedagógiai és tanulmányi munka értékelésében. Közremőködik az egységes nevelési követelmények és eljárások, a szeretetteljes tanár-diák viszony kialakításában. Figyelemmel kíséri a pedagógiai / nevelési programot, javaslatot tesz a fejlesztésre, eszközök, felszerelések beszerzésére. 47
•
Koordinálja és közremőködik a szakmai munkaközösség-vezetık javaslatára a taneszközök, szemléltetıeszközök beszerzésében, ellenırzi azok állapotát, javaslatot
•
tesz a selejtezésre, illetve fejlesztésre. A tankönyvrendelésért, nyomtatványok rendelésért felelıs.
•
Figyelemmel kíséri az iskolatitkár munkáját.
•
Szervezi az iskolai tájékoztatást, és ellenırzi a fogadóórák és szülıi értekezletek megtartását. Szervezi a nyílt napokat.
•
Figyelemmel kíséri az intézményi minıségfejlesztést.
48
5 Mőködés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetık nevelésioktatási intézményben való benntartózkodásának rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles a mőködés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét. 5.1
Általános szabályok
Az intézmény mőködésének helyi rendjét az éves munkaterv határozza meg. Az intézmény munkatervét az Igazgatótanács fogadja el átruházott hatáskörben. A munkatervben kell szabályozni a nevelı-oktató munkához szükséges helyiségek használatát, a vezetık munkaidı-beosztását és a vezetık fogadóóráit. A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata tartalmazza összhangban a Munka Törvénykönyve, ill. a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. A munkavégzéshez kapcsolódó jogokat, kötelességeket, a munkaidı beosztását a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásokat az intézményegység vezetık, az Intézményvezetés dolgozói esetében a fıigazgató készíti el. Minden év szeptember 30-ig felül kell vizsgálni azokat. A közös terek használatának rendjét a Házirend szabályozza. 5.2
Nyitva tartás
Az intézményvezetés ügyfélfogadását az intézményvezetés intézményegységek nyitva tartását a Házirend tartalmazza. 5.3
ügyrendje,
az
A vezetık benntartózkodásának rendje
Az intézményben mindaddig az idıpontig, amíg gyermekek, tanulók vannak, felelıs vezetınek is kell lennie. A felelıs vezetı annak az intézményegységnek a vezetıje, ahol a gyermekek, tanulók tartózkodnak. A vezetık benntartózkodásának pontos beosztását az éves munkaterv tartalmazza.
49
5.4
Az óvodák mőködésének rendje
5.4.1 Általános szabályok
Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülıi szervezet (közösség) véleményét. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni: - az óvodai nevelés nélküli munkanapok idıpontját, felhasználását, - a szünetek idıtartamát, - a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének idıpontját, - a nevelıtestületi értekezletek idıpontját. Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletérıl. 5.4.2
Napirend
Az óvodákban a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülık – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. Az óvodák nyári zárva tartásáról legkésıbb február 15-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelızıen a szülıket tájékoztatni kell. A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.
5.4.3 A nyitva tartás rendje: A nyitvatartási rend értelemszerően a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik. Az intézmények reggel 7 órától ½ 9 óráig fogadják a gyermekeket. Az intézménybıl a gyermeket a foglalkozásokat követıen: - ha ebédet nem igényel ½ 7 órától ½ 12 óráig, - ha ebédet igényel ½ 1 óráig lehet, - délután 15 órától legkésıbb 17 óráig kell elvinni. A gyermeket az óvodába érkezéskor az óvodai csoportba vezetéssel kell átadni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét. A gyermeket csak a gondviselı szülı, 50
illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el. Az intézmény fentebb szabályozott idıponttól való eltérı nyitva tartására (elızetes kérelem alapján) az intézmény vezetıje adhat engedélyt. 5.4.4 A vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény mőködésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. A vezetık nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét az intézményegységek helyi szabályzataikban határozzák meg. 5.5
Az iskolák mőködésének rendje
5.5.1 Általános szabályok A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétıl a következı év augusztus 31-ig, a szorgalmi idı június 15-ig tart. A tanév általános rendjérıl az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. (iskolai szülıi szervezet, a tanulókat érintı programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét). A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmények mőködésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és idıpontokat: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
a nevelıtestületi értekezletek idıpontjai, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és idıpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és idıpontját, a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap) rendjét, a tanítási szünetek (ıszi, tavaszi, téli) idıpontját - a miniszteri rendelet keretein belül, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét az elsı osztályosok beiratkozásának idejét és rendjét.
A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a balesetvédelmi elıírásokat az osztályfınökök az elsı tanítási napon ismertetik meg a tanulókkal, az elsı szülıi értekezleten pedig a szülıkkel. A fentieket, a házirendet, a nyilvántartás és a felügyelet idıpontjait az intézmények bejáratánál ki kell függeszteni. 51
Az intézmények nyitva tartása Az intézményegységek a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon reggel 7 órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésıbb 19 óráig tartanak nyitva. Az intézmények hivatalos munkaideje tanítási napokon reggel 7 óra 30 perctıl 17 óráig. Ennél korábban, illetve ezt követıen a tanulók részére nem biztosítunk szervezett, pedagógus általi felügyeletet. Kivételt képeznek az engedéllyel szervezett foglalkozások, amelyek rendjéért, a tanulók felügyeletért a foglalkozást tartó pedagógusok felelısek. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az intézményvezetı, illetve az intézményegység-vezetık adhatnak engedélyt - eseti kérelmek alapján. Az AMI nyitvatartási rendje: • hétfıtıl – péntekig: 7.30-20.00 • szombaton: 7.30-13.00 A középiskola munkanapokon 6.30 órától 20.30 óráig tart nyitva. • Az intézménnyel jogviszonyban állók a fenti idıpontokban használhatják az iskola termeit, felszerelését, szolgáltatásait. • A szülık és gondviselık 7.30 és 16.00 óra között kereshetik fel az intézmény hivatalos helyiségeit, ill. a meghívás idıpontjában az iskolai rendezvényeket. • Az intézménnyel jogviszonyban nem állók az iskola rendezvényeit csak meghívóval látogathatják. • Az intézménnyel bérleti szerzıdéses jogviszonyban állók a bérleti szerzıdésben rögzítettek szerint használhatják az iskola helyiségeit.
Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezetı által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézményegységek tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tartanak nyitva. A nyitva tartás rendjét bıvebben a Házirend tartalmazza. 5.5.2 A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelıen a tantárgyfelosztással összhangban lévı órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben. A napi tanítási idı (a kötelezı órarend szerinti tanítási órák idıtartama) reggel 7,30 órától 13 óra 30 percig tart, a mővészetoktatási intézményegység tanítási óráit 19 óráig be kell fejezni. A mővészetoktatási intézményben a szülık közösségének egyetértésével lehetıség van 52
szombatonként reggel 8 óra és 12 óra között csoportos foglalkozásokat tartani. (néptánc, zenekari órák) A középiskolában 8 órától 14 óra 55 percig valamint 15 óra 5 perctıl 18 óra 45 percig tart.
A tanítási órák idıtartama általában : 45 perc. Az elsı tanítási óra reggel zömében 8. 00 órakor kezdıdik,. A mővészetoktatási intézményegységben az egyéni hangszeres órák idıtartama 30 perc, „B”-tagozatos növendékek részére 45 perc. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra a fıigazgató, illetve az intézményegységvezetık adhatnak engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az intézményegység-vezetık tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek idıtartama 10-25 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje indokolt esetben rövidíthetı, legkisebb idıtartama 5 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egészsége érdekében - a tantermekben szellıztetni kell.
5.5.3 A tanórán kívüli foglalkozások rendje, szervezeti formái Az iskola - a tanórai foglalkozások mellett - a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulóközösség, a szülıi szervezetek, továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanév tanórán kívüli foglalkozásait az intézmény szeptember 5-ig hirdeti meg. A tanulók érdeklıdésüknek megfelelıen szeptember 15-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban az erre rendszeresített nyomtatványon kell jelentkezni a szülı, gondviselı aláírásával. A foglalkozások október 1-jével indulnak, és május 30-ig tartanak. A középiskolában az ún. szabadsávos foglalkozások szeptember 1-tıl június 15-ig tartanak.
A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel 53
kötelezı. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és idıtartamát az intézményegységvezetık az iskolák heti tanórán kívüli órarendjében rögzítik, terembeosztással együtt (délutáni órarend). A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskolák a szülıi igényeknek megfelelıen biztosítják a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést írásban szülıi aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A foglalkozások délután 16,30 óráig tartanak. A napközi otthoni és a tanulószobai foglalkozások rendjét az iskolák saját szabályzataikban (házirendjükben) szabályozzák.
Szakkörök A különbözı szakköröket a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen indítják az iskolák. A szakkörvezetı pedagógusokat az igazgató bízza meg. A foglalkozások elıre meghatározott tematika alapján történnek. Errıl, valamint a támogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetıje felelıs a szakkör mőködéséért. A szakköri aktivitás tükrözıdhet a tanuló szorgalom és szaktárgyi osztályzatának. Énekkar Az iskolák énekkara sajátos önképzıkörként mőködik, a tantárgyfelosztásban meghatározott idıkeretben. Célja a megfelelı adottságú tanulók zenei képességeinek, személyiségének igényes fejlesztése és színpadképes közösségi produkciók létrehozása. Vezetıje az igazgató által megbízott kórusvezetı. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját, ezért mőködésének minden költségét az iskola viseli. Sportkörök, a mindennapos testmozgás biztosítása A tanulók mindennapi testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, a mozgás és a sport megszerettetésére a kötelezı testnevelés órákon kívül, sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelı tanárok. Az intézmény lehetıséget nyújt tanulóinknak a különbözı sportági (röplabda, asztalitenisz, kézilabda, labdarúgás, atlétika, …, stb.) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre. Napközis és iskolaotthonos osztályokban játékos sportfoglalkozásokkal biztosítjuk a 54
mindennapos testedzést. Az iskolai sportkörök diákönkormányzatként mőködnek, munkájukat saját szervezeti és mőködési szabályzata alapján szervezik meg. Az iskolai sportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai munkatervben, valamint a tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és idıben, felnıtt vezetı irányításával kell megszervezni. Az iskolai sportkör foglalkozásaihoz az iskola biztosítja a tornatermet, a szabadtéri sportlétesítményeket és a szükséges felszerelést, eszközöket.
A könyvtár Az iskolai könyvtár feladatait a saját iskolai könyvtár látja el. A könyvtári tanórákon és az évente meghatározott délutáni nyitvatartási idejében áll a tanulók és a pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételérıl a könyvtár használati rendje intézkedik. Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálások) A kompenzáló foglalkozások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az elsı négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztett idıpontban az osztálytanító és az osztályfınök javaslatára kötelezı jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkoztatással - egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelezı jelleggel - a szaktanárok javaslatára történik. 5.5.4 Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások Versenyek és bajnokságok A diákok tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedı teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelısek lebonyolításukért. A szervezést a igazgatóhelyettes irányítja.
55
Tanulmányi és közösségfejlesztı kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyek célja - a pedagógiai program célkitőzéseivel összhangban - hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetık. Az osztálykirándulás tervezetét írásban kell leadni az intézményegység-vezetıknek. Csak azok a tanulmányi kirándulások ismerhetık el tanítási napnak, amelyek megfelelnek az intézmények nevelési/pedagógiai programjában rögzített céloknak és feladatoknak. A tanulmányi kirándulásokat az adott osztály osztályfınöki foglalkozási-tervében kell tervezni. Szülıi értekezleten az osztály szülıi közösségével egyeztetni kell a kirándulás szervezési kérdéseit és a költségkímélı megoldásokat. A kirándulás várható költségeinek vállalásáról a szülıknek írásban kell nyilatkozniuk. Szociális helyzete miatt senki sem maradhat le a közös programokról. Ilyen esetben az osztályfınökök a gyermekvédelmi felelıssel közösen az önkormányzatok szociális bizottságaitól támogatást kérnek a rászoruló tanulónak. A kiránduláshoz annyi kísérı nevelıt vagy szülıt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges. Gondoskodni kell az elsısegélynyújtáshoz szükséges felszerelésrıl is. A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idı alatt, szorgalmi idıben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz - amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport- és tudományos rendezvény - az igazgató engedélye szükséges. A kérelmet egyéni utazás esetén a szülı, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelıs csoport vezetıje az utazás elıtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás idıpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevı tanulók számát, a kísérı tanárok nevét, a várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum-, színház-, mozi-, kiállítás- és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási idın kívül bármikor szervezhetık az osztályközösségek, vagy kisebb
56
tanulócsoportok számára. Tanítási idıben történı látogatáshoz az intézményegységvezetı engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) pedagógus felügyelete mellett egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegő rendezvények lebonyolításához kérvényt kell benyújtani az intézményegységek vezetıjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény idıtartama érinti a tanítási idıt. A kérvényen meg kell nevezni a felügyeletet és a felelısséget vállaló pedagógust.
5.5.5 Az intézményi felügyelet rendszabályai Az órarend szerinti kötelezı tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idı elıtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az intézményegység vezetıje a felelıs. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelıs az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza. Rendkívüli munkavégzés esetén A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényt módosító 2003. évi XX. törvény 11/A §. (2), (3), (4), (5) és (7) pontja értelmében járunk el.
5.5.6 Az intézmény munkarendje A vezetık intézményben való tartózkodása Az intézményegységek hivatalos munkaidejében felelıs vezetınek kell az épületben tartózkodni. Biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetıi feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ezért az intézményegység vezetıje vagy helyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezetı feladatait. Az ügyeletes vezetı akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetıi helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A vezetık nevelési-oktatási intézményekben való benntartózkodásának 57
rendjét az intézményegységek helyi szabályzataikban határozzák meg. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan mőködése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával - az intézményvezetı állapítja meg. A közalkalmazottak munkaköri leírásait az tagintézmény-vezetık készítik el, és a fıigazgató hagyja jóvá. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. Az tagintézmény-vezetık tesznek javaslatot - a törvényes munkaidı és pihenı idı figyelembe vételéve - a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelezı órákból, valamint a nevelı-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményegység-vezetık állapítják meg a fıigazgató jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes, illetve az intézményegységek vezetıi engedélyezik. A pedagógus köteles munkakezdése elıtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel kell korábban érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását elızetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A helyettesítést elsıdlegesen az „órahiányos” pedagógusok látják el, de a tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében tartós hiányzás esetén - lehetıség szerint - szakszerően kell helyettesíteni. A szakszerő helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban, vagy a szertárakban kell tartani. A rendkívüli távolmaradást legkésıbb az adott munkanapon az elsı tanítási óra megkezdése elıtt negyed órával jelezni kell az intézmény vezetıhelyettesének. 58
A pedagógusok számára - a kötelezı óraszámon felüli - tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményegységvezetık adják a szakmai munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. A megbízások során figyelembe kell venni a pedagógus alkalmasságát, rátermettségét és szakmai felkészültségét. A nem pedagógus munkakörőek munkarendje Az oktató-nevelı munkát segítı alkalmazottak munkarendjét, a távollévık helyettesítési rendjét az intézményegység vezetıje állapítja meg.. Az egyes részlegek alkalmazottainak napi munka-beosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenımentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük elıtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük. Távolmaradásukról értesíteniük kell a közvetlen munkahelyi vezetıjüket, aki tájékoztatja errıl az igazgatóhelyettest és a gazdaságvezetıt. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét, intézményi életének részletes szabályozását a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletét képezı házirendek határozzák meg. A házirendet a nevelıtestületek - az intézményegység-vezetı elıterjesztése után - az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotják meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézményegységek valamennyi tanulójára és az intézményegységekben tartózkodó személyekre nézve kötelezı. A tanulók vizsgakötelezettségei • Az iskolában lefolytatandó érettségi és szakmai vizsgák lebonyolításának értékelésének és ügyvitelének rendelkezéseit a mindenkor érvényben lévı, vizsgákkal kapcsolatos rendeletek, szabályzatok határozzák meg. • A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az iskola az alábbiak szerint szabályozza. A helyi vizsgák o osztályozó vizsga, o különbözeti vizsga, o javítóvizsga, o pótló vizsga. Az osztályozó-, javító-, pótló- és az egyéb vizsgák lebonyolításának szabályai
59
•
• • • • • •
•
A magántanulók az elsı félév anyagából osztályozó vizsgát az elsı félév utolsó tanítási napjáig bezáróan tehetnek. A hiányzások miatt osztályozó vizsgára kötelezett tanulók beszámolási kötelezettségét az éves munkaterv szabályozza. Javítóvizsgát és pótvizsgát augusztus utolsó hetében kell lebonyolítani. Osztályozó- és javítóvizsgát a tanuló 3 tagú bizottság elıtt tesz, amely 2 szaktanárból és 1 egyéb szakos tanárból áll. A bizottság döntéshozatal után tájékoztatja az iskola igazgatóját az eredményrıl. Az osztályozó-, pótló- és javítóvizsga nem nyilvános. Eredményét a szaktanár hirdeti ki, az osztályfınök végzi el az adminisztrációt. Ha a tanuló önhibáján kívül nem tud a megadott idıpontban az osztályozó, vagy javító vizsgán megjelenni, részére szeptember 20-ig kell új vizsgaidıpontot megjelölni. Ugyancsak minden év október 15-ig tehetnek osztályozó vizsgát a magántanulók, valamint az év (több tanévet összevontan, vagy rövidített idı alatt elvégzık) és korkedvezményben részesített tanulók. Az alapmőveltségi, érettségi, szakmai és egyéb minısítı állami vizsgák eljárási rendjét a mindenkor hatályos törvényi rendelkezések tartalmazzák, idıpontjait pedig a szakmai felügyeleti szervek határozzák meg.
5.5.7 A felnıttoktatás Az, aki nappali rendszerő iskolai oktatásban nem tud vagy nem akar részt venni, attól a tanévtıl kezdve, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, a munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévı ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatásban (a továbbiakban: felnıttoktatás) kezdheti meg, illetve folytathatja tanulmányait. A képzés három éves és érettségi vizsgával zárul. Elıre láthatólag a 2009-2010-es tanévben indítjuk az utolsó 12. évfolyamot. Az iskolai nevelés és oktatás a tanulók egyéni felkészülésére épül, e mellett az iskola heti két napon 20 órában konzultációs lehetıséget biztosít. A tanulók évente három alkalommal vizsgáznak, mely során számot adnak tanulmányi elımenetelükrıl.
6 A belsı ellenırzés rendje 6.1
Az intézményben folyó belsı ellenırzésre vonatkozó általános szabályok
A belsı ellenırzés feladatai: • biztosítsa az intézmény törvényes (a jogszabályokban, az iskola pedagógiai programjában és egyéb belsı szabályzataiban elıírt) mőködését; • segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, • segítse elı az intézmény takarékos, gazdaságos, hatékony mőködését; 60
• az iskolavezetés számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a dolgozók munkavégzésérıl; • feltárja és jelezze az iskolavezetés és a dolgozók számára a szakmai (pedagógiai) és jogi elıírásoktól, követelményektıl való eltérést, illetve megelızze azt, • szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény mőködésével kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez. A belsı ellenırzést végzı alkalmazott jogai és kötelességei: A belsı ellenırzést végzı dolgozó jogosult: • az ellenırzéshez kapcsolódva az iskola bármely helyiségébe belépni; • az ellenırzéshez kapcsolódó iratokba, dokumentumokba betekinteni, azokról másolatot készíteni; • az ellenırzött dolgozó munkavégzését elızetes bejelentés nélkül figyelemmel kísérni; • az ellenırzött dolgozótól írásban vagy szóban felvilágosítást kérni. A belsı ellenırzést végzı dolgozó köteles: • az ellenırzéssel során a jogszabályokban és az intézmény belsı szabályzataiban foglalt elıírásoknak megfelelıen eljárni; • az ellenırzés során tudomására jutott hivatali titkot megırizni; • az észlelt hiányosságokat írásban vagy szóban közölni az ellenırzött dolgozókkal és a saját, illetve az ellenırzött dolgozók közvetlen felettesével; • hiányosságok feltárása esetén az ellenırzést a közvetlen felettesétıl kapott utasítás szerint idıben megismételni. Az ellenırzött alkalmazott jogai és kötelességei: Az ellenırzött dolgozó jogosult: • az ellenırzés megállapításait (kérésére írásban) megismerni; • az ellenırzés módjára és megállapítására vonatkozóan írásban észrevételeket tenni, és ezeket eljuttatni az ellenırzést végzı közvetlen feletteséhez. Az ellenırzött dolgozó köteles: • az ellenırzést végzı dolgozó munkáját segíteni, az ellenırzéssel összefüggı kéréseit teljesíteni; • a feltárt hiányosságokat, szabálytalanságokat azonnal megszüntetni. A belsı ellenırzést végzı dolgozó feladatai:
61
• Az ellenırzést végzı dolgozó a belsı ellenırzést köteles a jogszabályokban, az iskola belsı szabályzataiban, a munkaköri leírásában, az éves ellenırzési tervben elıírtak szerint a tanév során folyamatosan végezni. • Az ellenırzések teljesítésérıl, az ellenırzés megállapításairól közvetlen felettesét tájékoztatnia kell. • Az ellenırzés tényét és megállapításait írásba kell foglalnia, ha bármelyik érintett fél (az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött, vagy annak felettese) kéri. • Hiányosságok feltárása esetén a hiányosság megszüntetésére fel kell hívnia az ellenırzött dolgozó figyelmét; a hiányosságok megszüntetését újra ellenıriznie kell. A belsı ellenırzésre jogosult dolgozók és kiemelt ellenırzési feladataik: Fıgazgató: • ellenırzési feladatai az intézmény egészére kiterjednek; • ellenırzi az intézmény összes dolgozójának pedagógiai, gazdálkodási és ügyviteli és technikai jellegő munkáját; • ellenırzi a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályok megtartását; • elkészíti az intézmény belsı ellenırzési szabályzatát; • összeállítja az éves ellenırzési tervet; • felügyeletet gyakorol a belsı ellenırzés egész rendszere és mőködése felett. Intézményegység-vezetık, vezetı-helyettesek: • folyamatosan ellenırzik a hozzájuk beosztott dolgozók nevelı-oktató és ügyviteli munkáját, ennek során különösen: o a szakmai munkaközösségek vezetıinek tevékenységét; o a pedagógusok munkavégzését, munkafegyelmét; o a pedagógusok adminisztrációs munkáját; o a pedagógusok nevelı-oktató munkájának módszereit és eredményességét; o a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát. Gazdasági vezetı: • folyamatosan ellenırzi az intézmény minden dolgozójával kapcsolatban a gazdálkodási, a mőszaki és a pénzügyi-számviteli szabályok betartását, ennek során különösen: • az intézmény pénzgazdálkodását, költségvetésének végrehajtását, fizetıképességét, • a pénzkezelés, a pénztár szabályszerő mőködését; • a tanulók és a dolgozók élelmezésével összefüggı tevékenységet; • az intézmény mőködéséhez szükséges fejlesztéseket, felújításokat, karbantartásokat és beszerzéseket, 62
• a vagyonvédelemmel kapcsolatos elıírások betartását, • a leltározás és selejtezés szabályszerő végrehajtását, • folyamatosan ellenırzi a hozzá tartozó dolgozók szabályszerő munka végzését, munkafegyelmét. Munkaközösség-vezetık: • folyamatosan ellenırzik a szakmai munkaközösségbe tartozó pedagógusok nevelıoktató munkáját, ennek során különösen: • a pedagógusok tervezı munkáját, a tanmeneteket; • a nevelı és oktató munka eredményességét (tantárgyi eredménymérésekkel). Az igazgató egyes esetekben jogosult az intézmény dolgozói közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel felruházva belsı ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni. Az egyes tanévek/nevelési évek ellenırzési feladatait, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı, illetve az ellenırzött dolgozók kijelölését az intézményi munkaterv „Belsı ellenırzés” fejezete határozza meg. A belsı ellenırzési terv elkészítéséért az igazgató a felelıs. Az intézményben, mint közpénzek felhasználásában résztvevı költségvetési szervben, belsı ellenırzési rendszer mőködik abból a célból, hogy az iskola igazgatója számára bizonyosságot nyújtson a pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelıségét illetıen. A pénzügyi belsı ellenırzés független, tárgyilagos, bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység. Célja, hogy az intézmény mőködését fejlessze, és eredményességét növelje. A belsı ellenırzés az intézmény céljai elérése érdekében rendszerszemlélető megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az intézmény kockázatkezelési, valamint ellenırzési és irányítási eljárásainak eredményességét. Az intézményben folyó pénzügyi belsı ellenırzés a pénzügyminiszter által közzétett minta alapján elkészített belsı ellenırzési kézikönyv szerint történik. 6.2
A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belsı ellenırzési rendjét. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének fogalma, célja A pedagógiai munka belsı ellenırzése a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed. Célja az esetlegesen elıforduló hibák mielıbbi feltárása, majd a 63
feltárást követı helyes gyakorlat megteremtése. Az ellenırzés célja másrészrıl a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének rendje A pedagógiai munka belsı ellenırzésére az intézményben az alábbi személyek jogosultak: •
A fıigazgató
• •
A fıigazgató helyettesek A nevelési-oktatási intézményegységek vezetıi, helyettesei, munkaközösség
•
vezetıi Az igazgató – az általa szükségesnek tartott esetben – jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenırzési feladat elvégzésére kijelölni.
A többcélú intézmény igazgatója és helyettesei a pedagógiai ellenırzést az intézményvezetıkkel való egyeztetés alapján végzi. A részletes ellenırzési tervet az éves munkaterv tartalmazza. A pedagógiai (nevelı és oktató) munka belsı ellenırzésének feladatai: biztosítsa az intézmény pedagógiai munkájának jogszerő (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettanterv, valamint az iskola pedagógiai programja szerint elıírt) mőködését, • segítse elı az intézményben folyó nevelı és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, • az igazgatóság számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl, •
•
szolgáltasson megfelelı számú adatot és tényt az intézmény nevelı és oktató munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez.
Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-oktató munka belsı ellenırzése során: • • • • • •
a pedagógusok munkafegyelme. Az óvodai foglalkozások és a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, a nevelı-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, a csoportszoba, tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, az óvodapedagógus – gyermek illetve a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, a nevelı és oktató munka színvonala az óvodai foglalkozásokon és a tanítási órákon: 64
o o
az órára/foglalkozásra történı elızetes felkészülés, tervezés, a tanítási óra/foglalkozás felépítése és szervezése,
o o
a tanítási órán/foglalkozáson alkalmazott módszerek, a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, maga tartása a tanítási órán,
o
az óra eredményessége, a nevelési terv/helyi tanterv követelményeinek teljesítése,
•
a tanórán kívüli nevelımunka, az osztályfınöki munka eredményei, a közösségformálás.
A tanítási órák, óvodai foglalkozások elemzésének iskolai szempontjait a szakmai munkaközösségek javaslata alapján az iskola vezetısége határozza meg. Az ellenırzés formái: • • • • • •
beszámoltatás óralátogatás dokumentumelemzés értekezleteken való részvétel felmérések, tesztek, vizsgálatok tanügyi dokumentumok ellenırzése
A visszacsatolás formái és fórumai: • • •
Az intézményegység-vezetés tájékoztatása Munkaközösségi, nevelıtestületi értekezletek Igazgatótanács
7 A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel. 7.1
Általános szabályok (óvoda és iskola)
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következık szerint történhet: 65
•
külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az óvodákban a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az idıtartamra, amely a gyermek érkezéskor a gyermek átöltöztetésére és óvónınek felügyeletre történı átadására, valamint a kísérı távozására, a gyermek távozásakor pedig a gyermek óvónıtıl való átvételére, átöltöztetésére, illetve az intézménybıl való távozásra szükséges,
•
külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az iskolákban a gyermeket hozó és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges idıtartamig.
Ezekben az idıpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. •
külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményekben a gyermeket
hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott idıben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az intézményegység valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülınek, gondviselınek a szülıi értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. A székhely-intézményben a vagyonvédelmet és a tanulók védelmét portaszolgálat is biztosítja. A portaszolgálat mőködését a házirend tartalmazza.
7.1.1 Nem jogviszonyban állók benntartózkodása, fogadása A székhelyintézménybe idegenek csak az ügyeletes portás kellı tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható idıtartamát. A portás mindenkit felkísér az épületbe. Azok számára, akik nem állnak jogviszonyban az intézményekkel, a belépés és benntartózkodás rendjét az intézményegységek szabályozzák. A benntartózkodás szabályait az egységekben kifüggesztett házirendek tartalmazzák.
8 A tagintézményekkel, kapcsolattartás rendje
intézményegységekkel
való
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles tagintézmény 66
(intézményegység) esetén a tagintézménnyel (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendjét. A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények Az intézménynek a tagintézménnyel/intézményegységgel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania.
A
napi
kapcsolattartásnál
az
intézményvezetı
és
a
tagintézmény/intézményegység vezetınek is kezdeményeznie kell a kapcsolat felvételt. Az intézményvezetı a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy: •
az
egyes
vezetıi
döntéseinél,
tagintézményt/intézményegységet, •
illetve
vezetıi
jogkörében
illetve
annak
dolgozóit
eljárva
a
hátrányos
megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy a tagintézmény/intézményegység is megfelelı súlyt kapjon.
A tagintézmény/intézményegység vezetıi kötelesek minden intézményvezetıi jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt idıben jelezni az intézményvezetı felé. A kapcsolattartás formái • • • • • •
személyes megbeszélés, tájékoztatás, telefonos egyeztetés, jelzés, írásos tájékoztatás, értekezlet, a tagintézmény ellenırzése valamint a 2. pontban ismertetett fórumok, szervezeti formák.
9 Az intézményi közösségek, jogaik és kapcsolattartásuk 9.1
Az alkalmazotti közösség és kapcsolattartásának rendje
9.1.1 Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelı munkát végzı pedagógus, a többi dolgozó az oktató-nevelı munkát közvetlenül vagy közvetetten segítı más közalkalmazott. 67
A pedagógusok alkotják az intézmény nevelıtestületét. A nevelıtestület (tantestület) határozza meg alapvetıen az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselıit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés elıkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevıvel, véleményezıvel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkezı személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelısséggel egy személyben - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + l fı) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha 50%+1 fı jelen van. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény különbözı közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetık és a választott közösségi képviselık segítségével - az intézményvezetı fogja össze. A kapcsolattartásnak különbözı formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelıbben szolgálja az együttmőködést. A kapcsolattartás formái: különbözı értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi győlések, stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét idıpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell 68
kifüggeszteni. A belsı kapcsolattartás általános szabálya, hogy különbözı döntési fórumokra, nevelıtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselıt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzıkönyvben kell rögzíteni. A teljes alkalmazotti közösség győlését az intézményvezetı akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály elıírja, vagy az intézmény egészét érintı kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteirıl jegyzıkönyvet kell vezetni.
9.2
A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje
Az osztályközösségek és tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetıként az osztályfınök áll. Az osztályfınököt az intézményegység-vezetık és az osztályfınöki munkaközösségvezetı javaslatát figyelembe véve az intézményegység vezetje bízza meg. Az osztályfınök jogosult - az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására - az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletét összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösség diákjai azokon a tanítási órákon, amelyeknek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulólétszám (idegen nyelvi-, technika-, magyar, matematika, valamint 1. évfolyam). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. 9.2.1 Diákönkormányzat A 2-8. osztályok két-két képviselıjébıl álló tanács gyakorolja a tanulók egészét vagy nagyobb csoportját érintı kérdések véleményezési jogát. Információt közvetít a tanulóközösségek és a nevelıtestület között. Munkáját saját munkaterv alapján szervezi, tevékenységét általuk felkért és az intézmény vezetıje által megbízott pedagógus segíti.
9.2.2 A diákközgyőlés (iskolagyőlés)
69
Az iskola tanulóközösségének a diákközgyőlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyőlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy - a diákönkormányzat döntése alapján - a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyőlés napirendjét a közgyőlés rendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyőlésen az intézményegységek vezetıi és a diák-önkormányzati vezetık beszámolnak az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. A közgyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire a tagintézmény-vezetıknek 30 napon belül választ kell adniuk. Rendkívüli diákközgyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetıi vagy az intézményegység-vezetık kezdeményezik.
9.2.3 A tanulók tájékoztatásának rendje, formái A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelıs vezetıje és az osztályfınökök tájékoztatják. • Az iskola vezetıje legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat vezetıségének ülésén, • a diákönkormányzat vezetıje havonta egyszer a diákönkormányzat vezetıségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, • az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlıdésérıl, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan tájékoztatni kell szóban és írásban. A tanulók kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, vagy választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az intézményegységek vezetıségével, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel, a szülıi szervezettel és az intézményigazgatóval.
70
9.2.4 Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az iskola azon dokumentumai, illetve azon részei, amelyek a tanulókra vonatkoznak: ∗ ∗ ∗ ∗
a Pedagógiai Program a Szervezeti és Mőködési Szabályzat a Házirend az éves munkaterv az elsı tanítási napon, illetve osztályfınöki órákon kerülnek ismertetésre.
A Házirendet (annak kivonatát) az iskolába belépı új tanulók megkapják. A fentebb felsorolt dokumentumok nyilvánosak, minden tanuló számára hozzáférhetıek. Ezek egy-egy példánya megtalálható: ∗ az iskola igazgatójánál ∗ az iskola irattárában ∗ az iskola könyvtárában.
10 A vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetık közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A kapcsolattartás rendjét, formáját, a vezetık közötti feladatmegosztást és a szervezeti egységek kapcsolattartásának rendjét e szabályzat 2. és 3. valamint a 6. és 7. fejezeti rögzítik.
11 Az intézményvezetı vagy intézményvezetı-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezetı vagy intézményvezetı-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket. A helyettesítés rendjét e szabályzat 4.3 és 4.4 pontja rögzíti.
12 A vezetık és az óvodai, iskolai szülıi szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetık és az iskolaszék, az 71
óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülıi szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét. 12.1 A vezetık és a szülıi szervezet közötti kapcsolattartás rendje Az intézményben a szülık jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülıi szervezetet hozhatnak létre. A vezetıknek biztosítani kell, hogy a szülıi szervezet az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása elıtt véleményezze. A nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülıi szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra. Mivel az óvodában nem mőködik óvodaszék, biztosítani kell, hogy véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani. A szülıi szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.
13 A nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések
A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével szabályozza a nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket. Ezt részletesen a jelen szabályzat 4. pontja taglalja. 13.1 A tagintézményenkénti nevelıtestület és mőködési rendje A nevelıtestület A nevelıtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. 72
A nevelıtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus. A nevelıtestület feladata és jogai A nevelıtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása - ezáltal a gyermekek/tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelıen a nevelıtestület véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintı ügyben. A nevelıtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat mőködésével kapcsolatban. A nevelıtestület döntési jogköre: Minden olyan döntési jogkörrel rendelkezik, amellyel a szak alkalmazotti közösség, azon kívül: ∗ a házirend elfogadása és módosítása, ∗ a nevelési év/tanév munkatervének jóváhagyása, ∗ a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, ∗ a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, ∗ a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, ∗ a diákönkormányzat mőködésének jóváhagyása, ∗ saját feladatainak és jogainak részleges átruházása ∗ jogszabályokban meghatározott más ügyekben. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár. Véleménynyilvánítási jogköre: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
nevelési-oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt, az intézmény költségvetésében szakmai célra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében, az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál, más, a fenti pontokban nem szereplı, de jogszabályban meghatározott esetekben.
A nevelıtestület értekezletei
73
A nevelıtestület feladatainak ellátása érdekében értekezleteket tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti. A nevelıtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók - iskolaszék, diákönkormányzat, stb. - képviselıjét meg kell hívni. A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.
A tanév rendes értekezletei az alábbiak: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, ıszi nevelési értekezlet, tavaszi nevelési értekezlet, félévzáró értekezlet, tanévzáró értekezlet.
Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelıtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetısége szükségesnek látja. A nevelıtestület döntései és határozatai A nevelıtestület döntéseit és határozatait általában - a jogszabályokban meghatározottak kivételével - nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelıtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlısége esetén az intézményvezetı szavazata dönt. A nevelıtestületi értekezlet lényegkiemelı, emlékeztetı jegyzıkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzıkönyvet az intézményegység-vezetı, a jegyzıkönyvvezetı és a nevelıtestület jelenlévı tagjai közül két hitelesítı írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek, határozati formában.
74
14 A külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles a külsı kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást. 14.1 Az intézmény külsı kapcsolatainak rendszere A külsı kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi- és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és cégekkel. A vezetık, valamint az oktató-nevelı munka különbözı szakterületeinek képviselıi rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
közös értekezletek tartása szakmai elıadásokon és megbeszéléseken való részvétel módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
14.1.1 Rendszeres külsı kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Napi munkakapcsolat köti a közös fenntartásban mőködı intézményekhez és szervezetekhez.
75
Az intézmény a következı szervezetekkel áll kapcsolatban: ∗ a fenntartóval, ∗ a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, ∗ a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, ∗ a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, ∗ nevelési tanácsadó szolgálattal és a szakszolgálattal, ∗ a mővelıdési házzal és a könyvtárral ∗ az alapszolgáltatási központtal, ∗ a történelmi egyházak szervezeteivel, ∗ az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival, ∗ a település egyéb lakosaival. ∗ egyéb szervezetekkel: A gyermekvédelmi hatóságokkal és a gyermekjóléti szolgálattal kapcsolatot a gyermekvédelmi felelısök tartják. A szolgálat munkájáról tájékoztatják a pedagógusokat és szülıket.
14.1.2 Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás A fenntartóval való kapcsolat: Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsısorban a következı területekre terjed ki: • az intézmény átszervezésére, megszüntetésére, • az intézmény tevékenységi körének módosítására, • az intézmény nevének megállapítására, az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsısorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.), • az intézmény ellenırzésére: - gazdálkodási, mőködési törvényességi szempontból, - szakmai munka eredményessége tekintetében, - az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint - a tanuló és gyermekbalesetek megelızése érdekében tett intézkedések tekintetében, - az intézményben folyó szakmai munka értékelésére. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti az intézményi SZMSZ jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében.
76
A fenntartóval való kapcsolattartás formái: • szóbeli tájékoztatás adása, • írásbeli beszámoló adása, • egyeztetı tárgyaláson, értekezleten, győlésen való részvétel, • a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, • speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.
14.1.3 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás Az intézmény más oktatási intézményekkel szakmai, kulturális, sport és egyéb jellegő kapcsolatot alakíthat ki. Formái rendezvények, versenyek. A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétıl függıen alakulhat. A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.
14.1.4 Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelı tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetérıl, a támogatással megvalósítandó elképzelésérıl, és annak elınyeirıl. Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezet, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerősége stb. egyértelmően megállapítható, a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthetı legyen.
14.1.5 A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelızése és megszüntetése érdekében a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztetı okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: • a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, 77
• esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, • a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetıvé téve a közvetlen elérhetıséget, • elıadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.
14.1.6 Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervezı, kulturális és sport tevékenység jellemzı. A külsı kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegő programokban jelenik meg.
15 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat. 15.1.1 Az ünnepélyek, megemlékezések rendje A hagyományápolás célja és külsıségei A valahová tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtı és megırzı erı, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt a gyermekintézményeink mindennapi életében. Intézményünk tudatosan ápolja, ırzi, és folyamatosan bıvíti hagyományait. Az intézményegységek eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az iskola jó hírnevének megırzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendıket, idıpontokat, valamint a felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervben határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre való színvonalas felkészítés és felkészülés - a képességeket és a rátermettséget figyelembe véve - egyenletes terhelést adjon a pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezése rendezése és megtartása a gyermekek/tanulók nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti.
78
Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálást, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Intézményi szintő ünnepélyek - Március 15-e, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója, - Október 23-a, a köztársaság kikiáltásának évfordulója, Az intézmény hagyományos rendezvényei Az iskola névadójának személyével kapcsolatos rendezvények: • Megyei és regionális szintő tanulmányi és mővészeti versenyek • Közoktatási konferencia Egyéb rendezvények: Bölcsıdében: Mikulás • Karácsony • húsvét • anyák napja • gyermeknap Óvodában:
Mikulás Karácsony farsang húsvét anyák napja gyermeknap
Iskolában: • tanévnyitó ünnepély, • tanévzáró ünnepély, • ballagási ünnepély, • karácsonyi ünnepély, • farsangi bál, • gyermeknap, • Továbbá a középiskolában: 79
o o o o o o o
ZrínyiÁsz (az ennek részét képezı elsısavató) Zrínyi-napok szalagtőzı ünnepély és szalagavató bál zöldnap ballagás az aradi vértanuk-, a kommunizmus- valamint a holocaust áldozatainak emléknapja az elsıs gimnazisták augusztus végén Gólyatáborban vesznek részt
Az iskolai ünnepélyeken kötelezı viselet
Az intézmény ünnepélyein a pedagógusoknak és a diákoknak egyaránt ünneplı ruhában kell megjelenniük kifejezve ezzel is a tiszteletadást történelmi múltunk kiemelkedı eseményei vagy követésre méltó személyei iránt. Az ünnepi egyenruha a lányok részére sötét szoknya vagy nadrág és fehér blúz; a fiúk részére sötét nadrág, fehér ing. A középiskolában a kötelezı ünnepi viselet lányoknak: matrózblúz, sötét szoknya, alkalomhoz illı cipı, az iskola címerével díszített nyakkendı fiúknak: fehér ing az iskola címerével díszített nyakkendıvel, sötét öltöny, alkalomhoz illı cipı A pedagógusok öltözete az alkalomnak megfelelı ünnepi öltözék. Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlıdı jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek, megemlékezések pontos idıpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelısöket a nevelıtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata. A hagyományápolás eszközei: ünnepségek, rendezvények, egyéb kulturális versenyek, egyéb sport versenyek, egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.). A nevelıtestület feladata, hogy a meglévı hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, és gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megırzésérıl is.
80
16 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét. Az intézmény a fenntartó és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodása alapján ingyenesen igénybe vehetı szolgáltatásként biztosítja az óvodások és a tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét. Az egészségügyi ellátást biztosító gyermekorvos munkatervet készít, a védınıkön keresztül tartja a kapcsolatot az iskola vezetıségével. Elıre ütemezve végzi a szőrıvizsgálatokat és a védıoltásokat. A gyermekorvosi rendelıben a rendelési idı alatt orvosi ellátásban részesülhetnek a tanulók. Ezen túlmenıen a védınık fogadják a gyerekeket egészségügyi problémáikkal. A tanulók és az óvodás gyermekek félévente fogorvosi szőrıvizsgálaton vesznek részt. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályokban rögzített megelızı orvosi intézkedéseket és szőrıvizsgálatokat tartalmaz. A Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat a kötelezı szőréseit és vizsgálatait megbízási szerzıdések alapján végezteti. A szőrıvizsgálatok tanítási idıben a pedagógus vagy a pedagógiai asszisztens felügyelete mellett történnek. Az intézmény felnıtt dolgozói részére a foglalkozás egészségügyi szolgálatról szóló törvény keretében ügyeletes orvosi ellátást biztosít. İ végzi el a törvényben elıírt rendszeres szőréseket is.
17 Az intézményi védı, óvó elıírások A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Mőködési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védı, óvó elıírásokat.
81
17.1 Általános elıírások Balesetvédelmi oktatás Az óvodában az óvónık a belépéskor, az iskolában az osztályfınökök az elsı tanítási napon balesetvédelmi oktatásban részesítik a gyermekeket/tanulókat. Témák: ∗ ∗
Helyes közlekedés az utcán. Baleseti veszélyforrások az iskolában.
∗
Védekezés a balesetek ellen.
∗ ∗
Mi a teendı baleset esetén Az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírás.
∗ ∗
A foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások. A tilos és az elvárható magatartásformák meghatározása, ismertetése.
A védı-óvó elıírásokat a gyermekek/ tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelıen kell ismertetni. A balesetvédelmi oktatás tényét (tartalmát és idıpontját) dokumentálni kell. Az iskolákban az osztály- illetve foglalkozási-naplókban kell rögzíteni. Az óvodák és iskolák házirendjében kell meghatározni azokat a védı, óvó elıírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.
17.1.1 Tantárgyakkal kapcsolatos balesetek Az iskolákban testnevelés, technika-háztartástan, fizika, kémia és informatika órákon, továbbá a mővészeti iskolában a képzımővészeti-, zene- és néptánc-órákon a tanév elején a tantárggyal kapcsolatos baleseti veszélyekrıl tájékoztatni kell a tanulókat. Ennek idıpontját a naplóban rögzíteni kell. Minden - fenti tantárgyat tanító - szaktanár rendelkezik erre vonatkozó írásos balesetvédelmi anyaggal. 17.1.2 Tanítási szünetekre balesetvédelmi oktatás A téli, tavaszi és nyári szünetek elıtti héten megismételjük az oktatást az évszak adta veszélyforrások elıtérbe helyezésével. 17.1.3 Tanulmányi kirándulások elıtti balesetvédelmi oktatás Tanulmányi kirándulások elıtt az osztályfınöknek/szervezı balesetvédelmi oktatást kell tartani. Ezt a naplóban is rögzíteni kell.
pedagógusnak
82
17.1.4 Az intézmény dolgozóinak teendıi baleset bekövetkezésekor A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: ∗ a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia, illetve gondoskodnia kell a sérült/beteg az orvoshoz történı elszállításáról ∗ a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetni, ∗ minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévı többi nevelınek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetrıl, sérülésrıl feljegyzést kell készíteni, és ki kell vizsgálni. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tennie a hasonló balesetek megelızése érdekében, és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani.
17.1.5 A gyermek/tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabály alapján • Ha bármilyen okból 3 napon túl gyógyuló baleset következett be az óvodában/iskolában, a balesetet a felügyelı vagy órát tartó pedagógusnak jelenteni kell az intézményegység-vezetınek, aki jelenti ezt az igazgatónak vagy a helyettesének és a munkavédelmi felelısnek. A baleset körülményeit haladéktalanul ki kell vizsgálni, arról jegyzıkönyvet kell felvenni 5 példányban. A jegyzıkönyv 1 példányát a tanulónak kell adni. • A súlyos balesetet az intézménynek telefonon, személyesen, vagy telefaxon azonnal jelenteni kell a fenntartónak.
83
• Súlyos az a baleset, amely halálos, életveszélyes, az érzékelı-képesség, beszélıképesség elvesztését okozza, vagy torzulást, bénulást, csonkulást eredményez. • Az iskolavezetés lehetıvé teszi a balesetek kivizsgálást a szülıi szervezet és a DÖK részére.
17.1.6 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık Az óvodák és az iskolák mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az intézményegységek óvodásainak/tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen - a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz), - a tőz, - a robbanással történı fenyegetés. Amennyiben az intézmény bármely óvodásának/tanulójának vagy dolgozójának az óvoda/iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézményegység vezetıjével, illetve valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. Az eseményrıl azonnal értesíteni kell az igazgatóhelyettest és az intézményigazgatót. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: • intézményegység-vezetık, • igazgató, • igazgatóhelyettes,• óvodai intézményegység-vezetı helyettes • munkavédelmi felelıs. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell: • a fenntartókat, • tőz esetén a tőzoltóságot, • robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget, • személyi sérülés esetén a mentıket, • egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve 84
katasztrófa-elhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Az épületben tartózkodó személyeket riasztani kell. A jelzés: folyamatosan tartó szaggatott csengetés, áramkiesés esetén kolompolás. Ezután haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A gyermek/tanulócsoportoknak a "Tőzriadó terv" alapján kell elhagyniuk az épületet. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: Az épületbıl minden gyermeknek/tanulónak távoznia kell, ezért az órát, a foglalkozást tartó nevelınek a tantermeken kívül (pl. mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell. A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell. A gyermekeke/tanulókat a tanterem elhagyása elıtt és a kijelölt várakozási helyre történı megérkezéskor a nevelınek meg kell számolnia. Az intézményegység-vezetınek, illetve az intézkedésre jogosult felelıs személynek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg - felelıs dolgozók kijelölésével gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: • a "Tőzriadó terv"-ben szereplı kijáratok kinyitásáról, • a közmővezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, • a vízszerzési helyek szabaddá tételétıl, • az elsısegélynyújtás megszervezésérıl, • a rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek, stb.) fogadásáról. Az épületbe érkezı rendvédelmi, katasztrófa elhárító szerv vezetıjét az intézményegység vezetıjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: • a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekrıl, • a veszélyeztetett épület jellemzıirıl, helyszínrajzáról, • az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekrıl), • az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, • az épület kiürítésérıl A rendvédelmi, illetve katasztrófa elhárító szervek helyszínre érkezését követıen a szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell intézkednie az intézmény vezetıjének. Az illetékes szerv vezetıjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. 85
18 A létesítmények és helyiségek használati rendje 18.1 Az épület egészére vonatkozó rendszabályok 18.1.1 1./ Az épület rendje Az épületek fıbejárata mellett címtáblát, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. Az épületek lobogózása az intézményegység-vezetık feladata. Az adott közoktatási intézmény teljes területén, az épületben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: ∗ ∗ ∗ ∗ ∗ ∗
A közösségi tulajdont védeni. A berendezéseket rendeltetésszerően használni. Az intézmény rendjét és tisztaságát megırizni. Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni. A tőz- és balesetvédelmi elıírások szerint eljárni. A munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani.
18.1.2 Biztonsági rendszabályok Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idı alatt is az üresen hagyott csoportszobákat, tantermeket, szaktantermeket, szertárakat, tornatermi öltözıket és egyéb helyiségeket. A gondnok/takarító feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és a kapuk zárva legyenek, hogy illetéktelen személyek azokon át se juthassanak az intézmények területére. Gondoskodik továbbá a zárak használhatóságáról. A bezárt termek kulcsát a portára, a nevelıi szobába, illetve a gazdasági irodába kell leadni. Az osztálytermeket az utolsó órát tartó nevelı, szaktanár, vagy az általa megbízott tanuló zárja be. A tantermek zárását tanítási idı után az intézményegység-vezetı, az épület nyitvatartási ideje után a takarítók és a karbantartó ellenırzik, akiknek feladatuk az elektromos berendezések áramtalanítása is.
86
Az iskolai könyvtárat a könyvtáros kezeli, értékérıl köteles elszámolni. A könyvtár kulcsának megırzése is az ı feladata. A könyvtárhelyiségben csak felügyelettel, a nyitvatartási idıben tartózkodhatnak a tanulók.
18.1.3 A látogatás rendje Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellı tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható idıtartamát. A portás mindenkit felkísér az épületbe.
18.1.4 Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A közoktatási intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fı formája az ingatlanvagyon bérbeadása. Az intézményegységek helyiségeinek, berendezéseinek bérbeadásáról – ha az nem veszélyezteti az alapfeladatok ellátást – az intézményegység-vezetık döntenek. Az intézmény bérleti szerzıdéseiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerő használat módját és a bérlı kártérítési kötelezettségét. A terembérlınek a bérbeadásra kijelölt termet a gondnok, vagy a karbantartó nyitja ki a bérleti szerzıdésben megjelölt idıtartamra.
18.2 A helyiségek és berendezésük használati rendje 18.2.1 Az alkalmazottak helyiséghasználata A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási idıben akkor és olyan módon használhatják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelı-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási idın túlmenıen igénybe kívánja venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetıtıl írásban kell kérvényeznie a használat céljának és idıpontjának megjelölésével.
87
18.2.2 A tanulók helyiséghasználata A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási idıben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett idıben tartózkodhatnak - kizárólag a szaktanárok jelenlétében. A szertáros feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett idıpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idı után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett program keretében tartózkodhat az iskolában - a házirend betartásával.
18.2.3 A szaktantermek használati rendje A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a nyelvi laboratóriumban, az informatika teremben, a tanmőhelyben, tankonyhában - jól látható helyen - külön helyiség-használati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelıse állítja össze, és az intézményegység-vezetı hagyja jóvá. A helyiség-használati rend a következıket tartalmazza: ∗ a szaktanterem típusa, neve, ∗ a terem felelısének neve és beosztása, ∗ a helyiségben tartózkodás rendje, ∗ a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása ∗ a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. A helyiség felelısének engedélye kell a szaktantermek (számítástechnika terem, nyelvi labor, tanmőhely, stb.) használatához. 18.2.4 A berendezések használata Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit nem lehet elvinni abból a terembıl, amelynek helyiségleltárába tartoznak. Kivételes esetekben a bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelısének (szertáros pedagógus, osztályfınök) engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata - oktatástechnikai eszközök, elektronikus berendezések, stb. - csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. Ha közalkalmazott kölcsönbe szeretne venni egy intézményi berendezést, akkor ezt írásban kell kérvényeznie. A kölcsönkérı alkalmazottnak a tárgy átvételérıl és az anyagi 88
felelısségrıl elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gazdaságvezetı együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidıt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya az intézményegység-vezetınél marad.
18.2.5 Karbantartás és kártérítés A karbantartók felelısek a tantermek, szaktantermek, elıadók, laboratóriumok, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelıse köteles az intézményegységvezetık, illetve a gazdasági igazgatóhelyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket a gazdasági irodán le kell adni a hiba megjelölésével. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és berendezési tárgyaiban elıidézett kárt a károkozónak meg kell térítenie. A tanulók által okozott károkról az osztályfınök köteles a szülıt értesíteni. A gazdasági igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése, és a kártérítés szülıvel, gondviselıvel történı rendeztetése.
18.2.6 A közös terek használata A közös terek használatáról, és a más intézményegységekben nyert terek használásáról az igazgatói értekezleteken történt egyeztetések után, az Igazgatótanács állásfoglalása alapján az intézményigazgató dönt. Az intézmény helyiségeinek külsı szervek, magánszemélyek általi igénybevétele díjazás ellenében, terembérleti szerzıdéssel történik. Az intézményegységek házirendjei tartalmazzák a használatukban lévı létesítmények és helyiségek használati rendjét.
19 Külsı kapcsolatok Az intézmény különbözı országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek. A fıigazgató és helyettesei szervezik a kapcsolattartást az intézménnyel kapcsolatban álló 89
intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal.
20. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK •
Jelen szervezeti és mőködési szabályzat /SZMSZ/ módosítása csak a nevelıtestület elfogadásával és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.
•
Elfogadáskor és módosításkor a Diákönkormányzat: egyetértési jogot gyakorol az SZMSZ alábbi pontjai tekintetében:
• • • • •
•
ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás a diákönkormányzat és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje a mindennapi testedzés, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatok a diákönkormányzatok részére biztosított helyiségek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában továbbá , mindazokat a kérdésekben, amelyek meghatározását jogszabály elıírja, továbbá a nevelési-oktatási intézmény mőködésével összefüggı minden olyan kérdésben, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni minden olyan esetben, amikor a szabályozás tanulói jogviszonnyal, összefüggı kérdést rendez.
Elfogadáskor és módosításkor az Iskolaszék, Óvodaszék egyetértési jogot gyakorol, ennek hiányában a Szülık Közössége vezetısége véleményezési jogot gyakorol az SZMSZ alábbi pontjai tekintetében:
o mőködés rendje, a gyermekek, tanulók fogadása és a vezetık benntartózkodása o belépés és benntartózkodás rendje o vezetık és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét, formáját, továbbá a vezetık közötti feladatmegosztást, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét o a külsı kapcsolatok rendszere, formája és módja o ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás o rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje o intézményi védı, óvó elıírások, o rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendık o tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái o a diákönkormányzat és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás formája és rendje o a mindennapi testedzés, a sportkör és az iskola vezetése közötti kapcsolatok o az iskolai könyvtár mőködési rendje o azokban az ügyekben, amelyekben a szülıi szervezetet (közösséget) a szervezeti és mőködési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel, o a felnıttoktatás formáiban, A nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni : 90
o az iskolaszék (óvodaszék), illetve, ha az nem mőködik o az iskolai, szülıi szervezet (közösség) o az iskolai, diákönkormányzat véleményét.
21
• o o o o o
A SZMSZ módosítását kezdeményezheti: a fenntartó a nevelıtestület az intézményvezetı a Szülık Közössége vagy Iskolaszék, Óvodaszék vezetısége a diákönkormányzat vezetısége
•
A SZMSZ-ban foglalt rendelkezések megtartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és tanulójára kötelezı, megszegése esetén az intézményvezetı jogkörében intézkedhet, az intézményben dolgozóval vagy a tanulóval szemben fegyelmezı intézkedés, illetve fegyelmi eljárás indítható.
•
Hatályba lépésének napja az SZMSZ jóváhagyásának napja.
•
A fenntartó a jóváhagyásához beszerzi az érintett települési kisebbségi önkormányzatok egyetértését
A Szervezeti
és
Mőködési
Szabályzat
elfogadása
és
jóváhagyása A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatát az intézmény szak alkalmazotti közössége elfogadja.
Kelt: Szigetvár, 2009. …………………….. ………………………………….. Kovácsevicsné Tóth Marianna Fıigazgató A Dél-Zselic Zrínyi Miklós Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola, Általános Iskola, Óvoda, Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény és Bölcsıde az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzatát a Szigetvár- Dél-Zselic Többcélú Kistérség Társulás Tanácsa 2009.év ………..hó ….. napján tartott ülésén jóváhagyta. 91
Kelt: Szigetvár, 2009………..
………………………………… Paizs József Társulás Elnöke
92
