Szervezeti és Működési Szabályzat

HERENDI HÉTSZÍNVILÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE 8440 Herend, Fasor u. 2/a.-4/a. Tel.; Fax.: 88/ 780-050 Tel. 88/785-827. e-mail:[email protected] Honlap: www.herendovi.hu Oktatási azonosító: 200981

Szervezeti és Működési Szabályzat Az intézmény OM azonosítója:

Intézményvezető: Vajai Lászlóné

200981 Nevelőtestületi elfogadta:

Legitimációs eljárás Szülői szervezet nevében véleményezte:

2013. 08. 21.

Brotschollné Szabó Valéria

Intézményvezetői jóváhagyta: 2013. 09. 01. Fenntartói jóváhagyás határozatszáma: 49/2015. (V.26.)számú Humán Ügyek Bizottságának határozata A fenntartó képviseletében: Dr. Csetényi Tünde Humán Ügyek Bizottságának Elnöke Horváth Krisztián Bizottsági Tag A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható az óvoda honlapján: www.herendovi.hu Hatályos:

2013. 09. 01-től

Érvényes: A kihirdetés napjától visszavonásig

TARTALOM

I. II. III.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A MŰKÖDÉS KÖZÖS SZABÁLYAI ÓVODA KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYKÉNT VALÓ MŰKÖDÉSE ÉS A VONATKOZÓ SZABÁLYOK

IV. V. VI. VII.

BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSE BÖLCSŐDEI HÁZIREND ÓVODAI HÁZIREND ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT

2

A szervezeti és működési szabályzat készítésének jogszabályi alapja  2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról

 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

 229/2012. (VIII. 28.) Korm. Rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)

 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)

 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről

 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól

 62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól

 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

 1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről

 335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről

 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

 44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

3

TARTALOM Bevezető .............................................................................................................................. 6 I. Általános rendelkezések ................................................................................................ 8 1. A költségvetési szerv neve .............................................................................................. 8 2. OM azonosító .................................................................................................................. 8 3. A költségvetési szerv székhelye ...................................................................................... 8 4. A költségvetési szerv típusa ............................................................................................ 8 5. Az alapító okirat kelte, száma ......................................................................................... 8 6. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma ....................................................... 8 7. A költségvetési szerv (közszolgáltató közintézmény) közfeladata alaptevékenysége ............................................................................................................ 8 8. A költségvetési szerv működési köre .............................................................................. 10 9. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok .................................................................. 10 10. A költségvetési szerv alapító szerve ............................................................................. 10 11. A költségvetési szerv alapításának éve ......................................................................... 10 12. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve ..................................................... 10 13. A költségvetési szerv fenntartó és működtető szerve ................................................... 10 14. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke .................................................. 10 15. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások .......................................... 10 16. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság ...................................................................................................................... 10 17. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások ...... 10 18. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája ................................................ 12 19. a költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok ................ 14 20. Belső kontroll rendszer ................................................................................................. 14 II. A működés közös szabályai ......................................................................................... 18 1. Helyettesítés rendje ......................................................................................................... 18 2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szervezeti egységek, intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje ........................................... 19 3. A közös nevelőtestületi és szak alkalmazotti értekezlet ................................................. 19 III. Az óvoda közoktatási intézményként való működése ............................................. 20 1. Működés rendje ............................................................................................................... 20 2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje ........................................... 20 3. A vezetők közti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje ..................................................................................................... 22 4. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje ...................................................................................................... 35 5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái......................... 36 6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, a rendszeres egészségügyi felügyelet és a gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendje. ...................................... 39 7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel .............................................................................................................. 43 8. Intézményi védő, óvó előírások ..................................................................................... 44 9. Az intézményben folytatható reklám tevékenység szabályai ......................................... 50 4

10.Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ........................................ 50 11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ..................................................................................................... 52 12. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé ................................................................... 54 13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések ................................................................................................................. 54 14 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre vonatkozó szabályozás ............. 56 15. Lobogózás szabályai ..................................................................................................... 58 16. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása.............................................. 58 17. Hivatali titok megőrzése ............................................................................................... 58 18. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére ................... 59 19. A telefonhasználat eljárásrendje ................................................................................... 60 20. A helyiségek használati rendje ...................................................................................... 62 21. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje................. 61 22. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje ..... 62 23. Az iratkezelés szervezeti rendje .................................................................................... 65 IV. Bölcsődére vonatkozó rendelkezések ........................................................................ 68 V. Bölcsődei házirend ....................................................................................................... 77 VI. Óvodai Házirend ......................................................................................................... 90 VII. Adatkezelési szabályzat ............................................................................................ 93 Záró rendelkezések ............................................................................................................. 106 Záradék .............................................................................................................................. 109 Mellékletek: 1. számú melléklet: Munkaköri leírások 2. számú melléklet: Közérdekű adatok megismerésének eljárásrendje 2011.évi CXII. törvény alapján 3. számú melléklet: Gyermekintézményünkben Fenntartónk támogatásával 2014 szeptemberében kamerarendszer lett kiépítve, vagyonbiztonsági és külső környezetünk védelme érdekében. Adatok leszabályozását a fenntartó készíti el.

5

Bevezető A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása érdekében a Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következő Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban SZMSZ) fogadta el. Az SZMSZ célja, hogy megállapítsa a Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde működésének szabályait, a jogszabályok által biztosított keretek között, illetőleg azokban a kérdésekben, amelyeket nem rendeznek jogszabályok. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtási rendeletében foglaltak:  érvényre juttatása,  az intézmény jogszerű működésének biztosítása,  a zavartalan működés garantálása,  a gyermeki jogok érvényesülése,  a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése,  az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Az SZMSZ időbeli hatálya Az SZMSZ az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben hatályát veszti a korábbi fenntartó által jóváhagyott SZMSZ. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az intézményvezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület Kihirdetés napja: 2013. 09. 01. Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:  Az óvodával és bölcsődével jogviszonyban álló minden alkalmazottra.  Az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, illetve azokra, akik részt vesznek az óvoda és bölcsőde feladatainak megvalósításában.  A szülőkre (azokon a területeken, ahol érintettek). Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:  Az óvoda és bölcsőde területére.  Az óvoda és bölcsőde által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó – intézményen kívüli programokra.  Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, szabályzatok:  Alapító okirat  Szervezeti és Működési Szabályzat  Pedagógiai Program  Házirend 6

              

Gyakornoki Szabályzat Iratkezelési és Adatkezelési Szabályzat Továbbképzési program, beiskolázási terv Közalkalmazotti Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat Munkavédelmi Szabályzat Katasztrófavédelmi Prevenciós Terv Pénzkezelési Szabályzat Leltározási és Selejtezési Szabályzat Kötelezettségvállalási ellenjegyzés, teljesítés igazolása szabályzat Anyag- és eszközgazdálkodás szabályzat A beszerzések lebonyolításának szabályzata Együttműködési Megállapodás Telefon használati Szabályzat A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata

7

I.

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A költségvetési szerv neve: Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde 2. OM azonosító: 200981 3. A költségvetési szerv székhelye: 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a. 4. A költségvetési szerv típusa: Többcélú közös igazgatású közoktatási intézmény, amely óvodai nevelést és önálló intézményi egységben bölcsődei ellátást biztosít. 5. Az alapító okirat: Kelte: 2012. szeptember 25. A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde módosított és egyidejűleg egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratát Herend Város Önkormányzat Képviselő-testülete a 102/2012. (IX.25.) számú önkormányzati határozatával 2012. október 10-i hatállyal hagyta jóvá. Az alapító okirat azonosítója: Száma: 4-/220/3-2/2012. 6. A költségvetési szerv törzskönyvi azonosító száma: 589871 7. A költségvetési szerv (köznevelési intézmény) alaptevékenysége: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen, a felvételi körzetében található, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.

Szakágazat száma

Szakágazat megnevezése

562912 562917 562919

Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés Egyéb étkeztetés Önkormányzatok elszámolásai szerveikkel Óvodai nevelés, ellátás

841907 851011 851013 856011 856099 889101 890441 890442 890443

Nemzetiségi óvodai nevelés - ellátás

a

költségvetési

Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység - logopédiai ellátás - gyógypedagógiai tanácsadás Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység Bölcsődei ellátás Rövid időtartamú közfoglalkoztatás Foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása Egyéb közfoglalkoztatás 8

Szakfeladat száma

851012

Szakfeladat megnevezése Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelemvagy magatartásszabályozási zavarral küzdő gyermek, tanuló, amennyiben a diagnózisban:  enyhe értelmi fogyatékos (tanulásban akadályozott)  enyhe fokban érzékszervi fogyatékos (gyengénlátó, nagyothalló) és beszédfogyatékos gyermekek nevelése szerepel és az illetékes szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek integrált nevelésére tesz javaslatot

Az intézmény típusa: Többcélú közös igazgatású intézmény, amely az óvodai nevelést és önálló intézményi egységben bölcsődei ellátást biztosít. Szolgáltató tevékenységének típusa: Gyermekek napközbeni ellátása Szolgáltató tevékenységének formája: bölcsőde A szolgáltatás megkezdésének időpontja: 2007. szeptember 01. Ellátási területe: Herend Város közigazgatási Területe Ágazati azonosítója: S0209450 Engedélyezett férőhelyszáma: 12 fő Működési engedély hatálya: határozatlan időre szóló Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde működési engedélye ügyében az illetékes hatóság: Veszprém megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala Gazdasági besorolás: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Bölcsőde vezetője: Vajai Lászlóné 9

8. A költségvetési szerv működési köre: Herend Város közigazgatási területe 9. A gazdálkodással összefüggő jogosítványok A költségvetési szerv jogállása: jogi személy, az alapító okirat rendelkezése szerint önállóan működő költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-gazdasági feladatait a Herend Város Önkormányzata, mint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv látja el. 10. A költségvetési szerv alapító szerve: Herend Város Képviselő-testülete 11. A költségvetési szerv alapításának éve: 2007. 12. A költségvetési szerv irányító és felügyeleti szerve: Herend Város Önkormányzata 13. A költségvetési szerv fenntartó és működtető szerve: Herend Város Önkormányzata 14. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke A költségvetési szerv vállalkozási és kiegészítő tevékenységet nem folytat. 15. Az intézmény nevelési funkciójával kapcsolatos előírások Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az alaptevékenység szerinti feladatok ellátását a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény és végrehajtási rendeletei, és az Óvodai nevelés országos alapprogramja szerint elkészített pedagógiai program szabályozza. A költségvetési szerv gyermekcsoportjainak száma: 5 A költségvetési szervbe felvehető maximális gyermeklétszám: 150 fő Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatban minden olyan kérdésben dönt, melyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. A döntések előkészítésében, végrehajtásában részt vesznek a pedagógusok és szülők is. Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartást köteles vezetni a gyermekek és a felnőtt alkalmazottak adatairól. A nyilvántartott személyes és különleges adatok kezeléséről, továbbításáról, nyilvánosságra hozataláról az óvoda Adatkezelési Szabályzata rendelkezik. 16. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság Herend Város Önkormányzata által vagyonkezelésbe adott ingatlan. ingó- és egyéb vagyon. A gazdálkodáshoz rendelkezésre álló vagyon értékét a számviteli nyilvántartások alapján elkészített éves mérleg, a vagyoni állapotot az intézmény mindenkori éves leltára tartalmazza. A Herend Város Önkormányzat vagyonáról és a vagyonnal való gazdálkodás szabályairól szóló 17/2011.(XII.19.) önkormányzati rendelet 4.§-a szerint. 17. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírások A költségvetési szerv az irányító szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. 10

A fenntartási, működési költségeket az évente összeállított, az irányító szerv által jóváhagyott elemi költségvetésben kell meghatározni. A költségvetés tervezésével, végrehajtásával és beszámolásával kapcsolatos feladatok végrehajtását a Herend Város Önkormányzata, valamint az óvoda között meglévő mindenkor hatályos EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS alapján kell elvégezni. Aláírási jogkör Az intézmény nevében kiadmányozási jogköre a vezetőnek van. Öt munkanapon túli akadályoztatása esetén az azonnali intézkedést igénylő ügyiratokat a vezető helyettes írja alá. Az intézmény hivatalos bélyegzőinek lenyomata: „Hosszú bélyegző: Az óvoda neve, címe

Körbélyegző: Középen címer, körben az óvoda neve, címe

Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a.

Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde

11

18. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassa el. A munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembe vételével alakítottuk ki a szervezeti egységeket.

Bölcsődei gondozónők

Óvodavezető helyettes

Óvodavezető és bölcsőde vezető

Szakmai munkaközösség vezető1.

Óvodatitkár

Szakmai munkaközösség vezető 2. 3.

Nevelőtestület A nevelő- munkát közvetlenül segítő alkalmazottak Nkt. szerint + bölcsődei technikai személyzet

A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde a családban nevelkedő - 20 hetestől- 3 eves korú - gyermekek szakszerű gondozását es nevelését végző intézmény. Ha a gyermek a 3. évét betöltötte, a bölcsődei gondozásinevelési év végéig maradhat a bölcsődében. A gyermekek védelméről es a gyámügyi igazgatóságról szóló 1997. XXXI. törvény {továbbiakban: gyermekvédelmi törvény} 42. § (1) bekezdés értelmében, amennyiben a gyermek még nem érett az óvodai nevelésre, a 4. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig nevelhető es gondozható a bölcsődében. Bölcsődbe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabály, miszerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek szociális- vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés, gondozás. A továbbiakban a gyermekvédelmi törvény 42/A §-sa értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket. A gyermekvédelmi törvény 68. § (3) bekezdés a) pontja alapján a települési önkormányzat jegyzője kötelezheti a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását. A gyermek bölcsőébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti: 12

     

a védőnő a háziorvos, házi gyermekorvos a szakértői és rehabilitációs bizottság a szociális ill. családgondozó a gyermekjóléti szolgálat a gyámhatóság

Az óvodát és bölcsődét az intézményvezető irányítja, magasabb vezető beosztású közalkalmazott. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik, visszavonásig érvényes. Feladatait a vezető helyettes közreműködésével látja el. Munkaköri leírását a fenntartó készíti el. Intézményen belül megtalálható:  alá - és fölérendeltség  azonos szinten belül mellérendeltség Az óvodán belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: - vezetők, - illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szerv szervezeti felépítéséből, struktúrájából adódó alá- és fölérendeltségi viszony jelzi az egyes egységek közötti kölcsönös együttműködési kötelezettséget is. A dolgozók, középvezető, és magasabb vezető közötti szakmai együttműködésre vonatkozó előírásokat a munkaköri leírásnak kell tartalmaznia. A szervezeti egységek engedélyezett létszáma Nevelőtestület:11 fő A nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak: 9 fő 2013. szeptember 01.-től a 2011. évi CXC törvény 2. 3. számú melléklete és a mindenkori önkormányzati költségvetési rendelet alapján. Bölcsőde:2 fő gondozónő és 1 fő technikai segítő 18.1. Az egyes munkakörökhöz tartozó feladatok és hatáskörök 18.1.1. A munkáltatói jogok gyakorlása: Az intézményvezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, képviselője gyakorolja. Az intézményben a munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az óvodában dolgozó alkalmazottak létszámát 2013. 09. 01.-ig a Kt.1. számú melléklete alapján, 2013. 09. 01.-től a 2011. évi CXC a nemzeti köznevelésről szóló törvény 95. § -nak megfelelően a 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. A foglalkoztatottak jogviszonyára a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII törvényt kell alkalmazni. A költségvetési szerv vezetője a 2011. évi CXC törvény 69. § (1) bek. meghatározottakon túl felel:  az intézményi vagyon rendeltetésszerű használatáért  az alapító okiratban előírt követelmények megfelelő ellátásáért 13

 a gazdálkodásban a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért  a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, valamint annak teljességéért és hitelességéért  az intézményi számviteli rendért  a belső ellenőrzés megszervezéséért és működéséért 18.1.2. A munkakörökhöz tartózó feladat - és hatáskörök Az egyes munkakörökhöz tartozó feladat - és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a kapcsolódó felelősségi szabályokat az egyes munkakörök általános munkaköri leírásait a személyre szóló munkaköri leírások tartalmazzák. A helyettesítés rendjét a vezető munkakörökre jelen szabályzat, míg más munkakörök esetében a részletes helyettesítést a havi munkaidő tervezet tartalmazzák. 18.1.3. A munkaköri leírás tartalmazza      

A munkahely a munkavállaló, a munkakör megnevezését A munkaidő a közvetlen felettes meghatározását A munkavállaló tevékenységének körét, feladatait, hatás és jogkörét Az alkalmazotti tagságra vonatkozó feladatokat, szabályokat, jogokat A munkaköre szerinti ellenőrzését A munkaköre szerinti alap és specifikus elvárásokat

Az óvoda alapdokumentumai, az óvoda éves munkaterve szerinti feladatok ellátásához specifikus munkaköri leírások kerülnek átadásra a megbízott alkalmazottak felé határozott, vagy határozatlan idejű megbízás mellett.      

gyermekvédelmi megbízott 1 évre tűz és munkavédelmi felelős Határozatlan időre könyvtáros Határozatlan időre munkaközösség vezető Határozott időre: 1 évre egyéb a szervezet működésének megfelelően krónika író Krónikaíró: határozatlan időre

19. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok: a költségvetési szerv számlaszáma: 11748007-15589875  a számlavezető pénzintézet neve: OTP BANK NYRT.  a számlavezető pénzintézet címe: 8200 VESZPRÉM, BUDAPESTI U. 4.  a költségvetési szerv adószáma: 155-89-875-2-19 A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti, az önálló költségvetési szerv áfa alany. Az ezzel kapcsolatos bevallások, elszámolások az önálló költségvetési szerv hatáskörébe tartoznak. 20. Belső kontroll rendszer 20.1. Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A részletes folyamatszabályozás megtalálható az intézmény éves munkatervében. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó:  szakmai tevékenységgel összefüggő és 14

 gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. Az ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, melyet az intézmény éves munkaterve tartalmaz. 20. 2. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja egyrészt az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése, másrészt a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása. A belső ellenőrzés általános elvi követelményei:  Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára az információt az intézményben folyó nevelő - oktató munka tartalmáról és annak színvonaláról.  Az ellenőrzés során előtérbe kell, hogy kerüljön a támasznyújtás, segítségnyújtás, együttgondolkodás, ösztönzés.  Segítse a vezetői irányítást, a döntések előkészítését és megalapozását, biztosítsa az intézmény törvényes, belső utasításokban előírt pedagógiai működését.  Fogja át a pedagógiai munka egészét.  Biztosítsa az óvoda pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, az országos óvodai program, valamint a pedagógiai program szerint előírt) működését.  Segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását.  Támogassa a mintaadó kezdeményezéseket, mutasson rá a tévedésekre, hiányosságokra.  A szülői közösség, észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az intézmény valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását.  Támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását.  Az óvodavezetőség számára megfelelő mennyiségű információt szolgáltasson az óvodapedagógusok munkavégzéséről.  Szolgáltasson megfelelő számú adatot és tényt az intézmény nevelőmunkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.  Hatékonyan működjön a megelőző szerepe. Az ellenőrzés kiterjed:  munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére,  a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre,  a működési feltételek vizsgálatára. Az ellenőrzés fajtái:  tervszerű, előre egyezetett szempontok szerint,  spontán, alkalomszerűen, - a problémák feltárása, megoldása érdekében, - napi felkészültség mérése érdekében. Kiemelt szempontok a nevelőmunka belső ellenőrzése során  a pedagógusok és a nevelőmunkát segítő alkalmazottak munkafegyelme.  a nevelőmunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága,  a terem rendezettsége, tisztasága, dekorációja,  az óvónő-gyermek, dajka- gyermek kapcsolata, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása,  a nevelőmunka színvonala, eredményessége  a tanulási folyamatok a foglalkozások szervezése  előzetes felkészülés, tervezés,  felépítés és szervezés  az alkalmazott módszerek,  a gyermekek tevékenysége és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása 15

 az eredményesség vizsgálata, a pedagógiai program követelményeinek teljesítése,  a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módja, minősége  a gyermekek fejlődésének nyomon követése, értékelése, fejlesztése. Az egyes nevelési évekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az óvodai munkaterv részét képező belső ellenőrzési terv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az óvodavezető a felelős. Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvoda vezetője dönt. Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet:  az óvoda vezetője  a szakmai munkaközösség Nevelési évenként egy alkalommal, minden alkalmazott ellenőrzésére, értékelésére sor kerül. Az ellenőrzés tapasztalatairól a vezető feljegyzést készít, amelyet ismertet az óvodapedagógussal. A pedagógusok értékelése a nevelőtestület által elfogadott pedagógus értékelési rend szerint folyik. A nevelési év záró értekezletén az óvodavezető értékeli a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit. Ismerteti a nevelőtestülettel az ellenőrzés általános tapasztalatait, megfogalmazza az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az óvodavezető által megfogalmazott általános tapasztalatok eredményeit fejlesztési célzattal felhasználva készíti el az óvoda következő évi munkatervét. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái:  szóbeli beszámoltatás,  írásbeli beszámoltatás,  értekezletekre való felkészülés  dokumentációk ellenőrzése  értekezleteken való aktivitás,  csoportlátogatás,  speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok. 20. 3. A gazdálkodással kapcsolatos belső ellenőrzés rendje Az intézményben függetlenített belső ellenőr nincs, így a feladatot a Fenntartó belső ellenőre látja el. Az intézményben a belső ellenőrzés a hatályos 368/2011. (XII. 31.) Korm. Rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról megfelelően történik. A belső ellenőrzés célja, hogy:  biztosítsa az óvoda vezetője számára a megfelelő mennyiségű és minőségű információt a törvényes működéshez, különös tekintettel a gazdálkodásra, és a pénzügyi tevékenységre,  feltárja a gazdasági követelményektől való eltérést, szabálytalanságot, hiányosságot, mulasztást,  megszilárdítsa a belső rendet, fegyelmet,  vizsgálja az intézményi vagyon védelmét, a takarékosság érvényesítését, a leltározás, selejtezés végrehajtásának megfelelőségét. Az óvoda kialakította gazdálkodásának folyamatára és sajátosságaira tekintettel azokat az eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a feladatok ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodását biztosítja. A belső ellenőrzés magába foglalja az:  előzetes

16

 folyamatba épített  és utólagos ellenőrzést. A belső ellenőrzés alapdokumentumai:  gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok  intézmény és a Herend Város Önkormányzata együttműködési megállapodása Belső ellenőrzésre jogosultak:  óvodavezető  óvodavezető-helyettes Az ellenőrzéssel kapcsolatos konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés ütemterv alapján történik. Az ellenőrzés eredményéről az érintettet tájékoztatni kell:  kedvező tapasztalatok® elismerés,  feltárt hiányosságok® megszüntetésre vonatkozó intézkedés® felelősségre vonás® megelőzés feltételeinek biztosítása.

17

II. A MŰKÖDÉS KÖZÖS SZABÁLYAI

A vezetés szerkezete, a vezetők közötti feladatmegosztás

A többcélú összetett intézmény szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységei: óvoda és bölcsőde. A többcélú összetett intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat az óvoda és bölcsődevezető (intézményvezető), és az intézményvezető-helyettes látja el. A vezetők közötti feladatmegosztás: A többcélú összetett intézmény vezetőjének feladat- és hatásköre:    

az óvoda és bölcsőde egyszemélyi felelős vezetője a fenntartó megbízása alapján közvetlenül irányítja az intézményt a munkáltatói jogokat az alábbiak szerint gyakorolja: munkaviszony létesítése és megszüntetése, béremelés, jutalmazás, fegyelmi jogkör – fenntartó véleményét kikérve feladatait a munkaköri leírás tartalmazza

Az intézményvezető – helyettes feladat és hatásköre:  

az intézményvezető akadályoztatása esetén korlátozott jogkörben ellátja annak helyettesítését feladatait a munkaköri leírás tartalmazza

1. A helyettesítés rendje

1. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a) Bölcsődében dolgozó csoportvezető gondozónő o Felel: a részlegben dolgozó gondozónők szakmai munkájáért, gyermekek biztonságáért, utólagosan jelentést tesz az intézmény vezetőjének a részlegben történt eseményekről. o Hatásköre: a bölcsődei dolgozók munkarendjére javaslatot tesz az intézményvezetőhelyettesnek. A szülőket tájékoztatja a csoportot érintő eseményekről, az újonnan jelentkezőknek információt ad. b) Óvodában az intézményvezető-helyettes ellátja az intézményvezető helyettesítését a helyettesítés rendjében meghatározottak szerint. 2. Az intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a munkaközösség vezetők látják el a vezetői feladatokat a helyettesítés rendjében meghatározottak szerint. 3. Óvodatitkár helyettesítését az intézményvezető és helyettese veszi át. 4. Óvodapedagógust óvodapedagógus helyettesít. 5. Bölcsődei gondozónő óvodai csoportban gyermekfelügyeletet biztosíthat intézményvezetői felkérésre. 18

6. Gondozónő-és takarító, dajkai munkakörűek egymást helyettesítik.

2. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a szervezeti egységek, intézményegységek közötti kapcsolattartás rendje   

napi megbeszélések alkalmával információk átadása, egymás tájékoztatása munkaértekezletek: heti rendszerességgel a hét első munkanapján feladatok átbeszélése vezetők szóbeli és írásbeli tájékoztatója, beszámolója

3. A közös nevelőtestületi és szak alkalmazotti értekezlet

Az intézmény vezetője hívja össze évente két alkalommal (tanévnyitó és tanévzáró értekezlet).

E GYMÁS

MUNKÁJÁNAK MEGI SMERÉSE , INTÉZMÉNY KÖZÖ TTI KAPCSOLATOT .

19

TI SZTE LETE

ERŐSÍTI

A

K ÉT

III. Az óvoda köznevelési intézményként való működésére és a vonatkozó szabályok 1. A működés rendje A nyitva tartás rendje

Az óvoda hétfőtől péntekig ötnapos munkarenddel működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvoda üzemeltetése a Fenntartó által meghatározott nyári és téli zárva tartás alatt szünetel. Az intézmény:  nyári zárva tartásának időpontjáról legkésőbb február 15-ig  zárva tartásának téli időpontjáról november 15-ig a szülőket tájékoztatjuk. A nevelés nélküli munkanapokon biztosított ügyeleti ellátásra vonatkozó szülői igényeket írásban a zárva tartás előtt 3 nappal - az óvodatitkárnak kell összegyűjtenie és továbbítani az óvoda vezetője felé. A nyári zárva tartás ideje alatt (3 hét) ügyeletet nem biztosítunk. A személyre szóló munkaidő beosztás az adott nevelési évre szóló munkaterv melléklete. Az alkalmazottak munkaidő nyilvántartásának dokumentálását a mindenkori jelenléti ív napi aláírása biztosítja. Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg. Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:  a nevelés nélküli munkanapok időpontját és felhasználását  a szünetek időtartamát  a nemzeti és óvodai ünnepek megünneplésének időpontját  az előre tervezhető nevelőtestületi értekezletek, szülői értekezletek, fogadóórák időpontját  az intézmény bemutatkozását szolgáló pedagógiai célú óvodai nyílt nap tervezett időpontját. A nevelés nélküli munkanapok, valamint az ünnepek időpontjáról az első szülői értekezleten tájékoztatást kell adni, valamint minden csoport faliújságján szeptemberben ki kell függeszteni és az óvoda honlapjára, valamint a KIR rendszer közzétételi listájában meg kell jeleníteni. A megvalósulás ellenőrzéséért az óvodavezető a felelős.

2. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Az óvoda zavartalan működéséhez biztosítani kell a vezetői feladatok folyamatos ellátását. Ennek érdekében a vezetők intézményben való tartózkodásának rendje az alábbiak szerint kerül meghatározásra: Az intézményben való tartózkodás rendje Vezetői beosztás megnevezése Intézményvezető Heti munkaideje: 40 óra. 2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 6 óra 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 10 óra Intézményvezető helyettes Heti munkaideje: 40 óra. 2013. 09. 01. -ig kötelező óraszáma: 24 óra 2013. 09. 01.-től kötelező óraszáma: 24 óra 20

Amennyiben tartós távollétnek nem minősülő szabadság, betegség, hiányzás, vagy két műszakos munkarend esetén az egybeeső munkarend miatt az intézményvezető vagy helyettesének folyamatos benntartózkodása ezen időszakban nem oldható meg, úgy a helyettesítés rendjére vonatkozó szabály szerint kell eljárni. Az óvoda vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a: - vezetői, - vezető-helyettesi feladatokat ellássák. Ha egyértelművé válik, hogy a) az óvoda vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezetőhelyettesnek kell ellátnia; b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető-helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudta, nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető látja el. c) együttes hiányzásukkor a helyettesítést az azonnali döntést igénylő kérdésekben a következő rend szerint látja el: -minőségfejlesztési munkaközösség vezető -hagyományápoló munkaközösség vezető -zenei munkaközösség vezető d) nevelőtestületben leghosszabb szolgálati idővel rendelkezőt bízza meg. A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: - a helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg a vezető helyett, csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, - a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető teljes jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 2.1. Az alkalmazottak intézményben való benntartózkodásának rendje, és a munkavégzés általános szabályai A munkahelyen minden dolgozónak a munkakörére megállapított munkaidő kezdete előtt legalább 5 perccel meg kell jelennie munkavégzésre alkalmas állapotban, annak érdekében, hogy napi teendőit megfelelően előkészítse. A pedagógus havonta köteles nyilvántartani kötelező óráján felüli munkaidejét az óvoda belső használatra elkészített nyomtatványán. Az éves munkatervben rögzített feladatok elvégzésére (ünnepségek, rendezvények, fogadóórák, gyermekek értékelése, szülős családokkal történő programok stb.) a pedagógus a kötelező órájának letöltése után is berendelhető a 40 órás munkaidejének terhére. A szabadságolási terv alapján az óvodavezető egyeztetve engedélyezi a szabadságot. A dolgozó a munkából való rendkívüli távolmaradást, illetve annak okát lehetőleg egy nappal előbb, de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig köteles jelenteni az intézményvezetőnek, hogy a helyettesítésről intézkedhessen. Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetekben vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A pedagógus munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el. Egyéb tekintetben az Mt., a Kjt, az NKt, az óvoda működését meghatározó intézményi dokumentumok.

21

3. A vezetők közötti feladatmegosztás, a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A vezetőség Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. A vezetőségnek célja, hogy a szervezet működéséhez a feltételeket biztosítsa, meghatározza feladatait a kifelé irányuló funkciók megvalósításában, és érje el a belső szervezettsége, hatékonysága révén a szervezetre bízott feladatok eredményes ellátását.

A vezetőség tagjai:  intézményvezető  intézményvezető – helyettes  szakmai munkaközösség vezetők A kapcsolattartás a vezetőség tagjai között az éves munkatervben jelzettek alapján folyamatos. Az intézkedésekről, a szerzett információkról kölcsönösen tájékoztatják egymást. A vezetők közötti munkamegosztást jelen szabályzat és a munkaköri leírás tartalmazza, mely az SZMSZ mellékletét képezi. A feladatok elosztásának alapelvei:  az arányos terhelés,  a folyamatosság. Utasítási, intézkedési jog gyakorlása  A magasabb vezető, valamint vezető beosztásban dolgozó alkalmazottak a hozzájuk rendelt munkatársak, munkatársi közösségek tekintetében utasítási és intézkedési joggal rendelkeznek. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében világosan meg kell határozni a munkaköri leírásban.  A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. A vezetői értekezlet feladata:  tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról  az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. A megbeszéléseket az óvodavezető készíti elő és vezeti. A megbeszélésekről feljegyzés készül. A vezetők a havonta tartandó megbeszéléseken beszámolnak a vezetésük alá tartozó szervezet működéséről, illetve továbbítják az információkat az értekezleteken született döntésekről az irányításuk alatt lévő szervezetnek, továbbá a szervezettől a vezetőség felé. Az óvoda vezetőségének a tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint munkafolyamatba épített ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. 3.1. Az intézményvezető Az intézmény élén az intézményvezető áll, akit egy helyettes segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az intézményvezető munkaköri leírását a polgármester készíti el. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezetőnek az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét elsődlegesen a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei határozzák meg.

22

Az intézményvezető - a köznevelési törvénynek megfelelően egy személyben felelős:  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyért, amelyet jogszabály, nem utal más hatáskörébe;  az intézményi szabályzatok elkészítéséért;  az intézmény pedagógiai programjának és más belső szabályzatának jóváhagyásáért;  az intézmény képviseletéért;  a nevelőtestület vezetéséért;  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért;  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért;  az ésszerű és takarékos gazdálkodásért;  a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért;  az államháztartási belső kontrollrendszer megszervezéséért és hatékony működtetéséért, az intézmény besorolásának megfelelően a szakmai és pénzügyi folyamatokat nyomon követő (monitoring) rendszer működtetéséért,  az intézményi számviteli rendért;  a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működéséért;  a pedagógiai munka magas elvárásoknak megfelelő megvalósításáért;  a nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért;  az alkalmazotti érdek-képviseleti szervekkel és a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért;  a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért;  a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért az intézményben;  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért;  a munka-, és tűzvédelmi tevékenység megszervezéséért;  a gyermekbalesetek megelőzéséhez szükséges feltételek biztosításáért, a feladatellátás ellenőrzéséért;  a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért;  a pedagógusi középtávú továbbképzési program elkészítéséért;  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért;  a munkáltatói jogok gyakorlásáért;  a közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszeréhez kapcsolódó közérdekű információ-szolgáltatásért, a statisztikai adatszolgáltatásért; a különös közzétételi, valamint a helyben szokásos közzététellel kapcsolatos feladatok saját weboldalon keresztül történő ellátásáért,  a közalkalmazotti alapnyilvántartás rendszerének működtetéséért, az adatvédelmi szabályok megtartásáért, a vagyonnyilatkozatok őrzéséért;  az iratkezelési szabályzatban foglaltak végrehajtásáért, az irattári terv és az iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, megfelelő irattár kialakításért és működtetéséért, az iratkezeléshez szükséges feltételek biztosításáért, az iratkezelés felügyeletéért,  az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyonnal kapcsolatosan a vagyonkezelői jogok rendeltetésszerű gyakorlásáért;  az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban, költségvetésben, az irányító szerv által közvetlenül meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelő ellátásáért;  az intézmény gazdálkodásában, a szakmai hatékonyság, a gazdaságosság és az eredményesség követelményeinek érvényesítéséért;  a tervezési, beszámolási, valamint a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok szolgáltatására vonatkozó kötelezettség teljesítéséért, annak teljességért és hitelességéért; 23

Az intézményvezető feladata:  az alkalmazotti közösség értekezlet, nevelőtestületi értekezlet, a vezetői testület üléseinek előkészítése, vezetése, a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése;  a nevelőmunka irányítása, értékelése és ellenőrzése a középvezetőkön keresztül, az intézmény tevékenységének koordinálása;  az intézmény gazdasági működésének irányítása, belső ellenőrzésének megszervezése az üzemelés folyamatosságának, gazdaságosságának figyelemmel kísérése;  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez, a Pedagógiai Program megvalósításához szükséges személyi, tárgyi és módszertani feltételek biztosítása;  a munkavállalói érdek-képviseleti szervekkel való együttműködés, illetve a szülői szervezetekkel való együttműködés a középvezetők bevonásával;  szakmai együttműködés irányítása és szervezése a nevelési egységek között,  az elemi költségvetés és beszámoló elkészítése,  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási, képviseleti jogkör gyakorlása,  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe  a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdéseikben,  az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,  a gazdálkodási és iratkezelési feladatokban közreműködő óvodatitkár munkájának közvetlen irányítása,  gyakorolja a kötelezettségvállalási jogkört, kizárólagos jogkörébe tartozik a külön szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó összegben a megrendelésre, kivitelezésre, szállítási szerződésre vonatkozó kötelezettségvállalás;  kialakítja és működteti az intézményen belül azokat a folyamatokat, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását;  dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály közalkalmazotti szabályzat, egyéb belső szabályzat nem utal más hatáskörébe, dönt az intézményen belüli hatásköri és egyéb vitákban, kivizsgálja a bejelentéseket és panaszokat;  ellátja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséghez kapcsolódóan a munkáltatói jogkör gyakorlójához utalt feladatokat: tájékoztatást ad a kötelezettség fennállásáról és esedékességéről, gondoskodik a vagyonnyilatkozat őrzéséről, szükség esetén ellenőrzési eljárást kezdeményez;  gondoskodik a katasztrófa, tűz- és polgári védelmi, valamint a munkavédelmi feladatok ellátásáról (részletes feladatait a Munkavédelmi Szabályzat és a Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza);  ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatokat. Az intézményvezető kizárólagos jog és hatásköre a munkáltatói, a kötelezettségvállalási és az utalványozási jogkör. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé:  az intézmény egész működésére: gazdasági (elemi költségvetés, beszámoló), tanügyi, működtetési, pedagógiai, munkáltatói tevékenységére  a belső ellenőrzések, értékelések, adatszolgáltatások tapasztalataira Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete

24

3.2. Az intézmény képviselőjeként történő eljárás rendje Hatáskörök átruházása A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházhatja át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyes vezetők a következők szerint:  Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. 3.3. A kiadmányozás eljárásrendje Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a jelen SZMSZ-ben meghatározott kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője külön írásos utasításban kiadmányozási jogot ad a helyettes vezetőnek. Az óvodavezető kiadmányozza az óvoda egésze tekintetében:           

az óvoda működését megállapító szabályzatokat, vezetői intézkedéseket, a helyi önkormányzatot érintő, az intézmény nevében kiadott leveleket, a szakigazgatási és szakhatósági szervek, a központi államigazgatási szervek területi szervei, valamint a bíróságok és ügyészségek vezetői részére címzett iratokat, a munkáltatói, kötelezettségvállalási és utalványozási jogkörrel összefüggő döntések iratait, óvodai beszámolókat, munkaterveket, éves ellenőrzési terveket és értékelések dokumentumait, az intézményi költségvetéseket és költségvetési beszámolókat, az előirányzat-módosításokat, mindazon iratokat, melyek az óvoda egészét érintik, a helyi és országgyűlési képviselők megkeresésével összefüggő iratokat, a rendszeres statisztikai jelentéseket, mindazokat az iratokat, amelyekben a kiadmányozás jogát magának tartotta fenn.

Az óvodavezető- helyettes kiadmányozza:  

a megkeresésekre, egyéb beadványokra adott válaszleveleket, valamint egyéb kiadmányokat, amennyiben azok kiadmányozását az óvodavezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást, a feladatkörébe tartozó ügyekben a megkeresésekre, egyéb beadványokra adandó válaszlevelek előkészítése során hozott közbenső intézkedéseket, megkereséseket, amennyiben, azok kiadmányozását a vezető nem tartotta fenn, és arra más nem kapott felhatalmazást

3.4. Az óvodavezető - helyettes Vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi. Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető helyettes munkaköri leírását az intézményvezető készíti el.  Az intézményvezető távollétében teljes felelősséggel végzi a vezetési feladatokat. 25

 A nevelési területen közreműködik a vezető által megállapított tevékenység irányításában.  Közvetlenül szervezi és irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak, a munkáját. Az intézményvezető- helyettes felelős:  a pedagógusok szakmai munkájának ellenőrzésében való részvételéért  a szülői szervezet működésének segítéséért  nemzetiségi csoportok minőségi munkavégzéséért és törvényes működéséért  belső továbbképzések szervezéséért  az intézmény működéséhez szükséges jogszabályban előírt belső szabályzatok előkészítéséért,  a gyermekbalesetek megelőzéséért Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kétszer kiterjed:  a munkaköri leírásában szabályozott feladatok végrehajtására  a belső ellenőrzések tapasztalataira  az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére Képviseleti joga: a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Kiadmányozási joga: jelen szabályzat rendelkezései alapján nincs. 3.5. Szakmai munkaközösség vezetők A nevelőtestület a szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg egy nevelési évre a feladatok ellátásával, – a megbízás meghosszabbítható legfeljebb öt évre - aminek tényét az óvoda éves munkaterve rögzíti. Tevékenységét a vezető írásos megbízása alapján végzik. . Feladata:  a szakmai munkaközösség, önálló, felelős vezetése  a munkaközösség működési tervének elkészítése  a működéshez szükséges feltételek biztosítása  értekezletet összehívása, bemutató foglalkozások szervezése,  az új módszerek, eszközök, elméleti és gyakorlati ismeretek közzététele  a pedagógiai munka színvonalának emelése  az intézmény szakmai munkájának irányításában való részvétel, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában  a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítése  kutatások, kísérletek segítése, szakirodalmi anyag feldolgozása, felhasználása a gyakorlati munka korszerű segítéséhez  írásos elemzés, értékelés a munkaközösség munkájáról a nevelési év végén, beszámoló a nevelőtestület előtt, javaslatok a továbbfejlesztéshez  a pedagógiai szemlélet korszerűsítése, a gyakorlati pedagógia kiemelkedő eljárásainak terjesztése, a pedagógusok közötti munkakapcsolat fejlesztése  mérési szempontok, módszerek, eljárások kimunkálása a munkaközösség tagjaival  szakterületén egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamatos ellenőrzése, mérése, értékelése  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása 26

Szakmai munkaközösség vezető jogai:    

ellenőrzi és jóváhagyásra javasolja (vagy nem javasolja) a munkaközösségi tagok PP - hez igazodó éves ütemtervét, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, az ütemterv szerinti előrehaladást és az eredményességet, hiányosságnál intézkedést kezdeményez a vezető felé, javaslatot tesz a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra

Felelőssége kiterjed az éves munkatervben leírtakra Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:  a munkaközösség éves munkájáról szóló írásbeli értékelés elkészítésére  az éves munkatervben átruházott ellenőrzési feladatok elvégzésére Képviseleti joga:  A munkaközösség vezetője képviseli a szakmai munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az óvodán kívüli szakmai, módszertani rendezvényeken. 3.6. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje A jogszabályoknak, szakmai előírásoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik: Az alkalmazotti közösség, ezen belül:  a nevelőtestület- óvodapedagógusok  a szakmai munkaközösség  a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák, karbantartó, óvodatitkár, takarító, pedagógiai asszisztens dolgozók közössége  gondozónők Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott képviselők közreműködésével – az óvodavezető fogja össze. A kapcsolattartás formái:  értekezletek  megbeszélések  fórumok  rendezvények A kapcsolattartás általános szabálya, hogy a különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi ponthoz a döntési, egyetértési és véleményezési, javaslattételi jogot gyakorló közösséget, illetve az általuk delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. 3.6.1. Alkalmazotti közösség Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munka törvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző óvodapedagógus, és gondozónő, a többi dolgozó a nevelőoktató munkát közvetlenül segítő más közalkalmazott. Az alkalmazotti közösségnek az óvodában és bölcsődében foglalkoztatott valamennyi közalkalmazott tagja. 27

Az alkalmazotti közösség jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. A jogszabályban biztosított véleményezési és javaslattételi joggal rendelkező közösségeken kívül az óvoda működési körébe tartozó kérdésekben javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat az óvoda minden közalkalmazottja és közössége. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítés során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az alkalmazotti közösség tagjainak részletes feladatait a személyre szóló munkaköri leírások szabályozzák. 3. 6. 2. A nevelőtestület Az intézmény nevelőtestületét a nevelési intézményben közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony keretében pedagógus-munkakörben, gondozónői munkakörben valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége alkotja. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját. A munkavégzéssel kapcsolatos jogaikat és kötelességeiket, a köznevelési törvény és végrehajtási rendeletei, a munka törvénykönyve és a közalkalmazotti törvény szabályozza. A nevelőtestület a köznevelési törvény alapján meghatározott jogosítványokkal rendelkező testület, amely a nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve, törvényben továbbá az e szabályzatban meghatározott kérdésekben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét az Nkt. 70. §.§-(2), valamint annak végrehajtási rendelete határozza meg. A nevelőtestület véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a) a pedagógiai program elfogadása, b) az SZMSZ elfogadása, c) az éves munkaterv elfogadása, d) az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, e) a továbbképzési program elfogadása, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, g) a házirend elfogadása, j) az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben 28

3.6.3. A nevelőtestületi értekezlet előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos rendelkezések A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és szükség szerint rendkívüli értekezletet tart. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az óvoda lényeges problémáinak megoldására, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint az óvoda vezetője szükségesnek látják. A rendkívüli nevelőtestületi értekezletet foglalkozási időn kívül a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül kell összehívni. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni 8 napon belül akkor is, ha azt a Szülői Szervezet kezdeményezte, annak eldöntéséért, hogy a nevelőtestület a kezdeményezést elfogadja e. Az óvoda rendes nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az intézmény vezetője hívja össze. A nevelőtestületi értekezletet az intézményvezető készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja  a pedagógiai program,  az SZMSZ,  a házirend,  a munkaterv,  az óvodai munkára irányuló átfogó elemzés,  a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. A nevelőtestületi értekezlet levezetését az intézményvezető, akadályoztatása esetén a helyettes látja el. A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ. Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésekor szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el. A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni. A határozatokat nevelési évenként sorszámozni kell, és azokat nyilvántartásba kell venni (határozatok tára). A nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekről lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyv készül, mely tartalmazza:  a helyet, időt, az értekezlet napirendi pontjait, a jegyzőkönyvvezető és hitelesítők nevét  a jelenlévők nevét, számát  az igazoltan, illetve igazolatlanul távollévők nevét  a meghívottak nevét  a jelenlévők hozzászólását  a módosító javaslatok egyenkénti megszavaztatását  a határozat elfogadásának szavazási arányát A jegyzőkönyvet az értekezletet követő három munkanapon belül el kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületi tagok közül két hitelesítő írja alá. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a napirendi pontokat rögzítő jelenléti ívet, melyet a jegyzőkönyvet aláírók hitelesítenek. A nevelőtestület akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. Döntéseit és határozatait - kivéve jogszabályban meghatározott titkos szavazás esetén – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Az intézményvezetői megbízással kapcsolatos rendkívüli nevelőtestületi értekezlethez a nevelőtestület kétharmadának, az alkalmazotti közösség értekezletének határozatképességéhez az óvodában dolgozók kétharmadának jelenléte szükséges. A határozatképesség eldöntésénél figyelmen kívül kell hagyni azt, akinek közalkalmazotti jogviszonya szünetel, amennyiben a meghívás ellenére nem jelent meg. A nevelőtestület véleményét írásba foglalja, mely tartalmazza a szakmai munkaközösség 29

véleményét is. 3.6.4. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása   

A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a évenkénti nevelőtestületi értekezleten vagy rendkívüli esetben azonnal – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A megbízást az óvoda vezetője a feladat ellátására, annak időtartamára, határozott időre adja. (kivéve a vezető választást bonyolító bizottság)

A megbízásnak tartalmaznia kell  a bizottság feladatát  a bizottság hatáskörét  a nevelőtestület elvárását  a beszámolás formáját  a bizottság vezetőjének, tagjainak megbízását Ilyen bizottság lehet  Pályázatfigyelő és készítő bizottság  Panaszt kivizsgáló bizottság  Program beválást vizsgáló bizottság A nevelőtestület az éves munkatervében rögzíti a nevelési évben működő bizottságot, a bizottságok vezetőjének, tagjainak nevét, meghatározott esetben az eljárásrendet. 3.6.5. A nevelőtestület tagjai az óvodapedagógusok Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Csoportonként két óvodapedagógus dolgozik heti váltásban. Közvetlen felettese az óvodavezető. Létszám: 10 fő Heti kötelező óraszám: 32 óra, heti munkaidő 40 óra. Délelőtti beosztást és délutános beosztást a havi munkaidő tervezet tartalmazza. . Feladata: Az Nkt. 62. § (1) bekezdésében megfogalmazottakon túl:  Felkészül a foglalkozások megtartására, elvégzi az előkészítésükkel kapcsolatos pedagógiai feladatokat.  Az érvényes intézményi pedagógiai programnak, a munkaközösség vezetők iránymutatásainak megfelelően, felelősséggel és önállóan, saját módszerei és a munkaközösség - vezető által ellenőrzött, valamint a vezető által jóváhagyott saját ütemterve szerint nevel.  Az éves ütemtervben leírt foglalkozások megtartása kötelező.  Szakmai autonómiája, hogy a szakmai munkaközösség által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott ütemtervi kereteken felül szabadon választja meg a foglalkozásokhoz a módszereket és szakmai anyagot.  Minden nevelési év első szülői értekezletén a szülőkkel ismerteti a gyermekek értékelési rendszerét, majd évente kétszer értékeli a gyermekeket és azt ismerteti a szülőkkel.  Menedzseli a tehetséges gyermekeket. Ha erre valamilyen oknál fogva nem képes, ezt 30

      

megbeszéli az intézményvezetővel. Különös gondot fordít a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására. Évente elkészíti, felülvizsgálja a munkájához szükséges eszközök jegyzékét, a hiányt és az amortizációt jelenti az intézményvezetőnek. Csoportjában működteti a veszélyeztetettséget észlelő és jelző rendszert. Csoportjában elvégzi az egészséges és biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatokat. Munkájához szükséges ismeretek megszerzését folyamatos önképzéssel gazdagítja. Adminisztrációs tevékenységéhez az informatikai eszközök használatának képességét folyamatosan fejleszti. A napi nevelőmunkájához szükséges jogszabályokat folyamatosan figyeli, és azokat megfelelően alkalmazza.

Adminisztratív teendők ellátása:  minden foglalkozásról a csoportnapló vezetése  a felvételi és hiányzási napló naprakész vezetése  a gyermekek hiányzásainak igazolására szóló bizonylatok dokumentálása  vezeti a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt, a gyermek anamnézisét, valamint a testi (látás, hallás, mozgás), szociális, érzelmi, erkölcsi és értelmi fejlődésével kapcsolatos információkat képességekre, készségekre részleteiben lebontva az óvodai nevelés teljes időszakára kiterjedően  a mérések adatainak vezetése, elemzése  az intézményvezetés vagy a munkaközösség-vezető kérésére szociometriai, pedagógiai felmérések elvégzése és összegezése  statisztikák határidőre történő elkészítése  a gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát beszerzi minden olyan óvodai, döntéshez, amelyből a szülőre fizetési kötelezettség hárul  szülői értekezleteken jegyzőkönyvet készít Felelőssége: a munkaköri leírásban, illetve az óvoda belső szabályzataiban rá háruló feladatokra, illetve a munkájához leltár szerinti eszközök felelősségére terjed ki. Beszámolási kötelezettsége: Év végén az egész éves teljesítményét kell értékelnie írásban a nevelőtestületnek. 3.6.6. A nevelőmunkát közvetlenül segítő dolgozók közössége Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Jogszabályokban megfogalmazott és saját területüket érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkező közösséget alkotnak. Közvetlen felettesük az óvoda vezető. a) Nevelő oktató munkát közvetlenül segítők (dajkák) Létszám: 5 fő Feladata:  Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. közreműködik a gyermek egész napi gondozásában a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt.  A biztonságos játék feltételeinek megteremtése, - a játékeszközök kezelése, tisztántartása, - baleset és fertőzésveszély elkerülése  Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva az óvónők irányítása mellett szervezi és végzi. 31

         

Segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében. A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. Segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását. Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermek-csoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre. A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön. A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.

Szakmai követelmények: Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hat az óvodás gyermekek fejlődésére. Tiszteli a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezeli. A technikai dolgozók a gyermekekről a szülőknek tájékoztatást nem adhatnak. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja. Minden csoportba egy dajka van beosztva. A délelőtt dolgozó- két egymás mellett levő csoport ellátását, kiszolgálását biztosítja. A délután dolgozó hasonló feladatokkal szintén két csoport ellátását végzi. A dajkák átfedési időben alvásidő végéig saját csoportjukban végzik feladataikat. Műszakcserét nagyon indokolt esetekben csak a vezető engedélyével lehet végrehajtani. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, továbbá a csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját. Beszámolási kötelezettsége szóban nevelési évzáró értekezleten. b) Óvodatitkár Felette az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. A nevelőtestülettől és a dajkák közösségétől elkülönült feladattal rendelkező közalkalmazott, akinek feladata elsősorban az intézmény adminisztrációs adat és iratkezelési feladatainak elvégzése, a rendeltetésszerű működéséhez szolgáló feltételek biztosítása a vezető egyszemélyi utasításai alapján. Saját területét érintő kérdésekben véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Közvetlen felettese az óvodavezető. Létszám: 1 fő Óvodatitkár munkaidő beosztása:  Napi 8 óra, vezető által meghatározott időszakban Feladata:  Gyermekenkénti és csoportonkénti nyilvántartást vezet.  Elkészíti a rovat elszámolást, a számlákat tételesen bekönyveli, vezeti az elszámolásokat.  Felelősséggel vezeti a munka és védőruha-nyilvántartást, az anyagszámadási füzetet, a szakmai anyagok nyilvántartását.  Elvégzi a vagyonkezeléssel járó munkálatokat, leltározást, selejtezés előkészítést, stb.  Az óvodára érvényes rendeleteket, utasításokat betűrendes mutatóba bejegyzi.  Előkészíti a vezető részére a felvétellel, kilépéssel kapcsolatos adminisztrációt, szabadságnyilvántartást, végzi a postázást.  A baleseti jelentéseket a vezető utasítása szerint határidőre elkészíti, elpostázza.  A vezető utasítása szerint a hiányzásjelentést, a helyettesítési elszámolásokat határidőre 32

            

elkészíti. Végzi az iktatást, figyelemmel kíséri az ügyiratok bonyolítási rendjét és a határidő betartását. Vezeti a vezető utasítása szerint a személyi nyilvántartólapokat. Gondoskodik arról, hogy a hatáskörébe utalt dokumentumok rendezett és bármikor ellenőrizhető állapotban legyenek, és az ügyviteli rendnek megfeleljenek. Személyi anyagokat rendezi az intézményvezető utasítása alapján. Irattári selejtezést végez. A vezető utasítása szerint intézi és nyilvántartja a pedagógus-igazolványokat. Közreműködik a személyzeti és munkaügyi ügyintézésben. Ebéd, és egyéb térítési díjak beszedése. A befolyt összeget a szabályzatokban leírt rendelkezéseknek megfelelően kezeli. Kezeli a vagyonkimutatást és a hozzá kapcsolódó adminisztrációt. A vezető utasítása szerint kifizeti a napi kisebb összegű beszerzéseket az ellátmányból, a rovatot pontosan elszámolja. Gazdálkodik az ellátmánnyal. Készpénzelőleget vezetői utasításra megigényli, elhozza, és határidőre elszámolja. Vezeti a nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit (hétfő)

Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Anyagi felelősséggel tartozik az általa kezelt készpénzt illetőleg. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed:  a térítési díjak kezelésére  az ügyiratok vezetésének kezelésére e) Pedagógiai asszisztens 2013. 09. 01.-től Felettük az általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkáját a vezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és munkaköri leírása alapján végzi. Jogállása  Felette az általános munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.  Közvetlen felettese az intézményvezető  A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállásától függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi. Létszám: 1 fő Beosztása, munkaideje: napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye szerint. Főbb tevékenységek:  Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése:  Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint.  A foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy megfelelően tudjanak dolgozni.  Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére.  Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában.  Játék foglalkozásokat önállóan tart.  Az udvaron a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. 33



A délutáni pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra.  Segít a gyermekek hazabocsátásánál.  Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez.  A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Felelőssége:  kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Beszámolási kötelezettsége: évente egyszer szóban az óvodavezető felé. 3.6.7. A szakmai munkaközösség A szakmai munkaközösségek az óvoda pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A munkaközösségek napi munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az óvodavezetővel. Naponta egyeztetnek a helyettesítések és szakmai kérdések tekintetében. Munkájukról a nevelési értekezleteken szóban beszámolnak, tájékoztatják az egész nevelő testületet. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közvetlenül is fordulhatnak kérdéseikkel a kapcsolódó munkaközösséghez. Összetett kérdés esetén a munkaközösség vezetők az óvodavezető irányításával egyeztetnek. A kapcsolattartás szóban és/vagy e-mail-ben is történhet. A szakmai munkaközösség feladata:  a munkaközösség vezetőjének megválasztása vagy javaslattétel az intézmény vezetőjének a munkaközösség-vezető személyére,  a szakmai munkaközösségek az intézmény pedagógiai programja, munkaterve, valamint az adott közösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek,  az óvodai nevelő és oktató munka belső fejlesztése, korszerűsítése,  javaslatot tesznek a speciális irányok megválasztására,  egységes követelményrendszer kialakítása: a gyermekek ismeretszintjének folyamos ellenőrzése, mérése, értékelése,  a pedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése, véleményezése,  a pályakezdő pedagógusok munkájának segítése,  a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok véleményezése, felhasználása,  segítségnyújtás a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez,  segítségnyújtás az éves munkaterv elkészítéséhez,  fejlesztő munkához módszertani segítségnyújtás,  javaslat a munkaközösség tagjának elismerésére, elmarasztalására,  az intézményvezetői pályázatokhoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása,  kiválasztja az óvodában használható módszertani könyveket,  segítségnyújtás az óvodában folyó nevelőmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez,  segítségnyújtás a gyermekvédelmi feladatok ellátásával összefüggő feladatok végrehajtásához és a különleges bánásmódot igénylő sajátos nevelési igényű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrációja, valamint a tehetségfejlesztést szolgáló feladatok minél eredményesebb megvalósításához,  a pedagógusok szakmai munkájának támogatása,  módszerek, eljárások segítése, megvalósítása, értékelése, valamint publikációk közzététele a testületben. 34

Együttműködés, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében 

A munkaközösség témájában közös tervező, elemző, értékelő tevékenység.

 

Módszertani értekezletetek és gyakorlati napok közös szervezése. A szakirodalom figyelemmel kísérése, az új módszerek felkutatása, gyakorlatba történő integrálása. A munkaközösség tagjai szakmai fejlődésének, továbbképzésének irányítása, a megjelenő új szakirodalom tanulmányozása és felhasználása. A pályázati lehetőségek figyelemmel kísérése, megírása, sikeres pályázat esetén annak lebonyolítása és elszámolása,

 

A szakmai munkaközösség felelőssége, hogy a szakmai innovációk összhangban álljanak az intézmény munkatervével, pedagógiai programjával. Kapcsolattartás rendje:  

Az intézményvezető szóbeli tájékoztatása meghatározott időközönként a munkaközösség tevékenységéről. Írásban beszámoló, összefoglaló elemzés, értékelés, készítése a nevelőtestület számára az éves feladatterv teljesítéséről, az elvégzett fejlesztési folyamatról.

A szakmai munkaközösségek együttműködésének rendje    

a munkaközösségek tagjainak munkakapcsolata folyamatos, nevelési évenként minimum négy alkalommal a kapcsolattartásban egyre növekvő szerepet kell adni az e-mailes információnak és kommunikációnak. A szakmai koncentrációt igénylő kérdésekben közös értekezletek megtartása, közös javaslatok megfogalmazása.

4. Az intézményvezető vagy intézményvezető – helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, valamint hivatalos távolléte alatt a vezető helyettes helyettesíti.

Az intézményvezető akadályoztatása esetén az intézményvezető helyettesítését teljes felelősséggel az óvodában az intézményvezető helyettes látja el, az azonnali döntést nem igénylő, a vezető kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az intézményvezető, tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű. Tartós távollétnek az egy hónapnál hosszabb időtartam minősül. A teljes vezetői jogkör gyakorlására vonatkozó megbízás a fenntartó által történik, melyet a dolgozók tudomására kell hozni (értesítés, kifüggesztés). Az intézményvezető és helyettese egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az intézményvezető által szóban adott megbízás alapján történik. Az írásban adott megbízás hiányában az intézményvezetőt a magasabb fizetési fokozatba tartozó szakmai munkaközösség vezetője, távolléte esetén a magasabb fizetési fokozatba tartozó közalkalmazott pedagógus helyettesíthetik. 35

A vezető, illetve a vezető-helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:   

a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető-helyettes helyett, a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában, illetve írásbeli megbízásában felhatalmazást kapott, a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben a kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

A reggel 6.00 órától 8.00 óráig, illetve a 15.30 órától 17.00 óráig terjedő időben a vezető helyettesítésének ellátásában közreműködnek a munkarend szerint ez időben munkát végző óvodapedagógusok. Intézkedésre a magasabb fizetési fokozatba tartozó óvodapedagógus jogosult. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

5. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolattartás formái

Az óvodai szintű szülői szervezettel való együttműködés szervezése az intézmény vezetőjének feladata. Az intézményvezető és a szülői szervezet elnöke az együttműködés tartalmát és formáját az éves munkaterv és a szülői szervezet munkaprogramjának egyeztetésével állapítják meg. A szülői szervezet működésének feltételeiről az intézményvezető gondoskodik. A szülőkkel történő kapcsolattartást a jogszabályokban és a jelen Szabályzatban meghatározott eseteken túl a házirend is tartalmazza. A szülők az Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében szülői szervezetet, illetve óvodaszéket hozhatnak létre. A szülői szervezet saját SZMSZ-éről, ügyrendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről saját maga dönt.

A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási rendje

Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az intézményvezető, a csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus kompetenciáját meghaladó ügyekben az óvodavezető tart kapcsolatot. A szülői szervezet képviselőjét meg lehet hívni a nevelőtestületi ülés azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amelyekben a szülői szervezetnek véleményezési joga van. Ha a szülői szervezet az intézmény működésével kapcsolatosan véleményt nyilvánított, vagy a nevelőtestület hatáskörébe tartozó ügyben javaslatot tett, a vélemény és a javaslat előterjesztéséről – 8 napon belüli rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával – az óvodavezető gondoskodik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az intézmény vezetője a szülői szervezet elnökét legalább félévente tájékoztatja az intézményben folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről. A csoportszintű ügyekben a csoport szülői szervezetének képviselőjével az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodapedagógus a csoport szülői szervezetének képviselőjét folyamatosan tájékoztatja. A szülői szervezet részére érkezett iratokat az óvodatitkár bontatlanul köteles átadni az óvodavezetőnek, aki továbbítja az elnöknek. Az iratkezelés az érdekelt kezdeményezésére történik. 36

A szülői szervezet részére biztosított jogok

Az intézményvezető kiemelt feladata, hogy a szülői szervezet számára biztosítsa azokat a dokumentumokat, információkat, így különösen, hogy a szülői szervezet élhessen a véleménynyilvánítási, javaslattevő jogával, ennek keretében véleményt nyilváníthasson, javaslatot tehessen az alábbi esetekben:                  

az SZMSZ elfogadásakor a működés rendje, a gyermekek fogadása a vezetők intézményben való benntartózkodása belépés és benntartózkodás rendje, azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával a vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás módja, külső kapcsolatok rendszere, formája, módja az ünnepélyek, megemlékezések rendje rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás az adatkezelési szabályzat elfogadásakor gyermekeik személyes adatainak kezelésével kapcsolatban a házirend elfogadásakor a szülőket anyagilag is érintő ügyekben a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben a szülői értekezlet napirendjének meghatározásában az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a munkatervnek a szülőket is érintő részében a hit és vallásoktatás helyének és idejének meghatározásában vezetői pályázatnál az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízásának visszavonásával kapcsolatosan.

Élhessen kezdeményezési és javaslattételi jogával, azaz kezdeményezhesse:  

nevelőtestület összehívását, egyes kérdésekben az érdemi válaszadást;

Képviseli a szülőket és a gyermekeket a köznevelési törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítéséhez. Egyéb jogával, így 

figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét

 

képviselője részt vehet a gyermekbalesetek kivizsgálásában ha a szülői szervezet a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz kell címezni a tájékoztatás megállapodás szerint történhet szóban vagy írásban, a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői szervezet képviselőjének a szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyek - a gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza meg nevelőtestületi vagy egyéb fórumon történő tárgyalásánál, a meghívásról az óvodavezetőnek kell gondoskodnia. ha a szülői szervezet a gyermeki jogok érvényesülésének és a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése során megállapításokat tesz, az óvodavezető

 



37

gondoskodik arról, hogy azt a nevelőtestület a szülői szervezet képviselőjének részvételével megtárgyalja. A szülő szervezet képviselői minden értekezlet után kötelesek a következő csoportos szülői értekezleten beszámolni a mindenkit érintő információkról. A szülő szervezet feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az óvoda helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az óvoda működését. A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy   

a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja, megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek, a szülői szervezet jogszabályban meghatározott véleményezési és javaslattevő jogkörének eseteiben eljárva köteles írásban nyilatkozni.

A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartási formái jellemzően a következők: szóbeli személyes megbeszélés, tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,  közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorláshoz szükséges tájékoztatók elkészítésében,  munkatervek egymás részére történő megküldése,  értekezletek, ülések,  a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,  írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,  azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),  a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,  a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása. A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni. Az együttműködés és kapcsolattartás során a vezetők feladata, hogy az óvodai Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükséges: 

  

Információs bázis megadása (az intézmény nyilvános dokumentumai, az intézmény működésével kapcsolatos irat), a hozzáférés biztosítása. Közvetlenül rendelkezésre bocsássa azokat a dokumentumokat, melyek az óvoda Szülői Szervezet jogainak gyakorlásához szükségesek. Óvodán belül megfelelő helység, szükséges berendezés biztosítása.

Az óvodai Szülői Szervezet feladata, hogy éljen a jogszabály, és az óvoda belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, jogainak gyakorlásával   

segítse az intézmény hatékony működését támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét véleményezze az óvoda tevékenységének eredményességét. 38

6. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel. Általános Iskola Az óvoda vezetője, pedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak a lakókörzet szerinti iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás célja az iskolába lépő gyermekek beilleszkedését megkönnyítő együttműködés kialakítása. A kapcsolattartó pedagógus személye az évenkénti munkatervben kerül meghatározásra, feladatait megbízás alapján látja el. Kapcsolattartó: az óvoda vezetője és az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus A kapcsolat tartalma: a gyermekek iskolai beilleszkedésének segítése az óvoda-iskola átmenet megkönnyítése. A kapcsolat formája: kölcsönös látogatás, szakmai fórum, rendezvényeken való részvétel, szülői értekezlet. A nevelési év kezdetén együttműködési terv kialakítása, kölcsönös elfogadása      

pedagógusok szakmai programjai óvodások iskolával való ismerkedése ünnepélyeken, szakmai programokon való kölcsönös részvétel értekezletek volt óvodásokkal kapcsolatos után követéses vizsgálat összevont nagycsoportos szülői értekezlet

Gyakoriság: nevelési évenként az iskolai beiratkozás előtt, illetve nevelési évenként az első félévet követően. Az óvoda biztosítja, hogy az információit a szülők felé továbbítja. Az óvoda orvosával, védőnőjével, gyermekfogászattal Kapcsolattartó: az óvoda vezetője A feladatellátásra szóló megállapodást az Önkormányzat jogosult megkötni. A kapcsolat tartalma: a gyermekek egészségügyi ellátását és az egyéb iskola-egészségügyi feladatokat végző szervezet, az óvodavezetővel egyeztetett rend szerint, együttműködve végzi a preventív munkát. A védőnő feladatkörébe tartozó feladatokat egyeztesse. Segíti az óvoda pedagógiai programját képező testi, lelki, mentális egészség fejlesztése, a magatartási függőség, a szenvedélybetegség kialakulásához vezető szerek fogyasztásának és a gyermeket, veszélyeztető bántalmazásnak a megelőzését. Az intézmény teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatait koordinált, nyomon követhető és mérhető, értékelhető módon kell megtervezni a helyi pedagógiai program részét képező egészségfejlesztési program keretében. A kapcsolat formája: dokumentumelemzés.

egészségügyi

vizsgálat,

szűrés,

beutalás

kezelésre,

Gyakoriság: nevelési évenként a feladatra szóló megállapodás tartalma szerint. 39

konzultáció,

Az alkalmazottak alkalmassági munkaegészségügyi vizsgálatát végző szolgáltatás tekintetében a munkába állás előtti orvosi vizsgálatra és az időszakos orvosi vizsgálatra történő beutalás az óvodavezető kötelessége, a vizsgálaton való részvétel kötelessége pedig az alkalmazotté. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsággal, és a Nevelési Tanácsadóval. Kapcsolattartó: az óvoda vezetője, és az adott nevelési évre a munkatervben megbízott óvodapedagógus. A kapcsolattartalma: a gyermekek speciális vizsgálata, egyéni fejlesztése, a beiskolázás segítése, valamint tanácsadás nevelési kérdésekben. A kapcsolat formája: vizsgálat kérése, kölcsönös tájékoztatás, esetmegbeszélés, konzultáció, szülői értekezleten való részvétel. A kapcsolattartás formája elsősorban eseti, mely kiterjed 

a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény megkérésére

  

az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítására a gyerekek Nevelési Tanácsadóban történő fejlesztésére, foglalkozására az óvodavezető, az óvodapszichológus konzultációs kapcsolatot tarthat a Nevelési Tanácsadóval a vizsgálatra küldött, vagy fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekekkel kapcsolatban.

Gyakoriság: nevelési évenként a beiskolázást megelőzően, illetve a pszichológus, logopédus és óvónők jelzése alapján szükség szerint. Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Logopédiai Szolgáltatása és az óvoda kapcsolata Az óvoda ingyenes logopédiai szolgáltatását a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Veszprémi Tagintézménye logopédusa biztosítja a megbízási szerződésben megállapított óraszámban. Gyakoriság:A logopédus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, konzultáció, információ átadás, a logopédiai ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén Bárci Gusztáv Általános Iskola és EGYMI SNI-s gyermekek ingyenes gyógypedagógusi ellátását biztosító intézmény, mely biztosítja az SNI-s gyermekek szakszerű ellátását óvodánkban. Gyakoriság:A gyógypedagógus rendszeres kapcsolatot tart az óvodapedagógusokkal, konzultáció, információ átadás, az ellátás eredményessége, értékelése a nevelési év végén Gyermekjóléti Szolgálattal, Családsegítő Szolgálattal, Gyámügyi Hivatallal Kapcsolattartó: óvodavezető, illetve egyeztetést követően a gyermekvédelmi felelős. A kapcsolat tartalma: a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése, esélyegyenlőség biztosítása, prevenció. 40

A kapcsolat formája, lehetséges módja: esetmegbeszélésen, előadásokon, rendezvényeken való részvétel segítség kérése a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, valamint minden olyan esetben, amikor a gyermekközösség védelme miatt ez indokolt.     

a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése - ha az óvoda a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, amennyiben további intézkedésre van szükség, az óvoda megkeresésére a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatot tesz arra, hogy az óvoda a gyermekvédelmi rendszer keretei között milyen intézkedést tegyen, esetmegbeszélés - az óvoda részvételével a szolgálat felkérésére, közös intézkedési terv kidolgozása a hátrányos helyzet csökkentésére, prevenciójára, szülők tájékoztatása (a Gyermekjóléti Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése), lehetővé téve a közvetlen megkeresését.

Gyakoriság: nevelési évenként minimum 2 alkalommal, illetve szükség szerint. A gyermekvédelmi feladatok kompetencia elvű meghatározását az óvoda nevelési programja tartalmazza. Fenntartóval Kapcsolattartó: óvodavezető A kapcsolattartás tartalma: az intézmény optimális működtetése, a fenntartói elvárásoknak való megfelelés, illetve az intézmény érdekeinek képviselete. Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, mely kiterjed      

az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, ha erre szükség van az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére az intézmény gazdálkodási, törvényességi ellenőrzésére az intézmény szakmai munkájának eredményességére, a szakmai munka értékelésére, a program alapján végzett értékelések nyilvánosságra hozására

A kapcsolattartás formái       

szóbeli tájékoztatás beszámolók, jelentések egyeztető tárgyaláson, értekezleten, való részvétel a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan statisztikai adatszolgáltatás az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése

Gyakoriság: éves munkaterv és szükség szerint

41

Gyermek programokat ajánló kulturális intézményekkel, szolgáltatókkal Színház, bábszínház Kapcsolattartó: az adott nevelési évre megbízott óvodapedagógus A kapcsolat tartalma: színvonalas gyermek műsorok, előadások szervezése, lebonyolítása. A kapcsolat formája: intézményen belül, és intézményen kívüli kulturális programok látogatása a gyermekekkel, illetve ajánlása a szülők felé. Gyakorisága: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva, a szülői szervezet véleményének kikérésével. Stingl Vince Kulturális és Szociális Közalapítvány Kuratóriuma Kapcsolattartó: óvodavezető A kapcsolat tartalma: Az alapítvány számlájára érkező adó 1%-ának igénybevétele és elszámolása, alapítványi vagyon értékmegőrzése. Gyakoriság: nevelési évenként legalább egyszer a kuratórium és az intézményi igények alapján Német Nemzetiségi Önkormányzat Kapcsolattartó: intézményvezető, óvodavezető helyettes A kapcsolat tartalma: a nemzetiségi hagyományok ápolása, felelevenítése, gyakorlása. A kapcsolattartás formája: az intézményen belül, az intézményen kívüli hagyományőrző programokon való részvétel. Gyakoriság: az adott nevelési évre szóló munkatervben meghatározva Egyházak és óvoda kapcsolata Kapcsolattartó: Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tartja a kapcsolatot. A kapcsolat tartalma: Vallásgyakorlással összefüggő jogok, kötelezettségek megállapítása az alkalmazottakra az Nkt. Vhr.3. § 8) bek. foglaltak megtartásával történik. Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet véleményét. Az óvodában szervezett hitoktatás szabályait a Házirend tartalmazza. Pedagógiai Szakmai Szolgáltatás Kapcsolattartó: óvodavezető A kapcsolat tartalma: Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. 42

    

A PSZSZ éves munkatervének, továbbképzési tervének, megismerése, az érdeklődés szerinti részvétel biztosítása A PSZSZ könyvtárának, médiatárának használata Megjelenő igény szerint szakmai segítség kérése Szaktanácsadás PSZSZ munkatársak meghívása szakmai napjainkra

havi

programterveinek

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény   

anyagi helyzetéről a támogatással megvalósítandó elképzeléséről és annak előnyeiről Az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból megállapítható legyen a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, valamint a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

Az intézményvezető feladata, hogy az óvoda számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

7. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az intézménnyel Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet: Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely  

A gyermek érkezésekor: a gyermek átöltöztetéséhez és óvónőnek felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges A gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint a távozáshoz szükséges

Ezekben az időpontokban, az intézmény dolgozói meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben  

a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe valamint minden más személy

A külön engedélyt az óvoda vezetőjétől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni  

A szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor. A meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor. 43

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet:    

Az óvodába érkezőt fogadó alkalmazott az illetőt a vezetői szobába kíséri, aki belépéséhez kapcsolódóan rendezi, intézi kérését. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket a óvodavezetőnek jelenti be. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel való egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi.

Ügynökök, üzletkötők, kereskedők belépésének, benntartózkodásának szabályai   

Belépésüket kötelező módon jelezni kell az óvodavezetőnek Benntartózkodásuk, tevékenységük vezetői engedélyhez kötött, aki döntése meghozatalában kötelező módon veszi figyelembe az intézmény jellegét. Az intézmény vezetője engedélyezheti kereskedők belépését, benntartózkodását o o o o o



jótékonysági programokon gyerekek részére szervezett programokon az óvodai játszónapokon ünnepkörökhöz kötődő gyermekkönyv terjesztésekor óvodapedagógusnak az óvoda dologi beszerzéseihez kötődő ajánlatok megismerésekor (játék, tisztítószer, könyv…)

A benntartózkodás az óvodavezető által jelölt helyiségben történik

A belépés, benntartózkodás engedélyezése minden esetben előzetesen egyeztetett időpontban, megfelelő információk beszerzését követően történhet Alkalmi ügynökök, kereskedők belépése, benntartózkodása TILOS!

8. Intézményi védő, óvó előírások

8.1. Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje    

    

Az óvodavezető feladata az egészségügyi felügyelet és a rendszeres orvosi vizsgálatok megszervezése. Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi munka feltételeit. Gondoskodik a gyermekek szükséges óvónői felügyeletéről és szükség szerint a vizsgálatokra történő előkészítéséről. Az óvodába járó gyerekek intézményen belüli rendszeres egészségügyi felügyeletét a fenntartó önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás keretében gyermekorvos és védőnő látja el nevelési évenként az éves munkatervben meghatározott időpontban. Évente egy alkalommal fogorvosi, szemészeti és hallás szűrés történik. A kötelező védőoltások az óvodában nem adhatók be. Az iskolai beiratkozás előtt kötelező egészségügyi vizsgálatokat a gyermekorvos a rendelőben végzi a szülő felügyelete alatt. Amennyiben az orvosi vizsgálatok elvégzéséhez a szülő nem járul hozzá, erről írásban kell nyilatkoznia. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza. 44

8.2. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Minden óvodapedagógus a köznevelési törvényben előírt feladatát képezi, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden óvodapedagógus feladata:       

A gyerekek életkorának megfelelő balesetvédelmi oktatás megtartása, tartalmának és időpontjának rögzítése. Baleset esetén a szükséges intézkedések megtétele és dokumentálása. Körültekintő játékvásárlás, használati utasítás szerinti alkalmazás. Kirándulások biztonságos előkészítése. A védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. Szülők tájékoztatása a gyerekek ruháiban, ékszerhasználatában és játékaiban rejlő baleseti forrásokról. Szülők hozzájárulásának igénylése tömegközlekedési eszközökön való utazáshoz, valamint minden óvodán kívüli tevékenységhez (dokumentálja, és a házirendben szabályozza).

Az óvoda minden dolgozójának ismernie kell a munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A munkakörönként kialakított általános és specifikus ismereteket nevelési évenként ismétlődő oktatáson való részvételükkel kötelesek megszerezni. Az óvodai egész napos nevelőmunka folyamán a dolgozónak körültekintően kell megszervezni a gyermekek tevékenységét, a védő-, óvó előírások figyelembe vételével. Az óvónőknek fel kell hívni a gyermekek figyelmét a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedési szabályokra, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. Különösen fontos ez, ha:      

az udvaron tartózkodnak ha különböző közlekedési eszközzel közlednek (kirándulás előtt ……) ha az utcán közlekednek ha valamilyen rendezvényen vesznek részt ha a közeli építkezést stb. látogatják meg és egyéb esetekben.

Az óvoda vezetője az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések, szemlék keretében rendszeresen ellenőrzi, s ha kell, a szükséges intézkedéseket megteszi. Minden pedagógus feladata, hogy a veszélyforrást az óvodavezető felé jelezze. Nem tartózkodhat gyermek az udvaron, ha ott munkagép, vagy egyéb munkálatok folynak. A munkavédelmi szabályzat tartalmazza a munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) idejét, az ellenőrzésbe bevont személyeket. Az óvoda csak megfelelő minősítési jellel ellátott játékokat vásárol. Intézmény területének elhagyását az óvodapedagógus az erre a célra használt formanyomtatványon feltünteti és kifüggeszti a csoportszoba ajtajára. Egy óvodai csoport három felnőtt kísérővel hagyhatja el az intézmény területét. 45

Az óvoda dolgozóinak feladatai Az óvodavezetőjének feladatai az alábbiak:   

Ellenőrizze, hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet. A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos gyermekek esetében az orvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése. Gondoskodjon a védő, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzések, figyelmeztető táblák, hirdetmények kifüggesztéséről, illetve azok tartalmának évenkénti ismertetéséről.

Az intézmény vezetőjének felelőssége:     

 

hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be a gyermekbalesetek megelőzése érdekében a vezető és a munkavédelmi felelős feladata a gyermekekkel foglalkozó valamennyi alkalmazott figyelmét felhívni a veszélyforrásokra (csoportszoba, udvar, séták, kirándulások, játékeszközök stb.) valamint a bekövetkezett baleset utáni eljárással kapcsolatos szabályok megfogalmazása, a teendők ismertetése a veszélyekre figyelmeztető jelzéseket, táblákat, hirdetményeket ki kell függeszteni, illetve azok tartalmát legalább évente kétszer ismertetni kell évente az intézmény egész területe felmérésre kell, hogy kerüljön a védő, óvó intézkedések szükségessége.

Az óvodai alkalmazottak felelőssége:  

       

Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. A foglalkozások során az intézmény sajátosságaira figyelemmel ki kell alakítani a gyermekekben a biztonságos intézményi környezet megteremtésének készségét, át kell adni a baleset-megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. Fejleszteni kell a gyermekek biztonságra törekvő viselkedését. Mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá. Javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére. Veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb. A gyermekek és az óvodavezető figyelmét folyamatosan fel kell hívni a veszélyhelyzetekre. Az azonnali veszélyelhárítás a baleset megelőzése érdekében. 46



Az óvodapedagógus a foglalkozásokra csak olyan sajátkészítésű és kereskedelemben gyártott eszközöket vihet be a gyermekeknek, amely megfelel a jogszabályban jelzett megfelelőségi követelményeknek.

8.3. Gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén:     

a sérült gyermeket elsősegélyben kell részesíteni, ha szükséges orvost kell hívni, ha a gyermek szállítható, orvoshoz kell vinni, a balesetet, sérülést, okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetni, a gyermekbalesetet azonnal jelezni kell az óvoda vezetőjének és a szülőnek.

Az elsősegélynyújtáskor csak azt teheti az óvodapedagógus, amihez ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor azonnal orvost kell hívni. Az orvos megérkezéséig nem szabad a gyermeket elmozdítani. Minden dolgozónak kötelessége a segítségben részt venni. Az intézmény nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:   

a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszély forrást jelentő munkahelyüket mindig zárják (karbantartó helyiség, tisztító szertár). a munkába járáshoz vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgokat csak a munkáltató engedélyével viheti be.

A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítéséért az óvodavezető felel, a végrehajtás a munkavédelmi felelős feladata. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az óvoda fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Az óvodai nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az óvoda munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzata, Tűzvédelmi Szabályzata, Kockázatbecslés értékelés szabályzata tartalmazza. Az óvoda Házirendje rögzíti a gyermekbalesetek megelőzésére vonatkozó szabályokat, az intézményi óvó-védő előírásokat. Az intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A nyolc napon túl gyógyuló sérüléssel járó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és a közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat. Ezeket a baleseteket az oktatásért felelős államtitkár által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani, vagy ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. Az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyv kinyomtatott példányát, a papíralapú jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a kiskorú gyermek szülőjének. A jegyzőkönyv egy példányát a kiállító intézményében meg kell őrizni. A gyermekbalesetek jegyzőkönyvezése és nyilvántartása a munkabiztonsági megbízott feladata. 47

Nem súlyos balesettel kapcsolatos feladatok:   

a baleset körülményeinek kivizsgálása jegyzőkönyv készítés bejelentési kötelezettség teljesítése

Súlyos balesettel kapcsolatos további előírások:  

azonnali jelentési kötelezettség a fenntartó felé legalább középfokú munkavédelmi képesítéssel rendelkező személy bevonása a baleset körülményeinek a kivizsgálásába

A baleset körülményeinek kivizsgálásánál biztosítani kell a szülői szervezet képviselőjének részvételét. A munkabiztonsági megbízottnak különleges felelőssége, hogy  

gyermekbalesetet követően intézkedik annak megelőzésére, hogy hasonló eset ne forduljon elő az óvoda minden alkalmazottját tájékoztatja

8.4. A nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtése 8.4.1.Nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok Az óvodapedagógusoknak lehetőségük van óvodán kívüli programok szervezésére is:    

kirándulás, séta színház, múzeum, kiállítás látogatás sport programok iskolalátogatás stb.

A szülők a nevelési év kezdetén írásban nyilatkoznak, hogy hozzájárulnak ahhoz, hogy gyermekük az óvodán kívül szervezett programokon részt vegyen. Ezt a dokumentumot a csoportnaplóban kell lefűzni! Az óvodapedagógusok feladatai:   

A csoport faliújságján, üzenő falán tájékoztatják a szülőket a program helyéről, indulási és érkezési időpontjáról, az útvonalról, a közlekedési eszközről. Az óvodavezetőt előzetesen szóban, majd a program megkezdésekor helyi formanyomtatvány (helyszín, résztvevők neve, kísérők neve, időtartam, közlekedés eszköz, indulás és várható érkezés) kitöltésével írásban. = UTASLISTA Az óvodapedagógusoknak az óvodai foglalkozásokon a gyermekekkel ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, a különböző veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az ismertetés tényét a pedagógus a csoportnaplóban köteles dokumentálni.

A program akkor tekinthető engedélyezettnek, ha azt az óvodavezető vagy helyettese írásban ellenjegyezte. Különleges előírások: 48

A programhoz a gyermeklétszámnak megfelelő kísérőt kell biztosítani.   

Tömegközlekedés igénybe vételekor 8 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő - de minimum 2 fő. 25 fős csoportnál 5 fő felnőtt kísérő szükséges Bérelt autóbusz esetén 10 gyermekenként 1- 1 fő felnőtt kísérő. 25 fős csoportnál 3 fő Intézmény területének elhagyása gyermekcsoporttal: 3 fő felnőtt kísérő

Gondoskodni kell az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről helyi kirándulás, séta alkalmával. 

Óvónői kérésre a helyi sétánál, kirándulásnál a dajka az udvaron segíti a pedagógus munkáját.

8.4.2. A szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai:   

a szülő önkéntes elhatározásán alapuló előzetes, írásos nyilatkozatban közli, hogy gyermeke felügyeletét a tanfolyam idejére olyan személyre bízza, aki nem az óvoda alkalmazottja tudomásul veszi, hogy ezen idő alatt az óvodát nem terheli felelősség a vezető és a szolgáltatást nyújtó közötti együttműködés feltételeit meghatározó dokumentum elkészítése vezetői feladat.

A tanfolyamokkal kapcsolatban az intézmény semmilyen kötelezettséget nem vállal. 8.4.3.Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok:     

Az intézmény valamennyi alkalmazottjának érvényes munkaköri alkalmassági orvosi véleménnyel kell rendelkeznie. A HACCP előírások betartása és betartatása minden alkalmazott felelőssége. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás! Az intézményen belül és az óvoda által szervezett rendezvényeken szeszesital fogyasztása tilos! (Kivéve Márton-nap, ahol felnőtteknek forralt bort kínálunk.) A közétkeztetés, a higiénés helyzet egészséges életmódot támogató intézményi munkarend kialakítása és gyakorlati megvalósítása minden alkalmazott feladata.

8.5. Óvó védő előírások, amelyeket a gyermekeknek meg kell tartani az óvodában való benntartózkodás során           

A balesetek megelőzésére vonatkozó szabályok Az óvoda helyiségeinek használatára vonatkozó szabályok Az udvar használatára vonatkozó szabályok A séták alkalmára vonatkozó szabályok A kirándulásokra vonatkozó szabályok A tornaterem használatára vonatkozó szabályok Színház, múzeum, kiállítás látogatásra vonatkozó szabályok Sport programokra vonatkozó szabályok Iskolalátogatásra vonatkozó szabályok A fakultáción való részvétekre vonatkozó szabályok Előírásokat a csoportnaplóban kell lefűzni!

49

9. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai

Az intézményben reklámtevékenységet folytatni tilos, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, vagy társadalmi, közéleti, kulturális tevékenységgel függ össze. A reklámtevékenység engedélyeztetése: 

A megengedett jellegű reklám, szórólap elhelyezését minden esetben az óvodavezető, jóváhagyása után lehet az óvodában kifüggeszteni.

Az intézményi hirdetőtábla használatának szabályai A hirdetőtáblára csak az intézmény vezetője által megbízott személy tehet ki hirdetményeket (szórólapokat, plakátokat). Minden hirdetményen szerepelnie kell az óvoda körbélyegzőjének. Szülő, illetve más idegen személy nem tehet ki hirdetést a faliújságra a vezető engedélye nélkül. Politikai hirdetmények, vallási hovatartozásra vonatkozó hirdetmények kifüggesztése szigorúan tilos. A vezető, illetve a vezető helyettes kötelessége a hirdetőtábla rendszeres napi ellenőrzése.

10. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:    

a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.) a tűz, a robbantással történő fenyegetés stb

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. A szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről az óvodavezető dönt. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős még: 

az óvodavezető helyettes

A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell      

az intézmény vezetőjét az intézmény fenntartóját tűz esetén a tűzoltóságot robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget személyi sérülés esetén a mentőket egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az óvodavezető szükségesnek tartja

A rendkívüli esemény észlelése után az óvodavezető vagy az intézkedésre jogosult felelős dolgozó utasítására az épületben tartózkodó személyeket sajátos, felhívó jelzéssel értesíteni (riasztani) kell, 50

valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportoknak a tűzriadó terv alapján kell elhagyniuk. A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa a felelős. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következőkre:    

Az épületből minden gyereknek távoznia kell, ezért a foglalkozást tartó nevelőnek a termen kívül (pl.: mosdóban) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! A helyszínt és a veszélyeztetett épületet, a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik gyermek az épületben. A gyermekeket a terem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor az óvónőnek meg kell számolnia!

Az épület kiürítése, a gyermekek elhelyezése a Tűzriadó tervben rögzítettek szerint történik. A óvodavezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:     

a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról a vízszerzési helyek szabaddá tételéről az elsősegélynyújtás megszervezéséről a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének, vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:      

a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről) a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról az épület kiürítéséről.

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedésekkel kapcsolatosan. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani! Az intézményre és dolgozóira vonatkozó kérdésekben csak az óvoda vezetőjének engedélyével tehet nyilatkozatot a médiának minden alkalmazott. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a „Tűzriadó terv” c. dokumentum tartalmazza. A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az „Intézkedési terv, robbantással való fenyegetés esetére (bombariadó terv)” c. utasítás tartalmazza. 51

A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezető helyettes a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a helyettes vezető a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet az óvoda alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: folyosó

11. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Óvodai ünnepek A hagyományok ünnepek, ápolása elválaszthatatlan a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztésétől érzelmi életük gazdagításától. Megalapozzák a szűkebb és tágabb környezethez fűződő pozitív viszony alakulását, a népi kultúra ápolását A felnőtt közösségekben hozzájárulnak az összetartozás, a kölcsönös megbecsülés értékeinek erősítéséhez. Az óvodai ünnepeket, hagyományait a gyerekek közösségére vonatkozóan az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A felelősök a rendezvényekre vonatkozó feladatterveiket a munkatervben jelölt határidőre elkészítik, és tartalmuk szerint szervezik meg az ünnepséget. Az ünnepélyek, megemlékezések a gyermekek nemzeti identitástudatának fejlesztésére, hazaszeretetük mélyítésére, az egymás iránti tisztelet, türelem alakítására, a közös cselekvés örömére, közösség formálására szolgálnak. Az ünnepek, megemlékezések, a hagyományok ápolása, bővítése az intézmény jó hírnevének megőrzése az óvodai közösség minden tagjának kötelessége. Az ünnepek, megemlékezések, mindenkor a gyermek életkori sajátosságaihoz igazodnak. Az intézményi megemlékezések, a nemzeti és nemzetiségi, valamint az egyéb ünnepek megünneplésének rendjét és módját a nevelési program, jelen Szabályzat, továbbá a nevelési év rendjére vonatkozó éves munkaterv határozza meg. Hagyományok  

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének megőrzése, növelése.

A hagyományápolás eszközei:  

Ünnepségek, rendezvények Egyéb eszközök (pl. kiadványok)

Az intézmény hagyományai érintik 52

  

az intézmény ellátottjait a felnőtt dolgozókat a szülőket

A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény   

jelkép használatával gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével az intézmény belső dekorációjával

Az óvoda nevét jelképező, logo megjelenítésének formái   

zászlón leveleken meghívókon

Rendezvényeken, kirándulásokon, közös óvodai ünnepeken a csoportzászló használatát szorgalmazzuk. A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is Felnőtt közösségek hagyományai         

nevelési évnyitó tanácskozás: tanévnyitó Az óvoda alkalmazottainak és a vezetők részvételével minden év szept.01.-ig. nevelési évzáró értekezletek az óvoda alkalmazottainak részvételével minden év június 20-ig szakmai napok, továbbképzések házi bemutatók karácsonyi ünnepség felnőtteknek Nőnap közös ünneplése Pedagógus nap kirándulás nyugdíjasok meghívása karácsonyi ünnepünkre

A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek alkalmával: 

évzáró, búcsúzás az óvodától

A gyermeki élet hagyományos ünnepei, melyet valamennyi csoport megünnepel az intézményben: 

Mikulás, karácsony, farsang, március 15-e, húsvét, gyermeknap, nemzetiségi napok, Márton nap, pünkösd, kiszézés, zöldágjárás, születés és névnap

Az óvoda minden dolgozójának kötelessége a készülődésben, ünneplésben részt venni. Az ünnepek nem nyilvánosak. Óvodai vagy csoportszinten - a gyermekcsoportok fejlettségének megfelelően - megünnepeljük a környezet, - és természetvédelem jeles napjait is. Víz Világnapja, Madarak és Fák Napja, Világtakarítási Nap, Állatok Világnapja, Kézmosás Világnapja 53

Egyéb rendezvények, események szervezésére a munkaterv és a nevelési terv szerint kerül sor.

12. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé

A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű tájékoztatás nyilatkozatnak minősül. Nyilatkozattétel esetén az alábbi előírásokat kell betartani:    

Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa írásban megbízott személy jogosult. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.

13. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Működési alapdokumentumok     

Alapító Okirat Pedagógiai Program Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Éves Munkaterv

Az Alapító Okirat elhelyezése Az Alapító Okiratunk a következő helyeken van elhelyezve:     

a fenntartónál, az óvoda vezetőjénél, az irattárban, Intézményünk honlapján, az Államkincstárban.

A működési alapdokumentumok elhelyezése  

A felsorolt működési alapdokumentumok őrzése és nyilvános dokumentumként kezelése az óvodavezető feladata. Irattári elhelyezésük kötelező.

A nyilvánosságot biztosítandó, az említett működési alapdokumentumok kihelyezése a következő helyekre történjen meg:   

fenntartó Intézményi honlapunk az óvodavezető

54



KIR

A dokumentumokba betekinthetnek a pedagógusok, a szülők, és az intézménnyel jogviszonyban nem állók is. Tájékoztatás a Pedagógiai Programról A szülők bármely szülői értekezleten tájékoztatást kérhetnek az óvoda vezetőjétől, vezetőhelyettesétől és a csoportos óvodapedagógusoktól. 

 

A Pedagógiai Programmal kapcsolatos kérdéseket a nevelési év ideje alatt bárki, bármikor feltehet az intézmény vezetőjének, aki azokra az ügyintézési határidőn belül érdemi választ ad. Ennek pontos időpontja a szülővel történő előzetes egyeztetés alapján kerül meghatározásra. Szóbeli érdeklődésre, szóbeli tájékoztatást kaphat az óvoda képviseletére jogosult személyektől. Írásbeli kérés a nevelési év ideje alatt bármikor benyújtható az óvodavezetőnek címezve, aki az ügyintézési határidőn belül írásbeli tájékoztatást nyújt.

Tájékoztatás a Házirendről Az óvodapedagógus minden nevelési év első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről. Az új beiratkozó kiscsoportos gyermekek szüleinek a beiratkozáskor a Házirend fénymásolt példányait - az átvétel szülő által történő aláírásával - átadjuk. A Házirend és az éves munkaterv különösen ennek esemény naptára elhelyezésre kerül a nevelői szobában is. Az Internetes nyilvánosságra vonatkozó feladatok A köznevelési törvény és annak végrehajtási rendeletei írja elő, hogy amennyiben az intézménynek van honlapja, azon az alapdokumentumok közül mit kell nyilvánosságra hozni. 

229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (1) pontja alapján a nevelési-oktatási intézményi közzétételi listában szereplő dokumentumok a) a felvételi lehetőségről szóló tájékoztató, b) a beiratkozásra meghatározott idő, a fenntartó által engedélyezett csoportok száma, c) köznevelési feladatot ellátó intézményegységenként a térítési díj, a tandíj, egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) jogcímét és mértékét, továbbá nevelési évenként az egy főre megállapított díjak mértéket, a fenntartó által adható kedvezményeket, beleértve a jogosultsági és igénylési feltételeket is, d) a fenntartó nevelési intézmény munkájával összefüggõ értékelésének nyilvános megállapításait és idejét, a köznevelési alapfeladattal kapcsolatos – nyilvános megállapításokat tartalmazó – vizsgálatok, ellenőrzések felsorolását, idejét, az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek nyilvános megállapításait, egyéb ellenőrzések, vizsgálatok nyilvános megállapításait, e) a nevelési intézmény nyitva tartásának rendjét, éves munkaterv alapján a nevelési évben, tervezett jelentősebb rendezvények, események időpontjait, 55

f) a pedagógiai-szakmai ellenőrzés megállapításait a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályok megtartásával, g) a szervezeti és működési szabályzatot, a házirendet és a pedagógiai programot tartalmazza. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet 23. § (2) pontja alapján az óvodai közzétételi lista az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül tartalmazza:    

az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségüket, szakképzettségüket, a dajkák számát, a dajkák iskolai végzettségét, szakképzettségét, az óvodai csoportok számát, az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

Az ehhez tartozó adatokat minden év szeptember 30-ig át kell adni az óvodai honlap kezelésével megbízott óvodatitkár felé. Az adatközlés időpontja: Vezető az adatokat az október 1-jei állapotnak megfelelően október 15.-ig továbbítja a KIR részére, az intézményi jóváhagyott dokumentumokkal együtt. Ezzel egy időben, kérelmet nyújt be a Hivatal felé, hogy a KIR-ben feldolgozott dokumentumokat az intézmény saját honlapján is megjelentethesse elektronikus formában. Tartalmát szükség szerint, de legalább nevelési évenként, egyszer, az OSAP - jelentés megküldését követő tizenöt napon belül felül kell vizsgálni. A közzétételi lista kizárólag közérdekű statisztikai adatokat tartalmazhat. Felelős: óvodavezető A pedagógiai program másolati példánya minden csoportban is megtalálható, ami a szülők számára nyomtatott formában bármikor hozzáférhető. A dokumentumok elhelyezéséről és a szóbeli és írásbeli tájékoztatás megkérésének módjáról a szülők a nevelési év kezdésekor tájékoztatást kapnak az óvodavezetőtől. Az óvoda lehetőséget biztosít arra, hogy a szülők az óvodai beiratkozás előtti nyílt napokon is választ kapjanak kérdéseikre.

14. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítésre vonatkozó szabályozás

2013. 08. hó -ig, de ezek lehetnek a jutalmazás elvei is

A támogatás keretösszegét a költségvetési törvény tartalmazza. A támogatást a fenntartó az óvodában pedagógus munkakörben engedélyezett létszámnak megfelelően határozza meg. Odaítélésének intézményi feltételei Az óvoda egyéni arculatának, helyi programjának megvalósítása érdekében kifejtett magas színvonalú többletmunkavégzés. Elismerése feladatfinanszírozással, kereset kiegészítésként minőségi bérpótlék formájában egy tanévre vonatkozóan adható. A konkrét személyekre vonatkozó döntés az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartozik, a nevelőtestület által elfogadott feltételek mellett. Az értékelés alapelvei: 56

   

Szolgálja az intézmény kiválóan dolgozó pedagógusainak elismerését. Segítse az intézményen belüli demokrácia erősítését, a szakmai szervezetek bevonásával. A meghatározott bértömeg ésszerű felhasználása. A minőségi munka megítélése összhangban legyen az EREDMÉNY-EREDMÉNYESSÉG mérésével

Céljaink: 

a PP tartalmával, céljaival összhangban lévő feladatok magas színvonalú feladatvégzésének erősítése. A munkateljesítmény ösztönzése.

A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés elvei:                

a szakmai munkaközösségekben való aktív, alkotó részvétel, írásbeli feladatok elkészítésének igényessége: elemzése, összegzése, átfogó, óvoda arculatára szabott, minőségfejlesztést eredményez, igényes, naprakész tanügy- igazgatási dokumentáció vezetése, tevékeny részvétel a szakmai munka tartalmi megújításában: a PP- beválás folyamatos vizsgálatában, az óvoda kapcsolatrendszerének működtetésében betöltött kiemelkedő szerep, az intézmény magas színvonalú képviselése az óvodán kívüli rendezvényeken és a médiában, az óvodánk érdekeinek megfelelő tanulmányok folytatása illetve sikeres befejezése, továbbképzéseken, módszertani rendezvényeken, szakmai konzultációkon való részvétel, eredményeinek, szakmai tapasztalatainak magas színvonalú és hatékony intézményi hasznosítása, pályázatokon való aktív részvétel, bemutató tevékenységek, előadások tartása, egymás szakmai tevékenységének, gyakorlati munkájának megismerése, az óvoda egyéni arculatának, jó hírnevének alakításában való aktív részvétel, az intézményi Pedagógiai Program megvalósításában kifejtett magas színvonalú munka, szakmai munka kiemelkedő szintű - hosszú távú - teljesítése, többletmunka, többletfeladat vállalása, végzése, szakmai önfejlesztés igénye, új pedagógiai, módszertani eljárásokra nyitottság, ezek alkalmazása a gyermekek fejlesztése érdekében, pozitív emberi magatartás, kapcsolatalakító képesség (gyerekekkel, szülővel, munkatársakkal) konfliktuskezelések pozitív irányítása, segítségnyújtás, munkafegyelem.

Döntésének előkészítésében, véleményezési és javaslattevő jogkörrel részt vesznek:  

vezető helyettes óvónő munkaközösség-vezetők

A javaslattétel időpontja: A nevelési évet záró értekezletre írásos javaslatok átadása a vezető részére. A nevelési évet nyitó értekezleten történik a közlésének időpontja. Javaslattételi lehetőséggel élhet minden óvodapedagógus a kidolgozott elvek alapján. Nem részesülhet kereset-kiegészítésben, aki a megelőző nevelési évben  szóbeli és írásbeli megrovásban részesült  igazolatlanul távolmaradt  munkafegyelme nem megfelelő  ha igazolt távollétének időtartama meghaladta a 30 munkanapot Egyéb szabályok

57

  

bizonyítási idő- egységesen 1 év (új kolléga és GYES-ről visszatérő kolléga esetében is) ha a felsorolt szempontok közül legalább 5 feltételnek megfelel a külön díjazásos megbízatások végzése nem szempont a megállapításnál

Nem pedagógus alkalmazottak kereset-kiegészítésben részesülhet, ha:…       

Beosztásának megfelelő magas szintű a szakmai felkészültsége. Hajlandóság szakmai munkájának fejlesztésére. Gyermekközpontú szemlélet a gyakorlatban. Szülőkkel kialakított partneri kapcsolat. Példamutató munkafegyelem, megbízhatóság, pontosság, alaposság. Aktív részvétel a helyettesítésekben, feladatvállalási készség, többletmunka felajánlása. Egyéniségével, emberi magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához, a harmonikus együttműködéshez, életvitele példaértékű.

A differenciált odaítéléséről e szabályzat alapján az óvodavezető dönt.

15. Lobogózás szabályai    

A 132/2000. (VII.14.) kormányrendelet értelmében „A nemzeti lobogót állandóan kitűzve kell tartani.” A kormányrendelet a középületek fel lobogózásának egyes kérdéseiről előírja a középületek számára a megfelelő méretű zászló kitűzését, illetve a fel lobogózás szabályait. A zászló állandó minőségének megtartásáról a vezető gondoskodik. Intézmény dolgozójának halálesetén fekete zászlót kitesszük

16. A fakultatív hit és vallásoktatás feltételeinek biztosítása

Az óvodánk biztosítja a szülő kérése alapján a gyermek számára a történelmi egyházak által szervezett fakultatív hit-és vallásoktatást. Ehhez szükséges az óvoda és az egyház között létrejött együttműködési megállapodás, az egyház által biztosított hitoktató. Az óvodával kötött megállapodás alapján a hitoktatás nem zavarhatja az óvodai életet, a nevelés folyamatát. Az óvoda biztosítja a tevékenységhez szükséges helyet és személyi feltételt. Az óvodában, tiszteletben kell tartani a gyermekek, szülők, alkalmazottak lelkiismereti és vallásszabadságát. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához írásban ki kell kérni a szülői szervezet véleményét. A hit és vallásoktatás igénylésének eljárásrendje: A történelmi egyházak képviselőinek kezdeményezésére, minden év szeptember első felében kerül sor a szülői igények írásbeli megkérésére. Az igényeket az intézményvezető összesíti és továbbítja az egyház képviselőjének, aki a vezetővel történt egyeztetés után a kialakított szervezeti rendnek megfelelően, kezdi meg tevékenységét az intézményben. Az általuk tartott foglalkozások, napirendbe építve, elkülönülten az óvodai foglalkozásoktól kerülnek megvalósításra.

58

17. Hivatali titok megőrzése

Az intézmény minden dolgozójának kötelessége a hivatali titok megtartása. A közalkalmazott nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése súlyos vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni. Hivatali titoknak minősül:    

amit a jogszabály annak minősít a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adat továbbá, amit az óvoda vezetője az adott ügy, vagy a zavartalan működés biztosítása, illetve az óvoda jó hírnevének megőrzése érdekében vezetői utasításban írásban vagy szóban annak minősít.

18. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség vezetői beosztást betöltők részére. Általános rendelkezések Jogszabályi háttér 

Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII.tv. 11.§ (6.) bekezdés.

A vagyonnyilatkozat-tétel személyi hatálya kiterjed az óvoda alkalmazásában álló mindazon személyre, aki döntésre vagy ellenőrzésre jogosult, azaz: 

az intézmény vezetője

A vagyonnyilatkozat-tétel hatálybalépése A kihirdetés napjától számítva a visszavonásig érvényes. Felülvizsgálat módja 

Jogszabályi változás

A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek a kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően, 2. a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás-munka vagy feladatkör megszűnését követő 30 napon belül. 59 1.

3.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget megalapozó jogviszony, beosztás, munka vagy feladatkör fennállása alatt az első vagyonnyilatkozatot követően, ha a törvény eltérően nem rendelkezik 2 évenként köteles eleget tenni.

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget c) pontban foglaltak esetében az esedékesség évében június 30-ig kell teljesíteni. Nem kell a b) pont szerint vagyonnyilatkozatot tenni a közszolgálatban álló személy foglalkoztatására irányuló jogviszony áthelyezéssel történő megszűnésekor, feltéve, ha az áthelyezés vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséggel járó munkakörbe, illetve feladatkörbe történik. A vagyonnyilatkozat őrzésért felelős személy Az óvodavezető esetében a fenntartó. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése 

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az teljesíti, aki annak esedékességekor valós tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz.



A vagyonnyilatkozatot a vagyonnyilatkozat-tétel napján fennálló érdekeltségi és vagyoni helyzetről, valamint a vagyonnyilatkozat-tétel időpontját megelőző öt naptári évben szerzett bármilyen jogviszonyból származó jövedelemről kell kitölteni.

A vagyonnyilatkozat átadásának, nyilvántartásának, tárolásának szabályai   

  

A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség fennállásáról a szükséges nyomtatványokat is tartalmazó tájékoztató átadásáról a munkáltató gondoskodik. A vagyonnyilatkozat egyik példányát a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős (óvodatitkár, elektronikus formában a rendszergazda) az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A nyilatkozó és a munkáltató megbízásából az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban kerül sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. /Az azonosító betűjelből és számsorból áll./ A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékot – a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is – csak a jogszabályban meghatározott vagyonosodási vizsgált során az eljáró szerv bontja fel. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítését az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A nyilatkozat tartalmát abban az esetben ismerheti meg, ha a jogszabály rendelkezései szerint döntenie kell a vagyongyarapodási vizsgálat kezdeményezéséről. A jogszabályszerűen lezárt vagyonnyilatkozat elhelyezése a vezető esetében a fenntartónál, a helyettes esetében az intézmény páncélszekrényben történik.

19. A telefonhasználat eljárásrendje

A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál és csak kivételes, sürgős esetben használható. Az intézményi vonalas telefon kivételes, sürgős esetben használható magáncélra. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre sem a csoportszobában sem az udvaron nem használhatja. 60

20. A helyiségek használati rendje

Az óvoda zárva tartásának ideje alatt a hivatalos ügyek intézésére nincs lehetőség. Az óvoda működési rendjére vonatkozó szabályozást az óvoda Házirendje tartalmazza   

az óvoda helyiségeinek használatára a gyermekek kíséretére az étkeztetésre vonatkozóan

A dohányzás szabályaira vonatkozó előírásokat a magasabb jogszabályok szabályozzák. A dolgozók az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha intézményi alkalmazott a nyitvatartási időn túl igénybe kívánja venni az óvoda helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie, a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézmény helyiségeinek nyitvatartási időn kívüli használatát indokolt esetben a vezető írásban engedélyezi. A nyitva tartástól eltérő időponttól az engedélyezett helyiséghasználat esetén értesíteni szükséges az épület riasztását biztosító szervet. Az óvoda helyiségeit csak rendeltetésének megfelelően lehet használni. Az óvodában csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat. Az intézmény teljes területén, az épületben és az udvaron tartózkodó minden személy köteles:  A közös tulajdont védeni.  A berendezéseket rendeltetésszerűen használni.  Az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni.  Az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni.  Tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni.  A munka és egészségvédelmi szabályokat betartani. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet!

21. A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének rendje

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § 2 h) pontja, a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend, 30. § (6) bek. valamint a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 30. § (6) bek. alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának eljárásrendje az intézményben az SzMSz mellékletében kiadott szabályzatban kerül meghatározásra. A Szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni az óvoda:  

kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá

az óvoda hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közzétételénél.

A közérdekű adat fogalmát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg. Ennek értelmében közérdekű adat: 61



az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret,

Így különösen: 

a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az intézmény a kérelem tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül, közérthető formában tesz eleget. Az adatkezeléssel kapcsolatos rendelkezések az intézmény Adat és iratkezelési Szabályzatában találhatók a mellékletben.

22. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az intézmény jelenleg nem használ elektronikus iktató rendszert, a szabályozást az intézménybe érkezett és keletkezett elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésére alakítja ki. A Szabályzat célja: Az Intézmény működése során keletkező iratok elektronikus úton történő létrehozásának, archiválásának, továbbításának, valamint az elektronikus úton érkező iratok kezelésének, megőrzésének szabályzása. A Szabályzat személyi hatálya: A Szabályzat minden dolgozó számára kötelező érvényű, aki munkája során iratkezeléssel, illetve elektronikus iratkezeléssel kapcsolatba kerül. A szabályzat bizalmas információkat tartalmaz az Intézmény működését illetően, ezért tartalma SZOLGÁLATI TITOK! A Szabályzat betartásának ellenőrzése: A Szabályzat betartásának ellenőrzése az intézményvezető feladata, melyet rendszeres időközönként elvégez. Az ellenőrzés végrehajtása előzetes bejelentés nélkül történik! A Szabályzat tárgyi hatálya:      

kiterjed a védelmet élvező iratok teljes körére, felmerülésük és feldolgozási helyüktől, idejüktől és az iratok fizikai megjelenési formájuktól függetlenül, kiterjed az intézmény tulajdonában lévő, valamennyi informatikai berendezésre, valamint a gépek műszaki dokumentációira is, kiterjed az informatikai folyamatban szereplő összes dokumentációra (fejlesztési, szervezési, programozási, üzemeltetési), kiterjed a rendszer- és felhasználói programokra, kiterjed az adatok felhasználására vonatkozó utasításokra, kiterjed az adathordozók tárolására, felhasználására. 62

Az elektronikus iratkezelés (adatkezelés) során használt fontosabb fogalmak: 



Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; Különleges adat: a)faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat, b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat;



Közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat;

ÉRTELMEZÉSEK: Elektronikus irat: számítástechnikai program felhasználásával elektronikus formában rögzített, készített, elektronikus úton érkezett, illetve továbbított irat, amelyet számítástechnikai adathordozón kezelnek, tárolnak; Funkciók: Érkeztető:

a küldemény küldőjét, érkeztetőjét, belső címzettjét, az érkeztetés dátumát, az elektronikus úton érkezett küldemény sorszámát, a küldemény adathordozóját, fajtáját és érkezési módját rögzíti az iktatókönyvben, vagy külön érkeztető könyvben. Az érkeztetési adatok rögzítése, megtekintése, módosítása, lezárása, a küldemény bontása. Szignáló: az ügyben eljárni illetékes vezető kijelöli a szervezeti egység és/vagy ügyintéző személyt, az ügyintézési határidő és a feladat meghatározása az érkeztetési vagy iktatási iktatókönyvben személyesen vagy a szignáló írásbeli utasítása alapján. Iktatást végző: az irat nyilvántartásba vétele, iktatószámmal való ellátása az irattári tervnek megfelelően az iktatókönyvben. Az iratot továbbíthatja a vezetőnek, feljegyzést rögzíthet, ügyiratot lezárhat, irattárba tehet, az ügyiratot/iratot expediálhatja, továbbíthatja. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása (ideértve a továbbítást és a nyilvánosságra hozatalt) és törlése. Adatkezelésnek számít az adatok megváltoztatása és további felhasználásuk megakadályozása is. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletek, technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől. 63

Adattovábbítás: ha az adatot meghatározott harmadik fél számára hozzáférhetővé teszik. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, illetőleg a végrehajtással adatfeldolgozót bízhat meg. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki / vagy amely az adatkezelő megbízásából személyes adatok feldolgozását végzi. Nyilvánosságra hozatal: ha az adatot bárki számára hozzáférhetővé teszik. Adatbiztonság: az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Iratnak minősül: Minden olyan írott szöveg, számadatsor, térkép, tervrajz és vázlat, amely valamely szerv működésével, illetőleg személy tevékenységével kapcsolatban bármilyen anyagon, alakban, bármilyen eszköz felhasználásával és bármely eljárással keletkezett, kivéve a megjelentetés szándékával készült újság, folyóirat, vagy könyvjellegű kéziratok. Iratkezelő: Az a személy, aki munkája során irattal foglalkozik, iratot hoz létre, továbbít, vagy fogad. Ellenőrzés: Az a folyamat, amikor a Szabályzat betartását a vezető ellenőrzi. Az iratkezelés elektronikus technikai feltételeinek biztosítása a rendszergazda hatáskörébe tartozik. Az iratkezelés szakmai felügyeletét az óvodavezető látja el. A vezető a szakmai felügyelet keretén belül:   

rendszeresen, illetve szúrópróbaszerűen ellenőrzi az iratkezelési tevékenység szabályszerűségét, az észlelt problémákról tájékoztatja az érintett felelőst, ajánlásokat fogalmaz meg a szabálytalan vagy ésszerűtlen gyakorlat megváltoztatása, illetve az ügyviteli folyamatok megszervezése körében.

Elektronikus Iratok létrehozása: Elektronikus irat létrehozása számítástechnikai eszközökkel történik. Az elektronikus úton keletkezett iratnak számítástechnikai eszközökön történő tárolása fájlokban történik. Az elektronikus iratokat lehetőleg olyan eszközön és formátumban kell létrehozni, melyek a felhasználás helyétől függetlenül ugyan azt az eredményt nyújtják. Kerülni kell a nem járatos fájlformátumok használatát és egyúttal törekedni kell a népszerű formátumok használatára. Minden fájlnak három fő tulajdonsága van:  név,  kiterjesztés,

64



hely,

továbbá, az iratkezelés szempontjából fontos tulajdonságai (attribútum):    

létrehozás dátuma, utolsó módosítás dátuma, utolsó hozzáférés dátuma, rejtett, írásvédett

Az elektronikus úton létrehozott iratok végleges, jóváhagyott változatát ki kell nyomtatni, el kell látni a megfelelő azonosítókkal, továbbá megőrzés céljából archiválni kell.

Azokat a dokumentum fájlokat, melyek várhatóan nem változnak meg, vagy nem cél a későbbiekben a megváltoztatása, írásvédetté kell tenni! (a kívánt fájlra jobb egérgombbal kattintva a Tulajdonság menüpont alatt az írásvédett tulajdonságba bal egérgombbal kattintva pipát kell tenni. Ettől kezdve a fájlt csak más néven lehet elmenteni, az eredeti tartalom nem változik meg.) Fájlok elnevezéseinek alapelvei:   

A fájl neve lehetőleg utaljon a tartalomra, a későbbi könnyebb azonosíthatóság érdekében, A fájl nevében a szóköz karaktereket lehetőség szerint _ karakterrel kell helyettesíteni, Ha lehetséges, kerülni kell az ékezetes betűk használatát,

A fájlok elhelyezése mappákban történik. Az összetartozó fájlokat célszerűen egy mappában kell elhelyezni. A mappa nevének megválasztásakor a fájl elnevezéseinek alapelveit kell betartani. Elektronikus iratok küldése, fogadása Az elektronikus iratok e-mailben továbbíthatók, valamint elektronikus iratot e-mailben fogadhatunk. Elektronikus iratot Interneten keresztül le lehet tölteni, ki lehet tölteni. Az e-mailben érkező elektronikus iratot úgy kell tekinteni, mintha az hagyományos úton érkezett volna. Lehetőség szerint ki kell nyomtatni, iktatni kell, az iktatás során fel kell tüntetni az e-mail feladóját, az érkezés időpontját, illetve a sorszám előtt „e-mail” szöveggel kell külön is megjelölni, valamint papír alapon is meg kell őrizni. Az elektronikus úton elküldött irat megérkezéséről lehetőség szerint igazolást kell kérni! Az igazolásról kapott dokumentumot papír alapon meg kell őrizni és az irathoz kell csatolni. Az óvoda vezetője felelős:     

az iratok szakszerű és biztonságos megőrzéséért az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok iktatási rendszerének kialakításáért, működtetéséért, felügyeletéért, kijelöli a számítástechnikai rendszerének biztonsági követelményeiért általánosan és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt, az Iratkezelési Szabályzat elkészítéséért, jóváhagyásáért, szabályszerűségéért és a feladatoknak megfelelő célszerűségéért, a szervezeti egységek vezetőivel együttműködve az iratkezelés személyi és szervezeti feltételeinek kialakításáért, az Iratkezelési Szabályzatban foglaltak végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséért, a szabálytalanságok megszüntetéséért, szükség esetén a szabályzat módosításának kezdeményezéséért, 65

23. Az iratkezelés szervezeti rendje

A szabályozás célja: Az óvoda iratkezelését úgy kell megszervezni, és az adatokat úgy kell rögzíteni, hogy:   

az irat útja pontosan követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, szolgálja az óvoda és annak valamennyi szervezeti egysége rendeltetésszerű működését, feladatainak eredményes és gyors megoldását, az irattári tervben meghatározott ideig biztosítsa az iratok épségben és használható állapotban való őrzését és a maradandó értékű iratok levéltári átadását.

Az ügyvitel és ügyiratkezelés szervezeti rendje, a felügyeletet ellátó vezető Az óvodai feladatok ellátásával kapcsolatos hivatalos ügyek szervezését, intézését, az ügyeket kísérő iratkezelést, valamint ezek ellenőrzését az intézmény vezetője irányítja az alábbiak szerint: A vezető             



elkészíti és kiadja az óvoda ügyviteli és iratkezelési szabályzatát jogosult az óvodába érkező küldemények felbontására (ha ezt az fenntartja magának) jogosult kiadványozni kijelöli az iratok ügyintézőit meghatározza az iratok selejtezésének és levéltárba küldésének évét ellenőrzi, hogy az iratkezelés a vonatkozó jogszabályok és az iratkezelési szabályzat előírásai szerint történjen figyelemmel kíséri az iratkezelésre vonatkozó jogszabályokat és annak változásainak megfelelően módosítja az iratkezelési szabályzatot irányítja és ellenőrzi az óvodatitkár és a rendszergazda munkáját előkészíteti és lebonyolítja az irattári anyag selejtezését és levéltári átadását intézkedéseket kezdeményez az iratkezelési hiányosságok megszüntetése érdekében az irattári anyag károsodását előidéző rendkívüli esemény alkalmával közreműködik a hibaelhárítás és az anyagmentés megszervezésben rendszeresen ellenőrzi az irányítása alá tartozó ügyintézés és iratkezelés jelen szabályzatban foglaltaknak megfelelő végrehajtását, informatikai rendszer vonatkozásában meghatározza az üzemeltetéssel és ellenőrzéssel kapcsolatos munkakörhöz szükséges informatikai ismereteket, kijelöli a számítástechnikai rendszer biztonsági követelményeiért felelős és a rendszer üzemeltetéséért önállóan felelős személyt jelen szabályzat, valamint a vonatkozó jogszabályok alapján ellenőrzi az iratok védelmét és az iratkezelés rendjét

Az iratkezelési feladatok megosztása Óvodatitkár Minden, olyan küldeményt, amely az óvoda címére, illetve a foglalkoztatottak nevére érkezett, hivatalos dokumentumnak kell tekinteni.    

átveszi az intézményhez érkezett küldeményeket az érkeztetést követően az iratokat átadja az óvoda vezetőjének gondoskodik az egyes dokumentumoknak a szervezeti egységekhez, illetve az „s.k” jelzésű küldemény esetén a címzetthez való eljuttatásáról a küldemények átadás – átvételét dokumentálja 66

               

gondoskodik az ügyintézés során készült, nem minősített kiadmányok (intézkedések, levelek, táviratok, csomagok) postai feladásáról, elkészíti a feladó jegyzéket végzi a külső és belső kézbesítést rögzíti a vezetői szignálás adatait függetlenül attól, hogy iktatott iratról vagy nem iktatásköteles, érkeztetett küldeményről van szó végzi a külső küldemények iktatását, ennek során előzményt keres, elvégzi az elő- és utóiratok szerelését, főszám iktatást vesz fel az irattári tervnek megfelelően a vezető utasítása alapján intézi az érkeztetett, illetőleg iktatott iratok irányítását, óvodán belüli továbbítását az óvodába közvetlenül (faxon vagy e-mailben, esetleg személyes kézbesítéssel) érkezett küldeményeket nyilvántartásba veszi (érkezteti) az óvoda Érkeztető – könyvébe a szervezeti egységhez kiadmányozás céljából érkezett iratok esetében rögzíti a kiadmányozás megtörténtét, időpontját iktatja a belső kezdeményezésű iratokat az óvoda tevékenységéhez tartozó, kiadmányozásra kerülő azon iratok esetében, amelyekből külső továbbításra szánt dokumentumok keletkeznek, gondoskodik a borítékok címzéséről, a szükséges mellékletek csatolásáról. ellenőrzi, és postai feladásra előkészíti a küldeményeket (expediálás) kezeli a kézi irattárat, a kézi irattári feljegyzéseket rögzíti amennyiben a küldemény nem az óvoda illetékességébe tartozik, átadja az illetékes szerv részére és az átadás tényét a rögzíti a kézi irattárból a még nem selejtezhető iratokat 2 évente elhelyezi az Irattárban. biztosítja az óvoda 2 évnél régebbi elintézett iratainak rendszerezett irattári elhelyezését, kezelését és nyilvántartását a vezető utasítása alapján megszervezi és lebonyolítja az iratselejtezéseket a vezető utasítása alapján gondoskodik a történeti értékű iratoknak a szaklevéltár számára történő átadásáról.

A hiányzó, illetve elvesztett iratok ügyének rendezése Az ügyirat elvesztése, jogtalan megsemmisítése, hiánya munkajogi felelősségre vonást von maga után. Az ügyirat elvesztésének, jogtalan megsemmisítésének, eltűnésének okát és körülményeit - az irat eltűnésének észlelésétől számított 3 munkanapon belül az óvoda vezetőjének ki kell vizsgálnia. Bélyegzőkkel kapcsolatos rendelkezések Az óvoda bélyegzőnek lenyomatát és a kiadmányozás rendjét jelen Szervezeti és Működési Szabályzat szabályozza.

67

IV. BÖLCSŐDÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK Az engedélyes adatai: neve: címe: helyrajzi száma: ágazati azonosítója: adószáma: törzskönyvi azonosító száma:

Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a. 655/25 S0209450 15589875-2-19 589871

Az engedélyes: fenntartójának neve: székhelye: adószáma: törzskönyvi azonosító száma: típusa:

Herend Város Önkormányzata 8440 Herend, Kossuth L. u. 97. 15734068-2-19 734060 állami fenntartó

A szolgáltatások adatai: Bölcsőde férőhelyszám: befogadott férőhelyek száma: a működés kezdő időpontja: ellátási terület: a bejegyzés hatálya:

12 fő 12 fő 2007. szeptember 1. Herend Város közigazgatási területe határozatlan idejű

Az intézmény feladata Herend Város Közigazgatási területén élő állampolgárok bölcsődébe felvett gyermekeinek szakszerű gondozása és nevelése. A működés rendje Az intézmény a munkarendjét a szülői igényekhez igazítva, a fenntartóval egyeztetve határozza meg. Bölcsőde nyitva tartása: a bölcsőde a gyermekeket munkanapokon, hétfőtől péntekig tartó időszakban egész évben fogadja. A bölcsőde 6.00 órától 16.30 óráig tart nyitva az általános munkarendhez igazodva. A bölcsőde a fenntartó döntése által meghatározott időszakban nem működik, zárva tart. A nem működő csoportban ez idő alatta végzik a karbantartási munkálatokat, nyári fertőtlenítő takarítást. Az intézmény felügyeleti szerve Herend Város Jegyzője Herend, Kossuth u. 97. A munkáltatói jogot a felvétel és elbocsátás tekintetében a Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde intézmény vezetője gyakorolja. A fenntartás és működés feltételeit Herend Város Önkormányzata biztosítja. 68

Az intézmény tűzvédelmi és munkavédelmi szabályzattal, valamint élelmezés biztonsági rendszerrel (HACCP) rendelkezik. Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Az intézmény vezetője az intézményvezető, akit a fenntartó: Herend Város Önkormányzata Képviselő Testülete nevez ki. Az intézmény gazdálkodása megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából teljes jogkörrel rendelkezik. Az intézmény szakmai felügyelete  

Veszprém Megyei Jogú Város Módszertani Bölcsőde, Veszprém Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala

Jogi szabályozás A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde, a vonatkozó törvényeknek, és a végrehajtására kiadott rendeletekben foglaltaknak megfelelően üzemel, a törvényesség keretein belül a helyi sajátosságokat figyelembe véve. 

1997. évi XXXI. törvény. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.



259/2002. (XII. 18.) Kormányrendelet a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozás engedélyezéséről 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról. 133/1997. (VII. 29) Kormányrendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és szakellátások térítési díjairól és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról. 15/1998. (IV.30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.

  

1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról.   

257/2000. (XII. 26.) Kormányrendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIIII. Törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról. 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást végző személyek adatinak működési nyilvántartásba vételéről. 9/2000. (VIII.4.) SzCsM. rendelet a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról.

29/2007. (VI.1) Önkormányzati rendelet a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjéről, a fizetendő térítési díjak megállapításáról. 69

80/1999. GM-EüM-FVM együttes rendelete a vendéglátás és közétkeztetés keretében történő élelmiszereinek előállítása és – forgalmazása feltételeiről. 37/2014. (IV. 30.) EMMI rendelet a közétkeztetésről Közoktatási ágazati szabályozás:  

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény A pedagógiai szakszolgálatok működéséről szóló 4/2010. OKM-rendelet

Szakmai szabályozás:    

A Bölcsődei Szakmai Kollégium 1/1991. (I.29.) számú irányelve a speciális gondoskodást igénylő fogyatékos gyermek ellátásáról Korai fejlesztés a bölcsődében. In: Kapocs Füzetek.(Módszertani levél: NCSSZI,2003.) A bölcsődei nevelés-gondozás szakmai szabályai (Módszertani levél? EMMI, 2012.) Az adott bölcsőde működési rendje, házirendje és a csoportok napirendje

A finanszírozás szabályai:   

Magyarország tárgyévi költségvetéséről szóló törvény Normatíva igénylést, tervezést/elszámolást tartalmazó rendeletek A helyi fenntartó önkormányzatok által kiadott rendelet

A bölcsőde ügyvitele Gondozási ügyvitel: Bölcsődékben a gyermekek gondozásával kapcsolatban az alábbi nyilvántartásokat kell vezetni: 

Felvételi könyv (bölcsődevezető vezet, 2 évig megőrzendő)

Minden bölcsődében felvett gyermeket be kell vezetni, a sorszámozást az év elején kell kezdeni és év végén lezárni. A folyamatosan gondozottakat a következő évben újból be kell jegyezni. 

Bölcsődei gyermek-egészségügyi törzslap: (5 évig megőrzendő) 1-2 oldalát felvételkor a bölcsődevezető tölti ki, az anya által elmondottak és az egészségügyi kiskönyv alapján. I. pótlap 1. oldal: a felvételi státus. Felvétel előtt az orvos tölti ki. 2. oldal: a státus epikrisis, ennek rovataiba a körzeti gyermekorvos részletesen beírja az előírt és elvégzett időszakos vizsgálatok eredményét. A fejlődési lapon a gondozónő rögzíti a gyermek testi, szellemi, értelmi fejlettségét.

70



Csoportnapló A gondozónő bevezeti a munkaideje alatt a csoportban történt lényeges eseményeket, esetleg beadott gyógyszereket, valamint a szolgálatot átvevő gondozónő számára közléseit.



Fertőző betegségek naplója: (bölcsődevezető vezeti, 3 évig megőrzendő) Fel kell tüntetni a bölcsődében fertőző betegségben megbetegedettek nevét, betegségét, a megbetegedés napját, a zárlatokat, a szűrővizsgálatokat és azok eredményét.



Üzenő füzet: A szülő által beszerzett füzet, amelyet a gyermek első bölcsődébe vitelekor az anyaga gyermek gondozónőjének ad át. A szülő bejegyzi a gyermekkel kapcsolatos közölni valóit, a gondozónő a nap folyamán történteket. A füzet erősíti a szülő és a bölcsőde kapcsolatát, kizárja a szóbeli közlésből adódó félreértéseket.

A bölcsőde vezetője az említett nyilvántartásokon felül kezeli az összes jelentések, levelek stb. adminisztrációját, és azokat az utasításokat, körrendeleteket, amelyeket felsőbb szervektől kapott. Kapcsolatok értekezletek Család-bölcsőde kapcsolata: A bölcsődének és családnak közös kötelessége és közös felelőssége a bölcsődébe felvett gyermekek gondozása és nevelése. Egymás munkáját nem nélkülözheti, mert kárba vész a legjobb nevelőmunka is, ha nincs meg az összhang a család és a bölcsőde munkája között. E cél érdekében létre kell hozni a bölcsődei szülői munkaközösséget. Működése előiskolája kell, legyen az óvodai szülői munkaközösségnek. Az óvodai szülői szervezet munkájában részt vesznek a bölcsődei szülői szervezet tagjai. A szülő gondozónő kapcsolatot erősítik a családlátogatások, napi találkozások, fogadóórák, nyílt napok, szülői értekezletek, amelyek teret adnak az egészségügyi felvilágosító munkának, a gondozás és nevelés kérdéseinek egyeztetésének. Munkatársi kapcsolatok: A bölcsődei munka feltétlen csoportos tevékenység. A gondozási és nevelési feladatok csak jó munkatársi kapcsolatokkal, jó munkahelyi légkörben valósíthatók meg. A bölcsődei ellátás területén minden munkafolyamat szorosan kapcsolódik, egyetlen munkafolyamat sem nélkülözhető. A saját munkaterületén minden dolgozónak szakmailag, emberileg a maximumot kell nyújtania. Fontos szabály, egymás munkájának megbecsülése, tiszteletben tartása, segítése, emberiszakmai nézeteltérések egyeztetése, tisztázása, humánus megoldása. 71

Gondozónő – Óvónő kapcsolat erősödik az átszoktatás, beszoktatás folyamatában, közös értekezleteken. Értekezletek: Szülők – bölcsőde évente, programozott – általános kérdések – összevont. Csoport negyedévenként – személyes jellegű kérdések, egyedi problémák, megoldások. Munkatársi: Óvoda – bölcsőde évente, és szükség szerint. Bölcsőde valamennyi dolgozójának negyedévenként és szükség szerint. Egyéni munka megbeszélés – szükség szerint. Óvoda és bölcsőde kapcsolata a közös elhelyezésből adódóan szoros sokoldalú: szakmai – munkatársi – ügyviteli – gazdasági A bölcsőde higiénéje A bölcsőde egyik alapfeladata, hogy a gyermekek higiénikus ellátását és higiénés készségre való szoktatását biztosítsa. Legfontosabb követelmények:      

A bölcsőde közvetlen környezetének tisztántartása. A játszóudvar, kert homokozó rendben tartása. A szemét, ételhulladék zárható edényben tárolása, mielőbbi elszállítása. A bölcsőde minden helyiségét naponta portalanítani és nedves, meleg-fertőtlenítőszert tartalmazó vízzel kitakarítani úgy, hogy a gyermekek napirendjét nem zavarja. A játékokat hetenként, de szükség esetén azonnal, fertőtlenítőszert tartalmazó meleg vízzel le kell mosni. A helyiségek folyamatos tisztántartása mellett a tálalókonyhát, élelmiszerraktárt évente, a többi helyiséget két-három évente kell meszelni, hat évente mázolni.

A ruházat higiénéje: A gyermekek ágyneműjét két hetente, ha beszennyeződött azonnal váltani kell. A törülközőt a gyermek saját jelével ellátott törülközőtartón kell elhelyezni, és hetenként váltani. A szennyes étkezéshez használt edények, evőeszközök higiénikusak, esztétikusak legyenek. Étkezés után gyermekszobából az étkezéshez használt edényeket és az ételmaradékot azonnal el kell távolítani, az étkezés helyét fertőtlenítőszeres meleg vízzel feltakarítani. Az edények mosogatása: az ételszállító edényeket a fekete, az étkező a fehér mosogatóban, háromfázisú mosogatással kell megtisztítani. A tálalókonyha rendjére és tisztaságára különös gondot kell fordítani. Csak az oda beosztott személyek tartózkodhatnak a tálalókonyhán! 72

A bölcsődei dolgozók higiénéje Bölcsődében csak olyan dolgozó alkalmazható, aki egészségügyi könyvvel rendelkezik és abban a fertőzésmentességet és alkalmasságot igazoló érvényes bejegyzések hiánytalanul megvannak. Időszakonként ezeket a vizsgálatokat meg kell ismételni. A dolgozók egészségügyi könyvét a munkaadó köteles tárolni, őrizni. Kötelezően előírt ismétlődő vizsgálatok: tüdőszűrés, alkalmassági vizsgálat évente. Kötelező székletvizsgálat annál a dolgozónál,  

akinél nem tisztázott eredetű, hasmenéssel járó megbetegedés lép fel, akinek a környezetében dizentéria, szalmonella, coli v sigella fordul elő.

A dolgozóknak a gyermekközösség megvédése érdekében, saját személyére vonatkozóan a személyi higiéné követelményeit a legmesszebbmenően szem előtt kell tartania. A gondozónőknek nem kell egyenruhát viselniük, a ruha színben, szabásban való változatossága, tisztasága, csinossága gyermekek esztétikai és higiénés nevelését is elősegíti. Fertőző betegségek gyanúja vagy fennforgása esetén az ilyen betegségekkel kapcsolatos érvényben lévő rendelkezések, minisztériumi utasítások szerint kell eljárni. Bölcsődei felvétel és elbocsátás rendje: Bölcsődei csoportba felvehető gyermeklétszámot a működési engedélyünk 12 gondozottban maximálja. Gyermek bölcsődei felvételét kérheti:  

szülő,(törvényes képviselő) szülő hozzájárulásával

- körzeti védőnő - gyermekorvos vagy háziorvos - szociális, ill. családgondozó - gyermekjóléti szolgálat - gyámhatóság Szülők a felvételi kérelmet a bölcsőde vezetőjének jelzik. Túljelentkezés esetén a Fenntartó és a bölcsőde vezetője közösen döntenek a gyermekek felvétele felől.

73

Felvehető az a gyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói munkavégzésük, munkaerő piaci részvételt elősegítő programban, képzésben való részvételük, betegségük, vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátását különösen az olyan gyermekek számára biztosítjuk:    

akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége akit egyedülálló, vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, kivéve azt, akire nézve eltartója gyermekgondozási díjban részesül akinek szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni. Jegyző elrendeli

A szülőnek, (törvényes képviselőnek) a gyermek bölcsődei jelentkezéséhez csatolni kell a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolását arról, hogy a gyermek egészségi állapota alapján bölcsődében gondozható. Nem gondozható bölcsődében a fertőző beteg gyermek mindaddig, amíg a házi gyermekorvos vagy a háziorvos igazolása szerint ez az állapota fennáll. Az Európai Unió tagállamainak munkavállalóként Magyarországon tartózkodó állampolgárai és gyermekei: A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1977. évi XXXI. Törvény 4. § (1.) bekezdés b. pont rendelkezése szerint a törvény hatálya kiterjed a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosultsági körbe tartozó személyekre is, amennyiben a bölcsődei ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkeznek. Más jogcímen - önálló vállalkozó, diák, - itt tartózkodókra a törvény hatálya nem terjed ki. Az Európai Unió tagállamainak nem munkavállalóként Magyarországon tartózkodó, illetve az Európai Union kívüli állampolgárok és gyermekei: A Gyvt. 4 § (1) bekezdés (a) pontja alapján a törvény hatálya kiterjed az itt tartózkodó menekültekre és letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkezőkre. Magyarországon tartózkodó diplomaták és gyermekeik: A Gyvt. Hatálya nem terjed ki ezekre a személyekre, és a gyermekjóléti alapellátásokhoz, így a bölcsődei ellátáshoz – nem kapcsolódnak diplomáciai kiváltságok, könnyítések, mentességek. Tehát, ha a szülő a feltételeknek megfelel, akkor gyermeke számára a magyar állampolgárságú gyermekekkel azonos jogcímen veheti igénybe a bölcsődei ellátást, így az állami támogatást is. A fenntartó szabályozza azt, hogy a bölcsőde nyújthat e ellátást a Gyvt. hatálya alá nem tartozó gyermekek részére. Ebben az esetben a fenntartót és az intézményvezetőt nem köti a Gyvt. 148. § (2) bekezdés rendelkezése, miszerint a bölcsődei ellátásért csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. Amennyiben a bölcsőde biztosítja az ellátást, a szülővel kötött megállapodásban térítési díjként kérheti a teljes önköltségnek megfelelő összeget. 74

A bölcsődei ellátás megszűnik:    

bölcsődei nevelési év végén (augusztus 31.), ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte Ha a gyermek a harmadik életévét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre és jelentkezését a bölcsőde orvosa nem javasolja, bölcsődében gondozható negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig. Meg kell szüntetni annak a gyermeknek az ellátását, aki a bölcsőde orvosának szakvéleménye szerint egészségi állapota miatt bölcsődében nem gondozható, illetőleg magatartászavara veszélyezteti a többi gyermek fejlődését. Szülő kérésére (költözés, egyéb okok miatt)

Felvételi kérelmet beadott szülők felvételi értesítőt kapnak postai úton, (vagy személyesen, ha bejönnek az intézménybe), a felvételnél közölt időpontig. Bölcsődei felvételi sorrendiség 1. helyen: Gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, házi gyermekorvos, körzeti védőnő, jegyző kérelmére a gyermek veszélyeztetettsége vagy szociális rászorultsága miatt. 2. helyen: MUNKAVÉGZÉS MIATT kéri a szülő a gyermeke felvételét. Munkáltatói igazolás bemutatása szükséges. 3. helyen: Iskolai tanulmányok miatt kéri a szülő gyermeke felvételét. Iskolalátogatási igazolás bemutatása szükséges. A külföldi állampolgárságú szülő gyermeke, ha a feltételeknek megfelel, azonos elbírálásban részesül, mint a magyar állampolgárságú szülő gyermeke. A bölcsőde orvos feladatai 1. A bölcsődébe történő beszoktatás után részletes orvosi vizsgálat és az előzményi (anamnézis) adatok összegyűjtése, feldolgozása és dokumentálása. 2. A bölcsődébe járó gyermekek időszakos orvosi vizsgálata során – csecsemő esetén havi, egy év felett negyedévenkénti gyakoriságban – a gyermek fizikai, érzelmi állapotának, illetve szocializációjának ellenőrzése, amelyhez felhasználja a saját és a gondozónői dokumentációt. 3. A feltárt egészségügyi problémák gondozónővel, szülővel, a gyermek háziorvosával történő megbeszélése, illetve szükség esetén szakvizsgálat kérés. /A többször módosított 98/1990. (V. 1.) MT rendelet 19/b. § (4) bekezdése alapján a gyermekvédelmi intézmények orvosainak (hasonlóan a szociális intézmények orvosaihoz) a szakorvosi ellátásra utalási jogosultsága azonos az alapellátás orvosaiéval (házi orvos, házi gyermekorvos)/. 4. Baleset, betegség esetén elsősegélynyújtás, illetve a sürgős terápia megkezdése a háziorvoshoz kerüléséig. 5. A házi patika összeállítása és felújítása. 6. Három hónapnál hosszabb hiányzás után a bölcsődébe visszatért gyermek egészségi állapotának ellenőrzése, figyelve az esetlegesen lezajlott betegségekre (orvosi igazolás). 75

7. Krónikus betegségeknél a speciális gyógyszerezés, diéta, gyógytorna figyelemmel kísérése, állapotváltozás gyanúja esetén a háziorvossal, kezelőintézménnyel kapcsolatfelvétel. (Eredmény kérése.) 8. A közösség védelme érdekében a védőoltások figyelemmel kísérése és prevenció (D vitamin, Fluor, levegőztetés, stb.) ellenőrzése, a D Vitamin és Fluor prafilaxis szülővel és háziorvossal való egyeztetése. 9. Járványveszély esetén az érvényben lévő rendelkezéseknek megfelelő intézkedések megtétele. 10. Óvodába kerülés előtt az egészségi állapot (óvoda alkalmasság) felmérése, a törzslapon és az átjelentőn a státusz rögzítése. 11. A speciális és integrált csoportokba járó fogyatékos gyermekeknél a Bölcsődei felvétel előtt az egészségügyi alkalmasság megítélése. 12. Az élelmezésvezetővel közösen a gyermekek étrendjének összeállítása a törvény által meghatározott élelmezési normák és korszerű táplálkozás elveinek megfelelően. A fenti normák és a higiénés rendszabályok betartásának legalább negyedévenkénti ellenőrzése. 13. Az illetékes gondozónőkkel és a bölcsődevezetővel a gondozási-nevelési munka során felmerült összes egészségügyi probléma megbeszélése és a megoldási lehetőségek keresése. 14. A bölcsődevezetővel közösen a bölcsőde higiénéjének, tárgyi felszereltségének és a dolgozók munkaalkalmasságának ellenőrzése. 15. A gondozónők számára egészségügyi továbbképző, a szülők számára ismeretterjesztő előadások tartása. Herend, 2007. szeptember 3. ------------------------------------

-----------------------------------

Bölcsőde vezető

Bölcsőde orvos

76

V. Bölcsődei Házirend Általános Információk A Házirend célja: olyan szabályok megfogalmazása, érvényesítse, amelyek biztosítják a gyerekek nyugodt, biztonságos bölcsődei életét, a gyermekközpontú nevelőmunkát és az intézmény törvényes működését. A Házirend feladata, hogy biztosítsa az intézményt használó gyerekekre, szülőkre és az alkalmazottakra vonatkozó jogok, kötelezettségek, valamint az intézményi működés alapvető rendjének megismerését. A Házirend hatálya kiterjed az intézmény valamennyi bölcsődés kisgyerekére és azok szüleire, továbbá az intézmény valamennyi alkalmazottjára, illetve az intézmény területén tartózkodó személyekre. A Házirend a kihirdetés napján lép hatályba. A Házirend 1 példányát beiratkozáskor minden szülő átveszi, valamint a csoport faliújságján kifüggesztve olvasható. Intézmény neve: A bölcsőde székhelye: Telefonszáma: Felügyeleti szerve:

Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a. 06/88/780-050 Herend Város Önkormányzat Képviselő – testülete A gyermek jogai

Bölcsődei nevelés – gondozás szakmai szabályai alapján

1. Segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéshez, személyiségének kibontakozásához, a fejlődést veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez. 2. Sérülés, tartós betegség esetén a fejlődését és személyisége kibontakozását segítő különleges ellátásban részesüljön. 3. A fejlődésre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségre káros szerek ellen védelemben részesüljön. 4. Emberi méltóságát tiszteletben tartsák, a bántalmazással – fizikai, szexuális vagy lelki erőszakkal,- az elhanyagolással szemben védelemben részesüljön. 5. A hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben-gondozásban részesüljön. A szülő jogai 1. Megválassza az intézményt, melyre gyermeke gondozását – nevelését bízza. Egy-egy intézményegységbe történő túljelentkezés esetén azonnal tudomásul kell vennie, hogy a felvételről való döntés a férőhelyszámok figyelembe – vételével történik. 2. Tájékozódni az intézmény helyi nevelési, szakmai programjáról, házirendjéről, valamint megismerje a nevelési-gondozási elveket. 3. Megismerhesse a gyermekcsoport életét. 77

4. Folyamatos tájékoztatást kapni gyermeke fejlődéséről. Neveléséhez tanácsokat, javaslatokat kapni a gondozótól. 5. Megismerje saját gyermeke ellátásával kapcsolatos dokumentumokat. 6. Véleményt mondjon, illetve javaslatot tegyen a bölcsőde működésével kapcsolatban. 7. Az Érdekképviseleti Fórum munkájában részt vegyen. A szülő kötelessége 1. A gyermeke ellátásában közreműködő személyekkel és intézményekkel együttműködjön. 2. A fizetendő térítési díjat időben rendezze. 3. Az intézmény Házirendjét betartsa. Bölcsődei felvétel rendje Bölcsődébe felvehető minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói valamilyen ok miatt nem tudják biztosítani a napközbeni ellátást. A gyermekvédelmi törvény az általános rendelkezéshez ad egy kisegítő szabályt, miszerint előnyben kell részesíteni a felvételi eljárás során azon kisgyermeket, akinek szociális- vagy egyéb ok miatt egészséges fejlődése érdekében szükséges a bölcsődei nevelés, gondozás. A továbbiakban a gyermekvédelmi törvény 42/A. §-a értelmében a bölcsődei felvételnél előnyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülője, vagy más törvényes képviselője igazolja, hogy munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Védelembe vétel esetén a település önkormányzat jegyzője kötelezi a szülőt, hogy folyamatosan vegye igénybe a gyermekek napközbeni ellátását (gyermekvédelmi törvény 68. § (3) bekezdés a) pont). A gyermek bölcsődébe történő felvételét a szülő kérheti, egyéb esetekben a szülő hozzájárulásával kezdeményezheti:      1.

a területi védőnő, a házi gyermekorvos, vagy a háziorvos, a szociális illetve családgondozó, a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság. Bölcsődei ellátás igénybevételére irányuló írásos kérelmet a Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde intézmény vezetőjénél lehet benyújtani. 2. A bölcsődébe történő felvételről az intézmény vezetője dönt. 3. A bölcsődébe történő felvétel a jelentkezés sorrendjében történik a 4. bekezdésben foglalt előnyben részesítést figyelembe véve. 4. A felvételnél előnyt élveznek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42/A. §-ában meghatározottakon túl azok a gyermekek, akiknek a szülője, törvényes képviselője a) igazoltan munkába áll, munkahelyet keres, b) munkaerő – piaci részvételt elősegítő programban, képzésben vesz részt, c) a gyermek napközbeni ellátásáról szociális helyzete miatt nem tud gondoskodni. 78

5. Túljelentkezés esetén a fenntartó kijelölt képviselője és az intézmény vezetője közösen döntenek a gyermekek felvételéről. Bölcsődei ellátási év rendje A gondozási-, nevelési év: szeptember 01-től, augusztus 31-ig tart. A bölcsőde nyáron 3 hetes szünetet tart. Ezen idő alatt fertőtlenítő nagytakarítást és karbantartási munkálatokat végzünk, ügyeletet nem tudunk biztosítani. Nyitvatartási idő Ellátási napokon: 6.00 – 16.30 óráig Fogadó napok, órák Intézményvezető: Bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek szüleinek számára, személyesen és telefonon hétköznap munkaidőben, minden más személy részére, előre egyeztetett időpontban vagy minden héten, kedden 8.30 – 12.00 óráig. A bölcsőde gyermek jogi képviselőjének és az Érdekképviseleti Fórum tagjainak az elérhetősége a faliújságon megtekinthető. Gyermek érkezése, távozása 1. A bölcsőde munkanapokon reggel 6 órától fogadja az érkező gyermekeket. 2. A bölcsőde felelősséget csak azért a gyermekért vállal, akit a szülő, illetve kísérő átad a csoportban tartózkodó gondozónak. 3. A bölcsődéből a gyermeket csak a szülő vagy az általa írásban (Üzenő füzetben) megbízott személy viheti el. 14 éven aluli gyermek e feladattal nem bízható meg. 4. Elvált vagy válófélben lévő szülők esetén csak a bírói ítélet szerint megállapított, szülői felügyeleti jogot gyakorló, megkapó anya vagy apa viheti el a gyermeket. Amennyiben nincs ilyen döntés, mindkét szülő bármikor élhet ezzel a jogával.

5. A gyermek haza – bocsátásakor, ha a gondozó átadta a gyermeket a szülőnek, felhatalmazottnak, nem tartozik tovább érte felelősséggel. 6. A gyermek érkezésekor vagy elvitelekor a szülők vagy hozzátartozók nem mehetnek be a csoportszobába, csak kivételes alkalmakkor (pl. beszoktatás időszakban, akkor is csak váltócipőben).

7. Ha a szülő a gyermekét méltányolható, rendkívüli ok miatt a bölcsődéből a nyitva tartás végéig nem tudja elvinni, köteles a bölcsődét értesíteni. Abban az esetben, ha nem történik jelzés, a gyermek elhelyezéséről hivatalos eljárás (faliújságon megtekinthető) keretében gondoskodunk (Gyermekjóléti Szolgálat): amennyiben a szülő a zárás után több mint egy órával nem jelentkezik gyermekéért, vagy a gyermek kiadására megjelölt személy olyan fizikális, vagy mentális állapotban van, hogy azzal veszélyezteti a gyermeket.

Értékmegőrzés A bölcsődei átadóban minden gyermeknek külön szekrénye van a ruhák tárolására. Kérjük, hogy csak a legszükségesebb dolgokat tárolják a szekrényben, mert a bölcsődében hagyott, illetve a gyermek személyes (átadóban hagyott, csoportba bevitt, illetve gyermeken lévő) tárgyaiért, ékszereiért felelősséget vállalni nem tudunk. 79

Betegség 1. A bölcsődeorvos javaslatait, betegség esetén a bölcsődébe - járás szüneteltetésére, az otthoni ápolásra és egyéb vizsgálatokra vonatkozóan kérjük betartani.

2. A bölcsődébe csak egészséges gyermek hozható. A közösség egésze érdekében lázas (37,5 Celsius fok és ennél magasabb hőmérsékletű), antibiotikumot szedő vagy fertőzésre gyanús gyermek a bölcsődét nem látogathatja. A szülő kötelessége, hogy beteg gyermekét otthonában ápolja, és ne veszélyeztesse a többi gyermek egészségét.

3. Tartós, krónikus betegségben szenvedő, továbbá étel-, gyógyszerallergia esetén a gyermek szülei kötelesek a bölcsődét tájékoztatni. Ilyen esetben írásban nyilatkoznak a szülők szakorvosi engedély birtokában, hogy az egészségügyi kockázatot ismerve, valamint, hogy a bölcsőde egészségügyi személyzettel nem rendelkezik, vállalja gyermek bölcsődébe járását.

4. Abban az esetben, ha a gyermek napközben megbetegszik a bölcsődében, a gondozónő értesíti a szülőt, illetve a hozzátartozót. Ehhez feltétlenül szükséges a pontos cím és telefonszám. Kérjük, hogy ilyen esetben a szülő minél előbb gondoskodjon a gyermek hazaviteléről, illetve orvosi ellátásról, ezzel is növelve a mielőbbi gyógyulás esélyeit. 5. A családban előforduló fertőző betegségekről a bölcsődét 24 órán belül értesíteni kell. Az intézmény a bejelentést követően értesíti a többi szülőt, szükség esetén az ÁNTSZ felé is megteszi a bejelentési kötelezettségét, majd fertőtlenítő takarítást végez. 6. A gyermek, betegségből az intézménybe csak orvosi igazolással térhet vissza (fertőzéssel járó hasmenés esetén negatív székletmintát is kérünk bemutatni).

7. A gyermek gyógyszerezése nem lehetséges a bölcsődében, kivételes esetben külön engedéllyel, egyéni elbírálás alapján. Továbbá nincs lehetőség behozott étrend kiegészítők beadására, orrszívásra, orrcseppezésre.

8. A bölcsőde orvosa havi 4 órában látja el az intézményben a feladatait. A feladatot ellátó orvos neve a faliújságra kerül kihelyezésre. 9. A fejtetűvel fertőzött gyermeket a szülőnek haladéktalanul el kell vinni a bölcsődéből a többi gyermek védelme érdekében. A bölcsődébe való visszatérés csak irtószerrel történt kezelés után, védőnői vagy orvosi igazolás ellenében lehetséges.

10. A gondozó teendője baleset vagy napközben történő megbetegedő gyermek esetén: a gyermeket haladéktalanul el kell látni, miközben a csoport felügyeletét meg kell szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés és lázgörcs esetén orvosról haladéktalanul gondoskodni kell (mentő, orvos kihívása), ezek után értesíteni kell a szülőt. Hiányzás

1. A távolmaradást reggel 6.30 óráig jelezze a bölcsődében, hogy csak a ténylegesen igénybevett napokra fizessen térítési díjat.

2. A betegségből, hiányzásból visszatért gyermek bejelentését vagy aznap 6.30 óráig, vagy előző nap kérjük az étkezések igény szerinti biztosítása érdekében. 3. Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással térhet vissza a közösségbe. 4. Kérjük a gyermek huzamosabb idejű távolmaradását a szülő írásban jelezze. 80

5. Ha a gyermek 4 hétig folyamatosan távol marad a bölcsődétől, s ez idő alatt a szülő nem él jelzéssel a hiányzás okáról és a visszatérés várható időpontjáról, úgy a gyermeket a bölcsődéből kimaradottnak tekintjük. Ebben az esetben a gyermek helyére a várólistán, soron következő gyermek felvételére kerül sor. A gyermek étkeztetése a bölcsődében 1. A gyermek napi négyszeri étkezésének megszervezése, biztosítása a bölcsőde feladata, az egészséges táplálkozás követelményének megfelelő étkeztetést az energia és tápanyag beviteli, illetve élelmiszer – felhasználási ajánlásokat tartalmazó jogszabályban meghatározottak szerint. 2. Az élelmiszerekből ételmintát az előírásoknak megfelelően kezeljük és tároljuk.

Fizetési kötelezettségek A térítési díjak befizetésének és visszafizetésének rendje A Szülő gyermeke részére rendeli meg az étkezést, mely szolgáltatásért étkezési térítési díjat fizet. A térítési díj mértékét az óvoda fenntartója költségvetési évenként állapítja meg. Az esedékes térítési díjról a szülőket tájékoztatjuk A befizetések eljárásrendje a) A befizetés időpontjának pontos dátumát – havonta kettő nap – a bölcsődében jól látható helyre, legkésőbb egy héttel korábban, az erre rendszeresített hirdetőn függesztjük ki. Befizetésre ezen a kettő napon van lehetőség. Kérjük önöket a befizetési időpont betartására. b) A havi térítési díj összege a hivatalos munkanapok száma alapján kerül megállapításra. c) A befizetés készpénzes fizetéssel teljesíthető. d) Befizetésre a jelzett napok első napján 600 – 1600, második napján 800 – 1700 óra között van lehetőség. Étkezési igény lejelentése – az esetleges visszafizetés eljárásrendje

a) Hiányzás esetén az étkezést írásban, valamint telefonon lehet lemondani minden nap 630óráig. Az bölcsőde telefonszáma: 06/70/334-6420; 06/88/782-696; 06/88/785-827 b) A 630 után lemondott étkezést a főzőkonyha nem fogadja el, így a többletként kiszállított étel repetaként a többi gyermek között szét lesz osztva. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. c) A túlfizetés összege a következő havi térítési díjból kerül levonásra. - Gondozónők a szülőktől pénzt nem vehetnek át, így a szülő felelőssége, hogy a meghatározott napon eleget tegyen kötelezettségének. d) Az ingyenes étkezést igénybe vevő szülő kötelessége az étkezés lemondása a gyermek hiányzása esetén a 06/70/334-6420; 06/88/782-696; 06/88/785-827 telefonszámokon. e) Ha a gyermek kimarad a bölcsődéből, illetve óvoda átvette, akkor a Polgármesteri Hivatal Pénztár Irodájában a visszajáró térítési díjat a szülő átveheti, aki erről írásos értesítést kap előzőleg. f) Szülő köteles azt a napot is megjelölni, amikor hiányzás után először kér gyermeke számára étkezést!

81

A kedvezményes étkezési támogatás igénybevételének eljárásrendje 2015. szeptember 1.-től térítésmentes bölcsődei étkezés vehető igénybe a gyermek után, ha 

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül



tartósan beteg vagy fogyatékos

   

olyan családban élő gyermek, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek három vagy több gyermekes családban él

szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 130%-át nevelésbe vett gyermek

Igényt nyújthat be:   

az bölcsődébe járó gyermek szülője (elég, ha az egyik szülő megigényli az ingyenes gyermekétkeztetést) az bölcsődébe járó gyermek családba fogadó gyámja a nevelésbe vett, bölcsődébe járó gyermek nevelőszülője, vagy ha az érintett gyermek gyermekotthonban nevelkedik, a gyermekotthon vezetője.

Az intézmény vezetője a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeiről és azok igénybevételének módjáról tájékoztatja a kötelezettet   

a beíratáskor, az ellátás igénybevételének megkezdésekor, és a normatív kedvezmények megváltozásakor.

Étkezési térítési díj – kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolások: A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékról szóló 328/2011. (XII.29.) Kormány rendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozattal. a) Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknél: 

hatósági döntés, (jegyző állítja ki) a kiállítástól a dokumentumban megjelölt lejárati időpontig érvényes. b) Olyan családban élő gyermek, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek: 

nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. melléklet), szakorvosi igazolást mellékelni kell c) Tartósan beteg vagy fogyatékos: 

nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. melléklet), szakorvosi igazolás, valamint az emelt összegű családi pótlékról MÁK igazolás d) Három vagy több gyermeket nevelnek a családban: 

nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. melléklet) 82

e) A családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 130%-át. 

nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. Melléklet)

Az étkezési kedvezményekhez szükséges igazolásokat minden nevelési év elején le kell adni! A támogatások megszűnését, az igazolások lejártát a szülő kötelessége figyelemmel kísérni, és az bölcsőde felé jelezni! A lejárat napját követően a kedvezményt nem áll módunkba-figyelembe venni! Az ingyenes étkezésben részesülő gyermekek szüleinek az ebédbefizetések időpontjában, aláírásukkal kell megrendelni a gyermek, következő havi ebédjét! A nyilatkozaton szereplő dátumot követő naptól válik térítésmentessé az étkezés.

Ha a gyermekétkeztetést betegség vagy más ok miatt a gyermek nem veszi igénybe, a szülő köteles bejelenteni a távolmaradást és annak várható időtartamát, valamint a gyermek mikortól veszi igénybe újból a gyermekétkeztetést. Ételallergiás gyermekek: Amennyiben a gyermek olyan diétára szorul, amelynek elkészítését a főzőkonyha nem tudja vállalni, úgy az ételről a szülőnek kell gondoskodni. Ebben az esetben az ÁNTSZ engedélyezi az étel behozatalát a megfelelő szabályok betartása mellett. Ellátás megszűnésének módja A jogosultsági feltételek megszűnésével: 1. ha a gyermek a 3. életévét betöltötte, és a bölcsődei gondozási – nevelési év végéhez ért, 2. ha a gyermek testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett óvodai nevelésre, a 4. évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében, 3. ha a szülő felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy törvényes képviselő a gyermek 4 héten túli távollétét orvosi igazolással nem tudja igazolni, vagy ő maga korábban nem jelezte írásban a szüneteltetést, 4. ha a szülő felügyeleti jogot gyakorló szülő vagy törvényes képviselő kérelmezi a megszűntetést, melyet az intézményvezető a megegyezett időpontban az ellátást megszűnteti, 5. a házirend többszöri súlyos megsértése esetén, Az ellátás megszüntetéséről (a bölcsődei gondozásra való életkori jogosultság betöltésétől eltérő esetben) az Intézményvezető írásban értesíti az ellátást igénybe vevőt, illetve annak törvényes képviselőjét. Egyet nem értés esetén a jogosult, illetve törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell. 83

Az ellátás megszűnésekor a felek elszámolnak egymással, amely kiterjed:  a térítési díj rendezésére,  az intézmény tárgyi eszközeiben okozott szándékos károkra. Behozható tárgyak  Otthoni kedvenc játékukat, tárgyukat behozhatják, megmutathatják a gyermekek a bölcsődébe, ha az egyéb – egészségügyi, tűz- és balesetvédelmi- szempontból megfelelő, de felelősséget nem tud vállalni érte az intézmény.  Értéktárgyat vagy balesetet okozó, egészséget károsító tárgy, élelmiszer a bölcsődébe nem hozható.  Az intézmény területére állatot behozni tilos.  Tilos a gyermekek részére házi készítésű ételt, italt behozni az ÁNTSZ előírása szerint.  A gyermeke babakocsiját, biciklijét kérjük a tárolóban hagyni. Kapcsolattartás, érdekképviselet A család a bölcsőde kapcsolatának erősítésére lehetőséget biztosítunk a szülővel történő beszoktatáson túl a gondozónő-szülő napi találkozásaira, az üzenő füzeten keresztül történő információcserére, szülői értekezletekre, csoportbeszélgetésekre. Módot adunk a családoknak a bölcsődei életbe való betekintésre is.  szülői értekezlet  családlátogatás  gyermeknap  faliújság  üzenő füzet  telefon  Márton-nap Az üzenő füzetbe történő bejegyzéseiket szívesen vesszük, akár a gyermek egészségi állapotára, akár a gyermek fejlődésére, vagy otthoni eseményekre vonatkoznak. Az intézményben Érdekképviselet működik, melynek tagjait, illetve vezetőjét a szülők választják meg. Továbbá a szülőket és gyermekeiket a Gyermekjóléti képviselő segíti jogaik érvényesítésében. Elérhetőségük a faliújságon megtalálható. Kérjük, hogy bármilyen, az intézmény működésével, a gyermekek ellátásával, kapcsolatos véleményüket, esetleg kifogásaikkal, panaszaikkal forduljanak bizalommal az intézmény vezetőjéhez, aki 15 napon belül választ ad panaszaikra. Amennyiben a vizsgálat eredményéről 15 napon belül a szülő, vagy törvényes képviselője nem kap értesítést, vagy a megtett intézkedéssel nem ért egyet, úgy az intézmény fenntartójához, illetve a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat.

84

Egyebek       

Kérjük, ügyeljenek az intézmény tisztaságának megőrzésére. Kérjük a szülőket, hogy a gondozót csak a szükséges időre tartsák fel, mert elvonják a gyermekcsoportról a figyelmet. Gyermekükkel kapcsolatos információt csak gyermekük gondozójától vagy az intézmény vezetőjétől kérjenek. A gyermekről csak szülei és a hivatalos szervek kaphatnak felvilágosítást. A bölcsődét látogatók kötelesek vigyázni az intézmény felszereléseire és értékeire. Kérjük, hogy a gyermek szekrényében ételt és italt ne hagyjanak. Felhívjuk figyelmüket, hogy a gondozók nem adnak ki más gyermekéről, illetve szülőtársról és annak elérhetőségeiről információt.

Az intézményünkbe való felvételkor, a házirend rendelkezéseinek betartására is kötelezettséget vállal a szülő!

85

Záró rendelkezések A Házirend nyilvános, a faliújságon, az intézmény honlapján bárki számára hozzáférhető. A Házirend egy példánya a szülő részére átadásra kerül, melynek átvételéről az intézmény felé a Nyilatkozat aláírásával igazol. A Házirend minden évben felülvizsgálatra, igény szerint módosításra kerül. A Házirendben nem szabályozott kérdésekben az SZMSZ rendelkezései az irányadók. Herend, 2016.március 11.

………………………………… Vajai Lászlóné Intézményvezető

Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde bölcsődei házirendjét két fő gondozónő, két igen szavazattal elfogadta. Elfogadás tényét a gondozónők az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják.

………………………………. Eckert Éva Eleonóra gondozónő

………………………………… Szakállas – Lipp Zsuzsanna gondozónő

………………………………………. Vajai Lászlóné Intézményvezető

Az elfogadott házirend kihirdetésének napja: 2016. március 11. A házirend a kihirdetés napjától visszavonásig érvényes. Herend, 2016. 03. 11.

86

1. sz. melléklet

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Herend Város Önkormányzata Képviselő Testületének 28/2015. (XII. 30.) önkormányzati rendelete, valamint A Gyermekek védelméről és a Gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 3536. § alapján, a bölcsődei ellátásban részesülők érdekeinek védelmére „Érdekképviseleti Fórumot” (a továbbiakban fórum) kell létrehozni. A fórum tagjai a) az ellátásban részesülő gyermekek szülei vagy más törvényes képviselő részéről b) az intézmény dolgozói közül c) fenntartó képviseletében

2 fő 1 fő 1fő

Megjegyzés: a szülői képviselők létszáma legalább azonos kell, hogy legyen, a másik két pontba felsorolt személyek számával.

Fórum tagjainak megválasztásának, illetve lemondásának rendje A fórum szülői képviselőit évente a dolgozók részéről, illetve a fenntartó által delegált személyt 5 évente választják. A fórum testületként működik. A megválasztott, illetve megbízott tagok maguk közül választják meg a vezetőjét. Az első ülésen elnököt, elnökhelyettest választ, ügyrendjét saját maga határozza meg. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait szülői értekezleten, az intézmény dolgozóinak képviselőjét munkaértekezleten választják meg, egyszerű szavazati többséggel. A fenntartó képviselőt jelöl ki a fórumba. A megválasztottak írásban nyilatkoznak tisztségük elfogadásáról. Az Érdekképviseleti Fórum tagság megszűnik      

az intézményi jogviszony megszűnésével, dolgozó esetén, a munkaviszony megszűnésével, a határozott idő lejártával, lemondással, visszahívással, elhalálozással.

Az Érdekképviseleti Fórum tagjai lemondását írásban továbbítja az Érdekképviseleti Fórum elnökének. A tag visszahívása a megválasztásra vonatkozó eljárás szabályai szerint, indoklással, egyszerű szavazati többséggel történik. 87

A tagság megszűnése esetén az Érdekképviseleti Fórum elnöke kezdeményezi új tag megválasztását. Amennyiben az elnöki tisztet betöltő tagság szűnik meg, úgy az intézmény vezetője kezdeményezi az eljárás lefolytatását a választás szabályai szerint. Működési rendje A fórum, gondozási évenként legalább egyszer ülésezik, illetve szükség szerint. Az összehívásról az elnök gondoskodik. A fórum döntéseit a tagok többségének egyetértésével hozza meg, melyhez a tagok többségének jelenléte szükséges. Az Érdekképviseleti Fórum döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Azonos szavazat esetén az elnök dönt. Határozatképes az Érdekképviseleti Fórum akkor, ha a tagok 2/3-a jelen van. A fórum a hozzá benyújtott panaszt megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről 15 napon belül tájékoztatást ad. Dokumentáció Az Érdekképviseleti Fórum üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az eljáró szerv megnevezését, készítésének helyét és idejét, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat, és végül a jelenlévők és a jegyzőkönyvvezető aláírását, melynek egy-egy példányát az érintettnek, a tagoknak és az intézmény vezetőjének meg kell küldeni. A fórum feladatai      

megvizsgálja az elé terjesztett panaszokat, dönt a hatáskörébe tartozó ügyekben, intézkedéseket kezdeményezhet a fenntartónál, az intézmény szakmai ellenőrzését ellátó megyei gyámhivatalnál, illetve más hatáskörrel rendelkező szervnél, véleményt nyilváníthat az intézmény vezetőjénél a gyermeket érintő ügyekben, javaslatot tehet az intézmény alaptevékenységével összhangban végzett szolgáltatások tervezéséről, működéséről, valamint az ebből származó bevételek felhasználásáról, egyetértési jogot gyakorol az intézmény házirendjének jóváhagyása tekintetében.

A gyermek szülője, vagy más törvényes képviselője, továbbá a gyermekek érdekeinek védelmét ellátó érdekképviseleti és szakmai szervek panasszal élhetnek a fórumnál:  az intézményi ellátást érintő kifogások orvoslás érdekében,  a gyermeki jogok sérelme, valamint  az intézmény dolgozóinak kötelezettségszegése esetén. Az Érdekképviseleti Fórum elnökének feladata    

a napirend összeállítása és a tagok részére történő kiadása, az Érdekképviseleti Fórum üléseinek levezetése, gondoskodik az Érdekképviseleti Fórum üléseiről, jegyzőkönyv készítéséről, az Érdekképviseleti Fórum képviselete az előzetesen kapott felhatalmazások alapján, 88



a tagok munkájának segítése.

A tagok feladata  

az Érdekképviseleti Fórum ülésein való aktív részvétel, a panaszok összegyűjtése és szükség szerinti előadása. Egyebek

A Fórum tagjai a Fórumban végzett tevékenységükért díjazásban nem részesülnek. Az Érdekképviseleti Fórum tagjainak aktuális névsora és elérhetősége az intézményben elhelyezett faliújságon kihirdetésre kerül, amelyről az intézmény vezetője köteles gondoskodni, melyet a Fórum tagjai megválasztásuk során tudomásul vesznek. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai 2016. megfogalmazottakkal egyetértett, azt elfogadta.

……………………….

a

dokumentumban

A Fórum Működési Szabályzata az elfogadás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Herend, 2016. március 10.

……………………………………. a Fórum elnöke

…………………………………… intézményvezető

89

VI. ÓVODAI HÁZIREND Intézményvezető: Vajai Lászlóné 88/780-050; 70/337-5695 Intézményvezető-helyettes: Kotányné Móricz Annamária Óvodatitkár: Pesz Ákosné 88/785-827 Óvoda logopédusa: Stefancsik Annamária Óvoda fejlesztő pedagógusai: Némethné Klausz Terézia, Gömbi Éva Dóra Gyógypedagógus, Szurdopedagógus: Madaras Judit

Étkezésbe való ki-és bejelentés: 88/782-696; 70/334-6420 Bölcsőde telefonszáma: 88/783-524 Óvoda gyermekorvosa: Dr. Kovács Márta 70/333-6058 Óvoda védőnője: Vérné Weiner Judit 30/733-2602 Óvoda fogorvosa: Dr. Komáromi Zoltán 88/260-448

Kedves Szülők!

Kérjük, hogy az alábbiakban megfogalmazott HÁZIRENDET figyelmesen olvassák végig és a gyermekek érdekében törekedjenek a benne foglaltak betartására!

AZ INTÉZMÉ NY NYITVA TARTÁSA Nevelési év meghatározása: szeptember 1-től augusztus 31-ig. Szorgalmi időszak meghatározása: szeptember 1-től május 31-ig tart. 5 napos munkarend, napi nyitva tartás: 600-1700 1700 órára, kérjük az intézményt elhagyni! 00 00 Reggeli-délutáni ügyelet rendje: reggel 6 -7 -ig és délutáni időszakban 1600-1700-ig a gyerekek létszámától függően összevont csoportokban helyezzük el a gyerekeket. A szünetekről, a gyerekek nyári napirendjéről, csoportösszevonásokról a szülőket időben értesítjük. Az óvoda a fenntartó döntése által meghatározott időszakban nem működik, zárva tart. Június 15-től augusztus 30-ig terjedő időszakban az intézmény részleges nyitva tartással üzemel. A nem működő épületben ez idő alatt végzik a karbantartási munkálatokat, fertőtlenítő takarítást. Munkarendre vonatkozó szabályok:

Óvodában a napirend úgy kerül kialakításra, hogy a szülők a gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák, illetve hazavihessék. Óvodánkban 9 óráig fogadjuk a gyerekeket. A nyári zárva tartásról legkésőbb február 15-ig, a nevelés-nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően tájékoztatjuk a szülőket. Gyerekek szülei a hivatalos ügyeiket (információ-kérés, tájékoztatás-kérés, gazdasági jellegű ügyek: 800-1600-ig intézhetik. A gyermekek és az általános biztonság érdekében az óvoda bejáratát 9°° - 12°° -ig zárva tartjuk.

Akik gyermeküket ebéd után szeretnék hazavinni, kérjük, hogy 12°° - 13º°-ig tartó időszakban tegyék meg. 13ºº - 14³ºig az ajtókat ismét zárva tartjuk. Akik szeretnének bejönni., röviden csengessenek. Az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei, és az óvodához tartozó területek használati rendje

- A gyermek az óvoda helyiségeit az óvoda nyitvatartási idejében veheti igénybe. - A gyermekek szabadidejükben az udvart csak felügyelettel vehetik igénybe. - A gyermekek a nevelési idő alatt az óvoda területét pedagógus felügyelete nélkül nem hagyhatják el. - Az óvodában váltócipő és ruha használata kötelező. A váltócipőket és ruhákat az arra kijelölt helyen kell tárolni. - Szülőnek szoktatási időszakban, vagy egyéb alkalmakkor csoportszobában szintén kötelező a váltócipő. Az étkeztetésre vonatkozó szabályok év elején a ismertetésre kerülnek. Az étkeztetés ideje: Tízórai: 730- 900- ig tart, Ebéd: 1130- 1230- ig tart, (csoportonként változó) Uzsonna: 1430- 1600- ig tart.(folyamatosan) Kötelező csendes pihenő idő ideje: 13°°- 14³°- ig tart. A szülő csak nagyon indokolt esetben viheti el a gyereket ez idő alatt. Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát? - Óvodai felvétel feltételeinek megfelelt, valamint az iskolaérettségig, maximum a gyermek 8 éves koráig - Amikor a gyermek egészséges (ÁNTSZ) - Akkor, ha a szülő az étkezési díjat befizette vagy nyilatkozata alapján jogosult a gyermekétkeztetés normatív kedvezményére (ingyenesen étkező) A nem szükséges dolgok óvodába történő bevitelére vonatkozóan a gyermeknek be kell tartania az alábbi előírásokat: - Balesetet nem okozó ékszert (gyűrű, lánc, karkötő, fülbevaló stb.) csak saját felelősségre hordhat, annak elvesztése nem terhelő az intézményre nézve.

90

-

Nem vihetők az óvodába olyan eszközök, melyekkel a gyermekek saját, egymás, valamint az óvoda dolgozóinak testi épségét veszélyeztetik, balesetet okozhatnak. Nem vihető az óvodába olyan dolog, mely alkalmas arra, hogy a foglalkozások rendjét megzavarja, pl. zenélő, sípoló játékok. Szeptemberi első szülői értekezleten az óvónők a csoport szokás és szabályrendszerének ismertetésekor tájékoztatást adnak az óvodába hozható játékokról is. Ha a gyermek a nevelés menetét, rendjét megzavarja, tőle a foglalkozás idejére elvehető a munkát zavaró, nem engedélyezett tárgy, dolog (a tárgyat az óvodapedagógus a foglalkozás után köteles a gyereknek, illetve délután a szülőnek visszaadni).

Ünnepi öltözet Az óvodában, valamint az óvodán kívül megtartott ünnepségeken, rendezvényeken a gyermek - az előzetes tájékoztatás alapján - köteles ünnepi öltözetben megjelenni. Az ünnepi öltözet: csoportonként változó Ha a gyermek az óvodától távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha - a gyermek – a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kapott a távolmaradásra. Az engedélyezés helyi rendje a következő: o az óvónő engedélyezi (ha a kikérés 1-10 napig terjed), illetve o az óvodavezető (ha a kikérés 10 napon túlig terjed) - ha a gyermek beteg volt, s ezt az alábbiak szerint igazolja: o betegség esetén orvosi igazolás szükséges. Az igazolást a nevelésben való ismételt részvétel megkezdése napján kell bemutatni, o a váratlan, előre be nem jelenthető távollétet - lehetőség szerint a hiányzás napján, vagy az azt követő napon - telefonon bejelentették, tájékoztatást adva a hiányzás okáról, várható időtartamáról (a bejelentést az óvónőnek kell megtenni), - a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. - A szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodában. Igazolatlan hiányzással kapcsolatosan az óvoda jelzései kötelezettségei:  A gyermek egy nevelési évben igazolatlanul öt nevelési napnál többet mulaszt, az óvoda vezetőjének értesítenie kell - a gyermek tényleges tartózkodási helye szerinti gyámhatóságot, és - a gyermekjóléti szolgálatot.  Amennyiben az óvodaköteles korú gyermek igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a tíz nevelési napot, az óvoda vezetőjének a mulasztásról tájékoztatnia kell az általános szabálysértési hatóságot, azaz a járási hivatalt. Szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges mulasztás mértéke az óvodaköteles korú gyermek esetében az adott nevelési évben összesen tizenegy nap.  Amennyiben a gyermek óvodaköteles korú, az igazolatlan mulasztása egy nevelési évben eléri a húsz nevelési napot, az óvoda vezetőjének értesítenie kell a gyámhatóságot. A gyámhatóság a nevelési ellátás szüneteltetését rendeli el mindaddig, amíg a szülő a gyermek óvodába járását folyamatos jelleggel nem biztosítja. Gyermeket az óvodából csak a szülő, vagy az általa megjelölt személy viheti haza. 14 éven aluli személynek csak a szülő írásbeli kérelmére adható ki a gyermek. Egészségvédelmi szabályok: 1. 2. 3.

Óvodában csak egészséges gyermek tartózkodhat. Óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Fertőzésre gyanús gyermeket azonnal el kell különíteni (felügyeletet biztosítva), fokozottan figyelni kell a megelőzésre, tisztaságra, fertőtlenítésre, a többi gyermek egészségének megóvása érdekében.

A térítési díj és a fizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok: A térítési díj fizetésére kötelezett szülőknek: A térítési díjat előre kell megfizetni, a túlfizetés összege a következő havi térítési díj összegéből levonásra kerül. A térítési díj fizetési módja: készpénz. Az étkezési térítési díj befizetése minden hónap 10-11-e, ill. az azt követő hét első két napja. Az előre nem jelzett hiányzások a térítési díj szempontjából nem vehetők figyelembe. Étkezésből való kijelentkezés az aktuális napon 6³0óráig lehetséges. Betegségből gyógyult vagy hiányzás után megjövő gyermekeket étkezésre 6³° óráig be kell jelenteni az az napi étkezési adagszámba, ellenkező esetben az étkezést nem tudjuk biztosítani! A befizetés a Rózsa úti épületben lévő óvodatitkári irodában történik.

91

2015. szeptember 1.-től térítésmentes óvodai étkezés vehető igénybe a gyermek után, ha 

rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül



tartósan beteg vagy fogyatékos

   

olyan családban élő gyermek, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek három vagy több gyermekes családban él

szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi nettó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér 130%-át /2016-ban 95.960.-Ft/ nevelésbe vett gyermek

Igényt nyújthat be:   

az óvodába járó gyermek szülője (elég, ha az egyik szülő megigényli az ingyenes gyermekétkeztetést) az óvodába járó gyermek családba fogadó gyámja a nevelésbe vett, óvodába járó gyermek nevelőszülője, vagy ha az érintett gyermek gyermekotthonban nevelkedik, a gyermekotthon vezetője.

Az intézmény vezetője a gyermekétkeztetés normatív kedvezményeiről és azok igénybevételének módjáról tájékoztatja a kötelezettet   

a beíratáskor, az ellátás igénybevételének megkezdésekor, és a normatív kedvezmények megváltozásakor.

Étkezési térítési díj – kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolások:

A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékról szóló 328/2011. (XII.29.) Kormányrendelet 6. melléklete szerinti nyilatkozattal. a)

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknél: 

hatósági döntés, (jegyző állítja ki) a kiállítástól a dokumentumban megjelölt lejárati időpontig érvényes. b) Olyan családban élő gyermek, amelyben tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelnek: c)

 nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. melléklet), szakorvosi igazolást mellékelni kell Tartósan beteg vagy fogyatékos: 

nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. melléklet), szakorvosi igazolás, valamint az emelt összegű családi pótlékról MÁK igazolás d) Három vagy több gyermeket nevelnek a családban: e)

 nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. melléklet) A családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb nettó munkabér 130%-át.

 nyilatkozat (328/2011. Kormányrendelet 6. sz. Melléklet) Az étkezési kedvezményekhez szükséges igazolásokat minden nevelési év elején le kell adni! A támogatások megszűnését, az igazolások lejártát a szülő kötelessége figyelemmel kísérni, és az bölcsőde felé jelezni! A lejárat napját követően a kedvezményt nem áll módunkba-figyelembe venni! Az ingyenes étkezésben részesülő gyermekek szüleinek az ebédbefizetések időpontjában, aláírásukkal kell megrendelni

a gyermek, következő havi ebédjét! Az egyes gyermeki jogok biztosítására vonatkozó szabályok Az óvoda köteles tiszteletben tartani a gyermek személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát. Kérjük és köszönjük a HÁZIREND betartását!

92

Herend, 2015.09.01

Vajai Lászlóné Intézményvezető

VII. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők:           

Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az intézményvezető felelős. Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen. Az adatoknak, pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük. Az adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé. Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat. Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására. Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről. Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére. Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén. A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde vezetője gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükséges.

2. A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról Az óvoda SZMSZ-e 93

A szabályzat célja:

Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető intézményi szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az érintettek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról E törvény alkalmazása során:    



 

érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve azonosítható természetes személy; személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat,

adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele; nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

3. A KÖZALKALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS Az Nkt. 41. § (1) alapján óvodánk köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni. Nyilvántartja:    

a pedagógus oktatási azonosító számát, a pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és a heti munkaidejének mértékét.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköre      

neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma családi állapota

94

                      

gyermekeinek születési ideje egyéb eltartottak száma, az eltartás kezdete legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) Szakképzettsége (i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése (i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai tudományos fokozata idegennyelv-ismerete a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja a közalkalmazotti jogviszony kezdete állampolgársága a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte a jubileumi jutalom és a végkielégítés mértéke kiszámításának alapjául szolgáló időtartamok a közalkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete a közalkalmazott jelenlegi besorolása, besorolásának időpontja, vezetői beosztása, FEORszáma címadományozás, jutalmazás, kitüntetés adatai a minősítések időpontja és tartalma személyi juttatások a közalkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai a közalkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai

A felsorolt adatokat az óvodavezető, mint a munkáltatói jog gyakorlója kezeli. A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. 4. A KÖZALKALMAZOTTI ADATKEZELÉSBEN KÖZREMŰKÖDŐK FELADATAI Az intézmény állományába tartozó közalkalmazottak személyi iratainak őrzéséért, kezeléséért, a személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetéséért az óvodavezető felel. Az óvodában a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezelésért   

óvodavezető, a személyügyi adatkezelésben bármilyen formában közreműködő közalkalmazott, a közalkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében

tartozik felelősséggel. A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében a közalkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. A teljesítményértékelést végző vezető, vezető-helyettes felelősségi körén belül gondoskodik arról, hogy a teljesítményértékelés folyamatába bevont harmadik személy kizárólag csak a jogszerű és tárgyilagos teljesítmény értékeléshez szükséges adatokat ismerhesse meg. 95

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből, a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető-helyettes vezeti. A közalkalmazotti alapnyilvántartás személyi juttatásról szóló adatköréhez tartozó nyilvántartást az óvodavezető vezeti, amelyről egy példányt a tárgyév zárását követően átad a személyi anyag részére. Az óvodatitkár és a rendszergazda az adatok kezelését, archiválását a vezető utasítása alapján végzi. Az óvodatitkár felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy:     

Az általa kezelt, a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítás az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának. A személyi iratra csak olyan megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy a közalkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság, vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés. A közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az óvodavezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg. Ha a közalkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az óvodavezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését. A közalkalmazott írásbeli hozzájárulásának beszerzéséről az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően.

A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése után a közalkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – a közalkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni. A közalkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni:      

a közalkalmazott felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, a közalkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, 96



az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

A közalkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a közalkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a közalkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását. Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva az intézmény páncélszekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében. 5. AZ ADATKEZELÉS MÓDJA, SZABÁLYAI, TOVÁBBÍTÁSA 5.1. A GYERMEKEK NYILVÁNTARTHATÓ ÉS KEZELHETŐ ADATAI Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván: A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. 

szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,



a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok

       

a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, felvételivel kapcsolatos adatok,

az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok,

kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, oktatási azonosító száma.

5.2. A GYERMEKEK ADATAINAK KEZELÉSÉRE TOVÁBBÍTÁSÁRA JOGOSULTAK Az óvodavezető, a vezető-helyettes feladatköre vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, gyermekvédelmi felelős, az óvodatitkár. Az óvodavezető, a vezető helyettes kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint.

97

A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, a tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek rendellenességére, hátrányos helyzetére vonatkozó adatokat és előkészíti az adattovábbításra vonatkozó adatokat a vezetőnek. Az óvodatitkár nyilvántartja és kezeli a gyermek kedvezményes, vagy ingyenes étkeztetési díjának megállapításához szükséges adatokat. A kedvezmények megállapításához szükséges adatok kezelésében feladatkörén belül részt vesz az óvodavezető és az általa kijelölt ügyintéző. Az óvodapedagógusok vezetik, és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek. 5.3. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA A gyermek adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,  óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanulóés gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,  az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére továbbítható. 

A gyermek, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között,  óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható. 

98

Az óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban. 6. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 99

7. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ, ADATVÉDELMI NYILATKOZAT Infotv. 20. § (1) bek. alapján az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező. A megfelelő tájékoztatás eljárásrendje 1. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező. 2. Egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 3. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az adatkezelés jogalapja Főszabály szerinti két jogalap létezik:  

az érintett hozzájárulása illetve a jogszabályi felhatalmazás.

A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érinteti hozzájárulás hiányában is kezeljen személyes adatokat. Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen, megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás írásban adható meg. Különleges adat kezelése esetén kizárólag írásban lehet az adatkezeléshez hozzájárulni. Ha nem részletes tájékoztatáson alapul a hozzájárulás, akkor az adatkezelés jogellenes. Törvény illetve önkormányzati rendelet közérdekből elrendelheti az adatok kezelését (kötelező adatkezelés). Ilyenkor akár az érintett kívánsága ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit a jogszabály határozza meg. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat  

a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll

további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. 100

Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői és közalkalmazotti engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 8. ADATVÉDELEM Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az elektronikus adathordozó esetében a rendszergazda, a papíralapú nyomtatványok esetében az óvodatitkár, a gyermekek adatainak estében az óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően. 9. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR) A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatal azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OMazonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az óvoda vezetője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni. A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki. 

A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását. 101

 

A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

A KIR nyilvántartás a gyermek nevét, nemét, születési helyét és idejét, társadalombiztosítási azonosító jelét, oktatási azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét, jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét, nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját, jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot, nevelésének, oktatásának helyét, tartalmazza.             

A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott         

nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét, munkaköre megnevezését, munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, 102

   

besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát.

Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza. 10. A PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY A munkáltató a pedagógus-munkakörben pedagógusigazolványt ad ki.    

foglalkoztatottak

részére

-

kérelemre

-

A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja. A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását. A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók. A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában.

11. A KÖZALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A közalkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról. 103

A közalkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. A közalkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. A közalkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedne az adatok aktualizálásáról. 12. A SZABÁLYZAT HATÁLYA A Szabályzat hatálya kiterjed az intézményvezetőjére, vezető beosztású beosztottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire, e Szabályzat szerint kell ellátni a közalkalmazotti alapnyilvántartást, valamint a közalkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését. A gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a közalkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad. 13. ILLETÉKESSÉG 

Az óvoda vezetője:



biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését

  

biztosítja a szabályozás megismerhetőségét

ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat eljár a szabályozás megsértéséből eredő- helyben kezelhető - panaszok esetén



Az óvodavezető - helyettes



biztosítja munkaterületén a szabályozás megvalósulását és annak ellenőrzését



kezdeményezést tesz a szabályozás betartásával, korrekciójával, fejlesztésével kapcsolatban



előkészíti a munkaköréhez tartozó területeken a külső adattovábbítást és az óvodavezető elé terjeszti azt engedélyezésre



Óvodatitkár



személyesen végzi a munkakörébe tartozó intézményi nyilvántartási és adatvédelmi adatokat

  

ellátja a szabályozáshoz kapcsolódó belső ellenőrzési feladatokat

rendszeresen ellenőrzi és értékeli az óvodavezető felé a szabályozás előírásainak megvalósulását kezdeményezéseket tesz a szabályozás korrekciójára, a szabálykövetés erősítésére 104



Óvodapedagógusok



betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit



kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését

14. JOGSÉRELEM ESETÉN AZ ELJÁRÁS RENDJE A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy az esetleges jogsértések esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatósághoz – és a bírósághoz – lehet fordulni. Az adatvédelem és az információszabadság terén a NAIH jár el. A jogérvényesítés formái: 

Tiltakozás személyes adat kezelése ellen Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén. A tiltakozást írásban kell benyújtani az óvodavezetőhöz. Az óvodavezető a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.



Bírósági jogérvényesítés Ha az óvoda adatkezelésében az érintett a jogainak megsértését vélelmezi, az adatkezelő óvoda ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

105

15. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik. AZ ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT A HERENDI HÉTSZÍNVILÁG ÓVODA ÉS BÖLCSŐDE SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATÁNAK VII. SZÁMÚ FEJEZETE A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják, a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Az Adatkezelési Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza. Herend, 2013. 09.01.

Vajai Lászlóné intézményvezető

106

A szabályzat tartalmát megismertem, tudomásul vettem. Ssz. Név

Beosztás

2.

intézményvezető helyettes

1.

Vajai Lászóné

3.

Szabóné Stenger Erika

4. 5. 6. 7. 8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

Kotányné M. Annamária Papné Gaschler Györgyi

Némethné Klausz Terézia Pethő Katalin

Gömbi Éva Dóra

Weiszné Bod Szilvia Bakonyi Eszter Werb Jánosné

Katona Mihályné

Pintér-Hérics Judit

Szakállas-Lipp Zsuzsanna Zsinkó Tiborné

Etlinger-Varga Tímea Pesz Ákosné

Ruska Attiláné

Eckert Éva Eleonóra

Kulics Marianna Gabriella Birtalan-Balázs Erzsébet Nagy Ferencné

Teimeyerné K. Eleonóra Szatmári Nándorné Etlinger Gábor

intézményvezető óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus óvodapedagógus

kisgyermek nevelő-gondozó kisgyermek nevelő-gondozó pedagógiai asszisztens pedagógiai asszisztens dajka dajka

gondozónő és takarító gondozónő és takarító dajka dajka dajka

óvodatitkár karbantartó

107

Aláírás

Záró rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat elkészítése az intézményvezető felelőssége, az óvoda nevelőtestülete fogadja el, az alkalmazotti közösség és a szülői szervezet véleményének figyelembevételével, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az intézmény 2007.11.20.-án jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a fenntartó, a nevelőtestület, a szülői közösség és a jogszabályi kötelezettség. Az SZMSZ nyilvánossága:   

A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda minden alkalmazottjával, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülőket is tájékoztatni kell. A hozzáférhetőség biztosítását jelen Szabályzat tartalmazza.

108

ZÁRADÉK Készítette: Vajai Lászlóné intézményvezető 2013.08. 01. Ph. N YI L AT K O ZA T OK A szülői képviselet, a Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde SzMSz-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez (a dokumentumok nyilvánosságának biztosítása, az intézmény, tájékoztatási kötelezettsége, valamint a gyermekek adatainak kezelésével kapcsolatban) a véleményezési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: 2013. augusztus 10. Brotschollné Szabó Valéria a szülői szervezet elnöke A Német Nemzetiségi Önkormányzat a Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde (intézmény) SZMSZ-ének elfogadásához magasabb jogszabályban meghatározott kérdések rendelkezéséhez egyetértési jogát korlátozás nélkül, a jogszabályban meghatározott határidő biztosításával gyakorolta. A dokumentummal kapcsolatban ellenvetést nem fogalmazott meg. Kelt: ………. év …………………… hó …….. napján ..................................................................................... A Német Nemzetiségi Önkormányzat elnöke Ph.

109

A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde nevelőtestülete határozatképes ülésén készült jegyzőkönyvben szereplő 100 %-os igenlő elfogadó határozat alapján 2013. augusztus 21. napján a Szervezeti és Működési Szabályzatát 1/2013.(08.21.) határozatszámon elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestület képviselői az alábbiakban hitelesítő aláírásukkal tanúsítják. …………………………………………

…………………………………………..

Pethő Katalin nevelőtestület képviselője

Kotányné Móricz Annamária nevelőtestület képviselője

……………………………………….

………………………………………

Bakonyi Eszter nevelőtestület képviselője

Szakállas- Lipp Zsuzsanna bölcsődei gondozónők képviselője

Kelt: Herend.2013.08. 21. …………………………………………… Vajai Lászlóné intézményvezető Az elfogadott szervezeti és működési szabályzat kihirdetésének napja: 2013.09.01.

110

Mellékletek 1. számú melléklet: Munkáltató neve Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde Címe: 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a. OM azonosító 200981 Iktatószám: Munkakörileírás Név: Születési név: Szül. hely, Szül év hó nap: Anyja neve: Állandó lakcíme: Iskolai végzettségei: Adóazonosító jele: Oktatási azonosító: Munkakör megnevezése: német nemzetiségi óvodapedagógus Munkavállaló besorolása: Jogállása: Az óvodapedagógus bizalmas beosztású alkalmazott A munkáltatói jogokat felette óvodavezető gyakorolja Jogai és kötelezettségei A nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, a Munka Törvénykönyvében, a Szervezeti és Működési Szabályzatában, illetve a kapcsolódó hatályos szabályzatokban és rendelkezésekben meghatározott. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: Német nemzetiségi óvodapedagógus szakképzettség Munkarend, munkaidő, munkaidő-beosztás Napi munkaideje: teljes napi munkaidő munkaidő-beosztását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban Nkt.) és a végrehajtására kiadott 326/2013. (VIII.30.) Korm. rend. (Ép.r.)előírásai alapján a munkáltató határozza meg. Munkaideje havi munkaidőkeretben kerül beosztásra; munkarendet a vezető módosíthat. Az óvodapedagógus munkaideje:

Az Nkt. 62.§ (5)-(14) bekezdése tartalmazza a pedagógusok munkaidejére vonatkozó előírásokat. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. Az óvodapedagógusok esetében a heti teljes munkaidő 80%-a azaz 32 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje 111

Az óvodapedagógus a kötött munkaidejét (32 óra) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. A teljes munkaidő fennmaradó részében – azaz heti 8 órából – legfeljebb heti 4 órában: a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, eseti helyettesítés rendelhető el. (Nkt. 62.§ (8) bekezdés.). Az óvodapedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében foglalkozások előkészítése, a gyermekek teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,  előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek felügyelete, a gyermekek előre tervezett beosztás szerint, vagy alkalomszerű óvodai, vagy óvodán kívüli tevékenységnek nem minősülő kísérés pl. úszás, fellépések, szereplések, kirándulás, színház, bábszínház, iskolalátogatás, stb.  a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,  a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,  eseti helyettesítés,  a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,  az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,  a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,  a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,  az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,  környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,  szertár fejlesztése, karbantartása,  a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített feladat ellátása  a gyakornok szakmai segítése  intézményen kívüli ellátott neveléssel oktatással le nem kötött szakmai tevékenység: óvodán kívüli tevékenység előkészítése pl. könyvtár, piaclátogatás, családlátogatás, továbbképzésen való részvétel, stb. rendelhető el.   

Munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza, foglalkoztatása havi munkaidőkeretben történik. Köteles a munkaidő-nyilvántartást naprakészen vezetni. Együttműködik:

Az óvodában dolgozó valamennyi alkalmazottal

Munkaköri feladatai:

Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja, valamint a magyarországi német nemzetiség óvodai nevelésének irányelvei szerinti nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy 

a nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, 112

      

      

figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét, úgy, hogy a kétnyelvű nevelés alapelvei érvényesüljenek. a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására feladata a gyermeki személyiség azon formájának a kiválasztása mely a tapasztalatszerzés, a spontán és irányított tanulási folyamatot elősegíti, felkelti a német nyelv iránti érdeklődést egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket ápolja a helyi német nemzetiségi hagyományokat, segítse elő az óvodások mindennapjaiban a német kisebbség még élő szokásainak illetve feledésbe merült kultúrkincsének, nyelvének, kultúrájának átörökítését a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával a gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, szakszerűen megtervezve végezze, használjon minél több szemléltető eszközt, segédanyagot a német nyelvi nevelés területén részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, törekedjen német nyelvi ismeretei szinten tartásáról és továbbfejlesztéséről a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket hivatásához méltó magatartást tanúsítson

Kapcsolatot tart az óvoda dolgozóival, más óvodákkal, valamint külső intézményekkel, azonban tájékoztatást kizárólag a munkájával közvetlenül összefüggő témában és a személyiségi jogok védelme valamint a titoktartási kötelezettség betartásával adhat. Helyettesítés: Tartós távolléte esetén helyettesítésére az óvoda vezetője intézkedik Képzés, továbbképzés:

Alapvetően a képzési, továbbképzési tervben meghatározott, de az elvárt szakmai színvonal biztosítása érdekében folyamatosan képzi magát, és részt vesz a tevékenységi körével összefüggő képzéseken. Munkavégzés helye és időtartama: A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde címe: 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a. 113

Napi munkarendje az óvoda vezetője által kiadott egyedi munkarendnek megfelelően, havi munkaidőkeretben, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint. Évente egy akolommal részt vesz a Munka,- és Balesetvédelmi,- Tűzvédelmi oktatáson, valamint az orvosi alkalmassági vizsgálaton. Titoktartási kötelezettség: Köteles a tudomására jutott hivatali és magán titkokat megőrizni. A munkájával összefüggésben tudomására jutott információkat a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, a titoktartási nyilatkozatot betartva köteles kezelni, az észlelt titoksértés esetén az óvoda vezetőjét értesíteni. Jelen munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes, a dolgozó által történt tudomásulvétel időpontjától az előzőleg kibocsátott munkaköri leírást hatályon kívül helyezésre kerül Herend, …………..év…………hó………….nap. PH

…………………………….. intézményvezető

A munkaköri leírás egy példányát 20....................................................napján átvettem. Tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásban foglaltak maradéktalan be nem tartása jogkövetkezményeket von maga után.

…………………………… óvodapedagógus

114

Munkáltató neve

Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde

OM azonosító

200981

Címe:

Iktatószám:

8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a.

M

Név: Születési név: Szül. hely, Szül év hó nap: Anyja neve: Állandó lakcíme: Iskolai végzettségei: Adóazonosító jele: Oktatási azonosító:

Munkakör megnevezése:

Munkavállaló besorolása:

U N K A K Ö R I L E Í R Á S

óvodapedagógus

Jogállása:

Az óvodapedagógus bizalmas beosztású alkalmazott A munkáltatói jogokat felette óvodavezető gyakorolja Jogai és kötelezettségei A nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, a Munka Törvénykönyvében, a Szervezeti és Működési Szabályzatában, illetve a kapcsolódó hatályos szabályzatokban és rendelkezésekben meghatározott. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: Óvodapedagógus szakképzettség

Munkarend, munkaidő, munkaidő-beosztás

Napi munkaideje: teljes napi munkaidő munkaidő-beosztását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban Nkt.) és a végrehajtására kiadott 326/2013. (VIII.30.) Korm. rend. (Ép.r.)előírásai alapján a munkáltató határozza meg. Munkaideje havi munkaidőkeretben kerül beosztásra; munkarendet a vezető módosíthat. Az óvodapedagógus munkaideje: Az Nkt. 62.§ (5)-(14) bekezdése tartalmazza a pedagógusok munkaidejére vonatkozó előírásokat. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. Az óvodapedagógusok esetében a heti teljes munkaidő 80%-a azaz 32 óra a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje Az óvodapedagógus a kötött munkaidejét (32 óra) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. A teljes munkaidő fennmaradó részében – azaz heti 8 órából – legfeljebb heti 4 órában: a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, eseti helyettesítés rendelhető el. (Nkt. 62.§ (8) bekezdés.). 115

Az óvodapedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében   

foglalkozások előkészítése, a gyermekek teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,  előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek felügyelete, a gyermekek előre tervezett beosztás szerint, vagy alkalomszerű óvodai, vagy óvodán kívüli tevékenységnek nem minősülő kísérés pl. úszás, fellépések, szereplések, kirándulás, színház, bábszínház, iskolalátogatás, stb.  a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,  a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,  eseti helyettesítés,  a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,  az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,  a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,  a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,  az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,  környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,  szertár fejlesztése, karbantartása,  a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített feladat ellátása  a gyakornok szakmai segítése  intézményen kívüli ellátott neveléssel oktatással le nem kötött szakmai tevékenység: óvodán kívüli tevékenység előkészítése pl. könyvtár, piaclátogatás, családlátogatás, továbbképzésen való részvétel, stb. rendelhető el. Munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza, foglalkoztatása havi munkaidőkeretben történik. Köteles a munkaidő-nyilvántartást naprakészen vezetni. Együttműködik:

Az óvodában dolgozó valamennyi alkalmazottal

Munkaköri feladatai:

Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy     

a nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket 116

       

a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával a gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, szakszerűen megtervezve végezze részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, határidőre megszerezze a kötelező minősítéseket hivatásához méltó magatartást tanúsítson

Kapcsolatot tart az óvoda dolgozóival, más óvodákkal, valamint külső intézményekkel, azonban tájékoztatást kizárólag a munkájával közvetlenül összefüggő témában és a személyiségi jogok védelme valamint a titoktartási kötelezettség betartásával adhat. Helyettesítés:

Tartós távolléte esetén helyettesítésére az óvoda vezetője intézkedik Képzés, továbbképzés:

Alapvetően a képzési, továbbképzési tervben meghatározott, de az elvárt szakmai színvonal biztosítása érdekében folyamatosan képzi magát, és részt vesz a tevékenységi körével összefüggő képzéseken. Munkavégzés helye és időtartama:

A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde címe: 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a.

Napi munkarendje az óvoda vezetője által kiadott egyedi munkarendnek megfelelően, havi munkaidőkeretben, a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározottak szerint.

Évente egy akolommal részt vesz a Munka,- és Balesetvédelmi,- Tűzvédelmi oktatáson, valamint az orvosi alkalmassági vizsgálaton. Titoktartási kötelezettség:

Köteles a tudomására jutott hivatali és magán titkokat megőrizni.

A munkájával összefüggésben tudomására jutott információkat a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, a titoktartási nyilatkozatot betartva köteles kezelni, az észlelt titoksértés esetén az óvoda vezetőjét értesíteni.

Jelen munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes, a dolgozó által történt tudomásulvétel időpontjától az előzőleg kibocsátott munkaköri leírást hatályon kívül helyezésre kerül Herend, ………..év………..hó……..nap.

PH

…………………………….. intézményvezető

117

A munkaköri leírás egy példányát 20....................................................napján átvettem.

Tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásban foglaltak maradéktalan be nem tartása jogkövetkezményeket von maga után.

…………………………… óvodapedagógus

Kapják: 1.

Munkavállaló

3.

Irattár

2.

Munkáltató

118

Munkáltató neve Címe:

OM azonosító Iktatószám:

Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde

8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a. 200981

M

U N KA KÖ R I L E Í R ÁS

Név: Születési név: Szül. hely, Szül év hó nap: Anyja neve: Állandó lakcíme: Iskolai végzettségei: Adóazonosító jele:

Oktatási azonosító:

Munkakör megnevezése:

Munkavállaló besorolása:

óvodapedagógus- gyakornok

Jogállása: Az óvodapedagógus bizalmas beosztású alkalmazott A munkáltatói jogokat felette óvodavezető gyakorolja Jogai és kötelezettségei A nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény és a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet, a Munka Törvénykönyvében, a Szervezeti és Működési Szabályzatában, illetve a kapcsolódó hatályos szabályzatokban és rendelkezésekben meghatározott. A munkakör betöltéséhez szükséges végzettség: Óvodapedagógus szakképzettség

Munkarend, munkaidő, munkaidő-beosztás

Napi munkaideje: teljes napi munkaidő munkaidő-beosztását a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény (továbbiakban Nkt.) és a végrehajtására kiadott 326/2013. (VIII.30.) Korm. rend. (Ép.r.)előírásai alapján a munkáltató határozza meg. Munkaideje havi munkaidőkeretben kerül beosztásra; munkaidőkereten belül a munkaidő: heti 26 óra, napi 5 óra 12 perc. Munkaideje a havi munkaidő tervezetben kerül meghatározásra. Munkarendet a vezető módosíthat. Az óvodapedagógus munkaideje: Az Nkt. 62.§ (5)-(14) bekezdése tartalmazza a pedagógusok munkaidejére vonatkozó előírásokat. A pedagógus heti teljes munkaideje 40 óra. Az óvodapedagógusok esetében a heti teljes munkaidő 65%-a azaz 26 óra a gyakornoknak a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje

A gyakornok óvodapedagógus a kötött munkaidejét (26 óra) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. 119

A teljes munkaidő fennmaradó részében – azaz heti 14 órából a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, eseti helyettesítés rendelhető el. (Nkt. 62.§ (8) bekezdés.).

Az gyakornok óvodapedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében   

             rendelhető el.

foglalkozások előkészítése, a gyermekek teljesítményének értékelése, az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése, előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek felügyelete, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása, a gyermekvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása, eseti helyettesítés, a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység, az intézményi dokumentumok készítése, vezetése, a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása, a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel, az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés, környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása, szertár fejlesztése, karbantartása, a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített feladat ellátás a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára

Munkaidő beosztását az éves munkaterv tartalmazza, foglalkoztatása havi munkaidőkeretben történik. Köteles a munkaidő-nyilvántartást naprakészen vezetni. Együttműködik:

Az óvodában dolgozó valamennyi alkalmazottal

Munkaköri feladatai:

Az óvodapedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek Óvodai nevelés országos alapprogramja szerinti nevelése. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy       

a nevelő munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését előmozdítsa a gyermek erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a gyermekeket a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő - és szükség esetén más szakemberek – bevonásával a gyermekek és a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon 120

    

az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, szakszerűen megtervezve végezze részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, hivatásához méltó magatartást tanúsítson

Kapcsolatot tart az óvoda dolgozóival, más óvodákkal, valamint külső intézményekkel, azonban tájékoztatást kizárólag a munkájával közvetlenül összefüggő témában és a személyiségi jogok védelme valamint a titoktartási kötelezettség betartásával adhat. Helyettesítés:

Tartós távolléte esetén helyettesítésére az óvoda vezetője intézkedik Képzés, továbbképzés:

Alapvetően a képzési, továbbképzési tervben meghatározott, de az elvárt szakmai színvonal biztosítása érdekében folyamatosan képzi magát, és részt vesz a tevékenységi körével összefüggő képzéseken. Munkavégzés helye és időtartama:

A Herendi Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde címe: 8440 Herend, Fasor u. 2/a-4/a.

Napi munkarendje az óvoda vezetője által kiadott egyedi munkarendnek megfelelően, havi munkaidőkeretben. Nevelési évre megállapított időkeret szerint. Évente egy akolommal részt vesz a Munka,- és Balesetvédelmi,- Tűzvédelmi oktatáson, valamint az orvosi alkalmassági vizsgálaton. Titoktartási kötelezettség:

Köteles a tudomására jutott hivatali és magán titkokat megőrizni.

A munkájával összefüggésben tudomására jutott információkat a vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően, betartva köteles kezelni, az észlelt titoksértés esetén az óvoda vezetőjét értesíteni. Jelen munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes, a dolgozó által történt tudomásulvétel időpontjától az előzőleg kibocsátott munkaköri leírást hatályon kívül helyezésre kerül Herend, 20…….. év, ………..hó, …………..nap. PH

…………………………….. intézményvezető

A munkaköri leírás egy példányát 20....................................................napján átvettem.

Tudomásul veszem, hogy a munkaköri leírásban foglaltak maradéktalan be nem tartása jogkövetkezményeket von maga után. …………………………………. óvodapedagógus

Kapják: 1. Munkavállaló 2. 3.

Munkáltató Irattár

121

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Közalkalmazott neve: Születési név: Születési hely, idő: Anyja neve: Állandó lakcíme: Iskolai végzettsége: Adóazonosító jele: Taj száma: Munkahely megnevezése: Munkakör megnevezése: Gondozónő Munkavállaló besorolása: Szakképzettsége: Foglalkozás jellege: Munkáltatói jogkör gyakorlója: Munkavégzés helye: Munkakör célja: A családban nevelkedő kisgyermek számára a családi nevelést segítve, napközbeni ellátás keretében a gyermek fizikai- és érzelmi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, a gyermek nemzetiségi/etnikai hovatartozásának tiszteletben tartásával, identitásának erősítésével, kompetenciájának figyelembevételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával elősegíteni a harmonikus fejlődést. A hátrányos helyzetű, a szegény és a periférián élő családok gyermekei esetében a hátrányoknak és következményeiknek enyhítésére törekvés, szükség esetén más intézményekkel, szervekkel, szakemberekkel együttműködve. A valamilyen kisebbséghez tartozó gyermekek esetében fontos a nemzetiségi/etnikai hovatartozás tiszteletben tartása, az identitástudat kialakulásának segítése. A csoportban gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig, minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt és a rehabilitációt. Mindezek segítik az egyenlő esélyekhez jutást, a társadalmi beilleszkedést. Munkaidő beosztása  heti teljes munkaidő: 40 óra  éves munkatervben meghatározottak szerint 257/2000. (XII.26.) Kormányrendelet 7.§ (1) bekezdés - A teljes napi munkaidőből hét órát kell a munkahelyen eltölteni. A munkahelyen eltöltendő munkaidején felüli időtartam tekintetében a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, illetve azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, továbbá gyakornok szakmai segítése, eseti helyettesítést rendelhet el a munkáltató. Közvetlen beosztottak: -Kapcsolatrendszer: Intézményen belül: közvetlen kapcsolat intézményvezető, gondozó – társ, technikai dolgozó Intézményen kívül: óvodapedagógus Hatáskörök, jogkörök:  hatásköre kiterjed a teljes tevékenység körére  gyakorolja a munkavállaló jogszabályokban biztosított jogait 122



jogosult (és köteles) a közvetlen vezetője figyelmét felhívni minden szabályellenes jelenségre. Felelősségi köre:  feladatkörébe tartozó feladatok színvonalas teljesítése  SZMSZ-ben, Szakmai Programban, Házirendben megfogalmazott feladatok és követelmények teljesítése Felelőssége kiterjed a teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  Munkaköri feladatai határidejének be nem tartásáért, vagy hiányos elvégzéséért.  Vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért.  A jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért.  Bölcsőde eszközeiért anyagi felelősséggel tartozik, meghibásodásukat írásban jelzi az intézményvezető felé.  Munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért.  Vagyonbiztonság és higiénia veszélyeztetéséért. Információs kapcsolatok:  Eredményes munkához nélkülözhetetlen információkat kap közvetlen felettesétől.  Joga van minden olyan információt megkapni, ami a gyermek fejlődéséhez szükséges.  Gyermekek, szülők, munkatársak emberi méltóságának és jogainak maradéktalan tiszteletben tartása mellett, javaslataikra, kérdésükre érdemi választ adjon. Helyettesítések:  intézményvezető kijelölése alapján  gondozónő társ helyettesítése a csoportban  SZMSZ szerint Továbbképzéssel kapcsolatos elvárások:  továbbképzési kötelezettségének eleget tegyen Titoktartási kötelezettség:  harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel, családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad.  A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre.  A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését. Munkaértékelés kritériumai:  belső ellenőrzés értékelése alapján Munka és védőruha ellátás: Munkavállaló évente egy alkalommal az éves költségvetésben meghatározott összegben védőruha vásárlása jogosult.

123

Munkakörben meghatározott feladatok: 1. Munkájában figyelembe veszi a bölcsődevezető, a bölcsődei szakemberek és a bölcsődeorvos útmutatásait. 2. Az egészséges csecsemő és kisgyermek testi és pszichés fejlődésének elősegítése, követésére és értékelésére alkalmas pedagógiai, pszichológiai, egészségügyi és gondozástechnikai ismeretek birtokában segíti a gyermekek harmonikus fejlődését, az aktivitás, a kreativitás és az önállóság alakulását. 3. Szakszerűen, az érvényben lévő módszertani elvek figyelembe vételével, valamint a bölcsődei gondozás – nevelés alapelveinek megfelelően gondozza – neveli a rábízott gyermekeket. Különös gondot fordít a hiánytalan előkészítő tevékenységre is. 4. Figyelemmel kíséri, hogy a bútorok és játékok a gyermek fejlettségi szintjének és biztonságának megfelelőek legyenek. A csoportszobát otthonossá alakítja, a gyermekek számára díszíti. 5. Csoportjában vezeti az előírt nyilvántartásokat. Negyedévenként (csecsemőkorban havonta) elkészíti konkrét megfigyelések alapján az egyéni fejlődési naplót. A csoportnaplót naponta vezeti – a gyermekeknél egyénileg bejegyzi a megfigyelt eseményeket. Az üzenő füzetbe mindannyiszor beír, amikor a gyermekre vonatkozóan újat tapasztal. Az egészségügyi törzslapban vezeti a betegség, vagy egyéb okok miatti hiányzásokat, a gyermek súly- és hosszfejlődését, mell- és fejkörfogatának viszonyát. A testi fejlődésről a percentilt használja, az értelmi és szociális fejlődés dokumentálásához pedig a fejlődési táblát. Munkája befejezésekor szóban és/vagy írásban beszámol a gyermekekkel kapcsolatos napi eseményekről. 6. Vezeti a valóságnak megfelelően a gyermekek napi jelenléti kimutatását – melynek meg kell egyeznie a csoportnaplóban rögzített jelenléttel. Különös gondot fordít a gyermekek napi jelenlétéről készített dokumentáció átláthatóságára és egyértelmű vezetésére (szabad és pihenőnapok eltérő színű jelölésére, felvétel és megszűnés jelölése, korcsoportok statisztikának megfelelő jelölése). 7. A szülőkkel és munkatársaival együttműködve a családlátogatást és beszoktatást a gyermeknek legmegfelelőbb módon megvalósítja – módszertani levél útmutatása alapján. 8. Részt vesz a szülői értekezleteken, illetve szülőcsoportos beszélgetéseket szervez és tart. 9. Gondoskodik a gyermekek rendszeres levegőztetéséről, az udvari élet megszervezéséről. A napirendbe évszaknak megfelelően beiktatja a szabadlevegőn tartózkodást. Csak orkánszerű szélben, erős ködben, -5 C fok alatt, valamint kánikulában mellőzhető a szabad levegőn tartózkodás. Gondoskodik arról, hogy a gyermekek az időjárásnak és nemüknek megfelelően legyenek felöltöztetve. 10. Betartja a higiénés követelményeket. 11. Ha egy gyermek megbetegszik, jelenti a bölcsődevezetőnek, megmutatja a bölcsőde orvosának. Az orvos utasítása szerint ellátja a beteg gyermeket. Segédkezik az orvosi státuszoknál. Egyéni gyógyszerek esetében gondoskodik a megfelelő tárolásról. 12. Részt vesz a munkaértekezleteken, továbbképzéseken. 13. Felelősséggel tartozik a csoportjában elhelyezett leltári tárgyakért. 14. A munkakezdésre (műszak kezdeti időpontja) átöltözve, munkára felkészülten a csoportjában van. A munkaköri leírás visszavonásig érvényes. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. 124

A munkaköri leírás …………..év…………….hó……nap lép életbe. Kelt, …………………., ……….. év ………….hó ………..nap ……………………………………. intézményvezető Kelt, …………………., ……….. év ………….hó ………..nap …………………………………….. munkavállaló FEGYELMI FELELŐSSÉGE A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Egyben kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. A használat közben észlelt meghibásodásokat haladéktalanul jelzem. Ennek elmulasztása fegyelmi felelősségre vonást von maga után. Kelt, …………………., ……….. év ………….hó ………..nap …………………………………….. munkavállaló

125

Munkaköri leírás Munkavállaló neve: Munkaköre: Takarító, konyhalány Közvetlen felettese az intézményvezető. Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, az intézményvezető irányítása és ellenőrzése alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával és beszédmintájával hasson a bölcsődés gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az gondozónőhöz irányítsa. Takarító Általános feladatai a gyermekcsoportban                   

Ellátja a bölcsőde takarítási munkálatait, gondoskodik az udvar, a kert és a terasz tisztántartásáról. Rendben tartja a homokozót. Ha bölcsődében rovart talál, azonnal jelenti a bölcsődevezetőnek. A csoportszobában az ételt beviszi, a szennyes edényeket a konyhába kiviszi. A folyósokat felsöpri, felmossa, szobanövényeket ápolja. Fektetéshez a szivacsokat előkészíti, alvás után a helyére rakja. Akkor hagyja el a csoportszobát, amikor minden készen áll a pihenéshez. Hetente a csempézett falfelületet fertőtlenítő vízzel lemossa. Szükség szerint, de legritkábban havonta ajtó- és ablakkeretek, radiátorok, falak portalanítását elvégzi. Függönymosásról gondoskodik. A takarítás mindig nedves fertőtlenítő ruhával történjen. Elvégzi a játékok fertőtlenítését. A lemosható játékokat szükség szerint naponta folyó meleg vízzel kell lemosni. Hetente egyszer, járvány idején naponta fertőtleníteni kell. A fertőtlenített játékokat szükség szerint naponta folyó vízzel alaposan le kell öblíteni. A takarítást úgy kell végezni, hogy a gyermekeket ne zavarja. Csak azokat a helyiségeket lehet takarítani napközben, ahol gyermekek nem tartózkodnak. A takarítás nyitott ablaknál történjen. A szobákat étkezés után rendbe kell tenni, az ételmaradékot el kell távolítani. A parketta tisztítása nedves, fertőtlenítős ruhával történjen. Külön takarítóeszközt (vödör, felmosó lemosó) kell használni a csoportszobákban, fürdőszobában, WC-ben. A takarítóeszközöket használat után ki kell mosni és a tisztítószerekkel együtt el kell zárni az erre a célra kijelölt helyre. A tisztító és fertőtlenítő szereket a mindenkori közegészségügyi előírások figyelembevételével az utasításoknak megfelelően kell alkalmazni, gyermekek elől elzárni. A játék és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében, elrakodásában közreműködik a gondozónő útmutatásait követve. Bölcsődei gondozás – nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. Bölcsődében olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el a bölcsődét. 126

   

Alkotó módon működjön együtt a gondozónőkkel és munkatársaival. Járuljon hozzá az intézmény jó munkahelyi légkörének kialakításához. A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az intézményvezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.

Egyéb feladatai       

Udvari játékokat kikészíti, majd elrakja! Homokozót felássa, meglocsolja – szükség szerint. Hetente végez fertőtlenítő takarítást, felmosást a csoportszobában, öltözőben, naponta mosdóban. Rendszeresen ellenőrzi a WC-k tisztaságát, naponta fertőtleníti a WC-ket, biliket, mosdókagylókat. A portalanítást rendszeresen elvégzi. Külső szemetesekből rendszeresen üríti a szemetet! Szükség szerint havat takarít, jegesedéseket felsózza.

Egyéb rendelkezések         

A Bölcsőde és Óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkabeosztás alapján – amennyiben utolsónak hagyja el az intézményt – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását, kódol a személyi kódjával. Az intézmény kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik, azokat a Manufaktúrában leadja. Betartja az érvényben lévő belső szabályokat. Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. A gyerekekről pedagógiai információt, a bölcsőde - óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat. A gyermekekkel, szülőkkel szemben udvarias magatartást tanúsít. Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe nem tartozó feladatokat is, amellyel az intézményvezetője időnként megbízza. Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

Konyhalány   

Átveszi a főzőkonyháról hozott készételt, a mennyiségi és minőségi megfelelőségéről meggyőződik. Ételek mennyiségi, minőségi nem megfelelősségéről tájékoztatja az intézményvezetőt + élelmezésvezetőt. Vezeti a műszaknaplót: o o o o o o

 

ellenőrzi az ételek hőmérsékletét, és dokumentálja ételmintát vesz rögzíti a tálalás kezdetét, végét sütőben hevített ételek maghőmérsékletét szükség szerint forralást végez ellenőrzi a hűtők (ételminta és tejes hűtő) hőmérsékletét és dokumentálja

Kóstolással ellenőriz. Napi étrendet figyelembe véve előkészíti: o Tálakat (megfelelő méretben)

127

o o o o o o o

         







Merőkanalakat, szükség szerint csipesz Kancsókat Töréseket időben jelzi, hogy gondoskodni lehessen a pótlásáról. Felszeli, kiadagolja a süteményeket Szükség szerint ledarálja a húsokat. Szükség szerint apróra szeli a húsokat. Kívánságra egészben adagolja a feltétet.

Amíg nem fejeződött be az étel csoportokba való szétosztása, csak az erre kijelölt személyek tartózkodhatnak a konyhán (5-ös, 6-os csoport dajkái) Jelzésként kisasztallal lezárja a konyha bejáratát, figyelmeztetve ezzel a kollégákat, hogy tálalás ideje alatt csak az arra kijelölt személyek tartózkodhatnak a konyhán. Kancsóba az ivóvizet előkészíti a kisasztalon, ahonnan a naposok vagy felnőttek elvihetik. Tálakba kimerített ételt naposok elvihetik a kisasztalról, vagy felnőttek beviszik. Feltétek, desszertek kiadása ugyanígy történik. Ételek adagolásánál ügyel a tálalóedényzet méretére, aszerint, hogy naposok, vagy felnőttek viszik be az ételt a csoportba. A naposoknak asztalonként 1 tálba adagolja az ételt, ha felnőtt viszi a csoportba, akkor a csoportra jutó ételmennyiséget egyszerre adja át a csoport részére azért, hogy ételelosztás folyamatos lehessen a gyermekeknél, lecsökkentve ezzel a várakozási időt. Tálalás befejeződésével kisasztalt elveszi az ajtóból jelezve ezzel a szabad bejárást a konyhára. A feltétet gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben egy nagy tálba teszi, azért, hogy az óvónő lássa a rendelkezésre álló mennyiséget, valamint várakozási idő sem lesz az étkezésnél. Kikészíti azoknak a gyerekeknek az uzsonnáját, akiket ebéd után hazavisznek. o Felügyeli, hogy a dajka néni odaadja a hazamenős gyermek uzsonnáját. o Összeállítja azoknak a gyerekeknek a listáját, akik rendszeres hazamenők ebéd után. o Kifüggeszti látható helyre a listát, hogy helyettesítés esetén a helyettesítő is tudjon róla. o Csoportba dolgozó óvónőktől és dajka nénitől kapott információ alapján az alkalomszerűen ebéd után hazamenő gyermekek uzsonnáját is összekészíti. o Ügyel arra, hogy az összekészített uzsonna bekerüljön a csoportba. Ételallergia miatt a speciálisan főzött és külön edényzetben küldött ételt megfelelő hőmérsékleten juttatja be a csoportba! o Főzőkonyháról beérkezett étel átvételekor ellenőrzi elkülönítve megérkezett-e a speciálisan elkészített étel. o Tálalásig elkülönítve tárolja az ételt, majd megfelelő hőmérsékleten juttatja a csoportba. o Gondoskodik a tálaló edényzet visszajuttatásáról a főzőkonyhára Gondoskodik az ételminta szakszerű el tételéről: o Ételmintás üvegeket kifőzéssel rendszeresen fertőtleníti. o Törés esetén jelzi a hiánypótlás szükségességét. o Kijelölt helyen tárolja az ételmintás üvegeket. o Ételmintát a tálalás vagy az étkeztetés végén kell venni a tárolóedénybe. o Címkézi az üvegeket. Az ételminta jelölése tartalmazza az étel megnevezését, a mintavevő személy nevét és a mintavétel dátumát, óra, perc pontossággal o Beteszi az ételmintás üvegeket az ételmintás hűtőbe. o 72 órán keresztül tárolja az ételmintát. (Pénteki mintát kedden önti ki), majd kiüríti, fertőtleníti az újabb felhasználásra. Felelős a mosogatás meghatározott munkafolyamatának betartásáért. o Csoportból beérkező használt edényeket az erre kijelölt helyen gyűjti, (munkapult). o Háromfázisú mosogatóba vizet enged. 128

1. medencében elvégzi a zsíroldást (40-45 ºC fokos vízben) Ehhez adagol: 10 l vízhez 10 ml PUR  2. medence: fertőtlenít 10 l vízhez: 1 dl Hypo Áztatási idő: 2 perc  3. medence: öblítés Folyó vízzel, habzás megszűnéséig. o Törölgetni tilos. o Csöpögtető tálcára rakja az edényeket. o Száraz edényeket csoportonként szétválogatva rakja a csoporttálcára  Elvégzi a konyhában munka közben folyamatosan és az egyes munkafolyamatok befejeztével szükségessé vált tisztogatást, ügyelve hogy közben az ételek szennyeződéstől védve legyenek.  A napi munka befejezése után a konyha minden helységében takarítást kell végezni: o Munka közben használt eszközöket, berendezési, tárgyakat felszereléseket, gépeket zsíroldószeres vízzel, majd fertőtlenítőszerrel kell lemosni és öblíteni. o A padozat zsíroldószeres majd fertőtlenítőszeres mosását a szennyeződések függvényében, de legalább naponta egyszer a munka befejeztével kell elvégezni. o A raktárhelységek takarítása naponta felmosással történik. o A takarítási munkák elvégzését naponta a műszaknaplóban kell rögzíteni, és aláírásával igazolni, annak, aki a takarítási feladatokat ténylegesen elvégezte.  Hetente egyszer a konyha és az átvevő helyiségeiben nagytakarítást kell végezni, melynek megtörténtét szintén a műszaknaplóban kell dokumentálni. Ennek során el kell végezni:  A mennyezet por és pókhálótlanítását. o A mosható oldalfalak zsíroldószeres majd fertőtlenítőszeres mosását o Az ablakpárkányok, ajtók tisztítását és fertőtlenítését o A berendezési tárgyak tisztítását és fertőtlenítését o Az élelmiszer raktár nagytakarítása havonta szükséges. A havi nagytakarítás alkalmával végzendő el a polcok és a hűtők tisztítása. Szükség szerint, de legalább havonta egyszer el kell végezni a hűtők zsíroldószeres és fertőtlenítő kimosását. o Takarításhoz az élelmiszerkezeléshez használatostól eltérő színű vagy jelöléssel megkülönböztetett védőruhát kell használni. o Takarítás után csak ruhaváltást, fertőtlenítő kézmosást követően szabad ismételten élelmiszerrel foglalkozni.  Betartja és betartatja a HACCP rendszeréhez kapcsolódó utasításokat.  Az ebédszállító autó érkezésekor nyitja, távozásakor zárja a nagykaput. 

Egyéb rendelkezések       

Eleget tesz a személyi higiénés előírásoknak, amely magában foglalja a test, a kéz tisztaságát, a munka, ill. védőruha meglétét és tisztán tartását, valamint a dolgozó helyes magatartását. Eleget tesz a munkabiztonsági, tűzvédelmi előírásoknak. A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azt azonnal jelzi az óvodavezetőnek. A konyhai eszközöket és tárgyakat felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai előírásokat mindenkor betartja. A meghibásodást jelzi az intézményvezetőnek. A bölcsődei nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. A bölcsődében olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. Felügyeli az intézményi telefonokat. Felügyeli az intézményi bejárati kulcsokat.

129

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Herend, …….év…………hó………..nap.

……………………………..

…………………………………..

munkáltató

munkavállaló

130

Munkaköri leírás Munkavállaló neve: Munkaköre: Konyhalány Közvetlen felettese az intézményvezető. Munkáját az intézményvezető irányítása és ellenőrzése alapján végzi. Étkeztetéssel kapcsolatban ellenőrzési jogkörrel bír az élelmezésvezető. Főbb tevékenysége:  Intézmény napirendjéhez igazodva készíti el a tízórait, uzsonnát, tálalja, adagolja az ebédet. o Módosítást jelzi az intézményvezetőnek. o Gyermeklétszámnak megfelelően zárható ételtartóba teszi az ételt. o Italt elkészíti. o Csoportnak kiadagolja az ebédet. o Ügyel a beadott ételek, italok hőmérsékletére.  Átveszi a főzőkonyháról hozott készételt, a mennyiségi és minőségi megfelelőségéről meggyőződik.  Ételek mennyiségi, minőségi nem megfelelősségéről tájékoztatja az intézményvezetőt + élelmezésvezetőt.  Vezeti a műszaknaplót: o ellenőrzi az ételek hőmérsékletét, és dokumentálja o ételmintát vesz o rögzíti a tálalás kezdetét, végét o sütőben hevített ételek maghőmérsékletét o szükség szerint forralást végez o ellenőrzi a hütők (ételminta és tejes hütő) hőmérsékletét és dokumentálja  Kóstolással ellenőriz.  Napi étrendet figyelembe véve előkészíti: o Tálakat (megfelelő méretben) o Merőkanalakat, szükség szerint csipesz o Kancsókat o Töréseket időben jelzi, hogy gondoskodni lehessen a pótlásáról. o Felszeli, kiadagolja a süteményeket o Szükség szerint ledarálja a húsokat. o Szükség szerint apróra szeli a húsokat. o Kívánságra egészben adagolja a feltétet.  Amíg nem fejeződött be az étel csoportokba való szétosztása, nem enged be senkit a konyhára:  Jelzésként kisasztallal lezárja a konyha bejáratát, figyelmeztetve ezzel a kollégákat, hogy tálalás ideje alatt csak az arra kijelölt 1 fő személy tartózkodhat a konyhán.  Kancsóba az ivóvizet előkészíti a kisasztalon, ahonnan a naposok vagy felnőttek elvihetik.  Tálakba kimerített ételt naposok elvihetik a kisasztalról, vagy felnőttek beviszik.  Feltétek, desszertek kiadása ugyanígy történik.  Ételek adagolásánál ügyel a tálalóedényzet méretére, aszerint, hogy naposok, vagy felnőttek viszik be az ételt a csoportba.  A naposoknak asztalonként 1 tálba adagolja az ételt, ha felnőtt viszi a csoportba, akkor a csoportra jutó ételmennyiséget egyszerre adja át a csoport részére azért, hogy ételelosztás folyamatos lehessen a gyermekeknél, lecsökkentve ezzel a várakozási időt.  Tálalás befejeződésével kisasztalt elveszi az ajtóból jelezve ezzel a szabad bejárást a konyhára.  A feltétet gyermeklétszámnak megfelelő mennyiségben egy nagy tálba teszi, azért, hogy az óvónő lássa a rendelkezésre álló mennyiséget, valamint várakozási idő sem lesz az étkezésnél. 131







Kikészíti azoknak a gyerekeknek az uzsonnáját, akiket ebéd után hazavisznek. o Felügyeli, hogy a dajka néni odaadja a hazamenős gyermek uzsonnáját. o Összeállítja azoknak a gyerekeknek a listáját, akik rendszeres hazamenők ebéd után. o Kifüggeszti látható helyre a listát, hogy helyettesítés esetén a helyettesítő is tudjon róla. o Csoportba dolgozó óvónőktől és dajka nénitől kapott információ alapján az alkalomszerűen ebéd után hazamenő gyermekek uzsonnáját is összekészíti. o Ügyel arra, hogy az összekészített uzsonna bekerüljön a csoportba. Ételallergia miatt a speciálisan főzött és külön edényzetben küldött ételt megfelelő hőmérsékleten juttatja be a csoportba! o Főzőkonyháról beérkezett étel átvételekor ellenőrzi elkülönítve megérkezett-e a speciálisan elkészített étel. o Tálalásig elkülönítve tárolja az ételt, majd megfelelő hőmérsékleten juttatja a csoportba. o Gondoskodik a tálaló edényzet visszajuttatásáról a főzőkonyhára Gondoskodik az ételminta szakszerű el tételéről: o Ételmintás üvegeket kifőzéssel rendszeresen fertőtleníti. o Törés esetén jelzi a hiánypótlás szükségességét. o Kijelölt helyen tárolja az ételmintás üvegeket. o Ételmintát a tálalás vagy az étkeztetés végén kell venni a tárolóedénybe. o Címkézi az üvegeket. Az ételminta jelölése tartalmazza az étel megnevezését, a mintavevő személy nevét és a mintavétel dátumát, óra, perc pontossággal o Beteszi az ételmintás üvegeket az ételmintás hűtőbe. o 72 órán keresztül tárolja az ételmintát. (Pénteki mintát kedden önti ki), majd kiüríti, fertőtleníti az újabb felhasználásra.

Felelős a mosogatás meghatározott munkafolyamatának betartásáért. o Csoportból beérkező használt edényeket az erre kijelölt helyen gyűjti, (munkapult). o Háromfázisú mosogatóba vizet enged.  1. medencében elvégzi a zsíroldást (40-45 ºC fokos vízben) Ehhez adagol: 10 l vízhez 10 ml PUR  2. medence: fertőtlenít 10 l vízhez: 1 dl Hypo Áztatási idő: 2 perc  3. medence: öblítés Folyó vízzel, habzás megszűnéséig. o Törölgetni tilos. o Csöpögtető tálcára rakja az edényeket. o Száraz edényeket csoportonként szétválogatva rakja a csoporttálcára  Elvégzi a konyhában munka közben folyamatosan és az egyes munkafolyamatok befejeztével szükségessé vált tisztogatást, ügyelve hogy közben az ételek szennyeződéstől védve legyenek.  A napi munka befejezése után a konyha minden helységében takarítást kell végezni: o Munka közben használt eszközöket, berendezési, tárgyakat felszereléseket, gépeket zsíroldószeres vízzel, majd fertőtlenítőszerrel kell lemosni és öblíteni. o A padozat zsíroldószeres majd fertőtlenítőszeres mosását a szennyeződések függvényében, de legalább naponta egyszer a munka befejeztével kell elvégezni. o A raktárhelységek takarítása naponta felmosással történik. o A takarítási munkák elvégzését naponta a műszaknaplóban kell rögzíteni, és aláírásával igazolni, annak, aki a takarítási feladatokat ténylegesen elvégezte.  Hetente egyszer a konyha és az átvevő helyiségeiben nagytakarítást kell végezni, melynek megtörténtét szintén a műszaknaplóban kell dokumentálni. Ennek során el kell végezni:  A mennyezet por és pókhálótlanítását. o A mosható oldalfalak zsíroldószeres majd fertőtlenítőszeres mosását 

132

Az ablakpárkányok, ajtók tisztítását és fertőtlenítését A berendezési tárgyak tisztítását és fertőtlenítését Az élelmiszer raktár nagytakarítása havonta szükséges. A havi nagytakarítás alkalmával végzendő el a polcok és a hűtők tisztítása. Szükség szerint, de legalább havonta egyszer el kell végezni a hűtők zsíroldószeres és fertőtlenítő kimosását. o Takarításhoz az élelmiszerkezeléshez használatostól eltérő színű vagy jelöléssel megkülönböztetett védőruhát kell használni. o Takarítás után csak ruhaváltást, fertőtlenítő kézmosást követően szabad ismételten élelmiszerrel foglalkozni.  Betartja és betartatja a HACCP rendszeréhez kapcsolódó utasításokat.  A gyerekek étkezési létszámának figyelembe vételével megrendeli az aktuális étrendnek megfelelően a kenyér és pékárut  Naponta a létszámnak megfelelően megrendeli az ebédet  Gondoskodik az intézmény takarításához, illetve a higiéniai feltételek biztosításához szükséges tisztítószerek és eszközök megrendeléséről  Az ebédszállító autó érkezésekor nyitja, távozásakor zárja a nagykaput  Havazáskor az intézményen belül és a bejárati kapuk előtt járdát a hótól megtisztítja, szükség esetén sóval felszórja.  Reggel nyitja az intézményt, a kollégák érkezéséig ügyel annak biztonságáról  5.45 órakor az intézmény nyitásakor nyitja az intézményt.  Kijelölt helyre teszi a kulcsos ládikát.  Kollégák érkezéséig ügyel az épület biztonságára.  Fogadja a telefonos be és kijelentkezéseket a szülőktől.  Óvónők érkezéséig jelöli a változásokat az „étkezők nyilvántartása” papíron, szülőktől kapott információkat továbbítja az óvónőknek.  7.00 órakor leadja a gyermek és felnőtt létszámot.  Gondoskodik az intézményi közös használatú mobiltelefon feltöltéséről, elérhetőségéről. Egyéb rendelkezések  Eleget tesz a személyi higiénés előírásoknak, amely magában foglalja a test, a kéz tisztaságát, a munka, ill. védőruha meglétét és tisztán tartását, valamint a dolgozó helyes magatartását.  Eleget tesz a munkabiztonsági, tűzvédelmi előírásoknak. A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azt azonnal jelzi az óvodavezetőnek.  A konyhai eszközöket és tárgyakat felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai előírásokat mindenkor betartja. A meghibásodást jelzi az intézményvezetőnek.  Betartja az érvényben lévő belső szabályozókat.  Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.  Az óvodában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.  Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  Alkotó módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival.  Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.  Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.  A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.  A gyermekekkel, szülőkkel szemben udvarias magatartást tanúsít.  Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe nem tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza.  Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el. o o o

133

Felügyeli az intézményi telefonokat. Felügyeli az intézményi bejárati kulcsokat. A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.  

Herend, ……….év…….hó……..nap.

……………………………………

……………………………………

Munkáltató

Munkavállaló

134

MUNKAKÖRI LEÍRÁS Munkavállaló neve: Munkaköre: óvodatitkár Közvetlen felettese az intézményvezető. Munkáját az intézményvezető által meghatározott munkarendben, az intézményvezető irányítása és ellenőrzése alapján végzi. Gazdasági és adminisztratív feladatok:                    

Szükség szerint az Önkormányzat pénztárában ellátmányt vesz fel, melyből teljesíti az intézmény készpénzfizetési kötelezettségeit, segíti az intézmény napi zavartalan működését. Gondoskodik a bérlettérítések kifizetéséről és a kifizetések szabályszerű nyilvántartásáról. A pénzügyi, számviteli szabályok megtartásával az ellátmányként felvett készpénzzel elszámol. Nyilvántartja és a szabályoknak megfelelően kiosztja a munkaadó által az alkalmazottaknak juttatásként adott étkezési utalványokat. Gondoskodik a beérkező átutalásos, számlák nyilvántartásba vételéről és a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályára való eljuttatásáról Évközben folyamatosan a törvényi előírásoknak megfelelően vezeti az étkezési normatíva elszámolásához szükséges nyilvántartásokat. Iktatókönyvet vezet és iktatja az intézményből kimenő és bejövő iratokat, leveleket. Nyilvántartást vezet az intézmény által az alkalmazottak részére juttatott munkaruhákról. Az intézményvezető útmutatásai alapján tevékenyen részt vesz az intézmény költségvetés tervezetének elkészítésében. Folyamatosan vezeti az étkezési nyilvántartással kapcsolatos dokumentációt, havonta kiszámlázza és beszedi az étkezési térítési díjakat, és rendeltetésszerűen elszámol róla. A térítési díjak kiszámlázásához szükséges adatokat, dokumentumokat - több gyermekes nyilatkozat, szociális alapon hátrányos helyzetű gyermekek részére nyújtott támogatásokat, térítési díjkedvezményeket stb. nyilvántartja - irattárazza. Elvégzi az intézmény működésével, a fenntartóval és a külső partnerekkel való kapcsolattartásból adódó adminisztrációs feladatokat. Leltározza és nyilvántartja az intézmény tárgyait és eszközeit. Az intézményre, dolgozókra, gyermekekre vonatkozó információt nem adhat ki. Határidőre elvégzi azokat a feladatokat, amivel a vezető megbízza. Saját hatáskörében nem intézkedhet, csak ha erre megbízást kap a vezetőtől. Naponta létszámjelentést ad az elektronikus rendszeren keresztül a bölcsődések napi létszámáról, havonta összesíti a jelentett létszámot Törvényi előírásoknak megfelelően elvégzi a bölcsődei térítési díjfizetés dokumentálását Az óvodai elektronikus rendszerbe – az intézményvezető megbízása esetén – elvégzi a gyermekek óvodai jogviszonyával, illetve alkalmazottak alkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos jelentési feladatokat. Az intézményvezető által meghatározott szempontok szerint, és az intézmény aktuális igényeinek megfelelően havonta elkészíti a munkaidő tervezetet.

135

Egyéb rendelkezések  

    

Nyilvántartja, és havonta egyezteti a gyermek és felnőtt ételadagok mennyiségét a konyha vezetőjével. Havonta nyilvántartást vezet, amely alapján jelentést készít az étkezési létszámról és annak összetételéről az alábbi szempontok szerint:  Óvoda gyermek, Óvoda felnőtt  Bölcsőde gyermek, Bölcsőde felnőtt.

Gondoskodik az intézmény takarításához, illetve a higiéniai feltételek biztosításához szükséges tisztítószerek és eszközök megrendeléséről. Mindkettő konyhában jól látható módon kifüggeszti az étkezési allergiában szenvedő gyermekek nevét, az étel allergia megnevezését. Óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel óvja és használja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. Betartja az érvényben lévő belső szabályozókat. Házirend szerint nyitja és zárja a főbejáratot.

Saját hatáskörében nem intézkedhet, csak ha erre megbízást kap a vezetőtől. A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Herend, …………év…………..hó…………nap.

………………………………….

……………………………………

munkavállaló

intézményvezető

136

Munkaköri leírás Munkavállaló neve: Munkaköre: Gondozónő és takarító Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az intézményvezető által meghatározott

munkarendben, az intézményvezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi

gondozottságával és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a

gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje.

Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. Általános feladatai a gyermekcsoportban 

        



A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek

gondozásában, öltöztetésében a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.

Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében. Kihordja az edényeket.

A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.

Akkor hagyja el a csoportszobát, amikor minden készen áll a pihenéshez.

A játék és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében, elrakodásában közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.

Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.

Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást. Az óvodában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.

Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze

vezetőjének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.

Alkotó módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival. 137

      

Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.

Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.

Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.

A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az intézményvezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. A rábízott növények napi gondozásában részt vesz.

A napközben megbetegedett gyermeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

Egyéb feladatai 

Az óvoda helyiségeit, teraszát, aszfaltos részeket (söprés, porszívózás, felmosás) tisztán



Homokozót felássa, meglocsolja – szükség szerint.

        

tartja – a takarítási munkálatok a gyermekek tevékenységét, játékát nem zavarhatják.

Hetente végez fertőtlenítő takarítást, felmosást a csoportszobában, öltözőben, naponta a mosdóban.

Rendszeresen ellenőrzi a WC-k tisztaságát. A portalanítást rendszeresen elvégzi.

A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítést igény szerint elvégzi. A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja. Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja. Ápolja a kertet, virágokat.

Külső szemetesekből rendszeresen üríti a szemetet!

Szükség szerint havat takarít, jegesedéseket felsózza.

Egyéb rendelkezések 

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és



Munkaidejének kezdete előtt legalább öt perccel érkezzen munkahelyére, hogy a

  

tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja.

meghatározott időben munkavégzésre készen álljon.

A munkabeosztás alapján – amennyiben utolsónak hagyja el az óvodát – ellenőrzi az ajtók ablakok bezárását, kódol a személyi kódjával.

Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik, azokat a Manufaktúrában leadja. Betartja az érvényben lévő belső szabályokat. 138



Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés



A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről

  

tervezésénél javaslatot tehet. felvilágosítást nem adhat.

A gyermekekkel, szülőkkel szemben udvarias magatartást tanúsít.

Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe nem tartozó feladatokat is, amellyel az intézményvezetője időnként megbízza.

Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom.

A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Herend, ………év……hó……….nap. …………………………………..

…………………………………..

munkáltató

munkavállaló

139

Munkaköri leírás Munkavállaló neve: Munkaköre: Pedagógiai asszisztens Jogállása:   

Általános munkáltatói jogokat az intézményvezető gyakorolja. Munkáját a vezető által meghatározott munkabeosztás és szabályok betartásával, a mindenkor hatályos jogszabályok szellemében, az SZMSZ és munkaköri leírása alapján végzi. A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat jogállástól függően az óvodapedagógus iránymutatása alapján végzi. Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott.

A pedagógiai asszisztens feladatai:   

           

Az intézményben folyó pedagógiai munka segítése. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint. A foglalkozásokon az óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy megfelelően tudjanak dolgozni. Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére. Részt vesz a reggeli, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában. Játék foglalkozásokat önállóan tart. Az udvaron a levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. A délutáni pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra. Segít a gyermekek hazabocsátásánál. Óvónői útmutatás alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez. A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja. Differenciált fejlesztésnél, kiscsoportos foglalkoztatásnál felügyeli a másik csoportot. Részt vesz az óvoda helyiségeinek dekorálásában. Óvodai rendezvények alkalmával előkészíti és elrakja az eszközöket. Óvónői megbízásra adminisztrációs feladatokat végez.

Felelőssége: 

Kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre, a gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.

Beosztása, munkaideje: napi 8 óra, az intézmény aktuális igénye szerint. 140

Beszámolási kötelezettsége:  Évente egyszer szóban az óvodavezető felé.  Évente egyszer írásban önértékelést végez. Egyéb rendelkezések:  Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.  Munkaidejének kezdete előtt legalább öt perccel érkezzen munkahelyére, hogy a meghatározott időben munkavégzésre készen álljon.  Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportban elhelyezett leltári tárgyakért, az általa használt eszközökért felelősséggel tartozik.  Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.  Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.  Betartja az érvényben lévő belső szabályzatokat.  Gyermekekről szülőnek, vagy más személynek információt nem adhat ki! A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom. Herend, …………év…………hó……….nap. …………………………………… munkavállaló

………………………… munkáltató

141

Munkaköri leírás Munkavállaló neve: Munkaköre: Óvodai dajka Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az intézményvezető által meghatározott

munkarendben, az intézményvezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi.

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére. Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje.

Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa. Általános feladatai a gyermekcsoportban 

        

  

A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében.

Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében. Kihordja az edényeket.

A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket. A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.

Akkor hagyja el a csoportszobát, amikor minden készen áll a pihenéshez.

A játék és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében, elrakodásában közreműködik, az óvónő útmutatásait követve.

Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.

Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.

Az óvodában olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.

Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze

vezetőjének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.

Alkotó módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival.

Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.

Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési 142

    

feladatokban az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.

Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre.

A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az intézményvezetőnek. A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. A rábízott növények napi gondozásában részt vesz.

A napközben megbetegedett gyermeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

Egyéb feladatai 

Az óvoda helyiségeit, teraszát, aszfaltos részeket (söprés, porszívózás, felmosás) tisztán



Homokozót felássa, meglocsolja – szükség szerint.

        

tartja – a takarítási munkálatok a gyermekek tevékenységét, játékát nem zavarhatják.

Hetente végez fertőtlenítő takarítást, felmosást a csoportszobában, öltözőben, naponta a mosdóban.

Rendszeresen ellenőrzi a WC-k tisztaságát. A portalanítást rendszeresen elvégzi.

A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítést igény szerint elvégzi. A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja. Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja. Ápolja a kertet, virágokat.

Külső szemetesekből rendszeresen üríti a szemetet!

Szükség szerint havat takarít, jegesedéseket felsózza.

Egyéb rendelkezések 

Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és



Munkaidejének kezdete előtt legalább öt perccel érkezzen munkahelyére, hogy a

    

tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja.

meghatározott időben munkavégzésre készen álljon.

A munkabeosztás alapján – amennyiben utolsónak hagyja el az óvodát – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását, kódol a személyi kódjával.

Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik, azokat a Manufaktúrában leadja. Betartja az érvényben lévő belső szabályokat.

Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.

A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről 143

  

felvilágosítást nem adhat.

A gyermekekkel, szülőkkel szemben udvarias magatartást tanúsít.

Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe nem tartozó feladatokat is, amellyel az intézményvezetője időnként megbízza.

Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el.

A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom.

A munkám során használt tárgyakat, eszközöket, gépeket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Herend, ………..év………….hó…………nap. …………………………………..

…………………………………..

munkáltató

munkavállaló

144

2. számú melléklet:

Közérdekű adatok megismerésének eljárásrendje

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény (továbbiakban: Info tv.) érelmében Info tv. 28. § (1) A közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A közérdekből nyilvános adatok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 29. § (1) A közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az igény tudomására jutását követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül tesz eleget. (2) Ha az adatigénylés jelentős terjedelmű, illetve nagyszámú adatra vonatkozik, az (1) bekezdésben meghatározott határidő egy alkalommal 15 nappal meghosszabbítható. Erről az igényről az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell. 30. § (1) Ha a közérdekű adato9t tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni. (3) Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy – ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte – elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. Az elutasított kérelemről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Hatóságot. (6) A közfeladatot ellátó szervek a közérdekű adatok megismerésére irányuló igények, teljesítésének rendjét rögzítő szabályzatot kell készítenie. 31. § (1) Az igénylő a közérdekű adat megismerésére vonatkozó igény elutasítása vagy a teljesítésre nyitva álló, vagy az adatkezelő által a 29. § (2) bekezdése szerint meghosszabbított határidő eredménytelen eltelte esetén, valamint ha – a költségtérítést nem fizette meg – a másolat készítéséért megállapított költségtérítés összegének felülvizsgálata érdekében bírósághoz fordulhat.

145