TÁNC-JÁTÉK ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
ZALASZENTGRÓT 2013.
TARTALOMJEGYZÉK
1. Bevezető rész
4. o.
1. 1. Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése
4. o.
1.2. Az ellátandó alaptevékenység megnevezése
4. o.
1.3. Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölése
4. o.
1.4. Az intézmény szervezeti felépítése
4. o.
1.5. Az intézmény szervezeti ábrája
5.o.
2. A működés rendje
5.o.
2. 1. A gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelési-oktatási
5.o.
intézményben való benntartózkodásának rendje.
6.o.
2.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel
6.o.
2. 3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok 2. 4. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei
7.o.
2.5. A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközei és felszerelése
8.o.
2.6.A kötelezően használt nyomtatványok
8.o.
2.7. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága
8.o.
2.8. Tájékoztatás kérése a Pedagógiai Programról
8.o.
2.9. Térítési –és tandíjak
8.o.
2.10. A felnőttoktatás formái
9.o.
2.11. Telefonhasználat
9.o.
2.12. Fénymásolás
9.o.
2.13. Szabadság
9.o.
3. Az intézmény vezetése és a nevelőtestület. A vezetői munka rendje.
9.o.
3.1.Az intézmény vezetése
9.o.
3.2.A nevelőtestület
9.o.
4. A kapcsolattartás rendje
11.o.
5. A belső kapcsolattartás rendje
11.o.
5.1. A vezető és a nevelőtestület kapcsolattartási rendje, formája
11.o.
5.2. A vezető és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje
11.o.
5.3. A Diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezető közötti kapcsolattartás formája és rendje
11.o.
5.4. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)
12.o.
5.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje
12.o.
1
5.6. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében
12.o.
6. A külső kapcsolattartás rendje
12.o.
6.1. A nevelési-oktatási intézmény telephely(ei)vel való kapcsolattartás rendje
12.o.
6.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást
13.o.
6.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
13.o.
7. Eljárásrendek
13.o.
7.1. A Diákönkormányzat véleményezési, egyetértési joga
13.o.
7.2. A Szülői Szervezet véleményezési joga
14.o.
7.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
14.o.
7.4. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
15.o.
7.5. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend
16.o.
7.6. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők
16.o.
7.7. A tanuló díjazása az általa készített dolgok esetében
16.o.
7.8. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai - a fegyelmi és kártérítési felelősség
16.o.
7.9. Az egyeztető eljárás részletes szabályai
16.o.
7.10. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje
17.o.
7.11. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
17.o.
7.12. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése
17.o.
7.13. Dokumentum kiadásának szabályai
17.o.
7.14. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók továbbképzése
17.o.
7.15. Anyagi felelősség
18.o.
7.16. Közalkalmazottak kártérítési kötelezettsége
18.o.
7.17. A közalkalmazotti
jogviszony, munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony létrejötte
19.o.
7.18. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése
19.o.
7.19. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés
19.o.
7.20. A teljesítménypótlék alkalmazása
20.o.
7.21. Bélyegzők használata, kezelése
20.o.
8. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések
21.o.
8.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések
21.o.
8.2. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták 21.o. 8.2.1. A színjáték tanszak főállású vagy legmagasabb óraszámú óraadó pedagógus feladatai 2
21.o.
8.2.2. A néptánc tanszak főállású vagy legmagasabb óraszámú óraadó pedagógus feladatai
21.o.
8.2.3. Az iskolatitkár feladatai
22.o.
9. Hatálybalépés
22.o.
10. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT
23.o.
10.1. Az adatkezelés elvei
23.o.
10.2. Az adatbiztonság követelménye
24.o.
10.3. Adattovábbítás külföldre
24.o.
10.4. Adatfeldolgozás
25.o.
10.5. Személyes adatok felhasználása statisztikai célra
25.o.
10.6. Az érintettek jogai és érvényesítésük
25.o.
3
A TÁNC-JÁTÉK ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 25.§ (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestülete a következő új szervezeti és működési szabályzatot fogadja el:
1. Bevezető rész 1. 1. Az intézmény neve, címe, fenntartójának és működtetőjének megnevezése •
Az intézmény neve: Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskola
•
Az intézmény címe: 8790 Zalaszentgrót, Batthyány L. u. 9.
•
Az intézmény fenntartójának megnevezése: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
•
Az intézmény működtetőjének megnevezése: Zalaszentgrót Város Önkormányzata
1.2. Az ellátandó alaptevékenység megnevezése Alapfokú művészetoktatás 1.3. Az ellátandó alaptevékenységeket meghatározó jogszabályok megjelölése A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza a) mindazokat a kérdéseket, amelyeket a 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről (a továbbiakban: köznevelési törvény), a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R), az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról ( a továbbiakban: KT), az államháztartás működési rendjéről szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.), a 2011. évi CXII törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról ( a továbbiakban: Inföjsz )
és egyéb jogszabályok – az
intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá b) a nevelési-oktatási intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni. E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az iskola dolgozóira, tanulóira és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézménybe. 1.4. Az intézmény szervezeti felépítése Az
intézmény
a
Klebelsberg
Intézményfenntartó
Központhoz
tartozik,
közvetlenül
a
Klebelsberg
Intézményfenntartó Központ Zalaszentgróti Tankerületéhez. Az intézmény megbízott igazgatója a tankerületi igazgató útmutatásai alapján vezeti az intézményt. A megbízott igazgató irányítja az iskolatitkár illetve az intézmény pedagógusainak munkáját. 4
1.5. Az intézmény szervezeti ábrája Klebelsberg Intézményfenntartó Központ
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Zalaszentgróti Tankerülete Tankerületi igazgató
Tánc-Játék Alapfokú Művészeti Iskola megbízott igazgató
iskolatitkár
pedagógusok
2. A működés rendje 2. 1. A gyermekeknek, a tanulóknak, az alkalmazottaknak és a vezetőnek a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje. Az iskola épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig 10-20 óráig, szombaton 8-16 óráig tart nyitva. Indokolt esetben az intézményvezető ettől eltérő nyitva tartást is megállapíthat. Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a vezető 10-18 óráig tartózkodik az intézményben. A távozó vezető után az iskolatitkár felelős az iskola működési rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Az iskolatitkár 40 órás munkaideje a mindenkori órarendhez igazodik.
5
Amennyiben az igazgató és az iskolatitkár halaszthatatlan ok miatt nem tud az iskolában tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedések megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A megbízást a dolgozók tudomására kell hozni.
Az intézmény óraadó pedagógusainak intézményben tartózkodását az aktuális tanév rendje, tantárgyfelosztása és órarendje határozza meg.
A gyerekek intézményben tartózkodását szintén az aktuális tanév rendje, a tantárgyfelosztás és az órarend határozza meg.
Szorgalmi időben a tanulói hivatalos ügyek intézése a tanári szobában történik az iskolatitkár intézményben tartózkodásához igazodva, különleges esetekben az igazgató által meghatározott rendben és időpontban.
Az iskola épületét, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.
Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet.
Az iskola tanulóinak, dolgozóinak és mindazoknak, akik belépnek az intézmény területére, kötelessége a) az intézmény épületének, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, b) az iskola rendjének és tisztaságának megőrzése, c) a tűz- és balesetvédelmi előírások betartása, d) a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és más belső szabályzatok rájuk vonatkozó előírásainak betartása. 2.2. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel A művészeti iskolai foglalkozások ideje alatt külső személyek nem tartózkodhatnak a tantermi folyosókon. Kivételt képez ez alól a gyermekükért érkező szülő vagy hozzátartozó. Ennek betartásáért az iskolatitkár a felelős. 2. 3. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Iskolai ünnepségek: a) tanévnyitó ünnepség b) tanévzáró ünnepség 6
Városi ünnepségek: a) Szüreti Fesztivál b) Október 23. - nemzeti ünnep c) Magyar Kultúra Napja d) Adventi vasárnapok e) Mindenki karácsonya f) Március 15. - nemzeti ünnep
Hagyományos rendezvények: a) Hagyományőrző néptáncos alapítványi bál b) Hol tartunk most? – művészeti csoportok bemutatói c) Színházi világnap d) Költészet napja e)Táncművészetek világnapja f) Szín-Kör Fesztivál Iskolánkban nagyon fontos szerepet játszik a hagyományőrzés, a magyar népi kultúra ápolása. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink megismerkedjenek a magyar népi hagyományokkal, át tudják majd örökíteni azokat a következő nemzedék számára is. Ennek érdekében a legtöbb rendezvényünk esetében a hagyományőrzéssel kapcsolatos programokat is tartunk. ( pl. táncházak, népi kézműves foglalkozások ) Ezeknek a programoknak a szervezése, lebonyolítása és felügyelete az igazgató, a táncpedagógus valamint az iskolatitkár feladata.
2. 4. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei Művészeti Iskolánkban az egyéb foglalkozások közé a különböző versenyeken, fesztiválokon való részvétel, a művészeti táborok, külföldi utak, illetve az egyéb, rendezvényeken való fellépések sorolhatók. Ezeken a foglalkozásokon biztosítani kell a tanulók felügyeletét, melyet tanáraik illetve az erre vállalkozó szülők láthatnak el. Azoknak a foglalkozásoknak, amelyeknek anyagi vonzata is van, ( pl. külföldi út, művészeti tábor ) előzetesen
7
egyeztetni kell a szülőkkel, törekedve arra, hogy az anyagilag mindenki számára a legkedvezőbb feltételekkel jöhessen létre.
2.5. A nevelési-oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközei és felszerelése A 20/2012-es EMMI rendelet 2. mellékletének 4. pontja alapján, változás esetén a mindenkor hatályos jogszabályok és rendeletek az irányadók. 2.6.A kötelezően használt nyomtatványok A nevelési-oktatási intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. 2.7. A nevelési-oktatási intézmények dokumentumainak nyilvánossága Az iskola a pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők és a tanulók szabadon megtekinthessék. Az iskola vezetője vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők, tanulók részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a Házirendet és a Pedagógiai Programot a nevelési-oktatási intézmény honlapján, annak hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni. A Házirend egy példányát iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. 2.8. Tájékoztatás kérése a Pedagógiai Programról Az intézmény Pedagógiai Programjáról az igazgatóval előre egyeztetett időpontban lehet tájékoztatást kérni. Az időpont egyeztetés történhet levélben, e-mailben, illetve telefonon. 8
2.9. Térítési –és tandíjak E tekintetben a mindenkor aktuális törvényi és jogszabályi előírások az irányadók. 2.10. A felnőttoktatás formái Intézményünkben felnőttoktatás nem folyik. 2.11. Telefonhasználat Az intézményben lévő telefonokat csak hivatalos ügyekben lehet haszálni, minden egyéb esetben térítés ellenében használhatók . Ennek ellenőrzése szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. Az ellenőrzésért az iskolatitkár a felelős. 2.12. Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Minden egyéb estben a fénymásolásért díjat kell fizetni. 2.13. Szabadság A dolgozók éves szabadságának mértékét és annak kiadásának szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglalt előírások szerint kell megállapítani. Az éves szabadság kivételéről előzetesen a dolgozókkal egyeztetni kell. A szabadság kiadásáról tervet kell készíteni. A dolgozónak a szabadság kivételi szándékát írásban kell megtennie két héttel előtte, szabadságkérő nyomtatványon. 3. Az intézmény vezetése és a nevelőtestület. A vezetői munka rendje. 3.1.Az intézmény vezetése Az intézmény igazgatóját a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke javaslatára a Humán Erőforrás Miniszter nevezi ki. A munkáltatói jogokat a pedagógusok esetében a tankerületi igazgató gyakorolja . A határozott idejű megbízási szerződések megkötése az igazgató jogköre a tankerületi igazgató ellenjegyzésével. A pályázatok esetében az öt millió forint alatti, önrész nélküli pályázatokat az igazgató önállóan kezdeményezheti, de bejelentési kötelezettsége van a tankerületi igazgató felé. A gazdálkodási feladatokkal kapcsolatos kérdésekben a működtető, jelen esetben Zalaszentgrót Város Önkormányzata dönt.
3.2.A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelésioktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 9
A nevelőtestület a) a Pedagógiai Program elfogadásáról, b) az SZMSZ elfogadásáról, c) a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, d) a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadásáról, e) a továbbképzési program elfogadásáról, f) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, g) a Házirend elfogadásáról, h) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátásáról, i) a tanulók fegyelmi ügyeiben, j) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalmáról, k) jogszabályban meghatározott más ügyekben dönt.
Az óraadó a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyekben - az h)-i) pontjába tartozó ügyek kivételével nem rendelkezik szavazati joggal.
A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét a külön jogszabályban meghatározott ügyekben.
Az intézmény nevelőtestületének tagjai: a) főállású pedagógusok; b) óraadó pedagógusok A nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott időpontokban, ezen felül szükség szerint ülésezik az alábbiak szerint: a) rendszeres értekezletek - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - nevelési értekezlet (aktualitástól és igénytől függően) rendkívüli értekezletek: rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjai, illetve ha az iskola igazgatója vagy ezt indokoltnak tartja. A nevelőtestület értekezletein a részvétel a nevelőtestület minden tagja számára kötelező. A nevelőtestület – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább ötven százaléka részt vesz a határozathozatalban.
10
A nevelőtestület döntéseit nevelőtestületi értekezleten - ha jogszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza. Titkos szavazást akkor lehet elrendelni, ha azt jogszabály előírja, vagy állásfoglalást igénylő személyi ügyben az érintett kéri. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell vezetni. 4. A kapcsolattartás rendje Intézményünk belső és külső kapcsolatokat ápol, melyek rendjét az alábbi pontok részletesen tartalmazzák. 5. A belső kapcsolattartás rendje 5.1. A vezető és a nevelőtestület kapcsolattartási rendje, formája A nevelőtestületet az igazgató vezeti. Előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi a végrehajtásukat.
A nevelőtestület és a vezető kapcsolattartásának fórumai: - munkaértekezletek - megbeszélések
A pedagógusok, valamint az iskolatitkár munkáját szintén az igazgató irányítja és ellenőrzi.
A pedagógusok kérdéseiket, kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban közölhetik az igazgatóval. 5.2. A vezető és a Szülői Szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje Az iskolai Szülői Szervezetet az osztályok szülői közösségei alkotják. Az iskolai Szülői Szervezet döntéshozó testülete az iskolai Szülői Munkaközösség, melybe az osztályok szülői közösségei osztályonként 1 szülőt delegálnak. Az iskolai Szülői Munkaközösség delegált tagjainak megbízása visszavonásig érvényes. Az iskolai Szülői Munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményvezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az iskolai Szülői Munkaközösséget a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja a Szülői Munkaközösség elnökét az iskolai Szülői Munkaközösség döntését igénylő kérdésekről. 5.3. A Diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezető közötti kapcsolattartás formája és rendje
11
A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletét az iskolai Diákönkormányzat látja el. Az iskolai Diákönkormányzat
jogosítványait
az
iskolai
Diákönkormányzat
vezetősége,
illetve
annak
választott
tisztségviselői érvényesítik. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a Diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Bármely, a tanulók számára fontos kérdésben a Diákönkormányzat tagjai felkereshetik az intézmény vezetőjét, az őket segítő pedagógus és a vezető által előre egyeztetett időpontban. A diákközgyűlés összehívását az iskolai Diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A Diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, továbbá ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában a Diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. 5.4. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása) A Diákönkormányzat működésének tárgyi feltételeit, helyiségek, berendezések használatát, költségvetési támogatását az intézmény biztosítja. 5.5. Az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formája és rendje Mivel intézményünkben nincsenek iskolai sportkörök, ezért ez számunkra nem releváns. 5.6. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétel a pedagógusok munkájának segítésében Intézményünkben nem működnek szakmai munkaközösségek a pedagógusok kis létszámából fakadóan. 6. A külső kapcsolattartás rendje 6.1. A nevelési-oktatási intézmény telephely(ei)vel való kapcsolattartás rendje A intézmény székhelye folyamatos kapcsolatot tart fenn telephely(ei)vel. A mindenkor aktuális információkat a lehető leghatásosabb és leggyorsabb módon igyekszik továbbítani a telephely(ek) felé. A kapcsolattartás lehetséges eszközei: -
hivatalos levél
-
telefon 12
-
e-mail
6.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, a működtetővel, a helyi és környékbeli oktatási intézmények vezetőivel, valamint az oktatási területen működő civil szférával. Intézményünk közvetlenül nem tart fenn kapcsolatot pedagógiai szakszolgálatokkal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, gyermekjóléti szolgálattal illetve egészségügyi szolgáltatóval, hanem az általános illetve középiskolák igazgatóinak jelzi e területeken észrevételeit. A kapcsolattartás az igazgató feladata. A kapcsolattartásban közreműködik még az iskolatitkár, továbbá az ügyek meghatározott körében az intézmény pedagógusai. A kapcsolattartás személyesen, telefonon, levélben, és e-mailben történik annak megfelelően, hogy egy adott helyzetben melyik kapcsolattartási forma a legcélravezetőbb. 6.3. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátást az általános és középiskola végzi. 7. Eljárásrendek 7.1. A Diákönkormányzat véleményezési, egyetértési joga A Diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben Azokban az ügyekben, amelyekben a Diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, a Diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a Diákönkormányzat részére.
13
A Diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor és módosításakor, valamint az adatkezelés és továbbítás rendjének megállapításában. Az iskolai Diákönkormányzat tevékenységét saját Szervezeti és Működési Szabályzata szerint folytatja.
A Diákönkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A Diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a Diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi Diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint
Az SZMSZ jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, házirendjével. Az SZMSZ jóváhagyásáról a nevelőtestületnek a jóváhagyásra történő beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. Az SZMSZ-t vagy annak módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik.
A Diákönkormányzat a jelenlegi SZMSZ dokumentumtervezetének megismerésére két hetet kapott, azután pedig élt a jogszabályban biztosított egyetértési jogával. 7.2. A Szülői Szervezet véleményezési joga A Szülői Szervezet véleményezési joggal az alábbi esetekben rendelkezik: a) az éves munkaterv véleményezése b) az SZMSZ és a Házirend véleményezése c) a Pedagógiai Program véleményezése d) a tanulók és a szülők közösségét érintő kérdések véleményezése Azokban az ügyekben, amelyekben a Szülői Szervezet véleményének kikérése kötelező, a Szülői Szervezet képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a Szülői Szervezet részére. A Szülői Szervezet a jelenlegi SZMSZ dokumentumtervezetének megismerésére két hetet kapott, azután pedig élt a jogszabályban biztosított véleményezési jogával. 7.3. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 14
A pedagógiai munka
belső
ellenőrzésének
megszervezéséért,
rendszerének kialakításáért az
intézmény vezetője a felelős. A pedagógiai munka belső ellenőrzését az intézményvezető végzi, előre kidolgozott ellenőrzési terv alapján.
Az ellenőrzési tervnek tartalmaznia kell: •az ellenőrzés formáját, •az ellenőrzési területeket, •az ellenőrzött időszak meghatározását, •az ellenőrzést végző megnevezését, •az ellenőrzés befejezésének időpontját, •az ellenőrzés tapasztalatainak értékelésének időpontját és módját. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei: - óralátogatás - beszámoltatás szóban és írásban - dokumentumok ellenőrzése - konzultáció Az ellenőrzés szempontjai: - a törvényesség betartása - a Pedagógiai Program teljesítése - az intézmény működését meghatározó szabályzatok betartása - a dolgozó munkaköri leírásának teljesítése - pedagógiai eredményesség - szakmai, módszertani kultúra A belső ellenőrzés során feltárt hiányosságok megszüntetésére az igazgató haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. 7.4. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az intézményben folyó nevelő-oktató munkát valamely dolgozó időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetén a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézményvezetőnek a feladata. Tartós távollét esetén, ha ez belső dolgozóval nem megoldható - külső személy alkalmazásával kell biztosítani a feladatok ellátását.
15
Az intézmény igazgatóját távollétében az iskolatitkár helyettesíti, ő látja el az ügyvezetői teendőket. Ez esetben ő felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért, felelőssége, intézkedési jogköre – az intézményvezető eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki. Az általa hozott döntésekről a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a vezetőnek. 7.5. A gyermekek, tanulók egészségét veszélyeztető helyzetek kezelésére irányuló eljárásrend Bármely, a tanulók egészségét veszélyeztető helyzetről, amelyet a tanuló, a csoportvezető, illetve az iskolatitkár észlel, azonnal értesíteni kell az igazgatót, aki megteszi a szükséges lépéseket annak megszűntetése érdekében, ha szükséges, értesíti az illetékes szerveket a vészhelyzet elhárításához. ( pl. orvos, tűzoltóság, rendőrség). Ha az igazgató nem elérhető, akkor a tanulók felügyeletét ellátó pedagógus, illetve az iskolatitkár felelős ezeknek a helyzeteknek a gyors és szakszerű megoldásáért. 7.6. Bármely rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Bármilyen rendkívüli esemény történik az intézményben, azonnal értesíteni kell az igazgatót, távollétében az őt helyettesítő személyt, aki az intézményben tartózkodik, ő intézkedik, és hívja az adott problémában illetékes szerveket ( pl. mentők, rendőrség, tűzoltók ). 7.7. A tanuló díjazása az általa készített dolgok esetében A nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.
Mivel intézményünk nem foglalkozik ezen dolgok értékesítésével, hasznosításával, ezért a tanulót külön díjazást nem kap. Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre - a tanuló részére legkésőbb a tanulói jogviszony megszűnésekor visszaadni. Az őrzésre egyebekben a Ptk. szerinti felelős őrzés szabályait kell alkalmazni. 7.8. A nevelési-oktatási intézményben a tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai - a fegyelmi és kártérítési felelősség A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 16
7.9. Az egyeztető eljárás részletes szabályai Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója, az igazgató az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, akkor az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. 7.10. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Intézményünk jelenleg nem használ ilyen nyomtatványokat. 7.11. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Mivel intézményünk nem használ ilyen nyomtatványokat, ezért nem releváns. 7.12. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések alapján megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás áll be, azt az intézményvezetőnek azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni. 7.13. Dokumentum kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet. 17
7.14. Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: − Mindenki köteles írásban kérni a továbbtanulását, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. − Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. − A továbbtanuló dolgozó köteles leadni a konzultációs időpontokat. − Az intézmény a tandíjat, a tankönyveket, az oda-vissza út költségét térítheti a konzultációs és vizsga napokra. − A tandíjat, a tankönyveket az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. Az útiköltséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül.
A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló továbbképzési összeg, a továbbképzési díjak, és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést lehet kötni. 7.15. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak az igazgató engedélyével hozhatja be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, azok megóvásáért. 7.16. Közalkalmazottak kártérítési kötelezettsége A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelességének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül köteles a teljes kárt megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, 18
kizárólag használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénzkezelőt e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében. A teljes anyagi felelősséget a pénzkezelő felelősségvállalási nyilatkozat aláírásával igazolja. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, a megőrzésre átadott dolgokban bekövetkezett hiány esetében munkabérük arányában kötelesek megtéríteni azt. 7.17. A
közalkalmazotti
jogviszony,
munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony létrejötte
Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződést és határozott vagy határozatlan idejű kinevezést köthet. Az
intézmény
feladatainak
ellátására
megbízásos
jogviszonyban
is foglalkoztathat külsős
személyeket. Az intézmény megbízási vagy vállalkozói szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. 7.18. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát legjobb képességei szerint, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. 7.19. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés Az 1993. évi LXXIX. törvény 118. § (12) bekezdése alapján a közoktatási intézmény vezetője keresetkiegészítéssel ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve - a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (a továbbiakban: kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megállapítható a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére - egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A meghatározott időre szóló kereset-kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A kereset-kiegészítésre való 19
jogosultság legfeljebb egy nevelési évre, egy tanítási évre szólhat. A kereset-kiegészítést ugyanaz a személy több alkalommal is megkaphatja. A kereset-kiegészítésre való jogosultság megállapítása során előnyben kell részesíteni azt, aki az intézményi teljesítményértékelés alapján az előző nevelési évben, tanítási évben keresetkiegészítésben részesült, ha a munkáltató megítélése szerint teljesítményével ismét kiérdemelte azt.
A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés adhatóságának főbb szempontjai: 1. Országos versenyen való eredményes részvétel 2. Regionális versenyen való eredményes részvétel 3. Megyei versenyen való eredményes részvétel 4. Város, városkörnyéki versenyen való eredményes részvétel 5. Tehetséggondozás Ha a fenti szempontok nem érvényesülnek, akkor az alábbiakat vesszük figyelembe:
1. Hivatástudat 2. Felelősségérzet 3. Problémaérzékenység 4. Módszertani felkészültség 5. Kapcsolatteremtő képesség 6. Pontos, megbízható adminisztrációs munka A kiemelt munkavégzésért járó, kereset-kiegészítésre fordítható pénzösszeg elosztásáról nevelőtestületi értekezleten döntünk, és fogadjuk el. A törvény ezen része 2013. augusztus 31-ig hatályos, a továbbiakban az új jogszabályok lesznek a mérvadók.
7.20. A teljesítménypótlék alkalmazása Az 1993. évi LXXIX. törvény 1. sz. melléklet negyedik rész 7. pontja alapján a pedagógusok illetve a vezető számára a munkaszerződés, közalkalmazotti kinevezés közös megegyezéssel történő módosításával meghatározott teljesítménypótlékot lehet megállapítani. A teljesítménypótlék összege az egyes pedagógusmunkakörökben eltérő lehet, a munkakör sajátosságaira való tekintettel. A pótlék mértékét a törvényben előírtak szerint kell meghatározni. Jogszabály változás esetén a mindenkori jogszabályoknak megfelelően kell alkalmazni. 7.21. Bélyegzők használata, kezelése
20
Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást,jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: •igazgató •iskolatitkár Az átvevők személyesen felelősek a bélyegző megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról az iskolatitkár gondoskodik. 8. Hatáskörök átruházására vonatkozó rendelkezések 8.1. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések A nevelőtestület döntési jogkörét a tanuló magasabb évfolyamra lépésének és – jogszabályban meghatározott esetben – osztályzatának megállapításakor az osztályban tanító tanárok értekezlete (osztályozó értekezlet) gyakorolja. Az osztályozó értekezletet az igazgató vezeti, aki az osztályozó értekezletet követő nevelőtestületi értekezleten beszámol az osztályozó értekezleten hozott döntésekről a nevelőtestületnek. Az osztályozó értekezlet átruházott jogkörét nem adhatja tovább. Az osztályozó értekezleten hozott döntésekre egyébként a nevelőtestületi döntésekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A nevelőtestület vizsgahalasztás engedélyezésére vonatkozó jogkörét az igazgató gyakorolja, aki a félévi és a tanév végi értekezleten beszámol az e jogkörében hozott döntésekről. 8.2. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás-minták 8.2.1. A színjáték tanszak főállású vagy legmagasabb óraszámú óraadó pedagógus feladatai A táncpedagógussal együtt előkészíti órarendjét,
a
művészeti
iskola
aktuális tanév rendjét, éves munkatervét,
tantárgyfelosztását, a színjáték tanszak osztályainak éves tervezett tevékenységét. Elkészíti a
féléves és az év végi beszámolót a színjáték tanszak osztályairól. Rendszeresen vezeti az osztálynaplót/kat, a törzslapkat, a vizsgajegyzőkönyveket, elkészíti a féléves és év végi bizonyítványokat. Előkészíti a színjáték tanszak rendezvényeit és felügyeli azok lebonyolítását. Figyeli a színjátékos tanulók számára kiírt versenylehetőségeket, amelyeket jónak ítél, a tanulókkal részt is vesz azokon. Tevékenyen részt vesz a tehetséggondozásban. Figyeli a pályázatokat, részt is vesz azok elkészítésében, megvalósításában, elszámolásában. Részt vesz a pedagógusok számára előírt továbbképzéseken, önképzéssel is fejleszti magát. Csoportjaival részt vesz a városi, városkörnyéki rendezvényeken. 8.2.2. A néptánc tanszak főállású vagy legmagasabb óraszámú óraadó pedagógus feladatai A drámapedagógussal együtt előkészíti
a
művészeti 21
iskola
aktuális tanév rendjét, éves munkatervét,
órarendjét,
tantárgyfelosztását, a néptánc tanszak osztályainak éves tervezett tevékenységét. Elkészíti a
féléves és az év végi beszámolót a néptánc tanszak osztályairól. Rendszeresen vezeti az osztálynaplót/kat, a törzslapkat, a vizsgajegyzőkönyveket, elkészíti a féléves és év végi bizonyítványokat. Előkészíti a néptánc tanszak rendezvényeit és felügyeli azok lebonyolítását. Figyeli a néptáncos tanulók számára kiírt versenylehetőségeket, amelyeket jónak ítél, a tanulókkal részt is vesz azokon. Tevékenyen részt vesz a tehetséggondozásban. Figyeli a pályázatokat, részt is vesz azok elkészítésében, megvalósításában, elszámolásában. Részt vesz a pedagógusok számára előírt továbbképzéseken, önképzéssel is fejleszti magát. Csoportjaival részt vesz a városi, városkörnyéki rendezvényeken. 8.2.3. Az iskolatitkár feladatai Az igazgatóval együtt a KIR rendszer folyamatos aktualizálása, a statisztikai jelentés elkészítése. A beírási napló folyamatos vezetése. A térítési-és tandíjakkal kapcsolatos ügyek intézése. Ügyeleti és helyettesítési feladatok ellátása. Elsősegélynyújtás. Az elsősegély láda állapotának folyamatos figyelése, annak feltöltése. Iratkezelés. Az irodaszerek, iskolai nyomtatványok beszerzése. A leltározási feladatok ellátása. Gyerekek tanórára való kísérése. 9. Hatálybalépés Az SZMSZ és az adatkezelési szabályzat betartása kötelező érvényű az intézmény minden alkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület 2013. május 10-én,– a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett elfogadta. Ezt a szabályzatot a fenntartó jóváhagyta 2013. május 14-én, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül került az előző SZMSZ.
………………………………………………
………………………………………
Igazgató
a Nevelőtestület képviselője
……………………………………………………………… .………………………………………………………… a Szülői Szervezet képviselői
a Diákönkormányzat képviselői
22
………………………………………… a Felügyeleti szerv jóváhagyója
10. ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 10.1. Az adatkezelés elvei Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának. Az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani.
Személyes adat akkor kezelhető, ha a) ahhoz az érintett hozzájárul, vagy b) azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli (a továbbiakban: kötelező adatkezelés). Személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges Különleges adat akkor kezelhető, ha a) az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul
Kötelező adatkezelés esetén a kezelendő adatok fajtáit, az adatkezelés célját és feltételeit, az adatok megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő törvény határozza meg. 23
Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat törvény eltérő rendelkezésének hiányában a) a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti. Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. 10.2. Az adatbiztonság követelménye Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen. A különböző nyilvántartásokban elektronikusan kezelt adatállományok védelme érdekében megfelelő technikai megoldással biztosítani kell, hogy a nyilvántartásokban tárolt adatok - kivéve ha azt törvény lehetővé teszi közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez rendelhetők.
A személyes adatok automatizált feldolgozása során az adatkezelő és az adatfeldolgozó további intézkedésekkel biztosítja a) a jogosulatlan adatbevitel megakadályozását; b) az automatikus adatfeldolgozó rendszerek jogosulatlan személyek általi, adatátviteli berendezés segítségével történő használatának megakadályozását; c) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy a személyes adatokat adatátviteli berendezés alkalmazásával mely szerveknek továbbították vagy továbbíthatják; d) annak ellenőrizhetőségét és megállapíthatóságát, hogy mely személyes adatokat, mikor és ki vitte be az automatikus adatfeldolgozó rendszerekbe; e) a telepített rendszerek üzemzavar esetén történő helyreállíthatóságát és f) azt, hogy az automatizált feldolgozás során fellépő hibákról jelentés készüljön.
24
Az adatkezelőnek és az adatfeldolgozónak az adatok biztonságát szolgáló intézkedések meghatározásakor és alkalmazásakor tekintettel kell lenni a technika mindenkori fejlettségére. Több lehetséges adatkezelési megoldás közül azt kell választani, amely a személyes adatok magasabb szintű védelmét biztosítja, kivéve, ha az aránytalan nehézséget jelentene az adatkezelőnek. 10.3. Adattovábbítás külföldre Személyes adatot e törvény hatálya alá tartozó adatkezelő harmadik országban adatkezelést folytató adatkezelő részére akkor továbbíthat, vagy harmadik országban adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó részére akkor adhat át, ha ahhoz az érintett kifejezetten hozzájárult.
10.4. Adatfeldolgozás Az adatfeldolgozónak a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit az adatkezelő határozza meg. Az általa adott utasítások jogszerűségéért az adatkezelő felel. Az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe. Az adatfeldolgozó az adatkezelést érintő érdemi döntést nem hozhat, a tudomására jutott személyes adatokat kizárólag az adatkezelő rendelkezései szerint dolgozhatja fel, saját céljára adatfeldolgozást nem végezhet, továbbá a személyes adatokat az adatkezelő rendelkezései szerint köteles tárolni és megőrizni. Az adatfeldolgozásra vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. 10.5. Személyes adatok felhasználása statisztikai célra A kötelező adatkezelés keretében kezelt személyes adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból egyedi azonosításra alkalmas módon átveheti és törvényben meghatározottak szerint kezelheti.
A statisztikai célra felvett, átvett vagy feldolgozott személyes adatok - ha törvény eltérően nem rendelkezik - csak statisztikai célra kezelhetők. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.
10.6. Az érintettek jogai és érvényesítésük Az érintett - kiskorú tanuló esetén a szülő - kérelmezheti az adatkezelőnél a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, b) személyes adatainak helyesbítését, valamint c) személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy zárolását. 25
Az érintett - kiskorú tanuló esetén a szülő - kérelmére az adatkezelő tájékoztatást ad az általa kezelt, illetve az általa megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá az érintett személyes adatainak továbbítása esetén - az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről. Az adatkezelő az adattovábbítás jogszerűségének ellenőrzése, valamint az érintett tájékoztatása céljából adattovábbítási nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az általa kezelt személyes adatok továbbításának időpontját, az adattovábbítás jogalapját és címzettjét, a továbbított személyes adatok körének meghatározását, valamint az adatkezelést előíró jogszabályban meghatározott egyéb adatokat. Az adatkezelő köteles kérelem benyújtása ellenében a lehető legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 30 napon belül, közérthető formában, az érintett erre irányuló kérelmére írásban megadni a tájékoztatást arról, hogy adatait kinek és mi célból adta ki. A tájékoztatás ingyenes, ha a tájékoztatást kérő a folyó évben azonos adatkörre vonatkozóan tájékoztatási kérelmet az adatkezelőhöz még nem nyújtott be. A tájékoztatás megtagadása esetén az adatkezelő írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására e törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (a továbbiakban: Hatóság) fordulás lehetőségéről. Az elutasított kérelmekről az adatkezelő a Hatóságot évente a tárgyévet követő év január 31-éig értesíti.
Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat az adatkezelő rendelkezésére áll, a személyes adatot az adatkezelő helyesbíti. (2) A személyes adatot törölni kell, ha a) kezelése jogellenes; b) az érintett kéri; c) az hiányos vagy téves - és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható -, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki; d) az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt;
Törlés helyett az adatkezelő zárolja a személyes adatot, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésére álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, ameddig fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárta.
Az adatkezelő megjelöli az általa kezelt személyes adatot, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helytelensége vagy pontatlansága nem állapítható meg egyértelműen.
26
A helyesbítésről, a zárolásról, a megjelölésről és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek korábban az adatot adatkezelés céljára továbbították. Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.
Ha az adatkezelő az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelmét nem teljesíti, a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül írásban közli a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasításának ténybeli és jogi indokait. A helyesbítés, törlés vagy zárolás iránti kérelem elutasítása esetén az adatkezelő tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz fordulás lehetőségéről.
27
