SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013 KATONA JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA

TARTALOMJEGYZÉK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata ............................................................. 4 Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya ........................................................... 4 Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint ............................................................ 5 Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása ........................................................................... 6 Az iskola közösségeinek kapcsolattartása ................................................................................ 13 Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai ..................................................... 14 A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok .......................................................... 15 Az intézmény működési rendje ................................................................................................ 19 A tanulói jogviszony megszűnése .................................................................................... 20 A gyermekek, tanulók fogadásának rendje (nyitva tartás) ............................................... 20 A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje .................................................... 20 A tanítás, a napi működés rendje ..................................................................................... 21 Ügyelet ............................................................................................................................. 21 Az intézmény elhagyása ................................................................................................... 21 A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ........................................................................................ 21 A tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................ 22 Az intézmény könyvtárának működési szabályai .................................................................... 24 Hitoktatás ................................................................................................................................. 31 A mindennapi testedzés formái ................................................................................................ 31 A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok értékelésében ...................................................................................................... 31 A szakmai munkaközösségek tevékenysége ............................................................................ 32 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje ....... 33 A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: ......................... 33 A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésre jogosult dolgozók:.................................... 33 Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során:.......... 33 A számonkérés, beszámoltatás, értékelés, osztályozás formái, rendje ..................................... 34 A tanuló értékelése ........................................................................................................... 34 Az osztályozóvizsga rendje .............................................................................................. 34 A tanuló mentesítése ........................................................................................................ 35 Ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolása ................................ 35 Felterjesztés kitüntetésre .................................................................................................. 35 Az iskola pedagógiai programjában meghatározott ünnepélyek időpontjai és szervezői 35 A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, rendje ............................................... 36 A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal és az üzemorvossal. ............................................... 36 A megállapodásnak biztosítania kell: ............................................................................... 36 Az intézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje ............................................................... 36 A gyermek - és tanulóbaleset megelőzésének feladatai ................................................... 37 A baleset esetén teendő intézkedések rendje .................................................................... 37 A gyermek- és ifjúságvédelem szabályai ................................................................................. 38 Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai................................... 39 A tankönyvellátás rendje .......................................................................................................... 41 A felnőttoktatás formái ............................................................................................................. 42

2

A reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben ......................................... 42 A nemdohányzók védelme ....................................................................................................... 42 Zárórendelkezések ................................................................................................................ 43

3

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata A Szervezeti és Működési Szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, a külső és belső kapcsolatára vonatkozó megállapodásokat és azon rendelkezéseket, melyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ a kialakított és működtetett tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt kapcsolatai és működési rendszerét tartalmazza.

A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.  

  

 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről   2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról   1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről   2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről   20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről   23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről   26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról 

Az SZMSZ általános rendelkezései, az SZMSZ hatálya A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012-november 13-i határozatával fogadta el. A fenntartóra többletkötelezettség nem hárul. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezetői jóváhagyás időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

4

Az intézmény meghatározása az Alapító Okirat szerint Az intézmény neve: Katona József Általános Iskola Székhelye: 1215 Budapest, XXI. Katona József u. 60. Telefon: 2782356 Fax: 2760166 Az intézmény típusa:

általános Iskola

OM azonosító:

035173

Alapfeladata (feladatellátási hely szerinti bontásban): - Köznevelési alapfeladatok: - általános iskolai nevelés-oktatás alsó tagozat: - egész napos iskola - napközi otthonos ellátás felső tagozat: - egész napos iskola - tanulószoba működtetése - többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása. Felvehető maximális tanulólétszám: 370 Évfolyamok száma: 1-8 Iskolai könyvtár ellátásának módja: saját szervezeti egységgel Speciális jellemzők: úszásoktatás, saját tanuszoda A feladatellátást szolgáló vagyon és a felette való rendelkezés joga: feladatellátási hely szerint pontos cím: 1215 Budapest, Katona József utca 60. helyrajzi szám: 208942 hasznos alapterület: 2160nm jogkör: vagyonhasználati jog KLIK működtető neve: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. Intézmény alaptevékenysége: Tanköteles tanulók alapfokú nevelése, oktatása; középfokú tanulmányokra való felkészítése és egyéb, pedagógiai szakértelmet igénylő tevékenységek; valamint napközi otthonnal, egész napos iskolával és az iskolában létesített tanuszodával kapcsolatos feladatok ellátása. A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása. A további egyedi oktatási kínálatot az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza.

5

Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása

Az intézmény vezetési szerkezete Az intézmény vezetőségének tagjai: - az igazgató - az igazgatóhelyettes - a szakmai munkaközösségek vezetői - a diákönkormányzatot vezető tanár

Az igazgató A közoktatási intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, a gazdasági vezetőre átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettes minden ügyben, a gazdaságvezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor. Az igazgatónak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van a fenntartó felé, amit kétévente kell megújítani. Az igazgatóhelyettes A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettes vezetői tevékenységét az igazgató irányítása mellett látja el. Az igazgatóhelyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. (Munkaköri leírás a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében található meg.)

Az igazgatóhelyettesnek vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van az közvetlen felettese felé, amit kétévente kell megújítani.

6

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol  a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.   Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.   Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről,  intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.   Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény  vezetésének.   Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az  iskolán kívül.   Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a  nevelőtestület számára.   Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.    Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.  Az alsó tagozatos munkaközösség évente közös értekezletet tart a társadalomtudományi és természettudományi munkaközösséggel, egyeztetik munkatervüket, az oktatás problémás kérdéseit megbeszélik.

7

Az intézmény szervezeti felépítése és vezetési szerkezete:

Igazgató

DÖK

Szülői Választmány

KT

KÖNYVTÁR

munkaközösség

Társadalomtudományi

Természettudományi

munkaközösség

szaktanárok:

szaktanárok:

MAFIN

 matematika  fizika  informatika

    

magyar történelem rajz ének könyvtáros

Iskolatitkár

Igazgatóhelyettes

Idegen nyelvi

Osztályfőnöki

Alsó tagozatos

munkaközösség

munkaközösség

munkaközösség

munkaközösség

szaktanárok:

szaktanárok:

 földrajz

osztályfőnökök

 biológia

 német

 kémia

 angol

 testnevelés  technika

tanítók

Az intézmény közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a szülők és a tanulók alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat az e fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik.

A nevelők közösségei A nevelőtestület A nevelőtestület: pedagógus munkakört betöltő, valamint a nevelő - oktató munkát közvetlenül segítő, felsőfokú végzettségű közalkalmazottak a tagjai. Egy tanév során a nevelőtestület az alábbi értekezleteket tartja: - tanévnyitó értekezlet - tanévzáró értekezlet - félévi és év végi osztályozó értekezlet - két alkalommal nevelési értekezlet - vezetőségi értekezlet havonta egy alkalommal - munkaértekezlet havonta egy alkalommal Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada kéri, valamint ha a közalkalmazotti tanács és az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint a nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több mint 50%-a jelen van. A nevelőtestület döntéseit - ha erről magasabb jogszabály, nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben a nevelőtestület többségének kérésére titkos szavazással is dönthet.

A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik.

Ezt a jogkört átruházhatja a nevelőtestület egy tagjára az igazgató hozzájárulásával, döntéséről a nevelőtestületet a soron következő értekezleten tájékoztatja. A tantestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része (többnyire az azonos beosztásban dolgozók) vesz részt egy-egy értekezleten. Pedagógiai, tantárgyi munkaközösségek Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre. (max. 10, ha a létszám egyenként legalább 5 fő) Meghatározzák működésük rendjét, elfogadják munkatervüket, megválasztják vezetőjüket. A szakmai munkaközösségek munkáját a munkaközösség-vezető irányítja. A munkaközösséget a munkaközösség-vezető képviseli a különböző megbeszéléseken. A munkaközösség vezetőjét az igazgató bízza meg. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: a./ Osztályfőnöki munkaközösség (tagjai: az osztályfőnökök)

9

b./ Alsós munkaközösség (tagjai: tanítók és napközis nevelők) c./ MAFIN) munkaközösség (tagjai: a kapcsoló tantárgyakat oktató pedagógusok) d./ Társadalomtudományi munkaközösség (tagjai: kapcsoló tantárgyakat oktató pedagógusok) e./ Természettudományi munkaközösség (tagjai: a kapcsolódó tantárgyakat oktató pedagógusok) f../ Idegen nyelvi munkaközösség (tagjai: a tantárgyat oktató pedagógusok) A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek, valamint az iskola pedagógiai programja, munkaterve és a munkaközösség tagjainak javaslatai alapján összeállított egy évre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösségek feladatai a szakterületükön belül: - szakmai, módszertani kérdésekben segítik az iskola munkáját, - részt vesznek az iskolai oktató- nevelőmunka belső fejlesztésében (tartalmi és módszertani korszerűsítés), - részt vesznek az egységes követelményrendszer kialakításában, a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérésében, értékelésében, - pályázatok, tanulmányi versenyek kiírása, szervezése, lebonyolítása, - szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, - összeállítják a javító vizsgák tételsorait, ezeket értékelik, - segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját, - javaslatot tesznek az igazgatónak a munkaközösség-vezető személyére, - segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség tevékenységéről készülő elemzések, értékelések elkészítéséhez. Munkaközösségi értekezletek A munkaközösségek vezetői megbízásukat határozott időre, az azonos tantárgyat, azonos vagy hasonló műveltségi területet tanító munkaközösség javaslatára (amely évenkénti - esetleg titkos szavazással születik), a nevelőtestület egyetértésével, az igazgatótól kapják, amely többször megismételhető. Feladatukat a munkaköri leírás szerint végzik. Biztosítják a kapcsolattartást az iskola vezetősége és a tantestületi tagok között. Összehívását a munkaterv határozza meg. A megbeszélések témáira és időpontjára bárki javaslatot tehet Alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak megoldására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület vagy az igazgatóság döntése alapján. Amennyiben az alkalmi munkacsoportot az igazgatóság hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet. Az alkalmi munkacsoportok tagjait vagy a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. A szülők közösségei Az iskolában a szülőknek az oktatási törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösségek (SZMK) működnek.

10

Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői munkaközösségei a szülők köréből választják meg az osztályképviselőt. Az osztályok szülői munkaközösségei kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott SZMK-elnök vagy az osztályfőnök segítségével juttatják el az iskola vezetőségéhez. Az iskolai szülői munkaközösséget az alábbi jogok illetik meg: - megválasztja saját tisztségviselőit - kialakítja saját működési rendjét - az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét - képviseli a szülőket az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében - véleményezi az iskola pedagógiai programját, házirendjét, munkatervét, valamint az SZMSZ azon pontjait, amelyek a szülőkkel, ill. a tanulókkal kapcsolatosak - véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben Az iskolai Szülői Választmány Az iskolai szülői munkaközösség legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai SZMK választmánya. Az iskolai SZMK választmányának munkájában az osztály szülői munkaközösségek elnökei, elnökhelyettesei vehetnek részt. Az iskolai szülői szervezet vezetőségét az iskola igazgatójának tanévenként legalább 2 alkalommal össze kell hívnia, és itt tájékoztatást kell adnia az iskola feladatairól, tevékenységéről. Az iskolai SZMK választmánya a szülők javaslatai alapján megválasztja az iskola SZMK tisztségviselőit: - elnök - elnökhelyettes Az iskolai szülői szervezetet az elnök vezeti, aki közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. Az iskolai SZMK választmánya határozatképes, ha azon az érdekelteknek több mint 50%-a jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A tanulók közösségei Az osztályközösség Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek élén mint pedagógus vezető, az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnökök osztályfőnöki tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik. Az osztályközösség tagjaiból az alábbi tisztségviselőket választja meg: - 2 képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe Iskolai diákönkormányzat A diákönkormányzat szervezete A 20/2012 EMMI rendelet 120.§-a rendelkeznek a tanulóközösségek és a DÖK-ot érintő kérdésekben.

11

A diákönkormányzat működési rendje "A tanulók, tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és nevelőtestület hagyja jóvá." Az intézmény diákönkormányzatának a nevelőtestület által jóváhagyott szervezeti és működési rendje az SZMSZ mellékletét képezi. A diákönkormányzat élén működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diáktanács áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az iskolai diáktanács képviseli (jogait gyakorolja) A diákönkormányzat tevékenységét az iskola diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait és fordulhat az iskola vezetőségéhez. A diáktanács a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből álló tanácskozási fórum, mely összejöveteleit a DÖK működési rendjében meghatározottak szerint havi rendszerességgel tartja. Az igazgató munkakapcsolatot tart a DÖK vezetőjével és a segítő tanárral. A diákönkormányzat jogai A diákönkormányzat véleményezési és javaslattételi joggal rendelkezik az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a következőkben: - az intézmény szervezeti és működési szabályzatának elfogadásakor és módosításakor (a diákönkormányzatra vonatkozó, valamint a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kérdésekben) - a házirend elfogadásakor és módosításakor - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor A diákönkormányzat döntési jogköre kiterjed: - saját működésére és hatásköre gyakorlására - a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználására - egy tanítás nélküli munkanap programjára - tájékoztatási rendszerének létrehozására és működtetésére - vezetőinek, munkatársainak megbízására A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit, az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni az iskolai diákközgyűlést, melyen a tanulókat tájékoztatni kell az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A diákkörök működését a házirend tartalmazza. A diákkörök tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe.

12

Az iskola közösségeinek kapcsolattartása Az igazgató és a nevelőtestület A nevelőtestület különböző közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott pedagógus vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai: - az iskolavezetőség ülései - a különböző értekezletek - megbeszélések. Ezen fórumok időpontját az iskolai munkaterv határozza meg. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a tanári szobában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékoztatókon keresztül értesíti a nevelőket. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: - az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól. - az irányításaik alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az Igazgató és az iskolavezetőség felé. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskola vezetőségével.

A nevelők és a tanulók Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen, valamint a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül rendszeresen, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZMK-val.

A nevelők és a szülők Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató: - a szülői munkaközösség választmányi ülésén, - a folyosón elhelyezett hirdető táblán keresztül, - az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón keresztül,

13

az osztályfőnökök: - az osztályszülői értekezleten, - fogadóórán tájékoztatják a szülőket. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak: - családlátogatások, - szülői értekezletek, - fogadóórák, - nyílt napok, - írásbeli tájékoztatók a tájékoztató (ellenőrző) füzetben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az SZMK-val. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető, megtekinthető. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél található meg: - az iskola fenntartójánál, - az igazgatói irodában, - az iskola honlapján.

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai

Az iskola munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: - a fenntartóval - a helyi önkormányzati képviselő testülettel és polgármesteri hivatallal - a fővárosi pedagógiai intézettel: (név, cím) - helyi oktatási intézmények vezetőségével - Pedagógiai Szakszolgálat - Pedagógiai szakmai szolgáltató - Gyermekjóléti Szolgálat - a helyi nevelési tanácsadóval - Művelődési Központokkal - egészségügyi ellátást biztosító szolgáltató A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

14

A pontos nevek és címek az iskola titkárságán megtalálhatók.

Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a következő intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkodókkal: - Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával: a Katona József Iskolai Alapítvány - Katolikus, református és más egyházakkal: A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel a folyamatosan kapcsolatot tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti. A pontos nevek és címek az iskola titkárságán megtalálhatók.

A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres kapcsolatot tart fenn: Iskolaorvos segítségével megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A pontos nevek és címek az iskola titkárságán megtalálhatók.

A tanulók veszélyezettségének megelőzése, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn: - a Gyermekjóléti Szolgálattal - a XXI. Kerületi Polgármesteri Hivatal Gyámhivatalával, a Gyámügyi Irodával - Családsegítő Központtal A munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős. (A kapcsolattartás rendje minden esetben egyénileg megszabott.) A pontos nevek és címek az iskola titkárságán megtalálhatók.

A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A középiskolák által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb három intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételről az adott középiskola által kiállított igazolás alapján igazoltnak kell tekinteni és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni

15

az összesítésnél.

A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik.  első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése    tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése  a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)  az ötvenedik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd 16

írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. 



 





  

 

 

A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja.  A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről.  A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. 

 A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik.   A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.   A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének.   A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.   A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de   A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 

17

A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg:     

 

     



  

 

     



az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről  a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét  az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége  a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni  az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket  az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei  az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges  a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza  az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése  ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti  az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon  az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá  az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása  az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a

18



jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.   a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni 

Az intézmény működési rendje

A törvényes működés alapdokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: - alapító okirat - pedagógiai program - éves munkaterv, tanév rendje táblázat - szervezeti és működési szabályzat - házirend - belső szabályzatok - közalkalmazotti szabályzat A törvényes működés alapdokumentumai megtekinthetők az iskola könyvtárában a nyitvatartási idő alatt. Az alkalmazottak megtekinthetik az iskola titkárságán. A dokumentumok megtekinthetők az igazgató irodájában, az iskola nyitvatartási ideje alatt. A pedagógiai program tartalmáról és előírásairól az igazgatóhelyettes ad tájékoztatást.

Az intézmény működését meghatározó további dokumentumok DÖK szervezeti és működési szabályzata Iratkezelési Szabályzat Tűzvédelmi Szabályzat, tűzriadó-terv Számítástechnika-terem működési rendje Számítógép-hálózat használati rendje Munkabiztonsági Szabályzat Házipénztár-kezelési Szabályzat

Iratkezelés, adatkezelés Az iratkezelés és adatkezelés általános szabályozása a 2011. évi CXC. törvény 43.§-ának megfelelően történik. A nevelési-oktatási intézmény részére érkező - nem névre szóló - leveleket, iratokat és egyéb

19

küldeményeket a vezető vagy távollétében a helyettesítésével megbízott igazgatóhelyettes veszi át és bontja fel. Az iskolatitkár végzi a rendelet szerint az iktatást, az irattovábbítást.

A tanulói jogviszony A tanulók felvétele A tanulók felvételéről a tankötelezettség szabályozása szerint kell eljárni. A felvétel eljárásrendjét a házirend tartalmazza. Az első osztályos tanulók felvételéről és a felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél – az egyedi körülmények mérlegelése alapján – az igazgató dönt. Felvétel és elutasítás esetén a köznevelési törvény rendelkezései alapján jár el.

A tanulói jogviszony megszűnése A tanulói jogviszony megszűnik, - ha a tanulót más iskola felvette, - tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, - a 8. évfolyam végén a végzésről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

A gyermekek, tanulók fogadásának rendje (nyitva tartás) Az intézmény épülete szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 6:30 órától délután 17 óráig tart nyitva. Az igazgatóval történt előzetes egyeztetés alapján az épület ettől eltérő időpontban, illetve szombaton és vasárnap is nyitva tartható.

A vezetők intézményben való tartózkodásának rendje Szorgalmi időben hétfőtől péntekig a nyitva tartás idején belül reggel 7 óra 30 perc és délután 16 óra között az intézmény igazgatójának vagy egyik helyettesének az iskolában kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásának rendjét az éves munkatervben előre kell írásban meghatározni. A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő, a délután távozó vezető után az esetleges foglalkozást tartó pedagógus felelős az intézmény működésének rendjéért, valamint ő jogosult és köteles a szükségessé váló intézkedések megtételére. Amennyiben az igazgató vagy helyettesei közül rendkívüli és halaszthatatlan ok miatt egyikük sem tud az intézményben tartózkodni, az esetleges szükséges intézkedés megtételére a nevelőtestület egyik tagját kell megbízni. A nevelőtestület tagjának felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.

20

A tanítás, a napi működés rendje Az iskolában a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 8 óra és 13:40 óra között kell megszervezni. A tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek hossza 10, illetve 15 perc. A napközi csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16 óráig tart. 16 és 17 óra között – igény szerint - napközi ügyelet működik. A tanórán kívüli foglalkozásokat 12 órától 16 óráig, tehát a délutáni nyitva tartás végéig kell megszervezni. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet.

Ügyelet Az iskolában reggel 6 óra 30 perctől, és az óraközi szünetek idején tanári ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok megtartását ellenőrizni. Az egyes ügyeletes nevelők felelősségi területe az alábbi épületrészekre terjed ki:

- földszint, I. emelet, II. emelet, büfé, tortanermi folyosók és öltözők, udvar Az intézmény elhagyása A tanuló a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola elhagyására csak az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt, a szülővel történt egyeztetés után.

A belépés és bent tartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Szorgalmi időben a nevelői és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik 8 óra és 16 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, az ügyeleti rendet a fenntartó vagy az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente kell megszervezni. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: - az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, - a tűz- és balesetvédelem, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, - az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

21

A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Ez alól az iskola igazgatója sem adhat felmentést. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Az iskola helyiségeit - elsősorban a hivatalos nyitva tartási időn túl és a tanítási szünetekben - külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. Karbantartás és kártérítés Az igazgatóhelyettes felelős a tantermek, a tornaterem és más helységek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért. Az eszközök, berendezések hibáját a terem felelőse köteles az igazgatóhelyettes tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a hiba megjelölésével az iskola titkárságán. A javíthatatlan eszközöket, berendezéseket külön jogszabály alapján selejtezni kell. Az intézmény területén az épület felszereltségében és a berendezési tárgyaiban előidézett kárt a károkozónak meg kell téríteni a Köznevelési tv. 58.§-a, valamint a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint. A tanulók által okozott károkról az osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni. Az igazgatóhelyettes feladata a kár felmérése és a kártérítésnek a szülővel, gondviselővel történő rendeztetése.

A tanórán kívüli foglalkozások Az intézményben a tanulók számára az alábbi - az iskola által szervezett - tanórán kívüli rendszeres foglalkozások működnek: - napközi otthon - egyéb tanórán kívüli foglalkozások - szakkörök - énekkar - diáksportkör - felzárkóztató foglalkoztatások - tehetségfejlesztő foglalkozások - továbbtanulásra előkészítő foglalkozások - kötetlen tárgyú konzultációk

22

Egész napos iskola 1. és 2. évfolyamon és az idén először az 5. évfolyamon, majd felmenő rendszerben az egész felső tagozaton kerül bevezetésre. Szülői döntés alapján vesz részt a tanuló az egész napos oktatásban. A napközi otthon működésére vonatkozó általános szabályok A napközi otthonban történő felvétel a szülő kérésére történik a házirend előírásai alapján. A napközi otthonba – lehetőség szerint – minden jelentkező tanulót fel kell venni. A napközi otthon működésének rendjét az iskolai házirend tartalmazza. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató, vagy igazgatóhelyettes engedélyt adhat a szülő értesítése után. Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés – a felzárkóztató foglalkozások kivételével önkéntes, de felvétel esetén a foglalkozásokon való részvétel kötelező. Hiányzás esetén a tanórákról való hiányzás szabályait kell alkalmazni. A tanórán kívüli foglalkozásokra történő jelentkezés tanév elején történik, és egy tanévre szól. A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell és a szülők és tanulók számára nyilvánosságra kell hozni. A tanórán kívüli foglalkozások megszervezésénél a tanulói, szülői, nevelői igényeket a lehetőségek szerint figyelembe kell venni. A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg. Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa. Kirándulások Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente két alkalommal osztályaik számára tanulmányi kirándulást vagy erdei iskolát szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítás nélküli napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki munkatervükben kell rögzíteni. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára túrákat, kirándulásokat, táborokat, erdei iskolát szervezhetnek. Versenyek Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Étkeztetés Az iskola az igénylő tanulók számára jogszabályban meghatározott térítési díj ellenében étkezési lehetőséget (menzát) biztosít. Az étkezési, térítési díjakat a titkárság - az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon - havonta szedi be. A térítési díjak megállapításakor adható szociális

23

kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. A visszatérítés - indokolt esetben - az igazgató utasítására történik.

Az intézmény könyvtárának működési szabályai 1. A könyvtár használóinak köre Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói és a tanulókon keresztül a szüleik használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri: név, születési hely és idő, anyja neve, osztály Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtárhasználat módjai helyben használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés, csoportos használat 2.1 Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, informatikai eszközök (szoftverek, digitális tananyag, oktatóprogramok stb.), muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok)

24

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad: az információk közötti eligazodásban, az információk kezelésében, a szellemi munka technikájának alkalmazásában, a technikai eszközök használatában. 2.2 Kölcsönzés o A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni. o Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. o A kölcsönzés nyilvántartása informatikai eszközökkel történik. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb öt dokumentum kölcsönözhető egy hónap időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk 4. sz. melléklete tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a dokumentum árának megtérítésével pótolni. A könyvtár nyitva tartási ideje Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek

7.45-10 és 14.00-16.00 7.45-10 és 14.00-16.00 7.45-10 és 14.00-16.00 7.45-10 és 14.00-16.00 7.45-10 és 14.00-15.00

2.3 Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű

25

kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 2.4 Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtáros-tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai információszolgáltatás, szakirodalmi témafigyelés, irodalomkutatás, ajánló bibliográfiák készítése internet-használat fénymásolás (a szerzői jogok figyelembe vételével) 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Katalógusszerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya alapkatalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza: raktári jelzet bibliográfiai és besorolási adatokat ETO szakjelzeteket tárgyszavakat 1.1 A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített

26

leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:  főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat szerzőségi közlés kiadás sorszáma, minősége megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve oldalszám+ mellékletek: illusztráció; méret sorozatcím, sorozatszám, ISSN szám megjegyzések kötés: ár ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe) cím szerinti melléktétel közreműködői melléktétel tárgyi melléktétel 1.2 Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 1.3 Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján) - tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus) Dokumentumtípusok szerint: - könyv Formája szerint: - digitális nyilvántartás a SZIRÉN könyvtári program segítségével

27

4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Tankönyvtári szabályzat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény  23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről –alapján az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: 1. Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. 2. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. 3. Az ingyenes tankönyvre jogosultsággal a diákönkormányzatnak és a szülői választmánynak egyetértési joga van. 4. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege: NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam. 2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni. Sorszám

Aláírás

osztály

28

A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. 5. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos) a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember) összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október) összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig) listát készít a selejtezendő tankönyvekről (június) listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról 4. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: az első év végére legfeljebb 25 %-os a második év végére legfeljebb 50 %-os a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os a negyedik év végére 100 %-os lehet. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára

29

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható. 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez Munkaköri leírás az iskolai könyvtáros számára Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: munkaszerződése szerint Az iskolai könyvtáros főbb tevékenységeinek összefoglalása felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, segédeszközök rendeltetésszerű használatának biztosításáért, az esetleges problémák azonnali jelzéséért, kezeli a szakleltárt, a gazdaságvezető által előírt időszakban a leltárakat kezelő dolgozóval elvégzi a leltározást, folyamatosan vezeti a leltárkönyveket, végzi a gyűjtemény feltárását, azonnal jelzi a gazdaságvezetőnek a köztes időszakban a szakleltárban keletkezett hiányt, felelős a technikai eszközök és taneszközök állapotának megőrzéséért, a szükséges javítások iránti igény bejelentéséért, kiemelt figyelemmel kíséri a nagy értékű eszközöket (számítógép, projektor, DVD-lejátszó, erősítő, stb.) könyvtári órákat tart, munkakapcsolatot tart a munkaközösségek vezetőivel valamint a magyar nyelv és irodalom munkaközösség minden tagjával, jelzi az esetleges problémákat. minden tanévben összeállítást készít az iskolai könyvtár számára beszerzendő könyvekről, oktatási segédletekről, a nyitva tartási idő szerint biztosítja a könyvtár nyitva tartását, regisztrálja a könyvtárat igénybe vevő tanulókat, gondoskodik a nyitva tartás kifüggesztéséről, statisztikai adatokat szolgáltat a könyvtár működéséről, a könyvbeszerzésekről, minden évben legalább egy alkalommal kimutatást tesz közzé a beszerzett fontosabb új könyvekről, amelyet a tanári szobában és a könyvtári hirdetőtáblán kifüggeszt, gondoskodik az iskolai könyvtár megfelelő állapotáról, az eszközök oktatásra alkalmas állapotának fenntartásáról és a szekrények, fiókok, polcok rendjéről, a könyvtár működésével kapcsolatos legfontosabb tapasztalatait a tanév eleji magyar nyelv és irodalmi munkaközösségi értekezleten összefoglalja,

30

minden évben konzultációt tart a magyar munkaközösség értekezletén, amelyen véleménycserét kezdeményez a könyvtár működésének javítása érdekében, kezeli a tanári kézikönyvtárat, lebonyolítja a könyvtár számára vásárlandó könyvek beszerzését, elvégzi az elszámolást, biztosítja az igénylők számára a könyvtárközi kölcsönzés megszervezését, felelős az iskolai könyvtár mindenkori zárásáért.

Hitoktatás Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

A mindennapi testedzés formái Felmenő rendszerben az iskola minden tanulója a 2016/17-es tanévtől kezdve mindennap testnevelés órán vesz részt. Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelező heti 3 számú tanórai testnevelés órán és a szabadon választható délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozásokat az iskolai diáksportkör vagy egyesület és a tömegsport keretében kell megszervezni. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. Az iskolai diáksportkör diákönkormányzatként működik, melynek munkáját az iskola nevelőtestülete által megválasztott vagy az iskola igazgatója által megbízott testnevelő tanár segíti. Az iskolai diáksportkör foglalkozásait a tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban meghatározott napokon és időben, az ott meghatározott sportágakban felnőtt vezető irányításával kell megszervezni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy - őszi és tavaszi időszakban: a sportudvar, a tornaterem, az uszoda - a téli időszakban: a tornaterem, az uszoda a testnevelő tanár felügyelete mellett a hét 5 napján a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban kell meghatározni.

A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok értékelésében A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vehet az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre, a munkaközösség véleményének figyelembe vételével. Az intézményben legalább

31

hat munkaközösség működik: alsó tagozatos, társadalomtudományi, idegen nyelvi, természettudományi, MAFIN és az osztályfőnöki munkaközösség. A törvény szerint legfeljebb tíz munkaközösség hozható létre, amely legalább 5 fős tagsággal rendelkezik. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. A munkaközösség-vezető

A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak              

       

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.  A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.  Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket (saját hirdetésű megyei versenyként a Nagy László fizikaversenyt szervezzük meg), háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.  Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.  Szervezik a pedagógusok továbbképzését.  Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.  Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.  Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.  Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.  Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 

32

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének szempontjai, elvei, rendje

A pedagógiai (nevelő és oktató) munka belső ellenőrzésének feladatai: - biztosítani az iskola pedagógiai munkájának jogszerű (a jogszabályok, a nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, valamint az iskola pedagógiai programja szerint előírt) működését, - elősegíteni az intézményben folyó nevelő és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, - megfelelő mennyiségű információt szolgáltatni az igazgatóság számára a pedagógusok munkavégzéséről, - megfelelő számú adatot és tényt szolgáltatni az intézmény nevelő és oktató munkájával kapcsolatos belső és külső értékelések elkészítéséhez.

A nevelő és oktató munka belső ellenőrzésre jogosult dolgozók: - igazgató, - igazgatóhelyettes, - munkaközösség-vezetők - az igazgató által megbízott személyek. Az igazgató - az általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladat elvégzésére kijelölni.

Kiemelt ellenőrzési szempontok a nevelő-oktató munka belső ellenőrzése során: - a pedagógusok munkafegyelme, - a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása, - a nevelő-oktató munkához kapcsolódó adminisztráció pontossága, - a tanterem rendezettsége, tisztasága, dekorációja, - a tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása, - a nevelő és oktató munka színvonala a tanítási órákon. Ezen belül különösen: - előzetes felkészülés, tervezés, - a tanítási óra felépítése és szervezése, - a tanítási órán alkalmazott módszerek, - a tanulók munkája és magatartása, valamint a pedagógus egyénisége, magatartása a tanítási órán, - az óra eredményessége, a helyi tanterv követelményeinek teljesítése, (tantárgyi eredménymérések.) - a tanórán kívüli nevelő munka, az osztályfőnöki munka eredményei,

33

közösségformálás. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végző, illetve az ellenőrzött dolgozók kijelölését az iskolai éves munkaterv határozza meg. A belső ellenőrzési terv elkészítéséért az igazgató a felelős.

A számonkérés, beszámoltatás, értékelés, osztályozás formái, rendje

A tanuló értékelése Az osztályozás, értékelés rendjét a továbbhaladás szempontjából a házirend tartalmazza.

Az osztályozóvizsga rendje Annak a tanulónak a teljesítményét, aki szülői kérelemre – egészségügyi vagy egyéb családi okokból – magántanulóként teljesíti tankötelezettségét félévkor, illetve év végén osztályozó vizsgán értékeljük. Az osztályozó vizsgát megelőzően 14 nappal a szülőt és a tanulót arról értesíteni kell. A vizsgát független vizsgabizottság előtt teszi le a tanuló, melynek tagjait az igazgató jelöli ki. Ha a tanuló a vizsgát másik intézményben kívánja letenni – azt az iskolában a jogszabálynak megfelelően bejelentette – az iskola igazgatója a bejelentést 5 napon belül továbbítja a vizsgáztatásra kijelölt intézménynek. A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozóvizsgát kell tennie, ha - az igazgató felmentette a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól (magántanuló) - az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeinek egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget - a tanévben 250 óránál többet mulasztott, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet - a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az éves tanítási órák 30%-át meghaladja és a szaktanár nem tudja osztályozni a tanuló teljesítményét, de a nevelőtestület döntése alapján osztályozóvizsgát tehet. Ha az osztályozóvizsga a tanuló kérésére jön létre, akkor a tanuló és szülője köteles írásban erre engedélyt kérni. Az osztályozóvizsga lebonyolításának szabályai Az osztályozóvizsga letételének határidejét és helyét az igazgató jelöli ki. A vizsgák mindig háromtagú vizsgabizottság előtt zajlanak. Az egyes tantárgyak vizsgakövetelményeit és a vizsga formáját (írásbeliszóbeli) a szakmai munkaközösségek határozzák meg. A egyéni vizsgák időpontját a szaktanár állapítja meg a diákkal való egyeztetés után. A diák a kitűzött vizsgaidőpont előtt az igazgatótól írásban halasztást kérhet. 18 éven aluli tanuló halasztási kérelmét a szülőnek alá kell írnia. Ha a tanuló a vizsgán neki felróható okból elkésik, ott nem jelenik meg, vagy onnan engedély nélkül távozik, tanulmányi kötelezettségét nem teljesíti, ezért osztályozhatatlannak minősül. Kérésére a sikertelen vizsgát követő három hónapon belül javítóvizsga letételére lehetőséget adhat az igazgató.

34

Valamennyi vizsgáról, beszámolóról jegyzőkönyv készül. Az iskola vagy más intézmény által szervezett legalább 2 hónapos külföldi tanulmányút miatt a tanuló bizottság előtti beszámoló vizsgára köteles.

A tanuló mentesítése Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő döntése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel. Ha a tanulót a közneveléssi törvény 569. §-ának bekezdése alapján egyéni adottsága vagy sajátos helyzete alapján mentesítették valamely tárgy tanulása alól, az igazgató az értékelés alól mentesíti. Ha a tanulónál szakértői vizsgálat alapján dislexia, discalculia, illetve digrafia esete áll fenn, az érvényes szabályozásnak megfelelően mentesíthető az adott tantárgyak értékelése alól.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, az iskolai hagyományok ápolása Felterjesztés kitüntetésre A munkaközösségek írásos indoklással javasolhatnak iskolai kitüntetésekre tanulókat és pedagógusokat, amennyiben az illető személy a rendelkezésre álló adatok alapján megfelel a feltételeknek. Az iskola vezetése kitüntetésre saját jelöltet is felterjeszthet az előző pont feltételei alapján. A munkaközösségek javaslata alapján, az iskolavezetőség egyetértésével, az igazgatóhelyettes véleményének kikérésével az igazgató dönt a kitüntetésre felterjesztendő személyéről. 9.1.3.

Az iskola által alapított kitüntetések, díjak odaítéléséről az iskolavezetés és a munkaközösségvezetők javaslata alapján a nevelőtestület dönt.

Az iskola pedagógiai programjában meghatározott ünnepélyek időpontjai és szervezői Ünnepélyes tanévnyitó Október 23., március 15., Összetartozás napja Mikulás program Adventi műsor Farsangi mulatság Vetélkedők, kirándulások a tanárok, szülők, tanulók bevonásával Tanévenként nevelőtestületi kirándulás szervezése múzeumi és színházi programok partneriskolai programok Iskolarádió és újság működtetése a diákönkormányzat felügyeletével

35

Tanulmányi és egyéb versenyek lebonyolítása a város, a megye és nagyobb régiók bevonásával A nevelőtestület megünnepli a pedagógusnapot Iskola névadójáról való megemlékezés Ballagás Ünnepélyes tanévzáró

A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás formái, rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az iskolaorvossal és az üzemorvossal. A megállapodásnak biztosítania kell: - az iskolaorvos heti egy alkalommal történő rendelését az iskolában 8 óra - 14 óra között - a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: - fogászat: évente 1 alkalommal, - tüdőszűrés: évente 1 alkalommal a mindenkori 8. osztályos tanulóknak - belgyógyászati vizsgálat: évente1 alkalommal az adott előírt korcsoportnak - szemészet: évente 1 alkalommal, - hallásvizsgálat: évente 1 alkalommal, - mozgásszervek: évente 1 alkalommal - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálatát, - a tanulóknak a körzeti védőnő által végzett higiéniai - tisztasági szűrővizsgálatát: évente 2 alkalommal, - 1.,5.,7. osztályban látás-, hallásszűrést, vérnyomásmérést, - 5. osztályban színlátás-szűrést, - 3. osztályban gerincszűrést és golyvaszűrést, - felvilágosító előadást a 7. osztályban, - igény szerint előadások tartását, - kiszűrt gyerekek, szakrendelésre irányítása ellenőrzését, - oltások szervezését, lebonyolítását. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.

Az intézményi védő-óvó előírások, eljárások rendje

36

Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

A gyermek - és tanulóbaleset megelőzésének feladatai Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartania az SZMSZ mellékleteiben található munkabiztonsági szabályzat, valamint a tűzvédelmi utasítás a tűzriadó és a bombariadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A nevelők a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint az ügyeleti beosztásukban meghatározott időben kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét, folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelőzési szabályokat a tanulókkal betartani. Az osztályfőnököknek az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben: A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell: - az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat, - a házirend balesetvédelmi előírásait, - a rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa, stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét, a tanulók kötelességeit a balesetek megelőzésével kapcsolatban, - tanulmányi kirándulások, túrák előtt, - közhasznú munkavégzés megkezdése előtt, - rendkívüli események után, - a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívnia a tanulók figyelmét. A nevelőknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegű feladat, illetve tanórán, vagy iskolán kívüli program előtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelező viselkedés szabályaira, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendő magatartásra. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés időpontját az osztálynaplóba be kell jegyezni. A nevelőnek visszakérdezéssel meg kell győződnie arról, hogy a tanulók elsajátították a szükséges ismereteket. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, technika) és a gyakorlati oktatást vezető nevelők baleset-megelőzési feladatait részletesen a munkaköri leírásuk és a munkabiztonsági szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenőrzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti időpontját, a szemlék rendjét és az ellenőrzésbe bevont dolgozókat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

A baleset esetén teendő intézkedések rendje A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket: - a sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia,

37

- a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának, - minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell a gyermek szüleinek. E feladatok ellátásában a tanulóbaleset színhelyén jelenlévő többi nevelőnek is részt kell vennie. A balesetet szenvedett tanulót elsősegélynyújtásban részesíthető dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia, és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatban iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: -

a tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani,

-

a 3 napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni és a balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülőnek). A jegyzőkönyv egy példányát az iskola őrzi meg.

-

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni.

Az iskola igény esetén biztosítja a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában. Az iskolai nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésére, a tanulóbalesetek megelőzésére vonatkozó részletes helyi szabályokat az SZMSZ mellékletében található munkabiztonsági szabályzat tartalmazza.

A gyermek- és ifjúságvédelem szabályai A gyermek- és ifjúságvédelem célja Az intézmény alapvető célja olyan iskolai légkör és tevékenységi formák kialakítása, mely kizárja a lehetőséget, hogy bármely diák származása, színe, neme, vallása, nemzeti és etnikai hovatartozása, vagy más okból hátrányos helyzetbe kerüljön. Az iskola arra törekszik, hogy minden tanuló számára biztosítsa a testi és lelki fejlődéshez szükséges feltételeket, hogy képességeit, tehetségét kibontakoztathassa, illetve – szükség esetén – leküzdhesse vagy csökkenthesse azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni, kulturális helyzete, illetőleg más ok miatt fennállnak. Kiemelt feladat a

tanulók egészségvédelmi, mentálhigiénés nevelése, az egészséges életmód tudatos formálása; a tanulók, pedagógusok, szülők jelzései alapján a hátrányos helyzetű, illetve veszélyeztetett tanulók problémáinak megismerése, családi környezetének feltárása. A nevelési-oktatási intézmény közreműködik a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

38

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata különösen: a) az osztályfőnökökkel tartja napi szinten a kapcsolatot és rajtuk keresztül tájékoztatja a tanulókat és szülőket arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel, b) a pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét, c) gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, d) a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, e) a tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében, f) az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelkisegély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát, g) az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési, ennek részeként kábítószer-ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javaslatot tehet a tankönyvtámogatás elosztási elveinek megállapítására. Az iskola vezetője gondoskodik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetekor írásban tájékoztatni kell a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel.

Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők szabályai Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen: - a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.), - a tűz, - a robbantással történő fenyegetés. . Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: - igazgató - igazgatóhelyettes

39

- iskolatitkár A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: a./ a fenntartót, b./ tűz esetén a tűzoltóságot, c./ robbanással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, d./ személyi sérülés esetén a mentőket, e./ egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket szaggatott csengetéssel értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó tanulócsoportoknak a tűzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található "Kiürítési terv" alapján kell elhagyniuk. . A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: - Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell!) - A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell! - A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e esetlegesen valamelyik tanuló az épületben. - A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezéskor a nevelőnek meg kell számolnia! Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelős vezetőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg - felelős dolgozók kijelölésével - gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: - a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról, - a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, - a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, - a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az iskola igazgatójának vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról: - a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, - a veszélyeztetett épület jellemzőiről, helyszínrajzáról, - az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), - a közmű (víz, gáz, elektromos stb.) vezetékek helyéről, - az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról, - az épület kiürítéséről.

40

A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését követően a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell intézkedni a további biztonsági intézkedésekről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelőtestület által meghatározott szombati napokon be kell pótolni. A tűz esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását a "Tűzriadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza: A robbantással történő fenyegetés esetén szükséges teendők részletes intézményi szabályozását az "Intézkedési terv robbantással való fenyegetés esetére - bombariadó terv" c. igazgatói utasítás tartalmazza. A tűzriadó terv és a bombariadó terv elkészítéséért, a tanulókkal és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az intézmény igazgatója a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. A tűzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelező érvényűek. A tűzriadó tervet és a bombariadó tervet lezárt borítékban az intézmény alábbi helyiségeiben kell elhelyezni: - igazgatói iroda, - porta.

A tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelős. Az igazgató írásos megbízása alapján a kijelölt személy(ek) az adott tanévben elkészíti(k) az iskolai tankönyvrendelést, és részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben. A tankönyvrendelésben, illetve a tankönyvterjesztésben résztvevő munkatársakkal az iskola igazgatója megállapodást köt. A megállapodásnak tartalmaznia kell - a felelős dolgozó feladatait, - a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét, - a felelős dolgozók díjazásának módját és mértékét. Az iskola igazgatója iskolán kívüli vállalkozóval is megállapodást köthet a könyvterjesztés lebonyolítására. A megállapodásnak tartalmaznia kell: - az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének módját, - a tankönyvrendelésben résztvevő iskolai dolgozó díjazásának módját és mértékét,

41

- a szükséges határidőket, - a tankönyvterjesztés (árusítás) módját, helyét, idejét. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri az SZMK véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tanterve alapján figyelembevételével a szaktanárok választják ki a megrendelésre.

és

az

SZMK

véleményének

A tanulói tankönyv támogatás rendjéről és az iskolai tankönyv ellátásról az 5/1998.(II.18.) MKM. rendelet szerint a 16. sz. melléklet rendelkezik.

A felnőttoktatás formái A felnőttoktatásra Alapító okiratunk jelenleg nem ad lehetőséget, viszont az iskolarendszeren kívüli szakmai és nem szakmai tanfolyami oktatást és vizsgáztatást lehetővé teszi.

A reklámtevékenység szabályai a nevelési-oktatási intézményben A intézményben minden szórólapot, plakátot, felhívást, közleményt, hirdetést a titkárságon kell leadni ellenjegyzésre. .A reklámanyagok tartalma alapján az igazgató dönt a kifüggesztés engedélyezéséről. A jóváhagyott reklámanyagokat az iskola vezetői szignálják, és az iskolatitkár gondoskodik a hirdetési felületekre történő kihelyezéséről. A gondnok köteles minden nap ellenőrizni a hirdető faliújságokat és a szignó nélküli reklámanyagokat köteles eltávolítani. A kereskedelmi és napilapokban hirdetést közzétenni az intézmény nevében az intézmény vezetője jogosult. Az írott és elektronikus sajtóban, illetve médiában nyilatkozat közzétételére az intézmény vezetője és helyettese jogosultak.

A nemdohányzók védelme Az intézkedés célja Iskolánk nagy súlyt helyez tanítványaink egészséges életmódra nevelésére, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzésére, a dolgozók egészségvédelmére. Elősegítjük az egészséghez, az egészséges környezethez fűződő alkotmányos jogok megvalósulását. Ehhez az iskolában a pedagógusok személyes jó példával is megfelelő nevelő hatást fejtenek ki. A dohányzás iskolai szabályai Az iskola egész területén – épület és udvar – a dohányzásra kijelölt hely kivételével, a dohányzás mindenki számára tilos! A tilalom minden iskolai rendezvényre és mindenkire vonatkozik, aki az

42

iskola kapuján belép, legyen az pedagógus, dolgozó, szülő vagy vendég. A tilalomra a bejárati ajtóra kifüggesztett tábla is figyelmeztet. A dohányzási tilalmat minden tanév első szülői értekezletén el kell mondani a szülőknek. Az iskola helyiségeinek bérbeadásáról szóló szerződésben is szerepeltetni kell a dohányzás tilalmára vonatkozó rendelkezést. Az iskolai házirend is figyelmezteti a tanulókat a dohányzás káros hatásaira, különösen fejlődő szervezet esetén, ezért annak megszegői fegyelmi büntetést érdemelnek. Fegyelmi vétséget követnek el azok a felnőttek is, akik a nem dohányzók védelmében hozott 1999. évi XLII. számú törvény előírásait megszegik.

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje 1.-8. osztályig a félévi értesítőt az osztályfőnök írja alá, az iskola pecsétjével hitelesítjük. A naplókat minden tanév végén kinyomtatjuk. Az igazgató, az osztályfőnök aláírásával és az iskolai pecséttel hitelesíti. Az első évfolyamon negyedéves és háromnegyed éves, a második évfolyamon negyedéves értékelést is nyomtatunk. Az osztályfőnök aláírásával és az iskolai pecséttel hitelesíti. A tanulók, akik nem rendelkeznek internet hozzáféréssel, továbbra is ellenőrzőben kapják meg az értékelést. A kinyomtatott naplókat összefűzve, hitelesítve 5 évig megőrizzük az iskolában az erre biztosított helyen. Zárórendelkezések Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jelzett közösségek egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az SZMSZ módosítását kezdeményezheti: - a fenntartó, - a nevelőtestület, - az iskola igazgatója, - a szülői munkaközösség iskolai vezetősége, - a diákönkormányzat iskolai vezetősége. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, igazgatói utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. E mellékleteket (utasításokat) az iskola igazgatója az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatja. Az SZMSZ mellékleteit képező önálló szabályzatok (igazgatói utasítások): - Alapító Okirat

(1. sz. melléklet)

- Házi Pénztár Kezelési Szabályzat

(2. sz. melléklet)

- Leltározási Szabályzat

(3. sz. melléklet)

- Feleslegessé vált vagyontárgyak értékesítésének és selejtezésének szabályzata

(4. sz. melléklet)

- Iratkezelési, Irattározási Szabályzat

(5. sz. melléklet)

- Munkabiztonsági Szabályzat

(6. sz. melléklet)

43

- Tűzvédelmi Szabályzat, Tűzriadó- és bombariadó terv (7. sz. melléklet) - Iskolai Könyvtár Szabályzat

(8. sz. melléklet)

- Dolgozók Munkaköri Leírása

(9. sz. melléklet)

- Belső Ellenőrzési Szabályzat

(10. sz. melléklet)

- Tanulóbalesetekkel és azok megelőzésével kapcsolatos feladatok (11. sz. melléklet) - Házirend

(12. sz. melléklet)

- Diákönkormányzat Szervezeti Működési Szabályzata

(13. sz. melléklet)

- Közalkalmazotti Tanács Működési Szabályzata

(14. sz. melléklet)

-.Adatvédelmi Szabályzat

(15. sz. melléklet)

44

Nevelőtestületi határozat A Katona József Általános Iskola Nevelőtestülete a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 70.§ 2/b. pontja alapján, az SZMSZ módosítását a Diákönkormányzat és a Szülői Választmány véleményének kikérésével elkészítette, megismerte és elfogadta. Budapest, 2013. március 25. ……………………………. Vargáné Andrási Edit igazgató

……………………………… Kovács Andrea Nevelőtestület képviselője

…………………………….. Kövesi Tiborné of. munkaközösség vezetője

45

Diákönkormányzat egyetértő nyilatkozata A Katona József Általános Iskola Diákönkormányzatának véleményének kikérésével készült új Szervezeti és Működési Szabályzatot az iskola Diákönkormányzata megismerte és azzal egyetért. Budapest, 2013. március 25. ……………………………. Demeter Enikő DÖK segítő tanár

……………………………… Vargáné Andrási Edit igazgató

46

Szülői Választmány egyetértő nyilatkozata A Katona József Általános Iskola Szülői Választmányának véleményének kikérésével készült új Szervezeti és Működési Szabályzatot a Szülői Választmány megismerte és elfogadta. Budapest, 2013. március 25. ……………………………. Szivós Sándor a Szülői Választmány elnöke

47