SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Kodály Zoltán Általános Iskola Nyíregyháza 2014. Ellenjegyző:

Készítette:

Kőhegyi Edit Zsuzsanna

Baloghné Németh Szilvia

KLIK Nyíregyházi Tankerületi Igazgató

intézményvezető

Szervezeti és Működési Szabályzat

Jóváhagyta: a Kodály Zoltán Általános Iskola nevelőtestülete

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések .......................................................................................................................... 3 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja .......................................................... 3 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése .................................. 3 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai ................................................................................................... 3 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata .................................................................................................... 3 2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje .......................................................................... 4 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői ................................................................................................ 4 4. Az intézmény szervezeti felépítése ......................................................................................................... 5 4.1 Az intézmény vezetője........................................................................................................................ 5 4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ................................... 5 4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök ............................................................... 5 4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre ............................................. 6 4.3 Az intézmény szervezeti felépítése .................................................................................................... 6 4.4 Az intézmény vezetősége ................................................................................................................... 8 4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése ........................................................................................................ 8 5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .............................................................. 9 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai ................................................ 9 5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................. 11 5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ....................................................... 15 6. Munkaidő szabályozása .......................................................................................................................... 16 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása ..................................................................... 16 6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ......................................................................... 16 6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ...................................................................... 18 6.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ...................................................... 20 6.5 Munkaköri leírás-minták .................................................................................................................. 20 6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ...................................................................... 26 6.7 Az osztályozó vizsga rendje .............................................................................................................. 27 6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ........................................................ 27 6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje................................................ 29 6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások ............................................................................................ 30 6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok .............................................................. 30 1

Szervezeti és Működési Szabályzat 6.12 A mindennapos testnevelés szervezése ......................................................................................... 31 6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ..................................................................................... 32 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ............................................................. 36 7.1 Az intézmény nevelőtestülete .......................................................................................................... 36 7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei .......................................................................... 37 7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei .................................................................................... 37 7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége .................................................................................... 38 7.5 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata: ................................................................................. 39 7.6 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai.................................................... 40 8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ............................................................. 40 8.1 Az iskolaközösség ............................................................................................................................. 40 8.2 A munkavállalói közösség ................................................................................................................. 40 8.3 A szülői munkaközösség, Intézményi Tanács ................................................................................... 40 8.6 A diákönkormányzat ......................................................................................................................... 41 8.7 Az osztályközösségek........................................................................................................................ 41 8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái ................................................................. 42 8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája ....................................................................................... 43 8.10 Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere................................................... 44 9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ......................................................................... 45 9.1 A tanulói hiányzás igazolása ............................................................................................................. 45 9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények .......................................... 46 9.3 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése........................................................................................ 46 9. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás ................................................................................. 47 9.1 Szabályai ........................................................................................................................................... 47 9.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ................................................ 47 10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ............................................................................................ 49 A könyvtár működésének célja, a működés feltételei ........................................................................... 49 11. Mellékletek ........................................................................................................................................... 51 11.1 A Könyvtár gyűjtőköri szabályzata.................................................................................................. 51 11.2 Könyvtárhasználati Szabályzat ....................................................................................................... 53 11.3 Katalógus-szerkesztési szabályzat .................................................................................................. 54 11. 4 Tartós tankönyvek kezelésének szabályzata ................................................................................. 56 12. Záró rendelkezések............................................................................................................................... 59

2


1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről



2011. évi CXII. törvény információszabadságról



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről



23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről



26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézményvezetői irodában munkaidőben, továbbá az intézmény honlapján. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2013. …………-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1 Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Kodály Zoltán Általános Iskola

3

Szervezeti és Működési Szabályzat Címe: 4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt. 18. Oktatási azonosítója: 033 402 Alapító okiratának azonosítója: Alapító okiratának kelte: Az intézmény alapításának időpontja: Az intézmény önálló jogi személy, képviseletét teljes hatáskörben a fenntartó által megbízott intézményvezető látja el. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. Az iskola fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) – Nyíregyháza Tankerülete Fenntartó címe: 4400 Nyíregyháza, Országzászló tér. 1. Az iskola működtetője: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Működtető címe: 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1.

2.2 Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok:? Szakf.sz .

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

853112

Általános énektagozatos alapfokú oktatás Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű oktatása (1-8. évfolyam)

855100

Sport, szabadidős képzés (diáksport)

910122 931204 856099

Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Diáksport Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

562913 562917

Iskolai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés

Az intézmény vállalkozói feladatot nem végezhet.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői Önálló jogi személyiségű, de önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény. Az Önkormányzat az ALIM közreműködésével gondoskodik a használatba adott vagyon, karbantartásáról, a szükséges felújítások, pótlások, cserék kivitelezési munkálatainak elvégzéséről, így az ingatlanban levő központi berendezések, az ezekhez csatlakozó vezetékrendszerek munkaképes állapotáról. Az Önkormányzat köteles a működtetéssel kapcsolatos közterheket, költségeket, díjakat viselni, gondoskodni a használatba adott ingatlanok vagyonvédelméről. 4

Szervezeti és Működési Szabályzat Gondoskodik továbbá az intézmények működéséhez szükséges eszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendeléséről, átadás-átvételéről, raktározásáról, pótlásáról. Bérleti szerződések: iskolának bérbeadási joga nincs.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1 Az intézmény vezetője 4.1.1 A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az intézményvezető és a helyettesek minden ügyben, az iskolatitkár a munkaköri leírásban szereplő ügyekben, az osztályfőnök az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítőbe való beírásakor.

4.1.2 Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézményvezető távollétében helyettesítését az intézményvezető helyettes látja. Az intézményvezető helyettesek hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az intézményvezető döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az intézményvezető helyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az intézményvezető helyettesek felhatalmazását.

4.1.3 Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az intézményvezető a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat. Az intézményvezető helyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát, a tankönyvrendeléssel kapcsolatos teendők szervezését és lebonyolítását. A helyettesítés megszervezését. 5


4.2 Az intézményvezető közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: az intézményvezető helyettesek. Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Intézményvezető helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre – maximum 5 évre- szól. Az intézményvezető helyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az intézményvezető bízza meg. Az intézményvezető helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az intézményvezető által rájuk bízott feladatokért. Az intézményvezető helyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény vezetőjével egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő intézményvezető helyettes hatáskörébe tartozik.

4.3 Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza, mely a Köznevelési törvény 2013. szeptemberben érvényes feltételrendszerét tartalmazza.

6


4.4 Az intézmény vezetősége 4.4.1 Az intézmény vezetőinek munkáját (irányító, tervező, szervező, ellenőrző, értékelő tevékenységét) középvezetők (munkaközösség-vezetők) segítik meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel. Az intézmény vezetőségének tagjai: 

az intézményvezető,



az intézményvezető-helyettesek,



a szakmai munkaközösségek vezetői – középvezetők (6fő). Nem középvezetőként csatlakoznak:



a diákönkormányzatot segítő pedagógus (1fő),



az érdekvédelmi szervezetek választott megbízottjai – KAT elnöke (1fő)



szakszervezetek megbízottjai (2fő).

4.4.2 Az intézmény vezetősége mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a szülői munkaközösség választmányával, a diákönkormányzat vezetőjével.

4.4.3 Az intézmény által kibocsátott iratoknak és egyszemélyben jogosult.

kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője

Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

4.5 A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az intézményvezető feladata. Az intézményben az ellenőrzés az intézményvezető kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett a pedagógus minősítő rendszer és az intézményi ellenőrzés együttesen adja. A munkaköri leírásokat évente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 

intézményvezető-helyettesek,



a munkaközösség-vezetők.

8

Szervezeti és Működési Szabályzat A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az intézményvezető helyettesek és a munkaközösségvezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az intézményvezető utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai– az intézményvezető külön megbízására – ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek: 

tanítási órák ellenőrzése munkaközösség-vezetők),



a haladási naplók folyamatos ellenőrzése,



az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,



az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,



a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

(intézményvezető,

intézményvezető

helyettesek,

5. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 5.1 A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 

az alapító okirat,



a szervezeti és működési szabályzat,



a pedagógiai program,



a házirend.

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: 

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),



egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje, beiskolázási terv, stb.).

5.1.1 Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja azt.

9


5.1.2 A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: 

Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat.



Az iskola helyi tantervét,1 ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.



Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.



Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.



a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,



a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,



a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,



a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,



a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket.

A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület készíti el és fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az iskola titkárságán, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben megkeresésre, egyeztetett időpontban tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

1

2013. szeptember 1-jétől a választott kerettanterv megnevezésével.

10


5.1.3 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor 2 be kell szerezni a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény az iskolai hirdetőtáblán el kell helyezni.

5.2 A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, a 23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola intézményvezetője határozza meg minden év december 15-ig. Ugyanezen törvény 29. § (3) rendelkezik arról, hogy az iskolai tanulók tankönyvtámogatása megállapításának, az iskolai tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét az iskola szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni. Ennek során egyetértési jogot gyakorol az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat.3 A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg.

5.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladatai: a tankönyv beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése az iskola feladata. Az iskolai tankönyvellátás vagy annak egy része lebonyolítható az iskolában, illetve az iskolán kívül. Az iskolai tankönyvellátás feladatait vagy annak egy részét elláthatja az iskola, illetve a tankönyvforgalmazó. Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, 2

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 2.§ (1)-(2) bek.

3

Ez az egyetlen egyetértési jog, amellyel a diákönkormányzat az SzMSz készítésekor rendelkezik.

11

Szervezeti és Működési Szabályzat megrongálja, a tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az intézményvezető – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

5.2.2. A tankönyvfelelős megbízása Iskolánkban a tankönyvellátás feladatait az intézmény látja el olyan formában, hogy a különböző tankönyvforgalmazókkal a tankönyvek forgalmazására vonatkozó szerződést köt, és az intézmény a tankönyveket a tankönyvfogalmazóktól értékesítésre átveszi. Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az intézményvezető a felelős. Az intézményvezető minden tanévben december 15-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét.4 Iskolánkban a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyek az intézményvezető helyettesek, akik részt vesznek a tankönyvterjesztéssel kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladat ellátása érdekében az intézményvető helyettesek pedagógusok és az őket segítők munkáját is bevonhatják. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem.

5.2.3 A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése Az iskolai tankönyvfelelős minden év november 15-ig köteles felmérni, hogy hány tanuló kíván az iskolától – a következő tanítási évben – tankönyvet kölcsönözni. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8.§ (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény), továbbá, ha az iskolának lehetősége van, további kedvezmény nyújtására és mely feltételek esetén lehet azt igénybe venni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával.5 Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. A tankönyvfelelős az 5.2.3.1 pontban meghatározott felmérés alapján megállapítja, hogy hány tanulónak kell biztosítania a normatív kedvezményt. Az adatokat írásos formában november 24-ig ismerteti az intézmény vezetőjével. A normatív kedvezmény, valamint a normatív kedvezmény körébe nem tartozó további kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap

4 5

23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet 22.§ (7) bekezdésében foglaltakat, továbbá a 23.§ (1) és (6) bek. A 2001. évi XXXVII. tv. 8.§ (7)

12

Szervezeti és Működési Szabályzat benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: o

a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt)

o

ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt -

tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás,

o

sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye;

o

rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat.

A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. Az iskola osztályfőnökökön keresztül értesíti a szülőket, illetve az iskola honlapján elhelyezett hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A normatív kedvezményeken túli támogatásnál előnyben kell részesíteni azt, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) másfélszeresét. A normatív kedvezményen túli támogatás a szülő illetőleg nagykorú tanuló írásos kérésére, a tanuló szociális helyzetének és tanulmányi eredményének figyelembe vételével adható. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel.

5.2.4 A tankönyvtámogatás módjának meghatározása A fenti pontban meghatározott felmérés eredményéről az intézményvezető minden év november 30-ig tájékoztatja nevelőtestületet, az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot. Az intézmény intézményvezetője minden év tankönyvtámogatás módját, és erről értesíti a szülőt.

december

15-ig

meghatározza

a

Az iskola ingyen tankönyvet biztosít az első osztályosok (később felmenő rendszerben) számára 2013. szeptembertől, melyet a tartós tankönyvekhez hasonlóan kezel.

5.2.5 A tankönyvrendelés elkészítése A tankönyvfelelős minden év február 28-áig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény intézményvezetőjével. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

13

Szervezeti és Működési Szabályzat A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 5.3 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény intézményvezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: o

az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,

o

az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,

o

a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések,

o

az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az intézményvezető helyettesek) férhetnek hozzá. Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által bejegyzett órákat, azokat elsődlegesen pedagógusonként, másodsorban dátum szerint sorba rendezve ki kell nyomtatni. A pedagógusok a havonta megtartott óráikat kötelesek aláírni, az aláíráskor nem kell minden megtartott órát külön aláírni, de az aláírásnak át kell nyúlnia az aláírt tartományon. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény intézményvezetőjének vagy oktatási intézményvezető helyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni.

14

Szervezeti és Működési Szabályzat Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben.

5.4 Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében a portaszolgálat a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy az épületben működő ALIM vezetőjének. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a kézilabdapálya. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban.

15

Szervezeti és Működési Szabályzat A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

6. Munkaidő szabályozása 6.1 Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Akadályoztatásuk vagy egyéb elfoglaltságuk esetén valamelyik munkaközösség-vezetőnek írásban erre felhatalmazást adhatnak. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el.

6. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok teljes heti munkaidejük 80%-át (továbbiakban: kötött munkaidő) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával köteles tölteni. A teljes munkaidő 55-65%-ban tanórai és egyéb foglalkozások megtartása rendelhető el. A kötött munkaidő fennmaradó részében a pedagógus a nevelés-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lát el. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, az éves munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat általában hétfői napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok ismertetése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

6.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: 

a kötelező óraszámban ellátott feladatokra,



a munkaidő többi részében ellátott feladatokra.

16


6.2.1.1 A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak 

a tanítási órák megtartása



a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása,



osztályfőnöki feladatok ellátása,



iskolai sportköri foglalkozások,



énekkar, szakkörök vezetése,



differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.),



magántanuló felkészítésének segítése,



könyvtárosi feladatok.

A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a havi programok időrendje tartalmazza. Az órarend készítésekor elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az intézményvezető rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi.

6.2.1.2 A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők 

a tanítási órákra való felkészülés,



a tanulók dolgozatainak javítása,



a tanulók munkájának rendszeres értékelése,



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,



osztályozó vizsgák lebonyolítása,



kísérletek összeállítása,



dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,



a tanulmányi versenyek lebonyolítása,



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,



iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, részvétele azon

17

Szervezeti és Működési Szabályzat 

a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői feladatok) ellátása,



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,



a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,



részvétel a munkaközösségi értekezleteken,



tanítás nélküli munkanapon az intézményvezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,



részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében,



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása,



eseti helyettesítések ellátása.

6.2.1.3 Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok6 meghatározása A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: 

a 6.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike,



a 6.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt.

6.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások 6.3.1 A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető vagy az intézményvezető-helyettesek állapítják meg az intézmény órarendjének függvényében.

6

138/1992. (X.8.) Kormányrendelet 7.§ (1) bek.

18

Szervezeti és Működési Szabályzat 6.3.2 A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.20 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit az intézményvezető helyetteshez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon a titkárságon 7 le kell adni. 6.3.3 Rendkívüli esetben a pedagógus az intézményvezetőtől vagy az intézményvezető helyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az intézményvezető helyettes engedélyezi. 6.3.4 A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakszerű órát tartani, illetve a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni. 6.3.5 A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. 6.3.6 A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal értékelje, valamint számukra a számszerű osztályzatokon kívül visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 6.3.7 A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az iskola dolgozói munkába érkezésüket és távozásukat a portánál elhelyezett dokumentumban rögzítik. Ez alól az intézmény vezetője és közvetlen helyettese kivétel. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása: a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie.

7

Ezt az előírást jogszabály nem rögzíti, vezetésének módja intézményvezetői döntésen alapul.

19


6.3 Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az intézményvezető állapítja meg. Munkaköri leírásukat az intézményvezető készíti. A napi munkaidő megváltoztatása az intézményvezető szóbeli vagy írásos utasításával történik.

6.5 Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfőnökök munkaköri leírását külön készítjük el az osztályfőnökök számára azért, hogy pusztán az osztályfőnöki feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus munkaköri leírását.

Tanár munkaköri leírása Feladatai: 

Munkáját felelősséggel és önállóan, a tanulók tudásának, képességeinek és személyiségének fejlesztése érdekében végzi. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Közoktatási Törvény, az iskola SZMSZ-e, Pedagógiai Programja és munkaterv alkotják.



Oktató-nevelő munkáját a nevelőtestület által kialakított egységes elvek alapján a módszerek és taneszközök szabad megválasztásával tervszerűen végzi.



A pedagógus alaptevékenysége azokat a tanórai és tanórán kívüli teendőket foglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint oktató-nevelő munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vonatkoznak.



Alkotó módon részt vállal:



o

a nevelőtestület újszerű törekvéseiből,

o

az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből

o

az iskola hagyományainak ápolásából

o

a tanulók folyamatos felzárkóztatásából,

o

a tehetséggondozást szolgáló feladatokból,

o

gyermekvédelmi tevékenységből,

Oktató-nevelő munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik. A tanmenetet az intézményvezető által meghatározott időpontban a munkaközösség-vezető véleményével, az intézményvezetőhelyettesnek jóváhagyásra bemutatja.

20


Tanítási óráira és tanórán kívüli foglalkozásaira rendszeresen felkészül, azokat szakszerűen és pontosan megtartja.



Elvégzi a pedagógus beosztásával kapcsolatos adminisztrációs munkát: pontosan vezeti az osztálynaplót, a tanulók érdemjegyeit beírja, beíratja az ellenőrző könyvbe, megírja a javító- és osztályozóvizsga jegyzőkönyveit.



Kötelezően részt vesz az iskola szülői értekezletein, fogadóóráin.



Óraközi ügyeletet vállal, beosztható étkeztetés felügyeletére, szükség szerint intézményvezetőhelyettesi utasításra helyettesítést végez.



Az írásbeli dolgozatokat, felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 2 héten belül kijavítja. A dolgozatírás időpontját a tanulókkal előre közli, ennek segítségével tanártársaival együtt biztosítja, hogy ugyanabban az osztályban egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot ne írjanak.



A félévi és az év végi zárás előtt utolsó témazárók illetve iskolai dolgozatot legkésőbb egy héttel a jegyek lezárása előtt megíratja.



A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és értékeli.



Aktív szerepet játszik az iskola programjában meghatározott szabadidős programok, versenyek szervezésében.



A szaktanár, mint a nevelőtestület tagja köteles részt venni a testületi értekezleteken, megbeszéléseken, joga van véleményével a közös döntésekhez hozzájárulni.



Jelen van minden iskolai szintű rendezvényen, ünnepségen.



Kötelessége szakmai és pedagógiai tudásának állandó gyarapítása, 7 évenként továbbképzéseken részt venni.



Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozás helyén. Akadályoztatása esetén a munka megkezdéséig értesíti feletteseit, hozzájárul a helyettesítés szakszerűségéhez.



Aktívan részt vesz a munkaközössége foglalkozásain, megosztja kollégáival szerzett ismereteit, egyezteti velük a szaktárgyi értékelés helyi elveit. Részt vesz a helyi tantervek kidolgozásában, továbbképzési célú előadás, bemutató foglalkozás, óra tartásában.

Tanítók munkaköri leírása A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri leírásban foglaltakon túlmenően a következő feladatokat kell ellátnia, illetve hatáskörrel rendelkezik: 

Az osztály órarendjének elkészítése.



A napló pontos vezetése.



A tanuló személyiségének figyelemmel kísérése, a gyermeki jogok tiszteletben tartása.



Távollétekor - a nevelői házirendben előírtak szerit jár el, - mely szerint a tananyagot, a helyettesének eljuttatja.

21


Javaslatot tesz, figyelmeztetésre, megrovásra, jutalmazásra (saját osztályában tanulók vonatkozásában).



Az oktatói nevelői tevékenysége során o

Az általa tanított tantárgyra tematikus, éves tanmenetet készít, az új tankönyvek alapján, az előírt szakmai követelményeket figyelembe véve.

o

A tanítási órákra felkészül, az írásbeliség a kezdő nevelőknél kötelező.

o

Írásbeli munkájára gondot fordít.

o

A tanulók számára a témazáró dolgozatot előre jelzi.

o

A tanulók füzetét számonkérés alkalmával láttamozza és jelzi az esetleges hiányokat.

o

Félévenként minden füzetet ellenőriz (helyesírás javítás minden tárgyból kötelező).

o

A házi feladatot közösen javítja a tanulókkal és értékeli.



Ügyeletet, helyettesítést vállal és megbízott feladatát ellátja.



Személyi adataiban történt változást (név, lakcím) az Intézményvezetőnak azonnal jelenti.



Az iskolai rendezvényeken a részvétel kötelező.



A tanítási időn kívül -a tanév programjának megfelelően- szakmai tanácskozáson, értekezleten részt vesz.



Oktató nevelő tevékenysége során ellátja a tehetséggondozás, tehetség-kiválasztás feladatát, tevékenységét.

A fentieken kívül elvégzi azokat a feladatokat, amelyekkel az Intézményvezető vagy helyettese megbízza.

Munkaköri leírás az osztályfőnöki munkához. Az osztályfőnököt az Intézményvezető jelöli ki. Osztálya közösségének felelős vezetője. A pedagógusokra vonatkozó általános munkaköri feladatokon túlmenően az alábbiak a szakmai feladatai és a hatásköre: 

Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önkormányzó képességük fejlesztése.



Együttműködik, összehangolja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, látogatja óráikat. Észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli.



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, a velük kapcsolatos észrevételeit, javaslatait a tanártársai elé terjeszti.



Vezeti osztálya osztályozó értekezleteit. Meghatározott órakeretben osztályfőnöki órát tart. Témáit a munkaközösség által meghatározott formában, tanmenetben rögzíti.

22


Évente két alkalommal szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat.



Elvégzi az osztályfőnöki adminisztrációs teendőit, felel az osztálynapló szabályszerű, naprakész vezetéséért.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, kitüntetésére (a tanulók véleményét figyelembe véve.)



A hátrányos és veszélyeztetett tanulók segítése érdekében együttműködik a gyermekés ifjúságvédelmi felelőssel.



A tantárgyak érdemjegyeit beíratja a tanulókkal, ellenőrzi, hogy aláíratták-e a szülőkkel.



A bukásra álló tanulók gondviselőit legkésőbb egy hónappal a tanév (félév) végét megelőzően írásban tájékoztatja.



A tanulók igazolatlan mulasztásai esetén eleget tesz a törvényben előírt jelentési kötelezettségeknek.



Mint osztályfőnök saját hatáskörben indokolt esetben 3 nap távollétet engedélyezhet és igazolhat osztálya tanulójának.



Elvégzi a tanulók továbbtanulásával kapcsolatos adminisztratív teendőket, a továbbtanulási lapokat szabályszerűen és pontosan továbbítja.

A munkaközösség-vezető munkaköri leírása. A munkaközösség elsősorban szakmai és módszertani kérdésekben működik közre az iskolavezetésben. Jogszabályban meghatározott ügyekben dönt, egyébként véleményező, javaslattevő jogköre van. A munkaközösség vezetőjét a munkaközösség tagjai választják meg határozott időre. Tevékenységéről elsősorban a munkaközösség tagjainak, másrészről az iskolavezetésnek köteles beszámolni. 

A munkaközösség-vezető a szaktárgyi oktatás elsőfokú irányítója.



A tanév indításakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez.



Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját.



A szakmai tartalmi munkát erősíti, fejleszti, integrálja.



Javaslatot tesz a megjelenő és hasznosítható szakirodalom, oktatási segédanyag, taneszközök beszerzésére, időnkénti szükséges selejtezések megejtésére.



Közreműködik az oktató-nevelő munkát segítő eszközök, szemléltető anyagok leltározásában.



Irányítja a helyi tantervek kidolgozását, alkalmazását.



Véleményezi, ellenőrzi a tanmeneteket.

23


Kezdeményezi kimunkálását.

az

egységes

és

objektív

értékelés,

mérés

gyakorlatának



Megszervezi és lebonyolítja az iskola szaktárgyi versenyeit. Szorgalmazza és szervezi a városi, megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, elősegíti azok felkészítését a versenyekre.



Képviseli az iskolát iskolán kívüli szakmai fórumokon.



Belső és külső szakmai továbbképzések tartalmi és szervezeti irányítója.



Javaslatot tesz a munkaközösség tagjainak terv szerinti továbbképzésére.



Az iskolavezetés számára megbízható információt ad a munkaközösség életéről, értékeli a szaktanárok munkáját.



Végzi a tanórák és órán kívüli foglalkozások látogatását, tapasztalatairól információt ad.



Véleményt nyilvánít a munkaközösség tagjai jutalmazásáról, béremeléséről, kitüntetésére való felterjesztéséről.



Véleményt nyilvánít új szaktanár alkalmazásáról és kinevezéséről.

Könyvtáros munkaköri leírása A könyvtáros feladata, hogy az iskola oktató-nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával és szolgáltatásával segítse. Az iskolai könyvtáros főfoglalkozású. Munkáját az Intézményvezető irányításával, ellenőrzésével és támogatásával végzi. A könyvtáros heti munkaideje félállásban: 20 óra, A kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. A teljes munkaidő többi részének hetven százaléka – a könyvtár zárva tartása mellett - a munkahelyen végzett könyvtári munkára, iskolai kapcsolattartásra, a további harminc százaléka a munkahelyen kívül végzett felkészülésre, könyvtári kapcsolatépítésre, állománygyarapításra, továbbá a pedagógus – munkakörrel összefüggő tevékenység ellátására szolgál. Nyitva tartás: 11 óra Belső munka: 6 óra Külső munka: 3 óra

Nyitvatartási feladatok során ellátja a kölcsönzés, tájékoztatás, könyvtári bemutató foglalkozások és a raktári rendezés ügyviteli teendőit. Belső munkálatok során elvégzi az alábbi feladatokat: o

állománygyarapítás

o

katalógusszerkesztés

o

bibliográfia készítése,

o

irodalomkutatás

24

Szervezeti és Működési Szabályzat o

félkészülés a foglalkozásokra

o

egyéni továbbképzés.

o

Külső tevékenységei:

o

tájékozódás a piacon

o

egyéni beszerzések

o

továbbképzés

o

tapasztalatcsere

Szakmai feladatai: o

Állománygondozás

o

Felelős az évi költségvetés tervszerű és folyamatos felhasználásáért.

o

A megjelenő kiadványokról tájékozódik.

o

Szükség esetén egyedi beszerzéseket is végez.

o

A beszerzéseknél konzultál a munkaközösségek vezetőivel (tagjaival), figyelembe veszi az iskola vezetőségének javaslatait.

Állományba vétel: o

A beszerzett dokumentumokat a könyvtárba érkezés után azonnal a könyvtári szabályzatban meghatározott módon nyilvántartásba veszi.

o

A nyilvántartásokat naprakész állapotban tartja.

o

Rendszeresen (évenként) állománygyarapítást végez. A felesleges, elhasználódott, tartalmilag elévült műveket a rendeleti előírásoknak megfelelően törli az állományból.

Állományvédelem: o

A könyvtáros tanár felelős a könyvtár rendeltetésszerű használatáért.

o

Állományellenőrzési rendeleti előírás szerint, az Intézményvezető utasítására előkészíti a leltározást, (raktári rend, raktári katalógus ellenőrzése, leltározási ütemterv elkészítése,) valamint részt vesz a leltározás lebonyolításában.

o

Pontosan vezeti a kölcsönzési nyilvántartást.

o

A leltárilag rábízott könyvtári állományért (azokkal együtt, akiknek kulcsa van a könyvtárhoz,) anyagi felelőséggel tartozik.

Szolgáltatások: o

Kölcsönzés: a működési szabályzatban meghatározott módon.

o

Könyvtárbemutató foglalkozásokat, könyvtárhasználati ismereteket nyújtó órákat vezet, előkészíti a könyvtári szakórákat.

o

Rendszeresen tájékoztatást ad a könyvtár új szerzeményeiről.

Egyéb feladatok:

25


A könyvtáros kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel, a munkaközösség vezetőkkel, a szaktanárokkal.

o

Az osztályfőnök közreműködésével értesíti a tanulókat, ha a könyveket a határidő letelte után sem hozzák vissza.

o

Könyvtár gyarapítási céllal pályázatokon vesz részt.

o

Munkaközösségével együtt alkotó munkát vállal az iskola pedagógiai programjának megvalósításában.

o

Mint a nevelőtestület tagja részt vesz a nevelőtestületi döntések meghozatalában. Kötelessége az értekezleteken, iskolai rendezvényeken való részvétel.

o

Munkájáért, eredményeiért felelősséget vállal. Az iskolavezetés által meghatározott időben és szempontok szerint írásos jelentést készít.

o

Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos tevékenységben aktív szerepet vállal.

o

Szakmai kapcsolatot tart a helyi (közművelődési) könyvtárral.

Diákönkormányzatot segítő tanár Feladatai: Részt vesz a diákönkormányzat testületi ülésein. Szervezi és segíti a diákönkormányzat és az iskolavezetés, illetve a diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolattartást: o

gondoskodik az információk kölcsönös közvetítéséről,

o

segíti a diákönkormányzat képviselőinek felkészülését az értekezletekre, fórumokra.

Figyelemmel kíséri a diákönkormányzat munkájával kapcsolatos jogszabályokat. Közreműködik a diákönkormányzat és az iskola munkatervének összehangolásában. Segíti a diákönkormányzat rendezvényeinek szervezését és lebonyolítását.

6.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama 6.6.1 Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (intézményvezetői engedéllyel) azok előtt szervezhetők. 6.6.2 A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 14.00 óráig be kell fejezni. 6.6.3 A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az intézményvezető helyettes által előre

26

Szervezeti és Működési Szabályzat engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. 6.6.4 Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik.

6.7 Az osztályozó vizsga rendje A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: 

az intézményvezető felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,



az intézményvezető engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,



egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,



ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét,



átvételnél az iskola intézményvezetője előírja,



a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

6.8 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola épületében éjjel-nappali portaszolgálat működik. A jogviszonnyal rendelkezők szorgalmi időben általában reggel 7.00 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de egyéb rendezvények esetén később is bent tartózkodhatnak. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az intézményvezető ad engedélyt. A közoktatási intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a portaszolgálatnál regisztráltatniuk kell magukat. A regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve.

6.8.1 Az iskola munkarendje. 

Iskolánkban a tanítás 8 órakor kezdődik. A pontos órakezdés érdekében a tanulónak 7 óra 45-re kell beérkezniük. Az ügyeletes nevelő 7 óra 30 perckor köteles elfoglalni a helyét a 7óra 50 perckor megszólaló csengőszóig.



Vannak olyan esetek, amikor egyes osztályok órarendje eltér az előző pontban foglaltaktól, ők kötelesek az első tanóra előtt legalább 5 perccel korábban megjelenni. Az eltérések időpontjai lehetnek 7 óra 15 és 7 óra 30, valamint 7 óra 45 is, melyről a tanulók az órarend kézhezvételekor tájékoztatást kapnak.



A tanítási órák ideje 45 perc, köztük lévő szünetek 15 percesek, kivéve a negyedik és az ötödik szünetet, amelyek 10 percesek és a hatodikat, ami 5 percig tart.

27

Szervezeti és Működési Szabályzat 

A tanuló a tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az intézményvezető vagy az intézményvezetőhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskola elhagyására csak az intézményvezető vagy az intézményvezetőhelyettes adhat engedélyt.

A tanítási órák rendje: 1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra

800-845 900-945 1000-1045 1100-1145 1155-1240 1250-1335 1340-1425



Az óraközi szünetekkel a tanulók maguk rendelkeznek. Kivéve alsó tagozatban az 1. vagy a 2. szünetet, amikor a tanulók az ebédlőben tízóraiznak tanári felügyelet mellett. Azok a felsősök, akik igénybe veszik a napközi szolgáltatásait, a második szünetben étkeznek.



A tanulóknak lehetőségük van arra, hogy az iskolában ebédeljenek. Az ebédelés az órarend függvényében 12 órától 14 óráig pedagógus felügyelet mellett történik a tanév eleji időbeosztás alapján.



Az uzsonnát a tanulók 16 órakor a tanteremben fogyasztják el.



A napközis foglalkozások az utolsó tanítási óra után kezdődnek és 16 óra 30 percig tartanak. Utána 17 óráig ügyeletet biztosítunk.



Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola intézményvezetőja határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente (szerdánként) kerül megszervezésre.



A reggeli nyitva tartás kezdetétől a vezető beérkezéséig az ügyeletre jogosult pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé vált és halaszthatatlan intézkedések megtételére.



A 16.00-kor távozó vezető után a szervezett foglalkozást tartó pedagógus tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.



A vezető távozása után az ügyeletet ellátó pedagógus, vagy a pedagógust közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott köteles az esetleges problémák elhárítására intézkedéseket tenni, szükség esetén az intézményvezetőt vagy helyettesét értesíteni.



Az iskola helyiségeit – elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben – külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők, az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak. Ezzel kapcsolatban az intézmény vezetőjével az ALIM megbízott munkatársa egyeztet.

28


6.8.2 A szabadon választott foglalkozások rendje: Az iskola nevelőtestülete a DÖK bevonásával minden tanév elején elkészíti az ütemtervét, melyben részletes programkínálatot nyújt a diákságnak.

Egy-egy rendezvényre (pl. hangverseny, színházlátogatás, „Szívügyem az egészségem”, DISCO, stb.) az aktuális időpont előtt a főszervező a csoportvezetők bevonásával felméri az érdeklődők körét és a program lebonyolítását zökkenőmentesen irányítja, felelős az intézmény rendjének megtartásában. 6.8.3 Tanítási szünetek: A szünetek idejét, rendjét az OM. utasítása szabályozza (téli-, tavaszi-, nyári szünet) illetve az iskola intézményvezetőjának – a nevelési értekezletek, továbbképzések időpontjaihoz igazított- döntéséhez igazodnak. Megtalálhatók az éves munkatervben. Az iskola intézményvezetőja rendkívüli szünetet is elrendelhet, ha ezt a rendkívüli időjárás, járvány szükségessé teszi, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel járna. Ekkor be kell szerezni a fenntartó engedélyét, ha ez nem lehetséges, akkor haladéktalanul értesíteni kell.

6.9 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje 6.9.1 Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,



a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

6.9.2 A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez tartalmazza, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező.

6.9.3 Tanítási idő után tanuló csak külön engedéllyel vagy szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. A továbbiakról a házirend rendelkezik. 6.9.4 A felső tagozatos diákok számára aulánkban ruhatári ügyeletet tartunk. Az ügyeletet előzetes beosztás alapján – melyet az aktuális osztályfőnökök készítenek el - 7.30-16.00-ig a felsős diákok (párban) látják el. A ruhatárban ez idő alatt rajtuk kívül más személy nem tartózkodhat, megbízásukat másra nem ruházhatják át. 29


Akadályoztatásuk esetén, annak tényét jelentik az osztályfőnöknek, aki indokolt esetben intézkedik a ruhatári ügyeletet ellátó diák helyettesítéséről más diák kijelölésével. 6.9.5 Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. 6.9.6 Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. 6.9.7 A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezető helyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 6.9.8 Az iskolához nem tartozó külső igénybevevők a helyiségek átengedéséről szóló megállapodás szerinti időben tartózkodhatnak az épületben. Vagyonvédelmi és kártérítési felelősség terheli őket. Kötelesek betartani az iskola munka- és tűzvédelmi szabályzatában foglaltakat. Azok a látogatók, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával, látogatásuk célját kötelesek –az iskola bejárata mellett lévő- portaszolgálatnál, az ott ügyeletet tartó portásnak bejelenteni. Amennyiben a keresett személy vagy személyek nem elérhetőek, úgy megérkezésükig a porta mellett várakozhatnak.

6.10 A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek fogyasztása tilos! Az intézmény munkavállalói és az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos!

6.11 A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják.

30

Szervezeti és Működési Szabályzat Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzőkönyvezését, nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az intézményvezető helyettes a munkavédelmi felelős segítségével végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be, az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető helyettesek hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készítet nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

6.12 A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelés órát tartalma.8 A mindennapos testedzést: 

a kötelező tanórai foglalkozások,



a nem kötelező tanórai foglalkozások,



a tanórán kívüli foglalkozások,



az iskolai sportköri foglalkozások keretében szervezzük meg.

Mindennapos testmozgás biztosítása:

8

o

Intézményünk tanulóinak lehetősége sporttevékenység végzésére.

van

mind

rendszeres,

mind

o

Testnevelő tanár vezetésével első évfolyamtól nyolcadik évfolyam végéig heti rendszerességgel diákjaink egy órás úszásoktatásban részesülnek. Az úszásórák az órarendbe beépítve, kísérő és oktató tanár felügyelete mellett történnek.

o

Az úszásoktatást, a gyermekek kíséretét és felügyeletét az iskola biztosítja, ingyenes. Ezeket a feladatokat az iskola tanárai, ill. a programban résztvevő és feladatokkal megbízott kollegák látják el. A Júlia Fürdőben kötelezően megváltott kedvezményes jegy megvásárlása a szülőt terheli. (Ennek mértékét a pályázati források kiaknázásával minden évben igyekszünk mérsékelni.)

o

testnevelés órák, gyógy-testnevelés és napközis (játékos mozgás) foglalkozások

A 2012/2013-as tanévben a 1. és 5. évfolyamon, a továbbiakban felmenő rendszerben vezetjük be.

31

alkalmi


Az iskolában a tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy egészségük megvédése érdekében minél nagyobb számban vegyenek részt a diákok.

o

Intézményünkben Diák Sport Egyesület működik. Éves munkaprogramjukat önállóan dolgozzák ki, az edzéseket ellátók –az iskola testnevelői- felelősek a sportkör működéséért, szakmaiságáért.

Az iskola tanulói az iskolán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában rendszeresen részt vehetnek. A részvételt az osztályfőnöknek be kell jelenteni.

6.13 A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. Szervezeti formák: o

napközi otthon (alsó tagozatban egész napos iskola)

o

tanulószoba

o

énekkar, bel- és külföldi utazások

o

szakkörök, felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások, továbbtanulásra felkészítő foglalkozások

o

zenei oktatás

o

iskolai sportköri foglalkozások

o

tanulmányi, kulturális verseny, házi bajnokság, diáknap

o

tanulmányi kirándulás

o

környezettudatos nevelés célját szolgáló osztály – vagy csoportfoglalkozás

o

kulturális, illetőleg sportrendezvény

6.13.1 Énekkarok Diákjaink négy énekkarban végeznek kórusmunkát. A 3. osztályosok a Nyitnikék Énekkar, a 45.osztályos lányok a Napsugár Kórus, a 4-8. o. fiúk a Cantemus Fiú Énekkar, a 6-7-8. lányok a Cantemus Gyermekkar tagjai. Az ott folyó oktató-nevelő munkát az ének-zene munkaközösség vezetője felügyeli. A munkaközösség és az énekkarok munkájában tanácsadói szerepet tölt be Szabó Dénes, a Cantemus Kórusintézmény vezetője.

32

Szervezeti és Működési Szabályzat (Az énekkarok időpontjai: évi beosztás alapján. Helye: próbaterem, hangversenyterem, énekterem, tanterem.)

6.13.2 Triatlon-Duatlon szakkör, Diáksport Egyesület Iskolánkban Diáksport Egyesület, továbbá triatlon-duatlon szakkörök működnek, s biztosítják a mindennapos testedzés és a versenysport feltételeit. A diáksport működésének rendjét saját SZMSZ-e alapján végzi. Éves munkaprogramjukat önállóan dolgozzák ki, az edzéseket ellátók – az iskola testnevelői- felelősek a sportkör működéséért, szakmaiságáért, eredményességéért. Az iskola szabadidős programjainak ezen részei a testedzést és a tanulók fizikai erőnlétének fejlesztését szolgálják (sportnap, úszóbajnokság, futófesztiválok, triatlon szakkör, stb.) (Az sportszakkörök időpontja: évi beosztás alapján. Helye: tornaterem, uszoda,iskolaudvar, külső helyszínek.)

6.13.3 Néptánc, kézműves szakkör Intézményünkben külső, alapfokú művészeti oktatást folytató intézmények működnek (pl. Vásárhelyi László Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), melyek a foglalkozások idejére az iskola számára bérleti díjat fizetnek. (A szakkörök időpontjai: éves időbeosztás szerint. Helye: tornaterem, Kodály terem, tanterem.) A foglalkozásokon való részvétel feltételeit és annak anyagi vonzatait az adott művészeti iskola határozza meg és írja elő. A külső intézményekkel való együttműködés formáját és rendjét a Bérleti Szerződések tartalmazzák.

6.13.4 Hit- és vallásoktatás: Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény órarendjéhez igazodva. A tanulók hit- és vallásoktatását az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

6.13.5 Kiemelt programok: 

Hangversenyek,



Sportnap, sportversenyek,



Színház- és mozi-látogatások,



Múzeumok, kiállítások látogatása.

Ha a rendezvény az egész iskolát érinti (hangszeres gála, sportnap, farsang, stb.), akkor időpontja és a hozzá kapcsolódó szervezési feladatok, felelősök minden évben az éves munkatervben kerülnek rögzítésre. Amennyiben e foglalkozások (pl. múzeumlátogatás) a tanulók kis csoportját érintik (osztály, napközi, stb.), úgy a szaktanár időben értesíti erről az intézményvezetőhelyettest, s tájékoztatja őt a foglalkozás pontos helyéről és idejéről.

6.13.6 További tudnivalók: 33


A jelentkezés önkéntes (kötelező: énekkarok, napközi 1-4. évf-ig), de felvétel esetén a részvétel kötelező.



A tanórán kívüli foglalkozások megszervezését (a foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezető nevét, működésének időtartamát) minden tanév elején az iskola tantárgyfelosztásában rögzíteni kell.



A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezetőhelyettes rögzíti az iskola heti tanórán kívüli órarendjében.



A felzárkóztató valamint az egyéni foglalkozásokra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki, részvételük a felzárkóztató foglalkozásokon kötelező, ez alóli felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola intézményvezetőja adhat.



A tanórán kívüli foglalkozások vezetőit az intézményvezető bízza meg.



Tanórán kívüli foglalkozást vezethet az is, aki nem az iskola pedagógusa.



Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeket, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért és a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok felelősek.



A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével hirdetünk meg. Ezek vezetőit az intézményvezető bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.



A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az intézményvezető engedélyével.



Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az intézményvezető helyettes felelősek.



A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az intézményvezető által megbízott pedagógus tartja.



A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésében és lebonyolításában az osztályfőnöki munkaközösség

34

Szervezeti és Működési Szabályzat vezetője koordináló szerepet tölt be, melyről az intézmény vezetőjével megbeszélést tart.

6.13.7 Hagyományos rendezvényeink: 

Tanévnyitó ünnepély.



„Szívügyem az egészségem”- nap, amit minden alkalommal év elején egy szombaton rendezünk. Ilyenkor együtt sportol, játszik, ételt készít gyermek, szülő, pedagógus egyaránt.



Tanulmányi kirándulások.



A Zenei Világnap alkalmából rendezett hangversenyek.



Cantemus Családi Bérlet hangverseny sorozata.



Nemzeti ünnepeinkre való megemlékezés.



Bemutatkozik az iskola – ennek keretében tekinthetnek be iskolánk életébe az óvodások és szüleik.



Mikulás napi ünnepségek.



Kicsinyek Karácsonya.



Nyugdíjasok Karácsonya.



Cantemus Karácsony.



Triatlonos Karácsony.



Japán vendégek fogadása.



Évfolyam hangversenyek.



Házi úszóverseny.



Farsangi mulatságok.



Jótékonysági bál.



Hangszeres Gála – a legjobb hangszeresek versenye.



Fordított nap.



Sportnap.



Gyermeknap.



Tagozatos hangverseny – sajátos rendezvényünk, ahol a szülők megtapasztalhatják az ének-zenei oktatás éves eredményeit.



Évzáró – ballagás.



Cantemus Fesztivál. – nemzetközi rendezvényünk, 2 évente alkalmat ad nemzeti értékeink közvetítésére, más népek kultúrájával való találkozásra.



Mini Fesztivál – hazai és baráti kórusok részére, minden második (páratlan) évben.



Nyílt nap

35

Szervezeti és Működési Szabályzat A rendezvények szervezésével, koordinálásával megbízott felelősök az iskolában a mindenkor érvényes éves munkatervben kerülnek megnevezésre.

6.13.8 Ünnepélyek, megemlékezések: Az iskola munkatervében meghatározott formában és időben megemlékezést szervez a következő eseményekről, évfordulókról. o

Október 06.

Emlékezés a 13 aradi vértanúra.

o

Október 23.

Emlékezés az 1956-os forradalomra, koszorúzás.

o

Március 15.

Emlékezés az 1848-49-es szabadságharcra.

o

Április A költészet napja (szavalóverseny szervezése).

o

Április Megemlékezés a Föld napjáról.

o

Május Gyermeknapi programok.

Az iskola épületét az ünnepnaphoz méltóan és jellegének megfelelően fel kell díszíteni és a következő ünnepek alkalmából fellobogózni: Október 23., Március 15., Május 1., Augusztus 20. Az ünnepélyeket, a megemlékezéseket a nevelőtestületnek a munkatervben megbízott tagjai készítik elő és rendezik. A pedagógusoknak, illetve a tanulóknak kötelessége az iskola hagyományainak ápolásával kapcsolatos rendezvényeken, megemlékezéseken részt venni.

7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 7.1 Az intézmény nevelőtestülete 7.1.1 A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. 7.1.2 A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. 7.1.3 Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat.

36


7.2 A nevelőtestület értekezletei, osztályértekezletei 7.2.1 A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: o

Tanévnyitó-, félévi- és tanévzáró értekezlet,

o

félévi és év végi osztályozó konferencia,

o

tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

o

nevelési értekezlet,

o

rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

7.2.2 Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény intézményvezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint két az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. 7.2.3 A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. 7.2.4 A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. 7.2.5 Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az intézményvezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az intézményvezető vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az intézményvezető adhat felmentést.

7.3 A nevelőtestület szakmai munkaközösségei 7.3.1 A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására.

37

Szervezeti és Működési Szabályzat 7.3.2 A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az intézményvezető jogköre. Az intézményben hat munkaközösség működik, melyet a szerkezeti vázrajz tartalmaz. 7.3.3 A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít és beszámol a tanév félévi és év végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.

7.4 A szakmai munkaközösségek tevékenysége 7.4.1 A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: o

Javítják, koordinálják az színvonalát, minőségét.

intézményben

folyó

nevelő-oktató

munka

szakmai

o

Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösségvezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.

o

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

o

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.

o

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

o

Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.

o

Információt adnak a pedagógusok továbbképzéséről.

o

Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.

o

Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.

o

Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.

7.4.2 A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai o

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

38


Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

o

Az intézményvezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.

o

Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.

o

Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az intézményvezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál órát látogat.

o

Az intézményvezető megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

o

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.

o

Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót tevékenységéről a nevelőtestület számára.

o

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

o

Ha a munkaközösség véleményét kéri az intézményvezető, akkor a munkaközösségvezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről, ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelező.

készít

a

munkaközösség

7.5 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős feladata: Segíti az iskola pedagógusainak gyermek és ifjúságvédelmi munkáját. Veszélyeztetettség esetén családlátogatáson gyűjt információt, gyermekbántalmazás észlelése estén értesíti az intézmény vezetőjét és általa a gyermekjóléti szolgálatot. Anyagi veszélyeztetettség esetén kezdeményezi a rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását. Hátrányos helyzetű gyermekek nyilvántartásba vétele, anyagi, családi, tanulmányi hátrányok kompenzálása. Figyelmet fordít a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésére. Az intézményvezető kötelessége megszervezni az iskolában a gyermek és ifjúságvédelmet. Gondoskodnia kell a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeiről, a gyermekbalesetek megelőzéséről, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatáról. Minderre javaslatokat tehet. Munkájáról a vezetőségi megbeszéléseken – az éves munkaterv ütemezése alapján, ill. az aktualitásokat figyelembe véve- beszámol. Értékelést, elemzést készít. Kérésre heti rendszerességgel a hiányzásokról statisztikát készít.

39


7.6 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egységes elvek alapján alkotja meg.

8. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 8.1 Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége.

8.2 A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből adminisztratív dolgozókból áll.

és

az

intézménynél

munkavállalói

jogviszonyban

álló

Az intézményvezető – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot:

o szakmai munkaközösségek, o szülői munkaközösség, o diákönkormányzat, o osztályközösségek. 8.3 A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:

o saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, o a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői), o a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése, o saját pénzeszközeikből módjának megállapítása.

anyagi

támogatások

mértékének,

felhasználási

8.4 Intézményi Tanács Háromoldalú, önálló jogi személyiségű, véleményalkotói jogkörrel rendelkező fórum. A 3 tagú tanács tagjai a nevelőtestület, a szülői szervezet és Nyíregyháza Önkormányzata delegáltjai. Az Intézményi Tanács saját Ügyrendje és Munkaprogramja szerint végzi a munkáját. Az intézmény vezetője félévente 1 alkalommal beszámol az intézmény működéséről, valamint a félévi- és tanév végi nevelőtestületi értekezletek jegyzőkönyveit megküldi – a törvény által előírt határidő betartása mellett- a tanács számára. Az Intézményi Tanács véleményezési jogkörrel bír az iskolát érintő bármely kérdésben (pl.: Pedagógiai Program, Házirend, éves iskolai munkaterv, stb. elfogadásakor).

40


8.6 A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal az intézményvezető bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az intézményvezető helyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni, így különösen: o

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

o

a házirend elfogadása előtt

A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény intézményvezetője felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét.

8.7 Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: o

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,

o

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

o

döntés az osztály belügyeiben.

41

Szervezeti és Működési Szabályzat Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt az intézményvezető bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: o

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

o

Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

o

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

o

Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.

o

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.

o

Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.

o

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.

o

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

o

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

o

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

ifjúságvédelmi

feladatokra,

8.8 A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatásának formái 8.8.1 Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az intézményvezető, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az intézményvezető hívhat össze. 8.8.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az intézményvezető által kijelölt időpontban – négy alkalommal tart fogadóórát. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – személyesen, telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor.

42

Szervezeti és Működési Szabályzat 8.8.3 A szülők írásbeli tájékoztatása A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon, levél utján vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a digitális naplóba tett bejegyzés, a digitális napló üzenetküldő funkciójával vagy elektronikus levél útján értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök a digitális napló útján tájékoztatja a szülőket a fogadóórák, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről lehetőleg egy héttel, de legalább öt munkanappal az esemény előtt. 8.8.4 A diákok tájékoztatása A pedagógus a diák tudásának értékelése céljából adott osztályzatokat az értékelés elkészültét követő következő tanítási órán, szóbeli feleletnél azonnal köteles ismertetni a tanulóval. A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a tárgy heti óraszámánál eggyel több osztályzatot adunk. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. Egy napon maximálisan két témazáró dolgozatot lehet íratni. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen osztályzat adható. Tört osztályzatot nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az intézményvezető és a nevelőtestület szükség szerinti gyakorisággal iskolagyűlésen tart kapcsolatot a diákokkal. Az iskolagyűlésen részt vesznek az iskola tanárai is.

8.9 A külső kapcsolatok rendszere és formája Kapcsolatrendszerünk szerteágazó, rendszeresen intézményekkel, szervezetekkel, személyekkel: o

együttműködünk

a

következő

A szülői házzal (kapcsolattartó: osztályfőnök, szaktanár, ifjúságvédelmi felelős)

Szülői értekezletek szervezése. Fogadóórák tartása az éves munkatervben meghatározott időpontokban. Ha szükséges, levélben történő értesítés. Az iskola szépítése érdekében segítség kérése a szülőktől. Programjainkba a szülők, testvérek bevonása – hangversenyek, sport, farsang és karácsonyi klubdélutánok, stb. o

Társintézményekkel közös programok a város többi iskolájával, együttműködés a bázisiskolákkal kapcsolattartó: intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek, szaktanárok

43


A Megyei Pedagógiai Intézettel

o

Családsegítő Szolgálattal

o

Pedagógiai Szolgáltató gazdaságvezető)

Intézménnyel

(kapcsolattartó:

intézményvezető,

a szakmai továbbképzéseken, előadásokon való részvétel o

Intézményünk működtetőjével: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatával (kapcsolattartó: intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek)

o

Intézményünk fenntartójával: KLIK Nyíregyházi Tankerülete (kapcsolattartó: intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek)

o

A különböző sportegyesületekkel, a Júlia Fürdővel (kapcsolattartó: intézményvezető, testnevelő tanárok)

o

Művelődési és kulturális szervezetekkel.

o

MVMK, Móricz Zsigmond Színház, Jósa András Múzeum, Városi Könyvtár, stb.

o

A Cantemus Kórusintézménnyel (kapcsolattartó: intézményvezető, intézményvezetőhelyettes, ének munkaközösség vezetője, énekkari asszisztens)

o

A Vikár Sándor Zeneiskolával (kapcsolattartó: intézményvezető, intézményvezetőhelyettesek, ének-zene munkaközösség, énekkari asszisztens)

o

Az ELAMEN Kereskedelmi és Vendéglátó Részvénytársasággal (kapcsolattartó: intézményvezető)

o

Az intézményben működő alapfokú művészetoktatási intézményekkel (kapcsolattartó: intézményvezető, érintett szaktanárok)

8.10 Az intézményvezető és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. 8.10.1 Az iskolai védőnő feladatai A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény intézményvezető helyettesével. Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.

44

Szervezeti és Működési Szabályzat Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára. Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). 8.10.2 Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola intézményvezetője indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

9. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 9.1 A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a házirendben foglaltak kiegészítése, a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban.

9.1.1 A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: o

a szülő előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra,

o

orvosi igazolással igazolja távolmaradását,

o

a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni.

Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: o

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,

o

rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

9.1.2 A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az intézményvezető dönt az

45

Szervezeti és Működési Szabályzat osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

9.2 Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények 9.2.1 A középfokú oktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb két intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata és az intézményvezető/helyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban. A versenyeken, kórusrendezvényeken való távolmaradást az osztályfőnök a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti. A naplóban ezekben az esetekben a tanítási napokról, órákról való távolmaradást a hiányzások havi összesítésénél nem veszi figyelembe. 9.2.2 A tanulói késések kezelési rendje A (digitális napló) és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök az intézményvezető helyettessel, az ifjúság védelmi felelőssel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást.

9.3 Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: o

első igazolatlan óra után: a szülő értesítése

o

tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése

o

a tizedik igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes jegyző értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

o

a huszadik igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)

o

az ötvendik igazolatlan óra után: a jegyző értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire.

46


9. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás 9.1 Szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény intézményvezetőjének, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, de A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát.

9.2 A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető

47

Szervezeti és Működési Szabályzat eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: o

az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről

o

a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét

o

az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége

o

a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni

o

az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény intézményvezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket

o

az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei

o

az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges

o

a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza

o

az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése

o

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti

o

az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon

o

az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá

o

az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása

48


az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.

o

a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni

10. Az iskolai könyvtár működési szabályzata A könyvtár működésének célja, a működés feltételei Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: 

a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és kiscsoport egyidejű foglalkoztatására,



legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,



tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,



rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel

Könyvtárunk kapcsolatot tart más iskolai könyvtárakkal, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal, és együttműködik a Megyei Könyvtárral.

Könyvtáros-tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: 

gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,



tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,

49


az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,



könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,



könyvtári dokumentumok kölcsönzése,



tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára



a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.



Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai továbbá:



a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,



a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,



számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,



tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,



részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.



folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,



követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,



követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét,



az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,



a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására.

Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. Az SZMSZ-nek a könyvtárhasználat kérdéseit meghatározó rendelkezéseit nyilvánosság hozzuk az iskola honlapján. A könyvtár szolgáltatásai a következők 

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése (az utóbbiak korlátozott számban),

50


tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő segédeszközök (pl.: térképek, példatárak, feladatgyűjtemények, tesztkönyvek stb.) kölcsönzése,



információgyűjtés az internetről a könyvtáros-tanár segítségével,



lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi használata,



tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról.



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása



könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása



nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése



tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról

A könyvtár használóinak köre, a beiratkozás módja Az iskolai könyvtár szolgáltatásait az intézmény valamennyi diákja és munkavállalója igénybe veheti. A könyvtár használatának részletes szabályait, a beiratkozás módját szabályzatunk melléklete tartalmazza.

11. Mellékletek 11.1 A Könyvtár gyűjtőköri szabályzata Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők: Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az iskola pedagógiai programja határozza meg. Ez befolyásolja az állománygyarapítás szempontjait, a dokumentumok beszerzésének nem szakmai mélységét pedig a mindenkori költségvetés szabja meg. A könyvtár gyűjtőköri szabályzatának teljesítésével segíteni kívánja az iskola pedagógiai programjának teljesítését. Legfőbb irányvonalak: o

a helyi tantervben felvázolt tantárgyankénti, művelődési területenkénti ajánlott és kötelező irodalom , valamint az oktatási-, nevelési célok megvalósítását segítő szépés ismeretközlő irodalom gyűjtése.

o

az iskola tartós tankönyvellátási szabályzatának megfelelően a mindenkori tartós tankönyvek beszerzése és megőrzése.

o

Iskolánk emelt szintű ének-zene oktatási profillal működő általános iskola, az ismeretközlő irodalomban kiemelt szerepet kapnak az ének-zenei ismeretterjesztés dokumentumai.

A beszerzés forrásai: o

Vétel alapján szerzünk új dokumentumokat a városi könyvesboltokból és a Könyvtárellátó Közhasznú Társaságtól.

o

Tartós tankönyveket a városi tankönyvterjesztői rendszer segítségével vásárolunk.

o

Ajándékként elfogadunk minden jó állapotban lévő dokumentumot,

51


amely illeszkedik gyűjtőkörünkhöz.

Állományapasztás szempontjai, és módja: o

Tervszerűen vonjuk ki azokat a dokumentumokat, amelyek ismeretanyagában, világnézetében túlhaladottá, elavulttá váltak.

o

Fölös példányok címen törölhetők azok a dokumentumok, amelyek

o

iránt az olvasói igény megcsappant.

Egyéb okok indokolhatják még a törlést, ilyenek: a megrongálódás, elvesztés, elemi kár és az állományellenőrzés folyamán feltárt hiány.

A gyűjtőkör területei: Kézikönyvtári állomány o

A könyvtár gyűjti a műveltségi területek alapdokumentumait.

o

Általános és szaklexikonok

o

Általános és szak enciklopédiák

o

Szótárak, fogalomgyűjtemények (anyagi lehetőségeinkhez mérten a Magyar értelmező kézi szótárt, helyesírási szótárakat, Szinonima szótárt több példányban)

o

Az angol és német nyelv oktatásához szükséges - legalább a közepes méretű – szótárak.

o

A tudományok, a kultúra területeinek alap- és középszintű összefoglaló kézikönyvei.

o

Atlaszok, adattárak, kronológiák.

Ismeretközlő irodalom o

Az iskola helyi tantervének ismeretterjesztő irodalom

megfelelő

o

Az általános műveltséghez szükséges ismeretterjesztő művek a tudomány és művészetek különböző területeiről.

o

Pedagógiai, pszichológiai és könyvtártudományi szakirodalom (anyagi lehetőségtől függően válogatva)

o

Helytörténeti-, helyismereti-, iskolatörténeti kiadványok (Sz.Sz.B.Megye, Nyíregyháza, Kodály Zoltán Általános Iskola, Cantemus

o

Iskolánk névadójával kapcsolatos zenetörténeti kiadványok.

o

Tankönyvek, tartóstankönyvek, tanári kézikönyvek és tantervek, tanmenetek az iskolában oktatott tantárgyaknak megfelelően. ( A tartós tankönyvek beszerzéséről külön szabályzatban leírtak szerint.)

o

Idegen nyelvű könyvek, oktatási segédletek, szótárak.

o

(Kiemelt:angol és német nyelv)

o

Segédkönyvek, az iskola igazgatásával, gazdálkodásával kapcsolatos dokumentumok, az iskola pedagógiai dokumentációi.

52

műveltségi

területeknek

megfelelő

Szervezeti és Működési Szabályzat Szépirodalom o

A könyvtár teljességgel gyűjti a helyi tantervben rögzített kötelező- és ajánlott olvasmányokat, lehetőség szerint magas példányszámban.

o

A teljességre törekedve gyűjtjük a tananyagban szereplő klasszikus és kortárs szerzők műveit.

o

A magyar- és világirodalom klasszikusaitól és kortárs szerzőitől, a népköltészet területéről válogatva gyűjt könyvtárunk verseket, meséket, ifjúsági- és felnőtt irodalmat.

Audio-vizuális dokumentumok: o

A tananyaghoz kapcsolódó dokumentumok

o

A színvonalas szórakoztatást szolgáló dokumentumok

Az ének-zene oktatást segítő dokumentumokat külön médiatár gyűjti, amely az „É” szakos munkaközösség gondozásában van. Ide kerülnek az dokumentumok is.

iskolai

hangversenyeket,

rendezvényeket

rögzítő

audio-vizuális

Periodikák: o

Pedagógiai, tantárgyi szaklapok

o

A tananyag kiegészítését szolgáló ismeretterjesztő folyóiratok

o

Néhány szórakoztató ifjúsági folyóirat

A gyűjtés mélységét erősen befolyásolja az iskolai költségvetés.

11.2 Könyvtárhasználati Szabályzat Iskolai könyvtárunk zárt könyvtár, így szolgáltatásait kizárólag az iskola dolgozói és tanulói vehetik igénybe. A szolgáltatások ingyenesek, kivéve a fénymásoló használata. A beiratkozott olvasók és a kölcsönzések nyilvántartása kölcsönző füzetben és számítógépen történik párhuzamosan. Minden könyvtárhasználónak kötelessége a könyvtári rend betartása, a könyvtári állomány védelme. A tanulók szeptember 15.-május 31. között kölcsönözhetnek, a tanév végéig minden tanulónak vissza kell hozni a kölcsönzött dokumentumokat. A tanulók max. 3 hétre kölcsönözhetnek egy dokumentumot, a határidő meghosszabbítható. Egy tanulónál egyszerre 3 könyv lehet. A felnőtt kölcsönzők egész évben kölcsönözhetnek, számukra a határidő és a kölcsönzött dokumentumok számának tekintetében eltérhetünk, a nem hagyományos dokumentumokat is kölcsönözhetik ellentétben a tanulókkal, akik csak helyben használhatják azokat. Az iskolából a tanév közben távozó diák köteles a kölcsönzött könyveket leadni, ebben az iskolatitkár segítségét kéri a könyvtáros.

53

Szervezeti és Működési Szabályzat Az elveszett dokumentumokért a kölcsönző anyagi felelősséggel tartozik. Köteles megtéríteni a könyv aktuális árát, vagy egy másik példányt hoz helyette. A könyvtári katalógusokat minden olvasó használhatja. Az audio-vizuális berendezéseket és dokumentumokat tanulók csak felnőtt segítségével vehetik igénybe. A könyvtárban felügyelet nélkül gyermek nem tartózkodhat. A könyvtáros-tanár tudta nélkül semmilyen dokumentum nem vihető ki a könyvtárból. Az állományért a könyvtáros felelős. / meg kell jegyezni, hogy a takarítás a könyvtáros jelenléte nélkül történik./ A könyvtár nyitvatartási rendje: HÉTFŐ: 1230-1600 KEDD: 900 - 1230 és 1300 - 1600 SZERDA: 1230 - 1600 CSÜTÖRTÖK: 900 - 1230 és 1300 - 1600 PÉNTEK: 1300 - 1500 A kölcsönzési idő minden tanévben, az aktuális órarend függvényében alakul, mivel mindkét könyvtáros szaktárgyakat is tanít a felső tagozatban.

11.3 Katalógus-szerkesztési szabályzat 1. A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: • raktári jelzetet, • a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, • ETO szakjelzeteket, • tárgyszavakat. 1.1. A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: • főcím : párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat • szerzőségi közlés

54

Szervezeti és Működési Szabályzat • kiadás • megjelenési hely : kiadó neve, megjelenés éve • oldalszám+mellékletek : illusztráció ; méret • (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) • Megjegyzések • kötés : ár A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: • a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe), • cím szerinti melléktétel • tárgyi melléktétel 1.2. Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó. 1.3. Raktári jelzetek A dokumentumok kereshetőségét a szigorú raktári renddel, a könyveken elhelyezett raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat Cutter-számokkal, az ismeretközlő irodalmat ETOszakrendi jelzetekkel és Cutter-számmal látjuk el. 1.4. Az iskolai könyvtár katalógusai A tételek belső elrendezése szerint: • betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján és tárgyszó), • betűrendes leíró katalógusnál minden mű, minden kiadásáról szükséges egy-egy cédula a besorolási adatoknak megfeleltetve, • raktári katalógus (raktári jelzet alapján), Dokumentumtípusok szerint: • csak a hagyományos dokumentumokról, Formája szerint: • cédula katalógus, katalógus dobozban elhelyezve Raktári Katalógus: a raktári katalógus tükrözi az állomány felállítási rendjét. Betűrendes leíró: a katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik (ld. besorolási adatok). A katalógusok folyamatos gondozást igényelnek. A legfontosabb teendők: o

a katalógusok építése közben észlelt hibák azonnal kijavítása,

o

a cédulamennyiségek növekedésével párhuzamosan új osztólapok készítése,

55


törölt művek cédulájának haladéktalan kiemelése.

11. 4 Tartós tankönyvek kezelésének szabályzata 11.4.1 Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. törvény



23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről



Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen.

A tartós tankönyvek fogalmának értelmezésében az 5/1998. MKM rendelet a meghatározó, amely szerint tartós tankönyvként kezeljük a minősége alapján (tartalmi, fizikai) több tanuló, több éven keresztüli használatára alkalmas tankönyveket, a tankönyvtámogatás 25 %-ának felhasználásával vásárolt ajánlott és kötelező olvasmányokat 11.4.2 A tartós tankönyvek beszerzése: Minden évben az iskola tankönyvrendelésével és tankönyvellátásával együtt történik. A tartós tankönyvek kiválasztását a szaktanárok javaslata alapján a nevelőtestület hagyja jóvá. A már használatos tankönyvek elhasználódása miatt szükségessé vált pótlásra a könyvtárostanár tesz javaslatot. Iskolánk évek óta törekszik arra, hogy egyre több tartós tankönyv használatával könnyítsünk a szülők terhein. Intézményünkben több olyan tankönyvet használunk évről évre, amelyeket nemcsak a törvény szerint rászoruló tanulók használhatják ingyen. Ez a törekvésünk kiküszöböli azt a problémát, hogy egy osztályban különböző kiadású tankönyvekkel, legtöbbször csak az anyagrészek felcserélésével változtatott taneszközökkel kelljen a pedagógusnak dolgoznia. Ezek a következők (bővítésük folyamatos): o

Ének-zene 5./ Szabó Helga

o


o


o

Ének-zene 8./ szabó Helga

o

Magyar nyelv és kommunikáció tk. 5-6./ Antalné Szabó Ágnes

o

Magyar nyelv és kommunikáció tk. 7-8./ Antalné Szabó Ágnes

56


Egészségtan 6. osztály/ Nagyné Horváth Emilia

o

Egészségtan 8. osztály/ Nagyné Horváth Emilia

o

Technika 5.,6.,7.,8.,évfolyam/ Műszaki Könyvkiadó

o

Első atlaszom / Cartographia

o

Eszterlánc: gyakorló olvasókönyv 3.o

o

Gyöngyfűzér: gyakorló olvasókönyv 4.o.

o

Drámajáték 10-14 éveseknek

o

Történelmi olvasókönyv 5., 6., 7., 8. osztályok számára

Jelenleg még csak a rászorulók kapják ingyen a következő dokumentumokat: o

Számítástechnika I., II., IV. / Mozaik K.

o

Irodalom 5., 6., 7., 8., / Alföldy Jenő

11.4.3 A tartós tankönyvek nyilvántartásának módja: A 3/1975 KM-PM rendelet szerint a tartós tankönyveket, ( amelyeket a tanulók egész évre kölcsönzik ) csak ideiglenes nyilvántartásba kell venni, könyvtárunk a nyomon követhetőség szempontjából egyedi nyilvántartásba veszi A kölcsönzést a többi könyvtári dokumentummal együtt tartjuk nyilván. A csoportos leltárkönyv ad tájékoztatást a számszerű adatokról. Vannak olyan tartósan, immár évek óta használt tankönyveink, amelyeket a szaktanár kezel. Pl.: Ének-zene 6. 7. 8. A könyvtári nyilvántartásba került tankönyvekbe szintén bekerül a könyvtár tulajdonbélyegzője, a leltári számot megelőzi a „Tk”jelzés

11.4.5 A tartós tankönyvek kölcsönzése: Azokat a tankönyveket, amelyeket nem a szaktanár kezel, a kölcsönzési nyilvántartása az egyéb könyvtári dokumentumokhoz hasonlóan történik. A kölcsönzési füzetben és a számítógépen. Természetesen ezeknek a kölcsönzési határideje hosszabb, és nem számítanak be az egyszerre kölcsönözhető egyéb könyvtári könyvek számába.

11.4.6 Kártérítési kötelezettség: A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: o

az első év végére legfeljebb 25 %-os

57


a második év végére legfeljebb 50 %-os

o

a harmadik év végére legfeljebb 75 %-os

o

a negyedik év végére 100 %-os lehet.

Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: o

ugyanolyan könyv beszerzése,

o

anyagi kártérítés az intézményvezető írásos határozatára.

Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az intézményvezető hatásköre. A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

11.4.7 Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

NYILATKOZAT

58


Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról:  Az iskolai könyvtárból a 2012/13.-as tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.  2013. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket  A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám Aláírás

osztály

A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít: o

az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos)

o

a napköziben és a tanulószobán letét létrehozása (szeptember)

o

összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október)

o

összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig)

o

listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november)

o

listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról

12. Záró rendelkezések 11.1 Jelen szervezeti és működési szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

………………………… intézményvezető

59


Nyilatkozat A Kodály Zoltán Általános Iskola Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Azt az SZMK elnöksége megtárgyalta, annak módosítási javaslatával egyetért. ……….…………………………. Vásárhelyi Anikó A szülői szervezet képviselője

Nyilatkozat A Kodály Zoltán Általános Iskola Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SZMSZ módosítási javaslatát elfogadta. A diákönkormányzat a tankönyvellátás megszervezésének, a tankönyvrendelés elkészítésének helyi rendjét szabályozó SZMSZ rendelkezésekhez egyetértését adja. ……………………………… Zagyva Lászlóné A diákönkormányzat vezetője

Nyilatkozat A Kodály Zoltán Általános Iskola Intézményi Tanácsa képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Annak módosítási javaslatával az Intézményi Tanács egyetért. ……….…………………………. Láng Istvánné Intézményi Tanács elnöke

60

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents