SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Szervezeti és működési szabályzat

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Hatályos: 2014. december 1-től

Kincstári Szervezet

1


TARTALOMJEGYZÉK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..................................................6 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja .............................................................. 6 1.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya ..................................................6 2. A költségvetési szerv működési rendjét meghatározó dokumentumok ....................6 2.1. Egyéb dokumentumok .......................................................................................6 3. Az intézmény tevékenységének meghatározása .......................................................6 3.1. A feladat ellátását szolgáló vagyon ..................................................................8 3.2. A vagyon feletti rendelkezés joga .....................................................................8 3.3. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje .....................................................8 3.4. Az intézmény foglalkoztatási jogviszonyai .......................................................8 4. Az éves munkaterv ...................................................................................................8 II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY FELADATAI .........................................................8 1. Az intézmény feladatai és hatásköre ........................................................................9 1.1. Az intézmény alaptevékenységei és az azt meghatározó jogszabályok: ...........9 1.3. Gazdálkodó szervezetek felett gyakorolt alapítói, illetve tulajdonosi jogok ....9 1.4. Az intézmény vállalkozási tevékenységei:.........................................................9 1.5. Az intézményhez tartozó önállóan működő költségvetési szervek ....................9 III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZERE ...............................................................................................................10 1. Az intézmény szervezeti felépítése .........................................................................10 1.1. Az intézményen belüli kapcsolattartás módja: ...............................................11 1.2. Az intézményen kívüli kapcsolattartás módja: ...............................................12 2. Munkaköri leírások ................................................................................................ 13 3. Az intézmény dolgozóinak munkaköri feladatai ....................................................13 2



3.1. Az intézményvezető feladatai .......................................................................... 13 3.2. Az intézményvezető helyettes feladatai........................................................... 14 3.3. Pénzügyi főmunkatárs .................................................................................... 15 3.4. Pénzügyi ügyintéző ......................................................................................... 16 3.5. Pénztáros ........................................................................................................ 16 3.6. Technikai csoportvezető ................................................................................. 17 3.7. Városgondnok................................................................................................. 17 3.8. Karbantartó .................................................................................................... 17 3.9. Takarítási csoportvezető ................................................................................ 18 3.10. Takarító ........................................................................................................ 18 3.11. Kézbesítő ...................................................................................................... 18 3.12. Ügyfélirányító .............................................................................................. 18 3.13. Telefonközpont kezelő ................................................................................. 18 IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE ............................ 19 1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai ........................................... 19 1.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte ......... 19 1.2. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása ........................... 19 1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, intézményi titkok megőrzése .............................................................................................................. 19 1.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató (média) szervek részére .................................. 20 1.5. A munkaidő beosztása .................................................................................... 20 1.6. Szabadság ....................................................................................................... 20 1.7. A helyettesítés rendje ...................................................................................... 21 1.8. Munkakörök átadása ...................................................................................... 21 1.9. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése .................. 21 1.10. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése ........................ 22 1.11. Egyéb szabályok ........................................................................................... 22 1. Kártérítési kötelezettség ........................................................................................ 22 Kincstári Szervezet

3


2. Anyagi felelősség ...................................................................................................22 3. Az intézmény ügyfélfogadási rendje ......................................................................23 4. Az intézmény ügyiratkezelése ................................................................................23 5. A kiadmányozás rendje .......................................................................................... 23 6. Bélyegzők használata, kezelése .............................................................................23 7. Az intézmény gazdálkodásának rendje ..................................................................23 7.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok .......................................24 7.2. Bankszámlák feletti rendelkezés .....................................................................24 7.3 A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendje .......................24 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje .24 9. Az intézményben végezhető reklámtevékenység ....................................................25 10. Belső ellenőrzés ...................................................................................................25 11. Az intézményi óvó, védő előírások .......................................................................25 11.1. Bombariadó esetén követendő eljárás .......................................................... 25 12. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség.................................................................26 V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ............................................................... 27

4



Mellékletek 1. sz. melléklet: Alapító okirat 2. sz. melléklet: Szervezeti felépítés 3. sz. melléklet: Kiadmányozás rendje 4. sz. melléklet: Megállapodások az önálló intézményekkel 5. sz. melléklet: FEUVE rendszer 6. sz. melléklet: Megismerési nyilatkozat


5


I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse a Kincstári Szervezet adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, továbbá a működési folyamatokat, figyelembe véve a 368/2011. (XII.31.) Korm rend. (Ávr.) 13 § (1) bekezdés a)-i) pontjaiban meghatározottakat. 1.1.A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya kiterjed a Kincstári Szervezet vezetőire és dolgozóira, számukra a jogszabályokban, képviselő-testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírások alkalmazására. 2. A költségvetési szerv működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény létrehozásáról a Képviselő-testület a 104/2002. (VI.28.) számú határozatában döntött. Ebben meghatározta, hogy a 2002. július 1-től Dorog Város intézményi hálózata gazdálkodásának összefogása, racionalizálása érdekében Kincstári Szervezet elnevezéssel önkormányzati intézményt hoz létre. Az intézmény fenntartója és irányító szerve Dorog Város Képviselő-testülete (2510 Dorog, Bécsi út 71.). A Képviselő-testület jogkörét a Polgármesteri Hivatal útján gyakorolja. Az intézmény: Törzskönyvi azonosító száma: 385750 Alapítói okirat kelte: 2002. 06.28. Alapítói okirat száma: 104/2002.(VI.28.) Alapítás időpontja: 2002. július 1. 2.1. Egyéb dokumentumok Az intézmény működését a szakmai és gazdasági munka vitelét az intézményvezető által kiadott szabályzatok, utasítások, munkaköri leírások határozzák meg. 3. Az intézmény tevékenységének meghatározása A költségvetési szerv neve: Kincstári Szervezet székhelye: 2510 Dorog, Bécsi út 71. A költségvetési szerv jogelődje: Dorog Város Önkormányzata Képviselő-testülete Gazdasági Ellátó Szervezete Intézményegységek, telephelyek: az intézmény külön telephellyel nem rendelkezik Létrehozásáról rendelkező Képviselő-testületi határozat száma: 104/2002.(VI.28.) Az intézmény illetékessége: Dorog Város közigazgatási területe 6



Az intézmény bélyegzőinek hivatalos szövege: Kincstári Szervezet, 2510 Dorog, Bécsi út 71. Adószám: 15385750-2-11 Az intézmény kiadmányozási joga: intézményvezető. Az intézmény közszolgáltató költségvetési szerv, fajtája szerint közintézmény, a feladatellátáshoz gyakorolt funkciói szerint önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Pénzforgalmi számla száma: 11740023-15385750 A Képviselő-testület által kijelölt pénzforgalmi számlavezető pénzintézet: OTP Bank Rt. Az irányító szerv által az intézményhez – Ávr. 10 § (1) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével – rendelt költségvetési szervek, intézményegységek a következők: Költségvetési szervek megnevezése: 1. Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda Besorolása: költségvetési szerv 2. Dorogi Petőfi Sándor Óvoda Besorolása: költségvetési szerv 3. Dorogi Hétszínvirág Óvoda Besorolása: költségvetési szerv 4. Gáthy Zoltán Városi Könyvtár Besorolása: költségvetési szerv 5. Dr. Magyar Károly Városi Bölcsőde Besorolása: költségvetési szerv 6. Dr. Mosonyi Albert Idősek Gondozási Központja Besorolása: költségvetési szerv 7. Dorog Város Egyesített Sportintézménye Besorolása: költségvetési szerv 8. Dorog és Térsége Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálat Besorolása: költségvetési szerv 9. Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat Besorolása: költségvetési szerv 10. Dorogi József Attila Művelődési Ház Besorolása: költségvetési szerv


7


3.1. A feladat ellátását szolgáló vagyon Az alapító okiratban meghatározott feladat ellátására az Önkormányzat az intézmény rendelkezésére bocsátja a Dorog, Bécsi út 71. (hrsz. 1592) ingatlanból az intézmény által használt részt, illetve az abban található, leltárral alátámasztott tárgyi eszközöket. 3.2. A vagyon feletti rendelkezés joga A rendelkezésre bocsájtott vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása az Önkormányzat vagyonáról és vagyongazdálkodásáról rendeletben foglaltak alapján történhet. 3.3. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje Az intézmény vezetőjét a Képviselő-testület nyilvános pályázat útján 5 évre bízza meg az 1992. évi XXXIII. tv. és a 77/1993. (V.12.) Korm. rend. alapján. 3.4. Az intézmény foglalkoztatási jogviszonyai A foglalkoztatottakat az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszony, egyéb munkaviszony, illetve megbízási jogviszony keretében alkalmazza. 4. Az éves munkaterv Az intézmény vezetője az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: a feladatok konkrét meghatározását, a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését, a feladat végrehajtásának határidejét, a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és az irányító szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY FELADATAI

8



1. Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, irányító szerv által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. Az Önkormányzat költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos sajátos előírásokat, feltételeket a polgármester által kiadott éves tervezési köriratban foglaltak szerint kell végrehajtani. 1.1. Az intézmény alaptevékenységei és az azt meghatározó jogszabályok: Az intézmény tevékenységét alapvetően a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.), illetve ágazati jogszabályok határozzák meg. Alaptevékenységek Szakmai alaptevékenysége: A költségvetési szerv megállapodás alapján gondoskodik a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervek bevételeivel és kiadásaival kapcsolatban a tervezési, a gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáról. Szakágazati kód: 841117 Kormányzati és önkormányzati intézmények ellátó, kisegítő szolgálata Kormányzati funkció szerint: 013360 Más szervek részére végzett pénzügyi-gazdálkodási, üzemeltetési, egyéb szolgáltatások 1.3. Gazdálkodó szervezetek felett gyakorolt alapítói, illetve tulajdonosi jogok Az intézmény, mint költségvetési szerv alapítói, illetve tulajdonosi (tagsági, részvényesi, szavazatelsőbbségi) jogokat nem gyakorol. Az alapító Dorog Város Önkormányzata gyakorolja az alapítói, felügyelet, fenntartói jogokat. 1.4. Az intézmény vállalkozási tevékenységei: Az intézmény az alapító okiratban előírtaknak megfelelően vállalkozási tevékenységet folytathat, maximum a kiadási előirányzatok 20 %-áig.

1.5. Az intézményhez tartozó önállóan működő költségvetési szervek Költségvetési szerv megnevezése Dorogi Zrínyi Ilona Óvoda

Címe 2510 Dorog, Hősök tere 2.


9


Dorogi Petőfi Sándor Óvoda

2510 Dorog, Iskola u. 2.

Dorogi Hétszínvirág Óvoda

2510 Dorog, Otthon tér 8.

Gáthy Zoltán Város Könyvtár és Helytörténeti Múzeum

2510 Dorog, Bécsi út 42.

Dr. Magyar Károly Városi Bölcsőde

2510 Dorog, Schmidt villa kert

Dr. Mosonyi Albert Idősek Gondozási Központja


Telephelye:

2510 Dorog, Schmidt villa kert

Dorog Város Egyesített Sportintézménye

2510 Dorog, Iskola u. 1.

Telephelyei:

2510 Dorog, Köztársaság u. 1. 2510 Dorog, Iskola u. 4. 2510 Dorog, Iskola u.9. 2510 Dorog, Gorkij u. 1.

Dorogi József Attila Művelődési Ház


Dorog és Térsége Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat

2510 Dorog, Hantken Miksa u. 8.

Dorog és Térsége Szociális Alapellátó Szolgálat

2510 Dorog, Schmidt- villa kert

III. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZERE 1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését az 1. számú (szervezeti ábra) tartalmazza. A Kincstári Szervezet a képviselőtestületi határozat alapján hozzá integrált önkormányzati, önállóan működő – pénzügyi gazdasági feladatok ellátására önállóan nem alkalmas - intézmények pénzügyigazdasági-könyvvezetési feladatait látja el. A szervezet ellátja ezen kívül az önkormányzati tulajdonú, közfeladatot ellátó intézmények műszaki, technikai, gondokolási feladatait is. A Kincstári Szervezet e feladatát a „Munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás” szerint látja el, a hozzá rendelt, 1.5 pontban felsorolt költségvetési szervek esetében. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: 10



1. Gazdasági csoport Feladatai: - az intézmény és az alapító okirata alapján az intézményhez kapcsolt önállóan működő intézmények pénzügyi, gazdasági feladatainak ellátása együttműködés megállapodás alapján - az önkormányzati tulajdonú intézmények műszaki, technikai gondokolási feladatainak pénzügyi, gazdasági feladatai 2. Egészségügyi csoport - védőnői, iskolavédőnői feladatellátás a fenntartó szakmai felügyeletével 3. Technikai feladatokat ellátó csoport - takarítási egység - műszaki egység - kézbesítő és ügyfélirányító egység Feladatai: - az önkormányzati tulajdonú intézmények és létesítmények műszaki gondokolási feladatai, a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályának szakmai felügyeletével - az önkormányzati tulajdonú intézmények és létesítmények technikai (takarítási) feladatainak ellátása - A Polgármesteri Hivatal és a Kincstári Szervezet helyi küldeményeinek kézbesítési feladatai a Polgármesteri Hivatal ügyintézőivel együttműködve, valamint a Polgármesteri Hivatal és intézményiben az ügyfél irányítási, valamint diszpécseri (különösen telefonközpont) feladatok ellátása. 1.1. Az intézményen belüli kapcsolattartás módja: Funkcionális: vezetők és alkalmazottak közötti kapcsolattartás: A vezető (intézményvezető) és az intézmény állományába tartozó, vagy egyéb módon foglalkoztatott (Pl: megbízási szerződés) dolgozók a folyamatos kapcsolattartásért azonos felelősséggel tartozik. A folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés során a vezető napi kapcsolatban áll a dolgozóval, bármikor információt kérhet személyesen, telefonon, e-mailban. Ennek alapját az ellenőrzési nyomvonal adja, ami alapján a vezető és dolgozó közötti kapcsolódási (ellenőrzési, beavatkozási) pontok meghatározás megtörtént.

Tanácskozási: vezetői értekezlet:


11


Az intézmény összehangolt működése érdekében az intézményvezető az általa indokoltnak tartott rendszerességgel, de legalább hetente értekezletet (egyeztetést) tart. Az értekezleten az intézményvezető-helyettes és a főmunkatárs vesz részt. Az értekezlet időpontjáról az érintetteket tájékoztatni kell, akik azon – indokolt akadályoztatásuk kivételével – részt vesznek. A vezetői értekezlet feladata, hogy tájékozódjon az intézmény alkalmazásában álló közalkalmazottak munkájáról, továbbá az aktuális és konkrét tennivalók áttekintése. Az intézményvezető mást is meghívhat (Pl: polgármester/jegyző), akinek részvétele a napirendre tekintettel indokolt. dolgozói értekezlet: Az intézményvezető szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az összdolgozói értekezleten beszámol az eltelt időszak alatt végzett munkáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel és azokra választ kapjanak. érdekvédelmi egyeztetés, tanácskozás: Azon dolgozók részére, akik valamilyen érdekképviselet tagjai (szakszervezet, érdekvédelem) lehetőséget kell biztosítani arra, hogy annak munkájában részt vegyenek. Az érdekképviseleti vezető az intézményvezetővel előre egyeztetett időpontban tanácskozhat. Az érdekképviselet tagjai által egyes ügyekben megfogalmazott álláspontot a közalkalmazott megbízottal egyezteti, melyről jegyzőkönyv készül. Ennek tartalmát a tagsággal ismertetni kell. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek működését. Az intézmény vezetője a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet.

1.2. Az intézményen kívüli kapcsolattartás módja: Funkcionális: kapcsolattartás és adatszolgáltatás az 1.5 pontban felsorolt intézmények vezetőivel(nek): A kapcsolattartásra és adatszolgáltatásra a „Munkamegosztás és a felelősségvállalás rendjéről szóló megállapodás”-ban megkötött feltételek figyelembe vételével kerülhet sor. A kapcsolattartás és adatszolgáltatás történhet személyesen, telefonon, e-mailban. Ezek tartalmáról az intézmény vezetője a vezetői értekezleteken beszámol. adatszolgáltatás külső szervezetek részére:

12



Az intézmény belső szabályzataiban meghatározott módon és időben, az erre felhatalmazott dolgozó útján köteles a jogszabályok betartása mellett adatszolgáltatást (MÁK, NAV stb.) teljesíteni. Amennyiben az adatszolgáltatás eseti jellegű (Pl: ÁSZ ellenőrzés), abban az esetben az intézményvezető jelöli ki az adatszolgáltató személyét, aki köteles ennek eleget tenni, illetve beszámolni az adatszolgáltatás tartalmáról. Tanácskozási: Az intézmény dolgozói az ügyrendben, illetve munkaköri leírásban foglalt feladatok esetében kötelesek a következőekben felsorolt eseményeken részt venni és azokon a döntést elősegíteni, az intézmény (a fenntartó önkormányzat) érdekeit képviselni a jogszabályok maradéktalan betartása mellett: bizottsági üléseken való részvétel; képviselő testületi üléseken való részvétel; szakmai előadásokon, megbeszéléseken való részvétel; polgármesteri hivatallal történő egyeztetések; Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját, a megjelentek nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a hozott döntéseket. 2. Munkaköri leírások Az intézmény dolgozói (közalkalmazotti) feladat- és hatáskörét, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkakörnek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: a) az intézmény vezetője

3. Az intézmény dolgozóinak munkaköri feladatai Az intézményvezető a hatáskörébe utalt munkáltatói jogokat a vezető-helyettes felé nem ruházza át, azt a jogszabályokban előírtaknak megfelelően gyakorolja. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatában nevesített valamennyi munkakörhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat, a következőek szerint határozom meg: 3.1. Az intézményvezető feladatai Kincstári Szervezet

13


Helyettese: intézményvezető-helyettes vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért, biztosítja az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket, képviseli az intézményt külső szervek előtt, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét, gyakorolja a munkáltatói jogokat, ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, önkormányzati rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat, elkészíti, elkészítteti az intézmény SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit, kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel, támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét, folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek, az intézmény tevékenységét, munkáját.

3.2. Az intézményvezető helyettes feladatai Helyettese: főmunkatárs az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat, ellátja házipénztár felügyeletét, irányítja a számviteli-gazdálkodási tevékenységgel összefüggő feladatokat elvégzi a főkönyvi könyvelést, előirányzatok nyilvántartását, kötelezettségek nyilvántartását, A képviselő-testület által elfogadott eredeti előirányzatokat a jóváhagyott költségvetés alapján, a jóváhagyását követően a számlarendben előírtak szerint lekönyveli. Az évközi módosításokat – saját hatáskörű, az önkormányzat képviselő- testületének rendelete alapján – a módosítás követő negyedév hónapjának 15. napjáig keresztül vezeti az előirányzat számlákon. Elvégzi a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartás adatainak egyeztetését havonta, de legkésőbb az időközi mérlegjelentést megelőzően, illetve a mérleggel lezárt évet követő év január 15-ig.

14



Elvégzi főkönyvi könyvelést, a befektetett eszközök és a használt, illetve használatban lévő egyéb eszközök analitikus nyilvántartásáról számítógépes programmal nyilvántartást vezet. Elvégzi az év közben állományba vett (üzembe helyezett) immateriális javak, tárgyi eszközök és üzemeltetésre, kezelésre átadott, koncesszióba adott, vagyonkezelésbe vett eszközök lineáris értékcsökkenésének elszámolását, az üzembe helyezést, használatba vételt követően negyedévenként, a számviteli politikában előírt leírási kulcsok alapján. elkészíti az MÁK felé az összevont intézményi költségvetést, a havi, féléves és éves beszámolót, valamint egyéb pénzügyi információs tevékenységeket (pl. pénzforgalmi információ, mérlegjelentés) Az adatvédelmi és számítástechnikai védelmi szabályzatban előírtak szerint hozzáférési jogosultsága van az alkalmazott programokhoz. Elvégzi a számlarend összeállítását és évenkénti aktualizálását, a helyi viszonyoknak megfelelően a pénzügyi számviteli információs rendszer segítségével elvégzi a külső szervek felé történő bevallási kötelezettségeket, adatszolgáltatást (pl. MÁK, APEH, KSH) Az intézményvezető távolléte esetén a kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés szabályzatában meghatározott esetben utalványozásra jogosult. az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

3.3. Pénzügyi főmunkatárs Helyettese: pénzügyi ügyintéző A terven felüli értékcsökkenés elszámolásának bizonylataként a körülmények leírásával, az okok megnevezésével, valamint az eszközök azonosító adatainak pontos megjelölésével jegyzőkönyvet készít. Elvégzi a leltározási szabályzatban foglaltak alapján az évenkénti leltározást, és arról a jegyzőkönyvet elkészíti, A feleslegessé vált eszközökről összeállított jegyzéket összegyűjti és felülvizsgálja, majd azt követően átadja a Selejtezési Bizottságnak. A selejtezett eszközök hasznosítása során gyakorolja a minősítési jogokat. Felelős a selejtezési eljárás szabályszerű végrehajtásának folyamatba épített dokumentált ellenőrzéséért. Az adatvédelmi és számítástechnikai védelmi szabályzatban előírtak szerint hozzáférési jogosultsága van az alkalmazott programokhoz. Számítógépes programmal elvégzi a banki analítikus könyvelést, kontírozást. Az OTP „Electra” terminálján végrehajtja az átutalásokat, valamint vezeti az átutalásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.


15


Adatfeldolgozás során a számítógép- vagy programhibából adódó adatvesztés esetén az adatrögzítést azonnal befejezi és a további adatvesztés elkerülésére az informatikai felelőst haladéktalanul értesíti. Számítástechnikai feldolgozásra csak tartalmilag és formailag ellenőrzött adatokat rögzíthet. A szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján, (szakmai teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) vezeti a könyvviteli nyilvántartásokat (könyvelés). A kötelezettségvállalásról számítógépes programmal folyamatos nyilvántartást vezet. A pénztárellenőr távolléte esetén ellátja a pénztárellenőri feladatokat /helyettesít/. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat elvégzi. Távolléte esetén a pénzügyi ügyintéző helyettesíti. 3.4. Pénzügyi ügyintéző Helyettese: pénztáros A szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján, (szakmai teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) vezeti a könyvviteli nyilvántartásokat (könyvelés). Számítógépes programmal elvégzi az analitikus könyvelést, a számlákat naprakészen kontírozza. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíti. Az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait naprakészen rögzíti. Valamennyi gazdasági eseményről – a készpénzforgalomhoz kapcsolódó kivételével – utalványrendeletet elkészíti, a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét meghatározó szabályzatban foglaltak szerint. Az utalványrendeletet az eredeti bizonylathoz tűzve irattárazza, illetve gondoskodik annak megőrzéséről. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat elvégzi. Távolléte esetén a főmunkatárs helyettesíti. Folyamatosan és naprakészen vezeti a szakmai teljesítés igazolására jogosultakról készült nyilvántartást. 3.5. Pénztáros Helyettese: pénzügyi ügyintéző A szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján, (szakmai teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás, ellenjegyzés) vezeti a pénztárnaplót.

16



Számítógépes programmal elvégzi az analitikus könyvelést, a számlákat naprakészen kontírozza. A pénzkezelési szabályzatban foglaltak alapján a forint házipénztárt működteti, elszámolási előlegeket nyilvántartja, biztosítja a pénztár forgalmához szükséges készpénzt, Nyilvántartja a szigorú számadású nyomtatványokat, bélyegzőket. A pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíti. Valamennyi, készpénzforgalmat érintő gazdasági eseményről utalványrendeletet elkészíti, a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendjét meghatározó szabályzatban foglaltak szerint. Az utalványrendeletet az eredeti bizonylathoz tűzve irattározza, illetve gondoskodik annak megőrzéséről. 3.6. Technikai csoportvezető helyettese: pénzügyi ügyintéző - koordinálja a város intézményi hálózatának technikai működtetési feladatellátását - napi kapcsolatot tart és együttműködik az önkormányzati tulajdonú intézmények vezetőivel a technikai működtetési feladatok tekintetében - a technikai, működtetési feladatokat ellátó dolgozók munkáját felügyeli, szervezi és ellenőrzi - a munkaügyi jelentéseket a „KIR3” rendszerben naprakészen vezeti. 3.7. Városgondnok helyettese: a városgazda koordinálja a munkaköri leírásában és munkaszerződésében meghatározott feladat ellátási helyeken a gondnokolási, műszaki munkavégzést naprakészen vezeti a szerszámkönyveket, munkanaplót közvetlen kapcsolatot tart a városgazdával, valamint feladat ellátási helyének szakmai vezetőjével, hetente jelentést tesz az elvégzett feladatokról a városgazdának koordinálja a városi közmunkaprogramban résztvevők tevékenységét. 3.8. Karbantartó helyettese: a munkaköri leírásában e feladatra kijelölt karbantartó Kincstári Szervezet

17


a munkaszerződésében és munkaköri leírásában kijelölt feladat ellátási helyen (helyeken) elvégzi a napi általános karbantartási feladatokat - a munkája során rábízott eszközök és anyagok tekintetében felelősséggel tartozik - kapcsolatot tart a karbantartási csoport vezetőjével 3.9. Takarítási csoportvezető helyettese: a munkaköri leírásában e feladatra kijelölt takarító - koordinálja a munkaköri leírásában és munkaszerződésében meghatározott feladatellátási helyeken a takarítási feladatokat, valamint el is végzi azokat - átveszi a feladatellátási helyén a tiszítószereket és gondoskodik arról, hogy azok előírásszerűen kerüljenek felhasználásra - közvetlen kapcsolatot tart a technikai csoportvezetővel, valamint feladatellátási helyének szakmai vezetőjével 3.10. Takarító helyettese: a munkaköri leírásában e feladatra kijelölt takarító - elvégzi a munkaköri leírásában és munkaszerződésében meghatározott feladatellátási helyeken a takarítási feladatokat - közvetlen kapcsolatot tart a takarítási csoport vezetőjével. 3.11. Kézbesítő helyettese: a munkaköri leírásában e feladatra kijelölt kézbesítő - a Polgármesteri Hivatalban és a Kincstári Szervezetnél keletkezett postai küldemények kézbesítési Dorog város közigazgatási határain belül 3.12. Ügyfélirányító helyettese: a munkaköri leírásában e feladatra kijelölt karbantartó

- a Polgármesteri Hivatalba érkező ügyfelek tájékoztatása, ügyintézőhöz irányítása, a postai küldemények összegyűjtése és Postahivatalba szállítása, 3.13. Telefonközpont kezelő helyettese: a munkaköri leírásában e feladatra kijelölt ügyintéző

18



- a Polgármesteri Hivatalba érkező ügyfelek tájékoztatása, ügyintézőhöz irányítása, a telefonközpont kezelése

IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE 1. Az intézmény munkavégzéssel kapcsolatos szabályai 1.1. A munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan, illetve határozott idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű alapbérrel foglalkoztatja. Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket. Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra. A minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző dolgozók jutalomban részesíthetők. 1.2. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók díjazása A munka díjazására vonatkozó megállapodásokat munkaszerződésben, vagy kinevezési okiratban kell rögzíteni. A minőségi vagy mennyiségi többletmunkát végző dolgozók jutalomban részesíthetők. 1.3. A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, intézményi titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézményvezető által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek intézményi titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény és az Önkormányzat érdekeit sértené. Intézményi titoknak minősülnek a következők: a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok, a szervezethez integrált önállóan működő intézmények dolgozóinak személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok. Az intézményi titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Kincstári Szervezet

19


1.4. Nyilatkozat tömegtájékoztató (média) szervek részére A tömegtájékoztató (média) eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: A televízió, a rádió, egyéb hírportálok és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat: Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult. Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni az intézményi titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az önkormányzat jó hírnevére és érdekeire. Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik. A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Külföldi sajtószervek munkatársainak nyilatkozat minden esetben csak a polgármester engedélyével adható. 1.5. A munkaidő beosztása A munkarendet a szakmai törvények és egyes központi jogszabályokban foglaltak szerint kell kialakítani. Ennek hiányában a munkarendet az irányító szerv engedélyével a munkáltató állapítja meg. A munkaviszonyra vonatkozó belső szabályok kialakításánál a Munka Törvénykönyvéről szóló, 2012. évi I. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint 77/1993. (V.12.) sz. Korm. rendelet előírásai az irányadók. Az intézmény munkarendje, mely a munkaidőt és a pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: - hétfőtől

730órától - 1600 óráig

- pénteken

730 órától - 1330óráig

1.6. Szabadság Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni. A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak a kincstárvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért technikai csoportvezető a felelős. 20



1.7. A helyettesítés rendje Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézményvezető feladata. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat az SZMSZ tartalmazza, amit a munkaköri leírásokban rögzíteni kell. 1.8. Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint a beosztott dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket, az átadásra kerülő eszközöket, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról az intézményvezető gondoskodik.

1.9. Az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozók továbbképzése Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: Mindenki köteles írásban kérni a továbbtanulási szándékát, akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. A Kincstári Szervezet a tandíjat, a tankönyveket és oda-vissza út költségét téríti a konzultációs napokra és a vizsga napokra. A tandíjat, a tankönyveket az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. Az úti költséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. A továbbképzésben résztvevő személlyel tanulmányi szerződést kell kötni. Kincstári Szervezet

21


1.10. A munkába járás, a munkavégzés költségeinek megtérítése A munkáltató köteles a munkába járás költségeit, annak meghatározott százalékát a vonatkozó rendelkezések értelmében megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be, azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelenteni. A jogosultságot évenként felül kell vizsgálni.

1.11. Egyéb szabályok Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet. Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni. Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak az intézményvezető engedélyével történhet.

1. Kártérítési kötelezettség A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni. A munkavállaló vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost e nélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy tekintetében.

2. Anyagi felelősség Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett. A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati értékeket csak a kincstárvezető engedélyével hozhat be munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl. írógép, számítógép, stb.) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a gépek, eszközök, szakkönyvek stb. megóvásáért. 22



3. Az intézmény ügyfélfogadási rendje Hétfő: 800-1200-ig Szerda: 800-tól 1200-ig, és 1300-tól 1500-ig Csütörtök: 800-1200-ig Pénztári napok: szerda, csütörtök Pénztári órák: 1000tól-1200-ig, 1300-tól 1500-ig 4. Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése központosított rendszerben történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézményvezető felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni. 5. A kiadmányozás rendje A kiadmányozás rendjét Kötelezettségvállalási, ellenjegyzési utalványozási szabályzat szabályozza. 6. Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A bélyegzőkkel ellátott, cégszerűen aláírt iratok tartalma érvényes kötelezettségvállalást, jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: intézményvezető intézményvezető-helyettes pénzügyi főmunkatárs pénzügyi ügyintéző pénztáros Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért a pénztáros a felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról pénztáros gondoskodik, illetve a bélyegző elvesztése esetén az előírások szerint jár el. 7. Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával, az intézmény kezelésében lévő vagyon hasznosításával összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása - a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével – az intézményvezető feladata. Kincstári Szervezet

23


A gazdálkodási és ellenőrzési feladatokat a FEUVE szabályzatban meghatározott módon kell végezni. 7.1. A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok Számlarend, Számviteli politika, Eszközök és források értékelési szabályzata, Bizonylati szabályzat, Pénzkezelési szabályzat, Leltárkészítési és leltározási szabályzat, Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata, Gazdálkodási szabályzat, Beszerzési szabályzat, A gépjárművek igénybevételének, használatának és költségelszámolásának szabályzata, Bel-és külföldi kiküldetések és devizaellátások szabályzata, A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének és a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának szabályzata, Adatvédelmi szabályzat A vezetékes és rádiótelefonok használatának szabályzata, Belső ellenőrzési kézikönyv, Szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje, Kockázatkezelési szabályzat, Ellenőrzési nyomvonal. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét a 6. számú melléklet tartalmazza. 7.2. Bankszámlák feletti rendelkezés A pénzforgalmi számlavezető pénzintézetnél vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat a pénzkezelési szabályzat rögzíti. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni az érintett pénzintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a pénztáros köteles őrizni. 7.3 A gazdálkodási és ellenőrzési jogkörök gyakorlásának rendje A kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, a szakmai teljesítés igazolása, az érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módja, eljárási és dokumentációs részletszabályai, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendje a Kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjének szabályzata alapján történik. 8. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje Az intézmény épületét címtáblával, zászlóval kell ellátni. 24



Az intézmény saját bevételének növelése érdekében – ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását – szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A bérbeadás szabályait a Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésnek szabályzata tartalmazza. 9. Az intézményben végezhető reklámtevékenység Reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására ösztönözne. 10. Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért a költségvetési belső ellenőrzésről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglalt előírások szerint az intézményvezető felelős. Az intézménynél a belső ellenőrzést vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatott ellenőr látja el. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel összefüggő gazdálkodási tevékenységgel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőr tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyv minta alapján, a belső ellenőrzési vezető által kidolgozott és a képviselő-testület által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési kézikönyvben foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. 11. Az intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell a Munkavédelmi szabályzatot és Tűzvédelmi szabályzatot, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. 11.1. Bombariadó esetén követendő eljárás Akinek tudomására jut, hogy az épületben bombát, vagy ahhoz hasonló robbanó eszközt helyeztek el, haladéktalanul értesíteni köteles a polgármestert, a jegyzőt és az intézményvezetőt. Az intézményvezető a lehető legrövidebb időn belül értesíti erről a tényről az épületben lévő valamennyi személyt, majd elrendeli a kivonulási terv szerint az épület elhagyását. A polgármester utasítására értesítik a rendőrséget, valamint a tűzoltóságot a bombariadóról. Kincstári Szervezet

25


12. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 12.1. Közszolgálati jogviszonyban állók Az intézménynél az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló 2007. évi CLII. törvény (továbbiakban: Vnyt.) értelmében a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett: - Hanszkó Éva, intézményvezető 12.2. Közszolgálati jogviszonyban állók hozzátartozói a házastárs, az élettárs, a közös háztartásban élő szülő, a közös háztartásban élő gyermek, a házastárs gyermeke, ideértve az örökbefogadott és a nevelt gyermeket is. 12.3. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség teljesítése Vagyonnyilatkozatot két példányban a mindenkori hatályos jogszabályokban meghatározottak szerint kell kitölteni és a kötelezett által valamennyi oldalán aláírva példányonként külön-külön zárt borítékba kell helyezni. A nyilatkozó és az őrzésért felelős a boríték lezárására szolgáló felületen elhelyezett aláírásával egyidejűleg igazolja, hogy a nyilatkozat átadására zárt borítékban került sor. Az őrzésért felelős személy a nyilatkozatot nyilvántartási azonosítóval látja el. A vagyonnyilatkozat egyik példánya a nyilvántartásba vétel után a kötelezettnél marad, másik példányát az őrzésért felelős az egyéb iratoktól elkülönítetten kezeli. A vagyonnyilatkozatot tartalmazó borítékokat - a nyilatkozó és az őrzésért felelős példányát is csak a Vnyt. 14. §-ban meghatározott vizsgálat során az eljáró szerv bonthatja fel. A vagyonnyilatkozat átadására, nyilvántartására, a vagyonnyilatkozatban foglalt személyes adatok védelmére vonatkozó további szabályokat az őrzésért felelős külön szabályzatban állapítja meg. 12.4. Vagyonnyilatkozatok kezelése őrzése A vagyonnyilatkozat tételével összefüggő személyi iratokat az egyéb személyi iratoktól fizikailag elkülönítetten, önálló iktatás szerint a Polgármesteri Hivatal személyzeti ügyek intézésére megbízott ügyintézőjénél egységesen kell kezelni. A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatosan keletkezett iratokról külön nyilvántartást kell vezetni, meghatározva a nyilvántartás tartalmi elemeit (dolgozó neve, munkavégzés helye, vagyonnyilatkozati technikai azonosító kód, a hozzátartozói vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatos adatok, az átvett és továbbított iratok tartalmára történő továbbítás, az átadásra, átvételre és továbbításra vonatkozó adatok). A dolgozókkal kapcsolatos valamennyi iratot (a hozzátartozókra vonatkozót is) egy iratgyűjtőben kell kezelni. A vagyonnyilatkozatok őrzéséért a munkáltató által megbízott munkatárs a felelős.

26



V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Az intézmény szervezeti és működési szabályzata 2014. október ….. napján lép hatályba, de a II. 1.1 pontban foglaltakat január 1-től kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg a Képviselő-testület 168/2013.(XII.13.) számú határozatával jóváhagyott szervezeti és működési szabályzata hatályát veszti. A kincstárvezetőnek kell gondoskodnia arról, hogy a szervezeti és működési szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzat 8. számú mellékletében szereplő megismerési nyilatkozaton aláírásukkal igazolják a hatálybalépés napjával egyidejűleg. Az érintett dolgozók munkaköri leírásában szerepeltetni kell a szervezeti és működési szabályzatban nevesített felelősségi, hatás és jogköröket, melyek elkészítéséért kincstárvezető a felelős. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata kiadásra került és megtalálható: 1) irattár 2) intézményvezető

Kelt: Dorog, 2014. október 30. ………………………………………….. (intézményvezető)

Záradék: Kincstári Szervezet Szervezeti és ……………………határozatával jóváhagyta.

Működési


Szabályzatát

a

Képviselő-testület

27


1. sz. melléklet A Kincstári Szervezet alapító okirata, melyet Képviselő-testület ….sz. határozatával hagyott jóvá.

28



2. számú melléklet

AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ÉS MŰKÖDÉSI RENDSZERE


29


30




31


3. számú melléklet

A KIADMÁNYOZÁS RENDJE 1./

Az intézményvezető jogosult kiadmányozni

2./

Az intézményvezető távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető-helyettes

4./

Az intézményvezető-helyettes jogosult kiadmányozni

6./

Vezetők távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója: főmunkatárs

7./

Önálló kiadmányozásra jogosultak: főmunkatárs, technikai csoportvezető

8./

Hatálybalépés időpontja: 2014. január 1.

32



4. sz. melléklet Dorog Város Képviselő-testülete ……………… határozatában elfogadott megállapodások


33


5. sz. melléklet

A KINCSTÁRI SZERVEZET FEUVE RENDSZERE A FEUVE rendszabályozási területe Az Államháztartás működési rendjéről szóló 2011. évi CXCV. tv. (Áht.), továbbá a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján a Kincstári Szervezet FEUVE rendszerét a következők szerint határozom meg. A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma Az Áht. 69. § (2) bekezdése szerint „ A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért ás fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével.” A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A FEUVE, mint a kontrolltevékenység része, magában foglalja: a. a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is), b. az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, c. a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.” A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza: I. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítását, II. A szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrendet, III. A kockázatkezelést.

34



I. ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL

1. Az ellenőrzési nyomvonal – a hivatkozott jogszabály alapján – az alábbi területekhez kapcsolódva került meghatározásra: - tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, - végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal, valamint - az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala. 2. A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza az egyes tervezéshez kapcsolódó, annak részeként definiálható főtevékenység megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - gazdasági program, - költségvetési koncepció, - költségvetési tervezés. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A tervezéssel kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját az 1. számú folyamatábra tartalmazza.


35


3. A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal A végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza a végrehajtáshoz kapcsolódó, főfolyamatok, tevékenységek megnevezését így az alábbi kiemelt területeket: - szabályzatok készítése, aktualizálása, - személyi juttatások és a létszám-előirányzat felhasználása, - dologi kiadások előirányzat felhasználása, - felhalmozási kiadások előirányzatának felhasználása, - saját bevételek előirányzat teljesítése, - állami támogatás, hozzájárulás, egyéb központi forrás előirányzat teljesítése, - főkönyvi és analitikus könyvelés, - bizonylati rend és bizonylatkezelés, - házipénztári pénzkezelési tevékenység, - bankszámlaforgalom kezelési tevékenység, - leltározási tevékenység, - selejtezési tevékenység, - pénzgazdálkodással kapcsolatos tevékenység (kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés), - vagyongazdálkodás, - féléves beszámolási tevékenység, - éves beszámolási tevékenység. A kiemelt, főtevékenységeken belül munkafolyamatok kerültek meghatározásra. Az egyes tevékenységekhez meghatározásra kerültek a következők: - előzetes vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - munkafolyamatba épített ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság; - utólagos vezetői ellenőrzés - módja, eszköze, - feladatellátója, - határidők, illetve feladat-ellátási gyakoriság. A végrehajtással kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját a 2. számú folyamatábra tartalmazza.

36



4. Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala Az ellenőrzéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal meghatározza - a tervezési folyamatokhoz, illetve - a végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó kiemelt fontosságú ellenőrzési folyamatokat. Az ellenőrzési folyamatokkal kapcsolatos konkrét ellenőrzési nyomvonal - összefoglaló folyamatábráját a 3. számú folyamatábra tartalmazza.


37


II. FOLYAMATÁBRÁK, MELLÉKLETEK

Folyamatábrák 1. számú folyamatábra A tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonalról 2. számú folyamatábra A végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról 3. számú folyamatábra Az ellenőrzési folyamatokhoz kapcsolódó ellenőrzési nyomvonalról Melléklet 1. számú melléklet Az ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonaláról

38



Folyamatábrák


39


1. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Tervezéssel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája 1. GAZDASÁGI PROGRAM

ELKÉSZÍTÉS

FELÜLVIZSGÁLAT

2. KÖLTSÉGVETÉSI KONCEPCIÓ

ÖSSZEÁLLÍTÁS

VÉLEMÉNYEZTETÉS

BENYÚJTÁS

TÁRGYALÁS

40



3. KÖLTSÉGVETÉSI TERVEZÉS

FELKÉSZÜLÉS

Munkamegosztás ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK MEGHATÁROZÁSA

Címrend szerinti tervezés

EGYEZTETÉS

Részletes tervezés

Terv egyensúly megteremtése Rendelet tervezet, előterjesztés, ÁHT-s mérlegek

RENDELET MEGTÁRGYALÁSA, JÓVÁHAGYÁSA

DOKUMENTÁCIÓ ELKÉSZÍTÉSE, TOVÁBBÍTÁSA, ŐRZÉSE


41


2. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA

Végrehajtással kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal folyamatábrája

VÉGREHAJTÁS

1. SZABÁLYZATOK

ELKÉSZÍTÉS

AKTUALIZÁLÁS

2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁS NYOMONKÖVETÉSE

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI JUTALOM KIFIZETÉS ELLENŐRZÉSE

ÜTEMTERV BETARTÁSA, MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

3. DOLOGI KIADÁSOK

BESZERZÉSI TEVÉKENYSÉG

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI MEGRENDELÉSEK

ELLENŐRZÉSE

MÓDOSÍTÁSI JAVASLAT

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK 42

ÜTEMTERV BETARTÁSA,



ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV BETARTÁSA,

FELELŐSSÉGI KATEGÓRIÁK


5. SAJÁT BEVÉTELEK

MUNKAMEGOSZTÁSI

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI

FELELŐSÉG

ÜTEMTERV BETARTÁSA,

BESZEDÉS


6. TÁMOGATÁSOK, HOZZÁJÁRULÁSOK

IGÉNYLÉS

PÁLYÁZATOK

7. FŐKÖNYVI ÉS ANALITIKUS KÖNYVELÉS

FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS

ANALITIKUS KÖNYVELÉS

KAPCSOLAT, FELADÁSOK

8. BIZONYLATI REND ÉS BIZONYLATKEZELÉS

BIZONYLATI REND

BIZONYLATKEZELÉS


43


9. HÁZIPÉNZTÁRI PÉNZKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG

PÉNZFORGALOM BONYOLÍTÁS

10. BANKSZÁMLA FORGALOM KEZELÉSI TEVÉKENYSÉG

SZÁMLAFORGALOM BONYOLÍTÁS

UTALÁSOK

11. LELTÁROZÁSI TEVÉKENYSÉG

ISMERETSZERZÉS

ÉRTÉKELÉS

ÜTEMTERV

LELTÁROZÁS

12. PÉNZGAZDÁLKODÁSI JOGKÖRÖK GYAKORLÁSA

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS ELLENJEGYZÉSE

ÉRVÉNYESÍTÉS

TELJESÍTÉS SZAKMAI IGAZOLÁSA

UTALVÁNYOZÁS

44

UTALVÁNY ELLENJEGYZÉSE



PÉNZÜGYI TELJESÍTÉS

13. VAGYONGAZDÁLKODÁS

NYILVÁNTARTÁS

HASZNOSÍTÁS

ÉRTÉKESÍTÉS

14. FÉLÉVES ÉS ÉVES BESZÁMOLÁS

FELKÉSZÜLÉS

MUNKAMEGOSZTÁS

CÍMREND SZERINTI BESZÁMOLÁS

EGYEZTETÉS

RÉSZLETES FÉLÉVI BESZÁMOLÓ ELKÉSZÍTÉSE

MEGTÁRGYALÁS, JÓVÁHAGYÁS

DOKUMENTÁCIÓ

3. SZÁMÚ FOLYAMATÁBRA Kincstári Szervezet

45


ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK ELLENŐRZÉSI NYOMVONALA

KIEMELT ELLENŐRZÉSI FOLYAMATOK

1. SZABÁLYZATOK ELLENŐRZÉSE

HATÁLYOSSÁG

BETARTHATÓSÁG ÉS SZABÁLYOSSÁG

2. SZEMÉLYI JUTTATÁSOK

NYILVÁNTARTÁSOK

BÉRSZÁMFEJTÉS

MEGBÍZÁSI DÍJAK

JUTALOM

ELŐIRÁNYZAT-FELHASZNÁLÁSI ÜTEMTERV

3. DOLOGI KIADÁSOK 46



BESZERZÉS

Előirányzat-felhasználás nyomonkövetése

KIADÁS, KÖLTSÉGHELYEK AZONOSÍTÁSA

4. FELHALMOZÁSI KIADÁSOK

SZÜKSÉGESSÉG ELLENŐRZÉSE GAZDASÁGOS MEGVALÓSÍTÁS ELLENŐRZÉSE

HATÁSTANULMÁNYOK


47


Függelékek

48



1. sz. függelék

Ellenőrzési folyamatok ellenőrzési nyomvonala

Az ellenőrzési folyamatok behálózzák a szerv valamennyi tevékenységét, így kapcsolódnak a külön meghatározott: - tervezéssel és - a végrehajtással kapcsolatban ellátott feladatokhoz és az ott ellátandó ellenőrzési tevékenységekhez. A tervezéssel kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: - a tervezési feladatok ellátása során munkamegosztást kell alkalmazni, - gondoskodni kell arról, hogy az egyes számítások mindig ellenőrzésre kerüljenek, - a felhasználásra kerülő alapdokumentumok teljességéről, valódiságáról külön meggyőződjenek, legyenek erre vonatkozóan is felelősök. A végrehajtással kapcsolatban az ellenőrzési folyamatok során kiemelt fontosságúak a következők: a) szabályzatok körében: - a szabályzatok folyamatos ellenőrzése a jogszabályoknak és belső szervezeti felépítésnek, folyamatoknak való megfelelőség szempontjából, - a szabályzatok betarthatóságának folyamatos ellenőrzése, visszacsatolások, a túlszabályozás csökkentése, a szabályozások rugalmassá tétele; b) személyi juttatások és létszám-gazdálkodás körében: - a rendelkezésre álló személyi nyilvántartások, valamint a kötelező béremelések figyelembevételének ellenőrzése a tervezés során, - beleértve a pótlékokat, kiegészítéseket stb. is, - a személyi juttatások bérszámfejtésénél ellenőrzési pont beiktatása,


49


- a megbízási szerződések kötésénél, a díjak meghatározásánál a szerződések ellenjegyzésének biztosítása, - a személyi juttatások bérszámfejtésére vonatkozó dokumentumok ellenőrzése, - a jutalomra felhasználni kívánt összegek eredetének és a kifizetés jogosságának kifizetés előtti ellenőrzése, - a személyi juttatások előirányzata gazdálkodásának előirányzat-felhasználási ütemtervvel való összehasonlítása, a kiemelt előirányzat felhasználásának nyomon követése (ne történhessen az előirányzatot meghaladó kifizetés), - független belső ellenőrzési feladatok ellátása, és a tapasztalatok felhasználása a gazdaságos munkaerő-felhasználás érdekében; c) dologi kiadások körében: - a beszerzések összehangolása, a beszerzések gazdaságos bonyolítása megszervezésének folyamatos ellenőrzése, - az egyes előirányzatok felhasználásának nyomon követése a pénzgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása során, - a dologi kiadások – készletek, szolgáltatások – pontos felhasználási helye megjelölésének ellenőrzése, hogy az egyes tevékenységek, feladatok pontos ráfordításairól megfelelő információ álljon rendelkezésre az önköltségszámításhoz, valamint a gazdaságossági, hatékonysági, valamint eredményességi számításokhoz; d) felhalmozási kiadások körében: - a felhalmozási kiadások szükségességének ellenőrzésre, - a szükséges felhalmozás esetén a legoptimálisabb felhalmozási módra vonatkozóan rövid, közép és hosszú távú „tanulmánytervek” készítése, mely tartalmazzák a várható fenntartási kiadásokat, - a beruházási kiadások gazdaságos megvalósításának ellenőrzése; e) a bevételek beszedése körében: - a lehetséges bevételi források rendszeres számbavétele, a szükséges intézkedések, lehetőségek meghatározása, - a fizetési fegyelem nyomon követése, szükség esetén a fizetési fegyelem javítására intézkedések meghatározása, 50



- a szerv számára legfontosabb bevételek kiemelt ellenőrzése, áttekintése, - a bevételekre vonatkozó analitikus nyilvántartási rendszer nyomon követése, szükség esetén javaslattétel a részletező nyilvántartások megváltoztatására, bővítésére, - az állami támogatásoknál a jogosulatlan igénybevétel előfordulásának megakadályozása érdekében folyamatos ellenőrzés adatbekérés és közvetlen tájékozódás útján, - pályázati lehetőségek kihasználásának ellenőrzése; f) a főkönyvi és analitikus könyvelés körében: - az egymást követő munkafolyamatok feladatellátók szerinti szétválasztása, lehetőség szerint ne ugyanaz a személy legyen pl.: - az analitikus könyvelő, mint a feladást készítő, - a kontírozó könyvelő, mint a tényleges könyvelést ellátó, - a feladatellátók így egymás tevékenységébe belelátnak, az esetleges hibákat könnyebben megtalálják, egymás jelzése alapján megtörténik a hibák kijavítása, a hiányosságok pótlása, - rendszeresen gondoskodni kell az - analitikus könyvelés helyességéről, naprakészségéről a rendelkezésre álló alapdokumentumok alapján, - a főkönyvi könyvelés helyességéről, (a számlaforgalmak ellenőrzéséről feljegyzést kell készíteni) - a könyvelés ellenőrzéséről a beszámolási tevékenység megkezdése előtt gondoskodni kell; g) a bizonylati rend és fegyelem körében: - a bizonylatok útjának, kitöltési rendjének betartását kell ellenőrizni az egyes végrehajtási folyamatokhoz kapcsolódva, - gondoskodni kell, hogy a bizonylatok mindig hitelt érdemlően legyenek kitöltve, - biztosítani kell, hogy a bizonylatokon feltüntetett, ellenőrzést szolgáló aláírás helyek kitöltöttek legyenek, és a feladatot tényleg el is lássák, - a bizonylati rend és fegyelem körében külön figyelmet kell szentelni Kincstári Szervezet

51


- a házipénztári pénzkezelésnek és bizonylatainak, ahol külön kiemelten fontos az idő sorrendiség betartása, - a leltározási bizonylatoknak – ahol a leltározás csak akkor lehet megfelelő, ha a bizonylatokat megfelelő módon és tartalommal töltik ki, - a selejtezési okmányoknak – ahol a selejtezési dokumentumok a számviteli elszámolás alapbizonylatául szolgálnak; h) vagyongazdálkodás körében: - a vagyon folyamatos, megfelelő részletezettségű nyilvántartásának biztosítása az : - ingatlanvagyon-kataszter, - vagyonkimutatás, valamint - a mérleg adatainak és az abban található adatokat alátámasztó főkönyvi és analitikus nyilvántartási adatok alapján, - a vagyongazdálkodási szabályok folyamatos figyelemmel kísérése; i) a beszámolási tevékenység körében: - a beszámolókban szerepeltetett adatok valódisága és teljessége biztosítása az egyes adatokat alátámasztó dokumentumok, nyilvántartások folyamatos ellenőrzésével, - a beszámolási tevékenység munkafolyamatokra bontásával az egymásra épülő feladatok ellátóinak előző munkafolyamatot is ellenőrző tevékenységével. A független belső ellenőrzés a kockázatelemzés alapján segíti a szerv számára legnagyobb kockázatot rejtő folyamatok, feladatok, tevékenységek ellenőrzését, figyelemmel kísérését.

52



II.

A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje A 2011. évi CXCV. törvény 69 § (1) bek. alapján a költségvetési szerv vezetője köteles rendelkezni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről, amely a szervezeti és működési szabályzat mellékletét képezi. A szervnél előforduló szabálytalanságok kezelésére az itt meghatározott eljárásrendet kell alkalmazni. 1. Szabálytalanság A szabálytalanság, valamely létező szabálytól: - központi jogszabályi rendelkezéstől, - helyi rendelettől, - egyéb belső szabályzattól, utasítástól való eltérést, ott megfogalmazott elvárás be nem tartását jelenti. A szabályok be nem tartása adódhat - nem megfelelő cselekményből, - mulasztásból, - hiányosságból. 2. Jelen eljárásrend tekintetében a szabálytalanságok körének meghatározása Jelen eljárásrend tekintetében szabálytalanságnak minősülnek azok a szabálytalanságok, melyek mértékük alapján - a büntető-, - szabálysértési, - kártérítési, illetve - fegyelmi eljárás megindítására adnak okot. 3. A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja A szabálytalanságok kezelési rendje meghatározásának célja a szabálytalanságok (újbóli) előfordulásának megelőzése. A megelőzés érdekében a szabálytalanságok kiküszöbölésére, megakadályozására a FEUVE rendszerbe új elemeket kell beépíteni, hogy az előzetes, a folyamatos, valamint az utólagos vezetői ellenőrzés eszközével a szabálytalanság előfordulása, illetve ismételt felmerülése kivédhető legyen. A FEUVE rendszerben az ellenőrzési pontok kialakításakor figyelembe kell venni a független belső ellenőrzés érintett területre vonatkozó megállapításait, különös tekintettel a mulasztáKincstári Szervezet

53


sok, hiányosságok, helytelen cselekmények tényére, okaira, körülményeire, illetve a felelősökre. A FEUVE rendszer karbantartása, fejlesztése során a független belső ellenőrzési tapasztalatokat úgy kell hasznosítani, hogy az adott területre meghatározott részletes szabályozással, a szabályozás megismertetésével, a szabályozás betartatásával, illetve közvetlen felelősök meghatározásával az újabb szabálytalanságok kivédhetőek legyenek. 4. Általános elvek A FEUVE rendszer kialakításáért felelős költségvetési szerv vezetőjének kell gondoskodnia arról, hogy az első szintű pénzügyi irányítási és kontroll rendszer megfelelőségének és hatékonyságának vizsgálatával és értékelésével a szabálytalanságok bekövetkezését elkerüljék. A FEUVE rendszer kielégítő működését biztosítani kell a szerv minden tevékenysége vonatkozásában. A szerv azon tevékenységeire, működési folyamataira, ahol a szabálytalanságok előfordulásának kockázata magas, külön figyelmet kell szentelni. A FEUVE rendszer ezen területekhez kapcsolódva olyan elemeket határoz meg, mely olyan feladatokat ír elő, amelyek kiküszöbölik az elkövetés lehetőségét, illetve korlátozzák az okozható kár mértékét. 5. A nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok kiemelt kezelése a szabálytalanságok megelőzése érdekében A szervnél nagyobb kockázatot rejtő feladatok, folyamatok a következők: - a tervezési folyamatok egyes területei, - az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek, - a szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek, - a pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek. 5.1. A tervezési folyamatok esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. A korábbi évek tapasztalatai alapján, - a költségvetési beszámolók adatait is figyelembe véve, - meg kell keresni azokat a tételeket, melyek különösen kényes területek, (elsősorban olyan területek, ahol nagyobb mennyiségű készpénz, illetve készletmozgás van); 2. Gondoskodni kell a nagyobb, egyösszegű kiadások teljesítésével járó területek, pl: beruházások, rendszeres intézmény finanszírozások fokozott ellenőrzési rendjének meghatározásáról; 3. Biztosítani kell egyes, az elmúlt évek tapasztalatai, illetve a megváltozott szabályozások miatt megnőtt jelentésű területek fokozott ellenőrzését, a szabályosság kontrollálását. 54



4. Figyelembe kell venni a külső ellenőrzés által tett észrevételeket, melyek kihatnak a tervezési tevékenységre is. 5.2. Az illegális pénzügyi cselekmények viszonylag nagy lehetőségét rejtő folyamatok, tevékenységek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: 1. Meg kell határozni, írásban rögzíteni kell olyan belső rendet, politikát, melyek az illegális pénzügyi cselekmények megelőzését célozzák. 2. Gondoskodni kell arról, hogy a szerv dolgozói számára ismert eljárásrend legyen arra az esetre, ha illegális pénzügyi cselekmény gyanúja merül fel. Ismertnek kell lenni az ilyen esetek bejelentési, illetve vizsgálati szabályainak. 3. Tájékozódni kell az illegális pénzügyi cselekmények előfordulási típusairól, területeiről, feladathoz, intézményhez, esetleg személyhez köthetőségéről. Az illegális pénzügyi cselekmények külön figyelmet igénylő területeit, folyamatait az alábbi ismérvek alapján kell meghatározni: - az adott terület költségvetési terv, illetve tényszám adatai költségvetési főösszeghez viszonyított nagyságrendjének vizsgálatával, - azt a százalékot, melytől jelentős tételnek számítható a terület, a szerv a vizsgálat során maga – de írásban is rögzítve - határozza meg, - az adott terület ellenőrzéssel, közvetlen irányítással való kapcsolatának vizsgálatával, azaz annak ellenőrzésével, hogy a terület milyen mélységig szabályozott, a szabályozást az érintettek megismerték-e, a szabályok betartását a tevékenység során ellenőrzik-e, utólag mikor történik ellenőrzés, illetve, hogy a területet érintette e a független belső ellenőri, illetve esetleg külső ellenőri tevékenység. Az a terület lesz figyelmet érdemlő, mely az ellenőrzés szempontjából a legkevésbé lefedett. A fenti két fő szempont együttes értékelésével kell meghatározni azokat a területeket, melyek a legnagyobb figyelmet igénylik. 5.3. A szerv belső eljárási rendjének áttekintésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - rendszeresen át kell tekinteti a szerv belső eljárásrendjét, különös tekintettel a belső szabályozottságra, és az ott szabályozott folyamatokra, - vizsgálni kell a tényleges folyamatok és a folyamatleírások közötti összhangot, eltérés esetén meg kell keresni az okokat és a szabályosság követelményének megfelelően gondoskodni kell a szabályok módosításáról, illetve a betartatás ellenőrzéséről. 5.4. A pénzügyi tranzakciók tesztelésekor nagy kockázatot rejtő feladatnak, folyamatnak minősített területek esetében a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje a következő: - a valódiság és hitelesség érdekében egyes pénzügyi tranzakciók folyamatában való teljes végigkísérése történik meg. Ilyen pénzügyi tranzakció csoportok lehetnek pl.: - dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése, - a rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások köre, - a beruházások pénzügyi lebonyolítása, stb. Kincstári Szervezet

55


A pénzügyi tranzakció csoport egyik lehetséges területének a dologi kiadások készletbeszerzéseinek nyomon követése esetében a tényleges ellenőrzési feladatok például a következők lehetnek: - a beszerzés kezdeményezése körülményeinek, dokumentumának vizsgálata, - a beszerzés kezdeményezés ellenőrzése, áttekintése jogosság, célszerűség szempontjából, - a megrendelés áttekintése az alábbi szempontokból: - a megrendelő jogosult volt-e a megrendelésre, mint kötelezettségvállaló, - megtörtént-e a megrendelésnek, mint egyfajta kötelezettségvállalásnak az ellenjegyzése, - az ellenjegyzést az ellenjegyzésre jogosult végezte-e, - gazdaságosság elvét szem előtt tartották-e; - a megrendelés nyilvántartása megfelelőségének, átlátható rendszerben történő kezelésének ellenőrzése, - a megrendelés beérkezésekor a szakmai teljesítés igazolása körülményeinek áttekintése, - a készletjellegű termékek beérkezést követő nyilvántartásba vételének, tárolásának vizsgálata, - a pénzügyi teljesítés előtt az érvényesítői feladatok ellátásának teljes ellenőrzése – a feladat valamennyi mozzanatára kiterjedően, - a pénzügyi teljesítés előtt az utalványozás körülményeinek, megalapozottságának áttekintése, - az utalvány ellenjegyzésének ellenőrzése, - a tényleges pénzügyi teljesítés dokumentumainak vizsgálata, - a pénzügyi teljesítést követő számviteli folyamatok nyomonkövetése. A pénzügyi tranzakciókkal kapcsolatban a ténylegesen vizsgálandó területeket, valamint a részterületeket mindig a feladat-ellátáskor kell külön, írásban meghatározni. 6. A költségvetési szerv vezetőjének értékelési feladata a szabálytalanságok megakadályozása érdekében A szerv vezetője a szabálytalanságok megakadályozása érdekében legalább évente egy alkalommal értékeli a szerv egyes működési folyamatait. Az értékelési feladatok ellátásába más személyeket, különösen a folyamatgazdákat is bevonja. Az értékelés során át kell, hogy tekintsék legalább a következőket: - a szervnél, illetve annak tevékenységeinél, feladatellátásánál mennyire tudatos a FEUVE tevékenység, - a FEUVE rendszer fejlesztése, javítása megfelelő ütemben történik-e, kellő rugalmassággal válaszol-e a feltárt szabálytalanságok kezelésére, - az ellenőrzési tapasztalatok nem utalnak-e olyan területekre, ahol a FEUVE rendszer még nem került kialakításra, - a FEUVE rendszerhez kapcsolódóan megfelelőek-e a kialakított ellenőrzési nyomvonalak, - a FEUVE szabályzata elkészült-e, annak betartására fordítanak-e kellő figyelmet. 56



A költségvetési szerv vezetője a FEUVE tevékenységet köteles értékelni - a független belső ellenőr, valamint - a külső ellenőri szervezet megállapításai alapján is. 7. Feladatok a szabálytalanságok észlelése esetén

A FEUVE rendszernek a következő feladatai lehetnek, ha működése során szabálytalanságot észlel: a) amennyiben a FEUVE rendszerben feladatot ellátó személy az ellenőrzési tevékenysége során a korábban már meghatározott - szabálytalanság gyanúját észleli, haladéktalanul köteles értesíteni a szerv vezetőjét; b) amennyiben a költségvetési szerv vezetője észleli a szabálytalanság gyanúját, köteles erről a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni, illetve a felügyeleti szerv vezetőjének érintettsége esetén gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve az eljárások megindításáról.

8. A büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárások 8.1. A büntetőeljárás megindítása A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 10. § (1) bekezdése szerint bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) 6. § (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén büntetőeljárást megindítani. A Be. 171. § (2) bekezdése előírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 8.2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekről szóló 2012. évi II. tv. szerint szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással, a szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 8.3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 339. § (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Kincstári Szervezet

57


A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései (elsősorban a XXIII. Fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perek) az irányadók. Kártérítési felelősség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (Ktv.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (Kjt.) megfelelő rendelkezései. 8.4. Fegyelmi eljárás Fegyelmi eljárás, illetve felelősség tekintetében az Mt., a Ktv., illetve a Kjt. megfelelő rendelkezései az irányadók.

58



III. A kockázatkezelés szabályai Az Áht. 69 § (1) bek. alapján a Kincstári Szervezet kockázatkezelésével kapcsolatos feladatait az alábbiak szerint rendelem el. A kockázatelemzés során fel kell mérni, és meg kell állapítani a Kincstári Szervezet tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. 1. A kockázat fogalma A kockázat: mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a költségvetési szerv működését. Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon események összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet egy szervezet által kitűzött célok elérésére. A Kincstári Szervezet működésében kockázatot jelent minden olyan esemény, körülmény, lehetőség vagy következmény, amely lényegi befolyással lehet a Kincstári Szervezet célkitűzéseire. Az eredendő kockázat, amely szabálytalanságok vagy a megvalósítás során fellépő hibák előfordulásának kockázata. A kockázatok másik csoportja a maradvány kockázat, amely a kockázat csökkentésére tett azonnali válaszlépések után még fennálló kockázat. 2. A kockázat kezelője Jelen szabályzat rendelkezéseinek végrehajtását a kincstárvezető irányítja. A kincstárvezető feladata az, hogy a kockázatokra a Kincstári Szervezet tudjon válaszolni oly módon, hogy lehetőség szerint elősegítse a szervezet eredeti céljai elérhetőségének, teljesítésének valószínűségét, és ezzel egy időben minimálisra csökkentse az ezt veszélyeztető tényezők bekövetkeztének esélyét, lehetséges hatását. A kincstárvezető tevékenységében támaszkodnia kell Dorog Város Polgármesteri Hivatala belső ellenőrzésének ajánlásaira, javaslataira. 3. A kockázatkezelési hatókör A kincstárvezető elkészíti a Kincstári Szervezet célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés) annak kezelési módját. Felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen, és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni. 4. A kockázatkezelés folyamata 4.1. A kockázatok azonosítása A kockázat azonosítás célja annak megállapítása, hogy melyek a Kincstári Szervezet célkitűzéseit veszélyeztető fő kockázatok. Az azonosítás meghatározó eleme a tevékenység jellege. A Kincstári Szervezet a kockázatazonosítás során a kockázati önértékelés módszerét alkalmazza, melynek során a Kincstári Szervezet valamennyi közalkalmazottja részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. A kockázatok azonosításának megkönnyítése érdekében kockázati kategóriákat lehet alkalmazni. A Kincstári Szervezet kockázati kategóriái a következők: Kincstári Szervezet

59


Pénzügyi kockázatok Csalás vagy lopás

Eszközvesztés. Pl.: A szervezet (pénztár) ajtaját nem zárják be, nincs beriasztva, betörnek.

Tevékenységi kockázatok Működési

Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.

Információs

A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.

Emberi erőforrás kockázatok Személyzeti

A hatékony működést korlátozza a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.

Az azonosítás eredményét jelen melléklet 1. számú függeléke szerinti formában kell a Kincstári Szervezetnek rögzíteni. 4.2. A kockázatok értékelése A kockázatok értékelésének célja annak megállapítása, hogy a beazonosított kockázatok milyen mértékben befolyásolják a szervezet fő célkitűzéseit. A kockázatértékelési szakaszban a kockázatok feltérképezését és kategorizálását követően kell elvégezni a kockázatok lehetséges hatásainak elemzését. A kockázati hatás számszerűsíthetősége érdekében meg kell határozni az adott kockázat bekövetkezésének valószínűségét, (melyet szervezetünknél 1-3-ig terjedő skálán osztályozunk), valamint a kockázati hatását. A kockázatok bekövetkezésének hatása annak a hátránynak a mértéke, mely a kockázati esemény bekövetkezésekor a szervezet célkitűzéseit érinti, ezt a szervezetnél szintén 1-3-ig terjedő skálán osztályozzuk. Ezek egy része számszakilag értékelhető (pl. pénzügyi kockázatok) más kockázatok értékelésére, csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. A kockázat súlya alatt a bekövetkezési valószínűség és a várható hatás számszerűsített mértékének szorzatát értjük. A súlyt és az ehhez tartozó bekövetkezési valószínűséget, valamint az szervezetre gyakorolt hatást (a kockázatkezelési kritérium mátrix-mutatót) jelen melléklet 2. számú függeléke mutatja. A fő kockázati prioritások meghatározásához figyelembe kell venni a szervezet adott kockázattal szembeni tűrőképessége mértékét, az ún. kockázati tűréshatárát. 4.3. A kockázatokra adott válaszreakciók

60



A munkaterv/célkitűzések végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását és értékelését követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A négy alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet: a kockázat elviselése (amennyiben a kockázat elhárításának költsége magasabb az elhárításból eredő haszonnál) a kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése) a kockázat átadása (például: egy művelet olyan partnernek történő átadása, aki felkészült a kockázat kezelésére) a kockázatos tevékenység befejezése (kormányzati szférában nehezen megvalósítható) A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. 4.4. A kockázatok felülvizsgálata A kockázati környezet állandóan változik, így fontos a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat, melynek két célja van: – a változások megfigyelése a szervezet kockázati profiljában – megbizonyosodni a szervezeten belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságáról. A felülvizsgálat eszköztárába tartoznak: kockázati önértékelés, felelős személy beszámoltatása, az ellenőrzési nyomvonal és szabálytalanságok kezelésére vonatkozó belső szabályok. A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott kockázatokért felelős személyek látják el, amelyhez segítséget nyújthat a Polgármesteri Hivatal belső ellenőre. A kockázatkezelés felülvizsgálatára vonatkozó űrlap (jelen melléklet 3. számú függeléke) tartalmazza a korábban azonosított kockázat kódját, a válaszintézkedés hatásáról készített szöveges értékelést, a kockázat bekövetkezésének felülvizsgálat utáni valószínűségét, hatását, súlyát, valamint – amennyiben a válaszintézkedés nem érte el a célját, és a kockázat súlya ugyanazt az értéket mutatja, vagy magasabb lett, akkor – a kockázat kezelésére javasolt további intézkedést, az intézkedés megvalósításának határidejét és az intézkedés végrehajtásáért felelős munkatárs nevét. A felülvizsgálatra vonatkozó űrlaphoz minden esetben mellékelni kell a kockázat-nyilvántartási űrlapot. 4.5. A kockázatok és intézkedések nyilvántartása A feltárt kockázatokat, hibákat nyilván kell tartani. A kockázat-nyilvántartási űrlapnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően a kockázatok azonosításán, besorolásán kívül a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, hatását, súlyát, az azonosított kockázat kezelésére javasolt intézkedést, az intézkedés megvalósításának határidejét és az intézkedés végrehajtásáért felelős munkatárs nevét. A kockázatkezelési eseteket a kincstárvezető elemzi és szükség esetén javaslatot tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.


61


Függelékek

62



1. sz. függelék

A működés rövid leírása, az azonosított főfolyamatok/dokumentumok: Feladat azonosítója:

Sorsz.

Azonosított kockázatok

Feladat megnevezése:

Bes.kód

Hatás

Valószínűség

Súly

Javaslatok


Határidő

Felelős

Megjegyzés

63


2. sz. függelék A kockázat súlya

Bekövetkezési valószínűség

Az egyes kockázatok súlyának meghatározása

Várható hatás

64

Alacsony

Közepes

Magas

1

2

3

Gyenge

1

1

2

3

Átlagos

2

2

4

6

Erős

3

3

6

9



3. sz. függelék Kockázat-felülvizsgálati nyilvántartási űrlap – minta Feladat azonosítója:

Sorsz.

Kockázat kódja

Feladat megnevezése:

Szöveges értékelés a válaszintézkedés hatásáról

Felülvizsgálat utáni valószínűség

Hatás

Súly


Javasolt további intézkedések

Határidő

Felelős

Megjegyzés

65


6. sz. melléklet Megismerési nyilatkozat A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltakat megismertem. Tudomásul veszem, hogy az abban foglaltakat a munkavégzésem során köteles vagyok betartani. Név

66

Beosztás


Kelt

Aláírás

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents