TÖRÖKBÁLINT NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA1 7/2003.(III. 24.) RENDELETE A
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT-RÓL a módosító 27/2003.(VI.27.), 12/2004.(IV. 16.), 24/2004.(V. 14.), 32/2004.IX.27.), 52/2004.(XII.20.) és 2/2005. (II.14.)rendeletekkel
egységes szerkezetben
1
Módosította a 12/2004. (IV. 16.) ör.
preambulum A Magyar Köztársaság Alkotmányának IX. fejezetében foglalt felhatalmazás alapján Törökbálint Nagyközség Önkormányzatát a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv. ) keretei között megilleti a helyi önkormányzás, valamint a lakosságot érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése és képviselete. Az önkormányzat alapvető célja, hogy a lakosság javát és Törökbálint felemelkedését szolgálva felelősséggel testesítse meg a helyi közhatalmat/közakaratot. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. tv. 18. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatát (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg. I. FEJEZET általános rendelkezések Az önkormányzat 1. § (1)
Az önkormányzat hivatalos neve: Törökbálint Nagyközség Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) Székhelye: 2045. Törökbálint, Munkácsy M. u. 79. Az Önkormányzat hivatalának neve: Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala (2)
Közigazgatási területe Törökbálint Pest megye területén, Budapesttől délnyugatra, a Főváros agglomerációs övezetében helyezkedik el. Közigazgatási jogállását tekintve nagyközség. A település közigazgatási területe 2976 ha.
(3)
Az önkormányzat jogi személy. Az önkormányzati feladat- és hatáskörök az önkormányzat képviselő-testületét illetik meg. A képviselő-testületet a polgármester, akadályoztatása esetén (szabadság, betegség, vagy egyéb esetben a polgármester megbízása alapján) az általa megbízott alpolgármester képviseli.
(4)
Az önkormányzati feladatokat a képviselő-testület és szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, valamint a polgármesteri hivatal látják el.
(5)
A képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, a helyi kisebbségi önkormányzat testületére ruházhatja át. A hatáskörök gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható. Az átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 1-7 és 9. számú mellékletei tartalmazzák.
2
(6)
Az önkormányzat hatásköréből nem ruházható át: a.) a rendeletalkotás, b.) szervezetének kialakítása és működésének meghatározása, továbbá a törvény által hatáskörébe utalt választás, kinevezés, megbízás, c.) helyi népszavazás kiírása, d.) az önkormányzati jelképek, kitüntetések és elismerő címek meghatározása, használatuk szabályozása, díszpolgári cím adományozása, e.) a gazdasági program, a költségvetés megállapítása, döntés a végrehajtásukról szóló beszámoló elfogadásáról, f.) a helyi adó megállapítása, g.) a településrendezési terv jóváhagyása, módosítása, h.) hitelfelvételről szóló döntés, i.) kötvénykibocsátás, j.) közösségi célú alapítványi forrás átvétele és átadása, k.) intézmény, gazdasági társaság, egyéb szervezet alapítása, l.) önkormányzati társulás létrehozása, társuláshoz, érdek-képviseleti szervhez való csatlakozás, m.) véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának kikérését írta elő, n.) közterület elnevezése, emlékműállítás, o.) eljárás kezdeményezése az Alkotmánybíróságnál, p.) bíróságok népi ülnökeinek megválasztása, q.) mit törvény a képviselő-testület át nem ruházható hatáskörébe utal. 2. §
Az önkormányzat jelképeiről (címer, zászló .....) valamint használatáról a képviselő-testület külön rendeletet alkot. A képviselő-testület tagjai feladat - és hatásköre 3. § A képviselő-testület települési képviselőinek száma: 19 fő. A polgármester tagja a képviselőtestületnek, a képviselő-testület működése, határozatképessége, döntéshozatala szempontjából települési képviselőnek tekintendő. A képviselők névjegyzékét e rendelet 1. számú függeléke tartalmazza.
3
II. FEJEZET Az önkormányzat működési szabályai feladat- és hatásköre 4. § (1) Az önkormányzat gondoskodik mindazon feladatok ellátásáról, amelyet törvény számára kötelezően előír. Önként vállalhatja továbbá minden olyan feladat ellátását, helyi közügy megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe, vagy amely más szerv hatáskörébe tartozik ugyan, de ellátására az önkormányzat megállapodást kötött. Törvény csak kivételesen utalhat helyi közügyet más szervezet hatáskörébe. (2) Az önkormányzat és szervei feladat- és hatásköreit - szervenként - a hatásköri jegyzék tartalmazza, amelyet a szervezeti és működési szabályzattal együtt, annak mellékleteként kell kezelni. A jegyzékben külön meg kell jelölni az átruházott hatásköröket, továbbá az átruházás címzettjét. (3) A képviselő-testület hatásköre gyakorlásának átruházásáról vagy az átruházott hatáskör visszavonásáról minősített szótöbbséggel hozott határozattal dönt, és egyúttal meghatározhatja, a hatáskör gyakorlásának főbb szempontjait, továbbá meghatározza a hatáskör gyakorlásáról szóló beszámoló rendjét. (4) Amennyiben eltérő döntés nincs, az átruházott hatáskörök gyakorlásáról a hatáskör gyakorlója a soron következő testületi ülésen köteles tájékoztatást adni. A tájékoztatást illetően a képviselők kérdéseket tehetnek fel, vitának azonban nincs helye. Abban az esetben, ha a polgármester vagy bármelyik képviselő kezdeményezi átruházott hatáskörben hozott döntés felülvizsgálatát, a napirendre tűzés szabályai szerint kell eljárni. (5) A jegyző köteles a lakosságot a hatáskörök átruházásáról a helyben szokásos módon tájékoztatni, a hatásköri jegyzéket folyamatosan karban tartani, és az esetleges jogszabályi változásokból eredő módosulásokról a képviselő-testületet rendszeresen tájékoztatni. (6) Az átruházott hatáskörbe tartozó hatósági ügyekben előterjesztett fellebbezést a képviselőtestület a fellebbezést beérkezését követő ülésén köteles tárgyalni, feltéve, hogy az ülés napirendjére vonatkozó szabályok betartása biztosítható. A fellebbezést csak írásban lehet a képviselő-testület elé terjeszteni, mellékelve a hatáskör gyakorlójának ugyancsak írásos véleményét. 5. § (1) Az önkormányzat feladatainak ellátása érdekében önállóan, vagy más önkormányzattal, egyéb szervvel történő megállapodás alapján intézményt alapíthat. (2) Intézmény alapításának (ideértve az átszervezést és a megszüntetést is) elhatározásához a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges. (3)A határozatnak tartalmaznia kell:
4
a.) az intézmény létrehozásának fő célját, főbb feladatait, jogállását, b.) az intézmény működéséhez szükséges pénzeszközök, tárgyi feltételek biztosítása érdekében teendő intézkedéseket, c.) az intézmény működéséhez szükséges személyi feltételek biztosításával kapcsolatban teendő intézkedéseket, d.) a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel kapcsolatos intézkedéseket, e.) a szervezeti és működési szabályzat elkészítési kötelezettségére vonatkozó határidőt. (4) Az intézmény alapító okiratát a képviselő-testület határozattal hagyja jóvá. (5) Az alapító okirat tartalmazza az intézménye -
megnevezését, székhelyét, címét, alaptevékenységét, indokolt esetben kiegészítő tevékenységét, működési területét, az alapító szerv megnevezését, az alapítás helyét, idejét, az alapításra, vonatkozó testületi döntés számát, felügyeleti szervének megnevezését, jogállását, gazdálkodási formáját.
(6) Az önkormányzat által alapított intézmény vezetőjének kinevezésekor a képviselő-testület állapítja meg az intézményvezető besorolását és első illetményét, a továbbiakban pedig gyakorolja az intézményvezetővel kapcsolatos fő munkáltató jogosítványokat (vezetői megbízás adása és visszavonása, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása és fegyelmi büntetés kiszabása, összeférhetetlenség megállapítása.) A felsoroltakon túl az intézményvezetőkkel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja. (7) Az önkormányzat intézményeinek felsorolását a szervezeti és működési szabályzat 2. sz. függeléke tartalmazza. (8) Feladatai ellátása érdekében az önkormányzat önállóan vagy más önkormányzattal, szervezettel társulva gazdasági társaságot, egyéb szervezetet is létrehozhat. Ilyen esetben az egyéb jogszabályok (pl. társasági törvény) rendelkezései az irányadóak, azonban a (2) (6) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell. (9) Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok, egyéb szervezetek felsorolását e rendelet 3. sz. függeléke tartalmazza.
5
III. FEJEZET A képviselő-testület házszabályai A képviselő-testület ülései 6. § (1) A képviselő-testület alakuló, rendes és rendkívüli ülést tart. (2) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester vagy alpolgármester hívja össze. Ha a polgármester és az alpolgármesterek akadályoztatásukat bejelentették - az ülést a jogi- és ügyrendi bizottság elnöke hívja össze és vezeti. (3)2 A Képviselő-testület ülése 13,00 órától legfeljebb 19,00 óráig tart. A napirend függvényében esetenként a Képviselő-testület ezt az időpontot maximum 2 órával minősített többségű döntés alapján meghosszabbíthatja. A meg nem tárgyalt témákat a Képviselő-testület a következő rendes ülésén tárgyalja. A képviselő-testület alakuló ülése 7. § (1) A képviselő-testület alakuló ülésére vonatkozóan a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról valamint a helyi önkormányzatokról szóló törvény szabályai irányadóak, illetve meghatározóak. (2) Az alakuló ülést a polgármester eskütételéig a korelnök vezeti. (3) Az alakuló ülés első napirendi pontjaként a községi választási bizottság elnöke beszámol az önkormányzati választás helyi eredményeiről. A képviselő-testület rendes ülése 8. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább 10 alkalommal tart ülést (rendes ülés). (2) Rendes ülés július 1. és augusztus 20. között nem hívható össze. (3) A (2) bekezdésben jelölt időszaktól eltekintve két rendes ülés között nem telhet el 30 naptári napnál hosszabb idő.
2
Módosította a 27/2003. (VI.27.) ör. 6
A képviselő-testület rendkívüli ülése 9. § (1) Rendkívüli ülés összehívását kezdeményezheti a.) a polgármester, b.) a képviselők egynegyede, azaz 5 képviselő, c.) vagy a képviselő-testület bármely bizottságának a rendkívüli ülés indokoltságát tartalmazó indítványára. (2)3 A rendkívüli ülésre vonatkozó indítványt az indoklással együtt írásban kell a polgármesternél benyújtani. (3) A rendkívüli ülés indokát a képviselőkkel az ülésre szóló meghívóban tudatni kell. (4) A Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője összehívja a képviselő-testület ülését a.) az Ötv. 98. § (2) bek. f.) pontja alapján, ha a polgármester az Ötv. 12. § (1) bekezdése illetve e paragrafus (1) bekezdés a.) b.) c.) pontja szerinti indítványnak nem tesz eleget. b.) kezdeményezheti a képviselő-testület összehívását, ha az általa jelzett törvénysértésre a megadott határidőn belül intézkedés nem történt. (Ötv. 99. § (2) bekezdés c.) pontja) A képviselő-testület üléseinek összehívása A rendes ülések összehívása 10. § (1) A képviselő-testület ülését írásban kell összehívni. A meghívóban fel kell sorolni a javasolt napirendeket, a napirendek előadóit. Fel kell továbbá azt is tüntetni, ha valamely napirend tárgyalása során zárt ülést kell tartani, illetve feltételezhető, hogy esetleg zárt ülés tartására sor kerül. (2) A meghívót és az írásos előterjesztéseket az ülés előtt 5 nappal - önkormányzati rendelettervezet tárgyalása esetén 7 nappal - kell a képviselők és a tanácskozási joggal meghívottak részére megküldeni. Az esetleges pótanyagokat pedig a képviselő-testület ülését megelőző napon kell megküldeni. A nyilvánosság számára 1-1 komplett példányt a község könyvtárában (Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény), illetőleg a testületi ülés kezdetére annak helyszínén kell elhelyezni. Azon napirendi pontok anyagát, amelyeket a képviselők korábban megkaptak, részükre ismételten nem kell megküldeni, de a meghívóban utalni kell arra, hogy a polgármesteri hivatal mikor küldte meg azokat. (3) A meghívóval együtt meg kell küldeni azokat a képviselő-testület részére érkezett iratokat 3
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 7
is, amelyeknek napirendre tűzését hatáskör hiánya vagy egyéb ok miatt a polgármester nem javasolja. A nemleges javaslatokat indokolni kell. (4) A képviselők részére a megküldésen a Hivatalban e célra fenntartott postarekeszbe történő elhelyezést kell érteni. A rendkívüli ülés összehívása 11. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülése telefonon is összehívható, azonban az írásos előterjesztést legalább 24 órával az ülés előtt meg kell küldeni. (2) Sürgősségi indokkal a képviselő-testület az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, ebben az esetben azonban a képviselők minősített szótöbbséggel hozott határozata szükséges a napirendre tűzéshez. (3) Rendkívüli ülésen rendelet nem alkotható, kivéve, ha jelentős anyagi kár vagy életveszély elhárítására irányul. Ennek eldöntéséhez minősített többség szükséges. A képviselő-testület üléseire meghívottak köre 12. § (1) A képviselő-testület ülésére tanácskozási joggal meg kell hívni: a.) a jegyzőt, b.) a polgármesteri hivatal szervezeti egységeinek vezetőit, c.) a kisebbségi önkormányzat elnökét, d.) akiknek jelenlétét a jogszabály kötelezővé teszi, (2) Az (1) bekezdés a.)-c.) pontokban foglaltak részére valamennyi képviselő-testületi ülés meghívóját s a hozzá tartozó írásos anyagokat, a d.) pontban felsoroltaknak pedig az ülés meghívóját és az őket érintő előterjesztést kell megküldeni. (3) Valamennyi ülésről - az ülés meghívójának megküldésével - tájékoztatni kell: a.) az országgyűlési képviselőt - aki a képviselő-testület ülésein tanácskozási joggal vehet részt - és a b.) helyi nyomtatott és elektronikus médiákat. (4) Amennyiben a képviselő-testület ülésén a bizottság nem képviselő tagja és tanácskozási joggal állandó résztvevője is részt vesz, abban az esetben őt tanácskozási jog illeti meg a bizottság feladatkörét érintő témákban.
8
A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága 13. § (1) A képviselő-testület ülései nyilvánosak. (2) A nyilvánosság biztosítása érdekében az ülések időpontjáról, témájáról a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a jelen rendelet 5. számú függelékében felsorolt nagy látogatottságú helyeken hirdetmények kifüggesztésével, a helyi kábeltelevízión, valamint Törökbálint Honlapján az időpont, a helyszín és a napirendi pontok felsorolását tartalmazó meghívó közzétételével történik. Törökbálint Honlapján a képviselő-testület üléseinek előterjesztései és mellékletei is közzétételre kerülnek. (3) A rendkívüli ülésekre szóló meghívót e rendelet 5. számú függelékében felsorolt hivatalos hirdetőhelyeken kell kifüggeszteni és Törökbálint Honlapján közzétenni. (4) A meghívót meg kell küldeni a helyi társadalmi és civil szervezetek vezetőinek, amennyiben az SZMSZ felsorolásában a szervezet szerepel. 14. § A képviselő-testület (1) a.) zárt ülést tart választás, kinevezés, felmentés, vezetői megbízás adása illetőleg visszavonása, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása és állásfoglalást igénylő személyi ügy tárgyalásakor, ha az érintett a nyilvános tárgyalásba nem egyezik bele, továbbá önkormányzati hatósági, összeférhetetlenségi és kitüntetési ügy tárgyalásakor, b.) zárt ülést rendelhet el a vagyonával való rendelkezés és az általa kiírt pályázat tárgyalásakor, ha a nyilvános tárgyalás üzleti érdekeit sértené. (2) A zárt ülés tartásának kötelező eseteit kivéve zárt ülés elrendelésére javaslatot tehet bármely képviselő vagy a polgármester. A javaslatot indokolni kell, az indoklás legfeljebb 1 perces időtartamú lehet. Az indítvány elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, minősített szótöbbséggel határoz. (3) A zárt ülésen a képviselő-testület tagjain kívül a jegyző, a jegyzőkönyvvezető, továbbá meghívása esetén az érintett és a szakértő valamint a kisebbségi önkormányzat kisebbséget érintő ügyben - elnöke és a könyvvizsgáló vesz részt. (4) A zárt ülésen hozott határozatban - kivéve az önkormányzat hatósági ügyeket a képviselőtestület rendelkezik a döntés nyilvánosságra hozataláról. Abban az esetben, ha a zárt ülés elrendelése az érintett nyilatkozatán alapul, a döntés nyilvánosságra hozatalához az ő beleegyezése is szükséges. (5) Az (1) bek. a.) pontjában foglalt ügyekben - kivéve az önkormányzati hatósági ügyeket és az Önkormányzat állandó bizottságainak megválasztását - a szavazás titkos.
9
A képviselő-testület munkaterve 15. § (1) A képviselő-testület féléves munkaterv alapján dolgozik. A polgármester a képviselőtestület által megszavazott javaslattól függően, a tárgyidőszak utolsó testületi ülését megelőző 10 naptári napon belül köteles a munkatervre vonatkozó javaslatot a képviselőtestület elé terjeszteni. (2) A munkaterv tartalmára vonatkozóan javaslatot kell kérni: a.) a polgármestertől, alpolgármesterektől, b.) a képviselőktől, c.) valamennyi bizottságtól, d.) a jegyzőtől, e.) az önkormányzati intézmények vezetőitől, f.) nemzetiségi kisebbségi önkormányzat képviselőitől. (3) A munkaterv tartalmazza: a.) a rendes ülések várható időpontját, b.) azokat a témákat, amelyeket az elkövetkezendő időszak alatt a képviselő-testület feltétlenül át kíván tekinteni, továbbá a téma napirendre tűzésének időpontját, az előterjesztések felelősét, valamint azoknak a szerveknek, szervezeteknek a megnevezését, amelyektől a témát illetően beszámolót vagy tájékoztatást kell kérni, c.) a kötelező napirendeket és azok napirendre tűzésének várható időpontját, d.) a képviselő-testület által meghatározott éves feladatokat és azok végrehajtásával összefüggő tennivalókat, e.) egyes képviselő-testületi döntések meghozatalára vonatkozó határidős kötelezettségek megjelölését, f.) a közmeghallgatás időpontját, (4) A munkaterv tárgyalása során az összeállításkor figyelembe nem vett javaslatokról a képviselő-testületet tájékoztatni kell. (5) A munkatervet a képviselő-testület minősített többséggel fogadja el. (6) A munkaterv elfogadása után a jegyző köteles a munkatervről az érintetteket tájékoztatni.
10
A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai 16. § (1) A határozatképesség megállapítása után a képviselő-testület ülésének napirendjére vonatkozóan bármely képviselő módosítást, kiegészítést tehet. Az indítványt legfeljebb 2 perces időtartamban indokolni kell. Amennyiben az indítvány további téma napirendre tűzésére irányul, és a képviselőknek nincs birtokában előterjesztés (szóbeli előterjesztés), vagy azt nem az előírt határidőn belül kapták meg, a képviselő-testület minősített többséggel dönt a napirendre tűzésről. (2) Ha jelen rendelet eltérően nem rendelkezik, a napirend megállapításáról a képviselőtestület egyszerű szótöbbséggel dönt. Szintén egyszerű szótöbbséggel dönt azoknak az ügyeknek a napirendre felvétele ügyében is, amelyeknek napirendre tűzését a polgármester nem javasolta. (3) A napirend elfogadása során kell dönteni a zárt ülés elrendeléséről is, kivéve ha a zárt ülés elrendelése a napirend tárgyalása során merül fel. A döntéshez minősített többség szükséges. 17. § (1) Határozattal lezárt kérdés ismételt napirendre tűzésére vonatkozó javaslat esetén a javaslatot írásban indokolni kell. Ilyen esetben a képviselő-testület a napirend megállapítására vonatkozó általános szabályok szerint, vagyis egyszerű szótöbbséggel dönt a napirendre tűzésről. (2) Kivételt képez az (1) bekezdés szabályai alól, ha a polgármester által az Ötv. 35. § (3) bekezdés szerint benyújtott kezdeményezésről van szó. Ennek értelmében amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja ugyanazon ügyben egy alkalommal - kezdeményezheti a döntés felülvizsgálatát. (3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a benyújtás időpontja alatt a képviselők részére történő megküldés napját kell érteni. A kezdeményezést a polgármester írásban köteles indokolni. (4) A (2) - (3) bekezdés szerinti kezdeményezést a képviselő-testület köteles napirendre tűzni. 18. § (1) Ha körülmények ezt lehetővé teszik, a napirendi pontok megtárgyalását az alábbi sorrendben kell meghatározni: a.) rendeleti javaslatok, b.) határozati javaslatok, ezen belül a beszámoló jellegű, de határozati javaslatot is tartalmazó előterjesztések hátrébb sorolva, c.) interpellációk, d.) kérdések, közérdekű bejelentések, beszámolók 11
e.) tájékoztatók, bejelentések, f.) képviselői önálló indítványok g.) napirenden kívüli felszólalás (2) Lehetőség szerint az ülés végére kell sorolni azt a napirendet, melynek megtárgyalására a képviselő-testület zárt ülést rendel el. (3) Az (1) bekezdés e.) pontja keretében írásban be kell számolni a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, az előző ülés óta történt fontosabb eseményekről polgármester által tett intézkedésekről, továbbá be kell számolni a polgármester és a bizottságok által átruházott hatáskörben hozott döntéseiről. (4) A napirenden kívüli felszólalások körébe tartoznak az egyéb információk, bejelentések. (5) A tárgyalási sorrendre bármely képviselő javaslatot tehet. Az interpelláció és kérdés 19. § Az interpelláció és a kérdés olyan jog, egyszersmind kötelezettség, amely a polgármesterre és valamennyi képviselőre egyaránt vonatkozik. Az interpelláció célja a köz érdekében szükséges intézkedések megtétele, hiányosságok felszámolása. A kérdés a képviselők e tevékenységéhez szükséges információk biztosítását szolgálja. Az interpelláció 20. § (1) Az önkormányzati képviselő magyarázat, intézkedés kérése céljából az önkormányzat feladat- és hatáskörébe tartozó minden ügyben interpellációt intézhet a polgármesterhez, alpolgármesterekhez, jegyzőhöz, illetve bármely bizottság elnökéhez. (2) Interpelláció írásban terjeszthető elő, az ülés megnyitása előtt legalább egy órával. Az írásos interpelláció abban az esetben is a polgármesterhez címezve nyújtandó be, ha annak címzettje nem a polgármester. Az írásos interpellációt a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. (3) Az interpellációra lehetőség szerint a tárgyi ülésen válaszolni kell. Amennyiben ez nem lehetséges, a választ 15 napon belül írásban kell megadni, és a válaszról a képviselőtestületet szintén írásban tájékoztatni kell. Amennyiben az ülésen az interpelláló képviselő nincs jelen, az interpellációra adandó választ el kell napolni. (4) Az interpellációt benyújtó képviselőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a választ elfogadja-e. Amennyiben nemmel nyilatkozik, válaszát legfeljebb 5 percben indokolhatja. Ezt követően a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel határoz az interpelláció elfogadásáról. (5) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő-testület sem fogadja el, az ügyet a képviselő-testület által kijelölt bizottság 15 napon belül köteles megvizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a képviselő-testületnek beszámolni. A beszámolót a képviselő12
testület önálló napirendi pont keretében köteles tárgyalni. A beszámoló elfogadásához minősített többség szükséges. Amennyiben a testület a beszámolót nem fogadja el, a testületnek kell meghatároznia a további teendőket. (6) Amennyiben az interpellációra adott választ a képviselő, illetve a képviselő-testület elfogadta, ugyanabban a témában újabb interpelláció előterjesztésének csak akkor van helye, ha ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozzájárul. Az interpelláció előterjesztésének szándékát írásban indokolni kell. A kérdés 21. § (1) A képviselő önkormányzati ügyekben illetőleg az önkormányzat feladat- és hatáskörébe nem tartozó ügyekben a polgármesterhez, a jegyzőhöz, a bizottság elnökéhez felvilágosítás, tájékoztatás céljából kérdést intézhet. A szóban előterjesztett kérdések legfeljebb 5 perces időtartamúak lehetnek. (2) A kérdésre lehetőség szerint az ülésen, legkésőbb azonban 15 napon belül válaszolni kell. (3) A kérdező a válasz megadása után legfeljebb 2 perces időtartamban indokolva nyilatkozik, hogy a választ tudomásul veszi-e. Képviselői önálló indítványok 22. § (1) Képviselői indítványt a képviselő-testület bármely tagja tehet. (2) A meghívó alapján a napirendre felvett ügyekkel össze nem függő képviselői indítványt a polgármesternél kell a rendes ülés napját megelőzően legkésőbb 3 nappal írásban beterjeszteni. (3) A képviselő-testület ülésén önálló napirendi pontként az a képviselői indítvány vehető fel, amely megfelel az előterjesztésekkel szemben támasztott általános követelményeknek. Az indítványnak tartalmaznia kell annak tárgyát, az indítványozó nevét, aláírását és keltezését. (4) A képviselő-testület ülésén felvetett képviselői önálló indítvány esetében az indítványozó legfeljebb 2 percben ismerteti indítványa lényegét, majd a testület vita nélkül határoz az indokolás előadásáról, valamint a tárgyalás alá vételéről. (5) Ha a testület a napirendre vétel mellett dönt, a polgármester intézkedik az előkészítés menetéről, bizottság elé utalásáról, ha ez nem szükséges, úgy a következő ülés napirendjére tűzi a javaslatot.
13
Sürgősségi indítvány 23. § (1) A polgármester, alpolgármesterek, a bizottságok, a képviselők és a jegyző javasolhatják a képviselő-testületnek valamely előterjesztés sürgős javaslatként történő kivételes tárgyalását. Ilyen esetekben lehetőség van írásbeli előterjesztés ülés előtti kiosztására. (2) Az indítványozó a sürgősség indokait legfeljebb 2 percben kifejtheti. (3) Az előterjesztés sürgősségi eljárásban történő tárgyalásának elfogadásáról a testület egyszerű szótöbbséggel dönt. Az előterjesztések rendje 24. § (1) A képviselő-testület elé kerülő előterjesztések írásban nyújthatók be. (2) A képviselő-testület ülése elé előterjesztést tehetnek: a.) a polgármester, b.) alpolgármesterek c.) a jegyző, d.) a képviselők, e.) a bizottságok, f.) a helyi kisebbségi önkormányzat elnöke. (3) A (2) bekezdés a.)-d.) pontjában foglaltak az előterjesztés előadásával a polgármesteri hivatal megfelelő szakmai jártassággal rendelkező dolgozóját is megbízhatják. Ebben az esetben a megnevezett személy gyakorolja az előterjesztő, előadó jogait, kötelezettségeit, de az előterjesztést előzetesen köteles egyeztetni azzal, akitől a megbízást kapta. 25. § (1) A képviselő-testület elé kerülő írásos előterjesztésnek tartalmaznia kell: a.) az előterjesztés tárgyát, a tényállást, utalva arra, hogy a képviselő-testület foglalkozotte már korábban a kérdéssel, ha igen, milyen döntést hozott, b.) a téma elemzése során kialakított döntési lehetőségeket, azok jogszabályi alapját és várható követelményeit, c.) a határozati javaslatot, a végrehajtás határidejét, a végrehajtásért felelős megnevezést, a végrehajtás érdekében teendő esetleges szervezési intézkedéseket, d.) a határozati javaslat elfogadásához szükséges szavazati arányt (2) A Képviselő-testület ülésén önálló napirendként - kivéve a 23 §-ban szabályozott esetet csak olyan előterjesztés tárgyalható, amely egyébként megfelel az előterjesztésekkel szemben e rendeletben támasztott követelményeknek és a jegyzővel, valamint az érintett 14
bizottságokkal való egyeztetése megtörtént. A képviselő-testület ülések tanácskozási rendje 26. § A képviselő-testület ülésén jelenlevő valamennyi képviselő és más résztvevő köteles a tanácskozás méltóságát tiszteletben tartani. 27. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, annak akadályoztatása esetén az általános helyettesítéssel megbízott alpolgármester, mindkettőjük akadályoztatása esetén az alpolgármester, mindhármuk akadályoztatása esetén a Jogi és Ügyrendi Bizottság elnöke (e paragrafusban a továbbiakban: levezető elnök) vezeti. Munkáját a jegyző segíti. (2) E jogkörében eljárva a levezető elnök: a.) b.) c.) d.) e.)
megállapítja a határozatképességet, és az ülést megnyitja javaslatot tesz a napirendre, tájékoztatást ad az előző ülés óta történt eseményekről egyes napirendek határozathozatala előtt ellenőrzi a képviselő-testület határozatképességét szavazásra teszi fel a javaslatokat, ismerteti a szavazás eredményét és kimondja a határozatot f.) vezeti és összefoglalja a vitát, ezzel összefüggésben -
köteles a képviselő-testület ülését pártatlanul, tárgyilagosan vezetni, a szólásra jelentkezőknek e rendelet korlátai között a jelentkezés sorrendjében szót adni,
-
rendre utasítja azt a felszólalót, aki a képviselő-testület tekintélyét sértő kifejezést használ,
-
figyelmezteti azt a felszólalót, aki eltér a tárgytól, vagy hozzászólásában érdemben nem mond újat, ismételt esetben megvonja tőle a szót,
-
rendzavarás esetén figyelmezteti a rendbontót, ismételt rendzavarás esetén a terem elhagyására kötelezheti. A képviselőt és a kisebbségi önkormányzat képviselőjét a terem elhagyására kötelezni nem lehet.
g.) bármelyik képviselő kérésére a levezető elnök 10 perc szünetet rendel el, de erre ülésenként legfeljebb (maximum) három alkalommal kerülhet sor. (3) A levezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett - e rendeletben szabályozott intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, vagy azokkal vitába szállni nem lehet. (4) Tartós rendzavarás, állandó lárma vagy a tanácskozás lehetetlenné tévő egyéb körülmény esetén a levezető elnök az ülést felfüggeszti, illetve az ülést berekesztve a még meg nem tárgyalt napirendeket a soron következő ülésre elnapolja. 15
Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok 28. § (1) Az egyes napirendi pontok tárgyalása során először az előterjesztőnek kell megadni a szót, aki legfeljebb 5 percben jogosult az előterjesztés szóbeli kiegészítésére. Amennyiben az előterjesztésre vonatkozóan bizottsági állásfoglalás is született, az előterjesztő szóbeli kiegészítése után a bizottság elnökének kell szót adni, hogy - legfeljebb 5 percben ismertesse a bizottság véleményét. Az olyan kisebbségi véleményt, amellyel a tagok legalább egynegyede egyetért, a bizottság bármelyik tagja ismertetheti. (2) Az előterjesztő szóbeli kiegészítése valamint a bizottsági vélemény ismertetése után kerülhet sor a kérdésekre, azt követően pedig a hozzászólásokra. A felszólalások és hozzászólások szabályai 29. § (1) A képviselő-testület napirendjeinek tárgyalása során az alábbi felszólalásokra kerülhet sor: a.) b.) c.) d.)
felszólalás ügyrendi kérdésben, a napirendhez kapcsolódó kérdés, a napirendhez kapcsolódó hozzászólás, napirenden kívüli kérdés Felszólalás ügyrendi kérdésekben 30. §
(1) Ügyrendi kérdésnek illetve javaslatnak minősül a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, az ülés vezetésével, rendjével, az eljárás menetével összefüggő kérdés, javaslat, melyről - amennyiben törvény vagy e rendelet eltérő szabályt nem tartalmaz - a képviselőtestület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. (2) Amennyiben a levezető elnök megállapítja, hogy a felszólalás nem ügyrendi kérdésben történik, a felszólalótól megvonja a szót. (3) Ügyrendi kérdésnek tekinthetők: a.) napirend felvétele, levétele b.) az ülés nyitott, illetve zárt jellege c.) a napirendek tárgyalásának sorrendje d.) az ülés felfüggesztése, elnapolása, meghosszabbítása e.) a vita, illetve általános vita lezárása f.) az SZMSZ szabályainak megsértése, ennek korrigálása A napirendhez kapcsolódó kérdés 31. § (1) A napirendhez kapcsolódó kérdés az előterjesztés jobb megértését, a kérdező számára tisztázatlan pontok megvilágítását célozza. A kérdés tömör, tárgyszerű fogalmazásában 16
kizárólag információkérést tartalmazhat, nem tartozik hozzá a napirendet illető vélemény, észrevétel, hozzászólás. E szabály be nem tartása esetén az elnök a kérdezőt figyelmezteti, ismételt figyelmeztetés esetén a kérdezés jogát megvonja. (2) A napirend tárgyalása során kérdésfeltevésre jogosult: a.) valamennyi képviselő, b.) a tanácskozási joggal jelenlevők, c.) a tanácskozási jog nélkül jelenlevők, amennyiben ehhez a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel hozzájárul. (3) A kérdések megválaszolása az előadó feladata. Az előadó a válaszadáshoz más jelenlevő közreműködését is igényelheti. A napirendhez kapcsolódó hozzászólás 32. §4 (1) A napirendi pontokhoz kapcsolódó hozzászólalások az elhangzott kérdésekre adott válaszokkal kapcsolatos észrevételeket továbbá az előterjesztésben foglaltakkal és a határozati javaslattal kapcsolatos észrevételeket, esetleges módosító indítványokat tartalmazhatják. (2) Napirendhez kapcsolódó hozzászólásra a 31. § (2) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a tanácskozási jog nélkül jelenlevők módosító indítványt nem terjeszthetnek elő. (3)5 A hozzászólásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor, napirendi pontonként legfeljebb 5 perc időkeretben, kivéve a a költségvetési koncepció tárgyalását, a költségvetési rendelet megalkotását, módosítását és a költségvetés teljesítéséről szóló beszámolót, melyek esetében az időkeret legfeljebb 10 perc. E rendelkezés a bizottsági ülésekre nem vonatkozik. A napirendhez soron kívül hozzászólhat a napirend előadója, a szakértő és törvényességi témában a jegyző. (4) Személyes megtámadtatás címén az időkereten felül hozzászólás kérhető egyazon napirendi ponton belül (maximum 2 perc időkeretben), a bejelentett személyes megtámadtatás megvalósulásáról így a másodszori felszólalás lehetőségéről a képviselőtestület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel dönt. (5) Módosító indítvány határozati javaslatként történő indokolás nélküli, konkrét tárgyszerű megtétele nem számít másodszori hozzászólásnak (6) Az ülés vezető elnöke által feltett (szavazásra bocsátott) határozati javaslat elhangzását követően csak értelempontosító hozzászólásra van lehetőség. (7) § bekezdéseiben foglaltak a 28. § (2) bekezdésében rögzítettekre nem vonatkoznak. (8) Azt a felszólalót, aki e szabályokat nem tartja be, a levezető elnök köteles figyelmeztetésben részesíteni, ismételt esetben megvonni tőle a szót. 4 5
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 17
A napirenden kívüli felszólalás 33. § (1) Napirenden kívüli felszólalásra írásban bármelyik képviselő kérhet a levezető elnöktől engedélyt. A felszólalás témáját az ülés megnyitása előtt legalább 1 órával át kell adni a levezető elnöknek. (2) Amennyiben a levezető elnök a felszólalás lehetőségét megtagadja, az engedély megadásáról - a képviselő kérésére - a képviselő-testület vita nélkül határoz. (3) A napirenden kívüli felszólalás a hivatalos napirend utolsó pontját követően adható elő és legfeljebb 5 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódó hozzászólás időtartama legfeljebb 2 perc, legfeljebb 1 alkalommal. (4) A Képviselő-testület 5 tagjának kérésére napirenden kívül is lehet felszólalást kezdeményezni. (5) A napirenden kívüli felszólalással kapcsolatban határozat nem hozható. A vita lezárása 34. § (1) Az előterjesztések vitája során a polgármester vagy bármely képviselő javaslatot tehet a vita lezárására. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel dönt. E javaslat elfogadása esetén is szót kell azonban adni mindazoknak, akik a javaslat elhangzásáig szólásra jelentkeztek. (2) A vita lezárása után az előterjesztőnek lehetőséget kell adni arra, hogy válaszoljon az elhangzottakra. Ezt követően a levezető elnök összefoglalja a vitát, ismerteti a határozati javaslatot és az elhangzott módosító indítványokat. (3) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslat törvényessége tekintetében észrevételt kíván tenni. A döntéshozatal szabályai 35. § (1) A képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselők több mint fele, azaz legalább 10 képviselő jelen van. (2) A képviselő-testület döntéseit egyszerű vagy minősített többséggel hozza. (3) A javaslat elfogadásához a jelenlévő képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. (egyszerű többség)
18
36. § Minősített többség szükséges a törvény vagy e rendelet által előírt esetekben. A minősített többségi szavazathoz kötött javaslat elfogadásához - a megválasztott képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges. 37. § Minősített többség szükséges: a.) -
az Ötv. 15. § (1) bekezdés értelmében: rendeletalkotáshoz, az önkormányzat szervezetére, működésére vonatkozó szabályok elfogadásához a törvény által az önkormányzat hatáskörébe utalt választáshoz, kinevezéshez, ideértve a bizottsági tagok és a tanácsnok megválasztását is,
-
önkormányzati társulás létrehozásához, társuláshoz, érdek-képviseleti szervezethez való csatlakozáshoz
-
külföldi önkormányzattal történő együttműködésről szóló megállapodás elfogadásához, nemzetközi önkormányzati szervezethez történő csatlakozáshoz, intézmény alapításához, ideértve a gazdasági társaságot és egyéb szervezetet is, képviselő kizárásához személyes érintettség miatt, zárt ülés elrendeléséhez, minden egyéb olyan esetben, amikor azt törvény előírja.
-
b.) e rendelet értelmében: - az önkormányzat képviseletéhez, képviseletében történő eljáráshoz - hatáskörök átruházásához, átruházott hatáskörök ideiglenes vagy végleges visszavonásához - az ülés előtt kiosztott írásos előterjesztések napirendre tűzéséhez - a munkaterv elfogadásához - interpellációra adott válasz elfogadásához, ha a képviselő úgy nyilatkozik, hogy a választ nem fogadja el, továbbá az interpelláció tárgyában tartott bizottsági vizsgálatról szóló beszámoló elfogadásához - határozattal lezárt téma újratárgyalása esetén a döntéshozó szavazás előtt annak minősítéséhez, hogy merült-e fel olyan új körülmény, amely miatt az ügyben indokolt ismételt szavazást tartani - titkos szavazás elrendeléséhez - titkos szavazás esetén a jogi, ügyrendi bizottság (esetleges) ideiglenes kiegészítéséhez ideiglenes elnököt választásához - a polgármester jutalmazásához - közmeghallgatásra, falugyűlésre vonatkozó indítvány elfogadásához - külföldi látogatás hivatalos jellegének elismeréséhez
19
38. § (1) Az Ötv. 14. § (2) bekezdésre figyelemmel a képviselő-testület a döntéshozatalából kizárható az, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti. A települési képviselő köteles bejelenteni a személyes érintettséget. A kizárásról az érintett kezdeményezésére, vagy bármely képviselő illetve a polgármester javaslatára a képviselőtestület minősített többséggel dönt. A kizárt települési képviselőt a határozatképesség szempontjából jelenlevőnek kell tekinteni. A szavazás módja 39. § (1) A szavazás során a képviselő-testület az elhangzás sorrendjében először az elhangzott módosító és kiegészítő indítványokról szavaz, azt követően kerülhet sor az elfogadott módosításokkal és kiegészítésekkel értelemszerűen javított teljes határozati javaslatról történő szavazásra. (2) Személyi kérdésekben, egymást kizáró határozatok között és a képviselő-testület által meghatározott esetekben csak egy verzióra lehet igennel szavazni. A szükséges szavazatokat megkapott javaslatok között rangsor dönt. (3) Nem kell külön szavazni arról a módosító indítványról, amelyre nézve az előterjesztő úgy nyilatkozik, hogy azt befogadja. Ez alól kivétel, ha a szavazás elrendelését a polgármester vagy bármelyik képviselő kéri. (4) A szavazás megtörténte után a levezető elnök felolvassa a határozatot és kihirdeti a szavazás eredményét. (5) Abban az esetben, ha a 17. § (1) bekezdés szerint, határozattal lezárt kérdés ismételt tárgyalására került sor, a döntéshozatal előtt a képviselő-testületnek először arról kell szavaznia, hogy merült-e fel az ügyben olyan új körülmény, amely miatt indokolt a döntés felülvizsgálata. A döntéshez minősített többség szükséges. Csak ezt követően kerülhet sor a határozati javaslat felöl történő szavazásra, ennek során a szokásos eljárást kell alkalmazni. (6) hatályát vesztette6 7
39/A. §
Kitüntetés elismerő cím, díj (továbbiakban: díj) adományozása során a szavazás módja az alábbi: a) egy vagy két jelölt esetén a díj odaítéléséhez egyszerű többség szükséges.
6 7
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 20
b) Kettőnél több jelölt esetén a díj odaítélése két fordulóban történik. Az első fordulóba az összes jelölt közül egyszerű szótöbbséggel a két legtöbb szavazatot kapott jelölt kerül. A második forduló eljárására a § a.) pontjában foglalt rendelkezés az irányadó. 40. §8 A képviselő-testület döntéseit a.) általában számítógéppel segített nyílt szavazással hozhatja, a gép hibája esetén a szavazás kézfenntartással történik. A számítógépes szavazás nyíltságát a szavazásról – a számítógép által – készített lista megtekintésének lehetősége biztosítja. b.) név szerinti nyílt szóbeli, vagy számítógépes szavazással hozhatja. c.) titkos szavazással manuálisan hozhatja. Nyílt szavazás kézfenntartással 41. § (1) A szavazás a 42. § és a 43. §-ok kivételével nyílt szavazás során, kézfenntartással történik. (2) A szavazás során az igennel, nemmel szavazók valamint a tartózkodók számát a jegyzőkönyvvezető, vagy a jegyző állapítja meg. A szavazás végén a hangfelvétel számára hangosan be kell mondani annak a képviselőnek a nevét, aki a szavazáson nem volt jelen. (3) Amennyiben az összeszámlált szavazatok és a jelenlevők száma nem egyezik, a szavazást meg kell ismételni. (4) A szavazatok összeszámlálása után a levezető elnök megállapítja a szavazás eredményét. Nyílt szavazás név szerint 42. § (1) Név szerinti szavazást a polgármester vagy bármely képviselő indítványára a képviselőtestület ügyrendi szavazással rendelhet el, vagy a képviselő-testület 5 tagjának javaslatára a levezető elnök rendel el. A javaslatot nem kell indokolni. (2) A név szerinti szavazás úgy történik, hogy a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető egy urnából egyenként kihúzza a képviselő-testületi tagok nevét tartalmazó cédulát, s az illető hangosan nyilatkozik a szavazatáról. Amennyiben a cédula olyan képviselő nevét tartalmazza, aki az ülésen nincs jelen, a nevet a hangfelvétel számára hangosan fel kell olvasni, hozzátéve: “Az ülésen nincs jelen”, illetőleg “A szavazásnál nincs jelen”. (3) A szavazás végén a szavazatokat a jegyző vagy a jegyzőkönyvvezető számlálja össze, a szavazás eredményét a levezető elnök hirdeti ki.
8
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 21
Titkos szavazás 43. § (1) Az Ötv. 12. § (4) bekezdésében foglalt és e rendeletben felsorolt ügyekben titkos szavazásra javaslatot tehet a polgármester illetőleg bármelyik képviselő. A javaslattevő indítványát legfeljebb 1 percben indokolhatja. Az indítvány elfogadásáról a képviselőtestület vita nélkül, minősített többséggel dönt. (2) A titkos szavazás lebonyolításának idejére a jogi- és ügyrendi bizottság szavazatszámláló bizottsággá alakul át. Amennyiben a bizottságnak legalább három tagja nincs jelen az ülésen, a képviselő-testület vita nélkül, minősített többséggel hozott határozattal a bizottság létszámát ideiglenesen kiegészíti. A bizottság elnöke a jogi- és ügyrendi bizottsági elnöke és alelnöke távolléte esetén a képviselő-testület minősített többséggel a bizottság tagjai közül ideiglenesen elnököt választ. (3) A titkos szavazás előkészítésére szünetet kell elrendelni, majd a szavazatszámláló bizottság elnöke ismerteti a szavazás módját, s a szavazás idejére újabb szünetet rendel el. (4) Feladatkörében a bizottság gondoskodik a szavazólapok elkészítéséről, lebonyolítja a szavazást, összeszámlálja a szavazatokat, majd a szavazás eredményéről jelentést tesz a képviselő-testületnek. (5) Érvénytelen az a szavazat, amely a.) nem a szavazatszámláló bizottság által kiadott szavazólapon adtak le b.) amelyen a jelölés nem tintával történt, c.) amelyből a szavazat nem állapítható meg minden kétséget kizáró módon (6) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv 1-3. példányának elválaszthatatlan mellékletét képezi. A titkos szavazásról készült jegyzőkönyv tartalmazza: a.) a szavazás helyét és napját, a szavazás kezdetét és végét, b.) a szavazásra bocsátott kérdés (ek) meghatározását, c.) a szavazatszámláló bizottság elnökének, tagjainak nevét valamint a jegyzőkönyvvezető nevét, d.) a kiadott szavazólapok számát, e.) az urnában levő szavazólapok számát, a szavazatok megoszlását, a szavazás eredményét, f.) a szavazás során felmerült észrevételeket, körülményeket. A jegyzőkönyvet a bizottság tagjai és a jegyzőkönyvvezető írja alá. A képviselő-testület döntései 44. § A képviselő-testület döntése lehet: a.) ügyrendi döntés b.) közbenső döntés 22
c.) érdemi határozat d.) önkormányzati rendelet Ügyrendi döntés 45. § Ügyrendi döntésnek minősül a napirend elfogadására vonatkozó, valamint az ülés menetével kapcsolatban hozott döntés. Közbenső döntés 46. § Közbenső döntés a képviselő-testület elé kerülő előterjesztések megtárgyalása során a kiegészítő, módosító indítványok elfogadása ügyében hozott döntés, továbbá több határozati javaslat esetén azok a - nemleges - döntések, melyek annak eredményeként születtek, hogy a szükséges igen szavazatot a javaslat nem kapta meg. Érdemi határozat 47. § (1) Érdemi határozatnak minősül a képviselő-testület által az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslat ügyében hozott - az elfogadott módosításokat és kiegészítéseket is tartalmazó - döntés, amelyben a képviselő-testület elfogadja, nem fogadja el a javaslatot, illetve tudomásul veszi az elhangzottakat. (2) Az érdemi határozat tartalmazza: a.) b.) c.) d.)
a képviselő-testület döntését, a végrehajtás érdekében teendő szervezési intézkedéseket, a végrehajtás határidejét, felelősét, a határozat közlésére vonatkozó, e rendeletben foglaltaktól eltérő szabályokat.
(3) Az Ötv. 11. § (1) bekezdése értelmében a képviselő-testület önkormányzati hatósági ügyben hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az illetékes bíróságtól lehet kérni a határozat közlésétől számított 30 napon belül. (4) Az önkormányzat által átruházott önkormányzati hatósági jogkörben hozott döntés ellen a képviselő-testülethez lehet fellebbezést benyújtani. A képviselő-testület döntése ellen a (3) bekezdés szerint van helye jogorvoslatnak. Önkormányzati rendelet 48. § (1) Az önkormányzat rendeletet alkothat törvény felhatalmazása alapján, továbbá törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére. Az önkormányzat rendeletben állapítja meg többek között: - a település rendezési terveit, 23
-
a költségvetést és az éves zárszámadást, a szervezeti és működési szabályzatát, a hatáskörébe tartozó árakat, a helyi adókat, kötelező közszolgáltatások igénybevételére vonatkozó szabályokat a polgármesteri hivatal ügyfélfogadási rendjére vonatkozó szabályokat, a címek, kitüntetések alapítására és azok adományozására vonatkozó szabályokat
(2) Az önkormányzat rendelete - a rendelet hatályára vonatkozó keretek között - az önkormányzat működési területén kötelező érvényű. (3) Önkormányzati rendelet-tervezet felől dönteni (ideértve a már meglevő rendelet kiegészítését, módosítását) csak írásos előterjesztés alapján lehet. A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága; az önkormányzati rendeletek kihirdetése 49. § (1)9
A Képviselő-testület rendeleteinek kihirdetésére a Törökbálint Nagyközség Önkormányzat Polgármesteri Hivatalának (Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.) hirdetőtábláján kerül sor.
(2) A képviselő-testület döntéseiről - eltérő rendelkezés hiányában - a lakosságot az önkormányzat hivatalos lapja és Törökbálint Honlapja útján köteles tájékoztatni, s annak közlésére lehetőséget kell adni a helyi nyomtatott és elektronikus médiának is. (3) A lakosság széleskörű tájékoztatása és az állampolgári jogok védelme érdekében az önkormányzati rendeletek hatálybalépésére vonatkozóan lehetőleg úgy kell rendelkezni, hogy a rendelet elfogadása és a hatálybalépés között legalább 30 nap álljon rendelkezésre s a hatálybalépés idejéig a rendelet az önkormányzat hivatalos lapja útján történő közlése megtörténhessen. Amennyiben terjedelmi okoknál fogva az önkormányzat hivatalos lapjában való közlés nem lehetséges, az állampolgárokat tájékoztatni kell arról, hogy a rendeletet mikor és hol tekinthető meg. (4) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak nem teljesíthetőek, a rendelet hatálybalépéséről a nagy látogatottságú helyeken kiragasztott hirdetményekkel kell a lakosságot tájékoztatni. A hirdetményben meg kell jelölni, hogy a rendelet mikor és hol tekinthető meg. (5) A képviselő-testület megalakulásakor és a mandátum időszakának közepén a hatályos ÖK. rendeleteket a képviselőknek ki kell adni. A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve 50. § (1) A képviselő-testület üléseiről hangfelvételt kell készíteni. A hangfelvételt az ülést követő 4 évig kell őrizni, azt követően a hangszalagok újra felhasználhatóak.
9
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 24
(2) A képviselő-testület ülés jegyzőkönyvének elkészítéséről a jegyző a hangfelvétel alapján gondoskodik. (3) A jegyzőkönyv kötelezően tartalmazza. -
az ülés helyét, időpontját a megjelent képviselők nevét, a távolmaradásukat bejelentő képviselők névsorát - a tanácskozási joggal jelenlevők nevét, a napirend elfogadásának menetét és a napirendeket, valamint azok előadóit, napirendenként a kérdések, az azokra adott válaszok lényegét, továbbá a hozzászólások lényegét, előterjesztett határozati javaslatot, az ügyrendi döntéseket szám nélkül, a közbenső döntéseket szám nélkül, az elfogadott határozat és rendelet szövegét, a levezető elnök esetleges intézkedéseit, a jegyző esetleges törvényességi észrevételét, a szóban előterjesztett interpellációt és a szóban előterjesztett választ, elhangzott közérdekű kérdést, a szóban feltett kérdést és a szóban adott választ a szóban elhangzott tájékoztatók illetve bejelentések, valamint napirenden kívül történt felszólalások lényegét a határozathozatal módját a szavazáskor jelenlévő képviselők számát a szavazás eredményét az ülés félbeszakadásának és újrakezdésének időpontját határozatképtelenség esetén az ülés bezárásának időpontját.
(4) A jegyzőkönyvet 3 eredeti példányban kell elkészíteni, melyből - az első a hivatalos irattári példány - a második a közigazgatási hivatalhoz felterjesztendő példány - a harmadik a községi könyvtár (Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény) részére megküldendő példány. (5) -
A jegyzőkönyv 1-3 példányának elválaszthatatlan mellékletei: meghívó jelenléti ív az ülésre kiadott írásos előterjesztések, tájékoztató anyagok a képviselők által benyújtott írásos felszólalások, a képviselők által írásban benyújtott interpellációk és kérdések, a titkos szavazásról készült jegyzőkönyv, név szerinti szavazásnál készült névsor, a képviselő-testület jogszabálysértő döntésére vonatkozó jegyzői észrevétel, az önkormányzat által jóváhagyott rendelet szövege, a jegyző és a polgármester által aláírtan.
(6) A jegyzőkönyv 1-2. számú példányának elválaszthatatlan melléklete továbbá a képviselő- testület zárt üléséről készült jegyzőkönyv. (7) A közigazgatási hivatalhoz történő felterjesztés után a jegyzőkönyv 1 példányát meg kell küldeni azon képviselők részére, akik ezt igénylik, fénymásolt vagy számítógépen való 25
megjelenítésre alkalmas hajlékony lemezre másolt formában. (8) A jegyzőkönyv, valamint az ülésről készült hangfelvétel egy példányát a polgármesteri hivatal irattárába kell elhelyezni. (9) A választópolgárok - a zárt ülés kivételével - betekinthetnek a testületi ülések előterjesztéseibe és ülésének jegyzőkönyveibe ezért a jegyzőkönyv egy példánya az ülést követő 15 napon belül a községi könyvtárba (Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény) helyezendő el. Ennek feltételeit a jegyzőnek kell biztosítani. (10)A testületi üléseket követően az üléseken meghozott határozatok kivonatát el kell készíteni és kérésre a képviselők részére meg kell küldeni. (11) A határozatok tárát a képviselő-testület ülése előtt a teremben el kell helyezni. IV. A KÉPVISELŐ 51. § A képviselő jogai: a.) részt vehet a képviselő-testület döntésének előkészítésében, végrehajtásában, a végrehajtás szervezésében, b.) kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül a bizottságnak, a polgármesternek és a kisebbségi önkormányzatnak a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntését, illetőleg kezdeményezheti a hatáskör átruházás visszavonását, c.) A képviselő megbízás alapján képviselheti az önkormányzatot. A felhatalmazás megadásakor a képviselő-testület arról is dönt, hogy a képviselő e minőségben milyen nyilatkozatot, állásfoglalást tehet. d.) a polgármesteri hivataltól - a polgármester, a jegyző és az aljegyző útján - igényelheti a munkájához szükséges tájékoztatást, iratbetekintést valamint az ügyviteli közreműködést, e.) interpellációt terjeszthet elő, kérdést tehet fel, f.) javasolhatja annak a képviselőnek a döntéshozatalból történő kizárását, akit vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti, g.) javaslatot tehet a hozzászólási idő korlátozására, a vita lezárására, h.) javaslatot tehet a levezető elnök részére a rendfenntartás érdekében teendő intézkedésre, i.) jogosult a képviselői tevékenységével összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett költségek megtérítésére, k.) jogosult a képviselő-testület megbízása alapján eljárva a képviselői tevékenységével 26
összefüggésben felmerült, általa megelőlegezett költségek megtérítésére. 52. § A képviselő köteles: a.) a képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, b.) részt venni a képviselő-testület ülésén c.) a napirendek tárgyalására felkészülni d.) akadályoztatását az ülést megelőzően a polgármester részére bejelenteni, e.) a tudomására jutott szolgálati és hivatali titkot valamint a személyiségi jogokkal összefüggő információkat megőrizni, f.) az ülés során rövid, lényegre törő hozzászólásokkal a képviselő-testület munkáját elősegíteni, g.) személyes érintettségét bejelenteni, h.) az önkormányzat képviseletében történő eljáráskor a képviselő-testület megbízatásához híven, az önkormányzat célkitűzéseivel összhangban eljárni, s e tevékenysége során Törökbálint jó hírnevét szolgálni. 53. § A képviselők külön rendeletben megállapított tiszteletdíjban részesülnek.
27
V. A képviselő-testület bizottságai, tanácsnokok A bizottság jogállása és az állandó bizottság 54. § (1) A képviselő-testület tevékenységének, döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, javaslatok kidolgozására, a döntések végrehajtásának szervezésére és ellenőrzésére, valamint saját és átruházott hatáskörben hozott döntések hozatalára állandó és ideiglenes bizottságot hozhat létre. A pénzügyi bizottság és az oktatási ügyekkel foglalkozó bizottság létrehozását törvény kötelező jelleggel előírja. (2) A képviselő-testület által létrehozott bizottság a törvény valamint e rendelet keretei között önállóan állapítja meg a működésére vonatkozó szabályokat. A bizottság elnöke vagy alelnöke határozza meg, hogy a bizottsági meghívót mely helyi társadalmi és civil szervezet vezetőjének kell megküldeni azok közül, amelyek a bizottság működésére vonatkozó részvételi szándékukat bejelentették. (3) A bizottságok gyakorolják a törvény által részükre megállapított továbbá a képviselőtestület által átruházott hatásköröket. (4) A bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, a hatáskör gyakorlását ideiglenesen vagy véglegesen visszavonhatja. Az erre vonatkozó döntéshez a képviselő-testület minősített többséggel hozott határozata szükséges. Állandó bizottság 55. § (1) Az önkormányzat állandó bizottságai: a.) Pénzügyi Bizottság (rövidítve: PB) b.) Oktatási és Kulturális Bizottság (rövidítve: OKB) c.) Ifjúsági és Sportbizottság (rövidítve: ISB) d.) Jogi- és Ügyrendi Bizottság (rövidítve: JÜB) e.) Beruházási és Fejlesztési Bizottság (rövidítve: BFB) f.)10Településtervezési és Környezetvédelmi Bizottság (TTKB) g.) Szociális és Egészségügyi Bizottság (rövidítve: SZEB) (2) A bizottságok tagjait, feladatait, valamint a reájuk átruházott hatáskörök felsorolását, továbbá azon ügyek felsorolását, amelyek csak a bizottság előterjesztésében kerülhetnek napirendre e rendelet 1-7. mellékletei tartalmazzák.
10
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 28
56. § Az állandó bizottság általános feladatai: a.) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, b.) a képviselő-testület döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja a hatáskörébe tartozó ügyeket, állásfoglalásról a bizottság elnöke útján tájékoztatja a képviselőket, c.) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket, d.) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében, e.) feladatkörében ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását. f.) a feladatkörébe tartozó ügyekben javaslatot tesz a képviselő-testület hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben. Ideiglenes bizottságok 57. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben az általa meghatározott feladatok ellátására ideiglenes bizottságot is létrehozhat. A bizottság részletes feladatait a képviselő-testület határozza meg. (2) Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetve az erről szóló jelentések a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. (3) Az ideiglenes bizottság első ülését a jegyző hívja össze, a további üléseit pedig maga az ideiglenes bizottság. 58. § Az ideiglenes bizottság feladata lehet különösen: a.) az esetenként jelentkező, a szokásosnál nagyobb mérlegelést és körültekintést igénylő feladatok végrehajtásának előkészítése, b.) egyes önkormányzati rendeletek döntések előkészítése, végrehajtásának ellenőrzése c.) társulási megállapodások előkészítése, d.) vizsgálatok, ellenőrzések lefolytatása.
29
A bizottságok létrehozása, szervezete és működési rendje 59. § (1) A bizottság elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására illetőleg visszahívására írásbeli indoklással - a polgármester és bármelyik képviselő javaslatot tehet. A javaslatról a képviselő-testület minősített többséggel határoz. (2) Egy képviselő egyidejűleg legfeljebb két állandó bizottságnak lehet tagja. (3) a bizottságok nem képviselő tagjainak megválasztásakor arra kell törekedni, hogy olyan személyek kerüljenek kiválasztásra, akik az adott bizottság feladatköréhez kapcsolódó szakértelemmel rendelkeznek. 60. § (1) A bizottság ülését az elnök hívja össze és vezeti. Amennyiben az elnök e tisztségének ellátásában akadályozva van, az elnöki teendőket az alelnök látja el. (2) Az elnök köteles a határozatban, indítványban megjelölt határidőn belül összehívni a bizottságot a.) képviselő-testület határozata alapján, b.) a polgármester indítványára, c.) a bizottsági tagok legalább felének indítványára, (3) A bizottság ülése akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A javaslat elfogadásához a jelenlevő tagok több mint felének igen szavazata szükséges. Kivétel ez alól a képviselő-testület által átruházott hatáskörben hozott döntés, melyhez a bizottság minősített többségének egyetértő szavazata szükséges. A bizottság határozatai a saját és átruházott hatáskörben hozott döntések kivételével - csak a bizottság tagjaira nézve tartalmazhatnak kötelezettséget. 61. § (1) A bizottsági munka ügyviteli teendőit a polgármesteri hivatal látja el. Ennek biztosítása érdekében a hivatali dolgozók közül a jegyző minden bizottság mellé érdemi szakreferenst jelöl ki, aki tanácskozási joggal részt vesz a bizottság ülésein. Feladata: - javaslatok kidolgozása a bizottság munkaprogramjához, - információk összegyűjtése a bizottsági jogkörök gyakorlása érdekében, - az ügyviteli és egyéb működési feltételek biztosítása, - a bizottság üléséről szóló jegyzőkönyv elkészítése a bizottság ülését követő 3 munkanapon belül. (2) A bizottság üléséről hangfelvételt kell készíteni, mely alapját képezi az írásos jegyzőkönyvnek. A jegyzőkönyv tartalmazza: - a megjelent bizottsági tagok és meghívottak nevét, - a tárgyalt napirendeket, - a szavazás számszerű eredményét, 30
-
a hozott döntéseket, külön megjelölve, ha a döntést a bizottság átruházott hatáskörben hozta.
(3) A bizottsági ülés jegyzőkönyvét 3 példányban kell elkészíteni. Az első példányhoz csatolni kell az írásos előterjesztéseket, különös tekintettel az átruházott hatáskörben tárgyalt ügyek előterjesztéseire. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá. (4) A jegyzőkönyv első példányát a jegyző részére kell átadni, aki a jegyzőkönyv tudomásul vétele után gondoskodik a központi irattárban történő elhelyezésről. A jegyzőkönyv második példányát a polgármesternek, a harmadik példányt pedig a bizottság elnökének, valamint kérésre a bizottság bármelyik tagjának át kell adni. (5) A bizottsági döntéshozatalból kizárható az, akit, vagy akinek hozzátartozóját az ügy személyesen érinti1. A kizárásra bármelyik bizottsági tag javaslatot tehet. (6) A fennálló kizárási okot a bizottság tagja köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetében a polgármester, a bizottsági tag esetében a bizottság dönt. A bizottság elnöke, tagja adott ügyben bejelenti elfogultságát, a döntéshozatalban nem vehet részt. (7) A kizárt vagy a (6) bekezdés alapján a döntéshozatalban részt nem vevő bizottság tagot a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni. 62. § Tanácsnokok A Képviselő-testület tagjai közül - Ifjúsági tanácsnokot - Beruházási tanácsnokot választ Vagyonnyilatkozat-tétel szabályai 63. § (1) A polgármester és a képviselők vagyonnyilatkozataikat jegyzőjének/aljegyzőjének adják le.
az
önkormányzat
(2) A leadott vagyonnyilatkozatról az átvevő átvételi elismervényt állít ki. (3) A vagyonnyilatkozat-tételének részletes szabályait a 11. melléklet tartalmazza.
31
VI. A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ ÉS ALJEGYZŐ A polgármester 64. § A polgármester tevékenységét főállásban látja el. 65. § A polgármester a.) képviseli az önkormányzatot, b.) kapcsolatot tart más szervekkel és különösen a környező települések önkormányzataival, c.) -
az önkormányzat működésével összefüggésben: információkkal segíti a képviselők munkáját, összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit, elősegíti és ellenőrzi a képviselő-testület döntéseinek végrehajtását, kezdeményezheti a képviselő-testület döntésének felülvizsgálatát, gyakorolja a képviselő-testület által reá átruházott hatásköröket,
d.) a bizottságok működésével kapcsolatban: - kötelező jelleggel indítványozhatja a bizottság összehívását, - az Ötv. 25. par. értelmében a polgármester felfüggesztheti a bizottság döntésének végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával, vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen, de legkésőbb a határozat felfüggesztésétől számított 15 napon belül határoz. Ilyen esetben az ügyet napirendre kell tűzni. - a bizottság döntéshozatalának a bizottsági elnök személyére vonatkozóan javaslatot tesz a kizárásra, ha az ügy a bizottság elnökét vagy hozzátartozóját személyesen érinti. e.) a polgármesteri hivatal és az intézmények működésével kapcsolatban: - a jegyző javaslatainak figyelembe vételével meghatározza a polgármesteri hivatal feladatait az önkormányzat munkájának szervezésében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában, - dönt a jogszabály által hatáskörébe utalt államigazgatási ügyekben, hatósági jogkörökben, egyes hatásköreinek gyakorlását átruházhatja, - a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, - gyakorolja az egyéb munkáltatói jogokat a jegyző és az önkormányzati intézményvezetők tekintetében, - meghatározza a polgármesteri hivatal azon köztisztviselőinek körét, akiknek kinevezéséhez, vezetői megbízásához, felmentéséhez, vezetői megbízásának visszavonásához, jutalmazásához egyetértése szükséges.
32
66. § Amennyiben a polgármester a képviselő-testület döntését az önkormányzat érdekeit sértőnek tartja, ugyanazon ügyben egy alkalommal kezdeményezheti a döntés ismételt megtárgyalását. A kezdeményezést az ülést követő 3 napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtástól számított 15 napon belül dönt. 67. § A polgármester részére a képviselő-testület külön juttatásként egy havi munkabérének megfelelő összeget állapít meg, melynek kifizetése minden év decemberben válik esedékessé. Ezen kívüli külön juttatásról a képviselő-testület a Pénzügyi Bizottság előterjesztése alapján külön dönt. A döntéshez minősített többség szükséges. 68. § (1) A polgármester az önkormányzat feladataival összefüggésben a mindenkori költségvetésben e célra megállapított összeg erejéig szabadon vállalhat kötelezettségeket az általa szükségesnek ítélt feladatok ellátására. E keretet a költségvetés tervezésekor el kell különíteni, felhasználásáról a zárszámadás tárgyalása során kell elszámolni. (2) Az összeg esetleges változtatásáról a képviselő-testület a tárgyévi költségvetés elfogadása során dönt. Az alpolgármester 69. § (1) A képviselő-testület a polgármester javaslatára - titkos szavazással, a képviselő-testület megbízásáig tartó időre - a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére alpolgármestert választ, alpolgármestereket választhat. (2) Az alpolgármesterek a polgármester irányítása mellett látják el feladataikat.
33
A jegyző 70. § A képviselő-testület pályázat alapján határozatlan időre megfelelő képesítéssel rendelkező jegyzőt nevez ki, s gyakorolja a reá vonatkozó fő munkáltatói jogokat. A fő munkáltatói jogok a következők: kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás indítása és határozathozatala. A jegyzővel kapcsolatos egyéb munkáltatói jogkörök a polgármestert illetik. 71. § A jegyző a.) gondoskodik a képviselő-testület és a bizottságok működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ennek keretében: -
elősegíti az önkormányzati vagyon működtetését, gyarapítását, védelmét, közreműködik a képviselő-testület és a bizottságok üléseinek előkészítésében, gondoskodik a feladatkörébe tartozó előterjesztések elkészítéséről, gondoskodik az ügyviteli feladatok ellátásáról, tanácskozási joggal részt vesz a képviselő-testület ülésén, részt vehet továbbá a bizottság ülésén, a képviselő-testület és a bizottság ülésein a szavazás előtt bármely javaslatot illetően törvényességi észrevételt tehet, köteles jelezni a képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester részére, ha döntésüknél jogszabálysértést észlel, a képviselő-testületet szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tájékoztatja a polgármesteri hivatal munkájáról, az ügyintézés helyzetéről.
b.) vezeti a polgármesteri hivatalt, ennek keretében: -
-
gyakorolja a munkáltatói jogokat a polgármesteri hivatal köztisztviselőinek tekintetében. A polgármester által meghatározott körben kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazáshoz a polgármester egyetértése szükséges, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, dönt azokban a hatósági ügyekben, melyeket a polgármester ad át, dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, gyakorolja a kiadmányozási jogot, illetve a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét.
c.) folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes intézmények tevékenységét, a szolgáltatás és az ellátás színvonalának javítása érdekében javaslatokat dolgoz ki, szervezi a végrehajtást. Az aljegyző 72. § 34
A képviselő-testület a jegyző javaslatára - a jegyzőre vonatkozó szabályok szerint - aljegyzőt nevez ki a jegyző helyettesítésére, a jegyző által meghatározott feladatok ellátására. VII. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA 73. § A Képviselő-testület egységes hivatalának hivatalos elnevezése: Törökbálint Nagyközség Polgármesteri Hivatala (a továbbiakban: polgármesteri hivatal). Székhelye a Községháza, melynek címe: 2045 Törökbálint, Munkácsy u. 79. 74. § (1) A hivatal szervezetére, működésére vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend tartalmazza az alábbiak szerint: a.) b.) c.) d.) e.) f.)
a hivatal megnevezése, jogállása, a hivatal szervezete (belső tagozódása), engedélyezett létszáma, a hivatal feladat- és hatásköre, a dolgozók munkaköri leírásai, a hivatali munkakapcsolatok főbb szabályai, a kiadmányozásra vonatkozó szabályok.
(2) A polgármester javaslatára a hivatali ügyrendhez tartozó alábbi kérdésekben a képviselőtestület rendeletben dönt: a.) a hivatal belső szervezeti tagozódása, b.) a hivatal munkarendje, c.) a hivatal ügyfélfogadási rendje, ideértve a polgármester és a jegyző ügyfélfogadási idejét. (3) a (2) bekezdésben foglaltakat kivéve a polgármesteri hivatal ügyrendjét a polgármester hagyja jóvá.
35
A Képviselő-testület által összehívott lakossági fórumok rendje és a képviselői fogadóóra11 74/A § A Képviselő-testület által összehívott lakossági fórumokat (közmeghallgatás, falugyűlés) a döntést követő hónapban kell megtartani kivéve: a képviselő-testület ettől eltérő időpontot állapított meg határozatában. VIII. A lakossági fórumok rendje A közmeghallgatás 75. § (1)12 A képviselő-testület évente legalább egy alkalommal, november 30-ig közmeghallgatást tart, amelynek alkalmával az állampolgárok közérdekű javaslataikkal, kérdéseikkel közvetlenül fordulhatnak a képviselő-testülethez. A közmeghallgatást úgy kell tekinteni, mint nyilvános testületi ülést. Az évi rendes közmeghallgatás időpontját a munkatervben kell meghatározni. Az előző közmeghallgatás óta eltelt időszakról a polgármester beszámolót tesz közzé - a közmeghallgatást közvetlenül megelőzően megjelenő - önkormányzati hírlevélben. (2) A törvényben és e rendeletben előírtakon túl közmeghallgatást lehet tartani a település lakosságának egészét, vagy jelentős részét érintő konkrét ügyekben szükséges döntések meghozatala előtt a lakosság véleményének megismerése érdekében. (3) A (2) bekezdés szerinti közmeghallgatást indítványozhatja a polgármester, a jegyző, a képviselő-testület bármely tagja vagy bizottsága. Az indítványt indokolni kell. A képviselő-testület az indítvány elfogadásáról vita nélkül, minősített többséggel dönt. (4) A közmeghallgatás időpontjáról 15 nappal előbb a nagy látogatottságú helyeken szükség szerint megismételt hirdetmények, 3 nappal előbb pedig hangosbemondó és a helyi kábeltelevízió, Törökbálint Honlapja útján valamint a tárgyhavi helyi sajtóban tájékoztatni kell a lakosságot. Amennyiben a közmeghallgatás konkrét témához kapcsolódik, az érdeklődők tájékozódását elősegítő információkat legalább 15 nappal korábban közzé kell tenni, illetőleg amennyiben ez terjedelmi okok miatt nem lehetséges, tájékoztatni kell az érdeklődőket arról, hogy az információkhoz mikor és hol juthatnak hozzá. (5) A közmeghallgatáson elhangzott kérdésekre, javaslatokra lehetőleg érdemben azonnal kell válaszolni. Amennyiben a közérdekű kérdés vagy javaslat azonnal nem válaszolható meg, a képviselő-testület helyben szavazással dönt arról, hogy mely bizottságot bízza meg az ügy kivizsgálásával. A bizottság a vizsgálat eredményéről és a javasolt válaszról köteles a képviselő-testület soron következő ülésén beszámolni. A válasz elfogadásáról a képviselőtestület szavazással dönt, egyben a válaszról értesíti a javaslattevőt. (6) Az (5) bekezdés szerinti eljárást úgy kell lefolytatni, hogy a javaslattevő részére a válasz 11 12
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 36
elhangzását követő 15 napon belül választ lehessen adni. Falugyűlés 76. § (1) A polgármester falugyűlést (rész-falugyűlést) hívhat össze a település lakosságának egészét vagy jelentős részét érintő ügyekben, közérdekű kérdésben, a lakosság véleményének kikérése és megfelelő tájékoztatása érdekében. (2) A falugyűlést (rész-falugyűlést) összehívhatja a képviselő-testület, bármely bizottsága a feladatkörébe tartozó ügyben, és a polgármester feladatkörébe tartozó ügyben. (3) A falugyűlés (rész-falugyűlés) összehívására a 74. § (3) bekezdésben foglaltak tehetnek javaslatot. Amennyiben a javaslat a képviselő-testülethez vagy bármelyik bizottsághoz szól, a képviselő-testület illetve a bizottság a javaslat elfogadásáról minősített többséggel dönt. (4) Rendkívüli esetektől eltekintve a falugyűlés időpontjáról, témájáról, helyéről, 15 nappal előbb hirdetmények, 3 nappal előbb pedig hangosbemondó és kábeltelevízió útján tájékoztatni kell a lakosságot. Képviselői fogadóóra 77. § (1) A képviselői fogadóóra, helyét, idejét közzé kell tenni a kábeltelevízióban, Törökbálint Honlapján, a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján, valamint közzé tehető az esetenként megjelenő kiadványokban. IX. AZ ÖNKORMÁNYZAT BEL- ÉS KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI 78. § (1) Törökbálint Önkormányzata hivatalos megállapodáson alapuló patronálási kapcsolatot tartott fenn a Németország-beli BadenWürttemberg tartományhoz tartozó Süssen községgel. A patronálási kapcsolatról szóló megállapodást az önkormányzat jogelődje, Törökbálint Nagyközség Tanácsa patronálásról kötötte. A megállapodás aláírásának kelte 1990. június 16. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata 2000. augusztus 19-én partnerkapcsolatról szóló megállapodást írt alá Süssen várossal. (2) Törökbálint Önkormányzata együttműködési szerződésen alapuló partner települési kapcsolatot tart fenn Székelyudvarhely várossal. A megállapodás kelte 2000. július 2. (3) Törökbálint Önkormányzata testvér-települési megállapodást kötött Bük Nagyközséggel. 37
A megállapodás kelte: 2002. június 2. 79. § A partnerkapcsolat célja a települések közötti közigazgatási és kulturális kapcsolatok építése, tapasztalatcserék, cserelátogatások szervezése és lakosság közötti közvetlen barátság elősegítése érdekében. E célok minél teljesebb körű megvalósítása érdekében az önkormányzat támogatja - lehetőség szerint anyagilag is - s elősegíti az intézményei valamint egyesületei önszerveződő közösségei által a partnertelepülés intézményeivel, szervezeteivel kötött partnerkapcsolatokat. 80. § A partnerkapcsolattal összefüggő feladatokra az önkormányzat az éves költségvetésben “Nemzetközi kapcsolatok” címen előirányzatot határoz meg. 81. § (1) A partner településsel az önkormányzat nevében való kapcsolattartás a polgármester feladata. (2) A polgármester, illetőleg bármelyik képviselő, hivatali dolgozó, egyéb személy a partnerkapcsolat keretében akkor jogosult hivatalos külföldi látogatásra, ha a látogatást a képviselő-testület minősített többséggel megerősítette illetőleg jóváhagyta. Ebben az esetben a kiutazó jogosult a “Nemzetközi kapcsolatok” előirányzat terhére a jogszabályban meghatározott napidíjra. A hivatalos külföldi útról írásos úti beszámolót kell készíteni a képviselő-testület számára. Küldöttség esetén ezt a küldöttség vezetésével megbízott személy készíti el. (3) Amennyiben a látogatás a képviselő-testület döntése nélkül történik, az utazást magán célúnak kell tekinteni. Ebben az esetben a látogatás során tett nyilatkozatokért, az elhangzott információkért a képviselő-testület felelősséget nem vállal. 82. § Az önkormányzat nevében vagy megbízásából a partner településekre utazó valamennyi küldött, s egyéb személy kötelessége, hogy e megbízatásához méltó magatartást tanúsítson, az önkormányzat, a település ügyeit illetően felelősséggel és legjobb tudása szerint nyilatkozzon, magatartásával az ország, a község és az önkormányzat hírnevét szolgálja.
38
X. AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI 83. § (1) A képviselő-testület feladatai hatékonyabb, célszerűbb megoldása érdekében szabadon társulhat más önkormányzattal. A társulás jogi személy, létrehozatala nem sértheti az abban részt vevő önkormányzatok érdekeit. (2) A társulás létrehozásáról megállapodásban kell rendelkezni.
XI. AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK GAZDASÁGI ALAPJA 84. § (1) Az önkormányzat költségvetési koncepcióját és költségvetését valamennyi bizottság megtárgyalja. (2) A bizottsági üléseket úgy kell összehívni, hogy az ne veszélyeztesse a költségvetési törvényben meghatározott határidő betartását. (3) A költségvetés megtárgyalására az intézményvezetőket meg kell hívni. Az önkormányzat vagyona 85. § Az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás szabályait külön rendelet szabályozza 86. § (1) Az önkormányzat vagyonának védelme érdekében gazdasági társaság alapítására vonatkozó javaslat tárgyalásához kötelező a gazdaságossági számítás (költség-haszon elemzés) benyújtása. (2) Új intézmény alapítására illetőleg meglevő intézmény átszervezésére vonatkozó javaslat megtárgyalásához kötelező a várható működési- és bérjellegű kiadások továbbá bevételek elemzése.
39
Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése 87. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzésével pályázat útján kiválasztott belső ellenőrt bíz meg. (2) A belső ellenőr tevékenységét éves ellenőrzési terv alapján végzi. Az ellenőrzési tervet a tárgyévi költségvetés elfogadásával egyidejűleg a képviselő-testület állapítja meg egyszerű szótöbbséggel. Az ellenőrzési tervre a pénzügyi bizottság tesz javaslatot. (3) Köteles a belső ellenőr vizsgálatot lefolytatni a képviselő-testület a polgármester, a bizottságok a pénzügyi bizottság az alpolgármester és a jegyző javaslatára. XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK 88. § (1) E rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló a 11/2000. (V. 22.), 17/2000. (IX. 11.), 17/2001. (IX. 22.), 28/2001.(X.31.), 2/2002. (I.25.), 30/2002. (XI. 15.), 33/2002. (XI. 15.) és a 43/2002. (XII. 13.) rendeletekkel módosított 13/1999. (VII. 15.) rendelet, valamint a 10/1999.(IV.12.) rendelet. (2) A rendelet teljes szövegét Törökbálint Honlapján és a TörökBálint hírlevélben közzé kell tenni. és az önkormányzat működésével összefüggésben a község polgárait megillető jogokról, az őket érintő szabályokról tájékoztatást kell adni, s egyben közölni kell, hogy a rendelet szövege hol és mikor tekinthető meg.
Törökbálint, 2006. november 3.
Turai István polgármester
Dorka Ágnes jegyző
40
1. számú függelék a 7/2003.(III.24.) Ör. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének tagjai Keller László polgármester Csuka Attila Elek Sándor István Ficsór Bálint Fürész János Sándor Gáldi György Géczy Krisztián Gyarmati Mihály Dr. Győrfi László Hajdu Ferenc Hámoriné Olár Mária Palkóné Szabó Gabriella Papp Béla Pekk József Rothauszky Györgyné Dr. Somogyvári Gyula Dr. Szedlay Gyöngyi Vokány Erika
41
2. számú függelék a 7/2003.(III.24.) Ör. Az önkormányzat intézményeinek felsorolása Önálló költségvetési intézmények: Zimándy Ignác Általános Iskola (2045 Törökbálint, Dózsa Gy. u. 15.) Bálint Márton Általános Iskola és Középiskola (2045 Törökbálint, Köztársaság tér 8.) Szőnyi Erzsébet Zeneiskola (2045 Törökbálint, Dózsa Gy. u. 15.) Törökbálint Nagyközség Polgármesteri Hivatala (2045 Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.)
Nem önálló költségvetési intézmények: „Walla József” Napközi-otthonos Óvoda (2045 Törökbálint, Baross u,. 23.) „Nyitnikék” Napközi-otthonos Óvoda (2045 Törökbálint, Óvoda u. 3.) „Bóbita” Napközi-otthonos Óvoda (2045 Törökbálint, Bajcsy-Zs. u. 48.) „Csupaszív” Nemzetiségi Óvoda (2045 Törökbálint, Baross u. 23.) Munkácsy Mihály Művelődési ház (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.) Volf György Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény (2045 Törökbálint, Munkácsy u. 83.) Kazinczy utcai Bölcsőde (2045 Törökbálint, Kazinczy u.) Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat (2045 Törökbálint, Nyár u. 30.)
42
3. számú függelék a 7/2003.(III.24.) Ör. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok felsorolása Érd és Térsége Vízi közmű Kft., melynek az önkormányzat 7 % arányban tulajdonosa TÖRS Kft., melynek az önkormányzat 49 % arányban tulajdonosa BálintBusz Kft. 51 % arányban tulajdonosa
43
4. számú függelék a 7/2003.(III.24.) Ör. Az önkormányzat által alapított egyéb szervezet a TörökBálint elnevezésű lap, amely az Önkormányzat hírlevele felelős kiadó: a polgármester
A szerkesztőség címe: Törökbálint, Munkácsy M. u. 79.
44
5. számú függelék a 7/2003.(III.24.) Ör. A község nagylátogatottságú helyeinek felsorolása
- Felsővári bolt-
- Jókai utcai közért
- Bóbita Óvoda
- Hörpi sörbár
- Zimándy Iskola
- István büfé
- Nyitnikék óvoda
- Köztársaság téri ABC
- Polgármesteri Hivatal folyosói hirdető az ügyfélszolgalati iroda hirdetőtáblája műszaki csoport főbejárata a polgármesteri hivatal előtti zárt hirdetőtábla a Népjóléti Iroda előtti zárt hirdetőtábla
- Széchenyi tér
- művelődési ház
- orvosi rendelők
- BKV végállomás
- hirdető táblák
- Bálint Márton Ált. Isk. és Középiskola - Fischer fűszer - Harangláb - postahivatal
- Rudák telep, Tulipán utcai megálló
Pistály dűlői
- Rudák telep, buszvégállomás
Pistály Felsőtelepi Fecske utcai Szabadházihegyi úti Kastély utcai
- Annahegyi hirdető - Walla óvoda - Tóni bolt
45
6. számú függelék a 7/2003.(III.24.) Ör. A Törökbálinti Német Kisebbségi Önkormányzat tagjai Elnök: Megyaszai Zoltánné
Tagok: Bartos Zoltánné Gauland József Herczog Ákos Szalczinger József
46
7. számú függelék a 7/2003.(III.24.) Ör. A Törökbálinti Cigány Kisebbségi Önkormányzat tagjai Elnök: Makai Istvánné
Tagok: Bogdán Csilla Horváth Gyula Horváth Renáta Szabó László
47
1. számú melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. Az Önkormányzat bizottságai, azok feladatai, a képviselő-testület által a bizottságokra átruházott hatáskörök 1. Pénzügyi Bizottság feladat és hatáskörei Törökbálint Önkormányzatának Pénzügyi Bizottsága az 1990. évi LXV. törvény értelmében kötelezően létrehozott bizottság. 13
1.1. A bizottság feladatai
A bizottság az önkormányzat feladatkörébe tartozó vagyon- és pénzgazdálkodási ügyekben véleményező, javaslattevő, ellenőrző szerv. A bizottság véleményével terjeszthető a képviselő-testület elé: 1. kidolgozza és javasolja a Képviselő-testületnek az önkormányzat és költségvetési szervi célhoz nem kötött forrásai ideiglenes betéti/állampapíri lekötésének formáira vonatkozó koncepcionális kérdésekről, illetve eljárási rendről az állami hozzájárulás kivételével, 2. a költségvetés elfogadására, módosítására vonatkozó javaslat, 3. a testületi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosításra vonatkozó javaslat, 4. az önkormányzat vagyonával való gazdálkodás körébe tartozó ügyek 1 millió Ft értékhatár felett, beleértve az ingatlaneladásokat és bérbeadásokat is, 5. az önkormányzat döntési jogosultságába tartozó szerződések tervezeti az éves költségvetésben nem tervezett kötelezettségvállalások esetén, 6. ár- és díjmegállapodásról szóló döntések, illetve ezek beszedésére vonatkozó rendeletek tervezetei, 7. a helyi adó kivetésével kapcsolatos koncepció, 8. a helyi adók kivetéséről és beszedésével kapcsolatos rendelettervezetek, 9. 2,5 millió forintot meghaladó önkormányzati kötelezettségvállalást jelentő ügyekre vonatkozó javaslat, 10. önkormányzati költségvetési szerv, illetve alapítvány alapítására vagy megszüntetésére vonatkozó javaslat, 11. számlavezető pénzintézet, illetve más banki szolgáltatások igénybevételére vonatkozó javaslat, illetve pályáztatásról készített értékelés. 12. javaslatot tesz az önkormányzat forgalomképes vagyonának hasznosítási módjára 13. véleményezi a várható teljesítményeket, üzleti terveket az önkormányzati vagyon, illetve vagyonrész vállalkozásba történő bevitelekor 1.2. A bizottság törvény által biztosított hatáskörei A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv., illetve az államháztartás rendjéről szóló 1992. évi XXXVIII. törvény értelmében: 1. véleményezi az önkormányzat és intézményeire vonatkozó éves költségvetési javaslatot, és végrehajtásról szóló féléves, éves beszámoló tervezeteit, 13
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 48
2. negyedévenként figyelemmel kíséri a költségvetési bevételek alakulását, különös tekintettel a saját bevételekre, továbbá a vagyonváltozás alakulását, értékeli az előidéző okokat, 3. vizsgálja a hitelfelvétel indokait és gazdaságossági megalapozottságát, 4. véleményezi az önkormányzat közbeszerzési, valamint nyilvános pályázati eljárásai kiírásának előzetes gazdasági és pénzügyi vizsgálatát, 5. véleményezi a költségvetési koncepciót és az azt megalapozó rendeletek, szerződések (vagy azok tipizált formái) és döntések tervezeteit, 6. ellenőrizheti a pénzkezelési szabályzat megtartását a bizonylati rend és bizonylati fegyelem érvényesítését, 7. haladéktalanul közli vizsgálati megállapításait a Képviselő-testülettel. Ha a Képviselőtestület a vizsgálati megállapításokkal nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek 14
1.3. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök
1. engedélyezi költségvetési szerve részére a jogszabályban előírt letéti kezelést, 2. engedélyezi, hogy az általa alapított költségvetési szerv alapítványhoz hozzájáruljon, 3. legfeljebb az éves költségvetési rendeletben megállapított polgármesteri keret mértékéig terjedő összértékig önállóan dönthet az éves költségvetési előirányzatok közötti átcsoportosításról, 4. soron következő ülésén köteles megvizsgálni az utalvány ellenjegyzésével kapcsolatos bejelentést és kezdeményezni a felelősségre vonást, 5. a jegyző beszámoltatása útján ellenőrzi az adóztatást. Beszámolót készíttet a Képviselőtestület felé az adóbevallásokról és befizetésekről III. 15., V. 31., IX. 15., és XII. 20-i időpontokat követő 30 napon belül. Ebben a beszámolóban külön ki kell térni a legnagyobb adózók, illetve a településen munkát végző alvállalkozók adózására, 6. határozatával elrendelheti a helyi adó esetében az adóellenőrzést, 7. a jegyző előterjesztése alapján megállapodhat a bérlővel abban, hogy a bérleti jog szüneteltetésének időtartamára a bérlő részére másik helyiséget biztosít, 8. az önkormányzat, illetve költségvetési szerve számviteli politikájának kialakítását véleményezi. 9. a tulajdonosváltozással nem járó és az ingatlan-vagyonhoz kapcsolódó hatáskörébe nem tartozó egyéb tulajdonosi jognyilatkozatok megtétele, 10. a vagyonkezelő szervek használatában lévő, feleslegessé váló befektetett eszközök selejtezésének, értékesítésének engedélyezése 1.000.000 – 5.000.000,- Ft közötti maradvány és/vagy nettó értékhatárig, figyelembe véve ezek járulékos költségeit is, 11. követelésről részben vagy egészben történő lemondás 1.000.000,- Ft értékhatárig 12. az önkormányzati ingatlan-vagyon fenntartásának ütemezésére, a fenntartás pénzügyi forrásaira javaslat kidolgozása a Képviselő-testület részére 13. az önkormányzat forgalomképes ingatlanvagyonán belül stratégiai és üzleti vagyon körére javaslat kidolgozása a Képviselő-testület felé. 14. Dönt a költségvetésben biztosított –közművelődési és sportcélú pályázatok kivételével – a helyi társadalmi és civil szervezetek pályázatáról. 1.4. Az SZMSZ által biztosított hatáskörök
14
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 49
1. az SZMSZ 86. szakasz (2) bekezdése értelmében a jegyző előterjesztése alapján javaslatot tesz a belső ellenőr éves ellenőrzési tervére, 2. az SZMSZ 86. szakasz (3) bekezdése szerint vizsgálat lefolytatására kötelező a belső ellenőrt.
50
2. számú. melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. 2. Oktatási és Kulturális Bizottság feladat és hatáskörei A bizottság a feladatkörét érintő önkormányzati ügyekben véleményező, ellenőrző javaslattevő, illetve döntéshozó szerv. A hivatkozott rendelkezések alapja az 1993. évi LXXIX. Törvény (Kotv.) az 1997. évi CXL tv. valamint a 2001. évi LXIV tv. 15
2.1. A bizottság feladatai
A bizottság véleményével terjeszthetők a Képviselő-testület elé: 1. Intézmény alapítása, átszervezése, megszüntetése, feladatának megállapítása, bővítése, profiljának megváltoztatása (3. § (2), 102. § (2) a.), 102. § (3)) 2. Magasabb vezetői megbízás adása a feladatkörébe tartozó intézményekben, javaslatok a pályázati feltételek meghatározására. 3. Kiegészítő anyagi támogatás adása a költségvetési támogatáshoz, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény - az e törvényben szabályozott megállapítás alapján - állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el. (4. § (1)) 4. A TBTV és a helyi sajtó ügyei. 5. Emlékművek, szobrok, emléktáblák elhelyezése, utcanevek megváltoztatása. A bizottság javaslatával terjeszthetők a Képviselő testület elé: 6. Művészeti alkotás elhelyezése, lebontása, áthelyezése, felújítása, a nem önkormányzati tulajdonban levő épületen lévő művészeti alkotások védelme. 7. A szakterülethez tartozó közoktatási, közművelődési, közgyűjteményi kitüntetések adományozása 8. Az önkormányzat által fenntartott közművelődési, közgyűjteményi és művészeti intézmények elnevezése (FHtv. 119.§) 9. Az alapító okirat 10. Közoktatási, közművelődési intézmény részére új feladat megállapítása, az ellátáshoz szükséges feltételek biztosításával (102. § (5)) 11. A közoktatási intézmények szervezeti és működési szabályzata. (40. § (3)) A nevelési illetve pedagógiai program. 12. A közoktatási intézmények - gazdálkodásának és működésének törvényességére, - a szakmai munka eredményességére, - a gyermek- és tanulóbaleset megelőzése érdekében tett intézkedésekre irányuló ellenőrzések, értékelések (Kotv. 102. §) 13 A Közoktatási törvény 85. § (4) szerinti települési (önkormányzati) közoktatási intézkedési terv és a kötelező (minimális) eszköz- és felszerelés - ellátási ütemterv (132. §) illetve szükség szerinti módosításuk. 14.
15
Rendelet, melyben meghatározza a helyi társadalom művelődési értékeinek és kulturális szükségleteinek figyelembe vételével, hogy a közművelődési feladatokat milyen konkrét formában, módon , mértékben látja el. ( Közműv.77. §)
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 51
15. 16. 17. 18.
A szervezett továbbképzés normatív hozzájárulásának leigénylése a kulturális terület igényjogosultjai számára. A közművelődési célok meghatározása, a végrehajtás segítése, az ezzel kapcsolatos feltételek biztosítása. - hatályát vesztette Közművelődési megállapodásra vonatkozó javaslat. 16 17
2.2. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök
1. Egy-egy képviselőt delegálhat iskolaszékbe.(60. § 3.) 2. Kikéri az iskolaszék véleményét a pedagógiai program elfogadása, illetve a 80. § (1) bekezdésének „e” pontjában meghatározott közoktatási megállapodás előtt (61. § (4)). 3. Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, elbírálja a fellebbezéseket. 4. A nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt beszerzi az Országos Szakértői Névjegyzékben szereplő szakértő véleményét. 5. Meghatározza és a helyben szokásos módon közzéteszi az iskolai, és óvodai beiratkozások időszakát (66. § (4)). 6. Meghatározza azt a működési körzetet, amelyben élő gyermekek felvételét, átvételét az óvodába, iskola nem tagadhatja meg. (90. § (1)) 7. Dönt az óvodák nyitvatartási rendjéről a nyári és egyéb szünetek alatt (102. § (2)) 8. Egyetértést gyakorol, ha az iskola a meghatározott tanítási szünetek mellett más időpontban szünetet rendel el. (20/1997. (V. 8.) MKM rend. 4. § (3)) 9. Egyetértésével szervezhet a középiskola előzetes felvételi eljárást. (20/1997. (V. 8.) MKM rend. 7. § (2)) 10. Részt vehetnek a képviselői a vizsgabizottság munkájában tanácskozási joggal. (24/1997. (VI. 5.) MKM rend. 17. § (3)) 11. A művészeti intézmények, továbbá a lakosság művészeti kezdeményezéseinek, önszerveződéseinek támogatása, a művészeti alkotómunka feltételeinek javítása, művészeti értékek létrehozásának segítése. (1991. évi 20. tv. 121. § a., b., c.) 12. Előre rögzített terv alapján tanévenként egy alkalommal kötelezheti a nevelési-oktatási intézményt arra, hogy tevékenységéről átfogó beszámolót adjon. (104. § (5)) 13. Az éves költségvetési rendeletben megállapított polgármesteri keret négyszereséig terjedő összértékben önállóan dönthet a hatáskörébe tartozó kérelmek megítélésében. 14. A hivatalos állami és helyi ünnepségek megrendezéséhez szükséges keretösszeg felhasználásáról önállóan rendelkezik. (a keretösszeg mértékét az éves költségvetési rendeletében a Képviselő-testület határozza meg) 15. Önállóan dönt az intézményi működést, illetve feladatellátás alapjait nem érintő szakmai kérdésekben. 16. Dönt a közművelődési célú - költségvetésben biztosított -pályázati keretösszegek felosztásáról. 17. Elfogadja közművelődési intézmények éves munkaterveit (78. § 5.b.) 18. Egyetértése szükséges a nem kötelező tanórai fogalakozások nagyobb heti időkeretének megállapításához (Kotv. 52. §) 19. Dönt a szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkaterv, beszámoló elfogadásáról, meghatározza a könyvtár fő céljait. 20. Meghatározza a kulturális, közművelődési célú helyi pályázati kiírások tartalmát, feltételrendszerét. 16 17
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 52
21. A Virágos Törökbálintért díj” szakmai zsűrijébe történő delegálás
53
3 számú. melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. 2. Szociális és Egészségügyi Bizottság feladat és hatáskörei 18
3.1. A bizottság feladata
A bizottság a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben javaslattevő, véleményező, ellenőrző, illetve döntéshozó szerv. A Bizottság véleményével terjeszthetőek a Képviselő-testület elé az alábbi ügyek: 1. a község egészségügyi és szociálpolitikai koncepcióját, 2. a feladatkörébe tartozó intézmények vezetőnek kinevezésére, valamint pályázati eljárás során a pályázati kiírás szövegére vonatkozó javaslat, 3. feladatkörébe tartozó intézmény alapítása, szüntetése, átszervezése, tevékenységi körének módosítása, 4. a Pénzügyi Bizottsággal egyeztetve a feladatkörét érintő alapítványok támogatásának ügye, 5. a feladatkörét érintő intézmények szervezetét, szakmai tevékenységét érintő ügyekben, 6. a Pénzügyi Bizottsággal egyeztetve a feladatkörébe tartozó szervezetek, egyesületek támogatásának ügyei. 7. a Kamatmentes Kölcsön Támogatási Alap felhasználására vonatkozó kérelmek 8. a szakterületéhez tartozó egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi kitüntetések adományozására javaslattétel 19
3.2. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök
1. rendszeres szociális segély iránt benyújtott kérelmek elbírálása, felülvizsgálata 2. a hatáskörébe tartozó ügyekben a szociális törvényben előírt feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást megszünteti, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vevő személyt a törvényben előírt feltételek szerinti térítésre. Méltányosságból elengedheti, illetve csökkentheti a megtérítés összegét, illetve pénzegyenértékét és a kamat összegét, ha a hatáskörébe tartozó szociális ellátás megtérítését rendeli el. (1993. évi III. tv. 17. § (1), (8)) 3. évenként felülvizsgálja a segélyezettek és tartásra kötelezett hozzátartozóik szociális helyzetét, kiegészítheti segéllyel az öregségi vagy özvegyi járadékát. (1993. évi III. tv. 37/F §) 4. ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személynek van olyan ingatlan vagyona, amelyből az ellátás egészben vagy részben fedezhető, a rendeletében meghatározott esetekben a folyósított támogatás összegét a jogosult halálakor hagyatéki teherként az illetékes közjegyzőnél bejelentheti. Erről a támogatás megállapításáról szóló határozatban rendelkezni kell. (1993. évi III. tv. 32/A §) 5. dönt arról, hogy a pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátást nyújt a szociális törvényben meghatározott esetekben. (Szoc. tv. 47. § (1)) 6. jogosultság feltételeit, kötelezi a jogtalanul felvett támogatás visszatérítésére a törvényes 18 19
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 54
képviselőt vagy a támogatottat, ha a támogatás folyósításához szükséges feltételek megváltozásának bejelentését elmulasztják. (1993. évi III. tv. 17. §) 7. a hatáskörébe tartozó ügyekben egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja az eljárási határidőt. (1993. évi III. tv. 8. § (1)) 8. dönt a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázat keretében a pályázatok odaítéléséről 20 9. ellenőrzi az egészségügyi alap- és szakellátásra kötött szerződéseket és azok végrehajtását 10. köteles a beteg panaszát kivizsgálni és ennek eredményéről a beteget 10 munkanapon belül írásban értesíteni. 11. érdemben megvizsgálja a betegjogi képviselő észrevételeit a soron következő bizottsági ülésen és tájékoztatja állásfoglalásáról a betegjogi képviselőt. 12. az aktív korú nem foglalkoztatott személy esetén előírhatja a Családsegítő Központtal és Gyermekjóléti Szolgálattal való együttműködést 13. kivételes méltánylást érdemlő esetben dönt a temetési költségek teljes összegben történő temetési segély odaítéléséről 14. kivételes méltánylást érdemlő esetben a helyi szociális rendeletben meghatározottnál magasabb összegű, de az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének ötszörösét meg nem haladó átmeneti segély megállapításáról 15. kivételes méltánylást érdemlő esetben dönt a közgyógyellátási igazolvány kiadásáról 16. kivételes méltánylást érdemlő esetben dönt a tüzelőtámogatás megállapításáról
20
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 55
4 számú melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. 4. Beruházási és Fejlesztési Bizottság feladatai és hatásköre 4.1. A bizottság feladata21 A bizottság a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben javaslattevő, véleményező, ellenőrző, és átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben döntéshozó szerv. A bizottság véleményével terjeszthetőek a képviselő-testület elé: 1. a községet érintő fejlesztések, beruházok ügyei 2. az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értékesítése 3. az ingatlanok tulajdonjogának átruházása 4.2. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök22 1. A nemzeti értékhatárokat elérő közbeszerzési eljárások ajánlati felhívásának jóváhagyása, az eljárások elbírálása, kivitelező kiválasztása 2. Törökbálint Nagyközség Önkormányzatának éves költségvetésében, a céltartalék terhére biztosított fejlesztésekre, felújításokra, beruházásokra fordítható forrás felhasználásáról önállóan dönt, hozott döntéseiről a Képviselő-testületet utólag tájékoztatja. 3. A nemzeti értékhatárokat meghaladó közbeszerzési eljárások koordinálása, lefolytatása, a beérkezett ajánlatok véleményezése, javaslattétel a kivitelező kiválasztására, az eljárás belső felelősségi rendjére. 4. Ellenőrzi a Közbeszerzési Törvényben valamint a Közbeszerzési Szabályzatban meghatározott alapelvek érvényesülését. 5. Véleményezi a Beruházási Csoport által a beruházási és fejlesztési feladatok helyzetéről a Képviselő-testület részére kéthavi rendszerességgel összeállított beszámolót.
21 22
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 56
5 számú. melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. 5. Jogi és Ügyrendi Bizottság A bizottság a feladatkörét érintő önkormányzati ügyekben javaslattevő, véleményező, ellenőrző, átruházott hatáskörében döntéshozó szerv. 5.1. A bizottság feladatai 1. az SZMSZ hatályosulásának folyamatos figyelemmel kísérése, javaslatok kidolgozása a módosításra, 2. a szakbizottságok működési területét nem érintő rendelet-tervezetek előkészítésében való közreműködés, egyéb rendelet-tervezetek kidolgozásánál együttműködés a többi szakbizottsággal, 3. a meglevő rendeletek felülvizsgálata, szükség esetén módosítások kezdeményezése, 4. a titkos szavazások lebonyolítása, 5. összeférhetetlenségi, kizárási ügyek vizsgálata, 6. a képviselő-testület, polgármester felkérésére szerződés-tervezetek véleményezése, 7. a képviselő-testület polgármesterrel, alpolgármesterrel kapcsolatos jogkörébe tartozó döntések előkészítése, pénzügyi vonatkozású ügyekben a Pénzügyi Bizottsággal egyeztetve, 8. a közigazgatási munka fejlesztésével, átszervezésével kapcsolatos koncepciók kidolgozásának irányítása, 9. kapcsolattartás a rendőrséggel a polgárőrséggel és a biztonsági szolgálattal 10. az önkormányzat által kötendő szerződések jogi vizsgálata, 11. az önkormányzat közbeszerzési valamint nyilvános pályázatok előzetes vizsgálata, 12 a polgármester felkérésére az előterjesztések véleményezése, 5.2. A képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök 1. megválasztja a jegyző javaslatára a szavazatszámláló bizottságok tagjait és szükséges számban póttagokat. 2. nyilvántartja és bejelentés esetén ellenőrzi a polgármester, a helyi képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát (Ökjtv. 10/A (3)
57
6 számú. melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. 6. Településtervezési és Környezetvédelmi Bizottság feladatai és hatásköre 23
6.1. A bizottság feladata
A bizottság a feladatkörébe tartozó önkormányzati ügyekben javaslattevő, véleményező, ellenőrző, és átruházott hatáskörébe tartozó ügyekben döntéshozó szerv. A bizottság véleményével terjeszthetőek a képviselő-testület elé: 1. 5. millió értékhatár felett az önkormányzati ingatlanok eladása, bérbeadása 2. a település szerkezeti tervére, helyi építési szabályzatára annak módosítására, kiegészítésére vonatkozó javaslat, 3. a települési helyi környezetvédelmi programja, 4. környezetvédelmi pályázatok figyelemmel kísérése és a pályázatok benyújtás előtti elbírálása. 5. Javaslatot tesz az újrahasznosításra alkalmassá tett állami tulajdonban lévő földek önkormányzati tulajdonba történő ingyenes átvételéről. 6. Javaslatot tesz - közérdekből - az erdő telepítése, valamint a fásítás elrendelésére 7. Előterjeszti a község közigazgatási területén fekvő mezőgazdasági földterületek hasznosításának, fejlesztésének programját. 8. javaslatot tesz a közút forgalmi rendjének kialakítására 9. javaslatot tesz az országos közúthoz közvetlenül nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak egy részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszüntetését érintő tulajdonosi hozzájárulásának megadására, elbontásának engedélyezésére (Ktv. 29. § (4)) 10. javaslatot tesz a forgalmi rendet – a forgalmi körülmények vagy a baleseti helyzet jelentősebb változása esetén, de legalább kétévenként – a felülvizsgálatára és ha szükséges módosítására.(Ktv. 34. § (2)) 24
6.2. A képviselő-testület által átruházott hatáskörök
1. dönt az 5. millió értékhatár alatti önkormányzati ingatlanok eladásáról, bérbeadásáról. 2. folyamatosan figyelemmel kíséri a településrendezési terv hatályosulását, a jelentkező módosítási igényeket, szükség esetén kezdeményezi a módosítást, 3. indokolási kötelezettség terheli a településrendezési tervek (településszerkezeti terv, szabályozási keretterv, szabályozási terv) jóváhagyása előtti egyeztetési eljárás során a lakosság észrevételeinek, véleményének el nem fogadása esetén. (FHtv. 75.§) 4. elemzi és értékeli a lakóhelyi környezet állapotának alakulását, annak az emberi egészségre gyakorolt hatását az így szerzett adatokat nyilvántartani és - a személyes adatok védelméről és arról szükség szerint, de legalább évente tájékoztatja a lakosságot. (Körvéd.tv. 12.§ (3)) 5. a Környezetvédelmi Programban foglalt célokkal, feladatokkal és a településszerkezeti tervében foglaltakkal összhangban illetékességi területére önálló települési környezetvédelmi programot dolgoz ki, amelyet jóváhagyásra a képviselő-testület elé 23 24
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 58
terjeszt. 6. elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén és arról szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a lakosságot. (Körvéd. tv. 51. § (3)) 7. a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását, 8. a településrendezési tervek figyelembe vételével osztályba sorolja a helyi közutakat, (Kig.r. 3. § (5)) 9. hatályát vesztette 10. hatályát vesztette 11. hatályát vesztette 12. útcsatlakozás létesítéséhez hozzájárul. A hozzájárulás kérdésében 30 napon belül köteles nyilatkozni. E határidő - indokolt esetben - egy ízben további 30 nappal meghosszabbítható. (FHtv. 92. § (10)b, Ktv. 39. § (1), Kigr. 7.§ (2)) 13. Jóváhagyja a Földrendező Bizottságnak az árverésre kijelölt táblákból kialakítandó kisebb földrészletek megközelítéséhez szükséges úthálózat kialakítására, területek felosztására, utak kitervezésére és helyszíni kitűzésére tett javaslatot. 14. Véleményezi a körzeti hatósági feladatokat ellátó állatorvos körzetének kialakítását. 15. Dönt az állattartási ügyekben 16. Dönt a közterület használatáról, ha az a 3 hónapot meghaladja 17.25 Dönt a környezetvédelmi alap 50 %-a felhasználásáról
25
Módosította a 32/2004. (IX.27.) ör. 59
7. számú. melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. Ifjúsági és Sportbizottság 7.1. A bizottság feladatai A bizottság a feladatkörét érintő önkormányzati ügyekben véleményező, ellenőrző javaslattevő, illetve döntéshozó szerv. A hivatkozott paragrafusok a 2000. évi CXLV tv. részét képezik. A Bizottság véleményével terjeszthetőek a testület elé a következő testületi hatáskörbe tartozó ügyek 1.A helyi sportkoncepció meghatározása és megvalósítása (59. § (1)) 2.A tulajdonában álló sportlétesítmények fejlesztése, új sportlétesítmények építése, a szabadidősport feltételeinek fejlesztése, (60. § (1)) 3.Javaslatot tesz az éves költségvetésből a sportra fordítandó összegre (61. § (4)) 4.Javaslatot tesz a Képviselő-testületnek a sportlétesítmény felelős személyének megbízására, felelősségre vonására, megbízásának visszavonására 5.Véleményezi az ifjúsági és sport rendezvények, programok támogatásával kapcsolatban érkezett kéréseket. 6.26Javaslatot tesz a szakterületéhez tartozó kitüntetések, címek díjak adományozására. 7.2. A Képviselő-testület által a bizottságra átruházott hatáskörök 1.) Együttműködik a sporttal foglalkozó helyi szervezetekkel (59. § (2)) 2.) Dönt a sportlétesítmények működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos panaszokról 3.) Együttműködik az ifjúság nevelés, szabadidejének hasznos eltöltése érdekében a településen működő minden önkormányzati, egyházi, társadalmi és civil szervezettel. 4.) Javaslatot dolgoz ki az ifjúsági bűnmegelőzés fejlesztésére. együttműködik az ifjúsági bűnmegelőzésben résztvevő szakemberekkel 5.) rendszeres kapcsolatot tart fenn az iskolák gyermekvédelmi felelőseivel, a Családsegítőés Gyermekjóléti Szolgáltat Vezetőjével, a településen működő egyházak képviselőivel 6.) Dönt a sportcélú - költségvetésben biztosított - pályázati keretösszegek felosztásáról.” 7/A. számú melléklet Ifjúságügyi tanácsnok feladatköre A gyermek és ifjúsági feladatok, az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése feladatkörében segíti a Képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester tevékenységét, kezdeményezi és segíti az önkormányzati döntések meghozatalát, figyelemmel kíséri azok végrehajtását, kapcsolatot tart az intézményekkel. Feladatai ellátása érdekében jogosult arra, hogy az Önkormányzat Hivatalától, intézményétől közvetlenül tájékoztatást kérjen. 26
Módosította az 52/2004. (XII. 20.) ör. 60
Feladatai ellátásáról szükség szerint, de legalább kéthavonta írásban beszámol a Képviselőtestületnek. Egyebekben tevékenységére az SZMSZ 51. § / C. pontja az irányadó. Beruházási tanácsnok feladatköre Felügyeli tevékenysége kiterjed az Önkormányzat beruházásainak figyelemmel kísérésére, ellenőrzésére, különös tekintettel a garanciára. Feladatkörében segíti a Képviselő-testület, a bizottságok és a polgármester tevékenységét, segíti az önkormányzati döntések meghozatalát, figyelemmel kíséri azok végrehajtását. Feladatai ellátása érdekében jogosult arra, hogy az Önkormányzat Hivatalától közvetlenül tájékoztatást kérjen. Feladatai ellátásáról szükség szerint, de legalább kéthavonta írásban beszámol a Képviselőtestületnek. Egyebekben tevékenységére az SZMSZ 51. § / C. pontja az irányadó.
61
27 28
8. számú. melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör-hez
Az önkormányzat állandó bizottságainak tagjai Pénzügyi Bizottság
Jogi-és Ügyrendi Bizottság
Elnök: Elnökhelyettes: Tagok:
Dr.Győrfi László Dr.Csepregi András Hochbaum Pál dr. Somogyvári Gyula
Külső tagok:
Gáldi György dr. Somogyvári Gyula Csuka Attila Fürész János Sándor Péter Bíró Jánosné Dr.Fülöp Rudolf Szalay Zoltán Varga Lőrinc
Beruházási és Fejlesztési Bizottság Elnök: Elnökhelyettes Tagok: Külső tagok:
Dr.Blázsik Rajmund Dr.Csenger Zalán Attila Vermesy Sándor
Településtervezési és Körny.véd.Bizottság
Scheiblinger Péter Csuka Attila Gáldi György Dr.Győrfi László Palkóné Szabó Gabriella Egervári László Gáspár Tibor Tóth Bertalan Szalcinger József
Hochbaum Pál Ficsór Bálint Albert Gábor Dr.Mátyássy Szabolcs Maksi József Nyíri Gergely Dr.Szedlay Gyöngyi
Ifjúsági és Sport Bizottság
Oktatási és Kulturális Bizottság
Elnök: Elnökhelyettes: Tagok:
Palkóné Szabó Gabriella Albert Gábor Dr.Csepregi András Pekk József Nagy József Dr.Német István Pénzes Józsefné
Külső tagok:
Fürész János Pekk József Marton Géza Scheiblinger Péter Bóza Ferenc Kretskó Mónika Saja Zsolt
Szociális és Egészségügyi Bizottság Elnök: Elnökhelyettes: Tagok: Külső tagok:
27 28
Dr.Mátyássy Szabolcs Marton Géza Ficsór Bálint Sándor Péter Grunda Józsefné Dr.Szűcs Zsuzsanna Dr.Zacher Gábor
Módosította a 52/2004. (XII.20.) ör. Módosította a 2/2005. (II.14.) ör. 62
9.számú melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. Az önkormányzat által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolása AZ ÖNKORMÁNYZATI JOGOK VÉDELMÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK ·Az önkormányzati jogokat, illetőleg a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben - közvetlenül vagy érdekképviselete útján - az adott kérdéskörben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és ·a.) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást kérhet, ·b.) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti, ·c.) az általa irányított szerv működésével, illetőleg az általa kibocsátott jogszabállyal, jogi irányítási eszközzel és egyéb döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kifogással élhet, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását. (Ötv. 101. § (1) a/-c/) A FÖLDMŰVELÉSÜGYI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK · ·Biztosítja az érdekegyeztető fórum működési feltételeit az állami költségvetés terhére. (Száttv. 20 § (4) ÁLLATEGÉSZSÉGÜGY ·Gondoskodhat a területén levő nőivarú állatok termékenyítéséhez szükséges apaállatigény felméréséről, beszerzéséről, tartásának megszervezéséről, vagy a nőivarú egyedek minősített apaállattal, illetve szaporítóanyaggal történő termékenyítésének feltételeiről. Apaállat beszerzéséhez - a jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel állami támogatás igényelhető. (Teny. tv. 10. § (4), (5)) (gazdajegyző bevonásával) IPARI ÉS KERESKEDELMI IGAZGATÁS ·A bányatelek megállapítása végett részt vesz a bányakapitányság által szervezett helyszíni tárgyaláson. (Btvhr. 12. § (1)) ·Gondoskodik a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően közvilágítási berendezés létesítéséről és üzemeltetéséről (Fhtv. 65. § (3)) A pénzügyi fedezetet a képviselő-testület biztosítja a költségvetésben. A hálózatfejlesztésekről való döntés szintén a költségvetés része. Az egy-egy lámpahely megrendelése: polgármester.
63
KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ·Feladatkörében köteles a környezet állapotát és annak az emberi egészségre gyakorolt hatását figyelemmel kísérni, az így szerzett adatokat nyilvántartani és - a személyes adatok védelméről és a körérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény által megállapított kivételekkel - hozzáférhetővé tenni, és megfelelő tájékoztatást adni. (Körvéd.tv. 12. § (3)) Koordináció, nyilvántartás: polgármester - A környezet védelme érdekében: (Körvéd.tv. 46. § (1) a/-f/) ·Biztosítja a környezet védelmét szolgáló jogszabályok végrehajtását, ellátja a hatáskörébe utalt hatósági feladatokat, ·Együttműködik a környezetvédelmi feladatot ellátó egyéb hatóságokkal, más önkormányzatokkal, társadalmi szervezetekkel, ·A településfejlesztési bizottságra támaszkodva elemzi, értékeli a környezet állapotát illetékességi területén, és arról szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal tájékoztatja a lakosságot (Körvéd.tv. 51. § (3)) ·Lakosság tájékoztatás ·Feladatkörében a fejlesztési feladatok során érvényesíti a környezetvédelem követelményeit, elősegíti a környezeti állapot javítását. ·A környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak, valamint a területi környezetvédelmi hatóságnak megküldi. (Körvéd.tv. 48. § (2)) ·Köteles a Környezetvédelmi Információs Rendszer működtetéséhez a hatáskörében keletkezett adatokat az Információs Rendszer rendelkezésére bocsátani. (Körvéd.tv. 5.(3) AZ EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁSSAL, VALAMINT A GYERMEKÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ·Felkéri a vezető háziorvost a háziorvosok helyettesítésének megszervezésében való részvételre. (Háorv. 8. § (29. c./) (az intézményvezető bevonásával) ·Felkéri a vezető háziorvost az ügyeleti szolgálatok megszervezésében való részvételre. (Háorv. 8. § (2) b/) (intézményvezető bevonásával)
64
·Dönt a külföldi állampolgárok betegellátási díjának mérsékléséről, elengedéséről. (FHtv. 133. § b/) ·Köteles közölni az Egészségbiztosítási Alap kezelőjével az egészségügyi finanszírozásáról szóló rendeletben meghatározott adatokat, illetve az adatok változását. (Eüfinansz.r. 6. §) polgármester az intézményvezető bevonásával. ·Köteles
az arra rászorulóknak átmeneti segélyt, étkezést illetve szállást biztosítani tekintet nélkül hatáskörére és illetékességére -, ha ennek hiánya a rászorulóknak, az életét, testi épségét veszélyeztetné. Erről haladéktalanul értesíti az illetékességgel rendelkező szervet. Ezzel egyidejűleg követelheti a kifizetett átmeneti segély megtérítését. (Szoc.tv. 7. § (1) és (2)). ·A hatáskörébe tartozó ügyekben egy ízben, legfeljebb 15 nappal meghosszabbíthatja az eljárási határidőt. (Szoc.tv. 8. § (1)) ·A hatáskörébe tartozó ügyekben a szociális törvényben előírt feltételek hiányában vagy a törvény megsértésével nyújtott szociális ellátást megszünteti, kötelezi az ellátást jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybevevő személyt · a.) pénzbeli ellátás visszafizetésére, ·b.) a természetben nyújtott ellátás esetén a törvényben előírt feltételek szerinti térítésre. A térítéstől méltányosságból eltekinthet, illetve annak összegét csökkentheti. (Szoc.tv. 17. § (1), (8)) ·Dönt az ápolási díjról (Szoc.tv. 41. § (5)) ·A háziorvos ápolási díjjal kapcsolatos szakvéleményének felülvizsgálatát az ÁNTSZ területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt szakorvostól vagy szervtől kérheti. (Szoc.tv. 43. § (2)) ·Temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. (Szoc.tv. 46. §) ·Dönt arról, hogy a pénzbeli ellátás helyett természetbeni szociális ellátást nyújt a szociális törvényben meghatározott esetekben (Szoc.tv. 47. § (1)) ·Gondoskodnia kell annak a vagyontalan személynek közköltségen történő eltemettetéséről, akinek nincs vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy vagy az eltemettetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (Szoc.tv. 48. § (2)) ·Be kell jelenteni a területileg illetékes közjegyzőnek, ha utólag tudomására jut, hogy a közköltségen eltemetett után olyan vagyon maradt, amelyből a temetés költsége fedezhető lett volna. (Szoc.tv. 48. § (3)) 65
·Kötelezni kell a tartásra köteles személyt vagy örököst a köztemetés költségeinek megtérítésére, ha a közköltségen eltemetett személy tartásáról másnak kellett volna gondoskodnia. (Szoc.tv. 48. § (3)) ·A
köztemetés elrendelésétől számított 60 napon belül igényelheti a meghalt személy utolsó állandó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeinek megtérítését. (Szoc.tv. 48. § (2)) ·Megállapíthatja a közgyógyellátásra való jogosultságát a szociális törvény 50. § (1), (3) bekezdésében foglaltakon kívül annak is, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (Szoc.tv. 50. § (2)) ·Visszaigényelheti a befizetett térítési díj felét, ha a közgyógyellátásra jogosult az igazolvány kiállítását követően fél éven belül meghal vagy jogosultságát elveszti. (Szoc.tv. 53. § (3)) polgármester. ·Határozattal dönt a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás igénybevételéről. A beutaló határozat egy példányának megküldésével értesíti az ellátást nyújtó intézmény vezetőjét. (Szoc.tv. 94. § (1) a/, 94. § (3))
A feladat kapcsán: ·Megvizsgálja, hogy a beutalás feltételei továbbra is fennállnak-e, ha a bentlakásos szociális intézményi elhelyezés határozott időre szól. (Szoc.tv. 108. § (1)) ·Ha a beutalás feltételei már nem állnak fenn, az elhelyezést megszűnteti, és erről a beutaltat valamint a tartásra gondozásra kötelezett hozzátartozót értesíti. (Szoc.tv. 108. § (2)) ·Az elhelyezést további egy évvel meghosszabbítja, ha az elhelyezés feltételei továbbra is fennállnak vagy az állapotának megfelelő más intézménybe helyezi át. (Szoc.tv. 108. § (3)) ·A szociális törvén 109. § (2) a-b.) pontokban meghatározott esetekben köteles beszerezni a jogosult kezelőorvosának javaslatát, valamint a jogosult, illetve törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát. Ha a jogosult, illetve törvényes képviselője az egyetértő nyilatkozatot nem adja meg, az intézményi elhelyezést megszüntetheti. (Szoc.tv. 109. § (4)) ·Köteles ingyenes ellátást biztosítani, ha a kötelezett ·a.) jövedelemmel nem rendelkezik, ·b.) bentlakásos intézményben él jövedelemmel nem rendelkezik és akinek a térítési díj alapjául szolgáló készpénz vagy ingatlan vagyona valamint tartásra, gondozásra köteles és képes hozzátartozója nincs. (Szoc.tv. 114. § (3)) ·Határozattal dönt a személyi térítési díj összegéről, ha a jogosult annak összegét vitatja 66
vagy csökkentését illetve elengedését kéri. (Szoc.tv. 115. § (4)) ·Tartalmazza a térítési díjat megállapító határozat a jelzálogjog tényét. A jelzálogjog tényéről az illetékes földhivatal a határozat egy példányának megküldésével tájékoztatni kell. (Szoc.tv. 118. § (2)) A KÖZLEKEDÉSI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ·Kezeli a helyi közutakat, ha azt nem adta koncesszióba, illetve nem kötött rá üzemeltetési, karbantartási szerződést. (Vkontv. 11. §, Ktv. 33 § b/, FHtv. 92. § (6)) pénzügyi fedezet: képviselő-testület, feladatok: polgármester. ·Jogosult a kezelésében levő közúton álló, illetve tárolt jármű elszállítására a KRESZ-ben meghatározott feltételek fennállása esetén. (KRESZ 59. § (1), (3)) ·Gondoskodik a közút tisztántartásáról, a hó eltakarításáról, továbbá az út síkossága elleni védekezésről. (FHtv. 92. § (7)) pénzügyi fedezet: képviselő-testület, feladat: polgármester. ·Az általa kezelt közutak tekintetében gondoskodik arról, hogy a közút biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete biztonságos és esztétikus legyen. (Vkontv. 12. §, Ktv. 34. § (1), THtv. 92. § (10) a/) pénzügyi fedezet: képviselő-testület, feladat: polgármester. ·A közút melletti ingatlanon mozgatható hóvédművet, illetőleg műtárgyat és közúti jelzést helyezhet el és tarthat fenn. (FHtv. 92. § (10) a/, Ktv. 43. § (1)) ·Az országos közúthoz közvetlenül nem csatlakozó helyi utak, a helyi utak egy részét képező járdák, valamint a helyi kerékpárutak és gyalogutak építését, korszerűsítését, forgalomba helyezését és megszűntetését (elbontását) engedélyezi. (FHtv. 93. §, Ktv. 29. § (4)) ·Azt, aki a közutat, annak műtárgyát és tartozékait beszennyezi, közúti jelzést - a közút kezelőjének hozzájárulása nélkül - elhelyez, eltávolít, megváltoztat, vagy a közút forgalmát bármilyen módon sérti vagy veszélyezteti, az eredeti állapot helyreállítására, a veszély megszüntetésére és az azt előidéző magatartástól való tartózkodásra felszólítja. (Kig.r. 5. §) ·A helyi közúthálózat tervezett fejlesztését a terület közlekedési hatósággal egyeztetni kell. (18. Kr. 1. § (2), Ktv. Vhr. 5. § (5)) ·Külterületen a közút tengelyétől számított 50 méteren, autóút, autópálya és főútvonal esetében 100 méteren belül építmény elhelyezéséhez, kő, kavics, agyag, homok és egyéb ásványi anyag kitermeléséhez hozzájárul. (FHtv. 92. § (8), Ktv. 42/a. §(3))
67
·Külterületen a közút tengelyétől számított 10 méteren belül fa ültetéséhez vagy kivágásához hozzájárul (FHtv. 92. § (8), Ktv. 42. /a. § (3)) ·befolyásoló körülményekről tájékoztatja. (FHtv. 92. § (10) b/, Ktv. 3. § (2)) A BELÜGYI IGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ·A közterület tisztántartásával és a lomtalanítási akciókkal kapcsolatos feladatok ellátásáról gondoskodik, külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelően. (FHtv. 21. §) (a jóváhagyott költségvetés terhére) ·Gondoskodik a közhasználatú zöldterületek fenntartásáról. (Ötv. 8. § (1)) a jóváhagyott költségvetés terhére a polgármester. A NEVELÉSSEL, OKTATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK · A helyben szokásos módon közzéteszi a beiratkozási időszakot. (Kotv. 66. § (4), Nom. 16. § (1)) ·Dönt a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról. (Kotv. 102. § (2) a/) ·Az általa megállapított hatósági árváltozásról köteles értesíteni a lakosságot legkésőbb az ár érvénybe lépésével egyidejűleg. (Ámtv. 15. §) ·Megtiltja a jogszabálysértő ár tovább alkalmazását, és egyidejűleg kötelezi a vállalkozót a jogszerű ár alkalmazására. (Ámtv. 16. § b/) ·Kötelezi a vállalkozót a hatósági árra vonatkozó rendelkezések megsértésével elért többlet árbevételének a sérelmet szenvedett részére történő visszatérítésére, ha pedig ennek személye nem állapítható meg, az állam javára történő befizetésére. Az erről szóló határozatot megküldi a Gazdasági versenyhivatalnak a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben szabályozott bírság kiszabása végett. (Ámtv. 16. § b/, Ámtv. 18. § (1)) AZ ÁLLAMIGAZGATÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK ·A hatáskörbe tartozó egyedi államigazgatási ügyekben a kérelem előterjesztésétől illetve az eljárás hivatalból történt megindításától számított 30 napon belül dönt. (Áe. 15. § (2)) A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ÉS HATÁSKÖRÖK ·Költségvetésének tervezetét a kormány által rendelkezésre bocsátott költségvetési irányelvek és az önkormányzati pénzügyi szabályozás előzetes elgondolásai figyelembevételével állítja össze. (Áht. 68. § (1)) ·Elfogadott költségvetéséről az Áht. 71. § (1) bekezdése szerinti benyújtási határidőtől 68
számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányt. (Áht. 72. §) ·Év közi, év végi beszámolót és havi pénzforgalmi jelentést készít. (Áht. 80. §, Adszolg.r. 13. § (1)) ·Kéri az önkormányzati költségvetési szerv törzskönyvi nyilvántartásba vételét, bejelenti az adatváltozásokat, e változásokról értesíti a számlavezető pénzintézetet. (Gazdr. 37. § (1) b/, (4)) ·Az államháztartási mérlegrendszerre és a költségvetési szervek számvitelére vonatkozó előírások figyelembevételével önállóan alakítja ki pénzügyi, számviteli rendjét. (Áht. 83. §) ·Köteles az éves költségvetési beszámolás keretében elszámolni a Költsvtv. 17. § (1) bekezdésében foglalt előirányzatok felhasználásáról, a feltételek betartásáról és a feladatok teljesítéséről. (Költstv. 17. § (8)) ·Megállapodik az illetékhivatalt fenntartó önkormányzattal a megye területén beszedett illetékkel kapcsolatban felmerült költségek viseléséről. A megállapodásnak tartalmaznia kell a költségek mértékét és körét, az elszámolás ellenőrzésének módját. (Költvtv. 24. §, Szlvezr. 34. § (2), Költ.tv. 24. § (6)) ·Köteles befizetni a vállalkozási tevékenységből származó - a gazdálkodás rendjét, a beszámolási és könyvvezetési kötelezettséget szabályozó külön rendeletekben foglaltak szerint megállapított - eredményének 36 %-át a központi költségvetésbe. (Költ.tv. 26. § (1), Gazd.r. 24. §) A HELYI ÖNKORMÁNYZAT HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ ADÓK ÉS ADÓK MÓDJÁRA BEHAJTANDÓ KÖZTARTOZÁSOK NYILVÁNTARTÁSÁVAL, ELSZÁMOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK Meghatározza, hogy milyen időszakonként kell az adóbeszedési számláról az utalásokat a költségvetési elszámolási számla javára teljesíteni. (Anytr. 9. § (6)) AZ ADÓZÁS RENDJÉVEL KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ·Határozatával elrendelheti - helyi adó esetében - az adóellenőrzést. (Art. 54. § (1)) 29
AZ ÖNKORMÁNYZAT VAGYONÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK- ÉS HATÁSKÖRÖK ·Vagyonát a jogszabályban meghatározott módon nyilvántartja, értékeli és teljesíti az előírt adatszolgáltatást. (Vtc. 42. §) · 5.000.000.-Ft +áfa értékhatárig dönt az építési beruházásokról · 2.000.000.-Ft + áfa értékhatárig dönt az árubeszerzésekről és szolgáltatások megrendeléséről
29
Módosította a 24/2004. (V. 14.) Ör. 69
A LAKÁSOK ÉS HELYISÉGEK BÉRLETÉVEL, KAPCSOLATOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
ELIDEGENÍTÉSÉVEL
·A bérlővel kötött, írásban foglalt szerződése lakásbérleti jogviszonyt hoz létre. (PTK. 434. §, Ltv. 2. § (1), (5)) ·A lakásbérleti szerződés alapján köteles a lakást a bérlő használatába átadni. (Ltv. 2. § (2), 7. § (1)) ·A fizetendő lakbérben a szerződés megkötésekor állapodik meg. (Ltv. 2. § (4)) ·Házastársak közös kérelmére - a jogszabályban foglalt korlátozásra figyelemmel bérlőtársi szerződést kell kötnie. (Ltv. 4. § (4)) ·Ha a lakbér mértékét jogszabály határozza meg és a felek a szerződéskötéskor a fizetendő lakásbérben nem állapodtak meg, köteles a lakbér összegét a beköltözést követő 8 napon belül a bérlővel írásban közölni. (Ltv. 6. § (1)) ·Lakás átadásakor szavatol annak rendeltetésszerű használatra való alkalmasságáért. (Ltv. 8. § (1)) ·A bérlet fennállása alatt a lakással összefüggő, törvényben meghatározott, illetőleg a szerződésben vállalt kötelezettségéért szavatol. (Ltv. 8. § (2)) ·Megállapodhat a bérlővel abban, hogy a lakást a bérlő rendeltetésszerű használatra alkalmassá. E megállapodásban a felmerült költségek megtérítését és annak feltételeit is meg kell határozni. (Ltv. 9. § (1)) ·a költségvetés terhére köteles gondoskodni: a.) az épület karbantartásáról, b.) az épület központi berendezéseinek állandó üzemképes állapotáról, c.) a közös használatra szolgáló helyiségek állagában, továbbá e helyiségek berendezéseiben keletkezett hibák megszüntetéséről (Ltv. 10. § (1)) ·Meg kell állapodni a bérlővel: ·az épülettel illetőleg a közös használatú helyiségekkel és területtel összefüggő, a 15. pontban említett, egyéb kötelezettségek teljesítéséről, ·a bérbeadótól átvállalt kötelezettség teljesítése esetére vonatkozó lakbérmérséklés elengedéséről. (Ltv. 10. § (2), (3)) ·Amennyiben a bérlő a bérbeadót terhelő azonnali beavatkozást (Ltv. 11. § (1)) igénylő munkát végzett el, igazolt költségeit haladéktalanul, egy összegben köteles megtéríteni. (Ltv. 11. § (3)) ·Megállapodhat a bérlővel a lakás átalakításában, korszerűsítésében. A megállapodásnak
70
tartalmaznia kell, hogy a költségeket melyik fél viseli. (Ltv. 15. § (1)) ·Az őt terhelő munkát úgy köteles elvégezni, hogy a lakás vagy más lakásos rendeltetésszerű használatát - lehetőség szerint - ne akadályozza. A munka megkezdéséről és várható időpontjáról az érdekelt bérlőket előzetesen értesíti. (Ltv. 16. § (1)) ·Megállapodhat a bérlővel úgy, hogy a lakás visszaadásakor a lakást a bérbeadó teszi rendeltetésszerű használatra alkalmasság. (Ltv. 17. § (2)) ·Épület karbantartásával, felújításával, stb. kapcsolatos munkák esetében, ha azok csak a bérlő átmeneti kiköltöztetése esetén végezhetők el, a lakásbérleti jogviszony szüneteltetését és annak időtartamát a bérlővel való megállapodása állapítja meg. (Ltv. 18. § (1)) ·Az átmenetileg kiköltöztetett bérlő részére ugyanazon a településen köteles másik lakást felajánlani, s a költözés, illetve az ingóságok elhelyezésének költségeit viselni. (Ltv. 18. § (2)) ·A jogszabályban meghatározott személyek befogadásához írásbeli hozzájárulást adhat. (Ltv. 21. § (1), (2)) ·Hozzájárulhat a lakásbérleti jog folytatása ellenében kötendő tartási szerződéshez. Megtagadhatja a hozzájárulást, ha a szerződő felek életkora vagy egyéb körülményei alapján a bérlő tartásra nem szorul, illetőleg az eltartó a tartásra nem képes. (Ltv. 22. § (1), (3)) ·Közös megegyezéssel a lakásbérleti szerződést megszüntetheti. (Ltv. 23. § (1) a/, (3)) ·A jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén ideiglenes lakást biztosít a lakás nélkül marad bérlőnek. (Ltv. 23. § (4)) ·A lakásbérleti szerződést írásban felmondhatja a jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén. (Ltv. 24. § (1), (2), 23 § (1) c/, 25. § (1), (2), (3), 26. § (1)) ·Ha a bérlő a bérfizetésre megállapított időpontig a lakbért nem fizeti meg, köteles a bérlőt - a következményekre figyelmeztetéssel - a teljesítésre írásban felszólítani. (Ltv. 25. § (1)) ·Amennyiben a bérlő vagy vele együttlakó személyek az együttélés követelményeivel ellentétes, botrányos magatartást tanúsítanak, köteles - a következményekre figyelmeztetéssel - a magatartás megszüntetésére vagy megismétlésétől való tartózkodásra írásban felszólítani a tudomásra jutástól számított 8 napon belül. (Ltv. 25. § (3)) ·Önkormányzati lakás átalakítása, korszerűsítése, lebontása vagy társbérlet megszűntetése céljából a határozatlan időre szóló szerződést felmondhatja, ha a bérlő részére egyidejűleg ugyanazon a településen cserelakást ajánl fel bérleti jogviszony létesítésére. Megállapodhat a bérlővel úgy is, hogy a lakás felajánlása helyett pénzbeli térítést fizet. (Ltv. 26. § (1), (6), 27. § (1))
71
·Ha a lakáscsere szerződéshez történő hozzájárulását a törvény rendelkezései vagy a joggal való visszaélés tilalma folytán nem tagadhatja meg, a csere következtében létrejövő új bérleti szerződés feltételeit nem állapítja meg terhesebben a cserével megszűnő bérleti szerződés feltételeinek, kivéve, ha ehhez a csere folytán bérleti jogot szerző hozzájárul. (Ltv. 29. § (6)) ·Kötelezettséget vállalhat arra, hogy a szerződés megszűnése után a lakásban visszamaradó személy - az Ltv. alapján bérleti jog folytatására jogosult kivételével másik lakásra tarthasson igényt. (Ltv. 31. § (2)) ·Hozzájárulhat ahhoz, hogy a bérlő a lakás egy részét albérletbe adhassa. (Ltv. 33. § (1)) ·Az Ltv. hatálybalépéséig létrejött tartási szerződés alapján a lakásbérleti jog folytatását elismeri. (Ltv. 66. § (2)) ·Az önkormányzati lakást annak kell bérbe adni, aki az Ltv. hatálybalépéséig - a lakásbérleti jogviszony megszűnése után - a lakásban jóhiszemű jogcím nélküli személyként maradt vissza, és a lakás kiutalása a korábbi jogszabályok alapján részére kötelező volt. (Ltv. 67. § (1)) ·Az Ltv. hatálybalépéséig keletkezett elhelyezési kötelezettséget teljesíti, ha az e kötelezettséget meghatározó jogszabály őt jelöli meg. (Ltv. 67. § (4)) ·A szociális intézményből elbocsátott személynek, ha a lakásügyi hatóság javára a lakásbérleti jogviszonyról az intézménybe utaláskor pénzbeli térítés nélkül mondott le, köteles megfelelő és beköltözhető lakást bérbe adni. (Ltv. 68. § (1)) ·Ha az önkormányzati lakást magánszemély létesíti, a lakást annak kell bérbe adni, akit előzetesen a lakás bérlőjéül kijelöltek. (Ltv. 69. § (1)) ·Ha a kijelölt bérlő az építési munkát a megállapított határidőre nem végezte el, megállapodhat a kijelölt bérlővel az új határidőről vagy az elvégzett építési munka költségeinek megtérítéséről. (Ltv. 69. § (2)) ·Eljár a lakás-használatbavételi díjjal kapcsolatban az Ltv. 70. § (2) bekezdésben foglalt esetben. (Ltv. 70. § (2)) ·Az Ltv. 71. §(1) bekezdésében meghatározott használatbavételi díjat a felmondási határidőt követő 8 napon belül köteles a bérlőnek megfizetni. (Ltv. 71. § (3)) ·A használatbavételi díjat visszatarthatja, ha a bérlő a lakást, illetőleg a helyiséget a felmondásban meghatározott időpontban nem a megfelelő állapotban adja vissza. (Ltv. 71. § (4)) ·Ha a szerződés megkötésekor a lakás szolgálati bérlakásnak minősült, amelyre a szerződést határozott időre vagy feltétel bekövetkeztéig kötötték, az Ltv-ben meghatározott esetekben és személyeknek cserelakást kell felajánlani. (Ltv. 75. § (2)) ·Ha a lakást az Ltv. alapján arra jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - legalább 25
72
évi részletfizetési kedvezményt kell adni. (Ltv. 53. § (1)) ·A szerződés megkötésekor a vételár hátralékra kamatot lehet kikötni. (Ltv. 53. § (3)) ·A vételi vagy elővásárlási jog gyakorlása esetén a szerződés megtámadásának jogáról nem mondhat le, illetőleg a megtámadás jogát megerősítéssel nem zárhatja ki. (Ltv. 57. §) ·Az állam tulajdonából a tulajdonába került lakóépületeinek elidegenítéséből származó és az állami tulajdon elidegenítéséből az önkormányzatot megillető, 1994. március 31. után befolyó az Ltv. 62. § (5) bek. szerint csökkentett, teljes bevételét a számláját vezető pénzintézetnél elkülönített számlán köteles kezelni. (Ltv. 62. § (1), (3)) ·Ha az Ltv. a bérbeadó hozzájárulását írja elő, a hozzájárulásról vagy annak megtagadásáról a megkereséstől számított 30 napon belül köteles nyilatkozni. A határidő indokolt esetben egy ízben, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható. Erről a bérlőt írásban értesíteni kell. (Ltv. 89. § (1)) ·Az egy naptári évben teljesített elhelyezési feladatok után járó támogatást (Ltv. 90. § (1)(3)) a következő év január hónapjában igényelheti a Pénzügyminisztériumtól. (Ltv. 90. § (4)) A KÖZTISZTVISELŐKKEL, FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK
KÖZALKALMAZOTTAKKAL
KAPCSOLATOS
·Felmentést ad - jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában – a munkakör betöltésére előírt képesítési előírások alól különösen indokolt esetben. (Ktv. 7. § (5)) ·A munkaügyi kapcsolatokat és a közalkalmazotti jogviszonyt érintő területi és települési jelentőségű kérdésekben az érintett megfelelő szintű szakszervezetekkel egyeztet. (Kjt. 4. § (1) b.)) ·A Katr. 4. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben a közalkalmazotti tanács választásról készült jelentést a munkáltatónál működő választási bizottság a választást követően legkésőbb a választási időszak zárónapját követő 20. napig küldi meg. (175/1998. (X. 30. Korm.) ·Közzé kell tenni a helyben szokásos módon vagy a helyi önkormányzat hivatalos lapjában a megüresedett magasabb vezetői állás betöltésére irányuló pályázatot. (Int.r. 5. § (1)) A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGEK JOGAINAK BIZTOSÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRÖK ·A kisebbségi intézmények vezetőinek kinevezéséhez, illetőleg a kisebbséghez tartozók képzésére is kiterjedő döntéshez az érintett helyi kisebbségi önkormányzat egyetértését kell kérnie. (Nektv. 29. § (2)) A véleményeztetésért felelős: polgármester ·Biztosítani kell, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testületében a kisebbségi képviselő anyanyelvét is használhassa. Ha a felszólítás valamely kisebbség nyelvén hangzott el, a 73
f el szólalás magyar nyelvű szövegét jegyzőkönyvéhez csatolni kell. (Nektv. 52. § (2))
vagy
tartalmi
kivonatát
az
ülés
EGYÉB FELADATOK- ÉS HATÁSKÖRÖK ·A jogszabályban biztosított kivételekkel biztosítja a kárpótlásra jogosult elővásárlási amennyiben volt tulajdonát az önkormányzat értékesíti. (Kptv. 9. §)
jogát,
·Az elővásárlási jog gyakorlására a jogosultat írásban hívja fel. Amennyiben a volt tulajdonos személye ismeretlen, akkor a jogosultat a vagyontárgy értékesítése előtt 30 nappal két országos napilapban, illetve az illetékes önkormányzat hirdetőtábláján megjelenő hirdetményben, valamint a helyben szokásos módon kell az elővásárlási jog gyakorlásának lehetőségéről tájékoztatni azzal, hogy e jogával legkésőbb a vagyontárgy értékesítése (árverése) során élhet. (Kptv. Vhr. 15. § (1) - (2)) ·Ágazati feladatkörei tekintetében adatokat köteles szolgáltatni a miniszter számára. (Ötv. 97. § e/) ·Döntéseinek előkészítése valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai követelményeit. Ezen túlmenően a.) a helyi önkormányzatokról szóló módosított 1990. évi LXV. törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során részt vesz a munkanélküliek részére történő közhasznú fogalakoztatás szervezésében, valamint külön törvény szerint szervezi a rendszeres szociális segélyben részesíthető aktív korú nem foglalkoztatott személyek foglalkoztatását, b.) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását, c.) részt vesz a helyi foglalkoztatási érdekegyeztetésben, d.) az Állami Foglalkoztatási Szolgálat működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt. (Flt. 8. § (4) a/-d/) ·Megállapodhat a munkaügyi központtal a munkanélküli járadékban, pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő munkanélküliek ellenőrzéséről. E megállapodásban vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja a munkaügyi központot annak felhasználásáról. Ha a támogatást a Flt. 51/A § (4) bekezdésében meghatározott céltól eltérően használja fel, a munkaügyi központ a megállapodást felbontja. Ezen esetben köteles a támogatás visszafizetésére. (Flt. 51/A § (1), (5), (6))
74
11. melléklet a 7/2003.(III.24.) Ör. 11. A vagyonnyilatkozat-tétel eljárási szabályai 11.1 A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban a Jogi és Ügyrendi Bizottság feladat és hatásköre: - a vagyonnyilatkozatok nyilvántartása, - a vagyonnyilatkozatok olyan kezelése, mely lehetővé teszi a nyilvánosság biztosítását, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos ellenőrzési eljárás lefolytatása, ennek keretében: - a képviselő felszólítása az ellenőrzéshez szükséges azonosító adatok írásbeli bejelentésére, saját maga és hozzátartozói vonatkozásában - a felszólításra szolgáltatott azonosító adatok megfelelő őrzése, és az ellenőrzést követő 8 napon belüli törlése, - a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a képviselő-testület - soron következő ülésén való - tájékoztatása. 11.2 A vagyonnyilatkozatok leadása, nyilvántartása, őrzése, abba való betekintésnek a szabályai: A Bizottság - a polgármesteri hivatalon/ a jegyzőn keresztül - gondoskodik a a.) polgármester, a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségével kapcsolatos tájékoztatásról, figyelmeztetéssel e kötelezettség elmulasztásának következményeire. (az alakuló ülésen illetve a megválasztásukat követő 15 napon belül és évente január 10-éig) b.) a polgármester, a képviselők a vagyonnyilatkozat tételéhez szükséges nyomtatványokról, c.) a polgármester, képviselők és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatának gyűjtéséről, átvételéről (vagyonnyilatkozatonként a másolati példányok visszaadásával és átvételi elismervény kiállításával), nyilvántartásáról d.) legkésőbb a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó határidő lejárta előtt 7 nappal a nyilvántartás áttekintéséről, és írásban figyelmezteti a polgármestert, azt a képviselőt, aki még nem tett eleget a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének. E felszólítással egyidejűleg tájékoztatást ad a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményeiről. (Amennyiben a hozzátartozói vagyonnyilatkozat hiányzik úgy a polgármestert, az érintett képviselőt kell felszólítani a kötelezettség teljesítésére.) e.) a vagyonnyilatkozatok és nyilvántartásaik tűzbiztos lemezszekrényben illetve páncélszekrényben való őrzéséről.
75
11.3 A polgármester, a képviselő és hozzátartozóik vagyonnyilatkozatát tisztségük megszűnését követő egy év elteltével kell törölni, kivéve, ha a helyi önkormányzati választásokon újra választották akár polgármesternek, akár képviselőnek. 11.4 (1) Bejelentés esetén/kezdeményezést követően a vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás célja a vagyonnyilatkozatban foglalt adatok valódiságtartalmának ellenőrzése (2) A képviselő-testülethez, polgármesterhez, a jegyzőhöz, a polgármesteri hivatalhoz érkezett, vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló kezdeményezést haladéktalanul át kell adni a Bizottságnak. (3) Az eljárás lefolytatására a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó tényállítás esetén van helye. Ha az eljárásra irányuló kezdeményezés nem jelöli meg konkrétan a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát, a Bizottság elnöke felhívja a kezdeményezőt a hiány pótlására. Ha a kezdeményező 15 napon belül nem tesz eleget a felhívásnak, vagy ha a kezdeményezés nyilvánvalóan alaptalan a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. Névtelen bejelentés/kezdeményezés alapján eljárásnak nincs helye. (4) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megismétlésének ugyanazon vagyonnyilatkozat esetében csak akkor van helye, ha az erre irányuló kezdeményezés új tényállítást (adatot) tartalmaz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra irányuló - új tényállítás nélküli ismételt kezdeményezést a Bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja. (5) A Bizottság felszólítja az érintett képviselőt, polgármestert a saját, illetve a vele közös háztartásban élő hozzátartozói vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyaira vonatkozó azonosító adatok haladéktalanul történő írásbeli bejelentésére. (6) A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárással érintett személyt az eljárás során meghallgathatja. Erről jegyzőkönyvet köteles felvenni. (7) A Bizottság a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásról jegyzőkönyvet készít. (8) A vagyonnyilatkozat ellenőrzésével kapcsolatos eljárás során a nyilvántartásnak tartalmaznia kell az alábbi adatokat: 1. az eljárás kezdeményezésének idejét, 2. az eljárás kezdeményezőjének nevét, 3. az eljárás kezdeményezésnek okát - röviden, 4. az eljárás kezdeményezésének elutasítására vonatkozó megjegyzéseket vagy az eljárás lefolytatása érdekében az azonosító adatok kérésének és azok visszaérkezésének időpontját, 5. az eljárás eredményét, 6. az eljárás eredményéről a képviselő-testület tájékoztatásának időpontját, 76
7. az eljárás jogerős befejezését követően az azonosító adatok törlésének időpontját, A hozzátartozói vagyonnyilatkozatokba való betekintés esetén a fentieken kívül az alábbiakat: 1. a betekintés időpontját, 2. a betekintés okát, 3. a betekintő nevét, minőségét, 4. a betekintő aláírását.
77
TARTALOMJEGYZÉK
§
I. FEJEZET Általános rendelkezések Az önkormányzat A képviselő-testület tagjai feladat – és hatásköre II. FEJEZET Az önkormányzat működési szabályai feladat- és hatásköre III. FEJEZET A képviselő-testület házszabályai A képviselő-testület ülései A képviselő-testület alakuló ülése A képviselő-testület rendes ülése A képviselő-testület rendkívüli ülése A képviselő-testület üléseinek összehívása A rendes ülések összehívása A rendkívüli ülés összehívása A képviselő-testület üléseire meghívottak köre A képviselő-testület üléseinek nyilvánossága Zárt ülés A képviselő-testület munkaterve A képviselő-testület üléseinek napirendje, a napirend megállapításának szabályai Az interpelláció és kérdés Az interpelláció A kérdés Képviselői önálló indítványok Sürgősségi indítvány Az előterjesztések rendje A képviselő-testület ülések tanácskozási rendje Az előterjesztések megtárgyalására vonatkozó szabályok A felszólalások és hozzászólások szabályai Felszólalás ügyrendi kérdésekben A napirendhez kapcsolódó kérdés A napirendhez kapcsolódó hozzászólás A napirenden kívüli felszólalás A vita lezárása A döntéshozatal szabályai A szavazás módja Nyílt szavazás kézfenntartással Nyílt szavazás név szerint Titkos szavazás A képviselő-testület döntései Ügyrendi döntés Közbenső döntés Érdemi határozat Önkormányzati rendelet A képviselő-testület döntéseinek nyilvánossága; az önkormányzati rendeletek kihirdetése A képviselő-testület üléseinek jegyzőkönyve IV. FEJEZET A KÉPVISELŐ V. FEJEZET A képviselő-testület bizottságai, tanácsnokok A bizottság jogállása és az állandó bizottság
78
1-2 3. 4-5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16-18. . 19. 20. 21. 22. 23. 24-25. 26-27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35-38. 39-40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51-53. 54.
Állandó bizottság Ideiglenes bizottságok A bizottságok létrehozása, szervezete és működési rendje Tanácsnokok Vagyonnyilatkozat-tétel szabályai VI. FEJEZET A POLGÁRMESTER, ALPOLGÁRMESTER, JEGYZŐ ÉS ALJEGYZŐ A polgármester Az alpolgármester A jegyző Az aljegyző VII. FEJEZET A KÉPVISELŐ-TESTÜLET HIVATALA VIII. FEJEZET A lakossági fórumok rendje A közmeghallgatás Falugyűlés Képviselői fogadóóra IX. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT BEL- ÉS KÜLFÖLDI KAPCSOLATAI X. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT TÁRSULÁSAI XI. FEJEZET AZ ÖNKORMÁNYZAT MŰKÖDÉSÉNEK GAZDASÁGI ALAPJA Az önkormányzat vagyona Az önkormányzat gazdálkodásának ellenőrzése XII. FEJEZET EGYÉB RENDELKEZÉSEK
55-56. 57-58. 59-61. 62. 63. 64-68. 69. 70-71. 72. 73-74. 75. 76. 77. 78-82. 83. 84. 85-86. 87. 88.
FÜGGELÉKEK: 1. Törökbálint Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének tagjai 2. Az önkormányzat intézményeinek felsorolása 3. Az önkormányzat által alapított gazdasági társaságok felsorolása 4. Az önkormányzat által alapított egyéb szervezet 5. A község nagylátogatottságú helyeinek felsorolása 6. A Törökbálinti Német Nemzetiségi Kisebbségi Önkormányzat tagjai MELLÉKLETEK 1. Az önkormányzat bizottságai, azok feladatai, a Képviselőtestület által a bizottságokra átruházott hatáskörök A Pénzügyi Bizottság 2. Az Oktatási és Kulturális Bizottság feladat és hatáskörei 3. A Szociális és Egészségügyi Bizottság feladat és hatáskörei 4. A Beruházási és Fejlesztési Bizottság feladat és hatáskörei 5. A Jogi és Ügyrendi Bizottság 6. A Településstratégiai és Környezetvédelmi Bizottság feladatai és hatásköre 7. Az Ifjúsági és Sportbizottság 8. Az önkormányzat állandó bizottságainak tagjai 9. Az önkormányzat által a polgármesterre átruházott hatáskörök felsorolása 10. Ügyrend (ld. külön rendelet) 11. A vagyonnyilatkozat-tétel eljárási szabályai
79
