Szervezeti és Működési Szabályzat
Kiskunmajsai Napsugár Óvoda 6120 Kiskunmajsa Bajcsy-Zsilinszky u. 14.
2015
1
Intézmény OM - azonosítója: 202133
Készítette: Erdélyi Ferencné óvodavezető
Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások:
…………………. határozattal elfogadta:
Véleménynyilvánítók: ……………….. határozattal elfogadta
…….……………………………………… nevelőtestület nevében névaláírás
…………………. határozattal elfogadta:
………………………………………….. SZK nevében névaláírás
..…………………………………………… alkalmazotti közösség nevében névaláírás
……………….. határozattal jóváhagyta:
……………………..… óvodavezető Ph. Hatályos:
Érvényes: 2016. január 1. napjától visszavonásig
2016. január 1. napjától
A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: weboldal
Iktatószám:
2
TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK .................................................6 1. A SZMSZ célja, tartalma és hatálya ...................................................................6 2. Jogszabályi háttér.............................................................................................7 2.1 Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok ............................... 7 2.2. További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok ..... 7 3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése ..........................................................9 3.1. Alapító okirat .................................................................................................... 9 3.2. Egyéb dokumentumok .................................................................................... 10 3.3. Az intézmény jogállása ................................................................................... 11 4. Az intézmény megnevezése ............................................................................ 12 4.1. Kiskunmajsai Napsugár Óvoda....................................................................... 12 5. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre .................... 14
II. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK ................................................................................... 15 1. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................. 15 1.1. A vezetés személyi feltételei ........................................................................... 15 1.2. Az intézmény alkalmazott egyéb dolgozói ..................................................... 15 1.3. Munkáltatói jogkör gyakorlása ...................................................................... 16 2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai .............................. 16 2.1. Óvodavezető ................................................................................................... 16 2.2. Az óvodavezető-helyettes............................................................................... 18 2.3. Egyéb dolgozók ............................................................................................... 19 3. Munkaköri leírások ........................................................................................ 20 4. A működés rendje, ezen belül a gyerekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendje ......... 20 4.1. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok .................... 20 4.2. A pedagógiai program ................................................................................... 21 4.3. Az éves munkaterv ......................................................................................... 22
3
4.4. Az intézmény nyitva tartása ........................................................................... 22 4.5. A vezetők benntartózkodása .......................................................................... 24 4.6. A felvétel rendje.............................................................................................. 25 5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje ........................................... 27 6. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet ........................ 30 7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje....................... 33 8. A kiadmányozás és a képviselet szabályai ....................................................... 34 9. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje........................................................................................ 35 10. A vezetők, valamint az óvodai, szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje ............................................................................................................ 36 11. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást ................................................................ 36 12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok..................................................................................... 37 13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében........................................ 38 14. Intézményi védő, óvó előírások ...................................................................... 39 15. Bármely rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők ............. 41 16. Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje........................ 42 17. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje, az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje ............................................................................................... 42 18. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni ............................................................................................ 44 18.1. Gyermekek jogai ............................................................................................. 44 4
18.2. A szülő kötelességei és jogai .......................................................................... 45 18.3. A szülői szervezet ............................................................................................ 46 18.4. Jutalomban való részesítés............................................................................. 48 18.5. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírásokról ........................................................................................................................ 48 19. Óvodai Integrációs Program ........................................................................... 49 20. Mellékletek .................................................................................................... 51 1. sz. melléklet: Az intézményvezető feladat- és hatáskörből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minták ............................................................. 51 Az intézményvezető és feladatköre ............................................................. 51 Intézmény vezető-helyettes munkaköri leírása ........................................... 52 Az óvodatitkár munkaköri leírása ................................................................ 56 Óvodapedagógus munkaköri leírása ........................................................... 60 Fejlesztő gyógypedagógus munkaköri leírása ............................................. 64 Dajka munkaköri leírása .............................................................................. 67 Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása ................................................... 69 Takarítónő munkaköri leírása ...................................................................... 73 2. sz. melléklet: Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje .............. 75 I.
Az alkalmazottak adatai ....................................................................... 75
II.
A gyermekek adatai .............................................................................. 76
III. Adatkezelés ........................................................................................... 77 3. sz. melléklet: Az intézmény szervezeti felépítése .......................................... 79 5. sz. melléklet: A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések................................................................................................. 80 Záró rendelkezések ................................................................................................. 81 Záradék................................................................................................................... 81
5
I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kiskunmajsai Napsugár Óvoda (a továbbiakban: intézmény) belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) határozza meg.
1. A SZMSZ célja, tartalma és hatálya
Az SZMSZ célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, az intézmény működési szabályait.
A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt, jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben.
A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad.
Az SZMSZ az óvodavezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján, és határozatlan időre szól. Ezzel egy időben a 2015. 10. 26. napján jóváhagyott SZMSZ módosításra kerül.
Felülvizsgálata: évenként, illetve jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület és a KT elnök
A kihirdetés napja: 2016. január 1.
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed:
− az intézménnyel jogviszonyban álló minden alkalmazottra,
6
− az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre,
− azokra, akik részt vesznek az intézmény feladatainak megvalósításában, − mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, és ebbe a körbe tartoznak a szülők is.
Az SZMSZ területi hatálya kiterjed: -
az intézmény területére,
-
az intézmény által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó óvodán kívüli programokra, valamint
-
az intézmény képviselete szerinti alkalmakra, külső kapcsolati alkalmakra.
2. Jogszabályi háttér
2.1.
Az SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok
•
a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.),
•
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
•
a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
2.2.
További, az intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok
•
Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények
•
az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
•
a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
•
a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény
•
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
•
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.)
•
a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 7
•
az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
•
a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény
•
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (a továbbiakban: Ptk.)
•
az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény
•
az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
•
2000. évi C. törvény a számvitelről
•
4/2013.(I.11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről (a továbbiakban: Áhsz.),
•
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (a továbbiakban: Mötv.),
•
2011. év CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról,
•
a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
•
a
pedagógus-továbbképzésről,
a
pedagógus-szakvizsgáról,
valamint
a
továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet •
a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.)
•
326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról
•
az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelet
•
a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III.1.) OM rendelet
•
a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.) EMMI rendelet
•
a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet 8
•
a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet
•
a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet
•
az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről
3. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok, Az intézmény alapító okiratában foglaltak részletezése
Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg.
3.1.
Alapító okirat
Az intézmény 2016. január 1-jétől hatályos alapító okiratát Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 102/2015. (XI.17.) sz. határozatával 2015. november 17–én fogadta el.
Az intézmény hivatalos neve: Kiskunmajsai Napsugár Óvoda Az intézmény székhelye: Kiskunmajsa, Bajcsy-Zs. u. 14. OM azonosító: 202133 Az alapító, fenntartó és működtető neve, székhelye: Kiskunmajsa Város Önkormányzata 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.
Irányító szerve: Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.
Típusa: köznevelési intézmény
Egysége: óvoda
Működési köre (felvétel körzete): Kiskunmajsa város közigazgatási területe. Vezetőjének megbízása: Kiskunmajsa Város Önkormányzatának Képviselő-testület által, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény 23. § -a, és a 9
pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII.30.) korm. rendelet, továbbá a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján.
Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok: Közalkalmazotti jogviszony (1992.
évi
XXXIII.
tv.
a közalkalmazottak
jogállásáról,
egyéb
foglalkoztatásra irányuló jogviszony (2013. évi V. tv. a Polgári Törvénykönyvről, 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről.
Jogszabályban meghatározott közfeladata: •
Óvodai nevelés
•
Nemzetiséghez tartozó óvodai nevelés
•
A többi gyerekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése
3.2.
Egyéb dokumentumok
Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások.
Az intézményre alkalmazni kell a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal pénzügyiszámviteli szabályzatait.
A költségvetési szerv közfeladata: Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13. § (1) bekezdés 6. pontjában meghatározott óvodai ellátás. A költségvetési szerv alaptevékenysége: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) bekezdés a) és r) pontjával meghatározott óvodai nevelés, és a többi gyermekkel együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, nemzetiségi óvodai nevelés. Az Nkt. 8. §-a alapján ellátja a 3 éves kortól a tankötelezettség teljesítéséig a gyermekek óvodai nevelését. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai 10
életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A szakértő és rehabilitációs bizottság szakvéleményével rendelkező sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése és oktatása integrált formában gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus igénybevételével történik.
A költségvetési szerv ellátja a gyermekétkeztetési feladatokat is. Az alapítás időpontja: 2007.08.01.
Az alapító szerv neve, székhelye: Kiskunmajsa Város Önkormányzata, 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.
Az irányító/felügyeleti szerv neve, székhelye: Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.
A fenntartó neve, székhelye: Kiskunmajsa Város Önkormányzata, 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 82.
Az intézmény működési területe: Kiskunmajsa város közigazgatási területe. Az intézmény külön gazdasági szervezettel nem rendelkezik, a költségvetésében jóváhagyott előirányzatok keretei között önállóan gazdálkodik, a pénzügyi-gazdasági feladatait a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal látja el, az intézmények között kötött munkamegosztási megállapodás alapján.
3.3.
Az intézmény jogállása
Az intézmény az Áht. 7. § (1) bekezdése alapján önálló jogi személy, amely jogszabályban vagy alapító okiratban meghatározott közfeladatot lát el.
Az intézmény külön gazdasági szervezettel nem rendelkezik.
A gazdasági szervezettel nem rendelkező intézmény részére az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
9.
§
(5)
bekezdés
alapján
a
tervezési,
gazdálkodási,
finanszírozási,
adatszolgáltatási és beszámolási feladatainak ellátására az irányító szerv a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatalt jelölte ki. 11
Az intézmény vezetője az óvodavezető. A jogszabályban megállapított képesítési követelményeknek megfelelő óvodavezetőt a Mötv. 41. § (7) bekezdése, a Kjt. 23. §, az Nkt. 83. § (2) bekezdés f) pontja előírásai szerint Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján, határozott időre. Felette a munkáltatói jogokat a polgármester gyakorolja.
4. Az intézmény megnevezése 4.1.
Kiskunmajsai Napsugár Óvoda
Székhely: 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy Zs. u. 14. Telephelye: 6120 Kiskunmajsa, Fő u. 111.
Évfolyamok száma, típusa: 3 óvodai évfolyam
Feladat ellátási helyként felvehető maximális gyermek létszám: 6120 Kiskunmajsa, Bajcsy-Zs. u. 14.
225 fő
6120 Kiskunmajsa, Fő u. 111.
100 fő
Szakágazati besorolása: 851020 Óvodai nevelés Alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása: 091110
(Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai gondozása Integrációs Pedagógiai Rendszer működtetése, képesség kibontakoztató, óvodai fejlesztő tevékenység végzése)
1
091120
2
3 4
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140 091130
Sajátos nev.igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai (sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral /súlyos tanulási, figyelem-vagy magatartásszabályozási zavarral/küzdő, gyermekek integrált óvodai nevelése Óvodai nevelés, ellátás működésének feladatai Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 12
5 6 7 8 9
096015 096025 041233 104035
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben Hosszú időtartamú közfoglalkoztatás Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása
096030
Vállalkozási tevékenysége: vállalkozási tevékenységet nem végez Nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatai: Kizárólag magyar nyelven folyó roma kisebbségi óvodai nevelés
Az intézmény költségvetési szervként működik, tagintézményei költségvetési egységek. Az intézmény egyszámlaszáma: 11732143-15542982 Számlavezető pénzintézete: OTP Bank Nyrt. Kiskunmajsai Fiókja Az intézmény költségvetésének tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírásokat, feltételeket a fenntartó a tárgyévre vonatkozó költségvetési határozatában, illetve a tárgyévi költségvetés végrehajtásának szabályairól szóló határozatában szabályozza. Az intézménynél a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatait a fenntartó által foglalkoztatott belső ellenőr látja el, jogállását és feladatait a fenntartó Belső Ellenőrzési Szabályzata határozza meg.
Az intézményvezető felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, takarékos gazdálkodásáért, az intézmény egészének működésével kapcsolatban dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy e szabályzat nem utal más hatáskörbe. A munkáltatói jogokat az intézmény valamennyi alkalmazottja vonatkozásában az intézményvezető gyakorolja. Az intézményvezető munkaköri leírását jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a fenntartó határozza meg.
Az intézmény gazdasági feladatait - az igazgató közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett - a Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal pénzügyi osztálya látja el. A pénzügyi osztályvezető (gazdasági vezető) az intézmény gazdasági munkájához iránymutatást ad, ellenőrzi azt, gazdasági intézkedéseket tesz, amelyekkel az intézményvezető helyi intézkedése nem lehet ellentétes. A gazdasági vezető felelős a gazdálkodási, pénzügyi tervezéssel,
az
előirányzat-felhasználással,
a
hatáskörébe
tartozó
előirányzat-
módosítással, az üzemeltetéssel, fenntartással, működtetéssel, beruházással, a vagyon 13
használatával, hasznosításával, a munkaerő-gazdálkodással, a készpénzkezeléssel, a könyvvezetéssel és a beszámolási, valamint a FEUVE-i kötelezettséggel, az adatszolgáltatással kapcsolatos teljes intézményre és a saját szervezetére kiterjedő feladatok jogszabályoknak megfelelő megszervezéséért, ellátásáért.
Az intézményvezető nyilvános pályázat útján, határozott időre történik. Az intézményvezetőt Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete, bízza meg. Az ügyvitel és iratkezelés intézményi szintű feladatait, a statisztikai adatgyűjtés és adatszolgáltatás feladatait az intézmény székhelyén működő titkárságon az óvodatitkár az intézmény közvetlen irányítása és ellenőrzése mellett látja el.
5. A szervezeti és működési szabályzat tartalma, szabályozási köre
/A köznevelési tv. 24. § (1)-(3) és a 25.§ (1) bekezdéséhez és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 4.§ (1) bekezdése/
A szervezeti és működési szabályzat az intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozóan szabályozza:
Mindazokat a kérdéseket, amelyeket a bevezetőben megnevezett jogszabályok és különösen a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 20/2012. (VIII. 31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló (továbbiakban: R.) a 368/2011. (XII. 31.) kormányrendelet az államháztartás működési rendjéről és egyéb jogszabályok – az intézmény alapító okiratára figyelemmel – e szabályzat szabályozási körébe utalnak, továbbá az intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdést, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített egyéb szabályzatban nem kell, illetve nem lehet szabályozni.
E szabályzat rendelkezéseit alkalmazni kell az intézmény, valamennyi dolgozójára, és mindazokra a személyekre, akik belépnek az intézményekbe.
14
II. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATOK
1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény dolgozói a Kjt., vagy a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartoznak. Az intézmény szakalkalmazottai a munkakörüknek megfelelő szakképesítéssel, egymással szoros munkakapcsolatban, önállóan látják el feladataikat az óvodavezető utasításai alapján.
Az intézmény szervezeti felépítését alá- és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ 3. számú melléklete tartalmazza.
A szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat a munkaköri leírás tartalmazza.
1.1.
A vezetés személyi feltételei: • óvodavezető: 1 fő • óvodavezető-helyettes: 2 fő
Az intézmény csoportjainak száma: Összesen: 13 óvodai foglalkoztató csoport.
1.2.
Az intézmény alkalmazott egyéb dolgozói • óvodapedagógusok • nevelőmunkát közvetlenül segítő személyzet: • óvodatitkár • pedagógiai asszisztens • dajkák
15
1.3.
Munkáltatói jogkör gyakorlása • Az óvodavezető kinevezője a képviselő-testület, felette az egyéb munkáltatói jogokat Kiskunmajsa Város polgármestere gyakorolja. • Az óvoda dolgozóinak munkáltatója az óvodavezető. Az átruházott feladatokat a munkaköri leírás tartalmazza.
Az intézmény valamennyi dolgozójának a személyi nyilvántartása az óvoda Törzskönyvében található. A Törzskönyv rögzíti az óvodára vonatkozó adatokon kívül, a dolgozók munkafelvételének, illetve munkaviszony megszűnésének idejét. A Törzskönyvet a vezető önálló felelősséggel vezeti a saját óvodájában. A dolgozók személyi anyaga az intézményben található, melyet az óvodavezető kezel.
2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai 2.1.
Óvodavezető
Az intézményt magasabb vezető beosztású közalkalmazottként az óvodavezető irányítja. Munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az óvoda belső szabályzatai által előírtak szerint végzi.
Megbízatása a vonatkozó jogszabályokban megfogalmazott módon, határozott időtartamra történik. Feladatait a vezető helyettesek közreműködésével látja el, akit maga választ az óvodapedagógusok közül.
Az óvodavezető munkaköri leírását a fenntartó készíti el.
Az óvodavezető felett a munkáltatói jogokat az irányító szerv, míg az egyéb munkáltatói jogokat az irányító szerv vezetője, a polgármester gyakorolja.
Az intézmény vezetője felel:
• az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, • a takarékos gazdálkodásért, • a pedagógiai munkáért,
16
• az óvoda ellenőrzési rendszerének működtetéséért, • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, • a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a pedagógusok középtávú továbbképzési programjának, valamint az éves beiskolázási tervnek az elkészítéséért,
• a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért, • a munkavállaló érdekképviseleti szervekkel való együttműködésért, • a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlásáért, • az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntésért, amelyet jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal át más hatáskörbe,
• a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartásáért a közalkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben,
• az intézmény külső szervek előtti teljes képviseletéért azon lehetőség figyelembe vételével, a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat,
• a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és nem átruházható – feladatok ellátásáért,
• az óvodatitkár munkájának közvetlen irányításáért, • a gyermekbalesetek megelőzéséért, • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának szervezéséért, • a nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért,
• a
döntések
(állásfoglalások)
végrehajtásának
előkészítéséért,
• a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért,
17
megszervezéséért
és
• a rendelkezésre álló költségvetés alapján a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért,
• a helyettesítési beosztás elkészítéséért. A részletes feladatokat a munkaköri leírás határozza meg.
2.2.
Az óvodavezető-helyettes • Az óvodavezető-helyettes tevékenységét az óvodavezető közvetlen irányítása mellett végzi. • A nevelési területen közreműködik az óvodavezető által megállapított tevékenység irányításában. • Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját.
Felelős: • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának szervezéséért, • a nevelőtestületi értekezletek és az alkalmazotti közösség értekezletének előkészítéséért, vezetéséért, • a
döntések
(állásfoglalások)
végrehajtásának
megszervezéséért
és
előkészítéséért, • a nevelőmunka irányításáért és ellenőrzéséért, • a rendelkezésre álló költségvetés alapján a szükséges tárgyi feltételek biztosításáért, • a helyettesi beosztás elkészítéséért. A részletes feladatokat a munkaköri leírás határozza meg.
A vezetés vagyonnyilatkozat tételi kötelezettsége: A 2007. évi CLII. törvény 4.§. a.) pontja alapján az intézményben a következő munkakörű, beosztású, feladat ellátású, megbízású közalkalmazottak kötelezettek a vagyonnyilatkozat-tételre: •
óvodavezető
•
óvodavezető helyettes
18
Az intézményben a vagyonnyilatkozatok őrzéséért felelős személy a munkáltatói jogkör gyakorlója, az óvodavezető.
A vagyonnyilatkozatokban lévő személyes
adatok védelme a „Adatkezelési
Szabályzatba” épített. A vagyongyarapodási vizsgálat alkalmával sorra kerülő meghallgatások szabályai külön rögzítettek, a vagyonnyilatkozat-tételi szabályzatban.
Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül teljesítse. (10. § (1) bek.) Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani. (10. § (2) bek.)
2.3.
Egyéb dolgozók
Az intézményben a dolgozók feletti munkáltatói jogokat az óvodavezető gyakorolja.
Az óvodában a közalkalmazottak létszámát az Nkt. 95. § -nak megfelelően a 2. és 3. számú melléklete alapján kell meghatározni. A foglalkoztatottak engedélyezett létszáma az irányító szerv által jóváhagyott költségvetési rendeletben kerül meghatározásra. A foglalkoztatottak jogviszonyára a Kjt. vonatkozó joghelyeit kell alkalmazni.
3. Munkaköri leírások Az intézménynél foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A személyre szóló munkaköri leírásokat a dolgozók személyi anyagában kell elhelyezni. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben
elfoglalt
munkakörnek
megfelelő
feladataikat,
jogaikat
és
kötelezettségeiket névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység feladatkörében bekövetkezett változás esetén, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell.
19
A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az óvodavezető esetében a polgármester, a beosztott dolgozók esetében pedig az óvodavezető a felelős.
4. A működés rendje, ezen belül a gyerekeknek, az alkalmazottaknak és a vezetőknek a nevelési intézményben való benntartózkodásának rendje
4.1.
Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok
Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: • az alapító okirat, mely tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. • a szervezeti és működési szabályzat • a pedagógiai program • a házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: • a tanév munkaterve • egyéb belső szabályzatok
4.2.
A pedagógiai program
A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelőoktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a Köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot.
Az óvoda pedagógiai programja meghatározza •
Az óvoda helyi nevelési alapelveit, értékeit, célkitűzéseit
20
•
Azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztését, fejlődésének segítését
•
Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet
•
A gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet
•
A szülő a gyermek a pedagógus együtt működésének formáit
•
Nemzetiség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatok
•
Egészségnevelési és környezeti nevelési elveket
•
A gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket
•
A nevelőtestület által szükségesnek tartott további elveket
A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá. Nkn.tv. 26.§ (1) A pedagógiai program megtekinthető a vezetői irodában. Az intézmény vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.
4.3.
Az éves munkaterv
Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével.
Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az óvodaszék, a szülői szervezet véleményét.
A
munkaterv egy példánya vezetői irodában a nevelőtestület rendelkezésére áll.
4.4.
Az intézmény nyitva tartása
A nevelési év szept. hó 1-től – aug. 31-ig tart. Az intézmény hétfőtől-péntekig tartó, ötnapos munkarenddel folyamatosan működik.
21
Intézmény Napsugár Óvoda
Hétfő
Kedd
-tól
-ig
-tól
6.00
17.30 6.00
Szerda -ig
-tól
17.30 6.00
-ig
Csütörtök
Péntek
-tól
-tól
17.30 6.00
-ig
17.30 6.00
-ig 17.30
Nyitvatartási idő: • óvodában napi 11,5 óra • Tekintettel a szülői igények folyamatos változására, az intézmények nyitva tartását az írásos szülői igénybejelentések alapján minden év augusztus 21. és augusztus 31. között aktualizálni kell. A nyári zárás idején történik az óvoda szükségszerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítása. A nyári zárás időpontjáról időben (február 15-ig) kell a szülőket értesíteni. A zárás ideje alatt az arra rászoruló gyermekeket az intézmény-vezető által kijelölt óvoda fogadja. A gyermeklétszám jelentős csökkenése esetén (nyári, téli, tavaszi szünet) a hagyományok szerinti összevonást kell alkalmazni. Összevonás esetén a csoportlétszám nem haladhatja meg a mindenkori átlagos csoportlétszámot.
A nyári zárva tartás idején a szülők igényei szerint ügyeletet kell szervezni oly módon, hogy az óvodában a gyerekekkel óvodapedagógus, foglalkozzon. A nyári zárás előtt 30 nappal össze kell gyűjteni a gyerekek elhelyezésére vonatkozó igényeket és a szülőket az ügyeleti rendről tájékoztatni kell. A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal irodai ügyeletet kell tartani.
Ha az óvodából a csoport eltávozik, pl. kirándulás, azt a vezetőnek be kell jelenteni. Az óvónők a gyermeket csak a szülőnek, vagy a szülő által kijelölt személynek adhatja ki (szülői nyilatkozat alapján). A gyermek egyedül csak a szülő írásos kérelmére jöhet óvodába, és engedhető el az óvodából.
Válás esetén a gyámhatóság utasítására tagadhatjuk meg a gyermek kiadását az elvált szülő részére.
22
Az óvodai foglalkozásokat, és a bölcsődei gondozási feladatokat az intézmények nyitva tartási ideje alatt kell megszervezni. Az óvodákat munkarend szerint érkező óvodapedagógus és dajka nyitja, illetve a napi munka végeztével távozók együttesen zárják.
Az óvodai szünetek alatt irodai ügyelet csak kijelölt napokon működik. Az iroda ügyeleti időpontját az intézmény titkársága koordinálja.
Az intézmény nyitva tartásának és ügyeleti ügyfélfogadásának rendjéről a szülőket a helyben szokásos módon tájékoztatni kell, a tájékoztatásról az intézményvezető gondoskodik. Az ügyelet helyszíne: székhely intézmény.
A nyitva tartás és az ügyeleti ügyfélfogadás ideje alatt az intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egy személy, vagy a helyettesítésüket a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítési rend szerint ellátó dolgozó az intézményben tartózkodik.
Az intézmény épületeit, helyiségeit, eszközeit, berendezését és felszereléseit csakis a rendeltetésüknek megfelelően szabad használni, hasznosítani. A gyermekek, az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak az óvodapedagógus vagy a nevelő oktató munkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják, akik közvetlenül felelnek a balesetek megelőzéséért, a gyermekek, egészségének megóvásáért és az ingatlanok, ingóságok rendeltetésüknek megfelelő használatáért.
Az intézményben ellátott óvodás gyermekeknek, a dolgozóknak és mindazoknak, akik belépnek az intézmények területére kötelessége: • az intézmény, és a telephely épületeinek, helyiségeinek, eszközeinek, berendezési és felszerelési tárgyainak, mások tulajdonának megóvása és védelme, • az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzése, • a tűz- és balesetvédelemi előírások betartása, • a szervezeti és működési szabályzat, az intézmények házirendje és más belső szabályzata rájuk vonatkozó előírásainak betartása.
23
Az intézmény, és a telephely berendezéseit, felszereléseit, eszközeit – az óvodapedagógus által írásban, megőrzésre átvett eszközök kivételével – az intézmény épületéből kivinni csak a intézmény vezető engedélyével, a használat célját és időtartamát, a tárgy nyilvántartási értékét is tartalmazó átvételi elismervény ellenében lehet. Az intézményből kivitt tárgyakért minden dolgozó teljes anyagi felelősséggel is tartozik.
A nevelési intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, míg az óvoda, bölcsőde ellátja a gyermekek felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható.
4.5.
A vezetők benntartózkodása
Az intézmény nyitva tartási idején belül reggel 8 óra és délután 16 óra között az intézményvezetőnek vagy az intézményvezető helyettesnek az intézményben kell tartózkodnia. A vezetők benntartózkodásán kívüli időben a helyettesítés rendje szerint megjelölt személy jogosult intézkedésre. A telephely intézményvezető helyettesének, bent tartózkodása munkarendjéhez igazodik. Távozáskor az általa megbízott óvodapedagógus felel a telephely óvoda működéséért. • Az óvodavezető heti munkaideje 40 óra. • Az óvodavezető akadályoztatása esetén - az azonnali döntést nem igénylő kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdasági jogkörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általa megnevezett látja el. • A helyettesítéssel megbízott az óvodavezető tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Tartós távollétnek minősül a legalább kéthetes, folyamatos távollét. • Az
intézmény
dolgozóinak
munkaideje
heti
40
óra,
melyből
az
óvodapedagógusok heti 32 óra- kötött munkaidő (köteles gyermekcsoportban eltölteni), valamint heti négy órában köteles az intézményben felkészülni a következő napi feladatokra és ellátni az adminisztrációs feladatokat, illetve az eseti helyettesítéseket.
24
• Az ettől eltérő kedvezményeket az egyéni munkaköri leírás tartalmazza. (mesterpedagógus).
4.6.
A felvétel rendje
A gyermekek óvodai felvétele
Nkt 8.§ (1) Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző - az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó - a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel
alól,
ha
a
gyermek
családi
körülményei,
képességeinek
kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
A beiratkozás rendje:
A beiratkozás időpontját minden nevelési évben a fenntartó határozza meg. /20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet 20.§ (1)/ A beiratkozás első határnapját megelőzően legalább 30 nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a helyben szokásos módon. • A beíratás tényét a Felvételi előjegyzési naplóba kell rögzíteni. • Az óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, tovább a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, valamint a gyermek TAJ kártyáját.
25
• A felvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető és az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. • Az óvodába felvett gyerekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. • Az óvodában való felvételről az óvoda vezetője írásban: Felvételi Határozat formájában értesíti a szülőt, legkésőbb a beiratkozásra kiírt utolsó határnapot követő huszonegyedik munkanapon. • Az óvodai átvétel: a szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti. • Az óvoda házirendjét az új gyermekek szüleivel az adott nevelési év megkezdése előtt ismertetni kell: nyomtatott formában mindenki számára biztosítani kell, melynek átvételét a csoportnaplóban, az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igazolni. • Az óvodába felvett gyermek óvodai jogviszonya megszűnik: másik óvodába való átvétellel • ha a gyermek tankötelessé válik • Ha az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni kell.
5. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
Az
intézmény belső
pedagógiai,
szakmai
ellenőrzésének
megszervezéséért,
rendszerének kialakításáért az óvodavezető a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységet. A szakmai ellenőrzések ellenőrzési terv alapján történnek, az ellenőrzési terv az intézményi éves munkaterv melléklete. A pedagógiai munka belső szakmai ellenőrzésének az intézményben alkalmazott módszerei:
• látogatás, • vizsgálat, • helyszíni ellenőrzés, • beszámoltatás szóban és írásban, 26
• dokumentumok ellenőrzése, • adatok bekérése, • vezetői értekezlet, konzultáció.
A nevelőmunka belső szakmai ellenőrzésének rendje:
Az óvodavezető és az óvodavezető helyettes ellenőrzési ütemterv alapján végzik munkájukat. Írásban rögzített munkamegosztás alapján ellenőrzik és értékelik a közalkalmazottak munkáját, a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan működése érdekében.
Az ellenőrzési ütemtervet az óvodavezető helyettes javaslata alapján az óvodavezető készíti el. Az ellenőrzési terv tartalmazza: • az ellenőrzési területeket, • az ellenőrzés formáját, módszerét, • az ellenőrzés főbb szempontjait, • az ellenőrzött időszak meghatározását, • az ellenőrzést végző (k) megnevezését, • az ellenőrzés időpontját, • az ellenőrzés tapasztalati értékelésének időpontját és módját. Az ellenőrzési tervet az óvodában nyilvánosságra kell hozni.
A belső szakmai ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése. A belső szakmai ellenőrzés rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a nevelési év során valamennyi dolgozó munkáját értékeljék.
Az ellenőrzési tervben nem szereplő, rendkívüli ellenőrzésről az óvodavezető dönt.
27
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: • óvodavezető • óvodavezető helyettes Az ellenőrzés kiterjed: • a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, • minőségére • a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.
Az ellenőrzés fajtái: • Tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerint. • Spontán, alkalomszerű, a problémák feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészültség felmérése miatt.
Az ellenőrzés tapasztalatait mindenkor értékelni kell. Az általános tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell.
Az óvoda belső szakmai ellenőrzésére jogosult: • óvodavezető (minden tevékenységet jogosult ellenőrizni) • óvodavezető helyettes (minden tevékenységet jogosult ellenőrizni) Visszacsatolás az ellenőrzésre: • azonnali megbeszélés az ellenőrzött személlyel, • nevelési évet értékelő munkatársi és nevelőtestületi értekezleteken. Az ellenőrzés szempontjai: - a törvényesség betartása - a pedagógiai program teljesítése - az intézmény működését meghatározó szabályzatok betartása - a dolgozó munkaköri leírásának teljesítése - pedagógiai eredményesség - szakmai, módszertani kultúra
28
Mindenkori szempont a gyermek fejlettségi-, neveltségi, viselkedési szintjének, szokás-, szabályrendszerének, társakhoz való viszonyának, játék tevékenységének megfigyelése, illetve az évente elfogadott szempontok alapján.
Az ellenőrzés követelményei:
• Az óvodapedagógusok személyiségének, egyéniségének, egyéni adottságainak megfigyelése.
• (Az ellenőrzött személy véleményét meg kell hallgatni, az eredményesség számonkérése érdekében).
• Az ellenőrzést mindenkor értékelésnek kell követnie, amelynek segítenie kell a fejlesztést, az elemzés után konkrét feladatokat kell meghatározni, határidővel.
• Az
ellenőrzésnek
mindenkor
reális
helyzetet
figyelembevevőnek,
elfogulatlannak kell lennie.
• Az ellenőrzési szempontokat minden nevelési év elején kell ismertetni. • Az óvoda éves munkatervében évről-évre ki kell egészíteni az ellenőrzési szempontokat, és azt az éves ellenőrzési tervben rögzíteni kell.
6. A belépés és bent tartózkodás rendje, a pedagógiai felügyelet
Az óvodai fogadó és elbocsátó helyiségek kivételével, nyitva tartási időben az intézményben csak az ott ellátott gyermekek,
és az intézmény alkalmazottai
tartózkodhatnak - külön engedély nélkül. A foglalkozások teljes időtartama alatt, a gyermekek, felügyelet nélkül nem hagyhatják el az intézmény területét. Az intézményekbe belépni és bent tartózkodni a nyitva tartási időn kívül csak az intézmény-vezető engedélyével lehet. Ez alól kivételt jelentenek az intézmény azon dolgozói, akiknek az intézménybe belépése és bent tartózkodása nyitvatartási időn kívül is munkaköri kötelessége. Az intézmény óvodájában munkanapokon, a teljes nyitva tartás ideje alatt megfelelő óvodapedagógus ügyeletet kell biztosítani. Az ügyeletet, a foglalkozások ideje alatt, valamint a nyitva tartási idő kezdetétől annak végéig megfelelő volumenű és teljes körű pedagógiai felügyeletet kell biztosítani. Az óvodapedagógus köteles a rábízott épület29
vagy udvarrészben a házirend alapján a gyermekek, tanulók magatartását felügyelni, az épületek rendjének, tisztaságának megőrzését, a balesetvédelmi szabályok betartását biztosítani.
Az óvoda teljes nyitvatartási, valamint óvodai foglalkozások ideje alatt a gyermekek, felügyeletét a foglalkozást tartó óvodapedagógus és a kisgyermeknevelő látja el. Az intézmények rendezvényein a gyermekek, felügyeletét az óvodapedagógusok, illetve az őket segítő pedagógiai asszisztensek és dajkák biztosítják.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének, benntartózkodásának rendje
A szülők és hozzátartozók az öltözőig kísérik be a gyerekeket. A szülők rendkívüli alkalmakkor a csoportszobában is benn tartózkodhatnak.
Rendkívüli alkalmak: • szülői értekezletek • nyílt napok • ünnepélyek • alkotó- játszódélutánok • a szülők részére szervezett egyéb programok. A szülők és más - az óvodával jogviszonyban nem állók - hivatalos ügyeiket a vezetői irodában intézhetik el, az óvodatitkárnak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg. Az óvodatitkár, a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az intézményvezetőhöz irányítja.
Fenntartói,
szakértői,
szaktanácsadói
és
egyéb
hivatalos
látogatás
az
intézményvezetővel való egyeztetés után történik.
Az óvodai csoportok látogatását más személyek részére, indokolt esetben az intézményvezető engedélyezi. A telephely óvodában az intézményegység vezető fogadja az óvodával jogviszonyban nem álló külső látogatót.
30
Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely • a gyermek érkezésekor a gyermek átöltöztetéséhez és az óvodapedagógusnak felügyeletre átadásához, valamint a kísérő távozásához szükséges, • a gyermek távozásakor a gyermek óvodapedagógustól való átvételéhez, átöltöztetéséhez, valamint távozáshoz szükséges. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben • a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény
nyitvatartási
rendjében
meghatározott
időben
érkezik
az
intézménybe, • valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint, egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.
Nem kell a benntartózkodásra engedélyt kérni • a szülőnek, a gondviselőnek az óvoda által tartott értekezletekre, meghívott programokra való érkezésekor; • a meghívottaknak az óvoda valamely rendezvényén való tartózkodásakor.
Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése, benntartózkodása, a következők szerint történhet: • A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. • Az óvodába érkező személyt az őt fogadó alkalmazott az irodába kíséri, ahol a belépni kívánó személy a szükséges engedélyt intézheti. Ilyen esetben a személy felett folyamatos felügyeletet kell gyakorolni. • Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását külsős személyek (kivéve a szülők) részére az óvodavezetővel történt, előzetes egyeztetés után – engedélyezi.
31
7. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, továbbá a vezetők közötti feladatmegosztás, a kiadmányozás és a képviselet szabályai, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje
Az intézményt az intézményvezető az intézmény egészére kiterjedő hatáskörrel vezeti. Az intézményvezető általános helyettesítését az intézményvezető helyettes látja el. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesekkel megosztva irányítja és ellenőrzi.
Az adminisztratív feladatokat ellátó alkalmazottak – az intézmény székhelyén, valamint a térítési díj beszedéséért felelős dolgozók a kijelölt intézményekben meghatározott időpontokban végzik feladatukat. Munkájukat az intézményvezető irányítja és ellenőrzi.
Nevelőtestületi értekezletet kell tartani: • a nevelési program elfogadására és módosítása elfogadására, • a szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása elfogadására, • a nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására, • az intézmény éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadására, • a nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus, kiválasztására, • a házirend elfogadására, • az ötéves pedagógus-továbbképzési terv elfogadására, • az intézményvezetői pályázáshoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására, • az intézményvezető helyettes és a telephely óvoda kijelölt képviselőinek megbízásával kapcsolatos javaslattétel céljából • jogszabályban meghatározott esetekben. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha • az intézményvezető összehívja, • a nevelőtestület egyharmada kéri,
32
• óvodaszék, szülői szervezet kezdeményezi, akkor, ha a kezdeményezést a nevelőtestület elfogadta. • Az óvoda nevelőtestülete önállóan működhet, illetve hozhat döntést azokban az ügyekben, amelyek kizárólag saját szervezeti egységüket érintik. • Az alkalmazotti közösség értekezlete biztosítja a szakmai munkát végző óvodapedagógusok, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők, pedagógiai asszisztensek, dajkák, az óvodatitkár, a technikai dolgozók együttműködését.
Alkalmazotti értekezletet kell tartani: • a köznevelésről szóló törvényben meghatározott fenntartói döntések előzetes véleményezésére, amelyek az intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatának megváltoztatásával, vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá • Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag csak a székhely vagy csak a telephely óvodát érintik, a szervezeti egységek is tarthatnak alkalmazotti értekezletet.
A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az intézményvezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal kapcsolatos értekezletek kivételével. A
telephely óvoda értekezleteit a telephely óvoda intézményvezető helyettese az
intézményvezető előzetes értesítése mellett hívhatja össze.
8. A kiadmányozás és a képviselet szabályai
Az
intézményt
az
intézményvezető
képviseli.
A
kiadmányozás
joga
az
intézményvezetőt illeti meg, a tagintézmény vezető átruházott jogkörben rendelkezik kiadmányozási jogosultsággal. E szabályzat vonatkozásában kiadmány a jóváhagyás után letisztázott és a kiadmányozásra jogosult részéről hiteles aláírással ellátott, lepecsételt irat. 1.
Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a szervezeti
és működési szabályzatban meghatározott, kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. Az intézményben kiadmányozási joggal rendelkezik a) az intézményt érintő minden ügyben az intézményvezető
33
b) a fenti (a), b) pontok szerinti ügyekben az intézményvezető , a tagintézményvezető helyettesítését a szervezeti és működési szabályzat előírásai szerint ellátó személy. 2.
Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani.
3.
Nem minősül kiadmánynak az elektronikus visszaigazolás, a fizetési
azonosítóról és az iktatószámról szóló elektronikus tájékoztatás. 4.
Az irat akkor hiteles kiadmány, ha: a) azt az illetékes kiadmányozó saját kezűleg aláírja, vagy a kiadmányozó neve mellett az s. k. jelzés szerepel, a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt „a kiadmány hiteléül” szöveg feltüntetésével és aláírásával igazolja, továbbá b) a kiadmányozó, illetve a felhatalmazott személy aláírása mellett a szerv hivatalos bélyegzőlenyomata szerepel.
5.
A hitelesítéssel felhatalmazott személy az intézményvezető kiadmányozási
jogosultsága tekintetében az intézményi óvodatitkár. 6.
A szervnél keletkezett iratokról az iratot őrző szervezeti egység vezetője, vagy
ügyintézője hitelesítési záradékolással jogosult papíralapú és elektronikus másolatot is kiadni. 7.
Az intézmény nyilvántartást vezet a kiadmányozáshoz használt bélyegzőkről, és
a hivatalos célra felhasználható elektronikus aláírásokról.
9. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje
Az intézményvezetőt a intézményvezető-helyettesek helyettesítheti. A helyettesítés tartalmáról és terjedelméről az intézményvezető esetenként rendelkezik, ennek hiányában a helyettes intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek, biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
A vezető helyettesítését ellátó közalkalmazott a vezető akadályoztatásának megszűnése után haladéktalanul köteles beszámolni a helyettesítés ellátása során tett intézkedéseiről. Ha a pedagógus betegség vagy egyéb ok miatt nem tudja a foglalkozását megtartani, az intézményvezető vagy az általa kijelölt intézményvezető-helyettes gondoskodik az eseti helyettesítésről az alábbiak szerint: 34
a. óvodapedagógust csak óvodapedagógus helyettesíthet, aki a helyettesített pedagógus munkaterve alapján végzi a munkáját (lehetőség szerint a váltótársat kell beosztani); b. egyéb esetben az intézményvezető gondoskodik a gyermekek, pedagógiai felügyeletéről, ennek ellátására az intézmény bármely óvodapedagógusa beosztható, helyettesítési feladat ellátása az intézmény minden pedagógusának munkaköri kötelessége.
10. A vezetők, valamint az óvodai, szülői szervezet közötti kapcsolattartás formája, rendje
Az intézményi szülői szervezete az intézménybe járó gyermekek, szüleinek közössége, saját döntése alapján delegál tagokat a tagintézmény szülői munkaközösségébe.
Az intézményi szülői munkaközösség dönt működési rendjéről, munkaprogramjáról, elnökének és tisztségviselőinek megválasztásáról. Az intézményi szintű szervezetekben a szülői szervezetet elnöke – olyan szülő, akinek a gyermeke az intézménnyel óvodás, illetve bölcsődés jogviszonyban áll - képviseli. Az intézmény-vezető szülői értekezleteken rendszeresen tájékoztatja az intézmény szülői munkaközösségét a pedagógiai munka aktuális kérdéseiről, a szülői értekezletek közötti időben szükség szerint tájékoztatja az intézményi szülői munkaközösség elnökét a szülői munkaközösség döntését igénylő kérdésekről.
11. Külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgálatokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az óvoda-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást.
Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval és annak munkaszervezetével. A kapcsolattartás az intézményvezető feladata. Az intézmény gazdálkodását érintő kérdésekben a kapcsolattartásban közreműködik a gazdasági vezető.
Az intézmény támogatását célzó alapítvány és egyesület esetén a kapcsolattartás formáját és módját az alapítvány és az egyesület alapító okirata, tartalmazza. 35
Az intézmény jogszabályban előírt kapcsolatot tart fenn a védőnői hálózattal, a házi gyermekorvosokkal, a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal és az egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval, a városi gyámügyi előadóval, az ÁNTSZszel és a hatósági feladatokat ellátó szervezetek helyi képviselőivel. A kapcsolattartás az intézmény egészét érintő kérdésekben az intézményvezető, az intézményegységet érintő kérdésekben a tagintézmény-vezető feladata.
A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást a fenntartón keresztül biztosítja.
Az óvodai intézménynek kapcsolatot kell tartani az óvodába lépés előtt a bölcsődével, az óvodai élet során a pedagógiai szakszolgálat intézményeivel és a közművelődési intézményekkel is. (Művelődési Ház, Könyvtár)
Az intézmény a nemzetiségi óvodáztatását, óvodai beíratását, és folyamatos óvodába járását kiemelt feladatként kezeli. Ezért kapcsolatot tart fenn a nemzetiségi önkormányzattal.
12. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok
Az óvodában az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra. Az ünnepélyek és megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg.
A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról és megőrzéséről.
Közös ünnepeink: •
Mikulás
•
Karácsony
•
Farsang 36
•
Oviolimpia
•
Gyermeknap
•
Óvodás sportnap
•
Évzáró
Megemlékezés a világnapokról: • október 1.
Idősek napja
• október 4.
Állatok világnapja
• március 22.
Víz világnapja
• április 22.
A Föld napja
• május 10.
Madarak és fák napja
Személyes ünnepeink: • Anyák napja • Születésnapok Társadalmi ünnepünk: • Március 15. Az ünnepekhez alkalmazkodva, a csoportban kialakult szokások szerint készítenek ajándékot, díszítik a csoportszobát.
13. A szakmai munkaközösségek együttműködése, kapcsolattartásának rendje, részvétele a pedagógusok munkájának segítésében
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei
A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai
munkájának
irányításában,
tervezésében
és
ellenőrzésében.
A
munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezető óvodapedagógusának megbízására. A munkaközösség – intézményvezető külön megbízása esetében – részt vehet az óvoda gyakornokainak belső értékelésében. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi 37
gyakorisággal beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról.
14. Intézményi védő, óvó előírások
A pedagógus kötelessége Nkt. tv. 62. § (1) g) pontja alapján A gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka-és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő-és szükség esetén más szakemberek – bevonásával. Minden dolgozónak ismernie kell, és be kell tartani az intézmény munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzatának, valamint a tűzvédelmi utasításnak és a tűzriadó tervnek a rendelkezéseit.
Minden tanév megkezdésekor az intézmény tűz és munkavédelmi felelőse valamennyi alkalmazott számára tűz – munka és balesetvédelmi előadást tart.
A nevelési-oktatási intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira.
Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások magatartási formák kialakítására.
Egyéb foglalkozások során a nevelési intézmény sajátosságaira figyelemmel át kell adni a baleset megelőzési ismereteket a főbb közúti közlekedési balesetek, a mérgezés, fulladás veszélyei, az égés, az áramütés, valamint az esés témakörében. Fejleszteni kell a gyerekek biztonságra törekvő viselkedését.
Az intézmény területére csak a jogszabálynak, szabványnak, egyéb kötelező előírásnak megfelelő óvodai játékot, eszközök, munkaeszközök, berendezések, tárgyak vihetők be Minden üzemszerűen az elektromos hálózathoz kapcsolódó vagy bármilyen motorral hajtott berendezésnek, vagy energiaátviteli rendszernek, berendezésnek, amelyet az intézmény vásárol, tárol és/vagy alkalmaz, a paramétereit is tartalmazó, magyar nyelvű 38
leírással, használati és tárolási útmutatóval kell rendelkeznie, amely egy másolt példányát el kell helyezni az intézmény titkárságán.
A pedagógus – az e szabályzatban és az intézmény házirendjében meghatározott védő, óvó előírások alkalmazásával – viheti be a foglalkozásokra az általa készített, használt eszközöket, berendezéseket, tárgyakat, amelyeknek meg kell felelniük a jogszabályok és e szabályzat előírásainak.
Valamennyi foglalkozáson a foglalkozást tartó pedagógus, óvodai rendezvényeken a gyermekek, felügyeletét ellátó pedagógus, felelős a tűz-, a baleset megelőzési és az egészségvédelmi szabályok, előírások betartatásáért, betartatásáért.
Az intézmény számítógépei csak jogtiszta szoftverekkel üzemeltethetők, azokon csak jogtiszta szoftverek használhatók. Az óvodai intézményben az óvoda vezető, felelős a tűz-, a baleset megelőzési és az egészségvédelmi szabályok előírások betartásáért betartatásáért, valamint valamennyi alkalmazott és az intézmény területére belépő felelős ezen szabályok betartásáért.
Az intézmény dolgozóinak feladata a gyermekbaleset esetén: A gyerekek felügyeletét ellátó pedagógusok, ill. gondozónőnek a gyermekeket ért bármilyen baleset, sérülés, v. rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tenni a következő intézkedéseket:
A feladat ellátásában a baleset helyszínén jelenlévő többi intézményi dolgozó is köteles részt venni. A balesetben szenvedett gyermeket elsősegélynyújtásban részesítő dolgozó a sérülttel csak azt teheti, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget. A gyermekbalesetekkel kapcsolatos intézményi feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján az intézményvezetőjének ki kell vizsgálnia az intézményben történt mindenféle balesetet. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell
39
állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelőzése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. 20/2012.(VIII. 31.) EMMI rendelet 169. § (1)-(2) bekezdése értelmében A nevelési-oktatási intézményben bekövetkezett gyermekbaleseteket nyilván kell tartani. A baleseteket az oktatásért felelős miniszter által vezetett, a minisztérium üzemeltetésében lévő elektronikus jegyzőkönyvvezető rendszer segítségével kell nyilvántartani. http://db.okm.gov.hu/baleseti Ha erre rendkívüli esemény miatt átmenetileg nincs lehetőség, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvek egy-egy példányát – az elektronikus úton kitöltött jegyzőkönyvek kivételével – a kivizsgálás befejezésekor, de légkésőbb a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak. A kitöltött jegyzőkönyv egy példányát át kell adni a szülőnek.
15. Bármely rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők
Az intézmény minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az intézményvezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről.
Bombariadó esetén az intézményvezető intézkedhet. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott rend szerint kell eljárni.
Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik. A tűzriadó terv elkészítése után kifüggesztve megtalálható az intézmény több pontján.(nevelői szoba,stb.)
Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az intézményvezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.
Tűz esetén az intézmény tűzvédelmi szabályzata, gyermek baleset, illetve munkabaleset esetén az intézmény munka- és baleset megelőzési, egészségvédelmi szabályzata határozza meg a szükséges teendőket.
40
Bombariadó és az épület esetleges károsodásával fenyegető veszélyhelyzet esetén az épület kiürítésére, a gyermekek, felügyeletére az intézmény tűzvédelmi szabályzatának előírásait kell alkalmazni.
Az
intézmény
tűzvédelmi,
munka-
és
baleset
megelőzési,
egészségvédelmi
szabályzatainak elkészítése, valamint azok naprakész állapotban tartása, betartatása az intézményvezető kötelessége.
16. Az óvodai dokumentumok nyilvánosságra hozatalának rendje
Az óvoda Pedagógiai programját a Szervezeti Működési Szabályzatát, Házirendjét, egyegy példányban el kell helyezni a székhelyen az intézményvezető irodájában, a telephelyen az intézményvezető helyettes irodájában. A dokumentumokat a szülők szabadon megtekinthetik. A székhelyen, a telephely óvodában erre időpont-egyeztetést kell kérni. A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető időpont egyeztetéssel, székhelyen az intézményvezetőtől, a telephely óvodában az intézményvezető helyettesnél.
17. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje
Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert
alkalmazunk
a
229/2012.
(VIII.28.)
Kormányrendelet
előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása • az alkalmazott pedagógusokra, vonatkozó adatbejelentések • a gyermek jogviszonyra vonatkozó bejelentések • az október 1-jei pedagógus és gyerekek listája
41
Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.
Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az óvodai informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az intézményvezető helyettesek) férhetnek hozzá.
18. Mindazok a kérdések, amelyek meghatározását jogszabály előírja, továbbá a nevelési intézmény működésével összefüggő minden olyan kérdés, amelyet jogszabály rendelkezése alapján készített szabályzatban nem kell, vagy nem lehet szabályozni
18.1. Gyermekek jogai
A gyermek, személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. A gyermeknek, joga, hogy • képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeit figyelembe véve - az e törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogát szabadon érvényesítve • a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki, • nemzetiségi hovatartozásának megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, • személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési- intézmény tiszteletben tartsa, e jogának 42
gyakorlása
azonban
nem
korlátozhat
másokat
ugyanezen
jogainak
érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, • állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban - részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, • A gyermek, joga, hogy a nevelési intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. • rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön, • A sajátos nevelési igényű gyermeknek, joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.
18.2. A szülő kötelességei és jogai
A szülő kötelessége, hogy • gondoskodjon gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, • biztosítsa
gyermeke
óvodai
nevelésben
való
részvételét,
továbbá
tankötelezettségének teljesítését, • tiszteletben tartsa az óvoda, vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk. • A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére, nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat óvodát. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen 43
tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát gyermekével közösen gyakorolhatja. • A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon. • A szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét.
A szülő joga különösen, hogy • megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról, • gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, • kezdeményezze szülői szervezet, óvodaszék, létrehozását, és annak munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen, • írásbeli javaslatát a nevelési intézmény vezetője, a nevelőtestület, az óvodaszék, a pedagógus megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül az óvodaszéktől, legkésőbb a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kapjon, • a nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon, • személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, A szülők és a pedagógusok között a nevelési feladatok összehangolása érdekében lehetőség nyílik az alábbi esetekben és módon: • szülői értekezleten (tanévnyitó, tanévzáró, beiskolázást segítő stb.) • nyílt napokon • nyilvános ünnepélyeken • fogadóórákon • családlátogatásokon 44
• faliújságon kifüggesztett információkon keresztül • szülők képviselőjének részvétele a nevelési értekezleteken • gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül • óvodai rendezvények, vásárok közös szervezése során
18.3. A szülői szervezet 1.Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját működéséről.
2.Az óvodavezető és a szülők szervezetének képviselője az együttműködés tartalmát és formáját az óvodai éves munkaterv és a szervezet programjának egyeztetésével állapítja meg. 3.A szülők képviselőjével az óvodavezetője tart kapcsolatot. 4.A folyamatos kapcsolattartás érdekében meghatározott időben legalább félévente vagy szükség esetén megbeszélést tartanak, ahol az óvodavezetője tájékoztat az óvodában folyó nevelésről és a gyerekeket érintő kérdésekről. 5.A szülői szervezet képviselője megállapodásairól tájékoztatja a nevelő testületet, a gyerekeket érintő kérdésekben tájékoztatást kérhet. 6.A nevelőtestület egyik tagja segíti a szervezetet, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információhoz, tájékoztatást ad a jogok gyakorlásához szükséges eljárásokról havi egyszeri alkalommal. 7.A szervezet figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. 8.A szülői szervezet képviselője a nevelőtestületi értekezleten tanácskozási joggal vehet részt. A szülők szervezte dönt: •
saját működési rendjéről és kezdeményezheti óvodaszék létrehozásáról.
A szülők szervezete egyetértési jogot gyakorol: • a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor. A szülők közössége véleményt nyilváníthat: • az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben • a nevelési program elfogadásakor
45
• az intézmény és a szervezet közötti kapcsolattartás módjáról • az ünnepélyek, megemlékezések szervezéséről • a szülőket anyagilag is érintő kérdésekről • a szülői értekezlet témájáról és napirendjéről • az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításáról • a vezetői pályázat benyújtásánál • a szülőket érintő kérdésekről. 18.4. Jutalomban való részesítés 1. Az intézmény vezetője évi egyszeri alkalommal elismerheti – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló foglalkozásokon kívül nyújtott minőségi munkavégzést. A kiemelkedő munkavégzésért, a jutalom az intézményi költségvetés terhére – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére megállapítható egy alkalomra, – az intézményvezető számára a fenntartó állapíthat meg. 2.A kiemelkedő munkavégzésért járójutalomba részesítés – ha jogszabály másként nem rendelkezik – megállapítható: a. tartósan magas színvonalú munkavégzésért vagy kiemelkedő munkateljesítmény eléréséért b. átmeneti többletfeladat ellátásáért, eredmény eléréséért A jutalom megállapításánál figyelembe vesszük a KNt. 65. §-nak (4) (5) bekezdésében leírtakat.
18.5. Az intézményben folytatható reklámtevékenységre vonatkozó előírásokról
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyéb korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény amely az óvodai reklámtevékenységet szabályozza. Bármilyen helyen, formában Tilos az olyan, gyermekkorúaknak szóló reklám, amely fizikai, szellemi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődésüket károsítja, kedvezőtlenül befolyásolja, különösen azáltal, hogy •
erőszakra, szexualitásra utal, azt ábrázol, vagy
•
témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus.
46
Tilos az olyan reklám is, amely gyermekkorút veszélyes, erőszakos, vagy szexualitást hangsúlyozó helyzetben mutat be.
Az óvodában – a fenntartó típusától függetlenül – tilos bármilyen reklámtevékenység.
Az általános tilalom alóli kivételek, így nem vonatkozik a tiltás: •
az egészséges életmódra és a környezet védelmére neveléssel összefüggő, továbbá
•
a közéleti és kulturális tevékenység vagy esemény, illetve
•
az oktatási tevékenység reklámjára, valamint
•
az ilyen tevékenységet folytató, illetve ilyen eseményt szervező, vagy annak
megvalósulásához bármilyen formában hozzájárulást nyújtó vállalkozás nevének, védjegyének, vagy egyéb megjelölésének az adott tevékenységgel, eseménnyel közvetlenül összefüggő megjelenítésére.
19. Óvodai Integrációs Program
A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai: •
A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról, azon belül a XIX. fejezet különleges pedagógiai célok megvalósításához igazodó nevelés-és oktatásszervezési megoldások 68. pontja az óvodai fejlesztő program megszervezése. A 173.§ (1) bekezdése értelmében az óvoda halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatásért felelős miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. (1) bekezdés 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. Az óvoda vezetője felveheti az óvodai fejlesztő programba azt a gyermeket is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a gyermek hátrányos helyzetűnek minősül. Az így felvehető gyermekek létszáma azonban nem haladhatja meg – tört létszám esetén felfelé kerekítve – az adott csoportba felvett, óvodai felkészítésben részt vevő gyermekek létszámának tizenöt százalékát.
•
Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR), mely nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le 47
konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének elősegítésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.
A Helyi Óvodai Integrációs Program céljai: •
Az óvoda körzetében élő valamennyi 3. életévét betöltött 2H, 3H gyermek kerüljön óvodába.
•
Az óvoda körzetében élő valamennyi 3-7 éves 2H, 3H gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelőfejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.
•
Az óvodából iskolába menő 2H, 3H gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban, integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat
•
Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése - a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, Szakmai és Szakszolgálatokkal, Általános Iskolákkal, Kisebbségi Önkormányzattal, Civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatása sikeresen valósuljon meg.
A Helyi Óvodai Integrációs Program hatóköre: Az óvodába járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes köre, kiknek mindenkori létszáma az óvoda „Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek” nyilvántartásában
kerül
kimutatásra.
A
kimutatás
fellelhetősége:
intézményvezető irodában.
A Helyi Óvodai Integrációs Program jellemzői: •
gyermekközpontú és családorientált szemlélet,
•
olyan interdiszciplináris megközelítés, mely a kora gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens minden szakma szerepét egyenrangúan fontosnak és egymás kiegészítőnek tartja.
48
20. Mellékletek 1. sz. melléklet Az intézményvezető feladat- és hatáskörből leadott feladat- és hatáskörök, munkaköri leírás minták Az intézményvezető és feladatköre:
Az intézmény élén az intézményvezető áll a Nkt.68.§ (2)-a alapján, aki az intézmény egyszemélyi felelős vezetője, aki munkáját a Nkt.69.§. vonatkozó előírásainak megfelelően látja el, Jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézmény vezetője képviseli az óvodai és bölcsődei intézményt. Az intézményvezető jogkörét, felelősségét, feladatait a Köznevelési Törvény alapján a fenntartó határozza meg.
Az intézményvezető felelős: • az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, • a takarékos gazdálkodásért, • a munkáltatói feladatok törvényes ellátásáért, • az intézmény gazdálkodási feladatainak megszervezéséért, • tervezési, beszámolási, információ szolgáltatási kötelezettség teljesítéséért • az intézmény gazdasági eseményeiért, • a pedagógiai munkáért, • a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, • a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, • a gyermekbalesetek megelőzéséért • a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, • a pedagógusi középtávú továbbképzési program, valamint az éves beiskolázási • terv elkészítéséért, • a továbbképzések megszervezéséért, • az intézmény közvetlen és közvetett partnerkapcsolatainak működtetéséért, • folyamatos fejlesztéséért a helyi szabályozásoknak megfelelően.
49
• Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt az óvoda működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna.
Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.
Intézmény vezető-helyettes munkaköri leírása
Pedagógiai szakmai feladatok • Aktívan részt vesz az óvoda pedagógiai programjának kialakításában, s elősegíti annak megvalósulását. Javaslatot tesz a módosításra, amennyiben szükségesnek érzi. • Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. • Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. • Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. • Elősegíti az újító szándékú, korszerű pedagógiai törekvések kibontakoztatását. • Figyelemmel kíséri az intézményben folyó pedagógiai munkát, és rendszeresen értékeli annak színvonalát, eredményességét és hatékonyságát. • Az óvoda dokumentumait jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát. • Ellenőrzi az egyenlő bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. • Részt vesz a pedagógusok éves beiskolázási tervének előkészítésében Tanügy-igazgatási feladatok • Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. • A vezető távollétében informálja a fenntartót a gyermeklétszám alakulásáról. • Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. • Vezető kérésére ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. • Javaslatot tesz arra, hogy az óvoda nevelés nélküli munkanapjain milyen 50
pedagógiai tartalmú előadást, foglalkozást szervezzenek. • Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. • A
balesetvédelmi
szabályok
betartását
folyamatosan
ellenőrzi,
és
a
hiányosságokat azonnal jelzi a vezetőnek. • Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évenkénti egyszeri megbeszélésen részt vesz. Munkáltatói-humánpolitikai feladatok • Naprakészen vezeti a szabadság-nyilvántartást, és elkészíti a szabadságolási ütemtervet. • Elkészíti a dolgozók munkabeosztását, és nyomon követi ezek betartását. • Megszervezi és ellenőrzi a dajkák napi munkáját. • Megszervezi a hiányzó dolgozók helyettesítését, és erről tájékoztatja a vezetőt. • A dolgozók munkavégzése során tapasztalt, közérdekű, pozitív, illetve negatív észrevételeiről tájékoztatja az intézmény vezetőjét. • Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, a kereset kiegészítés elosztása és a kitüntetésekre. • Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga beilleszkedését. • a kollektíván belül elősegíti a munkafegyelem és a törvényesség megtartását, a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását. • Személyes példájával segíti a jó munkahelyi légkör kialakítását. Gazdasági-adminisztratív feladatok • A vezető hosszabb távolléte esetén biztosítja a pontos adatszolgáltatást • Részt vesz az óvoda számára szükséges különböző eszközök vásárlásában. • Javaslatot tesz a szükséges javításokra, felújításokra, beszerzésekre. • Feladata, az intézmény költségvetésének ismeretében, a takarékos gazdálkodás, az intézményi vagyon őrzése, védelme. Köteles • Munkáját politika semlegesen, törvényesen, korszerű szakmai ismeretek alkalmazásával végezni. • A vonatkozó rendelkezéseket és a munkafegyelmet megtartani és a munkakörébe tartozó feladatokat legjobb tudása szerint elvégezni. • Szervezett vagy önképzés keretében szakmai és jogszabályi ismereteit 51
gyarapítani. • A vezető által átruházott hatáskörben az intézményt képviselni, jó hírét fenntartani, a szolgálati titkot, információt megőrizni, s ezt beosztottjaival betartani. • Megtervezni, irányítani és ellenőrizni a nevelő-oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazottak szakmai munkáját. • Rendkívüli eseményt haladéktalanul az intézményvezetőnek jelezni. Kötelező óraszámban ellátandó feladatok • Az óvodában a nevelőmunka kulcsszerepelője az óvodapedagógus. • Feladata, a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. • Feladatait a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, az országos alapprogramra épített helyi pedagógiai program alapján végzi önállóan és felelősséggel. • Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermek számára. • A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg. • Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. • Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása. • Köteles
megtartani
a
pedagógusetika
követelményeit,
valamint
a
munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. • Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében. • Pedagógiai munkája során alkalmazza a kompetencia alapú óvodai program elveit, gyakorlatát. • Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében fokozottan figyeli és számon tartja a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket, a 2H-s, 3H-s, az SNI-s, valamint a BTM-s gyermekeket. • Különleges bánásmódot igénylő gyerekkel foglalkozzon egyénileg, szükség szerint működjön együtt a gyógypedagógussal, vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a gyermek felzárkóztatásának elősegítése érdekében. 52
• Mindenkor biztosítani kell a tanulást támogató környezetet a cselekvéses tanuláshoz.
Egyéb rendelkezések •
Betartja az élelmezés egészségügyi követelmények étkeztetés és élelmiszerek kezelésének szabályait. (HACCP)
•
A meghatározott időpontba a busszal hazautazó gyermekeket az óvoda kapujához kíséri, és a buszkísérőnek átadja.
•
a munkáltató utasítása szerint irányítja és felügyeli a közcélú foglalkoztatottak közterületen, illetve az intézményben történő munka végzését.
• Indokolt esetben, a vezető távollétében, telefonon tartja a kapcsolatot. • Kapcsolatban van továbbá az óvodai szülői közösséggel (óvodaszék vagy SZMK). Az óvodatitkár munkaköri leírása
A munkakörből és a betöltéséből adódó, elvárható magatartási követelmények: •
Az ügyek személyes, illetve telefonos bonyolítása és intézése során
együttműködő. •
Udvarias a szülőkkel, a munkatársakkal.
•
Rendszerető, pontos, az iratok kezelésében naprakész, a határidőket betartja.
•
Tisztában van az iratkezelés szabályaival.
•
Az általa vezetett nyilvántartások világosak, jól követhetőek.
A munkakör célja: Az intézmény működésével kapcsolatos ügyek intézése, adminisztrációk ellátása. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Iratkezelés, ügyintézés •
Folyamata: érkeztetés, szortírozás, iktatás, továbbítás, feldolgozás, ügyintézés,
válaszadás, biztonságos megőrzés, selejtezés. Az alábbi szabályokat kell betartani: 53
Az irat útja bármikor pontosan követhető, ellenőrizhető legyen. Az iratkezelés során segíti az intézmény feladatainak eredményes, gyors és szakszerű ellátását, megoldását. Biztosítja, hogy az iratok épségben és használható állapotban maradjanak meg. Az intézményben készült valamennyi iraton szerepeltetnie kell
•
–
az intézmény nevét,
–
székhelyét,
–
címét,
–
telefon-fax számát,
–
e-mail címét,
–
az irat iktatószámát,
–
az ügyintéző nevét,
–
a dátumot,
–
az aláíró nevét,
–
a beosztását,
–
aláírását,
–
az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát,
–
a címzett megnevezését,
–
címét,
–
beosztását.
Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell
vezeti az intézkedés lényegét, dátumát és az intézkedésben részt vevők nevét. •
Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor
az átadó ezt külön kéri. A kézbesítőokmányon (postakönyv, illetve kézbesítőkönyv) elismeri aláírásával és a dátum megjelölésével az átvételt. •
A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa
megbízott munkatárs. Az intézményvezető hosszabb távollétében az ő nevére érkezett levelet csak telefonon történő egyeztetés után bonthatja fel. •
Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint
hogy a dokumentum bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kell-e venni. Amennyiben az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolás érdekében. •
Valamennyi hivatalos levelet az óvodavezető felé kell továbbítani, kivéve, ha az
névre szóló.
54
•
Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon elvégzi.
Soron kívül kell iktatni a sürgős, a határidős, az expressz küldeményeket és táviratokat. •
A intézménybe beérkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat,
dokumentumokat úgy vezeti be az iktatókönyvbe, hogy az tartalmazza az iktatószámot, a beérkezés időpontját, az ügyintéző nevét, az irat tárgyát, a mellékleteinek számát, az elintézés módját, a kezelési feljegyzéseket, valamint az irat hollétének, tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, olvashatatlanul írni, az írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni. •
Amennyiben az összetartozó iratok az ügy lezárása után véglegesen egy helyen
maradnak, úgy ezt az iktatókönyvben jelzi. A jelölés a kezelési feljegyzések rovatban az irat új számának jelölésével történik. Érdemes a válaszlevél iktatásával azonos időben csatolni az előzményeket, illetve azok iktatószámát és fellelhetőségi helyét egy külön rovatban feljegyezni. •
Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján lezárja.
•
Meghívókat, sajtótermékeket, propaganda céljából készült kiadványokat nem
kell iktatni. •
Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, bemutatóra
vázlatok, pedagógiai szakvélemények) levelezések legépelése. Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok: Tanügy-igazgatási feladatok és nyilvántartások •
Az óvodába felvett gyerekek adatainak rögzítése.
•
Az éves statisztikák elkészítéséhez adatok kigyűjtése, különböző szempontok
szerinti rendszerezése. •
A beiskolázással kapcsolatos adminisztráció (óvodai szakvélemény, iskolák
értesítése) elvégzése. •
A gyerekek befizetésének, jelenlétének, hiányzásának és lemondásának
egyeztetése, nyilvántartása. •
Az ingyenes, az 50%-os és a 100%-os befizetések rendszerezése, 2H-s, 3H-s
gyermekek nyilvántartása havonta ennek nyomon követése, a határozatok, nyilatkozatok begyűjtése, ezek ellenőrzése, valamint naprakész adatszolgáltatás.
55
•
A közlönyök, rendeletek, határozatok, a Magyar Államkincstár (MÁK)
kiadványainak tanulmányozása, értelmezése és figyelemmel kísérése.
Munkáltatói feladatok és nyilvántartások Gondozza és naprakész állapotban tartja a dolgozói, személyi nyilvántartások anyagát (kinevezések, átsorolások, munkaviszony megszüntetések, megbízási szerződés)
•
A munkatársak alkalmazásával és kilépésével, valamint a béremeléssel és a
jutalmazással kapcsolatos nyomtatványok, űrlapok kitöltése. •
A munkaerő változásait követő nagykönyv vezetése (belépés, kilépés).
•
A munkaruha-nyilvántartás vezetése.
•
A jelenléti ív előkészítése, hó végi lezárása.
•
A helyettesítések, hiányzások adminisztrálása és jelentése .
•
A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) jelentése a
MÁK felé. •
Az adóügyekkel kapcsolatos intézményi teendők ellátása, a különböző
nyilatkozatok elkészítése (adójóváírás, családi pótlék, 1%) Feladatok és nyilvántartások •
Az óvoda működéséhez szükséges kisebb eszközök vásárlása, megrendelése
(tisztítószer, irodaszer) és a megvásárolt eszközök bevételezése. •
Az
éves
és
az
alkalomszerű
leltározás
előkészítése,
megszervezése,
lebonyolításának adminisztrálása. •
Selejtezés előkészítése, lebonyolítása.
•
Folyóiratok, szakkönyvek, nyomtatványok megrendelése.
•
Tisztítószerek megrendelése, nyilvántartása és kiadása.
•
Kisebb javítási munkálatok megrendelése.
Egyéb •
Munkaidő alatt, magánügyben csak a munka zavarása nélkül, a legszükségesebb
esetben használjon telefont. •
Munkahelyén olyan időpontban jelenjen meg, hogy a munkaidejének kezdetekor
már a munkavégzésre készen álljon.
56
•
Az ebédidő naponta fél óra, mely időtartam nincs benne a napi munkaidőben.
Amennyiben
ezt
valaki
igénybe
veszi,
azt
az
érvényben
lévő
munka
törvénykönyvének előírása alapján le kell dolgozni. •
Munkája során az óvoda berendezéseit, tárgyait, értékeit megóvni köteles,
azokat a rendeltetésüknek megfelelően kell használnia. Amennyiben kárt okoz, anyagi felelősséggel tartozik. •
Munkavégzés alatt betartja a munkavédelmi, tűzvédelmi és balesetvédelmi,
egészségügyi szabályokat. •
Ha idegen érkezik az épületbe, udvariasan feltartóztatja, megkérdezi, hogy kit
keres, majd megkéri, hogy várakozzon az előtérben. Ezután szól a keresett személynek. •
Az intézmény épületét elhagyni kizárólag csak a vezető engedélyével lehet.
A munkavállaló jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): •
Tudásának és képességének megfelelő, korrekt munkavégzés.
•
A munkafegyelem betartása, a jó munkahelyi légkör alakítása.
Felelőssége: A rábízott pénz, ill. iratok kezeléséért anyagi és erkölcsi felelősség terheli.
Kapcsolattartási és információszolgáltatási kötelezettsége: •
Intézményvezető, intézmény vezető-helyettes, csoportos óvónők.
•
A vezető távolléte esetén felírja egy erre a célra rendszeresített füzetbe az
üzeneteket. Rögzíti, hogy ki kereste őt (személyesen, vagy telefonon), milyen ügyben, és hogy ki keresse a másikat.
Óvodapedagógus munkaköri leírása
Az óvodapedagógus feladatai • Az óvodában a nevelőmunka kulcsszerepelője az óvodapedagógus. • Feladata, a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően. • Feladatait a köznevelési törvényben meghatározottak szerint, az országos alapprogramra épített helyi pedagógiai program alapján végzi önállóan és felelősséggel. • Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a
57
gyermek számára. • A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg. • Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében. • Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása. • Köteles
megtartani
a
pedagógusetika
követelményeit,
valamint
a
munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit. • Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében. • Pedagógiai munkája során alkalmazza a kompetencia alapú óvodai program elveit, gyakorlatát. • Az esélyegyenlőség megteremtése érdekében fokozottan figyeli és számon tartja a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó gyerekeket, a 2H-s, 3H-s, az SNIs, valamint a BTMN-s gyermekeket. • Különleges bánásmódot igénylő gyerekkel foglalkozzon egyénileg, működjön együtt
a
gyógypedagógussal,
szakemberekkel,
a
gyermek
vagy
a
nevelést,
felzárkóztatásának,
oktatást
segítő
más
tehetséggondozásának
elősegítése érdekében. • A gyógypedagógus által elkészített szakmai dokumentációt köteles vezetni. • Mindenkor biztosítani kell a tanulást támogató környezetet a cselekvéses tanuláshoz. Alaptevékenysége: •
Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel.
•
Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az intézmény vezetője.
•
Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse
•
A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat
•
(pl: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés). 58
•
Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.
•
Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos
ügyviteli
teendőket,
segíti
a
gyermek
környezettudatos
magatartásának alakulását. •
A rugalmas beiskolázást, - a fejlettség szerinti iskolakezdést megelőzően figyeli, hogy a gyermek hogyan lép be a lassú átmenetnek az állapotába, mellyel óvodásból iskolássá érik.
•
A Pedagógiai programban meghatározottak szerint folyamatosan ellenőrzi, értékeli szükség szerint méri, a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a gyermek fejlődését nyomon követő dokumentumba feljegyzést készít.
•
A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen esztétikus környezetet, amely harmonizál az óvoda többi helyiségével!
•
A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kísérletekről.
•
Köteles az óvónő munkaidejében köpenyt viselni.
•
Munkahelyére olyan időpontban érkezzen, hogy annak kezdetekor a munka végzésére alkalmas legyen.
•
Dajkájával és a pedagógiai asszisztensével közvetlen kapcsolatot tart, ellenőrzi azok munkáját.
•
Étkezési nyilvántartást vezet, naprakészen pontosan és a hónap utolsó hetében leadja.
•
Megfelelő felkészültséggel, önkéntes alapon és felkérésre, vállaljon és végezzen az óvoda közösségében – munkaközösségében feladatokat.
•
Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. 59
•
A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, fogadóórát és nyílt napot tart.
•
A szülőket folyamatosan tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, valamint három havonta fogadó óra keretében a kisgyermek fejlődéséről.
•
Családlátogatást végez, (ha szükség van rá, visszatérően is) melyről feljegyzést készít.
•
Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek veszélyeztető
fejlődését
körülmények
megelőzésében,
feltárásában,
megszüntetésében. •
Az
óvodapedagógus
figyelembe
veszi
a
családok
sajátosságait,
az
együttműködés során érvényesíti az intervenciós gyakorlatot. (a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldása). •
A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel.
•
Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját.
•
Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül.
•
A gyermek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Gondoskodik a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról.
•
A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.
•
Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat. Csoportnapló, Felvételi és mulasztási napló, a Gyermek fejlődését nyomon követő dokumentációt).
•
Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alakítása, fejlesztése, - kerülendő a negatív diszkrimináció.
•
Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére
az
etikus
viselkedéshez
szükséges
ismereteket.
Feladata
a
tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka. •
A migráns gyerekek számára biztosítani kell az önazonosság megőrzését, 60
ápolását, erősítését, az integráció lehetőségét. •
Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.
•
Ha munkáját betegség vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze
vezetőjének,
kollégájának,
hogy
helyettesítéséről
időben
gondoskodhassanak. •
Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.
•
Óvja az óvoda berendezési tárgyit.
•
A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik.
•
A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
•
Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.
•
Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.
•
Értekezleteken a mobiltelefonját kapcsolja ki, vagy halkítsa le.
Az egészséges életmód fenntartásával segítse a gyermekek testi fejlődését, - a modern tudomány ismereteit felhasználva: •
Tartsa be az egészségvédelemre vonatkozó rendelkezéseket, utasításokat.
•
Egyenlő hangsúlyt fektessen a lelki, testi egészségre egyaránt.
•
Kérje segítségét a szakembernek a gyermek egészséges fejlődéséhez, a prevencióhoz. Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat
ellátni a vezető útmutatásai alapján: •
Előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató.
•
Jegyzőkönyvvezetés.
•
A mindenkori munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek szervezése.
•
Pályázat írásban való részvétel.
•
Továbbtanulók segítése. 61
•
Hallgatók gyakorlatának vezetése.
•
Leltározás, selejtezés előkészítése.
Az óvodapedagógus munkaidejének beosztása A kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében: • foglalkozások előkészítése, •
a gyermek teljesítményének értékelése,
•
előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek foglalkozásának nem minősülő – felügyelete,
•
a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
•
eseti helyettesítés,
•
intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
•
szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadó óra megtartása,
•
pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
•
nevelőtestület a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
•
az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
•
környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása rendelhető el.
Fejlesztő gyógypedagógus munkaköri leírása
1. A fejlesztő gyógypedagógus konkrét feladatai A fejlesztő gyógypedagógus munkaideje heti 40 óra, ebből kötelező óraszáma, melyet a gyerekekkel történő közvetlen foglalkozásra köteles fordítani heti 24 óra. Munkáját a délelőtti időszakban végzi.
A fejlesztő gyógypedagógusi munka olyan pedagógiai tevékenység, amely a tanuláshoz szükséges pszichés funkciók fejlesztését, ill. a sérült funkciók javítását, az esetleges hiányzó funkciók pótlását szolgálja. Megelőzi, vagy csökkenti azokat a tanulási nehézségeket, amelyek a lassúbb érés, vagy egyéb okok miatt keletkeznek a gyermeknél, megváltoztatja a kialakult negatív motivációkat, csökkenti a viselkedési zavarokat, megelőzi a neurotikus tüneteket, melyek a már esetlegesen elszenvedett sorozatos konfliktusok és frusztrációk miatt kialakulhatnak.
2.
A fejlesztő gyógypedagógus pedagógiai feladatai 62
•
tanév elején végezzen hospitálásokat a mindenkor esedékes csoportban, figyelje
meg a gyermekeket különböző tevékenységeik során, •
a szűréseik elvégzése után a logopédussal és az óvónőkkel tartson konzultációt,
a feladatok pontos meghatározása érdekében, •
tartsa szem előtt, hogy a fejlesztő csoportba kerülés fő indikációja az életkor
(tankötelezettség elérése) és a tünet súlyossága, •
vegyen
részt
a
gyermekek
szakszolgálathoz
küldendő
beutalóinak
elkészítésében, •
tartson rendszeres kapcsolatot a fejlesztő foglalkozásokon résztvevő gyermekek
szüleivel, nyújtson korrekt tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről.
Úgy szervezze a foglalkozásait, hogy: •
a fejlesztő foglalkozások alaptevékenységét a játék jelentse,
•
a közös játékban alakuljanak a gyermekek társas kapcsolatai,
•
kapjanak lehetőséget arra, hogy önmagukat megismerjék,
•
tanulják meg az alkalmazkodás és a viselkedés szabályait,
•
kezelje partnerként a gyermekeket, helyezzen nagy hangsúlyt a személyes kapcsolatokra,
•
juttassa a gyermekeket minél több pozitív élményhez,
•
a fejlesztő program legyen egyénre szabott, mindig igazodjon a gyermekek egyéni fejlettségéhez, képességeihez, aktuális teljesítményéhez,
•
a munkájához kapcsolódó tanügy igazgatási és pedagógiai dokumentáció mindenkor legyen naprakész.
3. Bizalmas információk kezelése •
Az intézmény működésével kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli.
•
Az adatvédelmi törvényben foglaltak alapján az intézményből személyes gyermekekre vonatkozó dokumentumokat nem visz ki.
•
A gyermekek, a szülök és a munkatársak személyiségi jogait érintő információkat megőrzi, egyéb esetben a közalkalmazotti és a közoktatási törvényben meghatározottak szerint jár el.
4. Egyéni megbízatás •
munkáját az óvodavezető megbízása alapján végzi, 63
•
folyamatos önképzéssel javítja fejlesztő pedagógiai felkészültségét és gyakorlati munkájában hasznosítja,
•
folyamatosan figyelemmel kíséri az eszközajánlásokat,
•
rendszeres kapcsolatot tart a szakszolgálatokkal, a Módszertani Központtal, logopédussal, konduktorral.
•
napi rendszerességgel találkozik az érintett csoport óvónőivel, konzultációt tartanak a gyermekeket érintő kérdésekről, eredményekről, további feladatokról, szükség esetén esetmegbeszéléseket tartanak.
5. Munkakörülmények •
napi felkészüléséhez a nevelői szoba rendelkezésére áll,
•
közös öltöző, tisztálkodási lehetőséggel,
•
a hivatalos ügyek intézéséhez telefon, fax biztosított,
•
a szakmai könyvtár és szertár rendelkezésre áll, a számítógép használatának lehetősége biztosított,
•
fejlesztő foglalkozásainak megtartásához a fejlesztő szoba és a folyosón kialakított „tornaszoba” rendelkezésre áll.
A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a vezető a feladatkörébe utal.
Dajka munkaköri leírása
A munkakör célja: A dajka a 3-6-7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben (óvoda) az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiéniás feltételeket. Közreműködik a gyermekek egész napi gondozásában, a környezet rendjének tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset- megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az intézmény vezető által meghatározott munkarendben a tagintézmény-vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportban dolgozó óvodapedagógus irányítása alapján végzi. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a 64
szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomására jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.
A dajka általános feladatai a gyermekcsoportban: • Az óvónők által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoport életében. • Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, segít az ételek kiosztásában, az edények leszedésében, elmosogatásában, szem előtt tartva az ÁNTSZ – által előírtakat. • A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével. • A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt. • A játék- és egyéb tevékenységekhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. • A gyermek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben. • Türelmes,
kedves
hangnemmel
segíti
a
nevelőmunkát,
a
gyermekek
szokásrendjének alakulását. • Az
óvodai
nevelés
eredményességéhez
munkájával
nyújtson
minőségi
szolgáltatást. • Az óvodában olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon. • Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát. • Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában. • Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival! • Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához! • Az étkezéshez fehér köpenyt visel, egyéb esetekben köpenyt vált. • Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz. • Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre. 65
• A baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az tagintézmény vezetőnek, óvónőnek. • A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik. • A rábízott növények, ápolja, gondozza. • A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.
A dajka egyéb feladatai: • Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja (porszívózás, felmosás - irodák, öltözők, mosdó. • A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket elvégzi. • A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja. • A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja. • Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben. • Az óvoda udvarán lévő járdát, a terasz lépcsőjét, a babaház belsejét és a betonos előterét naponta lesöpri, egyben tisztán tartja. • A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást. • Az utazó gyerekeket reggel fogadja, délután pedig kikíséri az iskolabuszhoz, és átadja a megbízott kísérőnek.
Egyéb rendelkezések: • Az
óvoda
tárgyait
és
eszközeit
felelősséggel
használja
és
óvja,
a
biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. • Az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását, az áramtalanítást és a riasztó beüzemelését. • Az óvoda kulcsaiért teljes felelősséggel tartozik. • A csoport textíliáival, a leltár szerint elszámol, vezeti a törésnaplóját. • Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda titkárral.. • Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet. • A gyermekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat. 66
• A gyermekekkel, szülőkkel és munkatársakkal szemben udvarias magatartást tanúsít. • Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda tagintézmény-vezetője és helyettese időnként megbízza. • Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan (mindössze 3-5 percben), a munkafolyamat zavarása nélkül intézze el. Pedagógiai asszisztens munkaköri leírása
Munkajogi, munkavédelmi, környezetvédelmi feladatok: •
A munkaidőt munkarendjének megfelelően betartja.
•
Az óvodában, olyan időpontban jelenik meg, hogy munkaidejének kezdetekor a megfelelő öltözékben munkavégzésre rendelkezésre álljon.
•
Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelzi
az
intézményvezetőjének,
hogy
helyettesítéséről
időben
gondoskodhassanak. •
Hiányzás esetén az intézményvezető utasítása alapján helyettesít.
•
Munkaidő alatt csak az intézményben lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát, ill. a munkavégzés helyét (uszoda, színház, tájház, múzeum, könyvtár stb…).
•
Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja.
•
A biztonságtechnikai, tűz és munkavédelmi előírásokat mindenkor betartja.
•
A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
•
Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben telefonál, magánügyeit gyorsan, a munkafolyamat zavarása nélkül intézi el.
•
Feladata, hogy környezettudatos magatartásra és a természet szeretetére, óvására nevelje az óvodáskorú kisgyermeket.
Gondozással kapcsolatos feladatok: •
Vigyáz a gyermekek testi épségére.
67
•
Felismeri az alapvető elsősegélynyújtást igénylő helyzeteket.
•
Felismeri az orvosi segítséget igénylő helyzeteket, jelzi az intézkedés szükségességét.
•
Intézményen belül (mosdó, WC, tornaterem, foglalkoztató terem) szükség szerint kíséri a gyermeket.
•
Intézményen kívül programok, foglalkozások, helyszíneire kirándulásokra, sétákra, stb, kíséri a gyermeket.
•
Tevékenyen
részt
vesz
a
gyermek
személyi
higiéniás
szokásainak
kialakításában. •
Tevékenyen részt vesz a gyermek környezeti higiéniás szokásainak kialakításában (közös élettér tisztasága, rendje stb.)
•
Tevékenyen részt vesz a gyermek öltözködési szokásainak kialakításában.
•
Tevékenyen részt vesz a gyermek étkezési szokásainak kialakításában (terítés, evőeszközök használata, stb.)
•
Ellenőrzi, és szükség szerint korrigálja a gyermek higiéniás és önkiszolgáló tevékenységét.
•
Szükség esetén lázat mér.
•
Szükség szerint felügyeli a beteget, sérültet.
•
A kijelölt csoportban az udvarra indulás előtt és a levegőzés után a fürdőszobában és az öltözködésben, vetkőzésben segíti a gyerekeket az óvónők útmutatásai alapján.
•
Támogatja a gyermekek önálló önkiszolgálási tevékenységét, szükség szerint segít az óvónők elvárásainak megfelelően.
•
Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja.
•
Segít az altatásban, az alvó gyermekcsoportra szükség szerint felügyel.
•
Folyamatosan figyelemmel kíséri a gyermekek szükségleteit, igény szerint segít (orrtörlés, vécéhasználat, ruhacsere, stb.)
•
Testnevelés foglalkozásra - előzetes beosztás szerint - a gyermekeket a tornaterembe kíséri, vetkőzésben, öltözésben segítséget nyújt a visszakísért csoportnak is.
•
A beosztott időpontba a só szobába kíséri a gyermekcsoportot.
•
Az uszodai programok ideje alatt az intézményvezető helyettes megbízása 68
alapján a csoportok munkáját segíti. •
Szükség szerint részt vesz a tízórai és az uzsonna előkészítésében.
•
Ébredés után a csoport szokásainak megfelelően segít az öltözésben, tisztálkodásban.
•
A hitoktatásra és egyéb a szülők által igényelt foglalkozásra a kijelölt helyiségbe kíséri a gyerekeket.
•
Gyógytestnevelés előtt és után segít az öltözésben, vetkőzésben, és a gyermekek kíséretében.
Szervezési feladatok •
Egyezteti a létszámokat, leadja a konyhára.
•
Részt vesz az intézményen belüli, illetve kívüli programjainak előkészítésében (csoportszoba díszítése, eszközök, anyagok előkészítése stb)
•
Az óvodapedagógussal megbeszélve előkészíti a foglalkozáshoz szükséges eszközöket.
•
Az óvodai ünnepélyeken, programokon aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban az intézményvezető helyettes és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.
•
Közreműködik az intézmény rendezvényeinek szervezésében
Együttműködés, kapcsolatok •
Átveszi, átadja a gyermeket a szülőtől, gondozótól.
•
Részt vesz a szülői értekezleten, esetenként családlátogatáson.
•
Részt
vesz
a
team/munkaközösségi
megbeszéléseken,
intézményi
értekezleteken. •
Felügyeli a rábízott gyermekeket.
•
Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítja.
•
Együttműködik az óvodapedagógussal a nevelő munkában.
•
A (gyógy) és az óvodapedagógus útmutatása alapján egyénileg segít a gyermek számolási készséget fejlesztő feladatok megoldásában.
•
A (gyógy) és az óvodapedagógus útmutatásai alapján egyénileg segít a lelassult mentális fejlődésű gyermekek nevelésében.
69
•
A (gyógy) és az óvodapedagógus útmutatása alapján egyénileg segít a beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő gyermeknek a fejlesztő feladatok
megoldásában,
és
a
beilleszkedési,
valamint
a
magatartás
problémáinak rendezésében. •
A (gyógy) és az óvodapedagógus útmutatása alapján segít a hiperaktív gyermekeknek a fejlesztő feladatok megoldásában és a hiperaktivitás rendezésében.
•
A (gyógy) és az óvodapedagógus útmutatásai alapján egyénileg is segít a figyelemzavarral küzdő gyermeknek a fejlesztő feladatok megoldásában, és a figyelemzavar terápiájában.
•
A (gyógy) és az óvodapedagógus útmutatása alapján egyénileg segít az autisztikus viselkedésű gyermeknek a fejlesztő feladatok megoldásában és a speciális problémák rendezésében.
•
A (gyógy) és az óvodapedagógus útmutatása alapján egyénileg segít a tehetséges gyermeknek tehetsége kibontakoztatásában.
•
A tudomásra jutott információkat titokként kezeli.
•
A szabályzatokat, megállapodásokat megismeri és elfogadja, betartja.
•
Kapcsolataiban a tapintat az elfogadás jellemzi, tiszteli a gyermeket, a szülőt, munkatársait.
•
Beszédével, viselkedéskultúrájával példát mutat.
•
Közös óvodai programokon a más csoportba járó gyermekekre azonos figyelmet fordít.
•
Magatartásával hozzájárul a jó munkahelyi légkör kialakításához
•
Elvégzi a vezetők alkalmi megbízásait.
•
Hiányzó felnőtt esetén a kijelölt csoportban segít az intézményvezető helyettes utasításai szerint
70
Egyéb rendelkezések •
Betartja az élelmezés egészségügyi követelmények étkeztetés és élelmiszerek kezelésének szabályait. (HACCP)
•
A meghatározott időpontba a busszal hazautazó gyermekeket az óvoda kapujához kíséri, és a buszkísérőnek átadja.
Takarítónő munkaköri leírása Munkaterülete: Az óvoda irodájának és udvarrészének takarítása, valamint az irodai kapcsolattartó feladatok elvégzése.
Naponta végzendő teendők: 1.
A helyiségek felsöprése, tisztítószeres vízzel történő felmosása.
2.
Az asztalok, székek egyéb bútorok letörlése, szükség esetén a meszelés utáni
takarítás 3.
Mosdók, ablakpárkányok szükség szerinti letörlése, súrolása.
4.
Virágok, növények ápolása, locsolása.
5.
Portörlés folyamatosan. a könyves polc állandó rendben tartása.
6.
A szeméttartó kosarak folyamatos ürítése.
7.
Az iroda előtti kert rendben tartása, a hozzátartozó udvarrész folyamatos
söprése, locsolása. 8.
időszakonként ajtók ablakok lemosása, függönyök mosása, vasalása.
9.
Tavasz- őszi nagytakarítás végzése.
A takarításon kívül felelős: 1.
Az irodák biztonságos zárásáért. (ajtók, ablakok)
2.
az intézmény, az iroda vagyontárgyainak védelméért,
3.
az elektromos árammal való takarékoskodásért,
4.
a balesetmentes munkavégzésért.
Állandóan elvégzendő feladatai: 1.
Naponta elhozza az óvoda postai küldeményeit.
2.
A fenntartó Önkormányzathoz elviszi a kért dokumentumokat
3.
Az óvoda egységeiben összeírja a csoportok ebédjelentését.
4.
Minden egyéb feladatot ellát, amire az intézmény vezetője megkéri.
71
A munkája során, az irodában hallott és látott óvodai információkat kezelje bizalmasan, a titoktartás rá is, mint az óvoda összes dolgozójára érvényes.
Munkájának elvégzéséhez, havonta biztosítjuk részére a tisztító, - és fertőtlenítő szereket.
2. sz. melléklet Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje I. Az alkalmazottak adatai
1. A köznevelési törvény alapján alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott: a) nevét , anyja nevét, b) születési helyét, és idejét, c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolvány számát, d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat, felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét. e) munkaköre megnevezését f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, g) munkavégzésének helyét h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét i) vezetői beosztását, j) besorolását k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát l) munkaidejének mértékét, m) tartós távollétének időtartamát. 2. Az 1. pontban felsorolt adatokat az intézményvezető tekintetében a fenntartó, az egyéb közalkalmazottak esetében az intézmény munkaszervezetének erre felhatalmazott munkatársai kezelik. - továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, a rendőrségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a
72
munkavégzésre
vonatkozó
rendelkezések
ellenőrzésére
jogosultaknak,
a
nemzetbiztonsági szolgálatnak.
II. A gyermekek adatai 1. A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: a) a gyermek, neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakhelyének, és tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele,
nem magyar
állampolgárság esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma; b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, d) a gyermek óvodai jogviszonyával, kapcsolatos adatok e) felvételivel kapcsolatos adatok f) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul g) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok h) a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok i) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok j) gyermekbalesetre vonatkozó adatok k) a gyermek oktatási azonosító száma 2. A gyermek adatai közül a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje,
megszűnése,
mulasztásainak
száma,
tankötelezettség
teljesítésével
összefüggésben
3. a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére továbbítható.
4. sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, egymás között. 5. óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek. 73
6. az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek a gyermek, egészségügyi állapotának megállapítása céljából, 7. a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel
foglalkozó
szervezetnek,
intézménynek
tanuló
veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából, 8. az állami vizsgák alapján kiadott bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából. 9.Az nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.
III. Adatkezelés 1. A pedagógust, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, a gondozót különösen, továbbá az intézmény minden alkalmazottját titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a munkájának ellátása során szerzett tudomást. E kötelezettség független a foglalkoztatási jogviszony fennállásától, és annak megszűnése után, határidő nélkül fennmarad. 2.A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében, másokkal történő közlés tekintetében és a szülő közösen, bölcsődés, óvodás gyermek esetében a szülő - mindhárom esetben - írásban felmentést adott. 3.A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestületi, munkaközösségi értekezletre, a nevelőtestület tagjainak egymásközti, a gyermek, érdekében végzett megbeszélésre. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. 4.A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra a személyekre is, akik nem nevelőtestületi tagként vesznek részt a nevelőtestület ülésén, a munkaközösség megbeszélésén. 5. Az intézmény a gyermekek, személyes adatait csak pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, célhoz kötötten kezelheti.
74
6. Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. 7. Adattovábbításra az intézményi adatok tekintetében az intézményvezető és – a meghatalmazás keretei között – az általa meghatalmazott más alkalmazott jogosult. 8.Az intézményben nyilvántartott személyes adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
3. sz. melléklet
Az intézmény szervezeti felépítése Vezetési szerkezet
Kiskunmajsai Napsugár Óvoda Intézményvezető
Titkárság Székhelyi intézmény óvodatitkár
Kiskunmajsai Polgármesteri Hivatal
Kiskunmajsai Napsugár Óvoda 1 fő intézményegység-vezető (általános helyettes)
75
5. sz. melléklet:
A térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések
A gyermekek szülei az óvodában, a gyermekük által igénybe vett étkezésért, az oktatási törvény előírásai alapján a fenntartó által meghatározott szabályok szerint térítési díjat fizetnek. A bölcsődei térítési díj mértékéről a mindenkori Képviselő-testület rendelkezik a Gyvt.1997. XXXI. 146-151.§ és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII.29.) Kormány rendelet szerint. Kiskunmajsa Városi Önkormányzat Képviselő-testületének a személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátásokról szóló 4/2015. (II.26.) rendelete szerint személyi térítési díjat kell fizetni a bölcsődei ellátásért, ami az étkezési díj valamint a gondozási díj összege. Mindkét intézményben a befizetési napok jegyzékét, a helyét, az óvodában és a bölcsődében jól látható helyre fél évre előre ki kell függeszteni. Hiányzás esetén az étkezés lemondható mindennap ¼ 9 óráig telefonon. A lemondás a következő naptól érvényes és a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt.
Kiskunmajsa, 2015. december 01.
............................................................. Erdélyi Ferencné óvodavezető
76
Záró rendelkezések
-
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény nevelőtestülete fogadja el,
amely a fenntartó jóváhagyásával 2016. január 1. napján válik érvényessé és hatályossá. -
A hatályba lépéssel egyidejűleg érvényét veszíti a Kiskunmajsa Városi Óvoda és
Bölcsőde 2015. október 26-án jóváhagyott Szervezeti és Működési szabályzata. -
A hatályba lépett Szervezeti és Működési Szabályzatot meg kell ismertetni:
-
az intézmény azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek
-
A Szervezeti és Működési Szabályzatban foglalat rendelkezések megtartása az
intézmény valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az intézményvezető munkáltatói jogkörében intézkedhet.
Záradék
A fenti SZMSZ a módosításokkal egybeszerkesztett szabályzatot tartalmazza. A módosításokkal egybeszerkesztett SZMSZ –t a nevelőtestület 2015. november ...án/én tartott határozatképes ülésén ……… szavazattal fogadta el.
1.
...................................................................
2.
...................................................................
3.
...................................................................
4.
...................................................................
5.
...................................................................
6.
...................................................................
7.
...................................................................
8.
...................................................................
9.
...................................................................
10.
...................................................................
11.
...................................................................
12.
...................................................................
13.
...................................................................
14.
...................................................................
15.
...................................................................
16.
................................................................... 77
17.
...................................................................
18.
...................................................................
19.
...................................................................
20.
...................................................................
21.
...................................................................
22.
...................................................................
23.
...................................................................
24.
...................................................................
25.
...................................................................
26.
...................................................................
27.
...................................................................
28.
...................................................................
29.
...................................................................
30.
...................................................................
31.
...................................................................
32.
...................................................................
33.
...................................................................
78
Az
intézmény
Szülői
Szervezet
2015………..….-én
tartott
értekezletén
a
jogszabályokban meghatározott kérdések szabályozásához az egyetértését megadta.
Kiskunmajsa, 2015………………………..
.................................................................
.................................................................
.................................................................
.................................................................
Kiskunmajsa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Kiskunmajsai Napsugár Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát jóváhagyta.
Kiskunmajsa, 2015…………………………..
................................................. Ábrahám-Fúrús András polgármester
79
