D e b r e c z e n , s z o m b a t 1 9 0 8 á p r i l i s 18.
V. ÉVFOLYAM. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész korona. gész évre . . . 6 koro Egyes szám ára 4 fillér.
MEGJELENIK HETENKÉNT EGYSZER: szombaton és egyes rendkivíili alkalmakkor.
M ™
m
M M
LJL m #
V
f
\ í W
M
M I
I
• I
I I
1
1 ^ 1 • I
I
• •
1
I
1
I
•. • V
^
SZERKESZTŐSÉG: Városi közlevéltár (városház, földszint 7. sz. Ide küldendők a kéziratok.
VárosikG^vn^^válla-
• l a t irodája. Ide • az elöfizetL dijak és hirde-
KÖZIGAZGATÁSI, KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Főszerkesztő: VECSEY IMRE. • • Felelős szerkesztő: KONCZ ÁKOS. Kiadótulajdonos: A VÁROSI KÖNYVNYOMDA-VÁLLALAT.
Húsvét ünnepén. A világ Megváltójának feltámadását ünnepeljük. Rontsátok le e templomot és én harmadnapra felépítem azt — monda a Mester. ígéretét teljesítette, mert széttörte kősirjának zárait és a nehéz kőlapra állva diadalmasan kérdezte: Halál! hol van a te hatalmad... És mivel megmondta, feltámadt volna, ha a világ romjai alá temetik i s . . . Megjárta a Golgota útját és leroskadt a nehéz kereszt alatt. Tanítványai elhagyták nagy tragédiájának végső pillanatában. Elhagyva barátaitól és népétől, kiket az üdvösség tudományára és az emberi szeretetre tanított, meghalt igazáért a kereszten... Kora nem tudta megérteni nagy eszméit és ragyogó életpéldája nem győzte meg az embereket tanításának isteni voltáról... A bűnbe és szilaj örömök útvesztőjébe tévedett népét vissza akarta vezetni az Igazság ú t j á r a . . . Bele akarta oltani kortársainak virágtalan lelkébe a szeretetet... Hitet szándékozott oltani az emberek szivébe és a legfönségesebb altruizmus tanait hirdetve az élet zivatarai között vergődő lelkeket a megnyugvás kikötőjébe kívánta vezetni... Nagy és nemes törekvéseiért csak egyetlenegyszer kapott pálmát és elismerést nemzetétől, mikor Jeruzsálembe vonult. A pillanatra lelkesülő nép Hozsannával fogadta, a tavasz virágait hintette ú t j á r a . . . Ámde a virágoknak tövise már akkor sebzette szivét, mert nagy lelkében érezte, hogy az írástudók és farizeusok által feltüzelt nép néhány nap múlva a keresztre feszíti... A nagy tragédia végső felvonása csakugyan elkövetkezett Nagypénteken... A fanatizált tömeg, mely Krisztus tanításának, tisztaságában, az általa hirdetett eszmék magvában romlott életének elitélését látta, életére t ö r t . . . A sötétség kioltotta a világosságot és mikor az agyongyötört Messiásnak, az eszmények héroszának haldokló ajkairól ellebbent a Consummatum est, az isteni jóslat elkövetkezését nem értő tömeg fellélegzett abban a biztos tudatban, hogy kioltotta annak a ragyogó napnak fényét, mely sötétséghez szokott szemét sértette... A szent hajdan történetét komor színekkel festő biblia nemes egyszerűséggel beszéli el a krisztusi tragédiát. A kereszten elvérzett Istenembert kősziklába temetik... Sirjára óriási kőlapot hengerítenek, azt lepecsételik, nehogy rajongó tanítványai ellopva a testet, azt híreszteljék, hogy a Messiás feltámadt... Zordon tekintetű katonák őrzik a Szentnek sírját abban a kába hitben, hogy a nap esti leáldozása után nem kél fel többé uj ragyogásra... A nagy temetkezés után azonban harmadnapra, a hajnal szürkületében felpattant a sziklasír és a gonoszság áldozata levetvén halotti leplét a kőlapra áll és fenszóval hirdeti: „Én vagyok a feltámadás és az é l e t . . . " A sírból kiözönlő fény földre sújtja a fizetett zsoldosokat, az ébredő madarak zengő kórusa üdvözli az előtörő Igazságot, a sirhoz törekvő sirató asszonyok szent csodálattal telnek el, a feltámadás hirét szárnyaira veszi a tavasz hajnali szellője és a csodás pillanatban egy édes, megnyugtató, boldogító érzés tölti meg a sziveket és élő hitté válik az emberek lelkében az a gondolat, melynek kifejezést adott a keresztrefeszités alkalmából kirendelt pogány százados, hogy Krisztus valóban az Isten fia..., A feltámadás csodája volt Krisztus tanítása igazságának legfényesebb bizonyítéka. Es e esoda lett a keresztyén hit erősségének alapja. Ezen az alapon, ezen a sziklaszilárd igazságon épült fel a keresztyén hit hatalmas temploma, melyben az élet viharai közepett összetépett sziv nyugalmat talál... Fázott és égett azóta e vén világ, megrengett a föld a zsarnokok hatalma alatt, népek enyésztek el, nemzetek rohantak önásta vagy ellenségeik által megnyitott sírjukba, a krisztusi tanitás azonban a vérzivatarok között is erősödött és ma kétezer év után is boldogító hite az emberek millióinak... Az isteni Igazság győzedelmének napján: a Húsvét poétikus szent ünnepén teljék meg szivünk hálával az Üdvözítő iránt. Az ő szenvedésekben önfeláldozó, dicsőségben gazdag élete vezessen minket is az igazság ú t j á r a . . . Legyen hitünk gazdag tettekben kész cselekedetekben... Ne romboljuk hitetlenségünkkel vagy közönyösségünkkel a valláserkölcsiség templomát, melynek első főpapja a kereszt kinos halálával váltotta meg lelkünket, hanem folytassuk az isteni munkát, megerősítve a sziveket a kereszténység fönséges eszméjének szeretetében. Halleluja, Halleluja! Konez
Ákos.
Darányi tíz éves kormányzása. Néhány esztendei megszakítással tíz esztendő óta áll D a r á n y i Ignác a földmivelési k o r m á n y zat élén s közel másfél évtized e r e d m é n y e i e téren az ő nevéhez fűződnek. Egy részről nagy arán y o k b a n t o v á b b fejlesztette r é g e b b i gazdasági intézményeinket, másrészről egész s e r e g u j intézm é n y t teremtett m e g a mezőgazdasággal foglalkozó osztály és különösen a l s ó b b rétegei, a kisemberek javára. A jubileum alkalmából e helyen csak azokat az intézményeket és intézkedéseket ismertethetj ü k röviden, a m e l y e k e t Darányi s a j á t alkotásainak nevezhetünk, mert a mezőgazdasági politikának általa kezdett u j i r á n y á n a k megfelelően a létező intézmények t o v á b b fejlesztése mellett ezek az alkotások jellemzik l e g j o b b a n azt a fokozott gondoskodást, a m e l y l y e l a földmivelési k o r m á n y z a t Darányi alatt a m a g y a r mezőgazdaság ü g y é t fölkarolta. A mezőgazdasági m u n k á s ü g y e k terén Darányi l e g e l ő b b is a mezőgazdasági m u n k a j o g v i s z o n y a i t rendezte. Az 1898. évi II. t ö r v é n y c i k k e l tette az első lépést, amely t ö r v é n y n e k h á r m a s főcélja volt. A m u n k á s o k és m u n k a a d ó k j o g v i s z o n y a i t a joge g y e n l ő s é g alapján s z a b á l y o z n i ; megszüntetni a m u n k á s o k r o v á s á r a űzött visszaéléseket és a m u n k a a d ó k n a k izgatók által való presszionálását: a m u n k á s o k szerződésének megkötését n y i l v á n o s ellenőrzés védelme alá helyezni és a megkötött szerződés teljesítését az állam halalmával biztosítani. Ez alapon s z a b á l y o z t a a vízi ut és vasút építésnél alkalmazott munkások, a d o h á n y k e r tészek, az erdei munkások, a munkásvállalkozók é s m u n k á s o k , a b i r t o k o s és cséplő vállalkozó, a b i r t o k o s és gazdatiszt j o g v i s z o n y a i t is. Az a r a t á s biztosítása é r d e k é b e n az állami g a z d a s á g o k b a n m u n k á s t a r t a l é k o k a t szervezeti. A m u n k á s o k életv i s z o n y a i n a k j a v í t á s a é r d e k é b e n szervezte a gazdasági munkás- és cselédsegitő pénztárt, a községi segítő-alapok intézményét, az o r s z á g o s ingyenes m u n k á s k ö z v e t i t é s t és a gazdasági munkásl a k á s o k építésének állami támogatását. A mezőgazdasági m u n k á s o k h o z hasonlóan szabályozta u j a b b a n a mezőgadasági cselédek és m u n k a a d ó k j o g v i s z o n y a i t is.
sági muzeum, amely a maga nemében elismerten a legtökéletesebb ily intézet, teljesen Darányi alkotása. , A g a z d a s á g i háziipar fejlesztése é r d e k é b e n évenkint. téli időben 300—350 községben tanfol y a m o t rendezett. A földmivesiskolákat és gazdasági ismétlő iskolákat a gazdasági háziipar tanításához szükséges eszközökkel fölszerelte. Ez idő szerint 45 községi háziipari szövetkezet működik, 2445 taggal, a k i k n e k téli keresete átlag 225 kor. A h e g y v i d é k i nép. gazdasági és kulturális helyzetének j a v í t á s á r a . i r á n y u l ó állami akciót Darányi 1896-ban indította m e g és k é s ő b b kiterjesztette Bereg v á r m e g y e egész területére és Mára maros, Ung, Zemplén, Ugocsa, Sáros, Árva, Trencsén és Liptó v á r m e g y é k r e is. Legelőbb a föld- és legelőhiányon igyekezett segíteni és fejlesztette a g a z d á l k o d á s minden ágát. Az akcióba legelőbb bevont m e g y é k területén m ű k ö d ő 125 hitelszövetkezetben a népnek több mint 2 miilói korona megtakarított pénze van. Az 1902-ben megindított székely akció szintén fölkarolta a g a z d a s á g minden ágának fejlesztését s a szakismeretek terjesztését. Ez akció e r e d m é n y e az erdélyi b i r t o k r e n d e z é s e k uj és célszerű szabályozását is. A külföldi gazdasági szaktudósitók intézmén y é t Darányi 1906-ban szervezte s minden font o s a b b államba s z a k k ö z e g e k e t küldött ki. Az állattenyésztés u j a b b és h a t h a t ó s a b b előmozdítását célzó t ö r v é n y j a v a s l a t most van munk á b a n s teljesen uj alkotás a községek legelő szerzésének állami támogatása. A szőlőszet és borászat terén a b u d a f o k i pincemesteri tanfolyam hatását Darányi azzal is g y a r a p í t o t t a , h o g y életbe léptesse a v á n d o r pincemesterek intézményét. Darányi honosította m e g a mintaszüretek intézményét is. L e g ú j a b b a n a b o r é r t é k e s í t é s o r s z á g o s és nemzetközi szervezését vette m u n k á b a . Az olasz b o r v á m k l a u z u l a megszüntetését ő készítette elő, valamint a tokaji b o r védelmét Ausztriában és Németországban, t o v á b b á a b o r h a m i s í t á s e g y f o r m a üldözését ugy nálunk, mint Ausztriában is.
A hosszú ideig e g y h e l y b e n szolgáló gazdasági cselédek és j ó r a v a l ó mezőgazdasági munkások r é s z é r e pénzbeli j u t a l m a k a t létesített és fölelevenítette az a r a t ó ünnepeket. Máig k e r e k e n kétezer n é p k ö n y v t á r t szerzett, Ez intézkedések e r e d m é n y e : a munkászAvargások megszűnése, a m u n k á s n é p a n y a g i és szellemi erősödése: a szociálista izgatás e r e j é n e k csökkenése.
A g y ü m ö l c s é s z e t és kertészet terén az ő alkotása a budaőrsi h a t á r b a n levő 64 holdas Erzsébet királyné-gyümölcstelep é s a h u n v a d v á r m e g y e i T y e j községben létesített gyümölcskisérleti állomás. Itt kell megemlékeznünk az Erzsébet-ligertől is, melyeket fölhívására országszerte m a j d n e m minden községben létesítettek boldogult királynénk emlékezetére. L e g ú j a b b a n a d i n n y e t e r m e l é s fejlesztését és javítását, t o v á b b á a k o n y h a k e r t é szet népies fejlesztését kezdte meg.
A gazdasági s z a k o k t a t á s terén első alkotása volt a népies gazdasági tanfolyamok szervezése. 1896 óta 5761 előadó tartott 33,751 előadást, 2.305,434 hallgató résztvételével. Megindította a gazdasági szakoktatás r e f o r m j á n a k előmunkálatait a b b a n az i r á n y b a n , h o g y e g y gazdasági főiskola létesíttessék s a f ö l d m i v e s iskolák e g y része a k ö z é p b i r t o k o s o k n a k s z ü k s é g e s gazdasági altiszteket képezzen. A mezőgazda-
A vízi ü g y e k körül l e g n a g y o b b alkotása a vizi munkálatok uj p r o g r a m m j á n a k kidolgozása. Készen van a vízjogi t ö r v é n y olyan értelmű átdolgozása is, h o g y a vizi pari és g a z d a s á g i célokra való fölhasználása előmozdittassék. A városok élelmezésének javítása s z e m p o n t j á b ó l megindította a v á r o s o k mellékén haltenyésztő telepek létesítését állami támogatással. Az erdészet fejlesztésére elrendelte, h o g y az állami e r d ő b i r t o k e g v r é s z e
A házi
kezelésbe
területek
vétessék.
befásitása iránt rendszeresen
akció s a költségvetésben területek
belasitásának
V Á R O S
Az ő alkotása a kopár megindult
gondoskodott
a kopár
támogatásáról.
Első minisztersége idején átvette a pénzügyminisztériumtól állami gibb
a
régibb
földbirtokok
állami
kezelését.
segítésének
telepítések
és
Megindította a ré-
telepes községek gazdasági
é s k u l t u r á l i s föl-
m u n k á j á t s e célból j e l e n t é k e n y segít-
séget adott e telepeseknek középületek emelésére és a gazdálkodás különböző ágainak A telepítésről és parcellázásról javaslatot azzal,
elkészítette.
hogy
nagyobb
fejlesztésére.
szóló uj törvény-
Jelentékeny birtokok
sikert
ért el
parcellázásánál
közrejárt. A
gazdasági
szövetkezetek
mogatása Darányi
egyik
ő közreműködésével törvénycikk,
amely
szövetkezetek
szervezte
középponti
idő
száma
szerint
a
kétezeren
érdeme.
a
gazdasági felül
és
részére
Az
XXIII.
gazdasági
vezetését
támogatását a szövetkezetek Ez
fejlesztése és tá-
legnagyobb
jött létre az 1898. évi
hitel-
az
állam
biztosította.
hitelszövetkezetek
van,
működésük
közel
6500 k ö z s é g r e t e r j e d ki s t a g j a i k s z á m a fél millió, a
takarék
alapok
betétek
vagyona
összege 50 millió,
5 millió.
a tartalék-
Támogatta
a
Magyar
Gazdaszövetséget a fogyasztási szövetkezetek szervezésében.
E szövetkezetek
szövetkezeti költségek
száma
gabonaraktárak
öthatod
részéig
ma
építését,
menő
800.
az
A
építési
s e g í t s é g g e l tá--
mogatja. A f ü r d ő k és üdülő helyek társadalmi és közgazdasági rányi
fontosságának
fölvette
közé
m é l t á n y l á s a f o l y t á n Da-
a f ö l d m i v e l é s ü g y i k o r m á n y föladatai
a hazai fürdő és üdülő
dozását
is.
A
két
Herkulesfürdőt
nagyobb
és V í z a k n á t
fejlesztette. A másik fejlesztése
nagy
érdekében
irányban, hogy
állami
k ü l ö n ö s gonfürdőtelepet
elsőrendű
fürdőkké
üdülő telep, a Balaton
közreműködött
a zalai
doskodott a balatoni
helyek
part vasutat
kikötők
abban
az
kapjon, gon-
kiépítéséről és fej-
lesztéséről. Gazdasági
politikájának
megfelelően
szoros
összeköttetésbe lépett az o r s z á g o s gazdasági
szak-
testületekkel. A Magyar Gazdaszövetségnek Károlyi S á n d o r g r ó f u t ó d j a k é n t m o s t is e l n ö k e . K o r m á n y zása
elejétől
kezdve
volt az egyesületi
m á i g k ü l ö n ö s figyelemmel
élet
sére s az egyesületeket kálásában mányzása
mindig
élénkítésére közérdekű
hathatósán
és fejlesztécéljaik
mun-
támogatta.
Kor-
alatt m e g s o k s z o r o z ó d o t t a falusi gazda-
körök
száma
és
megyei
gazdasági
uj
életre
elevenedtek
a
vár-
egyesületek.
Modern gazdálkodás. Mezőgazdaságunk fejlődési fokának megítélésére egymagában is jellemző, hogy aránylag kedvezőtlenebb talajviszonyok mellett a külföldi államok (Németország, Olaszország, Ausztria) terméshozama egy-egy holdon lényegesen nagyobb, mint nálunk. Pedig ebben a kétségkívül felöltő jelenségben nincs semmi boszorkányság- Egyszerűen a modern gazdálkodás eredménye, amidőn t. i. a termőföldet teljesen sajátos tulajdonaihoz képest kezelik. Ezen e l j á r á s bázisa a műtrágyázáz, mely a vegyészeti tudomány előrehaladásával ma döntő befolyást
gyakorol a föld termőképességére. Tisztára érthetetlen, h o g y hogy nálunk — az evidens eredmények dacára — csak lassan hódit teret a műtrgyázás. Igaz ugyan, hogy nem szolid cégek értéktelen műtrágyaféléket (épen legutóbb emlékezett meg ilyenekről e lap is) sóznak a gazdák nyakába, de ennek ugyancsak a gazdák az okai. Ahelyett, hogy megbízható helyen vá sárolnának, felülnek mindenféle hangzatos hirdetésnek, s nemcsak maguk károsodnak, hanem gátolják így a magyar műtrágyaipar fejlődését is. Ennek a kártévő állapotnak hosszú küzdelem után sikerült gátat vetni, ugy, hogy a számbavehető magyar g y á r a k bevonásával megalapították a Műtrágyát értékesítő szövetkezetet, még pedig oly módon, hogy az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek közvetlen é s hathatós ellenőrzése biztosíttatott. A szövetkezet nemcsak abban az irányban fejt ki rendkívül hasznos munkát, hogy a fogyasztókat megvédi a visszaélések ellen, s műtrágyázással folytatott egész kísérleti ügyet az ediginél sokkal nagyobb szabású alapon szervezi (erre szolgálnak pl. a nagy pénzdíjak mellett kitűzött versenyek), hanem igen becsesnek ígérkezik oly irányú tevékenysége is, hogy a műtrágyázás jelentőségét, alkalmazási módjait s általán az erre vonatkozó tudnivalókat ingyenes müvekben é s röpiratokban igyekszik megismertetni a gazdatársadalommal. Egész k i s könyvtár készült el már ilyen módon, s ebben a sorozatban jelent most meg Benes Józsefnek, a magyar vegyészeti ipar e kiválóságának egy igen becses füzete, melyben műtrágyaiparunk helyzetét és jelentőségét világítja meg. Eleven tollal és az e g é s z kérdés fölényes ismeretével állítja elénk ezen nagyfontosásu iparág küzdelmes múltját s nem kevésbbé nehéz jelenlegi helyzetét, midőn nemcsak a vámmentesen behozható külföldi termékekkel kénytelen felvenni a harcot, hanem le kell győznie azon nehézségeket is, melyek a n y e r s a n y a g drágább beszerzésével járnak. A viszonyok alakulására mindenesetre jellemző, hogy ma k e v e s e b b vállalat foglalkozik műtrágya előállításával, mint az előző években. A kedvezőtlen üzletmenet következtében teljesen megszűnt a szegedi műtrágya-gyár, valamint a Stcíner é s Grossmann-cég műtrágya-gyára. A Kramer J. cég egeresi g y á r a már néhány év előtt beszüntette a szuperfoszfát előállítását; ugyanezt j e g y e z h e t j ü k föl a Sátori Mór-féle cégről. A Zalathnai kénkovand-ipar részvénytársaság, mely tavaly beleolvadt a „Klotild" Első magyar vegyipar r. t.-ba, 1895-bep építette meg brassói műtrágyagyárát. E vállalat részvénytőkéje 2 \ millió koronáról fokozatosan 656.250 koronára olvadt le és osztalékot e g é s z fennállása alatt sohasem fizetett. A soroksári műtrágya-gyár, mely 1887-ben keletkezett, a tulajdonosai folyton változtak, szintén kénytelen volt a mult évben üzemét megszüntetni. A Hungária műtrágya-gyár állta meg leginkább a helyét, főleg azért, mert számos rokoniparág gyártására, van berendezve. í g y i s fönállásának első 5 évében — egy év kivételével — egyáltalán nem fizetett osztalékot é s 1899.. óta is csupán 6, illetve 7 százalékot juttatott részvényeseinek. T ő k é j e tehát 17 évi átlagban 3 7 százalékot jövedelmezett, ami r ó z s á s állapotnak egyáltalán nem mondható. E válságos helyzetben kartellt kötöttek a g y á r a k , melyet annak idején számtalan támadás ért. Benes .emiitett munkájában viszont arra utal, hogy a mfltrágya-kartcl valóban j o g g a l sorozható a k ö z g a z d a s á g i l a g produktív kartellek közé. Produktívnak nevezi pedig azért, mert a szuperfoszfát révén befektetett tőke busás jövedelmet hajt. Cserháti számítása szerint az országos átlagban 100. k g . szuperfoszfát 100. k g fölösleget jövedelmez búzában, ha tehát 100. k g . szuperfoszfát révén 8 korona 50 fillér befektetést eszközlünk é s ezért a mai árviszonyok mellett 24 korona jövedelmünk van, ez holdankint 15 korona és 50 fillér tiszta fölösleget jelent. -Egyébbként i s a kartell keze kötve volt mindig az árak megszabásában. Egy mélyen látó közgazda leszűrt tapasztalata nyilatkozik meg itt azon állításában, hogy oly cikknél, mely a vámkülföldön s o k k a l olcsóbban állíttatik elő é s amelynek behozatala vámmentesen történik, ki van zárva még a lehetősége is annak, hogy a belföldi g y á r a k összebeszélése által a külföldieknél lényegesen magasabb árak legyenek elérhetők. Hiszen különben a bel- és külföldi árakat folyton összehasonlító élelmes kereskedelem nyomban akcióba lépne és a nyakunkba zu-
A VÁROS. ditaná a külföldi műtrágya óriási mennyiségeit. Állításait különben részletes é s meggyőző statisztikai összehasonlító adatokkal bástyázza körül, s amidőn megállapítja, hogy mig a nyersfoszfát átlagos ára több mint 30"/ o -al emelkedett, addig a szuperfoszfát a foszforsavának átlagára csupán 1 2 V a % - k a l fokozódott, v a g y i s a kartell uralma alatt a szuperfoszfát árának drágulásánál is kisebb mértékben emelkedett. De hát nemcsak a nyersanyag drágult, hanem 50—60°,'„-kai emelkedett a munkabér, a szén, a zsákok é s a gyártással kapcsolatos ö s s z e s anyagok é s eszközök ára. Önkényes ármegszabásról tehát ilyen viszonyok között szó sem lehet, s még kevésbé lehet most, midőn a szövetkezet az Omge közvetlen ellenőrzése mellett dolgozik. Mindezt s z ü k s é g e s volt elmondani különösen azért, mert épen az árviszonyok gátolják legtöbbször a gazdák tisztánlátását. A fentiekből pedig az tűnik ki, hogy az árak alakulása ebben a termékben mindig a világ konjunktúrájához igazodik. Emellett továbbá megállapítható, hogy az áraknak magukban v é v e teljesen alárendelt jelentőségük van az elért eredményekkel szemben. Magyarország szuperfoszfát fogyasztása ugyanis hivatalos adatok szerint a legutóbbi tíz év (1897—1906.) alatt 5 74 millió métermázsa volt. Ha már most igen mérsékelt számítással, v a g y i s nem a mai 24 koronás gabona-árat, hanem átlagban csupán 16 koronás gabona-árat veszünk alapul, kiszámíthatjuk, hogy ez az 5,740.200 métermázsa szuperfoszfát, mely egy évtized alatt a hazai talajba elvettetett, összesen 91,843.200 koronával, vagy mondjuk kereken 100,000.000 koronával fokozta a magyar föld hozadékát. A jelenlegi szuperfoszfát-fogyasztást é s a mai értékesítési árakat v é v e alapul, a szuperfoszfát révén az évi többlett-termelés mintegy 26 millió koronára tehető. Ha már az eredményeket nézzük, a k k o r egyenesen k i h í v j a a figyelmet Olaszország, mely igen nagy részben egyenesen szuperfoszfát-fogyasztásának köszönheti rekonstruálását, ami pedig főtényezője volt az ország pénzügyi újjászületésének. Hivatalos forrásból származó statisztikai adatok szerint ugyanis Olaszország mű trágya-fogyasztása a legutóbbi évtizedben 510.500 kocsirakomány v o l t Ha a fentebbi számítás alapján ott i s 16 korona átlagos gabona-árat é s minden métermázsa szuperfoszfát után c s a k 1 mm.-nyi gabona termésfokozást veszünk átlagban fel, azt találjuk, hogy az olasz mezőgazdaság hozadéka 10 esztendő alatt 817 millió koronával gyarapodott. De nem szabad felednünk azt sem, hogy a műtrágyák alkalmazása mennyiben befolyásolta épen termésfokozó hatása folytán a földbirtok értékének emelkedését. Leginkább illusztrálja ezt a dunántuli v á r m e g y é k földértéke, ahol az utóbbi 10 évben, különösen amióta ezen megyékben a műtrágyák használatát fokozattabb mértékben alkalmazzák, a föld értéke közel 100%-kal emelkedett. Olyan meggyőző adatok ezek, melyekhez valóban felesleges bármiféle kommentárt fűzni.
A sáskairtás és a fa-s madárvédelem. Budapest, ápr. 11.
(P. dr.) A mint a tavasz beköszönt, elfogja az Alföldet, főleg Hajdú- és Szabolcsmegyét a sáskafélelem. E s z ü k b e j u t az e m b e r e k n e k a mult év veszedelme és küzdelme, melynek elmultával pihenésre hajtották f e j ü k e t s most az u j veszedelem közeledtével foglalkoznak ismét az eshetőségekkel. A m a g y a r Alföldet is f e n y e g e t ő ázsiai v a g y i s v á n d o r s á s k á r ó l R o s s i k o w orosz tudós igen érdekes és é r t é k e s tapasztalatokat s megfigyeléseket tesz közzé, m e l y e k nem csak a k á r t e v ő lény vándorlásainak okairól, hanem az eddig ellene folytatott küzdelemnek s védekezésnek céltalan voltára is világosságot vet. A vándorló-sáskának e g y e d ü l i tenyészőhelye Oroszországban az Ural-Kaspi-Pontusi alföldnek m o c s a r a s vidékei, m e l y e k n e k sással benőtt területeibe r a k j a a v á n d o r s á s k a petéit. A s á s k á k n a k
kivándorlását tenyészőhelyeikről eddig a tulszaporodásnak, az élelemhiánynak, a vándorlási ösztönnek s a szél b e f o l y á s á n a k tulajdonították. Pedig mind e tényezőnek csak alárendelt jelentősége van. A vándorlásnak l e g f ő b b oka R o s s i k o w szerint b i z o n y o s paraziták, éllősdiek föllépése. S ezek külsők és belsők. A külsők a Sarcophagina hus-legyek családjához tartoznak. Ezek eleveneket szülnek s álcáikat a sáskák idősebb lárváinak s a m á r kinőtt s á s k á k n a k külső nemi részeibe r a k j á k s pedig e g y b e egy-öt álcát. Ezek 3 - 4 hétig élősködnek a s á s k á n ; s ennek testét aztán a n y a k i részen, a fej és a mell között h a g y j á k el, miközben a sáska teste és törzse egymástól sok esetben elválik, s a sáska elpusztul. Tehát az ezen paraziták által okozott b a j o k késztetik a s á s k á t kivándorlásra. R o s s i k o w példaképen emlit egy esetet, hogy a Sarcophaga lineata álcái egy nagy sáskacsapatot két hét alatt tettek tönkre. A vándorló-sáska belső élősdiei b i z o n y o s v ö r ö s atkák (Acarina), melyeket azonban közelebbről még nem határoztak meg. Egy-egy idősebb l á r v á b a n ötszáz ilyen parazita is él; s főleg olyan helyeken tanyázik, hol a testet födő k e m é n y páncél gyenge, minő például a g y ű r ű k n e k érintkező részei. Ezekből a tapasztalatokból Rossikow a következő tanúságokat v o n j a le. Nagyon helytelenül j á r u n k el, ha a sáskát nagyon fejlett lárvaállapotban, v a g y már egészen kifejlett k o r á b a n irtjuk ki, mert ilyképpen a hasznos parazitákat is elpusztítjuk. Tehát a vándorló-sáska ellen való küzdel e m b e n az i f j a b b l á r v á k megölésére kell törekednünk; a t ö b b i r e nézve pedig a természetnek, illetőleg a paraziták m u n k á s s á g á n a k kell szabad folyást engednünk. A még ki nem fejlődött l á r v á k elpusztítására a S c h w e i n f u r t i zöldet a j á n l j á k , mely a franciák tapasztalatai szerint e r e d m é n y e s e n használható, ha a s á s k á k tenyészőhelyein megfelelő porhintőkkel a n ö v é n y e k r e s z ó r j á k . A megmérgezett n ö v é n y r é s z e k k e l való táplálkozás megöli a lárvákat. Az e m b e r i m u n k á v a l párhuzamosan kellene haladnia a m a d a r a k m u n k á j á n a k . Ez azonban egy másik nagy föltételtől függ, a fásítástól, az erdősítéstől. A sivatagon, a fátlan pusztán, steppén nem lehet madár, mert nincs hol fészkeljen. Ezzel a két igen fontos kérdéssel azonban összeütközésbe kerülünk a m a g y a r népnek még mindig erősen nomád hajlandóságaival. A nomád nem tűr fát, növényt a maga pusztaságán; neki akadálytalan körültekintésre van szüksége minden irányban. De nem tűr a magáén kívül semmiféle állatot v a g y madarat s e m ; mert mindez az ő csendj é t h á b o r g a t j a . Sajnos, ez a két h a j l a n d ó s á g még ma is bennünk van. Ezer éve lakunk ezen a földön, a civilizáció ránk rakta külső mázát; de nomád h a j l a n d ó s á g a i n k a t kiirtani nem bírta. A falusi legénynek fő virtusa, hogy az országút mellé ültetett fákat letörje. Azt hiszem, hogy e sorok olvasói között nincs senki, ki ezt ne tapasztalta volna. A fiuknak meg az a virtusuk, h o g y minden madárfészket kiszednek, mely eléjük kerül s melyhez hozzá férhetnek. Ezt kiegészíti a zsentri-fiunak flóberezése. A z okos apa azt hiszi, h o g y fia elő-
A
V A R O S ,
kelőségéhez tartozik, hogy tizenkét éves k o r á b a n flóbert-puskája legyen. Ez a fiu aztán lelő mindent. ainit puskájával elérhet. Sajnos a v a r j ú , a szarka, a v é r c s e nem v á r j a meg a p u s k á t ; hát áldozatul esik neki a legszelídebb madársereg, a kedves éneklő madarak. A fülemile, a pinty, a csiz, a tengelic, az ökörszem, a rigó, v a l a m e n n y i oly bárgvu, oly szelid, h e g v nvolc-tiz lépésre m e g v á r j a puskás ellenségét. E csoportot kiegészíti a fecske, a mely az idétlen v a d á s z n a k rendes zsákmánya. Hisz még felnőtt vadászok is virtuskodnak, hogy a feeskét röptében le b í r j á k lőni. Mintha bizony nehéz dolog volna lelőni ezt a madárkát, mely oly egyenletesen úszik a levegőben ! E kettős nomád-szenvedélyt a k a r j a a tanügyi kormány az úgynevezett m a d á r - é s fa-nappal kiirtani. Ezzel azonban célt nem é r ü n k . Az az egyegy nap olyan, mint a csepp a tengerben. Elmúlik, aztán vége. Itt nem e g y napi, hanem éveken, nemzedékeken át tartó következetes,, soha nem szünetelő munkára van s z ü k s é g ü n k . A népiskolában, az ismétlő-iskolában mindennap kell a gyermekeknek hallaniok a m a d a r a k n a k , a f á k n a k nagy hasznosságát. Üdítő h a r m a t nincs, a hol növényzet nincs, mi az égből lehulló vizet megkösse. A m a d a r a k é n e k ü k k e l e l b á j o l n a k ; rovarpusztításukkal m e g valóságos mentőszolgálatot tesznek az e m b e r i s é g n e k . Ezeket az eszméket kell az ifjú n e m z e d é k n e k éveken át szüntelenül hallania, h o g y m e g s z o k j a a gondolatot s annak tartalmát, s megszeresse azt a g y e n g é d kegyeletet, mely nélkül madár- és favédelem nincs. Természetesen az állami hatalomnak is k ö z b e kell szólnia. ó r a h o s s z a t mehetünk az Alföldön, de m e g a Dunánlulon is, s látni f o g u n k nagy forgalmú utakat abszolút fátlanságban. Tehát a községet kell felelőssé tenni szigorúan, büntetés terhe alatt a maga határában húzódó utak f á s í t á s á é r t ; a fairtókat pedig kegyetlen büntetéssel, pénzbirsággal kell sújtani. A pénz l e g j o b b a n f á j . Ugyanígy kell eljárni a madárpusztitókkal is. A f l ó b e r t p u s k á t meg f e g y v e r - és vadászengedélyhez kell kötni, erre is k i t e r j e s z t v é n a hasznos m a d a r a k pusztításáért j á r ó büntető-szankciót. A fő pedig a n a g y mértékű fásítás és erdősítés. A s o k s z o r o s aszályban szenvedő n a g y Alföldnek l e g n a g y o b b része fátlan. Jásznagykunszolno>j v á r m e g y e egész területének csak félszázaléka, Békés, Csongrád, Csanád m e g y é n e k csak e g y százaléka erdősitett. A debreceni Hortobágynak területe 54.000 hold; ebből csak hatezer hold áll eke alatt, a többi legelő. Ezen az óriási területen 15.000 szarvasmarha, 5—6000 ló, 4—5000 sertés s v a g y 60.000 juh tengődik. Tengődik, mondom, mert legelője csak j u n i u s i g van. Mikor a buzaérlelő n a p s u g á r ráfekszik az alföldre, a Hortobágy kiaszottá válik, mert nincs rajta védő fa, mely a legelőnek oltalmat n y ú j t a n a . Ha b a j van, az öntöző-csatornák képzete azonnal föltámad a lelkekben ; a b a j elmultával feledékenység b o r u l mindenre. A k á r c s a k a s á s k a i r t á s ! A j ö v e n d ő v e l való nem törődés, ez is nomád v o n á s ! Az 1863. évi óriási s z á r a z s á g tánu
Debreczen v á r o s a öntöző-csatornákat szorgalmazott; de sőt az előmunkálatok is m e g i n d u l l a k ; j o b b idők elkövetkeztével aztán elcsendesült minden. Talán Kossuth Ferenc és Darányi miniszterek m a j d segítenek a b a j o n . Bár e g y i k ü k nem e b b e n az o r s z á g b a n növekedeti, de mindkettejük ismeri az Alföld szükségeit s elég tudással is bírnak ahhoz, hogy Magyarországon óriási területeteket hódítsanak meg a k u l t u r á n a k . A Hortob á g y n a k s az Alföld óriási területeinek e g y e s részeit erdősiteni s öntöző-csatornákkal kell ellátni. A k k o r kellő oltalom mellett a hasznos és k e d v e s m a d á r v i l á g is meghonosodik a most s i v á r területeken; légköri csapadék, eső is t ö b b lesz s a v é d e k e z é s is k ö n n y e b b lesz a sáskák ellen.
A kassai egyetem. A „Budapesti Hírlap" egyik legutóbbi számában e g y kassai tudósítást olvasunk a Kassán tervezett egyetem ü g y é b e n . A c i k k e l y b e n Debreczent érdeklő m e g j e g y z é s is van, m i é r t is közöljük azt egész t e r j e d e l m é b e n : A kassai e g y e t e m állandó bizottsága ez évi április 9-én Takács Menyhért dr. j á s z ó v á r i p r é post-prelátus elnöklésével ülést tartott, a m e l y b ő l a maga részéről a következő megállapodásokat közli v e l ü n k : A bizottság aggodalommal látja, hogy a m a g y a r t ö r v é n y h o z á s m ű k ö d é s e e g y e s parlamenti tényezők politikai túlkapásai folytán teljesen meddő és ez az eléggé nem s a j n á l h a t ó k ö r ü l m é n y nemzetünk közgazdasági és kulturális haladásának állandó a k a d á l y a . A v i d é k i egyetemek fölállításának ü g y e már a megvalósítás stád i u m á b a jutott volna, ha ez a k e r é k k ö t ő politika nem állja folytonosan útját. A nemzet óriási n a g y t ö b b s é g e a nemzeti k o r m á n y p á r t j á n van s bizalommal viseltetik a hazafias pártok e g y ü t t m ű k ö dése iránt is, minélfogva biztosan reméljük, hogy a nemzeti haladást és fejlődést gátló politikai a k a d á l y o k mielőbb elhárittatnak s az o r s z á g képviselete kettős igyekezettel hozzáfoghat az alkotó munkához. Az 1908. évi állami költségvetés az esztendő n e g y e d i k h ó n a p j á n a k derekán sem kerülhetett parlamenti t á r g y a l á s r a ; annál k e v é s b é tudjuk, h o g y mit r e j t méhében a k ö v e t k e z ő év b ü d z s e t j e . Erősen hisszük azonban, hogy már e b b e n a legközelebbi költségvetésben g o n d o s k o d á s történik a kassai e g y e t e m j o g i és bölcseleti fakultásainak a fölállításáról, a n n y i v a l i n k á b b , mivel az e g y k o r virágzó s j o g i l a g m é g ma is létező — soha meg nem szüntetett — kassai e g y e t e m n e k a visszaállítása nemcsak a szép Kassa v á r o s n a k és a Rákóczi v á r m e g y é k n e k , hanem egész F e l s ő m a g y a r o r s z á g nak s í g y magának a nemzetnek halasztást nem tűrő fontos érdeke. A kassai egyetem k é r d é s é n e k ma már egész irodalma van s a p e r m a n e n s bizottság a maga sokszorosan igazolt érveit nem k í v á n j a ismételni, csupán egy elhatározó politikai m o m e n t u m r a k í v á n j a fölhívni a közügyeimet, melyet A b a u j e g y i k jeles k é p v i s e l ő j e : H a m m e r s b e r g László vetett föl először s vitatott meg Takács Menyhért nagybizottsági elnökkel s több országos
nevü politikussal: F e l s ő m a g y a r o r s z á g északkeleti részét tiszta hazafias érzésű ruthének l a k j á k a kultura kezdetleges fokán, mig é s z a k - n y u g a t várm e g y é i b e n a tót nemzetiségi érzelmű elemek igyekeznek politikai túlsúlyra v e r g ő d n i a nemzet ellen; de emezeknek már s a j á t nemzetiségi jellegű k u l t u r á j u k , s a j á t f a j i intézményeik, j e l e n t é k e n y közös v a g y o n u k s igy politikai e r e j ű k is van. Ezeknek az izgatása már a r u t é n e k felé terjeszkedik, ezt pedig nemcsak politikai eszközökkel kell előnyomulásában megakasztani, hanem a m a g y a r műveltség és tudomány teljes erejével le kell győzni. A ruthén népet s az a b b ó l fejledező intelligenciát meg kell nyerni a m a g y a r közművelődésnek és t u d o m á n y n a k s itt annak az igazolására van szükség, h o g y melyik műveltség az e l s ő b b r e n d ü , m e l y i k az e r ő s e b b , a tót nemzetiségi-e, v a g y a m a g y a r . Az ötvenezer lakosú k u r u c Kassa v á r o s az ország e két már-már találkozó népelemének eddig is megfigyelő őrállomása volt, telve állami és nemzeti kultúrintézményekkel, törhetetlen hazafiságu m a g y a r lakossággal. Ezt a v á r o s i kell meglenni elsősorban a nemzeti tudomány és műveltség oly hatalmas erősségének, mely szellemi f e g y v e r e k k e l diadalmaskodik a csehhel és m o r v á v a l f a j r o k o n s onnan támogatott tót nemzeti kultura fölött. Végzetes hiba volna a m a g y a r o r s z á g i tótok nemzetiségi k u l t ú r á j á n a k idegenből j ö v ő támogatását tétlenül nézni s a m a g y a r műveltség u r a l m á n a k elvesztésével a mag y a r állameszme uralmát is elveszni hagyni. Periculum in mora. A p e r m a n e n s bizottság ezek után behatóan foglalkozott e g y e s m a g y a r v á r o s o k n a g y anyagi áldozatra kész a k c i ó j á v a l az egyetem e l n y e r é s e érdekéből. Legutóbb Debreczcn városa keltett ezzel tiszteletreméltó feltűnést. A kassai bizottság ebben a m a g a t ö r e k v é s e i r e nézve semmi versengést nem lát, sőt egész természetesnek és történelmileg megokoltnak tartja, h o g y a hazafias vallásfelekezetek t u d o m á n y o s missziót is teljesítsenek a maguk képességei szerint s az állam támogatásával. Minden igaz m a g y a r n a k csak ö r v e n d e n i e kell, hogy a pécsi k a t h o l i k u s és a debreczeni protestáns egyetem felállítása sikerülni fog,, ami egyáltalán nem prejudikálhat a kassai két egyetemi fakultás mielőbbi fölállításának.
Városunk 1907. évi zárószámadása. Roncsik L a j o s f ő s z á m v e v ő a csütörtöki tanácsülésen b e t e r j e s z t e t t e a v á r o s 1907. évi zárószámadását, mely igy h a n g z i k : Tekintetes T a n á c s ! V á r o s u n k h á z t a r t á s á n a k s a v á r o s kezelése alatt álló a l a p í t v á n y o k n a k zárszámadását s ezeknek alapján összeállított v a g y o n mérleget t o v á b b i megfelelő e l j á r á s végeit tisztelettel beterjesztem. A házipénztárnál 2.853,920 K 92 f. rendes bevétellel szemben a rendes kiadás 2.510.825 K 48 f. v a g y i s bevételi többlet 34.3,095 K 44 f.
Az rendkiviili bevétellel szemben, a rendkívüli kiadás i g y bevételi k e v e s b l e t Az átmeneti bevétellel szemben, átmeneti kiadás igy bevételi k e v e s b l e t Ha a fenti számadatoknál mutatkozó rendes bevételi többletből ből a rendkívüli s átmeneti bevételi k e v e s b l e t összegét... .. levonjuk k a p j u k a házipénztár kiadási végösszesitésénél mutatkozó
1.939,929 K 86 f. 2.168.513 K 18 f. 228.583 K 32 f. 305,953 K 28 f. 312.195 lv"24 f. 6.241 K 96 f.
343,095 K 44 f.234,825 K 28 f.-t 108.270 K 16 f.
pénztári m a r a d v á n y t . A mult évieknél n a g y o b b pénztári m a r a d v á n y — a belügyminisztérium, illetve a t ö r v é n y h a t ó s á g i bizottság 71—1907. b k g y . számú h a t á r o z a t á b a n kifejezést n y e r t intézkedés, — e r e d m é n y e . Ugyanazért j a v a s l o m , miszerint a közgyűléstől k é r e s s é k a zárszámadás t á r g y a l á s a a l k a l m á v a l felhatalmazás a r r a nézve, h o g y a m a r a d v á n y öszszegből: a) az erdei vasút áthelyezési s építési költs é g e i r e : 20,000 korona. b) a cserei m a g f á k eladási árából b e f o l y t 55,000 korona 20%-ának megfelelő 11,000 korona pedig erdőnevelési k ö l t s é g e k r e a f. 1908. évben felhasználható legyen. A beterjesztett számadásból kitűnik, h o g y azáltalános nehéz pénzügyi v i s z o n y o k a t tekintve az e r e d m é n y kedvező és m e g n y u g t a t ó dacára a n n a k , hogy a mult évben szokatlanul n a g y o b b összegű rendkívüli hitel lelt év közben megszavazva, mint az az előző é v e k b e n történt volt. Ha a v a g y o n m é r l e g e t nézzük, ott is k e d v e z ő e r e d m é n y v a g y i s vagyon szaporodás mutatkozik. Végre tisztelettel jelentem, h o g y a v a g y o n mérleg összeállításánál a mult évben ismételten visszaállított felügyelő-bizottságnak mult évi j a v a s lataira kellő figyelemmel v o l t a m ; azonban a terheknél az értékcsökkenési tartalék beállításánál egyrészt a bizottsági közgyűlésnek 72—1907, másrészt a n a g y m é l t ó s á g ú m. kir. b e l ü g y m i n i s z t e r urnák ide vonatkozó r é g i b b s u j a b b 70,082—1906., 84,632—1906. Ilb. számú rendeleteit tartottam s kellett is szem előtt tartanom. Debreczen, 1908 április 12. Roncsik Lajos, főszámvevő.
Hirek. — Halálozás. Kovács Lajos mezőrendőrbiztos f. hónap 11-ikén elhunyt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. Kötelességtudó, buzgó ember volt, áldás legyen emlékezetére. — A z egyetem ügye. Weszprémy Zoltán főispán, Kovács József polgármester és Kenézy Gyula dr. igazgatótanár-főorvos a héten Budapesten jártak és jelentést tettek a közoktatási kormánynál a köz
A g y ű l é s azon határozatáról,
V A K O S.
melyet a debreczeni egye-
tem létesítése érdekében hozott. A p p o n y i A l b e r t g r ó f szívesen f o g a d t a
városunk
fejezte ki
Debreczen
előtt.
vagyunk
Fel
vezető
sz.
kir.
férfiait
város
hatalmazva
és örömét
áldozatkészségé
annak
kijelentésére,
h o g y ez a l k a l o m m a l a k ö z o k t a t á s i k o r m á n y a z e g y e tem
felállítása ü g y é b e n részletekbe n e m b o c s á t k o z o t t
és sem ígérő, s e m elutasító választ n e m adott. —
Felhívás
a
katonai-
és
honvédnevelő-
és
képző i n t é z e t e k b e l e e n d ő f e l v é t e l r e . A m . kir. h o n v é delmi
miniszter ur a városi tanácshoz
megküldötte:
a két katonai a k a d é m i á b a n , a k a t o n a i r e á l i s k o l á k b a n , a
fiumei hadtengerésztei akadémiában, a katonatiszti
árvák nevelőintézeteiben, a m. kir. honvéd Ludovikaakadémiában és a m. kir. soproni h o n v é d főreáliskolában
az
gán-,
közös-
1908/1909. és
tanév kezdetén
magyar
állami
betöltendő ma-
alapítványi
helyek
betöltésére v o n a t k o z ó pályázati hirdetményeket. Pályázati május hó
véghatáridő
iskolában
1908.
15.
Debreczen sága
minden
sz. kir. v á r o s
t ö r v é n y h a t ó s á g i bizott-
által a m . kir. h o n v é d L u d o v i k a - a k a d é m i á b a n
alapítványi
hely,
a m. kir.
soproni honvéd
1
főreális-
kolában szintén 1 alapítványi hely töltetik be, m e l y e k elnyerése
céljából
a
pályázati
kérvények
1908
m á j u s hó
15-én d é l u t á n 5 ó r á i g a d a n d ó k b e a v á r o s i
évi
tanács iktató hivatalába. A
pályázati hirdetmények a katonai
és illetőségi
ügyosztálynál megtekinthetők. A hadapród iskolába leendő felvételre m é g pályázati h i r d e t m é n y n e m érkezett, a h i r d e t m é n y leérkezte után a r r ó l a k ö z ö n s é g azonnal értesítve lesz. —
A
gyermeknapok eredménye.
Az
országos
g y e r m e k v é d ő liga debreczeni fiókja a hó első napjaiban
a
nemescélu
egyesület javára
gyermeknapokat
tartott. A f é n y e s erkölcsi é s a n y a g i siker W e s z p r é m y Zoltán f ő i s p á n érdeme, k i heteken át fáradozott, h o g y ezen n e m e s e m b e r b a r á t i intézmény e r ő f o r r á s a i t g y a r a pítsa.
A
két
gyűjtésekből Oly
gyermeknapon melynél
kivéve, egy város Az nemek dott
urnákban a
457
drb
a
és
perselyekben
tíz
filléres,
filléres,
4560
át,
ezek a számok, hogy
m e r t ez a
lenti.
A
begyült
drb
drb
fillér
két-
22 drb
törekvésének
köztudatba megy
a köznép adakozását
összeg
bea-
huszfilléres,
két papír tízkoronás.
a liga azon
a cél n e m e s v o l t a a sok
ö s s z e g y ű l t pénz21,550
113 drb két koronás,
ötkoronás és 1 drb arany, m e g Igazolják
7 0 fillér. székvárost
oszlanak m e g : 39,143 egy
drb egy koronás,
sikerét,
kor.
fő- és
g y e r m e k n a p j a sem tud felmutatni.
következőképp
5680
5256
többet
pénzből 7058 d r b
filléres
befolyt adományokból,
és elárusitásokból
ö s s z e g ez,
többi
részét
az
is je-
egyletek,
kereskedők iparosok és m a g á n o s o k adakozásai képezik, amely; ö s s z e g e t a b i z o t t s á g k ü l ö n f o g k i m u t a t n i . — A városi m ű j é g szállítós. A héten bontották fel a városi mfljégszálitásia hirdetett
pályázatot. A pályázatra
egyet-
len e g y ajánlat érkezett be. Szentesi János és társaitól, az eddigi vállalkozóktól, akik a régi szerződés feltételei mellett nyerték el a műjégszállitást. Nevezetesen a vállalkozók kötelezik magukat, .hogy a műjeget 10 kilós
táblákként 12 fillér árban
veszik át a várostól. E g y s é g á r a i k a következők : Husvágási iparral foglalkozó iparosoknak a gyártás színhelyén táblákként 18
fillért,
házhozszállitva 2 — 2
szállitva 26 fillér.
fillér,
magánosoknak házhoz-
— A v á r m e g y e i tisztviselők fizetése. E g y e s lapok azt irták, hogy a kormány most váltja be azt az ismételten tett igéretét, hogy a vármegyei tisztviselők fizetését az állami tisztviselőkével egyenlővé teszi, amennyiben 1909 január 1-től kezdve az ö s s z e s vármegyei tisztviselők egy fokkal nagyobb rangsorba fognak előlépni. Ezzel a híradással szemben illetékes helyről közlik, hogy a kormány azt az ígéretét, hogy a vármegyei tisztviselők fizetését egyenlővé teszi az állami tisztviselők fizetésével, már az 1904. évi X- törvénycikkben, illetve az 1906. évi IX. törvénycikkben (költségvetés) beváltotta ; az a híresztelés pedig, hogy 1909 január l étől az ö s s z e s vármegyei tisztviselők egy fokkal nagyobb rangsorba fognak előlépni, nem felel meg a valóságnak. — Mikor állították fel az első v i l l á m h á r í t ó t ? A legelső villámhárító, D'Alibord-nak és De Lor-nak Marly lá Vilieben és Párisban végzett kísérleteit nem tekintve, Philadelphiában egy West nevű kereskedő házán nyert gyakorlati alkalmazást. Bár a villámhárító védőképességének feltétlen biztos hatásáról az emberek nem voltak meggyőződve, mégis aránylag rövid idő alatt majdnem minden európai kulturáltamban állítottak fel egy-egy ilyen eszközt. Időbeli sorrendben álljanak itt mindazon esetek, amelyekről említésre méltót jegyzett fel a törtéAngol országban 1760-ban a Plymouth közelében levő Eddystone nevű világitó-tornyot és 1762-ben Wattsonnak London közelében Payneshill helységben levő falusi házát szerelték fel villámhárítóval. Németországban 1769-ben Reimarus o r v v o s a hamburgi Jacsbi-tcmplomra alkalmazta az első villámhárítót. Ausztriában 1769-ben Ingenhouss hollandi o r v o s II. József császár rendeletére a puskaporraktárakat szerelte fel és egy évvel későbben, 1770-ben Marczi abbé Schönbrunn közelében levő Peuring helységben, házán alkalmazta a villámhárítót. Svájczban 1771-ben Sausure fizikus s a j á t házára tétetett ilyen eszközt. Olaszországban 1772-ben Toaldo apát a páduai egyetem csillagvizsgáló obszervatóriumára alkalmazta legelőször a villámhárítót. Francziaországban c s a k 1773-ban sikerült a villámhárítót meghonosítani é s pedig a dijoni egyetemen 3 évvel Nollet halála után, ki ezen újításnak a legelkeseredettebb ellensége volt. Hollandiában 1775-ben Cuitberson műszerész állította fel a legelső villámhárítót. Bajorországban 1776-ban Osterwald benedekrendi apát és akadémikus alkalmazta a München közelében levő Gasteiberg faluban levő házán. Magyarországon 1777-ben a budai tudományegyetem épületére erősítették fel az első villámhárítót. Württembergben 1782-ben a hohenheimi kastély é s egy évvel későbben, 1783-ben" Stuttgartban e g y Hemmer nevü ember szerelte fel a villámhárítót. Baden nagyhercegségben 1782-ben F r i g y e s Károly nagyherceg uralkodása alatt Böckmann tanár házára szerelték fel a villámhárítót. Dániában 1784-ben Kopenhágában alkalmazták legelőször a villámhárítót. Orosz Lengyelországban 1784-ben V a r s ó városában e g y szerre 6 darab ilyen eszközt állítottak fel. Ugyancsak ebben az évben Oroszországban és pedig Szentpéterváron is szereltek fel villámhárítót. Hazánkban lévő 2.805.742 épületnek megvédésére csupán 8834 villámhárító szolgál, v a g y i s csak minden 317 épületre esik egy villámhárító. , — A tanyai iskolák átadása. Az állami tanyai népiskolákat a következő sorrendben adja át a v á r o s az államnak. Április 16-án délelőtt az ondódi iskolát, délután a pacit, április 21-én délelőtt a nagycsereit, délután á halápit, 22-én pedig a két ohati iskolát. Az iskolák átadásánál a város képviseletében jelen lesznek Oláh Károly kulturtanácsnok é s Aczél Géza főmérnök, a kultuszminiszter képviseletében C s á n k y Viktor kir. tanfelügyelő és Latinovics Mihály, az államépitészeti hivatal főnöke.
A
V A R O S .
— Győrmegye és a cigánykérdés. Győrmcgyc közigazgatási bizottsága Lippay Elek főispán elnöklésével a cigány-ügy rendezésével foglalkozott. A bizottság elhatározta, hogy fölir a földmivelésügyi és belügyminiszterhez az iránt, hogy a mezőrendúri törvény revíziója alkalmával a cigánykérdés is rendeztessék. A közigazgatási bizottság vélekedése szerint egyidejűleg módosítani kellene a büntetőtörvénykönyvnek e g y e s rendelkezéseit is, igy különösen azt, amely negyven korona értéket meg nem haladó lopás esetén a községi biróság hatáskörét állapítja meg Ezt a rendelkezést akként kellene megváltoztatni, hogy az értékhatár fölemelésével a szolgabiróságok is eljárhassanak a negyven koronánál nagyobb összegű lopások esetében s a nyomozást a rendőrség és csendőrség segítségével vezet-
megfelelő tarfolyamra való felvételüket kérelmezik, — a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez címezve, fölöttes hatóságuk utján, l'öldmivesek é s m á s foglalkozásúak pedig k ö z s é g ü k elöljáróságának ajánlásával ellátva az illető tanfolyam kezdete előtt legalább egy hónappal előbb n y ú j t s á k be. Budapest, 1908 március 16-án. A m. kir. földmivelésügyi miniszter.
5962—1908. ikt szám.
Az alulírott dohánygyári igazgatóság az üzemében 1908 évi julius hó 1-től 1909 évi junius hó 30-ig terjedő, esetleg 1911 évi junius 30-ig terjedő három évi időtartam alatt, évenként szükséglendő mintegy 350 köbméter I. minőségű kemény puha tűzifa szállítására nyilvános írásbeli versenytárgyalást hirdet. A tűzifa minőségének közelebbi ismertetése a különleges feltételekben foglaltatik. Az ivenkint egy koronás bélyeggel ellátott és szabályszerűen kiállított ajánlatok lepecsételt borítékban "Ajánlat 1409. számú versenytárgyalási hirdetésben kiirt tüzifára», címmel legkésőbb 1908 évi május hó 19-én délelőtt 10 óráig alulírott igazgatósághoz közvetlenül vagy posta utján nyújtandók be, amikor a nyilvános versenytárgyalás meg fog tartatni. Az ajánlatokat az ajánlati űrlapon megszerkesztve az előirt felírású borítékba zárva kell benyújtani. A versenytárgyaláson az ajánlattevők vagy igazolt képviselői jelen lehetnek. A bánatpénz az egy évi szállítási összérték 5 % készpénzben vagy állami letétre alkalmas értékpapírokban, a versenytárgyalási hirdetés számára való hivatkozással valamely adóhivatalnál, vagy a budapesti állampénztárak bármelyikénél legkésőbb a versenytárgyalást megelőzőleg teendő le és az erről szóló nyugta a zárt ajánlathoz csatolandó. Egyébb tudnivalók az ezen hirdetés kiegészítő részét képező « Általános szerződési feltételekében, "Részletes feltételekében és «a Különleges feltételekében foglaltatnak, amelyek az ajánlati űrlappal és a kötendő szerződés tervezetével együtt az alulírott igazgatóságnál díjtalanul rendelkezésre állanak. Az ajánlattevő ajánlatában kijelenteni köteles, hogy az «Általános szerződési feltételekében, a "Részletes feltételek"-ben és «a Különleges feltételekében, nem különben a szerződési feltételekben foglaltakat ismeri és magát azoknak aláveti. Az ezen hirdetményben kitett feltételektől eltérő, valamint azon szállítók ajánlatai, kiket a kormány vagy az illető minister a közszállitások elnyerésétől közérdek szempontjából kivonandóknak nyilvánított, vagy oly szállítók ajánlatai, kik a legközelebbi elmúlt 3 év alatt teljesített szállítások alkalmával megbízhatatlanoknak mutatkoztak, továbbá az elkésetten beérkezett, vagy távirati uton tett ajánlatok, vagy oly ajánlatok, — melyekhez a letett bánatpénzről szóló nyugta csatolva nem lett, — figyelembe nem vétetnek.
Versenytárgyalási hirdetés. Békés vármegye alispánjától.
Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének. Az 1898 j a n u á r hó 24-én Nyitrán született kiskorú Seszták Juliánná illetőségének megállapítása céljából szülei, Seszták Mihály nagyszombati születésű, (51 éves róm. kath. napszámos, aki családját az előlnevezett leányának születése után 1—2 évvel e l h a g y v a , ismeretlen h e l y r e távozott és felesége szül. Langer Anna kaszah (nyitra megyei) születésü 53 éves róm. kath. napszámosnő, aki az 1906. év végén és 1907. év elején a budapesti Szent-Rókus kórházban ápoltatván, onnan ismeretlen h e l y r e távozott, — n y o m o z a n d ó k . feltalálás esetén ugy a maguk, mint Seszták Mihály szüleinek illetőségi v i s z o n y a i r a nézve részletesen kihallgatandók és a fölveendő j e g y z ő k ö n y v e k Békés v á r m e g y e alispánjához küldendők. Gyulán, 1908. évi április hó 9-én. Alispán h e l y e t t : Dr. Dániel, várm. főjegyző.
21,049/lX A. 2. sz.
Pályázati hirdetmény. A gödöllői állami méhészeti gazdaságban az 1908-ik év f o l y a m á n hat időszaki tanfolyam fog tartatni a következő beosztás mellett: m á j u s hó 4—24. földmives kisgazdák, j u n i u s hó 1—14. erdőőrök, j u n i u s hó 1 6 - 2 8 . lelkészek, julius hó 2—22. és julius hó 25-től auguszlás 15-ig néptanítók, v é g r e augusztus 1 8 - 3 1 - i g nők számára. Céljuk ezen t a n f o l y a m o k n a k , hogy az azokon résztvevők a méhtenyésztés elméleti és g y a k o r l a t i ismereteit elsajátítsák, valamint, hogy a méhkaptáraknak és méhészeti segéd e s z k ö z ö k n e k házilag való elkészítését is megtanulják. Minden tanfolyam hallgatói annak tartama alatt teljes ellátásban díjtalanul részesülnek és ezenkívül azok részére, kik pályázati k é r v é n y ü k ben szorult anyagi helyzetüket i g a z o l j á k s a m. kir. államvasutaknak a távolsági forgalom 7—16. vanalszakaszai között levő v a l a m e l y i k állomásáról jönnek, a személy- és v e g y e s vonatok 111-ik kocsiosztályában é r v é n y e s féláru m e n e t j e g y váltására jogosító igazolványk üldetik, melynek ára, a visszautazás költségeivel együtt, a tanfolyamról való elutazásakor fog megtéríttetni. Minden e g y e s tanfolyamra 20—20 hallgató vétetik fel. A pályázni szándékozók felhivatnak, h o g y e g y k o r o n á s b é l y e g j e g g y e l ellátott folyam o d v á n y u k a t , — m e l y b e n a foglalkozásuknak
Debreczen, 1908 évi április hó 11-én. Magyar kir. dohánygyári igazgatóság.
