ERDÉLYI TUDOMÁNYOS
FÜZETEK
SZERKESZTI
DR. GYÖRGY LAJOS 1930.
AZ
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
KIADÁSA
23. S Z .
flZ ERDEIÍ9I nUZEün:E69ESÍÍIiET PROBOÉnál AZ
ELNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA :
DK. K Á N T O R
HUSVÉTH
1^
ÉS
LAJOS
LÚGOS HOFFER KÖNYVNYOMDÁJA 1930.
ERDÉLYI TUDOMÁNYOS
FÜZETEK
SZERKESZTI
DR. GYÖRGY LAJOS 1930.
AZ
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
flZ mim
KIADÁSA
23. S Z .
nUZEUn:E69ESUQET
AZ
ELNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
DR. K Á N T O R
LAJOS
LÜGOS MÜSVÉTH
ÉS
HOFFER 1930.
KÖNYVNYOMDÁJA
ERDÉLYI TUDOMÁNYOS
FÜZETEK
SZERKESZTI
DR. GYÖRGY LAJOS 1930.
AZ
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
flZ mim
KIADÁSA
23. S Z .
nUZEUn:E69ESUQET
AZ
ELNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
DR. K Á N T O R
LAJOS
LÜGOS MÜSVÉTH
ÉS
HOFFER 1930.
KÖNYVNYOMDÁJA
ERDÉLYI TUDOMÁNYOS
FÜZETEK
SZERKESZTI
DR. GYÖRGY LAJOS 1930.
AZ
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
flZ mim
KIADÁSA
23. S Z .
nUZEUn:E69ESUQET
AZ
ELNÖKSÉG MEGBÍZÁSÁBÓL ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
DR. K Á N T O R
LAJOS
LÜGOS MÜSVÉTH
ÉS
HOFFER 1930.
KÖNYVNYOMDÁJA
ELŐSZÓ. Erdély l e g r é g i b b m a g y a r társadalmi lete,
a
százados
tervezgetés,
1859-ben megalapított kultúrájának
és kulturális
propaganda
és
egyesü
küzdelem
Erdélyi Múzeum-Egyesület,
mely
után Erdély
emelésében számottevő t é n y e z ő volt, a nagy világ
é g é s után súlyos helyzetbe került.
1919-ben a román
kormány
karhatalommal birtokába vette az Egyesület tárait, melyeket az Egyesület a m a g y a r kormánnyal kötött b é r s z e r z ő d é s kolozsvári
„Ferencz
engedett át.
Az
József
Egyesület
Tudományegyetem" vezetősége
nyilatkozott és kész ma is a tárakat
alapján a
használatára
állandóan
hajlandónak
a kolozsvári román
egye
temnek is használatára bocsátani. Állandóan kérte és kéri azon ban, h o g y a tárak használatát szerződéses viszonnyal r e n d e z z é k . D e a kérdés rendezése tizenegy év óta egy lépéssel sem haladt e l ő r e , sőt mintha m e l l é k v á g á n y r a siklott volna. mányok azt vitatják,
h o g y a magyar
z ő d é s , annak kitételei ellenére, mánnyal szemben is eddig a s z e r z ő d é s
fennáll,
mint
A román
kormánnyal
kötött
jogutóddal a
ellenben
nem
kor szer
román
teljesítették
kor mind
feltételeit.
A kérdés megoldására tárgyalások többször folytak, a z o n ban eddig nem vezettek e r e d m é n y r e .
N e m is vezethettek, mert
oly szempontok jöttek előtérbe, melyek e l e v e kizárják a mindkét félt kielégítő jogszerinti megoldást. Vita tárgyává tétetett ugyanis román
részről
tulajdonjoga.
az
Egyesület
magyar
A napilapok és
mányok hatása
a nem
alatt politika
jellege eléggé
került a
tárait
illető
tájékozott
és
tanul
kérdésbe
s
csakhamar
megjelent az irredentizmus vádja is. A román k ö z v é l e m é n y ilyen beállításban
ismerte m e g
kedvezőtlennek itélt
a
természetesnek kell vennünk, nem akadt kormány,
kérdést
megoldás
elé
s a
maga
szempontjából
odakiáltotta vétóját.
h o g y ilyen
A z t is
atmoszférában
eddig
mely a megoldással járó felelősséget
ma
gára merte volna vállalni. Sőt m a g a is hatása alá került a k ö z 3
v é l e m é n y n e k s az Egyesület m ű k ö d é s e elé gátat igyekezett állí tani. Ezt tette, midőn
két ízben is
e l n ö k s é g királyi j ó v á h a g y á s elé A z Egyesület
vezetősége
megtagadta a megválasztott
terjesztését. felismerve
a
békés
gátló és tájékozatlanságból' s z á r m a z ó prejudikálást, h o g y az e g é s z kérdés anyagát vázlatban, de igazolhatólag a h o g y a tények
nyilvánosság elfogulatlan
ítélőszéke megismerése
elé
megoldást elhatározta,
dokumentumokkal terjeszti.
haszonnal f o g
megtaláljuk a mindkét felet kíelégitő jogszerinti
Reméli, járni:
megoldást.
L Alapítás. Előzmények. A z Erdélyi Múzeum-Egyesület hosszú és tervszerű
kűzdel--
mes munka eredménye. Már a X V l I l - i k században felvetődik eszme, Bod
h o g y magyar
Péter
veti
fel
tudós az
társaságot
akadémia
alapítsanak.
eszméjét.^
az
1760-ban
1785-ben
gróf
Batthyány Ignác róm. kath. erdélyi püspök készít tervet e g y tudós társaság felállítására. 1791-ben az országgyűlésen Z á g o n i Aranka G y ö r g y agitációjára
megalakul az erdélyi
téneti kéziratokat kiadó két társaság. A a nyelvművelő társaság érdekében, erősítette m e g . 1813-ban
az
nyelvművelő
és
tör
rendek törvényt hoztak uralkodó
azonban nem
Döbrentey Gábor Kolozsvárt
irodalmi
és tudományos kört teremtett s 1814-ben megindítja az első tu d o m á n y o s folyóiratot az „ E r d é l y i Muzeum"-ot. 1819-ben m e g is alakult az
uj
társaság. Pénzalapot
azonban soha sem erősítették m e ^ .
gyűjtöttek,
alapszabályaikat
A tisztán múzeumi
gondo
latot 1829-ben Bölöní Farkas Sándor főkormányszéki f o g a l m a z ó veti fel, de lemond tervéről, minthogy a vezető k ö r ö k , sokallották a tervezet pénzügyi
kiadásait.
Az alapítás tulafdonképpeni kezdete 1841-ben. Gróf K e m é n y József és Sámuel bejelentették Küküllő-megye rendjeinek abbeli szándékukat, h o g y Gerendről beszállítják
köz-
1 A történeti adatok nagy része Kelemen Lajos tanulmányaiból van véve. 1. Az Erdélyi Mazeum-Egyesület malija és jelenje. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum Tárai. Az Egyesület ötven éves jubileumára összeállította: Kelemen Lajos. 1909. Kiadja az Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2. «Az Erdélyi MuzeumEgyesülei története». Az EME ötven éves jubileumára Erdélyi Pál által szer kesztett Emlékkönyv 5—79 lapjain.
5
használatra könyvtárukat Kolozsvárra, minthogy azonban a megyegyülés
nem is tárgyalhatta a bejelentést,
m e g y e rendjeihez nyújtják
be.
levelüket
A z Erdélyi H i r a d ó
Kolozs-
egész
terje
delmében közli e bejelentést s azt mindenütt tetszéssel fogadják. Nagyajtai
K o v á c s István röpiratban ismerteti a mozgalmat, mire
gr. Gyulay Lajos levelében
1890 darabból
ményét ajánlotta fel az alapítandó
álló
ásvány
múzeumnak.
Az
gyűjte
1842 június
21-iki kolozsvári országgyűlés tetszéssel fogadta a m o z g a l m a t s ujabb megajánlások
történnek.
Gr. M i k ó Imre elnöklete alatt a
gr. K e m é n y József tervezete alapján munkához kezdenek.
1842
december 23-án m e g h o z z á k az országgyűlési határozatot a mú zeum és az o r s z á g o s
tanácskozóterem
és
a
nemzeti
jókarba állítása ügyében. A múzeumra 100.000 irányoztak elő. Kimondják a kolozsvári főtéri
színház
forint
költséget
Bánffy-ház
meg
vételét. A szászok azonban nem egyeztek bele, h o g y a múzeum költségeire o r s z á g o s rovatalt vessenek ki, mert a múzeum csak a magyar és székely nemzetek érdekeit
szolgálja.
Különben is a szászoknak nem volt érdekük, ilyenirányú akcióban résztvegyenek,
hiszen
az első lépéseket saját nemzeti kultúrájuk
ők
de elmélyitett „Siebenbürg. W o c h e n b l a t t " - o t „ V é r e i n für
ckenthal Múzeum
1833-ban
honismertető
iratot, 1837-ben Brassóban Gött megindította a
az s
pedig
már
1817
óta
folyó
ilyen
irányú,
1840-ben
siebenbürgische L a n d e s k u n d e " ,
ilynemű m o z g a l o m a szász honismeret
közös
megtették
emelésére.
Szebenben megindították a „ T r a n s i l v a n i a "
alakult
hogy
már
fennállott.
meg
a
A
Bru-
magyar
jelszó alatt m ű k ö d ő , de
nemzeti célokat s z o l g á l ó egyesületet tartotta bizonyára szemelőtt s igy nem lehet rossz néven venni, tak k ö z ö s utakon haladni. püspök
(Az
beszédét az Archiv
h o g y a szászok nem akar
adatokra
des
nézve
lásd
Teutsch
V e r e i n s für S. Landesk. 1929
évf. 20. 1.) A z országgyűlés tehát csak a m a g y a r o k r a veti ki a rovatalt, de tapintatbó! bizottságba, bár a szászok ellenvélemény-benyújtása
ez
ellen
szentesítést. A z ügy húzódik s csak hallgatják.
is
következtében
leirat terveket és helyszíni
tiltakoztak, a
törvény
1845-ben
rajzokat, az ügyet
A z országgyűlés
és
székelyekre
szászt is választott a felügyelő
kér
A
szászok
nem egy
azonban
nyert királyi agyon
1847 n o v e m b e r 3-án és 9-én ismét
felir e kérdésben, válasz azonban nem érkezik. 1848 május 3 0 á n kimondják 6
Erdély unióját
M a g y a r o r s z á g g a l s i g y a muzeum-ál-
litás az egyesült hazára hárult volna,
ha k ö z b e nem jönnek az
1848—49. évi forradalmi események és utánuk az abszolutizmus.
A tulajdonképpeni alapítás 1852-ben. K ő v á r y László a múzeumnak egyesületi uton való létesíté sére hívja fel a m a g y a r s á g o t „ E r d é l y r é g i s é g e i " cimü müve be vezetésében.
Szava azonban m é g nem talál meghallgatásra, de
a kérdést uj útra indítva, nagyban hozzájárul a muzeumügy fel karolásához és érleléséhez. 1854-ben Gr. M i k ó
Imre, ki már az
1841-43-i
gyűlésen tagja volt a „ R e n d s z e r e s Bizottmánynak", „Kióvi
Csata"-jának
előszavában hangoztatja
Debreczeni:
a múzeum
ségességét. A z ügynek lendületet az események adtak. mény József
ország szük
Gr. K e
1855-ben meghalt, végrendeletében ugy intézkedett,
h o g y m í g Kolozsvárt az o r s z á g o s
muzeumot
felállítják,
gyűjte
ményét a budapesti Nemzeti Múzeum kezelje. Gr. K e m é n y József ö z v e g y e nem törődött férje gyűjteményével s így azt a pusztulás veszélye fenyegette. Másrészt hirlett, h o g y Szebenben a szászok „ L a n d e s m u z e u m " - o t akarnak felállítani. M i k ó akcióba lép, h o g y a muzeumot tető alá hozza. Céljára felhasználja
lapját, a Kolozs
vári Közlöny-t, melynek kéthetenként m e g j e l e n ő szépirodalmi és népszerű viselte.
tudományos
melléklete
H o g y a múzeum ügyét
az „ E r d é l y i
előbbre
Múzeum"
céljára ajándékozta több mint 10 hold kertjét, 9 szobás val és melléképületeivel együtt. sedést vált ki.
címet
v i g y e , 1856-ban ennek villájá
Ezen adomány o r s z á g o s lelke
Miként M i k ó 1874 március
12-ikí megnyitó b e
szédében mondja, a múzeum egyesület terve több volt a gyűjte mények
szervezésénél
és a tudományos
munka
szándékánál.
„ A z é l ő nemzet keresett módot, h o g y működhessék a saját java előmozdítására,
keresett
tért, melyen
mozoghasson
ugy, h o g y
ne adjon o k o t a gyanúra a hatalomnak". A m o z g a l o m felkeltette a M a g y a r Nemzeti Múzeum
érdek
lődését is, mely lépéseket tett az irányban, h o g y a Kemény-féle hagyományt a saját számára
m e g m e n t s e , de már későn.
irt a Nemzeti Múzeum igazgatójának maga
az i g a z g a t ó ,
Kubínyi
1856 májusában
Mikó
az ügyek állásáról
Ágoston,
is belépett
az
Mikó s erre
alapítók
sorába. bálytervezetet s azt
Bécsbe
szűkebb körben viszi.
k i d o l g o z z a a sza
Gr. Esterházy
Lászlóval és
Gr. T o l d a l a g í Ferenccel ezt egyenesen az uralkodó elé terjesztik. 7
A válasz már vánva. tosba
november
6-án
megérkezett
módosításokat
kí
H e r c e g S c h w a r z e n b e r g Károly k o r m á n y z ó azonban biz veszi
az
egyesület
felállitásának
m e g e n g e d i a Kemény-féle
gyűjtemény
engedélyezését s ezért beszállítását
Gerendről.
Voltak a g g o d a l m a s k o d ó k , mint gr. Teleki D o m o k o s (és Hunyad m e g y é b ő l is k é s ő b b ) , kik inkább el akartáx halasztani a muzeumalapitást, mert rom nyelvűvé dalmak
attól
féltek, h o g y a kormány az egyesületet há
akarja tenni.
M i k ó felvilágosítására
ezen
aggo
módosították s 1857
május
eloszlottak.
K ö z b e n az alapszabály
tervét
3-án megtartották a tervezett melyen
Mikó
kívánalmaival s az ügyek
b í z t á k ; a Kemény-féle
említett engedély alapján megbízatott annak
közgyűlését, összhangba
vezetését
gyűjteményt
Mike Sándor
pedig
behozta
az
előbb
Kolozsvárra s
ujabb
íratok
kívánta és kimutatást kért az e d d i g begyűlt
Majd egy évi halogatás tok kiegészítését
e g y bi
rendezésével.
1857 augusztus 12-én a helytartóság dését
első
indítványára az alapszabálytervezetet
hozták a kormány zottságra
múzeum-egylet
bekül
pénzalapról.
után 1858 november 9-én ismét az ira
kívánta.
A z 1858 n o v e m b e r
25-i
felterjesztés
már kifejezésre juttatta, h o g y sokan a halogatást nem akarásnak minősítik. 1858
végén
S c h w a r z e n b e r g meghalt
s így
növekedett az
a g g o d a l o m , mert a helytartóban kétségtelenül a m o z g a l o m egyik jóakarója veszett el. A z uj helytartó, h e r c e g Lichtenstein Frigyes, különös e l ő z é k e n y s é g b ő l
1859 júniusában
félhivatalosan
tette a bizottságot a felterjesztésekre jött válaszról, ujabb kifogásokat talált.
Csak M i k ó önuralmán múlott,
módosításokat ismét megejtették, m é g pedig ugy, nalmak teljesítése mellett a
lényeg
értesí
de a válasz hogy a
h o g y a kívá
megmaradjon.
Végre
1859
július 19-én jött a válasz, h o g y az uralkodó táviratilag b e l e e g y e zett
az
Erdélyi
alapszabályok
Múzeum-Egyesület
létesítésébe.
A
módosított
1859 szept. 8-án jóváhagyva visszaérkeztek. Ebben
a jóváhagyásban az egyesület nyelvére v o n a t k o z ó l a g az áll, h o g y azt az alakuló közgyűlés dönti el. tetlen lelkesedéssel, óriási
nyílt m e g a v i g a d ó nagytermében. stein Frigyes helytartó is.
Az
érdeklődés
alakuló
közgyűlés hihe
mellett
1859 nov. 23-án
Jelen
volt herceg
Lichten
Az egfyesület magyar íellege. 1. A z egyesület magyar jellegét kétségtelenül bizonyltja az alakuló közgyűlés, melyről felvett eredeti j e g y z ő k ö n y v ' IV. sza kasza szószerint a következőket mondja : „ A z alapszabályok 38. §-a értelmében a nagyméltóságú elnök
felszólítja
határozza m e g , milyen nyelvet használjon talos nyelvet
a közgyűlést,
az egylet
mint hiva
belkormányzásában.
A közgyűlés indokolt határozata a 1841/3. országgyűlésen
a
múzeum
következő:
felállítására
nemzeti irányban és értelemben lett elfogadva
Miután
tett
és
az
indítvány
törvényjavas
latba foglalva és az akkori alapítók is e szellemben tették á l d o zataikat, miután továbbá az ügy
ujabb felvételével
is ez volt a
vezérelv, az alapszabályok 38. §-a is ez irányt és értelmet nem csak nem másítja m e g , de az e szellemben tett régi alapítványok is az intézet alapjához vannak kimondása
a muzeum-egyletí
utalva,
sőt
annak
közgyűlésnek
határozottan
van
fenntartva, —
megtekintvén azt is, h o g y a muzeum-egylet tagjai csaknem mind m a g y a r o k és h o g y e múzeum lételét ványok és a d o m á n y o k ványaikhoz határozott mindezeknél fogva a
feltételező ujabb
levői kírekesztőleg feltételül
a magyar
muzeum-egylet és
főalapit-
m a g y a r o k és alapít nyelv
van
kikötve,
ezáltal alapítandó
zeum alakulása jelen alkalmával ezennel közegyetértéssel
mú meg
határozza a közgyűlés, h o g y a muzeum-egylet
belkormányzásá
ban, minden tanácskozásaiban, kiadandó havi
v a g y kötetlen fü
zeteiben, ugy évkönyveiben a magyar nyelvet
használja.
Bárha e határozat elfogadására a közgyűlés a l e g é l é n k e b ben nyilatkozott és határozat annál
ellennyílatkozat
ünnepélyesebbé
nem történt,
tételére,
hogy
mindazáltal a a
legteljesebb
akaratnyilvánításnak annál szabadabb tér nyíljék, a közgyűlés e határozatot minek
feleslegesen
eredménye
Domokos,
Gyárfás
lőn,
még
titkos
hogy a
Domokos,
szózatolásra
Gr. Lázár Miklós,
is
bocsátja, Gr. Teleki
Gr. Eszíerházy Kálmán
és
Páll
Sándor urak személyeiben kinevezett szózatolási bízottság jelen tése szerint
-
a jelen volt 383 szózatoló kivétel nélkül mind a
felső határozat és annak fentebbi s z ö v e g e értelmében a magyar
nyelvre
szavazott.»
A szavazással az egyesület magyar
jellege
eldőlt.
Össze-
1 Az alakuló közgyűlés jegyzfíkönyve nyomtatásban megjeleni 1860-baii „ A z Erdélyi Múzeum-Egylet Évkönyvei" első füzetében.
9
hasonlítva az
E. M. E.
helyzetét
az
1861-ben
alakult
román
Astra-éval, az Astra nem volt e k e d v e z ő helyzetben, mert ott az alapszabály 34. §-a szerint a nyelvet
is használhattak,
j ó v á h a g y á s a nyelvkérdés
román nyelvet nem
mig az E. M. E.-re eldöntését
ismerők
nézve
a
minden kikötés
más
királyi
nélkül az
alakuló közgyűlésre bizván, ez az ott megejtett titkos szavazással 383 szavazó egyhangú akaratával a nyelvkérdést
végleg
eldön
tötte. E kérdés tehát vita tárgya sem lehet, mert a magyar nyelv k i z á r ó l a g o s használatának
biztosítása
nélkül
az
alakuló
köz
gyűlés nem mondotta volna ki az egyesület megalakítását. 2. A z 1841/43. o r s z á g g y ű l é s határozottan m a g y a r
nemzeti
muzeumot tervezett s a szászok éppen ezért nem fogadták el az o r s z á g o s kirovást,
mire az o r s z á g g y ű l é s e rovatalt csak a ma
gyar és székely nemzetekre vetette ki. 3. A szászoknak már 1840-ben megalakult a maguk „ V é r e i n für
Siebenbűrgische
Landeskunde"-juk,
muzeum-egylet megalakulása
után
két
a
románság
évre
pedig a
1861-ben hosszas
küzdelem után megalakítja a maga „Astra"-ját, melyet a román ság a muzeum-egylet h o g y neki is
megalakulása után m é g inkább sürgetett,
m e g l e g y e n a többi itt
maga nemzeti kulturális egyesülete.
élő
nemzetek
A román
mintájára a
és szász
közvé
lemény tehát szintén magyarnak látta a Múzeum-Egyletet, mely nek megalapításában r o m á n o k és szászok nem vettek részt, mert nem tartották azt a magukénak. 4. A z E. M. E. magyar j e l l e g e ellen azt szokták érvül fel hozni, h o g y az alapítók között van néhány
n e m m a g y a r nemze
tiségű is. E tény azonban semmiképpen sem szolgálhat bizonyí tékul a k ö z ö s alapításra, hiszen természetes d o l o g , h o g y miként ma sem vonhatják
ki magukat a
kisebbségek
reprezentánsai a
tisztán román jellegű intézmények alapításából, ugy a társadalmi kötelezettségek lehetetlenné tették, h o g y pl. Br. Saguna és Sterka Sulutz S á n d o r ' kivonják
András
magukat az E. M. E. alapí
tásából. Érdekes azonban, h o g y a Gr. M i k ó Imréhez begyűlt és 1859 dec. 10-én Bányai Vitálisnak j e g y z é k k e l átadott a d o m á n y o k tevői között
egyetlen
nemmagyar
nemzetiségű
Ebből önként adódik a következtetés,
sem
h o g y nem a
szerepel. lelkesedés,
hanem csak rokonszenvi, udvariassági v a g y társadalmi kényszer érzés vezette őket,
h o g y e m a g y a r társadalmi alakulás m e g t ö r -
1 A neveket az eredeti beírás szerint idézem.
10
tente után adományaikkal ők is belépjenek
Különben itt is csak
a viszonosság elve érvényesült. A z „ A s t r a " tagjai között szintén vannak m a g y a r o k és németek,
mégsem
vitatta
soha
senki az
Astra román nemzeti jellegét. A z „ A s t r a " - b a n idegen tiszteletbeli tagok : Gr. Csáky G y ö r g y , Kecskeméthy Aurél, a pesti „ S ü r g ö n y " szerkesztője, dr. E. I.
Tkalacz,
a bécsi
„ O s t und W e s t "
szer
kesztője,' Gr. M i k ó Imre 500 forinttal járult az alapításhoz, más tagok, kikről feltétlen biztos, h o g y csak érdekből lettek az „ A s t r a " tagjai, m é g pedig 1910-ben is : Bartók Gyula m é s z á r o s Balázs falva, Kampf Ferdinánd szabó Balázsfalva, Krafft C. W . k e r e s k e d ő Nagyszeben^ stb.
könyv
A társadalmi kötelezettségen kivül,
mely a reprezentánsokat más nemzetiségek egyesületeibe való b e lépésre késztette, magukat az egyesületeket kényszeritette i d e g e n tagok felvételére az abszolutizmus ama intézkedése, h o g y a kü lönben nemzeti egyesületeket
csak ugy
idegen nemzetiségűek is beléphettek. lutizmus e rövidlátása
s csak
hagyta jóvá,
ha
Ma érthetetlen
ugy magyarázhatjuk,
merte megtagadni a nemzeti tömörüléseket,
hogy
igyekezett
a nemzeti tömörülésekben rejlő erőt azzal,
h o g y más
ségűek beléphetését is
nemzeti
A
nem
mert erre maga is
g y ö n g é n e k érezte magát, viszont lehetőleg gyöngíteni kikényszeritette.
abba
az a b s z o
nemzeti
alakulások
természetesen g o n d o s k o d t a k róla, h o g y egyesületük nemzeti jel legét semmi veszély
ne fenyegesse.
az Astra-ban levő néhány sem változtatta m e g ezen
idegen
A z E. M. E.-ben, nemzetiségű
egyesületek
tag
csaknem
illetőleg semmiben
százszázalékos
magyar, illetőleg román jellegét. 5. A z
1841/3. országgyűlés előtt és után egészen az e g y e
sület tulajdonképpeni
megalakulásáig az u. n. o r s z á g o s
számára, mely különben volna (lásd az előbb
muzem
szintén m a g y a r nemzeti intézmény lett
idézett
1859
novemberi
jegyzőkönyv
§ - á t ) , a megajánlott d o l g o k közül a K e m é n y József-féle ményen hagyás
kivül, melyet H e r c e g reményében
egyébként is alig gyűjtemény 28-án
már
jött
IV,
gyűjte
S c h w a r z e n b e r g helytartó a jóvá
1857-ben
be valami.
az A
egyesületnek
Gr. K e m é n y
adott át,
Sámuel-féle
sokat szenvedett, mert a gerendi kastélyt 1848 nov.
megrohanta
semmisítette,
a
románság,
okmányait
részben
gyűjteményeit összetépte,
részben
sárba
meg
tiporta
és
1 „Actele privitoare la notirea ^ infiinfarea Asociajiunei Transilvane..." Sibiu, 1862. 73—74. lapjain. 2 Transilvania. NurnSr jubilar. 1861—1911. 505. és 528. lapjain.
11
szétvitte. A l i g maradt valami belőle épen.' kötet kézirat és okmány másolat volt tulajdonképpen E.-nek,
mely
kölcsön és
igy
adósságot az egyesület
Lészai Dániel
ményéből egy 1849
hagyatékkal
beszállásolt o r o s z tiszt vala
az 1848-as
s belőle semmi sem került be.
az E. M.
és régipénz gyűjte
mennyi réz- és bronzérmet eltulajdonította. drb. ásványgyűjteményét
volt
emiitett
felajánlott érem
nyarán hozzá
Sámuel az E.
adósa
az
38
Egyébként ez sem
adomány, mert Gr. K e m é n y
M. E. alaptőkéjéből vett számolt el.
E gyűjteményből
került be.
Gyulay
Lajos
1890
forradalom alatt szétdúlták
Gr. Teleki
József
megajánlott
dolgait nem adta be s halála után gyűjteménye a M. T . A k a d é miához került. után
-
Z e y k J á n o s 1500 kötetes könyvtárát csak
tehát
már
az
Erdélyi
Múzeumnak
-
1859
megdézsmálva
adta be. 6. 1848-íg tehát, mikor az o r s z á g o s lezártnak Goró
tekinthetjük,
Lajos
őrnagy
„Danae"-jának
párszáz
másolata,
különböző aranypénz. saját
rajzai
egy
képe, köztűk
valamint 40 magyar
mozgalmat
kerültek
Lajos
aranyat
festő
nyomó
és V. Ferdinánd.
tanár
való
három
Gr. Gyulai
drb. ból álló ásványgyüjteményéből
be:
és Tízian
Ignác római r é g i s é g e k r ő l
füzetkében, Á g o t a
2000
dolgok
drb. könyvgyűjteménye
Reínbold
Vörösmarthy
megajánlott
múzeumi
csak a k ö v e t k e z ő
Lajos
összesen
216 ásvány és e g y réz érem érkezett be. 7. A gyűjtemények egyesület
magyar
e g y tekintélyes részének
jellegéhez
van
megszűnnék, a gyűjtemény részeit szétvinnék. terházy
érem
külön való
és
régipénz
gyűjtemény
kezeléshez és magyar
adománya az
kötve s ha a magyar említésén
jelleghez
jelleg
A hatalmas Eszkívül, mely
kötötten
1861-ben
érkezett le Bécsből, a l e g r é g i b b alapítók közül az „ E r d é l y i Mú z e u m - E g y l e t aláírási
j e g y z ő k ö n y v e " alapján vázlatosan ide ikta
tom azon a d o m á n y o z ó k lajstromát, kik adományaikat a múzeum nak Kolozsvárt
való
felállításához és „ k i z á r ó l a g o s magyar bei-
s z e r v e z e t é h e z " kötötték. I l y e n e k :
Br. Bánffy J á n o s ^ (1.000 frt),
Br. Bánffy Z s i g m o n d (500 frt). Gr. Bethlen D o m o k o s okiratok, könyvek
és 2.000 frt), ifj. Gr. Bethlen
(régiségek,
Ferenc
(1.000
frt). ifj. Gr. Bethlen Ferencné (1.000 frt), id. Gr. Bethlen
Gábor
1 Szilágyi Sándor „ A z erdélyi múzeum előzményei'. Budapesti Szemle 1859. évf. VII. 345. 1. 2 E saját idézem.
12
összeáüitásu
névsorban a neveket
az eredeti
beirás szerint
síi
i
(500
frt),
Gr.
Bethlen
Kamilló
(500
frt),
Gr.
Bethlen
Károly
(1.000 frt), ifj. Gr. Bethlen Pál (1.000 frt), ifj. Gr. Bethlen (1.000
frt), ifj. Gr. Bethlen
Sándor
(1.000
Pálné
frt), ifj. Gr. Bethlen
Sándorné (1.000 frt), Biró Lajos (100 frt), Br. Bornemisza
Lipót
(500 frt), dr. Csiki Sámuel (évi 5 frt). Gr. Eszterházi Antal (500 frt),
Gr. Eszterházi
Ferenczi
Károly
Kálmán (500
(évi
5
frt). Fejér
frt). Gyárfás
Márton
Domokos
(100 frt),
(100
frt). Gr.
Gyulai Lajos (2.000 drb.-ból álló ásványgyűjtemény és két Ízben összesen 4.000 frt), ö z v . Gr. Heller zsanna
(urvacsorát
ábrázoló
rézérmek és l.OüO f r t ; ellenkező nemzeti
színházra
Jánosné szűl. Kleisch Zsu
gyöngyház-faragvány,
száll), Br. Jósika
Sámuel
K e m é n y D o m o k o s (100 frt), Br. K e m é n y Kemény
Miklósné
arany-
esetben a kolozsvári (10.000
frt),
(100 frt), Br. K e m é n y
Pál
örökösei
és ö z
1841/3-i aján
latán kivűl 10.000 frt), Klein F r i g y e s (100 frt), K o l o z s v á r frt),
Gr.
Kornis
(könyv
és
500
frt),
Miklós (154
könyv,
Albert
(500
Gr. Kornis 150
Sámuel
Macskási Klára gr. Lázár Miklósné és 100 frt), Macskási pénz
és
Rozália
évi 5 frt), Mara
frt).
arany-, ezüst-,
Gr.
Kornis
(500
város Ferenc
frt). Gr. Lázár
rézpénz
és
500
frt),
(32 régi pénz, pecsétnyomó
(évi 5 frt), Mara
Miklós
ifj.
G y ö r g y (500 frt), özv.
v e g y e (400 frt). Gr. K e m é n y Sámuel (néhai atyja (5.000
és
magyar
(évi 5 frt),
Károly
(ezüst
Maros-Vásárhely
k ö z s é g e (1.000 frt „csak a kamatját fizeti, m i g az intézet a nem zet kezében Máriaffy (500
lesz és nem fordítják más, mint múzeumi
Albert (mamut
frt). N a g y
célra"),
térdcsont és 500 frt). Gr, Mikes Károly
Elek (7 arany-, 15 ezüstérem, X V I I . századbeli
j e g y z ő k ö n y v a kolozsvári
jegyzőktől
vezetve és 500 frt), Deési
Pataki József (kövület, 5 régi ezüstpénz és 100 frt). Páll Sándor (100 frt). Székely Domokos kező
Dávid
(100 frt és
évi 10 frt), id.
Gr. T e l e k i
(5,000 frt), özv. Gr. Teleki Lajosné (1,000 frt;
esetben
fele a kolozsvári, fele a sárospataki ref.
k ö z s é g e k n e k ) , Gr. Teleki
Miklós és neje
Simén
ellen egyház
Klára
(1,000
f r t ; ellenkező esetben a marosvásárhelyi ref. k o l l é g i u m n a k ) , ö z v . Gr. T e l e k i Pálné szűl. xMacskási és 100 frt), Tisza
László
(egy
szarva és 500 f r t ; ellenkező
Klára (511 könyv, 8 római k ő pár
egyiptomi
kőszáli
kecske
esetben a pénz a Gazdasági
Egy
letet, a szarvak a helybeli ref. iskolát illetik). Gr. T o l d a l a g i F e renc (500 frt). Gr, T o l d a l a g i neje Lészay
Juliánná
Viktor (500 frt). Újfalvi Sándor és
(5.000 frt), W e é r Farkas
(500 frt), Z e y k
Károly (aranyérem, 7 ezüstérem és 100 frt), Z e y k Miklós (100 frt,) 13
A fenn
közölt
— nem
teljes
— névsor az
alapítás
előtt
v a g y közvetlen utána k ö v e t k e z ő adományokat tünteti fel és csak azokat, melyek határozottan a m a g y a r Ahol
nincs
feltüntetve a külön
jelleghez
rendeltetés,
vannak kötve.
mindenütt az utó
dokat illetik az adományok, ha az Egyesület és Múzeum j e l l e g e megszűnne. „országos
A közölt
muzeum"-ra
tett
magyar
névsorból az is kitűnik, h o g y az alapítványok
közt
is
szerepelnek
olyanok, melyek kikötik a magyar jelleget (pl. Gr. Gyulai ásványgyűjteménye, mely
Lajos
különben csak igen kis részben érke
zett be és a 4.000 frt pénzadománya, mely
bejött.)
Ugyanezen
időkből vannak m é g oly adományok, melyek alapitó levelei nem kötik
ki
bennük
ugyan
határozottan a magyar
jelleget,
de burkoltan
foglaltatik.
8. A levéltár l e g n a g y o b b része zalmas természetű és kikötötten
családi levéltár lévén,
csak
megőrzésre
és
bi
magyar
kezelésre adattak be. 9. T ö b b olyan vásárlás történt
az
E. M. E. részéről,
hol
az eladó kikötötte magának az eladási áron való visszavásárlás jogát. Ezek közül már többen akartak j o g a i k k a l egyesület v e z e t ő s é g é n e k rábeszélésére szándékuktól. ( P l . a dévai ref.
élni s csak az
állottak el e g y e l ő r e
ezen
egyházközség.)
10. Vannak továbbá ideiglenes letétek,
melyeket
bármikor
visszavehetnek. ( P l . a kolozsvári róm. kath. e g y h á z k ö z s é g letétje.) 11. V é g ü l az egyesület magyar tározza
„ A z egyesület célja az 1841/3. évi Erdélyi Országgyűlésen
elha
Kolozsvárt
mely
ha
szól:
és 1859-ben
1. §-a,
jellegét kategorikusan szószerint igy
tározott
m e g az alapszabály
megalapított
Múzeum föntartása, továbbfejlesztése,
Erdélyi
gyűjteményeinek
Nemzeti tudomá
nyos f ö l d o l g o z á s a , a tudományok nevelése, a honismeretnek
általában a magyar tudományosságnak
és
előmozditása.»
II. A magyar állammal való jogviszony. A z Erdélyi Múzeum-Egyesület ződést a magyar kir. vallás és a kolozsvári egyetem 1894
június
1-én
és
felállításakor. mindkét
1872-ben kötött e l ő s z ö r szer
közoktatásügyi E
részről
minisztériummal
szerződést
megújították
jóváhagyták
1895-ben.
L é n y e g e s e b b pontok : Az
1. p o n t : „ A muzeum-egylet a maga
önkormányzatát a felsőbb helyen megerősített 14
jelen önállását és alapszabályai ér-
leimében j ö v ő r e is a maga tartja,
vagyonát
teljes
önállóan
épségében
kezeli,
gyarapításáról függetlenül rendelkezik, ményeit, tulajdonjoga
fenntartása
sértetlenül
gyűjteményei azonban
mellett,
a
fenrí-
fenntartásáról, összes
gyűjte
kolozsvári m. kir.
Ferenc József tudomány egyetem használata alá bocsátja, a k ö vetkező feltételek m e l l e t t . . ." 8. p o n t : „ A
szerződés érvényben marad mindaddig, amed
d i g Kolozsvárt a M a g y a r Kir. Ferenc József
Tudományegyetem
fennáll." 9. p o n t : „ A r r a a nem remélt esetre, körülmények
állanának
be,
amelyek
e
ha
valamikor
szerződés
olyan
felbontását
parancsolnák, a fenn körülirt s z o l g á l m á n y o k megszűnnek, minde nik s z e r z ő d ő fél
a
maga gyűjteményeit
és
minden
a maga kezelése alá veszi és a muzeum-egylet ben e g y év alatt
könyvtárával
egyeteni helyiségeiből
kikötésének épségben tartása széről való
és
minden
kiköltözni, a kert
tulajdonát
köteles ez eset
gyűjteményeivel
azonban
mellett (a kertnek
az az
5.
az pont
állam
ré
felhasználhatása, a M i k ó - e m l é k karban tartása stb.)
az állam tulajdonában marad, az állam e n g e d é s e viszonzásául köteles
egy olyan önálló épületet vagy könnyű épületrészt teljes tulajdonjoggal ben a múzeum
pedig a tulíjdonjog
lesz akkor a
át
muzeum-egyletnek
szerrel önállóvá
tehető
feltétlen birtokába adni, amely
könyvtára és gyűjteményei a múzeum
tudomá
nyos és közművelődési céljainak m e g f e l e l ő m ó d o n elhelyezhetők és felállíthatok A
fenti
lesznek". szakaszok alapján
a
szerződés
de az egyesület hajlandó szerződéses donjoga fenntartása mellett
tehát
viszonyba
megszűnt,
lépni
— tulaj
— a román kormánnyal is.
A z E. M. E. a magyar államtól a b é ' s z e r z ő d é s b e n 1872-ben kikötött „5000 osztrák értékű forint" bérösszegen kivül 1907-ben nem rendszeresítve, 1908-tól pott n a g y o b b
államsegélyt,
azonban
1906 és
pedig rendszeresítve ka annak
kikötésével,
hogy
ezen államsegélyekből vásárolt tárgyak az egyesület tulajdonába mennek át. A magyar állam semmi az államsegély ellenében.
jogigényt
nem
támasztott
A z utolsó m a g y a r államsegély
lása 1918-ban, az utolsó bérfizetés
kiuta
1919 elején történt. A magyar
impérium megszűnésével elmaradtak. Román részről 1919 június 8-án a b é r ö s s z e g kiutalását is megtagadták.
A
s z e r z ő d é s tehát
ipse facto megszűnt. 15
III. A román kormányhoz való viszony. A román kormány 1919-ben erőhatalommal vette birtokába és tartja birtokában az egyesület v e z e t ő s é g e
E. M. E.
tárait
és
gyűjteményeit.
1920. év folyamán e l ő s z ö r s
dóan sürgette j o g i helyzetének rendezését,
azóta
minthogy
Az
állan
az
egye
sület v e z e t ő s é g e megszűntnek tekinti a m. kir. kormánnyal
kötött
szerződést és pedig a k ö v e t k e z ő alapon : 1. a magyar impérium megszűnésével fél elvesztette a lehetőséget, tételeket
az
egyik
szerződő
h o g y a szerződésben kikötött
fel
és
ki
teljesíthesse,
2. a szerződés a tárak
gyűjtemények
mondottan a „ K o l o z s v á r i Ferenc József
használatát
Tudományegyetem"
ja
vára biztosította, 3. bár
a román
k o r m á n y o k azt hangoztatják,
jogutóddal, a román állammal szemben is fennáll annak feltételeit nem teljesítették
hogy a
mint
szerződés,
(az egyesület e m e jogutódlást
nem ismeri e l ) , 4. a tette
az
román kormány a mai napig általa érvényben
lenni
különben
állított
sem
teljesí
szerződésben
kikötött
b é r ö s s z e g fizetését s e m . ' A z egyesület memorandumjaira
hosszú
ideig feleletet sem
kapott, csak 1926-ban küldte ki a minisztérium clisanu vezérigazgatót a tárgyalások E tárgyalásokon
a
román
először
Z. Pá-
felvételére.
kormány
kívánsága
a
követ
kező volt: 1. A z összes általános tudományos értékű gyűjtemények az 1 A román kormány 1924-ben két
ízben
utalt át Ugrón
István
elnök
címére nagyobb pénzösszeget és pedig egyszer 55.000, másodszor 30.000 lejt. Az elnökség és választmány nem ismervén azon álláspontra helyezkedvén,
hogy
a
e
küldemények rendeltetését
szerződés
megkötéséig
és
semmiféle
segélyt nem fogadhat el, mindkét összeget külön-külön betéti könyvvel a nem fizetett bérösszegek ellenértékfedezetéül letétként a kolozsvári Erdélyi Bankba helyezte el s azok mai napig nem szerepelnek
az
Egyébként elnökség
azt
kérdésére a minisztérium
vonatkozólag, hogy azok mint
Egyesület számadásaiban. felelte
a többi muzeumoknak
ezen
segélyként
összegekre küldettek,
anélkül hogy valamilyen kötelezettséget jelentenének. ( N o . 27614/1924. „ D o m nule Presedinte. Referindu-ne la adresa
D-voastrá No. 17/1924, avem onoare
a vá ráspunde, cá suma ce vi-s'a acordat, a
fost
datá
celalalte muzee, fára ca piin aceasta sá se ínjeleagá al Ministerului faja de Muzeul Ardelean.") 16
un
ca
subvenjie ca la
anumit angajament
egyetem tuíajdonába mennek át. nek át, tekintet
nélkiil
A z egyetem tulajdonába
minőségükre
mindazon
melyek az Erdélyi O r s z á g o s Múzeumnak 2. A z o n
tárgyak
és
könyvek,
men
gyűjtemények,
adományoztattak.
valamint okiratok,
melyek
tisztán m a g y a r vonatkozásúak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület ki z á r ó l a g o s tulajdonában
és szabad rendelkezése alatt
3. A tárgyak m i n ő s é g e tekintetében lasztott bíróság fogja
maradnak.
keletkező
vitákat vá
eldönteni.
4. U g y az 1. mint a 2. alatt emiitett
gyűjtemények
nosak lesznek, bárki által használhatók az illető
nyilvá
szabályzatokban
meghatározott m ó d o n és időben. A z E. M. E. részéről kiküldött tárgyaló bizottság
feltételei
voltak : 1. A
tulajdonjog
fenntartásával
a
kolozsvári
román kir.
egyetem k i z á r ó l a g o s használatára és kezelésére bocsátja az állat-, növény- és ásványtárat és a régiségtárból a népvándorlás előtti időre v o n a t k o z ó részt ellenőrzési j o g á n a k fenntartásával 30 évre s z ó l ó bérleti s z e r z ő d é s
mellett
évi 10.000 arany lej
mely ö s s z e g papirlej értéke évenként volna
ellenében,
megállapítandó.
2. Saját kezelésbe kívánja venni a könyvtárat, okmánytárat, levéltárat, kézirattárat és a régiségtárnak a népvándorlás korától k e z d ő d ő időre v o n a t k o z ó részét, valamint a képtárat és éremtárat. 3. U g y a saját kezelésbe veendő, tárak és gyűjtemények mára hozzáférhetővé
a
valamint a bérbeadandó
tudományosság és
teendők és
jelenlegi
nyilvánosság szá
elhelyezésűkben ha
g y a n d ó k . Természetesen, ha a román kormány mindezek részére idővel uj épületet emelne, ezek ezen uj
épületben
volnának el-
helyezendők. 4. A saját kezelésbe
veendő
gyűjtemény
és tárrészek
az
egyesület által kinevezendő és felügyelete alatt álló tisztviselő és szolga által kezelendők, fizetésűket és járandóságaikat az állam biztosítja. 5. A z egyetem kezelése és mények és tárak ellenőrzése
használata alá v e e n d ő
tekintetében
a
tárgyaló
az egyesület által kinevezendő aligazgatói állás
gyűjte bízottság
szervezését ter
vezte, de belátva az ezzel járó nehézségeket és esetleges össze ütközéseket, kizárólag
1926 nov. 27-iki memorandumában
ugy
kívánta
gyakorolni, hogy
évente
az
ellenőrzést
3
tagból álló
szakértő bizottság v é g e z z e az ellenőrzést. Az
1926 nov.
27 ikí
memorandumra a minisztérium
1928 17
június 22-iki keltezésű átiratában mint feltételeinek a következőket
„maximumát"
közli:
1. Intéztessenek el e l ő z ő l e g az E. M. E,-be való
beiratko
zásra szóló azon tagsági kérések, melyeket több tiszteletreméltó személy
adott
be,
helyet foglalnak
akik
az
jelenleg
kulturális
életében
fonlos
egyetem és a gyűjtemények
vezető
el.
2. Biztosíttassanak professzorai
ország
számára,
az
valamint
a
könyvtárigazgató
érvényben lévő alapszabályokban
számára a
(1905. alapsz.)
meg
határozott j o g o k . 3. Bíztosíttassék fordítva a beszédben
az
egyetem
és
és
az
nálata. A választmány- és közgyűlések m a g y a r nyelven fognak
között
jegyzőkönyvei
és
hasz
román és
felvétetni.
4. A z érvényben lévő alapszabályok lanul fenn f o g
Egyesület
levelezésben az állam nyelvének
tartatni (10. § :
„Az
10. szakasza változat
egyesület tagja lehet minden
tisztességes honpolgár, férfi és nő, 1 1 - 1 8 . § § - b a n meghatározott feltételek alatt.
A fölvételt a jelentkezés v a g y ajánlás alapján a
választmány határozza e l " ) . 5. A b é r ö s s z e g b ő l , fizetni,
egyesület megfelelő
adminisztrációs részletekben
illető gyűjtemények 6. A őrzése
melyet
az
10.000 lej a választmány
költségeinek
egyenesen
fog
a
fog
fedezésére, táraknak
állani a
fog
fog az
maradék adatni
az
fenntartására.
gyűjteményeknek
együtt
állam az Egyesületnek
rendelkezésére
történni
az
Egyesület
egy
részéről
miniszteri
és
egy
való ellen egyetemi
kiküldöttel. A z egyesületnek lesz e g y román a l e ' n ö k e és titkára. A z egyesület kérésére az 1926 os alapon 1929 márc. 17-én indulnak m e g újra a tárgyalások az E. M. E. részéről
kiküldött
tárgyaló bizoitság és Z. Páclisanu v e z é r i g a z g a t ó között.
az E. M. E. a következő feltételeket terjesztette 1. Állami
kezelésbe
adjuk
évi
egy
Ekkor
elő:
arany
ellenében
az
összes természettudományi tárakat egészen (vagyis állat , növényés ásvány-tár) és a régíségtárból a prehisztorikus, egyiptomi
és
római anyagot. 2. Bérbe adjuk : a könyvtár törzsanyagát, a hírlapirodalom törzsanyagát,
(vagyis
népvándorláskori
1850-től
anyag
napjainkig),
a
régiségtárból
a
első részét a magyar honfoglalás ide
jéig, a képtár általános művészeti részét és a néprajzi gyűjteményt. 18
3. Saját kezelésben
tartjuk
meg:
a
könyvtárból
m a g y a r könyvtárt, a régi magyar hirlapgyüjteményt unikumokat, ősnyomtatványokat, halotti beszédeket, seket és szinlapokat, a levéltárat
és
kézirattárat
natkozású szláv nyelvű és román nyelvű
a
régi
1850-ig,
az
gyászjelenté (a román v o
anyagot
odaadjuk), a
levéltár kézikönyvtárát (mely kiegészítendő pl. a Monumentákkal), az éremtárból a k ö z é p - és újkori
anyagot,
ményt,
magyar
a
régiségtári
anyagot
a
az
arckép
gyűjte
honfoglalás
idejétől
napjainkig. 4. Öt é v i g összes g y ű j t e i D é n y e i n k e t , tehát a saját veendőket is, jelenlegi kezelésben
kezelésbe
hagyjuk.
5. Ezen öt év alatt az állam köteles a gr. Mikó Imre
féle
telek értéke ellenében a szerződés szerint a Múzeumnak építésre m e g f e l e l ő ellenértéket adni. 6. A z elmaradt tiz évi bérösszeg fejében
az
állam fizet 3
millió lejt. 7. M i g a gr. M i k ó Imi-e-féle telek ellenében
az
állam
az
Egyesületnek megfelelő ellenértéket ad, ennek ellenében és bér összegként fizet évi e g y millió lejt. 8. A z állam elismeri az Egyesület magyar jellegét zájárul ennek
megfelelőleg
az
alapszabályok
s
hoz
megfelelő
meg
változtatásához. 9. A bérbeadott
gyűjtemények
1—1
igazgatója
szakkérdé
sekben a választmányban tanácskozási j o g g a l bir. 10. A z egyesület tagjainak minden külön
díjfizetés
a szokott keretek között szabad látogatási j o g a van
az
nélkül összes
tárakba. 11. A z Elnökségnek az Egyetemi K ö n y v t á r é p ü l e t é b e n szoba
egy
biztosíttatik. 12. A leltározás és minden ezzel járó költség
az
államot
terheli, úgyszintén a szerződéssel járó költségek és illetékek. Bár a miniszteri kiküldött Ígérte a közölt feltételek melletti biztos m e g e g y e z é s t , az Egyesület
eddig
nem
kapott
hivatalos
választ. Informatív jellegű tárgyalás
folyt
dr.
M o l d o v a n Valér
al-
miniszter ur és a tárgyalóbizottság közt 1930 ápr. 5-én. A z Egyesület 3 0 0 7 - 1926
számú
doszárszámmal
elismert
jogiszemélyként működik az 1905-ös alapszabályok alapján.
Az
alapszabályok betartásának ellenőrzésére a minisztérium 1925-ben kormánybiztost nevezett ki az Egyesület mellé. 19
Az
1926-os tárgyalásokon
a
h o g y az Egyesület feloszlatható
min. kiküldött
lenne,
be az alapszabályokat, pl. nem tartott az előirt mányi közgyűlést. A feloszlatásra
megjegyezte,
minthogy
nem
tartotta
időben
választ
nézve azonban az alapszabá
lyok 63. §-a i g y i n t é z k e d i k : „ A z Egyesületet abban az esetben, ha az alapszabályok ellenére működik, a kormány, további működésében az állam
vagy a tagok
veszélyét látja,
fölfüggeszti
haladéktalanul
amennyiben
vagyoni érdekeinek s
az
elrendelendő
vizsgálat eredményéhez képest vagy föloszlathatja, v a g y az alap szabályok pontosabb megtartására,
különbeni
feloszlatás
terhe
alatt, kötelezheti. Épp igy az 1924-es j o g i s z e m é l y i s é g e k r ő l s z ó l ó román törvény sem nyújt semmi törvényes alapot a feloszlatásra, különben is, eltekintve a sürgősség esetétől, birói uton történhetik. A z Egyesület dezésével
maguk
a
kormányok
jogi
a
feloszlatás csak
helyzetének
akadályozták
az
nemren
Egyesületet
teljes aktivitásának kifejtésében. Eltekintve attól, h o g y az állandó veszedelem, mely a jogtulajdon
kérdésében
nyegette, nagy depressziót idézett e l ő a ostromállapot
is szinte
a
az
megakadályozásig
gyűlések szabad tartását. A z Egyesület
Egyesületet
lelkekben,
megnehezítette a
ez ellen ismételten tilta
kozott. A z ostromállapot csak a Maniu-kormány m e g . Különben alapszabályai „ A s t r a " sem tartott
idejében
szűnt
követelményének m e g f e l e l ő l e g
pl. 1873 ban
fe
az állandó
közgyűlést.
az
( L . Transilvania
1 8 6 1 - 1 9 1 1 jubileumi száma 387. oldal, összeállította O . G o g a . ) A z Egyesületnek mindig voltak
elenyészően
kis számban
román tagjai is, kik az Egyesület céljait magukévá tették vala milyen o k b ó l .
A z impériumváltozás után a román tagok
megnövekedett. J e l e n l e g tagjai v a n n a k : igazgató
az
Egyesületnek
tagok
(feltéve,
száma
a következő
ha a
m e g y é k mind román képviselőket küldenek k i :
városok
román és vár
Dés (képv. dr.
M o t o g n a V . ) , K o l o z s vm., K o l o z s v á r város (képv. dr. Stanciu V . ) , Marosvásárhely
(képv.
(képv. Suciu P . ) , alapitó
dr. D r a g o m i r S.), Szamosujvár, tagok:
Torda
Brassó vm., Felsőbánya, H á r o m
szék vm.. Nagybánya (képv. dr. P o p T r a i a n ) , rendes tagok:
dr.
Blaga Aurél, dr. Borza Sándor, dr. Dráganu Miklós, dr. Ghibu Ooisifor, dr. Ha^egan Emil,
dr. Lápádatu J á n o s ,
József, dr. Moldován Gergely,
Nagyváradi
dr. Macaveiu
városi könyvtár, dr.
N e g r e a Kamii, dr. N e m e s Simon, Páclisanu Z e n o v i e , Teofil,
dr. P o p Viktor,
dr. Puscariu Sextil,
dr. Tatár Coriolan, összesen 26. 20
dr.
dr. Racovita
Péter Emil,
A szerződés és ennek következtében az alapszabály szerint a
választmánynak
arra,
tagjai
a
tárigazgatók.
h o g y a s z e r z ő d é s a román
a íárigazgatók tulajdonképpen 1905-ös alapszabály kedés folytán.
alapján
az
tekintettel
nincs m e g k ö t v e ,
csak azért hivatnak m e g , mert az kell
működni,
tehát hatalmi tény
Különben is az egyesületnek
csak öt tára lévén
— a későbbi tármegosztásokat kérték
Azonban
kormánnyal
Egyesület
nem
jóváhagyását
is -
jelentették
be
és
nem
csak 5 tárigazgató
jogo
sult résztvenni a választmányban, de elkerülendő a súrlódásokat, az Egyesület meghívja
mind a 7-et. A szerződés
megkötésekor
ezt is rendezni kell. 1925-től
kezdve
telét sürgetik.
1925
állandóan a román decemberében
növénytári i g a z g a t ó 85,
nagyrészt
e g y e t e m m e l kapcsolatban tagfelvételi majorizálási
levő
tagok t ö m e g e s felvé
dr. Borza S. rendes tag és Kolozsvárt tartózkodó
román nemzetiségű
és az
intellektuel
kérését jelentette be az Egyesület v e z e t ő s é g é n e k . szándék nyilvánvaló.' A z o n b a n az
alapszabályokban
Egyesület
A
él az
(10. § ) biztosított jogával, t. i. a választmány
m a g a dönt a tagfelvételről, -s' nem tartozik vesz v a g y nem vesz fel.
indokolni,
A dr. Borza professzortól
h o g y kit
ajánlott ta
g o k r a n é z v e az 1928 jan. 4-iki választmányi ülés m a g á é v á tette az akkor utoljára elnöklő
Br. Mannsberg
Sándor
h o g y az Egyesület más m a g y a r egyesületek
és
kulatok példája alapján félvén a majorizálástól, a kormánnyal való viszony ként. Magukra az ajánlott
véleményét,
társadalmi ala e kérdést
csak
rendezése után dönti el személyen tagokra
volna
kellemetlen
a
biztos
leszavazás s ezért az Egyesület elvi álláspontot foglal el,
kerü-
lendőnek tartva a kérdés kiélezését, bár román részről a kérdés eldöntését állandóan sürgetik a viszony feszültté tétele árán is.^ A z impériumváltozás fordult
elő
1 Lásd:
olyan
óta az Egyesület életében
súlyosabb
Dr. Al. Borza
természetű
„Probléma
Muzeului
Cluj. 1925. 23. 1. Számol azzal a lehetőséggel, magyar jellegét,
ha
a románok
háromszor
körülmény, National
al
mely
az
Ardealului."
hogy az E. M. E. elveszítheti
nagy számban lépnek
be
az
Egyesületbe
„ ( . . . chiar daca aceasta (Societatea epitropá) prin intrarea unui maré numár de Románi si-ar pierde caracterul maghiar, pe care ea §i-l revendicá." 2 Az 1929 január 14-iki választmányi ülésről vonultak s azóta nem jelennek meg az
a tárigazgatók emiatt ki
üléseken. 1930 január 9-én
pedig az
Ásványtár igazgatója azon indokolással nem fogadta a közgyűlés által kikül dött vizsgáló bizoUsági tagokat,
hogy a választmány nem
veszi fel a tagok
közé a jelentkezett románokat.
21
Egyesület
tiyugodt
működését
bénította.
Az
ilyen
végrehajtott gyűlés
az
több
viszonyokhoz tekintetben
beterjesztette
címlapon,
hosszabb-rövídebt)
alkalom
alapszabálymódositáskor
a változott
alapszabályt gett
első
hogy
ídeíg
1924-ben adódott.
kívánván
meg
közgyülésíleg
Ugyanis a k ö z
alkalmazkodni,
az
módosította s azt jóváhagyás v é
a kolozsvári
„módosított
törvényszékhez,
alapszabály".
feltűntetvén a
E ténykedést
alap-
szabályhamísításnak minősítették s eljárást indítottak a v e z e t ő s é g ellen.
A z eljárás természetesen igazolta a v e z e t ő s é g jóhiszemű
ségét, de nem maradt hatás nélkül s az Egyesület dése súlyosan érezte a tagok
A második eset m é g inkább sához.
Ugyanis
1925 elején
után a minisztérium
hozzájárult a tagok
az e l n ö k s é g
értesítést
háromévi
küldött, h o g y
fel királyi
megerősítésre.
elfásuláműködése
ábránfalvi
István elnököt, dr. Papp József és Gr. Teleki Á r v é d nem terjesztheti
kulturműkö-
elkedvetlenedését.
Hiába
Ugrón
alelnököket fejtette ki az
Egyesület, h o g y az alapszabályok 20. §-a, mely ezt megköveteli, az abszolutizmus maradványa és I. F e r e n c z József életében csak loyalításból
nem változtatták m e g az 1867-es k i e g y e z é s
szakaszt, azonban az ő halála után
után e
1918-ban, de m é g az impé
riumváltozás előtt a választmány kimondotta a kérdéses szakasz módosítását.
A közbejött
események
m e g az alapszabálymódosítást. a megerősítés
megtagadása
azonban
nem
engedték
Hiába hivatkoztak arra is, h o g y
m é g n e m fordult e l ő az Egyesület
életében. Uj elnökséget kellett választani. 1930-ban
megismétlődött a királyi
jóváhagyásra
való fel
terjesztés megtagadása. E z alkalommal az 1929 decemb'er 15-én tartott rendkívüli közgyűlésen János és dr. Róth H u g ó hagyásra való
a l e l n ö k ö k k é választott Br. Jósika
alapító
tagoktól tagadja m e g a jóvá
felterjesztést az 1930 március
miniszteri irat minden
indokolás nélkül.
18-áról
keltezett
Pedig a jogiszemélyi
ségekről szóló törvény alapján a törvényszék a bejegyzést ejtette s ennek hirdetése Az
megtörtént a Monitorul
1930 március 31-í választmányi ülés e tekintetben
még
nem döntött, hanem
a kilátásba
helyezett
döntés k e d v e z ő
tárgyaláson
megváltoztatását.
is.
érdemben
utasította a tárgyalóbizottságot,
közeli
meg
Oflcial-han
hogy
kísérelje m e g e fenti
A tárgyalóbízottság kérte dr.
M o l d o v a n Valér miniszter ur közbejárását, h o g y
elkerülhető l e
gyen az a látszat, mintha a minisztérium akadályozni akarná az Egyesület nyugodt működését. A z Egyesület mindenképen óhajtja a m e g e g y e z é s t s csak kulturhívatásának kíván élni. 22
Áz Erdélyi Muzeum-Égyesülei eddigi kulturteijesitméuye. A z E. M . E. tudományos e s z k ö z e i : szakosztályok és gyűjte mények. A szakosztályok
a következők : l.
történettudományi szakosztály.
Bölcsészet-,
nyelv-
2. Természettudományi
tály. 3. Orvostudományi szakosztály.
4. J o g - és
és
szakosz
társadalomtu
dományi szakosztály (1906 ó t a ) . A gyűjtemények
a következők:
és Régiségtár művészeti
(történeti
tárgyak
és
Könyvtár
A)
nyok, hírlapok, kéziratok és oklevelek
élőnéprajzi-,
gyűjteménye).
alaktani, rendszertani és az állati
(nyomtatvá
gyűjteménye.
életet
Érem-
művészettörténeti
Állattár
C)
B)
és
(összehasonlító
a természet
háztartásá
ban feltűntető g y ű j t e m é n y e k ) . D) Növénytár (összehasonlító alak tani, rendszertani és a növényi életet a természet
háztartásában
feltűntető gyűjtemények ; virágtalan és virágos növények szárított gyűjteménye). E)
Ásványtár (ásványtani,
földtani
és
őslénytani
gyűjtemények). Céljainak megvalósítására az impériumváltozás előtt anyagi e s z k ö z ö k birtokában az Egyesület széleskörű tett k i : 1. szakűléseket tartott;
munkásságot
a szakosztályok
szakfolyóiratokban adta k i ; 3. tárait
a
fej
munkálatait
nagyközönség
számára
meghatározott m ó d o n díjtalanul megnyitotta ; 4. a tárakat illető tudományszakokból a tárakban folyó
népszerűsítő és szakelőadásokat
tudományos
munkásság
tartott; 5.
eredményeit
időközi
nem kötött kiadványokban, majd folyóiratokban tette k ö z z é ; vándorgyűléseket tartott monográfiáját; adott k i ;
feldolgozva
a
vándorgyűlés
6.
helyének
7. évkönyveket adott k i ; 8. alkalmi kiadványokat
9. tudományos
munkákat
adott k i ;
10. pályadijakat
tűzött ki. A világháború csökkentette, az impériumváltozás
úgyszól
ván megakasztotta az Egyesület működését. A z Egyesület anyagi erőforrásai kiapadtak. Alapjai elértéktelenedtek, a régi nyolc és n é g y k o r o n á s rendes, illetőleg
pártoló
tagdijak
helyett szedett
nyolc és n é g y lejes tagdijak alig fedezték a beszedés költségeit. A z államsegély megszűnt, a tárak használatáért járó b é r ö s s z e g e t az állam ma sem fizeti, egyetlen jövedelmi forrása, a Gr. W a s s Ottilia-féle ház, éveken keresztül alig hozott annyit, h o g y magát az épületet fenntartsa, ugyanis a lakások egyrészét lerekvirálták,
23
másrészét régi lakók
bírták minimális bérekért.
másután szűnnek m e g az Egyesület Az
Egyesület
működésének
1919-ben
egy
maradt:
nép
folyóiratai. egyetlen
tere
szerű és szakelőadások tartása. Bár az állandó ostromállapot az előadások tartását is megnehezítette, tartott népszerű
előadások
száma
az impériumváltozás meghaladja
a
ulán
kétszázat,
a
szakelőadások száma száz körül van. Sajnos, m é g g o n d o l n i sem lehetett arra, h o g y a tudományos munkálkodást a nyomtatásban való kiadással ösztönözzék. sem jelenhetett miatt.
meg
S o k á i g m é g az előadások
nyomtatásban az
anyagiak
sorozata
teljes
hiánya
Csak a folyó évben jutottunk el oda, h o g y a nyomtatott
betű erejét állítsuk ismét az Egyesület céljainak szolgálatába az „Erdélyi
Múzeum"
helyett ezidő főlapjában
felelevenitésével.
szerint csak egyetlen
A régi
számos
folyóirat
folyóiratról lehet szó, mely
elsősorban a szellemtudományokat
szolgálja,
mellék
leteiben pedig a természettudományokat és orvostudományt. A z Erdélyi Múzeum-Egyesület
múltjáról a k ö z v é l e m é n y
megállapította, h o g y tényező volt Erdély kulturális Célját a tudomány
sokoldalú
teljesítette,' hatalmas lozsvár egyetemi
müvelésével
gyűjteményeivel
Egyesület hagyni
és népszerűsítésével
lehetővé tette, h o g y
város legyen, mert az Egyesület
nélkül aligha itt állították volna fel vezetősége
az
1872-ben az egyetemet. alapítók
Ko
gyűjteményei
továbbra is a köz használatában
gyűjteményeit, csupán
is
emelésében.
Az
kívánja
intencióival és saját
lelkiismeretével nem kivan ellentétbe jönni, midőn a tárak tulaj d o n j o g á h o z tántoríthatatlanul ragaszkodik. és közelmúltja a kifelé sorozatát mutatja.
és befelé
A z Egyesület j o g i
a lelkek
önmagukratalálása
lyébe a
tudományért
jelenje
küzdelmek
helyzetének rendezése és
azonban e m e d d ő kell
he
hozza,
h o g y az keresztül
tudományosság
küzdelmet
küzdelmek
Erdélyi Múzeum-Egyesület a magyar tudományosságon az általános
folyó
A z Egyesület
folytatott és folyó
építésében zavartalanul vehesse ki
részét. ' Lásd
dr. Al. Borza idézett tanulmányát is. 14. 1.
