Szerkesztette: Csobai László Informatikusok: Megyeri Tamás, Streit János, Vakulya Nándor, Vincze Andrea Címlapfotó: Gellért Mária ISBN

A 20 ÉV KÖNYVE 1985-2005

Békéscsaba, 2005

1

ÍRTÁK ARACZKI MAGDOLNA Békés Megyei Könyvtár, tájékoztatási osztályvezető BENKÓNÉ TÓTH EDIT Békés Megyei Könyvtár, állománygyarapítási osztályvezető CSOBAI LÁSZLÓ Békés Megyei Könyvtár, könyvtáros DIÓSNÉ CSONTOS JULIANNA Békés Megyei Könyvtár, rendezvényszervező, 2004-ig gyermekkönyvtári osztályvezető ELEK TIBOR, a Bárka című folyóirat főszerkesztője GAIKA OLGA Békés Megyei Könyvtár, olvasószolgálati könyvtáros GELLÉRT MÁRIA, a Békés Megyei Könyvtár audiovizuális osztályának könyvtárosa KOCSISNÉ BURKUS VÉNUSZ Békés Megyei Könyvtár, olvasószolgálati könyvtáros KRISÁN RITA Békés Megyei Könyvtár, tájékoztató könyvtáros LITAUSZKY GYÖRGYNÉ, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese LONOVICS LÁSZLÓNÉ, a Békés Megyei Könyvtár hálózati osztályának vezetője TOLDI KLÁRA, a Békés Megyei Könyvtár feldolgozó osztályának vezetője TÓTHNÉ KÓTI HAJNALKA, a Békés Megyei Könyvtár általános tájékoztató és kölcsönző részlegének vezetője VAKULYA NÁNDOR Békés Megyei Könyvtár, informatikus VIZSNYICZAI MÁRTA, a Békés Megyei Könyvtár európai információs pontja vezetője

Szerkesztette: Csobai László Informatikusok: Megyeri Tamás, Streit János, Vakulya Nándor, Vincze Andrea Címlapfotó: Gellért Mária

ISBN 963 7141 92 8

2

TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ ................................................................................................................................................................. 3 EGY ZENEI KÖNYVTÁROS ELŐREMENEKÜLÉSI TERVEI FELKÉSZÜLÉS A DIGITÁLIS JÖVŐRE..... 4 Kik járnak hozzánk? ........................................................................................................................................... 4 Miért vagyunk?................................................................................................................................................... 4 Hogyan tudunk az igényeknek megfelelni az egyes állományrészekkel?........................................................... 5 Kapcsolataink ..................................................................................................................................................... 9 A jövő ............................................................................................................................................................... 10 Egy kis statisztika ............................................................................................................................................. 10 Jegyzetek .......................................................................................................................................................... 12 AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS, GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS ÉS AZ ODR ................................................ 13 A KÖNYVTÁRI FELDOLGOZÁS MEGÚJULÁSA EGY INTEGRÁLT RENDSZERBEN ............................ 21 A feldolgozói munka a Békés Megyei Könyvtár gyűjteményszervezési osztályán.......................................... 21 A számítógépek megjelenése a könyvtárakban ................................................................................................ 21 Első próbálkozásunk egy könyvtári számítógépes programmal ....................................................................... 22 A kérdés: hogyan tovább? ................................................................................................................................ 23 Az integrált rendszer alkalmazása az önálló feldolgozó osztályon................................................................... 23 Elektronikus tartalomszolgáltatás ..................................................................................................................... 28 Digitalizálunk?.................................................................................................................................................. 28 Hagyatékok feldolgozása.................................................................................................................................. 29 Kiállítások......................................................................................................................................................... 29 Befejezés........................................................................................................................................................... 30 AZ OLVASÓTERMI TÁJÉKOZTATÁS 20 ÉVE A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN ............................ 31 Az olvasóterem állománya ............................................................................................................................... 31 Különgyűjtemények.......................................................................................................................................... 32 Az olvasóterem helye, a tájékoztató osztály kialakulása .................................................................................. 34 Az egyes szolgáltatások változása .................................................................................................................... 35 Kedvezményes szolgáltatások .......................................................................................................................... 39 Publikációk ....................................................................................................................................................... 39 Az eltelt 20 év alatt (és most) munkatársaink (voltak) ..................................................................................... 40 Olvasótermi statisztika...................................................................................................................................... 42 A KÖNYVTÁRHÁLÓZATI MUNKA VÁLTOZÁSAI BÉKÉS MEGYÉBEN................................................ 43 Eseménytörténet I. ............................................................................................................................................ 44 Eseménytörténet II............................................................................................................................................ 48 A közeljövő hálózati tevékenységét meghatározó projektek ............................................................................ 50 SZLOVÁK BÁZISKÖNYVTÁRBÓL NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRI ELLÁTÓRENDSZER ........................ 52 A Békés Megyei Könyvtár által ellátandó terület nemzetiségeinek legfőbb adatai.......................................... 52 A szlovák, illetve a későbbi nemzetiségi ellátás legfontosabb szakaszai, jellemzői......................................... 52 1999-2004 kibővült a nemzetiségi letéti ellátás................................................................................................ 54

1

Rendezvények, programok ............................................................................................................................... 55 Melléklet........................................................................................................................................................... 60 TÖRŐDÉS AZ ÉRZÉK- ÉS MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSOKKAL ....................................................... 62 OLVAS-LAK! OLVAS-LAK? ............................................................................................................................ 69 Miért akkor a cím: Olvas-lak! Olvas-lak? ........................................................................................................ 69 Merre és hogyan tovább?.................................................................................................................................. 73 Egyéb rendezvényeink 1985-2004................................................................................................................... 74 AZ ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ ÉS KÖLCSÖNZŐ OSZTÁLY.................................................................. 94 INFORMATIKAI EVOLÚCIÓ A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN......................................................... 106 „640 kbyte memória mindenre elegendő” ...................................................................................................... 106 Könyvtárunk és a számítógépek ..................................................................................................................... 106 Mire használja ma a számítógépeket egy könyvtáros? ................................................................................... 111 Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a számítógépek az olvasóknak?............................................................... 111 Milyen szerepe lesz az informatikának a jövő könyvtáraiban? ...................................................................... 112 Kronológia ...................................................................................................................................................... 112 VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATBÓL EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT.......................... 114 A másik: a gateway to britain - brit sarok....................................................................................................... 116 BÉKÉS MEGYE KÖNYVTÁRÜGYE A XXI. SZÁZAD ELEJÉN A KÖZSÉGEK KÖNYVTÁRAI............. 121 Bevezetés ........................................................................................................................................................ 121 A megye területi, földrajzi adottságai, népességi és demográfiai jellemzői, gazdasága ................................. 122 Békés megye községi könyvtárainak helyzete............................................................................................... 126 Összefoglalás, konklúzió ................................................................................................................................ 135 A szakfelügyeleti vizsgálat összesítése........................................................................................................... 136 KÖNYVTÁRHASZNÁLÓI FELMÉRÉS 2004. FEBRUÁR 24. - MÁRCIUS 6.............................................. 139 A felmérés értékelése...................................................................................................................................... 139 „Könyvtári minőségfejlesztés - könyvtári korszerűsítés 1.” ........................................................................... 139 Teljesítménymutatók a Magyar Könyvtári Rendszerben az MSZ ISO 11620:2000 szabvány alapján .......... 166 „Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés 2.” .......................................................................... 168 IRODALMI OSZTÁLY A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN ................................................................... 171 Bárka............................................................................................................................................................... 172 Körös Irodalmi Társaság (KIT) ...................................................................................................................... 174 Könyvtári rendezvények................................................................................................................................. 175 Konferenciák, fesztiválok ............................................................................................................................... 178 A könyvtár kiadványai.................................................................................................................................... 178 A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR KIADVÁNYAI 1985-2004........................................................................ 180 A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRRÓL SZÓLÓ PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE 1985-2004............................ 193 ELSŐ BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA (kivonatos közlés 1985-2005)............ 217

2

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ

A 20 év könyve nem évkönyv és nem is emlékkönyv. Ezt a könyvet a Békés Megyei Könyvtár könyvtárosai írták, és arról szól, hogy az 1985-ben megnyitott új, könyvtári célra emelt épületben miként végezték a könyvtárosok a munkájukat. Bemutatja a könyvtár szakmai tevékenységét, annak megújulását. Ilyen volt a szakrészleges könyvtár helyett a "kétfedeles" témacsoportos általános tájékoztató és kölcsönző osztály, az av-art gyűjteményt tároló, kezelő, szolgáltató osztály megjelenése, és a hagyományosan tájékoztató osztály átértelmezése; értsd.: a helyben olvasás lehetővé tételén túl több szolgáltatási feladat ellátása. A közkönyvtárak alkalmazottai hosszú évek során olvashattak, tanulhattak a számítástechnika könyvtári alkalmazásáról anélkül, hogy az alkalmazás eszközeit használták volna, legfeljebb láthatták. Az új könyvtár tervezésekor már gondoltak egy fényceruzával kezelt kölcsönzés nyilvántartó rendszer alkalmazására. Az nagy reményekkel kecsegtetett, ami okos okból nem valósulhatott meg. Ami majd ennek a "lemezkönyvnek" barázdáiban olvasható az egyszerű tény: az, ami megvalósult. Nem az alapkő letétel pillanatában, és nem a Békés Megyei Könyvtár úgymond felavatásakor, hanem egy évvel utána. Tagadhatatlan, hogy minden az eredeti elképzelés szerinti: a skandináv országokban látott, tapasztalt, fényceruzás leolvasó rendszerből indult. És a Békés Megyei Könyvtárban az 1985. évi megnyitást követően, az azt követő esztendőben bemutatták, a szakmai hozzáértők előtt mind azt, amire a könyvtár számítástechnikai tervezettsége volt. Ami ezt követte már valami más lett; a fejlesztés, az elfogadás, az alkalmazás. Az ezután következő "oldalak" erről szólnak. A szerkesztő

3

EGY ZENEI KÖNYVTÁROS ELŐREMENEKÜLÉSI TERVEI – FELKÉSZÜLÉS A DIGITÁLIS JÖVŐRE

GELLÉRT MÁRIA

EGY ZENEI KÖNYVTÁROS ELŐREMENEKÜLÉSI TERVEI FELKÉSZÜLÉS A DIGITÁLIS JÖVŐRE Kik járnak hozzánk? -Elmondhatjuk, hogy azok járnak hozzánk, akik szeretik a zenét, vagy szeretnék megismerni, szeretik a játékfilmeket, és unják a tévécsatornákat. Vannak akik úgy gondolják, hogy az otthoni hanglemez- és videofelvételeiket a miénkből ki tudják „egészíteni”, vannak akik az ismereteiket akarják gyarapítani, tanulni akarnak, speciális igényeiket szeretnék kielégíteni, vannak akik szórakozni szeretnének, vagy „agyonütni” az időt, vannak akik itt randevúznak, és van aki „csak úgy” tér be hozzánk. Vannak, akik csak kölcsönöznek, vagy akik csak leülnek és hallgatnak, vagy néznek valamit, vannak, akik csak interneteznek és vannak, akik mindezen szolgáltatásunkat egyszerre veszik igénybe. Van mindennapos látogatónk, van, aki a kölcsönzési határidő lejártakor tér be hozzánk, van, aki kihagy egy beiratkozási időszakot, utána megint olvasónk lesz és van, aki csak egy alkalommal tér be hozzánk. Köztisztviselő, diák, pedagógus, közalkalmazott, gyesen lévő kismama, munkanélküli, hajléktalan, irányító és irányított, vezető és alkalmazott, mozgásában korlátozott, megváltozott munkaképességű és „egészséges” ember, fizikai munkát végző és szellemi dolgozó egyaránt megtalálható közöttük. Látogatóink a társadalom minden rétegét képviselik. Mindenkit meg tudunk szólítani

Miért vagyunk? Azért vagyunk, hogy e sokféle ember sokféle igényét kielégítsük. Az úgynevezett „tömegigényeknek”, melyek főként a popzenére és a könnyebb műfajú játék-, illetve mesefilmekre vonatkoznak, ugyanúgy meg kell felelnünk, mint a csak a művészi értéket figyelembe vevő elvárásoknak, illetve azon használóinknak is, akik különleges alkalmakra /társadalmi és családi ünnepekre, megemlékezésekre/ keresnek dokumentumokat. Könyvtárunk több évtizedes belső fejlődése során kialakult hagyományok mentén végezzük a nem hagyományos dokumentumokkal /hanglemezek, audio- és videokazetták, DVD-k, grafikai alkotások/ kapcsolatos összes munkát a rendeléstől kezdve az állományba vételen és a katalogizáláson keresztül a raktári polcon való elhelyezésig, valamint a könyvtári rendezvények dokumentálásának egy részét. Olvasóinkkal közvetlen a kapcsolatunk, ezért szerencsénkre, munkánk eredményeiről, bármilyenek legyenek is azok, azonnal visszajelzést kapunk. A könyvekkel kapcsolatos munkáktól majdnem függetlenek vagyunk, kevés a „találkozási pont”, átfedés pedig egyáltalán nincs. ”Saját” keretünk, „saját” leltárkönyvünk és amennyiben az integrált programban pillanatok alatt kikereshetjük a mi állományunk dokumentumainak számítógépes vetületét, elmondhatjuk, hogy „saját” katalógusunk is van. Kis osztály lévén /korábban 2-3, jelenleg 5 munkatárs/ rugalmasak vagyunk, bizonyos szintig meg tudjuk osztani egymás között a munkát, ha szükséges, egymás keze alá 4


dolgozunk, a „törzsidőben” /11 órától 16 óráig/ pedig mindannyian bent vagyunk, és meg tudjuk beszélni a munkával kapcsolatos dolgokat. A relatíve kevés számú zenei könyvtári dokumentum /a könyvek nélkül közel 30.000/ „karrierje” a számítógép segítségével többé-kevésbé könnyen nyomon követhető, áttekinthető és kezelhető.

Hogyan tudunk az igényeknek megfelelni az egyes állományrészekkel? A bakelitlemezek A hanglemezek feldolgozottsága közel 100%-os. A cédulakatalógus most is megállja a helyét és ez a jövőben is így kell, hogy legyen, mert egy 10.000 darabos állományt nem tervezünk számítógéppel feldolgozni. Az állományból való kivétel - amely az állományba vétel „negatívja” – ha szakszerűek akarunk lenni, majdnem ugyanannyi időbe és munkabérbe kerül, mint a dokumentum gyűjteményben való elhelyezése. A hanglemezek egy részét azonban a már eddig is bevált módon, különböző okokból törölni lehet és kell is. Ezek a következők: ugyanazt a felvételt megvettük cédén, ugyanaz a mű megtalálható akár más bakeliten, akár cédén jobb előadókkal, és nem kötelességünk megőrizni régi, bár híres művészek csekély audiofil élményt adó felvételeit, de lehet elavulás címen is törölni. Ezeket a lemezeket más, feleslegessé vált dokumentumokkal együtt rendszerint ősszel, a nyitott héten adjuk el és elmondhatjuk, hogy bármennyire meglepő, de általában elkelnek /még a régi munkásőr dalokra is akadt vevő/. Bár a bakelitlemezek hallgatottsága drasztikusan lecsökkent, mégis indokolt megtartásuk. Speciális igényeket kielégítve, pl. zenészek számára tanuláshoz és tanításhoz egyaránt fontos lehet, hogy bizonyos műveket különböző művészek előadásmódjával össze tudják hasonlítani. Vannak, akik a művek megtanulásán kívül, azok meghallgatásával is készülnek főiskolai felvételikre. A lemezborítókon sokszor értékes, máshol nem található, neves zenei szakemberek által írt tanulmányok vannak. Például egy középiskolai tanárnő német nyelvű szakdolgozatához, melynek témája Mozart és a szabadkőművesek volt, a mi lemezeink kísérőfüzeteinek és borítóinak tanulmányait használta fel. Az anyanyelvi helyességen túl a dolgozat történeti tanulmányértékét is megdicsérték. Igen jelentős az ilyen borítók számára készült, a lemezen játszott művek előadóit bemutató fényképállomány. A bakelitlemez, ha nem porosodik és vigyázunk a lejátszásnál, nem nagyon romlik, „megtartja információit”. Még mindig gyártanak hagyományos lemezjátszókat és hangszedőket! Van már olyan lemezdigitalizáló program, amellyel a zajokat kiszűrve, megtisztítva át lehetne játszani számítógépre, majd vissza cédére. Ez azonban óriási munkát jelentene, amelyhez nincsenek meg a feltételek a könyvtárban és nem is a mi kötelességünk. A Magyar Rádió már megindította a digitalizálást a nemzeti értékű hanganyag megőrzésére, nem lehet azonban tudni, hogy 10-15 év múlva milyen szerepe lesz a bakelitlemeznek a cédéhez viszonyítva. A cédé túl steril, egysíkú hangja többeket zavar és nem tudjuk előre megmondani, hogy milyen lesz az audiofil ízlés a jövőben. Szeressük a papiruszt, de ne dobjuk ki kőtábláinkat! A CD-k Feldolgozásuk folyamatos, a restanciákat lassan ledolgozzuk. Ez utóbbi jelző szó szerint értendő, figyelembe véve, hogy míg egy könyvhöz átlagosan 4 rekord szükséges, addig egy hanglemezhez 7-8at használunk. Nagymértékben nehezíti a feldolgozást a sok különböző nyelven különféleképpen írt szerzői, előadói és testületi név. Ezeket összehozni, egységesíteni és visszakereshetővé tenni alapos és kitartó munkát követel. Az igények is azt mutatják, hogy nem spórolhatunk a feldolgozás mélységével, mert saját munkánkat nehezítenénk meg. A használó számára ugyanis egy cédé 18. trackjén megtalálható szám ugyanolyan fontos lehet, mint más számára egy teljes opera. A számítógép az ilyen bevitelre és keresésre nagyon alkalmas. Miért jó még az analitikus feldolgozás? Amiért pillanatok alatt meg tudjuk mondani szerzői összes kiadásokból, hogy egy bizonyos - kisebb lélegzetű, de nem jelentéktelen mű - kinek a szerzeménye. Ez pedig, nagyon lelassítja a feldolgozást. Például Petőfi összes verse 12 db lemezből 5


áll, darabonként 18-20 verset tartalmaz. Ennyi analitikát könnyedén elbír a TextLib program, viszont ugyanezen művek könyvpéldányként való analitikus feldolgozását nem biztos, hogy engedi a számítógép. Egy könyvpéldány attól függően, hogy hány vers található benne, kb. 150-200 analitikából állna /ha feldolgoznák/, míg egy CD-é legfeljebb 18-20-ból. A CD-t bevezetése idején úgy reklámozták, mintha örökéletű lenne, mondták, hogy rá lehet taposni, lehet savval maratni, különböző „kínzásoknak” kitenni: mindent kibír. Az azóta eltelt kb. 20 esztendő bebizonyította, hogy nem így van. Ha a gyártásnál nem fordul elő préselési hiba, akkor a használat során következhetnek be információvesztéssel járó sérülések. A bakelitlemez az „állásban” nem romlik tovább – ezt közel száz év tapasztalata bizonyítja – a CD-ről viszont nem lehet tudni még, hogy mennyire időtálló. Előnyei egyike, hogy könnyen átírható másik cédére, ugyanakkor nem biztos, hogy a különböző típusú készülékek egyformán játsszák le és egyáltalán lejátsszák-e. A szerzői jogok megkerülésével fel lehet tenni az internetre, és le is lehet tölteni, ami látszólag feleslegessé tehet egy könyvtári gyűjteményt, de hosszú távon ez sem válik be. „Bekeményítenek” ugyanis a szerzők és a kiadók, hiszen a létük forog kockán. Meg kell nézni, milyen zene az, amely interneten van. Főleg az aktuális popzene éppen aktuális képviselőinek számai és nem is mindig e műfaj időtálló képviselői. Letölthető komolyzene, vagy próza érdekes módon nem nagyon található a világhálón. Az sem lehetetlen, hogy a kiadók és az internetszolgáltatók megegyeznek egymással és a belátható jövőben fizetős internetes csatornákon, jelszó bevitele után otthon megnyitható fájlokból jön a zene. Figyelembe véve azonban az előadók és a dalok nagy mennyiségét /több tízezer/, előbb-utóbb azt is nehéz lesz észbentartania a „vevőnek”, hogy egyáltalán mit keressen a pénzéért. Külföldön már létezik, Magyarországon most kezdenék bevezetni azt a szolgáltatást, hogy az HBO mintájára kábelen hallhatja kedvenc zeneművét a polgár, így viszont azt eszi, amit kap. Komoly gyűjtőknek azonban egyik sem felel meg. Komoly gyűjtő nem akar elidegenedni kedvenc műveitől. Szereti kézbefogni, megforgatni, a polcán elhelyezni a lemezt, akárcsak egy könyvet. Bármi is lesz azonban, kell egy vagy több olyan hely, ahol a zeneműveket valamilyen formában tárolják, feldolgozzák és a használó számára, nagy felelősséggel járó munkával hozzáférhetővé teszik. Ezt a helyet akár könyvtárnak is lehetne nevezni. Továbbmegyek. Ha meglennének a jogi és a technikai feltételei, miért ne lehetnénk mi ezek a szolgáltatók?! A fizetős szolgáltatás már egyébként is ott van a könyvtárakban. Videokazetták Legnagyobb részük teljesen feldolgozva, az elmaradásokat viszonylag rövid idő alatt be tudjuk pótolni. Ezt a gyűjteményt 20 évvel ezelőtt kezdtük kialakítani. Akkor még új ismerethordozónak számított, városunkban nem is nagyon volt videokölcsönző és a tévé műsorai – akkor még csak két csatornával – nem tudták a lakosság filméhségét kielégíteni. Ezért, amikor beindítottuk – kezdetben kizárólag intézmények számára – hamar elterjedt, hogy a könyvtárban filmeket lehet kölcsönözni. Azóta igen nagymértékben megnőtt a kölcsönzések száma, és elmondhatjuk, hogy a teljes állomány többszörösen megfordult az olvasók kezében. Ennek gyűjteménynek van egy része, amely csak nálunk található és az idő múltával egyre értékesebb. Ez a helyismereti videoállomány a könyvgyűjtemény mintájára kicsit nagyképűen nevezve a Videotheca Bekesiensis nevet is kaphatná. A körülbelül 120 darab kazettát három csoportba oszthatjuk: 1. A Szegedi Körzeti Stúdió Békés megyére vonatkozó, általában néhány perces filmtudósításai, 2. hosszabb lélegzetű különböző ismeretterjesztő- és dokumentumfilmek, színházi közvetítések a Magyar Televízió egyéb műsoraiból, 3. különböző könyvtári rendezvények, illetve velünk kapcsolatos események videokamerás felvételei. 2003-tól az analitikus feldolgozás áldásait élvezve számítógépen is visszakereshető e tudósítások tartalma. Sajnos bebizonyosodott, hogy a mágnesszalagon történő információtárolás nagyon „illékony”, már most visszanézve egyes közel 20 éves kazettát, látható, hogy romlott a minőségük. Pedig nagyon értékes tudósítások találhatók meg rajtuk. Például olimpiai bajnokunk, a békéscsabai Ónodi Henrietta mint 1011 éves kezdő tornászlány. Nagyon értékesek a rendszerváltás éveit tükröző filmriportok, nyilatkozatok, amelyek egyéb helyeken nem valószínű, hogy megtalálhatók. A kilencvenes évek elejére a Magyar Televízió 6


átalakulásával, a magántévék megjelenésével a megyénkre vonatkozó tudósítások követehetetlenné váltak, így ezek rögzítését beszüntettük. Van már lehetőség számítógép közbeiktatásával arra, hogy dévédére, vagy videolemezre átmenthetőek legyenek. Ez könyvtárunk feladata! A videodokumentumok kölcsönzése szerzői jogilag tisztázott. Egyelőre magas a száma és úgy tűnik, hogy egyenes arányban nő a televíziós csatornák számával. Az eddigiekben azon állományrészekről írtam, amelyek lejátszó nélkül nem használhatók. Szerencsére a 2001-ben megnyert pályázat révén hárommillió forintot költhettünk új cédélejátszó, videomagnó, televízió és kazettás magnó vásárlására, így néhány évig jó minőségű készülékekkel dolgozhatunk. A következőkben azokról a dokumentumokról írok, amelyek tartalmának megismeréséhez nem szükséges külső eszköz. A kották A több mint 2000 darabos állomány legnagyobb része a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemtől ömlesztve kapott ajándék. Az igényeket jobban figyelembe vevő gyarapítás csak néhány éve kezdődött. Legnagyobb részük komolyzene, sok köztük a kezdőknek szóló hangszeriskola, de nagy számú a szólóhangszeres- és a kamarazenei kotta. Legnépszerűbbek természetesen a könnyűzenei sorozatok. Itt is van „sláger”. Legtöbbet a Hair c. musical legnépszerűbb dalait kölcsönözték. A kották gyarapítása azok magas árára való tekintettel visszafogott ütemben folyik, hiszen nincs rá külön keret, az osztályra szánt összes beszerzési keretből csípünk le bizonyos összeget. Feldolgozásuknak leginkább a cédélemezhez kell közelíteni mélységében, sok rekorddal és analitikával. Tekintettel arra, hogy Békéscsabán és a közeli városokban, ahol zeneoktatás folyik, nincs komolyzenei kottaárusítás, sokan támaszkodnak a mi állományunkra. Artotéka Jelenleg még csak hagyományos cédulakatalógusban tártuk fel. A könyvtárakban szokatlan különgyűjtemény számítógépes feldolgozása ezután kezdődik. A körülbelül 500 darab eredeti műalkotásból álló gyűjteményt digitális kamerával lefényképeztük, így „ömlesztett állapotban” cédén megtalálható. A képeknek a honlapunkon való közlése, ha be akarjuk tartani a szerzői jogokra vonatkozó törvényt, havonta sok tízezer forintjába kerülne a könyvtárnak. Kár, hogy nem tehetjük fel internetre, pedig a korábbi igazgatónk szakmai hozzáértésével és jó kapcsolataival gyarapított állomány a kortárs magyar grafika és festészet kiemelkedő, nemzetközi hírnevet is kivívó alkotóinak műveiből áll, megtekintése esztétikai élvezetet nyújtana a honlapunk látogatóinak, és mivel nemzeti örökségünk részét képezi, közzé kell tennünk valamilyen törvényes formában. Az egyes képeket már most be lehetne vinni a számítógépbe, valamint visszakereshető szerzőségi adatokkal ellátva, digitalizálva cédére kell menteni, utóbbit pedig, mint bármilyen más dokumentumot, leltári számmal és raktári jelzettel ellátva a könyvtár állományában lehetne elhelyezni és mindenki számára hozzáférhetővé tenni. A gyűjtemény nehezen kifejezhető eszmei értékén túl, anyagi értéke már sokszorosa lehet a leltárkönyvi /2.000.000,-Ft-os/ árnak. Az alkotók tekintélyes része az EU-ba való belépésünk után egyre ismertebbé és aukciókon eladhatóvá válik külföldön is, mondhatni „piaci áránál lesz”. A Kieselbach Galéria honlapján2 megtalálható, hogy egy 2002-ben tartott árverésen több százezer forintért kínálták olyan művészek képeit, akiktől nekünk is van /pár ezer forintért vásárolt/ alkotásunk. Például Hencze Tamás3 képeinek kikiáltási ára 180.000-500.000 forint, Fehér Lászlóé3 120.000650.000, Ef Zámbó István3 „ára” 90.000-350.000, Bak Imréé3 600.000 forint. Vagy Szalay Lajos3 kisebb méretű grafikáit, amelyeknek mi még 1000 forintért jutottunk darabjához, néhány éve egy budapesti galériában már 18.000 forintért árultak.

7


Fehér László: Aranyoszlop

Szalay Lajos: Kentaur

A leütési árat persze nem tudjuk, de ezek a számok azt jelzik, hogy egy hagyományos közgyűjtemény egyik állományrészét /ezt csak halkan mondom/, kemény kapitalista viszonyok szabályai szerint kellene gondozni, ha lehet. Fel kellene becsültetni, biztosítást lehetne köttetni stb. Tudom, hogy más nem is kell hozzá, csak az ami a háborúhoz: pénz, pénz, pénz! A fotók Már a régi, de főleg az új könyvtárról, a megnyitótól kezdve az 1986-os vándorgyűlésen keresztül nagyon sok rendezvényről, előadásról és előadókról készültek fotók. Ezek egy része hagyományos /fekete-fehér, illetve színes negatívra készült/, a másik része digitális fotó. Az előbbiek nagyobb részének már csak a negatívja található meg. Ez utóbbiról tudható, hogy nem örökéletű, tehát jó lenne számítógépen tárolni, ha lehet, vagy legalább válogatva a belőlük készült képeket fotocédére írva állományba lehetne venni és ugyanúgy katalogizálni, mint bármely más dokumentumot. Így a képek egy helyen, bármikor megjeleníthető, vagy kinyomtatható állapotban, bárki által hozzáférhetően megtalálhatók lennének. Amióta a könyvtárban megindult a digitalizálási munka tudjuk, hogy ez egy nagyon költséges, nagy odafigyelést igénylő feladat, de talán az egyetlen módja annak, hogy ezeket a dokumentumértékű fotókat a jövő generációinak meg tudjuk őrizni. Van a könyvtárnak egy, a régi Békéscsabát bemutató képeslapgyűjteménye is! Nem tehetnénk-e szolgáltatássá digitalizáló képességünket fizetős szolgáltatássá? A plakátok A Békéscsaba zenei életét plakátokon bemutató kiállítás anyaggyűjtése során nagyon sok plakátot kézbe vettem. Ebben a jelenleg holt állományban olyan „kincsek” találhatók, amelyek valószínűleg más gyűjteményben nincsenek. A háború után életre kelt városi és megyei hivatalok „munkásságának” eme dokumentumai sokat elárulnak az akkori politikáról és közfelfogásról. Ezeket a sokszor ma már nevetségesnek tűnő „gyöngyszemek”-et szkenneléssel, vagy digitális fényképezőgép igénybevételével számítógépre tehetjük, megjelentethetjük az interneten. Az önmagukért beszélő plakátokat, /némelyik kommentár nélkül is megél/ akár nyomtatott formában is közzétehetjük azon keveseknek, akik még átélték ezeket az éveket és - bizonyíték gyanánt - azoknak, akik csak hírből hallottak arról az időszakról. Emberi és tárgyi feltételeink megvannak hozzá, csak el kell határozni magunkat. Érdemes lenne kiállítást is készíteni belőlük a negyvenes évektől kezdve egészen a rendszerváltásig terjedő időszakig 2005-ben beleférne a jubileumi rendezvényekbe. A rendezést szívesen vállalnám. A könyvek Zenészek, zenekutatással foglalkozó szakemberek, szakdolgozat írásához készülő egyetemi, főiskolai hallgatók használják és nélkülözhetetlen a zenei feldolgozás számára. Katalogizálásukat és gyarapításukat /velünk együttműködve/ a „könyves” kollégák végzik.

8


Legértékesebb, csak nálunk található része, az egészen speciális szerzői műjegyzékekből áll, műazonosító kottapéldával. Bár nem zenei könyvtári "ügy", de mint békéscsabai polgár tudom, hogy 2005-ben lesz 160 éve, hogy városunk megváltotta magát földesuraitól. Ezt az Örökváltsági szerződést, mely a könyvtár egyik legértékesebb darabja nem lehetne-e digitalizálni?! A Corvináké4 már évek óta tart. A számítógép; az internet Van ugyan lehetőség a közönség számára is, hogy katalógusunkat használják, de úgy tűnik, nem nagyon éreznek késztetést rá. Pedig, ha lenne legalább egy gép, amelyen csak a TextLib található lehet, hogy megszoknák a kék monitort és megtanulnák kezelni a programot. Így viszont, mert nem ismerik, idegenkednek tőle, pedig tudunk nem egy olyan olvasónkról, aki otthon, vagy munkahelyén profi számítógép használó. Jellemző, és rólunk magyarokról is sokat elárul, hogy az egyetlen ember, aki igazán érdemben használta a TextLibet, egy városunkban élő és tanító amerikai állampolgár. Az emberek inkább azt szeretik, ha kihozzuk a raktárból, így, kézbevéve a dokumentumot döntik el, hogy mit kölcsönözzenek. Valamilyen szinten mindannyian járatosak vagyunk a számítógép könyvtári alkalmazásában, használatában, ezért a gépet egyáltalán nem ismerő, vagy elakadó használóknak szinte mindig tudunk segíteni az internetezésnél. Ha valamit nem tudunk, az informatikusokat hívjuk segítségül. A chatelőket leszámítva észrevettük, hogy az internet használatban is kialakult egy, az osztály profiljának megfelelő specializálódás. Kerestünk már kintorna-zenét, de ismerünk zenei és filmes honlapokat, dalszöveggyűjteményeket és olyanokat, amelyekkel kiegészíthetjük információs szolgáltatásunkat. Volt rá példa, hogy együtt használtunk internetet és kézikönyvet.

Kapcsolataink Külső kapcsolatok Vannak olyan csoportok, amelyekre gyűjteményünk nagyobb „tömegvonzást” gyakorol. A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola tanárai és tanulói például tanítási és tanulási céllal kölcsönöznek komolyzenét. Velük az évek során jó személyes kapcsolat alakult ki, a nagyobb városokban továbbtanuló hallgatók rendszeresen támaszkodnak a mi gyűjteményünkre, az Őszi nyitott könyvtári héten pedig közös koncertet adnak. Különböző, nem csak városi intézmények rendezvényeinek zenei aláfestéséhez, himnuszok, egyéb ünnepi dallamok biztosítása tekintetében pedig csak hozzánk fordulhatnak. A Békéscsabai Közgazdasági Szakközépiskola osztályai önálló szervezeti egységként történt megalakulásunk /1987/ óta rendszeresen nálunk nézik a kötelező olvasmányokból készült filmeket. Ez a műfaj a városi tékákban nem található meg, így a magánszemélyek kölcsönzéseiben is előkelő helyet foglal el. Amióta a Nemzeti Alaptantervben kötelezővé tették a médiaismereteket, a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium e tárgyat oktató tanárnője nagymértékben a mi videofilmjeinkre támaszkodva nálunk tartotta a 2003/2004-es tanév óráit. A bevezetőben utaltam rá, hogy a társadalom minden rétegét meg tudjuk szólítani, ezt kiegészítem azzal, hogy még nem tudunk mindenkivel „beszélgetni”. Elsősorban a kerekes székkel közlekedőkre gondolok, akik - hallomásból tudom - nagyon szeretnének feljutni az emeletre. Nekünk is kényelmesebb lenne, ha ugyanúgy tudnák használni a könyvtárat, mint a szabad mozgásukban nem korlátozott látogatók, és nem kötnének le külön egy kollégát, aki a kölcsönzést intézi helyettük. Ezek az emberek nagyon boldogok lennének, ha saját maguk vehetnék igénybe emeleti szolgáltatásainkat, akár a helyben használatot, akár a kölcsönzést. Belső kapcsolatok Az előbbiekből is látható, hogy munkánk sokrétű, kiállításokkal kiegészített tevékenységünk néha túlnyúlik a zenei részleg keretein és más osztályokat is érint. Mindegyik osztállyal van munkakapcsolatunk, akár közös pályázat, akár közös program okán. Nem lehetetlen, hogy 9


kapcsolatainkat még szorosabbra fogva, előbb-utóbb együtt kell EU-pályázatot készítenünk. Talán még nem tudatosult mindannyiunkban, de nagy szükségünk van egymásra. A könyvtári munka: csapatmunka! Az itt dolgozók A Dézsi Lajosné5 vezetésével 17 éve működő osztályon egyidejűleg dolgozók száma kettő és öt között mozgott. Jelenleg öten vagyunk: három zenei könyvtáros, két asszisztens. Alapkövetelmény, hogy szeretni és ismerni kell a zenét, a színházat, a filmeket, az irodalmat, a művészeteket. Nem lenne jó, ha azt mondanák, hogy a könyvtárost nem a műveltségéért fizetik. Természetesen érteni kell a számítógéphez is, tudni kell pillanatok alatt váltani, hiszen sokfajta az igény és sokféle az ember, aki hozzánk jön.

A jövő A több mint húsz éve tervezett könyvtár zenei részlege ma már nem felel meg sem a szerzői jognak, sem a korszerű követelményeknek. A helyben használat a kilencvenes évekhez képest nagymértékben lecsökkent, a kölcsönzés viszont szinte ugyanilyen mértékben nőtt. A "zárt raktárt" sem szeretik az olvasók. Az új helyzetet figyelembe véve kijelenthetem, hogy a "Zenei" megérett egy alapos átalakításra, amelynek alapelveit a következőkben szeretném megfogalmazni: •

kevesebb lehallgató hely kialakítása;

•

a „maradék” korszerűsítése;

•

a hallgató saját maga kezelhesse a lemezjátszót, vagy a kazettás magnót;

•

önkiszolgálóvá kellene tenni a dokumentumkölcsönzést /kivéve a bakelitlemezeket, amelyeknek az eredeti raktárban kell maradniuk/;

•

az öt éve épült pótraktárt meg lehetne nyitni, és önkiszolgálóvá tenni a kölcsönzést.

Ezek a munkálatok „hoznák" magukkal a dokumentumok felszerelését mágneses jellel, az „érzékelő kapuk” felállítását, a vezetékek kicserélését, a számítógépes asztalok kialakítását, az avdokumentumok témacsoportos elhelyezését. Valószínű, hogy nagyobb lenne a hely és ez a tény tovább lódítaná a fantáziánkat. Az átalakításhoz is csak a fent említett három dolog kell! Néhány év múlva pedig megnyílik Magyarország keleti határa, új és előre nem látható kihívást jelentve a könyvtár és ezen belül a zenei könyvtár számára.

Egy kis statisztika A 2003. januári hanglemez- és videokölcsönzésen belüli arányok: 1461 db CD-kölcsönzés arányai: Műfaj

%

popzene

41,0

komolyzene

31,0

filmzene, musical

9,9

népzene

7,0

jazz

5,0

egyéb

5,0

mese, próza

3,0 100

10


Ilyen felmérés még nem készült és ezért is okozott kellemes meglepetést, a popzene után a második helyen szereplő komolyzenei műfaj harminc százalékos kölcsönzési aránya, ami az igényes, magas színvonalon és nagy szakmai hozzáértéssel gyűjtött állománynak köszönhető. A 2003. januári 1139 db videokazetta-kölcsönzés műfaji megoszlása: Műfaj

%

játékfilmek

61

mesefilmek

18

művészfilmek

10

ismeretterjesztő filmek

7

zenés filmek

4 100

Várható volt a játékfilmek igen magas kölcsönzési aránya. Ebbe a műfajba az irodalmi adaptációktól kezdve az akciófilmeken keresztül a háborús filmekig szinte minden beletartozik. A 2003-as évben a dokumentumok forgási sebessége: A kölcsönzött CD-k száma/a CD lemezek száma

16000/3800=4,2

A kölcsönzött videók száma/videokazetták száma

14500/4300=3,3

Egy olvasó átlag 3,2 db dokumentumot kölcsönzött 2003-ban.

Optimizmusunk határtalan, akárcsak a könyvtár teraszán a kavicsok között kinőtt petúniáé

11


Jegyzetek 1. Egy a könyvtárunk közelében élő „kolléga”, aki a mi munkánkhoz hasonlóan szintén gyűjt és tárol. Foto: Gellért Mária 2. www.kieselbach.hu 3. Művész-életrajzok. Kortárs magyar képzőművészek. Bp. 1985. 4. www.pytheas.hu 5. Könyvtárosok Békésben. Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba 51. p. + 2004. Bibliothecha emlékérem, Magyar Könyvtárosok Egyesülete emlékérem. 6. Optimizmusunk határtalan, akárcsak a könyvtár teraszán a kavicsok közt kinőtt petúniáé. Foto: Gellért Mária

12

AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS, GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS ÉS AZ ODR

AZ ÁLLOMÁNYGYARAPÍTÁS, GYŰJTEMÉNYSZERVEZÉS ÉS AZ ODR BENKÓNÉ TÓTH EDIT A gyűjteményszervezési munka, a szakmán kívüliek számára talán az egyik legkevésbé ismert területe a könyvtári munkának. A végeredmény a fontos: az adott dokumentum megjelenik a polcon, hozzáférhetővé válik az olvasó számára. Dehogy milyen folyamat zajlik le onnantól, hogy tudomást szerzünk a dokumentum megjelenéséről odáig, hogy könyvtári használatra alkalmassá válik, ezt kevesen ismerik. Vagy az ellenkező folyamatot: kiemelni a selejtezni kívánt kötetet egyszerű, de míg minden nyilvántartásból kivezetésre kerül idő-- és munkaigényes feladat. Mikor gyermekként hetente jártam újabb és újabb olvasnivalóért a könyvtárba engem sem érdekelt milyen úton kerülnek a könyvek a polcra, miért van rajta fehér címke, mi a pecsét és benne a számok. Az érettségi után úgy alakult, hogy a Békés Megyei Könyvtár állománygyarapító és feldolgozó osztályához kerültem dolgozni. A könyvek, az olvasás szeretete vitt a könyvtárba, de szakmai ismeretem semmi nem volt erről a munkáról. Nem kellett sok idő, hamar megismertem a „könyv útját” a rendeléstől a kézbe adásig. Megismertem a számlákat, a leltári nyilvántartásokat, a kísérőlapokat, a katalógusokat. A sok „vegyes javítás” után a szakjelzetek is ismerősek voltak, a sok kísérőlap gépelés után pedig már fejből tudtam a kiadók azonosító számait; az ISBN számokban. Megtanultam, hogy a cédulák itt nem cédulák, hanem katalóguskartonok. Mindent összevetve rengeteget tanultam. Ez akkor nekem fel sem tűnt, de mikor egy év múlva főiskolára kerültem a könyvtári gyakorlatokon minden ismerősen köszönt vissza. Három év múlva, a főiskola elvégzése után visszatértem a könyvtárba a feldolgozó osztályra. Ez 1985 szeptemberében volt, amikor már túl voltak a kollégák a költözködés és berendezkedés nehézségein. Egy modern, szépen berendezett, tágas, gazdag gyűjteménnyel rendelkező intézményben kezdhettem el friss diplomásként a munkát. Azóta már lassan húsz év telt el, rengeteg változás történt, megismertem a könyvtár egészében folyó munkát, de a mai napig is ez a terület áll hozzám a legközelebb.(értsd: állománygyarapítás) Mit is jelent a gyűjteményszervezés? Mindenekelőtt nagyon fontos tisztázni az állománygyarapítás és a gyűjteményszervezés közötti különbségeket ill. hasonlóságokat. Az állománygyarapítás megnevezés a munkának csak egy részét fedi, tehát a különböző dokumentum típusok beszerzését a különböző forrásokból. A gyűjteményszervezés már egy összetett fogalom, és ez mutatja meg igazán munkánk mibenlétét, minősségét: az egyre növekvő dokumentummennyiségből kiválasztani, beszerezni, nyilvántartani a könyvtár számára szükséges dokumentumokat, oly módon, hogy bármikor statisztikai adatokat is tudjunk szolgáltatni. Kivonjuk azokat a műveket, amelyekre már valamilyen okból nincs szükségünk. Az állományalakítás a gyűjteményszervezésnek a gyakorlata, melynek két eleme van: az állománygyarapítása, és az állomány apasztása. Az eltelt húsz év alatt nagyon sok változás történt gyűjteményszervezési munkánk minden területén, de az alapvető feladatunk változatlan maradt és marad: értékgyűjtés és értékközvetítés. Értéket közvetítettek a kollégák az ötvenes években is, amikor előbb motorkerékpárral, majd „művelődési autó” segítségével próbálták biztosítani a tanyaközpontokban lakók könyvvel, irodalommal való ellátottságát. Értékek természetesen mindig vannak az adott kornak megfelelő értékek és vannak örök értékek. Mi az érték? Mi az, amit a napjainkban ránk zúduló hatalmas dokumentum-mennyiségből ki kell választanunk, és használóink számára hozzáférhetővé kell tennünk. És melyek azok a művek, amelyek már valamilyen okból nem jelentenek értéket, nincs rá szükségünk, ki kell vonnunk az állományból. Ezek a kérdések és válaszok adják munkánk nehézségét és lényegét. Amennyiben jól választunk, akkor egy mindig értékhordozó, az olvasók és könyvtárosok által jól használható értékes gyűjteménnyel fogunk rendelkezni. Az elmúlt húsz év alatt kétszer is történt jelentős változás az osztály szerkezetében, felállásában. 1985ben állománygyarapító és feldolgozó osztály néven kezdtük ill. folytattuk a munkát az újonnan megnyílt könyvtárban. Ekkor még ezen az osztályon történt a könyvek mellett a hangzó és látható dokumentumok beszerzése és feldolgozása is. Első változásként 1987-ben kivált az audiovizuális dokumentumokkal foglalkozó három kolléganő és önálló osztályként folytatták munkájukat zenei, később audiovizuális osztály néven. A kolléganők kiválása 13


és az, hogy a hangzó dokumentumok beszerzése, feldolgozása és nyilvántartása már egy másik osztály feladata lett, a tennivalók megosztásában ill. elosztásában is okozott változásokat. A másik fontos szerkezeti változás időpontja 1996. február 1. Ekkor vált önállóvá a feldolgozó osztály. Így a gyűjteményszervezési osztály feladata maradt a beszerzés, nyilvántartás, állományból való kivonás. Négyen maradtak ezekre a feladatokra a következő módon megosztva a munkát. Egy-egy kolléganő átkerült az olvasószolgálati ill. a tájékoztató osztályhoz, hogy részt vállalva az ügyeletekből közvetlen módon találkozhasson az olvasói igényekkel. A változtatás célja az volt, hogy még gyorsabban, hatékonyabban tudjunk eleget tenni az olvasói kéréseknek hiszen, aki közvetlenül foglalkozik a beszerzéssel rögtön tudja a keresett dokumentumról, hogy milyen „stádiumban” van. Rendelés alatt, feldolgozás alatt vagy még nem is találkozott a keresett dokumentummal. Ilyenkor a gyors felderítés a feladat. Tehát a cél, hogy a kérés rögzítése, tájékozódás a könyvpiacon, beszerzés, állományba vétel, feldolgozás, a dokumentum olvasói kézbe adása, mindez a lehető legrövidebb időn belül történjen meg. Egy kolléganő feladata maradt az un. adminisztrációs munka és az ehhez kapcsolódó feladatok. És aki az egészet átlátja és irányítja a gyűjteményszervezési osztály vezetője, a gyarapítási koordinátor, aki ekkor Tóth Gézáné volt. Az ő feladata az osztály összes munkafolyamatának áttekintése, kézben tartása, a pénzügyi nyilvántartások naprakész vezetése. Ezekről tájékoztatni az érintett osztályok vezetőit. A különböző pályázatok, támogatások nyilvántartása, statisztikák készítése, rendelések egyeztetése, szükség esetén felülbírálása, de minden esetben az érdekelt osztályokkal együttműködve. Az állományból való kivonásra is az osztályokon dolgozó kollégák tettek javaslatot és egyeztettek. Az 1996 óta eltelt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a korábban gyakorlatban volt „egyszemélyes” beszerzés megszűnt. Helyét átvette egy nagyon hatékonyan és sikeresen működő team. 2004-től ez az együttműködési forma a gyűjteményszervezési munkabizottság elnevezést kapta. Így azok a kollégák is aktívan részt vesznek javaslataikkal az állomány alakításában, akiknek nap mint nap oda kell állniuk az olvasók elé és válaszolni a kérésekre, mindig a legmegfelelőbb információt nyújtva. Korábban – még húsz évvel ezelőtt sem volt ennyire telített a könyvpiac. Kevesebb kiadó, kevesebb dokumentummal és dokumentumtípussal volt jelen a piacon. Akkor is nagyon odafigyelve, szelektálva kellett vásárolni, de az alacsony könyvárak miatt lehetőség volt az akár tíz példányos beszerzésre is. Ez a beszerzési gyakorlat a mai árak mellett csak szép emléknek tűnik. Sajnos az akkori példányok az eltelt évek alatt egyre inkább kikoptak az állományból mind tartalmilag, mind elhasználódás tekintetében. Érdekes megfigyelni a könyvárak változását. Egy szélsőséges példa erre: Egy 2001-es megjelenésű dokumentum első kötete 800 forint volt, 2004-ben a második kötete 12 600 forint. Ez szerencsére egy valóban szélsőséges példa, de van kevésbé kirívó példa, ami viszont általánosnak mondható: Gazdag Erzsi Mesebolt című műve 1984-ben 28 forintba, 2004-ben 1580 forintba került. Robert Merle Állati elmék című kötete 1985-ben 50 forint 2004-ben 2200 forint. Ez nagyon sokszoros áremelkedés, sajnos a beszerzési keretünk nem emelkedett ilyen mértékben az eltelt évek alatt. A dokumentumbeszerzés meghatározó tényezője volt régen és a jövőben is ez lesz: a rendelkezésünkre álló pénzkeret. Míg 1985-ben szinte csak a fenntartó által biztosított költségvetési keret állt rendelkezésünkre, az eltelt évek alatt kibővültek anyagi forrásaink, amire nagy szükségünk is van a könyvárak emelkedése miatt. Nem szólva a nem hagyományos dokumentumok egyre szélesebb skálán törtnő megjelenéséről. Annak idején egy drágább mű beszerzésénél szponzorokat próbáltunk keresni, akik támogatták olyan dokumentumok vásárlását, melyeknek ők is hasznát vették munkájuk során. A kis összegű pályázatok is ugyanolyan fontosak, mit a jelentősebb társaik; csak néhány a sok közül.

Év 1998

Támogató/Szponzor Nemzeti Kulturális Alapprogram Fókuszban a könyvtár

Békési Könyvtárak Regionális Együttműködési Köre technikai eszközök pótlása és dokumentumállomány kiegészítése

Érték 1 000 000 forint

1999

Nemzeti Kulturális Alapprogram

Ismeretterjesztő gyermekirodalom bővítése

500 000 forint

2000

Nemzeti Kulturális Alapprogram

Fotóművészettel kapcsolatos dokumentumok

160 000 forint

14


Év 1998

Támogató/Szponzor Nemzeti Kulturális Alapprogram Fókuszban a könyvtár

Békési Könyvtárak Regionális Együttműködési Köre technikai eszközök pótlása és dokumentumállomány kiegészítése

2002

Budapest Bank

A közép- és felsőfokú pénzügyi-, közgazdasági oktatás korszerű tananyagainak biztosítása Békés megyében

2004

Nemzeti Kulturális Alap

Kistelepülési könyvtárak állománybővítése

Érték 1 000 000 forint

100 000 forint

4 000 000 forint

A fentieken kívül természetesen sok egyéb pályázatunk is volt, így a Soros-alapítványhoz benyújtott pályázatok is nagy segítséget jelentettek mind a technikai eszközök, mind a dokumentumok vásárlásnál. A pályázatok mellett vannak és voltak más támogatási formáink is, például: •

az Oktatási Minisztérium felsőoktatási tankönyv, szakkönyv és könyvtár támogatási pályázata 2000-ben;

•

az Országos Idegennyelvű Könyvtár támogatása nemzetiségi könyvek vásárlására az érdekeltségnövelő támogatásban részesülünk, ami szintén a vásárlási keretünket bővíti. 1998

2 274 000,-

1999

2 038 000,-

2000

2 649 000,-

2001

2 599 000,-

2002

3 500 000,-

2003

2 735 000,-

2004

1 767 000,-

Az érdekeltségnövelő támogatást minden évben olyan kiemelt területek irodalmának bővítésére fordítjuk, ahol a tapasztalat azt mutatja, hogy megnövekedett a kereslet, vagy kikoptak, elhasználódtak, elavultak a kötetek és frissítésre van szükség. 2002 óta a támogatás maximum 30 %-a technikai eszköz vásárlásra is fordítható. Ezt 2002-ben igénybe is vettük és két számítógépet valamint a vakok számára egy olvasógépet vásároltunk. Kiemelten fontos helyet foglal el az 1998 óta működő Országos Dokumentumellátó Rendszer által nyújtott támogatás. Ebben a támogatásban a nemzeti könyvtár, a nemzeti gyűjtőkörű könyvtár (KLTE), 11 országos szakkönyvtár, az állami egyetemek könyvtárai, a megyei könyvtárak részesülnek. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az volt a célja ezzel a támogatással, hogy a könyvtárközi kölcsönzést megfelelő dokumentum-bázissal és a technikai eszközök korszerűsítésével segítse. Így vásárlásainknál arra kellett törekednünk, hogy pótoljuk a hiányzó köteteket ill. többespéldányokat szerezzünk be. Természetesen vannak kritériumok, hogy mit nem vásárolhatunk. Például: kommersz irodalom, meséskönyvek, folyóiratok, szótárak, útikönyvek stb. A támogatás lehetőséget ad a könyvtárközi kölcsönzések postaköltségének elszámolására, ezáltal a szállítás a kérő és a küldő könyvtárnak egyaránt ingyenes. Mivel nemcsak dokumentumok beszerzésére igényelhető a támogatás, hanem technikai eszközökre is ezt ki is használtuk. Az e támogatás keretéből vásárolt számítógépek lehetővé teszik, hogy 2000-től már emailen is tudjuk fogadni a kéréseket ill. meggyorsult a lelőhely adatbázisban való keresés is. A szintén ily 15


módon vásárolt fénymásológépek pedig a másolatban kért kérések teljesítését segítik, gyorsítják. Kezdetben nem egy naptári évben kellett elköltenünk a pénzt és utána elszámolnunk, hanem áthúzódó volt a következő évre. Szerencsére 2001-től ez megváltozott, így egyszerűbbé vált a nyilvántartás és az elszámolás is. Most az adott év januárjától december 31-ig kell elköltenünk a rendelkezésre álló összeget és a következő év január 31-ig kell elkészíteni a szakmai és pénzügyi beszámolót. Ezek az újabb ODR-támogatás elnyerésének feltételei. Az eltelt évek – mióta ODR-tagkönyvtár vagyunk – tapasztalata, azt mutatja, hogy a támogatás segítségével nagyon sok olyan szakkönyvet sikerült beszereznünk több példányban is, melyre nem lett volna másképp keretünk, és ezáltal sikerült a könyvtárközi kölcsönzést is jelentősen fellendíteni. Mivel ennek a támogatásnak ez a fő célja elköltését, beosztását igyekszünk a könyvtárközi kölcsönzésben dolgozó kolléganők segítségével végezzük. Hiszen ő hozzájuk futnak be nap mint nap más könyvtáraktól a kérések ill. náluk adják le a mi olvasóink is azokat a kéréseket, amelyeket saját gyűjteményünkből nem tudtunk kielégíteni. Ezek a címek deziderátába kerülnek és később próbáljuk őket beszerezni. Elsősorban a Könyvtárellátótól és a KÓDEX könyvesboltban vásárolunk, ahol 30 %-os kedvezményt kapunk. Az összeg egy részét viszont tudatosan más könyvesboltokban, főleg főiskolai, egyetemi jegyzetboltokban költjük el, és itt kap szerepet a dezideráta kartoték, melyben elég sok a főiskolai, egyetemi jegyzet. Amennyiben máshol vásárolunk közölni kel a vásárolt dokumentum adatait az ODR-lelőhely adatbázissal (szerző, cím, ISBNszám). Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy olvasóink még jobban megismerjék ezt a kölcsönzési formát és önállóan is tudjanak tájékozódni a lelőhely adatbázisban. Emellett ugyanolyan fontos, hogy a kistelepülésen dolgozó kollégák is ismerjék és használják valamint olvasóikat is tájékoztassák erről a lehetőségről. Az ODR-támogatás összege és felhasználása a következőképpen alakult az eltelt évek során 1998

700 000 forint könyvtári dokumentum vásárlásra

1999

2 000 000 forint könyvtári dokumentum 300 000 forint másológép vásárlására

2000

2 000 000 forint könyvtári dokumentum 295 000 forint számítógép vásárlására

2001

2 300 000 forint könyvtári dokumentum 800 000 forint fénymásoló vásárlására

2002

2 500 000 forint könyvtári dokumentum 350 000 forint számítógép vásárlására

2003

2 500 000 forint könyvtári dokumentum 700 000 forint kombinált fénymásoló, nyomtató vásárlására

2004

2 500 000 forint könyvtári dokumentum vásárlására

Annak, hogy a rendelkezésünkre álló pénzeket a legmegfelelőbben tudjuk elkölteni alapvető feltétele a naprakész tájékozódás nemcsak a könyvpiacon, hanem a kultúra és a média szinte minden területén. Melyek a sikerkönyvek, melyek a sikerfilmek, melyekhez kapcsolódóan hamarosan megjelennek a különböző feldolgozások és paródiák. A rádióban, televízióban elhangzó könyv ismertetések után olvasóink, már másnap keresik az adott művet. A sajtóban megjelenő könyvajánlásokat is figyelemmel kell kísérni. A különböző televíziós adások anyagából megjelenő kötetek is keresettek lesznek rövid időn belül. (Stahl Judit, Csernus, Csellengők stb.) Ilyenek az ismertebb személyiségek által írt könyvek is. (Nagy Bandó András) Nagyon figyelni kell a újonnan induló iskolákat, iskolai szakokat, kihelyezett tagozatokat. Az itt tanuló diákok hamarosan jelentkezni fognak a kötelező és ajánlott irodalomjegyzékeikkel. Természetesen a politikának, a gazdasági fejlődésnek is nagyon meghatározó szerepe van a könyvtári beszerzés tekintetében. A rendszerváltozás után nagyarányú gazdasági átalakulás következett be. 16


Megszaporodtak az önálló vállalkozások és a könyvtár felvállalta, hogy segítséget nyújt a hozzá fordulóknak akár jogszabályok felkutatásában, pályázatok kikeresésében stb. Megalakult a vállalkozói könyvtár, ahol az érdeklődők megtalálhatták azokat a dokumentumokat, melyek ilyen jellegű információkat tartalmaznak. 1998. szeptember 1-től az Európai információs pont kezdte meg működését, melynek feladata lett többek között olyan kiadványok gyűjtése, mely megismerteti az érdeklődőket az Európai Unió országainak politikájával. Az Unióval akkor még kívülállóként ismerkedtünk, 2004 májusa óta pedig beltagként, még inkább tovább kell fejleszteni az ilyen ismereteket tartalmazó dokumentumok gyűjtését. Állományunkba régen és most is nagyon sok olyan kötet került be, melyeket magánszemélyektől, szerzőktől, különböző intézményektől ajándékba kapunk ill. a kötelespéldány szolgáltatás keretében nyomdáktól, kiadóktól juttatnak el hozzánk. Az utóbbi időszakban megnövekedett a magánszemélyek által felajánlott házi gyűjtemények száma. Ezek alapos átválogatásakor értékes, régen hiányzó kötetekhez is hozzá lehet jutni vagy egy témakör irodalmát jelentősen bővíteni. Ez történt például 2003-ban mikor is egy jelentős könyvgyűjteményt kaptunk Varga Sándor mezőberényi lakostól, aki szívesen foglalkozott a magyarság őstörténetének kutatásával, és ebben a témában jelentős és színvonalas könyvtárat gyűjtött össze magának. Ezt a gyűjteményt felajánlotta a Megyei Könyvtárnak, amit örömmel fogadtunk. Külön kezelt értékes gyűjteményeink a Jankay-hagyaték, valamint a Féja-hagyaték, mely az erre a célra kialakított Féja-szobában került elhelyezésre. Az, hogy a rendelkezésünkre álló pénzeket hol költjük el szintén rengeteget változott az eltelt húsz év során. Korábban vásárlásaink fő irányai a következők voltak: Könyvtárellátó Közhasznú Társaság - korábban Könyvértékesítő Vállalat Könyvtárellátó Főosztálya, utána Könyvtárellátó Vállalat, majd 1994. október 1-től már a mai nevén működik; helyi könyvesboltok, antikváriumok; pesti könyvesboltok, antikváriumok; ajánló jegyzékek, kiadói tájékoztatók, bibliográfiák Régen is és a mai napig is nagyon igyekszünk kihasználni a kedvezményes vásárlási lehetőségeket. A Könyvtárellátó 15 %-os, a helyi könyvesbolt 25 %-os árengedménye ill. a különböző kiárusítások lehetővé teszik, hogy még több dokumentumot tudjunk beszerezni. Ma a következőképpen rangsorolunk: •

Könyvtárellátó Közhasznú Társaság;

•

Internet: különböző kiadók, könyvterjesztők és antikváriumok honlapjai;

•

helyi könyvesboltok, antikváriumok gyors beszerzés, tájékozódás;

•

pesti könyvesboltok;

•

ajánló jegyzékek, kiadói tájékoztatók, bibliográfiák.

Egy gyarapító könyvtáros legszívesebben úgy vásárol, hogy az adott dokumentumot kézbe veszi, belelapoz, felméri könyvtári használatra alkalmas-e, milyen a minősége, illusztrációi. A fejlődés, különösen a számítógép rohamos terjedése olyan lehetőségeket kínál fel, amit nem szabad kihagyni, inkább a személyes válogatás marad el. Ilyenek az internetes vásárlások, ami egyre inkább elterjed a gyarapító munkánk során. A legjelentősebb a Sunbooks Internetes Könyváruház, a céggel az interneten keresztül 2000 óta állunk munkakapcsolatban. Korábban, még lehetőség volt a személyes válogatásra, vásárlásra a budapesti boltjaikban. Melyek azok a kedvezmények, melyek miatt az interneten keresztüli vásárlás előtérbe került? Számítógépről, kényelmesen pár gombnyomás segítségével lehet tájékozódni a kínálatukban és azután rendelni; átlag 30-35 %-os kedvezmény; ha előző nap délig elküldjük a rendelést másnap megérkeznek a kért dokumentumok csomagolási és szállítási díj felszámolása nélkül; áttekinthető, egyértelmű számla; nagyon sok akció, amely még kedvezőbb árral kínálja a kiadványokat; folyamatosan, bővülő kínálat, újabb kiadók bekapcsolódása a rendszerbe; lehetőség van elő- és utánrendelésre, melyet nyilvántartanak és később automatikusan postáznak. A Sunbooks mellett természetesen más könyvterjesztőkkel és kiadókkal is kapcsolatban állunk az interneten keresztül (pl. Akadémiai Kiadó, Könyvkereső, Bookline). Az antikváriumi vásárlásokat is megkönnyíti a számítógép, mert így gyorsan lehet keresni és rendelni. Az internetes vásárlás hátránya, hogy 17


általános tájékozódásra nem alkalmas. Ha egy konkrét címet keresünk gyors és hatékony, de az egész kínálatot megismerni nagyon időigényes. Az eltelt húsz év alatt rengeteget fejlődött az információs technika. Ennek tudható be az új dokumentumtípusok megjelenése is. Korábban könyveket, térképeket, időszaki kiadványokat, bakelit lemezeket, hangkazettákat, kisszámú videokazettát és mikrofilmeket vásároltunk. Ma már jelen vannak és egyre nagyobb tért hódítanak a számítógépes adathordozók, a CD-ROM-ok, a floppy lemezek, az adatbázisok, a DVD, a video-, a CD lemezek. A technikai fejlődés betört munkánk minden területére. Ennek legfőbb jele a számítógépesítés. 1992-ben a Textar program segítségével először a helyismereti állomány került gépre. Később, 1995-től áttértünk a TextLib könyvtári rendszerre és a mai napig is (2004) ezzel dolgozunk. 1994. január 1-től a vásárolt dokumentumok feldolgozása számítógéppel történik. Megszűnt a katalógusok építése, a kísérőlapok nyilvántartása. Minden adat számítógépen van és nagyon sokrétű és gyors keresést tesz lehetővé akár a behasonlításoknál, akár egyes témakörök keresésénél. Megmutatja az adott mű forgását, olvasóink milyen gyakran keresik, van-e rá előjegyzés, ami számunkra jelzésértékű, hogy további példányokat kell beszereznünk. Természetesen a számítógépes nyilvántartásnak is vannak hátul ütői, mivel teljesen ki vagyunk szolgáltatva a technikának, egy-egy rendszer hiba vagy áramszünet a mi munkánkat is megakasztja. De ezek a negatívumok elhanyagolhatók a sok pozitívum, a gyorsaság, a rengeteg adat tárolása, a sokrétű keresés lehetősége mellett. És nagyon fontos az is, hogy sok, korábbi munkafolyamatot ki tudtunk iktatni és másra fordítani a felszabaduló időt. Korábban minden egyes megvásárolt dokumentum kapott egy kísérőlapot, melyen szerepelt a kötet bibliográfiai leírása, adatai, leltári száma, ára, honnan vásároltuk, melyik állományrészbe került és az is, hogy mennyi katalóguskartont kell hozzá sokszorosítani, és ezek mely katalógusba kerültek beosztásra. Ezután történt a katalóguskartonok sokszorosítása, ezek megfelelő szak- és betűrendbe sorolása majd beosztása a megfelelő katalógusba. Megszűntek az un. „vegyes javítások”, melyekre akkor volt szükség például, ha egy dokumentum másik raktári jelzetet kapott. Ez nagyon sok időt elvett, hiszen az összes katalóguskartont és a kísérőlapot is javítani kellett az adott kötet mellett. Ma már ez pillanatok alatt elvégezhető az adatbázisban is, egy-két gombnyomás és megtörténik a módosítás. Az állományból való kivonás munkafolyamatát is jelentősen lerövidíti a számítógép. Ez különösen nagy segítséget jelentett a 2003. évi állomány ellenőrzés után elkészült hiánylista kivezetésénél. 1985 óta kétszer volt teljes körű számítógéppel végzett állományellenőrzés könyvtárunkban. Az első 1990-ben.. Ekkor a dokumentumok leltári számait fényceruzával ill. manuális úton vittük be a gépbe, melyeket a program emelkedő számsorrendbe rendezett. Ezt a listát kinyomtattuk és összevetettük a leltárkönyvekkel. A listán nem szereplő leltárszámok egy része törölt volt. Ami nem, az lett a hiány. Ezeknek az adatait kiírtuk egy katalóguskartonra, és később ezekkel ill. a rajta szereplő adatokkal dolgoztunk. (kísérőlapok kiszedése, katalóguskonzekvenciák stb.) Ekkor a hiányunk 12.763 kötet volt, mely betudható volt a csomagolás később a költözés procedúráinak is. A törlési munkálatok áthúzódtak 1991-re. A következő teljes körű állomány ellenőrzést, melyre az 1975ös állományvédelmi rendelet értelmében, az állomány nagyságának megfelelően 12 év múlva kellett, hogy sor- kerüljön 2003-ban végeztük el. Ekkor már a számítógép jóval nagyobb szerepet kapott, mivel az állomány egésze felkerült az adatbázisba. Így a leltározást a TextLib program állomány ellenőrzési részével tudtuk elvégezni. Állományegységenként dolgoztunk, tehát nem az egész állományra indítottuk el a leltározást, hanem mindig részenként. (fiókkönyvtárak, olvasóterem, általános tájékoztató és kölcsönző övezet zenei részleg, gyermekkönyvtár, helyismereti gyűjtemény stb.) A kölcsönzésben lévő dokumentumokat meglévőnek vette a program, a bent lévőeket pedig a vonalkódok alapján vittük a gépre. Amely azonosítók nem kerültek beolvasásra, ezekből lett a hiány. Állományegységenként kinyomtattuk a hiánylistákat és nyomoztunk. Sok esetben sikerrel, kiderült például, hogy rosszul szerepelt az azonosító a gépben, tisztáztuk a félretett, problémás köteteket is. Évvégére meglett a tényleges hiánylista, mely 18.614 egységet tartalmazott. Ezek törlési adminisztrációja jóval gyorsabb, mint 1990-ben mivel a program segítségével kinyomtattuk a törlési jegyzékeket, nekünk csak a leltárkönyvből való kivezetés maradt. Sajnos a 2003-as állomány ellenőrzés után szembe kell néznünk a ténnyel, hogy rengeteg könyvünk „veszett el”. Hiába a gépi állományvédelem, mert ez nálunk sajnos még csak az olvasótermi, helyben használt dokumentumokra érvényes. Az olvasók leleményessége nem ismer határokat, bár a legegyszerűbb kikölcsönözni a könyvet és azután elfelejteni visszahozni, egy jó ideig nem jelentkezni. Sok értékes dokumentumunk tűnt el ily módon, mert sajnos nincs rá mód, hogy „visszaszerezzük” az olvasótól. 18


A két leltározás kapcsán sok kötet került kivonásra az állományból, de természetesen folyamatosan törlünk emellett is. A törlések megoszlása és magas száma is azt mutatja, hogy elhasználódik, elavul az állományunk, sürgős „felújításra van szükség”. 1985 125 db

1995 1576 db

2002 5011 db

2003 2488 db

Elhasználódás

1711 db

581 db

787 db

1743 db

Behajthatatlan követelés

302 db

445 db

87 db

20 db

2138 db

2602 db

5885 db

4251 db

Tervszerű állományapasztás

Összesen

Ha visszatekintünk arra, hogy az eltelt évek alatt, hogyan változott állományunk nagysága és értéke, szembetűnő, hogy amíg a nagysága arányosan növekedett, a forintban mért értéke nagyon megnőtt. Ez is mutatja, hogy mennyire megdrágultak a dokumentumok ill. az új dokumentumtípusok is nagyon drágák.

1975. első félév

Állomány nagysága 139 441 egység

Állomány értéke 3 835 861, 20 forint

1985. első félév

220 088 egység

10 502 528,05 forint

1995. első félév

251 090 egység

29 764 775,40 forint

2004. első félév

289 834 egység

102 750 286,90 forint

Az egy adott évben állományba vett dokumentumok száma és értéke ugyanezt a növekedést mutatja.

1975

Dokumentumok száma Dokumentumok értéke 9602 550 742,60

1985

11 505

1 036 943,50

1995

10 985

4 925 128,90

5621

6 480 489,00

2004. félév

A könyvtárügy egészében lezajló változások egy része érinti a gyűjteményszervezés szűkebb területét is. Ez nagyon fontos, mert vannak olyan régi, elavult rendeletek, amelyek szerint még ma is dolgoznunk kell. 2004-ben napirendre került a 3/1975. KM-PM rendelet - a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból való törlésről - újra fogalmazása. A statisztikai adatszolgáltatásnál is felmerültek új fogalmak, melyeket érdemes tisztázni. Lépést kell tartanunk a változásokkal, a fejlődéssel, hogy még hatékonyabban tudjunk dolgozni, biztosítva ezzel az előre haladást munkánkban. Melyek azok az új irányvonalak, melyeket a könyvtári gyűjtemény alakítása során szem előtt kell tartanunk? Örök feladatunk is az értékgyűjtés és az értékközvetítés. Hogy mennyi pénzből gazdálkodunk a jövőben és milyen új tudományágak alakulnak, melyek lesznek a legkeresettebb témák ezt előre nem tudhatjuk. Továbbra is egy értékes, jól használható gyűjteményt szeretnénk alakítani. A teljesség igénye nélkül álljon itt azoknak a neve, akik segítségével formálódott és formálódik a Békés Megyei Könyvtár gyűjteménye.

19


1985-ben az új könyvtár megnyitásánál még 11 tagja volt az osztálynak: Kovács Mária osztályvezető Benkóné Tóth Edit, Dézsi Lajosné, Furka Sándorné, Gellért Mária, Gyetvainé Vajda Gabriella, Határné Szilágyi Etelka, Litauszky Györgyné, Soósné Janik Márta, Toldi Klára, Tóth Gézáné 1987-ben az audiovizuális osztály megalakulásával kivált Dézsi Lajosné, Gellért Mária és Litauszky Györgyné. 1987-ben jött Tadanaj Kocsis Ágnes, 1988-ban Szikora Lászlóné, 1994-ben Maguráné Janecskó Erzsébet. 1990-ben nyugdíjba ment Kovács Mária és Tóth Gézáné lett az osztályvezető. 1996-ban az önálló feldolgozó osztály létrehozásával maradtak: Tóth Gézáné osztályvezető Benkóné Tóth Edit Határné Szilágyi Etelka Szikora Lászlóné 2001-ben Tóth Gézáné nyugdíjba ment, azóta Benkóné Tóth Edit irányításával folytatódik a gyűjteményszervezési munka.

20

A KÖNYVTÁRI FELDOLGOZÁS MEGÚJULÁSA EGY INTEGRÁLT RENDSZERBEN

TOLDI KLÁRA

A KÖNYVTÁRI FELDOLGOZÁS MEGÚJULÁSA EGY INTEGRÁLT RENDSZERBEN A feldolgozói munka a Békés Megyei Könyvtár gyűjteményszervezési osztályán Az új könyvtár megnyitásakor gyűjteményszervezési osztály elnevezéssel folytattuk a szerzeményezési és feldolgozási munkánkat. A nyolcvanas évek közepén megjelent új szabványok (könyvek bibliográfiai leírása, a besorolási adatok, a katalógusszerkesztés) alkalmazása a katalógus további építésének problémáját vetette fel: zárjuk le a régi szabványon alapuló katalógust, és kezdjünk egy újabb katalógus építésébe, vagy a könyvek bibliográfiai tételeinek javításával szerkesszük át. Akkor úgy tűnt, hogy az egyszerűbb eljárás mellett döntöttünk. A katalógusok javítása, átszerkesztése négy év intenzív munkát jelentett a folyamatos feldolgozás, katalogizálás mellett. 1989-ben jelent meg a Könyvtári raktározási táblázat új kiadása, mely jelentősen megváltoztatta az állomány egy részének jelzeteit, melyeket mielőbb javítani kellett. 1990-től az új Egyetemes Tizedes Osztályozás táblázataiban bekövetkezett változások szintén sok feladatot róttak ránk. A katalógus javítása azt jelentette, hogy a módosított könyvhöz tartozó katalóguscédulákat kiszedtük, kijavítottuk a besorolási adatot vagy a szakjelzetet, a raktári csoportszámot, esetleg újból sokszorosítottuk kellő számban a katalóguscédulákat, majd visszaosztottuk a katalógusba. Sokszor a könyveket is keresni kellett, átjavítani a jelzetüket, kijavítani az adatokat az egyedi leltárkönyvben. Ez időigényes volt, de a javításokat el kellett végezni. A 80-as években a könyveket zömükben a Könyvtárellátótól szereztük be, átlag negyedévenként volt személyes vásárlás, mikor főleg idegen nyelvű könyveket vásároltunk, és ajándékba is kapott a könyvtár könyveket. A Könyvtárellátótól vásárolt könyvekhez küldték a katalóguskartonokat, így ezek feldolgozásával nem volt különösebb gond. A formai és tartalmi feltárást az idegen nyelvű és ajándékkönyveknél kellett elvégeznünk. Az éves beszerzéshez viszonyítva ez kb. 10 %-ot jelentett. A cédulákat egy amerikai gyártmányú stencilsokszorosítóval készítettük, és elégedettnek éreztük magunkat. Így utólag visszatekintve látható, hogy valójában hatalmas idő- és energiaráfordítást végeztünk. Akkor még nem számoltunk költséghatékonyságot. A gyűjteményszervezési osztály végezte a kötelespéldány-szolgáltatás révén a könyvtárnak megküldött megyei folyóiratok, aprónyomtatványok és plakátok nyilvántartását, kezelését. 1987-ben a nem hagyományos dokumentumok szerzeményezése, feldolgozása és az azokkal kapcsolatos szolgáltatások szervezése és végzése egy szervezeti egységbe került, megalakult az audiovizuális osztály, melynek vezetője és munkatársai a gyűjteményszervezési osztályból kerültek ki. 1989-1990-től többcsatornássá vált a könyvbeszerzés, már helyben is voltak olyan könyvforgalmazók, akik jelentős engedményt adtak a könyvek árából (25%-ot), így kevesebbet rendeltünk a Könyvtárellátótól. Igen ám, de ezekhez nem volt leírás, cédula, ezeket nekünk kellett elkészíteni. A 90-es évek elején évente több tízezres nagyságrendű cédulamennyiséget osztottunk be a katalógusokba (így pl. 1989-ben több mint 60 ezret). Körülbelül kéthavonta kerültek beosztásra a katalógusba a cédulák. A könyvek folyamatosan kerültek át a megfelelő szolgálati egységekbe, a katalógus viszont ezt a helyzetet csak késve tükrözte. Olyan megoldáson kellett gondolkoznunk, amely ezt az időt lerövidíti.

A számítógépek megjelenése a könyvtárakban Az 1980-as évek végén egy informatikával foglalkozó fiatal könyvtáros a "Helykata" elnevezésű adatbázisát mutatta be a könyvtár dolgozóinak. Egyrészt derültünk az elnevezésen, másrészt kételkedtünk abban, hogy mi számítógéppel, számítógépes könyvtári programmal foglalkozzunk, netalán dolgozzunk vele, használjuk a mindennapi munkánkban. Volt ugyan egy Commodore számítógép a könyvtárban, de mi ennek a közelébe sem kerültünk.

21


Az 1980-as évek végétől ugrásszerűen megnőtt a könyvtári számítógépes programok száma. Mindegyikre jellemző, hogy a könyvtári munkafolyamatokra vonatkoznak. Céljuk, hogy hatalmas adat-, illetve információmennyiséget képesek egy előre meghatározott rendszerben, adatbázisokban tárolni. A könyvtárosok, a felhasználók igényeinek kielégítésére törekednek. 1991-ben voltunk Szegeden a Somogyi-könyvtárban és az Egyetemi Könyvtárban tapasztalatcsere-látogatáson. Az Egyetemi Könyvtárban már több számítógép is volt, és itt mutatták be nekünk a Bibliát CD-ROM-on. Tájékoztattak bennünket arról, hogy a könyvtári katalógusok a közeljövőben számítógépre kerülnek, és ez milyen jelentőséggel bír. Ez akkor még ritkaságszámba ment, és hihetetlennek tartottuk, hogy ez a közeljövőben elterjedjen. 1990-es évek elején kezdett elterjedni a számítógépek közművelődési könyvtári alkalmazása. Felismerve az integrált rendszerek sajátosságait, az általuk nyújtott lehetőségek sokszínűségét, több rendszer is megjelent a színen. Ezek elsősorban külföldi fejlesztésű rendszerek voltak, melyek árai (több millió forint) a közművelődési könyvtárak szempontjából elérhetetlennek tűntek. Az egyetemi, felsőoktatási, és az országos feladatkörű szakkönyvtárak pályázati támogatás segítségével juthattak hozzá. A közművelődési könyvtárak inkább hazai fejlesztésű integrált rendszert szerettek volna elsősorban beszerezni, mert ez számukra még megfizethető volt. 1995-ben készült el a TextLib integrált rendszer, melynek beszerzése, alkalmazása elérhető, megvalósítható volt. Emellett egyre nagyobb számban jelentek meg más hazai fejlesztésű rendszerek, így pl. a Szirén. Kevés olyan könyvtár volt, amely a 90-es évek elején próbálkozott volna ezeknek a rendszereknek a használatával. A könyvtárosoknak idegennek tűnt ez a lehetőség, sokan ódzkodtak tőle. Ugyanakkor ahány könyvtár, annyi programot tartott megfelelőnek, bevezetésre alkalmasnak, így végeredményben könyvtári rendszerek sokasága jelent meg a színen. Az informatika rohamos fejlődését nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mivel környezetünkben naponta tapasztaltuk más területen is alkalmazásának megjelenését. Szakmai területen is egyre gyakrabban szereztünk tudomást könyvtári szoftverek készítéséről, alkalmazásáról. Könyvtárunk sem volt kivétel, 1988-tól számítógéppel kölcsönöztünk, 1990-ben az állományellenőrzést is ezzel végeztük. Bár ezek a programok a könyvtári munkafolyamatok egy speciális területén jelentek meg, kezdtünk megbarátkozni a számítógépes feldolgozás gondolatával.

Első próbálkozásunk egy könyvtári számítógépes programmal 1992-ben Gerő J. Péter, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár munkatársa Erdős Ivánnal közösen elkészítette a Textar nevezetű adatbázis-kezelő programot a könyvtárak részére, mely a katalógust helyettesítette. Ez egy üres adatbázis szerkezet volt, melyet a könyvtárnak, könyvtárosnak kellett feltölteni adatokkal. Úgy gondoltuk, hogy a számítástechnikai fejlődés a könyvtárakat is előbb-utóbb eléri, megpróbáljuk, milyen egy számítógépes program kezelése, mire jó, ha jó egyáltalán! A Textar programmal való ismerkedés nehézkesen kezdődött. Könyvtárunkban végül is 1992 őszén megszületett a döntés: a helyismereti gyűjtemény, mint egy kisebb állományegység – ez közel 6000 könyv - kerüljön be a Textarba. Az osztály kapott két számítógépet a feladat elvégzésére. A raktári lapok alapján kikerestük a kísérőlapokat, az itt szereplő adatokat vittük be a rendszerbe. Az adatrögzítés kezdete előtt a leírásokat és az ETO szakjelzeteket ellenőriztük. Ennek a munkának a felelőse Toldi Klára volt, az adatrögzítést Galát Zoltánné és Szabó Ágnes végezte. 1992-1993-ban a feldolgozóknál rögzített adatokat a munkaidő végén lementettük, exportáltukimportáltuk a szolgáltató helyeken levő számítógépekbe, mivel ekkor még nem volt számítógépes hálózat. Sikeresen valósult meg az első lépés, és úgy gondoltuk, hogy az adatbázis-kezelő rendszer módosításával nem csak a könyveket, évkönyveket, hanem a gyűjteményes kötetek tanulmányait is jó lenne visszakereshetővé tenni. Ehhez 1994-ben hozzá is kezdtünk, és bő egy év alatt az analitikákat is bevittük. Ez a helyismereti adatbázisunk szolgált alapjául 1994-ben annak a Nemzeti Kulturális Alap pályázatnak, mely lehetővé tette egy megyei lelőhely adatbázis elkészítését. Ebben a pályázatban a városi könyvtáraknak, a megyei közgyűjtemények könyvtárainak (múzeumi szervezet, levéltár), a két főiskola könyvtárának (Békéscsaba, Szarvas), és a nagy múltú középiskolák könyvtárainak 22


helyismereti gyűjteménye egy közös adatbázisban való szerepeltetése valósult meg. A helyismereti adatbázis sikeressége új elhatározásra késztetett bennünket. 1994-től a hagyományos cédulakatalógus építését és a számítógépre vitelt párhuzamosan végeztük. Új könyvek elnevezéssel az állományba került könyvek adatait egy új adatbázisban rögzítettük. A megnövekedett feladatok elvégzésére még egy számítógépet kapott az osztály. Sajátos helyzet alakult ki: az egyik gépen csak a helyismereti könyvek feldolgozása történt. A másik két gépen végeztük a bekerült új könyvek adatainak rögzítését. A számítógéphez vásároltunk egy használt Epson FX mátrixnyomtatót cédula-adagolóval, mely alkalmas volt a katalóguscédulák kellő példányszámú nyomtatására. Így nem kellett stencilre írnunk és sokszorosítani a leírásokat, hanem a gépből közvetlenül lehetett nyomtatni. A mentést változatlanul naponta kellett végezni és az export-importot a szolgálati helyekre betölteni. A könyvtári hálózat 1995 márciusában kiépült ugyan, de a Textar program nem volt alkalmas arra, hogy hálózatban működjön! Ugyanakkor ebben az évben került intézményünkbe a megyei szakszervezeti könyvtár állománya, melyet éppúgy be kellett dolgozni a katalógusunkba. Továbbra is párhuzamosan folyt a cédulakatalógus és a számítógépes katalógus építése. Az látható volt, hogy nincs sok értelme sokáig párhuzamosan végezni ezt a munkát, mert rendkívül idő- és anyagigényes. Döntés született, hogy 1995. december 31-ével lezárjuk a cédulakatalógust, és a továbbiakban csak számítógépre kerül a gyarapodás. Előnyére írható ennek az adatbázis-kezelő rendszernek, hogy a könyvtárosok szinte kivétel nélkül rövid idő alatt elsajátították a számítógép kezelését, megismerkedtek az adatbázis szerkezetével, felismerték, hogy a tájékoztatás egyszerűbbé és gyorsabbá válik azáltal, hogy a rendszerben szerepelnek a könyv adatai. Könyvtárunk egyike volt azoknak a könyvtáraknak, amelyek vállalták 1995 nyarán a TextLib integrált rendszer tesztelését. A feldolgozó és tájékoztató modult 1000 könyv adatának részbeni, illetve teljes bevitelével ismertük meg. Részbeni azért, mert a TextLib nem üres adatbázis-szerkezetű, mint a Textar volt, hanem az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadó füzeteiben 1964 és 1990 között megjelent leírások nagy részét tartalmazta, így többnyire „csak” adaptálni kellett a rekordokat. A Textarral szemben óriási előnye, hogy számítógépes hálózatban működött, nem kellett az adatokat exportálni-importálni. Ebben az évben még kevés olyan közművelődési könyvtár volt, amely könyvtári integrált rendszer bevezetésével, alkalmazásával foglalkozott volna. Az elsők között voltunk, akik próbálkoztak ezen a téren, mert olyan helyzet alakult ki nálunk, amire mielőbb megoldást kellett találnunk. 1995 év végi helyzetünk: volt egy TextLib rendszerünk, amely ezer könyv adatát tartalmazta; volt egy „Új könyvek” nevezetű adatbázisunk, mely az 1994-1995-ben állománybavett könyvek (26800 egység) adatait tartalmazta; volt egy helyismereti gyűjtemény adatbázisunk és volt egy megyei lelőhely adatbázisunk. Emellett természetesen ott voltak még a katalógusok. Bonyolulttá és áttekinthetetlenné vált a tájékoztatás, információszerzés, minimum két helyen kellett keresni ahhoz, hogy valós információkat tudjunk szolgáltatni.

A kérdés: hogyan tovább? Nagyon fontos jellemzője ennek az időszaknak, hogy négy év alatt megváltozott a szemléletünk, a hozzáállásunk a könyvtári rendszerekhez. Ez annak tulajdonítható, hogy felismertük a rendszer nyújtotta lehetőségeket és próbáltuk ezeket kihasználni. A leglényegesebb szempont az információszolgáltatás felgyorsulása volt, még a kialakult zavaros helyzet ellenére is.

Az integrált rendszer alkalmazása az önálló feldolgozó osztályon Az integrált rendszer bevezetése a korábbi szervezeti keret változtatását hozta létre. Ez országos jelenség volt, szakmai berkekben „gömböcösítésnek” nevezték. A gyűjteményszervezési osztály 1996. február 1-jétől állománygyarapítási és feldolgozási osztályokra különvált. A feldolgozásra vonatkozóan koncepció készült, mely az osztály működésének tárgyi és személyi feltételeit, az itt végzendő tevékenységeket, feladatokat határozta meg. A tárgyi feltételeket a könyvtári hálózatba kapcsolt négy IBM PC AT 486-os számítógép, és a TextLib integrált rendszer biztosította. A feldolgozó osztály munkatársai a korábbi gyűjteményszervezési osztályból kerültek ki: Gyetvainé

23


Vajda Gabriella és Soósné Janik Márta könyvtáros-asszisztensek, Tadanaj Kocsis Ágnes és Toldi Klára könyvtárosok. Az osztály vezetője Toldi Klára lett. Elsődleges és legfontosabb feladat volt az új szoftver használatának elsajátítása, mely még mindig több hónapos tanulást igényelt. Nehézséget jelentett, hogy a felmerülő problémákat nem volt kivel megbeszélni, ugyanis országosan ekkor még csak öt könyvtár használta a TextLib rendszert, mindenki ugyanúgy gyermekcipőben járt, mint mi. Szinte mindent csak többszöri próbálkozás eredményeként sikerült megtanulnunk. Ez egyben azt is jelentette, hogy mondhatni profi szinten megismertük a szoftvert, az alkalmazási sajátosságokat, a rendszer kínálta lehetőségeket. A koncepcióban az integrált rendszer ismeretében határoztuk meg azokat az elveket, melyek számunkra a feldolgozás során meghatározó jelentőségűek. Ezek: •

Az osztályon végezzük az állományba vett könyvek, időszaki kiadványok, térképek, stb., azaz a nyomtatott dokumentumok feldolgozását, adatbázisban rögzítését. Pár év elteltével – 1998-ban - megjelennek az elektronikus dokumentumok, melyek feldolgozása szintén itt történik.

•

A rendszer csak a mi állományunk adatait tartalmazza.

•

Törekedtünk arra, hogy a rendszer tükrözze a könyvtári állományegységeket, állományrészeket, tudjuk, hogy melyik dokumentum hol található a könyvtárban, illetve az egyes állományegységekben milyen könyvek vannak.

•

Egy könyvet csak egyszer „veszünk kézbe”, azaz minden olyan tevékenységet elvégzünk, amely szükséges a könyv végleges helyre kerüléséhez, visszakereshetőségéhez.

•

A rendszer biztosítja, hogy a formai feltárásra vonatkozó szabványok alkalmazása maradéktalanul teljesül.

•

Minden könyv azonosításához vonalkódot alkalmazunk, melynek számtartományát a FSZEK ( Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár) által kifejlesztett intervallum-felhasználás figyelembe vételével határozzuk meg. Az 1988 óta alkalmazott ún. „beszédes” vonalkódok elhasználódtak, nem, vagy csak nehezen lehetett beolvasni őket. Tartós, jó minőségű, strapabíró vonalkódokat kell a könyvekbe elhelyezni, hogy a majdani, TextLibbel való kölcsönzésre alkalmas legyen.

•

A feldolgozás menetét felgyorsítjuk, azaz úgy szervezzük meg a munkát, hogy a szépirodalmi művek három munkanapon belül, az ismeretterjesztő művek két héten belül átkerülnek a szolgálati egységekhez, adataik az integrált rendszerben elérhetőek.

•

Minden dokumentum bekerül a rendszerbe, hogy a későbbi, TextLibbel való kölcsönzésre alkalmas legyen. Korábban a brosúrákat nem dolgoztuk fel, nem lehetett visszakeresni őket, most ezek is feldolgozásra kerülnek.

Komoly fejtörést okozott a tartalmi feltárás kérdése, ugyanis addig az ETO-t alkalmaztuk, és szakrendi katalógust építettünk. A rendszer olyan lehetőséget kínált, mely biztosított egy másfajta tartalmi feltárást, azaz tárgyszavazással határozzuk meg a dokumentumokat. Ez azért is volt komoly gond, mert az ETO egyes részein olyan nagymértékű avulások következtek be, melyek a használat során a hibalehetőségeket sokszorozták volna meg. Ugyanakkor, napról-napra olyan fejlődés, változás tanúi lehettünk, hogy a legegyszerűbbnek, aktuálisnak a tárgyszavazás alkalmazása mutatkozott. Akkor tehát tárgyszavazzunk! Igen ám, de a könyvtárhasználó számára minden esetben biztosítanunk kell az állomány egészének tartalmi elérhetőségét, nem tehetjük meg azt, hogy 1995-ig ETO szakjelzeteket alkotunk, 1996-tól tárgyszavazunk. A tárgyszavazással történő tartalmi feltárás újdonságot jelentett számunkra, ugyanakkor bebizonyosodott, hogy használhatóbbá, információgazdagabbá teszi az adatbázist. Ezért a továbbiakban mindkét típusú tartalmi feltárást elvégezzük, és megfelelő ütemezés mellett visszamenőlegesen pótoljuk a hiányzó tárgyszavakat.

24


A TextLib integrált rendszer moduláris felépítésű, sajátos adatbázis-kezeléssel. 1996-ban még csak a feldolgozási, tájékoztatási modul készült el. A kölcsönzési modul 1998-tól, a szerzeményezési modul pedig 2000-től alkalmazható. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadóban 1964-1990 között szereplő bibliográfiai tételek adataival feltöltötték a rendszert. Igen ám, de nekünk itt voltak az új könyvek, melyek adatait be kellett vinnünk a rendszerbe. Még ebben az évben a Könyvtárellátótól vásárolt könyvekhez küldtek katalóguskartonokat, így egyszerűbb volt az adatrögzítés. Folyamatos volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtára állományának bedolgozása a rendszerbe, mely majd két éven keresztül tartott. Ezek nagy részénél „csak” adaptálnunk kellett a könyveket, mert adataik túlnyomórészt szerepeltek az adatbázisban. Leellenőriztük a leírásokat, a besorolási adatokat, szükséges esetén javítottuk az ETOszakjelzeteket, és minden esetben pótoltuk a tárgyszavakat. Meglehetős intenzitással haladt a feldolgozás. Igen ám, de ott voltak a korábbi adatbázisaink, mi legyen ezeknek a sorsa? Pár hónap egyeztetés után a TextLib program készítői, az Infoker tagjai vállalták az 1994-1995. évi új könyvek adatbázisunk több mint 26 ezer adatának mielőbbi áttöltését a TextLibbe, amely 1996 nyarán valósult meg. A helyismereti adatbázis áttöltése sokkal bonyolultabb lett volna, ezért ezt későbbi időpontra halasztottuk. Ekkor már a program készítői jelezték, hogy hamarosan elkészül a kölcsönzési modul. Előbbre valónak tartottuk az állomány honosítását, hogy a TextLibbel való kölcsönzésre mielőbb alkalmasak legyenek a felnőtt és a gyermekrészleg könyvei, azaz a kölcsönzési állomány. 1997-től kezdődött a több éven keresztül tartó állomány konverzió az integrált rendszerben. Az általános tájékoztató osztály munkatársaival egyeztettünk, hogyan tudnánk összedolgozva minél gyorsabban elvégezni ezt a feladatot. Végül is arra a megállapodásra jutottunk, hogy a könyveket a polcon elhelyezett sorrendjük szerint haladunk. Azokat a könyveket, amelyek a kölcsönzésből kerülnek vissza, fogjuk legelőször adaptálni, és ezeket követik a szakrendi állomány, majd a szépirodalom és a témacsoport könyvei. Voltak könyvek, melyek adatai nem szerepeltek a rendszerben, ezek naponta a feldolgozó osztályra kerültek, és adataik rögzítésre kerültek az adatbázisban. Mindezt a napi folyamatos feldolgozás mellett végeztük. A retrospektív katalóguskonverzió 1997 nyarától 2002 őszéig tartó folyamata meghatározó volt a mindennapi munkavégzésünkben. 1997-1998-ban az általános részlegben több mint százezer könyv került be ilyen módon a rendszerbe, vált alkalmassá a kölcsönzésre. A gyermekkönyvtár állományát 1998-1999-ben honosítottuk, együttműködve a gyermek-könyvtárosokkal. Az osztályon létszám-problémák jelentkeztek, előbb két főre csökkent, majd nem könyvtári végzettségű adatrögzítők kerültek hozzánk, ez jelentősen befolyásolta a vállalt feladataink teljesítését. A létszám, a jelenlegi személyi állomány 1998 év végén kezdett stabilizálódni. Az 1998. év jelentős az informatika szempontjából könyvtárunkban, ugyanis ebben az évben vált az interneten is elérhetővé az adatbázisunk. Jelentősége abban volt, hogy a mi állományunk is elérhető lett az interneten, - az önálló honlapon, valamint a Közelkat online keresőfelületen is - ugyanakkor más könyvtárak állományait mi is el tudtuk érni. 1998 végétől az olvasóterem kézikönyvei kerültek honosításra. 1999 őszétől 2000 májusáig terjedő időszakra a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázatot írt ki retrospektív katalóguskonverzióra, melyen részt vettünk, és 800 ezer Ft támogatásban részesültünk. Az intézményen belül a pályázat megvalósítására egy team alakult a különböző osztályok munkatársaiból, akik az olvasótermi könyvek honosítását végezték, jelentős mennyiségű rekordot vittek be a rendszerbe, felgyorsítva a konverzió folyamatát. A kisebb állományrészek, mint a zenei könyvtár, irodák, stb. könyveinek bevitelével 2000-ben majdnem teljessé vált az adatbázisunk. Ugyanis a helyismereti gyűjtemény még mindig a Textar-os adatbázisban volt. 1999-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának a szellemi örökség megőrzése pályázatán részt vettünk azzal a céllal, hogy sikerül támogatást szereznünk a helyismereti adatbázisunk áttöltésére, sajnos, elutasításban részesültünk. 2000-2001-ben realizálódott elképzelésünk az egységes adatbázis megvalósítására a helyismereti gyűjtemény TextLibbe kerülésével. Azon túl, hogy honosítottuk ezt az állományt, - ami azt jelentette, hogy minden könyvet ismét kézbe kellett venni, - a korábban Textar-ban rögzített analitikák az áttöltés során „elvesztek”, és pótlólag ezeket is rögzítenünk kellett. A kevésbé használt raktári állomány

25


konvertálásával az adatbázisunk 2002 év végére vált teljessé, amikor elmondhattuk, hogy egy olyan megbízható integrált rendszerünk van, mely a teljes állományunkat tartalmazza. A feldolgozás során több éve felvetődő, mind máig megoldatlan kérdés, a bibliográfiai tételek rekordjainak más rendszerből történő letölthetősége. 1996 őszén a Könyvtárellátó segítséget akart nyújtani a könyvtáraknak azáltal, hogy egy olyan saját fejlesztésű integrált rendszert épített fel, mely az Interneten elérhető, és lehetőséget kínál könyvek rendelésére, a hozzájuk tartozó könyvrekordok letöltésére. Ez az elképzelés ténylegesen csak 1998-ban tudott megvalósulni a hálózat kiépítésének problémái miatt. Mindenesetre bíztunk abban, hogy ez a kapcsolat mielőbb létrejön, bár ekkor még nem volt online elérhetőségünk. A letölthetőség reményében 1997-ben lemondtunk arról, hogy a Könyvtárellátó a tőlük rendelt könyvekhez katalóguscédulákat küldjön. Anyagi megfontolásból sem volt mellékes, ugyanis egy könyvhöz 28 Ftért küldték a cédulákat. Más lehetőséget is számbavettünk, így pl. a Magyar Nemzeti Bibliográfia floppyn megjelenő adataira fizettünk elő. A tapasztalatunk az volt, hogy az egyes vásárlásaink anyagainál nem, vagy alig-alig volt olyan tétel, amely az MNB floppyn szerepelt volna. Elég körülményesen tudtuk csak kezelni a le- és betöltést, amely sok időt vett igénybe. Az, amit jól tudtunk hasznosítani egy pár évig, az MNB legfrissebb öt számának az Interneten való elérhetősége, mely állomány nem egyezett meg a floppyn található adatokkal. Emellett zömében mi készítettük el a bibliográfiai tételeket, éppúgy mint az ajándék és idegen nyelvű könyveknél, ahol nem tudtunk semmi külső segítséget igénybe venni. Rendszeresen tájékozódtunk nagyobb könyvtáraknál, hogy rekordokat tudjunk átvenni. Így volt pl. a Vocal-rendszer és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár esetében. De mint ahogy nálunk, az állomány adatbázisban való rögzítése előre meghatározott ütemezésben történt, a fent említett adatbázisokkal is ez volt a helyzet. Még nem volt olyan rendszer, amely egy könyvtár teljes állományát tartalmazta volna! Majd csak 2003-ban központi támogatás segítségével készült el a Magyar Országos Közös Katalógus Adatbázisa, (a továbbiakban MOKKA) mely úgymond központi ellátórendszerként a bibliográfiai adatok elérhetőségét, letölthetőségét fogja a könyvtáraknak biztosítani. Erről majd a későbbiekben még lesz szó. Az 1997-ben megjelent új könyvtári törvény több pontja is vonatkozott a feldolgozó munkára, úgy mint az állomány teljes körű feltárása, elérhetőségének biztosítása, közzététele az interneten. 1999-ben a Békés Megyei Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata mellékleteként elkészítettük az audiovizuális osztállyal közösen „A Békés Megyei Könyvtár gyűjteményének nyilvántartási és feltárási szabályzatát”. Ebben leszögeztük, hogy az állományba vett dokumentumok feltárása a rá vonatkozó könyvtári szabványok alkalmazásával történik. Meghatároztuk a szabályzat céljait, melyek: •

az egyes dokumentumokra vonatkozó szabványok főbb jellemzőinek ismertetése;

•

a gyakorlati alkalmazás sajátosságai;

•

a visszakeresés, felhasználás során az egyedi jellemzők meghatározása.

A szabályzat a könyvtári dokumentumok körére, az egyes dokumentumok feltárásának sajátosságaira és a nyilvántartások meghatározására terjedt ki. Az integrált rendszer alkalmazására vonatkozó külön adatrögzítési szabályzatot nem készítettünk, mert nem tértünk el a központilag megjelentetett TextLib kézikönyvtől, mely ezeket tartalmazza. A könyvtári törvényhez kapcsolódik, hogy megyei könyvtárként az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagkönyvtára lettünk, és az ennek következtében beszerzett könyveket a feldolgozás folyamán az integrált rendszerben is jelölnünk kell. A törvény értelmében a Békés Megyei Könyvtár feladatkörébe került a nemzetiségi könyvellátás is. A szlovák nyelvű könyvek feldolgozása mellett megjelentek a szerb, román, német és cigány nyelvűek is. A könyvek beszerzését, majd a településekre történő eljuttatását a módszertani osztály munkatársai végezték és végzik. A feldolgozást úgy kellett megterveznünk, hogy ezek a könyvek az adatbázisban is elérhetőek legyenek, tükrözve azt is, hogy melyik település könyvtárába kerültek. 26


Mindezt az integrált rendszerünk letéti moduljának alkalmazásával valósítottuk meg. A kikerülő könyvekhez katalóguscédulákat is nyomtatunk. 1996-ban még úgy terveztük, hogy az integrált rendszer csak a mi állományunkat tartalmazza, de módosult a korábbi elképzelésünk. A füzesgyarmati, akkor még nagyközségi könyvtár segítséget kért a Békés Megyei Könyvtártól, hogy állományának bővítése céljából a megyei könyvtár vásároljon és dolgozzon fel részükre könyveket. Mintegy az ellátórendszer analógiájára történt 1997-1998-ban a nagyközségi könyvtár segítése. Ha már az együttműködési lehetőségeknél tartunk, nem lehet megfeledkeznünk arról, hogy 1997ben könyvtárunk vezetésével megalakult a Békés Megyei Könyvtárak Regionális Együttműködési Köre, mely a Nemzeti Kulturális Alapprogram gyarapítási pályázatán jelentős támogatásban részesült. Tagjai voltak a Békés Megyei Könyvtár mellett hat városi - Békés, Gyula, Orosháza, Mezőberény, Szarvas és Mezőkovácsháza - és a két megyei főiskolai – Békéscsaba, Szarvas - könyvtár. Az együttműködés keretében a Békés Megyei Könyvtár vállalta részükre a legjelentősebb érdeklődésre számottartó kézikönyvek beszerzését és feldolgozását, a gyarapodás adatainak átadását. Sajnos az együttműködési kör további pályázati lehetőség hiányában megszűnt. A retrospektív katalóguskonverzió tapasztalati mentén a feldolgozó osztály. 1999-ben megkezdte az olvasótermi kézikönyvtári állomány irodalomtudományi gyűjteményes köteteinek analitikus feltárását. Ennek elkészítése közel három évet vett igénybe. Sikert aratott nem csak a könyvtárosok, de a könyvtárhasználók körében is. Ezt követően 2003-ban a szociológia szakterületén is hozzákezdtünk az analitikus feltárás elvégzéséhez. A TextLib integrált rendszer fejlesztése folyamatosnak mondható, a fejlesztések többnyire a használó könyvtárak (TextLib Egyesület tagkönyvtárai) igényeihez, valamint a más rendszerek ilyen jellegű fejlesztéseihez igazodnak. Egyik ilyen jelentős fejlesztés eredménye volt, hogy a rendszer alkalmas lett nem csupán az időszaki kiadványok adatainak rögzítésére, hanem azok tartalmi feltárását is meg tudtuk valósítani. A tájékoztató osztály végezte korábban Pressdok adatbázis-kezelő rendszerrel a helyismereti cikkek adatainak felvitelét. 2002-ben ezen cikkek adatait a Soros Alapítvány támogatásának segítségével áttölthettük a TextLibbe. A feldolgozás során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a megyére vonatkozó információkat a rendszerben rögzítsük, legyen az helyi szerzőre vonatkozó információ, vagy bármilyen más, amely helyi vonatkozásokat tartalmaz. Ez a felfogásunk nyilvánult meg akkor, amikor a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakollégiuma helyismereti retrospektív katalógus-konverzió pályázatán a helyismereti sajtócikkek, videofelvételek és időszaki kiadványok bevitelére pályáztunk, és 1 millió Ft támogatásban részesültünk. A feldolgozó osztály munkatársai több mint 6600 sajtócikk bevitelét végezték el. A helyismereti videofelvételek adatait az audiovizuális osztály könyvtárosa, Gellért Mária, az időszaki kiadványokét Araczki Magdolna a tájékoztatási osztály vezetője rögzítette. A könyvtári állományok integrált rendszerben rögzítése hasznos a könyvtárak, könyvtárhasználók számára, megjelenésük az interneten az információszolgáltatás fontos forrása, de megvalósításuk több évnyi munkát jelent a könyvtárosoknak. A 2003-ban létrehozott MOKKA adatbázis mint országos lelőhely adatbázis egyik célja, hogy a közös katalogizálás bibliográfiai rekordjai minden könyvtár számára elérhetőek, és letölthetőek legyenek. Ennek egyik feltétele a megfelelő szabványok alkalmazásával a rekordok letöltése során az adatok azonosítása. A MOKKA a Corvina rendszert alkalmazza, MARC formátumot használ. Jelenleg folyik az eltérő rendszerek egybevetése a Magyar Országos Közös Katalógussal ( MOKKA-val). TextLib rendszerünk sajátos adatkezelésű, és a HUNMARC formátumot biztosítja a rekordok letölthetőségére. Az utóbbi pár évben voltak visszajelzések TextLibet használó könyvtáraktól, hogy a mi adatbázisunkból probléma nélkül tudtak rekordokat átvenni. Mi is szeretnénk más könyvtári adatbázisból ilyen lehetőséget igénybe venni. Mint korábban is írtam, voltak próbálkozásaink, hogyan lehetne a feldolgozó munkához „külső” segítséget igénybe venni. Úgy tervezzük, hogy ha a közeljövőben az integrált rendszert ilyen irányba fejlesztik, akkor számunkra is könnyebbséget fog jelenteni a feldolgozó munkában.

27


Elektronikus tartalomszolgáltatás Az utóbbi években az információs-kommunikációs technológia fejlődése az információszolgáltatás újabb lehetőségeit teremtette meg. Az új technológia könyvtári-informatikai alkalmazásával sorra jelennek meg az interneten az elektronikus dokumentumok, a virtuális könyvtárak. A nemzetközi könyvtári trendek az utóbbi tíz évben az elektronikus dokumentumok létrehozására, elérhetőségére, kereshetőségére is irányultak. Tartalmazzák a tartalomszolgáltatás iránt megnövekedett igények kielégítésére létrehozott módszereket, szabályozásokat is (így pl. nemzetközi szabványokat hoztak létre). Való igaz, az interneten történő keresés során egyre gyakrabban találkozhattunk olyan dokumentumokkal, amelyek teljes terjedelmükben szerepelnek, szövegük visszakereshető. Így pl. a Neumann-ház által készített dokumentumok. A nemzetközi könyvtári trendek a 2000-es évek elején jelentek meg a hazai könyvtárügyben. Az elektronikus tartalomszolgáltatás kialakításához az ezzel foglalkozó intézmények mellett (pl. Neumann-ház, Magyar Elektronikus Könyvtár, Szegedi Tudományegyetem Könyvtára) a megyei könyvtárakat is be akarták vonni. Ezen könyvtárak költségvetése nem tudta, és még ma sem tudja biztosítani a tartalomszolgáltatás megvalósításához szükséges eszközök fedezetét. Ennek apropóján kérdések halmozódtak fel bennünk, mégpedig: a könyvtárban levő számítógépek árához képest a több százezer forintos eszközök, berendezések valóban szükségesek a könyvtárban?; jól ki tudjuk használni őket?; mennyi idő- és munkaerő-ráfordítás szükséges a hatékony munkavégzéshez? Mennyire lesz költséghatékony egy ilyen jellegű könyvtári szolgáltatás? A kérdéseinkre választ nem igazán korrekten tudunk adni. Épp úgy, mint az integrált rendszerek megjelenésekor nem volt egységes koncepció. Pár év alatt az elektronikus dokumentumok sokszínűségét, variánsait, különböző feldolgozásait láthattuk. Természetesen felmerülő kérdés, amit akár aggálynak is nevezhetnénk, hogy minden könyvtárnak ugyanazokat a berendezéseket, eszközöket és szoftvereket kell megvásárolnia, ugyanazt a feldolgozási technikát kell alkalmaznia ahhoz, hogy az így létrehozott dokumentumok országosan egységes szerkezetbe foglalhatók legyenek. A tartalomszolgáltatásban részt vevő intézményeket a Magyar Tartalomipari Szövetség egy szervezetbe tömörítette. A Békés Megyei Könyvtár mint jelentős anyagi ráfordítással létrehozott adatbázis tulajdonosa regisztráltatta magát, tervezve a jövőre vonatkozó tartalomszolgáltatás kialakítását. Az elektronikus tartalomszolgáltatással kapcsolatos munkák elvégzését a feldolgozó osztályra bízták. A hazai könyvtárügy legfőbb irányítója, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Osztálya 2002-ben pályázatot írt ki azon könyvtárak részére, akik vállalták a tartalomszolgáltatás létrehozását, kialakítását. Ebben a pályázatban elsődlegesen a megfelelő, szükséges eszközök beszerzését támogatták. Osztályunk két folyóirat elektronikus tartalmának kialakítására pályázott, és 870 ezer Ft támogatásban részesült. A két folyóirat: a Békés című folyóirat 1869 és 1903 közötti évfolyamok, valamint a Bárka irodalmi folyóirat 1993-2001 közötti évfolyamok elektronikus tartalmának létrehozása. A pályázat megvalósításához lapszkennert és Recognita Omni Page karakterfelismertető szoftvert vásároltunk. Mivel a pályázat lehetővé tette, a Békés című újság elektronikus feldolgozására az Országos Széchényi Könyvtár Fénykép- és Mikrofilmtárát kértük fel. A 32 folyóirat-évfolyamot pdf formátumban kaptuk meg, ez ugyan elektronikus dokumentumként elérhető, de szöveges keresésre nem alkalmas. A Bárka esetében a lapot beszkenneltük és karakterfelismertetést végeztünk, szöveges elektronikus állományt hoztunk létre, ami sajnos még nem kereshető. A közeljövőben ezeket az ún. fekvő anyagokat aktiválni szeretnénk.

Digitalizálunk? A NKÖM 2003-ban felkérte a könyvtárakat, hogy az intézményük 2003-2007. évre vonatkozó digitalizálási koncepcióját készítsék el. A Békés Megyei Könyvtárban a feldolgozó osztály állította össze az elektronikus tartalomszolgáltatás mint egy új könyvtári szolgáltatás kialakításának szempontjait, feltételeit, jellemzőit, melyek az alábbiak:

28


A digitalizálási tevékenységgel a könyvtár céljául tűzte ki, hogy a nemzeti kulturális örökség részét képező helyi történeti és kulturális értékeket archiválja, biztosítva a dokumentumnak és tartalmának visszakereshetőségét; egy új szolgáltatást hoz létre; az interneten jó minőségben megjelenített dokumentumok, információk bárki számára hozzáférhetőek lesznek. Meghatároztuk, hogy milyen dokumentumokat fogunk digitalizálni. Elsődlegesen a helyismereti gyűjteményben található értékes, régi kiadású, gyakran használt könyvek, folyóiratok és a mikrofilmen levő folyóiratok. A koncepciónk megvalósítását segítette az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 24. óra – Kulturális kincseink digitalizálása pályázatán nyert jelentős támogatás. Ebben a pályázatban két helyismereti dokumentum: Haan Lajos: Békésvármegye hajdana c. kétkötetes történelmi monográfiájának és a mikrofilmen levő Békésmegyei Közlöny 1874-1876 közötti számainak digitalizálását vállaltuk. A több mint 7 millió forintos pályázati támogatásból az eszközöket és szoftverek vásároltuk meg, és több hónapon keresztül végeztük a dokumentumok elektronikus tartalommá alakítását, mely a teljes szövegű keresést biztosítja. A feladat elvégzésére a Békés Megyei Könyvtár digitalizáló műhelyt hozott létre. melynek tagjai főként a feldolgozó osztály munkatársai. Épp ugyanolyan nehézségekkel kellett szembesülnünk, mint az integrált rendszer bevezetésekor. Nem rendelkeztünk kellő ismeretekkel a munkavégzést illetően. A projekt elkészítéséhez külső szakértőket kértünk ugyan fel, de az aprólékos, nagy és állandó figyelmet kívánó munkákat mi végeztük. A dokumentumokat szkenneltük, a szövegeket karakterfelismertetéssel az XML feldolgozásra készítettük elő, különböző képformátumokat készítettünk. Mindenesetre látható, hogy többszörösen összetett a digitalizálási folyamat, és nagyon sok időt vesz igénybe a feldolgozás során. Az eredmény, hogy ezek az elektronikus dokumentumok - mint egy új szolgáltatása a könyvtárunknak, - mely az intraneten és az interneten elérhető, visszakereshető, nyomtatható, a mi munkánk, alkotásunk eredménye, és megelégedéssel tölt el bennünket.

Hagyatékok feldolgozása Több magánszemély is ajándékozott nagy számban könyveket intézményünknek abból a célból, hogy a könyvtárban bárki számára elérhetőek legyenek. Az alábbi két hagyaték az, amelyet állományukban elkülönítetten is tartunk. 1999-ben a Jankay Tibor Művészeti Közalapítvány felkérésére a művész hagyatékának könyvállományát a Megyei Könyvtárban helyezték el letétként. A békéscsabai származású festőművész a 827 db-ból álló, főként művészeti és néprajzi témájú, idegen nyelvű könyvtárát szülővárosára hagyta. A mind képzőművészeti, mind néprajzi szempontból értékes könyvekből álló gyűjteményt 2000. I. negyedév végéig feldolgoztuk és adatbázisunkban rögzítettük, Jankay hagyaték megnevezéssel láttuk el. 2004-ben került könyvtárunkba Féja Géza író könyvtára azzal a céllal, hogy a korábban már kialakított Féja-emlékszobába helyezzük el a 915 egységnyi gyűjteményt, melyet az év folyamán elektronikus formában tárunk fel, és visszakereshetőségét az interneten is biztosítjuk Féja Géza hagyaték keresési szempont alapján.

Kiállítások Nem kapcsolódik szervesen a feldolgozáshoz, de aktívan és szívesen vettünk részt olyan kiállítások készítésében, melyeket az intézmény évfordulókra, jeles alkalmakra rendezett. Az első kiállításunk Tervezés, az „ihlet” órája címmel 1995-ben az új könyvtárépület tizedik évfordulójának ünnepségsorozata — „24 óra a könyvtárban”— részeként került megrendezésre. 1999ben az EU-csatlakozás apropóján készült az Ausztriát és Svédországot, 2003-ban Ciprust bemutató kiállításunk. 2000-ben a millecentenárium alkalmából Várak a magyar történelemben című kiállításunkkal szerepeltünk.

29


A 2002. május 10-június 28. között a könyvtár 50 éves évfordulójára „Tudósítás a megyei könyvtár 50 évéről” címmel különböző dokumentumokból, sajtótudósításokból, fényképekből álló kiállításunk volt. Néhány adat a feldolgozásról •

Az integrált rendszer néhány jellemző adata.

•

A konvertált, illetve újonnan bevitt könyvek száma:

•

CD-ROM-ok száma:

•

Cikkek száma:

64.170 db

•

Az analitikák száma:

11.836 db

248.480 db 643 db

A feldolgozó osztály tagjai (2004-ben): Toldi Klára könyvtáros, osztályvezető Benyó Boglárka, könyvtáros Darida Márta, könyvtáros-asszisztens Szabó Gyöngyi, könyvtáros-asszisztens

Befejezés A címben a feldolgozás megújulására fektettem a hangsúlyt. Valójában arra törekedtem, hogy bemutassam, az elmúlt húsz évben bekövetkezett változások hogyan hatottak a munkánkra, erre hogyan reagáltunk, hogy tudtuk követni a változásokat. Legjelentősebb a technológiai-informatikai fejlődés, mely gyökeresen megváltoztatta nem csak a mi könyvtárunkban, hanem mindenütt a feldolgozói munkát. A 80-as évek második feléből csupán a leírások készítése az, ami változatlanul megmaradt. Már nem építünk cédulakatalógust, hanem integrált rendszert használunk. Nem csupán könyveket dolgozunk fel, hanem elektronikus dokumentumokat is. 1996 óta tárgyszavazással is feltárjuk az állományt. Fontosnak tartjuk, hogy a használóknak minél több lehetőséget biztosítsunk az információszerzésben, ezt egyrészt a tanulmányok, másrészt a cikkek feldolgozásával szeretnénk biztosítani. Aktívan részt veszünk egy új könyvtári szolgáltatás, az elektronikus tartalomszolgáltatás létrehozásában, kialakításában. A könyvtári trendekhez igazodva próbálunk lépést tartani a gyakran változó könyvtári társadalomban. Szemléletünket meghatározza, hogy a könyvtári feldolgozó munkát nem lehet csak önmagában vizsgálni, a könyvtári szolgáltatások szerves részét képezi, nem különül el attól, a csapatmunka része.

30

AZ OLVASÓTERMI TÁJÉKOZTATÁS 20 ÉVE A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN

"Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk." /Márai Sándor/

ARACZKI MAGDOLNA

AZ OLVASÓTERMI TÁJÉKOZTATÁS 20 ÉVE A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN Amikor megkaptam a felkérést, hogy írjak a készülő "20 év könyve" című, a Békés Megyei Könyvtár utóbbi 20 évéről készülő kiadványba, hosszasan eltöprengtem. Miről írjak én, aki ugyan tizenvalahány éve itt dolgozom, de hát mégse láttam a "kezdeteket" (pontosabban: főiskolai hallgatóként itt töltöttem egy hónapos szakmai gyakorlatomat, de erről majd később). A másik, ami bizonytalansággal töltött el: merről közelítsem meg az elmúlt 20 évet? A szolgáltatások, a könyvtárosok (itt-dolgozók), az állomány vagy az eszközök felől? Hisz bármelyiken keresztül bemutathatom, mi történt ezek között a falak között 20 év alatt. Aztán döntöttem: úgy gondolom, olvasóink többnyire a könyvtárunk által nyújtott szolgáltatások miatt keresnek fel bennünket (talán elenyésző azok száma, akik kizárólag valamelyik könyvtáros személye miatt jönnek hozzánk.), így hát a "vezető szál" az olvasótermi szolgáltatások változása lesz De természetesen nem hagyható ki a másik két "tényező" sem. Szándékom szerint megpróbálok minden olyan dologról számot adni, ami az eltelt 20 év alatt valamilyen szempontból kapcsolatba hozható volt az olvasótermi tájékoztatással. Lássuk! 1985. augusztus 20., az új könyvtárépület átadásának napja és 2005. E két dátum között hogyan alakult az olvasóterem "élete".

Az olvasóterem állománya 1985 nyarán egy hónapos könyvtári gyakorlatomat töltöttem a Békés Megyei Könyvtárban, néhány héttel az új, könyvtári célra emelt épület megnyitása előtt. A zárt ajtók mögött lázas készülődés folyt, bár gyakorlatilag minden készen állt, a polcokon voltak a könyvek, folyóiratok, az utolsó "simítások" zajlottak. Az előkészületek fontos feladata volt a kézikönyvtári állomány bővítése, ugyanis a régi könyvtárépületben helyszűke miatt kevesebb kötet alkotta ezt az állományrészt. Az új épület olvasótermének tágas terei lehetővé tették jóval nagyobb könyvállomány elhelyezését, ezért a könyvesboltokban, antikváriumokban válogatva szerezték be a kollégák a szükséges, hiányzó köteteket. Ez remekül sikerült, mivel az olvasóterem állománya jelenleg közel 70.000 egységnyi dokumentum. Nagyon fontos változás, hogy a könyvtár alapterületének megnövekedése révén az állomány 80%-a szabadpolcra kerülhetett: nemcsak a kölcsönözhető állományrész, hanem az olvasótermi könyvek, folyóiratok is. Sok olyan kötet került ki, amelyet korábban csak kérőlap segédletével lehetett lekérni a raktárak valamelyikéből. Ez időt, adminisztrációt és várakozást igényelt. A szabadpolcos hozzáférési rendszer kitágította az önálló ismeretszerzés, irodalomkeresés, könyvtár- és katalógushasználat lehetőségeit. A békési gyűjteményre mindez fokozottabban vonatkozott, hiszen korábban engedélyhez kötötten és a padlástéri zárt szekrényekből történt a kötetek lekérése. Ez nemcsak nehézkes volt, hanem egy— egy ténybeli adat vagy csak pár sorban publikált esemény, történés visszakeresését szinte lehetetlenné tette; nem adott teljes áttekintést az állományról. Ezekhez a változásokhoz nekünk, könyvtárosoknak is fel kellett zárkóznunk, fejlődnünk kellett, hiszen a teljes állományról csak 1985-től kezdődően kapunk áttekinthető képet, főleg, ha csak az építkezés idején, az átlapozás nélkül rekeszekbe gyűjtött új könyvekre gondolunk.

31


1989 a fordulat éve volt — legalábbis így emlegették a politikában. Talán ennek köszönhetően felszabadultak a korábban zárt állományrészek. Ez részben könyvanyagot, részben az '56-os sajtógyűjteményt jelentette, amelyről xerox-másolatot készítettünk olvasói használatra. A könyvtár olvasótermének állománya igen gazdag. A kézikönyvtár fogalmát tágan értelmezve itt kerültek elhelyezésre magyar és külföldi általános lexikonok, enciklopédiák, bibliográfiák — a legrégebbiektől a legújabb kiadásúakig —, illetve monográfiák, szakkönyvek, tanulmánykötetek is. A olvasóteremben elhelyezésre került szépirodalmi művek között elsősorban verseskötetek, antológiák életműsorozatok, kritikai kiadások találhatók. Kiemelkedik gazdagságával a művészeti könyvek csoportja. Ez nagyban köszönhető a könyvtár előző igazgatójának, Lipták Pálnak, aki maga is képzőművész, és különös gondot fordított ennek az állományrésznek a gyarapítására.

Különgyűjtemények Az olvasóterem több különgyűjteménnyel is büszkélkedhet. Mivel e gyűjteményekben sok a régi, pótolhatatlan kötet, fokozottan óvjuk ezeket (pld. nem kölcsönözzük őket, illetve némelyeket -kéziratok -- elzárva tartjuk). Helyismereti gyűjteményünk, a békési gyűjtemény 9856 kötetet tartalmaz. A Békés megyével kapcsolatos, a megyében kiadott, illetve megyei születésű szerzők művei kerülnek ide, lehetőség szerint 2 példányban. A gyűjtemény részét képezik az aprónyomtatványok is, melyeket könyvtárunk 1955 óta gyűjt. Igaz ugyan, hogy ezek a raktárban kaptak helyet, de az érdeklődők bármikor használhatják a gyűjtemény őket érdeklő darabjait. A Békés megyei nyomdákban készült, illetve Békés megyei vonatkozású aprónyomtatványokat gyűjtjük: brosúra, plakát, szórólap, füzetes kiadvány található köztük. Rendszerezésük évenkénti bontásban témák szerint történik. A régi könyvek gyűjteménye igazi kuriózum. Az 1850-ig kiadott könyvek tartoznak ebbe az állományrészbe. 1310 kötet a könyvgyűjtemény. Alapját a háború után gazdátlanná vált, vegyes értékű magángyűjtemények anyagai, a kastélyok széthurcolt könyvtáraiból megmentett kötetek képezik. A kétegyházi Almásy-kastélyból, a Békési Népkönyvtárból, az ottani és a Csabai Casinóból, a Békéscsabai Múzeumegyesület könyvtárából, a Békés-csabai Polgári Körből, a Békésvármegyei Kaszinó könyvtárából, az Erdélyi Múzeum könyvtárából, az Egységes Parasztszövetség Endrődi Szervezetéből, Göndöcs Benedek apátplébános könyvtárából, az Orosházi Függetlenségi Olvasó Népkörből, a 48-as politikai párt olvasóköréből, a Szarvasi Függetlenségi és 48-as Pártkörből, a Gazdaifjúság Önképző Köréből és Wenckheim gróf ókígyósi kastélyából került ide a legtöbb kötet. (Mondják, még a múlt század közepén Féja Géza járta ezekért a csabai ócskapiacot. Zsebre dugott kézzel alkudozott a kastélyokból szertehurcolt könyvritkaságokra, amelyeknek értékét az árus fel sem tudta becsülni. Az "ócskaságok" így szinte fillérekért menekültek a múzeumi, majd a megyei könyvtárba.) Közöttük sok a történelmi tárgyú munka, főleg a magyarok történetével kapcsolatosan, latin, német és magyar nyelven. Ezen kívül vallási, jogi, földrajzi, grammatikai tárgyú kötetek vannak itt nagyobb számban. Szerepelnek a gyűjteményben a világirodalom klasszikusai eredeti nyelven (Voltaire, Moliere összes művei), de magyar vonatkozású szépirodalmi műveket is tartalmaz, verset, prózát, színdarabot vegyesen. Az 1700-as években kiadott német nyelvű munkák tartalmát a legnehezebb megállapítani. (A gót betűs írásnál a cím elolvasása is nehézséget jelent.) Ahhoz, hogy ezeknek a könyveknek a tartalmát megállapíthassuk, komoly latin és német nyelvtudásra, a kor művelődéstörténetének ismeretére lenne szükség. A könyveket bárki megnézheti, de valójában csak ritkán van erre igény: egy-egy megszállott kutató vagy helytörténész kíváncsi rájuk. A teljes anyag feldolgozása még várat magára, idő, illetve a régi korok nyelvét, tudományát gyakorló szakember hiányában jelenleg nincs rá mód.

32


Egy a régi könyvek közül

A Jankay-gyűjtemény a Békéscsabáról elszármazott festőművész, Jankay Tibor (Békéscsaba, 1899 — Los Angeles, 1994) hagyatékának könyvállománya, melyet végrendeletében szülővárosának adományozott. Ez az értékes könyvtár (865 kötet) gyönyörű albumokat, néprajzi, művészeti témájú könyveket tartalmaz, többnyire idegen — főként angol, francia, német — nyelven.

Jankay Tibor és egy könyv a hagyatékból

A Féja-emlékszoba Féja Gézának, (Szentjánospuszta, 1900 — Budapest, 1978) a békéscsabai Városi Népkönyvtár első igazgatójának állít emléket. Az eredeti bútorokkal, használati tárgyakkal berendezett kis szobában számos Féja-dokumentum került kiállításra. Az emlékszobát, melyet Mazán Mátyás történész-muzeológus rendezett be, 2000 december 21-én avatták fel. Azóta önálló, érdekes színfoltja a Békés Megyei Könyvtár olvasótermének.

33


Féja Géza és a Féja-szoba

Féja Géza fia jóvoltából könyvtárunkba került Féja Géza könyvtára (930 kötet). Igen színes anyag, sok dedikált, illetve saját jegyzettel ellátott példány is található köztük. 2003-ban pályázati segítséggel megvásároltuk. Mikrofilmgyűjteményünk 319 tekercsből áll. Főképpen olyan megyénkben megjelenő folyóiratszámokat tartalmaz, melyek eredetiben nincsenek meg állományunkban. Nem a legmodernebb technika, de a kutatóknak, a régi folyóiratok iránt érdeklődőknek így is óriási jelentőségű, hogy egy múlt századi folyóirat — ha ilyen formában is, de — olvasható. Mikrofilmleolvasónk is elég "őskövület"-nek számít, de a lényeg, hogy alkalmas a mikrofilmek megtekintésére, olvasására. Ezenkívül a zenei részlegünkben 663 mikrofilmlap is található, ezek főképpen kottákat tartalmaznak. A térképgyűjtemény térképei formátumuk miatt igényelnek külön elhelyezést (könnyen gyűrődnek, "elvesznének" a könyvek között). Jelenleg 664 térképünk van. 1987-ben az olvasóterembe került a könyvtártudományi szakkönyvgyűjtemény, amely elsősorban a könyvtárosok munkáját és a könyvtáros képzést hivatott segíteni. Erről szerző és cím szerinti cédulakatalógust készítettünk. A különgyűjtemények bemutatásával az olvasótermi állomány sokszínűségét kívántam illusztrálni, de azért is fontos volt ezek megemlítése, mert a tájékoztató munkában is támaszkodhatunk rájuk.

Az olvasóterem helye, a tájékoztató osztály kialakulása Az olvasószolgálati munka a régi épületben egységes, egy helyszínű volt, az átköltözés után azonban kétfelé vált. A kölcsönzés színtere a földszinti könyvkiválasztó tér lett, a tájékoztatásé az emeleti olvasóterem. Az olvasószolgálati tevékenység két fő ága csak helyileg vált szét: a két csoport továbbra is egy osztályt alkotott Varga Gáborné vezetésével. Ez így is maradt 1992-ig: a volt osztályvezető nyugdíjbavonulásával az olvasószolgálati osztály mint ilyen megszűnt, két külön osztállyá (Általános részleg, Tájékoztató osztály) vált. Természetesen ez a különválás elsősorban formai, egyáltalán nem jelent éles elhatárolódást, sőt. A két, ma már önálló osztály élete sok közös vonást rejt, sok mindenben összefonódik, hiszen mindkettő munkatársai közvetlen kapcsolatban állnak az olvasókkal.

34


Az egyes szolgáltatások változása Tájékoztatás Az olvasóterem kulcsfogalma a tájékoztatás, a hozzánk forduló olvasók különböző kérdéseinek megválaszolása a könyvtár adta lehetőségek felhasználásával. Ez nagyon sokféle lehet. Sokszor csak egy-egy adatot — nevet, évszámot, lelőhelyet stb. — keresünk, de nem ritkán szakdolgozathoz, előadáshoz gyűjtünk anyagot. Ha visszatekintünk az eltelt 20 évre, megállapíthatjuk, hogy a kérések jellege, típusa nem sokat változott, tartalma, illetve a megválaszolásukhoz felhasznált eszközök annál inkább. A könyvtár nyitásától a '90-es évek közepéig az olvasóteremben felmerülő referensz kérdéseket rögzítettük, ún. "tudakozványok"-at vettünk fel. Ez egy nyomtatvány volt, amelyen szerepelt, hogy kinek keresünk, illetve a kérdés pontos megfogalmazása. Az olvasó maga töltötte ki, s így kért a témához irodalmat. Ez azért is volt fontos, mert az összegyűjtött tudakozványokból lemérhető volt, hogy milyen az olvasótábor igénye, érdeklődése. Ha a fellelt források mennyisége meghaladta a nyomtatvány terjedelmét, akkor irodalomjegyzéket gépeltünk. Ezekről cédula-nyilvántartást készítettünk, illetve időrendbe állítva visszakereshetővé tettük az egyes kéréseket. Érdekes visszanézni, miket is kérdeztek tőlünk — nemcsak magánszemélyek, hanem gyakran intézmények is — 15-20 éve. Az első regisztrált kérdés 1985. augusztusában a következő volt: Színdinamikáról szóló irodalmat keresett az olvasó. A kartoték szerint 7 tétel a válasz. Illusztrációképpen néhány a sok száz kérdés közül: Társadalmi, gazdasági innováció és a szocialista erkölcs összefüggései. A fellelhető irodalom 6 tétel, 1985-ös kérdés. Egy következő olvasó a narkotikumokról keres könyveket. 6 könyvet tudtunk akkor javasolni ebben a témakörben (ma, ha a TextLib-be beütöm a narkotikum, illetve a kábítószer szót, 72 könyvcím a találat). A felvilágosodás irodalma, képzőművészete, története és művelődéstörténete (45 tétel, a kérés 1985-ben hangzott el). "Toll-maffia Magyarországon" című cikk iránt is érdeklődtek 1986-ban, a választ két forrásban leltük meg. Világifjúsági szervezetek és azok tevékenysége (19 tétel, a kérés 1986-ból). Némelyik kérés szinte a leendő dolgozat címe: A mezőgazdasági gépészmérnök társadalmi megbecsülése, érvényesülési lehetőségei (1986-os kérdés, 18 tétel). Aztán a tipikus kérdések: mikor, hol, mi történt, művekről elemzések. Néhány referensz kérdés illusztrációképpen: Gésa öltözetek, kimonók (1986-os kérdés, 8 tétel); Mikor halt meg Leonyid Brezsnyev? (1986-os kérdés); Szent-Györgyi Albertről szóló cikkek a Békés megyei sajtóban (1986os kérdés, 8 tétel); Kant: A vallás a puszta ész határán belül c. művéről kritikák, elemzések (1986-os kérdés, 3 tétel); Irodalom a békemozgalomról (1986-os kérdés, 24 tétel). A '90-es évek kérdéseiből néhány: az El Nino természeti jelenségről (1998-as kérdés, 9 tétel); A környezetvédelem és az idegenforgalom kapcsolata 1990-től napjainkig (1996-os kérdés, megválaszolása már a PRESSDOK adatbázis segítségével történt); A válás és a gyermek (1994-es kérdés, 22 tétel); A Békés megyei rongyszőnyegekről kerestek irodalmat 1997-ben (2 tétel); Reformpedagógia, alternatív iskolák (1997-es kérdés, 9 tétel); az AIDS társadalmi vonatkozásai (1997-es kérdés, 10 tétel). Az évek során egyre csökkent a rögzített kérések száma; 1999-től csak szórványosan jegyeztük fel a kéréseket. Az utolsó regisztrált kérés 2002-ből: a Minőségbiztosítási rendszerek szerepe és működése volt. 1990-ben elkészítettük az 1985. augusztus 20-tól felvett tudakozványok és irodalomjegyzékek kartotékjait. Ez 822 cédula — ugyanennyi kérdésnek, illetve témának felel meg — ETO-jelzettel való ellátását és gépelését jelentette. Roppant hasznos segédeszköznek bizonyult sokáig, éveken át folyamatosan építettük, kiegészítettük. Országos szinten a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár gyűjtötte össze a különböző könyvtárak irodalomkutatásait, 1985-től mi is havi rendszerességgel küldtük el az olvasótermi kérések irodalomjegyzékeit.

35


Természetesen akkor még csak a katalógust — illetve a könyvtár állományát (könyveket és folyóiratokat) — tudtuk használni a kereséshez. Ez sokkal időigényesebb volt, mint manapság. Azért is töltöttünk ki egy nyomtatványt a kérésről, mert többnyire 2-3 nap múlva, esetleg néhány hét múlva jött vissza az olvasó a fellelt dokumentumokért, információért. Ez ma elképzelhetetlen. Az olvasónak sokszor már ma is késő a válasz, minden azonnal kell. Jól tükröződik ez az olvasótermi statisztikában is: az irodalomjegyzékek, tudakozványok száma az évek előrehaladtával rohamosan csökken, 1998 után gyakorlatilag csak néhány "kóbor" irodalomjegyzék készül: 2000-ben kettőt, 2002-ben 1-et regisztráltunk, ezenkívül a "nincs adat" szerepel a rovatokban. Számítógépes szolgáltatások A számítógép rengeteget segít abban, hogy gyors válaszokat adhassunk. A TextLib mint a könyvtár katalógusa, az internet, a különböző CD-s adatbázisok segítségével azonnal meg tudjuk válaszolni az olvasók kérdéseit. 1991 őszétől a könyvtárhasználók rendelkezésére állnak az intézmény által megvásárolt, folyamatosan előfizetett számítógépes információs adatbázisok: a PRESSDOK (az Országgyűlési Könyvtár adja ki, elsősorban társadalomtudományi témájú cikkeket dolgoz fel, tulajdonképpen egy floppyn előfizetett bibliográfia); a TextLib (az Új Könyvek c. kiadvány anyagát tartalmazza); a Kartoték (ez egy "korai" jogszabálygyűjtemény), melyek méltán tarthattak igényt az érdeklődésre. A PRESSDOK és a FSZEK által kiadott Irodalmi analitikus cédé — bár már jóval korábban megtalálhatóak a könyvtárban — a számítógépesítés házon belüli elterjedésével — csak 1997 óta van segítségünkre az olvasótermi tájékoztatásban. A CD-jogtár és a Céghírek 2002 óta található az olvasóteremben, korábban a vállalkozói részlegben volt hozzáférhető. Folyóiratolvasás 1985-ben a könyvtár megnyitásakor 502-féle folyóiratot fizetett elő a könyvtár, 2003-ban 561 félét. A két szám mögötti különbség tartalmi: a '80-as évek végéig százon felüli számú külföldi folyóirat járt (az új könyvtár megnyitásakor 178), jórésze népi demokratikus ország lapja, de szép számmal voltak nyugati folyóiratok is. A folyóiratok megjelenésének állandó hullámzása, egyes folyóiratok megszűnése, újak születése a rendszerváltás utáni években a folyóiratpiac egyik jellemzője. A folyóiratok közötti eligazodást segíti két jegyzék, mindkettőt 1996-ban állítottuk össze. Az egyik egy tematikus folyóiratjegyzék, melyben a kurrens folyóiratcímek szerepelnek téma szerinti bontásban. A másik egy megyei folyóirat lelőhely-jegyzék. Ez a Békés Megyei Könyvtár és a megye 16 városi könyvtárának folyóirat-állományát tartalmazza. Ebből visszakereshető, hogy egy-egy folyóirat (nem csak a kurrens, hanem az összes megőrzött folyóirat) a megye melyik könyvtárában található. Évente kiegészítjük a gyarapodásokkal, illetve a változásokkal. A tematikus folyóiratjegyzéket is évente frissítjük. Az eltelt 20 év alatt történt némi változás a folyóiratok nyilvántartásában is. Elég sokáig, 1996-ig külön A/4-es nyomtatványokon vezettük az egyes folyóiratokat, a nyilvántartólapokat egybeköttettük. 1997-től kardexlapon vezetjük a beérkező lapokat. A jövő? Évek óta várjuk a TextLib folyóirat érkeztető modulját, amelyen végre (reményeink szerint) áttekinthető, pontos formában rögzíthetjük majd a kurrens lapokat. Könyvtárközi kölcsönzés Egy könyvtár alapvető szolgáltatásai közé tartozik, hogyha a saját állományában nincs meg a keresett dokumentum, akkor azt az olvasó kérésére más könyvtárból megkérje. Ebben is sokat változott a világ. Régen 4 példányos kérőlapokat küldtünk; ha az első helyre küldött könyvtárban nem volt meg, az továbbküldte másnak, és ez így ment, amíg olyan helyre került a kérőlap, ahol megvolt a keresett könyv. Hetekbe is beletelt, míg az olvasó hozzájuthatott a könyvhöz. 36


Ma már a technika fejlődésének köszönhetően egészen más a helyzet. A számítógépes katalógusokban, legfőképpen az ODR (Országos Dokumentumellátó Rendszer, bővebben lásd jelen kötetben Benkóné Tóth Edit írását) keretében a számítógépes kapcsolat révén gyakorlatilag az egész ország könyvtárainak katalógusában kereshetünk, illetve kereshetnek az olvasók, akikkel folyamatosan ismertetjük meg az ODR-t és az adatbázis használatát. Ennek segítségével mi is korrekt tájékoztatást tudunk nyújtani arról, hogy a keresett mű hol található meg és kölcsönözhető-e. A kérések közvetlenek, a teljesítés érdekében nem kell a hagyományos régi utakat végigjárni. Ennek köszönhetően jóval kevesebb a ki nem elégített kérés, sokkal gyorsabb a szolgáltatás. A változás egyik eleme a könyvtárközi kölcsönzésben a másolatok kérése. A könyvek és folyóiratok árának emelkedésével ezek száma egyre nő, az igényeket — a szerzői jogi szabályok betartásával — térítés ellenében teljesítjük. Az, hogy mennyire fontos szempont a gyorsaság, mutatja az is, hogy egyre több esetben faxon kérjük, illetve továbbítjuk az olvasó által igényelt másolatokat. Az utóbbi időben a könyvtárközi kérések színesedtek. A könyvek, a fénymásolatok mellett hangkazetták kölcsönzésére is van igény. Nővekszik azoknak a köre, akik "hangos könyveket" kérnek a település könyvtárán keresztül, és nemcsak a csökkentlátók részére. Új jelenség a könyvtárközi kérések esetén, hogy nem konkrét címet határoznak meg, hanem "csak" a témát, megbízva a könyvtárközi kölcsönzést végző könyvtáros (elsősorban Erdősiné Zahorán Márta és Kertész Albertné) kutatói, ajánlási tevékenységében, ami felelősségteljes, gyors és pontos munkát követel. Ezen igények kielégítése érdekében dolgozunk, használjuk a hagyományos tájékoztatási dokumentumokat és az elektronikus eszközöket, és így állítjuk össze a kölcsönzési "csomagot". Másolás Könyvtárunk 1986 óta rendelkezik fénymásoló géppel, a Soros-alapítvány támogatásával jutottunk 2 xerox-géphez. Kezelésükkel egy kolléganőnk, Frankó Larissza lett megbízva. 1995-től megszűnt az önálló másolói státusz. Ettől kezdve mi, könyvtárosok végeztük ezt a "nemszeretem" munkát (aki állt már a másológép mellett félórát úgy, hogy az olvasó ott válogatta ki a másolandót, és az egyik oldalt kicsit nagyítani, a másikat kicsinyíteni kellett, kicsit sötétebbre, kicsit világosabbra, vagy folyamatosan másolt 200 oldalt, az tudja, miről beszélek.) Ma a kollégák többsége maga végzi a számára szükséges másolásokat, illetve az olvasóknak is van erre lehetőségük (annál is inkább, mert folyamatban van egy pályázat, melyen jelentős összeget nyertünk fénymásológép-automatizáló berendezésre). Az olvasóteremben 2 fénymásológépen látjuk el a másolási igényeket (a földszinten is található egy korszerű, sokfunkciós gép).

37


Egy lap a nyomdakönyvből — így tartottuk nyilván a másolásokat

Sajtószemle 1987-ben új szolgáltatást indítottunk: kéthetes rendszerességgel sajtószemlét küldtünk közel 70 intézmény, társadalmi és tömegszervezet, párt- és állami vezető részére. Olyan aktuális ajánlatot adtunk a folyóiratcikkekből, amelyekre elképzelésünk szerint szükségük lehet munkájukhoz. Sajnos, az év végén kért vélemények nem igazolták ezt a feltevésünket, ennek ellenére a sajtószemle mint szolgáltatás még évekig élt. Sajtófigyelés A könyvtárba járó magyar nyelvű sajtótermékek figyelése 1960 óta folyik. A helyismereti sajtófigyelés anyagát kezdetben cédulakatalógus formájában gyűjtöttük, amely a Békés megyére vonatkozó cikkeket tartalmazta szakrendben. Ez volt a kezdet. 1991-ben ennek kartoték anyagát lezártuk, és 1992-ben két sajtófigyelő adatbázis építését kezdtük el. Az egyiket, az ún. S2 adatbázist Kertész Albertné építette (S2=saját 2, vagyis az az adatbázis, melyben a helyi napilapokból — Békés Megyei Hírlap, Békés Megyei Nap — felvett cikkek találhatók; létezett még az S1=saját 1 adatbázisunk: az országos lapok Békés megyei témájú cikkeit + Békés megyei folyóiratok cikkeit tartalmazta). A feldolgozott periodikák száma nem állandó: igazodik a mindenkori kínálathoz. A társadalmi változások, a megváltozott visszakeresési igények szükségessé teszik az időnkénti felülvizsgálatot a figyelt folyóiratok körében (illetve maga a folyóiratpiac változása is alakítja ezt a kört), mely dokumentumokat érdemes figyelni, illetve melyek azok a cikkek, amelyeket feltétlenül fel kell vennünk, hiszen nagy valószínűség szerint a későbbiekben még igény lehet rá, kereshetik, olvashatják. A két adatbázisba 10 év alatt közel 50.000 rekord került. Mindkét adatbázis Textár-alapú. Könnyű használatuk ellenére van egy nagy hiányosságuk: egyfelhasználósak (nem lehetséges pl. egyidőben a bevitel és a visszakeresés. Ezért nagy jelentőségű volt számunkra, hogy a Soros Alapítvány pályázata segítségével korszerűsíteni tudtuk a rendszert: 2001-ben megvalósulhatott, hogy az S1 és S2 már meglevő tételeit áttöltsük a TextLib-be. Ezáltal egyidőben több felhasználója is lehet az adatbázisnak, sőt, mivel a TextLib interneten elérhető, külső felhasználók is hozzáférhetnek a helyismereti cikkadatbázishoz. Az áttöltés után a rekordok ellenőrzése, pótlása, javítása következett, mivel az S1, S2 adatait nem lehetett 100 %-osan megfeleltetni a TextLib-mezőknek.

38


A cikkek közül alapvetően információértékük szerint válogat(t)unk. Ennek ellenére kivédhetetlen, hogy szubjektív szempontok is közrejátszanak, mely cikkek kerülnek az adatbázisba, de azért volt, van néhány szempont, amely segíti a sajtófigyelő kollégákat. Felveszünk kivétel nélkül minden cikket, amely a könyvtárral kapcsolatos, beleértve az összes megyebeli városi, községi, iskolai és egyéb könyvtárakat; a megyében található összes település történeti, monografikus leírását, ismertetését tartalmazó cikket; elhunyt, élő, megyéből elszármazott, illetve itt élő neves emberekkel kapcsolatos cikket, fotót; intézmények, iskolák, szervezetek működésével kapcsolatos nagyobb horderejű cikkeket (évfordulók, színházi előadások, kritikák, működéssel kapcsolatos írások); az egyes települések rendezvényeiről megjelent cikkeket (kolbászfesztivál, dinnyefesztivál stb.); nemzetiségekkel, kisebbségekkel kapcsolatos cikkeket; külkapcsolatokkal, határon kívüli kapcsolatokkal foglalkozó írásokat; miniszterek jelentősebb Békés megyei látogatásáról beszámoló írásokat, a megye társadalmi, gazdasági életéről szóló cikkeket, megyei vonatkozású könyvismertetéseket, cikkeket jelentős eredményt elért sportolókról, neves sporteseményekről, sportegyesületek életéről. Jelenleg 56 folyóiratot tallóz rendszeresen 11 munkatársunk. Azt, hogy most hány sajtófigyelésből származó tételt tartalmaz, nehéz lenne megmondani (az áttöltéskor megközelítőleg 50.000 tételt), mivel a Textlib-ben összeolvadnak a különböző tételek, hiszen éppen ez a lényeg, hogy egy művelettel tudunk folyóiratban és könyvben keresni. A sajtófigyelés személyekre vonatkozó anyaga igen jelentős volt, ezenkívül a napi munkánk során többször találkoztunk olyan kéréssel, amelyek helyi kötődésű neves személyek életútjára vonatkoztak. E két dolog vezetett ahhoz az elhatározáshoz, hogy a Békés megyei személyekről külön anyaggyűjtést végezzünk. A megnövekedett igény hozta magával azt, hogy tudatos kutatómunkához kezdtünk a helyismereti gyűjtemény könyvanyagában: feldolgoztunk életrajzgyűjteményeket, iskolai értesítőket, évkönyveket, helyi sajtótermékeket, címtárakat, kiállítási katalógusokat is. Ebből született az a kéziratos adattár, melyet mi Békés Megyei Fejek-nek neveztünk el. Ennek céduláin Békés megyéhez valamilyen szempontból kötődő személyek adatait, a róluk szóló irodalmat tüntettük fel. Az adattár kiegészítése folyamatos, mind a személyek számának bővítését, mind a már szereplő személyekről fellelt újabb forrásokat illetően. A távlati terv egy békéscsabai életrajzi bibliográfia összeállítása, melynek megszületése még valószínűleg éveket várat magára.

Kedvezményes szolgáltatások 1988-ban pályázati támogatással szerveződött egy klub egyetemisták és főiskolások számára. A klub létszáma induláskor 43, fénykorában 257 fő volt. A tagok ún. zöld látogatójegyet kaptak. Kezdetben másolási kedvezményt biztosítottunk számukra, majd 1990-ben új szolgáltatásként bevezettük a prézens állományból történő hétvégi kölcsönzést, melyet elsősorban az egyetemisták és főiskolások klubtagsága vett igénybe. Ma már a könyvtár anyagi helyzete nem teszi lehetővé a kedvezményes másolást, ellenben a hétvégi kölcsönzés kedvezményezettjeinek körét kiterjesztettük minden beiratkozott olvasóra (és nemcsak hétvégére, hanem a könyvtár zárva tartásának idejére).

Publikációk 1989. októberében elkezdődött egy kétlépcsős felmérés, mely az egész tájékoztató tevékenység számszerű rögzítését, majd a tapasztalatok összegzését tűzte ki célul. A második fordulóra 1990 áprilisában került sor. Eredményét, észrevételeinket a Könyvtári Jegyzésekben publikáltuk. 1993-ban ünnepeltük Békéscsaba újratelepítésének 275. évfordulóját. Több munkánk is kapcsolódott ehhez. Összeállítottunk két kiadványt; egyik a Békéscsaba népe, története c. 305 tételt tartalmazó válogatott helyismereti bibliográfia, amelyet Araczki Magdolna állított össze. A másik kiadványt Grósz Mihály írta és szerkesztette. 1995-ben jelent meg Csabai életrajzok címmel. Ez a munka 75 elhunyt békéscsabai személy, híresség 4-5 oldalas életrajzát tartalmazza 39


Áchim L. Andrástól Zsilinszky Mihályig, olyan neves csabaiakról, mint pl. Dedinszky Gyula, Gaburek Károly vagy Stark Adolf. 1994-ben elvégeztük az Ezer írás az Alföldről c. annotált, válogatott bibliográfia elkészítéséhez az adott szempontok szerinti válogatást.

Az eltelt 20 év alatt (és most) munkatársaink (voltak) •

Szakács Rudolfné — 1971. április 26-tól a Megyei Könyvtár munkatársa, 9 éven át volt a tájékoztató csoport, illetve osztály vezetője, 1995. április 11-i nyugdíjazása óta a Batsányi utcai (jaminai) fiókkönyvtárban dolgozik.

•

Araczki Magdolna — 1989-től a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros, 1995-től a tájékoztató osztály vezetője.

•

Benyó Barbara — 2001-től dolgozik a Megyei Könyvtárban, tájékoztató könyvtáros, speciális területe a helyismeret.

•

Bereczki Józsefné Jutka néni — 1979-1991. között raktárosként dolgozott nálunk.

•

Erdősiné Zahorán Márta — 1977-től a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros, speciális területe a könyvtárközi kölcsönzés.

•

Frankó Larissza — 1986-2003. között volt a Megyei Könyvtár dolgozója, az évek során több munkaterületen is tevékenykedett: fénymásolást végzett, a folyóiratokat felügyelte, feldolgozó könyvtárosként adatbevitelt végzett.

•

Grósz Mihály — 1985-2001. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtárosként tevékenykedett 1986-ig az olvasóteremben, majd az általános részlegben, speciális területe a helyismeret volt, 1984-1985. között megbízott osztályvezető.

•

Gyetvainé Vajda Gabriella — 1982-től dolgozik a Megyei Könyvtárban, feldolgozó könyvtáros volt 2001. novemberéig, attól kezdve tájékoztató könyvtáros, speciális területe a helyismereti periodikák és aprónyomtatványok kezelése.

•

Horváthné Dányi Edit — 1995-1998. november 30. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros, előtte a megszűnt SZMT-könyvtárban dolgozott.

•

Kajtorné Bottó Ildikó — 1995-2001. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros, előtte a megszűnt SZMT-könyvtárban dolgozott.

•

Kertész Albertné — 1988-tól a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros, speciális területe a könyvtárközi kölcsönzés.

•

Kiss Mónika — 1986. szeptember 1. — 1988. július 31. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa.

•

Kovácsné Tóth Ildikó — 1985-től a Megyei Könyvtár munkatársa, kezdetben tájékoztató könyvtáros, 1995-től a gyermekrészleg munkatársa.

•

Krisán Rita — 1999-től a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros.

•

Laurinyeczné Várai Erzsébet — 1985. szeptember 16. — 1991. május 31. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa.

•

Loss Edit — 1982. május 1. — 1985. augusztus 14. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa.

•

Molnár Éva — 1985. augusztus 1. — 1988. július 31. között volt a Megyei Könyvtár munkatárs.

•

Nagyné Varga Éva — 1992-2001. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros, speciális területe repertóriumok, bibliográfiák összeállítása.

40


•

Paulik Mihályné — 1985. augusztus 1. — 1994. május 31. között (kis megszakítással) volt a Megyei Könyvtár munkatársa, folyóirat-olvasó kezelő.

•

Sebestyénné Szűcs Klára — 1985-1996. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa, tájékoztató könyvtáros volt, majd 1995-től a létrejövő vállalkozói részleg munkatársa.

•

Solticzné Szabó Gyöngyi — 1986-tól a Megyei Könyvtár munkatársa, kezdetben tájékoztató könyvtáros, 1989-től kölcsönző könyvtáros, majd 1998-tól feldolgozó könyvtáros.

•

Szabó Imréné Olgi néni — 1985. augusztus 1. — 1994. május 31. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa, folyóirat-olvasó kezelő.

•

Szloszjár Csilla — 1987. szeptember 1. — 1988. május 31. között volt a Megyei Könyvtár munkatársa.

•

Sztanek Mária — 1985-1996. között a Megyei Könyvtár munkatársa, szlovák módszertanos, létszámproblémák idején "besegített" a tájékoztatásba.

41


Olvasótermi statisztika

1985.081986.12. 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004.08-ig Össz.

Látogatók száma 35038

Kézbevett dokumentumok 24290

26730 26442 21786 18873 21980 21978 20028 20137 19978 22472 23564 21952 19565 18268 17994 20442 18011 10111 405349

20872 21192 18439 16496 19002 18441 16612 16932 16369 20429 22804 20600 20466 17284 17947 19691 21545 14845 364256

Folyóirat- Könyvtár-közi kérés kölcs. 6482 854 6243 6228 4872 5271 5685 5858 5844 6374 6534 6486 8394 8547 8086 6742 6846 5737 6522 5032 121783

614 667 587 484 594 605 558 553 674 445 409 497 725 948 1064 1480 1746 1270 14774

42

Telefonkérés 288

Magyar folyóirat 324

Külföldi folyóirat 178

Tudakozvány 194

Irodalomjegyzék 87

416 545 681 667 756 946 967 1092 1132 1259 1694 1718 1583 1298 1309 1170 1106 1506 20133

326 334 370 341 361 335 328 331 366 322 347 373 382 390 459 481 533 538 -

175 171 161 119 79 53 48 30 37 29 27 23 26 31 31 30 31 32 -

168 86 143 128 104 86 78 59 63 22 28 15 n.a. n.a. n.a. 1174

32 29 19 35 33 50 44 35 14 13 2 1 n.a. n.a. 394

A KÖNYVTÁRHÁLÓZATI MUNKA VÁLTOZÁSAI BÉKÉS MEGYÉBEN

LONOVICS LÁSZLÓNÉ

A KÖNYVTÁRHÁLÓZATI MUNKA VÁLTOZÁSAI BÉKÉS MEGYÉBEN Az Évtizedkönyvben Csobai László mutatta be a Békés Megyei Könyvtár hálózatfejlesztési, és a módszertani munkáját. Ahhoz azonban, hogy a következő 10 évvel összehasonlítható legyen az a tíz év, illetve a változások jobban nyomonkövethetőek legyenek szükségesnek tartottam az 1985. és 1995. közötti időszak legjellemzőbb csomópontjait újra kiemelni. Békés megye tanácsi fenntartású, közművelődési könyvtárhálózatában a közigazgatás átszervezése után 63 önálló és 60 fiókkönyvtár működött. Ezeknek a könyvtáraknak a munkáját hat hálózati alközpont segítette, szakmailag irányította, később pedig a közigazgatási körzethatárok módosítása következtében a hálózati alközpontok száma kettővel emelkedett; a gyomai és a sarkadi könyvtár kapott hálózati alközponti szerepkört. Hatról tízre nőtt a Békéscsaba városkörnyékhez tartozó önálló könyvtárak száma. A hálózat könyvtárainak alapterülete 11.356 m2 volt akkor. 1985. év nagy fordulópont volt a Békés Megyei Könyvtár történetében, hiszen az új könyvtári célra emelt épületbe költözött az állomány, egyben átalakult a könyvtár szervezete is. A hálózati könyvtárak ellenőrzésére, segítésére ebben az időszakban kevesebb idő és energia jutott, mert a könyvtár munkatársainak az új, mondhatni akkor Magyarország legkorszerűbb könyvtára építésében, berendezésében kellett részt venniük. 1988 novemberében a Békés Megyei Tanács tárgyalta a megye könyvtárainak helyzetét, figyelemmel a Megyei Könyvtár tevékenységére. Az előterjesztett anyag alapján nagyvonalakban a következőképpen volt jellemezhető a megye könyvtári hálózatának helyzete: „A rohamosan változó társadalmi körülményekhez és igényekhez jól adaptálható könyvtári hálózat jött létre.”Az alábbi tevékenységi formák voltak jellemzőek az öt év során: nőtt a könyvtárak alapterülete az 1985-87-es években 2.965 m2-rel, lehetővé téve a különböző új szolgáltatások befogadását. 14 településen került sor fűtés és világítás korszerűsítésére, négy könyvtárban zenei részleg telepítésére, négy helyen fénymásolók beállítására, 7 könyvtárban video készülékek vásárlására; csökkent a szolgáltató helyek száma, de ez minőségileg igényesebb állományok kialakítását és szakmailag megalapozottabb munkát tett lehetővé; a működést illetően megerősödtek olyan tendenciák, amelyek gátolják az igényes szakmai munkát: intézményi összevonások, GAMESZ-ek működése, évközi elvonások; ezeken a folyamatokon kívül, egyre több települési tanácsnak okoz gondot a könyvtári működési költségek vállalása, ami rövid időn belül a könyvtári szolgáltatások ellehetetlenüléséhez vezethet; az intézményi összevonások, az önállóság elvesztése rontotta a könyvtárak társadalmi megítélését, ezzel az intézmények és az ott dolgozók esélyeit; nőtt a szakalkalmazottként szereplő dolgozók száma, a fő gondot azonban a felsőfokú és középfokú végzettséggel rendelkezők számának lassú növekedése jelenteti; a központi béremelés hiánya ennek a helyzetnek a javítását nem teszi lehetővé; a könyvtárak külső, belső megjelenése helyenként példaadóvá vált; javult a technikai felszereltség, az audiovizuális eszközökkel való ellátottság. Az előző írás (az Évtizedkönyvben szereplő) négy szakmai témakör kiemelésével mutatta be a hálózatfejlesztési tevékenységet: a könyvtár épülete, felszereltsége, a könyvtár és állománya, a könyvtári szakszemélyzet, könyvtári kiadványozás. A megye könyvtárainak infrastruktúráját nagy mértékben meghatározták az 1985 előtti hálózatfejlesztési eredmények, amelyeket a szakma országos szinten is elismert. A Békés megyében folytatott könyvtári korszerűsítéshez a megyei könyvtári kezdeményezéseken túl a helyi akarat is nagy szerepet játszott. 1985-től 1992-ig 9 könyvtár, 2 városi és 7 községi könyvtár átalakítására, bővítésére került sor. A hálózati munkáról szóló 1988-as jelentés azonban arról számol be, hogy a korszerűsítést biztosító pénzalap megszűnt. 1970 óta ez az első év, hogy nem volt érdemleges felújítás. 1989-ben, a rendszerváltozás időszakában úgy gondoltuk, hogy a lakosság könyvtári ellátásának fejlesztésére nagyobb lehetőség lesz. Ezzel szemben 1990-ben a hangsúlyok áttevődtek a könyvtári ellátás szükségességének képviseletére. Ugyanakkor a könyvtárgépesítés lehetőségének szélesebb körűvé tétele, korszerűbb információs eszközök telepítése is időszerűvé vált. A hálózatfejlesztés tartalmának újragondolására a számítógépesítés bevezetése adott késztetést. 10 év alatt 16 településen 47 gép beszerzésére került sor. A Békés Megyei Könyvtárban működő kölcsönzési nyilvántartó rendszer alkalmazása, a Textár adatbázis kezelő program használatának elterjesztése a hálózatban, legalábbis városi könyvtári szinten kezdett általánossá válni. 43


A gyűjteményszervezést illetően nem hárult döntést igénylő feladat a módszertani osztályra, de elkészült a megyére kiterjedő fölöspéldány lelőhelyjegyzék, és nem kis feladatot jelentett a szakszervezeti könyvtárak állományának átvétele, és 33 településen történő szétosztása. A módszertani munka elsősorban a könyvtárak és a fenntartók rendszeres látogatását és az évenkénként -- a könyvtárosok munkáját segítendő -- megrendezett továbbképzéseket jelentette. A továbbképzések, tanácskozások előadásait a Könyvtári Jegyzések rendszeresen közölte. A módszertan fontos szervező munkát végzett a különböző képzési formákban. A könyvtári kiadványozás folyamatos volt, ezeknek a munkáknak a megjelentetéséhez sok esetben a költségvetésen kívüli forrásokra volt szükség. A hálózatot érintő munkában 1985-től 1990-ig a fő hangsúly a működés feltételeinek biztosítására, könyvtárbővítésre, fűtéskorszerűsítésre, a zenei részlegek szervizelésére, a szakmai követelmények betartására, új szolgáltatások bevezetésére került. Ennek érdekében rendszeressé váltak a továbbképzések, a szakmai tapasztalatcserék, működött még a szakfelügyelet. Folyamatos volt a hálózati alközpontok munkájának segítése. Ugyanez mondható el a Statisztikai Tájékoztató és a Könyvtári Jegyzések megjelentetéséről. A hálózat által igényelt nyomtatványok elkészítését is a megyei könyvtár vállalta. Összegzésképpen elmondható, hogy a rendszerváltozás körüli időszakban a hálózati és módszertani munka országos viszonylatban is kezdett átalakulni. A korábban még kiegyensúlyozottabb, tervezhetőbb hálózati tevékenység egyre bizonytalanabbá vált. Az a szemlélet kezdet kialakulni, hogy a könyvtárosok kevésbé a konkrét munkafolyamatokban igénylik a segítséget, mint inkább a fejlesztések, gyűjtőkörök, rendezvények összehangolásában., továbbképzések szervezésében és szakmai információs anyagok készítésében. Ez valóban azt jelentette, hogy a súlypontok e felé irányultak elsősorban, de a később jelentkező igények és szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatai nem igazolták a helyszínen nyújtott konkrét gyakorlati segítség mellőzésének igényét.

Eseménytörténet I. I. Az év könyvtári tevékenységére jellemzői; kiemelve csak azt, ami újdonságként jelenik meg az előző évhez képest. 1985. Új szervezeti és szakmai szempontok szerint kezdett működni a szlováklakta települések báziskönyvtári ellátását. 1986. A hálózathoz tartozó intézmények köttetési- és nyomtatványigényének, technikai felszereltségének felmérésére került sor. Ebben az évben kezdődött el a gyermekkönyvtári módszertani munka, a békéscsabai fiókkönyvtárak ellátása, és a városkörnyéki könyvtárak hálózati-módszertani gondozása. Főfoglalkozású könyvtárosok kabinetrendszerű bentlakásos továbbképzésen vehettek részt. Megjelent a Könyvtárak Békésben című kiadvány, amely a könyvtár-korszerűsítés 1985 előtti munkáját mutatta be. 1987. A Békés Megyei Tanács 320 ezer forint céltámogatásban részesítette a könyvtárak korszerűsítését. Tavasszal pedig az egész megyét átfogni szándékozó módszertani látogatás kezdődött el. 1988. Az évzáró igazgatói értekezleten, a hálózati központok igazgatói tájékoztatást tartottak a körzetközpontok éves hálózati tevékenységéről. Dr. Ambrus Zoltán beszámolt a Békés Megyei Könyvtár székhelyi és hálózati munkájáról. A kétlépcsős tanácsirányítás bevezetésének tapasztalatairól Krasznahorkai Géza a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága Művelődési Osztályának főelőadója tartott előadást. Szó eset még Kiss László, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese tolmácsolásában a szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatairól, és az éves statisztika elkészítésének körzeti feladatairól. Ebben az évben kezdődött el a városkörnyéki könyvtárak és fiókkönyvtárak módszertani gondozása. A szakfelügyeleti vizsgálatok során 38 településen jobbára a C- és D-típusú könyvtárakban az olvasószolgálati munka minőségére irányultak. 44


Megjelent Csobai László és Kiss László szerkesztésében a Könyvtárosok Békésben (cím- név- adattár és ki kicsoda?) című kiadvány. 1989. Az előző évi hálózatfejlesztő munkák elhúzódása ellenére arra törekedett a módszertan, hogy ezek befejeződjenek Mezőkovácsházán, Zsadányban és Dombegyházon. Több helyen bővítések kezdődtek: Elek, Körösladány, Dévaványa 1990. A legfontosabb cél az egyre nehezedő körülmények között fokozott figyelmet szentelni a hálózat működőképességének megőrzésére, zenei részlegek felújítására. 1990-ben A Békés Megye Pedagógiai Intézet könyvtára a főiskolára került, a Békés Megyei Könyvtár félállású munkakörrel átvette az iskolai könyvtárak hálózati-módszertani gondozását, amit én végeztem, tulajdonképpen az volt a munkaköröm, ami az előző intézményben, csak más környezetben és feltételekkel. Széleskörű információk, oktatásügyi kapcsolatok, napi gyakorlati, praktikus ismeretek /a főiskolán heti 20 órában/ elsősorban a tájékoztató munka nagyban segítették a módszertani munkámat. A hálózatot irányító módszertani osztály a mai személyi ellátottsághoz képest jóval ideálisabbnak tűnik. A 4 és fél ember, akikhez jöttek még az alközpontok, azért is, mert a a hálózatfejlesztéssel foglalkozó munkatársak annak ellenére, hogy jól körülhatárolható munkakörünk volt, gyakran csapatmunkában dolgozhattak. Mindenki a saját területének kiváló szakembere volt. A rendszerváltozást követően a közigazgatásban bekövetkezett változások az önkormányzatok részéről a korábbinál nagyobb önállóságra törekvést vont maga után, a szakmai vélemény kérése háttérbe szorult, a korábban jól működő hálózati alközpontok szerepköre kezdett megszűnni. A tanácsi könyvtárhálózat gyakorlatilag szétesett. Az 1990-es években a módszertani osztály is felbomlott, ezt a munkakört betöltő munkatársak közvetlenül az igazgató irányítása alá kerültek, a helyszíni segítségnyújtás egyre ritkábbá, illetve formálisabbá vált, jellemzőek voltak a „villámlátogatások.” A későbbiek folyamán különböző átszervezések, munkakör-változtatások, belső átcsoportosítások és betegségek miatt először másfél főre csökkent a hálózati-módszertani osztály, azóta pedig 1 főállású könyvtáros, 1 főállású asszisztens és heti 16 órás asszisztens dolgozik az osztályon. 1991. Csorváson az ámk építkezése az ütemezés szerint haladt, a módszertani osztály a kétszintes könyvtár berendezéséhez és állományrészlegei kialakításához nyújtott segítséget. Bővültek a külkapcsolataink elsősorban az erdélyiek felé. Az iskolai könyvtári módszertani munkában hangsúlyt kaptak a területi munkaközösségi megbeszélések, együttműködések, a helyzetfelmérés. 1991-ben megalakult a békéscsabai iskolai könyvtárosok és közművelődési felelősök munkaközössége, amelynek a munkáját, információellátását azóta is folyamatosan segítjük. 1992. A polgármesteri hivatalok nem veszik figyelembe javaslatainkat, igazi hatáskörünk nincs, még akkor sem, ha azt tapasztaljuk, hogy a jogszabályokat nem tartják be Először került sor nemzetközi könyvtáros tanácskozásra 100 kolléga részvételével Erdélyből, Kárpátaljáról, Délvidékről különféle szakmai programokon vehettek részt a határontúli könyvtárosok. Az az elképzelés miszerint a megye könyvtárai kevésbé a konkrét könyvtári munkafolyamatokban igénylik a megyei könyvtár segítségét nem helytálló, erre az iskolai könyvtári módszertan hívta fel a figyelmet. Ennek oka az, hogy sok helyen változott a könyvtáros személye, néhány esetben csökkent a létszám, több település önállósult. Az alapfokú tanfolyam megszervezése, melyen 17-en részt vettek, az is bizonyítja, hogy még mindig sok a szakmai végzettség nélküli könyvtáros. Ezért is szükség volt az állományellenőrzések, állományátrendezések segítésére. Megindult az érdeklődés számítógépes tanfolyamok iránt is, ennek megfelelően kezdtük szervezni a dos- és textár-felhasználói tanfolyamokat. 1993. A Kelet-békési térségek helyzetfeltáró vizsgálatai a kistelepülési könyvtárak ellehetetlenülésére hívták fel a figyelmet. Képzési programunkban kiemelt helyet kapott a könyvtáros-asszisztens képzés és a tapasztalatcsere. A szakmai segítségnyújtás folyamatos volt több iskolában. Az egyházi iskolák létrejöttével 45


pályázat útján is segítettük az állományuk kialakítását. Elindítottuk a Bod Péter könyvtárhasználati versenyt, amelyet az egész megyéből nagy érdeklődés kísért. 1994. Ez az év asszisztensképzés 2. éve és II. Nemzetközi könyvtáros-tanácskozás éve volt. Először kaptunk jelentősebb pályázati támogatást. Teljeskörű volt a megye iskolai könyvtárainak és a kettős funkciójú könyvtárainak adat felmérése. 1995. Az év kiemelt feladata volt az intézményünk 10 éves évfordulója kapcsán szervezett programsorozat. Több szakmai véleményt írtunk intézményi integrációs kísérletek kapcsán. A munkahelyi könyvtárak megszűnése után elvégeztük a letétek felszámolását. Háromnapos továbbképzés szervezésére került sor Kétegyházán. Megjelentettük a 158 iskolai könyvtár adatait tartalmazó Iskolai könyvtárak és könyvtárosok Békés megyében című adattárat ( szerkesztette: Lonovics Lászlóné, lektorálta: Csobai László). Rendszeres volt a helyszíni segítségnyújtás az iskolákban. 1996. A különféle tanfolyamok szervezésének az éve volt. Békés Megyei Pedagógiai Intézettel (BMPI) együttműködve 3 napos Nemzeti Alaptanterv (NAT) felkészítő tanfolyam szervezésére került sor a helyi tanterv elméleti és módszertani kérdéseiről közel 100 résztvevővel. 2 hetes számítástechnikai tanfolyamon ismerkedhettek meg Békéscsaba általános és középiskolai könyvtárosai az internet használat alapjaival. 16 könyvtáros részvételével pedig adatbázis-kezelő tanfolyamot indítottunk. „Iskolai könyvtári dolgozatok” címmel módszertani kiadványt adtunk ki. A megye 33 települési könyvtárát látogattuk meg. Hét településen közreműködésünkkel író-olvasó találkozót tartottak. A határon túli könyvtáraknak könyvadományokat juttattunk el, és a III. nemzetközi könyvtáros találkozójukat is megrendeztük. 1997. Folyamatos a pályázatírási segítségnyújtás és a területi szaktanácsadás -- ez jellemezte a hálózati munkát. Az ún. Együttműködési körön belül megfelelő eszközpark alakult. Részt vettünk döntés-előkészítő vizsgálatokban. Folyamatos volt a területi igényeknek megfelelő szaktanácsadói tevékenység. Az iskolai könyvtárak számára öt helyszínen folytatódtak a NAT-tal kapcsolatos továbbképzések. A politikai-gazdasági rendszerváltozás után 1997-től a CXL törvény megjelenése megteremtette a könyvtári rendszerváltás alapját. A rendszerváltozáskor tapasztalt helyzetkép megmutatta, hogy mely területek igényelnek beavatkozást, változtatást. Ezt követően az országos könyvtárügy stratégiája, átfogó célja, küldetése mentén kellett segíteni a megye könyvtárainak fejlesztését illetve alkalmassá tételét e célok megvalósítására. Ettől az időponttól kezdődően tulajdonképpen szinte minden év hozott valami változást, hiszen az országos könyvtárpolitika, a törvényi változások jelentős előrelépést hoztak a könyvtárügyben, könyvtárpolitikában. A könyvtári törvénynek a hozzáférhetőség szempontjából a legfontosabb rendelkezése a nyilvánosság kritériumainak bevezetése volt. A kulturális alaptörvény és az azt követő jogszabályok egyre több feladatot róttak ránk, de egyúttal számtalan új lehetőséget teremtettek számunkra a különféle támogatási formákon keresztül. Rohamos léptékűvé vált az informatikai, illetve telematikai fejlesztés a megyében. Ugyanakkor, aki nem volt képes a lépéstartásra, a lehetőségek kihasználására, jelentős mértékben leszakadt. Ez igen jellemző a nagyobb lélekszámú falvak, un. nagyközségek (3-5 ezer) fős településeket ellátó könyvtárakra. Összesen 75 település jelenti Békés megyét. A 75 településből 18 a város, 8 nagyközség. A rendszerváltás után lett város: Elek, Tótkomlós, Dévaványa, Füzesgyarmat, Vésztő. A többi község. 1000 fő alatti: Biharugra, Csabaszabadi, Csárdaszállás, Dombiratos, Geszt, Hunya, Kardos, Kertészsziget, Körösújfalu, Körösnagyharsány, Kisdombegyház, Magyardombegyház, Pusztaottlaka A 392.000 fő összlakosság több mint 60%-a városban él. A városlakók több, mint fele 150 ezer lakos Békéscsaba, Békés és Gyula vonzáskörzetébe koncentrálódik. A megye nemzetiségi összetétele igen sokszínű. Az öt kisebbség közül a legjelentősebb számban élnek itt szlovákok. Az éves statisztikai jelentések azt tükrözik, hogy több fiókkönyvtár, szolgáltatóhely megszűnt, illetve szünetel a működésük. Ez nálunk 8-10 települést jelent. Csabaszabadi, Csárdaszállás, Kisdombegyház, Körösújfalu, Magyardombegyház, Pusztaottlaka, Örménykút, Újszalonta. Annak ellenére, hogy az 46


önkormányzatokra vonatkozó jogszabályok egyértelműen leszögezik, hogy a könyvtári ellátást valamilyen módon biztosítani kell. A módszertani hálózatfejlesztési tevékenység főbb területeivé váltak: az együttműködések szervezése; a helyszíni segítségnyújtás; az információközvetítés; a szakértői feladatok ellátása; a statisztikai adatszolgáltatás szervezése; a továbbképzések szervezése; a nemzetiségi könyvtári ellátás. Az együttműködések szervezése: A Békés Megyei Könyvtár, a Békés Megyei Levéltár és a Békés Megyei Múzeumi Szervezet informatikai együttműködése. Az összehangolt pályázat eredményeként a három intézményben jelentős telematikai, hardver és hálózatfejlesztés volt. Együttműködésen alapuló konkrét projekt jött létre Békés Megye könyvtárai között. A Regionális Együttműködési Körbe tartozó könyvtárak nemcsak a dokumentumokat kaptak, hanem floppylemezen az állománygyarapodás feldolgozását is. Az együttműködési megállapodás a főiskolával, amelynek célja, hogy egymás tevékenységét segítve szolgálják a régió lakosságának, a főiskola hallgatóinak, oktatóinak információ és dokumentum-ellátását; egyben tudományos – információs rendszer létrehozását. Ez az intézményi társulás átfogva a térség szellemi életének jelentős részét, hatni tud a tudományos-kulturális életre, lehetővé válhat a széleskörű információközvetítés. Ez az intézményi társulás nem jött létre. Az Olvasás éve rendezvényei a megyében több településen többféle intézményben sokszínű programok /kiállítások, író-olvasó találkozók, vetélkedők, szakmai napok, kiadói és folyóirat-bemutatkozások/ megvalósítását jelentették, amelyekhez különböző típusú könyvtárak, iskolák, munkaközösség, civil szervezet is kapcsolódott. Vendégeink voltak többek között: Janikovszky Éva, Kass János, Nógrádi Gábor, Nemere István. A Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztosságától 17 közkönyvtár kapott fejlesztési támogatást. A Békés Megyei Könyvtár részt vett a felhasználás összehangolásában. Az olvasáspedagógiai tanfolyam a Tessedik Sámuel Főiskola oktatóinak közreműködésével, a Bod Péter könyvtárhasználati verseny pedig a Békés Megyei Humánfejlesztési és Információs Központtal (BMHUFIK) közös rendezésben valósult meg. Az együttműködés intézményesített formája még az évente legalább kétszer megrendezésre kerülő városi könyvtárigazgatói értekezlet, amelyek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) és az Informatikai Kormánybiztosság (IKB) pályázataihoz, illetve szerződéskötéseihez. kapcsolódott, az utóbbin az érdekelt polgármesterek is részt vettek. A helyszíni segítségnyújtás: Ennek a tevékenységnek főbb tartalmát az új könyvtárosok bevezetése a könyvtári munkafolyamatokba, állományellenőrzés, selejtezés segítése adják. A kisebb könyvtárak, de még néhány városi könyvtár is évről évre elodázta a könyvek leltározását és az elavult könyvek törlését. Nemcsak a számszaki ellenőrzés miatt fontos az állományellenőrzés, hanem azért is, mert egyúttal ez alkalommal sor kerül egyéb hiányosságok pótlására is. Így a nyilvántartások rendbetételére, a régi hiányok „behajtására” illetve törlésére. Az állományból való törlés legalább annyira fontos, mint a gyarapítás, sokan csak arra gondolnak, hogy a mennyiségi mutatók fontosak, és nem mernek selejtezni. Az utóbbi években, úgy 10 éves szünet után felélénkült a könyvtárak felújítása, bővítése, korszerűsítése. Több településen, különböző könyvtár-korszerűsítési pályázatokon elnyert támogatások révén a könyvtárosok vagy az önkormányzatok rendszeresen kérték a véleményünket elsősorban a könyvtári funkciók és terek megtervezésében. Akkora előrelépés ez, hogy érdemesnek tartom a települések felsorolását: Kondoros, Békésszentandrás, Endrőd, Körösladány, Doboz, Mezőberény, Sarkadkeresztúr, Sarkad, Kertészsziget, Kunágota, Kötegyán, Nagykamarás, Lökösháza, Békés, Csanádapáca, Tarhos, Füzesgyarmat, Köröstarcsa Ez a felsorolás a működő könyvtárak közel egyharmadát jelenti, mindegyikre büszkék lehetünk, a legutóbbit, a csanádapácai könyvtárat 2004. október 23-án a megyei közgyűlés elnöke, Varga Zoltán adta át. Információközvetítés: A már szinte közhelyként emlegetett információs társadalomban egyre nagyobb szerepet kap az információhoz jutás. Az információnyújtás a legfontosabb információközvetítő intézmény alapfeladata. Erre 47


ma már rendelkezésre állnak a korszerű eszközök: telefon, fax, e-mail, levelező lista, internet szolgáltatás illetve különböző alkalmak, továbbképzések, műhelybeszélgetések. A honlapunk is fontos információforrás a megye könyvtárai és felhasználói számára. Különböző menüpontokkal, adatokkal, fényképekkel, linkekkel segítjük a tájékozódást.. Rendszeressé vált a pályázati információközvetítés, pályázatírási szaktanácsadás. Ilyenek az érdekeltségnövelő támogatás, felzárkóztató pályázatok, mint például az Informatikai Kormánybiztosság (IKB), / Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM), Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA), Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM), Magyar Nemzeti Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány, (MNEK), Gyermek és Ifjúsági Sport Minisztérium (GYISM) e-Magyarország pontok — és még sorolhatnám — pályázatai Szakértői feladatok ellátása: Gyakoriak az önkormányzatok döntés-előkészítés segítését kérő megkeresései összevonások, vagy ellenkező esetben önálló intézmény kialakítása esetén, de vezetői pályázatok véleményezésére is. 1998-tól kezdődően nagy hangsúlyt kapott a felkérések során az alapító okiratok elkészítése és módosítása, hiszen szabálytalanság esetén a könyvtárak nem kerülhettek fel a Nyilvános könyvtárak jegyzékre, amely számos hátránnyal járt. Több könyvtár például csak szakfeladatként volt megjelölve az önkormányzat alapító okiratában. A statisztikai adatszolgáltatás szervezése: Feladataink közé tartozik a megye könyvtárai központi statisztikai adatlapjainak összegyűjtése és számítógépes feldolgozása, az érdekeltségnövelő támogatás alapjául szolgáló állománygyarapításra fordított összegre vonatkozó adatgyűjtés. Továbbképzések szervezése: Az utóbbi években -- közelest vagy többen -- százan végezték el a Békés Megyei Könyvtárban a középfokú könyvtárosasszisztens tanfolyamot. Több számítógépes , olvasáspedagógiai, a könyvtárak működési dokumentumainak elkészítését segítő tanfolyam volt. Ezen kívül a kronológiában felsorolt többféle tanfolyam, szakmai nap szervezésére került sor. Így a Nyilvános könyvtári jegyzékre kerülés feltételeinek való megfeleléshez, a működést szabályozó dokumentumok elkészítéséhez 3 napos továbbképzésen vehettek részt a kollégák; rendszeressé vált a kistelepülési könyvtárak értekezlete. Nemzetiségi könyvtári ellátás: 23 településen egy-egy nyelvterületen (német, roma, román, szerb, szlovák); 4 településen (Battonya, Elek, Gyula, Kétegyháza) két nemzetiségi nyelv dokumentumaiból végezzük a letéti ellátást. Ezt a tevékenységet külön fejezet mutatja be. A hálózatfejlesztő tevékenységünk alapjául szolgálnak 2001-ben megyénkben is megkezdődtek a szakfelügyeleti vizsgálatok, amelyek kiterjedtek a megye összes községére, ez 56 települési könyvtárat jelent. 45 szerepelt a Nyilvános könyvtárak jegyzékén, 11 pedig nem. Az első szakfelügyeleti vizsgálatok általános jellegűek voltak, arra irányultak, hogy mennyiben tudnak megfelelni a könyvtárak a nyilvános könyvtár alapkövetelményeinek, feladatainak, mennyiben érvényesülnek a könyvtárhasználók jogai. Ezen kívül a könyvtáraknak nyújtott központi források kezelését és a gyakorlati munkát vizsgáltuk. A könyvtárak és a fenntartók a vizsgálat lezártával javaslatokat és határidőket kaptak, aminek betartását a 2004. májusában utóvizsgálatok során ellenőriztük. A tét az volt, hogy maradnak-e a Nyilvános könyvtárak jegyzékén vagy nem. Jelenleg az a 11 könyvtár, amelyik nem szerepel a Nyilvános könyvtárak jegyzékében kellő anyagi támogatottság és megfelelő szemlélet hiányában saját erőből nem tud a szakmai követelményeknek megfelelni.

Eseménytörténet II. 1998. A számítógépes programok sokfélesége miatt nehézkessé vált a könyvtárak számára a szoftverválasztás; szakmai napon többféle program megismerését tettük lehetővé, megkönnyítendő a döntést. Békés megye könyvtárainak elektronizációs fejlesztési szándékait támogattuk. Először került sor az 48


önkormányzatok érdekeltségnövelő pályázatának elemzésére. (A támogatást csak a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szerepelő könyvtárak kapják.) Annak érdekében, hogy a könyvtárak felkerülhessenek a Nyilvános könyvtárak jegyzékére, többszöri segítségnyújtásra volt szükség, hiszen több könyvtár nem rendelkezett a minisztérium elvárásainak is megfelelő szabályos alapító okirattal, így néhány könyvtár kérelmét vissza is utasították. 1999. A községi könyvtárak leszakadása egyre nyilvánvalóbbá vált. A Békés Megyei Könyvtárban szakmai fórumon tájékoztatták a résztvevőket a Nyilvános könyvtári jegyzékre kerülés feltételeiről, a pályázategyeztetésről, amelyen a polgármesterek is megjelentek /könyvtárpártoló önkormányzat, felzárkóztató pályázat/. A Kétsopronyi Községi Könyvtár immáron harmadik éve szüneteltette működését. A többfunkciós intézmények könyvtárosainak kihelyezett értekezlete Kondoroson az új (többfunkciós) könyvtárban volt. 2000. Az alapító okiratok elkészítése után szükségessé vált a könyvtárakat érintő új jogszabályoknak megfelelően a könyvtár működését szabályozó dokumentumok elkészítése, amelyhez tanfolyam szervezésével is segítettük a kollégák munkáját. Az előadásokat gyakorlat követte 40 fő részvételével. Rendszeres volt a könyvtárak és a fenntartók tájékoztatása az új jogszabályokról és az ezzel kapcsolatos tennivalókról (továbbképzési rendelet, dokumentumvásárlási támogatás, Áfa visszaigénylés, pályázati információk). 2001. Békés megye könyvtárai közül 52 könyvtár szerepelt a Nyilvános könyvtárak jegyzékén, ez a többszöri megkeresés, és tanácsadás eredménye, hiszen először, 2000-ben a megye könyvtárainak csak egyharmada került fel a minősített listára. Jelenleg 16 városi könyvtár, 59 községi. Összesen 69 működő, és 6 nem működik, ezek 1000 lakos alatti települések. 2000-ben még megyénkben a működő önkormányzati fenntartású könyvtárak 61 %-a nem tudta teljesíteni a Nyilvános könyvtári jegyzékre kerülés kritériumait. 2001-ben már csak 19 könyvtár nem szerepelt a jegyzéken, köztük van két nagyobb települési könyvtár is. 2002. Folytatódtak az Olvasás éve rendezvényei, a szakfelügyeleti vizsgálatok. Nagy érdeklődés kísérte az olvasáspedagógiai tanfolyamot. Küldetésnyilatkozat., alapító okirat készítésének fortélyai, a működtetés alternatíváinak kidolgozása, könyvtárak költözésének segítése, a könyvtáros asszisztensképzés voltak az év fontosabb hálózati eseményei. 2003 Helyszíni segítségnyújtás 11 településen 16 alkalommal volt. Tanácsadásra, szakértői véleményezésre 7 településen került sor. Elkészült a megye könyvtárainak levelező listája, amelyre már 61 könyvtár jelentkezett, folyamatos az információközvetítés, pl. pályázati lehetőségekről, eredményekről, tanfolyamokról mindenféle a könyvtárakat érintő aktuális témákról. Az ötvenedik évforduló megünneplése során előadások hangzottak el, és kiállítás nyílt a hálózat könyvtáraiból összegyűjtött anyagból, eredeti dokumentumokból, bútorokból, régi írógépből, sőt még egy motorkerékpár is kiállítási tárgyként volt jelen, hiszen hajdanán ez volt a hálózatgondozó munkatárs közlekedési eszköze. 2004. Egyre halaszthatatlanabbá válik a kistelepülések lakosainak könyvtári ellátása, hiszen az örvendetes városi fejlődéshez képest még szembetűnőbb a lemaradás, vagy a helyben toporgás. Az a könyvtárkorszerűsítési projekt, amelyet ezévben indítunk el a kistelepülési könyvtárak korszerűsítésére remélhetőleg konkrét megoldási alternatívákat tár fel és mintaként megoldásul szolgál. Ebben a projektben a társulásos szolgáltatás nyújtása és szolgáltatás megvásárlásának kidolgozása is fontos szempontként jelenik meg.

49


A közeljövő hálózati tevékenységét meghatározó projektek 2004-ben két projekt elindítására is lehetőségünk volt az NKA jóvoltából az egyik a kistelepülési könyvtárak állománybővítése letéti rendszerben, a másik pedig A Kistelepülésen élők könyvtári ellátásának korszerűsítése című pályázat. A korábbi szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatai, és a statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy szinte mindegyik kistelepülési könyvtár számára gondot jelent a folyamatos gyarapítás, kellő forrás hiányában. Azokat a települési önkormányzatokat kerestük meg, amelyek nagyrészt forráshiányosak, és úgy gondoltuk, hogy a mellékelt nyilatkozat aláírásával megerősítik azon törekvésünket, hogy ezzel az állománybővítéssel lehetővé válik a nagyrészt elavult könyvekből álló állományuk felfrissítése. A megkeresett könyvtárak mindegyike abba a csoportba tartozik, amelyek működőképesek, és a kapott dokumentumokból szolgáltatásokat is tudnak nyújtani. Megkeresésünket nagy lelkesedés fogadta, mind az önkormányzatok, mind a könyvtárosok részéről. A mellékelt nyilatkozatot a következő települések küldték vissza: Békéssámson, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Ecsegfalva, Geszt, Kardos, Kétsoprony, Kertészsziget, Kunágota, Méhkerék, Mezőgyán, Murony, Nagybánhegyes, Szabadkígyós, Telekgerendás, Zsadány. A pályázathoz csatlakozó települések a megye egész területét behálózzák, a megye statisztikai kistérségeit figyelembe véve mindegyikben található néhány község. A szolgáltatás már elindult, hiszen megkaptuk a központi támogatást 4 millió Ft-ot erre a feladatra, és szerződést kötöttünk azokkal az önkormányzatokkal, amelyek ezt igénylik, és a kétoldalú szerződést elfogadják. Az állománybővítést az eddigi nemzetiségi ellátási gyakorlatnak megfelelően végezzük, ami azt jelenti, hogy az igényfelméréstől kezdve a feldolgozáson keresztül a könyvek helyszínre szállításáig. A könyvtáraknak „csak” szolgáltatniuk kell. A dokumentum-ellátás együtt jár a folyamatos kapcsolattartással, információközvetítéssel és a tájékoztató munka korszerűsítésével. A Békés Megyei Könyvtár a helyi hálózatán, és a website-on egyaránt visszakereshetővé tesszük az adott településekre kiadott dokumentumokat. Bízom benne, hogy az NKA nemcsak elindította ezt a támogatási formát, hanem hosszabb távon lehetőséget teremt a bővítésre. Míg az előzőekben bemutatott projekt a könyvtárak állományának frissítését, bővítését célozza meg, a másik Békés megye kistelepülésein élők könyvtári ellátásának korszerűsítését, a felhasználók igényeinek minél magasabb színvonalú kielégítését hivatott segíteni. A projekt negvalósításával szeretnénk nemcsak a könyvtárakat, hanem a fenntartókat is segíteni, megyénk adottságainak figyelembevételével a fejlesztési alternatívákat kidolgozni. Helyzetkép Békés megye kistelepülési könyvtárainak korszerűsítése, megújítása a társadalmi, lakossági igényeknek megfelelően mindenféleképpen indokolt. Ezt a megújítást a megye adott könyvtári helyzetéhez alkalmazkodva szeretnénk megvalósítani, figyelembe véve az országos koncepciókat, és a regionális ellátási elképzeléseket KSZR. Békés megye 75 települése közül 57 községben élnek a megye lakosai. Ezek közül 13 településen nem működik nyilvános könyvtár. A nyilvános könyvtárak egy része pedig nem tudja önállóan teljesíteni az 1997.évi CXL törvényben megfogalmazott szolgáltatási feladatokat a financiális nehézségek, tárgyi személyi feltételek hiányában. A 2002-ben és 2003-ban végzett szakfelügyeleti vizsgálatok és a módszertani látogatások alapján átfogó képet kaptunk a települések és könyvtáraik helyzetéről. Az előbbiekben említett 13 település közül 7 településen egyáltalán nem biztosított a lakossági könyvtári ellátás, a maradék 6 minimális szolgáltatással, illetve nyitva tartással áll az olvasók rendelkezésére, pedig a települési könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata. Azonban e települések nagy része ÖNHIKI-s, illetve forráshiányos. A Békés megyében működő kistelepülési könyvtárak működtetése szervezeti szempontból nagyon sokszínű, szinte önálló intézményként működtetett könyvtár alig van. Leggyakoribbak az összevont intézmények művelődési házzal, vagy ámk intézményi szervezetben működtetve /10 db/, de ezen kívül gyakori az oktatási vagy más intézménnyel összevont könyvtár is. Az ámk keretein belül is összevont tagintézményként szerepel a könyvtár. Néhány ámk-ban külön iskolai és külön lakossági ellátást végző könyvtárak működnek, egy-két esetben valósul csak meg a kettős funkció. A elvégzett szakfelügyeleti vizsgálatok csak a lakossági ellátás szempontjaira tértek ki. Szeretnénk továbblépni, az 1000 fő alatti településeken az iskolai és lakossági ellátás egységes szervezetben való megoldásának lehetőségeit kidolgozni. 50


Azokon a településeken ahol a lakosság száma nem éri el az 1000 főt, és jelenleg semmilyen könyvtári ellátás nincs, mindenféleképpen megoldás lehetne, ha legalább 1 könyvtárat működtetnének. Indokoltnak látjuk az iskolai szakértőkkel való együttműködést, gondolkodást. Úgy láttuk, hogy sem az önkormányzatok, sem az intézményvezetők nem látják a korszerűsítés módját. A módszertani szolgáltatásunk törekszik a folyamatos jelenlétre, de nem tud segítséget nyújtani azoknak, akik nem tartják ezt fontosnak, vagy nem rendelkeznek önerőből annyi forrással, ami lehetővé tenné a továbblépést. A törvény által megfogalmazott lehetőségek között azonban nemcsak az önálló könyvtári ellátás, hanem a könyvtárak társulási formában való fenntartása, vagy a szolgáltatások megrendelése is lehetséges lenne. Az utóbbi lehetőségek csak központi forrásból valósíthatók meg. A jelen projektben tervezett bevont községek száma összesen: 30. Ebből 17 település már együttműködését fejezte ki a letéti rendszerben megvalósítható állománybővítésben. A tervezésnél figyelembe vett szempontok: •

A jogi szabályozás; a települések lélekszáma; a személyi feltételek; a meglévő infrastruktúra, informatikai is /teleházak, eMagyarország pontok/,az összevont intézmények fejlesztési lehetőségei; a közvetlen és közvetett szolgáltatások igénybevételének lehetőségei; kistérségi ellátási lehetőségek; a könyvtári rendszeren belüli lehetőségek; az eddigi meglévő szolgáltatások figyelembe vétele.

•

A fentiekben említett 13 település esetében új szempontok alapján kell kialakítani a könyvtári szolgáltatásokat. A párhuzamosságok elkerülése és az erőforrások összpontosítása érdekében ez a Humán Fejlesztési és Információs Központtal együttműködve valósítható meg.

Szempontok: •

Ahol nincs iskola sem, alapellátás biztosítása helyi megállapodás alapján,

•

Semmilyen könyvtári szolgáltatást nem biztosító településeken, ahol van iskola, kettős feladatkör / lakossági és oktatási/ ellátása együttesen, vagy minimális szolgáltatást nyújtó, csak kölcsönző helyként funkcionáló könyvtárak,

•

A dokumentum-ellátásban részesülő könyvtárak szolgáltatásainak bővítése.

Első lépésben ajánlati listát készítünk, majd néhány település kiválasztása után kezdődhet meg a fejlesztés. Ezek az intézmények a későbbiekben modellként szolgálhatnak. A fentiekben felvázolt törekvések csak az érintettek aktivitásával és központi támogatással valósíthatók meg, ugyanez mondható el a Békés Megyei Könyvtáron belüli együttműködésről a különböző osztályokkal:l leggyakrabban a gyarapító, feldolgozó, informatikai osztállyal, alkalmanként más osztályokkal is. Tíz év alatt sok minden változott, lépést kellett tartani a társadalmi változásokkal, megfelelően kellett reagálni azokra. Számtalan sikerről, eredményről számolhatunk be a megyében. Informatikai, telematikai fejlesztések következtében ma már szinte alig van könyvtár, amely ne rendelkezne számítógéppel,/ a városokban 144 db, községekben 116 db/, internet hozzáférés 54 településen biztosított, a többféle pályázati forrásnak köszönhetően. A szélessávú internet hozzáférés kiépítésére főleg az utolsó pályázati szakaszban az eMagyarország pontok kiépítésének kapcsán került sor 36 településen. 43 könyvtár rendelkezik fénymásolóval, 35 szkennerrel. Ugyanakkor az előzőekben felvázoltak szerint a kistelepülések nagy része nem tudott lépést tartani a változásokkal. Módszertani, hálózatfejlesztési tevékenységünk legfontosabb célja, hogy a legkisebb település is képes legyen dokumentum-és információközvetítésre, ami feltételezi az ellátás, az infrastruktúra, személyi ellátottság, szolgáltatások, korszerűsítését, bővítését. Természetesen mindezt a felhasználók érdekében téve igényeiket kielégítve, szem előtt tartva a legfontosabb célt az elégedett könyvtárhasználót.

51

SZLOVÁK BÁZISKÖNYVTÁRBÓL NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRI ELLÁTÓRENDSZER

LONOVICS LÁSZLÓNÉ

SZLOVÁK BÁZISKÖNYVTÁRBÓL NEMZETISÉGI KÖNYVTÁRI ELLÁTÓRENDSZER Békés megye sokféle nemzetiség lakta megye, mindegyik kisebbség sokszínű kulturális hagyományokkal rendelkezik. Ahhoz, hogy nemzeti tudatuk, nyelvük kultúrájuk továbbra is élő maradjon és összekötő erő legyen, az iskolák mellett nagy mértékben hozzájárulnak a könyvtárak is különböző szolgáltatásaikkal.

A Békés Megyei Könyvtár által ellátandó terület nemzetiségeinek legfőbb adatai Cigány:

35-38 település

Német:

7 település

Román:

14 település

Szerb:

1 település

Szlovák:

13 település

10-11.000 fő 2-3.000 fő 14-16.000 fő 6-800 fő 40-60.000 fő

A hazai szlovákság 50 %-a, és a hazai románság 70%-a Békés megyében él. A legnagyobb szerb közösség Battonyán található. Természetesen ezek az adatok becsült adatok, hiszen a népszámlálás adatainál sem lehet azt mondani, hogy minden adat megbízható.

A szlovák, illetve a későbbi nemzetiségi ellátás legfontosabb szakaszai, jellemzői 1972-1985. között a Matica Slovenská, illetve a Národná Knižnica (Szlovák Nemzeti Könyvtár) ajándékozott, szlovák nyelvűkönyveket, és a Művelődési és a Közoktatási Minisztérium (MKM) biztosított beszerzési forrást a szlovák könyvek szerzeményezésére. A Békés Megyei Könyvtárban, nem volt szlovák nemzetiségi könyvtári ellátással megbízott könyvtáros. 1985-1996. Sztanek Mária szlovák báziskönyvtárosként dolgozott, a könyvtár szakot Pozsonyban végezte. Jelentős szerepe volt a hazai és szlovákiai kapcsolatok kialakításában (Pl. Pozsony, Szlovák Intézet), és a szlovák kulturális rendezvények szervezésében. 1997-1999. Sztanek Mária munkaviszonyának megszűnése után Fodor Ferencné heti 8 órás munkaidőben lett a szlovák báziskönyvtár kezelője, aki ezt megelőzően 26 évig a békéscsabai Szlovák Tanítási Nyelvű Iskolában dolgozott. Jól ismeri a nyelvet és rendszeres kapcsolatot tart a szlovák lakossággal. Aktívan részt vesz a szlovák közéletben. Az 1997-ben létrejött Szlovák Kultúra Háza, amely szerepköréből adódóan a kulturális feladatok, rendezvények nagy részét átvette. A megyei könyvtár ettől kezdődően inkább „csak” író-olvasó találkozókat, kiadói bemutatkozásokat és gyermekfoglalkozásokat szervez. 1999-2004. A szlovák ellátás kibővül a német, román, szerb, és cigány dokumentum-ellátással, a módszertani osztály keretében létrejön a nemzetiségi ellátórendszer összesen 23 könyvtár bevonásával. Az Évtized könyvben (kézirat. szerk.: Csobai László) az 1985-től kezdődő 10 éves időszakról az új könyvtár megnyitásától Sztanek Mária egy szubjektív, a saját benyomásait, érzelmi kötődését, is tükröző írásban foglalta össze a Békés Megyei Könyvtárban végzett szlovák báziskönyvtári munkát. Az írás eleje utal az ő tevékenységére is. A Békés Megyei Könyvtár 1972-től a szlovák báziskönyvtári feladatokat a feldolgozó osztály keretében végezte. Az osztály munkatársai a nyelvismeret hiányában a szlovák könyvek beszerzésével és a tagkönyvtárakba való szétosztásával foglalkoztak elsősorban. A Szlovákiából negyedéves rendszerességgel érkező könyveket a kollégák nem tudták feldolgozni, néhány ezer könyv dobozokban várt a feldolgozásra. 1985-ben az új könyvtár létrejöttével, szervezeti átalakítások után, az új vezetés döntése alapján a módszertani osztályra került ez a feladat. A szlovákul nagyon jól beszélő Sztanek Mária friss diplomásként, igyekezett rendbe hozni az elmaradásokat, azaz feldolgozni a könyveket. Új sommás raktári kartotékot alakított ki, amelynek segítségével lehetővé vált a tagkönyvtárak állományának pontos és naprakész 52


ismerete. 14 tagkönyvtár ellátásáról kellett gondoskodni, ezek közül megyén kívüli volt Pitvaros, Dunaegyháza és Kiskőrös. A legnagyobb számban gyerekkönyvek érkeztek Szlovákiából. Ez adta az ötletet egy szlovák rejtvénypályázat „Bystrozraká Barborka” elindítására, amelyet csak alapítványi támogatással sikerült megjelentetni. A szlovákiai adományozáson kívül a gyarapítást az MKM is támogatta. A nemzetiségi Új könyvek állománygyarapítási tanácsadó pedig segített a tájékozódásban és a beszerzésben. A tagkönyvtárak állományának kihasználtsága a szlovák pedagógusok együttműködésétől, aktivitásától is függött. A települési könyvtárak mellett 1986-ban - elsősorban az idősebb olvasók igényeit figyelembe véve - a Békési Úti Közösségi Házak szlovák nemzetiségi klubházában 2500 kötetes letéti könyvtár kialakítására került sor. A megyei könyvtárban a könyvellátás mellett rendszeres volt a különféle programok szervezése. Meghívottak voltak többek között Alexander Kormos, Krupa András, Käfer István. Kéthetenként pedig gyermekfoglalkozásokon vehettek részt a szlovák iskola tanulói. A rendezvények szervezésében 1990-ben új időszak vette kezdetét. A Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ felkeresése után Karol Wlachovsky úr, az akkori igazgató együttműködésének köszönhetően évente 2-3 közös rendezvény szervezésére került sor, amelyek közül Sztanek Mária az Albín Brunovszky grafikusművész tárlatát emelte ki. Több ízben könyvtárunkba látogatott Rudolf Chmel, a magyar és szlovák irodalom kiváló ismerője. Két irodalmi est anyagának az összeállítása is említésre méltó. Az egyik válogatás az 1920 és 1948 közötti kalendáriumokat mutatta be, a másik pedig Dedinszky Gyula „Vidám csabai történeteiből” adottak ízelítőt Thirring Viola és Nagyidai István színművészek. A rendezvényeknek köszönhetően egyre többen ismerték meg könyvtárunk szlovák kulturális tevékenységét. A nemzetiségi klubházzal pedig közös kiállítások szervezésére került sor. A Trencsén és Terebes testvérvárosi kapcsolatok jegyében pedig közös vetélkedőkön mérhették össze tudásukat a résztvevők. Felvetődött az az ötlet is, hogy szlovák testvérkönyvtári kapcsolatot kellene kialakítani. Nemsokára ez meg is valósult, hiszen sikerült felvenni a kapcsolatot a Pozsonyi Városi Könyvtárral, majd együttműködési megállapodás is született., amely eredményeként kölcsönösen megküldtük - és küldjük ma is - egymásnak kiadványainkat. Nemcsak azért fontos ez a kapcsolat, mert a pozsonyi könyvtár magyar részleggel is rendelkezik, hanem a kedves vendégszerető kollégáknak köszönhetően kevés olyan könyvtáros dolgozik intézményünkben , aki ne járt volna Pozsonyban és környékén. Ugyanakkor a szlovákiai kollégák is viszonzásul hasonló élményben részesülhettek, amikor Békéscsabán jártak, akik nem csupán a békéscsabai nevezetességeket tekinthették meg, hanem a környező városokat is. 1991-től anyagi okok miatt egyre nehezebbé vált a tapasztalatcsere utak megszervezése. A Szlovák Nemzeti Könyvtár már nem negyedévi rendszerességgel látta el könyvtárunkat könyvekkel, hanem csak többnyire saját kiadványait küldte el. A Pozsonyi Városi Könyvtárral megszületett megállapodás szerint jelentős eredménynek mondható a 200-200 kötetből álló rendszeressé vált könyvcsere. Sztanek Mária munkája elismeréseként megkapta a Nemzetiségekért kitüntetést A nemzetiségi ellátásunknak új lendületet adott, és jelentős változást hozott a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. sz. törvény megjelenése, amely a megyei könyvtárak kiemelt feladatává tette a megye nemzetiségi lakosainak könyvtári ellátását. Akkor még csak terveztük, hogy hogyan tovább, hiszen a gyulai Mogyoróssy János Könyvtár román és német nyelvterületen jól ellátta a nemzetiségi lakosságot. Igaz az is, hogy kb. 10 évig szinte szünetelt a központi forrás, és minimális pályázati lehetőség volt a nemzetiségi állományok fejlesztésére. A gyulaiak a román nemzetiség könyvtári ellátásának koordinálásával voltak megbízva. Hajdú-Bihar, Békés és Csongrád megye összesen 16 román nemzetiségek által is lakott településén biztosították az anyanyelven történő olvasás lehetőségét. A Román Tannyelvű Gimnázium és Általános Iskola épületében működő nemzetiségi fiókkönyvtár az oktató-nevelő munkát segítő tevékenységén túl a gyulai és a hazai román értelmiség kutatóbázisa is. A Mogyoróssy Könyvtár nemcsak román, hanem német báziskönyvtárként is működött, Almáskamarás, Mezőberény, Elek könyvtárosainak segítette a munkáját. Ma már ez a funkció megszűnt, de a meglévő német könyvállomány a Német Szövetségi Kormány és a Goethe Intézet támogatásával létrehozott német olvasóterem folyamatosan bővülő anyagával biztosítja az érdeklődők, a németül tanulók számára a hozzáférést a német szak-és szépirodalomhoz.

53


1999-2004 kibővült a nemzetiségi letéti ellátás Az Országos Idegennyelvű Könyvtár kezdeményezésére a megyei könyvtárak 1999-2000-től kezdődően kezdték átszervezni a nemzetiségi ellátórendszerüket. Ettől az évtől kezdődően mi is eldöntöttük, a gyulai könyvtárral való egyeztetés után , hogy szoros együttműködésben az OIK-kal felvállaljuk a román, német és szerb ellátást is. Ezt követően a német, román és szerb tagkönyvtárak bevonásával bővítettük szolgáltatásainkat, és újjá szerveztük az ellátást a módszertani osztály keretén belül. Mivel már közel 30 éves hagyományaink voltak a nemzetiségi tagkönyvtárak könyvellátásában, nem jelentett problémát az, hogy a nemzetiségi szolgáltatásunkat tovább kellett bővíteni. Összesen 24 nemzetiségi tagkönyvtárral van konkrét megállapodásunk a következő településeken: Cigányok által is lakott települések: Geszt, Kevermes, Körösnagyharsány, Mezőgyán, Okány, Vésztő, Végegyháza. Szlovákok által is lakott települések: Szarvas, Tótkomlós, Csabacsűd, Csorvás, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Nagybánhegyes, Telekgerendás. Románok által is lakott települések: Battonya, Elek, Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza, Méhkerék Németek által is lakott települések: Elek, Gyula, Mezőberény, Almáskamarás, Kétegyháza Szerbek és románok által is lakott település: Battonya. Sajnos két régi könyvtárunk nem kér könyveket, mert az örménykúti nem működik rendszeresen, a csabacsüdi. pedig már nem tart igényt rá . A nagyobb roma lélekszámú városok, mint Békés és Sarkad dokumentumentum-ellátását elegendő forrás hiányában egyelőre nem tudjuk felvállalni. Új tagkönyvtárakkal alakítottunk ki kapcsolatot a Kondoroson és Csorváson. Ezeken a településeken nyomon követjük az iskolák, óvodák és kulturális intézmények működését, a felmerülő igényeket. Motiválni kívánjuk olvasóikat a nemzetiségi irodalmi műveltség gyarapítására ellátottságuk növelésével. Jelenlegi ellátó rendszerünknek 5 fontos láncszeme, tényezője van: •

a forrást nyújtó intézmények,

•

az Országos Idegennyelvű Könyvtár,

•

a Békés Megyei könyvtár,

•

a tagkönyvtárak,

•

a felhasználók.

A támogatást nyújtó intézmények közül a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) évente 650.000,-Ft értékű dokumentumot biztosít. Saját forrásként a Békés Megyei Könyvtár általában 200.000, Ftot tudott fordítani erre a feladatra. A Soros Alapítványtól és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítványtól szoktunk még pályázati forrást nyerni. Az utóbbi meghirdető esetében a problémát az jelenti, hogy csak nyelvenként lehet pályázni, nem az összes nemzetiségre. A tagkönyvtárakkal abban állapodtunk meg, hogy külön nyelvenként pályázva, nagyobb eséllyel nyerhet egy – egy intézmény, mivel a nyerhető összeg maximum 250.000,- Ft. Amennyiben nem a megyei könyvtár pályázik, nem lehet egységes a feldolgozás, az adatbázisban nem kerülnek be az adatok. A pályázati forrásokról még elmondható, hogy nagyon esetlegesek. Az ajándék (mint forrás) nem rendszeres, az ajándékozó intézmények, kiadók magánszemélyek elsősorban szlovák és román nyelvű könyveket, folyóiratokat biztosítanak számunkra. Az említett intézmények közül kiemelhető a Magyarországi Szlovákok Kutató Intézete, amely nemcsak számunkra, hanem minden tagkönyvtár részére is juttat kiadványaikból. A megyei könyvtár általában 150200 db nemzetiségi könyvvel gyarapodik évente, és körülbelül 500-600 db könyvet juttatunk el a nemzetiségi tagkönyvtárainknak. A Szlovákiában megjelenő dokumentumok mellett a magyarországi intézmények által kiadott szlovák nyelvű kiadványokat is megvásároljuk. A Pozsonyi Városi Könyvtár- amellyel régóta szakmai kapcsolatunk van - is ajándékoz számunkra alkalmanként kiadványokat, főként gyermekkönyveket. A folyóiratok közül a L'udové noviny, a Dimenzie, Život, Národné noviny, Cronica jár rendszeresen könyvtárunknak. 54


Mivel a nemzetiségi ellátás leglényegesebb része a dokumentum-ellátás, ezért a mellékelt táblázatban a letétbe adás legfontosabb mutatói táblázatos formában jól áttekinthetőek az 1.sz. Mellékletben. Az Országos Idegennyelvű Könyvtár az országos koordinátor, amely a központi forrást a minisztériumtól kapja. A könyvek ajánlati listáit továbbítják nekünk, majd az igények összegyűjtése után felveszik a kapcsolatot a beszerzőkkel, könyvkereskedőkkel, akik az „anyaországokban” szerzik be a könyveket. A novemberben általunk elküldött megrendelések teljesítése általában a következő év májusáig elhúzódik. Sokáig nem kapunk tájékoztatást arról, hogy hogyan áll a megrendelésünk. A megrendelt könyveket a nemzetiségi osztály kapja, majd továbbadja a megyéknek a könyveket, és elszámol a minisztériumnak. A Békés Megyei Könyvtár szerepköre a legsokrétűbb ebben a folyamatban. A módszertani osztályon felmérjük a 24 tagkönyvtár igényeit, az igények összesítése után továbbítjuk a megrendelésünket az OIK-ba. A megrendelés teljesítése után elszállítjuk Budapestről a könyveket. Majd leltárba vesszük, feldolgozzuk; a számítógépes hálózattal rendelkező könyvtárak egy példányos leírást kapnak, a kis könyvtárak pedig 4 db katalóguscédulát. Ebből egy db a raktári lap. A TextLib integrált könyvtári rendszer letéti modulja lehetővé teszi a letétbe adást. Az adatbázisban bármikor visszakereshető, hogy egy-egy nemzetiségi településen, az adott könyvtárban milyen könyvek találhatók. A letétben lévő példányok keresése is megoldott. Végül átvételi elismervények ellenében átadjuk, illetve helyszínre szállítjuk a könyveket. Ez a tevékenység nem végezhető jól összehangolt együttműködés az osztályon belül és különösen az állománygyarapító és feldolgozó osztály precíz, segítő közreműködése nélkül, ezért fontosnak tartom a kollégáim neveinek megemlítését is: Benkóné Tóth Edit, Fehér Éva, Határné Szilágyi Etelka, Szikora Lászlóné, Toldi Klára. A tagkönyvtárak feladata az igények közvetítése a megyei könyvtárba / előzetesen dezideráta készítése /. Ezen kívül az általunk elküldött ajánló listák kitöltése. A könyvek átvétele átvételi elismervények alapján. A könyvek külön állományegységként kezelése, állományvédelmének biztosítása hasonlóan a helyismereti külön gyűjteményhez. Fontos feladatuk a figyelem felkeltése az új könyvekre. Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségük is van. Munkájukat nem végezhetik elszigetelten, hanem csak szoros együttműködésben a nemzetiségi önkormányzatokkal, nemzetiségi nyelvet oktató iskolákkal. A felhasználókért végzett munkánk csak akkor eredményes, ha azok valódi érdeklődést mutatnak. A nemzetiségi könyvtáros kollégák gyakran problémaként vetik fel, hogy nincs kellő igény a nemzetiségi nyelven írt könyvekre. Valójában azokon a településeken, ahol működik nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi nyelvoktatás, ez nem jelent gondot. A dokumentumok népszerűsítéséért és az olvasási kedv felkeltéséért sokat tehetnek a könyvtáros kollégák, különböző könyvajánló programok szervezésével. A nemzetiségi nyelvek iránt is nagyobb mértékben felélénkült az érdeklődés, amióta ezekből a nyelvekből is egyre többen tesznek nyelvvizsgát. Problémát jelentenek még a magas könyvárak, nehezen beszerezhető könyvek, videok és cédék. A folyóiratokból nagyobb a kínálat. A nemzetiségi tagkönyvtárak könyvtárosai közül sokan nem ismerik a nemzetiségi nyelvet. A könyvkiadás sem tart lépést az igényekkel. Ennek eklatáns példája, hogy a szlovák és román szótárakat évek óta nem adták ki, pedig szinte minden könyvtár igényelte volna. A beszerzésnél az utóbbi években sokkal inkább arra törekszünk, hogy ne a hosszabb terjedelmű szépirodalmi műveket és szakkönyveket vásároljuk, hanem jóval több nyelvkönyvet, szótárat és rövidebb terjedelmű, könnyebben olvasható kiadványokat, amelyek esztétikus külsővel jelennek meg, mert ezt igénylik az olvasók. A sok gyerekkönyv folyamatosan ötletet ad a szlovák rejtvénypályázat összeállításához. A nemzetiségi kiadványokról általánosságban elmondható, hogy tetszetősek, jó kézbe venni őket. A könyvek mellett folyóiratok, kölcsönözhető videokazetták is megtalálhatók az állományunkban. /Mesék, kötelező olvasmányok, ismeretterjesztő filmek./

Rendezvények, programok Minden évben meghirdetjük a „ Bystrozraká Barborka” című szlovák nyelvű irodalmi gyermek rejtvénypályázati programot, általában 27 iskola 500-700 tanulója kapcsolódik be a versenybe, 3-5. osztályosok. 10 iskola Békés megyéből, 17 iskola más megyék településeiről is: Erdőkürt, Sátoraljaújhely, Nézsa, Kesztőlc, Dunaegyháza. A rejtvényfüzet minden évben más témakör alapján áll össze. A tanulók sikeres munkájuk jutalmaként könyvet és oklevelet kapnak ajándékba. Ezen a hosszabb folyamatot átívelő 55


programon kívül a rejtvényfüzet elkészítésétől a kiértékelésig leggyakrabban író-olvasó találkozókat /Papucsek Gergely, Blaskó Mihály, Dolnozemský, Krupa András/ és kiadói bemutatkozásokat /Útmutató, Kalligram kiadó, Grendel Lajos/ szervezünk. Emellett meg kell még említeni azokat a gyermekfoglalkozásokat, könyvbemutatókat, amelyeket nagy lelkesedéssel tartott Fodor Ferencné kolléganő.

Papucsek Gergely 2002. október 17

Dr. Krupa András és Andó György 2002. november 10

56


Blaskó Mihály 2003. november 20.

Dolnozemszký és Fodor Ferencné 2004. április 22.

Rendezvényeink nem valósulhatnának meg, ha nem lennének jó kapcsolataink, és rendszeres támogatóink. Kapcsolatot tartunk és igényeik szerint támogatjuk a helyi és országos nemzetiségi szervezeteket, intézményeket, nemzetiségi önkormányzatokat /egyelőre elsősorban a szlovák/ és az iskolák tevékenységét, bekapcsolódunk egymás programjaiba, illetve közös rendezvényeket is szervezünk. A pozsonyi Városi könyvtárral a kiadványcserén túl – többször volt lehetőség tapasztalatcsere látogatásokra, ösztöndíjas könyvtárosok fogadására (1-2 hétre) Galántáról, Kassáról, Komáromból, Érsekújvárról. A Szlovák Nemzeti Könyvtár folyamatosan küldi az ajándékkönyveket és a Pohlady, Národné noviny című periodikákat. A Szlovák Kutató Intézet rendezvényeinek rendszeresen helyet adunk, és alkalmanként közös programokat is szervezünk A Békés Megyei Könyvtár szomszédságában lévő Szlovák Kultúra Háza is rendszeres partnerünknek mondható látogatjuk egymás rendezvényeit. A Čaben, Čabjanský kalendár című időszaki kiadványokat tőlük kapjuk ajándékba. A Szlovák Tanítási Nyelvű Iskolával is gyakran dolgozunk partnerségben. A Szlovák Köztársaság főkonzulátusa pedig nemcsak támogatási lehetőséget biztosít számunkra, hanem a konzul és a főkonzul úr több alkalommal megtiszteli jelenlétével rendezvényeinket. Támogatóink között sorolhatjuk fel még a kisebbségi önkormányzatokat, a Kisebbségvédelmi, Érdekegyeztető és Külkapcsolati Bizottságot. (KÉK-Bizottságot), a Kölcsey Alapítványt. Aktuális rendezvényeink között említésre méltó az a szlovák est, amelyet az Országos Idegennyelvű Könyvtárral (OIK)-kal együttműködve szerveztünk. Az esten Szlovákiát bemutató kiállítások, a Szlovák Nemzeti Könyvtár mesekönyveit és illusztrációit tekinthették meg az érdeklődők. Az est vendégei : Karol Wlachovský irodalomtörténész; Peter Macsovszky író; voltak. Közreműködtek Sutyinszky Beáta (fuvolaművész); Nátor Éva (zongoraművész). A rendezvényt a Štefan Daňo, a Szlovák Köztársaság főkonzulja nyitotta meg. Decemberben Jozef Vydrnák festőművész kiállításának megrendezésére került sor, akit Gnandt János békéscsabai festőművész mutatott be, ez a rendezvény is jó példa volt az együttműködésre a békéscsabai Polgármesteri Hivatallal.

57


Szlovák est 2004. november 23.

Jozef Vydrnák festő kiállítása 2004. december 14.

Ahhoz, hogy kapcsolatainkat a hazai és határon kívüli szlováksággal folyamatosan bővíthessük, jól kell ismernünk a nyelvet. A továbbképzési lehetőségeket rendszeresen kihasználjuk. Martinban könyvtárosi konferencia adott alkalmat a kapcsolatok építésére, Besztercebányán pedig a pedagógusoknak szervezett akkreditált továbbképzések keretében kerülhetett sor nyelvtudásunk bővítésére 1998-ban és 2002-ben. Az 1999-es Gyermekkönyvtárosok konferenciája pedig a Bystrozraká Barborka bemutatására adott lehetőséget Fodor Ferencnének. 2000-ben a Pozsonyi Városi Könyvtár 100. évfordulója alkalmából Nemzetközi konferenciát szerveztek a szlovákiai kollégák, amelynek keretében a Békés megyei kisebbségi könyvtári ellátási munkáról tartott előadást dr. Ambrus Zoltán a Békés Megyei Könyvtár igazgatója. Publikációinkról elmondható, hogy a rendezvényeinkről rendszeresen tudósítanak a sajtóorgánumok legfőképpen a L'udové noviny, illetve írásaink jelennek meg a Čaben és a Heti Mérleg című folyóiratokban. 2004-ben A Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) támogatásának köszönhetően sikerült elkészítenünk a nemzetiségi website-unkat, amelynek mellékelt indítólapja alapján a szerkezete jól áttekinthető. A nemzetiségi könyvtárak is külön menüpontot kaptak. Ezeknek a könyvtáraknak a legfontosabb adatait is elérhetővé tettük a felhasználók számára. A könyvtár katalógusának webes felülete alkalmas arra, hogy nyelvenként is lehet keresni benne. A website arculata: minden nemzetiséget más-más szín jelenít meg, a linkek jól elkülönítettek, az oldalt „izgalmasabbá” teszi az, hogy egy folyamatosan mozgó animált gif ismétli a nemzetiségek nevét. Az egyes nemzetiségi oldalak a könyvtár site-járól is elérhetőek, ezért ezek színben, hangulatban, és megjelenítésben harmonizálnak a főoldallal. 58


A készítésben résztvevők: grafikus, informatikus, könyvtárosok ( néhány a megye könyvtáraiból is), akik a nyelveket is ismerik. A website témakörei, fő menüpontjai: •

A nemzetiségi ellátás rövid áttekintése;

•

az adatbázis tartalmazza a tagkönyvtárak /német, roma, román, szerb, szlovák/ legfontosabb adatait később majd a szolgáltatásait is;

•

2000-től dokumentumajánló /könyv, cédé, video /nemcsak cím, hanem rövid annotáció és könyvborító bemutatásával/, az annotáció azon a nyelven, amelyen a műíródott;

•

nemzetiségi ügyekkel kapcsolatos új információk, rendeletek;

•

nemzetiségi ünnepek, népszokások bemutatása /későbbi megvalósítás./;

•

rendezvények, események fotói;

•

határon túli kapcsolataink, /későbbi megvalósítás/;

•

kapcsolatok különféle intézményekkel, szervezetekkel, önkormányzatokkal, ezekről az intézményekről a legfontosabb információk;

•

publikációink, rólunk írták /későbbi megvalósítás /.

A website további fejlesztését folyamatosan tervezzük, szeretnénk a későbbiekben, ha a társintézményeink is aktívabban kapcsolódnának be a bővítésbe. Ennek érdekében novemberben bemutatót és fórumot tartottunk. Terveink között szerepel még, hogy a nemzetiségi nyelveken megírt annotációkon kívül egyéb szövegek is a kisebbségek nyelvén kerüljenek fel a honlapra.

Ez év júniusában ismét személyi változásra került sor Fodor Ferencné, nyugdíjas kolléganőnk, aki a szlovák könyvtári ellátást kitűnően végezte sajnos megszüntette a munkaviszonyát, Tőle meghitt ünnepségen köszöntünk el, és köszöntük meg munkáját. Ezzel megint lezárult egy „korszaka” a nemzetiségi könyvtári ellátásnak. Mivel a nemzetiségi ellátásunk legjellemzőbb tevékenysége a dokumentum-ellátás, ezért fontosnak tartom a mellékelt táblázatban bemutatását.

59


Melléklet 2001 2002 Soros Alap. NKÖM Központi Összesen Központi Érd. növ. Soros Összesen forr. forrás tám. db Ft db Ft db Ft db Ft db Ft db Ft db Ft db Ft Almáskamarás (német) 0 0 0 0 0 0 0 0 9 17 370 3 8 455 0 0 12 25 825 Battonya (román, szerb) 0 0 0 0 25 69 905 25 69 905 20 52 590 10 15 805 12 24 552 42 92 947 Csorvás (szlovák) 0 0 0 0 19 20 238 19 20 238 3 2 714 6 9 483 5 8 200 14 20 397 Elek (román, német) 0 0 0 0 14 47 680 14 47 680 27 59 178 2 6 475 9 18 588 38 84 241 Geszt (cigány) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 9 16 308 0 0 9 16 308 Gyula (román, német) 0 0 0 0 42 114 116 42 114 116 64 165 892 0 0 20 42 759 84 208 651 Kardos (szlovák) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 6 280 2 2 000 6 8 280 Kétegyháza (román, német) 0 0 0 0 14 20 394 14 20 394 26 51 678 9 21 659 5 8 125 40 81 462 Kétsoprony (szlovák) 0 0 0 0 23 24 188 23 24 188 6 10 845 15 31 610 6 10 400 27 52 855 Kevermes (cigány) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 10 788 6 7 500 11 18 288 Kondoros (szlovák) 0 0 0 0 22 22 764 22 22 764 7 11 360 7 11 709 8 13 400 22 36 469 Körösnagyharsány (cigány) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 2 906 6 7 393 8 10 299 Lőkösháza (román, német) 0 0 0 0 12 15 572 12 15 572 13 24 400 4 6 122 4 6 251 21 36 773 Méhkerék (román) 0 0 0 0 13 15 584 13 15 584 16 35 063 4 6 231 14 24 201 34 65 495 Mezőberény (német, 0 0 0 0 5 25 070 5 25 070 12 29 848 2 26 400 3 9 812 17 66 060 szlovák) Mezőgyán (cigány) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 10 272 0 0 6 10 272 Nagybánhegyes (szlovák) 0 0 0 0 22 23 488 22 23 488 7 11 359 14 23 764 7 10 900 28 46 023 Okány (cigány) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 13 124 3 3 542 9 16 666 Sarkadkeresztúr (román) 0 0 0 0 8 12 068 8 12 068 0 0 0 0 0 0 0 0 Szarvas (szlovák) 27 27 950 0 0 18 50 242 45 78 192 12 15 469 21 34 331 6 6 300 39 56 100 Telekgerendás (szlovák) 0 0 0 0 0 0 0 0 7 11 360 13 28 264 7 9 150 27 48 774 Tótkomlós (szlovák) 28 28 550 0 0 18 50 242 46 78 792 12 16 040 20 33 771 4 4 300 36 54 111 Végegyháza (cigány) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 5 5 310 7 8 375 12 13 685 Vésztő (cigány) 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 6 11 703 4 4 991 10 16 694 Település össz.: 55 56 500 0 0 255 511 551 310 568 051 241 515 166 173 340 770 138 230 739 552 1 086 675 Békéscsaba (mindegyik) 19 51 628 19 51 628 73 177 727 111 280 983 74 147 270 74 107 740 26 38 288 174 293 298 Mindösszesen: 74 108 128 19 51 628 328 689 278 421 849 034 315 662 436 247 448 510 164 269 027 726 1379973

60


Központi forr. db Ft Almáskamarás (német) 6 26 723 Battonya (román, szerb) 23 57 011 Csorvás (szlovák) 10 17 871 Elek (román, német) 29 77 440 Geszt (cigány) 0 0 Gyula (román, német) 56 155 163 Kardos (szlovák) 9 14 176 Kétegyháza (román, német) 20 58 007 Kétsoprony (szlovák) 15 27 559 Kevermes (cigány) 0 0 Kondoros (szlovák) 15 26 044 Körösnagyharsány (cigány) 0 0 Lőkösháza (román, német) 16 28 700 Méhkerék (román) 15 24 775 Mezőberény (német, szlovák) 6 26 727 Mezőgyán (cigány) 0 0 Nagybánhegyes (szlovák) 16 29 732 Okány (cigány) 0 0 Sarkadkeresztúr (román) 0 0 Szarvas (szlovák) 19 34 131 Telekgerendás (szlovák) 10 16 478 Tótkomlós (szlovák) 15 26 952 Végegyháza (cigány) 0 0 Vésztő (cigány) 0 0 Település össz.: 280 647 489 Békéscsaba (mindegyik) 33 87 177 Mindösszesen: 313 734 666

2003 Érd. növ. MNEKK Ajándék tám. db Ft db Ft db Ft 2 2 855 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 4 2 100 0 0 0 0 4 6 840 0 0 0 0 20 25 264 3 8 358 1 1 500 2 6 171 0 0 0 0 3 1 500 0 0 0 0 3 2 460 0 0 0 0 4 2 100 0 0 0 0 11 10 093 2 6 183 1 1 500 4 2 100 0 0 0 0 4 3 018 3 8 358 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 14 13 190 2 6 183 0 0 4 2 100 0 0 0 0 17 22 765 2 6 183 0 0 0 0 0 0 0 0 4 2 100 0 0 0 0 4 2 100 0 0 0 0 4 2 100 0 0 0 0 12 16 854 2 6 183 1 1 500 12 10 597 3 8 358 1 1 500 132 136 307 17 49 806 4 6 000 10 5 574 1 336 9 9 800 142 141 881 18 50 142 13 15 800

61

Összesen db 8 23 14 33 24 58 12 23 19 14 19 7 16 15 6 16 20 19 0 23 14 19 15 16 433 53 486

Ft 29 578 57 011 19 971 84 280 35 122 161 334 15 676 60 467 29 659 17 776 28 144 11 376 28 700 24 775 26 727 19 373 31 832 28 948 0 36 231 18 578 29 052 24 537 20 455 839 602 102 887 942 489

Központi forr. db Ft 3 10 946 27 69 795 16 24 657 55 106 004 2 4 492 71 55 965 3 3 218 45 66 350 14 22 505 1 2 245 18 27 911 1 2 246 15 16 350 26 19 076 20 71 793 2 4 491 12 19 500 1 2 246 0 0 17 27 059 8 8 695 14 22 506 1 2 246 1 2 246 373 592 542 82 144 012 455 736 554

2004 Érd. növ. Ajándék tám. db Ft db Ft 0 0 0 0 0 0 0 0 8 7 621 7 15 000 0 0 0 0 2 2 926 0 0 0 0 0 0 6 6 073 9 18 000 0 0 9 10 293 7 15 000 1 1 463 0 0 10 12 966 6 9 800 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 4 000 3 4 595 0 0 9 10 293 7 15 000 1 1 463 0 0 0 0 0 0 9 10 293 10 21 500 8 7 621 7 15 000 4 6 894 10 19 500 1 1 350 0 0 0 0 0 0 71 83 851 65 132 800 30 31 819 56 92 800 101 115 670 121 225 600

Összesen db Ft 3 10 946 27 69 795 31 47 278 55 106 004 4 7 418 71 55 965 18 27 291 45 66 350 30 47 798 2 3 708 34 50 677 1 2 246 15 16 350 26 19 076 22 75 793 5 9 086 28 44 793 2 3 709 0 0 36 58 852 23 31 316 28 48 900 2 3 596 1 2 246 509 809 193 168 268 631 677 1 077 824

TÖRŐDÉS AZ ÉRZÉK- ÉS MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSOKKAL

GAIKA OLGA

TÖRŐDÉS AZ ÉRZÉK- ÉS MOZGÁSSZERVI FOGYATÉKOSOKKAL A magyar könyvtárügyben a nyolcvanas években megtörtént a hátrányos helyzetű olvasói rétegek, csoportok pontos feltérképezése, vagyis az ellátandók körének meghatározása. Így beszélhetünk biológiai-egészségügyi, pszichés eredetű és társadalmi gyökerű hátránnyal rendelkező könyvtárhasználókról. Valószínűleg ez utóbbit igyekezett enyhíteni az a kezdeményezés, amit még az ötvenes, hatvanas években tettek elődeink, élükön Lipták Pál könyvtárigazgatóval, hogy a települési hátránnyal bíró falusiak is könyvhöz juthassanak. Először motorkerékpárral, majd „Művelődési autó”-val hordták vidékre a kultúrát, időnként filmvetítést is szerveztek, sőt író-olvasó találkozókat is rendeztek. A vidéki élet feltérképezése, a megye népességének megismerése is ösztönző hatással volt az 1970-es években történő községi, és falusi könyvtárak megépítésekor, illetve azok felújításához, és berendezéséhez, amit a megyei könyvtár, Lipták Pál vezetésével módszertanilag is végigkísért az első polctól, az utolsó falra helyezett képig. Amikor 1972-ben elkezdtem a Békés Megyei Könyvtárban dogozni, emlékszem, akkori csoportvezetőmmel, Várhelyi Györggyel hetekig válogattuk, madzaggal kupacokba kötöttük a vidéknek szánt könyveket, duplumjainkat, miközben ő pikáns kuplé dalokkal szórakoztatott bennünket. Amikor elkezdődött az új megyei könyvtár építése, akkor kerültünk mi magunk is ideiglenesen hátrányos helyzetbe. Akkor, 1979-ben még nem sejtettük, hogy bizony több, mint öt évig fog tartani ez az „átmeneti időszak”. Én 1980 őszén „gyes”-ről csöppentem vissza az olvasószolgálathoz, és a számunkra kijelölt ház, a Békés Megyei Könyvtár ideiglenes kölcsönzőhelye, még nem volt egészen készen az akkori Beloiannisz utcában. Mint ottfelejtett árvák lézengtünk a kiürített termekben, könyvekkel teli zöldséges rekeszek között, és fűtés hiányában a régi könyvtár sötétítőfüggönyeibe burkolózva ültünk a nagy asztalnál, és próbáltuk magunkat hasznossá tenni, betűrendezni az elcsomagolt könyvekről készült jegyzékeket, vagy sajtófigyelést végezni. Végre azután mi is átköltöztethettük könyveinket és magunkat az „új”, ideiglenes helyre. Ott viszont helyszűkében szenvedtünk, így csak egy töredéke került az állománynak szabadpolcra, a többit zöldséges rekeszekben a város különböző helyein tároltuk. Az akkori Békés Megyei Tanács kijelölt, számunkra néhány családi házat, sőt az üresen maradt régi gyermekkórházat is. Ide költöztettük zöldséges rekeszekben könyveinket, pontosan feltérképezve minden rekeszt, így bármikor előkereshető volt minden az olvasók kérésére. Ez egy kicsit visszaütött azzal, hogy állandóan jártuk a városban a különböző raktárhelyiségeket és hidegben, melegben, poros rekeszekben kerestük ki a kéréseknek megfelelő műveket. Így ment ez öt éven keresztül, néha, amikor másra kellett az épület a tanácsnak, át kellett költöznünk másik helyre, és bizony „kiskatonákat” segítségül csak egyszer kaptunk, mi viszont nagy többségben nők voltunk. De megcsináltuk, nem panaszkodtunk soha és 1985 nyarán már költöztethettük az állományt az új épületbe. Az 1985. augusztus 20-ai ünnepélyes átadás után beindult végre az élet, és energiánk nagy részét az új kollégák betanítására fordíthattuk. A mi csoportunkban, az általános tájékoztató és kölcsönző csoportban két „régi” könyvtáros mellett tíz új kolléga kezdett. Abban az időben kaptunk a Soros Alapítvány jóvoltából negyvenöt műből álló hangoskönyv-csomagot, három magnetofonnal, vakok és gyengénlátók számára, sőt vakok újsága is érkezett kéthetente „frissítve”. Nagy szerencsémre, amit még akkor nem is becsültem fel, akkori osztályvezetőm, Varga Gáborné rám osztotta azt a feladatot, hogy próbáljam meg reklámozni ezt a korszerű, speciális könyvtári szolgáltatást. Ha akkor nem én kapom ezt a munkát, talán soha nem ismerkedtem volna meg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Szervezetével, tagjaival és nem lehetnék részese ennek a nagyszerű munkának, amit közel húsz éve gyakorolok. Már az 1976-ban megjelent könyvtári jogszabály is kiemeli annak fontosságát, hogy a könyvtárak szolgáltatásait „bárki” igénybe vehesse, függetlenül az esetleges fizikai hátrányos helyzetétől, jelen esetben vakokról van szó. Az esélyegyenlőség, esélyegyenlőtlenség szavak egyáltalán nem voltak még

62


akkor divatban, törvény is csak jóval később, a rendszerváltást követően, majdnem tíz esztendővel később született az 1998. évi XXXVI. törvény, amely fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról is szól /részlet/: "A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés – összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival törvényt alkotott. A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 16-i ülésnapján fogadta el. A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek. A fogyatékos személyek társadalomban történő esélyegyenlősítése szempontjából az egyik életfontosságú jog az akadálymentes, felismerhető és biztonságos, épített környezethez fűződik. Akadálymentes vagy adaptált környezet az, ahol a különböző fogyatékossággal élő emberek könnyen, biztonságosan, önállóan, szabadon mozoghatnak". Visszatérve a hangoskönyvekhez, felkerestem Békéscsabán a Luther utcai vakok székházát, ahol nagyon kedvesen fogadtak, és listát kaptam azokról a tagokról, akik feltehetően igényelnék, és szívesen fogadnák ezt a fajta szolgáltatást. Százötven levelet postáztam ki akkor, és izgatottan vártam a fejleményeket. És jöttek, természetesen nem tömegesen, de már ez az indulás is nagy örömmel töltött el. Bizonytalanul, félénken, volt aki kísérővel, volt aki egyedül, fehér bottal, volt aki csak beküldte gyermekét, unokáját, hogy érdeklődjön. A legmeghatóbb volt egy idős nénike, Kőváry néni, aki megkérdezte, hogy az ő Sokol típusú rádióján hogyan kell meghallgatni ezeket a felvételeket. Szerencsére neki rögtön fel tudtam ajánlani a kölcsönözhető, hordozható magnetefont, amit nem túl nehéz kezelni. Hamarosan Nagy Ágnes a Békés Megyei Hírlap újságírója fülébe is eljutott a hír a könyvtár új szolgáltatásáról.

63


A Békés Megyei Hírlapban megjelent cikk hatására még többen jöttek, ismerkedtek a hangoskönyvekkel. Ezt az állományt ugyan már nem ingyen, de nagy kedvezménnyel tudtunk újabb példányokkal gyarapítani. Később megszűnt mindenféle támogatás, ma már több ezer forint is lehet egy-egy mű. Ezzel viszont úgy tudunk lépést tartani, hiszen jelenleg már közel hatszáz egység az állomány, hogy pályázatokat írunk, mivel elég sok a pályázati lehetőség, mióta az esélyegyenlőségi törvény megszületett. 2004-ben például háromszázhúsz-ezer forintért tudtunk százkilenc művet venni. Jól működik a könyvtárközi kölcsönzés is, vidéki könyvtárak is megismerték állományunkat, a számítógépes katalogizálás lehetővé teszi, hogy honlapunkon megnézhessék, milyen „hangoskönyveink” vannak, és annak alapján rendelnek. De visszatérve a kezdetekhez, a vakok szövetségével egyre erősödött a kapcsolat. Megismerkedtem Lévai József titkár úrral, aki szintén vak és így elég sok segítségre szorul, úgymint vetélkedők, ünnepi műsorok összeállításában, megszervezésében, lebonyolításában is. Tekintve, hogy a szövetség épülete igen kicsi, kitaláltuk, hogy a könyvtárban kerüljön sor az összes tagot érintő rendezvények megtartására. Így van nálunk minden évben, a Békés Megyei Könyvárban, a farsangi, az anyák napi, a karácsonyi műsor, évente egy nagyszabású vetélkedő és egy küldöttgyűlés valamint természetesen az október 15-én ünnepelt Fehér bot világnapja is. Volt már olyan nívós est, ahol az ország minden tájáról összeverbuválódó vak, vagy gyengénlátó emberek zenéltek, szavaltak, vagy prózát mondtak. Volt aki az „Óda a fényhez” című, vakok által írt, összeállított antológiából, volt aki saját műveiből adott elő. Az egyik ilyen alkalommal még az országos főtitkárasszony, Erchartné Dr. Molnár Katalin is kedvet kapott a verselésre. Közülük feltűnően sokan foglalkoznak mese, vers- és prózaírással, azt hiszem sajátos lelki világuk és különös érzékenységük miatt. Néhányuknak tudtam segíteni, hogy kötetbe rendezett művei megjelenhessenek. Négy amatőr festőnek egyhetes kiállítása volt 2004-ben a Fehér bot napja alkalmából nálunk a könyvárban. Ezt megelőzően már korábban is volt a nyitott könyv-tár hetünkön egy egész heti bemutatkozásuk, amikor kiállították saját készítésű hímzéseiket, kötött remekműveiket, festményeiket. Elhozták érme- és bélyeggyűjteményeiket, több tablón, képeken mutatták be a szövetség életét, hogy a látó emberek jobban megismerhessék őket, sőt bemutatták a „beszélő” számítógépet, ami forradalmi változást hozott a vállalkozó szellemű vakok életében. A helyi pályázatok ugyan kis pénzeket hoznak a „konyhára”, de azt is meg kell becsülni, tehát minden alkalmat megragadok, hogy egy kis pénzt szerezzek közös rendezvényeinkre. Így volt már szerencsém, kedvükre, Balázs Palit, Kékegyi Istvánt, a Milla triót sőt a híres Ungária négyes (négy vak zongorista) egyikét, Németh Tamást is meghívni, aki tanítványával négykezeseket is játszott egy nagyszerű zongoresten. De önként, adományként fellépők is sokan megfordultak nálunk, mint pédául a helyi zeneiskola tanítványai, a 2-es számú általános iskola diákjai, sőt három pedagógusuk: a Margaréta trió, vagy például, egy, operett dalokat előadó páros is. Jártak már nálunk az Országos Vakvezetőkutya-kiképző Központ munkatársai is. Előadást tartottak, majd a könyvtár környékén kutyáikkal bemutatták munkájuk eredményét. Egy cikk a Vakok Világából, ami később a Könyvtári Levelező/lapban is megjelent: Vakok és gyengénlátók farsangja a könyvtárban Ha február, akkor legyen farsang! Így tudja ezt a Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Szerveztének titkára, Lévai József is, és az anyagi nehézségeket leküzdve szervezkedni kezdett. Ennek eredményeként kimentek a meghívók, alakult a műsor. Mivel körülbelül 100-150 emberre lehetett számítani, helyszínként ismét a Békés Megyei Könyvtár lett kijelölve. Február 27-én, szombaton, már a kezdés előtt egy órával gyülekezett az izgatott szereplőgárda, a kultúrcsoport, és a közönség. Szerencsére az időjárás nem „szólt” közbe, száraz, napsütéses időben érkeztek a szövetség tagjai, látó kísérőikkel együtt Gyuláról, Gyomáról, Méhkerékről, Dévaványáról, Mezőhegyesről, Tótkomlósról és természetesen Békéscsabáról. Lévai József szerkesztette a nagyszerű műsort, amelyben többek között hallhattuk Makra Zsuzsika néni, Nagy Lászlóné és Herman Aurél 64


versmondását, Márton Sándor zongora- és Tar Lajos klarinét-kíséretével Gál János szólóénekesnek és a kultúrcsoport kórusának lelkes előadását. A műsort Török Imre és Lévai József, valamint Nagy Istvánné és Erdősné Magdika (pártoló tag) villámtréfái tarkították, melyeket jóízű nevetés és hatalmas taps kísért. A szünetben az elmaradhatatlan farsangi fánk következett. Ezt Patkás János büfés jóvoltából kedvezméyesen kapta a szövetség. Üdítőt és kávét is ihattak a résztvevők a majd malomkeréknyi sütemények fogyasztása mellett. A szünet után vicc-mondó verseny kezdődött, természetesen a jóízlés határain belülieké. A kezdeti szerénykedés után egyszerre felengedve, több kar is a magasba lendült, s kiderült, hogy mindenkinek van 2-3 jó vicc a tarsolyában. Az itt résztvevőknek csokoládé volt volt a belépőjük és humoros kis zsákba-macska ajándék a jutalmuk. Nagyon jól szórakoztunk, s mire a delet elharangozták és az ajándék is elfogyott, a buszhoz, vonathoz igazodók szedelődzködni kezdtek. Jó hangulatban indultak hazafelé, ígérve egymásnak mielőbbi találkozást. Akkor, amikor a közelben levő labdarúgópályán és utcákon Fradi- és Előre szúrkolók püfölték egymást, itt a „béke szigetén” jól érezte magát egy kedves csapat, amelynek tagjai fogyatékosságukból fakadóan csak sorstársnak szólítják egymást. Örülök, hogy köztük lehettem. (GaikaOlga könyvtáros, Békéscsaba, Megyei Könyvtár) Olyan kedves ismeretségekre sikerült szert tennem, hogy már személyes kéréseikkel is hozzám fordulnak, pl. kárpótlási kérelem megírása, vagy biztosítási igény kitöltése, néha csak alá kell írni valamit helyettük, de varrtam már leszakadt gombot is. Az egyik karácsony előtt gondoltunk egyet Lévai József titkár úrral és meghívót küldtünk a mozgáskorlátozottak, valamint a siketek és nagyothallók helyi szövetségébe, mely szerint szeretettel várjuk őket ide a Békés Megyei Könyvtárban, hogy együtt ünnepelhessen a három szövetség. A könyvtár folyosója zsúfolásig megtelt, gyönyörű karácsony volt, minden gyermek ajándékot kapott, a fennmaradó télapócsomagokat még aznap elvittük a Békés Megyei Egészségügyi Gyermekotthon kis lakóinak.

A Télapó "csak" öreg (cikkmásolat)

65


A mozgáskorlátozottakkal azóta is jó a kapcsolat, rendszeresen látogatják, tolókocsival is jól bejárható könyvtárunkat (egyedüli szépséghiba, nagy sajnálatomra, hogy a liftet le kellett zárni). Ezt némiképp pótolja, hogy a földszinten, számítógépen elérhető a teljes állomány katalógusa, amit már nagyon önállóan használnak, a könyvtárosok pedig készségesen lehozzák a kiválasztott dokumentumokat az emeletről. Ők általában könyveket, videofilmeket, hangkazettákat, cd-ket kölcsönöznek. Szerveztünk számukra internet-felhasználói tanfolyamot is. Ez utóbbit a vakok és gyengénlátók számára is lehetővé tettük. A siketekkel azonban zavarba jöttem. Nagyon jól érezték ők magukat, azon a karácsonyi ünnepségen, de a többi vendégtől teljesen elszigetelten, egymás közt meséltek, jeleltek, nevetgéltek, de nem tudott kommunikálni velük senki „kívülről”. Ezért is örültünk nagyon annak a lehetőségnek, amikor siketek jeltanfolyama indult a szövetség szervezésében. Könyvtárunk öt embert beiskolázott, aminek én is szerencsés részese lehettem, s alapfokon sikeres vizsgát tettünk. Közülünk hárman Sz. Kovács Vktória, Litauszky Györgyné és Gulyás Nóra a középfokút is letették. Máris kapcsolatot tudtunk teremteni siket olvasóinkkal is. Azt, hogy a vakok megbecsülik munkánkat és értékelik igyekezetünket, igazolja a Braille emlékérem ezüst fokozata, amit a könyvtár kollektívája kapott 1999-ben, jómagam pedig, senki ne vegye szerénytelenségnek, 2001-ben arany fokozatban részesültem. A 1990-es évek elején zajló, a rendszerváltással járó átalakulásnak, mint tudjuk nem csak pozitív, de negatív hatásai is megfigyelhetők. Az utóbbiak közül leginkább az anyagi nehézségek, amelyek egyaránt befolyásolták illetve befolyásolják az intézmények és a magán emberek életét, tevékenységét is. Ennek ismeretében osztályunk felvállalta, hogy az egyébként is kedvezőtlenebb helyzetbe kerülő látogatóinkat ne sújtsák további hátrányok. Célunk az, hogy az önhibájukon kívül perifériára szoruló olvasóinkat segítsük. A Városi Területi Gondozási Központban megkaptam a város szociális otthonainak, idősek napközi otthonainak címjegyzékét, sőt adtak egy pár olyan címet is, ahol tudomásuk szerint lakásukhoz kötött, mozgásukban korlátozott, de vélhetően jó könyvekre igényt tartó emberek élnek. (Ekkor már a könyvek ára szinte megfizethetetlen a kisnyugdíjasok, a munkanélkülivé válók, és a kisfizetésűek számára.) Az otthonokat felkerestük Sz. Kovács Viktória kolléganőmmel, névre szólóan összeírtuk milyen témájú könyvekre lenne szükségük a bentlakóknak. Néhány otthonba ajándékként vittünk ki könyveket, sőt polcot is. Volt, ahova rendszeresen jártunk ki, videolejátszóval és néhány régi filmmel, amit nagyon kedveltek az ott lakók. Ez a fajta szolgálatunk azután elmaradt, mert időközben minden otthon szert tett valamilyen módon különböző készülékekre, számítógépre. Kicsit nehezebb dolgunk akadt a lakásukon felkeresett, idős emberekkel, főleg az egyedül élők voltak bizalmatlanok. Első alkalommal a biztonsági lánc mögül kukucskálva hallgatták, honnan jöttünk és mi célból, de azután már türelmetlenül várták a következő látogatást. Vigyázunk rá, hogy egy-egy helyre mindig ugyanaz a könyvtáros menjen ki, az ismeretség miatt. Természetesen ezek a nénik, bácsik beszélgetésre is vágynak, ezért olyan kollégák mennek, akik jól ismerik Békéscsabát és környékét, ismernek régi családokat, így találnak közös témát, a könyvek megbeszélése mellett. Itt szintén egy újságírónak, Vass Mártának köszönhető népszerűsítésünk, ami által még több emberhez eljuthatunk.

66


A levelek, amiket a cikk megjelenése után kaptunk, körülbelül arról szóltak, hogy az igazgató úr küldje el hozzájuk is azt az Olgát, mert ők is ilyen olvasásra igényt tartó emberek, de sajnos képtelenek bejönni a könyvtárba, ki idős korára, ki mozgáskorlátozottságára hivatkozva. Így bővül a kör, egymásnak is ajánlanak a szomszédok, de sajnos el is vesztünk közülük. Valószínűleg egészségi állapotuk miatt feltűnően többen halnak meg mint a bejáró olvasók közül, ezek a halálesetek mindig nagyon megviselnek és megdöbbentenek bennünket. Pár évvel ezelőtt egy nagyobb horderejű Soros pályázaton sikerült annyi pénzt nyerni, hogy egy komplett számítógépet tudtunk venni, azzal a céllal, hogy felszerelve különböző kiegészítőkkel a vakok is tudják használni azt. Előbb egy BraiLab pc-vel, majd szintén pályázati pénzből OmniPage szövegfelismerővel, és WinTalker képernyőolvasó szoftverrel bővítve már valóban vakok is használhatják így a számítógépet, nem csak a gyengénlátók. 2004-ben egy újabb szerencsés pályázat: osztályvezetőnk Tóthné Kóti Hajnalka nyújtotta be, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumhoz. A „Könyvtár nem csak a látókért” címet viselő pályázaton háromszázhatvan-ezer forintot nyertünk újabb számítógépre, illetve kiegészítőire. Azóta a Sanoma Bp. által meghírdetetett "Esélyegyenlőség a látássérülteknek" pályázaton ismét sikerült 360 ezer forintot nyerni egy olvasókészülékre, ami lehetővé teszi a gyengénlátó olvasóinknak a könyvtárban megtalálható folyóiratok és könyvek olvasását. Közben a „Fogyatékosok évében” az országban többen is felfigyeltek erre a még „fehér foltra”, és megkezdődtek a továbbképzések. Különböző konferenciák mellett egy egyhetes berekfürdői tréninget is szerveztek, nevezetesen a Magyar Könyvtáros Egyesület volt elnök asszonya, Billédi Ferencné jóvoltából. Az ország tíz könyvtárából vettünk részt, tízen a nagyszerű programon. Sok jó ötlettel gazdagodtam és büszkeséggel töltött el, hogy én is tudok újat mondani könyvtáros kollégáimnak a magam és könyvtárunk tapasztalataiból. Szólnom kell még a Nyugdíjas pedagógus klubról. Tagjai havonta egy klubfoglalkozásukat nálunk, a Békés Megyei Könyvtárban tartják. Számukra is pályázunk, hogy egy-egy előadással gazdagítani tudjuk programjukat. Jártak itt már a Benke nővérek, Csikai Erzsébet, Kóka Rozália, Polcz Alaine és még sorolhatnám. Pénz hiányában egy-egy kolléga is tart előadást zenéről, utazásról. Ezen kívül régi folyóiratok böngészésével, vagy csak beszélgetéssel töltjük velük a klubdélutánokat. Tavaly tavasszal sikerült összehoznom találkozónkat az „Életfa”, idősek lakóotthonának könyvtárában, az ottani irodalom-barátok körével. Ők szintén havonta egyszer ülnek össze, ilyenkor kiviszek könyvtári könyveket, a laptopon a Textlib adatbázist és ott kölcsönzök, cserélek könyveket

67


azoknak, akik már nem nagyon tudnak eljönni a megyei könyvtárba, de a saját kis könyvtárukban már nem találnak olvasatlan műveket. Egy-egy évfordulóhoz kötve előadást szeretnek hallani írókról, költőkről, ebből is vállalok, legutóbb Márai Sándorról, azelőtt Móricz Zsigmondról tartottam kiselőadást, felolvasással fűszerezve azt. Igazán jól érzem magam köztük is, ez lehet azért is, mert néhány ismerősöm, régi tanáraim, volt iskolaigazgatóim laknak ott, akik nem hagynak ki egy könyvtári foglalkozást sem, mindig megtisztelnek jelenlétükkel és ez nagyon jó érzés. Próbálkozásunk volt még több – kevesebb sikerrel Gyulán a börtönkönyvtárral, ott letéti anyagot hagytunk hátra, amit azután egyszer még cseréltünk, majd selejtezésre került. A fürjesi laktanyából már rendszeresebben járt az ottani könyvtáros kiskatona cserélni a letéti könyveket, de már ott is megváltozott a helyzet, hiszen már a sorkatonaságot is eltörölték. A hivatásos katona meg akkor jön szabadidejében a könyvtárba, amikor más, polgári foglalkozású olvasónk. Egyre többen jönnek hozzánk olvasgatni, internetezni a menekülttáborból. Őket is szívesen fogadjuk, egyre több könyvtáros tanul nyelveket, hogy szót tudjunk érteni mindenkivel, Igaz ezeket a külföldi állampolgárokat elővigyázatosságból csak békéscsabai lakhellyel rendelkező kezessel írjuk be könyvtártagnak. Ezt még ők sem tekintik negatív jellegű diszkriminációnak, hiszen tudják, hogy valamilyen biztosíték kell nekünk is az állományunk védelmében. Én azt hiszem, jó úton haladunk. A fejlődés útja talán a könyvek házhoz szállításának még jobb, szélesebb körű kiépítése kell, hogy legyen. Kollégáim, mi magunk derítjük fel, hova kell a segítség, ha régen nem láttuk már egy-egy idősebb, vagy betegeskedő olvasónkat, utána érdeklődünk, felkeressük, hogy kiderüljön miért nem jár már hozzánk és felajánljuk segítségünket. Kérdezgetjük szomszédainkat, olvasóinkat nem tudnak-e ilyen elesett, idős, beteg emberekről és azonnal kapcsolatot teremtünk vele, ha sikerül. A város külső kerületeibe is eljutunk, a mi „Művelődési autónk” a kerékpárunk, s próbáljuk bevonni fiatal könyvtárosainkat is, akikben ambíciót látunk, empátiás hajlamot vélünk felfedezni. Én azt hiszem egy könyvtárnak valóban feladata kell, hogy legyen a hátrányos helyzetűek felkarolása, tapintatos, nem tolakodó segítése, esélyegyenlőségük megteremtésére.

68

OLVAS-LAK! OLVAS-LAK?

DIÓSNÉ CSONTOS JULIANNA

OLVAS-LAK! OLVAS-LAK? Villanások, elmélkedések a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának 20 éves múltjából „Abban reménykedem, hogy a mostani gyerekek, felnővén létrehoznak egy, a mainál lakhatóbb, szeretetreméltóbb Magyarországot. Munkámmal ahhoz a kevéske segítséghez szeretnék hozzájárulni, amit ehhez a feladathoz a mai felnőtt társadalomtól kapnak.” (Lázár Ervin)

Mottóként választottam a kortárs gyermekirodalom egyik legnagyobbikának hitvallását, hiszen gyermekkönyvtárosként jómagam és munkatársaim is ezen gondolatok szellemében és hitében tettük – hivatásként -- dolgunkat. Hittünk és hiszünk a jóban, a szépben, az általunk maradandónak és tisztának ítélt értékekben, az igaz szóban, annak erejében, hatásában, amelyek leginkább még ma is a könyvek által jutnak legközvetlenebbül, leghatásosabban az emberhez. A könyvtár valóságos kincsesbánya, a benne tárolt értékek kimeríthetetlen forrásai a tudásnak, a szépre vágyásnak, a szórakozásnak, a többé, jobbá és mássá válásnak. Úgy vélem különösképpen így van ez, és rendkívül fontos a gyermekek esetében. Álljon itt egy másik idézet, amelyet ugyancsak választhattam volna írásom elejére. „Nincs új a nap alatt” – mondják, írója ugyanis nem kortársunk, hanem ókori görög bölcs: „…az ifjú elme nem képes megítélni, hogy minek van rejtett értelme, minek nincs, hanem amit igen zsenge korban befogad, az rendszerint kitörölhetetlenné és megmásíthatatlanná lesz benne. Ezért bizonyára mindennél fontosabbnak kell tartanunk, hogy az első mesék, amelyeket hall, az erény szempontjából a legtanulságosabbak legyenek.” (Platon a nevelésről)

A mindennapi olvasószolgálati teendők ellátása mellett, helyesebben azzal párhuzamosan más utakat is választottunk, hogy „igen zsenge korban” minél több gyermek térjen be hozzánk, ismerje meg a mesék, történetek, a művészetek, a tudományok csodás világát, ezek közül is a legértékesebbeket, legszínvonalasabbakat, a „legtanulságosabbakat”. Pályázatok, versenyek, műveltségi játékok, előadások, különféle irodalmi, játékos, manuális gyermekfoglalkozások, kirándulások, olvasótáborok sokaságát szerveztük számukra fáradtságot nem kímélve, mert hittük, hogy „kitörölhetetlenné” válik hatásuk gyermekeinkben.

Miért akkor a cím: Olvas-lak! Olvas-lak? Olvastak, olvasnak-e gyermekeink? Hívhatjuk-e joggal gyermekkönyvtárunkat „Olvas-lak”-nak? Változott-e a világ, s benne a gyermekek? Mi történt/volt húsz éve, és mi van most? Van-e eredménye, hatása munkánknak? Következzék néhány gondolat a szűkebb hazánkban tapasztalható és mérhető jelenségekről: 1985-ben nyitotta meg kapuit az újonnan épült Békés Megyei Könyvtár. Akkor országos viszonylatban is a legszebbek, a legkorszerűbbek közétartozott, Békés megyében és Békéscsabán pedig egyértelműen így volt. A gyermekrészleg a hagyományos könyvtári tereken kívül hangulatos, nagy alapterületű játszóteremmel, benne a gyermekkönyvtár jelképével, Szerafinnal, az élő nagyságú kék lovacskával, és sok-sok játékkal várta olvasóit. Technikai felszereltségünk fantasztikus volt, a legkorszerűbb: lemezjátszók, magnetofonok, video készülékek sokasága. Több helyen hallgathattak mesét, zenét, filmeket nézhettek a gyerekek. Emlékszem, a „videós napokon” százával ültek a TV előtt, „rongyossá” nézték a 101 kiskutyát, az Oroszlánkirályt, a kis Panda történetét, a Palacsintás királyt, a Magyar népmeséket. Versengtek a fülhallgatókért is, naponta többször forogtak Halász Judit dalai, Óz meséje, a Bambi és sorolhatnánk még a mesék, dalok sorát.

69


A játszóteremben rajzolhattak, barkácsolhattak, társasjátékozhattak, várakat építhettek fából, szivacsból, sőt bábszínházat is játszhattak. A hétvégi napokon zsibongott igazán a gyermekkönyvtár, családok sokasága jött nemcsak kölcsönözni, olvasni, hanem játszani, beszélgetni, filmet nézni, úgy is mondhatjuk: társas életet élni. Mindezen csodák mellett legtöbbször hosszú sorban álltak a kölcsönzőpult előtt, vitték a könyveket, hanglemezeket. Az egyéni olvasókon kívül csoportosan is hozták az iskolák, óvodák a gyerekeket. Az első öt évben 1338 csoportot fogadtunk, illetve közel ilyen számban tartottunk csoportos foglalkozást. Az iskolai könyvtárak állománya, felszereltsége abban az időben még igen sok kívánnivalóval működött, ezért magas volt a rendhagyó könyvtári órák száma is. A távolabbi iskolák, óvodák minden gond nélkül be tudták hozni a gyerekeket. Az említett időszakban 171 ezer látogatónk, 96 ezer kölcsönzőnk volt, akik 176.000 dokumentumot kölcsönöztek. Olvasóink száma – a nyitás utáni nagy „roham” után – már 1987-88-ban beállt a 3000-3300 körüli létszámra. Nagy lendülettel, lelkesedéssel dolgozott a gyermekkönyvtárosok – akkor még -- hat fős csapata. A 80-as években a gyermekkönyvtári szolgálat országosan is fellendülőben volt, rendszeresen jártunk továbbképzésekre, az ország legtávolabbi csücskében élő kollégáinkat is ismertük, kicserélhettük tapasztalatainkat. Híresek voltak a több napos regionális továbbképzések, amelyeken nagyszerű előadásokat hallgattunk. Sokat köszönhetünk az akkor szűkebb szakmánkat összefogó-irányító vezetőknek. Öt nevet említek, akik kitartó és áldozatos munkával a minőségre, kreativitásra, gyermekközpontúságra, a megújulás-megújítás képességére, de játékosságra is buzdították, tanították a kollégákat, meghatározó személyiségei, egyéniségei, sőt példaképei voltak a gyermekkönyvtárosok egész táborának: Pápayné Kemenczey Judit, Ramháb Mária, Balogh Ferencné, Tóth Lászlóné, Sáráné Lukácsy Sarolta kolléganőink. Köszönet nekik ez alkalommal is. Visszatérve: rengeteg tervünk, elképzelésünk volt, amelyeket – Istenem, régi szép idők! - saját költségvetésünkből meg is tudtunk valósítani, kivételt képeztek a Magyar Úttörők Szövetségével közösen szervezett-rendezett programok, amelyeket ők is finanszíroztak. E közös programok közül még ma is él a „Barátunk a könyv, a könyvtár” című. műveltségi játék és a „Szóra késztető” olvasótábor, amelyeket 1986-ban, illetve 1988-ban indítottunk. A gyerekek szabadideje – így visszaemlékezve – úgy tűnik több volt, élénkebb volt a jelenleginél a hétköznapi forgalom. Pedig már a Nagy Attila* által vezetett országos reprezentatív kérdőíves vizsgálatban láthattuk (az 1970-es évek végén), hogy a felső tagozatos gyerekek jelentős százaléka járt különórákra, szakkörökbe, sportkörökbe. 1988-ban, hasonló kérdésekkel a Hazafias Népfronttal közösen mi is végeztünk egy vizsgálatot, Békéscsaba minden 3-6. osztályos tanulóját, 1226 gyermeket kérdeztünk meg. A mi vizsgálatunkból is kiderült, hogy a gyerekek nagy többsége, 76 %uk több iskolán kívüli elfoglaltságra is jár. A fennmaradt szabadidő jelentős részét mindkét vizsgálat szerint a televízió előtt töltötték gyermekeink. A mi vizsgálatunkban a tv-nézés 15 tevékenység közül a harmadik helyre „szorult”, megelőzte a videozás és a kirándulás. Olvasásra, könyvtárba járásra tehát gyakorlatilag nem túl sok idejük maradt már akkor sem gyermekeinknek. Ennek ellenére a rangsorban az olvasás az 5-6. helyen szerepelt, amely a többi intellektuális tevékenységhez viszonyítva előkelő helyezésnek számított (színház, múzeum, mozi az utolsó helyeken kullogott). Milyen volt a könyvkínálat a 80-as évek második felében? Mondhatjuk, hogy minden korosztálynak szép számmal jelentek meg értékes művek, nemcsak a klasszikusoktól, hanem a kortárs írók művei közül is. Ebben az időben adták ki pl. a Piknik című. könyvsorozatot, amely rendkívül népszerű volt a gyermekek körében, talán mert róluk szóltak, a mában játszódtak a cselekmények. Az ismeretterjesztő irodalmi művek esetében ennyire nem pozitív a kép, voltak ugyan a „nagy” sorozatok (Bölcs bagoly, Búvár zsebkönyvek, Így élt…, Képes földrajz,... történelem ), de nem volt olyan színes a kínálat, mint később. A könyvek árai alacsonyak voltak, aki akart magánemberként is rendszeresen vásárolhatott. Még a legapróbb könyvtár is több példányban szerzeményezhetett, volt rá pénzük. Ezekben az években nem számított kuriózumnak, hogy 10-15 példányban vásároltunk egy-egy, nagyobb érdeklődésre számot tartó könyvet. Szépen gyarapodott, színesedett állományunk, nagy gondot fordítottunk arra, hogy minden igényt kielégítő legyen.

70


Mit olvastak akkor gyermekeink? Sokkal több szépirodalmat, mint 20 évvel később. A kölcsönzött kötetek 68 %-a szépirodalom, 32 %-a ismeretterjesztő irodalom volt, a szépirodalmi műveken belül majdnem fele-fele arányban mesét, illetve ifjúsági irodalmat kölcsönöztek. 1996-ban ez az arány már 50-50 %, két évvel később pedig 39% és 61 % az ismeretterjesztő irodalom javára. szépirodalmon belül jelentősen csökkent az ifjúsági művek kölcsönzése. A 80-as évek forgalmának, eredményeinek vizsgálatakor, elemzésekor számításba kell vennünk az akkori népességet is. A Békés Megyei statisztikai évkönyv (1985) adatai szerint 0-14 éves korig 14.792-en éltek Békéscsabán, 11.365 volt az óvodások és iskolások, valamint 802 a születések száma, jóval több, mint húsz év múlva (összehasonlító táblázatot lásd később). A XX. század utolsó, ún. rendszerváltó évtizedének kapujában nem gondoltuk, hittük (?) , hogy valóban mennyi változás, átalakulás történik az elkövetkező 10-15-20-25... évben életünkben, ezen belül szakmánkban, a gyermekek világában. Sajnos a változások iránya a legtöbb esetben a legcsekélyebb mértékben sem mondható kedvezőnek. A következő néhány sorban nyilvánvalóan csak vázlatosan, mélyreható elemzés nélkül veszem sorra az általunk tapasztalt jelenségeket. Legaggasztóbb az értékek devalválódása. Az érték egyre inkább az anyagi jólétet, a tartalmatlan, legtöbbször csicsás, hazai és importált javakat jelenti. A kultúrára, művelődésre szánt pénz egyre kevesebb a magán és az intézményi szférában is. Ez a szemlélet természetesen érezhető a gyermektársadalomban is. Nem igazán sikk olvasni, könyvtárba járni, a betérő gyermekek közül – mint a felnőtteknél – sok az ún. ”haszonelvű olvasó” – egy-két adat, életrajz stb. kell -, ami természetesen nem baj, de emellett bizony nem sokat kölcsönöznek, kevés szépirodalmat olvasnak. A kölcsönzött kötetek tartalmi megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az ismeretterjesztő irodalom vette át a "vezetést", de ebből a műfajból a könyvpiacon is több a kínálat. Ha kicsit mélyebben is megnézzük az olvasott vagy kedvelt művek tartalmát, még jobban elkeseredhetünk. Három éve megkérdeztünk 72 gyermeket többek között arról, hogy milyen műfajú könyveket szeretnek elsősorban. Néhány eredmény: vers 1%, értékes, kortárs ifjúsági irodalom 4 %, a kalandos, lány és történelmi regények 3-4%, klasszikus külföldi és magyar ifjúsági regények 4%. Megkértük őket soroljanak fel kedvenc mese- és regényhőseiket. Íme néhány eredmény: 39 gyermek semmit sem írt (ez is mond valamit, talán nincs is a megkérdezettek több, mint felének kedvence?), vezettek a kötelező olvasmányok alakjai, követik a klasszikus külföldi ifjúsági regények, majd a Disney-figurák. A sor végén kullogtak a mai magyar meseírók alakjai, és a magyar népmesék szereplői (3 szavazatot kaptak). Érezhetően kisebb a forgalmunk, mint 10-15 évvel ezelőtt, különösképpen a kölcsönzött dokumentumok esetében:

1985-1989.

1999-2003.

Különbség

171.069

200.564

+ 29.495

Kölcsönzők száma

95.757

76.560

- 19.197

Kölcs. dok. száma

175.552

139.512

- 36.040

Látogatók száma

Az okok nagyon összetettek, de fő elemeit a következőkben látom: A gyermekek szabadidejéről helyi friss vizsgálatunk nincs, de bizonyosan jóval leterheltebbek, mint 20 évvel ezelőtt; több az iskolán kívüli elfoglaltságuk és lehetőségeik száma már egészen kis iskolás kortól. Ha lenne egészen friss vizsgálatunk, akkor a szabadidős elfoglaltságaik közül a számítógép valószínű dobogós helyezést érne el, a televízió, video feltehetően szintén az élbolyban maradna, hiszen a csatornák százai közül választhatnak a gyerekek. Az olvasás helyezése az értéklistán más országos kutatásokban is hátrébb került. Megjelentek a multi cégek plázái, különféle szórakoztató centerei, programjaik a gyermekek százait vonzzák. Leterheltek a 71


szülők, elterjedt a hétvégi foglalkoztatás, sokaknak több állása van. Egyszerűen nincs idejük arra, hogy az egyedül még nem közlekedő gyermeküket könyvtárba hozzák. Az oktatás rovására írható a különféle hatékonynak ígérkező olvasástanulási módszerek bevezetése, alkalmazása, amelyek eredményeként gyermekeink nemhogy jobban, ellenkezőleg, meg sem tanultak olvasni úgy, az számukra örömforrás legyen. Talán mára javult a helyzet, alátámasztja ezt az Európai Unió-s olvasásfelmérés, amelyet 35 államban IV. osztályos tanulók körében végeztek. Mi a 9. helyen állunk a rangsorban. Milyen a könyvkínálat? A kilencvenes évek gazdasági, társadalmi változásainak talán egyik legnagyobb áldozata a könyvpiac. Elöntötték az utcát a „könyvkimérések”, küllemében, tartalmában silány könyvek ezrei, kalóz kiadások árasztották el a standokat, a boltokat. Kiadók százai létesültek. Akik ragaszkodva a jó magyar hagyományokhoz, értékes és szép könyveket akartak kiadni, versenybe kellett szállni létezésükért, kénytelenek voltak leereszkedni a piaci szintre. Egy lektűr hasznából lehetett kiadni egy színvonalas művet. A gyermekkönyvkiadás is jó piacnak bizonyult, „aranyos-ezüstös-rikítós” könyvek garmada jelent meg, amelyeket jól el lehetett adni. Klasszikus mesék százai jelentek meg rövidített, elferdített változatban. Ki tudja miért, a 90-es években nem igazán jelent meg ifjúsági regény, az olvasási kedv rombolásához ez a tény is jelentősen hozzájárult. Az elszabadult könyvpiacon elszabadultak az árak is. Magánemberként és könyvtárosként is százszor meggondoljuk, mit vegyünk, rendeljünk meg. Néhány kivételtől eltekintve ma már általában egy példányban tudjuk beszerezni könyveinket, igyekezve kiszűrni a legborzalmasabb gyermeklektűröket. Egy-egy keresettebb könyvre ezért hónapokat is várhatnak olvasóink. A gyermekkönyvtár ajánlásai, kínálata ilyen értelemben szegényebb, mint volt, azonban az is igaz, hogy jóval többféle könyv jelenik meg ma. Jelentősen csökkent a csoportos látogatások száma, ami annak tudható be, hogy időközben az iskolai könyvtárak jelentős fejlődésen mentek keresztül, a könyvtári és egyéb tanórákat meg lehet tartani az iskolában. Gond lett a távoli iskolák tanulóinak, az óvodák neveltjeinek beutaztatása könyvtárunkba, jelentősen megnőtt az utazási költség, a tanítási órák védelme is szigorúbb, mint volt. Technikai felszereltségünk az eltelt évek alatt elhasználódott, elavult, és a gyermekek érdeklődése, igénye is változott. mese- és zenehallgató látogatók száma már a kilencvenes évek közepére jelentősen csökkent, mára pedig, mivel majdnem minden családban vannak készülékek a videofilmeket nézők száma is. Modern, a mai kor kívánalmaink megfelelő eszközöket nem tudtunk vásárolni (számítógépek, cédé-, dévédé-lejátszó). Ebben a vonatkozásban – legyünk őszinték – nem vonzó gyermekkönyvtárunk. Jelentős mértékben csökkent a húsz év alatt a gyermekek létszáma, amely érdekes módon a beiratkozott olvasók – amely 3000 - 3300 között stagnál - és a látogatók számát – amely nőtt - nem érintik. Az alábbi összehasonlító – számomra döbbenetes - táblázat a Békés megyei statisztikai évkönyv adatai alapján készült:

1986. január l-jén Lakónépesség Békéscsabán

2003. január 1-jén

Különbség

70.441

66.377

- 4.064

Óvodások száma

2.925

2.038

-887

Iskolások száma

8.440

5.752

- 2.688

14.792

9.733

- 5.059

802

542

-260

Összesen 0-14 korúak száma Születések száma

72


Tehát Békéscsabán 20 év alatt több mint 5.000-rel kevesebb a gyermekek száma. A megyei adat még döbbenetesebb: 25.350 fő.

Merre és hogyan tovább? 2003-ban felmértük, milyen lehetőségeink jöhetnek szóba. Kapóra jött egy pályázat – sajnos nem nyertük meg -, amely segítségével - új tartalommal is – bővíthettük, korszerűbbé tehettük volna gyermekkönyvtárunkat. A könyvtári szolgáltatás mellett, nyitvatartási időben sok más, a gyermekek érdeklődésére számot tartó elfoglaltságot terveztünk, úgymint kézművesség, színháziasdi, gondok, bajok megbeszélése a titok szobában, kiállítások. A tervről nem mondtunk le, s az elképzelt új szolgáltatásokat elkezdtük jelenlegi körülményeink között megvalósítani. A hét különböző napjain különböző lehetőségek várják a gyerekeket megfelelő szakemberek vezetésével: a hétfő az „Irodalom(b)irodalom, kedd az „álomfogók”, csütörtök a természetvédelem, péntek a kézművesség, szombat a drámajáték napja. Bízunk abban, hogy a jövőben e programok egyre több gyermeket hoznak be könyvtárunkba. Bizakodásra ad okot a könyvkiadásban Harry Potter után bekövetkezett változás, ugyanis egymás után jelennek meg a tizenéves gyerekekhez szóló külföldi és magyar könyvek. Nagy részük színvonalas, és sikeres a gyerekek körében. Mi továbbra is hiszünk a könyv, az írott szó, a valódi, tiszta értékek jövőjében. Ennek szellemében tesszük dolgunkat a jövőben is, akkor is ha nem látványos és aprócska a siker. Nem szándékoztam kronológiát írni, azonban – mintegy mellékletként – mégis izgalmas áttekinteni, hogy az eltelt húsz év alatt milyen események történtek, kik jártak nálunk. A kezdetekben könyvtárunk saját költségvetéséből tudtuk a rendezvények anyagi fedezetét biztosítani. A kilencvenes évek elején jelentek meg az első pályázatok, amelyek segítségével tovább színesíthettük programjainkat. Néhány éve pedig csak akkor szervezhetünk bármit, ha nyertünk rá. Sohasem számoltam meg hány pályázatot írtam, írtunk, most a 20. évforduló alkalmából megtettem. Bizony meglepődtem, mert magam sem gondoltam, hogy 163 pályázatot írtunk, 110-et nyertünk. A nyert összeg ugyan nem olyan jelentős – 16.710.000,- Ft -, de felhasználásával sok szép és értékes programot tudtunk biztosítani a gyermekeknek. A kronológia előtt azonban azokat rendezvényeket sorolom fel, amelyeket minden évben, illetve több éven keresztül meghirdettünk, illetve szerveztünk: •

városi könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő felső tagozatosok részére;

•

barátunk a könyv, a könyvtár – műveltségi vetélkedő játék alsó tagozatosoknak.

Mindkét játékot a tanév elején hirdetjük meg, 5-6 fős csapatok nevezhetnek be, akik a tanév folyamán különböző feladatokat kapnak, előadásokon kell részt venniük. A játékok témái minden évben változnak (néprajz, szeretet, szerelem, barátság, film, sport, gyermekek élete régen és ma, őslények, önismeret, nagy íróink élete, munkássága stb.) Mindkét játék egyidős a könyvtárunkkal. „Szóra késztető” olvasótábor. 1988-ban szerveztük az elsőt, egy-két év kihagyással mai napig megrendezzük tehetséggondozó, versenyeken, pályázatokon nyertes gyermekkel. 12 éven keresztül a magyar történelem nagy eseményeit dolgoztuk fel, az adott téma földrajzilag megfelelő helyére vittük a táborozókat 8-10 napra (pl. Rákóczi szabadságharc –Kassa). Egy alkalommal összeszámoltuk hány városba, történelmi emlékhelyre vittük el a gyerekeket, 150 körüli volt a számuk. Csak néhány hely: Székelyudvarhely, Békás szoros, Gyilkos tó; a Felvidéken Krasznahorka, Borsi, Kárpátalján Beregszász, a Vereckei hágó, Munkács, Ungvár, Bécs, Felsőőr, Velem, Szombathely, Kőszeg, Bakonybél, Újhuta, Sárospatak és sorolhatnám tovább. Az eseményeket komplex módon, olvasótábori módszerekkel dolgoztuk fel. A táborok feledhetetlen emlékeit fényképek százai, videofelvételek őrzik. Az olvasótáborhoz „tartozott” az „Olvassatok mindennap!” c. rejtvényfüzetünk, amelyet évekig szerkesztettünk. Nyomdaköltségét ma már nehéz előteremteni. A megyei irodalmi pályázat alsó és felső tagozatosoknak immáron 19 éves. Évenként több száz „alkotó” küldi be azt a többségében szívet-lelket melengető verset, mesét, kisregényt, novellát,

73


elbeszélést, amelyeket szakemberrel zsűriztetünk. A díjátadás ünnepélyes, minden alkalommal műsorral is színesítjük. Megyei rajzpályázat évenként más-más korosztálynak. Az irodalmi pályázat díjátadó ünnepségén adjuk át a rajzolók, festők jutalmát is. Gyermekkönyvhét, illetve néhány éve Gyermekkönyvhónap. Decemberben rendezzük, naponta színvonalas műsorokkal, előadásokkal. Ha lehetőségünk van rá vidékre, kistelepülésekre is szervezünk előadásokat. A Gyermekkönyvhónap előzménye volt a „Minden jó, ha a vége jó” c. téli szünidei rendezvénysorozat, a téli ünnepkörhöz kapcsolódó foglalkozásokkal vártuk a gyerekeket. Óvodások Költészet napi találkozója. 1987-ben szerveztük először. Nem verseny, tulajdonképpen „ünnepélyes gyermekfoglalkozás”, ahol minden gyermek elmondhatja kedvenc versét. Mesedélelőtt óvodásoknak. Havonként változó tematikával, könyvtáros vezetésével. Témáink voltak: Hetedhét ország meséi (tájegységek meséi), vagy kortárs magyar meseírók sorozat. A programot most (2004. év) váltja fel a „Mesetarisznya”, a gyermekkönyvtárosok két hetente elmennek az óvodákba; tarisznyájukban könyvekkel -- és mesélnek. A nyári szünidőkre kezdetekben „Nyárravaló” címmel szerveztünk szünidei foglalkozásokat. Ebből lett a többhetes, egész napos nyári foglalkoztató, amelyet három éven keresztül szerveztünk. Minden napnak meg volt a maga tematikája: pl. kirándulás, gasztronómia, előadások meghívott előadóval, barkácsolás, mese. Mentünk biciklitúrákra, lovagolni, megcsináltuk gyermekszakácskönyvből Gundel Gizi csodálatos golyóit, előadást hallgattunk az esőerdőkről és sok más érdekes dologról, és ami kötelező volt: napi két mese meghallgatása, hogy csak néhány eseményt említsek. Mindemellett tízórait, ebédet, uzsonnát kaptak a gyerekek. A legszebb emlékeink közé tartoznak ezek a nyarak. Hagyománnyá vált a méhviaszos, aranyporos húsvéti tojásírás, 15-16 éve minden évben megszervezzük. Rendkívül sokan jöttek, jönnek, tele a játszóház, gyakran még a kölcsönző terek is. Alkalmi kirándulásokat is szerveztünk több alkalommal, terveinkben most is szerepel, de annyira megnőtt az utazási és étkezési költség, hogy nagyon nehéz összehozni azon gyermekek táborát, akiknek szülei meg tudják fizetni a részvételi díjat. Ahol jártunk: Hollókő, Ipolytarnóc, Ópusztaszer, Kecskemét-Bugac, Szeged, Sárospatak, Kaposmérő – Kassai Lajos íjászhoz. 2004-ben kétnapos Rákóczi emléktúrát hirdettünk, de nem volt elegendő jelentkezőnk. Ebben a sorban kell megemlítenem azokat a továbbképzéseket is, amelyeket kollégáinknak szervezünk rendszeresen. Részt vettünk a régi és már említett gyermekkönyvtárosok regionális továbbképzési rendszerében, három alkalommal szerveztünk három napos képzést. Ezt a kilencvenes években 3-4 év szünet követte, majd 1996-ban a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával elkezdtük a gyermekkönyvtárosok regionális és nemzetközi továbbképzését, amelynek formája tréning. Azóta minden évben megszervezzük, reméljük a jövőben is megtehetjük.

Egyéb rendezvényeink 1985-2004. 1985. augusztus 20. •

Megnyitották a Békés Megyei Könyvtár új épületét.

•

Állami Bábszínház – „A pórul járt rókakölykök”.

•

Tücsök Báb szakkör – „Népek dalai”.

•

Rendhagyó irodalomóra: 1. „Szerelem az irodalomban” Előadó: Barbinek Péter, színművész.

1986. •

Játékkészítő foglalkozás. Beszélgetés a farsangi népszokásokról Kovács Gábor muzeológus vezetésével.

74


•

Rendhagyó irodalomóra: 2. Erdélyi népköltészet. Előadó: Czegő Teréz. 3. „Így írják a történelmed…” Előadó: Mészáros Mihály. 4. „Amit szívedbe rejtesz”- József Attila műsor. Előadók: Harkányi János, Hodu József. 5. Arany János balladái. Előadók: Völgyi Melinda és Ungár Tamás. 6. „Dráma és színház”. Előadók: Kovács Edit, Harkányi János, Gyurcsek Sándor és Kalapos László. 7. Szerelem az irodalomban. Előadók: Kovács Edit és Árdelán László. 8. Összefoglaló óra a századforduló irodalmából. Előadó: Somody Kálmán.

•

Bemutató a Kárpát medence táncaiból – Mlinár Pál, Kolarovszki Mária.

•

A Kaláka Együttes koncertje.

•

Ajándékkészítés Nőnapra Csüllög Teréz vezetésével.

•

Kokas Klára - bemutató foglalkozás módszeréről.

•

Irodalmi játszóház március 15-e emlékére Fabulya Lászlóné vezetésével .

•

Szegedi Fúvósötös – Ismerkedés a fúvóshangszerekkel.

•

Tojásfestés és beszélgetés a húsvéti szokásokról - Kovács Gábor muzeológussal.

•

Kim Borbála és Kovács Edit színművészek Költészet napi műsora.

•

A mezőberényi 2. sz. Általános Iskola színjátszóinak műsora.

•

D. Nagy Éva – Séta a Búvár zsebkönyvekkel.

•

Ajándékkészítés Anyák napjára.

•

Agyagozás Varga Géza szobrászművésszel.

•

Levendel Júlia – Horgas Béla – író-olvasó találkozó.

•

Dévai Nagy Kamilla és Pelsőczy László „Mesekút” c. műsora.

•

„Csere-bere fogadom – játékok, gyűjtemények cseréje.

•

Búvárkodás a természetben – játékos irodalmi séta a ligetben.

•

„Vártúrák képzeletben…’ – történelmi játszóház.

•

„Aki nem hiszi, járjon utána” – műveltségi vetélkedő.

•

Vakáció a gyermekkönyvtárban – nyári verseny, aki a legtöbbször járt a könyvtárban szünidő végén jutalomban részesült.

•

Szabó Éva, a Magyar Rádió munkatársa játszóházat vezetett.

•

„Maskara, avagy hogyan csináljunk bábszínházat?” – játszóház, babaház építés - játszóház.

•

A megyei felnőtt mesemondó verseny győztesei meséltek.

•

Varga Katalin előadóművész, Borsányi Irén énekes „Zene-Szana és Bona-Szét” c. műsora (két alkalommal).

•

Kertész Éva muzeológus Természettudomány, természetvédelem c. előadása.

•

Szituációs játékok, játéktanulás Nemes Anna pedagógus vezetésével.

•

Janikovszky Éva íróval volt találkozó.

•

„Szünidei olvasmány élményem” megyei döntő.

•

Helyi-járat Együttes (Szászhalombatta) műsora.

•

Télapó ünnepély.

•

Fenyődíszkészítés.

75


•

„Kiskarácsony, nagykarácsony” beszélgetés Kovács Gábor muzeológussal.

•

Játék a kézzel – képzőművészeti foglalkozás Baji Miklós Zoltán vezetésével, zenei közreműködő Nagy Péter volt.„Játsszunk mesét!” – Bácsi János tanár vezetésével (sorozat volt; témái: a távolkelet meséi, műmesék, indián mesék, közös meseírás).

•

BUÉK’87. Gyermekszilveszter a könyvtárban.

1987. •

„Mi leszek, ha rajz leszek?” I. Pontok, vonalak. II. Növények állatok. III. Rajzoljuk le magunkat. Hegyi Füstös László grafikus játékos rajz órája.

•

Rendhagyó irodalomóra: 9. Mondák, mítoszok az ember Előadó: Mester László. 10. Ákombákom. Előadók: Szeli Ildikó és Mészáros Mihály.

•

Nálatok laknak-e állatok? – a Kaláka Együttes koncertje.

•

Író-olvasó találkozó Patay Lászlóval.

•

„Mi leszek, ha rajz leszek?” II. Növények, állatok. Hegyi Füstös László grafikus vidám rajzórája, III. rajzoljuk le magunkat.

•

Ajándékkészítés Nőnapra.

•

Halász Judit előadóművész és a Bojtorján Együttes koncertje.

•

Döbrentei Ildikó-Gryllus Vilmos: „Ki kopod?” Levente Péter és Gryllus Vilmos műsora.

•


•

Kirándulás D. Nagy Évával a Búvár zsebkönyvek társaságában.

•

„Citromka a szivárványszínű nyulaknál". A Tücsök bábegyüttes műsora.

•

„Mondd utánam” címmel Dóka Andrea és Monori Balázs színművészek műsora (két alkalommal).

•

„Kárikittyom”. Dobai András és Muszty Bea műsora.

•

Aki nem hiszi, járjon utána. Vetélkedő.

•

Kínálgató. Gyermekek ajánlják gyermekeknek.

•

Ki nyer ma? Zenés irodalmi fejtörő.

•

Nézz, láss, kérdezz…Ismeretterjesztő játék. I. a viselkedésről, az illemről. II. a jogokról, a kötelességekről.

•

Ez neked is sikerül! Ajándékkészítő foglalkozás.

•

Agyagozás Udvardy Anikó szobrászművésszel.

•

„Mi lehet a Ládikában?” Vitay Ildikó és Szentpál Mónika előadóművészek műsora.

•

Barangolás a természetben. Séta, beszélgetés a békéscsabai Széchenyi ligetben sok verssel és zenével.

•

„Paca Panni kalandjai”. Vizuális játék Baji Miklós Zoltán vezetésével.

•

Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes koncertje.

•

Az 1987. évi Éneklő ifjúság kórusverseny arany minősítésű kórusa, a Kétsopronyi Általános Iskola énekkarának műsora. Karvezető: Szák Kocsis Péter.

•

Karácsonyi énekekkel és betlehemes játékokkal ismerkedhettek a gyerekek az Örökség és Nem úgy van most c. filmekből.

•

„Torkos búcsú” Vidám, zenés műsor Szép Ilona és a Horváth Benedek Duó előadásában. 76


•

„Minden jó, ha a vége jó!” Beszélgetés év végi népszokásokról, táncház.

1988. •

Író-olvasó találkozó Békés Pállal.

•

„Itt a farsang áll a bál”. A Holló Együttes koncertje.

•

Az 1987. évi meseíró pályázat két díjazott meséjét – Hudák Ágnes „A kincs” és Bartha Szilvia: „Az egyes” a szerzők és osztálytársaik, a Békéscsabai 10. sz. Általános Iskola tanulói adták elő.

•

„Mi közünk a csillagokhoz?” Zombori Ottó csillagász előadása

•

Nőnapi ajándékkészítő foglalkozás.

•

„Farkas, Barkas…” Kóka Rózália mesedélelőttje.

•

„Miért énekel a fülemüle?” Schmidt Egon ornitológus diavetítéssel és madárhangismereti vetélkedővel egybekötött előadása.

•

Húsvéti papírhajtogató foglalkozás Erdősi Géza, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum alkalmazottjának vezetésével.

•

Beszélgetés Jankovics Marcellal.

•

Író-olvasó találkozó Megay Lászlóval.

•


•

A Megyei környezet és természetvédelmi hét rendezvényeként találkozó Patay László íróval.

•

„Játék a könyvtárban”. A Magyar Rádió nyilvános felvétele. Vezette Szabó Éva.

•

„Csiribiri…” Dóka Andrea és Sövény Tibor vidám műsora.

•

„Ez Neked is sikerül!” – állatfigurák készítése.

•

„A hangok csodálatos világa" – játékos zenei foglalkozás.

•

„Aki nem hiszi járjon utána!” – játékos vetélkedő.

•

Ismerkedés népszokásokkal, népi játékokkal, népzenével és tánccal. A foglalkozást Zsíros Renáta vezette.

•

„Ki nyer ma?” – zenés irodalmi fejtörő.

•

„Szél kapja fel a világot”. Ismerkedés mai magyar költőkkel és verseikkel.

•

„Gyimesi táncok…” címmel Csík János és Lukács Tünde tartott gyermekfoglalkozást.

•

A Zenei világnap tiszteletére a Zeneművészeti Szakiskola növendékei tartottak előadást.

•

„Magyar csillagászok Egyiptom ege alatt”. Zombori Ottó csillagász előadása.

•

„Vajon hová megyünk?. Beregszászi Olga gyermekműsora.

•

„Szarvast vittem Dél-Amerikába” címmel Patay László író élménybeszámolója.

•

Találkozó Zsoldos Péter íróval.

•

Az 1988. évi „Éneklő ifjúság” c. kórusverseny nyertese; a Békéscsabai 9. sz. Általános Iskola kórusának hangversenye. Vezényelt: Széplaki Endréné és Rusznákné Tóth Erzsébet.

•

„Dúdoló”. A Holló Együttes koncertje.

•

„Kicsi kégyó királyfi”. Kóka Rozália mesedélelőttje.

•

Karácsonyi díszek készítése papírhajtogatással.

77


•

Fenyődíszek készítése, karácsonydíszítés a játszóteremben

•

Karácsonyi dalok, népszokások.

•

„Milyen volt a Te karácsonyod?” címmel beszélgetés gyermekekkel.

•

„Aki nem hiszi, járjon utána!” – játékos vetélkedő.

•

Szilveszteri játszóház a Csík Zenekarral.

1989. •

„Farsangi bohócságok…” Dóka Andrea és Sövény Tibor verses, zenés előadása.

•

Az 1988-as Ki mit tud-on feltűnt Los Andinos Együttes koncertje.

•

„Peru ege alatt…”. Zombori Ottó csillagász előadása.

•

Az 1988. évi meseíró pályázat díjazottjai adták elő meséiket.

•

Találkozó Szunyogh Szabolcs íróval.

•

Húsvéti népszokások, szokások. Beszélgetés Zsíros Renáta pedagógussal.

•

A csembaló. Verses, zenés műsor. Közreműködött Horváth Anikó – csembaló és Várnagy Katalin – mesélő.

•

„Nem sírunk, nem nevetünk…”. Irodalmi összeállítás Kiss Ernő előadóművész tolmácsolásában.

•

Az 1988. évi irodalmi pályázat felső tagozatos nyertesei adták elő műveiket.

•

Hogyan készül egy rajzfilm? Hegyi Füstös László grafikus előadása.

•

„Ki az ember, és mit tud önmagáról?” dr. Vekerdy Tamás előadása.

•

Szávai István bemutató foglalkozása Kiss Anna verseire „Rajzolj velünk!” címmel.

•

„Paff, a bűvös sárkány” címmel Muzsay András folk-country énekes műsora.

•

A gyermekkönyvtárosok szanazugi továbbképzésén dr. Kiszely István antropológus tartott előadást „A magyarság legkeletibb kapcsolatai” címmel.

•

„Az aranytarajos kiskakas” – mesedélután bábkészítéssel.

•

Száll a rege várról, várra- beszélgetés regékről, mondákról, vetélkedő.

•

„Aki mer, az nyer!” Tudáspróba vetélkedés.

•

Játékkészítés két alkalommal Zsíros Renáta pedagógus vezetésével.

•

„Nehéz nyáron a szamárbőr!”. Beszélgetés szólásokról, közmondásokról.

•

„A két kicsi bocs meg a róka” – mesedélután, a történet dramatizálása.

•

„Ki mint él, úgy ítél!”. A magyar nép élete, vágyai, érzései a népművészet tükrében.

•

Minden napra egy kérdés! – a nyári szünidő minden napján egy kérdésre kellett válaszolni, hét végén jutalmat kaptak a gyerekek.

•

„Állatok papírból. Képzőművészeti foglalkozás Baji Miklós Zoltán vezetésével.

•

„Állatok és tündére a népmesékben”. Rajzos mesedélután Hegyi Füstös László, társaságában.

•

„Játsszunk mesét!” – meseposztócska Zsíros Renáta, pedagógus vezetésével.

•

Szlovák népdalok. Daltanulás mandolinkísérettel. Közreműködtek Zátonyi Erzsébet, Krizsán Viktor, Poljak Zita és Kocsis Hajnalka a Békéscsabai Szlovák Általános Iskola és Gimnázium 8. osztályos tanulói. 78

grafikus


•

„Állatkerti séta…” A Holló Együttes koncertje.

•

„A hóember”. Kertész Lilla és Ernyey László előadóművészek műsora.

•

Fenyődísz készítése, a karácsonyfa díszítése Kovács Mártonné pedagógus segítségével történt.

•

Mitsui Sen japán szobrászművész papírhajtogató foglalkozása.

•

Ajándékkészítés karácsonyra.

•

„Aki nem hiszi járjon utána!” – játékos vetélkedő.

•

„Csavargó füstgyerek” címmel Fodor József népművelő tartott foglalkozást.

•

„Milyen volt, milyen lesz?” Beszélgetés az elmúlt és a jövő évről Zsíros Renáta pedagógus vezetésével.

1990. •

„Szamárfül/es”. B. Horváth István előadóművész vidám műsora

•

Az „Éneklő ifjúság” 1989. évi megyei kórusverseny győztese; a Békéscsabai 1. sz. Általános Iskola kórusának hangversenye. Vezényeltek: Balázs Ferenc, dr., Lipták Pálné, dr. Sárhelyi Jenőné, Sebestyénné Farkas Ilona.

•

„Vadrózsából tündérsípot” – Vitai Ildikó előadóművész műsora.

•

Saint-Exupéry: A kis herceg című meseregényét előadták az Újkígyósi Általános Iskola tanulói. Betanította: Szabóné Foltán Zsuzsanna tanárnő.

•

1. „Vidám népköltés”. 2. „Nádihegedű. Móra Ferenc művei. – A Helikon Együttes előadásai. Közreműködtek: Létay Klára előadóművész, Békeffy Sarolta énekművész, Mosóczi Miklós gitárművész és Vági László fuvolaművész.

•

„Találkoztam Észak-Afrikával” címmel Zsótér Margit könyvtáros tartott élménybeszámolót algériai útjáról.

•

„Pinokkió”. Az Újkígyósi Általános Iskola 4. b. osztályának előadása

•

Apróságok húsvétra. Csibék, nyuszik…készítése.

•

„Trópusi tájakon Vietnamban” – Kertész Éva, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettudományi muzeológusának útibeszámolója.

•

„A szép patkójától a kő is szikrázik”. Berecz András népművész előadása.

•

Búvárkodás a természetben D. Nagy Éva író, szerkesztő társaságában a Természetvédelmi hét keretében.

•

„János vitéz”. A Békéscsabai Szlovák Általános Iskola 5. osztályosainak előadása.

•

Induljunk Meseországba! -- meseposztócska Zsíros Barbara vezetésével.

•

Rendhagyó irodalomóra: 9. Mondák, mítoszok az emberről Előadó: Mester László. 10. Ákombákom. Előadók: Szeli Ildikó és Mészáros Mihály - Nálatok laknak-e állatok? – a Kaláka Együttes koncertje.

•

Író-olvasó találkozó Patay Lászlóval.

•

Ajándékkészítés Nőnapra.

•

Agyagozás Udvardy Anikó szobrászművésszel.

•

„Mi lehet a Ládikában?” Vitay Ildikó és Szentpál Mónika műsora.

•

„Paca Panni kalandjai”. Vizuális játék Baji Miklós vezetésével.

79


•

„Farkas, Barkas…” Kóka Rozália mesedélelőttje.

•

„Miért énekel a fülemüle?” Schmidt Egon ornitológus diavetítéssel és madárhangismereti vetélkedővel egybekötött előadása.

•

Húsvéti papírhajtogató foglalkozás Erdősi Géza, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum alkalmazottjának vezetésével.

•

Beszélgetés Jankovics Marcellal.

•

Író-olvasó találkozó Megay Lászlóval.

•


•

A Megyei Környezet és Természetvédelmi hét rendezvényeként találkozó Patay László íróval.

•

„Játék a könyvtárban”. A Magyar Rádió nyilvános felvétele. Vezeti Szabó Éva.

•

„Paff, a bűvös sárkány…” – Muzsay András műsora.

•

„A reneszánsz világa” – a Helikon Együttes műsora (2 alkalommal).

•

Weöres Sándor: Csalóka Péter – a Szabó Pál Téri Általános Iskola előadása.

•

„A barokk kor” – a Helikon Együttes műsora (2 alkalommal).

•

„Állati dolgok” – Sólyom Tamás zenész és Méhes Csaba pantomim művész előadása.

•

„Benedek Elek élete és munkássága” – Kocsik József tanár (Arad) előadása. Közreműködött: Matekovics Mária és Horváth Tünde (Arad).

•

„Egy csupor zsír” – a Belvárosi Általános Iskola Móra Klubjának előadása. Betanította: Nagy Judit tanár.

•

Találkozó Padisák Mihály íróval.

•

Ismerkedés Békés József: A piaci légy című ifjúsági regényével.

•

„Menjünk Bergengóciába!” – Kovács Attila és Kisvárdai Antal zenés gyermekműsora.

•

Karácsonyfadísz készítő foglalkozás.

•

„Régi magyar Betlehemes – 1629.” – a 2. sz. Általános Iskola 4.d osztályának előadása. Rendezte: Gál Zsuzsanna.

•

„Szeretet himnusza”; „Mátyás király udvarában” – a Helikon Együttes műsorai.

•

Mitsui Sen japán szobrászművész papírhajtogató foglalkozása.

•

„Aki nem hiszi, járjon utána!” – vidám karácsonyi, újévi vetélkedés.

1991. •

„A klasszicizmus” – a Helikon Együttes műsora.

•

Marék Veronika: író „Surranó” és „Brekkenő”; „Nyiff”; „Nyaff”; „Surranó” című bábjeleneteit a József Attila Lakótelepi Általános Iskola „Kelekótya” bábcsoportja adta elő. Betanította: Tokodi Erzsébet tanár.

•

„Rendhagyó naptárolás” – Sólyom Tamás és Silling Tibor zenés műsora Bella István: Áni Máni naptára című versciklusából.

•

„Állati dolgok” – Sólyom Tamás zenész és Méhes Csaba pantomim művész előadása.

•

„Földanyánk, környezet- és természetvédelmi helyzete” – Réthy Zsigmond muzeológus előadása.

•

Lázár Ervin: Dömdö-dömdö-dömdödöm és Gyere haza Mikkamakka! című írásai nyomán összeállított műsorát előadta a Szinkron Egyesület 80


•

„A romantika” – a Helikon Együttes műsora.

•

A Gerlai Általános Iskola „Napsugár” Gyermekkórusa és a békéscsabai 1. sz. Általános Iskola kórusának hangversenye. Vezényelt: dr. Sárhelyi Jenőné és dr. Lipták Pálné.

•

„Botanikai ritkaságok a Körösök vidékén” – Kertész Éva muzeológus előadása.

•

„Petőfi a hídon” – Banner Zoltán előadóművész műsora.

•

„Csiribiri komédiák” – a 4-8. sz. Általános Iskola 7. b osztálya három mesejátékot adott elő. Betanította: Galló Katalin tanár.

•

„Az impresszionizmus” – a Helikon Együttes műsora.

•

„A gyermekekkel való kapcsolatalapítás, a Gordon-módszer” – Rajnai Nadinka pszichológus előadása.

•

„ A gyermek, mint autonóm személy”- Winkler Márta előadása.

•

A 11. sz. Általános Iskola „B-611 csillag” színjátszó csoportjának .előadása: --Janikovszky Éva: Kire ütött ez a gyerek? című könyve alapján.

•

40 kisiskolás eljutott a Cimbora hajóra.

•

Anyák napi ajándékkészítés. Gerlai Ferencné pedagógus vezetésével.

•

Az Országos Verseghy Ferenc Nyelvművelő Verseny megyei döntője.

•

Találkozó Utassy József költővel.

•

Kertész Éva muzeológus előadásai:

•

Hogyan védjük környezetünket és egészségünket?

•

Békéscsaba és környéke természeti értékei és környezeti állapota.

•

Ismerd meg a "Vörös könyvet”.

•

Kastélyok és kastélyparkok Békés megyében.

•

Ismerd meg a gyógynövényeket! – túrával egybekötve.

•

Amaputói-öböltől Elefántországig afrikai élménybeszámoló.

•

Csuhébaba készítés Gerlai Ferencné pedagógus vezetésével.

•

„Alig látszom, mégis játszom” – Sólyom Tamás és Silling Tibor műsora.

•

Rendhagyó óra Marék Veronika íróval.

•

Karácsonyfadísz készítés, fenyődíszítés.

•

„Kalotaszegi karácsony” – a Széchenyi Művészeti Csoport zenés népi játéka. Rendezte: Gál Zsuzsanna.

•

Téli népszokások. Beszélgetés a télről, karácsonyról, vers és daltanulás

•

„Fogadja jókívánatim Becses nevenapján” – az év végi névnapokkal kapcsolatos szokások, köszöntők.

•

„Aki nem hiszi, járjon utána!” – vidám vetélkedő.

1992. •

Benedek Elek: Pihári – a 11. sz. Általános Iskola 4. b osztályának előadása.

•

„Fedezzük fel a természetet!” – Kertész Éva muzeológus előadása.

•

„Mint észrevétlenül álomba hull az ember” – Sólyom Tamás és Silling Tibor rendhagyó órája. 81


•

„Az általános iskolások és az iskola viszonya” – Beszélgetés Deme Tamással, az Országos Közoktatási Intézet Pedagógusképző Központjának munkatársával.

•

Népi gyermekjáték bemutatók.

•

Döbrentey Ildikó: Égbőlpottyant mesék – Levente Péter, Gryllus Vilmos, Andrejszki Tamás és Lukácsházi Győző műsora.

•

„Ugye zeng a szíved?” – a Helikon Együttes műsora

•

Marék Veronika rendhagyó rajzos-mesés órája.

•

„A tornyocska” és „A három kisgida” – a Napsugár Bábegyüttes előadása (2 alkalommal).

•

Dr. Vekerdy Tamás író, szociológus előadása a Waldorf- iskoláról.

•

Kovács Edit színművész irodalmi műsora gyerekekről, gyerekeknek (A Gyermekvilág vetélkedőhöz).

•

Az orosházi József Attila Általános Iskola - az 1991. évi Éneklő Ifjúság kórustalálkozó különdíjasa – koncertje.

•

Találkozó Patay László íróval.

•

„Nem ér a nevem, káposzta a fejem!” – Peremartoni Krisztina színművész műsora.

•

A 11. sz. Általános Iskola színjátszóinak műsora: Ördögöt idéz a diák; Az ellopott kakas. Betanította: Ternyák Katalin tanár ; Macskák – részletek a musicalből. Betanította: Felföldi Gyöngyi tanár.

•

Találkozó Gyárfás Endre íróval.

•

„Kacor király” – a Napsugár Bábegyüttes műsora.

•

Kürti Papp László előadóművész rendhagyó órái: „Dalaim”; „A magyar Ugaron”.

•

Ranschburg Ágnes pszichológus előadásai: 1. „Ami belőlünk hiányzik és amit másokra vetítünk”, 2. „Miért okosabb mindenki a másiknál?”.

•

„Amire nincs magyarázat” – Nemere István író előadása.

•

„Elfelejtett irodalom” – Juhász Orsolya főiskolai tanár előadása.

•

„A varázsló kertje” – Kovács Edit színművész műsora.

•

Beszélgetés Szunyogh Szabolcs íróval.

•

Szaloncukor készítés marcipánból.

•

Békés megyei Betlehemes játék – a 10. sz. Általános Iskola előadása. Betanította: Kesiár Tamásné és Miklós Ibolya tanár.

•

Téli népszokások – beszélgetés gyerekekkel.

•

Papírhajtogatás Erdősi Géza, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársának vezetésével.

•

Fenyődísz készítés.

•

Gyertyaöntés.

•

„Ünnepelni jöttünk, Szép szóval köszöntünk…” – beszélgetés a karácsony körüli jeles névnapokról.

•

„Karácsonyi rege ha valóra válna…” – gyermekfoglalkozás.

•

„Nem kell hozzá paraván” – gyermekfoglalkozás.

82


1993. •

„Járt utat a járatlanért érdemes-e elhagyni? – Ranschburg Ágnes pszichológus előadása.

•

Kóka Rozália mesemondó rendhagyó órái: „Kicsi kégyó királyfi”; „Mátyás király rózsát nyitó ostornyele”; „A póruljárt farkas”.

•

„A könyvtárpedagógus feladatai az olvasásfejlesztő irodalomtanítási programban” – Dr. Tóth István tudományszervező főiskolai docens előadása.

•

„Játsszunk együtt! – Gáll Annamária és Jakab Lajos (Kolozsvári Állami Magyar Színház) verseszenés összeállítása.

•

„Miért nélkülözhetetlen riválisunk a MÁSIK?” – Ranschburg Ágnes pszichológus előadása.

•

„Népszokások Békés megyében” – rendhagyó óra Beck Zoltán néprajzkutatóval.

•

Sólyom Tamás és Silling Tibor rendhagyó órái: „Merre jártam?”; „Radnóti Miklós élete és munkássága”.

•

„Népszokások Békés megyében” – dr. Grin Igor muzeológus rendhagyó órája.

•

„Életfa-iskola, avagy az alkotás etikája ma” – Ranschburg Ágnes pszichológus előadása.

•

„Csillagász szemmel a földgolyóról” – Zombori Ottó csillagász előadása.

•

Marék Veronika rendhagyó órája (2 alkalommal).

•

Origami és sárkánykészítés Erdősi Gézával, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársával.

•

Az Országos Verseghy Ferenc Nyelvművelő Verseny megyei döntője

•

„Óz, a nagy varázsló” – a 11. sz. Általános Iskola 8. osztályos színjátszó szakkörének előadása.

•

Író-olvasó találkozó Fenyvesi Félix Lajos költővel.

•

„Tó-tiszta dalokat dalolok” – Kanalas Éva és Fábri Géza ének-koboz kettős rendhagyó ének órája (2 alkalommal).

•

„Válasszunk magunknak csillagot!” – Csabai László amatőr csillagász előadása.

•

„Irodalmi paródiák” – Kovács Edit színművész rendhagyó órája (2 alkalommal).

•

„Katyika és Matyika” – Kóka Rozália mesedélelőttje.

•

„Osztályközösség és személyiségfejlesztés: életkoronkénti munka-modellek az önmegvalósítás és szocializáció egyensúlyának elősegítésére” – Ranschburg Ágnes pszichológus előadása.

•

„Medárdtól Szent Istvánig” – dr. Grin Igor muzeológus rendhagyó órája (2 alkalommal).

•

Találkozó Simai Mihály íróval.

•

„Békés megyei népmesék, népmondák” – dr. Krupa András néprajzkutató rendhagyó órája (2 alkalommal).

•

„Értékelési modell: a személyiségfejlesztés mérése saját adottságaihoz viszonyítva és a közösségben betöltött hely szerint” – Ranschburg Ágnes pszichológus vezetésével.

•

„Szent Ferenc napjától Szent András napjáig” – dr. Grin Igor muzeológus rendhagyó órája (2 alkalommal).

•

„Városunk Békéscsaba” – gyermekrajz pályázat díjkiosztó ünnepsége.

•

„Ments meg Uram!” – Dévai Nagy Kamilla és Linka Ágnes zenés versműsora.

•

„Finn napok Magyarországon” – versek, mesék, vetélkedők, rajzverseny

83


•

„Disznótor, fonó, fosztóka” – dr. Grin Igor muzeológus rendhagyó órája (2 alkalommal).

•

Fenyődíszkészítés.

•

Karácsonyi mézes sütemények díszítése.

•

„Játsszunk!” – játéktanítás.

•

„Ez a város meseváros, senkiföldjével határos…” – mézesbáb kiállítás.

1994. •

„Az érzékelő és intuitív ellentétes típusok együttműködése a csoportmunkában” – Ranschburg Ágnes pszichológus előadása.

•

„Drog nélkül könnyebb!” – Zsankó László rendőr százados előadása.

•

„Sokszínű hagyományaink” – Kolarovszki Mária népviselet készítő és Mlinár Pál koreográfus rendhagyó órája (16 alkalommal).

•

„A téli ünnepkör szokásai”; „Újévtől farsangig” – dr. Grin Igor néprajzkutató muzeológus rendhagyó órái (2-2 alkalommal).

•

„Békés megyei népmesék”; „Békés megyei népmondák”– dr. Krupa András néprajzkutató rendhagyó órái (2-2 alkalommal).

•

„Az érzelmi és gondolkodó ellentétes típusok összehangolása a közösségben” – Ranschburg Ágnes pszichológus előadása.

•

Granasztói Szilvia bábművész foglalkozása.

•

„Érték és érdek egyensúly: a személyi és közösségi szükségletek összehangolása az osztálymunkában” – Ranschburg Ágnes pszichológus előadása.

•

„Ha folyóvíz volnék” – a könyv- és könyvtárhasználati vetélkedő résztvevőinek találkozója Petrás Mária moldvai csángó énekessel.

•

Író-olvasó találkozó Kiss Anna költővel.

•

A Figurina Animációs Kisszínpad „Grim/m/maszok” című műsora

•

Anyák napi ajándékkészítés.

•

„Május 1-jétől Úrnapjáig” – dr. Grin Igor néprajzkutató, muzeológus rendhagyó órája

•

Nagy Attila (OSZK) szociológus beszélgetett gyermekekkel olvasási szokásaikról és az értékrendekről.

•

A Verseghy Ferenc Országos nyelvművelő verseny megyei döntője.

•

A Békés Banda népzenei koncertje rendhagyó óra keretében.

•

Családi kirándulások, fotósséták: Dévaványa, Ecsegfalva, Hollókő.

•

Döbrentey Ildikó: Égbőlpottyant mesék – Levente Péter és Gryllus Vilmos műsora (2 alkalommal).

•

Döbrentey Ildikó: Ki kopog? – Levente Péter műsora.

•

„Gyermek a régi nagycsaládban, s a kereszténnyé lett Boldogasszony” – beszélgetés Molnár V. József művelődéstörténésszel.

•

„Együtt – Másképpen” – Fehér József András kreativitáskutató előadásai. I. rész: A család, mint lélektani helyzet; II. rész: A négy pszichikus funkció; III. rész: A család, mint önszabályozó rendszer; IV. rész: A szülő-gyermek reláció fejlődésének problémái.

•

„Máktündérek, csutkanépek” – játékkészítő foglalkozás. 84


•

„Ami a szívedet nyomja” – Szabó Éva, a Magyar Rádió szerkesztő-műsorvezetője beszélgetett kiskamaszokkal.

•

Ajándékkészítés Télapóra.

•

Biegelbauer Pál természtgyógyász gyermekolvasókkal beszélgetett a szeretetről.

•

A Figurina Animációs Kisszínpad „Eszti álma” című előadása.

•

Karácsonyi ajándékok készítése.

•

Jókai Mór: Melyiket a kilenc közül? – a Szent László Utcai Általános Iskola 4. b osztályos tanulóinak meseelőadása.

•

Fenyődísz készítés és fenyőfa díszítés.

•

Beszélgetés az újévi szokásokról, üdvözlőkártyák készítése.

•

„Ünnepre hangoló” – kiállítás a gyermekkönyvtárosok munkáiból.

1995. •

„Sokszínű hagyományaink” – Kolarovszki Mária népviselet készítő és Mlinár Pál koreográfus rendhagyó órája (5 alkalommal).

•

„Magyarosaurus és társai” – Főzy István előadása (Természettudományi Múzeum Föld és Őslénytani Osztály).

•

„Holle anyó” – a 11. sz. Általános Iskola 3. c. osztályának előadása. Betanította: Csarnainé Végh Éva tanárnő.

•

„A rossz tanuló felel” – Kovács Edit színművész rendhagyó irodalomórája.

•

Döbrentey Ildikó: Ki kopog? – Levente Péter műsora.

•

„Mint észrevétlenül álomba hull az ember” – Sólyom Tamás és Silling Tibor műsora.

•

„Sárkányok, táltosok, mitikus állatok a mesékben, mondákban” – dr. Krupa András néprajzkutató előadása.

•

A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium drámajátszó szakkörének műsora: Petőfi: János vitéz – 12. fejezet ; A farkas és Piroska – meseparódia. Rendezte: Mohácsiné Zima Ibolya.

•

Beszélgetés Kiss Anna költővel a szerelemről és a szeretetről.

•


•

Az országos Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny megyei döntője.

•

Az évtizedforduló programjai:

•

„Csillagos kelmék lógnak az égből” – Találkozás Kiss Anna költővel.

•

„Csillagászati világképünk az ezredfordulón” – Zombori Ottó csillagász előadása (A Csillagászati Hét megnyitásaként).

•

Aprók táncháza – Kurtucz Borbála néptáncpedagógus vezetésével

•

Gyermekrajzverseny óvodásoknak.

•

Békéscsabai szlovák népdalok – bemutató és daltanulás Ocsovszki Ildikó vezetésével.

•

„A Nap és a Hold elrablása” – a Figurina Animációs Kisszínpad előadása.

•

„Rege a csodaszarvasról” – batikolás keretjátékkal Lukács Judit és Kissné Balla Krisztina vezetésével.

•

„Síppal, dobbal, nádihegedűvel” – a Békés Banda műsora (5 alkalommal). 85


•

Nemezelés Szonda István nemezkészítővel.

•

„Mesék, mondák, szokások a Békés megyei szlovákok körében” – dr. Krupa András néprajzkutató rendhagyó órája.

•

„Kik vagyunk, honnan jöttünk? – dr. Kiszely István antropológus előadása (2 alkalommal).

•

„Ünnepek, szokások a Békés megyei románoknál” – Nagyné Martyin Emília néprajzosmuzeológus rendhagyó órája.

•

„Honfoglalás” – Kovács Edit színművész műsora.

•

A Békés megyei német nemzetiség hagyományairól Szabóné Földesi Erika és Böszörményi Julianna az Érték és képességfejlesztő program (Ékp) szakértői tartottak rendhagyó órát.

•

„Szemelvények a Békés megyei szerbek népi kultúrájából” – dr. Grin Igor néprajzkutató, muzeológus előadása.

•

„Lélektől eleven” – történetek régi korok mesterembereiről Kovács Edit színművész előadásában.

•

Mesék, mondák, szokások a Békés megyei cigányság körében – dr. Bencsik János néprajzosmuzeológus előadása.

•

Karácsonyi készülődés (2 alkalommal).

•

Mesedélután a városi vers és prózamondó versenyek nyerteseinek előadásában.

1996. •

Arvisura az ősgeszta nyomában? – Born Gergely magyarságkutató előadása.

•

„Alig látszom, mégis játszom…” – Sólyom Tamás és Silling Tibor műsora.

•

„Mint észrevétlenül álomba hull az ember” – Sólyom Tamás és Silling Tibor műsora.

•

Mondafeldolgozások óvodásokkal.

•

„Útibatyu” -- Havas Judit előadóművész és Budai Ilona népdalénekes előadása (2 alkalommal).

•

Mesedélután az 1995. évi „Aranytarisznyás” városi mesemondó verseny nyerteseinek előadásában (2 alkalommal): Balogh Zsuzsanna és Ramasz Andrásné, Vad Judit, Krizsán Adrienn óvónők meséltek.

•

„A közöttünk élő turulmadár” – Dúcz László erdész, író előadása.

•

„Találd ki magad!” – találkozás dr. Dévai Margit pszichológussal.

•

Medgyesi Pál régész előadása megyénk honfoglalás kori leleteiről.

•

„Árpád népe” – dr. Bakay Kornél régész-történész előadása.

•

Méhes Csaba pantomim művész és Sólyom Tamás zenész műsorai:

•

„Állati dolgok”; „PANTOMIX”.

•

Éber Tamás nyerges és szíjgyártó foglalkozása.

•

Bolya Gergely néprajzkutató előadása a sámánizmusról.

•


•

A „Nemzetközi családnap” alkalmából a Békéscsabai Napsugár Bábegyüttes műsora.

•


•

Kaláka Együttes műsora.

•

Író-olvasó találkozó Simai Mihállyal. 86


•

„Síppal, dobbal, nádihegedűvel” – a Békés Banda műsora.

•

Az 1996. évi városi „Aranytarisznyás” mesemondó verseny nyerteseinek mesedélutánja: rendezték: Balázsné Novák Magdolna, Balogh Zsuzsanna, Fábián Mihályné óvónők.

•

„Regélő” – a Holló Együttes műsora.

•

„Sokszínű hagyományaink” – A Békés Banda , Kolarovszki Mária és Mlinár Pál műsora (2 alkalommal).

•

A Lenkey Úti Óvoda nevelőtestületének bábműsora.

•

Karácsonyi díszek készítése Csüllög Terézia virágkötő vezetésével.

•

Boldizsár Ildikó mesekutató és Simai Mihály költő előadása a gyermek és ifjúsági irodalomról.

•

Mézeskalács díszítés.

•

A „Szóra késztető” olvasótábor résztvevőinek karácsonya.

1997. •

„Sokszínű hagyományaink” – A Békés Banda, Kolarovszki Mária és Mlinár Pál műsora (2 alkalommal).

•

A Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei fordulója.

•

„Játsszunk operát!” – az országos zenei műveltségi verseny megyei döntője.

•

„Zene-szó” – dr. Bartos Éva könyvtáros foglalkozása.

•

„Az ember és a zene” – Fellegi Ádám zongoraművész előadása.

•

„Ez a nyár” – Hervay Gizella és Szilágyi Domokos emlékműsor Pálfy Margit színművész előadásában.

•

„Mit készíthetsz csuhéból?” – Szabó Lajosné népművész foglalkozása.

•

„Tudod-e, hol van Garaboncia?” – Mese-zene Szöllősy Rita babáira Huzella Péter zenész előadásában.

•

„Nyelvünkben élünk” – országos anyanyelvi vetélkedő megyei döntője.

•

„A csipkeverés” – Kiszely Orsolya népművész foglalkozása.

•


•

Az 1997. évi városi „Aranytarisznyás” mesemondó verseny nyerteseinek mesedélutánja: Balogh Zsuzsanna, Balázsné Novák Magdolna, Deák Katalin óvónők meséltek.

•


•

„Vajon hová megyünk? – Beregszászi Olga színművész műsora kortárs magyar költők műveiből.

•

„Holdpásztor” – Huzella Péter zenész műsora.

•

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi – Kalapos László színművész előadásában.

•

Gyermekkönyvtárosok továbbképzése „Klasszikusok olvastatása” Balatoni Teréz tanár és „A népmese” Koszecz Sándor népmesekutató előadása.

•

„Vitéz László és a többiek” – Kemény Henrik és Kemény Mátyás bábelőadása.

•

„Bocsodából jöttem” – Karsai Gizella pantomimművész műsora.

•

„Garabonciás Péter” – Huzella Péter zenész előadása.

•

„Ajándék” – a Holló Együttes műsora. 87


•

A Lenkey János Utcai Óvoda nevelőtestületének bábelőadása.

•

A Napraforgó Gyermekház és a gyermekkönyvtár közös karácsonyi ünnepsége.

•

„Az Óperencián innen és túl” – Kováts Kriszta és Borbély László színművészek zenés gyermekműsora.

•

„Szabad-e bejönni ide, Betlehembe?” – a Kaláka Együttes műsora.

•

Karácsonyi díszek készítése – papírhajtogatás Erdősi Géza, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársának vezetésével.

•

Legkedvesebb meséink; kiállítás a gyermekkönyvtárosok könyvajánlásaiból és mesedélután.

1998. •

A Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei döntője.

•

„Kossuth Lajos azt üzente” – Gál Péter népművelő előadása.

•

A 10. sz. Általános Iskola tanulóinak mesedélelőttje.

•

„Huszárverbunk” – a Békés Banda műsora.

•

„Petőfi Békés megyében” – Fekete Gabriella pedagógus előadása.

•

Három napon át éjjel-nappal felolvasás tartottunk az 1848-49-es szabadságharc hőseiről.

•

„Nyelvünkben élünk” – országos anyanyelvi verseny megyei döntője.

•

„Mozgóképi ABC” – Féjja Sándor filmesztéta előadása.

•


•

Az 1997. évi meseíró pályázatunk nyertesei közül a Belvárosi és a Szabó Pál Téri Általános Iskola tanulóinak mesedélelőttje.

•


•

Az 1998. évi irodalmi pályázatunk nyerteseinek felolvasó délelőttje Sólyom Tamás zenész közreműködésével.

•

„Kutya, kutya, tarka” – Kóka Rozália mesemondó műsora.

•

Az 1998. évi városi mesemondó verseny nyerteseinek mesedélelőttje (2 alkalommal).

•

„Láng és lélek” - Beregszászi Olga és Ujlaky Károly zenés műsora.

•

Vidám családi vetélkedő.

•

Jutalomút Nagyszalonta-Arad-Világos útvonalon.

•

Beszélgetés Kiss Dénes íróval.

•

„Békés megye 1848/49-ben” – dr. Jároli József történész-levéltáros előadása.

•

„Az ezüst mackó” – Marék Veronika író legújabb mesekönyvének bemutatója.

•

„Mondd, szívem, ez a szerelem?” – Beszélgetés Kiss Anna költővel.

•

„Mese-zenegér” – Uicz Zsuzsa mesemondó és Huzella Péter zenész műsora.

•

A Lenkey János Úti Óvoda Nevenincs Bábegyüttesének műsora.

•

„Gryllus Vilmos daloskönyve”.

•

„Fúvom az énekem” – Budai Ilona népdalénekes rendhagyó énekórája.

•

„Legkedvesebb meséink” – könyvajánló kiállítás. 88


1999. •

Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny megyei döntője.

•

„Mackó Mukik kirándulnak”; „Az elátkozott malom” – a Békéscsabai Napsugár Bábegyüttes műsorai.

•

„Attilától Áchimig” – Gál Péter népművelő előadása.

•

„Csináljunk egy más napot! – Mikola Péter zenész műsora.

•

„Arany idők nagy királya” – Életünk a XV. században – Gál Péter népművelő előadása.

•

„Nyelvünkben élünk”- az országos anyanyelvi verseny megyei döntője

•


•


•

Az irodalmi pályázat nyerteseinek felolvasó délelőttje Sólyom Tamás zenész közreműködésével (2 alkalommal).

•

Mátyás királyról szóló mesék a „Barátunk a könyv, a könyvtár” című játék résztvevőinek legsikeresebb előadásaiból (2 alkalom).

•

„Lila majom” – a Fabula Bábszínház előadása.

•

Az 1999. évi városi mesemondó verseny nyerteseinek mesedélelőttje (2 alkalommal).

•

„A szabadságharc leverése és a megtorlás” – dr. Boa Gábor hadtörténész rendhagyó történelem órája.

•

„Apáról fiúra” – anyáról leányra – zenés, mesés, táncos vidám együttlét a Mlinár családdal.

•

„Emlékké válok magam is” – beszélgetés Valló László újságíróval Fekete István életéről.

•

Beszélgetés Kamarás István íróval.

•

Grimm: A suszter manói – zenés mesejáték a Pierrot Gyermekszínház előadásában.

•

„A csodaszarvas nyomában járva” – Born Gergely néprajzkutató előadása.

•

Rendhagyó óra a csigákról Domokos Tamás malakológus muzeológussal.

•

„Ég a gyertya, ha meggyújtják” – a Napraforgó Gyermekház karácsonya.

•

Bálint Ágnes: Mazsola – a Fabula Bábszínház előadása.

•

Karácsonyi ajándékkészítés Kádár Mariann népművész vezetésével.

•

Ki mit gyűjt? – lehetőség bemutatkozásra, cserére, beszélgetésre.

2000. •

Kovács Edit színművész műsora Fekete István műveiből.

•

„Hogyan beszélünk és írunk az ezredfordulón és az ezredforduló után?” dr. Balázs Géza nyelvész rendhagyó órája.

•


•

„Mit adtak a magyarok a világnak a zenében?” – dr. Sárhelyi Jenőné rendhagyó ének órája.

•


•

Találkozás Kiss Anna költővel.

•


89


•


•

Családi délután a Babocsai családdal.

•

„A magyar nyelv és a magyar irodalom” – dr. Balázs Géza nyelvész előadása az „Olvasás éve” jegyében.

•

„Mennyiben mi olvassuk a híreket, mennyiben a hír olvastatja magát?” – Horváth Beáta médiatanár rendhagyó órája.

•

Gárdonyi Géza. Juhász Orsolya főiskolai tanár előadása.

•

„A nélkülözhetetlen művészet” – Banner Zoltán művészettörténész előadása.

•

Milne: Micimackó. A Napsugár Bábegyüttes előadása.

•

„Mi kerül a vászonra?” Zalán Tibor költő, dramaturg és Huzella Péter zenész műsora.

•

A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és könyvtárunk millenniumi vetélkedőjének döntője.

•

Móricz Zsigmond: A hét krajcár. A Kolibri Színház előadása.

•

Luca-napi népi zajkeltők és hangszerek készítése Gerlai Ferencné népművész segítségével.

•

„Katyika meg Matyika” – Kóka Rozália mesemondó előadása.

•

„Ég a gyertya, ha meggyújtják” – a Napraforgó Gyermekház és a könyvtár karácsonyi délutánja.

2001. •

Gárdonyi Géza. Tarsoly Krisztina színművész előadása.

•


•

V. Országos József Attila verseny megyei döntője.

•

„Az olvasás és én” – Kamarás István író, szociológus rendhagyó órája.

•

„Gyöngy a csillag” – szavalóverseny megyei döntője.

•

Lúdas Matyi” – a Napsugár Bábegyüttes előadása.

•


•

Rendhagyó irodalomóra Kiss Ottó költővel.

•

„Kalamajka Nempiskóta erdőben” – a szegedi Buborék színpad műsora.

•

„Itt élned, halnod kell!” – a Helikon Együttes rendhagyó irodalomórája.

•

„Gryllus Vilmos daloskönyve”.

•

„Alig látszom, mégis játszom” – Sólyom Tamás zenész műsora.

•

Családi délután a hatgyermekes békési Lisztes családdal.

•

Illyés Gyula. Juhász Orsolya főiskolai tanár előadása.

•

A. Milne – Hajdú Sándor: Micimackó – a kondorosi muzsikusok „Körös”- körül nevű gyermek kamarazenei együttesének előadása.

•

„Kicsi kégyó királyfi” – Kóka Rozália mesedélelőttje.

•

Találkozás Békés Pál íróval.

•

Török Emőke babatervező babakiállítása és foglalkozása.

•

Konferencia a gyermekirodalomról. 90


•

„Kényeskedő mesék” – a Titiri Színház bábelőadása (Pécs).

•

Beszélgetés Pogány Judit Jászai-díjas Érdemes művésszel a gyermek-korról, olvasásról, álmodozásról.

•

Hogyan dramatizáljunk irodalmi műveket? Kovács Edit színművész tanácsai.

2002. •


•

Találkozó Nógrádi Gábor íróval.

•


•

„A könyv útja” – Kállai Júlia grafikusművész előadása.

•

„Nyitva van az aranykapu” – Szendrei Zsuzsanna népdalénekes műsora.

•

Jelmezes irodalmi séta.

•

„Nagy akarok lenni!” – a Fabula Bábszínház előadása.

•

„Monoktól Turinig” – a Kossuth-pályázat eredményhirdetése Berecz András népdalénekes közreműködésével.

•

A 2002. évi békéscsabai városi mesemondó verseny I. helyezettjeinek mesedélelőttje.

•

Családi délután az Újházy László költővel és a családdal.

•

„Az aranyhal meséje” – a Trambulin Színház előadása.

•

100 éves a játékmackó - mackókiállítás.

•

„Évszaksoroló” – Szendrei Zsuzsanna népdalénekes és Buda Ádám énekmondó műsora.

•

A Lenkey úti Óvoda Nevenincs Bábegyüttesének előadása: „A mumus”; „Télapó kesztyűje”; „Nyiff, Nyaff”; „Surranó”.

•

Író-olvasó találkozó Lajta Erika íróval.

•

Juhász Orsolya főiskolai tanár előadása a mesékről, varázslatokról és varázsigékről.

•

Erich Kästner: A két Lotti – a Nevesincs Színház előadása.

•

„Egészség és irodalom” – rendhagyó irodalomóra Szeverényi Barnabás tanárral..

•

A Gajdos Népzenei Együttes koncertje.

•

Karácsonyi díszek, ajándékok készítése.

•

A „Szóra késztető” olvasótábor résztvevőinek találkozója.

2003. •


•

„Síppal, dobbal, nádihegedűvel” – a Békés Banda műsora.

•

„Iciri-piciri mesék” – a Nevesincs Színház előadása.

•

Könyvbemutató: Darvasi László – Trapiti.

•

Régi világ – játékvilág: játékkiállítás.

•

Juhász Orsolya főiskolai docens könyvajánló foglakozása.

•

„Muzsikus manók meséi” – Sólyom Tamás – Hölzer Viki – Márkus Gergő előadása (2 alkalommal). 91


•

Csukás István: Ágacska – a Nevesincs Színház előadása.

•

Húsvéttal kapcsolatos tárgyak és játékok – kiállítás.

•

Iró-olvasó találkozó Böszörményi Gyulával.

•

Rendhagyó zenés angol nyelvóra a Pom-Pom együttessel

•

Családi délután a Békés Bandával.

•

Mentálhigiénés csoportos gyermekfoglakozások.

•

Fekete István: Vuk – a Fabula Bábszínház előadása.

•

„Mit tegyek? Nem olvas a gyermekem! – beszélgetéssorozat Koszecz Sándor és Juhász Orsolya főiskolai tanár vezetésével (2 alkalommal).

•

„Országunknak megáldoztak” – Maczkó Mária népdalénekes és Szabó András előadóművész rendhagyó órája.

•

Bábtáncoltató Betlehemes – az Ördögszekér Kompánia Bábtársulás műsora.

•

Luca napi foglalkozás a Bábika Játszóház vezetésével.

•

„A sánta kutya lábán forgó palota” – Harangozó Imre néprajzkutató előadása Labos Anikó 6. osztályos népdalénekes közreműködésével.

•

„Adventtől karácsonyig” – kiállítás.

2004. •

Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny megyei döntője

•

Találkozó Varró Dániel íróval.

•

„Táltos Jankó” – a Szegedi Miniszínház előadása.

•

„Nyelvünkben élünk” – anyanyelvi vetélkedő megyei döntője.

•

„Hetedhét ország meséi, zenéi” – „Országok irodalma, zenéje” –

•

Juhász Orsolya főiskolai docens előadásai.

•

„Az eltűnt hangok meséje” – Sólyom Tamás zenész és Szabó Ágnes bábművész előadása.

•

„Nekünk írták, rólunk szól” – beszélgetés a kamaszregényekről Juhász Orsolya főiskolai docenssel.

•

„Hol volt, hol nem volt…” – Magyar népmesefesztivál Benedek Elek születésének 145. évfordulója alkalmából. A fesztivált az „Aranyhajú ikergyermekek” – Kóka Rozália mesemondó előadása nyitotta meg.

•

„Mátyás király álruhában” – a Szegedi Miniszínház előadása.

•

„Létramesék” A Ciróka Bábszínház előadása.

•

Országos irodalmi pályázat eredményhirdető ünnepsége.

•

Karácsonyi és Télapó-váró játszóház a Bábika Bt. vezetésével.

•

„Kit szeret a Mikulás?” – a Szegedi Miniszínház előadása.

•

Sakk-matt. Sakk játszóház Varga Orvos Valéria népművész, Erdős Viktor és Erdős Boglárka országos és világbajnok testvérpárjával.

•

Janikovszky Éva: „Kire ütött ez a gyerek?” – Zenés, irodalmi műsor Tarsoly Krisztina és Tege Antal színművészek előadásában.

92


•

Családi délután Hevesi Imre zenésszel és családjával..

•

„Aranyos lábú iglice”. Szvorák Katalin és zenész barátainak koncertje.

•

„Karácsonyvárás a Szentföldön” – Fekete Gabriella útibeszámolója.

•

Karácsonyfadíszítő verseny iskolai és óvodai közösségeknek. könyvjutalomban részesültek. Közreműködött Hevesi Imre zenész.

•

„Adventtől karácsonyig” – kiállítás.

93

A

résztvevők

értékes

AZ ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ ÉS KÖLCSÖNZŐ OSZTÁLY

TÓTHNÉ KÓTI HAJNALKA

AZ ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ ÉS KÖLCSÖNZŐ OSZTÁLY „ … a könyvtáros pedig az az ember, akinek a könyv olyan táplálék, szenvedély, sors, szerelem, gyönyör, mámor kaland és végzet, mint tengerésznek a tenger, a parasztnak a föld, a kertésznek a növény…. Senki sem nyúl a könyvhöz úgy mint egy könyvtáros, oly csendesen és lassan, ahogy az ember csak örök dolgokhoz nyúl: tengerhez, asszonyhoz, földhöz. Senki sem tudja, mit jelent egy jó szerző mellé leülni, felütni csak úgy találomra, és belemerülni. Széljegyzeteket készíteni, kivonatolni, zsebre dugni egyet, kimenni a hegyoldalba, leülni, hangosan olvasni belőle, s a fontos szavakat aláhúzni.” /Hamvas Béla/

Peregnek az évek. Még közelmúltnak tűnik az „új” Megyei Könyvtár megnyitásának 10. évfordulója, és ismét eltelt tíz év. Elrévedezünk, arcok, hangulatok, kellemes, olykor kellemetlen érzések bukkannak elő a felgyorsult világ elleni védekezésként tudatunk mélyére gyömöszölt emlékek tömkelegéből. Húsz év csak az Univerzum történetében elhanyagolható intervallum, egy intézmény történetében rengeteg idő, rengeteg változás. Számtalan döntés és döntésvégrehajtás vész a múlt homályába, de az általuk meghatározott, minden korra és minden irányításra jellemző arculat fennmarad emlékezetünk rostáján. Húsz év – átéltünk egy rendszerváltást, csatlakoztunk az Európai Unióhoz. 1985–ben az elektronikus világháló, a szédületes információáramlás csupán írók fantáziaszüleményének tűnt, és beleborzongva Orwell képzelt világával azonosítottuk. De hol van ez ma már, mikor bosszankodunk, ha öt percig nem használhatjuk az adatbázisunkat, vagy ha nagyritkán nem tudjuk elérni az internetet, és ma abba borzongunk bele, hogy mennyire a technika függvényévé vált az életünk, a munkánk. Így változnak az idők és változunk az idővel mi magunk is, sokszor észrevétlenül értékelünk át mindent, nyomtalanul tűnnek el munkafolyamatok, csak egy-egy visszaemlékezés kedvéért poroljuk le a régi, kötelező munkanaplókat, és felsóhajtunk, hogy de jó, hogy ezek az idők is elmúltak, vagy nosztalgiával olvassuk az elsárgult oldalak sorait. Olvasószolgálat – milyen tömör és pontos megfogalmazása munkánk lényegének, kifejezi azt az örök érvényű értéket pályánk során, amit minden korban és időben a kultúra megőrzése, és közvetítése jelent, tükrözi a könyvtárostól elvárt alázatot és szolgálatot, hiszen ízig - vérig olvasószolgálati könyvtárossá csak az válhat, akinek lelkében a könyvek és a tudás imádatán kívül óriási segítőkészség is lakozik. Akinek személyiségjegyei közül hiányzik ez a fajta odaadás, nem marad évtizedekig a pályán, hiszen a szolgálat nem jelent számára önkiteljesedést. Ennek ékes bizonyítéka az, hogy a 20 év alatt nagyszámban változtak az általános részlegben foglalkoztatott könyvtárosok. Gyakran előfordult, hogy csupán egy-egy hónapot bírt ki az új munkaerő, és továbbállt. Ez így is van jól, hiszen felelősség egy városban 1985 óta átlagosan évi 11000 beiratkozott olvasóval kapcsolatot tartani, információt szolgáltatni, segíteni a tanulásukat, meghallgatni sokak örömét, bánatát. Jókai Anna Kossuth-díjas író egyik publicisztikájában így ír: „…engem először a könyvtáros lénye, egyénisége, kisugárzása érdekel. A mondatai, ahogy az olvasóhoz szól, köszönésének zenéje, az emberismerete, a tapintata, részvétele a sorsokban. A könyvtáros érdeklődése, kíváncsisága, egyéni ítélőképessége az, ami emlékeimben megmarad. A környezetből inkább csak a hangulat – a folyóiratokkal tömött szabadpolcok, ahol a beszélgetés szüneteiben mámorosan turkálgatok.” Ez bizony nagy felelősség, hiszen valószínűleg az emberek többsége a mi felkészültségünkkel, tájékozottságunkkal, „emberi színvonalunkkal” azonosítja a könyvtár szakmai színvonalát is. 1985-ben még diáklányként iratkoztam be az új Békés Megyei Könyvtárba és nem is gondoltam, hogy valaha könyvtáros leszek. Szerettem ezt az új könyvtárat az első pillanattól kezdve, szerettem, hogy készségesek a kölcsönzőpultnál, szerettem, hogy mosolyognak, szerettem hogy segítőkészek, és

94


az új épület megnyitása utáni első évek óta is ugyanolyan segítőkészek és mosolygósak az azóta is itt dolgozó kollégák: Csicsely Ildikó, Gaika Olgi, Kocsisné Burkus Vénusz, Sz. Kovács Viktória, Szaszák Gyuri, Tadanaj Kocsis Ágnes. Szerettem, hogy innen hazavihettem, amire Szegeden hónapokat kellett volna várnom, nem felejthetem Erdősiné Zahorán Márti szakmai hozzáértését, sugárzását, türelmét. Én még nem dolgoztam itt az új könyvtár megnyitásakor, emlékeim az olvasó emlékei 1989-ig, 1990-től zenei könyvtárosként, kívülről figyelhettem az általános tájékoztató és kölcsönző osztály tevékenységét. Osztályt írok, bár ekkor még inkább csoportnak volt tekinthető, hiszen az olvasóteremtől szervezetileg elkülönült osztályként csak 1992 óta működik. A gyermekgondozási segély (gyes) évei alatt csaknem 7 évig újra, szinte csak olvasóként élvezhettem a könyvtárba járás varázsát, újra éreztem a könyvek, a takarítás ellenére rakódó finom por és nyomdafesték elegyéből keletkező jellegzetes illatot, amit most már csak akkor érzek, ha két hétre szabadságra megyek, és elszokik a szaglásom tőle. 1998-tól ezen az olvasószolgálati és általános tájékoztató osztályon dolgozom, amikortól már sokkal kényelmesebb tájékoztató és kölcsönző könyvtárosnak lenni, mint bármikor korábban, hiszen egy-két kattintás, és minden információ a rendelkezésünkre áll, semmi rohangálás a folyosóra, ilyen cédula, olyan katalógus, leltárkönyv, semmi, csak gyors és pontos adat. Megtiszteltetés és felelősség, hogy én írhatom meg ezt a visszaemlékezést. Átolvastam 20 évre visszamenőleg a könyvtári munkaterveket, beszámolókat, történeteket hallgattam meg, legendák elevenedtek fel, és persze felkerestem nagy elődjeimet, Varga Gábornét Ilit, aki olvasószolgálati csoportvezetőként 1973-tól irányította a szolgálatot, majd 1985-től 1992-ig immár osztályvezetői titulussal fogta össze a könyvtári szolgáltatások közvetítésének, összehangolásának feladatait. Beszélgetésünkkor figyeltem a tekintetét, hátha még felfedezhetem (és megtanulhatom) azt a nézést, amiből a kollégák tudták, hogy rendbe kell tenni a polcokat, nem holnap, főleg nem holnapután, hanem most, azonnal, hiszen rend nélkül ki hiszi el nekünk, hogy a könyv tényleg kölcsönzésben van, és egyáltalán, hogy találhatnánk meg a kölcsönzői tér 110000 kötete közt az éppen szükségeset, amit akárhogy is nézünk sem kölcsönzésben sem polcon sincs. Persze ennek a tekintetnek már nyoma sem volt Ili szemében, azt hiszem, ezt csak hosszú évek felelősége tudja az osztályvezetők szemébe varázsolni, ami nyomtalanul elillan, ha átadják a képzeletbeli stafétabotot. Ili 1992-ben adta át a vezetés kihívásainak terhét, és persze a mindenkiben meglapuló bizonyítási vágy megvalósításának lehetőségeit Timkó Istvánnénak, Évának, aki már 1985-óta hatalmas rutinra tett szert csoportvezetőként. Érdekes az ő személyéhez fűződő első emlékképem, amely elmeséléséhez egy kis kitérőt kell tennem. Az emberek egy részének belső képei között talán a mai napig, de a 80-as évek közepén minden bizonnyal Darvasi László alias Szív Ernő által megfogalmazott könyvtároskép élt, mely szerint „Könyvtároskisasszonynak nevezünk – tizenhat évestől nyolcvan éves korig – minden olyan nőnemű emberi lényt, aki férjezett, elvált, özvegy, netán pártában maradt és könyveket kölcsönöz.... Hangja rekedt, mert sokat dohányzik, leginkább kockás szövetszoknyában és szandálban jár. Néha besüti haját. Tud olajkályhát, rolót és kerékpárláncot szerelni.” A Megyei Könyvtárban a korszellemhez illően 1985-ben kötelezően köpenyt kellett viselni, méghozzá a nőknek bordó köpenyt, amely mélyen elrejtette viselőjének személyiségét. Márpedig az erős egyéniségek, különösen, ha nemi hovatartozásukat illetően nők, az ilyen béklyót igyekeztek oldani. Hát Éva (Timkó Itvánné) ilyen üdítő színfolt volt a kigombolt köpenye alól elővillanó franciás eleganciájával, melyet keleties szépsége még inkább kiemelt. Talán furcsa képzettársítás, de számomra ez az egyszerű köpenykigombolás szimbolizálja azt a változásra való képességet, a rugalmas nyitottságot minden új iránt, amely nélkül talán más arculatú lenne az általános tájékoztató és kölcsönző osztály.

95


Varga Gáborné

Timkó Istvánné

96


Nyitottság, rugalmasság, alkalmazkodás a kor kihívásaihoz. Talán nincs is könyvtárról szóló tanulmány napjainkban, melyben hasonló fogalmak ne szerepelnének a jelen és a jövő könyvtárával kapcsolatban. Itt, Békéscsabán, 1985-ben a Megyei Könyvtárban Lipták Pál (azóta nyugalmazott könyvtárigazgató) és dr. Ambrus Zoltán (1985-óta és jelenleg is igazgató) jóvoltából már akkor sem csengtek üresen ezek a szavak. Az új Megyei Könyvtár úgy, mint 1952-ben újra „járatlan utakat” választott. Persze ezek az új utak először keskeny mezsgyék, hiszen munkánk lényegi része állandó, a változás titkának mibenléte, hogy mindig megpróbáljuk egy kicsit másként csinálni, egy kicsit más formában az olvasók rendelkezésére bocsátani az általunk gyűjtött „kincseket”, egy kicsit megkönnyíteni, meggyorsítani a hozzáférést. És hadd legyek egy kicsit elfogult a mi könyvtárunkkal: itt mindig azt éreztem, hogy munkafolyamatainkkal, megálmodott változtatásainkkal megelőzzük az olvasók vágyait. Vegyük például a kölcsönző részlegben az 1985 óta működő témacsoportos rendszert, ami szakmai körökben vitát váltott ki, és a mai napig vitákat kavar, hiszen a könyvtáros munkáját - valljuk be – nehezíti, az olvasók zöme viszont nagyon kedveli, és a témacsoportokból kölcsönzött könyvek forgási üteme a legnagyobb. Az eredeti tervek, szerint a kétfedeles modellnek megfelelően, egy-egy műnek a példányait a szakirodalmat tartalmazó polcokon is és a megfelelő témacsoportban is el kellene helyezni. A szükség viszont nagy úr, napjaink gyakorlatára az a jellemző, hogy csak egy példányban tudjuk beszerezni a műveket, és azt bizony sokszor a témacsoportban helyezzük el, amit adatbázisunkban nem jelölünk, mivel ez nem jelenti a könyv végleges helyét, hiszen a keresletnek megfelelően lehet, hogy hamarosan átkerül a szakkönyvek ETO-rendszerébe, és itt jön a „többletmunka”, ami csupán gyaloglás a polcok között, és a mozgás eme fajtája úgyis karbantartja az egészséget, és széppé teszi a lábakat, ahogy egy könyvtáros mondta. Nagyon előre szaladtunk az időben, és pár gondolat erejéig érdemes és érdekes visszakalandozni a régi témacsoportokhoz és változásaihoz. 20 témacsoporttal várta az olvasókat az új könyvtár: állatok; bűnügyi történetek; életrajzok; ember és társadalom; fiatal felnőttek; háborús regények; játék, sport; kertészkedés, növények élete; kötelező olvasmányok; Magyarország; műsorfüzetek; otthon, család egészség; sci-fi; történelmi regények; útikönyvek; útleírások; versek; antológiák gyűjtőfogalmakhoz sorolt könyvek jelentették tematikus kínálatunkat. A könyvekre ragasztott piktogramok mutatták mely témacsoporthoz tartozik az adott mű, hiszen tartalmi átfedések előfordultak a csoportok között. Ezek a jelölések a ragasztás révén hozzájárultak az állományrész statikussá válásához, a későbbiekben ezért csupán ceruzával jelöltük a helybeli hovatartozást, hiszen a cél az pont az olvasók mindenkori igényeinek megfelelő válogatások létrehozása, ami persze maga után vonhatja a kevésbé keresett csoportok megszüntetését, melyek új válogatásoknak adják át helyüket. 1987-ben új témacsoportok születtek: békési tájak, emberek; régi, kedvelt olvasmányok; szerelem az irodalomban; majd 1988-ban drámák, korok, kultúrák, napjaink irodalma csoporttal gyarapodott az első szárny kínálata, melyeket továbbiak követtek. A túl sok témacsoport viszont áttekinthetetlenné tette a 35 ezernyi könyvet magába foglaló állományrészt, így napjainkban kevesebb, de átfogóbb témájú gyűjtésekkel várjuk olvasóinkat: alkohol, dohányzás, drog; állatokról; bölcsességek; bűnügyi regények; életutak, embersorsok; drámák, novellák, versek; életünk és ételünk; ezoterikus irodalom; fantázia világa; helytörténeti művek; hit világa; kötelező iskolai olvasmányok; kedvelt olvasmányok; növények élete, kertészkedés; otthonteremtés; „szemünk fénye”- a gyermek; testünk harmóniája; történelmi regények; utazás; ügyes kezek; ünnepek; vidám könyvek. A rendszerváltás után a könyvpiacon rengeteg új téma, új könyv jelent meg, mely változások nálunk is gyorsan éreztették hatásukat. A korábban csak szamizdat irodalomként terjedő írások könyvformában is megjelentek, és természetesen bekerültek állományunkba, rengeteg aktuálpolitikai kérdésről szóló mű látott napvilágot, nem is beszélve a gazdaság átstrukturálódásából adódóan megjelenő gazdasági társaságok és ezek jogi vonatkozású kérdéseiről szóló művekről, melyeket nálunk is kerestek, és meg is találtak. Ezek persze új témacsoportokat kívántak. Voltak felröppenő témák, melyekről pár hónapig beszéltek, hiszen minden csoda három napig tart, így mi is összehordtunk „tücsköt, bogarat” az amiről ma beszélünk feliratú témacsoportba, ahol jól megfért egymás mellett a csodás gyógyulások története Nagy Imre miniszterelnök életével. Persze a rendszerváltás eufóriájának csitultával, amikor széles rétegek kerültek mindennapos

97


létbizonytalanságba, megjelent az ezoterikus irodalom iránti igény, hiszen stabilnak hitt értékrendek bomlása mindig a miszticizmus felerősödését vonja maga után, így bizony készítettünk ezoterikus műveket tartalmazó polcot is, melynek rendben tarása a mai napig komoly gondot okoz a nagy érdeklődésből adódóan, mert mint tudjuk a polcokon a könyvek összekeverése egyenes arányban növekszik az adott ismeretterület iránti érdeklődéssel. Ebben az időszakban született a személyiségünk titkai minigyűjtemény, mert az érdeklődők más csoportja inkább tudományos megközelítésben szeretett volna választ kapni a kavargó változásokra, megint mások a hit világa c. témacsoportban keresgélt. E rövid illusztrálás is alátámasztja, hogy a könyvtárban minden szintű gazdasági és társadalmi változás szinte azonnal lecsapódik. És még nem is beszéltünk a nyelvtudás robbanásszerű felértékelődéséről rögtön a 90-es évek elején, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy jóval több nyelvkönyvre, valamint idegen nyelvű műre van szüksége olvasóinknak, így a szép számú gyarapodás következtében külön teret kellett nyitnunk ezen állományrészünknek. Szintén ezekben az években árasztotta el a könyvkiadást és kereskedelmet a néhány évvel korábban nyugati kultúrszennynek nevezett bestsellerzuhatag. A irodalmi értéket képviselő regényeken felnőtt könyvtárosok értetlenül figyelték, hogy milyen hatalmas és széles befogadótábor várta a könyvtárban is ezeket a könyveket. Kézről-kézre jártak, Claire Kenneth, Stephen King, Evelyn Marsh és még sok, azóta már talán feledésbe is ment szerző könyvei, míg a jó öreg Dosztojevszkij, Krúdy, Móricz, de még Német László kötetei is alig-alig kerültek le a polcról. Ezeket a „gyorsfogyasztású a könyveket”, melyek leginkább lelki bonbonokként szolgálnak a hétköznapokban, saját házi könyvtárukba a mai könyvárak mellett nem is tudják és valószínűleg nem is akarják beszerezni az emberek. Rengeteg tanulmány született e témakörben, és mára már természetessé vált, hogy mindenfajta igényt figyelembe kell vennünk a gyűjteményalakítást illetően. Annál is inkább, mivel az utóbbi húsz esztendőben öntudatosabbá váltak olvasóink, gyorsan megszokottá vált, hogy a könyvesbolti megjelenés után 2 héttel már a könyvtárban is megjelennek a keresett művek. Az éves tagsági díj bevezetése után pedig talán még inkább elvárták szolgáltatásaink állandó színvonalát. Némi félelem vegyült 1992-ben az évi 50 Ft-os beiratkozási díj bevezetéséhez, de semmilyen negatív következménnyel nem járt, sőt van az embereknek egy olyan sajátossága, hogy amiért fizetnek, arra nagyobb figyelmet fordítanak, persze jogokat is formálnak pénzük fejében. A könyvek árával párhuzamosan a mi beiratkozási díjaink is kúsztak felfelé, 1995-re 100,- Ft-ra emelkedett a felnőtt tagsági díj, átiratkozás esetében 80,-Ft, a diákoknak, nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek 40,- Ft-ot kellet fizetni. Tíz év elteltével felnőttek esetén már 1200,- Ft az éves olvasójegy ára, a diákok pedig 15-szörösét fizetik az 1995-ös összegnek, azaz 600,- Ft-ot . Érthető tendencia a felsőoktatásban használt szakkönyvek iránti érdeklődés folyamatos emelkedése hiszen a húsz év alatt megsokszorozódott a felsőfokú tanulmányokat végzők száma, és bizony a könyvek átlagára 3000,- Ft körül mozog. A tanulási kedv, vagy sok esetben kényszer növekedésének következményeként beiratkozott olvasóink között a középkorosztály magasabb százalékban van jelen a 80-as évek végéhez képest. De térjünk még vissza néhány gondolat erejéig állományunkhoz. A húsz év alatt átlagosan évi 3600 kölcsönözhető könyvvel gyarapodott az osztály és olvasóközönsége, de nincs olyan nagy könyvtár, amit ne lehetne megtölteni könyvekkel, és ott volt a kilencvenes évek elején az a sok, szocialista ideológiával átitatott könyv, ami először felvándorolt a tömörraktárba, és roskadoztak volna alattuk a polcok, ha nem fémből készültek volna. Az 1990-es törlési jegyzékeken ilyen könyveket találtam: A marxista ismeretelmélet néhány problémája 1963.; A burzsoázia jogi ideológiája 1976.; Mi a politikai gazdaságtan? 1962.; A Magyar Szocialista Munkáspárt VIII. kongresszusa 1962. Természetesen megfontoltságot követelt ezen könyvek kivonása, hiszen kortörténeti forrásokká váltak mára, így ebből a szempontból még 1998-99–ben átfésültük a tömörrakrárat, és 4500 könyv kivonása után az ideológiai összefoglaló műveket, érdekességeket továbbra is őrizzük a kort feldolgozni vágyó kutatók és érdeklődők számára. Rugalmasságról és nyitottságról írok, de mi, könyvtárosok sokszor egészen apró változtatásokat is nehezen fogadunk el, pár év múlva pedig mosolygunk régi beidegződéseinken. Ahogy keresgéltem régi iratok között, kezembe akadt két levél a nevünket tartalmazó kitűző viseléséről. A kitűző a munkaruhaként viselt köpenyt váltotta fel, leginkább az olvasók könnyebb tájékozódását szolgálja, mármint, hogy tudják, kihez is forduljanak kéréseikkel, ennek ellenére nagyszabású „hadjárat” indult bevezetése ellen. 98


99


És mi viseljük, a leleményes női találékonyság a finom anyagú blúzok védelmében kitalálta a nyakba akasztható verziót is. 1985 óta két teljeskörű állományellenőrzésen vagyunk túl, és a megfogalmazás nem véletlen, hiszen ez az a munkafolyamat, aminek csupán a legvégén lélegzik fel a könyvtáros megkönnyebbülten szó szerinti és jelképes értelemben is. Az egyik 1990-ben zajlott, és mindenre kiterjedő elemzés olvasható róla a Könyvtári Jegyzések 1991./ 2. számában Csobai László tollából. Mindenre kiterjedő, amit a számítógépes program lehetővé tett, de akkor az is hatalmas eredmény volt, hogy a vonalkódokat fényceruzával és a Psion kézi adattároló (csak spionnak nevezték) segítségével naponta 1500 –2000 leltári számot rögzíthettek egy IBM PC AT bázisgépbe, mely az

100


állományellenőrzés legvégén a 310.000 leltári számból a hiányzó tételek emelkedő számsorrendben való kinyomtatását tette lehetővé. Sajnos nem tudjuk pontosan, hogy a 13.106 könyv közül mennyi tűnt el a kölcsönzői részlegből, és tartalmi elemzés sem áll rendelkezésünkre. 2003-ban már jóval egyszerűbbnek tűnt a helyzet, hiszen az 1998. augusztus 13-án bevezetett TextLib integrált rendszer feladata minden könyvtári munkafolyamat támogatása, így az állományellenőrzésé is. Tehát nekünk nem volt más feladatunk, minthogy a szkennerekkel beolvassuk a könyvek vonalkódjait, a munka végeztével pedig áttanulmányozzuk a kölcsönözhető könyvek hiánylistáját. Ennek ellenére azért most sem álltunk kitörő lelkesedéssel a munkának a nyári 30 fokos melegben. Persze bökkenők mindig akadnak egy ekkora munka során, így például a szkennerek nem minden vonalkódot tudtak leolvasni, csak több nap után jöttünk rá, hogy a könyvtár nyári zárva tartása előtti héten visszahozott könyvekkel nem tud mit kezdeni a program. A nehézségek ellenére 2 hét alatt minden könyvet bevittünk, és azt hittük végeztünk, de a megszületett hiánylistán szereplő könyvek közül az ellenőrzéskor elég sokat a polcon találtunk, így biztosabbnak láttuk, ha a csaknem 15.000 könyvet tartalmazó listát újraellenőrizzük. Persze nem követte osztatlan öröm az újabb munkát, de mára már csak a közösen vásárolt dinnyék hűsítő zamatának emléke, a nevetések és az emelgetéstől izomlázas szenvedések hangulata, na meg egy „sikerlista” maradt, ami érdekességén túl támpontot is jelent állománygyarapítási koncepcióinkhoz. Biztosak lehetünk abban, hogy azok a témák szakok a legkeresettebbek, amelyekből a legtöbb könyv tűnik el, így a jövőben azzal a kellemetlen tudattal, hogy újra eltűnhet, de feltétlenül muszáj hangsúlyt fektetnünk vásárlásainkkor erre a 11.229 db könyvet tartalmazó lajstromra. Érdekességképpen a hiánylista rövid bontása hadd álljon itt: Szépirodalom 5090; szakirodalom 5450 egység. Főosztályok szerint: 0›127db; 1› 435db; 2›125db; 3›825db; 5›360db; 6›1633db; 7›704db;8›598db; 9›643db. Legkedveltebb területek nyelvkönyvek→361db;orvostudomány,egészségmegőrzés›360db; történelem›346 db; pszichológia›277 db; szakácskönyvek›233 db; irodalomtudomány›227 db; számítástechnika›215 db; útikönyvek›171 db; sport›163 db; állattenyésztés ›131 db; szociológia›109 db; filozófia›100 db. Mivel mindig előre is kell tekintenünk, bízunk benne, hogy a jelenlegi közel 124.000 könyvből álló kölcsönözhető állományt a jövőben hathatós állományvédelmi módszerrel sikerül megóvnunk, ami persze jelentős beruházást igényelne, de eredményeként több évkönyvben már nem szerepelhetne ilyen lista.

Állományellenőrzés közben: Tadanaj Kocsis Ágnes és Szaszák György

101


Munka után édes a pihenés és a dinnye

A visszaemlékezések során és a változások mentén haladva igyekszünk összekapcsolni az emlékek láncszemeit, így az állomány összetételével, elrendezésével és alakulásával kapcsolatos gondolatok után térjünk át a használatával kapcsolatos összetett kérdésekre. A kölcsönzés hagyományos színcsíkos rendszerét 1986-ban felváltotta a békéscsabai SZÜV KTRVK számítógépes kölcsönzési rendszere, ami a leltári számok kölcsönzőkhöz való kapcsolását jelentette. Már ez is maga volt a csoda, és micsoda változás. Emlékszem a jóleső érzésre, hogy nem kell hosszadalmasan várakozni, amíg ki- és berakosgatják, bélyegzik a cédulákat, mint ami ez idő tájt a szegedi és az ország más közművelődési könyvtáraiban még általános volt. Persze a könyvtárosok rengeteget szaladgáltak ekkor is, hiszen nem tudták csak leltárkönyv segítségével megmondani, hogy ki milyen könyvet felejtett el visszahozni. 1988-tól a manuális adatbevitelt felváltotta a fényceruzás leolvasó, a mai szkenner elődje. Használatát persze rengeteg mechanikus munkával eltöltött óra előzte meg, amit a vonalkódok dokumentumokba ragasztása jelentett. Ettől kezdve a kölcsönzési statisztikák és a késedelmes olvasók felszólítása is számítógépen történik. A tájékoztató munka eszköze 1985-ben még a hagyományos cédulakatalógus, alapja pedig a könyvtáros tudása volt. Még élesen él a kép bennem, amikor a folyosón elhelyezett katalógusszekrények rengetegében diáklányként keresgélek, cédulára írogatom a jelzeteket, ahogy megtanultam. Időnként megjelentek bordó köpenyes könyvtárosok (később már fehér köpennyel váltakozva) ők is csendesen bogarásztak, és mindettől van valami visszahozhatatlan bája ezeknek az éveknek. (A címkatalógust nagyon hiányoltam, azt nem épített a könyvtár, illetve az olvasóktól elzárt, belső használatú címkatalógus létezett, amit a tájékoztató könyvtárosok fejlesztettek munkájuk megkönnyítése érdekében.) Azután leköltözött a folyó-iratolvasó, körvonalazódott a számítógépes információs szolgálat, kellett a hely, és a katalógusszekrények beköltöztek a kölcsönzői térbe, majd 1992-ben megkezdődött a hagyományos katalógusok agóniája, mely a TEXTAR nevű program bevezetésével indult. A TEXTAR egy központi adatbázis volt, mely az Új Könyvek állománygyarapítási tanácsadóban 1964-1989 között felvett könyvek rekordjait tartalmazta, könnyű adatbevitelt és a tárolt adatok gyors előhívhatóságát biztosította. 1994-ig még a hagyományos katalógus is épült párhuzamosan a számítógépes adatbázissal, de az idő végleg eljárt felette. Olvasóink sokáig szívesebben választották a jól bevált cédulák közt való keresést (ott biztos nem ronthatnak el semmit , nem törölhetnek semmit), a könyvtárosok még egy darabig párhuzamosan használták mindkét forrást, de 1998 augusztusától, vagyis a TextLib integrált könyvtári rendszer bevezetésétől a jó öreg katalóguscédulák nyugdíjba vonultak, majd 2003-ban végleg kikerültek a kölcsönzői térből. Ez a pár mondatba sűrített történet hatalmas szemléletbeli változást is takar. Minden felgyorsult, mintha kevesebb embernek lenne ideje órákig bóklászni a polcok között, gyorsan szeretnék az információt, gyorsan szeretnék megkapni a legfrissebb könyveket, a diák gyorsan olvasható kötelező 102


olvasmányokat szeretne, vagyis a rövidítettet, mintha a technika fejlődése nem felszabadítaná, hanem elrabolná az időnket. Persze mi megtanultuk, hogy nem sopánkodni kell, hanem alkalmazkodni a körülményekhez, hiszen forgalmi adataink 20 év óta azt bizonyítják, hogy fontosak vagyunk a város és a megye lakóinak. 1985 Beiratkozott olvasó Kölcsönzött dokumentum

1986

5694

Kölcsönzött dokumentum

9805

1988

9253

1989

8957

1990

9053

1991.

1992.

1993.

9237 10264 10342 10547

1994. 9930

47805 102698 79790 83492 84624 85747 100569 103373 111378 120669

1995. Beiratkozott olvasó

1987

11685

1996. 11883

1997. 10726

1998. 11945

1999. 12004

2000. 12816

2001. 12820

2002. 12495

2003. 11715

127735 143512 147078 147905 175872 198028 233115 126238 113993

Találgatások, elképzelések látnak napvilágot, hogy merre tart a közkönyvtárak ügye, és talán a szakma nagy öregjei sem sejtik, hogy 10 év múlva mit írhatunk le, de az biztos, hogy változik a könyvtár szerepe, új közösségi terek vannak kialakulóban, hiszen az emberek kommunikációs vágya nem csökken, a régi színhelyek, lehetőségek viszont eltűnőben. Igazgatónk már a nyolcvanas évek végén új vizekre kormányzott bennünket, igyekeztünk a társadalom minden rétege felé nyitni. Az 1988-as év nagy kezdeményezése volt Varga Gáborné olvasószolgálati osztályvezető irányításával a főiskolai és egyetemi ifjúság körében végzett „igénykutató felmérés”, melynek eredményeként a könyvtár helyet adott az önszervező Egyetemisták és főiskolások klubjának. Díjtalanul másoltathattak nyelvleckéket (akkor még nem ütközött törvénybe), szombaton két órát díjmentesen használhattak számítógépet, kedvezményesen fénymásoltathattak. És bizony azt kell mondanunk, hogy nincs új a nap alatt. Ez a 360 főre kiterjedő felmérés már megelőlegezte a 2000-es (500fő) majd 2004-es (1100fő), a minőségbiztosítás jegyében szolgáltatásaink színvonalát és olvasóink elvárásait feltérképező kérdőíveket, csupán akkor még igénykutatásnak nevezték, de akkor is olyan készségesen válaszoltak olvasóink, mint 2004-ben. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által kiírt Könyvtári minőségfejlesztés-könyvtári korszerűsítés c. pályázat jóvoltából elvégzett felmérésünk során bizony szívmelengető érzés volt az az érdeklődés, amit tapasztaltunk és az eredmény, mely szerint használóink a könyvtárosok segítőkészségével és felkészültségével nagyon elégedettek voltak. A másik szemünk viszont sírt, hiszen pont a könyvek példányszáma és minősége nem elégíti ki látogatóinkat, pedig minden kedvező könyvvásárlási lehetőségre figyelünk, de anyagi lehetőségeinket nem befolyásolhatjuk. Sajnos számunkra is nyilvánvaló, hogy a könyvtár 20 év után alapos felújításra szorulna, sőt további szomorúságunk, hogy az akadálymentes közlekedést sem sikerült ez idáig maradéktalanul megvalósítanunk, hiszen a liftünk működtetésének anyagi feltételeit nehezen sikerül előteremteni. A Pedagógusok nyugdíjas klubját is csaknem 20 éve támogatja a könyvtár pályázatok anyagi segítsége által megszervezett programokkal, és egy fiatalabb nyugdíjas pedagógus korosztály is rendszeresen a könyvtárban találkozik. Szintén a Békés Megyei Könyvtár közművelődési tevékenységének elősegítése, valamint a dokumentum beszerzés támogatása céljából született 1992-ben Timkó Istvánné elnökletével a Könyvtár Támogató Alapítvány; melynek révén számos előadás, rendezvény, műsoros est valósult meg . Végigolvasva szembesültem újra, hogy mennyi kulturális lehetőséget kínáltunk. Vendégünk volt Jankovics Marcell, V. Molnár József , dr. Csikai Erzsébet orvos-természetgyógyász, Eszenyi Enikő és 103


Paudits Béla színművészek, Fábri Sándor és Maksa Zoltán humoristák és számos szakmai előadás várta a békéscsabai könyvtárlátogató közönséget. Szorosan az osztályunk utóbbi évnapjaihoz tartoznak az 1996 óta minden év októberében megtartott Nyitott könyv-tár hét rendezvényei.Timkó Istvánné, akkori osztályvezetőnk szívügyének érezte ezt a programsorozatot. Az osztály egy-egy kiállítással, valami ötlettel mindig hozzájárult a hét eseményeihez, mely alapvetően a potenciális olvasóréteg könyvtárba csábítását célozta, a diákságtól a nyugdíjas korosztályig. Azon a héten nem volt illő szabadságra menni, hiszen nagy forgalmat bonyolítottunk, sőt ritkán voltunk betegek is, nem mintha valami retorzió járt volna ezért, csupán amolyan belső kényszer hajtott bennünket. Sokad magammal nagyon jó szívvel gondolok vissza a Korona Pódium vendégjátékaira, Czeizel Endre, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás előadásaira, a koncertekre. A beiratkozás azon a héten díjtalan volt. 2001-től már csak a teljesen új tagok számíthattak ingyenességre. A késedelmi díjaktól eltekintünk ezen a héten, a régen lejárt határidejű könyvek pedig egy dobozba tehetőek voltak egy kevésbé forgalmas zugban. Sajnos a pályázati pénzek karcsúsodásával a pogácsák és üdítők is eltűntek a műsorkínálatunk mellől, csupán rendezvényszervezőink lendülete maradt töretlen. A vakok és gyengénlátók városi szervezetének tagjait Gaika Olga már 1988-ban „kézen fogta”, pedig hol volt még akkor az esélyegyenlőségi törvény? -csupán szociális érzékenység, jóindulat és kitartó munka kellett programjaik és ügyes-bajos dolgaik megszervezéséhez. Gaika Olga 2001. szeptemberében a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Elnökségétől Louis Braille emlékérem arany fokozatát kapta munkájáért. Más érzékszervi fogyatékosok is közelebb kerültek a könyvtárhoz azáltal, hogy Gaika Olga, Gulyás Nóra és Sz. Kovács Viktória, Litauszky Györgyné, elsajátította a siketnéma jelbeszédet azért, hogy bátran felkereshessék a könyvtárat a beszélni nem tudó, nem halló emberek is. A kezdeti „tapogatózó” gesztusok a növekvő bizalommal együtt jelnyelvi dialógusokká duzzadtak, filmekről, politikáról, az életről. És jó érzés látni azt is, amint tolókocsis fiatal lány biztosan és bizalommal fordul a kollégákhoz, nemcsak könyvért, hanem tanácsért, jó szóért; vagy a kamaszkoron éppen túljutott fiút, aki könyvajánlásért jött Szikora Lászlónéhoz, persze ezt biblioterápiának hívják, de a lényeg ebben is a segítség, a szolgálat. Visszatértünk újra a szolgálathoz. Volt egy próbálkozás, egy jól működő próbálkozás, mely vállalkozói információs szolgálat néven vált ki 1998-ban az általános tájékoztató és kölcsönző osztályból. Új igények hívták életre, friss gazdasági információk közvetítésére született, majd gazdagodott az európai uniós ponttal, a Brit sarokkal. Az internet persze forradalmasította az információáramlást, csatlakoztunk 2004-ben az EU-hoz, így kézenfekvőnek tűnt, hogy az elkülönült állományok és szolgáltatások újra egyesüljenek, így új „tér” (80 m2) nyílt a tájékoztatásban és kölcsönzésben egyaránt. Mi sem természetesebb ma már a Békés Megyei Könyvtárban a fekete-fehér és színes másolásnál, a dokumentumfűzésnél, laminálásnál, az internethasználatnál, az információk és adatok cédére történő rögzítésénél, a szkennelésnél és képfeldolgozásnál. Új könyveink ismertetőit honlapunkon bárki megtekintheti, heti rendszerességgel könyvajánlással jelentkezünk a helyi rádióban, 2004 óta osztályunkon működik az „eMagyarország” egy pontja, ahova bárki bejöhet az utcáról beiratkozás nélkül, és bolyonghat a világhálón. Hittük volna húsz éve? Hittük volna hogy ilyen lesz a ma könyvtára? Nem tudom. Azt viszont bizonyosan érzem, hogy jó és szükségszerű ez a sokoldalúság, nem szabad félni tőle, hiszen az olykor érezhető elbizonytalanodás ellenére ettől mi még a könyvtár vagyunk, sőt. ettől vagyunk a XXI. század könyvtára. Az általános tájékoztató és kölcsönző osztály munkatársa 1985 és 2004 között volt : Alexa Judit, Almásiné Kiss Ágnes, Balda Krisztina, Barcsai Andrea, Borbély Tünde, Csehi Miklós, Csicsely Ildikó, Dankó Zoltán, Domokos András, Frankó Larissza, Gaika Olga, Gajzágó Marian, Grósz Mihály, Gulyás Nóra, Gurmai Anikó, Gyurkó Edit, Hajnal Péter, Hancár Rita, Honfi Pál, Jelen Pálné, Juhász Csilla, Kiss Szilvia, Kocsisné Burkus Vénusz, Kosznai Norbert, Kovács 104


Bernadet, Kovács Györgyi, Kovács Katalin, Köveskuti Klára, Krausz Tamás, Labos Pál, Laurinyecz Zsolt, Molnárné Simon Rózsa, Nagy Enikő, Nagy Zoltán, dr. Pap István, Pénzes Zsuzsanna, Petrovics Zoltán, Roszipál Györgyné, Streit János, Szabó Gyöngyi, Szarka Judit, Szaszák György, Szászné Kovács Viktória, Székely Andrea, Székely János, Szikora Lászlóné, Tadanaj Kocsis Ágnes, Timkó Istvánné, Tóthné Kóti Hajnalka, Vakulya Nándor, Varga Gáborné, Varga Judit. Az általános tájékoztató és kölcsönző osztály munkatársai 2004-ben:

Felső sor: Szaszák György, Domokos András, Tadanaj Kocsis Ágnes, Labos Pál, Laurinyecz Zsolt, Szikora Lászlóné Középső sor: Kocsisné Burkus Vénusz, Lukoviczki Anikó, Gaika Olga Alsó sor: Szarka Judit, Csicsely Ildikó, Tóthné Kóti Hajnalka, Szászné Kovács Viktória, Székely János, Köveskúti Klára (Fotó: Vincze Andrea)

105

INFORMATIKAI EVOLÚCIÓ A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN

VAKULYA NÁNDOR

INFORMATIKAI EVOLÚCIÓ A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN A számítógépek a XX. század második felében terjedtek el és váltak megszokottá az élet szinte minden területén. Ez a fejlődés természetesen a könyvtárakat sem kerülte el. Először az 1960-as években a nyugat-európai országokban törtek be a számítógépek a könyvtárakba, a keleti, akkor szocialista országok könyvtárai néhány éves késéssel követték őket. Magyarországon az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a hetvenes években, az elsők között kezdte meg a számítógép használatát, amikor a Magyar Nemzeti Bibliográfia füzeteinek gépi előállításába fogott. Ma már a számítógépek szervesen hozzátartoznak a könyvtárak munkájához, s lassan az egy-két könyvtárost foglalkoztató iskolai könyvtárak is számítógépesítve vannak. A modern világ fejlett technológiája nem jöhetett volna létre és nem működne számítógépek nélkül. Különböző típusú és méretű számítógépeket használnak az információk tárolására és feldolgozására a kormányok titkos irataitól kezdve a banki tranzakciókon keresztül a családi költségvetésig. A számítógépek új korszakot nyitottak az automatizálás technikájában a gyártás területén, és nélkülözhetetlenek a modern kommunikációban is. Alapvetően fontos eszközökké váltak a kutatás és az alkalmazott technológia legtöbb területén; a világegyetem modellezésétől kezdve a holnapi időjárás előrejelzéséig. A nyilvános adatbázisok és a számítógépes hálózatok sokfajta információforrást tesznek elérhetővé.

„640 kbyte memória mindenre elegendő” /Bill Gates/

A fenti idézet a Microsoft megalapítójától származik. Sok év távlatából mindenki mulatságosnak találhatja ezt a kijelentést, hiszen a szaküzletekben megvásárolható mai számítógépek ennek ezerszeresét tartalmazzák, és akkor még nem beszéltünk azokról a kiszolgálókról, akik az interneten található szolgáltatások hibamentes működését hivatottak biztosítani, vagy banki adatbázisokat tartalmaznak. Látható tehát, hogy fél évszázad alatt a számítástechnikai iparág az emberiség történetének legrohamosabb fejlődését produkálta, mely fejlődés ma is folytatódik. A számítógépek teljesítménye évente megduplázódik, és ahogyan egyre nagyobb és nagyobb teljesítményre lesznek képesek, úgy férkőznek be életünkbe, és válnak ott nélkülözhetetlenné.

Könyvtárunk és a számítógépek A Békés Megyei Könyvtárban a nyolcvanas évek közepén, a személyi számítógépek hőskorában megjelentek az első számítógépek, hogy helyenként felváltsák a papír alapú információhordozókat, illetve segítsék, gyorsítsák a munkát. Ezek voltak a Commodore és az MO8X típusú gépek, melyek azonban nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Az alkalmazásuk oka az volt, hogy akkor még nagyon drága lett volna olyan számítógépeket vásárolni, melyek az akkori elvárásoknak megfelelő teljesítménnyel rendelkeztek. Így aztán 1986-tól megjelentek az első IBM PC XT-k, és velük együtt számítógéppel támogatott kölcsönzés lett bevezetve a Békés Megyei Könyvtárban a KTRVK programmal. E program több, mint egy évtizeden keresztül működött megbízhatóan, ám a 90-es évek elején már elkezdődött egy új, integrált könyvtári rendszer fejlesztése, mely később felváltotta a KTRVK-t. 1988-ban elkészült a program vonalkódolvasót is kezelő változata, majd egy évvel később már használatba is került az első vonalkódszkenner. 1990-ben első ízben állományellenőrzésre került sor a KTLELT program használatával. A kilencvenes évek elején egy kicsit átalakulni látszott a könyvtárak szerepe. Ennek fő mozgatórugója az a felismerés volt, hogy a könyvtár nem pusztán könyvek és folyóiratok gyűjteménye hanem információs központ. Ennek érdekében 1991-ben olyan adatbázisok vásárlása történt meg, mint a Pressdok, a Kartoték, az Új könyvek és a Gyógyfürdők. 106


Egy évvel később Textar alapú saját fejlesztésű adatbázisok bővítették a palettát, melyek helyismereti jelentőséggel bírtak. Ezek voltak a Saját1 és Saját2 adatbázisok, melyekben a helyi és az országos lapok, folyóiratok újságok, helyismereti cikkeit dolgozták fel a könyvtáros kollégák. 1992-től az Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) programhoz való csatlakozással az IIF keretrendszer szolgáltatásai – e-mail, file transzfer, távoli bejelentkezés – is hozzáférhetővé váltak az X.25-ös hálózaton keresztül. 1994-ben lezárult az első koaxiális kábelezést használó helyi LAN hálózat kiépítése, ami megfelelt az akkori elvárásoknak. Ezzel egy időben Novell Netware 3.12 hálózati operációs rendszert vásárolt a könyvtár, mely lehetőséget adott arra, hogy a könyvtárosok – megfelelő azonosító és jelszó begépelése után – az épületben bárhol hozzáférhessenek a hálózaton tárolt személyes állományaikhoz, elektronikus postafiókjaikhoz. Egy évvel később UNIX alapú számítógépeket telepítettek, majd 1996-ban a béreltvonal kiépítésével, valamint a NIIF által biztosított internet routerrel lehetővé vált a TCP/IP alapú kommunikáció, így 1996-tól internet klub is működött. A klub tagjai saját internetes postafiókkal és tárhellyel rendelkeztek, ahová saját honlapjaikat is elhelyezhették. Később azonban az internet térhódítása miatt a klub megszűnt, helyét egy magasabb színvonalú internetszolgáltatás váltotta fel, de erről később még lesz szó. A bérelt vonal bekötésével a Békés Megyei Könyvtár a megye HBONE regionális központjává vált. A megyében található Hungarnet társintézmények telekommunikációs interfészeken keresztül kapcsolódnak a könyvtár hálózatához. Ettől kezdve a Békés Megyei Könyvtár kulcsfontosságú szerepet tölt be a megyei kulturális intézmények közt, hiszen a számítógépei biztosítják a megye könyvtárainak, művelődési házainak az internet elérését. A HBONE a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program IP alapú gerinchálózata; ez szolgálja ki a hazai felsőoktatást, kutatás-fejlesztést, könyvtárakat és közgyűjteményeket, egy átjárón keresztül a Miniszterelnöki Hivatalhoz kapcsolódó kormányzati szerveket és egyéb közintézményeket. A HBONE gerinc fő vidéki és budapesti vonalai ma már gigabites sávszélességűek. Ahogy fejlődött az informatika, úgy merült fel az igény arra, hogy a mindennapi munkában is rendelkezésre álljanak olyan számítástechnikai eszközök, amelyek megkönnyíthetik a könyvtárosok munkáját, mind az új dokumentumok feldolgozásban, mind az olvasók igényeinek kiszolgálásában. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a kezdeti egygépes, egyfelhasználós szoftverek nem tudják teljeskörűen, hatékonyan kiszolgálni a munkafolyamatokat. Olyan rendszerre volt szükség, amellyel egyidejűleg több dolgozó is tevékenykedhet egymás munkájától függetlenül, de az adatok egységesek. Mindezek az igények indokolták egy új, szerver-kliens alapú integrált könyvtári rendszer bevezetését, amelynek stabil, gyors működéséhez feltétlenül szükséges volt az eddigre már elavult számítógépes hálózat korszerűsítése. Ennek első lépése a hálózati operációs rendszer cseréje volt. 1997-ben új IBM szervergépet és Novell Netware 4.11 hálózati rendszert vásárolt a könyvtár, mely sokkal megbízhatóbban, gyorsabban működött elődjénél. 1998-ban megtörtént az épület kábelezésének korszerűsítése. A koaxiális kábeleket UTP CAT3 kábelek váltották fel. Ezzel egyidejűleg bevezetésre került a TextLib integrált könyvtári rendszer, melynek fő feladata a könyvtári munkafolyamatok támogatása. Természetesen nem válthatta fel azonnal a korábban használt szoftvert, hiszen az adatok áttöltése hosszú, folyamatos munkát igényelt anélkül, hogy ez az olvasói kiszolgálás rovására ment volna. A korábbi egyfelhasználós program teljes felszámolása 2001. év elejére valósult meg. Ekkorra már az interneten is elérhetővé vált a könyvtári adatbázis, az olvasók a világon bárhol lekérdezhetik, hogy könyvtárunkban megtalálható-e egy adott könyv. Ennek a megvalósításáért az OPAC felel. A szakirodalom szinte egységesen így említi a nyilvános számítógépes könyvtári katalógusokat (Online Public Access Catalog). Ez azt jelenti, hogy a könyvtári lokális hálózatba (LAN) bekötött terminálokról, valamint valamilyen szintű csomagkapcsolt hálózaton ill. telefonmodem híváson keresztül bárhonnan lekérdezhető a könyvtár állománya a szöveges adatbáziskeresés (logikai operátorok, indexelt mezők stb.) általános szabályai szerint, kinyomtathatók ill. letölthetők (downloading).

107


Maga az OPAC a számítógépesített könyvtár tulajdonképpeni elsődleges megnyilvánulási formája ennek ellenére az állomány sokoldalú visszakereshetőségén túl lehetőséget ad a modulnak, más, az olvasó számára fontos információk megjelentetésére. Az internet fejlődése nem csak jó irányban haladt. Az informatikai társadalomnak fel kellett ismernie, hogy a rossz szándékú programok, vírusok elleni védekezésnek elsődleges szempontnak kell lennie minden számítógépes rendszerben. A vírusvédelem az egyik legfontosabb szoftverfejlesztői ágazat lett, hiszen az adatait mindenki biztonságban szerette volna tudni mind a megsemmisüléssel, mind pedig az idegen kezekbe kerüléssel szemben. Könyvtárunk 1999-ben alkalmazta először a CA InocuLan antivírus szoftvert, mely a hálózati szolgáltatón ugyanúgy tudott vírusellenőrzést végezni, mint az egyes személyi számítógépeken. Természetesen az internet térhódításával párhuzamosan bővíteni kellett azokat a szolgáltatásokat, melyek a világhálóra épültek. A külügyminisztérium támogatásával két korszerű számítógép elhelyezésére került sor az Európai Információs Ponton, melyek az EU-val kapcsolatos tájékozódásban, információk keresésében állnak az olvasók rendelkezésére. Később a British Council segítségével újabb pécét helyeztünk el a vállalkozói és információs ponton. Ezen a gépen angol nyelvű oktató cédék segítik az angolul tanulókat. Az ezredforduló után még jobban felgyorsult a fejlődés; új informatikai fejlesztés történt a világban, és ezeket természetesen a könyvtáraknak is követnie kellett. 2001-re megvalósult a teljes számítástechnikai rendszer átváltása, ami jelen esetben a Textar és a TextLib közötti átmenetet jelenti, vagyis ettől az évtől kezdve minden könyvtári feladatot a TextLib adatbázis kezelő szoftverrel csináltunk. Ez év (2001) őszén az Informatikai Kormánybiztosság SZT-IS-2 pályázatán 10 számítógépet nyertünk, melyeket számítástechnikai oktatásra és az olvasók számára internetelérési lehetőség megteremtésére használtunk. A pályázat keretében internet-felhasználói tanfolyam indult hat csoport számára. Látható tehát, hogy az idők során egyre nagyobb szerepe lett az elektronikus úton szerzett információnak. Ma már elképzelhetetlen lenne ez a könyvtár nyilvános internetelérés nélkül, hiszen a világháló adta lehetőségek egyszerűen kimeríthetetlen információforrást jelentenek. 2002-ben a nyári zárvatartás alatt ismételten sor került az épület kábelezésének felújítására, ezáltal a hálózat sebessége is megnövekedett, valamint új hálózati végpontok segítségével már több, mint 50 számítógép tudott egyidejűleg a hálózathoz csatlakozni. Az évek óta Textar rendszerben történő helyismereti adatbázisokat a TextLib rendszer gyártójának, az Infokernek a közreműködésével betöltöttük az integrált könyvtári rendszerbe, így a helyi adatbázisokban való keresés is több helyről, a felhasználók számára könnyebben végezhető. Még ez év végén az NKA pályázatának segítségével LCD kivetítő és laptop beszerzésére volt alkalmunk, melyek tovább bővítették az intézmény eszközparkját. Az új berendezések által színvonalas előadások megtartására, konferenciák szervezésére nyílt lehetőség, valamint az internetes oktatás során is nagy hasznát vesszük ezeknek az eszközöknek. A 2003-as év több új technikai vívmány bevezetése, valamint az állományellenőrzés miatt marad emlékezetes könyvtárunk alkalmazottainak életében. A nyári szünetben a TextLib programmal első ízben, de az új könyvtárban másodszor került sor a teljes körű számítógépes állományellenőrzésre. Sok kolléga, sok számítógépen végezte egyidőben az állományellenőrzést. A zökkenőmentes munkavégzéshez olyan megoldásokra is szükség volt, mint például mobil számítógépek elhelyezése a könyvállványok között, melyeket a kollégák igényei szerint tovább és tovább helyeztünk attól függően, hogy melyik könyvespolc következett a munkában. A Békés Megyei Könyvtárban, több technológiai újdonság is bevezetésre került. Ezek egyike a VOIP (Voice Over Internet Protocol), ami internet protokollon keresztüli hangátvitelt jelent. A NIIF irodával kötött szerződés keretében 2003 júliusától könyvtárunkban VOIP technológia működik. Ez a már létező HBONE internetes infrastruktúrát felhasználva létesít telefonos összeköttetést a szolgáltatókkal, azonban sokkal költséghatékonyabb módon. A szolgáltatás keretében az NIIF IP alapú fax- és hangátviteli szolgáltatást nyújt a projekthez kapcsolódott intézmények számára, melynek keretében a belföldi vezetékes, valamint a külföldi vezetékes és mobil hálózatba irányuló hívásaikat 108


igen kedvező percdíjakkal bonyolíthatják, valamint a Hungarnet tagintézmények közötti telefonhívás díjtalan. Ugyancsak a HBONE infrastruktúrára épülő szolgáltatás a H.323 videokonferencia. 2003 őszén írta ki a pályázatot a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Iroda (NIIFI) , melyre olyan intézmények jelentkezhettek, ahol megfelelő sávszélesség áll rendelkezésre a szolgáltatás minőségének biztosítására. A Békés Megyei Könyvtár a 34 Mbit/s-os összeköttetéssel még éppen belefért a határértékbe, így pályázatunkat kedvezően bírálták el. A zenei részleg sztereo-termében lett kialakítva, ahol könyvtárunknak két nagyképernyős televíziót kellett elhelyezni. A többi technológiai felszerelést, a szükséges hardver eszközöket ingyenesen biztosítja az NIIFI. A videokonferenciahálózat alapinfrastruktúrájaként a ITU H.323 szabvány alapján működő rendszereket választotta, amelyek Internet Protokoll felett tesznek lehetővé két vagy több résztvevős video és hang alapú kommunikációt.

Polycom viewstation FX

A videokonferencia rendszer hivatalos átadása

A pályázatokat ősszel bírálták el, majd a nyertes intézmények számára kötelező oktatást tartottak Budapesten, melyen természetesen intézményünk is képviseltette magát. Az eszközöket 2004 januárjában telepítettük, majd tavaszig tartó tesztelések után májusban Kovács Kálmán informatikai miniszter hivatalosan is átadta a videokonferencia rendszert. Még ebben a hónapban megtörtént könyvtárunk történetének első videokonferencia-hívása is, mely három résztvevős konferenciát bonyolított le egy szegedi és egy budapesti résztvevővel közösen. A projekt elsősorban az akadémiai közösség számára nyújt segítséget, de természetesen privát célokra is igénybe vehető. A professzionális videokonferencia hálózat hosszú évekre előretekintve fog megbízható, integrált szolgáltatást nyújtani. A legfontosabb fejlesztés a digitalizáló műhely kialakítása volt. Az utóbbi években az információs és kommunikációs technológia fejlődése az információszolgáltatás újabb lehetőségeit teremtette meg. A nemzetközi könyvtári trendek tartalmazzák a tartalomszolgáltatás iránt megnövekedett igények kielégítésére létrehozott módszereket, szabályozásokat. A Békés Megyei Könyvtár a digitalizálás révén megvalósuló tartalomszolgáltatás kialakításával a hazai könyvtárügyben is meghatározott trendekhez igazodik, és az országos tartalomszolgáltatáshoz (NDA) járul hozzá. Intézményünk 2003-ban készítette el digitalizálási koncepcióját, mely a 2003-2007. évekre határozza meg a helyismereti gyűjteményben lévő dokumentumok digitalizálásának tervét. Célul tűztük ki a koncepcióban felsorolt művek archiválását, ezáltal biztosítva a dokumentumok, valamint tartalmuk visszakereshetőségét. A digitalizálással, illetve a tartalomszolgáltatással új szolgáltatást hoztunk létre, melynek legjellemzőbb tulajdonsága, hogy az interneten megjelenő helyismereti 109


tartalmú elektronikus dokumentumok teljes szövegű keresését teszik lehetővé. A kiválasztott művek a nemzeti kulturális örökség részét képezik, és egyben helyi kulturális értékeket hordoznak, ugyanakkor regionális igényeket elégítenek ki. 2003-ban az IHM 24. óra – Kulturális kincseink digitalizálása c. pályázati támogatás (IHM-ITP8) révén könyvtárunk a digitalizálás tárgyi feltételeinek – a komplett információ-feldolgozó és szolgáltató rendszer kiépítéséhez szükséges hardver eszközök és szoftverek – beszerzését biztosította. Ezáltal két helyismereti dokumentum: Haan Lajos Békésvármegye hajdana c. történelmi monográfia és a mikrofilmen levő Békésmegyei Közlöny három évfolyamának digitalizálása történt meg, melyek a Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárában (ek.bmk.hu) érhetőek el. A továbbiakban is folytatjuk a helyismereti művek digitalizálását, a legkeresettebb történelmi monográfiákkal és a régi sajtótermékekkel. Tartalomszolgáltatásunk a helyismereti információkra vonatkozó igények kielégítését célozta meg oly módon, hogy az eredeti dokumentum elektronikus formában elérhető, a teljes szöveg visszakereshető, nyomtatható. Az új szolgáltatás technikai hátterét két új IBM xSeries szerver számítógép alkotja, melyek minden szempontból megfelelnek a kor követelményeinek. További fejlesztés volt még ezzel kapcsolatban egy Canon MS300 mikrofilm szkenner, ezen végeztük a mikrofilmen tárolt régi folyóiratok digitalizálását. A digitalizált anyagok terjedelmes mérete miatt ezeket az elektronikus dokumentumokat DVD lemezeken tároljuk, ugyanis csak ezek rendelkeznek megfelelő tárkapacitással.

Canon MS-300 mikrofilm-szkenner

A programozással és a megjelenítéssel kapcsolatos feladatokat egy szegedi cég, az Ikron Kft végzi, a kész anyagok pedig a könyvtári honlapon keresztül érhetőek el, így a tartalomszolgáltatás szervesen kapcsolódik a már eddig is működő egyéb webes szolgáltatásainkhoz. Bár nem új szolgáltatásról van szó, mégis meg kell említenem az olvasók által használható internetes számítógépek fejlesztését is. Annál is inkább, mivel az Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2003-ban külön pályázatot hirdetett meg azzal a céllal, hogy valamennyi állampolgár számára esélyt kínáljon a világhálóhoz való csatlakozásra. A Békés Megyei Könyvtárban 1996 óta létezik nyilvános internetelérés, mely évente átlagosan 13000 beiratkozott könyvtártag számára biztosítja a kapcsolatot a világhálóval. 2004 nyarától azonban már nem korlátozódik csupán a beiratkozott olvasókra a szolgáltatást igénybe vevők köre, hiszen az eMagyarország program 110


keretében az internetes gépek nagyon kedvező áron bárki számára hozzáférhetőek a földszinten, az általános részlegben. Az emeleten, a zenei könyvtárban is van internet szolgáltatás, ezek a számítógépek azonban - bár hasonló feltételekkel használhatóak - már kívül esnek az eMagyarország pályázat keretein. Mindkét helyen lehetőség van nyomtatásra, valamint az interneten begyűjtött információk cdlemezre rögzítésére.

Mire használja ma a számítógépeket egy könyvtáros? Ha a könyvtári munkafolyamatokra gondolunk, akkor rögtön szembesülhetünk azzal a ténnyel, hogy számítógépek nélkül óriási papírtömbökre és szekrényekre lenne szükség ahhoz, hogy az olvasók által bonyolított forgalmat pontosan, részletesen rögzíteni lehessen. Akár egy elektronikus adatbázisban, külön-külön karton kellene az olvasók adatainak, a dokumentumoknak, de még a kölcsönzéseknek is, és ezek az irathalmok egy idő után hatalmas helyet foglalnának el. Szerencsére ez ma már nincs így. A könyvtárosok számítógépek segítségével rögzítik egy közös adatbázisba a dokumentumokat, a beiratkozott olvasókat, majd az adatok felvitele után a kölcsönzés folyamata sem áll másból, mint hogy az adatbázisban új rekord kerül bejegyzésre, ami tartalmazza az olvasóra, a példányra és a kölcsönzés paramétereire vonatkozó információkat. Nem kell füzetekből órákig böngészni a késedelmes olvasókat, és egyenként megírni nekik a felszólító levelet, hiszen mindezt egy program végzi el helyettünk. A statisztikák készítése is néhány menüponton keresztül lekérdezhető igény szerint. Ám nem csak a könyvtári adatbázissal szorosan összefüggő munkálatok elvégzésére kell gondolnunk. A könyvtári állomány frissítését, a dokumentumok beszerzését felgyorsíthatják az interneten található virtuális könyvesboltok és könyvkiadók weboldalai, melyekről a könyvtárosok tájékozódhatnak, illetve kiválogathatják a beszerezni kívánt könyveket. A könyvtár által szervezett programok összeállításában, kiadványok készítésében irodai szoftverek segítségét vehetjük igénybe. Régi folyóiratok digitalizálására lap- és diaszkennerek állnak rendelkezésre, így a régi újságcikkek közti keresgélés ideje a töredékér csökkenthető a már feldolgozott folyóiratok esetében. Az intézmény gazdasági osztályának könyvelése szintén számítógép segítségével történik, ma már a banki átutalások is az interneten keresztül zajlanak. A más könyvtárakban dolgozó kollégákkal való kapcsolattartásban komoly segítséget jelent az elektronikus levelezés.

Milyen szolgáltatásokat nyújtanak a számítógépek az olvasóknak? Míg 20 évvel ezelőtt egyszerűen nem volt olyan szolgáltatása a könyvtárnak, ami számítógép segítségét vette igénybe, addig mára már alig van olyan szolgáltatás, amely nélkülözné az informatikai eszközöket. Legfontosabb szolgáltatásként említhető a dokumentumok kölcsönzése, előjegyzése, a könyvtárközi kölcsönzés, valamint a tájékoztatás a könyvtár és más könyvtárak állományáról, a könyvtár által vásárolt, előfizetett, vagy készített adatbázisokban, adattárakban és az interneten elérhető információkról. A 21. század könyvtárai azonban nem szűkíthetik szolgáltatásaik körét csupán dokumentumok kölcsönzésére és az ezekről való tájékoztatásra. Mivel az élet minden területén megnőtt az információ szerepe és értéke, ezért jogos elvárás ezen intézményekkel szemben, hogy bármilyen témával kapcsolatban információt tudjanak szolgáltatni minél pontosabban és minél gyorsabban. A számítógépes hálózatok, az interneten elérhető szolgáltatások tökéletes megoldást nyújtanak erre a problémára. Elektronikus kiadványok, szóróanyagok, CD-ROM lemezek (pl. CD-jogtár, EU-jogtár), és természetesen magyar- és idegennyelvű könyvek is segítik az információkeresést. A gyermekkönyvtárban oktató, ismeretterjesztő és készségfejlesztő programok állnak a gyerekek rendelkezésére ugyancsak CD-ROM-on. Ezeken a szolgáltatásokon kívül bibliográfiai és szakirodalmi tájékoztatás, irodalomkutatás, sajtóés témafigyelés folyik az intézményben, valamint a helyismereti adatbázis építése is folyamatos. Nem

111


elhanyagolható a távoktatási információk nyújtása, hiszen minden modern állam oktatási rendszerében egyre nagyobb helyet kap a tanulás eme formája.

Milyen szerepe lesz az informatikának a jövő könyvtáraiban? Hogy milyen változások várhatóak a könyvtári informatika területén, azt elég nehéz megjósolni, bár bizonyos jelekből már sejthető, milyen irányokba mozdulhat el a könyvtárak szerepe. Nyilvánvaló, hogy elsősorban mindig is megmarad a kulturális értékek gyűjtőhelyének, ugyanakkor egyre inkább az információs központ szerepe felé is halad. Ennek első lépcsőfokait már át is léptük, hiszen könyvtárunkban is megtörtént az első folyóiratok digitalizálása, amiket várhatóan a többi is követ majd, akárcsak az ország más könyvtáraiban. Minden bizonnyal elérkezik majd az az idő, mikor Gutenbergtől napjainkig az összes nyomtatott dokumentum fellelhető lesz elektronikus formában is. Az interneten található felmérhetetlen mennyiségű információ már ma is óriási segítséget jelent mind a könyvtárosoknak, mind pedig az olvasóknak, bármilyen témával kapcsolatban szeretnének információhoz jutni. A világháló rohamos térhódításának köszönhetően hamarosan olyan alapszolgáltatássá válik majd az otthonokban, mint az áram vagy a kábeltévé. Az emberek otthonról, a saját számítógépeiken böngészhetik majd a könyvtárak adatbázisait, otthonról kérhetnek előjegyzést, de meghosszabbíttathatják a lejáró példányokat, vagy akár elektronikus formában le is tölthetik majd a könyvet, amire szükségük van. Nincs már messze az az idő, amikor könyvtárba való beiratkozás is a könyvtár honlapján keresztül, a szükséges adatlapok mezőinek kitöltésével valósulhat meg. A hagyományos értelemben vett könyvtárakra azonban mindig szükség lesz, hiszen a jól felkészült könyvtáros szakemberek segítségével sokkal könnyebben találhatjuk meg, amire szükségünk van. A legfőbb ok azonban az, hogy az évszázadok során kultúránkba belevésődött a könyvtár használata. A régi könyvtárszobák hangulatát, a csendet, a nyugalmat és az egyetemes tudást tartalmazó könyvek illata és látványa által teremtett atmoszférát nem tudja visszaadni a leghatásosabb internetes oldal sem.

Kronológia 1985.

Az első számítógépek - Commodore - megjelenése a könyvtárban.

1986.

Az első kölcsönzőprogram alkalmazása egy MO8X típusú számítógépen.

Az olvasószolgálatban egy IBM XT és a KTRVK-program alkalmazása. 1988.

A KTRVK program vonalkódos változatának bevezetése.

1989.

Vonalkódolvasó alkalmazása a KTRVK programmal.

1990.

Első ízben került sor számítógépes állományellenőrzésre, a KTLELT program segítségével.

1991. A KTRVK-program használatával a gyermekkönyvtári részlegben is megkezdődik a számítógépes kölcsönzés. A Számítógépes Információkereső Szolgálat (SZISZ) működésének kezdete, vásárolt adatbázisok igénybevételi lehetőségével (Pressdok, Kartoték, Gyógyfürdők, Új Könyvek). 1992. Megkezdődött a Békési gyűjtemény számítógépes adatbázisának építése, valamint Saját1 és a Saját2 néven a helyismereti sajtófigyelő adatbázisok építése Textar alapon. A lexikonpótlások adatbázis és a Dezideráta adatbázis szintén Textar alapon épült. X.25-ös végpont kiépítésével lehetővé vált az IIF-szolgáltatások igénybevétele. 1993. A Magyar Törvénytár és a PRESSDOK CD-ROM-on történő beszerzése és felhasználása, a Vállalkozási Információs Project TIPPTÁR és VIPVIA adatbázisának telepítése, használata a SZISZben.

112


1994. Az új beszerzések számítógépes feldolgozásának kezdete. A SZISZ-ben igénybevehető szolgáltatások további bővülése az Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár SDIszolgáltatásával, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Irodalmi Kritikák és Tanulmányok Bibliográfiája Textar alapú adatbázisával. Novell Netware 3.12 hálózati operációs rendszer telepítése, mely lehetővé tette az épületben, hogy a dolgozók bármelyik számítógépen hozzáférhessenek személyes állományaikhoz. 1995.

Az első Unix alapú számítógépek, szerverek telepítése.

1996. Bérelt vonal kiépítésével, valamint a NIIF által biztosított internet routerrel lehetővé vált a TCP/IP alapú kommunikáció, így 1996-tól nyilvános internet klub is működik. 1997. IBM PC SERVER számítógép vásárlása, ezzel egyidejűleg NOVELL NETWARE 4.11 hálózati operációs rendszer üzembe helyezése a régi 3.12 rendszer leváltása. 1998. Az eddigi koaxiális kábelezés felváltása UTP kábelekre, strukturált kábelezés kialakítása. Bevezetésre került a Textlib integrált könyvtári rendszer, mely fokozatosan váltotta fel a korábbi Textar programot Nagyteljesítményű nyomtató vásárlása, mellyel lehetővé vált az olvasók részére nyomtatási szolgáltatás indítása. 1999.

InocuLan vírusirtó program használatának kezdete.

2000. A külügyminisztérium támogatásával két korszerű számítógép elhelyezése az Európai Információs Ponton, melyek az U-val kapcsolatos tájékozódásban, információk keresésében állnak az olvasók rendelkezésére. 2001. A Textar teljes felszámolása. Az Informatikai Kormánybiztosság SZT-IS-2 pályázatán 10 korszerű számítógépet nyert a könyvtár, melyeket számítástechnikai oktatásra és az olvasók számára internetelérési lehetőség megteremtésére használtunk fel. 2002. A régi kábelezés lecserélése 100 Mbps sebességet garantáló CAT5e típusú UTP kábelekre. Saját1 és Saját2, valamint a helyismereti adatbázis áttöltése a TextLib adatbázisába. Az NKA pályázatán LCD kivetítőt és laptopot nyert az intézmény. 2003. Voice Over IP telefonok használatának bevezetése. Az NIIF iroda támogatásával professzionális videokonferencia terem kialakítása. Állomány-ellenőrzés a TextLib programmal. 2004. Régi folyóiratok digitalizálása kezdődik az IHM támogatásával kialakított digitalizáló műhelyben. eMagyarország pont kialakítása szintén az IHM által kiírt pályázat segítségével. Új vírusirtó program, az E-Trust beszerzése, telepítése.

113

VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATBÓL EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT

VIZSNYICZAI MÁRTA

VÁLLALKOZÓI INFORMÁCIÓS SZOLGÁLATBÓL EURÓPAI INFORMÁCIÓS PONT Az országban elsőként létrehozott megyei könyvtár, a Békés megyei mindig próbálta elsőségét fenntartani. Az 1980-as évek végén már érzékelhető gazdasági és politikai változásokra is válaszolni kész könyvtár új szolgáltatásokat tervezett bevezetni. 1989-ben az olvasószolgálati osztály már széleskörű információgyűjtést végzett a közhasznú információszolgáltatás előkészítéséhez; az egészségügy, a tanácsi ügyintézés, a lakossági szolgáltatások és a békéscsabai üzemek, vállalatok profilja tekintetében. Az 1990-es munkaterv szerint az intézmény kezdett felkészülni a gazdasági szerkezet várható átstrukturálódásából jelentkező gazdasági, jogi információkra irányuló szolgáltatóképesség fejlesztésére. A használók körében népszerűsítették a Pressdok számítógépes adatbázist, melyben addig megjelent újságcikkekre lehetett rákeresni. Az 1991-es terv szerint számítógépes információs központ kialakítására készültek. Az év őszétől kezdve a könyvtárhasználók rendelkezésére álltak az intézmény által megvásárolt, folyamatosan előfizetett számítógépes lemezes információs adatbázisok. (Pressdok, Textár, Kartoték.), melyek méltán tarthattak igényt az érdeklődésre. Heti huszonöt órában szolgáltattak belőlük az olvasószolgálat munkatársai, és saját Pressdok-alapú helyismereti számítógépes adatbázis építéséhez is hozzákezdtek. Az 1993. évi tervben kiemelt feladatként kezelték – mint eddig is – a számítógépes infrastruktúrafejlesztés programját, a TextLib integrált könyvtári felhasználói program fogadását, tesztelését, bevezetését és a business információ területén mint kínálati piacon történő megjelenést. Ennek érdekében folyamatosan aktualizálták a már installált szolgáltató adatbázisokat, és új adatbázisok beszerzése is szükségessé vált. A könyvtár csatlakozott a Vállalkozási Információs Projecthez. Kapcsolatot építettek ki az üzleti információt nyújtó Békés megyei intézményekkel, megkezdték az üzleti információs dokumentumbázis fejlesztését. Együttműködtek a Dél-alföldi Regionális Informatikai hálózat kialakításában. A Vállalkozási Információs Projektben való közreműködés részeként két adatbázis létrehozásában vettek részt. Az egyik az üzleti információt nyújtó intézmények adatait adta meg (TIPP-TÁR), a másik adatbázis a nagyobb könyvtárak üzleti információt tartalmazó dokumentumainak bibliográfiai adatait foglalja magába a lelőhely megjelölésével (VIP-VIA). 1995. év második félévétől kezdve az olvasószolgálati osztály részt vett a Békés Megyei Vállalkozói Információs Központ és Könyvtár működtetésének előkészítésében, szolgáltatásainak, azok feltételeinek megtervezésében, a támogató partnerekkel való együttműködési megállapodások előkészítésében. A Békés Megyei Vállalkozói Információs Központ és Könyvtár minimális működési feltételeinek megteremtése 1996. első negyedév végéig befejeződött a meglévő eszközök telepítésével, illetve telefon beszerelésével, fénymásoló elhelyezésével. Ezt követően pedig az együttműködők által negyedévenként folyósított támogatásokhoz igazodva folyamatosan történt a fejlesztés. A dokumentumbeszerzés elsősorban a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány által biztosított forrásból történt, kivéve a folyóiratokat, melyek saját költségvetésből addig is beszerzésre kerültek, és az online szolgáltatások előfizetését, melyet más együttműködők támogatása biztosított. A vállalkozói könyvtár tevékenységérő, annak szolgáltatásairól az egész megye területén tájékoztatást nyújtottak. Ehhez a városi könyvtárakkal való együttműködés – jelen feladathoz igazodó – kereteinek kidolgozására volt szükség, valamint olyan széleskörű és folyamatos promóciós tevékenységre, melyhez a legkülönfélébb eszközöket és módszereket vették igénybe. Ennek megfelelően szerveztek szakmai összejöveteleket, tájékoztató rendezvényeket, gondot fordítottak a helyi médiumokban való megjelenésre, illetve direkt módon keresték meg a potenciális felhasználókat. 114


Annak érdekében, hogy a szolgáltatást a megye gazdasági életének közreműködői mind szélesebb körben megismerhessék, a legkülönfélébb csatornákat kellett igénybe venni. A Békés Megyei Vállalkozói Információs Központ és Könyvtáról önálló és részletes tájékoztató nyomtatvány készült, melyet a kamarai tagokhoz a kamarákon keresztül juttattak el, emellett hozzáférhető lett a városi könyvtárakban, a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány kirendeltségein, a Békés Megyei Munkaügyi Központ kirendeltségein, a Kőrösi Csoma Sándor Főiskolán. Az újdonságokról történõ tájékozódás a szakirodalom változásáról való tájékoztatás, a havonta elkészített és a megye könyvtáraihoz, a kamarákhoz eljuttatott gyarapodási jegyzék elkészítésével történt. A fenti folyamatok új felhasználói igényeket hívtak életre, melyek között a legfontosabb a közhasznú és a vállalkozói információk iránti érdeklődés volt. Ehhez azonban a potenciális felhasználóknak csak kis hányada rendelkezett a szükséges elérési eszközökkel (számítógép, telefon, internet-hozzáférés) és felkészültséggel, és ezért fontossá vált egy olyan „csomópont“, amely begyűjtötte, rendszerezte, fejlesztette és továbbítani is tudta az információkat. A legmegfelelőbb hely ennek megvalósítására a könyvtár, amelynek jelentős múltja van és rendelkezik megfelelő szakemberekkel, adathordozókkal, számítástechnikai és kommunikációs eszközökkel. A fejlesztés egyik legfontosabb lépése 1995-ben történt, amikor több intézmény az Inter-Európa Bank, a kamarák és vállalkozói érdekképviseletek és a megyei könyvtár együttműködési megállapodást írt alá, melynek lényege az volt, hogy a könyvtáron belül, de főleg külső forrásból létrehoznak egy különgyűjteményt, amely bár különálló, de szervesen beépül az intézmény állományába. A különgyűjtemény elsősorban a vállalkozók információs igényeit igyekezett kielégíteni, és ezáltal mind a vállalkozói szféra, mind pedig a megye fejlődését elősegítette, de a könyvtár más felhasználói számára is hozzáférhető volt. A vállalkozási információs szolgáltatás elsősorban a vállalkozók mindennapi ügyintézését, információs igényét kívánta kielégíteni. Az igénybevevők nagyrészt vállalkozók, másrészt főiskolai, egyetemi hallgatók voltak, erősen eltérő használati szokásokkal. Míg a vállalkozók elsősorban faktografikus tájékoztatást, irodai szolgáltatásokat igényeltek, a diákok elsősorban a szakkönyveket, a jogforrásokat, a bibliográfiai adatbázisokat használták. Ez utóbbiakat a könyvtár valamennyi olvasója számára is biztosítani kellett nem csupán a vállalkozói könyvtárba beiratkozottak számára; annak csekély számú tagsága ellenére is. Tapasztalatunk szerint külön tagdíjat általában abban az esetben vállaltak a felhasználók, ha nem információkeresésre tartottak igényt, hanem más szolgáltatásokra is. A vállakozási információ szolgálat minimális működési feltételeinek megteremtése 1996 első negyedévének végéig megtörtént. A tervezett beszerzésekre csak részben volt lehetőség: 1 db 386-os számítógép CD-ROM-mal ellátva; színes fénymásoló üzemeltetése (bérben); információforrások rendelkezésre bocsátása úm. nyomtatott dokumentumok, elektronikus információ- források. A fejlesztések alapjául az együttműködők által negyedévenként folyósított támogatások szolgáltak. Ennek az összegnek jelentős részét CD-ROM adatbázisokra fordították. Emellett a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány dokumentumbeszerzési kerete terhére 300.000 Ft erejéig lehetővé tette, hogy dokumentumok kerüljenek, letétként a vállalkozási információ szolgálatba. Ezek a könyvek a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány tulajdonát képezték, de a könyvtár Opac-ja is adott róla tájékoztatást. A szolgálati hely átalakítása és barátságosabbá tétele is szoros következménye a már korábban említett távlati elképzeléseknek. Célszerű volt a „klub-sarok“ kialakítása, akár a várakozás kényelmesebbé tétele érdekében, akár a használók körében esetlegesen felmerülő üzleti vagy baráti beszélgetések lebonyolítására. 1997-ben az előző évben kialakított és bevezetett szolgáltatás továbbfejlesztése volt a fontosabb feladat: a meglévő könyvállományt jelentősen bővíteni kellett (tervszerűbb állománygyarapítást kellett végezni), valamint az adatbázisok összetételén is változtatást tartottak szükségesnek. Az üzleti élet szereplői számára fontos szakkönyveket a könyvtár különgyűjteményben helyezte el, a legfrissebb művek beszerzésével segítve a gazdaság, a pénzügy, a marketing, a vállalatirányítás és vállalati ügyvitel, illetve más kapcsolódó területek szakirodalmához való hozzáférést. Ezek kölcsönzése csak 115


hétvégén volt lehetséges és csak a vállalkozói információ szolgálat tagjai számára. Akkor folyóiratok közül az üzleti jellegűek csaknem teljes köre rendelkezésre állt. 1997-ben két munkatárs dolgozott az 1996-ban beindított vállalkozói információs szolgálaton, feladatuk a szolgálat piacképessé tétele, a szolgáltatások bővítése, a meglévő szolgáltatások színvonalas működtetése volt. A célkitűzést a kollégák tevékenysége folytán sikerült megvalósítani, és egyéb tevékenységi körök felvállalásával a szolgáltatást a nem tervezett irányban bővíteni. 1997-ben két közeli terve volt a szolgálatnak: az egyik az európai uniós információs pont megnyitása. Az akkori dokumentumok szerint „Hazánk európai integrációs felkészülésének fontos feladata a hazai közvélemény legszélesebb rétegeinek hiteles, az uniós tagság előnyeit és követelményeit egyaránt bemutató tájékoztatás. Ennek ellátására, a felmerülő problémák megoldásához szükséges információk szolgáltatására hivatott az európai információs pont, amely a lakosság és ezen belül a vállalkozók Európai Unióval kapcsolatos információigényét szolgálja ki.“

A másik: a gateway to britain - brit sarok. 1997 õszén megállapodás született a British Council Hungary és a megyei könyvtárak között, melynek értelmében információs pontok kerültek kialakításra a British Council által biztosított kiadványokból, amelyek nagy segítséget jelenthetnek elsõsorban a diákoknak és a tanároknak, de minden más felhasználónak. Céljuk a közvetlen elérés biztosítása a Nagy-Britanniával kapcsolatos információs forrásokhoz; a British Council tevékenységének megismertetése országszerte; az aktív kapcsolat biztosítása a British Council Hungary könyvtára és a megyei könyvtárak valamint felhasználóik között. Válogatott dokumentum állomány kialakítása az általános és oktatási tájékoztató források által (hivatalos kézikönyvek, almanachok, tanulói kézikönyvek). Foreign & Commonwealth Office (FCO) publikációk; British Tourist Authority (BTA) anyagok; brosurák a Nagy-Britanniában szervezett nyelvi kurzusokról; the Council for International Educatio (UKCOSA) anyagok.. A Békés Megyei Könyvtár vállalta, hogy kiállítja a British Council által biztosított összes anyagot; ingyenes hozzáférést biztosít az információ- forrásokhoz; összegyűjti és továbbítja a British Council felé a helyben megválaszolhatatlan kérdéseket. 1997-ben a vállalkozói információ szolgáltatást legnagyobb részben vállalkozók és diákok vették igénybe, de mivel a szolgálat már bekerült a köztudatba, így jóval nagyobb mértékben, mint korábban. Ezt bizonyítja, hogy az 1996-os évben beiratkozott 17 fővel ellentétben 1997-ben 33-ra nőtt a regisztrált tagok száma. A fenti emelkedés azonban a használaton is tapasztalható volt, hiszen az előző évben meglévő két számítógép már sem számát, sem minőségét tekintve nem tudta kielégíteni a felhasználói igényeket. Emiatt sokszor meg kellett várakoztatni az igénylőt, s ezen a helyzeten csak az új és több multimédiás gép üzembe helyezése változtatott. A beiratkozott felhasználók és az igények számának növekedése mellett változtak a felhasználói szokások is összefüggésben az újonnan bevezetett szolgáltatásokkal. 1997-ben került bevezetésre a vállalkozói könyvtári tagok részére az internethasználat és az e-mail szolgáltatás, telefaxkészülék vásárlásával pedig megkönnyítettük a felhasználók számára a kommunikációt is. A dokumentumfűző-gép nem csak a rendszeres látogatók körében aratott sikert, hanem az alkalmanként betérőknél is. Több helyi médiumban jelent meg újságcikk, hír; ezeknek igen jó hatása volt. Rendszeresen szórólapokat helyeztünk el az érdekelt intézményeknél, ill. minden olyan rendezvényen, ahol részt vettünk és a potenciális felhasználói réteggel találkoztunk. 1998-ban 56-ra nőtt a regisztrált tagok száma, amely a következő évben 159 volt A felhasználók ilyen mértékű növekedése, és az új feladatok megjelenése szükségessé tette a szolgálati hely megváltoztatását és a technikai háttér fejlesztését, ezért 1998 júniusától egy 60 négyzetméteres új szolgálati helyre költöztünk, és pályázati forrásból három új számítógépet telepítettek és a már korábban ott tevékenykedő két munkatárs mellé két új kollégát vettek fel. 1998. augusztus 1-jétől Toldi Péter (polgári szolgálatos) 1998. december 1-jétől Martin Péter lett a könyvtár alkalmazottja. Ők főleg a szolgálat lebonyolításában vettek részt és biztosították a technikai háttér zavartalan működését. 116


1998 elején a Külügyminisztérium egy szektormentes megyei EU-információs pont létrehozására kérte a Békés Megyei Önkorányzat Képviselő-testülete elnökét. Tette ezt azért, mert a megvalósíthatósági tanulmány szempontjainak a Békés Megyei Könyvtár vállalkozói információs szolgálata felelt meg a legjobban. Válaszul 1998. szeptember 11-én megnyílt az első EU-információs pont a könyvtár akkori tárgyi és személyi feltételeire alapozva. Ez a dátum csupán a megnyitást jelentette, hiszen ahhoz, hogy egy ilyen szolgáltatással szemben támasztott elvárásoknak, feltételeknek megfeleljünk, szükséges volt a korábbi tevékenységet átalakítani, továbbfejleszteni. Ehhez az alábbi tevékenységeket végezték el: •

Kapcsolat felvétel az általános és az EU-s dokumentumok forgalmazásával foglalkozó intézményekkel.

•

Az Euro Info Service tapasztalatát és eredményeit figyelembevéve fontosnak ítéltük és biztosítottuk az általuk készített legnagyobb magyar nyelvű EU-s adatbázis hozzáférhetőségét.

•

Felvettük a partner és leendõ partnerintézményekkel a kapcsolatot.

•

Mivel a célcsoportok egyike az ifjúság, felvettük a kapcsolatot az általános és középiskolákkal az európai uniós-órák megszervezése végett.

•

Megkezdõdött a PR-tevékenység is a szolgáltatásról: telefonkönyvben regisztráltattuk; folyamatosan küldtünk tájékoztató és szóróanyagot a megye intézményeinek, könyvtáraknak, iskoláknak; rendezvényeken képviseltettük magunkat, ahol tájékoztatóanyagot biztosítottunk a résztvevõknek.

A Békés Megyei Könyvtár EU-információs pontjának tevékenysége folyamatosan bõvült, ezért a korábbi személyzeti, szakmai hátteret már nem tartották elegendõnek, új munkatársak felvételét tartották szükségesnek. A kiválasztásnál nagy hangsúlyt fektettek a magas szintű nyelvi képzettségre (angol, francia, német, szlovák) és az európai uniós marketing, menedzsment és számítástechnikai ismeretekre. Egy rendezvénysorozat keretében három vidéki városban (Sarkad, Orosháza, Szarvas) EU tájékoztató sarkot nyitottunk, Békéscsabán pedig hivatalosan is aláírásra került a több intézményt magába foglaló EU-klub együttműködési megállapodása. A Békés Megyei Művelõdési Központtal és a Miskolci Egyetemmel közösen „Regionalitás és közigazgatás az Európai Unióban” címmel képzés volt . Az év nyarától az osztályvezetõ személye nem, de a munkatársaké változott: újak érkeztek: Kovács Márta, Szarka Judit, Vizsnyiczai Márta. A könyvtárban működő munkanélküliek klubja mellé szükségessé vált egy ingyenes jogi szolgáltatás biztosítása is. A szolgáltatásra havonta egyszer került sor a Békés Megyei Könyvtár vállalkozói információs szolgálata helyiségében, a Békés Megyei Munkaügyi Központ jogásza segítségével. A vállalkozói információs szolgálat kapcsolatainak alakulása az 1999-es évben Kapcsolat

Kapcsolat tartalma

Békés megyei sajtó (Békés Megyei Hírlap, Alapítványi Hírek, Start Lapok)

Újságcikkek a szolgálatról, reklám a szolgáltatásokról és a díjakról

Békés Megyei Önkormányzat

EU-pont, EU-kub, közös pályázatok, kiadványok

Polgármesteri Hivatal, Békéscsaba

EU-klub

117


Kapcsolat

Kapcsolat tartalma

Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Anyagi és erkölcsi támogatás, tanfolyam-látogatás, kiadványok és CD-romok biztosítása, EU-klub, közös pályázatok

Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

EU-klub

Békés Megyei Agrárkamara

EU-klub

Békés Megyei Kézműveskamara

EU-klub

Békés Megyei Pedagógiai Intézet

EU-klub

Békés Megyei Iparszövetség

EU-klub

Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Békés Megyei Hivatala

EU-klub

EIP-ek

Információk, rendezvények

Külügyminisztérium

Anyagi támogatás, kiadványok, biztosítása, rendezvényeken részvétel

British Council

Kiadványok biztosítása, tanfolyamokon való részvétel

Békés Megyei Munkaügyi Központ

Munkanélküli klub, ingyenes jogi tanácsadás

A növekedési tendenciák a látogatók számának vonatkozásában megfelelnek a korábbi években jelentkező tapasztalatoknak. Újabb felhasználói rétegek is megjelentek az európai uniós pont és a brit sarok szolgáltatásainak bővülésével és a 2000. szeptemberében megnyitott resource point megnyitásával a Békés Megyei Könyvtár vállalkozói információs szolgálata európai uniós információs pontja 2000-ben 219 használót regisztrált. A korábbi éveknél jelentősen többet. A Békés Megyei Könyvtárban 1998-ban beindított európai információs pont szolgáltatásait a 2000-es év folyamán folyamatosan fejlesztettük, bővítettük. Részt vettünk a Békés Megyei Művelődési Központ által a Diák Önkormányzati képviselők (DÖK-képviselők) számára szervezett nyári táborban. További információs sarkok megnyitásában vettünk részt (Mezőberény, Gyula, Mezőkovácsháza, Tótkomlós). Képviseltettük magunkat a gyulai EU-napon (szervezés, bemutató az iskolában). A Békés Megyei Könyvtárban a resource point megnyitója 2000. szeptember 5-én volt a könyvtárban megrendezett háromnapos konferencia és képzés keretében. Ezt a megnyitót azonban egy éves előkészítés előzte meg. Jó kapcsolat alakult ki a British Council tanár-továbbképzőjével, akivel közösen pályázatot adtunk be és további rendezvényeket is szerveztünk. A konferencia iránti érdeklődést a 90 főnyi résztvevő jelzi. A konferencia keretében a British Council által biztosított dokumentumokból kialakításra került resource point, mely szintén az oktatást, tanulást segíti, hiszen az angoltanároknak és az angolul tanulóknak biztosít kölcsönözhető angol nyelvkönyveket, szótárakat, tömörített angol nyelvű olvasmányokat, video- és hangkazettákat. A 2000. évben személyi változások is történtek. A könyvtárt elhagyó munkatársak (Kovács Márta, Toldi Péter) helyére a Békés Megyei Munkaügyi Központ támogatásával Fehér Éva és Lipták Linda lett az osztály munkatársa. A 2002. év az információs szolgálatnál ismét jelentős személyi változásokkal járt: Juhász Csilla, az osztály munkájának elindítója és vezetője helyére új osztályvezető érkezett: Remete Tamás. 118


A British Council támogatásával működõ Gateway to Britain tevékenységét az alábbi felsorolás jeleníti meg. •

Megyei angolnyelv-tanári módszertani konferencia;

•

British Council Open Day;

•

Megyei szóbeli angolverseny középiskolások számára;

•

Szakmai nap angoltanárok részére;

•

Bemutató órák és műhelybeszélgetések angoltanároknak;

•

A British Council munkatársainak tájékoztatói;

•

Brit délután;

•

A British Council állományából könyvkiállítás az Európai Unióról, ill. plakátkiállítás;

•

Express Publishing Kiadó napja;

•

Általános iskolások megyei szóbeli angolversenye;

•

„Christmas with Oxford University Press” Kiadó napja;

A szintén British Council-támogatással működõ Resource Point állományát tovább növeltük mind nyomtatott, mind hangzó anyaggal. A Békés Megyei Könyvtár eurrópai információs pontja 2003-ban tájékoztató sarkot nyitott a gyomai és a békési városi könyvtárban. Francia napot rendeztünk a Csaba Centerben bevásárló központtal összefogva. A két nap alatt vetélkedõk voltak általános és középiskolásoknak; volt termékbemutató, divatbemutató és koncert. Hasonlóan az elõzõ nemzeti naphoz vetélkedõt szerveztünk a város diákjainak és a bevásárló központ is megszervezte a maga rendezvényeit. A téma ekkor Olaszország volt. Békés megyei könyvtárosoknak tartottunk képzést az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és az Európai Tájékoztatási Központ munkatársai részvételével európai uniós információs forrásokról. Kiállítási standdal, totóval, Növénytermesztési Napokon.

információs

anyagokkal

vettünk

részt

a

Mezõhegyesi

Rendhagyó napot tartottunk a Körösnagyharsányi Általános Iskolában az Európai Unióról. Standdal vettünk részt a Csabai Vásáron. A Békéscsabai Kolbászfesztiválra meghívtuk a Fantasztikus Európa társműsorvezetõit, õk is szórakoztatták a résztvevõket, nézelõdõket, s érdekességeket meséltek hazájuk gasztronómiájáról. Standdal is részt vettünk a fesztiválon, ahol az érdeklõdõk információt kaphattak az EU mezõgazdaságáról. Rendeztünk nyugdíjas fórumot, diákoknak „Európai kopogtatót” továbbtanulási lehetõségekrõl, ösztöndíjakról az EU-ban, gazdafórumot a mezõgazdaságból élõknek. A három rendezvény szakértõi az Európai Bizottság Magyarországi Delegációja és a Tempus Közalapítvány munkatársai voltak. Brit napot rendeztünk a British Council támogatásával: volt ír koncert és táncház, musical-elõadás, vetélkedõ általános és középiskolásoknak, s játszóház a Halloween jegyében.Az Európai Információs Pont rajzpályázatainak eredményhirdetése és díjátadója is ezen a héten volt. A Békés Megyei Könyvtár európai információs pontja tevékenyen részt vett a 2003. április 12-i EU-hoz való csatlakozásról szóló népszavazás kampányában: a Békés Megyei Önkormányzatnak az Európai Unió Központi Közalapítványhoz (EUKK) benyújtott pályázatában. A könyvtár munkatársai közreműködésével jött létre a Békés megye: európai múlt – európai jövõ című, 2500 példányban kinyomtatott 20 részes leporelló. A kiadványokról kiállítás is nyílt a Megyeházán. Az európai információs pont munkatársai által készített EU-tagállamokat bemutató kiállításokat 54 helyszínen mutattuk be. 119


Lamperth Mónika belügyminiszter asszony látogatást tett a Békés Megyei Köyvtárban, megtekintette a könyvtár európai információs pontját, és megnyitotta a Közép-Kelet-Európai Választások Irodájának a népszavazásról szóló vándorkiállítását, majd beszélgetett a megye vezetõivel és a sajtó képviselõivel. 2004-ben a Külügyminisztérium átadta a Miniszterelnöki Hivatalnak az EU-kommunikáció feladatkörét, így az európai információs pontok felügyelete is átkerült ehhez az intézményhez. Támogatásunk ugyanúgy pályázati formában működik tovább, így munkánkban nem volt különösebb változás. Márciusban nemzetközi könyvtáros konferenciát szerveztek a könyvtár munkatársai Határok nélküli kapcsolatok címmel A kétnapos konferencián határainkon túl élő magyar könyvtárosok hallgathattak előadásokat a csatlakozás utáni lehetőségekről. Előadóink voltak: •

Dr. Kovács Péter a Miskolci Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékéről,

•

C. Tóth János a Határon Túli Magyarok Hivatalától,

•

Szabó Pál az ELTE Regionális Földrajzi Tanszékéről,

•

Pocsajiné Fábián Magdolna a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsától,

•

Ramháb Mária a Kecskeméti Katona József Megyei Könyvtárból,

•

Koreny Ágnes az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjától,

•

Forman Balázs a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemről,

•

Bakó Anna és Szilágyi Erzsébet az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeumból,

•

Dr. Ambrus Zoltán a Békés Megyei Könyvtár igazgatója,

•

Pribojszkiné Kása Anikó a VÁTI Kht.-tól,

•

Billédiné Holló Ibolya a Könyvtári Információs Tanácsadótól,

•

Bakos Klára a Magyar Könyvtárosok Egyesületétől.

2005-től EU-tagként a magyarországi EU-kommunikációt is az Európai Bizottság felügyeli. Így éves pályázatunkat is másképp nyújtottuk be, s a tavasz folyamán kerül sor a támogatási szerződés aláírására. Ezek voltak a vállalkozói könyvtár európai információs ponttá válásának főbb eseményei.

120

BÉKÉS MEGYE KÖNYVTÁRÜGYE A XXI. SZÁZAD ELEJÉN A KÖZSÉGEK KÖNYVTÁRAI

LITAUSZKY GYÖRGYNÉ

BÉKÉS MEGYE KÖNYVTÁRÜGYE A XXI. SZÁZAD ELEJÉN A KÖZSÉGEK KÖNYVTÁRAI Bevezetés Békés megye könyvtárainak helyzetelemző felmérésére a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma megbízásából a 14/2001. (VII.5.) NKÖM rendelet alapján 2002-2004 között szakfelügyeleti vizsgálat keretében került sor. Békés megye 58 önálló községében tettünk látogatást 2002-2003-ban, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Osztálya megbízásából a 14/2001. (VII.5.) NKÖM rendelet alapján. A szakfelügyeleti vizsgálat tárgya az 1997. évi CXL. számú törvény érvényesülése, érvényesítése volt. A Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő településeken vizsgáltuk a nyilvánosság alapkövetelményeinek teljesítését (54. § (1) bek.), az alapfeladatok teljesítését (55. § (1) bek.), a könyvtárhasználók jogainak érvényesülését (56. §), a könyvtáraknak nyújtott központi források kezelését és a gyakorlati könyvtári munkát. A szakfelügyelet során a nem nyilvános könyvtárak esetében a rendelet előírásainak megfelelően ellenőriztük a könyvtári tevékenységről és a könyvtári alkalmazottakról szóló jogszabályok érvényesülését, vizsgáltuk a könyvtári tevékenység működési feltételeinek biztosítását, vizsgáltuk és értékeltük a könyvtár részvételét a könyvtári rendszerben, vizsgáltuk a dokumentumok védelmével és nyilvántartásával kapcsolatos szabályok érvényesülését. Minden esetben, tehát a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő és nem szereplő könyvtárak esetében ellenőriztük a központi költségvetési támogatások felhasználását. Igyekeztünk feltárni azokat az okokat, amelyek azt eredményezték, hogy a település könyvtára nem került fel a Nyilvános könyvtárak jegyzékére. A könyvtári ellátást nem biztosító települések esetében – közös gondolkodással – igyekeztünk megoldási alternatívákat keresni és felvázolni. Vizsgálatunk törvényi kiindulási alapja az 1997. évi CXL törvény, és annak 64 § (1) bekezdése, mely szerint „A települési és a megyei könyvtári ellátás biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.”. A szakfelügyeleti vizsgálattal egy időben a településeket a lakosság könyvtári ellátása szempontjából is vizsgáltuk, képesek-e önállóan a feladatra, vagy a törvény kínálta egyéb lehetőséggel – társulás, szolgáltatás vásárlása – élve tudják teljesíteni feladatukat. Mindez egy 2004-ben már kirajzolódni látszó könyvtár-ellátási szolgáltató rendszer kialakításához is informatív erővel bírt. Ebből a szempontból a Békés Megyei Könyvtár számára figyelemre méltó, hogy megyénkben – a Békés megyében kistelepülésnek számító – a 2000 lakos alatti települések száma az összes (58) község több mint felét jelentik, és az ott élő lakosság számát tekintve is jelentős (30 %) az arány. A községek aránya a lakosság száma szerint 1000 lakos alatti település 28%

2000-6000 lakosú település 41%

1000-2000 lakosú település 31%

121


Könyvtárügyünkről nem beszélhetünk úgy, hogy kiragadjuk ezt a területet, s nem vagyunk tekintettel a makro környezetre. Látni kell azokat a problémákat, amelyek befolyással lehetnek működésükre, figyelembe kell vennünk azokat a környezetünkben kialakuló, adódó lehetőségeket, amelyek hatnak működésünkre, befolyásolják szolgáltatási kínálatunk kialakítását. Ennek alapján a számunkra, s magunknak megfogalmazható kérdés: "mik az emberek létfontosságú igényei az informálódás, tanulás és szórakozás terén, hogyan lehet ezeket kielégíteni, képes-e és kész-e a könyvtár ezekhez az igényekhez igazodni, s 1 rendelkezik-e ehhez szükséges eszközökkel?" Ez a kérdés az, amelynek megválaszolásához, illetve a kérdésre adható válasz előjelének megváltoztatásához, vagy megerősítéséhez kíván segítséget nyújtani ez a Békés megye könyvtárügyéről készült helyzetjelentés.

A megye területi, földrajzi adottságai, népességi és demográfiai jellemzői, gazdasága2 Békés Megye hazánk egyik legjelentősebb mezőgazdasági területe. Ezt a tényt hangsúlyozottan kezelik a legfrissebb fejlesztési koncepciók is, amelyekben a mezőgazdaság fejlesztése külön fejezetet képez, a 3 megye gazdasági fejlődésének egyik motorja lehet. A térség fontos szerepet játszik az ország szénhidrogén termelésében, és geotermikus adottságai is kedvezőek, mely a termálturizmus számára biztosít lehetőséget és a későbbiekben esetleg energetikai célokra is felhasználható. A megyében 75 település található, közülük 17 város. Jelzésértékű, hogy az ország városait az életminőség és az aktivitás szempontjából sorrendbe állító listán csak négy városunk található az első száz között, és csak kettő az első ötvenben. (Békéscsaba 21., Orosháza 46.) A megye összlakosságának több mint 60 %-a városokban él, s a városlakók több mint fele Békéscsaba, Békés, Gyula lakosságát alkotják, mintegy centrumot alkotva az ország délkeleti régiójában. A megye lakosságának megoszlása

Városok 69 % Községek 31 %

A megyére az aprófalvas jelleg nem jellemző, az átlagos településnagyság az országos átlaghoz viszonyítva 165 %. Jellemző a nagyobb lélekszámú (3-5 ezer) falvak hálózata.

1 Papp István: A holnap Európájának közkönyvtárai. Óvatos megfontolások. = Könyvtári Figyelő. Új folyam 8. (44.) évfolyam. 1998. Különszám. p. 29. 2 v.ö. Békés megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv 1997-2003. (Munkaanyag) 3 v.ö. Békés Megye Nemzeti Fejlesztési Terv Orientált Gazdaságfejlesztési Stratégiája = www.bekestt.hu/tanukmanyok

122


A községek megoszlása a lakosság száma szerint

települések száma

20 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 500 alatt 500-1000

10002000

20003000

30004000

40005000

50006000

lakosok száma

Békés megye népessége az egész országra jellemző fogyásnál is gyorsabban csökken (165 %), és a lakosság korösszetétele is negatív képet mutat. A munkanélküliségi mutatót tekintve, Békés megye jelentősen meghaladja az országos átlagot: 124 %. A népesség iskolázottságát vizsgálva, és összehasonlítva az Alföld megyéivel megállapítható, hogy középső helyen állunk a befejezett középiskolai végzettséget tekintve, de utolsó helyen vagyunk a felsőoktatásban végzettek arányát vizsgálva. Nyilvánvaló, hogy ez a más megyékben (Csongrád, HajdúBihar) lévő felsőoktatási központok megtartó erejében van; egyre kevesebb felsőfokú végzettségű fiatal tér vissza Békés megyébe. Az 1986-tól Békéscsabán működő főiskola egyre bővülő oktatási struktúrája valamelyest hozzájárul a felsőfokú végzettségűek arányának növekedéséhez. A megye nemzetiségi összetétele igen sokszínű, szlovák, román, német és szerb kisebbség él itt, és 16 településen vannak jelen nagyobb létszámban cigányok. A települések nemzetiségi könyvellátását a könyvtárak jelentős mértékben segítik. Békés megye gazdasági elmaradottsága a korszerű húzóágazatok hiányának, az üzemek "leányvállalati" státusának, az agrárszektor és élelmiszergazdaság keleti piacának felbomlásának, a kárpótlásból adódó anomáliáknak, a mezőgazdasági nagyüzemek nem mindig szerencsés átalakulásának, vagy felszámolásának és az agrártámogatás leépülésével kapcsolatos problémáknak tudható be. Az alacsony infrastruktúrájú régiót a külföldi tőke - kevés kivételtől eltekintve - lényegében elkerülte, ami gyorsította az egyébként is tőkehiányos térség leszakadását. 4

A változtatásra irányuló törekvések eredményeként született meg a már hivatkozott stratégiai terv 2003 végén, ami Békés megye számos olyan erősségére és lehetőségére világított rá, amelyekkel a gyengeségek és veszélyek jól kompenzálhatók. A megyei könyvtárügy fejlesztési stratégiájának kidolgozásakor a könyvtáros szakmának is mindezzel számolnia kell. Kiragadva néhány – úgy vélem a könyvtárügy számára fontosabb – megállapítás a megyére vonatkozó SWOT analízisből: ld. az 5. oldalt.

v.ö.Békés Megye Nemzeti Fejlesztési Terv Orientált Gazdaságfejlesztési Stratégiája = www.bekestt.hu/tanulmanyok

4

123


Erősségek: A napfénygazdag éghajlat igen változatos növénytermesztést tesz lehetővé. Jelentős termálvíz-bázis. Jó az egyes speciális ágazatok kiépítettségi foka és a gazdálkodási hagyományok révén adottak a feltételek speciális termékek előállításához. Fejlett élelmiszergazdaság, nagy kapacitással. Többféle méretű és formájú üzem megléte. Számos természeti érték. Jelentős nemzetiségi lakosság és kulturális változatosság. 2004. május 1-jétől az EU keleti határa.

Lehetőségek: Szabad munkaerő-kapacitás, viszonylag olcsó munkaerő. Több uniós támogatás az elmaradottság megállítására. A vidéki életminőség – a pályázati szemlélet erősítésével – tovább javítható. A pályázati támogatások igénybevételére orientált mezőgazdasági beruházások jöhetnek létre. Különleges termékek előállítása hazai piacra és exportra. Az oktatási infrastruktúra fejlesztése növelheti a megyei képzett humánerőforráspotenciált. A Békés megyei Hungaricumok. A térségben élő emberek lokálpatriotizmusa. A falusi és kastélyturizmus. A regionális szerep erősítése.

Gyengeségek: Több ágazatban nagy a tőkehiány. Közlekedési peremhelyzet. Magas a zsáktelepülések, illetve a nem megfelelő elérhetőséggel rendelkező települések száma. A magángazdaságok műszaki felszereltsége nem elég fejlett. Alacsony az idegen nyelvet beszélők aránya. Alacsony az uniós ismeretekkel rendelkező vállalkozók aránya. A megyei lakosság jövedelem-színvonala alacsony. Viszonylag magas az elvándorló lakosság aránya, elsősorban a fiatal, képzett munkaerő tekintetében. Magas az elöregedett lakosság aránya. Nem elég hatékony a megyei szintű marketing és PR tevékenység.

Veszélyek: A feltételek és a lehetőségek kiaknázása közti szakadék tovább növekedhet, amennyiben nem valósul meg mihamarabb a szemléletváltás és pályázatorientált fejlesztés a térségben. Elvándorlás, amely révén tovább csökken a megyei népesség aránya. A megyei szervezetek, vállalkozások, önkormányzatok közti partnerség hiánya miatt egyes térségek komoly fejlesztési lehetőségektől eshetnek el. Ha a megye nem erősíti az érdekérvényesítő képességét országos, regionális szinten, illetve nem pályázik még eredményesebben a megnyíló forrásokra, nem valósul meg a megyei fejlesztési elképzelések terén az új lehetőségekre koncentráló szemlélet kialakítása, akkor jelentősen lemaradhat a „versenytársaihoz” képest.

125


Békés megye községi könyvtárainak helyzete 1. Fenntartás, működtetés Községeink közül 46 település szerepel a Nyilvános könyvtárak jegyzékén, amely egyfajta teljesítése a törvény előírásának, miszerint a könyvtári ellátási feladatot a községi, városi, megyei jogú városi önkormányzat nyilvános könyvtár fenntartásával, vagy önkormányzatok közötti társulásban nyilvános könyvtár fenntartásával vagy nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével teljesítheti. Ugyanakkor 12 település nem szerepel a Jegyzéken, s ők semmilyen más hivatalosan alátámasztott (társulás, szolgáltatásvásárlás) formában nem biztosítják a lakosság könyvtári ellátását. Illetőleg amit nyújtanak nem tekinthető korszerű könyvtári szolgáltatásnak. Sok esetben figyelmen kívül hagyják az 1997. évi CXL. törvénynek azokat a passzusait, amelyek arról rendelkeznek, hogy a települési könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó a döntés előkészítése során beszerzi és a döntést hozó testülettel ismerteti a miniszter véleményét (54. § (6) bek.), és azt, hogy nyilvános könyvtár megszüntetése esetén a fenntartó köteles gondoskodni a gyűjtemény további könyvtári hasznosításáról (54. § (7) bek.). A Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak esetében első és alapvető kérdés a működés, működtetés szervezeti kereteinek meghatározása, ami nemcsak hogy tarka, de meglehetősen zavaros képet mutat. Alig van önálló intézményként működő könyvtár, leggyakoribb az összevont intézményi működési forma, melyek közül a legtipikusabb, amikor a művelődési házzal vonják össze a könyvtárat. Ilyenkor legtöbb esetben a művelődési ház vezetője az intézményvezető, még akkor is, ha a könyvtáros rendelkezik felsőfokú szakképesítéssel. Az oktatási intézménnyel való összevonás esetében szinte természetes, hogy az iskolaigazgató a vezető. Gyakran az összevont intézmény alapító okiratából, de főként szervezeti és működési szabályzatából hiányzik a könyvtári feladat megjelölése, illetőleg kifejtése. Jellemző szervezeti keret az általános művelődési központ (ÁMK) is, melyek között egy sincs, ahol a könyvtár önálló tagintézmény lenne. Van olyan ÁMK, ahol van külön iskolai könyvtár és van lakossági ellátást végző könyvtár is, más-más könyvtárossal. ÁMK-n belül is találkozhatunk összevonásokkal, azaz az ÁMK-n belül egy tagintézményként szerepel a könyvtár és művelődési ház, persze nem intézményegység vezetővel, csak működtetővel, rendszerint 1 fővel. A települések több mint 30 %-ában a könyvtár szakfeladaton működik, ami ellenkezik a törvényi szabályozással. Még ezen belül is tarka a kép, van ahol a művelődési házzal összevont szakfeladaton működik, s a könyvtár meg sem jelenik, még a költségvetésben sem. A működtetés szervezeti kérdése nagy probléma. A szakfeladaton működtetett könyvtárak több mint fele egyéb (szolgáltatási) szempontból megfelel a nyilvános könyvtárakkal szemben támasztott követelményeknek. Ugyanakkor az összevont (akár művelődési házzal, akár oktatási intézménnyel) intézmények mindössze egyharmada felel meg maradéktalanul a törvényben megfogalmazott elvárásoknak. A szervezeti kialakítás (ÁMK) sok esetben kényszer, a működés nem felel meg a jogszabályoknak. Az ÁMK könyvtárai között még rosszabb a helyzet. Ezen könyvtárak fele sem az oktatási, sem a lakossági ellátásnak nem tud eleget tenni. Pedig már 1961-ben Sallai István leírta a következőket: „Az önálló községi könyvtár a legtisztább könyvtártípus, ahol a könyvtárosnak minden ereje az olvasószolgálatra összpontosulhat. Ez a jövő szinte legfontosabb könyvtártípusa. Létrehozásának feltételei:

5

•

(3000) - 5000 lakos;

•

heti 36 óra nyitva tartás;

•

főfoglalkozású könyvtáros -- megfelelő bérrel, továbbképzési lehetőséggel;

•

megfelelő tér;

•

kielégítő állomány”.

5

Sallai István: Merre tart a községi könyvtár = Könyvtáros 11. évfolyam 8. szám, 1961. augusztus 449-452. p.

126


A rendszerváltozás első éveiben országos felzúdulást okozott egy akkor még a minisztériumban dolgozó szakember, aki ki merte mondani, hogy az önálló könyvtárak számára a 3000 lakos az optimális lakossági lélekszám. S lám, 2004-et írva ugyanitt vagyunk, arról kell gondolkodnunk (és végre döntenünk!), hogyan teremtsük meg, s mik legyenek a feltételei a kistelepülések lakossági könyvtári ellátásának, és látjuk, hogy az önálló könyvtárak „életképességi” határa – legalábbis Békés megyében – a 2000 lakos. Természetesen ezzel nem zárom ki, hogy vannak olyan települések, amelyek vállalják, mert képesek vállalni önálló könyvtár fenntartását, a könyvtári rendszerben való működtetését, a korszerű szolgáltatások feltételeinek megteremtését és biztosítását, illetve, hogy vannak nagyobb lélekszámú települések, amelyek ezt nem vállalják fel. A működtetés tarkaságának leginkább anyagi okai vannak, de a személyi követelmény teljesíthetetlensége is szerepet játszik. Összevont intézménynél nem jelentkezik annyi vezetői pótlék, mentesülnek a vezetői pályázat kiírásának és értékelésének procedúrájától, fontos szempont a létszám takarékosság, illetve felsőfokú szakképesítésű könyvtárosra nem is számíthatnak a kistelepülések, de még a nagyobbak sem. Alapvető problémának látom ebben (fenntartás) az összefüggésben azt, hogy a települések még mindig nem képesek sem társulásban megvalósuló, sem szolgáltatás-vásárlással teljesíthető könyvtári ellátásban gondolkodni. Igaz, ennek hosszú évekre visszanyúló szemléletbeli okai vannak. Egyrészt rossz emlékeket őriznek még a községek összevonásáról, az alá-fölérendeltségből adódó fejlődési különbségekről, még nem olyan régen (rendszerváltozás idején) nyerték vissza önállóságukat. És nem mindenütt zökkenőmentes a társulásban végzett egészségügyi, vagy oktatási feladatellátás. A szolgáltatás-vásárlás lehetőségének kihasználatlansága is kétoldalú: vásárláshoz tőke kell, ezeknek a falvaknak zöme forráshiánnyal küszködő, elszegényedő település. A könyvtárak financiális igényeiknek csak töredékét képező - ám így is nélkülözhetetlen – központi támogatásból (pl. érdekeltségnövelő) egzisztálnak, fennmaradásuk azonban jelentős részt a helyi ráfordításoktól függ. A falvakban köztudottan alacsonyabbak az adóból származó bevételek, ugyanakkor az egy főre jutó szolgáltatások ára lényegesen magasabb, mint a városokban, mivel a kisebb lélekszám miatt ugyanazt a színvonalú szolgáltatást kevesebb embernek kell megfizetni. Ugyanakkor ma még nincs meg a könyvtárügynek az a kidolgozott, legitim módon működő rendszere, amely a szolgáltatásvásárlás finanszírozását a szolgáltató és a megrendelő részéről biztosítani tudná. (Ez lesz majd a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer!?) A Nyilvános könyvtárak jegyzékén nem szereplő települések a megye legperiférikusabb helyzetben lévő falvai, alacsony lélekszámúak, infrastrukturálisan és kulturális ellátottság tekintetében is elmaradottak. Közülük 11 település 1000 lélekszám alatti, ahol már nem, vagy alig – csak alsó tagozat, összevont osztályok – működik iskola, s ahol már a postai szolgáltatás is megkérdőjeleződik. Ugyanakkor, mint önálló településeken, az önkormányzatoknak kötelezettségük van a feladatok tekintetében. 10 településen egyáltalán nincs lakossági könyvtári ellátás, ezek közül 5 településen a működés minimális feltételei (helyiség) sincsenek meg. Néhány település vezetője nyilatkozott úgy, hogy keresik a megoldást a lakosság könyvtári ellátásának biztosítására, de ez önerőből, önállóan nem sikerülhet. 2. Alapkövetelmények Az 1997. évi CXL. törvény 54 § (1) bekezdése a nyilvános könyvtár alapkövetelményeit a következőkben határozza meg: a) mindenki által használható és megközelíthető; b) könyvtári szakembert alkalmaz; c) rendelkezik kizárólagosan könyvtári szolgáltatások céljaira alkalmas helyiséggel; d) rendszeresen, a felhasználók többsége számára megfelelő időpontban tart nyitva; e) helyben nyújtott alapszolgáltatásai ingyenesek; f) statisztikai adatokat szolgáltat; g) ellátja az 55. § (1) bekezdésében felsorolt alapfeladatokat.

127


Az akadály mentesítésről szóló 1998. évi XXVI. törvény előírásainak teljesítése a legtöbb könyvtár esetében forrás kérdése. Jelenleg mindössze 6 könyvtárba lehet mozgáskorlátozottnak, tolószékesnek könnyedén bejutni, de többségében pályázati forrásokból megoldják a problémát. Összevont intézményekben, különösen a művelődési házakban működő könyvtár gyakran az emeleten van, ide sok lépcsőn vezet az út. Zömében korszerű, funkcionálisan jól kialakított könyvtárak, amelyekben bent már semmi sem korlátozza a mozgást. A legtöbb esetben irreális bármilyen építészeti, épületbeli, elhelyezési változtatás (bár találkoztunk ezzel a megoldással!), vagy lift beépítés (ha ezt pályázat támogatja is, a működtetés újabb problémát vetne fel). A könyvtárhelyiségen belül akadálymentes a közlekedés, de találkozhatunk bizonyos állományegységek galérián történő elhelyezésével, ami nem értékelhető úgy, hogy az olvasó akadályoztatva lenne ennek használatában, hiszen a könyvtáros segítsége adott. Több kistelepülés esetében az akadálymentes használatra vonatkozó előírások betartására még szándékot sem tapasztaltunk. A községi könyvtárakban könyvtári munkakörben dolgozók aránya 20%

31%

18% 31% felsőfokú könyvtáros szakképesítésű, vagy egyéb felsőfokú végzettségű és középfokú könyvtáros szakképesítésű középfokú könyvtáros szakképesítésű könyvtáros szakképesítés nélküli felsőfokú végzettségű könyvtáros szakképesítés nélküli középfokú végzettségű

Mint a fenti diagramból kitűnik, elfogadható a községek könyvtárainak szakember ellátottsága. A könyvtárakban dolgozóknak majd kétharmada rendelkezik szakképesítéssel, s közülük is a felének van felsőfokú végzettsége. Az is kedvező, hogy a nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak alkalmazottainak egyharmada rendelkezik felsőfokú végzettséggel, ez tehát nem lehetne akadálya annak, hogy több könyvtár önálló intézményként működhessen. A pozitív képet rontja, hogy a nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak könyvtári munkakörben dolgozói között is vannak szakképzettség nélküliek. A nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő községi könyvtárakban a könyvtári munkakörben dolgók aránya 31%

35%

34%

felsőfokú könyvtáros szakképesítésű, vagy egyéb és középfokú könyvtáros szakképesítésű középfokú könyvtáros szakképesítésű könyvtáros szakképesítés nélküli

A Nyilvános könyvtárak jegyzékén nem szereplő könyvtárak közül 8 településen van könyvtári alkalmazott, többnyire szakképesítés nélkül. A könyvtárak lakossági (fenntartói) elfogadása tekintetében

128


alapvetően meghatározó a könyvtáros személye, szakmaismerete, igényessége, ugyanakkor feltűnő kiszolgáltatott helyzetük, munkavállalói bizonytalanságuk. Általános tapasztalat, hogy hiányos a könyvtárosok jogszabályismerete, s ez nemcsak az alkalmazással (Kjt) összefüggő szabályozásra, de sokszor a könyvtári jogszabályokra is vonatkozik. A könyvtárosok szerepének erősítése a könyvtári szolgáltatások minőségbiztosításának alapfeltétele, ami kidolgozott humánerőforrás stratégia nélkül elképzelhetetlen. Egészen jó a helyzet a könyvtárhelyiségek száma vonatkozásában, de nagymértékű a lepusztulás mind az épületek, mind az állományokat illetően. A Békés megyei könyvtárépítési hagyományoknak köszönhetően a települések zöme rendelkezik könyvtári helyiséggel, ha ma már ezek a helyiségek nem teljesen önállóak az csak abból adódik, hogy gazdagodott a feladatvállalás, ami által jól megfér egymás mellett a teleházi és a könyvtári funkció. A probléma inkább abból adódik, hogy ugyanakkora alapterületre hozták be a vállalt funkciót, sok esetben zsúfoltságot okozva. Rosszabb az a helyzet, amikor a könyvtárhelyiség tanteremként szolgál, ezáltal nem biztosítva sem az állományvédelmet, sem a folyamatos lakossági szolgáltatást. Ugyanakkor funkció nélküli könyvtárépületekkel is találkozhatunk, különösen a kistelepüléseken. A „minden faluba könyvtár” a folyamatos költségvetési szűkülés következtében ma már csak épületet jelent statikus, évek óta állandó mennyiségű könyvállománnyal, könyvtárlátogatók nélkül. Igaz, hogy már a két évtizeddel ezelőtt készült megyei könyvtárfejlesztési irányelvek szólnak a nem működő könyvtárak bezárásáról, de nem nyújtanak semmilyen szolgáltatási, ellátási alternatívát. A Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak mindössze felénél mondható az el, hogy a lakosság számára megfelelő időpontban tart nyitva. A nyitvatartási idő az átlagos munkaidő végéhez (16-17 óra) igazodik. Erre vonatkozó felmérések sehol sem készültek, két esetben találkoztunk a nyitvatartási idő végének lakossági kérelemre történő módosításával. Több településen (többnyire kistelepüléseken) találkoztunk ad hoc jellegű nyitva tartással. Legtöbb esetben a szolgáltatás idejét az iskolai oktatáshoz igazítják, mondván leginkább a gyerekek veszik igénybe a könyvtárat, a felnőtt lakosságra nincsenek tekintettel. Egyszemélyes könyvtárakban a könyvtáros éves rendes szabadsága alatt semmilyen szolgáltatás nincs, legfeljebb a kölcsönzéssel járó adminisztrációt végzik el (a takarítónő). Tanulságos, hogy már 1983ban a következő kérdéseket tette fel Szita Ferenc: „Élőnek tekinthető-e az a könyvtár, amelyik hetente csupán egyszer, vagy kétszer nyit ki 2-4 órára? Fűti-e a hivatástudat az alkalmi könyvtárost a 2-300 Ft 6 tiszteletdíjért? Könyvtárak, vagy könyvári szegényházak ezek a szolgáltató helyek?” A kérdés ma is szinte ugyanígy feltehető: könyvtár-e ez a könyvtár, s a tiszteletdíj (megbízási díj) elég motivációs erő-e? A vizsgált könyvtárak mindegyikében nemcsak a helyben nyújtott alapszolgáltatások, de minden szolgáltatás ingyenes, térítés a szolgáltatások színvonala, minősége miatt nem is igazán kérhető. Leginkább a teleházi szolgáltatások, vagy a fénymásolás, esetleg nyomtatás díjköteles. Van, ahol a számítógépet, az internetet is ingyenesen használják. A statisztikai adatszolgáltatás különösen az ÁMK-ban és az összevont intézményben működő könyvtárak estében zavaros. Van, ahol együtt értelmezik az iskolai könyvtári állománnyal a statisztikai adatokat akkor is, ha külön könyvtár van, van ahol külön adják le, függetlenül attól, hogy együttesen kezelik, használják az állományt. Sokszor a különböző helyekre küldött állománystatisztikai jelentések különböző adatokat tartalmaznak. A statisztikai adatközlés pontatlansága a dokumentumok szakszerűtlen vezetéséből, a nyilvántartások hiányából adódik, de okozza a fogalmak nem értése is. Általános tapasztalat, hogy a könyvtári nyilvántartások, a kölcsönzési tasakok, a beiratkozási napló, a munkanapló rovatai is elavultak, nem igazodnak sem az adatvédelmi előírásokhoz, sem a statisztikai adatszolgáltatásokhoz. 3. Alapfeladatok

a) Nem kérdéses, hogy a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő települések könyvtárainak melyek azok az alapfeladatai, amit teljesíteni kell / 55. § (1) /: b) a fenntartó által kiadott alapító okiratban és a szervezeti és működési szabályzatban 6

Szita Ferenc: A kistelepülések könyvtári ellátásának gondjai = Könyvtáros 33. évfolyam 9. szám, 1983. szeptember, 512 – 515. p.

129


meghatározott fő céljait nyilatkozatban közzé teszi; c) gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza és rendelkezésre bocsátja; d) tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól; e) biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését; részt vesz a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében. A helyzetfelmérő, szakfelügyeleti látogatások nem elhanyagolható eredménye többek között, hogy ha hevenyészett formában, vagy hibásan is, de készültek a működéshez szükséges dokumentumok. Az alapító okiratok közül több elavult, nem a jelenlegi státuszt tükrözik. Ott, ahol a jegyzékre kerülés után változtattak a működési formán, nem módosították, illetőleg nem érvénytelenítették az alapító okiratot. Hiányosak az SZMSZ-ek is, nincsenek munkaköri leírások. A könyvtárak ritka kivétellel, nem érzik, és nem nyilvánítják ki helyüket, szerepüket a település életében. Ez jellemzően a személyi problémákra és a szemléletbeli (sajnos sok esetben magának a könyvtárosnak is) hiányosságokra vezethető vissza. Szomorúan kell megállapítani, hogy több évtizedes problémák napjainkban is élnek. „A könyvtári olvasók száma alig emelkedik. Oka: A könyvtári feltételek fejlődése elmaradt a társadalom általános fejlődésétől. Nem megfelelő a könyvválaszték, a városok elszívó hatása miatt a falusi könyvtárak elnéptelenednek, demográfiai apály sújt, a televíziózás átalakítja a szabadidő felhasználás arányait. A külső okok mellett belsőket is említhetünk: A nyitva tartási idő nem a lakosság, hanem a könyvtáros igényeihez igazodik, közömbösség jelenik meg a társadalom életmegnyilvánulásai iránt, az azonos település könyvtárai még csak nem is ismerik egymást, nincs szándék a művelődési, munkahelyi közösségek ellátásba vonására. Többet, jobban. Van előrehaladás, de nem tettünk meg mindent. Gyakori a gépies kiszolgálás, az olvasók 7 kérései iránti közömbösség.” A folyamatos gyűjteményfejlesztés alapvető elvárás, mégsem tudja teljesíteni csaknem a könyvtárak fele. Jó esetben évről-évre stagnál a beszerzési keret, de gyakoribb a csökkenés, ami különösen a folyóirat megrendeléseket érinti. Van, ahol csak a központi támogatást fordítják könyvbeszerzésre. Állománygyarapításra fordított összeg a kurrens időszaki kiadványokkal együtt 2003. évi statisztikai adat alapján számított átlag

Település nagysága 500 lakos alatt

40 000 Ft

500-000 lakos

58 000 Ft

1000-2000 lakos

215 000 Ft

2000-6000 lakos

587 000 Ft

Községek átlaga

323 000 Ft (153 Ft/fő)

Városok átlaga (a Megyei Könyvtár nélkül)

2 431 000 Ft 951 000 Ft (180 Ft/fő)

Megyei átlag

7

Kondor Istvánné: A közművelődési határozat végrehajtásáért. = Könyvtáros 24. évfolyam 11. szám, 1974. november 635 - 639 p.

130


Mint látható, a beszerzési keret az éves 300 ezer Ft-ot a 2000 lakos alatti települések nem érik el. Ilyen állománygyarapítási keret és a jelenlegi könyvárak (Megyei Könyvtár – magas kedvezményes árú vásárlási lehetőséggel – 1900 Ft-os átlagár) mellett nem beszélhetünk a lakosság igényeinek megfelelő gyűjteményfejlesztésről. A kis településeknek a zömében nem található meg sem a megyei napilap, sem egyetlen országos napilap, nem beszélve a hetilapokról, folyóiratokról. A vizsgálatok meggyőzően rávilágítottak arra, hogy nem lehet minden faluban megteremteni a feltételeket az alapfeladatok teljesítéséhez, a színvonalas olvasószolgálathoz és tájékoztatáshoz. A megye különböző nagyságrendű – beleértve a városokat is – településein élő lakosság könyvtári ellátását biztosító intézmények között nagyságban, teljesítőképességben, hatékonyságban lényeges különbségek vannak. A könyvtárak közötti munkamegosztást, a könyvtárak rendszerszerben történő működésében, a szolgáltatási szintek meghatározásával (és vállalásával), a lakosság igényeinek legteljesebb figyelembe vételével kell megszervezni. Községek száma a helyben lévő állomány és a gyarapításra fordított összeg szerint

Lélekszám

Helyben lévő állomány (könyv és bekötött időszaki kiadvány) 0

5000 kötet alatt

500010000 kötet

1000020000 kötet

Állománygyarapításra fordított összeg

20000 kötet felett

0

100 eFt alatt

100-500 eFt

500 eFt - 1 1 MFt MFT felett

500 fő alatti települések közül

3

1

1

-

-

4

1

-

-

-

500-1000 fő közötti települések közül

2

4

5

-

-

5

3

3

-

-


-

2

8

8

-

1

1

15

1

-


-

-

4

16

4

-

2

13

5

4

Községek átlaga: Átlag alatti községek száma

10.670 kötet 5,07 kötet/fő

323 000 Ft (153 Ft/fő)

31 (53 %)

41 (70%)

A fenti táblázatból is kiolvasható és komolyan elgondolkodtató, hogy az 1000 lakos alatti, de még a 2000 alatti lakosú települések könyvtárainak önálló állománygyarapítási tevékenységet kell-e folytatniuk – függetlenül attól, hogy önálló, vagy összevont intézményi formában működnek-e – vagy más formában kell biztosítani, hogy az adott település lakossága számára szükséges könyvanyaghoz, információhoz hozzájusson. Különösen alátámasztja ezt a felvetést az alábbi táblázat, ahol látható, hogy a 2000 lakos alatti településeken még a községek átlagát sem éri el az új könyvek száma. A dokumentum-beszerzési keret maradékelven működik.

131


Átlagban hány új könyvvel találkozik az olvasó Település nagysága

2003. évi statisztikai adat alapján számított átlag

500 lakos alatt

25 db

500-000 lakos

82 db

1000-2000 lakos

171 db

2000-6000 lakos

347 db

Községek átlaga

214 db

Városok átlaga (a Megyei Könyvtár nélkül)

1252 db

Megyei átlag

540 db

Jelenleg sajnos nem tudjuk, hogy ezeken a kis településeken meg van-e az igény a könyvtári szolgáltatások iránt – vagy mely szolgáltatások iránt van igény – és csak kellő feltételek híján nehézkes a kielégítésük. Ezekben a falvakban – és itt az 1000 lakos alattiakról beszélek – valójában soha nem is volt olyan, az adott kor színvonalának megfelelő könyvtári szolgáltatás, amely iránti kereslet lehetne az alapja a mai fejlesztéseknek. A gyűjtemények feltártságát a cédula alapú raktári katalógus jelenti, mélyebb feltárást biztosító katalógusok csak a nagyobb községek könyvtáraiban vannak. A megőrzés olyannyira működik, hogy nem selejtezik le a már túlhaladott, tartalmilag elavult könyveket sem, a gyűjtemények nagy része holt anyag. Nagyon ritka a törlés a könyvtárakban, az utóbbi két évben sikerült elérni, hogy leltározzanak, illetőleg vonják ki az állományból a feleslegessé vált dokumentumokat. Ebben nagy szerepe van a Békés Megyei Könyvtárnak, a módszertani segítségnyújtást minden könyvtárban igénylik. Köttetésre költség sehol sincs, pedig a gyermekkönyvek esetében szükséges lenne. „A könyvtárak csak akkor tudnak majd lemondani a dokumentum önellátásról, ha a hálózat ténylegesen működik. A kiskönyvtárakban a könyvtárhasználót arra kell bátorítani, hogy az egész hálózatot szem előtt tartva használja a könyvtárat. A korszerű közművelődési könyvtár fogalmán az információ és a dokumentum 8 szabad hozzáférhetőségét értjük mindenki számára, minden korlátozás nélkül.” Elmondható ugyan, hogy az ODR napjainkra működőképes rendszerré alakult, de valóban elmondható ez a községi könyvtárak könyvtárközi kölcsönzési statisztikáját is ismerve? A könyvtárközi kölcsönzést ugyan egyre több könyvtár veszi igénybe, ami sok esetben a folyamatos állománygyarapítás hiányát, semmint a rendszer adta lehetőségek kihasználását támasztja alá. Hiányosak a könyvtárosoknak az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer (ODR) lehetőségeiről való ismeretei, de vitathatatlan, hogy a könyvtári rendszer dokumentumairól tájékoztatni, más könyvtárak állományát elérni korszerű technika nélkül nem lehet. Probléma az is, hogy nagyon gyakori a települési könyvtárak szakmai elszigeteltsége, aminek következtében nem beszélhetünk a rendszerben való részvételről. A könyvtárak informatikai ellátottsága szegényes, az állomány elektronikus feltárása nem megoldott, bár saját könyvtárának dokumentumairól és szolgáltatásairól minden könyvtáros tud tájékoztatást adni. Ez többnyire a szóbeli tájékoztatást jelenti, hiszen a legtöbb helyen nincs megfelelő könyvtárhasználati szabályzat, sehol nincs könyvtárismertető, és főként nincs honlap, még ott sem, ahol van számítógép, internet elérés.

8

Skaliczki Judit: A könyvtár és a világ változása = Könyvtáros 39. évfolyam 8. szám, 1989. augusztus, 456 – 337. p.

132


A községek ITC eszköz felszereltsége 2003. december 31-én Az ITC eszköz megnevezése

Hány község rendelkezik eszközökkel

Az eszközzel nem rendelkező községek száma

Az összes (58 település közül

A 16 db 1000 lakos alatti település közül

A 18 db 1000-2000 lakos közötti település közül

Számítógép

28

30

15

6

Internet

15

43

16

10

Nyomtató

20

38

15

10

Fénymásoló

17

41

15

11

Telefon

36

22

13

5

Fax

11

47

15

13

Semmilyen technikai eszközzel nem rendelkezik

18

18

13

3

A Nyilvános könyvtárak jegyzékén nem szereplő 12 település közül 10 településen egyáltalán nincs lakossági könyvtári ellátás, ezek közül 5 településen a működés minimális feltételei (helyiség) sincsenek már meg. Könyvek mindenütt vannak (halomban, osztályteremben, raktárban), de gyarapítás egyáltalán nincs. A könyvtárat általában az iskolában alakították ki (sok esetben az iskolai könyvtári feladatokat is megkérdőjelezhető módon teljesítve), de van ahol a polgármesteri hivatal egyik-másik helyiségében próbálják működtetni. Gépesítés nincs, a dokumentumokat vagy sehogy, vagy szakmailag elfogadhatatlan módon tartják nyilván. Ahol elvileg van könyvtár, ott sem beszélhetünk a könyvtár részvételéről a könyvtári rendszerben, ezek a könyvtárak (és a települések) teljes elszigeteltségben vannak. A vidéken élők nagy többségének nincs otthon személyi számítógépe. Ha a településnek nincs egy szabad, korlátozás nélkül hozzáférhető intézménye (könyvtára), vagy annak elmaradt fejlesztése következtében nincsenek korszerű technikai eszközei, a kis települések lakosságának jelentős része szinte teljesen leszorul az „információs sztrádáról”, ami a hátrányok további halmozódását jelenti ezekben a térségekben, ezeken a településeken. De tévedés azt hinni, hogy a technikai fejlesztés önmagában képes az elszigeteltség megszüntetésére. A legkorszerűbb technika sem helyettesíti a hagyományos könyvtári szolgáltatást ill. annak bizonyos specifikumait. Érvényes ez hangsúlyozottan a kis településeken élők esetében, ahol a jó könyvtáros személye, a face-to face kapcsolat semmilyen eszközzel sem pótolható. 4. Feladatok A nyilvános könyvtárak feladatinak meghatározásakor a törvény az alapfeladatokon túl a következőket jelöli meg /65. § (1) bek./: a) gyűjteményét és szolgáltatásait a helyi igényeknek megfelelően alakítja; b) közhasznú információs szolgáltatást nyújt; c) helyismereti információkat és dokumentumokat gyűjt; d) szabadpolcos állományrésszel rendelkezik.

A gyűjtemény helyi igényekhez alakítása vonatkozásában a Nyilvános könyvtárak jegyzékén szereplő könyvtárak felénél találkoztunk törekvésekkel, de itt is hiányosságok mutatkoznak a folyóiratok beszerzése terén. A Jegyzéken szereplő könyvtárak egyharmadában egyáltalán nincs folyóirat. Modern dokumentum 133


(CD, CD-ROM) még a számítógéppel rendelkező könyvtárakban is ritka. Mindezekből következik, hogy szolgáltatási kínálatuk is a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat (kölcsönzés, helyben olvasás) jelenti. Még ha vannak is hanglemezek a gyűjteményben, többnyire nincs eszköz azok meghallgatására. A vidéket olyannyira jellemző – az egy főre jutó magas költségek miatti – anyagi szűkösség kis példányszámú beszerzést, többnyire statikus állomány fenntartását eredményezi, ami ritkán felel meg speciális igényeknek, a gyűjtemény hamar elavul, megszűnik az érdeklődés iránta. A helyi igények ismeretének, illetve ezek megismerési módszereinek nincsen birtokában a legtöbb könyvtáros, ezért sem lehet hatékony szakmai érdekérvényesítése a fenntartónál. Azonban néhány kiemelkedő szolgáltatási sokszínűséggel bíró nagyközségi könyvtár már-már vetekszik egy-egy városi könyvtár tevékenységeivel is. A szükségletek feltárására irányuló kutatásokkal, kezdeményezésekkel elvétve már lehet találkozni, elsősorban nagyobb településeken. A könyvtárosoknak folyamatosan a használói igényekből kiindulva kell vizsgálniuk az általuk nyújtható kínálatot. A könyvtár ma már nem statikus dolog, hanem folyamatosan változó rendszer, és a könyvtárosok feladata éppen az, hogy a kínálatot, az állomány megjelenését, feltárását a könyvtár légkörét hozzáigazítsák 9 az elvárásokhoz. Nem tartható tovább az a könyvtárosi magatartás, amely azt mondja: ezt tudom nyújtani, ezt tessék használni, s legföljebb a fokozott marketingtől várja a könyvtár létének igazolását. Még akkor sem, ha a legkorszerűbb technológiát alkalmazza. A kérdést ma úgy kell feltenni, "mik az emberek létfontosságú igényei az informálódás, tanulás és szórakozás terén, hogyan lehet ezeket kielégíteni, képes-e 10 és kész-e a könyvtár ezekhez az igényekhez igazodni, s rendelkezik-e ehhez szükséges eszközökkel?" A könyvek elhelyezése – még ha a könyvtárhelyiség hagy is kívánnivalót maga után – a Békés megyei hagyományoknak megfelelően szinte kizárólag szabad polcon történik. Nagyon szép, esztétikusan berendezett könyvtárakkal találkozhatunk a megyében, de fájó szívvel tapasztalható, hogy több kis településen a polcok rendje nem a könyvtáros rendszeretetét, hanem a használaton kívüliséget mutatja. Nem jellemző, de néhány településen a könyvtárépület a találkozások, szociális események színtere, ami a helyiek számára nagyon fontos fórum a közösség összetartása, kohéziója szempontjából. A gyarapítás megoszlása dokumentumtípusok szerint 5% 4% 2%

könyv AV egyéb kurrens időszaki kiadvány

89%

A könyvtárak funkcióiban végbemenő változás irányát tekintve a szabadidős, kulturális élet területén gyakorolt missziós tevékenység betöltéséből egyre inkább egy korszerűbb hangsúlyozottan oktatási tartalmú, 9

v.ö. Klaassen, Ute: Változó társadalom - változatlan könyvtár? = Könyvtári Figyelő. Új folyam 8. (44.) évfolyam. 1998. Különszám.

10

Papp István: A holnap Európájának közkönyvtárai. Óvatos megfontolások. = Könyvtári Figyelő. Új folyam 8. (44.) évfolyam. 1998. Különszám. p. 29.

134


információszolgáltató szerepkör felé tart. Ezt községi könyvtáraink is érzik, de többségüknél hiányzik az az eszközrendszer, tárgyi és személyi feltétel, amivel ezt a szerepkört akár önállóan, akár saját szolgáltatásaikat kiegészítve, együttműködésben, vagy segítséggel betölthetnék. A közhasznú információszolgáltatás gyakorlatilag a település kulturális és közösségi életét érintő szóbeli információkat jelenti, amiről éppen tud a könyvtáros, azt közvetíti. A könyvtári rendszer támogatásának igénybevétele itt is az informatikai háttér hiánya miatt nem valósulhat meg. A helyi sajátosságok különbözősége miatt nem lehet azonos módon, egy recept alapján megoldani a települések ellátását. A kis településeknek saját maguknak kell megoldást találniuk a helyi információszolgáltatásra. Nem hagyható figyelmen kívül azonban az sem, hogy a közhasznú információ-szolgáltatás a korszerű szakmai ismeret, a könyvtáros felkészültségének függvénye is. A legtöbb könyvtár fontosnak érzi a helyismereti dokumentumok gyűjtését, de a nyilvános könyvtárak valamivel több, mint egyharmadában még a törekvésnek a nyomai sem látszanak, holott ennek fontosságát, a helyismereti információszolgáltatásnak a könyvtári rendszerben betöltött szerepét több szakmai fórum is megerősítette.

Összefoglalás, konklúzió A lakosság könyvtári ellátása a települések egy részén – különösen a kistelepüléseken – nem kielégítő. A községek egy része – most már határozottan kirajzolódó nagyságrend: 1000 lakos alatt – nem képes önállóan könyvtári szolgáltatást nyújtani, egy következő nagyságrendi szelete – 1000-2000 lakos között – pedig nem képes a követelményeknek megfelelő szolgáltatási színvonalat nyújtani. Be kell vallanunk – mint Megyei Könyvtárnak –, hogy annak ellenére, hogy a rendszerváltozás után, s az 1997. évi törvény megjelenése előtt sok település könyvtára magára maradt, önerőből próbálkozott, vagy vegetált. A törvény megjelenése óta törvényben deklarált feladatunk a megyében működő könyvtárak együttműködésének szervezése és a települési könyvtárak tevékenységét segítő szolgáltatások nyújtása (1997. évi CXL tv. 66. § b) d) pontja), amit megpróbálunk teljesíteni, nyújtható szolgáltatási kínálatunkat gazdagítani annak ellenére, hogy pénzügyi forrásaink szűkösek, személyi kapacitásunk 100 % feletti kihasználtságú. Az 1997-ben született törvény szellemében helyi, települési kötelezettség a könyvtári ellátás biztosítása, általuk megválasztható formában. Ahhoz azonban, hogy választani tudjanak, választékot kell felkínálni, egy olyan rendszer (Könyvtár-ellátási Szolgáltató Rendszer) keretében, amely hatékonyan és szakszerűen működtethető a kistelepüléseken élők könyvtári ellátása érdekében. A rendszer szolgáltatásainak igénybevétele természetesen önkéntes az önkormányzatok részéről, de tudatosítanunk kell, hogy egy ilyen lehetőség keretében a legkisebb településeken élő is közvetve vagy közvetlenül is a felhasználók (lakosság) igényeit szem előtt tartó minőségi könyvtári ellátáshoz jutnak. A szakfelügyeleti vizsgálatok tapasztalatainak függvényében ez elodázhatatlan feladat, a megoldás nagy kihívás a Békés Megyei Könyvtár, de minden nagyobb, több lehetőséggel bíró települési könyvtár számára.

135


A szakfelügyeleti vizsgálat összesítése Békés megye községi települési könyvtárainak jellemzése a 2002-2004. évi szakfelügyeleti vizsgálat szempontjai alapján (Az 1997. évi CXL törvény III. rész) A táblázat oszlopai: 64.§ A települési önkormányzat biztosítja a könyvtári ellátást a (2) bekezdésben meghatározott módon Az önkormányzat a könyvtárat szakfeladaton működteti 54.§ (1) a) Akadálymentes a bejutás a könyvtárba, vagy van terv belátható időn belüli (2005-ig) megoldásra 54. § (1) b) Könyvtári szakembert alkalmaz 54. § (1) c) Rendelkezik kizárólagosan könyvtári célú helyiséggel 54. § (1) d) Nyitva tartás 6/a

kevesebb, mint 20 óra

6/b

több, vagy egyenlő, mint 20 óra

54. § (1) e) Ingyenesek az alapszolgáltatások 54. § (1) f) Pontos statisztikai adatszolgáltatás 55. § (1) a) Van alapító okirat, SZMSZ, nyilatkozat 55. § (1) b) Folyamatos gyűjteményfejlesztés, feltárás… és 65. § (2) a) a helyi igények figyelembe vétele 55. § (1) c) Tájékoztat a könyvtár és a nyilvános könyvtári rendszer dokumentumairól és szolgáltatásairól 55. § (1) d) Állomány és szolgáltatás elérést biztosí 55. § (1) e) Részt vesz a dokumentum. és információcserében 57. § (3) Megfelelő könyvtárhasználati szabályzata van 65. § (2) b) Közhasznú információkat nyújt 65. § (2) c) Helyismereti dokumentumokat és információkat gyűjt és szolgáltat 65. § (2) d) Szabad polcos állományrésszel rendelkezik A törvény cikkelyeinek való megfelelést, illetve az igen válaszokat a satírozott mező jelzi. Vastagon szedve azok a települések, ahol egyáltalán vagy gyakorlatilag nincs, illetve csak látszólagos a lakossági könyvtári ellátás. (sajnos elég sok a szakmai fehér folt.

136


A település neve Almáskamarás Békéssámson Békésszentandrás Bélmegyer Biharugra Bucsa Csabacsűd Csabaszabadi Csanádapáca Csárdaszállás Csorvás Doboz Dombegyház Dombiratos Ecsegfalva Gádoros Gerendás Geszt Hunya Kamut Kardos Kardoskút Kaszaper Kertészsziget Kétegyháza Kétsoprony Kevermes Kisdombegyház Kondoros

1.

2.

3.

4.

5.

6/a

6/b

7.

137

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.


A település neve Körösladány Körösnagyharsány Köröstarcsa Körösújfalu Kötegyán Kunágota Lőkösháza Magyarbánhegyes Magyardombegy-ház Medgyesbodzás Medgyesegyháza Méhkerék Mezőgyán Murony Nagybánhegyes Nagykamarás Nagyszénás Okány Örménykút Pusztaföldvár Pusztaottlaka Sarkadkeresztúr Szabadkígyós Tarhos Telekgerendás Újkígyós Újszalonta Végegyháza Zsadány

1.

2.

3.

4.

5.

6/a

6/b

7.

138

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

KÖNYVTÁRHASZNÁLÓI FELMÉRÉS 2004. FEBRUÁR 24. - MÁRCIUS 6.

KOCSISNÉ BURKUS VÉNUSZ

KÖNYVTÁRHASZNÁLÓI FELMÉRÉS 2004. FEBRUÁR 24. - MÁRCIUS 6. A felmérés értékelése „…van néhány olyan alapelv, melyek nélkül nem lehetne ez a könyvtár, az ami… A könyvtárunk központi fogalma mindig az érték volt és maradt. Értékgyűjtés és értékközvetítés. Adatokban és dokumentumokban, ismeretben és tudásban, kiadványban és kiállításban, rendezvényben. Garantált minőség, megbízhatóság = könyvtár!”11 /Dr. Ambrus Zoltán/ Minőség, minőségpolitika, minőségbiztosítás, minőségmenedzsment. Új fogalmak és elvek a könyvtárak számára. Másrészt már régen magunkévá tettük elvi alapjait. Minőségi szolgáltatásaink keretében naponta törekszünk nemcsak az olvasóink, könyvtárhasználóink igényeit kielégíteni, hanem a még kimondatlan igényeiknek is elébe menni. A Békés Megyei Könyvtár és dolgozói számára mindig is fontos volt, fontos, és lesz is a minőség. Tudjuk, hogy csak azt és úgy érdemes adni, szolgáltatni, amit és ahogyan mi is kapni szeretnénk! A minőség ma már egyrészt az intézmények, vállalkozások hatékony működésének jellemzője, másrészt a nemzeti kultúra része. A minőség, mint tényező összeköti az eladót a fogyasztóval, vevővel, illetve a szolgáltatást a felhasználóval. Mindennapjaink része lett. A hazai könyvtárügy 2003-2007 közötti stratégiai céljainak megvalósításában is fontos szerepet kap a minőség. A könyvtári terület stratégiai céljai 2003 - 2007 között: 1) Felkészülés az Európai Unióba történő csatlakozásra 2) Az információhoz és dokumentumokhoz való hozzáférés biztosításának növelése a demokrácia és az esélyegyenlőség elveinek érvényesítése érdekében a telematikai fejlesztésen és az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer fejlesztésén keresztül. 3) Regionális könyvtári ellátás 4) A könyvtárosi életpálya vonzóbbá tétele Feladatként szerepel: - a minőségi szolgáltatások növelése, a könyvtári minőségfejlesztés és minőségbiztosítás meghonosítása az Európai Unióhoz történő csatlakozás érdekében. - a “Könyvtári minőségfejlesztési program 21” című projekt megvalósítása a felsorolt célok elérése, az egységesen magas színvonalú könyvtári szolgáltatások és a különböző könyvtártípusra vonatkozó irányelvek kidolgozásának érdekében. A minőségbiztosítás könyvtárakban megvalósítható formáival a könyvtári szolgáltatások minőségét tovább kell közelíteni az Európai Uniós normatívákhoz, és meg kell valósítani a minőségalapú szakfelügyeletet.

„Könyvtári minőségfejlesztés - könyvtári korszerűsítés 1.” Kérdőíves felmérés A 2002-ben megfogalmazott stratégiai célok megvalósítása érdekében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma meghívásos pályázatot hirdetett az Országos Dokumentumellátási Rendszer tagkönyvtárai számára „Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés 1.” címmel.

11

Elhangzott Békéscsabán 2002. március 4-én a könyvtár létrehozásának 50. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében Dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatójának Köszöntőjében

139


A pályázat célja az volt, hogy könyvtárak szolgáltatási színvonalának, a használói igényeknek és elégedettségnek mérésével megteremtse a hazai könyvtárak típusonkénti szolgáltatási irányelveinek kialakítását. Pályázni lehetett: 1) a „Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben” című ajánlásban meghatározott szolgáltatási mutatók alapján elvégzendő felmérések, valamint 2) kérdőíves vizsgálatok a könyvtárhasználói elégedettségről és az olvasói igényekről témakörben elvégzendő vizsgálatok lebonyolításához szükséges személyi és dologi kiadásokra. A két feladatot együtt kellett elvégezni. A támogatás odaítéléséről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az erre illetékes könyvtári szakmai terület és felkért szakértők javaslata alapján döntött. A Békés Megyei Könyvtár is pályázott és nyert a kiírt feltételek megvalósításához szükséges kiadásokra. Könyvtárunk Békés megye 74 településén élők könyvtára. Az Országos Dokumentumellátó Rendszer tagjaként nemcsak a megye, hanem az ország bármelyik településén élők, és a határon túlról hozzánk fordulók számára is nyújtjuk szolgáltatásainkat. A Megyei Könyvtárban a jövőben kialakítandó minőségmenedzsment rendszer egyik alapja lehet egy sok szempontú, jól kialakított mérési rendszer megtervezése és kialakítása. A hazai könyvtárak által megfogalmazott küldetéssel összhangban a Békés Megyei Könyvtár is legfontosabb küldetésének tekinti a könyvtárhasználók elégedettségét. Középpontban a könyvtárhasználó van, a szolgáltatások folyamatos javítása és az alkalmazottak teljes elkötelezettsége mellett. Ezért a megfelelő szolgáltatási mutatók alapján folyamatosan mérnünk kell szolgáltatásainkat, és meg kell vizsgálnunk az olvasói igényeket és a használói elégedettséget. Útmutatóként használtuk a „Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés” című pályázat három éves fejlesztési tervezetét, mely irányadó segédlet a hazai könyvtári minőségfejlesztés kialakításához. Kiindulási alapként felhasználtuk a könyvtárunkban már elvégzett két kérdőíves felmérés adatait, tapasztalatait. A holland ELISA, az IKSZ és a NKÖM irányításával 1999-2000-ben végeztünk olvasói igényfelmérést, amelybe a nagyobb városi könyvtárakat is bevontuk. Békés megyében így 1000 kérdőív került feldolgozásra. A Békés Megyei Könyvtárban 500 olvasó által kitöltött kérdőívet átnéztük, és további feldolgozásra átadtuk a holland partnernek. Az elemzés kiértékelése alapján kapott adatok segítségül szolgáltak a felmérések kialakításához. A második felmérést, a gyűjtőköri szabályzat elkészítéséhez is támpontokat adó többfordulós (mintavételi időszakok alapján) állományelemzést 2001-ben végeztük el. Könyvtárunk a „Könyvtári minőségfejlesztés - könyvtári korszerűsítés 1.” című pályázatban megjelölt kérdőíves felmérést és vizsgálatot elvégezte. Teljesítettük a vállalt ütemterv feladatait. Meghatároztuk a munkánk célját, tisztáztuk a kutatás során használt fogalmakat. A felmérés elvégzése előtt kutatási tervet készítettünk. A vizsgálat módszere adott volt, önkitöltős kérdőíves felmérés. Kiválasztottuk a mintát, megjelöltük a vizsgálat időpontját. A kapott információkat kódoltuk, rögzítettük. Elkészítettük az adatok több szempontú kiértékelését egy EXCEL táblázatban. Kiszámoltuk a kért teljesítménymutatókat a „Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben” című ajánlás alapján. A felmérést egy 2004. február végi és március eleji héten végeztük el, 2004. február 23-tól február 28-ig, és március 1-től március 6-ig. A munka megkezdése előtt a felmérés előkészítése érdekében közzé tettük a békéscsabai START Rádióban és a Békés Megyei Hírlapban a felmérés célját és időpontját. A könyvtárban faliújságokon, honlapunkon, minden szolgáltatási helyen és a ruhatárban is felhívásokat helyeztünk el jól látható helyeken. A START Rádió adásában tíz napon keresztül naponta többször hangzott el a felhívás, a Megyei Hírlapban egy hétközbeni és egy hétvégi számban jelent meg a hirdetés. A könyvtár épületében egy héttel a vizsgálat elkezdése előtt több helyen plakátokat helyeztünk el jól látható helyeken minden osztályon, részlegben. Kértük olvasóink, könyvtárhasználóink segítségét a megvalósításban. Vállaltuk a kiértékelés utáni összegzett adatok nyilvánosságra hozatalát. Ezt meg is valósítottuk. A Békés Megyei Hírlapban az eredmény elkészültéről tájékoztattuk olvasóinkat. A vizsgálat teljes

140


eredményét a könyvtári faliújságokon és a honlapunkon tekinthették, tekinthetik meg olvasóink, könyvtárhasználóink. Ez az előkészítés és az olvasóink, könyvtárhasználóink érdeklődése a vártnál is jobb eredményt hozott. A kérdőívek száma 300-800 mintanagyságban volt előre meghatározva, de mivel az igény folyamatos volt, a felmérési időszak végére 1.095 darab kérdőív lett kitöltve. Ebből a nagyságból az első 800 darab kérdőív lett feldolgozva. Előfordult többször is, hogy kimondottan a kérdőív kitöltése érdekében látogattak el olvasóink a könyvtárunkba. Felhívtuk olvasóink, könyvtárhasználóink figyelmét, hogy csak helyben lehet kitölteni a kérdőívet, elvitelre nincs lehetőség. A könyvtár több osztállyal, részleggel rendelkezik, ezért az egységesség és minden lehetséges felhasználás regisztrálása érdekében a ruhatár, mint végső használatbavételi szolgáltatás előtt kérdeztük meg használóinkat. A kényelmes kitöltés érdekében több asztalt és székeket helyeztünk el a térben, íróeszközöket biztosítottunk számukra. Mivel önkitöltős kérdőíveket használtunk a felmérésben, amit csak az olvasók, könyvtárhasználók tölthettek ki személyesen, ezért szívesen segítettünk, de nem sugallhattuk a kérdésekre adandó válaszokat. Mindenkit megkértünk a felmérésben való részvételre. Olvasóink, könyvtárhasználóink nagy többsége nagyon készségesen segített nekünk. Ritkán fordult elő, hogy nem töltötték ki a kérdőívet időhiány, más elfoglaltság vagy egyéb okokból. A felmérés tizenegy napja alatt a teljes nyitvatartási időben a könyvtár húsz dolgozója 910 órában végezte el a kérdőívek kitöltetését. Készítettünk a munka lefolytatására egy beosztási tervet. Azonos időpontban két munkatársunk várta olvasóinkat, felhasználóinkat a kérdezés helyszínén, annak érdekében, hogy mindenkit személyesen megkérhessünk a részvételre. A kódutasítás szerinti feldolgozást öt munkatársunk végezte el. Ez a munkafolyamat fejenként 40-40 órát vett igénybe. Az adatokat egy munkatársunk EXCEL táblázatban rögzítette. A felmérés utáni kiértékelésből sok minden kiderült könyvtárhasználóink szokásairól, igényeiről, arról, hogyan látják, hogyan szeretnék látni a könyvtárat és bennünket, könyvtárosokat. Olvasóink nagyrészt könyveket kölcsönöznek, újságokat, folyóiratokat olvasnak, a szükséges információk után érdeklődnek a könyvtárban. Többen helyben tanulnak, internetet használnak, audiovizuális dokumentumokat kölcsönöznek, fénymásolnak. Nagyon sokan könyvtárhasználóink közül úgy érzik, hogy ha valamit megoldani jöttek a könyvtárba, akkor az sikerült számukra. Elégedettek a könyvtár külső és belső állapotával, a nyitvatartási idővel, a könyvek és más anyagok példányszámával, minőségével és a számítógépeinkkel. Ezeknek a területeknek a fejlesztése nem csak a könyvtáron múlik, szűkös anyagi korlátainkat ismerik és tolerálják olvasóink, de a tények mégiscsak tények. A kérdőívek kitöltésekor lehetőség volt szöveges észrevételek, javaslatok megfogalmazására is, melyek alátámasztják a statisztikai adatokat, de személyesebb hangvételük miatt „érdekesebbnek, olvashatóbbnak” tűnnek. Néhány idézet a véleményekből: - „Nagyon szeretek a könyvtárba járni, mivel az otthonomon kívül ez az a hely, ahol nyugalomra és csöndre találok. Ma éppen nem olvasni jöttem, a barátaimmal keresünk olyan zugot, ahol beszélgethetünk. Viszont a könyvtár külső és belső felszerelése kicsit korszerűtlen. De azért én szeretem!” - „Jó lenne, ha több új kiadású könyvet lehetne kölcsönözni!” - „Legyen több példány a gyakran keresett könyvekből!” - „Kár, hogy az összevont ünnepeken- ünnepek között zárva van a könyvtár. A nyári szünidőben legalább hetente egyszer az újságolvasó rész nyitva lehetne. Hosszú idő az egy hónap!” - „Hasznosnak és értelmesnek tartanám, ha a kölcsönzési idő lejárta előtt 2-3 nappal e-mail-ben értesítenének!!!” /e-mail cím és név megadva/ A felmérés egy hideg és hosszú tél végén készült, ez kitűnik a hozzászólásokból is. - „Lehetne egy kicsit magasabb az épület hőmérséklete, mivel hosszabb idő eltöltése után fázunk!” - „Ha egy kicsit melegebb lenne, az sokkal jobb lenne!” 141


Látogatóink nagyon elégedettek a könyvtárosok segítőkészségével, az akadálymentes könnyű közlekedéssel a könyvtári terekben, a tájékoztató és tudakozó-, valamint a gyerekszolgálat tevékenységével. - „Meg vagyok elégedve a könyvtárral. Szeretek ide járni!” - „Kifogástalan!!!” - „Így tovább!” - Jól érzem magam itt, elégedett vagyok!” - „Nagyon szuper! Kicsit több könyvet is kivennék. Jól éreztük magunkat, mi családostól járunk ide. Elégedett vagyok mindennel!” A statisztikai adatok mellett grafikonos ábrázolást is készítettünk a jobb szemléltethetőség és a „szürke adatok” színesebbé tétele érdekében. A szöveges észrevételek kiértékelése után rangsoroltuk a fontos-kevésbé fontos, és az egyszerűbben-kevésbé egyszerűbben megoldható észrevételeket, problémákat. A közeljövőben megpróbálunk megfelelő megoldásokat találni a felmerült gondokra, kérésekre. „Nincs olyan statisztika, amely jobb, mint az alapjául szolgáló adatok” R. H. Nienhaus A kérdőíves felmérés kiértékelése A. Mit csinált a könyvtárban? 1.(van jelölés) 0.(nincs jelölés) Egyéb tevékenységek: filmet nézett beszélgetett tanított könyvtárközi kölcsönzés zenehallgatás ot.használat gyermekével játszott a játszóban Varró Dániel író - olvasó találkozón vett részt könyvkölcsönzés: hangkazetta kölcsönzés: videókazetta kölcsönzés: CD kölcsönzés: DVD kölcsönzés: Hangoskönyv kölcsönzés Böngészett: Információt keresett: Könyvtári előfizetett hálózati adatbázis Elektronikus jegyzetet használt: Újságolvasás: Rendezvényen vett részt: Számítógépet használt: Internetet használt: Helyben tanult: Fénymásolt: Egyéb:

142

800 5 3 1 1 2 1 1 3 562 54 61 104 21 2 279 251 5 25 324 70 76 137 183 137 17


könyvkölcsönzés:

Mit csinált a könyvtárban?

hangkazetta kölcsönzés: videókazetta kölcsönzés: CD kölcsönzés: DVD kölcsönzés: Hangoskönyv kölcsönzés Böngészett: 324

137 183 137

251

76

25 331 2 5 21

279 104

562

Információt keresett:

70

17 61

54

Köny vtári előfizetett hálózati adatbázis Elek tronikus jegyzetet has znált: Újságolvasás: Rendezvényen vett részt: Számítógépet használt: Internetet használt: Helyben tanult: Fény más olt: Egy éb:

B-1. Hány dokumentumot kölcsönzött ma? 0. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 13. 14. 19.

143

291 104 114 113 62 44 33 13 27 3 1 2 1 1


0.

Hányan mennyi dokumentumot kölcsönöztek

1. 2.

113

3. 4.

62 44

114

33

27

48

5.

3 1 2 1 1

6. 7. 8.

104

9. 10.

13

13.

291

14. 19.

B-2-3. Konkrét mű, cím szépirodalom: szak: 0 100 200 300 400 500 600 700 800 900 CD videó DVD kazetta

446 6 58 19 72 48 20 137 79 30 57 128 78 43 19

B-4. Ha valamit megoldani jött, sikerült -e? a (igen) b (részben) c (nem) x (nincs jelölés)

506 160 11 123

144


Ha valamit megoldani jött, sikerült -e?

11

123

a (igen) b (részben)

160

c (nem)

506

x (nincs jelölés)

C. Kérjük írja le, mennyire elégedett a könyvtárral. A könyvtár külső állapota. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

212 356 205 12 5 10

A könyvtár külső állapotának véleményezése a (nagyon elégedett)

205 356

27 212

10

b inkább elégedett)

5

c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen)

12

x (nincs jelölés)

A könyvtár belső állapota. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

289 346 145 8 3 9

145


A könyvtár belső állapotáról a (nagyon elégedett) 9

145

346

b inkább elégedett) c (közepes en elégedett)

20 3

d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen)

8

289

x (nincs jelölés)

Akadálymentes, könnyű bejutás a könyvtárba. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

540 201 32 13 4 10

Akadálymentes, könnyű bejutás a könyvtárba a (nagyon elégedett)

201


10

32 4 27 540


13

x (nincs jelölés)

Akadálymentes, könnyű közlekedés a terekben. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

498 222 45 11 9 15

146


Akadálymentes, könnyű közlekedés a terekben a (nagyon elégedett)

222

15 45 35

b inkább elégedett) c (közepesen elégedett)

9


11

498

x (nincs jelölés)

Jelek és eligazító táblák. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

285 293 160 34 6 22 Jelek és eligazító táblák

160 293

a (nagyon elégedett) b inkább elégedett)

22

34 28

c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) 6

e (nagyon elégedetlen)

285

x (nincs jelölés)

A könyvtári terek elrendezése. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

285 344 131 12 8 20

147


Könyvtári terek elrendezése a (nagyon elégedett) 20

131

344


40

d (inkább elégedetlen)

8 285


12

x (nincs jelölés)

Ülőhelyek és asztalok száma, minősége. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

263 290 180 38 12 17

Ülőhelyek és asztalok száma, minősége a (nagyon elégedett)

38 1217


263

180

c (k özepesen elégedett) d (ink ább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen)

290

x (nincs jelölés)

Nyitvatartási idő. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

248 318 154 45 15 20 Nyitvatartási idő

45 1520 154

a (nagyon elégedett) b inkább elégedett)

248

c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elég edetlen)

318

x (nincs jelölés)

148


Könyvek példányszáma és minősége. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

150 275 241 81 12 41

Könyvek példányszáma és minődége

81 12 41

a (nagyon elégedett) 150

b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen)

241

275

e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

Más anyagok példányszáma és minősége. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

125 300 214 36 6 119

Más anyagok példányszáma és minősége a (nagyon elégedett) 214

300


119 42 36 125

c (közepesen elégedett)

6

d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

Várakozási idő a szolgáltatás igénybe vételére. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

323 314 90 19 10 44

149


Várakozási idő a szolgáltatás igénybe vételére a (nagyon elégedett) 90

314

10


44 29


19

323

x (nincs jelölés)

Könyvtárosok segítőkészsége. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

579 167 31 7 4 12 Könyvtárosok segítőkészsége a (nagyon elégedett) 167

12


31 23 4 579

d (inkább elégedetlen) 7


Tájékoztató és tudakozószolgálat. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

385 245 69 16 4 81

Tájékoztató és tudakozószolgálat a (nagyon elégedett) 245


69 81 20 16

4


385

x (nincs jelölés)

150


Számítógépek. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

146 240 143 49 15 207 Számítógépek

a (nagyon elégedett)

146

207


15 49

d (inkább elégedetlen)

240


143

x (nincs jelölés)

Audiovizuális szolgálat. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

144 246 120 21 3 266 Audiovizuális szolgálat a (nagyon elégedett)

266 120

246

24 21 144

b inkább elégedett) 3

c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés )

Gyerekszolgálat. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

219 170 71 7 4 329

151


Gyerekszolgálat a (nagyon elégedett)

329 71

4


11

170


7

219

x (nincs jelölés)

Helyismereti gyűjtemény a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

167 214 93 7 4 315 Helyism ereti gyűjtem ény a (nagyon elégedett)

315 93


4

c (közepesen elégedett)

11 167

214

d (inkább elégedetlen) 7


Összességében véleménye a könyvtár egészéről. a (nagyon elégedett) b inkább elégedett) c (közepesen elégedett) d (inkább elégedetlen) e (nagyon elégedetlen) x (nincs jelölés)

284 397 75 2 3 39

Összességében véleménye a könyvtár egészéről a (nagyon elégedett) 397

75

3

b inkább elégedett) c (közepes en elégedett)

39 5 284

d (inkább elégedetlen) e (nagyo n el égedetlen)

2

x (nincs jelö lés)

152


D-1. Átlagosan milyen gyakran látogatja a könyvtárat? a (első alkalom) b (többször egy héten) c hetente) d (kéthetente) e (háromhetente) f (négyhetente) g (havonta) x (nincs jelölés)

12 180 183 149 97 116 56 7 Könyvtárlátogatás gyakorisága a (els ő a lkalom) 97

149

183

b (többs zör egy héten)

116

7

56 19 180

c hetente) d (kéthe tente) e (három hetente)

12

f (négyhetente) g (havonta) x (nincs jelölés)

D-2. Kora. 14 év 15 év 16 év 17 év 18 év 19 év 20 év 21 év 22 év 23 év 24 év 25 év 26 év 27 év 28 év 29 év 30 év 31 év 32 év 33 év 34 év 35 év 36 év 37 év 38 év

13 19 24 16 33 23 22 26 26 28 24 26 26 18 31 13 23 12 17 14 14 21 20 11 7 153


D-2. Kora. 39 év 40 év 41 év 42 év 43 év 44 év 45 év 46 év 47 év 48 év 49 év 50 év 51 év 52 év 53 év 54 év 55 év 56 év 57 év 58 év 59 év 60 év 61 év 62 év 63 év 64 év 65 év 66 év 67 év 69 év 70 év 71 év 72 év 73 év 74 év 75 év 77 év 78 év 79 év 84 év nincs jelölés

5 13 12 10 6 3 7 8 6 6 8 13 6 5 10 7 11 12 8 4 1 10 2 4 6 4 8 4 2 6 6 4 1 1 2 3 1 2 2 1 63

154


1

84 év

2 2

78 év

1 3

75 év

2 1 1

73 év

4

71 év

6 6

69 év 2 4

66 év

8 4

64 év

6 4

62 év 2

10

60 év 1 4

58 év

8 12

56 év

11 7

54 év

10

5

52 év

6 13

50 év 8

46 é v

8 7

életkor

6 6

48 év

3

44 év

6 10

42 év

12 13

40 év 5 7

38 év

11 20

36 év

21

14

34 év

17

32 év 12

23

30 év

31

13

28 év

18 26

26 év 24

24 év

28 26

22 év 22

20 év

23 33

18 év 16 24

16 év 19

13

14 év 0

5

10

15

155

20

25

30

35


D-3. Neme: a (nő) b (férfi) nincs jelölés

456 334 10 Látogatók nemének megoszlása 10

a (nő)

334

b (férfi)

456

nincs jelölés

D-4. Ön állandóan vagy ideiglenesen a településen él: Békéscsaba x (nincs jelölés) Békés Békésszentandrás Bélmegyer Budapest Csabacsüd Csabaszabadi Csanádapáca Csorvás Debrecen Dévaványa Doboz Dombegyháza Ecsegfalva Elek Esztergom Gábortelep Gerla Gyomaendrőd Gyula Kecskemét Kétegyháza Kétsoprony Kevermes Kondoros Körösladány Kötegyán Kunágota Lökösháza Magyarbángegyes Mezőberény Mezőkovácsháza Nagyér

640 29 28 2 2 3 1 1 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 6 10 1 3 7 1 2 4 2 1 2 2 4 1 1 156

11 km 52 km 25 km 195 km 38 km 18 km 26 km 21 km 120 km 49 km 13 km 51 km 63 km 25 km 241 km 24 km 8 km 39 km 15 km 120 km 19 km 19 km 43 km 25 km 36 km 38 km 41 km 38 km 37 km 18 km 44 km 49 km


D-4. Ön állandóan vagy ideiglenesen a településen él: Nagymágocs Nagyszalonta Okány Orosháza Sarkad Szabadkígyós Szarvas Szeged Szeghalom Szentes Tarhos Telekgerendás Tiszaföldvár Tótkomlós Újkígyós

157

1 1 2 4 2 4 1 1 1 1 3 6 1 1 5

52 km 100 km 40 km 38 km 26 km 11 km 47 km 90 km 47 km 72 km 18 km 11 km 87 km 44 km 16 km

5

1 1 6

3

1 1 1 1 4

2 4

2

1 1 1 1 4

2 2

1

2 4

2

1 7

3

1 10

6

1 1 1 1 1 1 3

1 1 1 1 1 1

3

2 2

28

M ag ya Cs Na K Ti rb Ké Sz ör Bé E Cs an E sz gy K á D K c t s ö eg ev eg lm Ú se eb un ng af ab ád zt S sl m S T h er Do g er öl jkí yh ad Bé eg á g Ok G ar zar ac ap á g eg re G a a f d m g r y l ce bo alv s ü ác oc á n ka va om ho ké ye v á gyó ul á z om erl es á ny ot a yes a n a d a a s r s a y z s s d r s


0

5

10

15

158

20

25

30


D-5. Iskolai végzettség. a (8 általános) b (középfokú végzettség) c (felsőfokú végzettség) x (nincs jelölés)

169 457 162 12 Iskolai végzettség

162

12

169

a (8 általános) b (középfokú végzettség) c (felsőfokú végzettség) x (nincs jelölés)

457

D-5b. Jelenlegi foglalkozás. a (nappali egyetem, főiskola) b (esti vagy levelező) c (egyéb tanuló) d (főfoglalkozású alk.) e( részmunkaidős alk.) f (vállalkozó) g (munkanélküli) h (nyugdíjas) i (háztartásbeli) j (tartósan beteg) k (Gyes, Gyed) l (sorkatona) x (nincs jelölés)

50 79 159 186 21 34 70 85 6 21 9 2 23

Kombinációk:

bg bce bd bk cg cd bcg bf be bcd

7 2 19 4 6 2 1 4 2 1

159


D-5b. Jelenlegi foglalkozás. gh eh ce ai hj bdf

2 1 1 1 1 1 a (nappali egyetem, főiskola)

Foglalkozás

b (esti vagy levelező) c (egyéb tanuló) d (főfoglalkozású alk.) 34

70

e( részmunkaidős alk.)

9 2

85

23

186 82

21

g (munkanélküli) h (nyugdíjas) i (háztartásbeli)

50 159

f (vállalkozó)

6

79

21

j (tartósan beteg) k (Gyes, Gyed) l (sorkatona) x (nincs jelölés)

bg

Kombinált foglalkozás - mutatók

bce bd

2

1

2

1 1 1

1 1

bk

7

cg

2

cd bcg

4

bf be

1 2

bcd 19

6

gh eh

4

ce ai

D-6. Milyen nehézségei vannak a könyvtár használatában? a (látási) b (hallási) c (fizikális) d (tanulási) nincs jelölés

7 7 3 12 771

160


Nehézségek a könyvtár használatában

a (látási)

12

b (hallási)

3 771

c (fizikális)

29

d (tanulási)

7

7

nincs jelölés

D-7. Más helyi könyvtárat használ. 1 db 2 db x (nincs jelölés)

47 7 746

Áchim L. András Általánis Iskola Könyvtára:

2

d

Evangélikus Gimnázium könyvtára:

6

d

Hugonnai Vilma Főiskolai Könyvtár:

1

c

Humán Fejlesztési Intézet Könyvtára: Jaminai fiókkönyvtár: Lencsési fiókkönyvtár: Réthy Pál Kórházi Könyvtár:

1 9 3 1

f h h f

Szabó Pál Téri Ált. Isk. könyvtára

1

d

Széchenyi István Közgazdaságtudományi Gimmnázium könyvtára

3

d

32

c

1

d

1

d

Tessedik Sámuel Főiskolai Könyvtár: Trefort Ágoston szakközépiskolai Könyvtár: Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Könyvtára

Kombinációk:

Összesen:

161


D-7. Más helyi könyvtárat használ. ag ac hd

1 2 4

c (felsőokt. kvt) d (iskolai kvt) f (városi kvt) h (fiók kvt)

33 14 2 12

Áchim L. András Általánis Iskola Könyvtára:

Más helyi könyvtárakat használók száma

Evangélikus Gimnázium könyvtára: Hugonnai Vilma Főiskolai Könyvtár: Humán Fejlesztési Intézet Könyvtára: Jaminai fiókkönyvtár: 11 2

6

Lencsési fiókkönyvtár:

11 9

32 1 3 1

Réthy Pál Kórházi Könyvtár: Szabó Pál Téri Ált. Isk. könyvtára

3

Széchenyi István Közgazdaságtudományi Gimmnázium könyvtára Tessedik Sámuel Főiskolai Könyvtár: Trefort Ágoston szakközépiskolai Könyvtár: Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskola Könyvtára

Különböző helyi könyvtártipusok látogatottsága

12 2 33 14

Különböző könyvtártipusok k ombinálása

c (felsőokt. kvt) d (iskolai kvt) f (városi kvt) h (fiók kvt)

1

ag 4

2

ac hd

162


D-7-2.Nem helyi könyvtárat használ. 1 db 2 db 3 db x, (nincs jelölés)

62 23 4 711

Bajai Városi Könyvtár Békés Városi

1 15

f f

Békéssámsoni Községi Könyvtár Bélmegyeri Községi Könyvtár

1 1

g g

Bp. Közgazd. Egyetem Könyvtára Bp. Szabó Ervin Könyvtár

2 6

c b

Budapesti Akadémiai Könyvtár Csanádapácai Községi könyvtár

1 1

b g

Csorba Győző Megyei Könyvtár, Pécs Csorvási Községi Könyvtár Csökmői Községi Könyvtár Debreceni Egyetemi Könyvtár Debreceni Zeneműtár

3 1 1 3 1

e g g c i

Dévaványai Városi KönyvtárKönyvtár

1

f

Dobozi Községi KönyvtárKönyvtár Ecsegfalvi Községi Könyvtár Esztergomi Városi Könyvtár

2 1 1

g g f

2 14

g f

Jannus Pannonius Egyetemi Könyvtár

1

c

Katona József Megyei Könyvtár, Kecskemét Kétsopronyi Községi Könyvtár Kondorosi Községi Könyvtár Körösladányi Községi Könyvtár Kötegyáni Községi Könyvtár Lökösházi Községi Könyvtár Mezőberényi Városi Könyvtár

1 1 2 1 1 1 3

e g g g g g f

Mezőkovácsházi Községi Könyvtár Mezőtúri Városi Könyvtár Nagymágocsi Községi Könyvár Nyíregyházi főiskolai kvt. Okányi Községi Könyvtár Orosházi Városi Könyvtár

1 1 1 1 1 3

g f g c g f

Gyomaendrődi Községi Könyvtár Gyulai Városi Könyvtár

163


D-7-2.Nem helyi könyvtárat használ. Országgyűlési Könyvtár OSZK Öcsödi Községi Könyvtár Pécsi Egyetemi Könyvtár

1 8 1 2

b a g c

Pesti Olasz Kultúrintézet Könyvtára Sarkadi Községi Könyvtár

1 1

b g

Somogyi Károly Megyei Könyvtár, Szeged Szarvasi Városi Könyvtár Szeghalmi Községi Könyvtár SZTE Könyvtár SZTE történelmi Szakkönyvtár Újkígyósi Községi Könyvtár

4 8 2 7 1 1

e f g c c g

Verseghy Ferenc Könyvtár, Szolnok Veszprémi Egyetemi Könyvtár Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár, Székesfehérvár

3 2

e c

1

e

Kombinációk: fg

7

ec

2

afc

4

ec cc

11 2

Összesen: a (OSZK) b (orsz. szakkvt) c (feksőokt. kvt.) e (megyei kvt.) f (városi kvt.) g (községi kvt.) i (zenei kvt.)

Olvasóink által használt nem helyi könyvtárakkal kapcsolatos adatok

1 db

711

2 db 3 db 62 4 23

164

x, (nincs jelölés)

8 9 19 12 47 24 1


Olvasóink által kombinálva látogatott nem helyi könyvtárak csoportosítása

2 7

fg ec afc

11

ec

2

cc 4

Olvasóink által látogatott nem helyi könyvtárak típusonkénti csoportosítása

24

1

8

a (OSZK)

9

b (orsz. szakkvt) 19

c (feksőokt. kvt.) e (megyei kvt.) f (városi kvt.)

12

47

g (községi kvt.) i (zenei kvt.)

D-8. Észrevételek. árak csökkentése berendezés felújítása büfé hiánya dohányzóhely hiánya eligazító táblák hiánya fiókkönyvtárak jobb koordinálása folyóiratok könnyebb elérése halkabb könyvtár hideg hóeltakarítás hosszabb nyitva tartás

8 13 10 4 4 1 5 7 17 1 38

intenzívebb állománygyarapítás -frissítés kassza az emeletre kevés számítógép könyvek internetes elérése lift nagyon elégedett

69 1 19 1 3 60

165


nem lehet enni a könyvtárban, nincs jelölés polcok rendezetlensége segítőkész, gyors kiszolgálás hiánya sok kerékpárlopás tisztább mosdók több filmnézési lehetőség több pénzt a könyvtárnak

1 511 6 7 1 8 1 3

A kérdőíves felmérésbenrészt vett munkatársaink: Araczki Magdolna, Benkóné Tóth Edit, Benyó Barbara, Csicsely Ildikó, Dézsi Lajosné, Erdősiné Zahorán Márta, Gaika Olga, Gálfi Edina, Gellért Mária, Gyetvainé Vajda Gabriella, Kertész Albertné, Kocsiné Burkus Vénusz, Krisán Rita, Lukoviczki Anikó, Révész Mariann, Szaszák György, Szászné Kovács Viktória, Szikora Lászlóné, Tadanaj Kocsis Ágnes, Tóthné Kóti Hajnalka A feldolgozásban részt vett munkatársaink: Gaika Olga, Csicsely Ildikó, Kocsisné Burkus Vénusz, Laurinyecz Zsolt, Szaszák György A kérdőíves felmérés és feldolgozása a könyvtár vezetésének támogató hozzáállásával, a munkatársak önzetlen munkájával és elsősorban az olvasók, könyvtárhasználók önzetlen segítségével jöhetett létre. Munkatársaim közül többen eleinte kételkedtek a projekt megvalósíthatóságában, hiszen önmagunkból is kiindulva ki az, aki örömmel töltöget teszteket szabadidejében akármilyen célból is? A kételkedés mellett a kíváncsiság is jelentkezett, mint motiváló erő. És a végén alig tudtuk abbahagyni! A könyvtárosok szívesen segítettek a felmérésben, az olvasók pedig talán még szívesebben töltögették a kérdőíveket. A felmérés két hete alatt nap, mint nap szembesülhettünk azzal a ténnyel, hogy könyvtárunk fontos a békéscsabaiak, a békés megyeiek számára, szükségesek a szolgáltatásaink, és mi könyvtárosok, a szakmai tájékoztatáson túl is tudunk segíteni olvasóinknak akár egy-két kedves szóval, mosollyal, melegséggel (még a télen hűvös könyvtári terek ellenére is). Számunkra jól esett ez a visszaigazolás, biztatás, hogy jó úton járunk. Olvasóink számára pedig jól esett az őszinte érdeklődés, az értük való feléjük fordulás. Kell is, hogy bevonjuk őket a közös munkába, hiszen nekik, értük tesszük azt, amit teszünk. Legjobban ők tudják megítélni, hogy jól tesszük-e.

Teljesítménymutatók a Magyar Könyvtári Rendszerben az MSZ ISO 11620:2000 szabvány alapján A könyvtári teljesítménymutatók az MSZ ISO 11620-as szabvány alapján kerültek kidolgozásra. Meghatározásuk elősegítheti a könyvtári szolgáltatások hatékonyságának a mérését, és a kapott eredményeket fel lehet használni döntés-előkészítéshez, normatívák meghatározásához is. Elsősorban a könyvtári önértékelést szolgálják. Segítségükkel az adott könyvtáron belüli teljesítményeket, szolgáltatási hatékonyságokat is meghatározhatjuk, de lehetőség nyílhat könyvtárak közötti összehasonlításra is különleges körültekintéssel. A megadott teljesítménymutatókat és a hozzájuk rendelt kapcsolódó mutatókat kiszámoltuk. A könyvtár által kiszámolt főbb mutatók: •

A közönség, mint használó

•

A használókra vetített költség 166


•

A személyes használat népszerűsége

•

A személyes használat költsége

•

A címek elérhetősége

•

A helyben használat intenzitása

•

A gyűjtemény használata

•

Dokumentumszolgáltatás átlagideje zárt raktárból

•

A dokumentumok keresése szabadpolcos terekben

•

A kölcsönzési állomány forgási sebessége

•

A kölcsönzés népszerűsége

•

A kölcsönzési állomány népszerűsége

•

A kölcsönzések költségessége

•

A könyvtáros munkakörben dolgozók kölcsönzési produktivitása

•

A könyvtárközi kölcsönzés hatékonysága

•

Információkeresés

•

A tárgyi eszközök kihasználtsága

•

Az ülőhelyek kihasználtsága

•

A dokumentumbeszerzés gyorsasága

•

A dokumentumfeldolgozás gyorsasága

167


Képek a kérdőíves felmérésről

„Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés 2.” A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma később újra meghívásos pályázatot hirdetett meg „Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés 2.” címmel. A pályázat célja a 2003. évi minőségfejlesztési pályázat támogatásával elvégzett felmérések eredményeként megállapított könyvtári teljesítmény mutatók összehasonlító vizsgálatának elvégzése, benchmarking vizsgálat. A pályázók köre a 2003-ban „Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés” címmel meghirdetett pályázaton támogatást nyert 46 ODR könyvtár. A pályázatnak tartalmazni kellett az azonos típusú intézmények összehasonlító vizsgálatának módszertani megalapozását, az elvégzendő feladatok leírását és ütemezését, valamint részletes költségvetést, feltüntetve a személyi és dologi kiadásokat. A támogatás odaítéléséről a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az erre illetékes könyvtári szakmai terület és felkért szakértők javaslata alapján dönt. A Békés Megyei Könyvtár, a Deák Ferenc Megyei Könyvtár, a József Attila Megyei Könyvtár, a Verseghy Ferenc Könyvtár és a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elvégezte a „Könyvtári minőségfejlesztés – könyvtári korszerűsítés 1.” című pályázatban meghatározott kérdőíves felmérést,

168


és mindegyik könyvtár kiszámolta a „Teljesítménymutatók a magyar könyvtári rendszerben” című ajánlás alapján a kért teljesítménymutatókat. A pályázat célja az öt könyvtár által megkapott teljesítménymutatók könyvtárak közötti összehasonlító vizsgálata, a benchmarking vizsgálat. A teljesítménymutatók szolgálhatják az önértékelést, de lehetőséget adhatnak a könyvtárak közötti összehasonlításra is. Az öt megyei könyvtár azonos típusú intézmény, így a megállapított könyvtári teljesítménymutatók összehasonlító vizsgálata, a benchmarking megvalósítása lehetséges. A kidolgozott mutatók segítségével mérhetjük a könyvtárakban, és a könyvtárak között is a különböző könyvtári munkafolyamatok hatékonyságát, valamint az olvasóink, könyvtárhasználóink elégedettségéről is tájékozódhattunk. A könyvtárak közötti összehasonlítás körültekintéssel végezhető, mivel figyelembe kell venni a résztvevő könyvtárak küldetését, általános operatív céljait, erőforrásait, könyvtárhasználói csoportjaikat, vezetési struktúrájukat, különböző munkafolyamataikat, és az egyéb lehetséges eltéréseket is. A könyvtárak számra a gyors ütemű tanulás és fejlődés lehetőségét kínálja a benchmarking. A másokkal való összehasonlítás során gyengének talált területek, folyamatok és az olyan folyamatok fejlesztésének megalapozása, amelyek kulcsfontosságúak a könyvtár számára. A tevékenység során a könyvtárak megosztják információikat a többi könyvtáraknál létező hasonló folyamatokról, hogy feltérképezhessék az adott területre vonatkozó ún. legjobb gyakorlatokat (best practices). A következő lépés során a könyvtárak hasznosítják a megszerzett információt, s megpróbálják a legjobb gyakorlatokat saját körülményeik közt adaptálni. A benchmarking felsővezetési feladat, mivel objektív módon létrehozott információkkal szolgál, amelyek a vezetők segítségére adottak annak megállapításában, hogy hol tart a könyvtár más könyvtárakhoz képest. Olyan információkat ad, amelyek betekintést engednek a fennálló hiányosságokba, és ezáltal elősegítik a kívánt célok elérését. A szolgáltatási stratégiák, szervezés, költségek és hasonló jellegű feladatokra tett fejlesztési és változtatási javaslatok alapját képezi - a felzárkóztatás érdekében. Segítségével megismerhetővé válnak a teljesítményben, irányzatban és a bevált módszerekben mutatkozó különbségek, ugyanakkor a vezetőséget is cselekvésre ösztönzi. Összességében a benchmarking segít a vezetőség figyelmét az elvégzendő feladatra irányítani, illetve segítséget nyújt a későbbi helyes stratégiai (és működtetési) döntéshozatalhoz. A könyvtáraknak azért lehet szüksége benchmarkingra, mert csak találgathatnak, tapogatózhatnak, de pontosan nem tudhatják, hogy a többi könyvtárakkal összehasonlítva a teljesítmény egyes fontos területein hová sorolhatóak, mennyi változtatás szükséges a felzárkózáshoz (ha szükséges), milyen változtatásokra van szükség a legjobb teljesítmények, folyamatok, és a legmegfelelőbb könyvtárhasználói elégedettség elérése érdekében. Rendszerint a könyvtárak nagyjából ismerik saját viszonylagos teljesítményüket, folyamataikat, elégedettségi mutatóikat, de nem tudják, hol rejlenek az egyes problémák és kedvező lehetőségek, amely elengedhetetlen jelentős lépések megtétele érdekében. A könyvtárak hasznára válik, ha egy új, objektív oldalról vizsgálják meg és vetik össze teljesítményeiket, teljesítménymutatóikat a legjobbakkal, erre a benchmarking a legjobb lehetőség! Együttműködve az öt megyei könyvtárral, szeretnénk megvalósítani a résztvevő könyvtárak teljesítménymutatóinak összehasonlító vizsgálatát. A pályázati cél megvalósítása segítséget nyújthat az öt megyei könyvtáron belüli, és a könyvtárak közötti összehasonlítások vizsgálatában, és a folyamatos javítás legmegfelelőbb módjainak megtalálásában. Ez a lehetőség a közeljövőben valósulhat meg, ha a közös pályázat pozitív elbírálásban részesül. Még sok más tervünk és elképzelésünk van a közeli és távoli jövőt illetően a könyvtári minőségmenedzsmentünk, minőségbiztosításunk legjobb gyakorlatainak alkalmazására. Ha már elindultunk ezen az úton, amely nemzetközi és hazai tekintetben is irányadó, akkor szükségszerűen tegyük jól, lehetőség szerint a legjobban! Nem öncélúan, hanem a szolgálat, az olvasók szolgálata – az olvasószolgálat érdekében.

169


„Nem fér hozzá kétség: a szájreklámnál nincs hatékonyabb hírvivő! Legyen bármilyen okos egy reklámkampány, bármennyire célratörő a marketing – a legtöbb ember annak alapján dönt, mit mondanak mások egy termékről vagy egy szolgáltatásról.” Oakwood Ebből kiindulva törekednünk kell midig a legjobbat adni, a legjobbat nyújtani, és ebben eddig példakép volt a könyvtár vezetősége, partnerek a munkatársak és a könyvtárhasználók. Zárásképpen olvasói véleményekből idézek a könyvtárra és munkánkra vonatkozóan. Mindannyian arra törekszünk, hogy ilyen vagy hasonló véleménnyel lehessenek látogatóink egy, két vagy akár sok év múlva is! - „További jó munkát kívánok, köszönöm az eddigi közös munkákat, együttműködést!” - „Több éves rendszeres könyvtárlátogató vagyok. Én úgy tapasztalom, hogy, mindent igyekeznek megtenni - az anyagi lehetőségek függvényében - amit meg lehet valósítani. Köszönet ezért a könyvtár minden dolgozójának!” - „További jó munkát kívánok, nagyon elégedett vagyok, mert inkább itthon találom meg, ebben a könyvtárban, ami tanulmányimhoz szükséges. Köszönöm!”

170

IRODALMI OSZTÁLY A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN

ELEK TIBOR

IRODALMI OSZTÁLY A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRBAN A rendszerváltozás politikai folyamatával együtt járó gazdasági, társadalmi, mentális változások a globális civilizációs trendeket fölerősítve a kulturális, művészeti élet területei közül leginkább az irodalmat érintették negatívan. A magyar kultúra, művészet az évszázados hagyományoknak megfelelően a legutóbbi évtizedig irodalomközpontú volt. A kilencvenes években az irodalom társadalmi szerepe, rangja ehhez képest nagyot zuhant, de szellemi, kulturális közéletünkben még mindig jóval hangsúlyosabb a jelenléte, közvélemény-formáló ereje, mint Nyugat-Európában vagy Amerikában. Ráadásul az évtized végétől már országszerte érzékelhetőek a korábbi negatív tendenciákkal ellentétes, az irodalom jelenlegi társadalmi státuszát megerősítő jelek: az olvasói érdeklődés, a könyvpiac, az alkotói tevékenység megélénkülése, a minőségi irodalmi alkotások sikerkönyvekké válása, a frankfurti könyvvásár felhajtóereje, a különböző új díjakban, ösztöndíjakban, a digitális halhatatlanok intézményének létrehozásában, az Édesanyanyelvünk elnevezésű pályázatban megnyilvánuló központi, kormányzati megbecsülés. Békés megye irodalmi élete talán még soha nem volt annyira szinkronban a maga korával, az országos tendenciákkal, mint napjainkban. Azt is mondhatnánk, hogy az irodalom a megye egyik sikerágazata, azon területek közé tartozik ugyanis, ahol nincs szégyenkeznivalónk, ahol a lemaradásunk az ország fejlettebb régióival szemben nem érzékelhető. A kilencvenes évek első felének pangása után az évtized végén jól láthatóan megpezsdült az irodalmi élet: jelentősen megnőtt a rangos irodalmi események, rendezvények, kiadványok száma, sűrűbben jelentek meg megyénkben a legismertebb országos hírű írók, megélénkült a helyi alkotók tevékenysége, ami az elmúlt években megjelent önálló kötetek viszonylag nagy számából is látható, megélénkült az olvasói érdeklődés és nemcsak a nevesebb, országosan ismertebb alkotók iránt, de helyiek iránt is. Az érdeklődés és az alkotótevékenység fellendülését jól mutatta már a 2000-ben, a Millennium alkalmából megyei alkotók számára meghirdetett irodalmi pályázatra beérkezett több mint 150 pályamű. Természetesen az irodalmi jellegű alkotótevékenységnek is különböző szintjei vannak, de a megye irodalmi élvonalának teljesítménye országos viszonylatban is számottevő ma már, elegendő ha csak Banner Zoltán, Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Hartay Csaba, Kántor Zsolt, Kiss László, Kiss Ottó, Magyari Barna, Nagy Mihály Tibor, Újházy László egyre gazdagodó munkásságára gondolunk (Rott József és Sarusi Mihály mára sajnos elköltözött a megyéből). Az irodalmi élet és az irodalmi alkotótevékenység Békés megyei fellendülésében nagy szerepe volt és van a Békés Megyei Könyvtár irodalomnépszerűsítő tevékenységének, a könyvtár által kiadott Bárka című irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóiratnak és a nagyobbrészt könyvtárban működő Körös Irodalmi Társaságnak. A Békés Megyei Könyvtár vezetői, munkatársai a könyvtár története során mindenkor, így az elmúlt húsz évben is nagy figyelmet fordítottak a megye irodalomtörténeti emlékeinek ápolására, a kortárs magyar irodalom értékeinek megyebeli népszerűsítésére, az irodalmi alkotások helybeni létrejöttének elősegítésére, majd megismertetésére. Mindezek a törekvések tudatosan tervezett, szervezett és intézményes formát kaptak akkor, amikor 1999 őszén létrejött az irodalmi osztály Elek Tibor vezetésével. Az elmúlt években az irodalmi osztály legfőbb célja az irodalom és az olvasók kapcsolatának élőbbé, korszerűbbé tétele volt, s ezzel együtt a megye irodalmi életének elmozdítása a korábbi holtpontról, különböző szintű szervezett irodalmi tevékenységek serkentése és sikerének elősegítése, a megyei és az országos irodalmi élet integrációjának megteremtése. Ezen célok megvalósítását szolgálta: A Bárka című korábban negyedévi kiadvány kéthavonta megjelenő, országosan is elismert, színvonalas irodalmi, művészeti, társadalomtudományi folyóirattá alakítása, az ehhez szükséges

171


szellemi, művészeti, anyagi, infrastrukturális és technikai háttér megszervezése, folyamatos biztosítása. A Körös Irodalmi Társaság létrehozása a térség íróiból, irodalombarát olvasóiból, könyvtárosokból, pedagógusokból, és a létrejött társaság tevékenységének (író-olvasó találkozók, felolvasó estek, könyvkiadás.) koordinálása, irányítása. Az irodalmi rendezvények számának növelése, rendszeressé tétele havi egy-két alkalommal a könyvtárban, irodalmi programok kiközvetítése és lebonyolítása a megye városainak könyvtáraiban; az Ünnepi könyvhét megyei programja megszervezésének és lebonyolításának elősegítése, koordinálása; országos, sőt nemzetközi hatókörű és jelentőségű irodalmi konferenciák, fesztiválok rendezése; a könyvtár kiadói tevékenységének megerősítése, új könyvsorozatok elindítása. Tanulmányom további részeiben külön-külön ismertetem az említett szakterületek, intézményi formák, tevékenységek legfőbb jellemzőit és eredményeit.

Bárka A lapot eredetileg a Tevan Kiadó vezetői Cs. Tóth János és Kántor Zsolt hozták létre 1993-ban, azonban különböző okok miatt 1997-ig rendszertelenül, évi 1-2 számot tudtak csak megjelentetni. Ekkor kapcsolódott be a kiadásba a Békés Megyei Könyvtár, kibővült a szerkesztőség, és ettől kezdve a negyedévi rendszerességgel jelentkező folyóirat egyre színvonalasabb, tartalmasabb számokkal hívta fel magára országszerte a figyelmet. Az 1999/4. számtól a szerkesztőség is átköltözött a könyvtárba, s azóta az addig is kulcsszereplők új posztokon mutatkoznak be: a korábbi főszerkesztő-helyettes, Elek Tibor vette át a lap teljes irányítását, Grecsó Krisztián szerkesztőként, Kántor Zsolt, majd a 2001/3. számtól Erdész Ádám és Kiss Ottó, a 2003/3. számtól Gyarmati Gabriella munkatársként, segíti őket. A régi-új stáb nemcsak külsejében újította meg (Lonovics László képzőművész segítségével) a Bárkát, de, finom belső, tartalmi, szerkezeti változtatásokat is végrehajtott, és megteremtette az évi hatszori megjelenés szellemi, anyagi, infrastrukturális hátterét is. A szerkesztők az egyetemes magyar kultúrában gondolkodnak, és arra törekszenek, hogy a Bárka nyitott befogadókész legyen minden érték iránt, tekintet nélkül a korra, nemre, származásra és lakhelyre, az uralkodó és háttérbe szorított kánonokhoz, a különböző művészeti irányzatokhoz, csoportokhoz való tartozásra. Tudatos kánontörés a céljuk, irodalmi és művészeti vizeink keresztülkasul hajózása, egy olyan termékeny eklektika létrehozása a Bárkában, amely a különböző szemléletés beszédmódok, formaelvek szerint létrejött alkotásokat szükségszerűen dialóguskényszerbe hozza, talán a szerzőknek sem ellenére, de mindenképpen az olvasó örömére (ahogy Elek Tibor főszerkesztő a 2000/1. szám Olvasóköszöntő c. zárszójában megfogalmazta). Az elmúlt években ez a szerkesztői szándék a gyakorlatban meg is valósult, így a lap hasábjain rendre olyan szerzőkkel és művekkel lehet találkozni, melyekkel így együtt nem, inkább csak különböző folyóiratokban. A szerkesztők bíznak abban, hogy a regionalitás és az egyetemesség a minőség- és értékelvű szemlélet- és gondolkodásmód keretei között nincs feloldhatatlan ellentmondásban egymással; a látszólag lokális érdekeltségű témáknak és a térségben élő, ide kötődő szerzőknek a „vidéki” folyóiratok többségénél hangsúlyosabb szerepeltetésével ezt bizonyítani is próbálják. A fentiekből következően a lap szerzői között éppúgy megtalálhatjuk a kortárs magyar irodalom különböző irányzatokat képviselő élvonalbeli hazai (pl. Bella István, Buda Ferenc, Darvasi László, Gion Nándor, Géczi János, Marno János, Nádasdy Ádám, Nagy Gáspár, Podmaniczky Szilárd, Szepesi Attila, Tandori Dezső, Temesi Ferenc, Vámos Miklós, Zalán Tibor, Závada Pál) és határon túli szerzőit (pl. Balla D. Károly, Berniczky Éva, Bogdán László, Grendel Lajos, Hizsnyai Zoltán, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Tolnai Ottó, Tőzsér Árpád), a még kevéssé ismert legfiatalabb generációk tehetséges alkotóit (Cserna Szabó András, Hazai Attila, Karafiáth Orsolya, Jász Attila, Lackfi János, Térey János), mint a szűkebb régió szellemi, művészeti, irodalmi életének jeles képviselőit (Banner Zoltán, Cs. Tóth János, Erdész Ádám, Kántor Zsolt, Kiss Ottó, Rott József, Sarusi Mihály, Szilágyi András, Újházy László).

172


2000-től a szerkesztők helyet biztosítanak a lapban a társadalomtudományi anyagoknak is, azt remélve, hogy az irodalmi, művészeti és a társadalomtudományi érdeklődésű olvasóközönség között vannak még átfedések, átjárások, s publikálási lehetőséget teremtve ezáltal a régióbeli tudományos műhelyek (például a MTA Regionális Kutatások Központja, a Békés Megyei Levéltár, a Munkácsy Mihály Múzeum ) munkatársainak is. A számokat általában egyetlen alkotó képzőművészeti munkái illusztrálják, s róla ugyanakkor tanulmány is van számban. Emellett rendre olvashatók a lapban a kortárs magyar és a régióbeli képzőművészeti és színházi élettel kapcsolatos írások. Szerkezetileg az egyes számok három nagyobb egységre tagolhatók: a verseket, prózákat, interjúkat, esszéket közlő szépirodalmi összeállítás után egy Műhely-nek elnevezett tanulmányblokk következik, amin belül a tartalomban csillagok jelzik az elkülönülő (művészeti, tematikus, társadalomtudományi) részegységeket, majd Figyelő címmel egy kritikarovattal zárul a lap. A tudatosan szervezett és szerkesztett kritikák (számonként öt-hat) a kortárs élvonalbeli szépirodalom mellett figyelemmel követik mind a pályakezdő alkotók műveit, mind a régióbeli kiadványokat. A szerkesztők Ezer éve a Körösök mentén címmel 2000-ben és 2001-ben is egy-egy millenniumi összeállításban próbálták meg felvillantani, hogy mit adott az elmúlt évezredben ez a régió a magyarságnak és a világnak a kultúra, művészetek, a tudomány területén. Az elmúlt évek számai közül kiemelkedő figyelmet kaptak a Magyar líra az ezredfordulón, Magyar próza az ezredfordulón és az Irodalmi humor fesztivál című (a Gyulai Várszínházzal közösen rendezett) fesztivál és konferencia anyagát megjelentető 2000/5. és 6., a 2001/5. és 6., illetve a 2003/.5 számok és Sárkányfű nemzedéket bemutató, illetve a folyóiratra emlékező 2002/2. szám. A folyóirat társadalmi szerkesztőbizottsága határozata értelmében minden év végén a szerkesztőség javaslatai alapján díjat adományoz azoknak a laphoz kötődő szerzőknek, akik az adott évben jelentős publikációkkal gazdagították a folyóiratot és olvasóit. 2000-ben Berniczky Éva, Erdész Ádám, Szilágyi Márton, Tandori Dezső, 2001-ben Németh Zoltán, Papp Endre, Podmaniczky Szilárd, Újházy László, 2002-ben Szilágyi András, Szilágyi Zsófia, Zalán Tibor, 2003-ban Grendel Lajos, Nagy Gáspár, Szepesi Attila, Varró Dániel kapta a díjat. 2003 decemberében nagy érdeklődés és siker mellett tartottuk meg a lap tízéves születésnapi ünnepségét, melyen Tarján Tamás irodalomtörténész értékelte a lapot, Cs. Tóth János és Kántor Zsolt emlékezett vissza az indulás éveire és a következő írók olvastak fel: Grendel Lajos, Kiss Ottó, Nagy Gáspár, Podmaniczky Szilárd, Szepesi Attila, Újházy László, Varró Dániel, Zalán Tibor. A Bárka szerkesztői nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a kortárs magyar irodalom értékeire felhívják a fiatalabb, a középiskolás korú generációk irodalom iránt érdeklődő tagjainak a figyelmét is. Ezért az elmúlt években a megye több városának (Békéscsaba, Gyula, Szarvas, Gyomaendrőd, Orosháza, Békés) középiskoláiban tartottak kortárs irodalmat népszerűsítő találkozókat, sőt még felvidéki és erdélyi városok középiskoláiban is. Ugyancsak ezért támogatják és segítik megrendezni 2001 óta a battonyai Népek Barátsága Városi Könyvtár középiskolások számára kiírt, a megye kortárs irodalmáról szóló vetélkedőit is. A helyi és az országos, sőt határon túli egyértelműen elismerő visszajelzésekből, a bemutatkozó, felolvasó estekre történő gyakori meghívásokból úgy tűnik, a Bárka ma már az ország élvonalbeli folyóiratai közé tartozik. A szerkesztők a hagyományos szerkesztői munka (kéziratok megrendelése, begyűjtése, elolvasása, elbírálása, a szerzőkkel való kapcsolattartás, szöveggondozás, lapszámok összeállítása, technikai előállítása) mellett külön figyelmet fordítottak a korábbi terjesztési hiányosságok megoldására. Ma már elmondható, hogy a fővárosban, az ország nagyobb városaiban, aki keresi, megtalálhatja a Bárkát is. 2002-től a Bárka-számok már az interneten is olvashatók, s ezáltal a világon bárhol hozzáférhetők. A lap megjelenését anyagilag Békés Megye Önkormányzata, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatja.

173


A Bárka 2004. 5. számának borítója.

Körös Irodalmi Társaság (KIT) A Körös Irodalmi Társaság a Békés megyében élő írókat, irodalombarátokat, pedagógusokat, könyvtárosokat, egyetemistákat tömörítő önálló jogi személyiséggel bíró civil szervezet, egyesület, amely 1999. november 9-én alakult meg. Célja az értéket hordozó kortárs magyar irodalom iránti igény felkeltése és megtartása, a regionális irodalmi élet szervezése, az itt megalkotott művek népszerűsítése, bekapcsolása a magyar irodalom vérkeringésébe, alkotó eszmecserét lehetővé tevő fórumok szervezése, működtetése. Ennek érdekében többek között tanácskozásokat, író-olvasó találkozókat, irodalmi és vitaesteket, könyvpremiereket, előadásokat, szakmai tábort rendez, könyvsorozatot ad ki, pályázatokat ír ki. A társaságnak több mint 30 tagdíjat fizető tagja van Békés megye minden részéből, s körülbelül még ennyire tehetjük a szimpatizánsokat, az érdeklődőket, a rendezvények, természetesen cserélődő látogatóit, akik szintén a megye minden pontjáról érkeznek. A társaság jelenlegi (2004) elnökségének tagjai: Elek Tibor (elnök), Banner Zoltán (alelnök), Erdész Ádám, Grecsó Krisztián, Kiss Ottó. A társaság székhelye, rendezvényei többségének helyszíne a Békés Megyei Könyvtár, így programjainak, kiadványainak többségét is a könyvtárral közösen hozza létre, ez anyagilag is szerencsés együttműködés, különösen azon nehezebb időszakokban, amikor vagy csak a könyvtárnak, vagy csak a társaságnak sikerül pályázati úton támogatást szerezni a megyei irodalmi programokhoz. A tapasztalat azt mutatja, hogy a társaság megszervezése és laza integrációja a könyvtárhoz egyébként is eredményesen valósult meg: a könyvtár újabb kaput nyitott a megyebeli alkotó értelmiség és a civilszféra felé, megnőtt a könyvtári irodalmi rendezvények látogatóinak száma. 2000-ben, a KIT elnöksége a Millennium alkalmából a megyében élő alkotók számára irodalmi pályázatot hirdetett, melyre több mint 150 pályamű érkezett. A KIT elnöksége 2002-ben irodalmi díjat alapított Körösök Gyöngye Irodalmi Díj elnevezéssel. A díjat (a Békéscsabán kapható legdrágább és legfinomabb borok egyikét díszdobozban) minden 174


évben az Ünnepi könyvhét zárórendezvényén adják át, az elnökség szavazata alapján, a társaság tagjai közül annak, aki az elmúlt évben a legszínvonalasabb irodalmi munkával jelentkezett. 2002-ben a díjat Banner Zoltán, 2003-ban Kiss Ottó, 2004-ben Elek Tibor, 2005-ben Grecsó Krisztián kapta meg. A KIT tagjai számára az elmúlt évek során többször rendezett felolvasó estet, további tevékenységét lásd a könyvtári rendezvények címszó alatt.

Könyvtári rendezvények Kortárs magyar írók című előadás- és beszélgetéssorozat: A Békés Megyei Könyvtár a Körös Irodalmi Társasággal közösen 2000 januárjától a nyári hónapok kivételével, általában havi rendszerességgel jelentkező irodalmi előadás- és beszélgetéssorozatot indított, amelynek keretében eddig, 2004 szeptemberéig, a következő hazai, határon túli, a megyénkből elszármazott, ma is a megyénkben élő országosan elismert alkotók mutatkozhattak be olvasóink előtt: András Sándor, Ágh István, Babics Imre, Banner Zoltán, Buda Ferenc, Darvasi László, Esterházy Péter, Fodor Ákos, Gergely Ágnes, Grecsó Krisztián, Kántor Zsolt, Kányádi Sándor, Hartay Csaba, Jász Attila, Kiss Ottó, Karafiáth Orsolya, Kiss László, Konrád György, Lakatos Menyhért, Nagy Gáspár, Nagy Mihály Tibor, Papp András, Papp Tibor, Pardi Anna, Parti Nagy Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Rott József, Sarusi Mihály, Simai Mihály, Szepesi Attila, Szilágyi András, Tóth Erzsébet, Varró Dániel, Vámos Miklós, Zalán Tibor, Závada Pál. 2000-ben és 2001-ben a bemutatott alkotók kötetben még publikálatlan műveiből minden alkalomra készítettünk egy 30-40 oldalas japán kötésű vers-, illetve prózafüzetet, könyvecskét, 200 számozott példányban (lásd a Körös-Könyvtár sorozat kiadványait). Ezzel új formában vállaltuk fel a könyvtár hetvenes-nyolcvanas évekbeli híres könyvsorozatának a folytatását. Rangos alkotókat juttatunk hozzá egy exkluzívnak számítható, bibliofil kötethez, ami különösen a Békés megyében élő írók számára nagy jelentőségű, és ugyanezzel ajándékoztuk meg rendezvényeink rendszeres látogatóit, illetve neves vendégeinket. Ünnepi könyvhét 2000-től a Békés Megyei Könyvtár a Körös Irodalmi Társasággal közösen évről évre szervezi, koordinálja az Ünnepi könyvhét megyei eseményeit, az új könyvek bemutatását, legalábbis a könyvtárakban zajlókat, de előfordult többször, hogy nemcsak a könyvtáriakat. 2000-ben négy kárpátaljai íróval, Balla D Károllyal, Berniczky Évával, Füzesi Magdával, Nagy Zoltán Mihállyal – találkozhattak az érdeklődők (ezt a programot a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárba is elvittük). Bemutattuk Banner Zoltán és Újházy László új kötetét, a Meseház udvarán (először, de azóta minden évben) egy jó hangulatú könyvhétzáró irodalmi délutánt is rendeztünk, amelyen megadott témára egy rögtönzött tréfás versíróversenyre is sor került. A Meseházban rendezett irodalmi délutánon adták át a megyei és a békéscsabai millenniumi bizottság vezetői annak a békés megyei alkotók számára a millennium alkalmából kiírt irodalmi pályázatnak a díjait, amelynek lebonyolítását is mi vállaltuk föl. 2001-ben az erdélyi Látó című folyóirat; Markó Béla főszerkesztő, Gálfalvi György főszerkesztőhelyettes, Bogdán László író és a Mentor kiadó voltak a vendégeink. Bemutattuk Újházy László: Holdon repülő szekér, Féja Géza: Csabai nappalok és éjszakák című kötetét, Elek Tibor Székely Jánosról írt monográfiáját és Grecsó Krisztián: Pletykaanyu című novelláskötetét és Caspar Hauser című verseskötetét, a könyvtár kiadásában megjelent új Művelődéstörténeti Kiskönyvtár elnevezésű könyvsorozat első két darabját, Krupa András: Kis békési néprajz; Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat / Az Új Aurora vázlatos története című munkáját. 2002-ben is számos könyvbemutatót és író-olvasó találkozót rendeztünk Békéscsabán és megyeszerte (Gyulán, Orosházán, Eleken, Szarvason, Battonyán) a következő írók számára: Ágh István, Banner Zoltán, Bella István, Buda Ferenc, Jánosi Zoltán, Nógrádi Gábor, Sarusi Mihály, Serfőző Mihály, Závada Pál, a csíkszeredai Székelyföld című folyóirat szerkesztősége és munkatársai: Ferenczes István, Fekete Vince, György Attila, Molnár Vilmos.

175


2003-ban a következő írók számára rendeztünk könyvbemutatót és író-olvasó találkozót a megye több városában: Böszörményi Gyula, Csoóri Sándor, Fekete Pál, Görömbei András, Grecsó Krisztián, Irányi Dezső, Kiss László, Kiss Ottó, Makkai Ádám, Makkai Arany Ágnes és vendégül láttuk a pozsonyi Kalligram című folyóirat szerkesztőségének képviselőit, Hizsnyai Zoltánt, Csanda Gábort, Csehy Zoltánt. 2003-ban is nagy sikerrel rendeztük meg a mindig hangulatos Könyvhét záró irodalmi délutánt a Meseház udvarán. A Kortárs magyar írók sorozat és az Ünnepi könyvhét rendezvényein túl, illetve ezek keretei közé nem illeszkedve is évente számos alkalommal kerül sor irodalmi rendezvényre a Békés Megyei Könyvtárban. Ilyen volt például Szirák Péter előadása 2003-ban a Nobel-díjas Kertész Imréről, vagy 2004-ben Kőszeghy Péter előadása Balassi Bálintról, időnként befogadunk más szervezetek által rendezett programokat is, többször volt például a Tevan Kiadónak könyvbemutatója a könyvtárban, vagy a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Békés Megyei Tagozatának rendezvénye. Ez utóbbi egyébként 2003-tól már a Körös Irodalmi Társasággal és a könyvárral közösen igyekszik megrendezni programjait. A könyvtár irodalmi osztálya a megye városi könyvtáraiba az Ünnepi könyvhét eseményein kívül év közben is rendszeresen közvetít ki író-olvasó találkozókat, könyvbemutatókat.

A képen Újházy László, Erdész Ádám és Banner Zoltán látható a Márvány Cukrászda teraszán a 2003. évi Ünnepi könyvhéten

176


Csoóri Sándor és monográfusa, Görömbei András a Békés Megyei Könyvtár vendége

Vámos Miklós dedikál a Békés Megyei Könyvtárban

177


Konferenciák, fesztiválok A magyar líra az ezredfordulón Az országos és megyei millenniumi emlékünnepségekhez való egyik hozzájárulásunk volt 2000ben (a Gyulai Várszínházzal közösen) megrendezett tudományos konferencia és lírafesztivál. Ennek keretében könyvtárunkban 6 neves irodalomtörténész, kritikus (Bányai János, Bella István, Görömbei András, Keresztury Tibor, Margócsy István, Nyilasy Balázs, Szigeti Lajos Sándor), vetett számot az ezredfordulós magyar lírával, illetve a Gyulai Várszínházban 16 élvonalbeli hazai és határon túli költőnk (András Sándor, Balla D. Károly, Buda Ferenc, Karafiáth Orsolya, Grecsó Krisztián, Kovács András Ferenc, Nagy Gáspár, Kemény István, Kukorelly Endre, Oravecz Imre, Térey János, Tolnai Ottó, Tóth Krisztina, Tőzsér Árpád, Zalán Tibor) olvasta fel saját verseit. A rendezvény sikerét jelzi az is, hogy az országos írott és elektronikus média is méltatóan számolt be róla, sőt a Magyar Televízió fel is vette a lírafesztivált és két részben le is játszotta. Az év végére könyvtárunk kiadásában egy antológiában foglaltuk össze a konferencia és a fesztivál anyagát. Magyar próza az ezredfordulón 2001-ben az "Olvasás éve" alkalmából is rendezetünk a könyvtárban a MKE Békés Megyei Szervezte és a Bárka c. folyóirattal közösen Magyar próza az ezredfordulón címmel tudományos konferenciát, melyet a Gyulai Várszínházzal közös rendezésben ugyanezzel a címmel prózafesztivál követett. A konferencia előadói: Alexa Károly, Dérczy Péter, Németh Zoltán, Szilágyi Márton, Szirák Péter, Thomka Beáta voltak. Este a Gyulai Várszínházban saját műveit olvasta fel Darvasi László, Esterházy Péter, Grendel Lajos, Gion Nándor, Hazai Attila, Kiss Ottó, Láng Zsolt, Podmaniczky, Szilárd, Temesi Ferenc, Závada Pál. A konferencia és a fesztivál anyagát ezúttal is még abban az évben kiadtuk egy külön antológiában. Irodalmi humor fesztivál 2003 nyáron rendkívüli helyi és országos médiaérdeklődés mellett rendeztük meg a Gyulai Várszínházzal közösen az Irodalmi humor fesztivált, melyen a következő írók szerepeltek a várszínpadon: Buda Ferenc, Cserna-Szabó András, Garaczi László, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Hazai Attila, Hizsnyai Zoltán, Kiss László, Parti Nagy Lajos, Podmaniczky Szilárd, Temesi Ferenc, Varró Dániel. A korábbi fesztiválok mintájára ezúttal is szerveztünk hozzá tudományos konferenciát a Békés Megyei Könyvtárban A humor szerepe a magyar irodalomban címmel. Előadói a következő irodalomtörténészek voltak: Balogh Tamás, Fábri Anna, Kőszeghy Péter, Németh Zoltán, Sántha Attila, Szilágyi Márton, Tarján Tamás.

A könyvtár kiadványai Az irodalmi osztály létrejötte óta az elmúlt öt évben megélénkült a könyvtár kiadói tevékenysége is. A fentebb már részletesen bemutatott kéthavonta megjelentetett Bárka című folyóirat mellett 2000ben és 2001-ben a Kortárs magyar írók című előadás- és beszélgetéssorozathoz kapcsolódva a már szintén említett Körös-könyvtár sorozatban adtunk ki 13 japán hajtású, bibliofil jellegű kötetet: 2000. •

Ágh István: Gianicolo fehér virága (versek)

•

András Sándor: Franciska könyve (versek)

•

Fodor Ákos: Kis Éji Zen (versek)

•

Kiss Ottó: Az elmerült kert (rövidprózák)

•

Nagy Mihály Tibor: Szomjazó madár (versek)

•

Papp Tibor: A hinta-palinta szöveghordalékából (versek)

•

Rott József: Álmokon átfénylő valóság (elbeszélések) 178


•

Zalán Tibor: A szomjúság nyelvén (versek)

2001. •

Babics Imre: Plekniterápia (versek a Gnózisból)

•

Grecsó Krisztián: Caspar Hauser (versek)

•

Kántor Zsolt: Amit birtokolni vélsz (versek)

•

Sarusi Mihály: Csonka-Csanád (szociográfia)

•

Tóth Erzsébet: Nyár, Borges-utcák (versek)

A sorozatot a szükséges anyagiak hiányában tovább nem folytathattuk, de 2004-ben ugyanebben a formátumban kiadtunk még egy kötetet: •

Szabó Pál: Magyarország 1956-ban.

2001. 2001-ben Művelődéstörténeti Kiskönyvtár elnevezéssel indítottunk új sorozatot, melynek keretében a megye tágan értelmezett kultúrtörténetéhez kapcsoló kiadványokat adunk ki, évente kettőt: •

Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat. Az Új Aurora vázlatos története

•

(tanulmány)

•

Krupa András: Kis békési néprajz (rádiójegyzetek)

2002. •

Banner Zoltán: A művészet törvénye: az újjászületés

•

Művészettörténeti vázlat Békés megyéről

•

Gál Zsuzsanna: Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből (tanulmány)

2003. •

Erdész Ádám: Emberek és folyamatok a történelemben

•

Írások Békés megye történetéről

•

Virágné Horváth Erzsébet: Sinka István mitologizáló költői világa (tanulmány)

2004. •

Harangozó Imre: A megtartó hagyomány és az istenes hűség szövegei (Népi imaköltészetünk emlékei a csongrádi eredetű békési és csanádi községekben)

A sorozatoktól független kiadványaink: •

Magyar líra az ezredfordulón (antológia: versek és tanulmányok), 2000.

•

Magyar próza az ezredfordulón (antológia: elbeszélések és tanulmányok), 2001.

•

Féja Géza: Csabai nappalok és éjszakák (napló-és levélrészletek), 2001.

179

A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRRÓL SZÓLÓ PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE

TOLDI KLÁRA

A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR KIADVÁNYAI 1985-2004 150 éves a Mogyoróssy Könyvtár : emlékülés : Gyula, 1986. november 26. / [kiad. a ... Békés Megyei Könyvtár]. - [Békéscsaba] : Békés M. Kvt., [1987]. - 46 p. ; 25 cm Bibliogr. a fejezetek végén ISBN 963-7141-18-9 Ágh István Gianicolo fehér virága / Ágh István ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 33 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7165) Versek. - Japán technikával. - 174. sz. pld. ISBN 963-7141-66-9 Alföldy Jenő Kálnoky László öregkori költészete / Alföldy Jenő ; [kiad. a Megyei Könyvtár...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - 48 p. ; 22 cm 230. sz. pld. - Bibliofil kiad. András Sándor Franciska könyve / András Sándor ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. [Békéscsaba] : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 37 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 15857166) Versek. - Japán technikával ISBN 963-7141-68-5 Araczki Magdolna Békéscsaba népe, története : válogatott helyismereti bibliográfia / összeáll. Araczki Magdolna ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. – Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1993. - 72 p. ; 21 cm ISBN 963-7141-60-X Babics Imre Plekniterápia : versek a Gnózisból / Babics Imre ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2001. - 30 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Japán technikával. - 58., 59. sz. péld. ISBN 963-7141-79-0 Balogh Ferenc Féja Géza, a népkönyvtárőr / Balogh Ferentz. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt. 1991. - [120] p. : ill. ; 30 cm A Könyvtári Jegyzések különszáma.- Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete által hirdetett pályázatra készült. - Bibliogr.: p. [27-28]. ISBN 963-7141-50-2 Balogh Ferenc Féja Géza bibliográfia [Géppel olvasható adat] / Balogh Ferentz ; [kiad. a] Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1997. - 1 floppylemez Balogh Ferenc

180


Féja Géza bibliográfia [Multimédia] / összeáll. Balogh Ferentz ; [kiad. a] Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1997. - 1 CD ROM ; 12 cm Balogh Ferenc Sinka István bibliográfia / összeáll. Balogh Ferentz ; [kiad. a Megyei Könyvtár ]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - 130 p. ; 25 cm Banner Zoltán Edzés az öröklétre / Banner Zoltán ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 33 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Versek. - Japán technikával. - 121. sz. pld. ISBN 963-7141-69-3 Banner Zoltán Kié vagy, Ausztrália? / Banner Zoltán ; [kiad. a Megyei Könyvtár...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1989. - 99 p. ; 23 cm Visszaemlékezések ISBN 963-7141-38-3 Banner Zoltán A művészet törvénye, az újjászületés : művészettörténeti vázlat Békés megyéről / Banner Zoltán ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2002. - 134 p. : ill. ; 19 cm. - (Művelődéstörténeti kiskönyvtár, ISSN 1588-5615) Bibliogr. p. 61-68. és a jegyzetekben ISBN 963-7141-86-0 Bárdos B. Arthur Száműzött esztendők : részletek egy készülő verses regényből / Bárdos B. Arthur. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1990. - [14] p. ; 26 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - Japán technikával Bárka : irodalmi és művészeti folyóirat / főszerk. Kántor Zsolt ; szerk. Cs. Tóth János, Kántor Zsolt ; kiad. ... Tevan Kiadó. - Békéscsaba : Tevan Kiadó, 1993-. - ill. ; 24 cm Megjelenik negyedévenként. - Indulás 1993. - Megjelenés 1993. - 2000-től főszerk. Elek Tibor, szerk. Grecsó Krisztián. - 2000-től kiad. a Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Könyvtára. -Megjelenik kéthavonta. – Alcíme: Irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat ISSN 1217-3053 8. évf. 1. sz. (2000). - [2000]. - 115 p. 8. évf. 2. sz. (2000). - [2000]. - 124 p. 8. évf. 3. sz. (2000). - [2000]. - 120 p. 8. évf. 4. sz. (2000). - 2000. - 142 p. A tematikus szám címe Ezer év a Körösök mentén I. 8. évf. 5. sz. (2000). - 2000. - 127 p. 8. évf. 6. sz. (2000). - 2000. - 127 p. 9. évf. 1. sz. (2001). - 2001. - 115 p. 9. évf. 2. sz. (2001). - 2001. - 113 p. 9. évf. 3. sz. (2001). - 2001. - 113 p. 9. évf. 4. sz. (2001). - 2001. - 159 p. A tematikus szám címe Ezer éve a Körösök mentén II. 9. évf. 5. sz. (2001). - 2001. - 131 p. A tematikus szám címe Magyar próza az ezredfordulón I.

181


9. évf. 6. sz. (2001). - 2001. - 131 p. A tematikus szám címe Magyar próza az ezredfordulón II. 10. évf. 1. sz. (2002). - 2002. - 131 p. 10. évf. 2. sz. (2002). - 2002. - 139 p. 10. évf. 3. sz. (2002). - 2002. - 125 p. 10. évf. 4. sz. (2002). - 2002. - 129 p. 10. évf. 5. sz. (2002). - 2002. - 145 p. 10. évf. 6. sz. (2002). - 2002. - 143 p. 11. évf. 1. sz. (2003). - 2003. - 137 p. 11. évf. 2. sz. (2003). - 2003. - 141 p. 11. évf. 3. sz. (2003). - 2003. - 147 p. 11. évf. 4. sz. (2003). - 2003. - 151 p. 11. évf. 5. sz. (2003). - 2003. - 127 p. Megj.: tematikus szám: címe: Irodalmi humor fesztivál. 11. évf. 6. sz. (2003). - 2003. - 147 p. 12. évf. 1. sz. (2004) - 2004. - 158 p. 12. évf. 2. sz. (2004) - 2004. - 123 p. 12. évf. 3. sz. (2004) - 2004. - 139 p. 12. évf. 4. sz. (2004) - 2004. - 131 p. 12. évf. 5. sz. (2004) - 2004. - 129 p. 12. évf. 6. sz. (2004) - 2004. - 125 p. A Békés Megyei Könyvtár emlékkönyve : Békéscsaba, 1952-2002 / [írták Ambrus Zoltán et al.] ; [szerk. Csobai László] ; [fotók Bajkor József, Balogh Ferenc, Váradi Zoltán] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. Békéscsaba : Békés M. Kvt., [2002]. - 146 p. : ill. ; 24 cm ISBN 963-7141-85-5 Békés megye közművelődési könyvtárainak ötéves terve, 1986-1990. – [Békéscsaba] : Békés M. Kvt., [1986]. - 41 p. ; 29 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár Békéscsaba, Megyei Könyvtár / [tervezők Hegedüs Péter et al.]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1985. - 1 db, ism. lapsz. ; 30 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - Felfűzve Bella István Sárkeresztúri ének / Bella István ; [kiad. a Megyei Könyvtár...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1989. - [38] p. ; 29 cm. - (Poesis Hungarica ; 2.) Versek. - Bibliofil kiadás. - Japán technikával. - 231. sz. pld. Beney Zsuzsa Gyász / Beney Zsuzsa ; [kiad. a Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - [27] p. ; 28 cm. - (Bibliotheca Hungarica, ISSN 1216-5786 ; 2.) Vers. - Számozott pld. - Japán technikával. - Bibliofil kiad. ISBN 963-7141-197 Benyó Barbara Dedinszky Gyula bibliográfia, 1905-1994 /összeáll. Benyó Barbara; [kiad. a] Békés Megyei Könyvtár. -Békéscsaba: Békés M. Kvt., 2005. 43 t. fol. ; 30 cm Beszámoló a Határontúli magyar könyvtárosok II. békéscsabai tanácskozásáról. - [Békéscsaba] : [Békés M. Kvt.] : [MKE Békés M. Szerv.], [1994]. - 1 db, ism. lapsz. ; 31 cm

182


A tanácskozást Békéscsabán 1994. június 20-25. között rendezte a Békés Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete Born Miklós Békéscsaba a családok tükrében : első füzet, 1716-1720 / Born Miklós ; [megjelent Békés Megye Önkormányzatának Megyei Könyvtára és a Megyei Művelődési Központja közös gondozásában ...]. [Békéscsaba] : Békés M. Kvt : Békés M. Műv. Közp., 1991. - 72 p. ; 30 cm A Békési Műhely különszáma. - Kézirat. - Bibliogr. a jegyzetekben Borsi József Bajcsy-Zsilinszky Endre a történeti irodalomban, 1957-1985 : válogatott, annotált bibliográfia / írta és szerk. Borsi József ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1986 [!1987]. - 53 p. ; 25 cm ISBN 963-7141-17-0 Büki Attila Havas utak szárnyain : francia-magyar verseskönyv = Sur les ailes des chemins enneigés : recueil de poémes franco-hongrois / Attila Büki ; [a ford. Csaba Emese munkája] ; [kiad. a Megyei Könyvtár]. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - [33] p. ; 19 cm Japán technikával. - Számozott pld. - Bibliofil kiad. ISBN 963-7141-22-7 Csabai életrajzok / [szerk. és összeáll. Grósz Mihály] ; [az összeállításban közrem. Araczki Magdolna et al.]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1995. - 245 p. ; 30 cm Kézirat. - Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - Bibliogr. a szócikkek végén. - Anyaggyűjtés lezárva: 1995. júl. 31. Csobai László – Kiss László Könyvtárosok Békésben / [szerk. Csobai László, Kiss László] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. : MKE Békés M. Szerv., 1988. – 103 p. ; 24 cm Lezárva: 1988. szept. 1. ISBN 963-7141-30-8 Csorba Győző Egy eltűnt pécsi utcára / Csorba Győző ; [... vál. és szerk. Tüskés Tibor] ; [a rajzok Martyn Ferenc művei] ; [a Baranya Megyei Könyvtár és a Békés Megyei Könyvtár közös kiad.]. - [Pécs] : Baranya Megyei Könyvtár ; [Békéscsaba] : [Békés M. Kvt.], [1991]. - 51 p. : ill. ; 21 cm. - (Pannónia könyvek, ISSN 02374277) Versek ISBN 963-7272-41-0 Csurka István Megmaradni : dráma / írta Csurka István ; [kiad. a Megyei Könyvtár ...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1988. - 62 p. ; 26 cm Bibliofil kiad. - 249. sz. pld. ISBN 963-7141-29-4 Czigány György Lacrimosa : tizenkét vers / Czigány György ; [kiad. a Megyei Könyvtár...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1989. - [20] p. ; 29 cm

183


Bibliofil kiad. - Japán technikával Dér Endre Tornádó / Dér Endre. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1989. - 89 p. ; 25 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - Elbeszélések ISBN 963-500-967-4 Eörsi István A kompromisszum : komédia kilenc beszélgetésben / Eörsi István ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1992. - 55 p. ; 25 cm Bibliofil kiad. ISBN 963-7141-49-9 Erdész Ádám Emberek és folyamatok a történelemben : írások Békés megye történetéről / Erdész Ádám ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2003. - 127 p. ; 19 cm. - (Művelődéstörténeti kiskönyvtár, ISSN 1588-5615) Bibliogr. egyes tanulmányok végén ISBN 963-7141-89-8 Európa mezőgazdasági nap, Békés megye : a konferencia előadásainak anyaga / [szerk. ... Nátor István et al.] ; [kiad.] Békés Megye Képviselő-testülete Önkormányzati Hivatala ..., Békés Megyei Könyvtár Európai Információs Pont - Békéscsaba : Békés M. Önkorm. Hiv. : Békés M. Kvt. Európai Információs Pont, 1999. - 75 p. ; 21 cm ISBN 963-7195-31-9 Évről évre : Graves-díjas költők antológiája : huszonhárom esztendő legszebb magyar versei / szerk. Vajda Miklós ; [ill. Kass János] ; a Magyar Írószövetség és a Békés Megyei Könyvtár kiadása. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. ; [Budapest] : M. Írószöv., 1992. - 92 p. : ill., színes ; 24 cm. - (Bibliotheca Hungarica, ISSN 1216-5786) A bevezetőt Vajda Miklós írta ISBN 963-7141-52-9 Évtizedkönyv [Multimédia] : Békés Megyei Könyvtár, 1985-1995 / [szerk. Csobai László] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1995. – 1 CD ROM ; 12 cm Féja Géza Csabai nappalok és éjszakák : napló- és levélrészletek / Féja Géza ; [vál. és összeáll. Féja Endre] ; [kiad. a] Békés Megyei Könyvtár. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2001. - 160 p. ; 22 cm ISBN 963-7141-812 Féja Géza Hazatérés : novellák / Féja Géza ; [kiad. a Megyei Könyvtár ...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1990. - 57 p. ; 25 cm Feledy Gyula Feledy Gyula ötvenhat rajza / [bev. Miklós Pál] ; [kiad. a Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1985. - [10] p., [112] t.fol. : ill. ; 31 cm

184


Borítócím: Feledy. - Megjelent 250 számozott pld.-ban ISBN 963-7141-12-X Fodor Ákos Kis éji zen / Fodor Ákos ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 38 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Versek. - Japán technikával ISBN 963-7141-73-1 Fodor Ferencné Bystrozraká barborka : hádankárska sút'az / [zost Ol'ga Fodorová] ; [nahres. Diósné Csontos Julianna] ; [vyd. Zupná kniznica v Békésskej Cabe]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1997. - [11] p. : ill. ; 30 cm Fodor Ferencné Bystrozraká barborka : hádanskárska sút'az / [zost. Ol'ga Fodorová] ; [nakreslila Diósné Csontos Julianna] ; [vyd. Zupná kniznica v Békésskej Cabe]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1998. - [12] p. : ill. ; 30 cm Fodor Ferencné Bystrozraká barborka : hádankárska sút'az / [zost. Ol'ga Fodorová] ; [nakreslila Diósné Csontos Julianna] ; [vyd. Zupná kniznica v Békésskej Cabe]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1999. - 12 p. : ill. ; 30 cm Fodor Ferencné Bystrozraká barborka : hádankárska sút'az / [zost. Ol'ga Fodorová] ; [nakreslila Diósné Csontos Julianna] ; [vyd. Zupná kniznica v Békésskej Cabe]. - Békésska Caba : Zupná kniznica, 2000. - 11 p. : ill. ; 30 cm Fodor Ferencné Bystrozraká barborka : hádankárska sút'az / [zost. Ol'ga Fodorová] ; [nakreslila Diósné Csontos Julianna] ; [vyd. Zupná kniznica v Békésskej Cabe]. - Békésska Caba : Zupná kniznica, 2001. - 12 p. : ill. ; 30 cm Fodor Ferencné Bystrozraká barborka : hádankárska sút'az / [zost. Ol'ga Fodorová] ; [nakreslila Diósné Csontos Julianna] ; [vyd. Zupná kniznica v Békésskej Cabe]. - Békésska Caba : Zupná kniznica, 2003. - 11 p. : ill. ; 30 cm Fölöspéldányjegyzék : ismeretterjesztő művek / [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1988. - [64] p. ; 29 cm Fölöspéldányjegyzék : kézikönyvek / [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - [65] fol. ; 29 cm Fölöspéldányjegyzék : szépirodalmi művek / [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1989. - 40 p. ; 30 cm Gál Zsuzsanna Fejezetek a Békés megyei színjátszás történetéből / Gál Zsuzsanna ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2002. - 90 p. : ill. ; 19 cm. - (Művelődéstörténeti kiskönyvtár, ISSN 15885615) Bibliogr. p. 87-88. és a jegyzetekben ISBN 963-7141-87-1

185


Gergely Ágnes Fohász lámpaoltás előtt : versek / Gergely Ágnes ; [kiad. a Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1985. - [30] p. ; 29 cm. - (Poesis Hungarica ; 2.) Japán technikával. - Megjelent a szerző által aláirt 250 számozott példányban. - 245. sz. pld. ISBN 963-7141-14-6 Grecsó Krisztián Caspar Hauser / Grecsó Krisztián ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2001. - 35 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Japán technikával. - 191. sz. péld. - Versek ISBN 963-7141-820 Harangozó Imre A megtartó hagyomány és az istenes hűség szövegei: népi imaköltészetünk emlékei a csongrádi eredetű békési és csanádi községekben / Harangozó Imre; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. -- Békéscsaba: Békés M. Kvt., 2004. -- 123 p. : ill.; 19 cm -- (Művelődéstörténeti kiskönyvtár, ISSN 1588-5615) Bibliogr a jegyzetekben. ISBN 963-7141-91-X Határ Győző Boldogságról, szenvedésről / Határ Győző ; [kiad. a Megyei Könyvtár ...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1989. - [38] p. ; 29 cm Versek. - Bibliofil kiad. - Japán technikával Jókai Anna Magyaróra / Jókai Anna ; a Magyar Írószövetség és a Békéscsabai Megyei Könyvtár kiadása. - [Budapest] : M. Írószöv. ; Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1992. - 90 p. ; 24 cm. - (Bibliotheca Hungarica, ISSN 12165786) Elbeszélések. - Számozott pld. ISBN 963-7141-537 Kabdebó Lóránt Az Újhold költői : hat tanulmány / Kabdebó Lóránt ; [kiad. a Megyei Könyvtár...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1988. - 68 p. ; 22 cm Bibliofil kiad. - 236. sz pld Kántor Zsolt Amit birtokolni vélsz / Kántor Zsolt ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2001. - 33 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Versek. - Japán technikával ISBN 963-7141-75-8 Két kos között : magyar líra fesztiválja : Gyula, 1992 / [összeáll. és szerk. Szakolczay Lajos] ; [megjelent a Békés Megyei Könyvtár és a Gyulai Várszínház közös kiadásában]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. ; [Gyula] : Várszínház, 1992. - 134 p. : ill., kotta ; 21 cm Versek ISBN 963-7141-51-0 Kiss Ottó Az elmerült kert : prózaciklus-töredék / Kiss Ottó ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 36 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Japán technikával ISBN 963-7141-72-3

186


Kiss Ottó Lopott levegő : versek, 1982-1988 / Kiss Ottó ; [kiad. a Megyei Könyvtár...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1990. - 89 p. ; 19 cm ISBN 963-71-4141-3 Kiss Ottó Volt egyszer egy folyóirat : az Új Aurora vázlatos története / Kiss Ottó ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2001. – 58 p. : ill. ; 19 cm. - (Művelődéstörténeti kiskönyvtár) Bibliogr.: p. 57-58. és a jegyzetekben ISBN 963-7141-804 Kovács Sándor Iván Koboz és virginál : három tanulmány / Kovács Sándor Iván ; [kiad. a Megyei Könyvtár ...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1990. - 87 p. ; 22 cm Bibliogr. a jegyzetekben: p. 77-85. - Számozott pld. Könyvtárak Békésben / [szerk. Csobai László] ; [fényképezte Váradi Zoltán] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1986. - [80] p. : ill. ; har. 19 cm ISBN 963-7141-16-2 Könyvtári jegyzések [Multimédia] : kiadványszerkesztők országos tanácskozása, 1995. szeptember 19-20. / [szerk. Csobai László] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., [1995]. - 1 CD ROM ; 12 cm Kőváry E. Péter Bozse moj! / Kőváry E. Péter ; [kiad. a Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1985. - [52] p. ; 22 cm Elbeszélések. - Megjelent a szerző által aláirt 250 számozott példányban ISBN 963-7141-11-1 Krupa András Kis békési néprajz / Krupa András ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2001. - 90 p. ; 19 cm. - (Művelődéstörténeti kiskönyvtár) ISBN 963-7141-804 Lahdelma, Tuomo – Kiss Dénes Eläviä sanoja : suomalais-unkarilainen lastenrunokirja = Eleven szavak : finn-magyar gyermekverses könyv / Tuomo Lahdelma, Kiss Dénes ; [kiad. a Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. [32] p. ; 19 cm Bibliofil kiad. - Japán technikával. - Számozott pld. ISBN 963-7141-21-9 Lonovics Lászlóné Iskolai könyvtárak és könyvtárosok Békés megyében : cím-, név- és adattár / szerk. Lonovics Lászlóné ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1995. - 121 p. ; 21 cm Az anyaggyűjtés lezárva: 1994. dec. Magyar líra az ezredfordulón : versek és tanulmányok / [szerk. Elek Tibor] ; [kiad. a] Békés Megyei Könyvtár, Gyulai Várszínház, Tevan Kiadó. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Tevan ; [Gyula] : Várszínház, 2000. - 179 p. ; 20 cm A 2000. július 26-án Békéscsabán rendezett konferencia anyaga ISBN 963-7141-74-X

187


Nagy Mihály Tibor Szomjazó madár / Nagy Mihály Tibor ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság]. [Békéscsaba] : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 35 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 15857166) Versek. - Japán technikával. - A szerző békési ISBN 963-7141-70-7 Papp Tibor A Hinta-palinta szöveghordalékából / Papp Tibor ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 30 p. ; 23 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Japán technikával. - Versek ISBN 963-7141-71-5 Páskándi Géza A nagy ásatás avagy Adja Isten!, az örök béke után : fantasztikus és utópisztikus bohózat vagy dokumentum-dráma a jövőből három felvonásban / Páskándi Géza ; [kiad. a Megyei Könyvtár...]. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - 79 p. ; 25 cm Bibliofil kiad. - 188. sz. pld. ISBN 963-7141-235 Pátkai Ervin Pátkai Ervin ötven rajza / [a bevezető tanulmány Ember Mária munkája] ; [kiad. a Megyei Könyvtár ...]. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - [9] p., 50 t.fol. : ill. ; 25x21 cm Borítócím Pátkai Ervin. - 247. sz. pld. ISBN 963-7141-26-X Pleskonics András Adatok, képek és dokumentumok a pusztaföldvári olvasókör 100 éves történetéből, 1880-1980 / Pleskonics András. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.] ; Pusztaföldvár : Pleskonics A., 1988-1989. - 12 p., [146] t. : ill. ; 30 cm A Könyvtári Jegyzések különszáma. szerk Csobai László - Kiad. a Békés Megyei Könyvtár ISBN 963-7141-33-2 Rajzok, versek és egyéb írások / [a képeket, írásokat ... gyűjt., a kötetet szerk. Ambrus Zoltán]. Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1992. - [29] t.fol. : ill. ; 26x24 cm Megjelent Lipták Pál 70. születésnapján. - Kiad. a Békés Megye Képviselőtestülete Megyei Könyvtára Reich Károly Reich Károly rajzai / [kiad. a Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1987. - [54] t.fol. : ill ; 31 cm Megjelent 250 számozott példányban. - 205. sz. pld. Rott József Álmokon átfénylő valóság / Rott József ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság]. [Békéscsaba] : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 32 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 15857166) Elbeszélés. - Japán technikával. - A szerző Vésztőn él. - 149. sz. pld. ISBN 963-7141-67-7

188


Röpke, Wilhelm A kollektivizmus krízise / Wilhelm Röpke ; [kiad. a Megyei Könyvtár ...]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1990. - 33 p. ; 23 cm Sarusi Mihály Csonka-Csanád : kis iratosi falurajz / Sarusi Mihály ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2001. - 35 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Elbeszélések. - Japán technikával ISBN 963-7141-78-2 Sass Ervin Földbe szúrt lándzsák / Sass Ervin ; [kiad. a Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1985. - [32] p. ; 26 cm Versek. - Japán technikával. - Megjelent a szerző által aláirt 250 számozott példányban. - 243. sz. pld ISBN 963-7141-15-4 Supka Magdolna A teljes emberség: Supka Magdolna levelei Féja Gézához/ [vál. és összeáll. Féja Endre ]; [kiad a ] Békés Megyei Könyvtár. -- Békéscsaba: Békés M Kvt, 2005. -- 130 p. ; 22 cm. ISBN 963-7141-94-4 "Szabaduljunk meg az utókortól ..." : huszonegy Békés megyében született, innen eltávozott és ide érkezett szépíró szöveggyűjteménye / [a Békés Megyei Könyvtár kiadása ...] ; [felszerk. Csobai László, Kántor Zsolt]. - [Békéscsaba] : Békés M. Kvt. : Tevan, 1996. - 142 p. ; 20 cm ISBN 963-7141-62-6 ISBN 963-7278-01-X Szabó Ferenc Az irodalom vonzásában : tanulmányok, cikkek 1955-2005 / Szabó Ferenc ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. -- Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2005. -- 138 p. ; 19 cm -- (Művelődéstörténeti kiskönyvtár, ISSN 1588-5615) ISBN 963-7141-93-6 Szabó Pál Magyarország 1956-ban / Szabó Pál ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság]. -Békéscsaba : Békés M Kvt. : Körös Irod. Társ., 2004. -- 49 p. ; 24 cm -- (Körös könyvtár, ISSN 15857166) Riportok.-- Japán technikával. ISBN 963-7141-90-1 Szakács Rudolfné Új Auróra repertórium, 1973-1989 / összeáll. Szakács Rudolfné ; kész. a Békés Megyei Könyvtárban. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1995. - 1 db, sztlan ; 30 cm Szakács Rudolfné Új Auróra repertórium [Géppel olvasható adat] / összeáll. Szakács Rudolfné ; [kiad. a] Békés Megyei Könyvtár. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1997. – 1 floppylemez

189


Szakács Rudolfné Új Auróra repertórium [Multimédia] / összeáll. Szakács Rudolfné ; [kiad. a] Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1997. - 1 CD ROM ; 12 cm Szakács Rudolfné Könyvtári Jegyzések, 1967-1983 : repertórium / [összeáll. Szakács Rudolfné] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1985. - [20] p. ; 30 cm Sztanek Mária Slovenské knihy pre deti : odporúcajuca bibliografia / [zost. Mária Sztaneková] ; [vyd. Zupná kniznica v Békécsabe]. - Békéscsaba : Zupná kniznica, 1987. - [16] p. : ill. ; 30 cm ISBN 963-7141-25-1 Sztanek Mária Slovenské knihy pre deti : odporúčajúca bibliografia / [zost. Mária Sztaneková] ; [vyd. Župná knižnica v Békéscsabe]. - Békéscsaba : Župná knižnica, 1989. - [15] p. : ill. ; 30 cm Bőv. kiad. ISBN 963-7141-34-0 "Szülőföldemnek örök időkre visszavonhatatlanul" : források a gyulai könyvtár alapításáról : 150 éves a Mogyoróssy Könyvtár / [kiad. a ... Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1986. - [27] p. ; 47 cm 58., 60. sz. pld. Tájékoztató Békés megye könyvtárainak 1991. évi tevékenységéről / [összeáll. Székely János]. Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1992. - 40 p. ; 29 cm Kiad. a Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Könyvtára ISSN 0209-4894-a Tájékoztató Békés megye könyvtárainak 1994., 1995., 1996. évi tevékenységéről / [összeáll. Székely János]. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1997. - [36] p. ; 30 cm Kiad. Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Könyvtára. - Felfűzve ISSN 0209-4894 Tájékoztató Békés megye könyvtárainak 1997. évi tevékenységéről / [összeáll. Csobai László] ; [kiad.] Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Könyvtára. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1998. - 14 p. ; 30 cm Felfűzve Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1984. évi tevékenységéről / [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., [1985]. - 21 p. ; 29 cm ISSN 0209-4894/a Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1985. évi tevékenységéről / [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - [Békéscsaba] : Békés M. Kvt., [1986]. - 23 p. ; 29 cm ISSN 0209-4894/a Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1986. évi tevékenységéről. - [Békéscsaba] : [Békés M. Kvt.], [1987]. - 23 p. ; 29 cm Közread., összeáll. a Békés Megyei Könyvtár

190


Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1987. évi tevékenységéről. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1988. - 24 p. ; 29 cm Közread., összeáll. a Békés Megyei Könyvtár Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1988. évi tevékenységéről. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1989. - 23 p. ; 30 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - Soksz. ISBN [!ISSN 0209-4894/a] Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1989. évi tevékenységéről / [összeáll. Székely János]. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1990. - 24 p. ; 30 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - Soksz. ISSN 0209-4894/a Tájékoztató Békés megye önkormányzati művelődési könyvtárainak 1990. évi tevékenységéről / [összeáll. Székely János]. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1991. - 26 p. ; 30 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. - Soksz. ISSN 0209-4849/a Takácsné Olasz Irén Olvassatok mindennap! : megyei rejtvénypályázat kisdobosoknak / [összeáll. Takácsné Olasz Irén] ; [rajzokat kész. Furka Mária] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1986. - 18 p. : ill. ; 30 cm Takácsné Olasz Irén Olvassatok mindennap! : megyei rejtvénypályázat kisdobosoknak / [összeáll. Takácsné Olasz Irén] ; [rajzokat kész. Furka Mária] ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. - Békéscsaba : Békés Megyei Könyvtár, 1986. - [28] p. : ill. ; 25x20 cm Tóth Erzsébet Nyár, Borges-utcák / Tóth Erzsébet ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. Békéscsaba : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2001. - 30 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Versek. - Japán technikával ISBN 963-7141-766 Útmutató a könyvek leíró betűrendes katalógusának szerkesztéséhez : Ceglédi Városi Könyvtár felnőttrészleg / [összeáll. ... Jakab Lajosné et al.] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ, Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár, Békés Megyei Könyvtár. - [Budapest] : OSZK-KMK ; [Szentendre] : PMMKK ; [Békéscsaba] : BMK, 1990. - 98 p. ; 24 cm Bibliogr.: p. 97-98. ISBN 963-201-302-6 Útmutató a könyvtárközi kölcsönzés hálózaton belüli használatához / [kiad. a] Megyei Könyvtár ... Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1986. - 6 t.fol. ; 30 cm Kézirat

191


Varga Gáborné Igénykutató felmérés Békés megyei leendő diplomások körében, 1988 / [Varga Gáborné]. - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1988. - 22 t.fol. ; 30 cm Kézirat. - Kiad. a Békés Megyei Könyvtár Virágné Horváth Erzsébet Sinka István mitologizáló költői világa / Virágné Horváth Erzsébet ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár]. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 2003. – 117 p. ; 19 cm. - (Művelődéstörténeti kiskönyvtár, ISSN 1588-5615) Bibliogr.: p. 109-117. ISBN 963-7141-88-X Vofkori László Székelyudvarhely / összeáll. Vofkori László ... - Békéscsaba : [Békés M. Kvt.], 1990. - [12] p. ; 15x22 cm Kiad. a Békés Megyei Könyvtár ISBN 963-7141-40-5 Zalán Tibor A szomjúság nyelvén : Petőfi S. János koszorúgyűjteményébe / Zalán Tibor ; [kiad. a Békés Megyei Könyvtár, Körös Irodalmi Társaság]. - [Békéscsaba] : Békés M. Kvt. : Körös Irod. Társ., 2000. - 32 p. ; 24 cm. - (Körös könyvtár, ISSN 1585-7166) Szonettek. - 138. sz. pld. ISBN 963-7141-65-0 Zöldi László G. G. előélete : kutatási élménybeszámoló Gaál Gáborról / Zöldi László ; [kiad. a Megyei Könyvtár ...]. Békéscsaba : Békés M. Kvt., 1991. - 46 p. ; 23 cm ISBN 963-7141-47A jegyzéken szereplő kiadványok a helyismereti gyűjteményben találhatók.

192


ARACZKI MAGDOLNA – KRISÁN RITA – LITAUSZKY GYÖRGYNÉ

A BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRRÓL SZÓLÓ PUBLIKÁCIÓK JEGYZÉKE 19852004. 1985. Párbeszéd. (A békéscsabai megyei könyvtár) = Könyvtárellátó Híradó. 1. sz. (1985) p. 1-3. KABDEBÓ Lóránt Poesis Hungarica. = Jelenkor. 28. évf. 2. sz. (1985) p. 174-180.. KISFALUDI Sándor Könyvtárépítési "hadművelet" Békésben.= Olvasó Nép. 7. évf. 3. sz. (1985) p. 94-103. KRASZNAHORKAI Géza - AMBRUS Zoltán A felsőoktatásnál is segít... = Magyar Hírlap. 18. évf. 193. sz. (1985. augusztus 17.) 6. p. TRIPOLSZKY László Békéscsabai könyvtárdicsérő.= Népszabadság. 43. évf. 193. sz. (1985. augusztus 17.) 7. p. MÁTRAHÁZI Zsuzsa Könyvtár, mely utca is.= Magyar Nemzet. 48. évf. 194. sz. (1985. augusztus 18.) 8. p. PÉNZES Ferenc Megnyílt a megyei könyvtár.= Békés Megyei Népújság. 40. évf. 195. sz. (1985. augusztus 21.) 1. p. AMBRUS Zoltán Új megyei könyvtár Békéscsabán. Riporter: Török Erzsébet.= Szolnok Megyei Néplap. (1985. szeptember 21.) NAGY Ágnes Első nap a könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 40. évf. 197. sz. (1985. augusztus 23.) 1,5 p. PÁL Lénárd "Ment-e a könyvek által...?" = Élet és Irodalom. 29. évf. 34. sz. (1985. augusztus 23.) 1,4 p. HELTAI Nándor Könyvtár dicsérő.= Petőfi Népe. (1985. október 14.) SZABÓ Ernő Békés új büszkesége.= Népművelés. 32. évf. 10. sz. (1985.) p. 31-34. CSOMA Mihályné Irigy könyvtárosok Békéscsabán.= Könyvtári Híradó. 11. sz. (1985) p. 7-8. SZÁNTÓ Tibor Békéscsabai Megyei Könyvtár.= OPEion. (1985) p. 13-15. 1986. (sarusi...) Képkölcsönzés a könyvtárból.= Élet és Irodalom. 30. évf. 8. sz. (1986. február 21.) 7. p. A.Z. A békéscsabai Megyei Könyvtárban Artotéka nyílt. Riporter Fiala János. A Petőfi Rádióban 1986. február 25-én elhangzott beszélgetés szövege. NIEDZIELSKY Katalin Rendhagyó órák az erdélyi irodalomról.= Békés Megyei Népújság. 41. évf. 51. sz. (1986. március. 1.) 4. p. p.f. Könyvtári Jegyzések, 1986. 1.= Békés Megyei Népújság. 41. évf. 55. sz. (1986. március 6.) 6. p. SZÁNTÓ Tibor Megyei Könyvtár, Békéscsaba.= Magyar Építőművészet. 2. sz. (1986) p. 34-39. NAGY Ágnes Hangoskönyvek a könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 41. évf. 143. sz. (1986. június 19.) 4. p.

193


SZILÁGYI Ágnes Békéscsaba büszkesége: Megyei Könyvtár.= Pesti Műsor. 41. évf. 26. sz. (1986) p. 42-43. NAGY Ágnes Nem csak könyvkölcsönző.= Békés Megyei Népújság. 41. évf. 239. sz. (1986. október 10.) 4. p. KISS Jenő Békéscsaba új könyvtára. 1. rész= Könyvtáros. 36. évf. 10. sz. (1986) p. 572-577. 2. rész= Könyvtáros. 36. évf. 11. sz. (1986) p. 657-661. 1987. (pénzes) Miért szűnt meg a beiratkozási díj a Megyei Könyvtárban? = Békés Megyei Népújság. 42. évf. 4. sz. (1987. január 6.) 6. p. PAPP István A békéscsabai Megyei Könyvtár új épületéről.= Könyvtári Figyelő. 33. évf. 2. sz. (1987) p. 187-193. NAGY Ágnes Szolgáltatások a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 42. évf. 125. sz. (1987. május 29.) 4. p. ZENTAI László Változások a kultúrában.= Népszava. 115. évf. 251. sz. (1987. október 24.) 8. 1988. Több mint tizenháromezer olvasó. Az adatok tükrében.= Békés Megyei Népújság. 43. évf. 22. sz. (1988. január 28.) 6. p. S. F. Lukács János látogatása megyénkben. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 23. sz. (1988. január 28.) 1. p. NIEDZIELSKY Katalin Nem tükrözni, teremteni a valóságot! A megyei könyvtár vendége: az ÉS szerkesztősége. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 34. sz. (1988. február 10.) 3. p. Könyvtárnyitó. Megnyitották az Orosházi úton felújított fiókkönyvtárat. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 51. sz. (1988. március 1.) 6. p. N. K. Magyar irodalom Romániában. A megyei könyvtár előadássorozatában. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 52. sz. (1988. március 2.) 3. p. B. V. A könyveknek sorsuk van. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 59. sz. (1988. március 10.) 3. p. Felszerelték a megyei könyvtár épületében a Budapesti Gelka szakemberei a CMG Satellit antennát. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 60. sz. (1988. március 11.) 6. p. b. zs. Közművelődési szabadegyetem a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 73. sz. (1988. március 26.) 1. p. ÁRPÁSI Zoltán -- SELESZT Ferenc Németh Károly látogatásának második napja. Az Elnöki Tanács elnöke Békéscsabán és Orosházán. = Békés Megyei Népújság 43. évf. 76. sz. (1988. március 30.) 1. p. Továbbképzés könyvtárosoknak. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 108. sz. (1988. május 7.) 3. p.

194


NIEDZIELSKY Katalin A mai jugoszláviai magyar irodalomról. A megyei könyvtár sorozatának utosó előadása. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 118. sz. (1988. május 19.) 3. p. Nyáron is kell a jó könyv... = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 182. sz. (1988. augusztus 1.) 6. p. Olvasótábor a Békés Megyei Könyvtár szervezésében. Riporter Cseh Éva. Elhangzott a Kossuth Rádióban 1988. július 30-án. Kedvezményes könyvvásár a könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 192. sz. (1988. augusztus 12.) 6. p. Könyvvásár a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság 43. évf. 195. sz. (1988. augusztus 16.) 6. p. Munkahelyi művelődés. Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 226. sz. (1988. szeptember 21.) 4. p. NIEDZIELSKY Katalin „Szemközt a pusztulással egy ember lépked”. Pilinszky János versei -- zongorával. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 233. sz. (1988. szeptember 29.) 4. p. (nl) Előadássorozat a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 237. sz. (1988. október 4.) 6. p. Megyei pályázatok gyerekeknek. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 239. sz. (1988. október 6.) 6. p. Három új sorozat a megyei könyvtárban. Irodalom--történelem--Erdély. = Békés Megyei Népújság 43. évf. 245. sz. (1988. október 13.) 4. p. Programajánlatunk. Megyei könyvtár.= Békés Megyei Népújság. 43. évf. 280. sz. (1988. november 24.) 6. p. Programajánlatunk. Megyei könyvtár. Gyermekkönyvhét. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 286. sz. (1988. december 1.) 6. p. Kohán György kiállítás. = Békés Megyei Népújság. 43. évf. 291. sz. (1988. december 7. 6. p. 1989. A Könyvtári Jegyzések, a Békés Megyei Könyvtár tájékoztatója... (Szakmai folyóiratok - Hálózati híradók) = Könyvtáros. 39. évf. 1. sz. (1989) 54. p. A Könyvtári Jegyzések, a békéscsabaiak híradója...(Szakmai folyóiratok – Hálózati híradók) = Könyvtáros. 39. évf. 5. sz. (1989) 308. p. KISS Dénes Lipták Pál örömei. Ma már ez a rendkívüli? = Népszava. 117. évf. 174. sz. (1989. július 26.) 6. p. SZŰCS Julianna, P. Szabad a gyász. Egy önjelölt zsűritag véleménye a 301-es parcellában felállítandó emlékműtervekről.= Népszabadság. 47. évf. 262. sz. (1989. november 4.) 9. p. 1990. Kőnig Frigyes grafikusművész kiállítását nyitja meg dr. Dömötör János művészettörténész január 9-én 15 órakor Békéscsabán a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 7. sz. (1990. január 9.) 6. p. Sz.M. Grafikai gyűjtemény-kiállítások a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 9. sz. (1990. január 11.) 4. p. A könyvtár felhívása.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 9. sz. (1990. január 11.) 6. p. Áfra Gyuláné, országjárás-vezető Dél-Erdélyről szóló beszámolóját hallgathatják az érdeklődők, január 17én, 15 órakor, a Békés Megyei Könyvtárban, Békéscsabán.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 13. sz. (1990. január 16.) 6. p. "Szamárfül(es)" címmel B. Horváth István előadóművész egyórás showjellegű műsorral szórakoztatja az érdeklődő vendégeket január 27-én, szombaton délután 3 órakor a békéscsabai megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 17. sz. (1990. január 20.) 6. p.

195


SZŐKE Margit Magyar irodalom odaátra. Románia nem pótolhatja egyből a kimaradást.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 19. sz. (1990. január 23.) 4. p. A megyei könyvtár által meghirdetett gyermekrajzpályázat munkáiból másodszor láthatnak kiállítást az érdeklődők január 31-én Békéscsabán a könyvtár játszótermében.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 20. sz. (1990. január 24.) 6. p. A megyei kórusverseny tavalyi győztesei (a Békéscsabai 1-es Számú Általános Iskola kórusának tagjai) január 29-én 15 órai kezdettel hangversenyt adnak Békéscsabán, a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 21. sz. (1990. január 25.) 6. p. A békéscsabai Szívesklub január 30-án 17 órától tartja soron következő foglalkozását, melynek vendége dr. Borbola József főorvos. A megyei könyvtárban megtartott rendezvény témája: az öregedés problémái.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 25. sz. (1990. január 30.) 6. p. Emlékeztető kiállítás.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 30. sz. (1990. február 5.) 3. p. KESERŰ Katalin Pályázat az 1956-os forradalom vértanúinak emlékművére.= Hitel. 3. évf. 3. sz. (1990. február 7.) p. 54-55. ...Hogy a könyvtárak megmaradjanak.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 42. sz. (1990. február 19.) 3. p. Pályázat az 1956-os forradalom vértanúinak emlékművére. = Művészet. 31. évf. 2. sz. (1990) p. 12-17. "Álmodom a csodák korát" címmel Magyar Tivadar, a Jókai Színház művésze tart nőnapi irodalmi műsort Békéscsabán, a megyei könyvtár játszótermében holnap, március 8-án délután 4 órai kezdettel.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 56. sz. (1990. március 7.) 6. p. A békési könyvek megérkeztek Aradra. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 57. sz. (1990. március 8.) 6. p. KISS Katalin Öregcserkészek klubjában: Nem az árvalányhaj meg a rövidnadrág. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 71. sz. (1990. március 26.) 5. p. Hipertóniaklub alakul ma 17 órától a megyei művelődési központ és a Családsegítő Szolgálat szervezésében. A rendezők a megyei könyvtárba várják azokat az érdeklődőket, akik a magas vérnyomás betegség ellen az orvosi rendelőn kívül is tenni szeretnének.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 73. sz. (1990. március 28.) 6. p. Tudod-e mit írt Móra Ferenc? = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 74. sz. (1990. március 29.) 4. p. A békéscsabai Megyei Könyvtár 1986 óta havonta rendez grafikai kiállításokat. (Holmi) = Könyvtáros. 40. évf. 3. sz. (1990) 164. p. Az Öregcserkészek békéscsabai baráti köre április 9-én, 16.30 órai kezdettel tartja összejövetelét a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 80. sz. (1990. április 5.) 6. p. Székelyföldi képek címmel április 9-én, hétfőn dr. Vovkori László székelyudvarhelyi tanár diavetítéssel egybekötött előadása kezdődik 15 órakor a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 82. sz. (1990. április 7.) 6. p. Vári Attila költő a romániai forradalom tévés kommentátora április 20-án, pénteken 17 órakor a megyei könyvtárban találkozik olvasóival.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 92. sz. (1990. április 20.) 4. p. -riaElőadás a mesés Erdélyről: A medvéktől az óriás virágokig.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 95. sz. (1990. április 24.) 1. p. A Szívesklub következő foglalkozása április 24-én, ma 17 órától lesz Békéscsabán a Megyei Könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 95. sz. (1990. április 24.) 6. p. A Hipertóniaklub következő rendezvénye április 25-én, ma 17 órakor lesz Békéscsabán a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 96. sz. (1990. április 25.) 6. p. "Nyelvművelt" gyerekek.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 101. sz. (1990. május 2.) 6. p. Békés megye népművészete címmel dr. Grin Igor muzeológus tart előadást május 2-án 15 órától Békéscsabán, a megyei könyvtár földszinti előadótermében.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 101. sz. (1990. május 1.) 6. p.

196


TÓTH János, Cs. A mindenség titkai Szurcsik József grafikáin. Kiállítások a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 108. sz. (1990. május 10.) 4. p. A békéscsabai Öregcserkészek baráti köre május 14-én 16.30 órakor tartja összejövetelét Békéscsabán a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 109. sz. (1990. május 11.) 4. p. "Magyarok és spanyolok..." címmel május 17-én csütörtökön 14 órakor a megyei könyvtár földszinti előadótermében, Csete György építész tart előadást az 1992-es sevillai világkiállításról. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 112. sz. (1990. május 16.) 6. p. Sz.M. Nemzetközi nagydíjat kap a megyei könyvtár.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 116. sz. (1990. május 19.) 1. p. SZŐKE Margit Az imádságtól a versírásig. Egy hazai szlovák költő álma. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 118. sz. (1990. május 22.) 4. p. A békéscsabai konzervgyár nyugdíjasklubja május 24-én, csütörtökön 14 órától tartja következő foglalkozását a gyárban. Nekik mutatja be Bács Ferenc, Jászai-díjas színművész Színek és évek című zenés pódiumjátékát. A művész 19 órától a megyei könyvtárban várja közönségét. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 119. sz. (1990. május 23.) 6. p. A békéscsabai Szívesklub soron következő foglalkozását ma, kedden 17 órától tartja a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 124. sz. (1990. május 29.) 6. p. A békéscsabai Hipertónia Klub következő foglalkozását ma 17 órától tartja a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 125. sz. (1990. május 30.) 6. p. N.K. A kétnyelvűség esélyei Békéscsabán: A szlovákság öntudatáról, jövőjéről - magyarul. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 127. sz. (1990. június 1.) 3. p. SZŐKE Margit Mi lesz a megyei könyvtár nemzetközi nagydíjával? = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 129. sz. (1990. június 4.) 3. p. A békéscsabai Öregcserkészek baráti köre június 11-én, hétfőn, 16 óra 15 perckor tartja összejövetelét, a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 132. sz. (1990. június 7.) 6. p.

197


NIEDZIELSKY Katalin Kinek kell a kettős kötődés?: Interjú a csabai szlovákság jelenéről és arról, van-e jövője a nemzetiségeknek e hazában.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 134. sz. (1990. június 9.) 7. p. Dévai Nagy Kamilla és Sólyom Tamás Ballagó évszakok című gyermekműsorát június 18-án, hétfőn 11 órakor láthatják az érdeklődők a békéscsabai megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 141. sz. (1990. június 18.) 6. p. A békés megyei könyvtár gazdag szünidei programot kínál a gyermekolvasók részére.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 143. sz. (1990. június 20.) 6. p. A Hipertóniaklub nyári szünetét megelőző utolsó foglalkozása június 27-én, szerdán 17 órától lesz Békéscsabán, a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 147. sz. (1990. június 25.) 6. p. Mesedélután lesz június 28-án, csütörtökön, a megyei könyvtár gyermekkönyvtárában.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 149. sz. (1990. június 27.) 6. p. A Békés Megyei Könyvtár július 2-tól július 29-ig zárva lesz.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 153. sz. (1990. július 2.) 6. p. Játékos délutánnal folytatódik augusztus 2-án, csütörtökön 15 órától a Békés Megyei Könyvtár szünidei programja, melyet Ványainé Kalina Katalin vezet.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 177. sz. (1990. július 30.) 6. p. Nemzetközi nagydíjat kapott a Békés Megyei Könyvtár.= Könyvtáros. 40. évf. 7. sz. (1990) 417. p. Engel Tevan István grafikusművész kiállítása augusztus 31-ig látogatható Békéscsabán, a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 202. sz. (1990. augusztus 29.) 6. p. Második varázsóra címmel Békéscsabán a megyei könyvtárban augusztus 9-én csütörtökön, 15 órától Ványainé Kalina Katalin ajándékkészítésre tanítja az érdeklődő gyerekeket.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 183. sz. (1990. augusztus 6.) 6. p. Aki nem hiszi, járjon utána címmel vidám vetélkedőt rendeznek Békéscsabán a megyei könyvtárban augusztus 23-án, csütörtökön.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 195. sz. (1990. augusztus 21.) 6. p. A békéscsabai Megyei Könyvtárban találkozott három aradi kulturális szakember békéscsabai kollégáival. (Holmi) = Könyvtáros. 40. évf. 8. sz. (1990) 479. p. A békéscsabai öregcserkészek szeptember 10-én délután fél ötkor találkoznak legközelebb a megyei könyvtárban, ahol tábori beszámolók hangzanak el.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 209. sz. (1990. szeptember 6.) 6. p. NAGY Ágnes Persely a könyvtárban: Az egyetlen szövetséges: az olvasó.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 211. sz. (1990. szeptember 8.) 4. p. Békéscsabán a megyei könyvtárban "Ki nyer ma?" játék és muzsika tíz percben.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 234. sz. (1990. október 5.) 6. p. Tegnap délben negyedszer hangzott fel a Ki nyer ma? szignálja Békéscsabán a megyei könyvtárból.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 235. sz. (1990. október 6.) 6. p. SZ.M. A békéscsabai öreg cserkészek október 8-án délután, fél 5-től tartják összejövetelüket a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 236. sz. (1990. október 8.) 6. p. SZ.M. Szombaton a megyei könyvtárban: Csalóka Péter és a Gések.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. (1990. október 26.) 3. p. Békéscsabán a megyei könyvtárban november 5-én 16 órakor lesz a Magyar Napló című irodalmi folyóirat szerkesztőségének bemutatkozása.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. (1990. november 2.) 6. p.

198


NIEDZIELSKY Katalin Igényes hetilap olvasókat keres: A megyei könyvtár vendége volt a Magyar Napló.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 262. sz. (1990. november 8.) 5. p. A békéscsabai Öregcserkész Kör soron következő összejövetelét a megyei könyvtárban tartja november 12-én, ma 16 órától. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 265. sz. (1990. november 12.) 6. p. Kulturális delegáció megyénkben.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 266. sz. (1990. november 13.) 6. p. Békéscsabán egyedülálló: Csak ezután próbálkozzunk!= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 267. sz. (1990. november 14.) 6. p. Romániában élő szlovákok Békéscsabán.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 270. sz. (1990. november 17.) 6. p. Békéscsabán, a megyei könyvtárban Benedek Elek élete és munkássága címmel, november 22-én délután előadást tart Kocsik József aradi tanár.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 274. sz. (1990. november 22.) 6. p. Kocsik József nyugalmazott tanár... látogatott Aradról Békés megyébe. Az "Elek apó meséi" című előadást csütörtökön, a Békés Megyei Könyvtárban mutatták be.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 276. sz. (1990. november 24.) 6. p. Finn vendégek Békéscsabán.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 279. sz. (1990. november 28.) 1. p. N.Á. Megtetszett az igazgató úrnak. Itt nemcsak áruval, tanáccsal is ellátják a vásárlót.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 281. sz. (1990. november 30.) 1. p. A Könyvtári Jegyzések idei első számában...= Könyvtáros. 40. évf. 11. sz. (1990) 695. p. M.M. Régi magyar betlehemes a megyei könyvtárban: Fellépés után süteményezés.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 293. sz. (1990. december 14.) 3. p. SZŐKE Margit Hisztériák, kellemetlenségek, gondok: Erdélyi magyar írók - Erdélyről. = Békés Megyei Népújság. 45. évf. 296. sz. (1990. december 18.) 4. p. Karácsonyi kedvezményes könyvvásárt tartanak Békéscsabán, a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 45. évf. 298. sz. (1990. december 20.) 6. p. 1991. Maczalik Ernő kolozsvári botanikus, jeles gyógynövény és gyógyteaszakértő január 8-án, kedden 17 órai kezdettel előadást tart Békéscsabán, a megyei könyvtár földszinti előadójában.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 4. sz. (1991. január 5.) 6. p. Szirtes János festőművész kiállítását nyitja meg Lugossy László képzőművész január 8-án 15 órakor Békéscsabán, a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 5. sz. (1991. január 7.) 6. p. SZŐKE Margit Mi van a körlevélben? Szakmai kamarát alakítanak a könyvtárosok.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 26. sz. (1991. január 21.) 4. p. SZŐKE Margit Erdélyi jeles házak és főemberek címmel Cseh Gusztáv grafikusművész kiállítása nyílik január 25-én 15 órakor Békéscsabán a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 19. sz. (1991. január 23.) 6. p. SZŐKE Margit Szakmai kamarát alakítanak a könyvtárosok.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 26. sz. (1991. január 31.) 4. p. A Békés Megyei Könyvtár, a Megyei Művelődési Központ és az Erdélyi Kör rendezésében irodalmi est lesz február 8-án 18 órától Békéscsabán a TIT megyei székházában. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 27. sz. (1991. február 1.) 4. p.

199


SZŐKE Margit Olvasótermi pillanat a megyei könyvtárból: mit írnak a lapok? = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 29. sz. (1991. február 4.) 1. p. SZŐKE Margit Erdélyi kiállítás a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 31. sz. (1991. február 6.) 3. p. Hírek a Megyei Könyvtárból. Júliusban az ötvenedik. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 32. sz. (1991. február 7.) 4. p. Ma "Állati dolgok" címmel Sólyom Tamás zenész és Méhes Csaba pantomimművész ad műsort 11 órakor a megyei könyvtár játszótermében.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 36. sz. (1991. február 12.) 6. p. SZŐKE Margit Három szomszéd igent mondott: Román-magyar-jugoszláv együttműködés. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 44. sz. (1991. február 21.) 1. p. NAGY Ágnes Lehet egy osztályzattal jobb? Korrepetálás a könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 59. sz. (1991. március 11.) 4. p. Püski Sándor Békéscsabán. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 73. sz. (1991. március 28.) 1. p. Meseíró gyerekek a viharsarokban. Márkus Katalin: A nagy utazás.= Népszabadság. 49. évf. 84. sz. (1991. április 11.) 19. p. + 90. sz. (1991. április 18.) 23. p. Banner Zoltán Erdélyi magyar művészet a XX. században című, a Képzőművészeti Kiadónál most megjelent könyvének nyilvános bemutatójára kerül sor április 29-én 15 órakor Békéscsabán a Megyei Könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 98. sz. (1991. április 27-28.) 6. p. VASS Márta Nyári "tábor" a könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 105. sz. (1991. május 7.) 6. p. GUBUCZ Katalin Arad, Zrenjanin és...: Könyvtári kézfogó.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 113. sz. (1991. május 16.) 1. p. GUBUCZ Katalin A zsebpénztárgéptől a fénymásolóig.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 113. sz. (1991. május 16.) 1. p. Ki nyert - tegnap? A rádió népszerű Ki nyer ma? zenei játékát tegnap Békéscsabáról, a megyei könyvtárból közvetítették. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 121. sz. (1991. május 25-26.) 6. p. GUBUCZ Katalin Városterv-kiállítás a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 125. sz. (1991. május 30.) 6. p. Los Angelesből Békéscsabára.= Népszava. 119. évf. 126. sz. (1991. május 31.) 6. p. Hernádi Judit négyszer. Békéscsabán, a megyei könyvtár játszótermében június 13-án, holnap 19 órától "A Végzet Asszonyai" címmel Fedák Sári, Karády Katalin, Mezei Mária és Senyei Vera életéből összeállított darabot mutatják be. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 136. sz. (1991. június 12.) 6. p. ARATÓ Antal Könyvek Békéscsabáról. Könyvtári munka, módszertan. (Könyvtári kiadványok).= Könyvtáros. 41. évf. 6. sz. (1991) p. 371-372. Müller Miklós Orosházáról elszármazott Spanyolországban élő fotóművész kiállítása nyílt tegnap délután Békéscsabán a Megyei Könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 149. sz. (1991. június 27.) 3. p. BÍRÓ Ferenc Ment-e a könyvtárak által a világ elébb? Egy statisztika ürügyén.= Könyvtári Levelező/Lap. 3. évf. 6-7. sz. (1991) p. 10-11. BÍRÓ Ferenc Együttműködés a kishatár mentén.= Könyvtári Levelező/Lap. 3. évf. 6-7. sz. (1991) p. 12-13. Vidáman, kellemesen: Nyári tábor a könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 161. sz. (1991. július 11.) 5. p. VASS Márta Figyeljetek gyerekek!: Itt a csuhébaba. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 169. sz. (1991. július 20-21.) 11. p.

200


DÖMÖTÖR János Az ötvenedik elé.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 184. sz. (1991. augusztus 7.) 8. p. A munkanélküliségről, vállalkozásokról, ügyes-bajos dolgainkról: Szakosított fogadóórákat tart dr. Futaki Géza.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 184. sz. (1991. augusztus 7.) 10. p. Szakosított fogadóóra: Futaki Géza országgyűlési képviselő soron következő augusztusi szakosított fogadóóráját 15-én, holnap 13 órai kezdettel tartja Békéscsabán a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 190. sz. (1991. augusztus 14.) 4. p. A Tomkins Énekegyüttes ad koncertet augusztus 17-én 20.00 órai kezdettel Békéscsabán, a megyei könyvtár udvarán. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 191. sz. (1991. augusztus 15.) 6. p. Futaki Géza országgyűlési képviselő csütörtökön 13-tól 15 óráig mezőgazdasági termékértékesítéssel kapcsolatos szakosított fogadóórát tart Békéscsabán a megyei könyvtár földszinti klubtermében.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 195. sz. (1991. augusztus 21.) 6. p. DÖMÖTÖR János Képzőművészet a könyvtárban. = Népszava. 119. évf. 198. sz. (1991. augusztus 24.) 8. p. Futaki Géza országgyűlési képviselő augusztus 30-án tartja meg e havi negyedik szakosított fogadóóráját. A fogadóóra helyszíne: Békéscsaba, Megyei Könyvtár.= Békés Megyei Hírlap. 46. évf. 201. sz. (1991. augusztus 28.) 6. p. CSOBAI László Számítógép alkalmazása a könyvtárban címmel rendezett továbbképzést a Békés Megyei Könyvtár.= Könyvtáros. 41. évf. 8. sz. (1991) 479. p. MUZSALI Katalin "A Napóra sugarában!": Alkotó kör szerveződik egy folyóirat köre.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 211. sz. (1991. szeptember 9.) 3. p. Bauer Tamás, az SZDSZ gazdasági tanácsadója, a frankfurti egyetem tanára vitaestet tart gazdasági szakemberek számára az SZDSZ "Liberális megoldás" című programjáról szeptember 11-én 18 órakor Békéscsabán, a megyei könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 211. sz. (1991. szeptember 9.) 6. p. Antikvár könyveket, lemezeket (komplett operalemezeket is), valamint folyóiratokat árusítanak 20-30 forintos áron a Békés Megyei Könyvtár földszinti folyosóján szeptember 16-án délután két órától, ameddig a készlet tart.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 216. sz. (1991. szeptember 14-15.) 6. p. IHÁROSI Ibolya Petőfi Amerikában van?: Nem a személyem ellen irányultak a támadások. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 225. sz. (1991. szeptember 25.) 7. p. A Könyvtári Jegyzések, a békéscsabai megyei könyvtárak tájékoztatójának már megjelent az idei első száma.= Könyvtáros. 41. évf. 9. sz. (1991) p. 467-568. Rajzpályázat 1. és 2. osztályosoknak.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 230. sz. (1991. október 1.) 6. p. A békés megyei Liberális Klub vendége lesz október 3-án 18 órakor a Békés Megyei Könyvtárban Eörsi István író.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 230. sz. (1991. október 1.) 6. p. -tán "Itt a pártállam újraépítése folyik". = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 235. sz. (1991. október 7.) 1. p. Gyermekek kiállítása.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 240. sz. (1991. október 12-13.) 6. p. Gyermekek a képzőművészetben.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 241. sz. (1991. október 14.) 6. p. GUBUCZ Katalin Számítógép a könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 244. sz. (1991. október 17.) 6. p. GUBUCZ Katalin Holland könyvtárosok Békéscsabán: Aki nem olvas, rossz jegyet kap!= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 249. sz. (1991. október 24.) 4. p.

201


KŐHALMI Endre Műszaki napok - esélyek a felzárkózásra.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 257. sz. (1991. november 23.) 1. p. Intelligencia egyesület alakul.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 258. sz. (1991. november 4.) 5. p. IQ-klub békéscsabán.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 265. sz. (1991. november 12.) 5. p. Vagyonvédelmi kiállítás a könyvtárban.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 265. sz. (1991. november 12.) 5. p. A békéscsabai Magyar-Brit Baráti Társaság tagjai november 16-án, 18 órakor találkoznak a Békés Megyei Könyvtárban Harvard Pierc-szel, a brit nagykövetség titkárával.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 269. sz. (1991. november 16-17.) 6. p. GUBUCZ Katalin Békéscsaba három helyet kínált: A szlovák kultúra háza.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 274. sz. (1991. november 22.) 1. p. AMBRUS Zoltán Partnerkeresőben.= Könyvtáros. 41. évf. 11-12. sz. (1991) p. 644-645. Intelligencia Egyesület.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 284. sz. (1991. december 4.) 6. p. Kányádi-est.= Békés Megyei Népújság. 46. évf. 287. sz. (1991. december 7-8.) 3. p. Békéscsaba. - A Liberális Klub december 12-én, csütörtökön 19 órakor tartja decemberi rendezvényét a Békés Megyei Könyvtárban. = Békés Megyei Népújság. 46. évf. 289. sz. (1991. december 10.) 7. p. 1992. Autogén tréning - a Megyei Könyvtárban.= Heti Mérleg. 2. évf. 1. sz. (1992) 4. p. CSOBAI László Állományellenőrzés számítógéppel. (Műhelykérdések) = Könyvtáros. 42. évf. 1. sz. (1992) 14-17. p. Az ikonok formanyelvén. Osztrák festő fametszetei a könyvtárban.= Heti Délkelet. 2. évf. 14. sz. (1992) 23. p. KÁNTOR Zsolt Lénárt János kiállítása. = Heti Mérleg. 2. évf. 5. sz. (1992) 4. p. Hírek. Könyvtárosok. = Népszabadság. 50. évf. 60. sz. (1992. március 11.) 11. p. CSEH Éva Nemzetközi könyvtáros-tanácskozás Békéscsabán.= Magyar Nemzet. 55. évf. 61. sz. (1992. március 12.) 10. p. PÉTER László Féja Csabán. = Vasárnapi Hírek. 8. évf. 19. sz. (1992. március 29.) 4. p. A Megyei Könyvtár kiállításai 50.= Könyvtáros. 42. évf. 3. sz. (1992) 159. p. SASS Ervin A gyermekkönyvtáros ötletei. = Szabad Föld. 47. évf. 16. sz. (1992. április 21.) 13. p. SZENTE Ferenc Két urat szolgáltam erőlködés nélkül. Beszélgetés a 70 éves Lipták Pállal. = Könyvtári Levelező/Lap. 4. évf. 4. sz. (1992) p. 5-8. CSERGŐ Kálmán Békéscsaba bizonyított. = Könyvtári Levelező/Lap. 4. évf. 4. sz. (1992) p. 25-26. Féja Géza a népkönyvtárőr. (Balogh Ferentz összeállítása) = Könyvtári Levelező/Lap. 4. évf. 4. sz. (1992) 34. p. SZŐKE Margit Brit adomány könyvtárainkban. = Békés Megyei Hírlap. 47. évf. 233. sz. (1992. október 2.) 3. p. SAJTI Emese, B. Mónus Áron: Csurka alkalmas az ország vezetésére.= Népszabadság. 50. évf. 282. sz. (1992. november 30.) 4. p. KŐVÁRY Ernő Péter Kék kutyák szigete.= Népszabadság. 50. évf. 291. sz. (1992. december 10.) 8. p.

202


1993. Koszta-tárlat Békéscsabán. = Magyar Hírlap. 26. évf. 6. sz. (1993. január 8.) 5. p. LENTHÁR Márta Felelősségteljes szolgálat. A Megyei Könyvtár a folytonosságra épít. = Békés Megyei Hírlap. 48. évf. 24. sz. (1993. január 29.) 3. p. Erdélyi hír és üzenet mozaik. = Könyvtári Levelező/Lap. 5. évf. 1. sz. (1993) 20. p. GAIKA Olga Vakok és gyengénlátók farsangja a könyvtárban. = Könyvtári Levelező/Lap. 5. évf. 3. sz. (1993) p. 24-25. SIMON Katalin Könyvtár a köz szolgálatában. = Napi délkelet. 2. évf. 269. sz. (1993. november 19.) 2. p. 1994. GÉCS Béla Békéscsaba anno... 1913-tól nyilvános a csabai könyvtár. = Heti Mérleg. 4. évf. 50. sz. (1994) 8. p. TAKÁCS Mária Dedikált könyvek Illyés Gyula könyvtárában. = Dunatáj. 17. évf. 1. sz. (1994) p. 41-46. Békéscsaba népe, története címmel válogató helytörténeti bibliográfiát adott ki a békéscsabai Megyei Könyvtár.= Könyvtári Levelező/Lap. 6. évf. 1. sz. (1994) 29. p. AMBRUS Zoltán Vállalkozni. = Könyvtáros. 2. sz. (1994) p. 31-32. DONÁTH Tibor Virágh tanár úr történelem órái. = Délkeleti Krónika. 2. évf. 9. sz. (1994) 20. p. Bezárják a fiókkönyvtárakat. = Népszava. 122. évf. 106. sz. (1994. május 7.) 2. p. BAJI Miklós Zoltán Zenével a háború ellen. = Délkeleti Krónika. 2. évf. 21. sz. (1994. június 2.) 3. p. Könyvtárak a jövő szolgálatában. Szakmai tanácskozás határon túli résztvevőkkel. = Magyar Nemzet. 57. évf. 144. sz. (1994. június 22.) 11. p. Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz.= Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 9. sz. (1994) 69. p. ZÁDORI Zsolt Országunk rongya. = Beszélő. 5. évf. 39. sz. (1994) 11. p. Statisztikai adatok.= Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 1994. különszám 1995. A szakma nem állt ki mellettünk…= Könyvtári Levelezőlap. 7. évf. 1. sz. (1995) p. 8-9. Könyvszeretők a csabai gyerekek. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 1. sz. (1995. január 2.) 7. p. „A rossz tanuló felel…” = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 8. sz. (1995. január 10.) 7. p. Futnak a könyvtárak után. = Könyvtári Levelezőlap. 7. évf. 2. sz. (1995) 30. p. Könyvtári jegyzések. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 31. sz. (1995. február 6.) 5. p. Irodalmi pályázat. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 38. sz. (1995. február 14.) 5. p. KORBELY György Könyvtárosok egyesületi napja. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 40. sz. (1995. február 16.) 3. p. CSATH Róza Az információk tárháza is legyen a könyvtár. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 40. sz. (1995. február 16.) 4. p. VASS Mária Jó helyre jön a pénz, csak adják. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 44. sz. (1995. február 21.) 9. p. Gyermekrajz-kiállítás. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 44. sz. (1995. február 21.) 3. p. Irodalomóra. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 72. sz. (1995. március 27.) 7. p. Meseparódia a könyvtárban. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 95. sz. (1995. április 24.) 3. p. GUBUCZ Katalin Romániai irodalmi lexikon. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 109. sz. (1995. május 11.) 1. p.

203


BEDE Zsóka Dinoszauruszok a könyvtárban. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 110. sz. (1995. május 12.) 4. p. BEDE Zsóka Gyermekkönyvtári vetélkedők győztesei. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 116. sz. (1995. május 19.) 5. p. CSATH Róza Mesemondó vetélkedő a könyvtárban. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 119. sz. (1995. május 23.) 3. p. Polisz-est. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 214. sz. (1995. május 29.) 4. p. Lexikonbemutató. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 125. sz. (1995. május 30.) 1. p. BOD Péter Könyvtár volt, van, lesz. Beszélgetés Ambrus Zoltán igazgatóval. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 129. sz. (1995. június 3.) 6. p. BÉLA Vali Vendég Czigány György. Fények a vízen. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 131. sz. (1995. június 7 1. p. GRÓSZ Mihály Csabai életrajzok.= Békés Megyei Nap. 2. évf. 147. sz. (1995. június 26.) 8. p. Csak ügyelet. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 148. sz. (1995. június 27.) 3. p. LÁSZLÓ Erzsébet „Karcsúbbak” már nem lehetnek. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 155. sz. (1995. július 5.) 1., 3. p. VÁNDOR Andrea Könyvtári körkép. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 171. sz. (1995. július 24.) 3. p. Könyvtárnyitás. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 178. sz. (1995. augusztus 1.) 7. p. LÁSZLÓ Erzsébet Elismerések a megyéért fáradozóknak. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 194. sz. (1995. augusztus 19-20.) p. 1-3. ANTAL Gyöngyi A múltra csak építkezni szabad. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 199. sz. (1995. augusztus 25.) 3. p. Tízéves évforduló. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 199. sz. (1995. augusztus 25.) 3. p. GUBUCZ Katalin Térképet a könyvtárnak. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 202. sz. (1995. augusztus 29.) 1. p. GUBUCZ Katalin Új idők – új könyvtárak? = Békés Megyei Nap. 2. évf. 203. sz. (1995. augusztus 30.) 7. p. KISS A. János – ANTAL Gyöngyi Egy másik bomba robbant. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 204. sz. (1995. augusztus 31.) 1., 3. p. Könyvtárünneplés Békéscsabán. = Könyvtári Levelezőlap. 7. évf. 9. sz. (1995) 30. p. Szignál – pályázat. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 205. sz. (1995. szeptember 1.) 1. p. CSATH Róza Mit olvas? Timkó Istvánné. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 212. sz. (1995. szeptember 9-10.) 8. p. CSATH Róza A születésnapi torta minden szelete meglepetés. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 214. sz. (1995. szeptember 12.) p. 1-3. Csillagászati hét. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 214. sz. (1995. szeptember 12.) 7. p. GUBUCZ Katalin Tízéves az új Megyei Könyvtár. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 214. sz. (1995. szeptember 12.) 1., 5. p. TALLÉR Edina A Megyei Könyvtár évfordulóján szignálzene – pályázat = Békés Megyei Nap. 2. évf. 217. sz. (1995. szeptember 15.) 5. p. GUBUCZ Katalin A „Ki nyer ma?” Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 217. sz. (1995. szeptember 15.) 4. p. GUBUCZ Katalin Ki nyert tegnap Békéscsabán? = Békés Megyei Nap. 2. évf. 218. sz. (1995. szeptember 16.) 1. p. BEDE Zsóka Kultúrkincsünk, a tízéves könyvtár. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 220. sz. (1995. szeptember 19.) 3. p. 204


GUBUCZ Katalin Egy alkotói kerekasztalról… Egy jubileumi rendezvény a sok közül. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 220. sz. (1995. szeptember 19.) 1. p. GUBUCZ Katalin Ünnepelt a Megyei Könyvtár. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 220. sz. (1995. szeptember 19.) 3. p. BEDE Zsóka Évtizedforduló a könyvek házában. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 221. sz. (1995. szeptember 20.) 4. p. BOD Péter Útban az információs társadalom felé. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 221. sz. (1995. szeptember 20.) 3. p. Évtizedforduló a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 222. sz. (1995. szeptember 21.) 3. p. GUBUCZ Katalin Ünnepel a könyvtár. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 223. sz. (1995. szeptember 22.) 3. p. Közkönyvtárak éve. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 224. sz. (1995. szeptember 23.) 3. p. BEDE Zsóka Könyvtári, képzőművészeti, vállalkozói kincsestár. Ma és hétfőn még jubileumi programok. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 224. sz. (1995. szeptember 23-24.) 3. p. BEDE Zsóka Kevesen szeretik a verseket. Békéscsabai beszélgetés Fodor András Kossuth-díjas költővel. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 230. sz. (1995. szeptember 30 – október 1.) 8. p. Orosz klub a könyvtárban. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 249. sz. (1995. október 24.) 7. p. Orosz klub Békéscsabán.= Békés Megyei Nap. 2. évf. 251. sz. (1995. október 26.) 4. p. HONFI Pál Mostan színes bombákról álmodom! = Könyvtári Levelezőlap. 7. évf. 11. sz. (1995) 25. p. 24 óra a könyvtárban. = Könyvtári Levelezőlap. 7. évf. 11. sz. (1995) p. 5-10. Ment-e a világ által a könyvtár elébb? Jubileumi beszélgetés dr. Ambrus Zoltán igazgatóval. = KönyvKönyvtár-Könyvtáros. 11. sz. (1995) p.15-20. „Fő a könyvtár” akció – a Microsoft belépett. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 282. sz. (1995. december 1.) 1. p. GUBUCZ Katalin Meseíró gyerekek díjazása. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 285. sz. (1995. december 5.) 5. p. VÁNDOR Andrea Emelkedik a könyvtár használati díj. = Békés Megyei Nap. 2. évf. 290. sz. (1995. december 11.) 7. p. „Szavakból mese szövődik lassan…”. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 291. sz. (1995. december 12.) 7. p. VÁNDOR Andrea Egy vérbeli könyvtáros vallomásai. Tíz esztendeje tevékenykedik Sztanek Mária.= Békés Megyei Nap. 2. évf. 286. sz. (1995. december 18.) 7. p. Honfoglaló vetélkedők, művészeti pályázatok. = Békés Megyei Hírlap. 50. évf. 28. sz. (1995. december 28.) 4. p. 1996. ANTAL Gyöngyi Királyok nyomdokain a békéscsabai katolikus diákjai. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 12. sz. (1996. január 15.) 3. p. Kiállítás Kínáról. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 17. sz. (1996. január 20-21.) 6. p. Ünnep előtti beszélgetés Varga Gábornéval, a Békés megyei könyvtár olvasószolgálati osztályvezetőjével. Beszélgetőtárs: Csobai László = Könyvtáros. 2. sz. (1996) p. 19-29. Előadások. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 59. sz. (1996. március 9-10.) 1. p. Hálózatfejlesztés, módszertani munka. = Könyvtáros. 3. (1996) p. 23-26. VINCZE Károly Komplex információs szolgáltatás. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 60. sz. (1996. március 11.) 5. p. VÁNDOR Andrea Szlovákul meséltek a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 68. sz. (1996. március 21.) 4. p.

205


GUBUCZ Katalin Tehetsége diákírók. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 86. sz. (1996. április 12.) 9. p. MALATYINSZKI András Feltárult a titkos út. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 95. sz. (1996. április 23.) 4. p. BOD Péter Huszonegyen egy kötetben. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 106. sz. (1996. május 7.) 3. p. GUBUCZ Katalin Antológia és bárka. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 119. sz. (1996. május 22.) 3. p. MALATYINSZKI András A legjobbak Ópusztaszerre utaznak. = Békés Megyei nap. 3. évf. 120. sz. (1996. május 23.) 3. p. Könyvhét ’96. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 125. sz. (1996. május 30.) 1. p. BOD Péter „A dráma ünneprontó műfaj”. = Békés Megyei nap. 3. évf. 126. sz. (1996. május 31.) 3. p. ÁRPÁSI Zoltán Könyvtárosok emlékeznek. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 170. sz. (1996. július 22.) 3. p. Kitüntetett Békés megyeiek. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 193. sz. (1996. augusztus 17.) 3. p. Kitüntetések augusztus 20. alkalmából. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 195. sz. (1996. augusztus 22.) 1. p. GUBUCZ Katalin Szent István-napi kitüntetettjeink. Könyvtár – új szerepkörben. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 195. sz. (1996. augusztus 22.) 3. p. VÁNDOR Andrea Braille-díj a Megyei Könyvtárnak. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 222. sz. (1996. szeptember 23.) 7. p. „Korszerű” öncsonkítást? = Könyvtáros. 10. sz. (1996) p. 50-52. BEDE Zsóka Sétáljon a könyvtár a nyitott napokon. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 232. sz. (1996. október 4.) 4. p. BOD Péter III. Nemzetközi Könyvtáros Konferencia. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 234. sz. (1996. október 7.) 4. p. BEDE Zsóka Nemzetközi könyvtáros konferencia. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 235. sz. (1996. október 8.) 235. sz. 3. p. BEDE Zsóka Több ez a könyvtár, mint a könyv-tár. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 235. sz. (1996. október 8.) 1. p MALATYINSZKI András A könyv mellé tea és halk muzsika. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 235. sz. (1996. október 8.) 6. p. VÁNDOR Andrea Üzenet a könyvtárosok világából.= Békés Megyei Nap. 3. évf. 235. sz. (1996. október 8.) 6. p. BEDE Zsóka „Vége a betűcivilizációnak?” Nemzetközi író-, költő-, és könyvtárostanácskozás. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 236. sz. (1996. október 9.) 1., 3. p. BOD Péter Természetellenes zártságtól a modernségig. Konferencia a mai határontúli magyar irodalomról. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 236. sz. (1996. október 9.) 1., 3. p. BOD Péter A megírhatatlan irodalomtörténet. Befejeződött a III. Nemzetközi Könyvtáros Konferencia. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 237. sz. (1996. október 10.) 1., 3. p. VINCZE Károly „Nyitott könyv-tár” napok. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 237. sz. (1996. október 10.) 3. p. Határok között határtalanul. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 238. sz. (1996. október 11.) 3. p. MALATYINSZKI András Zenés könyvtárzárás. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 239. sz. (1996. október 12.) 4. p.

206


MOLNÁR Lajos Kapcsolatépítés a konferencián. Könyvtáros a jugoszláviai Topolyáról. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 239. sz. (1996. október 12.) 7. p. Zenés könyvtárzárás. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 239. sz. (1996. október 12.) 4. p. NEDZIELSKY Katalin Határ – verset mondott Határ. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 243. sz. (1996. október 17.) 3. p BEDE Zsóka Könyvtárosok segélykérése. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 266. sz. (1996. november 14.) 5. p. BEDE Zsóka Nem lettünk hősök… Beszélgetés Dr. Ambrus Zoltánnal, a Megyei Könyvtár igazgatójával. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 268. sz. (1996. november 16-17.) 7. p. Tehetséggondozás kistelepülési iskolásoknak. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 278. sz. (1996. november 28.) 5. p. GAJDÁCS Emese Ifjú meseírókat jutalmaztak. = Békés Megyei Nap. 3. évf. 288. sz. (1996. december 10.) 1. p. BEDE Zsóka Ismeretlen könyvtári kincseink. Böngészés a Megyei Könyvtár ritkaságainak sorában. = Békés Megyei Hírlap. 51. évf. 300. sz. (1996. december 24-26.) 22. p. 1997. VÁNDOR Andrea Irodalmi pályázat. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 127. sz. (1997. január 3.) 4. p. BAUKÓ Ildikó Együtt a megyei könyvtárral. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 20. sz. (1997. január 24.) 4. p. VÁNDOR Andrea Irodalom, zene, képzőművészet a megyei könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 26. sz. (1997. január 31.) 4. p. A múló idő sodrában avagy rekviem a határon túli iskolai könyvtárakért. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 2. sz. (1997) p. 46-54. BOD Péter Mikszáth-emlékév prózamondó versennyel. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 30. sz. (1997. február 5.) 4. p. BEDE Zsóka Aki a könyveket szereti… . = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 32. sz. (1997. február 7.) 5. p. VÁNDOR Andrea Játsszunk operát a megyei könyvtárban! = Békés Megyei Nap. 4. évf. 32. sz. (1997. február 7.) 5. p. VÁNDOR Andrea Képekről és mai magyar költészetről. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 42. sz. (1997. február 19.) 3. p. BOTH Imre Mikszáth prózamondó verseny. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 44. sz. (1997. február 21.) 3. p. A Bárka szerkesztősége bővül. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 52. sz. (1997. március 3.) 4. p. Vásárlói trükkök, szociális olvasók. = Népszabadság. 55. évf. 61. sz. (1997. március 13.) 9. p. SZILÁGYI András Könyvtár és alkotás. Gondolatok Lipták Pál festőművészről. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 74. sz. (1997. március 29-31.) 8. p. Hírlevél a Magyar Könyvtárosok Egyesülete tagjaihoz. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 4. sz. (1997) p. 56-60. Féja-emléknap. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 88. sz. (1997. április 16.) 2. p. BEDE Zsóka Féja Géza-emléknap. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 88. sz. (1997. április 16.) 8. p. BEDE Zsóka Mivé lett a nemzet Féja óta? = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 89. sz. (1997. április 17.) 1. p.

207


KOVÁCS György Nagysikerű Féja-emléknap. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 89. sz. (1997. április 17.) 1. p. BEDE Zsóka A piacgazdaság könyvtári térhódítása. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 20. sz. (1997. április 19-20.) 1., 6. p. Édesanyák napjára. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 102. sz. (1997. május 3-4.) 3. p. BEDE Zsóka Bárka szalon – est a könyvtárban. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 217. sz. (1997. szeptember 17.) 1. p. KISS Ottó Bárka Szalon. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 217. sz. (1997. szeptember 17.) 8. p. VÁNDOR Andrea Nyitott könyv-tár hét. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 225. sz. (1997. szeptember 26.) 4. p. BOTH Imre Hétfőtől: Nyitott könyv-tár hét. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 232. sz. (1997. október 4-5.) 3. p. MALATYINSZKI András Zenével nyit a „könyv-tár”. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 233. sz. (1997. október 6.) 3. p. VÁNDOR Andrea Nyitott könyvtár-hét Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 234. sz. (1997. október 7.) 3. p. VÁNDOR Andrea Ifjú irodalmárokat díjaztak. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 236. sz. (1997. október 9.) 1., 3. p. BOTH Imre Szakmai napon a kultúráról. = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 237. sz. (1997. október 10.) 3. p. SASS Ervin Bárkával az Interneten. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 246. sz. (1997. október 21.) 7. p. VÁNDOR Andrea Megyei gyermekkönyvhónap. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 279. sz. (1997. november 29.) 6. p. VÁNDOR Andrea Meseíró gyerekeket díjaztak. = Békés Megyei Nap. 4. évf. 287. sz. (1997. december 9.) 1. p. BEDE Zsóka A zene hullámain az ünnepen és azon is túl… = Békés Megyei Hírlap. 52. évf. 300. sz. (1997. december 24-26.) 20. p. 1998. Mibe kerül a könyvtár? = Békés Megyei Nap. 5. évf. 17. sz. (1998. január 21.) 4. p. VÁNDOR Andrea Gyere a könyvtárba! = Békés Megyei Nap. 5. évf. 19. sz. (1998. január 23.) 4. p. KISS Ottó Írókat tartóztattak fel a határon. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 21. sz. (1998. január 26.) 1., 3. p. Tapasztalatok a Békés Megyei könyvtár Vállalkozói Információs Szolgálatánál. = Könyvtári Levelező/Lap. 2. sz. (1998) p. 2-4. VINCZE Károly Rendhagyó írók a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 31. sz. (1998. február 6.) 4. p. BOTH Imre Felolvasási rekordkísérlet Csabán. = Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 50. sz. (1998. február 28-március 1.) 5. p. DANCS László Toborzó. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 52. sz. (1998. március 3.) 1. p. VÁNDOR Andrea Programok a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 54. sz. (1998. március 5.) 4. p. BEDE Zsóka Olvasási rekordot szeretnének dönteni. = Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 59. sz. (1998. március 11.) 1. p. BOTH Imre A visszaszámlálás elkezdődött. = Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 60. sz. (1998. március 12.) 3. p. 208


BOD Tamás A toborzás három napig tart. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 60. sz. (1998. március 12.) 1. p. BOTH Imre A veszprémiek is edzenek már az olvasásra. = Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 63. sz. (1998. március 16.) 4. p. TATAI László Krasznahorkai bírálta a pályázatokat. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 65. sz. (1998. március 18.) 5. p. LITAUSZKY Györgyné Egy hír, és ami mögötte van. = Könyvtári Levelező/Lap. 4. sz. (1998) p. 27-28. VÁNDOR Andrea Gyere a könyvtárba! = Békés Megyei Nap. 5. évf. 82. sz. (1998. április 7.) 4. p. JÓZSA Mihály A Jankay-központ tervei. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 85. sz. (1998. április 10.) 3. p. VÁNDOR Andrea A legjobb tollforgatók. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 85. sz. (1998. április 10.) 5. p. SZIGETI Csaba Kis költőink, prózaíróink. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 87. sz. (1998. április 14.) 7. p. ELEK Tibor Békéscsabaiak Jugoszláviában. A könyvtárosok között tovább él a testvérvárosi kapcsolat. = Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 91. sz. (1998. április 18-19.) 6. p. Békéscsabai könyvtárosok Jugoszláviában. = Könyvtári Levelező/Lap. 5. sz. (1998) p. 29-30. DANCS László Új szolgáltatás a könyvtárakban. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 103. sz. (1998. május 4.) 3. p. VÁNDOR Andrea Májusi könyvtári programok. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 106. sz. (1998. május 7.) 4. p. VÁNDOR Andrea Megnyílt az ünnepi könyvhét. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 130. sz. (1998. június 5.) 3. p. KOVÁCS Attila A havilap esélyei az ezredfordulón. = Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 140. sz. (1998. június 17.) 4. p. BEDE Zsóka Olvasótábor békéscsabai gyerekeknek. = Békés Megyei Hírlap. 53. évf. 52. sz. (1998. július 1.) 4. p. BOD Péter Könyvtár hétfőtől telefonon. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 157. sz. (1998. július 7.) 5. p. LITAUSZKY Györgyné Határmenti közhasznú információs együttműködés. = Könyvtári levelező/Lap. 8. sz. (1998) 21. p. VÁNDOR Andrea Mese, film, színház. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 208. sz. (1998. szeptember 5.) 4. p. Információs pont a könyvtárban. = Heti Mérleg. 8. évf. 32. sz. (1998. szeptember 17.) 3. p. (nemesi) Újabb lépés az Egyesült Európa felé. = Gyulai Hírlap. 11. évf. 37. sz. (1998. szeptember 18.) 3. p. VÁNDOR Andrea „Nyitott könyv-tár” hét. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 231. sz. (1998. október 2.) 4. p. BOD Péter Finta József kiállítása. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 232. sz. (1998. október 3.) 4. p. VÁNDOR Andrea Nyitott könyvtár hét Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 234. sz. (1998. október 6.) 3. p. Sikeres Faludy-est. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 236. sz. (1998. október 8.) 3. p. VÁNDOR Andrea Tárlat a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 236. sz. (1998. október 8.) 4. p. Kiállítás a Fehér Bot napja alkalmából. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 241. sz. (1998. október 14.) 4. p. VÁNDOR Andrea Könyvtári programok. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 257. sz. (1998. november 3.) 6. p. VÁNDOR Andrea Gyermekkönyvhónap. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 287. sz. (1998. november 27.) 4. p. JÓZSA Mihály

209


Ambrus Zoltán lett az elnök. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 279. sz. (1998. november 28.) 1. p. VÁNDOR Andrea Kis meseírók a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 287. sz. (998. december 8.) 5. p. BOD Tamás Extrák biztonsági őröknek. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 289. sz. (1998. december 10.) 6. p. GAJDÁCS Emese Ajándék könyvek Ausztriából. = Békés Megyei Nap. 5. évf. 295. sz. (1998. december 17.) 5. p. 1999. FÜLÖP Ágnes „Nem szabad és nem érdemes presztízs játékot játszani.” Interjú Dr. Ambrus Zoltánnal az MKE új elnökével. = Könyvtári Levelező/Lap. 1. sz. (1999) p. 2-4. VÁNDOR Andrea Könyvtárprogramok januárban. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 9. sz. (1999. január 12.) 4. p. Beszélgetés Ambrus Zoltánnal, az MKE elnökével. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 8. évf. 2. sz. (1999) p. 3-11. EU Klub alakult Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 28. sz. (1999. február. 3.) 7. p. PÁRKÁNYI Adrienn, B. Sajtóböngészde a könyvtárban. Egyre népszerűbb a folyó-iratolvasó. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 35. sz. (1999. február 11.) 7. p. Könyvtárak a távoktatásért.= Békés Megyei Nap. 6. évf. 49. sz. (1999. február 27.) 3. p. Verselő. Dr. Ambrus Zoltán, a Megyei Könyvtár igazgatója mutatja be kedvenc versét. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 61. sz. (1999. március 13-15.) 8. p. VÁNDOR Andrea Könyvtári programok minden korosztálynak. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 67. sz. (1999. március 22.) 5. p. SZABÓ Lívia Réz András filmesztéta a könyvtárban. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 77. sz. (1999. április 2.) 3. p. PÁRKÁNYI Adrienn, B. Angol írók szemével. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 85. sz. (1999. április 13.) 1. p. BOD Péter Apple - nap a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 89. sz. (1999. április 17.) 4. p. VÁNDOR Andrea Kis meseírókat díjaztak. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 89. sz. (1999. április 17.) 3. p. V. Zs. Ünnepség a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 108. sz. (1999. május 11.) 4. p. JUHÁSZ Csilla A Békés Megyei Könyvtár Európai Uniós Információs Pontja és előzményei. = Könyvtári levelező/Lap. 6. sz. (1999) p. 23-27. BOD Péter Tóth Péter koncertje. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 138. sz. (1999. június 16.) 4. p. VÁNDOR Andrea Mi az Európa Pont? = Békés Megyei Nap. 6. évf. 179. sz. (1999. augusztus 3.) 1. p. Könyvtárosok gyűlése. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 182. sz. (1999. augusztus 6.) 8. p. VÁNDOR Andrea Újra vár az Európa Pont. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 191. sz. (1999. augusztus 17.) 5. p. PÁRKÁNYI Adrienn, B A meseirodalom helytartója. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 198. sz. (1999. augusztus 23.) 6. p. VÁNDOR Andrea Gyere a könyvtárba! = Békés Megyei Nap. 6. évf. 203. sz. (1999. szeptember 1.) 4. p. VÁNDOR Andrea Irodalmi pályázat. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 204. sz. (1995. szeptember 2.) 4. p. VÁNDOR Andrea British design a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 222. sz. (1999. szeptember 23.) 4. p. VÁNDOR Andrea

210


Mester és tanítványa. = Békés Megyei Nap. 54. évf. 222. sz. (1999. szeptember 23.) 9. p. VÁNDOR Andrea Megyei Könyvtári napok. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 231. sz. (1999. október 4.) 7. p. PÁRKÁNYI Adrienn, B. Megkezdődik a „Nyitott könyv-tár” hete. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 233. sz. (1999. október 6.) 5. p. KORBELY György Az Unióról. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 233. sz. (1999. október 6.) 1. p. VÁNDOR Andrea Könyvtárhét megyeszerte. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 238. sz. (1999. október 12.) 1., 5. p. VÁNDOR Andrea Szakmai nap Jankoviccsal és Tolcsvayval. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 239. sz. (1999. október 13.) 6. p. VANDLIK János Harminc éve énekmondó népdalos… Tolcsvay Béla és együttese a könyvtárban. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 241. sz. (1999. október 15.) 6. p. A csatlakozásért. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 244. sz. (1999. október 19.) 3. p. Valaki önarcképe. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 244. sz. (1999. október 19.) 3. p. VÁNDOR Andrea Eredményes könyvtárhét. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 244. sz. (1999. október 19.) 5. p. VÁNDOR Andrea EU-felkészülés jegyében. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 246. sz. (1999. október 21.) 5. p. VÁNDOR Andrea Vár a könyvtár. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 251. sz. (1999. október 28.) 4. p. CSETE Ilona Közhasznú információs sarok. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 252. sz. (1999. október 29.) 7. p. VANDLIK János Előadássorozat az Európai Unióról. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 252. sz. (1999. október 29.) 3. p. VÁNDOR Andrea Az EU-felkészülés jegyében. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 253. sz. (1999. október 30.) 2. p. PÁNICS SZABÓ Ferenc A Körös Irodalmi Társaságról. = Békés Megyei Hírlap. 54. évf. 263. sz. (1999. november 11.) 8. p. BOD Péter Konrád, a látogató. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 283. sz. (1999. december 4.) 3. p. VÁNDOR Andrea Nincs veszélyben a mese. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 284. sz. (1999. december 6.) 1., 5. p. VÁNDOR Andrea Szlovákok kultúrája Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 286. sz. (1999. december 8.) 8. p. 2000. VÁNDOR Andrea Könyvtár januárban is! = Békés Megyei Nap. 7. évf. 3. sz. (2000. január 5.) 6. p. VÁNDOR Andrea Zalán Tibor estje. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 19. sz. (2000. január 24.) 4. p. BOD Tamás Tessedik – premier a megyegyűlésen. = Békés Megyei Nap 7. évf. 24. sz. (2000.január 29.) 1., 3. p. VÁNDOR Andrea A könyvtár vár februárban is! Programajánló.= Békés Megyei Nap. 7. évf. 27. sz. (2000. február 1.) 4. p. PÁRKÁNYI Adrienn, B. A megye modern olvasóparadicsoma. = Békés Megyei Hírlap. 55. évf. 27. sz. (2000. február 2.) 10. p. VANDLIK János Millenniumi poétaverseny. = Békés Megyei Hírlap. 55. évf. 30. sz. (2000. február 5-6.) 3. p. MOLNÁR Lajos A szomjúság nyelvén. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 31. sz. (2000. február 7.) 4. p. VANDLIK János Egy déltengernyi élményfolyam leírása öntve. = Békés Megyei Hírlap. 55. évf. 50. sz. (2000. február 29.)

211


4. p. VÁNDOR Andrea Vár a könyvtár Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 50. sz. (2000. február 29.) 6. p. BOD Péter Ratkó - est. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 54. sz. (2000. március 4.) 1. p. GULYÁS Róbert A helyi újságoké a jövő! = Békés Megyei Nap. 7. évf. 57. sz. (2000. március 8.) 5. p. MOLNÁR Lajos Hiányos irodalmi tudat. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 98. sz. (2000. április 27.) 3. p. VÁNDOR Andrea Vár a könyvtár májusban is! Programajánló. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 104. sz. (2000. május 5.) 6. p. Rajzoló óvodásokat díjaztak. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 106. sz. (2000. május 8.) 3. p. BOD Péter Ünnepi könyvhét Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 123. sz. (2000. május 27.) 7. p. Banner – varázs a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 133. sz. (2000. június 8.) 3. p. Mire jó egy könyvtár? = Magyar Nemzet. 43. évf. 152. sz. (2000. július 1.) 34. p. SASS Ervin Tíz évet visszanézve. = Békés Megyei Nap. 6. évf. 164. sz. (2000. július 15.) 7. p. BOD Péter Nyelvrombolás és nyelvi játék. Irodalmi konferencia Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 174. sz. (2000. július 27.) 1., 3. p. Távoktatás és könyvtárak. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 209. sz. (2000. szeptember 6.) 5. p. VÁNDOR Andrea Svéd művész tárlata Csabán. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 220. sz. (2000. szeptember 19.) 1. p. VÁNDOR Andrea Kárpáti Sándor: Ezt akartuk? = Békés Megyei Nap. 7. évf. 221. sz. (2000. szeptember 20.) 4. p. BOD Péter Pénteki irodalom. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 226. sz. (2000. szeptember 26.) 3. p. VÁNDOR Andrea Könyvtárosoknak. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 230. sz. (2000. szeptember 30.) 1. p. VÁNDOR Andrea Nyitott könyvtár hete.= Békés Megyei Nap. 7. évf. 233. sz. (2000. október 4.) 5. p. VÁNDOR Andrea Könyvtárosok továbbképzése. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 234. sz. (2000. október 5.) 3. p. VÁNDOR Andrea Koszta Rozóra emlékezünk. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 235. sz. (2000. október 6.) 4. p. VÁNDOR Andrea Már vártuk: nyitott könyv – tár hét Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 238. sz. (2000. október 10.) 1., 6. p. Könyvtárosok tárlata nyílt a héten. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 239. sz. (2000. október 11.) 4. p. VÁNDOR Andrea Fiatal könyvtárosok szekciója. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 240. sz. (2000. október 12.) 3. p. BOD Péter Kortárs magyar író: Kiss Ottó. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 253. sz. (2000. október 28.) 5. p. JUHÁSZ Csilla A távoktatás és a közkönyvtárak: távoktatási konferencia és képzés Békéscsabán a Megyei Könyvtárban. = Könyvtári Levelező/Lap. 12. évf. 11. sz. (2000) p. 13-15. VÁNDOR Andrea Magyarország királyai. Kiállítás. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 257. sz. (2000. november 3.) 3. p. BOD Péter Kiss Ottó, nagy alkotó. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 262. sz. (2000. november 9.) 5. p. VÁNDOR Andrea Vár a könyvtár. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 265. sz. (2000. november 13.) 5. p. Minitárlat a könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 271. sz. (2000. november 20.) 4. p. BOD Péter 212


Faragó Vilmos kötetbemutatója. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 280. sz. (2000. november 30.) 5. p. BOD Péter Szabó Ila versei. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 280. sz. (2000. november 30.) 5. p. VÁNDOR Andrea Gyermekkönyvtárhónap megyeszerte. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 282. sz. (2000. december 2.) 5. p. VÁNDOR Andrea A meseíró pályázat díjnyertes alkotásai. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 285. sz. (2000. december 6.) 8. p. Vándor Andrea Vár a könyvtár decemberben is. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 287. sz. (2000. december 8.) 6. p. VÁNDOR Andrea Mi micsoda? = Békés Megyei Nap. 7. évf. 290. sz. (2000. december 12.) 4. p. PAPP Gábor Információs nap a Megyei Könyvtárban. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 294. sz. (2000. december 16.) 2. p. BOD Péter Az irodalomtól az ételekig: Esterházy. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 295. sz. (2000. december 18.) 1., 7. p. PAPP Gábor Vakok karácsonya. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 296. sz. (2000. december 19.) 4. p. BOD Péter Féja Géza – emlékkiállítás Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 7. évf. 296. sz. (2000. december 19.) 3. p. 2001. Könyvet és folyóiratot a könyvtárból. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 35. sz. (2001. február 10.) 6. p. „Magányra, csöndre van szükségem!” = Békés Megyei Nap. 8. évf. 43. sz. (2001. február 20.) 6. p. VÁNDOR Andrea Az olvasás és ők. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 49. sz. (2001. február 27.) 6. p. VÁNDOR Andrea Internet a könyvtárban is. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 56. sz. (2001. március 7.) 3. p. BOD Péter Kortársunk: Sarusi Mihály. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 68. sz. (2001. március 22.) 4. p. VÁNDOR Andrea Kelen Ferenc jubileumi tárlata. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 82. sz. (2001. április 7.) 3. p. BOD Péter Kortársunk. Babics Imre. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 87. sz. (2001. április 13.) 4. p. BOD Péter Szellemi és anyagi kultúra a könyvtárban. Beszélgetés Dr. Ambrus Zoltán igazgatóval. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 93. sz. (2001. április 21.) 7. p. VÁNDOR Andrea Ünnepi könyvhét – régi fényében. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 94. sz. (2001. április 23.) 1. p. BOD Péter Újra ünnepi lesz a könyvhét Békésben. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 105. sz. (2001. május 7.) 5. p. VÁNDOR Andrea Vár a könyvtár. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 105. sz. (2001. május 7.) 5. p. VÁNDOR Andrea Termő ékes ág-másfél évtized szünet után. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 106. sz. (2001. május 8.) 7. p. VÁNDOR Andrea Kass János előadása. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 117. sz. (2001. május 21.) 4. p. Tanácsadás. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 124. sz. (2001. május 29.) 4. p. VÁNDOR Andrea Könyvtári pályázat az olvasás évében. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 125. sz. (2001. május 30.) 5. p. BOD Péter Egy hét a könyv ünnepére.= Békés Megyei Nap. 8. évf. 125. sz. (2001. május 30.) 1. p. VÁNDOR Andrea Ki nyer ma? – Békéscsabán. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 125. sz. (2001. május 30.) 3. p. VÁNDOR Andrea

213


Ki nyert tegnap? – Csabán. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 127. sz. (2001. június 1.) 5. p. BOD Péter Életben maradás és minőség. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 132. sz. (2001. június 8.) 3. p. KOVÁCS György Csabai nappalok és éjszakák. Féja Géza napló- és levélrészletei Békéscsabáról. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 134. sz. (2001. június 11.) 5. p. VÁNDOR Andrea Beliczey Miklósra emlékeztek. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 136. sz. (2001. június 13.) 1., 5. p. BOD Péter Két szerző, három kötet és sok kérdés. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 138. sz. (2001. június 15.) 6. p. BOD Péter Tanácskozás a kortárs magyar prózáról. = Békés Megyei Nap. 8. évf. 166. sz. (2001. július 18.) 5. p. 24 órás nyitva tartás – 24 órás felolvasás. = Heti Mérleg. 11. évf. 16. sz. (2001. szeptember 13.) 3. p. Olvassunk együtt – éjjel- nappal! = Heti Délkelet. 8. évf. 39. sz. (2001. október 4.) 10. p. 2002. Könyvtárak, közelebb az Internethez. = Békés Megyei Hírlap. 57. évf. 9. sz. (2002. január 11.) 5. p. Szörfkikötők a megye könyvtáraiban. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 9. sz. (2002. január 11.) 4. p. VÁNDOR Andrea Könyvtári rendezvények. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 15. sz. (2002. január 18.) 4. p. BOD Péter Stumpf István a Megyei Könyvtárban. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 18. sz. (2002. január 22.) 3. p. Az olvasás évében. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 22. sz. (2002. január 26.) 4. p. Az író válaszolt ifjú olvasóinak. = Békés Megyei Hírlap. 57. évf. 37. sz. (2002. február 13.) 5. p. VÁNDOR Andrea Egy könyvtár, fél évszázad. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 38. sz. (2002. február 14.) 4. p. VÁRADI Krisztina Fél évszázada a szabad szellem szigete. = Békés Megyei Hírlap. 57. évf. 52. sz. (2002. március 2.) 7. p. VÁNDOR Andrea Beiratkozás egy forintért. Fél évszázados az ország első Megyei Könyvtára. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 54. sz. (2002. március 5.) 3. p. Ötven éve értéket közvetít a könyvtár. = Békés Megyei Hírlap. 57. évf. 54. sz. (2002. március 5.) 5. p. Cabianska bibliotéka. = Ludove Noviny. 45. évf. 12. sz. (2002. március 21.) 3. p. Bod Péter Könyvtárhasználati Verseny. = Hírvivő. 4. sz. (2002) p. Kiállításmegynyitó a csabai könyvtárban. Balogh Ferenc emlékére. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 87. sz. (2002. április 15.) 4. p. VÁNDOR Andrea Könyvtárak új szerepben. Nemzetközi konferencia Békéscsabán. = Békés Megyei Napló. 9. évf. 115. sz. (2002. május 18.) 3. p. BENYÓ Barbara A megyei regionális ellátás gyakorlata és jövője. Konferencia a Békés Megyei Könyvtárban. = Könyvtári Levelező/Lap. 14. évf. 6. sz. (2002) p. 7-10. BENKÓNÉ TÓTH Edit – KERTÉSZ Albertné A Békés Megyei Könyvtár és az ODR. = Könyvtári Levelező/Lap. 14. évf. 6. sz. (2002) p. 2-5. LITAUSZKY Györgyné Magad uram… = Könyvtári Levelező/Lap. 14. évf. 8. sz. (2002) p. 3-4. Új helyen a jaminai könyvtár. = Békés Megyei Hírlap. 57. évf. 282. sz. (2002. december 4.) 5. p. 2003. Plakátkiállítás. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 10. sz. (2003. január 13.) 5. p. AMBRUS Zoltán Beszámoló a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elnöksége 1999-2002. évi tevékenységéről. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 12. évf. 4. sz. (2003) p. 3-14. Népszavazás Magyarországon. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 79. sz. (2003. április 4.) 5. p. 214


(Y) Holnaptól ünnepi könyvhét. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 129. sz. (2003. június 4.) 5. p. FEKETE G. Kata A mesehősök vándorolhatnak. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 131. sz. (2003. június 6.) 5. p. FÁBIÁN István Nem tanul meg jobban angolul az, aki elfelejt magyarul. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 132. sz. (2003. június 7.) 10. p. (N. H.) A Kalligram Békéscsabán. = Magyar Nemzet. 56. évf. 134. sz. (2003. június 11.) 15. p. FEKETE G. Kata Pavilonok nélküli könyvhét. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 138. sz. (2003. június 13.) 1., 5. p. (c) Könyvtárlátogatóknak. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 143. sz. (2003. június 21.) 5. p. LEHOCZKY Péter A város díszpolgárát köszöntötték. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 143. sz. (2003. június 21.) 5. p. FEKETE G. Kata A szovjet tankok előtt ment, hogy megmentse a várost. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 159. sz. (2003. július 10.) 4. p. (S. A.) Humor és irodalom. = Magyar Nemzet. 56. évf. 171. sz. (2003. július 24.) 15. p. HARTAY Csaba Az irodalomban nem ismerünk tréfát. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 177. sz. (2003. július 31.) 4. p. CSICSELY Zoltán Ismét nyitva a Megyei Könyvtár. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 182. sz. (2003. augusztus 6.) 5. p. CSATH Róza A siketek jelnyelvén megértetik magukat. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 227. sz. (2003. szeptember 29.) 9. p. FEJŐS László – PAYER Barbara Honlapnézőben: megyei könyvtáraink az Interneten. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros. 12. évf. 10. sz. (2003) p. 19-45. (H. Cs.) Nyitott könyv – tár hét Békéscsabán. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 236. sz. (2003. október 9.) 4. p. (Fábián) Emlékezés Nagy Imrére. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 238. sz. (2003. október 11.) 5. p. (H. Cs.) Irodalmi humor a Bárkában. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 239. sz. (2003. október 13.) 7. p. CSICSELY Zoltán Programokkal nyitva a könyvtár. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 241. sz. (2003. október 15.) 5. p. (e) Nyitott könyv – tár. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 243. sz. (2003. október 17.) 5. p. FEKETE G. Kata Ragaszkodtak a könyvhöz. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 249. sz. (2003. október 25.) 5. p. FEKETE G. Kata Meglátni a táj méhében a sorsot. Gaál András tárlata most rendben zajlott.= Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 256. sz. (2003. november 4.) 7. p. POCSAJI Richárd Több juthat kultúrára. Megyénkben járt Hiller István miniszter. = Békés megyei Hírlap. 58. évf. 267. sz. (2003. november 17.) 1., 5. p. (H. Cs.) Megbecsülést a könyvtárszakmának. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 274. sz. (2003. november 25.) 5. p. Fábián Holdsarló a keleti horizont fölött. Tízéves a Bárka, a megyeszékhely irodalmi és művészeti folyóirata. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 280. sz. (2003. december 2.) 7. p. (y) Családi Internet. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 283. sz. (2003. december 5.) 5. p. 215


(a) Könyvbemutató. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 287. sz. (2003. december 10.) 5. p. CSATH Róza Könyvbe kötött iránytű az Alföldhöz. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 290. sz. (2003. december 13.) 4. p. Fábián Pinocchio szép és üzletképes. A gyermekkönyvek kivitelezésére különösen nagy figyelmet kell fordítani. = Békés Megyei Hírlap. 58. évf. 291. sz. (2003. december 15.) 11. p. 2004. Internet. Családi Internet – felhasználói tanfolyam. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 6. sz. (2004. január 8.) 5. p. Elismerés. Bibliotéka emlékérem díjat kapott Dézsi Lajosné. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 19. sz. (2004. január 23.) 5. p. Békéscsaba. Európai Információs Pont. / Kishírek Békés megyéből / = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 19. sz. (2004. január 23.) 5. p. Gyakorlati segítség vállalkozóknak Könyvajándék a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumból. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 31. sz. (2004. február 6.) 5. p. 150 év újságplakát történet. Kiállítás. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 34. sz. (2004. február 10.) 1., 5. p. Könyvtár. Minőség 21 projekt. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 45. sz. (2004. február 23.) 5. p. CSATH Róza Ahol a nők jól érzik magukat. Esélyegyelőségről az Uniós csatlakozás küszöbén. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 61. sz. (2004. március 12.) 5. p. Nyelvünkben élünk. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 69. sz. (2004. március 23.) 5. p. Új levéltári kiadványok. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 81. sz. (2004. április 6.) 4. p. Angol nyelvű folyóiratok. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 91. sz. (2004. április 19.) 9. p. Ha péntek, akkor Belgium. Éjfélkor pezsgő helyett sörrel ünnepelnek. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 93. sz. (2004. április 21.) 7. p. KOVÁCS Erzsébet Hétezer meseillusztráció. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 106. sz. (2004. május 7.) 5. p. Márton Árpád munkái. Kiállítás. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 113. sz. (2004. május 15.) 5. p. KOCSÁNY Roland Négy évtized a zenekedvelők szolgálatában. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 115. sz. (2004. május 18.) 6. p. Békéscsaba. Könyvajánlás. / Rövid hír. / = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 122. sz. (2004. május 26.) 4. p. Békéscsaba. „Minőség 21” – felmérés. / Rövid hír./ =Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 123. sz. (2004. május 27.) 4. p. (F.) A kultúra követei nekilendülnek. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 124. sz. (2004. május 28.) 5. p. Könyvbemutató. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 133. sz. (2004. június 9.) 5. p. (F. I.) Nyolcvanévesen kezdett írni.= Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 134. sz. (2004. június 10.) 11. p. Könyvbemutató. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 134. sz. (2004. június 10.) 5. p. (V. J.) Két arany miatyánk Újkígyósról. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 134. sz. (2004. június 10.) 4. p. KOCSÁNY Roland Irodalmi pályázat. = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 217. sz. (2004. szeptember 16.) 5. p. Új könyvek (4). = Békés Megyei Hírlap. 59. évf. 234. sz. (2004. október 6.) 4. p. PENGŐ Anikó Czeizel a Megyei Könyvtárban. = Tessedik Napló. Október (2004) 6. p. Közgések sikere. = Csabai Mérleg. 14. évf. 22. sz. (2004. december 9.) 6. p. Kiállítások. = Csabai Mérleg. 14. évf. 23. sz. (2004. december 23.) 2. p. 2005. Kishírek Békés megyéből. Emlékezés. = Békés Megyei Hírlap. 60. évf. 5. sz. (2005. január 7.) 4. p. 216


Barátunk a könyv, a könyvtár. = Csabai Mérleg. 15. évf. 1. sz. (2005. január 13.) 4. p. FRANKÓ Marianna Liberális könyvtárhasználati szabályok, kevesebb lopás? = Békés Megyei Hírlap. 60. évf. 33. sz. (2005. február 9.) 2. p. József Attila és én, pályázat. = Békés Megyei Hírlap. 60. évf. 41. sz. (2005. február 18.) 2. p. BESZTERCZEY Judit Kezdődik a Nagy Könyv kampány. = Békés Megyei Hírlap. 60. évf. 53. sz. (2005. március 4.) 14. p. Irodalmi pályázat. = Csabai Mérleg. 15. évf. 5. sz. (2005. március 10.) 5. p. József Attiláról a könyvtárban. = Csabai Mérleg. 15. évf. 7. sz. (2005. április 7.) 2. p. Megyei Könyvtár. = Csabai Mérleg. 15. évf. 10. sz. (2005. május 19.) 2. p. DANISS Győző A hovatartozás kincsesbányája. Helytörténet könyvben, plakáton, mikrofilmen. = Népszabadság. 63. évf. 135. sz. (2005. június 11.) 7. p.

CSOBAI LÁSZLÓ

ELSŐ BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA (KIVONATOS KÖZLÉS 1985-2005) 1985 1985. A közművelődés tervezésének tapasztalatai Békés megyében. 1975-1982 / Ambrus Zoltán; doktori disszertáció. 123. p. 29 cm. Készült a Békés Megyei Könyvtár nyomdájában. 1985. Utak őre./ Hegyesi János. Szerk. Csobai László. Kiad. a Békés Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Békés Megyei Könyvtár. 1985. 71. p. 26 cm. Versek, cikkek, visszaemlékezések. 1985. Köröstáj: A Békés Megyei Népújság kulturális mellékletének repertóriuma 1980-1985. Kiad. a Szeghalmi Városi Könyvtár. Szeghalom. 1985. 84 p. 29 cm. 1985. Könyvtári Jegyzések 1967-1983. Repertórium./ Szakács Rudolfné. Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba 1985. 25 p. 30 cm. 1985. Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1984. évi tevékenységéről. Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba. 1985. 21 p. 29 cm. 1985. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtár könyvtárosa, Gyebnár Györgyné Miniszteri dicséretben részesült. 1985. február 18. A Békési Városi Könyvtárban a Mezőgazdasági Könyvhónap alkalmából dr. Balla Ferenc főállatorvos tartott előadást. 1985. február 22. A Szeghalmi Városi Könyvtár Turcsány Péter költőt hívta meg rendhagyó irodalomórára a gimnazistákhoz. 1985. február 26. A Szeghalmi Városi Könyvtárban rendezték meg Bánffy György "Könyörgés esőért, avagy a jövő század reménye" című irodalmi estjét. 1985. március Szeghalmon a városi könyvtár és a városi KISZ-bizottság szervezésében Tomanek Nándor, Szabó Zsuzsa, Mészáros Mihály népköltészeti összeállítást adott elő. Műsoruk a Forradalmi ifjúsági napok szeghalmi rendezvényeihez kapcsolódott. 1985. március 26. A gyulai és a sarkadi körzet könyvtárosai a Kétegyházi Nagyközségi Könyvtárban szakmai értekezletet tartottak. Az értekezleten a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója Havasi Istvánné és A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtár igazgatója Timár Imre a hálózati-módszertani könyvtári alközpontok vezetői értékelték a könyvtárak munkáját.

217

ELSŐ BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁRTÖRTÉNETI KRONOLÓGIA

Vincze Ágnes a Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyermekkönyvtárosa a "Barátunk a könyv" közösségi játék lebonyolításának 1985. évi feladatait ismertette. 1985. március A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár gyermekkönyvtárában rendezték meg Kazinczyről elnevezett "Szép magyar beszéd" versenyt a mezőberényi és csárdaszállási tanulók részvételével. 1985. április 1. Sarkadon a városi jogú nagyközségi könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Sipos Tamás író volt. 1985. április 10. Kardoson a községi közös tanács elnöke megnyitotta a volt községi tanács épületében berendezett 76 m2-es fiókkönyvtárat. 1985. április 11. Megnyitották a Nagyszénási Nagyközségi Könyvtárat. Az 1900-as évek elején épített használaton kívüli kéttantermes iskolaépületet és a hozzácsatlakozó tanítói lakást alakították át könyvtári célra. Az épület felújítá-sára, átalakítására a helyi tanács saját anyagi erejéből 1.200.000,-Ftot fordított. A berendezésre, fűtéskorszerűsítésre a Békés Megyei Tanács 200.000-Ft támo-gatást nyújtott. A nagyközségi könyvtár felnőttrészlege ezzel 166 m2 alapterü-letű lett. A gyermekkönyvtár továbbra is a művelődési ház egyik kubhelyiségé-ben kapott elhelyezést. Az épület átalakítási és berendezési terveit a Békés Megyei Könyvtár munkatársai készítették, átmentve a régi megyei könyvtár épületéből leszerelt galériát. Avatóbeszédet Vámos László a Békés Megyei Tanács VB Művelődésügyi Osztályának vezetője mondott. Vendég Veress Miklós, József Attila-díjas költő és Józsa Mihály előadóművész volt. 1985. április 18. A Dévaványai Nagyközségi Könyvtár vendége Ladányi Mihály, József Attiladíjas költő volt. 1985. május 2. A Békés Megyei Könyvtárnak a Művelődési Minisztérium könyvjóváírás utján hivatalos elismervény ellenében az Ernst Múzeum raktárából szobrokat adott át. 1985. május 29. A Szeghalmi Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten „Legkedvesebb verseim” címmel Szűcs Ildikó előadóművész tartott irodalmi estet. 1985. május 30. Irodalmi matiné volt a Szeghalmi Városi Könyvtárban Janikovszky Éva , József Attila-díjas íróval. 1985. június 1. A Békési Városi Könyvtárban rendezett Ünnepi könyvhéten a meghívott Cseres Tibor, Kossuth-díjas író volt. 1985. június 3-7. Az IFLA, International Federation of Library Associations (Könyvtáros Egyesületek Nemzetközi Szövetsége) könyvtárépítő és tervező szekciójának nemzetközi szemináriumát a Magyar Könyvtárosok egyesületének közreműködésével Budapest -- Békéscsaba helyszínnel rendezték meg. A nem-zetközi könyvtári szakmai esemény az új épületének avatására váró Békés Megyei Könyvtár volt. A szeminárium szervezőinek választása azért esett Békés megyére -- a megnyitás előtt álló Békés Megyei Könyvtár megtekintésén túl -- mert a résztvevők az eredetileg más célra emelt épületek könyvtárrá alakításának nemzetközi tapasztalatait szándékoztak összefoglalni. Békés megyében 11 más célú épületből kialakított könyvtárban szerzett szakmai tapasztalatait értékelte a szeminárium. A hetedik nemzetközi könyv-tárépítészeti tanácskozáson elhangzott előadásokból készült referátumok magyar nyelvű fordításait a Könyvtári Jegyzések 1985. 2. száma közölte. Tartalom: Bock, Klaus (NDK) Problem of funcitioning and management. A működés és vezetés problémái; Boot, J.(Hollandia) New technics in old buildings.Új technika régi épületekben; Csomay Zsófia-Hegedűs Péter-Kerecsényi Zsuzsa (Magyarország) County Library, Békéscsabai Megyei Könyvtár; Dewe, Michael (Anglia) Flexibility and open plan versus narrow spaces, immovable walls,fixed structure. Flexibilitás és nyitott térszerkezet egyfelől, szűk terek, mozdíthatatlan falak és merev szerkezet másfelől. Fejes Mária (Magyarország) Protection, utililization of our monument bouldings. Műemlék épületek védelme és hasznosítása. FaulknerBrown., Harry (Anglia) Feasibylity studies before adaption. Kivitelezési vizsgálatok az átalakítást megelőzően. Günkel, Peter (NDK); Schwarz, Gerhard (NDK) Adaptionsfragen in Bibliotheksbau der DDR. Az átalakítás problémái az NDK könyvtárépítésében. Jopp, Robert K. (NSZK) Regulatios and guidelines and the adaptation of existing buildings to library use. Építési előírások, és az épületek 218


könyvtári célra történő adaptálása. Kiss Jenő (Magyarország) Problems of functioning and management. A működés és igazgatás problémái átalakított épületekben. Kroller, F (Ausztria) Libraries facing acoommodation in old buildings adapted to library purposes. Átalakított régi épületekben elhelyezett könyvtárak. Lylloff, Elizabeth (Dánia) - Plovgaard, Sven (Dánia) Library buildings 1984 -- a new Danish guide to the planning of premises for public libraries. Könyvtárépületek 1984 -- új dán útmutató a közművelődési könyvtárak tervezéséhez. Nvafor. B. U. (Nigéria) Adaptation of buildings to university library use. viov from the Third World. Épületek átalakítása egyetemi könyvtár számára: és a harmadik világ szempontjai. Papp István (Magyarország) Can a librarian accept ancold:building? Elfogadhat-e a könyvtáros egy régi épületet? Posár János (Magyarország), Péterfi Borbála (Magyarország) Somogyi Library Szeged architektural descripton. Somogyi-könyvtár, Szeged. Építészeti leírás. Renes, Wim (Hollandia) - Rook, L. B. (Hollandia) Furnishing and decorations of adapted buildings. Átalakított épületek berendezése. Sciweilger, Peter (NSZK) New technics in old buildings.Új technika öreg épületekben.Wellisch Hans H. (USA) Teaching library planning to library students. A könyvtártervezés tanítása könyvtárszakos hallgatóknak. Zuh Cseng-gong (Kína) User' a needs: principal basis for designing buildings of college' a on univrsity' a library. A használói igények, mint a főiskolai, illetve egyetemi könyvtárépületek tervezésének fő alapja. The conversion of five buildings into public libraries. Öt épület átalakítása közművelődési könyvtárrá. (Anonim). Más célra emelt épületek könyvtárrá alakítása Békés megyében. (Anonim). 1985. június 18. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban rendeztek író-olvasó találkozót. A találkozó vendége Bólya Péter író volt. 1985. július 25 - augusztus 3. A Szeghalmi Városi Könyvtár olvasótábort szervezett. A tábor vendége Kun János előadóművész, a kiscsoport vezető Dávid Imre volt. 1985. augusztus 20. Ünnepélyes külsőségek közepette átadták az új, könyvtári célra emelt 6.448 m2-es Békés Megyei Könyvtárt. Ünnepi beszédet Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára mondott. A könyvtárat dr. Ambrus Zoltán igazgató vette át. Lipták Pált, a könyvtár nyugdíjba vonuló igazgatóját a Munka érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Az átadási ünnepség résztvevőit Gyulavári Pál a megyei tanács elnöke köszöntötte, az eseményen jelen volt Györi Imre, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának tagja, az Országos Könyvtárügyi Tanács (OKT) elnöke. 1985. augusztus 20. A Békés Megyei Könyvtárban megkezdődött az új könyvtár beruházásából költségvetési átcsoportosítás miatt elmaradt számítástechnikai eszközök alkalmazására történő felkészülés. Az érintett alkalmazottak részére alapfokú számítástechnikai tanfolyamot szerveztek Commodore-tipusú gépeken. 1985. szeptember 26. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban író-olvasó találkozót rendeztek Johann Schuth-tal. 1985. szeptember 30. A Békési Városi Könyvtárban a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezezete szakmai napot tartott. Varga Ildikó a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársa a folyóiratok bibliográfiai leírásáról tartott előadást. 1985. október 7-9. A gyermekkönyvtárosok regionális tanácskozását Tolna, Csongrád, Békés megyéből 50 gyermekkönyvtáros részére a Békés Megyei Könyvtár rendezte meg. A tanácskozáson D. Nagy Éva a Móra Kiadó ismeretterjesztő kiadványait, sorozatait, terveit; Rigó Béla a gyermek- és ifjúsági irodalomban fellelhető tendenciákat ismertette. Varga Ildikó a gyermekkönyvtárak katalógusairól; Pápainé Kemenczey Judit a gyermek-könyvtári szabadidős foglalkozásokról; Nagy Attila pedig a 14-18 éves korosztály olvasási kultúrájáról tartott előadást. A harmadik napon Ramháb Mária az olvasótáborok jelentőségéről és azok szervezésével kapcsolatos feladatokról; Balogh Ferencné (Veszprém Megyei Könyvtár) a gyermek-könyvtári munka módszertanáról szóló előadásai hangzottak el. A résztvevők megtekintették a békési és a mezőberényi könyvtárat. 1985. október 8. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár gyermekkönyvtárában D. Nagy Éva szakíró tartott gyermekfoglalkozást.

219


1985. október 12. A Szeghalmi Városi Könyvtár megjelentette a Békés megyei Népújság „Köröstáj” című kulturális melléklete repertóriumának II. kötetét. A repertórium a -- melléklet megszűnéséig -- az 1980-1985 közötti évek anyagát tartalmazza. Összeállítója: Horváth László és Mező Margit. 1985. október 18. A Békési Városi Könyvtárba az Őszi megyei könyvhetek megnyitójára Csurka István, József Attila-díjas írót hívták meg. 1985. október 21. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtár vendége Sipos Tamás író, a televízió főszerkesztője és Bartis Ferenc költő volt. 1985. október 21. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Barbinek Péternek volt Karinthy Frigyesestje. 1985. október 22. Szeghalmon a Városi Könyvtárban Csoór István író születésének 75. évfordulója tiszteletére irodalmi délutánt rendeztek, melyen részt vett az író is. 1985. október 24. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Petrovácz István író tartott író-olvasó találkozót. 1985. október 25. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Petrovácz István író volt. 1985. október 28. Az Eleki Nagyközségi Könyvtár vendége Pál Olga, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár zenei részlegének vezetője, előadóművész volt. 1985. október 29. A Kossuth Könyvkiadó, a Könyvértékesítő Vállalat és a Békés Megyei Könyvtár a Politikai könyvnapok alkalmából könyvkiállítással egybekötött szakmai tanácskozást rendezett. A kiállítást Hüttner Vilmos, az MSZMP Békés Megyei Bizottságának osztályvezető-helyettese nyitotta meg. A Kossuth Könyvkiadó tevékenységéről, terveiről, kiadványairól Nyirő József igazgatóhelyettes tájékoztatta a jelenlévőket. A Könyvértékesítő Vállalat tevékenységéről, a könyvtári ellátás helyzetéről, feladatairól Győri Erzsébettől, a Könyvtárellátó Főosztály vezetőjétől értesülhettek a résztvevők. 1985. november 27. Kondoroson a szakmai követelményeknek megfelelő, könyvtárat nyitottak. Megnyitó beszédet Sóron László, a Művelődési Minisz-térium Könyvtári Osztályának munkatársa mondott. A bővített és korszerűsített nagyközségi könyvtár alapterülete 220 m2-ről 450 m2-re nőtt. Az épület felújí-tására a helyi tanács saját anyagi erejéből 483.000,-Ft-ot fordított. Berendezés-re, világítás- és fűtéskorszerűsítésre a Békés Megyei Tanács és a Békés Megyei Könyvtár 703.570,-Ft támogatást nyújtott. A központi támogatás 80.000,-Ft volt. A berendezés tervei a Békés Megyei Könyvtárban készültek. 1985. november 28. A Szeghalmi Városi Könyvtárból „Üdvözlet az Olvasónak” címmel a Magyar Rádió sugárzott irodalmi műsort. Vendég: a Kaláka együttes; Benkő Péter, Császár Angéla, Kovács István, Fülöp Zsigmond Mécs Károly, Váradi Hédi színművész; Hajas Ilona rádióbemondó; Rapcsányi László műsorvezető volt. 1985. december 2. Szeghalmon a városi könyvtárban a Gyermekkönyvhéten irodalmi délelőtt volt, melyen részt vett E Szabó Márta, a Magyar Televízió „Cimbora” című gyermekműsorának szerkesztője és Sebő Ferenc hangszeres szólista. 1985. december 6. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár gyermekkönyvtárá-ban Tomka Mihály költő, az Új Aurora szerkesztője tartott irodalmi műsort. 1985. december 20. Az Újkígyósi Községi Könyvtárban a "Zenebarátok klubja" karácsonyi hangversenyt rendezett.

220


1986 1986. Útmutató a könyvtárközi kölcsönzés hálózaton belüli használatához. Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba. 1986. 6 p. 30 cm. 1986. Tájékoztató Békés megye közművelődési könyvtárainak 1985. évi tevé-kenységéről. Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba, 1986. 21 p. 29 cm. 1986. A Békés Megyei Könyvtárban elsőként az ország tanácsi fenntartású általános gyűjtőkörű közművelődési könyvtárai közül M08X típusú számítógépen olvasónyilvántartó - un. "beszélő kóddal" rögzített - kölcsönzési programot vezettek be. 1986. A Békés Megyei Könyvtár olvasószolgálati osztályán az olvasók regisztrálását IBM XT számítógépen a könyvtári olvasónyilvántartó rendszer vonalkódos változatának ( KTRVK) alkalmazásával végezték. 1986. A Békés Megyei Könyvtár hálózati és módszertani osztálya által gyakorlatban is megkezdődött a szlovákok által is lakott települések szlovák nyelvű könyvekkel történő könyvtári ellátása. Békéscsabán a megyei könyvtár szlovák nyelvű bázis könyvtári állományából a Városi Nemzetiségi Klubházában 1600 kötetes olvasóterem létesült. 1986. január A Békési Városi Könyvtárban kísérletet tettek a hangoskönyvtári szolgáltatás bevezetésére. (A városban az akkori felmérés szerint 52 vak és gyengénlátó volt, akiket megkerestek a szolgáltatás felajánlásával.) 1986. február 1. A Békés Megyei Könyvtárban a Megyei Tanács VB. Munkaügyi Osztálya II. 4-1/1986. számú levele alapján az intézmény egészére vonatkozóan bevezették a 40 órás munkahetet. 1986. február 24. A Békési Városi Könyvtár a Hidasháti Állami Gazdasággal közösen a Mezőgazdasági könyvhónapon a nagyüzemi szarvasmarhatartó telepek higiéniája címmel rendezett előadássorozatot. Az előadók dr. Brydl Endre tudományos kutató és dr. Rafai Pál egyetemi docens voltak 1986. március 4. A Szeghalmi Városi Könyvtárban Kun János előadóművész rendhagyó irodalomórát tartott az általános- és középiskolásoknak, majd irodalmi esten vett részt. 1986. március 14. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériájában megnyílt Würtz Ádám Munkácsy-díjas grafikus kiállítása. A kiállítás április 5-ig volt látogatható. 1986. március 15. Gádoroson átadták a régi iskola könyvtári célra kialakított 285 m2-es épületét. A munkálatokat a Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme végezte. Az átalakítás és berendezés terveit a Békés Megyei Könyvtárban készítették. 1986. március 25. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete évente esedékes szakmai továbbképzését megrendezet a Békés Megyei Könyvtárban. 1986. április 11. A Szeghalmi Városi Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére „Költészet hatalma és reménye” címmel rendeztek irodalmi estet. A vendég: Márai Enikő, Horváth István, Benedek Miklós előadóművész volt. 1986. április 14-16. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1986. április 18. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériájában megnyitották Csohány Kálmán grafikus, Munkácsy-díjas érdemes művész emlékkiállítását. A kiállítás május 5ig volt látogatható. 1986. május 8. A Szeghalmi Városi Könyvtárban a béke napja tiszteletére irodalmi délutánt rendeztek. Vendég Pelsőczy László színművész és Dévai Nagy Kamilla előadóművész volt. 1986. május 23. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériájában megnyitották Kondor Béla festő és grafikus, Munkácsy-díjas művész kiállítását. A kiállítás június 20-ig volt látogatható.

221


1986. május 24. A Békési Városi Könyvtár munkaközössége a Magyar Úttörők Szövetsége a „Gyermekekért” alapított elismerésben részesült. 1986. május 25. A Magyar Úttörők Szövetsége Országos Elnöksége emlékplakettet adományozott a Szeghalmi Városi Könyvtárnak

a „Gyermekekért”

1986. május 26. A Békési Városi Könyvtár gyermekkönyvtára a Magyar Úttörők Szövetsége a "Gyermekekért" kitüntetését kapta. 1986. május 27. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete megrendezte a Békés Megyei Könyvtárban évente esedékes szakmai továbbképzését. Ez alkalommal Kiss Jenő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója volt a vendég. 1986. május 30. Az Ünnepi könyvhéten Fekete Gyula író, Gergely Ágnes költő a Békés Megyei Könyvtárban volt vendég. 1986. május 31. A Békési Városi Könyvtárban Fekete Gyula József Attila-díjas író találkozott olvasóival. 1986. június 1. A Mezőhegyesi Nagyközségi Könyvtár vezetőjévé Kertészné Szőke Katalint nevezték ki. 1987. október 1-ig töltötte be ezt a szerepkört. 1986. június 2. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Nagy Katalinnal találkozhattak olvasói. 1986. június 3. A szeghalmi Péter András Gimnázium könyvtárkezelői ismeretek fakultációra járó tanulói a városi könyvtárban érettségi vizsgát tettek. 1986. június 3. Gergely Ágnes költő a Békés Megyei Könyvtárban és a Gyomaendrődi Városi Könyvtár endrődi fiókkönyvtárában író-olvasó találkozón volt. Szeghalmon a városi könyvtárban rendhagyó irodalomórák voltak az általános- és középiskolásoknak. Vendég Kiss Anna költő és Márai Enikő előadóművész volt. 1986. június 9-10. Kondoroson és Csorváson a nagyközségi Könyvtárban Gerlán az általános művelődési központ és könyvtárban, Köröstarcsán a községi könyvtárban Havas Judit előadóművész "Ha a világ rigó lenne" címmel tartott előadást. Újkígyóson a népköltészetről "Tündérszép Ilona és Árgyélus" címmel tartott Havas Judit rendhagyó irodalom órát a nagyközségi könyvtárban. 1986. június 21-29. A Békési Városi Könyvtár volt a Békés-tarhosi zenei napok információs központja. 1986. június 24-25. A Dobozi Községi Könyvtárban, a Békés Megyei Könyvtárban és Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Rostás Farkas György és Karsai Ervin találkozott az olvasótáborokban résztvevő gyerekekkel. 1986. június 29-július7. A Békési Városi Könyvtár Békés-tarhoson tizedszer rendezte meg a szakmunkástanulók megyei olvasótáborát. 1986. július 20. Könyvtárak Békésben. /Írta és szerk. Csobai László; fényképezte Váradi Zoltán. Kiad. a Békés Megyei Könyvtár. Békéscsaba 1986. 80 p. har. 19 cm. A kiadvány a Békés megyei könyvtárakról fényképekkel és rövid ismertetőkkel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyében rendezett vándorgyűlésére. készült. 1986. augusztus 12-15. A Békés Megyei Könyvtár volt a házigazdája a Magyar Könyvtárosok Egyesülete 18. vándorgyűlésének. A vándorgyűlés témája: A könyvtár és jövője - állomány, épület, számítástechnika - volt. Ez alkalommal bemutatták a Békéscsabai Megyei Könyvtár olvasónyilvántartó és kölcsönzést támogató számítógépes programját. 1986. augusztus 26. A Békés Megyei Tanács VB Könyvtára leltározásra átvette a Lonovics László festőművésztől 102.000, Ft értékben vásárolt 13 képet. 1986. szeptember 1. A szeghalmi Péter András Gimnázium és a városi könyvtár a könyvtárkezelői ismeretek oktatására fakultációs osztályt indított. Az óraadótanár Horváth László könyvtárigazgató volt.

222


1986. szeptember 8. A Békési Városi Könyvtárban a "Népi írók" címmel az 1943-as szárszói találkozón készült, Bérczi László készítette fotókból kiállítás nyílt. A könyvtár vendégei Püski Sándor könyvkiadó és felesége valamint Bérczi László fotóművész voltak. 1986. szeptember 23-24. A Békés Megyei Könyvtár Szanazugban rendezte meg a B-tipusú és kiemelt C-tipusú könyvtárak szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező könyvtárosoknak. A továbbképzést dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója nyitotta meg. Az első nap előadói Sóron László, a Művelődési Minisztérium könyvtári osztályának főelőadója, dr. Arató Antal, az OSZK KMK szervezési és propaganda osztályának vezetője és Tóth Dezső, az Országos Oktatástechnikai Központ osztályvezetője volt. A továbbképzés második napján Győri Erzsébet, az OSZK KMK gyűjteményfejlesztési és bibliográfiai tanácsadó osztályának vezetője és Csobai László, a Békés Megyei Könyvtár módszertani osztályvezetője tartott előadást. A továbbképzés könyvtár és környezete, közönségkapcsolat, a számítástechnika könyvtári alkalmazása, állománygondozás, állománygyarapítás témakörökben folyt. 1986. szeptember 24. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Kereszty Tibor tartott ismeretterjesztő előadást. 1986. szeptember 26. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériájában megnyílt Kass János grafikus, Munkácsy-díjas, érdemes művész kiállítása. A kiállítás október 20-ig volt látogatható. 1986. október 1-3. A Békés Megyei Könyvtár rendezte meg a gyermekkönyvtárosok regionális tanácskozását, amelyen a Békés, Csongrád és Csanád, Tolna megye gyermekkönyvtárosai vettek részt. A tanácskozás előadói dr. Zsolnai József, a róla elnevezett iskolakísérlet igazgatója, Deme Tamás, szociológus, Arnóczky Mária tanár, dr. Klein Sándor a tehetséggondozásról beszélt, a befejező előadást "Interperszonális kapcsolatok; a másik fél a gyermek" Nagy Attila tartotta. 1986. október 7. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezte tisztújító közgyűlést tartott. A vezetőség beszámolója után a tagság megválasztotta a megyei szervezet vezetőségét. Elnök: Balogh György (városi könyvtár, Mezőkovácsháza); titkár: Horváth László (városi könyvtár, Szeghalom); vezetőségi tagok: Püski Jánosné (városi könyvtár, Békés), Timkóné Dombovári Éva (megyei könyvtár, Békéscsaba), Csobai László (megyei könyvtár, Békéscsaba). 1986. október 13. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Pál Olga előadóművész, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár zenei részlegének vezetője részvételével Basilides Mária emlékestet rendeztek 1986. október 21-22. A Szeghalmi Városi Könyvtár vendége az Őszi megyei könyvheteken Móricz Virág író volt, aki irodalmi esten vett részt és rendhagyó irodalomórát tartott az általános- és középiskolai tanulóknak. 1986. október 27. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Varsa Zoltán költő volt. 1986. november 3. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériájában nyílt meg Varga Hajdu István emlékkiállítása. A kiállítás november 23-ig volt látogatható. 1986. november 14. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Osztojkán Béla költő volt. 1986. november 23. A Szeghalmi Városi Könyvtárból „Üdvözlet az Olvasónak” címmel a Magyar Rádió irodalmi műsort sugárzott. Vendég: Benkő Péter, Káldy Nóra, Kohut Magda, Oszter Sándor, Sinkovits Imre, Lőtte Attila színművész, Hajas Ilona rádióbemondó és Kertész Zsuzsa műsorvezető volt. 1986. december 1. Kezdetét vette a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának "Minden jó, ha a vége jó..." decemberi rendezvénysorozata. 1986. december 1. A "Pacától az elefántig" címmel gyermekrajz-kiállítás nyílt a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában. 223


1986. december 1. A Gyermekkönyvhéten a Békési Városi Könyvtárban a „legkedvesebb mesehősöm, regényhősöm” címmel kiírt rajzpályázatra beérkezett munkákból rendeztek kiállítást, melyet Koszta Rozália festőművész nyitott meg. 1986. december 2-4. Janikovszky Éva József Attila-díjas író Medgyesegyháza, Nagyszénás, Orosháza, Csorvás és Doboz könyvtáraiban találkozott gyermekolvasóival. 1986. december 3. A Békés Megyei Könyvtárban a IX. Országos gyermekkönyvhét vendége Janikovszky Éva író volt. 1986. december 5. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Nagy Katalin író volt. 1986. december 19. A Szeghalmi Városi Könyvtárban „Koncert” címmel a békéscsabai Jókai Színház művészeinek közreműködésével rendeztek irodalmi estet. 1986. december 20. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában a karácsonyi népszokásokról vezetett beszélgetést Kovács Gábor a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa. 1986. december 22. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában karácsonyi ajándékkártya és fenyőfadísz készítő foglalkozást vezetett Furka Mária könyvtáros. 1986. december 29. "Játszunk mesét!" címmel a Békés Megyei Könyvtár Gyermekkönyvtárában Bácsi János a Mezőberényi 1. sz. Általános Iskola tanára tartott foglalkozást. 1987 1987. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár vezetője, dr. Valentinyi Károlyné a Szocialista kultúráért kitüntetésben részesült. 1987. február A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a Békés Megyei Tanács Művelődési Osztálya és a Békés Megyei Könyvtár pályázatott hirdetett könyvtártörténeti dolgozatok írására. 1987. február 17. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete kibővített taggyűlésen ismertette programját. A taggyűlésen dr. Simon Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Könyvtár módszertani osztályvezetője az állományapasztás fontosságáról tartott előadást. 1987. február 19-20. A Békés Megyei Könyvtár rendezvény szervező szolgálatának közvetítésében Patay László íróval Kondoroson, Kétsopronyban, Csorváson, Újkígyóson és Gádoroson találkoztak a könyvtárak gyermekolvasói. 1987. március 2. A Békési Városi Könyvtárban a Mezőgazdasági könyvhónapban dr. Bálint György (Bálint gazda) szakíró „Tavasz a kiskertekben” címmel tartott előadást. 1987. március 3. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtárban dr. Bálint György (Bálint gazda) „Tavasz a kiskertben” címmel tartott ismeretterjesztő előadást. 1987. március 11. A Békési Városi Könyvtárban a Barátunk a könyv című vetélkedősorozat vendége Janikovszky Éva, József Attila-díjas író volt. 1987. március 11-12. A Békés Megyei Könyvtár rendezvény szervező szolgálatának közvetítésében Janikovszky Éva, József Attila-díjas író Gerendás, Kondoros, Csabacsüd, Békésszentandrás, Szarvas könyvtárainak volt vendége. 1987. március 12. Elhunyt Kalász Erzsébet, az Eleki Nagyközségi Könyvtár nyugalmazott vezetője. 69 éves volt. 1949-ben a népkönyvtári hálózat szerve-zésekor lett az Eleki népkönyvtár kezelője. 1987. március 17. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Kiss Anna költővel volt író-olvasó találkozó.

224


1987. március 31. A Szeghalmi Városi Könyvtárban rendezték meg Gyuricza Liliann, a békéscsabai Jókai Színház művésznőjének Weöres Sándor: Pszyché című előadóestjét. 1987. április 13-15. A Békési Városi Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére szavalóversenyt rendeztek. 1987. április 22. Szeghalmon a Városi Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére az általánosés középiskolásoknak Havas Judit előadóművész közreműködésével rendeztek rendhagyó irodalomórát és irodalmi estet. 1987. április 23. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Bogáti Péter találkozott olvasóival. 1987. április 28. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szerve-zete kezdeményezésére a Békés megyei pályakezdő könyvtárosok szakmai továbbképzésére került sor. Ebből az alkalomból Balogh György a Békés megyei területi szervezet elnöke az egyesület múltjáról és az év terveiről, dr. Ambrus Zoltán, a Megyei Könyvtár igazgatója a megyei könyvtár területi feladatairól tájékoztatta a résztvevőket. A tájékoztatók után a könyvtárosok Békésen, Bélmegyeren, Dobozon ismerkedtek a könyvtárak munkájával. A Dobozi Községi Könyvtárban megalakították a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szerevezetének pályakezdő kollégiumát, melynek tisztségviselői Sztanek Mária, a Békés Megyei Könyvtár szlovák nemzetiségi báziskönyvtárának vezetője és Honfi Pál, a könyvtár olvasószolgálati osztályának munkatársa lett. 1987. április 28. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban megrendezték Gyuricza Liliann, a békéscsabai Jókai Színház művésznőjének Weöres Sándor: Pszyché című előadóestjét. 1987. május 5-6. A Békés Megyei Könyvtár első alkalommal rendezte meg Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye szlovák lakta településeinek könyvtáros találkozóját, Melyet dr. Tóth Béláné, az MSZMP Békés Megyei Bizottsága politikai munkatársa nyitott meg. Az első napon dr. Alt Gyula a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára a magyarországi szlovákok helyzetéről tartott előadást; Riba Etelka, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének munkatársa a szövetség kiadványairól beszélt. A második nap S. Benedek András - akkori nevén - az Állami Gorkij Könyvtár Nemzetiségi Osztályának vezetője a külföldi nemzetiségi könyvellátással ismertette meg a résztvevőket. A Békés Megyei Könyvtár szlovák nemzetiségi báziskönyvtári munkájáról Sztanek Mária szlovák nemzetiségi szakreferens számolt be. 1987. május 13-14. A Békés Megyei Könyvtár rendezvény szervező szolgálatának közvetítésében D. Nagy Éva író, szerkesztő Gádoros, Nagyszénás, Csorvás könyvtárainak vendége volt. 1987. május 27-28. A Békési Városi Könyvtárban megrendezték a Barátunk a könyv című vetélkedősorozat városi döntőjét. 1987. május 29. A Békés Megyei Könyvtárban Ladányi Mihály műveiből rendeztek irodalmi estet. A "Szavak sötétben" című emlékest előadói Erdélyi György és Binder Károly voltak. 1987. május 29. Az Orosházi Városi Könyvtár vendége Ágh István, József Attila-díjas költő volt. 1987. május 30. Az Ünnepi könyvhét alkalmával Varsa Zoltán költő Hadüzenet című versfüzetét dedikálta az orosházi ÁFÉSZ-könyvesboltban. 1987. május 30. Nagyszénáson a nagyközségi könyvtárban Ágh István, József Attila-díjas költővel találkoztak a könyvtár olvasói. 1987. május 31. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár vezetője dr. Valentinyi Károlyné nyugdíjba ment, utódjául június 1-el dr. Fazekas Andrásnét nevezték ki. 1987 június - július A Békési Városi Könyvtárban működött a XI. Békés-tarhosi zenei napok információs szolgálata 1987. június 1. A Gyomaendrődi Nagyközségi Könyvtárban Varsa Zoltán költő találkozott a könyvtárlátogatókkal.

225


1987. június 1. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Sarusi Mihály író volt. 1987. június 1. Dr. Fazekas Andrásnét kinevezték a Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár vezetőjévé. 1987. június 3. A Békés Megyei Könyvtárban Görömbei András irodalomtörténész a kisebbségi irodalomról tartott előadást. 1987. június 4. Újkígyóson a nagyközségi könyvtár vendége Kőváry E. Péter író volt. 1987. június 5. A Szeghalmi Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten irodalmi matinét rendeztek a gyermekeknek. Vendég: Bogáti Péter író volt 1987. június 8. A Szarvasi Városi Könyvtárban Kulcsár Szabó Ernő kritikus Zalán Tibor, József Attila-díjas költőt mutatta be. 1987. június 8. Mezőkovácsházán a nagyközségi könyvtárban Nagy Katalin író találkozott olvasóival. 1987. június 16. Kezdetét vette a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának "Nyárravaló" szünidei rendezvénysorozata. 1987. június 18. Szeghalmon a városi könyvtárban Lakatos Menyhért íróval rendeztek találkozót. 1987. június 22. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönnyvtárában „Kárikittyom” címmel Muszty Bea és Dobay András zenés műsora volt. 1987. június 23. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete az Orosházi Városi Könyvtárban rendezett egyesületi napot. E nap jelentős részét a hetven résztvevő Darvas József emlékének szentelte. Meghallgatták Czine Mihály irodalomtörténész "A lélek kenyere" címmel tartott, az író alakját szeretettel felidéző, és munkásságát részletesen bemutató előadását. Ezt követően az Orosházán élő költő, Varsa Zoltán költő, a városi könyvtár igazgatója mutatta be az Ünnepi könyvhétre megjelent verses füzetét. A nap a Darvas József irodalmi emlékház megtekintésével zárult. 1987. június 28. A Békési Városi Könyvtár Békés-Tarhoson tizenegyedszer nyitotta meg a szakmunkástanulók megyei olvasótáborát. 1987. július 9. A Békés Megyei Könyvtárban "Az agyag szépsége..." címmel Udvardy Anikó szobrászművész tartott foglalkozást. 1987. július 14. A Békés Megyei könyvtárban "Mi lehet a ládikában?" címmel rendezték meg Vitay Ildikó és Szentpál Mónika érdemes művész zenés irodalmi műsorát. 1987. július 23. A Békés Megyei Könyvtárban Baji Miklós Zoltán képzőművész vizuális foglalkozást tartott. 1987. augusztus 16. Pallagi Mária a Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár szakalkalmazottja lett. 1987. ősz A Békés Megyei Könyvtár az országban első alkalommal rendezett saját állományából könyvtári antikvár könyvárúsítást. 1987. szeptember 10. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete pályakezdő könyvtárosok kollégiumának 24 tagja az Országos Széchényi Könyvtárban szakmai látogatást tett. 1987. szeptember 18. Szeghalom-Várhelyen találkoztak a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezetének tagjai. A Szeghalmi Városi Könyvtár megtekintése után a nap vendége Molnár Zoltán író, a Hazafias Népfront olvasó népért mozgalom olvasóköri munkacsoportjának tagja az olvasókörök lakóhelyünk életében betöltött szerepéről beszélt. 1987. szeptember 23-26. A Békés Megyei Könyvtár rendezte meg Békés, Csongrád, HajdúBihar, Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyék A-, B-tipusú könyvtáraiban helyismereti munkával foglalkozó könyvtárosainak regionális továbbképzését. A négy nap tematikája átfogta a könyvtári helyismeretei tevékenység teljes terjedelmét. Előadók: Gellér Ferencné dr.: A helyismereti helytörténeti kutatás és tájékoztatás apparátusa; Surján Miklós: A helyismereti dokumentumok 226


feltárása; Lisztes László: A helyismereti bibliográfiai feltárás módszertani kérdései; címmel tartottak előadást. 1987. október 1. A Mezőhegyesi Nagyközségi Könyvtár, 1989. március 1-től városi könyvtár vezetőjévé, a jelenleg is (1999) könyvtárvezető Csáki Lajosnét nevezték ki. 1987. október 5. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Felkai Eszter színművésznőnek volt irodalmi estje. 1987. október 9. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a Békés Megyei Könyvtárban a nyugdíjas könyvtárosok részére rendezett találkozót, melyen Balogh György, a területi szervezet elnöke köszöntötte az 1945 utáni magyar könyvtárügy, ezen belül a Békés megyei könyvtárhálózat szervezőit. A találkozót megtisztelte jelenlétével Gerő Gyula, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ könyvtárügyi szakfelügyelője, a Könyvtáros című folyóirat nyugállományú főszerkesztője, a szakmai múlt megbecsülésére, a könyvtártörténet írott és íratlan és tárgyi emlékeinek gyűjtésére, rögzítésére hívta fel a résztvevőket. 1987. október 10. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete és pályakezdő kollégiumának vezetősége meglátogatta sarkadi otthonában a 90 éves Lőcsei Lászlónét, a megye legidősebb könyvtárosát. 1987. október 22. A Szeghalmi Városi Könyvtárban az Őszi megyei könyvhetek keretében „Lenin október” címmel rendeztek irodalmi estet. A vendég Márai Enikő, Horváth István Benedek Miklós előadóművész volt. 1987. november A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Gyermekkönyvtáros Szekciója a Békés Megyei Könyvtárban ülésezett. Pápay Lászlóné megnyitó beszéde után Fogarassy Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ gyermekkönyvtári szakreferense számolt be "Gyermekolvasók a községi könyvtárakban" címen végzett felmérésről. 1987. november 4. Átadták Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár épületét, melyet a műemlék jellegű, romantikus stílusú egykori városháza könyvtári célú átalakításával hoztak létre. Avatóbeszédet dr. Radics Katalin, az MSZMP KB osztályvezetője mondott. Az átalakítás és az egyedi tervezésű berendezés összköltsége meghaladta a 37 millió forintot. A könyvtár hasznos alapterülete 345 m2-ről 1250 m2-re nőtt. 1987. november 18. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban „Falumban öszi este van „ címmel irodalmi est volt. A könyvtár vendégei: Sass Ervin költő, Verasztó Antal költő, Várday Antal színművész; a házigazda Niedzielsky Katalin újságíró volt. 1987. december A Békés Megyei Könyvtár szlovák nemzetiségi báziskönyvtára szlovák nyelvű előadássorozatot szervezett a szlovák szakos pedagógusok és a Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium diákjai részére. A vendégelőadó, Käfer István, egyetemi tanár a szlovák - magyar irodalmi kapcsolatokról tartott előadása nyitotta meg a sorozatot. 1987. december 1. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár gyermekkönyvtárában Rosta Géza megzenésítésével és előadásában hangzottak el Ágai Ágnes versei. 1987. december 18. Megnyitották a felújított és bővített Szarvasi Városi Könyvtárat. Ünnepi beszédet dr. Fodor Péter a Művelődési Minisztérium Közművelődési Koordinációs Titkárság főosztályvezetője mondott. Az épület felújítása, a fűtés- és világításkorszerűsítés valamint a gyermekkönyvtár 130 m2-es épületének könyvtári célú átalakítása 3 millió forintba került, amelyhez a Békés Megyei Tanács 300 ezer forint támogatást nyújtott. A könyvtár hasznos alapterülete a teljes bővítés következtében 400 m2-ről 684 m2-re nőtt. 1988 1988. A Békés Megyei Könyvtár olvasószolgálati osztálya üzembe helyezte a KTRVK program fényceruzával működtettet verzióját. 1988. A Békés Megyei Könyvtár és a Pozsonyi Városi Könyvtár kölcsönös együttműködési szerződést kötött. 227


1988. január 12. A Békési Városi Könyvtárban a „Barátunk a könyv” című vetélkedősorozat keretében Berkes Péter író a „Kölyök” című folyóirat főszerkesztője volt a gyermekkönyvtár vendége. 1988. január 17. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtárban Keresztury Tibor irodalomtörténész a mai magyar líráról tartott előadást. 1988. február 8. Az Élet és Irodalom szerkesztősége a Békés Megyei Könyvtár vendége volt. A szerkesztőséget és a lapot Bata Imre, József Attila-díjas irodalomtörténész, Bella István főmunkatárs, József Attila-díjas költő és Mezei András főmunkatárs, József Attila-díjas író mutatta be. 1988. február 15. A Békési Városi Könyvtárban a Mezőgazdasági könyvhónap alkalmával dr. Szabó Sándor „A természet közös otthonunk” címmel tartott előadást. 1988. február 19. "Száz év hanglemez". Az őshanglemeztől a CD-ig címmel Oldal Gábor zenetörténész (Hungaroton) lemezbemutatóval egybekötött előadása volt a Békés Megyei Könyvtárban. 1988. február 25. "Mi közünk a csillagokhoz?" címmel Zombori Ottó csillagász (Uránia Csillagvizsgáló) irodalmi szemelvényekkel illusztrált csillagászati előadása volt a Békés Megyei könyvtárban. 1988. február 26. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Kárpáti Andrea (ELTE) a rajztanárok részére "Megközelítési módok a műelemzéshez" címmel tartott előadást. 1988. február 29. Szeghalmon a városi könyvtárban a Mezőgazdasági könyvhónap alkalmával Bálint György kertészeti szakíró tartott előadást. 1988. február 29. A mai romániai magyar irodalomról Bertha Zoltán (KLTE) irodalomtörténész tartott előadást a Békés Megyei Könyvtárban és a Mezőberényi Nagyközségi Könyvtárban. 1988. március A Békés Megyei Könyvtár szlovák nemzetiségi báziskönyvtára szervezte előadássorozat előadója dr. Krupa András a Békéscsabai hiedelmekről beszélt. 1988. március 7. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtár vendége dr.Friderikusz Sándor riporter volt. 1988. március 15. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete, A Békés Megyei Tanács Művelődésügyi Osztálya és a Békés Megyei Könyvtár által meghirdetett könyvtártörténeti pályázat beadásának határideje lejárt. 1988. március 17. A Szeghalmi Városi Könyvtár vendége Spíró György író, drámaíró volt. 1988. április A Békés Megyei Könyvtár szlovák báziskönyvtára rendezte előadássorozat előadója Kraszlán István, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége munkatársa tartotta rendhagyó irodalomórán a magyarországi szlovák irodalom képviselőivel ismertette meg a Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnázium tanulóit. Horváthné Farkas Éva, az Esztergomi Tanítóképző Főiskola tanára a szlovák gyermekirodalomról adott áttekintést. 1988. április 7-8. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Ifjúsági és Iskolai szekciója továbbképzést tartott a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Vitaülésük - a szokásostól eltérően - nem központi, országos hírű előadók előadásaira épült, hanem a résztvevő 97 kolléga együttgondolkodására. Téma: "A tantestület és a könyvtáros". Korreferátumok és 10-10 perces hozzászólások ismertették meg a jelenlévőket a könyvtáros és a tantestület viszonyában előforduló legtipikusabb konfliktusokkal, kudarcokkal, sikerekkel. A vitaülést Nagy Attila az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi Módszertani Központ osztályvezetője, olvasásszociológus vezette. Kérdése az volt:"...vajon milyen út vezet el odáig, hogy a könyvtárost mint személyiséget a tantestület végre elfogadja, végre egyenrangú, fontos partnerként kezelje"? 1988. április 11., 13., 14. A Békési Városi Könyvtárban a Költészet napja alkalmából versmondóverseny volt. 1988. április 11. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtár Költészet napi vendége Kántor Zsolt költő volt. 228


1988. április 18. A Békési Városi Könyvtár Költészet napi irodalomestjén Keres Emil színművész „Anyám az álmok nem hazudnak” című műsorával szerepelt. 1988. április 19. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtárban Keres Emil tartott Váci Mihály költészete címmel irodalmi estet. 1988. április 28. Az általános művelődési központok igazgatói munkaközössége soros megbeszélését a Bélmegyeri Községi Könyvtárban tartotta. A munkanap előadója dr. Tóth Béla, a Művelődési Minisztérium főosztályvezető-helyettese volt, aki az általános művelődési központ közoktatási és közművelődési munkájának tervezéséről beszélt. Bevezetőjében elmondta, hogy mintegy 300 általános művelődési központ van az országban, de nagyon kevés van közöttük, amely az ott dolgozók belső késztetésére, meggyőződésére jött létre, amelyben az elgondolt más, új minőségű munka tettenérhető. 1988. május A Békés Megyei Könyvtár nemzetiségi báziskönyvtára szervezésében tartott előadássorozat keretében Kiss Szemán Zsófia, a szentendrei Ferenci Múzeum munkatára a XX. századi szlovák festészetről tartott diaképes bemutató előadást. A sorozat befejező rendezvénye Anna Grossová pozsonyi óvónő előadása volt, aki a bábozásnak az óvodai nevelésben betöltött szerepét ismertette. 1988. május A Békés Megyei Könyvtár tizenkét munkatársa tapasztalatcsere látogatást tett a Pozsonyi Egyetemi Könyvtárban, egyidejűleg megtekintették a városi könyvtárat, amelyet 1988-ban viszonoztak a pozsonyi kollégák. 1988. május 9. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban a Békés Megyei Népújság Köröstáj mellékletének barátiköre irodalmi esten vett részt. 1988. május 10-12. A Békés Megyei Könyvtár "közművelődési könyvtárak változó társadalmi környezetben" címmel rendezett bentlakásos továbbképzést rendezett Doboz-Szanazugban, melyen a megye B- és kiemelt C-tipusú könyvtáraiban dolgozó könyvtárosok vettek részt. A továbbképzés előadói Vályi Gábor, az Országos Könyvtárügyi Tanács elnöke; Vámos László, a Békés Megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának osztályvezetője; Krémer Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének tudományos munkatársa; dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója; Maróti Istvánné, a Könyvértékesítő Vállalat főosztályvezetője; Varga Csaba szociológus; Kamarás István ró, szociológus; Papp István a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese voltak. 1988. május 12-13. A Békés Megyei Könyvtár volt a lebonyolítója a Művelődési Minisztérium és a Békés Megyei Tanács V. B. Művelődésügyi Osztálya által rendezett közgyűjteményi számítógépes konferenciának. A számítástechnika közgyűjteményi alkalmazásának állapotát bemutató tanácskozáson 53 intézmény (könyvtár, múzeum, levéltár) képviseltette magát. 1988. május 13. A Művelődési Minisztérium kínai könyvtáros vendégei, Zhang Xinsheng igazgató és munkatársai valamint kísérete dr. Ambrus Zoltán igazgató vezetésével megtekintette a Békés Megyei Könyvtárat, majd a megye több nagyközségi és városi könyvtárában tett látogatást. 1988. május 18. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Patay László tartott ismeretterjesztő előadást. 1988. május 26. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Békés Megyei Szervezete a könyvtári gazdálkodás és irányítás címmel szakmai napot tartott a Békés Megyei Könyvtárban. A vendégelőadó Max Broome, megyei könyvtár igazgató az Egyesült Királyságból érkezett. 1988. május 30-június 9.Az Ünnepi könyvhét Békés megyei rendezvényei a Békés Megyei Könyvtár szervezésében zajlottak. Vendégek: Bella István József Attila-díjas költő, Kőváry E. Péter író, Mezei András, József Attila-díjas költő, Nemere István író, Oláh Andor ró, természetgyógyász, Parancs János költő, Páskándi Géza, József Attila-díjas író, Sarusi Mihály, József Attila-díjas író, Tóth Béla, József Attila-díjas költő, Varsa Zoltán költő. 1988. május 30. A Dobozi Községi Könyvtárban Oláh Andor író, természetgyógyász találkozott olvasóival. 229


1988. május 30. A Békés Megyei Könyvtár vendége Oláh Andor író, természetgyógyász volt. 1988. május 31. találkozott olvasóival.

A Békési Városi Könyvtárban Mezei András, József Attila-díjas költő

1988. május 31. A Békés Megyei Könyvtár vendége Mezei András, József Attila-díjas költő volt. 1988. május 31. Az Orosházi Városi Könyvtárban Nemere István találkozott olvasóival. 1988. június 1. Pusztaföldváron a községi könyvtárban Tóth Béla, József Attila-díjas költő találkozott olvasóival. 1988. június 1. A Tótkomlósi Nagyközségi Könyvtár vendége Tóth Béla, József Attila-díjas költő volt. 1988. június 1. A Szarvasi Városi Könyvtárban Mezei András, találkozott olvasóival.

József Attila-díjas költő

1988. június 1. Az Újkígyósi Nagyközségi Könyvtár vendége Mezei András, József Attila-díjas költő volt. 1988. június 2. A Békés Megyei Könyvtárban Páskándi Géza József Attila-díjas író találkozott olvasóival. 1988. június 2. Az Ünnepi könyvhét Békés megyei rendezvényei között Parancs János József Attila-díjas költő a Békés Megyei könyvtárban nyitotta meg a békéscsabai születésű, tragikus körülmények között elhunyt Pátkai Ervin szobrászművész emlékkiállítását. 1988. június 3. Szeghalmon a városi könyvtárban a Péter András Gimnázium könyvtárkezelői ismeretek fakultatív tantárgy tanulói szakvizsgát tettek. 1988. június 3. Békéscsabán a Közgazdasági Szakközépiskolában és az Egészségügyi Szakközépiskolában Parancs János költő tartott rendhagyó irodalom órát. 1988. június 3. Az Orosházi Városi Könyvtárban Varsa Zoltán költő tartott író-olvasó találkozót. 1988. június 4. Leleplezték Szabó Pál Kossuth-díjas ró mellszobrát a róla elnevezett Községi Könyvtár erre a célra kialakított udvarán. Szabó Pál mellszobrát Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész készíette, avatóbeszédet Czine Mihály irodalomtörténész mondott. 1988. június 6-8. A Békés Megyei Könyvtár 12 munkatársa a Pozsonyi Városi Könyvtár meghívására Szlovákiai tapasztalatcsere úton vett részt. 1988. június 6. Békéscsabán a Kemény Gábor Szakközépiskolában Bella István József Attiladíjas költő tartott rendhagyó irodalomórát. 1988. június 6. Az Orosházi Városi Könyvtár vendége Bella István József Attila-díjas költő volt. 1988. június 7. Szeghalmon a Péter András Gimnáziumban Bella István József Attila-díjas költő rendhagyó irodalomórát tartott. 1988. június 7. Szeghalmon a városi könyvtárban Bella István József Attila-díjas költő tartott író-olvasó találkozót. 1988. június 8. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály tartott íróolvasó találkozót. 1988. június 8. Csorváson a Nagyközségi Könyvtárban Kőváry E. Péter és Sarusi Mihály írók találkoztak olvasóikkal. 1988. június 9. Sarkadkeresztúron a községi könyvtárban Sarusi Mihály tartott író-olvasó találkozót. 1988. június 9. A Mezőgyáni Községi Könyvtárban Kővári E. Péter író találkozott olvasóival.

230


1988. június 9. A Békés Megyei Könyvtár segélykoncertet rendezett az Erdélyből áttelepültek megsegítésére. A nagy érdeklődés övezte koncerten 300 résztvevő előtt fellépett Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes.A részvételi díj 100,-Ft volt. 1988. június 16. Kezdetét vette a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának "Nyárravaló" szünidei rendezvénysorozata. 1988. június 22. A Sarkadi Városi Jogú Nagyközségi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Csernai Zoltán író volt. 1988. július. Szalay Attila informatikus, programozó (KSH - SZÜV) elkészül a Békés Megyei Könyvtár részére készített Könyvtári olvasó nyilvántartó rendszer vonalkóddal IBM PC - XT című munkájával. 1988. augusztus 4. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában népszokásokról, népi játékokról, népzenéről és -táncról Zsiros Renáta tartott foglalkozást. 1988. augusztus 9. A Mezőhegyesi Nagyközségi Tanács a közművelődési könyvtára 200 m2-es alapterületéből, annak frekventált, Petőfi sétány felőli oldalán helyi vállalkozóknak könyvesbolt és gyermekruházati bolt üzemeltetésére 40 m2-t átadott. 1988. szeptember 5. A szeghalmi Péter András Gimnázium és a városi könyvtár immár negyedszer indított kétéves könyvtárkezelői fakultációs osztályt. Az óraadótanár Horváth László könyvtárigazgató volt. 1988. szeptember 21-23. A Békés Megyei Könyvtár Szarvason könyvtárkezelői továbbképzést rendezett. A továbbképzésen Szatúr Gézáné, igazgató a Szarvasi Városi Könyvtár munkájáról, munkaszervezetéről és körzetéről beszélt, Varga Gáborné, a Békés Megyei Könyvtár olvasószolgálati osztályvezetője a könyvtári tájékoztatás szintjei, legfontosabb segédeszközei címmel tartott előadást. Balogh György, a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár igazgatója a helyismereti gyűjtemény fontosságáról szólt Csobai László, a Békés Megyei Könyvtár módszertani osztályvezetője a gyűjteményszervezés- és az állományalakításról, Knyihár Andrásné, a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának osztályvezetője a gyermekkönyvtári munkáról tartott előadást. Ezt követően Varga Csaba szociológus "Társadalmi reform - helyi reform" című előadását hallgathatták, melyet fakultatív reformbeszélgetés követett. A harmadik napon dr. Arató Antal, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtár Tudományi és Módszertani Központ osztályvezetője a könyvtárpropaganda időszerű kérdéseiről beszélt, dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója a Közművelődési könyvtárügy aktuális kérdéseiről, az igazgatótanács üléséről tartott tájékoztatót. 1988. szeptember 27. Az Eleki Nagyközségi Könyvtár vendége Simai Mihály író, a Kincskereső című folyóirat szerkesztője volt. 1988. október 10. A Békés Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Zoltán Békés megye közművelődési könyvtárainak helyzete, figyelemmel a Megyei Könyvtár tevékenységére tárgyban előterjesztést adott be a Békés Megyei Tanács elnökhelyetteséhez. 1988. október 20. A Szeghalmi Városi Könyvtárban az Őszi megyei Könyvhéten Forró Tamás és Havas Henrik rádióriporter „Ki tudja merre?” címmel közönség találkozót tartott. 1988. november 4. A Békés Megyei Tanács elnökhelyettese, dr. Becsei József Békés megye közművelődési könyvárainak helyzete, figyelemmel a megyei könyvtár tevékenységére tárgyban dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója által benyújtott előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak jelölte. 1988. november 9. A Békés Megyei Könyvtár, számos könyvtárral együtt meghívást kapott a Művelődési Minisztérium Közművelődési Tanácsa által kezdeményezett közhasznú és közművelődési információs hálózat elindításának nyitóprogramjára, amelyet Czibere Tibor akadémikus, művelődési miniszter nyitott meg, ezt követte Schiffer János, a Közművelődési Koordinációs Titkárság osztályvezetőjének tájékoztatása a hálózat működéséről. A program keretében 60 db IBM kompatibilis számítógép átadására került sor.

231


1988. november 10. A Békés megyei Népújság Köröstáj irodalmi és kulturális melléklete „Nem öltünk díszmagyart” című műsorával a Szeghalmi Városi Könyvtárban szerepelt. Vendég: Várady Zoltán színművész volt 1988. november 11. Átlagfizetések Békés megye könyvtáraiban. Körzetközpontok átlaga bruttó

netto

(Ft)

(Ft)

Békés

6.392,-

5.411,-

Békéscsaba

7.037,-

5.848,-

Gyula

6.080,-

5.028,-

Gyomaendrőd

5.512,-

4.676,-

Mezőkovácsháza

6.583,-

5.438,-

Orosháza

6.436,-

5.441,-

Sarkad

6.116.-

5.179,-

Szeghalom

6.193.-

5.292,-

Szarvas

6.178,-

5.222,-

6.187,-

5.209.-

A körzetközpontok együttes átlaga

Körzetek átlaga a körzet központok nélkül bruttó

netto

(Ft)

(Ft)

Békés

4.873,-

4.238,-

Békéscsaba

6.083,-

5.096,-

Gyula

5.190,-

4.480,-

Gyomaendrőd

5.000,-

4.358,-

Mezőkovácsháza

4.873,-

4.302,-

Orosháza

5.331,-

4.641,-

Sarkad

4.841,-

4.291,-

Szeghalom

4.017,-

3.605,-

Szarvas

5.000,-

4.500,-

Átlag:

5.025,-

4.376,-

1988. december 5. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban dr. Nádor Gyöngyvér „Kertész legyen, ki boldogságra vágyik” címmel tartott ismeretterjesztő előadást. 1988. december 6. Szeghalmon a városi könyvtárban a Gyermekkönyvhét alkalmából Magyar Tamás színművésszel rendeztek irodalmi délutánt. 1988. Kondoroson az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 50. évfordulóját a község képviselő testülete díszközgyűléssel tette ünnepélyessé. Ezen a díszülésen Keviczky László evangélikus lelkész (1887-1934) indítványozta egy népkönyvtár és egy azzal foglalkozó bizottság felállítását. Indítványára a községi képviselők határoztak a népkönyvtár alapításáról és annak 232


költségeire az 1898. évi költségvetésből 25 forintot utalványoztak elő. A községi képviselők a könyvtár szervezésére egy bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Dérczy Ferenc elnök, Keviczky László, Bedák Mátyás, Bukovinszky Mihály, Cirbusz Endre, Csonka János és Fülöp József voltak 1989 1989. A Békés Megyei Könyvtár először jelentetett meg szlovák nyelvű olvasópályázati füzetet. „Bystrozraká Barborka” címen. Az olvasópályázatot évről évre újra meg újra meghirdették. 1989. A Békés Megyei Könyvtárban a KTRVK, vonalkódos kölcsönzési program alkalmazáshoz a korábbi fényceruzás technika helyett scannert vezettek be. 1989. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban megalakult és jelenleg is (2003.) működik az Erkel Ferenc Társaság. 1989. A Békés Megyei Könyvtár támogatásával Kovács Endréné, a könyvtár egykori dolgozója elkészítette a Néptanítók Könyve repertóriumát. A repertórium kézirat ; 274 lap, 14 sztl. és 6 lap lektori véleményt tartalmaz. 1989. február 8. Kovács Endréné elkészítette Szeberényi Lajos B. csabai reáliskolai tanár által szerkesztett Néptanítók Könyve 1855-57. 1860 évfolyamainak teljességre törekvő 841 tételes, függelékkel és egységes mutatóval ellátott 274 oldalas illusztrált repertóriumát. A repertóriumot Bényei Miklós lektorálta. Kiadásra nem került. Jelenleg a Békés Megyei Könyvtár békési gyűjteményében hozzáférhető. 1989. február 17. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete és a Békés Megyei Könyvtár Szakszervezeti Bizottsága a Békés Megyei Tanács Garzon szállójának összes termeiben rendezte meg tagjainak és nagybecsű hozzátartozóinak közvacsorával egybekötött első zártkörű farsangi megyebálját. 1989. február 22. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár munkáját és a település iskolai könyvtárainak helyzetét megtárgyalta az MSZMP Mezőberényi Végrehajtó Bizottsága, amelyen képviseltette magát a Békés Megyei Könyvtár. 1989. március 1. Battonyát várossá nyilvánították. 1989. március 1. Mezőhegyes várossá nyilvánításának napja. 1989. március 1. Mezőberényt várossá nyilvánították. A mezőberényi nagyközségi könyvtár ez időtől fogva Mezőberényi Városi Könyvtár címen egzisztál., melyet 1990 decemberétől Mezőberény Város Önkormányzata tart fenn. 1989. március 1. Sarkad várossá nyilvánításának napja. A könyvtár neve Könyvtár lett.

Sarkadi Városi

1989. március 7. A Békési Városi Könyvtárban volt Szúdy Géza költő „Vakrepülés” című verseskötetének bemutatója. 1989. március 22. A Békési Városi Könyvtárban a Mezőgazdasági könyvhéten Sz. Lukács Imre a mezőgazdaság időszerű problémáiról tartott előadást. 1989. április 7. A Békés Megyei Könyvtár befejezte a Dombegyházi Nagyközségi Könyvtár, új elnevezéssel Nagyközségi Olvasókör berendezését. A Dombegyházi Híradó szerint 4 millió forintért épült 282 m2-es olvasókörbe 455 ezer forint értékű egyedi tervezésű bútorzat és zenei részleg került. 1989. április 11. Szeghalmon a Városi Könyvtárban a Költészet napján „Az én repülőgépem” címmel Banner Zoltán előadóművész tartott irodalmi estet. 1989. április 17-19. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1989. április 19. Az Eleki Nagyközségi Könyvtár vendége dr. Mihaiescu György volt. 1989. április 20. A Szeghalmi Városi Könyvtár a Kazinczy-szépkiejtési verseny résztvevőinek irodalmi műsort rendezett. A vendég Havas Judit előadóművész volt.

233


1989. április 22. Mezőberényben a Városi Könyvtárban Csepregi András evangélikus lelkész „Történet és evangélium. Jézus-életrajz a bibliában?” címmel tartott előadást. 1989. május A Békés Megyei Könyvtár hat alkalmazottja tapasztalatcsere látogatáson vett részt Pozsonyban a városi könyvtár meghívására. A békéscsabai könyvtárosok látogatását a pozsonyiak szeptemberben viszonozták. 1989. május 7. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Csepregi Zsuzsanna evangélikus lelkész „Teremtéstörténet, evolúció” címmel tartott előadást. 1989. május 12. A Békés Megyei Könyvtárban az Új Aurora 1985. 2. számában bemutatott zrenjanini (Nagybecskerek) írók műveiből rendeztek irodalmi estet. A rendezvényen közreműködtek a zrenjanini író-küldöttség tagjai és a Békés megyei Jókai Színház művészei 1989. május 15. A Mezőberényi Városi Könyvtárban dr. Prőhle Károly teológiai tanár „Kételkedők a Bibliában” címmel tartott előadást. 1989. május 23. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Szabó Endre református lelkész „Hűségesek a Bibliában. Prófétai sors” címmel tartott előadást. 1989. május 30. Szeghalmon a Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten Fodor András József Attila-díjas költő tartott irodalmi estet 1989. május 30-június 1. A Békés Megyei Könyvtár megrendezte a gyermekkönyvtárosok regionális tanácskozását. A megnyitó előadást dr. Solt Otília: Gyermek a társadalomban címmel tartott A minta szerepéről a személyiség fejlesztésben címmel dr. Kozéki Béla beszélt. A baráti est vendége Berecz András népdalénekes volt. A második napon az empátiáról dr. Kállai Klára beszélt, beszámolót hallgathattak a résztvevők a Tolna Megyei Könyvtár történelmi játszóház kísérleteiről. Gabnai Katalin vezetésével szituációs játékok voltak, majd Nagy Attila vezetésével Knyihár Andrásné felmérését vitatták meg. Este a magyarság legkeletibb kapcsolatairól dr. Kiszely István tartott előadást. A harmadik nap előadója Fogarassy Miklós a külföldi gyermekkönyvtárakról szólt, és Kamarás István Emberkép gyerekeknek címmel tartott előadást. 1989. május 31. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Takácsné Kovácsházi Zita vallástanár „A történeti Jézus” címmel tartott előadást. 1989. június 5. Esterházy Péter író délután a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége volt. 1989. június 5. Este a Békés Megyei Könyvtár vendége Esterházy Péter író volt. 1989. június 5. Hatvani Dániel, az Új Aurora főszerkesztője volt a Sarkadi Városi könyvtár vendége. 1989. június 5. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Micsinyei Károly színművésszel rendeztek irodalmi estet. 1989. június 6. A Békés Megyei Könyvtár és a Szarvasi Városi Könyvtár meghívta Temesi Ferenc írót, aki nem mondta le a találkozót, de nem is jött el arra. 1989. június 7. Hatvani Dániel, az Új Aurora főszerkesztője a Békési Városi Könyvtár vendége volt. 1989. június 7. Sarusi Mihály író az Ünnepi könyvhéten a Mezőberényi Városi Könyvtár vendége volt. 1989. június 8. Csengey Dénes író délután a Békés Megyei Könyvtár vendége volt. 1989. június 8. Csengey Dénes író este a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége volt. 1989. június 8. A Szeghalmi Városi Könyvtárban Varsa Zoltán tartott irodalmi estet.

234


1989. június 15-július 5. ; augusztus 3-24. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára „Nyárravaló” címmel szünidei programajánlatot hírdetet. (A könyvtár július 10-től július 30-ig zárva volt ). 1989. június 17-30. információs központja.

A Békési Városi Könyvtár volt a XII. Békés-tarhosi zenei napok

1989. június 18. A Békési Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten Hatvani Dániel íróval, az Új Aurora című folyóirat főszerkesztőjével rendeztek író-olvasó találkozót. 1989. július 8. A Békési Városi Könyvtárban megrendezték Gulyás György „Bűneim... bűneim?” című könyvének bemutatóját. 1989. augusztus 1. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete "Könyvtáros portrék, pályaképek..." című pályázatának beadási határideje. 1989. augusztus 15-24. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára rendezte meg Szóra késztető olvasótáborát.

Gyula-Városerdőn

1989. szeptember 26. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Hegedűs D. Géza színművész tartott irodalmi estet. 1989. szeptember 27. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár olvasótermében a SchererImplom emlékülés bizottsága megemlékezést tartott. Megnyitó beszédet dr. Takács Lőrinc, a városi tanács v.b. elnöke mondott. Az emlékülést dr. Erdmann Gyula vezette. Előadók dr. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója, dr. Dankó Imre, a történettudományok doktora, Dusnoki József levéltáros, dr. Hajdu Mihály, egyetemi docens voltak. Közreműködött az Erkel Ferenc Zeneiskola kamaraegyüttese Marton György vezetésével. 1989. október A Békési Városi Könyvtár 10 évi működtetés után megszüntette a mozgókönyvtári szolgáltatását, mert a költségek (tiszteletdíj, mikrobuszkölcsönzés) nem voltak arányban az elvárható eredménnyel. 1989. október 4. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Gerencsér Miklós: Aradi napló című regényéből Kiss Péter Ernő tartott előadóestet 1989. október 9. Az Eleki Nagyközségi Könyvtár vendége a „Ki mit tud...?” győztese: Farkasinszki Attila volt. 1989. október 17. Eleken a Nagyközségi Könyvtárban kamarazenei hangverseny volt a Gerolzhofenből érkezett vendégek tiszteletére. 1989. november 2. A Sarkadi Városi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Bede Anna költő volt. 1989. december A Békési Városi Könyvtár által a Gyermekkönyvhétre kiírt „Olvasmány élményem...” című képzőművészeti pályázatra 56 munka érkezett, melyeket Lenkefi Konrád bábművész, a békéscsabai Napsugár bábegyüttes művészeti vezetője zsűrizett. 1989. december 3. A Szeghalmi Városi Könyvtárból a Magyar Rádió „Üdvözlet az olvasónak” címmel sugárzott műsort. Vendég: Béres Ilona, Császár Angella, Hegedűs D. Géza, Oszter Sándor, Papp János, Szabó Gyula, színművész; Aczél Anna rádióbemondó és Endrei Judit műsorvezető volt. 1990 1990. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára fényképekkel illusztrált, terjedelmes tájékoztatót, ún. pr-kiadványt jelentett meg szülőknek és gyerekeknek egyaránt, működéséről és szolgáltatásairól, amelyet a megyei könyvtár házinyomdája 10.000 példányban nyomtatott ki. 1990. január 15. A Szeghalmi Városi Könyvtár gyermekrészlegét takarékossági okokból visszaköltöztették az ún. „anyakönyvtárba” , ahol oly mértékű zsúfoltság keletkezett, mely mindennemű közművelődési tevékenységet lehetetlenné tett.

235


1990. február 23. A battonyai Népek Barátsága Városi Könyvtárban "Viharsarok" címmel a népfőiskoláról, a helyi hatalomról, a közösségi szerveződésekről tartott előadást Köles Sándor. Ezt követte Nyilas György korreferátuma. "Súlyponti kérdések Battonyán" címmel. 1990. március 7. A Békési Városi Könyvtárban a Mezőgazdasági könyvhónap alkalmából dr. Böő István tartott előadást. 1990. március 15. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete egy település 1945-től 1985-ig terjedő kulturális krónikája, eseménynaptára elkészítésére kiírt pályázatának beadási határideje lejárt. 1990. május 16. Az Eleki Nagyközségi Könyvtár vendége a Mezőkovácsházán élő Hetényi György költő volt. 1990. március 26-27. A Békési Városi Könyvtárban megrendezték a Barátunk a könyv című vetélkedő városi és városkörnyéki döntőjét. 1990. március 27. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában a Helikon Együttes „Mátyás király udvarában” címmel zenés irodalmi műsort adott. 1990. április 9. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Vovkori László, székelyudvarhelyi liceumi tanár diavetítéssel egybekötött előadást tartott. 1990. április 23-25. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1990. május 31. A gyulai Mogyoróssy János Könyvtár Ünnepi könyvheti vendége Ember Mária író volt. 1990. június A Békési Városi Könyvtárban a Békés-tarhosi zenei napok meghívotjaként Benda Kálmán történész „A történelem sötét foltjai” címmel tartott előadást. 1990. június A Pozsonyi Városi Könyvtár hat alkalmazottja szakmai látogatást tett a Békés Megyei Könyvtárban, melyet a meglátogatott könyvtár szeptemberben viszonozott. 1990. június 1. A Békési Városi Könyvtár vendége Ember Mária író volt. 1990. június 1. A Sarkadkeresztúri Községi Könyvtár Ünnepi könyvheti vendége Sarusi Mihály Gál István-díjas író volt. 1990. június 1. A Zsadányi Községi Könyvtár Ünnepei könyvheti vendége Sarusi Mihály Gál István-díjas író volt. 1990. június 2. A Dévaványai Nagyközségi Könyvtár Ünnepi könyvheti vendége Kiss Dénes József Attila-díjas költő volt. 1990. június 4. Az Ünnepi könyvhéten a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Kőbányai János író volt. 1990. június 4. Az Ünnepi könyvhéten a Békés Megyei Könyvtár vendége Kőbányai János író, a házigazda dr. Cs. Tóth János volt. 1990. június 4. Az Ünnepi könyvhéten a Kevermesi Nagyközségi Könyvtár vendége Simon Zoltán József Attila-díjas író volt. 1990. június 4. Az Ünnepi könyvhéten a Dombegyházi Olvasókör vendége Simon Zoltán József Attila-díjas író volt. 1990. június 4. Szeghalmon a városi könyvtárban a Péter András Gimnázium könyvtár kezelői ismeretek fakultációs osztályának tanulói szakvizsgát tettek. 1990. június 5. Az Ünnepi könyvhéten a Békés Megyei Könyvtár vendége Fodor András József Attila-díjas költő volt. 1990. június 5. A Sarkadi Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten a vendég Fodor András József Attila-díjas költő volt. Az irodalmi esten közreműködtek Leel-Őssyné Matus Mária, Hodosi József, Sós Andrea, Tóth Zsuzsanna. 236


1990. június 6. Az Ünnepi könyvhéten a Békés Megyei Könyvtár vendége Nemeskürty István József Attila-díjas író, irodalomtörténész és Zöldi László irodalomkritikus volt. 1990. június 14. A Békés Megyei Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesüle-te Békés Megyei Szervezete, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, a Magyar Népművelők Egyesülete Békés Megyei Szervezete és az Amatőr Néptáncosok Békés Megyei Szövetsége kerekasztal beszélgetést rendezett Békés Megye országgyűlési képviselőivel. 1990. július. A Békés Megyei Könyvtár elsőnk az országban a KTLELT program alkalmazásával teljeskörű állományellenőrzést végzett. 1990. július 1. A Szeghalmi Városi Könyvtár gondozásában elkészült a Békés megyei Népújság Köröstáj irodalmi és kulturális melléklete repertóriumát záró (1985-1990 ). füzet. Összeállította és szerkesztette: Horváth László. 1990. augusztus 20. A Mezőberényi Nagyközségi Könyvtár olvasószolgálati könyvtárosa, Sinka Albertné Miniszteri dicséretben részesült. 1990. szeptember Könyvtárban.

A kassai könyvtárosok a szakmai látogatást tettek a Békés Megyei

1990. október 5. A Békési Városi Könyvtárban népdaléneklési verseny volt, melyen 14 gyermek és 9 felnőtt vett részt. 1990. november 1. Az Okányi Községi Könyvtár vezetésével Fehér Jánosnét bízták meg 1990. november 30. Mezőkovácsházán az Árpád u. 162 sz. alatt egy könyvtári célra átalakított épületben megnyitották a városi könyvtárt. Avatóbeszédet Mezőkovácsháza város polgármestere dr. Szarvas Attila mondott. 1990. december Mezőberényben a várossá nyilvánítás alkalmából ünnepséget rendeztek. 1990. december A Dévaványai Nagyközségi Könyvtár ad otthont a Dévaványai Hírlap szerkesztőségének. 1990. december 3. A Békési Városi Könyvtárban megrendezték az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak városi versmondóversenyét. 1990. december 13. A Kondorosi Egyesített Művelődési Intézmény vezetőjének igazgatói munkakörét megszüntették, és a 44/12/1990./XII. 13./ ÖK határozattal fizetése csökkentésével csoportvezetői beosztásba helyezték. Ez utóbbit később visszavonták. Ugyanezen a napon hozott 44/5/1990./ XII. 13./ ÖK határozatban Kondoros Nagyközség Önkormányzati Képviselőtestülete kimondta, hogy a közművelődési intézmények dolgozói létszámát 3 fő szakdolgozóval és 1 fő technikai dolgozóval csökkenti úgy, hogy két szakdolgozó munkaviszonyát 1991. január 31-el, egy szakalkalmazott munkaviszonyát pedig 1991. június 31-el szünteti meg. Ezzel a létszámcsökkentéssel a kondorosi közművelődési intézmények alkalmazottainak 40%-át bocsátották el. 1990. december 17. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a Helikon Együttes „Szeretet himnusza” címmel tartott zenés irodalmi estet. 1991 1991. A Békés Megyei Könyvtárban a bibliográfiai tájékoztatás támogatására átvették az Új Könyvek adatbázis nem honosított változatát. 1991. A Dévaványai Nagyközségi Könyvtárban fűtéskorszerűsítést végeztek, kialakították a könyvtár jelenlegi -2001-ben is érvényes -- "arculatát". 1991. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában a KTRVK olvasónyilvántartó és dokumentumkölcsönző program alkalmazásával kezdetét vette a számítógépes kölcsönzés. 1991. A Békés Megyei Könyvtárban számítógépes információkereső szolgálati részleget (SZISZ) nyitottak. Ezzel lehetővé tették a Pressdok, Kartoték, Gyógyfűrdők, és az Új Könyvek olvasói hozzáférését. 237


1991. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban megalakult és jelenleg is (2003.) működik a Gyulai Művészek Társasága. 1991. január A Békés Megyei Könyvtárban Cseh Gusztáv kolozsvári képíró rézkarcaiból nyílt kiállítás. 1991. január 22. A Csanádapácai Általános Művelődési Központ könyvtárában (Felszabadulás u. 30.) felsőfokú szakalkalmazott nem volt. A középfokú végzettséggel rendelkezőknek (2 személy) havi bérük 15.950- Ft volt 1991. január 23. A Békés Megyei Könyvtár igazgatóját dr. Ambrus Zoltánt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete alelnökévé választották 1991. március 27. A Békés Megyei Könyvtárban A népi egységtől a nemzeti egységig -- a Püski Kiadó története -- emlékező kiállítás volt, amelyet megtisztelő jelenlétükkel kitüntették Püski Sándor és Püski Sándorné Zoltán Ilona. A kiállítást Szeredi Pál nyitotta meg. 1991. április A Békés Megyei Könyvtárban Ladislav Ballek írónak volt irodalmi estje. 1991. április 11. A Békési Városi Könyvtárban a Költészet napja alkalmából Koszta Rozália festőművész és Bede Anna költő volt a vendég. 1991. április 15-17. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1991. április 22. A Békési Városi Könyvtár vendége Püski Sándor és felesége, Zoltán Ilona volt. Egyidejűleg a Békési Galériában a Püski Kiadó története címmel nyílt kiállítás. 1991. május 31-június 5. Az. Ünnepi könyvhét Békés megyei rendezvénye-inek meghívottjai Kósa László etnográfus, történész, Németh Csaba muzeológus, Utassy József ,József Attila-díjas költő, Beke György író volt. 1991. május 31. A Békés Megyei Könyvtár vendége Kósa László etnográfus, történész volt. A beszélgetést Németh Csaba muzeológus vezette. 1991. május 31. Gyulán a Mogyoróssy János Városi könyvtárban rendeztek találkozótKósa László etnográfussal. A beszélgetést Németh Csaba muzeológus vezette. 1991. június 1. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának vendége Utassy József , József Attila-díjas költö volt. 1991. június 3. A Békés Megyei Könyvtárban az Érsekújvári Városi Könyvtár kollégái látogatást tettek. Ez alkalommal könyvek kölcsönös ajándékozására is sorkerült. 1991. június 4. Sarkadon a Városi Könyvtárban Beke György író találkozott az olvasókkal. 1991. június 5. Békéscsabán a Tanárképző Főiskola vendége Beke György író volt. 1991. június 5. A Békési Városi Könyvtárban Beke György író találkozott az olvasókkal. 1991. július 1. A Békési Városi Könyvtárban a Békés-tarhosi zenei napok alkalmával Benda Kálmán történész Széchenyi Istvánról tartott előadást. 1991. augusztus 8. Meghalt Gazsó Pál a Kondorosi Nagyközségi Könyvtár nyugalmazott vezetője. 5O éves volt. 1991. augusztus 30. A Békés Megyei Könyvtár saját gyűjteményéből rendezte meg 50. grafikai kiállítását azokból a művekből, amelyeket 1985-1990 között vásárolt. A kiállítást Lipták Pál, a könyvtár nyugalmazott festőművész igazgatója rendezte, és Sümegi György művészettörténész nyitotta meg. 1991. október 7. Máthé János világjáró kertész, szakíró Sarkadon a városi könyvtárban tartott előadást. 1991. október 7. A Békési Városi Könyvtárban Németh László születésének 90. évfordulóján emlékünnepséget rendeztek. Az író és családja Békési tartózkodásának megörökítésére emléktáblát

238


avattak. Az emléknap előadója Czine Mihály irodalomtörténész, díszvendége Németh Ágnes, Gigi az író lánya volt. 1991. október 26. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Lukács Sándor érdemes művész „Egyedűl - magamról” címmel tartott irodalmi estet. Műsorában közreműködött Szentirmai Ákos zeneszerző 1991. október 30. A Békési Városi Könyvtár hasonmás kiadásban megjelentette dr. vitéz Durkó Antal 1939-ben kiadott Békés Város története című monográfiáját. 1991. október 31. Havasi Istvánné, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója nyugállományba vonult. 1991. november A Békés Megyei Könyvtárban a Pozsonyi Városi Könyvtár kollégái tettek látogatást. 1991. november 1. Krasznahorkai Gézát kinevezték a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatójává. 1991. december 10. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Sólyom Tamás előadó- és Méhes Csaba pantomimművésznek volt műsora. 1991. december-1992. tavasz A Békés Megyei Könyvtárban őrzött Mogyoróssy-hagyaték köteteit átleltározták a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárba. 1991. december 31. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár igazgatója Szakáts István nyugdíjba vonult. 1992 1992. A Békés Megyei Könyvtárban a TEXTAR adatbázis kezelő szoftver alkalmazásával megkezdődött a Békési Gyűjtemény, a Lexikonpótlások, a Desideráta, és a Saját1, Saját2 nevű helyismereti sajtófigyelő adatbázisok építése. Az X.25-ös végpont kiépítésével lehetővé vált az IIF szolgáltatások igénybevétele. 1992. A Békés Megyei Könyvtár "Könyvtár Támogató Alapítványt " hozott létre a dokumentumbeszerés és számítógépes szolgáltatásainak támogatására, valamint a Békéscsabán folytatott közművelődési tevékenység elősegítésére. 1992. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban megalakult és jelenleg is (2003.) működik az Arany János Művelődési Egyesület. 1992. január 1. Megszűnt a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Orosházi Körzeti Könyvtára, állománya az Orosházi Városi Könyvtár tulajdonába került. 1992. január 1. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár igazgatója Palkó Lajosné lett. 1992. február 3. A Békési Városi Könyvtárban fórumot rendeztek a Békési Újság alapításáról. 1992. február 28-29. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezték meg az Implom József helyesírási verseny országos döntőjét. 1992. március 7. Az Eleki Községi Könyvtárban volt a települési sakkverseny. 1992. március 9-15. A Békés Megyei Könyvtárban Az információ szabadáramlásáért címmel nemzetközi könyvtáros tanácskozást tartottak. A konferenciát dr. Simon Imre, Békés Megye Képviselő-testülete elnöke nyitotta meg. Sóron László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Könyvtári Osztályának vezetője a magyar könyvtárügy időszerű kérdéseiről, a könyvkiadás és könyvterjesztés új keletű problémáiról beszélt. Szente Ferenc, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgató-helyettese, Juhász Jenő, az Országos Idegennyelvű Könyvtár főigazgatója, Zalainé Kovács Éva, a Könyvtári és Informatikai Kamara elnöke, Horváth Tibor, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke a "Könyvtárak könyvtárosok Magyarországon, szakmai szervezetek, érdekképviseletek" címmel tartottak előadást. Jókai Anna író, a Magyar Írószövetség elnöke "Az íók közérzete és feladata 239


a XXI. század küszöbén", Lábodi László, kormányfőtanácsos, a Miniszterelnöki Hivatal Határon Túli Magyarok Titkárságának főtanácsosa "A magyar kisebbség és az anyaország kapcsolata" címmel tartott előadást. A március 10-ei napot a História és a Régió című folyóiratok munkatársaival folytatott beszélgetés zárta. Március 11-én szakmai kirándulás volt, amikor is a tanácskozás résztvevői megtekintették az Algyői Községi Könyvtárat és a szegedi Somogyi Könyvtárat, ahol a Tiszatáj című folyóirat alkotóival találkozhattak. Március 12-én Nagy Attila, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központjának osztályvezetője "Az iskola és a könyvtár kapcsolata", Skaliczky Judit, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ osztályvezetője "A korszerű közművelődési könyvtár Nyugat-Európában" Papp István, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgató-helyettese "A könyvtárak új típusú szolgáltatásai, könyvtári kísérletek" című előadására került sor. A nap programja az Erdélyi, a Hunyadi, a Rákóczi Szövetség és a Kárpátaljai kör távol maradásával zárult.13-án az újkígyósi, a mezőkovácsházi, a dombegyházi, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár megtekintésére került sor. A nap vacsoravendége Konrád György író volt. 14-én az ORIENS '92 Kelet-Európai kultúrbörze rendezvényein és plenáris ülésén voltak a résztvevők. Ezt követte a tanácskozás zárása. 1992. március 25. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Petrovácz István író volt. 1992. március 26. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban kiállítás nyílt a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola diákjainak munkáiból. 1992. március 31. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Kertész Éva, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum természettörténész muzeológusa a „Vörös könyv” címmel a védett állatokról, növényekről tartott diavetítéssel egybekötött környezet- és természetvédelmi előadást. 1992. március 31. A Békés Megyei Könyvtárban Robert Hammerstiel festőművész kiállítását Ezüst György festőművész nyitotta meg. 1992. április 1. A Dévaványai Nagyközségi Könyvtár önálló gazdálkodási és munkáltatói jogú intézmény lett. 1992. április 2. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár román nemzetiségi fiókkönyvtárában Petru Puscas tartott előadást. 1992. április 6-8. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1992. április 7-8. A Békés Megyei könyvtárban kiállítással egybekötött tanácskozást rendeztek a tanácsi fenntartású közművelődési könyvtárak 40 éves fennállásának évfordulója alkalmából. 1992. április 8. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Marék Veronika tartott íróolvasó találkozót. 1992. április 6. Csorvás Nagyközség Önkormányzatának szolgáltató szervezete a Békés Megyei Könyvtárnál rendelte meg a Csorváson épülő új nagyközségi könyvtár számítástechnikai felszerelését. 1992. április 23. A Békés Megyei Könyvtárban Muzsnay Ákos grafikusművész kiállítását Szakolczay Lajos, irodalomtörténész nyitotta meg. 1992. április 30. A battonyi Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Kovács László és Kovács Jenő, országgyűlési képviselők lakossági fórumot tartottak. 1992. május 16. A Szakszervezetek Békés Megyei Tanácsának Orosházi Körzeti Könyvtára helyén (Orosháza, Petőfi Művelődési Központ) megnyílt az Orosházi Városi Könyvtár gyermekkönyvtára. 1992. május 28. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Patay László szakíró „Csak egy Földünk van” címmel tartott a környezetvédelemről előadást, amely kapcsolódott „A természet kalendáriuma” című vetélkedősorozathoz. 1992. május 30-31. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt a Gyulaiak Baráti Körének közgyűlése. 240


1992. június 1-11. Az Ünnepi könyvhét Békés megyei rendezvényeinek Vendégei Krasznahorkai László József Attila-díjas író, Keresztury Tibor irodalomtörténész, Gyárfás Endre író, dr. Cs. Tóth János a Tevan Kiadó igazgatója, művészeti író, Fodor András Kossuth-díjas író, Domokos Mátyás, József Attila-díjas esszéista, kritikus, Berényi Mária költő. voltak 1992. június 1. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban könyvkiállítást rendeztek a Mogyoróssy-gyűjtemény Békéscsabáról Gyulára viszszakerült műveiből. A kiállítást dr. Dusnoki József levéltáros nyitotta meg. 1992. június 1. Békésen a Városi Könyvtár vendége a Tevan Kiadó volt. A kiadót dr. Cs. Tóth János művészetiíró, igazgató és Kántor Zsolt költő, szerkesztő mutatta be. 1992. június 2. Battonyán a városi könyvtár vendége a Tevan Kiadó volt. A kiadót dr. Cs. Tóth János művészetiíró, igazgató és Kántor Zsolt költő, szerkesztő mutatták be. 1992. június 3. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Krasznahorkai László József Attila-díjas író volt. A beszélgetést Keresztury Tibor irodalomtörténész vezette. 1992. június 5. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége a Tevan Kiadó volt. A kiadót dr. Cs. Tóth János igazgató és Kántor Zsolt szerkesztő, költő mutatták be. 1992. június 6. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban D. Nagy András dedikálta "Az Erkel család krónikája" című könyvét. 1992. június 8. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Restye Illés dedikálta "Vágyakozás" című novelláskötetét. 1992. június 8. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában Gyárfás Endre író találkozott az olvasókkal. A találkozón a beszélgetést vezette dr. Cs. Tóth János a Tevan Kiadó igazgatója. 1992. június 9. Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Fodor András Kossuthdíjas költő és Domokos Mátyás József Attila-díjas esszéista, kritikus volt. 1992. június 9. A Sarkadi Városi Könyvtár vendége a Tevan Kiadó volt. A kiadó tevékenységét dr. Cs. Tóth János igazgató és Kántor Zsolt szerkesztő mutatták be. 1992. június 10. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége a Századvég Kiadó volt. A kiadót Bácskai István igazgató és Csepeli György szociológus mutatták be. 1992. június 11. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár román nemzetiségi fiókkönyvtárában Berényi Mária költő találkozott olvasóival. Házigazda dr. Illyés Józsefné újságíró volt. 1992. június 11. Szentendrén meghalt Boruzs Józsefné Vékony Ilona, aki 1983-ig Szeghalmon a könyvtár igazgatója volt 1992. június 21. A Békési Városi Könyvtárban a Békés-tarhosi zenei napok alkalmával dr. Szathmári Imre professzor Szenczi Molnár Albert és az anyanyelv címmel tartott előadást. 1992. augusztus 8. Gyulán 75 éves korában meghalt, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója dr. Némedi Endre. 1992. augusztus 23. Csorváson, az általános művelődési központ épületében 600 m2 alapterületű könyvtárt avattak. 1992. szeptember A Békés Megyei Könyvtár (jelenlegi tudásunk szerint) először jelentetett meg „Bystrozraká barborka” címmel szlovák nyelvű rejtvénypályázatot. A rejtvényfüzetet Mária Sztaneková állította össze, illusztrálta Kalina Katalin. 1992. szeptember 7. A Békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatósága, dr. Köteles Lajos levélben köszönte meg a Békés Megyei Könyvtárnak, hogy a főiskola névadó- és tanévnyitó ünnepségeit színvonalas kiállítással, kiadvánnyal segítetett.

241


1992. szeptember 22. Szeghalom közgyűjteményeinek állománya alapján a városi könyvtár kiadványaként a Kossuth ünnepségsorozat alkalmából Horváth László könyvtárigazgató szerkesztésében Kossuth Lajos (1802-1894) címmel ajánlóbibliográfia jelent meg. 1992. október A Békés Megyei Könyvtárban nyolc pozsonyi és négy érsekújvári könyvtáros tett viszontlátogatást. A szakmai tapasztalatcsere látogatáson a Békés Megyei Könyvtár és a Pozsonyi Városi Könyvtár közötti együttműködési szerződést is megújították. 1992. október 1. "Nagy zeneszerzők - képeslapon" címmel kiállítás nyílt a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. 1992. október 12. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartotta soros taggyűlését. 1992. október 15. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a Waldorf-óvodákról és -iskolákról tartottak előadást. 1992. október 15. Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartotta ülését az Állampolgári Jogvédő Liga. 1992. október 16. Szerkesztőségek a könyvtárban; szerkesztőségi műhely. Írók, olvasók beszélgetése a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban . A sorozatban a Protestáns Szemle című folyóirat mutatkozott be. 1992 október 29. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Pápai Erika és Sziki Károly színművészek Remenyik Sándor verseiből adtak irodalmi estet. 1992. november 11. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Ágról szakadt madár” címmel (ballada a csángó sorsról) Kilyén Ilka tartott előadói estet. Ugyan ezen a napon Kürti Papp László a „Nyugat” című folyóirat költőiről tartott előadást. 1992. november 16. Szerkesztőségek a könyvtárban; szerkesztőségi műhely. Írók, olvasók beszélgetése a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A sorozat bemutatkozó folyóirata a "Sodrás" volt. 1992. november 25. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a 100 éve született báró Apor Vilmos apátplébánosra Bereczky Béla előadása révén emlékeztek. 1992. december 2. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Vitai Ildikó előadóművész adott zenés gyermekműsort. 1992. december 11. Szerkesztőségek a könyvtárban; szerkesztőségi műhely. Írók, olvasók, beszélgetése a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A sorozat vendége a Világszövetség című lap volt. 1992. december 18. Karácsonyi hangversenyt rendeztek a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Fellépett a Gyulai Kamarazenekar. Vezényelt Marton György. 1992. december 19. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt Rithnovszky János „A fény túlsó oldalán” című könyvének bemutatója. 1992. december 21. A Musica Historica együttes a gyulai Mogyorósi János Városi Könyvtárban adott ünnepi műsort. 1992. évvége A szakszervezeti tulajdonú épületekben működő intézmények bérlőkké váltak, így a Szakszervezetek Békés Megyei Központi Könyvtára is, amelynek a magas bérleti és a rezsiköltségek meghaladták anyagi erejét. 1993 1993. A Békés Megyei Könyvtár tájékoztatót jelentetett meg a könyvtárban elérhető számítógépes adatbázisok (Biblia, Gyógyfürdők, Kartoték, Magyar Törvénytár, Pressdok, S1., S2., Textár, Tipp-tár) hozzáférhetőségéről és annak költségeiről.

242


1993. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár kezdeményezésére létrehozták a Battonya Város Könyvtáráért alapítványt. 1993. A Békés Megyei Könyvtár a számítógépes információ szolgálata (SZISZ) számára CDROM-on szerezte be a Magyar Törvénytár és a Pressdok adatbázisokat és telepítette a Vállalkozási Információs Project, a Tipp-tár és a Vipvia elnevezésű adatbázisait. 1993. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár Évfordulónaptár 1993. címmel kiadványt jelentett meg. Összeáll.: Bereczky Béla. Kiad a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár. 1993. A Sarkadi Városi Könyvtár igazgatója, Tímár Imre a Népművelésért dicséretben részesült 1993. január 7. A Békés Megyei Könyvtárban Koszta Rozália festőművész kiállítását Krasznahorkai Géza, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója nyitotta meg. 1993. február 22. A kert mint emberformáló eszköz címmel dr. Bálint György előadást tartott a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. 1993. február 25. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár nemzetiségi fiókkönyvtárában Petrusán György Iosif Vulcan és a Família című folyóirat kötetét mutatta be. 1993. március 4. „Mint észrevétlenül álomba hull az ember” címmel a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Radnóti Miklósról Sólyom Tamás és Silling Tibor tartott rendhagyó irodalomórát. 1993. március 20. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban megrendezték K. Kovács János festménykiállítását. 1993. március 22. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Sólyom Tamás és Silling Tibor Radnóti Miklósról tartott rendhagyó irodalomórát. 1993. március 26-27. Az Országos magyar népdaléneklési verseny Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. volt. 1993.március 29. „És én egészen egyedül Maradok” címmel József Attila-est volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár nemzetiségi fiókkönyvtárában. A műsort Rácz Gábor állította össze. 1993. március 30-31. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1993. április 10. Megemlékezést tartottak Bay Zoltánra a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Vendégek: Bay Zoltánné, Csoóri Sándor, Kenéz Csaba, Marx György, Nagy Ferenc, Németh Magda, Pungor Ernő, Toró Tibor, Weszely Tibor voltak. 1993. április 15. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére szavalóversenyt rendeztek. 1993. április 28. A Békési Városi Könyvtárban Népdaléneklési verseny volt. 1993. április 29. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban „Ami belőlünk kimaradt, és amit másokra vetítünk” címmel Ranschburg Ágnes pszichológus tartott előadást. 1993. május A Békés Megyei Könyvtárba négy pozsonyi könyvtáros tett látogatást. 1993. május 1. Balogh Györgyöt, a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár igazgatóját címzetes igazgatóvá nevezték ki. 1993. május 1. A Mezőkovácsházi Városi Könyvtár új igazgatója Szentiványi Lászlóné lett. 1993. május 4. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában D. Nagy Éva szakíró a gyógynövényekről és a gyomnövényekről tartott előadást. 1993. május 6. Mezőberényben a Városi Könyvtár és a helyi egyházközségek közös rendezvényén a Mezőberényi Egyházközség gyülekezeti termében a Promise és Tandem együttesek adtak koncertet.

243


1993. május 10. Mezőberényben a Városi Könyvtár és a helyi egyházközségek közös rendezvénye volt. Ribár János evangélikus lelkész „Élet... múlandóság... halál... ennyi az egész?„ című előadását a városi könyvtárban tartotta. 1993. május 12. Mezőberényben a Városi Könyvtár és az egyházközségek közös rendezésében a városi könyvtárban „Vallás, hit, hitetlenség” címmel Kamarás István vallásszociológus tartott előadást. 1993. május 27. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Zombori Ottó csillagász tartott diavetítéssel egybekötött előadást. 1993. június 1-9. Az Ünnepi könyvhéten a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban 1-én Kiss Gy. Csabával rendezetek beszélgetést; 7-én a Kalligram című folyóirat mutatkozott be; 9-én Szász Zoltán „A románok története” című könyvének volt a bemutatója. 1993. június 2. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Sándor Iván „Vég és semmiség...” címmel rendhagyó irodalomórát tartott. 1993. június 2. A Sarkadi Városi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Fenyvesi Félix Lajos volt. 1993. június 3. A Dévaványai Nagyközségi Könyvtár által működtetett országjáró klubot a cégbíróság bejegyezte. 1993. június 7. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban dr. Kovács Kálmán a Dél-magyarországi Regionális Központ igazgatója tartott előadást. 1993. június 18. 70. életévében elhunyt Balogh Ferentz alias Balogh Ferenc a Békés Megyei Könyvtár nyugalmazott módszertani osztályvezetője. 1993. június 22-23. Erkel Ferenc egy évszázad távlatából. Tudományos tanácskozás volt Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. 1993. augusztus Valánszkiné Tóth Erzsébetet, a Dévaványai Nagyközségi Könyvtár vezetőjét megbízták a Dévaványai Hírlap szerkesztésével. 1993. szeptember A Békés Megyei Könyvtár négy munkatársa viszonozta a pozsonyi kollégák májusi látogatását. Ez a találkozás alkalom volt könyvek cseréjére is. 1993. szeptember 20. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár szerződést kötött a Goethe Intézettel a Deutscher Lesesaal működtetéséről. 1993. október 12. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban megnyitották Kovács Anna tanár, festő és grafikus kiállítását. 1993. október 21. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Tomanek Gábor tartott előadást. 1993. október 30. A Békési Városi Könyvtár hasonmás kiadásban és 1000 példányban megjelentette dr. vitéz Durkó Antal 1939-ben kiadott Békés nagyközség története című művét. 1993. november 1. Város lett Tótkomlós. 1993. november 5. Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben címmel a Kossuth rádió közvetítése a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárból. Ugyanezen a napon bemutatták Dánielisz Endre Nagyszalonta jeles szülöttei című könyvét. 1993. november 12. In memoriam Koszta Rozália — kamarkiállítás volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. 1993. november 19. Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben címmel a Kossuth Rádió közvetítése a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárból volt.

244


1993. november 22. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Tomanek Gábor a népköltészetről valamint Arany János és Petőfi Sándor levelezéséről tartott előadást. 1993. november 25. Szerkesztőségek a könyvtárban. A Magyarság és Európa című folyóirat bemutatkozó estje a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt. 1993. november 30. Bolza Antal „Cserkelés az életem” című könyvét a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban mutatták be. 1993. december 7. A Mezőberényi Városi Könyvtárban dr. Széles Klára docens, kandidátus „Gondolatok a modern magyar irodalom születéséről” címmel tartott előadást, melyen közreműködtek a Petőfi Sándor Gimnázium harmadik évfolyamos tanulói. 1993. december 7. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban György: „Három gyertya és Mozarttal vacsorázok” című könyvét.

bemutatták Czigány

1993. december 10. Ünnepi hangverseny volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Fellépett a Gyulai Románok Egyesületének énekkara. 1993. december 13. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmény vezetőjének igazgatói munkakörét (44/12/ 1990./ XII. 13./ ÖK. határozattal) megszüntették, és fizetésének csökkentésével csoportvezetői beosztásba helyezték, mely utóbbit később visszavontak. 1993. december 17. Karácsonyi hangverseny volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Fellépett a Gyulai Kamarazenekar vezényelt Marton György; valamint az Erkel kórus, vezényelt Rázga József. 1994 1994. A Békés Megyei Könyvtár gyűjteményszervezési osztályán megkezdődött az új beszerzések számítógépes feldolgozása. A számítógépes információ szolgálatban (SZISZ) az igénybevehető szolgáltatások köre tovább bővült a FSZEK irodalmi kritikák és tanulmányok bibliográfiája adatbázissal és az OMIKK SDI szolgáltatásával. Ez év október 17-én a számítástechnika könyvtári alkalmazásához rendelkezésre állt 2db 286-os AT 2 db 386 SX 1 DX, 1 db 486 DX számítógép, 1-1 db EPSON FX 100, FX 1000, FX1050, FX 1170, HP LaseJet 4P nyomtató, CD-olvasó, X.25-ös végpont, valamint a Winword, a Windows, TEXTÁR, az ISIS, a KTRVK, a KTLELT program, továbbá a vásárolt és valamennyi saját fejlesztésű adatbázis. 1994. A Békés Megyei Könyvtár tájékoztatót jelentetett meg a könyvtárhasználat díjairól. Eszerint a beiratkozási díj önálló keresettel rendelkezőknek első beiratkozáskor 100,-Ft, átiratkozás esetén 80,-Ft volt. Az önálló keresettel nem rendelkezőknek - sorállományú katonáknak, az oktatási intézmények tanulóinak, hallgatóinak és a nyugdíjasoknak - a beiratkozási díj 40,-Ft-ban állapíttatott meg. Mód volt napijegy váltására amely 20,-Ft-ba került.Elvesztett látogatójegy pótlásáért 40,-Ft-ot kellett fizetni. Ekkor kerültek bevezetésre (300,-Ft értékben) a könyvtárpártolójegyek aminek tulajdonosai CD-lemezt is kölcsönözhettek. 1994. A Dévaványai Nagyközségi Könyvtár kiadásában megjelent Ladányi Mihály életműbibliográfiája, melyet Valánszkiné Tóth Erzsébet könyvtárvezető szerkesztett. A szaklektor Csobai László a Békés Megyei Könyvtár főkönyvtárosa volt. 1994. Szeghalom várossá nyilvánításának 10. évfordulójára Horváth László, Kele József, Kincses Julianna összeállításában Szeghalmi események (1984-1993) címmel a városi könyvtár helyismereti kronológiát jelentetett meg. 1994. január 1. Kondoros Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testülete közművelődési intézményeit Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára, Közösségi Háza néven működteti. 1994. január 18-31. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban mézesbáb kiállítás volt.

245


1994. február Békés Megye Képviselőtestülete tárgyalásokat kezdett a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Békés Megyei Központi Könyvtára átvételéről, annak a Békés Megyei Könyvtár gyűjteményében történő elhelyezéséről. 1994. február 2. A Sarkadi Városi Könyvtárban rendezett író-olvasó találkozó vendége Kiss Ottó költő volt. 1994. február 3. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Gubuznai Zoltán festőművész „Misztikus világok” című tárlatát dr. Cs. Tóth János művészeti író, a békéscsabai Tevan Kiadó igazgatója nyitotta meg. 1994. február 10. „ Egy csésze tea mellett Arany Jánossal” címmel mutatta be a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményének egy részét. 1994. február 11-25. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban helytörténeti kiállítást rendeztek. 1994. február 28. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban volt a román (két tannyelvű) általános iskola tanulóinak műveltségi vetélkedője. 1994. március 19. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Dékány János, K. Kovács János, Jambrik János, a településen élő festők munkáiból rendezetek kiállítást. 1994. március 25. A Kondorosi Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadta az Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára, Közösségi Háza alapító okiratát. 1994. március 28-30. A Békési Városi Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére versmondóversenyt rendeztek. 1994. április 11. A Békési Városi Könyvtárban a Költészet napján „Virághalom Ady sírján” címmel Karácson Sándor tartott előadást. 1994. április 13. Bejegyezték a battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár által alapított Battonya Könyvtáráért Alapítványt. 1994. április 18. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Csepregi Márta, az ELTE Finnugor Tanszéke adjunktusa ”Vendégségben szibériai nyelvrokonainknál” címmel tartott előadást. 1994. április 20. A Mezőkovácsházi Városi Könyvtár igazgatója, Balogh György — 1991. május 1-től címzetes igazgató — 60 éves korában nyugalomba vonult. 1994. április 22. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége az Erkel Ferenc Múzeum új igazgatója dr. Havassy Péter volt. 1994. április 24. 60 éves korában elhunyt Balogh György a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár nyugalmazott igazgatója. 1994. április 25. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban természetfotó kiállítás nyílt. 1994. nyár A Békés Megyei Könyvtár átvette a Szakszervezetek Megyei Tanácsa Békés Megyei Központi Könyvtára dokumentumait, 22 letéti könyvtárának állományát, állóeszközeit, berendezéseit és felszerelési tárgyait . 1994. május 9. A Békés Megyei Könyvtár igazgatója dr. Ambrus Zoltán közölte Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzatával, hogy a városban üzemeltetett fiókkönyvtárakat nem működteti tovább, május 20-án bezárja. 1994. május 20. A Megye és a Város között kialakult intézmény fenntartási költségekről folytatott vita ellenére a Békés Megyei Könyvtár nem zárta be, nem szüntette meg az általa működtetett városi fiókkönyvtárakat. 1994. május 31-június 9. Az Ünnepi könyvhét alkalmával Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár május 31-én Gergely Ágnes: „Királyok földje” című kötetét mutatták be; június 2-án

246


„Gerjedt lelkemnek ki látta valóját” címmel Rácz Gábor Ady-estje volt; június 6-án Elek Tibor: „Szabadságszerelem” című könyvének volt a bemutatója. 1994. június 9. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban ünnepélyes külsőségek között megnyitották a Deutscher Lesesaal különgyűjteményt. Az induló állomány: 3000 könyv, 300 videokazetta, 250 hangkazetta és 20 folyóirat. A megnyitó író vendége Zsuzsanna Gase író volt. 1994. június 19. Az Orosházi Városi Könyvtár igazgatója Varga Zoltán országgyűlési képviselő lemondott könyvtárigazgatói állásáról. Egyidejűleg Hotoránné Fekete Gabriellát kinevezték a könyvtár igazgatójává. 1994. június 20 - 25. Könyvtárak a jövő szolgálatában címmel tanácskozást tartottak a Békés Megyei könyvtárban határon túli magyar könyvtárosok részvételével. 1994. ősz A Békés Megyei Könyvtár négy alkalmazottja a Pozsonyi Városi Könyvtárban tett látogatást, amikor is 20.000,-Ft értékben 172 magyar nyelvű ajándékkönyvet vittek. A Békés megyei könyvtárosok megtekintették az Érsekújvári Városi Könyvtárat, amelynek 82 kötet magyar nyelvű könyvet ajándékoztak. Mindez a viszonosság elve alapján történt. 1994. szeptember Békéscsaba Város Kulturális delegációjának tagjaként a Békés Megyei Könyvtár két munkatársa a Trencséni Járási Könyvtárban tett látogatást. 1994. október 4. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Zenei világnapon fellépett Bakné Kocsis Beáta, Tamássy Éva, Rideg Lajos, Kovács Adrien, Sándor Ottó, Kaczkó Gabriella, Puskás Sándor, a Jazz-trió. 1994. október 13. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Sokszínű hagyományaink” címmel Kolarovszki Mária, Mlinár Pál és a Békés band tartott előadást. 1994. október 22 - 23. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt a Gyulaiak Baráti Körének közgyűlése. 1994. október 25. A battonyai általános iskolások rajzkiállítása a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban nyílt meg. 1994. november 10. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Tóth Sándor országgyűlési képviselő a pedagógusokkal találkozott. 1994. november 14. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban bemutatták Nagyné Kocsis Éva rajzait és festményeit. 1994. november 21. Szeghalmon a városi könyvtár gondozásában, Horváth László igazgató szerkesztésében Szeghalmi események (1984-1993) címmel helyismereti kronológia jelent meg. 1994. december A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Kovács Editnek, a békéscsabai Jókai Színház művésznőjének volt verses összeállításból műsora. 1994. december A Dévaványai Könyvtár munkaközössége Valánszkiné Tóth Erzsébet vezetésével összeállította Ladányi Mihály életműbibliográfiáját, amelynek szakmai lektora Csobai László, a Békés Megyei Könyvtár főkönyvtárosa volt. 1994. december 2-9. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Molnár C. Pál grafikáiból emlékkiállítást rendeztek. A kiállítást dr. Takács László muzeológus nyitotta meg. 1994. december 2. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Banner Zoltán előadóművésznek „Rendületlenül” címmel volt irodalmi estje. 1994. december 5. Battonyán a Népek munkáspárti lakossági fórum volt.

Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban

1994. december 14. A dévaványai települési önkormányzat megkapta a önkormányzat 1994" kitüntető címet.

247

"Könyvtárpártoló


1994. december 16. Karácsonyi hangverseny volt a gyulai Mogyoróssy János Könyvtárban. Fellépett a Gyulai Kamara Zenekar és az Erkel Vegyeskar.

Városi

1994. december 19. Sarkadon a városi könyvtárban rendezett író-olvasó talákozó vendége Sipos Tamás író és Büki Attila költő volt. 1994.december 31. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Békés Megyei Könyvtára jogutód nélkül megszűnt, és a Békés Megyei Könyvtár része lett. 1995 1995. A Békés Megyei Könyvtár új épületének évtizedfordulóján részt vett a Pozsonyi Városi Könyvtár igazgatóhelyettese és az Érsekújvári Könyvtár igazgatója. 1995. Gyula város történeti utcanévjegyzékét állította össze: Bereczky Béla. A kézirat a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban található. 1995. Kondoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete pályázatot nyújtott be többfunkciós közművelődési intézmény létesítésére. A pályázat a település számára kedvező elbírálásban részesült. 1995. január 1. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Békés Megyei Könyvtára alkalmazottai a Békés Megyei Könyvtár alkalmazotti állományába kerültek. 1995. január 16. Németh Csaba muzeológus „Emlékezzünk előadást tartott a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban.

Vég-Gyula várárul” címmel

1995. március 25. Az Általános iskolai országos magyar népdalénekesi versenyt Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. rendezték meg. 1995. március 25. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban megrendezték Csonka János festő kiállítását. 1995. március 31. A KDNP Békés Megyei Szervezete és a Brankovics István Alapítvány szakmai fórumát Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezték meg. Előadók dr. Csehák Judit, dr. Ferenc Antal, Jávor András, dr. Várkonyi László voltak. 1995. április A Békésszentandrási Nagyközségi Könyvtárat korábbi helyéről, a Széchenyi u. 10ből a Fő utca 22-be, (a pártok házába) költöztették. 1995. április 3-5. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1995. április 20. A reformkori költők Békés megyében (Petőfi Sándor, Szakál Lajos, Sárosi Gyula) címmel Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Elek László tartott előadást. 1995. április 26. A battonyai középiskolások rajzkiállítása a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban nyílt meg. 1995. április 27-29. Az elfelejtett XVIII. század. "Adj emberséget az embernek! Adj magyarságot a magyarnak!" mottóval a VI. Történelmi műveltségi vetélkedő országos döntőjét a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezték meg. 1995. április 29. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a magyarság európai esélyeiről beszélgettek a jelenlévőkkel Balla D. Károly, Beke György, Koncsol László, Mózes Attila, Juhász Erzsébet, Pomogáts Béla. 1995. május 5. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban könyvtári (nyílt)nap volt. Ekkor nyitották meg Gyenes-Eckbauer Éva és Pálinkó Gábor közös kiállítását, amely május 19-ig volt látogatható. 1995. május 30. A Dobozi Nagyközségi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten Banner Zoltán művészettörténész, a költő Arany János költészetéről tartott rendhagyó irodalomórát. 1995. május 30. Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten a POLISZ (politika, líra, szellemi-lelki "városállam") című folyóirat szerkesztői estje volt. A beszélgetést Kántor 248


Zsolt költő, a Tevan Kiadó főszerkesztője vezette. Vendégek Turcsány Péter, a folyóirat főszerkesztője, Szondi György költő, főszerkesztő-helyettes, Sarusi Mihály író, Sztojcsev Sztaniszlav, a békéscsabai Heti Mérleg főszerkesztője voltak. A "Múzsa és pehely" c. könyvet Kolozsvári Pap László, Csontos János, Horváth Ferenc mutatták be. 1995. június 1. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár rendezte az Ünnepi könyvhét megyei megnyitóját, amelynek vendége dr. Hegedűs Loránt református püspök volt, aki Arany János vonzásában címmel tartott előadást. 1995. június 1. A Békés Megyei Könyvtár és a Békés Megyei Nap Ünnepi könyvheti közös rendezvényén a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon harmadik kötetének bemutatója a Békés Megyei Könyvtár klubhelyiségében volt. A vendégek Újj János író, szerkesztő, Kovács Géza történész, Matekovics Mihály közíró, tanár, Banner Zoltán művészettörténész., Kocsik József közíró, tanár. Vacsora Békéscsabán a Garzon szállóban volt. 1995. június 2. A Békési Városi Könyvtárban Banner Zoltán művészettörténész, költő "Teremtő önvédelem" című kötetét bemutató estje volt. 1995. június 2. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Humor a magyar irodalomban címmel előadói est volt Petőfi Sándor, Szép Ernő, Karinthy Frigyes, Örkény István és mások műveiből. Közreműködtek: Nagy Erika, Tomanek Gábor, Szőke Pál, a Békés Megyei Jókai Színház művészei. 1995. június 6. Gyomaendrődön az endrődi könyvtárban Fenákel Judit és Gergely Ágnes volt az olvasó emberek vendége. 1995. június 6. Az Ünnepi könyvhéten a Sarkadi Városi Könyvtár vendége Czigány György költő, zongoraművész volt. 1995. június 6. A Kondorosi Nagyközségi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten Banner Zoltán művészettörténész, költő Arany János költészetéről tartott rendhagyó irodalomórát. 1995. június 6. Eleken, a Nagyközségi Könyvtárban Banner Zoltán, művészettörténész, író "Rendületlenül" címmel tartott Arany János költészetéről irodalmi estet. 1995. június 6. Az Ünnepi könyvhéten a Békés Megyei Könyvtár vendége Czigány György költő, zongoraművész volt. 1995. június 6. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten Restye Illés: Profán legenda című novelláskötetének volt a bemutatója. A könyvpremieren a beszélgetést vezette dr. Erdész Ádám történész-levéltáros. Az estet követően a szerző dedikálta kötetét. 1995. június 6. olvasóival.

Mezőkovácsházán a városi könyvtárban Kőváry E. Péter író,

találkozott

1995. június 7. A Szarvasi Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten ún. könyvheti beszélgetés volt, melyen részt vett Kőváry E.. Péter író, a Békés Megyei Nap főszerkesztője valamint Kántor Zsolt költő, a Bárka című folyóirat főszerkesztője. 1995. június 9. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériáján rendezte meg a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium művészeti tagozata diákjainak és tanárainak évzáró kiállítását, amelyet dr. Cs.Tóth János művészeti író nyitott meg. 1995. augusztus 20. 10 éves lett a Békés Megyei Könyvtár új épülete. Az évfordulóra a könyvtár mágneslemezen Évtizedkönyv címen kiadta első évkönyvét. Az évkönyvet Csobai László főkönyvtáros szerkesztette. 1995. szeptember 15. Ki nyer ma? Játék és muzsika tíz percben címmel a Kossuth rádió közvetített a Békés Megyei Könyvtárból. 1995. szeptember 19-20. Könyvtári kiadványok és megyei könyvtári híradók szerkesztőinek kiállítással egybekötött országos tanácskozása a Békés Megyei Könyvtár rendezésében a Békés megyei Szanazugban volt. 249


1995. szeptember 22. Országos könyvtárpolitikai tanácskozás volt a Békés Megyei Könyvtárban. 1995. szeptember 25. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Furák Mónika rendőrhadnagy a drogról tartott előadást. 1995. október 1. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárat összevonták az Eleki Művelődési Házzal. Az integrált intézmény felvette Reibel Mihály plebánus nevét, vezetőjévé Nádor Mária könyvtárvezetőt nevezték ki, és a továbbiakban Reibel Mihály Művelődési Ház és Könyvtár néven működött. 1995. október 8. Eleken a Reibel Mihály Művelődési Ház és Könyvtárban dr. Almási Miksa festőnek rendeztek kiállítást. 1995. október 21. Az eleki Reibel Mihály Művelődési Ház és Könyvtárban dr. Karsai Ervin főiskolai tanár a cigány nyelvről és kultúráról tartott előadást. 1995. november 1. A Békésszentandrási Nagyközségi Könyvtárat a települési önkormányzat megszüntette, és mint Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata Összevont Művelődési Intézménye hozta létre. 1995. november 9. Kondoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 195/1995.(XI.9.) sz. határozatában elfogadta a település kulturális fejlesztési koncepcióját. 1995. november 13. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Sólyom Tamás és Silling Tibor Radnóti Miklósról tartott rendhagyó irodalomórát. 1995. november 15. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Csak tiszta forrásból” címmel Bartók Béla emlékest volt. Közreműködött dr. Szabó Ferenc, Pál Olga, Farkas András. 1995. november 18. Az Eleki Nagyközségi Könyvtárban Simó Katival „Fújdogál az őszi szél” címmel rendeztek dalestet. 1995. december 1. Szeghalmon megkezdődött a volt szolgáltatóház könyvtári célra történő átalakítása. 1995. december 3. Timár Imre, a Sarkadi Városi Könyvtár igazgatója nyugállományba vonult. A könyvtár vezetésével Gyebnár Györgynét bízták meg. 1995. december 15. Karácsonyi hangverseny volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Fellépett a Békéscsabai Vonós Kamara Zenekar. 1995. december 18. A Szeghalmi Városi Könyvtár gondozásában, Raggambi Fluck Edit szerkesztésében Szeghalom 1989-1994 címmel cikkbibliográfia jelent meg a Dél-Kelet, a Heti Délkelet, a Napi Délkelet és a Békés Megyei Nap című lapok cikkeiből. 1995. december 31. Fehér Jánosné, az Okányi Községi Könyvtár vezetője megbízatása lejárt. 1996 1996. A Békésszentandrási Nagyközségi Könyvtár vezetője, Kerekes Györgyné nyugállományba vonult. 1996. A Békésszentandrási Nagyközségi Könyvtár vezetőjévé Csík Sándornét nevezték ki. 1996. A Békés Megyei Könyvtárban volt Kovács Géza kiállítása , aki 1958. április 2-án Marosvásárhelyen született. munkáit Békéscsabán, Medgyesegyházán, Mezőhegyesen, Mezőkovácsházán Orosházán Tótkomlóson mutatta be. A kiállítások katalógusának címlapján ez olvasható: Kovács Géza, Sepsiszentgyörgy. 1996. január 19. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériáján kínai iparművészeti és fotókiállítást rendeztek, amelyet Liu Wencsing, a Kínai Népköztársaság Budapesti Nagykövetségének I. tikára nyitott meg. Közreműködött a Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Énekkara. 1996. január 22. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban ünnepélyes külsőségek között átadták Minya Mária a „tudás oszlopa” című kerámiakompozícióját.

250


1996. február 17. Az egykori városi szolgáltatóházban 440 négyzetméteren megnyílt az új Szeghalmi Városi Könyvtár. 1996. február 23.. A Nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület múlt ja és jelene. Danielisz Endre és Nagy György József előadása a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt. 1996. március 1-2. Implom József helyesírási verseny volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. A rendezvény szakmai programjának előadói: Ágoston Mihály: Kétnyelvűség és helyesírás; A. Jászó Anna: Nyelvtan(ok) és a helyesírás; Grétsy László: A helyesírás mint az anyanyelvi műveltség tükre; Szatmári István: Miért szép a mi nyelvünk?; Wacha Imre: Szöveg, szövegszerkezet, szöveggrammatika, „interpunkció”, szövegtolmácsolás címmel tartottak előadást. 1996. március 5. A Békés Megyei Könyvtárban befejeződött az 1993 óta oktatási, képzési időszakban tartott Békés és Hajdú-Bihar megyére kiterjedő könyvtárosasszisztens-képző tanfolyam. 1996. március 13. A Békés Megyei Millecentenáriumi Emlékbizottság, Békés Megye Képviselőtestülete Pedagógiai Intézete és a Békés Megyei Könyvtár "Millecentenáriumi előadások" címmel rendezvényt tartott. A rendezvény helye a Békés Megyei Könyvtár volt. A téma: A magyar honfoglalás; a kalandozások kora.; déli szlávok és a magyarok középkori kapcsolatai a Körös-TiszaMaros közben. Az előadók: a Szegedi Középkorász Műhely kutatói - dr. Kristó Gyula, egyetemi tanár, dr. Makk Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár, dr. Blazovich László címzetes egyetemi docens, megyei levéltár igazgató - voltak. Ugyanezen a napon a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete elnöke Lukovicsné Ramasz Edit levélben fordult a területi szervezet tagjaihoz, hogy az éves tagdíjat, amely a havi bruttó jövedelem 2%-a március 28-án a megyei könyvtáros egyesületi napon személyesen fizessék be. 1996. március 25-27. A Békési Városi Könyvtárban versmondóversenyt rendeztek. 1996. március 27. A Békésszentandrási Nagyközségi Könyvtár vezetője, Kerekes Györgyné nyugdíjba vonult. 1996. március 28. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete egyesületi napot rendezett a Békés Megyei Könyvtárban. Ez alkalommal Török András, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke "Könyv-könyvtár-esélyegyenlőség" címmel tartott előadást. Az egyesület tagjai elnöki tájékoztatót hallgattak meg, melyet Lukovicsné Ramasz Edit elnök tartott. Az egyesületi napon beszélgetés volt a Békés megyei könyvkereskedőkkel a kínálatukról. A beszélgetést Lukovicsné Ramasz Edit vezette. 1996. április 4. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban húsvéti készülődés: tojás- és gipszfestés valamint egyéb ajándékok készítése volt. 1996. április 11. Battonyán a Költészet napján megkoszorúzták a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár előtt álló József Attila szobrot. 1996. április 16. Vallomások a fekete bojtárról címmel a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Sinka Zoltán emlékezett édesapjára. 1996. április 18. A Békés Megyei Könyvtárban Banner Zoltán művészettörténész megnyitotta Damó István grafikusművész, aki 1951-ben Nagyszebenben született, és a Bukaresti Képzőművészeti Akadémián diplomázott, valamint Lakatos Pál szobrászművész, aki 1960-ban Kispeléskén született, és Kolozsvárott, a Ion Anderescu Képzőművészeti Főiskolán Korondi Jenő osztályában diplomázott kiállítását, amely május 11-ig volt látogatható. 1996. április 19.. Szerkesztőségek a könyvtárban. A "Barátság" című folyóirat bemutatkozó estje a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt. 1996. április 22. A Békési Városi Könyvtárban népdaléneklési versenyt rendeztek. 1996. április 27. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Bálint András színművész Márai Sándor naplóiból tartott irodalmi estet.

251


1996. május A Pozsonyi Városi Könyvtár négy munkatársa látogatást tett a Békés Megyei Könyvtárban. 1996. május 8. Kiszely István antropológus a Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában „Honnan jöttünk” címmel tartott előadást, amely kapcsolódott a gyermekkönyvtár Honfoglalás című vetélkedősorozatához. 1996. május 10. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Millecentenáriumi nap volt. Az ünnepélyes megemlékezést, tudományos tanácskozás követte. Az előadók: Fodor István: Keleti nomádok a Kárpát-medencében; Pálóczi Horváth András : Kun sírok kun szállások; és Selmeczi László: A jászok régészeti kutatása Magyarországon címmel tartottak előadást. 1996. május 21. A Békés Megyei Könyvtár és a Tevan Kiadó adta ki és rendezte meg a " Szabaduljunk meg az utókortól" című antológia premierjét. A könyvet Csobai László főkönyvtáros és Kántor Zsolt költő szerkesztette. Ezen a napon mutatták be a "Bárka" c. folyóirat 1996/1-2 összevont számát. és Szalai Csaba "Virágdaráló" című, a Tevan Kiadónál megjelent verskötetét. 1996. május 22. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Varga Domokos író volt. 1996. május 29-június 6. Az Ünnepi könyvhét Békés megyei rendezvényeinek vendégei: Ambrus Lajos író, Bárdos László költő, Dariday Róbert színművész, Fábián Teréz szerkesztő, Fehér Klára író, Hubay Miklós író, Kántor Zsolt költő, Kőváry E. Péter író, szerkesztő; Nemes László író, Sarusi Mihály író, Simai Mihály költő, szerkesztő; Szabó B. István irodalomtörténész, kritikus; Vasy Géza irodalomtörténész, kritikus. 1996. május 29. Irodalmi délután Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban. Bárdos László Szabó B. István - Vasy Géza az Irodalmi fogalmak kisszótára c. könyvüket mutatták be. A beszélgetést Fábián Teréz, a Korona Kiadó szerkesztője vezette. 1996. május 30. Találkozó volt a Békés Megyei Könyvtárban Hubay Miklós Kosssuth-díjas íróval, aki a Gyulai Várszínház Művészeti Tanácsadó Testületének tagja. A beszélgetést Krasznahorkai Géza a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója vezette. 1996. május 30. Találkozó volt Hubay Miklós íróval Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban és az Újkígyósi Nagyközségi Könyvtárban. A beszélgetést Krasznahorkai Géza , a Mogyoróssy-könyvtár igazgatója vezette. 1996. május 30. Kántor Zsolt költő és Daridai Róbert színművész volt a Békés Megyei Könyvtár vendége, a találkozót Herczeg Tamás vezette. 1996. június 1. Találkozó volt Gyomaendrődön az endrődi könyvtárban Kőváry E. Péter író, szerkesztővel. 1996. június 3. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban art videotéka néven új szolgáltatást vezettek be. 1996. június 3. Sarusi Mihály íróval a Mezőkovácsházi Városi Könyvtárban rendeztek író-olvasó találkozót. 1996. június 3. Dukász Anna színművész "A magyar költészet gyöngyszemei" c. előadóestje Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. volt 1996. június 4. Találkozó volt Simai Mihály író, költő, szerkesztővel a Békés Megyei Könyvtárban. Ezt követően Simai Mihály a Dombegyházi Olvasókör vendége volt. 1996. június 5. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának vendége Simai Mihály József Attila díjas író a Kincskereső című folyóirat főmunkatársa volt. 1996. június 5. Fehér Klára és Nemes László írók a Békés Megyei Könyvtár vendégei voltak az Áchim ltp-i fiókkönyvtár megnyitása alkalmával. Megnyitóbeszédet Pap János, Békéscsaba város polgármestere mondott. 1996. június 6. Találkozó volt Ambrus Lajos íróval Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban, ahol bemutatták Szókalauz című könyvheti könyvét. 252


1996. június 6. A Békés Megyei Könyvtár vendége Nógrádi Gábor költő, író, újságíró volt. Közreműködtek: Bognár Miklós és Majdán Béla. 1996. június 6. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár szervezésében könyvtári nap volt. Este a könyvtár vendége Kóka Rozália mesemondó volt. 1996. július 1. Elek nagyközséget a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyílvánította. 1996. augusztus Elek nagyközséget a Magyar Köztársaság elnöke várossá nyílvánította. 1996. augusztus Eleken a Városi Könyvtárban az Elekről elszármazottak III. találkozóján kiállítást rendeztek. 1996. szeptember A Békés Megyei Könyvtár irodalmi pályázatot hírdetett az általános iskolások részére A pályázat az 1996/97. tanévre szólt. 1996. november 1-ig az általános iskolák alsó tagozatosai pályázhattak versekkel, mesékkel, versesmesékkel. Az általános iskolák felső tagozatosai novellákkal, színdarabokkal, kisregényekkel pályázhattak március 1-ig. 1996. szeptember 3. A Békés Megyei Könyvtár szándéknyilatkozat által kezdeményezte a Békési Könyvtárak Regionális Együttműködési Körének létrehozását. Az Együttműködési Kör célját ellátórendszer létrehozásában fogalmazta meg, melyet a Nemzeti Kulturális Alap „Fókuszban a könyvtár” kiemelt támogatásával valósította volna meg. A szándéknyilatkozatot aláró békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola, a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola támogatták az ellátórendszer létrehozásának tevét, amely annak ellenére nem valósult meg. 1996. szeptember 17. A Békés Megyei Könyvtár a Bács-Kiskun, Békés Csongrád, Jász-NagkunSzolnok megyék protestáns és protestáns múltú középiskolai könyvtárainak könyveiből és könyvritkaságaiból rendezett kiállítást a millecentenárium és a magyar iskolaalapítás 1000. évfordulója tiszteletére. A kiállítást, amely október 6-ig volt megtekinthető Balogh Mihály, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Könyvtárostanárok Szervezetének elnöke nyitotta meg, és Lonovics Lászlóné rendezte. Közreműködtek Csobai László és Székely János. 1996. szeptember 20. A Dévaványai Nagyközségi Önkormányzat Könyvtára Ladányi Mihály, József Attila-díjas költő halálának 10. évfordulóján felvette az elhunyt költő nevét. A névadó ünnepséget Pap Tibor polgármester nyitotta meg, köszöntőt Simor András költő, az Ezredvég című folyóirat főszerkesztője mondott. A köszöntőt baráti találkozó követte, amelyre családtagok, ismerősök és irodalombarátok voltak a meghívottak, akik délután a "Bohóckirály" című dokumentum filmet is megnézhették, majd a "Kedvesebb hazát" című irodalmi összeállítás hallgatói lehettek, ahol is Baranyi Ferenc költő, Kassai Franciska előadóművész, Vajda János színész voltak a közreműködők. A névfelvételi rendezvények helyszíne a könyvtár volt. 1996. október 7-11. Határon túli magyar irodalom napjainkban címmel rendezték meg a III. nemzetközi könyvtáros tanácskozást a Békés Megyei Könyvtárban. A tanácskozás a megyei könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete közös rendezvénye volt. A konferenciát dr. Simon Imre, a Békés Megyei Képviselő-testület elnöke, dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója és Elek Tibor irodalomkritikus nyitotta meg. Előadók: Olasz Sándor irodalomtörténész, kritikus (Szeged), Bertha Zoltán irodalomtörténész, kritikus (Debrecen), Józsa István író, irodalomtörténész, Király László költő, író (Kolozsvár), Márkus Béla irodalomkritikus (Debrecen), Juhász Erzsébet író, irodalomtörténész (Újvidék), Elek Tibor, irodalomkritikus (Gyula), Balla D. Károly, költő (Ungvár), Tóth László, író (Budapest), Tőzsér Árpád, költő (Pozsony), Szakolczay Lajos, irodalomkritikus (Budapest), András Sándor, költő, irodalomtörténész (Washington) voltak. A konferenciát támogatták: az Illyés Közalapítvány, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Határontúli Magyarok Főosztálya, a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakmai Kollégiuma és a Soros Alapítvány. A konferencia részvételi díja diákoknak ingyenes volt, mindenki másnak 1.500,-Ft volt, amely magába foglalta a teljes ellátást. 1996. október 13. Megnyilt a X. Országos Tervezői Grafikai Biennále, melynek egyik helyszíne a Békés Megyei Könyvtár emeleti galériája volt.

253


1996. október 16. A Békés Megyei Könyvtárban a Tevan Kiadó és a könyvtár vendége Határ Győző, Kossuth-díjas író volt. A beszélgetést Kántor Zsolt költő, a Tevan Kiadó főszerkesztője vezette. 1996. november 15. A Békési Városi Könyvtárban a honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére emléknapot rendeztek. Dr. Becsei József: A magyar településhálózat 1100 éves fejlődésének főbb szakaszai; dr. Csohány János: A reformáció Békésen; dr. Szatmári Imre: A régészeti kutatások Békésen címmel tartottak előadást. 1996. november 18. A Békés Megyei Könyvtár és a Kőrösi Csoma Sándor Főiskola "Tehetség és társadalom" című közös rendezvényét, a népi kollégiumok létrehozásának 50. évfordulóján a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Zoltán nyitotta meg. A szakmai beszélgetést dr. Micheller Magdolna főiskolai tanár, tudományos referens vezette. Felkért hozzászólók dr. Virágné dr. Horváth Erzsébet főiskolai docens, tanszékvezető, dr. Papp Jánosné főiskolai docens, Lonovics László főiskolai docens, festőművész, Rozsnyai Katalin főiskolai adjunktus, Iványi László főiskolai adjunktus, dr. Erdmanné dr. Jenes Margit főiskolai docens, főtitkár voltak. 1996. november 21. A Sarkadi Városi Könyvtár vendége Kányádi Sándor költő volt. 1996. november 29. Emlékülés volt Gyulán az 1496. évi privilégiumlevél 500. évfordulója alkalmából a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Az előadók: Bácskai Vera: Gyula társadalma és gazdasága a 15-16 században; Blazovich László: Gyula 1496. évi privilégiumlevele; Dusnoki József : A középkori Gyula kialakulásának és topográfiájának kérdései címmel tartottak előadást. 1996. december A Békés Megyei Könyvtár szlovák báziskönyvtárosát, Sztanek Máriát a Nemzetiségi napon a nemzetiségekért végzett munkájáért elismerésben részesítették. 1996. december 7. Mezőberényben a Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában játszóházi programot rendeztek, amely a könyvtári játékmustra nevet kapta. A rendezvény a játékállomány bővítését is szolgálta. 1996. december 9. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában eredményhírdetés volt. A gyermekkönyvtár játszótermében a Gyermekkönyvhéti pályázatra kiírt jutalmakat átvehették a pályázó általános iskolák tanulói. 1997 1997. Tímár Imre, a Sarkadi Városi Könyvtár igazgatója a Sarkad város kultúrájáért kitüntető címet kapta. 1997. január 1. A Sarkadi Városi Könyvtárat összevonták a művelődési központtal, és a művelődési integráció révén létrehozták a Bartók Béla Művelődési Központot és Könyvtárt, melynek vezetésével a nyugalmazott könyvtárigazgatót, Timár Imrét bízták meg. 1997. január 1. A gyulai Mogyoróssy János Városi számítógépes katalógus honosítását.

Könyvtárban megkezdték a TextLib

1997. január 21. A Szeghalmi Városi Könyvtár megkezdte az átköltözést a város szolgáltató házából könyvtári célra átalakított Nagy Miklós utca 6. sz. alatti épületbe. 1997. február 1. A Békés Megyei Könyvtár szlovák nenzetiségi ellátást végző báziskönyvtárosává Fodor Ferencnét ny. tanárnőt nevezték ki. 1997. február 12. A Békés Megyei Könyvtárban befejeződött az 1993 óta évente oktatási időszakonként tartott Békés és Hajdú-Bihar megyére kiterjedő könyvtárosasszisztens-képző tanfolyam. 1997. február 17. Megnyílt a Szeghalmi Városi Könyvtár a könyvtári célra átalakított szolgáltatóházban, és megkezdte szolgáltatásait. 1997. március 28. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban megrendezték húsvéti készülődés című programjukat. 254


1997. április Meghalt Csík Sándorné, a Békésszentandrási Nagyközségi Könyvtár megbízott könyvtárvezetője, olvasószolgálati könyvtárosa. 46 éves volt. 1997. április 10. A Békés Megyei Könyvtárban az általános iskolák felsőtagozatosainak 1996. szeptemberében -- vers, novella színdarab, kisregény műfajokban - kiírt Költészet napi pályázatának eredményhírdetése volt. 1997. április 11. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban József Attila-szavalóverseny volt. 1997. április 14-16. A Békési Városi Könyvtárban a Költészet nap tiszteletére szavalóversenyt rendeztek. 1997. április 16. A Békés Megyei Könyvtár és a Békés Megyei Múzeumi Szervezet Féja Géza "Viharsarok" c. könyve megjelenésének 60. évfordulója alkalmából emléknapot rendezett. Az emléknapra a Békés Megyei Könyvtár floppy lemezen hypertext formátumban megjelentette Balogh Ferentz 2.533 tételes Féja Géza életműbibliográfiáját. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban Féja Géza és a "Viharsarok" címmel alkalmi kiállítás nyílt. Az emléknap előadói: Köteles Lajos: Megnyitó; Timár Judit: Tanyai túlélési stratégiák; Nagyfalusi Tibor: Szigetlakók — egy művárosban 1920-1941; Bata Imre: Féja Viharsarka és Magyarország felfedezése; Zimonyi Zoltán: Vihar a Viharsarok körül; Csák Gyula: Féja Géza fejfájára; Sárándi József : Hozzátartozó. Ceruzavonások Féja Géza arcképéhez. Az emléknap programját Csobai László főkönyvtáros állította össze. 1977. április 17. A Békési Városi Könyvtárban Németh László Kossuth-díjas író emlékére prózamondóversenyt rendeztek. 1997. május 9. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Tomanek Gábor, Nagy Erika és Szőke Pál, békéscsabai Jókai Színház művészeinek „Humor az irodalomban” címmel volt irodalmi estje. 1997. május 30 - június 6. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten május 30-án „Népemet és országomat...” (Szent István a magyarok királya) címmel 18. szd-i minorita iskoladráma ősbemutatója volt, melyet a Calliopé diákszínpad adott elő. Az előadást Bundik Anikó rendezte. Június 5-én a nemzetiségi fiókkönyvtárban Maria Gurzáu Czeglédi: Numta la romanii Ungaria (A magyarországi románok lakodalmi szokásai) című könyvét mutatták be; június 6án Angelusz Róbert: Optikai csalódások című könyvének volt a bemutatója. 1997. június 15.. Hornok Lajosné, a Gyomaendrődi Városi Könyvtár igazgatója nyugdíjba vonult. 1997. június 15. Dinyáné Bánfi Ibolyát megbízták a Gyomaendrődi Városi Könyvtár vezetésével. 1997. június 18. A Washingtoni Kongresszusi Központ Könyvtárának magyar származású munkatársa Orelli Iván látogatást tett a Szeghalmi Városi Könyvtárban. 1997. június 30. A szeghalmi önkormányzat 89/1997. (VI. 30.) Ökt. sz. rendelete értelmében a Szeghalmi Városi Könyvtár felvette a Ref. Péter András Gimnázium alapító igazgatójának nevét, úm. Szeghalom Város Önkormányzata Nagy Miklós Városi Könyvtára. 1997. augusztus 20. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár névadó ünnepséggel egybekötött hivatalos átadására került sor. Vendégek a névadó családtagjai, Mssius Istvánné, Nagy Pálné, fia Nagy Miklós voltak. 1997. szeptember 1. Békésszentandrás Nagyközség Önkormányzata Összevont Művelődési Intézménye intézményvezetőjévé Benedek Erikát nevezték ki. 1997. szeptember 1. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár vezetőjévé Szabó Ilát nevezték ki. A könyvtár vezetésével Gyebnár Györgynét bízták meg. 1997. szeptember 7. A Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány kuratóriuma a Békés Megyei Könyvtárban ülésezett.

255


1997. szeptember 9. A Békés Megyei Könyvtárban nyílt meg Jankay Tibor festőművész hagyatéki kiállítása. Jankay Tibor 1994. március 20-án, 95 éves korában Los Angelesben hunyt el. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata elfogadta a hagyatékot, és a végrendeletben foglaltakat: miszerint a város a művészeti alkotások bemutatására egy állandó kiállítóhelyet biztosít. 1997. szeptember 10. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Beregszászi Olga: Vajon hová megyünk? Kalandozások játékországban címmel tartott előadást. 1997. szeptember 22. Szeghalom Város Önkormányzata a Nagy Miklós Városi Könyvtár közreműködésével a Horvay János készítette Kossuth-szobor leleplezésének 90. évfordulója alkalmából megemlékezést tartott. 1997. szeptember 23. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Anyám balladát táncol” címel volt Sinka Zoltán előadóművész estje, mely egyike volt Sinka István születésének centenáriumi rendezvényeinek. Közreműködtek: Bíró Mariann, Lipták Dániel, Szabó Diána, Vincze Péter. 1997. szeptember 24-25. A Békés Megyei Könyvtár, a Magyar Írószövetség, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Békés Megyei Tagozata, a szeghalmi Péter András Gimnázium és Vésztő Önkormányzata Sinka István születése 100. évfordulója alkalmából centenáriumi megemlékezést tartott Vésztőn. A rendezvény védnöke Pomogáts Béla, az Írószövetség elnöke volt. 1997. szeptember 30. A Gyomaendrődi Városi Könyvtár megbízott vezetőjének, Dinyáné Bánfi Ibolya megbízatása lejárt. 1997. október 1. A Gyomaendrődi Városi Könyvtár endrődi fiókkönyvtára levált a központi könyvtárról. 1997. október 1. Megnyílt Gyomaendrődön a városi könyvtár endrődi fiókkönyvtárából a Rózsahegyi Kálmán Iskolai és Közkönyvtár, amely ezzel a városi könyvtár ellátói szerepköréből az iskola fenntartói feladatkörébe került. 1997. október 2. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár iró-olvasó találkozót rendezett. A vendég Kario Dan volt. 1997. október 3. A Bárka című folyóirat estje a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt. 1997. október 6-11. "Nyitott könyv-tár-hét" volt a Békés Megyei Könyvtárban. 1997. október 6. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Harsona Quartettjének közreműködésével a Békés Megyei könyvtárban megnyílt a "Nyitott könyv-tár" hét. 1997. október 7. A Békés Megyei Könyvtárban Boldizsár Ildikó mesekutató író tartott rendhagyó irodalomórát. 1997. október 7. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban könyvtári (nyílt)nap volt. 1997. október 7. A "Hegyi beszéd". Dalok Máté evangéliumából Sumonyi Zoltán verseire Gryllus Dániel és Gryllus Vilmos előadásában. A Békés Megyei Könyvtár és az United Way Békéscsaba alapítvány közös rendezvénye, melynek bevételét az asztmás gyermekek békéscsabai rehabilitációs programjának támogatására fordították. A belépődíj 300,-Ft volt. 1997. október 8. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének Békés Megyei Szervezete a Magyar Népművelők Egyesületének Békés Megyei szervezetével közös szakmai napot tartott "Kultúra '97" címmel a Békés Megyei Könyvtárban. A szakmai napon a kultúra finanszírozásának módjairól Csík András, a Vállalkozás Fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatója, Galovicz Mihály, a Békéscsabai Phare CBC Regionális Iroda vezetője, Papp István, a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakkollégium vezetője, Rakonczai János, a Nagyalföld Alapítvány igazgatója beszélt. Hidy Péter, művelődéskutató, szociológus (Szonda Ipsos Magyarország kulturális állapotáról, Szirák Péter, irodalomtörténész, író (KLTE) a mai magyar irodalomról tartott előadást.

256


1997. október 8. A századvég emberének testi-lelki harmóniateremtő lehetőségeiről dr. Csikai Erzsébet orvos-természetgyógyász, a Békés Megyei Könyvtárban megtartotta 1996. októberi előadásának II. részét. 1997. október 8. "Kétszemélyes bolondságok..." Hűvösvölgyi Ildikó és Cseke Péter vidám zenés irodalmi estje ifj. Ráthonyi Róbert közreműködésével. A Korona Pódium vendégjátéka a Békés Megyei Könyvtárban. 1997. október 9. "A gyermek világképe..." (Kritikus periódusok a személyiség fejlődésében.) dr. Ranschburg Jenő pszichológus előadássorozata a Békés Megyei Könyvtárban. Az első téma: Az emberi kötődés (szeretet) kialakulása volt. 1997. október 9. "Szivárvány havasán..." (Régi magyar népdalok.) Lovász Irén népdalénekes koncertje volt a Békés Megyei Könyvtárban. 1997. október 10. "A nyelvhagyományok ma..." dr. Balázs Géza docens (ELTE) rendhagyó órát tartott A Békés Megyei Könyvtárban. 1997. október 10. "Különvonatban..." Erzsébet királyné (Sisi) versei Mészöly Dezső és Tandori Dezső fordításában, Pálfy Margit színművész előadásában a Békés Megyei Könyvtárban hangzottak el. 1997. október 11. A békéscsabai Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola növendékeinek közreműködésével véget ért a Békés Megyei Könyvtárban rendezett "Nyitott könyv-tár hét". 1977. október 11. "A pincér, aki hozzászól..." Fábri Sándor humorista műsora a Békés Megyei Könyvtárban. 1997. október 29. A dévaványai Ladányi Mihály Nagyközségi Könyvtár internet elérhetési pont lett. 1997. november 3-8. 10 év. Ünnepi rendezvénysorozat volt Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a könyvtári célra átalakított régi városháza városi könyvtárként történt megnyitásának tizedik évfordulóján. 1997. november 3. Régi korok gyermekjátékai. Előadás, játék és kiállítás a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában: előadó és foglalkozásvezető Nagyné Martyin Emília néprajzkutató muzeológus volt. 1997. november 4. Könyvtár a XXI. században címmel a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete rendezett szakmai napot Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Az előadók: György Péter író Kultúra és információ a XXI. században, Nagy Attila szociológus (OSZK KMK) Modernizáció és olvasáskultúra címmel tartottak előadást. A könyvtárosok szakmai napja keretében Lebenszky Attila, Gyula város polgármestere felavatta Minya Mária "Az idő nyomai" című kerámiafal alkotását. A Mogyoróssy János Városi Könyvtár a használók részére bemutatta olvasószolgálati adatbázisait. 1997. november 18. Simai Mihály: „Fénytörvények” című verseskötetét a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban mutatták be. 1997. november 20. Az Eleki Városi Könyvtár vendége Püski Sándor könyvkiadó és felesége volt. 1997. november 26. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára Közösségi Háza könyvtárában tartotta évadzáró gyűlését a Karácsonyi János Békés Megyei Honismereti Egyesület. 1997. november 27. Bagyinszki Zoltán a középkori építészet Magyarországon címmel tartott diaképes előadást a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. 1997. november 29. Kondoroson az Önkormányzat ünnepi ülése alkalmával Szöllősi Istvánné, Földesi Zoltán országgyűlési képviselők és dr. Kondé Gábor polgármester elhelyezték a többfunkciós közművelődési, közösségi létesítmény alapkövét. 257


1997. december 1. A Gyomaendrődi Városi Könyvtár igazgatójává Hajdú Lászlót nevezték ki. 1997. december 2-30. A Békés Megyei Könyvtárban Gyermekkönyvhónapot tartottak, melyhez több települési közkönyvtár (Battonya, Dombegyház, Ecsegfalva, Kamut, Kaszaper,Kétegyháza, Kevermes, Okány, Sarkadkeresztúr és Újkígyós) is csatlakozott. A Gyermekkönyvhónapot támogatta a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégiuma, a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram és a Békés Megyei Könyvtár. 1997. december 3-10. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár hagyományteremtő céllal „Miklós-hét” címmel szervezett rendezvénysorzatot, melynek vendége Marék Veronika író, Tóth Ferenc festő-grafikus, Hetényi György költő, Budai Ilona népénekes, Szabó Ágnes előadóművész volt. 1997. december 9-12. A Békés Megyei Könyvtár a szomszédos országok könyvtárosainak részvételével menedzsment- és marketing- továbbképzést szervezett. 1997. december 10. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Banner Zoltán előadóművész „Teremtő önvédelem” címmel tartott előadóestet. 1997. december 12. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban mutatták be Elek Tibor irodalomtörténész Helyzettudat és önismeret című könyvét. 1997. december 18. Karácsonyi hangverseny volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. 1997. december 18. A Békés Megyei Könyvtárban volt a megnyitója a Békéstáji Művészeti Társaság, a Kölcsey utcai valamint a Szigligeti utcai óvodások "Rajzoljunk együtt" című kiállításának. A "tárlatot" Tuskáné Papp Erzsébet, Békéscsaba megyei jogú város oktatási-, közművelődési- és sportirodavezetője nyitotta meg. A "tárlat" 1998. január 10-ig volt megtekinthető. 1997. december 18. Battonyán a Népek Barátsága és Iskolai Könyvtárban Nagyné Martyin Emília a battonyai románok szokásairól tartott előadást. 1998 1998. Megjelent az Erkel Ferenc lelőhelybibliográfia. Összeáll.: Andódy Tiborné: szaklektor: Csobai László a Békés Megyei Könyvtár főkönyvtárosa volt. Kiad.: a Mogyoróssy János Városi Könyvtár. 1998. Eleken a Városi Könyvtárban megnyitották az elekiek IV. világtalálkozóját. 1998. január A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban civilszervezet alakult Kulturális Egyesület, Gyomaendrőd néven. 1998. január 12. Kondoroson az Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza szervezésében a II. világháborús emlékműnél kegyeleti gyertyagyújtás volt. 1998. január 21-22. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában megrendezték az általános iskolás tanulók Petőfi versmondó versenyének városi döntőjét. 1998. január 28. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza megszervezte a helyi civilszervezetek képviselőinek találkozóját, melyen az 1998-as év nagyrendezvényeiről, jelesül a többfunkciós intézmény átadásáról és a falunap megrendezéséről valamint a sportnapról döntöttek. 1998. január 29. A Magyar kultúra napján a szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár vendégei Havas Judit és Vitai Ildikó voltak, akik rendhagyó irodalomórákat és zenés irodalmi estet tartottak. 1998. február 2. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Szokolay Zoltán író Csete György építésszel beszélgetett. 1998. február 10. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére a helyi temetőben Erdős-Tarcsai Fejér Sándor honvéd hadnagy sírhelyének emlékhellyé tételét kezdeményezte.

258


1998. február 18. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban az 194849-es forradalom 150. évfordulója alkalmából előadássorozat kezdődött. Az előadó Basa István volt. 1998. február 19. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték Zoran Stosic Vranjski kiállítását. A kiállítás védnökei: Urosevic Nádorok Szerb Kulturális és Humanitárius Alapítvány, a Szerb Országos Önkormányzat, a Szerb Fővárosi Önkormányzat, és a Békés Megyei Könyvtár voltak. A kiállítás ünnepélyes megnyitója 1998 február 3-án Budapesten a Magyar Honvédség Művelődési Háza galériájában volt. 1998. március A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban versmondó versenyt rendeztek. 1998. március A dévaványai Ladányi Mihály Nagyközségi Könyvtár számítógépes kölcsönzési rendszert vezetett be. 1998. március 3. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza könyvbarát olvasóköre jutalomból színházlátogatáson vehetett részt. 1998. március 9. Bántainé Sípos Éva „Sikerek, kudarcok, huncutságok” címmel a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartott előadást. 1998. március 10. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtárban „Hazám” címmel irodalmi estet rendeztek az 1848-49-iki forradalom és szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére. Vendég Kun János előadóművész volt. A rendezvényen részt vett a Szeghalmon tartózkodó Kolozs megyei polgármesterek küldöttsége. 1998. március 12. Kondoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete az Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza által a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégiumához benyújtott pályázatát, amely gyermekkönyvtári célbútorok beszerzését pályázta meg saját forrásként 1,000,000 Ft-tal támogatta. Ugyan ezen a napon a kondorosi ótemetőben a Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza 1998. február 10-i kezdeményezésére Erdős-Tarcsai Fejér Sándor 1948-as honvéd hadnagy sírhelyét helyre állították, és emlékhellyé nyílvánították. 1998. március 13. Az ünnepibeszéd-író pályázat eredményhírdető és díjátadó ünnepségére került sor a Békés Megyei Könyvtárban. 1998. március 15. A Sarkadi Városi Könyvtár vendége dr. Leel-Őssy Lóránt professzor és Nagyfalusi Tibor író, az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatója volt. 1998. március 23. A Békési Városi Könyvtárban bemutatták Sass Ervin költő „Remény a kék paripán” című kötetét. 1998. március 29. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza kiadta Mravik Mihály Kondoros hősi halottai és áldozatai a két világháborúban című könyvét, melyet 250,000 Ft-tal támogattak különböző sponzorok. Ezen a napon volt a könyv bemutatója is. 1998. április Gyomaendrődön a városi könyvtárban a Költészet napja alkalmából vers- és prózamondó verseny volt. 1998. április 1. A Békési Városi Könyvtárban megrendezték a város középiskolásainak versmondóversenyét. 1998. április 2. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Takács László gimnázium igazgató József Attiláról tartott előadást. 1998. április 6. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár és az Erkel Ferenc Társaság az Erkel lelőhelybibliográfia megjelenése alkalmából ünnepélyes könyvbemutatót rendezett a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Bevezetőt mondott: Krasznahorkai Géza igazgató. Vendégek: dr. Andódyné Pál Olga, zenei könyvtáros, a bibliográfia összeállítója (Mogyoróssy Könyvtár), Csobai László, főkönyvtáros, a bibliográfia lektora (Békés Megyei Könyvtár), D. Nagy András, az Erkel Társaság titkára.

259


1998. április 15. Békés megye valamennyi települési önkormányzati jegyzőjével közölte dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, hogy a helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 15/1998. (III. 31) MKM rendelet (Magyar Közlöny 1998../ 27. sz. 275-277. oldal alapján már 1998-ban is van felhasználható összeg a települési könyvtárak állománygyarapítási kereteinek növelésére. A támogatás alapját a saját forrás és az 1997ben dokumentum beszerzésre (könyv, újság, folyóirat, egyéb időszaki kiadvány, hangdokumentum, videodokumentum, mikrodokumentum, elektronikus kiadvány) fordított önkormányzati, szponzori és pályázaton nyert szerzeményezési összeg képezi. Nem vehető tekintetbe az ajándék, csere, kötelespéldány címen állományba vett könyvtári dokumentumok értéke. Az elnyert támogatás kizárólag a könyvtár állománygyarapítási keretének fejlesztésére használható fel. A rendelet támogatja (5. § 7. bek.) azokat az önykormányzati könyvtárakat amelyekben a megelőző esztendőben az egy lakosra jutó állománygyarapításra fordított összeg nem érte el az országos átlagot. Az 1998-ban alkalmazandó átmeneti rendelkezések értelmében az Önkormányzat a települési könyvtár 1997. évi állománygyarapításra fordított összegéről értesíti a megyei könyvtárat. Kérjük Önt, hogy ezt a mellékelt formanyomtatványon postafordultával, de legkésőbb április 24-ig tegye meg. 1998. április 16. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában volt a város általános iskolai tanulóinak a Kazinczyról elnevezett szép magyar beszéd verseny városi döntője. 1998. április 16. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére szavalóverseny volt. 1998. április 20. Rindó József Petőfi István és Petőfi Zoltán nyomában címmel tartott előadást a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. 1998. április 22. A Föld napja — védett természeti értékeink Békés megyében címmel Kertész Éva a békéscsabai Munkácsy Mihály természettudományi osztályának muzeológusa előadást tartott a Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtárában. 1998. április 23. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban megrendezték Pataj Pál festőművész kiállítását, melyet dr. Sümeghy Csaba nyitott meg. 1998. március 23. A Békési Városi Könyvtárban bemutatták Sass Ervin költő „Remény a kék paripán” című kötetét. 1998. április 1. szavalóversenyt.

A Békési Városi Könyvtárban középiskolások részvételével rendeztek

1998. május Az Ünnepi könyvhéten a Gyomaendrődi Városi Könyvtár könyvvásárt rendezett. 1998. május 25-29. A Békés Megyei Könyvtár "Határmenti közhasznú információs együttműködés" címen Békéscsabán a PHARE CBC Magyarország-Románia Program Kisprojekt Alapjának támogatásával továbbképzést rendezett. A továbbképzésen, mely egyidejűleg trénig is volt központi szerepet kapott — mai szóval szólva — az ügyfélszolgálat, különös hangsúllyal a könyvtárnak mint non-profit szervezetnek az ügyfélszolgálati tevékenységére, és az intézményi, egyéni ill. közösségi feladataira s ezek problémái mellett a projekt szempontjából alapvető kérdésekre is, úgymint a marketing és a PR-tevékenységre. A tréningen Arad, Bihar, Szatmár, Temes, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye könyvtárainak szakemberei vettek részt. A trénerek dr. Soltész Anikó, és dr. Laczkó Zsuzsanna, illetve Kucsera Mihály, a Békés Megyéért Vállalkozási Alapítvány informatikai menedzsere voltak. 1998. május 15. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban jótékonysági hangversenyt tartottak a Gyulaiak a Gyulaiakért Alapítvány javára. (Előadók: Perlaki Attila, Szomor István, Lakatos József Péter voltak). Ugyanezen a napon Gyuláról indultam címmel dr. Polónyi István tartott diaképes előadást. 1998. május 20. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a pécskai gyerekek munkáiból nyílt kiállítás. 1998. május 21. A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a Békés Megyei

260


Könyvtár megrendezte az "Arcok a múltból" Plohn József 1848-as honvédportrék című kiállítást. A tárlatot Dömötör János a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum nyugalmazott igazgatója nyitotta meg a Békés Megyei könyvtárban. A kiállítás június 21-ig volt megtekinthető. 1998. május 28. Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 99/ 1998. (05.28.) sz. ÖK. határozatában foglaltak szerint — elfogadva az Oktatási-Kulturális- és Sportbizottság javaslatát — a Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza intézményt 1999. január 1-i hatállyal átszervezi. 1998. június A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Büki Attilával rendeztek író-olvasó találkozót, melynek vendége Csákányi Eszter Jászai Mari-díjas színművésznő volt. 1998. június A Békési Városi Könyvtárból sugározta a Magyar Rádió a „Ki nyer ma...?” című zenei vetélkedőjét. 1998. nyár Kondoroson befejeződött a többfunkciós közművelődési, közösségi létesítmény építése, melyben 197 m2 alapterületű iskolai és gyermekkönyvtár továbbá 231 m2-en felnőttkölcsönző és olvasóterem kapott helyet. 1998. június 2 - 5. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten, június 2-án Závoda Pál írói munkásságáról Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett az íróval. Június 5-én Szilágyi András: A képzőművészet szellemében című kötetét mutatták be. 1998. június 8. A Sarkadi Városi Könyvtár Igazgatóját, Gyebnár Györgynét - Sarkad Város Kultúrájáért elismerésben részesítették. 1998. június 8. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban az általános iskola 10 éves évfordulója alkalmából fotókiállítás nyílt. A fotókat ifj. Pálinkó Gábor készítette. 1998. június 16. A Magyar Könyvtárosok Békés Megyei Egyesülete és a Békés Megyei Könyvtár Békéscsabán a megyei könyvtár játszó- fecsegőházában szakmai napot rendezett. Ezen részt vett P. Szűcs Júlia, a Mozgó Világ főszerkesztője és Berkes Erzsébet kritikus. Előadásuk "Egy kulturális havilap esélyei az ezredfordulón" címmel hangzott el. Ezt követően Lukovicsné Ramasz Edit, az MKE Békés Megyei Szervezetének Elnöke tartott tájékoztatót. Az egyesületi nap közös ebéddel ért véget. 1998. június 17. Szatúr Gézánét, a Szarvasi Városi Könyvtár igazgatóját Szarvas Város Önkormányzata Képviselő-testülete Szarvas városért közművelődési díjban részesítette. 1998. június 28. Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 116/1998. (06.25.) sz. ÖK. határozatával elfogadta a Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza 1997-1998. I. félévi munkájáról szóló beszámolót. 1998. június 30. A Szarvasi Városi Könyvtár igazgatója, Szatúr Gézáné nyugdíjba vonult. 1998. Július A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza könyvbeszerzésre 256, 000-Ft érdekeltségnövelő támogatást kapott. 1998. július 1. Tusjak Lászlónét kinevezték a Szarvasi Városi Könyvtár igazgatójává. Tusjak Lászlóné 1975. február 1-től folyamatos munkaviszonya volt a Szarvasi Városi Könyvtárban, tájékoztató és zenei részleg kezelő könyvtáros volt. 1998. július 6-7. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza szaktábort szervezett általános iskolások, középiskolások és egyetemisták részére. A szaktábort a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa 100,000,-Ft-tal támogatta. 1998. augusztus Gyomaendrődön a városi könyvtár udvarán kerthelyiséget nyitottak. A megnyitón fellépett a Komédiás kör. 1998. augusztus A Békés Megyei Könyvtár a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kulturális Örökség Főosztálya a közművelődési információs hálózat fejlesztésére 1998. februárjában kiírt pályázatán hat millió forint támogatásban részesült. 261


1998. augusztus 1. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár bejegyeztette Internetre.

magát az

1998. augusztus 20. Kondoroson a település önkormányzata ünnepi testületi ülésen határozott arról, hogy a nagyközségi könyvtár felveszi a Dérczy Ferenc nevét, aki Kondoros első és egyben könyvtárpártoló bírája volt 1875-1900 között. Ugyanezen a napon ünnepélyes külsőségek között átadták az iskolai, közművelődési, könyvtári, sport, közösségi célokat szolgáló 2066 m2-es épületet. Megnyitó beszédet Valenta László, a Belügyminisztérium kabinetfőnöke mondott. Az épület tervezője a szarvasi Integrál gmk, kivitelezője a Békéscsabai Általános Építőipari Vállalat volt. 1998. szeptember A Gyomaendrődi Városi Könyvtár saját állományából használt könyvek és hanglemezek vásárt rendezett. 1998. szeptember 10. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár megrendezte Bagyinszky Zoltán „Erzsébet korabeli kastélyok” című fotókiállítását. Németh Csaba muzeológus „Erzsébet a magyarok legszeretettebb királynéja” címmel tartott előadást. 1998. szeptember 11. A Békés Megyei Könyvtárban Európai Információs Pont nyílt. Ez alkalommal a könyvtár általános tájékoztató kiadványt jelentetett meg Brit Sarok:Gateway to Britain címmel. 1998. szeptember 18. Árpási Zoltán János: Hogyan bírjuk ki Amerikát? című könyvét Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban mutatták be. 1998. szeptember 24. A Kondorosi Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testülete a 169/1998. (09. 24.) sz. határozata alapján a Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza az átköltözésére 680,000 Ft pótelőirányzatot biztosított. Ugyanezen a napon a Képviselő-testület a Dérczy Ferenc Könyvtár alapító okiratát elfogadta. 172/ 1998. (09. 24.) határozatában a Kondorosi Nagyközség Önkormányzata a Dérczy Ferenc Könyvtár igazgatói állására pályázatot hirdetett. Az állás elfoglalásának határideje 1999. január 1. 1998. október 5. A Békési Városi Könyvtárban bemutatták Surman László Békésen élő költő verseskötetét. 1998. október 5-9. A Mezőberényi Városi Könyvtárban könyvtári napok voltak. Amikor is október 7-én számítógépek használatára, cd-rom-ok megtekintésére volt lehetőség; október 8-án kötetlen beszélgetésre hívták a fenntartó képviselőit, a könyvtárhasználóit, támogatóit, az együttműködő intézmények vezetőit. Szó esett a könyvtár jövőjéről az informatikai fejlesztésről. Október 9-én „Láng és lélek” címmel Beregszászi Olga és Ujlaky Károly előadóművészek a mai magyar költészet műveiből tartottak irodalmi estet. 1998. október 9. Dr.Feld István : A gyulai vár régészeti kutatásainak legújabb eredményeiről a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban előadást tartott. 1998. október 14. Soli Deo Glória. A Református Péter András Gimnázium tanárainak hírlapírói munkássága 1926-1943. Cikkgyűjtemény. Szerk. Horváth László, a szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár igazgatója. Kiad. a Szeghalom Város Önkormányzata. Szeghalom. 1998. 304 p. A könyvet a szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár gondozta. 1998. október 15. A volt MSZMP székház könyvtári célú átalakítása után 165 m2-en megnyílt a Körösladányi Nagyközségi Könyvtár. 1998. október 20. Impressziók az erdélyi építészet történetéből címmel Bagyinszki Zoltán a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban diaképes előadást tartott. 1998. október 22. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza az 1956. évi forradalom és szabadságharc 43. a Magyar Köztársaság 9. évfordulója alkalmából ünnepi megemlékezést szervezett. Ünnepi beszédet Vári Ferenc tanár mondott. A megemlékezés tiszteletére a könyvtár Laurinyecz András emlékére emlékfüzetet jelentetett meg a Könyvtári Füzetek sorozatban.

262


1998. október 26. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban könyvtári (nyílt)nap volt. 1998. november 3-7. A Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza helyet adott a Travel Art Galeria kiállításának. 1998. november 17. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták a „Sinka István Gyulán” című kiadványt. 1998. november 22. A Magyar Köztársaság Nemzeti Kulturális Örökség Minisztere Kondoros Nagyközség Önkormányzatának „Könyvtártárpártoló önkormányzat - 1998” címet adományozta, amit dr. Hámori József a Magyar Rádió márványtermében adott át. 1998. november 26. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) tisztújító küldöttközgyűlést tartott. Az új vezetőség elnökének dr. Ambrus Zoltánt, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóját választották. 1998. november 27. Kondoros Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 285/1998. (XI. 27.) sz. határozatában utasította az iskola igazgatóját, az Egyesített Közművelődési Intézmények (EKI) vezetőjét, hogy az OKS és a pénzügyi bizottság elnökével, a jegyző segítségével készítsen új koncepciót, mely alapján a közgyűjteményi-, könyvtári-, közművelődési-, sportfeladatokat önkormányzati szinten az iskola feladatbővítéssel látná el. Az előterjesztés elkészítésének határideje 1998. december 15. volt. 1998. december A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Téli könyv- és ajándékvásárt rendeztek, melyhez karácsonyi koncert is csatlakozott. 1998. december 2-10. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtárban második alkalommal megrendezett „Miklós-hét” című rendezvénysorozat keretében „Századvég” címmel rendeztek irodalmi estet, melynek vendége Kun János előadóművész volt. A programsorozaton részt vettek a Békés Megyei Hírlap munkatársai. 1998. december 9. A Filharmóniai Kht. rendezésében a Békés Megyei Könyvtárban Krausz Adrienn-nek volt zongoraestje. Jegyek 400 Ft-os áron voltak válthatók. 1998. december 11. A sarkadi Bartók intézményvezetőjéül Szabó Ilonát nevezték ki.

Béla

Művelődési

Központ

és

Könyvtár

1998. december 11. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt dr. Szabó Ferenc, nyugalmazott múzeum igazgató „Japánok között magyar szemmel” című úti beszámolója. 1998. december 17. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban karácsonyi hangversenyt rendeztek. Az előadók a Mező-család és Csillagh Katalin voltak. 1998. december 22. Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a 238/1998. (XI. 22.) határozatával visszavonta a 171/1998. , a 172/1998. , a 173/1998. számú határozatát. Egyidejűleg 286/1988. (XII. 22.) határozatával megbízta az 1999. január 1. - 1999. március 31. közötti időszakra — bérének, vezetői pótlékának változatlan hagyása mellett dr. Kalhammer Mátyásnét a Kondorosi Egyesített Közművelődési Intézmények Könyvtára és Közösségi Háza (EKI) vezetésével. 1999 1999. A Mezőberényi Városi Könyvtár elkezdte alkalmazni a TextLib könyvtári dokumentumnyilvántartó rendszert. 1999. január A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Balogh Tamásnak volt szerzői estje. Fellépett a „Komédiás” kör. 1999. január 1. A Kondorosi Nagyközségi Könyvtár felvette Dérczy Ferenc nevét, aki a település alapítója és a lakosság „mívelődését" támogató bírója volt. Az intézmény új neve Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény. Vezetője dr. Kalhammer Mátyásné.

263


1999. január 22. A Békési Városi Könyvtárban „A kultúra harca és a magyar kultúra jövője” címmel dr. Köteles Lajos, a békéscsabai Körösi Csoma Sándor Főiskola főigazgatója, docens tartott előadást. 1999. január 31. Az eleki Reibl Mihály Művelődési Központ és Könyvtár vezetője, Nádor Mária lemondott 1999. február A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a W. Shakespeare színiakadémia tartott előadást. 1999. február 24. A Békés Megyei Könyvtár Kondoroson a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben rendezte meg a kettősfunkciójú könyvtárak vezetőinek szakmai tanácskozását. Vendégként jelen volt Bariczné Rózsa Mária, címzetes főtanácsos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Könyvtári Osztály munkatársa. 1999. február 26. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban szavalóverseny volt. 1999. március 10 éves Gyomaendrőd címmel vetélkedőt rendeztek a Gyomaendrődi Városi Könyvtárban. 1999. március 15. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár könyvtárában Danielisz Endre író és Hadabás János író tartott író-olvasó találkozót. 1999. március 29. Pálfi Jánosné magánszemélyként 500 ezer forintos - Pálfi János emlékalapítvány Szeghalom olvasáskultúrájáért elnevezéssel - alapítványt tett, melyet a szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár kezel. 1999. március 29. A Békési Városi Könyvtárban a Magyar nyelv hetén Szarka Péter a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor főiskola adjunktusa „...Mi is szeressük ám...” címmel tartott előadást. 1999. április A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a Költészet napján P. Szabó Ila költőnek volt előadói estje. 1999. április 1. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban húsvétra való készülődést (tojásfestés, gipszöntés, játékkészítés, virágkötés) rendeztek. A készülődés vezetője Kmetykó Gyuláné népművész volt. 1999. április 7-8. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére szavalóverseny volt. 1999. április 12-14. A Költészet nap tiszteletére a Békési Városi Könyvtárban gyermek és ifjúsági szavalóversenyt rendeztek. 1999. május 18. Békéscsabán 85 éves korában meghalt dr. Futaki Gergely, a Békési Városi Könyvtár nyugállományú igazgatója. 1999. május 26. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban középiskolások részvételével szavalóverseny volt. 1999. május 29. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Sholcz Endre festőművész kiállításának megnyitóját Koncz Gábor Kossuth-díjas színművész műsora követte. 1999. június 14. A Sarkadi Városi Könyvtár modemjébe az előző napok egyik munkaszüneti napján belecsapott a villám. 1999. június 14. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt Csobai Elena és Martyin Emília Vestigiilia Bisericii Ortodoxe Romane - A Magyarországi Ortodox Egyház kincsei című könyvének bemutatója. A könyvet méltatta Sofronie Drincec, a Magyarországi Román Ortodox Egyház püspöke.

264


1999. június 16. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Nagyhalmágyi Sándor Magyarpécska múltjából című könyvét Fejes István gimnáziumi tanár ismertette. 1999. június 19. Az Orosházi Városi Könyvtár igazgatójának, Hotoránné Fekete Gabriellának igazgatói megbízatását öt évre meghosszabbították. 1999. június 22. A Békési Városi Könyvtárból közvetítette a Magyar Rádió a „Ki nyer ma...?” című zenei vetélkedőjét. 1999. június 28. A Békésszentandrási Nagyközségi Önkormányzat új határozata értelmében a települési közművelődési intézmény neve: Békésszentandrás Nagyközségi Művelődési Ház és Könyvtár. 1999. június 30.. Orosháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete 130/1999. VI. 30. Ktsz. határozata alapján a városi könyvtár felvette Justh Zsigmond nevét. 1999. július 15. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár immár másodszor látta vendégként Orelli Ivánt, a Washingtoni Kongresszusi Könyvtár német nyelvű gyűjteménye magyar részlegének munkatársát. 1999. augusztus 20. Diósné Csontos Julianna, a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának osztályvezetője Népművelésért-díjat kapott. 1999. augusztus 25-26. A battonyi a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alapprogramtól támogatást kapott, mely lehetővé tette egy számítógéphasználati verseny megrendezését. A verseny győztesei ingyenes számítógéphasználatot nyertek, vagy könyvjutalomban részesültek. 1999. szeptember 7. A Békés Megyei Könyvtárban ülésezett a megyei Könyvtár Támogató Alapítvány 1999. szeptember 24. Együttműködési szerződést írtak alá az Orosházi Határőrség Igazgatósága részéről Paku József humánszervezési igazgatóhelyettes, az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár nevében Hotoránné Fekete Gabriella igazgató, a battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár részéről Palkó Lajosné igazgató könyvtáraik állományának jobb megismerése és a gyűjteményszervezés kölcsönös támogatására. 1999. október A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Kristó Gyula történész, professzor A magyarok eredete címmel tartott előadást. 1999. október 1. Az eleki Reibl Mihály Művelődési Ház és Könyvtári integráció megszűnt. A könyvtár ezt követően Eleki Városi Könyvtár néven jegyzi magát. Igazgatója Nádor Mária lett. 1999. október 4-27. A Békés Megyei Könyvtár kezdeményezésére az „Összefogás a könyvtárakért” gondolat jegyében Békés megyei könyvtári napok címmel rendezvénysorozat volt, amelyhez 18 önkormányzati — városi, nagyközségi, községi — könyvtár csatlakozott. 1999. október 4. Emléktáblát avattak Békésen a Városi Könyvtár épületének falán a könyvtár létesítésének 50. évfordulója tiszteletére. Emlékbeszédet Pataki István polgármester mondott. Az emléktábla avatást követően dr. Baricz Zsolt főiskolai adjunktus „Ment-e a könyvek által a világ elébb” címmel tartott előadást. 1999. október 4. Dévaványán a Ladányi Mihály Könyvtárban Magyari Barna és Molnár Lajos költő, újságírókkal rendeztek találkozót. 1999. október 5. Az Újkígyósi Nagyközségi Könyvtárban megnyílt Székely Dániel festőművész és Székely Alpár szobrász kiállítása. 1999. október 6. A Tótkomlósi Városi Könyvtár vendégei Witt Márta orosházi költő és beszélgető partnere Nedó Géza újságíró voltak.

265


1999. október 7. Orosházán a városi könyvtárban névfelvételi ünnepséget rendeztek. A könyvtár ünnepélyesen is felvette Justh Zsigmond nevét. Ekkor avatták fel a könyvtár név- és címtábláját díszítő Justh Zsigmond portrét, amelyet Bánfi Gábor orosházi képzőművészeti főiskolás készített. 1999. október 7. Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár az Európai Unióval foglakozó könyveiből különgyűjteményt nyitott. 1999. október 8. Kondoroson a Dérczy Ferenc Nagyközégi Könyvtárba Szeljak György, egykoron kondorosi diák tartott úti beszámolót Mexikóról. 1999. október 8. A Tótkomlósi Városi Könyvtárban megnyílt a Száraz-ér Társaság Természetkutató és Környezetvédő Egyesület fotó- és gyermekrajz kiállítása. 1999. október 8. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár a Kolozs megyei Kalotaszentkirály könyvtárának 3000 kötet könyvet ajándékozott. 1999. október 8. A Mezőberényi Városi Könyvtárban „50 évesek lettünk” címmel rendeztek megvendégeléssel egybekötött olvasók és könyvtárosok találkozót, melyre hivatalos volt a fenntartó és minden együttműködő intézmény. 1999. október 11. A Békési Városi Könyvtárban ez év október 4-én az 50 éve felavatott könyvtár tiszteletére megrendezték az olvasók, fenntartók, könyvtárosok találkozóját. 1999. október 11-16. "Nyitott könyv-tár hét” volt a Békés Megyei Könyvtárban. 1999. október 11-16. A Békés Megyei Könyvtárban első ízben a "Nyitott könyv-tár hét"-en kiállításon mutatták be Békés megye népszerű közéleti embereit. 1999. október 11-15. Szarvason a városi könyvtárban az „Országos könyvtári napok — összefogás a könyvtárakért” a „Nyitott könyv-tár hét” keretében rendezvénysorozatot kezdeményeztek. 1999. október 11. A Békés Megyei Könyvtárban a „Nyitott könyv-tár hét” alkalmával zenés könyvtárnyitás volt a Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola gitár kamarazenekara közreműködésével. 1999. október 11. A Szarvasi Városi Könyvtárban Európai Uniós tájékoztatási sarok nyílt, melynek létrejöttét a Békés Megyei Könyvtár európai információs pontja segítette elő. A megnyitót követően előadások hangzottak el. Az előadók dr. Papp Tibor, FVM Hivatal, Békéscsaba, H. Kovács Judit és Pribojszkiné Kása Anikó, a Békés Megyéért Közhasznú Alapítvány a továbbiakban, BMVA programmenedzserek, valamint Horváth Lajos, BMVA programmenedzser volt. 1999. október 12. A Mezőkovácsházi Általános Művelődési Központ és Könyvtár rendezésében a Biogazdálkodás térhódítása Békés megyében címmel volt előadás. 1999. október 12. A Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezetének szakmai napja a Békés Megyei Könyvtárban. Aktuális kérdések múzeumokra, levéltárakra és közgyűjteményekre vonatkozóan címmel volt előadás. Előadó Kócziánné dr. Szentpéteri Erzsébet, a kulturális örökségek múzeuma közművelődési főosztály közgyűjteményi osztály, osztályvezetője volt. "Kultúra az ezredfordulón" Jankovics Marcell, a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési Szakkollégiuma elnöke. Ezt követően műhelybeszélgetések voltak. A napot a Tolcsvay Együttes koncertje zárta. 1999. október 13. A Nagyszénási Nagyközségi Könyvtárban rendezték meg Gyurkovits Tibor költő és Beregszászi Olga "Anyám apám szerelme" című zenés irodalmi délutánját. 1999. október 13. A Mezőkovácsházi Általános Művelődési Központ és Könyvtár rendezésében Gyurkovits Tibor költő és Beregszászi Olga zenés irodalmi estje "Anyám apám szerelme" címmel volt. 1999. október 13. A Szarvasi Városi Könyvtárban "Kicsoda is Ön?" címmel találkozó volt dr. Szilvássy László, nyugalmazott tanácsadóval, a mezőgazdasági tudományok kandidátusával. Könyveit bemutatta, és a beszélgetést vezette: Szenes János újságíró.

266


1999. október 13. „Az Én fogalma, kialakulása és fejlődése..." Előadó dr. Ranschburg Jenő pszichológus. Előadás a "Nyitott könyv-tár hét” keretében a Békés Megyei Könyvtárban. 1999. október 13. "Álláskeresési praktikák..." Gulyásné Juhász Éva és Szencsenkóné Bertalan Erika előadása a Békés Megyei Könyvtárban. 1999. október 13. A Mezőberényi Városi Könyvtárban "Kettőnk titka..." címmel Bencze Ilona és Kovács István színművészek irodalmi délutánja volt. Közreműködött Szentirmai Ákos. 1999. október 13. A Békés Megyei Könyvtárban „Kettőnk titka...” címmel Bencze Ilona és Kovács István színművészeknek volt irodalmi estje. Közreműködött Szentirmai Ákos. 1999. október 13. "Hol van a világ vége...?" Beszélgetés a Békési Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Kiss Anna költővel. 1999. október 13. A Mezőberényi Városi Könyvtárban dr. Ranschburg Jenő pszichológus „Az Én fogalma, kialakulása és fejlődése...” címmel tartott előadást. 1999. október 14. Békéscsabán a megyei könyvtárban "Valaki önarcképe..." címmel Kondor Béla verseit előadta Pálfy Margit színművész. 1999. október 14. Orosházán a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban "Valaki önarcképe..." címmel Kondor Béla verseit Pálfy Margit színművész mondta el. 1999. október 14. A Bucsai Községi Könyvtárban Dévai Nagy Kamilla. műsorával szerepelt. Közreműködött Csobolya József.

"Mesekút" című

1999. október 14. A Méhkeréki Községi Könyvtárban Dévai Nagy Kamilla "Mesekút" című műsorával szerepelt. Közreműködött Csobolya József. 1999. október 14. A Szarvasi Városi Könyvtárban Csicselyné Korbely Zsuzsanna szlovák, történelem szakos tanár, könyvtáros mutatta be Blaskó Mihály Tokajban élő szarvasi születésű közgazdász, tanár, könyvtáros szlovák és magyar nyelven író költő "Múltam álmába visszamennék..." című verseskötetét. 1999. október 14. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a Honvédelmi Minisztérium támogatásával könyvtári napot rendeztek. A nap főbb eseményén, a honismereti vetélkedőn a zsűri elnöke Mucsi József ezredes volt. Emellett számos a könyvtárakban gyakori rendezvény (sakkverseny, aszfaltrajzverseny, könyvvásárlási alkalom, gasztronómiai est) színesítette a könyvtári nap programját. Ezen a napon nyitották meg Flech Ottó Battonyáról elszármazott fafaragó kiállítását. 1999. október 15. A Kétegyházi Nagyközségi Könyvtárban volt az Ezredvég című folyóirat szerkesztőségi estje. 1999. október 15. Dr. Bona Gábor hadtörténész előadást tartott a Békés Megyei Könyvtárban. 1999. október 15. "Ezredvégi balladák és szavak..." címmel zenés irodalmi est volt Zalán Tibor költővel a Békési Városi Könyvtárban. Gitáron közreműködött Huzella Péter. 1999. október 15. Mezőhegyesen a József Attila Általános Művelődési Központ Könyvtárában "Ezredvégi balladák és szavak..." címmel Zalán Tibor költővel rendeztek irodalmi estet. Gitáron közreműködött Huzella Péter. 1999. október 15. Szarvason a Városi Könyvtárban "Ezredvégi balladák és szavak..." címmel Zalán Tibor költőnek volt zenés irodalmi estje. Gitáron közreműködött Huzella Péter. 1999. október 15-16. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában megtartották az általános iskolák Petőfi versmondó versenyének városi döntőjét. 1999. október 16. "Apáról fiúra...". Anyáról leányra ... Zenés, mesés, táncos vidám együttlét a Mlinár-családdal a Békés Megyei Könyvtárban.

267


1999. október 16. A képző- és iparművészei felsőfokú tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok kiállításának megnyitója a Békés Megyei Könyvtárban. A kiállítás október 27-ig volt látogatható. 1999. október 16. Ének- és zeneművészeti felsőfokú tanulmányokat folytató Békés Megyei Fiatalok koncertje a Békés Megyei Könyvtárban. 1999. október 17. Az Okányi Községi Könyvtárban Marton Róbert színinövendékkel rendeztek zenés irodalmi estet. 1999. október 19. Okányban a községi könyvtárban Házi Albert helytörténeti íróval megjelenés előtt álló könyvéről rendeztek beszélgetést. 1999. október 22. Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár vendége Beke György író volt, aki dedikálással egybekötött könyvbemutatón vett részt. 1999. október 27. Orosházán a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban az Európai Unióról különgyűjteményt adtak át. 1999. november A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Molnár Lajos újságírónak volt szerzői estje. 1999. november 1. A hatályos jogszabályok értelmében a Békés Megyei Könyvtár teljes területén megtiltották a dohányzást, de egyidejűleg dohányzó helyet jelőltek ki. 1999. november 1. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár "Szárazér" címmel vándorkiállítást rendezett. A kiállítást, mely 2000. január 30-ig volt megtekinthető Versegi László, az ATIVIZIG szakmérnöke nyitotta meg. 1999. november 9. A Békés Megyei Könyvtárban Elek Tibor, irodalomtörténész, Kiss Ottó, költő, publicista, Sarusi Mihály író, tudósító kezdeményezésére megalakult a Körös Irodalmi Társaság. Az elnökség tagjai: Banner Zoltán művészettörténész, író, Elek Tibor irodalomtörténész, Herczeg Tamás költő, Kántor Zsolt költő, Kiss Ottó költő, Sarusi Mihály író, Sass Ervin költő. 1999. december Gyomaendrődön a városi könyvtár szervezésében karácsonyi könyv- és ajándékvásár volt. 1999. december 2. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete szakmai napot rendezett. Vendég Závoda Pál író és Kamarás István szociológus volt. 1999. december 3. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság Konrád György íróval rendezett irodalmi délutánt. Házigazda: Elek Tibor irodalomtörténész volt. 1999. december 7. Kovács Pál nyugalmazott evangélikus lelkész A békéscsabai szlovák evangélikus szellemi kultúra alapjairól tartott előadást a Békés Megyei Könyvtárban. 1999. december 9. A Könyvtár Támogató Alapítvány a Békés Megyei Könyvtárban kuratóriumi ülést tartott. 1999. december 15. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták „A rendszerváltók a baloldalon, Reformerek és reformkörök 1988-1989" című tanulmánykötetet. Vendégek voltak: Ágh Attila politológus egyetemi tanár, Géczi József országgyűlési képviselő, a kötet szerkesztői. A beszélgetést Bod Tamás újságíró vezette. 1999. december 16. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Romsics Ignác történész Bethlen István és kora címmel tartott előadást. 2000 2000. A Békés Megyei Könyvtár mint a Magyarországon élő szlovákok báziskönyvtára megszűnt, és egyidejűleg feladatául kapta a Békés megyében élő nemzetiségi lakosság könyvtári ellátását. 2000. Megszűnt a Békés Megyei Könyvtár Kulich lakótelepi fiókkönyvtára.

268


2000. január 1. A Mezőhegyesi Városi Könyvtárt a mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Központ (ÁMK) részeként a Petőfi sétányon a települési közkönyvtárat, amely Petőfi emlék-könyvtár 2 fős munkaközösség működteti. A munkaközösség vezetője Csáki Lajosné. 2000. január 11. Gyulán, a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban sajtótájékoztatót tartottak a "Ki Kicsoda Gyulán" című könyvről. Előadó Lovász Sándor, a könyv szerkesztője volt. 2000. január 11. A Békés Megyei Könyvtár klubtermében a Mokos-kör a ''Szépség huligánja'' címmel Ladányi Mihály műveiből tartott zenés, verses irodalmi estet. A műsort szerkesztette és az összekötőszöveget elmondta Kovács György költő, újságíró. A verseket megzenésítette és gitárkísérettel előadta Szakolczay István Verset mondott Józsa Mihály előadóművész. 2000. január 13. A battonyai „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtár „Szárazér” címmel vándorkiállítást rendezett, melynek további helyszínei Tótkomlós és Mezőhegyes volt. 2000. január 15. A Dobozi Nagyközségi Könyvtár vezetőjét, Móroczné Bányai Magdolnát a Gyulai Szentháromság temetőben helyezték öröknyugalomba. 49 éves volt. 2000. január 17. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Bannerné Marik Zsuzsanna, zeneiskolai tanár legkedvesebb operám címmel tartott előadást. 2000. január 19. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a gyulai Arany János Művelődési Egyesülettel közösen Horvátország magyar műemlékeiről Bagyinszki Zoltán fotográfus tartott előadást. 2000 január 20. Okány Község Önkormányzata Képviselő-testülete Művelődési Bizottsága a községi könyvtárban tartotta ülését. Ugyanitt volt a június 20-i és az augusztus 23-i ülés is. 2000. január 20. A Békés Megyei Könyvtárban a bordázatában és külcsínében, tipográfiájában egyként megújult, tartalmában az elmúlt évek legjobb törekvéseit is folytató „Bárka” című folyóirat 2000. 1. számának bemutatója volt. 2000. január 21-22. A Magyar kultúra napja. Kultúra napi programok Békéscsabán. Rendezők: A Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, a Békés Megyei Népművészeti Egyesület, Békéscsaba Város Önkormányzata, a Békéstáji Művészeti Társaság, a Csabai Garabonciás Alapítvány, a Filharmónia Kht. a Garabonciás Iroda, az Ifjúsági Ház, a Jókai Színház, a Körös Irodalmi Társaság, a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete, a Magyar Népművelők Egyesülete Békés Megyei Szervezete, a Békés Megyei Könyvtár, a Magyar Millenniumi Emlékbizottság, a Békés Megyei Művelődési Központ, a Városházi Esték Iroda, a Viharsarok Néptánc Szövetség. A rendezvényeket a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. 2000. január 21.A Békés Megyei Könyvtárban dr. Ambrus Zoltán igazgató megnyitotta a Békés Táji Művészeti Társaság ''Utazás'' című kiállítását 2000. január 24. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában Fekete István műveiből rendeztek irodalmi délutánt. Közreműködött Kovács Edit színművész.. 2000. január 25. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Kiss László, a Magyar Versmondók Országos Szövetségének elnöke "A versmondás évszázadai" címmel tartott előadást. 2000. január 25. A Békés Megyei Könyvtár ''Kortárs magyar költők'' című beszélgetéssorozatának első vendége Zalán Tibor, József Attila-díjas költő volt. A beszélgetést Elek Tibor irodalomtörténész vezette. Gitáron közreműködött Huzella Péter zenész. 2000. január 25. A gyulai Arany János Művelődési Egyesület elnökségi ülését Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár tartotta. 2000. január 26. A Békés Megyei Könyvtárban ''Serdülőkori játszmák...'' című előadássorozat keretében Individualizáció és autonómia címmel dr. Ranschburg Jenő pszichológus tartott előadást. 2000. február 3. A Magyarok Világszövetsége gyulai szervezete a régi magyar kastélyokról Bagyinszki Zoltán gyulai fotográfussal, népművelővel a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartott előadást. 269


2000. február 4. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Bárka című folyóirat új számát az újjáalakult szerkesztőség mutatta be. Vendégek: Elek Tibor főszerkesztő, Kántor Zsolt főmunkatárs, Grecsó Krisztián szerkesztő, Kiss Ottó, Magyari Barna, Nagyné Varga Éva, Szabó Ferenc szerzők. Versmondóként közreműködött Morár Ildikó. 2000. február 8. A Békés Megyei Könyvtárban „Hogyan beszélünk és írunk az ezredfordulón és az ezredforduló után?’’ A magyar nyelv jelenkora. címmel dr. Balázs Géza nyelvész tartott rendhagyó órát. 2000. február 15. Békés Város Polgármesteri Hivatala Művelődési Bizottsága a városi könyvtárban tartotta soros ülését, melyen a városi könyvtár fejlesztésének terve volt az értekezlet tárgya. 2000. február 17. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és a gyulai Arany János Művelődési Egyesület közös rendezésében Medvigy Endre irodalomkutató előadást tartott „A népi irodalom ünnepi változata Erdélyben: Nyírő József „ címmel. 2000. február 18. A Sarkadi Városi Könyvtárban rendezték meg a Kazinczy-szépkiejtési versenyt, amelyen a térségből öt település diákjai vettek részt. 2000. február 22. A gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár megrendezte az Arany János versmondó verseny városi döntőjét. 2000 február 23. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a könyvtárhasználati verseny megyei döntőjét.

Bod Péter országos

2000. február 23. A Békés Megyei Könyvtárban „Barátok és csoportok, a jó és rossz társaság” címmel dr. Ranschburg Jenő pszichológus tartott előadást. 2000. február 29. A Békés Megyei Könyvtárban a "Kortárs magyar költők" című beszélgetéssorozat vendégei Ágh István és Zalán Tibor József Attila-díjas költők voltak. Az est folyamán gitáron közreműködött Huzella Péter Kossuth-díjas zenész. 2000. március A Gyomaendrődi Városi Könyvtár Kulturális Egyesülete Nőnapi ünnepségének vendége dr. Dávid Imre polgármester volt. 2000. március A 100 éve született Fekete István íróra emlékeztek a Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárának rendezésében a Fekete István műveltségi vetélkedőn. A rendezvénysorozatot a Mezőberény Város Önkormányzata és a Könyvtárpártoló Alapítvány támogatta. 2000. március 2. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtárban 20-ik alkalommal megrendezett Arany János szavalóversenyen 10 település ( Okány, Mezőgyán, Biharugra, Vésztő, Sarkad, Sarkadkeresztúr, Kötegyán, Doboz Méhkerék, Nagygyanté ) 45 résztvevője vett részt. 2000. március 2. A Békés Megyei Könyvtárban Gyurkovics Tibor Kossuth-díjas költővel rendeztek találkozót. Az esten közreműködött Beregszászi Olga énekes és dalszerző. A belépődíj 200,- Ft volt, amely alól a diákok mentesültek. 2000. március 6. A Békési Városi Könyvtárban 6-10 éves tanulók részére megrendezték a "Barátunk a könyv" vetélkedő városi döntőjét. 2000. március 7. A Békési Városi Könyvtárban 10-14 éves tanulók részére megrendezték a " Barátunk a könyv" vetélkedő városi döntőjét. 2000. március 7. A Békés Megyei Könyvtárban „A kő alól...” címmel Ratkó József verseiből a Mokos-kör rendezett irodalmi estet. A műsort szerkesztette és összekötő szöveget Kovács György költő, újságíró mondott. A verseket megzenésítette és gitáron kísérte Szakolczai István, Verset mondott Józsa Mihály előadóművész. 2000. március 9. A Mezőberényi Városi Könyvtár megrendezte a Kazinczyról elnevezett "Szép magyar beszéd" verseny városi döntőjét.

270


2000. március 9. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Sárhelyi Jenőné "Mit adtak a magyarok a világnak a zenében" címmel tartott rendhagyó énekórát. 2000. március 9. A Szarvasi Városi Könyvtár megrendezte a Kazinczy Ferencről elnevezett "Szép magyar beszéd" verseny városi és területi fordulóit. Részt vettek Szarvas város általános iskolája 3 tagiskoljának, a Vajda Péter Gimnázium 5-8. osztályának, a Szarvasi Szlovák Általános Iskolának, Békésszentandrás, Csabacsűd, Örménykút általános iskoláinak tanulói. 2000. március 10. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a helyi Kulturális egyesület nőnapi köszöntése volt , amelyet megtisztelt dr. Dávid Imre polgármester. 2000. március 10. A Békés Megyei Könyvtárban működő Körös Irodalmi Társaság (Békéscsaba) megrendezte I. Körös-estjét, amelyen a társaság tagjainak kötetbemutatóira került sor. Az irodalmi esten Erdész Ádám: Kiss Ottó: „Szövegek; Kántor Zsolt: Sztojcsev Szvetoszláv: „Hajnali ösvények” , Restye Illés: „érintések”; Kovács György: Sass Ervin: „Dagerrotípia”; Sass Ervin: Hanzó Ildikó: „Pacsirta u. 10.” ; Szabó Ila: Magyari Barna: „Esőre áll a csípőd” című köteteit mutatta be. A kötetekből Józsa Mihály és Morár Ildikó olvasott fel. A rendezvényt Elek Tibor, a Körös Irodalmi Társaság elnöke köszöntötte, szólt a megalakulás óta történtekről és a tervekről. 2000. március 14. A Kötegyáni Községi Könyvtárban rendezték meg a Kazinczy Ferenc szépkiejtési versenyt, ahol Geszt, Kötegyán, Méhkerék, Sarkad, .Sarkadkeresztúr képviseltette magát. A versenyt a sarkadi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár szervezte. 2000. március 15 A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár vendége Sass Ervin volt. A rendezvényt a költő, újságíró "Dagerrotípia" című könyvének megjelenése alkalmából tartották. 2000. március 16. A Mezőberényi Városi Könyvtárban "Előadások a történelmi Erdélyről" címmel előadássorozat kezdődött. Az első előadást "Erdély és népei a középkorban" címmel Bagita Attila Zoltán történelemtanár (Mezőberény) tartotta. A rendezvénysorozatot Mezőberény Önkormányzati-testülete (MÖK) és a Mezőberény Nyilvánosságáért Egyesület támogatta. 2000. március 17. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Lakatos Ferenc , belgyógyász " A szívbarát életmód napjainkban " című. előadását a Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány költségén rendezték meg. 2000. március 18. A gyulai Mogyoróssy Városi Könyvtárban az Erkel Ferenc társaság tisztújító közgyűlést tartott. 2000. március 22. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték "A nyelvünkben élünk..." című országos anyanyelvi verseny megyei döntőjét. 2000. március 22. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Ranschburg Jenő a "Szerelem és szexualitás a serdülő- és ifjúkorban" címmel tartott előadást. 2000. március 23. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a március 16-án, a történelmi Erdélyről megkezdett előadássorozat következő előadását "Az Erdélyi Fejedelemség születése és V. Károly" címmel Zombori István történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója tartotta. 2000. március 23. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár és az Arany János Művelődési Egyesület "E város minden messzeségen átragyog" címmel rendezett Zilahy Lajos emlékestet. Előadó Danielisz Endre nagyszalontai helytörténész volt. 2000. március 24. A Tótkomlósi Városi Könyvtárban megnyitották a Száraz-ér Természetvédőés Kutató Társaság által - a Víz világnapja alkalmából kiírt rajz - és fotókiállítást, amely március 31ig volt látogatható. 2000. március 28. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezett területfejlesztési tanácskozást Gyula Város Önkormányzata.

271


2000. március 28. A Békés Megyei Könyvtárban a "Kortárs magyar írók..." beszélgetéssorozat vendége Rott József író a házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2000. március 29. A Szarvasi Városi Könyvtárban területi vers- és prózamondó versenyt rendeztek. Részt vettek Szarvas Város Általános Iskolája 3 tagiskolájának, a Tessedik Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának, és Békésszentandrás, Csabacsűd, Örménykút, Kondoros általános iskoláinak 6-10 éves tanulói. 2000. március 29. Millenniumi olvasási verseny volt Közművelődési és Iskolai Könyvtárban.

Battonyán a Népek Barátsága

2000. március 30. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a történelmi Erdélyről szóló előadássorozat következő előadását A XVII. századi Erdélyi Fejedelemségről R. Várkonyi Ágnes, történész, egyetemi tanár (ELTE Bp.) tartotta. 2000. március 30. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége gyulai szervezete rendezésében Táborszki László evangélikus esperes és Tuba István piarista tanár ismertette a katolikus és az evangélikus egyház közös nyilatkozatát. 2000. március 31. A Tótkomlósi Városi Könyvtárban megnyitották Hegyesi Tibor orosházi festőművész kiállítását A kiállítás április 16-ig volt látogatható. 2000. március 31. A Békés Megyei Könyvtár és a Békés Megyei Pedagógiai Intézet a millennium alakalmából pályázatot hírdetett a Békés megyében és a határainkon kívül élő magyar 1114. éves tanulók számára. "Mit adtak a magyarok a világnak?...avagy akikre büszkék lehetünk!" címmel. A pályaművek beküldési határideje 2000. október 15. volt. 2000. április A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Kristó Gyula történész professzor millenniumi Magyarországról tartott előadást.

a

2000. április A Békés Megyei Könyvtár képző-, ipar- és népművészeti pályázatot hírdetett a Békés megyében tanuló általános iskolások részére a millennium jegyében. A pályamunkák beküldési határideje 2000. szeptember 30. volt. 2000. április A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában befejeződtek a Fekete István műveletségi vetélkedő írásbeli fordulói. 2000. április 3. A Békés Megyei Könyvtárban Kőszegi Barta Kálmán "A sepsiszentgyörgyi Nagy-nemzetség története" című könyvét mutatták be. A házigazda Kántor Zsolt költő volt. 2000. április 3. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a Békés Megyei Könyvtár képzések és továbbképzések témakörben tartott szakmai napot. Az előadók: Kenyéri Katalin: a szervezett képzésben résztvevőket érintő aktuális jogi kérdésekről beszélt; Csapó Edit: az Országos Széchényi Könyvtár kínálatát mutatta be; Hajdú Ágnes a felsőfokú iskolarendszerű képzés- és továbbképzésről tartott előadást. Ezt követően a Békés Megyei Könyvtárban megtartotta alakuló ülését a megyei könyvtártörténeti értekezlet. Az "Értekezlet" feladatául elfogadta az országos és a megyei könyvtártörténeti kronológia munkálatainak támogatását, a könyvtártörténetírás szorgalmazását, a városi könyvtárakról és vozáskörzetük könyvtárairól szóló irodalom, valamint e könyvtárak kiadványainak bibliográfiai gondozását, a könyvtári tárgykultúra gyűjtését és őrzését. Az értekezleten részt vett, és a jelenléti ívet aláírta: Kovács Tamásné (Csorvás), Sinka Albertné (Mezőberény), Fekete Gabriella (Orosháza), Horváth László (Szeghalom), Veres István (Okány), Palkó Lajosné (Battonya), Ádám Andrásné (Mezőkovácsháza), Nádor Mária (Elek), Timár Imre (Sarkad), Tusjak Lászlóné (Szarvas), Bercziné Vincze Eszter (Békés). 2000. április 4. A Mezőberényi Városi Könyvtárban az Erdélyről rendezett előadássorozat következő előadását "Erdély a reformkorban és az 1848-49-es szabadságharcban" címmel Katona Tamás, történész , egyetemi tanár (Károli Gáspár Református Egyetem, Bp. ) tartotta. 2000. április 5. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Magyar Szocialista Párt gyulai szervezete rendezésében Horn Gyula dedikálta "Azok a kilencvenes évek " című könyvét. 272


2000. április 5. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában rendezték meg a városi könyvtárhasználati vetélkedő résztvevőinek bemutatkozó irodalmi előadásait. 2000. április 5. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban dr. Kristó Gyula akadémikus az államalapításról tartott előadást. 2000. április 7. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában Kiss Anna költő rendhagyó irodalomórán találkozott a 3. és 4. osztályosokkal. 2000. április 10. Mezőhegyesen a József Attila Általános Művelődési Központ Könyvárában Szuromi Imréné, népi iparművész a húsvéti tojás festés motívumait gyakoroltatta felnőttekkel és gyermekekkel. 2000. április 10-11. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezték meg az Informatikai és Könyvtári Szövetség regionális könyvtári tanácskozását. A tanácskozás levezető elnökei: (délelőtt) Zalainé dr. Kovács Éva, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke (délután) Krasznahorkai Géza, gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója voltak. Előadás hangzott el az elektronikus dokumentumok szolgáltatása és a szerzői jog témakörében. Előadó Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár osztályvezetője volt. Ezt dr. Kerényi Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium könyvtári és jogi referensének előadása követte. Ő a szerzői jogi változások a könyvtári szolgáltatások területén címmel tartott előadást. 2000. április 11. A Költészet napja tiszteletére a Békési Városi Könyvtár megrendezte a városi és a városkörnyéki — Bélmegyer, Kamut, Murony, Tarhos — iskolák versmondó versenyét, amelyen négy kategóriában 60 tanuló vett részt. 2000. április 11. Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtárban Markó Béla (RMDSZ) "Az erdélyi magyarság jövője" címmel tartott előadást, melyet 16-an hallgattak meg. 2000. április. 11. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában megrendezték az általános iskolák felső tagozatos tanulóinak a millenniumi irodalmi pályázat eredményhírdető és díjátadó ünnepségét. 2000. április 12. A Költészet napja alkalmából a Mezőberényi Városi Könyvtárban Sass Ervin költő „Dagerrotípia” című, Petőfi Sándort idéző verseskötetét mutatták be. 2000. április 12-13. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában Fekete István művei alapján rendezték meg a "Barátunk a könyv, könyvtár " c. művelődési játékot. 2000. április 12. A Békési Városi Könyvtárban volt a középiskolások városi szavalóversenye. 2000. április 13. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a Költészet napja alkalmából diákok részére városi versmondó versenyt rendeztek. 2000. április 13. A Mezőberényi Városi Könyvtárban az előadások Erdély történetéből sorozatban "Erdély a kiegyezéstől Trianonig" címmel Marjanucz László történész, tanszékvezető egyetemi docens (JATE, Szeged) tartott előadást. 2000. április 13. Line Ildikó adott koncertet a Békés Megyei Könyvtár földszintjén. Közreműködtek: Nagy Zsolt vadászkürtön, Farkas Pál zongorán. A belépődíj 300,-Ft-ba került. 2000. április 14. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a Békés Megyei Könyvtár és a Közösségfejlesztők Békés Megyei Egyesülete Gyulai Európai Nap címmel szervezett rendezvénysorozatot. Ennek keretében a Mogyoróssy Könyvtárban felavatták az EU információs sarkot. A civil szervezetek és az EU integráció címmel Nyári Gábor projektvezető — DHV Magyarország; a külügyminisztérium osztályvezetője, Gábor Zoltán: A térség lehetőségei a schengeni-határ módosulása időszakában címmel tartottak előadást. 2000. április 19. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Kmetykó Gyuláné népművész vezetésével húsvéti készülődés folyt. 2000. április 21. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában húsvéti tojásírás volt.

273


2000. április 25. A Békés Megyei Könyvtár vendége " A kortárs magyar írók, költők..." millenniumi beszélgetés sorozatban András Sándor költő, esszéista, kritikus (USA) volt. A beszélgetést vezette Zalán Tibor költő. András Sándor verseit megzenésítette és gitáron előadta Huzella Péter. 2000. április 27. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Magyarok Világszövetsége és az MDF gyulai szervezete rendezésében Solymosi Frigyes akadémikus A magyarság sorskérdései és a polgári-nemzeti összefogás szükségessége a XXI. század küszöbén címmel tartott előadást. 2000. április 27. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban „Szent István és kora” címmel millenniumi vetélkedőt rendeztek a 10-14 évesek számára. 2000. május 3. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Munkácsy-emlékülés volt. Dr. Czeglédi Imre, nyugalmazott múzeumigazgató Munkácsy Mihály gyulai kapcsolatairól beszélt. Munkácsy művészetét Gyarmati Gabriella művészettörténész méltatta. A rendezvényt Gyula Város Önkormányzata és az Implom József Alapítvány támogatta. 2000. május 4. Az ezeréves évforduló Békés megyében címmel rendezvény volt a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. Vendég: Kereskényi Miklós történész , a házigazda Dr. Szabó Ferenc történész muzeológus volt. 2000. május 8. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban kiállítás nyílt a gyulai Göndöcs Benedek Szakképző Iskola tanulóinak munkáiból. A kiállítás május 12-ig volt megtekinthető. 2000. május 9. A Nyitott-határ nemzetközi szupermaratón fotóverseny kulturális programja keretében az Aradi Amatőr Fotósok kiállítását a Békés Megyei Könyvtár emeleti galériájában nem nyitották meg. A kiállítás anyagát a Gyula-Varsand határátkelőnél román részről visszatartották. 2000. május 9-10. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a Magyar nyelv hetén Hajdú László könyvtárigazgató "Töltelékszavak, közhelyek" , Petri Miklós magyartanár "A XX. század szerelmi szókincse" címmel tartottak előadást. 2000. május 10. A Békés Megyei Könyvtárban a Budapest Colécicum Musicum Együttes a Bach évforduló alkalmából korhű hangszereken adott koncertet: Kakkuk Balázs viola da gamba, barokkcselló Stadler Vilmos barokkfuvola, barokkfurulya, Szilvássy Gyöngyvér csembaló. A belépődíj 300,-Ft volt. A rendezvényt a Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány támogatta. 2000. május 15-16. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában Fekete István író nevéhez kapcsolódó műveltségi vetélkedőt rendeztek. Egyidejűleg megnyitották az "Illusztrációk Fekete István műveihez" című kiállítást, amely május 20-ig volt látogatható. 2000. május 20. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a Gyulai Alkotó Kör, a Gyulai Protestáns Kör, és a gyulai Arany János Művelődési Egyesület "Trianon után 80 évvel " címmel szervezett rendezvényt, amelyen az előadó Tőkéczki László, az ELTE Művelődéstörténeti Tanszékének docense volt. A felkért hozzászóló, Erdész Ádám, a perifériára szorult megye helyzetéről beszélt. 2000. május 23. Mezőhegyesen a József Attila Általános Művelődési Központ Könyvtárának vendége a "Hír elszáll..." című könyvének megjelenése alkalmából Niedzielszky Katalin, a Békés Megyei Hírlap felelősszerkesztője volt. 2000. május 26. Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtárban "A Whiskys szökésben" című könyv riportereivel - Gyuricza Péter és Kardos Ernő - volt találkozó. 2000. május 26. A Mezőberényi Városi Könyvtárban "Miért éppen embertan" címmel Kamarás István vallásszociológus tartott előadást. 2000. május 27. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Páli Margit festőművésznek nyílt kiállítása, amely június 20-ig volt látogatható. A kiállítást Buzitai Istvánné művelődésszervező nyitotta meg. 2000. május 29. A Békési Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten a Gulág lexikon szerkesztője, Rózsás János volt a vendég. 274


2000. május 29.. A Békés Megyei Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten a honfoglalás metaforáiról rendeztek beszélgetést Balla D. Károly, Berniczky Éva, Füzesi Magda, Nagy Zoltán Mihály kárpátaljai írókkal. A beszélgetést Elek Tibor irodalomtörténész vezette. 2000. május 30. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtára "Világverseny a berekben" című könyve bemutatójára meghívta a szerzőt, Kamarás István vallásszociológust. Ugyan ezen a napon Kamarás István „Miért éppen embertan” címmel az „embertan” című tantárgyról beszélt a meghívottaknak: pedagógusoknak, lelkészeknek, hitoktatóknak, könyvtárosoknak. 2000. május 30. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a "hontalanság metaforái" címmel Balla D. Károly, Berniczky Éva , Füzesi Magda, Nagy Zoltán Mihály, kárpátaljai magyar költők estjén a házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2000. május 31. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a VII. Országos Középiskolai Arany János balladamondó versenyt. 2000. május 31. A Békés Megyei Könyvtárban volt Újházy László "Hold alatt repülő szekér" című új verses könyvének bemutatója. A könyvet Rott József író mutatta be. Közreműködtek Nádor Éva , Újházy Lászlóné zenetanárok, és Józsa Mihály előadóművész. 2000. június 1. A Békési Városi Könyvtár vendége dr. Szűrös Mátyás, országgyűlési képviselő volt, aki három művét a könyvtárnak ajándékozta. 2000. június 1. Békés Megye Képviselő-testülete 2000. május 26-án úgy döntött, hogy a Békés Megyei Könyvtár költségvetését 5 millió 86 ezer forinttal csökkenti. Ezért dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója elrendelte, hogy az intézménynél dolgozók telefonhívásaik jegyzékét havonta vizsgálják át, és a magánjellegű hívások díját a könyvtár házipénztárába minden hónap 10-ig fizessék be. Továbbá rendelkezett arról, hogy vásárlást, beszerzést, megrendelést (kivéve a dokumentum szerzeményezést, és a pályázaton nyert összegek felhasználását) 10.000,-Ft felett csak igazgatói engedéllyel lehet kezdeményezni. A körlevélben foglaltakat minden dolgozónak aláírásával kellett igazolnia. 2000. június 1-5. Az Ünnepi könyvhéten a Tevan Könyvkiadó köteteiből a Gyomaendrődi Városi Könyvtárban könyvvásárt rendeztek. 2000. június 2. Az Ünnepi könyvhéten a Szarvasi Városi Könyvtár vendége Lászlóffy Aladár, romániai magyar költő, szerkesztő, Király István a marosvásárhelyi Mentor Kiadó igazgatója, Veres Károly a békéscsabai Turul Könyvkiadó vezetője volt. A rendezvényt a Turul Könyvesbolt támogatta. 2000. június 5. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatás Intézménye kiállításának megnyitója volt a Békés Megyei Könyvtárban. A kiállítás június 30-ig volt látogatható. 2000. június 6. A Békés Megyei Könyvtárban Banner Zoltán: "Edzés az öröklétre" című verses könyvének premierje volt. Banner Zoltán versfüzete a Körös-könyvtár sorozatban jelent meg., amelyet Elek Tibor irodalomtörténész mutatott be. A rendezvény zenei közreműködői Banner Géza és Hevesi Imre. voltak. 2000. június 7. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Bérczes László, író "A talált ember" című könyvének premierje volt. A beszélgetést vezette a szerző. Vendég Kovács Lajos színész volt. 2000. június 8. Gyula Város Önkormányzata a városi pedagógus napi ünnepséget a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezte meg. 2000. június 9. A Békés Megyei Könyvtár és Békés Megye Önkormányzata, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram által támogatott Bárka című folyóirat 2000. 3. számának bemutatója a Békés Megyei Könyvtárban volt. 2000. június 9. A Békés Megyei Millenniumi Bizottság, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Millenniumi Bizottsága, a Körös Irodalmi Társaság és a Bárka Szerkesztősége által kiírt pályázat

275


eredményhirdetése a Békési Úti Közösségi Házban volt. A díjakat Domokos László, a megyei és Végh László, a városi millenniumi bizottság elnöke adta át. 2000. június 10. A Békés Megyei Könyvtárban a Szendrey-Karper László gitárzenekar adott koncertet. Énekelt Kolarovszki Sarolta. Vezényelt Varga Zsolt gitárművész. A belépődíj 300,-Ft volt. A koncertet a Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány támogatta. 2000. június 15. A Sarkadi Városi Könyvtár szervezésében 20-ik alkalommal nyitottak a térség általános iskolai tanulói számára olvasótábort, amelyet június 20-án zártak. 2000. június 16. A dévaványai Ladányi Mihály Nagyközségi Könyvtár az első "körben" került fel a Magyarországi Nyilvános Könyvtárak Jegyzékére. 2000. június 19. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár olvasótábort szervezett Gyula-városerdőn. A tábor " Ezer év emlékei" címmel 30 fő részvételével zajlott le. 2000. június 23. A Magyar Rádió "Ki nyer ma...?"Játék és muzsika tíz percben című zenei műsorának élő egyenes közvetítése a Békés-tarhosi zenei napok alkalmával a Békési Városi Könyvtárból volt. 2000. július A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Katona Máriának „Az erő benned van” címmel volt előadása. 2000. július 1. Dévaványát a Magyar Köztársaság elnöke várossá nyilvánította a könyvtár neve dévaványai Ladányi Mihály Városi Könyvtárra változott. 2000. július 1. Füzesgyarmatot a Magyar Köztársaság elnöke várossá nyilvánította. A könyvtár neve Füzesgyarmati Városi Kulturális Intézmények lett. 2000. július 11. Szeghalom olvasáskultúrájáért tett „Pálfi János emlékalapítvány”-t az alapító Pálfi Jánosné újabb 500 ezer forinttal növelte. 2000. július 18. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár "Történelmi Játszóház" címen 42 fő részére utazást szervezett Budapestre, ahol is megtekintették a Parlamentet, a magyar koronát, és a csodák palotájában ebédeltek. 2000. július 26. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték A magyar líra az ezredfordulón című tudományos konferenciát. A konferencia előadói Görömbei András, Margócsy István, Keresztury Tibor, Bányai János, Nyilasy Balázs, Szigeti Lajos Sándor voltak. A konferencia társrendezvénye volt a Gyulai Várszínházban megrendezett Líra- és zenei fesztivál, amelyen András Sándor, Balla D. Károly, Bella István Buda Ferenc, Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kovács András Ferenc, Kukorelly Endre, Nagy Gáspár, Oravecz Imre, Tóth Krisztina, Térey János, Tolnai Ottó, Tőzsér Árpád, Zalán Tibor saját verseiket mondták. A meghívottak közül távol maradtak Imre Flóra, Kánynyádi Sándor, Rakovszky Zsuzsa. Az elmúlt századok illetve a jelen nem lévő kortárs költők megzenésített verseit Buda Ádám, Huzella Péter, a Kaláka együttes adta elő. A magyar líra az ezredfordulón című konferencia és színházi bemutató a Békés Megyei Könyvtár, a Tevan Kiadó és a Gyulai Várszínház közös rendezvénye volt. Támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Millenniumi Titkársága és a Békés Megye Önkormányzata Millenniumi Bizottsága voltak. Szerkesztő Elek Tibor irodalomtörténész, rendező Csiszár Imre, a békéscsabai Jókai Színház dramaturgja, konferansz Mácsai Pál színész volt. 2000. július 30. Életének 69. évében Szigetszentmiklóson elhunyt Szakáts István a battonyai Népek Barátsága Iskolai és Közművelődési Könyvtár nyugalmazott igazgatója. 2000. augusztus A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban volt Gubis Mihály és Nagy Zopán képzőművészek kiállítása. 2000. augusztus 1. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár megbízott igazgatójává Palástiné Mester Judit Ibolyát nevezték ki. 2000. augusztus 1. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár posztumusz könyvadományt kapott dr. Gulyás Mihálytól, a város egykori polgármesterétől. 276


2000. augusztus 4-6. Eleken a Városi Könyvtárban az Elekről elszármazottak V. találkozójának tiszteletére Siposné Nedró Mária (tűzzománckészítő), Kabai László (festő) állították ki munkáikat. 2000. augusztus 8. A Békés Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Zoltán körlevélben tájékoztatta a könyvtár dolgozóit arról, hogy a telefonhívásaik jegyzékét havonta kézhez kapják, melyet kötelesek átvizsgálni, és a magánjellegű hívások - 300,-Ft/hó feletti - díját három havonta a házipénztárba befizetni. 2000. augusztus 12. Gyula Város Önkormányzata a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezte meg a Gyulai Művésztelep alkotóinak kiállítását. 2000. augusztus 15. A Mezőberényi Városi Könyvtárban millenniumi könyvbemutató volt a Berényi napokon rendezett Mezőberényiek világtalálkozója alkalmával Adamik Pál: Napló: Emlékek az első világháborúból és az orosz hadifogságból című könyve kiadásának körülményeit Bereznai Miklós ismertette. A Naplóból Tomanek Gábor színművész olvasott fel részleteket. Ugyan ezen a napon Fekete József, a Mezőberényi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke beszélt Bonyhai Mihály Mezőberény monográfiája reprint kiadásának körülményeiről. Dr. Kugler József a 2000. évi reprint kiadás előszavának írója rövíd előadásában beszélt a szerzőről, és elhelyezte a kötetet a Mezőberényről szóló helyismereti munkák között. Szűcsné Sziklai Éva, a mezőberényi Petőfi Sándor Művelődési Központ igazgatója rövid, ma is aktuális részleteket olvasott fel a könyvből. 2000. augusztus 17. Dévaványán város avató ünnep volt. A Ladányi Mihály Nagyközségi Könyvtár neve: Ladányi Mihály Városi Könyvtár lett. 2000. augusztus 19-20. Dévaványán a Ladányi Mihály Városi Könyvtár megrendezte a településről és az ország más településeire valamint külországokba elszármazottak I. "világtalálkozóját". 2000. augusztus 26. A Szarvasi Városi Könyvtár, a Szarvasi Szlovák Önkormányzat és a Ciprus-étterem megrendezte Konczos Éva festőművész kiállítását. A rendezvény vendége Závoda Pál - a Jadviga párnája című regény szerzője volt. A megnyitón részletek hangzottak el a regényből, és láthatók voltak a regény ihlette festmények. 2000. szeptember A Békés Megyei Könyvtár képviseltette magát a 100 éves Pozsonyi Városi Könyvtár nemzetközi konferenciáján. 2000. szeptember A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Hangya Lajosné, önkormányzati képviselő fogadóórát tartott. 2000. szeptember 2. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg "Fahíd az éren át...” című. battonyai keresztmetszet kiállítást. Megnyitó beszédet Takács Dezső, Battonya város polgármestere mondott. Közreműködtek a Battonyai Művészeti Iskola növendékei. A kiállítás szeptember 15-ig volt látogatható. 2000. szeptember 2. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Erkel Ferenc és kora” címmel tudományos tanácskozást tartottak. A rendezvényt Gyula Város Önkormányzata és az Erkel Ferenc Társaság támogatta. 2000. szeptember 5. The British Council Resource Point nyílt a Békés Megyei Könyvtárban. 2000. szeptember 5-7. Távoktatás és a könyvtárak...címmel rendezett a Békés Megyei Könyvtár előadássorozatot, melyet dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója köszöntött. Ezt követően a távoktatás magyarországi helyzetéről Udvardi Lakatos Endre, az Oktatási Minisztérium előadója beszélt. Andrew Mcdolnald a távoktatás brit tapasztalatairól tartott előadást. Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatója "A könyvtárak távoktatást segítő szolgáltatásairól az információs társadalomban" címmel tartott előadást. Az első nap programja volt a British Council "UK Today" című kiállításának és az angoltanárok számára kialakított kölcsönözhető állomány megnyitója. Itt beszédet mondott John Rihchards, a British Council Budapesti igazgatója. A nap végén a távoktatással foglalkozó intézmények mutatkoztak be. A programot a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta.

277


2000. szeptember 6-7 A könyvtáros szerepe a távoktatásban ... címmel 13 órás szeminárium volt a Békés Megyei Könyvtár munkatársai számára. 2000. szeptember 11. A Békés Megyei Könyvtár irodalmi pályázatot hírdetetett általános iskolások részére. 2000. szeptember 17-december 27-ig terjedő időben rendezték az országos mezőgazdasági könyvankétot és a Tessedik-emlékhónapokat Kondoroson, a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben. 2000. szeptember 18. Bengt Wallberg svéd festőművész "Bartók, szonáta két zongorára két üstökösre..." című kiállításának megnyitója volt a Békés Megyei Könyvtár emeleti galériáján. A kiállítás szeptember 30-ig volt látogatható. 2000. szeptember 20. A Békés Megyei Könyvtárban "Könyvtárosfaggató" (kérdezz-kívánjüzenj) dobozt helyeztek el. Az ötletgazda, Araczki Magdolna osztályvezető szerint az első héten a doboz nézettsége nem érte el a remélt mértéket. A könyvtár a kérdező-kívánó-üzenő olvasóit október 10-re - "egy kérdés egy felelet játékra" - válaszadó rendezvényre hívta meg. 2000. szeptember 22-23. A Békés Megyei Körös Irodalmi Társaság Békés-Dánfokon irodalmi tábort rendezett. 2000. szeptember 25. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Hétköznapok és csodák” címmel dr. Pintér Miklós tartott előadást. 2000. szeptember 27. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Simonyi Imre költőre emlékeztek a szolnoki „Eső” című irodalmi lap őszi száma alapján. Közreműködött Alföldi Jenő irodalomtörténész, Bod Péter újságíró, Havas Judit előadóművész, Jenei Gyula főszerkesztő, Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató, Sarusi Mihály író. 2000. szeptember 29. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Békéscsabai Meseház udvarán "Irodalom a szabadban" címmel rendezett őszi irodalmi délutánt, amikor a Bárka című folyóirat 4. (millenniumi) és 5. legújabb számának bemutatása volt. E számokat ajánlotta Erdész Ádám (a 4. szám társszerkesztője) és Elek Tibor (főszerkesztő).Felolvastak: Grecsó Krisztián, Kiss Ottó, Újházy László. Ez alkalommal Nagy Mihály Tibor "Szomjazó madár" című bibliofil kötetét minden jelenlévő ajándékpéldányként kapta meg. A kötet a Körös-könyvtár sorozatban jelent meg. Bemutatta, és a szerzővel beszélgetett Sass Ervin költő, újságíró. 2000. szeptember 30. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Békés megyei települések német nemzetiségi önkormányzatai tanácskoztak. 2000. október A Gyomaendrődi Városi Könyvtár vendége Gergely Ágnes Kossuth-díjas író volt. Az író-olvasó találkozón felléptek a Komédiás kör tagjai. 2000. október 2. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a Garabonciás napok versmondó versenyét. 2000. október 2-14. A Mezőberényi Városi Könyvtárban rendezett könyvtári napok alkalmával ingyenes beiratkozást, kedvezményes internethasználatot könyvvásárlást tettek lehetővé. A gyermekkönyvtárban Huzella Péter tartott zenés irodalmi estet. 2000. október 2. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az Őszi könyvtári hetek megnyitó rendezvényén Libor Katalin, a debreceni Csokonai Színház díszlet- és jelmeztervezője betekintést adott Erkel: Hunyadi László című operájának kulisszatitkaiba. 2000. október 3. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték a Garabonciás napok prózamondó versenyét. 2000. október 3-7. A Sarkadi Városi Könyvtárban "Nyitott könyv-tár hét" volt. Ez alkalommal bemutatták Sarkad és térsége honlapját. 2000. október 4. Szakáts Istvánt, a battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár igazgatóját örök nyugalomba helyezték. 278


2000. október 4-6. A Békés Megyei Könyvtárban továbbképzés volt a könyvtárosoknak. A rendezvényt Litauszky Györgyné, igazgatóhelyettes nyitotta meg. A Gazdasági Minisztérium Osztályvezetője, Madár Gyula a kollektívszerződés munkajogi vonatkozásairól beszélt. Bariczné Rózsa Mária, Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium (NKÖM) a könyvtári munkához szükséges jogi ismeretek változásaira, a könyvtár működtetésére, fenntartására és szervezeti kérdésekre, különös tekintettel az összevont intézményekre hívta fel a figyelmet. 2000. október 6. A Szarvasi Városi Könyvtár vendége Kiszely István antropológus professzor volt, aki bemutatta és dedikálta: „A magyar nemzet története és ősi kultúrája” című új kötetét. 2000. október 7. Az Olvassatok mindennap! című pályázati füzet nyertesei részére a sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár kirándulást szervezett Budapestre ahol részt vettek a Varázsfuvola című zenemű előadásán. 2000. október 9. Békésen a Városi Könyvtárban a Könyvtári napok alkalmával „Egy asszony két vétkecskéje” címmel Kóka Rozália, a népművészet mestere moldvai csángó, bukovinai székely, gyimesi csángó meséket, népi szerelmes történeteket, népdalokat adott elő. 2000. október 9. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az Őszi könyvtári hetek alkalmával Szigeti Zoltán és Németh Csaba: Az 1848-49-es emlékhely című munkáját Kereskényi Miklós, az 1848-49-es Honvédtiszti Emlékhely Alapítvány elnöke mutatta be. 2000. október 9. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a Békés Megyei Könyvtár európai információs pontja Európai Uniós tájékoztató sarkot nyitott. Az eseményt Cservenák Pál Miklós Mezőberény polgármestere nyitotta meg. Európai Uniós partnereink az oktatás területén címmel Plesovszkiné Újfaluczki Judit, Békés Megye Képviselő-testülete Hunyadi János Gimnázium, Szakközépiskola és Diákotthon igazgatója tartott előadást. Fekete Gabriella, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ munkatársa a Tempus Közalapítvány pályázati lehetőségeit ismertette. A rendezvényt a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma támogatta. Ugyan ezen a napon volt Huzella Péter Kossuth-díjas zenész, zeneszerző, a Kaláka együttes egykori tagjának "Dalok a Dunánál" címmel ismert költők megzenésített verseit adta elő az irodalmi esten. 2000. október 9. A Szarvai Városi Könyvtárban a Tokajban élő, Szarvason született Blaskó Mihály közgazdász, tanár, könyvtáros, szlovák és magyar nyelven író költővel rendeztek író-olvasó találkozót. Ez alkalommal bemutatta „Múltam álmába visszamenék” és „Búcsú a húszadik századtól” című köteteit. Verseit elmondta a költő. Felolvastak: Lengyel Tünde és Juhos Petra a Vajda Péter Gimnázium tanulói 2000. október 9-13. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár a "Nyitott könyv-tár hét" keretében október 9-én Gádoroson megkoszorúzta Justh Zsigmond síremlékét. Ugyanezen a napon Szokolainé Kiss Éva előadást tartott "Justh Zsigmond az európai kultúra nagykövete" címmel. 2000. október 9-14. A Békés Megyei Könyvtárban "Nyitott könyv-tár hét" címmel rendezvény sorozat volt. 2000. október 9. "Magyar táj - magyar történelem" címmel megnyílt a Békés Megyei Könyvtár alkalmazottainak millenniumi kiállítása az épület földszinti folyosóján. A kiállítás október 21-ig volt látogatható. 2000. október 9. A Békés Megyei Könyvtárban megnyitották a képző- és iparművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok kiállítását. A kiállítás október 28-ig volt látogatható 2000. október 9. A Békéstáji Művészeti Társaság és a Békés Megyei Könyvtár Koszta Rozália festőművész születésének 75. évében megemlékezést rendezett. Ez alkalommal megkoszorúzták Koszta Rozália sírját, ahol Lonovics László festőművész, főiskolai tanár, a Békéstáji Művészeti Társaság elnöke emlékezett Rozóra. Ezt a Békés Megyei Könyvtárban emlékkiállítás és emlékülés követte, ahol dr. Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgató és dr. Cs. Tóth János, — aki Rozó egykori videointerjúit mutatta be — voltak az előadók.

279


2000. október 10. A Szarvasi Városi Könyvtárban Huzella Péter Kossuth-díjas zeneszerző előadóművész, a Kaláka-együttes volt tagja „Holdpásztor” címmel Gazdag Erzsi, Kányádi Sándor, Turhay Ede, Végh György, Weöres Sándor, Zalán Tibor költők megzenésített verseiből tartott irodalmi matinét. Ezt követően Zalán Tibor Radnóti-, Graves-, József Attila-díjas költő, író, a Kortárs című folyóirat munkatársa és Huzella Péter „Ezredvégi balladák” címmel tartott zenedélutánt. 2000. október 10. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság "A kortárs magyar írók" című sorozatának vendége Papp Tibor költő volt. A rendezvény két részből állt. Első rész: "Hogyan készül a vers versgenerátorral? - amikor is Papp Tibor bemutatta a számítógépes verskomponálást. Ezt követően este a "Kortárs magyar írók , költők" című millenniumi beszélgetés sorozatban a szerző "Hinta-palinta szöveghordalékából" című legújabb, a Körös-könyvtár sorozatban megjelent kötetét mutatta be, melyet a Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság adott ki. A kötetből az est minden vendége ajándékpéldányt kapott. A házigazda: Zalán Tibor volt. Gitáron közreműködött Huzella Péter. 2000. október 11. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezetének a Békés Megyei Könyvtárban volt szakmai napja. A nap programja: A tudományok fejlődése és a könyvtár szerepe. Előadó: dr. Béres Vera filozófus, Mit nyújt a könyvtárnak az újonnan szervezett Könyvtári Intézet? Előadó: dr. Dippold Péter, Könyvtári Intézet igazgatója. Az előadásokat műhelybeszélgetések követték, amelyeket a megyei könyvtár alkalmazottai vezettek, jelesül Dézsi Lajosné az audiovizuális dokumentumoknak a TextLib adatbázisban szerzett tapasztalatokról szólt, Diósné Csontos Júlia a 2000. év gyermekkönyvhónapi rendezvényeit ismertette, Janovszky Levente és Vakulya Nándor a könyvtár informatika és a számítógépes hálózat összefüggéseiről beszéltek, Juhász Csilla Békés Megyei Könyvtár információs szolgálatát (európai információs pont, brit sarok, resource point, vállalkozói könyvtár) mutatta be, Lonovics Lászlóné az állománygyarapításban rejlő együttműködési lehetőségekről és az állományellenőrzési ütemterv készítésének fontosságáról valamint a számítógépes állományellenőrzési technikáról beszélt, Tóth Gézáné a gyűjteményszervezés interneten keresztül való kedvező alkalmait mutatta be, Timkó Istvánné a könyvtárhasználati szabályok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól (beiratkozás, felszólítás, elveszett könyvek értékének megtérítése) beszélt, Toldi Klára az elektronikus dokumentumok könyvtári használatával kapcsolatban adott tanácsokat, különös tekintettel a TextLib adatbázissal összefüggően. Ezen a napon a Magyar Könyvtárosok Egysülete Békés Megyei Szervezete fiatal könyvtárosai összejövetelt szerveztek. 2000. október 11. A Békés Megyei Könyvtárban "Szerep...nem szerep...?" címmel Rutkai Éva emlékére Hegyi Barbara estje volt. Közreműködött Mikes Lilla. Zongorán, kísért Oláh Ferenc. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. 2000. október 12. "Álláskeresési praktikák" címmel Gulyásné Juhász Éva és Szencsekóné Bertalan Erika, a munkaügyi központ munkatársainak volt előadása a Békés Megyei Könyvtárban. 2000. október 12. A Sarkadi Városi Könyvtárban bemutatták Sarkad és kistérsége honlapját majd ezt követően dr. Köteles Lajos kandidátus, főiskolai tanár A magyar történelem új megvilágításban címmel tartott előadást. 2000. október 13. Kiss Anna:"A macskaprémkalapos hölgy" című monodrámáját Pálfy Margit színművész a Békés Megyei Könyvtárban adta elő. 2000. október 14. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület küldöttsége, és a gyulai Arany János Egyesület megkoszorúzta Sinka István költő emléktábláját. 2000. október 14. A Békés Megyei Könyvtár játszótermében dr. Czeizel Endre "Költők, titkok, gének" címmel tartott előadást. E napon 16.00 órától a Babocsai- és a Szente-család vendégeskedett a könyvtárban. Este, 19.00 órakor a zeneművészeti egyetemeken tanuló Békés megyei fiatalok adtak koncertet a könyvtár földszinti folyosóján. A"Nyitott könyv-tár" hét rendezvényeit támogatta:a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a

280


Könyvtár Támogató Alapítvány, a Nemzeti Kulturális Alapprogram. A "Nyitott könyv-tár" hét valamennyi rendezvényén a részvétel díjtalan volt. 2000. október 14. "Költők, titkok, gének..." címmel tartott előadást dr. Czeizel Endre genetikus a Békés Megyei Könyvtárban. 2000. október 14. Családi délutánt tartott a Babocsai és a Szente család a Békés Megyei Könyvtár játszó(fecsegő)házában. 2000. október 14. A zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiataloknak volt koncertje a Békés Megyei Könyvtárban. 2000. október 15. Az Eleki Városi Könyvtár belső tisztasági meszelés, és külső tatarozás miatt bezárt. 2000. október 18. A Mezőberényi Városi Könyvtár vendége Kányádi Sándor költő volt, akit a Mezőberényi Erdélyi Kör hívott meg. 2000. október 18. A Szarvasi Városi Könyvtárban dr. Köteles Lajos művelődéstörténész, a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola, a szarvasi Brunszvik Teréz Óvóképző Főiskola, a Körös Főiskola tanára, volt igazgatója találkozott olvasóival, egykori diákjaival. Bemutatta és dedikálta „Magyar történelem — magyar gyerekeknek — Magyarságismeret alapfokon” címmel megjelent könyvét. 2000. október 25. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban megrendezték az ötödik Battonyai Könyvtári Napot. Vendég Kóka Rozália mesemondó, a népművészet mestere volt., aki Aranyhajú ikergyermekek címmel moldvai csángó meséket, mondókákat és népdalokat adott elő. 2000. október 27. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták a Bárka című folyóirat 2000/4. és 5. számát. Az est házigazdái Elek Tibor főszerkesztő és Erdész Ádám a 4. (millenniumi) szám társszerkesztője voltak. A folyóirat bemutatón meghívottként jelen voltak a gyulai szerzők: Ábrahám György, Bod Péter, Bod Tamás, Erdmann Gyula, Grecsó Krisztián, Havassy Péter, Kereskényi Miklós, Kiss Ottó, Lindenbergerné Kardos Erzsébet. 2000. október 30. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége gyulai szervezete rendezésében Biró László püspök a boldogabb családokért tartott beszédet. 2000. október 27. A Sarkadi Városi Könyvtárban bemutatták a „Jégmadár” című antológiát, melyet a Sarkadi Alkotókör adott közre. 2000. október 31. A Szarvasi Városi Könyvtárban bemutatták a „Ki kicsoda? Szarvas , 19902000.” adattárat. A könyvpremiert megtisztelte Babák Mihály polgármester, Fekete János, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnökhelyettese, Görbe Nóra színművész, Kántor Zsolt költő, dr. Ligetváry Ferenc Környezetvédelmi Miniszter, Lóránt János festőművész, dr. Patay István, a Tessedik Sámuel Főiskola rektora. 2000. november 3. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a FIDESZ békés megyei képviselői tanácskoztak. 2000. november 6. - december 4. Soós Attila bibliaoktató a Szarvasi Városi Könyvtárban „Szeretni, de hogyan?” címmel tartott előadássorozatot. 2000. november 7. A Békés Megyei Könyvtárban a kortárs magyar írók, költők című millenniumi beszélgetéssorozat vendége Kiss Ottó író, házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2000. november 8. Békésszentandráson a művelődési ház új épület szárnyában avatták fel a 400 m2-es nagyközségi könyvtárat. 2000. november 9. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a gyulai Arany János Művelődési Egyesület Madách: Az ember tragédiája életrajzi vonatkozásai címmel tartott rendezvényt. Vendég Andor Csaba, a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársa, a Madách Irodalmi Társaság elnöke volt. Belépődíjat nem szedtek. 281


2000. november 15. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Erdmann Gyula - Merényi Metzger Gábor: Apor Vilmos Gyulán című munkáját. A házigazda Petróczki Zoltán, az Apor Emlékbizottság gyulai csoportjának alelnöke volt. 2000. november 17-19. A Békés Megyei Könyvtárban volt a "Gyermekkönyv az ezredfordulón" című tanácskozás, melyhez kiállítás is társult. 2000. november 22. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Magyarok Világszövetsége gyulai szervezete vendége Kusztos Tibor bánffyhunyadi református lelkész volt, aki Kalotaszeg néprajzáról tartott előadást. 2000. november 28. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtár közreműködésével ismét megjelent a Szeghalomvidéki Hírlap. 2000. november 30. A 43 tagú Körös Irodalmi Társaság a Békés Megyei Könyvtár játszóházában megtartotta első, a 2000. évben végzett tevékenységéről szóló beszámolóját. Elnökölt: Elek Tibor irodalomtörténész. 2000. december Békés Megye Képviselő-testülete dr. Ambrus Zoltánt ismét kinevezte a Békés Megyei Könyvtár igazgatójává. 2000. december A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban karácsonyi karácsonyi koncert volt.

ajándék- és virágvásár;

2000. december 1. A Körös Irodalmi Társaság, a Békés Megyei Könyvtár és a Tevan Kiadó megrendezte Szabó Ila: Hétköznapi advent című verseskötetének bemutatóját, amely a Békés Megyei Könyvtárban volt. Közreműködtek Csigér István (gitár), Gulyás Levente (zongora), Hevesi Imre (gitár), Pribojszki Mátyás (szájharmonika) valamint Kántor Zsolt, a Tevan Kiadó igazgatója mint házigazda. 2000. december 4-9. A Gyermekkönyvhéten a Sarkadi Városi Könyvtár gyermekolvasóival a Madách Színházban megtekintette a "Nyomorultak" című előadást, amely december 11-én volt. 2000. december 5. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság vendége Fodor Ákos volt. Házigazdai szerepkörben Zalán Tibor, költő, író dramaturg és Huzella Péter, zenész közreműködött. Az est alkalmával bemutatták Fodor Ákos Körös-könyvtár sorozatban megjelent "Kis Éji Zene" című kötetét, amelyből minden résztvevő ajándék példányt kapott. 2000. december 6. Szeghalmon Fehér Károly gyűjtő anyagából a „Miklós-heti” kulturális rendezvények keretében a Nagy Miklós Városi Könyvtárban Kossuth-szobrok Magyarországon címmel képeslapkiállítás nyílt. Este Pálfy Margit előadóművész Szindbád hazamegy címmel Márai Sándor verseiből adott elő. 2000. december 8. Dobay János gyulai nyomdász nyomdája megnyitásának 140. évfordulója tiszteletére a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban emlékülés volt. A résztvevőket Dancs László polgármester köszöntötte. Az emlékülést Kovács Sándor, a Kner-Tevan Alapítvány kuratóriumának elnöke vezette. Dr. Szabó Ferenc nyugalmazott múzeumigazgató a Dobay Nyomda és alapításáról és tevékenységéről tartott előadást. Dr. Erdész Ádám a Békés Megyei Levéltár igazgatóhelyettese Dobay János polgármesteri és közéleti szerepéről beszélt. Beregszászi László, a Dürer Nyomda és Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója a gyulai nyomdászat közelmúltját és jelenét ismertette. A Kner-Tevan Alapítvány díjait Balog Miklós, a Magyar Nyomdászatért díj kitüntetettje adta át. Az emlékülés tiszteletére a Dobay Nyomda munkáiból a Mogyoróssy Könyvtár válogatást mutatott be. 2000. december 11-12. A Mezőberényi Városi Könyvtárban megrendezték az általános iskolák városi versmondó versenyének döntőjét. 2000. december 11-16. A Békés Megyei Könyvtárban határon túli magyar könyvtárosok ösztöndíjas továbbképzése volt, amelyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatott. A

282


továbbképzésen Makai - Bölöni Judit, nagyváradi iskolai könyvtáros és Zágorec - Csuka Judit lendvai könyvtárostanár vett részt. 2000. december 13. A Könyvtár Támogató Alapítvány a Békés Megyei Könyvtár klubjában kuratóriumi ülést tartott. 2000. december 15. Szarvason a városi könyvtárban irodalmi délután volt, melyen részt vettek dr. Aszódi Imre költő és Aszódi Mária opera énekesnö. A könyvtár vendégeit Szenes János költő mutatta be. 2000. december 15. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Sziget-erőd Közalapítvány kuratóriuma a gyulai várról tartott fórumot. 2000. december 18. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Békéscsabai Vonós Kamrazenekar közreműködésével karácsonyi hangverseny volt. Köszöntőt Jakab Béla evangélikus lelkész mondott. 2000. december 21. Felavatták a gyulai Munkácsy Mihály Középiskola és Szakképző Intézet 422 m2 alapterületű galériás könyvtárát. 2000. december 21. Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Könyvtára és Megyei Múzeumi Szervezete békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeuma Féja Géza születésének 100. évfordulója tiszteletére emlékszobát avatott, és kortársak Féja Gézáról címmel kiállítást nyitott. Avató- és megnyitó beszédet Annus József író mondott. Ezt követőleg "A közíró Féja Géza" címmel Kovács György hírlapíró és Józsa Mihály előadóművész irodalmi összeállítása hangzott el. Az emlékszobát Mazán Mátyás történész-muzeológus, a kiállítást Csobai László könyvtáros rendezte. 2000. december 31. A Mezőberényi Városi Könyvtárban lezárták a cédulakatalógusok építését. 2001 2001. A Mezőberényi Városi Könyvtárban bevezették a TextLib könyvtári rendszerrel történő kölcsönzési nyilvántartást. 2001. A Békés Megyei Könyvtár vállalkozói információs szolgálata ingyenes szolgáltatásokat vezetett be a könyvek, multimédiás CD-k, és folyóiratok, helybenhasználata, az Európai Uniót és a British Councilt érintő könyvek, hangkazetták, videokazetták kölcsönzésére. Az ingyenes szolgáltatás magában foglalja az Európai Unióról és Nagy-Britanniáról szóló tájékoztatást is. 2001. A Békés Megyei Könyvtár vállalkozói információs szolgálatához a beiratkozási díj egy naptári évre 1800,- Ft volt. 2001. január 5. Az Okányi Községi Könyvtárban megalakult az Együtt Okányért Egyesület. 2001. január 8. Békés Megye Képviselő-testülete Intézmény Felügyeleti Osztályának vezetője, Balogh Erika a Békés Megyei Könyvtárban összmunkatársi értekezleten ismertette a Képviselőtestület határozatát: dr. Ambrus Zoltán, megyei könyvtár igazgató kinevezésének újabb öt évre szóló meghosszabbításáról, és át adta a kinevezésről szóló okiratot. Ezt követőleg dr. Ambrus Zoltán vázolta az elkövetkezendő öt esztendő legfontosabb könyvtári feladatait. Ezek között a hálózat könyvtáraival való fokozottabb törődés, az informatikai központi szerepkör erősítése, az olvasószolgálati munka felhasználói igényeket követő végzése és mérése szerepelt, valamint ezzel összefüggésben a TQM szemlélet követése kapott hangsúlyt, valamint a könyvtár megnyitása, a 2002-ben esedékessé váló 50 éves évfordulójának kreatív, innovatív megünneplése került kiemelésre, és az idegen nyelvek tanulására való buzdítás, továbbá a megye értékeinek felmutatása, ápolása fontos része volt beszédének. Az értekezleten részt vett Kucsera Lajos, Békés Megye Képviselő-testülete Intézmény Felügyeleti Osztályának tanácsosa. 2001. január 15. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár Horváth László igazgató szerkesztésében megjelentette az „Elöljáróink. Szeghalom hajdana és jelene” című millenniumi kiadványt.

283


2001. január 16. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „ A gyulai színjátszás története és az Erkel-színkör tragédiája” címmel D Nagy András helytörténész tartott előadást. 2001. január 22. A Magyar Kultúra Napján a Békés Megyei Könyvtárban volt "A bábjátszás Magyarországon" című UNIMA országos vándorkiállítás megnyitója. Megnyitó beszédet dr. Papp István, a Békés Megyei Művelődési Központ igazgatója mondott. A kiállításon bemutatásra kerültek a békéscsabai "Napsugár bábegyüttes" bábjai is. Tárlatvezetést és játszóházat Mészáros Emőke, bábtörténész tartott. A rendezvényt támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Napsugár Bábegyüttesért Kulturális Egyesület, a Békés Megyei Művelődési Központ, a Békés Megyei Könyvtár. 2001. január 22. A Magyar Kultúra Napján a Mezőberényi Városi Könyvtár a Petőfi Sándor Művelődési Központban műsorosestet rendezett. Közreműködtek Baloghné Bozsik Katalin (ének), Feyér Zsuzsanna (ének), Ficzere Máté (zongora), Forró József (zongora), Grosz Nikolett (vers), Homoki Anna (próza), Nacsa Katalin (vers), Putnoki Ákos (zongora), Répási László (vers), Szilágyi Ida (ének; zongorán kísérte Molnár Katalin), Tollas Csaba (vers), Tomka Mihály (gitár), Torma Anikó (vers), és az I. Kerületi Evangélikus Egyházközség fúvós köre. 2001. január 26. A gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a Mogyoróssy Könyvtár "Árpád-kori templomok Erdélyben" címmel rendezett kiállítást. Előadó Gondos Béla fotós, az est házigazdája Harangozó Imre, az Ipolyi Arnold Népfőiskola igazgatója volt. 2001. január 26. A Békés Megyei Könyvtárban "Kortárs magyar írók, költők" című beszélgetéssorozat vendége Kántor Zsolt költő volt. A beszélgetést Elek Tibor irodalomtörténész vezette. Közreműködtek Gulyás Levente és Pribojszki Mátyás. Az esten bemutatták Kántor Zsolt új kötetét, amelyből a résztvevők ajándékpéldányt kaptak. A 2001. év januári rendezvényein a részvétel díjtalan volt. 2001. január 31. A Mezőhegyesi Városi Könyvtár ( a mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Központ városi könyvtára) egykori megbízott vezetője Kertészné Szőke Katalin elköltözés miatt áthelyezését kérte. 2001. február 8. A Békés Megyei Könyvtárban a Zeneművészeti Alapítvány támogatásával a Filharmónia Kht. megrendezte Csalog Gábor, a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kamarazenene tanárának zongoraestjét. A nagy érdeklődés kísérte esten Schubert: amoll szonáta, D. 537., c-moll impromptu, D. 899., Brahms: Klavierstücke, op. 119. - szünet után Kurtág:játékok - részletek, Beethoven: c-moll szonáta, op. 111. hangzott el. Jegyek 400,-Ft-os áron voltak válthatók. 2001. február 10. Az "Olvasás éve" alkalmából a Békés Megyei Könyvtár és a Tessedik Sámuel Főiskola Körös Főiskolai Kara pályázati felhívással fordult a pályakezdő tanítókhoz és tanító szakos hallgatókhoz. A pályázat beküldésének határideje 2001 szeptember 15., az eredményhirdetés pedig október 19-én volt. 2001. február 14. A Sarkadon a városi könyvtárban Valentin nap alkalmából dr. Köteles Lajos főiskolai tanár a Szerelem kultúrtörténete címmel tartott előadást. 2001. február 15. A Békés Megyei Könyvtárban a Békés megyei városi könyvtárak vezetői részére szakmai értekezletet tartottak. Az értekezleten a képzési, továbbképzési lehetőségekről és az "Olvasás éve" programjáról, a könyvtártörténeti munkálatokról, az EU-s tanfolyamról valamint az új rendeletek ismertetéséről volt szó. 2001. február 16. A Sarkadi Városi Könyvtárban rendezték meg a Kazinczy-szépkiejtési versenyt, amelyen a térségből öt település diákjai vettek részt. 2001. február l6. A dévaványai Ladányi Mihály Könyvtárban a „Könyvtár napja” címmel rendezvények voltak. A több évre visszatekintő rendezvénysorozat témája ez alkalommal „A csillagos égbolt...”volt. 2001. február 16. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság "Kortárs magyar írók " című beszélgetéssorozatának vendége Tóth Erzsébet költő, a házigazda Zalán Tibor költő, író, 284


dramaturg volt. Közreműködött Huzella Péter Kossuth-díjas zenész. Az irodalmi esten bemutatták Tóth Erzsébet, a Körös-könyvtár sorozatban megjelent Nyár Borges-utcák című kötetét, amelyből az est minden résztvevője ajándékpéldányt kapott. 2001. február 19. A Békés Megyei Könyvtárban a Barátunk a könyv, a könyvtár műveltségi játék alkalmával Tarsoly Krisztina, a békéscsabai Jókai Színház előadóművésze Gárdonyi Gézáról tartott előadást. 2001. február 20. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár és a gyulai Arany János Művelődési Egyesület megrendezte az Arany János versmondóverseny városi döntőjét. 2001. február 20. Békéscsabán a Békés Megyei Könyvtárban Pais István filozófiatörténész (ELTE) az ókori görög szellem időszerűségéről tartott előadást. 2001. február 22. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg könyvtárhasználati verseny megyei szóbeli fordulóját.

az országos

Bod Péter

2001. február 23. Gyulán az Arany János Művelődési Egyesület és a Mogyoróssy Könyvtár Wass Albert ébresztése címmel emlékestet tartott. Előadó dr. Medvigy Endre, irodalomkutató, az Irodalmi Társaságok Szövetsége elnöke, az est házigazdája dr. Szabó Ferenc, nyugalmazott múzeumigazgató volt. Közreműködtek: Balogh Boglárka, Germán Imre, Kertmegi Hajnalka, Tóth Tibor. A belépés díjtalan volt. 2001. február 27. Az Okányi Községi Könyvtárban a Szeghalmi Munkaügyi Központ tájékoztatót tartott a várható képzési, pályázati, támogatási lehetőségekről. 2001. február 28. Az Eleki Városi Könyvtár a tisztasági meszelés, és a külső tatarozás után megnyílt. 2001. március A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Dinnyés József „daltulajdonos” — elöadóművésznek volt előadói estje. 2001. március 2-9. A Békés Megyei Könyvtár csatlakozott a 2001. évi internet fiesta - az internetet népszerűsítő - rendezvénysorozathoz. Ennek alkalmából március 2-a és 9-e között kétszer egy órányi internet hozzáférést biztosított; március 6-án és 7-én képzést szervezett az internet használatáról. A rendezvénysorozathoz 7-én a Prakticomp bemutatója társult. 2001. március 2. A Sarkadi Városi Könyvtárban 21. alkalommal rendezték meg az Arany János szavaló versenyt, amelyen a térség 16 települése képviseltette magát. 2001. március 3. A Békés Megyei Könyvtárban rendezte meg a Békés Megyei Művelődési Központ az V. Országos József Attila vers-, énekelt vers és prózamondó verseny megyei döntőjét. 2001. március 6. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Pikó Béla onkológus professzor „Új trendek az onkológiában” címmel tartott előadást. A rendezvényt Békés Megye Szociális Közalapítványa támogatta. 2001. március 12. A Békés Megyei Könyvtárban az Olvasás éve rendezvénysorozat keretében Kamarás István olvasáskutató, író „Az olvasás és Én” címmel rendhagyó órát tartott. 2001. március 13. A Békés Megyei Könyvtárban „Dalvándorlás” címmel millenniumi kiállítás nyílt. A megnyitón közreműködtek Gera Anita, Mlinár Mária, ifj. Mlinár Pál, Szabados Péter és a Ludas zenekar. 2001. március 14. A Békés Megyei Könyvtárban volt a "Hazám, hazám, te Mindenem" című gyermek képzőművészeti pályázat kiállításának megnyitója és díjkiosztó ünnepsége. A kiállítást dr. Pap István a Békés Megyei Művelődési Központ igazgatója nyitotta meg. 2001. március 19. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete az Olvasás éve alkalmából a Békés Megyei Könyvtárban szakmai napot rendezett. Dr. Gereben Ferenc a magyar társadalom olvasáskultúrájának aktuális helyzetéről beszélt, dr. Vasy Géza a klasszikus irodalom jelene és jövője címmel tartott előadást. Lukovicsné Ramasz Edit, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezet elnöke ismertette a területi szervezet 2001. évi munkatervét. 285


2001. március 20. A Békés Megyei Könyvtárban Pais István egyetemi tanár, filozófiatörténész az ókori görög esztétikáról tartott előadást. 2001. március 21. A Békés Megyei Könyvtárban „Gyöngy a csillag” címmel rendezték meg a nyelvi-irodalmi kommunikációs program szerint tanító általános iskolák felső tagozatos tanulóinak megyei szavaló versenyét, annak döntőjét. 2001. március 23. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság „Kortárs magyar írók” című beszélgetéssorozatának vendége Sarusi Mihály József Attila-díjas író, a házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. Közreműködtek Józsa Mihály előadóművész, Krajczár István hegedűművész. Az irodalmi esten bemutatták Sarusi Mihály Csonka-Csanád című új könyvét, amelyből a résztvevők ajándékpéldányt kaptak. A rendezvényt támogatta Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata. 2001. március 26. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és a gyulai Arany János Egyesület vendége dr. Praznovszky Mihály, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára, a Mikszáth Társaság elnöke „ A nagy palóc nyomában - gondolatok Mikszáth jegyében” címmel tartott előadást. A rendezvény házigazdája dr. Szabó Ferenc nyugalmazott múzeum igazgató volt. 2001. március 28. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Szűrös Mátyás, az Interparlametáris Unió elnöke és Tempfli József nagyváradi katolikus püspök az EU-csatlakozás időszerű kérdéseiről beszélt. A rendezvény szervezésében részt vett a Mezőberényi 1. Számú Általános Iskola és a Mezőberényi Nyilvánosságáért Egyesület. 2001. március 30. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a FIDESZ megyei országgyűlési képviselők politikai fórumot tartottak. 2001 március 30. A Bárka című folyóirat szerkesztősége és a Körös Irodalmi Társaság tehetséggondozás végett a Békés megyei 17-25 év közötti fiatalfelnőtteknek irodalmi stúdiót indított. A stúdió szemináriumának vezetői Grecsó Krisztián író, szerkesztő; Kántor Zsolt költő; Kiss Ottó író, újságíró voltak. 2001. április A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a Magyar nyelv hete tiszteletére rendezvények voltak. Vendég Szilágyi Ferenc nyelvész professzor volt, aki „A nevek világa” címmel tartott előadást. 2001. április A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Kocsis István író „A magyar szent korona misztériuma” címmel előadást tartott. 2001. április 3. A Békés Megyei Könyvtárban volt dr. Papp János: Hangversenyélet Békéscsabán I. /1892-1944./ című könyvének bemutatója. A könyvet ismertette Mazán Mátyás tanár, helytörténész. Közreműködtek: Huszár Anita (ének), Soós Gabriella (zongora), Tóth Péter (zongora). 2001. április 5. Gyula Város Önkormányzata a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezte meg a Székely Aladár fotókiállítást; április 7-én pedig a Gyulaiak baráti köre találkozóját. 2001. április 6. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban dr. Szabó Ferenc, a Békés Megyei Múzeumi Szervezet nyugalmazott igazgatója Battonya nyomdászattörténetéről tartott előadást. 2001. április 18. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban a „Szabad Föld” című hetilap szerkesztősége mutatkozott be. 2001. április 18. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Dusnoki József „Nyitott múlt” című tanulmánykötetét. A szerzővel Petróczky Zoltán beszélgetett. 2001. április 20. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Kortárs magyar írók című sorozatának Babics Imre költő, író volt a vendége. A beszélgetést Zalán Tibor költő, író, dramaturg vezette. Közreműködött: Huzella Péter, zenész. Az irodalmi esten bemutatták Babics Imre Plekniterápia (versek a Gnózisból) című kötetét, melyből minden jelenlévő ajándékpéldányt kapott. 2001. április 23. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg Rálik Szilvia ária és dalestjét. Zongorán közreműködött Nátor Éva. A belépődíj 300,-Ft volt. 286


2001. április 24. A Gyulai Arany János Művelődési Egyesület a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartotta közgyűlését. 2001. április 24. A Békés Megyei Könyvtárban Pais István egyetemi tanár, filozófiatörténész az „Ógörög humor és szerelem...” címmel tartott előadást. 2001. április 25. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Az EU-regionális politikája címmel a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutató Központja Régiófejlesztési koncepció vezetője , Timár Judit tartott előadást. A rendezvény létrejöttét a Mezőberényi 1. Számú Általános Iskola és a Mezőberény Nyilvánosságáért Egyesület segítette. 2001. április 26. A Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Békés Megyei Szervezete körzeti taggyűlését a Mezőberényi Városi Könyvtárban tartotta. 2001. április 26. Az Eleki Városi Könyvtárban Hidvégi Gábor autodidakta festőnek rendeztek kiállítást. 2001. április 27. Az Erkel diákünnepek vers- és prózamondóversenye a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt. 2001. május 3. A Békés Megyei Könyvtárban a nemzetiségi könyvellátásról továbbképzést tartottak. Bemutatták a TextLib integrált könyvtári rendszer letéti modulját. 2001. május 5. A békéscsabai Napsugár Bábegyüttes Lúdas Matyi című előadását a Békés Megyei Könyvtárban mutatta be. Bábszínpadra alkalmazta Lenkefi Konrád, a bábokat Lenkefi Zoltán tervezte. Zene: Velencei Zoltán; rendezte: Czippot Gábor. A belépődíj 100,-Ft volt. 2001. május 7. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Göndöcs Benedek Szakképző Iskola tanulóinak munkáiból kiállítás nyílt, amely május 12-ig volt látogatható. Ugyanezen a napon a könyvtár vendége Barsi Balázs ferences szerzetes volt. 2001. május 14. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték az Országos Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny megyei döntőjét. 2001. május 21. Jókai Anna Kossuth-díjas író, akadémikus „Ember az új évezredben” címmel a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban tartott előadást. A házigazda Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató volt. 2001. május 24. A Békés Megyei Könyvtárban az "Olvasás éve" alkalmából Kass János Kossuth-díjas grafikusművész előadására, és az általa illusztrált könyvek kiállítására került sor, ugyanaznap a könyvtár irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett Békés megye középiskolás tanulóinak és felsőoktatási intézmények hallgatói számára. 2001. május 24. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „A magyar történelem sorsfordulói a legújabb kutatások fényében” címmel dr. Köteles Lajos kandidátus, főiskolai tanár tartott előadást. 2001. május 26. A battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Kiss Ottó íróval Elek Tibor irodalomtörténész beszélgetett. 2001. május 29. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtárában az általános iskolák felső tagozatosainak meghírdetett XX. sz. története vetélkedősorozat szóbeli döntője volt. A rendezvényt támogatta a Mezőberényi Önkormányzat Képviselő-testülete, a Könyvtárpártoló Alapítvány és a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram. 2001. május 30. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyemekkönyvtárában az általános iskolák alsó tagozatosai számára meghirdetett „Barangolás a könyvtárban” című vetélkedősorozat szóbeli döntője volt. A vetélkedőt a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram, Mezőberény Város Önkormányzata és a Könyvtárpártoló Alapítvány támogatta. 2001. május 31. A Békés Megyei Könyvtárból "Ki nyer ma...?" címmel a Kossuth Rádió sugározta zenei vetélkedőjét.

287


2001. június A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban az Olvasás éve városi megnyitóján Dinnyés József előadóművész vendégszerepelt. 2001. június 5-30. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola IX. X. XI. osztályos tanulóinak tanévvégi kiállítása a Békés Megyei Könyvtár emeleti galériáján volt. 2001. június 6. A 72. Ünnepi könyvhét Békés megyei rendezvényeinek az "Olvasás éve" alkalmából a megyei megnyitó ünnepség a Dérczy Ferenc Könyvtárban, Kondoroson volt. 2001. június 6. A Szarvasi Városi Könyvtár vendége Doncsev Toso volt, akit az „Új idők bolgárai” című kötetének megjelenése alkalmából hívtak meg. 2001. június 6. Gyula Város Önkormányzata a városi pedagógusnapi ünnepséget a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezte meg. 2001 június 7. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Csorba Csaba történész, régész „Regélő váraink” címmel tartott előadást. Ugyanezen a napon a gyermekkönyvtárban a XX. század történet című előadása volt. 2001. június 7. a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az Országgyűlési Társadalmi Szervezetek Bizottsága kihelyezett fórumot tartott. Ugyanezen a napon a Mogyoróssy János Városi Könyvtár és Elek Tibor irodalomtörténész vendége az erdélyi Látó című folyóirat; Markó Béla főszerkesztő, Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes, Bogdán László író és a Mentor kiadó volt. 2001. június 7. A Békés Megyei Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten bemutatkozott a Látó című folyóirat és a marosvásárhelyi Mentor Kiadó. A vendégek Markó Béla költő, főszerkesztő; Gálfalvi György író, főszerkesztő-helyettes; Káli-Király István író, kiadóvezető; Bogdán László író voltak. Közreműködött János Hajnalka népdalénekes. 2001. június 9. A battonyai „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Újházy Lászlónak volt költői estje. Közreműködtek Rott József író, Józsa Mihály előadóművész, Újházy Lászlóné (hegedű), Újházy Zita (ének). 2001. június 9. A Békés Megyei Könyvtárban könyvpremier volt. Féja Endre tanár bemutatta Féja Géza író: Csabai nappalok és éjszakák című kötetét. A házigazda dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója volt. Közreműködött a Telemann Trió. 2001. június 11. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Elek Tibor Székely Jánosról írt monográfiáját és Grecsó Krisztián Pletykaanyu című könyvét. 2001. június 11. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei szervezete Gyulavároserdőre 35 éves fennállása alkalmából születésnapi találkozóra hívta tagjait. 2001. június 12. A Szarvasi Városi Könyvtár vendége Fekete Gyula, a Magyar Köztársaságiérdemrend Középkeresztjével kitüntetett író volt. 2001. június 13. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató mutatta be Supka Magdolna Kohán Györgyről írt monográfiáját. 2001. június 13. A Könyvtári Szakmai Kollégium tájékoztatót tett közzé pályázatainak elbírálásáról, mely szerint: a könyvtárak működési feltételeinek korszerűsítésére a Mezőkovácsházai ÁMK Városi Könyvtár (250 000,-Ft), a dévaványai Ladányi Mihály Városi Könyvtár (250 000,-Ft), a battonyai Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtár (250 000,-Ft), a Békési Városi Könyvtár (200 000,-Ft), az Eleki Városi Könyvtár (60 000,-Ft), a Mezőberényi Városi Könyvtár (240 000,-Ft) támogatásban részesült; a nemzetközi kapcsolatok külföldi magyar könyvtárakat támogató szakmai programok lebonyolítására a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a kárpátaljai magyar könyvtárosok Békés megyei szakmai tanulmány útjára 300 000,-Ft-ot kapott; a szakma szellemi erőforrásainak mozgósítására, konferenciákra, rendezvényekre, kiállításokra a Békés Megyei Könyvtár a 2001. évi Békés megyei őszi könyvtári napok összehangolt programjának megvalósításához 200 000,-Ft-ban, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete négy megye és öt határainkon túl élő könyvtáros regionális tanácskozásának megrendezéséhez 500 000,-Ft-ban részesült; az olvasás éve rendezvényeihez a Békés Megyei Könyvtár (1 000 000,-Ft), az 288


orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár (200 000,-Ft), a Békési Városi Könyvtár (200 000,-Ft), a Mezőberényi Városi Könyvtár (150 000,-Ft) támogatást kapott. A Békés Megyei Könyvtár működési feltételeinek korszerűsítésére, prezentációs berendezések vásárlására 1 400 000,-Ft-ot nyert. A könyvtárak működési feltételeinek korszerűsítése — zenei és audiovizuális szolgáltatásokhoz szükséges technikai berendezések beszerzéséhez támogatásban részesült: a Mezőkovácsházi Általános Művelődési Központ Városi Könyvtára (75 000,-Ft), a Békés Megyei Könyvtár (500 000,-Ft), az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár (240 000,-Ft), a dévaványai Ladányi Mihály Városi Könyvtár (205 000,-Ft), a Dobozi Nagyközségi Könyvtár (250 000,-Ft), a Békési Városi Könyvtár (410 000,-Ft). A Békés Megyei Könyvtár olvasáspedagógiai továbbképző tanfolyama 300 000,-Ft, a könyvtárosok Európai Uniós továbbképzése 2 000 000,-Ft támogatásban részesült. 2001. június 13. A Békés Megyei Könyvtárban könyvpremier volt. Grecsó Krisztián: Gasper Hauser (versek); Pletykaanyu (novellák) című kötetét Elek Tibor irodalomtörténész mutatta be. Elek Tibor Székely Jánosról írt monográfiájáról Grecsó Krisztián szólt. Közreműködött Gulyás Levente (zongora), Pribojszki Mátyás (szájharmonika). Ennek a napnak estéjén volt Varga Zsolt gitárművész koncertje. A belépődíj 300,-Ft-ba került. 2001. június 15. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Békéscsabai Meseházban (Békési út 17.) Ünnepi könyvhétzáró irodalmi délutánt rendezett. Itt és ekkor Banner Zoltán, Elek Tibor, Erdész Ádám, Erdmann Gyula, Lindenbergné Kardos Erzsébet, Nagy Gábor bemutatták a Bárka című folyóirat millenniumi számát. Krupa András: Kis békési néprajz; Kiss Ottó: Volt egyszer egy folyóirat / Az Új Aurora vázlatos története./ című munkákat a szerzők ismertették. A millenniumi év alkalmából a Békés Megyei Művelődési Központ által az amatőr alkotók számára „Szülőföldünk Békés megye címmel kiírt irodalmi pályázat nyerteseinek Domokos László Békés Megye Képviselő-testülete millenniumi emlékbizottsága elnöke adta át. A Körös Irodalmi Társaság tagjai közül Banner Zoltán, Grecsó Krisztián, Kántor Zsolt, Kiss László, Kiss Ottó, Molnár Lajos, Pelle Ferenc, Sass Ervin olvastak fel írásaikból. 2001. június 17. A Sarkadi Városi Könyvtár 21. alkalommal megnyitotta olvasótáborát, melyet június 22-én zárt. 2001. június 26. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban internet szolgáltatás nyílt. 2001. június 29. A Kossuth Rádió „Ki nyer ma...?” című műsorát élő egyenes adásban a Békés-tarhosi zenei napok alkalmából a Békési Városi Könyvtárból közvetítette. 2001. július Az Olvasás éve alkalmából a Sarkadi Városi Könyvtár "Utazás a könyv körül" című országos vetélkedőn képviseltette magát, ahol 2. és 3. helyezést ért el. 2001. július 1. Vésztőt a Magyar Köztársaság Elnöke várossá nyilvánította. A könyvtár neve Vésztői Városi Könyvtár lett. 2001. július 17. A Békés Megyei Könyvtár valamint az MKE Békés Megyei Szervezte és a Bárka c. folyóirat Békéscsabán a megyei könyvtárban az "Olvasás éve" alkalmából Magyar próza az ezredfordulón címmel tudományos konferenciát rendezett, melyet a Gyulai Várszínház rendezésében „Rövidpróza” címmel fesztivál követett. A konferencia előadói délelőtt Szirák Péter, Alexa Károly, Németh Zoltán; délután Thomka Beáta, Dérczy Péter, Szilágyi Márton voltak. Este a Gyulai Várszínházban saját műveit olvasta fel: Darvasi László, Esterházy Péter, Grendel Lajos, Gion Nándor, Hazai Attila, Kiss Ottó, Láng Zsolt, Podmaniczky, Szilárd, Temesi Ferenc, Závoda Pál. Közreműködött fúvós hangszeren Dresch Mihály. A műsorvezető Tarján Tamás; a konferencia és a Várszínházi est szerkesztője Elek Tibor volt. 2001. augusztus A Sarkadi Városi Könyvtár "Néma mestereink a könyvek" címmel olvasónapló pályázatot írt ki. 2001. augusztus 18. Gyula Város Önkormányzata a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezte meg a Gyulai nyári művésztelep résztvevőinek kiállítását. A kiállítás augusztus 31-ig volt látogatható. 2001. augusztus 21. A Békés Megyei Könyvtár az Őszi megyei Könyvhetek alkalmával kiállítási lehetőséget kínált az Iparművészeti Egyetem, a Képzőművészeti Egyetem, a Janus Pannonius 289


Tudományegyetem művészeti karán és a Soproni Egyetem belsőépítész művész, formatervező művész szakán tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok részére. A kiállítás ünnepélyes megnyitója 2001. szeptember 15-én, zárása október 29-én volt. 2001. szeptember 1. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Erkel Ferenc és kora” címmel rendeztek tudományos tanácskozást. 2001. szeptember 1. A Békés Megyei Könyvtár irodalmi pályázatot hirdetett általános iskolák tanulói részére. 2001. szeptember 11. A Békés Megyei Könyvtárban a szegedi Buborék színpad bemutatta Kalamajka "Nempiskóta-erdőben" című műsorát. Közreműködtek: Palánkainé Sebők Zsuzsa, Tasi Andrea, Kopasz Zsolt. 2001. szeptember 13. A Békés Megyei Könyvtárban Görög Ibolya, a Miniszter Elnöki Hivatal volt protokollfőnöke a "Protokoll az életem" és a "Mindennapi maceráink" c. könyvek szerzője volt a vendég. Részvételi díj 2000,-Ft volt. 2001. szeptember 14. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban megnyílt Kerekes István „Ditzingen - 10 - év képekben” című kiállítása, amely szeptember 28-ig volt látogatható. 2001. szeptember 15. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium rendezésében Simonyi Imre versmondó verseny volt az egyházi középiskolások részére. 2001. szeptember 17. Az Eleki Városi Könyvtár vendége Nemere István író volt. 2001. szeptember 19. A Békés Megyei Könyvtár, a Körös Irodalmi Társaság és a Magvető Kiadó Bartis Attila író, Cserna-Szabó András író, Tóth Krisztina költő részvételével irodalmi estet rendezett. A Magvető Kiadót Király Levente szerkesztő mutatta be. 2001. szeptember 20. A Békés Megyei Könyvtárban „Közönséges életem...” címmel Kulka János színész Heltai Jenő vidám vallomásait adta elő. A belépődíj: 500,-Ft volt. 2001. szeptember 21. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Gyepes András tanár a gyulai ferences romkert és kolostor története címmel tartott előadást. 2001. szeptember 26. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Szakály István — Varga Csaba: Magyar Golgota című filmjét. Bevezetőt Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató mondott. 2001. szeptember 27. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Czeizel Endre a genetika jelene és jövője című előadássorozatának új mottója „ Az ember, ha ezt egykor ellesi, vegykonyhájában szintén megteszi” (Madách Imre). A rendezvény a humán genom program keretében valósult meg. A belépődíj 300,-Ft volt. 2001. szeptember 29 - október 6. " Nyitott könyv-tár hét" volt a Békés Megyei Könyvtárban. Ez alkalommal október 5-én 10 órától 6-án 10 óráig 24 órás nyitvatartással ingyenes internet használattal álltak az olvasók rendelkezésére. Ugyan ezen idő alatt a Körös Irodalmi Társaság tagjaival együtt az „Olvasás éve” tiszteletére 24 órás felolvasás volt. A könyvtári héten rádiós vetélkedőre, zenei programokra, fiatal előadóművészek fellépésére, irodalmi szemináriumra is sor került. Szeptember 29-én megnyílt a képző- és iparművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok kiállítása. A kiállítást Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg, melyet Gulyás Levente (zongora), Pribojszki Mátyás ( szájharmonika) koncertje követte. A Békés Megyei Könyvtárban rendezett könyvtár heti programot a Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Könyvtár-támogató Alapítvány, a Körös Irodalmi Társaság, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Soros Alapívány támogatta. 2001. október A Szarvasi Városi Könyvtár a költöztetés közepette is megrendezte a „Nyitott könyv-tár hét”-re tervezett rendezvénysorozatát. Megfelelő könyvtári helyiség híján Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája Fő téri dísztermében, a Tessedik Sámuel Főiskola gyakorlóintézményében, nagyelőadójában, illetve a kisebb látogatottságra számító előadások, 290


találkozók, bemutatkozások alkalmával a könyvtár felnőttrészlegében. A vendégek Huzella Péter zeneszerző, dr. Lovász György tanár, Hetényi György költő, Pálfy Margit színművésznő voltak. 2001. október 1-6. A Békés Megyei Könyvtárban „Nyitott könyv-tár” hét volt, amelyet „Itt élned halnod kell” címmel a Helikon Együttes rendhagyó irodalomórája nyitott meg. 2001. október 1. A Békés Megyei Könyvtárban „ Itt élned halnod kell” címmel a Helikon együttes tartott rendhagyó irodalom órát. Közreműködtek: Erdélyi György ( vers) , Békeffy Sarolta (ének), Mosóczy Miklós (gitár), Joó Gyula (fuvola). Ennek a napnak délutánján „Előszó a jövő évezred regényéhez...” címmel Sinkovits Imre Kossuth-díjas színművész emlékműsor volt. Előadták Csernák János és Vitai András. Közreműködött Mikes Lilla. Műsoron: Simon István: Arcok egymás mögött; Kányádi-Sinkovits-Vitai András: Kis kenyerem szomorkodik; Sütő András: Búcsúbeszéd; Ratkó József: Segítsd a királyt!; Kányádi-Sinkovits-Vitai András: Halottak napja Bécsben; Mátyás Levele Ferdinándhoz; Madách Imre - Keresztury Dezső: Csák végnapjai; Petőfi Sándor -Vitai ldikó: Olyan a nap; Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz; Petőfi Sándor: Tintásüveg; Petőfi Sándor: Csokonai; Petőfi Sándor: Szeptember végén; Nagy László - Sinkovits Imre - Vitai András: Ki viszi át a szerelmet..?; Petőfi Sándor: Levél Arany Jánoshoz; Utassy József - Kormorán: Zúg március; Jókai Mór: Előszó a jövőszázad regényéhez; Ratkó József - Sinkovits Imre - Vitai András: Egy ágyon egy kenyéren; Juhász Gyula: Dózsa feje; Petőfi Sándor: Erdélyben: József Attila: A Dunánál; Kányádi Sándor - Sinkovits Imre - Vitai András: Ellenvers; Illyés Gyula: Haza a magasban; Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnoksákról; Sinkovits Imre - Vitai András: Segíts Imre úr. Mózes búcsúja. elmondta (hangfelvételről) Sinkovits Imre; Nagy László - Vitai Ildikó: Adjon az Isten ... Az emlékesten a részvétel díjtalan volt. Támogatta: a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 2001. október 1. A Békés Megyei Könyvtárban volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete 35 éves működése fennállására rendezett kiállítás, amelyet Kóti Hajnalka rendezett. 2001. október 2. A MKE Békés Megyei Szervezete a Békés Megyei Könyvtárban "Virtuális könyvtár - virtuális képtár" címmel szakmai napot rendezett. E napon a Neumann János Digitális Könyvtár gyűjteménye és szolgáltatásai címmel Tószegi Zsuzsanna igazgató, az Országgyűlési Könyvtár internet alapú információs szolgáltatásait Redl Károly tájékoztatási igazgató ismertette. Virtuális galéria a világhálón; a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Waldstein gyűjteménye: Thomas Endre akvarelljei címmel Műzi Béla történész tartott előadást. Az előadásokat műhelybeszélgetések követték.: Könyvtártörténet ma és holnap (Csobai László); audiovizuális dokumentumok feldolgozása a TextLib adatbázisban (Dézsi Lajosné); beszélgetés a gyermekkönyvtárosok Békés megyei műhelyének létrehozásáról (Diósné Csontos Julianna); a módszertani területi munka aktuális kérdései, úm. a selejtezés, a kedvezményes könyvvásárlás, a továbbképzések, a nyilvános könyvtári jegyzék (Lonovics Lászlóné); a Békés Megyei Könyvtár információs szolgálata, az európai információs pont, a brit-sarok, resource pont, a vállalkozói könyvtár (Remete Tamás); a könyvtárhasználati szabályok gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai (Timkó Istvánné); tanácsadás a TextLib adatbázis használatával és tárgyszavazásával kapcsolatban (Toldi Klára ); könyvtári informatika, számítógépesítés, hálózatépítés (Vakulya Nándor) A műhely beszélgetéseket a Békés Megyei Könyvtár alkalmazottjai vezették. 2001. október 2. A Békés Megyei Könyvtárban író-olvasó találkozót rendeztek. A vendég Lakatos Menyhért író a beszélgetőtárs Rott József író volt. 2001. október 3. A Békés Megyei Könyvtárban Gryllus Vilmos tartott zenés irodalmi matinét. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatta. Ugyanezen a napon volt Oláh Kálmán és Vukán György jazz koncertje, melyet a Könyvtár Támogató Alapítvány és a Soros Alapítvány támogatott. 2001. október 4. A Békés Megyei Könyvtárban Sólyom Tamás „Alig látszom mégis játszom” címmel tartott irodalmi matinét, ugyanezen a napon Kapcsándi József : Magyar költők antológiája című könyvének volt a bemutatója, melyet Végh László Békéscsaba alpolgármestere ajánlott az olvasók figyelmébe. A házigazda Kántor Zsolt költő, a Tevan Kiadó igazgatója volt. Ezt követően Szécsi Margit költő verseit Pálfy Margit színművész adta elő. 291


2001. október 5. A Békés Megyei Könyvtárban „Éjféli koncert” címmel a Csabai színistudió adott műsort. 2001. október 5-6. A Békés Megyei Könyvtár a "Nyitott könyv-tár hét"-en 24 órás felolvasásra hívta olvasóit és alkalmazottait, (akik éjt nappallá téve olvastak). A huszonnégy órán át tartó felolvasás az interneten olvasható. 2001. október 6. A Békés Megyei Könyvtárban a hatgyermekes békési Lisztes család tartott családi délutánt. Ugyanezen a napon volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem művész szakán tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok - Rázga Áron (zongora), Tokai Ágnes (ének), Kovács Judit (zongora), Vozár Márton (zongora), Berta István (fagott), Guba Beáta (zongora), Püski Melinda (cselló), Máthé Szilvia (klarinét) Kovács Judit (zongora), Tóth Péter (zongora) - koncertje. 2001. október 8. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták a Békés megye képes krónikája című könyvet. A bemutató vendégei a kötet szerkesztői dr. Erdmann Gyula, dr. Havassy Péter és a fejezetek szerzői közül dr. Dusnoki József, dr. Erdész Ádám, Liska György voltak. Ugyaneznap délelőttjén Nagyné Martyin Emília muzeológus az Ünnepeink, szokásaink című sorozat keretében Őszi népszokások szent Mihály és szent András havában címmel tartott előadást. 2001. október 8. A Szarvasi Városi Könyvtár felnőttrészlegét épület felújítás címén a Mitrovszky-kastélyból az akkori ifjúsági- és úttörőházba költöztették, amely ma a Vajda Péter Gimnázium "B" épülete. 2001. október 8. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a békéscsabai garabonciás napok versmondó versenyét. 2001. október 8. Az Eleki Városi Könyvtárban „Kedvenceim” címmel Felkai Eszter színművésznek volt előadói estje. 2001. október 8-12. A Sarkadi Városi Könyvtárban a "Nyitott könyv-tár hét" vendége Hetényi György költő volt. 2001. október 8-13. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár az "Olvasás éve" alkalmából Őszi könyvtári hetet rendezett. Ez volt úm. a megbocsátás hete. Ezen a héten nem kellett késedelmi díjat fizetni a kölcsönzése lejárt dokumentumokért. 2001. október 8-20. A Mezőberényi Városi Könyvtárban könyvtári napokat rendeztek. Ez alkalommal vendégük volt a városból elszármazott Gerle Margit keramikusművész, aki diavetítéssel egybekötött beszélgetésen mutatta be munkáit. A rendezvénysorozatot számos gyermekkönyvtári rendezvény —közöttük október 10-én a békéscsabai Piskóta együttes a XX. század költőinek megzenésített verseiből tartott műsora — színesítette. A záró esemény október 20-án Kulka János színművész Heltai Jenő írásaiból összeállított „Közönséges életem” című előadása volt. 2001. október 9. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték a Békéscsabai garabonciás napok prózamondó versenyét. 2001. október 15-19. A Békés Megyei Könyvtárban az Oktatási Minisztérium támogatásával megrendezték az Európai nyelvek fesztiválját. A rendezvényt Stefan Dano, a Szlovák Köztársaság magyarországi főkonzulja; dr. Hajnal Lajos, a Békés Megyei Humán Fejlesztési és Információs Központ igazgatója és Tirjákné Prisztavok Ágnes, a rendezvény koordinátora nyitotta meg. A rendezvénysorozatról részletes tájékoztatást a Békés Megyei Könyvtár információ szolgálata adott. E szerint: A rendezvények nyitó napján a nyelvismeret helyzete az Európai Unióban címmel Veres István koordinátor, Tempus Közalapítvány részéről tartott előadást; ezt követően Fekete Gabriella, a Tempus Közalapítvány megyei referense a Socrates programról tartott ismertetést. Barangolás Szlovákiában címmel Hornokné dr. Uhrin Erzsébet, a Tessedik Sámuel Főiskola docense kétnyelvű országismereti előadást tartott. A rendezvénysorozat idején „Wordplay” címmel plakátkiállítás volt, amely a The Economicst című folyóirat megbízásából, a British Council támogatásával készült. 2001. október 15-30. A Szarvasi Városi Könyvtár szervezésében különböző helyszíneken „Nyitott könyv-tár hét” volt, amelyet a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógia Kar gyakorlótermében az óvodásoknak Garabonciás Péter című műsorával Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, 292


zeneszerző nyitott meg. Ugyanezen a napon Huzella Péter fellépett Garabonciás Péter című műsorával Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája dísztermében, délután pedig „Ezredvégi balladák” című műsorát a Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Kar nagyelőadójában adta elő. 2001. október 16. Az Európai nyelvek fesztiválján a Békés Megyei Könyvtárban a Mac Millan Kiadó könyvbemutatót tartott. Ugyanezen a napon Mark Andrews (British Council) az ír kultúráról angol nyelven tartott előadást. 2001. október 16. A Szarvasi Városi Könyvtár szervezésben a „Nyitott könyv-tár hét” alkalmával Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája dísztermében író-olvasó találkozó volt dr. Lovász György-gyel Fejezetek Szarvas kulturális életéből 1848-1945 című könyve megjelenése alkalmából. A könyvet és szerzőjét bemutatta dr. Kutas Ferenc, a Vajda Péter Gimnázium tanára. 2001. október 17. A Békés Megyei Könyvtárban az Olvasás éve alkalmából a megye középiskolásai részére „Történelmünk regényekben” címmel vetélkedőt rendeztek. A rendezvényt támogatta a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. 2001. október 17. Az Európai nyelvek fesztiválján a Békés Megyei Könyvtárban gyermekekhez szóló „Cerka Cirkusz Világszám” című műsorával bemutatkozott Hangya Levi, Tücsök Peti és a Békéscsabai Kids Club. Ugyanezen a napon volt Prekop János Portugáliáról tartott előadása. 2001. október 18. Az Európai nyelvek fesztiválján a Békés Megyei Könyvtárban dr. Andrássy Gyula a romániai nyelvterületek kialakulásáról, fejlődéséről beszélt. 2001. október 18. A szarvasi Ady Endre Irodalmi Kör a Városi Könyvtár felnőttrészlegében (Vajda Péter u. 26. sz. alatt) tartotta bemutatkozó rendezvényét. 2001. október 18. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Czeizel Endre orvosgenetikus a betegségek megelőzésének új szemléletéről, az általános egészségvédelem helyet specifikus, családorientált egészségvédelemről tartott előadást. A részvételi díj 300,-Ft volt. 2001. október 18 A battonyai „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtár rendezésében könyvtári nap kezdődött. Ez alkalommal dr. Köváry E. Péter bemutatta Békés-Csanád című kötetét. 2001. október 19. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Munkáspárt gyulai szervezetének vendége Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke volt. 2001. október 19. Az Európai nyelvek fesztiválján a Békés Megyei Könyvtárban Gados László „Virágozzék minden nyelv” című előadásában az eszperantó nyelvet ismertette. Ezen a napon a fesztivál zárórendezvényén a Budapesti Skót Táncklub tartott tánctanítással összekötött bemutatót. 2001. október 22. A Békés Megyei Könyvtárban volt a Vállalkozói Klinika című rádióműsor felvétele. 2001. október 29. Szarvason a városi könyvtár felnőttrészlegében bemutatták Hetényi György Mezőkovácsházán élő költő „Harmadik évezred felé” című verses kötetét. 2001. október 29. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Szabó Gábor „Mezítlábas országot lépek” című, Koszta Rozália festőművészről készült portréfilmjét. Bevezetőt Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató mondott. 2001. október 30. A Szarvasi Városi Könyvtár rendezésében Szarvas Város Általános Iskolája és Óvodája Fő téri dísztermében Pálfy Margit „Szindbád hazamegy” címmel Márai Sándor költeményeiből adott elő 2001. november A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Kaposi József, az Oktatási Minisztérium főtanácsosa a művészeti iskolák jövőjéről beszélt. 2001. november A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár a gyermekolvasók részére színházlátogatást szervezett a Pesti Színházba. Ez alkalommal megtekintették a Dzsungel könyve című előadást. 2001. november A Gyomaendrődi Városi Könyvtár vendége V. Tvrtko újságíró volt. 293


2001. november 8. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete tagjai látogatást tettek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban és megtekintették az Országos Széchényi Könyvtár különgyűjteményeit. 2001. november 9. A Békés Megyei Könyvtár és a Békéscsabai Iskolai Könyvtárosok Munkaközössége által az "Olvasás éve" alkalmából rendezett szakmai napon „A jó iskola ma bevezetés a könyvtárba, vagy a laboratóriumba” címmel Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum főigazgatója tartott előadást. Megnyitotta a „Szép képekben kis világ” című kiállítást, mely a magyar gyermekirodalom XIX-XX. századi fejlődését mutatta be. Délután a Móra Kiadó téli könyvvásárra szánt újdonságairól dr. Cs Tóth János igazgató tartott tájékoztatót. Ezt követően Janikovszky Éva találkozott olvasóival. Ugyanezen a napon a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Fidesz Békés megyei szervezete rendezett összejövetelt. 2001. november 12. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Szabó Ferenc jezsuita szerzetes Prohászka Ottokárról tartott előadást. 2001. november 14. A Békés Megyei Könyvtárban a „Barátunk a könyv, a könyvtár...”című irodalmi játék résztvevőinek Juhász Orsolya Illyés Gyuláról tartott előadást. 2001. november 15. A Békés Megyei Könyvtár Slovenské knihy címmel 172 tételes tematikus gyarapodási jegyzéket tett közzé. 2001. november 21-22. A Békés Megyei Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával olvasáspedagógiai továbbképző tanfolyamot rendezett, melyet dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója nyitott meg. Dr. Adamikné Jászó Anna (ELTE, Tanárképző Főiskolai Kara) Olvasástanításunk az ezredfordulón címmel ; Kovácsné Újházi Judit (Tessedik Sámuel Főiskola) az olvasási készségek fejlesztésének tapasztalatairól tartott előadást. Dr. Virágné dr. Horváth Erzsébet (Tessedik Sámuel Főiskola) az olvasás és szabadidő: olvasásszociológiai felmérésének Békés megyei tapasztalatairól beszélt ; Juhász Orsolya (Tessedik Sámuel Főiskola) a gyermekirodalom korszerű tanításának és olvasásának lehetőségeit ismertette. A hangos olvasás mint beszédtevékenység címmel Sipos Lászlóné dr. főiskolai docens (Tessedik Sámuel Főiskola) tartott előadást. Olvasás és tanulás kapcsolatáról az Alternatív Közgazdasági Gimnázium tanára Oroszlány Péter beszélt. „Segített a könyv”: A biblioterápia lehetőségei a könyvtárban, az iskolában és a családban címmel dr. Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézet munkatársa tartott előadást. Az olvasáspedagógia, olvasáspedagógus mibenlétéről dr. Suppné dr. Tarnay Györgyi, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem adjunktusa tartott előadást. Az olvasáspedagógiai továbbképző tanfolyamot Lonovics Lászlóné, a Békés Megyei Könyvtár módszertani osztályának vezetője zárta. 2001. november 22. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban dr. Czeizel Endre „Költők, titkok, gének” címmel tartott előadást. 2001. november 22. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Czeizel Endre „A genetika jelene és jövője” című előadássorozatának harmadik előadásában az emberiség genetikai védelmének lehetőségéről szólt (modern Taigetosz, génterápia, génkorrekció). A belépődíj 300,-Ft volt. 2001. november 22. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték a 10 éves Kalligram Kiadó könyv és folyóirat kiállítását, amelyet Szigeti László, kiadó igazgató távolmaradása miatt Grendel Lajos író, a Kalligram című folyóirat alapítója nyitotta meg, akit Pavol Vilikovsky távolmaradása ellenére/miatt Zsilka Tibor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára a szlovákiai posztmodern irodalom képviselőjét méltatott. Az est házigazdája Karol Wlachovsky, a Magyarországi Slovák Intézet (Bp.) igazgatója volt 2001. november 26. A Békés Megyei Könyvtárban a Gryllus-testvérek koncertet adtak. A belépődíj 500,-Ft volt. 2001. november 26. Az Eleki Városi Könyvtárban Hetényi György Mezőkovácsházán élő költővel rendeztek találkozót. 2001. november 30. A Mezőberényi Városi Könyvtár vendége az Erdélyből áttelepült Molnár H. Lajos író és felesége Meister Éva színművésznő (Szolnok) volt

294


2001. november 30-december 1. Az Eleki Városi Könyvtárban karácsonyi játszóházat rendeztek kisebbeknek és nagyobbaknak. 2001. december 1-10. A Békés Megyei Könyvtárban a Gyermekkönyvhéten 3-án a meseíró pályázat eredményhírdető díjátadó ünnepségén a Csabai színistudió adott műsort; 4-én Kóka Rozália; 6-án Békés Pál író volt a vendég; 8-án Walt Disney születésének 100. évfordulóján kiállítás nyílt. 10én a könyvtárosok és pedagógusok részére a gyermekirodalomról tartottak konferenciát. Az előadók Juhász Orsolya főiskolai tanár, Winkler Márta a Kincskereső Iskola igazgatója, dr. Nagy Attila olvasásszociológus voltak. 2001. december 3-8. A Sarkadi Városi Könyvtár a Gyermekkönyvheti nyílt napokon könyvtárlátogatást szervezett, ezzel egyidejűleg könyvárusítást is tartott. 2001. december 5-12. Szeghalmon a Miklós-héten a kulturális napok alkalmával december 5-én a Nagy Miklós Városi Könyvtár rendezésében Balogh László festményeiből nyílt kiállítás, melyet könyvankét követett „Isteni rejtvény - az Ember” címmel Leslie B. Wholeman alias Balogh László könyvéről. A vendég Balogh László író, festő volt. December 12-én B. Horváth István előadóművész „Zöldvári ének” címmel tartott irodalmi estet. 2001. december 7. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Bod Péter újságíró bemutatta Gaál Áron „Gyertyalángok” című verseskötetét. Közreműködött Józsa Mihály előadóművész. 2001. december 10. A Békés Megyei Könyvtárban a MKE Békés Megyei Szervezete konferenciát tartott a gyermekirodalomról. Az előadók: Juhász Orsolya, A Tessedik Sámuel Főiskola tanára.; Winkler Márta pedagógus, a Kincskereső Iskola igazgató-tanára; dr. Nagy Attila olvasásszociológus voltak. 2001. december 11. A Békés Megyei Könyvtárban a „Kortárs magyar írók” című beszélgetéssorozat vendége Závoda Pál és Darvasi László, az est házigazdája Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2001. december 14. Az Okányi Községi Könyvtárban megalakult a Települési Könyvtárpártolók Egyesülete /TEKE/. Az Egyesület fő célja a kulturális élet jobbítása, a könyvtári dokumentumok és eszközök bővítése, a könyvtári szolgáltatások minél szélesebb körű támogatása. 2001. december 15. A Békés Megyei Könyvtárban a Békés Megyei Művelődési Központ Kézműves Szakiskolájának tanárai és diákjai részvételével karácsonyi díszeket és ajándékokat készítettek. 2001. december 17. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának vendége Pogány Judit Jászai-díjas érdemes művész és Kovács Edit színművész volt. 2001. december 18. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Musica parlante kamarazenekar karácsonyi koncertet adott. Köszöntőt mondott Meszlényi László tanár. 2001 december 21. A Körös Irodalmi Társaság a Békés Megyei Könyvtárban karácsonyi felolvasóestet tartott. 2002 2002. A Békés Megyei Könyvtár színes-képes tájékoztatót jelentetett meg különös tekintettel a könyvtár információs központ valamint Eu-pont voltára. 2002. A Békés Megyei Könyvtár "Könyvtár Támogató Alapítvány"-a 10 esztendeje jött létre. Az Alapítvány létrejöttétől kezdve támogatta a Magyar Vakok és Gyengénlátók Szövetsége Békéscsabai Városi Szervezetét, a Békéscsabai Nyugdíjas Értelmiségi Klubot, a Békéscsabai Nyugdíjas Pedagógus Klubot. 2002. A Békés Megyei Könyvtár megnyitásának 50. évfordulójának rendezvényeit a Pozsonyi Városi Könyvtárból jelenlétével három kolléga tisztelte meg.

295


2002. Timkó Istvánné (Dombóvári Éva), a Békés Megyei Könyvtár olvasószolgálati osztályvezetője MKE-emlékérmet kapott. 2002. Először került átadásra a „Körösök gyöngye” irodalmi díj, melyet a Békés Megyei Könyvtár és a Bárka című folyóirat alapított. A díjat Banner Zoltán Békéscsabán élő író, költő, művészettörténész kapta. 2002. január 12. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben a Doniáttörés 60. évfordulóján kegyeleti megemlékezés volt. A világháborús emlékműnél Mravik Mihály mondott beszédet. 2002. január 16. A Mezőberényi Városi Könyvtár gyermekkönyvtára bezárt, és állományát a fő u. 4. sz. alá szállították, egy idejűleg a könyvtár megkapta a művelődési központ által használt emeleti termeket. A könyvtár alapterülete 499m2 ről 440m2-re csökkent. 2002. január 30. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Kukár István az „Omlás virágai” című könyv szerzője volt. 2002. február A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban európai információs alpont nyílt, melynek létrejöttét a Békés Megyei Könyvtár anyagilag is támogatta. 2002. február 5. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a vendég, Malin Schwerdtfeger a Könnyű lányok című novelláskötet és a Café Saratoga című regény szerzője német nyelven tartott előadást. 2002. február 6. A kondorosi Egyesülete megbeszélést tartott.

Dérczy Ferenc könyvtárban a Falusi Turizmust Támogatók

2002. február 7. A Sarkadi Városi Könyvtárban is megrendezték a Kazinczy-szépkiejtési versenyt, amelyen a térségből öt település diákjai vettek részt. 2002. február 7. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény vendége volt Balczó András olimpiai és világbajnok, aki ez alkalommal egykori lakóhelyére látogatott. A házigazda dr. Olasz Imre orvos, agrárvállalkozó volt. 2002. február 10. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban dr. Budai Zoltán a Gazdasági Minisztérium turisztikáért felelős helyettes államtitkára tartott előadást. Az est vendége Domokos László országgyűlési képviselő volt. 2002. február 11. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter, Domokos László országgyűlési képviselő kíséretében fórumot tartott. 2002. február 25-27. A Békés Megyei Könyvtárban volt a gyermekkönyvtárosok regionális továbbképzése, melyen Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok megye könyvtárosai vettek részt. A továbbképzésnek határon túli vendégei voltak Rozsnyóból, Sepsiszentgyörgyből és Zentáról. 2002. február 28. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a „Beszélő” című folyóirat fennállásának 20. évfordulójára emlékeztek. A vendégek Konrád György író, Rádai Eszter újságíró, Jeles András filmrendező voltak. A műsorvezető Barna Imre író, műfordító volt. 2002. március A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a Nemzetközi nőnap alkalmából Görög Ibolya protokoll szakértő egész napos előadást tartott az európai viselkedéskultúráról. 2002. március 1. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban dr. Kósa László egyetemi tanár a XIX. századi magyarországi természeti katasztrófák és következményeiről tartott előadást. 2002. március 4. A Békés Megyei Könyvtár 50 éves fennállása alkalmából kiállítást és házi ünnepséget rendezett, melyre meghívást kaptak a könyvtár jelenlegi és nyugdíjba vonult dolgozói. Az ünnepségen emlékbeszédet mondott dr. Ambrus Zoltán, a könyvtár igazgatója, méltató szavakat szólt Domokos László, Békés Megye Képviselő-testülete elnöke, jelenlétével megtisztelte az ünnepséget, és a könyvtárról mint kultúraőrző és -közvetítő intézményről elismeréssel beszélt Halász János, a

296


Nemzeti Örökség Kulturális Minisztériuma politikai államtitkára. Eljött Békéscsaba Megyei Jogú Város polgármestere, Papp János és a megye valamint a város több köztisztviselője. Az 50 éves a Békés Megyei Könyvtár és hálózata címmel a megyei könyvtárban megrendezett könyvtártörténeti kiállításra az Okányi Községi Könyvtár és Kincses István, okányi vállalkozó ajánlott fel kiállítási tárgyakat, dokumentumokat, segítette a kiállítás megrendezését a Sarkadi Városi Könyvtár, a szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár és a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár. A kiállítás június 30-ig volt látogatható. A kiállítást Csobai László és Székely János könyvtáros rendezte, a technikai kivitelezésben részt vettek Baukó János és Lipták László, a Békés Megyei Könyvtár munkatársai. 2002. március 5. A Sarkadi Városi Könyvtár 22. alkalommal rendezte meg a kistérség 16 települése részvételével az Arany János szavalóversenyt. 2002. március 8. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Kató Béla illyefalvi lelkész volt. 2002. március 11. A dévaványai Ladányi Mihály Könyvtárban a „Könyvtár napja” alkalmából rendezvényekre került sor. Az immáron hagyománnyá vált rendezvény alkalmi témája az olvasás volt. 2002. március 12. Az Eleki Városi Könyvtárban Ady-kiállítást rendeztek, amely április l0-ig volt látogatható. 2002. március 14. A gyulai Klébersberg Kúnóról tartott előadást.

Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Tőkéczky László

2002. március 18. A Sarkadi Városi Könyvtár internet-tanfolyamot szervezett. A két kurzuson 30-30 fő vett részt. A továbbképzést a Széchenyi-terv pályázaton elnyert támogatásból bonyolították le. 2002. március 22. Az Eleki Városi Könyvtárban „Húsvétoló” címmel játszóházat rendeztek. 2002. március 25. A Békési Városi Könyvtárban európai információs alpont nyílt, melyet Tímár Károly, Békés Megye Képviselő-testülete Területfejlesztési és Európai Uniós Integrációs Bizottságának elnöke adott át. Ezt követően Remete Tamás, a Békés Megyei Könyvtár vállalkozói részlegének vezetője „Az EU a globalizáció világában” címmel tartott előadást. 2002. március 28. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban volt Békés Megye Képviselőtestülete kihelyezett ülése. Ez alkalommal a könyvtárvezetője, intézményvezető Kalhammer Mátyásné bemutatta az intézményt és szólt arról, hogy a települési önkormányzat támogatásával benyújtott pályázatuk 2.030.000,-Ft értékű informatikai fejlesztést nyert. Ezen a napon a könyvtárvezetőjének javaslatára megalakult a Kossuth emlékbizottság. 2002. április Az Élet Másokért Egyesület a Gyomaendrődi Városi Könyvtárban népzenei estet rendezett. 2002. április A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban bemutatták B. Molnár Zsuzsa és B. Molnár Albert „Hajnal” című verseskötetét. 2002. április 8. Megnyílt az átalakított Mezőberényi Városi Könyvtár (fő út 4.) A felújítás, átalakítás 2002. január 26-tól április 8-ig tartott. A könyvtár földszintjén a gyermekrészleget és a kölcsönzési állományt helyezték el . Az emeleten az olvasóterem, zenei részleg és az informatikai részleg kapott helyet. A könyvtárat Cservenák Pál Miklós polgármester nyitotta meg. 2002. április 8. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Bugár Mészáros Károly építész volt. 2002. április 9. Kondoroson a Dérczy Ferenc Könyvtárban Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára, Domokos László országgyűlési képviselő kíséretében fórumot tartott. 2002. április 10. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Erdélyi József költészetéről dr. Medvigy Endre tartott előadást

297


2002. április 11. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban számos civilszervezet tett látogatást, közöttük voltak a Szatmár, Máramaros, Szilágy, Hargita, Beszterce teleház szervezőinek képviselői is. 2002. április 11. Az Okányi Községi Könyvtár és a Települési Könyvtárpártolók Egyesülete a Költészetnapján "Lovas Endre Emlék-szavalóversenyt" rendezett, melyen 23 iskolás és felnőtt szavaló indult Sarkadról, Szeghalomról, Sarkadkeresztúrról, Zsadányból és Okányból. A hagyományteremtő szándékkal szervezett térségi szavalóversenyt magánszemélyek, az Együtt Okányért Egyesület, az Önkormányzat, a nyugdíjas klub és az ÁFÉSZ támogatta. 2002. április 12. Az Eleki Városi Könyvtár vendége Siposhegyi Péter, a Kapu című folyóirat főmunkatársa és Tóth Imre országgyűlési képviselőjelölt volt. 2002. április 13. Gyula Város Önkormányzata a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezte meg a Gyulaiak Baráti Köre találkozóját. 2002. április 16. Az Eleki Városi Könyvtár vendége Áder János, az Országgyűlés házelnöke volt. 2002. május 4. A Békés Megyei Könyvtárban az "Olvasás éve" alkalmából Rostás-Farkas György költő, író és Rostás-Farkas Tímea költő író-olvasó találkozója volt. 2002. május 6. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban megnyitották a Göndöcs Benedek Szakképző Iskola növendékeinek kiállítását, amely május 11-ig volt látogatható. 2002. május 8. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Korzenszky Richárd az elmúlt évtized oktatás- és nevelésügyéről tartott előadást. 2002. május 8. Az Eleki Városi Könyvtárban „Mégis szép...” címmel zenés irodalmi estet rendeztek. Vendégek: Szabó Ila költő; gitáron játszott Csigár István. 2002. május 9. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban meghírdették a Széchenyi-terv pályázatán elnyert informatika-fejlesztési és használó-képzési projektet. Köszöntőt Hoffmann Ferenc alpolgármester mondott. A pályázattal kapcsolatos részleteket Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató ismertette. Ugyanezen a napon Harangozó Imre néprajzkutató „Nomád nemzedék” címmel Erdély újra felfedezéséről tartott előadást. 2002. május 16-18. A Békés Megyei Könyvtárban a megyei/regionális könyvtári ellátásról, annak gyakorlatáról és jövőjéről nemzetközi konferenciát rendeztek. 2002. május 16. A konferencia résztvevőinek érkezése. Regisztráció, a szállások elfoglalása és a Békés Megyei Könyvtár működésének 50-ik évfordulójára készült kiállítások megtekintése. 2002. május 17. A Békés Megyei Könyvtárban megnyitásának 50-ik évfordulóján a megyei/regionális Könyvtári ellátás gyakorlata és jövője címmel konferenciát tartottak, melyet Dippold Péter, a Könyvtári Intézet igazgatója nyitott meg. Köszöntőt Domokos László, a Békés Megye Képviselő-testülete elnöke mondott. Ezt követően dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke mondott bevezető beszédet. Majd pediglen előadások hangzottak el: Skaliczki Judit, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma osztályvezetője "Korszakváltás a könyvtárügyben" címmel tartott előadást. "A kistelepülések könyvtári ellátásának megoldási kísérletei külföldön" címmel Mihály Alice, a Könyvtári Intézet munkatársa tartott előadást. Biczák Péter, a Pest Megyei Könyvtár igazgatója Pest megye könyvtárügyében bekövetkezett változásokról beszélt. Ebéd után "A több kevesebb, a regionális/megyei könyvtárak szükségessége a könyvtári hálózatban" címmel Jan van Vaerenbergh, az Antwerpeni Közkönyvtárak igazgatója tartott előadást. Őt követte Nagy-Britanniából Margaret Keeling. A vita és a hozzászólások előtt Iolanda Ferdinandes, az Európai Regionális Politikai Főigazgatóság Információs Központból előadást tartott a könyvtárak számára elérhető közösségi információs forrásokról a tagállamokban és a tagjelölt országokban. Euro-infocenterekről, az Európai Információs Pontokról, a Carrefours d' Europe és a RISI információs intézkedésekről. A résztvevők tiszteletére a vitát és a hozzászólásokat követően a Békés Megyei Könyvtárban zárófogadást tartottak. A konferencia szervezői : Informatikai és Könyvtári Szövetség, Könyvtári Intézet, Magyar 298


Könyvtárosok Egyesülete, Pulman Magyarország Projekt, The British Council Hungary, Békés Megyei Könyvtár; támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Békés Megye Képviselőtestülete. Május 18-án a konferencia résztvevői kirándulni voltak. Ez alkalommal megtekintették a Békéscsaba-Jamina Jézus Szíve Templomot, a szabadkígyósi Wenckheim kastélyt és annak könyvtárát, ellátogattak a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárba, és sétát tettek a vár és a várfürdő körül. A konferencia idején megtekinthető volt Balogh Ferentz fotóművész "Irodalmi arcképcsarrnok" című emlékkiállítása és Csobai László, Székely János "Fejezetek az 50 éves Békés Megyei Könyvtár történetéből" című kiállítása. 2002. május 25. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban bemutatták dr. Grin Igor : Szerb népi énekek című könyvét. 2002. május 28. A Szarvasi Városi Könyvtár megrendezte Máté József „Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza” című helytörténeti kötetének bemutatóját. A könyvet Hermann József , a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója, a Kossuth Emlékbizottság elnöke és Pécsváradi Antal, a Vajda Péter Gimnázium tanára mutatta be. 2002. május 30. A Battonyai „Népek Barátsága közművelődési és iskolai könyvtárban a Bárka című folyóirat irodalmi délutánja volt. Vendégek: Elek Tibor, Grecsó Krisztián, Kiss Ottó. 2002. május 31. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Závoda Pál „Milota” című új könyvét. 2002. június A Gyomandrődi Városi Könyvtár vendége Kövesdi Gábor Miklós, a Hócipő című szatirikus lap újságírója volt. Felléptek a komédiás kör tagjai 2002. június 1. A battonyai „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban „A román költészet és Lucián Magdu” címmel megemlékeztek a költő, filmrendezőről. 2002. június 3. Kondoroson a Dérczy Ferenc Könyvtárban is megnyitották az Ünnepi könyvhetet. Ez alkalommal bemutatták a jelenlévőknek az új számítógépes hálózatot, amely akkor ingyenes internet hozzáférést is lehetővé tett. A fejlesztést a NIIF Alapítvány támogatta. 2002. június 5. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Hajdik Antal kiállítását Gábor Ágnes a Virtuartnet vezetője nyitotta meg. A rendezvény vendége Durkó Károly, a Duna TV híradójának felelős szerkesztője volt, aki 120 levelet adott át Koszta Rozália és Hajdik András levelezéséből. 2002. június 6. A Szarvasi Városi Könyvtár rendezésében Dévai Nagy Kamilla és a Krónikás együttes „Rímelő dallamok” címmel gyermekdalokat adott elő. 2002. június 6. Az Eleki Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten Banner Zoltán költő, művészettörténész, előadóművész és házigazdai szerepkörben Elek Tibor irodalomtörténész volt a vendég. 2002. június 7. A Békési Városi Könyvtár gyermekkönyvtárát az épület emeletére költöztették, ahol 200 m2 alapterületen nyert elhelyezést. Avatóbeszédet dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója mondott. A valamikori gyermekkönyvtár a felújítás után a felnőttek olvasószolgálatának ad helyet. Ugyanezen a napon kiállítás nyílt a gyermekkönyvtárban „legkedvesebb mesehősöm, regényhősöm” címmel. A kiállításra 123 munkát válogattak be. A zsüri elnöke Kállai Júlia grafikusművész volt. 2002. június 11. A Szarvasi Városi Könyvtár, a Békés Megyei Könyvtár és a Békéscsabai Körös Irodalmi Társaság a Tessedik Sámuel Múzeumban, Szarvason mutatta be Banner Zoltán költő, művészettörténész „Vincellér ének” című verseskötetét és „ A művészettörvénye az újjászületés” című könyvét. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka című folyóirat főszerkesztője volt. 2002. június 11. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Gyula Város Önkormányzata városi pedagógusnapi ünnepséget rendezett.

299


2002. június 12. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Marsi Gyula Túl a szivárványon című verseskötetét. Bevezetőt Simai Mihály költő mondott 2002. június 16. A Sarkadi Városi Könyvtár bezárta Piac tér 1. sz. alatti épületét. 2002. június 17-21. A Sarkadi Városi Könyvtár 22. alkalommal rendezte meg olvasótáborát. 2002. június 27. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a gyulai Arany János Egyesület tíz éves tevékenységére emlékezett; ez alkalommal dr. Friderich Endréné, az egyesület elnöke. Arany János dilemmái címmel dr. Kerényi Ferenc, Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke tartott előadást. 2002. június 28. A Békés-tarhosi zenei napok alkalmából a Kossuth Rádió a Békési Városi Könyvtárból sugározta „Ki nyer ma...?” című zenei vetélkedőjét. 2002. június 31. Szabó Béláné Kalmár Etelka, a Munka Érdemrend bronz fokozatával (1986) kitüntetett könyvtáros, aki 1963-tól volt a vésztői nagyközségi később városi könyvtár igazgatója nyugdíjba ment. 2002. Július 1. A Vésztői Városi Könyvtár igazgatójává a könyvtár munkatársát, Erzsébetet nevezték ki.

Arató

2002. július 1-12. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény tizenhetedik alkalommal rendezett nyári szaktábort. A szaktábor résztvevői a Kondoroson élők őseinek eredetét kutatták, és feladat volt a Rózsa Sándor hagyománnyal kapcsolatos gyűjtőmunka is. A tábor támogatói: a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (50 e. Ft), az Országos Honismereti Szövetség (30 e. Ft), a helyi Szlovák Kissebségi Önkormányzat (50 e. Ft), Vári Ferenc helyi képviselő (40 e. Ft). 2002. július 2. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Erdős Kamill halálának 40. évfordulóján tudományos emlékülés volt. 2002. július 19. A Sarkadi Városi Könyvtár a Vasút u. 1. szám alatt ünnepélyes külsőségek között újra megnyílt a korábbi 220 m2 helyett 404 m2 alapterületen. Ünnepi beszédet Tóth Imre, Sarkad város polgármestere, országgyűlési képviselő mondott. 2002. július 24. Az Okányi Községi Könyvtár a Magyar Soros Alapítvány Könyvtártámogatási pályázatán 100.000,-Ft-ot nyert a barátságos könyvtári környezet megteremtésére. Az támogatást könyvtári bútorokat vásárlására fordították. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által érdekeltségnövelő támogatás címén kapott 45. 000,-Ft-ból könyvet vásároltak. 2002. augusztus 2. Eleken a Városi Könyvtárban megnyitották az elekiek VI. világtalálkozóját. Ez alkalommal kiállítást rendeztek, melyen Corvus-Kora Róbert (olajfestmény); Nagyné Kocsis Éva (tűzzománc); Püspöki Jánosné (olajfestmény) ; Siposné Nedró Mária (tűzzománc) mutatták be munkáikat. A találkozó augusztus 4-ig tartott 2002. augusztus 17. Kondoroson a Dérczy Ferenc Könyvtár szervezésében megrendezték a második betyárnapot. A rendezvényt támogatta a Gazdasági Minisztérium 1 millió Ft-tal, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 174 ezer Ft-tal , a településen élők az eseményt 220 ezer Ft-tal támogatták. A kondorosi betyárnap augusztus 18-ig tartott. 2002. augusztus 28. Az Okányi Települési Könyvtár-pártolók Egyesülete a Községi Könyvtárral és az Önkormányzattal pályázatot nyújtott be a "Kistérségi Teleházak 2002." hálózatbővítési pályázati felhívásra. Amennyiben a pályázati cél támogatásban részesül lehetővé válik Okányban egy teleház létrehozása az Okányi Községi Könyvtár épületében, amikor is megvalósul a korszerű infrastruktúra megteremtésével a lakosság számára is alapvető irodai szolgáltatások igénybevétele /fax, fénymásolás, nyomtatás, szkennelés, számítógépes munkák /. Az internet mindenki által hozzáférhető lesz, és a kölönböző adatbázisok elérése is, valamint a kistérségi kapcsolattartás a civil szervezetekkel, intézményekkel. A közhasznú, a közérdekű és elsősorban a helyi információk gyűjtésével, információs szolgáltatások bevezetésével, közvetítésével lehetővé válik a sokoldalú tájékoztatás a településen.

300


2002. szeptember 1. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a közalkalmazottak 2002. szeptemberi illetménynöveléséről tájékoztatót tett közzé. E szerint a közalkalmazottak átlagosan 50%-os béremelésben részesültek. 2002. szeptember 1. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár vezetésére Gyebnár Györgynét kérték fel, melyet 2002. december 31-ig elvállalt. 2002. szeptember 1. A Békés Megyei Könyvtár irodalmi pályázatot hírdetett az általános iskolák tanulói számára. 2002. szeptember 7. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Erkel Ferenc és kora címmel rendeztek tudományos tanácskozást. 2002. szeptember 9. Gyulaváriban ünnepélyes külsőségek között újra megnyitották a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár fiókkönyvtárát. 2002. szeptember 14. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Simonyi Imre költő emlékére az egyházi középiskolások részére versmondó verseny volt. 2002. szeptember 17. A Békési Városi Könyvtár „Az információs társadalom megvalósítása a közművelődési könyvtárak támogatása” címmel kiírt pályázat keretében intermet használói tanfolyamot indított. 2002. szeptember 17-18. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a gyulai Erkel Ferenc Múzeum „A hadak útján” címmel rendezett régészeti konferenciát. 2002. szeptember 21. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban „Szeghalmi kiadványok (1891-2001)” címmel fotókiállítás nyílt. 2002. szeptember 22. Kondoroson a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény valamint a kondorosi Kossuth Emlékbizottság készítette elő a Kossuth mellszobor avatását. A szobrot Domokos Béla szobrászművész alkotta, melyet a helyi egyházi méltóságok áldása után Domokos László országgyűlési képviselő leplezett le. A szoboravatáson közreműködött a békéscsabai színistudió és Varga Miklós énekes. A szoborátadás előkészítését Mravik Mihály, helyi képviselő, a Kossuth Emlékbizottság elnöke 12 e. Ft-tal támogatta. 2002. szeptember 24. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Kossuth megemlékezésre került sor. Az est programját Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató, házigazda nyitotta meg. Kossuth Lajos politikai pályájáról dr. Erdmann Gyula, a Békés Megyei Levéltár igazgatója, a Kossuth-kultusz kialakulásáról dr. Erdész Ádám, a Békés Megyei Levéltár igazgató-helyettese tartott előadást. Közreműködött az Erkel Ferenc Vegyeskar, vezényelt Rázga József. Verset mondott Tóth Tibor József a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium tanulója. 2002. szeptember 25. A nemzetiségi könyvtári ellátás keretében a 2001. évi forrásból a Békés Megyei Könyvtárban 740.000,-Ft értékű könyvet osztottak szét a német (Almáskamarás, Elek, Gyula, Mezőberény), a román (Battonya, Elek, Gyula, Kétegyháza, Lőkösháza, Méhkerék), a szerb (Battonya), a szlovák (Csorvás, Kardos, Kétsoprony, Kondoros, Nagybánhegyes, Szarvas, Telekgerendás, Tótkomlós), a roma (Kevermes, Körösnagyharsány, Okány, Végegyháza, Vésztő) nemzetiségi tagkönyvtáraknak. Ugyanezen a napon továbbképzés is volt. A napirend szerint dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte a résztvevőket. A nemzetiségi könyvellátásról Lonovics Lászlóné, a Békés Megyei Könyvtár módszertani osztályvezetője tartott tájékoztatót, melyet hozzászólások követtek. 2002. szeptember 27. A Békés Megyei Könyvtár alkalmazottját, a Bárka című folyóirat szerkesztőjét, Grecsó Krisztiánt Bródy Sándor díjjal jutalmazták a „Pletykaanyu” c. könyvéért. Ugyan ezen a napon a Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a Bárka című folyóirat 2002. 5. számának bemutatóját. Felolvastak a folyóiratban szereplő szerzők közül Balogh Tamás, Cs. Tóth János, Hartay Csaba, Kántor Zsolt, Kiss László, Kiss Ottó, Niedzielsky Katalin, Szilágyi Ferenc, Suhajda Zoltán, Újházy László. 2002. szeptember 27. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a „Kézfogások” címmel rendezett román - magyar baráti találkozó kulturális szekciójának ülése volt. 301


2002. szeptember 30.- október 6. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban Őszi könyvtári napokat rendeztek. Az első nap vendége Szilágyi Ferencné dr. Németh Eszter, könyvtáros, tanár, helytörténész az Endrődi Füzetek szerkesztője volt, aki „A múltnak nyomán” címmel tartott helytörténeti előadást, ezt dr. Szilágyi Ferenc nyelvész, irodalomtörténész, író előadása követe, aki a helytörténeti ki kicsoda? szerkesztéséről beszélt. Az Őszi könyvtári napok kondorosi eseménysorozata a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával valósulhatott meg. 2002. október 1. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban a Zenei világnapon a Petőfi István Általános Iskola Diákotthon és Zeneiskola növendékeinek volt hangversenye. 2002. október 1. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Zenei világnapon Bántainé Sipos Éva tanárnő a zenéről alkotott ünnepi gondolatait osztotta meg hallgatóival. 2002. október 2. Az Eleki Városi Könyvtárban a Zenei világnapon „Ki viszi át a szerelmet?” címmel Szabó Ila költőnek és Csigér István gitárosnak volt előadói délutánja. 2002. október 3. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban informatika a könyvtári környezetben címmel internet tanfolyamot indítottak a település környéki könyvtárosok és a kondorosi könyvtárhasználók részvételével. 2002. október 4. Kondoroson a Dérczy Ferenc Könyvtárban az Állatok világnapján „Barangolás az interneten” címmel volt rendezvény. A témavezető: Urbancsok Rita tanárnő volt. 2002. október 5-12. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezésre került a "Nyitott könyv-tár" hét programja. A hét valamennyi rendezvényén a részvétel díjtalan volt. 2002. október 5. A Békés Megyei Könyvtárban a képző és iparművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok kiállítását Mészáros Zsuzsa, a békéscsabai Munkácsy Emlékház művészeti vezetője nyitotta meg. Közreműködtek a Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola fúvósai. A kiállítás november 2-ig volt látogatható. 2002. október 7. - november 7. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban leltár és selejtezés volt. 2002. október 7-12. A Sarkadi Városi Könyvtárban "Nyitott könyv-tár-hét" volt. Ez alkalommal családi szellemi vetélkedőket rendeztek. 2002. október 7-17. A Szarvasi Városi Könyvtárban "Nyitott könyv-tár-hét" címmel rendezvénysorozat volt, melyet Huzella Péter Kossuth-díjas előadóművész, zeneszerző óvodásoknak és kisiskolásoknak tartott műsora nyitott meg. A könyv-tár-hét alkalmával október 9-én a városi könyvtár vendége, Pálfy Margit színművésznő „Valaki önarcképe” című műsorával Kondor Béla halálának 30. évfordulójára emlékezett; október 17-én a könyvtár vendége Jankovics Marcell Balázs Béla-díjas, Kossuth-díjas filmrendező, művészettörténész volt. A könyv-tár-hét valamennyi rendezvényén a részvétel díjtalan volt. 2002. október 7. A Békés Megyei Könyvtárban volt a Városi garabonciás napok versmondó versenye. 2002. október 7-12. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban „Nyitott könyv-tár-hét" volt. Október 9-én Rády Annamária a kiadó képviseletében bemutatta a Macmillan English Dictionary című szótárt. Október 10-én Liska András régész a szarmatákról és az avarokról tartott előadást. Október 11-én az Otthon című folyóiratot Szabó Dorottya főszerkesztő, Pannonhegyi Katalin főmunkatárs, Bánáti János belsőépítész mutatták be. 2002. október 8. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a Városi garabonciás napok prózamondó versenyét. 2002. október 8. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság "Kortárs magyar írók, költők... " című beszélgetéssorozatának vendége Nagy Gáspár költő, beszélgetőtársa Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2002. október 9. A Szarvasi Városi Könyvtár vendége Pálfy Margit színművésznő volt, aki Kondor Béla Munkácsy-díjas festő-, grafikusművészre emlékezett halálának 30. évfordulója alkalmából "Valaki önarcképe" című pódiumjátéka keretében. 302


2002. október 9. A Békés Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete szakmai napot tartott. A nap témája: minőségbiztosítás a könyvtárakban. 2002. október 10. A Szarvasi Városi Könyvtárban "Mit kell tudni az Európai Unióról?" címmel rendezvény volt, ahol bemutatkozott a Békés Megyei Könyvtár Európai Uniós pontja és a Szarvasi Városi Könyvtár Európai Uniós alpontja. 2002. október 10. A Békés Megyei Könyvtárban volt a 2002. évi városi mesemondó verseny I. helyezettjeinek óvodások részére tartott mesedélelőttje. 2002. október 10. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Buki Mária belgyógyász "A homeopátia" címmel tartott előadást. 2002. október 11. A Békés Megyei Könyvtárban Pálfy Margit színművésznek "Üzenek lovat" címmel volt Csoóri Sándor, Nagy László, Ratkó József, Szécsi Margit verseiből irodalmi délutánja. 2002. október 12. A Békés Megyei Könyvtárban rendezett családi délutánon az Újházy-család mutatkozott be. 2002. október 12. A Békés Megyei Könyvtárban a zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiataloknak volt koncertje. 2002. október 13. Felavatták az okányi születésű Lovas Endre költő emléktábláját a költő szülőházán. A megemlékezésen részt vettek Lovas Endre hozzátartozói és a helyi érdeklődők. Az avatást fogadás és baráti beszélgetés követte az Okányi Községi Könyvtárban, ahol felidézték a költő emlékét. 2002. október 14. Az Eleki Városi Könyvtárban Szőke Pál, a békéscsabai Jókai Színház színművésze — „Kedveseim” címmel a magyar irodalom gyöngyszemeiből válogatva tartott irodalmi estet. 2002. október 15. Békéscsabán bezárt a Békés Megyei Könyvtár Erzsébet-helyi (jaminai) fiókkönyvtára. 2002. október 16. A Szarvasi Városi Könyvtár vendége Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező volt. 2002. október 16. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Varga Domokos emlékestet rendeztek. 2002. október 17. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg Papucsek Gergely magyarországi szlovák költő verses délutánját. A műsorvezető Miklya Béláné szlovák nyelv- és irodalom szakos tanár volt. Közreműködött a Cabinska ruzicka szlovák dalkör. A rendezvényt Fodor Ferencné, a Békés Megyei Könyvtár szlovák nemzetiségi könyvtárosa szervezte. Támogatta a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Önkormányzata. 2002. október 24. A battonyai „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban könyvtárnap nyílt. 2002. október 28. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Békés Megyéből elszármazott írók című beszélgetés sorozatának soros vendége Simai Mihály költő, író a Kincskereső című ifjúsági irodalmi folyóirat egykori főszerkesztője volt. Házigazda Juhász Orsolya főiskolai tanár. Közreműködött Beslin Anita előadóművész. 2002. november A Gyomaendrődi Városi Könyvtár vendége Szujó Zoltán az RTL Klub sport riportere volt. 2002. november 5. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Elek Tibor főszerkesztő bemutatta a Bárka című folyóirat 2002/5. számát. 2002. november 8. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Hűvösvölgyi Ildikó színművésznő „Csendes csodák” címmel Remenyik Sándor verseiből tartott irodalmi estet. Gitáron közreműködött Benőcz Kata. 303


2002. november 8. Elhunyt Kertész Gyula tanár, az OSZK retrospektív bibliográfiai osztálya nyugalmazott vezetője, a könyvtárosképzés jeles személyisége. Temetése november 22-én volt a debreceni köztemetőben. 2002. november 8. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Kortárs magyar írók című beszélgetéssorozatának vendége Buda Ferenc költő volt. Közreműködött Buda Ádám előadóművész, a házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2002. november 12. A Pannónia Klezmer Band koncertje volt a Békés Megyei Könyvtárban. Felléptek Zsákai Ferenc Gyula (zongora), Zámbó Judit (hegedű), Takács Zsolt (tuba), Solt István (hegedű), Vadócz Dávid (dob), Fehérvári Gábor (klarinét). A rendezvényt a Békés Megyei Könyvtár Könyvtár Támogató Alapítványa támogatta. A Belépődíj 300,-Ft volt. 2002. november 13-15. A Békés Megyei Könyvtár megrendezte a Gyermek-könyvtárosok regionális továbbképzését, melyet a Nemzeti Kulturális Alapprogram is támogatott. A továbbképzés személyiségfejlesztő tréning formájában zajlott. A trénerek Kerkápoly Csabáné és Jegesné Rémesi Irén voltak. Részt vettek Csongrád, Jásznagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye gyermekkönyvtárosai. A továbbképzésnek határontúli magyar lakta településekről is voltak résztvevői. Szlovákiából (Rózsnyó, Galánta), Jugoszláviából (Zenta, Szabadka), Romániából ( Sepsiszentgyörgy, Nagyvárad) képviseltették magukat. 2002. november 14. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság Molnár József: Achim L András című kötetének megjelenése alkalmából könyvbemutatót tartott. Házigazda dr. Szabó Ferenc történész volt. A rendezvény vendégei Molnár József szerző, Püski Sándor kiadó és dr. Cs Tóth János a Móra Kiadó igazgatója voltak. 2002. november 14. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Bagyinszki Zoltán Texasról tartott vetített-képes előadást. 2002. november 15. Bezárt a Békés Megyei Könyvtár jaminai (Orosházi úti) fiókkönytára, 2002. november 18. A Békés Megyei Könyvtárban Banner Zoltán művészettörténész megnyitotta Békés István festőművész kiállítását. 2002. november 21. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Czeizel Endre orvos-genetikus tartott előadást. 2002. november 28. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtárban idegen nyelvű hét vette kezdetét. 2002. november 29. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság vendége Szepesi Attila költő volt. A rendezvényre a "Kortárs magyar írók, költők " sorozatban került sor. Házigazda Kántor Zsolt költő, a támogató a Nemzeti Kulturális Alapprogram és a Békés Megyei Könyvtár volt. 2002. december 2. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete tisztújító közgyűlést tartott. A betöltendő tisztségek az alábbiak voltak: elnök, titkár, gazdasági ügyintéző, vezetőségi tag (2 fő), pénzügyi ellenőrző bizottsági tag (3 fő). A választási bizottság tagjai Kertész Albertné, Kiss Ildikó, Gyumbier Ferencné voltak. A közgyűlés elnöknek Pallagi Máriát (Mezőberényi Városi Könyvtár); titkárnak Diósné Csontos Juliannát (Békés Megyei Könyvtár); gazdasági ügyintézőnek Benkóné Tóth Editet választotta. Vezetőségi tag Dézsi János (Gyula, Mogyoróssy János Városi Könyvtár); Litauszky Györgyné (Békés Megyei Könyvtár) lett. A pénzügyi ellenőrző bizottság tagjai Csicsely Ildikó ( Békés Megyei Könyvtár), Nádor Mária (Eleki Városi Könyvtár), Székely János (Békés Megyei Könyvtár) lettek. A közgyűlést követően a Békés megyei könyvtártörténeti értekezlet soron következő megbeszélése volt. Az Értekezlet megerősítetette és támogatja a megalakulásakor megfogalmazott célokat és feladatokat melyek a következők: a Békés megyei könyvtártörténeti kronológia retrospektív kiegészítése és kurrens követése; a városi könyvtárak és vonzáskörzetük könyvtárairól szóló irodalom és e könyvtárak kiadványainak bibliográfiai feldolgozása; a könyvtári tárgykultúra, hiteles tárgyak gépek és eszközök, amelyek 1945-től - vagy a korábbi évektől - a könyvtár létezését bizonyítják gyűjtése, őrzés. 2002. december 2-7. A Sarkadi Városi Könyvtárban a Gyermekkönyvhéten mackókiállítás, rajzverseny, télapóvárás, és mesemondás volt. 304


2002 december 2-30. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtára a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatásával Gyermekkönyv hónapot rendezett, melynek keretében 4-én délelőtt Lajta Erika a „Királylány a talpán” és „A zöld angyal” című könyvek írója a felső tagozatos tanulókkal; délután Juhász Orsolya főiskolai docens a mesékről, varázslatokról, varázsigékről tartott előadást a „Barátunk a könyv” című irodalmi játék résztvevőinek. 9-én a „Nevesincs színház” tartott előadást. Erich Kästner A két Lotti című művét Rencz Antal a békéscsabai Jókai Színház igazgatófőrendezője alkalmazta színpadra. Zenéjét szerezte Viktor Máté. A szereplők Rudai Tünde, Csepely Dóra, Csepely Krisztina, Ligeti Attila, Lukács András, Túróczi Éva, Zsigmond Tamara voltak. 12-én „Egészség és irodalom” címmel Szeverényi Barnabás tanár tartott rendhagyó irodalomórát a 7. és 8. osztályosok részére. 13-án délelőtt a Gajdos népzenei együttes koncertje volt. Közreműködtek az együttes tagjai: Horváth Attila - bőgő, Mészáros Tibor - hegedű, Okos Tibor - kontra, Pribojszki Ferenc - cimbalom, Polgár Lilla - ének; délután Ványainé Kalina Katalin, a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárosa vezetésével karácsonyi díszeket, ajándékokat készítettek. 30-án a sok éves múltra visszatekintő „Szóra késztető” olvasótábor résztvevőinek rendeztek találkozót. 2002. december 3. A Békés Megyei Könyvtár Erzsébethelyen (Jamina, Batsányi u. 7.) a bezárt régi (Orosházi úti) helyett új fiókkönyvtárat nyitott. A megjelenteket Hrabovszki György Békéscsaba Város Képviselő-testülete alpolgármestere, a kerület képviselője és dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte. Avatóbeszédet Velkey Gábor Békéscsaba Város Képviselőtestülete alpolgármestere mondott. A könyvtárat Szakács Rudolfné könyvtáros vette át. 2002. december 4. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Koszecz Sándor tanár, néprajzkutató „Aki nem hiszi járjon utána...” címmel pedagógusoknak és gyermekekkel foglakozó szakembereknek tartott előadást. 2002. december 4-5. A Békés Megyei Könyvtár a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával olvasáspedagógiai, olvasáspszichológiai tanfolyamot rendezett. December 4-én Litauszky Györgyné, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket. Sipos Lászlóné dr., a Tessedik Sámuel Főiskola docense olvasás az új szóbeliség korában címmel tartott eladást. Tímárné Hunya Tünde, a Tessedik Sámuel Főiskola adjunktusa Az olvasásra szoktatás technikáinak német és magyar modelljét mutatta be. Dr. Micheller Magdolna, a Tessedik Sámuel Főiskola tanára a szépirodalomban bekövetkezett szociálpszichológiai értelmezés változásiról beszélt. Dr. Virágné dr. Horváth Erzsébet a Tessedik Sámuel Főiskola docense az értő és élménybefogadó olvasói szerep lehetőségeiről tartott előadást. Katona Krisztina a Tessedik Sámuel Főiskola adjunktusa a mesehallgatásról, a meseértésről és az értő olvasásról beszélt. 5-én dr. Hász Erzsébet biblioterapeuta és művészetterapeuta az irodalom és a művészet gyógyító erejéről tartott előadást. Dr. Suppné dr. Tarnay Györgyi, a debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem adjunktusa Az interperszonális kapcsolatok a könyvtárban címmel tartott előadást. Dr. Bartos Éva, az OSZK Könyvtári Intézet osztályvezetője a könyv terapikus hatásáról beszélt. A tanfolyamot Lonovics Lászlóné, a Békés Megyei Könyvtár módszertani osztályvezetője zárta. 2002. december 5. A Szeghalmi „Miklós-heti” kulturális rendezvények között a Nagy Miklós Városi Könyvtárban a Hazatérő művészek című sorozat kiállítója Czebe Katalin amatőr festő volt. 2002. december 6. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság Kiss Ottó Csillagszedő Márió (versek gyerekhangra) című kötetének megjelenése alkalmából könyvpremiert rendezett. Közreműködött Beslin Anita előadóművész. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész. 2002. december 6. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság könyvpremiert rendezett a „Ritka madár” című békéscsabai irodalmi antológia megjelenése alkalmából. Felolvastak a kötet szerzői közül: Kőszegi Barta Kálmán, Molnár Lajos, Sass Ervin, Újházi László. A házigazda Kőszegi Barta Kálmán kiadó, szerkesztő volt. 2002. december 9. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság „Kortárs magyar írók” című beszélgetés sorozatának vendégei Karafiáth Orsolya, Király Levente, Varró Dániel költők voltak. A házigazda Grecsó Krisztián író volt.

305


2002. december 11. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban Sisi alias Erzsébet királyné „Különvonatban” című verses kötetéből Pálfy Margit előadóművész közreműködésével rendeztek irodalmi estet. 2002. december 16. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár és a gyulai Arany János Művelődési Egyesület megemlékezett József Attila gyulai napjairól, amelyet emléktábla-avatás követet. Az ünnepséget a Gyulai Gyógypedagógiai Intézet igazgatója Németh László nyitotta meg. Ezt követően „József Attila Gyulán” címmel dr. Szabó Ferenc nyugalmazott megyei múzeumigazgató tartott előadást, majd Starcz Rezsőné nyugalmazott tanárnő és Schlossné Erdei Kató (Virágos Kató) emlékezett a költőre. Emléktábla-avató beszédet Krasznahorkai Géza, a Mogyoróssy János Városi Könyvtár igazgatója mondott. Az ünnepségen a Karácsonyi János Katolikus Gimnázium diákjai: Juhász Orsolya, Jakucs János, Tóth Tibor verset mondtak. 2002. december 17. A Békés Megyei könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság „Kortárs magyar írók” című beszélgetéssorozatának vendége Szilágyi István Kossuth-díjas író (Kolozsvár), a házigazda Elek Tibor irodalomtörténész (Békés Megyei Könyvtár) volt. 2002. december 20. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Karácsonyi hangverseny volt. Köszöntőt Virágh György református lelkész mondott. Fellépett a Caritas Collectió kamarazenekar. Közreműködött Béres Judit (szoprán), Varsányi Erika (hegedű), Nyakas Edina (hegedű), Dávid Krisztina (gordonka), Áchim Erzsébet (orgona, continuo). Vezényelt: Somogyvári Ákos. 2002. december 20. Az Eleki Városi Könyvtárban a Reibl Mihály Városi Művelődési Házzal közös rendezvény volt „Minden gyermek karácsonya...” címmel. 2002. december 31. A Békési Városi Könyvtár igazgatója Uti Éva nyugállományba vonult. 1982. február 15-től volt a városi könyvtár igazgatója. 2002. áprilisában a „Békés Városért” kitüntetésben részesült. 2002. december 31. A Mezőberényi Városi Könyvtár számítógépes ellátottsága 14 db PC volt, ebből 8 gépet az olvasók használatára bocsátottak. 2003 2003. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium a 157/2000. (IX. 13.) Kormányrendelet 1. paragrafusa (4.) bekezdése alapján a dokumentumvásárlási hozzájárulással kapcsolatban közleményt tett közzé. E szerint a 2003. évben a hozzájárulás összege, azaz az utalványkeret 25000, azaz huszonöt-ezer Ft. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint a dokumentumvásárlási hozzájárulás 2003-ban adó- és járulékmentes. 2003. január 1. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár vezetésével Sárosiné Sárközi Andreát bízták meg, egyidejűleg megerősítették Gyebnár Györgyné könyvtárvezetői kinevezését. Sárosiné Sárközi Andrea 2004. december 31-ig volt a Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár igazgatója. 2003. január 1. A Békési Városi Könyvtár igazgatójává Erdősné Sági Máriát nevezték ki. 2003. január 6. Sarkadon a Városi Könyvtárban bevezették a számítógépes kölcsönzést. 2003. január 9. Eleken a Városi Könyvtárban a Dr. Mester György Általános Iskola tanulóinak szépolvasási versenyt rendeztek. 2003. január 14. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Varga Imre Kossuthdíjas szobrász volt, akivel Árpási Zoltán, a Békés Megyei Hírlap főszerkesztője beszélgetett. (A meghívó gondos válogatást ad Varga Imre köztéri munkáiból.) 2003. január 21. A Magyar kultúra napján a Békés Megyei Könyvtárban Torma Mária "Krónikás ének" című pódiumműsorával lépett fel. A zenei közreműködő Csák László volt. 2003. január 21. A Sarkadi Városi Könyvtárban a település kisdiákjai részére megrendezték a Kazinczy-szépkiejtési versenyt. 306


2003. január 21. A Békés Megyei Könyvtár Bródy Sándor-díjjal kitüntetett dolgozója, Grecsó Krisztián a Magyar kultúra napján a békéscsabai Munkácsy Emlékházban mutatta be „Pletykaanyu” című elbeszéléskötetét. 2003. január 22. Békésen a Városi Könyvtárban dr. Köteles Lajos főiskolai docens nemzeti kultúránk és az Európai Unió viszonyáról tartott előadást. 2003. január 22. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárba a Magyar kultúra alkalmából Sárréti írók -- sárréti írások címmel fotókiállítás nyílt.

napja

2003. január 22. A battonyai „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a Magyar kultúra napján „Mentés másként” címmel kiállítás nyílt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Fényképtárából archivált 1914 előtti üvegnegatívokról készült fényképekről, melyeken láthatók a battonyai GPG stúdió munkái is. 2003. január 22-23. A Békés Megyei Könyvtárban minőségbiztosítási tréning volt, amelyen a megye vezető könyvtárosai vettek részt. 2003. január 23. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Czeizel Endre orvosgenetikus "A gyermekvállalás szépsége és tudománya..." című előadássorozatának soron következő témája az egészséges kisbabáról szólt. A belépőjegy 300,-Ft-ba került. 2003. január 24. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei írásbeli fordulóját. 2003. január 31. Az Eleki Városi Könyvtárban Reisinger János Dániel próféta korunkhoz szóló üzenet címmel a bibliai próféciákról tartott előadást. 2003. február A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban Csík Imréné önkormányzati képviselő beszámolt a város pénzügyi helyzetéről. 2003. február 1. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában „Régi világ játékvilág” címmel játékkiállítást rendeztek, amely április 10-ig volt megtekinthető. 2003. február 3. A Békés Megyei Könyvtár és az Ipolyi Arnold Népfőiskola közös szervezésében kettős könyvbemutató volt. Ez alkalommal Halász Péter néprajzkutató Iancu Laura: Johófia Jankó, Moldvai csángó népmesék és más beszédek című könyvét mutatta be, Harangozó Imre néprajzkutató pedig Halász Péter "Bokrétába kötögetem vala..." A moldvai magyarok néprajzáról szóló könyvéről beszélt. 2003. február 6. Eleken a Városi Könyvtárban Kiss Balázs a földi történelem kimeneteléről címmel tartott előadást. 2003. február 10. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a Kazinczy Ferencről elnevezett Szép magyar beszéd verseny városi döntője volt. 2003. február 11. A Nevesincs színház a Békés Megyei Könyvtárban lépett fel az Iciri-piciri mesék című műsorával. Műsoron volt: Grimm: Piroska és a farkas; Puskin: Mese a halászról és a kis halról; Móra Ferenc: A didergő király című meséje. Színpadra alkalmazta Rencz Antal, a Békés megyei Jókai Színház igazgató-főrendezője. Zenéjét Viktor Máté szerezte. Szereplő: Beczásy Áron, és Kiss Andrea. A belépődíj 200,-Ft volt. 2003. február 13. Az Eleki Városi Könyvtárban Kiss Balázs „Világunk hatalmai a menny nézőpontjából” címmel tartott előadást. 2003. február 17. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a Békés Megyei Könyvtárban tartott szakmai napot. A nap programja a települési közkönyvtári statisztika várható változásainak ismertetésével telt el. Előadó Fehér Miklós, az OSZK Könyvtári Intézet munkatársa volt. 2003. február 17-22. A Békés Megyei Könyvtárban mérték a helybenhasznált dokumentumok forgalmát. A mérés a kézbevett dokumentumok számára terjedt ki.

307


2003. február 18. A Békés Megyei Könyvtárban a Kortárs magyar írók, költők sorozatban Darvasi László, József Attila-díjas költő volt a vendég. a "Trapiti felnőtteknek" című könyvét Grecsó Krisztián, a Bárka című folyóirat szerkesztője mutatta be. 2003. február 18-19. A Békés Megyei Könyvtárban volt a Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei szóbeli döntője. 2003. február 20. Az Eleki Városi Könyvtárban Kiss Balázs Dániel próféta könyvének a ma emberét érintő tanulságairól beszélt. 2003. február 20. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Czeizel Endre orvosgenetikus "A gyermek vállalás szépsége és tudománya" című előadássorozatának témája a szexuálisan terjedő fertőzések, betegségek volt. A belépődíj 300,-Ft-ba került. 2003. február 25. Békésen a Városi Könyvtárban Gurzó Imre, a Tessedik Főiskola tanára az Európai Unió agrár és vidékfejlesztési politikájáról tartott előadást. 2003. február 26. A Békés Megyei Könyvtárban volt a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola növendékeinek - Kelemen Kinga - fagott; Szarvas Beáta - klarinét; Gál Csaba - zongora; Nagy Sándor - klarinét - koncertje. Zongorán közreműködött Nádor Éva és Zsigmond Zoltán művésztanár. 2003. február 28. A battonyai "Népek Barátsága" Közművelődési és Iskolai Könyvtárban az Európai Unió társadalmi, gazdasági hatásairól dr. Kocziszky György egyetemi tanár, igazgató (Miskolci Egyetem Európa Gazdaságtana intézet) tartott előadást. 2003. március 3. A Békés Megyei Könyvtárban Polcz Alaine pszichológus, író "A halál-tabu feloldása..." címmel tartott előadást. 2003. március 4. A Sarkadi Városi Könyvtárban 14 település diákjai részvételével megrendezték az Arany János szavalóversenyt, melyen a testvérváros, Nagyszalonta diákjai is képviseltették magukat. 2003. március 5. A Békés Megyei Könyvtárban Juhász Orsolya főiskolai docens könyvajánlót tartott. 2003. március 10. A dévaványai Ladányi Mihály Könyvtárban a korábbi években megrendezett a Könyvtár napja programok voltak. Ez alkalommal a fő téma az Európai Unió volt.

is

2003. március 10. A Békés Megyei Könyvtárban TextLib adatbázis kezelő tanfolyam indult. A tanfolyam hétfőnként négy alkalommal 8-16 óráig tartott. 2003. március 11. A Békés Megyei Könyvtárban "Muzsikus manók meséi..." címmel volt zenés, verses- meseműsor. A könyvtár "Fecsegő-házában" (játszóhátában) értsd.: "Öreg-házában" a műsort előadták: Sólyom Tamás (akusztikus gitár, ének); Hölzer Viki (csembaló, ének, ritmushangszerek, ütőhangszerek, furulya); Márkus Gergő (billentyűs hangszerek, ének, ritmushangszerek). A belépődíj 200,-Ft volt. 2003. március 12. Battonyán a "Népek Barátsága" Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Márton András, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium főtanácsosa a mezőgazdasági EUcsatlakozás feltételrendszeréről tartott előadást. 2003. március 12. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola országos zeneművészeti szakközépiskolai versenyeken induló növendékeinek koncertjét. 2003. március 17. A Mezőberényi Városi Könyvtár (március 17-22) csatlakozott az Internet fiesta 2003 című programhoz. 2003. március 20. Battonyán a "Népek Barátsága" Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Loboda Zoltán, az Oktatási Minisztérium Osztályvezetője Az EU-csatlakozás általi kihívások és lehetőségek az oktatásban címmel tartott előadást.

308


2003. március 20. Kiértékelték az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) pályázatát. A pályázaton a Békés Megyei Könyvtár 21 alkalmazottja eredményesen vett részt. 2003. március 20. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Czeizel Endre orvosgenetikus előadást tartott a gyermekvállalás szépsége és tudománya előadássorozatában a gyermektelenségről és orvoslásáról. A részvételi díj 300,-Ft volt. 2003. március 24. A Sarkadi Városi Könyvtárban "Kik vagyunk, honnan jöttünk...?" címmel gondolatok, vélemények a magyarság eredetéről - Szabó István muzeológus tartott előadást. 2003. március 24. A Békés Megyei Könyvtárban új novel netware szervert helyeztek üzembe. 2003. március 26. A Békés Megyei Könyvtárban a kortárs magyar írók sorozat vendége Vámos Miklós író, a házigazda Grecsó Krisztián, a Bárka című folyóirat szerkesztője volt. A részvételi díj 300.-Ft-ba került. 2003. március 28. A Békés Megyei Könyvtár "Bysrtrozraká barborka" címmel szlovák nyelvű rejtvénypályázati füzetet adott ki, melyet Fodor Ferencné könyvtáros szerkesztett, és Diósné Csontos Julianna illusztrált. 2003. március 31. A Békési Városi Könyvtárban Nyelvi viszonyok - európai viszonyok címmel Hornokné Uhrin Erzsébet, a Tessedik Főiskola tanára tartott előadást. 2003. március 31. A Békés Megyei Könyvtár osztályvezetője, Baukó János és Frankó Larissza feldolgozó könyvtáros ünnepélyes búcsúztató rendezvény közepette nyugdíjba ment. 2003. március 31. Battonyán a "Népek Barátsága" Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Forgó Györgyné, az Egészségügyi Szociális Családügyi Minisztérium főosztályvetője nyugdíjasok részére tartott fórumot az EU-csatlakozás várható kimeneteléről. A rendezvényt támogatta a Békés Megyei Könyvtár európai információs pontja és Battonya Város Önkormányzata. 2003. április A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére vers- és prózamondó verseny volt általános- és középiskolás diákok részvételével. 2003. április 1. A Békés Megyei Könyvtárban Jankovich Marcell "A magyar kultúra európai uniós jövőjének körvonalai" címmel tartott előadást. 2003. április 2. A Békés Megyei Könyvtárban Csukás István: Ágacska című írásából a Nevesincs Színház tartott előadást. A szereposztás: egy felnőtt: Beczásy Áron és négy gyermek: Csepely Dóra, Héjja Lilla, Kodák Anna, Majer Milán. A belépődíj 200,-Ft volt. 2003. április 3. A Kulturális Közlöny 7. számában megjelent a nyilvános könyvtárak jegyzéke, amely 35 újabban felvett könyvtár és 3 törölt intézmény adataival. Így 2043 könyvtár szerepel a jegyzékben. 2003. április 3. A Békés Megyei Könyvtárban Lampert Mónika belügyminiszter nyitotta meg az Európai Uniót bemutató kiállítást. 2003. április 7. A Békés Megyei Könyvtárban „ A halál-tabu feloldása...” címmel Polcz Alaine író, pszichológus tartott előadást. A belépődíj 300, -Ft volt. 2003. április 7. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a Költészet napja alkalmából a fiatal irodalom estje volt. Felolvastak: Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Varró Dániel 2003. április 7-10. Békésen a Városi Könyvtárban a Költészet napja tiszteletére gyermek és ifjúsági szavalóversenyt rendeztek. 2003. április 8. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Kortárs magyar írók című beszélgetéssorozata vendége Rakovszky Zsuzsa költő, író volt , akinek A Kígyó árnyéka című regényét 2002-ben a legjobb műnek járó Magyar irodalmi díjjal jutalmazták. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2003. április 8-9. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a Petőfi Sándorról elnevezett városi versmondó verseny volt.

309


2003. április 9. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Koszta Rozália festőművész (1925-1993) magántulajdonban lévő munkáiból rendeztek emlékkiállítást. A kiállítást Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató rendezte, megnyitotta Szabó Jenő, Gyula város alpolgármestere. 2003. április 10. A Békési Városi Könyvtárban megnyitották Bagyinszky Zoltán Gyulán élő fotóművész Texas című kiállítását. 2003. április 11. Sarkadon a Városi Könyvtárban a Költészet napján Pálfy Margit színművész Márai Sándor költeményeiből adott elő. 2003. április 16. Az Eleki Városi Könyvtárban „Húsvétoló” címmel játszóház volt a gyerekek részére. 2003. április 25. A Sarkadi Városi Könyvtárban megrendezték a Gyulai alkotókör és a Sarkadi alkotókör találkozóját. 2003. április 26. A Művészetoktatás napján a Békés Megyei Könyvtárban a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola növendékei adtak koncertet. 2003. április 28. Az Eleki Városi Könyvtárban kiállítás nyílt az Európai Unióról. A kiállítás május 8-áig volt megtekinthető. 2003. április 29. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Békés Megyei Könyvtárban kerekasztal-beszélgetést rendezett a fiatal irodalomról, melyet felolvasóest követett. A rendezvény vendégei Fekete Vince (Kézdivásárhely), Grecsó Krisztián (Békéscsaba), Haklik Norbert (Budapest), Mizsér Attila (Fülek) , Varró Dániel (Budapest) írók voltak. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2003. május A Békés Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Zoltán és három kollegája a Pozsonyi Városi Könyvtárban tett látogatást a vakok és gyengénlátok könyvtári ellátása gyakorlatának tanulmányozása érdekében. 2003. május 5. A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság „Környezetünk veszélyei” címmel hírdetett képzőművészeti alkotásokra pályázatot. A kiállítás a Békés Megyei Könyvtárban 2003. május 15-ig volt megtekinthető. 2003. május 5. A Békés Megyei Könyvtárban Poór Péternek „Édesanyám kedvenc dalai” címmel volt anyák napi koncertje. 2003. május 6. A Békés Megyei Könyvtárban Kertész Imre Nobel-díjas íróról Szirák Péter beszélt az akkor megjelent monográfiája kapcsán 2003. május 7. Vozár Márton, a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriuma végzős hallgatója a Békés Megyei Könyvtár megrendezésre kerülő zongoraestjét lemondta. 2003. május 8. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a „Barátunk a könyv, a könyvtár...” című irodalmi játék döntőjét. 2003. május 9. A Békés Megyei Könyvtár és a Békés Megyei Európai Információs Pont „Európa-nap” címmel egésznapos rendezvénysorozatot szervezett. 2003. május 12. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete szakmai nappal egybekötött taggyűlést tartott a Békés Megyei Könyvtárban. Ez alkalommal „Internet és játék értékközvetítői szemszögből” címmel Csányi János, az Internet Játékház szerkesztője tartott előadást. Ezen a napon a Békés Megyei Könyvtárban „Játék a könyvtárban” címen - úgymond kísérlet kezdődött. Pallagi Mária, a Békés megyei területi szervezet elnöke ismertette a 2003. évi munkatervet. 2003. május 12. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban kiállítás nyílt az EU országairól. A kiállítás anyagát a Békés Megyei Könyvtár bocsátotta a battonyai könyvtár rendelkezésére. 2003. május 13. A Békés Megyei Könyvtárban „Muzsikus manók meséi...” címmel Európai Uniós gyermeknapi ajándékműsor rendeztek. Fellépett: Sólyom Tamás (akusztikus gitár, ének); Hölzer 310


Viki (cselló, ének, ritmushangszerek); Márkus Gergő (billentyűs és ütőshangszerek). A rendezvény a Békés Megyei EU Kommunikációs Központ támogatta, 2003. május 18. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola középfokon végzett tanulóinak tanévvégi kiállítása a Békés Megyei Könyvtár földszinti galériájában volt. 2003. május 22. A gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Kertész Zoltán hegymászó, az est házigazdája Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató volt. 2003. május 26. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtár vendégei Kiss László, Kiss Ottó, Elek Tibor, Grecsó Krisztián, a Bárka című folyóirat szerzői voltak. 2003. május 28. A Békés Megyei Könyvtárban Kovács Judit, a Szegedi Tudományegyetem Konzervatóriuma végzős hallgatójának volt zongoraestje. 2003. május 28. A Magyar Közlöny 58. számában megjelent a Kormány 73/2003.(V.28.) Korm. rendelete az Országos Dokumentum-ellátási Rendszerről (ODR). 2003. május 26. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai Könyvtárban délelőtt irodalmi vetélkedő volt Békés megye középiskolásainak a megye kortárs irodalmáról; délután a Bárka című folyóirat szerkesztősége és írói mutatkoztak be. A folyóiratot Grecsó Krisztián szerkesztő, Kiss Ottó író, Kis László író képviselte. 2003. május 29. A Békés Megyei Könyvtárban a Pont Kiadó bemutatta Huszár Sándor „így lőttünk - mi!” Irodalmi anekdoták Erdélyből című kötetét. A Békéscsabán élő szerzőt Ilia Mihály irodalomtörténész és Szávai Géza író, a Pont Kiadó alapító főszerkesztője köszöntötte. 2003. június A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhét vendége Martinkó Károly volt. 2003 június Gyomaendrődi Városi Könyvtárban műelemző foglalkozásait.

rendezték meg a Diákszínjátszó tábor

2003. június 2. A Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány kuratóriumi ülést tartott. A kuratórium elfogadta a 2002-ről szóló számviteli beszámolót, a támogatások felhasználásáról tett jelentést, a cél szerinti juttatásokról készített kimutatást, a helyi önkormányzattól kapott támogatás felhasználásáról, a közhasznúsági tevékenységről elhangzottakat. 2003. június 5. A Békés Megyei Könyvtárban Böszörményi Gyulával a Gergő és az álomfogók című meseregény írójával találkoztak a békéscsabai általános iskolások. Ugyanezen a napon könyvpremierje volt Makkai Ádám (Chicago) „A Csodaszarvas nyomában” : A legszebb ezer vers költészetünk nyolc évszázadából című antológiájának; Makkai Arany Ágnes (Chicago) Erőszakok című novelláskötetének. A rendezvényt jelenlétükkel megtisztelték a szerzők. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2003. június 10. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Irányi Dezső: Az Országos Gárdonyi Társaság emlékezete (Sírból kiáltó hagyaték) és a Bölcs Salamon siratása (versantológia 1911-1912-ből) című köteteit. A házigazda Kőszegi Barta Kálmán, a Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház kiadóvezetője volt. 2003. június 11. A Békés Megyei Könyvtárban a Kalligram folyóirat (Pozsony) tartott szerkesztőségi estet. A Szerkesztőséget Hizsnyai Zoltán (kötő, főszerkesztő); Csanda Gábor (kritikus, szerkesztő); Csehy Zoltán (költő, szerkesztő) képviselte. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2003. június 12. A Sarkadi Városi Könyvtárban dr. Martinkó Károly rendőr alezredes „Justitia zokog” című könyvét mutatták be. A könyv több vonatkozásban is foglalkozik Sarkaddal. 2003. június 12. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Kiss Ottó: „Angyal és Tsa” című könyvét. Az eseményt jelenlétével megtisztelte az író, a házigazda Grecsó Krisztián író, a Bárka című folyóirat szerkesztője volt. A könyvbemutatót megelőzően délután a Körös Irodalmi Társaság 311


szervezésében baráti beszélgetés volt az irodalom helyzetéről, szerepéről a békéscsabai Márvány cukrászda teraszán. 2003. június 12. Szarvason a Szarvasi Városi Könyvtár, a Tessedik Sámuel Főiskola Könyvtára, a Magyar Könyv Bt. szervezésében bemutatták dr. Köteles Lajos történész, a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézete igazgatójának Magyarságismeret mindenkinek című könyvét. Vendég: Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Kiszely István, professzor, antropológus, és Szűrös Mátyás politikus volt. 2003. június 13. A gyulai Mogyoróssy Városi Könyvtárban bemutatták Ambrus Lajos: Lugas című esszékötetét. A házigazda Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató volt. 2003. június 16 Sarkadon a Városi Könyvtár 23-dik alkalommal rendezett olvasótábort, amely június 22-ig tartott. 2003. június 16-július 16. Az Eleki Városi Könyvtár zárva tartott. Ezen időszak alatt a könyvtárban állományellenőrzés volt. 2003. június 16. Orosházán a Justh Zsigmond Városi Könyvtárban Elek Tibor irodalomtörténész mutatta be Kiss Ottó Csillagszedő Márió gyermekhangra írt verseskötetét és az Angyal és Tsa című novelláskötetét. 2003. június 17. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Görömbei András: Csoóri Sándor című monográfiáját. A könyvpremier vendége a Kossuth-díjas szerző és a Kossuth-díjas költő; beszélgetőtársuk Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2003. június 18. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Kiss Ottó Csillagszedő Márió című - gyermekhangra írt verseskötetét és az Angyal és Tsa című novelláskötetét. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2003. június 19. Békéscsabán a „Meseház” udvarán a Bárka című folyóirat szerzői közül Grecsó Krisztián, Hartay Csaba, Kántor Zsolt, Kiss László, Újházy László tartott felolvasást. Ezen a napon bemutatták Rott József : A pokol orma című novelláskötetét, és átadták a „Körösök gyöngye” irodalmi díjat, amelyet Kiss Ottó kapott. 2003. június 20. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Fekete Pál: Az utolsó szó jogán; Elsüllyedt világ - Békéscsaba 1956 című könyvét. A házigazda dr. Ambrus Zoltán könyvtárigazgató volt. 2003. június 21-22. Dévaványán a Ladányi Mihály Könyvtár megszervezte a dévaványaiak II. világtalálkozóját, amelyre három évente kerül sor. 2003. június 27. A Magyar Rádió a Békési Városi Könyvtárból élő egyenes adásban sugározta a „Ki nyer ma...?” című zenei vetélkedőt. 2003. június 30. A Békés Megyei Könyvtár félévzáró összmunkatársi értekezletét Ópusztaszeren tartotta. 2003. július 2. Az IHM-pályázaton (el)nyert számítógépek kiszállítását a Kulturális Örökség Minisztérium leállította, mert az IHM és az MKGI közötti szerződés aggályos. 2003. július 21. Életének 71. évében meghalt Kiss Jenő, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgatója; Pro Urbe Budapest díjas, Szabó Ervin emlékéremmel és Kiváló népművelő címmel kitüntetett könyvtáros, aki pályája kezdetén a Békés Megyei Könyvtárban gyakornok, majd könyvtáros. Búcsúztatása a 2003. augusztus 4-én a Rákospalotai köztemetőben volt. 2003. július 25. A dévaványi Ladányi Mihály Könyvtárban a Széchenyi terv segítségével 6 számítógépre kiépített hálózaton ingyenes és korlátlan internet elérést biztosítottak. 2003. július 28. A Sarkadi Városi Könyvtárban megnyitották Focht Anita „Galériaversek” című tárlatát, és bemutatták Utassyné Nagy Margit „Rögtönzések” című verseskönyvét. 2003. július 31. A Békés Megyei Könyvtár, a Bárka című folyóirat, a Gyulai Várszínház e nap délelőttjén és délután „A humor szerepe a magyar irodalomban” címmel tudományos konferenciát 312


rendezett Békéscsabán a Megyei Könyvtárban. Kőszegi Péter: „Láss agebet zöld ágon” címmel a régi magyar irodalmi humort idézte; Szilágyi Márton: „Alkalmatosságra írt versek, avagy vidám férfi kompániák humora” címmel Csokonai, Arany és a közköltészet hagyományairól szólt. Fábri Anna: Gezetlen - Körtvélyes (politikai humor és szatíra Jókai és Mikszáth műveiben) címmel tartott előadást; Balogh Tamás: „Tréfa a humorban” (Karinthy Frigyes a humorista?) címmel meditált, Sántha Attila: „Fejen állva, srégen balra be „ címmel Rejtő Jenő világparódiáját idézte; Tarján Tamás: Paródiairodalom a XX. század második felében; Németh Zoltán: „Humor a fiatal magyar irodalomban” címmel tartott előadást. A konferencia társrendezvényeként „Irodalmi humor fesztivál” címmel a Gyulai Várszínházban saját műveikből olvastak fel: Buda Ferenc, Cserna-Szabó András, Grecsó Krisztián, Grendel Lajos, Hazai Attila, Elzsanyik Zoltán, Kiss László, Kovács András Ferenc, Podmaniczky Szilárd, Temesi Ferenc, Varró Dániel. Közreműködött Binder Károly (zongora), a műsorvezető Tarján Tamás, a konferencia házigazdája és az est előkészítője Elek Tibor volt. A konferencián való részvétel díjtalan, a Várszínházi előadás jegyárai 600,- 800,- és 1000,- Ft volt. A konferenciát és a fesztivált támogatta Békés Megye Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram. 2003. augusztus A Sarkadi Városi Könyvtárban elkezdték a Sarkad Város című lap repertorizálását, amelynek megjelenését 2004. májusra tervezik. 2003. augusztus 1. A Békés Megyei Könyvtár „Bystrozraká barborka” címmel szlovák nyelvű rejtvénypályázati füzetet jelentetett meg, melyet Olga Fodorová szerkesztett, és Diósné Csontos Julianna illusztrált. A 700 példányban 170.000,-Ft-os költséggel készült rejtvénypályázatot 27 szlovák nyelven oktató iskolának küldték meg. 2003. augusztus 14-16. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 35. vándorgyűlését a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár bonyolította le. 2003. augusztus 18. A Békési Városi Könyvtár a felnőttek kölcsönző részlegét általános és teljes felújítás után a könyvtár Széchenyi téri bejárata felől - az épület emeletére költöztetett gyermekkönyvtár helyén - nyitotta meg. 2003. augusztus 19. A Vésztői Városi Könyvtárban internet elérési pontot nyitottak. 2003. augusztus 20. A Békés Megyei Könyvtár igazgatóját, dr. Ambrus Zoltánt a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki. 2003. augusztus 21. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Kugler József történész mutatta be id. Jeszenszky Károly Mezőberény történetéről szóló könyvét. 2003. szeptember A Sarkadi Városi Könyvtárban elkezdték Sarkad Város Képviselő-testülete ülései anyagának kurrens és retrospektív rögzítését. 2003. szeptember 1. A Békés Megyei Hajnalkát nevezték ki.

Könyvtár olvasószolgálati osztályvezetőjévé

Kóti

2003. szeptember 1. A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban az IKB és az IHM előírásinak megfelelően az olvasók részére díjtalan internet-hozzáférést kezdtek biztosítani. 2003. szeptember 1. A Békés Megyei Könyvtár a 2003-2004. tanévre irodalmi pályázatot hírdetett az általános iskolák számára. 2003. szeptember 10. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Varga Orsolya bábművész és Rozs Tamás zenész előadásában a „Hamupipőke” című verses-zenés mesejátékot. A belépődíj 200,-Ft volt. A rendezvényt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata támogatta. 2003. szeptember 13. A Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, Litauszky Györgyné és a könyvtár négy olvasószolgálati munkatársa: Gaika Olga, Gulyás Nóra, Gyetvainé Vajda Gabriella , Sz. Kovács Viktória alapfokú vizsgát tett a siketnémák jelbeszédének elsajátításából. 2003. szeptember 15. A Békés Megyei Könyvtár könyvtárosasszisztens-képző tanfolyamot idított.

313


2003. szeptember 18. A Békés Megyei Könyvtárban Kulka János színművésznek volt énekesdalos előadói estje. A belépődíj 500,-Ft-ba került. A rendezvényt a Könyvtár Támogató Alapítvány sponzorálta. 2003. szeptember 19. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban Nagyné Vidicki Náda naiv festőnek volt kiállítása. 2003. szeptember 22. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban a Kulturális örökség napjai 2003 rendezvényen a Hazatérő művészek sorozatban Misiusné Nagy Pálma festményeiből nyílt kiállítás. 2003. szeptember 23. A battonyai „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai könyvtárban volt a Rákóczi-emlékverseny díijazottjainak ünnepélyes eredményhírdetése. A díjkiosztáson képviseltette magát a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola, a Szent István Általános Iskola és a pécskai Csiky Gergely Általános Iskola. 2003. szeptember 29. A Békés Megyei Könyvtárban volt a Fianna Zenekar koncertje. Zenészek: Lang János (hegedű, furulyák, ének), Matuska Timea (ének), Varga Kornél (gitár, ének), Rákai András (harmonika, ének), Török Gábor (nagybőgő), Kertész Ákos (ütős hangszerek). A belépődíj 300,-Ft volt. 2003. szeptember 29-30. A Békés Megyei Könyvtárban volt az ország megyei könyvtáraiban működtetett EIP-ok (Európai Információs Pontok) és alpontjaiknak első szakmai találkozója. A rendezvényen képviseltette magát Jász-Nagykun-Szolnok, Bács-Kiskun megye és a rendező könyvtár. Bács-Kiskun megyét és az alpontokat a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Városi Könyvtár (Bódog Ildikó); a solti Vécsey Károly Művelődési Központ és Könyvtárt (Lantosné Kerti Márta); a Kiskunhalas Város Önkormányzatának Városi Könyvtárát (Erhard Györgyi); a Katona József Megyei Könyvtárat (Török Tamás és Szűcs Margó); Jász-Nagykun-Szonok megyét a Jászberényi Városi Könyvtár és Információs Központ (Szabó Jánosné); a szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtárt (Dankóné Szabó Edit és László Cecília) képviselte. A Békés Megyei Könyvtár EIP-jaként és alpontjaiként az alábbi könyvtárak jegyezték magukat: Békés Megyei Könyvtár (Labos Pál; Lipták Linda; Révész Marian; Szarka Judit; Vizsnyiczai Márta) Az alpontokat: :a Békési Városi Könyvtár (Vincze Eszter); a Gyomaendrődi Városi Könyvtár (Nagy Piroska); a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár (Dézsi János); a Szarvasi Városi Könyvtár (Tusjak Lászlóné) képviselték. Az Európai Információs Pontok és alpontjaik szakmai találkozóján Kalmár Zsolt „Fotótúra Európából Európába „ című kiállítása volt látható a Békés Megyei Könyvtár földszinti sétálóutcájában. 2003. október A Békés Megyei Könyvtár a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával 20 tanórás internet felhasználói tanfolyamokat indított. 2003. október 1. A dévaványai Ladányi Mihály Könyvtár igazgatóját, Valánszkiné Tóth Erzsébetet a városi önkormányzat további öt évre kinevezte a városi könyvtár igazgatójává. 2003. október 1-5. A dévaványai Ladányi Mihály Könyvtár elnyerte a Külügyminisztérium és az Európai Bizottság által szervezett tanulmányúton való részvételt, melyre az ország öt városi könyvtára kapott meghívást. A Ladányi Mihály könyvtárt Valánszkiné Tóth Erzsébet igazgató képviselte. 2003. október 2. 30 éve van Vésztő könyvtára a jelenlegi (Kossuth u. 49-51. sz.) épületben. Ez alkalomból emlékünnepséget rendeztek, amelyre meghívták dr. Ambrus Zoltánt, a Békés Megyei Könyvtár igazgatóját. 2003. október 6. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának játszótermében (a fecsegőjében) szakmai napot tartott. Az előadók: Elek Tibor irodalomtörténész „Az irodalmi siker természetrajza (?)”; Gángó Gábor egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) voltak. Gángó Gábor a „Mindentudás egyeteme” című televíziós műsorban elhangzottak továbbgondolásának szükségességéről szólt. Ugyanezen a napon volt a békéscsabai Garabonciás napok alkalmából rendezett versmondóverseny. 2003. október 6-11. A Békési Városi Könyvtárban Könyvtári napok címmel rendezvénysorozat volt. 314


2003. október 7. A Békés Megyei Könyvtárban Jókai Anna Kossuth-díjas író „Mit tehetünk?” címmel kezdeményezett beszélgetést. Ezzel egyidőben ugyanott rendezték a békéscsabai Garabonciás napok prózamondóversenyét. 2003. október 8. A Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány kuratóriumi ülést tartott. 2003. október 11. A Békés Megyei Könyvtárban a képző- és iparművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok kiállításának megnyitásával kezdetét vették a Békés megyei „nyitott könyv-tár” hét rendezvényei. A kiállítást Kállai Júlia grafikusművész nyitotta meg. Az október 18-ig tartó rendezvénysorozatot a Békés Megyei Európai Információs Pont, Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. 2003. október 13. A Békés Megyei Könyvtárban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával Spanyol nap volt. Ez alkalommal kiállítás nyílt Spanyolország múltja és jelene címmel, a spanyol nyelvről, a spanyol kultúráról Jakomino Lima Márta spanyol nyelvtanár tartott előadást. Este flamenco táncest volt. Közreműködött Barsy Laura (tánc), dr. Pintér Zoltán, Kerekes Tamás (flamenco gitár). 2003. október 15. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság a Kortárs magyar írókat bemutató beszélgetéssorozatának vendége Kányádi Sándor költő és Pécsi Györgyi irodalomtörténész, a Kalligram Kiadónál megjelent Kányádi-monográfia szerkesztője volt. A házigazda szerepét Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka című folyóirat főszerkesztője töltötte be. 2003. október 16. A Békés Megyei Könyvtárban rendhagyó zenés angol nyelvóra volt a PomPom együttessel. Ennek a napnak délutánján a könyvtár vendége a Nők Lapja című hetilap szerkesztősége: Molnár Gabriella főszerkesztő, Fejős Éva, Szekeres E. Mónika, Vadas Zsuzsa munkatársak. A házigazda Grecsó Krisztián író, a Bárka című folyóirat szerkesztője volt. 2003. október 16. A Mezőberényi Városi Könyvtárban a Fehér bot napja alkalmából rendezvény volt. 2003. október 17. A Békés Megyei Könyvtárban Szente Béla - Gulyás Levente „Rigócsőr király” című mesedarabjának sajtótájékoztatóval egybekötött CD-bemutatója volt. 2003. október 18. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési Könyvtárban kezdetét vette a középiskolások Mikes Kelemen nevével fémjelzett szavalóversenye. 2003. október 18. A Sarkadi Városi Könyvtárban „Így hazám nekem Európa” címmel Gaál Áron költőt Tóth Imre a város polgármestere, országgyűlési képviselő mutatta be. 2003. október 18. A Békés Megyei Könyvtárban családi délutánon a Békés banda mutatkozott be. Ugyanennek a napnak estéjén a zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok adtak koncertet. 2003. október 23. Vésztőn a vésztő-mágori szoborparkban leleplezték Farkas Pál szobrászművész - Illyés Gyula mellszobrát. A szoboravatáson Oláh János, a Magyar Napló főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Rendezvény szervezésében a Vésztői Városi Könyvtár dolgozói végezték a koordinációs feladatokat. Az eseményen részt vettek Dobszay Károly, a Népi Írók Írószövetsége elnöke, dr. Pelcsinszky Boleszláv, a Békés Megyei Közgyűlés alelnöke, ex országgyűlési-képviselő, valamint a város vezetői. 2003. október 23. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban Sárréti koponyák, avagy a tájnak tikere (értsd. tükre) címmel fotókiállítás nyílt, a környék híres személyeinek portréiból. 2003. október 27. A Békési Városi Könyvtárban Szarvas Mátyás természetjáró, a Körösök Völgye Természetjáró Egyesület alapító tagja tartott előadást. 2003. október 28. A Sarkadi Városi Könyvtár dolgozói az „Olvassatok mindennap” pályázat nyerteseivel A padlás című musicalt tekintették meg. 2003. október 29. A Békés Megyei Könyvtár és Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata megrendezte Gaál István csíkszerdai festőművész kiállítását, amelyet Banner Zoltán 315


művészettörténész nyitott meg. A kiállítás november 22-ig volt látogatható a könyvtár emeleti galériáján. 2003. november 1. A Magyar Szabványügyi Testület visszavonta a következő könyvtári szabványokat: MSZ 376:1982 (mikrofilmek); MSZ 3396:1985 (bizonylatok); MSZ 3406:1986 (katalóguskártya); MSZ 3407:1986 (katalógus-választólap); MSZ 34l9:1977 (adattárak); MSZ 34243:1979 (szabadalmi dokumentumok leírása); MSZ 3425-5: 1979 (szakfordítások leírása); MSZ 34248:1985 (kimutatási és fejlesztési jelentések leírása); MSZ 3436:1987(referátumok és annotációk). 2003. november 3-10. A Mezőberényi Városi Könyvtárban könyvtári napok voltak. Ez idő alatt a beiratkozás ingyenes volt. 2003. november 10. A Békés Megyei Könyvtár és az Ipolyi Arnold Népfőiskola Kulturális Egyesület könyvbemutatót rendezett Harangozó Imre: Sokat gondolkoztam a régi atyákról : Vázlat a magyar nép ősi hitvilágáról és világképéről című könyvének megjelenése alkalmából. Közreműködött Ivánovics Tünde újvidéki népdalénekes, a népművészet ifjú mestere. 2003. november 10. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Haumman Péter színművésznek volt előadóestje. 2003. november 12. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a Filharmónia Kht. szervezésében Bogányi Gergely zongoraművész koncertjét. Műsoron: Bartók: Improvizációk op. 20, 4 bagatell, op. 6; Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül, Variation serieuses, op. 54; Schubert-Liszt: Négy dalátirat; Liszt: Spanyol rapszódia. A koncertet a Könyvtár Támogató Alapítvány támogatta. A Belépődíj 800,-Ft volt. 2003. november 17. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a Mezőberényi Városi Könyvtárban „Helyi társadalom - helyi közélet - helyi információk” címmel szakmai napot tartott. Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke Lokalitás, regionalizmus, európaiság címmel tartott előadást, ezt követte dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatójának Könyvtár és társadalom című előadása. Délután Gerő Gyula, a Könyvtári Intézet ny. munkatársa A helyi információtól a könyvtártörténet-írásig címmel tartott előadást. Pallagi Mária, a területi szervezet elnöke, a Mezőberényi Városi Könyvtár munkatársa bemutatta az „MBER” - Mezőberényi Városi Könyvtár helyismereti adatbázisát. A rendezvényt megtisztelte megnyitó szavaival Cservenák Pál Miklós Mezőberény polgármestere. A nap résztvevői ajándékba kapták az alkalom előtt elkészült, a könyvtárat bemutató pr-lapozót, melyet a könyvtár igazgatója Várfalvi Erzsébet a könyvtár igazgatója jegyez. 2003. november 19. A Békés Megyei Könyvtár és a József Attila Kör (Budapest) megrendezte a Fiatal írók - vidéken című irodalmi estjét. Vendég: Kiss László író (Gyula), Jász Attila költő (Tata), Papp András író (Hajdúszoboszló); a házigazda Grecsó Krisztián író, a Bárka című folyóirat szerkesztője (Békéscsaba) volt. 2003. november 20. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték Blaskó Mihály Magyarországon élő szlovák költő irodalmi délutánját. A műsorvezető Juraj Dolnozemsky költő volt. Közreműködött a Csabai Szlovák Páva Dalkör verset mondtak Kovács Jánosné, Kiszely Mihályné, Erdei Istvánné , és a Békéscsabai Szlovák Gimnázium tanulói. A rendezvényt támogatták Békéscsaba Megyei Jogú Város Szlovák Kisebbségi Önkormányzata, és a Könyvtár Támogató Alapítvány. Ugyanezen a napon délelőtt a Fabula Bábszínház mutatta be Vuk című új műsorát. Fekete István regényét bábszínpadra alkalmazta Székely Andrea, zenéjét Binder Károly szerezte. A belépődíj 200.-Ft volt. A Fabula Bábszínház Békéscsabán tartott rendezvényét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. 2003. november 26. Az Eleki Városi Könyvtárban a dr. Mester György Általános Iskola tanulóinak szépolvasási versenyt rendeztek. 2003. november 28. A Békés Megyei Könyvtár és a „Bárka” című folyóirat megtartotta a tízéves „Bárka” jubileumi irodalmi estjét. A tíz évet Tarján Tamás irodalomtörténész értékelte. Az indulás éveire Cs. Tóth János, a Móra Kiadó vezérigazgatója, Kántor Zsolt költő, a Tevan Kiadó igazgatója emlékeztek. Elek Tibor a „Bárka” főszerkesztője Tíz év után címmel a szerkesztőség távlatos 316


elképzeléseit vázolta. Ezt követően Grendel Lajos, Kiss Ottó, Nagy Gáspár, Podmaniczky Szilárd, Szepesi Attila, Újházy László, Varró Dániel, Zalán Tibor legújabb írásaiból olvasott fel. 2003. november 29. A Békés Megyei Könyvtárban a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával Koszecz Sándor és Juhász Orsolya vezetésével „Mit tegyek? Nem olvas a gyermekem!” címmel beszélgetéssorozat kezdődött szülők és gyermekeik részvételével. 2003. december A Gyomaendrődi Városi Könyvtárban a zeneiskolások közreműködésével ünnepi hangverseny volt. 2003. december 1. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában „Adventtől karácsonyig” címmel kiállítás nyílt. A kiállítás december 31-ig volt látogatható. 2003. december 1. A Békés Megyei Könyvtárban kezdetét vette a gyermekkönyvhónap, amelynek valamennyi rendezvénye díjtalan volt. December 10--31-ig a gyermekkönyvtárban „Adventtől karácsonyig” címmel kiállítást rendeztek. A gyermekkönyvhónap rendezvényeit a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a Békéscsaba Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala támogatta. 2003. december 3. Battonyán „a Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban az 50 éves könyvtár és annak 25 éve emelt új épülete tiszteletére emlékünnepséget rendeztek. Az ünnepi megemlékezést Takács Dezső, Battonya város polgármestere nyitotta meg. dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója A könyvtárak jövője címmel tartott előadást. Bemutatásra került Szakáts István - Vid Katalin : Battonya könyvtárügye a kezdetektől 1989-ig című munkája. A rendezvény tiszteletbeli meghívottjai a könyvtár egykori alkalmazottai: Vid Katalin, Sáringer Andrásné, Koltai Klára, Szentiványi Lászlóné, Antal Sándorné és az 1955 óta évről-évre rendszeresen beiratkozó olvasók: Bajusz György, Szelesán Endre, Árvai Lászlóné, Balogh Árpádné, Siló József voltak. 2003. december 3. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Városi Könyvtárban Veress Sándorra, az orvosra és az íróra emlékeztek. 2003. december 5. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban a Miklós hét rendezvényei sorában, a hazatérő művészek kiállításainak folytatásaként megnyitották Pocsalyi Julianna selyemfestő tárlatát. 2003. december 6. A Békés Megyei Könyvtárban mentálhigiénés csoportos gyermekfoglalkozás volt, melyet Nacsa Hajnalka és Túróczy Olga tartott. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta. Ugyanezen a napon volt a „Mit tegyek? Nem olvas a gyermekem!” című beszélgetéssorozat következő előadása. A foglalkozást Juhász Orsolya vezette. 2003. december 10. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtárban a Miklós hét rendezvényei sorában a Misztrál együttes „Cinkenyom” című irodalmi, népzenei estjével szerepelt 2003. december 11. A Békés Megyei Könyvtárban a Körös Irodalmi Társaság tisztújító közgyűlése elnökké Elek Tibort választotta. A vezetőség tagjai: Banner Zoltán, Erdész Ádám, Grecsó Krisztián, Kiss Ottó. Ugyan ezen a napon volt a Békés Megyei Könyvtár Művelődéstörténeti Kiskönyvtár című sorozata két új kötetének bemutatás: Virágné Horváth Erzsébet: Sinka István mitologizáló költői világa ; Erdész Ádám: Emberek és folyamatok a történelem sodrában . 2003. december 18. Az Új Könyvek 2003/26.-os számának nyomdába adásával befejeződött az 1964-ben indított állománygyarapítási tanácsadó folyóirat kiadása, melyet a Könyvtári Intézet, illetve elődintézménye az OSZK KMK adott ki. 2004 2004. január 1. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójává Palástiné Mester Judit Ibolyát nevezték ki. 2004. január 1. A Békési Városi Könyvtár új neve: Békés Városi Könyvtár.

317


2004. január 22. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtárban Sarkad és környéke, a kistérség településeinek részvételével megrendezték a Kazinczy-szépkiejtési versenyt. 2004. január 22 - március 25. A Békés Megyei Könyvtárban a Bibliaiskolák Közössége csütörtökönként A hét pecsét és a hét trombitaszó a Jelenések könyve próféciáiban címmel előadássorozatot rendezett. Előadók: Csókási Pál, Hegedűs Attila, Reisinger János, Soós Attila, Vanikó Zsuzsa voltak. 2004. január 22. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézményben a Magyar kultúra napján ünnepi megemlékezés volt. 2004. január 23. A Békés Megyei Könyvtár, a Körös Irodalmi Társaság és a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Békés Megyei Tagozata a Magyar kultúra napja alkalmából a Békés Megyei Könyvtárban rendezte meg Kőszeghy Péter: Emlékezés és vallomás (Emlékezés II. Rákóczi Ferencre) című előadását. 2004. január 27. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték a Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei írásbeli fordulóját. 2004. január 29. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Harangozó Imre "A sánta kutya lábán forgó palota" címmel csángó népmeséket adott elő. 2004. január 29. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban "A délvidéki magyar sors a XX. században és ma" címmel Matuska Márton újvidéki újságíró tartott előadást. 2004. február 6. A Békés Megyei Könyvtár igazgatóhelyettese, Litauszky Györgyné a Békés Megye Közművelődésért kitüntetésben részesült. 2004. február 11. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban megrendezték a Kazinczy szépkiejtési versenyt. 2004. február 14. Gyulán a Mogyoróssy János Könyvtár és az Erkel Ferenc Társaság megemlékezett arról, hogy 100 éve leplezték le a Kerepesi úti temetőben Erkel Ferenc síremlékét. A megemlékezés előadója D. Nagy András nyugalmazott mérnök-tanár, helytörténész volt. A síremléket Kallós Ede és Márkus Géza készítette. 2004. február 24 - március 6. A Békés Megyei Könyvtárban könyvtárhasználói felmérés volt. 2004. február 25. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság megrendezte Varró Dániel „Túl a Maszat-hegyen” című könyvének bemutatóját. A könyv írójával Elek Tibor irodalomtörténész, a „Bárka” című folyóirat főszerkesztője beszélgetett. 2004. február 25-27. A gyermekkönyvtárosok regionális továbbképzése, tréningje a Békés Megyei Könyvtárban volt, melynek központi témája a mentálhigiénés elemek, módszerek alkalmazása a gyermekkönyvtári munkában, ezentúl a szokásos egyéni és csoportos foglalkozások; a trénerek Kerkápoly Csabáné (Szandra) és Jegesné Rémesi Irén (Ike) voltak. A továbbképzést a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatott. 2004. március A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Művelődési Központ az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával az eMagyarország Program keretében az internethasználat elterjesztésére valamint az információs társadalom szolgáltatásainak megismertetésére, céljainak megvalósítására egy millió Ft, - ot kapott. 2004. március 1. A Békés Megyei Könyvtár Eu-informácios pontja a könyvtári rendszertől nem elkülönülve, azonos alapterületen, és azonos hardver háttérrel kezdte meg működését. 2004. március 2. Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár szervezésében a kis térség könyvtárainak részvételével Arany János szavaló-versenyt rendeztek. 2004. március 10. A Békés Megyei Könyvtárban „Nyelvünkben élünk” címmel megrendezték a Békés megyei anyanyelvi vetélkedő döntőjét. 2004. március 10. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az általános iskolák felső tagozatosainak vers- és prózamondó versenyt rendeztek. 318


2004. március 15. Kunágotán a valamikori gyógyszertár épületében megnyitották a 130 m2-es települési közkönyvtárat. 2004. március 16. A Békés Megyei Könyvtárban ( a Békéscsaba -- Gyula -- Békési Tavaszi fesztivál keretében) a kortárs magyar írók, költők sorozat vendége Parti Nagy Lajos író, költő, 2004 Magyar Irodalom-díjasa volt. Az est házigazdai szerepét Grecsó Krisztián író, a „Bárka” című folyóirat szerkesztője töltötte be. 2004. március 16-17. A Bod Péter könyvtárhasználati verseny megyei döntőjét a Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg. 2004. március 18. Kondoroson elbírálták az intézményvezetői pályázatokat. Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi határozatokat hozta: 49/2004.(III. 18.) sz. ÖK. határozat Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény vezetői állására kiírt pályázatot eredménytelenné nyilvánítja, ugyanis a beérkezett pályázatokkal kapcsolatban a véleményezésre felkért Oktatási- Kulturális- és Sportbizottság érdemi javaslatot nem tudott adni. 50/2004.(III. 18.) sz. ÖK. határozat Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény vezetői teendőinek ellátására 2004. április 1.- június 30-ig dr. Kalhammer Mátyásné (Kondoros, Szénási u. 10. szám alatti lakost) bízza meg. 2004. március 19-20. A balassagyarmati Madách Imre Városi Könyvtárban Információ - ablak a világra címmel konferenciát rendeztek, melyen a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, dr. Ambrus Zoltán elnökölt. 2004. március 22. Békésen a városi könyvtárban megrendezték a 10 éves a Bárka című irodalmi folyóirat jubileumi estjét. A vendégek: Elek Tibor főszerkesztő, irodalomtörténész; Grecsó Krisztián író, szerkesztő; Kiss Ottó munkatárs; Kiss László író; Nagy Mihály Tibor költő voltak. 2004. március 23. A Békés Megyei Könyvtárban „Hetedhét ország meséi és zenéi” címmel Juhász Orsolya főiskolai docens tartott előadást. 2004. március 23. Békésen a városi könyvtár vendége Békés Pál író volt. 2004. március 24-27. Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Könyvtára, a Békés megyei európai információs pont, a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár határok nélküli kapcsolatok, könyvtárak az Európai Unió bővítése után címmel a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával a Magyarországgal szomszédos országok magyar könyvtárosainak részvételével konferenciát rendezett. A konferencia programja: március 24. érkezés Gyulára, az Agro Hotelba; március 25. regisztráció Gyulán az Agro Hotelben és Békéscsabán a Megyei Könyvtárban. A konferenciát Varga Zoltán, a Megyegyűlés elnöke köszöntötte. Megnyitóbeszédet dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója, a békéscsabai nap levezető elnöke mondott. Ezt követte dr. Kovács Péter dr. habilitált, a Miskolci Egyetem Nemzetközi Jogi Tanszékének egyetemi magántanára a Kisebbségvédelem az Európai Tanács keretében címmel tartott előadást; melyet C. Tóth János, a Határontúli Magyarok Hivatala szakmai tanácsadójának A magyar kisebbségpolitika az Európai Unióban című előadása követett. Szünet után Szabó Pál, az ELTE Regionális Földrajzi Tanszékének egyetemi tanársegéde Regionális politika az Európai Unióban majd Pocsajiné Fábián Magdolna, a Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának tagja A civil szervezetek lehetőségei az Európai Uniós csatlakozás folyamatában. címmel tartott előadást. Március 26. A konferencia Gyulán az Agro Hotelban folytatódott. Levezető elnök Bod Tamás, a Békés Megyei Önkormányzat sajtószóvivője, újságíró volt. Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatója A könyvtárak előtt álló kihívások az EU-csatlakozás után címmel tartott előadást. Csatlakozás és kommunikáció - a könyvtárak szerepe a csatlakozással kapcsolatos tájékoztató munkában. Az EU információs és dokumentációs rendszere - a legfontosabb dokumentumok, adatbázisok, honlapok. A témakör előadója Koreny Ágnes, az Európai Bizottság Magyarországi Delegációjának információs referense. Szünet után Nemzetközi intézményi együttműködés és testvérvárosi kapcsolatok címmel Forman Balázs, a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem adjuntusa tartott előadást. Ezt követően Bakó Anna és Szilágyi Erzsébet, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum munkatársai a Kárpát-medencei iskolatörténeti adattár építéséről beszéltek, és bemutatták a Scola-Orbis cd-jét. dr. 319


Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója Az európai információs pontok létrejötte, működése a könyvtárakban címmel tartott előadást. Ezt követően a pályázati lehetőségek a határon átnyúló programokat (PHARE-CBC, INTERREG) Pribojszkiné Kása Anikó, a VÁTI Kht. békéscsabai képviseletének programmenedzsere ismertette. Billédiné Holló Ibolya, a Könyvtári Információs Tanácsadó projektkoordinátora. A Magyar Könyvtárosok Egyesületének határon átnyúló terveiről Bakos Klára, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnöke beszélt. A hozzászólásokat a konferencia zárása követte. 2004. március 25-26. Az Informatikai és Könyvtári Szövetség városi tagozata és a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár megrendezte a városi könyvtárak térségi szerepe és együttműködési lehetőségei a változó világban című szakmai tanácskozását és workshop programját. A rendezvényt dr. Fodor Péter a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója, az Informatikai és könyvtári Szövetség elnöke nyitotta meg. Előadása egy megújuló könyvtár tapasztalataiba és tanulságaiba vezette be hallgatóit, akik a változásmendzselés a FSZEK hálózatában, annak módjairól is hallhattak. Ezt követően dr. Nagy Gábor, MTA Regionális Kutatások Központja tudományos főmunkatársa a területfejlesztés rendszere Magyarországon és az Európai Unióban című előadását tartotta meg. Ebéd után Ramháb Mária, a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár igazgatója, a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA) Könyvtári Szakkollégiuma elnöke a közigazgatási szerkezet változásainak könyvtárakra történő hatását elemezte. Március 26. Tormássy Zsuzsa, a Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Kommunikációs Központjából A közkönyvtárak szerepe és lehetőségei az Erópai Uniós integrációban címmel tartott előadást; Papp István, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár nyugalmazott főigazgató-helyettese A könyvtári együttműködés tartalmáról és értelméről beszélt. dr. Ambrus Zoltán, a Békés Megyei Könyvtár igazgatója Az együttműködés közös fejlesztésének valósága és lehetőségei a békési térség könyvtárai között témában tartott előadást. Az előadást az együttműködés témájának feldolgozása követte. Témavezető Papp István és dr. Ambrus Zoltán volt. A rendezvényt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Kollégiuma, Gyula Város Önkormányzata támogatta. 2004. március 19. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban olvasógépet adtak át. 2004. március 25. A Békés Megyei Könyvtárban „Kisebbségek Európában” címmel nyílt. A kiállítás április 20-ig volt látogatható.

kiállítás

2004. március 25-26. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban. szakmai nap volt, melyen a városi könyvtárak térségi szerepét és az együttműködés lehetőségeit vitatták meg. 2004. március 26. A Békés Megyei Könyvtárban férfiak és nők genetikai múltja, jelene és jövője címmel dr. Czeizel Endre orvosgenetikus tartott előadást. A belépődíj 300,-Ft volt. 2004. március 30. A Békés Megyei Könyvtárban „Országok irodalma, zenéje” címmel Juhász Orsolya főiskolai docens tartott előadást. 2004. március 30. A Békés Megyei Könyvtárban a Kortárs magyar írók sorozat vendége Esterházy Péter író, a házigazda Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2004. március 31. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban továbbképzés volt a Nemzeti alap tantervről ( NAT). 2004. március 31. Békésen a városi könyvtár vendége Závoda Pál író és beszélgető partnere Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2004. április 6. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár csatlakozott az „Ezer vers egy nap alatt” című Költészet napi országos felhíváshoz. A megjelőlt napon több helyszínen versfelolvasás volt. 2004. április 7. A Békés Megyei Könyvtárban és a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban mutatták be dr. Erdmann Gyula levéltár-igazgató elnökletével a Békés Megyei Levéltár munkatársainak közelmúltban megjelent munkáit : Völgyessy Orsolya: Politikai-közéleti gondolkodás Békés megyében a reformkor elején; Kereskényi Cseh Edit (szerk.) : A Békés megyei zsidóság történetének levéltári forrásai; Erdész Ádám : Emberek és folyamatok a történelemben. Kiad: a Békés

320


Megyei Könyvtár; Héjja Julianna Erika: Könyv és olvasója gyulán a XVIII. sz. első felétől 1848-ig.; A magyar függetlenség jelképe ( a Békéscsabai 2002. évi Kossuth-konferencia előadásai). 2004. április 8. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték Sólyom Tamás énekes, zenész és Szabó Ágnes bábművész „Az eltűnt hangok meséje” című műsorát. A belépődíj 200, - Ft volt. 2004. április 9. A Békés Megyei Könyvtárban a Balassi emlékév és a Költészet napja alkalmából Balassi Bálint: A szerelem költője címmel Kőszeghy Péter tartott előadást. 2004. április 17. Gyula Város Önkormányzata és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár a Gyulanapok keretében Simonyi Imre költő életművéről konferenciát rendezett. A konferencia előadásai: Egy pályakép és ami mögötte van (Csibra István szerkesztő, kritikus); Simonyi Imre és a portrévers (Tüskés Tibor szerkesztő, irodalomtörténész); Simonyi Heuréka és Márai. Költői kérdez-felelek a halál előtt és után (Békés Ferenc szociológus); Simonyi, a formaművész (Szepes Erika (klasszika filológus, irodalomtörténész)); Kell-e nekünk Simonyi; a költő és a helyi-ség (Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató) A rendezvény moderátora: Bod Péter újságíró, irodalomkritikus volt. 2004. április 17. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Gyula Városért Baráti Kör közgyűlést tartott. A közgyűlésen dr. Szigeti Zoltán szociológus ismertette a város idegenforgalmáról készített közvélemény-kutatás eredményét; dr. Perjési Klára polgármester beszámolt a város helyzetéről, fejlesztési lehetőségéről, amelyet Legeza Péter elnöki beszámolója követett. A levezető Christián László alelnök volt. 2004. április 17. Mező László gordonkaművész a gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár olvasótermében hangversenyt adott. 2004. április 18. A Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány megtartotta soros kuratóriumi ülését. 2004. április 20. Az IHM (Informatikai és Hírközlési Minisztérium) pályázatát követő első felkészítésen 17 Békés megyei települési könyvtár mint a pályázat nyertesei részt kívántak venni. 2004. április 21. A Békés Megyei Könyvtárban Fekete Gabriella közoktatási szakértő: Holocaust az irodalomban címmel tartott előadást. 2004. április 21-22. A Békés Megyei Könyvtárban megrendezték a könyvtár” című műveltségi játék városi résztvevőinek dramatikus előadásait.

„Barátunk a könyv,

2004. április 22. A Békés Megyei Könyvtár vendége Juraj Dolnozemsky költő volt. 2004. április 22. A gyulai Arany János Művelődési Egyesület és a Mogyoróssy János Városi Könyvtár a könyvtár olvasótermében dr. Zoltai Dénes emeirtus zeneesztéta professzorral Bannerné Marik Marianna zenetanár beszélgetett. 2004. április 30. Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 82/2004.(IV. 22.) ÖK. határozata a május 1-i EU-s csatlakozás helyi ünnepsége lebonyolításával a Dérczy Ferenc Könyv- és Közművelődési Intézményt bízta meg. Az ünnepi rendezvénysorozatot a Miniszterelnöki Hivatal, Kormányzati Elhelyezési és Rendezvényszervezési Főcsoport 100.000,-Ft-tal, Kondoros Nagyközség Önkormányzata 200.000,-Ft-tal támogatta. 2004. április 30. A Békés Megyei Könyvtárban tartották „Együtt Európába -Belgium” címmel Magyarország európai uniós csatlakozása alkalmából az eseményt ünneplő országos rendezvénysorozat Békés megyei rendezvényét. 2004. május 1. Megnyílt a Nagykamarási Általános Művelődési Központ felújított könyvtára. A felújítást a Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakkollégiuma támogatta. 2004. május 4. A Békés Megyei Könyvtár állománya a 2004. évben végrehajtott állomány ellenőrzést követően 265 165 könyv, 8 580 bekötött, tékázott folyóirat, 28 276 hangzó és 4 115 egyéb dokumentum volt. 2004. május 3. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete szakmai napot tartott a Békés Megyei Könyvtárban. Az egyesületi nap programja a 2004. évi munkaterv 321


előterjesztése és elfogadtatása volt, melyet Pallagi Mária, a területi szervezet elnöke terjesztett elő. dr. Kokas Károly főtanácsos (Szegedi Tudományegyetem) a weboldalak készítésének tartalmi kérdéseiről és a desing követelményeiről tartott előadást. Vincze Andrea informatikus (Békés Megyei Könyvtár) ismert és kevésbé ismert könyvtári weboldalakat mutatott be. Erdősiné Zahorán Márta könyvtáros (Békés Megyei Könyvtár) a könyvtárközi kölcsönzés Békés megyei lehetőségeiről beszélt. A szakmai nap közös ebéddel zárult. 2004. május 13. A Békés Megyei Könyvtár vendége a Balassi Bálint emlékév alkalmával Köszeghy Péter a Balassi Kiadó igazgatója volt. 2004. május 14. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban a Goethe Intézet „ Ötven könyv öt évből” címmel ajánlotta fel a kiállítást. 2004. május 14. A szeghalmi Nagy Miklós Városi Könyvtár utcai homlokzatán -- a valamikori telken álló villanytelepre emlékezve kiállítással egybekötve - emléktáblát helyeztek el. Avatóbeszédet Mocsári József polgármester és Kovács Károly, az MEE megyei szervezete elnöke mondott. A "Jegyzett-e már villanyrészvényt?" című emlékkiállítást a Szeghalmi Villamos Művek Rt. dokumentumaiból rendezték. A kiállítást Boross Zsigmond az MEE tagja nyitotta meg. 2004. május 17. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanévvégi kiállítását a Békés Megyei Könyvtárban nyitották meg. A kiállítás 2004. május 29-ig volt látogatható. 2004. május 17. Futala Tibor az OMIKK ny. könyvtárigazgatója, a Művelődési Minisztérium ny. főtanácsosa életének 76. évében elhunyt. 2004. május 18. A Nemzeti Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakmai Kollégiuma döntött a pályázatok elbírálásáról. Békés megyében a Békés Megyei Könyvtár, a mezőkovácsházi, sarkadi, békési, orosházi, dévaványai, vésztői, mezőberényi, battonyai, szarvasi, nagykamarási települési könyvtárak pályázatai kaptak támogatást. 2004. május 18-19. A Békés Megyei Könyvtárban 40 éves a zenei könyvtár címmel rendezték meg a zenei könyvtárosok országos tanácskozását. 2004. május 19. Az Országos Szlovák Önkormányzat Kulturális Bizottsága a magyarországi szlovákok könyvtári ellátásának helyzetéről és lehetőségeiről tartott konferenciát. A konferencián Lonovics Lászlóné, a Békés Megyei Könyvtár hálózati és módszertani osztályvezetője a Békés megyében végzett szlovák nemzetiségi könyvtári ellátásról tartott előadást. 2004. május 19. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg Baranyi Ferenc József Attila-díjas költő-műfordító és Kassai Franciska előadóművész, költő "Fekete Hold éjszakáján..." című Ady Endre emlékműsorát. 2004. május 20. A Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárában megrendezték a Barátunk a könyv, a könyvtár című műveltségi játék döntőjét. 2004. május 25. Battonyán a „Népek Barátsága” Közművelődési és Iskolai Könyvtárban a Bárka cím folyóiratnak volt irodalmi délutánja. A vendégek: dr. Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő; Grecsó Krisztián író, szerkesztő; Kiss Ottó író; Kiss László író voltak. 2004. május 28. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Simai Mihály Jelőlhetettlen jelőlhetetlen versek című könyvét Olasz Sándor, a Tiszatáj főszerkesztője mutatta be. 2004. május 28. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Szilágyi Gábor Menekülés című novelláskötetét. A házigazda Béla Vali újságíró és Novák Attila festőművész volt. 2004. május 29. A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár könyvtárában bemutatták Gaál Áron: Tavaszleső őszi eső című könyvét, melyet a sarkadi gyerekek illusztráltak. 2004. június 1. A Békés Megyei Könyvtárban mutatták be a Levelek Békésből című kötetet. Az esemény vendégei: Banner Zoltán író, művészettörténész; Barabás Ferenc, a könyv tervezője; Kucsera Lajos és Szatmári Imre szerkesztők; Varga Zoltán a megyei önkormányzat elnöke, a felelős kiadó voltak. A házigazdai szerepkört dr. Ambrus Zoltán igazgató töltötte be. 322


2004. június 1. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Nógrádi Gáborral rendeztek író-olvasó találkozót. 2004. június 2. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Zalán Tibor: Szürrealista balkon című verseskötetét és az Azután megdöglünk című drámakötetét. A házigazda: Grecsó Krisztián író, szerkesztő volt. 2004. június 3. A Békés Megyei Könyvtárban könyvpremier volt. Bemutatták Elek Tibor: Fényben és árnyékban /Az irodalmi siker természetrajza / című könyvét és Kiss Ottó: Javrik könyve című regényét. A házigazda: Grecsó Krisztián volt. 2004. június 5. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény volt a szervezője a Rózsa pávakör jubileumi ünnepségének. A rendezvényt Kondoros Nagyközség Önkormányzat 170.000,-Ft-tal, Kondoros Nagyközség Szlovák Önkormányzat 50.000,-Ft-tal támogatta. 2004. június 7. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Elek Tibor: Fényben és árnyékban; Kiss Ottó: Javrik könyve című munkáit. A szerzőkkel dr. Erdész Ádám beszélgetett. 2004. június 7. A Békés Megyei Könyvtárban a Tevan Kiadónak volt estje. Ez alkalommal bemutatták Imre Flóra: Nem tart soká (versek); Károlyi Fülöp Béla: Egy város illata (regény); Magyari Barna: Az ember cucca (versek); Serédi János: Bíborló délibáb (széppróza) című köteteit. A házigazda: Kántor Zsolt költő, kiadóigazgató volt. 2004. június 7. A Miniszterelnöki Hivatal EU Kommunikációs Központja támogatásával a Békés Megyei Könyvtárban megrendezték az általános iskolák 6. és 7. osztályos tanulóinak az Európai Unióról meghirdetett vetélkedősorozat döntőjét. 2004. június 8. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium és Szakközépiskola tanévvégi kiállítását a Békés Megyei Könyvtár emeleti galériáján nyitották meg. A kiállítás június 19-ig volt látogatható 2004. június 8. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár vendége Kallós Zoltán: Világszárnya (Demeter Antiné Janó Anna meséi című kötetét mutatta be. Ugyanekkor volt Harangozó Imre: A megtartó hagyomány és az istenes hűség szövegei című tanulmánykötetének bemutatása. A házigazda Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő volt. 2004. június 8. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg Kallós Zoltán: Világszárnya (Demeter Antiné Jánó Anna meséi) című kötetének és Harangozó Imre: A megtartó hagyomány és az istenes hűség szövegei című tanulmánykötetének bemutatását. A vendégek a szerzők voltak, a házigazda dr. Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő volt. 2004. június 9. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Illyés Kinga Széchenyi-díjas előadóművész Márai Sándor: San Gennaro vére című művéből tartott irodalmi estet. 2004. június 10. Könyvpremier volt a Békés Megyei Könyvtárban. Ez alkalommal mutatták be dr. Becsei József, a földrajztudományok doktora Népességföldrajz című monográfiáját. Vendég a szerző volt. A házigazda szerepét dr. Dövényi Zoltán egyetemi tanár töltötte be. 2004. június 10. A Füzesgyarmati Városi Könyvtárban Könyvpremier volt. Körmendi Lajos író, a Barbaricum kiadó vezetője bemutatta Rott József: Csaposok, cselédek, csavargók című novellás kötetét; Elek Tibor: Fényben és árnyékban (az irodalmi siker természetrajza) tanulmány- és interjúkötetét. A városi könyvtár vendégei voltak a szerzők és a kiadó vezetője. 2004. június 11. A Békés megyei Bárka című folyóirat a Békéscsabai Meseház udvarán a Bárka 2004/3. számának bemutatatása alkalmából felolvasás volt. Felolvastak: Erdész Ádám, Hartay Csaba, Kiss Ottó, Kiss László, Kugler József, Nagy Erika, Szilágyi András, Újházy László. Ez alkalommal került sor Rott József : Csaposok, cselédek, csavargók című novelláskötetének bemutatására, és a Körösök Gyöngye díj átadására. 2004. június 12. A Békés Megyei Könyvtárban Karinthy Márton íróval rendeztek Ünnepi könyvheti találkozót. A házigazda Balogh Tamás irodalomtörténész volt. 323


2004. június 15 A sarkadi Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár megnyitotta az immáron hagyományos olvasótábort. Az olvasótábor június 20-án fejezte be munkáját. 2004. június 16. A dévaványai Ladányi Mihály Városi Könyvtár igazgatója Valánszkiné Tóth Erzsébet 48 éves korában váratlan hirtelenséggel elhalálozott. Temetése június 20-án Dévaványán volt. 2004. június 18. A Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány kuratóriuma megtartotta soros ülését, melyen elfogadta a Közhasznúsági jelentést. 2004. június 24. Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete az alábbi határozatot hozta. 131/2004.(VI. ) sz. ÖK. határozat: Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény vezetőjévé 2004. július 1-től - 2006. június 30ig 2 év időtartamra dr. Kalhammer Mátyásné (Kondoros, Szénási u. 10 szám alatti lakost) nevezi ki. 2004. június 25-28. Sarkadon a Bartók Béla Művelődési Központ és Könyvtár maratoni felolvasást szervezett. 2004. június 28. A Békés Megyei Könyvtár rendezvényszervezője, Mesterné Mező Piroska nyugdíjba ment. Húsz éven át volt a könyvtár jelentősebb rendezvényeinek, előadássorozatainak szervezője. 2004. június 30-július 11. Kondoroson a Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény szervezésében 115 fő részvételével rendezték meg a XIX. nyári szaktábort. Pályázati támogatók: Délalföldi Regionális Ifjúsági Iroda 100.000,-Ft; Kondoros Nagyközség Önkormányzat Képviselőtestülete 50.000,-Ft; Kondoros Nagyközség Szlovák Önkormányzat 50.000,-Ft; Kondorosért Alapítvány SZJA 1%-ból 25.000,-Ft; Országos Honismereti Szövetség 15. 000,-Ft. 2004. július 21. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban nyolc Erkel-opera bemutatásáról fotókiállítás nyílt. A kiállítás augusztus 31-ig volt látogatható. 2004. július 24. A Békés Megyei Könyvtár nyugalmazott olvasószolgálati csoportvezetője Szabad Olga 80 éves korában váratlan hirtelenséggel elhalálozott. A gyászszertartás Békéscsabán a Csendes utcai temetőben augusztus 30-án volt. 2004. július 29-31. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 36. vándorgyűlése "Könyvtár esély a jövőhöz" címmel Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár rendezésében volt A rendezvény fővédnöke dr. Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség minisztere. 2004. augusztus A Lőkösházi Községi Könyvtárat átköltöztették a községi művelődési otthonba. 2004. augusztus 1. Diósné Csontos Júliát, a Békés Megyei Könyvtár gyermekkönyvtárának osztályvezetőjét kulturális menedzser - osztályvezetővé nevezték ki. 2004. augusztus 1. Takácsné gyermekkönyvtára osztályvezetőjévé.

Olasz

Irént

kinevezték

a

Békés

Megyei

Könyvtár

2004. szeptember 1. A Békés Megyei Könyvtárban elmaradt az Európai Unióról "Beleléptünk" címmel tervezett karikatúra kiállítás, melyet a Miniszterelnöki Hivatal is támogatott. 2004. szeptember 2. Tarhoson a többfunkciós települési közkönyvtár felújítása és bővítése befejeződött. 2004. szeptember 10. Békés Város Önkormányzata és a Békés Városi Könyvtár felavatta a felújított könyvtárat. 2004. szeptember 18. A gyulai Erkel Ferenc Társaság szervezésében Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban "Erkel világa" címmel tudományos tanácskozás rendeztek. A tanácskozást dr. Perjési Klára polgármester köszöntötte, Bónis Ferenc elnök nyitotta meg. Sziklavári Károly: Adalékok Erkel műveinek jegyzékéhez; Scholcz Péter: Mosonyi Mihály egyházi zenéje; D. Nagy András: Az Erkel család kapcsolata a Wenckheim grófi házzal; Bónis Ferenc: Erkel Sándor a Filharmóniai Társaság karmestere; Tátrai Zsuzsanna: Evés-ivás Erkel korában; Szőnyiné Szerző Katalin: Reményi Ede hegedűművész a Zenészeti Lapokban; Tallián Tibor: Meyerbeer művei Erkel 324


színpadán; Paksa Katalin: "Elindultam szép hazámbul" - Egy gyulai népdal vándorútja; Gombos László: Hubay Jenő romantikus szonátája; Belitska-Scholtz Hedvig: Hősi viseletek Erkel színpadán címmel tartott előadást. 2004. szeptember 20. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete kommunikációs stratégiák; kapcsolatépítés a társadalommal, a fenntartóval, az olvasóval témában rendezett tréninget. A tréner Nagy Zsuzsa főiskolai tanár volt. 2004. szeptember 22. A Békés Megyei Könyvtárban információs nap és pályázati tájékoztató volt a kulturális szervezetek és iskolák részére. Információ és jelentkezés: Kultúrpont Iroda, Lázár Barbara. Tel.: 1/413-75-65. 2004. szeptember 24. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban IV. alkalommal rendezték meg a Simonyi Imre országos szavalóversenyt. 2004. szeptember 25. A Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg a megyei EU tábor résztvevőinek találkozóját. A programot a Miniszterelnöki Hivatal támogatta. 2004. szeptember 25. A Békés Megyei Könyvtárban nyílt meg a XIII. Országos Tervezőgrafikai Biennálé fődíjasainak kiállítása. A kiállító művészek Árendás József, Gerendás Mária, Halasi Zoltán, Máthé Bálint, Máthé Dorottya voltak. A kiállítás október30-ig volt látogatható. 2004. szeptember 30. A Békés Megyei Könyvtárban "Hol volt, hol nem volt..." címmel magyar népmesefesztivál volt, amelyet Kóka Rozália mesemondó, a népművészet mestere "Aranyhajú ikergyermekek" - moldvai magyar népmesék - címmel vezetett be. 2004. október 1. A Gramafon című folyóirat főszerkesztője, Retkes Attila a gyulai Mogyoróssy János városi könyvtárban tartott előadást. 2004. október 1. "Kis éji zenélés" címmel a Békés Megyei Könyvtárban a könyvtár zenei részlegének 40 éves fennállása és a Zene világnapja alkalmából koncert volt. 2004. október továbbképzés volt.

4. A kistelepülések könyvtárosai számára a Békés Megyei Könyvtárban

2004. október 4. A Békés Megyei Könyvtár a települési könyvtárak állománybővítését elősegítő egyeztető megbeszélésre hívta a kistelepülések 17 polgármesterét. 2004. október 5. Gyulán a Mogyoróssy János Városi könyvtárban a német olvasóterem megnyitásának 10 éves jubileumi ünnepsége volt. 2004. október 6. A Békés Megyei Könyvtárban volt a magyartanárok és könyvtárosok továbbképzése. A résztvevőknek fogalmazást kellett írniuk Varró Dániel: Túl a Maszat-hegyen című verses meseregényének tanítási lehetőségéről. A "tréninget" Fekete Gabriella közoktatás szakértő vezette. 2004. október 9. Megkezdődtek a Békés Megyei Könyvtárban a "Nyitott könyv-tár-hét" rendezvényei. A rendezvénysorozat október 16-ig tartott. 2004. október 9. Megnyílt a Békés Megyei Könyvtárban a képző- és iparművészeti egyetemeken tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok kiállítása. A kiállítást Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg, amely október 30.-ig volt látogatható. 2004. október 11. Zenés könyvtárnyitás volt a megyei "Nyitott-könv-tár-hét" megnyitása alkalmából. Közreműködtek a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola növendékei. 2004. október 11. A Békés Megyei Könyvtárban francia nap volt - kiállítás és játékos vetélkedő Franciaországról. 2004. október 12. A Békés Megyei Könyvtárban a Tempus Közalapítvány információs napot tartott.

325


2004. október 12. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság Kortárs magyar írók című beszélgetéssorozatának vendége Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő, író volt. A beszélgetést dr. Elek Tibor irodalomtörténész vezette. 2004. október 15. A Békés Megyei Könyvtárban dánnapokat rendeztek. 2004. október 16. A Békés Megyei Könyvtárban A fehér bot napja alkalmával az 50 éves Vakok és Gyengénlátók Békés Megyei Szervezete ünnepélyes megemlékezést tartott. 2004. október 16. "Granadától az inkákig húrokon és billentyűkön". Zenés műsor romantikus spanyol és dél-amerikai dallamokból, táncokból volt a Békés Megyei Könyvtárban zenés matiné. Előadók Varga Zsolt - gitár és Varga Attila - billentyű voltak. 2004. október 16. A Békés Megyei Könyvtárban családi délutánon bemutatkozott Hevesi Imre zenész és családja. 2004. október 16. A Zeneművészeti egyetemi tanulmányokat folytató Békés megyei fiatalok koncertje a Békés Megyei Könyvtár földszinti előcsarnokában volt. 2004. október 18. Megtartották a Füzesgyarmati Városi Könyvtár névavató ünnepségét. A könyvtár Hegyesi János költő nevét vette fel. A meghívót Lévainé Homoki Éva intézményvezető és Várkonyi János polgármester írta alá. 2004. október 23. Füzesgyarmaton megnyitották a Hegyesi János Városi Könyvtárt. Avatóbeszédet Varga Zoltán a Békés Megyei Közgyűlés elnöke mondott. 2004. október 27. A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Művelődési Intézmény együttműködési megállapodást írt alá a Pro Arte Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. 2004. november A kondorosi Dérczy Ferenc Könyvtár és Közművelődési Intézmény a Békés Megye Közoktatási Közalapítványhoz pályázaton állománygyarapításra 300.000,-Ft támogatást nyert. 2004. november 3. A Békés Megyei Könyvtár és a Filharmónia Kht. Békés Megyei Irodája a Békés Megyei Könyvtár földszinti előcsarnokába megrendezte Nagy Péter zongoraművész Liszt Ferenc estjét. A belépődíj 500,-Ft volt 2004. november 4. Ülésezett a Békés Megyei Könyvtár Támogató Alapítvány 2004. november 5. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság Kortárs magyar írók beszélgetéssorzatának vendége Nádasdy Ádám költő, nyelvész, műfordító volt. A beszélgetést Grecsó Krisztián író vezette. 2004. november 5. A Békés Megyei Könyvtár földszinti előcsarnokában kiállításon mutatkoztak be a Vakok és Gyengénlátok Békés Megyei Szervezetének tagjai. A kiállítók Krizsán Margó, Szeriné Rein Rózsa, Králik Ildikó és Szabadkai Edit festők voltak. 2004. november 10. A Békés Megyei Könyvtárban volt a megye nemzetiségek lakta településeinek könyvtárosi értekezlete. A szakmai napot dr. Ambrus Zoltán igazgató köszöntötte. Lonovics Lászlóné hálózati és módszertani osztályvezető tájékoztatást adott a nemzetiségi könyvellátásról. Lonovics Lászlóné és Vincze Andrea bemutatta a Békés Megyei Könyvtár nemzetiségi honlapját. 2004. november 10. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság A csángó kultúra napja című rendezvényén a moldvai magyarság életét és kultúrája címmel kiállítást rendezett. A kiállítást Halász Péter a Lakatos Demeter Egyesület titkára nyitotta meg. Ezt követte a Csángó kultúra -- csángó irodalom című irodalmi est. Halász Péter néprajzkutatóval, íróval a Nem lehet nyugtunk című kötet szerzőjével Harangozó Imre néprajzi gyűjtő, tanár; Iancu Laura költővel a Pár csángó szó című kötet szerzőjével és Ferenczes István költővel, a Székelyföld és a Moldvai Magyarság című folyóiratok főszerkesztőjével dr. Elek Tibor irodalomtörténész beszélgettek. 2004. november 18. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták a Gyula-album című könyvet. A rendezvény vendége Durkó Károly, a könyv szerkesztője volt.

326


2004. november 23. A Békés Megyei Könyvtár és az Országos Idegennyelvű Könyvtár szlovák estet rendezett a Békés Megyei Könyvtár "fecsegőtermében" az öregházban. 2004. november 24. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Nagyajtai Kovács Zsolt Én vagyok én te vagy te című könyvét. 2004. december 1. A Békés Megyei Könyvtár a Gyermekkönyvhónap alkalmából rendezvénysorozatot indított, amely december 30-ig tartott. 2004. december 7. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Rajnai Attila: Út a sikeres pályázathoz címmel tartott előadást. 2004. december 9. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Mai magyar irodalom címmel Kiss László mutatta be Varró Dániel és Kiss Ottó költészetét. 2004. december 14. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériáján nyitották meg Jozef Vydrnák trencséni grafikusművész kiállítását. A kiállítást dr. Ambrus Zoltán igazgató köszöntötte. Megnyitóbeszédet Rudolf Dobiás író mondott. Közreműködtek a Békéscsabai Szlovák Gimnázium tanulói. 2004. december 17. A Körös Irodalmi Társaság a Békés Megyei Könyvtárban megtartotta évi rendes közgyűlését. 2004. december 20. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban karácsonyi koncert volt. Közreműködött a békéscsabai vonós kamarazenekar. 2004. december 21. A Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés 60. évfordulója tiszteletére a Békés Megyei Könyvtárban kiállítás nyílt. A kiállítást dr. Szabó Ferenc történész, nyugalmazott megyei múzeumigazgató nyitotta meg. 2005 2005. január 8. A Békés Megyei Könyvtár nyugdíjasok számára 20 órás Windows felhasználói tanfolyamot indított. 2005. január 14. Megkezdődtek a Magyar kultúra napja alkalmából tervezett rendezvények. 2005. január 19. A Békés Megyei Könyvtár földszinti előcsarnokában Új magyar cigány jazz címmel koncert volt. Közreműködött Szakcsi Lakatos Béla - zongora, Szalóki Ágnes - ének, Rostás Csaba - ének, - Orbán György -nagybőgő, Pecek Lakatos András - dob. 2005. január 20. A Békés Megyei Könyvtárban Havas Judit előadóművész követelem a Holnapot címmel Ady Endre irodalmi estet tartott. Zongorán közreműködött Horváth Bálint. 2005. január 20. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az "Egy csésze tea mellett" című beszélgetések alkalmával Brandt Szilveszterné és ifj. Némedi András beszámolt az Irodalmi Társaságok Szövetsége (ITÁSZ) vándorgyűléséről. 2005. január 20. A Békés Megyei Könyvtárban a Békéstáji Művészeti Társaság új tagjainak nyílt kiállítása az emeleti galérián. A kiállítást Banner Zoltán művészettörténész nyitotta meg. A kiállító művészek: Ezüst György, Ezüst Zoltán, Fazekas Attila, Papp Zoltán, Szeverényi Mihály voltak. 2005. január 21. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Árpási Zoltán: "Gyula az elkésett város" című könyvét. Közreműködött Bodor Pál (Diurnus) író, újságíró. 2005. január 27. A Békés Megyei Könyvtárban megtartották a Bod Péter könyvtárhasználati vetélkedő megyei írásbeli versenyét. 2005. február 1. Király Levente író "Így irtok én" paródiakötetét a Békés Megyei Könyvtárban mutatták be. A házigazda Grecsó Krisztián író volt. 2005. február 3. A "Zöld Csütörtök" című rendezvénysorozaton a Békés Megyei Könyvtárban találkozhattak Boldog Gusztáv természetvédővel a gyermekkönyvtár látogatói. A rendezvény február 10-én, 17-én, 24-én folytatódott.

327


2005. február 5. Nacsa Hajnalka pedagógus mentálhigiénés foglalkozást tartott a Békés Megyei Könyvtárban. 2005. február 5. A 170 éve született Stark Adolf szőlőnemesítő életét és munkásságát bemutató kiállítás a Békés Megyei Könyvtárban bezárt. 2005. február 7. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezte szakmai napja. Levezette Pallagi Mária a területi szervezet elnöke. 2005. február 10. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Kósa Géza dentrológus, a Vácrátóti Botanikus Kert igazgatója "Angliai kertek" címmel tartott előadást. 2005. február 15. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban rendezték meg a nagyszalontai Arany János versmondó verseny gyulai döntőjét. 2005. február 15. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban D. Nagy András ny. mérnöktanár, helytörténész 110 éve kapott megbízást Kallós Ede szobrászművész Erkel gyulai köztéri szobrának elkészítésére címmel tartott előadást. 2005. február 22. A Békés Megyei Könyvtár Kortárs magyar írók című sorozatának vendége Kalász Márton Kossuth-díjas író, költő; a házigazda dr. Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2005. február 23-25. A gyermekkönyvtárosok nemzetközi és regionális továbbképzését a Békés Megyei Könyvtárban rendezték meg. 2005. február 28. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban volt Simonyi Imre: "Természetes halál" cím CD-bemutatója. Közreműködött Elek Tibor irodalomtörténész, a Bárka című folyóirat főszerkesztője, Gedeon József a Gyulai Várszínház igazgatója. 2005. március 8. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban könyvbemutató volt a Békés Megyei Levéltár kiadványaiból. A bemutatott kötetek: Válogatás Kohn Dávid írásaiból. Szerk. Erdész Ádám; Történelem és levéltár. Válogatás Erdmann Gyula írásaiból. Összeáll Erdész Ádám és Á Varga István. 2005. március 17. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatkozott az Irodalmi Jelen című aradi irodalmi folyóirat. Részt vettek a lap szerzői: Böszörményi Zoltán (főszerkesztő); Kukorelly Endre; Orbán János Dénes; Szőcs Géza; Nagyálmos Ildikó; Elek Tibor; Karácsonyi Zsolt. 2005. március 18. Dr. Szilágyi Ferenc irodalom történész Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Csokonai és Arany János Békés megyében címmel előadást tartott. 2005. március 31. - április 1. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Országos TextLib szakmai tanácskozást rendeztek. A tanácskozáson bebizonyosodott, hogy a TextLib és a MOKKA (Magyar Országos Közös Katalógus) kompatibilis. A tanácskozás levezető elnökei Krasznahorkai Géza, dr. Ambrus Zoltán, Takács Béla voltak. A tanácskozás programja: Szabó Jenő alpolgármester köszöntője; dr. Bakonyi Géza (SZTE Egyetemi könyvtár) A MOKKA és az integrált könyvtári szoftverek; Nagy Anna (FSZEK Központi Könyvtár) Egy alapító TextLibes könyvtár tapasztalatai; dr. Ambrus Zoltán (Békés Megyei Könyvtár) Kis TextLib történelem; Bokrosné Stramszky Piroska (II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár) Az áttérés miskolci tapasztalatai; Komlósi József (Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár) A TextLibbel Fejér megyében; Nagy Eörsné (Tapolcai Városi Könyvtár és Múzeum) Egy városi könyvtár tapasztalatai a TextLibről; Czupi Gyula (Halis I. Városi Könyvtár) TextLib varázsolás - a TextLib alkalmazási és fejlesztési lehetőségei; Takács Béla (Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár) Elektronikus könyvtár és a TextLib; Liborné Putnoki Edit (Justh Zsigmond Városi Könyvtár) Helyismereti adatbázis a TextLiben kivül; 328


Téglás György (Infoker) A TextLib jelene és jövője a fejlesztők szemével; Graff Zoltán (Infoker) A TextLib szerverek linuxos verziói; Thék György (Infoker) A TextLib - MOKKA kapcsolat; Téglás György (Infoker) A Köztaurusz alkalmazása a TextLibben. 2005. április 7. A Békés Megyei Könyvtárban a József Attila-nap keretében tudományos konferencia volt József Attila életművéről. Előadók: Alföldy Jenő, Füzi László, Szigeti Lajos Sándor voltak. Havas Judit Szántó Judit naplója és József Attila versei címmel tartott irodalmi estet. 2005. április 9. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárba Gyula város jövője címmel fórumot rendeztek, amelyet dr. Perjési Klára polgármester vezetett. A felkért hozzászólók Legeza Péter közgazdász, dr. Márai Géza egyetemi tanár, Rotyis József közgazdász, a Gyula Városért Baráti Kör elnökségi tagja, Martos Géza, a Gyulai Húskombinát Részvénytársaság vezérigazgatója, Cséfán Lajos, a Gyulai Várfürdő Kft. igazgatója, Petrovszki Pálné, a Gyulai Idegenforgalmi Egyesület elnöke, dr. Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Gyulai Egészségügyi Intézetének igazgatója, dr. Kovács József, a gyulai Pándi Kálmán Megyei Kórház főigazgatója, dr. Abel Andor, a Dél-alföldi Regionális Marketing Igazgatóság (DARMI) marketing igazgatója, Laczó Szabolcs Csaba, a Center Kft. ügyvezetője voltak. 2005. április 11. A Békés Megyei Könyvtárban volt a Költészet napi országos irodalmi pályázat eredményhirdető és díjátadó ünnepsége. Közreműködtek a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola növendékei. 2005. április 11. A Békés Megyei Könyvtárban bemutatták Simonyi Imre "Természetes halál" című cédéjét. A CD-ét Gedeon József a Gyulai Várszínház igazgatója mutatta be. A házigazda dr. Elek Tibor irodalomtörténész volt. 2005. április 14. A Filharmónia Kht. Békés Megyei Irodája és a Békés Megyei Könyvtár közös szervezésében koncertet rendeztek Hubay Jenő zeneszerző műveiből. Közreműködtek: Szecsődi Ferenc hegedűművész és Kassai István zongoraművész. 2005. április 18. A Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezete a Békés Megyei Könyvtárban szakmai napot tartott. Új kommunikációs technológiák az Európai Unióban, eEurope címmel Patkósné Hanesz Andrea, (SZTE JGYTF könyvtártudományi tanszék) tartott előadást; a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Könyvtár nyugalmazott vezetője dr. Cserey Lászlóné arról beszélt, hogy hogyan formáljuk a meghirdetett pályázat szövegét saját céljainknak megfelelően. 2005. április 20. A Békés Megyei Könyvtárban Csányi Vilmos, Széchenyi-díjas vegyész, biokémikus, etológus professzor, az MTA tagja "A paradicsomhalaktól az etológián át az univerzumig" címmel tartott előadást. A házigazda dr. Barta Kálmán, a Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház Kiadó vezetője volt. 2005. május 5. A Békés Megyei Könyvtár és a Körös Irodalmi Társaság "Miért borultak le az angyalok Viola előtt?" címmel Dsida Jenő verseiből előadóestet rendezett. Az esten elhangzott versekről CD-lemezfelvétel készült. Az előadóművész Banner Zoltán volt. 2005. május 7-8. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Bonsai kiállítás volt. Katona Ervin, az Egyetemi Bonsai Club alelnöke a bonsai kultúráról tartott előadást. 2005. május 9. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban A magyar--spanyol kapcsolatok ezer éve címmel dr. Anderle Ádám történész tartott előadást. 2005. május 17. A Békés Megyei Könyvtár emeleti galériáján megnyitották Albert Ildikó Hódmezővásárhelyen élő szobrászművész kiállítását. A kiállítás 2005. május 27-ig volt látogatható. 2005. május 27. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Szórakoztató utazások a Kárpát-medencében címmel Márki-Zay János matematikus, középiskolai tanár tartott előadást. 2005. május 30. A Békés Megyei Könyvtárban az Ünnepi könyvhét megyei nyitórendezvénye országos könyvpremier volt. Bemutatták Grecsó Krisztián: "Isten hozott" című regényét. A szerzővel és a Magvető Könyvkiadó igazgatójával, Morcsányi Gézával Vámos Miklós író beszélgetett.

329


2005. május 30. Szeghalmon a Nagy Miklós Városi Könyvtár vendége Jókai Anna Kossuth-díjas író volt. 2005. május 31. Battonyán a Népek Barátsága Közművelődési és Iskolai könyvtárban volt a Bárka című folyóirat szerkesztőségének irodalmi délutánja. Vendégek: dr. Elek Tibor irodalomtörténész, főszerkesztő, Grecsó Krisztián író, szerkesztő, Kiss László író, Kiss Ottó író voltak. 2005. június 1. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban az Ünnepi könyvhéten megrendezték a fiatal írók estjét. Bemutatkozott: Becsy András, Grecsó Krisztián, Karafiáth Orsolya, Király Levente, Kiss László, Szabó Tibor. Az estet vezette dr. Elek Tibor irodalomtörténész. 2005. június 1. A Békés Megyei Könyvtárban a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Oktatási Intézmény nyitott tanévvégi kiállítást. A kiállítás június 19-ig volt megtekinthető. 2005. június 2. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Sellei Zoltán előadóművész, a Magyar Kultúra Lovagja kitüntetettje, A Magyar Rádió munkatársa József Attila verseiből a "Mindenséggel mérd magad" címmel tartott emlékműsort. 2005. június 2. A Mezőberényi Városi Könyvtárban Az irodalmi siker természetrajza címmel dr. Elek Tibor, a Bárka című folyóirat főszerkesztője tartott előadást. 2005. június 2. Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtárban Grecsó Krisztián új regényét dr. Erdész Ádám mutatta be. 2005. június 3. A Békés Megyei Könyvtárban volt az "Életpálya" című felkészítő rendezvény sorozat területi döntője. 2005. június 6. A Békés Megyei Könyvtárban Sztaricskai Tibor London című útikönyvét mutatták be. Vendég a szerző, a házigazda dr. Ambrus Zoltán megyei könyvtárigazgató volt. 2005. június 6. Az Ünnepi könyvhéten a Békés Megyei Könyvtárban dr. Elek Tibor - a Kortárs magyar írók sorozatban - Orbán János Dénes (Kolozsvár) a "Búbocska" című gyermekregényét mutatta be. A vendég a szerző volt. 2005. június 7. Gyulán a Mogyoróssy János Városi Könyvtárban bemutatták Spiró György József Attila-, és Babérkoszorú-díjas író Fogság című új regényét. Az irodalmi estet Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató vezette. 2005. június 7. A Békés Megyei Könyvtárban dr. Ambrus Zoltán bemutatta Az emberség teljessége ( Supka Magdolna levelei Féja Gézához) című kötetet. Az est vendége Féja Endre a kötet összeállítója volt. 2005. június 8. Az immár hagyománnyá vált irodalmi délutánon a meseház udvarán (Békéscsaba, Békési út 17. alatt) bemutatták a Békés megyei szerzők könyveit. Közöttük: Sarusi Mihály: Szalbek-iratos című könyvét. A szerzővel dr. Erdész Ádám beszélgetett; Szabó Ferenc: az irodalom vonzásában című művét. A szerzővel dr. Elek Tibor beszélgetett; Szilágyi András: Szájvédő szív című verseskötetét Kántor Zsolt mutatta be. A Békés megyei szerzők könyvpremierje után átadták a Körösök Gyöngye Irodalmi-díjat. 2005. június 9. Gyomaendrődön a városi könyvtárban a gyomaendrődi komédiás kör bemutatta Háy János: A Géza gyerek című drámáját. Háy Jánossal az előadás kapcsán Hajdú László könyvtár és művelődési ház igazgató, népművelő, tanító beszélgetett. 2005. június 14-30. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtárban Szántó János festőművésznek volt kiállítása. 2005. június 17. A Békés Megyei Könyvtárban a XIV. Nemzetközi Bábfesztivál alkalmából "Szervusztok pajtikák!" avagy a 80 éves Kemény Henrik köszöntése címmel kiállítás nyílt. A kiállítás június 29-ig volt látogatható. A kiállítást Balogh Géza a Nemzetközi Bábművészeti Szövetség Magyar Központjának (UNIMA) elnöke nyitotta meg.

330


2005. június 17. A Békés Megyei Könyvtárban Bakács Tibor „Settenkedő” kritikus volt a vendég. A házigazda Grecsó Krisztián volt. 2005. június 20. A gyulai Mogyoróssy János Városi Könyvtár vendége Szabó Magda Kossuthdíjas író; a házigazda Krasznahorkai Géza könyvtárigazgató volt. 2005. június 28. A Publik Magyar Könyvtári Kör és a Békés Megyei Könyvtár Békéscsabán a Megyei Könyvtárban Tradíció és világháló címmel konferenciát rendezett. A levezető elnök Billédiné dr. Holló Ibolya könyvtári információs tanácsadó volt. A konferencia programja: Fehér Miklós osztályvezető, Könyvtári Intézet: Kulturális örökségünk számbavétele - megőrizve és megélve; Gellér Ferencné dr.- Burai István Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár Calimera: "Hortobágy" kísérleti modell; Gellér Ferencné dr. igazgató, Méliusz Juhász Péter Megyei Könyvtár A Debreceni Képes Kalendariom 1901-1938. Digitalizált változat; Mennyeiné Várszegi Judit osztályvezető, Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár A Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár digitalizálási gyakorlata - régi képeslapok interneten; dr. Kovács Csilla osztályvezető Pest Megyei Könyvtár "Szedegető" közhasznú információk tárolása és szolgáltatása szoftver bemutató; dr. Ambrus Zoltán igazgató, Békés Megyei Könyvtár Az Interreg3C LIGHT projekt program. Körös- Maros program. A Csa-Kol, egy kísérleti adattár és szolgáltatási program; dr. Erdész Ádám igazgatóhelyettes, Békés Megyei Levéltár Békés Megye Képes Krónikája. A kulturális örökségről egy könyv kapcsán; Toldi Klára osztályvezető Békés Megyei Könyvtár A Békés Megyei Könyvtár elektronikus könyvtárának minőségbiztosítása. A konferenciát a Nemzeti Kulturális Alapprogram és az Interreg IIIC Light támogatta. 2005. július 30. Az Eleki Városi Könyvtár igazgatója, Nádor Mária nyugdíjba ment. 2005. augusztus 2. A Békés Megyei Könyvtárban "A humor szerepe a magyar irodalomban" címmel másodszor rendezett konferenciát a Bárka című folyóirat, a Békés Megyei Könyvtár, a Gyulai Várszínház, a Körös Irodalmi Társaság. A konferencián Szabó Géza: A fele sem tréfa (Humor a régi magyar irodalomban); Durzsin Ferenc: "...és engem akkor oly érzés fogott el..." ( A komikum változásai Arany epikájában világos után) Balázs Imre József : Jó taréj a nevetés (Az avangard humora); Bertha Zoltán: Székely humor erdélyi írók tollán; Selyem Zsuzsa : "Ezek aztán nem viccelnek" (bekezdések a kortárs humorisztikus regényről); Kiss László: Az irodalmi paródia legújabb változatairól (Ex libris) címmel tartottak előadást. A konferenciát követően a Gyulai Várszínházban Darvasi László, Háy János, Karafiáth Orsolya, Király Levente, Kiss Ottó, Orbán János Dénes, Szepesi Attila, Szőcs Géza, Tóth Géza, Varró Dániel, Vámos Miklós, Zalán Tibor műveiből hangzott el válogatás. Közreműködtek: Binder Károly (zongorán); Borbély Mihály (szaxafonon). A műsort Tarján Tamás vezette. A konferencia házigazdája és az est szerkesztője dr. Elek Tibor volt. A konferencia és a fesztivál megrendezését a Nemzeti Kulturális Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatta.

331

Kiadja a Békés Megyei Könyvtár. Felelős kiadó dr. Ambrus Zoltán igazgató. Készült a Békés Megyei Könyvtárban a Magyar Kulturális Alapprogram Könyvtári Szakkollégiuma támogatásával A kiadvány a Békés Megyei Könyvtár Elektronikus Könyvtárában (http://ek.bmk.hu) PDF formátumban került publikálásra

Szerkesztette: Csobai László Informatikusok: Megyeri Tamás, Streit János, Vakulya Nándor, Vincze Andrea Címlapfotó: Gellért Mária ISBN

Recommend Documents