FILM KULTüRA
6915
Szerkesztőbizottság
Bíró Yvette szerkesztő Gaál István Garai Erzsi Hegedfis Zoltán Illés György Kovács András Papp Sándor Ujhelyi
Szilárd
Sallay Gergely ol vasó-szerkesztő
Sebeslyén
Lajos
képszer kesz lő
1969. szeptember - október
TARTALOM Műhely 5
Belőlli-e hivatását la mai dokumentumfilm? Beszélgetés dokumentumfilmrendezőkkel (Bennáth László)
Mérleg 92
18
A kamara dráma .Jrrealizrnusa" Isten hozta, őmagy úr! (Ungvári Van-e alkalom 'a sikerre
Szemüvegesek 23
(Lázár
és la bukásna? István)
Az irónia jogán Ibnahim Dieng utalványt
kapott
29
Egy politikai gyilkosság Z (Bán Róbe'ft)
35
Gorkij hősei között Donszkoj filmtrilógiája
(Hámori
Várnai
(Sallay
39
Tamás)
naplójegyzetek
(Máriássy
Judit)
csábításai
OUó) Gergely)
Premier plan
68
Irigmar Bergman A rnegszerzett bizonytalanság' Beszélgetések, Bergman-nal K.riti~ai tükör
71
Bán Frigyes
49 59
(Hegedűs
Zoltán)
(I(. K. I.)
Fórum 12
A pályakezdők Sándor)
válaszo'nak
(Gábor
Pál, Gyöngyössy
Ellenvélemény 78
Mit jósol meg Truffaul?
(Szekfű András)
79
Tizenhat mi llirnéleres technikát!
(Szomjas
György)
Külföldi folyóiratokból 81
A Cahiers du Cinéma új hitvallása
82
Kezdeményezések
83
Van kubai film!
85
Eszfir Subr a emlékezve
87
Polanski
89
Luis Bunuel: Tejút - Részletek 'a Iorgatókőnyvből. (Fordította: Fekete Sándor)
110
Contents
az angol filmipar megsegítésére
témaváltozabai
Imre, Simó
E számunk Bernáth
munkatársai
Lá. z ló, kr itikus
Bunuel, Luis filmrendező (Párizs) Carriére, Jean író (Párizs) Csányi Mik!ós Ii.mrendezö Gazdag Gyu.a filmrendező Gá,bor Pál filmrendező Gyöngyössy Imre íi.mr endező Hámori Ottó krilikus Hegedűs Zoltán krítikus Kardos F renc Iilrnrendező Lázár [siván, 'a Va.óság munka iársa Magyar József f ilmrcndező M.áriássy Judit író Sallay Gergely, a Filml udományi [nlp7Pj S imó S ánclor Ti:rnrendező Szekfű András középisko.ai tanár Szemes Marianne filmrendező Szornjas György f ilrnrendr-ző ngvári Ta más kritikus Zolnay Pál filmrendező
Következő
számaink
m-nkatársa
tartalmából
Irók, szociolózusok a dokumenlumfilmről Vasarely rnűvészete és la film Uj Iilrnek: Sir okkó, Virágvasárnap, Dülinger Premier plan: a jugoszláv új film Konc lalovszkij-> Tarkovsz.ki j: Andrej Rub.jov
ha.ott,
Bolond
Pierrot
(:orgla íókőnyv)
j
Akiadáséért Iclel a Magyar Filmludományi Intézel és a Filmarchívum igazgatója. Szerkesztőség: Budapest, XIV... épstadion úl. 97. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethelő a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József Nádor tér 1.) és bármely kézbesítő postahivatalnál. Előfizetési dij: egy évre 42,Ft, félévre 21,Fl. Csekkszáml aszám: eg-yéni 61.280, közűletí 61.066.
MŰHELY
BETÖLTI-E HIVATÁSÁT A MAI DOKUMENTUMFILM? Beszélgetés dokumentumfilmrendezőkkel A magyar dokum nturnfilrngyártás helyzeléről megoszlanak a 'vélemények. Vannak, aHk noszla'giával emlegetik a hatvanas évek elejél, arnikor ez la rnűfaj - 'hazai története során talál) először - nemzetközi rangú produkciókkal jelentkezett a mozivá znakon. Vannak, akik azt mondják: ma sem rosszabb la helyzet, csak la játékfilm előrelőrese zoríloLta la ,f'Í:gy,~':em hálterébe ezt !a műíajl. Megint mások az új eszközök jelentkezésének - rnindcnekc.őtl la einema-vérilé-re :gondolnak - ap ályávial magyarázzák ,a visszaesést, s nem ke\! sen vé.ekednek úgy, hogy nevelséges visszaescsről b szélni, arnikor la te'cvizióban éven le négy-öt, jobb esetben ennél is több onszágos visszharigot keltő dokurnenturnf i'met muuaínek be. A viha iotl helyzet értékelése, megítélése - rnincl többléle megköze~ílésben'kélségte'cnűl komoly tanulságokat ígér. Ezútlal a műfaj művelőihez fordultunk kérdéseinkkel közelebbről azokhoz, akiknek rnűveível találkoznaltunk az elmúlt évben -, abban la reményben, hogy laz elhangzott válaszok másokat is, rendezőkel és írókra l, szocio.ógusoka t és más szakembereket is álláséoglalásna bírnak. Fellett négy kérdésunk a következő voll: I. Mi la véleménye la magyar dokumentumfilm helyzetéről általában?
2. Mit 'gondol: a jelenlegi 'helyzet kialakulásában rnilyen szerepe van annak, 'hogy sem itthon, sem külföldön nem rnuí atkozruak eredményes kisérletek la dokumentummm formai eszközeinek megú j í tására ? 3. A dokurnenlurnlilrn a legkőzvel.enebbűl politizáló, társadalrni Jhlel tlségű rnűIaj. lVlai viszonyaink, a gazdaság: mechanizmus r-eformj-a, la rno l tapaszdalhaló ársadalrni mozgások mennyiben támogatják vagy akalályozzák e unűíaj kibontakozását? 4. Milyen összefüggés Vian e rnűlaj fejlődése es a forgalmazás kőz isrnerl nehézségei között> í
Zolnay Pál l. A dokumentum-műfai fejlődése J1(~m álll m2,g. Sőt rniveí szükség van rá, éppen újjászű.etőben van. Én ezt a műíajt azért rnűve.ern, hogy tanuljak. Szinle mindcn értesülésemet la valóságról, annak épp n legűrűbb, legprob'ematikusabö részéről, onnan szerzern, hogy dokumentumfilmeket csinálok. Többe! tanulok három nap a~laH egy dokurneniumfibm íorgaí ása, előkész itése ikőzben, rnintha egy évig újságot 01v asok.
Nem választom [cűlőn la te.eviz ióban és a rnoziban bernutatott dokurnenlurn-rnűíajt, 5
ami persze nem jelenti la tv és
,
netét, rnivel laz embereket semmi sem iz!g;atja jobban, rnint saját helyzetük a mai rea li tálsok kőzőtt. 3. A puszta tény, hogy lehetőségem és jogom vian a warnerával ,f·elf.edezéseket tennem ta valóságban, önmagáért 'beszél, ,tanúsítja, hogy a mai viszonyok nem kedvezötlenek la dokumentumfilmes 'számána. A magam részéről ennél többet nem is várok la társadalomtól. VIannak persze rontó jelek, s vanruak 'emberek, akik a küszöbre fekszenek: de tapasztalataim szerint tíz perc alatt félresőprjk őket. Az ok egyszerű: lenyűgöző laz igazság. Olyan, mintadilagnózis, s ezért kell jó képet vágni a valósághoz. 4. Azt hiszem, a forgalmazáshan a rnozi ügyetlen. AJ.dott legyen érte a tévé, hogy ott nincs semmi ilyen gond. A mozinál, szerintem, nem la dokumentumfilmek íorrnája avult el, hianem la Jorgalrnazás appar átusa. Miért nem reklámozzák például a jó dokurnentumfilrneket, mikor legalább olyan izgalmasak lehetnek, min,t egy DózsaFr.adi meccs. Mert a közönséget nem .kell rászoktatni a ddkumentumfilmre, csak igazlat kell mondani. Nem szalhad hazudni, mert ennél jobhan semmi sem ingerli la nézőket.
Magyar
József
l. A hatvanas évek elején a magyar dokumentumfilm szinte egyedül képviselte itthon a rnerészséget, la lendületet, azóta viszont a közőriségnek .az la nem túlságosan nagy rétege, amelyik la dokumentumfilm lelkes Ibíve volt, átállt 'a játékfilmekhez. Enneik ellenére azt japasz talorn, hogy ma merészebb, átgondoltabb, mélyebb ez la rnűfaj, mint 'annak idején volt, arnikor a csúcspontot Sána Sándor Cigányok-jia jelentette. Méltán, hiszen rtlallán mindrnáig a legjobb magyar dokumentumfilm. Formájában lega lábbis. . N\:a már azonban a Cigányok őszintesége, valóságfeltáró bátorsága nem sz.ámít Vialami különös merészségnek. A mai magylar dokumentumfilm szerintem éppen azért érdekes, rnert a rni viszonyainkból adódó speciális kérdések Jo,gl,alkozbatják Elnézést, hogy Isaját filmjeimre hivatkozom, csak a
bennük felvetett problémák jellege mialt teszem; la hatvanas évek elején ugyanis elképzelhetetlennek tiartotbarn volna, hogy olylan térnákról készítsek filmet, rnint százmillió forint kidobása a :gyöngyösvisontai munkásszállás-épltkezéseknél. Vlagy hogy olyan tipusú 'filmeket forgassunk, rnint a Gondok napfényben círnű, amely la tszben dolgozó asszonyok súlyos problémáiról szólt. 2. Arnilyen örvendetes a rnűfaj bartalmi elmélyülése, izrnosodása, ugyanolyan sajnálatosnak tartom, hogy forrnai tekintetben megtorpanásnak. sőt visszaesésnek Ie:hetünk tanúi. Elsősorban la rnozi-Iilmeknél. A
Kardos Ferenc l. Becsülettel Ibe kell vallani: nem ism rem laz évi rnunka egészét, nem 'nagyon tudok beszélni a dokumentumfilmről általában. Amit viszont jól ismerek, az la Balázs Béla termés, és azok a próbálkozások, amelyek végül ott sem valósultak meg. Nem tudom, a szakmai és a szélesebb közvélemény mennyire tud róla, hogy ebben az esztendőben már teljes önállóságot kaptunk, semmi előzetes j óvátiagyásra nincs szükség !a könyvek el'fogadásánál. Ugyanakkor nem nagyori várható el, hogy az a rosszértelmű belső kontroll, ami la Iiatalokban is kialakult, egy akármilyen jó adrninisztrativ intézkedés hatására egyi:k pillanatról la rnásikr a feloldódjék. En sokat várok ettől az intézkedéstől. s talán egy-két év rnúlva ez 'a 'belső cenzúra íellazul, és akkor jobb dolgok születnek majd. Mert egyébként Sára Cigányok-jla óta szerintem egyetlen igazán jelentős film születettebben ,a műíajban: a Schirilla-filrn. Allilhatorn, hogy la meg nem valósult próbábkozások között sem volt ígéret jelentősebb filmekre. Azt sem tartom eszményinek, hogy csupán egyetlen stúdió kep sz abadkezet, mert la dokumentumfilm-gyártásnak nem lehet kizáróllag 'a Balázs Béla Stúdió dernokratizrnusára támaszkodnia, arnikor a társadialom szocialisba demokratizmusának kiIeiezésére kell törekedni. Persze, azt is tudomásul kell venni, hogy kis ország vla!gyunk: korlátozott sz árnú tehetséggel rendelkezünk. Az igazság laz, hogy la dokumentumfilme:k készitől nagyobbrészt nem olyanok, aki-ket la kifejezés szenvedélye vitt erre a pályám. Nálunk ma is elsőrendűen rnindenki játékfilmeket szeretne készíteni. Igy laztán ma is azok tudják, vagy tudnák a legjobb dokumentumIi'meket készíteni, akik la jó játékíilmeket csinálják Mindeh:hez hozzájárul la rettenetes a'acsony dotáció la dokurnentum-műíajban. A játékfilmnél érdemes akár egy-két évet is várni, dolgozni 'egy .filmért, - ez még anyagilag is jóval kifizetődőbb, mint évenként egy dokumentumfilmet csinálni. Alki erre rendezkedik be, annak felkopik laz álha. A játékfilm-rendezők így többnyire e.őtanulrnányokként - vagy ha a nagy7
Iilrnjűkbc nem fér 'be egy szál - csinálnak dokumenlumfilmol. Ráadásul ií l la következő sú.yos probléma: az ország nem steril, zári közegben él, s így nem biztos, hogy ha valakinek kifejtésre, tanulrnányoz ásra váró gondolatai vannak, akkor azokat ,f.;ú·~L1enül csak N\.1gyarországon gyártou Ii'rnben tudja elmondani. Például ta pelitikai rnozgások nyernonköveiésére és óriéke.ő bemueal ásáva gondo.ok. Milyen nagyszerű lett VCÚléI, tezem 'azl, ha la tavalyi májusi párizsi esernényck idején egy magyar dokurncnturnli}mes dü~gczilk oll, és - terrneszelesen saá. értckitélelci, zemlelele alapján - ábrázo.jo ezeke l laz eseményeket. Gondo'orn, ez a párizsi környezet ellenére l1l':IRyar dokumeruurnli.rn lelt volna. Ilyen ői.elc azonban zinte senkinek sem lehet, s ha valaki mégis megpróbál hasonlót kezdeményezni, annak él sikere teljcsen cseü ges, pedig laz ilyen akcióknak kellene la szabályszerűeknek lenniök. Aszigerúan lÓl,JL ,kYlségvelési kerelek arra semnagycn ladnak .eh lőscgeí, hogy ,1
társadalomtudományokhoz
kapcsolódva
rnélyedjen cl vaarnilyen kérdés Ii.rnes lanulrnányoz ásáha laz ilyen hajandóságú ember, hiszen lehel éges, hogy használhaló anyag csak kél-három év rnúlva á.ln» ö-ssze. l\:l i ezl la nagyon szűkségcs dokumentumIi.rnes ulai leegyszerűsítjük a .gyártás problémáira. 2. A !'orma kérdésében abból indulok ki, hogy a korsze-Iillen technika az iparban és ebben la vonatkozásban 'a film i ipar - rajta h.1gy.~'a la nyomát 'a terméken. Korszerűtlen e zkőzőkkel csak korszerűtlen produktumot lehel Iéirehozni. Egyébkent ebben la mŰ!3 iban lél forma kérdcsét nem tartom perdöntőnek. A íórnn C'S az esemény annyira kitö.tötten hordja .3 formáját, hogy aki err e nem ismer rá, úgy sem fog jó Illmct csiná'ni. Gát'ó tényező csak él technika lehet. Ám laz elsőd: ges szerinlern az: milycn igénye van a társada[omnak, igaz és őszinte dokurnenlumlilrnekrc? Ha valóban van i.ycn ig·~ny, meg lesz az eredménye is. 3. Ezze: már a harmadik kérdésnél lra rtunk. Tapaszlallat/aim szcrint ugyanis lőlünk, s a fialaloktól á.lal ában, azt várják 8
- mivel sem oz elmúlt évek hatoainak hűne y,agy sebe nem feszélyez bennünket -, ábrázolj uk társada Imu nk eredményei t. Én azonban ilyen egyszerűsíthető igényeknek elegel Levő filmgyártást lalig udok elképze.ni. ez la .rnűla i ugyanis legtisztább formájában - drámai. A boldogság és 'a tragédia, a g;azdag ág és 'a szegénység, az igazság és a hamisság vózleles e.Ientetei közölt feszül ez a dráma. Ha 'a határrnczsgyébö: e.lopunk egy akármilyen Ikis darabot, a vcger dmény fog csökkenni. Jó dokumertturnii: mgyá rí.ás csa k 'a bban 'a tá rsa dialmi he.yzcíbcn képczclhető el, ahol szcnvedélvesen kutaíiák 'a társadalom arcu'atának mindcn részi dél, nem szőpitve .a szűletcsi hibákal. nem ISminkelve a közben sz erzclt sebe <el, éppen az összkép igazságára törekszenek. Ám ez az önvizsgálat csak 'akkor tűkrőződhet egy művészeli ágban, ha szcnvcdélyes közé'eti önvizsgálatbal Iul párhuzamosan. 4. A Iorgalrnaz áshoz nem értek. Én csapnivalónak tartom, s azt hiszem, b kellene vonni olyan embereket, akik nem az ábrázoláshoz. hanem a Jcőz veliteshez érlenek úgy, mint laz ábrázolók. Szemes Marianne 1. Nem balálom kie.ég itönek la dokurnenturncilrn helyzetet, méghozzá sok szempontból. A [ilmalkotóknál például keveslem a rnű.a] iránti érdek.ödést, azt a vágyat, hogy ebben la rnűíajban is megpróbálják kifejezni magukat. Annál kevésbé érthető ez, rnivel rninden rnűvészeü ágban - a dr árnában, a regényben, a kcpzőrnűvészelben, sőt a játékfilmben is - egyre nagyobb Iért hódít a dokumenlarizmus. Ez a húzódozás fa dokurnenturnii'mtől bizonnyal annak is tu!ajdoníthaló, hogy ez :1 rnülaj Inem kapja meg azt az erkö'csi és anyagi -nem megbecsülést, hanern - érIékelést, miní la játékfilm. Csak azt artem örvendetesnek, hog'Y rnost sok fiahal pályakezdő éppen la dokurnentumlilrnben látja .1z1 a lehetőséget, amelyben elsősorban ki szereine fejezni magát. A:lfalános ágban azonban azt k'211 mondanorn, hogy gy ngébbek a xlokumenlumfilmek, mint amilyenre a szükség kénysze-
ríli őket. S ebben
elsősorban a technika .a hiánya. Mert a f ilrn minl közismerl - olyan művészet, amely 'a technikára épül. Azt gondo~om, ,hogy a stagnálás, az la jelenség, Iho,gy éven le leg· feljebb csak egy-egy jobban sikerűlt film kerül 'ki a sok rnűhelyből, l3Z éppen technikai helyzelünkből adódik. 2. Azt hiszem, a formai megújulás szőrnyű béklyója a rnozjlilrnek időkorlátja, amil .a forgalmazás szempontjai miau r~ánk kényszerítenek. A misko.ci feszlivál lőké zilése idején már elmondtam - clnózést l3Z ismétlésért -, olyan dolog ez, nuntha egy szobrászna k, l3'ki megl á tolt egy j á lszöterel é oda egy nagyon hangulatos mackószebrot szereine tervezni, azl mondj ák az illetékesek. nagyszerű la terv, de a mackót csak 17 centimét res nagyságban csináthalod meg, terrakortából. j\/linl minden hasonlat, ez a mackó is sántít, de halán érz 'kelteti, rniről van szó; én például laz elmúlt egy-kél esztendönen nem tudtam a magarn számára olyan témát !Alálni, arne.yik legfeljebb J 7 pe: eben olyan mélységben bonthaló ki, ahogy én szerelnék az adott témáról beszélni. Azl hal án Iö'ös.cges is ccsctelni, hogya mai N\AFILN\ár.ak me.lett rnit lehel f i'rnen csinálni 300 ezer forin íért. Azokna k a térnákna k, a-nel yekeí én szerelnék elmondani. ~ Jeghatásosabb lormája a dokumentáció. lvlegpróbálom hál áttörni a lalakal. Az Azt csinálok, amit akarok 65 perc voll, és sikere a játekf ilm kével vetekedett. Ebben az eselbcn,azt hiszem, la Iernavá.asz tásnak volt átütő ereje és nem a {crmának. A mai technikával elsősorban interjú-Iiimeket ludok kész ileni az én l' rnáimban. Az interjú, miní a~lap.~orrr.;) - :'! rnoziban legalábbis - idejei múlí a. Az elképzelésem a mülajról 'az, II gy valódi dokurnentumokból kell le.éplteni egy új világot, 'amíg végül is egy szubjektiv világ, cic la kettő eredője - la dokumentumoké és a rendező szubjekturnáé - .'IZ ob iektiv világ összeiúggéseü rnutathatja fel. 3. Valahányszor íiaüalokkal vagyok együtt, és rncst gyakran vagyok velük együtt, mindig lelleszik ugyanazt ,a ké rdésl: van-c cenzúra? Megmondja-e valaki, mit kell vá,g,ni? Milndez azt mutatja, hogy a kőluda . A technika
zönség számána is nyilvánvaló: ez elsőrendűen polilikai rnűiaj. Ezl a politikusságot a magam részéről őrőrnrnel vállalom. és persze ez fokozoll ielelősscggel jár. A társadalorn igényét és a lehetőségeket vé.ern felfedezni abban a tapasztalatornban, hogy amikor la dokumenlumíilrn foglalkozni kezd egy Ieszültségge] teljes problémával, akkor rendszerint ugyanebben az időben több tudományo terület és az aktív politikai közó'ct ,figyelme is ugyanabba az irányba fordul. Ez semmiképpen sem vélet.en. Bizonyára ez is kőzrciátszik abban, hogya magam részéről nem lal álkozorn lill ássa'. Már cs t: !-< azcrt sem, merl :'IZ adott témát mindig legalább olyan társadalrni f .e'össéggcl szerétnam kezelni, rnint akik hivatásosan .!oglialkozn'ak a társadalmi mczgások megité.esével. 4. N\ár hosszú ideje rnindig ugyanaz! tudjuk csak e'rnondani a Iorgalrnazásról. Ugy tűnik, rnost már nyitott ajtóket döngetünk. rnégs m nagyon valósul meg semmi az el képze: isekböl. Pedig hiszek benne, hog'y a közönseg igényli a kislilrnekeí. Nagyon rnodcrn rnűlaj ez. Gondolom, '112m }'211 kü'őn mozil csinálni: jó ősszeállilásokra van szükség. S talán mer z abben kellene kisérleteznünk rninden forgalmazási formával. é
Csányi Miklós l. A d kumentum-müíaj iársadnlrni ellenőrző funkciójábó'l adódóran csak rakkor válik haló Icnyezőve, ha a közönség e.é kerül. A szelesebb közvéleményt azonban .
9
Az is tény, hogy arnióta a Balázs Be.a Stúdióban megszüleltek laz első, máig is a legjobbak közt számon tartott dokumertturnli.rnek, annyira megváltozott la való ág és 'a rnűíaj, hogy la régiek példája nem haszná.ható. Manapság ugyanis rendszerint olyan témákkal találkozunk, amelyek prekoncepcióval megközelLthetetlenek. V:agy van bizalom tehát la r ndező iránt, vlag'y nincs. S éppen a Balázs Bela Slúdió laz ma is, ahofaz rlyen bizialmon alapuló lalkotásr a a legtöbb lehetőség kínálkozik. 2. Mindezek la lények magyar ázz ák, hogy a mai magyar dokumentumfilmet rniért jellemzi .a szürkeség. ll,1i ha szabad la Iiatalok nevében Ibeszélnem nem egy érzelmi alapállást kívánunk megvaltoztatní íilrnjeinkkel. ""v1egprÓlbá'lunk az intellektua Ii ás konkrélságáv:al megközelíteni kérdéseket, és laz ilyesminek bizony nem kedvez laz óvatoskodás. Így aztán nem ritkán lakadályai vannak a valóság feltárásának. A technikánk - rnint 'az közismert igen rossz. Nagy vívmány, hogy :a tv-nek végre van néhány keskeny kézikarnerája, de ezt is nehéz megkapni. Pótforgatásr a alig vian lehetőség, 'pedig szinte minden la vágóasztelon dől el. Ezért lenne annyira szükséges ra pótforgatás. Egy másfajira rnódszer igénye ez, ahol 'az alkotó többnyire csak a készütő rnű szemléletét tisztázza, rnielőtt laz anyaggyűjtéshez kezd, maga la film lagondolaU tisztázással párhuzamosan készül - végső vonásaiban tehát a vágóaszlalon. A film terve, laz előre rnegszerkesztettség talán nem más, rnint a szerző lilozóíiája. E módszerrel szemben vagy mellelt, laz az igény - legalábbis la te.evíziónál -, hogy minél gyorsabban ladjunk pontos információt. Azt hiszem, a mozi igénye nem ugyanez, hanem a ponlos és f ílozofikus dokumentumfilm. 3. A rendező etikai kérdésekkel kerül egyre gyakrabban szembe: leleplezze-e la nyilatkozót? S ha őszinte 'akar lenni, 'akkor le kell lep Ieznie, s ez már politikai kérdés. Az őszinteséget külőn szavakban igen gyakran, a valóságban azonbari nem rnindig igénylik. Tapaszbalataírn szerint még mindig a jólnevelt filmeknek van zőld útjuk. Nem szívesen látnak nyers, f' sületlen í
10
filmeket. Pedig ez az, ami nagyon hiányzik la magyar dokumentumfilmek palettaj á ról. 4. Lehetne jó filmekhez csatolni a kisfilrneket, jobb propagandát adni, de szükség lenne egy külön rnozira is. Egyelőre azonhan .a kapcsolat sem valami eszményi .a dokumentumfilmesek és la forgalmazók kőzött. Igy laztán például lernérhetetlen egy film hatásra.
Gazdag
Gyula
l. A legtöbb probléma szerintern a jelenlegi gyártási szisz téma két pontján jelentkezik. Az egyik: la filrn-eldogadás, la könyvek elfogadásának jelenlegi rendszere. Ezt túlságosan kötöttnek érzem, nagyon hiányzik la szükséges rugalmasság. Az lenne ugyanis jó, ha ladott eselben forgalókönyv nélkül is lehetőség nyílna a rnunkár a. Az eseményeket kellene követni, s aztán saj á t kuba tásaink alapj án, a felvett anya gbó! kiindulva, kellene ezt továbbfejleszteni egy dokumentumfilm egészévé. Erre azonban osak a Balázs Béla Stúdióban vian mód. A gyártási szisztérna másik érzékeny pontja: a technika. Csak jó teohnikával, "rugalmas" operatőrrel. leginkább 16 milliméteres harigos kézi kamerával lehetne olyan filmekel készíleni, amilyenekre szükség van. . Ezek la körülmények magyrarázzák szerintern, hogy - néhány kísérlettől eltekintve - eléggé konzervatív .a magyar dokumentumfilmgyártás. em tel jesíti azt az alapvető kötelességét, hogy tükrözze la korát. A hatvanas évek elején la technikai fe:Jedezés - a cinérna-vérité - 'a magla újdonság ával hatott, hamarosan kiderültek azonbarn la hátrányai is. Ma már nem nagyon 'alkalmazható ez :a módszer. A dokumenturnrnűf ajt sokwal aktívabbnak tartom, mint 'amire la cinema-vér ité lehetőséget nyújt. Persze laz akkori - laz 1962/63-las és a mai szi tuáció sokbari különbözik egymástól, noha a dckurnentumfiirn akkor is elmanadt kora igényeitől. Akkor a televízió is csak kezdő rníifa j volt, ma konkurrencia. Pontosabban. a m~zi kezd egyre kevésbé jel ntős konkurrencia lenni.
2. A forma szempontjából alapvelőert fonlos:nak tartom az eszközök technika 'adta megújítását. Mindaz, ami most r ndelkezésünkre áll: teljesen e'avult. Csak új és jó technikával lehetséges laz aktualitást, a gyors reagálóképességet, laz eseményekkel való kontaktust biztositani, amit la mai eszközök lehetetlenné tesznek. Ez nem azonos a cinérna-verité hagyományos módszerével, amely szinte kulcslyukon keresztül lesle meg alanyát, bizonyos dolgokat erkölcstelen módon tárt a nyilvánosság elé. Amikor konbaktusról beszélek, .azt értem najl a, hogy rnindenki tudja, mi történik, s azt is, hogy az eseményt filmszalagra rögzitik. Ez nem pusztán technikai kűlőnbség, hanem annlak igénye, hogy közelebbről lehessen felvenni embereket,
hatástcnyezője lehet a filmn k, hanem adott eseiben a tartalma is. 3. A mai társadalmi helyzet igen sok dolgot kínál elemzésre, vitára, állás-foglalásra. Más kérdé, hogy ilyen elemzés mégis ritkán születik, ennek oka azonhan semmiképpen sem .a kialakult szituációban van. Egyóbként is minden 1ársadalmi sziluáció a.kalmas arra, hogy Iilrnet kész ilsenek és vibatkozz anak róla. A moslani helyzetünk kifejezetten megköveteli az 'aktív és politikus filmeket. 4. Akisfilmek forglalm ket, ha más-más profillal ját z anának. Bernáth László
A Szerkesztőség
megjegyzése:
A fenti nyilatkozato/wt a magyar dohumcniumiilm jelenlegi helyzetérw/l és jövendő lehetőségeinek tisztázását szolgáló vita megnuitásaként közöljük. A műfaj más illelékeseinek - mindenekelott a dokumentumfilm-stúdiók vezetőinek állásioglalását a következő számunkban hozzuk.
11
MÉRLEG
AKAMARADRÁMA
"IRREALlZMUSA"
lsten hozta, őrnagy úr! Irodalomés filmtörténelűnk egyik legnyugtalanítóbb törekvése, hogy az alkotói életművekben minden áron me tcrsé ges egység t keres. Sz inte a rnűvészcl okrilériuTP.'a, hopy ki hol és hogyari ludja Ioly.atni önmagát, mennyire csomóz za egybe tegnap: művét a maival, mbképpen visszhangozza sajár rnániáját teljes élelén át.
VIannak ilyen rnániákra hangszerelt 'alkotók. De vajon, nem éppen a kor zcrűbb rnűvészidaá: tagadja ez l a beisö folytonocságot> Igaz: Antonieni minden filmje hasonló anyanyelvet beszél. Godard sziri.e már 'a modorosságig ismétli magát a cselekm 'ny kiűzésévcl, 'a közveUen agirlációs íi.msnittek szerkeszt tlen egymásutánjával. Akadnak mégis alkotok, lakik műről műre vállják meg önmagukat. A megváltás ezútlal változtatást je.erit: kibújnak saját bőrükből, v/agy éppen új sl ilust öltenek - nem magukhoz ragaszkodnak, nem i a XIX századtól örökölt "egység"-eszményhez, hanem inkáob a keresés, kutaí ás ösztönére bízzák pályájukat. Fábrit i.yen alkolónak tartom. Az egyéniségét - ezt az erős, szigorú, figyelő egyéniségei - ő rnindig szerényen e:,takarja. 'A művekre figyel, az irodalmi témák soklé.esége íe.é tapogatózik, s ha vian is gondolati egysége rnűveinek, ha Vian számo közös stilisztikai jegye karnerájának, 12
- mégis alázattal tud szolgá ln i friss forgaLókönyvet, újhoz igazodó felfogást. A közös : iílu'sjegyek sora, az eszmei vonal világos. Csak éppen az la bajunk vc.e, hogy rnindőssza .a közhe.yet fejezik ki Fábri egyéniségéből. Nyugodtan megállap iiha ijuk, ,hog'y Fábri antifasisz.l a rnűvész és a Hannibál tanár úr-tól legúj/abb alkoIásáig, az lsten hozta, őrnagy úr-ig nyilvánvaló. hogya 'kíváncsiságát rnindig f 1ébreszti a dehumaniz álódás bármilyen látványa, ,töri' nek, eseménye. De karakterjegyeknek aikkor van értelmük, ha megkűlönböztető erej űek. A humanizmus, az anüf:asiszba indulat, hacsak nem teljes monománia, kűlőn védjegy Fábri f;:mjei'ben, de egyszersmind laz aní ilasisz la nagy rendezők nagy ·közösségébe is beolvasztja ől. A kategóriával így nem érünk semmit. Még lakkor sem, ha, mindezl tovább finomítjuk. Fábri humanizmusának rnégis iészrevehe'ő 'kiváltság'os természetc. Nála la gyengédség, a tapintat fegyelmébe ö:.tözikaz indulat, nincs benne semmi vészt. jósló, semmi keménység, semmi paroxizrnusig fokozott düh. Ha vian ellenképe Fáb, rinak úgy laz Jancsó, merl ő az egész világot az erőszak vad tivornyájának érzi és látja. Fábri ellenben la szelíd és ra csendes szó művésze; az erőszak rná iri<.oldalát tárj/a fel, ahová részvéttel és együttér-
zéssel
közc.edhct.
Amíg Jancsó a gyillwso/wt mintázza - az áldozatokéri -, addig Fábri az áldozatokat a gyilka ok ellen.
De nem
is kell Fábrit kortár aihoz viHa eddig az volt la gondunk, hogy j .lernző j~gyeilklől nem Ludjuk őt e1kűlöniicni, rnosí az, hogy elmagyarázzuk: la kortársaival való azonosságon túl, la közös f ibmrnűvószeti f l'endülesbcn való részvéte.én túl - rnilyen magányos és egy dülálló jelenség. Mert az ő különállása éppen az, hogy nem alkot "szerzői" filmeket sől, ha a Iilrnrnűvészelben nem lenne g)llanús la szó, az l rnondanárn: irodalmiakat. Nem iar lhaló véletlennek, hogy Fábri kamerája rögzíteíte fi';mre Nlóna Ferenc, Sarkadi Imre, Rónay György és most Örkény ls Lván egy-egy művel. A "szerzői" fi lmek vagy :a kollektív rnűhelyben készült forgalókönyvek divaba idején az ő különállása tehát épp a l.itcr alúrához való ragaszkodás, ez a kűz delem, hogy a nyomlalolt szöveg fantáziavilágál álfogalmazza egy önórvényű képi struktura új rendjébe. Film zerűség .és irodalmiság valóságos ellentéte Fábri számára kihívás, íe.adal. A kü lönbséget Iát j a, de á th ida lha ía tI::111 szonyírani.
sz akadókol nem tételez fel irodalmi mu es íi.rn közőrt. Vállalja lazokiala vádakat is, hogy néha lelényképezett szinházat kínál, vállalja azzal, hogy vissz autasilja, hogy nem rendíti meg ez a 'körülötte íolylonosan ólálkodó gyanú, hogy makacsul és kÖV2lkezet e sen őrzi á hitét ebben az "irodalmiságban". Elvi lámogalói persze még la szakirodalernban is akadnak Dúrrenmait la We:> woohe-ban Iejtette ki legutóbb, hogy va.óságos esztétikai átjáró nyílik az elbeszc.ő költészet - viagyi, az epika - és la íi.m köz ötl. Mindke.Iőben a tárgyí világ olykor részlel ző r5gzílésénekihlcle rnunkál: a környezel és 'karakter hasonló d ialcktikál mulal regényben, novellában gyfelőlés 3 Ii.mben másfelől. A drámaban fa kőrnyezel sem.cgcs: filmben es epikában a kőmyezel sorsmeghatározó. Az epikanak is van "kamer áj a", 'ahogy az Eugenie Grandei-ban Balzac 'a családi ház lépcsőjét sz inlc egy svcnkkel rész lelezi. Arról van tehát szó, hogy a filmművészet a literatúra hagyományaiból óppenséggel annak oblckiivációs rnotivurnait emeli ál, és a való világ rögzítésében vetélkedik vele. 13
A Fábri-filmekben ez la környezet mindig eleven és p.asz íikus. Különös tehát, hogy éppen az lsten hozta, őrnagy úr sz inte kiküszöbölí a tárgyi világnak ezekel la sors14
Iormáló elemeit. Még 'a Tóték címen megjelent dráma is behozza la sz inpadra, ha csak egy-egy dialógus erejéig is, a faluhan lakó Cípr iani professzor házát, sőt, kü-
lőn mu'atsága
laz a hosszú jelenet, rnelyben .Jajt tulajdonosa", vagy Gizi Gézáné megjelenik. A színpadí változatban, rnikéni az eredeti kisregényben, ezek a könnyezetjelző elemek rendkívül élénkek. Dery vélhettük volna - Fábri eddigi sí ilusából, Önkény forgatókönyvírói lelemenyéből. hogy éppen ezek la visszavetítő alakok, ezek 'a kontrasztfigurák támadnak önálló é.eíre. Fábri azonban la leszűkités kihívását kereste ezúttal. Kamaradrámát rendezett: kevés szereplővel, csaknem SIbatiszták nélkül - mindössze egy zenekar látszik, \nagy egy elsuhanó autóbusz, la vonatállornás, semmi több. A szoba, ahol 'a film nagy része játszik, már-már szinpadi - erősen díszletszagú, csaknem jelzéses. A leladat tehát, amit nézőke és bir álóira ró Fábri Zoltán, ez, Meg kell érezniök, vagyis érteniök, aniert e .kamarajelleg, ez a tartózkodó visszaíogobtság. Arnikor la frlrnet először láttam, szinte nem értetlern a tapinlet e mérlékét. Csak a ha tás töménysége sejttette velem, hogy itt el tökéltség. tudatosság munkált .a stíluson. Feltehetően laz la meggondolás, hogy a Tóték történetének .Jrrealításáe" közve-
13
títse.
Hogy i.zt abenyomásunkat elmagyarázzuk, kerülőt kell tenni. A tüzetesebb vizsgáiatban. A Tóték tőrlénele rendkívül egyszerű. Egy vidéki család - tüzoltóparancsnok apa - egyik !gyermeke la Irónton szolgál a második világháború ddején. Parancsnoka a gyanú 'és la paranoia idegbetegségeben szemved. Érthető tehát, hogy szabadságát a tiszta fenyvesek között tölll.i;az is. érthető, hogy la veszélyeztetett sorsú .fiú szüleihez ajánlja Ibe laz őrnagy urat. A cselekmény tragilkomédiáját laz 'biztositja, hogy a fiú már halott, arnikor Tóíék az élete érdekében küzdenek meg laz őrruagy rigolyáival; a jószolgálat.oa megalkuvás így eleve értelrnetlermek látszik a beavatott néző eJŐH. Djlabb belső csavarja a cselekménynek, hogy arnikor Tóték végül meggyilkolják laz őrnagyot, még nem tudják, hogy ez a bűntett Iiúk életére milyen kihatással van. Mint egy több rétegzésű bőrönd, úgy épül hát a cselekmény: titkok rekeszével. rnelynek nyitját épp la szereplők nem ismerik. És ez
adja la történet belső Ieszüllségei, furcsa iróniáját; ami az egyik .Jekvésben" tragikusnak látszik, laz 'a másik szemszőgből komikusnak - a cselekmény íordu'alait laz 15
reng Jel laz la különös, már-már abszurdnak rnondható képsor, rnely miriden e t sz néről la vissz áiáí idéz.i, minden törekvésből 'annak én;eimel1:ens·égóL hívja e.ő tehát amely pé.dázalszerűvé emeli laz eselel, a parebola magasába tágítja la rnonda, nivalól, és végül kicsendili háborúk és pusztulások belső ,é[~e:me(:enségét. A kisregény, majd :a dráma ezt az iróniát ,;ilisziik'ai eszközökkel hangsúlyozz-a. G ndo.junk csak a postás érdeke leirására ma id szer pére, i!eírásbIan, drárnáJan. A darab például vele indul: a rnonológjával. rne'y hangűtésben, stiluskatcgór iában egyszerib ,je!l"mzi, íntoná: jél nl "'IZ iróniát, rne.y l természetszerűleg szövégre épít az író. " zl rnondják, íclhűlye vagyok. AzL is rnondják, hogy belekőpök 'az artézi kúíba. Amló'ag orrol fújok 'a szárílan i akasztolt fehérneműbe. Ebbő: egy szó s m igaz. Vi zonl: úgy Iarba tudom rúgni önmagamat, hogy Iő.ernelkedern .1 levegőb és ál ugrok kél egymásra rakott kalapon." Az ehhez hasonló lipusú rnonda.oknak nem lehel helye la filmben. Nlég pontcsabban, a dialógus semmiféle intonálása nem sugallhal iróniát, még kevésbe eme.he.i példáz altá él törtenetet. Valahol tehát jel wi kell!a lilust. Alűlően, érvényesen. E - rnost ériunk kerülőnk végére - ponlosan a kamaradráma jellege az, rnellycl Fábri él törtenet irteali iását kiemeli ezer! a diszletszerűség, ezért a néhány sz:'rcplőre sz riikczó drama turgia és czért 3Z e.ső pillanatra meggondolkodl:'Iló. kétség-~snek látszó, dc kósőbb annál bizonyilhalóbban hitetes "színp1adszerüség". Van ebben .a filmben valami szolid komo.yság, 'ami többszörösen aláhúzza a történel iróniáját. Hogy Örkény milyen je.enles, érdekes példabeszédet talá't ki lElTóiók tőrréneté vel, nem kell ú ir a bizonyítani. De hogy ez a példabeszéd apikában. drámában, majd filmben egyenrangúan érvényes legy~n, az l alkotótársainak ke::e(t megleremtenlök. lA sz.inpadi vábioz ad például z i"esen é: az anyagcser vlagy hasonlóan durván jellemző erők ha ori'ataival, és az sem véletlen, hogy la "budi-jelenet" az egyik legmu'atságo abb és legharsányabb színe vo.i 'a Thá.ia előadásának. A filmben í-
irónia ke rig lia Io'ylonosan;
a fény tőbbszoro szögből esik erre la hislóriára. és sugarainak töréséből, rnetszés: ponijniból deá
16
már csak izlésbeli és nem különösebben bonyolult esztétikai okokból ez háttérbe szorul, rnert beleillik abba a szonórus és komoly hangvéteibe amellyel az lsten hozta, őrnagy úrkerü'li a vicceket, la tréf ákat. Az egészével akar hatni és nem la részleteivel. . Szép .film tehát az lsten hozta, őrnagy úr. Más kérdés, hogyalapanyaga rnennyire kivárrkozik la vászonra. Ez látszólagos ellentmondás. Fábrit lazért dicsértűk, mert irodalmi anyagok kihívását fogadja el, rnert epikát fogalmaz át latfillm nyelvére. A 'I'ótékból készült lsten hozta, őrnagy úr ennek maximális lehetőséget kihasználja. Kérdés marad mégis, hogy ezek a maximális lehetőségek nem végesek-e, hogy nem szab-e halárt Ieldolgozásnak, rníivész i törekvéseknek maga a matéria. Örkény éppen azért írt ironikus parabolát, mert la legtömörebb !gondolkodás-r,endszerrel próbálla kifejezni az értelmetlen pusztítástól viszolygó életérzését. Gúzsba kötve táncol tehát, a legmerészebb átvágásokkal köti össze a konkrét világ jelenségeit laz általánositássa'l - ami tehát máha történet, laz csak összeíogóalója egy mélyebb, tartalmi gazdagságnak. A cselekmény elemei szimbólurnok; rétegzettek és a felületen viszonylag keveset nyújtanak. Egy bizonyos héjon túl feltörhetetlennek rémlik tehát a történet magvia - nagy az ellenállása ia filmmel szemben. Fábri legyőzi, amit művészileg lehetséges. De .a [eheletlennél szükségképpen megtorpan. A maximumot nyújtja, de ez la maximum nem mindig elég 'egy őntőrvényű művészi világ hitelesitéséhez. Van persze ebben la filmben olylan sz ínészi alakitás Is mely .dramatutglán," rendezési stiluson 'túl megérzékít vallamit Örkény "magánvalój ából". Latinovits Zoltán egyszer már szinpadon is megküzdölt laz őrnagy szerepével, rnost filmen talán legjobb alakitását nyújtja. Milyen egyszerű lenne laz örnagyot puszta paranoiásnak ábrázolni; s a színpadi változatban volt is néhány pillanat, arnikor Latinovils sz.akállasan, előreszegett állal szinte kiélvezte 'az őmagy Iigurájának morbiditását. A filmben ez 'a morbiditás eltűnt. Az őrnagy lattól beteg, hogy ijesztően
normálisnak látszik. A hétköznapi nyájassága fenyeget,;az udvariassága borzaszt. Töbnsz ínűbb, csillogább lett laz alakítás, megtellt kűlönös emberi tartalmakkal ponlosabb látlelet ez, mint amely pusztán t űneteloből ,aka rj a la betegséget megrajzolni. Es nagyon jó Sinkovits Imre tűzoltóparancsnoka is. A szelíd ostobaság, a csökönyös türelem egysz ínű ahakltásna csábíthat - s megint arna, Ihogy néhány uralkodó tulajdonságból épitsűnk jellemet, Sinkovi ts nagyszerű természetességgelkerülte el, hogy alakitásában csak la .Jeit-motívurnckra" figyeljünk - és itt ismét Fábri sokat emlegetett humanizmusa rnutatkozik a rendezésben. Egy őrült világ csonkít ja meg laz embereket, és nem csonka emberek teremtenek őrült világot: két szinész.i alakil ás is sugallja ezt a filmről - ott 'tehát, ahol a dramaturgia csődöt rnondhatott, la sz inészi alkotás éppúgy segítette la rendezőt, lalhogy la rendezői koncepció megemelte a szíoészeket. Az elején életműről és egységről beszéltünk. Ez la film éppúgy hozz átanozlk Örkény életművéhez. mint Fábriéhoz. sőt érdékesen kőtődik mai filmművészetünk fejlődé éhez is. Gyakran hangzik el ugyanis a vád, hogy iskolák lalakulnak ki, és egy egész nemzeti filmművészet azonos formanyelven beszél. Az Isten hozta, őrnagy úr azért is érdekes, jelentős alkotás, rnert még az alkotó pályáján belül is önálló rnunka, csak nagyon lazán kapcsolódik a megelőző oeuvre-höz. S ha nem mindenki számára is, de szárnos alkotónak ez lehet laz útja - hogy életművét nem kizárólag egységes stilusána, hanem adott alkotások öszszegére bízza, és rninden új filmjével 'Várallant és rneglepőt szolgál - ha nem is la meglepetés igényével, de legalább eredményével. Ungvári Tamás
ISTEN Zoltán; Z.; O: Lalinovils Venczel
HOZTA, ORNAGY DR, 1969. R: Fábri F: Örkény István regénye nyomán Fábri Illés György; Zene: Mihály András; Sz: Zoltán, Sirrkovits Imre, Fónay Márla, Vera, Dégi István.
17
VAN-E
ALKALOM
A SIKERRE
ÉS A BUKÁSRA?
Szemüvegesek "Megbukni sem adnak alkalmat laz embernek" - valahogy így emlékszem la Szemüvegesek egyik, már laz első peroekben e~hangzó kulcsmondatána, melynek alapján la néző rögtön r áhangolódik a film atmoszférá j ám, problémakörére. Intellektuelekről lesz szó, mai értelmiségiekről - ők a "sz,emüvegesek" -, akik tudják, rnit hogy,an kellene csinálni, dehát ... Arnikor azt mondom: fiatalok léptennyomon elsuttogott, kikiáltott panasza, hogy nálunk megbukni 'sem lehel - ezzel nem a tétel közhely voltára utalok, hanem arra, hogya film témája társada Imilag fontos, élő, aktuális. Aki ma végez, ma kap diplornát, anrua'k alighanem irgalmatlanul szürkén tkell elkezdenie, sziszifusz i aprómunka öl,j ki forró ambicióit, rnikőzben pedig látva látja, hogy mennyi rnindent lehelne jobbart csinálni. Talán rég elmúlik azonbari az "álmodozások kora", mire olyan helyzetbe hozza a sorsa, hogy módja lesz erejét-tehetséget valódi feladatokon próbálva, a "fiaiak" Lávol ágát-teherbírását la maga öklelő Iejével kitapaszta ln i. 18
Vannak persze kivételek. Naponta olvasok huszon-éves sz.állodaigazgatókról, építésvezetőkrőlstb. Arról nemis szólva, hogy mennyi alkalom adódna igazi próbákra itt meg ott - például vidéken -, rnikőzben máshol - például la fővárosban - lehorgonyozva, fiatalok százai bámulják megbűvölten a hivatali ranglélra Iokait, fanagják la széklábakat. s füstölögnek jobb reményeik veszlén ... Vannak persze kivételek. Annak a sz mos elsőfilmnek 'az alapján, 'amit egy-két éven Ibeiül láthattunk, úgy tűnik - bármennyi nehézség-e legyen is egy-egy új film előkészítésének és elkészítésenek -, pálykezdő rendezőink több-keve ebb várakozás után valódi lehetőséget kapnak, lehetőseget sikerre vlagy bukásra, Lehet ugyan, hogy el Ő, megvalósításig jutott könyvüket nem azzal 'a szuverenitással irat ják vagy írják meg, s forglalják le, min t á lrncd hak róla (s persze ezekről az elö-kűzdelmekről la néző és la kritikus nem sokal vagy semmit sem lud). De akárrneny, nyi IS volt - ha volt - laz akadály, ha vala ki rögtön elsőre szcrzőí filmmel lépá-
het porondra - rnint a jelen esetben Simó Sándor -, akkorez alkalom. Olyan, amilyet la Szemüvegesek hőse követel magának rokonszenves tűrelrnetlenséggel la Ikockázat vállalására is készen. Legújabb elsőfilmes rendezőnk, aki akárcsak laz Ismeri a Szandi-mandit? szerző-párja, Gyarrnathy Lívia és Böszörményi Géza - vegyészdiplomával la kezében lett újna diákká, került ibe la Filmművészeti Főiskolára, nem' csekély súlyú saját élettapasztalatot sűr itett a Szemüvegesek maga írta f orgatókőnyvébe. Epítész hősének azokat la küzdelrneit igyekezelt ábrázolni, azokat laz erőfeszltésekel, amelyek egy hosszú ráéhezés után kapolt nangos megbizatás sz akrnailag és emberileg tisztességes teljesítésével járnak kikerü.hetetlenül együtt. Pontosan, logikailag-lélektanilag szorosna zárva fejti fel la szálakat, utólag oly gondosan világitva meg la látszólag meglepő íordulatokat, rnint a jó krimi író, Sirnó Sándor ismeri laz építöművészet és az építőipar kőzőtti feszültség mai góoait, '3Z adott gazdasági és társadalmi háttér fékező hatását a korszerű tervezés és kivilelezés igényeivel fellépő alkotóra; érzékeltelni tudja egy kislétszámú, tehát szükségszerűen belterjes szakma olykor iszapbirkóz ás-szintű belső háborúk, la szakmai és emberi érdekszővevények összetevői t; két portréban jól villautja fel a kor hivatásos politikusainak egy-egy jellegzetes típusát. Hivatásbeli gondjainál nem kevésbé tipikus és szorongató a filmhős magánéletének problémája: rnig a filaLaI 'tervező méltó emberi életet nyújtó lakások rnegepftéséért folytat harcot, ő maga la saját lakása ügyében sziníe morális zsákutcába jut, feleségével együtt önérzet-bipró kálvár iát kénytelen végigjárni. Es itta rendező egyik ügyes .Jogása", hogy védlelennek és va lóban szerelni valónak muíatja be la lakás:adó öregasszonyt, lakinek mégis a halálána kénytelen spekulální a Hallal házaspár. Ezt la halást fokozza la következő ,,'sláció" ellentrnondása is: laz öregasszony halála után a becsülettel kiérdemelt, a súlyos áron mármár megnyert lakást la fiatalok első szóna átengedik a másik igénylőnek, egy sokgyermekes családnak. A "győzies" Igénylő
azonban - szociálís kivételezettsége tudatában - kicsinyes utórnanipulációkba kezd nagylelkű vetélytársa rovására. Mélyen hitelesnek érezzük a hivatás és a magánélet e nagyon is mai konfliktusait, és semmit sem von le la Szemüvegesek ,értékéből. ha la filmet látva laz Almodozások kora és la Falak jut a néző eszébe. A tema ti ka i és atmoszférikus rokonvonások ez esebben inkább igazolni látszanak, :hogy a Szemüvegesek rendezője eredendően érzékeny mindkét "példakép-film" legfőbb erényére: la fiatalok közérzetének ábrázol ására és la közéleti problematika rnegszóla lbatására. Ami pedig la film stílusát illeti,ug)~ancs'a'k la hasonlat kedvéért említjük meg csupán Gábor Pál Tiltot! terület-él, ennek eszköztelen, köznapi realizmusat. Simó Sándor egyszerű, rnindnyájunknál előfordulhaló dolgokról beszél. S nemcsak törléneti hitelt, hanem motivált hátteret, rnesterkéletlen környezetrajzot, s mindezzel mélységet is igyekszik adni alakJainak és mondandój ának. Rokonszenves. őszinte és "cselekvőnek" szánt film tehá t la Szemüvegesek. Ami természetesen nem Jelenti azt, hogy hibátlan. S vajon rnit érez a néző - előrebocsáthatjuk. bocsánatos - hibának? Azt, hogya rendező - talán szándékosan, :a köznapi realizmus kátéját szó szerint véve, balárt egyszerűen gYlakorl,atlanságbóltúlságosan szűken rnérte la képek, jelenetek, drámai elemek líráj át, érzelmi től tését-sodrását. Aminek dcövetkeztében csak egy-egy fordulat tesz érzelmileg igazán érdekeltté. Igaz, utólag egész sor jónak tűnő megoldást tudunk kigyíij leni a filmből, de ez már elkésett kárpótlás 'a vetítés közben elmaradt, íolyarnatos érzelmi kapcsolatért. Mert bár jórnagarn is egyívású vagyok a rendezővel és hősével, s hozzájuk hasonlóan én is sz eretnék már bizonyítani Vlagy bukni egy igazi próbán, de ez sem bizonyult elegendőnek. Mindvégig tudtaméreztem is :a történetek valóságos voltát, s így sem rezonálbarn eléggé az író-rendezőben munkáló indullati töltésre. Mi lehet rnindennek az oka? Talán a szeros rnegszerkesztettség, laz, hogy "minden puska" sorra-rendre elsül a Iilrnbenarnely az expoz ícióban a .Jalon függ"? Hogy 11
meg az olyan 'apró extrernitások is, mint a fiatal építész és a nyelvtanárnő futó szerelme,lényegébem Ibatástalanul illeszkednek bele la túlságoslan kiszám iíott ha tá smechanizmus rendszerébe? Könnyen lehet, hogy Simó Sándornak valóban az oldottabb zerkesztést kellene javasolnunk rninderiekelőtt, de a hibaforrás alighanem rnélyebben vian. Talán ott, hogy 'a film lúl sok figyelmet fordít laz építész-konfliktusok szakmailag rninél híteleseoo és meggyőzőbb rekonstrukciójára. Igaz, la Falak-ar érle olylan bírálat is, hogy nem lehet benne 'kibogozni ra mérnököket megosztó szakmai - probléma lénye,gét. Engem
besitsék őt a már bekől tözőtt lakók nagyon is hébkőzna p i paruasz aiva I, s ígykésztessék igényes tervének leladására. A szituáció, amely az ernber i-rnorális vilát gazdagon kibontakoz tathatja. kilűnően van megszerkesztve, de laz elgondolkodtató, nem jelent-e slílustörést la filmben, hogy la lakótelepi látogatás, laz új lakók pana sza i dokumenturnf Irn-betétként j elennek meg. Az elhangzott panaszok tartalmilag valójárban nem érintik hősünk tervezői munká j ának alapkérdései t, összh a tásukban mégis meghátrálá ra bírhatják őt, kilobbanthatják benne 13 rnerész elgondolások lángját, - íme egy hétköznapi rnini-dr áme
azonban ez sohasem érdekcll különösebbcn. Elfogadíarn, hogy mai koníliktus, valódi ellentét van kőzöttük, s mi dolgom akkor 13 részletekkel, arnikor nem szakmai, hanem ernber i-morális döntésre kell jutnom, ítéletet kell hoznom, a hősökkelegyütt magarnnak i ? Izgalmas és a Szeműoegesek-uez hasonló publicisztikai töltésű filmekben bőven ki'
Iog'alata. Kérdés azonban, nem siklik-e ál túl gyorslan a film ezen a drámai és egyben lírai lehetőségen - s vele egyűbí még más hasonlokon - la szakmai probléma teljesebb értékelése, vagy pusztán la ritmus kedvéért. Emnek fr issesége, Iiatalossága és modernsége ugyan 'a Szemüvegesell egyik legfőbb erénye, mégis az ilyen pillanatokban ez a Ielgyorsitott és formálisan alkalmazott rilmus min íha 'a film érzelmi intenaitását íckezné és szürkítené. A fellobbanó majd nyomban deialvó villa, laz a lig álérezhető időre exponált drámai feszültség - jóllehel egy más irányú rendezői erény
20
fonákjaként fölöslegesen "ollajozottá", hűvös é és szűkszavúvá teszik laz egyébként bensőségesen emberi szellemű művet. Lehelne még néhány kisebb kifogást emliteni, rnint amilyen például az egyes alakok személyiségének és szerepenek hibás méretez é ében rejlő dramaturgiai arány tévesztés. IAzt, hogy la film elején az Abod)' Béla ált al (ismét kilünően)játszolt figurát az építész remek ellenielének (vagy harcoslársánakr ) érezzük, ám ő csakhamar nyomtalanul eltünik, és helyét hősünk sokkal erőtlenebb karaklerű főnöke Iog.alja el. Vagy azt, hogya feleség arcéle, la szinen eltöltött időt tekintve, feltűnőcn halvány,
alig jut szóhoz, sem szexuális, sem zellemi parlner rnivolta nem kap meggyőző hangsúlyt Es .miközben laz író-rendező sikerrel birkózik :meg egy olyan nehéz feladatlal, rnint a főnök emberi-szakmai árulását motíváló, sőt igazoló háttér feltárása másfelől teljesen homályban hagy - e 'minuciózusan ábrázolt történelben - egy meglehetősen lényeges körülményt: hogy rniért olyan szegény ez a rokoní.ahan, gyermektelen filatal házaspár, ·holott - úgy tűnik - az asszony em kevésbe jól pozicionált, mint la férje? Mindez azonban aligha lehet döntő a Ii.rn egészének értékclósében, amikor a
Szemüvegesek - la vele egyidőben jelentkező alkotásokhoz hasonlóan - már eleve, 'll Z első Kockáktól kezdve másléle várakozást ébreszt benműnk, rnint a hagyományos esztétikai arányokkal és rnűgonddal készült filmek (Ez természetesen nem jelentheti azt, hogy le szabadna mondanunk ezekkel a filmekkel szemben a szigorú esztétikai igényességről. ) A várakozás arra vonatkozik, hogy la "civil" diplornálokal, némi másfajta szakmai rnúlttal rendelkező új rendezőgarnitúra jelentkezése olyari eleven, nyers élelanyag 'beáramlását igéri la magyar filmrnűvészelbe, ami fl szerzőí film mai divatja idején másként talán el sem érhető frissülést eredményezhet. Az ily rnódon nyert, meghódított életanyag - rnint látjuk - nem kevés, érdemes előtte kaput nyitni, még :ha nem is pótolhatja teljes mértékben az olyan filmes, .művészi kar ak-
tert, amely a nyersanyagót szuggesztív f01"rnákba öltözteti. A Szemüvegesek rendezőjének érezhetően pontos elképzelése volt, tudta, hogy rniről, rnilyen stílusú filmet akar csinálni, és tragadha bátlan formalérzékkel nyúlt Iérnáj ához. A párbeszédek hitelesen mai hangvétele, ra jól megválasztott külsőkben forglatott jelenetek egységes hangulata, az egész film mai életérzésünkhöz hangolt és nagyon ludatoslan tartott ritmusa rnind eZlt igazolja. Es ha la kritjka nyilván· talál is majd vitatnivalót la filmben, úgy érzem, a Szemüvegesek friss valóságlátása és tagadhabatlan formai erényei biztosltják, Ihogy ne csak la címben rnegszólitottak, ,a fiatal értelmiségiek érezz-ék magukénak. hanern mai életünk rninél több részese és tanú [a felismerje és értékelje legfőbb erényét: őszinteséget és "cselekvő" szándékát. Lázár István
SZEMUVEGESEK, 1969. fda és rendezte: Simó Sándor; O: Kenyeres Gábor; Z: Tamássy Zdenkó: Sz: Bujtor István, Ronyecz Mária, Töröesik Mari, Avar István.
AZ IRÓNIA JOGÁN Ibrahim Dieng utalványt kapott 1968 la viharos fesztiválok éve volt. A oannes-i Iélbesz akadí, la pesaróit tüntetések fűszerezték ... A Taskenfben, rnúll ősszel megrendezett el-sőafro-ázsiai fesztiválon legfeljebb a szél fúj,[ viharosan, felkavarván a négy év előtti íöldrengés epicentrumában a még beépítetlen te'kek porát. Izgalmas-szép kirándulások, fárasztó ünnepi beszédek, jókedv.vismerkedések, kőzős sóhajok: de sok is la rossz film! - ez volt Taskerit. Amí:g Sembene Ousmane filmjet be nem rnuuatták. li. vihar előszele már 'az óriási rnozjban megcsapott. li. főcím előtt és alatt Dienget, 'ezt a rnoliére-ien szánalmas-nevetséges néger antihő t hatalmas premier pianokban borotválják. A tekintélyét féltő muzulrnán rnunkanélküli, a kisernber 'élvezettel tűr i, hogy a másik kisember, la borbély kiszolgálja. Előbb a fejrét szántja végig a borotva, azj án az arcát, la perige végül 'az orrlyukaiban is megfordul ... Vígjátéki expozíció. li. laskenti közönség a nézők nagyobbik része - velünk, európai meghívotlakkal együtt, jóízűen nevetett. A közvetlenűl előttünk űlő algériai és tuniszi kűldöttség bosszúsan sugdolózní kezdett. li. vetítés végére néhánylan közülük el is hagyták a termet.
Mi egy rnulatságos, ,[.öbbes szám első személyében ironizáló (ilyenek vagyunk nem szabad ilyennek lennünk) filmet kaptunk, la számtalan ázsiai rémíilmés afr ikai melodráma után első íziben láttunk belülről és reálisan egy új, bonyolult, jelenében az európaikőzelmúltat laz Iszlám régrnúltjával vegyítő társadalmat, a 'fejlődő, fekete ka pita lizrn us világát. Először láttunk afro-ázsiai filmet, rnelynek drámai magját már nem a nemzeti függetlenség kivívásáért folytatott tegnapi harc s Illem is la volt földesúri elnyomás leleplezése képezte, thanem a Iűggetlenné lett Szcnegá Iia ,aktuális belső :gondjai, egyfelől .a műveletlenség és bigottság, má részt a bürokrácia, la korrupció, a dakari űj-burzsoázia Európa-majmolása. Es mindezt kitűnően, tenetségesen. hivatásos és nem hivatásos színészek telivér előadásában. pompás sz.ínteohnikával, la többi afrikai filmhez viszenyitva tempós (bár számunkra még így ,is túl részletező) előadásban. Másfél órán át rnosolyogtunk, anélkűl, ,hogy megfeledkezhettünk volna róla, amit látunk véresen komoly móka, végső kicsengésében ez a vígjáték cselekvésre ösztönző dráma. Pedig akkor még nem ismertük közelebbről Ousrnane-t. Nem tudtuk hogy előbb volt poli íikus, forrada lrnár, a 'franciaországi néger diákrnozgalom vezetője, csak aztán lett 23
Szenegália egyik legismertebb írójává, majd első filmrendezőjévé. (Többek közt ő forditotta uolof nyelvre a Kommunista Kiállványt.) Számunkra Az utalvány - ez 'a Iilm értelmes, eredeti címe - a kirgiz Gyermekkorunk ege mellett egyszerűen a fesztivál legjobb filmje volt. ts kicsit kalland is: bepillantás egy addig ismeretlen é-s turisták számára megismerhetetlen világba. Annáll jobhan meglepett a szenvedélyes, mar-már goromba vita, ami la bemulatót követte. A szép marokkói színésznő, aki eleddig kizárólag ruhotárával és e ruhatár légiposta útján való kiegészílésév ) ~.jrődött Taskentban. most másfél órás, szenvedélyes kiselőadásben arróllaNart meggyőzni a sz.álloda folyosóján, hogy ami nekern a szenegál filmben tetszik, az rosszabbik énemnek, a fehér ember gőgjét hordozó génjeimnek tetszhet csak, s ha öntudatos, haladó-értelmiségi tudalom legyőzné ezt laz előbbit, az örökiötíet, Ousrnane filmjét éppúgy elutasitanárn, rnint ő, Párizsban hakó, de hazaszerető 'arab lány. A fiatal algír i újságíró, lakivel korábban barátságot kötöttem, de a'Ni már előző nap óta neheztelit rám, rnert A hang círnű algériai ellenállási filmet nem az elvárt lelkesedéssel fogadtam, most dühösen r áíogásnak, !a külfőldet kiszolgáló Iolklor isztikus öncsúfolásnak, végül már-már árulásnak bélyegezte Sembene Ousmane munkáját. Mások rnértékletesebben támadták, isrnerősebb érvekkel. Miért kell nagyító alá helyezni la hibákat? Nem tipikus. Az alapötlet - hogy egy szegényember 25.000 frankos (régi Inankról lévén szó, kb. 2000 forintos) utalványt kap s a hivatalnok, az ügyeskerlök. machinációja végül nem csak az utalványori szereplő összegtől, de maradék értékeitől, jóhírétől, önbecsülésétől is megfosztja - még csak elfogadható lenne. De Ousmane e szegényember rovására is viccelődik. pi. szegényember nem pozitív alak! Ezállal pedig a társadalombírállat egyenesen la színesbőrüek rágalmazásává sűllyed. Hadd szögezzem le, ami talán nem tartozik szorosan a vitához: Sembene Ou smane szenegál néger, kommunista. Néger és kommunista az egyik női főszereplő, az 24
egyébként közgazdász-diplomás, civilben titkári teendőket végző, szép Ynousse N'Diaye is. Altalában, 'akik a filmet szenegál részről létrehoztak, francia koprodukcióban, a dakari szellemi baloldal képviselői, tha úgy tetszik egy baráti társaság, rnelynek legkülönbözőbb foglalkozású tagjai - köztük la hazájukba visszatért, egykor Párizsban rnűkődő hivatásos sz inészek - azért vállalnak szerepet la filmben, rnert ez a film ügy volt számukra. Közö cselekvés. Több, rnint rnozi. 'Az alkotök szándéka soha nem érv. Érv maga a Iilm. S la film nagyon is tudatosan megkomponált, szellemes részletei, a hős, vagy antihős árnyaltlan jellemzett alakja, éppen azok az 'ellentétes vonások, melyektől az aírikaiak tekintélyét féltő afriloai Iesztiválkűldőttek olyannyira rnéregbe gurul bak Milyen is ez a Díeng piapa, akit Ousmane szeret és szid, kiosúíol, biz tat, akit önmaga és 'környezete megváltozhatására
nógat> Szegény és hithű muzulmán. Két felesége van és megsz árndálhabatlan kisgyereke. Jószívű szomszéd, adakozó lélek, laki 'a várható, de rnindvégig fantomnak bizonyuló 25 ezer reményében oktalanul ,gazdag!nak hisz i magát. Hogy la pénzt Párizsban utcaseprősködö, nem kevésbé hithű, de nálánál önrnegtartóztatóbb és szorgalrnasabb unokaőccse önmaga számára gyűjtőtíe.küldte s Ihogy abból csak kétezret szán la bácsikának, hármat anyjának, la bácsi nénjének, ez jó ideig meg sem fordul Diertg fejében. Kölcsönt kér, kölcsönt ígér a ne/ú érkezett utalvány-pénzre, s csak amikor megfosztják 'a sosem látott összegtől.nkkor sírja a két feleség: "Nem is volt la miénk!" Tolvaj? Szó sincs róla. Egy modern nagyváros, pontosabban la kapitalizmus perifériáján ősi szokásokba, írástudatlanságba, csodavár ásba süppedt, egyik napról la másikra tengődő réteg megtestesitője ez a jó-rossz nagybácsi, jó-rossz ember, jó férj, jó mohamedán. tpp oly kevéssé gondolkozik 'az utalványou szereplő őszszeg valódi rendeltetésén. rnint azon, hogy a városházán vajon miért személyes ügyeikről csevegnek rnunkaidőben la tisztviselők, s miért beszélnek vele olyan hangon,
mintha la francia hatóságokat képviselnek, s csak Ő, laz üg)llfél volna a "bennszülöU"? Dieng természelesnek érzi, hogy nem fizeli ki egy el végzelt munka ellenértékét a postahivatalban műkődő ievéllelolvasónak (akit mellesleg a szerző-rendezö játszik) - ha egyszer neki sem fizetik ki az utalványozott összeget, amíg nincs szernélyi igazolványa. Ugyanilyen természetes számára, hogy ,a bankbari háromszáz frankkal kell Ihonorálni la tisztviselőt, aki egy ezer frankos esekket bevált neki, bár ez a háromszáz Irank ezúttal nem is a korrupt hivatalnok hanem la kliensek tudatlanságábál élő kis szélharnos zsebébe vándorol. Dieng nem monalisha. Sembene Ousmane sem az l A kálvária, melyet rnodern mesejében 'a szegényember a huszonötezer frankos fantom nyomában végigjár, a társadalrnat vádolja, rnelyben jó üz íet aDi· eng-féle derék hívőket tulathanságban és öntudatlanságban tartani, amelynek urai, ügyintézői, kereskedői és hivabalnckai nem
csak la volt gyarmatosilók lakberendezési tárgyait és szokásait utánozzák (lázitóan rnulatságo kép la lábkörmeit lakkozó íeketebörű hölgy és az imafűzért morzsoló Dieng kettőse) , annál lényegescbbet is átveltek la franciáktól: la kizsákmányolás és a megalázás mechanizmusát. A reali La eszközőkkel ironizáló film egyetlen plakátszerű jelenelében oa vánailanul agitárorr előlép letett postás ki is mondja azt, amit Az utalvány egésze okkai meggyőzőbben sugall: "A társadalmat kell megválloztatnunk!" "Kinek?" - kérdi Dieng. "Neked és ,a leleségeidnek. Nekünk" Ousrnane filmjének kűlőn érdekessége és jellemzője az egész vállalkozásnak - a nyelv, melyel Az utalvány furcsán egyszerű dialógusaiban la szerző használ. A film két verzióhan készült. Az egyik, a szenegáli, melyet Taskentben vetitettek. uoloí nyelven szólal meg. M.ivel lazon ba n egységes nyelv, melyet Szenegáliában minden törzs á
25
értene, nincsen., Ousrnane megkereste la közős Jdlejezésekel, és ezekből alakltotta ki az első uolof nyelvem beszélő film szővegél. Minl mondLa: a rnunka nem volt könynyű és megfosztotta ől la szójátékokban rejlő humor használatától, szereplői többnyire egyszerű tőmondatokban beszélnek. Sok a sopánkodás, az áldás, az egyszerű sz itok. ("Noe ölj mOoga reménnyel!" - így
logadja az utalványt a kél asszony. "Nlegölsz rninket a reménnyel." - ismétlik) A fnancia változat, rnely mo t Budap sire kerül, mégsem szinkron. Nlinden beállítást két, zer vettek fel, az eredeti szereplők beszélik a _sajálos szenegáli fnanciát. Ami szinten nem egységes. A városszéli lakókal játszó zereplők a volt gyarrnataláren, delljeinek primitív és idegen csengésil franciaságával ej tik a legegyszerűbb szerkezélű francia mondatokat. Az újgazdagok, hivatalos emberek egy nevetségesen Iranciáskodó, affektált Iranelával fejezik ki magukat. (Az előbbit, la gettó-Iranciát töri remekül a Sorbonne-on végzett Ynousse 26
N'Diaye is, aki civilben sze/bben beszel franciául, miní a szülelelt franciák.) Sembene Ousrnane és társai erre a nyelvi leleményre a legbüszkébbek: la szenegál verzió laz első nemzeti jétékíilrn. Miért háboroglak hát más, rokon-országok filmművé zei, újságíró) éppen 'a nemzeti és íőldrész.i büszkeség jegyében? Faji c:fogullságból? Vagy valami Európával
szemben érzett kisebbrendűségi érzés szülte haragot? Lehet, hogy akad t, aki ezért szidj él Az ulaiiránu-i De a többség indulaba nem ilyen egzotikus, isrneretl en, távoli töltésű. A nemrég felszabadultak érzékenysége tőlünk sem volt idegen. A Talpalatnui föld ma már klasszikusunk, szinte kötelező lecke a fiataloknak. De én még lazokra a szorongáokra, vitálkra is emlékszem, rnelyek szűletését kisérték. em volt az olyan könnyű szülés, rnint alhogy ma, la filmtörténeti könyvek olvasóinak tűnik. A szereplők megválasztásától kezdve (a szegény szereplők legyenek rokonszenves arcúak. laz él
intéző laz akkor legismertebb inlr ikus-sz inész) a film ma már önmagában is sz imbólummá nőtt befejezéséig ("SZlabaduI1945ben", mely bizony pótfelvétel volt) a kitűnő Bán Frigyes számána a bemutathatóság kiszabott feltétele, pontosan a felszabadult élefnek és 'a volt elnyomottak "renoméjának" féltése diktálta laz aggályokat. (Nem is szelván ra későbbi magyar íi'mek sorsáról, arnikor egy-egy kűlsőben íorgaíott ré z azért kapolt kemény, eszmei b:rálatol, rnert kopott házakal engedcit látni, s a lelszabadult Mlagymürszágra nem tipikus a huiló vakohatl) A Taskentban bavalylátütt aír ikai és ázsiai filmek zöme az átkos rnúltat leplezte le. Néhány, rnint a ohaplinkedni igyekvő kuwaiti, vagy a meghaló hollywoodi mesét prezentáló ceyloni meg mintha azt jelezte volna: lám, mi is ugyanolyan autókon járunk, mint ti, rni is tartunk szobalányt, nekünk is vannak luxushoteleink, autósztrád ink és gyilkosaink, akárcsak nektek. lAz első csoportban sok rokonszenves, de feszélyezően naiv filmet láttunk A másik fajtát nagyon nem szer tem. Ugy tűnt, rninfha néhányfüggetlenné lett ország művészei anzikszkártyát küldenének 'a volt kolonislákruak: "Köszönjük, jól vagyunk." Ousrnane a mai .szenegál társadalom "álkaiva l" bokszol, nem a múlrt: árnyával. Fütyül a tegnap! ur akra. A mailakna hanagszik. Tekinlet nélkül bőrük színére. Bs Di· engért haragszik Diengre is. Neked kell megváltoztatnod la világot, gondolkozz végre! - mondia neki meggyőzőbben, rnint
akarják az új földrajzot, rnely könyvformában nemigen olvasható. Akik felfedezik laz olyan nem is hangsúlyozott, nem is jelenetesílett s mégis rnúltat-jelent ábrázoló apróságokat, mint a :fe:hérgyerek baba, melyet 'a négerkislány vegigcipe: :a történeten, v:agy la Ieszületlorma állvány, melyen a fehér nőktől örökölt kincs: párnázott melltartók Iógnak. Hitéjbe is kaphatóant
Amolyan jótékonysági 'alapon rnutatjuk mi be ezt la szenegáli filmet, vallahogy úgy, rnint ahogy én veregettem me:g a baskenti bemutató után Sembene Ousrnane vállát, Ousrnane-ét, akiről még semmit sem tudlam: - Maga nagyon tehetséges filatalember - biztattarn. Akkor voltarn fiatal, arnikor Cannesben 'az újságirók díját megnyertem -
mondta 'a jeles író, rendező, Mark Doriszkoj volt munkatársa. Kósa Ferencről viszont még ő nem hallott. Nagy a világ. Az Ugocsa rnoziban egy péntek esti 1/29 órás vetítésen remélem rnűsorra kerűl majd Az utalvány. Annak a kőzönségnek, diákoknak. egyetemistáknak, "kíváncsialmak" tetszeni fog. Máriássy Judit
IBRAH[N~
DIENG
UTALVANYT
KAPOTT
(Le
mandat) szenegál-francia, 1968. R: Sembene Ousmane; F: S. Ousmane; O: Paul Soulignac; Sz: Mamadou Guye, Ynousse N'Diaye, Issa Niang, Moustapha Teure', Farda Sarr.
EGY POLITIKAI
"
GYILKOSSÁG
cSÁBíTÁSAI
zr'
Bizonyoslan nem okos dolog szembeszállni a sikerrel. Külőnösképp, ha laz ilyen rangos. Hiszen nem valami ügyeskedő léhaság, harnis látványosság vivba ki, 'hanem egy báLor, 'kemény mondanivalójú rnűalkotás. "Egy politikai gyilkosság anatómiája" - ahogy alcíme is hirdeti. S la térnául szolgáló merénylet - Lambrakisz halladó görög képviselő meggyilkolása - laz elmúlt évtized csakugyan egyik legaljasabb poliiikai bűnténye, valóbari joelőre jeIét adta annak 'a haüalomváltoz.ásnak.camely azóta be is kövelkezett ebben laz országban. A cselekmény a valóságna támaszkodi.k. Ahogy 13 szerzők elöljáróban hangsúlyozzák is, kifordítva a szokásos bevezetést "nem véletlen", ha valaki v'agy valami felismerhető a történetből, ez szándékuk szerint való. A hitelesség ilyen célzata, a "nahát, 'hogy mik vannak" borzongása is egyikkétségtelen tényezője a sikernek. Es 13 továbbiak? Jorge Semprun és Costa-Gavras - akik Vaszilisz Vasz ilikosz regénye nyomán a for:g1a,tókönyvet írták - kitűnően épbtik a történetet, jól adagolják a Iordulaíolcat, és Costa-Gavras la rendező, 'aki már első filmjében (kitűnő bűnügyi film volt) behizonyitolta, ho:gy ér,t la íeszültség-teremtéshez, a "suspen e" fenntartáshoz - ebben a mun-
kájában sem mulat rosszabb képességeket. Es rnicsoda segí tögárda szegődött mellé! A már ernlitett Semprunon kívül R,laoul Coubar d állt la doarnera mögött, a zenét Mikisz Teodorakisz míivei szolgáltatták, la színé zgárdát pedg még felsorolni is sok, hiszen majd rnlndegyikűk önmagában elég egy film sikeréhez. C5Iak néhányan a lista éléről: Yves Montand, Irene Papas, Jean-Louis Trintignant Jacques Perrin (laki ·egyébként a Iilm egyik prod ucere .ís), Renatc Sa lvatori, Franccis Périer. és azok is, akik nálunk még kevésbé ismertek, rnint la kiváló Marcel Bozzuffi, Bemard Fresson, Charles Denner ... Mindez együtt nem érdemli-e meg, hogy lelkes tisztelettel emeljük meg krilikusi fövegünket? Azt hiszem, nem ... A progresszió fogalma a rnűvészetben aligha szorítkozha t la téma tisztességére, helyességére. Különösen lakkor nem, ramikor ,,'a politika bevonult 'a filmművészet annyiszor 'kifogásolt kétes erkölcsű világába és egycsapásna Iőszereplőlelt" - ahogy a cannes-i Iesztiválról szóló beszámoló fogalmazza meg szellemesen és találóan 'a Filrnkultúra ez évi 3. sz árnában. Ha ez elterjedt jelenség, ha nem egy-egy kivételes vállalkozás jellemzőie, h:anem szinte divat, akkor - úgy :gond010m - fokozolt gonddal 29
lenül teremienek feszüllséget, megadják laz érzelmi együilhal:adás lehetőségét az áldozattal és a rettenthetetlen vizsgálóbíróval, az elité.ő indulatot 'a gyilkosok és cinkosaik iránt. Am ennek elismerésével hadd kérdőjelezzük meg, hogy iti, ebben :a filmben bármiféle valóságos "boncolás" folyna. Hiszen a cselekményben megjelenő szereplők nem hús-vér emberek, hanem la végletekig l~egyszerűsitett jelkép-figurák, a ,töri(énelbell1 sz rnukra 'kij elöl t f urikelót telj esítő bábok. Es piap írmasé másola ton lehet ugyan demonstrácíós oktatást bartani de felfedezésre jutni nem. Ehhez csak eleven szővetek, a szervezeí teljes bonyolultságának megvizsgálása vezethet. E bonyolultság vállalásáról Sernprun és Cosla-Gavr as eleve lemond. (Nem olvastam Vaszlikosz regényét, nem tudom egyoevelni tehát - több 'le'he~őséget kínált-e erre laz eredeli mű. De az l hiszem, la végeredmény szempontjából 'ez nem is érdekes.) tgy aztán él társada.om dialekiikájának vizsgálata, .az emberi ellentmondások te.jességének vállalása - áldoz:atul esik a feszü:tségleremlés s talán bizonyos :agitációs 'Szándék oltárán. A kép vélt világossága érdekében laz egyik oldalori hősök állnak, 'a másikon a gonoszok. Árnyalás nélki.il, csupán Iunkcionális megkülönböztetéssel - no meg lazzal a kétségtelen pluszszal, 'amit la rendkívüli slfnészgárda ielent. (Már ott, ahol jelent, rnert végül' is töbtbségi.iik saját biztonságos sablonját hozza, s némelyikük - rnint la nagyszerű Iréne Papas még így is csődöt mond a Iehetetlen Ieladatban.) Bármelyik figurát vizsgáljuk - erre laz eredményre jutunk. Ahogy például Yves Montand Doktora megjelenik, már a pályaudvari jelenet induló képeiben is azzal a bizonyos rnosollyal, Jaz első útjába kerűlő ember barátságos nyakonsimogaiásával, 'a baráí i ölelkezésekkel, a sz állodiai szeba éjjeli szekrénykéjére kitett családi képpel - félelmeles azonossággal idézi egy általunk már túléltnek vélt korszak hagyományait, a pozitív hős elöirásszerű követelményeit. De nem kevésbé árnya la tIan J ean-Louis TrJn(j:g;na n t vizsgálóbírój a,a függe'L':en és eltéríthetetlen tárgyilagos iglazság rezzenétlen arcú jelképe. á
kell megvizsgálnunk. laz ilyen jelben szűletett művek rnit s mennyit adnak hozzá a
fi lrnrnűveszet fej lődéséhez. Induljunk el a film saját prognamjából, amelyet a már idézell alcím jelöl meg. Az "anatómila" vagyis bondan - ,a lexikon meghatározása szer inl "laz élőlények lalal<.lbe;i sajátosságait, szerkezeti tulajdonságait vizsgáló tudomány". Az "élőlény", amelyet a film vizsgálni kíván, ebben laz esetben nyilván a társadalom, .az la társadalom, amelyben .a szóban forgó bűnlény megtörtént. A boncolásnak, amelyet la szerzök elvégeznek. ennek tulajdon ágairól sajátosságairól kell tudósilania bennünket. MLíalkolásról lévén szó, nyilván nem a tudományos de zkripció elvárásával. hanem emocionális-intellektuá., lis é.rnényteremtés útján. Alkalmas-e erre a bencolásta 'az a módszer a hagyományos bűnügyí filmek módszere -, amelycl la szerzők felhasználnak? Bizonyos fajta emocionális élmény megleremlésére feltétleni.il. A váratlan fordulalok, az új meg új nyomok, a Jeiélezel elhatározások következményei - kérségteí
30
akhogy egy ilyen tör lénetb n nincsenek egynemű igaz ágok, ha az anatómia ig' nyév l akarjuk viz gálni. Bonyolult szővedékek vannak, amelyek bonyolulL mben vi zonyla lokort át jelentkeznek. 111 incsigaza az említett feszLiválbeszámolónak, amikor felteszi a kérdé ét: "Mifé~e ana tórnua laz, amelyben la világot egyszerű n jókra és ros zakra osztják, ahol a hahadás egyenlő a becsűlett I, a reakció pedíg az emberi elvclemültséggel? Míntha a katonai diktalúrák bűnei kizárólag rabból adódnának, hogy laz ezred sek ostobák, kortuplak vagy gono zak és telten is érhetők él ro z fiúk uícájában!" F elleheló per ze, hoay ez az egy zerűíl \s la politikai térnából magából íakad. Hogy ezek l la kérd' eket a filmen - érd ke en - csak ilyen egy zerűsílő mód zerr I leh t megközelíteni. A cárfolatot a f 1levésre nem c upán az elrn 'let adja: Ilogy más példára 'Ile hivatkozzunk - épp n Semprun (igaz Alain Resnai -vcl, korunk egyik legnagyobb Iilmrnűvé zével az oldalán) bizonyította be, hogy nem íay an. fl háborúnak vége. " - Semprun előz" forga íókönyve még közvel lenebbül és egyneműbben polilikai rnű. E micsoda r rnekmű ... Milyen l nyűgözőert tudja egyesíteni '3 Iorr adalom l ir ájál és a nyers ideológiai vitákat, la teljes emberképet a cselekmény Ieszültségét mily n lehelőségeket ter mt a legkor zerűbb filmnyelv Ielhasználásárn, am Iynek kölcsön v lt eszközei ly íé'sz gen lógnak ki o la-Gavras spekulatív ábr ázol ásrnódj ából. De zernbcsithetjűk ,a Iilmet egy másik problémável is. Vajon a krirni-Iechnika, az i:y níajla f züllsegt remlés adjalaz egyszcrűsite zük 'g zcrű korláljál? \'inden bizonnyal kőzrej álsz ik benne, de ugyancsak nem szükségszcrű. Hogy ismét p' ld ára hivatkozzunk: a Nagyítás i egy rejtélyes gyilkosság körül szövődik. Mégis - mic ocla alkalom, nem csekélyebb feszültség fennlarlása rnell Ll la mcdern filozófia legizgalma abb kérdé einek felvetésére. Szabad-e zámon kérnünk e z eniális példák eredményeit egy fialal rendező mun, káj á tól? A fi Im sikere kölelez benn ü nket err, az k la kivivolt eli rnerő jelzők, Iam lyckel a bevezető sorokban - gond lom:
immár viláO'os, hogy nem aj ál meggyőződé nrként - idéz lern. .i\'leakí ércltcrn bizonyitani az eddigiekkel ( z a bizonyításlia film rninden rószletére vonatkozóan folyLalhatnám), hogy Cosla-Grava rnűvenek Iilmművé zeti érléke, ihozzájáruláSla e rnűvészet gazdag dásához igencsak csekélynek nevezhető. E ztétikai érlelomb II tehát - la'ligha nevezhelő progresszívnak. jvllaradna hát :a közvetlen hatás, laz acilációs erő jelentő ége, a - nevezzük így: polilikai bálorság. Hadd éljek bizonyos fennlartásokkal erre vonatkozóan is. A polilikai íi.rn ismét a már idézett fesztiválbesz árnoló megállapltására emlékezletek ma már kilépell az "underground-művészet" kereleiből. m partizán módszerekk I, hanem a rende, üzleli disztribúciós hálózal keretében kapnak lehelő . gel 'a közőri éggel való találkozá ra. .Llaladónak" lenni nem lartoz ik a kockázatos vá II'aIkozások közé. ( o persze, nem
hogya progresszivitás napjainkban mtniképp sem egynemLí Iolyarnat. "Az a lény, hogy 'az ulóbbi évliz dek szinle egy zcrrc, egye II n ha la Ima hull ámma I bel rántották az emberi ég egé zél la progre zió áramába - írja -, hoay ennyi különfél erő egyszerre mobilizálódolt, ez teszi olyan borzalma an bonyolulttá a helyzelel!" Ezen a bcryolult folyamalon belül az olyan li z la, egynemű reakció jelentkezéét - ami, yet a 'görög ezr de ek Iaslzrnusa jelent zinle egynemLí elíiélé köveli rnindcn irányból. Gondoljuk csak meg, azokban la napokban, arnikor e dolgozalot papirra velem, hozolt J alározatot a - rni Ioaalrnaink szerint nem éppen haladónak z árniló - Európa Tanács Görögor zág kizárá Ma sora-kból, m rt rninl rnon, delták - "a jel nlegi aörög rend zcr rnit sem tett la demokratizmus helyreállítása érdekében". Es . ppcn a ienl idézett e zlélikJai fogyatékos ágok kővctkez lében Cosla-Gavras filmje sem III gy tú! az állaláno elí,lélé ilyen fokán. A konkrét társadalmi hclyzct . clernz én k, ábr ázolá ának dialektikája é
33
hiányozván a műből, egy bizonyos emocionális együttérzés, illetveellenindulat megteremtésén túl, valóságos állásfoglalása éppoly bizonytallan és rnegloghatatlan, rnint az a bizonyos mozgalorn, amelynek kép viselői la pozitív oldalt jelentik la filmben. Nem szeretném persze lad abszurdum folytatni ezt a gondolatsort. amelynek végkövetkeztetése laz lehetne, hogya Z - rnindent egybevetve - retrográd rnű. Ezt ·éppen laz életnek, la valóságnak - la filmbe!inél sokkalta bonyolultabb - dialektikája cálíolja. Csupán a jelentős, haladó műalkótás rangját szerelném elvitatni tőle. Me,g-
"Z" ("Z" ou l'anatorníe d'un assassinat politique) R: Costa-Gavras, i: Vaszil isz VasziJikosz regénye nyomán Yorge Semprun és Costa-Gavras; O: Raoul Coutard; Z: Mikisz Theodorakisz; Sz: Yves Montand, Irene Papas, Jean-Louis Trintignant, Francels Périer, Jacques Perrin.
engedve és elismerve, hogy egy jól megcsinált, szónakoztató, magával nagadó bűnügyi filmnekiJapsollhatunk megnézésekor. amelynek kétségtelen erénye hogy egy valóságoslan megtőrtént. aljas politikai merény.etet választ témájául és ítél el. Anélkül azonban, ihogyezzel az ítélettel bármi lényegeset is feltárna arról a társadalomról, amelyben ez a :gyilkosság megtörtént. anélkűl, hogy valóban gondolkodásra készIetné nézőit la világról, amelyben élünk, anélkül, hogy eleget tett volna !a maga választotta követelménynek ... Bán Róbert
•
GORKIJ HÖSEI KÖZÖTT Donszkoj filmtrilógiája 'A boldogság la boldogtalanság gyűlöletével kezdődik - írta Gorkij ·e:gy Romain Rellandnak címzett levelében. A gorkiji fogalmazás egyszerűsége, tisztaság/a, gondolatalnak dinamizmusa laz a különös képessége, hogy néhány hanálisnak tűnő szóval a gondo'atok egymással perlő, egymás, ból épülő, szerteburjánzó s mégis az alaptételhez visszaigazodó sorát indít via meg kivételes erővel Vian jelen abban az élelrajzi trilógiában is, amelyet még a háború előtt kezdett írni, a forradalom győze'rne után fejezett be, s amelyből tizenőt esztendővel késő-hb Mar,k Donszko] filmet készítet t. Ez a film - első magy;arországi bemuíalója idején rendkívüli élményünk volte boldogság születésének története. Már persze abban az értelemben, ahogy 'erről a szerző, la történet hőse Romain Rollandnak írt. Mert ritkák ugyan e rnúlt százladi és sz ázadfordulós történebben laz önfeledt öröm pillanatai la 'gyerek Peskov egy éjszakája la tövig égő gyertya mellett egy kö!csönkönyvvel, bohócok látványa a vásári forgatagban, egy véletlenül megtalált s önfeledt-bangosan kimondott verssor, önnön költőlehetőségének váratlan felismerése, az erő érzete, ahogy egy súlyos zsákkal la vállán végigmegy a hintázó vékony pallón, majd egyszer, sokk/al később; ,a
szűletés véres-drámai, döbbenetes látványának katartikus élménye -, s e tiszta örömök is mindig la nehéz valóság, az élet ellentmondásos-gyötrelmes egészenek elkű, lőnithetetlen részeként villannak meg, mégis azt az elemi boldogságot jelentik, min t amikor az ember a betegség példáján fe!iSimer i 'a maga egészségét,a bénaság példáján megérzi azt a diadalt, hogy neki megvan s Imozog keze, lába. Am e film, amelynek három önrnagában is nagylélegzetű része 'a gyermek, az ifjú és la fiatal férfi útját Idézi költői létéi,g és Iorradalmárr válásáig, leginkább mégis la boldogLalanság !gyülöletének epikus gazlagságábari kibornló története. á
Ebben a Gorkij révén idézett Oroszországban mint ahogy a múlt századi orosz irodalom termésének nagyobbtk részében is következetesen így jelent meg e kor rnindenkí boldogtalan. S Gorkij néhányadmagával éppen azáltal nő óriássá e Iájdalom-birodalomban, hO,gy az Ő történeteiben la boldogtalanság nem sorsszerű vagyis 'kivédhetetlen -, hanem okaiban tettenérhető. analizálható tehát gyűlöllhe1ő is. Gorkij ilyen értelernben volt már ilt e tr ilóg:i ában, la jövő felé forduló, ha úgy Ietszjk optimista író, némiképpen bonyo: ul üabban, mínt azok a "követői", akik utóbb oly gyakran hivatkeztak rá, s 35
o.y kevéssé
követték öl analitikus-lndula., los gyakorlia tában. A boldogtalanság gyűlölete, különös, gazdag, termékeny indulatnak bizonyult: a Gyermekkorom, Inasévek. Az én egyetemeim köteteiben a boldogtaln embereknek olyan változatos porlréit rajzolja, hogy e sokféle boldogta íanság láttán - anélkül, hogy erről újla m g újra beszélne - az ember ponlosan érti, miérl kellett törvényszerűen eljönnie la Iornadalornnak hogy minden részielében áír ajzolja e pszichológiaí térképet is. Minden világirodalmi tlankönyv őrieletfia jzi soroza tkónt tárgya lj a e köteteket _ s ez természetesen tárgyszerűen igaz is. Csakhogy ez .az őnéielr ajz nem akárkinek s nem akármilyen fejlődés története. Gorkij, aki - ugyancsak híres levelezésében találjuk la példát - sz igorúan megrótt egy fiatal irónőt, mert elsietett önélelrajzi regényélben mindenekelőtt önmagáról beszél s nem a vi.ágról, amely körülveszi. formálja, ebben a gyönyörű önéletrajzban voltaképpen önmagáról beszél a legvisszaío-
gottabban. Fonáknak [ekinti személyes 1S0r_ sát, amelyre ,a kor, a kor alakjai, rniní sérült v'agy Uszta gyöngyszemek fölfűzhetők Mindez,t voltaképpen csak azért szükséges most, Donszkoj ii.mjének la Fiirnrnúzeurnban a Forradalom évfordulóján történt felújítása alkalmából említeni, 'hogy v311a. milyen magyar ázatol találjunk :arra, miért érezzük ma kevésbé szuggesztlvnak ezt 'a filmet, rnint az első találkozás idején. Akkor kűlőnős ,gyönyörűséggel ismerkedtünk, a nemrég még ezerszeresen meghamisított hős laz ezerszer mássá rajzolt [ró valóságos' alakjával: filmbe idéz~tt élményeiben örömmel ismertünk rá egy-egy addig tiltott-rejtett novella valóságanyagára. Most valahogy úgy érezzük, hogy la film alkotói - érthető és rokonszenves hőskereső. hősteremtő, akkori törekvésükben - inkább életrajzi filmet ,aikarba\k csinálni, semmint megragadni a gorkiji szemlelet lényegét. Pontosabbak alkartak lenni la szcmé'yleír ásban, rnint ő magia, s így inkább befejeztek egy kűlönben valóban szép történetet, semmint, hogy - .a gorkiji igény szerint 37
megkezdtek volna egy la néző által továbbIolytatott gondolatsort. Azért, persze, Donszkoj filmje ottmarad a Iilmtőrténet megőrzendő lapjain, szép és igaz munkaként. De maradandóvá 'azok a pillanatok leszik, amelyek la gorkiji koncepciót, Iéi bo.dogtalanság .gyűlölelél hűségesenés szuggeszlíven visszhangozzák. A nagyapa Iigurájában például akinek boldogtalansága, abból fakad, hogynem ismerheti fel a feudális hagyományok nyílt kegyetlensége és a tőke újabb, alattomos gyakorlata kőzőtti módszerkűlőnbségot; a megvakult öreg rnunkás rnéltóságte'jes boldogtal anságában, laki dfogladjla változ-· talhatatlannak laz embertelenség rendjét; a krisztusi sorsú fialal munkásban, aki megszakad la temető felé cipelt nehéz kőkereszt súlya alatt, s lakinek legnagyobb fájdalma, hogy nem tud éneke'ni, - vagyis nem lalá! ia la módot, ahogy e reménylelen életből ki tudna törni.
Am nemcsak ők boldogtalanok, de 'a szcntképíestök is, lakik magukat istenpingáloknak nevezik, s csak egy pill amabr a érzik magukat szabadnak arnikor la fiatal Peskov a démonról olvas nekik, s ők végre az ördögöt r ajzobhatják, lalkinek emberarca van. Meg a rnosónő, aki tanittatja lányát, hogy legla:á,hb :az boldog legyen, de amikor a lány e:h:agyj'a, a mosónő mepróbálja a rosszerkölcsű nak életét élni, hátha így jobblan megtelel lánya "kényes" ízlésének. Ebben a fordított világban la tolvajok tudnak szol idár isak s emberségesek lenn i, a csavargók örülnek a munkának. Csak a forradaimár nem boldogla.an ebben la világhan - mert ő nem éli, de gyűlöli la boldogtalanságot S :a fiatal Peskov nemcsak ösztönei, emberi anylaga, de bontakozó iníellektu a parancsára is kőzőtíűk, la Iornadalmárok közölt keresi személyes életének via.óságos lehetőségei t. Az ész haragszik - írta Gorkij e korsz akra emlékezvén Szergejev-Censzkijnek. Formát kell adni la személyek alaktalan zűrzavarának. Ahogyan Iorrnát adott ő maga. E íi.rn tanúsága szerint is, amelyet ha ma már nem is .szerrr'é'ünk olylan tenntartás nélkűli elragadtatással, rnint egykor.iazt nem fogjuk elvitatni tőle, hogy egy bölcs és haragvó értelmű ember portréját rajzolta tovább. Az íróét, aki utolsó leveleinek e,gyikében úgy búcsúzik: ez aztán a nagyszerű Ie.adat, kigúnyolni ,a hivatásos szenvedőket ... mindenkit, akit magánclelének ostoba kis gondjai és kellemellenségei a világ ellen hangolnak ... 68 éves volt akkor, évek óta súlyos beteg - s nem o.y fiatal, erős, fehér fogakka l nevelő, rnint 1,Az én egyetemeirn" idején. Nem a filmbéli óriásként, de annak gondo.alaival élt még ... Hámori Oltó
38
VÁRNAI
NAPLÓJEGYZETEK
lA város. Korát évezredekben számolja, de rnost rohamosan fraba'odik. Más időket, népeket idéző romok, lebontásna érett, <szegényes, öreg házak közül hirtelen széles, rnodern sugárutakr a bukkanunk, nagyvárosi aluljáróval. üzletsorral, autóforgalommal. Aztán a tenger, minden élet és gyanapodás forrása, amely elválaszt és összeköt, oltalmazó [al és messzire vivő út. Partjá11Iak rninden tenyérnyi darabja rnólónak, kikötőnek, str andnak, emlékműnek kiépítve, vagy parkká, árnyas ligetté varázsolva. A levegőt a tenger hullámain érkező iszelek tisztítják, s la gyorsan változó mediterr án égbolt alatt ismét és ismét kifényesedik a látóhatár ... Város ez la j:avából, nem ejti rabul, nem temeti magábra laz embert; la szárazíőld és la tenger, la régmúlt és la holnap határán állva túlmutat önmagán, így könynyít főldhoz és perchez kötöttségünkön. Mennyit érzékelhet rnindebböl a filmszallag emulsiója? Színeken, tárgyak [ormáin, emberi arckifejezéseken túl nyoma maradha t-e raj ta egy városlevegőj érnek, "titkának", önmagán túlmutató létének? Képes-e korizerválni laz emberi élet, együttélés más művészetekkel megközelíthetetlen létformáit, dimenzióit? Mert laz emberi beszéd dadogássá válik, 'amikor például egy város tényét akarja felidézni, úgy, amint laz érzékenységünk homályos tükrén feltűnik, la kö-
zel és a távol, la látott és la képzelt egybemosódásával. A filmszalag viszont azt ígéri, hogy olyasmit varázsol szemünk elé, arrtit laz talán észre sem vett, azt teszi drámai erővel érzékelhetővé, arnitől eddig csak a szernpillánk rezdült meg. A .film, az "érzékenYrSég művészete" azzal kecsegtet, hogy többet lad bármely más művészetnél: megsokszorozza érzékeink és képzeletünk képességeit, önmagunk dőlé emel. Várna, ez a történelem széljárásába. a népek vonulásának keresztútján épült, "nyílt" város érzékennyé teszi látogatóját. Olyanná, mint la ftlmszalag. lA gentus loci a fesztivál legfőbb szervezője.
A Nerd-Orlent-express öt országon halad át, rnig Varsóból Várnába ér, s legalább öt nép délszaki tájakra vágyó turistáit ihozZia-viszi egyre népesebb csoprtolohan. Es ez perszecsak laz egyik nemzetközi útvonal a többi között, melyeken Európa nyugtalan világj árói a bolgár tengerpartra sereglenek, íűrdőhelyek, szállodák egész sorának kiépítésére késztetve vendéglátóikat. Ilyenkor, szepternberben la turisták már megfogyatkoznrak, lannál nagyob csapatokban vonulruak dél felé a tengerpart vonaláhan la vándorrnadanak, a fecskék és a darvak ... Talán ugyanazon az útvonalon jönnek, 39
rnint a Nord-Orient-express, öt-hat országon keresztül. Szállnak Ja darvak ... végig Kelet-Európán, északról dél felé. 1956 óta egymás után újulnak meg la nemzeti filmrnűvészetek Európra keleti felében, hasonló rnenetrendben. A Szállnak a darvak és a Ballada a kaionárol szovjet földön, a Hamu és gyémánt és az Ejszaltai vonat Lengyelországban jelezte egyebek közt aLJ új film megszűletését, aztán következett a csehszlovák, la magyar, egy-két éve a jugoszláv filmművészet. Igaz lenne, hogy a "darvlak" útja most Bulgárián át vezet? Merész prognózis? Nem látszik annak, ha tudjuk, hogy a bolgár filmmCívészelben 1967-től új korszak kezdődött, mind több bolgár filmre figyel fel a .mértékadó" kűlföldi kr itika: A kis szigeten, laz Első lecke, Georgi Setoianoo:
Madarak
és agarak
A Nap és árnyé/w,
a Fegyvertelen
lovag,
A cár és tábornok, Fiatalok voltunk, ma j cl a későbbiek kőzűl la Kitérő, legutóbb pedig 'a Fehér szoba a megújhodás szakadatlan láncolatát alkotják. De vajon mindez azt jelenti, Ihogy már megszűletett la bolgár "új Iilrn"? Es ugyan mi la kr ilér iuma és ki ,a megmondhatója egy ilyen filmtörténeti ford ula tnak> em történik-e meg gyakran, hogyafordullat előzményeit igen korai és 13 régi jegyeket erősen magukon viselő kezdeményezésekben keresik? Másrészt sz rníbhat-e újnak egy művészi irányzat, ha bizonykodni kell m llette, s nem sugárzik a műbőlaz alkotói szuverénitás, a formáját megtalált új üzenet meggyőző ereje? A Fehér szoba például egészében rokonszenves alkotás, vívódó hőse, aki igaz át csak elkés-
"-~~-~~~--~5~_~~'-S"----~~"
á-
ve, halála ulán kapja meg, együtiérzést kelt. De vdidaklikus lanulsága időben szolgáltassunk igazságot] - Inem utal-e 'a mélyebb elemzés hiányára? Vrajon e kérdések közül rnelyikre ad választ ra fesztivál?
Az idei fesztivál Bulgária felszabadulásának rnegyedszázados évfordulója jegyében zaj.ott, s lermé zetesen ra felkészülést, a filmgyártás évi tervét is ez határozta meg. A retrospektív vetítesek ,felelevenítellék e 25 év legjobb calkotásait, a versenyművek közott pedig jelentős helyet kaptak !3 felszabadulás eseményköré! és problernatikájál idéző dokumentumés játékfilmek. Nem lenne helyes sommás ítélelekkel helyette-
sítenia lelkiismereles vizsgálódást. A válíoz ás, a dilfferenciálódás, a megindult erjedés időnkén l lelassuló, majd újra pezsdülő folyramratát sz ámos jel bizonyitja. de az igazi nagy rnűvek szűletésének legjobb eselben is csak laz előestéjén vagyunk. lA pozilívumol, 'a biztatás! ketsógte'enüí laz új stíluskísérletek je.entik, ami azonban e rnűvek üzenetet illeti, laz csupán megismétlcse egy korábbi általánosságnak. mélyrehatóbb, élménytel jesebb vizsgálódás nélkül. A versenyíilmek de 'az évi termés egyéb filmjeinek - mezőnyct is nagyobb ré zben történe'rni, kisebb részben mai kalandos és drámai rnűvek alkotják. Az idén egyetlen Iilrn képviselle ra mai tematikájú, ironizáló jellemdráma müfaját. A távolabbi múlt drámáinak ábrázolását
- úgy vélem - kevesebb joggal bírálhatja egy más nép kr itikusa, ez szinte közel járna a "belügyekbe való beavatkozáshoz". Ami számára nagyopera i jelenetnek hat, tehát Ihidegen hagyja, la honi néző, kritikus számára még rnindig hordozhat valarni saiátosan nernzetit, tiszteletreméltó emlékmű jelleget. Más la helyzet persze, ha .,j2
a mű laz egyetemes történelmi dráma szintjén van megfogalmazva. Sajnos az Jvan Sisman (rendező: Juri Amaudov) c. film, mely az utolsó bolgár cár drámai bukását rnondja el la törökökkel szemben, inkább fa díszleteivel, színpadi jeleneteivel kívánt hatni, s nem a film nyelvén megelevooített drámai igazságaival, laz idegenből jött néző
Todor Dinou:
Ikonosztáz
\
Todor Dinoo:
Ikonosztáz
tehát hideg' szernlélö maradt. .3zerencsésebb témaválasztást és jóval filmszerűbb ábrázolást képviselt A szabadság vagy a halál c. (Nikola Korabov) rnű, éppen rnivel eszközeit, technikáját la mai filmművészet stílusában választotta meg, s még a romantikus történelemszemlélettől idegenkedő nézőt is lekötik 'a poétikusan fogalmazott képek, a mozgalrnas jelenetek Hriszto Betev, a forradalmár bolgár költő vakmerő és kalandos, halálig vállalt sza44
badságharcának elbeszéléseben. A film rendezőjét avantgarde tőrckvósű művészként emlegetik hazájában, s filmieivel már eddig is több fesztiválon nyert komoly elismerést. f\Tyilvánvalóan új elképzelés, muvesz: kani epció fejeződik ki la közelrnúlt, la 25 év előtti fel z abaditó harcok kalla'Odregényszerű ábrázolásában, amely észrevehetőleg széleskörű művészeti -kulíurális programként jelentkezik. (Ez la folyamat erősen ha-
senlitani látszik arna a nálunk mintegy líz éve kibontakoz.hatott Jrányzatna, amely írodalomban s majd később filmben felkarolt minden addig kegyveszlett műf ajt: kalandregényt, sci-fi-t, krirnit stb.) A bolgár teh~vízió ennek megíelelően 13 részes filmsorozlatot tervez, amelynek minden egyes darabja la hősi idők egy-egy ka'andos epizódját rnutatná Ibe. Eddig három készült el kőzűlük (A két gitár, Husvét, A feltámadt halott), vallamennyi kaland- ,nagy detektívregenyhe illő feszültség megteremtésére törekszik, szerkezetük a szinte anekdotikus csattanóra épül. Nem elemezni kívánnak, hanem érzelmeket, szenvedélyeket ébreszteni, hőseiket glorifikálni. Ez "újrafelfedezett" műíaj kiteljesedésének számít A nyolcadill c. (lako Heszkia ) játékfilm, amely már-már a western fordullato ságáva l építkezik, s ha áseszkőzei: a hősök bravurjai, a végsőkig kiélezett drámai helyzetek, la kívülről és belülről fenyegető veszedelmek halmozása. El kell ismerni, la film igen komoly szakmai érettségről tesz tanúságot, a rendező kitünőert érti és alkalmazza la vállasztott rnűfaj fogásait; a cselekmény feszültséget és la hősök jellemél rilka drámai érzékkel formálja, egyensúlyozza és viszi a végkifejlet felé. Erthető, hogy la közönségnél ennek a partizánfilmek volt la legnagyobb sikere. í
"Baudelaire óta tudjuk, hogy la rnűvészet kapcsolalban vian laz emlekezesse!" - 01vashattuk egy Alairi Resnais-ról szóló tanulmányban, amely később így folytatódik: "Alain Resnlais minden művét úgy lehelne definiálni, rnint laz emlékezés egyfajta tük-
rözését." Egy jubileumi filrnszemle, melynck a törlénelem ilyen sorsdöntő fordulata áll la középpontjában, ugyancsak laz emlékezés tükreil forgalja szemünk előtt, s nem is egyIélét. A híradókból, arnatőrfírnekből összevágolt dokumentumfilmek képviselik a legegyszerűbb fokoza lot, más művekben a nag-y események ma is élő szereplői beszélnek ,a nehéz időkről, vlagy az elhunytakat idézik régi fényképek, laz egykori harcok színhelyének felvélelei. Az emlékezés azoriban bonyolultabb műveletekre is képes,
rnúluat és jelent szembesithet. rnindkeítőt átIorrnálhatja a képzelet önkényes s mégis törvényszerűen jelentkező alkotásaival. A művészet fe:lfedezése, hogy mindezeket nem tolhatjuk félre mint az "ellenőrizetlen tudat felelőtlen játékait", mert életünk lé'eklani eredől és jelképei fejeződnek ki bennük. A filmművészet szerte la világon 'az elmúlt negyedszázadban sokszor nyúlt vi zzia la háború, az ember megalázfatásának, kényszerű viagy akart hősiességének emlékeihez, megrendítő műveket alkotva, s törvényszerű n la rnúlt és la jelen, 'a képzelet és a va 1óság Ú jabb vi szonyla bait fedezve fel. Az érniékezés a mélycbb megértés, la nagyobb felelősségvállalás útja is egyszersmind - 'a filmtörténet ezt sugallja egyik tanulságaként. A bolgár filmművészet az elején jár ennek az útnak la jelek szerint. A kalandfilmek "em!ékezése" - mégha zenvedélyekeí kelt is - aligha szárnit előrelépésnek, hiszen leljesen külsőséges. Két film tesz kísérlelet e rnűvészi felladat vál alására, bár nem egy/forma feltételek rnellet t és kű lőnböző sikerrel: Todor Di nov l honosztáz-e és Georgi Sztojanov Madarai: és agarak c. rnűve. Az előbbi egy regény adapt ációja (a szerző Dimiír Talev) , amelynek középpontjábanegy ikonleragó-festő áll, az ő - a hahadás áldozatokat igénylő - drámája eleveneclik meg szuggesztív, feslő: igénnyel konstruált képekben. Ez la dráma szorosan összefonódik egy bolgár falu életével, egy olylan időszakban - a múlt század közepe tájárt -, amikor kívülről a török elnyomás, belülről a görög szellemiség hatása jelentett kettős veszélyt la puszta letét és kullúr áját védelmező nép számára. A folklór eszközeivel, Iba I ;Iadá s, olykor rnelodr arruatikus hangvétel lel készül t, elsősorban képi p liaszticitásra törekvő film - itt-ott akaratlanul is Sána Sándor filmjeire emlékeztet! - vibatha ba lanul új szint jelen t 13 bolgár filmművészet kifejezésmódjában, bár nem rnenles la mesterkéltsegtől, s "üz~nele" ,alig több 'a haladás melletti általános értelmű hitvallásnál. A rendező egyébként közel másfél évtizede a lkot sikeres ra jzfil mckct, lévén festő is egyszernélyben, s ez az első játékfilmje. Jelentősebb laz lIwnosziáz-nál Szlojanov í
45
Nikola
Korabou: A szabadság
uagy
a halál
és agarah-jla mind a muveszi szemlelet és a közvetlen eszközök, rnind ,a történelmi rniliő megválasztása folytán. A második vil ághá ború a latt j átszódó ellenállási filmről van szó, amely érettségi előtt álló fiatalok spontán hősiességét, a szabadságért hozandó áldozatok naiv, tiszta vágyát ábrázolja. A ,film eszközei közötL a legfigyelemreméltóbb a groteszk szemlélet alkalrnazása, az elnyomás karikiroz.ása, 'amely különös ellentétben áll ,a bekövetkező tragédiákkal, s a kettő együtt teremti meg 'a film sajátos. eredeti, mély hatást keltő hangulatát. Sztojanov, aki Mcszkvában és Párizsban tanult, és egy hasonló stílushan fogant [ilmmel tette ismertté la nevét (A penleuei eset), elsősorban nem egy történet elbeszélésére vállalkozik, hanem laz események érzelmi hatásának ábr ázolására, így kerülhet bele a filmbe a képzelet d irnenziója, j uthat szóhoz benne egy másfajta dramaturgia, s pereghetnek a képek - nem a cselekmény, hanem - ,az asszociációk, az egymást felidéző érzelmek rendjében. Madarak
A bo.gár kőzönség. Történetileg nincs még felderítve, 'hogy az "új film" megszületése körül milyen szerepe volt az egyes orszá-
.goklban a közönségnek. Mégis lalapos a Igy,anúrn, hogy az újat alkotni 'akaró rnűvésznemzedéket rnindenűtt termékeny légkör, filmet szerető közönség vette körül, ame.y hitt la film művészi erejében és hivatásab:an. Milyen la bolgár kőzönség? Tapasztalatorn szerint romhathan. hívő és állhatatos, egyszóval liahal. em fog rajLa a tömegkommunikációs eszközök, főleg 'a televízió ronlása, amely olykor megöli la friss érdeklődést, jóllakottá és hűvőssé, érzéketlenné tesz. A fesztivál z árórnűsorán lehetett részem etapasztallatban. Nliután ugyanis az enyhén [e.hös mediterr án égbolt hét napon át estéről e tére osak ijesztgette kiadós zápornal .a szabadtéri mozi zsúfolt nézőterét. 'az utolsó e tén már nem kaptunk több haladékot: megered t, és vastag cseppekben, lassan, de kitartóan, az e.őadás végéig, hullott, csurgott az eső.A közönség legnagyobb részeazonhan helyén maradt. E'őkerültek az esőkahátok. esernyők, kalapole és kendők, ki-ki fegyelmezelten ös zehúzüa magát, a f ilrn pedig, A nuolcadik, az izgalma partizán-western zavartalanul pergelt tovább. Aztak ,a partiz ánok a hegyek közt a széles vásznon, ázott laz ifjúi lelkű, filmszetető közönség a szürke ég 'alatt, de mindenki la maga helyén - kitartott. A film végén pedig fel,hangzoH 13 taps. l
Sallay Gergely
PREMIER PLAN
I~GMAR
BERGMA~
A megszerzett bizonytalanság EI ő trilógiája szövegkönyve elé - Stockholm, 1963 - ezt írta: "Ez la három film la Ieszűkílésről szói ... a rnegszerzett bizonyosságról . .. a megértett bizonyosságróI ... és a negatív lenyomatról, Ist n csendjéről. Ezért neveztern trilógiának." Mi volt 'a megszerzelt bizonyosság> Az Urvacsorá--lban - amely a megértett bizonyosság {ételére épül - Tomas Ericsson vidéki lelkész la szorongó lelkű Jonas Persson halásszal és feleségével beszélget: "TOlvlAS: ... Bíznunk kell Istenben ... Ertern a maguk félelmét, istenem, persze, hogy értem. De élnünk kell. J00JAS: Miért kell élnünk? TOj'\olAS: Azért, mcrt kell." Es még hozzáteszi: "Felelősséggel tarlozunk." Azt hiheínénk talán, hogy Istennek. De nem sokkal ;később, .a lelkész vlallornást lesz Jonasnak. "TOMIAS: ... Amikor csak osszehasonlitottam istent a valósággal, azt látíarn, hogy megcsúnyult, Iörtelrnes lelt, egy pokisten - szörnyctcg." Az első lemcztclenitelt "démon" Bergman rnűveiben. A dialógus befejező részében tűnik fel az új trilógia alaplótele. "TONlAS: Té.elezzük [el, hogy nincs islen. lVlil változhat ez a tényeken> ... Eríhetöbbé válik az élet... NDm kell megrnagyarázni la megrnagyarázhatat.an szenvc-
dést ... Eljátszottuk az egyetlen emberi lehetoséget, azl, hogy emberek közölt élünk, ezért elnagyatoltak, szomorúak és szerencsetlenek vagyunk Es ez mind a régi isten bűne ... " Bergman - úgy ládszik - itt leszámolt a vallással. A Csend már .az "üres égből" száműzött ember drámája. S innen indul laz - "i ten bűne" miatt - elszalasztolt "egyetlen lehetőség" új témája. Második lrilógiájában - la Persona, A farkasok órája és a Szégyen - Bergman ezt la lehetőséget próbálja realizálni. Miből indul ki, hova érkez ik?
A közhiedelem szeriní: naponta Sjören Kierkegaard filozófiájával táplálkozik; egyesek szerin l újabbari még Strindberggel és Buchnerrel js; ő mag;a E. T. A. I-Ioffmannna hivatkozik, legalább a démonok szerepét illetően nem is oktalanul. Mások egyszerűbben intézik el: Fr eud-Ianilvány, eleíánlc onbíorony-rnűvész; széplélek; utóbb - la Szégyen után - ~as zandra, aki keserves jóslatot rnond az emberiség jővőjéről (holott ennek fogalma. eddigi rnűveiben legalább, föl sem rnerűl). A harmincadik filmjénél tart. A Mutalványosoh éiszaháia előtt - ötvenháromhan - a kritika er íctlenűl állt. 49
Kihűvelyezetlen életíilozóiiája, keserű er otikáj.i, képeinek zordsága, s egyben érzéki telitettsége meghökkentene Ja beidegzett ízlést. M.éginkább alakjainak - a lest pogány élvezetei és a lélek aszkczisét ,lü:kröző kélértelrnűsége .. A skandináv táj i ambivalens filmjében: szomorú, hideg, szűrke, de Ja szürkeség mőgött meleg simogat, a zomorú természeten alhat valami rnisz ikus részegség, ellojthatatlan orom. Ezeken a ájakon vonulnak majd el a későbbi Bergman-filmek golgotát-járó hősei, s pszichoanalitikában kitanult dérnonjai. Az Egy nyári éj mosolya hozta meg számára az elismerést ötvenöt után. Az arcok feléje lordultak. Nem hiányozhatott a fesztiválok dijazottjai közül: vallásos irraciona lizrnusál ünnepelték; mind össz teltebb tuda fi lma lak] a it laz egzi sz lenela lizrnus és a freudizmus mí.ítőlámpái alatt boncolgatták. Az lJrvacsora ul án túlságoan kiábránrliló lelt, amit Bergman rnondolt. Irracionalizmus/a mögül 'nagyon protestáns ízí.í, puritán szkepsz is kezdte felütni la fejét; inkább irritált, mint vonzott. Nagyságál ugylan la modern filmmí.ívészelben nem vonják már kétségbe, csak messzi ről nézi k; fenn ta rtássa I, kíváncsían, hidegen. Obenne sincs sok melegség. í
í
íú
Mint rendező, stílusát tekintve, nem tartozik la "modernek" közé. Persze nehéz volna azt mondani, hogy konzcrvaí ív, róla, aki Kaput nyitott laz intellektuális térnáknak, az absztrakt gondolkodásnak 'a 'háború utáni filmművészetben. De a film ritmusát, beállításait, vágását, még inkább puszta technikáját tekintve ma i·s inkább Eizenstein kortársa, mind Godard-é v.agy Fellinié. A hosszú, nyugodt szemlélődés jellemző rá. "Tullajdonképpen egy bokor mögé iefixá:,t karnera me,giigyeJése lehet .a legtökéletesebb" - vallja. Nem Lazán kötődö képek gyors a szociacióit követeli 'a nézötöl. hanem gondolatokal: a képekbe való belernerűlésl. Sokan úgy vélik ma is, hogy Bergman igazában z ínházi rendező maradt, aki eg'y kitágított sz inpadon dolgozik, rnindösszc annyit lesz 13 film kedvéért. hogy a nézőt - az objektív lencsen át - beviszi a sz ínpadtér 50
mélységébe. Gyakran vi szatérő megállapítás az is, hogy Bergman úgy dolgozik la filmmel, rninl eg'y "swbrász", vagy minl "feslő, .aki sejlelmcs hátterek elé gótikus a.akokat fest". Mindkét - metalórának beillő - megállapjrásban van eg'y közös vonás, ami Bergman szemléleton túl, emb ri és művész i karakterei is jelzi; valami, ami alapveíően idegen 'a rnodern műveszettől. lA leljes beolvadás a műbe. Egy művé zelen túli pszicho.ógíaí vagy mel.aliz ikainak vélt harmónia mí.í és alkotója közöít: laz la .Jcözépkorí" felfogás, 'hogy 'a mí.ívész személyisége la megalkoiott műben nyer realitást, köznapi fogalmaz ásban: értelmel. Azontúl semmi. Az első pillanatban ez vaskos ellentmondásnak tűnhet a "modern" Bergmannal kapcso.atban. Es bár ő maga is sz árntalanszor fogalrnazta meg így rnűvészi ideálját, c lak kétes szavú tanú lehetne az ügyben, ha maguk a művek nem vallanák azd az életérzést, felfogásl, amit ő nyilatkozatában sz imbólurnruak szánt, arnikor "egy középkor i, hatalmas katedralis névlelen épílöjéhez" hasonlította magát. tS e szirnbólurn mögött bizonyára az igazságba, a bizonycsságba vetett hit vágya rejtőzik. Más Iogalmaz ásban: la va.óság megismerésének művesz i követelménye. De - Bergman szerint - a megismerés csak szubjektiv lehet, végtelenűl par ányibb, rnint él végső igaz ág', la nagy .Jcatedrális". Pedig az élet realitása - .a művész alkotásárrak értéke - az i~azság felismerésétől függ. De .felismerhető-e? Ennek bizonytalansága, ellentmondásai kisérhetők végig Bergman filmjeiben; la szkcpszis, la vívódás, la kisértő démonok, la teljes kiszolgállalotlság e,gy megismorhcíetlon világ' tcrvé, nek, egy felfoghatattan abszolúí urn lélének. Sahogy Bergman! magát, filmbeli a'akja il is ez a nyugtalanság, hil és szkepszis összecsapása rnozgotja, eheti: ők maguk, Bergman rnűvészi vízióján kívül - min l az objeklív világ Ienyomatal - semmik; rnindegyikük 'a lét lehelőségének egy-egy próbája, s kudarcának mártirja. Bergman önmagái fi':mezi, de nem a modern szubjektivizmus értelmében, hanem lahogy a lakAz 51. oldalon: Szégyen
jait teremti la lét probajanak Lávla.lában. Innen filmjeinek erős szuggesztivitása, hitelessége, s laza külőnös jelenség, hogy e hitelesség kevés é függ - rnint mások esetében rendszerin t - a rnűvészi megvalósulás teljességétől; művészileg gyöngébb filmjei éppoly hiteles dokumentumai létdrárnájának, 'tudata mozgásának, mint hogy csak az utóbbi évek filmjeirőltegyünk említést - la Csend, a Persona vagy a Szégyen, la művészileg is rnessze legjobbak. Nem rejtély senki előtt ma már - anynyi sok elemzés és bírálat után -, hogy amit mi, Bergman szavával élve, ",a nagy katedrálisruak" neveztünk, la Iét érleime és végső bizonyossága, éppen arnitől az egzisztencialista filozófia és életélmény megfosztva érzi magát. Ha van közös gyökere Bergma nna k la vele 'annyit emlegetdt Kierkegaarddal, 'ez Inem 'a dán filozófus :gondolatrnenetében, hanem la bizonyosságtól való "me.gfosztoltság", a "hiány Iét-érzésében" van; de lakkor rokon más tónushan ugyan, Pasoallal, sőt - legyünk merészek -akár Szent Agostonnal is. Különben mindhármuk szemében már régen - az Uroacsora előtt is - Bergman a "botrányt" jelentené. Mert la lényeget Bergman soha, még "vlallásos" korszakában sem kereste abban a filozófiai elvontságban. mint egykor Regina Olsen megfutamodolt kedvese. Az érzéJki-ségtől,,,a test" démonjailől sohasem riadt el, rnint a 'koppenhágai ifjú. Különben sem filozófiai következi.etésekről van szó filmjeiben; hanem a döntés, laz állásfoglalás, egy lehető emberi magaltartás egziszíenciális következményeiről, mondjuk így: tudati vetületéről. Nem is abban :az értelemben, 'ahogy Sartre Iogalrnazza: "Az ember nelkivág 'az IéIebnek, kirajzol j:a arculatát, és ezen az arcon kívül nincsem semmi." Bergman Sartre-val szemben még "vallásos" maradt: keres egy "rejttett lényeget", 'a "nagy katedralis tervét", másként: 'a hit bizonyosságát, melyet az é z lgazolna, s nem rombolná le la szkepszis; ekatedr álls megformált kövei közé belanaghatni saját arcát
Korábbi Ja vallás 52
filmjeiben minduntalan - ha nem is tételes
felbukkan formájában
- mint a bizonyosság lehetősége. Érdeklődése e téma iránt, legalább lakkor úgy látszott, rnintha csupán történelmi volna; íurcsa alakjainak misztikus sorsfordulatait is lehetett még la sejtelrnes északi táj sugallatának vélni. De valami már lakkor ellentmondásiban volt Bergman sz ándékával, la vallásos hitben való megnyugvással; mind 'a Hetedik pecsét, mind a Szűziorrás tele la ,kegyetlenség, gyilkosság, erőszak ké, peivel; kinzás, máglyahalál, bosszú, la vallásos rajongás internői látványa, miket ilnkább la szkepszis diktálhat valakinek, rnint a hit. Es évekkel később, az Uroacsora lelkipásztorának jámbor lelkében Bergman szkepsz ise démonná degnadálja istent. Aztán iköveltkezik a Csend ,és egy írásos megnyilatkozás (A kígyó bőre), melyek la 'győzelemre jutott szkepszisről tanúskodnak. De az egzisztencilalizmus dialektikájában a hit és szkepszis sosem végeznek egymással, minél nagyobbra nő az egyik, lannál követelőbbé lesz .a másik; Bergman "megértett bizonyosságát" semmi sem választja el "ia megszerzett bizonytalanságtól". Erről szól utóbbi három filmje, malyeket - talán nem egészen önkényesen - új trjlóglának neveztünk. Kívül állva, csupán e rnűvekre tekintve, így tevődik fel la kérdés: rniben akar hinni Bergman? A rníiveken Ibeiül már bonyolultabbari hangzik, inkább c ak megközelítéssel fogalmazha~unk: van-e két egzisztencia, két lény között lehetséges érintkezés, a lényeget akárcsak érintő hasonlóság, megérIés; la dérnonokká inkarnálódott ösztönök, tudata'atti álmok s 'az ébrenlét víziói őszszefoghatók-e legalább egy rnűvészi kencepción belül, értelmes rendbe szelídíthetők-e egy szernélyiségben: és ha az ember értelmet már nem is tud adni 'az összefüggéstelenné és áttekinthetetlenné lett világnak, vele szemben legalább önmaga természetében találhat-e valamit, arnire hivaakozva rnagát értelmesnek nyilvánithatja? A válasz tagadó, Bergmannál rnindhárom válla lkozás kudarcca l végződik. Iut közbe kell iktatni egy gondolatot: Bergmannál sosem a ha ,Iál la legfőbb rossz: iéi halál egy hacár-szituáció lannyi más közt, (amelyben csak két, egymást kiz választás van). A tragédia az az állapot, amit áró
Bergman la Csend-ben és a Szégyen-ben mutat meg: az ember rneglosztottsága önmagá tól és lehetősége! től; laz 'az érzés, sőt beletörődés, hogy pusztán dologgá lett la világ más dolgai kőzt; a tudat beszűkülese. iéi szernélyiség elvesztése, Az egzisztencia nem a dolgok módján való létezés, De éppen ez a filozófiai zsák, amelyben laz egzisztenciális é'etérzés fogva marad. NIert iéi reflektáló tudat számára nem is létezhet másképp. Eva és Jan Rosenberg egy kicsit azért születtek meg, hogy eljátsszák megszégyenülésük és megalázásuk paraboláiát. Nleghalhe tnának égő házuk romjai alatt, vlagy menekülésűkből felocsudva a terigerpart kövein. Haládukkai fö.ébe kerülnének la nyers éselidegenitő dolgok szűntelen támadásának, a világnak, ,az értelmetlen háborúnak, de ,gyáv,aságuk la szökést sugallja - önmaguk elől (Szégyen). Johari Borg la festő (A [arkasok órájá...)ban)démonjai csábitásárra, mohó kiváncsisággal rohan éppen la karmaikba, hogy szirnbólurnokkal, emlékekkel és szörnyekkel lakott előkelő kastélyukban meztelenre vetkőztessék, megialázzák, gúnyt űzzenek belőle. Egyébként megválthatná magát - Bergman finom öniróniá!a folytán kissé avult, svéd divat szerint öltözködő, nagyon civilizált, láthatólag felsőbb osztályokhoz tartozó - démonjai köréből, ha magáénak tudná vallani, őnmagaként felmutatni művészetének egy pillanatát, életének akár egy olyan percét is, mint Veronica Vogler iránti eszményi szere'rne. Még la Persona intim, szublirnált érzékiséggel teli pszichológiai játéka mélyén is felkínálkozik la halál, mirit feloldás. S varóban 'azt kell hinnünk hogy Elizabet - mert magában már eliutott oda - 'a tengerbe őbte magát. Nem következik be, rnert az új trilógia laz elmulasztott halálról szól, la megalkuvásról, kompromisszumróI. A szubjektív tudati lét lőkéletes kudareáról.
Még mindig nem a filozófia kudarcáról. Az indító szenvedély, a bizonytalanság érzése, a hit modern válsága, az egzisztencialista képzetek világa megmaradt, s vele ,a rnindig tovább sarkalló kétely. A 'konfliktus
természete ugyanaz, csak élményanyaga, az a.akok problematikája kapcsolódik közvetlenebbül ,a reális élet jelen égeihez és la pszichoanalitikahoz. Ha összevetjük a két trilógila egyes darabjait, bizonyos SZ'3bályos elrendeződést fogunk találni: Bergman szkepszisének szíszternatikus kibentását. Olt egy vallásos ideológia és isteneszme teherpróbája, s a negatív kép, itt la szernélyiségé s tudaté, 'a zárótétel megint negatív lenyomat. Bizonyos tekintetben tehát úgy fogható fel a második trilógia, mint Bergman reflektáláslasajá1 problématikussá lett életérzésére. Nem rnondhatni, hogy la kép változott volna, üalán csak leverőbb. 'A veszély kőzvetlenebb. Az üldözöttség, a kiszolgáltatobtság érzése Johan Borgban mé,g belső él ményekbőí táplálkozik, de - és ez a veszélyesebb - me 1lelte Alma, a Jeleség tudatában is elmosódik a határ valóság és vizió, reális és irreális kőzt. Tulajdonképpen ki vizionál, Johan vlagy Alma? Melyikük mondhatja: igaz, ság amit rnondok, 'a valóság, arnire emlékezem? Már a Personá-balI1 is megtörténik érzékcsalódások nélkül - hasonló átcsuszarulása laz emlékeknek. la tudat élményének Elizabet és ápolónője között. Bergman külön hangsúlyt lad ennek la jelenetnek: kétszer monda tja 'el 'az ápolónővel (őt is Almának hívják) ,a szinésznő legbensőbb, önvizsgáló emlékeit, mint sajátját: sőt Alma még rnélyebbre merészkedik, Elizabet szerelrni életébe. A férjjel való szeretkezésének víziój a oly erős, hogy az érzékelhetőség határát súrólja. N\.int egy álom, amelyről utólag nem tudjuk megmondani, hogv vialóban megtörtént-e, vagy nem. Mindez mit kellene, hogy bizonyítson? Amit Bergman nem tud elfogadni. Hogy tudatunk laz objektív világon, s benne érzékletes testi mívo.tunkon túl ködbe vész, semmi bizonyosságról nem tud számot adni. Feltűnő, hogy mindkét trilógia végén, la ..,negla tiv lenyomatban" rnennyi a hasonlóág. Kicsit olyan mindkettő, mint la Paradicsomból való kiűzetés, az eredendő bűn erkövetese után. A világ, mindkét filmben, fenyegető erőivel, érthetetlen dologiságával, előtérbe nyomul; ra Csend idegen városában, s la Szégyen eldugott szigetén egyaránt valami kifürkészhetetlen, megiejthe53
Farkasok
órája
lellen háború dú1. Olt Anna és Eszter, itt Éva és Jan foglya az "objektív" világnak; min l tetszha lottak. végig kell éljék saj á l eltemettelésüket. Meri nem egyebek - önmaguk számána sem - rniní megfejthetetlen dolgok, l'v1ás-más hangsúllyal és beállításban, lényegében hasonló probléma merü'l fel mindkétesetben. A világba való bez ártság, laz érzékiség, a testiség - egyébként vallási rerniniszcenciákkal teli - pro54
blérnáj a, s rnegoldhatallanságának kövelkczrnényci. lA lélek - tudat vagy egzisztcneia - ki vian zolgáltatva a világnak, 'a te,"tiség megalázásainak. Idevilágítanak Tomas Ericsson szavai: "M'agálól érlelődő, átlátszó le zaz ernberek kegyetlensége, elhagyatobtsága, Ié.elme. Nem kell megmag arámi la megrnagyarázhabatlan szenvedést." Ennek la szenvedésriek aprólékos, szinte anatómiai rajza jelenik meg aztán
hasatlan biztonságát rejtélyes harmónia Bergrna n fi Imj cin: Anna és Eszter őrőrnlelen és megszcgyenítö, gyötrelmes szexua(Márla, Urvacsora). Azlán degradálódik, lezuhan, la rnélypontot la Csend-ben éri el. litása (Csend), és az ellentét: Elizabet De rögtön kiderül bűne is: kiszolgáltatolönimádó Ir.igiditása, gyermekének gyűlöletabb ugyan ,a férfinál, mert kevésbé agreszle; ellépi .a gyerek fotogmfiáját, sz imbolisz iv, cselekvőképessége kisebb.de önzöbb és kusan megöli. Alma kielégíthetetlen irigyérzékibb, ezért hajlarnosabb pusztán dologsége, eszte.en dühe, fellörő szadizrnusa, (a gá válni a világban. Ugyanezt tükrözi la nő kontra zt az érzéketlen, ön égető buddhista viszonya az .anyasághoz: la foganliatás tiszpap a íévcernyön, Persona). Borg kegyellátalan. A megvalósult anyaság rögtön lanlen víziója az ismerellen :gyermek vízbeíojtásáról, (mely legalább annyira érzéki nak h ves tagadásába csap ál Bergman kél új filmjében is, la Csend-ben Anna, la élmény i , rnint Alma sz relkezcse Elizabel férjével), s laz erőszak minden árnyalalát Personá-ban Elizabet. Csak az anyaság vágya cseng tisztán, szomorú, rneleg költémeglestesitő démonok (A farkasok órája). szetével. amelynek Eva aci hangol la SzéVégül Jan Rosenberg kétszeres gyilkosságyen-ben (a íilrn <;gyik legszebb ielenelc) , ga, :gyáva rnenekűlése la kietlen semmibe . s la Personá-ban Alma, 'akinek elbeszélése (Szégyen). Homályos cserépdarabok, melengerparti szerelrni kalandjáról. s la maglyekb n la ludai rnegpillanlhatja magál, zaba elveteléséről. I alán a legjobban világilBergman szcrint, la test rabjaként. ja 'meg la lényeget. Egy ősi természetliletl,1indez nem voinia igazi dráma, egy alzóíia töredékei keverednek itt szi,gorú kekotó személyes drámája - csupán leverő, resztényi mor állal. Csak mol ivurnaiban kűa bergmani képek sejlelrnes szépsége folylőnbőzik 'a dán ,gondohkodótól, aki egy egész tán zuggesztív példázat -, tha nem lehetne íi'ozófiál alkotott Reg inája ellen elkövetett érezni e dráma rninden stádiumában, e vélkének bocsána táért. tragikus sorsokban Bergman örökös tiltakozását saját világ-értelmezése, képzeíei, D nabb keletű probléma liká j'a Bergmannak a rnűvészet mind pszichológiai, mind lellogása ellen. Ha 'a liakj lai nem az üdvösség és el k árhozá s lehelőségével j álsz an ának, morális vetületében. Aligha tarthatjuk ugyanis, éppen Bergman esetében, véletbármilyen lávoli [őlűk az előbbi, s örökké lennek. hogy új Iritógiájának mindegyik sarkukba lépő a másik Bergman szkepsz ise központi alakja rnűvész. Borg feslő, alkotó, mögőlt újra és újra jelenlkezika hit: a a többiek interpretáló művószek ugyan, de vi,lág más, rnint amilyennek érzékeljük, az má -rnás jelentésű kapcsolatban rnűvészeember végül megvalósiíhalja önmagát: tükkel. Esz r int bomlik ki konfliktusuic csupán a lényegre 'kell rálelni, a bizonyosa rnüvészetét tápláló démoságr.a, "a ,nagy katedr álisra", (amelyet la Borg számára nok elrnossák la realitás halár ail, fölébe kor lerombol l) , s amelynek építésén nőnek , rnezsemrnisitik hatalmukkal. aheaszketikus lélekkel - mindarmyian elfért> lyetl, hogy megvál'Lanák; Elizabet sz inesznénk. nő, rneslerségével jár la nagyfokú beleélés szerepeibe, esteről eselére rutinmunkaként, ellenállás nélkül Iőladja személyiségét, Ebben la - rncl.af iz ika! - dramában Berghogy azonosuljon egy maszkkal. amely a man kezdeltől külön szerepel sz áril la nőul án semminek bizonek A szerep nem sokban külőnbőzik <},l- fügO'önylcO'ördülése t> • t> nyul; csakhogy idővel semmi nem is kűló.~, amit 'a keresztényi felfogás rnindig is lönbözteti meg e cserélhető maszkokat szesugallt. Ha 'a Iérf ival az erő zak, kegyetrnélyíségólől: a belső lázadás, 'a némaság lenség és la filozófia jön a világra, 'a nővel szigorú megfigyelővé teszi, de Alma rnina termékenység rnisztikurna, laz élet forden erőíesz itése semelég, hogy ők ketten, rása, la harmónia - és a szenvedés, ,12 érkényszerű' zerepűk mögött megpillanthaszékiség. Ha 13 férfi felemás, egyoldalúan sák egymást; Éva és Jan alázatos kiszolrossz, la nő a teljesség, jó és rossz együtt. A nő szí.ízességét a csoda mísztériuma veAz 56-57. oldalon: Szégyen szi körül (Szüz[orrás); benső, megingat55
--
-
gáló! csupán la művészclnek, s talán óppen ezért számukra nem is jeleniene mási, mint eszményi, rnor ális l árnasz téko; :a dolgok deíerminált sorában, emberi rnc'Ióságuk degradálása elleni lilűakozásul ha vo.na bennük ekkora erő. De ,a művészel is e.égtelennek bizonyul, hogy az ember megkapaszkodhassék benne, épp olyart álnok és szőrnyképű, mint Tormas Eric son isccnc.Es ha a ·lelkipá ztor még vállallia a nem.elező is.en hazug papjának zerepét magát is az. elidegenedett dolgok közó sorolva, Éva Rosenberg sorsa ba.jóslatúbb. Egy scitelmcs pillarialában ezt rnondja: "Néha úgy érzem, valaki álmodik eng rn, s 'arra gondolok, hogy szégyelni fogja magá! mial larn, ha felébred."
Bergman filmjeiben - ebben :az össze.üggő, magy drárnában - egy-egy emberi lehetőség kud arca rnutalkozik meg. Egyikmásik filmje vag'y részlele úgy hal, miniha aktuális eseményekre, a köznapi világna akarna utalni. Ha igen, csak rneüalizikai
uia.áskénl, valahegy úg'Y, miní .a miíoszok, vragy a Biblia emelik ál az embert egy nagy, képzeletbeli színpadra, hogy obl eljátssza íanulságos - merl eleve elrendelteteil .lél-drámáját. Bergmannál a szkepszis drámáját. Éppen nem a világ vajóságát tagadó zkepszisét, ez lllagyon avult lenne, hanem azt la drámát, amelyben 3Z ember újna és újra megkérdőj lez gondolataií, értekeit. eszméit, rnikeí a vi rá gró J és önmagáról alkotott. Többek közí azt a filozófiát is, amelynek gondolalaival Bergman kifejezésre juthalja kóielyeií. Hamlet is a kételyeivel ragad el, pedig tudjuk, hogy önemészlése hiábavaló, la megoldás valahol egé zen másban van, egy nagyon ősi, nagyon egyszerű rnozdulatban. Sokan a bajvívó IIamlelérl izgulnak. B r,gman azokal vonzz:a, akik nem borzadnak a dán kélelyeilől. Más kérdés aztán, hogy ezen az úton Bergman ,lej ul-e még arna az emberlakta tengerparbr.a, ahol a kedves, életvágyó s szornorú Monikávlal egy nyáron lalálkozott? í
Hegedűs
Zc Itán
BESZÉLGETÉSEK
BERGMANNAL
I.
(T. /1'1.): MerLnyire vagy I~ötve a rituáiistioz, a miszlikumhoz, az okkult világhoz? Hisz ilyen vonások szinle núndell filmedben találhatók, legfőképpen talán A farkasok órájá-ban és Az arc-ban, amelyek szorosan kapcsolódnak, vagy az Egy nyári éj mosolqá-ban és A nap végé-ben.
a mágikumhoz,
Igen, és a Personá-han. Láthalod utal. A műa lkol ás mint ördögűzés, tuális cselekmény, mint könyörgés, igény k kölcsönös kielégílése dig hallallen erő en átéllern.
az egész mirrt riminl az ezt rnin-
(T. M.): Innen már csak egy lépés a [arliasok órájának az értelmezése: az az óra, amikor az éjszaka nappaira vált.
ÉI lern hosszú idő .z akaiban valóban üldözlek la démonok, és nekem is voltakklsérletór áirn, A terna már régóta készen állott zámomra. Csak korábblan nem tudtarn megfelelő formát találni hozzá. A farkasok órája iszonyalosan szemelyes alkotás. Helyenkint annyira személyes, hogy elő- és utójátókot csiná.tam hozzá, hogy jál ékládikóba tudjarn besűllyeszteni. Eiő- és utójáték a müterernbcn. lv\'a már csa .az a szöveg vian meg belőle, amely la főcím a.att fut.
(J. S.): l ohan Borg azt mondia A [arkasok órája kastélubeli ünnepségének egyfajta személyes purgatoriumáb an, hogy a műoész onhibúián kívül hioálasziott személy. í gy beszél: "AlIwLómun/~ámban nincs semmi magától értetődő, csal: a hénuszer," De hisz ez a műoész romantikus értelmezése! .Más korábbi [ümícidben is ugyanez az állásfoglalás volt észlelhető. j\'lit érlesz azon, hogy romanlikus? (1. S.): Azt, hogy a műuészt f sten kűldle. A sugallatba vetett platóni hit vezérli,
Nem ígygonelo:lam, ele meglehet, hogy ebben az e eiben így jőlí.ki. (J. S.): Akkor meg ellenzékben kellene lenned azzal az esztétikai magatartással szemben, amelyet napjainkban soh műoész magára ölt. A fiatal irók, nem utolsósorban a svédek, úgy beszélnek az írói munkárol, mint hivatásról, mint felada/ról, Minl la hivalásánek élő ember, minl Iilrn<3~'kOlÓ és rendező la legnagyobb rncrlékben OSlILom ez.t a nézetel. Jolúan Borg azt akarba mondani, hogy egy "kell"-Ie!, gyölrő kínnal, fogiájással áll szemben. Nem tud tőle szabadulni. Tehát szó sem lehet adottságról, vlagy olyasmiről, ami r áadás. Nincs kapcsoat e világon kivűl. Csak beleg ég van, perverzilás, ötlábú borjú. Nagyon brutálisan nézi 'a helyzelet. 59
Nem Illlékszem Johan Borg eb ben (J. S.): Arról beszél, lasztott személy.
ponlo 3
an, miní
moncl
jelenelben. hogya
műoész
kiuá-
Azl hiszem, idézőjelben mondja CZl a kiIciczést. Mind ne elr tudom, hogy arnikor e~l leirl am, valami gyötrelme járt az e zcrnb n. Olyasmi Iőrícnikvarni ellen semmil n m I heL lcnni. Aztán laz ernb r megpróbálja szakmai formákba lran zponálni. Hisz la .művészi tevékenység ráadásul rnindennapi kenyér is. Műv" zi tevékenysé gemhez úgy vi zonyulok, hogy szebbé le zem 'a rnindennapí élelel. Ha ználati cikkeket gyárlok. Ha azlán vaharnelyik több lesz, az nagyon jó. De én n rn úgy dolgozom, hogy laz örökkéva.óágra Iü gesztern la lekintelemel. (S. B.): Jlmíg [ui a [ocim. A farkasok órájá-ban, !t a llani, ahogu elbeszélgetsz a mű-
szakiakka! ... ... igen, kis műlermi (S. B.): előidézni /lözött.
zaj ...
(J gy tűnik, az
tudatosan törést akarsz azonosulás és az eltávolítás
Az ember rájön, és ez clbűvőlő érzé , ,hogy a filmnek d ávolról sem árl, ha meglörjük ez illúziól, ha leltörjük laz emberek illúzióvárását, és visszakűldjük őket a rnoz iba. Haszno, ha f lebresztiűk a publikumol, hogy aztán később le űllyesszűk la drámába. Ezért i mélelern meg A far/w ok órájá-ban a film közepén la Iőcirnel. (J. S.): Jlzelőll
nem
dolgoztál
tudatosan
így?
N m , la Persona
előtt nem.
(J. S.): A [rancia új hullám is kiséríetezett ezekkel a distancialuüárokluil. Belmondo a Kiiulladá ig clmű filmben időnkint kozuetlenűl odalordul a közönséghez és kommentálja a történése/let. AMortájt ezt úgy élték át, mint valami meghokkeniően újat.
Tudod, hol voll ez m g mindig? I z inházban. OLt kőzvctlenűl a kőzönséghcz fordulnak. Egy zerűen é zépen. En egy zcr már egészen tudatlanul illern i zze I a mód zcrrel, laz Egy nyár Monikával című filmben. Tem tudtam, miért illern 60
vel, d rájöllem, hogy íunkciója vian. Abblan la j lcnelbcn, arnikor Monika hazatér a váro ba, és egy ideg n fiúval üldögél. A Iiú megindít gy jálékaulomalát. Akkor Harriet Ander on cizarcttára ,gyújl, hirt len a karnera f lé fordul, es rn reven ránk tekint. Akkor tájt tilos volt laz ilyesmi. Ho zú közelképben néz ránk, akkoriban megcngedhetetlenűl ho zan. Akkor azt hallobl am, ihogy nem Iudok vágni. Mert sokat dolgozLam hasonló jelenel kkel. (J. S.): Éppen Párizsban.
ezt a filmet
szeretik
annyira
Igcn. Hát nem vicce? Vitágos, hogy az új hullám bajriokai ösztönzés; kaptak ebből, m rL rnegrnuüalta, mily egyszerűen lehel filmet c inálni. C ak fel kell állílani a kamerái és filmezni. Ezt la rnűvészetet szinle e.lel dték már. Mi ilt Svédországban soha nem Ielejtettük el igazán, merL mindig nagyon szűkös körülmény k közölt dolgoztunk. (S. B.): Lehel, hogya oampirizmust úgy éled át, minl a /lörnyező társadalom képénel, vaLamiféle általános érvényű kifejezését? En nem la társadalmal ábrázolom. De világos, hogy közvetve ábrázolern azt a társadalmat, amelyben élünk Csupán tükrözőm azokat 'a vál ágokat, jelenségeket, fe zültségeket. amelyek megvannak la lár sadnlom., ham, a nev ltetésben, az "n világomban. Bizonyos do.gok kihatnak rám, a .nyálkahártyárrn a, vagy a radaromra. Ahhoz, hogy el I~uclj,ak igazodni a létben, van ea)'-fa iba nadarom - dehát z mindnyájunkban megvan. Ezért bizonyo dolgok ez n la radáron kere zlül halnak és 'a korábbi élményekkel együtt kezdenek Iungálni. Amiazlán la művészi termékekben jut ki! jezésre: egyfajta kommunikáció, Joapcsolatigény, fellebbezés a környező világhoz. (J. .): MiL jelent a politi/w számodra, műoé z és a svéd társadalom polgára mára?
mint számun-
Ha visszatekintünk [ilmalkotoi nehéz polilikai állás[oglalásokai találni, vagy olyan magatartást, amely arra utalna, hogy mélqebben el vagy kötelezve a politikai életben, vagy érdeklődsz irán ta.
há
ágodra. nagyon
C upán azt a jogomal véd m. hoby az lehes ek, iarni vagyok, ponto an olyan, amilyn vagyok, azt la jogomst, hoay 'abban kötelezzcrn el magam, amiben akarom, é azt la munkál végezhessem, arnihez kedvem van. (J. S.): Lehetséges ez manapság? Nem tudom. De ezt aka rom. I-la e.érkezik 13 nap, amikor laz erreberek már nem kíváncsiak a filmjeimre, é éna munkámmal már nem tudok be zélgetni, akkor befejezhetern. De addig folytalom. A Szégyen, amelyet la nyáron forgallam, épp -n olyan emberekről zól, akiknek ninc palitikai meggyőződé ük, nem Tudnak ilye mil produkálni. iaivak. Nem próbállak mea átlekinlésl nyerni vagy állást fog:,alni. Olyanok, minl a ·leglöbb ember. Sodródnak és hirtelen mindenfelől nyomás nehezedik rájuk. ernmil nem értenek és nem tudják, ki a barát és ki az llensóz. Minden é mindenki m galázza "ket. (.f. S.): A zégijen ügyében F arön tartott sajtóértelwzleten /újelenlelled: nA filmben politikailag nem [oglalok állá t, de a lehelő legkozelebb akarok lenni a vaLósá hoz." Szerinied mi a poliiikai állásfoglalá . E hogy iionhrelizáli uh: Formailag é e zmeileg mit [elenl a lehető legllözelebb lenni a ualosá hoz? A kérdé t kél ré zre tagolhatjuk. eayfelől az én egyéni, anáslelől művészi állásfogla.ásorn ... M.inL rnűvészt i zonyúan megrérnit rníndaz, ami iőrtónik ... 'gy érzem, vannak bizonyo dolgok, amelyeket lehetellen rnűvész.ileg me f galmazni. Filmen vagy színpadon nem lehel koncenlrációs lábort bernutalni. Azl hi zem, nem tudjuk úgy bernuhalni a háborút, valamely c atajelenetet, ihogy az meglel lj n a valóságnak, vagy a szükséges a' szociációkat keltse bennünk. Azl hiszem, hogy azt az ernber lelenséget és azt laz izonyú cinizmu l, amely la háborúban van, és amelyn k egyre inkább tudatára 'bredünk, lehetell n rnűvész ileg megfogalmazni. Ez ill riport és 13 televízió fe:adlala. Pierre Schoendorfier Piuion A nderson-i a például jó v ll. \'em k llell felemelnie a hangját, c upán bemutialla a tény kel, é zzel' rzékeltette 13 háború egé z légkörét.
Farkasok
órája
Deazl hiszem, hogya polií ikál sem tudjuk érzekeltelni. Vél mény m szerinl nem sik rűlí ez em Peter Weis nek, em Godard--ruak, pelig mindcn rnűvűket tűr Imesen megnézem. Godard rébu zekban be zél. Tudjátok, hogya francia ki gy rckck az i kolában gyakorolják az ékc zólá l. Ki61
farkasolt
órája
állnak a fekete táb.a elé, és szóno olnak valami témáról. Enszer intern Godard ahból kapja la legjobb jegy t, hogy la fékele tábla e.őlt rnindenf óle ostoba ágoka! beszél. Ugyanakkor tudom, hogy Godard más terülelen csodála los filmeket csinált. (J. S.): , .. Svédországban radalmi hiiorések.
is vannak
for-
Vannak emberek, akik bolondul örülnek annak, hogy katolikusok vagy pűnkősdisl ák. A kercszténységclö: megfosztott országban, bárhova nézel, hisztérikus nézetek t hangoztató személyeket ha lálsz ; az embereknek nézelekre van szükségük, hogy arra aggassák űrcsségűkct és rémületüket. Persze, ezzel semmiképpen nem aklinom azt rnondani, hogy én jkkesebb vagyok, mivel nincs semmi célom. Csak iszonyatoslan megrémít az, ami tőrténik. Remélem. o Szégyen-ben sikerül t rea Iiz Inom, rnilyen szo~ongáslban élek. Ez 'a zorongás m gmagyarázza, miért vagyok képtelen arra, hogy bármelyik politikai eszmeképlethez csatlakozzarn. á
(J. S.): Nf indig iluen. helqzetet
em. Aze'őu azl gondoltam, 62
éLtéL át? hogy én mér-
he.el lenűí érdekes vagyok, és semmi nem o.yan érdekes, mint én. Mikor érrleklődé-
sem magam iránt csökkeni kezdett, főleg az év kben, rnidőn la vallási f lépjlrnény szelhullott - és ez ok mindeníől megóvoll! -, akkor láttarn meg a világo! és i zonyodva éltern ál. utóbbi
(S. B.): Ez a vallási [elépitménu Pilmjeid szerepLőinek közös nueluei is kínált, amely körül tomorűlhettek és megoldást kereshettek benne. Későbbi [ilmieidben a kapcsolatok nagyobb hiányát figyelhetjü/l meg. A személyek elszigetelődtek egymástól, ami abban jut legközvetlenebbül kifejezésre, hogy a nyelv már nem töLLheti be a megbízható láncszem. szerep ét. Igen, és nem velei.en, hogy Bibi Andersson egyszerre csak zagyvári kezel I beszé.ni la Personá-cer.. Olyan nyelvet beszél, amelyet senki nem ért meg, és ugyanez Iörlénik a Csend ...• ben. A farkasok orájáoan meg nem egymással beszélnek 'az emberek. Minderuki mono.ógot rnond. r gen kevés és zavaros la párbeszéd, Es a Szégyenben a párbeszédeket la legelemibb moriondirozásr.a csökkentet em.
larkosote
or áia
(.f. s.): életiormák máltsan
Azt
-
mondottad, popzene,
hogy a modern tv - átélése lor-
hatott rád ...
újságol és nézek elkerül az á.om, egész éjszaka hallgatom la 3. prograrnot. Ogy alszom, hogy fecsegő zenél hallgatok. Sz rnornna az 'a íunkciója, rninl valami hangkulissz ának rnásíajla hevesebb hangokka szemben. Csak Farón 'nem, rner t ol l van a tenger, amelyért igaz án sz ivesen odaudom i3 3. programot. A bca i le-ekről meg a popzenéről JZ il vé.eményem, hogy lanhasz ikus ·tünemények. Szenvedélyesen
olvasok
le.cvíz iól, és mivel
á-
í
(I, S.J: /1 televízió rád?
például
hoguan hatoff
A ,le:evízió sokáig e'bűvő.I azzal, ahogy (IZ a rcol c.énk hozza. NL'almöben nagyon 'korán, már 1952-ben vo.í ielcviziónk Koppcnhág án keresztül. Engem .az bűvölt el, hogya karnera mozdu.ai.anul álli és mi tanulmányozhattuk az e.ónk vei le [,L arc minden változását. A dc.cviz ió ábrázolási lehelőségeinek ha, .ásá l c.őszőr ~gy ki vánsá gprogra IIIhan élí
tem ál. 'Az egy/ilk női sz ercplő, 'akinek a r'::r;e valamelyik EI\SZ-zász:öaljban scnyvcdi , azl kivánta, hogy la íérje hamarosan ter icn haz,a. Azd án hirtelen kinyíll az ajtó, és a férje megjeleni a szín n. i'v\ár hal hónapia nem látták egymási. A karnera csak 'a nőre rneredl. Az asszony majdnem elájull, és ern'ékszem, mcnnyirc lálni lehetelt ahogy a ver elhagyja arcai, és hogy nagy, iekcie árnyék keletkezelt :a szeme a.atl. Nem örü'I, nem vo.] boldog, csak bámulta !a férfit, minlha kiscr.elet látna. Altnom az, hogyjáiékfilmcL csinálhasak egyellen kamcnaállásból. I Iogy másfélkél óráig' ébren tudjarn lanl:ani az érdeklőrlcsl egyellen arc körül. (S. B.): Tudom, hogy te rögtön. meghatározott szinészekre gondolva í rod a szcrepeket,
de ...
változ/la szereplöket
eL tudod-e
meg egy-egy kicserélsz?
képeelni,
mennuire
film, ha bizotujos
Lényegesen 011 gváltozna. Hiszen már azl is lá,:ni rnennvire eltolódik la film, ha bizonyos ' szetcpekbe bizonyos sz inészekcl állitunk be. ;1 játszik eRY szcrcpcl, B egy másika i, C egy hmma d ikai. Ekkor venni
észre hirtelen, mennyire megváltoz ik laz erők viszonya, A, B és C között, és a hangsúly egyikre vagy másikra tolódik át. ezen alig lehet változtalni. Az ember ilyenkor tudatosan vlagy öntudatlanul enged. tS erre csak lakkor döbbenünk rá, amikor első ízben őszevágjuk la filmet. Azl persze már korábban i-s l átn], ha rossz a színész. De ilyen problémáim nem voltak laz utóbbi években.
es
(f. S.): Mindig nagy tisztelettel és alázattal nuilatkoztál a színészekről. Vajon a mesterséggel jár-e, hogy az ernber mindig finom, és kifejezést is ad loialitásánali? Nagyon erősen átélern a sz inész kiszolgáltatottságát. Mindig la színész van a színcn, ő áll a karnera előtt. Mindig ő exponálja magát testestül-lelkestül. Mi nundig védve vagyunk. .Mi rnindig vághalunk grimaszt, vagy szóval könnyíthetünk magunkon. A színész ezt nem teheti meg. Semmit nem kenhet el. Iszonya tosan ki zolgá lüatva ott ll testével arcával. Ezért erkölcsileg csak azt tanlom 'ildomosnak, ha rnindig, töretlenül és rendíthetetlenül kiállok 'a sz iriész á
mellett.
De vannak sz inészek.ukikkel hiába próbálnál meg Vietnamról beszélni, rnert abban ia drámaban nincs sz árnukna jó szerep. (1. S.): Szheptihusan lis tlpusú szinészt?
nézed az intellektuá-
tn azzal la színésszel szemben vagyok szkeptikus, aki az Intuíciót, laz érzékiséget, a képzelőerőt intellektuális zsargonnal pótolja. Bég sokari lesznek így. Ezekkel semmire nem jutsz. Szorongásuk, bátorl aüaianságuk és Iélérrkségük mélyén egyfajta íecsegésmód vian é lazzal próbálnak Ibc>ldogulni. (r. S.): Jellemeznéd-e röviden az új svéd [ilmet? Nem Siomanra, Donnerre és Widerberg-re gondolo/l, hanem a [iataiabbahra. Hát igen, iH van Comell és Halldoff Troell és Grede és Siig. Azt hiszem, nagyon jó, hogy vannak. Hogy lannyi mindent készítenek. Hogy rnindcgyík annyina rnás, hogy az 'egész tömeg lannyifelé fröccsen. Örűlhelűnk, hogy i ycn 'a filmélet l,ég1l<öre. M.e,g laztán sokan jönnek a ri,lmi kol ából is. (T. M.): Mi a véleményed j"ilmről?
a nem svéd új
(1. S.): A színészekről és a szinészekkel folytatott vitákban néha bosszantott, menunyire hiányzik a színészekből nem az intelligencia, hanem a szakmai ismeret és a készség, hogy szélesltsék tudásu/wt. lvIinden bizonnyal sok az olyan szinész, a/ú teoékenuen részt vesz a vitákban, amelyek nem. csupán az ő szakmáiukat érintik; de sok olyan szinész is van, akinek az ember legszívesebben odakiáltaná. "Legalább újságot olvass!" Azok la színészek akikkel nekem van dolgom, nem ez ulóbbilak közé tartoznek. O'yan színész, mint Max von Sydow, rnélységesen elkötelezett ember, akárcsak például Bibi Andersson, vag'y Liv Ullmann vag'y Gunruar Björnstrand.
Nagyon szerclema New American Cinernát. Nagyna érlekelern. Kicsattan laz elettől. Köpnek arr a, ihogy rnilyen és hogy.a,n jön létre. Teljesen szabadok la franciák affektált ágától, rnindentől, ami bornitt, külőnc, kissé iserőllelett és terméketlen. Oly dühödten csapkodnak ...
II.
Ott igen sok idő áltt rendelkezésemre lényegébenkét szerepiőröl volt c ak szó, és nem voll nehéz kisérletezni, rögtönzésekkel próbálkozni. De rnindcn improvizáció alapja az előkészítés. Ha nem készhellern mcglelelően elő KI
A Szégyen forgatása hözben időnkén/ /úsebb változtatáso/wt eszhözölt. Azelőtt Q forgatókönyv bibliának számítolt Onnél ... Nem. Már így dolgozLam 64
a Persona-nál
is.
(T. M.): ... hogyanadrágtartójuk reped. Pontosan. Sok bennük erő és laz öröm, ami log.
szél-
a szorongás, laz életzetintern remek do-
A beszélgető partnere/l: S ue B jörhman, Torsten Manns és Ionas Sima. (Chaplin 79, /968. {ebri/ár)
jelenetet, lakkor nem improvizálhatok. Ha gondos az elökészítes, akkor mindig mód nyílik az Improvizációra. Mert ilyenkor tudom, hogy meg vian az laz alapom, amelyhez feltét'lenül visszafos dulhatok. Amil gyűlölök, az 'a formátlanság. Az elrémít. Igen ritka, hogy la Iormátlanság művészi alkotásban valami igazilt nyúj tson, élővé tegye 'a képet. lA legtöbbször csak erőlködésr eredményez. De az improvizáció és az előké-szítés megíelelö kombinációja: laz ,kitűnő módszer. Egy interjúban azt mondotta, hogy ha egyszer elvesztené kedvét a játékhoz, akkor az Ön számára mindennek vége lenne. A Szégyen azonban valahol nagyon a méluben mozog ... De ez is játék. Hiszem, hogy Szégyen
minden mű-
vészi alkotásnak - ha komoly szándéka van - 'llarialmaznila kell egy 'bizonyos játékos elemet Hla másképp fogjuk fel, akkor valami elképesztő Iúlz ás felé sodródunk. Ugy hiszem, hogy ebben laz érzelmi játékibanserkentő elemet találunk ahhoz. hogy formába öntsük a magunk világát és az abban mozgó embereket, helyzeteket: anruak szenvedélyét éljük át, laki tükrőt tart maga 'elé, és felfedezi azt, amit la tükör rnuta t ... Gyakran említette, hogya fájdalom, a szenvedés pillanata a film ihletésének szikráia. . Meg tudna nevezni egy ilyen pillanatot a Szégyen-nel kapcsolatban? Nem. Ez egy hosszú és zaklalott lánc. Az emb r megaláztatásának hosszú és fáj dalrnas tapasztalata.
Persona
Bizonyos idő óta, talán értelmem igazi megnyílása óta, mindig azt kérdeztem magarntól, hogyan viseltern volna el a koricentr ációs tábort, hogyan viselkedtem volna ilyen rettenetes helyzetben? Mennyire lettern volna ember? Mentől inkább öregszem, annál reítenelesebbnek tűnik ez számomea. Es rendkívül nehéz ezzel la lebkidsmereífurdal ással élni. A Szégyen szerény kisérlet 'annak megmuüa tására. hogya megalázás, laz emberi rnéltóság megsértése hogyari vezet az emberiesség megsemmisüléséhez azoknál, lakik erőszaknak estek áldozatul. Azt mondolta, hogy a kozonség számára [oniosabb, hogy érezzen. mint hogy megértsen valamit. Az érzés elsődleges, la megértés rnásodlagos. Elsősorban érezni kell, tapasztalni kell, sazulán jöhet la megértés. Nyílvánvaló, hogya közönség számána a fő dolog, hogy tapaszbalata legyen. Később ér66
lelmi Iolyarnatokkal aláláma zlhatják ezt. Ez mindig gyönyörűség. Es az értelmi folyarnat következményeként új érzés születhel. Néha azonban a közönség nem ért meg egy filmet - a Csend-et például - s mégis nagy sikerré lesz, mert az emberek nem magáért a [ilmért, hanem annak egyes részeiért nézik meg. Ma rnár la Csend. olyan ártatlannak tűnik, rnint egy óvódás gyermek, ha az azóta készük filmekkel hasonlítjuk össze. Nehéz pornográf filmeket csinálni, amikor rnindenki azt csinál ... Azt mondotia, hogy más rendezők filmjei kozűl különösen A kuiuás hölgy-et A sorompák lezárulnak-ot és a Rashamon-: szerette. Van hozzá.füznivalája ehhez a lisiához? Igen. Fellini Il bidone-jét. Rendkívül c 0dálern Felhnit. valami testvéri érzés hajt Ie.é, nem is luclom pontosan meghatároz-
ni ezt. Gyakran írtunk egymásnak rövid és zaklatott leveleket. Furcsa. Azért szeretern, mert olyan, amilyen. Van 'almrekterébcn va'arni, 'ami megkap, noha rendkívül kűlönbözik tőlern. De nagyon jól értern és hallablanul csodálom. Allitolag sokszor képes megnézni egy filmet ... Ugy tudjuk, hogy van egy kétszáz filmből álló magángyűjteménye. Az lattól függ, mennyire szerelern azt a filmet. A Hulot úr nyaral-t számtalanszor láttam. Leülök és várom 'azoka ta részleteket, a-meIyekkülönös örömet okoznakegy-'e,g-y fi-Imnél. Ez lehet egész képsor, lehet néhány ki, melkedő pillanat, vlagy egy-egy apró részlet. A filmzenének vége - mondoita On. A Szégyen-ben ehhez la ponthoz értem. alkalmazok többé zenét.
em
Ritkán készített filmet regény nyomán. A legtöbb Filmet saját forgatókönyve alapján
írta. Ez azt jelenti, hogy véleménye szerint nem kell megfilmesíteni a regényeket? tn nem vagyok író, filmes vagyok. Nálam a kifejezés kényszeritő ereje nem szavakhan jelentkezik. Pedig forgatókönyveinek irodalmi gazdagsága feltűnő. Ennek gyakorlati oka is van: rnunkatársaim így jobban megértik amit rnondani akarok Azelőtt volt <egy bizonyos irodalmi kisebbségi érzetern. Mosl már ez eltünt. Egy ideig azt a vágyat dédelgettem magamban, hogy színdarabot, regényt, novellagyűjternényt, vagy valami hasonlót írok. Most már teljesen Ielbagyíarn ezzel la gondolatlal. Telj sen elégedett vagyok azzal, 'hogy filmjeimben fejezzem ki magam. A beszélgető-partner: (Cahiers
Lars-Otot
du Cinéma
Lothvall.
1969. szeptember) 67
KRITIKAI
TÜKÖR
... Bergman-nál már e.ső filmjétől kezdve ( Válság, 1945) érezhető az egzisztencia li ,la gondolk dás hatá a. majd 'a neor alista b f Iyás (1945-50). Ez olyan válság' rzésen nyugsz ik, arnií nem magyarázhatnak csak p zichológiai é egyéni adotiságok. tV\űveiben olyan emberelokel találkozunk, akik Ieln k, nem érzik jól magukat em sajál bőrüloben, sem la társadalomban mert nyoma zlóan hat rájuk la környező 'világban uralkodó káo z. Ezt látjuk Bergman filmjeiben, a Csend-Iben, majd a Personában, la Farkasok órájá-b:an. A Szégyen-ben az nban a külvilág behatola a brutáli .Iélr erthetcll n. náború közvctlenül . rinli azokal, akik igy keztek elhúzódni. Az emb rek áldozallá válnak é az áldozatok :gYlaknan zörnyeteggé le zn k. lyilvánvaló, hoay Bergman nem arinyir a .kőlelezett filmel alkotott, rnint inkább 'a szó széles értelmében vett humani ta Iilmcl. (Cinéma
69, május)
Ez a háború (1(1 Szégyen-ben) ·oboloháború. Bergman .a megszállás rérnsé geit bornbázásokkal, vallatásokkal. tömegkivégzé ekkel kornbinálja. Ez a hálború egy tlen I apcso.atot teremtett; azokét, lakik la hatalmat gyaPer ona
Persona
korolják, és azokét, la\kiken fa hatalmat gyakorolják. Ebben la kapcsolatban nincs lehclőség a lázadásra vagy ellenállás-ra. III is akárcsak Karka elbeszéléseiben, rnind~niki engedelmes'kedi!k, és ez a világ még az együttérzést \nagy a szolidaritásl is kiküszőbölí ... (Jeune
Cinéma,
1969. jú.nius-július)
A Persona és la Farkasok órája után
attól tartottunk, hogya svéd rendező a- szirnbolizmusok, la megmagyaráz,hala.tl:an psziohológiai és Ps zic h i áir iai útveszlök művészi dzsungeljébe tér. Nos, a Szégyen-nél váratlanul világos művészi felfogálSs!al találkoztunk. Itt Bergman 'azt 13 tapasztalatot eleveníti meg művészetében, hogy laz ember nem laz, laki lenni szeretne, vagy akinek hiszi magát. Es Bergman ezt nemcsak állílja, hanem aneg1Índdkol~ia, amikor rettenetes real it á sokka l illuszlrálja a tételt. A Szégyen ebben is la Farkasok órájá-nak folytatása, akárcsak abban, hogy ez is szi-
gelen játszódik, és ,a szi.gelhelyzet szimbo.ikusan értendő, hanema szorosabb anyagi értelmében. (F iimkriiik,
iH nem szó leg-
1969. április)
A Farkasok
órája csalódás számomra, határozott visszalépés la Persona .íelszabadulásához 'képesí. Egyben 'azonban érdekesen illusz írálja Bergman egész helyzetei: sz.intenyészete míivészete steril vonásainak. lvl,intha l3Z alkotó bizonyos anyaghiányban szenvedne, amelyet hallallan termékenységgel ákáz. Filmjeit mintha mindig az la veszély fenyegetné, hogy áleseményckJké változnak, la filmek egymást szűljk, egymás problémáit hozzák létre, a világot egyre következetesebben kizárja belőlük és egyr vi l ágosa bban érzékelhető la rnesterkéllség. Jelentős művei azok, amelyekkel ebből a körből kitör. A Farkasok órája nem kitörés. . Hogyari viselkedik egy Bergmannel szem69
Ingmar Bergman félr irthel tlenül jelzi, hoO'y mindig könnyebb "li zles égcscn" vá.aszolní az e'múlt borzalrnakra, rnint a je.en h Iyz teire. Az élel lálványo 'abb dolgakal rnutat ma, rnínt ta művészeí. lA ma realitásai számos ponton túl vannak a művé zel nyelvén ... Míga Persona részben a rnűvész visszavonulását jelzi a tehetell n hallgatásba, addig a Farkasok órája ama utal, hogy a rnűvé z csak alkotá aiérl felel, és inkább .ál'kozott, rninl megszentlellalkotó. De a kérdés tovább győtörte Bergman-l. Ahogy odard is jelezte a Távol v ielnamlol cirnű filmben, hogy \ annak dolgok Vielnarnban, amelyekel nem leh l a rnűvez t nyelvén tolmács Ini, mo t Bergman a Szég!)el/-ben kísérli meg megmuüalni a rnegrnutathauaüant, a háború és annak brutaliz áló halá át 'azokra, akik ellkötel z tlek,' azokra i , akik ezt az lkötelezeltséget nem vállalják. Persona
(Sight
ben a polgári társadalom, amely az ilyenlajta művé z kitalálja, átformálja és árIa lmal lanná teszi. Bergman végtelenül tehei ége. Van benne életerő és agresszivitás. Erőforrások és kommuníkácíő eszközök állnak a rendelkezé ére. Egyszó al vezélyes bármely társadalom számára: fekele murnus a zalorrban. A társad/alom szabadon engedi őt 'a szalonban, de a fekete murnus c ak íek zik az eO'yik sarokban, öls zetek rcdik és bánj/a a bűneit, zokog 'agre zivitá a . s neurózrsa- miatí, azért, hogy gyermekkor ában ellenekelt 'k meg azon i, ajon van-e má él t. Örűltnek ábrázolni a világot, azt rnorrdani, hogya gonosz irnacionális és meaközelithetetlen rnegszokoít konzervatív spor l a mélyebb betekintés rn gakadályoz ására. Es h/a ez a világképe, 'akkor id ológiai szempontból 'annál kőnnyebb bírálni Bergman-l. A legkönnyebb pedig 'azt rnondani, hogy nem ért a politikához, elhatározta, hogya politizáló művészet anynyi, mint Iid rnet csinálni Vietnamról és ezzel ké z. í
(Chaplin
70
80, 1968. március)
and Sound,
/969. 2. sz.)
Bergman zirue a.ko.ó levékenysége els" pillanatától kísérletezik lazzal a íilrnrn I, amelyet tulajdonképpen nem lehet megvalósitani. Némasággal fenyeget, és 'a hallgatásl olyan megoldásnak veli, amely Ifogadható, sőt meggyőző. Am ne feledjük ezzel kapcsolatban, hogy oly derűs és optimi la mű, rnint 'a l arázsjuoola, MozanlInak, az emb
Nuooo,
196. szám)
BÁN FRIGYES
A régi gárda ismét megfogyatkozott. Geriler Viktor után elment Bán Frigyes is. Hatvanhét évet élt, ebből majd fél év századnyit a lilm munkásaként. 1922-ben került a szakmába, a Star és Phonix filmgyárakban dolgozott. Változa fos pályája során volt felvételvezető, vágó, segédrendező, forgatókönyvíró, szinész, a felszabadulás után pedig háromszoros Kossuthdíjas, érdemes műoész. Arra már biztosan kevesen emlékeznek, hogy a némaiilm alkonyával szlnpadi szinésznek állt, Gellért Lajos társulatának, a Bethlen-téri Seinhúznak volt tagja, Balogh Frigyes néven, és csak 1934-ben került oisza ismét a filmhez. 1939-ben rendezte első játékiilmiét, ettől kezdve aztán évtizedeken át úgyszólván [0luamatosan núnden évben több [áiékiilmet jegyzett rendezőként, egyben gyakran mint a forgatókönyv társszerzője is szerepeli. Szerette a filmet, rnunkáját, a közönséget, a sikert. Sokat és változatosat alkotott, vígjátékokat éppen úgy, mint [eszűltségre törő drámákat. A [eiszobadulásig rendezett tizennégy filmje Ilözül az Egy éjszaka Erdélyben (1941) c. kosztümös játék, a népmesei ihletésű Háry János (1941) és a maga korában szekatlan [ilmszerű eszközokkel egy bűnügyi történet keretében lélektani motloumokat boncolgató Az 5-ös számú őrház (1942) emelkednek ki. Koprodukciók terén is úttörően mozgékonu volt, a Tengerparti randevú (1943) c. film-
jét bolgár-magyar készítelte el.
közös
oállalkozáskéni
A felszabadulás új lehetőségeket jelentett Bán Frigyesnek is. O messzemenben. élt ezekkel a lehetőségekkel, széles skálán bontakozott ki rendezői pályája. 1948-ban megszűletik a Talpalatnyi föld, az államosított magyar filmgyártás első munkáia és egyben világsikerű remekműire. mely mai napig eleven példaként hat [ilmműoészetűnkben. Az ötvenes évek bonyolult és nehéz nemzetközi légkörében is, a szó szoros értelmében a világ minden részére eljut a film. A lekszandroo ugyanolyan lelkeseti méltatia Moszkoában, mint Sadoul Párizsban. Áz Ori muri (1949), a Semmelweis (1952), Rákóczi hadnagya (1953) jelzik a további út egy-egy sikeres állomását. Később a Csigalépcső (1957), majd a Fölmegyek a miniszterhez (1961) arra a közéleti érdeklődésre jellemzők, melluel Bán Frigyes napjaink problémáihoz kozeledett, morális honiliktusok drámai kibontásában éppenúgy, mint a csipllelődő, éles szatirában. Ezenkívül sok-sok oigjáték, Mikszáth. Jó/wi műceinek. filmrevitele mutatják vaLóban [áradhaiattan munkakedoét, érdehlodését, a hatodill évtized betöltése után is megőrzött fiatalságát. Az őszhajú, de [iaialos lendülettel dolgozo, minden iránt érdeklődő, mozgékony alkotó ember emléke él bennünk tovább, rnikor búcsúzunk Bán Frigyes től. K. K. I. 71
FÓRUM
A PÁLYAKEZDÖK
VÁLASZOLNAK
Mint ismeretes, előző számunkban a pécsi [ilmszemle egyik uitaanuagaként Vitányi Iván: Páluakezdoink valóságláiása c. reierátumát adtuk kozre. Ezúttal az érdekelteknek. a fialal rendezőnemzedék képviselőinek adj uk át a szot, akik a szerkesztőség lelkérésére mondiák el reflexióikat a pécsi vitaindító megállapításairól.
Gábor Pál I. A pályekezdő la kétnapos pécsi tanácskozás u tán - bár kisebbrendűségi érzésénél fogva hajlamos rá, hogy önmagában keresse a hibát - lazzal a zavart érzéssel távozott, hoO"y nem tud egyel-érteni oa vitát vezető Ko~ács András optimista zárószavával. Sőt érzése zerint a találkozó korántsem tükrözle azt 'a szellemi izgalmat, rnely la íilmgyártásban, az élő mííveklben megvan. Ennyire érdektelen, ide-oda csapkodó lenne a filmgyánLásunk, rnint ez a vita? Mintha nem is olyan művészeti ágról lett vO!J1I3szó, mely az elmúlt nyolc éva latt nőtt fel, belIőldőrrés külföldön egymánt szellemi tényezővé. A pályakezdő nem tud magába Iojhani néhány liszteletlen !gOlndo~iatot, rnivel benyomása szerint a szakma e Ianácskoz áson megilletődött saját testületi tekintélyétől. Ugy tűnt, rninlha még nem volna elég hagyományunk és gya'korlatunk 'a nyilvános szellemi kőzóletből. Ha így van, akkor sajálos eltolódás jőít létre: la szellemi demo72
kratizrnus és a jó értelernben vett felszabadu tság előbbre tart la művekben, rnint aszalkmai közécetben. Ugy tűnik, valój ában nem az volt la ha i ~l tanácskoz áson, hogy a szakmai állami vezetésnek és magának a szakmának konfronláló problémája merült [el három elkészült, de be nem mutalol film körül, hanem hogy mindez diplomáciai eszmecsere maradt, és nem lett rnűvészeli vita belőle ahogy más évoen, hasonló esetben azzá tu: dott válni. Ilyen kőrü'rnények között a két referátumban elhangzott gondolatok ruagy része r eflexiók nélkül vlebegett egy ideig a teremben, aztán elha II a oigarettafűstben és la szer leúszó hozzászólásokban. Pedig rnindkét előadásban sz ámos olyan megállapitás volt, mely megérdemelte vO':11Iaa rnélyebb elemzést vagy cáfolatot. /Vl.agUlk laz erdekelt alkolők nehezen kezdeményezhelték volna bármelyiket is. Az a.kotó, ha van benne egy csöppnyi, nem is csupán emberi, hanem művészi a.ázat, í
nem szívesen tereli magára la szót. E cikk sem óhajt ilyesmit, fel:kérésre készült, nehezen és skrupulózusan. II. Végül is la véleményekre váró, pályakezdő generáclónak egyetlen Iogódzója maradt: a róla szóló vitaindító előadás. Az előre kiadott, írásos lanylag azonban még uló:la,g is csak növeli zavarát: valóbari ennyire nem tudja ez la generáció, hogy kicsoda, micsoda és mit akar? De az ilyen drámai kérdésfeltevés nyilván még kamasztempó lenne. Mit tehet tehát egy rendező? Miután hónapok, esetleg évek idegölő munkájával sikerült letennie valamit az asztalra - leül és nyugodtan véglggondolja, amit másvalaki végiggondoíve leírt róla. Hát igen, legelőször la végiggondo~tságot - nevezzük inkátblb így: megérlelt gondolatokaí - keresi az ember Vitányi Iván tanulmányában, hiszen ezekből 'alakul ki ez összkép, la summázott vélemény, laz érdek.ődve várt értékelés. Kapunk is logikusan felépített, szelleme en fogalmazott, elmélelekké kerekedő gondolatsorokat, osak éppen helytállóságuk, megérleltségtik iránt támad bennünk kétely. Fájlelandó korifliktus ez, rnert egy rokonszenvező, sőt nem is titkolt lelkesedéssel megírt tanulmányról van szó. A gyanút Vitányi Iván személyes hangú bevezetője hinti el az emberben: az előadásna készülvén egyszerre nézett végig húsz fi.lmet, részben emlékeztetőül, részben laz újak hézagpótló megismeréséül. Vajon e tiszteletet ébresztő lelkiismeretesség nem ütött-e vissza az összkép megfogalmaz ásakor? A sokéves megélt és megérlelt élményanyag ősszegezese helyett (v'agy mellett) nem csábitott-e rögtönzesre, mégcsak nem is felületességből, hanem az ítélet- és vé'!eményal.akí{ásna állandóan készen álló és abbari gYlaikor,lott szellemi ember Inappáns rög tönzésére ? Mindenesetre elgondolkoztató tény, hogy négy Iőisko'ai rendezőgenerációnak melyek egymás utáni fellépése a magyar filmgyártás közel egy évfizedel fogja át - egy jelenidejű, közös gyorsién yképét ka pj uk A történeti szempontok mellőzése több
síkban is megbosszulja magát. A tanulmány mindkét nagy elméletében, az anarnnézis elmé.etben és a klinikai realizmusban is kínosan fészkelődnek a példaként hozott filmek. Az Ünnepnapok és a Sziget a szára2dtöldön sehogy .sem tudnak beilleszkedni az ,,~gy jöttem-filmek" sorába (legfeljebb rnint "toválbbgyűrűzö" témák), a Tízezer nap stílusvilágána igen nehéz r áhúzni e klínrkai-pszichológiai realizmus elméletét. A Gyermekbetegségek pedig elfelejtve, említés nélkül marad, egyik elméletben sem jutott számára hely. Nem, így semmiképpen sem lehet egy
.generáció
valóságlátását
osztályozni.
Pe-
dig laz "így jőttern-filrnek" is léteznek, a klinikai realizmusnak nevezett realizmus is kimutatható, de laz összefüggések leegyszerű sí tettek. A szubjektiv film vagy önéletrajzi Iilm valóban Szabo Istvánnal és Gaál Istvánnal az Almodozások korá-v.al és a Sodrásbat;-nal ,leljesedik ki la magyar filmművészelben. Csakhogy nem egyszerűen az Álmodozások korá-tól a Szemüvegesek-ig ível az összefüggés, hanem egy sokkal korábbi vonulat gyökerei bukkantak feJ. lA korábbi generációk is megcsinálták la maguk anarnnézisét, mert nemcsak az Igy jöttem és I3Z Oldás és kötés volt az, hanem la Párbeszéd és a Budapesti tavasz is. A történelem újr a és újra [eladta (és lehet, hogy még feladja) ezt a leckét 13 magyar filmgyártásOIak Vagyis tarbalrnilag (tematikaileg) nem arról van szó, hogy egy új generációnak kedve támadt laz "önf lrnutatáshoz", az "így jöttünk, itt vagyunk" világgá kürtöléséhez, hanem arról, hogy egy merőben új történelmi korszakot ismét ábrázolni kellett ie.en időben, de az előzményekkel való Ös szeí ü ggés!belTI. Végül is az Apa valóságábrázolás ában nem laz a lényeg, hogy e múlt is szerepel benne, hanem hogy egy jelen idejű életszemlélet megnyilvánulása, a valóság új értékelése. Nem lehet egy generáció esetében vizsgálni, hogy mi újat hozott, anélkűl, hogy ne elemeznénk. hogy rninek a íolybatója. Ugyanakkor e generáCIO leglehetségesebb tagjai fiatal korukná. és rugalmasságuknál fogva egyidejűleg közvetiteltek egy olylan formanyelvi változást is, melyel la filmnyelv nemzetközi 73
átalakulása vagy íejlődése tett szűkségszerűvé, és ezzel erőteljesen visszahatottak az idősebb ~generáció valéságrnegkőzelitésére. (Érdekes volna ebből 'a szempontból elemezni Hacsó vagy Herskó korai és későbbi filmjeit, mint pusztán ,kir~:gadott példákat.) Hiszen Vitányi Iván is érzi, hogy egy koordináta-rendszerben nem lehet meghatározni va'arninek a helyét pusztán horizontális kőrültekintéssel. Igyekszik is Szőts, Jancsó, Kovács, Bacsó műveivel kapcsohatol keresni, de la kialakított elméletek megkötik a kezét. Mi hozza leginkább zavarba az embert Vitányi Iván tanulmányában? Az, hogy rniriden érzelmi vonzödása rnellebt menynyire igaztalanul csúszik át laz elméletekből a felületes általánositásokba. Érezhetően kevés adatna támaszkodva vonja le következtetéseit, s így bizony nehéz is megcáfolni azokat. Amiben az előzőekhez viszonyítva elmaresztalja ezt a :generációl, laz nehezen eldenöriznető. "Betörés", érteleniségi visszhang? Kinek, rninek a visszhangja és mihez viszonyítva? Nem egészen fiair és ízléses dolog az egyik generáció kiemelkedő 'alkotásait 13 másik átIlagával ősszehasonlíbani. Jó és gyenge filmek készültek ibt is, ott is. Vlagy la Húsz óra és a Tízezer nap, Szegénulegérurek Feldobolt hő, OLdás és kötés - Almodozásoh kora, Párbeszéd - Apa stb. stb. párosításokna kell gondolnunk? Vla;gy fesztiváldíjak és MOKEP-statisztikák lallapján juthalunk Vitányi rnegálhapitásaihoz? Kétlem. Az eredmény sok rnindent megkérdőjelezne, nemcsak e megállapitásokat, hanem a vizsgálati módszer jogosságát illetően is. De hagyjuk a "si!kerrel", "hatással" kapcsollatos könnyed általánosításokat. Nl: glehetősen kényelmetlen érzés is egy igenerációnak, mely sosem tagadla mcstertanítvány viszonyainak létet, ilyen kérdésekben vitatkozni. Sokkal mélyebben foglalkozlabnek bennünket 'azok a gondolatok, melyek e generáció "progrramjára", illetőleg mondanivalójéra vonatkoznak. III. Mit is akar ez la generáció? Vitányi Iván komény megállapításoklat ír le. Kénytelen vagyok idézni: "Dehát kik vagytok végre? 74
Mi,t akartok? . .. Ezt szeretné az ember vissz akér dezni, de sajnos, hallgatás 'a fele.et. Mintha elvágták volna." "Ez la koroszl.ály leleletet ad olt, ahol laz "idősebbek" (... ) kérdeznek, de szemérmesen hallgat, arnikor további kérdéseket kellene Ifeltenni, és további válaszokat kellene adni. Ezt érzem filmjeink alapvető problémájának, sőt rnűvészi gyengéjének." "Az így jöttem rnellő] hiányzik az ez vagyoh és laz
igu okarom.
n
Hát igen, ezek már súlyos szavak. Nyilvánvaló. hogy Vitányi Iván a megfogalmazlatlan prograrnon nem egy kiáltvány hiányát érti, hanem a filmek többségében levő tartalmat, mondanivalót. Mil lehet erre válaszolni? Vagy döbbenten visszakérdezünk: valóban csak ennyit olvas Ön ki la íilrnjeinkből? Vagy elkeseredetlen nekigyűrkőzünk és írunk egy ho szszú-hosszú elemzést - saját munkáinkról? Szoritkozzunk pusztán Vitányi érvrendszerére, bár laz érvelés még így is kissé nehézkes, rnert végső kövelkeztetéseinél makacsul ragaszkodik ahhoz, hogy e korosztály produktuma csupa "így jöttem"filmből áll, holott előzőleg elismer "továbblépő munkákat" is. Mintha maga Vilányi is meglepődne saj at konklúzióitól. "Vagy talán mégsem ennyire sötét, ennyire hiányos 'a kép?" írja a befejező részben, és rokonszenve két újabb elméletet talál (az egyiket valamivel korábban) rnentségűnkre. A rnoralizanusról szóló eszmefuttatás önmagában is kínált volna lehetőséget lannak ponlos analizésére, Ihogy rnit akar rnondaní (sőt, hogy mií mond) ez a korosztály. Az analízis azonbari elmaradt, nem illett a 'gondolatmene,tbe, s így most nem Iehelünk 'hozzá semmit afeletti örömünkön kívül, hogyamorális szigorúság le~aláb:b mentségűnkre szolgál, ha nem is tükrözi világosan (Vitányi számára) erkölcsi -polítikai világképünket, alkotói szándékunkat. A másik elméletet azonban még rnenlségül sem tudjuk vállalni, bármennyire sajná.juk is, mert egyébként szép neve volna: főnix-motívum. De az "ember küzdj és bízva bízzál" számunkra teljesen kor szerűl len madáchi gondollat moderme keresztelt változatát Hptelenek vagyunk elfo-
gadni korunk hőse ábrázolására. Valóbari igaz, hogy e korosztály egyetlen filmjében sem Terikes kapitány a hősideál, ,,(iki odacsap, ihol sanyargatni lát", de igaz az is: filmjeink arról szólnak: nem szükségszerű az ember állandó újra elbukása, veszítése és megaláztatása, vagy ha még igen, akkor arról szálnak, hogy most még miért az, és azért készülnek, Ihogy ne legyen laz. Vian valami elgondolkoztató abban, ahogy ez 'a tanulmány kínálja elméleteit. Szornorú asszociációkat ébreszt egy ellentétes irányú regr, közvélem ényír ányjtó szándékra, mikor la "miért rosszak a magy'ar filmek" könnyed jelszavával. országos összefogással olyan klisét adtunk laz
amúgy is nyelvi klisékben gondolkodó átlagember számána (sőt egy megbocsáthatatlan öngóllal filmet is készítettünk Ibelőle), hogy hatása még ma is lemérhetően él és rombol. Nem, rnost nem erről Vian szó, rnindőssze belső, szakmai véleményformálásról, említése sem sértő szándékú, hanem egyszerűen osak szornorú. Az aszSZOClaclO a kliségyártás könnyedségére vonatkozik, mely még lakkor is lehangoló, ha jószándékból fakad. Az embernek egy szép, okos könyv címe jut eszébe ezzel a tanumánnyal kapcsolatban egy azóta már "jó klisévé" vált szinbagma: az írástudók felelőssége. Es ezt úgy is értelmezi, hogy laz "írásról" írók felelőssége.
Gyöngyössy Imre Nehéz pályakezdőként és csak első filmemről beszélnem. Negyvenedik évernet taposom, s kamaszkorern óta szinte í.iz évenként kellett a történelem kényszere szerint "pályámat" újra kezdenem, s erről "eliSő rnűben", vagy valamilyen rnűfajban vállanom. A generációk didergő összekapaszkcdását, Vlagy la többszörös megszülelés csodáhatos népmesei élményét sokan vergődWIk át a huszadik században. Kész !3'fS poeíikárn mint 1969-es "pályakezdő Iilrnrendezőnek" nem is lehel. Csak világnézelem, történelmi élményeim és programom Vla11. Ezért vagyok kénytelen talán illetéktelenül is nyugtalan nagyszavakkal azokról a kérdésekről Viél 11ran i, amik munkára kényszerítenek
Legszívesebben most valami antianarchista, anlifulutista, antidadaista kiáltványt fogalmaznék. Mert hogy legnagyobb iZg1aL mammal kezdjem a fasizmws hétfejű sárkánya egyre univerzálisabb veszélyként leselkedik az emberiségre, Hol itt, holott veti fel egy fejét, lehet azért, mert az ember századunk második felében éppen laz univerzum meghódításával növekszik óriássá. Nem félek, beteges szorongások sincsenek bennem, de testileg-lelktleg undorodom mindenfajta eszelős anarchizmustól.
az idegbeteg, önző, más lábán lapcsó autóbuszubasokíól, hájiasagyú, háztartási gépeiket szidolozó
kispolgároktól
és a hatalmi-
őrűbt világpolitikusoktól. Példaként áll előllem Gorkij építőhumanista forra diaIma. Azután Assisi Ferenc, akit éppen ő tartott egyik legnagyobb európai forradalmárnak. Ferenc az él t, a lét örömének íorradalrnát, laz emberbe vetett bizalom, laz optimizmus forradalmát szegezte szembe a reakcióval, és rnozgósitotta kora egész forradalmi "eretnek" ifjú ágál la társadalmilag kizsákmányelt, lelkileg kiszolgáltatott emberért. Elértük la Holdat, s la Holdról nézve a Főldet. mi a század törpe-óriásai, csak 13 naplfényt visszaverő, kicsi holdnak láíhatjuk laz égen. lA. nagy illúziók ezétfoszlóhan vannak, laz istenek még Mars is - dühödten haddokolnak. Az embernek tükör kén t, képmásként. társként, megvá ltóként is laz ember maradt csak! A harc kockázatos. De meggyőződtem arról, hogy szerelemmel, szereíetíel, tehá>! IR legszemélyesebb emberi kapcsolatokban, de társadalmi és nemzetközi kapcsolatokban is képesek vagyunk egymás teljes Ielszabaditására, régi terminológiával szólva: megváltására. A földön nagyon sok országban, sőt egész földrészeken la humani na forradalmár íegyverre kényszerül még. ök teljes emberi egzisztenciá iuk, életük állandó ko c75
kázd atásával, ha kell abszolút önfeláldozásslal állnak helyl. De tudomásul kell vennünk, hogy a fegyverek forradalma után, a jólétért vívott gazdlasági forradalom mellett egyre sürgetőbb program laz egyes ember belső formdalrna az egymással való szembenézés, mindenféle stratégia és taktika helyett a nyílt, tiszta beszéd forradalma. A reakció elleni harc itt sem jár éleíveszóly - s bár néha "csak" - hétköznapi önfeláldozás nélkül. A hétköznapiság: la kispolgáriság, bürokratizmus életveszélyét, a nap rnint 11Iap újrakezdés majdnem sziszifuszi eröíeszitéset, laz óramutatókkal vívott magányos fulóversenyek mega lázoltságá t is jelenti. De rnindannyiunknak, mindenűtt la világon naponta kell megmérni, munkahelyen, óvóhelyen vlagy lövész árkokban vaz emberiség teljes boldogulásáért vívott harc napi állását, reményeit. Tudatosilanunk kell személyes jelen!étünk rangját és fontosságát. A cirkuszi mutatványna kényszerülő önégeíök és la látha ballan, rnindig tettreké sz önernésztők világszektájába bartozunk valamennyien.
lit Közép-Európában különös felelősséggel tartozunk la világ forradalmi rnozgalmainak. ekűn'k az laz alig átvészelhető gyönyörű teher ladlatott meg - az la nagy történelrni Iapasztahat több generáción át, hogy nemegyszer testünkön-lelkünkön csikordult M Ja törtenelern tüzesen romboló - győzelmesen rohanó kereke. Történelmi, hé íközn atpi tapaszüa'atunk is 'az egyes ember, de egész nemzetek egyre maglas-abbfia törő, ponaiból újj ászűlető [őnix-ereje. Ez - meggyőződésem - la korszerű forrada.rní humanizmus egyik általános, fő jegye is.
S hogy egy gondolatot első nagyjátékíilmemről a Virágvasárnap-ról is ejtsek: A legvéresebb passió-tragédiákból, gyermekgydkosságokból is főnixként támad fel anyaszűlten a karnasz ifjú, hogy krónikás . kén t vigyen hírt, hogy népballadakat teremtsen. O 'az, aki Prometheus tüzével ma is nyílegyenesen rohan, rohan előr a Pannon dombokon, a nagyvilág s a Hold kopár fennsikjain át ...
Simó Sándor ~ korábbi évekiben éles és hasznos eszmecserék dúl bak Pécsett a magyar filmek gondo'ati bartialma és forgalmazhatósága körül. Össze nem illő fogalmak: gondolat, barta lom, másrészt forgalrnazha tóság, mégis laz egybeesés szerenesés volt: tét nélkül - úgy látszik - nincs vita. A idei szemléről szólva megkockáztalom: pályakezdőink valóságlátása - s ezt 'a viba elmaradása is is igazolni látszik - minlha nem Jenne az érdeklődés homlokterében. A rnondat rnegíorditása számomra vá.aszt jelent: hogyari engedi magát látni (nézni) 13 valóság? tgy, la jelenség felől kőzelítve, világosabbá válik a pályakezdők egzisztenciálislan kőrülnatárolt, de egyébként me,glehelősen esetleges kategóriája; az sem tekinthető véletlennek, hogy a !gyérszámú hozzászólás rendre Jancsó és Kovács munkainak elemzésére kanyarodott, ha másképp 76
nem, hát la tárggylal való összevetés formájában. Kétségtelen, hogyavizsgállat tárgyává tett első filmek egyik jellernzője laz 'anamnézis jelleg, így Ieltehetően alkotóik 'gondolkodási módszerét is jellemeznie kell. Az is kétségtelen, hogy rncndiuk Fábri Elet jel-e, Kovács Zápor-a, Herskó Város a föld alatt-ja vagy éppen a Vasvirág nehezen sorolhaló laz 'anamnézis filmek csoportjába, de vajon nem éltek-e ök épp úgy, mint laz itt fel nem sorolt kőzépgenerációhoz tartozó rendezők, la "honnan jöttem" tisztázásának lehetöségével, amint erre la lehetőség adottá vált? Hiszen nem lehet véletlen, hogya felsoroltak és fel nem soroltak csaknem egyidőben érkeztek el ahhoz az igényhez, hogy megmutassák, .Jionnan jöttek". A néhány évvel később érkezők .J1 m találják fel, nem is másolják, egyszerűen átélik életüknek ezt la kínálkozó lehetőséget; arra
nem könnyű válaszolni, amil ia kor kérdez, de hogy milyen választ tesz lehetővé,azt állalában rnindenki tudni szekta. Mind így csináljuk, de hogyan tovább? Vitányi így mondja: ennek a korosztálynak " ... vam anamnézise, de nincs világos diagnozisa és nincs terápiája." A válaszelmaradásával hozza összefüggésbe laz új abb magyar filmek nézőszámának csökkenését. A végén kezdem. A nézőszámmal. a látogatottsággaL A magyar filmek osaknem lineárisan csökkenő látogatottságában én nem la nézöknek azt la disztinkciójál látom, hogy a válasz elmaradása vált ki érdekteleméget be.őlük. Egy ennél alapvetőbb dolog hiányzik sokkal inkább Iilmjeinkből: laz érzékenyenérte:mezeU, gazdag, új információs spektrum; azt hiszem, ennek hiánya okozza nézőink növekvő részvétlenségét. A vitaindító terminológiája szerint tehát a diagnózis és nem 'a terápia hiánya. A terápia - nevezzük megoldásnak hiányzik, de megjelenik pótléka: korunk hőse, a főnix. Itt személyes felelősséget érzek: Vitányi .a Szemüvegesek kapcsán fogalmazta meg ezt ,a jelenséget, bár elődeit az Almodozások korá-ig vezeti vissza. Vezessük tovább. "Bo!ond, ki földre rogyv án Fe.kél és újra lépked" mondja Radnóti, és íolybalja útját a csaknem biztos halál Jelé. Vagy kereshetnénk 200 évvel korábban, Vlagy éppen ott, ahol a mitológia eredendően megformáltra az emberi természetnek ezt 'a szimbólumát. Nekem legszívesebben Kovács filmje jut eszembe, ki vigyázó szemeit hazai mezőkre vetve, stilussá tette laz adapiált módszert: la Nehéz emberek, laz őket bizonyítottan megillelő erkölcsi és anyagi elismerés elmaradása után is azt nyihalkozzák: természetes, hogy ezután is úgy élnek, dolgoznak, rnint eddig
tették.
Az alkotó ember jól megfigyelhető tulajdeuságait rnutatják ezek la honi példák, csak úgy, rnint a többi Iőnixek. Dehát honnan ez a sok főnix? Talán mert korunk par excellence kérdezá kor? Az, bár nem hiszem, hogy azért, mert eleve több la kérdés, inkább mert az összegezett válaszok - la tudományok részleteredrnényeiből kiteljesedő összegezett válaszok kevesebb [eltett k-érdést helyeznek nyugalomba, mint eddig bármikor; s e megválaszolatlan kérdések zűrzavar ában nagyobb szűkségünk Vian saját .Jönixségünkre", mint eddig. Korunk megválaszc.atian kérdései minden korábibi időszaké is - ahapvetöen politikai-gazdaságtani kérdés, nem tudok ettől független morált és etikát elképzelni, tehát kbíeiezní sem. ts hla la kérdező kornai a kérdező filmet liart juk adekvátnak. akkor nem egyébről van szó, mint a korábbi években - éppen a magyar Ii'lmes középgeneráció munkájának eredményeképpenlétrejött cseLekvő filmről; a íoga'rnat az idén másképp nevezzük. A fellett és még fel nem tett kérdések zöme megválaszolatlan, napjaink filozófiai és közgazdaságtam kuíatásának renesz ansza, ha reális Ielmérésekre támaszkodik, válaszolhat. És ha a filmek kérdeztek, akkor pontosabban válaszelhal. Végül mi hát la külőnbség la magyar filmesek középgenerációja és la pá'yakezdők csoportja között? Ha la - szárnomna másodlagos - stiláris kérdé eket nem tekintem, ta.árt csak ennyi, de ez sem különbség, inkább kapocs: a tapasztalatok folyamatos láncolata kérdéseinket konkrétabbakká. tűrelrnetlenebbekké tette. IAzt hiszem, kl konkrét kérdések és váhaszok dialógusa lelhet a hiányolt diagnózis e:gyik alkalmas Iorrnája.
17
ELLENVÉLEMÉNY
Mit jósol meg Truffaut? Gera Györgynek nem tetszett Truffaut filmje, a 45/0 Fahrenheit. Sőt: nagyon nem tetszett. (Filmkultúra 1969/4. sz.) Nekem tetszett, jó filmnek larlom, bár be kell vallanom. úgy érzem, a J ules és Jim-et nem éri el.Önmag ában ez még nem lenne ok a vilá ra. Az azonban már inkább, hogy Gera György milyen indokolást fűz lekicsinylő, sőt elutasító véleményéhez. Truff aut filmje Ray Bradbury regényéből készült, mely az ötvenes évek elején McCarthy Amerikájában jelent meg, és magyarul is olvasható az Író Marsbéli krónikák c. köletében. (Bp. 1966.) A mű világa, melyben tilos az irodalom (nem az Írott betű általában, mint a filmváltozatban, hanem csak a szépirodalom és a filozófia!), számos párhuzamot mutatotl a haladó gondolatot üldöző, hidegháborús rendszerrel. Gera György Bradbury-t nem említi, pedig érvelésének nagy része inkább vonatkozik a regény re, mint a filmre. Lehet vitatkozni, Susan Sontagot idézni, hogy a könyv inadekvát választ jelent-e az adott időszak problémáira. De hogy kiállás volt, hatásos, bátor művészi tett ez már kultúrtőrténetí tény. Az allegorikus elemek használalát magyarázhaljuk ugyan a sci-fi műfaj felől, de célszerűbbnek tűnik, ha elfogadjuk Bradbury saját indokolását, mint teljesebb igazságot: a sci-fi keretei között viszonylag szabadon meg lehetett irnia ezt a McCarthy-ellenes regényt. "Mihez kezd egy igényes, jőszemű míívész, ha - önként? lelkesen? hosszú kapacitálás után? sci-fi film rendezésére vállalkozik? Bizonyára ugyanahhoz, mint egy társadalmi dráma előkészítése esetén. Igyekszik elrugaszkodni a szabványtól, s valami sajátosat, önállót, eredetit alkotni"-
78
igy elemzi lIcrll György a rendezőben lezajló, íeltételezett lelki folyamatot. A Truffaut-filmek sorozala azonban másféle logikát rnutat, Truffaut-tól rni sem áll távolabb, mint az elrugaszkodás a szokvány tól. Éppen ellenkezőleg. Felhasznál minden hagyományos formát, régi moziélményt, történelet, sőt filmi megoldásokat is idéz. Frida Grafe szellemes, ellenlmondásos kifejezésével él ve, ez "az epigonok rníivészete", ahol az epigonizmus és a művészet ellentmondását a rníívek furcsa 'módon meghaladiák. A Truffaut-filmek között világosan kimutathaló egy "önélelrajzi" sorozat: Négyszáz csapás Húszévesek szerelme - Lopott csokok. A közbeeső filmek mind hibridek valamilyen módon: vagy tiszteleladást jelenlenek egy-egy műfaj vagy alkotó előtt, vagy kísérletet új területek meghódítására és trulíaut-Ivá asszimilálására. Igy a Lőj a zongoristára! az amerikai gengszterlilm, a Bársonyos bőr talán egyes francia kamaradrámák (vö. pl. Renoir: A szuka], a Menyasszony feketében a Hitchcock-Iilrnek, a 45/0 Fahrenheit pedig a sci-fi iránti
.Jiornmage''. "Film-hibridjei" meghaladják az eredeti műfaj lehetőségeit - két alapvető módon: egyrészt sajátos, egyéni lírája költőivé gazdagítja a primitívebb történet-szövedéket is; másrészt filozófiája átértékeli az elsődleges tényeket, megmutatja rejtett arcukat, a cselekmény kézenfekvő fő vonala rnellé odarajzolja az alkotói kommentár kevésbé feltűnő, de annál fonlosabb második vonulalát. A lírai Truffaut-t aligha kell bemutatni. Annál inkább a filozófust. Persze a Truffaut-filmek filozófiája film-nyelvről lévén szó a felszín
alatt rejtezik, így fordulhat elő, hogy a Bársonyos bör-t sokan banális háromszög-melodrámának ~rzik, a 45P Fahrenheit-ről pedig azt írja Gera György, hogy " ... a rendező aligha vitatható jószándéka gyermeteg példálózássá, humanista programja szalon-tiltakozássá lesz." Hadd játsszam az ördög ügyvédjét: vitatom a rendező "jószándékát", "humanista programját". Vitatom. legalábbis abban az értelemben, ahogyan ezeket Gera György Truffaut-nak tulajdonítja. A 4~;1° Fahrenheit ugyanis nem a Bradbury-féle McCarthy-ellenes, jószándékú, humanista tiltakozás kései (azaz: elkésett) megfilmesítése. !)Jem is naiv szembeálítás, ahol az egyik oldalon a technika-mánia és a vizuális tömegkommunikáció rémei állanak, a másikon pedig idealizált könyvemberek, akik megmentik a kullúrál mégha a felületes szemlélő számára ez így tűnik is. (Mellesleg Gera megfigyelésével ellentétben a filmben egészen minimális a sci-fi-re jellemző trchnika-rajongás, szó sincs róla, hogy "minden tökéletesen összkomfortos" lenne, ahol .vakítanak a réz és krómnikkel mütyürkék". Truffaut újítása a sci-fi-ben, az utópiában éppen az, hogy vállalja: a jovo országát a jelenben mutatja meg.) Mert nem találjuk meg a Gera által feltételezett és kigúnyolt szalon-humanizmus ismérveit a "pozitív hősök", a tiltakozók, a könyvemberek között sem. A könyv-hívőknek (ha Truffaut valóban a naiv sablon-ellensablon dramaturgiával dolgozna) feltehetően ideális vagy idealizálható lovagoknak, a műveltség utolsó mohikánjainak kellene lenniük, a teljes embereszmény még megmaradt őrzői nek. Ezt a szembeállítást sugallja Gera is, amikor így ír: "A néző mindössze arról van meggyőződve, hogy a tűzoltó hisztérika felesége kevésbé csinos, mint könyvmoly barátnője. A kultúra mellett szavazni így persze könynyű." Ha Truffaut ezt a különbséget kívánta hangsúlyozni, vajon miért játszatta a két szerepet azonos színésznővel? Talán, hogy alkalmat adjon Julie Christie-nek valamiféle színésznői bravurra? A film nem ezt rnul atja. Éppen ellenkezőleg:' Clarisse szerepében Truffaut kijefezetten visszatartotta il színésznőt aitól, hogy az érzéki csábítást játssza el. A könyvmoly barátnő csinossága csak annyi, hogy arcán, mozdulatain átfénylik az intellektus, ami a feleség esetében nem mondható el. A könyv-emberekben kűlönbcn sem az egyéniség
kiteljesedését ábrázolja, hanem erry másfajta bezárulást; filmje annak a (megintcsak ismerős!) állapotnak a kórképe, ahol a két kultúra kettészakadt, és mindegyik csonka a másik nélkül. Enno Patai as a Filmkrilik-ben szellemesen rnutatja meg ennek a kettősségnek filmbeli (párhuzamos-ellentétes) megfelelőit: Linda családja a tv-család, de Montag is azt mondja:: "Az én családom a könyvek"; a könyvek elégetésével a könyvek megőrzése áll párhuzamban az idős hölgyet az utóbbiért égetik meg a tűzoltók, a tűzoltóparancsnokot az előbbiért Montag. És amint a tűz "végiglapozza" Nabokov Lolitá-ját a máglyán, ez látványként párhuzamos azzal, ahogy Montag (közeli beállítások sorozatában) a Copperfield Dávid lapjait olvassa. A film ambivalenciája a költői szépségű záróképben éri el a tetőpontot, ahol Montag, Clarisse és a többiek, anélkül, hogy bármi kapcsolatuk lenne egymással, fel-alá sétálnak ami jobb esetben egy kolostorudvarra (vö. könyvmásoló szerzetesckl}, rosszabb esetben börtönudvarra vagy az elmegyógyintézet udvarára emlékeztethet. A 4510 Fahrenheit-ban Truffaut tehát nemcsak elemzi meg is kérdőjelezi a polgári kultúrafelfogást, rnely életet és művészetet szembeállít egymássa l, és a kultúrát polcokon tárolható rnűvek öszességének tekinti. A technicizált konvencióemberek megvetik a humán műveltséget. De a könyv-emberek egyénisége is elvész: feloldódnak a műveltségbcn, szövegeiket recitálva ugyanaz a nárcisztikus gyönyör látszik rajtuk, mint a magasvasút magukat simogató, képregény t néző utasain. Montag választása mindössze annyi: így vagy úgy veszíti el egyéniségét. Ez a választás megmutatja Truffaut szemléletének mélyebb rétegeit is. Dilemmáját nem oldja fel kőnnyíí eligazodást és olcsó megoldást nyújtó fekete-fehér képletben - meghagyja dilernrnának, azaz olyan választási helyzetnek, ahol egyik válaszlehetőség sem oldja meg a problémáI. Truffaut filmjei többdimenziós fi lrnek - éppúgy, mint Fellini, Jancsó, Wajd a, Pasolini és mások művei. A felületes néző megreked het a felszínnél, és beérheti azzal, hogy krirnit, ~sci-fit, szerelmi háromszöget, esetleg zenés vígjátékot lát. A kritikus feladata, hogy a mű iránti nélkülözhetetlen alázattal megkísérelje a mélyebb rétegek megértését. Szekfű András
Tizenhat milliméteres technikátl Kollégáim szociológiai filmcsoport-igénye, Za lán Vince cikke - a Filmkultúra legutóbbi számaiban dokumentumfilm-mlívészelünk alapvető problémáira mutatott rá. E fontos kérdéscsoport körül
kibontakozó vitához szerétnék kapcsolódni hozzászólásommai, amely egy részletkérdéssel foglalkozik, de olyan részletkérdéssel, amelynek rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítok. 79
A magyar filmgyártásnak szüksége van 16 milliméteres teohnikára! Joris Ivens mondta el legutóbbi magyarországi tartózkodása alkalmával, hogy filmjeinek nagy részét 16 mm-es technikával forgatta, és az utörnunkálatok végén a standard kópiát nagyították fel 35 mm-re. Az utóbbi években Nyugat-Európában és Amerikában a dokumentumfilmek nagy része így készült. SŐt. Az így elérhető képminőség már olyan jó, hogy ez a technika betört a játékfilm területére is. A legprogresszívebb, a leghaladóbb tendenciáj ú filmeket forgat ják így. Nemcsak gazdasági oko k miatt, hanem azért, mert a valóság megközelítésének, a társadalmi ellentmondások feltárásának legmozgékonyabb, leghatásosabb eszközét találták meg ebben a technikában. Nálunk a filmművészek részéről volt már néhány elszigetelt kísérlet az effajta technika alkalmazására (pl. Extázis 7-l0-ig), de filmgyártásunk mindeddig nem figyelt fel rá, Ez a technika pedig nagyon megfelel viszonyainknak. és segítené filmművészetünk és filmgyárIásunk néhány égető problémájának megoldását azáltal, hogy A.) csökkentené a gyártási költségeket.
Közvetlenül: kevesebb nyersanyagot igényel, de igényesebb labortechnikát. Ez megfelel viszonyainknak, mert nálunk a nyersanyag drága, laborunk viszont jó, és ha ráálIna erre a technikára, biztositva lenne a megfelelő színvonal. Közvetve. könnyebb felvételi technikát, célratörőbb fényképezést hoz magával, tehát kisebb technikai apparátust, világítást, szállítást, stábot igényel. B.) korszerűbb forgatási lehetőségeket biztosit. Lehelőve válik a könnyű kézi hangos karnera használata; a párhuzamos kép- és hangrögzítés a legnehezebb körülmények között; emberek, helyszínek spontánabb, gyorsabb megközelítése, filmezése. A korszerű dokumentumfilmes feladatokra alkalmatlan, nagy, nehézkes stáb létszámának csökkentése. A forgatási költségek csökkentése és a korszerű felvételi technika alkalmával lehetőség nyílna: A.) dokumentumfilm-művészetünk lelassult vérkeringésének felfrissítésére. Az olcsóbbá és mozgékonyabbá vá ló technika révén több kísérletezésre volna lehetőség, mód nyílna a gyorsan változó, differenciált valóság nyomonkövetésére, amit dokumentumfilmgyárIásunk mai szerkezete és technikai felszerelése nem tesz lehetövé. B.) olyan játékfilmek, dokumentum-játékfilmek
(szociológiai, publicisztikai témák) forgatására, amelyeknek megfelel ez a technika, és bár nem számíthatnak széles közönségsikerre, fontos, aktuális társadalmi kérdéseket tárgyalnak. Ezeknek a filmeknek esztétikai értelemben is előnyére válna, ha végre megtalálnák a nekik megfelelő gazdasági és technikai keretet. Mindenféle értelemben helyükre kerűlnének ezek a filmek, és így lehetséges lenne a mai normál filmgyári gyakorlathoz képest a költségek 40-50%-os (!) csökkentése is. C.) a Balázs Béla Slúdió jobban megfelelhetne hivatásának, mint kisérleti műhely. A forgatási költségek csökkentése magával hozná az anyagi felelősség csökkenését, ami a jelenlegi fokon bénítólag hat mindenféle kísérletezésre. Lehelövé válna a BBS munkájának olyan átszervezése, hogy a jelenleginél több filmet kezdhetnének el tanulmány-, riport-jelleggel, és csak azokat a filmeket folytatnák, illetve fejeznék be, amelyeknél . a leforgatott anyag sikert ígér. Ez azért lehetséges, mert ennél a technikánál a költségek súlypontja a forgatásról az utómunkálatokra helyeződik át. D.) hogya televízió és a íílmgyártás között közvetlen kapcsolat alakuljon ki, tematikai és technikai téren egyaránt. A keskeny-normál technika megfelel filméletünk lehetőségeinek és feladatainak. Ezért úgy vélem, ha ebben a részletkérdésben sikerül megoldást találnunk, ez nagy lépés lenne előre az egész problémakör tekintetében, az egész magyar Iilrnrnűvészet (főképpen a dokumentumfilm) látná hasznát. A fiatal filmesek részéről nagy az érdeklődés ez iránt a technika iránt, és ha az illetékesek biztosítanák a legszükségesebb berendezéseket (felvevőgép, vágóasztal, vetítőgép), viszonylag kis befektetéssel el lehetne indulni, és az első tapasztalatok kijelölnék a további feladatokat. Még egyszer szerelném hangsúlyozni: a módszer világszerle elismer! és nálunk a televízió rnunkáján belül is kipróbált és bevált. Filmgyári vonatkczásban a beindításhoz csak néhány nem kűnösebben drága berendezés szükséges. Eddig talán a kezdeményezés nem volt elég határozott, vagy a bizalmatlanság (pl. a forgalmazhatóság tekintetében) akadályozta e módszer bevezetését. Jelenleg a Balázs Béla Stúdión belül konkrét törekvés alakult ki ez irányban, amely jó lenne, ha találkozna azok támogatásával. akik e tekintetébn a stúdió segítségére tudnak lenni, nehogy a mostani kezdeményezésbői is csak jóravaló szándék maradjon. Szomjas György
80
KŰLFÖLDI , , FOLYOIRATOKB·OL
A Cahiers du
Ci néma új
A Cahiers du Cinéma októberi száma Filmművészet, ideológia, kritika címmel szerkesztőségi cikkben elemzi a lap irányvonalát, a kritika tendenciáit, tevékenységi körét. E számvetés rnélyén az a nyilvánvaló aggodalom húzódik meg, amely a fi Im nem a Iilmművészet, hanem a film mint kulturális termék napjainkban tapasztalható sorsára, szerepére vonatkozik. S a lap írói a maguk részéről azt vizsgálják, milyen hozzájárulással szolgálhatnak e kérdés megvilágításában, illetve a helyzet megváltoztatásában. A terjedelm s tanulmányban külön figyelmet érdemel az a marxi sta terminológia, szociológiai-politikai gazdaságtani igény, mely néhány alapvető meghatározásukat jellemzi, s ami valljuk be kicsit szokatlan egy olyan lap esetében, amely eddig nem nagyon kényeztetle el olvasóit világos és egyértelmű meghatározásaival, elemzéseinek marxi-althusseri-sausseure-I ih Ictettségével, melyről most nagy hirtelen tanúbizonyságot tesz. Szerkesztők és munkatársak egyaránt tisztában vannak, rnilyen társadalmi formában, milyen
hitvallása gazdasági és kulturális adotiságok között kénytelenek dolgozni. Az adott körülmények között a lap - mint bármely más információközlő eszköz választás előtt áll: helyet ad-e hasábjain a kapitalista társadalom kulturális jelenségeinek, kritikát la nul közvetíti-e azt, vagy bizonyos folyaniatok tudatosításával, bizonyos jelenségek megvilágításával e társadalmi forma kritizálói közé lép. Az első fontos elméleti feladat a film fogalmának meghatározása. Számunkra - írják a Cahiers fiataljai - a film egy meghatározott gazdasági rendszerben létrehozott termék, mely pénzbe (munkába) kerül, melynck létrehozásához munkaerőre van szűkség. A film árucikk, csereérték, melyef belépőjegy formájában adnak cl. Az árucikk a forgalmazó hálózat segítségével jut cl a fogy asz tóhoz.
Iyek csoportok és rétegek össztársadalomhoz Iűződő viszonyát illusztrálják) az eltéréseket. Az ideológiai formák közül, a míívészeten belül a filmkritika a filmmíívészet sajátos helyzetét tudatositja, és ezzel az ideológiai átalakulást segíti elő. Minden film politika abban az értelemben, hogy adott ideológiából táplálkozva politikai - tehát harcos funkciót vállal a társadalmi folyamatok katalizálásában. A különféle ideológiák - Althusser meghatározása szerint _ észlelt, elfogadott, ránk kényszerített kulturális (nem társadalmigazdasági) tényezők, melyek az ember számára érzékelhetetlen folyamatokon keresztül érvényesülnek. Az ideológiában nem az embernek az adott életkörülményekhez va ló viszonya tükröződik, hanem az, hogy mily módon éli e viszonyokat.
1\ film emellett anélkül, hogy erről egy pillanatra is megfeledkeznének - az adott társadalmi-gazdasági alakulat ideelőgiájának tükrözése. A kr il ika feladata feltérképezni az adott társadalmi szervezetben elfoglalt alkotói magatarlásformákból (me-
A filmmíívészet maga is akarva-akaratlanul - az ideológia toimácsolására kényszerül. Ilyen körűlmények között, a filmművészet legfontosabb feladata a társadalomról alkotott, a rnindenkoron "hagyományosnak" tekintett ábrázolás kérdésessé tétele, 81
a film megújítása. Egyedül ez eredményezheti, hogy a film megpróbál szakítani ideológiai funkciójával. Ma a filmművészet e szándék szerint oszlik meg. A filmek nagy része az uralkodó ideológia tolmácsolására vállalkozik Más kategóriába sorolhatók azok, melyek kimondotlan politikai jellegűek, és igen gyakran az ábrázolásmódot is megreformálják (pl.: A föld trunszb an}. A harmadik kategóriában tartoznak a nem kimondatlan politikai tartalmú filmek, melyekben azonban a cselekmény folyamán a film, valamilyen módon, mégis politikus filmmé válik (Persona). A Cahiers számára a második és harmadik kategória filmjei alkotják 'a filmművészet lényegél, és ezeknek az alkotásoknak kívánják lapjukat szentelni. Az ideológia megjelenése a filmekben, ('gy-egy film és az ideológia viszonya, a többi alkotásokhoz mérve a íilm különbözősége, lényege és jellege a lap vizsgálódásainak középpontjában áll. A kritika a fentebb elmondottakból következően, a következő négy feladatiípus elvégzésére vállalkozik: a) Az első kategóriába sorol-
haló filmek esetében rávilágit arra, miben tűkrözik ezek a filmek a fennálló rendszer ideológiáját öntudatlanul. b) Feltárja azt, hogy meghatározza őket függő viszonyuk.
mennyire ideológiai
c) A második és harmadik kategória filmjeiből felszínre hozza, elemzi a mondanivaló és a forma síkján egyaránt érvényesülő következetes gondolatiságot. d) Felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogya formai tényezők elhanyagolása a tartalom, a közlendő hatásának gyöngüléséhez vezet. Egy szükségszerű, de már túlhaldott korszak után mikor még André Bazin nyomdokain haladva a film formai felépítését, jelentéshordozó rendszerének és elemeinek vizsgálatát tartották a legfontosabbnak, nem csinálva titkot belőle, hol és miként hatott rájuk .a strukturalista nyelvészeti szemléletmód, a fenomenológiai pozitivizmus és a mechanikus materializmus - a Cahlers fiataljai abban látják ma az egyetlen helyes és lehetséges irányt, melyben a kritika tovább fejlődhet, hogy a húszas évek szovjet filmművészeinek elméleti
felhasználva, megkíséreljék kidolgozni és alkalmazni a Hlmművészetről alkotot! sajátos íeoriát, mely a filmet úgy értékeli, mint a szigorúan determinált valóság megközelitésének és észlelésének egy speciális rnödját. A teória megalkotásának elengedhetetlen feltétele a dialektikus materialista módszer következetes alkalmazása, kutatásait
Igyekszünk elkerülni - írják saját tevékenységünkben mindenféle spontaneizmust, mindenfajta "forradalmi" lürelmetlenséget. A jelenlegi időszakban arról lehet szó csupán, hogy állást foglaljunk a már folyamatban levő munka továbbvitele mellett. Kimondva vagy kimondatlanul, a lapban megjelenő összes írást a íent vázolt rnódszerhez való hűség jellemez. A munka lényege főként az elméleti jellegű írásokban realizálódik. De a beszélgetések, a "kis krónika" és a javasolt filmek jegyzéke is olyan informatív szerepet játszik, mely gyakran felér az elméleti rnunkával. Az olvasó döntse el - rniként a lap egészének esetében rnikor silkerült e hivatásának eleget tenni és mikor nem. (Cahiers
du Cinéma 1969. október)
Kezdeményezések az angol filmipar megsegítésére Az angol filmipar jelenlegi válságát aligha teheti kétségessé, hogy egy-egy angol film olykor díjat nyer a fesztiválokon. Az angol stúdiókban forgatott filmek jelentős hányada ugyanis csak külföldi tőkével valósulhat meg. A változtatás szükségesség ével rnindenki tisztában van. A tervek szerint 1970-ben a kormány néhány olyan törvénycikkelyt tárgyaI meg, melyek az angol filmipar jövőjét sorsdöntően befolyásolhatják. Az eddigi intézkedéseket és a további elképzeléseket számításba véve három fontos tényező szabhat ja meg a filmipar fejlődésének kívánt új irányát. 82
A már csaknem 50 éve fennálló kvóta-rendszer megformálásával azt kívánják elérni, hogya jövőben a bemutatott filmek legalább 30%-a angol produkció legyen. A nemzeti filmipar ilyetén állami védelme, váltakozó százalékaránnyal, már az 1920-as évek óta funkcionál. Kezdetben erre azért volt szükség, hogy az amerikai filmbehozatal arányát csökkenthessék. A Cinematograph Films Council 1965. márciusi jelentésében leszögezi, hogy az ipar fejlődése a hazai produkciók helyes százalékarányától függ. A kvóta fenntartását pártolja a kereskedelemügyi miniszter is, a
kormánypolitika azonban a rnozitulajdonosokra akarja hárítani a probléma megoldását. Az angol film - állít ják e körök - sokat fejlődött az utóbbi években, és képes .lehet felvenni a versenyt az amerikai filmmonopóliumokkal. Ami a második gazdasági tényezőt illeti, ez az 1950-es években, Sir Wilfred Eady által bevezetett illeték-rendszer jövendő szerepét jelenti. Ennek célja az, hogy anyagi támogatást nyújtson azoknak, akik angol filmet csinálnak. A támogatás mértéke arányos azzal az anyagi haszonnal, amit a kérdéses film Angliának hoz. Az Eady-féle illeték-rendszer
jelenlegi formájában azonban aligha állíthatja meg a külföldi tökebeáramlást, mely súlyos konkurencia forrása az angol filmgyártásban. Végül a megreformálandó intézmények közé tartozik a Nationa! Film Financial Corporation, amelyet Harold Wilson mint kereskedelemügyi míníszter 1948ban hozot! létre, és melynek feladata az angol filmgyártás pénzügyi helyzetének ellenőrzése és szabályozása. Az NNFC is anyagi támogatást nyújt a Iilrnkeszitőknek, de csak azzal a feltétellel, hogy ha terveik kereskedelmi sikerrel kecsegtctnek. A testület rendelkezésére álló tőke nem régen még 6 miII ió font volt, és jól jellemzi a krízist, hogy jelenleg -- hitelek hiányában - az I rnilliót sem éri el. Eddig 700-nál több játékfiImet finanszíroztak, és közel 28 millió font kölcsönt nyújtottak. A jelenlegi angol pénzügyi rendszer viszont lehetetlenné teszi azt, hogy az angol filmipar hitelezői hasznot húzzanak a kínálkozó gazdasági lehetőségekből, ezért csökkent a tőkeáramlás a filmiparba. A pénzügyi élet vezetői és a kereskedők árucikknek tekintik a filmet. A minőség és a tehetség kevéssé érdek Ii őket. A Cinernatograph Film Council tagjai viszont más véleményen vannak, és követelik, hogy a jelenleg érvényben levő szabályokat a filmek pedagógiai értékének figyelembevételével újítsák meg. Felfogásuk sok tekintetben alig változott
1936 óta, amikor Moyne ezeket a sorokat írta: "A film kétségtelenül az egyik legfontosabb tényező a közönség tagjainak nevelésében, a nemzeti kultúra terjesztésében, az ideálok és szokások bemutatásában." 1\'\a a nacionalista hazafiság e formáját túlhaladottnak tekinthetjük, de azoknak természetesen igazuk van, akik a kultúr a érdekeit védelmezik, és jogos az a követelés is, hogy az angol filmipar védelmét törvényes keretek közt szabályozzák. A legelső lépésként új intézményeket kell létre hozni: a kanadaihoz hasonló Nemzeti Filmközpontra lenne szükség, amely többek között azzal is törődne, hogy a fiImkészítöket pályajuk kezdetén segítse. A forgalmazók monopóliumát csak úgy lehet megtörni, ha újabb filmhálózatot hoznak létre. A British Film Institute-ot fejleszteni, és az oktatás megindítására filmiskolát kell alapítani. Ilyen reformok bevezetése nemcsak a hazai filmiparra, hanem a Iilrnművészetre is komoly hatást gyakorolhatna. Valamennyi filmszerv mííködéséhez azonban programra van szükség. Nem utolsósorban olyan körülményeket kell teremteni, melyek közepette az alkotásokat szigorúan meg lehet vitatni és mércét felállítani, hogy megítélhetővé váljék, rni a "jó Iilm". Ma még nehezen lehet ilyesmi ért felelősséget vállaló embereket és testületeket találni. Ezek a problémák közismertek. Számukat még növeli, ha figye-
lernbe vesszük, hogyafilmkritika Angliában következetlen, és az esetek többségében a közönség számára érthetetlen marad. Az angol film rnegújításához olyan emberekre van szükség, akik nyugtalanok, mernek kockáztatni, ami elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy a gondolat- és érzelemvilág megváltozását előidézzék. A 60-as évek filmjeinek legjellemzőbb tulajdonsága az volt, hogy bátran éltek a fantázia nyújtotta lehetőségekkel. Ezekben a filmekben a képzelet játékai kedvéért elhanyagolták a környező világ és a valódi érzelmek ábrázolását is. A fantáziatermékek jó árunak bizonyultak, és ez bizonyos konju-iktúr át eredményezett a piacon, amihez hasonló jelenségekkel már a filmtörténet más korszakában is találkozhattunk. A kiadók véleménye szerint az embereket nem érdekli az irodalom, inkább életrajzokat és dokumentumokat igényelnek, megnövekedett az érdeklődés a valóság iránt. 30 évvel ezelőtt Anglia már adott egyszer újat a dokumentumfilm terén. Napjainkban új irányt vett a dokumentumfilm fejlődése, és az eredmények sikerrel alkalmazhatók a játékfilmben is. Nem ismerjük eléggé a mai angol társadalmat, a szokásokat, a mai embert, holott a fi lrnművészet sikerrel vállalkozhat .arra, hogy a 70-es években Angliáról hű képet adjon a világnak. (The Listener
1969. aug. 14.)
Van kubai film! Van már tíz esztendeje, ha sokhelyt nem is vették észre. Igaz, a kubai fi Imeseknek bőven van gondjuk: az első technikai jellegű, az amerikai blokád következtében nehezen jutnak anyaghoz, felszereléshez; a második, hogy filmjeiket a nem kubai nézőkö-
zönség is megnézze, s hogy megértéssel, előítélet nélkül nézze. A legnagyobb gondot azonban már sikerült megoldaniuk: megteremtették Kuba nemzeti Iilrnrníivészetet. amely csak Kubában jöhetett létre, sehol másutt. A "nemzetközi" film eszméje képte-
lenség: ezt bizonyítja a kcprodukcikók tekintélyes hányadának kudarca. Mint a politikai mozgalmak, a íilrnművészet is csak környezetével szoros összhangban bontakozhat ki. Ahhoz, hogy valaki szocialista filmet készítsen; nem elég a kamera és a forra-
83
da!mi
hév.
amelyről
Ismerni
a film
a problémáit,
Iilrnet
népnek
valaki,
benne
Alvarcz
a
leg
készítsen kell
Az, lyik
kubai
alkotásai
ország
versenyt,
filmjeivel
s ugyanakkor
forradalmának
a Kubai
Filmművészeti
három
hónap
tése után,
az Intézet
tndoklásában az alábbiakat A
fi Im,
eszköz,
mas egy
álláspont
az egyéni mélyebb mi
elősegítheti
annak
A filmipar szerű
piac
széleskörű drámailag lechnikai
megrontott
len
lelkiismerclhez segítséget
a ludatlanság az
megoldásához,
beríség
nagy
korszerű
és
kis
Intézel
84
drámai úgy
is utal a fiatal
csoportja j lenle
i
empedig
formában hogy
meg-
mulal. értelmiségiek -
köztük
igazgatója,
másolás-
hiányozlak
tudnivalók
a
bonyolultak.
a
hogy
/I\agyaroszágra
és
z al ail.
pedig
sem
Spanyolor-
zel
kűldik. központi
tevékenysé gérl
talás,
szerv,
meg
hatásköré-
Amit
és forgal-
mondott,
archiválás,
a sz akok-
volt,
már
(a Cine
az 54j55-ik
meg),
a filmexport
írnport. A központi nyeből következik,
az AI-
bel-
és
vállalatot
külföldi
államosíműködö
film
mozi
rnűködik
sokban
igen
olcsó
lett.
A
I,FFI
gazdálkodik.
rint
mozik
ingyenessé
togatást,
mini
a
száz mel-
jövedelmével
a
A tervek
sze-
teszik ahogy
a mozi láKubában
filmmi.í-
hogy meg a
rágjuk alaposan.
kubai
filmről
-
igaz
ma
is
mégpedig
Tomás
elmaradott
ág emléSolás Lucia
páratlan
remekmű
valósult rendezők
addig
filmben meiséz
külváro-
helyárak
zár-
akkor
hozoll,
kubai rez
olcsó,
csak
az -
ezekben
és moz it. körülbelül
Ez-
hogy
mondorn,
kei és Hurnberto című filmjével. em mintha
igé-
filmforgatmazó
Havannában
I őket
Godard.
el a nemzelközi
A lea Az
G.
irány-
De az 1968-as év dönlő vál-
tozást
je-
és film-
igazgatás
hogy Kubában
minden
Cuba-
száma
sem
Alvarcz
a
jött
kápráztatta
és ernesszük
felelős:
s asz-
érvényesülni
elől,
a gyártás
a szaksajtó
tottak
amely
minden
kapcsolatos
sikerült
valóságot,
t kívülről
azt
kózzunk
a filmiparral
a
. em
nem
tartom.
jobban
Anlonioni,
vészel
kevésbé részéről
n mengedték
Iilrnrníivész
fekete-fe-
sem
magyarázainak
szimilálatlanul
a színesel
f I,
akkor
rnert
megközetíleniük
és má-
készíteni Tegyük
magam
készítőiknek
Ma már
hívják
do-
dokuemntumfilmjeA
a fiatalokat..
b
rnondják,
De
jobbak,
munkájukban
16 és 35 rum-es
az
hogy
azért
és I rá-
anyagukat.
mazás,
van.
ez íay
Moszkvába maguk
KFFI
hogy
ese-
a kubai Azt
z
jálék-
jálékfilm
marad
dolog.
ink
Alvar
kubai
játékfilmet
ésszerűbb
technikai
a
A kubai
rnert
v~-
meg ok-
antiago
bonyolultabb hiszem,
mag-
á-
probléaz
kérdéseit
ábrázolnia,
oldásukra A I<.FFI-l
lölsz
ország
máinak
egy
kell
nem
A
no-nak
átformá-
azért,
melv
iskolásoknak.
kumentumfilmnek.
labo-
munkát.
be tartozik
által
,
vollak
újon-
moz i,
reggel
nyilatkozott -
kezdte
A
így
világositóberendezések,
szágba
az
alatta
semmiből
hér
a parasztoknak,
filmről:
a
vagy
játékfilmeket
1968 el jén
híracló-
legnanem az
száz mozibusz,
rnrn-es
szeben
KFFI
küldte
járó
is
vollak.
a kamerák,
vágóasztalok,
lenik a
szólnia,
molásához,
gli,
szem-
filmek
állagízlés
lása. A fi Imnek nyújlania
a
undorí-
és műveszi
színt
nók,
solják
mun-
és etikailag
pontból
kell
tlen jell
a híváshoz.
a kubaiak
és az
iális
értett
KFFI
is az 1500 személyes filmeurn Havannában. hanem a
Kubáb an
Nem
kell,
száz gynéhány
talófilmekel
vég-
alkalmas
hangmérnökök,
gába
és kül-
felvilágosító
és a kommer
kell
a hatékony
nélkülözhet
n
müködölt.
elsajátítására
Ich tő égei nek reá Iis
fölmérése. Idehaza
időb
készítésére
senki
tíl
Centro
operatörök.
,\
lllind
a hazai
az
műtermek,
és kor-
kívánalmainak
ért' kesílés
tó,
és
alkotóerejét.
mind
a római
110z. Hiányoztak
hozzátartozik. filmipar fejlesztésé-
nek előfeltétel
ka,
ki-
forradal-
felkészült
gyártás,
forgalmazás A kubai földi
filmek
a
szerkezetéhez
a technikailaz
és Alea
az
azonban
felújított
épített
íalvakat
"szabá-
növendékei
abban
ralórium
kialakításához,
nem múz
s
A
vívmánya
nan
be is
még csak egy kis, c upán
alkal-
tudat
és tisztultabb
szellem
Mindketten
nemcsak
országszerte
tanulmányo-
E pinoza
mozi
i ngyenes
menedéket.
este
csak
legyen,
Mega-
szénégelők
közül
mozijuk
az
vös
ábrázolta,
rendezők
elegendő
igazán
EI
természetesen
Sperimentale
-
Hozzájárulhat
első az
filmmíívészeli
kal
kilcjczésérc,
és kollektív
fejlesztésére.
idején
A kubai
eredő-
mely
Kuba
és a la-
azonban
gyobb
készitelte
az
életét
De
természetéből
volt:
mocsári
lyos"
olvassuk:
en, olyan
Tiempo-nak
filmjét,
ez
z tt.
köz t
is
s a telefon
ehhez
a nézőket, ,hanem azokat is vonzza, akik a .hőség elől keresnek hű-
gyesületnek
a
el
intéz-
többek
rnert
kullúregye-
tiltották.
megalapításár'l.
-
Eredeti-
nyomorúságos annak
megdön-
törvény
és máris
i,
é
múlt
diktatúrájának
antiago
létre..
Az
1955-ben
no-t;
(Krr-l) ér-
Intézet
Alig
Bátista
eszköz
Filmipari
és
hogy
Nuesiro
forradalmi
a
az orszá a
is hasznos
elsősorban
kedett
a
a tagjai.
még
bárme-
fölveszik
is;
a radikális
iilmklubja
filmművészet
ma már
ingyen
kás
Julio
Tornás
hozta
mind
voltak
hogya
deme.
-
sületnek,
elni , a
népben. Icajobb
már
Guti'r-
valaminl
Espinoza,
rcz Alea, José Massip
fé-
hogy
Guevara,
Garcia
kell
és
ahhoz,
és a
fredo
a népet,
ismerni
történeimét
I lmeií. Röviden: a népről
kell
szól,
csak
látott:
meg célja, a
de
először
a
amit
Alva-
dokumentum-
a forradalmi
és a modern
e két
lenne,
forma
eszegy-
sége. Mutassuk
hál
be azt
filmrendezőt, aki Kuba ze i fi lmmüvészetének z tesebb
k' pvi elője.
a három új, nemlegjelleg-
Tomás Gutiérrez
Alea
1028-ban született, s így a KFFI .,öregjei" közé tartozik. Eredetileg jogot végzett I-Iavannában; csak azután került Rómába a Centro Sperimentale hallgatójaké·nt. (j készitctte Kuba első hoszszú játékfilmjét - a Histarias de III Revolución-t a forradalom győzelme után. Ez a New Yorkban, még a blokád előtt előhívott és másolt -film azoknak a kezdeti szakaszban készült forradalmi filmeknek a sorába tartozik, amelyek kifejezik ugyan a nép forradalmi hevületét, de rnűvészi alkotásnak kissé lassúak és körülményesek. Alea ezen kívül számos dokumentumfilmet és több játékfilmct forgatott (A tizenkét szék, A bürokrata halála, a Haiti forradalmával foglalkozó és ott is készült Cumbite), A Cumbite nagy előrelépést jelentett Alea rnűvészetében, mely eddigi csúcspontjál Az elmaradottság emlékei-ben érte el. A film, amely csak most és csak Kubában játszódhalik, a bonyolult valóság teljes tudomásulvételéből fakad. Főhőse, a polgári származású Sergio, jellegzetes kívülálló: író, mégpedig tehetséges író, de nincs rnit írnia, mcrt nem azonosul semmivel és senkivel. Lelkivilágának kitűnő képi megjelenítése az a jelenet, rnikor távcsövön - messziről nézi a küszöbön álló invázió viszszaverésére készülő nép lázas tevékenységét., HumberteSolés
Alea fejlődése, bályos síneken rezte a szükséges get, rövidfilmeket megbizatása a végül megtalálta módját; művész
í
mint láttuk, szahaladt: megszeszakképzettsékészített, egyik másikat követte, egyéni kifejezéspályája tehát,
rnondhatnánk, "európai". Ha viszont Solás míivészi pálya futására keresünk jelzőt, azt kell mondanunk, hogy jellegzetesen .Jcubai".
Santiago
Alvarez
"A forradalom csinált belőlem filmrendező!" - vallolIa Alvarez. Az 1919-ben születell rnűvész ugyanis eredetileg a kubai TV1942-ben szülelett, építésznek nél dolgozott adminisztratív munkészült. De nem vált belőle épíkakőrben, és a fi Imhez nem voll tész: segédrendező lett a KFFIsemmi köze. A havannai egyenél, híradófilmeket készített, for- temen tanult irodalmat és Iilogatókönyveket írt, míg 1966-ban zóliát. 1960·ban ő vette át a meg nem alkotta kétrészes. köKFFI híradó latin-amerikai rovazepes hosszúságú első játékfilmtának szerkeszlését. E heli hirjét, a Manue/á-l, melyre világadók, amelyekből Alvarcz löbb szerte fölfigyeltek. Ezután írta mint ötszáz at készüett. megleheIlleg a meg a Lucia íorgatókönylősen eltérnek az európai értevét, s 1967-ben logott hozz a lemben vett filmhiradótól: megforgalásához. A film két dolgot határozott többnyire egyetlen bizonyít: hogy Solás jelentős a 1- - lémáról szólnak, művészileg is kotó, s hogy a J(FFI iskolája a igényesek, céljuk a politikai agivilágon a legjobball közül való. láció, s erre igen sokféle és igen korszerű kiíjezöeszközt alkalA Lucia súlyos alkotás: csupa maznak. Alvaréz a Che Guevara erőszak, érzelem, de érzelgősség készült, s a gyilkossánincs benne semmi. Hiteles és haláláról napon már igaz fi Im. Első része, a Lucia got követő második élesen Arnerika-ellenes 1895, egy kubai lánynak állít em- vetilett. híradójával kivívta a világ elisléket, aki egy spanyol besúgóba merését (Godarcl szerint ő a viszerelmes, de hazája szabadságlág legjobb dokumentumfi Im-renküzdelme során odáig jut, hogy dezője). Legsikerültebb dokumenp. harc sikere érdekében saját ketumfilmje talán a Hanoi, decemzével öli meg szerelmesét. ber 13, szerda, amely nemcsak a A második rész, a Lucia 1933 vietnami valóságról ad hű képet, egy hasonlóképpen lragikus sorsú de híven kifejezi a kubai Iilrnkubai lányról szól: az irástudatművészet egyik legjellegzetesebb lap lány hozzámegy egy fiatal törekvését, a más népek szabadrnunk áshoz , férje nem Hí ri, hogy ságküzdelmével való teljes érzela forradalom beleszóljon családi mi és politikai azonosulásl is. S életébe. Lucia megtanu I írni, olbár köz.tudott, hogya forradalmi vasni, ráébred önálló szernélyifilmek többnyire a forradalmak ségére, otthagyja férjét és visszaután készülnek, s maguk soha lér forradalmi munkájához. A nem keltettek még forradalmat, kissé talán hosszadalmas film hílegfeljebb ha a forradalmi szelven kifejezi Sol ás politikai nézelem lassú kibontakozásához játét: - A művészet és a forradarultak hozzá, Alvarez azzal dilom .kapcsolala immár nemcsak csekedhet, hogy filmje közvetlen a fennálló, megalapozot! forrahatásaként viharos diáktüntetés dalmi rend olcsó és haszontalan. robbant ki Meridában, a fesztivál mechanikus ábrázolását kívánja színterén. meg. hanem a dinamikusan fejlődő társadalmi és kulturális vi- (Sight and Sound, 1969. oszi szonyokat kell visszatükrözze. szám.) á
Eszfir Subra emlékezve Az lszkussztvo Kíno ez évi 5. sz mában a kitűnő szovjet író, eszszéista Viktor Sklovszkij emlékezik
á-
Eszfir Subra, a dokumentumfilm klasszikusára születésének 75. évfordulóján. Sklovszkij, rnint min-
den hasonló jellegű írásában, személyes benyomásain keresztül, a találkozások emlékén át közeliti 85
meg a szovjet rendezőnő muveszetét. Ebből kővetkezik vvissz aemlékezéseinek bensőséges líraisága, amelynek azonban éppen szuggesztivitása folytán elvitathatatlan dokumentumértéke van. Ogy véli, ahhoz, hogy Sub "érdemeit ki tudjuk mutatni, elengedhetetlenül szükséges az orosz, illetve a szovjet filmkrónika kialakulásáról beszélni. Külőnben is érdekes dolog mondja Sklovszkij - régi újságokból. dokumentumokból képet alkotni a technika különböző vívmányainak (villanyvilágítás, rádió, gramalon stb) megjelenéséről. A film fiatalabb ezeknél a találrnányoknál; sok idős ember tudott mesél ni neki a kicsiny, szűkős színháztermekről, rnutatványos bódékról, üres bolthelyiségekről, ahol az első mozik kialakultak. Csengők kikiállók csalogatták a ténfergő látogatókat, s a kis zugok így is gyakran maradtak üresen. A filmkrónika, amely képes az élet adott pillanatainak megőrzesere, rögzítésére, hamarosan kedveltté vált. l\Z utolsó orosz cár és felesége szívcscn élt lehetőségei vel. " Abban az időben Dr ankovnak volt egy kis filmvállalata, amely játékfilmeket is készített, ha azok a mai értelemben szegényesnek is mondhatók. Mert ki tagadná, 50r méteren a Háború és békének legfeljebb a cselekmény-váza mondható föl és Sztyenka Razinról sem lehet 200 méteren lényegeset mondani. Drankov nem is volt művesz, a szó igazi értelmében, számára a valóság reproduká lása jelentette a nagy élményt. Följegyezték, hogy amikor az utcán egy kutyát látott szaladni, és sikerült fölvennie, lelkendezve fordult egyik színészéhez: "Látja, szél borzolja a szőrét! Én meg lefényképeztem, én!" Drankov érdeme azonban, hogy kiment Jasznaja Poljanába, és ott több felvételt készített Tolsztojról, Tolsztoj családjáról, környezetéről, az ottani parasztokról. A film irodalorntörténetí dokuman-
86
tumértéke sz inte felbecsülhetetlen. Sklovszkij, amikor Tolsztoj-életrajzán dolgozott, látta a felvételéket. Ilyenkor merül föl a nézőben, milyen kár, hogy csak igen kevés felvétel készült Leninről és Gorkijról, szinte semmi Majakovszkijról és Blokról. Mindenesetre, a fennmaradt korabeli filmszalagokat, illetve azok jelentős hányadát sikerült összegyűjteni, és azt olyan fi lrnrnűvésze k nézték át, rnint a két Vasz il., jev és Eszfir Sub. Sub igen hamar elsajátította a montázs míívészetét, és az anyag hatására szinte belefelejtkezett a dokumentumokba. azok filmi lehetőségébe. Készitett olyan játékfilmeket, amelyek rnontázs-Iilrnek voltak. Együtt dolgozott Eizensteinnel, és kölcsönösen sokat jelentettek egymásnak. Érdekes momenlumként említi Sklovszkij, hogy Tolsztojt menynyire érdekellék a játékfilm lehetőségei, és ez különősen megnyilatkozott, amikor az Élő holttest círnű darabján dolgozott. A montázs lehetőséget foglalkoztatták. Esz íir Sub személyében egy fiata! nő találkozott egy fiatal művészettel korai fiJmszalagokon keresztül. Akkor a film elsődleges céljának a valóság lejegyzését tartotta, a lények megörökítését, és Dziga Vertev dokumentumfilmjei önfeledt örömmel vallanak eme technikai vívmány nagyszerííségéről: Vertev filmjeinek főhőse a karnera. Sklovszkij egy kis filmgyárban dolgozott együtt Subbal, stúdiójuk a mai Kievi pályaudvar környékén volt. Ebben a gyárban világhíríí rendezők készítették a filmtörténet klasszikus darabjait: Tarics, Kulesov, Rosalj dolgozott itt, és olyan kitűnő operatőr. rnínt Kozlovszkij. Sklovszkij forgatókönyv-írással foglalkozott. Itt határozta el Sub, hogy filmet csinál A Romanov-dinasztia bukása címmel. A film elkészítése csaknem reménytelennek látszott. Szinte
semmit sem tudtak a Leningrádban föllelhető anyag mennyiscgéről és minőségéről. Sub kitartolt. Kutal ní kezdtek, és hosszú idő után akadtak rá az első anyagra .a Szergievsz.kaja egyik nyirkos pincéjében. A anyago! átszállították a Szovkino helyi ségébe, ahol Sub, mint valami fehérneműt, akasztotta föl száradni. A kutatás folytatódott. Találtak régi cári filmkrónikát, amely az udvarban készült a gárdaezred és a fiolta szemléjéről. Természetesen nem használtak jupiter-lámpákat, és nyolc-tíz képet veltek föl egy másodperc alatt. Ez egyfelől gyenge képminőséget, másfelől ugrándozó, szaladó figurákat eredményezett, ami az ünnepélyes aktust teljességgel kornikussá fordította. Szerencsere. a filmszalag nem semmisült meg, miként az a hat darabka szalag sem, amelyen Lenint örökítették meg. Az említett udvari részlet bekerült A Romanov dinasztia bukása című filmbe: Sub éppen a kezdetleges technikából származó fogyatékosságot telte meg erénynek, kornikus, karikírozó szerepel adott neki. Szinte önmagát parodizálta a filmszalag. Eszfir Sub munkája nagy vihar! kavart, és igen sokal vitáztak róla. Legtöbben azzal vádolták Subot, nem szervezte meg az anyaget. Érdekes módon az a Dziga Vertav állt ki mellette, aki voltaképpen egészen más rnontázselméletlel dolgozolt. Verlov a nézőben kialakuló ritmikai egység szerint dolgozott, ez volt az ő filmi egysége is. Esz íir Sub nem aprózza így fel a tárgyal, lehetőséget kínál az egységes átlekintésre. azaz Vertev analitikus módszerével szemben, sz intétikusabb jellegű módszerrel dolgozik. Emellett, persze, nem szabad elfeledkeznünk a különleges jelentőséggel bíró részletekről, amelyek nála is hangsúlyt kapnak. Elve az, hogya néző rnindent látni akar, ami a szalagon megmaradt; nem vagyunk olyan
gazdagok dokumentumokban, hogy bármit is elhanyagolhatnánk. Eszfir Sub 20 esztendő alatt (1927-1947) 12 filmet készített. Alkotói pályája kezdetének legjelentőseb három filmjét (A Romanou-dinasztia bukása, A nagy út, II. Miklós Oroszországa és Lev Tolsztoj) két év alatt készítette. Ezeket a filmeket a forra-
dalom hozta létre. Látjuk az október előtti Oroszországot parádéban, ünnepelni. Es egyidejííleg látjuk a másik Oroszországot, a nyomorgót. az elnyomottat, gyűlölt cárjával. Az ellentétek feszültsége adja a filmek mi liőjél. A Tolsztoj-filmben magában Tolsztojban feszülnek az ellentétek. Es Sub nem hallgat a forra-
dalmi Oroszország nehézségeiről scm. !"lert tárgyilagos, mert igazán új filmet készít. Filmjei, jóllehet némafilmek, nem avuJtak el ma sem. Megbízható és pontos dokumentumai egy kornak, amit egyútta I helyesen kommentál nak is. (Iszkussztvo
Kina /969. 5.)
Polanski témaváltozatai Valamennyí lengyel filmművész érezzük csak, hogy kizárólag az közűl Polanski a legkevésbé len- avantgarde hagyományából nőtt gyel. A lengyel filmművészetet ki (bár diplomafilmje állítólag a (amely a század európai művétizenkilencedik század lengyel roszet ének egy változata) három be- rnantikus festészetének ihletében folyás formálta: a lengyel ro- keletkezett, és a Kés a uízben-t mantika hagyománya, az avantsokan tévesen társadalmi garde, azon belül is elsősorban a . vonatkoz ású filmnek ítélik). Ha szűrrealizrnus, amely erősen ha- meg akarjuk érteni Polanski helyét tolt a húszas évek lengyel irodala lengyel filmművészek közt, inmára, zenéjére és a második vi- dulásának évét is ismernünk kell: lágháború utáni lengyel képzörnűelső kisfilmje, a Jóízű mosoly vészetre, valamint a szocialista 1957-ben készült. Az 1956 utáni realizmus, mely nem volt ugyan olvadásban tehát kikerülhetle a ismeretlen a harmincas években merev és rosszul értelmezett szosem, de csak 1945 után vált el- cialista realizmus buktatóit, a fogadott esztétikai irányzattá. E lengyel nemzeti romantika önosbefolyások kölcsönhatása hasztorozó hajlama pedig láthatóan nos feszültséget keltett a lengyel hiányzik belőle. művészetben, hisz a három nem Persze az avantgarde gyűjtőfoegyirányban hatott: a romanlika galom: az ő esetében a szó kél és az avantgarde érzelmi és for- irányzatot takar, az abszurd sz ínmai gazdagságot, a szocialista házat és a szürrealizmust. Porealizmus társadalmi érdeklődést, lanski, mielőtt filmet rendezett formai szigort és intellektuális fe- volna, színész volt, s már akkor gyeimet szült. újra meg újra kifejezte a vágyát, Jó példa erre Aleksander Ford; hogy Beckett Godot-ját megfilmeő az 1832-es lengyel felkelés sttse. Beckett azonban sose járult marxista-Ieninista ábrázolása so- hozzá darabja filmreviteléhez. Az rán képi látásának szürrea lizrnuEmlősök című kisfi Imjében Pol ansával lep meg; vagy Andrzej ski mégis becketti művet alkoWajda aki barokkos érzékenysétott:a film négy főszereplője, szigét a szocialista realizmus formai tuációja, groteszk humora a .Gokorlátai között érvényesíti; vagy dot-t idézi. akár Jerzy Skolirnowski, aki látA szűrrealizrnus azonban - Poszólag valamennyi lengyel film- lanski tulajdon véleménye szerint művész közt leginkább avantgaris nagyobb hatással volt rá. dista, de a Sorompó-ban (Barri- Be kell vallanom - mondja era) mégis jellegzetesen nemzeti -, hogy engem teljes egészében romantikus témával, hazája mega szürrealizmus formált. Tíz évmegismétlődő tragédiájával birkóvel ezelőtt, sőt, még első kisfilmzik. Csupán Roman Polanski rnű- jeim idején is, mindent a szürreavészete kelti az emberben az egy!izmus tükrében láttam. gyökerűség benyomását, róla Minthogy a szürrealizmus első-
sorban képzőművészeti, festői közvetítéssel, Dali, Matta, Tcselicsev művei révén - jutott el hozzá, szürrealizmusa inkább ösztönös, mintsem intellektuális, semmi esetre sem André Breton öntudatos forradalmi ideológiája. Műveiből ítélve a filmalkotók kőzül - érthetően - a szürrealista Bunuel volt rá a legnagyobb hatással: Wajda kimutatja művében a Los Oloidados közvetlen nyomait. Hosszan sorolhatnánk a szürrealista kép- és szirnbólurn-alkotás példáit Polanski filmjeiben, de a művészi hatás még nem tesz valakit míivésszé, márpedig Polanski, éppen páratlan erejű '1[ziója következtében, nagyon is önálló művész, művész a javából. Ez a parancsoló erejű, sajátos vízió tematikus egységbe fűzi öszsze eddigi játékfilmjeit: valamennyi a szexualitás valamelyik aspektusát vizsgálja: a Kés a uízben a szexuális versengés, a Repulsion (Undor) a szexuális taszitás, a cui de Sac (Zsákutca) a szexuális megaláztatás, a Rosemarq's Baby (Rosemary gyermeke) a szexuális hisztéria tanulmánya. Vegyük hát e filmeket kissé kőzelebbről is szemügyre. A Kés a vízben figyelemreméltó első-film, bár Polanski filmjei kőzűl kétségtelenül ez a legkevésbé egyéni, legkevésbé jellegzetes, nyilván, mert forgatókönyvét - később kialakult gyakorlatától eltérően - Polanski nem egymaga, hanem Jakub Goldberggel és Jerzy Skolimowskival 87
együtt írta. A lilm alakjai és szituációja a Sorompó-val és a U1alkover-rcl összevetve - inkább Sko lirnowski kezére vallanak, mint az övére. A film ennek ellenére sokat elárul Polanski erényeiből. s nem keveset jellegzetes gyöngéiből is. Polanski szerint őt elsősorban egy-egy film hangulatteremtő légköre érdekli. Pontosan ez az, amit már első filmjében is sikerült megvalósítania. /\ potenciális erőszak előérzetét a kép és hang eszkőzeivcl teremti meg: a két férfi ·a késsel játszik, a hajó nád közt súrlódik, fém verődik fémhez főzéskor, vihar van, láthatatlan dongók zúgnak a kabin körül s mindez az erőszakos végkifejlel felé vezet. Polanski biztos érzékkel teremt feszültséget, s oldja játékosan a feszült pillanatokat. Vitathatatlan, hogy Polanski rnűvei közü[a Repulsion a leginkább egycélú. valamennyi elemét beszívja a szexuális jellegű központi téma örvénye. A film alapszituációjától, egy fiatal lány őrületbe és erőszakba torkoló szexuális undorától távolodva is minden alakot, viszonylatot és helyzetet szexuális vonatkozásés jelképrendszerben ábrázol. A főszereplő, Carol, egy rnonoszexuális intézményben, kozmetikai szaIonban dolgozik, lakásának ablaka apácazárdára néz: itt is, ott is fehér ruha jelzi az ott tartózkodó nők szexuá lis biztonságát. Ebben a tematikus egységben Polanski figyelemreméltó technikával él amelynek legközelebbi rokona ta~ lán Hitchcock Psycho-jának kiíejezésmódja. Iszonyú, fenyeg lő és lélelernkeltő képsorokból ártatlan és banális jelenetek bontakoznak ki, így a film indító képsorából is. a néző még nem ismeri Carol foglalkozását, csak azt látja, hogy egy asztalon fekvő nő kezét fogja. A néző megrémül: rni ez? Műtő? És mí baja a műtőasztaIon fekvő nőnek, mil ől olyan szörnyííségesen torz az arca? S akkor kiderül, hogy szépségszalont lát, s a fekvő nőalak arcán köz88
metikai pakolást. Majd a Kés a vízben ismerős hangulatteremtő hangjaí: telefon, ajtócsöngő, a zárda harangja, lehangolt zongora, és így tovább. Polanskinak sikerül ezzel a groteszkbe hajló kisnaturalizmussal olyan őrült és torz világot teremtenie, hogy utat vesztve tévelygünk benne, rnert elvesztettük szem elől a józanság útjelzölt.
A Repulsion-tvi: képest a Cui de Sac formátlan és széteső. A film alapmotivuma a film főszereplőjének fiatal feleségétől elszenvedett szexuális megaláztatása: ezt hangsúlyozza a három alapjelenet. a hálószobában, ahol Tcr sa, a feleség arra kényszeriti a férjet, hogy kifestett szájjal-szemrnel, hálóingben eljátssza az: ő szerepét; a parton, ahol a férj térdenállva vall a barátjának tulajdon felesége iránt érzelt reménytelen, megszállolt szerelméről, s végezetül mikor a férj szexuális kielégülést talál baátja megölésében. De ezt a három jelenetet ellepik a laza, alig őszszefüggő, asszimilálatlan elemek, s ezek közt még a Pinterre. B ckettre utaló greleszkek a legmulatságosabbak. De a Cul de Sac még így, valamennyí hiábájával egyetemben is ragyogó példája Polanski képzelő és képalkotó tehetségének. S ezzel el is érkeztünk Polanski legújabb és talán legizga lmasabb művéhez, amelyben a hit és valóság, a szcxus és a mitosz, a felajzott képzelet és a hisztéria viszonyával birkózik, a Rosemar q's Baby-hcz. Lényege: egy lány olyan realitás csapdájába esik, amelyben képtelen hinni. Választania kell: vagy nem hisz abban, ami valóságnak tűnik, vagy hisz abban, ami nem lehet valóság. A film iróniája, hogy Rosemary végül elhiszi a képtelont. mert Polanski a bizarr, de tagadhatatlan valóság köntösébe öltözteti. A történet sátáni álruhát nyos keresztény
a
hagyományosan viselő hagyomámítosz szá lát kő-
veti: Rosemary a .vvá iasz lul! edény", aki az isteni atyától messiásí szül, s Polanski úgy kezeli a mítoszt, hogy kénytelenek vagyunk szó szerinti valóságként el fogadni. De ugyanakkor kép lelenek is vagyunk rá, mert évszázados beiclegzeltségünk, hogy "az Antikrisztus születését nyomorult hazugságnak tartsuk". A initosz és tükörképének szembeállításával Polanskí arra a felismerésre kényszcrít, hogy a "hit" egészen más jelenség, rnint a "valóság" érzékelése. A valóság jellegével folytatott játék a film stílusában, alaphangjában, szerkezetében, képi ábrázolásmódjában egyaránt megnyil. váriul. Eszköze itt is a kis-naturalizmus: a képmező tárgyakkal, színekkel, felületekkel zsúfolt. A színek kontr aszthatása önálló kifejezőeszköz. A történetet PoJanski kövétkezetesen Rosemary szemszögéből láttatja. A néző tehát emberekre és escményckre vonatkozólag pontosan ugyanazokhoz az információkhoz jut, rnint Roscmary, s bá rmilyen kétségbeesetten igyekszik is elszakadni a filmtől, függetleníti magát Rosemary szemléletétől, kénytelen vele azonosulni, s képtelen kiszabadulni a lelkiismeretfurdalásoktól gyötört kalolikus Rosemary bűvös álomvilág ából, amelyben szexualitás és bűntudat keveredik. A film befejezése újabb bizonyítéka Polanski mélységes pesszimizrnusának: azt sugallja, hogy az ösztön erősebb, rnint az erköles, és nagyon is kétséges, hogy egyáltalán különbséget tudunk-e tenni látszat és valóság, igazság és hazugság, jó és rossz közt. S ha I ásunk az emberi szexualitás mélyébe, olt nem találunk mást, csak megaláztatást, árulást, erőszakot és őrületet. Ezután természetes, hogy Polanski kánonja szerint a szülés gyümölcse nem lehet más, csak a "Sátán gyermeke". (Sight szám.)
and
Sound,
1968/69.
téli
Luis Bunuel -
Jean-Claude Cerriére
TEJÚT Irodalmi forgatókönyv
(részletek)
A főcim előtt a következő bevezető olvasható: "A XI. században és az egész középkor folyamán, a spanyolországi S. Giacomo de Compostella, másként Santiago de Compostella igen jelentős zarándoklási központ volt, tniként ma is az. Évente több mínt ötszázezer zarándok indult el gyalog Santiago felé, Európa minden részéből. Azért mentek Spanyolországba, hogy leróják tiszteletüket Szent Jakab apostol sírja előtt. A XVI. század végén, amikor a vallási villongások kezdték megnehezíteni a zarándoklásokat, Sa ntiago püspöke elrejtette az apostol földi maradványait, hogy megvédelmezze azokat. A hamvakat csak véletlenül találták meg ismét, a XIX. század végén. A pápa egy ideig ingadozott, elismerje-e őket hileleseknek. A VII. században elterjedt legenda szerint egy csillag mutatta meg a pásztoroknak azt a helyet, ahol Szent .1akab holtteste pihenI. Ezért kapta a helység a Compostella nevet (stella = csillag. A ford.). A legtöbb nyugati országban a Tejutat Szent Jakab útjának is nevezik."
KÜLSÖ - ORSZÁGÚT NAPPAL
- KÖPENYES
FÉRFI -
l. Az útjelző táblán ez a felirat olvasható: Paris -Fontainebleau. Kocsi rohan az országúton, Fontainebleau felől jön, dél felé tart. A vidéki út csendes. Az út szegélyén két férfi autóstoppal kísérletezik, de a gépkocsi nem áll meg. A két férfinél kenyérzsák, kulacs, bot, vállukon összecsavart takaró. Ruhájuk régi és kopott, kicsit piszkos,' de nem rongyos.
Nevük: Péter illetve János. Mindketten zarándokok, a spanyolországi Santo Giacomo de Compostellába mennek. Mivel nagyon szegények, útközben alamizsnát és fekhelyet kérnele Péter ötven évesnek látszik, de a szakálla már szürke. A másik kéregető, János, harminc-harmincötévesnek atszik. Nincs szakálla, haja hosszú. 2. ( ... ) Bot jukra támaszkodva tovább folytatják útjukat az országút szegélyén. 3. Nem messze, az elhagyott úton, egy öreget látnak, aki lassan, elgondolkodva közeledik, spanyol köpenybe burkolózva. Hosszú hajat visel, fehér szakálla bámulatosan gondozott. Fején széles karimájú kalap. Járása, mozdulatai, hangja nyugodt, s kicsit ünnepélyes. A két zarándok, amikor ar ember közelükbe ér, tisztelettel leveszi kalapját és János megszólal : JANOS: Uram, könyörülj rajtunk. A férfi észreveszi őket, de nem válaszol. Rájuk néz, de rnintha közben más dolgokon gondolkozna. János kezét kinyújtva sürgeti: JANOS: Uram, könyörülj rajtunk. 4. Az ember János szemébe néz, és megkérdi tőle Jézus szavaival: (Máté evangélista szövegét variálva) : A KÖPENYES: Van pénzed? JANOS (zavartan): Nincs, uram, nincsen ... A KÖPENYES (szelíden): Nos, akkor nem is lesz. Egyáltalán nem lesz. (Péterhez lordul.) És neked? PÉTER: Nekem? A zsebében matat, talál pár pénzdarabot. s válaszol: PÉTER.: Igen, van egy kevés,
8'
A KOPDJYES: Akkor most sokkal többed lesz. Nesze. Atnyújt neki egy tízfrankos bankjegyet, amil Pé~ ter tiszteletteljesen köszön meg. 5. A férfi nézi őket, majd egy pillanalnyi csend után megkérdezi: A KOPEKYES: Zarándokúton vagytok? PETER: Igen, uram. A KOPENYES: Spanyolországba mentek? Compostellába? A két zarándok igen csodálkozik a férfi eleselméjűségén. PÉTER: Igen. De ki mondta ezt önnek? 6. A férfi nem felel a kérdésre. Nehéz pillantást vet rájuk, azután nyersen, de nyugodt, kimérf hangon megszólal, ezúttal azokat a szavakat idézve, amelyeket az Or Hóseás prófétának mondott. A KOPEKYES: Menje!ek, ezerezzetek magatoknak egy szajhát és csináljatok gyerkeket. Az elsőt nevezzétek "Te nem vagy az én népem"-nek, a második neve legyen .,Nincs többé könyörüle!". Ezután köpenyet igazítva, méltóságteljesen 10vább megy az úton. Hirtelen egy törpe jelenik meg a köpenyes férfi mellelt, s titokzatosan egy galambot bocsát el. János és Péter utána néz. em értik a dolgot. PÉTER: Ertettél ebből valamit? János megrázza a vállát és nem felel. 7. Újból útnak indulnak, nyugtalanok. PÉTER: Honnan tudhatta, hogy hová megyünk? JANOS: Ne törődj vele. Adott neked egy bankjegyet, ez a legfőbb. (Megcsörgeti a pénzt zsebei ben.) Ha tudtam volna, én is azt mondtam volna, amit te. Hogy van pénzem. PETER: De miért adott nekem, s neked miért nem adott? JANOS (kicsit gúnyosan): Bizonyára a szakáll miatt. A szakáll bizalmat kelt. Tgy van jól. PETER: Meglehet. Ez emlékeztet engem arra, amit anyám mesélt, amikor még kicsi voltam. KÜLSŐ
- ASZTALOSMOHElY
- NAPPAL
8. Názáretben vagyunk, időszámításunk első századában, Szent József szerény asztalosműhelyében. A Szent Család együtt van. József fűrészel, gyalul, igen serényen és hallgatagon. A jelenet, amelyet az egyik zarándok szemével látunk, egy mai, modern szerszámokkal felszerelt kis asztalosműhelyben is játszódhat. Mária kenyeret süt. 9. Ami Jézust illeti, aki szüleihez hasonlóan, pontosan megfelel a hagyományos ikonográfia ránk hagyományozott képeinek, borotválkozni készül. Az asztalon kis vizestál áll előtte. Gondosan fen egy borotvát, Szemben vele kis tükör. Most boroiváját egy asztalra teszi, előveszi a horotvaszappan tartóját, s dörzsölget ni kezdi az ecsettel. József nem figyel rá, munkáját folytatja.
90
MARIA (egy gyerekhez fordul): Menj játszani a testvéreiddel. 10. Jézus épp a szappant akarja felken ni arcára, amikor Mária megfordul, s tésztás kezét törölgetve igy szól: MARIA: Jézus? Jézus mozdulatát megállílva, anyja felé néz. JEZUS: Igen? Mária közeledik. Igen szép, igen szelíd, nyájas, igen fialal, pontosan olyan, mint azok a képek, amelyeket a hívő müvészek festettek róla. Hosszú ruhát visel, csak az arcát és a kezét láthatjuk. Fiához beszél, nagy nyájassággal : MARIA: Ne borotválkozz. Jobban áll neked a szakáll. Azonnal engedelmeskedve anyja parancsának, Jézus leteszi az ecsetet, a tégely t, elteszi a borotvát. Igen szelíd, s a legkisebb elégedetlenség kinyilvánítása nélkül lemond a borotválkozásról, a földre önti a vizet az edényből. KÜLSÖ
- ORSZ.ÁGÚT
-_ELTÉVEDT
GYERMEK
NAPPAL ll. A két zarándok fáradtan ül az út szélén, szornjukat oltják a kulacsokból. János, miután meghallgatta a szakállról szóló történetet, nevetve mondja Péternek: JAN OS: Jókat tudott a te mamád! (Iszik, majd:) Tudsz adni egy kis dohány t? Nekem már nincs. Péter azonnal kivesz a kenyérzsákból egy régi csomag dohány t és átnyújt ja Jánosnak: PETER: Fogd, s vegyél, amennyit akarsz .. (Zsebére csap.) Itt a bankjegyünk, ne felejtsd. Mind a kettőn ké. JANOS (átveszi a dohány t): Vissza fogom adni neked. 12. Elkezdi sodorni a cigarettát, amikor hirtelen megrezzennek a bokrok mögöttük (egy erdő szélén ülnek), s egy gyermek jelenik meg. Tizenkét éves. Inget visel és rossz cipőt. Igen szegénynek látszik. Ezenkívül sebesült is. Mindkét tenyerén és homlokán vérnyomok. Az eltépelt ing alatt a mellén szintén seb nyoma látszik.
A két zarándok hasztalan próbál vele beszédbe elegyedni, hiába kínálják őt kulacs ukból, semmit sem hajlandó önmagáról és sebeiről - melyek Krisztus sebeihez hasoniiianak - elárulni. 14. Veszik a kenyérzsákokat. s elindulnak az út mentén. Gépkocsi közeledik, és Péter önkénytelenül is felteszi a kezét. Az autó nem áll meg. János int Péternek, hogy menjenek gyalog. JANOS: Ne törd magad. Tudod jól, hogy senki sem fog megállni nekünk. Gyere.
Néhány lépést tesznek. A gyerek hirtelen futni kezd, elhagyja öket, megáll az út szélén, miközben egy luxusautó tűnik fel, sebesen közeledik. 15. A gyerek felemeli jobbját, mozdulata igen parancsoló. Az autó engedelmesen megáll a két zará ndok mellett. A két zarándok csodálkozva nézi a szekatlan eseményt. ( .... ) A VEZETO: Na, szálljatok be, mire vártok?
Péter és János, holmijával együtt, helyet foga gépkocsi hátsó ülésén. Az autó elindul. Egy pillanatig még a sebesült [iút látjuk. Elindul az út szélén, a gépkocsiéval ellentétes irányban, meg sem fordul, hogy utánuk nézzen.
lal
KÜLSŐ. 16. Péter csendesen
GÉPKOCSI.
NAPPAL
és János kényelembe haladó gépkocsi puha
helyezi párnáin.
magát ( ... )
a
"
De örömü/l nem tart sokáig, mert a vezető felfigyel arra, hogy János gondatlanul kiejtette lsten nevét, megállítja a kocsit, és kitesséheli ő/let.
BELSŐ.
FOGADÓ.
ALTISZT.
ÉJSZAKA
az ostyában, de nem azonos vele. Vitatkozó partner ét, az altisztet kávéjával szemkozt önti.' Most azonban mentőautó érkezik a fogadó hoz, s a plébánost, mint szökött elmeápoltat, hét ápoló kényszerzubbonyban viszi magával.
2C. Ile de France egyik fogadójának nagytermében vagyunk. Kényelmes helyiség, rnetszelek és ker ámiák díszítik, antik bútorokkal van tele. ( ... )
KÜLSŐ - K.UNYHÓ ÉJSZAKA
A jelenet rövid tartalma: mielőtt a zarándokok ideérkeznének. egy plébános és egy rendöraltiszt vitázik Krisztus csodáiról, de a plébános olykor zavaros megállapításokat tesz. A zarándokok közben bebocsátást és némi ennivalót kérnek a fogadostol, aki a plébános közbenjárására enged is a kérésnek. A vita tovább folyik a plébános és az altiszt között, ezúttal az ostya átlényegülés éről Krisztus testéoé, amelyet az altiszt sehogy sem tud felfogni. A zarándokok egyike is közbeszól: "Mivé lesz Krisztus teste a guomorbun?" A megbotránkoztató kérdés miatt azonban elkergetik őket. A plébános viszont saját előbbi álláspont jával szemben a "pástétomosoh" eretnekségét kezdi hangoztatni, amely szerint Krisztus teste csak benne van
37. Még mindig éjszaka, hideg van. A két zarándok az erdőbe menekült, egy romba dőlt pásztorkunyhóba. Két kő között tüzet gyújtottak, hogy rr.elegedjenek, s kiteritik takarójukat a földön. János a tűzze l foglalkozik, Péter már takarójába burkolózik. Hirtelen panaszos hangot hallanak az erdőből, de lehet, hogy csak a szél sivít a fák gallyai között. Hegyezni kezdik fülüket. Távoli farkasüvöltés egyesül a szél nyögéséveL Közbe-közbe egy vízesésbe torkolló hegyi patak zúgását is hallaní, egészen közelről. Időnként minha emberi hangok kelnének szárnyra, szintén az erdő felől, kezdetben csak elmosódotlan, majd egyre határozottabban. Némelyik pillanatban mintha antik ritmusú himnuszt monoton hangon éneklő kórust hallana
92
. PRISCILLIANUS·
az ember.
A
hangok
egyre
eröteljese+Lek
és ha-
JA\lO
: Hallod)
PHER:
Azt
38. Ebben bön. dált
fl'lintha
ernberek
a pillanatban egy
Ösi lámpát
ff.,lY jelenik
ernher
tart
alakját
Egy
kötélre
meg
a kunya küsző-
látjuk
a kezében,
a két zarándokot.
visel.
Amikor
észreveszi
tsolrii
(minden
a nézőknek)
KECSKÉS
némi
Antik kötött
és szan-
kecskét
húz
maga
PÉTER:
felirat
(latinul): lvlár
közben
kezét
elégedettség
moraja
fut
Priscillianus
tőmeget,
KECSI,ÉS
De mit
a két
zarán-
Megvizsgálja
(latinul): még
De
mindig
z ember
azután EMBER
(latinul):
üdvözölve.
Gyertek,
ajkára
ruhá-
ezt
kik
vagytok?
nem
érti
őt.
mustrálgatja
Meg-
őket egy
DIAl,Ol
ima
Bárkik ha
De
és elmegy,
: (Péterhez):
Pf TER:
Ugy néz mint valami
vagytok
akartok.
egy
szót
is,
(Egy:ik
s marról,
Ki
eO'y pásztor, .
de
úgy
Középen.
az erdő
holdfényben.
fejezik
be
Olyan első
az
hogy
magába
tak
O vezeti
hetetlen
egyik
öltözéket
szét,
az
hires
d·,san.
csendben
fején
hogy
egyáltalán
nincs
a fák mozdulatlanok.
jelenlevők
hallani,
s
időről
időre
egy
át.
és
azt
s
ismétlik
hangjuk
Az
ima
válaszait
is
ért-
többi
ré-
már
más
vagyok
annak,
a hold-
és szépek,
viselnek.
ke-
Hosszú
Közben
Jajgatni
Ini
kivülről a kö-
aki
akarok,
akarok lát
engem.
Az ajtó
Te, aki
Szavaim
elhomályosítottak
vezetése
nem alatt
látod,
a nők
amelynek
va-
rnit
vagyok
csirnin-
vak. felkelnek,
a férfiakhoz
alakul,
ver-
és tiszteltetni.
kopogtal.
rilkáson
csopor!
mások
s a többiekét,
egyáltalán
legöregebb
áll
magát
az imát.
Tiszt
hallgass.
Egy
nő gon-
cicomázza
fésülgetik.
annak,
És
a közeli
tizenöt
(kivülről):
aki
dolgot.
hogy
mintegy
halljuk,
folytatják 'CS
:,
csatlakoznak. közepén
Pris-
a diakónusaival. utolsó
kivanatos
része
kifejtése.
kezdődik:
Priscillianus
Mindenki
egy
rnon-
mond. A
sz repi ők minlha
PRISCILLlA ELSO ket
kórust,
tunikakat és
a mellelekel.
d alot
a
fiatalok
hangját
a pafarkas
a jelenet
1\'legvál!ani
csoportját,
ahol
díszíti,
kioldották
hideg.
Csak
kezd latinul
Idozni
mondatát,
megy
meg,
a szomszédos
46.
akarok
egyes
Némelyek
Priscillianus
látjuk, püspöksü-
fel
LeheletkönnyLi
tanának
spanyol
mint
is feloldozzanak.
a férfiak
nezziik
A
imába
s melyet
halljuk.
tisztást
cillianus
üvöltését.
'
lelkünk
U : J\'likén!
tererntelte.
egy-egy
mondatol
szavaina.
S: A mi
DIAI'O.
lsten
mindegyike
verset
isteni
lényegű,
az angyalokat,
s a csillagok
lelkün-
pályája
befo-
lyásolja.
40. A
Priscillianusnak
egyik
a ritkásori
EL
a
44. Elhagyjuk
45.
Én
minden
miként
him-
hallott
Priscillianust század
a ceremóniát,
mondhatnánk,
O DIAKO
mából,
hirdetni
Istennek.
tolmácsolni,
mormogásba
mond,
zúgását
trón-
1\ rni
nevet.
karral
hiteles,
új rakez.dik
jelenlevek
nálok,
századának
imént
mélyedve,
a negyedik
A szél rnegszünt,
lern én
Péter
és rnegváttatni.
A
'lj.
gyok
veg. Azt
fogják
A ceremónia
püspökét,
CI etnekét.
gyülekezik
időszámításunk
emberei. Most nusz éneklését. Avila
ember
káprázatos mint
lett. aki
hálát
emelt
amely
engem
den
hordanak,
a
is).
PRISCILLlA
_
felé
US:
jétek
közelednek.
ÉJSZAKA
ritkásan,
igazunk
az eretnek,
Adjunk
ég
z Iben tovább
babrálnak.
egyre
húsz
tehát
megfogjuk
Pl(ISC1LLIA.
hajukat
ez?
- ERD ÖS ÉG - PRISCILUAHUS
39 .. Mintegy
megáldj,
s ezt mosl
akarom,
A fény
KÜLSÖ
a jelenlevők
a pápa
US:
feliratok részét
vésbé.
követi.
a kecske
ki, mint pap.
is a tűzzel
énekhangok
végig
ragadta
szövegét,
lényben.
JA. O
Továbbra
az igaz,
h Iyszínről
mondja:
teszi.)
fordul
beszél,
s magához
tanunk
akarok
fogtok.
Hátra
Az
Priscillianus
KECS1,C
látni
(gy
ült,
többi
hajlik.
pillanatig,
az
ján
laz
mond.
és megkérdezi:
a vállukat.
ujjá l
Priscillia-
mozdulatokkal
les:
42. Priscillianus
elcsodálkozik
hozzájuk EMBER
legyelek
nyújtja
megszólal.
az eretnek.
PRISCILLIA
l:.LSO
halljátok?
semmit.
látszik,
és János
vonják
Az
nem
jöttök?
Péter
amit
szól Iolrná-
lassú
azután
rnond,
kenyérzsákjukat,
Honnan
latinul fogja
megkezdődöll.
nem érti,
értek
úgy
nyelvén,
jukat,
és Jánost,
mond?
Nem
férfi,
Priscil-
egész világnak.
felé.)
Mit
'A 'OS: dok
Pétert .
A két zarándok
A
Az köz!. 41.
meglepődés-
lunikát
mondatát
EMBER
az erdő
püspökének,
mondata
vagyok
hozzájuk
Avila
jogait.
nus felé.
.Ján.
(Int
visszaállítolla
Utolsó
énekelnének?
hiszed?
hó ajtajában, sei nézi
császár lianusnak
tározollabbak.
hála
segédkező
összegyLilt
'US:
hívekhez
Testvéreim,
Volventius
két
diakónus
jó hír érkezett
proconsulnak.
47. ELSO testtel
lordul. Ró-
Gratianus
ELSO. miként
HIVO:
egyesült. O: ts az
Botlásaink
büntetéséül
Ez a test a démon a démon
a világ
lelkünk
a
rnűve.
kezdete
óta létezik,
lsten.
93
48. Miközben a tant ily módon előadják, a jelenlevők párokat kezdenek alakítani. Minden résztvevő karon fog egy nőt, és elkezdi vetkőztetni, rniközben tovább folytatják a szavalást. Mindezek ellenére semmiféle érzékiség nem lálszik ezekben az érintkezésekben. A szavalás folytatódik: PRISCILLIANLS: lsten nem teremihetett oly alacsonyrendű és méltatlan anyagot, rnint a testünk. f,'\ASODIK HrVO: A test a lélek börtöne. A léleknek fokozatosan el kell szakadnia a testtől. 49. MASODIK NO: Meg kell aláznia a testet, meg kell vetni, szííntelenül ld kell tenni a hús örömeinek. ELSO DIAKONLS: Hogya lélek megtisztulva térhessen meg a halál után égi tartózkodási helyére. 50. Pillanatnyi csönd .. A nők szinle már teljesen
94
meztelenek, még mindig a férfiak fogják őket. Az egyiket a derekánál, a másikat vállánál vagy a kezénél, elmélyülten,. ájlatosan. PRISCILLIAN US: Esküdjetek, hogy a titkot nem áruljátok el! MIND: Esküszönk! Priscillianus ekkor, két diakónus társaságában, eltávozik. Ugy látszik, ez a jel az orgia megkezdésére. Nérnclyik pár a Iisztáson terűl cl, olt, ahol a ceremónia alatt álltak. 51. Más párok gyorsan eltűnnek az erdőben. Az ájtatos elmélyedés helyébe a legélénkebb izgalom lép. Az éjszakában világos foltokként tűnnek fel a rneztelcn női testek. NUnden jelenlevő, a síkságon vagy az erdőben,
átadja most magát a szerelemnek. Az egymás után következő képek is ezt mutatják, de minden sikamlósság vagy obszcenitás nélkül. 52. Két nő és egy férfi összefonódik. Futólag látunk egy férfit és egy nőt együtt. 53. Három férfi és két nő. Egy nő egyedül, eltűnik az erdőben. 54. A kecskés férfi mozdulatlanul elnyúlik a' nő mellett. Az egész jelenet alatt halljuk a patak zúgását, a farkas üvöltését, a távolból lassan-lassan vihar közeledik. Elkezdenek hullni az első esőcseppek. 55. Visszatérünk Priscillianushoz és a két diakónushoz. Egyedül ők nem vesznek részt az orgiaban. Félrehúzódtak. Kis darab kenyeret vesznek elő, amit ruhájukban rejtettek el. 56. Priscillianus letérdel a földre, a két kezével mintegy ostyaként tartott kenyérdarabkához hajol, s halkan, átéléssel mondja: PRISCILLIANUS: Nem én arattalak, nem én őröltelek. Nem én gyúrtalak, nem én sütöttelek. Az eső egyre erőteljesebben hullik. De a három férfi nem törődik a viharral. Priscillianus befejezi a megszentelést. PRISCILLIANUS: Ártatlan vagyok minden szenvedésben. És kívánom mindazoknak, akik téged kinoztak, hogy a maguk részéről ugyanezeket a szenvedéseket éljék át. Ezután megtöri a kenyér darabot, s lassan enni kezd. A diakónusok követik példáját, ugyanazzal az elmélyültséggel. Az eső vadul csapdos. A vihar az erdő fölé érkezett. De a három férfi nem törődik vele.
KÜLSŐ - KUNYHÓ ÉJSZAKA
- PRISCILLIANUS
_
KÜLSŐ
57. Péter a tetőn át beverő esőtől védeni a maga és János holmiját.
igyekszik ( ... )
meg-
Dideregnek. a tüzet élesztgetik. János hirtelen ötlettel kimegy a uiharba, s az ég felé kiált: "Ha csakugyan létezel, adj [eltl" Elégedett, hpgy semmi sem történt, majd amikor visszatér a kunyhóba, tőlük néhány méterre villám sújt le, és hamuvá változtat egy falat.
KÜLSŐ
- ÉTT~REM
beli kéjenc jelenetét látjuk áldozatával, a megláncolt Terézzel; a márki nagy lendületlel bizonygatja Teréznek, hogy nincs lsten, a lány előbb némán tűr i, majd hevesen felkiáltva vall hitéről. Amikor ismét a luxusétteremben vagyunk, a főpincér tovább magyaráz a fiúknak ("Csak a rossz erkolcsű embere/l nem hisznek Istenben"), majd egy takarítónőnek, de az ellenvetésektől végül is tűretmét veszti. Felmerül egy teológiai probléma: Ha Jézus lsten volt, tniként születhetett és ha/hatott meg? "Ha tudnátok mennyi eretnekség támadt e kérdés kapcsán!" mondja a főpincér a köré gyűlt kis csoportnak. Amikor hallgatói megpróbálják elképzelni, miluen is lehetett l ezus mint ember, jelenetváltás történik: Judea egyik országútján Jézust látjuk, négy tanítványa, Péter, János, . Jakab és András kíséretében. Sietosen, egyáltalában nem ünnepélyes lassúsággal haladnak, Jézus kijelenti, hogy megéhezett, ám egy fügefán hiába keres gyümölcsöt, s ekkor a fát megátkozza. Ezután egy másik evangéliumi jelenetet láthatunk, amikor Jézusnak családja megérkezését jelentik, ő azonban hallgatóira mutat: "I me az anyám és a testvéreim!" Néhány szóra megint visszatérünk az étterembe, majd az evangéliumi képek sorában a kánai lakomát láthatjuk, Jézust a vendégasztal mellett, s a róla tanakodó vendégeket. A filmben azonban - a forgató/lönyvtől eltérően - nem kerül sor a víz borrá változtatásának csodájára, hanem helyette Jézus a lakomán elmondja a hamis sáfár példázatát. Ujabb plánuáltás: ismét a [őpincér szavait hallhatjuk, majd a vita [élbeszakad , mert az étterem be előkelő vendége/l érkezte/l, akiket a főpincér fogad, és ugyancsak ő veszi észre a két zarándok betoppanását, akiket a legnagyobb szigorúsággal táuolit el.
- NAPPAL
A zarándokok elvetődnek egy luxusétterembe is. Mielőtt itt megjelennének, egy főpincért és két pincérf iút látunk az asztalok körül [oglalatoskodni, s most ők azok, akik hitvitába keverednek: a [ápincér a hit, a fiatalok a kétely, a hitetlenség oldaláról. E jelenetsor többször megszakad, majd ismét folytatódik. Először egy márkt, egy XV 11/. század-
- ORSZÁGÚT
96. Az út km.
mentén
- BORDEAUX
tábla
hirdetí:
Az úton a két zarándok megy Péter fáradt. Iszik egy kicsit.
KÜLSÖ
- RÉT - PIKNIK
- NAPPAL
BORDEAUX, Bordeaux
40 felé.
- NAPPAL
97. Közel az úthoz, egy réten, kollégista gyerekek ünnepélye zajlik. Mintegy húszan vannak, nem számítva a szülőket. Az intézet szokásos évzáró ünnepélye folyik. Pikniket szerveztek a réten, a fűre fehér abroszokat terítettek szét, épp most fejezik be a reggelit, csendesen, jókedvűen. Azok a gyerekek, akik már végeztek az étkezéssel, szerteszét szaladgálnak, labdáznak. Az út mentén, nem messze, néhány személygépkocsi és egy teherautó parkol. A rét közepén kis emelvény áll. Mintegy fél rné-
95
ter magas. A tartó oszlopok köré font virágfüzérekkel díszítették fel. Pillanatnyilag össze van húzva a függöny. 98. Két vagy három pap ül egy abrosz körül, minl a gyerekek szülei, ők is most fejezik be a reggelit. Egyikük cigarettára gyújt. Barátságosan csevegnek. 99. A két zarándok, Péter és János, az úton halad. Észreveszik az ünnepélyt. Egy pillantással megtanácskozzák a dolgot, s az utat elhagyva, néhány méternyire előre jönnek a fűben. 100. Észrevesznek egy csa ládot, amely gyümölcsöt eszik. A család tagjai: az apa, az anya, a nagyanya és a két gyerek. Péter feléjük közeledik. Ldvaríasan megkérdi őket: PETER: Bocsánat, uraim és hölgyeim, nincs véletlenül valami ... A családanya egy pillantást vet rájuk és a nagyanyjához fordulva ezt mondja: CSALADANYA: Add ide a maradék csirkét ... és két tányért. PÉTER és JANOS: 1'\ agyon köszönjük, asszonyom. A nagymama megfog két tányért és előveszi a bevásárló szatyorból a csirke maradékát. Az anya szétosztja a csirkét a tányérokon. Közben beszélgetnek. CSALADANYA: Messzire mentek? JANOS: Spanyolországba. CS/\LADANYA: Gyalog? PeTER (vidáman): Kicsit gyalog,
kicsit
kocsin.
101. Mindenld nevet. Az apa borospalackot vesz lő, két pohárral és megkérdi: APA: Egy kis bori? PÉTER: Oh, nem utasítom vissza, uram. APA: Bátorságot fog adni maguknak. Fogják. Megtölt két poharat. A zarándokok a család felé furdulnak. PÉTER és JANOS: Az önök egészségére! Isznak, s összenéznek, mintegy értékelve a bort. Taps hallatszik, mindannyian az emelvény felé néznek. 102. Egy nagydarab, mintegy harmincöt év körüli tanítónő épp rnost jelent meg az emelvényen, a függöny előtt, neki szólt a taps. Kűlseje parancsoló, de arca mosolygós. Megköszöni a tapsot, azután egy mozdulattal csendet kér. TANfTONO: Kedves barátaim, boldog vagyok, hogy bemutathatom önöknek, mint minden évben, a tiszteletükre rendezett kis előadást. Nehéz esztendő áll mögöttünk. Azt mondják, korunk az erőszak korszaka, de szerencsére Isten megkímélt bennünket és minden feladatunkat békén végrehajtottuk. Taps csattan fel. 103. A két zarándok iszik egy pohár bort. Közeledünk Péter arcához, amely egyszerre gond terhel!té válik.
96
KÜLSŐ
- FAL - NAPPAL
104. Nlintegy tucat férfi, fegyveres rnunkás, az üt járdaszegélyén halad. Elűkön a főnök menetel. Egyikük az anarchia fekete-vörös lobogóját lengeti. A kép rendkívül rövid ideig tart.
KÜLSŐ
- RÉT - PIKNIK
- NAPPAL
105. A mosolygós tanítónő. cgy mozdulattal csendet kér és folytatja: TANfTONO: Utolsó osztályos növendékeink hamarosan bemutatnak egy vallásos színjátékot, amelyet külön a rni számunkra írt... (rámutat valakire a jelenlevők közt) ... Ponlier úr, a mi rokonszenves patikusunk. 106. A nézők közül feláll egy férfi, s félénken, zavart félszegséggel jobbra és bal ra köszönget. Melegen megtapsolják. 107. A tanítónő folytatja: TANfTONO: Az előbb harmadik és negyedik osztályos növendékeinket hallották, amint a nagy költők, Racine, Lamartine és Henri de Régnier verseit szava Iták. Ujabb tapsok, a tanítónő ismét csendet int. TANfTONO: De ezenkívül, hogy megmutassuk, rnilyen elevenen él a vallás a fiatal lelkekben, melyeket nevelni kötelességünk, íme, leányainktól egy kis prológus. Tapsok közepette visszavonul. 108. Ujabb pohár bort adnak a zarándokoknak. Péter arca hirtelen ismét gondterheltlé válik.
KÜLSŐ
- FAL - NAPPAL
109. Ugyanaz a munkáscsoport, kel halad előre.
KÜLSŐ
- RÉT - PIKNIK
határozott
léptek-
- NAPPAL
IlO. A függöny szétnyílik. A tapsok megkétszerezödnek. miközben öt kislány lép be libasorban az emelvényre, majd a közönséggel szemközt megállnak. Hosszú fehér ruhát viselnek. A tanítónő az emelvény szélén húzódik meg, félig elbújva egy oszlop mögött, onnan irányítja a növendékeket. . A tanítónő jelére, miuíán a taps megszíínik, a", első leánygyermek két lépést tesz előre és erős, de a megindultságtól kissé reszkető hangon szavalni kezd: ELSO KISLAf\Y: Ha valaki azt mondja, hogy a hívőknek több asszony is meg van engedve, s azt mondja, hogy az isteni törvény nem tiltja ezt ... A tanítónövel és a többi gyerekkel együtt folytatja: HANGOK: Legyen átkozott! Ill. Az első kislány visszatér a helyére. A második kislány lép elő. A gyerekek egymás ul án
sorban a dogma egy-egy kánonját szavalják. po kiátkoz ási szöveget, egyre nagyobb határozottsággal, a többi gyerek és a nézők is ismétlik. j\iIASODIK KISLANY: Ha valaki azt mondja, hogy a miseáldozatlal sértést követünk a kereszten meghalt Jézus Krísztus áldozata ellen ... Mf:G TÖBB HANG: Legyen átkozott! KÜLSŐ.
FAL.
112. Ugyanaz netel.
NAPPAL
a munkáscsoport,
még
mindig
me-
120. A tanítónő lecsendesíti a tapsolókat. és megkérdi a kislányt: TA:.JfTONO: És hol mondták ezt ki, Silvia? HATODIK KISLANY: A nicaeai zsinaton ... Hirtelen megáll, mert észrevette, hogy tévedett. A tanítónő szigorú mozdul atta I jelzi, hogy tévedelt. A kislány megtalálja a helyes választ. HATODll( KISLÁNY: A bragai zsinaton, 567-ben, a 13. kánonban! 121. Mindenki erőteljesen tapsol. KÜLSŐ.
KÜLSŐ.
RÉT.
PIKNIK
- NAPPAL
113. A harmadik lány lép elő, a második visszatér a sorba. HARMADIK KISLANY: Ha valaki azt mondja, hogy lehetetlen megtartani a parancsolatokat, még annak is, aki a kegyelem állapotában van, az" .. SOl( HA:.JG: Legyen átkozott! KÜLSŐ.
FAL - NAPPAL
114. Egy reneszánsz-pápá! látunk. A munkások pata megáll. Adott jelre tüzelnek a fal előtt pápára. A pápa holtan rogyik össze. KÜLSŐ
- RÉT.
PIKNIK
INKViZíCIÓS
TÖRVÉNYSZÉK.
ESTE
csaálló
- NAPPAL
115. A férfi, aki a bort kínálta Péternek, megrázkódik, rnintha hallotta volna a lövések zaját. APA: Mi az? Mennydörgés? PÉTER: Nem, nem. Elképzeltem, hogyagyonlőnek egy pápát. APA: Nyugodjon meg. Sok dolgot fog még látni, de agyonlőtt pápát sohasem. Figyelmüket ismét az emelvény felé fordítják. 116. A negyedik kislány lép elő. NEGYEDIK KISLANY: Ha valaki azt mondja, hogy Isten gyűlöli az alig megszületett kisdedeket, s megbünteti őket Adám vétkéért ... SOK HANG: Legyen átkozott! I 17. A tanítónő előlép az emelvényen, és a tömeghez fordul: TANITONO: Sok hívő kérdezi, miért engedte meg lsten az ártatlan állatok szenvedését. Sokan kérdezik azt is, miért nem teremtette Isten növényevőnek az embert, mint a bárányt és a zsiráfot. (A hatodik kislányra mutat.) Ime, a kis Silvia, aki a legjobb növendéknek járó első díjat kapta, választ fog adni önöknek. 118. A hatodik leány előlép. HATODIK LANY: Ha valaki tartózkodik a húsevéstől, nem azért, mert gyötörni akarja magát, hanem azért, mert tisztátalannak ítéli a húst, melyet Isten táplálkozás végett adott az embernek ... 119. MIND: Legyen átkozott!
122. Egy férfi, egy eretnek, aki megkötött kézzel áll két szerzc!es között, hevesen felkiált: ELlTÉLT: És én azt mondom és lenntartom. hogy a purgatóriumot soha egyetlen szóva I nem említik a Szentírásban! És hogy a bérmálás, valamint az utolsó kenet hamis szentségét nem Krisztus intézményesítette! Az inkvizíció törvényszéke egy hatalmas boltíves teremben ült össze, amelyet pusztán egy igen egyszerű fakereszt díszít, és néhány fáklya világít meg (ez a háttér szolgálhat a kéjenc zárkájában játszódó jelenethez is). 123_ A XV. vagy XVL században vagyunk. Az inkvizitor egy asztalnál ül, két segédéje körében. Mind a hárman dominikánusok. Az elítélt eretneket faggat ják, aki velük szemben áll. Kissé odébb két hóhér húzódik meg. Miután az elítélt befejezte beszédét, az inkvizitor kitör: INKVIZITOR: Istenkáromlás! ... Te' mindenképpen meg fogsz halni, rnert visszaeső vagy, visszaestél tévedéseidbe. De van lehetőséged arra, hogy megmenekülj a pokol kínjaitól. Mondd egyszerűen azt: "én elá llok", s lelked meg lesz mentve! ELITELT: Nem tehetem I Szeretnérn, de nem tehetem! Nem teheteml Az inkvizitor int a két hóhérnak, és némi szomorúsággal mondja: INKVIZITOR: Vezessétek el. A két hóhér elvezeti az elitéltet. aki szilárd léptekkel megy ki, anélkül, hogy egy szót szólna. Ekkor az egyik szerzetes, egy fiatalember, aki közel állt az elítélthez, néhány lépést tesz az inkvizitorok asztala felé. FIATAL SZERZETES: Atyám. _. Az inkvizítor szelíden ránéz. INI\VIZITOR: Mi van, fiam? FIATAL SZERZETES: Valami zavar engem. INKVIZITOR: Hallgatlak. FIATAL SZERZETES: Azt kérdem magamtól, hogy az eretnekek megégetése nem jelent-e a Szerit Lélek akarata elleni cselekedetet?
97
(kissé
iNl\VIZlTOI< emberi
meglepődve):
igazságszolgáltatás
igazságszolgáltatás!
hődnek,
mert
Az
nem
rncrt
hanem
kövelnek
cl
hisz n
őket!
eretnekek
eretnekek,
és merénylelekel
De
bünteti
A
az
bíincsábitásokat azért
a közrenddel
zondolkodik
tört,
s mosl
pillanatig.
kiknek
lestvéreit
méterrel
nem
A megrongált
csit
egy
száz
a gépkocsi.
mozdulallan 130. János
szem-
ben!
125. A fiala I szerzetes
129. Mintegy felborult
világi
egyéb,
elmaradva
oda
a
kanyarban
vágódva
mint
ajtóból
lába. érkezik
arrébb,
töltésnek
A
össze-
ócskavas-halmaz.
kilátszik
a
kocsivezető
elsőnek,
futva.
Péter
ki-
követi.
cléget íék, másokat fognak elégelni, s így ennek kővetkeztében (halkan) a maguk részéről biztosak
131. Benéznek a kocsi belsejébe. A volán mögött a halott. A kocsi hátsó ülésén nyugodtan ül egy lllélabús arcú fiú. Virágokkal kihímzett fehér
lesznek
ruhát
FIATAL
ZERZETES:
abban,
nek jók
De
ho.,.y övék
a holtak
I. I(VIZlTOR
azok,
az igazság
...
Mire
vezető
lesz-
(nagyon
csodálkozva):
Tudod,
látja
FIATAL
SZERZETE
:
Igen...
nem
tudom
A fiatal lehajlott
ts
hallz at egy pillanatig,
szerzetes f jjel
visszamegy
a helyér.
A fiú
amint
pr~TER:
Halljuk,
ZERZETES:
'em..
nem,
meghajlok,
...
126. Az inkvizitor rúan, KÜLSÖ
mereven
- ÚTKANYAR
nézi,
komolya n,
- BALESET
zigo-
gyon
kanyargós
gyalog
Péter
iszik.
l alpa szinte Miulán
a Iejükre.
(Jánosra
kor
te
azt
pél.
"
JANOS:
tovább, egy
Csupa
cipőjét.
lokát
látszik.
na-
Szenvedő
leül
kicsit,
lucsok
Péter
nézi,
cipőjén arcot
az útmenti nem
vág.
árokba.
ludok
tovább
mil
s megkölözi János,
Pé-
s hom-
Nem éri meg
a fáradságaI.
Bárcsak
végig
kilarlana. JANOS (bogot semminél. /Ilegfogja JANOS:
köt
a fűzőre) : Még karját,
egy
a
n ki felkelni.
gépkocsi
remény
A kocsivezető kocsi
segít
közeledik,
egyellen
rájuk
elhalad
nélkül, igyekznek sem
nézve
mellet!ük.
megy
János
meg10-
dühösen
: Bár
törne
Visszamennek amikor Péter
98
előttük
össze a képed,
az ször
és János
útra,
nyű
gazember!
folytatják recsegés
egymásra
néz.
a gyaloglást,
hallatszik.
egy
kellene
hívni
zarándok
be ...
ké-
kicsi I zavar-
azulán
Péter
Já-
Pf:TCR:
Mit
FlO:
hátsó
a
Habozva Talán
em, biztosan
ajtótól,
köze-
nézik.
még
életben
nem, teljesen
belsejéből
látszik,
kiszól
a fiú,
Megmondtam,
el akarnak
nos meggondolja
lehet,
nem?
összetör!.
'em
magát,
mcnni a hátsó
parancsol
hogy
'an:
menj
a kocsilól, ajtóhoz
tek!
de Já-
fordul,
és
a fiút:
JANOS:
Ki maga?
A FI ":
Egy munkás
sztrájkol
...
JANOS:
Hol?
...
egy munkás,
és millióan
nem felel, teljesen
vagyunk
álhajol
A
s nagyon
rncssziröl
spanyol
prédikátor
hangja,
híres
szavait
idézi
'G A RADIOBOL:
pentimientoso
alli
fiú
hang aki
Fr.
Lagrimas szünetet
és gyorsan
lefordít ja
a szövegct.
Ott lent,
szomorúnak az ajtó lenn,
Az autó-
megnyom
gy
hallatszik:
egy
Luigi
da
Gra-
... tari,
a fiú
halkan
látszik. mellől
a könnyek
a bűnbánat
nt ...
alli no valen, arre-
no aprovechan
a prédikátor
A zarándok
odal
a II kolról.
134. Amíg Rendkívül
aki soha nem
mi ...
az első ülésen.
tönkremen!.
gombot,
ott
Orákig
csináljunk?
Menjetek!
A FlO:
...
ne hívjátok.
Menjetek.
elmegy
Ki tudja? többé ...
nak,
a
szállok
a rendőrséget
benneteket.
lélegzik
HA
be, ami-
össze
nézi,
ern,
a holltesthez.
rádió
felkiált: JA. O
két
JA:--.JO:
nada
Gépies rnoz dulattat A
jobb
gyere ...
128. Látják, hogy ember ül benne.
vább.
Ki
A fiú
Péter
Menjünk,
állitani.
mindi
pillanatban
(határozottan):
megkérdi
törölgeti.
perCR:
meg?
fordul:
tarlanának
A
szálItam törné
egymást
egy
csinál
Akkor
bárcsak
az utolsó
133. A kocsi
a lábam.
ad,
pillanatig,
lednek k
néne):
Ingadoznak
A
Icm serüll
volt?
132. A két zarándok
meleg
oli nem
f jé!.
tan.
A fIU
hirdeti:
Egyik
Rendbe hozom neked. őt vesz elő, a larisznyából,
Börfüz
igen
jelzőtábla
en leszakadt.
[\Ieaállok
gyalogolni.
egy
hogy
az úton,
fejé!.
kivánl
Mindig
PETER:
Fáradtnak
lelje
mert
messzebb
n m birja
peTER:
előre,
meglepi, elsuhant
a kocsiban
A FIU
itt
kötöltek
Zsebkendőt
halad
úlon.
van. Egy kicsit BAYONl\' C, O km.
ter
a kocsi
n megrázza
Maga
PÉTER:
127. A két zarándok
s úgy
baja?
szelid
noshoz
- NAPPAL
a kezében,
rendkivül
Amikor
A fiú megrázza'
FIATAL
atyám
zarándokol
semmi
azulán
mormolja:
l tari
a baleset.
hogy ő is ott lett volna. (a Iiúh z): !"Iaga itt van?
lines
nézeledhcz?
ragaszkodsz
pálcá
érinti
a fiú!.
látták, JANO
...
én. " I 'l(VIZITOR:
nem
A két
rnil
beszélsz?
Könnyű
visel.
látszik,
milliói?
hallgatja. semmit
semmit
sem
használ-
sem segít ...
IT 'G
1\ RÁDIOBOL: ", oraciones prornesas para adelante al li no ;\ FID: Odalent nem hallgatják gokat, odalent n m törődnek a HA, G ARADIOBOL: " .Iiempo
a1li no se oyen, se admiten", meg az imádsájó szándékkal" , de penitencia alli
no se da", A FIU: Odalent nem hagynak időt a bűnbánatra ... HA;.JG ARADIOBOL: .. , porque, acabado el postrer punlo de la vida ya no ~ay mas tiempo de p nitencia ...
A FJO:
Ezért, mihelyt elmúlt az élet utolsó nincs többé idő a bűnbánatra , .. hang a rádióban elhallgat ...
nata,
pilla-
135. i\ fiú egy pillanatig mozdulatlan marad, azulán ismél előrehajlik, és kezét a Szent Kristó! ér m fölé tartja, mely a kocsi műszerláblájára van függesztve. t36. Az érem a kezébe esik. A kocsi aljára hajiíja. Látjuk, hogy az érem egy sűrű és fekete sárkútba esik A fiú az iszapba meríti lábát, és az ér mre tapos. 137. nmagának mormogja: A FID: De én azt hiszem, hogy egy napon megmenekülünk ... Az ítélet napján". Isten megkegyelmez majd nekünk. sendben maga elé rnercd. A két zarándok lassan eltávolodik a kocsitól. Kicsit m gijedt
k.
A fiú erős A FI': Hé,
hangon utánuk kiáll: te, akinek fáj a lábad!
Nézd
csak!
A halolt lábára mutat és hozzáteszi: A FID: .I\'\ost már nem lesz többé szüksége Péter megáll, ingadozik. Tekint te a fiútól lolt vezető lábára téved ... 138. J\ vezető KÜLSÖ Egy
lábán
- TEMPLOM
városban,
egy XVIIl. plomáról
egy
most
egy
ként
vállalta
A
és fenntartója,
a "gróf
férfi,
át a szögek
aki
A két zarándok veszi/l, mint sem, hogy
be akar
ahogy
nem
férfi
kiilön
hioűl
[eteti
őket
uati
öltözött hogy
ütill
ét.
a templomba,
ők éppúgy
látszanak
őn-
adományozója
végig,
te nyer
lépni Ezt
azonban,
elli/lja
aki
főnökasszonyának
nézi
a X V /I f. században
lébe öltözött
folyik,
foLymögött
egy [érujűzáen
nővér
be öket.
ellenére
terl/plomajtó
iagiau:
némán
Francesca
őr nem engedi
100
egyill
a kolostor úr",
áll:
szehiúiának
zítése
rend
szerioriáson.
őr
tem-
a szenuedést,
ellenére.
janzenista
A zárt
keresztrele
ezt
előlt
apácakolostor
eűtélése
az egyház
apáca
a gyötrelmes
tálgatott,
bejárata
janzenista
van szó, a rángatódzók akik
van.
- NAPPAL
tevékenységüket.
kérlelése
új cipő
templom
századi
templotnáról, tatják
szép
rá ... a ha-
de az
tudomásul
csodálkozni vannak.
aki a templom a templomtól.
azon
Egy
felle-
előtt
sé-
Nemso-
hára
kinyílik
zenista
KÜLSÖ
flegyura
a templom távozik
- TEMPLOM
ajtaja,
s a kolostor
jan-
rajta.
- NAPPAL
1'19. A lovag elhagyja a kolostort. Az őr gondosan bezárja a kaput és ismét nekitámaszkodik. A janzenista épp el akar rnenni, amikor hirtelen szembe találja magát a feketeruhás férfival, aki várla őt. .0'1 jezsuita elállja útját és így szól: JEZSUITA: Gróf úr, szabad egy szóra? JA:-.1ZE ISTA: Kihez van szerencsém? JEZS UIT A: Bi llard atya vagyok, a Jézus-társaságtól. !I. gróf a jezsuitára néz és nyugodtan mondja: JA ZE, I STA: Azt hittem, hogy a jezsuiták csak éjszaka járnak ki, mint az egerek. Billard atya kissé megrezz n, de uralkodik magán. JEZS 'ITA: Hogyan merészel ilyen hangon beszélni velem? JA0JZE, IST (igen hidegen): Uram, úgy beszélek, ahogy érzek. Sietek. Mit akar től m? 150. A jezsuita lehalkitja hangját és a kápolna kapujára mutatva így szól: JEZS IT \: Tudom, honnan jön. Tudok mindent, ami ezen a szent helyen történik. A janzenist ának szempillája sem rezdül. A jezsuita folytatja. JEZSClTA: Es tudom azt is, hogy önök továbbra is tagadják a kegyelem igazi tanát. •. 151. A janzenista felszegi fejél. Dgy látszik, ez a léma már jobban érdekli. A jezsuitára néz, s most már kevésbé nyugodt hangon, kijelenti: JAN ZEr\ISTA: A megromlott természet állapotában az ember nem fogadhatja be a belső kegyelmet. Ezt az eretnek kijelentést hallva a j zsuita valósággal magán kívül I sz, Erővel igyekszik csillapítani magát. J • ZSUITA: J'vleg merné ismételni ezt a mondatot valamely elhagyatott helyen is? A janzenista könnyedén meghajlik. JA;.JZE 'IST/I.: ram, állok rend Ikezésére. JEZSuiTA: Gyerünk. Néhány lépést lesznek egymás oldalán, amikor meglátják a két zarándokot, Pétert és Jánost. Péter régi cipőjét igyekszik megfoltozni. 152. A jezsuita a két zarándokhoz rnegy, s igen udvariasan megkérdi őket: J EZS 'ITA: Lrairn, elkísérnének rninket, mint tanúk? PETER: Mil kell csinálni? JEZSUITA: Egy párbajról van szó. Péter és János kissé zavartan néz egymásra. JA 'O : Párbaj? .. De nem értünk mi ahhoz! JEZSL'lTA: , em tesz semmit! Majd a lelkiismeretük szerinl ítélkeznek. Jöjj nek.
Péter rísznyájukat. KÜLSÖ
és János ielkel. V szik a boljukat A négy ember együll megy - KASTÉLYROMOK
és lael.
- NAPPAL
153. Mind a négyen megérkeznek egy rombadől l kastély elhagyott udvarára, amelyet a gaz elborított. (A jelenet rélen vagy erdei lisztáson is játszódhat.) Az udvar közepén, egy sík és szinte szabad terepen megállnak. A jezsuita és a janzenista leveszi köpenyet. A .kél köpenyt egymás mellé teszik a fűre. Fekete polgári ruhája fölött a jezsuita aranykeresztet visel. A jezsuita, anélkül, hogy a janzenistára nézne, lassan lehúzza jobb kesztyűjét. s nyugodtan megkérdi ellenfelétől: JE ZS ITA: Most megmerné ismételni, amit az előbb mondott? A janzenista, szintén igen méltóságteljesen, megvető, fennsőbbséges modorában válaszol. JA IZE 'ISTA: Igen, uram: a megromlott természet állapootában az ember nem fogadhatja be a b Iső kegyelmet. 154. A j zsuila a janzenistához lép, s a kesztyűvel, erőszakosság nélkül, arcon legyinli ellenfelét. Azután elhajít ja a kcszlyűt. Rögtön ezután a két férfi kardot ránt, ünnepélyesen üdvözli egymást, állásba helyezkedik megkezdődik a párbaj. . éhány másodpercig hevesen vívnak. Mindeneklőlt a jezsuita támad, a janzenista védekezik.
A jezsuita hírt len alsó vágást csinál. A janzenista azonban elhárítja. Ujra állásba helyezkednek, kifújják magukat, a jezsuita, kissé indulalosan. ezt mondja: JEZSUITA: nek kedvéért /\. janzenista
A kegyelem nem éri el mindig Isten kiárasztotta kegyelmét. ekkor
erőteljesen
1;5. Most ő veszi ál helyzetben ő támad. lel ügyesen kisiklik a a két ellenfél egyenlő képvisel. A janzenista hárítja.
újrakezdi
azt, akia harcot.
a kezd ményezést. Minden A jezsuita hátrál, de cseltámadás elől. Dgy látszik, vagy saknem egyenlő erőt hirtelen vágasát a' jezsuita
A kél férfi most mozdulatlan, egészen közel egymáshoz. A janzenista szemébe nézve és vilásosari b tagolva szavait, a jezsuita megkérdi: JEZSUITA: Tagadná azt, hogy az igaz ember a cselekvés pillanatában elegendő kegyelemmel rendelkezik ahhoz, hogy a viszonylag lehetséges jót cselekedje) ;\\egnyomta az elegendő szőt, ami kivált felingerelhette a janzenistát, mert felháborodva lör kí: JAJ ZE. ISTA: Igen, tagadom!
156. tS hozzáteszi, miközben rilja és a párbaj újrakezdődik: J . ZEi\'ISTA: Az akaratot vágy határozza meg, amely
a j zsuita szükségképpen eluralkodik.
visszasze-
az
a
A janzenista minden rnondata a XVII. század fő janzenista műveiből vett szö sz rinti idézet. Hasonlóképpen, a jezsuita szövege a dogmákból. illelve a janzenista l' vedesekre adott válaszokból vett kivonat. 157. A két férfi tovább küzd, hol az egyik, hol a másik látszik előnyre szert lenni. Olykor a két kard kosara egymáshoz ér, a kél férfi arca egymásra mered, s így folytatják a vitát. A két vándor érdeklődéssel figyeli a párbajt. A párbajozök lassan elvesztik a nyuga lrnukat, s dühbe gurulnak. A janzenista vívás közben kijelenti:
JA 'ZE 1S1'A: Ahhoz, hogy az ember a megrontott természet állapolában jót és rosszal cselekedjék, az szükséges, hogy a szükségszerüségtöl mentcs szabadsággal rendelkezzék. A jezsuita párbaj közben azonnal visszavág. 158. A viia
szavaival együtt a kardok csattogáis hallani. A párbajozók lassan elfáradnak, kifulladnak. Egyiküknek sem sik rül dönlő előnyi kivívni ellenlelével szemben. JANZE_ (STA: Szinte már pelagianus tévedés azt állitani. hogy Jézus Krisz íus minden emberért meghall! JEZSLlTA: On megsérli az isleni jóságol! Krisztus azért halt meg, hogy rnbereknek elegcndő segitség t adjon az üdvözüléshez!
sát
E mondatol befejezve, a jezsuila hirt len igen veszélyesen vág ellen felér . A meglepett janzenisla elcsúszik a nedves íüvön, és kélségbeesve igyekezvén hárítani az ülési, teljes hosszában elterül a földön. 159. A jezsuita
vézez.ni akar vele, amikor a janaz utolsó pillanatban sikerül eltérítenie ellenfele kardját. A jezsuita kardja a janzenista mellélől néhány cenliméternyire fúródik a földbe. A janzenista kardjával a földre szoritja a jezsuita fegyverét. Nem tud moz dulni, sem egyik, sem másik. A janzenista ekkor erőleljesen felkiált, a jezsuita arcába
zenistának
meredve.
JA. ZE ISTA: A megelőző akarat nem egyéb puszta óhajnál! Bebizonyítom, hogy gondolataim és akaratom soha egyetlen alkalommal nem állnak az én hatalmamban! Az én szabadságom nem egyéb puszta fantazmagóriánál! 160. Péter és János hirtelen megunja a párbajt. Osszeszedik holmijukat és eltávoznak. /11 i őket követjük. JA_ OS: A szabadság ... végül is rnit jelent a szabadság?
101
PÉTER: Azt jelenti, hogy választhatsz két lelt, egy jó meg egy rossz közölt. 161. JAI\'OS: És lslen? O tud mindent, nem? Akkor hát, ha én a rosszat választottam, ő azt már jóelőre tudta? PETER: Nyilvánvaló. Ű mindig is tudla. 162. JANOS: Akkor hát hogyan rnondhatod azl, hogy én szabad vagyok, amikor .az, amit tenni akarok, már el van döntve? PETER: Ez hívják szabad akaratnak, lsten megadja neked a kegyelmet, hogy segílsen a jó válaszlásban. 163. JANOS: De ha ő tudja, hogy én a rosszat iogom válaszlani! És ezt ő határozta el, nem? Nem én? Miért dönlött úgy, hogy én a rosszal fogom választani? PÉTER: lsten útjai kifürkészhctellenek. 164. Ebben a pillanatban megállnak. Péter cigarettát kínál Jánosnak. Mikőzben rágyújtanak, hangot hallanak a hátuk mögölt és megfordulnak. 165. Látják, hogy néhány mélerre tőlük a jezsuita és a janzenista nyugodtan baktat, egymás rnellelt. Mintha kicserélték volna őket, barátságosan csevegnek. Kardjukat visszatették a hüvelybe. A jezsuila a janzenista köpenyet veregeti, hogy a fűszálakat leseperje róla. Eltávolodnak. í
KÜLSŐ.
SPANYOL
HATÁR.
NAPPAL
A zarándokok megérkeztek a spanyol határra, majd a burgosi székesegyház előtt állnak. Amikor innen is tovább mennek, két fiatalemberrel találkozna/l, akik a XVI. századi Salamanea diákjaihoz hasonlóan vannak öltözve, s egy igencsak felmálházott szamarat vezetnek. Francesco és Rodollo arra kéri a zarándokokat, hogy uezessék el a szamarat harun mérföldnyire egy [ogodohoz, s ott cárianak t ájuk. Já/LOS és Péter nem tartja Ilülönösnek a más korabeli emberek kérését, megörülnek a kapott aranynak is. A diákok a földeken keresztül egy falu felé mennek, itt buikálua járnak a házak mellett, a piactéren holttesteket látnak, egy csapat katona áLL őrt körülöttük. Harang szól, majd kinyitnak a templom kapui, s egy menet tűnik fel, élén egy püspökkel. KÜLSŐ.
TEMETŐ.
NAPPAL
A püspök ban, amikor koporsót. A püspök f edelét.
a sir szélére áll épp abban a sirásók az árok mellé inlésére
a sirásók
felemelik
179. Belül, már megaszalódva, a fekszik, pászlorbotjával, keresztjével, ben. Arcának és mellén összekulcsolt fehér, mint a márvány.
a pillanathelyezik a a koporsó
másik püspök püspöki diszkezének bőre
180. A sírásók ellávolodnak. Az élő püspök ekkor a halotthoz fordul. PüSPÖK: Te jámboran hallál meg, szcretclűnktől övezve ... Felvetted az utolsó szentséget, s mi léged már boldognak lekintettünk ... Kibontja a bekötött kéziratot és folytatja: PüSPÖK: De jaj, halálod után meglalálluk ezl a könyvecskét, amelybe titokban gyűjtötted tévedéseidet. Sokan azt hitték, hogy tc az igazságot mondottad ... vér folyt a te ügyed ért ... Isten, ki maga a sz erctet, s kinek irgalma végtelen, kegyelmezzen meg a te lelkednek ... Megáll, int a sirásóknak. s egyszerű hangon folylatja: POSPÖK: Fogjátok meg ... 181. A sírásók megfogják a koporsót és odébb viszik, a közelbe, ahol már előkészilve áll a máglya. A koporsót a máglyára emel ik. A püspök ismél int. A sírásók
meggyújtják
a máglyát
a koporsó
alatt.
182. A püspök tűzbe veti a kézirato!. 1\ tűz gyorsan belekap a holl püspök koporsójába. Az élő püspök hátlal a lángoknak, a hívők felé fordul. PüSPÖK: Hallgassatok meg engem. Ime a dogma, az egyetlen igazság. Egy isten van, három személyben, az Atya, a Fiú és a Szent Lélek. A jelenlevők figyelmesen hallgatnak. POSPÖK: Az Atyát nem teremtették és nem szülték. A Szent Lelket nem teremtették és nem szülték, hanem az Atyától a Piúig sugárzik. A Fiú és a Szent Lélek öröklő l fogva lélezik, miként az Atya! J 83. i\ lűz lobogása közben szörnyű vig-yor lorz ílja el aholllest megaszalódotl arcát, míníha nevetne a halott.' PüSPÖK: Aki eltávolodik e dogmálól, eretnekké nyilváníllatik! Hirtel n rendkívül erős hang hallalszik. RODOLFO (kívülről): Isten egyetlen! Mindenki megfordul.
177. Kél sirásó az utolsó lapálokkal dobálja ki a földet egy frissen felnyilott sírból. Az árok mélyén feltűnik egy koporsó. A sírásók a foganlyún 184. A két diák, Rodolfo és Francesco a temető áthúzz ák a kötelet, hogy felvonhassák a koporsót. rácsos kapujának másik oldalánál áll. Innen fi178. A püspök, a diakónusok, a katonák, s mintegy gyellék a jelenetet és hallgatták a dogma kihirdetését. Rodolfo erős hangon folytatja. harminc paraszl csendben felsorakozik a nyitott árok mellett. Hallani a harang lassú kondulását RODOLFO: Hallgassatok meg engem! Ne hagyés látni, hogy a hátlérben az' ég felé csap az \ játok félrevezetni magatokat! Az egy Islen nem égő ház füslje. vlchct három felé oszlva! Az Atya, a Fiú és a
102
~
-~~------~---------------
Szenl Lélek csak nevek, amelyeket az Istennek az emberek adnak! 185. A püspök és az őt körülvevő diakónusok csodálkozva nézik a két diákot. FRANCESCO: Az Atya és nem a Fiú öltött testet, az Atya szenvedett! Az Atya halt meg a kereszten! 186. A püspök kinyújtja kezét a két diák felé és felkiált: PüSPOK: A Fiú és a Szerit Lélek egyformán örök-· kévaló az Atyával együtt, az Atya magából fakadó és szükségszerű műve következtében! FRANCESCO: Az Atya az egyetlen Isten! RODOLFO: A Szent Lélek nem egyéb, csak egy elsőrendű angyal! Ez már sok a püspöknek. A katonák felé fordul, s a két diákra mutatva, felkiált: PüSPÖK: Fogjátok el őket! A katonák a kapu felé rohannak. 187. /'1. két diák, látva, hogy jönnek a katonák, gyorsan bezárja a temető kapuját. Ráhúzzák a külső reteszt, s a lehető leggyorsabban futni kezdenek. A katonák megérkeznek a rácsos kapuhoz, de hiába igyekeznek kinyitni, hiába dugják át kezüket az oszlopok között, nem érik el a reteszt. Az egyik katona átmászik a falon. KÜLSÖ
- ORSZÁGÚT
- FALU - DIÁKOK
NAPPAL A diákok elmenekülnek, elöbb egy erdöbe, majd egy fóhoz érnek. A tóban két férfi fürdik, ruháik a fákon lógnak, a diákok felveszik a oadászok öltözetét, fegyvereit. Rodolto a vadászruha zsebében egy rozsalúzért talál, amit Francesco feldob a levegöbe, Rodollo pedig puskájával szétlövi. Eiszaka egy iuhalkoiban szállnak meg, ctgorettáznak, majd hárfa hangját, gyermekkórust hallana/l, egy tűskebokor kozeoén pedig fényözönben Seűz Mária jelenik meg, a/li kezében egy rozsajűzért tart, s ezt Rcdolfónak nyújtja át. A Ilövet/~ező szin egy spanyol fogadó, amely elött már ott áll a diákok szamara, benn a fogadóban a zarándokok ülnek, s jelen van még egy spanyol pap is, akit a fogadós sonkával/únál. Csakhamar zörget nek, s két csendőr lép be, akiknek első dolguk a zarándokokat igazoltatni, majd őll is falatozni kezdenek. Ezután megérkezik a két diált is a uadászruháhban, megjelenésük tiszteletet ébresztő, ám a csendőrŐ/l őket is igazoltat ják, majd eltávoznak. A diákok elmélyedve bámulnak a kandalló lángjaiba, Rodolie szemében könnyek jelennek meg, amit a breviáriumát olvasgató spanyol pap észrevesz és az okát tudakolja. Rodolio bevallja, hogy Seűz MÓriától egy fél órája egy rózsaiüzért kapott, ami arról győzte meg őt, hogy a hitet nem az értelem adja, hanem II szív mélqé-
104
ből fakad. A papot nem rendíti meg a bejelentés, hisz "a Szűzanua sokezerszer jelent már meg", s maga kőré gyűjtve a fogadóbelieket, elmondja nekik egy apáca torténetét. akit a Szűzanua "helyettesített" a kolostor gazdasági ügyeinek iniézézésében az alatt az idő alatt; amíg ő hűtlenné uáloa hivatás ához, egy férfi oldalán élt, gyermekeket szűit és nevelt fel. A történet befejeztével a pap eltáoozik, a diákok é.s a zarándokok aludni térnek. BELSÖ
- SPANYOL
FOGADÓ
FOLYOSÓlA
-
ESTE 225. A fogadós és a két diák megérkezik az első emeleti folyosóra, amely alig kap fényt. A szebák ajtaj a a folyosó két oldalára nyílik. A fogadós kinyitja Rodolfónak az egyik szoba ajtaját. FOGADOS : Tessék ... A két fiala I és a fogadós belép a szobába. BELSÖ
- SZOBA
- RODOLFO
- ESTE
226. A tulajdonos a szekrényhez megy, leteszi a Rodolfónak szánt gyertyát, és betakarja egy gabonarnérő edénnyel, rninek következében a szeba szinte teljesen sötétbe borul. RODOLFO (odarohan és felkiált): Mit csinál? 227. Elveszi a mérőt, előbbi helyére rakja, s megmagyarázza a fogadósnak: RODOLFO: Nem azért gyújtanak gyertyát, hogy a véka alá helyezzék, hanem azért, hogy a gyertyatartóba tegyék, és az egész házat megvilágítsa! A fény visszatért. A fogadós rendkívül meglepettnek látszik, de nem tiltakozik. Látva, hogy Francesco, a másik diák ugyanabban a szobában készül tölteni az éjszakát, hozzáfordul: FOGADOS: Nem. Az ön szobája egy kicsit odébb van. Jöjjön. Francesco a két ágyra mutatvá egyszerű hangon mondja: FRAI\CESCO: Igen jól alhalok itt ... FOGADOS : Nem. FRANCESCO: És miért? A fogadós nem akar magyarázatot adni. Megelégszik azzal, hogy jelentőségteljes mozdulattal ennyit mondjon: FOGADOS: Uram, ha nem elégedett, az ajtó nyitva áll. FRAl\'CESCO (megadja magát): Rendben Kimegy a szobából, követi a fogadóst. BELSÖ ESTE
- SPANYOL
FOGADÓ
228. A fogadós kinyit egy szobájával, és Francescónak FOGADOS : Itt ...
...
FO;LYOSÓ1A
ajtót, szemben mondja:
Rodolfo
-
Rodolfo átveszi a másik zéből, és belép a szobába.
gyertyát
a fogadós
A fogadós vissza akar vonulni, amikor lanul meggondolja magát és megszólal : FOGADOS:
ke-
várat-
Ejh, most még egy tanácsot!
229. Rodolto és Francesco ismét megjelenik sz obája küszöbén, egymással szemben. A tulajdonos kissé lehalkít ja hangját, rnintha attól félne, hogy meghallják: FOGADOS: Ma éjszaka, ha valaki kopogtat az ajtajukon. ne nyissák ki. FRANCESCO: Miért? FOGADOS: Ha kopogtatnak, ne nyissák ki és kész. Senkinek. És a lépcső felé haladtában még hozzáteszi. FOGADOS: Akkor sem, ha én kérem. Lemegy a lépcsőn. Rodolto és Francesco egymásra néz. Ki-ki a szobájába vonul. BELSŐ
- RODOLFO
SZOBÁJA
- ESTE
230. Rodolfo gondosan bezárja szobája ajtaját, és behúzza a reteszt. A kétágyas szoba üres. Rodolfo a falnak támasztja a puskát, és elgondolkodva, még mindig zavartan, vetkőzni kezd. FRANCESCO
SZOBÁJA
- ESTE
231. A másik szobában, amely szintén üres, Francesco ugyanazokat a moz dulalokat teszi, mint Rodolfo. Becsukja az ajtót, a szekrénykére teszi a gyertyát, lerakja fegyverét, ruháit.
A nő nézi őt, továbbra is mosolyogva A diák zavartan, őszinte és szűzi csodálattal beszél. RODOLFO: Én magát ... Én nagyon szépnek találom magát ... FIATAL NO: On kedves, köszönöm ... (Figyelmesen nézi a diákat.) De miért ilyen zavart? Hogy hívják? 235. Rodolfo leül a saját ágyára, szemben a fiatal nővel, aki ugyancsak a saját ágyában fekszik. RODOLFO: Rodolfo ... Ha kinyújtaná kezét, elérhetné a nőt. Semmi sem állna útjában, ha most azonnal meg akarná kapni. Mindazonáltal továbbra is igen ártatlanul beszélgetnek. FIATAL NO: Messziről jön? RODOLFO: Igen, nagyon messziről. Egész nap gyalogoltunk. FIATAL NO: Pihenjen, Látja, ez nagyon nyugodt hely. Itt jól fogja érezni magát. Ebben a pillanatban valaki kopog a szoba ajtaján. Rodolfo megrázkódik, az ajtó felé fordul. RODOLFO: Ki az? fOGADO S (kívülről): En vagyok. Bocsásson meg. Legyen szíves kinyitni. Rodolló nyugtalan tekintetet vet a fiatal nőre. A nő nézi őt, aztán az ajtót, de nem mondja a véleményét. RODOLFO: Nem. FOGADOS (kívülről): Csak egy pillanatra. RODOLFO: Szó sem lehet róla. Hagyjon békén! Nézi a fiatal nőt. A nő, könnyed helyesli energikus magatartását. ... BELSŐ
BELSŐ
- RODOLFO
SZOBÁJA
- ESTE
232. Visszatérünk Rodolló szobájába, a diák még vetkőzik. A csizmáit már levetette. Kibújik kabát jából, s a szekrénybe akarja tenni, amikor valósággal megdermed. 233. A másik ágyban, egészen közel hozzá, egy fiatal, igen szép nő fekszik. Rodolfót nézi, barátságosan rámosolyog. Végignyújtózott az ágyon, szemérmesen hosszú hálóingbe öltözött, amely csodálatos formákat sejtet. 234. Rodelfo nagyon meglepődik, nézi a nőt, nem tudja, mit rnondjon. Elsőnek a nő szólal meg, igen egyszerűen: FIATAL NO: Jó estéb ... RODOLFO: Jó estét, kisasszony ... FIATAL :--JO: e zavartassa magát. RODOLFO: Igen, köszönőm ...
Folytassa.
Beakaszt ja kabátját a szekrénybe, s az ágyhoz fordul, anélkül, hogy le tudná venni szemét erről a nőről, akit egy pillanattal előbb még nem látot a szobában.
- SPANYOL
FOGADÓ
fejbólintással,
FOLYOSÓ1A
ESTE 236. A fogadós újra kopogtat a szoba ajtaján. FOGADOS: Hallgasson meg, a plébános úr van itt. Visszatért. Szeretne beszélni őrinel. Nyissa ki neki. Rodolfo szilárd hangját hallani, egy pillanatnyi ingadozás után válaszol. RODOLFO: Neml A gazda megfordul és átadja helyét a papnak. Ugyana-z, akit lent láttunk, az ebédlőben. Int a fogadósnak, az ajtóhoz megy, kopogtat és csendes, megnyugtató hangon beszél. SPANYOL PAP: Jó estét, fiam. Megint én vagyok. Bocsásson meg, hogy ilyen későn zavarom, de csak arról van szó, hogy amikor a Szíízanyáról beszélgettünk, elfelejtettem néhány, rendkívül fontos dolo got. Osszenéz a fogadóssal, aki eltávolodott kissé, s hozzáteszi: SPANYOL PAP: Engedjen be, nem maradok sokáig. 1CS
BELSÖ
- RODOLFO
FOGADÓ 237. A jelen
t során
tal nőt, hol
nővel.
- SPANYOL
indultnak guk
- ESTE Rodollót
hol
a papot
A pap kérdése fiatal
SZOBÁJA
FOLYOSÓJA
látjuk
ROD
és a fia-
Rodolío
után
megint
A nő bizonytalannak
í
anácskozik
látszik.
a
em, plébános
het nekem
az ajtón
úr.
'agyon
keresztül
is.
jól
csőn,
En
ki
nem
nyi-
tom! SPAf\YOL
PAP:
RODOLl'O: SPA
De miért?
Meri
IYOL
Rendben.
238. Ugy 'látszik, s az egészet Rodolfo csit,
részéről.
aztán
Ahogy
SP, I VOL
P a
érti
Hangját
P:
Biztos
vagyok
Itt
van
az eredendő
bűn foltja
nélkül!
a Szent
Figyel
RODOLFO: NO:
A
egy
áll
ki-
pap
hogy
ön
foganta-
rnűve.
Es Mária
ér-
kissé
kérem.
(a
fogadóshoz)
már
elmegy
a székérI.
A
pap
240.
például. Jól érti
Rodolfo
minlha
alatt
tagadta
és
nem
is
felfedezték
10:
Oh
agyvelőből,
Mária
igen!
Miként hogy
hévvel
(lel,
ezeket
a gondolat
megtörne
RODOLFO: Vagy miként a napsugár űvcgen, anélkül, hogy összetörne azt! A
papot,
úgy
látszik,
egyáltalán nem lepődik hangját hallja a szebából. SPA
VOL
PAP:
mennybevételére' mivoltában lok vitték,
szállt
a
106
azon,
egy
Végül
Gondoljátok
YOL
PAP: felkel
a mennyekbe,
ahová
s nő
hús-csont az
angya-
a bűnösökért.
Rodolfo
és a fiatal
könyö-
leányom! s szekí ákra, akik
az
adaél-
'\ind
a fogadós, a
van
aki
elkárhoztak!
visszajött,
papnak,
aki
nő az irást irva:
kell Gon-
nőközösségben
bűnben.
át
gy
a pestistől!
egy
iszik
egy
idézi:
a bűnös
Cgy van,
nő háza
út
gyermekeim.
a pap, s hangot
VOL
yissálok
PAP:
ingadozik
változtatva
rnosl
egy-kél
cm! Hiába
YOL
PAP:
meg-
pillanatig,
erősködik,
egy
azután
nem nyitom
ki!
a székre.
a szobában
nőt nézi.
ki, bemegyek
Jól van",
A pap visszaül
ROD
gondoljatok
meg, hogy
egyik
gondolkodik
Hirtelen
felkel,
egy pillanatig,
az
ajtóhoz
a
ugrik,
és
megkérdi:
az
válasz,
és buja
lakhelyére.
LFO:
SPANYOL
nő meg-
Plébános PAP:
RODOLFO: sodunk? SP/I
'YOL
PAP:
249.
mit
hogy
megháza-
l\\l'gházasodni?
PAP
(kissé
zavartan):
megvál!oztatna mond
Kinyitja
erről
Pál
...
szövegét
SPAl
P
Nyilvánvalóan, Hallgassátok
meg
apostol.
a breviáriumot,
az apostol YOL
. .
Igen!
z sok dolgot mégis.
úr
Igen
Es ha elhatároznánk,
RODOLFO: SPAi\YOL
I iváló!
csend.
a hogy
tisztátlan
rninl
a fiatal
247. Ekkor
fiatal
kopo-
áthatol
elbűvöli
meg
s ahol közbenjár
242. Pillanatnyi
SPA.
SPA
kiárad a
és ár-
ránézni!
felemelkedett
a
Meg
Rodolfo megrázkódik.
nyát!
241.
NO:
Rodolfo
anélkül,
hévvel
az új válasszal.
k
nyújt
248.
kell.
meg
volna
nagy
.agyszcrü
a pillanatban
RODOLFO: őszinte
s mi-
scm?
akar!
a gyűlölet
elmerült
pillanatra.
mindezt? nő
miért
őt és helyesel.
PAP:
és
SPA.
Fotinosz hinni
nem
kissé
nézi
azokra.
és után. Ter-
hasonlatokat:
FIATAL
Heródes
mert
a kicsapongástól.
ezt.
törte
mint
Jézus
szólal:
O sz.űz ma-
De a dogmában hogy
és a fiatal
ösztönösen
klasszikus
hogy
előtt,
er Inek
születetl,
úgy
meg,
születése
néhány
és Kleubolosz
az
Gondolja
a Megváltó
szüzességét.
Azért,
közben
rIATAL
új rakezdi. PAP:
arra,
ez faggatta,
felel,
Rodolfo
pohár vizet kortyol.
ide
leül
hoO'y ked-
Istentől,
a szemct
nő azonnal
és Jézus
a hollak
239. A fogadós
át beszélve.
hogy
amikor
rnií ákr a és a nikolaitákra,
távolabb
: Hozza
a szé-
ajtón
Tudjátok,
rá még
246. A szobában
a széket,
Krisztus
:\0:
volt,
Ebben amely
a lép-
ülve
el jobban
Heródesnek,
doljalok
(Félbeszakítja
atyám, mutat,
vétke.
emel tc
óvakadni
tek,
székre
távolít
a
lemegy
folytatja,
a zári
talán
z űz J\:\ária előtt, emlékezzetek scm
SPANYOL
itt van Krisz.,
meg.,.
pap
os, ha azt akarjátok,
:245. A pap elégedett
meg,
igen.
Igen,
PAP
mészetesen
felelt nem
Felelet
rám?
SPANYOL
radt
semmi
kén.
a folyosón.
SPA:-.JYOL
hogy
FIATAL
misz íériurno-
termékenyült
Ma-
tatlansággal:
Azután
Lélek
Gondolja
I gen,
FIATAL
benne,
a szeplőtlen
méhében
szüzessőgel
PAP:
244. A fiatal
tekinti
köhécsel
kapcsolatos
az anyja
magát.)
okait,
szeszélynek
tisztítandó
zűz anyával
zűletése,
legyetek
férfi
Gondolkodjék.
tus
vesek
ért
a visszautasítás
furcsa
tás. O még
tékes
YOL
dogmája
a papot,
A
a folyosón,
SPA.
nem
akarja.
elkezdi:
n m érti kat.
nem
valami lycn
otthagyja
a földszintre.
a tisztátalanság
nem.
PAP:
hallott.
Csodálatos.
ken, egyedül
beszél-
mosí
amit
NO: A mennybemenetel az összes között.
243. ;\ fogadós
Rodolfo
az ajtó felé fordu!. RODOLFO:
LFO:
rJATAL legszebb
és a fogadóst.
mindallól,
látszik
elé mormognak.
gyorsan
megtalálja
és olvassa:
P: •. , .. Jó, ha a férfi
nem vesz ma-
gának asszonyt." (Becsukja a kőnyvct.) Látjátok? A seobából a fiatal nő helyesel. 250. Rodolfo kicsit szornorúan visszamegy az ágyhoz és leül. A fiatal nő a férfi szemei elől a lepedő alá bújik, miközbcn a pap az ajtón át folytatja. SP;\NYOL PAP Tudnotok kell még, hogy néhány teológus szerint még a házassági szövetségben levő torvényes pár is bocsánatos bűnt követ el. 251. A fiatal nő már fekszik. Arlatlan élénkséggel kiált 'fel: fIATAL NO: Atyám, akkor hát én talán bűn nélkül való vagyok? SP:\NYOL PAP: Ne mondd ezt! Jaj, leányom, senki nincs bűn nélkül! FIATAL NO: A Szűz anya sem? SPANYOL PAP: Bizonyára nem. Képtelen volt arra, hogy bűnt kövessen el. De tudjátok, hogy Originész, Szerit Bazilius és Aranyszájú Szent János szerint még O is követett el bűnöket? FIATAL NO (kíváncsian) : Milyeneket? SPANYOL PAP: Kicsit hiú volt, talán. Vágyott arra, hogy becsüljék. Kételkedett az angyal szavaiban. És végül a kereszt lábainál kicsit ingadozoU a hitében. 253. Csend. Rodolto lefekszik az ágyra, magára húzza a takarót. A pap egyszerű szavakkal hozzá teszi: SPANYOL PAP: Jól van, hagyom aludni magukat. A fiatal nő és Rodolfo a saját ágyában. Rodolfo kettő oldalra fordul és megnyugszik. Hamarosan
BELSO - FRANCESCO 254. francesco jezte puskája
jőeslót kíván. N\indegyik elfújja a gyertyát. Mindnem mozdul. Lélegzésük elalszanak.
SZOBÁJA
- ESTE
nyugodtan fekszik ágyában. íisztíf ását, cigaretlázik.
Befe-
.~\elletle, a másik ágyban - a két szeba hasonló - hálóruhában egy fiatalember fekszik, akit nem ismerünk, s aki egy antik kötésű nagy könyvet olvasgat. Kopogtatnak az ajtón, a plébános hangjá! hallani. SPM,YOL PAP: Fiam, hall engem? FRANCESCO (nyugodtan): Igen. SP;-\i\YOL PAP.: Nyissa ki egy pillanatra, beszélnem kell magával. FRA:'oJCESCO: Nem. Semmi esetre sem. Már mindent hallottam. FOGADOS: Gyerünk, nyissa ki. Csak öt percre. Francesco, az ágynak támasztja a puskát, viszszafekszik. FRANCESCO: lI'lond!am, hogy nem, és nem. Nem nyitom ki az ajtót. 255. A plébános szinte könyörgő
erősebben kopogtat, hangon kéri:
s megindult,
SPA:-.IYOL PAP: De leginkább engedje ki a barátját! Francesco kérdő pillantást vet a fiatal emberre, aki a másik ágyban fekszik. Az ifjú egy pillanatra felnéz a könyvből, s világosan jelzi Francesconak. hogy nem akarja elhagyni a szobát FRANCESCO (az ajtó felé): Nem akar elmenni. Menjen el maga! Magára húzza a takarót. Az ifjú tovább olvas.
BELSO ESTE
- SPANYOL
FOGADÓ
FOLYOSÓJA
257. A pap kurtán ini a fogadósnak, daná: gyerünk. Mindketlen elindulnak a lépcső felé.
BELSO - FRANCESCO
-
miniha rnona folyosón,
SZOBÁJA
258. Halkul, majd megszíínik a fogadós és a pap lépéseinek zaja. Valahol lent nyilik és csukódik egy ajtó Francesco nyugodtan elszik. Az ifjú még olvas egy pillanatig. Azután bezárja nagy könyvét, elgondolkodva nézegeti. Végül könnyed vállvonással mormogja: OLVASO IFJU: A tudománnyal szembeni gyűlölelem végül odavezet, hogy hinni fogok Istenben ... A szekrényre helyezi a könyvet, eloltja a gyertyát. Oldalára fordul, hállal Francescónak, magára húzza a takarót és nem mozdul többet. Amikor a fogadó teljesen elcsendesedett, a zarándok előbújnak a lépcső alatti fekhelyükről, hogy a csendőrök utasitásainak megfelelően még hajnal előtt elhagyjáll a várost. Mielőtt táuoznának, János levág egy nagy darabot a sonkából és a tarisznyájába teszi. Odakint váratlanul összeakadnak a csendőrökkel, s a tizedesnek megakad a szeme a kitömött tarisznuán, de végül is futni engedi őket a lopoit holmival. Legközelebb nappali világosságban, a Com postella előtti dombon látjuk Met viszont: előttük van a vágyott város, amely oly messze volt; Santicgo. Gyors léptekkel mennek Lefelé a dombról.
KÜLSO - ORSZÁGÚT NAPPAL
- PROSTITUÁLT
-
266. A domb
lábáná I a kél zarándok egy útra ér. Tábla hirdeti, hogy Santiago de Compostelláig még néhány kilométer van hálra. Péler és János jó tempóban halad az út egyik oldalán. Váratlanul auló fékezését hallani. A két ember megfordul. 1,07
267. Látják, hogy kis autó áll meg az út szegőIyénél. A volánnál nő ül, kihívó mosollyal nez i a két zarándokot. Kinyitotta az ajtót. Rövid a ruhája, magas a sarka. Az ülésen mellette retikűl. Kétségtelenül prostituált, eléggé átlagos. PROSTITUALT: Hallja csak •.. 268. Péter és János meglehelősen kíváncsian átszeli az utat, a fiatal nőhöz megy, aki fölöttébb hivogató mosollyal várja őket. PROSTITUALT: De sietnek mindketten ... Hová ilyen gyorsan? JA ·OS: Santiagóba. PROSTITUALT: Zarándokként? JA ·OS: Gondolhatja. Megyűnk egy kis pénzt szerezni. Gondolom rengeteg ember van ott, nemde? PROSTITUALT: Nc fárasszák magukat. Nincs ott senki.
JANOS (megfogja a nő csípőjét) : Gyerünk. PROSTITUALT (kicsit ellenáll): Van pénzetek? JAl OS: Még aranyunk is van, nézd! 275. Előveszi az aranypénzt, amit a két diák adott. PROSTITUALT: Ejha, hadd nézzem! JA lOS: Lassan ... Majd később megnézzük. Megyünk vagy nem? EI akarja venni a pénzt, de János nem engedi. PROSTITUAL T: Gyertek. Nevetve karon fogja őket. Lemennek az útszegélyről, eltűnnek egy erdőben.
PÉTER: Micsoda? PROSTITUALT: Senki.
277. A nő gyengéden Jánosra mosolyog. PROSTITUALT: Szeretnék tőled egy gyereket. JANOS: Miért? PROSTITUALT: Ugy hívnám, hogy ... Gondolkodik egy pillanatig, azután azokat a szavakat rnondja, amclyeket az lsten Hóseás prófétának mondot!: PROSTlTUALT: Ugy hívnám ... TE l\'Elvt VAGY AZ E\I NÉPEM ... A két zarándok rnosolycg, Péter megkérdezi a nőt: PETER: Es mi? Ha mindkettőnknek lenne gyereke? A nő gondolkodik egy darabig. PROSTITUALT: Ugy hívnám ... NINCS TöBBB KÖNYÖRüLET.
KÜLSÖ
- SANTIAGO
- NAPPAL
269-270. A katolikus királyok terét látjuk Santiagóban, miközben a prostituált hangját hallani. PROSTITUALT: A kato likus királyok tere... Hz és tízezer ember volt itt valaha, most teljesen üres. Tökéletesen üres. Még egy macskát sem látni. Ugyanez a helyzet a fogadókban. Nl.inden üres, üres. KÜLSŐ. NAPPAL
ORSZÁGÚT
- PROSTITUÁLT
.
271. Visszatérünk a két zarándokhoz és a prostituálthoz, aki kiszáll a kocsiból. Péter és János zavartan bámul. PETER: De mit jelent ez? PROSTITUALT: Ugy látszik felfedezték, hogy nem Szent Jakab teste az, amit a kripíába temettek. KÜLSÖ NAPPAL
• BELSŐ.
SZENT
JAKAB
SíRJA.
272-273. Szerit Jakab sírját látjuk, miközben a nő hangját hallani. PROSTITUALT: Azt mondják, valami fej nélküli test fekszik ott. Valami Priscillianus nevű fickó, akit jó régen fejeztek le. Nem volt valami jó katolíkus, azt mondják. 274. A két zarándok egymásra néz, nem tudják, mit csináljanak. KÜLSŐ - ORSZÁGÚT N_APPAL
- PROSTITUÁLT
JANOS: Mit tegyünk? PETER: Nem tudom. PROSTITUALT: Mindencsetre sietni. Miért ne mennénk kicsit 108
•
többé nem kell szórakozni a fűbe?
KÜLSÖ
- ERDŐ.
276. Karon tól.
fogva
SANTIAGO· rnennek,
egyre
NAPPAL messzcbb
az út-
278. E pillanatban Jánoos magához húzza a nőt, Péter a másik oldalról szorongatja. JANOS: Menjűnk erre, gyere. Eltűnnek a bozótban. 279. Abban a pillanatban, hogy a prostituált és a két zarándok eltűnt, az erdő egyik ösvényén két vak jelenik meg. Bot jukat előrenyújtva a lehető leggyorsabban haladnak. Mezil láb vannak, ruhájuk rongyos. De a mai divatnak felel meg. Rendkívül izgatottak, rninlha valami rendkívüli küszöbönálló eseményt várn ának. EL O VAK: Gyere, gyere! Olt van O, már érzem! O megérkezik! MASODIK VAK: Uram, hol vagy? All] meg! Hallgass meg engem! ELSO VAK: Én érzem Ot. Közel van, közel! Uram, itt vagy uram! 280. Hirtelen Jézussal találják szembe magukat, aki tanítványai kíséretében megy át az erdőn. A hat tanítvány: Péter, András, János, Jakab és az ifjabb Jakab. Krisztus, látva a vakokat, megáll. KRISZTUS: Mit akarlok tőlem? ELSO VAK: Uram, könyörülj rajtunk!
l',IASODIK VAK: Könyörülj rajtunk! 281. Krísztus rájuk néz, és nyugodt, szelíd hangon szól. KRISZTLS: Azt hiszitek, hatalmamban áll azt tenni, amit kértek tőlem? A KÉT VAl\: Igen, Uraml Krlsztus többször szemükre teszi kezét, s nyugodt hangon mondja: KRISZTUS: Legyen a hitetek szerint! Visszavonja kezét. 282. A két vak ámuldozva térdre esik. ELSO VAK: Csoda ... MASODI [( VAK: Csoda, Uram ... 283. Krisztus hangosan, a tanítványoknax is, ezt mondja: KRISZTUS: Mcnjclek, de senkinek ne meséljétek el ezt! PÉTER APOSTOL: De miért nem akarod Uram, hogy csodáidat elmeséljük? Af\'DRAS APOSTOL: Kapernaumban annyi csodát tettél a nyilvánosság előtt! JAKAB APOSTOL: Megszaporítottad a kenyeret és a halat sokezer ember előtt! ELSO VAK: Miért nem akarod, hogy elmondjuk, miként gyógyítottál mc-g minket? 284. Jézus gondolkodik egy pillanatig, rníelőtt felelne, azután ugyanazon a nyugodt hangon, de egészen más tárgyra tér át, amint azt az Evangéliumban is állandóan cselekszi.
KRISZTLS: Ne higgyétek, hogy én békét hozni jöttem. A két vak és a tanítványok meglepődve nézik. 285. Jézus folytatja, Szent Máté evangéliumának szavaival, tanítványai tisztelettel, figyelemmel hallgatják. KRISZTUS: Nem azért jöttem, hogy békét, hanem hogy háborút hozzak. Azért jöttem, hogy a fiút elválasszam az apátöl, a leányt anyjától, a meny t az anyóstól. Tovább megy, szeliden, elgondolkodva, tanítványaitól kisérve. KRISZTUS: Igazán mondom nektek, az embernek atyafiai lesznek ellenségévé. A két vak mintegy tíz méternyi lemaradással követi Krisztust és a tanítványokat. A közelben kis árok húzódik. 286. Krisztus megy át elsőnek az árkon, közönséges módon átugorja. Csak a lábát látjuk. Utána jönnek a tanítványok. Ok is egyetlen lépéssel ugorják át az árkot, s nekik is csak a lábukat látjuk. Kicsit később a két vak meztelen lába közeledik, Megállnak egy pillanatra az árok partján. látjuk, hogy bot jukkal tapogat ják a talajt, méregetik az akadály szélességét és mélységét. Azután esetlenül, félve átmennek az árkon, és eltűnnek. (Fordította Fekete Sándor)
A forgatókönyvet a Filmeritica c. olasz folyóirat 1969/195. száma alapján közöljük, de az eredetitöf eliéröen annak csak a filmben megvalósult általában némileg bővített - változatát. Kisebb eltérések ezen kívül is adódnak a közölt forgatókönyv és a [ilm között . .A szöveg meg[elelő helyein dőlt betűvel szedtlik a flihagyott részek tartalmi összefoglalását. 109
CONTENTS Workshop 5 Does the present-day documentary film fulfil its mission? ~I\n interview with directors of documentary films (László Bernáth) Six directors of docurnentary films express their opinions on the state of Hungmilan documentary film, on the factors inhibiting the development of il, on the inadequacy of teohnioal means available to thern in making documentary films, land on lihe insuíiicient distribution of their works.
8alance 12
On the "unfe1ality" of the intimate thealte "Be welcome, Major!" (Tamás Ungvári) For this once an intimate theatrioal work was adapléd to screen by Zoltán Fábri, the weil-know director of the films Twenty Hours, The Late Seasons; it was The Tóth's, István Örkénys drarna originally written to the stage; the reviewer says Fábri retained the intimate characteristics of the originál which meant la possíbility to interprete the conflict in lan absurd way.
18
Could "The The this
23
By right of irony Le maridat (Judit Máriásey) This Freneh-Senégalese Iilrn points ironiaally to the social conditions, backwardness and corrupton developed just in the days of independency. It is understandable that the outspoken film of Sembene Ousmane was inlerpreted by hi countrymen las lan offence to the honcur of their nation.
29 -
Among the heroes of Gorki The film-tr ilogy af Donskoy (Ottó Hámori) On the occasion af revival run of the Gorki-trilogy the critic draws la panallel between the former land lhe present effect of it on its laudience.
35
The ternptations of la polilical rnurder "Z" (Róbert Bán) Analysing tihe film run with a great success in our country, too, Author states the work of Costa-Gavras which uses 'ali means of the crimina l-film wi th laiTlabsolute coníident rnanner to be by 1110 means la new accomplishrnent neither in its artistioa l devices nor in its social critique.
110
you have 'an opporlunity to success or failure, anyway? Bespectacled ones" (István Lázár) first-film director Sándor Simó has made an author's film in work; the subjecl-rnatter of il is a question of the day: the possíbílíty of specilal adaplation of the young gracluales, of their chances to receive la real job, a bask to show their ability.
39
Diary The ding film
notes from Varna (Gergely Sallay) Iestival of this year in Varna was lacking in really ontstanworks though Y'ÜU can see a wiridened spectré of the Bulgarian al first in regards of stile.
Close-up 49
Ingmar
59
Inlerviews
68
Crilical
Bergman
(Zoltán
Hegedűs)
wibh Bergman
Mirror
Author outlines the intellcclual dirnensions af the new trilogy of Bergman (Persona, Th'e Hour of Wolves. Sharne}, land points out the ways - the failures in searching an absoluíe certainty depicled in these films - on the end of which Bergman arrived lo an "Iaccomplished uncertainty':", the terminal point of human scepticism. Two interviews and ,a review of critiques are added to the piaper. 71
Frigyes
Bán
(K K. L)
We have lest agairi la great old rnan of the Old Guarcl of lhe Hungarian film: Frigyes Bán, dírector of A Fcot of Greund 'and a lot of other well-knews films.
Forum 72
Answers of debuting dor Simó) In the written matter direclor demand
direcíors
(Pál
Gábor,
Imre
Gyöngyössy,
Sán-
last volume of the FILMKULTURA we published apaper by Iván Vitányi for the National Film-Survey in Pécs the of which w as the portrayal of reality in the films of young s. In this occasion three af thern answer lo Vitányi and a deeper analysis on the works of the young generation,
Counter-opinion 78
What is lhe prophecy of Truff.aut? (András Szekfű) Author argues wilh György Gera on his paper published in our hast volume in which he interpreled Truííaut's Fahrenheit 451 als a work salurated wilh naive humariism. Aceording 10 the Aulhor the Fahrenheit 451 is not a naive solulion of the dilemma and Truíf aut's judgemeni on the future of the teohnical land the humariist man are equa.ly sceptical. 0
0
79
For la technic of the 16 mm film! (György Szomjas) The young director demands a greater freedom for using films as a most suitable land econornioal technic.
16 mm 111
From periodicals abroad 81
A new creed of the Cahiers
du Cinérne
82
Initlatiens
83
There is Cuban film!
85
Remembering
87
Polansky's
89
Luis Bunuel: La Voie haclee Sándor Fekete.
for helping the English
Film Industrie
to Esfir Shub
therne-variants
Index: 25.306 Készűlt a Fővárosi l!95840 számon.
Nyomdaipari
Felelős
vezető
parts from the script. Tnanslated
Vállahat Kerschert
ll.
számú
Mihály
telepén
(V., Honvéd
by
u. 16.)