Bíró Yvette s:rer1kesztjő

FILM KULTúRA

7216

. .,

Slerkeszt&bilottság

Bíró Yvette s:rer1kesztJő B. Nagy László Garai J!lr02lSIi. Hegedús

ZolrtJán

Illés Gyöngy KQV
Malk!k: KáJroil.y P8/PP Sándor Séra Sándor

Sallay Gergely olvasó-seeokesetö

Sebestyén Lajos iképszerlreS2JÚŐ

1972. november - december

TARTALOM Fórum 5

,

"Az elkerülhetetlen ellentmondásokat nyíl'tJam,bemutató filmek hasznára váltak a valóságnak, a valóságot formáló pohtikának ... " A Filmkultúra kérdéseire válaszol: Pozsgay Imre Látogatás rendezői műhelyekben (II.) (Gaál István, Gyarmathy Lívia, Gyöngyössy Imre, Mészáros Márta, Rózsa János, Simó Sándor)

Mérleg 15 22

Szörényi László: Játékos Petőfi-passió - Kardos Ferenc: Petőfi '73 Lázár István: Az eltérített film - Zolnay Pál: Fotográfia

28

"Élni a szabadsággal, arndt a valóság felkínál ... " a Fotográfiá-ról (E. M.)

31

Keszt Imre: A megőrzött idő nyomában az öregasszonyoknak

35

Szálai György: Igaz történet

39

Somlyó' György: Mi ez ... ? -

-

A rendező

- Huszárik Zoltán: Tisztelet

Montaldo:

Sacco és Vanzetti

Fellini: Bohócok

Premier plan 47

John Grierson (Zalán Vínce)

53

Dokumentumok

tükrében.

A film és közönsége 60

Földi Ka1:.a1in:Mit kínáljon és mít kerüljön

69

Török Sándor: Gyermekfilmet

74

Az 1972-iben bemutatott

-

a fílrnreklám?

gyermekmozlt l

magyar filmek

Ellenvélemény 71. 78 80

Mészáros Tamás: Becket ket halála Kétlhelyi Agnes: Törés az azonosulás] folyamatban Varr-gaVera: Alom a szabadságról

Külföldi folyóirafokból 83 86 87 88 91

'2

A soknemzetiségi szovjet film ötven éve Svájc: önálló filmgyártás születik? Lení Riefenstahl rosszul emlékezik Akikre figyelna kell Latin-Amerákában Makavejev "szexuál-politi~ai" pamflet jéről A néző nagykorúsaga

100

Filmtervek a Balázs Béla Stúdióban Tóth János: (Fitikaicsendél?bek N° 1) "Kinrema1Jográif" Dobai Péter: Beton Grunwalsky Ferenc: Epizódok egy ihadseI1egéletéből

110

Conteríts

95 "

E számunk munkatársai Dobai Péter író Földi Katalin reklámpszichológus Gaál István Grunwalsky . Gyarmat!hy Gyöngyössy Keszí Imre

rendező Ferenc rendező Lívia rendező Imre rendező író

Kéthelyi Agnes fogorvos Lázár István szocíológus Mészáros Márta rendező Mészáros Tamás szanházi rendező -> Pozsgay Imre, a 'Társadalmi Szernle helyettes főszerkesztője Simó Sándor rendező Somlyó György író Szálai György, a Párttörténeti Intézet rmmkatársa Szörényi László Irodalomtörténész Tóth János operatőr Török Sándor író Varga Vera, az Élet és Irodalom munkatársa

Zalán Vince, a Filmtudományi Zolnay Pál rendező

Intézet munkatársa

Következő számaink tartalmából Miért dndula tos a konzervatív ízlés? Új filmek: Magyar ugaron, Plusz-s-mínusz egy nap ; West Side Story; Andrej Rubljov Hagyományaink: Walter Benjamin, Ernst Blooh írásai Meditáció a sci-fi filmekről Premier plan: Visconti, Tarkovszkij, Donszkoj, Szórakoztatnak-e a szórakoztató filmek?

Kéziratokat

Rossellini

nem örzünk meg él nem adunk vissza!

A ~iad:ásért felel a Magyar' F1i1Jmltudományi Illltézet és 'E'illl1larohfvum Igazgatója. Szenkesetőség: Budapest, XIV., !Népstadion út 97. Terjes2Jti a Magyar Posta. Előíűzethető a Posta Központi !Hí.lrI<3jp ,IrodánáJl r(:Budapesrt, V., József Nádor télr 1.) ~ lbárrmely kézbesítő postahírcatalnál. lElőfixtési díj egy évre 60,- Ft, félévre 30,- Fi. cs ek.ks2ámlaszám : egyéni 61.280, Iközületli 61.066.

FÓRUM

"Az elkerülhetetlen ellentmondásokat

nyíltan bemutató filmek

hasznára váltak a valóságnak, a valóságot formáló politikának ... " A Filmkultúra kérdéseire válaszol: Pozsgay Imre Az új magyar film sorsát, amely az elrn,últ évtizedben küZönösen kitűnt cselekvő, társadalomformáló erejével, inem tekinthetjük belső, szakmai vagy kizárólag esztétikai problémának. Tudnunk kell, hogyan fejti ki a gyakorlatban hatását,milyen szerepet játszik a közgondolkodás, {l fejlődő köztudat ésa !befolyásokra érzékeny közízlés alakításában. Ezért volt a ;múltban is, most is izgalmas számunkra alkalmanként leolvasni valamit ebből a hatásból. Mit [elerüenek: rendezőink művei, törekvései a másutt munkálkodó, felelősen gondolkodó alkotók, politikusok, vezetők és vezetettek, szövetségesek ,és vitázók számára, vagyis azok számára, akik a film művészeivel együtt, de más területén "csinálják cl, történelmet". Körkérdésünk nem egyszerűen a tájékozódás igényét szolgálja, hanem a "visszacsatolás" nélkülözhetetlen kontrollját is. Ez alkalommal dr. Pozsgay Imrét, a Társadalmi Szemle főszerkesztőhelyettesét kerestük fel kérdéseinkkel.

Kapcsolódva a Társadalmi Szemle 1972. novemberi számában megjelent, Eszme ezervezet - mozgalom című cikkéhez. elsőként azt a kérdést ezeretnénk felvetni, hogy milyen szerepet játszott a magyar film a "történelmi önismeret" kialakításában?

adatának, hivatásának. Csak 'ezt előrebecsájtva érzék elég bátorságot válaszolni a fiJmművészetet érintő kérdésekre, anélkül, hogy képes lennék a filmeket az esztétika, a film'kritika kategóriáinak: fényénél vízsgálni, értékelni. Ezekután a kérdésre térve, azzal a bizonyára meghökkentő kijelentéssel kezdem, A Filmkultúra megtisztelő érdeklődése hogy az utóbbi másfél évtized magyar bizonyára vannak a politikai munkásnak filmterméséből - ú,gy híszern - rnűvészól, aki nem hiszi, hogya világ, benne szilegIs azok a legkiemelkedőbbek, amea film valamennyi jelenségének politi'kai lyek Iegkonzekvensebben azonosultak a értelmezést kell adni, de aki nem titkolja, politikáJban képviselt célokikal és módszehogy ha tollat vesz kezébe, akkor a való- rekkel. Ezt annak tulajdonitom, hogy a ságot, a műalkotás valóságát is politikai párt éppen ebben a korszakban vállalta aspektusból vizsgálja, mert ezt tartja fel- következetesen a marxi-lenini történe 15

míségnek megfelelően az elmélet ésgyakorlat egységén alapuló cselekvést. Vállalta, hogy a tényeket akkor is tényként ismeri el, ha azok a konkrét elgondolásnak ellentmondanak, vagy egy a nemzeti történelmünkIben mélyen gyökerező illúziótól fosztanak rnegbennűnket, mert meggyőződéssel vallja, ihogy nagyobb távlatokhoz mérten minden igazság nekünk szolgál. Ez a. szemlelet tartotta távol a politikától a dogmatikus gondolkodásmódot, azt a hibát, melytől Marx óva intett bennünket, vagyis: "Úgy állni a világ elé, mint a szerzetesek, akik azt kiabálják: ime az igazság, itt ,boruljatok térdre ... " Mí ugyanis vállaljuk az igazság letéteményesének szerepét, de az igazságot csak úgy tudjuk elképzelni, mint amiért nap mint nap meg kell küzdeni, néha nem is csekély ellenállásba ütközve. Ez a politika ösztönzően hatott .a filmművészet alkotóinak magatartására is, természetesen nem úgy, íhogy feloldozta őket a történelmi Igazság felismeréséért és kirnondásáért való küzdelem nehéz kötelességei alól, hanem úgy, hogy kedvező perspektívába helyezte iküzdelmüket. A politika, látszólag paradox módon, éppen azzal segítette hozzá a művészeteket, köztük a filmművészetet a valósághű történelmi önismeret rnegszerzéséhez és terjesztéséhez, hogyamarxizmus érvényesdtésének abszolutizálása helyett, a marxizmus htegemoniajara törekedett. Annak belátása, hogy hazánkban a haladó, értékeket !hordozó szellemi áramlatokat nem lehet a marxizmusra leszűkíteni vagy ennek látszatát kelteni, a legfőbb eszmei biztosítéka a marxizmus tisztaságáért folytatott harcnak, egyszersmlnd' egy akaratunktól, vágyainktól függetlenül létező tény beismerése. Ezáltal válik Iehetővé pelitikai szövetségre lépni olyan alkotókkal is, akikkel egyidejűleg ideológiai-elméleti vitát kell folytatnunk. ,A rnűvészek és rnűvészetek szecialista integrációjának kétségtelenül ez a fáradságosabb, de eredményesebb útja. így ugyanis a szecialista valóság gyakorlatán megedzett, igazolt marxizmus jut hegemóniához a művészetben,

,

tiszteletben tartva azok sajátos alko tói törvényszerűségeie. Politika és művészet szövetségét persze tévedés lenne valamiféle népünnepélyen kötött korikordátumhoz hasonlítani, amelyet kedvező vagy kedvezőt1en jelektől függöen fenntartunk vagy félredobunk. Az ilyen elképzelés a politikát a társadalmi (művészi) viszonyck fölött lebegő külsődLeges erőnek tekinti, nem pedig minden társadalmi viszonyban, az alkotási folyamatban is jelenlevő szarves alkotórésznek. Akár politíkusvakár művész vahlja ezt az elképzelést, egyaránt trevedéseikJhezvezet. A .politikust arra csábíthat ja, hogya valóságot,
cikkében rámutatott arra, hogy a szocializmus felépült alapjain a forradalom a reform alakját ölti. Hogyan ítéli meg azokat a magyar filmeket, amelyeket tárÖn



sadalmunk, gazdasági fog lalkoztatnak?

életünk

reformjai

a hit, !hogy a küzdelem hamarosan, végérvényesen befejeződik, és elérhető közelségbe kerül a harmónia, a rend, az igazság ezeréves Ibirodalma. Azoknak, akik megrögződtek az illúziókban, az elkerülhetetlen ellentmondásokat nyíltan bemutató filmek fájdalmat okoztak, de ez a nyíltság !hasznára vált a valóságnak, a valóságot formáló polídlkának. Olyan filmek, mint a Megszállottak, a Neliéz emberek, a Falak, a Jelenidő avagy a Balázs Béla Stúdió és más alkotó műhelyek néhány emlékezetes rövidfilmje arról győztek meg, hogy még ha fájdalmas is, hagyni kell veszni az illúziókat és elismerni, hogy az érdekkonfliktusok léte a szocializmusban is törvényszerű, kövétkezik az érdekviszonyokból,a különböző érdekek szükségszerű fennmaradásából. Az említett filmek azt reprezentálják a művészeteszközeivel, hogy a szocializmus megszilárdult bázisán reformkeretek között folyik la forradalmi harc, mégpedig val·ódi harc súlyos emberi konfliktusokkal, amelyek azonban már nem válhatnak a rendszer alapjait fenyegető osztálykonfliktusokká.

Talán megbocsájtják nekem, ha egy hosszabb idézettel kezdem a válaszomat, feltárva a forrást, ahonnan a kérdésben megfogalmazott gondolat is származik. Lenin írja Az arany jelentősége című cikkében: "Az Igazi forradalmár számára a legnagyobb veszély - sőt talán az egyetlen veszély - a túlzott forradalmiság, amikor megfeledkezik arról, hogy milyen határok és körűlmények között helyénvaló és eredményes a forradalmi módszerek alkalmazása. Az igazi forradalmárok legtöbbször éppen akkor törték ki a nyakukat, amikor a ,,,fonradaJmat" nagybetűvel kezdték írni, és csaknem valami isteni tünernénnyá avatták, amikor kezdték elveszteni a fejüket, és képtelenekké váltak arra, hogy a legnagyobb hidegvérrel és teljesen józanul megfontolják, mérlegeljék, ellenőrlzzék. hogy mikor, milyen körűlrnények között, melyik területen kell áttérni a reformista cselekvésre." A magyar filmek alkotói közül sokan megértették ennek a lenini gondolatnak az intencióit és a társadalomtudományokkal egyenrangú, azokat nemegyszer megelőző A szocialista művészet egyik legbonyoismeretekkel járultak hozzá. a reformot lultabb gyakorlati problémája a szocializelőkészítő politikai .döntése.kfu.ez.(JÓl tumuson belüli ellentmondások, konfliktusok dom, hogy ez a megállapítás nem minősítheti a filmek művészi értékét, de úgy vé- feltárása, ábrázolása. E téren gyakoriak a félreértések. Hogyan lehetne ezeknek elelem, nem járunk távol az igazságtól, ha jét venni? ezeket a filmeket az esztétikailag is rangos alkotások között tartjuk számon.) Ezt Talán ha néhány alapelvben sikerülne a funkeiét azok a filmek töltötték be leg- megerősíteni az egyetértést, az egységet. eredményese/bben, amelyek le mertek szá- A szocializmusban előforduló konfliktusok molni a korábbi korszakokra oly jellemző megítélésénél aJbbó: célszerű kiindulni, illúziókkal, és tudomásul vették, hogy a hogy megszűntek azok az osztályok, amehaladás a szocializmus körülményei közott lyeknek érdekei kíbékíthetetlenül és felis érdekeik harcában s a vele járó ellent- oldhatatlanuj szemben állnak egymással; mondásokban, konfliktusokban realizáló- a munkásosztály érdeke fejezi ki az egész dik. Kétségtelen, hogy a szocializmusért társadalom alapvető és perspektivikus érvívott éles osztályküzdelmek id-ején ide- dekeit. Ez az egész társadalom alapjait alizált kép rögződött az emberek tudatá- érintő konfliktusok kizárásának alapja. ban a közeljövő társadalmáról.Ezt az esz- Valamennyi osztály, csoport, réteg, egyén rnényítést elméletileg ugyan nem támasz- érdekében áll a társadalom elért integrátottaalá .a marxizmus ldasszíkusaínak ciójának fenntartása, fejlesztése. Az alapegyetlen műve sem, pe a hétköznapok po- vető érdekek eme közösségén túl kezdőlitikai harcában tömegeket mozgatott meg dik a részérdekek egész szövevényes vilá-

7

ga, tele ellentmondásokkal, konfliktusokkal, Az €rdekviszonydk s a belőlük származó €rdekkoniliktusok oka a szocíalizmusban is az anyagi termelésben rejlik. Valameanyi egyéb konfliktus - akár véleménysk, akár intézmények harcában nyilvánul meg - ebből származik. Az elmaradott kapitalizmusból kifejlődött új rendszerben m€_gkorlátozott a társadalom tagjai közt felosztható anyagi és szellemi javak rnennyísége, ezért e javak elosztása körül itt is ellentét alakulhat ki. A különbözö csoportok és egyének, attól függően, hogy milyen szerepet játszanak a társadalmi €letben, vitathatják az elosztás aktuális rendjét. .

8

A konfliktusok fennmaradása a szocialízmusban tehát nem az ember javíthatatlan természetére .vagy holmi misztikus okokra vezethető vissza, hanem a rendelkezésre álló anyagi €s szellemi javak korlátozottságára. Ezért a konfliktusok önmagukban se nem j61<, se nem rosszak, hanem társadalmi realitások, amelyeknek megoldására, feloldására kelt törekedni. Úgy vélem, 'hogy mindezt elísmerve, a filmművészet is !ho~járu1hat annak a törvényszerűségnek a reálizálásához, amely szerint a szocralízmusban az érdekkonflíktusok őszinte, nyílt kezelése és megfelelő szabályozása a társadalmi haladás egyik hajtóereje lehet. ' .

LÁTOGATÁS

RENDEZOl

MŰHELYEKBEN (II.)

Foly tat juk az előző ezémunkban. megkezdett amely azt nyomozza, milyen ,összetevői vannak

interiű-sorozatot reruieziiink: !körében, ma nálunk a rendezői közérzetnek.

Gaál IsfvÓn

sza Kanadából és az Egyesült Államokból, szírrte lorvétel nélkül az őszinte jellegét Terveimről nem szeretek beszélni. Egy húzták alá rnínden vetítés után. Hogy emfilmrendezőnek sohasem a nyilatkozatai az bereket ábrázolunk papírfigurák helyett, érdemleges ek. sanda célzások nélkül, Az említett jelenség Egy éve fejeztem be a Holt vidék-et. okainak számbavétele nem az én dolgom, Azóta gyűjtök anyagot a következőhöz. arra sem én vagyok hivatott felelni, mi Egyedül dolgozem. Eddig öt játékfilmet a magyarázata annak, hogy az öt-hat évforgattam. és mínd azőtnél állandó mun- vel ezelőtt indult rendezők mögött nem ka- és segítőtársam volt Karali Luca, zárkózott fel egy hasonlóan sokoldalú érdeklődésű fiatal gárda. Szőllősy András, Nemeskürty István. A szakma átszervezésének éve számomA magyar filmművészetben különböző egyéniségek dolgoznak. Sohasem volt "is- ra a keresés éve volJt. Az új gyártási kola" jellege. Szerencsére. Azt az atmosz- struktúrára vonatkozó közvetlen tapasztaférát, az alkotói múhelyriek azt a felsza- lataim nincsenek. Sok filmest aggodalombaduht, közvetlen légkörét, amelyben ak- mal tölt el a tévé-produkciók tömege. Etkor dolgoztunk, amikor megalapítottuk a től félni: hiábavalóság. Számolna vele : kötelező. Azt hiszem, hogy a magyar filmek Balázs Béla Stúdiót, soha nem lehetett, és nehéz is lenne az egész szakma számára elkészírésí feltételei tedhníkailag adottak megteremteni Ez ügyben sok a harnis (lásd Makk Károly nyilatkozatát). Sokkai illúzió. nagyobb annak a veszélye, hogy .a télvéfilmek képi színvonalához kezdjük hasonValami azonban változott a magyar fihnművészetben. Mintha veszített volna ön- lítani a filrnművészetet. Tévedés ne essék, krítíkus erejéből, a valósággal és a múlttal nem vagyok a tévé ellensége. Az viszont való őszinte szembenézés szenvedélye kétségtelen, hogy ennek az 'Új rnűvészeti úgy érzem - megcsappant. Pedig ezen ágnak a formanyelve nem tisztázott, és alapul világhíre. Nemrégiben tértem visz- kísérletek sincsenek, hogy ezt különbözö

,

szakmai folyóiratokban megpróbálnánk. Igy aztán az történik, hogy a tévé a filmmüvészettöl elcsent nyelvezettel készít nagyobbrészt irodalmi adaptációkat, ahelyett, hogya saját nyelvezetében ásna mély ebbre. Következésképpen vagy olyan beállítástechnikát látunk, amelyet a korai filmtörténeti években alkalmaztak a .filmrnűvészek, amikor a film még nem tudott szabadulni a színház hatásától, vagy mecharukusan ritmusra-vágott "schnitt"-halmazt, amely azon túl, hogy percepciós képességünk mellett az idegeinket is igénybe veszi, nem dicsekedhet az újdonság eI1ejével, mirríhogy ezt a műfajt Walter Ruttmann: Berlui, egy nagyváTos szimfóniája c. filmjében már mégicsinálta. (És jól). Ez a kérdés, azt hiszem, megérne néhány 01- . dalt szakavatott emberek tollából. Visszatérve a jelenség gyártási vetületére: természetes, hogy az "átforgatott" jelenetek, vagy a Iefotograf'ált színházi jelenet gyorsabban dobozba gyömöszölhető. Ismétlem, amitől tartok, az az irodalomi adaptáció. Ennek a szemleletnek a filmművészet nemegyszer komoly kárát szenvedte (forgatókönyv-centrikusság, vasforgatókönyv-kaloda). Ami pedig néhány nosztalgiát illet: a rnúvészek emberi és rnűvészi kapcsolatának lényege sohasem az intézményes vagy adminisztratív kapcsolat, hanem a seemélyes, műalkotásokon keresztül gyakorolt hatás volt és marad.

Gyarmathy lívia 1971 nyarán forgattam utoljára. Azóta nagyjátékfilmern tervén dolgozom. A forgatókönyv öt változata készűlt el a Hunnia Filmstúdió számára. A Legutolsó változatot végül Is a Budapest F'ilrnstúdió fogadta el. Szívesen megosztanám egy íróval azt az öt-Ihat hónapos írói munkát, amelyet a forgatókönyv elkészítése igényel. Ha rnindig akadna valaki, akielképzeléseimet ismerve, folyamatosan segítene. Most találkoztam egy kitűnő íróval, Mándy Ivánnal, aki hajlandó volt konzultánsként segíteni 10

a munkámat, változatlanul ihagyva a filrn eredeti elképzelését és szemléletét ' Azon az úton akarok tovább menni, amelyen az Ismeri a szandi-mandit?-tal elindultan. A közhelyek halmozásával kívánom világunk ironikus jelképeit megrajzolni: úgy szerétném megfogalmazni az abszurdatr-hogy az részleteiben hétköznapian valóságos maradjon. A film azokról a jó társadalmi céhkitűzésekről szól, amelyek a formális, lélektelen "valóra váltás" közben a visszájukra fordulnak, és mivel így emberek sebzödnek meg, ártalmasakká válnak. Hogyan lehetséges ez, hogyan megy ez végbe? - ezt a folyamatot kivánja elemezni a film. J ó lenne, ha a Filmgyárban alkotói műhelyek is lennének. A szakma átszervezése azonban - amelynek kialakításába a rendezőket nem vonták be a korábban működ ő műhelyeket is megszüntette. Jelenleg munkámban 'csak legközvetlenebb munkatársaim, Böszörményi Géza és Koltaí Lajos, illetve a gyártás-szervezésben Ővári Lajos, néhány hasznos tanáccsal pedig a Budapest Stúdió dramaturgiai tanáosa segítenek, Nem értek egyet a szórakoztató film jelenlegri elvtelen értelmezésével. Szeretem a kitűnő szórakoztató filmeket, de ezeket véleményem szerint nem tekintihetjük a tudatot zsibbasztó "kikapcsolódás" eszközeineik.· Filmem előkészítésekor az az egyre erősödő benyomásom, 'hogy a MAFILM szolgáltató vállalata a film 'céljától és szükségleteitől független, elidegenedett szervezetté vált. Aprílisbar, kezdek forgatni.

Gyöngyössy Imre Habent sua fata li:belli.El kell gondolkoznom azon, íhogy első drámárnat a Csillagok órájá-t öt évvel, a Barokk passió-t ugyancsak öt évvel, a ViTágvasáTnap-ot egy évvel, a Meztelen vagy-o()t közel egy évvel a megszületése után mutatták be. Sok forgatókönyvemet, drámárnat, versemet belepte a por. Csak le ik'éne fújni

róla, Szarvassá változott fiú lenne a címe mondja el ő. Csak olyanról szabad beszélannak a filmnek, arnire most készülök nünk, amit még más alkotó nem érez a munkatársaimmal, Karali Lucával, Kabay bőrén. Kevés az időnk. "Rendezői közérzetem't-ről: Barnával. [Majdnem ,egy éve kész a forA Budapest Stúdió műhelyében dolgogatókönyv - ,alhogymondjuk ~e1ső változata. Igaz, lhogy közel negyven évet kel- zom. Igénylem, hogy ihlető mecénásaink legyenek, hogy rendező-, dramaturg-, írólett várnom, Ihogy első film emet megrentársaim segítsenek nekem, és hogy én sed ezhessern. Forgatókönyvíróként sokat és gyorsan gíííhessek nekik, telhát, hogy szakmai "műves" közösség tagja Iehessek. De az erődolaozom. Izgat, hogy kifutok az időből. Továbbra is az a maga/tartás - ember- feszítést, hogy valami megszülessen, tutípus érdekel, aki szét tudja törni, meg dom, magunknak kell megtenni. tudja növelni saját személy! dimenzióit. Aki túllátönmagán, a szernélyi léten túlra sugároz, tovább él önmagánál. Az áldozat- Mészáros Márta vállaló, szenvedélyes emberek vonzanak, akik nélkül - ahogy egyik közgazdászunk A Szép lányok, ne sírjatok után kb. nyolc mondta megállnának a villamosok. vagy talán még több film tervvel foglalEzeknek a hősöknek a drámája mindig a keztam. Egyikből sem lett film. Elkezdközösséeben, a közösséggel, a közösségért tem érdeklődni a szövőlányokélete iránt. mindig is érdekelt ez a terület. Ebből az zajlik. 'Ezért foglalkoztatnak a Csillagok Ó1'ájaóta a pszichológiai játéknál joibban a élménykörből született A Lőrinci Fonóban tömegmozgások, a narrációnál jobban a című dokumentumfi1mem. Érdekelt, miközérzete nácselekvés-jelképek, a korális építkezés. A lyen ma a munkáslányok művészet kultikus ős-forrásai vonzanak. lunk Sok szavőnővel beszélgettem, LőMúlt és jelen mítoszaibana cselekvés- rincen, Szegeden és másutt. J ónéhányan költészet: a költészetté szublirnált, mégis érettsegit is tettek, mégis problérnát okoz konkré t drámai cselekvésben megnyilatnekik, hogy munkáslányok. Gátlásokkal, kozó közösségí - erkölcsi norma. A re- kisebbségi érzéssel élnek. A beszélgetésekalista szernléletmód nem egyezik a felüle- ből és a dokumentumfilm egyik lányfigutek látványával. Hiszjen cselekvéseink sem rájanak típusából alakult ki a Szabad léhárom dimenzióban, hanem - a matema- legzet forgatókönyve. A film elkészült, tika világában már a múít század óta köz- nem tudom, hogyan fogadják majd. A férfiak valószínűleg nem fogják szeretni tudott végtelen dimenziórendszerben ezt a nőtípust. Hogy a lányok, a nők megzajlanak. A rnűvészetben nem a megismert világ regisztrálása lényeges, hanem éppen értik-e majd, hogy tulajdonképpen nekik, az ismeretlen elleni ütközet. A lharcban róluk szól a film, nem tudom. Annak idején nehezen kezdtem játékcsak az érzelmi, értelmi teljes-embernek, filmet csinálni. 'Aibha, hogy az Eltávozott a szenvedélyes-cselekvésnek van reménye. Forgatókönyvíró-társammal, Kabay Bar- nap-ra lehetőséget kaptam, nyilván belenával írtunk az ddén egy Giordano Bruno- játszott, hogya film olcsónak ígérkezett. drámát, Sakaról, a nagy afrikai szabadságGondolom. az sem volt lényegbelen SL'Jempont. hogy Jancsó Mjklós felesége vagyok. hősről egy ora tórikus iilmforgatókönyvet, Janus Pannoniusról egyfelvonásos televí- Az Eltávozott nap siker volt, ezután jött a Holdudvar, majd a Szép lányok. Ezt az zió-játékot. A rnűvek késői napvilágra jöttének utóbbit magam 'sem tartom sikerültnek, előnyei mellett - az a hátránya is meg- de annyira rossznak sem, mint amilyennek van, hogy korálbban született dolgaimat mondják. A végeredményben több dolog néha mások később született műveí ből ere- közrejátszott, de főleg az, hogy ilyen jeldeztetik Ami fonto.sat DIemmondunk el, legű filmet ennyi pénzből nehéz előállíkimondja más. De amit más is tud már, tani. Másrészt meg nálunk a zenésfilm és 11

a realizmus szinte összeegyeztetlhetetlennek számít. Az ilyen filmtől azt várják," hogy szép lakások, gyönyörű lányok legyenek benne, a színésznők énekeljenek, táncolj anak, de semmi esetre sem külvárosi utcákat, átlagos külsejű . f'jatal~at akarnak látni különféle problémákkal. Hiszek abban, hogy a film területén amely eddig hangsúlyosan férfi szakma volt - nák is lehetnek önálló egyéniségek. Vállalom. hogy nő vagyok, a női világer akarom bemutatni, mert másképpen tudok ibeszélni a nőkről, rnint egy férfi. Egyre több rendezőnő dolgozik szerte a világon, akik figyelnek egymás rnunkái ára, összetartanak, mert a saját sorsukról is szó van. Georg Sand-nak még férfiként, férfi tempókkal kellett élnie, hogy egyenrangúnak tekintsék. Ma a nősorsót kell vállalni, és nagyon örülök annak, hogy játékfilmet készítő rendezőnők már hárman vasryunk Magyarországon. Én tulajdonkéwen egy nagyon egyszerű szerepeserét valósitok meg filmjeimben. Általában ugyanis a férfi a főszereplő a filmekben, még ha nőről szól is a történet. Nagyon k'eVlésellenpéldát lehetne felhozni, Én felcserélem a szerepeket. a nőt teszem meg főszereplőnek. Számolva azzal is, hogy bár nálunk törvény és jog szarint ma már egyenlőele vagyunk, de sokan még mezütköznek azon, 'ha egy nő dönt két ember kapcsolatában. Bíztosan fogok majd férfiakról is filmet csinálni. de amíg nálunk a nőkérdes a társadalom gondja, addíg minden okunk megvan rá, hogy filmen is foglalkozzunk vele .Amagyar alkotmány - igaz - egyenjogúnak moridja a nőt, a közvetlen környezet, az erkölcsök azonban még nem erősítik ezt meg. Ezért kell erről vitatíkozni, filmet készíteni, mert mi éppen a váltás korában, folyamatában élünk, amikor a társadalom nemcsak a törvény előtt, hanem az alakuló gondolkodásban, a változó erkölcsökben is biztosítani kívánja a nőknek mindazt. ami a férfiaikat már régóta megilleti. Hogy az adott filmkészítési rendszerbe hogyan illenek bele elképzeléseim. vari-e lehetőségem ilyen jellegű filmek forgatás.ára, nem tudhatern. Mindenesetre az új 12

gyártási rendszerben már leforgattam egy filmet. A filmeik: készítéséhez persze jó közhangulat. helyes értékrend, valamihez való gondolati kötődés kell a szakmában. Kétségkívül, a Bácsó-féle I-es Stúdióban éreztem eddig a legjobban magam. Olyan alkotói légkörben dolgoztunk, ahol nemcsak a saját filmünk, hanem a má.sé is fontos :volt. Ma ez ,hiányzik. Mindenki egyedül, önmagáért dolgozik. Nagy kitartással, szívóssággal, munkával el lehet érni. hor;y valaki filmet forgathasson. De a jó légkör, a jó közérzet, amelyben jó gondolatok szűletnek, hiányzi!k. Az I-'CS Stúdió akkor szűnt meg, amikor a Szindbád, a Jelenidő, a Szerelem, Még kér a nép készült. Ha egy csoportban egy év alatt négy ilyen filmet forgatnak, akkor annak . a csoportnak feltétlenül életképesnek kell lennie. . ' Kollégaimmal együtt én sem tartom célszerűnek, hogy a magyar filmgyártás probléma nélküli kommersz filmekbe ölje energ;áit. Még a legjobb érteloemben vett, M3I1e-i.Truffaut-i szinten megoldott kommersz filmeket sincs értelme gyártani. Ehhez olyan kommersziális, illetve sztárrendszer kell,. amilyen nálunk nincs, és helytelennek tartanánk, ha megvalósulna. A magyar film ma fogalom a világon: nem egyetlen filmünk, nem egy vagy néhány rendezőnk alapján tartanak számon bennünket. A három-négy legismertebben kívül mé.g legalább húsz olyan rendezőnk van, aki magas színten tud filmet csinálni. Olyan adottságokkal. képességekkel rendelkeznek a mi 'filmes szakembereink, hogy ez feltétlenül támogatásra méltó, s a gyártási struktúrát arra kéne alkalmasabbá tenni, hogy minél több jó film készüljön. A közvéleményben gyakori nézet, hogy a filmgyártás - szórakoztatóipar, a film nem komoly dolog. Holott egy kis országban. amely évente húsz filmet gyárt, és aJhol szecialista kultúráról beszélünk,a filmeknek gondolatokat kell közölnie és nem a szórakozásí igényt kiszolgálni, hiszen ehhez nem áll elegendő pénz és apparátus rendelkezésre. A szórakoztatás feladatát ma már nagy készültséggel és sokrétűen látja el a televízió: az eperától az

a

operetten át a sportközvetítésíg és a legkülönbözőbb filmsorozatokig. Most, negyven éves koromra csak anynyit tudok mondani a magam nevében, hogy szeretek és véleményem szerint képes vagyok filmet csinálni. Tervem rengeteg van. A lehetőségek természetesen az évente elkészíthető filmmennyiségtől függően korlátozottak.

Rózsa János Nagyon örülök, hogya Budapest Filmstúdió Vállalatnál tetszéssel fogadták Balázs Béla: Álmodó ifjúság című regényéből készült forgatókönyvemet. A megvalósulás anyagi feltételeiről azonban csak most kezdődnek a tárgyalások. Reménykedern. "A filmcsináló ember sorsa, hogy folyton csak filmet csinál. így ugyancsak teli van szorongással" állapította meg Bacsó Péter a múlt számban ugyanezen a helyen. Első játékfilmemet, a Kardos Ferenocel együtt készített Gyerekbetegségek-et immár nyolc éve csináltam, igy hát nekem nemigen adatott meg az a folytonos szerongás. Az azóta elkészült öt...• hat forgatókönyvből mindössze egy játékfilmet sikerült megvalósítanom, azt is vagy négy éve. Számomra a proelémát inkább a folytonos újrakezdés, a görcsös bizonyi taní akarás jelenti. Félő az is, hogy az elkészült forgatókönyv-álmok meg nem valósulása és a murrka utáni vágy együttesen rossz írányú megal!kuvásra késztetik a "filmcsináló embert". Legfőbb közös gondunk jelenleg a stúdióknak, a rendezők és rfilmet rendezni vágyók alkotóműhelyeinek a feloszlása. Sajnos máig sem sikerült megtalálnunk azt a formát, ami ezt megfelelően helyetesitheti. Nem véletlen, hogy a "Látogatás rendezői műhelyekben" ma azt jelenti, hogy mindenkit külön-külön, egyenként kell felkeresni. A Balázs Béla Stúdió tagjain kívül - ahol lényegében a fiatalok jönnek össze és dolgoznak - a többiekkel sajnos csak a magyar filmek bemutatéit követő bankettek alkalmával találkozunk, futólag, két konyak között.

Ez a helyzet míndínkáob arra neveli, szoktatja a filmek készítőit, hogy egyedül vívják meg Iharcukat a filmkészítés l€lhetőségeiért, inkább a többiek ellenére, mint a kollektíva biráló-segítő támogatásával. Az utóbbi időben szakmai gyakorlatként és az "izmok mozgásban tartására" néhány rövidfilm et készítettem (Tanítókisasszonyok, Botütés, Csudavilág). Mindez a filmkészítes öröme mellett ismételt 'találkozásokat jelentett számomra életünk napi gondjaival - örömeivel. problémáival -, a valósággal.

Simó Sándor Ez év - /1972 - elején rnutatták be második játékfilmemet, A legszebb férfikor-t. Jelenleg egy Kassák-regényből készülő forgatókönyvön dolgozem. Személyes rnunkalehetöségern legfrissebb alakulását mível eddig nem jelentkeztem kész fo"'gatók>önyvvel, s így azt is mondlhatom: önhíbámból - nem tudom lernérni. Munkahelyí pontosabban: munkaviazonyommal kapcsolatos közérzetem azonban rossz. Rossz, annak ellenére, hogy nincsenek szorosam vett, személyes sérelmeim. Úgy gondolom, rossz közérzetemnek nem miként jéről, megjelenési formájáról, hanem inkább okairól érdemes beszélni. Először is: nem jó dolog egy olyan vállalat dolgozójának lenni, amelynek nem rendeltetése és nem jó va,gy rossz szándékok miatt - a rendezőket munkával ellátni; hiszen a rendezői megbízásokat a filmeket megrendelő, újonnan alakult stúdióvállalatok adják. Elsősorban ezt a szervezeti formát híbáztatom azért, hogy tapasztalatom szerint megszűnt a korábbi értelemben vett műhelyrnunka; néhány szerenesés esetben a szakmaiegyüttdolgozás, együttgondolkozás területéről a magánkapcsolatok zónájába szorult. Én azt 'hiszem: a kultúrpolítíka elvek dolga, amely gyakorlatí feltételek között valósul meg. Szempontjait vagy azok változását mindene területen do1gozó magyal!' állampolgár köteles hgy elembe ven13

ni. Ám ha a gyakodat azt a látszatot kelti, hogya filmgyártás szervezetének változásából kell a szempontok változására következtetni, ez zavarba hozhatja a szakma művelőit. Úgy gondolom, egyetlen művészeti terület élete sem képzelhető el demokratízmus és - különösen kis számú rnunkavállaló és mindösszs két megbízó között - speciális érdekvédelem nélkül. A két fogalom számomra szorosan ősszekapcsolódik. Jobb szó híján használom az érdekvédelem kifejezést nem anyagi egzisztenciérik vagy jogi feltételeink védelmét értern rajta, sokkal inkább a szellemi, gondolkodásrnódbeli különbözőségek, értékek - érdekek - védelmét. Ennek az érdekvédelemnek pedig az idlető szakma demokratizmusa az eszköze. Hiányzik azonban a fórum és a készség vezetők és vezetettek között egymás véleményének meghallgatására és az ebből eredő döntésekre. Személyesebben szólva: meglehetős köz- . életi érdeklődés van bennem - gondolom, ez jórészt alkati, részben generációs ihajIam is -, hát /hogyneérezném rosszul magam, ha ennek sem terét, sem útját-médját nem látom. De hiszen ott a szövetség l kínálkozik a válasz. Nem. Egy korábban is gyengén, napjainkban pedig éppenséggel sehogy sem rnüködő szövetség semmiképpen sem képes ,{órumrná válni. Azzá

lehetne azonban, ha képesek lennénk meghatározni hatáskörét; akkor kompetenssé válna bizonyos döntésekre és azok végrehajtására. fórurna lehetne a hiányzó demokratikus szakmai közéletnek. :És ha lenne fórum, talán megjönne a "készség" is. És ha lenne fórum és készség, akkor együtt tudnánk szembenézni a filmkészítés dolgával, no meg azzal, amiről ugyancsak elfelejtikeztünk az elmúlt évben: kinek készítünk fiLmet? Aíkkor talán elmozdulhatna a holtpontról q,;"kommerszfilm = közönségfílm, rnűvészfilm = film a kíválasztottlak számára" prfblematikája; mert úgy gondolom, ez a legszorosabban a filmkészítes körébe tartozik. . Nem sokkal azután kerültem a filmgyárba, amikor a magyar filmgyártás legjobb periódusa kezdődött. Úgy találtam akkor, hogy a rendezők, a filmművészek mirident tudnak egymás filmjeiről, S7Jenvedélyesen szeretik, utálják, elismerik vagy megkérdőjelezík egymás dolgát. Ez ugyan semmiképpen sem volt valamiféle ideális szakmai közélet. éppen csak annak az előfeltétele; mert jelen voltak azok az energiák és érzelmek, amelyek azt létrehozhatják. Sok-sok időt igénylő - néha eredményeket hozó - véleménycsere folyt a csoportok-műhelyek tagjai között, ritkábban a csoportok között ds. Ez hiányzik most a legjobban.

MÉRLEG /

JÁTÉKOS PETŐFI-PASSiÓ Kardos Ferenc: Petőfi '73 Kardos Ferenc filmjének műfaja: történelrni-rituálís happening. Tavaly nyáron összegyűlt hatszáz középiskolás fiatal a pápai koUégiurnlba, hogy közős játékban idézze fel Petőfi életét és a forradalom és szabadságharc eseményeit. A film tárgya már első pillanatra sem Petőfi és a magyar történelem oe két nevezetes esztendeje: a film 'a diákok. vállalkozásáról szól. Módszere azonban a legkevésbé sem dokumentarista, hiszen az egész vállalkozás kezdeményezője és központi irányítój a maga a film. Ezek szerint mégis Petőfiről szólna? A diákokiból lett főszereplők és a háttérben mo zgó , mindenbe belefolyó tömeg csak a rendezői gondolart ínstrumenturnai lennének, színek a történelmi témáról festett tablón? Hogy pontos választ adhassunk, kissé Jbővebben kell megin dokolnunk. mit is értünk azon, hogy a film happening. Véleményünk szerint csak akkor kapunk biztos mércét a film erősségeinek és gyengéinek értékeléséhez. Lukács György egy bben mélyrehatóan elemezte happening és történelem viszonyát: "Vegyünk oly általános rnűvelődési kategóriát, mint a »happeníng«. Csak jelene van, múltja egyáltalán nincsen. Elismerem, hogy .a mí korunkban elég nehéz kapcsolatot teremteni a múlttal, és távolról sem akarom elítélni a wlág tanulóifjúságát

azért, mert pillanatnyilag nem rnutat iránta érdeklődest. A vezető, ünnepelt történelem ma éppen azáltal 'ismemető fel, hogy egyáltalán nem történelem." "Csak jelene van, múltja egyáltalám. nincsen": e kijelentés kettős értelemben is igaz. Igaz rnűvelődéstörténetileg, mert utal a happeningnek mint rnűfajnak újdonságára, de igaz abban a vonatkozásban is, hogya happening az ezerarcú jelent kovácsolja "eseménnyé" , tömöríti €rzéklet'es formáiba, nem véve tudomást rnúltról és jövőről. Hogyan lehet mégis történelmi happeninget létrehozni? Csak úgy, ha a happenínget irányító, szervező csoport - ez esetben a film alkotógárdája - rítussá alakítja a felhasznált konkrét történelmi nyersanyagot. Igy Is történt. HélIppening valósítja meg előttünk Petőfi passióját. A történelmi tétel, amelynek a rítus - nem bizonyítása, hanem - megjelenítése: a Forradalom bizonyos esetekben mártíriumot követelhet, azaz teljes önfeláldozást tanúbizonyságot, vérrel megpecsételve. Ennek a tételnek van alár,endelve a válogatás, amellyel az alkotök egyrészt Petőfi életrajzához és szövegeihez, v:agy a szahadsá'g1hélJrc eseményeihez nyúltak, illetve amellyel későbbi szövegeket (Adyt, ,József A1itil.áit)felhasználtak, másrészt amellyel: a szereplő diákok tudatát kezelték. Példa a szövegválo16

gatásra: az eseménysort a Nemzeti dal indítja, a közösséggeí együtt, a közősség nevében a haláJJt is vállaló, maradélctalan elszánás 'Verse; a költeményt Petőfi szavalja. és az esküt tömeg zúgja utána - és az Európa csendes, újra csendes. '. első szakasza zárja, a filmen nem látható Illésék éneklik aláfestesül a halálos :&:fuéregyh.ázi futáshoz; a harcot dacosan tovább is vállaló további szakaszokra itt nem volt szűk, ség, későbbi, a tényleges halál küszöbén fogant vers, mint a Szörnyű idő ... pedig nem Illett volna a
u

.

(március 15., Ibál és esküvő); 2. Meghasonlás a forradalom vezérkarában (vita a szerkesztőségben, vita a forradalmi hadseregről); 3. Meghasonlás a vezér és a nép között (a szabadszállási kudarc); 4. Nép és Vezér egységének helyreállitása egy Aldozat (Lamberg megölése) vállalásával; 5. A forradalomból kivált vezető réteg egyedül marad (a békepárt és a radikálisok látványos szócsatája. Petőfit ibe sem eresztik); 6. Forradalmárok és Nép összhangja még egyszer helyreáll (függetlenségi nyila .kozat, máglya); 7. A vezetők és a Nép véglegesen szembekerülnek (íkivégzés); 8. Az egyedül maradt Vezér mártíriuma. A film hajtóereje te!hát a néppel alkotott forradalmi egység és az egység megbomlásának dinamizmusa. Ebben a váltakozó előjelű és erősségű erőtérben bontakozik ki a Forradalmár drámája. A film nem boncólja a harc másilk résztvevőjének. az ellenségnek a szerepét; a forradalom belső ellentmondásaira összpontosít, azaz főleg a beLő árulásra, a vezérkar egy részének elszakadására a forradalmi tömegektől; a megoszlásra és a szűklátókörű nemzetieske_ désre. Ha ezek az ellentmondások felülkerekednek. a forradalom saját magát oltja ki. Brdekes volna megvizsgálni, hogy a rendezői-íróielképzelésen túl a film végleges kialakításához mennyiben járult hozzá a happeningben résztvevő fiatalok történelmi, világnézeti tudatosságának minősége a közbeszőtt ankétok enről csak részben tájékoztatnak. Kétségtelen viszont, hogy 48/49 anyagának rituális játékként való deformációja drámai megvalósításra sokkal kínálkozóbb bizonyos króniikás rnodornál, és Petőfi élete is főleg Az apostol tükrébentekilIltve, magától ajánlkozik mírákulumjátékszerű feldolgozásra, a Tanúskodás-Viaskodás-c-Vértanúság hármas szerkezeti tagoltságával. . Valahányszor a film alkotói maradéktalanul éltek saját lehetőségeíkkel, azaz kiaknázták a rstuális stilízációt, magas művészí színten, töretlen j e1Jkéjpierővel sikerült megvalósítani e1klépzeléseiket. Az első,

(Szóvári

Gyula

felvételei)

feltétlen azonosulásra épített szenkezeti egységet szándékos anakronizmussal idekötött bál és házasság zárja: apolimai siker a szexuális kiteljesedés jelképébe oldódott. A kezdeti konfliktus-csoportot Lamberg rituális széttépetése oldja meg: igen ötletes a Karaífa-drámatöredékből kölcsönzött igazoltatás. A máglya-jelenet és főképpen a tiz delés olyan szer ncsés egységben valósítja meg a happening-jelleg ártal megkövetelt sajátos laza:ságot és a ezerkezet követelte szűkszavú, tömör balladai előadásmódot, hogy művészi erőben csupán a tökéletesre sikserült végső jelenet, a futás és a halál múlhatja őket felül.

Ám e felsorolt jelenetek kivétel nélkül a Vezér és a Nép azonosulásának pillanatai t örökítiík: meg! Azonosulást a győzelemben, örömben, támadásban és menekülesben, örömmámorban és a halálban. A meghasonlásokat, szembesüléseket, szembenállásokat bemutató jelenetek azonban legnagyobbrészt venbalízmusba fulladtak. A szerkesztőségben, a vezérkarban, a debreceni országgyűlésen lezajlott viták többnyire iskoláskönyv-ízű moralizálások, a diákszereplők érdekeltsége is e jelenetekben volt a legcsekélyebb. Ha tudjuk is azt, hogy a megoszlás érzékeltetése nem mehetett szópánbajok beiktatása nélkül, a 17

mértéktelenül túltengő szöveg a film alapjr-llegét, a happeninget változtatta ezek-

ben a részekben valami mássá, fáradt iskoladrámává, a nyersanyaggal. azaz a történelemmel és a diákokkal folytatott reménybelen kü zdelemmé. A jelképi szintet elért és az azon alul maradt részek kentrasztja elég erős: csupán az erőteljes koreográfia, tömegrnozgatás és Kende János egyenletesen magas színvonalú fényképezése óvja meg olykor a filmet attól, hogy mozaikokra hulljék szét, Végeredményben a biztatóan indult film a közeprészben eléggé lehanyathk, és osak a máglya-jelenettől vesz fel egyenletesen gyorsuló rit-

must, hogy ettől kezdve - amezőberényi jelenet kuszaságait leszámítva -- töretlenül íveljen felfelé. Igaz, a vége sok mindenért kárpótol. Két ízben tettek a fvlm alkotói kísérletet arra, hogy a konfliktusos jelerieteket is jelképesftsék. Az első alkalom: a menza, önérdek és önfeláldozás összecsapása, a forradalmi magatar-tásformák első szétválás.a. A jól gomolygó verekedést és a robbanó sültökröt a jelszavak azonban itt is túlkiabálják. A második a film legellentmondásosabb része: a szabadszállásí választás. A forradalmár Petőfi lelövi a népdalok ps a János vitéz Petőfijét. Nem az

a baj, hogy ez a kiagyalt ellentét irodalom1JörténetiLegabszurdum, hiszen attól még ,a filmben helyénvaló lehetne. Éppen az a baj, hogy! adott helyén a film saját összefüggéseiből is kilóg! Vagy talán Petőfi csak ebben a pillanatban érett forradalrnárrá? Március 15-én nem volt még el' ggé az, arnikor a Megy oa juhász szamáron .. , dallamára táncolt és udvarolt."! A forradalmár aszkétizmus haogsúlyozására, valamint a Nép és a Vezér között

megnyílt szakadék érzékeltetésére szerencsésebb megoldást is lehetett volna találni. Összefoglalva annyit mondhatunk, hogy ha Kardos Ferenc saját jó és eredeti koncepciójá t, a Forradalom nagy rituális happeningjét maradéktalanul megvalósítja, és nem fordul a didaxis illusztratív módszeréhez .kulcsfontosságú pontokon: remekművet allko1Jha:tottvolna. Filmjének merész és izgalmas kísérletét így is nagyra értékeljük. Szörényi László

A szerkesztőség

megjegyzése:

Tekintettel arra, hogy a Petőfi '73-nak közvetlenül lapzárta előtt volt :a bemutatója, a filmmel bővebben - elsőso1-ban a folyamatban levő hatásvizsgálata k eredméiiuét ismertetendő - csak a következő számunkban foglalkozhatunk.

\

I

'.:]

PETOFI '73 (Budapest Filmstúdió) 1971. R: Kardos Ferenc; F: Kardos István és Kardos F.; O: Kende János; Z: Szörényi Levente; Sz: 600 budapesti és pápai diák. 21

/

Al ELTÉRÍTETT FILM Zolnay Pál: Fotográfia (Jönnek ezek ,a sátáni ígricek, a dombok alján tányér meleg krumpllpaprjkásként gőzölgő falvakra a fészkes fenéből rászabadult, gitáros és fotómasinás garaboneiasok. J önnek, hozy a pénzedből. az arcod meghi tt vonásaéból - hogy a múltadból is kífcrgassanak. Jön a íhosszúhajú, az a simanyelvű rábeszélő, a fénykép-kupec. aki az üzletet nyélbe üti, a habozóba lelket önt, dicséri a kancát, hogy kinezze hasából a csikót, kitapogat ja a vágyat, és ehhez igazítja a ,beál1ítást; jön a másik, 'az a pengetös selma, aki csak mosolyog és furcsakat énekel; és jön a krisztusszakállú, az a vallató szernű, aki mindig mozog, jár kerge körbe, masináját rád fogja, megcéloz, bekerít, leterít, aki gépével mint bogara t, lepkét, leletet felszúr, filmjére. fotópapírjára oda-preparál. Jönnek - néha sarkukban egy-egy alázatos, Iépését lábuk nyomába igazító, néma lány -, jönnek e század sámánjai. Rontás vagy tisztulás jár-e nyomukban?) Zolnay Pál a retusőrről akart filmet ;készíteni. Megérintette őt az ember ama vágyának ereje, Ihogy kedve szerintinek lássa magát, nem pedig olyannak, amilyen; ha tettel nem sikerűlt, festve i.gazítson a valón. És nemcsak a felszínét látta meg ennek - hogy még az arcnál maradjunk: nemcsak az önáltató hiúságot, mely elret2

ten és megsértődik a ránctól, fogyó Ihajzattól, id~ árkaitól. Felismerte, hogya retusőr küldetést, szinte szakrális funkciót teljesít. Az ember vágya a valóság megszépítésére ugyanis többféle, többrétegű. Az olcsó és naiv Ihiúságon túl - amin könnyű mosolyognunk -, sokak számára, akiknek az élet keveset adott, ez az utolsó lehetőség. Ha már nem sikerűlt, megpróbálni mégis úgy emlékezni, mintha l S az örökséget, ami az utódokra, a saját kis utókorra marad: lábunk nyomát a világ porában legalább a képen felnagyítani .. , A témát, pontosabban a gubancából kiágaztatható, izgatóan sokféle lehetőség egyikét-másikát Zolnay Pál először negyedórás - hasonló című - dokumentumfilmben próbálta ki. S mindjárt sikerreL Am ekkor még eros hangsúly esett a falvakat járó vándorfényképészeknek az emberi naivságot kihasználó, a szélhámossággall ihatJáros ügyködésére. És csak lassan került előtérbe, ami pedig sokkal fontosabb. hogy a,kik alanyai a megszédítésnek, azokat ne mint rászedett. mohó hiúság uknak áldozatul esett balekokat lássuk. Hadd ne kelljen újrafogalmaznom, hadd idézzem, amit akiSlfilmről bemutatásakor írtam: "Az a kedves, fáradt és elterebélyesedett háziasszony és anya, aki gyerekies boldogsággal örvend a rola készített,

pasztellel :színezett, ihúsz esztendőt fiatalító "sztárfotónak", legalább annyira áldozata a maga sanyarú sorsának, örömtelen múltjának - ami után neki már későn jött mai, családi-házas, 'hímzett-falvédős, szerény jóléte -, mint amennyire a házaló fotográfusoknak És €z jó: !hogya fi1mlben nem egyszerüen az alacsony műveltség, a silány ízlés kap fricskát, 'hanem ott sejlik a súlyos történelmi háttér, a rnúltban el nem 'ért kielégülés mai, kései keresésének gro tes zksége , emberi tragikurna." De a retusőr témájában - már a kisfilm tanúsította - ennél több rejlik. Ott a művészet örök dilemmája. A rendező így nyilatkozott erről - még a tervezett filmről szólva _:_ a FilmkuItúra 71/3. számában: "A film alapkonfl iktusa: a Fotós és a Retusőr törvényszerű megütközése. Minél ihűs.ég:esebb képet ,fotografál a Fotós, annál több dolgot ad a Retusőrnek ... " S az a "megrendelés", amit" a fotós nem akar teljesíteni, rnert ő a lencsébe, a keresőbe néz. de a retusőr igen, mert ő meg a megrendelőt - sőt olykor annak is csak a zsebét nézi: a lakkozás. Ez nemcsak az egyes ernber magánkívánsága. Nemcsak az egyén szeretné arca és dolgai repedéseinek, romlandósásának kendőzését. (Milyen remek magyar szó ez a kendőzés, dupla értelmével :az egyik a leplezés.eltitkolás, a másik a szépítkezés. kozmetikázás ... ) A társadalom is gyakran szépasszonykodik és kelleti magát, mikor pedig amit a bók dicsér, az puder és festék a ráncori. S olykor aki a társadalom ilyen igényét - rá is duplázva még - megfogalmazza, annak módja van rá. hogya retusőr jó ecsetvonását meghálálja, de érezze 'keze sulyát a Iotogrérus, ha képét túl sok brómezüst feketiti. Minderrőlbármerre Ieilessze is a témát a rendező - "szabályos" játékfilm is elképzelhető. Ám Zolnay Pált nem hagyta nyugodni a dokumentarista kísértő ördöge. Ha az e1múlt évekiben elég sokat emlegettUk - én legalábbis ezt tettem - a dokumentarizmus ú; alapokat és formákat kínáló ábhatását játékfilrrrieinkeav részében, ebben volt némi túlzás. előlegezés. Türelmünk, buzgó megértésünk a hagyo-

mányes "mozitól" eltérő film cselekmény , a színészek közé kevert, friss arcú és beszédű, de színésznek bumfordi amatőrök. a nagynéha megkockáztatott, de többnyire hamar elnehezülő improvizáció iránt Kovács András, Bacsó Péter, Gazdag Gyula és mások munkáiban, az eredményekkel eléggé nem igazolható, hanem csak reményeinkkel. Kínlódva éreztük, tudtuk, hogy "szürke" életünk mennyivel színesebb, gazdagabb, izzóbb és Izgatöbb a valóságban, mint filmjeink tükrében. S erre a bizonyságot nemcsak az adta, amit az országban szerte láttunk; még a mozi, a tévé riport- és dokumentumfilmjei is mennyi fontosabbat, mélyebbet, igazabbat tártak elénk. mint ami filmművészetünk eddigi téma-, történet- és forrnaszabványaioa befért. Vártuk tehát - serkentve - a továbbí kísérleteket. S aki látta az ő műhelyéből csak az Özvegy Farkasné-t vagy a Fotográfiá-t, ha terveiről mit sem tudott, akkor is sejthette, hogy a következő lépést Zolnay Pál teszi meg. Amikor megtehette - elérve, hogy forgatókönyv he1yett csak egy elképzeléssel indulhasson neki, de a szokásosnál sokkal több nyersanyaggal -, mit változtatott előkészítő dokumentumfilmje alaphelyzeIén? Látszólag keveset. A két hivatásos falujáró fényképmester helyett két bizonytalan egzlsztenciájú ifjoncet indított 'el, akiknek megtetszett a látszólag könnyű pénzkere.set, de akik nyíltabbak, csodálkozóbbak, kevésbé rámenősek. Melléjük adta harmadiknak a gitáros fiút, látszólag azért, hogy az igrickedve elterelje a figyelmet a másik kettő rnanipulációjáról, s kedvre derítsen, valójában pedig rezonőrként. A lányok és a többi cugehőr nem érdekes. (Jártatok-e ott. nemcsak mikor a disznót ölik, mikor a pálinkás üstből az első csepp kicsurran. mikor a szőlőt szedik, mikor a must kiforr ; jártok-e arra, nemcsak mikor a zárszámadó közgyűlés! kormánykitüntetéssel szentelik; élőnek nemcsak lakziján, halottnak nemcsak torán? Jártatok-e az ország új gyepűin, hollamentálnak az önhibájukból kunyhólakók, s hallgat az ön23

hibáján kívül havi kettő záznegyv nből élő; nem ke l Szabolcsba, elég elmenni Gyálig. Érdig. Tudjátok-e, mily mélységeg rnély a múltnak kútja ott, ahol a néprajz önéletrajzokból rögzí helő, és tárgyi része még ha ználtatik?) Zolnay Pál tehát a Fotográfia elkészítése során épp úgy, mint készítésekor, eltéritette a jál 'kfhlmcsinálást szokáso menetélő . Aztán a film e téríte te őt. S eldönühetetlen, hogy ez az eltérítés-eltérülés igazolja-e vagy cáfolja a forgatókönyvet helyettesítő ailkotói e képzelést? Ha ragaszkodom alhhoz, amit a rendező a EilmkultúTá-nak mondott nyilatk za ában, akkor a bemutatott film egészen más, mint amít Ő Lgért. Ha ragaszkodom az ilyenfajta film lkészülésén k törvényerejű logikájához, akkor az alkolói prekoncepció legtel:esebb megvalósu ása. Mert mi történt? Elindult a három fialal mber, szinte egyenesen a pesti szilveszteréjszaka kavalkádjából. magyar rnódra hippis, házibu is - de csak pár atmo zféra-jelző kép sorral felváz It - előél léből; a retusőr - aki egyben az akvizilőr(I lódi István). a fo ográfus (Z la Márk) és n gitáros (Sebő Ferenc), és míg az első szervezi a rendeléseket és beállítja pózba a megrendelőket; a második hol gépiesen. beletörödve, hol nekibuzdulva, fel ázadva folózza őket; és a harmadik elő tük-mögöttük járva penget és dalol: a mú Inak mind mély ebb kú ja, a jelennek mind zavarbaejtőbb gazdagsága tárul fe hármuk előtt.

Kezdetben még semmi más. mint ami az előkészületi dokurnen umfilmben: egy-egy családi csoportkép vagy egyéni portré mőgö t az emberi pszichikum titkainak és a tegnapi-mai magyar falu szociológiai-történeti valóságának f'elvillanásai. Töredék a szép jószág, a jójárású ló ősi kultuszáról; s a bajszos, mokány Gazda maga] hogy duzzad az éle tke dvtől, de zikár, zígorú f le .ge mintha a Bernarda íházá-ból való volna: micsoda össze nem illő pár... A tékoz ó fiú történe e; a fa ue ső gazda portája és az onnan a puLrimel g szegénységbe emigráltat befogadó cigánysor között repdeső bibliai átkokkal ... Egy disznóölés 24

sz ká os bruegheli naturalizmus ... A magárahagyott, anyósa archaikus zsarnoksága alatt élő, sóvár gyerekasszony grotesz lázadása a lakásajtótól a kapufélfáig. .. A vály gvetés Mezopotárnia óta egyfomna robot ja, hajlongás a szalmás sár előtt; de arnikor a csapzott, agyagesiamás emberpár magának veti, a saját fész k felépítéséhez ... É~ itt még, amint megígértetett, dokumentálódik a fotográfus 's a retusőr llentéte. Minél pontosabb a kép - márpedig a fotós erre törekszik: pon tos lá eId re -, annál. többe' kell a retusőrnek elkendőzn i . hogy a megrendelő kedvét lelj . De közben mind izgalma abbá válik a háttér. A fi m ekko!' ugyan min ha nem adna .,többet" drámai magvú, ám kikcrekitetlen, kibontat an életszeleteknél. Mégis, ezek többszörözé e egymást kiegészítőmezerősítö mo ívumvilága már minöségi löbble ·té sűrűsödik. S ezért mind kcvé sbé fonto a fotós és a retusőr konfliktusa és a megrendelők r asálása a róluk készült képekre. S mind f ritosabb az az egész környezet és életmód, amelyben a három fiú - idegen utazók! - expedíciói során behatol. Ekkor találkoznak a népmese- zavú aszszonnyal, aki elmeséli nekik. miért s hogyan ment férjhez harminc éves k rában Még alig kezdte l, és már úgy figyelünk rá, mint Móricz "b01dog emb ré re". S a vénlány ...• házasság sodró erejű, a tárgyszerüséz természete kegy tlenségév l előadott históriája úgy vezet át egy inf rnáli. előzmény: egy családirtás véres drámájaba, hogy nincsen semmi átmenet, hangváltás. A gazdagb szédű öregasszony, aki a falusi vének derűt és tragédiát összemosó mesélőkedvével avat be ifjúkora min, den titkába... S az öregember, akiinek osztá yosa lett, s akinek 'előző házasságát is kiteregeti, gyermeki közönnyel ül oldalt, a napon; mintha nem Ls róla, róluk volna szó. Igaz, süket, mint az ágyú. Hallókészüléke volna, de rég elromlott. félretették ... Ami ezután következik... Ha Zolnay forga lá s közben elmeséli, mire bukkan t, merre vinnék filmjét a szálak, azt mon-

c

t

"

(B. Miiuer

Magda

felvételei)

dom neki: hagyja abba; ha már lef'orgatta, akkor azt, dobja tűzbe a nyersanyagot, mert ezt nem szabad ... A rf,iúk megcsinálják az <öregember Ihallókészülékét. És őt is faggatni kezdik: hogya:n halt meg a két lánya? Fényképek kerülnek elő a halott gyerekekről; f.ényképek, amiket nem ők csináltak, €samiket senki nem retusált. Az egyik fiú elszörnyed, indulna tovább - menekülne. A bűnös a férfi ,els.ő felesége volt? Ö is a közelben él. A másik fiút, a fotográfus.t nem ihagyja nyugodni a félig feltárult ti-

tok. Elmegy, és most már őt, a volt f,eleséget kérdezi. Az anyát, aki két kamaszodó lányát megölte. Miért ? Ne kövessük ezt tovább. A film, a filmen az anya megadja a feleletet. Illetve ad 'egy választ, aző válaszát - az 'ő változatát arról, ami történt. De valójában nem a bűnügyi, a törvényszéki igazság a fOIl1JtÜiS. Hanem a feltárult egyszerű emberi életek örvénylő mélysége. A film cáfolja aggályaínkat, és igazolja Zolnay elszántságát, hogy nem torpant meg, amikor erre az infernális esetre buk26

kant, sőt ezt helyezte végül a középpontba. Ment ezzel vallhatott a legerőteljesebben arról a rnóriczi világról, mely ma is itt van mindenütt körülöttünk; mellyel nem elég, ha a bűnügyi napihírek meg a társadalmi és Iélektani extremitásokat kutató pszichológusok értekezései foglalkoznak csupán; rnelyben a "boLdog emberek" és a "b~u'bárok" úgy élnek együtt, hogy akár ÖSSZe is tévesznhetők.

gyilkos anyát kérdezi, már "osak" emberként kutat emberi titkokat; a kamerát is leteszi, mert nem a lencsével és brómezüsttel megmerevített kép érdekli többé, hanem maga az eleven emberi mozgás: a társadalom. S kíváncsiségában, oknyomozó konokságában mind erősebb a részvét, a megértés szándéka, vagy inkább reménye. Ha kapcsolatot !keresünk a Nagyítás és a Fotográfia között - nem felejtve ter-

(Márkus György írta e lapban a Nagyításról: ,,'Dhoonas kezében a fényképezőgép "kiles" - kilesi, megmerevíti, állapottá konzervalja a pillanatot, amikor az emberi arcra loiü] ,a szenilitás üressége, az eszelősség dühe, megörökíti a falra mázolt ákombákom felirat gyűlölködését, a meztelen, öreg és beteges testek esettségét. Thomas készülő albu:ma valóban "kegyetlen" - a leneséje részvét és kommentár nélkül, nyers tényként hozza elénk a tárggyá változtatott ember esendőségét. S éppen itt, e transzponált, művészi síkon mondja el Antoniont véleményét e világ s művészetének emberi csődjéről.") Amikor Zolnay rfotográfusa a gyermek-

mészetesen a két filmnek tárgy, célkitűzés és tángyalásmód tekintetében jelentkező másnemüségét - ellentéteikben keressünk. Antonieni az elszakadást. az ember, la művész végleges clkűlőnülését ábrázolja. Zolnay a hazatalálast vagy legalábbis annak lehetőségét. .s míg a Nagyítás világa tudatosan túlstilizált, tele jelképekkel, a Fotográfia lépés "v,issza", az esetlegesen feltáruló életanyag felé. Csakhogy ebben semmivel nem kevesebb a tudatosság szerepe. És ha azt kérdezzük, hogy megismerhető-e a világ, oakét film válasza erre is ellentétes. Antonioninál nem azért nincsen megfejtés a .gyiJJrosság titkára, mert Tho-

2&

mas parkbeli fotójának további nagyítása már csak a szemcséket nővel.i; nem az optika és oakémia s:zJalbha tárt a nyomozásnak, !hanem a fotográfus maga, akit minden csak futó percekig érdekel. S Zolnaynál éppen ott ad a film a rögzített életanyag szocíológiaí és lélektaní tartalmánál jóval többet, ahol ki tűnilk, hogy a fotográfus kérdéseire van válasz. .Mert aki úgy kérdez, !hogy semmi nem idegen tőle, ami emberi, az merhet kérdezni; érdeklődése inkább gyógyrítja, mint tépi a sebeket. és ezért neki felelnek. A Fotográfia e cikk írásakor még csak néhány előadást ért meg, az éppen vele nyitó pesti művészmoziban. Fogadtatása igen jó. Bízunk Ibenne, !hogya szélesebb Iorgalmazásakor is ez lesz. Mert évek óta nem született ilyen fon tos, egyetemes, mondanivalójú magyar film. Iglódi István és Zala Márk szinte képtelenül súlyos feladatot kapott. Egyszerre kellett színészi, "riporteri" és - mondhat:nli - lélelcbúvár] munkát végezniök a karnera előtt, so jórészt előre elpróbálhátatlan jelenetekben. A saját egyéniségüket, indula taikat, kíváncsiságuka t, érzékenysé güket - ..civil" lényüket - magyar filmben eddig alig próbált módon, mértékben vette igénybe Zolnay. Sebő Ferencnek mint regősnek a felvevőgép előtti munkája kevésbé volt nehéz. Ö mint a fiim zeneszerzője vált a többiekkel egyenrangú társalkotóvá; az a népdallal és a ,beattel egyaránt rokon, új popzene, amit csinál és előad, úgy tűnik, nemhogy jó, hanem az egyetlen lehetséges zene ehhez a filmhez. Az operatőr Ragályi Elemér e fehéret és feketét annyira nem kívánó műben igazán kiélhetts olthatatlan rajongasát a sejtelmes - ködök, fátylak, ablaküvegek. párák szűrte -fénnyel rajzolt -, lágy képek iránt. iránt. .Nem kisebbíti az ő érdemeiket, ha egyenrangú társalkotónak véljük mind a többieket is: a névteleneket, akik még a fent megnevezetteknél is többet adtak. Saját csupasz életük tanúságát, végül retusálatlan maradt arcukkal. szavaikkal hitelesítve. Ló%ór István

FOTOGRAnA (Hunnia Filmstúdió) 1971. R: Zolnay Pál; F: Székely Orsolya és Zolnay P.; O: Ragályi Elemér; Z: Sebő Ferenc; Sz: Zala Márlk, Iglódi Iséván, SeM Ferenc.

27

"ÉLNI A SZABADSÁGGAL,

AMIT A VALÓSÁG

FELKíNÁL. .. "

A rendező a Fotográfiá-ról A Fotográfia fihmtervéről a rendező a for- . tízmillió forint nem áll a produkció rengatást megelőzően, a Filrnkultúra 71/3. delkezésre, addig a rendező nem tud míves számában azt rnondta, hogy lírai doku- rnunkával készülő játékfilm forgatásához mentációs módszert kíván alkalmazni a fogní. A másik kényszerítő körüiménv a szíjátékfilm improvizáció s eszközeként: "Élni a szabadsággal, amit a valóság fehkí- neszhiány volt. Magyarországon nincsenek olyan színészek, akik teljes energiával egy nál... Felszabadítani befogadóképességünket. .. És az összhatást szigorú filmi kori- produkció rendelkezésére tudnának állní. strukcióval megsokszorozni ... " A Fotog- Hadd jegyezzem meg, hogy még a filmben ráfia szokatlan, speciálls forgatási körül- szereplő két sztnésszel is voltak egy,eztemények között, tizennégy hónap alatt, tés.i gondjaim: többször le kellett állnunk 1972 másodiilk felében elkészült. A film a forgatással. várnunk kellett a színlházi elkészítésének történetét, tanulságait veszi kötelezettségeiket teljesítő színészekre. Magához az új módszerhez már korábszámba az a1ábbi beszélgetésben Zolnay ban a Televízió vezetett el, ameily száPál rendező. momra mirit rendező számára rendkívül nagy élményt jelentett. Eletemben tizen- A világ filmmüvészete új módszereket két év alatt ö játékfilmet forgattam, tekeres, és ezeknek a törekvéseknek mindehá, a hagyományos körűlmények között niiit meg kell ütközniük a konvencionális összesen tízenkétezerötszáz métert. Eközfilmgyártás merev konstmkciójával. Ilyen ben pedig errnek mintegy a harmineszorekísérlet a Fotográfia. Forgatókönyv n~lkür készült, különleges gyáTtási [eltéteiek: mel- sát készitettem el a Televíziónak, időnkényszerülve, lett. Vajon hogyan illeszkedett bele ez a.z ként olyan megoldásokra amilyenekre a játékfilmgyártásban korábúj módszer a jelenlegi gyártási rendszerbe? ban soha nem gondoltam volna. A karnera Az igaeság az, hogy éppen az elavult új lehetéségei vel találkoztam. gyártási körűlmények kényszerítettek új - Hogyan siket'ült a filmtervet elfofilmkészítési módszer keresésére. ,A filmgadtatni? gyártás jelenlegi hazai technológrája nem altlm~.masarra, hogy kevés pénzből jó eredA Fotográfiá-lhoz mindenekelőtt forgatókönyvet kellett írnom, holott jól tudtam, ményt érjen el az ember. Amig legalább 28

hogy ebben a műfajban nem vehetem majd hasznát. Annál hasznosabb volt viszont az a rövidfilm, amelyet korábban a Dokumentumfilm Stúdióban forgattam Fotográfia eimen, s amelyet tanulmánynak tekintettem. SaJjnos ez a leforgatott tanulmány nem volt kielégitő biz tosíték, írnom kellett még egy mellékletet: így szület l.t az az írásos anyag, amely a F'ilmkultúrában "Forgatókönyv helyett" címen megjelent. A szakma és a Stúdió eközben új vezetőket kapott, akik számára ez a leforgatott és irásba foglalt anyag sem nyúj tott elegendő biztosítékot a filmre. - Mennyiben módosítja az ilyen típusú film az elfogadó szervek szerepét? A dramaturgia ellenőrizni akarja a készülő filmeket. A megajánló szerveknek is természetes és jogos igénye ez. A drámaturgrákkal való együttműködés viszont sokkal termékenyebb lenne, ha a dramaturg a forgatás menetét követve, a leforgatott anyaget venné ügyel embe, tenné mérlegre, és a forga ás közben nyújtana közvetlen segítséget. Amúgy is általános tapasztalatunk, a hagyományos filmkészítésben is, hogy ,a megvalósítás során másra kényszerülünk. mint amit előre leírtunk. A Fotográfiá-
- Hogyan változott az új forgatási módszer folytán a stáb összeállítása, illetve a munkatáTsak szerepe? 'hnimális létszámmal kezdtünk '21 dolgozni nyolc embernél többre nem Lett vol/na szükségünk - menet közben mégis felduzzadt a stáb. Bár nem volt szükségünk pl. ruhatervezökre stb., mégis a szokványes produkciók igényei szerint állították össze a munkatársi gárdát: a felesleges emberek végül is részesedtek a jövedelemből is. Ugyanakkor az opera tőr ebben a műfajban a film alkotójává nőtt: az improvizációs módszer az ő munkáját is felszabadtíja, gyszersmind fokozottabb spontán kompozíciós készséget vár tőle, A vágó munkája 'ilssokszorosára nőtta jelentős túlforgatá miatt; így ő is a :film alkotójává vált, de elmondlhatnám ezt a hangmérnökről is és mindazokról, akik részt vesznek az egyszeri és megismételhetetlen pillanat rögzítéséb n. Negyvenezer métert :fiorgattunk, é ez a duplája egy normál játékfilm nyersanyagigényének. Nyersanyaghiányunk nem volt. Az új rnódszerre egyébként jellemző, hogy előre riern határozható meg a szükséges nyersanyag-mennyiség. Mindej; az imp.rovizációs lehetőségektől függ, attól, hogy hogyan lehet nyomon követni a sorsokat, ,eseményeket. Természetesen a film témája is beleszól a nyersanyag kérdésébe. Ehhez a filmhez negyvenezer méterre volt szükség, de lehet, hogy egy rná ik hasonló módszerrel készülő film majd ötezer, vagy nyolcvanezer méter t kíván. - Ebben az esetben a nyersanyag-szükséglettel 'ugyanúgy áll szemben a rerulezá, mint a valóság anyagával. Nem lehet előre kiszámítani, mit emel ki és mit hasznosít majd belőle. Ebben a műfajban a rendezőnek ugyanazt jelenti a nyeTsanyag, mint amit az h'ónak a tinta a töltőtollban. Hogyan folyt a gyakoTlati munka? Lépésről lépésre derült ki, rni az, amit érdemes és amit kevésbé érdemes kamerával követni, mely sorsokat kell kibont.ani. Forgatás közben kellett döntenünk arról, 2'1

melyek az egyszerű, egyetlen felvillantással átlátIható sorsok - Mit jelentett az a követelmény, hogy forgatás közben kell dönteni? A rendező előtt a valóság - számtalan izgalmi elemével. Hogyan teremthető ebből művészi konstrukció? A kérdés esztétikai részére nem az én dolgom választ adni. A filmben azokat a sor-

sokat nyomoztam, amelyek érdekeltek, és am elyek megközelíthetőnek, bonthatának Iátszotteík. Négy sors nyomán is elindulhattunk volna, és ezeket is ugyanolyan mélységben feltárhabtuk volna, mint a Nyerges-család történetét. A választást szubjektív és objektív okok magyarázzák. A mikrofonorn és a karnerám minősézétől is függ az, hogy hol forgathatok. Ezen kívül mindvégig ragaszkod tam ahhoz az alapszituációhoz, hogy egy fényképész és egy üzletkötő járja az oeszágot, és olyan helyekre mennek el, aihol keresik a képeiket, vagyis ahol meg tudnak élni. Tehá t olyan környezetben forgattunk. ahol ,ő.k bekopogtaíbatnak az emberek ajtaján. A film alapötlete is meghatározta a választásunkat. Néha az emberek azt mondták, nincs ránk szükség, ilyen:kor megköszöntük, és elmentünk egy másik házhoz. így alakult a film. - A film kompozíciójának az a legfőbb kérdése, hogy melyek egy szál elejtésének vagy felvételének és kibontásának szempontjai? Mindig azok az ernberek vonzanak, akiknek a konfliktusát igaznak találom, mert benne mélyebb társadalmi összefüggéseket sejtek. - Mi az oka annak, hogy a filmben a történés általában szavakban fogalmazódik meg, vagyis az interjú módszerével dolgozik? Egyetlen technikai oka van a dolognak: a rögzített karnera. I.yenkor meg kell kom-

ponálnorn a képet; a szereplő nem mozoghat tetszése szerint, mert egyetlen kamerával nem tudom követni. Tehát nemcsak az én válasatásorn, hanem techníkaiapparátusom is meghatározza, milyen szituációkat követhetek. Jobb technikai felkészültséggel más lett volna a film, ahogyan akkor is más lett volna, ha színes anyagra forga tlha:tJu.nk. - Az elkészült film - művészi értékein túl - egy játékfilmes módszer lehetőségeinek újabb bizonyítását is jelenti. A film azt igazolja, hogy azoknak a problémáknak a megfogalmazására, melyek között élünk, a hagyományos dramaurgiai sablonoknál hitelesebb, új kifejezési lehetőségek is vannak. Hogy érvényüket vesztették a régi műfaji meghatározások, és ma már nem lehet a régi fogalmak szerint játékfilmről és dokumentumfilmről beszélni. Kérdés azonban, hogy milyen lehetőségek nyílnak majd a továbbiakban az ilyen és ehhez hasonló kötetlenebb forgatásra ... Ebben az ügyben mi, filmgyár:iatk - akár bevallj uk, akár nem mindeniképpen másodhegedűsok vagyunk, mert ez a műfaj a Televizió profiljába tartozik. A Televízió kényszerűségből vállalta ezt a mód, szert, de bizonyos, hogy nem csupán televíziós kamerával alkalmazható. Mélyebb összefüggések, bonyolultabb gondolatok feltárását is lehetővé teszi. A módszer alkalmazásában, 'iga'z, a 'I'elevízió már előre jutott, ennek ellenére még távoltról sem mondJható kípróbáltnak expresszívebb, filozofikusabb gondolatok megfogalmazása terén. Izgalmasabb másfél évern ,nem volt még a szakmában, rnint a Fotográfia forgatása idején. Ragályi Elemérrel rninden nap a tökéletes kudarc érzésével tértünk haza. A módszer ismeretében másodszor már másképpen fognánk a munkához. Szerétnék is revansot venni magamon, hogy a Fotoqváiia tanulságai alapján is bemutathassam, milyen újabb lehetőségeket látok kípróbálha tónak, . (E. M.)

3l

A MEGŐRZÖTT IDŐ NYOMÁBAN Huszárik

Zoltán:

Tisztelet

az öregasszonyoknak

Hogyan emlékezik az ember? lant ja fel a lényeget. Minden elmúltak, az Ha tudatosan: akkor folyamatosan, időt egész élet tartalmát, végső értelmét. És szánva rá, az emlékezet réseit félig önkéezek az emlékezések szaporodnak az örenyes foltokkal ibetapasztva. Epikusan. Erre gedéssel: egy a védekezésre mind képteazonban nem mindenki képes és különösen lenebb agyvelőn dörrennek át a pillanat nem minden életkorban. És az emlékezéssokezer voltos fényzuhatagai. És mivel elnek talán nem is ez legmélyebb és leghicikkáznak, nem hagynak maguk mögött telesebb formája. Az ember nem akkor em- felvetett kérdéseket: miért volt minden? lékszik a legjobban, amikor emlékezni Csak közlik, hogy volt. És azt sem a gonakar, hanem amikor az emlékezet akar je- dolat számára közlik. A legmélyebb emlélentkezni az emberben. kezés nem a tudat, hanem a lét síkján jeAz a bizonyos prousti madelaine-sütelenik meg. mény? Néha az. De a legtöbször az sem Huszárik Zoltán és két nagyszerű munkell hozzá. Elég egy magyarázhatatlan pil- kát végzett szerzőtársa, Jankura Péter és lanat diktátuma, valamaly különleges és Jeney Zoltán filmje nem játszik, amintmagas értelemben vett alkalomszerűség, hogy nem is játszhatik kizárólag az emamelyapparátusában talán ahhoz hason- lékezet terepén. Meg kell mutatnia az említ leginkább, amit egy eléggé pontatlan, lékezőt is. A Tisztelet az öregasszonyokde mással nehezen helyettesíthető kifeje- nak objektív és szubjektív szemszögböl zéssel ihletnek nevezünk. Csak éppen hogy látja és láttatja tárgyát, váltakozva és egynem folytatódik kifelé. Eltokolódik előre és idejűleg kívülről és belülről. Az egyidejűvisszafelé, mint mindennemű epileptoid pil- séget a benső kapcsolat teszi lehetővé, lanatok. Nincs kapcsolata a környezettel, melynek neve: részvét, vagy ha tetszik: illetőleg e kapcsolatok racionálisan ma- szánalom, együttérzés, gyöngédség, szeregyarázhatatlanok. Pillanatok egymás mel- tet. Ha az emberség tiszta tükörképe a lett és után. És valahogy mégis egymáshoz művészetben szépségnek is nevezhető, ez tartoznak. Szakadozva és pontszerűen, a film az utóbbi időben látott legszebb mégis valamely csak önmagával értelmezművek egyike. hető magasabb egységben. Öszi színű, párás tájak fölött sűrű seregEz az emlékezés nem epikus, hanem drá- ben madarak repülnek, betöltik a keskemai. Egyetlen pillanat szituációjában vil- nyedő égsávot. A Halottak Napja mécsei31

fival váltva lépését, illedelmes és tárgyilagos távolban tőle. És valahol egy lobbanás, szürke lobbanás a fátyolosan tarka színek közt: egy régi katonakép. Csak egy pillanatra. Aztán megint a tompafényű táj, templom, bent csendes ima, egy nagybetűs Biblia, gyertyafényes temető ... És a tájak, a házak, az egyre közelibb és részletező bb arcképek közt egyre többet villódzik az emlékezés. Alló és mozgó képek, katonaruhás ifjú férfiak, harcjelenetek. És közben valami furcsa dolog történik: minél gyorsabban váltakoznak a részletek, a képek, annál jobban kiszélesedik az egész. A változások dramaturgiája egyszerűbbé és világosabbá válik. Mint amikor a gyorsult ütemekből bontakozik ki valamely egyre meggyőzőbb és tragikusandallamosabb adagio. A rövidebb, szaporább időegységek fölött egy széles és egyszerű pátoszában magasztos cantus firmus kezd meghúzódni, majd fölébe emelkedni a töredékeknek, mint a bachi korál nő a variációk, figur,ációik fölé. Ez a film az anyák, nagyanyák korálisa. Az öreg asszonyoké, akik hajlott derekukkal, húnyó, megtört fényű szemükkel. aszott bőrükkel, göcsörtös és a polyarthritis deformans daganataitól eltorzult kezükkel mindenek fölött való szépségben emelkednek világ fölé. A halászháló vékony rács ával mezőkre osztott, a víztükörben visszacsillanó, a hosszan repülő, nagy madárrajokkal népes, mindennapi valóságban bukkannak fel, temetők kivilágított dombjai, korhadt síremlékei, templomok sötétségükben is meghitt padjai. hulló lombok és elhullott körték kőzött, méhzümmögéses emlékeikkel - vagy nem hasonlít-e szinte döbbenetesen az időben-térben immár oly távoli két világháború zaja a méhzümmögésre? - nagyon fehér, nagyon rideg házfalak tövében, hessentő-idéző mozdulattal kapkodva szemükhöz a múlt villogására? Mámorosan túlszínes őszi fák, egy fehér kutya, egy magasból látott, oly idillinek tűnő házacska a kicsattanó tájban, aztán megint aranyfényű gyertyák a sírok közt az őszi koraestében. egy temeVe lobogó-füstölgő alkonyati temető. Itt tűnnek fel először az Öregasszonyok. Egyi- tés pappal és zokogó gyászkísérettel. És kük hófoltos úton, megrogyott derekú fér- közben az emlékek sűrűsödnek, összefoly-

a

32

nak, minden elveszítettek emlékei, minden elmúltak árnyai, minden ami volt, és a maradék, egyre terpeszkedöbb és ködszerűbb magány. Milyen sokan vannak a magágányosok! Ha összefognának, talán ők lennének a legnagyobb, legerősebb szervezet ezen a világon! Dehát magányosak és nem lehet rartuk segíteni. Ahhoz az időt kellene visszafordítani. És az idő visszafordíthatatlan. Ami volt, az volt: az van, ami van. Esznek az öregek. Csontig aszalódott arccal, redőkben előrehulló bőrrel, fogatlan, késpenge-keskeny szájjal majszolnak valami elfogyhatatlan, mégis szegényes falatot. Amit átéltek, azonossá vált velük: ereikben az gyűjtötte a meszet, derekukba a görnyesztő csúzt, vékony, tragikus lábszárukba a visszerek labirintusát. Két világháború, apák, fivérek, vőlegények, férjek és fiúk távozása, nehézkes írás ú tábori levelezőlapok, ügyefogyott bajtársi fényképek, biztató szók a távolból, melyek minél remény telenebbek, annál derűsebbek, és végül: a magány. A görnyesztő munka, amelynek. célja immár nem nevezhető néven. És a múló, örökös egyformaságában mégis örökösnek tűnő idő, a múltban legyökerezett, megmerevedett mindenség. A lemenő nap mindennapos víziója. És végül az ágy. Egy kéz lassú tapogatózása egy egyre jobban elsötétülő arc előtt: a lélek vizsgálja egy húnyó szempáron keresztül azt, ami az övé volt, és amitől immár búcsúznia kell. Egy egyre lassabban és tehetetlenebbül mozgó kéz. Lassuló mozgás, egyre szűkebb tér: már csak az ujjak búcsúznak egymástól. Aztán ez is megáll. Kint felvillan a táj. És itt a csend. Búcsúznak anyáink, akik egy életen át magukon hordozták a világ terhét. Ez a búCSIÚ csöndes és szerény, mint egész életük volt, apró életük a nagy szenvedésekkel, amelyeket nem lehetett megosztani senkivel. És amelyeket most Huszárik megpróbál megosztani velük. És íme a filmvászonnyira megnövelt ráncok egyszerre megnövelik az életek súlyát, jelentőségét, önmagukon túl, a vászon méretein túl az emberi szenvedés lehetőségeinek nagyságára növelik, s az a végtelennel határos. Gyöngéd és

nagy mű ez az alig tízperces film, mely a törékenységet növeli a maradandóság dimenziójába. Egymásba játszó méretek és 33

Zoltán zenéj éről. Erről az egyhangú, a kéritmusok, tragédia és örökös változatlanság: ez a formája. Legmélyebb emberi rész- pektől szinte független, egy öntörvényű vét: a tartalma. Alló színek és villódzó makacsság rögeszmés kitartásával visszaszürkeség: jelen és múlj szűntelen válta- visszatérő szaggatott és rekedtes fuvós mokozásában. tívumról, amely mindvégig görcsös erő:És ne feledkezzünk meg arról sem, ami szakkal oktrojálja a mondanivalót: a múJánkura Péter forgó képeit talán a legmé- landóság múlhatatlanságát. Semmivel sem lyebben rögzíti az állandóságban: Jeney kevésbé emlékezetesen, mint a film egésze. Keszi Imre

TISZTELET AZ ÖRElG.ASSZONYOKNAK rövid film, 1971. R: Huszárik Zoltán: O: Jankura Péter; Z.: Jeney Zoltán. 34

IGAl TÖRTÉNET Montaldo:

Sacco és Vanzetti

Amerika: különös' földrész, hol az indiánaikat kivéve míndenkí bevándorló. A kontinens feudalizmus nélküli törtérielmében a ,korai bevándorlás nagyobb gőg forrása lett, mint a íhűbéri világban nemesnek születni. A XIX. század közepéig ,a bevándorlókau-e- angolokat, hollandokat, franciakat, németeket - e'lsősoríbana policikai vagy vallási üldöres kergette á t az óceán túlsó partjára. A múlt század .második felétől kezdve azonban egyre nagyobb tömegekben érkeztek Európából azoknak az országoknak a szülöttei, kiketa.kilátástalan.nyornor űzött el hazulról. Olaszok, lengyelek, irek, szlovákok, magyarok, portugálok, görögök stb. Áramláruk a századforduló után rendkivül meggyorsult. ,1901 és 1920 között több mint 14 rnillió ember vándorolt ki az

Egyesült Államokba. Legtöbbjük olasz volt. Számuk 3,155,000. Az USA ipari. es mezőgazdasági munkaeröszükségletének jelentős részét a (bevándorlók fedezték. Mi:Hiárdokat termeltek dol1árértékben,acé.palotákat emeltek, hatalmas vagyonokat teremtettek - mások részére, míg ők maguk: többnyire koldusszegények maradtak. Az amerikai rnunkásmozgalom élnarcosai is leginkább ezekből abevándorlókból kerültek ki. Az anaroho-szindikalizrnus mely nem azonos az anarchizmusnak bombákkal dolgozó irányzatával, hanem a munká:smozga1orrnnak:egyik olyan radikális irányzata, mely kevésre becsülte a politikai harcot, s .'ugyanakkor a gazdasági harc mindenhatóságát vallotta - itt, az új világban terebélyesedett ki, és közkato35

náit is nagy számban toborozta az "idegenek" közül. Az őslakósok leszármazottai: tőkések, farmerek, szatócsok, kisiparosok, seriffek s nemegyszer jobb keresetű munkások is - a ,,'százpercentes" amerikaiak -, feledve, 'hogy elődeik maguk is üldözöttként jöttek új 'hazájukba, féltették az "amerikai századot" ettől a munkásmozgalomtól, és gyűlöletük kiváltképen az idegen rnunkások emen irányult. Mindegy, milyen áron, de le kell törni a radikális munkásmozgalmat t - 12Z volt a "sZázpercentes ameri'kaiak" jelszava. Ez utóbbiak közé tartoztak. nemegyszer az egy-két nemzedékkel előbb bevándoroltak utódai is, akiket mint angolszász vagy német 'e·redetúeketa fajvédő amerikaiak. a "kékvérűek" közé szám ítva, befogadtak. Igy pl. német származású volt a SaccoVanzetti per főbírája, Thayer és főügyésze, Katzmann is. Ennek az ídegengyűlöletnek a oégére alatt folyt a harc a munkásmozgalom elLen az USA-ban. Koholt vádak sorozatát emelték a munkásmozgalom vezetői ellen. A törvénytelenséfteks.orüzata és a szervezett munkások elleni eroszak vörös fonalként húzódik végig az Egyesült Államok törtérietén az 1861-es vasutassztrájktól egészen napjainkig. Az újkor koncepciós pereinek szülőhazája a tőkés USA. Valamennyi ilyen koholt vádak alapján lefolytatott törvénytelen per közül a legnagyobb feltűnést a Sacco és Vanzetti 'elleni törvénytipró eljárás keltette. Miért esett Massachussets állam hatalmasainak választása 1920-ban a néhány millió olasz és a soik tízezer anarcho-szindikalista és szecialista rnunkás közül éppen erre a két emberre? Miért éppen 'ez a két munkás lett az áldozata az ördögi komédiának, mely hét éven át izgalomban tartotta a világ közvéleményét. és az újkOlI',itörténelem igazságszerető embereinek oly kiterjedt tiltakozáshullámát váltotta ki. Nicola Sacco 1881-1ben született Terre Maggioban, 16 éves korálban már az USAban dolgozott segédrnunkásként, azután egy Boston közelében .lJéVŐcipőgyáriban alkalmazták. Mikor az Egyesűht Allarnok

belépett a háborúba, Saooo ,egy kisebb szocialista csoporttal együtt Mexikóba menekült, hogy elkerülje a bevonultatast. Nicola Sacco itt lett szecialista. Bartolomeo Vanzetti munkásmozgalmi tevékenysége sokkal aktívabb volt. Ö 1888ban született a Villafallette nevű olasz városkában. 1909 körül hajózott át az USAba. Textilgyári murikásként kezdte, több sztrájkban vebt részt, és a rendőri hatóságok előtt már ·egy :1912-es sztrájk idején ismertté vált a neve. 1916~han egy kötélgyári sztrájk szervezése míatt a gyárosok fekete listájára került. Ettől kezdve lhalárúsitassal foglalkozott. Harcosságát s tudásszomjá t az elszenvedett vászontagságok s·em tudták k.Ílölni íbelőle. Csak úgy ibeszéltek róla: ".egyik kezében a háló, a másikban ikönyv". 1920. január 2-án az amerikai rendőrség megro!hamozta ta. szakszervezeti székházat, elsősorban a nemzetiségi rnunkások szarvezeti helyiségeit. Szamos embert letartóztattak közöttük Andrea Salsede olasz származású nyomdászt is, akit a nyomozók szőrnyen megkinoztak. Salsede néhány nap múlva rej télyes körűlmények között kizuhant az igazságügyi minisztéri um 14. emeletéről. Máig sem tudni, ;gyilkosság vagy öngyilkosság áldozata lett-e. Az olasz munkások között az esemény nagy felháborodást váltott ki. Május 9-ére tiltakozó gyűlést akartak szervezni, melynek előkészítésében Sacco és Vanzetti is tevékenyeri részt vett. A helyi burzsoázia, melynek már eddig is elég sok !borsot tört az orra alá a két szindikalista rnunkás, elhatározta, hogy ártalmatlanná teszi öket. Még a meghirdetett gyűlés időpont ja előtt letartóztatták őket. Nem tudni, ihogy személy szerint kinek az elgondolása alapján, de a hatóságok nem sokkal ezután egy hallatlanul sötét terv végrehajtásához fogtak. Ebben az időben ugyanis azarnerikai munkásmozgalom újból fellendülőben volt, Enyhült a szervezkedés egyik .fő akadálya: a régi és új bevándorló rnunkások !közötti ellentét. Ha tehát sikerül valamilyen közönséges bűncselekményt nálbizonyítani az újabban bevándorolt rnunkásokra, akkor halálos 'csaé

pást lehetne mérní erre a kibontakozóban lévő egycégre. Ezért vádolták meg Saccót és Vanzettit azzal, ~ogy mindketten részesei voltak egy rablógyílkosságnak, melyet egy öttagú Iban-datagjaiként követtek el egy Soutii Braintrée-i cipőgyár pénztá rosa és annak .kísérőjeellen, rnskor azok a munkások 15,000 dollárt kitevő fizetését vi ték a gyá:r1ba.Hadd :borzolódjon fel az átlagamerikaik erkölcsi érzéke: íme, ezek az anarchisták! íme, ezek a digók! Hiszen ezek közönséges bűnözők! Védd magad, Amerika!

A vád képvíselöí, ,bírák és temelő tanúk méltóknak bizonyultak a terv céljaihoz. Thayer, a nyárspolgár és idegengyűlölő bíró; Ka tzmann főügyész, a kenetteljes yankee, kit később egy massaohussets-i részvénytársaság megzsarolása rniatt eltiltottátk íhivatása gyakorlásától; az esküdtszék elnöke, a volt rendőrfőnök, ki minden reggel a tárgyalóterembe való Ibelépésekor tisztelgett az amerikai zászló előtt, majd aggálytalamil küldöct halálba ártatlan embereket. A tolmács, John Ross a tárgya'lások adatt hamisan tolmácsolt Saccónak: 37

börtönbüntetésre ítélték: egy bíró megvesztegetésére irányuló kísérlete miatt. A terhelő tanúk büntetéselengedés és egyéb kedvezmények reményében vallottak hamisan; la fegyverszakértők ~ Proktorral az élükön - könnyelműen és [elelőtlenül :állították, hogy a meggyilkoltak testében olyan ,golyókattaláltalk, melyeket csak Sacco fegyveréből lőhettek ki. Ugyanakkor lbírák, ügyészek, tolmácsok és :esküdtek, sőt az ,igazságügyi rnínísetéríum magas ibeosztású tisztviselői 1925-27 táján 'bizalmas körben nemegyszer hangoztatták, !hogy aikét íhalálraítélt ártatlan. A Ihalálo·sítélebet :1921 májusában hozták, de !Mt évig nem merték végrehajtani. Sacco és Vanzetti ügye lassanként ismertté vált az 'öt világrész egész területén. Magában az Egyesült Allamokban az "ősIakós 'amerikaiak" közül 400 értelmiségi, köztük Ibírák, ügyvédek, orvosok, művészek, tanárok, Irók stb. tiltakoztak a justizmord ellen. Amikor pedig 1927 iúliusában mégis elha tározták, hogy a kivégzést végrehaj tják, és annak időpontját a következő !hónap Ll-ére tűzbék ki, megmozdult az öt világrész munkássága. A Sacco ég Vanzettí védelmére alakult bizottság és az ügyvédek két védencük életéért versenvfutásba kezdtek az idővel. Halálos ágyán Proktor is visszavonta terhelő vallomását. s a terhelő tanúk egv része beismerte, !hogy hamisan esküdött. Celestino 'Madeiros, legy fiatal portuaál, aki Sacco és Vanzettí oörtöntársa volt, mikor a IbörbönMtof5atá:ssorán egyszer meglátta Sacco feleségét, Rosát ·s két 'gyermekét, Dantet és Inezt, felébredt lelkiismeretére hallgatva, levelet írt a főügyésznek s a börtönigazgatónak. 'Ebben a Iévébben oly részleteket közölt a cipőgyár Ipénztál'osa és a kisérő ellen lkövetett rablócvilkos merényletről. melvetcsak egy résztvevő tudhatott. A levélben megírta, [hogy Sacco és később

Vanzetti ebben a bűntényben teljesen ártatlan. Mindez azoniban inem 'használt. Palmer 'igazság;ügyminiszber, Fuller, Massachussets :állam kormányzója és az egész igazságügyi apparátus úgy látta, hogy az ügy számukra már presztizskérdéssé 'Vált, és az Itéletből nem engedhetnek. Az egész 'világ találgatta, valóban képesek lesznek-e Massaachusets állarn vezetői elkövetni a tervezett gaztetett. Az egyszerű olasz emberek anyaországbeli tiltakozása oly erős volt, hogy mé~ a fasiszta vezetés .is kénytelen volt számolni vele. Mussolini, majd a pápa lisjónak látta, hogy közbenjárjona két elítélt érdekében. Eredménytelenül. Augusztus '1'2-én már minden lelőkészületet megtettek a kivégzéshez. ,32 perccel a ikiv€igzés időpont ja előtt azoiniban futár érkezett Fuller kormányzótól, és az ítéletvégrehajtás elhalasztásáról hozott rendelkezést. Az igazságszerető emberek szívében m-ndenübt új .rernények léledeztek: 'talán mégis sikerül lefogni a törvényesített gyilkossázra készülők kezeit. Az amerikai hatalmasok azonban már nem tágítottak, és az újólag kitűzött határnaeon, 1927. augusztus 22-én végrehajtották a kivégzést. A kivégzés nyomába-, a harag és a felháborodás elemi erővel tört ki az öt kontinens nagyvárosajban. IMég a 'csendes és alapjában nyárspolgárias Svájcban is: ZÜricbben pl. 80.OOO-entüntettek. Sacco és Vanzettí végtisztessézén kb. 250.000 ember vett részt, miközben a bostoni utcákat az eső rnosta. A Saccóról és Vanzetti:ről szóló ola:szfrancia koprodukciós film, melyet nemrég:ben mutattak Ibe nálunk, ihibeleser, és rnűvészi eszközökkel érzékelteti, \hogy e két olasz munkás élete, harcaik és tragikus [haláluk iki nem törölhető nyomot hagyott a század aroula tán. Szalai

SACCO ÉS VANZETTI (Sacco e Vanzetti) olasz, 1971. R: Giu1iano Montaldo; F: Fabrizio Onofri és G. Montaldo; O: Silviano Ippoliti ; Z: Ennio Morricone; Sz: Gi'éln Maria Volonte, Riccardo Cucciolla. 38

György

MI El ... ? Fellini : Bohócok Fellini nemzedékének IS a valamivel előbbi vagy valamivel későbbi évjáratoknak Európa-szerte köz.ös gyerekélménye a városszélen vagy falu kőzepén éjszakai varázslattal felütött cirkuszsatrak másnapi meglepetése ; a r-ikító felvonulás az utcákon, rikácsoló trombiták, recsegő dobok, bömbölő állatok, tarka rongyok kíséretében elhangzó felhivásokkal. Ki nem érezte át közülünk. a szó valódi, etimotóaíat értelmében, azt az "a:ttr.akciót", vagyis rejtélyes, leküzdhetetlen vonzást, vonzalmat, vonzerőt, amelye tünemény hivalgó kulcsszavaként hangzott fel megannyiszor a po.nyvákon kívül és belül? Fellininek, úgy látszik, ez az élmény másokmái is többet jelentett. Erről árulkodik az a kósza életrajzi adat,amely szerint az 'egyházi internátusból megszökve, egy időrel egy vándorcirkusz-társulathoz állt. S erre vall egész művészete, az Országúton-tól a Bohócok-ig, amely mintegy a cirkuszperondra kényszeríti egész fantáziáját, az életről való egész látomását. A Bohócok elején azzal fenyegetik meg otthon a már a Nyolc és fél-hől ismert, groteszk, térdágérő rövidnadrágos egyenruhájában félszegen lépegető kisfiút : "Ha rossz leszel, elvitetlek ezekkel acigányokkal," De úgy látszik, a kisfiú számára ez a fenye g"tés inkább vágyálomnak tűnik, Ame-

lyet vakmerően valóra is váltott, hogy aztán többé ne is tudjon szabadulni bűvköréből. Olyannyira, hogy világhírű filmrendezőként is úgy cipeli magával a 1
kísérletekkel szemben bizonyos nagyvonalú és magabiztos hagyományőrzést is), a fő szerkezeti elemet tekiint'7e azonban voltaképpen megmaradtak a "bImdráma" hagyományos műfajában : valamiféle cselekményt áhlitottak elénk, amelynek során a mozgó kép mozgásának időbehsége valamely - emberekkel történő - időbeli események mozgását követte vagy alkotta újjá. A Bohócok (IS később a Róma) kilép a cselekményesség ikeretéből; illetve megfordítja a szerepeket a film cselekménye nem abban valósul meg, amit a film alkotói térnául választanak, hanern a téma feldolgoeásában; a 'téma és a cselekmény, mint a kubista képeken a 'rajz és a szín, elmozdul egymáshoz képest; ikiitalált és megjelenített cselekmény helyett maga a kitalálás és a megjelenítés művelete és. folyamata válik cselekménnyé. A Bohócokban F'ellini azt .mesélí el", IhQgy Fellini és, stábja elkészíti a Bohócok című filmjét. A történet helyett, amelyet úgy találnak ki, az a nem kitalált, hanem valóságos történet játszódik le, amelynek során azt "k!ibalálják": az egyedül valóságos. "story" - amelyet a film alkotói közvetlenül, a maguk "t,örtléneteként" élnek át az időben - a saját tevékenységük. A film, ·e Iegfiatalabb művészeti ág máris seregnyi ösztönzéssel, trükkel, formai és szerkezeti elemmellendítette tovább a hagyományos művészeteket. A modern regény, a mcdern dráma, sőt a rnoderm képzőművészet elképzelhetetlen a film hatása nélkül. Nem egy más téren azonban a film az, amely csak később tudja átvenni az irodalom vagy más művészet újabb felfedezéseit. 'I'alán a legutolsó, a film által ilegnehezebben elfogadható s.zerkezeti változás éppen a cselekmény kiiktatása volt. Nem véletlen, hogy ezt éppen Fellini valósítja meg először (vagy nagy formátumban és magas nívón először). Hiszen ő az, akiről a krítika kezdettől fogva megállapította, hogy a filmművészek közül Iegmkább ő a "k6Uő", vagyis az, aki vallomásos, autobiografíkus eredetű életmű szerves és tervszerű kialakítására törekszik, m'ndenekelőtt önmagát, még-

40

hozzá önmagát mínt alkotóművészt választva esztétikai tárgyác). A Bohócok és a Róma, ennek a folyamatnak míntegy (átmeneti) betetőzésekérst, a személyes és autonóm alkotás egyedülálló példái a filmművészetben.

Hogy Fellini t .miíért érdekli annyira a bohócok és a cirkusz világa" -azt már önmaga megkérdeztette magától magában a filmben, a filmbe szereplőként bevon t francia cirkusz-történész, 'I'ristan Rémy által; hogy aztán ugyanott ilyen készalkartan semmitmondó vállaszt adjon rá: "Nem is tudom. Kezdettől fogva érdekelt. Én ... " Talán épp ezt az ugyancsak szándékosan abbalhagyott mondatot fejezi be a film egészével. Azt pedig, hogy "S.ignor Fellini mit akart loifejezni ezzel a filmmel" meg se merem kérdezni, mert félek, hogy az én fejemre is mente-, ráJrepül- a fiJmből - az a. cirkuszi vödör, amely a kérdező riporter és a felelni készülő rendező fejére repül - a fImben. Mert ő maga magáhan a filmben ezt a filmjét érin tő akadékoskodó kérdést is 'eleve elintézi, stílszerűen és jelképesen: ezzel a cirkuszi trükkel. De azt talán rni is megkérdezhetjük a Bohócok-ról, amit a kisfiú a fidrnben olyan komolyan kérdez meg a cirkusz egészéről : Mi ez?.. Hol helyezkedik el a műalkotások, szerosabban véve a Iilmművészet rendjében? Mi ez, műfaja, vagyis legbenső természete szermt? Szórakoztató montázs a színe filmezés látványos eszközeivel, a cirkusz mindenki t érdeklő produkcióinak Ibemutatása. mint a többi cirkuszfulm, vagy más téren az operafidmek? Vagy épp ellenkezőleg: tudományos munka, amely -akár a századelő nagy folkilór-gyűjtői a fonográffala mozgó !kép segítségével az utolsó pillanatban még sietve és filológiai hűséggel lerögzíti azt, amit egy haldokló rnűvéSZl ti ágból felkutatva még élőnek' talál? Dokumerutumfiilm a kiJöregedett nagy bohócok utolsó éveiről vagy napjairól ? Interjú-sorozat, amely szociografikus felmérést készít e hanyatló művészetí ág. képviselőinek jelen helyzetéről? Doloumen-

tumfilm játékfilm-elemekkel ? Vagy Jatékfilm dokurnentum-elemekkel ? "Cinéma-vérité"? Vagy egy gyerekkori nosztalgia álomszerű elégiája? Kézenfekvő a válasz: mindez együtt. Kézenfekvő, de semmitmondó is. Térjünk vissza inlkáhb a "cselekményhez", amelyről már megallapítottuk, hogy nem más, mint: önmaga. Ha megpróbáljuk iskolás módon 'elmondani a film "tartalmát" , a követk=zőkre jutunk: a mindmyájunk által ismert vflághírű filmrendező, Signer Fellini (aki tetszelgő őriiróniával "Monsieur Bellini."-nek szólíttatja rnaaát 'egy ízben a párizsi televízió elképesztően francia és ehképesztően bürokrata rnunkatársnőjével) 'bemutatja újonnam ősszeállt stábját: asszisztensét, új angol IQP era tőrjét (aki a mamáját is macával hozza) és a titkárnőt vagy "seript-gid"-t, akikkel a cirkusz világáról szóló filmjét készül forgatni. És végürkhérteti magát velünk, ahogy forgat ják a filmet. Mielőtt nézőként részt verinénk abban.. ami t a film sorra bemutat, előbb mindíg abban veszünk részt, 'hogy a fi1m művészei hogyan készülnek ezt nekünk bemutatni. Abbari a képtelen szenzációban van részünk, hogy látjuk, hogyan csinálják azt, amit látunk. Mintha valaki a saját feje mögül hajolna ki. Mint a bohóc, aki a saját ülepébe fogózva emeli fel magát a földről. Vagy mirrtha saját orrunkat 'vennénk a szájunkba. (Igen, ez is csupa cirkuszi mutatvány, ha akarom; mint ahogy Tr istan Rémy a filmben épp azzal jellemzi az egyik legnagyobb framcia bohócot, hogy az az alsó ajkával '21 tudta takarni az orra hegyét.) Az operatőr 'önmagát murtatja a , képen, arnint éprpen a képet csinálja. A rendező előttünk utasítja arra, hogy azt csinálja, aminek meg kell jelennie előttünk. A scrípt-girl nekünk olvassa fel azokat a tudnivalókat, amiiket a rendezőnek kell tudnia. Minderst látunk, amit a normális film nézőinek nem szabad látniuk. Azt is, aminek nem szabad Ibenne lennie a filmben. Amit ki ke1Jl vágni la filmből. A rendezés, az alkotás közben előadódó - máskor gondosan krii!ktabott kudarcokat is. Azt,

amikor a stáb (és persze a néző is) nagy vácakozássaű ül az elsötétített kis szobában, hogy megtekintse a Fratelli-testvérek kílasszikus produkciójáról készült korabeli amatőr-filmet, de az ósdi vetítő többszörös nóga tásra sem hajlandó műkődni, a két-balkezes Pierre minden rnesterkedése ellenére. (Persze, ha akarom, s ha nem Í!S akarom, 'ez .is beillik egy a szereplőL~ részéről akar a tl an, a rendező álta:! hírtelenében improvizáltbohóctréfának.) Vagy amikor ugyancsak nagy várakozással beülünk a párizsi TV archívumáoa, hogy a nagy, a Tristan Rémy által legnagyobbnak tartott fi ancia bohócról. Rhumról készült régi némafilmet megnézzük. cs mire a 'bo'hóc alakja egyetlen vágásnyira megjelenik előttünk, már vége is a filmnek. Ezért igazán nem volt értelme annak, hogy az egész stáb - és főként mi - ellátogassunk a párizsi televízió vetítőjébe (közben még megnézzük az impozáns Passy-i épületet is). (De persz , ha akarom, ennek is van "ért.elme". Az, amit a Speaker rnond: "Tailáin mégis Tristan Rémyn.ek van igaza. Taián a clown valóban véglegesen kihalt." Arinyira véglegesen, hogy még a film se őrzi emléket. 'Talán ez se, amit most látunk. Bohóctréfa ez ts: az ismételt kudarc a vetítésekkel és a filmel.kkel. Hiszen nem a kudarc-e a lényegre a bohóc művészetének? S nem éppen a saját produkciójában megismert kudarc") 41

Hált persze, ez a film valódi tartalma: a bohóc halála. Ez viszont nem cselekményben áll eiőttünk. Hanem - bohóctréfákbari elbeszélve. Egy sajátos cirkuszi szvitben, amely éppoly heterogén elemekből áll, és épp olyan homogén, rnint minden cirkuszi program. Mert cselekménynek lehet-e nevezni azt, hogy egy kisgyermeket látunk, aki 'Éjszaka az ágyból' kikelve álmodozik a cirkusz csodáin'? Aztán meg azt, hogy rni is ámuldozunk a bemutatott cirkuszi prcdukción? Vagy azokat a látogatásokat, amelyeknek a során a cirkusz régi nagyjai emlékeznek, semmitmondóan vagy sokatmondón, spontánul vagy beállítottan.ornprovízéütan és megrendezetten '? Vagy a kisfiúnak - és Feblininek - azokat az élményeit, amelyek a bohócnak mint magának is egy művészi kOllJSl1lru!kció által kialakult sajátos szerepnek - a valóságos életben létező ősképeit, típusait, egy fasizmus-korabelli olasz vidéki környezet falubolondjait és hatalmi őrültj eit, lelki nyomorult jait és társadalmi elnyomoritettjallit,á!Uitjaelénk, hol dosztojevszkiji együttérzéssel, holgo,goli szatírával, egy egész külön kis neorealista filmet ékelve ebbe a filmbe, amely esztétikailag és történetileg a neorealizmus tagadása? Vagy lehet-Ie cselekményként f.elfogni azt a hajmeresztően "filJm.szerűtlen" helyzetet, amelyiben egy egész kis elméleti seíenpozicnnak vagyunk tanúi? Tristan Rémy egy párizsi kis bisztróban egybesereglett bohócokkal - és persze, a film stábjával - hosszan értekezik olyan szakmai, a nagyközönség érdeklödésétől igen távol álló kérdésekröl, rruirst hogy mi is a "fe/hér down" szerepe ? Msből jött létre r Hogy a híres fehér bohócon. Antonet-n lehetett-e nevetni vagy sem (ezen majdnem hajba kapnak), s hogy a fehér bohócok rikítóan pompázatos, rituális öltözékeit nagy szabók kreálték-e vagy a bohoc-feleségek. Csaldhogy ez a merőben és szélsőségesen "int,el1elktuális" téma, ame, y sokkal inkább a film előtanulrnányai közé illene, mint a megvalósult filmbe (dehát láttuk: 'ez a film a saját 'előkészületeinek fidrnje is), egyiben az "életnek" olyan közvetlen és természetes közegében

valósul meg, hogy ezzel - talám önkénteheriül - a film egy másik szólama emelkedik ki. Amelyben "inteHekbualitrás" és "éle1:szerű:ség" álellentétei magától értetődően oldódnak ,fel a tevékenység látványában, mozgás, beszéd és környezet közvetlen egységben. Ismerjük ant a regénytípust, amely a re@ény készülésének regény1e is. Itt megjelenik a film, amely a film készülésének filmje. Azzal bonyolítva még tovább a belső tükörjátékokat, hogya film egyiben egy másik rnűvészet hai1állánaka filmje is. Nerncsak valamiféle "színJház a színházban" vagy "film a filmben", hanem cirkuszról szóló film a cirkuszról szóló filmben, amelyben cirkuszról szóló régi fiamek is lá thatók (vagy láthatók lennének, ha helyettük nem a fordított mutatvány, a cirkuszi kudarc volna látható). A modern költészet már annyiszor énekelte el a költészet halálát - természetesen többé-kevésbé remek költeményekben. Itt a bohóc temeti el a bo!hócot. Az élő az élőt? De miért? V1agy a halott ,a haíottat? De ho-. gyan? így is, úgy is képtelenség. De rninderrhogy. cirkusz. A cirkusz lényege.

A Nyolc és fél-ben is a filmalkotás volt a film tárgya és témája; ám az még a szó klasszikus értelmében volt önéletrajzi alkotás; ,a hőst, mintaz irodaílomtörténatben szokás, könnyűszerrel azonosítani Lehetett a szerzővel.; de a kettő nem forrt össze magában a rnűben. Szerző és hŐSIeközött megmaradt a klasszikus kettősség, Itt azonban megváltozék a viszony. Hős, és szerző egyrészt teljesen ,eggyé válik, másrészt két vagy több a,kllkra hasad. Egyszerre szerepel mai önmagávaí. mint Fellini, a filmrendező, másrészt mínt saját maga régi valója, mint .filmhős, mint a kisgyerek, akinek emlékeiből az előbbi felépíti művét. Ez a kettős, tükörszerű jelenlét a Rómá-,ban aztán még tovább hasad: a különböző 'epizódok különböző korú - s bizonyos foikig különbözö jellemű - hőse végső soron mind ugyanaz, aki mint rendező mai valójával míntegy az összes közben felmerülő alaknak a szantézise.

Mindez a stílusok és a műfajok oly szahad és gátlástalan keveredését teszi lehetövé, hogy a rnűvész a filmbeszéd rnimden változatával élhet; és ez esebben tud ils élni. Neorealizmus és cinéma-vérité, rejtett karnera és ímprovízáció, szuperrendezett trükk-produkció, burleszk és melodráma, dokumentum és játék, interjú és vízió játszik állandóan egymással. A filmet lehetetlen az ismert és kialakult műfajok valamelyikébe is besorolni. Egyfajta "écri ture cinématographique" -ot teremt, amely csatlakozik az irodalom legujabb, műfajleépítő,V'erset és prózát, epikát és drámát egybemosó, a műfaj nélküli írás műfaját létrehozó kísérleteihez. Így viheti végbe észrevétlenül azt a csodás csalódást is, hogy a végig ellenőrizhetően dokumentum-értékű jelenetsorokba beiktat egy végsőkig megkomponált és lejátszott kis drámát (vagy bohóctréfát?) is. A paradoxeret Vlégi'gkell vinnie. A feltá:ruló, kiöregedett bohóc-sorsok sorában, amelyeknek hőseit szemtől szembe, szociografíkus valóságukban l:átjulk, egyszerre csak elénk kerül egy olyan, amelyet és aki t már nem Iáthatnánk. De éppen ezt ne Iássuk, ezt a Iegmegrendítöbbet, legcírkuszíbbat, Iegfelliniobet? Egy francia bolhóc története ez, aki súlyos betegen fekszjk a kóríházban, rníkor megtudja, hegy legnagyobb vetélytársa lép fel a városban. Felkel a betegágyéból (ezt már Látjuk, s eszünk ágába sem jut, hogy nem lehetne látnunk, hiszen már halott), amúgy kórházi pizsarnában kiszökik a cirkuszba, ott végigkacagja kollégája rnűsorát, és köz:ben átkacagja magát oa,mésvilégra : a takaratók találják meg ·ei1ő:adásután a triibün padjára dőlve. Ime: a bohóc halála, ahogy a boihóc eljátssza. A ,,-ridi Bajazzo" szentirnentális rnelodrámája helyett "a bohóc cilrlkuszi halálának" pszeud o-wagneri (és igazi fellinii) ániája. Amely aztán fergetegessé erősödik és gyorsul a fináléhan. A kabinet-alakítás törnegessé méretezve. Itt természetesen élő bohócok temetik a jelképes halott bohócot.

De vajon ki t j elképez a halott bohóc j elképe, ha nem azokat az élőket, akik őt temeti!k?Akik tehát voltaképpen magukat temetilk 'előttünk, a legfrenetikusabb cirkuszi össz-produkcióbsm, amit valaha is porondon látni lehetett. Ez aztán a "monstre-műsor", a "sdhanemlátott attrakció", amelynek már-már- fokozhatatlan tempóját és tumultusát, a már megszekott fellinii kádenciaként, a csend és az üresség zárja 1Ie, 'egyetlen hangszer fokozatosan mindent .betöltő érzelmes szólam ával. A Bohócok valamíképpen végpontja a modern művészet ama hosszú vonulatának, amelyben - ha szabad apámat idéznem - "ó, cirkusz, cirkusz, mínden lelkek álma" éli második életét, azt, ahol "mai magunk vagyunk a te műsorod! ... " Laforgue Pierrot-i és Banville kötéltáncosai, Apolldnaire car.lekinjei és Picasso arlekinjei, ALberti burleszk-angyalai, Chaplin' grandiózus kisembere. vagy a magyar költészetiben a kevéssé ismert Pásztor Béla falusi légtomászaí és kövér kardnyelől (mindez csak jelzésként) válnak itt az emberi sors olyasfaj ta jelképeivé. mint más korokban, más életérzések rendjében a szentek vagy a királyok. Valóbari v€ge volna a Píerrot-k, Arlekinek, Augustele kettős uralmának: a maguk szerény porondján és más művészetek előkelőbb vendég-porondjaín? Leszneik-e ezután is kisfiúk, kik vágyakozón néznek feléjük, rnint a már idézett versben ? És odakint, a csöndes, a vak éjben, lázálmok zengő csudaerdejében, ott áll az ingyen-néző kisdiák. Beles a cirkusz-ponyva résin át ... Vagy mint a Bohócok első filmkockáin, a csöndes úri gyerekhálószoba függönyréséri kémlelve, az áJlmodozókérdéssol az ajkán: Mi ez? ... Somlyó György BOHOCOK (I Clowns) olasz-e-írancia-e-nyugatnémet 1970. R: Federíco Fellill1i.; F: F. fi'ellini és Bernardo .Zapporui; o: Carlo di Palma; Z: Nino Rota; Sz: Billy, Rizzo, Fratelldni, SaBrio, Rhum

stb.

PREMIER

PLAN

I ~

I I

ró

JOHN GRIERSOH Amikor John Grierson 1948 tavaszán hazatért Angliába - mivel az UNESCO-nál k;dolgozott nemzetközi filmtervének megvalósitását nem látta oiztosítottnak -,. úgy tűnt, hogy újból az angol dokumentarizmus élére áll. Nem ez történt. Ha 5zerényen tovább dolgozott is, hírneve azonban lehanyatlott, alakja .eltűnt a nemzetközi filméletből. A fiilrntörténetek már akkor a dokumentumfilm klasszikusának kiáltották ki, az angol dokumentumfilm-iskola megteremtőjének ; s evvel mintegy lezárták életművét 5 túlléptek raj ta. Alki:kazoniban .figyelmese-, hete:kintenek a griersond életműbe, meglepetéssel fogják tapasztalni, hogy az nemhogy nem avult el, hanem ellenkezőleg, nagyori is eleven anyag; mert Grierson ha más időben és más körűlmények között js, de olyan kérdésekkel fo,glaLkozott,olyan problémák állottak érdeklődésének középpontjában, amelyekkel naponta találkozunk a mai filmművészetben, a magyarban is. Grierson egész elméleti és gyakorlati tevékenysége igen zárt egységet alkot. Alapfelismeréséből rendkívül logikusan. következnek megoldási kísérletei, küzdelmei a felbukkanó új és új dilemmákkal. Mik voltak Grierson dilemmái? 1. Grierson, amikor 1924-ben (filozófiai doktorátussal a zsebében) az Egye-

sü ..t A Iamokba ment, mai kifejezéssel: a tömegkommunikációs eszközök közvéleményt al~ító szerepét tanulmányozta. Mindenekelőtt a sajtót és a filmet. Walter Lippmann nézetejt követve és saját tapa sztala tai alapján arra a meggyőződésre jutott, hogya társadalom olyan korszakba érkezett, melyben rendkívül megnövekedett az egyes ember számára alapvetőerr szükséges, a teljesség élményét adó információk jelentősége: elsősorban azért, mert El tájékozódni nem tudása társadalmi életben a demokrácia alapjait ás.sa alá. Rájött, hogy az információadás demokratizmusa és a társadalom .demokrat.izmusa között összefüggés áll fenn; ha tehát javítani akar a társadalom helyzeten, akkor az iriformáció.zolgáltatást kell megújítania. Annak okát, hogy az ernberek nem rendelkeznek a szükséges inforrnációkkal, a nevelés hiányosságában látha, mert a korabeli nevelés szarinte legfeljebb csak jó szakembereket tud kiképezni, de nem készíti föl az embereket arra, hogy képesek legyenek tevékenyeri részt venni a társadalom életében, Teháta tényleges nevelés és a feltétlen szükséges nevelés közti szakadéket 'kell meg:szüntetni. S erre legalkalmasabbnak a fi:lmet találta. 3. Miután állampolgárok neveléséről van szó, Grierson természetesnek vélte, 'hogy 41

a szükséges filmek elkészjtéséhez a pénzt az államnak kell adnia. Munkájának és idejének jelentős részét foglalta le az, hogy erről az állam hivatalnokait meggyőzze. Később nyilvánvalóvá lett, hogy ott, ahol az álllam hajlandónak mutatkozott erre, mint pl. Angliában, de különösképpen Kanadában, a dokumentumfilm rnűvészete felvirágzott. 4. Míllyenek legyenek: maguk a filmek? Elég, ha újabb és újabb dnformációkat nyujtanak, vagy szükséges művészi megfogalmazásuk ís? Vajon 'az esztétíkumra való törekvés nem deformálja-e az információt? 5. Hogyan lehet a:z így elkészült filmeket eljuttatni a nézőkhöz, azokhoz az emberekíhez, akiknek: szükségük van a filmekben megfogalmazott információkra? Grierson di'lemmáiból világosan kírajzo-: lódik, hogy milyen szemlelettel közeledett a filmhez. Forsyth Hardy írja, aki Grierson írá satit kötetbe gyűjtötte: "Grierson filmművészeti érdeklődése nem esztétikai, hanem .társadalmi' természetű. A filmet nem a művészet együk formájának tekintette, hanem eszköznek, amellyel a közvéleményt befolyásolhatja." Ez a "társadalmi természetű érdeklődés" nem művészetvagy esztétika-ellenességből táplálkozott, ha:nemalbból, hogy Grierson tudatosan törekedett a film társadalomhan betöltött szerepenek felülvizsgálatára. Elméletének és murskásságának egyik alapvető vonása a film társadalmi funkciójának átértékelése. Az akkori nyugati filmvilágban a film nagyobbrészt szórakoztatást, és csak kisebbrészt jelent művészetet. Míg az ipar és a kereskedelem a film szórakoztató jellegét 'hlangsúlyozta, addig a korai elméletirók azon fáradoztak, hogy bebizonyítsák: a film méltó társa más "hagyományos" műV('SZíE:. tnek, Graerson mindkét törekvésnél szélesebb alapokra helyezkedett. Szerinte a film több kell hogy legyen, rnirit szórakoztatás és mint művészet: a .társadalmi tudat megváltoztatásának szolgálatába kívánta állítaní. A film
féle módon érheti ,el, de ez az alaptétel, amelyhez rninden további lépésnek igazodnia !kell. Természet'esen a "szórakoztatófilmek" és a ".ffiűV'ésvfilmek" is adnak inforrnációkat, de ezeknek a filmeknek a hatása helyzetüknél fogva korlátozott, másfelől - és 'ez a fontosabb - deformált, mai szóval manipulált információkat nyújtanak. Holott. a cél ennek éppen az ellenkezője: minél szélesebb körben valóságos és igaz információkat terjeszteni. A filmek közül - Grierson szerint -erre a dokumentumfilmek a legalkalmasabbak. OSitt érdemes közbevetnünk, hogy a napjainkban egyre inkább szaporodó szociclogikus filmek megjelenése mögött is hasonló elképzelések húzódnak meg. Ezeknek a filmeknek a rendezői önként lemondanak a "művészi megoldásokról", s kamerájukat a valóságfeltárás szolgálatába állitják, hogy rninél hitelesebb és pontosabb képi információt adjanak társadalmukról. A mai szcocíologíkus filmek készítőit is elsösenban la társadalom konkrét analizise és tényleges helyzetének bernutatásaössztökéli, semmint a művészi megformálás szenvedélye. És Grier.son utódainak tekinthetők abban az értelemben is, hogya filmet - döntően - a .társadalmi küzdelrriek, a társadalom mozgásának részeként értékelik. Griersont - elméletében, a film funkcióját átértéke1:őelJképzelései:ben az egyesült államokbeli évek a kérdés helyes megfogalmazásához segítették hozzá; itt ébredt rá a film hatalmas befolyásoló szerepére, arra, hogy addig ez mennyire kihasználatlan maradt, hogy korának társadalmában milyen nagy az eltérés a film tényleges lés Iehetséges szerepe között. A kérdés megválaszolásáoan, elméletének kidolgozásában viszont már a szovjet filmművészettel való találkozása mspirálta. Ez részben a szovjet filmekkel, Pudovkin, Eizensteir» és mások alkotásarvel való megismerkedest Jelentette. Sőt, az Egyesült Allamokból h.azatérve ő volt az, aki 'ezeknek a filmeknek a feliratait vagy szinkronját elkészítette. Másrészt: elképzelései t Angliában az' Empire Mariketing Board, !tehát tegy álIlami szerv segítette. S

abban az időben állaern filmgyártás egyedül a Szovjetunióban létezett. "Az E. M. B. számára Oroszország példája nem volt hiábavaló" - írja Grierson, És ez nemcsak a financiális és szervezeti vonatkozásokra értendő, hanem a programra is. Grierson a szovjet filmekben nemcsak azt látta meg, :hogy valóságos és igaz információkat közölnek. hanem azt is, hogy milyen magas hatásfokon teszik ezt. Ennek révén kerül előtérbe nála is a hatás problémája, a propaganda, s kialakul az a véleménye, hogy a filmnek a valóságos és igaz információadás mellett propagandának is kell lennie. A propagandacélok jegyében Grierson a film 'befolyásának legszélesebb értelmezését vallja; addigi el!képzelései egészülnek .ki azzal, hogy az egyébként megújításra szoruló nevelési rnunka folytatását tenné a '.film kötelességévé. Igen jellemző, hogy GrierGrierson:

sen a szovjet filmmllv,eszetböl nem a dokumentarista Vertevhoz .kötődött, mint az válvható lett volna, hanem Pudo-vkin, Eizenstein, Dovzsenko [átékf'ilmjejhez, amelyeket nem "mű
Heringhalászok

. I....

Wats-Wright:

Night

Mait

(Éjjeli

Posta)

ményeket tartják szem e őtt, mert a propaganda hatásosságának jó felét a presztizs biztosítja, amelyet maga körül tud teremteni. Másik lényeges megfontolás, hogy az üzletembereket kizárólag a közvenlen eredmények érdeklik, vagyis az, hogy a film milyen összegeket hoz egy éven belül. A propagandisták mcsszebbre tekintenek, és nem törődnek ilyesmivel." Negyvenhárom évvel ezelőtt, 1929 késő öszén rnutatták be Grierson első és egyetlen önállóan rendezett filmjét, a Heringhalászok-at. A bemutató sikert aratott. Bizonyára azért, mert a mozi néző először találkozott a filmvásznon az angol hétköznapokkal, egy hozzá ik,öz'elálló,de a mo50

zikban eddigelé ismeretlen társadalmi szféra purítán megfogalmazásával: az Északitenger halászainak végtelenűl egyszerű életével. Gríerson tulajdonképpen nem fedezett föl semmit, hanem - Sadoul szavaival élve - "egyfajta társadalmi egzotizmust mutatott be", éppen azért, mert meg volt győződve arról, hogy a társadalom életének mindennapjai sem a film, sem a nézők számára nem jelentenek és nem is jelenthetnek egzotizmust, hanem csakis a társadalom reális megismerésének lehetőségét. Nem az az érdeme (vagy nem, csak az), hogy a viktortán us szalenek helyébe a halpiacot állstotta, hanem az a felismerés - és ez jut kifejezésre a Hering-

halászok-ban is -, hogy a film akkor tölti be igazán 'funlkciójá t, akkor 19azán öntuda tra' ébresztő propaganda, ha a nézőket önm agukk al, saját világukkal szembesíti. Gr' erson arra törekedett, hogy a kiválasztott jelenségnek az ellentmondásokon keresztül megvalósuló folyamatát jelenítse meg, hogy a he yszínek, a "sz,ereplők" hit les,s,égét a tőrténés ;hitelessége is igazolja. Maga is ilyen értelemben emlékszik vissza a Heringhalászok-ra: "A filmben a képek és a rnozgás egyesítése látszott fejlődőképesnek. A bárkára, oa hálót kivető és visszahúzó emberekre nem úgy tekmtettünk, mint egyfajta munkában és mozgásban lekötött személyekre és dolgokra. Ötvenféle, egymástól eltér-ő módon mutattuk be öket, és mindegyik módozat

egy szükséges elemmel gyarapította egyéniségük meghatározásá t. Más szavakkal: a beállításokat nem 'csupán leíró vagy ritmikai célza ttal kapcsokuk össze, hanern azért, hogy felszínre jöjjön a bennük foglalt kommentár. Az emberek nehéz, folyamatos munkája nagy hatást gyakorolt ... " A Heringhalászok sikere igazolta Griersen elképzeléseit. S ez a siker - visszatekintve az angol és az egyetemes filmművészet ezutáni történetére - sorsdöntőnek mondható: a Heringhalászok lett az a film, amely megnyitotta azokat a pénzforrásokat, melyek segítségével azamgol dokumentumfilm-iskela kibontakozhatott. Grierson rendkívüli érzékkel egy olyan munkatársi gárdát, olyan a1kotóiegyüttest alakított ki, amelynek tagjai - a grrer-

soni elmélet alapján - képesek voltak a dokumentumfilm művészetének új irányt szabni. Donald Alexander, Edgar Anstey, Arthur Elton, Stuart Legg, Paul Rotha, Alexander Slhaw, Evelyn Spi ce, Donald Taylor, John Taylor, Harry Wats és B3.,il Wright maguk is a dokumentumfilm jejelentős képviselőivé lettek. Rövid ideig velük dolgozott Robert Flaherty és Alberto Cavaleariti is. Grierson munkája lassan kezdett beérni: sorra születtek meg azok a filmek, amelyek egy új típusú tájékeztatást szolgáltak, s amelyek képesek voltak a mindennapi élet szépségét is szuggesztív módon feltárni. A filmek művészi minőségére jellemző, hogy amikor 1964ben Manruheimben egy nemzetközi zsűri értékelte vaz egyetemes dokumentumfilmművészet alkotásait, akkor Harry Wats és Basil Wnig1htfilmje, az Éjjeli posta a második, a Heringhalászok pedig a tizedik helyen jutott 'be a legjobbnak: tartott 12 mű közé. A második világháború közeledte, majd kitörése arra késztette az angolokat, hogy a dokumentumfilm-gyártásnak legalább egy részét kevésbé veszélyeztetett helyre telepítsék. (A Grierson-féle dokumentumfilm-készítest amúgy is meg akarták honosítani a nemzetközösség országaiban). Grierson így Kanadába került, ahol kormánybiztosként rnegszervezts az állami filmgyártást, amelynek: fő célja dokumentumfilmek,tájékoztatófilmek, híradófilmsorozatok készítése volt. Nagyrészt ennek a griersoni megalapozásnak köszönhető, hogy a kanadai filmgyártás ma is az élvonalba tartozik. Ebből számunkra az a fontos, hogy GrierSOn épp a 30-as évek angliai, majd a kanadai tapasztalatok alapján jutott el egy újfajta forgalmazási rendszer szükségességének felismeréséhez. Már elkészültek

azok a filmek, amelyekkel - úgy vélte sikerül helyre billentend az egyoldalú információadást, de ezeket semmiképpen sem lehetett a megszekott módon bemutatni. A már kialakult kölcsönző- és mozihálózat semmi j ót sem ígért. A forgalmazok különben sem vállalták ezeknek a filmeknek a terjesztését, hiszen alig jővedelmeztek valamit. Igy ötlött fel Griersenban az ún. második mozíhálózat gondola ta. Célja ezzel kettős volt : egyfelől el akai ta magát határolní az "üzlettől", másfelől új, szinte bensőséges kapcsolatot szerétett volna Iétesi teni a filmek és a nézök között. Fölismerte, hogy a filmek csak ilyen körűlmények között Iehetnek ha tásosak. a nézőket csak így lehet valóságos helyzetükre ráébreszteni. Tudta, hogy nem egy vagy két filrnmúzeumra, . vagy különleges mozira van szükség, hanem arra, hogya filmet - rninden romantikus tetszelgés nélkül - "a nép közé vigyék", mert 19y válhat igazán társadalmi erővé. Grierson tehát í'gy újból eljuto.tt a nézőkhöz, a társadalomhoz. SŐt. A kanadai tapasztalatok és második világháború arra késztettek, hogy túlnézzen az országhatárokon, hogy elveit, módszereit krterjessze a világra. Kidolgozta egy nemzetközi filminformációs szolgálat gyártási és forgalmazási tervét. Ennek megvalósítása volt Griersom nagy álma. Érthető, hogy a hidegháború idején nem lett belőle semmi. Arístarco azt írja, hogy Grierson nem volt forradalmár, csak reformer. Ez igaz. De az is, hogy napjainkban sokkal kevesebb forradalmi film, ikévesebb forradalmár' fnlmes lenne Grierson életműve nélkül. 1972 februárjálban halt meg. A filmszaklapok többsége néhánysoros nekrológban emlékezett meg róla. Zalán Vince

-

--

~~-

Grierson:

Heringhalászok

DOKUMENTUMOK

TÜKRÉBEN

Grierson - önmagáról A Clydeside-mozgalomban cseperedtem fell. Egész életemben polibizáltam. Akik a Clydeside-mozgalomban nőttek fel, azok sohasem felejtenek. Nem támadhatnak olyan körűlmények, amelyek között feJ.ejteni tudnénk. Azoriban hogya politikához a szokásos kőrülrnények közott jutottam-e el, más kérdés. .. Nagyon érdekel t az a probléma, hogyan lelhet a munkásosztályt vászonra vinni. valahogyan más módon varázsolni élővé oa munkás-témát, mint ahogyan nekünk tálraJ.tá:k.... A Clyde-on, gyárbari dolgoz tam, és nem hittem abban, hogy a vágányox mentén lehet élni, és vágány-menti viszonyaink kell hogy legyenek. És azt hiszem, korán. felfigyeltem a más formákban rejlő Iehetöségekre, b,

.;::,

Persze először az újságírás érdekelt. Ez mindig is vonzott. Aztán Flaherty hozta a fordulóporrtot - a Nanook szele, úgy h-szem. 1922 körül csapta meg Glasgow-t: 1924-re már kialakult az az elképzelés bennem. hogy a filmet a munkásosztály esziközévé lehet formélni. Attól kezdve nem volt kérdéses" hogy mi a kötelessézem. Ez azonhan olyan gondola t volt, amely nem Glasgow-ban és nem ebben az országban vált valóra. A gondolat Amerrkában érlelődött ki Három évet 1924-től 1927-ig Chicagóban töltöttem, ezalatt nagyon érdekelt a bevándonlők sorsa. Először ez is politikai, társadalmi koncepció formájában fog.almazódott meg. (Sight

and

Sound,

1972. nyári

szám)

53

írásaiból A dokumenbumfjlm

jelenlegi formájának gondolata nem a filmvidágban szütetett, hanem a ohioagói egyetern politikai fakultásán, nem .s()lkl:~al 1920 után. Azért született meg, rnert néhányan közülünk elgondolkedtak Walter Lippmann nézetein és megvizsgálták, hogyan Iehetne építő módon .Joetölteni" azt az űrt, amelyet Lippmann a mai nevelés rendszerében fedezett fel.

Miután ,valamennyi társadalmi probléma kapcsolatot tételez fel a nép és a népre ható erőik között, szükségszerűen létezniük kell - moridottuk mi - 'bizonyos "drámai" s émák nak , amelyek a társadalmi fkapsolatok alapját 'képezik. A drámai "sémák" felfedezésének alapvető jelentősége van a modern nevelési rendszer fejlődese szemporitjából A felnőttek és fiatalok osak akkor vághatnak neki eredményesen a társadalimi élet p roblern á in aik, ha élő é átfogó képet kapnak a társadalomról, egy kép t, amely megmozgatja fantáziájukat és a szükséges elveket vésí a tudatukba. Lényegileg megértettük,
A művészet csak egy lehetőség a sok közül, és a bölcs ernber jól teszi, ha azt kutatja: hol, melyík területen tud szabadabban alkotni. Más dolog a szórakozás, és megint más dolog a nevelés (főleg, ha a nevelő t valóban érdekli a nevelés problémája), megint más. dolog a propaganda. Tehát a fjllm is csak egy eszköz, aminek a szó írásbeli felhasználásához hasonlóan különböző funikciói lehetnek. Természetes, hogy 'egy hivatásos propagandistát külőnösen érdekel a film, .hiszen biztos eszköz a közönség megnyerésére, A film lehetövé teszi az eleven, közvetlen ábrázolást, a világos elemzést és a tömör

végkövetk ztetést; a képeik és él ritmus igen jó meggyőző eszközök. A film 'rendkívül alkalmas azékes.szóló meggyőzésre, mivel semmilyen más leíró for-ma nem képes akíkona méltósággal és súllyal közölod akármilyen megfigyelést, mint a film egy j ó beállítással y,élJgy a megfelelő ri trnussal. N em is szólva arról, hogy még a legbődületesebb szamárságokat ils. le lehet vetíteni estéről estére mibliók előtt, ami azt rnutatja, hogy ez a csodálatos jelenség új lehetőségeket nyst a közvéleményt irányító tényezők világá ban ..

H.

Wats:

Health

in

Indust1'Y

(Egészségügy

az

ipa1'ban)

A fi,]m... minden művészetnél jobban szolgálhatja a nevelés céljait. A film valóban eleven loépet rnyújthat a külső világról a holnap állampolgárainak. Valóban kiszálesdthe i tapasztalataik körét, valóban eleget tehet .az interpretálás feladatának. Jól ellenőrzött szervezés esetén az embert a társadalommal összekapcsoló köldokzsinór szerepét tőltíheti Ibe, és. .ez azért van így, mert anyagát reális események feldolgozásából meríti. A filmet be kell virinn k<özvet1enül a társadalornoa, és ki kell vonni a közokta tás kevé bé fontos területéről.

A nyilvános Ii lmszínház szerepe a nevelésben korlátozott. Nem a legjobb próbapad a szükségszerűen kisérleti jellegű, újszerű filmművészeti elbeszélési formák számára. Amikor az 'ember új é hálátlan

Allstey~Elton-Taylo1':

Housinq

PToblems

(Lakásproblémák)

anyaggal kezd foglalkozni, például olyan, látszólag száraz problémákkal, rnimt a lakáshelyzet, a munkanélkülíség, a közegészségügy, nehéz azonnal felfedezni bennük a szórakoztató elemeket és az üzleti szempontoknak megfelelően - kellemes. és közvetlerrül érdekes dolgoknak feltüntetni ezeket. Szerencsere azonban több hely van a mozikon kívül, mínt a mozikon belül... Az iskolákhan és az egyetemeken, a közhivatalokban, a szakszervezetekbe-, és a különböző szakmai egyesülésekben tág keretek nyílnak a nevelés munkájának folytatására. Ilye.n helyeken óriási közönséget lehet vonzani és ez eddig sikerült is. Sőt az erősödő tendencia folytatódik minden országban, ,a11101 a kormányzat tájékoztatási igénye a közönség megfelelő igényével találkozik. A kanadai kormány __: hogy egy tizenegy és fél millió lakosú ország példáját emlitsük - száz vándormozival ren-

delkezik, és ezek bejárják a falvakat és az üzemeket. A különböző városokban, szétszórt helységekben a kormány költségén kiképzett, önkéntes mozigépészek végzik a vetítéseket. Országos raktárhálózat látja el kóprákkal azokat az iskolákat és egyesületeket, amelyeknek rendelkezésülere áll a szükséges technikai felszerelés.

Ami a Jövőt illeti ne feledkezzünk meg egy körülményről. A filrnrnűvészeten belül rendkívül éles elkülönülés és szakosodás fog végbe menni, és legarrsbíciózusabb képviselői ki fognak tömi - amennyire csak tudnak - az üzleti érdekeik fojtogató öleléséből. A film nem elsősoriban rnűvészet és a szórakozás forrása: a népszerűs'tés egyik Iorrnája, amely százféle hallgatóság körében, százféle módon kínálhatja az .alkotáscke t. Nem lelhet nem tudomásul venni a filmre váró nevelő felada55

Cdvalcanti: We Live in Two Worlds (Két

világban élünk)

tokat: újál1ampo1gárri nevelés valósul meg a reklám és a propaganda jóvoltából, új és krítíkaílag felkészült közönség alakul ki a filrnkluboklban, a fülmegyesületekben, a specíálís mozilcban. Ezeknek a területekn€lk níncs csernmíféls kapcsolatuk az üzleti szellemű filmgyártással.

Alapelveink a következők: 1. Hisszük, 'hogy új és életképes művészéti forma születhetík a filmművészetnek: abból a képességéből. hogy körülnézZEm, megfigyelje és kiválassza a "valódi" €let eseményeit. A műterrnekben forgatott filmek szinte képbelenek a valóságot a mozivászorura varázsolni. 2. Hisszük, hogy az "eredeti" (vagy valódi) színész és az ,,'erredeti" (vagy valódi) jelenet a legjcb b vezérfonal a mai világ filmművészeti Interpretálásához. Bőségesebb anyagtartalékot biztosítanak a film-

5'

gyár tásnak. Végtelenűl sok kép kihasználására adnak lehetőséget. Lehetövé teszik, hogya műterrnek számára elképzelt eseményeknél bonyolubtabb és meglepőbb, a valóságból maritett eseményeket toímácsoljunk. Bonyolultabb és meglepőbb esemcnyeket, mint amilyeneket a műbermek szakemberei produkálhatnak. 3. Hisszük, hogy a "lhei1y.sZÍnen"talált anyagok és térnák szebbek [filozófiai értelemben reálísaboak), mint bármi, ami színészi teljesítményből születik, A .spcntán rnozdulatnak a rnozivásznon különleges értéke van. A filmművészetnek megvan az a csodálatos képessége, hogy "újjáélessZ'e" ahaigyomány által létrehozott, vagy az idővel megkopott mozdulatokat. A mozivászon szabványos négyzete megvilágítja és felerősíti a mozdulatokat, a legnagyobb időbeli és térbeli hatásossággal ruházza .rel őket, Tegyük ehhez még hozzá, hogy a dokumentumfilm olyan hatásokat

érhet el a valóség elmélyítésében, amelyeket a műterern mechanizmusa és a rutinos színészek kiváló alakításai nem érhetnek u tol.

Alapvető különbséget kell tenni az olyan módszer között, amely kizárólag a tárgy felüloetes vonásait "Írja le", és az olyan módszer között, amely nagyobb robbanékonysággal tárja fel a valóságot. A valódi életet fiényiklépezzük, ,de értelmezést is adunk, az életben megta1ált részletek megfelelő elhelyezésével.

A hétköznapok !kis dolgai akkor sem elégségesek, ha egy szímfónía nagyszerű hangszerelésében jelentkeznek. A művé-

szet magasabb csúcsainak eléréséhez a tény fölé, vagy a tényt előidéző folyamat fölé kell emelkednünk, egészen az alkotás szintjéig, Az alkotás eI1Jl1Jek az érrekelés.nek a fényében nem a dolgok, hariern értékek megalkotását jelenti.

Szükségszerűen valljuk, hogy olyan drámát i}{l~llrnegalkotnunk, amely ténylegesen lemeztelenín a valóságot - drámát, amely feltárja a társadalom rendjének kifejezetten közösségi vagy tömeg-jelleget, - drátmát, amely a konstrulctív társadalmíerök harcát tekinti az egyénhez egyedül méltó cselekvésnek. (J.

Grierson:

Dokumentumfilm és valóság, Bp. 1964. Filmművészeti Könyvtár 17.)

A kortársak emlékezése WRIGHT

A helyi

kocsma roppant fontos volt. Miriden este lejártunk oda: ,egy-két évig ugyanoda, aztán egyszercsak váratlanul, mint a vándonmadarak otfhagytuk, és máshol vertünk tany,á!t... Snúroztunk, célbadobóst játszottunk, sörőzgetbünk, beszélgettünk, és újra osak beszé1gettünk. So!kféle ember ibetévedt ide. Grierson kellemes, mágnesként vonzó hatással bírt. Ha egy valamire való filmes Londonban járt, Grierson biztosan rátalált, és ellhozta hozzánk, hacsak tehette, az 'esJtikocsrnázásra. ROTHA

Ez bizonyos szempontból a párizsi kávéházi élet angol megfelelője volt. Ahelyett, hogy a Deux Magots ..• ban vagy a Dome-bari verődtünk volna össze, a Soho valamelyik kis kocsmaját vettük igénybe ... Ernlékszem D. W. Gráffitíh-re, a nagy Griff'itíh-re, amiikor ,egy este betért hozzánk, majdhogynern a lába elé borultunk a Tiiretmetlenséq-ce, az Egy nemzet születésé-ve és a Letört bimbók-ra emlékezve ... Jo:sef VOn Sternberg is eljött egy

este. Al Lewin is egyszer, és persze Flaherty is velünk 1öltötte Ideje nagy részét. WRIGHT

Meg aztán ott voltak ra péntek esti rettenetesen fontos előadások. Blackbeathen kivül, még a SOIho Square 21. szám alatt álit az iroda, egy elég nagy mozival - már elfelejtettem hány férőhelyes, amolyan 80 körüli Iehetett, Érs a hagyomány Grierson kezdeményezésére kialakult: létrejöttek az ún. péntek esti előadások. És ha vadaki arra járt, beugrott oda ... Ha Moholy-Nagy Londonba látogatott ,egy új absztrakt fdlmrnel, nálunk is biztosan megjelent a filmjével. Carl Theodor Dreyer is. felbukikant 'egyszer, retbenetes álíapobban, Irtó ideges volt, rnindenféle bajok tgyötörték .... Paul Hindemith egyagész estére Jött, megnézte a filmeket, és a filmzenéről tartott előadást ... LEGG

Grierson . " olyan ember volt, aki olyan jelentéktelen ügyeleben is Ielszólalt, amit 57

mások észre em vettek azonnal. Nagyapja, ha jól tudom, világítótorony-ör volt, apja birtekfelügyelő Skóciában, az anyja pedig nagyszerű, erős asszony kenett hogy legyen. Nagy család: Grierson pedig sok más skóttal együtt vándorolt délre ... Olyasmit tett le az asztalra, ami az adott időpontban döntőnek számított. Ő alakitotta ki azt a forgalmazási-ellenőrzési rendszert, amely később pénz-rnilliókat hozott, nerne-ak ebben az országban, hanem Kanadában, Amerikában, Ausztrásiában és má utt is... Másik érdeme pedig, hogy egy filmkészítői iskola alapjai t fektette le; ebben a mühelybsn a felkarolt fiatalok ötleteit, gondolatait sohasern negligálta, bár hevesen vitatkozott veLüJk.·Az is megtörtént, hogy egy-egy beszélgetés alkalmával elküldte 6~{'et, vagy nagyritkán végleg kiadta az útjukat ... (Sight

and

Sound,

1972. nyári

Zusammenstellung Berlin,

G UIDO

W.

Klaue,

Rend!kívül érdekes, hogy Criersor» manifeszturna milyen sok ponton - és lényeges pontokon! - azonos Zavat tini neorealizmuséval. kü1önösen pedig az Am07'e in citta (Szerelern a városban) círnű filmjével, ami egyébként éppúgy film-maniIesztum, anirit ahogy Grien on Heringhalászok című filmje is filmben megfogalmazott kiáltvány . " Ez a gríersoní ma.nifesztum tehát afféle preneoreahzmus ... ez a forma - az oroszokra és Balázs Bélára való támaszkodás - határozottan érintkezik a film társadalmi, szocíálís feladatainak fölfogásával, bár Griersün nem forradalmár, csak reformer. (G. Al'istarco: Bp,

szám)

CAVALCANI

Redaktion

ARISTARCO

FERNAlDO AlBERTO

und

1962.)

A fi1melméletek

1962. Filmművészeti Dl GIAMM

története

r.

Könyvtár

köt. 8.)

HTEO

Grierson s.zerep.ét e területen c a~{ most, ke lő távülságból lehet értékelni. A legmegfelelőbb jellemzés, amit róla adhatunk, hügy "animáló" volt. Sem mint rendező, sem mm.t gyártó nem tűnt ki rendkívüli talentumokkal. De szi:matja munka társai kiválasztásáoen, az a képessége, hogy legrosszabb tekercseinknek is rnesés címeket tudott adni, a "public-'relatiüns"-ember hozzáértése. főképp pedig furcsa, félig pre bitertánus, félig marxista indíttatása e mozgalom 'egyik Iegbefolyásosabb alakjává avatták.

Senkit se botránkoztasson meg az a tény, hügy Grioersünelmélete nem volt kif.ejezetten filmművé zetí elmélet,s.őt, hogy kezdetben a filmművészet elmélete teljesen kimaradt ebből a gondolatkörből. Ezt szetrencsének .tartom, mint ahogyan rnindág jó a filmművéSJZJetTenézve minden, ami rajta 'kívűl, szélesebb körben születi:k, olyan összefüggésekkel, amelyek inkább a kultúra világát, mint a film specifikus világát érintik. A kizárólag filmmű'Vészeti jellegű elképzelések gyakran csak törpe és szánalmas gon do.latok, furcsa kis mesterleélt já tékok, kellemes elkalandozások stb.

(Drei

(J. Grierson:

Erfahrungen

Dokumentarfilms

die

einer

Dienen.

In:

Verteidi.gung Alberto

des

Cavalcanti.

Dokumentumfilm 1964.

Filmművészeti

és valóság. Könyvtár

Bp. 17.)

A heringhalászokról FORSYTH

HARDY

Az a szoros kontaktus, amely ebben a műben a valódi élettel létrejött, ma már közhelynek számít a mozilátogatók szempontjából. de ak/kor az újdonság erejével hatott. A Heringhalászok technika és tar58

talorn tekintetében egyaránt új hangot jelentett az angol filmvásznon. Gnie,rsün előzőleg alaposan tanulmányozta a f.ilmművészet különböző irányzatait, és így köze i kapcsülabba került· az orosz rendezők munkasságával. Az ő filmj-e annak a szimfo-

njkus szerkesztésnek, a film dinamikus összeállításának hatását tükrözte, amelyet Elzenstein és Pudovkin fejlesztett oly magas fokra. (M.

Balcon

Manwell:

-

E. Lindgren

Twenty

Years

-

F. Hardy

of Bl'itish

Film

1945. London,

PHILIPPE

-

R.

19251947.)

HAUDIQUET

Az 1929-tben, a néma- és hangosülm fordulópontján bemutatott Heringhalászok fontos pillanatot jelent az angol film történetéJben. Volt már ugyan néhány doikumentumfflrn-kísérlet, de ezek elszigeteltek maradtak ... A Heringhalászok a.z Eszakitenger herínghalászaíról Ikészült, de nem csupán a muruka mechanikus filmrevitelét vállalja, vagy egy munkamódszerét (a halászok hagyják hányíkódni a hálójukat): a film elsősorban érzékeny tanúságtétel az emberekről és mándennapi munkájukról. Grierson szigorüan lelkiismeretes a valóság irán t: olyan hűséggel és olyan ha tásosari keresi a valóság tükrözését, ahogy csak lehet. (Image

et Son, 1965. ápr. 183. sz.)

ELTON

A Hering halászok rendkívül. leleplező erővel bírt mindazok számára, akik akkor látták. A ko rab eE fulm a Ibántó mesterkeltség jegyeit mutatta. Akadt nagyszerű amerikai némafilm, mintegy utórezgéseként a jó néma gengszterfilmeknek, azt hiszem azonban, az angol filmipar általában ostobának volt nevezhető. É's a Heringhalászok mjndannyiunk számára en-

nek felmutatá.sát jelentette: Grierson azon teóriájának nyilvánvalóvá tételét, hogy az otthoni élet legalább olyan érdekes, mint a regénybeh. ha valaki képes ezt megláttatni velünk. WRIGHT

Grierson megérbette az eizensteini montázs gondolatát: inem abban az értelemben, hegy egyszerü.en utánozta a vágási technikát, hanem értette, hogy Elzenstein mire g'Ündol... El voltam ragadtatva a Heringhalászok-tó1. Azt mondtam, "én i3 ilyen filmet szeretnék csinálni." A Film Society-beli vetítés után a Heringhalászok-at széles körtben forgalmazták a mozrkban, és sikerének eredményeként megalakult az E. M. B. Film Unit, a folyamatos gyártás érdekében. ROTHA

Az a tény, hogy Crierson maga készített egy filmet, a legendás Herinqhalászok-at, ami jelentős rnű, és azután gyártó lett, fordulópon tot j elentett az angol dokumentumfilm történetében. Tulajdonképpen nem .is Ierine angol doku men tumfi lm, ha Grierson nem ezt tette volna. Önfeláldozóan feladta rendezői jövőjét és gyártóvá vált, hogy az E. M. B.-nél létre/hozzon egy fia tal filmesekből álló csoportot. Grierson valóban komoly hatást gyakorolt az Ö S.Z·2S E. M. B.- és G. P. O.-filmekre, míg ott nem hagyta a G. P. O.-t. Ebben nem kételkedern. (Sight

and Sound,

1972. nyári

szám.)

5'1

AFILM

ÉSKÖZÖNSÉGE

MIT KíNÁLJON

ÉS MIT KERÜLJÖN

A reklám és propaganda kifejezéseket

nálunk még szakmai korökben is - tévesen - szinonimaként kezelik, összekeverik, felcserélik vagy együttesen használják ("r,eklám-propaganda tevékenység"). Igaz, mindkettőben közös a befolyásolás! szándék, a meggyőzésre irányuló törekvés; csakhogy a reklám mindig valamilyen tárgy, dolog, azaz pénzért megvásárolható használati érték megszerzésére ösztökél, a propaganda viszont elveket, nézeteket, eszméket Ikínál anyagi ellenérték nélkül. A reklám míndig a vélemények tartományában mozog, a propaganda pedig az attitud-szférára irányul. Hogyan mutatkozik ez a különbség a Iilrm eklámban, illetve a filmpropagandaban? Vegyünk egy fiktív példát; a közeljövőben műsorra tűzik - mondjuk - "A tör négyszögesítése'vcímü nagydíjas alkotást. Sok-sok ernber - pusztán a cím alapján - így .gondolkodik: ez egy unalmas film. Mások szerint: ez egy tudományos film. Az első csoportban kialakul a vélemény: nem szabad megnézni. Ez a második csoporbban így módosul: nem kell megnézni. Ha ezekután "az évad legmulatságosabb filmje"-ként hirdetik a darabot, akkor a nézők széles rétegének reagálása így változik: meg kell nézni! Ilyen vélernényvál60

A FILMREKLÁM

?

tozásszinte napok alatt létrejöhet egyetlen jó reklámmondat hatására. A szernléletet, a fi'lmtudatot alakító propagandára viszont sokkal lassúbb és nehezebb, folyamatos munka hárul, amikor az attitüdöt,a mélyen gyökerező, érzelmi indíttatású beállítódást igyekszik megváltoztatni, Ismét fiktív példával: ha valakiben az ötvenes évek magyar filmjeinek ismerétében kialakult az a nézet, hogya magyar filmek vontatottak, unalmasak, szürkék, és főként termelési kérdésekkel fogIalkoznak, ez az attitűdje a mai napig fennállhat. Akiben ilyen kép él,az vagy telj es.en elzárkózik a hazai filmektől, vagy ha mégis megnéz egyet-egyet, azt rnotiváltságának megfelelően "véletlenül" épp úgy vállalsztja ki, hogy attitűdje nem hogy gyengülne, ellenkezőleg, inkább erősödik tőle. A reklám és a propaganda különbségéIllek rövid jelzéséri túl az utóbbival ezúttal nem foglalkozoan, lévén írásom tárgya a filmreklám. É'pp elég problémát vet fel ez is. A filmreklám szakemberei két nehézséggel néznek szembe; egyfelől .a nézőért kell megküzdeniük a televízióval, másfelől a sokkal előnyösebb . helyzetű kereskedelmi reklámmal kell rnérkőzniűk a befogadó figyelméért és érdeklődéséért.

/ Virágot II ge rnonnakl

február

13-i

P'6s&erepló: MA
filmbemutatók.

Lehet-c' csupán egy em lék ből ein i '! s.~vj

ftI.IIL

r6azer~pt(l: INNA

Korh.Ur

CSURIKOVA

Színes.

magyarul beszélő francia film.

Bemutató:

március

6... /'

DéikOl mertektnth~.

Gondoljuk cs-ak el: egy kávé, egy mosópor plakát ja hetekig, hónapokig ott lehet a hirdetőoszlopon, tűzfalon, sőt egy folyama osan kapható terrnék forgalmazása még azt a költséges fényűzést is megengedheti, hogy neon-reklámmal hirdessék valamelyik nagyváros utcáin. Bármelyik közszükségletí vagy tartós .fogyasztási cikk elbírja a tévé- reklámfihngyártás tÖlbbhetes átfutási idejét, a többször ismétlődő sugárzást is, mig a filmreklám .... Igen, nézzünk szembe a tényekkel. Egyegy film népszerű:sítésér€ sokkal kevesebb idő és pénz jut, mint a jelzett kereskedelml reklámokra, és a filminek Iegtöbbször már csak ezért is le kell mondania a legiköltségesebb és a legtovább készülő reklámeszközökalkalmazásáról. Egy fiJm.plakát utcai élete 2-3 hét. Ha történetesen

Két mamám és két papám van Kedves történet

találó szituációkkaf Ma.na.,.ul bHZ1-16. !IIzfn~5 Jugonloiv tilmvír Já(é~

62

állandó helye volna egymás mellett a biztosítási és filmplakátnak valamelyik hirdetöoszlopon, aklkor könnyen megállapíthatnánk. hányszor cserélődik az utóbbi, és meddig marad változatlanul a helyén az előbbi. Már ebből az objektív kötöttségből lS adódik, hogy a filmTeklámnak intenzívebben kell hatnia, és ezt osak erőteljesebb megfogalmazással érheti el. A régebbi keletű re klá mgy ako rla t ezt így mondja: a filmplakát legyen "blickfango sabb" , azaz használjon élénk, elütő színeket, legyen tartalmában vagy stílusában szekatlan és feltűnő, kompozíciója épüljön a tekintetvezetés elvére, azaz vezessen a fő motívum irányába és onnan a feliratra. A sajtohirdetés kerüljön a páratlan oldal jobb felső sarkába, és méretével emelkedjék ki minden más hirdetés és szöveg környezetébőL E nézet tévedéseiről és főleg szűkösségéről a továbbiak - úgy vélem - meggyőaik az olvasót. A reklám célja - bármire irányuljon is - a hatáskeltés. Miképpen érheti ezt el? A hatáskeltés - pszichológiai módszerét tekintve - lehet racionális és emocionális. Az előbbi a személyiség tuda ti szférájára kíván hatni, azaz elő akarja segíteni, hogy a célba vett személy az .irracionális, illogikus cselekvéseire is elfogadható magyarázatot tudjon adni önmagának: és másoknak. Az emocionális reklám a tudatelőttes és tudattalan személyiségréte,gben meglevő índítékokra, latens szükségletekre, általában az érzelmi-indulati szférára hat. A rticionális rekuun. informál és érvel, Feladata, hogy elmondja az áruról mindazt, ami a fogyasztó tájékoztatásához szükséges. Logikus érvekkel magyarázza meg, mi szól a termék kipróbálása vagy rendszeres Ihasználata mellett, felsorakozta tja a terrnék funkciój ára és egyedi sajátosságaira - anyagára, színére, formájára, vegyi összetételére, vitamintartalmára stb. vonatkozó összes információt, így tudatosítva annak használati értékét. Hazai reklámgyakorlatunkban majdnem kizárólagos a racionális reklám. Helyesen jegyezték meg nemrég egy rádió-vita résztvevői, hogya bonyolultabb reklámnak ná-

lunk még nincsenek befogadói. Ennek terjedésére olyan rnértékben számítha tunk, ahogyan a fokozódó kínálattal együtt növekszik a fogyasztok igénye.ssége. De nem elhanyagolha tó tényező általános esztétikai kulturáltságunk sem. A racionális reklám adta lehetőségek viszonylag szűkkörűek, de legalább azokkal jól gazdálkodunk-e? Sajnos nem. Két alapvető hiba: a szűkös szókincs (és a sok magyartalansá:g), amelyelszürkít, egyformává tesz miriden reklámszöveget, minek következtében nálunk minden divatos, modern, praktikus, elegáns és ízletes és minden mindenkí t úgyszólván újjávárázsol, továbbá mindennel időt, pénzt, fáradságot takarítunk meg; és életünkön, otthonunkon kívül szabadidőnket, kényelmünket, sőt karcsúságunkat is "biztosítjuk". A másik lélektanilag hibás rnódszer az, hogy a szelid rábeszélés, a kedves .invitálás, az okos meggyőzés helyett parancsolunk és felszólítunk. Reklámunkban eluralkodott a normatív hang: rnost vásá-. roljon! - vegye meg! - próbálja ki! kóstolja meg! - vagy szűkebb témánkra vonatkoztatva: járjunk többet rnoziba! Ugyan kire és milyen ha tással lehetnek ezek a gyártó- és kereskedő-centníkus hangvételű szövegek? És hol késnek az ember-centrikus szövegek és képek? Az emocionális reklám szűkebb, körülhatároltabb fogyasztói rétegre, célcsoportra irányul. Ez látszólag .intellektuálisabb forma, mivel tudatos felfogása, megértése az előbbinél bonyolultabb értelmi, átgondolási tevékenységet igényel. Emellett azonban elsősorban érzéki tulajdonságaival hat, színek, formák, ízek, illatok, hangok, zörejek, és az ugyancsak az első jelzőrendszerből zárrnazó szimbólumok közvetítésével. A kifej tés igénye nélkül még azt is meg kell jegyeznünk, hogy az emocionális ha táskel tés gazdag eszköztárába belefér a sokkolás, és irányulhat identifiikáció kivál tására is. Mind e mellett az emocionális reklám feltételezi a racionális tájékoztatást is. A kettő megjelenési ideje többnyire egybe

GTfD;OII toróeska

unu

egymilliárd

Szines francia bdnlla'YJfllmv{rJáUk csak 16 éven felüliek Bemut&&6: m'JIU

látogathat ják

za

esik, esetleg a racionális valamivel megelőzi az emocionálisat, korrektül, elfogadhatóan .bernutatva tárgyát. Az emocionális reklám a használa ti érték figyelembevételével vagy megkerülésével (hisz ha a Taeionálls reklám már előbb tudatosította. akár meg is kerülheti) valami többletet ad a valósághoz, és e többlet következtében szirnboljkus értéket adhat a terméknek arinak használati értékén felül. Konkrétan: már nem ránctalanító arokrémet, hanem szépséget és fiatalságot, nem vitamindús gyümölcslét. hanem frissesége t és életerőt kínál a reklám a vásárlóknak.

* ÉLETEM

LEGJOBB

NŐJE

*

!'d"agyarulbeszélő csehszlovák tilmkomédie

* MOD ••.•. "

-._d_Alm

F6ooerep16: APOSZTOL IIeomdiiIó:

,

ltAlIAIII1TBV ,

.

_:~ber~,.~~:~l1.

63

Filmreklámjaink - a tér- és időbeli korlátozásokellenére - nemcsak hogy nem rosszabbak a kereskedelmi reklámoknál, hanem inkább válto zatosa:bbak. Mégis.a jól sikerült reklámok általában visszhang talanok maradnak; de ha olykor-olykor egyegy film kapcsán la reklám elégtelen, melléinformál, vagy éppenséggel valami újjal, szekatlannal kísérletezik, rögtön akad sajtonkban egy glosszaíró, aki sieteláztatni a készítőt (készítőket "), s netán még a rnoziipar gyenge üzletmenetéért, a nézők számának csökkenéséért is a plakátokat teszi felelőssé. A filmreklám a címadásnál kezdődik, és a jelmondat megválasztásával folytatódik. Hol és hogyan születnek ezek? A Moképnél általában 10 naponként összeül egy "agy tröszt" , hogy az átvételi bizottság r05táján túljutott filmnek sokatmondó címet és slo.gant adjon. A slogan voltaképpen a racionális és az emocionális reklám összekötő íve. Egy jó jelmondat gyakran rnellőzi az érvelést, elszakad a thas:1jnálatiértéktől, fontos feltétele azonban a :megjegyezhetőség és a felidézhetőség. A jó és rossz elnevezésre, valamint a kapcsolódó jelrnondatra álljon itt néhány példa: Leány az országúton - Autóstoppal egy házaspár életébe. Eredmény: hónapokig telt ház. Kalimagdora kédvese -'eddig nincs is haj, ám mit mond a hirdetésben olvasható jelmondat? "Ha eljön a tél." A cím és a jelmondat 1e.gyen tájékoztató vagy emotív. Szerenesés [esetben mindkettőt eg yesíthetl, rnint az első példaként [említett angol film. A másik példában azonban a közelgő tél igérete legfeljebb a téli sport híveire lehet hatással, ezeket viszont félreinformálja. A Tiltott terület-ről, Gábor Pál filmjéről fiatalok egy csoportjávalbeszélgettünk, akik nem látták a filmet, mert címe alapján úgy vélték, hogy nem érdemes megnézni. Szemantikai és asszociációs vizsgálatot végeztünk velük, és azt találtuk, hogy a terület szó zárt, helyben maradó. elsődleges asszociációkat vált ki, semmiféle képet vagy magatartást kifejező szót '4

nem sugall. Nem kaptunk rá se .ige, sem melléknév-asszociációt, azaz csak a terület objektív, vulgáris, mennyiségi jellemzőkkel kifejezhető értelmével találkoztunk a vizsgálat során. A fantázia síkban képzeli ela terület szót, amelyre :nem épít rá semmit. Ebből következik, hogy [ehhez a szóhoz a fantázia aktivizálásámegy igen erős felhívó jelleggel, nagy emocionális töltéssel és differenciált szemantikai jelentessel bíró mel1éknev.et kell .hozzárendelnl. Megvizsgáltuk ebből a szempontból a "tiltott" melléiknevet. A "tiltott" szó asszociációs mezője vizsgálatunkban - szintén lezárt, helyben maradó. [sőt kifejezetten szinonírn asszooiációkból tevődött össze. Természetesen a lényeg a két szó együttesen keltett hatása, hiszen alapvető pszichológiai tétel, hogy az egész nem azonos a részeik:összegével. A "terület" szó - az előbbiek szerint igen erős Ielhívó jell~ggel rendelkező kapcsolt szót igényel. A "tiltott" szó hozzákapcsolása tehát megfelelőnek látszik, hiszen felhívó jellege elvitathatatlanul nagy, sőt veszélyt jelző funkciója míatt igen erős energiatöltéssel is rendelkezik. Csakhogy nem szabad megfe1edkezni ennek az energiatöltésne!k emocionális ha tásmeohanizrnusáról sem, ami - 'interjú-vizs.gálataink bizonyították - averziót is kelt. Gondoljuk meg, annyi minden tilos: a vezeték érintése, az ablakon kihajolni, fűre lépni, kutyát póráz nélkül sétáltatni, engedély nélkül belépni stb. És ezek a "tilos területek" mind az élet köznapi. vulgáris szituációiban jelentkeznek. A "tiltott" szó alapvető en hangsúlyos, és szemantikai erejénél fogva "hekebelezi" a "terület" szót. Más összefüggésben, ha pl. a "tiltott" jelző a "műtét" szóval kapcsolódik (természetesen ez már nem a vizsgált filmre vonatkozó példa), akkor az érzelemre erősen. ható, nagy képzeletáramlást megindító "műtét" szót nem tudja bekebelezni, ellenkezőleg, felerősíti. Vizsgált filmcímünknél azonban az alakképzés lélektani törvényének értelmében a "terüloet"-től elütő jellegű, második tag megváltoztatja az egész

együttesen keltett asszoclációját, €s a határ, kerítés, drótsövény, disszidálás, barakk, nienekülés társképzeteit sugallva egy sablonos kémfilmre utal. A Tiltott terület egész reklámkoncepciója ezt ,azasszociációs sort ébresztette, tehát a racionális megközelítés lehetőségein belül maradva alapvetőerr vétett annak törvénye, a korrekt informálás ellen,

A fálmreklámnak ma még nélkülözhetetlen eszköze a plakát. Ez sem problémamentes terület. Akár nyugaton, akár Csehszlovákiában. járunk, szinte mem is találunk más filmplakátot, mint fotókiból állót. Nálunk p-edig a filmplakátok többnyire a grafik:usOiköncélú kisérletezéseinek űrűgyeí és e formai bravurokkal vagy a legujabb képzőművészeti stílusokkal próbálkozó "dekorációk" legfeljebb magukat vétetik észre, de a film megnézésére kevéssé csábítanak. Egy-egy film plakát jának tervezésére több művész tkap megbízatást, ami önmagában helyes. Az is természetes, hogy levetítik nekik a munka tárgyát. Nos, ha a film tetszik, az alkotó szabadjára engedi képzeletet, amiből kijöhet valami jó. Am ha nem tetszik neki a film, akkor ez szinte ordít a hirdetőoszlopokról ; sötét, hideg színek, komor betűk, fáradt arcok, meggörnyedt testek, csüggedten aláhulló kezek, "ázott esernyők bánata" csorog róluk. Elég egy pillantás, máris kész az itéle t: jaj dehogy nézem meg ezt a világfájdalmat. Milyen legyen a jó fiLmplakát? Ez a kérdés a reklámszakembereknek és alkotórnűvészeknek sok álmatlan éjszakájába került már. : Egy-egy filmbemutatóhoz többnyire két plakát készül. Figyelembe véve a filmreklám ikettős, azaz tájékoztató és motiváló funkcióját, kívánatos, hogy az egyik: tájékoztató jellegű Iegyen. Mondjon el valamit a filmről egy jól kiválasztott standfotó és a legszükségesebb szöveg segítségével, ismertesse rneg a címét, gyártási helyét, műfaját, rendezőjét. főbb szereplőtt. Ezt a funkelót egy szöveges plakát is betöltheti, és gyakran be is tölti.

Szöveges plakátjaink általában jók, de még jobbak lennének, ha az azonos alapszín vagy a tipográfia már önmagában is eligazítást adna: ez művészfilm, amaz kalandfilm, illetve vígjáték va.gy más egyéb. A szövegplakát lehetőségeival jól él a Charly (a Váráget Algernonnak c. regény filmv:áltozata), ahol a cím betűjátéka megegyezik a film főcímével. Nagy 'lehetőség rejlik ebben a megoldásban. Az utóbbi /veleben a leülföldi és részben a hazai filmek főcímeí már szinte önálló kis műremekek, teohrukai és dramaturgiai bravúrole. Noha legtöbbjüknek szerves része a mozgás sajátos ritmusa és a színdinarníka, a enotivációs filmplakát jövőjét mégis az 'előzetes 1-1 kockájának kirnerevítésében vagy applikálásában látom. Eleinte talán körülményes lenne, hiszen a kitaposott útról Ietérní mindíg száIDűS új, váratlan nehézséget támaszt de bizonyára megéri. Kevesebbet járok mozíba, iIlliJn.1 szerétnék. Megelégedéssel töltött el, hogy a Toldi moziban A jövő emlékei vetitése előtt nemcsak az ott soron következő Bohócok, hanem a Filmmúzeum müsorán szereplő Becket előzeteset is láthattam, hiszen a korábbi gyakorlat az volt, hogy a mozík csak saját következő műso.raikból adtak ízelítőt. így, ha történetesen egy bohózat nézői egy társadalmi dráma jelenetével találkoztak, az mínden bizonnyal sem a mozi saját üzletmenetének, sem a társadalmi drámának nem használt. Az előzetes olyan sajátos reklámeszköz, amivel semmilyen áru vagy szolgáltatás nem rendelkezik, érdemes tehát hasznosan élni vele. A népi demokratikus országok filmprodukcíóí gyakran kronologíkusan állitják össze a jelenettöredékeket, ahelyett, hogy sajátos dramaturgiával megszerkesztett j elenetmozaíkkal ébresztenék fel a néző kíváncsiságát, érdeklődését. A sajtóhirdetés is jelentős reklámeszköz. Az újságolvasók általában rninden héten keresik .napilapjukban a következő hét premierjeit. A sajtoreklámot formai és tartalmi szempontból bizonyos fokig meghatározza a közeg, amelyben megje1enik, a lap olvasóinakösszetétele {életkor, mű65

véltség) és a nyomdatechnika kompozíciós és tipográfiai Iehetőségei. A sajtógrafika nem azonos a filmplakát kicsinyített, fekete-fehér változatával. Eltérő a funkciója, más a formanyelve. De

CANNES·' NAGYDíJAS SZJNES ANGOL FILM

ellll IS"'VIII fllÜlll1t \ATGUTNATJAIt

.\111.~Ii;KOLVA9~NYAI 'lI~ir .r'eeeee-ee •.6rQ.cM\:mJnrit4zat...·A .. , '. . Ko:h':'tkr ~lkUl meateldnfrlet6" B&'\IItrrATO, ",(nn.m

~fJ·.ltUSlU('

,

$

ISMERI a$ZANDI

MANDIT'• ~ ~-

SZfNES. SZfUSYÁSZN MAGYAR FILM ini, B06WIlMl!NYl OUA OpetatM: SOÓI Edit.. KÁllai

Somló

1'am.ú

BnltJTA'f'O:

"

-

~:

•••••••• , GYAAMAT1Il' LI'I'1A ~ Zdeü'

F'-ueplft: fl:ft~ Sd.Ulka,. btl"iUt_ DaJka 8abó l....i.nJö. Sella . na AUGUSZTUS

M&rtit.

n.

lt1a Muri.

ha abból az előfeltevésből iridulunk ki, hogy az ernberek az újságban csak információt keresnek, és a napilapok rotációs nyomdatechniJkája úgysem engedi a finom részletek, árnyalatok érvényesülését. következésképpen a sajtógrafikának csakis referencíális funkciója van, akkor erősen lebecsüljük a sajtohirdetés hatásmechanizmusát. Néhány évvel ezelőrtegy általános hatékonyságvizsgálat keretében 40 - különböző filrntípust, fi1mműfajt és különoöző hirdetési típust reprezentáló - sajtohirdetéssei arra kerestünk választ, hogy ezek a hirdetések: a.) Rendelkeznek-e információs értékkel? b.) Van-e emocionális töltésük ? c.) MilJ71€nképzettársatásokat keltenek? Kisérleti csoportunk középiskolásokból, egyetemistákból és if j úmunká sokból állt. Kontrollképpen néhány 35-45 éves moziIátogatóval is lefolytattuk 18. kísérletet. A kiragadott, tömör, általánosított jellemzések - azt hiszem - hitelt érdemlően illusztrálják, mi az, ami egy adott nézőréteget, korcsoportot vonz vagy taszít. Sarokba szorítva. - A képi megoldás és a jelmondat Iehangoló. Érzelmi tragédia. Taszít a felirat, kellemetlen dologra utal, valami rossz jöhet. - Érdekel a téma, 'egy lány, akit elhagytak. Ismeri a Szandi-Mandit? - Nagyon jó halandzsa-cím, Biztos, valami új slang, amit nem ismerek, utána kellene nézni. - Jó combokat lehet majd látni. (40 éves férfi) - Romlott nőszemély, könnyelmű női alak, nem nagyon vonz (karnaszvélemények). Fehér szoba. - Vdsszavonult emberről szólhat, akinek niJncs senkije. Nem tudom, mit lehet egy fehér szebáról elrnondaní. Sem a cím, sem a felirat, sem a kép nem árul el semmi t. Egy férfi kétszobás lakással. - A "filmvígjáték'l-felírat mögött egy szomorú !krapek, TIJemkelt érdeklődést. A képről az jut eszembe: szívní vagy nem szívní, mint a Supertilt-plakát. Majd a Leontine. - A pisztolyos öreglány haláli. Ez egy ~gazi jó reklám. Nagyon bízarr rajz és igen szellemes.

Érdekes, meglepő stílus, szívesen megnézném, hiszen francia bűnügyi vígjáték. Pál utcai fiúk. - A reklám az iskola hangula tát idézi. A keret jól jelzi, hogy régebb~ történet, kedves, hogy a fejeket karikatúrába rajzolták. Jó ötlet volt a 'rendezőt is közéjük tenni. Még egyszer a szerelemről. - Szerelrnes film, megnézném. még hasznát vehetem. Valami szerelem-asszociécíót kelt az 'egész, szívek csöpögnek agitárhól. Szarajevói merénylet. - Az egész jól tükrözi a történelmi hátteret. Szeretem a filmből kivágott képeket, sokkal jobban hatnak, mínt a rajzoltak. Férfibeszélgetés. - Rossz hatást kelt a képen a letört fiú és a komoly férfiarc. rnirrtha tekintetével sújtana a srácot. Életem legjobb nője. - A hirdetés jó, a címnél itt nem is !kell több. Két csengetés között. - Érdekel a téma, tanár és diák lelki viszonya. A !krapek a plakáton túl komoly. Az utolsó éden. - Először azt hittem, hogy csak pingvinekről szól. Csak most veszem észre, mert alul egész ikis betűkkel van, hogy hat kontinens ritka állatad. Ez a csipkérett keretezés soikkal jobb, hamarabb észreveszí az ember. Két mamám és két papám van. - A k€ip nem vonzó, a cím míatt nézném meg, mert a családi viszály érdekel. Rossz ez az alcím, hogy kedv,es történet találó szituácíókkal, mert 'erőltetett, semmitmondó. Sógorom a zugügyvéd. - A hangulatos cím ,és a feliratok alapján jónak ígérkezik. A plakáton két jó fej :is van, érzék benne nagystíluséget. Búcsúzás. - A felirat valami elszakadást jelent. Ha könnyű filmet akarok látru, aikkor ennél könnyebbet keresek, ha komolyabbat, akkor is mást. A tűzön nincs átkelés. - "Tiszta hit", a legtöbb szovjet filmnek ez a mondanivalója, az ilyennel telítődött az ember. A kép vonzó, a kislány kedves, és jó a jellemzés, íhogy különös, furcsa lány,

Minden motivációs reklámnak a személyíség szükségleteíre kell appellálnía. Kisér-

leti úton és empirikusan 17 humán szükSlégJietetsikerült feltámí (Murray). Természetesen nem ajánlható valamennyi befolyásolása, hiszem ezek közt szerepel pl. az agresszív, rombolasi ösztön is. A filmSZENZÁCióS SZHHAMOSSAGI EGY TV-OPERATöR MEGKISI:RHSE! Az "ügy" egy forr6 hangulatú rögbi·meccsen kezdődőtt ••• Ezután kezde"

ekelébe-

Magyarul beszélő, szélesvásznú amerikai film. Főszereplő: JACK lEMMON. GyártÓ: MirischjPhalanJ<, USA. Forgalmazó: United Artisls .8 E M U T A T ó, FE 8 R U Á R 27.

[

APROHIRDETES

EGYFERFI . _

_KETSZ08AS

lAKASSAl.

csinos hölgyek

ismeretsegét keresi hazasság celjébőt

Jelige: "Nősii l nt·ok. .."

.Magya~'ulbeszélő, szines lengyel fílmvígjoí(.?k Bemll&a~: táDlaa 5.

reklám által megcélzandó szükségletek, törekvések felsorolása és a velük való manipulálás rnódszereinek ismertetése szétfeszítené ez írás kereteit, inkáJbb csak az eddig leírtakból és az általunk lefoly ta tott filmreklám-hatékonysági vizsgálatokbólleszúrt tapasztalatok alapján summáznám, mit ki.náljon, és mit kerüljön a filmreklám. Igérjen: szórakozást, derűt, nevetést, kacagást, vi dámságot, élményt, csodála tos, ismeretlen, titokzatos világot, érdekes, küIonleges embereket, rendkívüli egyéniségeket, kedves csibészeket. sikeres éle teke t, szép nőket, végzetes asszonyokat, izgalmas, erős, ügyes, bátor, vakmerő férfiakat, szerelmi szenvedélyt, életörömöt, eszményi nőt, démoni férfiút, meseyilágot, álornvi-

Felhívás

Iágo t, utópiát, fantasztikumot, látványe ágot. . Ne hirdessen: könnyet, fájdalmat, csalódást, ldiábrándulást, megrázkódtatást, öregedést, összeomlást, személy- é tárgyvesztést, csődöt, bukást, hontalanságot, nyomort, magányt, elhagyatottsá:got, kihült otthont, elárvult családi tűzhelyet, félelmet, szorongást, Félreérbés ne essék: a felsorolás kizárólag a kasszasikerre számító átlagfilmek átlagnézőíh z szóló recept. A művészfilm - ha egyelőre még csak szűk réteghez. vagy kivételes esebben (Nagyítás) már bővebb korhöz is - utat talál a nézőkhöz anélkül, hogy ilyen mesterségbeli fogásokihoz fo yamodna. Földi Katalin

Olvasóinkhoz!

Felhívjuk olvasóink fígyelrnét arra, hogya Fi1mkultúra egyes régebbi számait Ibeszerezlhetik a Filmtudományi Intézet Gazdasági Hivatalánál (Bp., XIV., Népstadion út 97.) személyesen vagy írásbeli kérés útján, a 'folyóirat árának postaköltsé g) előzetes béküldésével (példányonként 7,- Ft)

(+

Kaphatok a következő számok (korlátozott számban): 1966. 3., 5., 6.; 1967. 2., 4., 5., 6.; 1968. 1., 2., 3. 5., 6.; 1969.1., 2. 3. 4., 5., 6.; 1970. 1., 2., 3., 4., 5., 6.; 1971. 1., 2., 3., 4., 5., 6. Egyban közöljük. hogy előfizetéseket a postánál lehet eszközölni, bármely kézbesítő postahívatalnál , illetve a Posta Központi Hírlap Irodánál (Budapest, V., József nádor tér 1.) Előfizetési dí] egy évre 60.- Ft, fél évre 30.- Ft Csekkszámla szám: egyéni 61.280, közületi 61.066. A FILlVliKULTÚRA SZERKESZTÖSÉGE

68

GYERMEKFILMET

- GYERMEKMOZIT!'"

Felhívás ez, figyelmeztetés: ha számunkra valóban oly fontos a gyermek és oly fontos a film, akkor gyermekfilmeket kell csínální, és be kell rendezni egy mozit . gyermekmozinak. Bnnek túl bő(vehb) indokolása hígítás volna: azért kell megcsinálni, mert nincs. S a körűlmények összeállottak ahhoz, hogy legyen. Van jó gyermek- és ifjúsági színházunk, a Bartók Színház, és van világviszonylatban sikeresse nőtt bábszínházunk - a gyermekfilmszínház következik. Most a Bem mozí a - mondjuk kijelölt gyűjtőhelye a tervszerűtlenül öszszehordott gyermekfilrneknek, s ez nyomor-megoldás. A mozí közlekedésí szempontból is rossz helyen van, s bocsánatcsúnya; nem méltó, nem 'esztétikus környezetben ~,kaJpjameg" a gyermek a Hófehérkét vagy a Hamupipőkét; sőt a gyakorlati berendezkedés nem erre a célra való, például nem emelkedő a nézőtér. A műsora - összeáll: egy-egy rajzfilm vagy mese-játékfilm, s láttam már ilyen plakát jukat: egy mesefilm, előtte a Bostoni fojtogató, utána egy csehszlovák krirni, nem emlékszem a címére. Előfordult - szemtanútól tudom -, hogy *TörÖlk Sándor szánja.

írását

a szenkesztőség

,vi:taciiklknek

a gyermekfilm ikezdődött 1 órakor és 3-kor vetítették a Különös pár-t; egy ártatlan óvónéni tévedésből a háromórás előadásra terelte be övéit. Egyébként a derék évisok kitűnően mulattak, mint informátorom mondja, rninden poént fogtak. Még azt sem állitanám - holmi psziohológiai-pedagógíai pedantériatól befolyásoltatva -, hogy ez rníndjárt valami károsodást is okozott személyiségfejlődésük folyamatában ... 'Nem, az árt-nem-árt, a használnem-használ, nekivaló-nem-nekivaló határai egyáltalán nem ilyen élesek, nagyon is elmosódottak, ennél többet is kibír egy átlagos ovódás. így kísérletezhetnénk egy nem kijelentő meghatározással: a nem nekivaló valószínűleg nem árt annyira, mint amennyiire viszont a nelkivaló használ. Tehát készítsünk nekivalót. és adjuk át jó nézőtéren, esztétikus környezetben. Tapogatózásaim során hallottam olyan szakvéleményt is, hogy egy külön gyerrnek-filmszíruházat nagyon nehéz megferelő rnűsorral ellátni. Más vélemények szerint - sebben benne van az enyém is saját filmjeinkkel s a Keletről és Nyugatról összeválogatott darabokkal meg lehet tölteni a színházat. Nem utolsósorban számolni kell a reprízekkel, mert hiszen a gyerekek kinőnek egy-egy rnűbőj és ujabb nemzedékek következnek hozzá; ami pe-

dig az iskolai közönségszervezést illeti, ott a Bartók Színház s az Allaeni Bábszínház példája, Még előre bocsátom, hogy ezt a tervezgetést, ötletet a kultúrfőhatóságok, vagy például a Hazafias Népfront helyesli, "aktuálisnak" tartja: én most elsősorban a szakmához szólok; azokhoz, akik filmet írnak, rendeznek, forgalmaznaik stb. Jó volna, 'ha a sajtó felrfig;yelne pártoló an, és természetesen a Fővárosi Tanács. Az indításhoz az ad számomra morális és tapasztalati hátteret, hogy most a legutóbbi három évben egymás után három gvermekfilrnet írhattarn. A varázsló-t ezt társszerzőségben Tóth Eszterrel - a Hahó, Ocsi-t és a Hahó, a tenger-t. Hogy ez így sorra megtörténhetett. azért hálás vagyok a Filmföigazgatóságnak, a gyártnak és Palásthy György rendezőnek. Palásthy érdeme, hogy egyáltalán érte nyúlt a dolognak, hiszen az első forgatókönyv hét évig várt fOI1gatásra... mínt a mesében. Sikere aztán utat nyitott a rákövetkezöknek; így túlzottan esetlegesek ezek a dolg.dk. A három filmmel szerzett tapasztalásaimat mondom el, annyit, arnennyi t az utánam következő munkában netán hasznosítani lehet. Hozzátéve, hogy én, személy szerínt, egzísz-enciálísan már nem vagyok érdekelve, mert több gyermekfilmet nem íro!k; mint ügyet viszem csupán, ajánlva rnínden illetékesek figyelmébe.

Tehát a tapasztalatokból: a gyerekek ezeket az ő saját filmjeiket jól fogadták, szerétték. Kedvező jel az is, hogy különböző Iesztiváloken ezek a filmek - A varázsló és a Hahó, Ocsi - jelentékeny elismerésben részesültek, éspedig Keleten, Nyugaton egyaránt. Mindezt azért írom l'e, hogy bizonyítsak és biztassák, írót, gyárat egyarámt: érdemes gyermekfilmet csinálni: nem nagyo Hb kockázat a gyermekfilm, mint más fajtája a nagy-játélcfííímeknek. De visszatérve az értékesítés kérdéséről a "lhogy;an fogadták" vonalára: két népes 70

ankéton - a Magyar frószövetség Ifjúsági Szakosztálya és az Ifjúsági Filmszövetség együtt, majd a Magyar Pedagógiai Társaság a Hazafias Népfront Szülői Bizottságával - e filmek és a gyártás szükségessége mellé állottak, s nagyon! Az írók, a pedagógusok és a pszichológusok. S ez mármár védelem volt, és egyesek részéről "kiállás". Védelem - ugyanis egy igen fontos közegen nem tudtam áthatolrit ezekkel a filmekkel, mondanivalólokal. A sajtó naogy általánosságban - elég kedvezőtlenül fogadta az egész folyamatos vállalkozást. Volt benne fanyalgás, az ügy bagatellizálása, sőt volt ellensége5lkedés is ittott, egyenesen fájdalmas szeretetlenség. E bírálatok ösztönzést adtaIk arra, hogy használjam az apropót, s nem a magam védelmére, hanem az "ügy"~ben elmondhassak egyet-s-mást.

A bemutatók, a recenziók és ankétok óta jó idő telt el, távlata van il dolognak, és nincsenek emocionális buktatói, hadd mondom el hát mélyebbről, hogy míre mi indított: cehessek vallomást. Kiindulási pontul néhány mondatban összefoglalom a középső film, a Hahó, Ocsi tartalmát. egy kisfiú elindul, hogy maga és övéi számára - akik végtére is mi vagyunk, mi mind - megszerezze az időt, a kincset, Vándorol, megállja a próbákat, megismeri és összeköti egymással az óperencián inneni és túli világot, segít és segítik őt; erényei és a világ szeretete egy szál virágban összpontosulnak végül; e virággal legyőzi a kincsőrző hétfejű sárkányt - oszlik a sötétség... - s ő a szivárvány hídján át hazatérhet a kincscsel. Ennyi. Világismeretem s abból eredő szemléletem lényegéhez tartozik ez a tény, amit föntehb így írtam le: oszlik a sötétség. így is kifej ezhetném: sűrűsödik ugyan ... de már jelentékeny új fények vannak jelen a világban az emberi érzékelőszérvrendszer számára. Dr. György Júlia pszichológushoz --: a Fővárosi Tanács Gyermekpszichológiai Szakrendelőjének igazgató főorvosához fordulok illusztráció-

ért; egy a Hahó, Öcsi-ről .ÍDOtt védelmező cikkéből idézek. A sötétség fejedelmét, Alhriman-t említette és Ormuzdot, magát a világosságot. Kiss€ talán naiv egyszerűsítéssel így folytabhatnárn a gondoIatmerretét: az ahrimáni sötétség még váltig uralkodó jellegű, ő "a" ,gonosz, a torz, a hazug, a gyilkosságra ösztönző, a pervertálódó folyamatok, a megőrülés. a látványüs pusztulás - de már jócskán esedékes Onrnuzd világossága, A még növekvően bonyolódó negabívumokba pozitív világtartalmak érkeznek, s én anélkül, hogy a rosszat elkendőzném. tudatosan ennek az ormuzdi "jó"-nak a szolgálatá!ban állok, és ezt kívánom kifejezni. Mondhatnám, itt az ideje a konkrét, a dramatizálható, a nem szentirnentális "jó" minél sokrétűbb áJbrázolásánaik. S a gyermek tudata - még mágikus, csodás tudata - számára oly módon való ábrázolás kell, ahol nem jelent valami valamit, hanem az. Úgy. rnimt a nagy-költészethen vagy a zenében. Az természetes,' az a közhely. hogya gyermeknek nem kell a közlésben alászállani; .fel kell szállani hozzá. Fel az ő ráclót előző tudatához, és abban - e tudattartalmak váltakozásában - kell óvatosan: kiszolgálni őt. (S természetesen ezt az egész "ideológiát" el kell felejteni, és úgy kell neki a közlend5ket átadni. Megpróbální.) Ebben az intimebb szakmai körben igyekszem ráverini mag,am... hadd mondhassak el olyasmit is, ami a betükbe áttevés, az intellektuális megfogalrrnazás számára igen nehéz, kényelmetlen ... Amit ábrázolni igyekszem, az az, hogy egy úgynevezett sötét világikorszakból - mesében szólva: sárkányos korszakból klfelé megy az ember ... az emberiség. Tudatának minőségi és mennyiségi változásai 1OO~ben. És ma már maradi minden olyan művészi ábrázolás, amelyik a csak rosszat, a csak torzat láttatja. Viszont még kevés megértésre találhat az, aki a már individualizált jó-ból mutat meg valamit. Egy sántító hasonlattal: hosszú alagútból kínlódjuk magunkat kifelé, már dereng ... de ott középen és hátul ezt még nem érzékelhetik.

Hatalmas felismerői vannak a rossznak mínden művészeti ágban, és megrázó helyzetképeket adnaJk a diszharmóniáról, az őrületről. a magányról. az elidegenedésről. Ez la diagnózis fe1é vezet, és én rábukkantam valami terápiára. Én ép dolgokról igyekeztem hírt adni, gyógyulásokról, s 'ez gyöngeség ma még, a köztudatban a torz az, ami erős, ami "emberi". Konkrétan beszélek, és e pillanatban a tájékozatlan vibrálás, a reszketeg csillogás számít, Mindezek után, gondolom, érthető, hogy szimte megrázó élményeim voltak e gyermekfilmek bírálatainak olvasása nyomán. Néhány mondato t visszaismétlek olyanokat, amelyek jólesően arra késztettek, hogy magamat, magamban egyre világosabban megfogalmazzam. A sajtó-reagálások közül legfájdalmasabb volt B. Nagy László néiháiny sora (Élet és Irodalom.) Ámde: ő használta az alkalmat arra, hogy világos tisztasággal megfogalmazza, mi is a művészet. A művészet mondja, ilyen röviden, ilyen egyszerűen "nem nevel, hanem beav.at". Hadd szalmtom ki mondanivalóm számára ezt a rnondatot, s kérdezzem: mibe avat be? Hát például az imént elmondott tartalma!kba: mi van az Opereneién túl? A 'I'ao-te-king bevezető sorai kőzlik, hogy "ami szóval .kimondható, az nem 'az igazi Tao," Annyira rnűvészet a művészet, amennyire az igazi Tao-t megközelíti. Abba avat be. SoIkan rnondják el ezt a legmaibb módon is, PaJUIKlee, a festő például alkotó hitvallásában így: "A művészet Illem a láthatót adja vissza, hanem láthatóvá tesz... a látható a világ egészéhez való viszonyában elszigetelt jelenség, a lappangó valóságok többen vannak" . A lappangó valóság ...ba avat he a művészet. Hesiodos Theegondá-jában az ő - hogy, hogy nem, de bevallott és nagyrangú beavattatásából származóari mondja el, hogyan szűletett a kilenc múzsa - a ikile.nc beavató - a folyamatos "istenek allronyá:naik" nagy fordulóján, az Olympos ala'tt... - a 'csúcs közelében. Zeus és Mnémosyné az Isten és az 71

Emlékezet - szerelméből születnek sorra "az igaz szavú, isteni lányok" ott az Eleuthér lejtőjén. Ennyire hadd mutatok rá: szülőikíhez, a közölhetetlenekhez legközelebb áll - természetesen ma is! a zene, tánc, mcsszebb a dallamos szöveg, a vers, s \1'01 tak épp en leg t ávola bb a 'Próza; ebben a sorrendben született a kilenc közvetítő, ésa filmnek természetesen nincs is múzsája. Ámde épp ez az: mi-kell-hogymeg-szül-jük-őt ' Távol a csúcstól ... , távol a völgytől is, távol az eleutherí lejtőtől, magunk, önmagunk. Most tovább ezen a vonalon: a jóindulatú Zay László, a Magyar Nemzetben, elnéző en ugyan, de számon kéri, hogy mi "a jelképes értelme" a !hétfejű sárkánynak. Ez jellemző példa nagyon arra, amit erDőI- a ,,,jelentés"-ről - föntebb már emlitettem. A sárkány jelent valamit? Nem, a sárkány nem "jelent" semmit. A sárkány az. Sárkány. Ezt jelenti, önmagát. A gonoszt jelenti, mint minden igaz mesében, a jó eHeooégét; az emberrel való küzdelemre felkínálkozó lény ő, hogy szabaddá harcoljarrn Jel önmagamat, és kigyógyuljak belőle. De utóbb mióta teljhatalmúnak látszik - megszoktuk -, ő megszoiktatott rá -, hogy ő nem ő, hanem csak jelent valamit. Fasizmust, bármilyen túllhatalanat, megalkuvást, kispolgárt, tőkés imperializmust és így tovább. De nem! Ö a Gonosz nagy kezdőbetűvel valóban, és kérern nevessenek kd bár, de csakugyan 'ő őrzi az időt, ő ugráltat bennünket taktus ra , és mi Orrnuzd ritmusát füleljük, arra vá.gyunk. Igen, ő érzi az időt, s amennyire Iegyőzöm, annyira bővül a tudatom, és átpillanthatok az időn túliba is, és közelírhetek így - a kifejezhetetlen Tao-hoz. Igen, őegyene.sen az a Gonosz, akinek a keresztény mitclógiában, az evangéliumi görögben díszítő jelzői az antipodos: az ellenlábas, a peiradsos: a beszennyező. Így a fasizmus satöbbi elleni küzdelern e mítikus, vagy mondjuk folklór szempontból, tehát a legautentikusabb szempontokból - egyegy ré1>Z€a Gonosz elleni összharcnak, és nem is vezet végsőfokú eredményre ad72

dig, míg .a Gonoszt, magát rninden előretolt álruhái mögött fől nem ismerjük. A Gonosz elleni küzdelernben széles színtézisben benne van a fasizmus satöbbi elleni küzdelem is. Mondhatnám tehát kissé lapulva bár... én magával a Gonosszal kezdtem ki. Nem azzal, amit jelent csupán. És tessék nézni: a bizánci ikonolk: Szent György lovagja, Dürer kardos Miahaelje, a Coventry-í székesegyház falán Epsteir» legmodernebb felfogású, szik, rázóan okos és szenvedő arkaagyala sem az ellen harcol. amit jelent, hanem ,.a" Gonosz ellen. Mint a népmeseben. Globálisan, mondhatnám maiul. .s hát - .bocsánat -, de ezekiből a rásejtésekből született a Hahó, Öcsi is. Ez az Öcsi ütközik meg a felnőttí filiszter világgal, és legyőzi érte a sárkányt, megváltja . övéit. Ám éppen a sárkány-szuggesztíó az, ami rnínderrt, ami ebben az értelemben "jó" - a jóhoz tartozik - bájoskodásnak, szépeIgésnek láttat a szíkár, akirajzoJt intellektussal. A ,,!Sárkány" a csillogó bizonytalarusá:got diktálja a művészeteloben, a megismerésben -, mindazt, ami inikonkrét és negatív. Nagyon fontos: a sárkány nem engedi övéit: orientálódmi. Erre kell rágyakorolni magunkat: a tájékozódásra az Operencián túlról és innenről egyformán. Hozzáteszem: a rövidség kedvéért vagyok ily kijelentő, mindezt csupán átgondolásra ajánlom.

'

És végül is mivel küzd az ember, a mai ember, pontosabban a még holnapi ember - a filmben ez a robusztus kis Kovács Krisztián - a sárkánnyal, mivel győzi le? Egyedül Rajk András (Filmvilág) észrevételezte, de bizony gunyorosari gyanakvó lenézéssel, hogy: "szentelt" virággal ... Holott bizony ez a jövő nagy fegyvere a Gonosz ellen: a szent virág. Persze ezt tudja Jeszenyíntől, Rilkétől, Christian Morgensternen át Apollinaire-ig sok-sok szép, különös költő - a szerit virág. Reálisan az. Dehát mí az, hogy szent? Szent az ebben mérvadó ótestamentumi nyelvben az, ami el van kü1önítve a többi egyébként hasonlótól ; optimálisan: ki van tisztogatva valami magasabbrendű feladatra. Elválasztatott, "külön" - kodajs. Ilyen

"kadajs" virág az Öcsi virágja: tisztaság, becsület, nagy erények hosszú sora és szerétet épült bele éspedig őáltala, Öcsi által, az ember által; 'ezeket mind sorra magálhoz váltotta munkájával, magatartásával, tetteivel. S !e "szent virág" aztán küzd őérette a Gonosszal, oszlatja a sötétséget. - A Gonosznak sok álruhája van, igen, a 'híppie-k virágja ennek a föntebb rajzolt ragyogásnak érzelmes karikatúrája.

södni fog. Az egész emberiség a tudati fázisváltás, az én-ért való harc egy minden eddiginél küzdelmesebb szakaszát éli.

Összegezve: minden civilizációs eredményünk, ragyogó kémiánk, a biológia stb. - a .technikánk, - ez mínd kifele vezet, a nem-én felé vezet; a pedagógia és a művészet vezet az én felé, befelé. E két jelenséget kell összevezetnie az embernek. A csak kifele vezető út elidegenít, ám a csak befelé vezető út ugyancsak elidegerut: tájékozódnursk kell és ,egyensúlyozni. A tájékozódás Ahriman és Ormuzd e küzS elhhez - ma már, .ha még nem késő! delméről - hogy 'egyre a mesénél maradjak - az élet minden helyzetében fontos, nemcsak a Gonoszt kell leleplezni, hanem de a legégetöbben áll ez a művészetekre ; rajta kell kapni Ormnrzdot is. S ezt a gyerés hát még a tömegekhez szóló filmmel meknél kell elkezdeni. Megpróbáltam. Most azt mondtam el: való vonatkozásban: mindenki számára fontos, de talán legjelentékenyebb, ha a mit szeréttem volna képekiben közölni. gyermekkel tudjuk közölni, ,ő a jövő nagy Folytatni kellene - másoknak, jobban harcosa, és a küzdelem kétségkívül 'erő- ezért rnondtam el. Török Sándor

73

AZ 1972·BEH

BEMUTATOTT MAGYAR

FILMEK

JELENIDO (1971) R: Bacsó Péter; F: Bacsó Péter, Zimre Péter, O: Zsombolyai János; Z: Vukán György; Sz: Simon Agoston, Bodis Irén, Borsóhalmi József, Koszta Gabi. Elkészült: 1971. november 12. Bemutatták: 1972. január 13.

HAHÖ, A TENGER! (1971.) R: Palásthy György; F: Török Sándor; O: Forgács ottó; Z: Lovas Ferenc; Sz: Balázsoví.ts Lajos,. Muszte Anna, Kovács Krísztíán, Mankos :Kati. Elkészült: 1971. decmenber 27. Bemutatták: 1972. március 23.

NYULAK A RUHATARBAN R: Bácskai Lauró István; F: Polgár András Apuk!a című regényéből: Polgár András, Herczenik Miklós; O: HerczeniJk MJi'klós; Z: V'l1IkiánGyörgy; Sz: Páger Antal, Schütz Ilona, Gobbi Hilda, Iglódi István. Elkészült: 1972. január 11. Bemutatták: 1972. január 27.

HOLT VIDÉK (Budapest Filmstúdió 1972.) R: Gaál István.; F: Gaál István és Nádas Péter; Z: Szőllössy András; O: Zsamboil.\y& J'ános; Sz: Törőesik Mari, Ferenczy István, Pat:kós Irma. Elkészült: 1971. december 29. Bemutatták: 1972. április 6.

A SIPOLÖMAOSK.AKO (1971.)R: Gazdag Gyula; F: Gazdag Gyula, Györuy Miklós ; O: Andor Tamás; Z: Il'lés Lajos. Elkészült: 1971. november 15. Bemutatták: 1972. február 10. A LEGSZEBB FÉRFIKOR (1971.) R: Sírnó Sándor; F: Erdős Zoltán novellaja alapján Simó Sándor; O: Zsornbolyaí János; Z: Tamássy Zdenkó; Sz: Latínovíts Z011án, Timár Éva, Bujtor István, Ronyecz Mánia. Elkészült: 1971. december 29. Bemutatták: 1972, feb1'uár 24. MÉG KÉR A NÉP (1971.) R: J,ancsó MJklós; F: Hernádi Gyula; O: Kende János; Z: Cseh Tamás; Sz: Drahota Andrea, Bürös Gyöngyi, Madanas József, Bálint András. Elkészült: 1971, december 11. Bemutatták: 1972. március 9.

VOLT EGYS2íER EGY CSALÁD (1971.) R: Révész György; F: Goda Gábor regénye nyomán: Révrész György: O: Somló Tamás; Z: ,:Vr.i:hály András; Sz: Ruttkai Éva, LatLnovits Zoltán, Dayka Margit,Erny,ey Béla, 'I'öröosík Mari, Kállaí Ferenc. Elkészült: 1972 február 29. Bemutatták: 1972. április 20. HEKUS DETTEM (Budapest Filmstúdió 1972,) R: Fejér Tamás; F: Fóti Andor nevellaja nyomán: Zimre Péter; O: Mezeí István; Z: Gyulai Gaál János; Sz: !Harsányi Gábor, !Koncz Gábor, Kállai Ferenc, Balogh Zsuzsa. Elkészült: 1972. március 28. Bemutatták: 1972. május 4. MEZT<ELEN VAGY! (1971.) R: Gyöngyösay Imre; O: Kende János; F: Gyöngyösay Imre és Kabay Barna; Z: Petrovles Emil; Sz: Oszter Sándor, Szeghő István, Rácz Irénke, Seres Józsefné.

Elkészült: 1971. december 15. Bemutatták: május 18.

1972.

JÖESTÉT, NyAR, JOBSTÉT, SZERELEM! (1971. tévétilrn) R: Szőnyi G. Sándor; F: Fejes Endre; O: Bonnyi Gyula ; Z: Ránlky András; Sz: Harsányi Gábor, Halász Jutka, T'olnaí Klári, Pécsi Sándor. Elkészült: 1971, június 15.

augusztus.

Bemutatták:

1972.

FUSS, HOGY UTOLÉRJENEiK! (Hunnia F.ilmstúdió, 1972.) R: ,Keleti Márton ; F: Lenkei Lajos novellaja nyomán Kállai István; Z: Fényes Szabolcs; O: Hildebrand·t István; Sz: Pécsi Sándor, Páger Antal, Somogyvári Rudolf, Bárdy György, Zalatnay Sarolta, Bodrogi Gyula. Elkészült: 1972. szeptember 14.

április

20. Bemutatták:

FORRO VIZJET A KOPASZRA! (Budapest stúdió, 1972.) R: Bacsó Péter; F: Bacsó Zimre Pléter; O: Zsombolyai János; Z: György; Sz: Gyarmathy István, Szabó Haurnarm Péter, Pásztor Erzsi. Elkészült: 1972. szeptember 28.

június

1972.

FilmPéter, Vu'kán Lajos,

30. Bemutatták:

1972.

HARMINOKÉT NEVEM VOLT (Budapest F-ilmstúdió, 1972.) R: Keleti .Márton ; F: Hollós Ervin regénye nyomán Maár Gyula;' Z: Láng István; O: Illés György; Sz: Huszti Péter, Bodnár Erilka, Tahi Tóth László, Bessenyei Ferenc, Latinovita Zoltán. Elkészült: 1972. szeptember 14. Bemutatták: október 12.

1972.

A FILMKRITIKUSOK

DIJAT

A FEKETE VAROS (1971, tévéfilm 1-2 rész) R: Zsurzs Éva; O: Czabarka György; F: Mikszáth Kálmán regénye nyomán: Thurzó Gábor; Z: Szőllőssy András; Sz: Bessenyei Ferenc, Nagy Gábor, Venczel Vera, Pécsi Sándor. Elkészült: 1971. június. november 23.

Bemutatták:

1972.

EMBERRABLAs MAGYAR MÖiDRA (Budapest Eilmsbúdió, 1972.) R: Vánkonyi Zoltán; F: Kapás Dezső; O: Somló Tamás; Z: Hidas Frigyes; Sz: Kánai Ferenc, Öze Lajos, Tahi Tóth László, Garas Dezső. Elkészült: 1972. november 1. Bemutatták: 1972. december 7. A VÖLEGÉNY NYOLCKOR ÉRKEZLK (Hunmja Fí lmstúdió, 1972.) R: Magyar József; F: Magyar József; O: Banok Tibor; Z: !Hidas Frigyes; Sz: Pongrácz Innre, Sahubert Éva, Kőszegi Péter, Andai Györgyi. Elkészült: 1972 november december 21.

4. Bemutatták:

1972.

1972.

PETOFI '73 (Budapest Filmstúdió, 1972.) R: Kardos Ferenc; író: Kardos István és Kardos Ferenc; O: Kende János, Z: Szörényi Levente; Sz: kőzépiskolások, Elkészült: 1972. november 27, Bemutatták: január 11.

UTIAZAs JAKABBAL (Budapest Filmstúdió, 1972). R: Gábor Pál; F: Császár István és Gábor Pál; O: Kende János; Z: Gonda János; Sz: Huszti Péter, Ion Bog, Andai Györgyi, Bodnár Erika. Elkészült: 1972. augusztus 29. Bemutatták: október 26.

ROMA'NTIlKA (Budapest Filmstúdió, 1972.) R: Kézdi Kovács :OSoLt ; F: Berernényi Géza; O: Kende János; Sz: Szeghő István, Szirtes Adám, Madáras József, Bihari József, Moór Martanne. Elkészült: 1972. március 13. Bemutatták: 1972. november 9.

1973.

FO'rOGRAFI,A (Hunnia Filmstúdió, 1972.) R: Zolnay Pál; F: Székely Orsolya és Zolnay Pál; O; Ragály; Elemér; Z: Sebő Ferenc; Sz: Zala Márk, SeM Ferenc, Iglódi István. Elkészült: 1972. december 4. Bemutatták január 17.

1972-ben az alábbiak

:1973.

kapták:

a rendezés díját Zolnay Pál a Fotográfia c. .filmjéért; az operatőri díjat Kende János valamennyi 1972. évi forgatásáért; a színészi alakítás díjait: ,Harsányi Gábor a Jó estét, nyá?', jó estét, szerelem, Zala Márk a Fotográfia és a Még kér a nép, és Drahota Andrea a Még kér a nép c. filmben nyújtott alakisukéri; a fiatal rendezők számára alapított különdíjat Gazdag Gyula kapta. 75

ELLENVÉLEMÉNY

Becket két halála A legyilkolt Becket Tamás, néhai canterbury érsek még élíhetebt rvolna, tha észernber marad. Nagy fordula a a lelkiismeret felé - (jobb szó híján egyelőre nevezzük így ezt az irányt) máig ható talány,

Jon a világi és a lelki hatalom, Becket azonbari lemond kancellári tásztéről, IS érsekként nem egy kérdésben szembe kerül azzal a királyi kormányzat tal, amelyet korábban létrehozott. Henride bíróság elé idézteti, kénytelen Franciaországba emigrální. .Hét évi távollét után engePersze korántsem történelmi értelemben; Becket délyt kap, hogy hazatérjen, de ekkor sem hajéletrajza és tetteinek körülményei ugyands meglandó felo dozni azokat a bárókat, akiket koráblehetősen tisztázottak. Nyitva maradt viszont - a 1170-ben a can"mit" és a ,/hogyan" melletta harmadik U{éT- ban egyházi átokkal sújtott. terbury székesegyház oltára előtt nonmann fegydés: a ,pniért", A szubjektív, oa Iélekbani veresek meggyilkolják, 1172-ben szentté avatják. vagy ha úgy tetszik -, a filozófiai míért, Az, hogy a polí tükus Becket, a kancellár, a kJirály bizalmasa, mindene és mindenese, egy üres formaságnak szánt aktus, oantenbury érsekké törErre az alapmodellre két világirodalmi színtű tént felszentelése után miér t fordult szembe változat készült. T, S. Eliot nagylélegzetű dráazzal a hatalommal, amelynek korábban megmai költeménye, a Gyilkosság a székesegyházban teremtője, legfőbb letéteményese volt. r:álunk csak irodalmi csemege, színpadi múl tja Az ilyen .belső miértekre, az ilyen drámai tamindössze néhány 1938-as Nemzeti Színháe-belé lányokra, mint a Beoketé is, mindig a művészet olőadásra 'lwr.látozócLilk; jóLlehet Vas István újabb vállalja magára a válaszadást. Változatokat gyárt keletű, szép és szí.n.padszerű fordítása lehetövé a történelemre, tenné ennek >8 jelentős műnek szélesebb körű hazai megismertetését, A magyar közönség körében a Bedket-modell másik feldolgozása vált Becket Tamás Ill8-ban született, jómódú keismertté, Jean Anoui1h Becket, vagy Isten bereskedő családból. Fiatalon a trónörökös, Plancsülete című drámája, amelyet néhány éve a tagenet Henrik társaságába kerűl, aki rn gkoroJózsef Attila Színház játszott hosszantartó sinázása után is maga mellett tartja, 1157~ben kenrel. Ennek .angol filmváltozatát a közelmúltkancellárrá teszi addigi szünke emímenciását. ban rnutatta be a Filmmúzeum; a film rendeBecket erélyesen megnyirbálja a normann nezője azonban nem vállahkozott többre a dráma messég és a klérus előjogait, megerősíti IL korrekt tolmácselásánél. s így abban a kényelHenrik központi hatalmát. Kitűnő katona és lemes ,helyzetben vagyunk, hogy a filmet nyugodt leményes diplomata, A király 1162-ben azzai a lélekkel tekinthetjük a dráma újabb, egyébként szándélckal teszi canterbury érsekké s ezzel az igen magas színvonalú magyarországi 'bemutatóország egyházfejedelmévé, hogy személyében jának 76

egyesü

Péter GrenviIle filmje kitűnő Anouílh-ínterpretácíó - az eredebi értelmezés szándéka nélkül, Ezért ezentúl is elegendő a Beoket-téma két irodalmi változatát számon tartanunk; annál is inkább, mert Eliot és Amouibh eltérő történelemszemlélete és drámai felfogása valóban izgalmas különbözőségek forrása lett.

Eliot nem büoelödík Beoket ifjúságával, Henrikhez fűződő kapcsolatával, kancellári hivatásának eseményeivel, számára mindez csak néhány utalást, a szereplők egy-egy mondatát éri meg, szigorúan annyit, amennyi a rnúlt vázlatos ismeretéhez feltétlenül szükséges. A Gyilkosság a székesegyházban alkJkor kezdődik, amikor Tamás érsek. hét éves önlkéntes száműzetés után viszszatér Canterburyiba - megJhaIni.Eliotot csak! ez érdekli: a !halmi !wészülő ember. És csak az a /kérdés, hogy rndért dönt a halál mellett? Anauilih éppen erre a végjátékra fordít kisebb figyelmet. Öt a fordulat izgatja, Becket átpártolása királyától Istenéhez. Ahogy Henridekel kérdezteti Tamástól: .Beteszeretiéi Istenbe? Isten becsületébe szetettem bele" hangzik Beoket vála SZJa. Persze Anouálhraak távolról sem jelent problémát a vallás, Az .ő Bedketje nem hívő, és nem tisztell az egyházat. Számára az érsekség is egy hívataű, ahogy az volt a kancellárság is. A különbség "cs'ak" annyi, hogy a világf hatalom nem kívánta meg a becsületét, a lelki azonIban i,gényt tart rá. Pontosabban az új hivatalIban használna lehet a becsületet, mert csak önmagának felel tetteiért, és amilkor az oltár elé térdel, csak önnön lelkíésmeretével kell szembenéznie. És iBeclk:etráébred, hogy ez a különbség a királyi szolgálat meg iéi lélek szolgálata között az önmegvalósítás Iehetőségét nyújtja számára. Ettől kezdve a halál már csak nem 'kivánatos következmény, a megoldás után az elfogadható ,tetőpont,az ár, amit igazán meg lehet adni az emberi kiteljesedésért. ' Eliot Becketjének azonban egész élete iéi :halálban nyer értelmet. Meg kell halma, hogy áldozattá válíhasson, hogy példázat legyen. Ö akarja így, amhkor akarbatma mást is. Engedhetne a kísértésnek, akJJk szövetséget ajánlanak a külöböző érdekelokel. Megalkudhatna későbbi gyilkosaíval, amikor azok még csa!k megtörni és nem megölni akarják. S végül elmenakülhetne, ha papjaiira bízná magát. ÉlJhetne, ha okos lenne. Ha okos akarna lenni. De akkor ki tenne tanuságot a lelkiismeret szabadsága mellett, tki mutatná fel a magunk

vállalásának Iehetőségét ? És Ici fosztaná meg a népet a hatalommal való kiegyezés illúziójától az élete árán is? Bliot, a költő ezeket gondoltatja végig az ő Tamásával. Nem elszenvedteti, hanem választatja vele a halált. Ez az ember így fogadta gyilkosait: " ... nem akarok tovább is kielégületlenül maradni; immár Minaen örvendetes teljesülés beérik." S a másik, Anouilh modellje? "Itt van hát végre az ostobaság. Elérkezett az órája." Ezt mondja, amekor megölik. Nem is mondhat mást, mert nem akarja a halált. Tudja, hogy ez már nem segíti a Iehkidsmeret győzelmében. A dráma elsőfelvonását ezekkel a szavakkal zárja: "Amíg Becket rákényszerül, hogy csak úgy rögtönözze a becsületét, szolgálni togo De ha egy nap megtalálja ... " És amikor megtalálja. megérti, hogy győzött, hogy harca lényegében véget ért. Megmutatta - a tkiirálynak is -, !hogy nem kelJ többé rÖgtÖ11ÖZ!l1ie a becsületét. És elfogadja a halált, mert a végkifejléten nem változtathat. "Isten becsülete ,és az :értelem most az egyszer egybevág, és azt Iköveteli: ne kockázt~sam, hogy holmi szürke bérgyilkos leszúrjon valahol az ol'szágúton, inkább haljak meg - ha már :meg kel; halnom - püspöksüveges en, aranyhímes palástomban, ezüst keresztemmel a kezemben, juhaim között, primási egyházamban! Ez az egyetlen hely, amely illendő hozzám." Lajos. francia, királynak Indokolja igy visszatérését Angliába. Mindez benne van ebben a néhány mondatban, amiről Eli ot Tamása lemond, amítől a halál előtt megtisztul : a hiúság, a rátartiság, a hatásvadász mártírium. Mert kétségtelen, hogy mímdez közrejátszik az Anouí lh-Beoket sorsában; ettől embersbb, s talián jobban is szeretem, uriint 'Elíot teremtette párját. Am kevésbé is tisztelem. Híúságból sok rníndenre képesek vagyunk. ne a Ielkíismeretünkért? Vagy az js csak hiúság?

Egy ví.lágírodalmí előzménnyel csak akJkor lehet konkurrální, csak aikkor érdemes, !ha az író 'biztos abban, hogy mást akar mondaní, mínt a nagy előd. S hogy az .idő épp úgy megérlelte ezt a novumot, mint közönsége igényeit. A.nouilh joggal hihetett mindebben, arnikor 1950-ben, negyedszázaddal Eliot drámai oratóriumának megszületése után belefogott a téma újrafogalrnazásába. Helyesen látta, hogya század második felének embere nem tud mít kezdeni az elioti méretű hösíességgej, értetlenül' és zavartan áll

77

a fölébe magasodé morális na,gy\ság előtt. Saját lelkére szabott, elér.ihetőbb normákat vár, olyan eszményt, amelyet még követni tud a rndndennapOik haroaiban elcsigázott Iogikájával, vagy ha nem, hát legalébb sajnálhatja, mint áldozatot. Anouilh sohasem vonzódott a pátoszhoz, s szokott - bár kétségkívül irodalmi szintű - címízanusával igyekezett ember.iközelbe hozni Becketjét. De érezride kellett a téma öntörvényét, amely kikerülhetetlenül követelte egy átlagnormák fölé helyezhető, magasabbrendű morál megfogalmazását, következésképp az emelkedettséget. Az egzisztencialista filozófia kínálta a kompromiszszurnot, a megválasztható morálban Becket megvalósul, s a halálra már nincs szűksége. Anouílnnak úgy sikerült engedékenyebbnek lennie Elíotnál, hogy mégísosak Icijelölt egy nem míndennapi, de azért járható utat. Becket Tamás két halála közé nem tehetünk. egyenlőségjelet. A kérdés továbbra is az, hogy képesek vagyunk-e az ember önpusztítását, önfeláldozását értelmes cselekedetként is elfogadni? .IDliotBecket jét csak ennek az elfogadásával érthetjük meg, míg Anouílh-é a halál értelmének tagadásában is rníénk lelhet. Mert az ő embere voltaképp értelmetlenül, híábavalóan vész el "p üspöksüveges en, arenyhímes palástban, ezüst keresztjével a kezében". Ezt a végső aktust már nem érzi [átszmájának: önmegvalósításának nem választottt, s nem el-

engedhetetlen eszköze a halál. De ez mégis csak eléri, mert egy másik ember, Henrilk csak ezáltal válthatja valóra II. Henriket, a királyt. Beoket élete és Henrilk Becket irán1: érzett szeretete egyként a 'hatalom ára. Tamás tudta, hogy Henriknek meg kell őt öletnie. Megértette és sajnálta ds ezért. De meghalni egy hatalomért, amely nem az enyém, s amelyen a halálom nem változtathat - értelmetlen. Más szóval: Iogikátlan, Henrilk figyelmezteti ís erre Tarnást: "Pedig hát logikusnak kell lenni, Becket." Mire a válasz: "Nem. Ez nem szűkséqes, királyom. Csupán végre kell hajtani,

véges-végig,

mégha

képtelenség

is, ami-

Igen, ez a becsület, Becket .becsülete,ami attól annyira az övé, hogy már mern kell rögtönöznie. re az ember

megbízást

kapott."

Amolyan egyszemélyes 'becsület ez. De azért nem kis dolog. Haa király ra hatalomban, akkor Becket csak a becsületben valósulhat meg. Számára ez az egyetlen út a szabadság felé. Eliot és AnoUJirlJh rnodelljeí nem születtek volna meg, ha a történelem Becketie életben marad az oltár előtt. S mi szegényebb eik lennénk egy bizonyítékíkal a hősiesség perében, amit újra és újra kell tárgyalnunk önmagunk ítélőszéke előtt, hogy el ne veszítsük ra hitet igazabb lehetőségeink/ben. Mészáros Tamás

Foly tat juk a díjnyertes teszünk kozzé, Kéthelyi

pályaművek közlését. Ez alkalommal két harmadik díjas írást Agnes és Varga Vera munkáját.

Törés az azonosulási folyamatban Hogyan tudunk egy komplex élménysorozattal azonosulni érzelmi, ,tartalmi vonatkozásban, ha egy bizonyos ponton elfordít, taszít? Ez az elfordulás, ez a piUanatnyi elszigetelődés menynyiben ériJnti a mm egészének élmény-komplexumát ? A modern NlmteohniJro. (teleobjektív, gumioptika, színes teohndka, könmyű ikamera, elektronikus és zenei hanghatás) olyan lehetőségeket ad a rendező .kezébe, melyelkkel ra nézőt a gondoíatoa ráébresztí, maga mellé állítja, ítéletalkotásra ,bkja, Iázít ja, érzelmileg, hangulatilag pedig -- rés ezzel szeretmék foglalkozni ámulatba ejti, Ienyűgözi, megdöbbenci, fe'l>háborítj,a. A Ib:ang és ra kép egy időben ihat a nézőre, IS a hatás 1(lhaltartal~ maradandóságában nem ls vizsgáljuk) nagyságában szinte nem mér-

78

hető össze egyetlen művészetd ág pillanatnyí hatás-dntenzitásával sem. Éppen ezért ikét dolgot talán érdemes [enne megvizsgální. Hol! az a felső határ, ami:t az idegrendszer negatív sokkhatás nélkül elvisel (rnert nem hiszem, hogy a modern filmművészet ily módon kívánná elérni embenformáló hatását, ezenfelül biztos vagyok benne, hogy ez a mód semmiképpen sem célravezető), hol az a pont, ahol a néző az adott [elenettel, han gul attal, gondolattal már nem azonosul, hanem elfordul tőle (noha az adott képsornak nem az eifordítás a célja), e kettő rnennyíben s hol érdritkezik? I I I Az emberek idegrendszere, reagálása igen kűlönoöző, Éppen ezért abszolút értelemben nem lehet eldönteni egy-egy [elenetröl, hogy hol

lépte túl a mércét. Még,is, ha a nézők többségéből (.s ha ez a
gatív solokhatás, melyet előidézhet bármilyen jellegű, 1úlfokozott élmény-sorozat: kínzás, borzalom, penverzitás, szexualatás stb., másrészt ~a a jelenetsorba
79

vényszerűen, kifelé, rnagamutatóan történik e filmekben. tEz a momentum ismét elfordítja a nézőt, és ezt az el:fordulást messze nem a prüdéria szüli. Nem iéi szirite minden mai fáhmben [elentkező ruhátlanság, meatelenség. ölelkezés az, ami zavaró. Például ha egy ruhátlan nő jelenik meg a filmvásznon (esetleg esztétikai élményt is nyújtva), és funkcionáltsan valamilyen hangulat kifejezése, vagy más a célja, ak!kor olyan meztelenségről van szó, amely nem érinti az ember nembeli vonatkozásait, kívül marad a szubjektumon, nem célja létrehozna a meztelenséggel való azonosulást, akkor az nem zavar, az beilleszthető, és esetleg ezerves tartozéka az adott képsornak. Ide tartozónak érzem Huszárik Szindbád-jában él havon forgó, ruhátlan női test bervágott loépsorait. A Jancsó-filmekben szereplő ruhátlan nők is, úgy érzem, helyükön vannak, ha. funkcionális an egyiknek-másiknak nem is .vílágos a szerepe. hangulatilag rníndemképpen. Eze-' iket iéi :képsorokat -figy€llve, a néző ben a film hangulatát illetően nem alakul ki azonosulás i gát. Pontosabban nem ezek váltjálk ki az esetlegesen fellépő azonosulási gátat. Nem a,laku l ki szorongás, szégyen, döbbenet, elfordulás az ernlétett képsorok láttán. Ellenpéldaként említeném Bergman Rítusának egyri:k jeilenetét: a hősnő kihallgatásának utolsó képso.rait. Itt nincs ruhátlanság, mezteIenség, mégis :a nem várt módon bekövetkező, teljesen igroteszk, hirtelen kitörő nemi aberráció ilyen formában történő megjelenítése, bárménynyire parabola jelleggel készült is, durva erőszak, Létrejön az elfordulás, megszakad az addig fennálló azoncsulásd folyamat, hiszen e jelenetsor előtt a néző "gyanútJ.an" odaadással figyeli, szinte letapogatja a vásznat, próbál azonosulni a komplex élrnénysorozettal (ugyanis nem kalandfilmről van szó, ahol a néző passzív maradhat), és ekkor e felkészületlen állapotban éri a "támadás", esetleg olyan céllal, hogy egy hangulatot teljességében, egy gondolatot mélységében, súlyosságában átéreztessen. megértessen ;

helyette létrejön a szubjektum védekezése, a szubjektum kívülhelyezkedése, a "falemelés", :a teljes gát az azoncsulásd folyamatban. Ez a ,gát nem mínden esetben jön létre, még akkor sem, ha azolálva a wízsgált Jcépsort, azzal esetleg elérhető az elfordításnak ez a .fajtája. A 'jelenséget befolyásoló számtalan tényező közül jelentős helyet foglal el a felkészültség. Igya mapjainkban megjelenő :hasonló felépítés ű, rneseszövésű, hasonló gondolatokat tartalmazó filmek formai sztereotípiája a nézőt felkészíti. Előre dsmerjük a sztorít, a megoldást, sőt tudjuk, h-ogy a film loéthanmad .része után jön "az" a jelenetsor. iKét főhős "eli,ndul" motoríkerékpárral, autóval, repülővel, megjárják saját kálváeiájukat, majd az utolsó harmadban a :film addigí hangul-atától, képsoradtól ehtérően, sztereotip megelevenítéesel látjuk az ópiumrnámort, a szeretkezés megállított. a pillanat tört részéig vetített részleteit, homályos, áttetsző alakokat, torzító trülcköket, avagy egész völgyet betöltő csoportok, hamuszürke alakok szírite koreog.ráfikus rnozgásokkal kísért öle1kezését.E részlet után (mely minden esetben kilóg a mmből) jön a megoldás, mely felrobbant vagy őket robbant ják, tehát a JciiÚ'btalanság.A sztereotípia dlyen rnérvű eluralkodása a kérdéses képsorok hatáserejét csökkenti, s a film értékét alapjaiban rázza meg. A ,felvetett probléma élő, létezik. iMindezek mellett [elentőségét nem tartom a modern filmművészet sarkalatos pontjának, mégis úgy érzem, pár sort megérdemelt. A modern film sajátosságlad á[ta1 lehetövé vált dgen dntenzív, az ernlétett skálán mozgó hatásokkal a flUm alkotóinak megfelelő rnódon kell bánniulk: ezeknek a hatásoknak a felfokozása (vagy olyancélJlal, 'hogy a film eredetiséget, merészségét így bizonyítsa, vagy :IDl'Hikai érzéík nélkül, esetleg rossz tkriitiikai érzékkel soklklhatást kiváltó jelenetsorok bedlíesztésével) elfordulást, taszítást, eldenszenvet szül. Ez pedig nem marad meg a hibás Iképsornál, ,túlbuzog, ésa későbbiekJben bizonyos mértékig azonosul

a kérdéses

filmmel. Kéthelyi

Ágnes

Álom a szabadságról Jancsó Miklós: Még kér a nép Jancsó Mi:klós új filmjének első képsora eltart vagy tíz percig (egyetlen snitt), a végére elszédülünk, elesünk a lelőtt kadéttal együtt, megadva a halálnak, ami a halálé. S azután frissen felkelünk vele együtt; már egy másik világra

80

csodálkozva. Ettől kezdve ebben a másik világban sétálunk. [övünk-megyürrk, nemcsak a hétköznapi nézők hétköznapi világához képest másik világban, hanem az eddigi Jancsó-filmek világához képest is másikban.

A szükségszerűség itt nem a fegyverek csővében és a szuronyok hegyén, a kések élén és a lovak patáiban, hullákban és gyilkosokban fejeződik ki. Nem is - egy képlettel kifejezett szükségszerűség jelenik meg, mínusz és plusz előjelű tételekkel (emberekkel) végzett műveletek sorával igazolva, Jancsó új filmjében egy "pofonegyszerű" igazságot mond el, amelynek érvényesülése szükségszerű, s amely fölébe nő a sok "kis" meghatározott történelmi korszakokat jellemző szükségszerűségnek, felrúgja, megszüntetí, visszájára fordítja őket, tudomást sem vesz "töl"Vényerejükről". Jancsó tehát éppen fordítva jár el, mínt előző filmjeiben, Nem az ember al:ávetettsége érdekli, nem is a történelem ellentmondásai között őrlődő absztrakt ember létezési formáinak aldernatíváí. Hanem az az igazság, hogy az ember le fogja zárni "előtörténetét", győzni fog önmaga felett. A filmélmény . első szuggesztiója ez, s az első kínálkozó értékelő-megállapítás: a Még kér a nép az ember győzelmének, szabaddá válásának költői bizonyítékhalmaza. Miriden képkockája ezt az igazságot bizonygat j a, illetve szükségszerű érvényesülését magyarázza, dokumentálja .. Az eddigiekből <úgy tetszhet: Jancsó korábbi állításaival, meggyőződéseivel, művészí igazságával ellentétes igazságot fogalmazott meg. Valójában új művével nem mond ellent a régebbiek igazságaínek: megszüntetve-rnegőrizve túlhaladja azokat, Világképe - az azonos világnézeti alapon - gazdagodott, ikJiteljesedett, s árnyaltabbá is vált. Első szédülésünk alatt megismerjük a filmi történés alapmotívumaít, a helyszínt és a szereplőket; előttünk űepergő összeütközésükből amelyen érződik, )hogy mern az első, hogy a. fiLm nem ott ikezdődík, alhol a történet; ha :úgy tetszik, annyiira nem az első, hogy érződik: a konfli:ktus "örök" - megismerjük a szembenállók helyzetét és igazságát. Konkrét történelmi meghatározottságukban általánosíthatóan. S lélekben azonnal a sztrájkoló agrárszocíalísták - Iányok, fiUk asszonyok, .férfiak - szigorú, relelmet nem ismerő - csoportra melié állunk. S azután az egész film ala.tt mi félünk helyettük: értük. Ez a tip.ikusnak ítélt Jancsó-filmek után olyan váratlan érzelmi felhangolódás annydra gazdag, mint az \Igy jöttem által kiváltott érzések, de sokkal ilrutenzívebb. Hasonlattal élve: nem az alíg zöldülő hajtást féltjük attól, hogy eltapossák, hanern a fölmagasodó, erős fát: a kidőléstől; ez utóbbi a \hasonlat ibanaJitása ellenére érzékelhetően tragilousabb. A népben, az emberben kifogyhatatlan erő és vakmerőség van, mondja Jancsó minden 'képpel, ez az erő és

vakmerőség ríadalmat keLt életükért, és csodálatba ejt. Segít félredobná hitetlenségünket. S ettől kezdve az tör>téIllik a fidrnen, amit kívánunk. A kis csoport az tgazság, a nép, a szabadságvágy nevében harcol jogaiért. Meggyötört, elszánt, mit sem tudó, de míndent vállaló, ravasz, lelkes, nyugodt parasztok - szláv, magyar, tót, román, cigány arcával. A tamiltak okos szavával, énekkel, tánccal, három nimfa ssépségű lány meztelenségével, játékkal, csellel, erővel, szerelemmel. öntudat bal, szertartásokkal, megöléssel, temetéssel, ímával, haláldel és halatással. 'Mandazzal, amit tudnak, míndazzal, amiben hisznek, rnindazzal, ami az övék, s amiben ereje, népfenmtartó, szabadságőrző, igazságtudó ereje van az ernbernek. A kezdetektől, ahová az emlékezet nem röppenhet vissza, máig, a jövőig. Ezért zenghet természetesen együtt a tízenkílences vöröskatona dal az ős:i népi siratóval és az újabb ikeletű fedk-songgal. Azonos jegyben fogantak. A filmben sztrájkolók, harcolök igazsága, elszántsága, gazdaggá, védtelenségben is erőssé teszi fejloendős, nyitott inges, meztelen, fegyvertelen csapatukat, de szemünkben nem legyőzhetetlenné. Haláluk pusztulása míndannak, amit meg tes tesítenek, .képviselnek: a legkézenfekvőbb szímbólum, rnert a táegyilagos, "reális" történelmi valóságban is igy volt, így van. Ez tehát a Még kér a nép nagy tétje. De ettől a film még lehetne zavaros, mint sokan véLik, s nem egyéb ördögűzésnél. A zavarosság vádja jogos volna, ha Jancsó a filmben felvonultatott motívumok önálló jelentéséből akart volna egy nagyobb, tágabb, általánosabb jelentést kovácsolni. Ha minden dallam, tánc, ritmus, hagyományok rögzítette párbeszéd és fordulat immanens, belső tartaJmát ragadja meg, s ebből szervezí a rnű struktúráját, nyilván más eredményhez jut. (Még kér a nép címmel más filmet vetítenének a mozikban.) Aki tehát a Jancsó-műtől ezt a - folklórnak az ídeológiára, az ideológiának a folklórra !"Ímelő - egységet kéri számon, téved, mert öntudatlanul a riépművészet tisztán esztétikai felhasználását várja, követeli. Olyasmit tehát, ami a folklórtól, vagy a fobklorizált tudattartalmaktól gyökeresen idegen. Igaz, hogy Jancsó is kiszakítja közegükből a mépművészet felhasznált elemeit, elszakítja édes szülöiétől, az alkalomtól, esetlegessé teszi őket, 5 egymással helyettesíthetövé. De Illem a bennűk rejlő tartalmak esztétikai kifejeződésének kedvéért. Jancsó a nép önkifejezésének módjaíban a formai oldalt rágadja meg. Morfológsaí j elek-

ként hasaná'ja filmje "swvegéhez". Csak kifeazaz jel voltukat veszi tudomésul, szavakat, mondatokat, filmet épít velük. Funkciójuk serm több, sem kevesebb a filmben, mint például a kamera, cselekmény és a szereplők kör-körös mozgása, Anyag és eszköz, amely a rendező kezén, értelmezésében jut "szellemhez", jele.ntéshez. Ezt bizonyítja, hogy Jancsó a végtelen gazdagságú folklórból "formulákat" választott :fiilmje kulcsmotívumaínak. Ezek a képi jellegű s "egy az egyben" képre lefordított kÖMelyek alkaűmas kötőanyagként - a fHm epizódjai t egy gondolati láncba kovácsolják, legtöbbször a film csomópont jaira kerülnek, s sztereotép állandóságuk míatt hitelesítend tudják az addig történteket. Elmélyítik, átértelmezik a csomópontig egymás után sorakozó képek igazságát. Csak egyetlen példát: úgy látszik, megoldódott minden, bár nem enyhül a néző feszültsége, míkor a májusfa körül parasztok, felkelők, sztrájkolók és katonák, tisztek, gyerekek együtt táncolnak. Trombitajelre kivégző négyszöggé alakuinak az imént még vígadó katonák, halomra lövik a népet a májusfa alatt: vérré válik a patak vize, iszik a gyilkos rbelőle - iláthaijuk a Ik.övetIrezŐ képsorban. A film anyaga a képben megjelenített közhelyek sorozata. De ezek a közhelyek a iiJm szervezö elemei is. Az eszmék hordozóívá azért válhatnak, mert ezek a formulák a nép, az ember Iegállandóbb fájdalmait, vágyait jelzik áflandóságukloal: funkciójuk a megőrzés. S Jancsó a Még kér a nép-pel a népnek erről a megőrzö, megtartó. újratámadó erejéről vall. Ez a megtartö, őrző képessége az elnyomottakat fölvértezi a hatalommal szemben és végsősoron megszüntetí kiszolgáltatottságukat.

[ezőeszköz,

Jancsó a történelemnek ezt a tanulságát s a "tÖJ:ténelmi" gondolkozásnak ezt a következtetését formálja műalkotássá: adekvát eszközökkel, a nép önkifejezésének, maga ígazát megőrzésének formáit anyagnak használva. Ez az "önkényes eljárás", anyagának szuverén újraalkotása rendelheti egymás rnellé a legkülönbözőbb korok és népek zenei, ének- és táncmotívumaít: egyetlen kört leíró cseleloményrnozgássá egyesítve. S mert Jancsó az alapanyagul szolgálö kiofejezésesZközökből nemcsak változatlanságuk méntéke, hanem árltalánosí1JhatóságUJk: foka sze·mnt választott, Nem egyszeruen egy nemzet, hanem minden elnyomott szabadságvágyát megőrző formulákat keresett (és talált). S ezeknek

a formuláknak a szabad !kezelésével, asszocíácíókon alapuló időbe-térbe rendezésével, együttes hartásukkJal emeli szímbólummá, s a szimbóIumban kifejeződő általános igazsággá a minden részletben külön-külön Ls meglévő igazságot. Ezért történik a filmben minden úgy, ahogy kívánjuk. Kívánjuk, hQgy a sztrájkolókkal rokonszenvező kadét sértetlen maradjon feltámad halottaiból épen. Kívánjuk, hogya katonák ne támadják meg a Iázadó népet _ szétszaladnak a meztelen lányok láttán. Kírvánrjuk, hogy míndenki mellettük álljon, hogy bántódásuk ne essék, hogy ne inogjon meg közülük seníkí, hogy ne adják föl a harcot, tartsanak kri, el!kengethessék a rájuk törő lovasokat, pusztuljon onnan a gróf úr, vigye el az ördög '-- résúgy lesz, minden úgy lesz. Alljanak melléjük a katonák, avassák őket is fonradalrnárrá: úgy lesz. Ne haI1gass'aJIlak a papokra, az álszentekre; csábítsanak rníndenkít maguk közé a szó erejével; ha megölik őket, támadjanak fel: úgy lesz. De nem úgy, rnínt a. népmes.€lkben, hanem úgy, mínt a valÓSIámban. A csapat fogy, a fenyegetettség nőttön nő, egyre szeresabbra zárul a kör, míg a gyilkosok a tömeg-gyilkosság, a szabad-gyilkosság örömére kocomtanaje saját szertaotásaík szerint. Az egyik áruló még meghal, s a másik is hiába kéri bocsánatát, papi csengettyű haj lítja meg térdéi, fejét az életbenma,redottakruak, utánoztatva velük gyílkosaik magabízó gesztusatt (az Isten is azért van, hogy hatalmukat szentesítse, végre megtJebte kötelességét, s bosszút állt az ellenünk támadókon), végigméMetiik, hogy megölik a krónikásukat, "hogy hí:rmondójuk se maradjon", s sebtiben új esloüt tehetnek, amelynek szövegét nem kell érteniük. Hiába volt a galamb a rlány két meI.le között, a gaIambtaIIakkal behavazott kereszt, a sebek helyén viruló vörös rkokárdák, a gitáros hiába énekli végig rnondőkáját, mielőtt összeesne a ráirányzott húsz-hariminc lövéstől. hiába a tiszta ének - az éneklő lány álla aLatt a kivégzőtiszt mutató ujjával, a templom felgyújtása, a terített asztal és az imádság. Az utolsó életbenmeradt, forradalmárrá sem serdült hatalom ellen szegül ők is búcsűznak, ~észülnek a paláka, a halálhan egyenlőségre. ·A jövőre, mikor másokbarn feltámadva, újraéledva megilllt fegyvert vesznek a rkezü1kJbe. Jancsó fi,lmje költői szépségű álom a szabadságról, 'a szabadságban ki.teljesedő emberről, nagyságáról, szépségéről, Az álmot az teszi reálássá, hogy veszélyrek fenyegetik. i-c,

Varga Vera

82

KÜLFÖLDI , , FOLYOIRATOKB·OL

A soknemzetiségi szovjet film ötven éve A Szovjetunió megalapításának ötvenéves évfordulója alkalmából - a különböző területeken végbement fejlődés,t elemző tanulrnányok, megemlékezések köközött - a filmszakemberek is .tö'bboldalról vették számba azt a fél évszázados, gazdag tanulságokkad teljes utat, amelyet a szovjet fiilmművészet a kezdetektől napjainkig megtett. A jelentősebb értékelések között válogatva, egyebek közt két érdeikes írás vonja magára figyelmünket; mindkettő a szovjet nemzetiségi filmművészet kíalakulásával, iJJletvejelenlegi helyzetév·elroglialkoziik. Az alábbiakban e két filmtörténeti értékű áttekintést ismertetjük. OAtörténeti !háttér tényeit felelevenítve, a tanulmányok emlékeztetnek rá, hogy ötven évvel ezelőtt, 1922-tbenaz Orosz, az Ukrán, ICI Belorusz és a Kaukázuson túli Szovjet Szccíalísta Szövetségí lK.öztánsaság(Azerbajdzsánnal, Örményországgal és Orúzaával) alkotta a Szovjetuniót. 1924~ben Jött létre a Ti1rIkJmén,az Uzbég, 1929~bena Tadzsik, 1936-ban a Kirgiz és a ~azah, va1am.ilnJt a Grúz, az Örmény és az Azerbajdzsán, vé-

gül 1940-hen a Lett, a Litván, hasonlóan - egy új történelmi az Észt és a Moldvaí Szövetségí közösség, 'a szovjet nép kultúgyümölcse," ÉS míg Köztársaság. Tekintettel arra, rájának hogy a lenini .tanítás értelmé- egyfelől hamarosan nyilvánvaben a nemzetiségek önéllóságá- lóvá :vált azdk tévedése, a;kj,knak alkotmányos biztosítása nem szerte a világon - úgy gondolelkülönülésüket szolgálja, ha- ták, hogy a mozgókép müvénem saját gazdasági-társadalmí, szete szükségképpen nélkülöz! Ilm~,turálisadottságaikon alapu- a nemzeti Ivonásoikat, másló, szabadfejlődésü!ket, illetve felől a Szovjetun.ióbaina nemvatóban demokratikus szerve- zetiségi fílrnművészetek fejlődézebben megvalósuló egyesülésü- se során sajátos folyamat bonket, a szovjet nemzetíségí film- takozott Iti: e 1iilmmúvész.etelk művészetek kialakulásá!ban és saját nemzeti jellegzetességeik fejlődésében ds ez a törvénysze- kialakítása közben nem törerűség érvényesül. A2iaZa szovíet ;kedtek elikülönűlésre, sőt ínkább filmművészet soknemzetiségi jel- közeledni igyekeztek egymáslege a2Jévtizedeksorán egyre ha- hoz, rnindenekelőtt pedig az . tározottabbá válik, egyre gaz- orosz fi1mművészethez, mint dagabb tartalommal telik meg. amely első volt az egyenlők Ugyanakkor - mint az egyik között. tanulmány szerzője, Jurenyev Nem szabad elfelejteni, hogy professzor megjegyzi - a nem- a Nagy OIkióberi Szocialista zetiségi [ilmművészet~ !fejlő- Forradalom egyebek !közt véget dése, mímden eredetíségük elle- vetett a film kizárólag üzletí nére, együttesen és elválaszt- kihasználásántak, és utat nyitott hatatlanul végbemenő folyamat. afelé, hogy ez az új művészet Nem párhuzamosan fennálló a tömegek nevelésének és tanemzetiségi filmművészetekről nításáJllaJk egyi!k Iegfontosabb van szó, hanem a soknemzeti- eszköze legyen. Úgyszíntén az ségi szecialista filmművészet is az alapvető tténYek sorába fejlődésének egységes folyama- tartozik, hogy a szovjet filmtáról. ,,A szovjet fi1mműVlészet művészet fejlődése a szovjet - a szovjet kuJtÚtra egészéhez népnek a társadalom szocíalísta

átalakításáért folytatott harc ával szorosan összefonódva ment végbe. Ily módon a szovjet filmművészet kezdettől fogva mind€'l1eszközét a nép szolgálatába állította, s mínt soknemzetiségi jellegű művészet - a nép legfőbb problémáit, vágyait, törekvéseit, gondolatait rnegszólaltátva _ a szó regjobb értelmében a milliók rnűvészetévé vált, soha nem látott, új vonásaival és valóban nemzeti jellegű meghatározottságaival. A szovjet filmművészetnek e két vonása: demokratizmusa és nemzeti jellege öltött különböző formákat a nemzetiségi filmművészetekben úgy, hogy ezzel nemcsak hogy nem szenvedett törést, hanem erősödött is a szovjet filmművészet egysége. Ami a közvétlenebb hatásokat illeti, úgyszólván lehetetlen túlértékelni a klasszikus értékű orosz film alkotások (Patyomkin páncélos, Október stb.) és a tapasabalt orosz alkotök befolyá'sát a nemzetiségi fflrnművészetek :lüal;aQ"ulásában. Jurenyev szerbnt ' az orosz fllmművészek _ mélyen megismerve a test.vénnépek kulturálés örökségét _ nemosak hogy az első filmeket készítették el e népek életéről, hanem fontos szerepük volt az új :IliLmművész káderek kdválogatásában és nevelésében. Gargyín és Csargyinyím az uk'rán; Peresztiamí a grúz, Tarics a belorusz, Balltuszek az azerbajdzsám, 'Víszkovszkí] és Baszszaligo iéi közép-ázsíaí, BekNazarov az örmény fíümmúvészet megteremtéséhez rakta le az 'első .köveket. lHasonlöképp 'fontos feladatot töltött be a -nemretiségi f.iMnművészetek támegatásában az Ál,iami Filmművészeti Főiskola (VG IK), amelyet nem sokloal a forradalom után alapítottak, s ahol a nemI zetíségek .fiartJal tehe tségei t ' a "legtapaszcaltabb filmszakembe-rek oktattáJk. Új lendületet adott la nemzetiségi fiJ-mművés:z;etek-

néhány név felsorrolása: Geraszírnov, Hejdlic, Zarhi, 'Jutlrevics, Kalatozov, Rajzman, Csuhrai, Bondarcsuík, Romm, Stolper, 1K02lÍll1cev,Szailtikov, Donszkoj, Gaorgíjev, Pirjev, Pilind'üo;v,Kulás, SIDIliiIl'll1O'V, Ozerov. 189B-ban Hankovban forgatták az első filmhiradókat Ukra)jnábalt1, ez jelenti az ukrán filmművészet kezdetét. Az első ukrán j,átékdlHm 1907-ben született, de igazi lendületet a játékfriJ1mgyártás a forradalom után, 1919-,ben vett, az első nagy művek pedig Dcvzsenko nevéhez fűződnek. . (Arzenel, 1929; A föld, 1930) A legfontosabb al'kotók Iközt Sz;alVcsenkót, Levcsukot, Viktor Ivcsenkót, Gyényíszenkót, Dovgamt, Serstobitovot, Bukovszkijt, Borisz Ivcsenköt és Iljenkót kell megemlíteni, Grúziában 1910..• ben forgattak először filmet, az első játékfilmet viszont 1919-ben készítette Csuesunava, A forredalom előtt imdultak közül Peresztiani, BekAz 01'OSZ filmművészet törtéNazarov, Berisvilí és Makarov 'netének első fontos dátuma működtek közre a szovjet film189B, amikor az első Iilenvetítések történtek, majd 1907, ami- művészet rnegteremtésében. Rajtuk kívül jelentős műveket alkor az első játékfilmet forgatkobtak: N. Sengellaj,a, Kalatozov, ták. A forredalom előtt már Csiaureli, Dolidze, Abuladze, működött rendezők közül Protazanov, Gargyill1, Kulesov stb. Csheddze, E. Sengelaja, Méláava, Mgaladze, sota és Nodar Manaa szovíet f,i'Lmmű'Teszet megalagadze. Kiemelkedő esemény a pítóivá lettek ._ a forradadom grúz filmművészet történetéb€'l1, után fellépőkkel (Eizenstein, hogy egyfelől Eizensteill1, SklovPudovkim, Vasziljev-testvérek szkij és Tretyakov igen hastb.) együtt.' Az orosz filmmúműködtek közre a vészet jelentős befolyást gyako- tás osan . grúz filmművészet fejlesztésérrolt a nemzetiségi fí lmművészetekre, mégpedig kűlönd'éle for- ben, másfelől grúz alkotök több filmet is készítettek az orosz mákban: a nagy alkotök által készített művélk1k:el; ezeknek az !köztársaság stúdíóíban, Az első vetítés ek OzbegísztánalJkotótkJnak a nemzetiségi stúban is 1897-ben történtek, de .dióloban kifejtett tevékenysége filmet csak a forradalom utáni révén; ugyancsak az említettek években kezdtek gyártami. A elméleti műveí, illetve az Állegismertebb alkotók: Ganijev, lami Filmművészeti 'Főiskolán Jarmatov, Hodzsajev, Kaumov, folytatott pedagógiai munkása későbbiek kőzül Lukov és sága által. !A háború utáni Protazanov. A legjobb eredméorosz .filmrnűvészet kiemelkedő egyéníségeí és alkotásai szé- myeket a háború után, illetve a legutóbbi években érték el, a les ~öl1ben ismerték, elegendő

mek a hangosfilm megszűletése, amelynek révén hallhatóvá vált a testvérnépek nyelve és nemzeti muzsiíkája. Jelentős tényező a nemzetiségek Dilmművkszetének fejlődéseben, hogy közülük némel yik már a forradalom előtt létrejött (az orosz, az ukrán, az üzbég, az azeobajdzsán, az örmény, ~ lett, a litván, az észt köztársaságok területen), míg a többi esek a forradalom után: a belorusz 1919-ben, a kazah 1928-ban, a türkrnén és a tadzsík 1929~ben, a kirgiz 1930-ban, a rnoldvaé 1947-ben. A korábban keletkezett filmművészeti bázis ugyanis nem csupán előnyt jelentett; néha a rossz hagyományok .konzerválását és az új törekvésekkel szembeni ellenállást is. Mily,en fontosabb filmtörténebí adatokat sorolhatunk fel az egyes nemzetiségi fílmművészetek kialakulásával, ídletve mai helyzetével kapcsolatban?

nálunk is ismert alkotások között 'megemlitthető Abasszov Taskent, a kenyér városa c. filmje. Az azerbajdzsáni filmművészet kezdetei a forradalom előtti időkre nyúlnalk vissza, Jelentős segítséget nyújtott az utóbbi évtizedekben, hogy időről időre más köztársaságok rendezői is működ tek a bakui stúdióban: Bek-Nazarov, r. Szavcsenko, V, Pudovkin. tN, Sengehaja, B. Barnet, R. Karmen. Az ismertebb, ma is alktív azerbajdzsáni alJkotók közül említsük meg I'bragimov, T'agi-Zadé, Szeidbei1i és Mahmudbékov nevét. Örményországban, ahol már 1907...• ben ugyancsak voltak vetítések, a legídősebb rendezői nemzedék egyik nevesebb alakra Amo Bek-Nazarov. A hatvamas években egész sor olyan fílrn született ibt, amelyek az örmény flrnművészet fejlődé6é-. nek új vonásait tükrözték, Kévork ov, Karamjan, Dovlatjan, MoaJl,jaln,Abrarnjan lés Airapétjan nevéhez fűződnek ezek az értékes filmek. A belorusz film a forradalom szülötte. A filmek gyártása előbb Moszkvában, majd Leníngrédban folyt, 1940-ig. Azok közül a rendezők közül, akik már a háború előtt is rnűködtek, érdemes megemlíteni Faíntszimmer és Kors-Szabdin, a később jelentkezők közül pedig GoJub, F'igurovszkij, Tm-ov, Dobroljubov és Sztyepanov nevét.

giziában is elkezdődött az önálló filmgyártás. A kirgiz filJm kíalaloulásában ll1.agy szerepet játszott Csingiz Ajtmatov ismert író. A nemzeti fiJmművészek leülönösen az utóbbi években hallattak s oikiat magukról : iBaZ!airo'l, Onéjev. Sams ijev stb. A balti köztársaságok filmművészetét ellentébben a Szovjetunióhoz inaló csatlakozás előbbi korszaküoal, amikor a nyu'gabi kommersz fiJm hatása alatt nem fejleszthették ki sajátosságaíkat - ma már jól megkülönböztethető vonások jellemzik. Az első litván film rendezője Vera Sztrojeva. A háború utáni Hitván rendezők iközött említsük meg Gedrisz, Brafkauszkasz, Gebrünasz, V. Zsalakjavicsusz, Vabalasz és Jebrünasz nevét. Az első észt ,filmek az orosz filmművészek támogatás ával ikékészültek. Az utóbbi évek nevesebb észt alkotói: Kiisk, Kromanov, Müür, Lajus, Kruhusemerit és Kiásper. Az első lett ,filJmelk ugyancsak orosz Iilmművészek közremű'ködésével készültek: Ivanov, Rajzman és Lukov itt készített filmjei jelentik a lett filJm indulását. V. Kruminy, A. Leimanisz, R. Gorjajev, V. Putsz-é és O. DunIkersz [eleribkeztek az utóbbi években figyelemreméltó művelekel. A moldvai köztársaságban csak az 1947-es csatlakozás után kezdődött meg az önálló filmgyértás. Az úttörők között Derbenyev, Gordon, Loteanu, Pa 5Kazahsztánban 1928-ban in- caru, Gajiu, Volcsek, Beretszdult meg a filmgyártás. V. Tu- kij és Diomin nevét keLl elsőrím itt készítette Turkszib c. sorban megemlíteni. művét, A háború alatt AlmaA tadzsik film kezdetét je1929~bell1 Atában műkődött a Moszfilm és Ientő első híradókat nagy lena Lenfilm ; Pudovkín, [Ermler, forgatták. Különösen iEizenstein , ,Rosalj, Dzágan lés dületet vett a fejlődés a háború éveiben, a:miikor a Szojuzdetfilm mások forgatták itt némelyik művészei itt működfilmjüket. A háború utáni ka- evakuált zah filmművészek sorában em- tek. A háború utáini fontosabb alkotói: IKimjagarov, lítést érdemel Ajmanov, lKarpov anűvek Rahimov, Davidson, Mobil, Szaés Begaldn. b.irov és Kasszirnova. A harmincas évek végén Kir-

Ugyancsak 1929 jelenti az indulás évét a rtürkmén film számára. Türkrnéniában az ukrán fhlmművészeJk 'Imptak otthont a háború alatt, az ő részvételüka{el valósultak meg az első terveik. Az 1948-as földrengés idején a stúdiók teljesen elpusztultak, De 1949-ben Ivanov-Barikov már elkészítette -új filmjét. Az nrtóbbí években Karlijev, Atahsmov, Mamszurov és Narlijev [elentkeztek alkotásalkíkal. A jelentősebb alkotókat felsoroló áttekintés mellett külőn érdekességet kínál Jtrrenyev professzornaík a legfontosabb rremzetiségi filmeket megjelölő szemléje, bár ez a teljesség igénye nélkül készült. Mindenekelátt saját népük történelmi múltja ihlette meg a nemzetiségi filmművészeket. Az ukrán Paradzsanov az El/[elejtett ősök árnyai-ban filrnkőlteményt alkotott Kocsubinszkij, az ukrán .költészet dclasszí'kusa nyomán. Kirnjagarov. la tehetséges tadzsák rendező Firdauszi Sáhriámé-ja alapján készített [{ét Iköltői filmet, la fiatal türkmén Manszurov A verseny círnen elevenít fel egy .régi :népi szokást a dalnokok versengés érö'. Ezek a Ifi,lmek, amilkor régrnúlt korokat idéznek, óvakednak attól, hogy la letűnt szokások, erkölcsök ikiI'itilkátlan csodál'aJtát szuggerálják mai riézőiknek. Hasonlóképpen szívesen választott témák. a forradalom történeti emlékei. Az azerbajdzsáni Ibragimov N. Sengekaja után immár másodszor a bakui íkomisszárok emlékének szeriteli filmjét. A nálunk is jól ismert Mihalkov-KoncSlalovszkij Az első tanító-ban idézi a hősi ikort, ugyancsak említést érdemeI a 'belorusz Kalínyin A rudobelszki köztársaság c., a forradalom történelmi epizódjáról szóló filmje. Gagiu A lassított robbantás c. filmjében a kalandfibm elemei t felhasználva 85

Kisínyov századelejí forradalmárai közé visz. A két Managádze (apja és fia) Kezed melegével c. filmjében egy grúz panasztasszony harcát mondja el az első világháború idejéből. A tűz köszöntése c. filmjével immár másodszor jelentkezik fontos művel a ki,rgiz Okejev, akli a Gyermekkorunk ege c. alkotásával hívta fel magára a figyelmet. Külön helyet foglalnak el a nemzetiségi filmmúvészetelkben a Nagy Honvédő Háborúról szóló filmek. Az Emberi sors és a Lángoló évek urtán a .grúz Csheidze A katcma apja, a kazah Begalin Mansuk dala c. filmje jelent értékes hozzájárulást e témákörben a nemzetiségi filmmúvésretek d'ejl.ődéséhez. A Felszabadulás c. monumentális filmeposz - az orosz Ozerov műve - nagyszabású összefoglalása a világháború kegyetlen és hősi éveinek. A bonyolult, olykor tragikus összeütközések krőníkájával is

találkozhatunk a nemzetiségek filmjeiben. OAlitván Zsalakjavicsusz Senki sem akart meghalni, az ukrán Iljenko Fekete tollú fehér madár c. f.ilmje dlyen vállalkozás. A háborús évek hősiességének mai üzenetéről szól az örmény Dovlatján Jónapot, én vagyok és az üzbég Batyvov A 41-es év álmai c. filmje. A türkrnén Narldjev viszont A meny c. filmjében a frontkatonák és a hátország dolgozóinak kapcsolatát rajzolja, Napjaink fiataljainak életét is több sikeres nemzetiségi film eleveníti fel. Az üzbég Ismuhamédov A gyengédség és A szerelmesek c. f.i1mjeiben, a moldvai Derbenvev Az ősz utolsó hónapja, a grúz Joszeliáni Lombhullás c. művében vállalkozott erre új ihan:gütéssel. Ez utóbbi egyébként Volt egyszer egy énekesmadár c. filmjében hasopI ó témát választott. Kobahidze, a fi'atal grúz rendező ugyanakkor rövidfilmben.alkotott vígjátéki parebolát: ·Egy házasság

a címe a filmneik. Az orosz rendezők közül Suksin, Sepitko, Szaltdkov és mások választanak mai témákat. S itt Jurenyev rámutat, hogy az ilyen témájú filmek nem rníndig sikeresek, s általában külörrleges művészi inspirációt, felelősséget, f·igyelmet, míndenekelőtt tehetséget igényelnek. Jurenyev végül hangsúlyozza, hogy nem ritkán a nemzetiségi filmekben a sajátos nemzeti vonásoklat csak a régi !k:osztümök MpvisellÍlk, ami néha elavult dolgok költőíesítéséhez vezet. Máskor az idegen divatok és a formalisztikus díszítmények utánzását kínálják fílmművészeti újdonságként, Ezért a mti!kál!llak különösen nagy a szerepe a filmek művészi rniriőségéért folytatott harcbam, A nemzetiségek filmművészetének fejlődési folyamatát ma az állandó. gyümölcsöző vetél\kedés lés az egymás által történő kölcsönös gazdagodás jeJlemzí.

Svájc: önálló filmgyártás születik? F'ilmművészet.? Svájcban? Néhány éve még maga a feltételezés is megmosolyogtatott. Azóta ebben a 6 miHió lakosú, négy nyelvet beszélő országban melyben épp a nyelvi nehézségek rníatt mind a gyártás, mírid pedig a forgalmazás már eleve problematikus d'ilmgyártás, sót fílmművészet született, sajátos stH us alakult ki, egyéni látásmód, a valóság megközelítésének és feldolgozásának i,génye keres kifejezési Iehetőséget. A szövetségí kormány már 1963ban bátorította a filmípart, amikor a .gyávtást segítő filmközpontot 'hozott Iétre. 1970-ben a tönvény lkorrigáM.sával Iehetővé tették, hogy játékfj'lmek esetében a gyártók és rendezők már a forgatókönyv alapján hitelt kapjanak.

8&

A svájci filmművészet köz-· pontja Gen.f. Itt dolgozik Alain Tanner, Claude Goretta és Michel Scutter. Az ó mevüldhöz fűződik a svájci .filmműv.és2let megteremtése. Az "ötök csoportjav-hoz tartoznak, amely nem szövetkezet, nem közös kereskedelrní érdekeltségű társaság, még csak nem is azonos látásmódot tükröző csoportcsulás. Míndössze érdekszövetség, szemben az állammal, a televízióval, a Igyártó'[{'kjal. Goretta és Tanner az ,50-es években Líndsay Andersonmal tanul.ta Londonban a ,nlmkészítést. Soutter mínt Goretta asszisztense kezdte. Mindhárman dolgoztak a televízióban, készítettek riportokat, dokumentumfilmeket, állandó !kapcsolatot tartottak fenn a valósággal.

Tanner első tHmje, a Charles élve vagy halva hihetetlen .gyorsasággal készült, még határidőn belül. Már mérsékelt sikere is lehetővé tette, hogy rendezőjének 'következő fiLmje, A szalamandra a normális mozihálóza-ban kerüljön bemutatásra. A film Párizsban, lPorlu,gáliában, az Egyesül!t MlamO'kban egyaránt sikert aratott. Goretta két filmet (A bolond, Az esküvő napja), Scutter öt fi.lmet ~öztük a Fogakkal a holdat, Hasis, James vagy nem) rendezett. JVHndhárman kis ~öltségvetésű Iilmekkel kezdték, és alkalmazkodníok kellett sokkal ÍI!lkább, mínt 'bármely más országban a kezdó rendezőknek a szigorúan meghatározott foogatási időhöz. Mindhárman

részt vettek egy újfajta gyártasi technika 'kikisérletezésében, melynek célja az volt: rnínél több fi.lmet csínálná, filmeket fel hal mozni , Iehetővé tenni a rendezői mesterség gyakorlását Svájcban. A svájci film eredetiségét többek között az szolgáltatja, hogy 16 rnm-es hangosított felvevőgéppel forgatnak. lA svájci film nem underground-rnozgalom, nem "soorzői fiJm"-váUaJ.kozás a la 'I'ruffaut. Tanner és Scutter jól tudják, rnílyen határig niehetnek el, mível a gyártási feltételek már eleve meghatározzák a filmek stílusát. A svájci ,filmrendezők türelrnetlen ül várják ez új, könnyű, 35 mm-es Mítchell-kamerálk piacra dobását, melyek rnindőssze tíz-egynéhány kg-ot Illyomnak

majd, teliesen lhangtaJ.anuJ., zaj nélkül működnek, és teljes mozgásí szabadságot biztosítanak a felvételeknél. Mermy;i ideig tart majd vajon ez a svájci tavasz? Vajon nem csupán dívatjelenségről van szó? A filmek sikere az anyaországban biztosíték arra, hogy nem. A szalamandra példáu} 16 héten át volt rnűsoron az egyik rnozíban, és bevételeben ,túJszárnyal,ta a legismertebb olasz western-rendező, Sergío Leone legutóbbi .:filmjét. A film az első két hónapban csupán ,fi.atal közönséget vonzott, később azonban, a ikíváncsi:ságtól !hajtva, az idősebb generáció is bekukkantott a moziba. A svájci filmek silkere nagyobb Iehetőséghez jutatta a rendezőket. Soutter, a legel-

szántabb fii1mrendezó abban reménykedík, hogy egy napon majd 35 mm-en ;forgathat . Következő fiiJmjét ugy·aI!l még 16 mm-en - már színesen készíti. 35 mrn-es .film esetében sem akarnak azonban semmit sem feláldozni munkamódszerükből, a.bból a könnyed és szabad forgatási stílusból, melynek során a stabot rnindössze a rendező, az operatőr és a hangmester aiLkotja. A svájci film valódi jelentőségét Wárn az a tény adja, hogy példaként szelgálhat más országok számára, ahol még nem létezik fílrngyártás, és amelyek még nem tudták leküzdeni a lllagy fHmgyártó nemzetek kulturálís ímperíalizmusát. (Le

monde, 1972. június 29., 1972. szeptember 21.)

Leni Riefenstahl rosszul emlékezik A náci DLLmgyártás és film ma már elfeJejtett történelmi jelenség. Történetét alig érintik a' fi:lm-enciklop,édiálk. Ezaz időszak több mint. tíz évet ölel fel, 1933tól, Biner hatalomrajutásától 1945 elejéig. E korszak filmjeit a közönség nem ismeri, különböző archívumok raktáraiban 1933 szepternberétől Göbbels - alki minden haladó gondolIkodású filrnszakembert feketelistára helyeztetett maga kontrollálta a, filmgyártást. Mínden este Hi tler társaságában filmeket vetíttetett. Akadt bőven látnivaló, hiszen a náci filmgyártás 12 éve alatt több mint 1300 játJékfhlm !készült. 1937-től Berlinben 27 műterem állt rendelkezésre, 1938-tól 5446 mozíban láthatta a közönség ezeket a filmeket. Még 1943-'ban is, míkor a háború már megfordult, Németországban 83 filmet forgattak A náci fíűmgyártás kedvelt témái ismertek. KözéppontjuJkban az antíkommunizmus és antiszemitizmus állott.

A háború befejeztével, a fa- bebizonyították, hogy az effajta sizmus szétzúzás akor a még ak- öndgazolás a logika fényében, tívan tevékenykedő 21 rendező az elmúlt események tükrében közül 18 lehetőséget kapott te- nem állja meg a helyét. vékenysége folytatására. A legAz AFP tudósítójának interexponáltabb. a fasizmust túlélő júja ennek elienére vérdekes náci rendezők közé tartozott filmtönténetí adatokat ;rögzitőLerui Ríefenstahl, Az akarat di- dokumentum. adala és A stadion istenei című "Azt hiszem, sok félreértés f1ilmneik ahkotój a, akli most, 70 származik abból, hogy rendezői éves korában a Sunday Times pályafutásomat ma csak Az akakülöntudósítója volt a müncheni rat diadala tükrében ítélik meg. olimpiai játékokon. 36 évvel azután, !hQgy a berhní oldmpráról Holott jóval Hitler hatalomra készített fidrnje, A stadion iste- jutása előtt már beérkezett, független alkotómüvész voltam. nei rendJkívtiLi sikert aratott Ja Először, 1923..;i,gmiIllt táncosnő htlerí 'Németországban. váltam híressé, majd 1926-t61 A münohení olimpiai játéko1931-ig színésznőként, 1931-től kon Lení Rieéenstahllalbeszélgepedig mint producer és rentést folytatott az AFP francia h+ügynökség munkatársa, Yon- dező. 1931-ben írtam, játszottam nick Flot. A beszélgetésből ki- és rendeztem első filmemet A kék fény-t, ennek kapcsán aladerült, hogy Lern Riefenstahl meg produkciós váligyekszik megszabadulni a "ná- kítottam lalatomat, a Lend RiefenstahI cifiilmi'endező" ma már zavaStúdíó FiJ1rrnet." ró mínősítésétől ; önmagát igazoló kijelentései erre irányulnak. Többen, !köztük Erwin Leiser történész, már neanegy zel'

"Mint színésznő, 'gyalkran szükségét éreztem, hogya karnera másik oldalára álljak, rendező-

17

ként is ikipróbáljam képességeimet. Egész váratlanul ért, mikor megrendelték tőlem Az akarat diadalá-t. Abban az időben Spanyolországban tartózkodtam és Tiefland című filmemet készitettem elő, ezt a romantikus operát, mely a hegyekben játszódik. Renderesére csak :néhány évvel később került sor. A nürnbergi kongresszus kezdete előtt mindössze két héttel tájékoztattak a készítendő film,
szítésekor

sem,

rndvel nem

jó

szemmel nézte, ihogy beavatkozása nélkül forgatok. Nem kedvelt, rnert rnínt mőt 'lenézett, bosszantotta őt függetlenségem és íhdrmevem. A ihá:ború alatt többször java:solt políbíkaí témákat nekem, de mínden alkalommal visszaubasítotam." "Az olímpdai film iSlaját Ikezdeményezésem alapján készült, anélkül, hogy bárki beleavatkozott volna. Kezdetben nem volt határozott elképzelésem a film szerücezetéről, nem 'készítettem forgadókönyvet. Először életemben olyan filmet akartam forgatni, mely nem csupán a sportról szál, hanem kdélhetem benne a fonma, a harmónia, a mozgás, a ritmus .íránt érzett lelkesedésemet. Ellentétben mások állításával, az olimpiai mm igen olcsó volt. Mindössze harminc munkatársamból állott a stáb, sokan közülük amatőrök voltak, miután ebben az időben a legjobb német fi1mszakembereket az ameralcai fdlrnstúdíók alkalmazták. 400 ezer métert forgattunk, melynek háromnegyed ré-. sze nem volt használható." "A forgatáskor automatikusan működő felvevőgépeket küldtünk a magasba léggörnbökön, zajtalanul működő felvevőgépeket' használtunk. hogy ne zavarjuk asportolók koncentrálását, Ióhátra rögzített kamerával forgattuk a legmozgalrrrasabb jeleneteket. tutajról az úszószámokat. Hatalrnas acéltornyokat építettünk a stadionban, melyről beláttuk a pályát. A vágás és az összeállttás munkáját magam végeztem, több mínt egy éven át."

"Az olimpiai filmet követően számos ajánlatot 'klaptam főkéint propaganda és politikai tácgyú filmek forgatására. malyeket visszautasftottam, és csupán egy régi tervemet. a Tiefland forgatását valósítottarn meg, mely öt éven keresztül, 1940-től 1945-ig tartott, anyagi nehézségek és a háború megkövetelte leállások miatt." "A háborút a fogság évei követték, a tárgyalások hosszú sorozata, melyek tele voltak kellemetlen momentumok:kal. Miridez 1953-ig, rehabilltálásomíg t artot t. Csak ezután kezdhettem hozzá filmjeim őszszegyűjtéséhez. Máriden tervem, elképzelésem, hogy ismét forgassak, zsákutcába torkollott. Többek között filmet szerettem volna kés;m,tenl Jean CocteaufVléllVoltaire és Frigyes címmel. Cocteau nagyon szerette filmjeimet, a héború után össze is Ismerkedtünk, és együtt ~észítettük el a forgatókönyvet arról a Ikét nagy emberről, aki ugyan akk or a francra-német kapcsolataik ábrázolására is alkalmat szolgáltatott volna. Coeteau maga j,átszotta volna a :két főszerepet." "Terveim között szerepelt egy másik film is korunk rabszolgakereskedelméről. Ez 1956-ba!TI,a szuezi válság idején kúbba esett. Bár nem sikerült filmet kés zitenern a há/boru után, be kell vallanom, hogy e balszerencse ellenére némi elégtételt ad számomra Az akarat diadalá-nak mai sikere." (L'Express, 1972. dec. 4-10. Ecran 72, november.)

Akikre figyelni kell Latin-Amerikában Három latin-amerikai ,avantgarde filmrendező találkozott az Új GUSTA VO DAHL, a fiatal ,brazil Film VII. Nemzetközi, Fesztiválja alkalmából Pesaróban, 1971- rendező, a ,brozí,Iiai vdszcnyokben. Megpróbálták tisztázni egymás között problémáikat. Mind- ról számolt be: három filmrendező más-más tpolitikai, s szinie merőben ellentétes A brazil helyzetet Ikét társadalmi körülmények között dolgozik. szempontból kell megvizsgál-

88

num.

Pénzügyi

és

!kulturális

szempontból a kulturális szempont ug}"anaOOkor polhtikai is. Egy évvel ezelőtt a brazil kormány messzernenő íntézkedéseket foganatosított a film anyagi táimogatására. Évi
ábrázolják; az elnyomást ebben az esetben nem p olí tíkailag, hanem lélektanídag kell értenül11'k. A filmeresnek ez az útja több mint 50 fi:Lrnet
Terra

vo guerreiro.

- Csoportunk egy nagy krfzís után visszatérit a hagyományos brazil kultúrához: ezatán Iilmjeímket nemzeti irodalmunk nagy alkotásai ihlették:' a Capitu, O alienista. Később elhatároztuk, hogy kapcsolatba Iépüruk a méppel. Rájöttünk, hogy az ő ízléséhez és szükségleteihez kell Igazodnnmk, nem a rnienkhez, még akkor sem, ha kifog,ástélJl,élJn, ha - A fdatal rendezőknek csu- szándékunk oldalról nem érheti pán az a lehetőségÜJk van, hogy semmilyen semmilyen támadás. .A világ 16 mrn-es :tii:1meket készítsenek, a sa:ját íköltségükön . Különös de nagy országadnak fi,lmjei a városi t1akosság számána késeülezek la. filmek át vannak itatva szörnyű anarchizmussal; az Illek, nem pedig a faJ.v·aJkllakos.aitnlatk.Ezért semmilyen orszáértékek lerombolásáról szólnak, az elnyomás ellení tk;ü:ödelmet got nem 'tekinJthettünk példeké-

pünknek. Brazíldában mmoanynyiari ,ltcövetlkezetesen ragaszkodUI1Jk politiűcai feliog-ásunkhoz - ez egész életürukre kiható elhatározásunk -, és ·jelenleg arra törekszünk, hogy az Új Új Fdlrn, vagy Új Új hullám útját megtaláljuk ; ha lehet: minél elóbb.

FERNANDO SOLANAS gentin film helyzetéről:

az ar-

Nehéz az argentin ·fHm helyzetét felvázolni anélkül, hogy rövíden említést ne tegyünk a nemzeti polatlkai helyzetről is. Hisren a mozi rnint a tömegkommunikáció szerves része, igen fontos politlkai eszköz. 'Argentína mapjahnkban a .polgáorhálború áüapotában van, Ennek követJkezményeképpen mmden a rendőrség, 'a koatonaság és szinte v.a,Jam'enlllyi államí intézmény ellenőrrese alatt áll. Több éve tart már ez az állapot országunkban, és távol állunk attól, hogy demokratikus szabadságjogainkat ismét viszszakap juk, hogy egy nemzeti és népi kubtúra előtt megnyílhasson az út. - Két Irányzatról számolnaturuk be az argel!ltin filmgyárrtás:ban. Az egyiknek az eladható, a hollywoodi kaptafára kés.ruH lii.lm az eszménye, a másikhoz az az epigon csoport tartozik, mely magát az "arg,entin .új hullám"-na,k hívja. (Ez a cs op om már csak a vázolt nemzeti helyzet míatt is válságban van.) - Most bulkiloarutfetl egy harmadik csoport is, mely le akia:rja rázni magáról a hivatalos állami és politídcai ellenőrzést: ezt eine de liberacion-nak, szabad Iilmnek, felszabadttó filmnek hívjuk, hiszen ,oéi1j.a egybeesik az angentín 'tömegek felszabaddtásának problémájával. Joggal mondhaciuk tehát, hogy ez a fajta film - melynek megvalósításán éppen mi fáradó-

8'

zunk k!ifejeZJetten ipolirfJiJkai nak. A:z úgynevezett argeritín Fő célunlk, !hogy a népet jellegű, és az egyetlen, amilt "új huíl'lárn" égvetlen filmje rávezessük a kuíturálódás sZÜJkArgentínában "nemzeti ifiIm"- sem jutott el ekJkore kÖZÖIlSég- ségességére, Míndenlci, aki tud nek nevezhetnénk, hiszen a hi- hez. valamit, tudását közli a rnásíkvatalos filmgyártás kizárja maA fiImalkotóimak rend!IDaI,nem őrzi meg féltékenven gából az argenndn kultúra való- kívül nagy a felelőssége, mert önmagának. A film is ezt teszi: ságos problematikáját, olyanykevés k omrnunikációs eszközközlí a tényeket a nézőkikel. A nyira, hogy nem is érdemes nek van olyan erős hatása, filmrendező és az operatőr péltovább beszélni róla. mint a realista filmnek. Ebből dául harcos filrnhíradókíloal, doegyenesen köv,etkezik a rní esz- kumentumokkal - Tehát csakis a mí tapaszküzd céljainak tétikárJJlc nem a "filmet fi lm- megvalósításáért. lbalata,Lnkról lesz szó a továbbíaéoban. HáJrom évvel ezelőtt ért" mozgalorn hívei vagyuruk, Egész estét betöjtő filtértünk erre az útra, mégpedig de ,távol áJII tőlüník az élszigernüruk sajnos még nem sok van. érdeklődésű közönség ki- Ebben az évben a következők úgy, hogy megbagadtuk a hírva- telt OO!losfilm írányzatémak poli ti- szelgálása is. Első tevékenyke:készűltek el: Mánuel Octavio ,k,aimegreformálását. Ezzel 'olyan désünk éppen a film, a mozi Gomez színes fiJJmje: Los dias eddigi ,kJr;jtikájában állt, mert helyzetbe kerülnünk, hogy témádel agua; én az Una pelea cueddig hazánikban 'a polgárság és bana contra los .demonios című intkJat valóban szabadon tárgyalhatjuk, mínd kubturális, mind a neokcloníalizmus 'kifejezési filmet forgattarn. Humberto Soeszköze ,voJ.t. Mi szerétnénk el- las most !fejezi !be Hojas c. pedag kifejezésbell szempontból. A La hora de los hornos című érni, hogy miriden datíri-ameri- filmjét, és készül a Paginas del üoaí ország, amelynek önáll ó diario de José Marti c. film is. filmmel indultunk el. Hiányzott filmgyártáJSa van, figyelje egyazoriban annak ra bizonyítéka, - Sok ff atal filmes most kezHa V1aiLaki. csinál hogy hasznos az, amit csiná- más 'filmtermését, és segíts e elő di pályáját. lunk, és azt sem tudtulk, ho- a vetítésűket. Chilében és Ku- egy rövidIfilimet, és valaminincs ezzel problémánk g~an lesz médunkban vetíittetnd bában lyen jó ötlete van, ami meg áket, aikán- csak Argentínában - másutt annál több akad. is va'ösíehatö: azonnal nekilátih;at. is. Három év múlt el azóta, és ha helyzetünk nem is olyan ró- TOMAs GUITTERREZ ALEA - Ami a terjesztést meti: ebzsás, mínt ahogyan szeréttük kubaí f,j~mrendező: ben a mozgó, a k€lrelk~en görvolna, mégis bizonyos megelé- Nálunk természetesen má- dülő rnozík szerepe rendkívül gedeütség tölt el bennünket, sok a problémák. Ma hatalmon nagy. A legeldugottabb Íalvak- Egy évvel azután, hogy a vagyunk, ezért a küzdelem, a ba 'is eljutnalk a jól megezerfHm elkészült, a filmet külőnharc más területeken folyik. A . vezett hálózat segítségével. Haféle népi szervezetek kezdték el tudatlanság ellen kell elsősortásuk [ótékonyan, gazdagítóan vetíteni. Be kellett bizonyítában harcolnunk, 'ami rendkívül hat vissza az alkotékra. nunk a különrele népi szenvezenagy probléma egy olyan orÚjságj·aj.~ban beszámotek vezetőinek, hogy mílven haszszágban, melynek történelme el- luruk más lalÍi:n-amerillooi or zános, ha politikai küzdő fegyvenyomásolk és a kolonizáció fo- gok objelktív, harcos filmjeiről. reík közé ezt az új mozgósító Iyarnatos Iámcolata volt eddig. igy ezek rövidfidmdelnkre ís haterőt, a filmet is bei'ktélltjáJk. Az álcázout ellenéorradalmiság nak. Bár ez lenne a helyzet a Csakhogy ezek a szerveik na- elden kell küzdenünJk. Az Első rní filmjeinlkfkel is a többi gyon csekély pénzalappal renNemzeti Nevelési és KuLturális l,aúi.n-tameri,jmi országban! Mert a delkeznek, és a technikai adottkongresszus felmérte lé} kubaí kubaí ,fümnek megvan a maga ságaík is különbözőek. Erdekhelyzetet: kultueális síkon igen sajátos eredetisége, egyénisége lődtek ugyan Iránta, de nem ta- le vagyunk maradva, és míridez - rnely napról napre nyilvánga,dtáJk, hogy nagyon is szkepazért van, ment lehetőségeink vatöbb lesz -, és azt hiszem, tikusak a sikert illetően. Szaknem megfelelőelk:. Hogy csak szerepe lehetne a latím-arneriszervezetek, egyetemek kezdték példát említsek: nincs elég ta- kai IfLlmgyáJI'lbás !bizonyos irányvetíteni 20-30-50 néző előtt. mítónlk a tanításhoz, most, amizataínak újraélesztésében. Igy körmbelül 50.000 nézője kor ugrásszerűen kellene fejlődvolt a La hora de los hornos- nünik. (Positif 1972. jún.)

90

Makavejev

"szexuál-politikai"

Dusan Makavejev ma az egyik legtöbbet vitatott és egyben nyugaton is a legnagyobb sikereket avató jugoszlávfi.lmrendező. Legismertebb filmjei: Védtelen ártatlanság és W. R., avagy a szervezet titka.

pamflet jéről

fiai eszmét választott forgató(könyve alapjául, elképzelhető, mi'yennehézségeikbe ütJközött e rnűvészi vállalkozás megvalósítása: forradalrnasítanda !kellett

a fiLm kdd:ejező eszközeit. Makavejev nem akarta ,filozófiai mondanívalóiát didaktikus előadásméddal megterhelni hiMaJkavejev fílmjeíben előszeszen ettől csak megriadnának retettel ötvöz össze !különféle stílusokat. Ma.gát a filmet egyéb- azok, ralciknek a f:ilmet szánta. aztán egyáltalán össze Iként örökös kísérletezést dehe- Ezért mern .illő elemekből alkotta meg tőségnek 1.€!kinti, színte úgy ví!filmjét; dokumentumokkal, riszonyli:k hozzá, mint egy tudós, portdkkal, tényközléseikkel, inaki <újabb és újabb területekre terjúJkikal zsonglőrködik, rnelyeterjeszti 'ki ,kutatásait. ket regényes, kitalált részletekiMakia:vejev húsz éve foglalkokel vegyít, sőt, más filmekiből zik filmmel; amatőrfilmes korákölcsönzött .bevágásokikal, jeleban a rfilmkélp szírnbolíkus és natsorokkal is. A nézőt magáa film-montázs szürrealísta -leval ragadja a műfajnaik ez a hetőségeit ikutatta. Véleménye keverésa s a .variációk furcsa szerint: "Minden rnűvész, rninforgataga. Olyan az egész, mint den költő, rninden építőművész egy filmhíradó, de olyan is, tuLajdonképpen olyan, mint egymínt a dnélma-vérité. egy kutatóközpont, ahonnan álMakavejev 1950 óta érlelte landóan felfedező !körút.ra inmagában ezt a .filmjét - akdulnak az ísmeretlenbe." sőt, koriban került ugyanis először az a meggyőződése, hogy a műa kezébe Reich egy ikönyve, a vészeknek még a "tévedéseik", Dialektikus materializmus és a "tévlUtaik" is sokszorosan kifipszichoanalízis, IS ekkor hatázetödnek a társadalom számára. rozta el, hogy rnindent kinyoMert hiszen - mondja Makarnoz erről a félreismert német vejev az <új !film valóságpszaohoanal ítikusról, akinek ,a gal a lélektani !partizánháború könyvejhez színte lehetetlen szerepét tölti Ibe azáltal, hogy volt hozzáférni, mert még Amekizőkkenti a nézőt megszekott rikában is elkobozták összes szellemi kerékvágásából, s arra megjelent műveit, sőt, Reich kényszeríti egyben, hogy Ifelül- maga is megsemmisített riéhávizsgálja saját [ellemét, múltnyat. ját, egész addig megtett útját. A film '\Így kezdődik, mint egyfajta zarándokút. Végig járEgyik legtöbb port főlkavart ja azokat a helyeket, ahol Reich műve a WilJhelm Reíchról szóló és szenvedett, filmje: W. R, avagy a szervezet élt, működött Elindul egy városból, ahol titka. Wilhelm Reich egy NéReich tanítványai múzeumot metországból IkLvándorolt filotartanak fent, s ahol még tazófus volt, ;aki egy amerikai börtönben ihalt meg 1957-1ben. lálkozni olyan emberekkel, aíkik ismerték és becsülték, vagy elMakavejev filmje Reich életélenkezőleg, megvetették Reiohet. ről, elméletéről. szól, terveí rnegvalósításáról, hatásáról és A filmfelvevőgép ellátogat Penarról a visszhangról amely az sylvániába is, abba la fegyházba, ahol Reich magányosan és elutóbbi időben körülötte támadt. borult elmével végezte életét. Mível Maleavejév egy üíozó-

Makavejev

előző

filmjeihez

hasonlóan ebben a filmjében is stilisztikai kísérletekkel él: a dokumentum-jellegű képeket kitalált jelenetekkel szövi egybe. Reich figuráját többféleképpen próbálja a néző elé varázsolni: pl. hogyan él alakja az együgyű és konzenvetív sarki fűszeres és a szabadidejében seríffkedő borbélysegéd emlékezet ében, beszélgetéseiben. Bemutatja azt Ls, milyen nagyra nőtt azok szemében, akik érezték emberi és szellemi nagyságát, s akik szívvel, lélekkel tanítványai lettek, rnínt például a lánya, Éva Reich doktornő, vagy Robert Ollendorf, aki a Relch-i pszichiátria egyik legkíválóbb mai alkalmazója. A W. R., avagy a szervezet titka olyan film, arndt rendkívül nehéz szavakkal érzékeltetni, hiszen a lényeget a rotos.rafálás, a montázsok, a :víziók hordozzák és nem a szavakkal elmondható történet. Azt akartarn megmutatni ebben a filmben mondotta egy interjú során 'Makavejev-, hogy 'Reim ds thalandó volt, mint a többi ember. Tehetetlenül és törékenyeri állt szemben egy olyan politikai helyzettel, mint a hidegháború, abbahagyta politikai tevékenységét, és "elvorrtabb" területre menekült. Azt is mondhatnám, hogy az "égi tájak felé" menekült, mert a repülő csészealjakkal kezdett foglalkozni. Még arnikor bőrtőribe vetették, akkor is a napot figyelte sétái közben, IS csak arra vigyázott, hogy kezével beárnyékolja szernét, nehogy a napsugarak. túlságosan elvakítsák, Úgy halt meg, hogy a napot nézte. Számomra ez valamí csodálatosan költői dolog. Abban a periódusban, amikor úgy tűnt, hogy már teljesen elszakad" a valóságtól, a földünket !köl'üJve;vő mécgezett felhőkről 91

beszélt, Akkoriban ezt az őrültség egyik jeIének tekintették, rnanapság . viszont számtalan nemzetközi konferencia vitatja a légszennyeződés problémáit. - Még ha tett is Reich olyan kijelentéseket, melyekkel nem értek egyet, nem arra tőrekedrem, hogy filmemben ennek a véleményemnek adjak kifejezést. Az volt a célom, hogy megrajzoljam egy rendkívül összetett egyéniség aroképét, leIhetőleg több oldalról, minden rétegbe belevilágítva. Amikor bálványimádásról, "személyi kultuszról" beszélünk, ak!kor ezeiket a jelenségeket meg kell Vizsgálnó.a politíkaí életben, sőt, a politdkán túl is. Eilmemrnel én erre törekedtem. A "pop"zenében épp úgy megvannak a bálványok, mínt a sportcsillagok vagy a tévé-komrnentáto/ rok világában. Talán nem is tudnánk olyan emberek nélkül élni,akikbe képzelebbeli tökéletességünket vetítjük bele. Meg kellene próbálnunk végre bálványimádás nélkül élni; vagy pedig tudomásul kel-.. lene venni végre, hogy bizonyos dolgoknak igenis bálványimádás-jellege van. A bálványimádás gyengeségünk, rövidlátásunk jele, annak jele, hogy valamit nem tudunk megvaló ..

sítaní, s azt összesűrítve :kiive- tettem, és felteszek ma is. Valótítjük a "kép2ieletbelibe". ban szak-ítottam az eddigi meg- Az ember szublírnální tud- szokobt formák!kal és stílussal. ja azt a képet, ami az apjáról Igaz, hogy szörnyű képsorok is él benne, sőt, azt is el tudja vannak 'a fi.lmben, rnint például iképzelni, hogy személyes kapaz a bizonyos levágott iej, de csolatban áll, mondjuk, Mariugyanúgy lírai p~llanatokkal is lyn .Monroe-val. S míndeztazért tele van. Szándékosan törtem alakítja ki magában, hogy el- meg a film
A néző nagykorúsága Mír-den komoly filmtörténeti rnunkában szerepeíme kellene a következő epizódnak. 1923-ban Chaplán A közvélemény című fi lrnjét rendezi. Edna Purviamce, a film fiatal szerelmes hősnője hiába várja a pályaudvaron szerelrnesét, aikiről azt hiszi, hogy hűtlen lett hozzá. Elkeseredett arcán tükröződik - s egyre gyorsabban - a pályaudvarra beálló vonat fénye. Ma még egy kevéssé tájékozott néző ds azonnal megérti, hogy a hősnő arcán váltalkozó 92

fény és árnyék elkeseredettsé,gét, lelkiállapotát hivatott tükrözni. ötven évvel ezelőtt azonhan ez az eljárás még a Iegtájékozottabb néző asszociatív képességeit is meghaladta, Nem értették meg ezt a jelenetet, nem sikerült megfejteniök sem az esemény jelentését, sem az ellhagyott hősnő érzelmeit, ezért, miriden ebből következő elkeseredett cselekedete motíválatIannak, túlzottnak tűnt a néző szemében. Azóta mind a !film, mínd pe-

dig közönsége sokat fejlődött, és még szembetűnőbb, hogy a nagy filmal!kotók rnunkássága milyen jelentős mértékben befolyásclta az elmúlt ötven év során a közönség fejlődését. Épp ezért lehetetlen összehasontítaní az észlelés finomságát illetően az 1923-as és az 1972..es nézőt. Felfogóképességtuk megkülönbözteti őket. Jean Mitry e tekintetban igen kategorikus: "SeffiJIDi kétség, hogya film hozzaszoktatott bennünket a gy-ors gondolkodáshoz és követ-

A megfigyelés megegyezik más keztetéshez. Ma már egy keletkezése idején gyors ritmusú né- kísérletekből Levont következteis. Zygulski például mafilmet hihetetlenül lassú nak tésekkel Lengyelország iparosodott terüérzünk" - írja A fidrn esztétia murikákája és pszichológiája círnű rnű- letein tanulmányozta sokból álló közönség moziba jávében. Ha sikerülne pontosan fel- rási szokásait, és arra a követmérní A közvélemény és a 'keztetésr,e jutott, hogy azok közül a nézők közüJ,akik havonta Nyolc és fél cselekményének járnak moziba, vonalvezetését, a jellemeket és csak egyszer 65 % csak a maga választotta konflíktusokat, a problémákat, utalásokat és asszociációkat, ak- filmet nézi meg, míg azok kőkor statdsztíűcaíleg tudnánk ki- zött, akik hetente többször járnak moziba, ez az arány 53 %mutatni, amit ösztönösen teljes bizonyossággal érzünk: ma mín- ra, és azok között, akik hetenden jelentős ,film sokkajta oo- te többször járnak moziba, 44%myolultabb, rnint az ezelőtt öt- ra esett vissza. Ez utóbbiak köven évvel készült jelentős fil- zött 30 % az olyan néző, aki elismerte, hO'gy véletlenszerűen mek. Miután az előbb emlitett jár moziba. míndkét filmet azonos időtarAz adatok akkoriban arra intam - :kb. 100 perc alatt spiráltak engem, hogy igyekezészleljük, a filmek bonyolultsázem pontosan meghatározni, mi ga csak két elem figyelembevételével magyarázható: vagy a a külőnbség a film irányában tanúsított analfabétizmus és a beállítások mennyisége növekeanalfabétízmus det, vagy a néző észlelő me- tulajdonképpeni dhanizmusa finomodott és re- között, Az elsőt nehezebb felagál gyorsabban ennek követ- tárrn, mivel nem vonía maga haikeztében a vászonról hozzá ér- után a film vísszautasítását, nem ellenkezőleg, konlátlan és kező ingerekre. Az első tényefogyasztásban nyilző kétségtelen. FoglaLkozzunk kratíkátlan vámul meg. Az a néző, a:ki túl Inkáb b a másodikkal, mely mind ez ádeíg sokkal kevesebb ref- gyakran folyamodik a filmhez rnint ízgatószerhez, kóros filmlexiót váltott ki. fogyasztásról tesztanúbizonysáA kísérletek azt bizonyítják, hogy észlelés ünk gyorsasága nö- got. A túlzott fi,lmfogyasztás tevekedett, hogy azonnal felfog- hát nem jelent fejlődést a néző maga tartásában. jUik az alikotó Iegbonyolultaob közlését is, rögtön megértjük a 'I'ekjntsűrrk el rnost a moziba mű [elentését, és azt, amit su- járás problémájától, és nézzük gallni akar, meg, hogy vajon a néző észleVarsóban néhány évvel ez- lésében mutatkozó óríásí fejlődés együttdar-e érzelmi szféráelőtt felmérést végeztem arról, jának ,gazdagodásá'val? Vajon hogy rniiyen frilmeket szeremek 100 percnyi avaritgarde film foa nézők, A !kiosztott kérdőíven a többi között szerepel olyan gyasztása, mely a kódolt információk egész áradatát újfajta kérdés ís, amely a mozilátogatás ra vonatkozott. Meglepő tény, módon zúdítj a a nézőre, illetve hogy a fílrnről alkotott, leg- 100 percnyi hagyományos fílrn hozzáértöbb vélemények olyan ugyanolyan nagyságú és menyinézöktől származtak, akik keveségű érzelmi reakcíót (esztétikai elégedettséget, örömet, szomorúset [árnak moziba, rnindössze feszültséget) egyszer-kétszer havonta. Ezzel ságot, szorongást, ellentétben, a legrosszabb ízlés- vált-e ki a nézőből ? Vajon az ről azok tanúskodtak, alkik ha- új eljár-ásokkal tovéobított köznem emészti-e vonta 5-12-szer jártak moziba. lés megfejtése

fel elvan mértékben a néző értelmi képeségei t, hogy érzelemigénye ezáltal kielégítetlen marad? E hípotetékus összehasonutast ikizárólag a néző érzelmi kapaoítására gyakorolt hatás szemszögéből vizsgálom, és önkényesen kizárok míriden más összehasonlítasi lehetőséget" mely rendszerint a krítikusok figyelmének legnagyobb részét leköti: a rnűvészi szintet, a filmnyelvi újításokat, a cselekmény drámai hatását és erejét. Ez utóbbiak tekíntetében minden új típusú alkotás kétségtelenül előnyben részesül, Ha viszont érzelmi téren elveszíti azt, amit szellemi téren nyer, ez már elegendő ok arra, hogy feltegyük a kérdést, vajon ez elkerülnetetlen-e? A film ál tal a néző re gyakorolt érzelmi hatás, a film érzelemkiváltó képessége mind a mai napig vi tatott téma a .filmtudományban. A magunk részéről osztjuk Líndgren extrém véleményét, mely szerínt a nézőben akikor kele1Jkeznek érzelmek, ha felismeri az alkotó célját, ha maga is képes lesz a filmképe!k1ből összerakni a film jelentését. Ha eLfogadjuk ezt a meghatározást, akkor automatikusan optimisták lehetünlk. A modern filmművészet olyan mértékben álcázza az al!kotó valódi célját, és kényszeríti a nézőt következtetéseinek levonására, hogy a néző megelégedettsége már előre biztositott. Ugyanakkor világos, hogy az ilyen tí.pusÚ érzelmek a néző emocionális képességének, tárházának csak egy igen kicsiny részét kötiik le, és nagyon közel állnak a iklimondottan intellektualis örömökhöz, melyek taglalása most nem szándékunk. Annak megítéléséhez, hogy vajon a modern Iílmművészet növeli-e vagy csökkenti emocionális reakcióirrkat, más érzelemtípusokat kell megvizsgálnunk.

93

Zazzo, továbbfejlesztve Arnheim egy már régi tézisét, más szempontot javasol. Véleménye szerint a néző részvétele a cselekményben egyenes arányban áll a vásznon látható cselekmény intenzitásával. A tézis védelmezői emlékeztebnek arra, hogy milyen fontos szerepet tulajdonított Engels a mozgásnak a tudományok osztályozásában : a rnozgást tekintette olyannak, amely a legközvetlenebbül tolmácsolja a valóság érzetét. S~ Igazság van ebben az állítás bam, bizonyság ['á a statíkus, teátrális filmek csekély hatása. Míriden okunk megvan tehát, hogy optimista következtetéseket vonjunk le, mivel az új filmművészet részben a beáblításokon ·belüli mozgás növelésével, részben a beálűítások számának emelésével garanciát szolgáltatna arra, hogy erős érzelmeket vált !ki a nézökből. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogyamozgáshoz kötődö, érzelemkiváltó erő a néző érzelmeínek csak csekély hányadát mobHizálja.

Közelebb áU az igazsághoz az az állítás, hogy a néző érzelmei, reakciói, az érzelmi azonosulás függvénye: a néző bele!helyezkedik az egyiJk szereplő személyébe, átérzi annak lebkiállapotát. Morin megkülönbözteti az azonosulást a kivetítéstől. Az azonosulásban a néző magának tekinti a filmen látható szereplő érzelmeit és magatartását, rníg a kivetítésben a néző a hősre vetíti ki saját érzelmeit és véleményét, reményeit és szoron-

,.

gását, és úgy érzi, hogya hősAz új, kívánt szintézis tehát: ben megtalál ta mindazokat az az dlIlJtelllek,tuáHsprovokációnak erényeket, melyeket önmagának és a néző érzelaned felkel tésének tulaj doní t. együttesen kell létrejönnie, terBizonyos idő óta a krí.tikusok mészetesen mindenféle vulgáris Illem kedvelik az azonosulást és eszköz Igénybevétele nélkül, kivetítést, Azok a filmalkotók, Az effajta színtézís megoldakik kényszerítik a nézőt az ható, mímt 8:1'1'apélda Visconti, azonosulás ra, nem találnak di- Costa-Gavras, Wajda 'V18gy Rajzcsérő szóra a filmkritikában, rnan filmjei. mert ez az isrnert eljárás nem Vajon ezek a filmek visszalétekinthető új,~tás'Ilak. pést jelentenek-e? Vajon a néAz azonosulás elnyomja a né- ző azonosulására spekulálnak-e? ző kritikai érzékét. és a ren- Részben kényszerítenek bennündező befolyása alá helyezi. Az ket a szükséges éselkerülhetetellenkező magatartás, melyet len azonosuláera, de Illem végig a ma annyira dicsér a kritika, fflrn folyamán. Ellenkezőleg, csak abban ábl, hogy a rendező be- bizonyos kulcsjelenetekben, nevonja a film alkotásába a né- vezetesen a főszereplővel vazőt, igyekszik dnteltektuáüs ön- ló azonosulást igyeécszenek kiálűóságra nevelni. kényszeríteni, majd arra bátoA krí tíka álláspont] a érthető. !rÍtják a nézőt, hogy kilépjen Az azonosulás -könnyen szentí- a szereplő bőréből és azt obrnerrtaűízrnusba csap át. Más- jektíven, kivülről tekintse. A részt viszont - és ezzel bizo- néző emocionális reakcióinak nyára népszerűtlen dolgot állí- csökkenése tehát nem a motok - szükséges a néző mínídern filmművészettel járó elenmális érzelmi azonosulása, még gedhetetlen következmény. Az a tájékozott és értelmileg na- új szintézis tehát nem kényIgyon fejlett nézöknél is. Olyan szedt az újonnan lkiikísérletezeU !híres és értékes, úgynevezett filmművészeti eljárások elhagyására. cerebrális fdlmek, min t Pasolini, Godard, Chytilova, KlugeDe a néző észlelésének törnűveínek bukása nem félreérkéletesedése nem jelenthet alités üknek !köszönhető. Kizárólag bH arra, hogy megfosszák őt annak, hogy a nézőkben az in- emocionális reakcióítél. Ha így tellektuális érdeklődésen túl történne, akkor az alkotök megIllem sikerült érzelmeket kel- csonkírtanák a nézőt, és ugyanaz tení, Kétségtelenül vannak ren- a veszély fenyegetné, rnint a dezők, akiJk éppen azt akarják, jövő századának azt a bízonyos hogy a kérdéses érzelmeket ne polgárát, akii oly .rnértékben váltsák ki a nézőkben. Chytímotorazáíódik, hogy már nem Iova beváldott szándéka is ez lesz lába" amivel a gázt és volt. A kudarcba fulladt kíséra féke t nyomja. Iételoből le kell vonntok azt a következtetést, hogy túl messzí(Jerzy Plazewski, Ecran 72, ve mentek. ' szept.-okt.)

Filmterveka

Balázs Béla Stúdióban

A fiatal alkotóművészek műhelyében folyó munkát lapunk mindig érdeklődéssel kísérte. E megkülönböztetett figyelem annak az alkotói gárdának szól, amely új utak keresésére és bejárására 'vállalkozik. Ilyen új megoldásokat, témákat és módszereket kereső elgondolásokat, filmterveket bocsátunk most közre, amelyeknek közös vonása a tanulmányszerűség, a nyomkereső alkotói erőfeszítés.

"Kinematográf" (Fizikai csendéletek

"Sibi canit, et musis." N° 1.) Filmvázlat

A tárgyak: Gyertyatartó gyertyával, egy bikonvexlencse, és egy fizikai képernyő. A téma azon az egyszerű, közismert fizikai kísérleten alapszik, mely.ben a kétszerdomború ,gyűji:Jőlencseleképezi a fényforrás, jelen esetben a gyertya fordított állású valóságos képét. A film központi alanya az égő gyertya (Donor), a sugárzó energiával 'bomló anyag és a fénytörés által a tér több pontján felfogható, fordított állású szellemitett képe. A fényforrás, a lencse és a képernyő változtatható viszonylataíban vannak olyan helyzetek, malyeloben a felfogott kép, (pl. a foku-z pontban) a tárgy képétől elvonatkoztatott, sajátos formájú fényjelenség, coma ... , mely a térben reális képpé, és fordítva: a reális kép a viszonylat változtatásával elvont fény-jelle szublimálható. Ez az optikai törvény adja a téma szinte a végte-

lenségig képezhető forma- és ritmusváltozatú haladványait. A gyertya képe fotolemezen megörökíthető. A tulajdonképpeni film, túl a mechanikus leképzésen, a fizilkai képernyő arasznyi quadrumán felfogott képzeletbeli kisfilm. "Omnia ex uno." Az egyetlen fénymagból származtatott. kibomló képek. Képződő Fény-, Kép-ideák ... A képzelet kamararnozíja. A képzelet és a valóság, egyetlen fénypontból levezetett 'kisfilmje. "Sonata da Camera." Az egyre fejlődő fény-folyamat - túljutva azon a rövid, kezdeti, "aranykori" mozzanaton, amellyel a kinematográfia úttörőinek kíván adózni . .. (Daguerre, Nadar. Atget, Birt Acres: '"Sea Wawes at Dover." etc.)

Az örökkévalóság portréinak halk adagio-ja után elkövetkezik a film relikviáinak és jelenségeinek a fény formáival kezdődő rokonulása, lassú, laza körlánoba való kapcsolódása. Redőnyzárak zizzenéseivel beindulnak a materiális tárgyak, jelenségek és fogalmak egyre sebesebben ismétlődő átváltozásai, visszatérései újabb és újabb jelentésbeli és hangulati szinteken. A .filmi relikviák és a testetlen fény jelenségek sztroboszkopikus egymásba hatolása, fényben való feloldódása . .. A lánglebegés rövid időtartamában ... Kezdetét veszi. .. az örök világosság .. a free jazz ... a szabad képi fantázia mécsv.1lágbólszármaztatott, érzékek feletti kisfilmje. ., A fizikai képernyő absztrakt történésű \ végtelen mozij ában, a fénymagok tüzes virágokká nyíló özönében felbukkannak emlékezetes, régi filmek tragikus és kornikus "nagy pillanatai", melyeket mindig mások alakítanak ugyan, de a "story" sémái mindig reménytelenül ugyanazok. A végtelenü! gyorsuló "fénytörténés" -cikhisokat - vad interrupciókban - át- !Illeg áttörík a történéstől szin be idegen, korszak, és stílushű "moziregény" -roncsok banális szekvenciái. A fénytörés tökéletes formáinak végtelen szabad virágzás ában, melyben minden formát könyörtelenűl elfed az ·utána következő, feloldva és magába olvasztva minden képet... Végtelenné fokozott tempójában felbontja: Egy soha el nem készülő film violaszínben ismétlődő, gyorsan hervadó jeleneteit és bemozdult, képzelt "Werk"-jeit Régi hangosfilmek benyomott dialóg töredékeit Némafilmcsókok végtelen-ihosszú folyondárait

Filmlexikonok neveit és adatait... Az örök filmképletet ... Halálos szerelmek rubin-színű premier plánjait ... Pillanatnyi látomásokban "A nagy vonatrablás" -t Az "Orgonavirágzás"-t. Az orthodox filmburleszkeket A húszas évek tollas kalapjait . .. Régi filmek égő relikviái t . A filmillúziók végét Tőrt gramarfon- és fotolemezeket. Végképp elnyeli és magába olvasztja a vibráló kibernetikus fényhálók. jelenségek gyorsasága, melyet egy absztrakt fény történés végtelenített "da capo" kódja feszít. Intenzitása szinte a gondolatok sebességet követi ... (a fényrezgés mindent lebontó vibrációiban, a vágás szintetikus mozgást adó megformálásában) majd túllépi az ernberi érzékelőképesség felső határát. A mozizongorista vad improvizációkban némafilm-dialógokat kiáltozik a lombtalan, sötét erdőben, a régi fizikatanárral ... - Ciao Federico! ...

Az alaptéma: végtelen fehér térben ... Leégett gyertya ... A .hűvös üveglencse és a tiszta fehér képernyő ... Horpadt filmdobozban Video-Iemez, mely tákolt rnasinérián, kurblival lassan forgatva, egy 'I'V-képcsövön újra mozgásba hozza a gyertya vibráló, esőkarcos képét. A sűrűn esőkarcos ernyő térbeli viszonylataival végződik a film ... Alkatrészeire hullott pianino Imádkozó sáska mászik filmdobozban . A törött elefántcsontangyal elszáll a képernyő felett .... Tóth János

Beton A forgatókőnyvként rnellékelt vers egy verseskötet ciklusának része. A vers, a ciklusiból kiemelve mintegy esetleges megfilmesítés objektuma - annak a történelmi-ideológíaí dokumentumanyag96

nak a for.gatóikoönyveként funkcionál, mely, ről eredetileg mint vers szólt. A ver.s 'az ötveries évek híradó- és. dokumentumfilmanyagainak verbális lenyomata, pontosabban annak a tudatállapotnak a lenyomata,

amit a hatalmas filmanyag többszöri, vágóaszta1i megnéZJése alalcított tlci bennern. Mindan dokumentum és archívum: politikai rnemória. Ez a film a maga egészében. 'egy ideológíaí montézs-sor lenne és megvalósulások, tárgyak és arcok, szavak és gesztusok, slágerek és índulók, tömegek és vezetők, eszJközők és eszmék között, Az években - ,több mint egy évtizedben - széfhúzódó filmhradó-képeket, a :mindennapi életnek ezt az elmúlás által töménmyá és történelmivé vált képanyagát kísérlern meg (a mellékelt vers szó-plánjain, metafora-rplánjain keresztül) újragondo1ni, egybe-venni, olyan filrnnyelvj formációik soromtán át, mint például az egyes képrészletek Ikina.gyí.tása,ismételt bevágása, kimerevítése, montázs révén új kontextu:sba szervezése és az egyes képsorokhoz tartozó szövegek és zenei motívumok "kódjainak" kritíka; felnyitása, úgy, ahogy most hangzik valami, ami akkor egészen máshogy hangzott. A múlt minden múlt - nyilvánvaló költő.iségén kívül an- ' nak a k1ÖlotőilSlég,e érdekel, amit tömören így fejezhetnérnk iki: minden, ami tőrtént, másképp is történhetett volna, és: rninden, ami történt, másért, történt, mint arnivé elmúlt. De abban, ami végül is megtörtént : elmúlt, elenyészett az egyén és így annak, ami utána maradt, van neve, de nincsen arca. A mából nézve, úgy tűnik, hogy ez a hatalmas történelmi munlkafal a háború utáni ifjúsággal, jellegzetes transzparenseível, plakát jaival, jelszavaival, dekorációíval, tríibűnjeivel, vastapsaival különös utópia volt, valami j'eleniként konzumált jövő, pelitikai futurizmus, amelynél a mi társadalrnunk több is, kevesebb is, de semm~ppen sem közvetlenül belőle lép ,ki. Minden mozgás lényege, hogyalternatíváikban bontakozik ki. A történelmi és a míndennapí lét szintjén az alternatáv jelleg mínt a választás szüik:ségszerűsége nyilvánul meg az 'egyén számára. A választásban pedig, mintegy megvalósulnak s egyben meg is szűnnek azok az alternatívák, amelyekre a választás vonatkozott, Ebben a tekintetben külőnösen összetett ez a kor: az ötvenes évek látható rnúlandósága, az az ugrás-

szerű történelmi változás és gyorsulás, 'amelynek még ma sem áttetsző szevetébe egy egész nemzedék szőtte címer-ül az arcát. A,? ideológiai mcntázsok, az említett filmnyelvi prograrnon belül, miközben a film és a valóság Ieképezési őszefüggéseit kutatják - teih:átazt, hogyan képes hordozni a film a közvetlen-érzéki reprodukálás szdritjén elvont (fogalmi, metafonikus) jelentéseket, vagyis miyen az összefüggéseik t€rmészete a gondolkodás egészéri belül a verbális nyelv és a filmí nyelv között, a konkrét kép és az elvont fogalom közlőtt - egyidejűleg történelmi szinten, az egész társadalom tudatánaik teszik fel a becketti kérdést: "Annyi vagyok, amennyi látszik belőlern ?" A vers mint nyelvi reprodukálása és metaforskus sűrítésa a vágóasztal képi eseményeinek - a szóban forgó korszak képtömegér olyan kifejezésekbe "ikódo1ta", amelyek nem csupán mai reflexiókat, hanem a ikor kérdéseivel kapcsolatos azonosulást és ne:m azonosulást jelentenek. A tervezett filmben ezeket a metaforákat kisérlern meg visszakeresni az említett formálasok (részletikinagyítások, koritextualis asszociációk, ismétlések, kimerevítések stb.) mellett eredeti, mai filrnfelvételek, fényképfelvételek rövid sorozátaival', amelyeket az egykori híradófilmek még fellelhető vagy könnyen rekonstruálható helyszínein vennénk fel: két-háromperces külső forgatásokkal. Ez az eleven, mad anyag, mintegy visszavetítené a dokumentumok, a korabeli híradók és képek mögé annak a világnak az eltárgyíasult arcát (példáuj egy városképben lerakódott, kirajzolódott, megőrzött, történelrní ".arc"), amelynek húsz évvel ezelőtti képe immár időtlenül áramlik ezeken a filmtekercseken. Ezt az egy mozzanatot kivéve, a film teljes anyaga a régi híradókra épül, de olyan értékszígor szerint haladva, a kikeresés.Jkikopírozás vágóasztali rnunkájában, ami érzés/em szerírrt a versben megvan. Ebben az értelemben a vers a verbális modellje a filmnek, mely így lesz azzá, amivé tendenciáí szerint lennie kell: képpel gondodt gondolatté.

'7

Összegezesül sZieretnék utalni Pasolini Az ideológiai montázsok verbális-fogalmi egyik tanulmányára a plánszekvenciákról, hátterét képező vers forgatókönyvi funkamelyben a Kennedy halálát megörökítő ciójában tartalmazza azt a nyelvi prograamatőrfiLmek elemzése kapcsán a film és mot, amellyel az egyes relikviaszerű tára valóság szintaxisáról, az elnök utolsó, gyak izolált képeitől (pl. egy dózni, egy élő szintagmáiról (Ierogyás a fekete pre- pakli "Munkás", lódenkabát, barakk, puzidenciális autó ülésére, feleségének kar- fajka, tangóharmónika stib. - részletek a jaiba), a cselekvés, az akció, a megnyilvá- vers kontextusából) a filmnyelv több jelnulások nyelvéről, a múlt és a jelen egy- rendszert (pl. filmkép. fénykép, dokumáshoz való közvetlen közelségéről beszél, men tumképso rok, ma felvett jelenetsorok, abban az értelemben, hogy a kinematog- szöveg, zene stb., valamint e jelrendszerek rafikus eszközök (a fi1:mireprodukció tech- közötti formáló viszonylatok, metaforikus nikai meghatározottságai) immanens tu- állandósulások, asszociáció-mezők) egyesílajdonságai folytán a montázs = "törté- tő közegében egyre általánosabb jelentésnelmi jelen". A továbbiakiban az emberi szintek felé haladunk, hogy egy emberélet vonatkozásában a halálhoz hasonlítja öltő-mélységű múltból, - mely végleges ("v·llámmontázs"), ami nyelvileg befeje- történelemmé töredezettmintegy a hazetté, Ieírhatóvá, egy "Semiologia Gene- láluk felől megközelítve, kibontsuk lépérate" szempontjából zárttá és végérvénye- seiket. gesztusaikat, megnyilvánulásaikat, sen reálissá teszi az életünket, mínthogy . szavaikat, tetteiket a domesztízált időből, többé már nem lehetőség egyetlen moná- abból az intervallumból, ami a reális és a sza sem: "Csak a halálnak köszönhetjük, mitológiai idő kőzött pereg. hogy életünk kífejezésünkül szolgál."

Betonmozdulatok. Emelkedik ,egy álom. Az évek ingázó munkások álmai. Pufajkák. Havas gumicsizmák. A cement turístáí. Havas munkássapkák. Mindig télközelben. A vasbeton lassan meg telik mozdulatlansággal. Utópia. Komor barakk. Klottgatyában fekszik egy. Egy másik mosdik. Szürke férfihaj. Barna hónalj. A Vasmű felett még paraszti égbolt. Egy nő húszforintért. Biztos mint a bádoglábos. mely a 14-es háború óta szolgál. Dózni. Gyújtó. Egy pakli "Munkás". Vaságyon vasfáradtság. Vasárnap haza. Lóden. Esztrád. Egy dobos belebokszol a dobba. Az étterem fehér és üres mint a koresc yapálya. Aki szép az kifekszik aki erős az befekszik. Nők. Heggesztőszemüveges arcon az. ívfény transzcendenciája. Kis néprádiót visz haza a vasbetonszerelő. Honthy Hanna. A hangszórókon komor hangerő. A Csárdáskirálynő. Áll a kommunikáció. A néprádió egy slágert dadog. Puskás Öcsi a szőke csatár. A filozófia nyomora. Népstadion. Kőeszmék. A Szaoaderuóparádión Dulles uszít. Ügynökök papírarca. A taps köt mint a gipsz. Vastapstréning mellékutcákban. A termelés számozott csukott vagonok összefüggő és ellenőrizhetetlen alagút jain fut. Az anyag hisz. József Attila ismét halott. Tankönyvek hősi halottja. Aki a verseit dúlta az akart lenni az útja. Aki elméjét összezavarta az akart lenni az arca. Éls a magyar polgár sunyin kitart a deszkaőszben '8

a lóden uniformisban az operettben a Népstadionban a szájüregszerű tribűnökön a családi sörben. Rangrejtve a pufajkák között a gyáva már nem lesz gyáva, A munka nagy lágerében ember az ember ára. A munka nagy slágerében hajrázó lövészárkok a hátak. A maltereslányok arcán nevetések narancsgránátjai a filmhíradónak. A politikusok arcán égetett mosoly téglák. Tapsfagy. Frázisok fotomon tázsaí az arcokon. Messze a Párt. A frázisok sörös esztrádzenében strandolnak a fejekben. Az arcokon rnosolyszökések. Jól látom ezeken a irurélJdókon(lasan harminc éve hogy vége a háborúnak és még ma sincs jóvátéve a háború két ember közőtt sem) a fényes film arcokon (azóta öregek már ezek a fiatal rnunkások és munkásnők akik most itta filmhíradókon papundeklís bőröndökkel utaznak a munkásvonatokon a jelszavakat realizálni) Mennek: Kazincbarcikára Mosonmagyaróvárra Sztálinvárosba Komlóra, Ajkára mennek fagyott-homok- vagy sóderszínű vihaokabátjukoan proli-khakí pufajkában és látom fekete-fehér filmarcukon húsz év c.lőttí és biJbliai filmarcukon a mosolyszökéseket látom fémszemcsés filmarcukonelmúlt arcukon ahogy maguloba szöknek látom a mosolyszőkést a síríás-szőkést amit az arcok aztán visszafogadtak látom konkrét proli arcukon az ötvenes évek rnosolyhavas vékony halott filmarcain a félelem acéltű-metszeteit a félelem eizensteiní plánjait az ifjúság mosolyszőkését látom rajtuk az izzadtságot látom a fel nem épített éveket a fel nem épített életeket látom a fel nem épített ezerelmeket a szocreál szobákat kezük testük puszta bútorat az erődszerű munkásnegyedekben látom bekeretezett híradófilmarcukon a fel nem épített szavakat a szavakra lecsapó stukaretonikát látom hogy beavatatlanok és a futball meghalt és a sláger meghalt a dobokban látom e filmre préselt arcokon az éveken végrehajtott császárrnetszést látom és 'hallom is az indulók gimnasztikaját a felvonulások gimnasztikaját ezek a friss mosolyszöges arcok a filmfelvevőgép előtt ezek a ihús~ év előtti mosolyszőnyegek mosolyfogasok mosolydobozok amelyekben úgy ül a száj mint idegen fészekbe tévedt madár ezek a régi filmhíradók mélyhűtőiben fényszálkásodo hópehely-szikrás osztályikonok ezek a szétgurult mosolygolyóscsapágyak fényrozsdában fényporcelánban szemfedőszerű fénycsipkében állnak az emlékezetben ezek az arc elé állított mcsolydeszkák ezek a földalatti dekorációk ezek a nevetésreteszek az arcbunkerekben és a néma énekárnyék az ajkakon ezek a kosársürűre font mcsolysövények melyek mögött kopár haraggal guggol a fogsor ezek a mosolykiáltások hideg-egyforma mosolycsempék a millíós magány monászai az ötvenes évek filmhíradóin a képek betonjában állnak

mint a vaserezet a vasmárványban úszó kövületként és arcuk mögött megállt az ének de arcuk falában mint egy ének felszedett utcakövei állnak és zengnek az évek és arcuk csak annyi már amennyit élő cementjébe zár a visszatartott ének

maradtak

az anyagban

Dobai Péter

Epizódok egy hadsereg életéből

I. Molnár tizedes egészalakos fényképe. Műtermi felvétel, egyenruhában, tekintet a kép közepe felé. Néhány másodpercig a fényképet látjuk, aztán átúszik előtte, elejétől vég.ig, lassan, olva ihJatoona szöveg: »Molnár tizedes levele, amelyet nem kapott meg, mert visszatartotta a katonai' cenzúra. I

Molnár Istvánnak

küldi Molnár Istvánné Medina (Tolna)

Dicsértessék p.zÚr Jézus szent /neve most és ,mindörökké. Ezzel !f\,öszönök be hozzád fl .messze távolba,és kívánom, hogy ezen pár soraim fL legjobb ~gészségben találjanak abban az idegen prszágban. Mink hála Istennek egészségesek Ivagyunk. Azt írod, kedves férjem, hogy még levelet sem kapsz tőlem. Pedig én írok neked minden héten, és ,hónapok telnek: el, és te nem kapsz tőlem leoelet. !Bizony sajnos bánatos az élet. Én ,elküldeném VJ,eked még a legutolsó falatot is, \mert tudom, hogy jól esne, de ha mem adják oda, hanem más ·eszi meg, ha nem kapod meg, akkor mást segítsek, mikor miránk is nagyon ránk fér, ami van? Mert bizony nem .néznek utána, pedig minden szegénynek kár egy darab rongy is, mikor mink is csak: kilóra hordunk mindent. >Ha .madár lennék, hogy hozzád repülhetnék, amit akarnék adni, neked elvihetném; hát így mindig kérem a Jóistent, hogy 'ezután is, úgy mint ,mindig, gondja legyen rád. 100

Kedves :aranyos párom, már hány levélbenmegírtam, :hogy Imilyen szerenetétlenségben vagyok, de én ;nem tudom hogy hol vannak elfogva azok ~ levelek, miért nem viszik ei oda. Hogy hogy jártam, most már nem tehetek ,róla, la Jóisten még ezt is rám mérte, ezt a sort. Kedves párom, mikor ősszel a Irépát Ihordtam, akkor a gazda kért, ,hogy én adjam vele össze magamat, és én meg, '[mint afféle fiatal ráhallgattam a szavára, '[mert azt mondta, hogy akkor btitram. vihetek ,mindent a jószágaimnak is. Én ráhallgattam akkor :egyszer, és igen szerencsétlenül jártam vele. De kedves párom hiszen. jól ,tudod, hogy mindig nekem kellett! gyönni, mászni, csakhogy legyen valami, snire megjössz. Nem a rosszaságom által, vagyis talán a kurvaságom által jártam ,így, hanem az iparkodásom által jártam igen .szerencsétlenül. Van egy :kis ,leányom a gazdától. A Juli kereszteltette pneg. Ezt laz lsten reám mérte, most Imár nem tehetek róla, bocsássál meg, kedves párom .. Írd meg énnekem, légy szíves, hogy megbocsájtasz-e " '!Vagy nem. Most ,már mindegy. Nemcsak énnekem petie el az Isten az eszemet, hanem az idősebbeken is megesett ez a szerencsétlenség. Eladtam mituien: jószágomat, és betettem mindent a Postatakarékba, hogy amikor a jó Isten hazasegít, mindjárt tudjunk venni, ami csak: kell a sziunumkra; Csak most már ,írd .meg (L szándékodat, hogy }cellünk-e vagy ,sem. Nem a legjobb egészségem van ,a bánat végett, kedves férjem, anert nincsen az én szívemnek rajtad Ikívül ,senkije e vi-

lágban, és ha kelek, ha fekszem, ha jövök, ha megyek, mindig felüle d f}ondolkodom. Tisztellek és csókollak : Molnár

Istvánmé«

1. 1944. augusztus. Szerbiában

A hatalmas fennsíkot körbezáró hegyoldalakat kopár sziklák és erdők borítják. Erősen süt a nap, ragyogó kemény és hideg a levegő. Szünet nélkül fúj a szél. A hegyek lábáig terjedő mezőkön virágok nyílnak. Messzehordó puska távcsöve emelkedik a mozdulatlan kép közepébe. Lassú, kereső rnozgással elindul a képhatárok között. A célkereszt körében óriásira nagyítódnak a részletek: a sötét fák között poros ösvények kanyarognak, a távoli hegyoldal csupa élet. Egy bőrkabátos ember .gyalogol az erdei úton. Feljebb a gyerekek sovány karjaikkal köröket írnak le, és úgy tűnnek el a fák között. Egy csupasz földdarabon, szétszórt alakzatban, nyitott szájjal félmeztelen férfiaik hevernek hanyatt. Egészen fent, a sziklák között, nagy Iángokíkal, ropogva, egy hosszú, magányos fa ég. Acélkereszt felnagyít ja az egyes motívumokat, aztán lassú nyugalommal kiúszik a képhatárok kőzül. Az üresen maradt totálban minden mo zdulatlan, csak a folyton vonuló felhők szállnak szünet nélkül a fennsík felett.

2. A hegyek közőtt elterülő réten szétszórtan hevertek az embereik a virágok között. Arcuka t a nap felé fordították, néhányan kigombolták az ingüket, és széttárt karokkal feküdtek. A különbözö csoportok között érthetetlen oeszédéoszlányokat sodort a szél. András lassan jött át az emberek között, Ide-oda tekingetve, menet 'közbe tűrte be nadrágjába az ingét, hegombolta rajta a gombokat, átlépkedett a pihenőkön, és megkerülte a nagyobb csoportokat. Ahogy

kiért közülük, irányt változtatott: arca céltudatosabbá. mozgása határozottabbá vált. Meggyorsította lépéseit. Ágak csapódtak eléje. egy nazvobb fát mezkerült, aztán az erdőben felfelé kaoaszkodott. A bokrok közöttí ösvényen hirtelen lelassította lépéseit. Tanácstalanul állt az ágaik között. Előtte a fák közöttí másik ti.sztáson is nagy csoportokban civilruhás férfiak hevertek. uzvanúzy. mínt a mezőn. Alattuk a hegyoldal lejtőiét egészen a tópartig ritkás foltokban fák, sűrű bokrok szegélyezték. Két-három ember vetkőzött a parton, az árnyékban pedig katonák pihentek.

3. A parton Gábor levetette az ingét, 'kibújt a nadrás iából. és gondosan összehaitogatva mindkettőt, elhelyezte az árnyékban. Aztán nekiszaladt a víznek, és fejest ugrott. Teste nagy ívet írt le a levegőben, és ahol a vízbe ért. mélven alárnerült. Prüszkölve, bugyborékolva jóval távolabb bukkant a felszínre. Hanyattfeküdt, és pihent. Nem messze tőle fröcskőlve, bukfencezve iátszottak a többiek. Gábor felnézett, visszafordult. újból alámerült, és erőteljes karcsapásokkal úszn i kezdett. Sokáig teljes erővel, egyenletesen tempózva úszott, Egészen eltávolodott a többiektől. A tó közepéri lassított, hátra fordult, széttárta karjait. és mozdulatlanul tovább lebegetta vízben.

4. A túlsó padon István meggyörnyedve futott a bokrok felé. Elrejtőzött közöttük.: és mozdulatlanu] várakozott. Előtte ra mezőn, szakadozott, megviselt ruhákban dolgoztak az emberek. Lövészárkot ástak. István tovább rohant, és kifulladva zuhant be újra a bokrok közé. A fog yok folyamatosan ástak, némán dolgoztak tovább. István kiugrott, és átvágva a mezőn vadul futásnak eredt. Többen utánarohantak az ásók közül. Sokáig üldözték, végül sikerült u to1érni ök. 101

Amikor elkapták, a fiú elzuhant, egészen eltűnt a kezeik között. Hosszú ideig keményen és módszeresen ütötték, aztán visszahozták a bokrokhoz. a többiek közé. Elengedték a karját. A fiú kezeit szétdobva végigzu!hant a földön, Csupa vér volt az arca. Magas, sovány arcú, középkorú férfi, Hetényi Zoltán tépdelt le mellé, és óvatos mozdulatokkal törölgetni kezdte a homlokát. István görcs,ösen rázkódva zokogott, kezeit 'emelgetve kétségbeesett tiltakozás.sal ingatta fejét. Aztán nagy erőfeszítéssel hasrafordult; és kezeibe temette arcát.

5. A tábor

főterén tanácstalanul ácsorogtak a foglyok. Molnár tizedes egymagában sé-' tá1t !közöttük. néha feltekintett, csöndesen, szomorúan. és rámosolygott a hozzá közelebb álló emberekre. Azok azzódó arccal, mosolytalanul viszonozták pillantásait. Mindnyáian a parancsnokság távolabb eső épülete felé figyeltek. A parancsnokságon értekezlet folyt. A fehérre meszelt uradalmi épület előtt szabályos négyszögeikbe álltak a tábor őrei. Az eligazító tiszt hangja nem ért el a foglyokig. Az emberek összebújtak. mintha esőben állnának. és halkan tanácskoztak egymás között. Néha ef!y-egy iközülük helyet cserélt a csoportok között, és körbe hordta a .kialakult Mreket, véleményeket, elképzeleseket. Suttozásuk elveszett a visszafojtott mormolásban. óvatos mozgásuk alig tűnt fel az álidogálók között. A térre nyíló barakk ok nyitva voltak, a rneredek délutáni nap hosszú csíkokiban világította végig a pricesek közöttí folyósók féloldalát. Az éles fténybenfelkavart porszemek lebegtek. Néhányelőregörnyedt alak a falra akasztott ruháknál motozott a sarkek felé egyre növekvő szürkeségben. Ha megállt a szél, tisztán kivehető volt a távoli ágyúdörgés hangin R hegyek közül. A barakkek ajtajáJban 'bakancsokkal, hátizsákokkal teli vesszőkosarak álltak. Néihányan járkáltak a kosarak között: ron1D2

gyekkal törölget ték, tisztították a kiszáradt bakancsokat. Semmit sem beszéltek, olyanok voltak mint az alvajárók. mintha kábulatban lennének. Mellettük öten ásókkal megbontották a két barakk közötti keskeny folyós ón murvával borított utat, szétszedték, és Iapáttal kidobálták a nagyobb köveket. Aztán egymás mellett felállva a barakk oldalánál egy csatornaszerű mélyedés ásásába kezdtek. A deszkafolyosó túloldalán sovány, bajuszos zászlós, Kiss Barna figyelte a munkát. Az 'emberek zihálva, erejüket megfeszítve küszködtek a köves he.gyi talajjal. A kiásott földet ezvenletesen halmozták fel az egyre rnélvülő gödör szélére, mintha sírt ásnának Hetényi Zoltán vékony metszésű arcán csíkokban folyt az izzadtság, félrefordított fejjel, lihegve szedte a levegőt. Kiss Barna szornorú arccal nézte a vele egykorú férfit. Tompa. mélyhangú dübörgés hallatszott. Kiss Barna hirtelen sarkonfordult. Hetényi, 'hozzám! - parancsolta, és elindult. Heténvi a barakk falának támasztotta lapátiát, és elindult a zászlós után. Háta mögött a többiek még mindig mozdulatlanul álltak Végigrnentek a deszkafclyósón, és átvágtak a gazdasági épülete kelőtti téren. A tér mögött hOlS:SZÚ, földszintes házhoz értek. A virágok közöttí ösvényen, 'felmentek néhány Iépcsőt, és beléptek a iházba. Bent, a hűvös folyósó végében,az üveges aj tó előtt vállravetett puskával egy bajuszos katona állt. Amikor odaértek kinyitotta előttük az ajtót. Kiss Barna lehajtott fejjel lépte át a küszöböt, lement az előtte lévő pár lépcsőn, aztán visszafordult. Hetényi tágifanyitott szemmel állt a lépcsősor tetején, Előttük a téglafalak határolta belső tér negyedik oldalát magas deszkafal zárta le. A fölrlön, hordágyakon és pokrócokon. félig öntudatlanul, civilruhás sebesültek feküdtek. Kötéseiket egészen átitatta a vér, elnyílt szájjal, kapkodva szedték a levegőt.

Hetényi önkéntelenül

elindult a fekvők

között.

-

Arra kérnélek. Zoltán, nézd meg őket - mondta csendesen Kiss Barna. Hetényi lassan haladt előre. Lehajolt a sebesűltekhez, megtapogatta pulzusukat, végigsimította izzadt homlokukat, és óvatosan helyreigazítva a lecsúszott kötéseket, meghallgatta ziháló lélegzetvételüket. A deszkafal tövében, ahová még egy kis napfény esett, fejét a falnak támasztva, ritkás hajú. idősebb férfi feküdt. Kezeit erősen ökö1be szorította, mindkét csuklója fölött keskeny kötés fehérlett. Amikor az orvos odaérkezett, elfordította a fejét, és mereven elnézett mellette. Mögötte hátrabillent fejét ferdén a vállai közé húzva, nagyfülű. alacsony parasztember állt. - Mi történt vele - kérdezte Hetényi. De a másik hallgatott. - Nyugodtan beszélhetsz, én is fogoly vagyok. A parasztember megrántotta a vállát, és tompa hangon beszélni kezdett: - Amikor átvett 'bennünket az SS, őt a közeli parkiba vitték, ahol egy fiatal zsidó kislányt őrzött két német katona, Gödröt ásattak vele, és a lányt belelökték, az sikoltozni kezdett, de az egyik katona á óval a fejére csapott. Földet hánytak rá. Később, már félig betemetve, a lány még egyszer felült, de akkor, újabb ütéseket kapott, és egészen betemették. Ő egész idő alatt ott állt, és azt hitte, hogy amikor vége lesz, agyonlövík. De elengedték. - És? - kérdezte Kiss. De a másik vállat vont, és hallgatott. Közönyösen nézett maga elé. Hetényi leguggolt a földön fekvő mellé, de a férfi mozdulatlan maradt. Összeszorította a száját, és szemeit tágra nyitva, továbbra is felfelé figyelt. Ökölbeszorított kezei kinyújtva feküdtek teste meUett.

6 Hetényi a gazdasági épület magas kőfala kilépett a térre. A fehér falakról visszaverődő napfény váratlanul a szemébe vágott. Kábultan nézett körül.

mögül

Szemközt a barakkek nyitvahagyott ajtókkal álltak, és mint egy-egy hajótestben, állig felhúzott térdekkel kicsire zsugorcdva, rnozdulatlanul feküdtek bennük az emberek. A deszkafolyosó végénél, az alkonyatban alig kivehető mozdulatokkal katonák dolgoztak. Keskeny lőszeresládákat eresztettek le kötélen a megásott gödrökbe, a barakkek alá. A robbanóanyaggal megrakott lovaskocsiról fiatal foglyok hordták a ládákat. Gábor és András vigyázva adtak mínden egyes darabot a kezükbe. István a szekéren állt. A kocsit és a fiúkat fegyveres őrség vette körül.

7. Éjszaka arcába vágódó erős zseblámpafény riasztotta fel Hetenyit. Hirtelen megrémülve ébredt, de egyetlen beidegzett moz, dulattal felülve, szemei elé tartotta kezét. - Azonnal jöjjön - mondta az őrség parancsnoka.

8. A három katona és az orvos futva érkezett a földszintes épület mögötti belső udvarra. A holdfényben tátott szájjal, mozdulatlanul hevertek a sebesültek. A deszkafalnál tócsákban állt a vér. A ritkás !hajú, idősebb férfi a falnak támasztotta fejét, kezeit ökölbe szorította, és az arcába vágódó lámpafénynél mereven elnézett a lámpa mellett. Fennakadt szemeivel felfelé figyelt. Keményen összeszorított fogai között még ott lebegett néhány fehér szál, a csuklójáról letépett kőtésből.

II. Király őrmester egészalakos katonaképe. Néhány másodpercig a fényképet látjuk, aztán vonul át előtte a szöveg: »Király őrmester levele; amelyet visszatartott a cenzúra: 103

Király József

1.

részére Király Józsefné Medina (Tolna)

1944. október, Magyarországon

A fo.glyok az útszéli árokban aludtak, ahová az árokpart egy kis árnyékot vetett. Szeretett Ikedves férjem. Kívánom a JóA környéken egyetlen fa sem volt láthatá, istentől, hogy ezen levelem a legjobb a keretlegénység a szekerek árnyékába egészségben találjon. Nekünk is elég jó 'húzódott. egészségünk van ehhez 'a nehéz napokhoz, A felületes szemlelő első pillantásra nem mert már aIig bírjuk elviselni, úgy el vais láthatott volna senkit a poros út körül, gyunk keseredue, ez a sok: rongyos aszcsak gazdátlan szekereket, és elhagyott szony, mert olyan drágaság van, hogy nem lovakat. lehet elképzelni. Pedig minden van, csak A váratlan hőségben az emberek szinte úgy, mint máskor, csak gondold meg, kedföldbe la:pultak. Arcukat kezükbe temetves férjem, elmegyek 10 pengővel a boltték, mozdulatlanná dermedt minden és ba, semmit se veszek jóformán, méqis mindenki. otthagyom. Március óta ami a kezemhez Legyek törnege rajzott fölöttük. Eljött, má7' nincs, hát hun van, nem tudom, leptek embert és állatot, végigmásztak armegettem én. meg ra jószágom, az egy tecukon, kezükön. lábszáraikon, és csíptek, hén, egy malac, 'meg az ennyihány apró- , kegyetlen. maró fájdalmat okozva, mint jószág, ezek fá,inak nagyon, és mégis aha darazsak. De a fáradtság kábulatában hoz 'vagyok közelebb, hogya tehenet el senki sem védekezett ellenük. kell adni, mert mem bírom az ennivalóját Egy órát hevert igy, szinte halottként beszerezni. az e gé, z fogolycsoport. Most már tudatlak kedves fér_jem, hogy Az árokiban lent ősszekeveredve feküdmár a héten megszedjük a tenqerii, natek, egyik a másik ölébe hajtotta fejét, gyon szép tengerink van, de azért már, az meg a követke~őéhe, amíg egy szoros ha harmados. csak Ikevés jut belőle. Eqy embercsomó nem keletkezett. Amikor elkis krumpli is termett, de csak két zsákhangzott a vezényszó, ez a csomó megkal lett most. Azt is elértem már, hogy mozdult, szétmászott, percekig hullámozva anyád megkeresett egyszer, mert mondtam és remegve, és az ernberek egymást támoazt, hogy én nem megyek felé sem töbgatva másztak elő az útszéli árokból. bet, és a fényképedet sem vittem el, hogy Újra megtelt mozgással, benépesült az nézzék meg, így gondoUam, eljön, ha egész környék. akar. De három ember fekve maradt a fölTudod kedves férjem, nem törődöm én dön. Nem tudtak lábra állni. már senkivel, mert ez az élet nem élet, A többiek kitolták a szekereket az útra csak nyomorúság. ImI kell leélm; az életet befogták a lovakat és felsorakoztak. ' nyomorúsággal, és könnyhullatással. Sírva Király őr-mester megnézte a földön maalszunk el, sírva kelünk [el, sírva eszünk. radottakat, az egyiket fel is emelte, de akik felgondoljuk laz életünk sorát, hogy nem hírt lábon maradni: újra összecsukmiért nem nyílik már meg a föld, hogy lott, visszaesett. Elokor az őrmester a hányelné el a sok szegényt, maradnának mea rom embert feltetette az egyik szekérre, az urak, tudom elmúlna ra háború, trieri aztán csomagokat, kabátokat rakatott ráaz úr mind itthon van, azokra meg a Jójuk, Ihogy telj-esen eltakarja őket az ellenisten adna egy háborút, ha mégsem elégelőrzés elől. ték meg a vérontást. Még csak a maradékát is tenné földönfutóvá annak, aki még 2. nem eléqelte meg. Két fogoly közvetlenül az egyik szekér Most már tisztellek csókollak, hű párod: mögött haladt. Lapát jaikat beakasztották a szekér hátuljába, és huzatták magukat. Király Jozsejné« 104

De a kocsisok hátra csaptak rájuk az ostorral. Erre elenged ték a szekereket, és az első háznál lemaradtak. Az alacsonyabbik nyugodtan lelépett a sarkon, és mcsolygott a másikra, 'amikor az lihegve utolérte. Egymás mellett mentek továJbb szótlanul, Befordultak az ártézi kutat körülvevő sétány világoszöld fái közé. Gyenge szél fújt a kiJhalt csendes utcákon. Hirtelen megeredt a zápor. Szótlanul lépked tek tovább. Bokáig érő sártban vágt'aik át az úttesten. Az utca végében nagy, szénával megrakott szekerek haladtak keresztül. Elindultak arrafelé, közben az eső is elállt. Dideregtek a hirtelen feltámadó délutáni szélben. A falu szélén, az első nagy házak között g.azdasági épületek. hosszú istállók fe-. küdtek. Hatalmas ajtajuk nyitva volt. A távolban hangárok sorakoztak. Egy katona állt az istál1óajtajáJban. - Tizedes úr. engedjen be egy kicsikét melegedni - kérte az egyikük. Az megrökönyödve nézett végig a ikét vizes .ruhájú. sáros, borostás emberen, majd intett, hogy menjenek be. Az istállóban csak néhány ló állt. Az ügyeletes lovász friss szalmát doibott a sarokba, hogy odaülhessenek. A meleg istálló levegőjében a két ember csakhamar remegni kezdett az átázott ruhákban. Összetámasztották a hátukat. egymást melegítették. Egészen 'bebonították maguka tszalmáJVal.

3. Estefelé belepakodtak a szernközti épületbe. Egy katonát megszólítottak, hogy nem tudna-e nekik enni adni. .A katona egy konyhába vezette őket. A konyIha felében pokrócok voltak a földre terítve, azokon szalrnazsákok sorakoztak. Az egyik zsákori sebesült feküdt. Az arca, az egész feje be volt pólyálva, kötését teljesen átitatta a vér. A konyha másik felében asszonyok ImOsogattak. Jó meleg 'Volt. A szakács, egy

őrvezető, a kályha mellé ültette őket, két csajkat megtöltött zsíros bablevessel. és feléjük nyújtotta. Hozzá egy egész kenyeret adott ikettőjüiknek. A két ember szótlanul, vigyázva, lassan evett. Az őrvezető némán figyelte kimért, óvatos mozdulataikat. Olyanok voltak, mint az éhes, kóbor Icutyák. A szekatlan nielegben a két emberen Ielelevenedtek a tetvek De ők nem mertek vakarőzni. Kétségbeesett fegyelemmel kanalazták a levest. Vákarózzanak csak nyugodtan. Ne szégyelljék magukat - szólt rájuk az őrvezető. A két ember lassan elfogyasztotta az ételt. A maradék kenyérrel kitörölték a csajkájukat.vaztán :megették azt a két da.mb kenyeret is. A kíürült edényeket lerakták maguk rnellé a padkara. Szinte egyszerre álltak fel, és lassan féloldalasan 'hátrálni kezdtek az ajtó felé. Kiléptek az utcára. Megfordultak és lassan elindultak a falu túlsó vége felé. Az őrvezető utánuk kiáltott. A ikét ember megállt. Visszafordult. Az őrvezető intett nekik, visszahívta őket. Odamentek Ihozzá, megálltak az ajtó előtt. - Nem akarnak fürödni? - kérdezte a katona. De azok továbbra is némán álltak. - Odaát a fürdőben még van melegvíz. Talán a ruhájukat is fertőtleníthetik. A két ember átment a szomszédos épületbe. A helyiségben, ahová beléptek, csak fogasok voltak, és néhány pad a fal mellett. Egy ötven év körüli bajuszos honvéd lépett hozzájuk. Végigmérte őket. - Fürdeni akarnak? Kicsit várni kell. Nekilátott a munkának. Ki-be járkált, fát vágott, rőzsét !hozott, tüzet rakott. Aztán átszólt a másik 'helyiség:ből, hogy vetközzenek le. Levetkőztek és átmentek. A nagy tűzhelyen óriási üstben víz melegedett. Az öreg csővet helyezett az üstbe, és a vizet egy zuhanyba pumpálta. 105

A két erruber állt a zuhany alatt, mindegyiknek egy-e.gy szappan volt a kezében. Behunyt szemmel élvezték amelegvizet. Az öreg sokáig pumpálta rájuk a vizet, aztán törölközőt is adott, és a forró kemence elé állítonta őket. - A ruhájukat a fertőtlenítőbe adtam, várjanak. Tisztán, fehér leplelebe burkolva, megfürödve üldözéltek a kemence előtt. Az öregelőhozta a fertőtlenített ruhát. Felöltöztek. Szokatlan volt a tetűtlenség. Tanácstalanul, meghatódva álltak egy darabig. Az öreg átvezette őket a termen, kikísérte őket a kapuig. Kiléptek az utcára.

4. R-eggel a két ember az elhagyott téglagyár udvarán érte uto. amenetosz1opot. A hatalmas udvaron nagy volt a nyüzsgés, a beiárathoz ponyvával fedett teherautók érkeztek. A két ember beállt a sor végére. A 8z01gálabvezető odalépett hozzájuk, - Menienek iaz iroda elé. Átmentek a többiek között, megálltak az iroda előtt. A fiatal, ba iuszos Novák hadapród idegesen, magából kikelve nézett rájuk. - Szóval elcsavarogtak? Odaszólított két honvédet. Azok jobbról, balról elkapták egyikük karját és a földre nyomták. Egymáshoz szeritett térdeit állmagasságig emelték, és arra kényszerítették, hogyelőredőlve két kezével átfogja, rnazához ölelje lábait. Karjai és a térdhajlás találkozása közé egy hosszúnyelű lapátot toltak, nelhogy a két lába kicsúszhasson eb-ből az összezsugcrított, kényszerű ölelésből. Két kezét lábai előtt csuklóban vékony kötéllel szorosan összekötözték. Mikor készen voltak. a lapát két végénél fogva felemelték és néhány himbáló mozdulat után eldobták foglyukat. Aztán nekiláttak a másik ember "összecsomagolásához". Arnikor befejezték, azt is felemelték a levegőbe, meghimbálták és eldobták. 10&

Mindketten a hátukra estek. így is maradtak !hos:szú ideig, arccalaz ég felé fordulva.

III. Fiatal katonák csoportképe látható a szöveg mögött: "Ezt az írást egy szökéai kísérletéért kivégzett közkatonánál találták: Kedves fiam, Károly. Ha ezen sorokat megkapod azonnal írj sorsod felől, hogy tudjunk írni, hiszen szívesen írunk mituinyájan. Hála Istennek egészségesek vagyunk, és neked is tiszta szívből kívánjuk. Termésünk meglehetős volt, de ki van adva parancsba, hogy sokat kell dolgozni, mert kevesen vagyunk, azok is mind öregek és gyerekek. Borzasztó helyzet, de bízunk a jó Istenben talán megsegít bennünket és jóra fordítja a rosszat. Itthon nagy csoda van. Berényben van egy fiatal embe?', harmincöt éves. Amióta kitört a háború, azóta uralkodik a Jóisten szent keze rajta, és nagy isteni csoda van azon. Az egész világ pusztulását jövendöli és nagyon szépen énekel, akár egy angyal. Azt jövendöli, hogy 1948-ban lesz vége a háborúnak, akkor lesz az utolsó ütközet, és akkor jön az utolsó óra a bűnösökre. Azt énekli, hogy ez a vérontás fáj a boldogságos Szűz Máriának, mert sokat sír, de sokat fognak sírni a bűnösök is abban a borzasztó és szent ót'ában, és akkor meg fog köttetni a sátán. Azt énekli, hogy Szűz Mária könnyezik a békéért, de két fejedelem visszautasította, és ezért jön majd a nép1'e ez a nagy csapás. Ez az ember három éve nem eszik, és nem alszik.«

1. 1944. novembe?' 7-8. Medina (Tolna) Estefelé Molnár tizedes mozdulatlanul ült az anyja házában az udvaron, és nézett maga elé. Hosszú idő óta először most nem kellett semmit csinálnia. Az udvar kicsi, poros végében malacok sivrtottak. Anyj-a a ház falának dőlve a kisszéken ült, és ika:vargatta ölében az 01-

betegek. Elnyílt szájjal kapkodtak a levegő után, remegő mellkasuk a-lig-alig emelkedett. Molnár tizedes és az őrmester álomszerű gépiességgel könoejárták a szekeret. A katonák közben szedelőzkődni kezdtek, halk nyögdécséléssel kaposolták össze magukon a zubbony t, derékszíj at. Arcuk fériylett a verítéktől. - Agyonlőnek. !ha még egyszer rnunkaszolgálatos bet-egeket próbálunk a kötözőhelyre vinni. Ezt üzente a hadnagy úr mond ta halkan Molnár tizedes. Az őrmester a templom falának dőlt, hátraejtette a fejét. Várakozott. A katonák elkezdték itatni az embereket, Félkarral átölelték, megtámasztották őket és úgy illesztették a szájukhoz a kulacsot. A víz lefolyt az arcukon, a porlepte boro.sták között folyókat, patakokat alkotott, befolyt a gaBéruk a1á. Ivá:s után kimerülten !hanyatlottak hátra a ibetegek. A katonák szótlanul űiordták nekik a vizet, aztán. rnikor már rnindenki ivott, megítatták a lovakat és ,befogták oakocsi elé. Ketten-k,etten megragadták a kötőfékeket és lassan ihátráltatva a lovakat megfordították a szekereket. 2. Elindultak keresztül a téren. Elöl ment Király őrmester másnap lassan, elriehe- az őrmester, rnögötte a szekerek a fáradzülve lépkedett ,a ~ő1apokkal borított jár- tan baktató sovány lovakkal, és a szekerek u tán szétszórt csoportokban poroszkáltak dán a itemplomtér felé. Az égen magasan állt a nap. az ilyenkor szokatlan fhőségben a kedvetlen katonák. Üresen, mozdulatlanul maradt utánuk a vakítottak a !házJalak. Az átforrósodott kövek, udvarok felett remegett, vibrált oa templom előtti tér. levegő. Az őrmester szétvetebt Jálbakrkal, 'kábul- 3. tan állt a sarkon, .a tér előtt. :hídon és megállA templom falai rnelletti árnyékban állt A katonák áthajtottaka a két tegnap otthagyott szekér, és a sze- tak a Rákóczi emlékmű közelében. Egyikük átment az úton, szerszámokat kéren ott :hevertek a mozgásképtelen munhozott a túloldalon álló csárdaból. kaszolgálatosok. A kifogott lovak távolabb Elindították a fáradt Iovakat; lekanyakikötve várakoztak. a katonák pedig a fák alatt hevertek azétvetett karokkal, a pus- rodtak az útról és a gát tetején ihaladtak kák, derékszíjak és éldobált csomagok tovább. Az ánterületet öreg fűzfák szegélyezték. között. A két kocsival végighajtottak oatöltésen, Az őrmester botladozva ment át a téren. Gyenge szél kerekedett, megmozgatta a fák amíg. a fűzfák el nem takarták előlük az a gát, porlepte leveleit, és a szekereken sóhaj- országu talt. Itt alacsonyan húzódott lekanyarcdtak a kocsikkal, megálltak a tozva mcccregtak az egymáshoz szeritott

vasó szemeit. Mereven nézett maga elé a tföldre. Molnár felállt, belépett a lházba. Leült az asztalhoz, az ablak elé. Az ablak előtt akácfák remegtek. Fújt a szél. Molnár félkézzel íkigombolta az ingét, végig.simÍJtotta izzadt mellkasát. Háta mögött anyja már a konyhában motozottaz egyre növekvő szürkeségben. Tejet melegí.tett vacsorára. Amikor ktészen volt ibeszólt, Az ajtót nyitva !hagytá:k, és szótlanul itták a zománcos fehér bögréből a langyos tejet. Az öregasszony idegesen rángatta a fejét és közben nézett ík1felé az ablakon. A másik öregasszony a !ház előtt ült az udvaron, és a lábát áztatta. Levetette kendőjét, ősz haját szerteszét fújta a szél. Az ajtó nyitva volt, az alkonyatban éi bokrok kőzött kotlósok kóboroltak. Anyja hirtelen letette a bögrét és kiment az udvarra. Pár pillanattal később izgatott örömmel jött vissza, miritha ott valami érdekeset látott volna. A tizedes mutatta neki, hogy töltsön még tejet. Boldog vihogással öntött újra a magy szélesszájú kancsóból.

107

gyér fűvel !borított ártérületen. A kocsisok itt kifogták és legeltetni hajtották a lovakat. A 'betegek magatehetetlenül hevertek a kocsik alján, Három katona egy gödör ásásába !fogott. ElőregÖTnyedve dolgoztak, szép komótosan rakták a méJyülő gödör széléve a ikiihányt földet. : í Király őrmester a deocsík rnellett sétált, nézte az egyméson jekvő embereket. - Szálljanak le! - mondta nekik. A mozgásképteleneket a .társaik támogatták Je a szekerekről. Gábor kivételével egyikük sem .tudott megállni a lábán. Nemsokára valamennyien ott lheveiI'tek a szekér árnyékában. Erősen tűzött la nap, össze kellett szorulniok. Egymáshoz szorultak a mozdulatlan testek a keskeny árnyékban, csak néha mozdult meg egy-.egy kar vagy láb, halk nyögdécseléssel jelezve, !hogy néhányukban rrnég van élet. Király őrmester szomorúan figyelte őket. - Aki még tud menni, az velünk jöhet - mondta. A !fekvők nem rnozdultak, nem válaszoltak. Esvedül Gábo.r állt a szekér vésébe kapaszkodva, mereven, és szótlanul' szembenézett az őrmestenrel. A ik.atonák elkészültek a gödör megásásával. Két embert odavittek a gödör széléhez. Az első lövésekre a foglyok nem fordultak el. INézték, ahogy két társuk arccal a g.ödörtbees1k. A két katona közvetlenül közelről lőtte tarkón az embereket. A leggyengéblbek képtelenek voltak megállni a gödör szélén. Ezeket belökték a gödörbe, és úgy lőttek rájuk. Amikor befejezték, visszalapátoltá.ka földet, és lassan lekapargatták a sarat a szerszámokról. Befogták a lovakat, Az őrmester katonai egyenru:hát húzott elő az egyik szekér végéből és Gábor kezébe nyomta. A szekerek végigmentek a töltésen, viszszakanyarc dtak az országútra és megálltak ,a kocsma előtt. I

108

4. Gábor 'a kocsmában felemelte a poharat. Az ital puhán csúszott le a gyomrába. Egy pillanatra eltorzult tőle az arca. - Meg kellene enni egy kidő húst. es meg kellene ínní tíz üveg sört - rnondta az egyik katona, és levette a válláról a puskaját. Nekitámasztotta a pultnak. Támaszkodtak a .pultnak, itták a sört, a pálinkát. Nézelődtek. A kocíntások után el-elrnosolyodtak, ivás után megtörölték a bajuszukat. A szájuk körül karika rajzolódott a ifrissen 'csapolt sör Ihabjából. Az egyikük a kocsmáros lányával nevetgélt. Hozta az ötödik üveget. Kezdtek elnehezední, szédülni. Az őr. mester átölelte az egyik falujabela kocsis vámá:t. Rázkódva nevettek. Az 'egyik katona tbarátságosan verégette a hátát. Az öreg kocsis is pirosló arccal mosolygott. A kocsma túlsó felében Gábor vetkőzött. Lehámozita magáról a ronggyá szakadt ruhadarabokat, 'bedobálta 'őket a sarokba az egyik padka alá. Lehatolt és kezével még beljebb tolta mindegyiket egészen a falig. MeQ'Q,Ör1bü1t. meztelen ip,Mán ki.á1IH:=J:k a csontok, teste véznán világított a félhemalyban. Magára vette a katonaruhát. A többiek már rnindenrőj elfeledkeztek. Cigarettáztak. és a poharat kezükben tartva g,ömyedten á11taka pult végénél a sarokban. Az ajtó nyitva volt. Fújt a szél, az udvaron hailadoztak a fiatal gyümölcsfák. Egy karszalagos nyilasvezető állt az ajtóban, összehúzta magán a kabátját. hunyorgott a szélben. és kicsit félrefordított fejjel nézett az emberekre. Azok meg csak értetlen, 'bamba szemekkel ibámultak viszsza rá. A nyilasok kihajtották őket az udvarra. A szél embermagasságú tölcséreiket kavart a porban. Az emberek szemtik elé tartott kezekikel, részegen tántorogtak Egymáson bukdácsolva Iőkdősődtek a bekötő út felé. A földúton a dombok között elfáradt menetoszlop vonult. Legnagyobb részűk katonaruhában volt: Kétoldalt előretartott fegyverekkel kísérték őket a nyilasok, csupa fiatal suhanc.

A vezetőjük végigmérte az újonnan !ho:zottakat. Katonaszökevényele - mondta, és szemen köpte az egyíket.-Belökdösték őket a sorba. Gábor a sor szélére került, Kihúzott, egyenes tartása elütött a többiek írnbolygásától. A verető odalépett hozzá: - 'Te nem vagy részeg? - kérdezte - Nem - felelte Gá/bor. - Hány éves vagy? - 'Dizennyolc. A vezető végigmérts az elszánban menetelő fiút. Mereven a SZJ€mébenézett. Aztán Ievetts a Iegközelebbí nyilaskölyök válláról az egyik zsákmányolt puskát, és. hintelen mozdulattal Gábor ikezébe nyomta .. - Segíts őrizni őket! - rnondta. Elfordult és otthagyta a .fiút. Gájbor a puskával, a kezében kíhúzódott a soron leívül, azőrök közé. Szabályosan

előreszegezte a fegyvert, keményen 1épkedett. Nem messze tőle, szi:nte karnyújtásnyira menetelt, ikissé még mindíg imbolyogva a sorban Király őrmester. Míkor Gábor mellé ért, részegen rálhunyorított, és ikeserű mosollyal mond ta: - Sose jutunk mi már haza, pajtás. Sóhajtott egyet és káromkodott. Gábor rnerev, idegen, hideg pillantással nézett vissza rá. Nem mosolygott, nem is intett vissza a fejével. Óvatos, alig látható m, zdulattal halkan kíbíztosította és esőre töltötte kezében a fegyvert. Az őrmester zavaros, csodálkozó kitáguló szemei feltűntek, aztán elvillantak mellette, akár a megbillent repülőgép alatt a táj. Az utat figyelte, a következő kanyarulatokot a dombok között, köröskörül mindent és mindenikit, rnínden egyes fát, a bokrokat, a nnelílette húzódó sorokat - az ellenségeiket és a menekülés lehetőségeit." Grunwalsky

Ferenc

*A d'orgaMkÖl1yvben szereplő

develek eredeti dokumentumok nyomán í'ródtak.(A forrásokat l. Hanék Péter Jkőzlésiélben: Vall,óság 1973. márc.) 109

CONTBHS Forum 5

"Fi.ms that openly display unavoidabla contradictions are an invaIuable aid to reality, and to policies that give shape to reality ... " Imre Pozsgay answers questáons put by F'ilrnkultura Imre Pozsgay ÍJS Deputy Editor of Társadalmi Szemle, the theoretical organ of the Hurigarian Socialdst Workers' Party. He answered questions conoeming the role of new Hurigariam fidms in the past tem.years. In .his view -tihesefilms halVeshepherded the ccnscíousnes Ülfthe rnasses in the directícn of social progress.

9

A visit to, diractors' workshos (II) (István Gaál, Lívia Gyarma1Jhy, Imre Gyöngyössy, Marta Mészáros, János Rózsa, Sándor Simó) Continuing a series started in tlhe previcus issue in which dírectors speak of their personal views, work in progress, and what they object to in tíhe almosplhere in which they have to work.

Balanee 15

László Szörényi : A playfúl Petőfi Passion Ferenc Kardos: Petőfi '73 Ferenc Kardos who made Grimace, Redlettered days and many ariother film, tíhis time makes a sacrifioe lat the alter of Sándor Petőfi, the legendaey Hurigarian 19th century poet, the 150th anniversary of whose birth is being celebrated this year. The films is a highly experimentál one, amateurs, schoolboys and girls act out passion-play that '2vok!eshistorical events, doing so witih a swíng, and without costurries.

22

István Lázár: Film

On

detour

Pál Zolnay: Photcgraphy 'Ilhe director of You were a Prophet, my Dear, Face and ether films employed new methods on this occasion, ama1gamating the metihods od:tlhe feature film and of a documentary of the cinémavérité sort. The prinoipal charactérs takaphotographs of men and women who dwellin cottages, and make photographs for them. What they do in fact is to pick up the trai] of their lives, approaohing the cottage dwellers with sociological and moral purposes in mind. 28

"Exploit that freedom which reality offérs ... " The director of Photography teH oftihe new methods used, and the problems involved in production and distribution.

31

Imre Keszi : A la recherche du temps sauvé Zoltán Huszárik: Angelus The man who made Sindbad, a fdlm successful at ihome and

110

abroad, now made a docurnentary in ihommage of old ladies who bear the marks od' their past on their bodles and faces, and in their homes. 35

György Szabai: A true story Montaldo: Sacco and Vanzetti The 'backgrcund-stcry of Montaldo's farnous fiilm.

39

György Somlyó: What is this? Fellini : Clowns Somlyó tri es to work out what aims led Fellini in making Clowns. He argues that the film brings out tíhe tragic aspects of the clown's role, heralding the ·end of tíhe appearance of clowns as part of circus programmea.

Close-up 47 53

J ohn Grierson (Vince Zalán) Seen in tJhe looking-glass of documentaries A compilatien which endeavours to show the importancs recently deceased fatiher of British documentaries.

of the

The film and its public 60

Katalin Földi: What should film. advertásernents offer and how muoh should they costs? Film advertísements and publioity have a fundion as part of socialist cul tural policy which differs from that which they occupy in capitalist countries, and so does that of the commercial motive. Katalin Földi tries to d~SCUS3 the questíon in a concrete way.

69

Sándor Török: C!hi1dren's films - children's cinema Török has written the script of tihI'lee fdlms for children. He argues in favour od' rnore films and oinernas for children, as weil as speaking personally about the world of ideas in his own films. The Hungaria» FilJms presented in 1972.

Counter-Opinion 76

Tamás Mészáros: 'Dhe two deaths of Becket A film based on Anouilh's Becket play was recently shown in Budapest. Mészáros seized the opportunity to cornpare it wíth T. S. Eliot's Murdel' in the Cathedral.

78

Ág1nesKébhelyi: A break in the process of identáfication

80

Vera Varga: Drearning of freedom 'Ilhese two articles were given third prize in the FILMKUL TÚRA compettition. The first deals with a filmpsychological problem, the second with Jancsó's Red Psalm. 111

From Periodicals Abroad 83

Fifty years od: multi-national

86

Switzerland: will it beceme an independent

87

Leni Riefenstahl's memory errs

88

The ones you ought to keep an ey,e on in South Amerioa

'IlOn

Soviet film

Makaveev's "sexUJal-[poli tíoal" paIDJ.Phlet

92

The public comes of ag.e

95

Plans for films in fhe Balázs Béla Studio János Tóth ; Stall-life in physics

"

Péter Dobai: Beton

100

oentre of film-making

Ferenc Grunwalsky : Tales from the Iífe of an arrny T'he Balázs Béla Studio is the creatíve workshop of young filmart where new idea:s, methods and €xperimental films are jointly disenssed and realized. These three plans for films ar€ the written dOCUIDeo.1JUs of three sum films-in-process.

Index:

25.306

Készült a FóváTOSQ Nyomdaipara Vállalat 728126 számon. Felelős vezető Kerschen

ll. számú telepéri (V., HOIl!Véd u. 16.) MiJhály

FILM KULTiJRA , . eVI

Áz 1972.

1-6. szám bibliográfiája

Műhely A roman I ika

időszerűsége '/ Kézdi Kovács

Beszéleetés Cselekvésre Beszélgetés

Si,mó

(VaJ'rJa Vera)

Sándorral

(Zs.

ami;

a valóság

,.Élni a szabadsággal. A

Zsolttal

5

várva

rendező

a Fotográfiá-ró~

Passió-játék

az értelmiség

Beszélgetés

Vu llozott-e és miért Dokumentumfilmesek

2 Icl.kínál

(E. M.)

6

d i lcrnmájáró!

Gyöngyössy

..Passzív karnera Beszélgetés A sípoló

1.)

Il111'éve~ (Zs. l.) macskakő

wi. (Zs. 1.) az elmúlt évtizedben?

alkotói

a dokumentumfilm kerekasztala

(Zs, I.)

4

Mérleg Mik lós: Hogyan

Alrnúsi

találkozhat

él

morúlis

igény a szociológiai

lélettel? Almast

~

Mi

Simó

k lós

: Személyazonosság

Sándor:

Berkovits

A

György:

A Balázs

Bikácsy

néta

nólkü

legszebb

Dániel Ferenc:

Egy "hobo"

Domokos Mátyás:

Ványa

Halál

Kovács

József:

Bacsó

Gecsényi

a talentumról

A történetiség

Zsolt:

Péter: Lajos:

Keleti

Márton:

Hankiss

Elemér:

.j

kiállítás

3

fikciója 5

Romantika

Elkötelezett

Pongrác:

vágy"

Velencében

Miklós:

Megjegyzések

Galsai

a századelőn

bácsi

,,:Hajótörött

Fábián László: Számadás Sengelaja: Különleges Kézdi

2

Csehov "filmszemc"

M, Koncsalovszkij:

Fülekí

férfiko?'

Joe HiU

Widerbel'g:

Fr.gurassv

l

A tények útvesztőjében Stúdió új filmjei

Gergely:

Visconti:

szem-

az újabb

tárgyilagossággal magya?'

dokumentu111film-terméshez

A szatíra erőpróbája Fo1'TÓ vizet a kopaszra: A történelmi Harminckét

hitelesség nevem

A Jancsó-ülmek

4

5 parancsa

volt

mctívum-rendszere

5 2

Hamori

Ottó:

Alea:

Egy polgár

Havannában

vallomásai

egyediil

1

Horgas Béla: Visszaíogottan Zanussi:

Ritka

Keszi Imre: Huszárik

Zoltán:

Keszi Imre: Losey:

látogató

4

A megőrzött

idő nyomában

Tisztelet

az ÖTegas-szonyoknak

Az emlékezet

A közvetítő

2

Laloatos András: Wajda: Zolnay

Az eltérített

Pál:

Gazdag

Kukoricánk

Gyula:

Gyöngyössy

Mítosz

Imre:

Sándor:

Bergman:

Sándor

Meztelen

Meztelen

Holt

SornJyó György:

lelkek

Az

tragikuma

vidék

3

Mi ez ... ?

Bohócok

ü

Szabo Mdklós: A fianatizmus Égi

Szalai

küzdel me

vagy!

A visszahozhataílan

István:

Fellini:

macskakő

és szocíográtía

Szenvedély

Iván:

Gaál

címere

A sípoló

Erzsébet:

Radnóti

film

Fotográfia

Lázár István: Magori

és kitérők

'Pályaváltások Nyírfaliget

Lázár István:

fl

tárgyiassága

bárány-tól

rítusai

a Még

kér

a nép-ig

György:

Igaz történet. Montalda: Sacco és Vanzetti Szegedy-Maszálk Mihály: Az elbeszélés Robbe-Grillet:

A

Szcredi Anna: Iljenko: Kardos

Ferenc:

Delvaux: Pollack:

A

Petőfi

Vajda .Miklós:

este, egy

Vajda

Iván:

-

Arcok

"rejtelmcirü]'"

melodrámában

elbeszélve

ugye?

Ameruka

Szelíd

motorosolc

Az embersors

Béla:

6

a halál vonat

lelövik,

Ingerült

Hopper-Fonda:

Vitányi

'73

Allegória lovakat

madár

Petőfi-passió

Közhelyek

Egy

Vajda Miklós:

fehér

Játékos

Tamás:

3

a tisztaságról

tollú

László:

Ungvári

halhatatlan

Ballada

Fekete

Szörényi

6 kalundja

stációi

mögött

3

Premier plan l\ magyar animációs film Malolesay György: Előzmények Erdélyi Miklós: Az elszabadult Jegyzetek

Rendezői

a magyar

araképek

Grierson, John Dokumentumok

és gondok vonal

rajzfilm

(Kelemen

stílu.störckt:ésetről

Tibor)

(Zalán Vunce) tükrében

Kozincev, Grigorr] Nemesl-ürty István: A kortársunioká lett Shakespeare "Az interpretálás a u'endező életrajza" Interjú G. Kozincevvel (Koltai Tamás) A Lenin Színház komisszárja Részletek Kozincev: A mély filmvászon c. müvéból (Ford. Berkes Ildikó)

() 6 :1

3 3 :3

Kurosava, Aikira . Dobai Péter: A méltóság aszkétaja Vallomások és vélemények

-'I 4 4

Losey, Joseph Szemelvények

5 5

(Tihurzó Gábor) dokumenbumokból

Fórum "Az elkerülhetet.en ellentmondásokat nyiltan bemutató váltak a valóságnak, la valóságot rformáló politikának" A Filmkultúra

A televízió

kérdéseire

és a filmgyártás

Egy szerződés Rendezők Jancsó

Imre

(Bernáth

László)

lehetőségei1'ől

(Ember

Marianne)

él

Az idő rostájában

történelemszemléLetének

vitájához

Látogatás rendezői mühelyekben (L) (Hacsó Péter, Fábri Zoltán. GáboT Pál. Kartlos Makk Károly, Várkonyi Zoltán)

Látogatás

()

filmezés?

a televízió

Péter:

Pozsgay

hasznára

együttműködése

első tapasztalatai

"I-rakni" vagy újfajta l lanák

válaszol:

filmek

rendezői

(Gaál István. Rózsa János,

Ferenc,

LllgOSSU László, ~

műhelye kben (IL)

Gyarmathy Lívia, Simó Sándor)

Gyöngyöss1J

Mészáros

Imre.

Márla. (i

Látóhatór "A filmezés Budapesti

. Bíró

gyönyörű kollektív beszélgetés Vilgot

Yvette:

Cannes

A "nyers"

ürügyén:

Dobai Péter:

(Zsugán

István)

és .,főtt"

változa.tok

a dokumeni1i1l1 igénvo

Egy új képtudat

Oberha1iseni

játék ... S.iömannal

és a fikció

kepcsolouira

jegyzetek

,1

Erruber- .Marianne : Dél-Arnerrka Pesarói jegyzetek

40°

tilmújság. Iilmpublicisztika Lipcsei jegy.zetel.: (Ember Marianne) Karcsai Kulcsár István: Karlovy Vary 72 "Szakítanunk kell az irodalomcentritkus szcmlélettel"

F'ilmhfr,

.Je'l'zy Kawalerowicz

Vajda

Miklós:

Budapesten

Angol

filmek

(Nádasy

László)

a F'ilmmúzeumban

A film és közönsége Ftlmátvételünk Peregi

struktúrája

Gyula

nyilatkozata

2

Földi Katalnn: iMit ikínáljon ~ rnit kerüljön Honífy Pál: Válaszúton a fi· moktatás? Pedagógusok

ct filrnreklárn?

fi

kerekasztala

2 3 6

Józsa Péter: A filmélmény szociológiájához Törők Sándor: Gyermelofilrnet - gyenmelomozi t Új közönségigénvek átalakuló mozihálózat A filmforgalma::ási

osztály

vezetőjénele

11yilatkozata

(B.

L.)

Ellenvélemény Eörsi István:

A modell enkölcse ? líra: epika

F'áibri Anna: Nem Huszárik Zoltán:

Féjja A

Sándor:

Szindbád

Kegyetlenség,

Jancsó-filmek

erőszálk.

Jelelern

hatáslélektanához

Hámori Ottó: iMiért allegória? Kéthelyi Ágnes: Törés laz azonosulást folyamatban Mészáros Tamás: Becket két halála Miklay Edit: Valóság és modell Pontecorvo: Az algíri csata és Queimada Rényi Péter: Arrü-pedagógla? Válasz Eöl"Sli Isbvánnak

3 fi

6 .)

4

S-)mléli Péter:

Számonkérhctó

0"7mC!1\T'{?'

és l1legitélésiik .Állom a sza badsúg 1'Ó1

Nemzedék-konfliktusok

Varga

Vera:

Jancsó

Miklós:

Még

kér

Q

1

nép

6

Hagyomány Lukács

György:

A film

poétikájn

(Iord.:

Erdélyi

Agnes)

Megemlékezések Novák

Márk

Lstván)

(Gaál

Külföldi folyóiratokból A. filmélmény maradandósága A jugoszláv filmgyádás gondjai Akbkre figyelni kell Latm-Ameri kában i\. kínai Ii lm kezdetei és mai erőteszftései A kubai Ií lrnhíradó kivívott rangja A .Jebontás" filmművészete A litván !iilm egyéniségei A Lumiere-Iílrnek újra a mozbban A Marx-Iivévek: a burleszk klasszikusai A Mattei-ügy és ami mögötte van Arnerika az "újfilmesek" szemével l\. műhelyrnunka ösztönzése A néző nagykorúsága

;)

6

2 :)

2

:~ 3 2

3 4 4

ci

A nyugatnémet film "enfant terriblc"jc: F'assbi nder A soknemzetiségi szovjet film ötven éve A spanyol és a .portugál film erőfeszítései Az antikonforrnizmus példá' Az olasz filmgyártás iránykeresése Bontakozó arab filmművészet Bunuel: A bu.rzsoázia diszkrét bája Egy elfelejtett 'hagyomány: a filru-vonat Elnémíthatatlan dialógus Kubrick "film-röpirata" Leni Riefenstahl rosszul emlékezik Makavejov "szexuál-politilkai" pamfletióről Merre tart a francia fiLm? Mihai l Romm utolsó interjúja Peter Fonda az Easy Rider-ről Pol i li kai vagy poli tizáló filmeket? Progresszív-volt-e a 'I'arzan-rrrítosz? Svajc:önállóiiilmgyártás szülctik? Új Godard-fílm: "cUIkor és lekvár néhkü!' Vá'ságos-e a japán filmgyártás? Wajda beszélgetése Polansk íval

3 G

2

:; 5

t 5 -1 fj

6

:; 2 l

3 .)

"

li

3 4

:3

Forgatókönyvek Csoóri

Sándor

-

Kósa

F'i lrnter-vek a Balázs Tóth János: (Fizikai Dobai Péter: Beton Orunwalsky Ferenc: Kardos

István-Kardo.

Ferenc:

Nincs

ide) (Irodalmi

forgatókönyv)

Béla Stúdióban csendéletek Epizódok

Ferenc:

G

Tr egy

2

1.) "Ki,nematogt'áf"

hadsereg

Petőfi

életéből

(Irodalmi

7:1312(i FNY\'

11. T

forgatókönyv)

4