SZERBIÁBA KÉSZÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÉZIKÖNYVE DVD MELLÉKLETTEL

SZERBIÁBA KÉSZÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÉZIKÖNYVE • 2014. DVD MELLÉKLETTEL

MAGYAR-SZERB KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

SZERBIÁBA KÉSZÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÉZIKÖNYVE

2014.

DVD MELLÉKLETTEL

Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara H-6722 Szeged, Párizsi krt. 8-12. Telefon: +36 70 452 22 33 Bejegyzés sorszáma: 2668. Csongrád Megyei Bíróság Adószám: 19561716-1-06 E-mail: [email protected], [email protected] Web: www.mszkik.hu Impresszum Kiadja: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Elnök: Kovács László Ügyvezető alelnök: Jójárt Miklós Nyomdai kivitelezés: Innovariant Nyomdaipari Kft. Algyő

A kiadvány a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával jött létre.

2


Ajánló Tisztelt Olvasó! Tapasztalataim szerint a magyarországi vállalkozások általában csak felszínes ismeretekkel rendelkeznek a vajdasági vagy szerbiai befektetési és üzleti lehetőségekről. Ez annak ellenére is igaz, hogy a két szomszédos ország között kitűnőek a politikai kapcsolatok, évrőlévre bővül a kétoldalú kereskedelmi forgalom, Magyarország pedig az egyik legfontosabb külföldi befektető Szerbiában. A megfelelő piaci ismeretek hiányában természetes, hogy a magyar cégek óvatosak, pedig Szerbiában számos üzleti lehetőség várja a vállalatokat, ráadásul az utóbbi néhány évben a tartományi és a központi kormány is számos olyan intézkedést fogadott el, melyek kiszámíthatóbb üzleti környezetet teremtettek. Az ismerethiány leküzdésében játszhat fontos szerepet ez a kiadvány, melynek jelentőségét csak növeli, hogy a MagyarSzerb Kereskedelmi és Iparkamara szerkesztésében jelenik meg. Hiszen a „Vegyeskamara” évek óta segíti a Szerbia iránt érdeklődő magyar kis- és középvállalkozásokat, így a könyv szerzői pontosan tudják mely kérdések foglalkoztatják leginkább a magyar cégeket. A belgrádi Nagykövetségünk keretén belül működő Külgazdasági Iroda egyik legfontosabb feladata a magyar vállalkozások támogatása. Forduljon bizalommal munkatársaimhoz, akik készséggel állnak rendelkezésére bármilyen szerbiai üzleti vagy befektetési üggyel kapcsolatban. Arra szeretném biztatni a magyar cégek képviselőit, hogy a szerb piacra való belépést megelőzően tanulmányozzák át alaposan ezt a Kiadványt, továbbá remélem, hogy ennek köszönhetően is, nőni fog a Szerbiával együttműködő magyar vállalkozások száma. Ehhez kívánok Önnek – valamint közreműködő munkatársainak – sok sikert:

Nikowitz Oszkár nagykövet 3


Bevezető gondolatok! Több éves szakmai tapasztalatunk alapján megállapítható, hogy a Szerbiába készülő illetve Szerbia iránt érdeklődő vállalkozások többnyire tisztában vannak a piaci összefüggésekkel, de több esetben leegyszerűsítik a kérdéseket, valamint nem érzékelik az Európai Union kívüli státusz miatt a nemzeti szabályozást. Nem érzik a szokások, tradíciók néha azonos, néha eltérő egyedi hatását, amely egyúttal nehezíti is, de összességében eredményessé is teheti ezen a piacon való megjelenést. Mivel van számos terület Szerbiában, ahol közelítések az Európai Uniós jogszabályok felé már megtörténtek, ezért egy jól használható útmutató Kézikönyv az alapkérdésekben eligazítást adhat. Nem jogszabály gyűjtemény és annak leírására törekszünk (természetesen erről is szólni kell), hanem azoknak a folyamatoknak a bemutatására, amely a vállalkozások piacra jutásának elindítását segítheti, vagy éppen el nem indított vállalkozók tapasztalatait dolgozza fel, természetesen utalva a joghelyekre, megemlítve a kivételeket, egyedi elbírálási lehetőségek körét, vagy éppen annak hiányát. A kidolgozás során igyekszünk olyan publikus forrásokat feltárni, amelyek segítségül lehetnek, és ennek megkeresésével nem kell időzni, a figyelmes felhasználónak. Magyarországról a szerb piacra sok fajta és nagyságrendű vállalkozással lehet megjelenni, a szerkesztők a legnagyobb létszámot megtestesítő kisés középvállalkozások felé adnak felvilágosításokat, hiszen az ilyen vállalkozások munkaszervezete e kérdések megválaszolására nincs felkészülve, külső profi tanácsadók igénybevétele egyszerű „precedenssel rendelkező” kérdéseknél indokolatlan többletköltséggel jár.

4


Tipikus információ (segítség) kérések Kamaránk felé: „Segítséget szeretnék kérni, egy olyan ügyben, hogy milyen feltételekkel lehet Magyarországról Szerbiába Marhahúst exportálni, illetve milyen adókkal jár az export, esetleg tudna-e segíteni ebben, vagy, hogy kitől lehetne segítséget kérni?!” (e-mail) E-mailben több szakmai kérdést tettünk fel, amire a vállalkozótól kértünk választ a továbblépés érdekében: • „Ön milyen céggel (húsfeldolgozó, vágóhíd. v. kereskedő) kíván az export piacra lépni. • Az exportálni kívánt marhahús (első v. hátsó) negyedelt marha • Esetleg testrészek szerint feldolgozott, csomagolt pl. lábszár, bélszín, fekete-pecsenye stb. • Előhűtött vagy fagyasztott • Hagyományos vagy kóser vágóhídi vágás történt • kereskedelmi vagy további feldolgozásra akar értékesíteni • EU állategészségügyi regisztrációs számmal rendelkezik-e A válaszok megérkezését követően piaci és szakmai partnerkeresést elvégezünk és küldtünk részletes partner listát, akik szerbiai importőrként, vevőként számításba jöhetnek „Itt állok a Szerb határon, magyar kisvállalkozó vagyok és X kisvárosban lesz a hétvégén búcsú és nem engednek be, pedig csak Kürtös kalácsot szeretnék a nálam lévő géppel és anyagokból sütni és értékesíteni.” (telefon) Itt meg van a vállalkozói akarat, motiváció, de a gépet vám előjegyzéssel lehetne óvadékkal kivinni (ezt helyette átvállalhatja a speditőr), a nála lévő alapanyagra pl. liszt, étolaj növény-egészségügyi bizonylat kellene (a helyszínen is megvásárolhatná az alapanyagot), és a helyszíni árusítást X városban kell a Jegyzőnél előzetesen elintézni. „Y városban holnap lesz író-olvasótalálkozó, a nagyszerű író asszisztense vagyok, át szeretnénk 200 db könyvét vinni, dedikálva értékesíteni szeretnénk a találkozó végén 10 EURO- ért darabját, mit tegyünk?” (telefon) 5


A vállalkozói szándék itt is meg van, de ha egy kicsit is elmélyed a kérdésben és rájönne, hogy Magyarországon egy magyar könyvkereskedőtől – ha külön nem igényel engedélyeztetést a könyv tartalma miatt – megveheti egy szerb kereskedő a 200 könyvet, és belföldiesítést követően dinárért értékesítheti az adott rendezvényen. Ilyen és ehhez hasonló kérdések gyakran előfordulnak, megválaszolásuk néha nem is egyszerű, természetesen az esetek döntő többségében tudunk segíteni, de egy jó útmutató Kézikönyv és annak DVD melléklete, több olyan gyakorlati információt, és információforrást fel tud tárni, amelyek hasznára lehetnek az erre a piacra készülő vállalkozásoknak.

Eredményes felhasználást kíván Önnek és munkatársainak a Kézikönyv és DVD készítői, szerkesztői, szakértői, kivitelezői nevében: Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara www.mszkik.hu

A Kézikönyv elkészítése a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával valósult meg

6


2. Kamaránk, 2013. évi aktivitásunk 2009-ben alakultunk, jogi személyiséggel rendelkező non profit szervezet vagyunk, taglétszámunk meghaladja a 60-as taglétszámot. Alapítóink között a magyar kamarai rendszerből a MKIK-t, BKIK-t, BMKIK-t, CSMKIK-t tudhatjuk tagjaink között, de több nagyváltakozás és számos KKV szektorhoz tartozó magyar és szerb vállalkozás teszi teljessé kamaránkat. Kamaránk nyitott, és folyamatosan, számos szakmai program szervezésén dolgozik, az elmúlt évek is ennek jegyében telt el. Ezekre a magyar és szerbiai KKV-ket szinte minden formában igyekeztünk mozgósítani. Fő célunk az volt, hogy tagjaink, és a KKV-k idejük és lehetőségük függvényében részt vegyenek programjainkon. Részletezve 2013. év fontos történéseit: • Február 12-én Kishegyesen az InnoInfo IPA projektzáró záró konferenciája került megrendezésre, és itt, mint projektvezető partnerek vettünk részt. A céges kapcsolati portálunkat itt mutattuk be, célja a cégek összegyűjtése online adatbázisba. • 2013-ben tavalyról áthúzódó programmal indítottuk a évet Szegeden. Közel egy tucat cég mutatkozott be kiállítóként ezen a konferencián, újszerű mini kiállítás keretében. Az évindító rendezvényre a határ mindkét oldaláról érkeztek cégek és kamarai szakemberek. • Székesfehérváron február 19-én esti gyülekezéssel készültünk a 20-i rendezvényre, ami „Magyar és szerb gépjárműalkatrész gyártók és beszállítók szakmai konferenciája, „mini” kiállítás, és B2B címmel került megrendezésre a FMKIK Gazdaság Házában. • Sikeresen pályáztunk a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a megyei és vegyes kamarák részére kiírt projektekre is, amelyek 2013-ban kerültek megvalósításra, ennek része ez a Kiadvány is. • „Magyar és szerb gépjárműalkatrész gyártó és beszállítói konferenciát” tartottunk május 14-15-én Kragujevacon. A program a kiállításon való részvétel, az üzleti megbeszélések, és a Szakmai konferenciákon való 7


részvétellel zajlott. A két napos rendezvényen a MAJOSZ és a HITA közös standjain magyar kiállítók is megjelentek, sikerült számos kétoldalú tárgyalást is szervezni, amelyek eredményei a résztvevő KKV-ket segíthetik. • Május 18-án nyitotta kapuit Délkelet-Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági rendezvénye, a jubileumi 80. Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásár. A vásár kísérő-rendezvényeként a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara május 23-án rendezte meg az immár hagyományos Magyar Szakmai Napot, amelyen Szerbia és Magyarország gazdasági kapcsolatairól és a vállalkozási lehetőségekről tájékozódhattak az érdekeltek. A CSMKIK külön busszal közel 40 tagját hozta el és ez egy jó alkalom volt arra, hogy felhívjuk a vállalkozók figyelmét az üzleti és együttműködési lehetőségekre. • Több - az NGM által létrehozott, és közreműködésünkkel is működő - Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. tevékenység valósult meg a Vajdaságban, valamint Makón, Szentesen és Kiskunhalason pozitív visszajelzésesekkel. • Május 30-án került megrendezésre a „Megújuló energiaforrások: lehetőségek és perspektíva” című Magyar-Szerb üzleti találkozó Újvidéken. A konferencián kilenc magyar és szerb cég – intézmény mutatkozott be. Az üzleti találkozó célja az volt, hogy felhívja az önkormányzatok és üzletemberek figyelmét a megújuló energiaforrások, geotermikus- és a napenergia hasznosítás és kiaknázás rejlő lehetőségekre. • Magyar Szakmai Napot tartott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Szabadkai Regionális Gazdasági Kamara Szabadkán, a Városháza dísztermében 2013. június 6-án. A rendezvény a VII Szabadkai Regionális és Nemzetközi Gazdasági Vásár kísérő-rendezvénye volt IPA együttműködési programokat. A rendezvény után vásárlátogatásra invitáltuk vendégeinket, • Zentán a kis és középvállalkozók részére szakmai napot tartottunk, amelynek során ismertettünk olyan üzleti lehetőségeket, amelyek magyar részről Szerbia felé irányulnak. Ezek közé tartozik például a birkagyapjú felvásárlás, a helyben gyártható betonipari termékek, paplanok, párnák disztribúciója esetlegesen helyi gyártása stb. Megállapodtunk, hogy október folyamán mintegy 30-40 magyar vállalkozó részvételével kiállítást szervezünk, amelyen olyan vállalkozások jelennek meg, amelyek termékeikkel, szolgáltatásaikkal a szerbiai piacra készülnek. 8


• Zombor városában a Zombori Regionális Kamara közreműködésével a 8. osztályt végző fiatalok számára pályaválasztási kiállítás került megrendezésre. Erre, mint EU csatlakozott ország, külföldi partnerként meghívást kaptunk, és előadásunk keretében tájékoztatást adtunk azokról az ismeretekről, amelyek az EU-ban a pályaválasztás előtt álló fiatalokat érinti. Ismertettük a hiányszakmákat, amelyek iránt folyamatos az érdeklődés. A kiállítók között lévő vállalkozásokkal tárgyalva többüknek felhívtuk a figyelmét a magyar üzleti kapcsolatok kialakításának lehetőségére is. • Megalakult a Bánáti Kamarák Szövetsége. Az ehhez kapcsolódó eseményt májusban tartották meg Kikindán, ahol – a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamarát is beleértve - tíz kamara jelent meg képviseletével (Szerbia, Románia, Magyarország bánáti területéről) A Bánáti Kamarák együttműködése elősegítené az új átkelőhely építésének szorgalmazását a hármas-határnál, mely ösztönözné a keresletet számos üzleti ágazatban. Ezen kívül bővülnének a lehetőségek a közös beruházást illetően is minden üzleti területen, mindhárom ország tekintetében. • A szerbiai Pénzügyminisztérium és a magyarországi Nemzetgazdasági Minisztérium között Vámszabad Zónák és az Ipari Parkokat érintő Belgrádi találkozás előkészítésében is közreműködtünk, amely az érintett szakterületek jövőbeli együttműködését elősegítheti. A tárgyalások a GVB (Gazdasági Vegyes Bizottság) kétoldalúan lefektetett elvei mentén történtek. • Fontos eseménye volt az elmúlt évben, az új magyar-szerb határátkelő: Mórahalom, Királyhegyes, Bácsszőlős útvonalon történő átadása május 16-án. Ennek megnyitása hozzájárul Szerbia és Magyarország, valamint az európai uniós tagállamok kapcsolatainak erősítéséhez is, egyúttal ajánljuk a magyar és szerb vállalkozásoknak annak használatát, főként az ünnepek és a nyári szezonban. A személyforgalom számára megnyitott határátkelőhelyet reggel 7 és este 7 óra között.

9


• Augusztus végének eseménye volt a az INOCOOP 2013. Vásár és kiállítás Zrenjaninban, ahol kiállítási standot létesítettünk, valamint 30-án Magyar Gazdasági Napot és B2B megbeszéléseket szerveztünk. • Jászberényben a Nagykun-Szolnok Megyei Gazdasági Kamara üzleti rendezvényt szervezett Szerbia, Horvátország és Szlovénia vonatkozásában érintett vegyes kamara, valamit kamarai tagozatok bemutatására. • Október közepén, Zentán két napos rendezvényt szerveztünk, amelynek során 40 magyar vállalkozás mutatkozott be a Városházán, tartottunk Magyar Gazdasági Napot, ahová számos helyi és hazai vállalkozót hívtunk meg, az itt készített felvételek, riportok alapját képezik DVD mellékletünknek. • Szakmai előadással segítettük a KKV-k képzését, amelyet a Krüh Zrt. szervezett Palicson. Kamaránkat az elmúlt évek során is számos magyar és szerbiai KKV megkereste, alaphelyzetben telefonon, majd azt megerősítve e-mailben, esetleg személyesen. Az egyszerű „mennyi a vámja x terméknek?” kérdéstől, az elektromos áram export-import lehetőségének a jogi és szakmai előírásán keresztül, sok témával foglalkoztunk. Igyekeztünk minél pontosabb válaszokat adni: a KRÜH irodák bevonásával, a Vajdasági kamarák és Önkormányzatok valamint jogászok, gazdasági szakértők véleményének kikérésével, vagy azok becsatornázásával. Munkánk talán egyik legnagyobb sikerének, elismerésének tudható, amikor a Szabadkai vásár kapcsán készült televíziós felvételt a szerb riporter így vezette fel: „A Magyar Szerb Kereskedelmi és Iparkamara a két ország kisvállalkozóit összekötő ismert szervezet, amely folyamatosan ott van sok rendezvényen és információkat biztosít, szakmai segítséget nyújt a két ország vállalkozói részére.” 10


3. Szerbia gazdasága belülről nézve Néhány fontos alapadat: Hivatalos megnevezés

Szerb Köztársaság

Államforma

köztársaság

Főváros

Belgrád

Terület

77 474 km²

Népesség

7 310 000 fő

Nemzetiségi megoszlás

szerb (82,9%), magyar (3,9%), roma (1,4%), jugoszláv (1,1%), bosnyák (1,8%), egyéb (8%)

Vallási megoszlás

ortodox (85%), római katolikus (5,5%), muzulmán (3,2%), protestáns (1,1%), egyéb (5,2%)

Hivatalos nyelv

szerb

Klíma

kontinentális

Államfő

Tomislav Nikolic

Miniszterelnök

Ivica Dacic

Hivatalos pénznem

szerb dinár (RSD)

Jelentősebb városok

Újvidék (Novi Sad), Niš, Kragujevac, Szabadka (Subotica)

A 2010-ben (1,0%) és 2011-ben (1,6%) regisztrált mérsékelt növekedést követően, 2012-ben a szerb gazdaság teljesítménye 2,0%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva. Ennek legfőbb oka a nemzetközi környezet kedvezőtlen alakulása, melynek következtében elmarad a szerb export bővülése, illetve a mezőgazdaság teljesítményének az előző évi magas bázishoz viszonyított – az aszálykárok miatt bekövetkezett – jelentős visszaesése. Az egy főre jutó GDP (3 967 EUR) regionális összehasonlításban is alacsony. A korábbi évekhez hasonlóan a szerb gazdaság legfőbb problémái továbbra is a magas infláció (2012-ben 12,2%) és a jelentős munkanélküliség (22,4%).

11


A szerb költségvetés helyzete jelentősen romlott 2011-hez képest (a költségvetési hiány a GDP 7,3%-a volt), ennek egyik legfőbb oka a 2012-es parlamenti és önkormányzati választás és az azt megelőző jelentős költekezés volt. Az újonnan megalakult szerb kormány azonban stabilizálni tudta a büdzsét. 2012 nyarán még úgy tűnt, hogy Szerbiának komoly pénzügyi gondjai lehetnek, azóta viszont belföldön és külföldön is több sikeres állampapírkibocsátásra került sor. Egy év alatt jelentősen nőtt az ország GDP-hez viszonyított államadóssága (48,7%-ról 61,5%-ra), és az elkövetkező néhány évben sem lehet javulásra számítani ezen a téren. A 2013. évre a szerb kormány kb. 2%-os GDP növekedést vár, ennek teljesülése leginkább három tényezőtől függ. Ezek a nemzetközi gazdasági környezet alakulása (a legfontosabb szerb felvevőpiacok, elsősorban Németország és Olaszország helyzete), az idei mezőgazdasági szezon és a tervek szerint 160 ezer gépkocsit gyártó Kraguljevaci Fiat-gyár teljesítménye. Ez utóbbi termelésének felfutásától Szerbia jelentős exportvolumenbővülést vár, hiszen az autók döntő többségét külföldre szállítják. 2013-re a szerb kormány 3,6%-os GDP-arányos költségvetési hiányt tervez, azonban az elemzők és a Költségvetési Tanács már az első két hónap adatai alapján arra figyelmeztetnek, hogy jelenlegi tendenciák folytatódása esetén ez a mutató akár 5%-ra is felkúszhat. A külkereskedelmi forgalom áruszerkezetét tekintve Szerbia exportjában a 2012. évben a következő árucsoportok voltak meghatározók: gabona és gabonakészítmény (651,8 millió EUR), villamos gép, készülék és műszer (647,1 millió EUR), színesfém (523,8 millió EUR), közúti jármű (469,9 millió EUR), zöldségféle és gyümölcs (421,4 millió EUR). Ennek az öt árucsoportnak az exportja tette ki a teljes szerb kivitel 30,7%-át 2012-ben. Az importban a következő árucsoportok voltak a legjelentősebbek: kőolaj és kőolajtermék (1 457,6 millió EUR), közúti jármű (909,3 millió EUR), természetes és mesterséges gáz (843,3 millió EUR), villamos gép, készülék és műszer (636,5 millió EUR), gyógyszer és gyógyszerészeti termék (550,6 millió EUR). Ezek az árucsoportok Szerbia teljes behozatalának a 29,8%-át adták 2012-ben. 12


2012-ben Szerbia legfontosabb külkereskedelmi partnerei az exportban: Németország (1 023,8 millió EUR, a teljes szerb kivitel 11,6%-a), Olaszország (933,2 millió EUR, 10,6%), Bosznia-Hercegovina (842,6 millió EUR, 9,5%), Románia (727,6 millió EUR, 8,2%) és Oroszország (675,8 millió EUR, 7,6%) voltak. Az importban a legfontosabb külkereskedelmi partnerek: Németország (1 608,0 millió EUR, a teljes szerb behozatal 10,9%-a), Oroszország (1 608,0 millió EUR, 10,9%), Olaszország (1 431,9 millió EUR, 9,7%), Kína (1078,9 millió EUR, 7,3%) és Magyarország (728,2 millió EUR, 4,9%) voltak. Szerbia külkereskedelmi forgalmának túlnyomó részét azokkal az országokkal bonyolítja, melyekkel kereskedelmi megállapodással rendelkezik. Az EU-s tagállamok a teljes külkereskedelmi forgalom több mint felét teszik ki (az export 58,1%-a és az import 58,2%-a). A legnagyobb deficit a Kínával (elsősorban a mobiltelefonok és hordozható számítógépek behozatala miatt) és Oroszországgal (az energiahordozók, mindenekelőtt a kőolaj és földgáz importja miatt) folytatott kereskedelemből származik. Ezt követően Németországgal, Olaszországgal és Magyarországgal szemben a legnagyobb Szerbia külkereskedelmi hiánya.

3.1. Magyarország és Szerbia külkereskedelmi kapcsolatai A magyar-szerb külkereskedelem áruszerkezete (millió EUR) KIVITEL

BEHOZATAL

EGYENLEG

2011

2012

2011

2012

2011

2012

1070,0

1239,4

364,2

352,9

705,8

886,5

Élelmiszer, ital, dohány

46,9

63,6

53,5

70,8

-6,6

-7,2

Nyersanyagok

36,3

53,4

26,2

10,7

10,1

42,7

Energiahordozók

429,2

503,0

146,6

120,6

282,6

382,4

Feldolgozott termékek

330,8

401,6

104,2

106,8

226,6

294,8

Gépek, gépi berendezések

226,8

217,9

33,8

43,9

193,0

174,0

Összesen

13


A 2012. évre vonatkozó adatok alapján, Magyarország továbbra is az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában (Németország, Oroszország, Olaszország és Kína után), Szerbia exportpiacai között pedig a 11. helyet foglaljuk el. A tavalyi évben tovább nőtt a Szerbiával folytatott kereskedelemben elért többletünk, amely a KSH adatai szerint 886,5 millió EUR-t tett ki (2011-ben 705,8 millió EUR). Magyar export szempontjából perspektivikus ágazatok, termékcsoportok: A magyar vállalatok számára elsősorban azokban az ágazatokban kínálkoznak jó exportpiaci lehetőségek Szerbiában, melyekben az elmúlt néhány évben komoly beruházások történtek. Ezek közül feltétlenül ki kell emelni az autóipart, hiszen a Fiat megjelenésének köszönhetően több külföldi beszállító is megjelent Szerbiában. Az országban számos infrastruktúrafejlesztési projekt van folyamatban vagy tervezés alatt (pl. autópálya építések, vezetékhálózat építések, energetikai és környezetvédelmi beruházások), amelyek ugyancsak jó lehetőséget kínálnak a magyar exportőröknek. A mezőgazdaság területén elsősorban a korszerű technológiák, a mezőgazdasági gépek, a vetőmagok és a vegyszerek exportjában lehetnek sikeresek a magyar cégek. Szerbia behozatalában jelentős súlyt tesz ki a gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek importja, így ebben a szegmensben is javulhat a magyar cégek exportteljesítménye.

3.2. Szerb kereskedelmi piac legfontosabb jellemzői Külkereskedelmi engedélyezési rendszer: Szerbiában a külkereskedelmet a Külkereskedelmi Törvény szabályozza. Nem minden termék engedély¬köteles, a szabad árumozgás Magyarországhoz hasonlóan biztosított, azonban bizonyos termék¬csoportokra kötelező engedélyt kérni, így a katonai és rendőrségi eszközökre, fegyverekre és lőszerekre, antik termékekre, képzőművészeti termékekre, nemesfémekre, hulladékokra, drogokra és narkotikumokra, illetve az ózonra káros anyagokra. 14


A veszélyes hulladékok importja nem engedélyezett. Az engedélyeket az áru típusától függően az érintett szerb minisztérium adja ki, pl. a gyógyszerek és orvosi segédeszközök esetén a szerb Egészségügyi Minisztérium. Egyes árufajtákra a belső piac védelme érdekében importkvóta rendszer van érvényben. Az élelmiszeripari termékek, az egyes mezőgazdasági termékek és a jószágok növény- és állategészségügyi vizsgálaton esnek át a határon való átlépéskor, ez a procedúra egyes esetekben hosszabb ideig is eltarthat, valamint nagyobb költségekkel jár. Például egyes tejtermékek behozatala emiatt körülményes, hiszen gyakran a terméknek már szinte lejár a szavatossága, mire a bevizsgálási folyamat befejeződik. A növényvédő szerek, tápoldatok, műtrágyák külön növényegészségügyi vizsgálaton esnek át, melyért a szerb Mezőgazdasági Minisztérium Növényegészségügyi Hatósága felel. Az egyéb vegyszerek (pl. tisztítószerek, mosópor) importját is engedélyeztetni kell, ehhez pedig a Vegyipari Ügynökséghez kell fordulni. A kozmetikumok is bevizsgáláson esnek keresztül, melyet a szerb Egészségügyi Minisztérium végez. Speciális vámszabályok, vámtarifák A Magyarország és Szerbia közötti külkereskedelemre a Szerbia és az Európai Unió között létrejött átmeneti kereskedelmi megállapodás rendelkezései vonatkoznak. http://www.europa.rs/upload/documents/key_documents/2008/Interim_ agreement_trade.pdf A hatályos vámszabályok és vámtarifák, illetve a Szerbia által megkötött nemzetközi kereskedelmi megállapodások megtalálhatók a Szerb Vámigazgatóság honlapján (www.upravacarina.rs). Vámszabad területek Szerbiában jelenleg 11 vámszabad terület található (Pirot, Szabadka, Újvidék, Nagybecskerek, Sabac, Kragujevac, Uzice, Smederevo, Nis, Krusevac és Svilajnac városoknban). A vámszabad területekre az alábbi előnyök vonatkoznak: • az áruk és szolgáltatások behozatala a vámszabad területre, valamint kivitele a vámszabad területről, vám és adómentes. • a behozott nyersanyagok és alkatrészek,melyek később kész vagy félkész termékként exportra kerülnek, vám és adómentesek. 15


• a behozott alapeszközök, berendezések, gépek valamint épület anyagok vám és adómentesek. • a vámszabad területen üzemelők jogait a vámszabad területekre vonatkozó törvény szabályozza és ezen jogok nem korlátozhatók egyéb törvényekkel vagy előírásokkal, rendeletekkel. • az áruk behozatala és kivitele a vámszabad területre/ről, mentes a vám és gazdaságpolitikai korlátozásoktól, kontingensektől stb. Nem szükséges a behozatali és kiviteli engedélyezés sem. A magyar határhoz legközelebb lévő 3 vámszabad terület honlapjai: www.szsu.co.rs (Szabadka), www.szns.co.rs (Újvidék), www.slobodnazonazrenjanin.com (Nagybecskerek). Szerbia főbb szabadkereskedelmi megállapodásai Oroszország és Szerbia (akkor még Jugoszláv Szövetségi Köztársaság) 2000. augusztus 28-án írtak alá szabadkereskedelmi megállapodást, melynek célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok elmélyítése és fejlesztése volt. Ennek a megállapodásnak az alapján a legtöbb termékre eltörölték a vámokat. Szerbia az egyetlen olyan európai ország – a Független Államok Közösségének néhány tagállama mellett – amely szabadkereskedelmi megállapodást kötött Oroszországgal. Az egyezmény értelmében a bizonyítottan szerbiai eredetű áru esetén (melynek összetevői legalább 50%-ban Szerbiából származnak) a WTO alapelveinek megfelelően 1%-os vámtétel van érvényben. Szerb terméknek minősülnek a Szerbiában, szerb alapanyagokból gyártott termékek és a Szerbiában feldolgozott – nem csak szerb – alapanyagokból készült késztermékek, melyeknél a felhasznált külföldi vagy ismeretlen eredetű alapanyag értéke nem éri el a hozzáadott érték 50%-át. Szerb Köztársaság 2007. október 24-én ratifikálta a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodást (CEFTA). Szerbián kívül még Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Albánia, Macedónia, Moldávia és Koszovó is tagja ennek a szabadkereskedelmi megállapodásnak, mely felváltotta az ezen országok között korábban létező kétoldalú megállapodásokat. A CEFTA hatályba lépésével azon termékek, melyek a megállapodás tagállamaiból származnak, vám nélkül importálhatóak, kivéve néhány terméket, melyek pontos listáját maga a megállapodás tartalmazza. 16


Szerbia és Törökország 2009. június 1-jén, az isztanbuli gazdasági csúcsértekezlet alkalmával írtak alá szabadkereskedelmi megállapodást, mely 2010. szeptember 1-jétől lépett hatályba. A megállapodás a szerb félnek kedvezően aszimmetrikusan liberalizálja a kereskedelmet a két ország között. Szerb részről elsősorban a mezőgazdaság, a textilipar, illetve a nehéz- és színesfémipar számítanak védettnek, így ezekben a szektorokban továbbra is magasak maradnak a vámok a Törökországból származó termékekre. Szerbia azonban azonnal vámmentesen exportálhat minden ipari terméket Törökországba. Magyar exportot kísérő okmányok (helyi követelmények szerint) Az áru a magyar határig kiviteli EV okmánnyal (EX-papírral) jut el. Ha átlépte a magyar határt, illetve belépett Szerbiába, akkor egy szerb speditőr céggel kell „T” okmányt készíttetni garanciavállalással a szerb vámhivatalig. Ahhoz, hogy a magyar cég igénybe vehesse az ipari, mezőgazdasági termékekre érvényes vámmentességet vagy vámkedvezményt, a termékhez EUR.1 szállítási bizonyítványt is szükséges csatolni. A szükséges nyomtatványok és vámszabályok letölthetők a Szerb Vámigazgatóság honlapjáról (www.upravacarina.rs). A garanciavállalás azt jelenti, hogy a magyar cég egy adott időtartamig (pl. hat hónapig) garanciát vállal az árura, tehát amikor a szerb cég átveszi az árut és esetleg talál sérült vagy nem működő terméket, akkor a magyar cég a szerződésben leírtak szerint garanciálisan kicseréli azt. Természetesen ennek vám szempontból más formája van, mivel vissza kell küldeni az árut Magyarországra, és vámmentesen vissza kell vámkezelni. Ezután a magyar cég a hibátlan árut kiküldi Szerbiába új dokumentumokkal, és a szerb cég is vámmentesen tudja újra vámkezelni. Nemzeti szabványok, forgalomba hozatali engedélyek, az azokat kiadó intézmények Szerbia a volt Jugoszláviában használatos szabványügyi rendszert vette alapul az ország nemzeti szabványrendszerének kialakításakor. A régi rendszer 350 jogszabályt és 13250 szabványt tartalmazott. 2008-ig mintegy 2000 régi szabványt visszavontak, és 6200 új szabványt vezettek be. Az 1996-ban elfogadott Szabványügyi Törvényt (Zakon o standardizaciji) 1998ban, 2003-ban és 2009-ben módosították az Európai Unió szabványrendszerének megfelelően. Az új szabványok elfogadásakor a szükséges teszteket és tanúsítványok kiadását a Szerb Szabványügyi Intézet (ISS) végzi (www.iss.rs). 17


Jellemző, illetve javasolt fizetési módok A külkereskedelmi ügylet lebonyolítása során általában készpénz vagy átutalás a jellemző. A nagyobb importőrök rendszerint rövid lejáratú, azaz két-három hónapos fizetési halasztást kérnek a megrendeléskor, éppen ezért a szerződés megkötésekor pontosan meg kell határozni az átutalási napok számát. Emellett még ismert és alkalmazott okmányos fizetési mód lehet az okmányos inkasszó, a csekk és a hitellevél. Piacra jutás módjai, elosztási csatornák A szerb piacra lépő magyar vállalkozások tevékenységi körüknek és igényeiknek megfelelő partnerlistát kérhetnek a belgrádi Magyar Nagykövetség Külgazdasági Irodájától, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara égisze alatt működő Magyar– Szerb Kereskedelmi és Iparkamarától (www.mszkik.hu). 2013-ban megnyílt a Kárpát Régió Üzleti Hálózat (www.crbnet.eu) két vajdasági irodája Szabadkán és Újvidéken, ahol ugyancsak szívesen segítenek a vajdasági üzleti és befektetési lehetőségek iránt érdeklődő magyar vállalkozásoknak. Kiemelten fontos a magyar vállalkozók számára a személyes kapcsolatok kiépítése is, amelyhez nagy segítséget jelenthet a kiváló hely- és nyelvismerettel rendelkező, főleg a Vajdaságban élő, magyar nemzetiségű vállalkozókkal, szakemberekkel való együttműködés. A Szerbiába belépő termékeket vagy maga az exportőr, az általa létrehozott helyi cégen, ill. képviseleti irodán, vagy szerb partnerén, illetve annak képviseleti hálózatán keresztül juttathatja el a végfelhasználóhoz. A magyar állam minden évben támogatja a magyar vállalkozók megjelenését bizonyos szerbiai vásárokon (Szabadka, Újvidék, Belgrád), ezért ez is hatékony marketingkommunikációs eszköz lehet a magyar vállalkozók számára.

18


Szállítmányozás, speciális csomagolási, címkézési előírások, javasolt szállítmányozó cégek Szerbiába a szállítási mód függ az áru jellegétől, leggyakrabban a közúton és vasúton szállítják az árukat a két ország között, de a folyami szállítás (Duna) is lehetséges. A magyar exportőröknek javasolt nagyobb helyi és szerbiai tapasztalatokkal rendelkező magyar szállítmányozó, spedíciós cég választása, amely az ügylet megindításától annak befejezéséig leköveti a folyamatokat. Néhány fontos terület, amelyben a speditőr cég szolgáltatásait érdemes igénybe venni: • Külkereskedelmi szerződés áttekintése, véleményezése • VTSZ helyes megadása • Származási igazolások kérdése • Érték meghatározás • Számla kialakítása • Számlanyilatkozat • Adómentesség kérdése, • Uniós adószám megléte • Védővámok figyelemmel kísérése stb. Ha az árut címkézni is kell, akkor a címkén fel kell tüntetni a termék nevét, a gyártó vagy az importőr teljes címét, nettó súlyt/mennyiséget, összetevőket, tárolás módját és a vásárlói figyelmeztetéseket. Technikailag bonyolultabb termékeknél a használati utasítást, a gyártói figyelmeztetést, az engedélyszámokat, a garancia adatait, a jótállás időtartamát, illetve más fontos adatokat is mellékelni kell. A címkét és egyéb információkat a vámkezelés előtt, szerb nyelven kell feltüntetni, illetve mellékelni. Helyi kereskedelmi, üzleti szokások A szerb üzletemberek általában beszélnek angolul, a Vajdaságban pedig sokan magyarul is. Délies mentalitásuknak köszönhetően vendégszeretők, barátkozók, nagyon fontosnak tartják a jó viszony kialakítását, az idősebbek, a rang tiszteletét. A tárgyalások hosszadalmasak, gyakran kötik ös�sze étkezéssel. Az üzleti ajándékozás általános. Előfordul, hogy késnek a találkozókról. 19


Személyes kapcsolatok kialakítása igen fontos tényező, egymás ilyen irányú megismerése viszonylag időigényesebb, de szinte nélkülözhetetlen üzleti faktor, több esetben történnek hivatkozások, ajánlások meglévő jó kapcsolatokra, amelyek révén felgyorsulhatnak az események, ezek megismerésére is érdemes időt fordítani. Tárgyaláskor tabu témának számít a balkáni háború, Koszovó státusza, illetve az etnikai és vallási különbségek.

Szerződéskötési tanácsok (pl. alkalmazandó jog) A rendelés és a pénzügyi teljesítés előtt minden esetben meg kell állapodni: • a fuvarparitásról (a legáltalánosabb fuvarparitás a FOB paritás); • a fizetés módjáról (ha halasztott fizetést kér a vevő, akkor a pontosan rögzíteni kell a napok számát); • a garanciáról (Milyen időtartamra szól a garancia? Cseregarancia? Ha igen, akkor a sérült áru visszaküldésének költségeit melyik fél állja? stb.). Szerbiában az áruk és szolgáltatások ellenértékét a szerződésben leggyakrabban euróban határozzák meg, valutazáradék alkalmazásával, amely kimondja, hogy a fizetés szerb dinárban történik, a Szerb Nemzeti Banknak az átutalás napján érvényes középárfolyama szerint. Szerbiai jogalanyok között kizárólag szerb dinárban történhet kifizetés. Amennyiben a magyar vállalkozó nem rendelkezik elegendő külkereskedelmi tapasztalattal, érdemes igénybe vennie hazai/szerb vámügynökség, és/vagy helyi ügyvéd szolgáltatásait a szerződés megkötésekor.

20


Szerbia 2014.évre tervezett legjelentősebb és legismertebb nemzetközi szakvásárai BG Car Show 2014.Már.14-20 Nemzetközi Autóipari Kiállítás Belgrád, Szerbia SEEBBE 2014.Ápr.08-12. Nemzetközi Építőipari Szakkiállítás Belgrád, Szerbia Technika 2014. Máj.12-16. Nemzetközi Technikai - Beruházási Kiállítás Belgrád, Szerbia Újvidéki Mezőgazdasági Vásár 2014.Máj.17-23. Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Vásár Újvidék, Szerbia Szabadka, 2014.Jún.04-08. Szabadkai Nemzetközi és Regionális Gazdasági Vásár Szabadka, Szerbia Nagybecskerek, 2014.Aug.28-30. Inocoop Nemzetközi Gazdasági Vásár Nagybecskerek, Szerbia Packtech Expo Balkan, 2014.Szep.10-13. Nemzetközi Csomagolástechnikai Szakkiállítás Belgrád, Szerbia

21


Fair of Horticulture, 2013.Okt.01-06. Nemzetközi Kertészeti Kiállítás Újvidék, Szerbia Fair of Hunting, Fishing and Sport, 2013.Okt.03-06. Nemzetközi Vadászati, Halászati és Sport Kiállítás Újvidék, Szerbia EcoFair , 2014.Okt.13-16. Nemzetközi Környezetvédelmi Szakkiállítás Belgrád, Szerbia Grafima, 2014.Okt.26-Nov.02. Nemzetközi Grafikai és Nyomdaipari Kiállítás Belgrád, Szerbia Educational Equipment Fair, 2014.Okt.26-Nov.02. Modern Oktatási Eszközök Nemzetközi Vására Belgrád, Szerbia Furniture Fair, 2014.Nov.10-16. Nemzetközi Bútoripari Szakkiállítás Belgrád, Szerbia Business Base, 2014.Nov.26-28. Nemzetközi Vállalkozói Kiállítás Belgrád, Szerbia Természetesen ezek mellett még számos regionális, helyi-, szak és általános vásár megrendezése történik országos és vajdasági szinten egyaránt, amelyekről a szervező (önkormányzatok, egyesületek, szövetségek, kamarák stb.) honlapjáról lehet információkat szerezni 22


3.3. Vállalatalapítás, adó és járulék Vállalatalapítási feltételek (vállalkozási formák, minimum alaptőke, időigény, költségek) A cégalapítási procedúra az elmúlt években 51 napról 3 napra csökkent. A cégbejegyzéseket felügyelő szervezet a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (www.apr.gov.rs). A leggyakoribb formák: Társasági forma

Alapító tagok száma

Alaptőke

Regisztrációs költség

Kkt. (o.d.)

Két vagy több magán és/vagy jogi személy

Nincs alsó limit

2.040 RSD

Bt. (k.d.)

Két vagy több magán és/vagy jogi személy

Nincs alsó limit

2.040 RSD

Kft. (d.o.o.)

Egy vagy több magán és/vagy jogi személy

Min. 100 RSD

3.600 RSD

Rt. (a.d.)

Egy vagy több magán és/vagy jogi személy

Min. 3.000.000 RSD

10.200 RSD

Adórendszer (vállalati nyereségadó, adókedvezmények, ÁFA, SZJA, ingatlanadó, egyéb) Adótípus

Adó mértéke

ÁFA

20% (a termékek és szolgáltatások többsége) 10 % (pl. napilapok, alapvető élelmiszerek)

Kamatés osztalékadó

20%

Személyi jövedelemadó

10% az éves átlagbér hatszorosa alatti részére 15% az éves átlagbér hatszorosa feletti részére

Vállalati nyereségadó

15%

23


Vagyonadó (ingatlanadó)

A számviteli törvény hatálya alá tartozó adóalanyok: max. 0,4% A számviteli törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyok: max. 0,3%-2% (progresszív)

Járulékok

Nyugdíjbiztosítási járulék: 13% Egészségbiztosítási járulék: 6,15% Munkanélküliségi járulék: 0,75% (A munkavállaló és a munkáltató egyaránt fizetik, így a járulékok összesen 39,8%-ot tesznek ki)

További információk a Szerb Adóhivatal honlapján érhetők el: www.poreskauprava.gov.rs Szerbiai partnerek gazdasági adatainak elérése Minden Szerbiában regisztrált cég éves beszámoló készítésére kötelezett. A gazdasági szereplők legfontosabb adatai valamint az éves beszámolók főbb mutatói ingyenesen elérhetők a Szerb Cégbejegyzési Ügynökség (www.apr.gov.rs) honlapján. Mielőtt partneri kapcsolat kialakítására kerülne sor érdemes a nyilvános cégadatokat ellenőrizni. Bankrendszer, finanszírozási lehetőségek, feltételek, javasolt kereskedelmi bankok A bankrendszer Magyarországhoz hasonlóan kétszintű, a Szerb Nemzeti Bank látja el a jegybanki funkciókat és számos kereskedelmi bank működik az országban. A kereskedelmi bankok listája a Szerb Nemzeti Bank honlapján szerepel (www.nbs.rs). Magyar vállalkozóknak elsősorban azokat a szerbiai kereskedelmi bankokat javasoljuk, amelyek Magyarországon is jelen vannak, pl. OTP (www.otpbanka.rs), Raiffeisen (www.raiffeisenbank.rs), UniCredit (www.unicreditbank.rs), Erste Bank (www.erstebank.rs).

24


Magyarok munkavállalási lehetőségei A külföldi, így a magyar állampolgároknak is, a szerbiai munkaviszony létesítéséhez két követelménynek kell megfelelniük: • letelepedési engedéllyel vagy ideiglenes tartózkodási engedéllyel kell rendelkezniük; • munkavállalási engedélyt kell szerezniük. A külföldi állampolgároknak szóló munkavállalási engedélyeket a Szerb Munkaügyi Hivatal (www.nsz.gov.rs) adja ki. A kirendeltségek listája megtalálható munkaügyi hivatal honlapján. Bérek és a rárakodó költségek A 2013. júniusban a bruttó átlagkereset 61 399 RSD, a nettó átlagkereset (adók és járulékok nélkül) pedig 44 394 (398 EUR) volt Szerbiában. Járulékok: • Nyugdíjbiztosítási járulék: 13% • Egészségbiztosítási járulék: 6,15% • Munkanélküliségi járulék: 0,75% Tekintettel arra, hogy a járulékokat a munkavállaló és a munkáltató is köteles fizetni, a nettó bér után összesen 39,8% járulékot kell fizetni. Szerbiában kétkulcsos személyi jövedelemadó rendszer van érvényben. Az éves átlagbér hatszorosa alatti része után 10%-os, az e feletti rész után pedig 15%-os adót kell fizetni. Az szja-t a nettó jövedelem (tehát a járulékok nélküli jövedelem) után kell fizetni. Munkaszüneti napok és ünnepek Szerbiában 2014-ben • Újév - január 1. és 2. • Pravoszláv karácsony napja - január 7. • Szerb újév - január 14. • Államiság napja - február 15. és 16., de mivel vasárnapra esik, ezért február 17. a munkaszüneti nap. • Húsvéti ünnepek (jövőre a katolikus és pravoszláv is egy időben lesz) nagy péntektől húsvét másnapjáig - április 18. és 21. • Munka ünnepe - május 1. és 2. • Az I. világháború békéjének a megkötése - november 11. • Katolikus karácsony - karácsony napja - december 25. 25


4. Gondolatok a szerbiai piacra készülők felé Érjen célba! Egy külföldi piacon megjelenni komoly feladat, ahhoz, hogy ez árualap, ill. piacbővítéssel járó hatékony tevékenység legyen, fontos peremfeltételeket kell a vállalkozásoknak tisztán látni, és felkészülni a várható és esetleg váratlan kérdések megoldására. Kamaránk tapasztalata szerint a külföldi piacokon való megjelenés nem lehet a gyengén vagy rosszul prosperáló cégek menekülési útvonala, mert ezzel halmozottan további gondok keletkeznek, amely végén bukás áll. A sikeresen piacot bővítő vállalkozások „alaphelyzetben” is rentábilisan működnek, megfelelő hazai piaci vevőkörrel rendelkeznek, tőke ellátottságuk, ill. hitelképességük megfelelő, termékeik, szolgáltatásaik piacképesek, humán erőforrás ellátottságuk jó, hogy csak a legfontosabbakat említsük!

4.1. Piacra kerülés lépései, jó helyt jó időben Az általunk ismert gyakorlat szerint a piacra kerülés lépései talán hasonlítható az iskolai tanulmányok során végigjárt lépcsőfokokhoz. (általános iskola, középiskola, felsőoktatási intézmény, gyakorlat megszerzése, képzett szakemberré válás és folytatható a sor) Ez a mi esetünkben: • Figyelem felhívás, annak ráirányulása az adott külgazdasági területre • Megismerése, annak feltérképezése, hogy milyen piaci lehetőségek állnak rendelkezésre • Kapcsolatok kialakítása, a részletes ismeretek érdekében • Üzleti kapcsolatok kialakítása, működtetése • Cégalapítás • Befektetőként való megjelenés 26


Ha az érdeklődők számát 100 egésznek vesszük, akkor a végén azt látjuk, hogy kb. 24 % érdeklődőből lesz potenciális piaci szereplő, és átfedésekkel közülük kerülnek ki, azok a vállalkozások, amelyek konkrét szerepet vállalnak (üzletkötés, cégalakítás, befektetés). Érdeklődés

100

Megismerés

60

Kapcsolat kialakítás

30

Üzleti kapcsolat kialakítása

15

Üzletkötés

5

Cégalakítás

3

Befektetés

1

Vannak technikák, amelyekkel a végső eredmény hatékonysága növelhető, erre folyamatosan rendelkezésre állnak a magyar gazdaságirányítási rendszer intézményhálózatai, valamint a Magyar Gazdasági Kamarai rendszer, amelyek ezt támogatják. (erről részletesebben a következő fejezetben) A gyakorlati kép is árnyaltabb, hiszen van számos olyan vállalkozás, amely egy vagy több ország piacán jelen van, itt a folyamatba való beszállás egyes lépcsőfokán gyorsabban haladhat, de nem javasoljuk azok kihagyását. Az érdeklődés és megismerés vonatkozásában a különböző vásárok, kiállítások, üzletember találkozók, rendezvények konferenciák nagyon jó lehetőséget biztosíthatnak, ezekről érdemes tájékozódni, és rajta részt venni. Itt is általában lehetőség van B2B jellegű megbeszélésekre, kapcsolat felvételre. 27


A célzottabb üzleti kapcsolat kiállításnak jó terepei a szakvásárok, amelyeken hasonló szakmai érdeklődésű, kiállítók látogatók fordulnak meg. A folyamat további elemei már szorosan üzleti jellegűek általában két fél mindenre kiterjedő munkája, amelyhez adott esetben profi és felkért szakértők is kapcsolódnak pl. ügyvéd, pénzügyi tanácsadó, speditőr stb. és a végső döntéseket a tulajdonos, ill. a tulajdonosi kör mondja ki. A vállalkozások export piacokra való készülése előtt praktikus, ha részletesen áttekintik vállalkozásukat, az Export képességi modell alapján Minőség iránti elkötelezettség

Logisztika és IT

Vezetés, tudatosság Eredmények, szakmai sikerek

Szociális érzékenység, társadalmi szerepvállalás

pességi Expor tké modell

Befektető központúság

Környezet iránti felelősség

K+F+I

Ezen túlmenően, felsorolásszerűen néhány kiemelt kérdés: • A tevékenység elkezdéséhez, folytatásához a pénzügyi források elégségesek leszenek-e • Ismertek-e, kitárgyaltak-e teljes részletességgel az ügylet elemei (minőség, paritás, ütemezés, garanciák stb.) • Kik lesznek a rendszerben a szervezők, kik a lebonyolítók • Felkészült-e a szervezet az új típusú adminisztrációs, logisztikai, informatikai feladatok ellátására • A várható többletkapacitási igények, időbeni rendelkezésre állásának kérdése • A legfontosabb területekre vonatkozó Írásbeli Megállapodások elkészítése • Gyártáshoz, szolgáltatáshoz kapcsolódó többlet létszám igény, speciális új megoldások kérdés • Nyelv vagy közvetítő nyelvismeret 28


A szerbiai piacra jutás kérdéskörében fontos megemlíteni azt a szerencsés helyzetet, amely a földrajzi közelségből adódik, ezáltal szinte napi kapcsolatok alakíthatóak ki, amelynek komoly előnye van. Érdemes megvizsgálni annak a kérdését, hogy tudunk-e ellentétes üzleteket megvalósítani, mert ezzel rugalmasabbá és gyorsabbá válhat az üzleti kapcsolat. Több gyakorlati példa igazolja az ilyen konstrukciók sikerét. Az egyik alföldi konzervgyárnak profilváltása és meghiúsult exportja miatt, az udvarán több éve, 1 millió olyan 1 literes üveget tárolt (cca.20 millió forint értékben) amelyet Szlovákiából szereztek be, az eredeti vevőigények alapján készült, de nem került gyümölcslével megtöltésre, és nem került kiszállításra. Egy szabadkai vásár kapcsán a gyár vezetői találkoztak egy olyan vajdasági konzervgyár kínálatával, ahol típusra hasonló üvegekben kínálták termékeiket. A történet vége az lett, hogy a magyar partner exportálta az üvegkészletét, a szerbiai partner – mivel finanszírozási helyzete nem engedte meg a direktben történő vásárlást – gyümölcs és zöldségkonzerv késztermékkel fizette ki annak ellenértékét. Ennek piaci elhelyezése utána már nem okozott gondot a magyar partnernek. Egy másik esetben: Dunántúli fa nyílászárókat gyártó, amely folyamatosan Magyarországon multi cégeknek is beszállítója, piacbővítés céljából Szerbiában kiállított. Az egyik helyi érdeklődő vállalkozással folytatott megbeszélés során kiderült, hogy azok jóval a magyar termelői ár alatt tudnak bizonyos egyszerűbb típusokat előállítani. Megszületett a megállapodás, az eladóból vevő lett, és a felszabaduló kapacitását, nagyobb értékű piacképes termékek előállítására fordította, 29


és a teljes választék kialakítását, ennek az importnak a segítségével biztosította. Ezek a példák is jól tükrözik, hogy érdemes jól körülnézni, a piacon nyitott szemmel járni, és ha jó lehetőség adódik, akkor lépni. A piaci helyzet a célországban változhat: divat, szezonalitás, versenytársak megjelenése, jogszabályváltozás, pályázati lehetőségek, tenderek, támogatások stb. ezeket szükséges figyelemmel kísérni, és a változás várható hatásaival kalkulálni kell.

4.2. Támogatók, honnan várhatnak információkat, segítséget Előre le kell szegezni, hogy a külpiacon való megjelenés minden vállalkozásnak a saját döntésén alapul, hiszen ez kétoldalú üzleti megállapodás

a vevő és az eladó között, a vonatkozó jogszabályok betartása mentén. Ahhoz, hogy a hazai vállalkozások megjelenése Szerbiában minél sikeresebb legyen, a következő szervezetek tevékenykednek folyamatosan • Nemzetgazdasági Minisztérium, • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, • Kárpát Régió Üzleti Hálózat, Zrt. • Nemzeti Külgazdasági Hivatal, • Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara, • KGSZ szakdiplomata hálózat • MKIK rendszerébe tartozó megyei és helyi kamarák, • Enterprise Europe Network irodahálózat, • EXIM Bank • Corvinus Zrt. stb. Az szerbiai külpiacra készülő vállalkozások számára kialakított Wekerle terv jól tükrözi a témában a Nemzetgazdasági Minisztérium főbb elképzeléseit, ebből néhány gondolat: 30


• A Kárpát-medencei térség kis-és középvállalkozásai közötti üzleti kapcsolatok bővítése • Határ menti régiók közötti ágazati együttműködések megvalósítása • Jól működő hazai gazdaságfejlesztési programok know-how-jának átadása • Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő előnyök kihasználása, nemzetközi piacokon való közös megjelenés • Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is versenyképessé válni A vállalkozások felé, a piaci pozícióik erősítése céljából a Wekerle terv a következő piaci kitörési pontok mentén javasol piacra lépést: • Jármű és gépipar • Élelmiszergazdaság • Turizmus egészségipar • Kreatív ipar és ICT • Zöldgazdaság A konkrét piacra jutásban a következő segítségekre napi szinten számíthatnak a kapcsolatkialakítás és az üzleti kapcsolatok létrehozásában a vállalkozások. Kárpát Régió Üzleti Hálózat, amelynek Szabadkán és Újvidéken van irodája, mindkét helyen irodavezető és asszisztens tud a kérdésekre választ adni. Irodák legfontosabb szolgáltatásai: • Cégalapításhoz segítségnyújtás • Célzott partnerközvetítés • Befektetési és exportlehetőségek • Közbeszerzési, privatizációs lehetőségek feltárása • Adózási és jogi tanácsadáshoz szakértők közvetítése • Specifikus helyi információk KRÜH központi Honlap elérhetősége: (www.crbnet.eu)

31


Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara A 2. fejezetben részletesen tájékoztatást adtunk kamaránkról, ide tartozóan azt az alábbiakkal egészítjük ki, amelyeket jó ha tudnak a szerbiai piacra készülő vállalkozók: • Kiemelt célunk a két ország KKV szektorához tartozó vállalkozások helyzetbehozása • Folyamatosan részt veszünk a két ország vállalkozóinak üzleti kapcsolatait elősegítő rendezvényeken, vásárokon, ott információs standot tartunk fent • Rendszeresen szervezünk Magyar Szakmai Napokat, konferenciákat B2B típusú üzleti találkozókat • A harmadik országok piacain való közös megjelenések szorgalmazása, a meglévő előnyök kihasználásával. • Törvényes kereteken belüli érdekképviselet és lobby tevékenységek folytatása tagjaink érdekében • Pályázatokon való aktív részvétel, valamint a részvételek segítése • Budapest – Kecskemét – Szeged – Szabadka – Újvidék – Belgrád természetes gazdasági tengely mentén fejtjük ki tevékenységünket • A külső érdeklődők számára is igyekszünk alapkérdésekben információkat biztosítani • Figyelmet fordítunk a kamarai tagjaink közötti „belső piacok” kialakítására • Humán erőforrások felkutatásával, nyilvántartásba vételével is azok kiközvetítésével tudjuk a vállalkozásokat segíteni Kamaránk a KKV-k számára nyitott, egyesületi formában működik, tagjaink száma meghaladja a 60 tagot, részletes információk (www.mszkik.hu) Honlapunkon található, többek között itt lehet arról is tájékozódni, hogy kik a Tagjaink, milyen feltételekkel lehet Kamaránkba belépni.

4.3. Szerbia, Vajdaság, komparatív előnyei A külpiacra készülők számára érkező folyamatos információk alapján több kérdést kell mérlegelni ahhoz, hogy milyen irányba induljanak, és milyen döntéseket hozzanak. Kézenfekvőnek látszanak a szomszédos országok felé való nyitás és ebben Szerbiai is jó célország lehet.

32


Szerbia komparatív előnyei: • Olcsó, de szakképzett munkaerő, • Alacsony termelési költségek, • Alacsony árak, • Magas színvonalú szolgáltatások, • Rugalmas, sokoldalú kínálat, • Kooperációra nyitott vállalkotások Ha tovább elemezzük ezt az irányultságot, akkor Szerbián belül Vajdaság ideális kiinduló pont lehet, mivel az eddig felsorolt előnyökön túl még továbbiak említhetők: • Déli határainkhoz való közelség • Vajdaságot is átszelő nemzetközi minősítésű autópálya É-D irányban, vasút, víziút • Vállalkozások egy részénél nincsenek nyelvi akadályok • Több példa van arra, hogy Vajdasági disztribútor magyar áruk teljes országos terítését, képviseletét végzi • Számos előnyt kínáló befektetői környezet • Aktív Vajdasági kamarai háttér (Szabadka, Nagykikinda, Nagybecskerek, Újvidék, Pancsova, Zombor) • Vállalkozó barát önkormányzatok Szakvásárok, seregszemlék, szakkiállítások, helyi kiállítások, rendezvények egész sora bizonyítja a térség nyitottságát és azt az igényt, hogy a hazai vállalkozások nemcsak a saját piacaikon, de akár harmadik piacokon, kooperálva készek megjelenni. A multi cégek megjelenésével folyamosan bővülő lehetőség a beszállítói pozícióban történő piaci megjelenés, erre jó példa az autóipar beszállítói „éhsége” amely folyamatosan jelen van, főként innovatív technológiákat igényelve (nano technológia, speciális mérőműszerek, IT, stb.) Szerbia energia függősége ismert, ezért a korszerű, környezetbarát energiaforrások rendszerbe állítása nagy piaci lehetőségekkel bír, szinte minden területen a lakossági, közületi, mezőgazdasági, ipari igényeket is ideértve.

33


Folyamatosan bővülő lehetőségekre lehet számítani Szerbia Uniós csatlakozásának előre haladtával, amikor is jelentős források nyílhatnak meg az infrastrukturális és felzárkóztató beruházások terén, erre praktikus előre felkészülni, pozíciókat kialakítani.

4.4. Napi információgyűjtés lehetőségei Célzott irányú partnerkeresés megvalósítását elősegítheti az INNOINFO kapcsolati portál. amely speciálisan a magyar és szerb vállalkozók közötti kapcsolatkialakítás céljából jött létre.

A céges kapcsolati portál célja, a cégek összegyűjtése egy olyan online adatbázisba, ahol nemcsak a cégek elérhetőségeit, publikus adatait, de más cégekkel való kapcsolatait is meg tudják tekinteni a portál felhasználói. A cégek használhatják a már más közösségi oldalak pl. Facebook) által nyújtott funkciókat, mint képek, információk, üzenetek megosztása, de olyan új funkciókat, amelyek csak a céges ügyvitelben jelentkeznek, mint: termékek, szolgáltatások, referenciák stb. A felhasználók választhatnak a cégük arculatához illeszkedő portál témát, a cég adatlapja a témákhoz kapcsolódó színekben jelenik meg, a többi felhasználó számára hangsúlyozva a cég színeit, arculati megjelenését. Az indulás bejelentkezéssel, regisztrációval kezdődik, ezen belül fontos a kontroll pont a cég adószámának rögzítése egyéb adatok mellett, mert ezáltal, a nem piacképes vállalkozások kiszülhetőek, és a piacképes jelenlét a gazdasági életben garancia is lehet a felrögzített adatok helytállóságára. 34


A portál működésének részletei három nyelven (magyar, szerb, angol) megtalálhatóan a www.innoinfohu-srb.eu honlapon és a regisztrálás lehetősége innen indulhat. Legyen Ön is ennek a programnak részese, használója, kedvezményezettje. Fontos napi információgyűjtési lehetőség a magyar szakmai honlapok folyamatos tanulmányozása, amelyeken az aktuális hírek mellett közzétételre kerülnek a különböző vásárok, szakmai rendezvények, meghívók, pályázatok, támogatott kiállítások, szervezett kiutazási lehetőségek stb. egész sora köztük a szerbiai relációk is. Felsorolás szerűen a teljesség igénye nélkül néhány • Nemzetgazdasági Minisztérium • Magyar Kereskedelmi és Iparkamara • Nemzeti Külgazdasági Hivatal ( HITA) • Kárpát Régió Üzleti Hálózat Zrt. • Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara Szerbiai, vajdasági szinten a napilapok online lehetőségei jó tájékozódást, eligazodást adhatnak a napi országos és vajdasági gazdasági eseményekről is, ide lehet sorolni a következőket: • Szerbiai Nemzetközi Rádió • Pannon RTV • VajdaságMa • Magyar Szó online Ezekről a Hírforrásokról is ma már akár okos telefonnal is információk egész tömege letölthető, de telefon, e-mail formájában is sok kérdésre tudnak akár nagyon rövid időn belül választ kapni. Segítség lehet: ha a piacfeltáró munkájuk során szert tudnak tenni olyan megbízható információkkal rendelkező partnerekre, kapcsolatokra, amelyektől gyors alapinformációkat is be tudnak szerezni.

35


Felhasznált internet alapú források: Kárpát Régió Üzleti Hálózat www.crbnet.eu Magyar Kereskedelmi és Iparkamara www.mkik.hu Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara www.mszkik.hu Nemzeti Külgazdasági Hivatal www.hita.hu Szerb Adóhivatal www.poreskauprava.gov.rs Szerb Cégbejegyzési Ügynökség www.apr.gov.rs Szerb Munkaügyi Hivatal www.nsz.gov.rs Szerb Szabványügyi Intézet (ISS) www.iss.rs Szerb Vámigazgatóság www.upravacarina.rs Vámszabad Övezet Szabadka www.szsu.co.rs Vámszabad Övezet Újvidék www.szns.co.rs Vámszabad Övezet Nagybecskerek www.slobodnazonazrenjanin.com

Tartalomjegyzék 1. Bevezető gondolatok 2. Kamaránk, 2013. évi aktivitásunk 3. Szerbia gazdasága belülről nézve 3.1. Magyarország és Szerbia gazdasági kapcsolata 3.2. Szerbiai kereskedelmi piac legfontosabb jellemzői 3.3. Vállalatalapítás, adó és járulék rendszer 4. Gondolatok a szerbiai piacokra készülők felé 4.1. Piacra kerülés lépései, jó helyt, jó időben 4.2. Támogatók, honnan várhatnak információkat, segítséget 4.3. Szerbia, Vajdaság komparatív előnyei 4.4. Napi információgyűjtés lehetőségei 5. DVD melléklet

36


2014 január H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26

február 27 28 29 30 31

3 4 5 6 7 1 8 2 9

április H K Sz Cs P Sz V

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

1 2 3 4 5 6

7 8 9 10 11 12 13

14 15 16 17 18 19 20

5 12 21 28 6 13 22 29 7 14 23 30 1 8 15 24 2 9 16 25 3 10 17 26 4 11 18 27 21 22 23 24 25 26 27

1 2 3 4 5

6 7 8 9 10 11 12

13 14 15 16 17 18 19

20 21 22 23 24 25 26

24 25 26 27 28

3 4 5 6 7 1 8 2 9

19 20 21 22 23 24 25

28 29 30 31

4 5 6 7 1 8 2 9 3 10

11 12 13 14 15 16 17

18 19 20 21 22 23 24

26 27 28 29 30 31

25 26 27 28 29 30 31

november 27 28 29 30 31

3 4 5 6 7 1 8 2 9

10 11 12 13 14 15 16

17 18 19 20 21 22 23

10 11 12 13 14 15 16

17 18 19 20 21 22 23

24 31 H 25 K 26 Sz Cs 27 P 28 Sz 29 V 30

június

augusztus

október H K Sz Cs P Sz V

17 18 19 20 21 22 23

május

július H K Sz Cs P Sz V

10 11 12 13 14 15 16

március

24 25 26 27 28 29 30

1

2 3 4 5 6 7 8

9 10 11 12 13 14 15

16 17 18 19 20 21 22

23 30 H 24 K 25 Sz Cs 26 P 27 Sz 28 V 29

szeptember 1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 29 H 23 30 K 24 Sz Cs 25 P 26 Sz 27 V 28

december 1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 11 12 13 14

15 16 17 18 19 20 21

22 29 H 23 30 K 24 31 Sz Cs 25 P 26 Sz 27 V 28

A naptár a Szerb munka-, pihenő- és ünnepnapokat tartalmazza, azokat a tervezett üzleti kiutazása során javasoljuk figyelembe venni!

37


JEGYZETEK

38


JEGYZETEK

39


JEGYZETEK

40


JEGYZETEK

41


5. DVD melléklet A kiadvány előkészítése során sok szó eset, hogy hasonló témájú kiadványokon belül az olvasók, felhasználók milyen részekre „kapják fel fejüket”. Arra megállapításra jutottunk, hogy esetleg táblázatokkal, kimutatásokkal, fényképekkel alátámasztott szöveg mellett a konkrétan megtörtént események, storyk tudják ezt elősegíteni. Meggyőzőbb az élő szó, ha ezt megfelelő, természetes élethelyzetből adjuk közre, akkor a néző, felhasználó ingerküszöbét hamarabb átlépi, és leegyszerűsödik, tisztul a sok információ, a mely papíralapon is megjelent. Ebből következően ennek a két módszernek a kombinációját választottuk és készíttettük el a DVD-t is. A felvételek nem szerkesztettek, azok élő helyszíni riportok, összerendezettek azon elvek mentén, hogy a szerbiai piacra jutással kapcsolatosan minél több egyéni gondolatot megismerhessünk: • Indulás előtti érdeklődő vállalkozás • Visszatérő vállalkozás • High-quality kategóriába tevékenykedő vállalkozások • Egészségipari vállalkozás • Referenciákkal, akkreditációval rendelkező szakmai oktatási cég • Piacbővítést szorgalmazó, magyar termékeket forgalmazó vállalkozás • Innovatív termékeket előállító vállalkozás • Profi, régóta piacon lévő vállalkozó • Vajdasági származású, sikeres magyar vállalkozó • Polgármester • Magyar minisztériumi vezető • Vajdasági irányítóhatósági vezető A felvételeken szereplők külön-külön, pár percben, igyekeztek összefoglalni a Szerbiába készülő vállalkozások felé saját elképzeléseiket, üzeneteiket, amelyek hasznosítható információs tartalommal bírnak, a döntés szabadságának maximális tiszteletben tartásával.

Kívánunk a DVD megtekintéséhez kellemes perceket!

42


43

www.mszkik.hu

A kiadvány a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával jött létre.

SZERBIÁBA KÉSZÜLŐ VÁLLALKOZÁSOK KÉZIKÖNYVE DVD MELLÉKLETTEL

Recommend Documents