Szentlélek Isten, áradj ki. országunkra, népünkre...!

2007. 05. 21.

21:16

Page 2

SZENTMISÉK TEMPLOMUNKBAN Vasárnap: 7, 1/2 10, 18 óra Hétköznap: 7, 18 óra Csütörtök, szombat: csak reggel 7 Kedden egész napos szentségimádás. NYÁRI MISEREND! Június 11-tõl szeptember 1-ig: Vasárnap változatlan (7, ½10, 18) Szerda és péntek csak este 6-kor. A többi napon csak reggel 7-kor. SZENTSÉGIMÁDÁS NYÁRON Kedd reggel mise után ½9-ig. Péntek este mise után 8-ig. Elsõvasárnap du. 5-6-ig. IRODAI SZOLGÁLAT PLÉBÁNIÁNKON: hétfõ és péntek 16-18 kedd és szerda 9-11 A keresztség szentségében részesültek: Szõcs Noémi, Lakatos Zita A házasság szentségében részesültek: Wieszt György-Megyeri Diána JÚNIUSI ÉLETIGE "Az igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra." (Jn 16,13)

ELED ÉS ELÉD

A SZENTATYA JÚNIUSI IMASZÁNDÉKA Hogy az Úr oltalmazza a tengerészeket és mindazokat, akik tengeri tevékenységekben érintettek.

A Szent László Plébánia lapja

KÖSZÖNJÜK, hogy anyagilag is támogatja templomunkat, plébániánkat, közösségünket! Személyesen is megteheti az irodában, csekket is kérhet, vagy átutalással...

Bp. XVIII. Pestszentlõrinc - Havanna lakótelep XVII évfolyam, 5. (156.szám) - 2007. június

Szentlélek Isten, áradj ki

Plébániánk számlaszáma: IEB 11100104-19819246-36000001 JÚNIUSI NAPTÁR 3. Hittan évzáró (Te Deum) 10. Úrnapja (körmenet!) 11. Elsõáldozó szülõi 14-17. Szent Erzsébet zarándoklat 16. Papszentelés Esztergomban 24. Templomunk búcsúja 26. Hittanosok tábora 27. Szent László ünnepe 29. Péter-Pál ünnepe

VELED ÉS FELÉD - A Szent László Plébánia lapja Bp. XVIII. Pestszentlõrinc - Havanna lakótelep 1181 Budapest, Kondor Béla sétány 6. Tel/fax: 291-1926 Honlapunk: www.szentlaszlo-havanna.hu Felelõs kiadó: Nagy Károly plébános ([email protected]) Szerkesztõ: Daróczi Rita Nyomdai elõkészítés: Molics Ferenc Munkatársak: Fazekas Lívia, Laczovics Marika, Szõcs Éva

- PÜNKÖSD -

VefBor156.qxd

országunkra, népünkre...! - Élõ Rózsafüzér zarándoklat - Sárospatakról hazajövet: gondolatok, élmények a nagyböjt, húsvét és Szent Erzsébet év kapcsán - Városmissziós hírek - Papi hivatások kapcsán - Ministránstalálkozó

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 2

PÜNKÖSD

FELAJÁNLÁS A SZENTLÉLEKNEK Szentlélek Úristen, ma át szeretném Neked adni magamat egészen! Alakítsd ki bennem Jézust, vezess be az igazi keresztény életbe: a Szentháromság életébe! Szentlélek! mindenütt, ahol Jézus megtestesül, Általad történik: Általad öltött testet az Ige a Szentírásban, Általad testesült meg Õ Máriában, Általad egyesülünk Vele, s titokzatos Testével a keresztségben, Általad változik át a kenyér az Õ testévé a szentmisében, Általad jelenik meg Õ közöttünk, ha nevében összejövünk; add, hogy Általad bennem - és köztünk is egyre jobban megtestesüljön Jézus! Szentlélek Isten! Te azt tudod betölteni, abban tudod kialakítani Jézust - aki vár Téged. Add, hogy várjalak: hogy következetesen kialakítsam életemben a Rád várakozó csendes imák idejét. Add

Veled és Feléd 2

vágynom arra, hogy szent legyek: hogy Jézus, a Szentháromság éljen bennem - Általad. Segíts, hogy minden imámból azzal az elhatározással induljak, hogy Veled - akarok egyre jobban úgy látni, úgy ítélni, úgy cselekedni, úgy beszélni, mint Jézus, hogy Õ maga láthasson, cselekedhessen, beszélhessen bennem. Szentlélek! Te eltöltötted Máriát, mert hallgatott hangodra, s igent mondott hívásodra. Szeretnék ma én is igent mondani minden hívásodra: a lefekvésben és felkelésben, imában és tanulásban, munkában és pihenésben. - igen lenni családomnak és felebarátaimnak. Szeretném ma mindig, azonnal és örömmel megtenni, amit kívánsz, amit tennem kell. Szentlélek, Te Istennek kiáradó, önmagából kilépõ szeretete vagy. Abban tudsz élni, s azt tudod elvezetni a teljes szabadságra, aki nem zárkózik magába, aki - ahogyan Mária elindult Erzsébethez - kilép önmagából, s elindul mások felé. Szeretnék ma én is kilépni magambazártságomból, s elindulni, hogy szolgáljam testvéreimet: a Te titkaidnak s jelenlétednek örömét adva nekik. Szentlélek, a küldetés, a tanúságtétel Lelke! Szítsd fel bennem a felelõsséget minden embertársam iránt! - Add, hogy égõen vágyjam elvezetni õket Isten szeretetére. Szentlélek, minden közösség Lelke, az egység Lelke: Az Atya és a Fiú

kölcsönös szeretete! Segíts ma mindent megtennem azért, hogy ahol Krisztusban testvérekkel találkozom, a kölcsönös szeretet uralkodjék közöttünk, s ezáltal ott lehess Te, és Általad Jézus: s így az emberek megismerhessék a Szeretet-Istent - a Szentháromságot -, aki közöttünk él. S add, hogy ma bárhová megyek, az embertársaim közötti egységet szolgáljam, s ahol széthúzás uralkodik, oda a Te erõdben a megbocsátást, az újrakezdést, az egyetértést vigyem. Szentlélek Isten, a kereszten kiárasztott Lélek! Jézusnak a keresztig kellett odaadnia önmagát, hogy elküldhessen Téged, s így megszülethessék a közösség Általad és Benned: az Egyház. Add, hogy ma minden fájdalomban felismerjem és átöleljem Jézust, s így általam is kiáradhass: és megújulhasson Ben-

ned a közösség, amelyben élek, és az egész Egyház. Szentlélek Isten, a szabadság és az öröm Lelke, a remény Lelke! Add biztosan és szabadon remélnem, hogy Te nagyobb dolgokat tudsz végbevinni bennem, mint amire én folyton újra elesõ gyöngeségemben valaha is képes volnék, add hinnem és remélnem, hogy ha átadom magam Neked, Te új szívet és új lelket adsz belém, add, hogy tudjak hálaadó örömmel remélni végtelenül nagy tetteidben: tudjam remélni, hogy általam is meg akarod újítani a közösséget, amelyben élek, és Egyházadat, és a föld színét. Szentlélek, a tûz lelke! Gyújtsd lángra a lelkeket, s tégy engem is tüzed hordozójává. Ámen (Dr. Tomka Ferenc)

MIT TEGYEK, HOGY MÉLYEBBEN TALÁLKOZHASSAM A SZENTLÉLEKKEL? Imádkozz mélyebben! Minden imában tudatosítsd Isten szeretõ jelenlétét. Kérd ima elõtt a Szentlelket, hogy tanítson jobban imádkozni. (Pl. így: "Jöjj Szentlélek! Világosíts meg! Nyisd meg a lelkem!") (Vö. Róm 8,14-l6, 26, Gal 4,6.) Biztosíts állandó idõpontokat imádságodnak (pl. minden reggel és este ugyanazon idõben egy-egy negyedóra...), s a szentségimádásnak is (ha lehet, azonos napon, azonos idõben). Minden nap ajánld fel magad a Szentléleknek - add át magadat az Õ vezetésének (lehetõleg a reggeli imában). (Vö. Jn 16,13) Ebben segítségedre lehet a fenti ima-felajánlás. Különösen figyelj a Szentlélek indításaira (Vö. Gal 5.16), - akár a lelkiismeretedben hangzik el az, akár pl. egy testvér vagy családtag kérése által. - Szokd meg, hogy azonnal és örömmel válaszolj hívásaira, akkor is, ha nehéz. (Pl. úgy, hogy bensõdben kimondod Neki: "igen", s megteszed, amire hív.) Lépj ki magadból. Minden nap úgy indulj reggeli imádból, hogy: ma örömet akarok szerezni másoknak. (Tégy konkrét elhatározást: pl. ma oda fogok lépni

Veled és Feléd 3

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 4

PÜNKÖSD X-hez, aki tegnap megbántott, vagy felhívom Z-t, akivel rég nem találkoztam...) S ha szeretsz, a Lélek kinyilatkoztatja magát Neked. (vö. Jn 14,21) Légy tudatosabban Krisztus tanúja az emberek elõtt, elsõsorban szereteteddel. Vágyódj rá, hogy konkrétan is közelebb vezethesd embertársaidat Jézushoz. Ne félj - kellõ idõben - beszélni is hitedrõl! Kérd ilyenkor a Lelked, és Õ vezetni fog. (Vö. Lk 12,12, Iz 61,1) Építsd a szeretetet, az egyetértést, különösen ott, ahol kritikával, széthúzással találkozol. (Pl. határozd el, hogy aznap mindenkirõl jót mondasz.) (Vö. Róm 13,8, 2 Kor 13,13) Ha valami fáj, öleld át a szenvedõ Megváltót, s Vele egyesítsd szenvedésedet. Különösen, ha közeli testvéreid részérõl ér fájdalom... (Bensõdben minden alkalommal mondd ki: "Neked ajánlom".) Így részese vagy Jézus megváltó szenvedésének, s a Szentlélek kiáradásának. (Gal 5, 24-26) Ne aggódj! Bízd rá magad a Mennyei Atyára s a Szentlélek vezetésére. (Vö. Mt 6,33-34) Tudatosan élj a Lélek szabadságában, s próbáld sugározni ennek a szabadságnak örömét. (Gal 6,22-26) Hidd és reméld, hogy a Szentlélek képes minden nehézség közepette - általad is - megújítani közösségedet és az Egyházat. Ezt a reményt sugározzák életed és szavaid. (Vö. Róm 15,13, Ef 1, 17-19) (A reményt akkor tudod sugározni, ha az imában s a szentségekben is rendszeresen merítesz a Lélek "forrásaiból".) Merj mindig újra kezdeni! Minél inkább magunkban bízunk, annál gyakrabban elesünk. Ha jobban a Szentlélek vezetésére bízzuk magunkat, csökkennek az elesések (Ez a fejlõdés egész életünk útja. Róm 8,5-11) Minden elesésed, gyengeséged ellenére ha hiszel - a Lélek képes új szívet és új lelket adni beléd. (Ez 36,26, 2 Kor 3,17)

“Az igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra.” Hogyan éljük ezt az igét? Úgy, hogy a Szentlélek iránti készségünkben, aki vezet, figyelmeztet és ösztönöz, hallgatunk arra a "hangra", amely bennünk szól. "A kereszténynek a Szentlélek késztetései szerint kell járnia - mondja Chiara Lubich -, hogy teremtõ hatalmával a Lélek mûködhessen a szívében, mely az életszentségre, az átistenülésre és a feltámadásra vezeti." Hogy jobban megértsük, mintegy felerõsítve halljuk "a hangot", Chiara arra hív, hogy egységben éljünk. Így sajátítjuk el azt a képességet, amivel nemcsak a bennünk szóló hangot halljuk, hanem a "köztünk lévõ Feltámadottét is, amikor egyek vagyunk benne".

Veled és Feléd 4

Amikor Jézus közöttünk van, a Lélek "tökéletesít minket, hogy meghalljuk bennünk szóló hangját, mert a köztünk jelen lévõ Jézus által felerõsödik a Lélek hangja." "Hogy a Szentlelket szeressük, imádjuk és szívünkben tartsuk, a legjobbnak tûnt mindig az Õ hangjára hallgatni, mely képes megvilágosítani minket életünk

minden pillanatában. Amikor hallgattunk "arra a hangra", nagy meglepetéssel vettük észre, hogy sokkal jobban haladunk a tökéletesség felé, hibáink lassan-lassan eltûnnek, és átadják helyüket az erényeknek." "Az igazság Lelke elvezet titeket a teljes igazságra." Ez az ige, melyet a Szentháromság-vasárnapi liturgiából vettünk, arra szólít, hogy segítségül hívjuk a Szentlelket: "Ó Szentlélek, semmi mást nem kérünk Tõled, csak Istent, Istenért. (…) Add (…), hogy életünk hátralevõ idejében mindig, minden pillanatban csupán Neked éljünk, és egyedül Téged akarjunk szeretni és szolgálni! Isten! Isten, Te tiszta szellem, akinek emberségünk edénye üres kehely lehet, hogy betöltsd azt! Isten, Téged kell sugározni a lelkünknek, szívünknek, arcunknak, szavainknak, tetteinknek, hallgatásunknak, életünknek és halálunknak. Neked kell tovább élned abban a nyomban, amelyet távozásunk után a földön hagyunk. Nem maradhat, ne is maradjon más utánunk, mint jelenléted fényes barázdája, a Te világító jeled, aki jelen vagy bennünk, az élõ világ magvaiban vagy az összeomló világ romjaiban, mindenek istendicséretében vagy hívságában. Mert minden teremtmény csak arra való, hogy - akár mint lábaid zsámolya, akár mint színed elõtt szertefoszló árnyék - Neked készítsen helyet, ó Minden, ó Egyetlen, ó Szeretet!" Fabio Ciardi és Gabriella Fallacara gondozásában

Veled és Feléd 5

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 6

EGYHÁZMEGYEI MINISTRÁNSTALÁLKOZÓ - ESZTERGOM

HÁLA PAPJAINKÉRT!

Egyházi hivatások világnapja

Április 14-én volt az Egyházmegyei Ministránstalálkozó, templomunk ministránsai közül hatan (Gyuri bácsival és Gyula atyával) vettünk részt. A plébániáról közösen indultunk, és az Árpád-hídtól külön busszal mentünk a Bazilikáig. Az idõnk nagyon jó volt. Regisztráció után a Bazilikában közös énektanulás volt. Az éneklés befejeztével mindenki feszülten várta, hogy melyik plébániával lesz egy csoportban. Mi a "kék négyes" csoportba kerültünk, a békásmegyeri Boldog Özséb Plébánia ministránsaival. Kezdetét vette az akadályverseny, ami egyben misszió is volt, mert embereket kellett megszólítanunk, és megkérdeznünk, hogy hallottak-e már Szent Erzsébetrõl. Mesélnünk kellett Szent Erzsébet életérõl, és Szentképes naptárat is adtunk nekik. Az akadályversenyen hat állomás volt. A fõ téma Szent Erzsébet és Szent Imre élete volt, de kérdeztek a liturgikus évrõl, a szentmisérõl, és szenteket kellett felismerni képekrõl. A feladatok megoldása után volt fél óra szabadidõnk. Ebben a fél órában lesétáltunk a Macskaúton a Loyolai Szent Ignác templomhoz, majd vissza a Bazilikához. A séta után a sekrestyébe mentünk öltözni - ugyanis mi ministrálhattunk - és megbeszélni a feladatokat. A ministrálásnál csatlakozott hozzánk három rákoscsabai kislány, és két helyi ministráns. Nagy öröm volt számunkra ez az alkalom, hiszen nem adódik ilyen minden nap, hogy az esztergomi Bazilikában ministrálhatunk. Nekem, személyesen a legnagyobb élményt a Szentlecke olvasása és a csengetés jelentette. Mindnyájan nagy örömteli szívvel végeztük a feladatunkat. A mise után eredményhirdetés volt. Mi - lecsúszva a dobogóról - negyedikek lettünk, de nem szomorkodunk, mert nagyon jól éreztük magunkat, és megérte elmenni. - Biriszló Bence -

Veled és Feléd 6

"Hagyományosan a Jó Pásztor vasárnapján emlékezünk meg az Egyházban a hivatások világnapjáról. A Szentatya a mostani alkalomra írt üzenetének bevezetõjében ismételten arra emlékeztet: az elsõ keresztény közösség csírájában akkor jött létre, amikor néhány galileai halász találkozott Jézussal, és hagyták, hogy tekintete, hangja meghódítsa õket és befogadták sürgetõ meghívását. Isten mindig kiválasztott néhány embert, hogy közvetlenebb kapcsolatban mûködjenek Vele együtt üdvözítõ tervének megvalósításában." Köszönjük, Jézusunk, hogy minket sem hagytál árván. Egyházközségünkbe is küldtél jó papokat, akik - az Eucharisztia bemutatása által és a szentségek kiszolgáltatásával nálunk (plébániánkon) tettek tanúságot meghívásukról, életükrõl. Köszönjük Károly atyát, aki 1990 júniusától mûködik Egyházközségünkben, s aki által élõ közösségeket hoztál létre plébániánkon. Köszönjük azokat a káplánokat, akik itt szolgáltak és szolgálnak, azokat a papnövendékeket, akik nálunk szereztek tapasztalatokat. Köszönjük Károly atya szeretõ gondoskodását, amelyet sokféle módon érzünk. Különösen húsvéti ajándékát, amelyet munkatársainak adott: Jean Vaniez: A közösség c. mûvét, melybõl egy rövid részletet idézünk. (A közösség a megbocsátás helye 62-63. old.) "Közösségben olyan könnyû ítéletet mondani másokról, elmarasztalni õket. Kategóriákba zárjuk az embereket: "Ez a férfi ilyen, az a nõ olyan." Ha ezt tesszük, megtagadjuk tõlük a lehetõséget a növekedésre. Jézus azt mondja, ne ítéljünk, és ne marasztaljunk el senkit. Ítélkezni, elmarasztalni: a közösségi élet bûnei. Ha ítéletet mondunk, gyakran azért tesszük, mert van valami bennünk, amiért bûnösnek érezzük magunkat, amit nem akarunk meglátni, vagy nem akarjuk, hogy mások meglássák. Amikor ítéletet mondunk, ellökjük magunktól a többieket; falat, sorompót állítunk közénk. Amikor megbocsátunk, ledöntjük a sorompókat, egymáshoz közeledünk." F. Lívia

Veled és Feléd 7

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 8

SÁROSPATAKRÓL HAZAJÖVET... - GONDOLATOK Április 28-án Sárospatakon jártunk Árpádházi Szent Erzsébet Zarándoklaton. A zarándoklatot Károly atya vezette. Vendégünk volt egy kispap, Lukács József, aki a Hivatások Vasárnapján tanúságot tett. Egy kényelmes busszal utaztunk. Odafelé az úton Árpádházi Szent Erzsébet életébõl hallhattunk részleteket, és rózsafüzért imádkoztunk. Útközben egyszer álltunk meg, Szerencsnél. Sárospatakra érve a templom felé indult zarándok csapatunk. A templom melletti szobornál közös csoportkép készült, majd a fõbejáraton keresztül bementünk a templomba, ahol ifjúsági nap volt. Hallhattuk a káplán atya elõadásának végét, majd a ministránsokkal és az atyákkal a sekrestyébe mentünk. A többiek beültek a padokba és énekeltek. A sekrestyében beöltöztünk és megvártuk a többi zarándokcsoportot. Az éneklésbe õk is bekapcsolódtak. Mikor mindenki megérkezett, elkezdõdött a mise. Személyes élményem, hogy én "húzhattam meg" a mise elejét jelzõ csengõt. Majd felcsendült az orgona és kivonultunk. Norbival és Erikkel nagyon izgultunk, mert beosztottuk a feladatokat, de jól fel kellett mérni a terepet. Sikerült mindent jól elvégezni. A mise elején az oltárra tették Árpádházi Szent Erzsébet ereklyéjét. Az egész mise alatt lehetett érezni Szent Erzsébet közelségét. A misén Szent Erzsébeténekeket énekeltünk. Nagyon örültem, hogy ministrálhattam. Mise után a Várba indultunk. Az idegenvezetõnk szellemes gondolatokkal vezetett végig a Vöröstoronyban, és a kiállításokon. A Vár meglátogatása után a plébániára mentünk, ahol vendégül láttak minket. Itt fogyasztottuk el ebédünket. Az ebéd után Károly atya meghívott bennünket fagyizni, majd hazaindultunk. A hazaúton, a buszon rózsafüzért imádkoztunk, énekeltünk, és megosztottuk közös húsvéti, Vándor Evangéliumos és egyéb élményeinket. Mindenki soksok élménnyel és kegyelemmel ment haza. Biriszló Bence

Veled és Feléd 8

Hála és köszönet a Szent Erzsébet zarándoklatért. Igazából sok családi fájdalom után készülõdtem a zarándoklatra, volt kikért felajánlanom ezt a Zarándoklatot. Indulás elõtti napokon nagyon rosszul éreztem magam, gyomorfájás, hányinger, általános gyengeség, rossz hangulat. Zarándoklatra indulás elõtt kétségessé vált, hogy tényleg ilyen elesett állapotban vegyek részt. Jó döntés volt, indultam, rábíztam magam az Úr gondviselõ szeretetére. Természetesen kértem, hogy el tudjak feledkezni betegségemrõl, figyeljek, segítsek rászoruló testvéreimnek. Ne merüljek el az önsajnálat börtönébe, önmagamat túllépve tudjak szeretet lépéseket tenni, hisz erre hívott az Úr. Úgy érzem sikerült, bár néha elõjött az önsajnálat, de legyõztem. Mise elõtt megkértek, hogy könyörgést olvassak, aki ismer, tudja, hogy tíz ember elõtt is remeg kezem lábam, úgy izgulok. Ez elsõ reakcióm azt volt, hogy nemet mondok, vállalja el más, de eszembe jutott, miért mentem a zarándoklatra,: szeretni, tenni a szeretet lépéseit. Szégyenlem, hogy megfordultak ezek a gondolatok a fejembem. Igent mondtam, és a szokásos belsõ izgalmakat legyõzve "érted Istenem" tettem a dolgom. Nagy öröm volt bennem, mert a mise végén valaki befogta hátulról a szemem, nem tudtam ki az, biztosan nem közülünk való gondoltam. A férjem egyetemi tankörtársa vett észre felolvasás közben, õ is zarándoklaton vett részt a közösségével. Nagy örömmel öleltük meg egymást, hisz nagyon régen nem találkoztunk, szinte felsikítottunk, úgy kellett lecsöndesíteni minket. Ebben az örömteli ölelésben úgy éreztem Jézus ölel át. Eszembe jutott, ha én nem állok ki olvasni, lehetséges, hogy nem is találkozunk, mit szalasztottam volna gyengeségem miatt. Telefonszámot cseréltünk, a találkozás reményében. Köszönöm Uram meghívásodat, hála érte. - B.J. -

Veled és Feléd 9

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 10

SÁROSPATAKRÓL HAZAJÖVET... - GONDOLATOK “Én úgy éreztem, hogy eddig ez volt az a Húsvét, amelyikre legjobban fel tudtam készülni. Valahogy most tudtam igazán ott lenni a szertartásokon, a Szent Három Napban és Húsvétvasárnap is. Nagyon örültem, hogy a Feltámadási Körmeneten idén is tömjénezhettünk. Nagyon jó volt a nagypénteki szertartás, amikor az atyák leborultak, a ministránsok pedig mindannyian letérdeltünk a szertartás elején és imádkozhatunk. Akkor valahogy sikerült igazán egyesülni a Szenvedõ Krisztussal.” - Biriszló Bence “Nekem nagyon szép volt az idei Húsvét. Nagyon át tudtam élni az összes szertartást és nagyon tetszett, hogy annyi szép ének volt, és annyira lelkesen tudtam énekelni, hogy még az áldozáshoz is csak legutoljára mentem ki, hogy minden éneket végig tudjak énekelni. És aztán rászántam magam, hogy elmenjek a Csíksomlyói Passió megtekintésére. Eddig még soha nem láttam a Csíksomlyói Passiót. Nagyon-nagyon tetszett, hogy a kerület ifjúsága és a fiatal papok mind beszálltak a szereplésbe és nagyon tetszett a sokszor népies elõadásmód, a szövegezés. Ez egy régi, õsi szöveg. Nekem például a Júdás siránkozásai, hogy a tetvek is elhagyták, nincs rajta semmi rágnivaló, csak a Jézus tanítványai közé azért állt be, hogy, hogy kapjon egy kis pénzt nagyon mulatságosnak tûntek. Késõbb aztán, amikor Jézus bevonulása volt Jeruzsálembe, elfogása a Getszemáni-kertben, az ostorozása, a keresztre feszítése... Ezek nagyon-nagyon megható jelenetek voltak és sírva is fakadtam, nagyon együtt tudtam érezni Jézussal. Különösen az volt a nagyon nagy élmény, hogy ezeket a fiatal papokat én mind ismertem, a hangjukról rájuk ismertem. S ez annyira élõvé, megkapóvá tette ezt az egész elõadást, hogy bizony még az sem zavart, hogy fázott egy kicsit a lábam és végig bírtam a befejezõ áldásig az egész elõadást, és nagyon örültem, hogy kiböjtöltem az egészet. Nem mentem el semmi ok miatt, fáradtság vagy más ok miatt, és hát ez volt az egyik nagy élmény.” - Fazekas Lívia -

Veled és Feléd 10

“Elõször is a Húsvétomról szeretnék egy-két gondolatot megosztani a kedves testvérekkel. Idén most már negyedik alkalommal töltöttem a húsvéti szent ünnepeket az esztergomi Bazilikában bíboros fõpásztorunkkal, de idén elõször egy különleges szolgálatban, mint Asszisztencia Magiszter. Volt egyfajta felelõsségem azért, hogy a Szent Liturgia folyamatosan és minél szebben menjen végbe, és ezért volt egy olyan feladatom is, hogy figyelnem kellett arra, hogy igazán a lényegre tudjak koncentrálni. Elég sok feladatom volt, de azt gondolom, hogy hõsiesen helytálltam ezen kihívás alatt is, és igazán szép ajándékokat kaptam az Úr Jézustól. Mondhatnám én is Nagycsütörtökön a lábmosás szertartását, mikor a bíboros úr megmosta tizenkét kispapnak a lábát, vagy Nagypénteken a kereszthódolatnál történt eseményeket. Húsvétvasárnap is szép volt a maga nemében. Ami viszont számomra most fontosabb, az a mai napról egy-két gondolat. Szeretnék köszönetet mondani a kedves testvéreknek, hogy itt lehettem, és részt vehettem ezen a zarándoklaton. Nekem azért volt fontos ez a mai nap, mert édesanyámat is Erzsébetnek hívták, aki most már nem lehet velem. Õ odafönt a Mennyországból kísérte végig ezt az utat. Nagy örömömre szolgált, hogy tiszteletemet fejezhettem ki Szent Erzsébet ereklyéje iránt, akit én magam is nagyon tisztelek. Ami nagyon fontos volt számomra, hogy sokukkal megismerkedhettem, egy-két szót válthattam, kivel többet, kivel kevesebbet, és hát remélem, hogy a holnapi nap folyamán, amikor majd kicsit többet beszélek magamról, a misék után esetleg jobban megismerhetjük egymást. Aztán, ami még fontos mondanivalóm, hogy a Városmisszió alatt is fogunk találkozni, ugyanis a rektor atya ide küldött, erre a plébániára, hogy majd a Városmisszió alatt is együtt legyünk. Hát szeretném a kedves testvérek imádságát kérni, nem csak értem, hanem minden papnövendékért, akik most különbözõ plébániákon tanúságot tesznek a hivatásukról, és természetesen mi is, én is az imádságaimba foglalom mindnyájukat.” - Lukács József, kispap

Veled és Feléd 11

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 12

SÁROSPATAKRÓL HAZAJÖVET... - GONDOLATOK

Szent Erzsébet gyermekéveibõl "A wartburgi vár akkoriban híres volt nagy lakomáiról, melyek nagy vagyont emésztettek fel. Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy Erzsébetet nem érdekli az ilyen szórakozás. Feljegyzik róla, hogy ilyen alkalmakkor gyakran imába merülve találták. Nem hozta tûzbe a mulatozás, a szép ruhák, vagy a lakomák. Már kisgyermekként nagy érdeklõdést mutatott a nyomorultak és a rászorulók iránt.”

“Az idei Nagyböjt nekem a Karácsony utáni napokkal kezdõdött, amikor Károly atya mondta, hogy ebben az évben ne legyen gyermek passió a virágvasárnapi szentmisén, mert a Csíksomlyói Passióra készülnek a plébániák a Városmisszió jegyében. Elõször szíven ütött, és majdnem ott haltam meg a sekrestyében, de a következõ pillanatban már az forgott a fejemben, hogy mivel tudjuk pótolni, és nagyon jó volt, hogy meg tudtuk beszélni, s közösen tényleg összefogva a Családok Délutánjába beépítettük a gyermekek, családok vasárnap délutáni keresztútját, és úgy érzem, ennek sok gyümölcse termett. A húsvéti készülõdés nekem több szempontból is fontos. Egyrészt, hogy lelkileg is helyre tudjam magamat tenni. Nagyon jó volt, hogy idõnként meg tudtam állni a templomban imádkozni, megpihenni. Sokat jelentett. A másik az, hogy öregszik a segítõ csapat, idõsebbek a testvérek, nehezebben tudnak vállalni feladatot, hogy szép legyen a templom, a templom környezete. Nagyon jó volt, hogy a Jóisten mindig küldött valakit, aki ott tudott lenni mellettem, tudott segíteni, s azt hiszem, így is hozzájárulhattunk a Húsvét szépégéhez, a feltámadás öröméhez. A családomban is valahogy különleges volt ez a Húsvét. Nagyobb szeretet éreztem, egységet köztünk, mert bár az elõzõ években is mindig együtt voltunk, de most valami más volt. Még egy apróság, hogy mondtam a feltámadási körmenet után valakinek, kár, hogy nem voltunk annyian, mint az elõzõ években, ezt nagyon sajnálom. Emellett ugyanakkor azt láttam, hogy lélekben nagyon együtt volt a közösség, és ez így igaz. És azt kívánom, hogy minden más szertartásban, liturgiában így tudjunk részt venni, mint ahogy az idén.” Simongáti György

Veled és Feléd 12

Az Érdy-kódexnak a Legenda Aurea és Pelbárt nyomán szerkesztett legendája szerint már gyermekkorában kitûnt különös jámborságával, fõleg az ünnepeket üli meg nagy buzgósággal. A táncot és játékot kerüli. A híres rózsalegenda eszerint még idehaza esett volna meg vele: “Történik egy napon, mikoron nagy hideg volna, hogy úgy mint senki ne látná, vinne apró maradékokat az vár kapuja elében az szegényeknek, és ime, elöl találá az õ atyja. Csodákozván rajta ennen maga, mit járna és hova sietne. Megszólojtá: fiam, Erzséböt hova mégy, mit viszel. Az nemes király leánya miért fölötte szemérmes vala, nagyon megszégyellé magát. Megijede és nem tuda félelmében egyebet mit felelni: im rózsát viszök. Az õ atyja kedég, mint eszös ember, meggondolá, hogy nem volna rózsa virágzásának ideje. Hozzá hívá, és meglátá kelebét. Hát mind szép rózsavirág… Óh nagy ártatlanság, óh szeplõtelenségnek halhatatlan malasztja: ime az áldott mennyei Király, nem hagyá az õ szerelmes szolgálóleánya beszédét hamisságban, hogy szemérmöt ne vallana, de inkább szentséges voltát isteni irgalmasság követné…” Más elõadás szerint ez már Thüringiában történt. Meg kell jegyeznünk azonban, hogy - bár Erzsébet nagylelkûségét találóan jellemzi vándorlegendával van dolgunk, amely más szentek történetében is felbukkan, de késõbb a magyar királylány ikonográfiájához tartozik." Fazekas Lívia

Veled és Feléd 13

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 14

SÁROSPATAKRÓL HAZAJÖVET... - GONDOLATOK “Szent Erzsébetrõl annyit, hogy engem sokszor elgondolkodtat az alakja. Ugye november 19-én hirdették meg a Szent Erzsébet évet, illetve nyitották meg itt Sárospatakon, és 20-án már itt voltam a Katolikus Karitász munkatársaival. Mi voltunk az elsõ zarándokok, az emlékkönyvbe mi írtunk be elsõnek. Szóval már akkor, de már az elõtte lévõ években, évtizedekben is el-elgondolkodtam rajta. Akár, mint a kislányon. Próbáljuk meg magunk elé képzelni a kislány Erzsébetet. Négy éves korában elkerült Magyarországról, s már akkor tele volt szeretettel, segítõkészséggel a maga szintjén, aztán végig, gondoljunk most magunk elé egy általános iskolás kislány korú valakit. Aztán tizennégy éves korában ment férjhez, most egy tizennégy éves kislányt képzeljünk el, Erzsébetet, aki tele volt szeretettel, éjjel-nappal az volt a kenyere, hogy másokon segítsen, másoknak adjon. Nem tudom, hogy látunk-e ilyen tizennégy éves lányt például, magunk körül, környezetünkben, aki egyfolytában másokért él. Nem a saját szórakozására és egyebekre gondol, hanem egyfolytában másokért él. Ez a tizennégy éves korú, középiskolás lány van elõttem. Aztán huszenegy évesen már özvegy. Tessék egy huszonegy éves fiatalasszonyt magunk elé képzelni, gyermekekkel, özvegyen, de ismétlem, hogy éjjel-nappal szolgál, szeret. Nem kesereg, meg nyöszörög, tele világfájdalommal, hogy már neki értelmetlen az élete, mert meghalt a férje és mennyi csapás érte, meg egyebek. Egyfolytában szeret, és ebben megtalálja a boldogságát. Állandóan ebben a szeretetszolgálatban van, él, ez oldotta meg életének gondjait és bajait. És huszonnégy évesen meghal. Megint képzeljünk magunk elé egy huszonnégy éves fiatal hölgyet, leányt, asszonyt, özvegyet, aki ilyen fiatalon kész, érett, kiteljesedett személyiség, aki szentként hal meg. Megint elõttem van pár, huszonéves hölgy, persze aztán harmincas, ötvenes, hetvenes... Készek? Szentek? De bárki akárcsak saját magára is gondolhat: kész vagyok, szent vagyok? Alkalmas vagyok máris átköltözni...? Egyfolytában ez a Szent Erzsébet van elõttem, nem a 800 évvel ezelõtt élt valaki, hanem a mai alakokat nézve, a mai lányokat, fiatalasszonyokat és özvegyeket nézve, hogy találják meg az életük boldogságát, hogy miben találják meg, illetve látom, hogy egyáltalán nem találják meg a boldogságukat, mert nincs ott Isten az életükben, nincs ott Jézus az életükben. Erzsébetnek ez oldotta meg az életét. Megtalálta Istent, megtalálta Jézust és Õt szolgálta. Ez volt az egész életének az értelme. Nem emberek, nem a gazdagság, nem a földi dolgok kínálata tették boldoggá. Szóval engem ez az Erzsébet foglalkoztat mindig, ahogy rágondolok, vagy nézem 1-1 képét. Erzsébetet behelyettesítve a mai, a ma élõ lányokkal, asszonyokkal.

Veled és Feléd 14

Büszkeséggel tölt el, hogy magyar, egy magyar származású, egy magyar vér. És persze eszembe jut, hogy Édesanyám is Erzsébet, aki egy éve halt meg, május elsõ napjaiban. Õt is így nézegetem, mitõl is lett Õ szent? Az Õ szentté válása elõttem zajlott. Gyerekkoromtól kezdve rengeteg kép van elõttem az Õ életébõl, és tényleg sok-sok vonását felfedezem az életszentségének. Szóval nem szégyellem az Édesanyámat, büszke vagyok rá, mert rengeteg olyan esemény él bennem Vele kapcsolatban ami, a szentté válását bizonyítja és igazolja. Néha, úgy indítást kapok, hogy menjek el a temetkezési helyére - a kriptába -, de aztán mindig lebeszélem magam, hogy ugyan mi keresni valóm van ott. Voltam már ott párszor, de nem ott keresem. A szentmisében vagyok Vele együtt, hiszen minden szentmisében a halottakért is imádkozunk, emlékezünk. Ott van benne minden szentmisében, elõttem a mennyország lakói között, vagy mikor, hogyan gondolunk rájuk. Meg misén kívül is a fényképeken, vagy a bennem lévõ emlékekben. Mosolygós arca, mely szeretetet árasztott évtizedeken keresztül. Ahogy dolgozott, ahogy szenvedett, ahogy szeretett. Szent Erzsébet nekem ilyesmit jelent.” - Károly atya “Most, hogy Károly atya beszélt a négyéves Erzsébetrõl, eszembe jutott, hogy ilyen fiatalok szentek lesznek, Szent Erzsébet 4 éves korában elkezdte az egész életét, és mivé vált 24 éves koráig. Templomunkban van Szent Filoména ereklyéje, aki 13 évesen vált szentté - és olyan boldog voltam amikor megtudtam, hogy jön Giovanni Braschi atya Olaszországból, aki az Õ emlékére tartott misét. Annyira megragadott, hogyan lehetséges, hogy valakik ilyen fiatalon váltak szentté: egyik 13 évesen, szûzen ; a másik 24 évesen, aki három gyermek anyja. Mi meg megérjük a 79 évet, vagy 80 évet, és még mennyi mindent nem tettünk meg, amit õk megtettek rövid kis életükben. Éppen ezért csak imádságra, imádságra és imádságra szeretnék buzdítani mindenkit. Filoménát szeretném mindenkinek ajánlani, hogy imádkozzanak hozzá. Én is buzgón imádkozom Hozzá, és segít. Ne felejtsük el, hogy ott áll az ereklyéje a jobb oldali oldalhajóban. Ha Szentségimádásra megyek, akkor az ereklyéhez is mindig odamegyek imádkozni, és elmondom a rózsafüzért. Kérem a Testvéreket, hogy forduljanak bátran Erzsébethez és Filoménához, mert csodákat mûvelnek. Engem vezetnek,én ezt köszönöm hálásan.” - Székely Irénke néni -

Veled és Feléd 15

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 16

SÁROSPATAKRÓL HAZAJÖVET... - GONDOLATOK “Én a Vándor Evangéliumról szeretnék beszélni. Nagyon jó érzés volt, amikor odaért hozzánk a Vándor Evangélium, és nagy izgalommal bontottuk ki a szatyrot elsõ alkalommal is, másodszor is. Nagyon jó, amikor átjárja az ember testét az érzés, hogy mindenki, aki imádkozza a Vándor Evangéliumot, mindenki megfogja a füzetet, a bibliát, a rózsafüzért, és olyan jó érzés az, hogy mindenkivel ugyanazzal a dologgal imádkozunk. És különös bizsergés járja át az embert. Nagyon jó tapasztalat, élmény volt. - Tóth Erik “Elõször is a Vándor Evangéliumról szeretnék mondani néhány szót, néhány gondolatot. Amikor elõször átvettük és átelmélkedtük, akkor már a bevezetõ elmélkedések is olyannyira megragadtak minket. El is határoztam, hogy le fogom írni, és máskor el fogjuk majd imádkozgatni ezt, amikor nincs nálunk a Vándor Evangélium. Egyébként úgy érezzük - mi csak ketten imádkozzuk a Marikával, feleségemmel -, hogy az egész közösség együtt van, és együtt tudjuk imádkozni ezt. A másik, amit szeretnék megosztani veletek, a húsvétvasárnapi homília. Annyira megragadott. Már többször hallottam ezt az evangéliumi részt, és hát a Károly atyának a homíliái már nagyon sokszor megragadtak, de ez most különösen. Átéreztem és átéltem, hogy vajon én felismerem-e Jézust, találkozom-e Vele? Most itt a zarándoklaton vagyunk. Mi is kimozdultunk, elindultunk egy úton, úgy, mint ahogy az emmauszi tanítványok elindultak, és elgondolkodtam rajta, biztosan találkoztunk vele, hisz van segítõnk, van közbenjárónk, hozzá fordulhattunk, Szent Erzsébetet kértük, Szûzanyánkhoz imádkoztunk. Megvannak a segítségeink. Csak ki kell nyitni a szívünket. Ezt kívánom nektek is, magamnak is, mindnyájunknak, hogy találkozzunk vele.” - Siroki István -

Veled és Feléd 16

VÁROSMISSZIÓ - 2007 Hányszor énekeljük ima-összejöveteleinken: "Jöjj Szentlélek, jöjj közel, jöjj el fényességünk, jöjj Tüzes lélek, lobbantsd lángra szívünk!" Igen, nagyon várjuk már, hogy Jézus elküldje nekünk Szentlelkét, a vígasztalót, az erõt adót, hogy kiárassza szívünkbe az Atya szeretetét. Így, Pünkösdre várva különösen szívünkbõl jön ez a fohász, hiszen mint a "Szentlélek lángnyelvei", mi is Krisztus tüzét szeretnénk lángra lobbantani minél többeknek a szívében. A közelgõ Városmisszió is erre buzdít minden hívõt, s ez a mi fantáziánkat is megmozgatta. Mi lenne, ha az élõ

Rózsafüzér-lánchoz hasonlóan mi a Havanna-lakótelepet imád-koznánk körül? Hiszen itt is akkora az ínség, annyian nem ismerik Jézust! Ez a lehetõség mindannyiunkat fellelkesített. A múlt hétfõn aztán három fõs csoportokban elindultunk. Indulás elõtt dicsõítve, magasztalva az Urat, kértük az Õ segítségét és vezetését. Két testvérünk végig a templomban maradt, s értünk imádkozott. Kezdetben kicsit izgultunk, de tudatosítottuk magunkban: ha Krisztus velünk, ki lehet ellenünk? Mindvégig figyeltünk a Szentlélek vezetésére, hogy egy adott helyen miért imádkozzunk. Pl. egy sörözõ elõtt az alkoholizmutól való szabadulásért, a Közösségi Ház elõtt az okkultizmustól való elhatárolódásért, vagy éppen egy-egy járókelõért. Jókedvûen tértünk vissza a templomba, és hálát adtunk az Úrnak a kiosztott kegyelmekért. Éreztük, hogy Jézus mindannyiunkra számít. Nagyon örültünk, hogy harcosok lehettünk az Õ seregében, és elhatároztuk, hogy folytatni fogjuk az imaharcot egymásért, a plébániáért, a városért, országunkért. - Erdélyi Ili -

Veled és Feléd 17

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 18

VÁROSMISSZIÓ -2007 “Aki befogadja azt, akit én küldök, engem fogad be” Jn 13,20

A SZENT LÁSZLÓ PLÉBÁNIA VÁROSMISSZIÓS PROGRAMTERVEZETE (2007 SZEPTEMBER 16-22) Szept. 16. (vasárnap) 19.00 Komolyzenei koncert - (f. Kovács család)

BBeeffooga d n a ? gadna? otthonába zarándokokat, akik a 2007. évi budapesti városmisszió kongresszusára érkeznek? Szeretettel biztatjuk Budapest családjait és közösségeit, hogy nyissák meg otthonaikat és fogadják be a városmisszió kongresszusára hozzánk érkezõ külföldi és magyar vendégeket 2007. szeptember 16-a és 23-a között. Kérjük, jelentkezzenek, ha otthonukban fel tudnak ajánlani külön szobát, 1, 2 vagy akár több ággyal. A vendégek számára a szálláson és vendégszereteten kívül csak reggelit kérünk. A szolidaritás és a testvéri szeretet nevében fogjunk össze, hogy a kongresszusra érkezõ és szállást igénylõ mintegy 1500 vendég szeretõ otthonra találjon családjainknál, és vendéglátásunk nyomán bensõséges találkozások, maradandó barátságok jöjjenek létre. 2007. szeptember 16-23. Jelentkezés: Pestszentlõrinc Szent László Római Katolikus Plébánia irodája. (Bp., 1181. Kondor Béla sétány 6.) Információ: E-mail: [email protected]; Tel.: 06-20-344-4949

Veled és Feléd 18

Szept. 17. (hétfõ)

18.30 Ima a Havanna lakótelep körül az itt élõkért - (f. Karizmatikus imacsoport) 19.00 Férfiest - (f. Gyula atya)

Szept. 18. (kedd)

10.00 Baba-Mama Klub - (f. Kovácsné Sz.Kati) 19.00 Nyitnikék kórus hangversenye

Szept. 19. (szerda)

18.00 Házaspárok miséje, majd versek, tanúságtételek, utána kötetlen beszélgetés - (f. Molics Feri-Simongáti Gyuri-Fazekas Lívia)

Szept. 20. (csütörtök) 18.00 "A jövõ kezdete" - filmvetítés, beszélgetés - (f. Gyula atya) Szeptember 22-én egész napos missziós programot szervezünk a templomban, illetve a plébánia területén. Felelõsök: Simongái Gy.-Molics F. MISSZIÓS NAPUNK TERVEZETT PROGRAMJAI: Színdarab Szent Erzsébet életérõl - (Simongáti Gyuri-Gyula atya) Egészségügyi tanácsadás - (Szigetvári Magdi) Tárlat - liturgikus tárgyak és ruhák bemutatása - (S. Gyuri, Török Betti) Idegenvezetés templomunkban - (Gyula atya) Ifjúsági gitáros koncert - (Tóth Imi) Táncház ifjúsági vezetéssel - (Laczovics Andi) Méhecskék tánca - (Tordai Dóri) Néptánc csoport bemutatója - (Szabó Kriszti) "Meghallgatlak" sátor - (Karizmatikus imacsoport) Kiállítás Pál Mária festményeibõl - (Székely Irénke néni, Simongáti Gyuri) Karitász vásár - (Simongáti Ági) “Babaruha-börze”GYEREKPROGRAMOK: - kézmûves foglalkozás, óvodások mûsora, aszfaltrajz-verseny, ugrálóvár stb. - (Felelõsök: Szabó Kriszta, illetve várunk még testvéreket a szolgálatokra!) Szolgálatokra jelenzkezés a felelõsöknél!

Veled és Feléd 19

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 20

(GYÓGYSZERTÁRI) TAPASZTALATOK

Szolgálat Mit jelent ez a szó? Olyan tevékenység, cselekedet, melynek hajtórugója a szeretet. Több, mint amit például a munkaköri leírás tartalmaz. Az egyik nap a gyógyszertár irodájában ülve munkám közben meghallottam, hogy az egyik beteg hangosan elégedetlenkedik. Abbahagytam a munkámat, és kimentem megnézni, hogy mi a probléma. A recepten egy adat hiányzott. A kolléganõ elküldte, menjen vissza az orvoshoz, mert így nem lehet elfogadni a receptet. Igaza volt. A számítógépes program úgy mûködik, hogy erre az adatra szükség van. A beteg kérlelt minket, tegyünk valamit, az orvos messze van. Ekkor eszembe jutott egy lehetõség: megpróbálom az orvost telefonon elérni és megkérdezni a hiányzó adatot. Szerencsére éppen rendelési idõ volt, a telefont felvették és az adat így rákerült a receptre. A rendelõ megköszönte, a beteg pedig annyira hálás volt, hogy pénzzel akarta honorálni a "fáradságot". Természetesen udvariasan, de határozottan visszautasítottam. Hiszen ezért vagyok, vagyunk, hogy szolgáljunk. A februári életige a következõképpen hangzott: "… és elment egy magányos helyre, hogy imádkozzék." Február 11-én, a betegek világnapján, mi, a Szent Lõrinc Gyógyszertár dolgozói is elvonultunk egy csöndes helyre, a gyógyszertár helyiségébe,

Veled és Feléd 20

amely szombat délután lévén kihalt, és csendes volt. Elvonultunk, hogy a gyógyszertár megalakulásának és felszentelésének 10. évfordulója alkalmából hálát adjunk, és újra átgondoljuk gyógyszerészi hivatásunkat. Miben is áll a gyógyszerészi hivatás? Aki e szép pályára lép, hivatást kell éreznie magában arra, hogy ezt az emberbaráti és szociális foglalkozást a betegek érdekében teljes odaadással, felelõsségérzettel és lemondással fogja ûzni. Nem fogja csak egyszerûen kenyérkereseti forrásnak tekinteni, hanem elõtte mindig magasabb és nemesebb célok lebegjenek: használni az emberiségnek bajában, betegségében segítségére lenni. Ehhez a szép elhatározáshoz kértük a Jóisten segítségét, és áldását Károly atya közremûködésével patikánk újraszentelését. "Jó az Úrban bizakodni…" Akkor, amikor sok nehézséget gördítenek elénk nap mint nap a különbözõ rendeletekkel, szabályokkal, amikor minden napnak megvan a maga keresztje, amelyet vállalni kell. A szentelés tisztulást, megújulást is jelent, megújítja közösségünket, hiszen hivatásunkat csak jó, összetartó, egymást segítõ közösségben lehet magas színvonalon ûzni. Uram, áldj meg minden hozzánk forduló beteget, adj erõt, türelmet munkánkhoz, hogy bennük a szenvedõ Jézust meglátva, a Te szeretetedet tudjuk sugározni feléjük! - Sz.M. -

VISSZATÉRÉS - TAPASZTALAT

Károly atya hallgatózik? (Igaz történet egy szentbeszédrõl) Plébániai közösségünk legcsonkább csonka családja vagyunk. Elvált nagymama, elvált anyuka, két középiskolás nagylány, és egy 3 és fél éves fiúcska. Sajnáljuk is magunkat rendesen, és ahogy illik, gyakran irigyeljük a példás életû családokat. Azonkívül mindenért egymást okoljuk, keresztül kasul. Egy ilyen igencsak heves vita, veszekedés után a fél éjszakát depressziós mozdulatlanságban virrasztottam át, és azzal feküdtem le végül, hogy megkérdeztem a Jóistent, hol rontottuk el, mit kell tennünk? Nagyon gyorsan elaludtam és reggel, ami egyben vasárnap reggel is volt, megvilágosodtam. Szinte valamennyien elszakadtunk egyházi közösségeinktõl. Mint egy megszállott, járkáltam a lakásban a lányomtól az unokámig és mondtam, mondtam az érveket, hogy igenis ez itt a baj, vissza kell térni. A közösség, a hívõ testvérek hiánya miatt van minden gondunk. Hiszen mi nem is szeretjük Jézust, ha nem keressük a kapcsolatot azon a rengeteg lehetõségen keresztül, amit plébániánk kínál. Majdnem elkéstünk miattam. Aztán jött a szentmise és én majdnem leestem a székemrõl, amikor Károly atya pont ezeket a gondolatokat bontotta ki az õ ismert meggyõzõ szép stílusában. Biztos vagyok benne, hogy rajta keresztül Jézus újra hívott minket. A szentmise végén a leghebrencsebb unokám rögtön odaszaladt hozzám (mellesleg sokszor nem is figyel) és elhûlve mondta: mama, a Károly atya pont arról beszélt, amit te mondtál reggel. Lehet, hogy hallgatózott, válaszoltam és a szívembe olyan béke költözött, amit le sem lehet íni. Egy biztos, csak akkor érzem a kegyelmeket, ha megvan a kapcsolat: testvérek, egyház, plébánosunk és Jézus. Csak így mûködik. - Szele Irén -

Veled és Feléd 21

VEF 156.qxd

2007. 05. 21.

21:22

Page 22

LEVELESLÁDA

KERÉKPÁR TÚRA De jó volt! Gyönyörû idõ, csodálatos tájak (a Gödöllõi dombság nyúlványai), jó hangulat, jó társaság (tizenhárman!)… és Szent Imre éve van, születésének 1000 éves évfordulóját ünnepelve - meglátogattuk az úri-i Szent Imre templomot, ahol nagyokat énekeltünk (imádkoztunk) a magyar ifjúságért, hazánkért… Defekt is volt, kosármeccs a monori plébánia udvarán, üdítõ pihenés az Emericus sörözõben (üdítõ is volt!)… A 88 km-t hõsiesen legyõztük és egészséges fáradtsággal tértünk haza. Mikor lesz a legközelebbi túra? Már útközben kérdezgették a résztvevõk!

Spárgakrémleves 1 kg spárgát mossunk meg, és vékonyan hámozzuk meg. A végébõl 1 cm-t metsszünk le, hogy ott is friss legyen. Egymásfél cm-es darabokra vagdaljuk fel. Kb. 2 liter sós vízben fõzzük meg. Egy pohár tejfölt két kanál liszttel simára kikeverünk, egy tojás sárgáját is hozzáadva, apránként kicsi vízzel felengedve, majd kevergetve, a félliternyi folyadékot a forrásban lévõ spárgához öntjük. Addig keveregetjük a forrásban lévõ levest, míg a habja el nem fõ. Forrón diónyi vajat, citrom levét és 1-2 kanál cukrot keverünk hozzá, ha már kisség kihûlt, hogy az ízét is megérezzük. Finom tavaszi különlegesség, betegeknek különösen jó erõforrás, és csemege. Szeretettel: Lívia Egy gyermek mondta, hogy május elsején mennek a majálisra… És szentmisére jössz? - kérdeztem. Kötelezõ? - kérdezett vissza…

"Károly atya! Nem tudom magamba tartani! Tegnap mondtuk elõször a vándorevangéliumot… Gyönyörû volt! Mindketten éreztük a Szentlelket! Alleluja!"

Veled és Feléd 22

Május a Szûzanya hónapja. Ezért is volt öröm, hogy a szentmisékre és a litániára is sokan beneveztek. Öröm volt így kezdeni május hónapját!

Öröm volt látni a május 1.-i szentmiséken, hogy nemcsak a szokásos hétköznapi misére járók voltak, hanem sokan, mások is… Nem volt kötelezõ! De Szent Józsefet, a munkást ünnepeltük, a munka keresztény értelmezésérõl elmélkedtünk… És, ha keresztények vagyunk, igyekszünk megragadni a lehetõséget, hogy szentmisén vegyünk részt, szentáldozáshoz járuljunk… A munkaszüneti napok erre is jók! A Robogó Óvodában tartottam a hittanfoglalkozásokat ebben a hittanos tanévben is. A gyermekek nagyon érdeklõdõek és nyitottak voltak. A kezdeti induló létszámból, tartósan 15-16 fõ maradt. Egy páran rendszeresen átsétáltunk az ovis liturgiákra, melyekre szerettek a gyermekek eljönni. Hálát adok az összes "robogós" hittanos gyermekért és szüleikért! Hálát adok az ovis liturgiákért, melyeken közösen figyelhettünk Károly és Gyula atya szavaira, valamint hála a közös éneklésekért és imákért! Hála legyen minden gyermekmosolyért és csillogó szempárért, melyek továbbra is megerõsítettek abban, hogy igen, érdemes az óvodás korosztállyal is foglalkozni, még akkor is ha ez a hitoktatásnak nem a látványosabbik területe. Hiszen mindannyian tudjuk: ami lényeges, az a szemnek láthatatlan! Pálné Lipák Emese, hitoktató

Kunszery Gyula

Pünkösd És amikor elérkeztek A Pünkösdnek napjai, Összegyûltek egy kis házban Krisztus elsõ papjai. (Rongyos ruhák, kérges kezek, fésületlen üstökök: ily egyszerû proletárok a legelsõ püspökök.) És hirtelen lõn az égbõl Mintegy sebes szélvihar, S betölté az egész házat Zengõ-zúgó égi zaj. És eloszlott tüzes nyelvek Lebegtek a szobában, S az isteni Szentlélekkel Betelének mindnyájan. S akik eddig gyávák voltak, Bátrak lettek hirtelen, S a tudatlan agyvelõkben Kigyulladt az Értelem. S kik eddig a zsidón kívül Nem tudtak más nyelveket, Minden nyelven hirdették már A krisztusi elveket. És kiket a sanda kétely Oly gyorsan megrendíte: Ingadozó tamásoknak Megszilárdult a Hite. Köztük eddig egyetértés Alig-alig lehetett, S fellángolt most a szívükben Az isteni Szeretet.

Veled és Feléd 23