Szent Margit Gimnázium. Pedagógiai Programja. Bizalom és felelősségtudat!

Szent Margit Gimnázium Pedagógiai Programja 2013 Bizalom és felelősségtudat!

1

TARTALOM I. BEVEZETŐ 1. Elöljáróban 2. A pedagógiai program törvényi háttere 3. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat 4. Az iskola rövid története 5. Küldetésnyilatkozata 6. Az iskola társadalmi, vallási, környezeti adottságai 7. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása, megtekintése II. AZ ISKOLA NEVELÉSI ALAPELVEI 1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja 3. Megoldandó nevelési feladatok 4. Kapcsolat a szülői házzal 4. A diákokban kialakítandó személyiségideál 5. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos oktatás-nevelés színterei III. ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK 1. Tanároktól 2. Diákoktól IV. MŰVELTSÉG, KULTÚRA 1. A kultúra jelentősége 2. Az iskola kulturális élete 3. Testnevelés, sport 4. Iskolai könyvtár V. VALLÁSI ÉS NEMZETI ÜNNEPEK 1. Vallási élet 2. Ünnepek VI. AZ ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. Alapelvek 2. Jutalmazás és büntetés 3. Vizsgarend VII. A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE, GYERMEKVÉDELEM 1. A tanulók szociális helyzetéből adódó feladatok 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység 3. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat 4. Önkéntes, közösségi szolgálat (KÖSZI) VIII. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE 1. Az egyházi iskolákkal 2. Egyházközségekkel, katolikus ifjúsági szervezetekkel 3. Külföldi kapcsolatok IX. AZ ISKOLA TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSAI 1. Tanórai munka – értékelő szempontok 2. A pedagógusok intézményi feladatai 3. Osztályfőnöki munka 4. Tanórai foglalkozások, csoportbontások, emelt szintű képzés 5. Tanórán kívüli foglalkozások 6. Tehetséggondozás 7. Felvétel az iskolába 8. Átvétel az iskolába XI. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

3 4 4 5 6 7 7 8 9 9 10 11 11 12 13 13 14 15 16 16 17 18 19 19 20 21 21 22 22 22 23 23 23 24 25 25 25 26 26

2

1. 2.

1. Általános elvek 2. Egészséges iskola 3. Az iskolai egészségnevelő program szereplői 4. Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei az iskolánkban 5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink 6. Milyen keretek között valósítjuk meg egészségnevelési céljainkat 7. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló testi és lelki egészségnevelési témák 8. Jogszabályi háttér XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS 1. Alapelvek XII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS OTTHONI FELADATOK 1. Iskolai beszámoltatás 2. Házi feladat XIII. Záró rendelkezések

28 28 28 29 30 30 30 32 32 33 33 33

3

1. Elöljáróban

KEDVES MUNKATÁRSAK!

Mottó: Az oktatási rendszer csak annyira jó, amennyire a tanárok, akik alkotják. Az eredményes tanulás elképzelhetetlen színvonalas tanítás nélkül. A kiváló teljesítményhez gyermekek többségének sikere szükséges! A Szent Margit Gimnázium munkatársai, (tanárok, takarítók, karbantartók, irodai dolgozók stb.) az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja köré szerveződő közösséghez tartoznak. Azok a szabályok, amelyek a munkánkat és életünket meghatározzák, nem egyszerűen csak a közös munka és élet menetét biztosítják, hanem egy nagy múltú, magyarságát és kereszténységét megélő közösség értékeit és szellemiségét bízzák ránk, amit közvetítenünk kell a diákoknak. Célunk és feladatunk szintézist teremteni egyfelől a műveltség és a keresztény értékrend, másfelől a hit és az élet pólusai között. Olyan közösséget építeni, amelyben kibontakozhat a magyar szellemiség. Olyan személyiségek formálását kell elősegíteni, akik felelősséget éreznek egymás iránt, a közösségük és a magyar nemzet iránt. Bizalom és felelősségtudat!

4

2. A pedagógiai program (PP) törvényi háttere 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1997. évi XXXI. tv. a Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Módosítása: 2002. évi IX. tv. 1993. évi XXXVII. tv. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól. 1990. évi IV. tv. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházról. 229/2012. (VIII. 28.) A nemzeti köznevelés törvény végrehajtási rendelete 20/2012. (VIII. 31.) A nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények végrehajtásáról szóló EMMI rendelet 32/2012. ( X. 8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve 1/1998. ( VII. 24.) OM rendelethez 7. számú melléklet a 11/1994. ( VI. 8.) MKM rendelethez – oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléséről és módosításai A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 3/2002. (II. 15.) OM. rendelet a Közoktatási Intézményekben folyó Minőségbiztosítás bevezetéséről. 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 363/2012. (XII. 17.) Az óvodai nevelés országos alapprogramjáról szóló kormányrendelet A 100/1997. kormányrendelet az érettségi szabályozásáról Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici)

3. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Elnevezése: Szent Margit Gimnázium Székhelye: 1114. Budapest, Villányi út 5-7 Levelezési címe: 1518. Bp. Pf. 41. A gimnázium OM azonosítója: 035 239 Alapítási éve 1996. augusztus 1. A gimnázium alapítója és fenntartója: Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja. (Rövid neve: Megváltós Nővérek) Címe: 1085. Budapest, Horánszky utca 17. Az alapító okiratot 1901 /1996. 06. 27. / 22 szám alkotta meg 1996. augusztus elsején, a Kongregáció Tartományfőnöknője. 2011 április 5. egységes szerkezetben foglalta. Bírósági lajstromszám: 16 Működési engedélyének száma: FPH 038/860-7/2011. Fenntartója és felügyeleti szerve: Isteni megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja – Magyar Tartomány Rövid neve: Megváltós Nővérek Címe: 1085. Budapest, Horánszky utca 17. A gimnázium típusa: négyosztályos gimnázium, ötosztályos gimnázium, hatosztályos gimnázium, maximum 26 osztály 150 fő 7-8. osztály és 765 fő 9-12 osztály. Munkarendje: nappali Adatnyilvántartás, tanácsadás, kapcsolattartás: MKPK Katolikus Pedagógiai és Szervezési és Továbbképzési Intézet

5

4. Az iskola rövid története Az iskola alapítója, az épület építtetője és mai fenntartója az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Rendjének Magyar Tartománya. A nővérek rendjének alapítója Eppinger Erzsébet 1814. szeptember 9-én született az észak-elszászi fürdővároskában, Niederbronnban. 1848-ban, arra a meggyőződésre jutott, hogy plébánosa segítségével, néhány társával szerzetesi közösséget fog alapítani. Az alapítás célja, hogy otthonukban ápolják az elhagyatott betegeket, és gondoskodjanak a rászoruló gyermekekről, ami abban az időben elsősorban a szegény gyerekek tanítását, illetve vallásos nevelésüket jelentette. Simor János, győri püspök még a rendalapító Anya, Alfonza nővér életében meghívta a nővéreket Magyarországra. Sopronban megalapították az első rendházat, ahol 1863-ban német származású nővérek telepedtek le, itt létesült az anyaházuk. 1868-ban alapította meg a püspök atya a magyar kongregációt, és engedélyezte a novíciák felvételét. A nővérek gyermekekkel, árvákkal, öregekkel és betegápolással foglalkoztak. A Rend neve az elmúlt másfél évszázad alatt többször megváltozott. Jelenlegi nevét Az Isteni Megváltóról Nevezett Nővérek Kongregációja nevet - XII. Pius alatt vette fel. A magyar tartomány felismerve a kor új szükségleteit, a betegellátás mellett az árvaellátáson keresztül fokozatosan vállalta az ifjúság tanítását, elsősorban elemi és középiskolákban. A Rend Sopronban tanítóképzőt alapított, és ezzel elindította a középiskolai oktatás megszervezését. 1920-ban alapították meg a budapesti Szent Margit Leánygimnáziumot. 1912-ben nővéreket küldtek Amerikába, a kivándorolt magyarok testi és lelki gondozására, magyarság-tudatuk megőrzésére. A szerzetes nővérek sokfelé vállaltak feladatot az országban. 1929-ben már 576 nővér közül 245-en tanítással, 341-en pedig betegápolással foglalkoztak. A Rend sikeresen működött az országban. 1950-ben, a szétszóratás évében, már 75 zárdájuk volt. A nővérek száma ekkor 1129, ebből 81 óvónő, 245 tanítónő, 115 tanárnő, 417 betegápoló, 225-en más apostoli munkában dolgoztak, és 46-an nyugállományban voltak. 1990-től dolgozhatnak és élhetnek ismét a rendi keretek között, ma 7 intézményben összesen 76 nővér él. Steinmayr Maria Stanislaa anya 1920-ban alapította meg a Rend első középiskoláját a fővárosban. A gimnázium ideiglenesen a Fehérvári út és Váli utca sarkán lévő Fővárosi Polgári Leányiskolában nyílt meg 3 teremmel, amiből egy osztályterem, egy tanári és egy igazgatói szoba volt. Az első osztályba 37 nyilvános és 2 magántanulót vettek fel. A nővérek a rendházból jártak az iskolába tanítani. Mivel a Rend igyekezett saját épületben elhelyezni a gimnáziumot, 1929-ben megindultak a tárgyalások az új épületről. 1931-ben Gombos Gabriella nővérnek sikerült a telket megszerezni elsősorban a ciszterci atyák segítségével, és Fábián Gáspár műépítész tervei alapján megindulhatott az építkezés. 1932-ben költöztek át az új épületbe, melyben egy szerzetesház, a tanítóképző és gimnázium kapott helyet. Az iskola Szent Margit néven vált ismertté, akkor talán Európa egyik legszebb és legmodernebb jól felszerelt tan- és nevelőintézete volt. 1948-ban államosították a Szent Margit Gimnáziumot, és XI. ker. Szent Margit Leánygimnázium lett. 1950-ben deportálták a nővéreket az épületből. 1951-ben az Agráregyetem költözött ide. Ezután a Martos Flóra Gimnázium, a Szlovák Gimnázium, végül a Kaffka Margit Gimnázium működött az épületben. 1960-as évek közepétől az iskola koedukált iskolaként működött. A Budai Margitosok Baráti Köre 1920-1948 közötti „margitos” öregdiákokból szerveződött 1989-ben. Az öregdiákjainkat magába tömörítő közösség azzal az igénnyel lépett fel, hogy a Szent Margit Gimnázium újra működjön. 1994-ben elindult az első egyházi 6

osztály. 1996. augusztus elsején kapta vissza a Rend az épületet. Ekkor indult újra a Szent Margit Gimnázium, amelyben 2000-ig még állami osztályok is működtek. Az Isteni Megváltóról nevezett nővérek Kongregációja apostoli tevékenységet folytató szerzetesközösség. Általános célja az, hogy Isten dicsőségét előre mozdítsa, és tagjait Krisztus követése által az evangéliumi tanácsok útján a tökéletes keresztény szeretetre vezesse. Különleges apostoli feladata: közreműködés a világ megváltásában, főleg az Egyház által rábízott pasztorális, szociális, és karitatív munka végzésével a betegápolás, a szegények és öregek gondozása, és a fiatalok nevelése és tanítása révén. A nevelői és oktatói tevékenységhez különleges szellemi és lelki adottságokra, gondos előkészületre és állandó megújulási és alkalmazkodási készségre van szükség. Ezért a nővérek törekedjenek állandó önképzésre. Így lesz hatásuk tartós a rájuk, bízottakra, mert hiszen inkább nevelünk azzal, amik vagyunk, és amit teszünk, mint azzal, amit mondunk. (A Kongregáció Direktóriuma) Ennek a feladatnak igyekeznek eleget tenni, amikor fogadnak fiatalokat Budapest egész területéről, de vannak bejáró és állami kollégiumban lakó diákok is. Az iskola a nevét Árpád-házi Szent Margitról kapta. Az iskola névadójának atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. Margitot még a szíve alatt hordozta édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével betörtek az országba. Béla király megkísérelte föltartóztatni őket a Sajónál, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső kétségbeesésükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. Amikor Margit hároméves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben. Tízéves volt, mikor a Nyulak-szigetére került, ahol királyi apja kolostort emeltetett számára. Alázatos, szerény, önmegtagadó életet élt, és önnön szenvedéseit ajánlotta fel hazájáért. 1261-ben, 19 évesen tette le ünnepélyes fogadalmát. Igyekezett az édesapja, Béla király és István herceg között dúló családi viszályban közvetíteni. Sikerült is a békét helyreállítania. 29 évesen halt meg. Halála után sokan keresték fel a sírját, enyhülést és gyógyulást keresve. Szentté avatása 1943-ban történt meg, bár a magyar nép már régen szentként tisztelte. Tanulhatunk tőle ma is: szociális segítségre való készséget, részvétet a szenvedők iránt, tiszteletet embertársaink iránt, türelmet, megbocsátást és békességre való törekvést. 5. Az iskola küldetésnyilatkozata A diákok egy része keresztény szellemű nevelést kap a családban, de a családok többsége már az iskolára bízza ennek elmélyítését és a vallásos gyakorlatok megszerettetését a fiatalokkal. Ezért a nevelési és oktatási munkában arra törekszünk, hogy az ifjúsággal megismertessük az Evangélium szellemét, a keresztény élet alapvető normáit és ezek által teljes embert formáljunk. Segítsük őket tehetségük és képességeik kibontakozásában. Keresztény szabadságban és szeretetben igyekezzünk a nevelőkkel, tanítókkal, szülőkkel, gyermekekkel és az ifjúsággal jó közösséget alapítani. Nevelői és tanítói munkánk feleljen meg a keresztény alapelveknek, a megváltós lelkiségnek és a kor követelményeinek. A neveléssel foglalkozók legyenek nyitottak a kor problémái iránt, de legyenek tudatában annak, hogy minden nevelői és oktatói munka csak akkor lesz termékeny, ha saját életük az Evangélium szellemét sugározza. A Gimnázium az alapító Rend szándéka szerint, a fiatalokat úgy szeretné nevelni és oktatni, hogy keresztény elkötelezettségű, gyakorló katolikusok/keresztények legyenek. A hit és tudás harmonikus egységet alkosson életükben. Iskolánk ezért a következetes és fegyelmezett munka, a hit, a szellemi igényesség és a tisztelettudás elsajátításának műhelye. Szabadságban 7

és szabadságra neveljük fiainkat, ahol lehetőség van a keresztény élet megélésére, és lehetőség van a keresztény közösség megteremtésére. Ahol erőt meríthetnek az európai kultúra értékeiből, megismerhetnek és tisztelhetnek más kultúrákat, ugyanakkor tudatosan vállalhatják magyar identitásukat és lehetnek a jövendő magyar keresztény értelmiség aktív tagjai. A továbbtanuláshoz legyenek kellően felkészültek a szaktárgyakból. Alkossanak olyan közösségeket, amelyek segítően elkísérik őket életük során. Építsék ki az egymás iránti bizalmat és legyenek felelősek egymásért. Az iskola jelmondata: Bizalom és felelősségtudat! 6. Az iskola társadalmi, vallási, környezeti adottságai Az iskolát elsősorban Budapesten és a környező településeken élő olyan családok gyermekei látogatják, akiknek szülei katolikus nevelést szeretnének biztosítani. A környező településekről kerülnek ki a bejáró tanulók, a létszám 15-25 %-a. Az állami kollégiumban lakók száma kevesebb, mint 5 %. Az iskolába felveszünk református, evangélikus és más vallású fiatalokat is, akik elfogadják a katolikus iskola szellemiségét. A jelentkezőtől plébánosi, illetve hitoktatói ajánlást és igazolást elfogadunk. Jó kapcsolatot tartunk fenn a fővárosi plébániákkal és egyházközségekkel. Ugyancsak megbecsüljük a különféle katolikus lelkiségi mozgalmakat a fővárosban. A gimnáziumi évek során számos tanulónk tevékenyen vesz részt ezekben. Minthogy tanulóink a főváros legkülönbözőbb kerületeiből valók − eléggé arányos eloszlásban − az iskola működése messze túlterjed a közvetlen környezetén. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szülők a vallásos nevelés igényén túl a továbbtanulás szándékával íratják gyermekeiket iskolánkba. Ennek igyekszünk megfelelni az igényes oktatással és társadalmi-valláserkölcsi neveléssel. Büszkék vagyunk arra, hogy sok nagycsaládból származó diákunk van: sok esetben nemcsak több testvér látogatja intézményünket, hanem édesapák, nagybácsik, nagypapák jártak diákként az előd Szent Margit, majd Kaffka Margit Gimnáziumba, s ragaszkodnak ahhoz, hogy fiuk vagy unokájuk is nálunk lépje át a felnőttség küszöbét. Többet várunk el a hozzánk járó diákoktól, ugyanakkor többet és mást is igyekszünk nekik adni, mintegy „szokványos iskola” (tisztelve más intézmények értékeit és eredményeit): a tanulásban, az emberi kapcsolatokban, a viselkedés-kultúrában és a szabadidő eltöltése során is. Amíg diákjaink iskolánk falai közt nőnek fel, sokszor tapasztalják, hogy elvárások, szabályok, a fegyelem és a szorgalmas munka iránti elkötelezettséget közvetítjük feléjük. Ugyanakkor nagyon sokan közülük érettségi után visszatérve elmondják, hogy az olykor terhesnek érzett szabályok biztonságot adtak számukra, későbbi életükben alkalmazkodó készséget, s olyan közösséget teremtettek, ahová később bármikor vissza tudnak térni. E közösség egyrészt az osztályuk, másrészt az iskola tanárai, akik közül sokhoz visszatérnek volt diákjaik tanácsért, együttérzésért örömükben és bánatukban… Legalább olyan fontos, hogy többségében jó diákjaink és őket támogató szüleik vannak, akik odafigyelnek az iskola nevelési szándékaira, s (a szülők) támogatják ebben az iskolát. Önmagában egy iskola kevés, csak akkor érhet el eredményeket, ha a szülői ház a „szövetségese”. 7. A Pedagógiai Program elfogadása, jóváhagyása, megtekintése A jogszabályban meghatározottak szerint az PP-t a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat (DÖK) és SZMK (Szülői Munkaközösség) véleményének kikérésével. A PP azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Az PP a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, határozatlan időre szól.

8

Jelen PP a tanulók, szüleik, az munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben továbbá az intézmény honlapján. Jelen PP az intézmény nevelőtestülete 2013. augusztusi határozatával fogadta el. Módosításra akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy az igazgató, a szülők, a nevelőtestület vagy a DÖK erre javaslatot teszt. Jelen PP felülvizsgálata minden tanév elején történik, az esetleges jogszabály módosításokat beépítjük. Az előző PP három év múlva veszti hatályát. II. AZ ISKOLA NEVELÉSI ALAPELVEI 1. Az iskolai nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A keresztény iskolai nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten, az emberek és a haza szolgálatára. „A keresztény hit egy közösség ölén születik és növekszik. Az iskola azért tanít, hogy neveljen, vagyis hogy belülről alakítsa az embert. Ezért elkerülhetetlen, hogy az iskola burkoltan vagy kifejezetten - valamely határozott világnézetre hivatkozzék. Ez beletartozik minden választás belső történésébe. Az iskolának, mint nevelő intézménynek kifejezett feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit. Erkölcsi szabadság csak az abszolút értékekkel kapcsolatban lehetséges: ezektől függ az ember életének értelme és értéke.”(A Katolikus Iskola 29. 30. és 53. pont) „A katolikus iskola olyan intézmény, amely a személyiség javáért tevékenykedik, s ezért az emberi személyek iskolája. Az emberi személyiség anyagi és lelki igényével központi helyet foglal el Jézus tanításában: ezért annak kibontakoztatása a katolikus iskola legfőbb célja." (KN) „A katolikus iskolában az oktatásnak és nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek, az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes oktatásukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803.) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: - A diák személyisége a pedagógus személyiségének megnyilvánulásai által fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra. „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.” - A nevelésben fokozott szerepe van a szokás-automatizmusoknak. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. - Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. - Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. - Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. - A katolikus tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.

9

Iskolai munkánkat a jelmondat szerint: a bizalom és felelősségtudat egységében végezzük. BIZALOM: lényege a természetes és természetfölötti értékek iránti nyitottság. Ennek megfelelően iskolai képzésünk általános jellegű: nem szervezünk speciális képzésű osztályokat, tanulócsoportokat. Ugyanakkor a sok talentumot kapott gyerekeknek megpróbálunk tehetségünk szerint segítségére lenni, hogy adottságuk ne kallódjék el. FELELŐSSÉGTUDAT: hívő embereket nevelünk, életükbe integrálódik az igényesség, és a világra nyitott műveltség és továbbképzés igénye és nem hiányozhat az Istenre való nyitottság, valamint a szerető igényesség maguk és mások felé. Célkitűzésünk: a sokoldalúan képzett, sokféle feladatra alkalmas, keresztény magyar értelmiség nevelése. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy: - A gyermekeket, diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, életszentségre törekvő, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. - A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. - A gyermekek, diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. - A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. - Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki. - A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. - Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. - Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. - A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. - Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. - Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat) - Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). - A mozgás és az egészséges életvitel igényét kialakítsa. - A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. - A nevelés az intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges testi és lelki fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztény személyiségét fejlessze. 3. Megoldandó nevelési feladatok A magyarság múltjához, kulturális hagyományaihoz való hűségre - a jelen társadalmában való tájékozottság, a jövőért való felelősség, a nemzethez tartozás megalapozása, valamint a közéleti szerepek vállalására való késztetés. Az egyetemes keresztény kultúrkörhöz tartozás tudatának ápolása. Ebbe beletartozik az antik klasszikus műveltség, a keresztény európai kultúra, a modern technikai civilizáció, valamint a modern európai nyelvek oktatása. 10

A vallásos életre nevelésben a liturgikus életbe való bevezetés. A hittant (katolikus és református) minden évfolyamban tantárgyi jelleggel iskolai órakeretben (heti 2 óra) tanítjuk. Ezen igyekezünk az alapvető imádságokat (esti, reggeli, bűnbánati, szentmise részei, stb.) megtanítani. Vasárnaponként közös diákmisét tartunk az évfolyamoknak, és reggelenként osztálymisét szervezünk havonta egy alkalommal a tanév rendjében közzétett beosztás alapján. - A közös diákmiséken előmozdítjuk a résztvevők belekapcsolódását a liturgikus szolgálatba és énekbe. Évenként 2 lelki nap van, és igyekezünk bűnbánati liturgiát szervezni a fiataloknak. Törekszünk sokféle liturgikus lehetőséget teremteni, hogy a fiatalok minél közelebb kerüljenek az egyházhoz (szentségimádás, rózsafüzér, KECSAP, stb.). A gimnázium énekkara az egyházi, és ezen belül a liturgikus zene ápolását tartja egyik fontos feladatának. A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. Az esztétikai nevelésben fontosnak tartjuk a képzőművészetek, a zenei kultúra oktatását (az iskolai órák keretén túl is), - valamint a beszéd, a viselkedés, az öltözködés és a környezet kultúrájának elsajátítását. A testi nevelés a tanórákon, a sportköri foglalkozásokon, a kirándulásokon és túrákon, valamint a különféle sportversenyeken valósul meg. Belekapcsolódunk a Magyar Diáksport Szövetség, a Katolikus Iskolák Diáksport Szövetsége (KIDS) és a lehetőségekhez képest a Katolikus Iskolák Nemzetközi Sport Szövetsége (FISEC) versenyeibe. Az egészséges életmódot a biológiai és osztályfőnöki órákon is szorgalmazzuk. Alapvetően fontosnak tartjuk a keresztény kötelességteljesítésre nevelést. Az állapotbeli kötelesség teljesítését keresztény erényként vesszük figyelembe a tanulók minősítésében (magatartás és szorgalom). A közösségi életre nevelés minden területét fölkaroljuk: a családi, az osztály, az iskolai, a plébániai és lelkiségi közösségeket. Gondot fordítunk a tanulók későbbi családi életének megalapozására a hittanórákon, a szaktárgyi, valamint az osztályfőnöki órákon. A nevelési területeket kiegészíti a fegyelmezett életvezetésre való késztetésünk. Állandóan szoktatjuk tanulóinkat a tanórák alatti munkafegyelemre, a házi feladatok pontos elkészítésére, az iskola házirendjének megtartására, - valamint az utcán, a közlekedésben, a szórakozóhelyeken, később, pedig a munkahelyen való fegyelmezett viselkedésre. 4. Kapcsolat a szülői házzal Elsődleges felelőse az igazgató és az osztályfőnök. Formái: a szorosan vett tanulmányi, fegyelmi kapcsolatokon kívül (iskolai fogadó órák) a szülőkkel való társas együttlét, a szülői kirándulások szervezése. Minden évben két alkalommal az igazgató szülői értekezletet tart, ahol beszámol az iskola fő nevelési feladatairól, valamint az iskola pszichológussal közösen valamilyen nevelés problémáról tartanak rövid előadást. Ezután a szülői értekezlet az osztályfőnök vezetésével folytatódik. Az osztályfőnökök szerveznek társas együttlétet a szülőkkel, ún. "fehér asztal" keretében. Itt a szülők közvetlen beszélgetés formájában találkozhatnak az osztályban tanító tanárokkal, kölcsönösen megismerhetik egymást és gyermekeik akadályait, valamint javaslatokat tehetnek az iskolai élet bármely területének javítására. Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SZMK) Az osztályfőnökök vezetésével minden tanév elején választanak minden osztályból két tagot és egy póttagot. A havi rendszerességgel tartott találkozókon az iskola igazgatója a felmerülő aktuális ügyekben, a közép- és hosszú távú stratégia kialakításában kéri az SZMK véleményét. 11

Az SZMK tagjai is felvethetnek kérdéseket, problémákat, kérhetnek tájékoztatást. Az SZMK legfontosabb célja, hogy egy olyan fórum jöjjön létre az iskola vezetése valamint a szülők között, amit az őszinte párbeszéd jellemez – még a legkényesebb témák esetén is. Az SZMK tagjai elősegítik a fiatalok kulturált szórakozását a „Margitos bulik” lebonyolítását, valamint a Szent Margit jótékonysági bált szervezik, az iskola támogatására. Az osztályok szülői közössége a legtöbb esetben aktívan figyelemmel kíséri az iskola szellemi, erkölcsi nevelését és anyagi helyzetét. A szülők az Iskola Alapítvány számlájára befizetett összegekkel, valamint adójuk 1%ának felajánlásával támogatják az iskolát anyagilag. 5. A diákokban kialakítandó személyiségideál Nevelésünk célja, hogy diákjaink személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. Ennek során egyes tulajdonságokat erősíteni kell bennük, míg másokat lefaragni, helyére tenni. Tudjuk, hogy meg kell találnunk a diákonként más és más adottságok tiszteletét is: az általános emberi értékeken túl, a csak arra a tanulóra jellemző értékeket (vallási elmélyülésre való készség, tantárgyak iránti érdeklődés, sport, művészetek, stb.). Úgy alakul ki az a személyes nevelési ideál, amely nevelésünket meghatározza. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat, ami tovább folytatódik. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind pedig értékekben. A fontosabb emberi és egyben keresztény értékek a következők: - a hitre, reményre, szeretetre nevelés, - a helyes önértékelés, amely sem nem túlozza, sem le nem becsüli értékeit, - az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, - a józan, megfontolt ítélőképesség, - a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, - a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, - a szelídség, az alázat, a türelem, az alaposság, a mértékletesség, - a bűnbánat, amely mentes legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás, - a belső csendre, elmélyülésre való igény, - hűség Istenhez és embertársainkhoz, - felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Mindezeket a szeretetparancs hármas egysége fejezi ki: szeretni Istent, embertársainkat úgy, mint sajátmagunkat. Akikben ezek a tulajdonságok megerősödnek, az fogékony lesz a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Nevelésünk nagy feladata, hogy a mai világban tapasztalható hamis értékeket leleplezzük, és tanulóink természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassuk keresztény szellemmel. Végső célunk a Krisztusban megváltott, azaz krisztusi, keresztény ember kialakulásának elősegítése. Sohasem feledkezünk meg arról, hogy mi ültetünk, gyomlálunk, de a növekedést az Isten adja. 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos oktatás-nevelés színterei - tanítási órák (különös hangsúllyal az osztályfőnöki órák) - szabadidős programok - lelki programok (lelkigyakorlat, bűnbánati alkalmak) - személyes törődés a diákokkal - mentálhigiénés szakemberrel történő beszélgetés lehetősége - lelkipásztorral történő beszélgetés lehetősége - közösségi szolgálat (KÖSZI) - egyéni és közösségi imák, iskolaélethez kötődő imák.

12

A személyiségfejlesztésben fontos szerepet tölt be a művészeti nevelés (elsősorban a magyar, ének, tánc-, néptánc- rajz- és médiaoktatás, népművészeti ismeretek, főzés). A tanórákon kívül lehetőség van részt venni az énekkar és a diákszínpad, ill. a képzőművészeti szakkörök tevékenységében. A lelki nevelés területén az osztályfőnöknek kiemelt jelentősége van. Az osztályfőnök személyes törődéssel figyel diákjaira, törekszik családi és társadalmi hátterének megismerésére és ezeket figyelembe véve segít a fejlődésben. Ennek során személyes beszélgetéseket folytat a diákokkal, szüleikkel. A személyes törődés feladata azonban megoszlik a szaktanárok között is. A személyiségfejlődés közösségi aspektusát különösen segítik az osztálykeretben zajló lelki programok, lelkigyakorlat, az osztálymisék. Lehetőség szerint részt veszünk a diákok kommunikációját, empátiáját, konfliktuskezelési készségét, toleranciáját, önismeretét fejlesztő programokban, együttműködik az iskola ilyen képzést folytató intézményekkel. A Közösségi Szolgálat (KÖSZI) keretében a 9 - 11. évfolyamos diákok 50 órányi karitatív szolgálatot végeznek egy-egy szabadon választott területen. A személyiségfejlesztés feladatainál és eszközeinek megválasztásában hangsúlyt helyezünk, az alábbi készségek-tulajdonságok fejlesztésére: - egyéni felelősségvállalás magunkkal és társainkkal szemben - társadalmi felelősségvállalás - következetesség - önállóság - az érzelmi intelligencia fejlesztése - tudatos önreflexió és életvitel - stressz és konfliktuskezelés - belső motiváció erősítése - értékorientáltság - a személyesség, személyes kapcsolatok fontossága, a tisztelet és elfogadás - építő egymásrautaltság - nyitottság a transzcendens felé (imaélet). A személyiségfejlesztés legközvetlenebb eszköze a szülő és a pedagógus személyisége, de fontos szerepet tölt be ebben a közösségi nevelés is, lévén a kortárs csoportok hatása meghatározó a nevelés során. Iskolánkban a közösségek kialakulása az osztályokban, a csoportokban, a szakkörökben és az egyéb diákkörökben ösztönözhető leginkább (DÖK, ITDK, KECSAP, stb.). Sikerorientált korunkban a közösség lehet az iskolai nevelés azon eleme, amely kialakítja a másik ember megbecsülését, elfogadását, a „mi tudat” kialakulását, egy „megváltós” közösségi cél- és értékrend elfogadását. E folyamat az iskola tanórán kívüli foglalkozási során hangsúlyos szerepet kap. III. ERKÖLCSI ELVÁRÁSOK 1. Tanároktól Iskolánk tanári kara kisebb részben egyházi személy, nagyobb részben világi férfi/nő tanár. A világi tanárok legnagyobb része teljes óraszámban tanít. Ebben a sajátos összetételben kell megfogalmaznunk azokat az általános erkölcsi elvárásokat, amelyek iskolánk szerzetesi megváltós hagyományainak és a jelenlegi helyzetnek is megfelelnek. A katolikus iskola sajátos jellegét a nevelők tevékenysége és személyes tanúságtétele biztosítja elsősorban. Ezért elengedhetetlen: - hogy nyitottak legyenek minden értékre, amelyeket beépíthetnek saját életükbe és nevelőoktató munkájukba, 13

-

hogy állandó önképzéssel, olvasással, kultúrájuk fejlesztésével készüljenek iskolai munkájukra, - hogy a diákok iránti szeretetből fakadó humánummal képviseljék a keresztény hitet és erkölcsöt, - hogy az értékek átadásának vágya és kellő empátia vezesse őket nevelő munkájukban, - hogy a határozott irányítást (tanári szigort) kiegészítsék a személyes párbeszéddel, - hogy igazodjanak oktató-nevelő munkájukban a tanulók életkori sajátosságaihoz, - hogy szavaik és tetteik mindig összhangban legyenek, hiszen mindennél nagyobb veszélyt jelent a tanulók számára a hamis tanúságtétel, - hogy életük (családi életük) összhangban álljon a katolikus és a megváltós iskolák által képviselt értékekkel, - hogy tanulmányozzák a keresztény tanítást, az Egyház megnyilatkozásait, - hogy legyenek kollegiálisak: arányosan vállaljanak részt az iskolai többletmunkákban: pl. felügyeleti feladatok, felzárkóztatás és tehetséggondozás, kísérőtanári feladatok, diákmiséken való jelenlét. 2. Diákoktól A mai magyar társadalom nem csupán szekularizált, hanem pluralista is, azaz tanulóink sokféle eszmei, erkölcsi hatásnak (sokszor agresszív) vannak kitéve. Egységes erkölcsi elvárások a keresztény etika, az európai kultúra hagyományai alapján a következőkben fogalmazhatók meg: - belső igény a szentre, a szépre, a jóra és az igazra, - tevékeny részvétel a katolikus vagy saját egyházuk liturgikus életében, valamint az iskola vallási programjaiban, - tisztelettudó, művelt beszéd tanáraikkal és társaikkal, - testi-lelki egészség megőrzése és biztosítása (káros szenvedélyek kerülése), - alapos, rendszeres, pontos iskolai kötelességteljesítés, - a rábízott és az önként vállalt feladatok elvégzése, - házirend pontjainak felelős megtartása, - az iskola jó hírének, megbecsülésének elősegítése (még interneten is), - az adottságoknak és érdeklődésnek megfelelő önképzés (sportkör, énekkar, színjátszó kör, különféle szakkörök és tanulmányi versenyek). Csak az a fiatal lesz képes ellenállni a fogyasztói társadalom különféle csábításainak, a média által reklámozott tárgyaknak és programoknak, akinek az élő Istenbe vetett hite megadja az alapot erkölcsi döntéseihez.

IV. MŰVELTSÉG, KULTÚRA 1. A kultúra jelentősége A Szent Margit Gimnázium majd évszázados története bizonyítja, hogy a régi korban is élen járt a keresztény és a világi kultúra továbbadásában. „A kultúra szó általános értelemben véve mindazt jelenti, amivel az ember a maga sokirányú szellemi és testi képességét kiműveli, kibontakoztatja.” (Gaudium et Spes 53.) Átfogja egész életünket, és rendezőelvünkké válik. A helyes kultúra nem egyszerűen a műveltség kialakításából áll. „A mai társadalomban, amelyet a művelődés pluralizmusa jellemez, az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét..." (A Katolikus Nevelés Kongregációja: A katolikus iskola, 11.) A keresztény kultúra forrása és egyben célja az Isten, teremtő és gondviselő gondolatának megértse és megélje az ember. A kereszténység 2000 éves történelme során ezt igyekezett képviselni.

14

Az egyházi kultúra mellett nagyon fontos minden olyan kulturális eredmény megismerése, amely valamilyen emberi értéket hordoz. 2. Az iskola kulturális élete Az iskola egyházi jellegéből fakad, hogy az egyházi kultúrát minél jobban meg kell ismertetnünk. Az iskolai élet programját a Diáknaptár tartalmazza, amely az ellenőrző könyvet is tartalmazza és helyettesíti. Minden évben megjelentetjük, és ez tájékoztatja a fiatalokat az iskolai lehetőségekről. Ennek elemei: a liturgiába való aktív bekapcsolódás, az egyház kultúrateremtő szerepének, a szellemi fejlődésre gyakorolt hatásának megismertetése. A magyar nyelv művelése iskolánk hagyományaiban mindig kiemelkedő szerepet kapott. A magyar irodalom, történelem, valamint a népművészet különböző ágainak ismerete megszeretteti tanulóinkkal a magyar kultúrát, elmélyíti gyökereit, és felvértez az idegen hatások kritika nélküli befogadása ellen. Fontosnak tartjuk a határainkon túli magyarság kultúrájának, helyzetének megismertetését, és törekszünk személyes kapcsolatok kialakításával - akár testvériskola szinten is - a közös kultúra ápolására. Hazánk történelme nem érthető meg a Kárpát-medence más népei történelmének és kultúrájának ismerete nélkül. Az idegen nyelvek, a földrajz és a világtörténelem lehetőséget teremt a más népekkel, nyelvvel, kultúrával való találkozásra. A természettudományok (fizika, kémia, biológia) feladata, hogy bemutassák a teremtés szépségét, az ember felelősségét, a technikai haladás kétarcúságát. Tanulóinkat ösztönözzük és segítjük a különböző pályázatokon, előadásokon és versenyeken való részvételre. A természettudományok "anyanyelvét", a matematika oktatását kiemelten szorgalmazzuk, és felvételi rendszerünk fontos pillérének tekintjük. Az informatika a mai világ egyik kulcskérdése és különleges nyelve lett, ezért a számítástechnika iskolai oktatásra különleges figyelmet szentelünk. Igyekezünk megtanítani a fiatalokat a felelős használatára és használatakor felmerülő gyakorlati és az erkölcsi szempontokra. A zenei kultúra mindig meghatározó szerepet töltött be az egyház kultúrájában, iskolánk életében is. Diákkórusunk vegyes kari oratorikus művek éneklését is vállalja, amit időnként zenekari segítséggel ad elő. Egyházi liturgikus művek előadásával segítik széppé tenni az istentiszteleteket. Egyéb művészetek: a képzőművészet, a színjátszás saját formanyelvvel és formavilággal rendelkezik, segít felszínre hozni a tanulókban szunnyadó értékeket, fejleszti önismeretüket, és minden játékosság mellett belső fegyelemre is szoktat. Ezt szolgálja iskolánkban a Diákszínpad. A jelentős hazai művészeti alkotások és stílusok megismeréséhez az országjáró kirándulások teremtenek lehetőséget. Ugyanezek szolgálják a különböző tájak természeti szépségeinek és értékeinek felfedezését is. A végzős diákjaink olyan szalagavató ünnepségek megrendezésére törekednek, ahol a visszatekintés és a felnőttkorba lépés, az egyéniség és a közösség, a nosztalgia és a köszönet együtt van jelen. A lehetőségektől függően színház- és múzeumlátogatásokat szervezünk tanulóink számára. Az iskolai "nyílt napon" lehetőség kínálkozik a tanulók képzőművészeti alkotásainak (festmények, művészfotók, videofilmek) bemutatására. Az egyes tanévek kulturális programjairól és eredményeiről a minden évben kiadott gimnáziumi Évkönyvében olvashatunk.

15

3. Testnevelés, sport A kereszténység nagyra értékeli az emberi testet. "Az Ige testté lett" az örök isteni terv szerint. Testünk Jézus Krisztusban megszentelődött, és a Szentlélek templomává vált. A feltámadásban testünk végleges megdicsőülését várjuk. - A keresztény nevelés az egész embert szolgálja, "egész"-ségre irányul. EGÉSZ életet csak úgy élhetünk, ha testünket a szellemi és erkölcsi értékek szolgálatába állítjuk. Minden testhez kötött értéknek örök jövője van. Miközben a testünket értékeljük, vigyázzunk arra, hogy a test kultusza ne váljék soha öncélúvá. Az iskolai testnevelés elsődleges célja tehát a fegyelmezett, a belső önneveléssel és erőfeszítéssel alakított életvezetés. Miközben ugyanis kielégíti és fejleszti az ifjúság mozgásigényét, küzd a tunya, lődörgő, sok tekintetben céltalan életforma ellen. Alapelve, célja: - Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában. - Fejlessze az életvezetési képességeket. - Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. - Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. - Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. - Valósítsa meg a mindennapi testedzést. - Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. - Családi életre nevelés alapjainak lerakása (testi, lelki felkészülés, szülői szerep). Iskolánk testnevelő tevékenységeinek színterei: - a tornatermek, - az uszoda, - konditerem, - a táncoktatás, - a természetjárás területei (gyalogos, kerékpáros, vízitúrák, sítúrák), - a különféle edzések, - sportegyesületek, - valamint a biológia és az osztályfőnöki óra. Az utóbbiakon kerül sor az egészségre nevelés elméleti ismereteire: az egészséges táplálkozás, az öltözködés, a betegségek megelőzése, a balesetvédelem, a dohányzás és az alkohol, a kábítószerek, a testápolás és tisztálkodás, stb. Diákjaink külső sportegyesületben csak a szülők engedélyével szerepelhetnek. Ha iskolai, tanulmányi programmal ütközik a sportegyesületi szereplés, akkor külön engedély szükséges a részvételhez. A tanulmányi eredmény hanyatlása esetén az osztályfőnök a szülőktől az engedély ideiglenes vagy végleges visszavonását kérheti. Iskolánk sportköre belekapcsolódik: - a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek a munkájába: részt vesz az évenként kiírt versenyeken, - a Diáksportszövetség által kiírt fővárosi, országos versenyekbe, Diákolimpiába, valamint különféle ifjúsági kupa-küzdelmekbe. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (technika és életvitel, természetismeret, testnevelés, kémia, osztályfőnöki, biológia óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja, a tanulók koruknak megfelelő szinten tudjanak másokon segíteni baleset esetén

16

4. Az iskolai könyvtár A Szent Margit Gimnázium könyvtára gazdag állománnyal rendelkezik, mintegy 40.000 kötettel, tankönyvtárral és különböző sajtótermékkel vár minden kedves olvasó kedvű felnőttet és diákot egyaránt. A könyvtár 4 számítógépe a szünetekben, vagy tanítás után az iskola tanulói közül bárkinek rendelkezésére áll. Az internetet használhatják az érdeklődők, illetőleg a gépírást is gyakorolhatják, akiknek esetleg erre van szükségük. Gazdag, tartalmas és friss, korszerű a kézikönyvállomány: lexikonok, reprezentatív albumok, összefoglaló-összegző munkák egész sora fellelhető. Különlegességek is kerültek az idén a könyvtár állományába: A Szt. Margit Leánygimnázium 1930-1950-ig terjedő évkönyveinek sorozata, régi tankönyvek, békebeli szakácskönyv, régi térképgyűjtemény stb. A könyvtár állományának gyarapításánál minden esetben figyelembe vesszük a gimnáziumi tanulmányokhoz szükséges anyagokat, de természetesen a diákok érdeklődésének megfelelően és javaslataik alapján is vásárolunk könyveket. Rendszeresen figyelemmel kísérjük az újdonságokat, és ezekből is igyekszünk néhány példányt beszerezni. V. VALLÁSI ÉS NEMZETI ÜNNEPEK 1. Vallási élet Az iskola vallásos nevelésének „megváltós” hagyományai alapján törekszünk a kor igényeinek megfelelő új elemekkel kiegészíteni és figyelembe venni, hogy nem minden családban folyik vallásos nevelés. A vallásos nevelésnek két fontos pillére van iskolánkban: a liturgikus életbe való belekapcsolódás és a rendszeres hitoktatás. A hitre nevelés nem annyira szavakkal történik, mint inkább személyes példaadással: azzal, ahogy a hétköznapokban élünk és gondolkodunk. A diákok azt az életstílust sajátítják el, amit a közvetlen környezetükben látnak és tapasztalnak. Az iskolai életben törekedni kell a keresztény értékek megjelenítésére, érvényesítésére. A vallásgyakorlat minden területére kellő felkészültséggel, tapintattal, mérlegeléssel és bölcsességgel kell bevezetni a diákokat. Az iskolának feladata, hogy feltárja a műveltség erkölcsi és vallási dimenzióit, ezáltal eljuttassa diákjait az erkölcsi szabadsághoz. A liturgikus élet központja a szentmise. A vasár- és ünnepnapi diákmisék kiemelt szerepet kapnak nevelésünkben. A tanév folyamán (a szorgalmi időben) rendszeresen megtartjuk a vasárnapi diákmisét. A ministránsokat és az olvasókat a felelős osztályt előre felkészítjük. Minden hónapban egy ünnepen közösen veszünk részt szentmisén. Közös, ünnepélyes szentmisével kezdjük és fejezzük be a tanévet (Veni Sancte és Te Deum). Az egyes osztályok hétköznapi misehallgatását az osztályfőnök és a hittanár szervezi. A tanítás kezdetén és végén közös imádságot mondanak a tanulók. A vasárnapi diákmiséken szívesen látjuk az iskolai kápolnában a diákok szüleit és hozzátartozóit, tanárokat valamint az öregdiákokat. A végzős diákokat közösségi szentmise keretében búcsúztatjuk. Figyelembe vesszük, hogy tanulóink jelentős része nem elkötelezett tagja saját egyházközségének, így igazán nálunk tapasztalják meg a közös szentmise értékét. A távolról jövő tanulók jelenléte a közös miséken az osztályfőnökökkel történt egyeztetéstől és az ő jóváhagyásuktól függ. A más vallású testvéreink részére kötelező a Veni Sancte és a Te Deum. A többi szentmisén szeretettel látjuk őket, de nem kötelező a részvételük. A hónaponkénti közös szentmise idején, a reformátusok és az evangélikusok részére külön istentiszteletet szervezünk lelkipásztoraik vezetésével. Vasárnapokon nekik a saját közösségükben kell részt venni az istentiszteleten. A katolikus iskolákban kitüntetett helyet foglal el a hitoktatás. Hittanórát minden tanulócsoportnak heti két órában tartunk. A hittant tantárgynak tekintjük (a hitet nem lehet 17

tanítani, de a hitbeli ismereteket igen), ezért hitbeli ismereteket osztályzattal minősítjük. A hittant érettségi tárgynak lehet választani. Ennek elsődleges célja a hit ébresztése, a diákok személyes Isten kapcsolatra vezetése. Hisz a megtanult hittételek csak megalapozott Isten kapcsolatban nyernek életet és értelmet. Ezért a hitoktatás "alapvetően különbözik a többi tantárgy oktatásától, mert nemcsak az a célja, hogy az értelmet elvezesse a vallási igazságokhoz, hanem az egész embert Krisztus tanítványává tegye." (Kat.Isk.50.) Ezt csak a személyes példaadással, imával és türelemmel lehet elérni. Mindig tekintettel kell lenni a gyermekek életkorára, és eddigi vallási műveltségükre. S ha mindent megtettünk, akkor is Isten kegyelme ad minden fejlődést a diákok lelkében. A katolikus tanulók katolikus hitoktatásra járnak, a református tanulók református hitoktatást szervezünk, a más vallású tanulóknak a szülőkkel egyetértésben dönteni kell, hogy két hittan óra közül melyiken akarnak részt venni. A vallásos nevelést segíti elő a bűnbánati liturgia, amelynek keretében szentgyónás végzésére adunk lehetőséget. Tanévenként 2 lelki nappal igyekszünk elmélyíteni tanulóink vallási életét. A lelkigyakorlatok megszervezését az igazgatóság, a hittanárok és az osztályfőnökök végzik. A bejövő osztályoknak és 11-12. évfolyamos tanulóknak a lelki napot az igazgatóság szervezi. A bejövő osztályoknál azoknak, akik nincsenek megkeresztelve vagy nem voltak elsőáldozók, külön előkészítőt szervezünk, ahol felkészítjük a keresztelésre és az elsőáldozásra. A felsőbb évfolyamok számára (11-12. évfolyam) bérmálkozási felkészítést tartunk, és bérmálást szervezünk együttműködve a megyéspüspökkel. 2. Ünnepek A tanév jeles napjai évről évre visszatérnek az iskola életében. Megünneplési módjuk szokásrendet, hagyományt alakít ki. Ezek kereszténységünk elmélyítésében és magyarságtudatunk kialakításában jelentős szerepet játszanak: megtanítanak az ünnep szerepére, az ünneplés módjaira, megerősítik gyökereinket, a folytonosság tudatát, és stabilitást adnak. Iskolai jellegű ünnepeink - VENI SANCTE (tanévnyitó szentmise), - TE DEUM (tanévzáró szentmise), - SZENT MARGIT ÜNNEPE (szentmise), - lelki napok, - szalagavató, - ballagás, - iskola nyílt napja. Állami ünnepek - okt. 6. Aradi vértanúk, - okt. 23. az 1956-os forradalom és szabadságharc, - ápr. 16. a holokauszt áldozatai, - jan. 22. A magyar kultúra napja, - márc. 15. Az 1848-as forradalom és szabadságharc, - jún. 4. A nemzeti összetartozás napja Az ünneplés módjai - megemlékezés (tanítási órán, osztályfőnöki órán, iskolai szinten), - iskolai ünnepély, - színdarab. Az éves munkaterv elkészítésekor el kell döntenünk, hogy melyik ünnepet milyen módon ünnepeljük meg. A legtöbb ünnep megülésének módja évente változhat. Az ünnepek között kiemelt helyet foglal el a szalagavató és a ballagás. 18

A szalagavató legyen lelkiekben és szellemiekben gazdag, külsőségekben szerény, tükrözze az iskola szellemiségét, ahogy igaz ez az iskola egyéb ünnepélyeire. Fejezze ki az összetartozás és a közösségi ünneplés örömét, de ne alacsonyodjék le a külsőségek öncélú keresésére. Szolgálja az iskola nevelési céljait. Az iskolai ballagás több évtizedes hagyományának megfelelően ünnepség keretében zajlik, a szülők, barátok és vendégek előtt. A 11-es diákok búcsúztatják a 12-eseket az utolsó tanítási napon, ők díszítik fel az iskolát, - amiben a többi osztály is segít -, ők képviselik délután a fiatalokat a ballagáson. A ballagás utáni vasárnap az édesanyákért hálát adó és őket köszöntő ballagási szentmisét szervezünk. VI. AZ ISKOLA KÖVETELMÉNYRENDSZERE 1. Alapelvek A követelményrendszer három nagyobb részre bontható: Tantárgyi követelmények − a helyi tanterv határozza meg. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. Magatartási követelmények − ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül, és konkrétan az iskolai SZMSZ és házirendje tartalmazza. Szorgalmi követelmények − ez a diákok tanuláshoz, munkához való viszonyát tükrözi. A tantárgyi követelményrendszernél az alábbi alapelveket kell figyelembe venni: - Csak az iskola pedagógiai programjában (helyi tantervében) elfogadott tananyagot lehet megkövetelni. - A követelmények megállapításánál figyelembe kell venni az életkori sajátságokat. - Ugyancsak figyelembe kell venni a tanulók képességeit és a tanuláshoz való hozzáállását, valamint sajátos helyzetüket. - Összhangot kell teremteni az egyes tantárgyak között: ne legyen egyik sem túlhangsúlyozva vagy éppen elhanyagolva a másik tantárgy rovására vagy előnyére. - A követelmény célja soha nem az elriasztás, megfélemlítés, hanem az igényességre való nevelés. - A tanórai és tantárgyi követelmények legyenek világosak, egyértelműek és teljesíthetőek. A tanuló érezze a tanári elvárásokban a következetességet és a kiszámíthatóságot. - A tanári munkában tükröződjék egyrészt az önmagával szembeni igényesség, másrészt a tanuló iránti megbecsülés, empátia. - Az értékelés házirendben közölt szabályai mindenkire kötelezőek. A magatartási követelmények alapelvei - A tanuló fegyelmén nemcsak olyan viselkedést értünk, amely betartja a szabályokat és előírásokat, és tiszteletben tartja mások jogait. A fegyelem inkább következménye a világhoz való kapcsolatának, melyből nem csupán a törekvések betartása következik, hanem az embertárs iránti szeretet is, mely erősebb és igazabb törvény minden paragrafusnál. A fegyelem külső és belső rend, rendezettség, kiszámíthatóság, biztonság. - Aki fegyelmez, az egyszerre nevel, képez, képesít, vezet, előkészít, tájékoztat illetve ellenőriz, büntet, irányít, kontrollál, utasít és parancsol. A fegyelmezés két eltérő jelentéstartalommal rendelkezik: befolyásolás és irányítás. - Célunk az, hogy a befolyásoló fegyelmezés kerüljön előtérbe, hogy a tanuló belássa az önfegyelem megteremtésének szükségességét. Létezik tehát kívülről irányítással létrehozott fegyelem (ez átmeneti szokott lenni) és belső indíttatású fegyelem, azaz önfegyelem vagy önkontroll.

19

Az irányító jellegű fegyelmezéshez tekintélyre és hatalomra van szükség. A tekintély többféle lehet az iskolában: - a szakértelmen alapuló tekintély, - a rangon, címen alapuló tekintély, - a bizalmon alapuló tekintély, - a hatalmon alapuló tekintély, - a másik szerető elfogadásán alapuló tekintély. Célunk, hogy egyre inkább a szakértelmen, a szerető elfogadáson és a bizalmon alapuló tekintélynek engedelmeskedjenek tanulóink, így remélhető, hogy belátják a változás szükségességét, elfogadják a szükséges korlátokat, elfogadják életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő helyzetüket. Az is fontos, hogy a tanuló részese legyen egy döntési folyamatnak, érezze, hogy nem felette, hanem érte és vele történik a fegyelmező intézkedés. Ezáltal maga alakítja a nevelőtől való függőségét, és belülről fegyelmezi önmagát. A hatalmon, erőfölényen, megfélemlítésen alapuló tekintély rossz hatással van a tanár-diák kapcsolatra. Ha átmenetileg engedelmeskedik is, nem kap motívumot az értékrend elfogadására. A szorgalmi követelmények a kötelességteljesítés mértékét szabják meg. A margitos diáknak, mint keresztény fiatalnak tudnia kell, hogy tanuló évei alatt az iskolai kötelességteljesítés a legfontosabb értékmérője. Természetesen az iskolán kívüli tevékenységben, élethelyzetekben is hordozhat értékeket (pl. egyesületi sportéletben, egyházközségi szervezőmunkában), de ezek sohasem előzhetik meg a kötelességteljesítés erényét. A szorgalom mindig a motiváltságnak is függvénye: milyen érzelmi töltéssel foglalkozik egy-egy tantárggyal, hogyan tudja magát "rávenni" a naponkénti rendszeres iskolai munkára. Az iskolánkba bekerülő tanulókkal hosszasan és alapos ellenőrzéssel kell kialakítanunk "szorgalmi ideálunkat". A tantárgyakat önkényesen válogató diák nem lehet példás szorgalmú, még akkor sem, ha egy-egy tantárgyból kiemelkedően teljesít. 2. Jutalmazás és büntetés A/ Jutalmazás: Az iskola a kiemelkedő tanulmányi munkát szaktárgyi, ill. tantestületi dicséretekkel jutalmazza. Ezek belekerülnek a bizonyítványba valamint az anyakönyvbe osztályfőnöki aláírással. A diákok plusz feladataik sikeres teljesítéséért szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretben részesülhetnek. Ezt az ellenőrző könyvbe jegyezzük be, és figyelembe vesszük a félévi, ill. év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatban. Kiemelkedő, tanterven felüli tanulmányi vagy más jellegű (művészi, sport, stb.), az iskola hírét öregbítő teljesítményért, versenyeken elért eredményért a tanulók könyv vagy más jutalomban részesülhetnek. Ezeket lehetőleg ünnepélyes körülmények között (versenyek értékelése, főként a tanévzáró ünnepély alkalmával) adjuk át. A jutalmazás módját és a díjak leírását a házirend tartalmazza. B/ Büntetés: A fegyelmi intézkedés vagy a fegyelmi büntetés sohasem lehet megtorló vagy a tanulóra nézve megalázó jellegű. A testi fenyítés minden formájának alkalmazása tilos. A büntetés formáinak leírását a házirend tartalmazza. 3. Vizsgarend Iskolánkban a következő típusú vizsgák fordulnak elő: Érettségi vizsga A 12. évfolyam befejezése után a rendes érettségi vizsgát a mindenkori vizsgaszabályzat szerint kell megszervezni. Az aktuális jogszabályok szerint előrehozott érettségi vizsga tehető. Osztályozó vizsga: az évfolyam teljes anyagából vagy egyes tantárgyakból letett iskolai vizsga, amelyre jelentkezhetnek: 20

- iskola látogatása alól felmentett tanulók, - hiányzásuk miatt nem osztályozható tanulók, - valamely tantárgyból (pl. idegen nyelv) egyéni felkészülést folytató tanulók, - más iskolából átjelentkező tanulók. Több évfolyam anyagából összevont vizsga is tehető vizsgánként két évfolyamból legfeljebb, de minden évfolyamot külön osztályzattal kell lezárni. Az osztályozó vizsga vizsgabizottság (elnök és két tanár, közülük az egyik megfelelő szakos) előtt történik. A tantárgy jellegétől függetlenül írásbeli és szóbeli. Időpontját az igazgató állapítja meg. Külön záradékkal kerül be a bizonyítványba és a törzslapra. Írásbeli vizsgarész - a Vizsgázó iskolai bélyegzővel ellátott lapon 45 percig dolgozhat, - a Vizsgázónak a vizsga kezdete előtt 10 perccel meg kell jelennie, - segédeszközökről az aktuális vizsga előtt a szaktanárok adnak tájékoztatást. Szóbeli vizsgarész: - 30 perc felkészülési idő, max. 15 perc feleltetési idő. - A kifejtendő feladat kihúzása után a vizsgázó az iskolai bélyegzővel ellátott lapokon jegyzeteket készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. - A Vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság feleltető tagjától segítséget kaphat. - A vizsgabizottság feleltető tagja a tétellel kapcsolatosan a Vizsgázónak kérdéseket tehet fel, ha meggyőződik arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. - A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. - Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Szaktárgyi évfolyamvizsga: az adott tantárgy helyi tanterve szabályozza. Állhat írásbeli illetve szóbeli részből. Eredményét a továbbhaladásnál figyelembe vesszük. Különbözeti vizsgára: akkor kerül sor, ha a tanuló más iskolából vagy iskolaszerkezeti típusból lép át iskolánkba. A tananyagok összevetése után, amelyet a szaktanárok végeznek el, az igazgató írja elő a bizottság előtt leteendő szükséges vizsgát. VII. A TANULÓK SZOCIÁLIS HELYZETE, GYERMEKVÉDELEM 1. A tanulók szociális helyzetéből adódó feladatok A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1996. évi körlevele - "Igazságosabb és testvériesebb világot!" - külön foglalkozik a magyar helyzet elemzésénél a gyermekekkel, az iskola feladatával. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom – történik. A társadalmi elszegényedés következtében ugyancsak jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Az ilyen családokból érkező tanulók megsegítéséhez az iskola a következőkkel járulhat hozzá: - tankönyv-segély, - étkezési hozzájárulás, - alkalmi segély (pl. osztálykirándulás, iskolai túra esetén) – a túrát hirdető osztályfőnök felméri, hogy ki és mennyi segítséget igényel, illetve ki és mennyi segítséget tud felajánlani az osztályban; a két összeg remélhetőleg egyensúlyban lesz. A szociális hátrányok kiegyenlítésében a legfontosabb információforrás az osztályfőnök, hiszen ő ismeri a legjobban a diákjai családi helyzetét. 21

Arra törekszünk, hogy senki ne maradjon le semmilyen iskolai programról – anyagi okok miatt. A IMNN és az osztályok szüleinek segítése teszi ezt lehetővé. Az iskola nem veheti át a család szerepét, de a fentebbi esetekben fokozott törődést vállal a tanulókkal. Ennek lehetőségei: - egyéni beszélgetés, segítés a személyes problémák megoldásában, - rendszeres kapcsolattartás a családdal, - szükség esetén, korrepetálás, segítés a hiányosságok pótlására, a tehetséges tanulók külön gondozása, - pályaorientációs segítség. Iskolánk különös figyelmet szentel a szorgalmas, de gyengébb képességű diákokra, a nehezebb körülmények között élőkre. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő. Tanítványainkban erősítjük azt a tudatot, hogy lehetőségükhöz mérten segítsék a gyengét, a beteget, a szegényt. Osztályfőnöki órákon rendszeresen neveljük őket az emberi alkotás, a fizikai munka megbecsülésére, otthoni és iskolai környezetük öntevékeny gondozására, szépítésére. 2. A tanulási kudarcnak kitett tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenység A nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. A tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez. Az iskola a szaktanárok, az osztályfőnökök közreműködésével minden tanév elején azonosítja a tanulási kudarcnak kitett tanulókat. Ezen tanulók vonatkozásában szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít az érintett pedagógus. Az osztályfőnök javaslatára az illető diáknak tanulószobai foglalkozáson kell részt vennie. Amennyiben indokolt, az iskolai mentálhigiénés szakember javasolja a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által végzett vizsgálatot. A tanulószoba minden nap rendelkezésre áll a tanulóknak 14-17 óráig, ennek igénybevételére szülői kérés, vagy az osztályfőnök javaslata alapján kötelezzük, illetve buzdítjuk a tanulókat. A különböző tantárgyakból (általában matematika, magyar nyelvtan, angol nyelv) korrepetálásokat szervezünk – főként a kisebb évfolyamoknál. A nagyobbak (általában tizedikesek, tizenegyedikesek) a program keretében egy-egy tantárgyból egész évben segítik a rászoruló kisebb tanulókat. Ez a keresztényi szeretet mellett a felzárkóztatás és a tehetséggondozás egy speciális formája. 3. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, a Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnővel. Minden évben a megelőzés céljából képzést szervez a Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat tanulók számára dohányzás, alkohol, kábítószer témában. Fontos, a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztése. Ennek érdekében feladatunk: 22

- a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása, - a fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal, - a megfelelő beilleszkedés hatékony segítése, - a szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában. A fejlesztés színterei: az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az iskolai nevelőtestület tagjaként a személyiségfejlesztést mentálhigiénés szakember segíti. A hetedikesek és kilencedikesek számára az első két hónapokban az iskola által kidolgozott programok segítenek a tanulási nehézségek legyőzésében. 4. Önkéntes, közösségi szolgálat (KÖSZI) A program befelé és kifelé is irányul. Célja ennek megfelelően kettős: egyrészt az iskola diákjainak cselekvő fejlesztése a célzott területeken, másrészt a közeli karitatív intézmények, ellátórendszerek nonprofit támogatása lelkes segítő diákok révén, illetve az idős, csökkent képességű vagy kisebbségi rászorulók egyéni segítése. Konkrét működésének módja: a program szervezői alapos környezettanulmány során felmérik az iskola közvetlen és távolabbi, de hamar megközelíthető környékén lévő szóba jöhető intézményeket, ellátó központokat. A program ismertetése után az érdeklődő felekkel partneri megállapodást kötnek; az intézmény részletesen tájékoztat saját tevékenységéről és az igényelt segítség fajtájáról, mennyiségéről. Az intézményvezetők egyöntetű beszámolója szerint (különösen a kórházakban, speciális segítő helyeken) az ide önként jelentkező diákok olyan segítséget nyújtanak, amit (helyzetük folytán) legtöbbször a hivatásból ill. fizetésért dolgozók sem tudnak megadni. Minden partnerintézménynek van egy (általában pedagógus) összekötője az iskola részéről, aki első alkalommal elkíséri a diákokat, a továbbiakban pedig figyelemmel kíséri őket. A program nevelési-képzési célja és módszere tehát: empátiát és önzetlenséget igénylő, társadalmilag is hasznos, rendszeres segítő munka révén való képességfejlesztés. Ez, amellett, hogy iskolánk szellemiségének is megfelel, a részt vevő diákok számára is építő: a (sokszor odafigyelés és lemondás árán megszervezett) rendszeres találkozások alatt személyes kapcsolat épülhet ki segítő és segített között; a diák éppen legbizonytalanabb életszakaszában tapasztalja meg, hogy személye fontossá válik valakinek, és olyat tud nyújtani embertársának, amit más nem, csak ő. Érzékenységet, tapintatot is tanulhat, a tapasztalatok alapján egészséges önbizalomra tehet szert. A program végére más szemmel néz a környezetében található (eddig talán észre sem vett vagy idegenkedéssel fogadott) rászorulókra. Tanulási nehézséggel küzdő tanulóknak, egyéni fejlesztést korrepetálást biztosítunk, ahol az évfolyamának megfelelő tananyag feldolgozása, elmélyítése történik, a normál követelmény rendszer alapján. Ebben részt vesznek az idősebb osztályban járó tanulók, hasznos közösségi munkát végezve. VIII. AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE 1. Az egyházi iskolákkal A kapcsolatok kiterjednek a személyes barátkozáson túl tanulmányi versenyekre énekkari találkozásokra, szereplésekre, közös zarándoklatokra, sportversenyekre (KIDS versenyek, különféle kupák,). A tantestület tagjai az igazgatóval együtt részt vesznek a katolikus iskolák számára rendezett továbbképzéseken. 2. Egyházközségekkel, katolikus ifjúsági szervezetekkel Tanulóink különböző budapesti és környékbeli egyházközségekből is kerülnek iskolánkba. A kapcsolattartást elősegítik tanítványaink szülei, akik közül többen az egyházközségekben aktív szerepet játszanak. 23

Tanítványaink nem szakadnak el saját egyházközségüktől az itt töltött tanévek alatt. Lehetőségük van arra, hogy az iskola munkarendje szerint részt vegyenek az egyházközség liturgiájában és tevékenységében. A katolikus ifjúsági egyesületekben (Regnum Marianum, egyházközségi cserkészcsapatok, stb.) számos tanulónk aktívan vesz részt. 3. Külföldi kapcsolatok Osnabrück, Heiligenstadt gimnáziuma és a Szent Margit Gimnázium több éves hagyomány alapján kétszer egy hetes cserekapcsolatot bonyolít le. Egy hetet töltenek el a magyar diákok vendégségében, s egy hetet vannak itt a német diákok a magyar diákok családjainak körében, és az iskola által szervezett programokon vesznek részt. Selmecbányai katolikus gimnázium és a Szent Margit Gimnázium az angol nyelv gyakorlására hasonló kapcsolatot szervez. A határon túli iskolákkal való kapcsolatot is igyekezünk előmozdítani. Örvendetes tény, hogy szinte minden évben van egy-két diákunk, aki rangos nemzetközi sport versenyekre jut ki. IX. AZ ISKOLA TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSAI 1. Tanórai munka – értékelő szempontok Hogy milyen a jó tanári munka, arra sok szempont megfigyelése lehetséges. Az ellenőrzés során a jogszabályoknak, belső szabályzatokhoz való megfelelést vizsgáljuk. Az intézmény belső ellenőrzési rendszerét kiépítette, aminek folytonos fejlesztése elengedhetetlen. Biztosítja, hogy az intézmény folyamatainak működése megfeleljen a szabályozóknak. Az ellenőrzés révén lehetőség nyílik a hiányosságok, hibák feltárására, ezáltal a javításukra, a folyamatok állandó fejlesztésére, a rendszer javítására, a hibák megelőzésére, kizárására. Ellenőrzésre szükség van az eredmények számbavétele céljából is. A feltárt eredmények elemzése, értékelése alapján lehet megtervezni a további fejlesztés folyamatát. Az ellenőrzés alapozza meg az egyén és az intézmény értékelését is. A mérések, értékelések részletes bemutatását, a minőségfejlesztés leírását a Minőségirányítási Program tartalmazza A megszerzett tudás és a befektetett munka (idő, pszichés, szellemi energia) aránya a diák képességekhez képest az adott tárgyból. 2. A pedagógusok intézményi feladatai - nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a gyermek személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a gyermek egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociokulturálishelyzetét, - a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel egyénileg foglalkozzon, - segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat, - előmozdítsa a gyermek, tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására, - egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, - együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat, - a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, - a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, 24

- az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét, - sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját, - részt vegyen a számára előírt pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát, - tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa, - pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse, - pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken, - hivatásához méltó magatartást tanúsítson – különös tekintettel a keresztény értékekre. 3. Osztályfőnöki munka Az osztályfőnökség nálunk nemcsak adminisztratív hivatal, hanem az osztályfőnöknek olyan személynek kell lenni, aki összefogja az osztályába járó gyerekeket – sőt sok esetben azok szüleit is. Az osztályfőnök olyan tanár, aki egy osztályt vezet, akire egy osztályt bíztak a) felelősség - nem lehet elveszett gyerek, akiről, senki semmit nem tud, - nem lehet unatkozó osztály, - tanulmányi időt kiegészítő tevékenységek szervezése, ezek egy részén személyes jelenlét, - fegyelmi ügyekben legfőbb információforrás, - gondolkodik az osztály fejlődésén, - adminisztráció, - az osztály alapvető fegyelmezése, - korlátozások, büntetések. b) tevékenység - jelenlét: keretben tartás, tevékenység terelése, - negatívan: gyengébbek védelme, - pozitívan: valamit együtt csinálni, - osztályprogramok: túrák, kirándulások, sport, beszélgetések, - otthonos osztály, - keresztény közösségi élet. c) serkentés és irányítás - aki közvetít nekik, - meghallgat, - tanácsod ad, - erkölcsi kereteket, irányt ad (fegyelmezés, dicséretek, keretek, szokások), - programokat szervez, - tanulmányi ügyek (legalább közvetítés), - adminisztráció kézben tartása, - személyes törődés és odafigyelés, illetve ennek megszervezése, - kiállás minden egyes gyerek mellett és védelmében, - akihez egy az osztályban tanító tanár fordulhat, - információ csomópont és szűrő, - közvetítő: tompító vagy felerősítő, - kiállás a tanárok mellett, - jóindulat a diákokkal szemben, 25

- akiben egy-egy szülő bízhat, - aki észreveheti, pótolhatja, javíthatja a hiányzó szülői szerepeket, - szülői közösség megteremtése, - hosszabb távú elképzelés, tervezés az osztályról, - fegyelmi és erkölcsi vonatkoztatási pont, - elérhetőség. 4. Tanórai foglalkozások, csoportbontások, emelt szintű képzés A tanórák időtartama 45 perc. Az óraközi szünetek tartama a 15 perces. A diáknak joga van mind a tanulásra, mind a szünetre. A tanárnak is szükséges a következő órára pihenés, de a diáknak is. Nincs senkinek joga a következő órát tönkre tenni. A tanítás szerint 8.00-kor kezdődik iskolánkban, és ezt tekintjük órarend szerinti első órának. Szakköröket, felzárkóztató foglalkozásokat lehet szervezni a 0. és 6-7-8. órában. Délután sportköri és szakköri foglalkozások külön beosztás alapján tarthatók. Az órarend összeállításában tekintettel vagyunk arra, hogy a rokon fakultatív tárgyak (pl. magyar- történelem, fizika-biológia) ne essenek egy időpontra. Rendkívüli tárgyként az iskolában, illetőleg a tanuló saját osztályában nem tanított idegen nyelvet lehet tanulni. A diáknak lehetőséget biztosítunk nyelvvizsga előkészítőn részt venni, amennyiben az ott folyó munkát elősegíti. 5. Tanórán kívüli foglalkozások. Természetjárás, kirándulások Iskolánk nevelési gyakorlatához hozzátartozott a természetjárás és túrázás. Ezek a túrák lehetnek, gyalogos, kerékpáros, evezős. A túra tehát: - a tanulás helye, - a találkozások helye, - az értékek tanulásának helye. Kulturális programok Rendszeresen szervezünk diákjaink számára színház-, múzeum- és koncertlátogatásokat. Számos esetben más gimnáziumokkal közösen. A diákszínjátszás működtetése, énekkar működtetése, irodalmi kávéház működtetése, stb. Iskolai játékok Az iskola épülete (aulák) lehetőséget nyújt, hogy a diákok számára játékokat helyezzünk el (csocsó, pingpong). Ezt óraközi szünetekben és a tanítás után használhatják. Az iskolai Diákönkormányzat és a testnevelő tanárok rendszeresen szerveznek sportbajnokságokat: röplabda-, kosár- és focirangadókat. Az iskolai focibajnokság döntője minden év júniusának utolsó előtti iskolaidőben lévő vasárnapján zajlik. 6. Tehetséggondozás Iskolánk régi hagyományokkal rendelkezik ezen a téren. A szakkörök, érdeklődési körök, a tehetséggondozás legfőbb eszközei. A tehetség teljes kibontakozása és fejlesztése érdekében olyan szakköröket, ITDK, érdeklődési köröket, önképző- irodalmi- művészeti- színjátszó köröket tartunk, amelyek a kerettantervre, annak modul-elemeire éppúgy támaszkodnak, mint a mindennapi élet szükségleteire. Folyamatosan érvényesítjük az általunk a tehetséggondozás alapjának tartott négy alapelvet, melynek betartása biztosítja a komplexitást: - az általános intelligencia, az általános intellektuális képességek, az általános műveltség fokozott fejlesztése,

26

- a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése csoportos és egyéni, illetve differenciált foglalkozások megszervezésével, - tehetséges tanulóink kreativitásának fejlesztése (többirányú, világos gondolkodás, hajlékonyság), - folyamatos motiváció; elkötelezettség a feladataik, munkájuk, tanulásuk, kiválasztott tudományuk, keresztény értelmiségi pályájuk szerepeinek, feladatainak megoldása iránt. A tehetséggondozás közvetlen formái az iskolában: szakkörök, versenyekre felkészítés, egyéni foglalkozás, emelt szintű képzés a gimnáziumban, nyári tehetséggondozó táborok, nyelvvizsga felkészítés. A tehetséggondozást, képességek kibontakoztatását segítő egyéb eszközök: kiállítások szervezése a diákok munkáiból, szereplések, jutalmazás, önképzés segítése, évkönyvben megjelenítés, házi versenyek, külső szakkörök, együttműködés más iskolákkal, sportversenyeken részvétel, edzések, uniós programok, nemzetközi kapcsolatokban részvétel, művészeti képzések. A tehetséggondozásnak része azonban az is, hogy némely tehetséges tanulónál az „elkallódást”, a tehetség „elpazarlását” próbáljuk elkerülni. Ennek része a személyes törődés, az igényes elvárások, illetve azok a tanórán kívüli foglalkozások, amelyek e dokumentumban máshol vannak föltüntetve. Olyan egyetemi kapcsolatokat építünk ki, ahol diákjaink az egyetem által nyújtott programokba, projektekbe bekapcsolódva motivációs erőt és új ismereteket is nyerhetnek. 7. Felvétel az iskolába A mai magyar társadalmi normákon túl igényesebb követelményeket támasztunk: az általános emberi együttélés szabályainak megfelelően és a keresztény értékrend szellemében alakítsák kapcsolataikat; tiszteljék pedagógusaik és diáktársaik emberi méltóságát. Az iskola megkívánja központi magyar és matematika írásbelin való részvételt. A szóbeli beszélgetésen az adategyeztetésen túl, rövid bibliai szöveg olvasása után, személyes kérdések tisztázása történik; továbbá a tanuló a diákéletéről, élményeiről, hitbeli ismereteiről, szabadidős tevékenységeiről beszélget az iskola igazgatójával, vagy annak megbízottjával; a szóbelin a jelentkező kapcsolatteremtési, együttműködési készségeit, viselkedéskultúráját is kívánjuk vizsgálni. A bemutatkozó beszélgetést pontozzuk. A jelentkezők között a felvételin szerzett írásbeli és szóbeli pontszám alapján és a szóbeli vizsga szempontjait figyelembe véve alakult ki a sorrend. 8. Átvétel más iskolából Szülői kérésre – amennyiben van szabad hely az adott évfolyamon – átvételi lehetőséget biztosítunk a tanév elején és félévkor. Évközben csak indokolt esetben engedélyezzük az átvételi eljárást. Az átvételi eljárás során írásbeli dolgozatot kell írnia a jelentkezőnek matematikából, magyar nyelvből, idegen nyelvből. Sikeres írásbeli esetén a jelentkező tanulót és a szülőt szóbeli beszélgetésre hívjuk: ennek célja, hogy még jobban kiderüljön, hogy a Szent Margit Gimnázium a jelentkező számára megfelelő iskola. X. EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 1. Általános elvek Az egészségnevelési programja az Egészségügyi Világszervezet, a WHO egészségnevelési útmutatására épül, mely szerint az egészségfejlesztő iskola elősegíti, hogy az iskola, az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, és arra törekszik, hogy folyamatosan fejlessze környezetét. E cél elérése érdekében iskolánk minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti:

27

- a tanulók és az iskolai dolgozók egészségének védelmét, az eredményes tanulás előfeltételét; - a pedagógusok, az egészségügyi szakemberek, a szülők és a diákok együttműködését; - az egészséges környezet, az iskolai egészségnevelés és egészségügyi szolgáltatások biztosítását. Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális állapot egyensúlya. Nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt a diákoknak: - ha az egyén integrálódik a közösséghez (családhoz, iskolához, környezetéhez), - ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, - ha individuális önállóságát megőrzi, - ha megteremti az összhangot a biogenetikai, fizikai, lelki és társadalmi lehetőségei között. Az iskolának jelentős szerepe van, abban, hogy a tanulók fent említett feltételeknek megfeleljenek, és egészségüket megőrizhessék. A korszerű egészségnevelés az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartoznak például a következők: - az egészséges táplálkozás, - az aktív szabadidő eltöltés - a lehetőség szerinti mindennapos testmozgás, - a személyi higiéné, - a lelki egyensúly megteremtése, - a harmonikus párkapcsolat ideáljának kialakítása, - a családi életre való nevelés, - a családtervezési módszerek ismertetése, - az egészséges és biztonságos környezet kialakításának igénye, - az egészségkárosító magatartásformák elkerülése stb. 2. Egészséges iskola A gyerekek az iskolában nem egyszerűen az életre készülnek, hanem az iskola számukra maga az élet. A személyes kapcsolatok gazdagsága teszi az iskolát valódi életteli szintérré. Ezért fontos az egészséges iskola megteremtése, mely nem csak külső körülményeiben, hanem szocializációs szerepében is olyan hely, ahol a diák, otthon van, ahol gondjait megbeszélheti. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben a hosszú időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat stb. Az iskola környezetének, berendezésének és tisztaságának meg kell felelni az egészségügyi előírásoknak. A tanároknak és tanulóknak törekedni kell a rend és tisztaság megőrzésére. 3. Az iskolai egészségnevelő program szereplői - a diákok, - az iskolaigazgató, - a tantestület (kiemelt szerepük van a testnevelőknek, biológia szakos tanároknak és az osztályfőnököknek valamint az egészségfejlesztésben képzett pedagógiaipszichológiai szakembereknek), - a szülők, - az iskolaorvos, - a védőnő, - a mentálhigienés szakember - az osztályfőnökök 28

- a diákönkormányzatot segítő pedagógus, - a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. Az iskolai egészségnevelő program a diákokért van, az ő egészséges életvitelüket szolgálja. Az őket érintő, egészségükkel kapcsolatos problémáikról közvetlenül tudomást szerezhetünk, ha megvan a bizalom az iskolai egészségnevelő program szereplői között. Ennek a bizalomnak a kialakítása a program egyik legfontosabb célja. A különböző vizsgálatok, felmérések pedig a közvetett információszerzést szolgálják. Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakemberek elsősorban az osztályfőnökökre támaszkodhatnak. De szükséges a pedagógusok és az iskolai egészségügyi szolgálat munkatársainak szoros együttműködése is. A legjobb program sem lehet eredményes, és a legfelkészültebb egészségnevelő, drogügyi prevenciós szakember sem tudja ellátni feladatát az iskolavezetés és a kollegák támogatása nélkül. A tantestület együttműködése elengedhetetlen. Fontos, hogy a tanárok tudják, mi a feladatuk, és mit kell tenniük, ha kompetenciájukat meghaladó problémával találkoznak. Szükség van arra, hogy az iskolaigazgató, az egész tantestület, minden pedagógus egyetértsen az iskola egészségnevelő céljaival. Minden munkatárs véleménye fontos. Össze kell gyűjteni a nevelőtestület módszereit, ötleteit, de tisztázni kell, kik azok, akikre leginkább számítani lehet. Kiemelt jelentőségű a szakirányú végzettséggel rendelkező tanárok (biológia, testnevelés, társadalomismeret) bevonása a munkába. A szülők a diákok egészséges életvitelének cselekvő alakítói. A szülők és az iskola együttműködése elengedhetetlen. A szülők véleményét a szülői értekezleteken, fogadóórák alkalmával ismerhetjük meg, ezen alkalmakkor gyűjthetjük össze a szülők által megfogalmazott problémákat, majd ezeket a felmerülő problémákat közösen – szülők, pedagógusok, diákok és más szakemberek együttműködésével - oldhatjuk meg. Az iskola egészségügyi feladatokat az iskolaorvos és a védőnő együtt látja el. Feladataik: - a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, az érzelmi és intellektuális fejlődés követését, és a kóros elváltozások korai felismerését, gondozását; - egészségnevelési feladatok ellátása, a tanulók egészségi környezetének ellenőrzése. A mentálhigienés szakember a lelki eredetű problémák feldolgozásában segít a tantestületnek. Szakmai ismeretei révén olyan területeken adhat segítséget a tantestületnek, amelyek felismerése, problémakezelése speciális felkészültséget követel, és amivel az iskola pedagógusai többnyire nem rendelkeznek. 4. Az egészséges életmód és életszemlélet, magatartás területei az iskolánkban - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, - a mozgás fontossága, - a testi higiénia, - az étkezés, táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, - a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészség-megőrzésben, AIDS prevenció, - személyes krízishelyzetek felismerése és stratégiák ismerete, - a tanulás és a tanulás technikái, - a szenvedélybetegségek elkerülése (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer használatának megelőzése), - személyes biztonság (közlekedés), - a tanulási környezet alakítása,

29

- a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége, a környezeti ártalmak elkerülése, - a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás, gyógyszerhasználat), - fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja. 5. Az egészséges életmód kialakítására irányuló módszereink A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást fontosnak tartjuk és megvalósítjuk elsősorban az osztályfőnöki órák keretében. A hagyományos egészségnevelő felvilágosítást azért alkalmazzuk, mert több és helyes tudás helyes döntésekhez és az életvezetés helyes alakításához vezet. A hagyományos felvilágosítás azonban nem elegendő a tanulók viselkedésének a befolyásolására. Más, iskolán kívüli motivációk lényegesen erőteljesebbek és elemibbek lehetnek annál, semhogy pusztán az ismeretek átadása, kiigazítása révén érdemi eredményeket tudjunk elérni. A hagyományos egészségnevelés jellemző vonása, hogy általában egyoldalú közlési forma: a diákság aktív és személyes bevonása nélkül történik. A nagyobb hatékonyság elérése érdekében pedig gyakran fordul elrettentő információk bemutatásához. Rizikócsoportok felismerése – az iskolaorvosi vizsgálatok során sor kerül a tanulók életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatára, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küszködő diákok számára speciális kezelést, pl.: gyógytornát biztosítunk. Pszichés, szociális veszélyeztetettség esetén a problémának megfelelő szakmai konzíliumok kezdeményezése. Serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti foglalkozások – a serdülőkori pszichés problémákkal küszködő tanulók számára képzett szakember, az iskolapszichológus(ok) foglalkozásai jelentenek segítséget (ez a program nem tartalmazza az ő munkamódszereiket, tartalmi vonatkozásaikat). 6. Milyen keretek között valósítjuk meg egészségnevelési céljainkat - Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. - Elsősorban az osztályfőnöki órák nyújtanak alkalmat a fenti témák megbeszéléséhez. - Testnevelési órák, sporttevékenységek, sportkörök. - Osztálykirándulások. - Iskolai sportrendezvények – iskolák közötti sportesemények, versenyek, baráti találkozók. - Sí tábor, nyári vízitúrák. - Délutáni, hétvégi szabadidős foglakozások. - Vetélkedők, versenyek, játékos programok. 7. Az osztályfőnöki órák keretében megvalósuló testi és lelki egészségnevelési témák Évfolyamokra lebontva (ajánlás): 9-10. évfolyam: 5-5 óra - lelki egészség (mentálhigiéné): 2-2 óra A lelki fejlődés folyamatai, meghatározói. A gátlások kialakulása és leküzdése. Az agresszió és hatása az egyénre. Önmagunk elfogadásának és elfogadtatásának képessége. Az esztétikum hatása a lelki fejlődésre. - testi egészség: 3-3 óra Az emberi test életműködésének ismerete az önismeret lényeges eleme. Az egészségmegőrzés belső igényének kialakítása. Az egyéni adottságok, hajlamok figyelembe vétele a szervezet működésében. A balesetek elkerülése. A közlekedés szabályai. A biciklivel való közlekedés egészségmegőrző szerepe és veszélyei. 11. évfolyam: 5 óra - lelki egészség 2 óra

30

A serdülőkor, mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelőssége, konfliktus szülőkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelő optimális testi-lelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”. A megfelelő konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelő mentálhigiénés állapot, mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tűrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége. - testi egészség 3 óra Az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: Az önfegyelem, az akaraterő, az én azonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában, a pszichés zavarok testi jelei. A lelki egészség megerősítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelőzésére). Saját testünk, szervezetünk működésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülőkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklődés jelentőségének felismerése. Az egészséget fenyegető tényezők ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb.). Fertőzések, járványok. A betegségek megelőzésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség megteremtésére stb.). Balesetek megelőzése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk: segítségnyújtás baleseteknél). Az egészséges táplálkozás, a háztartás szervezése. 12. évfolyam 5 óra lelki egészség 2 óra Emberismeret, empátiakészség, figyelmesség, tapintat, alkalmazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megőrzésére irányuló erő, belső stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetőségek mérlegelése, személyes felelősségvállalás. A művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet, mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és negatív élmények feldolgozásának képessége. Saját magunk tisztelete, méltósága, egyéniségünk színeinek vállalása. Érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban lévő emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztető tényezőkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. - testi egészség 3 óra - a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás, - egymás iránt – a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk, - az abortusz körüli viták (mikor kezdődik az élet?), - a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggése, - az AIDS, - egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk, 31

- mértéktelen alkohol és kávéfogyasztás gyógyszerek, kábítószerek, - az alkoholizmus és drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések), - betegekkel, fogyatékosokkal szembeni magatartás, - beteg, gondozásra szoruló családtagok, 8. Jogszabályi háttér Az alábbiakban felsoroljuk azokat a jogszabályokat, amelyek az iskola és az egészségvédelem, egészségfejlesztés szoros kapcsolatára utalnak, továbbá különböző feladatokat szabnak az oktatási és egészségügyi ágazat számára. 1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2. A 2003-i évi LXI tv-nyel módosított 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról 48. § (3) bek. 3. A Nemzeti Alaptanterv 243/2003 (XII.17.) Kormányrendelet. 4. A 96/2000 (XII. 11.) országgyűlési határozat „Nemzeti stratégia a kábitószerfogyasztás visszaszorítására”. 5. A 1036/2003.(IV. 12.) Kormány határozat a 96/2003 végrehajtási rendelet. 6. A 46/2003. (IV. 16.) Kormány határozat a 96/2000. Országgyűlési határozat végrehajtásáról. 7. A nemdohányzók védelméről 1999. évi XLII. törvény. 8. Az egészségről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38 § (1) és (2) bekezdés. 9. Az iskola-egészségügyi ellátásáról szól 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete. 10. A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet. 11. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásáról szóló 1997. évi XXXI. tv. XI. KÖRNYEZETI NEVELÉS 1. Alapelvek Célunk: a teremtett világ érték, ennek tisztelete és megőrzése. A környezetért felelős életvitel formálása, diákjaink környezeti erkölcsének, társadalmi-természeti felelősségének megalapozása. Gyakorlati megvalósítását az alábbi szolgálják: - mikrokörnyezet kialakítása - szelektív hulladékgyűjtési akciók - növények, állatok, táj védelme - energiatakarékosság az intézményben és otthon - környezetbarát közlekedés - kötelező tanórai keretben végzett környezeti nevelés - pedagógusok és dolgozók példamutatása Iskolán kívüli tevékenységek is elősegíthetik ezt a munkát: - szakkörök, táborok, túrák - környezetvédelmi akciók - előadások és kiállítások - látogatások állatkertbe, múzeumba, botanikus kertbe, nemzeti parkba stb. Környezeti nevelésünk szempontjából is jelentősége van az élményalapú, tevékenységalapú módszerek minél sokoldalúbb alkalmazásának. - projektek - terepgyakorlati módszerek - megfigyelések, mérések, kutató munkák - táborok 32

- természetvédelmi munkák - szelektív hulladékgyűjtés - versenyek - kiállítások rendezése - művészetek szerepe a környezeti nevelésben stb A környezeti nevelésben osztályfőnökök, szaktanárok, intézmények is részt vehetnek.

külső

szakemberek,

XII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS ÉS OTTHONI FELADATOK 1. Iskolai beszámoltatás Az iskolai munkában a tananyagból szóbeli és írásbeli beszámoltatás tarthat a tanár. Az írásbeli beszámolók formái: - szaktárgyi évfolyam dolgozat, - témazáró dolgozat, - röpdolgozat, - szódolgozat stb. Rendje: röpdolgozatot, szódolgozatot szükség esetén bármikor, előzetes bejelentés nélkül témazáró dolgozatot előzetes bejelentés alapján íratunk. Korlátai: röpdolgozat esetében mindig napi anyagból történjen és nincs korlátozás, témazáró dolgozat esetében, (lehetőség szerint) 1 tanítási nap 2 dolgozatnál többel nem terheljük tanulóinkat, közöljük előre a tanulókkal. Értékelésben betöltött szerepe, súlya a témazáró dolgozat: kétszeres szorzóval szerepel. A témazáró dolgozatot két héten belül ki kell osztani és lehetőséget teremteni, hogy a szülők is lássák. A szaktárgyi évfolyam dolgozat a tovább haladás feltétele is lehet (lásd a helyi tanterv). 2. Házi feladat Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározó elemei és korlátai: A tanulók továbbhaladásához szükséges mennyiségűek és minőségűek a feladatok. A diákok teherbíró képességét figyelembe véve nem vehet igénybe fél óránál többet tantárgyanként. A hétvégi házi feladat mennyisége nem lehet több mint a hétköznapi feladat. XIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. Az iskola pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít. A helyi tanterv megnevezi az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül választottat és rendelkezik a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni. A hatályba lépés napja a fenntartói jóváhagyás napja. A nyilvánosságra hozatal módja: könyvtár, honlap. Őrzi: az irattár és a fenntartó.

33

Mellékletek: AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE A pedagógiai programban megjelölt egészségnevelési célokkal és feladatokkal egyetértek. A szűrővizsgálatok szükségességét tapasztalataim alapján igen jelentős feladatnak tartom, melyet minden tekintetben igyekszünk megvalósítani tanulóink érdekében. Mind a területek és színterek megjelölése fontos, szerepe nélkülözhetetlen. A kötelező tanórai keretekben végzett egészségnevelés és a tanórán kívüli programok megvalósulása remélhetőleg pozitív hatást mutat majd diákjaink egészségkultúrája tekintetében. Segítséget nyújtunk a programban megjelölt egészségnevelési akciók lebonyolításában, esetenként az előadások és egészségnapok megszervezésében. Az egészségnevelési programot támogatom. Budapest, 2013. augusztus 29. ……………………………… iskola-egészségügyi szolgálat

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Ezt a pedagógiai programot az iskola nevelőtestülete 2013. augusztus 29. napján tartott ülésén elfogadta. Görbe László ……………………………………… igazgató

A Pedagógia Programot, a Szent Margit Gimnázium diákönkormányzata véleményezte és elfogadta. Gyarmati Szilvia ……………………………………… az iskolai Diákönkormányzat elnöke

34

A Pedagógia Programot, a Szent Margit Gimnázium Szülői Munkaközössége véleményezte és elfogadta.

Fabiánné Lazna Irena ……………………………………… az iskolai szülői közösség képviselője

Az iskola Pedagógiai Programját a Fenntartó 2013. év………………..hó…….napján jóváhagyta. Kuchta Margit ……………………………………. tartományfőnök

35