A SOPRONI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA

A SOPRONI ÁRPÁD-HÁZI SZENT MARGIT ÓVODA NEVELÉSI PROGRAMJA 2013

Tartalomjegyzék Hivatalos adatok, törvények 1. 2. 3. 4.

3-11.o.

Bevezető Gyermekkép, óvodakép Hitre nevelés Az óvodai nevelés feladatai 4.1.Az egészséges életmód alakítása 4.2.Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés 4.3.Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

5. Az óvodai élet megszervezésének elvei 5.1. személyi feltételek 5.2. tárgyi feltételek 5.3. az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere 5.4. az óvoda kapcsolatai 5.5. az óvodai élet megszervezése/szervezeti és időkeretek 5.6. ellenőrzés, értékelés

12-13.o. 14-18.o. 19-22.o 23-42.o. 24-33.o. 34-38.o. 39-42.o.

43-55.o. 44-45.o. 45-46.o. 47-48.o. 49-51.o. 52-54.o. 55.o.

6. Az óvodai élet tevékenységi formái és az óvodapedagógus feladatai56-91.o 6.1. Játék 57-64.o. 6.2. verselés, mesélés 65-70.o. 6.3. ének, zene énekes játék, gyermektánc 71-76.o. 6.4. rajzolás, mintázás, kézimunka, 77-80.o. 6.5. mozgás 81-84.o. 6.5. a külső világ tevékeny megismerése 85-86.o. 6.6. munka jellegű tevékenységek 87-88.o. 6.7. tevékenységekben megvalósuló tanulás 89-90.o. 6.8. az óvoda speciális szolgáltatásai 91.o. 7. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére 8. Sajátos feladatok 9. Eszközök és felszerelések jegyzéke Felhasznált irodalom Mellékletek Záró rendelkezések

2

92-94.o. 95-103.o. 104-115.o. 116.o. 117-118.o.

Hivatalos adatok, törvények Az óvoda adatai neve: címe:

Árpád-házi Szent Margit Óvoda 9400 Sopron, Szent Margit u. 12.

A fenntartó neve: címe:

Győri Egyházmegye 9021 Győr, Káptalandomb 5/b.

neve: címe:

Árpád-házi Szent Margit Plébánia,/ Győr Püspökség 9400 Sopron, Szent Margit u.4. Ld. mint fent

Az alapító

Az eredeti alapító okirat kelte: 1992 aug.14. A jelenlegi alapító okirat kelte: 2012. A működési engedélyt kiadó szerv neve: címe:

Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata /Jegyzője/ 9400 Sopron, Fő tér 1.

A működési engedély kelte: 781/1992 A jelenlegi működési engedély kelte: 2012. júl. 23. A közoktatási megállapodás megbízójának neve: Sopron, Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala címe: 94oo Sopron, Fő tér 1.

A közoktatási megállapodás kelte:  1992 szept. 30  1998 május  Jelenleg nincs, kérvényeztük

de

az

3

előző

évi

meghosszabbítását

A pedagógiai program törvényi háttere A magyar katolikus óvodatörténetét1828-tól számítjuk. Az óvodák számának folyamatos növekedése és lelkisége Brunszvik Teréz nevéhez kapcsolódik. A második világháború után, 1948 júniusától a katolikus óvodákat az 1948. évi 33. Törvény államosította. A kommunista idők és annak ateista irányzata az óvodák egységes, központi irányítását célozta meg az 1953. évi 3. Törvénnyel A kisdedóvásról. Katolikus óvodáink 1990-től szerveződhettek újra. Feltételeit a Közoktatási Törvény (1993. évi LXXXIX. törv.), és annak végrehajtási utasításai (1-14/1994 MKM rendelet és az Egyházi Törvénykönyv szabályozza:

Az egyház álláspontja A katolikus óvodák alapítását és fenntartását az egyház missziós küldetésének tekinti. Erre vonatkozó gondolatait különböző dokumentumokban és az Egyházi Törvénykönyvben szabályozza: „ A mai társadalomban (…)az Egyház égető szükségét érzi annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét,…(Kat.isk. 11.)

A II. Vatikáni Zsinat kijelenti: „A nevelés elsősorban a család feladata, de ebben rászorul a közösség támogatására. A szülőknek és az általuk nevelői feladattal megbízott személyeknek jogán kívül az államnak is vannak jogai és kötelességei, minthogy feladata az evilági közjó biztosítása” (II. Vat.Zs.) „A zsinat kijelenti, hogy a nevelők munkája valódi apostoli tevékenység, nagyon megfelelő és szükséges korunk számára, egyúttal pedig igazi szolgálat a társadalom javára” (II.Vat.Zs.28) A Katolikus Nevelés Kongregációja „felhívja a nevelés összes felelőseit – szülőket, az oktatókat, az iskolai hatóságokat, a fiatalokat, - hogy ide összpontosítsák minden erejüket és minden rendelkezésre álló anyagi eszközt, hogy ezek segítségével a katolikus iskola (óvoda) valóban a társadalom javát szolgáló és egyúttal apostoli munkát végezzen” (Kat.Isk.4.) Az új Egyházi Törvénykönyv külön is foglalkozik a katolikus neveléssel és az iskolákkal. Törvényeivel kiemeli a nevelés és az iskola jelentőségét azzal, hogy hivatalos rendelkezéseit mindannyiunk számára kötelező érvényűvé teszi. „Az Egyháznak joga van arra, hogy bármilyen tantárgy oktatására bármilyen típusú és fokozatú iskolát alapítson és vezessen” (CIC 800 §) A rendszerváltás után (1990) szerveződő és működő katolikus óvodáknak a Kódex megfogalmazására kell figyelniük, hogy megfelelhessenek az elvárásoknak:

4

„Katolikus iskolának (óvodának) azt az iskolát, óvodát nevezzük, amelyet az illetékes egyházi hatóság, vagy egy hivatalos egyházi jogi személy igazgat, vagy amelyet egyházi hatóság írott okmánnyal ilyennek ismer el. A katolikus iskolában (óvodában) az oktatásnak és nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek, az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel"”(CIC 803.1.,2.§) „A nevelés eszközei közül a Krisztust hívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelői feladatuk teljesítésében” (CIC 796.1.§) „A katolikus iskolák (óvodák) igazgatói a helyi ordinárius felügyelete alatt gondoskodjanak arról, hogy az oktatás ezekben az iskolákban (óvodákban) tudományos szempontból legalább olyan szinten álljon, mint az illető vidék többi iskolájában (óvodájában).” ( CIC 806.2.§)

Állami rendelkezések az óvodaalapításról, fenntartásról Az óvodák működését meghatározó legfontosabb jogszabályok:

1992. évi XXII. tv.

Munka törvénykönyvéről (Magyar Közlöny 1992/45. sz.)

1992. évi XXXIII. tv.

A közalkalmazotti jogállásról (Magyar Közlöny 1992/56. sz.)

módosításai:

1993. évi C tv.(Magyar K. 1993/182. sz.) 1995. évi XIVIII. tv. (Magyar K. 1995/5o. sz.) 1996. évi XXVIII. tv.(Magyar K: 1996/31. sz.) 1996. évi CXXIV. tv.(Magyar K. 1996/118. sz.) 1997. évi CXLVI. tv. (Magyar K. 1997/115 sz.)

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. Évi XXXIII. tv. végrehajtásáról a közoktatási intézményekben (módosításokkal egységes szerkezetben Műv. Közl. 1997/3.sz.) újabb módosításai:

20/1997. (II. 3. Önkorm. Rend. (Magyar Közlöny 1997/14.sz.) 277/1997. (XII. 22.) Korm. rend. (Magyar Közl. 1997/118.sz)

1993. évi LXXIX.tv.

A közoktatásról, módosításokkal egységes szerkezetben Művelődési közlöny 1996/25. sz.

újabb módosítások:

1997. évi CXXXXVIII. tv. (Magyar közlöny) 1997/110. sz.) 1997. évi CXLVI. tv. (Magyar K. 1997/115. sz.)

20/1997. (II. 3.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Tv. végrehajtásáról (Magyar K. 1997/14. sz.)

5

11/1994. (VI.8.) MKM

rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről (Magyar K. 1994/62.sz.)

14/1994. (VI.24.) MKM rend. a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról (Magyar K. 1994/62. sz.) Melléklet az 1/1998.(VII.24.) OM rendelethez 7. sz. melléklet 11/1994 (VI.8) MKM rendelethez Jegyzék a nevelési –oktatási intézmények kötelező (minimális) eszközeiről és felszereléseiről és módosításai

137/1996.(VIII.28.) Korm. rend. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (Magyar K. 1996/71.sz.)

32/1997. (XI.5.) MKM rendelet A nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a nemzeti etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve.

23/1997. (VI.4.) MKM rendelet A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Fogyatékos tanulók oktatásának tantervi irányelve

277/1997. (XII. 22.) Korm. rend.

Kt 2003 évi 47§

A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről elemzések alapján a NP felülvizsgálata

51/2004 évi (III.23.) Kormány r. , az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1966(VIII.28) Kormány rendelet módosításáról.

Fenntartói és helyi önkormányzati rendeletek. Ezek a rendeletek, jogszabályok a közoktatás különböző területeit érintik. A Közalkalmazotti Törvény az óvodákban dolgozók munkaügyi helyzetét szabályozza. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, összhangban a közoktatás fejlesztési törekvésekkel – a gyermekek óvodai nevelésében érvényesítendő elveket fogalmazza meg. A Közoktatási Törvény az óvodák alapításának módját és működési rendjét írja elő:

6

Törvényi háttér a program 2012.évi módosításakor érvényes jogszabályok szerint 

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törv. a Nemzeti köznevelésről szóló törv. módosításáról



229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet [MK 2012/132. (X. 8.)] A sajátos nevelésű gyermekek óvodai nevelésének irányelveiről  1997.évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, 

296/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról,



2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról (Áht.)



368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról az államháztartás részét képező intézmények számára  Magyarország 2013. évi központi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCVI. törvény [MK 2012/170. (XII. 15.)]  Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény [MK 2012/172. (XII. 18.)]  Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2012. évi CCVIII. törvény [MK 2012/178. (XII. 22.)]  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt) 

1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről



2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről



2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól



62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól



44/2007. OKM. rendelet a katasztrófák elleni védekezésről.



2011.

évi

CXII.

törvény

az

információs

önrendelkezési

jogról

és

az

információszabadságról 

335/2005. (XII. 29.) Korm. Rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről



1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

7

Egyházi intézményekre vonatkozó szabályok 2011. évi CXC. Nkt. 

32.§ (1) i) PP, SZMSZ-t egyházi fenntartású intézményben a fenntartó hagyja jóvá jogszabály nem írja elő szakértői vélemény beszerzését a jóváhagyás előtt



32.§ (1) f) SZMSZ-ében a fenntartó egyház tanításával összefüggő viselkedési és megjelenési szabályokat, kötelességeket, jogokat és hitéleti tevékenységet írhat elő, 

14/1994.(VI.24.) MKM rendelet és annak módosításai a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról,



1999.évi XLII. Törvény 4.§ (7)bekezdés a nemdohányzók védelméről ,

Óvoda alapítás „Közoktatási intézményt (…) nyilvántartásba vett egyházi jogi személy (…) alapíthat és tarthat fenn, ha a tevékenység folytatásának jogát - jogszabályba foglaltak szerint – megszerezte.” (3.§.2.) „Az államnak jogi lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy nem állami, illetve nem önkormányzati óvodák, iskolák és kollégiumok jöhessenek létre.” (4.§ 5.) „A szülők joga, hogy gyermekük számára nem állami, illetve nem önkormányzati nevelésioktatási intézményt válasszanak, továbbá – az, hogy (…) óvodát, iskolát alapítsanak, vagy annak alapításában részt vegyenek.” (13.§.2)

Óvodaválasztás „Az állam és helyi önkormányzat a nevelés és oktatás terén vállalt feladatainak gyakorlása során köteles tiszteletben tartani a szülőknek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.” (4.§ 1.) „A gyermekeknek, tanulóknak joga, hogy ne állami, ne önkormányzati nevelési-oktatási intézményben vegye igénybe az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátást…” (10. § 3.d)

8

Támogatás „Az állam a nem állami, nem helyi önkormányzati közoktatási intézmény fenntartója részére a feladatellátáshoz az éves költségvetésben megállapított mértékű költségvetési támogatást nyújt. A helyi önkormányzat vagy az állam a költségvetési támogatáshoz kiegészítő anyagi támogatást adhat, ha a nem állami, illetve nem önkormányzati közoktatási intézmény (…) állami, illetve helyi önkormányzati feladatot lát el.” (4.§ 6.)

Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, valamint ennek aktuális módosításai Az óvodák pedagógiai programjáról a Közoktatási törvény rendelkezik: (1993. évi LXXIX. tv) „E törvény szabályozása kiterjed az óvodai nevelésre, az iskolai nevelésre és oktatásra, (…) továbbá az ezekkel összefüggő szolgáltató és igazgatási tevékenységekre. (2.§ 1.) „A nevelési-oktatási intézményekben a nevelő és oktató munka nevelési, illetve pedagógiai program szerint folyik. A nevelési, illetve pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényesé. A fenntartó a nevelési program és a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles – az Országos szakértői névjegyzékben szereplő – szakértő véleményét közvetlenül vagy a pedagógiai-szakmai szolgáltatást ellátó intézmény útján beszerezni.” (44.§ 1.) „A nevelési, illetve pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról(…) az eszközökről, amelyekre a nevelő és oktató munkához szükség van. (44.§ 2.) „Az óvoda az óvodai nevelés országos alapprogramja alapján nevelési programot készít, vagy az ily módon készített nevelési programok közül választ.” (45. § 1.) „Az óvodai nevelési program (…) elkészítésénél figyelembe kell venni az e törvény 8.§-ának 11-14. Bekezdésében foglaltakat” (45. § 5.) „Az óvoda nevelési programja tartalmazza a pedagógiai munka alapelveit: a) az óvodai nevelésnek az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére kell irányulnia, b) a gyermeket – mint fejlődő személyiséget – különleges védelem illeti meg, c) a gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, s ebben az óvodák kiegészítő szerepet játszanak” (137/1996.(VIII.28) „Az óvodai nevelés tartalmazza: a) azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását, továbbá b) nemzeti vagy etnikai kisebbségi óvodai nevelésben a kisebbség kultúrájának és nyelvének ápolásával járó feladatokat.” (47. §)

9

Az óvoda a pedagógiai programját a jóváhagyást követő tanévtől, 1999 szeptemberétől fokozatosan, az újonnan induló csoportoknál vezeti be. 2004 évi kiegészítés Kt. 2003 évi 47§ / megfigyelések, elemzések, programunk felülvizsgálata 51/ 2004 ( III. 23.) sz Kormányrendelet, az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1966 ( VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról. 2008. évi módosítások:  A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a továbbiakban nem a vezető, hanam külön erre a célra megválasztott óvodapedagógus: Horváthné Kiss Rita látja el. ( Kollmann-né helyett) - /28. old./  Névváltozás: Nevelési Tanácsadó helyett Pedagógiai Szakszolgálat. - /28. old./  Végzettségek: 3 óvónőnél: /29.old./ - tanítóképző, közoktatás vezető - pszichopedagógus - közoktatás vezető  Dajkáink rendelkeznek a szükséges képesítéssel - /29. old./  Valamint gazdasági ügyintézőnk is .  Funkció változás: padlástér helyett tetőtér beépítés - /30. old./ - Kiegészítő helyiségek kaptak itt helyet, ezáltal a törvényi megfelelés megoldott, beleértve a tornaszobát is.  Együttműködés: Maroni Szálló helyett Hotel Szieszta - /31.old./  Nevelési Tanácsadó helyett Pedagógiai Szakszolgálat. - /34. old./  Névváltozás: Oktatási Felügyelet helyett Humán Szolgáltatási Osztály  Habakuk helyett óvónők bábszínháza  Külföldi kapcsolat bővítés: szórvány magyarság, Medias (együttműk. szerz.) - /35.o./  Nevelési Tanácsadó helyett Pedagógiai Szakszolgálat. - /38. old./  A módosított KTV. 47.§- a értelmében az Ellenőrzés, értékelés átkerült a Minőségirányítási Programba. 2009. évi módosítás:  Újabb fejezettel bővült a Nevelési Program: - VIII. Sajátos feladatok 8.1. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő speciális tevékenységek. 8.2. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai együttnevelése.  Hatályba lépés ideje: 2009. szeptember 1.EKIF-57/2009 2009.03.23.  Módosított Alapító Okirat kelte:  Módosított működési engedély kelte: 58.974-5/2009 2009.04.24. 2010. évi módosítások:  A 137/1996. (VIII.28.) Korm. rendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjának kiadásáról 2009. nov. elfogadott módosított előírásai

10

2012. évi módosítások 363/2012 (XII. 17.) Korm. Rendelet - az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A kormány a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törv. 94§-a (4.) bek. a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § Az 1. melléklet (a továbbiakban: Melléklet) tartalmazza az Óvodai nevelés országos alapprogramját. 2. § A Melléklet VI. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „3. A hároméves kortól kötelező óvodába járás ideje alatt az óvodai nevelési folyamat célja, feladata a gyermeki személyiség harmonikus testi és szociális fejlődésének elősegítése.” 3. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. szeptember 1-jén lép hatályba. (2) A 2. § 2014. szeptember 1-jén lép hatályba. (3) A Melléklet rendelkezéseit első alkalommal a 2013/2014. nevelési évtõl kell alkalmazni. (4) Hatályát veszti az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Korm. rendelet.

11

1. Bevezető Nevelési Programunk a gyermeki játék központba helyezésével készült, (1999-ben) figyelembe véve az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott pedagógiai alapelveket: Az Alapprogram módosítása a Helyi Nevelési Programunk újragondolását eredményezte. Nem alapjaiban változik meg, de értelmezésre kerülnek új fogalmak, melyek gazdagítják tartalmát. „ Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja (továbbiakban: Alapprogram) a hazai óvodai neveléstörténet hagyományaira, értékeire, nemzeti sajátosságaira, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményeire, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok biztosítása érdekében a Magyar Köztársaság által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve – meghatározza a magyarországi óvodákban folyó pedagógiai munka alapelveit.”/ 1B/ 

Óvodai nevelésünk az emberi személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul ,az egyenlő hozzáférés biztosításával.



A gyermeket gondoskodás és különleges védelem illeti meg.



A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, sebben az óvodák kiegészítő, esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be



Óvodai nevelési programunkban érvényesülnek az innovatív pedagógiai elképzelések, pedagógusok módszertani szabadsága



Pedagógiai Programunk biztosítja az óvodapedagógusok pedagógiai nézetének, értékrendjének, módszertani szabadságának érvényesülését, megkötéseket csak a gyermek érdekében, védelmében tartalmaz.

A szabad szerepjátékon túl, az egyéb gyermeki tevékenységeket úgy terveztük, hogy azok játékos jellegét kihangsúlyoztuk, és így nem didaktikai alapozású tanulás van óvodánkban, hanem a 3-7 éves gyermekek életkori sajátosságai szerinti játékos elsajátítás, a világ játékos-tevékeny megismerése. Programunkban külön hangsúlyt kap az anyanyelvi nevelés, ami az egészséges életmódra neveléssel együtt alapját képezi az összes többi nevelőtevékenységnek. A fölvázolt gyermeki tevékenységeket úgy állítottuk a nevelők elé, hogy rávilágítsunk arra, ezeken keresztül milyen keresztény értékek jutnak el a kisgyermekhez, aki direkt tanulásra nem képes életkori sajátosságai miatt.

12

Pedagógiai Programunkban fölvázoltuk az elkötelezett katolikus óvodai nevelő feladatait is. Továbbképzések, önképzések során külföldön, /Németország, Olaszország / belföldön egyaránt igyekeztünk megismerni más katolikus óvodák Nevelési Programját, álláspontját. Minden tapasztalatot összevetve, mérlegelve a saját program-írás mellett döntött nevelőtestületünk. Az elmúlt 18 év tapasztalatai azt igazolják, hogy gyermekeink szeretnek óvodába járni, nyitottak a világra, az örömteli játék, a biztonságot nyújtó környezet, a szereteten, tiszteleten, bizalmon alapuló nevelés eredményeként 6-7 éves korukra többségükben alkalmassá válnak az iskolakezdésre.

13

2.

Gyermekkép, óvodakép

14

2.Gyermekkép, óvodakép Óvodánk – a soproni Szent Margit Óvoda – mint a hazai köznevelési rendszer szerves része, nevelőtevékenységével a sokoldalú, harmonikus gyermeki személyiség kibontakoztatására irányul. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjából, továbbá a Katolikus Nevelés Kongregációjának ajánlásaiból indul ki.

2.1. Gyermekképünk fölvázolásához az Alapprogram szavait idézzük: „...az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre” – ami arra utal, hogy a fejlődő gyermek emberi lényegének, minőségének kimunkálása a nevelés során következik be, testi-lelki szükségleteinek megfelelően alakított személyi és tárgyi környezetben. Óvodai nevelésünk  gyermekközpontú, ennek értelmében csak az életkorának megfelelő nevelési eljárások kerülhetnek előtérbe a gyermeki személyiség alakításában.  befogadó  minden gyermek számára biztosítja az egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelést,  nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának,  törekszünk a gyermekek meglevő hátrányainak csökkentésére. A gyermekkép megrajzolásához –a fentiekkel szoros kapcsolatban – idézzük a Szentírás tanítását a gyermekről: „Engedjétek hozzám jönni a kicsinyeket, hisz ilyeneké az Isten Országa. Igazán mondom nektek, aki nem úgy fogadja Isten Országát, mint egy gyermek, nem jut be oda. Azután kezét rájuk téve megáldotta őket ” / 17 / Ezek értelmében a katolikus óvodában a gyermekeket áldottnak tartjuk és úgy tekintjük őket, mint akiket Jézus a bizalom és a hit, a ráhagyatkozás példájaként állított elénk. A szentírási szöveg egyben azt a tanítást is tartalmazza, hogy a gyermekek életkorának jellemzőit úgy kell vennünk, ahogyan az írás sugallja: Jézus nem prédikált a gyerekeknek, nem tanította őket, még példabeszédeket sem mondott nekik, hanem „csak” megáldotta őket és ezzel a legtöbbet adta nekik, amivel elindulhatnak életútjukon. Mivel a szentírási szövegben több gyermekről van szó, nem egyről !- így bátran közelíthetjük az óvodához.

2.2. Óvodaképünk tehát így alakul: Óvodánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye. A családi nevelés kiegészítőjeként végzi nevelő tevékenységét, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Tankötelezettség az aktuális törvényi rendelkezés szerint.

15

Óvodánk óvó-védő-szociális és személyiségnevelő funkciója értelmében gondoskodik - az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkörről, - a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor-specifikus alakításáról - a gyermeki közösségben végezhető sokszínű – az életkornak és fejlettségnek megfelelő – tevékenységről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékról - az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről,az egészséges fejlődéshez és fejlesztéshez szükséges személyi, tárgyi környezetről. - biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének optimális feltételeit, - közvetetten segíti az iskolai közösségbe történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlődését, - pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete révén törekszik gyermek környezettudatos magatartásának kialakítására. - Óvodánk pedagógiai tevékenység rendszere és tárgyi feltételrendszere biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit, aminek eredményeként a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Az óvodai nevelésben alapelv: ”A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet és megbecsülés övezi ”./ 1/ „A gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi.”/1B/ Tisztáznunk kell azonban, hogy lehetséges-e szeretetről beszélni, feladatként közölni, intézményes nevelés keretei között, ahol a nevelőt „hivatali” kapcsolat fűzi a gyermekekhez? Szükséges tudnunk, hogy többféle szeretet fér el az emberi szívben; szeretet van a családtagok között, aminek vérségi kapcsolat az alapja. Olyan szeretet is van, amelyik az emberek egymás iránti rokonszenvét fejezi ki a barátságban, de a szerelem is ide tartozik, mert ezek az érzelmek a szív önkéntelen, szinte ösztönös megnyilvánulásai, amelyeket a másik ember vált ki belőlünk. Az emberi lélek tárházában azonban olyan szeretet is legyen, amely értékében meghaladja emezeket. Isten szeretete ez, annak visszhangja bennünk, amellyel azért szeretjük embertársainkat, mert azoknak szüksége van a szeretetünkre, vagyis ennek a szeretetnek nem a másikban van az oka, hanem abban, aki elszánta magát erre! Nevelőmunkánk tehát nemcsak „érzelmi” alapokon nyugszik, hanem elhatározáson, az akarat tudatosságán, a szolgálaton, ami ezért Isten-szolgálat is. Így kell a gyermekek felé fordulni, mert szükségük van a szeretetünkre. Így válik természetessé az óvodai nevelő számára a gyermek iránti elfogadás, tisztelet és szeretet, megbecsülés, amelynek során a gyermekekben kialakul a biztonság érzése, ami nélkülözhetetlen az egészséges fejlődésükhöz. Ennek a szolgáló szeretetnek a megvalósításáért az óvodai nevelő Isten előtt tartozik felelősséggel, elszámolással, lelkiismerete szerint. Az ilyen tartalmú elkötelezettség megkönnyíti és megszépíti munkáját és azon rajta lesz Isten áldása. Óvodánk szakmai önállósága – összhangban a többi hazai óvodával – abban nyilvánul meg, hogy az óvodás életkor sajátosságainak megfelel és teret ad az egyéni sajátosságok fejlődésének. Ezek a követelmények, elvárások akkor valósulnak meg, ha az óvodában – a testi, szellemi és szociális képességek alakításával összhangban – az életkorra legjellemzőbb tevékenységnek, a mással nem helyettesíthető játéknak teremtünk színteret.

16

Gyermekképünk és óvodaképünk fölvázolása egyben megindokolja és nyomatékosítja az Alapprogram kijelentését arról, hogy az óvodáskorú gyermeket különleges védelem illeti meg! Ezt a gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény is tartalmazza. A gyermek nem képes a sorsát irányítani, rá van utalva a felnőttekre; szüleire, rokonaira és az óvodában a nevelőkre. Ez a ráutaltság nagy felelősséget is jelent óvodában, családban. A kisgyermek életének ezt a szakaszát az Egyházi Törvénykönyv így jellemzi: „A hetedik életévét be nem töltött kiskorút, gyermeknek nevezzük, és úgy tekintjük, hogy nem felel magáért, hetedik életévének betöltése után pedig azt vélelmezzük, hogy esze használatával rendelkezik.”/23/ Az óvodai nevelésünk során - alkalmazott pedagógiai intézkedések igazodnak a gyermek személyiségéhez, érvényesül az egyéni bánásmód elve, - igyekszünk biztosítani az önazonosság megőrzésének lehetőségét, a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, mindezt összehangolva magyar népi, keresztény hagyományink, értékeink ápolásával. Mindezek értelmében óvodánk nevelési céljai: Olyan óvó-védő szociális nevelési színteret nyújtani a társadalomnak, ahol a gyerekeknek alkalma nyílik a nagyobb közösségben a társakkal való játékra, amire a családi nevelés keretei között nincs módja. /Így egészíti ki az óvoda a családi nevelést / Elsősorban a szabad szerepjátékra, mint az óvodás életkor legfejlesztőbb tevékenységére, majd az olyan szabályjátékok rendszerére gondolunk, amelyben az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítése is megvalósul.

Óvodánk, mint katolikus óvoda épít népünk keresztény értékeire, hagyományaira, s átörökíti azokat a gyermek tárgyi, értelmi, érzelmi és lelki világába. Segítjük a jelenlévő másság, a kisebbségi önazonosság érvényesülést, erősödését. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, elősegítjük a társadalmi integrálódásukat. Óvodai nevelésünk célja tehát, hogy a gyermekek nyugodt, élményekben gazdag, harmonikus fejlődését elősegítsük, az életkori és egyéni sajátosságaik figyelembe vételével. A családi nevelés kiegészítőjeként arra törekszünk, hogy sokoldalú képességfejlesztéssel olyan szintre juttassuk el a gyermekeket, hogy alkalmassá váljanak az iskolába lépésre, a társadalomba való beilleszkedésre. Törekszünk a hátrányok csökkentésére, ide értve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is. Keresztény nevelésünk célja, hogy a 3-7 éves gyermekeket képessé tegyük a hit befogadására, Megtanítsuk őket rácsodálkozni a teremtett világ szépségeire, és abban végbemenő változásokra. Olyan környezetben nevelkedjenek, amelyben a gyermeki személyiséget tisztelet, szeretet, elfogadás és megbecsülés övezi.

17

Programunk a keresztény világnézet közvetítésére, a keresztény emberi értékek átadására építi az óvodai nevelést. Célunk, hogy a keresztény erkölcsi normák szerinti élet, az önbecsülés, az élet minden formájának tisztelete, a segítségnyújtás, a gondoskodás, az együttműködés, az igazságosság, a bizalom, a hit az életük részévé, jellemzőjévé váljon. Óvodánkban a hitre nevelés nem a hitoktatásban valósul meg, hanem Jézus Krisztus tanítása szerinti szeretetben nevelődés során. A hitre való nyitottságot az óvodapedagógus személyiségén, személyes példaadásán keresztül látjuk biztosítottnak. Mindennapos nevelésünk szerves része az egészséges életmódra nevelés, a környezet megismerése, a környezettudatos magatartás magalapozása. „A természet hatalmas, az ember parányi. Ezért az ember léte attól függ, hogy milyen kapcsolatot tud teremteni a természettel…”(Szentgyörgyi A.) Szeretnénk ennek a kapcsolatnak a milyenségét már kisgyermekkorban megalapozni. Az első benyomások, tapasztalatok döntőek. A gyermek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége, ebben az óvoda kiegészítő szerepet játszik. Az óvoda csak a családdal együtt, a családi nevelés funkcióját megerősítve tudja nevelő szerepét betölteni, a gyermek sokoldalú, harmonikus fejlődését elősegíteni.

18

3.

Hitre nevelés

19

Hitre nevelés „Az imádságnak a szentatyáknál három meghatározását is találjuk, amelyek egymást kölcsönösen kiegészítik. Legáltalánosabb értelemben – damaszkuszi Szent János szerint – az értelem felemelése Istenhez .” Szent Ágoston is hasonlóan mondja: az értelemnek Istenhez való szerető törtetése. Szűkebb értelemben: helyes dolgok kérése Istentől…kegyelmeket kérjünk életünk megjobbítására és ezzel az Ő dicsőségére. /27 / Az értelem tehát a hit alapján közeledik Istenhez. A hit pedig Isten szavának elfogadása. Értelmünket, de hitünket is Isten ajándékának tudjuk, meg a szeretetet is, amelyre Ágoston utal és mindezzel együtt az imádságot is. Semmink sincsen tehát, amit ne úgy kaptunk volna! Az óvodáskorú kisgyermeknek nem olyan az értelme, amivel Isten felé fordulhatna, azért az imádság kérdésében is csak a sajátosan gyermeki értelemből lehet kiindulnunk – ami játékot jelent! De játékkal ez a kérdés meg nem oldható! A kisgyermeknek azonban nincsen egyebe. Milyenek a gyermeki értelem sajátosságai? Játékos értelem, ami azt jelenti, hogy önkényesen bánik a valósággal, saját képére formálja a tényeket, amelyek így elveszítik objektivitásukat. Ennek ellenére nem hamis világlátásról van szó, hanem arról, hogy a gyermekben eredendően meglevő rendteremtő kedv érvényesül az általa még alig ismert világban. Elrendezi maga körül a jelenségeket, dolgokat – és nagyon jó, hogy ezt teszi, mert addig is biztonságot teremt maga körül, amíg majd a világot jobban megismeri és megérti. A biztonságra nagyobb szüksége van, mint a tények objektív szemléletére – mert erre még ráér, de biztonság nélkül nem fejlődhet. Szerencsére az ilyen játékos elrendezés során, amikor a gyermek nagyon is jól „tudja”, hogy nem így igazak a dolgok, csak a játékban, játszásiból, a „mondjuk hogy…”helyzetekben. / A pszichológia ezt játéktudatnak nevezi / Ezzel együtt a gyermeknek nincs más választása – ilyen a természete. A gondolkodásmódja. Az ilyen sajátosságokon alapuló gyermeki értelmet tehát nem irányíthatjuk Isten felé, mert gyermekességében abból is játékot formálna, ami szent és sérthetetlen! Isten ismeretére – helyes ismeretére! – az ember sem tudott volna eljutni a kinyilatkoztatás nélkül. A felnőtt ember is csak tévelygett addig! A kinyilatkoztatás tehát az emberhez szól, ahhoz az emberhez, aki csak azért tudja értelmét felemelni Istenhez, mert adatott neki értelem – a gyermeknek pedig csak játék adatott! / A Törvénykönyvnek erre utaló szavai szerint a gyermekről csak hetedik életéve után vélelmezhetjük, hogy esze használatával rendelkezik / Így tehát elmondhatjuk, hogy az óvodás korú gyermeknek Istenről beszélni, magyarázni, tanítani nem indokolt, csak a hitre nevelés későbbi folyamatában. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy a gyermek a meg nem értést, az el nem rendezett jelenségeket feszültségként éli át, amelyek megoldatlanságukban végig kísérhetik fejlődését. Rossz lenne, ha bár homályos-töredékes vallási elemeket meg is tartana emlékezetében, ezek is feszültségek forrásai lehetnek. Ezek értelmében a kisgyermek vallásos nevelése csak közvetetten lehetséges. / Ami pedig a hitoktatást illeti, annak amúgy sincsen helye az óvodában. /

20

Milyen legyen tehát az óvodában a vallásos nevelés? Elsősorban keresztény értékek meghonosítása, amilyen a bizalom, a szeretet, a jóindulat, a megbocsátás, türelem – egyszóval amit Pál apostol a szeretet himnuszában fölsorol. / Ld. 2 sz. melléklet / Vezérfonalunk azonban itt is a Hegyi Beszéd tanításai! / Ld. 1 sz. melléklet / Kialakíthatjuk a kisgyermekben a bizakodó magatartást, ami megalapozza a későbbi életét a hitre nevelésben is. Könnyű dolgunk van, mert a kisgyerek eredendően bizakodó, ránk hagyatkozó – emlékezzünk Jézus szavaira:…”ha nem lesztek olyanok, mint e kicsinyek, nem mentek be a mennyek országába.” Az a feladatunk tehát, hogy a gyermeki bizalomnak mindenben megfeleljünk, ne akadályozzuk magatartásunkkal, cselekedeteinkkel, hogy a kisgyermek ránk hagyatkozzék, biztonságban, szeretetben. Az óvodásgyermek nagyon érzékeny a rejtett közlésekre, sokkal hamarább észleli ezeket, mint a szavakban közvetített mondanivalónkat – ne legyen kettősség a szavak és a cselekedetek között. Szent Pál is erre int bennünket, amikor a szülők iránti köteles szeretethez hozzáteszi:” és ti szülők ne háborítsátok föl gyermekeiteket.” Legfontosabb alapozó tevékenységünk azonban az legyen, hogy szeretettel szeretetre neveljük a gyermekeket, mert ez a legnagyobb! Ebben is könnyű dolgunk van, mert a kisgyermeket nagyon könnyű szeretni! A gyermekek irántunk érzett bizalma, ragaszkodása maga a szeretet! Nem tudatos, nem értelem által befolyásolt szeretet / ez a nevelő feladata, mint Istenszolgálat! /hanem csak egyszerűen gyermeki szeretet. Az óvodai együttélés során a szeretetnek számtalan megnyilvánulása adódik – játékban, más gyermeki tevékenységekben: kialakul az együttérzés, együttműködés, segítségadás és kérés, szolidaritás. Sőt még a megbocsátás, engedékenység és elnézés erényeire is számtalan példát láthatunk óvodában. Nem magyarázgatni kell ezeket, hanem gyakorolni, megszilárdítani a tevékenységekben, minden nap. Hogyan imádkozzunk tehát az óvodában? Ide kívánkoznak Szent Pál apostolnak a szavai: ..”azt amit kérnünk kell – amit kellene – nem tudjuk. De maga a Lélek esedezi miérettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal.” Ha miérettünk is a Léleknek kell esedeznie, tudatlanságunk, nemértésünk miatt – mennyivel inkább a kisgyermekekért! A gyermeki értelem és az imádság között ott lehet az elkötelezett nevelő, aki átvállalja azt a közvetítést, amit a Lélek nélkül nem tudna megvalósítani még sajátmaga számára sem. A szolgáló szeretet értelmében imádkozzék a gyermekek előtt! Nem kell magyarázkodni, Isten létére hivatkozni, csak egyszerűen imádkozni, olyan természetességgel, ahogyan levegőt veszünk. A gyermekek hamarosan utána mondják – amire biztatni is lehet őket – és így gyakorolhatják azt az életformát, amiről később többet is megtudhatnak. A hagyományos, verses formájú gyermeki imádságok kedvesek, szépek. Szükséges, hogy a legrövidebb formulát válasszuk, egyetlen versszakot, amit könnyen elvégeznek – ehhez társul a keresztvetés, ami önmagában is imádság! A megfelelő alkalom az imádságra étkezések előtt és után, nemcsak azért, mert ez szép keresztény szokás, hanem mert ez a helyzet átlátható a gyermek számára is. 21

Imádkozunk születésnapok alkalmából, továbbá a programban megjelölt ünnepek során. (amelyek egy részét a családokkal közösen tartjuk.) Értékes szokást alakíthatunk ki azzal, ha a délutáni alvásidőben imát mondunk vagy énekelünk – a mese helyett. Akár olyan imát is, amelyet a gyermekek nem ismernek, csak meghallgatják alvás előtt. Ilyenkor a nevelő a gyermekek helyett és értük imádkozik. Ha a gyermekek közben elalusznak, az imádság akkor is érvényes marad! Mert Isten meghallgatja.

A teremtett világ a puszta létezésével dicsőíti Istenét, a Teremtőt, az ember pedig az Istentől kapott értelmével is. A gyermeki értelem is Istenét dicsőíti a maga módján, akárcsak a természet. „Ugyan mi volna az ilyen csöpp életben nem dicséretes és nem csodálatos? Mindez azonban az én Istenem ajándéka.” / Szent Ágoston /

22

4.

Az óvodai nevelés feladatai  Az egészséges életmód alakítása  Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés  Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása

23

4.1. Az egészséges életmód alakítása "Testünk a Szentlélek temploma" - (1Kor. 3,16-17) „ Szeresd az egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövő. Őrizd szüleid egészségét! – mert a múlton épül fel a jelen és a jövő!” (Bárczi G.)

"Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényének alakítása, a gyermek testi fejlődésének elősegítése ebben az életkorban kiemelt jelentőségű." /1C/

Ezen belül az óvodai nevelés feladata:  a gyermek gondozása, testi szükségleteinek, mozgásigényének kielégítése;  a harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése;  a gyermeki testi képességek fejlődésének segítése;  a gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése;  az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a pihenés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak alakítása;  a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet biztosítása;  a környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása, a környezettudatos magatartás megalapozása;  megfelelő szakemberek bevonásával a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve – speciális gondozó,prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatok ellátása. (A Kormány 363/2012. (XII. 17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról)

Az óvodai nevelés feladata: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteik, mozgásigényük kielégítése, - A harmonikus, összerendezett mozgás fejlődésének elősegítése, testi képességei fejlődésének elősegítése - A gyermek egészségének védelme, edzése, óvása, megőrzése, - Az egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés, és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása. - A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. - A megfelelő szakemberek - szülők - óvodapedagógusok együttműködésén alapuló speciális gondozó, prevenciós, korrekciós testi és lelki nevelési feladatok ellátása. - A környezettudatos magatartás megalapozása. A kisgyermek testi tulajdonságainak ismerete szükséges az eredményes nevelőmunkához.

24

Az életkor testi sajátosságai közül legfontosabbakat említjük: „A gyermek agyvelejének súlya testsúlyához viszonyítva háromszor nagyobb, mint a felnőtteké. Így az agyi tevékenysége is nagyobb lehetne, de nem az! A nagytömegű központi idegrendszer sokkal kevesebb funkciót végez, mint a felnőtteké, mert bár a gyermek agykérgének minden sejtje megvan, / már az újszülöttben is! / de szinte egyáltalán nem funkcionál még a sejtek között a kapcsolat, sőt az idegrendszer alsóbb központjai is alig vannak összeköttetésben a kéreg sejtjeivel. Az agykéreg vezérlése, a kérgi kapcsolatok a hatodik életévre alakulnak ki! / de még később is bonyolódhatnak / Tehát a gyermek ösztönös / kéregalatti / tevékenysége sokkal erősebb, mint a tudatos. / agykérgi / A fejlődés folyamata ebből a nézőpontból tehát, „csupán” annyi, hogy a kérgi idegtevékenység folyamatosan fölébe kerekedik a kéreg alattiaknak.” / 20/ Ezek értelmében, az óvodás gyermek nem „elméleti” lény, nem képes tényszerű gondolkodásra, direkt tanulásra. Játékos tevékenységéből mindez kiviláglik. Sajátos gondolkodásmódja is összhangban van e tulajdonságaival. A gyermeki tevékenységeket az óvodában tehát úgy szervezzük, hogy számtalan alkalmat adunk a „kéregalatti” működésnek – mozgás, rajzolás, éneklés, mese, egyszóval játéknak !- amely tevékenységek során közvetetten az agykéreg is fejlődik, egyensúly alakul ki. A gyermek életében tehát nem a felnőtti értelemben vett tudatosság az irányító, hanem „…az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs szeretetteli légkör vegye körül.”/1/ De ne csak a légkörben nyilvánuljon meg ez a gyermeki igény, tulajdonság, hanem a tevékenységekben is, pl. a spontán, vagy szervezett tevékenységek során is. Úgy kell ezeket tervezni, szervezni, hogy a gyermekek érzelmi beállítottságán, önkéntelen figyelmén alapuljanak, és a gyermek testi-lelki tulajdonságaira épüljenek – szabályjátékok! A gyermek egész életében igényli a szabályszerűségeket – legfőbb bizonyíték erre az, hogy szerepjátékában sajátmaga is alkot szabályokat, önként, szabadon, - mert ez a természet rendje. Ettől eltérni káros és egészségtelen. A gyermeki szervezet testtömegének kb. 10 %-kal magasabb a víztartalma, mint a felnőttekének, ezért többet kell inniuk, a gyorsabb anyagcseréjük is több vizet kíván. Igen fontos, hogy a gyermekek naponta legalább egy liter vizet / citromos, híg teát / ihassanak, a nap bármelyik szakában. A legtöbb gyermek ezt nem kapja meg még otthon sem. A szomjúság fáradékonyságot, ingerlékenységet vált ki, hosszabb távon károsítja veséjüket. A gyermekek maguk nem tudnak gondoskodni erről, a felnőtteknek kell ezt megtenniük. Rá kell szoktatni a gyermekeket, hogy a csoportszobában vagy a szabadban elhelyezett víznyerő alkalmatosságokból sokat igyanak, ne várjuk, hogy a gyermek italt kérjen, mert gyakran maga sem tudja, hogy mi hiányzik neki. Az óvodai nevelő felelőssége tehát ebben is megnyilvánul. A gyermek testi tulajdonságai közé tartozik, hogy a gyomra is kisebb / negyedrésze a felnőttekének / Ezért a táplálkozás is ehhez igazodjék. Hagyni kell, hogy a gyermek annyit egyék, amennyit kíván, nem szükséges erőltetni, / legföljebb kissé megbiztatni / mert az egészségesen fejlődő gyermek „tudja”, hogy mennyire van szüksége. Ugyanakkor szükséges megszervezni, hogy a gyermekek gyomra kiürüljön, az egyik étkezéstől a másikig. Egészségtelen, ha a tízórai befejezése és az ebéd között alig két óra telik el.

25

Az ebéd főétkezés, a gyermek a minőségi többletet ekkor kapja meg, tehát nem lehet kockáztatni, hogy étvágytalanul üljön az asztalhoz. Ha az óvodába érkezéskor kapnak enni, és nem 10 órakor ! – az ebédig éhesek lesznek, és jó étvággyal fogyasztják el az ételt. A gyermek testi tulajdonságai közé tartozik, hogy nem úgy lélegzik, mint a felnőttek, - a tüdeje sokkal kisebb ezért szaporábban lélegzik, „fújtat” – ugyanakkor több levegőre van szüksége, mert anyagcseréje is gyorsabb, kétszer, háromszor is. A viszonylag kisméretű tüdejével kell ellátnia szívét megfelelő mennyiségű oxigénnel – gyorsabb a vérkeringése – ezt a mozgás élénkíti! Ezért van az, hogy a gyerek elemi igénye a mozgás: sok mozgásra van szüksége szabad levegőn, szabad játékban, hogy hozzájusson ahhoz az oxigén mennyiséghez, ami a gyorsabb égéshez kell, a szív az agy ellátásához. /a legtöbb felnőttkori szívbetegség gyermekkori eredetű! /20/ Fentiek szem előtt tartásával kívánjuk az egészséges életmódra nevelést megvalósítani. Sajnos, a XX. század gyermeke igen keveset tapasztalhat meg abból az egészséges miliőből, amelyet a Teremtő szeretetből mellé és köré rendelt. Minden gyerek, aki gazdasági vagy egyéb okok miatt kikerül a családból, fokozott figyelmet, törődést érdemel. Tehát igyekeznünk kell, hogy az otthon biztonságát adó környezetet megteremtsük.

Célunk: - A gyermekek gondozása, testi szükségleteinek kielégítése során alapozódjanak meg bennük azok az egészség- és test-kulturális magatartáskészségek, szokások, amelyek az egészséges életvitelhez szükségesek.(egészséges életmód, a testápolás, az étkezés, az öltözködés, a betegségmegelőzés és az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása) - A családok egészséges életvitelének segítése, életmódbeli szokásainak befolyásolása - A gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges és biztonságos környezet megteremtése. - A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások kialakítása. Az egészséges óvodai környezet kialakítása, amely lehetőséget nyújt a gyerek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére. Óvodánk szép környezetben, a város zöldövezeti részén - a Lőverekben - található. A sok erdő jó levegőt, nyugodt, csendes környezetet biztosít. A csoportszobák falai világosak, nagy ablakokkal, ami szolgálja a természetes fény besugárzását, és lehetővé teszi a többszöri levegőcserét. A berendezési tárgyak természetes anyagból készültek, gyermekléptékűek. A gyerekek által használt eszközök, játékok elérhető magasságban vannak, könnyen tisztán tarthatók. A gondozási folyamathoz szükséges egyéb helyiségek közül meg kell említenünk a már újjá épített öltözőnket. / az előző kicsinek bizonyult / Itt tartjuk a gyerekek váltóruháját, cserecipőjét, külön jellel ellátott szekrényekben. A kis fiókok pedig rajzaik, vagy egyéb apró, hazavitelre szánt munkáit tartalmazzák. Az öltözőben függesztettük ki a családoknak szóló információs táblát. Az együttnevelés érdekében fontosnak tartjuk a folyamatos tájékoztatást. A mosdóban a jellel ellátott törölközőket, fogmosó felszereléseket tartjuk. A fésűk a mosdó kis előterében találhatók.

26

Gyönyörű udvarunk alkalmas a természetes mozgások gyakorlására, a gyerekek kedvelik a mozgásfejlesztő szereket, a homokozást, labdajátékokat stb. Az időközben kialakított kerti lak is többféle tevékenység szabadban történő megvalósítására biztosít lehetőséget (szabadban történő kulturált étkezés, barkácsolás, játékos testmozgás szabadban történő végzése eső esetén is, ...) A 2009 nyarán történt átalakítás során tornaszobával is bővült az intézmény helyiségeinek száma. A gyermekek mozgásigényének kielégítése, fenntartása mellet harmonikus mozgásának alakításához is jó lehetőségeket nyújt. Egészségre nevelés, gondozás A folyamatos játéktevékenységben azonos időpontban ismétlődnek az étkezések, a levegőzés, a séta, a kinti játék, a pihenés. Az étkezés óvodai feltételei önkiszolgálással és naposi tevékenységgel valósulnak meg. Az étkezést egyéni tempóban fejezik be. Az egészséges táplálkozásról a Központi Gyermekkonyha gondoskodik, időnként kikérik az óvónők véleményét, de alkalmilag is nyilváníthatunk véleményt. Jó az együttműködés, még a felnőttek érdekében egyházi ünnepeinkre is igyekeznek tekintettel lenni. A gyerekek szüleitől, vagy más forrásból időnként plusz gyümölcsöt is kapunk. Ebből közösen a gyerekekkel vagy gyümölcs-salátát, vagy a dadus nénikkel kompótot készítünk. Az évek során többféle módon próbálkoztunk a gyógynövények megismertetésével. Kezdetben nagy dézsákban termesztettük őket.(pl. kamilla, körömvirág, medvehagyma, …. Megszárítottuk, teát készítettünk belőlük, kenyerünk mellé fogyasztottuk őket. Két évvel ezelőtt sikerült kis konyhakertet is kialakítani, amiben borsót, sárgarépát, hagymát, retket, sütőtököt, … termesztünk. A gyermekek gyermek méretű kerti szerszámokkal „végzik a munkálatokat”: a talaj előkészítése, a magok elvetése, gyomlálás, öntözés, érett termések betakarítása, majd a jól végzett munka eredményeként ezek fogyasztása. Ezen keresztül alakul: természetes kapcsolatuk a természettel, egészséges táplálkozási szokásuk, munka iránti tiszteletük, közösség formáló szerepe sem elhanyagolható ezeknek a tevékenységeknek. Testápolás közben fontos a felnőtt állandó, segítőkész jelenléte, ugyanez vonatkozik az öltözködésre, pihenésre is. Vannak, akik vitatják a gyerek délutáni pihenésének fontosságát, a mi álláspontunk szerint pedig szükséges. Csoportonként mindössze egy-két gyerek van, aki nagyon kevés alkalommal alszik el, de az alvást természetesen nem erőltetjük. Viszont nem zavarhatják alvó társaikat, s így időnként teríteni, vagy esetleg más megbízatást elvégezni előbb felkelhetnek. A mozgás jelentőségéről külön fejezetben szólunk. A nevelő feladatai: Az eddig leírtak során már részben utaltunk az óvónő feladataira. Fentieken kívül a gyerekek testi fejlesztése érdekében fontosnak tartjuk megismerni a gyerekek otthoni életritmusát, étkezési és egyéb egészségügyi szokásait. Óvodába lépéskor anamnézis felvétel. Folyamatos megfigyelések, mérések (védőnő, gyermekorvossal együttműködve), ezekről készített feljegyzések. Fejlődési napló. Együttműködés a pedagógiai szakszolgálatokkal, A gyermekek gondozásának záloga a közte és az őt nevelők, gondozók közötti meghitt, megértő viszony, szeretetteljes és természetes testközelség megléte. A gyermek attól fogad el segítséget, gondoskodást, aki őszinte, hiteles viselkedéssel, kellő tapintattal közelit felé.

27

A dajkákkal közösen segítjük a gyerekek táplálkozási, tisztálkodási és öltözködési készségeinek alakulását. A gyűjtögető körutakon gesztenyét, bodza virágot, szedünk, ezeket később főzött, feldolgozott formában elfogyasztjuk. A közös kirándulások, séták jó alkalmat biztosítanak a gyerekek edzésére is. Kis konyhakertet, gyógynövénykertet alakítottunk ki. Az ezekben termesztett növények (borsó, retek, hagyma, …,kamilla, menta, …) fogyasztása, feldolgozása (aszalása, kompót, saláta, tea készítés belőlük) is hozzájárul az egészséges táplálkozás, a környezettel való harmónia alakításához. Figyelemmel kísérjük a gyerekek egyéni adottságait, egészségi állapotát. (táplálkozási és egyéb allergia, mozgásszervi rendellenesség, téli-nyári érzékenység stb.) Együttműködünk a szülőkkel és az egészségügyi szakemberekkel elsődlegesen a betegség megelőzése, indokolt esetben a speciális fejlesztés céljából. A fejlődés jellemzői óvodáskor végére:  Tanuljon meg önállóan tisztálkodni, öltözködni.  Ismerje és alkalmazza a higiénikus és esztétikus étkezési szokásokat.  Szívesen segítsen kisebb társainak, legyen igényes ruhája és környezete tisztaságára, rendjére.  Kívánatos, hogy testileg megfelelően edzett, teherbíró, összerendezett mozgású, jó állóképességű legyen.  Környezetével harmóniában élő, annak értékeit észrevenni, óvni képes gyermekké váljon.  Életkorának megfelelő környezettudatos magatartás, szemléletmód kialakulása. Korábban is kiemelt feladatnak tekintettük gyermekeink testi, lelki egészségének védelmét. Ez most azért is igényel nagyobb odafigyelést mert egyre terjednek az egészséget károsító szokások, az életmódváltozással együtt járó negatív jelenségek. A mozgásszegénység, valamint a nem megfelelő minőségű és mennyiségű étkezés erősítik ezt a tendenciát. 20/2012 EMMI rendelet 128§ (3) "...a teljeskörű egészségfejlesztés olyan folyamat, amelynek eredményeképpen a pedagógusok a nevelési-oktatási intézményben végzett tevékenységet, a helyi pedagógiai programot és szervezeti működést a gyermek, tanuló és a szülő részvételét a nevelési oktatási intézmény életében úgy befolyásolják, hogy az a gyermek, a tanuló egészségi állapotának kedvező irányú változását idézze elő." Az egészségvédelmi program tartalma:          

egészséget támogató környezet létrehozása az egészségügyi ellátás, egészség gondozás szélesítése az egészségnevelés módszereinek hatékony alkalmazása egészséges táplálkozás frissítő testmozgás - naponta a testi és lelki egészség fejlesztése a káros függőségekhez vezető szokások megelőzése bántalmazás és erőszak megelőzése baleset megelőzés és elsősegélynyújtás személyi higiéné

28

A témához kapcsolódó tevékenységek: 



minden tanév első nevelőtestületi értekezletén megbeszéljük a terület aktuális feladatait, Ennek előzménye a gyermekvédelmi felelőssel, a védőnővel, gyermekorvossal való egyeztetés. egészséges táplálkozás A gyermekek napi étkezés ellátatása a központi gyermek konyáról biztosított. Törekvésük összhangban van a miénkkel. A szülőkkel kezdeményezett együttműködés is jól működik. rendszeresen kapunk tőlük zöldséget, gyümölcsöt. Ezek egy részét a gyermekekkel közösen salátának dolgozzuk fel - így fogyasztjuk. A zöldség, gyümölcs csemegéket a főétkezések között fogyasztják a gyermekekkel. A zöldség, gyümölcs fogyasztás tudatosabbá tétele érdekében programunkhoz mellékletet csatolunk, mely szemléletesen mutatja az egyes zöldségek, gyümölcsök pozitív hatását. Ezt a szülőkkel is megismertetjük. A folyadék utánpótlás étkezésektől függetlenül is biztosított.  segítő szakemberek közreműködésével a pedagógusok képzése. . Egyre több különleges ellátást igénylő kisgyermekünk van (pl. cukorbeteg, liszt-érzékeny, allergiás, ...). Ezek ellátására a személyzet tagjainak felkészítése egyik kiemelt feladatként jelentkezik. Folyamatos továbbképzések.  egészség fejlesztő szülői fórumok szervezése, Pl. egészségvédelmi programok bemutatása, egészséges táplálkozás ....  szűrővizsgálatok rendjének egyeztetése a védőnővel, gyermekorvossal  kirándulások, szabadidős programok Az óvoda környezeti adottságainak maximális kihasználása (környező erdő, botanikus kert, stb.  környezetvédelmi tevékenység Életkoruknak megfelelően a növények, állatok védelme, gondozása - pl. kiskert Környezet tisztán tartása (pl. ősszel levélseprés, növények öntözése).  víz. levegő terápia (úszás-vízhez szoktatás, só-szoba használata)

Az egészségfejlesztési programunk tervezése során a következőket vizsgáljuk:          

az óvoda egészségügyi berendezéseinek állapota, fejlesztése az óvoda épületének közegészségügyi megítélése az udvar higiéniája, balesetmentesség az óvoda egészségügyi szolgálat teljessége az óvoda kapcsolata a gyermekorvossal, védőnővel gyógytornász, logopédus, pszichológus munkája iránti igény az elmúlt időszak betegségi mutatói az egészségnevelés helyzete a szülők körében a szülők felvilágosításának eddigi módjai, kapcsolat a nevelési tanácsadóval, a gyermekjóléti szolgálattal, a kapcsolat továbbfejlesztésének lehetősége

29

Az egészséges táplálkozás megkedveltetése: Kisgyermekkorban a táplálkozás a fejlődés alapfeltétele. Az óvodáskorú gyermek táplálkozási szükségletét nem lehet a felnőttek szükségleteihez arányosítva levezetni, mert a kisgyermek anatómiai-biológiai sajátossága más. Az óvodásgyermek gyomra kicsiny űrtartalmú, nem alkalmas egyszerre nagy mennyiségű táplálék befogadására, a bél fala is vékonyabb, a bélmozgások kevésbé erőteljesek. A gyermekek étkeztetését nem helyben főzéssel, hanem a városi központi gyermekkonyha közreműködésével biztosítjuk. Az étkezés lebonyolítása alkotja az óvodapedagógus egészségpedagógiai feladatát. Az étkezéshez való előkészületben gyermekeink életkori fejlettségüknek megfelelő szinten vesznek részt, Gyümölcs és zöldségnapokat rendszeresen szervezünk. Saláta, köret, gyümölcstál készítését nagyon élvezik gyermekeink. Rendszeres mozgás biztosítása: A mozgás segíti a gyermeket a környező világ jobb megismerésében, a környezet felfedezésében és meghódításában. A kisgyermek mozgásszükségletének kielégítése legnagyobb részt a játéktevékenység útján valósul meg, ennek megfelelően a mindennapi testnevelés középpontjában is a sok mozgással járó játék áll. A mozgásszükségletet a regenerálódást biztosító pihenés egészíti ki (csendes pihenő, alvás biztosításával, alvásigény figyelembe vételével). 





Mozgás a szabadban A gyermekek fokozott mozgásigényének kielégítését jól szolgálják az udvari játékok és munkaeszközökkel való munkálkodások. Mindezek az általános munkavédelmi szabályok megismertetését, begyakoroltatását és ellenőrzését igénylik. Jelentős nevelői figyelmet igényel a szabadban a túlmozgás, a fegyelmezetlen játék felderítése, megfékezése. Közegészségügyi ellenőrzést kívánnak a homokozók, pancsolók, mászókák, hinták, kerti szerszámok, valamint a napozás és a vízzel való edzés lehetőségének balesetmentes kialakítása is. Mindennapi frissítő testmozgás A rendszeres mozgás biztosítását, a mozgáskultúra megalapozását, a motoros képességek fejlesztését az óvodai nevelési programban szereplő délelőtti és délutáni edző tevékenység, a mindennapi testnevelés szolgálja. Egészségpedagógiai cél a testedzés mellett a mozgás megszerettetése, a közös (játékos, sportos) mozgás által kiváltott öröm átélése. Mindennap alkalmazható mozgásgyakorlat lehet a mászás, járás, futás, ugrás, dobás, elkapás. Ezek a mozgásformák olyan elemi mozgásokat tartalmazzanak, amelyek sportági mozgásokból levezethetők, de elemi jellegüknél fogva már elveszítették sportági jellegüket. Testnevelési foglalkozás (játékos testnevelés) A mindennapos testnevelés edző (felfrissítő) jellegű gyakorlatai mellett korcsoportra szabott, testnevelési csoportos foglalkozás is tartható (kis- és középsőcsoportban heti egy, nagycsoportban általában heti két alkalommal. „A gyermek egészségvédelmét és egészségfejlesztését szolgáló testi nevelés és sportolás különös kiemelt helyzetben van az óvodai Alapprogramban (…) Az egészség védelme és fejlesztése (testneveléssel, motorikus képességfejlesztéssel) éppen ezért alapvető egyéni és társadalmi kötelesség is” (Bukovicsné 2009a: 19).

30

Lelki egészségvédelem: Főbb területei közé soroljuk     

az egészséges napirend gyakorlását, készséggé alakítását, a hibás viselkedési módok kezelését (leszerelését), a stressz-hatások kompenzációját, a magatartások érzelmi vezérlésére való készséget, a gyermekektől érkező segítségkérések, az ún. „segélykiáltások” megértését és megoldását.

A lelki egészség fejlesztésének főbb feladatai:   

a társas-társadalmi beilleszkedés (integráció) megvalósítása, a normatartás (adaptáció) elsajátítása és a tevékenység önellenőrzésének gyakorlása.

A beilleszkedési képesség megvalósítása az alábbi személyiségfejlesztő tevékenységeket kívánja az óvodai csoportok életében (mindennapos nevelési programjában):      

a társkapcsolatok erősítése, az együttműködés fokozása személyesen, illetve csoportos tevékenység során; a másik személy ismerése, elfogadása, kedvező társalgási kapcsolat; a szegények egészségi lehetőségeinek megértése, javítása; más fajúakkal, származásúakkal, vallásúakkal, gazdagságúakkal együttműködés szorgalmazása; más gyermekközösségekkel, egyesületekkel kapcsolattartás, barátkozás; szolidaritás, bizalom a rászorulókkal szemben;

Az alkalmazkodóképesség fejlesztése Az egészség tiszta, harmonikus környezetet igényel, amelyben a fizikai, pszichikus, szociális és esztétikai tényezők egyensúlyt tartanak. Az egyednek az életben maradáshoz a környezet tényezőihez alkalmazkodnia szükséges. Napjaink globalizációs környezete ilyen alkalmazkodóképességeket igényel a jövő polgáraitól:  egészségvédő, balesetmegelőző, szabályt követő készséges magatartás;  a változó természeti és kulturális feltételekhez alkalmazkodó viselkedés;  az emberi kapcsolatok tiszteletben tartása, udvarias (segítő) viselkedés;  napirend elfogadása; A szociális egészség fejlesztési feladatai: Az óvoda a család mellett a kisgyermek első szervezett közössége, amely szociális nevelő funkciója körében a társas-társadalmi életének beszabályozását is elvégzi. E nevelési feladat a gyermeket a közösségbe való befogadásra, egyenértékű emberként való elfogadásra készíti elő, és szeretetteljes együttműködésben való részvételre szoktatja. Az óvodának mint társadalmi intézménynek a zavartalan működéséhez és sikeres nevelőmunkájához nélkülözhetetlen a kiegyensúlyozott légkör, a harmonikus csoportmiliő. Az együttműködés során keletkezett feszültségek feloldására, a másság különbözőségeinek elfogadására, baráti kapcsolat létesítésére van igény páros kapcsolatokban, illetve az együttjátszó gyermekcsoportokban. 31

Az óvodai csoport tagjait összekötő személyi kommunikáció (beszéd, társalgás) és együttműködés (közös játékcselekvés) forrasztja össze (egészen az „én csoportom” tudatáig). Természetes, hogy a gyermekcsoportban az óvodapedagógus az egészséges életmód szempontjából is mintaadó személy, ezért felelőssége az egészség megőrzésére és fejlesztésére is kihat. Esélyegyenlőség biztosítása Az esélyegyenlőség és a másság elfogadása azt az emberi jogot testesíti meg, hogy minden embert – származására, nemére, nemzetiségére, vallására, testi-lelki sérülésére, fogyatkozására tekintet nélkül – ugyanazok a jogok és lehetőségek illetik meg az életben való érvényesülés folyamatában. A fogyatkozással élő gyermekek életmódja, teljesítőképessége, érzelmi beállítottsága, érzékenysége egyéni jellegű, ezért minden gyermek egyéni bánásmódra tart igényt. Az óvodapedagógusnak hangoztatott elve legyen az, hogy a fogyatkozással élő gyermek nem beteg, hanem más: más az életmódja, más a teljesítménye, több segítséget igényel. Elő kell segíteni, hogy a gyermek önállóan tudjon közlekedni (eligazodni), szükségleteit (kívánságait) jelezni, az óvodai személyzettel kommunikálni és a csoportban szokásos viselkedést megvalósítani. (ld. alapító okirat.) A gyermekbántalmazás és agresszió megelőzése A gyermekvédelem a gyermek jogainak érvényesítéséhez, a szülők kötelességeinek teljesítéséhez, a veszélyeztetés megelőzéséhez nyújt jogi hátteret. A gyermek védelméről szóló (2010. évi LXVI. törvénnyel módosított 1997. évi XXXI.) törvény a gyermek jogainak védelmét, a hatósági intézkedések lebonyolítását a családra, az óvodára (mint nevelési intézményre), a gyermekvédelmi intézményrendszerre, továbbá az egyes szakszolgálatokra (egészségügy, rendőrség, ügyészség, bíróság) és a társadalmi szervezetekre bízza. A gyermek jogainak érvényesítése (ellátása, gondozása, nevelése) elsődlegesen a családra tartozik, ebből az óvodai nevelés kompetenciakörébe a személyiség fejlesztése, a veszélyeztetettség megelőzése, a gyermekvédő szolgáltatást nyújtókkal való (megelőző, ellenőrző, gyámhatósági) kapcsolat tartozik. A gyermekvédelmi feladatokat az óvodapedagógusok a gyermek-egészségügyi szakszolgálattal alaptevékenységként látják el, azaz hivatásbeli alaptevékenységük elválaszthatatlan része a gyermekvédelem. A gyermek a veszélyeztetett helyzetét félelem, szorongás, agresszív viselkedés jeleinek kíséretében hozzátartozói köréből hozza magával az óvodai életbe. A felderítés és a tanácsadás családlátogatással, egyéni beszélgetéssel, a nevelési tanácsadó vagy orvosi tanácsadó bekapcsolásával, illetve több óvodában szülői klubok, nyílt óvodai napok programjával, közös rendezvényekkel valósítható meg. A bántalmazott gyermeken az óvodapedagógus felderítheti – az olykor hosszan tartó – bántalmazás nyomait, és intézkedhet (a szülőknél vagy a gyámhatóságnál) a bántalmazás megszüntetése iránt. A dohányzás megelőzésének óvodai programja Megelőző intézkedésként óvodánk egész területén tilos dohányzás. Dolgozóink közül senki nem dohányzik.

32

Összegzés: A felvázolt rendszerből kiolvasható, hogy a felgyorsult világ egyre újabb egészségvédő/egészségfejlesztő feladatok elé állítja az óvodai nevelést. Az egészség fejlesztése a kisgyermekkortól kezdődik, így az óvodai egészségnevelés megalapozó jelentőségű a személyiségfejlesztésben. Az óvodai nevelés az egészséget, annak megőrzését alapvető értéknek tekinti. Az egészség hármas (testi, lelki, társkapcsolati) jellemzője megbonthatatlanul egybefonódik a személyiségfejlesztés feladatával, azaz: annak védelme, fejlesztése nem önálló nevelési feladat. A speciális egészségfejlesztő szempontokra és módszerekre azonban az óvodapedagógusnak tudatosan kell felkészülnie. Keresztényi kötelességük egészségünk védelme.

„Avagy nem tudjátok-e, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, a melyet Istentől nyertetek, és nem a magatokéi vagytok? ” (1Kor. 6, 19)

33

4.2. Az érzelmi, az erkölcsi és a közösség(i) nevelés „ Az emberben az érzelmek hamarabb fejlődnek, mint az értelem, tehát előbb szeretünk, mint gondolkodunk. Amilyenek azok az emberek, akiket szeretek és becsülök, amire ők tanítanak, az leszek én, azt fogom hinni…” (Brunszvik Teréz 1809.május)

„Az óvodás korú gyermek jellemző sajátossága, a magatartás érzelmi vezéreltsége. A személyiségen belül az érzelmek dominálnak, ezért elengedhetetlen, hogy a gyereket az óvodában érzelmi biztonság, otthonosság, derűs, szeretetteli légkör vegye körül.” / 1 / A nevelés alapja a közösség. A gyermek, óvodába lépésével egy tágabb közösség kapuját lépi át. „Az óvodai nevelés folyamatában az egyén és a közösség nevelése szervesen összefonódik, a csoport az egyént, az egyén a csoportot gazdagítja. A csoport hatása annál jelentősebb, minél gazdagabb lehetőséget biztosít az egyénnek a sokszínű tevékenységre, a társas együttműködésre, szerepvállalásra, élményszerzésre.” / 22/ Freinet ezt így fogalmazza meg: „A gyermek a maga személyiségét olyan valódi közösségen belül fogja maximálisan kifejleszteni, melyet ő maga szolgál, és amely őt magát szolgálja.” Az együttes tevékenység, a másokra figyelés biztosítja a közösségi magatartás fejlődését:  alkalmazkodnak egymáshoz, az együttműködés érdekében kölcsönös engedményekre is készek,  nyitottak és képesek az adott tevékenység elvégzéséhez szükséges fegyelemre. A közösségi nevelés segíti, serkenti a szocializációt. A gyermek számára a család után az óvoda a másik olyan közösség, ahol a nap nagy részét tölti. Ezért meghatározó az óvónő és a társak személye a gyermek szocializálódása szempontjából. A gyermek ebben az életkorban érzelmi fogékonysága által nem a verbális elemekre, hanem a metakommunikációra érzékeny, ezért fontos a kettő összhangja. A csoport életében kezdettől fogva jelentős közösségformáló szerepe van az állandó személyes érintkezésnek, a kommunikációnak. Nagyon fontos, hogy a gyermek-gyermek, óvodapedagógus-gyermek, dajka-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze. Az egyes gyerek szociális viselkedési készségének szintjét befolyásolja a gyermek kommunikációs fejlettsége. Az élmények, tapasztalatok megbeszélése közben a gyerekek megértik, és egyre jobban alkalmazzák a metakommunikációs jelzések beszédet kísérő vagy helyettesítő üzenetét is. A tudatosan szervezett és spontán pedagógiai hatások juttatják el a gyerekeket a társakkal való puszta együttléttől az együvé tartozásig és az együttműködésig, az „én”-től a „mi” tudatának kialakulásáig. Fontos, hogy az óvoda egyszerre segítse a gyermek erkölcsi, szociális érzékenységének fejlődését, én - tudatának alakulását, és engedjen teret önkifejező törekvéseinek. Nevelésünk során arra törekszünk, hogy lehetőséget teremtsünk a gyermek számára társas kapcsolatainak alakítására, természetes társas szükségleteinek kielégítésére; nevelje a gyermeket annak elfogadására, megértésére, hogy az emberek különböznek egymástól.

34

A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek esetében szükség szerint különösen jelentős az óvoda együttműködő szerepe az ágazati jogszabályokban meghatározott speciális felkészültséggel rendelkező szakemberekkel. Célunk: - a gyermekek biztonságérzetének megalapozása, - az önbizalom erősítése - az együttéléshez szükséges készségek, jártasságok formálása

A szocializálódás alakulásának színterei: - a beszoktatási időszak - befogadás - a napi együttlét - az óvodai ünnepnapok Az új gyerekek és szülők első benyomásai meghatározhatják az óvodához való viszonyukat. Ezért arra törekszünk, hogy minél rövidebb idő alatt megfelelő biztonságérzetet szerezzenek. Ennek érdekében igyekszünk még óvodába lépés előtt megismerkedni a családdal, meghívjuk a szülőt kisgyermekével együtt óvodalátogatásra. Az óvodához szoktatás kezdeti időszakában mindkét óvónő egész nap a csoportban tartózkodik. A beszoktatási időszakot tekintjük a családdal való együttműködés kiindulópontjának. Arra törekszünk, hogy már az óvodába lépés előtt, óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermeket. (Biztonságérzetet nyújtó, barátságos környezet, attitűd, az őt fogadó felnőttek kedves megnyilvánulásai, …) Óvodánk egész nevelőtevékenysége arra irányul, hogy a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatását elősegítse. Ehhez olyan utat választottunk, amelyik az óvodás életkor legjellemzőbb, mással nem helyettesíthető tevékenysége – a játék útját! „A szocializáció szempontjából különös jelentőségű a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Ezért olyan óvodai élet szervezése kívánatos, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak / mint pl. az együttérzés, a segítőkészség, az önzetlenség, a figyelmesség / és akaratának / ezen belül önállóságának, önfegyelmének kitartásának feladattudatának, szabálytudatának / fejlődését.” / 1 / - szokás és normarendszerének megalapozását./1B/ Azt gondolhatnánk, hogy erkölcsről beszélni óvodások esetében lehetetlen. Az Alapprogramban felsorolt tulajdonságok közül egyetlen egyet sem lehetne megvalósítani, játék nélkül! Pl. ismert az óvodai énekes játékok műveltségközvetítő szerepe, ezen kívül a szocializációban betöltött szerepe is jelentős. A kérdés megvilágítására szolgál a „Mély kútba tekintek…”kezdetű énekes-szabályjáték elemzése. /Ld. Ének, zene, énekes játék c. fejezetben/ Ismételten hangsúlyozzuk, ha ezeket az értékeket magyarázgatás, tanítás során akarnánk elsajátíttatni a gyerekekkel, - hasonlóan bármilyen jellegű direkt tanításhoz – értelmetlen, érthetetlen lenne a gyerekek számára. Csak közvetetten, mint minden más műveltségtartalmat lehet nekik „megtanítani.”

35

Az ünnepek jelentős alkalmak a gyerekek és az óvoda életében. Perspektívát adnak, megerősítik a hagyományokat, a közös élmény erejével fokozzák a gyerekek közösséghez tartozását. Megtépázott értékrendű világunkban fontos feladatunknak tekintjük, hogy a családokkal újra felfedeztessük a magyar nép népi és keresztény ünnepeit, hagyományait, azok belső tartalmát. A hagyományteremtés keresztény vonatkozásban gazdag lehetőséget nyújt: - Veni Sancte ( tanévnyitó közös ima a családokkal, melynek időpontja általában egyik Mária ünnephez kapcsolódik) - Mária ünnepek szeptember 8, 12 - Szent Gellért ünnepe, a katolikus óvodák, iskolák napja szeptember 24 - Nemzeti ünnep október 23 - Emlékezés elhunyt hozzátartozókra… november 1-2 - Szent Miklós december 6 - Advent december - Karácsony, pásztorjáték (közös ünneplés a családokkal) december - Árpád-házi Szent Margit (közös ünneplés a családokkal ) január 18 - Gyertyaszentelő Boldogasszony február 2 - Szent Balázs február 3 - Farsang ( a családok részvételével ) február - Nagyböjt, Húsvét március - Nemzeti ünnep március 15 - Anyák napja május - Vidám vasárnap ( a csoportok dalos, verses bemutatója ) május - Májusfa kitáncolás, gyereknap május vége - Pünkösdölés - Tanévzáró hálaadás a templomban a családokkal június - A gyerekek születésnapjának megünneplése - Migráns gyermekek esetében ismerkedés az ő népi kultúrájával, hagyományaival. (pl. az adott nemzet népdalai, népmeséi, szokások, …) Ezek az alkalmak jó lehetőséget teremtenek a gyermek és közössége önazonosságának erősítésére. Az ünnepeket igyekszünk a gyerekekhez közelálló, gazdag, színes változatos formában, lehetőleg a szülőkkel közösen megszervezni és lebonyolítani. Az ünnepeken való együttlétek olyan közösségi élményt ajándékoznak, melyben gyermek, felnőtt őszintén kifejezheti érzelmeit, az előkészületekben gyakorolhatja fantáziáját, az ünnep előkészítése során pedig begyakorolja magát a közösséggel való együttműködésre. Olyan alkalmak ezek, ahol a gyerekek szocializálódása folyamatosan és nagyon sok örömet jelentve valósul meg. Ilyenkor lesi el a vendégvárás másikat elfogadó, befogadó magatartását, hogy a másik személy fontos, s milyen jó, hogy örömet, bánatot meg lehet osztani. Ebben a nyitottságban alakul a gyermeki bizalom, mely az örömteli együttlét alapja.

36

Nevelői feladatok: Az óvónő törekedjen arra, hogy minden gyerek egyénileg is megérezze, fontos tagja a közösségnek, kiemelkedhessenek személyiségének pozitív vonásai. - Vegye figyelembe a gyerekek életkori sajátosságait, tartsa tiszteletben a gyermek fizikai, értelmi, lelki, szellemi fejlettségét – egyéni bánásmód. - Kívánatos, hogy a csoportból minél többen átvegyék az óvónő elfogadó, megértő, segítő magtartását a nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, sérült, de a kiemelkedő képességű gyermekek iránt is. - Az óvodapedagógus időnként értékelje a csoportot mint közösséget is, utaljon a „mi csoportunk”, „mi óvodánk” relációra – hogy elősegítse a gyerekekben a szociális hovatartozás (ki)fejlődését. - Említsék meg – lehetőleg naponta – a hiányzó társakat. - Az óvónő és a gyerekek is tartsák tiszteletben a csoportban kialakult barátságokat vagy segítsék újabbak kialakulását. - Elősegítjük, hogy gyermekeink észrevegyék és értékeljék a környezetünkben lévő szépet, jót… - A leírtakat a gyerekek csak akkor tudják „elsajátítani”, ha az óvónő, az óvoda nem pedagógus dolgozóinak magatartása, kommunikációja, bánásmódja modell értékű lehet számukra. - Értékrendje legyen keresztény, szilárd és egyértelmű; a gyerekek felé világosan jelzett. - A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, valamint kiemelkedő képességű gyermekek nevelése, speciális ismereteket, sajátos törődést igényel, szükség esetén megfelelő szakemberek(pszichológus, logopédus, konduktor, stb.) közreműködésével.  Logopédus heti rendszerességgel foglalkozik a beszédhibás, és az arra egyéb okból rászoruló gyermekekkel.  Rendszeres kapcsolatot tartunk a Pedagógiai Szakszolgálattal, Korai fejlesztővel  Óvónők plusz végzettsége is segítség: pszichopedagógus, alsó tagozatos tanító végzettség. -

Az ünnepekkel kapcsolatos feladatok: - Az ünnepek emelkedjenek ki az óvoda mindennapi életéből, de előzményei és emlékei Illeszkedjenek a gyerekek természetes életmenetébe. - Tevékeny várakozás előzze azokat! - A gyerekek is vegyenek rész az előkészületekben (teremdíszítés, ajándékkészítés, ünnepi ruha) - Az ünnep ne csak ajándékvárás legyen, hanem azt előzze meg az ajándékkészítés, készülődés öröme. - Az ünnep hangulatát emelheti a felnőtt közösség „ajándéka”, közös éneklés, bábozás… - Az óvónők az ünnep előtt közösen tervezzék, szervezzék meg a feladatokat!

37

A fejlődés jellemzői óvodás kor végére A gyermek a fejlődés során olyan változások felé halad, amelyek már egy következő életszakaszt jelentenek: az iskoláskor kezdetét. Erre a szintre való eljutásnak az a feltétele, hogy az óvodáskor sajátosságai kibontakozhassanak, maradéktalanul megvalósuljanak – így válnak előzménnyé a következő életszakaszhoz. Az a gyermek, aki a játék rendezettségében a szabályok által összefogott valósággal ismerkedik, óvodás életkora után is megtartja azokat a tapasztalatokat, tudást, amit addig összegyűjtött, átélt. Iskolás korára alkalmassá válik az új helyzetek megértésére: nem annyira szavakban kifejezhető tudás formájában nyilvánul meg ez, hanem beállítódásban. Feladattudata, nagyobb kitartása is alakul a korábbi játék tapasztalatok nyomán, sőt értelmi tulajdonságai is: emlékezete, a felidézés szándéka, külső minták követése. Figyelme a szándékosság felé alakul, tartalma, terjedelme is. A szabálytudat nem csak a társadalmi együttélés feltétele, hanem az iskolai életben való részvételnek is – amit az óvodában magas szinten a játékban begyakorolt. Jobban megérti környezetét, a világhoz való alkalmazkodása tudatosabb lesz, amiben az akaratnak is szerepe van. „A cselekvő-szemléletes és képi gondolkodás mellett az elemi fogalmi gondolkodás is kialakulóban van”, / 1 / hiszen a lényeglátást, kiemelést is gyakorolta már a játékos helyzetek alakításában és ezt már könnyebb lesz átvinnie az objektívebb helyzetekre, tanulási szándékkal, a tanítói útmutatás elfogadásával, megértésével.

38

4.3. Az anyanyelvi, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása „ Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különböző formáinak alakítása – beszélő környezettel, helyes mintaadással és szabályközvetítéssel a javítgatás elkerülésével) – az óvodai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére, szeretetére nevelés közben a gyermek a természetes beszéd és kommunikációs kedvének fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére és a válaszok igénylésére szükséges figyelmet fordítani.” /1 / -/1B/ Amikor a gyermek óvodába kerül, új, addig nem tapasztalt helyzetekkel, kapcsolatokkal találkozik, amelyek bár nem idegenek teljesen, hiszen eddigi élete során is találkozott felnőttekkel, gyerekekkel, hanem a rendszeres társas élet, az együttes tevékenységek újszerűek a gyermeknek. Igen nagy a jelentősége annak, hogy az óvodában rendszeresen együtt játszhat nagyobb létszámú gyermektársakkal, amire addig nem került sor. Az óvoda tehát olyan alkalmakat jelent a gyermekeknek, ahol az anyanyelv használatának is új lehetőségei adódnak. Óvodában nem nyelvtanítás van, hanem a mindennapi élet folyamán történő kommunikáció. Napról-napra más események történnek, és az ezekhez hozzárendelődő beszédhelyzetek is új feladatot jelentenek gyermeknek, nevelőnek egyaránt. A nyelvhasználat óvodában – írás és olvasás nélkül – a beszéd és a beszédmegértés. A gyermek a beszédtanulás ideje alatt kettő-négyéves koráig néhány ezer mondatot hallott és megértett, ezeket gyakorolta is, - a továbbiakban már korlátlan mennyiségű mondatot képes nyelvtanilag megalkotni. Ez nem egyszerűen utánzás, / ahhoz több idő kellene / hanem alkotó felhasználás, teremtés. Saját nyelvi rendszerét építi föl a gyerek, még szabályokat is alkot, amelyek ha néha el is térnek a megszokott módoktól, azért igazolják hogy a gyerek valóban elsajátította anyanyelvét. Pl. „enyém-tiem” , „tégemet” vagy még szemléletesebb példa arról a pici gyermekről, aki néhányszor hallotta a figyelmeztetést, hogy „ne állj föl a székre „, de mégis fölállt rá, és sikerét így magyarázta: „neálljföltem!” Nyelvi struktúra szempontjából kifogástalan beszéd ez, csak éppen szokatlan, nyelvünk története során nem ebben állapodtunk meg, de rámutat arra, hogy a gyermek tanulás közben hogyan rekonstruálja anyanyelve rendszerét. /Igazolva látjuk a bölcs nyelvész Umberto Eco véleményét: nem az ember beszéli a nyelvet, hanem a nyelv beszéli az embert./ A nyelv közösségi sajátossága, hogy amiként nem tudja egyetlen ember létrehozni, ugyanúgy használni sem. Ugyanakkor ellentmondás feszül abban, hogy a beszédben az egyén szólal meg, és egyéni tartalommal, mert amit mond, az új, még soha el nem hangzott – hiszen minden beszédhelyzet minden percben új! A megszólalás kulcsa azonban a másik embernél van, annál, akit megszólított! Ugyanis a tapasztalatok, élmények alapján keletkezett képzetek, tagolatlan formában ott vannak mindkettőjük lelkében. Mi történik a beszédben ? Mielőtt az első személy megszólal, képzeletben maga előtt lát egy egységes „kép-et”. A beszédben ez a kép ketté tagolódik, mondatokra, szavakra. A másik személy, a hallgató, megértésre törekszik, és ezért a szavakat beleilleszti a saját képvilágába – vagyis a részekből újra fölépíti a képet. Ha megértette a beszélőt, akkor az általa felépített kép azonos lesz azzal, amit az első személy látott maga előtt a beszéd kezdetén. A megértés folyamán a másik személy válaszadásával, megjegyzéseivel visszajelez a beszélőnek, az első személynek.

39

Ez a visszajelzés teszi biztonságossá a kommunikációt, mert visszajelzés nélkül értelmetlenné, céltalanná válna az egész. - Így lesz a beszéd közös értelmi tevékenységgé. A beszélők egymáshoz való viszonya azonban nemcsak értelmi, hanem érzelmi és akarati is egyidejűleg. A beszéd ugyanis nemcsak szöveget jelent, hanem az azt kísérő tényezőket is: a beszéd nem verbális elemeit, a beszédszituációt, a gesztusokat, mimikát, viselkedést, testtartást. Így a kommunikáció másik szintje – a metakommunikáció – ugyanolyan jelentős mértékben hat a beszédben, pedig gyakran a megszólaló nem is tud róla! Ugyanakkor a másik emberre, a hallgatóra elsősorban nem az van hatással amit a másik mond, hanem ahogyan mondja. A beszédben tehát igen nagy a jelentősége a metakommunikációnak, e nélkül nincs igazi kommunikáció. Különösen a kisgyermek – érzelmi beállítottságának értelmében – érzékeny a rejtett közlésekre, nem annyira a szavak értelmére figyel, hanem a szavakat kísérő meta-jelzésekre. Ha a kettő között ellentmondást észlel / kétszínűség, gügyögés, álszent magatartás, visszafojtott indulatok / nem tud eligazodni, bizonytalan lesz, hosszútávon pedig súlyos lelki károsodáshoz vezethet. A képek tagolása visszajelzés, beszédmód, vagyis a teljes kommunikáció működésének ismerete az anyanyelvi neveléshez nélkülözhetetlen, mert ráirányítja a figyelmet arra, hogy a beszéd nem a szavak összerakosgatásából áll, hanem a nevelő és a gyermekek kölcsönviszonyán alapuló nyelvhasználatból. Az óvodás abban az életkorban van, amikor még nem tudja áradó beszédét hangzókra, szavakra, kifejezésekre tagolni – ez a későbbi nyelvtanítás dolga. Az anyanyelvi nevelés folyamán tekintetbe kell venni az óvodás gyerek sajátos világlátását, gondolkodásának jellemzőit – az ennek megfelelő megnyilatkozásait nem javítani való hibának kell tekinteni, hanem a gondolkodás és beszéd életkorhoz illeszkedő összhangjának. Az óvodások belső képvilága nem alkot olyan összefüggő rendszert mint a felnőtteké, mert tapasztalástöredékeken alapszik és ez nyilvánul meg beszédükben is. /Tehát nem a beszédét kell javítgatni, hanem a tapasztalatait, élményeit gazdagítani / Minden gyerek kíváncsi a „miért-„ekre, de nincsen időérzéke, múlt és jelen összemosódik. A miértekhez pedig a múlt ismerete kellene. A gyermek rendteremtő kedve megmagyarázza a világot: az ismertet alkalmazza az ismeretlenre, csupán a hasonlóság alapján. Összekeveri az élőt az élettelennel – megelevenítés! Magyarázatigénye nagyobb, mint az ismeretanyaga, elméleteket alkot, sokszor kihangsúlyoz lényegtelen dolgokat, máskor meg lényegeseket hagy figyelmen kívül. A külső világ így lesz érthetővé, áttekinthetővé a gyermek számára, ha megmagyaráz, elrendez saját tetszése szerint, mert így könnyebben eligazodik a világban. Példák: A gyermek kérdezi: lenyeli e a markológép a földet, amit fölharapott? Az óvónő válasza: a gép nem tud nyelni, nem élő. A gyerek: Hát nem élő, de nem is halott, mert nincs szeme, amit behunyjon. / ez a gyermek ugyanis látta a nagyanyját a halottas ágyon / Minden további magyarázat összerontotta volna azt a csodás összhangot, ami a gyerek tapasztalatai és ezek beszédben való kifejezése között volt. Pisztollyal lövöldöző „Ivanhoe lovagnak” / 6 éves / azt mondta az óvónője, hogy ne lövöldözzön, mert Ivanhoe-nak nem is volt pisztolya. A gyerek kész volt a válasszal: Igaz, de elvette a cowbolyoktól!

40

A két megnyilatkozás össze sem vethető értékében: A felnőtti „játékrontó” megjegyzés mellé logikus, gyermekien rendezett világot tükröző megjegyzés került. Ezek a tartalmak nem objektíve igazak, de játékban igen. Saját szakkifejezést alkotó gyermek: „Szeretnék a labdával földforgást játszani” Ezeket a megnyilatkozásokat „kijavítani” óriási hiba lett volna! A gyermek anyanyelvét használja-gyakorolja játékban is, és ebben a minőségében tökéletes a beszéde. Az esetleges felnőtti magyarázatok képei nincsenek meg a gyermekben, - egyelőre az a fontos, hogy a meglevő belső képek pontosan kifejeződhessenek. Célunk:      

Oldott, derűs légkör megteremtése, amelyben felébred a gyermek természetes közlési vágya, fejlődik és fejleszthető kapcsolatteremtő beszédkészsége. Az anyanyelv ismeretére, megbecsülésére nevelés. A tiszta, érthető, szép és nyelvtanilag is helyes beszéd, a magyar nyelv jellemző jegyeit alkalmazó beszéd közvetítése, elsajátíttatása. /Az óvoda nevelőközösségénekóvónők, dajkák, lelkipásztor…- mintaadó beszédkultúráján keresztül./ A gyermekek szókincsének bővítése.(mese, vers, mondóka, élmények, stb.) A katolikus/keresztény szókincs közvetítése a gyermekek felé. –

Az óvodai nevelő feladata, 1. hogy valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését elősegítő, ösztönző környezetet biztosítson, 2. továbbá biztosítsa, hogy a gyermek spontán és szervezetten szerzett tapasztalatait, ismeret rendszerezhesse, bővítse, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben gyakorolhassa, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, alkotóképesség)fejlesztése. 3. hogy a beszéd alapját jelentő belső képalkotás folyamatát elősegítse, - semmi esetre sem magyarázgatásokkal, hanem változatos tevékenységekkel, tapasztalatszerzéssel. 4. A nevelő példaértékű szép beszédének is fontos szerepe van az anyanyelvi nevelésben. Beszédében törekedjék a szemléletességre, képszerű kifejezések alkalmazására. Olyan nyelvi eszközöket használjon, amelyek szinte láthatóvá teszik a beszédben ábrázolt eseményeket. Nem kell folyton csevegni, magyarázkodni – várja meg, engedje, hogy a gyerekek beszédkedve alakuljon, érvényesüljön. A gyermek és a nevelő beszédkapcsolata igazi kommunikáció legyen, ne egyoldalú felnőtti kioktatás. 5. Az óvónő használjon ki minden lehetőséget az anyanyelv fejlesztésére! 6. A gyermekek egymásközti beszédkapcsolata is különösen értékes az anyanyelvi fejlődésükben, mert az önálló szabad szerepjátékukban annak jellegénél fogva amely mindig új és új alkotás, addig még nem volt események és helyzetek keletkeznek – és ezek anyanyelvi kifejeződése is mindig újszerű mondanivalót igényel. A szerepjátékban ezért kimeríthetetlenek a beszédbeli gyakorlás lehetőségei!

41

De nemcsak a szerepjátékban, hanem az óvodai élet egyéb játékaiban is érvényesül az anyanyelvi fejlődés lehetősége. Értékes alkalmak keletkeznek pl. a rajzolás során is, - akár a” szervezett” tevékenységek, akár a spontán rajzoláskor. a gyerekek soha nem hagyják rajzaikat szó nélkül – itt is mindent megmagyaráznak! A gyermekrajz egyébként is közlő értékű, de az ezekhez fűződő beszéd kiegészíti a dolgok ábrázolását. Példák: ötéves gyermek lerajzolta óvónőjét kék ruhában, és a papír felső sarkába egy irdatlan nagy lovat is odarajzolt. Nem lett volna érthető az egész, magyarázat nélkül: „Ott a nyakán nem fért volna el… „ / ugyanis az óvónő gallérján stilizált ló-fej mintás kitűző volt. / Hatéves kislány lerajzolta Petőfi Sándort, amint épen ágyút süt el a szabadságharcban: apró emberalak mellett az egész papírt betöltő ágyút rajzolt, óriási ágyúcsővel, ami fölött a már kilőtt két golyóbis lebegett a levegőben. A gyerek mindkét kezével mutatta : „innentől idáig meg még a cső tele van ágyúgolyókkal.” Mivel a rajz nem átlátszó volt, nagyon kellett a magyarázat! Az énekes játékok anyanyelv-fejlesztő hatása is figyelemre méltó. A játékban ábrázolt emberi kapcsolatok sokrétűsége, gazdag tartalma túlmutat a hétköznapi beszéd-alkalmakon. Ezek a szövegek – egységben a dallammal – a játszás lendületében érnek el a gyermekhez. Az énekes játék emelt szintű anyanyelvi nevelés! A mese, az anyanyelvi fejlesztés-fejlődésnek talán a legértékesebb eszköze. Belső képteremtésre tanít, mert mesehallgatás közben a gyerek szinte látja maga előtt az eseményeket, gyakran még többet is. Pl. az egyik mesében a „legény leszállt a lováról, fölment a fára, és a tüskék közül kiszabadította a hollót…” – a gyermeki megjegyzés mese közben: „és megkötötte a lovát addig?” A mesei történések egymáshoz kapcsolódó elemei hosszan lekötik a gyerekek figyelmét, az érzelmi azonosulás pedig rögzíti, emlékezetükben tartja a beszédben megnyilatkozottakat. A mesében átélt élményeket fölidézik, kifejezik más helyzetekben is, ha az érzelmi rokonság megvan az események között. Igen pici gyermek mondta egyszer ebéd közben:” ha jön egy hétfejű sárkány én aztat lebirkózom!” Talán azért biztatta így sajátmagát, mert a mesében is a legkisebb legény győzte le a sárkányt. Az óvónő kísérje figyelemmel az egyes gyerekek beszédértési, beszédtechnikai szintjét. A gátlások oldásához nagy segítséget nyújt a báb „varázslatos ereje.” A felismert beszédzavarok, hibák esetén a szülővel és az érintett szakemberekkel együttműködik. / A pedagógiai szakszolgálathoz fordul / A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: Életkoruknak megfelelően - képesek legyenek élményeiket, gondolataikat minél színesebben kifejezni, társaikkal megosztani. - nyelvtanilag minél helyesebben fejezzék ki magukat. Az intézmény sajátos jellegéből adódóan, - felnőtt minta alapján – képesek legyenek - saját szavaikkal rövid imát megfogalmazni, - adekvátan használni a keresztény kultúra megismert kifejezéseit.

42

5.

Az óvodai élet megszervezésének elvei  Személyi feltételek  Tárgyi feltételek  Az óvoda kapcsolatai  Az óvodai élet megszervezése / szervezeti és időkeretek/  Ellenőrzés, értékelés

43

5.1. Személyi és tárgyi feltételek

5.1.1. Az óvoda személyi feltételei Óvodánk működéséhez a törvényben rögzített létszám elegendő, így két csoportban, - 4 fő felsőfokú végzettséggel rendelkező óvónő és - csoportonként 1-1 szakképzett dajka dolgozik. Munkánkat egy négy órában foglalkoztatott karbantartó segíti. Pénzügyeink intézését rész-munkaidőben dolgozó szakember látja el. Az óvodavezető nem függetlenített, csoportban is dolgozik. A teljes nyitvatartási idő alatt (6.30-16.30) óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel. Az óvodapedagógusok számára az átfedési idő biztosított. A gyermek és ifjúságvédelmi feladatokat a vezető felügyelete mellett, külön erre a feladatra a nevelő testület által megválasztott óvodapedagógus látja el. A házirendben rögzítjük azokat az óvó-védő előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során be kell tartaniuk. Jól látható helyen közzé tesszük a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények, pl. gyermekjóléti szolgálat, Pedagógiai Szakszolgálat stb. címét és telefonszámát. - A tanév elején felmérjük a családok helyzetét, s figyelemmel kísérjük a változásokat - Tájékoztatjuk a szülőket a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről - A veszélyeztetett és hátrányos helyzetben lévő gyermekeknél családlátogatást végzünk, szüleikkel rendszeres kapcsolatot tartunk. - Folyamatosan és rendszeresen figyelemmel kísérjük a gyermekvédelemmel kapcsolatos szakirodalmat, a jogszabályokat és a helyi rendelkezéseket. - Gyermekvédelmi megbízottunk már részt vett egy, - az Önkormányzat által szervezett – tanfolyamon. A továbbképzéseken hallottakról rendszeresen tájékoztatja a nevelőtestületet, valamint elkészíti az óvoda gyermekvédelmi beszámolóját. Ha a családdal nem sikerül változást elérni, további intézkedés végett az illetékes szakemberek elé tárjuk a problémát. A szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésük segítése: - az óvónő ismerje meg a körülményeket, próbáljon együttműködni a szülőkkel - segítse a pozitív szociális szokások kialakulását, gyarapodását. Ezt olyan óvodai életrend kialakításával kívánjuk megvalósítani, amelyben a gyermekek biztonságban és jól érzik magukat. / derűs, pozitív ingerekben gazdag légkör / - a szociális sikerek mellett biztosítani szeretnénk a teljesítménybeli sikereket is. - olyan feladatokat adunk, amelyek igényelnek ugyan bizonyos erőfeszítéseket, de minden esetben teljesíthetők. Ezáltal növeljük önbizalmukat, elősegítjük társas kapcsolataik rendezését. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakember közreműködésével történik.

44

Nevelési tervünknek Krisztus az alapja, Ő az, aki az emberi létnek új értelmét kinyilatkoztatja és érvényre juttatja. Át is alakítja az emberi létet, mert képessé teszi az embert arra, hogy isteni módon éljen, vagyis gondolkodását, akaratát, cselekvéseit az Evangéliumhoz igazítsa, s a boldogságokat tegye életének normájává. …bár más-más fokon, az óvodai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban, s ezt ki is jelentik. / l8 / A katolikus óvoda célkitűzéseiben megfogalmazottak megvalósításának elsődleges irányítója az óvodapedagógus. A keresztény nevelés személyi feltételei:  A katolikus óvodapedagógus, akinek jelenléte folyamatos és állandó.  Keresztény értékeket képviselve élete a gyermek számára követendő mintává, modellé válik.  Hű a nemzethez, hazához, tiszteli embertársait.  Kapcsolatot tart, együttműködik a gyermekek szüleivel.  A rábízott gyermekeket türelemmel és szeretettel ébreszti rá az Isteni gondviselésre.  Keresztény lelkülettel, toleranciával, empátiával fogadja el az óvoda minden gyermekét.  Amennyiben migráns gyermek érkezik az óvodába, szeretettel fogadja és lehetőséget biztosít arra, hogy a gyermekek megismerkedhessenek egymás kultúrájával.  Az óvodapedagógusi tevékenységet segítő nem pedagógus alkalmazottak munkája is hozzájárul az óvodai nevelés eredményességéhez. Három óvónőnk egyéb végzettséggel is rendelkezik. / tanítóképző-közoktatás vezető, közoktatás vezető / Az óvónők szakmai felkészültsége jónak mondható. A kezdeti nehézségek után ez jellemző az óvónői párok együttműködésére is. Így a nevelőmunka szempontjából a délelőttös-délutános váltás sem okoz gondot, a párok jól kiegészítik egymást. Dajkáink rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, 2 komplex ellenőrzés is jelezte, hogy egy 6 órás konyhai kisegítőre szükség lenne. A munkaköri leírások egyértelművé tették mikor meddig terjed hatáskörük, így az óvoda dolgozóinak együttműködése zavartalan.

5.1.2. Az óvoda tárgyi-dologi feltételei Óvodánk a város egyik legszebb helyén, kiemelt üdülőkörzetben található. Udvarunk tágas, sok örökzöld díszíti, ebből következően a levegő minősége is jobb, mint lent a városban. Sok lehetőségünk adódik erdei sétákra, kirándulásokra, megfigyelésekre, gyűjtögetésre, / pl. makk, levelek, bogyók stb. / „munkára”. Ez az állandó természet közeli életmód jó hatással van gyermekeink testi fejlődésére, edzettségére. Így könnyebben alakítjuk ki a gyermekek természet szeretetét, természetet óvóvédő magatartását. Pl. télen madáretetés stb. Minden évszak tartogat meglepetéseket, mely a gyerekek számára többnyire örömet, a felnőtteknek időnként gondot is jelent. Havazás-hólapátolás… Az udvart természetes anyagokból készült, az EU szabványoknak megfelelő udvari játékokkal rendeztük be./Ld. mászó-vár, stb.

45

Csoportjaink az udvart közösen használják, de lehetőség van az egyes játszó-csoportok elkülönítésére is. Lehetőség van labdajátékokra, hűsölésre, napozásra, biciklizésre, sokféle mozgásra Mindezek lehetőséget biztosítanak a gyermekek természetes mozgásigényének kielégítésére, testi képességeik /erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség /fejlesztésére. Kiegészítik a gondozás és az egészséges életmódra nevelés hatását. Az udvar szinte egész területét pázsit fedi, van szőlőlugasunk is, ahol nyári időszakban étkezni szoktunk. Nagy melegben igyekszünk minél több gyümölcsöt adni gyermekeinknek, / ehhez a szülők szívesen hozzájárulnak, hoznak az éppen aktuális termésből. / de az állandó folyadékutánpótlás is biztosított, / víz, citromos tea / Az épület külső megjelenése környezetbe illő, impozáns, de mivel eredetileg nem óvodának épült, adódnak gondok. Ezeken a napirend betartásával, megfelelő szervezéssel úrrá tudunk lenni. Pl. a csoportoknak közös öltözője, mosdója van. Ezek méretén átépítéssel már változtattunk, ennek ellenére használatuk során fontos a csoportok közti összehangolt munka. Az egész épület fűtése cirkogejzírrel történik, tehát a fűtés megfelelő. Örülnénk, ha csoportszobáink tágasabbak lennének, viszont szép világosak.. Törekszünk arra, hogy óvodánkban mértéktartóan és igényesen tükröződjék a vallásos jelleg. /Pl. képek / Konyhánk , felszereltségéből adódóan alkalmas lenne főzésre is, de mivel száraz tészta, liszt tárolására nem tudunk külön helyiséget biztosítani, így ellátásunkat a Központi Gyermekkonyha révén oldjuk meg. Tágas pincénk alkalmas sok udvari és egyéb eszköz tárolására. A padlás funkciója megváltozott, tetőteres beépítéssel. A kiegészítő helyiségek kaptak itt helyet ez által a törvényi megfelelés megoldott./logopédiai-orvosi szoba/ A felnőttek átöltözéséhez 2010 óta már jobb körülményeket tudunk biztosítani. Az épületet a Szent Margit Plébánia 1990-ben ajándékba kapta, de az eredeti tulajdonos a tetőteret illetően a haszonélvezeti jogot jelenleg is fenntartja. Viszont szóbeli megegyezésünk értelmében mi annak egy részét irodaként használjuk, de ott dolgozik a logopédus, szükség esetén a védőnő, valamint l998 őszétől kezdődően az óvodai gyakorlaton résztvevő hallgatók csoportvezető óvónővel történő megbeszéléseit is ott tartjuk. Mivel városunk óvodáit az elmúlt években több atrocitás érte, / betörés, gyújtogatás / jobbnak láttuk az egész épületet biztonsági rendszerrel felszerelni.

46

5.3. Az óvodának a program céljaihoz rendelt eszközrendszere Mivel programunk játékközpontú, így a játékeszközök megválasztására igyekszünk nagy gondot fordítani. Beszerzésnél elsősorban a természetes alapanyagú ill. a kreativitást, finommotorikát fejlesztő esztétikus játékokat részesítjük előnyben. Sajnos a költségvetés eddig erre kevés anyagi lehetőséget biztosított. Ezért elfogadtuk a különböző helyekről érkező adományokat, s ezen játékokból a fent megjelölt szempontok szerint válogattunk. A beszoktatási/befogadási időszakban megengedjük, hogy a gyerekek kedvelt otthoni tárgyaikat behozhassák az óvodába. A készen kapható játékszereken kívül gondoskodunk különböző játszásra alkalmas anyagokról, a kellékek gazdag választékáról. / fonalak, csuhé, vadgesztenye stb. / Amit lehet, azt a gyerekekkel együtt gyűjtjük. Pályázatok útján is nyertünk már játékokat, ill. pénzt, kiegészítő anyagok vásárlására, de reméljük, további pályázataink is eredményesek lesznek. Szakkönyv ellátottságunk költségvetési keretből igyekszünk biztosítani. Bár sok, óvodásoknak ajánlott mesekönyv jelenik meg folyamatosan, mégis nehéz a válogatás, mert tartalmuk nem megfelelő. / pl. zanzásított mesék,vagy a klasszikus felnőtt irodalomból válogatott, átírt művek / A mese, akárcsak a játék, jó iskolája a közösségi nevelésnek, óvodánkban ezért mindkettőt kiemelten kezeljük. A magyar népmesekincs bőven szolgáltat anyagot óvodai használatra, de más népek meséi is gazdag lehetőséget nyújtanak a válogatáshoz. A gyermek-költészet alkotásai közül azokat válogatjuk, amelyek tartalmukban és szerkezetükben hasonlítanak a népi alkotásokhoz. Óvodánkban van ugyan tv, videó, de ezeket az eszközöket mi ritkán alkalmazzuk. / Pl. csoportjainkról készült alkalmi felvételek. Farsang…stb. / Az óvodai élet tevékenységi formáihoz megfelelő eszközkészlettel rendelkezünk, de egyik területet sem nevezhetjük különösen jól, vagy különösen rosszul ellátott területnek. Mivel időnként fogyatékos gyerekek is jelentkeznek hozzánk, ezért a számukra szükséges fejlesztési eszközök tekintetében a Pedagógiai Szakszolgálathoz fordulunk s az általuk javasoltakat igyekszünk beszerezni. Eddig együttműködési megállapodást írásban egy intézménnyel se kötöttünk, de szóbeli megállapodás alapján használhatjuk a Hotel Szieszta egyes helyiségeit, az Erdészeti és Faipari Egyetem kertjét, valamint a Szent Imre Plébánia közösségi termét, Szent Margit Plébánia közösségi helyiségeit. A leírtakból tehát bizonyára kiderül, hogy munkánk során különleges, extra eszközöket nem alkalmazunk, a program a hagyományos óvodai bútorok, berendezések között indítható.

47

2004-évi kiegészítés:  5 évre mi is megterveztük és a Fenntartónak továbbítottuk az eszköz jegyzéket.  Az első évben a nevelőmunkát segítő eszközökre 480 ezer Ft-t, a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez évi 100.000 Ft-t terveztünk. Ez utóbbi témánál a drágább, speciális eszközök tekintetében lehetőség van más intézményekkel való együttműködésre. / Pl. kölcsönzés /  Ez azért is fontos, mert minden évben csak a beiratkozáskor látjuk, vagy döntjük el, milyen fogyatékkal élőt integrálunk.  Fent jelzett összegek nem többlet-költségként jelentkeznek, hanem a folyamatos szintentartáshoz szükségesek.

48

5.4. Az óvoda kapcsolatai A családdal Az óvodai nevelés a családi nevelésre épül, azt mintegy kiegészíti. Nem vállalhatja át a családi nevelés feladatait, de a gyermek harmonikus fejlődése érdekében folyamatos szoros együttműködésre törekszik a szülőkkel. Szükségesnek tartjuk, hogy óvodánk minden dolgozója előítéletektől mentesen tudjon közeledni minden családhoz, felekezeti, etnikai hovatartozástól függetlenül. Egyik fontos feladatunknak tartjuk a szülő-gyermek-óvoda kapcsolatának erősítését a közös élmények alapján. /pl. közös ünnepek, kirándulások, stb. / Együttműködésünk alapja a kölcsönös bizalom, segítségnyújtás, mint a nevelés, mint pedig az aktuális feladatok megoldásában. Az óvónők a gyermek életkörülményeiről családlátogatás során tájékozódnak, a szülők pedig az óvodai életről nyílt napokon, közös programokon, szülői értekezleteken és egyéni beszélgetések fogadóórák során szerezhetnek információkat. Különösen a befogadási időszakban fontos, hogy a szülők akár naponta is beszélhessenek a gyermekek óvónőivel. Az óvoda nyitva tartását a szülők munkaidő-beosztásához igazítjuk, ez szükség esetén évente változhat. Erről, valamint egyéb fontos témákról szülői értekezleten közösen döntünk. Alkalmanként ovi-újságot jelentetünk meg Margitvirág címmel. Ez úton is tájékoztatjuk a szülőket az óvodai élet eseményeiről, ajánlatokat teszünk egy-egy ünnepi felkészüléshez stb. Pedagógiai Programunkról beíratáskor, az év eleji szülői értekezletek, valamint az új gyermekek szüleinek tartott külön szülői értekezlet alkalmával ill. a szülők kérésére bármikor adunk tájékoztatást, de azt a szülők szabadon meg is tekinthetik. A szülők közösségét képviselő, összefogó szervezet elnevezésében óvodánként változó. /Nálunk Szülők Közössége/ Hatékony szerepük van az óvoda és a családok kapcsolattartásában. / Az óvodában létező hagyományos kapcsolattartási formákat a programból fakadó tartalmi sajátosságok gazdagítják, egyben hatnak a családok szemléletmódjára. /Ld. Szent Margit búcsú, betlehemezés…/ A közös együttlétek érzelmi többletet jelentenek a résztvevő felnőtteknek, gyerekeknek, mindenki kölcsönösen tanul, gazdagabbá válik. Az egymás felé fordulás, az egymásra figyelés új emberi kapcsolatot teremt, barátságok szövődnek, nem csak a gyerekek, hanem a családok között is.

Kapcsolat az iskolával Az óvodából az iskolába történő zavartalan átmenet megkívánja az óvoda és az iskola nevelőmunkájának összehangolását, a két intézmény együttműködését. Elsősorban a katolikus és evangélikus iskolákkal tartunk közelebbi kapcsolatot, de nyitottak vagyunk más iskolák munkájának megismerésére is. A tanító néniknek lehetőséget adunk arra, hogy az óvodai csoportokban ismerkedhessenek leendő tanítványaikkal. - Az iskolába menő gyerekeket óra-látogatásra visszük. A szülőket segítjük a gyermeke számára megfelelő iskola kiválasztásában. Törekszünk arra, hogy a szülő ismerje és fogadja el gyermeke képességeit, s ahhoz mérten döntsön az iskolaválasztásról, vagy arról, hogy a gyermek még egy évet maradjon az óvodában. Véleménykülönbség esetén a pedagógiai szakszolgálathoz, szakértői bizottsághoz fordulunk. Megjegyezni kívánjuk, minden életkor önmagában is teljes értékű, legyen az gyermek, felnőtt, vagy öreg. Így az óvodát, az óvodás gyermeket sem szabad úgy értelmezni, mint a fejletlenség és csekély értékűség képviselőjét, aki csak akkor jön számításba, ha majd iskolába megy, ill. felnőtté válik.

49

A szakmai szolgáltató szervekkel és a közoktatás irányítással, valamint a fenntartóval kialakított kapcsolataink. A Pedagógiai Szakszolgálat szakembereivel, valamint a logopédussal kapcsolatunk folyamatos és rendszeres. Az öt éves gyermekek fejlettségi szintjét a szülők hozzájárulásával évente mérik, s ennek eredményéről tájékoztatják a családokat, s az óvónőt is, megbeszélve az egyéni fejlesztés lehetőségeit. Akiknek szükséges, azokat a gyerekeket a szülők külön elviszik a nevelési Tanácsadó által szervezett foglalkozásokra. Óvodánkban a logopédus heti egy alkalommal foglalkozik az arra rászoruló gyerekekkel. Amennyiben van olyan gyermek, akinek a heti egyszeri alkalom nem elegendő, azokat további foglalkozásokra irányítja. / Ez már óvodán kívüli lehetőség / Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése – integráció óvodánkban: A továbbiakban is szívesen vállaljuk érzékszervi fogyatékos, valamint mozgásában korlátozott, illetve ételallergiás gyermekek nevelését egészséges társaikkal együtt, csoportonként legfeljebb két fővel. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű és az elhanyagolt, illetve kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére fokozott figyelmet fordítunk. Fejlesztésükhöz, felzárkóztatásukhoz az óvodapedagógusok speciális fejlesztő tevékenységet, egyéni bánásmódot, differenciált fejlesztést fogalmaznak meg éves programjukban a hátrányok csökkentésére, ill. a kiemelkedően tehetséges gyermekek képességeinek kibontakoztatására. A Pedagógiai Szakszolgálattal való együttműködést ebben az esetben külön szerződés szabályozza. Az integráció nem csupán a sérült gyermekre irányul, hanem arra a közegre, mindazokra az emberekre, akik körülveszik őket.

Fenntartónkkal - Győri Püspökség - Egyházmegyei Hivatal - kapcsolatunk rendszeres, jó. Normál ügyintézés levélben, e-mailben ill. telefonon történik, sürgős, halaszthatatlan esetekben soron kívüli, személyes meghallgatáson beszéljük meg a felmerült problémákat. A földrajzi távolság ellenére igyekszünk kapcsolatot tartani más egyházi óvodákkal is.

A védőnővel, a gyermekorvossal, A helyi önkormányzati óvodákhoz hasonlóan - megállapodást kötöttünk. Ennek értelmében rendszeresen látogatják óvodánkat. Járvány esetén külön, az ÁNTSZ-el együttműködve kísérik figyelemmel óvodánkat, valamint a megbetegedett gyermekeket. A rendszeres és a külön felmerülő vizsgálatok eredményeiről az ő írásos véleményük alapján az óvónők tájékoztatják a szülőket. Az ÁNTSZ az elvégzett vizsgálatokat jegyzőkönyvben rögzíti, megkövetelve a higiéniás szabályok betartását. A dolgozók munkaalkalmasságát az egészségügyi könyvek alapján ellenőrzik. / fentiek a vezetői munkatervben belső-ellenőrzési programként is szerepelnek./ Az egészségügyi szakemberek szerint is a gyermekek testi fejlődése szempontjából jó hatású az úszás. Gyermekeink többsége szívesen jár az uszodába, akik még nem, azokkal a családdal együttműködve igyekszünk megszerettetni a vizet. / Ld. Egyik közös rendezvényünk szülőkkel, más óvodával a Víziparádé.

50

A helyi önkormányzat jelenleg a gyermekek egészségügyi ellátásához támogatást. / Utalják a védőnőnek, doktornőnek fizetett összeget. /

nyújt anyagi

Részt veszünk a Humán Szolgáltatási Osztály által az óvodavezetők részére szervezett értekezleteken, egyeztetéseken, szakmai továbbképzéseken, pályázatokon. Az önkormányzati óvodákkal kölcsönösen tájékoztatjuk egymást nagyobb rendezvényeinkről. / Pl. vízi parádé, szakmai napok stb. / Amennyiben nemzetiséghez tartozó gyermeket veszünk fel, megkeressük az érintett nemzetiségi önkormányzatot. A Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet, a Benedek Elek Pedagógiai Főiskola, a Győr-Sopron megyei Pedagógiai Intézet által küldött tájékoztatók alapján válogatunk a szakmai továbbképzési lehetőségek közül. A mozi, színház, bábszínház műsorai közül csak azokat ajánljuk, amelyek tartalmával, minőségével egyetértünk. Jó előadást akár az óvodában is engedélyezünk. A városi plébániák közül elsősorban a közeli Árpád-házi Szent Margit Plébániával, ill. annak plébánosával Bognár István atyával tartunk közelebbi kapcsolatot.

Külföldi kapcsolataink / jelenleg és korábban/ Medias /Medgyes-Románia/ Együttműködési szerződéssel megerősítve. Az óvoda indulásához, s azóta is többször kaptunk segítséget Németországból, Ralph Swenk diakónus, magyar részről pedig Kadnár Béla közreműködése révén. /Szent Margit plébánia, Plébániabizottság Elnöke / Ezen kapcsolatok révén adódott a lehetőség, hogy három óvónőnk két hétre ellátogasson egyegy ottani egyházi óvodába. A Szalézi Rend révén pedig két hétre két római egyházi óvoda munkájának megtekintésére adódott lehetőség, egy személy részére. Németországból már mi is több napra fogadtunk vendégeket, de szívesen látnánk az olaszokat is. Ausztriából, Bad Vöslauból szinte heti rendszerességgel egy idős házaspár jár hozzánk, időnként részt vesznek közös ünnepeinken, s kisebb nagyobb játékeszközökkel, ajándékokkal támogatják óvodánkat. Néha segítségünkre van a Bécsi Karitász egy képviselője is.

Kárpátaljai megkeresés révén új kapcsolat kialakítására kerülhet sor. ld. .......sz. iktatott levél

51

5.5.Az óvodai élet megszervezése Szervezeti és időkeretek Óvodánkba felekezetre való tekintet nélkül veszünk fel gyerekeket abban az esetben, ha szülők elfogadják óvodánk programját, s nem ellenségesek a katolikus egyházzal szemben. Túljelentkezés esetén a megkeresztelt katolikus gyermekeket vesszük fel. Beíratásánál nincsenek körzeti határok, a város minden részéből jöhetnek hozzánk. Más óvodából átjelentkezőket csak nagyon komoly indok esetén veszünk fel.

A gyerekek csoportba sorolásánál figyelembe vesszük: -

a pedagógiai szempontokat, a gyerekek életkorát, nemét / az arányok miatt / személyiségét, másságát / pl. fogyatékos gyerek / a szülők kérését /bizonyos határokon belül /

A csoportok szervezési módját a nevelőtestület határozza meg. A program hatékonyságát fokozza az eltérő életkorú csoportok szervezése. Jelenleg is két vegyes csoportunk van. A gyerekek vegyes életkora a családi és testvéri együttlétet modellálja. Itt könnyebben fejleszthető beszédkészségük, munka-kultúrájuk, a társak iránti tolerancia. Ebben a közegben természetes az eltérő fejlődési ütem. Nem okoz lelki konfliktust a korcsoport ismétlés. A tevékenységben minden megengedett, amit a gyerek megpróbál önként elvégezni. Az eredmény színvonalában van ugyan különbség, de azt a gyerekek megértéssel fogadják, segítik egymást. A fiatalabbak fejlődési üteme felgyorsul, a nagyobbak felelősségérzete pedig növekszik. Év elején előfordul ugyan, hogy a kicsik zavarják a nagyobbak játékszituációit, de meg kell tanulniuk tiszteletben tartani mások kívánságait, elképzeléseit. Később a modell értékű idősebbektől átveszik a szabályokat. A nagyobbak megértőbbek a nyilvánvaló különbség miatt. A segítőkészség alap-viselkedési formává válik, s az elfogadás érzése jobban alakul a „másság „ iránt is. / Ehhez a pedagógusnak jó mintát kell szolgáltatni ! / „A gyermek fejlődése szempontjából döntő fontosságú, hogy érezze nemcsak szeretik, hanem olyannak szeretik amilyen „ /Hermann Alice / 33 / A fent leírtak alapján úgy gondoljuk, hogy heterogén csoportokban többet tehetünk a szociális kultúra fejlesztéséért.

A házirendben határozzuk meg azokat az óvó-védő előírásokat, melyeket a gyermekeknek, felnőtteknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

„A napirend …hozzájárul a gyermekek egészséges fejlődéséhez szükséges biológiai és pszichikus feltételek megteremtéséhez. Biztosítja a gyerekek gazdag, változatos tevékenységét, az aktív és passzív pihenés életkornak megfelelő váltakozását. A napirendben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. A napi gondozási és egyéb teendők a játék folyamatának csupán egy bizonyos idejű felfüggesztését jelenthetik.” / 22 /

52

A napirend kialakításakor a gyermekek életkori sajátosságait - egyéni jellemzőit-és a tárgyi feltételeket tartjuk szem előtt. Vegyes csoportjainkra való tekintettel a napirendben szereplő tevékenységek időtartamának meghatározásánál a ’89-es ONP által ajánlottak középértékét vettük alapul.    

Játék, egyéb szabadon választott tevékenység Előkészület az étkezéshez, étkezés Öltözés, egyéb testápolási teendők Pihenés, alvás

öt óra másfél óra egy és negyed óra másfél, két óra

Nyáron ezek az időtartamok változnak, még több idő jut játékra. Csoportos foglakozásaink növekvő időtartamban (5-35 perc) valósulnak meg. (ld. alapprogram)

A hetirend kialakítása a csoportban dolgozó óvodapedagógusok önálló joga. Bizonyos speciális tevékenységek szervezésében azonban alkalmazkodnak a másik csoport elképzeléseihez. ( például úszás ) Az alkalmazkodás a közös öltöző ill. mosdó helyiségek miatt is szükséges. Az évente aktuális napi és hetirendet a csoportnaplók tartalmazzák. A rendszeresen visszatérő ismétlések érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. Törekszünk a barátságos, derűs légkör kialakítására, mert ez tevékenységre serkenti a gyermeket, ösztönzi társas kapcsolatainak alakulását, felébreszti az együvé tartozás érzését. Az óvónő által szervezett tevékenységi formákat igyekszünk összehangolni, lehetőség szerint egymásra építeni. / Pl. környezetünkben végzett megfigyelések után ábrázolás stb./ Az Alapprogram szerinti tevékenységeket okt. 1- május 31-ig tervezik az óvónők. Az azt megelőző és követő időszaknak külön napi és heti rendje van. / Ld. csoportnaplók / Az óvoda nyitva tartása a szülők igénye alapján szerveződik, akár évente is változhat. Jelenleg 6.30-16.30-ig terjed. Programunk és a személyi feltételek lehetővé teszik akár az éves, a havi, vagy heti váltást is. Erről a tanév elején közösen döntünk. A két nevelő az átfedési időt a gyerekek között gazdag játéktevékenységbe ágyazott élménynyújtásra, megfigyelésekre, differenciált és speciális képességfejlesztésre fordítja.

53

Napirend Javaslat az óvodai csoportok napirendjére Időtartam 6.30-12.00

Tevékenység  Gondozási feladatok (tisztálkodás,étkezés,öltözködés)  Játék, párhuzamosan tervezett differenciált tevékenység a csoport szobában/szabadban  Hitre nevelés, az elcsendesedés feltételeinek megteremtése  Mindennapos frissítő mozgás, vagy tervszerűen kötött mozgás (teremben/tornateremben/szabadban)  Ismerkedés a teremtett világgal, megfigyelések végzése spontán és szervezett formában.  Az egészséges életmódot erősítő egyéb tevékenység a szabad levegőn  Tevékenységbe ágyazott, a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése, tevékenységekben megvalósuló tanulás:  Vers, mese  Ének, zene, énekes játékok  Rajzolás, mintázás, kézimunka  Mozgás,  A külső világ tevékeny megismerése  Matematikai tartalmú tapasztalatok szerzése  Környezet ismereti tartalmú ismeretek szerzése

12.00-15.00

 Gondozás(tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Pihenés

15.00-16.30

 Gondozási feladatok (tisztálkodás, étkezés, öltözködés)  Játék, párhuzamosan végezhető tevékenységek a szülők érkezéséig

Hetirend A tevékenységek javasolt szervezeti formái Párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységek tervezése és szervezése  Játék  Vers, mese  Ének, zene, énekes játékok,  Rajzolás, mintázás, kézimunka  Mozgás  A külső világ tevékeny megismerése - matematikai tartalmú tapasztalatok - környezet ismereti tartalmú tapaszt.  Munka jellegű tevékenységek

Szervezett tevékenység Hitre nevelés Mozgásos játék (mindennapos mozgás) Ének, zene, énekes játékok

54

Tevékenység formái Egyéni Mikro csoportos Frontális A témakörnek és a gyermekek fejlesztésének megfelelően

5.6. Ellenőrzés, értékelés Fontos, az intézményen belüli rendszeres információ-áramlás, amire a havi pedagógiai megbeszéléseken lehetőség nyílik. Itt történik meg az eltelt időszak kritikus értékelése és az elkövetkező teendők egyeztetése. Az ellenőrzési folyamat a csoportok neveltségi szintjére és a gyerekek egyéni fejlődési szintjére is irányul. Fejlődési ütemük eltérő, a folyamatos megfigyelés, a csoportnapló bejegyzései és a megbeszélések később is támpontot jelentenek a pedagógusnak. A testület határozza meg a gyerekekről vezetett feljegyzések formátumát. Az egyéni bánásmódot, differenciált nevelést a megfigyelésekre építve alakítjuk. /hiánypótlás, tehetséggondozás, megerősítés. / Saját csoportjában az óvónői párosok folyamatosan, ill. évente összegzően, a vezető óvónő pedig félévente legalább egyszer vizsgálódik. Nem lehetünk közömbösek, lekicsinylőek, hanem elfogadó, pozitívumokat értékelő magatartást kell tanúsítanunk! Az öt éves gyerekek fejlettségi szintjét a Pedagógiai Szakszolgálat szakembere minden évben egyszer felméri. / Reven teszt, Marosits teszt / Az eredményről az óvónőket és a szülőket tájékoztatja. A gyenge eredményt produkáló gyerekek esetében pár hónap múlva megismétli a mérést, s ha ez is sikertelen vagy gyenge, a szülővel azt megbeszéli és speciális intézményi és otthoni fejlesztést javasol. A nevelési program eredményességét a fenntartó, vagy annak képviselője, valamint a vezető óvónő bármikor ellenőrizheti. Az óvoda vezető értékelő munkáját segíti, ha a szülői értekezleteken, a családi-óvodai programokon rendszeresen és aktívan részt vesz. A Humán Szolgáltatási Osztály tájékoztatása szerint az ÁSZ / Állami Számvevőszék / és az OKÉV ellenőrzéseket fog végezni az intézményekben, különös tekintettel a továbbképzésekre, létszámokra valamint hozzájárulásokra, ill. azok megfelelő dokumentálására. Kérés, hogy a jelzett dokumentumok mindig kéznél legyenek. Az ellenőrzést, értékelést illetően országos szinten várhatók változások. Vezető-váltásnál a volt Oktatási Felügyelet a gyermekek fejlettségi szintjének felmérését javasolja, hogy az új vezető tudja, mely fejlettségi szintből kell kiindulnia, s mit tud tenni a továbbfejlesztés érdekében.

A módosított KTV. 47. f. értelmében az ellenőrzés, értékelés átkerült a Minőségirányítási programba

A minőségirányítási rendszer/program 2012-ben megszűnt.

55

6.

Az óvodai élet tevékenységformái és az óvodapedagógus feladatai

 Játék  Verselés, mesélés  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc  Rajzolás, mintázás, kézi munka  Mozgás  A külső világ tevékeny megismerése  Munka jellegű tevékenységek  Tevékenységekben megvalósuló tanulás

56

6.1. A játék „ A játék révén megismerjük a Szellemet, mert a játék nem anyag, bármi legyen is a lényege. A játék bizonyítja mindig újból és a legmagasabb értelemben a világrendben való helyzetünk logikán túli jellegét…játszunk és tudjuk hogy játszunk, tehát többek vagyunk mint értelmes lények, mert a játék maga értelmetlen.” / J. Huzinga. Homo Ludens /

„A kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége s így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze. A játék – szabad képzettársításokat követő szabad játékfolyamat – a kisgyermek elemi, pszichikus szükséglete, amelynek minden nap visszatérő módon, hosszantartóan és zavartalanul ki kell elégülnie. A kisgyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja. Így válik a játék kiemelkedő jelentőségű tájékozódó tevékenységgé” / 1 / ami egyben közlés is, mert a játék során kivetülnek olyan tartalmak, amelyeket élőszóban a gyermek nem tudna kifejezni. Kommunikáció is, mert a játszó gyermekek a játék révén értik meg egymást, jóval gazdagabb tartalommal, mint a beszédben. A játéktevékenységek sokféleségében, változatosságában megtalálhatók azok a törvényszerűségek, lényeges mutatók, amelyek egyértelműen megmutatják, hogy egy jelenség igazán játék-e vagy sem. Játék közben szorongások, indulatok, feszültségek, vágyak dolgozódnak föl, a külvilágból nyert tapasztalatokba ágyazva, elrendeződnek, megoldást nyernek. A játékos megoldás azonban mást jelent, mint a való élet folyamataiban elérhető bármilyen megoldódás, és éppen ezek az eltérések jellemzik a játékot. Minden játékfolyamat a feltételességek szintjén valósul meg, a „mintha” helyzetek sorozatában. Ezek a feltételességek azonban legtöbbször a reális, a valódi helyzetekkel, vagy azok részleteivel együttesen jelennek meg. A játékra ez a kétsíkúság a jellemző. A játékos tárgyi szimbólumokban is ez fejeződik ki – egy szék lehet autó vagy traktor a játék folyamán, de a játszók mindig tudják, hogy az csak szék. A szerepek szimbolikus mivolta is ilyen – az anyaszerep a családi játékban csak addig érvényes, ameddig a játék tart. Az érzelmi átélés ellenére tudja a gyerek, hogy nem igazi. Ez a játéktudat jelensége. A kétsíkúság a valódi és a feltételes helyzet együttese, felismerhető a gyermekek építőjátékában is; hosszan készítik, rakják, bonyolult műveletek eredménye lesz, de mégsem hiszik a gyerekek igazinak, az csak „vár vagy állatkert” de csak játszásiból. A játékos kétsíkúság alakulása: a valódi élethelyzeteket, élményeket, csak úgy lehet a játékban újra alkotni, /mert a valóságban megoldhatatlan helyzetek valamiképpen megoldásra várnak! / ha „feltételezésekbe” bocsátkozunk, melyek azonban – a kiinduló valósághelyzetekhez viszonyítva – rögtönzéses improvizatív módon jelennek meg a játékban. A „mintha” helyzeteket nem kötik a valóság törvényei, fiktívek, rögtönzésesek. Ugyanakkor mégsem szakadnak el teljesen a valóságtól, hiszen a játék talaja, egyik létrehozója maga a valóság, a reális élet törvényei, tényei. Így szerveződnek a játékfolyamatok, a szabályszerűségek és az improvizációk együttesével. Minden játéknak van valamilyen szabálya, a játék jellegétől függően, mert a gyerekek ragaszkodnak a valósághoz, abból alkotnak szabályokat: „ezt így szokták”, „ilyen az igazi is”, de ezek a szabályszerűségek a fikciókkal együtt jelentik a játék igazságát.

57

A szabályok és rögtönzések együttese a szabályjátékokban még pontosabban nyomon követhető, mert ezek a szabályok készen adottak, nem a gyerekek találják ki ezeket. A szabályokhoz való alkalmazkodás során létrejövő véletlenszerű események jelentik ezeknek a játékoknak is a valódi értékét, izgalmát. Szabály kell ahhoz, hogy sok véletlenszerű esemény élményét élhessük át. A játék - kétsíkúsága értelmében – nem követi a valóság időbeli folytonosságát, mert a lényege nem a folyamatos történés, hiszen a „mondjuk, hogy” helyzetek fikcióit bármikor visszaigazítani, megváltoztatni tetszés szerint lehetséges, csak a játékosok elhatározásától függ. Nem kötik a valóság törvényei, csak annyira, amennyire a játékosok e törvényekből elfogadnak, szabályként meghatároznak. A játék időszerkezete tehát így alakul: Egyetlen játékfolyamaton belül, gyakran keverednek a legkülönbözőbb játéktémák és játékmódok, aszerint, hogy a tartalmat hogyan bonyolítják, improvizálják a gyerekek. Így a játék többszólamú lesz. Megfigyelhető, hogy egyetlen játszócsoporton belül többféle jelentést tulajdonítanak ugyanannak a tevékenységnek – együtt játszanak, csak másféleképpen; pl. egyetlen építményt néhány gyerek autóbusznak tekint, mások villamosnak, megint mások lakásnak nevezik, amiben éppen bújócskáznak. Mindezek ellenére egyetlen játékfolyamatnak tekinthető, mert a játszócsoport mindvégig együtt marad, együttműködik, csak időről időre megszakítják tevékenységeik folytonosságát, időlegesen kilépnek a megkezdett folyamatból, hogy rövidesen visszatérjenek rá. A játék sajátos időszerkezetének másik megnyilvánulása az, amikor a gyerekek tevékenységei előzmény és következmény nélküliek, nem ragaszkodnak az ok – okozati összefüggések realitásaihoz. /Ilyen helyzetek pl. amikor a gyerekek megetetik a babájukat anélkül, hogy fontosnak tartanák előzőleg főzőcskét játszani, vagy amikor a gyerek kardot szerkeszt a játékához, de azért lövöldözést is játszik vele / A gyermeki játékokat a korábbi élmények táplálják, amelyek csak töredékesek, hiszen a gyermeki világlátás sajátosságai szerint keletkeztek. A gyermekben természetes feszültségeket okoz az, hogy a környező világ jelenségeit nem érti meg teljesen, mert mindig marad valami meg nem emésztett, életkorából és élményeiből adódó hézagosság. A jelenségek játékos újraalkotása folyamán a hiányzó elemeket pótolják a gyerekek a „mondjuk hogy” fikcióival. A játékból hiányoznak a cselekvések adekvát velejárói is, pl. a játék karddal vívók nem haragszanak egymásra, nem igazi ellenségek, ellenkezőleg, boldogok, hogy vívást játszhatnak egymással, de még csak nem is győzik le egymást. Míg játszanak, indulat fűti őket, de ugyanakkor érvényes marad az addig érzett barátság is. Így lesz kettős értelmű a játékfolyamat időszerkezete is. A játékfolyamatokra jellemző még az idő sűrítettsége is. Egyes események játékos ideje sokkal rövidebb, mint amennyi ugyanannak az eseménynek a valódi időtartama lenne. Ugyanakkor a rövidítés együtt jár bizonyos tömörítéssel is, mert az eseményeknek a gyermeki szempontok szerinti leglényegesebb vonásait emelik ki, amely azonban nem a felnőtti szemlélet és gondolkodásmód szerinti lényeg. A gyerekeknek a „jelentéktelen” dolgok is lehetnek fontosak, eljátszani valók, ha az élményeik úgy motiválják: pl. az autóst játszó gyerekek jobbra balra „dőlnek” a kanyarban és ezzel ábrázolják a száguldást, míg a felnőtteknek a sebesség fogalma egészen mást jelent, nem ezt a külsőséget.

58

A játék kétsíkúsága /a feltételes és a reális helyzetek együttese / tehát időszerkezetében is megnyilvánul. A gyerekek tudják, hogy nem lehet egy perc alatt megérkezni Budapestre a szék-autóval, játékukban mégis elegendőnek tartják egyet-kettőt berregni és máris ott lenni. Jelképes szimbolikus idő ez, a játékszerek és szerepek jelképiségéhez hasonlóan. A játék kettős értelme nem csak az időszerkezetében nyilvánul meg, hanem a térbeli elhatárolódásában is. A játékfolyamatok meghatározott helyeken zajlanak / a gyermekek határozzák meg! / megnevezett, elkülönített helyeken, amelyeken belül a játéknak a saját szabályai érvényesek. Időleges világok ezek, amelyek egy önmagába befejezett cselekmény színteréül szolgálnak, pl. a gyereke a babás játékukat székekkel körülkerített helyen játsszák, ahová nem léphet be más, de a játékosok is csak meghatározott helyen, szabályok szerint. Játékos feltételezettséggel víznek, tónak nevezik, a kockákkal körülkerített helyet, szőnyeget és ez a megjelölés, elkülönítettség addig érvényes ameddig a játék tart. Ugyanakkor a játéktudat szintjén bánnak ezekkel a játékterekkel, széket kérnek lakásuk bekerítésére, s amíg készen nincs, nem is nevezik falnak. Minden játéknak meghatározott helye van, fiktív tér, amelyhez a gyerekek a realitások tudomásulvételével alkalmazkodnak: pl. „fejesugrást” mondanak – játszanak, de azért lábujjon „ugranak a vízbe”, mert egyébként jó alaposan megütnék magukat a padlón. A játékfolyamatokban /sajátos időkeretei, szimbolikus megvalósulások, a szabályok mellett érvényesülő improvizációk miatt / a reális élet szempontjai szerinti célok nincsenek. Ez a céltalanság a játék legfőbb jellemzői közé tartozik, amely azonban nem jelenti azt, hogy a játék sajátosságai szerinti hatások nem valósulnak meg. Játékos cél – öncél – lehet maga a játékfolyamat megalkotása. A játék célszerűtlen – célszerűsége szoros kapcsolatban van kettős értékével, mert a valóság szempontjából ugyan céltalan a játék, de a fikciókkal együtt értékes eredmények keletkeznek s ilyen értelemben nem a célját, hanem a cselekvés örömteli folyamatát hangsúlyozzuk. A játék nevelőértéke tehát az, hogy a játszók szándékai / vágyak, óhajok, feszültségek / feltételesen bár, de megvalósulhatnak. A töredékes élmények, hézagos tapasztalatok az újraalkotás folyamatában szerkezetileg befejezett egésszé állnak össze a játék törvényeinek keretében s ez a folyamat csak a legmagasabb szintű alkotótevékenységhez hasonlítható! A játék haszna, hatása, mindaz a feszültségcsökkenés, amely a játékfolyamatban gyakran úgy valósul meg, hogy a gyerekek a feszültségeket még csak fokozzák, szabályokkal nehezítik, valósággal veszélyhelyzeteket hoznak létre, hogy a megoldódás boldog élményét minél jobban átélhessék. A játék folyamatát semmihez sem hasonlítható öröm kíséri! A játékban úgy oldódnak meg a feszültségek, hogy nem szükségleti kielégülést hoz létre, hanem feszültségcsökkenést eredményez. Tehát a rendezetlen világba rendet hoz, a töredékekből kerek egészet. Bár nem tárgyi eredmények ezek, de a lelki egyensúly fenntartásában a gyermeki intellektus edzésében is igen nagy szerepe van. A játék öröme a sokszoros ismétlés folyamán azt eredményezi, hogy a gyerek megtanul örülni. Az örömképesség igen fontos emberi tulajdonság, amely végigkísérheti az életet, ha jókor sikerül elsajátítani. Játékörömet jelent maga a cselekvés is, de a szimbólumok szintjén még fokozottabban. A játékok szabályszerűsége mellett kialakuló rögtönzött események a meglepetés örömét okozzák a gyerekeknek. A játszók nem is tudják előre, hogy egy-egy cselekvésük mit eredményez majd, hiszen az élmények és tapasztalatok alapján csak annyit látnak előre,

59

amelyeket szabályokba foglaltak. Mindehhez járul még az az öröm is, hogy ezeket a gyerekek saját maguk idézték elő. Örömöt jelent még továbbá, az átalakulás – átalakítás élménye a játékban. Az egyes játékszerek, eszközök és szerepek más jelentést kapnak a játékban, mint ami addig volt nekik. Így lesz a fazékfedőből kormánykerék, a madzagból villanyzsinór, Petiből kutyus. Míg a játék tart, érvényes marad az átalakulás és az öröm csak fokozódik, ha a játék sodrásában az addig megnevezett tárgy újra és újra más jelentést kap, a játék többszólamúsága értelmében. Mivel a tárgyak és a szerepek maradéktalanul betöltik játékbeli szerepüket, feltételesen bár, de a gyerekek olyan tapasztalatokat szereznek a játékos átalakulásokban, hogy a dolgok megváltoztathatók. Tárgyi eredmény nélküli tapasztalat ez is, de az alkotó ember arculatának kibontakozásában nagy szükség van az ilyen tapasztalatokra. Mivel a játékban sohasem csak egyetlen alternatíva van, hanem sok, ezért hatásában kreatív tulajdonságokat fejleszt a gyermekekben. A játék személyiségformáló hatásai között kiemelkedő szerepet játszik katartikus jellege, amely szintén örömforrás. A gyerekek fejlődése során az élettel együtt járó természetes feszültségek mellett gyakran keletkeznek olyan feszültségek is, amelyek az egyéni sorsok sajátosságaiból erednek: sérelmek, igazságtalanságok, bánatok, amelyek a játék oldó hatása nélkül fölhalmozódnak és tartós sérülést okozhatnak a személyiségben. A játékos megoldódás eredményeképpen itt sem a tények változnak meg, hanem az oldódás és megkönnyebbülés élménye megedzi a gyermekeket és ez az edzettség lesz maradandó. A játékról, annak személyiségformáló hatásairól még azt is elmondhatjuk, hogy jelentős valóságismeretet is hoz. Játék közben sok olyan objektív jelenséggel találkozik a gyerek, amellyel játékon kívül nemigen. Pl. ha azt mondják a gyerekek a székből készült autóra, hogy gyorsan megy, akkor tudják a legjobban, hogy nem mozdul valójában, azért is kell szavakkal hitelesíteniük. Ezen a problémán nem gondolkoznának játék nélkül. /de a gyerek csodálkozna a legjobban, ha a szék valóban elindulna! / De ha nem is mozdul az autója, szimbolikusan eljátszható vele még a verseny is! Mivel a játék a gyermekek első közösségi tevékenysége az óvodában, azért nagy szerepe van a társas kapcsolatok fejlődésében, az együttműködés, az alá – fölérendelés folyamatában. Az együttes tevékenység a közlés, a megbeszélés igényét elégíti ki és mindez a játékban sajátosan gyermeki szinten valósul meg. Utánozzák egymást, kölcsönösen kapcsolatokat építenek ki egymással, összedolgoznak,tehát olyan közösségi magatartást gyakorolnak, amelyek későbbi életük folyamán is fontosak lesznek – és ehhez kínál jó előgyakorlatokat a játék. Az együttjátszó közösségek továbbra is fönnmaradnak, ha a játék már befejeződött, mert a játék hatása nem múlik el a befejezéssel. „Beragyogja fényével a közönséges világot és biztonságot, rendet, jólétet teremt a játszó csoport számára a következő szent játékidőig.”/3 / A katolikus óvoda „közösségi dimenzióját nem csak az ember természete és a nevelési folyamat természete követeli meg, hanem a hitnek a természete is” /18/ mert az Egyházban való élet is közösségi és az erre való előkészület is megvalósul az óvodában. A kisgyermek a pillanatnak él, időérzékelése kialakulatlan, múltról, jövőről semmit sem tud, de a játékában mégis fölvillantja, amikor belső szemléleti képei fölidéződnek, amiből a gyerek a játékát elrendezi. Nem tudatos cselekedet ez, de értelmes, a pillanatot építi, de a múlt töredékein, amiből jövőt alkot – úgy alkotja, hogy az egyszer eljátszott eseménysor az emlékezetében marad, újrajátszható lesz, bármikor ismételhető. Ez az ismételhetőség a játéknak az egyik leglényegesebb tulajdonsága.

60

„A játékos eseménysor – belső szabályozórendszerek működésének eredményeként alakul ki, de következményei révén önállósul, öntörvényei útjára lép, s mint ilyen, egyedülálló jelenség a természetben” / 5 / Mindezekben megnyilvánul az emberi természet transzcendens mivolta, az hogy a gyermek öntudatlanul, szándéktalanul is a jövő felé irányul, túllépve azt a jelent, amit még teljesen nem is ért meg. „Az ember nem merül ki abban, hogy fizikai-empirikus tárgy, transzcendenciája révén az érzéki világ fölé tud emelkedni, mert egyrészt része az empirikus-objektív természetnek, másrészt szubjektumát mindig transzcendálja. Ezért van az embernek méltósága.” /11/ Életünk első öt évének eseményeit elfelejtjük, elveszítjük. Nem így a játék hasznát, hatását! A játék témái-tartalma is elvesznek az emlékezetből, de a nyomukban járó élmények, érzelmek, hangulatok valamiféle „rejtett tudás” formájában megmaradnak egész életünkre, megmarad a világ szeretete amit a játék alakít bennünk. Az eddig tárgyalt szerepjáték nevelési szempontból a leggazdagabb lehetőségeket nyújtó játékfajta, de legalább néhány gondolat erejéig szükségesnek tartjuk, hogy foglalkozzunk – a teljesség igénye nélkül – az Alapprogramban említett egyéb játékfajtákkal is: mozgásos játékok, építő, konstruáló játékok, szabályjátékok, bábozás, dramatizálás. Fontosnak tartjuk, a gyerekek mozgásigényének, manipulációs vágyának kielégítését. Ehhez biztosítjuk a megfelelő mozgásteret, játékszereket, eszközöket, anyagokat. Figyelünk arra, hogy játék közben a ne zavarják egymást, kíméljék egymás játékát. A szerepjátékban gyakran alkotnak játékszereket, játék-kiegészítőket. Az ehhez szükséges anyagokat részben a gyerekekkel közösen gyűjtögetjük, a séták, kirándulások során. /Ld. részletesebben a Rajzolás, mintázás, kézimunka c. fejezetben / A szerepjátékot gazdagítja, ha a gyerekek irodalmi élményeiket szabadon választott módon dramatizálják, elbábozzák. A kellékek előmaradhatnak akkor is, ha a gyerekek nem dramatizálnak, báboznak, hogy azokat más témájú szerepjátékban is felhasználhassák. A szerepjátékhoz gyakran kapcsolódik a gyerekek építő, konstruáló játéka. „Az élethelyzetek reprodukálása közben építenek, szerelnek, szerkesztenek, vagy a létrehozott alkotás hatására képzelik bele magukat különböző élethelyzetekbe.” /22/ Sokszor több napon keresztül is szívesen játsszák ugyanazt. A szabályjátékok egyes fajtái főként a gyerekek mozgását, mások elsősorban értelmi képességeit fejlesztik. A mozgásos szabályjátékok ismertetése az Ének, zene, énekes játék, ill. a Mozgás c. fejezetben megtalálhatók. A játék jellegéből következik, a szabályok pontos betartása, a szabályoknak megfelelő viselkedés. A gyerekek akár nyernek, akár veszítenek, a szabályjátékokban is tanulják a helyes magatartás alapvető formáit: szerénység, mértéktartás, öröm egymás sikerének, segítőkészség… A játékok során mind igényesebbé válnak „alkotásaikkal” szemben. Az óvodáskor végén már sok egyéni ötletük van, képesek a különböző anyagok, játékok, eszközök kombinált alkalmazására is.

61

Nevelői feladatok A gyerekek életét az óvodában úgy alakítjuk, hogy az méltó színtere legyen a játéknak. Legelső feladatunk a feltételek megteremtése, mind az idő, mind a hely és az eszközök tekintetében. "A játék folyamatában az óvodapedagógus tudatos jelenléte biztosítja az élményszerű, elmélyült gyermeki játék kibontakozását. Mindezt az óvodapedagógus feltételteremtő tevékenysége mellett a szükség és igényszerinti együttjátszásával,, támogató, serkentő, ösztönző magatartásával, indirekt reakcióival éri el."/1C/( „A napirendben a legtöbb időt a gyerekek legfőbb tevékenysége, a játék kapja. A napi gondozási és egyéb teendők a játék folyamatának csupán egy bizonyos idejű felfüggesztését jelenthetik.” / 22 / A játék-feltételek között azonban a legjelentősebbnek a jó óvodai légkört tatjuk! Ezzel segítjük elő a játék kibontakozását, hogy a gyerekek bizalmat érezzenek környezetük iránt. Ahhoz, hogy a gyerekek belső késztetéseik alapján játszani kezdhessenek, - biztonságérzés kell, lehetőség a tevékenységekre, viszonylagos cselekvési szabadság, ami nem téveszthető össze a parttalan szabadossággal, a minden kötöttségtől valómentességgel! A gyerekek a szerepjátékuk témáját és tartalmát / vagyis azt, hogy mit akarnak játszani és hogyan / önállóan határozzák meg, hiszen a kívülállók nem ismerhetik a gyermekek belső indulatainak, élményeinek milyenségét. Semmiségeket is el lehet játszani, a felnőttek számára szokatlan dolgokat is. / Pl. az autók mögött felkavarodó porfelhőt!! / De a gazdag élménykincs is benne rekedhet a gyermekben, ha nincs cselekvési lehetősége, biztató, „megengedő” környezete. Minden játékfolyamatban megfigyelhető, hogy két szakaszban bonyolódik le. Az első szakasz a kezdés ideje, a hely és az eszközök a lehetőségek megkeresése, kipróbálása. A szerepjátéknak ebben a felderítő-kereső szakaszában nincs tennivalója, feladata az óvónőnek – sőt soha ne próbáljon szerepjáték-témát ajánlani a gyerekeknek, mert ezzel megakadályozná a szabad képzettársítás működését, a gyermekben alakuló-épülő belső késztetéseket. Előfordul az is, hogy a gyerek kereső magatartása hosszabb ideig is eltart, - nagyon fontos, hogy ezt zavartalanul tehesse. Minden gyermeknek joga van nem játszani is, ha úgy alakul. A tartósan tétlen gyermekekkel játsszék az óvónő szabályjátékokat, rajzolgassanak, gyurmázzanak együtt. / néha-néha alkalmilag / A játékfolyamatok második szakasza az, amikor a játék tartalma mintegy kibomlik, árad, és gazdagodik aszerint, hogy milyen belső és külső élmények táplálják és hogy milyen eszközöket találnak. Ebben a szakaszban az óvónő feladata az, hogy az eszközök a körülmények megteremtésével támogassa a gyermekek játékát. Ezt úgy teheti meg legjobban, ha figyelemmel kíséri a gyermekcsoport tevékenységét. A gyerekek újszerű módon összeszerkesztik a szükséges kellékeket, / pl. arasznyi hosszú hurkapálca és a Jáva játék kis csövecskéjéből alkotott „működő” injekciós tű, vagy összesodort-ragasztott papírból készül furulya, rajzolt lyukakkal…/ A megfigyelésekből az óvónő hasznos tapasztalatokhoz jut: megismerkedik az együttjátszó csoportokkal, a játszás mikéntjével, hogyanjával, - elméleti tudását kiegészítheti ezekkel a tapasztalatokkal, hiszen két egyforma játékhelyzet nincs, tehát van mit megfigyelni, tanulmányozni.

62

A játékeszközök tekintetében is vannak fontos nevelői feladatok: a bolti játékszerek mellet szükség lehet az önálló alkotó-tervező gyermeki tevékenységeket segítő tárgyakra is pl. régi ruhák, szalagok, csipkefüggöny, madzag…stb. de a készen kapott játékszereket is fölhasználják a gyerekek újszerű, alkotó módon. / Pl. ha apró kockát, gyöngyöt „főznek” a fazékban. / A szerepjátékot játszó gyermekek gyakran alkotnak játékszereket is, a kifejezés szándéka nyomán úgy, hogy a meglevő játékszerekből / vagy azok roncsaiból! / újszerű módon összeszerkesztik a szükséges kellékeket, /pl. arasznyi hosszú hurkapálca és a Jáva játék kis csövecskéiből alkotott „működő” injekciós tű, vagy összesodort, ragasztott papírból készült furulya, rajzolt lyukakkal…/ Különös figyelmet érdemel az egyedül játszó gyermek. Ha nem is olyan gyakori jelenség, mint az együttjátszás. Az egyedül játszás semmivel sem értéktelenebb. Minden játékhelyzet egyedi történés, tapasztalatok, hangulatok, élmények nyomán, s mivel a játékok témáját-tartalmát a gyerekek maguk találják ki, értelemszerű, hogy a játszótársak tekintetében is önállóak, szabad választás kérdése ez is. / A kérdést jól illusztrálja annak a három éves kislánynak a játéka, aki babafürdetést játszott, hosszan, elmélyülten, a babákat még meg is „szappanozta”, de a játék lényege mégis „a kifröccsenő fürdővíz „ábrázolása volt, amit szanaszét hullatott gyöngyszemekkel oldott meg. Az óvónő játékot támogató tevékenysége közé tartozik az esetleges konfliktusok kezelése is. Szoktassa rá a gyerekeket, hogy a játékeszközöket ne vegyék el egymástól, ne rombolják le mások építményeit, ne veszekedjenek. Ha ilyesmi előfordul a játékidőben, ezeket határozottan meg kell tiltani és nem engedni, hogy a játékhelyzetek ilyesmiért fölboruljanak. Tudnunk kell, hogy a szerepjáték témájába, tartalmába nem tartoznak bele a konfliktusok a veszekedések. – Ilyenkor közvetlenül kell beavatkoznia a nevelőnek. Előfordul, hogy a többiekhez csatlakozni kívánó gyermeket a játszócsoport nem fogadja be, elküldi. Kényes kérdés ez, mert bár valószínű, hogy a gyerekek az óvónő kérésére mégis befogadnák, de nem biztos, hogy a játékfolyamat épsége megmaradna, vagy éppen a jövevény csak afféle megtűrt személy lenne. Közvetetten mégis sokat tehet az óvónő, az ilyen helyzetekben: A gyerek „tekintélyét” kell ilyenkor megnövelni, amire a többiek fölfigyelnek, / az sem baj, ha nem azonnal! / Érdekes tárgyakkal, és szokatlan megbízatásokkal lehet ezt elérni, pl. „légy szíves csomagold össze a furulyámat… vagy éppen főszerep az énekes-játékokban. A gyerekek szerepjátékának támogatása azonban mindig a játék törvényszerűségei értelmében történjék. Szükséges figyelembe venni a játék kettős szerkezetét, kétsíkúságát amelyet a gyerekek a játéktudat szintjén élnek át. A fikciókra csak addig van szükségük, amíg a játék tart, de nem hiszik el igazán. A felnőtt kötelessége az, hogy megőrizze a játéktudat hitelességét, tehát „játékos” fiktív beleszólásaival ne rontsa el a játék belső arányait. Rossz gyakorlat az, amikor a felnőtt a gyermekek improvizációit valószerűsíti azzal, hogy belemegy a játékukba kérés nélkül, pl. ha a játszó ötéveseket sofőr bácsinak szólítja, sőt útirányt javasol! – mert játékon kívül ez érvénytelen és csak a gyerekek játéktudatát sérti vele és a gyermeki valóságismeretet rombolja le. Ugyancsak káros gyakorlat az, ha a játék realitását hangsúlyozza kérés nélkül, a gyermekek igénye nélkül. Így is megbomlik a játék kétsíkúsága, - a gyerek kiesik a szerepéből, elmúlik a játék illúziója, pl. „ne mássz a padlón, az igazi kutya sem a térdén kúszik, piszkos lesz a ruhád „

63

A játék folyamatokat irányító élményeket és tapasztalatokat a gyerekek élik át, és használják fel játékukban. A felnőtt legfeljebb a játékból értesülhet ezekről, - következésképpen a játék tartalmába nem szólhat bele a saját élményei alapján, mert a gyerekek azt nem tudják beleilleszteni a játékukba és általában a játékhelyzet szétbomlásához vezet. Egyébként sem lehet szavakkal élményeket pótolni, korrigálni, mert az élmények nem verbalizmusok, és a játék sem az. Az óvodai nevelő felelőssége mutatkozzék meg abban is, hogy nevelőmunkáját hozzáértéssel, mély beleéléssel végezze a szerepjáték értékeinek megőrzése érdekében. A játék tehát olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógusnak tudatosan, és indirekt módon kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodában fontos a szabad játék túlsúlyának biztosítása. Igyekszünk megismerni a gyerekek otthoni játékfeltételeit, szükség esetén tanácsainkkal segítjük a szülőket. A gyerekeket arra ösztönözzük, hogy saját és óvodai játékaikra is vigyázzanak, ha ezek mégis meghibásodnak, kisebb javításokat közösen végzünk. A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: A gyermek képes legyen a társakkal való együttműködésre / szerepek elosztása, egymás ötleteinek elfogadása…/ Tudja elfogadni a játékszabályokat, a játék által kívánt egyéb kötöttségeket. A siker és a kudarc megfelelő elviselése. A játékhoz szükséges megfelelő játéktér önálló kialakítása.

64

6.2. Verselés, mesélés "A magyar gyermekköltészet, a népi, dajkai hagyományok, gazdag és jó alkalmat, erős alapot kínálnak a mindennapos mondókázásra, verselésre. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. A mese - képi és konkrét formában - feltárja a gyermek előtt a külvilág és az emberi belső világ legfőbb érzelmi viszonylatait, a lehetséges megfelelő viselkedésformákat. " /1C/

6.2.1. Mesélés „A mese életkorilag megfelel az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a kisgyermek szorongásait és egyben feloldást és megoldást kínál. A tárgyi világot is megelevenítő átlelkesítő szemléletmódja és az ehhez társuló a szigorú ok-okozati kapcsolatokat feloldó mágikus világképe, csodákkal és átváltozásokkal…”/ 1 / a külső világ megismerésének sajátos eszköze, lehetősége és nemcsak az óvodás életkorban! Mese ugyanis eredetileg és lényegileg emberi közösségek műfaja volt, ahová természetesen a gyerekek is beletartoztak. A meseinek és a gyermekinek a megfelelései azonban kitűnő nevelőeszközt adnak az óvodapedagógiának. Ezek a „megfelelések” teljes egészükben csak a népmesékben vannak meg /irodalmi alkotásokban akkor, ha az író meseszerkezetben alkot / A népmese az emberiség ősi kultúrkincsei közé tartozik; akár a népdal, a mesék is a természet törvényei szerint építkeznek, mert az ezeket alkotó ember maga is része a természetnek, amelyet meg kell ismernie, mert benne él. A mese a világról való ismeretek gazdag tárháza, mert alapvető és az egész emberiség számára közös érzelmek, értékek fejeződnek ki benne. A mese tehát közösségi alkotás – eredetét tekintve is – meg a szóbeli hagyományozódás is a közösségi jellegét mutatja. Jellemzője még, hogy az állandó alapszerkezete mellett számtalan változatban él, ezerarcú, labirintusszerűen bonyolódó világa egyetlen alakzatra vezethető vissza – ez utal leginkább egyetemes voltára. A mese szerkezeti felépítésének törvényszerűségeit éppen úgy megtalálhatjuk, mint a szerves képződményekben. A mese felépítettségének az ismerete szükséges ahhoz, hogy pedagógiai alkalmazását egyértelművé tegyük. /a meséknek arról a csoportjáról van szó, amelyet általánosan tündérmesének, varázsmesének neveznek. / A mesekutatás megállapítása szerint ez az „egyetlen alakzat” olyan cselekvések /funkciók / sorozatából áll, amelyek minden mesében állandóak, csak a szereplők tulajdonságai változnak, alakulnak, az, hogy ki és hogyan cselekszik. / Itt nem soroljuk valamennyi funkciót, csak a tendenciát vázoljuk. / Így a világ valamennyi meséjében a hős elindul, hogy valami károkozást, bajt elhárítson. Háromszor gyürkőzik neki az ellenfélnek, mire sikerül győznie. Gyakran ezt az eredményt átmenetileg álhős bitorolja, új segítőtársakkal azonban sikerül azt is legyőzni, majd a visszafordulás, hazaindulás nehézségei után végleges győzelem, házasság, vagy más megoldásértékű funkció. Így mutatkozik meg, hogy a mese, mint a világ sajátos modellje, a felborult világrend helyreállítását ábrázolja. Ebben az is megnyilvánul, hogy a világ nem csak helyreállt, hanem sokkal emeltebb szintre jutott, mint előtte volt!

65

Tehát a mese olyan általános emberi problémákat vet föl, amelyek mindenütt megtörténhetnek, ahol ember van, földrajzi tértől függetlenül. A földkerekség valamennyi meséje hasonló annak ellenére, hogy az egyes népek közül némelyik sohasem került egymással történelmi kapcsolatba. Jelen van a mesében a jóság-rosszaság, ártó szándék-segítségadás, veszteség-győzelem, s mindezt szimbolikus formában ábrázolja. Olyan szélsőségeket mutat be, amilyeneket a gyermek is megért, mert gondolkodásmódja alig ismeri az árnyalatokat. A mese néven nevezi a rosszat – sárkány, banya! – és ezzel semlegesíti a gyermekben levő feszültségeket, félelmeket. A mese megmutatja, hogyan lépnek kapcsolatba egymással a szereplők, nemcsak a károkozással, hanem a segítségadással az eredményes küzdelemhez együttműködéssel. A mese jó iskolája a közösségi nevelésnek, akárcsak a játék. A szájhagyomány a meséket addig finomította, csiszolta, hogy rejtett jelentéseket is közölhetett vele, a meséket alkotó közösség. Mit jelenthet a varázserejű segítségadás, irreális eszközök, csodás szereplők jelenléte a mesében? Ez is egyetemes emberi tulajdonságokat szimbolizál, azt, hogy az életben nem lehet a „röghöz kötöttség” szintjén semmit sem megoldani, többlet kell, elrugaszkodás, emeltebb szint, amire csak az ember képes, mert többre hivatott. A mesében nem csak az emberszeretet lehet megtanulni, hanem a világ szeretetét is, mert a világ olyan, hogy helyreállítható, csak küzdeni kell érte és érdemes is. Így a mesének olyan jövőképe van, amiben kifejeződik egyéni létünk szűk határainak kitágítása, meg az is, hogy fontos dolgok várnak ránk az életben. Erre a jövőképre ragadja el a mese a gyermeket is, aki egyébként csak a jelenben él és mese nélkül nem tudná megpillantani azt a jövőt, ami nem a közeli hétköznapi holnap, hanem az ember természete, nagyobb távlata. A mesei „kettős tudat” amivel a gyermek a mesét hallgatja, átéli, hasonlatos a játéktudathoz, mert az események ugyan magukkal ragadják, de mindig tudja, hogy az csak mese és nem valóság. Mesehallgatás közben belső képáramlás indul meg a gyermekben – ezek a képek a korábbi tapasztalatok alapján felgyűlt képzetek, emlékképek, amelyek a mese hatására mobilizálódnak, kiegészülnek, elrendeződnek, új értelmet nyernek, új összefüggésben. Így lesz a világ tagoltabb, egyértelműbb, áttekinthetőbb. A mese örömforrás a gyermekeknek, valamennyi értékének értelmében; együtt izgul a hőssel, azonosul vele, de más szereplőkkel is, a csodás erejű segítőtársakkal. A mese gazdagítja a gyermek belső erőforrásait. Örömforrás lehet még a mesei átalakulás-átalakítás élménye is. A gyermek egyébként is tudja már, a játékából, hogy a dolgok átalakíthatók, mert a világban csak úgy lehet értelmesen elhelyezkedni. A mese még valóságismeretre is tanítja a gyermeket, mert bár csodás események, jelenségek vannak benne, /sárkány, varázsbot, csodatarisznya / de a mese realitásai az ábrázolt emberi kapcsolatokban vannak; győzelem, küzdelem, bátorság, együttműködés, szeretet. A mese közvetett módon nagyobb távlatokban olyan tanulságokkal szolgál, ami életprogram lehet: Megtudható belőle, hogy a rossz ellenében a jó győzhet, de meg kell küzdeni érte. Olyan üzenete is van, hogy az ember a küzdelmeiben nincsen egyedül. Átélhető a mesében az önzetlenség, a hűség, együttérzés, emberszeretet olyan magas hőfokú élményekben, ami biztosíték arra, hogy maradandó lesz.

66

Csak a népmese alkalmas óvodai nevelőeszköznek, mert csak az hordozza ezeket az egyetemes emberi értékeket. A népmese az a tiszta forrás, ami nem földrajzi értelemben fejezi ki a közös eredetet, hanem történeti-társadalmi értelemben felfogott pszichikus tulajdonságok egyetemességében. Ennek lesz részese a mese hallgatója. Ha irodalmi alkotásokat, műmeséket is alkalmazunk az óvodában, akkor olyanokat válasszunk, amelyek szerkezetileg és tartalmukban is követik a népmesék egyetemes értékeit. A magyar népmesekincs bőven szolgáltat anyagot óvodai használatra, de más népek meséi is /Grimm, Afanaszjev/ stb. gazdag lehetőséget nyújtanak a válogatáshoz. Célunk, hogy a gyermek szívesen hallgasson verset, mesét és váljon az irodalmi élmények érzékeny, aktív befogadójává. Nevelői feladatok: Az óvónő használjon ki minden kínálkozó alkalmat a mesemondásra, de szükséges, hogy legalább hetente egyszer szervezett foglalkozás formájában is alkalmazza. A mese átéléséhez, megértéséhez, csendes, nyugodt környezet szükséges. Nem zavarhatják fölösleges zajok, kényelmetlen ülőhelyzet, a mese sodró erejű történéseinek figyelmes követését. Rá kell szoktatni a gyermekeket, hogy mesehallgatáskor mind együtt legyenek. / De ha egy kisgyermek még nem mer, vagy nem akar odajönni, csak messziről csendesen figyeli, ettől a foglalkozás még zavartalan lehet! / A meséhez nem feltétlenül szükségesek a szemléltető eszközök, mert azok a belső képteremtés folyamatát zavarják. A mese az élőszó műfaja – eredetét tekintve is az! – tehát a nevelő tudatosan készüljön föl arra, hogy a mese műfaji sajátosságainak megfelelően mondjon mesét; képszerű kifejezésekkel, egyszerű előadásmódban, apró gesztusok, mimika, a témához igazodó hanghordozással, a természetes beszéddel fejezze ki a mese értékeit. Az életkorok különbségeinek nincs jelentősége mesehallgatáskor, mert a mese szerkezeti tulajdonságainak értelmében a gyerek követni tudja az eseményeket. De ha a részletekben talán lesz is valami elvesző – annyit ért meg belőle, amennyit belső tagolatlan képeihez hozzá tud igazítani, de a történet lényege így is megérthető. A mesék kiválogatása nagy felelősséget ró a nevelőre, mert egyrészt meg kell őriznie a hagyomány értékeit, /általános, kulturális értelemben is! / másfelől ezt a kultúrkincset úgy kell közvetítenie a gyermekeknek, hogy jól és helyesen értsék, mert a mese mindig többről szól, mint amennyit szavakkal kimond. A népmeséknél nem kell szó szerint ragaszkodni az eredeti szöveghez, - a könyvben levő nyomtatott szöveg sem „eredeti”. A mese fordulataiban, stílusában, előadásmódjában az óvónő saját személyisége nyilvánuljon meg, éppen úgy, ahogyan a régi mesemondóknál. A mese szerkezete, felépítettsége adott, ezen felül legyen az előadásmód egyéni színezésű – a népi alkotásokra egyébként is jellemző a változatokban élés – ugyanaz a mese más és más előadásban az egyéniség teremtő vonásait hordozhatja. Alapos felkészültség szükséges ahhoz, hogy a mese történéseit alkotó módon adjuk elő, és ha szükséges, az egyes motívumokat változtatni, egyszerűsíteni tudjuk. Példák: a kiskondást kérte a hal, a galamb és a sánta róka, hogy ne egye meg őket, majd segítenek neki, ha bajba kerül, gyermekibb meseepizód lenne, /mert cselekvőbb! /, ha a halat a kiskondás visszadobja a tóba, a galambot kiszabadítja a tüskék közül, a sánta róka lábát bekötözi…

67

Másik példa arról a mesehősről, aki a hétfejű sárkány fejeit egyenként levágta a kardjával, majd a kiomló fekete vérében megfürdött és még hétszer erősebb lett, mint annak előtte volt, ehelyett azt mesélhetjük, hogy a legény, nem könnyen bár, de legyőzte a sárkányt, le bizony! A megfürdés epizódját egyszerűen el kell hagyni, a mese kimenetele szempontjából sem jelentős esemény. Nem kell arra törekednie az óvónőnek, hogy sok mesét mondjon, hanem inkább a jól ismert meséket ismételje olyan sokszor, ahányszor a gyerekek kérik. Nagy-nagy biztonságérzést, én erősítést jelent a sok ismétlés a gyermekeknek. Az ismétlések során kiválasztódik a „kedvenc” mese, amit a gyerekek újra és újra hallani akarnak. Évente 10-12 meséből álló készlet bőven elegendő. / A délutáni elalvás előtt csak rövid történetkéket, de inkább halk dúdolást ajánlunk. / A mesék ismétlése dramatizálással, bábozással is történhet. A bábozás lehet a gyermek első „színházi” élménye, „melynek tudatos érvényesítése, fejlesztése a játék formáinak és tartalmának gazdagítása, - céljainknak megfelelően eredményezi a gyermekek személyiségformálását”/ 34 / Bábozáskor, dramatizáláskor a mese cselekményének eljátszásán van a hangsúly, kerülni kell a szöveg betanítását, hagyni kell a gyerekeket játszani a fantáziájukkal, a nyelvvel. Jó, ha az óvónő benyomásokat szerez a család irodalmi, művészeti érdeklődéséről és megismeri az egyes gyermekek otthonról hozott irodalmi élményeit. Törekszünk a családok e témában való segítésére, pl. könyvajánlással…

Mese ajánlás: A kiskakas gyémánt félkrajcárja A kóró és a kismadár A kismalac és a farkasok A kisgömböc A csillagszemű juhász A sárga kicsi kígyó A táncos bárány Papucsszaggató királykisasszonyok Mezőszárnyasi A három nemes legény Üssed üssed botocskám Az aranytulipán Mi van a ládikóban

A szegény ember szőlője Furulyás Palkó Az elrabolt királykisasszony A kerek kő Pancimanci Az acélgyűrű Rózsa és Ibolya Nap Hold Csillag megszabadítása A pelikánmadár Az aranyszóló pintyőke A tűzmadár Kiskondás

/ A mesék Benedek Elek mesekönyveiből valók / A keresztény ünnepekhez kapcsolódó Bibliai történetek, szentek életéről szóló legendák.

68

6.2.2. Verselés „Az érzelmi biztonság megadásának s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei a többnyire játékos mozgásokkal is összekapcsolt mondókák, dúdolók, versek.Ezek ritmusukkal, a mozdulatok és szavak egységével a gyermeknek érzéki-érzelmi élményeket adnak.” /1 / Az Alapprogram megállapítása ezekkel a gondolataival pontosan és találóan fejezi ki, hogy óvodában a vers még nem irodalmi élményt jelent a gyerekeknek, hanem mozgásélményt, a szavak bűvöletében játékot, amelyet ritmikusan rendezett szó-tagolás kísér. A kisgyermek ebben az ősi formában éli át a verseket, amelyek itt játékeszközök. Minden játékban a szavaknak nagy a hatalma, a megnevezésnek – valóságos szó-mágia ez!hiszen a játékban csak a megnevezés hitelesíti a tárgyakat, jelenségeket; „mondjuk hogy”…és máris igaz minden. A mondókás-dúdolós játékokhoz azonban szükséges hogy a szavak ünnepélyesen megformáltak ritmusosak legyenek – ez a játékos varázslás! Ez a formálódás azonban tartalmi többletet is ad a szavaknak, együtt érvényesek, összetartoznak. A magyar népi hagyományokból válogatott mondókák, kiolvasók állathívogatók, versikék dúdolók, amelyeket esetleg 1-2 hangterjedelmű dallamon recitálnak, énekelnek, - nemcsak az óvodai életet teszik színesebbé, hanem arra is szolgálnak, hogy a gyermekek a maguk szintjén megismerkednek a költészettel. E versikék játékos eseményeivel az élmények maradandók lesznek, mert a játék mindig ismétlést kíván ! „A nevelővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan elengedett, intim állapotában eleven belső képvilágot jelenít meg.” /1 / A mondókás-verses játékok során a” hangsúly a szöveget mondó, a gyermekkel játszó felnőtt kapcsolatteremtő beszédén, cselekvésén van. Gyerekszemmel elsősorban a valamiről mesélő, valamit mutató másik ember az igazán fontos, érdekes. „/22/ Nevelői feladatok: Az óvodában az irodalmi művek, a gyermekköltészet alkotásai is alkalmazhatók, de olyanokat válogassunk, amelyek szerkezetükben, tartalmukban hasonlóak a népi alkotásokhoz, mert ezek követik természetszerűen a gyermeki érzés és gondolatvilágot, legyenek játékhoz köthetők, vagy legalább nyelvi játékok. A meghallgatásra szánt verses mesék tovább gazdagíthatják a gyermekek élményeit. A verselést-mondókázást alkalomszerűen az óvodában kialakított szokások szerint szervezze és vezesse az óvónő. Ne tekintsük foglalkozásnak ezeket az alkalmakat, hanem olyan játéknak, ami bármikor elkezdhető és befejezhető. A költői alkotások esetében a nevelőnek olyan szerep is jut, hogy közvetítő legyen a költő és a gyermek között – ugyanis a befogadás élménye elsősorban a felnőttre irányul – ő adja tovább élményét a gyermekeknek. Válogatási szempont lehet továbbá, hogy az irodalmi alkotásokat is lehessen dúdolni, recitálni énekhangon, hogy elkerülhető legyen a csúnya skandálás, elnyújtott szövegmondás, anyanyelvünk beszéd-dallamától idegen „szavalásos” hanghordozás.

69

Szükséges, hogy az óvónő kifogástalan nyelvi tudással, példaértékű szép beszédével járuljon hozzá a verses játékok élményéhez. Tudjon könnyedén, néhány hangon mozgó dallamot rögtönözni e művekhez, amiben aztán a gyermekek is utánozhatják. A gyermekek saját vers/mesealkotó tevékenységének ösztönzése, azok előadásának, továbbgondolásának a gyermekek igényei szerinti segítése. Annak mozgással és/vagy ábrázolással történő kombinálása az önkifejezés egyik módja.

Ajánlás a verses játékokhoz…. Cini cini muzsika c. könyvből Zengenek az erdők Szita szita Hét-mondóka Kiszámoló Levendula ágastul Húzzad, húzzad József Attila: Dalocska Szepesi Attila: Kikáltó

Csanádi Imre: Ficánkoló Nemes Nagy Ágnes: Lappantyú Zelk Zoltán: Tavaszi dal Weöres Sándor: Haragosi Csanádi Imre:Hold Nagy László: Záporvers Garai Gábor: Tücsökdal

Icinke picinke c. könyvből Hol voltál báránykám? Elszökött a kemence

Egyszer volt egy ember Egyszer egy időben

A fejlődés jellemzői óvodás kor végére: A gyerekek – kis segítséggel - képesek legyenek a hallott mondókák, versek, mesék – szóbeli, bábos, dramatikus - felidézésére. Alkalmazzák a mesei fordulatokat, kifejezéseket. Lehetőleg minél többször és szívesen meséljenek…

70

6.3. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc A magyar népi hagyományokon alapuló énekes-játékok az óvodai nevelés értékes eszközei, a gyermeki személyiség alakításához. E játékok szabályait a játékos esemény teremti meg, mind dallama, mind szövege a játék függvénye. „A tipikus gyermekdal a népdalok tömegétől formában és tartalomban teljesen különválik. Formai eleme legkisebb önálló egysége az ütempár / két 2/4-es ütem / Hangkészlete a lá-dó hexachord, ezt néha túllépi, de gyakran ki sem használja teljesen. / 5-4-3-2-hangterjedelmű dalok / A gyermekdalok ilyenné alakulását elsősorban az határozza meg, hogy nem önálló, független művészkedés, hanem mozdulatokhoz, játékhoz van kötve. Az aránylag szűkre szabott hangterjedelemnek, / a legkisebbek saját énekhangjának fejletlensége mellett / oka, hogy a gyermek figyelme csak részben irányul a zenére, figyelmének nagyobb részét a játék cselekménye köti le, ezen felül maga a mozgás erőt von el és nem engedi, hogy a légzőszerv munkája teljes egészében az éneklést szolgálja. Ugyancsak a játék, a cselekmény le nem zárt s alkalom szerint bővülő menete nyomán alakult ki az éneklés alakja, e láncszemként egymásba kapcsolódó litániás szerkezet…a játékszerűség uralkodván a gyermekdal felett, indokolt, hogy minden, ez uralom alatt álló dallamot egybegyűjtsünk, amelyet a gyermekek játék közben dalolnak.”/32/ Az énekes játékok valójában szabályjátékok, amelyekben szabályok határozzák meg a játéktevékenység megkezdésének módját, menetét és befejezését. A játék jellegéből következik, hogy az adott szabályoknak megfelelően kell viselkedni, hallgatni a játékvezetőre, meghatározott módon segíteni egymásnak. Ha összehasonlítjuk a szerepjátékkal, / amiben a gyerekek mind a szabályokat, mind a tartalmakat önállóan alkotják meg, élményeik nyomán és ez az önállóság a legfőbb értéke!/ akkor látjuk, hogy mindegyikben döntő szerepe van a gyermekek tevékenységeinek. A szabályjátékok cselekvéseit a gyerekek nem megalkotják, hanem elvállalják. Játék közben itt is megvalósulnak a szabályok mellett bizonyos improvizatív, véletlenszerű események – nincs két egyforma eljátszás!- ezek adják a varázsát ennek a játéknak is, a vonzerejét, az értékes tartalom mellett. Az olyan játékok pedig, amelyekben nem a játszók cselekedetei döntik el a játék kimenetelét / szerencsejátékok/ ahol minden a véletlenen múlik, értelemszerűen nem hordoznak annyi értéket-hasznot nevelési szempontból. Mégis van szerepük az énekes játékok során, hiszen a kiszámolók, kiolvasók is így működnek, ezekkel választják ki a szereplőket. Az énekes szabályjátékok cselekményei a magyar népi hagyományok nyomán felölelik az emberi élet főbb eseményeit, ember és természet viszonyát szimbolikus megjelenítésben, dramatikus formában. Mindezek sajátosan gyermeki szinten valósulnak meg az énekes-játékokban, amelyekben a gyermekek - vállalt szerepeik szerint – katicabogarat, gazdaasszonyt, Erzsébet asszonyt alakítanak feltételesen, mert a gyermekek tudják, hogy nem katicabogarak, de úgy tesznek, „mintha” azok lennének. A szerepbe való beleélést a dallam és ritmus is segítik, amelyek szintén a gyermekek természetes életelemei. Az énekes-játékokat úgy játsszák a gyerekek, hogy addig azok tartalmáról nem volt tapasztalatuk, nem tudták volna saját maguk kitalálni, legalábbis nem ilyen összefüggésben. Ezért ezek a játékok alkalmasak arra, hogy bizonyos műveltségtartalmakat közvetítsenek, a szabályokhoz való alkalmazkodás során, indirekt módon. Elsősorban olyan emberi kapcsolatokat tanulnak-gyakorolnak, amelyek nemcsak a jelen életükben való eligazodást segítik és teszik biztonságossá, hanem a jövőjüket is befolyásolja. A kérdés megvilágítására szolgál a „Mély kútba tekintek, …” kezdetű énekes szabályjáték elemzése. 71

Mi történik ebben a játékban? A kézfogással kört alakítók szimbolizálják, megjátsszák a kutat, amibe egyik társuk beleesett játszásiból – őt kell kiszabadítani. A gyerekek őszinte beleéléssel vállalják a kútépítés szerepét, mert összekapaszkodhatnak – ami ősi szükségletet elégít ki! – meg azért is, mert csak így keletkezik körforma a kúthoz. Észre sem veszik, de átélik, hogy közösen alkottak olyasmit, amit egyedül nem lehet, de még azt is, hogy ez az összefűzöttség az egyes embert ezért emeli magasabb szintre. A körbejárás a gyerek természetes mozgása alapján megy, de ettől még élőbbé válik a kút. A játék tartalma is mélységesen emberi: a veszélybe kerülés és megmenekülés sorskérdéseit ábrázolja – mert ebben a játékban veszélyhelyzet van – kútba esés, de mégis veszélytelen, mert csak játék! Érzelmi síkon / öröm, feszültség, megnyugvás, várakozás, együttérzés, segítségadás, megmentés / viszont minden hiteles, igazi. A kútba esett szereplő aztán választhat magának segítőt, aki kihúzza a kútból – nem is szólva arról az érzésről, hogy már a kútba esést is azért játssza-vállalja, mert tudja, hogy kimentik. Hiszen ezért a kimentésért játszik! Aztán meg az a barátja húzza ki, akit ő hív oda, akit a dal „testvérkéjének” nevez. Amikor megtörtént a kiszabadítás, a játék újra elölről kezdődik, sokszor megismétlődik – a gyerekek sohasem unják, mert az átélés folyamán olyan gazdag érzelmi – értelmi hatások érik, amelyeknek a begyakorlása külön öröm és boldogság. A számtalan ismétlés során a gyerekek nagy-nagy biztonságban érzik magukat, az ismerősség, a játék biztonságában. Ha átgondoljuk ezt a kis példajátékot, akkor láthatjuk, hogy ebben keresztény értékek is megvalósulnak az igaz emberség szintjén, a másik ember iránti szolidaritás, segítségadás, szeretet és együttműködés értékei, amelyeket önfegyelemben, a játék rendezettségében gyakorol a gyermek. Jó, hogy megtanulja az emberszeretetet – a legjobb életkorban – mert csak ez az út vezet el az Istenszeretethez. A gyermek az óvodában ennek az útnak a felét már bejárta, elvégezte, míg majd megtudja, ki Isten! Ha ezeket az értékeket magyarázgatás, tanítgatás során akarnánk elsajátíttatni a gyerekekkel, - hasonlóan a bármilyen jellegű direkt tanításhoz – értelmetlen, érthetetlen lenne a gyerekek számára. A közösség az emberi lét társadalmi oldala, ami keresztény értelmezésben szolidaritást jelent és nem arcnélküli kollektivizmust. Az énekes-játékokban megnyilvánul a társadalom és az egyén kapcsolata – egyik sem valósítható meg a másik nélkül. Kerényi György játékrendje nyomán csoportosított játékokban ezek az értékek fejeződnek ki: 1. Szerepjátszó és váltó játékok: Igazi óvodás játékok ezek. Legnagyobbrészt körformában játszhatók. A köralakítás pillanatában már megkezdődik a gyermekek együttműködése. Az összekapaszkodás amúgy is a gyermekek elemi igénye, azon kívül,mint játéktér biztonságot jelent, elhatárolódást minden külső eseménytől. E játékok dramatikus szimbolikus jellegük miatt rokonságban vannak a szerepjátékkal. A közösségből egy-egy gyermek kiválik, - akit kiválasztottak – szerepe addig tart, amíg a dal elhangzik. Feladata végeztével visszatér annak a helyére, akinek átadja szerepét, a csoport lényegében változatlan marad. Az éneklés mellett gyakran társul e játékokhoz párbeszéd is, ami befejezi a játékhelyzetet.

72

Ebbe a csoportba tartozó játékok: - Fehér liliomszál - Koszorú - Bújj, bújj, itt megyek - Zöld paradicsom - Elvesztettem páromat - Hol jársz hová mégy Erzsébet asszony - Jön a róka - Hej,a sályi piacon - Mély kútba tekintek - Stb. 2. Fogyó-gyarapodó játékok Ezekben a játékokban a csoport, a közösség változik:„A körből felbomlott /kiolvasott / csoport lesz, befelé fordult körből kifelé fordult kör lesz, álló körből járó lánc, vonuló láncból kiépült híd, szabadon legelésző nyájból pedig elfogott sereg. Mindegyik más-másféle erő működését tükrözi: vonzás, vonzalom, ítélkezés küzdelem. Ha vannak is kiválasztott játékosok, azok arról gondoskodnak, hogy simán csatlakozzék „egyik a másik mellé” /32/ Ebbe a játéktípusba tartozók: - Gyertek haza ludaim - Erzsébet asszony - Fehérvári kapitány - Sötétes az erdő - Stb. 3.Vonulások, táncok, alakoskodások: „Itt már minden résztvevő teljességgel alkalmazkodik a többiekhez, együtt mozognak körben, hullámvonalban, csigában, hurokban. A térformák gazdagsága jellemzi egyik alakzatból a másik alakzatba szerveződhetnek. Labirintusjátékok tekergő vonalai találkoznak, ellentétesen haladó kettős körök. A csigavonal vagy „rétes” többféle módon alakul, betekeredő-kitekeredő vonallal, más esetben a játékvezető helyben forogva magára csavarja a láncot. A különféle irányok bejárása közben mozgásukkal, egész testükkel rajzolják a sík térbe a szabály diktálta vonalakat."/8/ Ebbe a csoportba tartozó játékok: - Kőketánc - Iglice - János úr készül - Hold, hold, fényes lánc - Katalinka - Fehér liliomszál - Kis kis kígyó - Csivirintem, csavarintom - Stb.

73

4. Kapcsolódó és átalakuló játékok: „Hagyományos módon csatlakoznak egymáshoz különféle játékok, kiolvasó után szerepváltó, fogócska, játékba hívóhoz körjáték. A réteshez fogócska kapcsolódik: a szorosan összecsavart rétest az utolsó meglöki és szerteszaladnak, az utolsó kergeti őket.”/8/ Ebbe a csoportba tartozó játékok: - Ki játszik körbe – Eszterlánc - Mit játsszunk lányok – Zíbor Zábor - Mért küldött az úrasszony – Bújj, bújj A felsorolások csak példaként szolgálnak, az egyes típusokhoz tetszés szerint válogassunk Forrai Katalin óvodás énekeskönyvéből. Az énekes játékok zeneisége több évszázados hagyományozódás eredménye, önmagában is érték, de óvodában ez a zene a játékkal együtt talál utat a személyiséghez. Játék közben fejlődik a gyermek hallása, a sokszori ismétlés nyomán. Fejlődik ritmusérzéke is, mert az énekes gyermek-játékok ritmikai szerkezete a gyermekekhez illeszkedő. A gyermekek zenei emlékezete is fejlődik, nem csak a gyakorlás során, hanem a ráismerés örömében is. Belső hallásuk fejlődését segítik a párbeszédes énekes-játékok. Tempó érzék, hangmagasság és hangszín iránti fogékonyságukat is a játék, a játszás fejleszti. Kialakul zenei érdeklődésük is – mindezek maradandó műveltségtartalmakat jelentenek. Kodály mondta, hogy mindenki énekelve, a saját torkán és tüdején, szívén át közelítse meg a zenét. A mondókák, kiolvasók zenei értéke a dalokéval egyenlő, „a kiolvasó, a gyermekdal dallamtalan oldalhajtása „ / Kodály / Játékkezdéshez, kapcsolódó játékokhoz alkalmazhatók. A mondókák önálló játékhoz is használatosak, ezeket valamikor énekelték, soknak ma is megvan a dallama. Ajánlatos az óvodában is dallammal együtt alkalmazni ezeket, hogy megőrizhessük a mondókák zeneiségét azzal, hogy elkerüljük a nem megfelelő hanglejtés veszélyét. Az éneklés, az énekes játékok, a népi gyermekdalok, az ölbéli játékok, a környezet hangjainak megfigyelése – örömet nyújtanak a gyermeknek, Egyben felkeltik zenei érdeklődését, formálják zenei ízlésvilágát, esztétikai érzékét. Az élményt nyújtó ének-zenei tevékenységek során felfedezi a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét. A népdalok, a népi gyermekjátékok, táncok, a hagyományok megismerését, továbbvitelét, továbbélését is segítik. Közben alakul a gyermekek zenei anyanyelve. A felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés mindennapi életük szerves részévé válik.

Célunk: - Az énekes játékok, a zene megszerettetése, a szép, tiszta éneklésre való szoktatás. - A gyerekek zenei hallásának, ritmusérzékének, zenei emlékezetének fejlesztése. - A zenei ízlés és a mozgáskultúra formálása.

74

Nevelői feladatok: Igényes válogatás a zenei nevelés „anyagát” képező művek (népdalok, népi gyermekjátékok, vokális, instrumentális népzenei alkotások, kortárs művészeti alkotások) között. Az énekes játékokat óvodánkban az óvónő által szervezett, foglalkozásokon bonyolítjuk le, hetente egy alkalommal. Ezen kívül igyekszünk kihasználni minden kínálkozó alkalmat éneklésre, énekes játékok játszására, csoportszobában, szabadban egyaránt. Megpróbáljuk rászoktatni a gyermekeket, hogy rendszeresen együttműködjenek az óvodai nevelővel, a kezdéstől a befejezésig. A jó játék lelkes hangulatban, a szabályok betartásának rendezettségében igazi élményt jelent, a közös játék élményét. Az énekes játékokat utánzás, hallás után tanulják meg a gyerekek. Az óvónő mondja el, hogy milyenek az új játék szabályai, röviden, érthetően kapcsolja össze bemutatással. Természetes, hogy eleinte csak az óvónő énekel egyedül, de a játék így is eljátszható. Többszöri ismétlés után már a gyerekek is vele éneklik. Nem csak örömet jelent a sokszoros ismétlés, hanem azt a jóleső biztonságot is, hogy mindenki sorra kerül, mindenki szerepelhet. Az énekes játékokhoz ne használjunk idegen eszközöket, csak azokat, amelyekre a játékhoz szükség van, pl. bot, gyűrű, kendő. Ezek az eszközök szimbólumok, - a tűzvivést kendő szimbolizálja – és a játék szabályait erősítik. Reális tárgyak használata pl. papírkorona, égő gyertya, állat maszkok megbontják a játékok belső arányait, nem természetes kellékei a hagyományos népi játékoknak. Szükséges azonban, hogy az óvodai nevelő a játékok zeneiségét megőrizze, kifogástalan előadással, mind az intonáció, mind a hangmagasság tekintetében. Az énekes játékok során, ismerjék fel egymás hangját, a hangszerek hangjait, stb.

Zenehallgatás: „ Nagy élmény a gyerekeknek az óvónő éneke, hangszerjátéka. Ez fokozható még azzal is, ha két óvónő együtt énekel, muzsikál / pl . egy kánon, vagy kétszólamú részlet bemutatásakor / A zene varázsának megérzéséhez több időre van szükség, tehát többször is játssza, énekelje el a dalt…ne zavarja meg örömüket azzal a felszólítással, hogy a meghallgatott zenéről mondjanak véleményt…a figyelmet, érdeklődést, örömet úgyis kiolvashatja a gyerekek viselkedéséből. „ / 22 / A zenehallgatás anyagát többnyire a népdalokból és időnként, a nagyobb egyházi ünnepekhez kapcsolódó népénekek közül választjuk. Igyekszünk kerülni a gépi zenét, mert odahaza a családok egy része sajnos ezt részesíti előnyben. A szülőkkel közösen szervezett programokon törekszünk az együtt éneklésre. A zenehallgatási anyag megválasztásánál az óvónő vegye figyelembe a nemzetiségek, migráns gyermekek népi zenei kincsének alkotásait is.

75

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: 

Az éneklés, zenélés, a zene iránti érdeklődés váljék a gyermekek igényévé, épüljön be mindennapi tevékenységeik sorába.



A felnőtt minta spontán utánzásával alakuljon ki zenei anyanyelvük!

      

A gyermekek élvezettel játsszák zenei anyanyelvük énekes játékait Gátlások nélkül egyedül is szívesen dúdolgatnak, énekelnek Tudnak élvezettel figyelni a zenehallgatás során. Meg tudják különböztetni a zenei fogalompárokat. Tudnak ritmust, mozgást, dallamot rögtönözni. Érzik az egyenletes lüktetést és a dalok ritmusát. Segít a magán és mássalhangzók pontos képzésében, a helyes artikulációban, a szavak szép, pontos kiejtésében, a szókincsbővítésben.

76

6.4. Rajzolás, mintázás, kézimunka „…az anyaöl óvása, az öntudatlanul átélt minden-szeretet amelyben a dolgok egysége honol, a termő, televény sötétség csöndje a születésben lármás világosságra vált, s a megszületett gyermek a „ csillagocska” fáradhatatlanul keresi majd az elveszett paradicsomot, a biztonságot adó „kinti” rendet, amelyről ott „bent” mindent megtudott. Kint a fényben, a tagolt világban a kisgyermek kérdez – és nem csak szóval – szemével, s teste, lelke minden moccanásával. Kérdéseiben bölcsesség világít. Korai rajzaiban képpel, mesével tudatja, hogy a Teremtő miféle világot ígért neki, miféleképpen lehet része, részese annak, s mivégre született külön valónak.” / Molnár V. József /

Az óvodás életkor az igazi rajzkorszak. A gyerekek legalább olyan szívesen rajzolnak, mint játszanak. Gyakran a két tevékenység annyira együttműködik, hogy alig lehet különválasztani. Mindkét tevékenység lényege az, hogy a gyerek a világról való benyomásait, tapasztalatait, élményeit a rajzolásban / mint a játékban is / elrendezi, olyanná alakítja, hogy biztonsággal eligazodjon benne. Ez a rend – rendteremtés azonban a sajátos gyermekei „tudás” alapján történik, nem a felnőttek látásmódja szerint. Molnár V. József következőképpen fogalmaz: „ A kisgyermekben – hasonlóan az ihletett művészhez – a veleszületett adottságok, s a javarészt tudattalan élmények munkálkodnak. Hagyja, hogy eszköze legyen az életet igazító törvénynek, akaratával, nyiladozó értelmével alig tud avatkozni annak megvalósulásában. Rajzai azért mondanak el sokkal többet a világról, mint amennyit föltételezünk róla szellemi képessége, érettsége alapján. „ /36 / Nem logikus rendben figyelik meg a környezetük jelenségeit, hanem azokat veszik észre először, amelyek érzelmileg ragadják meg őket. Ezért aztán lényegtelennek tűnő események, részletek a gyerekek számára jelentősek lehetnek – itt is játékos elemeket figyelhetünk meg, mert abban is érzelmi alapon válogatnak. Mindkét tevékenység közben hasonló képzetáramlás zajlik a gyermekben. Míg rajzolással fejezik ki magukat, mintegy megnevezik érzéseiket, gondolataikat, de nem csak a tárgyi tapasztalatok képei jelennek meg a rajzokon, hanem a jelenségekhez fűződő viszonyuk is. Ugyanez elmondható a szerepjátékról is, de míg ez cselekvéses – dramatikus formában ábrázolja a gyerek viszonyát a világhoz, addig a rajzban képi ábrázolás formájában van jelen. E tevékenységek hangsúlyozottan üzenet jellegűek, közlésigényt fejeznek ki. A gyerek „elmond” valamit felnőtteknek, játszótársaknak, de gyakran akár sajátmagának, a megformált alakba öntött képzettársítás jelenik meg bennük. A gyermekrajzok ezért „elolvashatók” és üzenetük sok mindenről tájékoztatja a felnőtteket. Olyan élmények, ismeretek kerülnek felszínre, amelyekről élőszóban nem tudhatunk meg semmit. Az élmények, belső tartalmak természetesen nem csak pozitív töltésűek lehetnek, hiszen a gyermek rajzaiban kiválóan fejezi ki, nem csak örömét, hanem bánatát, rossz érzéseit, szorongásait és félelmeit is. Ez újra arra a fontos megállapításra utal, hogy a rajz a gyermek beszédeszköze s egyben alapszükséglete is. Ez is játékos jelenség, abban az értelemben is, hogy a rajzolás – közlő jellege mellett – ugyanúgy újjá teremti a valóság egyes jelenségeit; a világ bonyolultságát egyszerűbb, sematikus rendszerrel pótolják.

77

Mivel a gyermekrajzok intuitív módon keletkeznek, azért szerkesztési sajátosságaik is a játékhoz teszik hasonlóvá, a játékos fikciókhoz, a „mintha” – helyzetekhez. A gyermekrajzokon az arányok más értelműek, mint a valóságban, mert a kifejezés hőfoka fölnagyítja az ábrázolt eseményeket, jelenségeket, vagy éppen kisebbíti – ez is egyfajta üzenet! Pl. a királyfi alakja az egész várat kitölti, hozzá viszonyítva a lovak egészen aprócskák, nem fértek volna el másként az istállóban. A másik rajzon a királylány négyszer akkora mint az ablak amin kinézne, de a gyerek inkább melléje rajzolta. A gyermek ábrázolásmódja olyan, mint az észlelés, nem egyedi tulajdonságokat vesz észre, hanem általánosságokat, azon kívül nem is közvetlen észlelés alapján rajzol, hanem amire ezekből visszaemlékezik, vagy amire szándékai irányulnak. Így a rajzokon különféle értelmezéseket, értelmezési szinteket láthatunk, - átlátszónak nevezzük őket, pedig csak azt a gyermeki véleményt tükrözik, hogy a dolgokon belül is van valami. Pl. várkastély rajza, benne látszik az ember, meg az istállóban a lovak is. A vár emeletén ül a királykisasszony, az is látszik kívülről. A belső minták nyomán egymás mellé kerülhetnek valós és képzeletbeli események, továbbá egymástól távol levő sajátosságok egybeszerkesztése. Pl. űrhajó lebeg a levegőben, füstölgő kéménnyel, orrán magyar nemzeti színű zászló. Több nézőpontot is egyberajzol a gyermek, pl. lovas kocsit oldalnézetből, a lovat is, a kocsist viszont elölnézetben. Vagy: az aranyszőrű bárányhoz ragadt népek teste mind elölnézetben, az arcuk viszont oldalnézetben, meg a karjuk is, merthogy odaragadtak! Szoros kapcsolatban áll a gyermekrajzok közlő jellegével az, hogy eseményláncokat ábrázolnak, időben egymás után lezajló eseményeket, - elmond, elsorol, a gyermek szándékai szerint: pl. hatszögletű idom keretezésében emberalak – nagymama a koporsóban ! Folytatólagosan hasonló rajz, de fekete ceruzával befirkálva, mert már rajta van a koporsón a „függöny is, meg a föld is”. Hasonló jelenség az is, amikor hangos, megszólaló rajzok készülnek; a gyerek berregéssel hitelesíti az autórajzolást, vagy örömteli izgalommal mondja rajz közben: „jaj de félek a boszorkánytól!” A gyermekrajzok két dimenziósak – különös, eredeti módon jelenik meg rajtuk a távlat ábrázolása, pl. az út rajzán „fekszik” a járókelő, vagy a hegedűn játszó óvónő alakja a magasban lebeg, alatta szép sorban gyerekek járnak, kezükben ütőhangszerek. A gyermekrajz sajátosságai megmutatják a szemlélőnek azt a magas indulati hőfokot, amivel a rajzok készülnek, a kifejezés feszültségének látható nyomait. Ezek az érzelmi megnyilvánulások is megfelelnek a szerepjátékban megfigyelhető lelkiállapotnak. Mindkét tevékenység arra irányul, hogy a gyermek kereső-kutató magatartása nyomán megteremtse maga körül azt a rendet, amire okvetlenül szüksége van egészséges fejlődéséhez – a játékban is ez történik. Pl. a gyermek rajzolás közben a körformát jeleníti meg leggyakrabban, mert az a legegyszerűbb látási alakzat, azon kívül a kézmozdulatok természetessége is körformát eredményez a papíron. A gyermek amikor embert akar rajzolni, többnyire a fején kezdi, mert az a legegyszerűbb és onnan halad a bonyolultabb részek felé. A rajz megalkotása időbeli sorrendben történik, míg a kész rajz egyszerre szemlélhető – tehát mindegy lehetne hogy a fején kezdi e – de nem mindegy akkor, amikor a gyerek a „hazamenő” emberi figurát rajzolja és ezért a lábán kezdi, pedig az nehezebb.

78

A gyermekrajz – akár a játék – befejezett, megszerkesztett, elkészült dolog, annak ellenére, hogy egyik tevékenység sem célszerű, hiszen belső öncélúságukon kívül nem irányulnak máshová. A rajzolás a játékszerkészítés egy módja: különösen a rokon műfajokban nyilvánul meg élénkebben. A gyurmázás, kézimunka ugyanúgy hordozza azokat a tulajdonságokat, amiket a rajz, de érthetően más az eszközszerűsége. A játékos jelleg ugyanúgy megmutatkozik bennük, sőt gyakran játék-kiegészítőként is előfordulnak. Különösen a szabadban zajló játékoknál van nagy szerepük. Kézimunka keretében készíthetnek kis ajándékokat, terményekből, dobozokból, tobozokból, gesztenyéből, makkból, - egyéb, - közösen gyűjtött termésekből. Ezek a kis ajándékok játékszerként , dekorációként is használhatók. / Pl. gyűrű, nyaklánc a királykisasszonynak, … falikép; termések, vagy préselt falevelek felhasználásával. / A kézimunkánál megjelennek a kézi szövés alapelemei: a sodrások, fonások, szövések. Bár égető kemencénk nincs, lehetőség van agyagozásra is. Az elkészült munkákat kiszárítjuk, vagy egy- egy jeles napra készülve kiégettetjük. Plasztilinnel rendszeresen „dolgozhatnak” a gyerekek, ezt variáljuk időnként a só-liszt gyurma használatával. A jeles napi készülődések során a gyerekekkel közösen készítünk adventi koszorút, mézeskalácsot, farsangi maszkot, húsvéti tojásfát… Mint már a felsorolásokból kiderült, a tevékenységek során főként természetes anyagok használatára törekszünk. / termések, textíliák, növények / Az ábrázoló tevékenységeknek nem a célját, hanem a hatását hangsúlyozzuk, mert nem a mű, nem az eredmény, hanem maga a tevékenység, s ennek öröme a fontos./1/ „valamint az igény kialakítása az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására és az esztétikai élmények befogadására.”/1B/ A tevékenység célja a gyermekek élmény- és fantáziavilágának képi, szabad önkifejezése. A gyermekek tér – forma - szín világának gazdagítása, az esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, fogékonyságuk, igényességük alakítása. Fejlődik rajzkészségük, alakító-szerkesztő tudásuk, azon kívül a valóság megismerésének kiváló lehetősége nyilvánul meg. Fejlődik a közösségi érzésük, hiszen nemcsak a csoportban végzett tevékenység kovácsolja össze a gyerekeket, hanem a gyermekrajzok témái-tartalma is mindig közösségi eseményeket jelenítenek meg. Nevelői feladatok: Óvodánkban lehetővé tesszük, hogy a gyerekek minden nap rajzolhassanak, játékszerűen, a maguk választotta témák önálló megjelenítésével. Ezen kívül, hetente egyszer az óvónő által szervezett foglalkozáson is rajzoljanak, mintázzanak, végezzenek kézimunkát a gyerekek, ahol a témát a nevelő adja meg, de a gyerekek maguk is választhatnak. Téma lehet a kirándulás élményei, bábelőadás lerajzolása, vagy mese-illusztrálás, tetszés szerint az óvodában kialakult szokások, hagyományok szerint. Ezeket felajánlja a nevelő, segítséget is adhat, / magyarázattal, emlékekre utalással, jó tanáccsal / de nem kötheti meg a

79

kifejezés tartalmi és formai önállóságát. Ne a sajátosan gyermeki megoldások ellenében adjon utasításokat / Pl. legyen arányosabb, stb./ A nevelői szerep a mintázás és különösen a kézimunka jellegű tevékenységekben hangsúlyosabb: segítsen az elakadóknak, hogy a játékszer vagy a kis ajándéktárgy elkészülhessen. Az óvónő építsen a gyerekek természetes érdeklődésére, tevékenységvágyára. Ügyeljen arra, hogy minden gyerek hozzájusson a számára megfelelő ill. szükséges eszközhöz. Megismertetni a gyermekeket az eszközök használatával, a különböző anyagokkal, a rajzolás, mintázás és kézimunka különböző technikai alapelemeivel, és eljárásaival. Fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyerekeink minél előbb és minél szorosabb kapcsolatba kerüljenek a természettel is ( növényvilág, állatvilág ), hiszen csak a természet megszerettetése és a vele való barátság kialakítása után tudjuk kapcsolatba hozni őket a természetfelettivel, az Istennel. Gyermekközpontú óvodánk egyik fő törekvése a gyermekrajzok tisztelete, nagyra értékelése, mert a gyermekek ragaszkodnak saját munkáikhoz, ezek az önismeret, az önértékelés, az önbizalom forrásai, amelyekben mintegy „önmagukat szemlélhetik.” A heti egy szervezett tevékenység tapasztalatait a gyermekek fölhasználhatják rajzos játékaikhoz, szabadidőben, de a spontán készült rajzok tanulságait a nevelő is fölhasználhatja a foglalkozásokon. A fejlődés jellemzői óvodás kor végére: 

A gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodása és annak – az egyéni képességekhez mért - minél magasabb szintű képi kifejezése.



Örömmel és szívesen alkossanak



Fokozott önállósággal tudják alkalmazni a megismert technikákat

      

Képalkotásuk során, egyéni módon jelenítik meg élményeiket, elképzeléseiket. Formagazdag ábrázolás, egyéni színvilág alkalmazása. Örül az alkotásának és a közösen elkészített kompozíciónak, óvja, megőrzi azt. Téralakításban bátrak, ötletesek, együttműködők. Képesek észrevenni, az őket körülvevő szépet, tudnak gyönyörködni benne. Megfogalmazzák értékítéletüket, tudnak beszélni az alkotásaikról. Képesek azokat más játékszituációban alkalmazni.

80

6.5. Mozgás A mozgás az érés folyamatában a fejlődő gyerek természetes szükséglete, nem szűkül le a testnevelési foglalkozásokra, jelen van a mondókás-énekes játékokban, … az óvodai élet minden területén. Tehát igen nagy a jelentősége. Ezért szükséges, hogy átgondoltan tervezzük és szervezzük meg a gyerekek egész napi mozgástevékenységét. A mozgást nem kell külön megszerettetni a gyermekkel, mert az állandó belső késztetést érez a mozgásra, örömmel és természetes módon gyakorolja azt. A rendszeres egészségfejlesztő testmozgás, a gyermekek egyéni fejlettségi szintjéhez igazodó mozgásos játékok és feladatok, a pszicho-motoros készségek és képességek kialakításának, formálásának és fejlesztésének eszközei. A mozgás és az értelmi fejlődés kedvező egymásra hatása sokszínű, változatos és örömteli érzelmi biztonságban zajló gyakorlási formákkal elősegíthető. A rendszeresen végzett mozgásos játékok, tevékenységek, feladatok kedvezően hatnak az állóképesség fejlődésére, hozzájárulnak a helyes testtartás kialakulásához. Az irányított mozgásos tevékenységeket, szabad játék keretében végzett mozgásos tevékenységekkel egészítjük ki. A komplex testmozgások révén önkontroll, érzelemszabályozás, szabálykövető társas viselkedés valósul meg. Figyelembe vesszük az egyéni szükségleteket és képességeket, törekszünk a gyermekeket legjobban fejlesztő mozgásos játékok széleskörű alkalmazására, a szabadlevegőn való tartózkodás aktív kihasználására. /363/2012 korm. rend. - Az Óvodai nevelés orsz. alapprogr részlet./

A mozgásfejlesztés célja, feladatai:           

a természetes mozgáskészségek fejlesztése, stabilizálása az egészséges testi fejlesztés társra figyelés a személyiség akarati tényezőinek fejlesztése testséma, téri tájékozódás képességének alakítása a szervezet erősítése, az ellenálló képesség alakítása differenciált terheléssel helyes testtartás alakítása a mozgáskoordináció fejlesztése rendszeres, aktív mozgáshoz szoktatás, a mozgásszükséglet fenntartása a kevésbé ügyes gyermekeket lehetőségeik figyelembe vételével aktivizáljuk, megelőzve ezzel elszigetelődésüket szabálytudat, feladattartás alakítása a sok mozgásos tevékenység közben

A mozgás tartalma: -

irányított mozgástevékenységek mindennapos frissítő testmozgás spontán mozgás

81

A sokszínű, változatos testnevelő játékokkal elérjük, hogy „a gyermekek természetes mozgása fejlődjék; a járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás. Fejlesztik a testi képességeket: mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Kedvezően befolyásolják a gyermeki szervezet növekedését, teherbíró képességét és az egyes szervek teljesítőképességét. Fontos szerepük van az egészség megőrzésében, megóvásában. Felerősítik és kiegészítik a gondozás és egészséges életmódra nevelés hatását.” / 1 / Mivel az egyensúlyérzék és a ritmusérzék fejlődése az élet első hét esztendejére esik, később már alig lehet korrigálni az elmulasztottakat. Ezért ezek fejlesztése igazi óvodás feladat. Az egyensúlyérzék biztosítja az ember térbeli mozgását; működése nem kizárólag biológiai természetű. Az egyensúlyérzék az ember szellemi tevékenységével is kapcsolatban van. A testnevelés szervezetten két formában van jelen az óvodában:  a mindennapokban 5-10 perces időtartamban - játékos, frissítő testmozgás formájában E mozgások tartalma egy-egy ismert szabályjáték / pl. a Cica és az egerek stb./ Játékos, utánzó mozdulatok / pl. állatok mozgása…/ Igyekszünk arra szoktatni a gyerekeket, hogy a mindennapos frissítő mozgásos játékok alkalmával mind együtt legyenek.  irányított/szervezett mozgástevékenység (ld. korábban testnevelés) heti egy alkalommal, minden évben három hetes úszással kiegészítve.

Szabad, spontán mozgás Az úszást és a mindennapos testnevelést nagy hatásfokkal egészítik ki az udvarra telepített sokféle, mozgásos játékokhoz alkalmazható eszközök, tornaszerek: mászókák, bújók, gyűrűs hinta stb., melyeket spontán módon minden nap használunk. Az énekes játékok mozgásrendszere pedig messze túlszárnyalja bármelyik óvodai alkalmat, eszközt. Kiegészítő jellegűek továbbá a gyakori séták, kirándulások, amelyekre óvodánk csodaszép környezete kiváló alkalmat ad. Minden évszak bőséges lehetőséget kínál a testkultúra fejlesztéséhez, amit igyekszünk kihasználni ( pl. a téli időszakban csúszkálás, szánkózás,…) Egy-egy alkalommal a szülőket is megpróbáljuk aktivizálni,- pl. vízi-parádé alkalmából, amikor hozhatják a kis és nagy testvéreket is. A játékos feladatok és a kitűzött jutalom által motiválva a csapatok között vidám versengés alakul ki.

82

Nevelői feladatok: -

-

Kezdeményezzen mozgásos játékokat, vagy a spontán kezdeményezéseket erősítse meg! Az óvónő vegye figyelembe a kisebbek állóképességét, az egyes gyerekek terhelhetőségét, a betegségből visszatért gyerekek állapotát ! A jó hangulatú, szervezett testnevelést szolgálja: a körültekintő szervezés, a játékos hangvétel, a rövid, érthető utasítások, kevés várakozási idő. Domináljon a pozitív megerősítés, az óvónői mozgásminta mutatás, a jókedvű mozgás Ügyeljen a balesetek megelőzésére! Adjon javaslatot a családnak a szabadidő hasznos eltöltésére! Kerülje a szóbeli utasításra, diktálásra végzett gyakorlatokat, mert azok nem illeszkednek jól az óvodás korú gyermek mozgásigényéhez! A pedagógus aktívan segítse (biztosítsa ) a "rászoruló" gyermekeket a játszótéri/udvari eszközökön történő mozgásban. Vegye észre, hogy ki milyen játékeszközt kerül. Ez azt jelzi bizonytalannak, ügyetlennek érzi magát a vele való játékban. Ezeken a területeken preventív módon kell beavatkozni, segítséget nyújtani, bátorítani, felhívni a szülők figyelmét a problémára. Játékatlasz segítségével figyeljék meg a gyermekek szabad játékidőben végzett mozgásos tevékenységrendszerét. A játékatlasz segítségével beszélgessenek a nevelők a gyermekekkel arról, hogy ki milyen "feladatokat" szeret, esetleg melyiktől fél, melyiket nem próbálta még ki.

A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: A gyerekek mozgása koordinált, összehangolt legyen, akiktől pedig ez – sérülésük miatt – nem kívánható meg, őket a képességeik maximumára igyekszünk eljuttatni. Váljék igényükké a rendszeres mozgás, testedzés!    

A gyermekek szeretnek mozogni, kitartóak a mozgásos játékokban. Ismerik az irányokat, térben koruknak megfelelő szinten képesek tájékozódni. A különböző verseny- és ügyességi játékok során betartják a szabályokat. Többségükben képessé válnak érzelmeik, indulataik (düh, feszültség, siker öröme, kudarcelviselése) irányítására, kulturált kifejezésére.

83

84

6.6. A külső világ tevékeny megismerése „A gyermek aktivitása és érdeklődése során tapasztalatokat szerez a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, téri viszonyairól. A valóság felfedezése során, pozitív érzelmi viszonya alakul a természethez, az emberi alkotásokhoz… A gyermek miközben felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, amelyek a környezetben való, életkorának megfelelő biztos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükségesek.” / 1 / Mivel óvodánk nagyon szép környezetben található, lehetőségünk van sokféle növény és állat megfigyelésére, életmódjuk megismerésére. Ezt minden évszakban igyekszünk a lehető legjobban kihasználni, gyermekeink nagy örömére. Séták, kirándulások alakalmával magokat, terményeket, leveleket, érdekes köveket stb. gyűjtünk. Ezeket a csoportszobában különféle tevékenységek során felhasználjuk. / matematika, ábrázolás/ Közben nem feledkezünk el a ránk szoruló madarakról, udvarunkon naponta etetjük őket. Őszi, tavaszi időszakban ágakat, magokat, hagymákat hajtatunk, ezek fejlődését folyamatosan megfigyeljük. Gondozásukban, amit lehet, a gyerekekre bízunk. Konyha- és gyógynövénykertünk gondozása során megismerkedhetnek a különböző konyhakerti (borsó, retek, sárgarépa, uborka, sütőtök, hagyma, ...) és gyógynövényekkel, (kamilla, medvehagyma, körömvirág,…) közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek a növények fejlődéséről, alakul együttműködési készségük, szókincsük, … A természetben tett megfigyeléseket kiegészíti, színesíti az ünnepekre való készülődés /Mikulás, advent, karácsony, farsang,…/, „jeles napok” megtartása – a különböző évszakokhoz, egyházi ünnepekhez kapcsolódó hagyományok ápolása (szüret-szüreti mulatság, pünkösdölő - pünkösdi király, királyné választás, májusfa állítás - kitáncolás, locsolkodás, mézeskalács sütés, Betlehemezés, ) Az ünnepekhez kapcsolódó szimbólumok megismerése. Kirándulások: pl. Fertő-tó - hajózás, békamentő „akció”, madárvárta, Kócsagvár, Kőszeg - Madárház, madárkórház, Cák – pincesor, szelídgesztenyés, Nyugat-Magyarországi Egyetem - botanikus kert, vadgazda tanszék, Szombathely-falumúzeum, … Évente különböző témákban pályázatokat nyújtunk be, amik általában sikeresek és ezzel is színesíteni tudjuk a környezet megismeréséhez kapcsolódó tevékenységek körét. Pl. vetítésekelőadások szülőknek, gyermekeknek szakemberek közreműködésével (erdész, vadgazda, gombaszakértő, kertész, dietetikus, …)., ételbemutató, kóstoló, terepi programok. Néhány szent életével, legendájával való ismerkedés (pl. Szt. Margit, Szt. Balázs, Szt. Gellért,) Minden évben kedves emlék a hóember-készítés, hógolyózás, szánkózás… Tavasszal örülünk a már észrevehetően hosszabb napoknak, melegebb időnek, ezért időnként már délután is kimerészkedünk az udvarra. Figyelemmel kísérjük a természet ébredését, az ősszel elköltözött madarak visszatértét. Fokozatosan egyre több és több időt töltünk a szabadban. Nyáron szinte mindig ott vagyunk, ha tehetjük, még étkezni is kint maradunk.

85

A természethez kapcsolódó világnapokhoz kapcsolódó programok szervezése:  Állatok Világnapja (október 4.)  Víz Világnapja (március 22.)  Föld Napja (április 22.)  Madarak, fák Világnapja (május 10.)  Környezetvédelmi világnap (június 5.)

A környezet megismerése során matematikai tapasztalatoknak ismereteknek is birtokába juttatjuk a gyerekeket. A fent leírtakban rejlő lehetőségek kihasználásával. Pl. ki gyűjtött többet, kevesebbet, levelek összehasonlítása, alak, szín méret alapján. Kisebb nagyobb hóember, hógolyó…A példák sorát még sokáig folytathatnánk. A kapcsolódó versekkel, dalokkal is színesítjük az ismeretszerzést, az éppen aktuális helyszínen.

Célunk: - Az ember és a természet harmonikus kapcsolatának alakítása - A szülőföld, az ott élő emberek, a hazai táj, a helyi hagyományok és néphagyományok, tárgyi kultúra megismertetése, megszerettetése. - A környezet megismerése közben mennyiségi, nagyságbeli, alaki, tér- és síkbeli szemléletének alakítása. - A gyermekek kommunikációs készségének, szókincsének fejlesztése a közvetlen tapasztalat és ismeret, élményszerzés közben. - Összefüggések felfedeztetése az időjárás, évszakok változásai és az embere viselkedése, tevékenysége között. Nevelői feladatok: -

a megfigyeléseket, lehetőség szerint természetes környezetben végezzük a nevelő mutasson jó példát a természet védelmét illetően törekedjen a szülőknél szemléletváltást elérni, hogy a család ideje nagy részét lehetőleg a természetben töltse. A gyerekek előtt az óvónő időnként rövid imában mondjon köszönetet Istennek, a teremtett világ szépségéért A pedagógus a fenntartható fejlődés érdekében helyezzen hangsúlyt a környezettudatos magatartásformálás alapozására, alakítására /1C/

86

6.7. Munka jellegű tevékenységek: A külső világ tevékeny megismerését az óvodai munka jellegű tevékenységek is nagyban elősegítik. Ezek során pozitív érzelmi-értelmi viszony alakul ki a gyermek és környezete között, mert hozzásegíti a biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz. Ezek a tevékenységek a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutatnak. A gyerekek a munkát általában könnyedén, örömmel végzik. A munka elvégzését külső szükségesség indokolja, valamit teljesíteni kell, a munka eredményét mindnyájan tapasztalják. A munka felelősséggel jár, megfelelő beállítódásra, ismeretekre, készségekre van hozzá szükség. Az óvodában a munka elsősorban közösségért végzett tevékenység. Magába foglalja az önkiszolgálást, segítést, alkalmi megbízatásokat, naposi teendőket. A munkavégzéshez hasonló eredmények várhatók ezektől, amelyeknek ha van is objektív célja /pl. a szépen megterített asztal / az óvodás gyermek nem úgy fogja föl, mert a tevékenység folyamata érdekli, és nem a haszna, célja. „A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal és a cselekvő tapasztalással sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munka és munkajellegű játékos tevékenység.” /1B/  Fontos lehetősége a környezet megismerésének, a tapasztalatszerzésnek,  a munkavégzéshez szükséges attitűdök és képességek, készségek, tulajdonságok (pl. kitartás, önállóság, felelősség, céltudatosság, …) alakításának.  Önként, szívesen végzett, aktív tevékenység.  Kitűnő lehetősége a közösségi kapcsolatok, a kötelességteljesítés alakításának,  A saját és mások elismerésére nevelésnek. Területei:  Mindennapi élettel kapcsolatos munkák:  naposkodás, önkiszolgálás, testápolás,  játszóhely rendbetétele,  játékok, könyvek, más eszközök javítása,  Évszaknak megfelelő tevékenységek az udvaron: levélseprés, „hólapátolás”, fűgereblyézés, locsolás, virágpalántázás-locsolás, madáretetés  Növényápolás, kertészkedés – konyha-, gyógynövénykert gondozása, termények betakarítása,  Alkalmi megbízások teljesítése,  Ünnepekhez kapcsolódó munkajellegű tevékenységek Óvodánkban a naposság vállalásában az önkéntesség dominál, nem kötjük életkorhoz, de elvárjuk, hogy fokozatosan eljussanak a gyermekek a teljes önállóság fokára. A csoport életében vannak olyan munkafeladatok, amelyeket a gyerekek alkalomszerűen végeznek. Ezek egy része időről- időre szabályosan ismétlődik, tehát tervezhető, más része esetleges. / udvar, teremrendezés, játékjavítás, tisztítás, ünnepi készülődéssel kapcsolatos teendők…/ Sajnos, helyszűke miatt kisállatok az óvodában nincsenek, de télen és nyáron a kertünkben lévő madarak etetéséről, itatásáról közösen gondoskodunk. A kinti és benti növények ápolásába bekapcsolódnak a gyerekek is, örömmel figyelik a növények fejlődését és vigyáznak is rájuk.

87

Minden télen külön örömet jelent néhány, már megismert mag ültetése és hajtatása. A munkajellegű tevékenységek során:  Gyakorolhatják az udvarias megszólítás, kérés, buzdítás, dicséret kifejezéseit,  Ok-okozati összefüggések felfedezésére is alkalmuk nyílik.  Aktívan ismerkedhetnek a műveletek, eszközök megnevezésével, Célok:    

Az óvodás gyermek képességeinek fejlesztése, tapasztalatainak bővítése, rendezése A társas együttélés fenntartását szolgáló jártasságok, készségek elsajátíttatása A kitartás, az önállóság, a felelősség alakítása, tapasztalatszerzéseken keresztül A közösségi kapcsolatok, kötelességteljesítés alakítása

Nevelői feladatok:    

A gyerekek életkorához, erejéhez mért munkalehetőségek megteremtése. Ügyelünk arra, hogy a gyerekek a különböző feladatokat egyéni tempójuknak megfelelően végezhessék. A családokat arra ösztönözzük, hogy gyermekeiket igyekezzenek rászoktatni a saját személyükkel kapcsolatos teendők elvégzésére. Nevelői feladatunknak tartjuk, hogy a munka jellegű tevékenységek játékos jellegét megőrizzük, és ilyen szellemben irányítjuk.

88

6.8.Tevékenységekben megvalósuló tanulás „Az óvodában a tanulás folyamatos, jelentős részben utánzásos, spontán tevékenység, amely nem szűkül le az ismeretszerzésre …” / 1 / „…a teljes személyiség fejlődését, fejlesztését támogatja…, az egész óvodai nap folyamán adódó helyzetekben, természetes és szimulált környezetben, kirándulásokon, az óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységi formákban, szervezeti keretekben valósul meg.” /1B/ Mivel a gyermeki személyiség legfejlesztőbb tevékenysége „a mással nem helyettesíthető játék” ezért a gyermeki tanulás kérdéseit is a játékon keresztül vetjük föl. Az óvodában nem csak szerepjáték van, hanem olyan szabályjátékok is, amelyek közvetlenül is hordoznak különböző műveltségtartalmakat. Mivel e játékokban a szabály kívülről adott, tehát ennyivel objektívebbek, és éppen az adott szabályok nyomán lehet ezeket közvetett tanulásra alkalmazni. / Közvetlen tanulásra az óvodás gyerek nem képes, nem alkalmas testilelki tulajdonságai értelmében. / A szabályjátékok vagy szabályok által befolyásolt gyermeki tevékenységek – énekes játékok, rajzolás stb. igen sokrétű, gazdag tartalmú eredményekkel szolgálnak a gyermeki tanulással kapcsolatban. A közvetlen hasznon kívül – pl. énektudás, kézügyesség, tájékozottság, anyanyelvi gazdagodás – közvetett eredményekre is számíthatunk, pl. a tanulás „megtanulására”. A kérdés megvilágítására szolgáló példa: A gyermekek szerepjátékuk során gyakran olyan valóságokat ábrázolnak, amelyek többféle csatornán jutnak el hozzájuk, össze nem illő valóság-elemeket szerkesztenek egybe: többször látták, hogy óvónőjük hogyan olajozza meg a furulyáját – egy hurkapálca végén levő filcborítás magába szívta az olajat, és így kente be a furulya belsejét. Az olajozó pálcikát becsomagolva a hangszert tokjában tartotta. A gyerekek egyszer elkérték a pálcikát, mert a székekből összeállított autójukat akarták vele megolajozni. Meg is olajozták, teljesen úgy, ahogyan látták a hangszerolajozást. Semmi tapasztalatuk nem volt gépek olajozásáról, de azért valami módon tudták, hogy az a gépeknek szükséges. Valószínű, hogy a szék-autót éppen az olajozással szerették volna hitelesíteni. Ebben a játékhelyzetben értelmes, hasznos ismeret tükröződött, értékéből semmit se von le az a körülmény, hogy kétféle valóságot hoztak össze, új összefüggésben, sőt inkább a gyermeki intelligencia alkotóképesség kitűnő példája lett. Az alkotóképesség arra vonatkozik, hogy „a gyermek a külvilágból és saját belső világából származó tagolatlan benyomásait játékában tagolja…” / 1 / és ez a tagolás az alapja minden direkt tanulásnak a későbbi életük során! / A világról alkotható modellek technikáját tanulja meg! / További „tanulási” lehetőségek: - Viselkedés tanulás utánzásos minta alapján - A nap folyamán, játékidőben és a szervezett tevékenységek alkalmával a gyerekekben felmerülő kérdésekre, problémákra adott válaszok. - Az óvónő által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés… A „valamit megtanulás” a gyerek részéről spontán folyamat, a „valamit megtanítás” az óvónő részéről tudatos, célszerű tevékenység.

89

Nevelői feladatok: Építve a gyermekek előzetes ismereteire, tapasztalataira - a közvetlen, sok érzékszervet foglalkoztató tapasztalás, felfedezés lehetőségének biztosítása, - kreativitásának erősítése, - olyan környezet teremtése, amelyben az önkéntelen tanulás lehetősége szinte egész nap biztosított és a gyerekek sikerélményhez juthatnak. A családokkal való együttműködés során megpróbáljuk elfogadtatni a szülőkkel, a gyermeki tanulás sajátosságait. Személyre szabott, pozitív értékeléssel, segíteni a gyermek személyiségének kibontakozását.

Célunk: A tevékenységeken keresztül a gyerekek a lehető legtöbb ismeretet sajátítsák el, s ezáltal készségeik, jártasságaik, tudásuk –kompetenciájuk - gyarapodjon, fejlődjön.

A tanulás lehetséges formái az óvodában:  az utánzáson alapuló minta- és modellkövetés,  spontán játékos tapasztalatszerzés  játékos, cselekvéses tanulás  a gyermeki kérdésekre, válaszokra épülő ismeretszerzés,  az óvodapedagógus által irányított megfigyelés, tapasztalatszerzés, felfedezés,  gyakorlati problémamegoldás, A fejlődés jellemzői az óvodás kor végére: Óvodás kor végére korosztályuknak megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek és igazodjanak környezetükhöz.

90

6.9. Az óvoda speciális szolgáltatásai Óvodánk, elsősorban a szülők kérésére, és általuk finanszírozva egyéb szolgáltatásokat is szervez a nevelési időben.(az óvoda nyitva tartása alatt.) Szolgáltatások: a, Úszás Résztvevők köre: 4-7 évesek – 3 hetes intervallum, valamint egy alkalommal minden gyermek és családtagjaik is részt vesznek.

b, Bábszínház; Évente három alkalommal (Óvónők Bábszínháza) Lehetőség szerint egy előadás Gyermeknapkor, vagy évzáró alkalmával, a szülők részvételével.

c, Kirándulások;  autóbusszal, a szülők írásbeli beleegyezésével. /Pályázati pénzből finanszírozva az eddigi gyakorlatnak megfelelően ingyenes a részvétel / pl. Kócsagvár, Kőszeg, Szombathely –falumúzeum, stb./  A Szülők Közösségének és a nevelőtestület szervezésében családokkal közös kirándulás évente 2 alaklommal – ősszel, tavasszal. d, Több - a családokkal közös -egyéb program: - Szüreti mulatság - Farsangi bál - Közös Betlehemezés - Tanévzáró „kerti parti”

91

7.

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

92

A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére   

A kisgyermekek többsége óvodáskor végére eléri az iskolai élet megkezdéséhez szükséges fejlettségi szintet, belép abba az állapotba, amelyben az óvodásból iskolássá érik. „A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembevétele mellet lehetőséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre.” /1B/ Az iskolakezdéshez szükséges testi, lelki és szociális kritériumokat eléri:  Testi fejlettsége korának megfelelő szintű. –eljut az első alakváltozáshoz. - teste arányosan fejlett, teherbíró. - megkezdődik a fogváltás, - mozgása összerendezett, harmonikus, - erőteljes fejlődést mutat a mozgáskoordináció, finommotorika - mozgását, viselkedését, testi szükségletei kielégítését szándékosan képes irányítani.  Lelkileg - kiegyensúlyozott, nyitott - érdeklődő, - érzékelése, észlelése kellően differenciált,  téri észlelés fejlettsége, téri tájékozódás  vizuális és akusztikus differenciáció fejlettsége,  térbeli mozgásfejlettség,  testséma kialakulása. - az önkéntelen emlékezeti bevésés, közvetlen felidézés mellett megjelenik a szándékos bevésés és felidézés,megnő a megőrzés időtartama, a felismerés mellett egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. - megjelenik a szándékos figyelem, - kialakulóban van az elemi fogalmi gondolkodás.  Ismeri és alkalmazza a viselkedés általános szabályait,  kialakulóban vannak azok a magatartási formák, szokások, amelyek a természeti és társadalmi környezet megbecsüléséhez, megóvásához szükségesek.  Elemi ismeretekkel rendelkezik önmagáról és a környezetéről  Tudja a nevét, lakcímét, szülei nevét, foglalkozását,  Felismeri a napszakokat,  Ismeri és a gyakorlatban alkalmazza a gyalogos közlekedés szabályait,  Ismeri a szűkebb lakóhelyét, a környezetében élő növényeket, állatokat, azok gondozását, védelmét  Felismeri az öltözködés és az időjárás összefüggéseit,  Kommunikáció:  Érthetően, folyamatosan kommunikál, beszél,  Gondolatait , érzelmeit mások számára érthető formában tudja kifejezni, életkorának megfelelő tempóban és hangsúllyal  Minden szófajt használ,  Különböző mondatszerkezeteket, mondatfajtákat alkot,  Tisztán ejti a magán és mássalhangzókat,  Képes végighallgatni és megérteni mások beszédét.

93



Szociálisan érett – /képes az elfogadásra, együttműködésre, kudarc tűrő képessége,és kompromisszum készsége korának megfelelő, képes a szituációknak megfelelő viselkedésre, kapcsolatok alakítására, Ismeri és alkalmazza a viselkedés általános szabályait  Készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására,  Képes az együttműködésre, kapcsolatteremtésre,  Egyre több szabályhoz képes alkalmazkodni,  Képes késleltetni szükségletei kielégítését,  Feladattudata kialakulóban van,  Munkatempója korának megfelelő.

-

„A sajátos nevelési igényű gyermek esetében a folyamatos, speciális szakemberek segítségével végzett pedagógiai munka mellett érhető el a fentiekben leírt fejlettségi szint.” /1B/

-

"A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek iskolaérettségi kritériumai tükrözik a befogadó intézmény elvárásait, az iskolába kerülő gyermekekkel szemben." /1C/

94

8.

Sajátos feladatok  Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő speciális tevékenységek  A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai együttnevelése

95

8.1. Gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő speciális tevékenységek Alapelvünk, hogy a gyermekekből derűs, nyugodt, egészséges lelkű, teljesítményre képes, szeretetet adni és kapni tudó , az emberi élet értékeit felismerő és azok szerint élő felnőttet neveljünk. A gyermeki jogok érvényesülése az óvodában, a nevelésükben részt vevő dolgozókon múlik. Minden pedagógus és óvodai dolgozó munkaköri kötelessége a rábízott gyermekek védelme, segítése a törvényi előírások betartása, betartatása mások által is. A gyermekvédelmi munka felelősségteljes, nagy körültekintést igénylő, a hivatali titoktartási kötelezettség alá eső tevékenység. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekeknek különös figyelmet, bánásmódot biztosítunk óvodánkban., amely feltételezi a felnőttek előítélet-mentes, elfogadó viszonyulását.

A gyermekvédelem célja, hogy megelőzze, elhárítsa, enyhítse azokat a gyermekre ható káros tényezőket, amelyek egészséges személyiségfejlődését megzavarják. A prevenciós, feltáró és a problémák megszüntetésére irányuló tevékenység átfogja az óvodai nevelés egészét. Óvodánkban célul tűztük ki a - a prevenció mellett -, hogy aránk bízott gyermekek problémáit felismerjük, az okokat feltárjuk, az érintett gyermekek eseteit feldolgozzuk, a gondokat a gyermekvédelemben érintett társszervekkel és szakemberekkel együtt orvosoljuk. Károsító hatások lehetnek: - Az anyagi és lakásproblémák (elsődleges életszükségletek kielégítésének, táplálkozás, ruháztatás, fűtés hiánya). - A szülők deviáns magatartása (erkölcstelen, bűnöző életmód, a gyermek etikátlan magatartásra kényszerítése, a szülők alkoholizmusa). - A gyermekek elhanyagolása (felügyelet nélkül hagyják, rosszul bánnak vele, nem gondozzák kellőképpen). - Tartós betegségek, súlyos tragédiák. - Súlyos feszültségek a családban (házastársi viszony megromlása, eltérő nevelési elvek, munkanélküliség). Hátrányos helyzetűnek tekintjük azt a gyermeket, akinek a szükséglet – kielégítési lehetőségei korlátozottak, de személyiségfejlődése nem veszélyeztetett. Családja, szűkebb környezete az átlaghoz képest negatív eltérést mutat (szociális, kulturális téren). Veszélyeztetett helyzetűnek tekintjük azt a gyermeket, akinek testi-, lelki-, értelmi-, erkölcsi fejlődését a szülő, vagy gondozó nem biztosítja, ill. akadályozza. Szükségleteinek kielégítése nem valósulhat meg, személyiségfejlődését környezete valamilyen tekintetben veszélyezteti. A gyermekvédelmi munka feladatai:  Meg kell ismerni a családot és a gyermek családban elfoglalt helyét.  Biztosítani kell a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül.  Szükség esetén védő-, óvó intézkedésekre javaslatot tenni.  Elő kell segíteni az új óvodások befogadását, beilleszkedését az adott csoportba.  Ki kell szűrni a hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben levő gyermekeket.  A problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat fel kell ismerni, szükség esetén szakember segítségét kell kérni.

96

      

A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekek rendszeres óvodalátogatását figyelemmel kell kísérni, a hiányzásokat szükség esetén jelenteni kell. Szükség esetén egészségügyi szűrővizsgálatot soron kívül javasolni. A családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslattétel elő kell segíteni. Minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni kell a családban történő felnevelését. A szülőkkel együttműködő kapcsolat kialakítására kell törekedni. Jó kapcsolatot kell kiépíteni a gyermekvédelmi rendszerben érintett szervekkel, személyekkel. A gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változásait figyelemmel kell kísérni.

A gyermekvédelmi felelős feladatai:  A nevelési év elején tervezze meg a gyermekvédelmi munkaprogramot.  Az intézményben jól látható helyen tegye közzé a gyermekvédelemi feladatokat ellátó intézmények nevét, telefonszámát.  Hangolja össze a gyermekvédelmi tevékenységet az óvodában dolgozó óvónők között.  Kísérje figyelemmel a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályok változását, tájékoztassa a többi óvónőt a változásokról.  Ha a gyermek veszélyeztetettségének megakadályozása érdekében tett intézkedési lehetőségek kimerültek, vegye fel a kapcsolatot az illetékes szervekkel.  Tartsa nyilván a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekeket, a nyilvántartásban jegyezze fel a gyermekekkel ill. a családdal kapcsolatos intézkedéseket, azok eredményességét. Ezt a feladatot a csoport óvónőivel együttvégezze.  Ellenőrizze a nyilvántartásba vételt, ill. a megszüntetés okait.  Tegyen javaslatot a különböző segélyezési formákra, segítsen a segélykérelmek kitöltésében. Szükség estén vegyen részt a környezettanulmány elvégzésében.. Az óvodás gyermek családi helyzetének évenkénti felméréséhez szükséges szempontok:  Az óvodások száma összesen, ebből a veszélyeztetettek száma,  Hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma,  Három, vagy több gyermekes családban élők száma. A gyermek veszélyeztetettségének okait vizsgáló szempontok:  Családi környezet: o rossz lakásviszonyok, o egészségügyi okok, o anyagi okok, o nevelési hiányosságok, o megromlott családi kapcsolat, o a gyermeki személyiségben rejlő okok, o bűnöző családi helyzet  Családon kívüli helyzet: o munkanélküliség, o váltakozó párkapcsolatok, o hajléktalanok, önkényes lakásfoglalók, o az életvitel az utcán történik, o kéregetésre kényszerítés, o pszichiátriai kezelés o kábítószerezés, italozás

97

8.2. A sajátos nevelési igényű gyermeke óvodai együttnevelése I. A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai együttnevelése érdekében az Árpád-házi Szent Margit Óvoda az alábbi pedagógiai rendszert építette ki és az alábbi gyakorlatot folytatja: Jogszabályi háttér: A sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó törvények, rendelkezések: - Közoktatási Törvény 8/B §-nak (3) bekezdése rendelkezik Az óvoda pedagógiai programjának, helyi nevelési tervének elkészítésekor az SNI gyermekekre vonatkozó irányelvek figyelembevételéről - Közoktatási Törvény 30.§ bekezdései a különleges gondozáshoz, rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jogról, a gyp-i nevelési-oktatási intézményekről és képzési kötelezettségről rendelkeznek.  Szakvélemények, különleges gondozás  Korai gondozás  Fejlesztő felkészítés  Intézmények  Jegyző kötelezési lehetősége  Szakértői bizottság feladatai  Beilleszkedési, tanulás, magatartási nehézség  Értékelés, minősítés alóli felmentés  Egyéni foglalkozások, fejlesztési tervek, segédeszközök  Szükséges szakemberek - Közoktatási Törvény34§ A pedagógiai Szakszolgálatokról rendelkezik - Közoktatási Törvény35§ A gyógypedagógiai tanácsadásról, korai fejlesztésről, fejlesztő felkészítésről, a fogyatékosságok szűréséről és vizsgálatáról, a logopédiai és gyógy testnevelés feladatairól rendelkezik. - Közoktatási Törvény52.§ (6) b. pontja tartalmazza a habilitációs, rehabilitációs órákra vonatkozó időkeret számításának módját. A 2007. éviLXXXVII.tv. aközoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. tv. Módosításai: 3§ a KT. 30§(7), 4.§ (11), (12), 5.§(1), a KT.35.§(4) bekezdése helyett KT.IX.fejezetének értelmező rendelkezései: 28. pontja - SNI gyermekek neveléséhez-oktatásához szükséges feltételek 29. pontja – SNI gyermek fogalom meghatározásáról rendelkezik A Közoktatási Törvény 1. sz. melléklete az 1993-as évi LXXIX. tv-hez első része tartalmazza a nevelési-oktatási intézményekben foglalkoztatott vezetők és alkalmazottak létszámát/ logopédus, gyógypedagógus, konduktor, stb-re vonatkozó rendelkezések/ 2. sz. melléklet az 1993. évi LXXIX. Tv.-hez a közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok, tanulók adati c. rész tartalmazza a nyilvántartó adatokat és azok továbbítási lehetőségeit. 3. sz melléklet az 1993.évi LXXIX. Tv-hez a csoportok , létszámhatárok, a foglalkozások szervezésének rendje 3. pont tartalmazza, hogy SNI-s tanuló hány főnek számít.

98

Irányelvek a sajátos nevelési igényű gyermeke óvodai neveléséhez 2/2005.(III.1) OM rend. SNI-s gyermek fogalmának meghatározása: a KT 121§-a (1) bekezdésének 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a, testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd, b, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességgel küzd.”

Az SNI gyermekek befogadásával kapcsolatos alapelvünk/ hitvallásunk: Alapelvünk: A korai segítségnyújtás nem korai szelekciót jelent, a korai diagnosztizálás nem címkét jelent, hanem egyéni állapot megismerését, az esélyek diagnosztizálását, amelynek célja a megfelelő időben és megfelelő módon biztosított korai nevelés. Pedagógiai hitvallásunk: Az SNI gyermekek integrációjával olyan befogadó intézménnyé szeretnénk válni, ahol a fizikai és lelki értelemben is biztonságos környezetben együtt nevelhetők a sajátos nevelési igényű, a hátrányos helyzetű és a legtehetségesebb gyermekek. Egyéni állapotukat megismerve, szakemberek és óvodapedagógusok közösen, a megfelelő időben , a megfelelő módon, a szülőkkel együttműködve biztosítják a kisgyermekek korai nevelését. Intézményünk az Alapító Okiratban foglaltaknak megfelelően az alábbi SNI-s gyermekek együttnevelését, befogadását támogatja:  Beszédfogyatékos, megkésett beszédfejlődésű,  Enyhébb fokban hallássérült, nagyothalló,  Enyhe értelmi fogyatékos,  Pervazív zavarban szenvedő,  Autisztikus kisgyermekek. Ld. legújabb Alapító okirat 2013. Teljes integráció: a gyermek minden tevékenységben részt vesz, együtt halad a többiekkel Óvodánk által nyújtott pedagógiai többletszolgáltatások jellemzői, formái: - egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs foglalkozások - a részképességek fejlesztését segítő foglalkozások - Az SNI gyermekek részképességeinek fejlesztése érdekében fejlesztő foglal-k - Kiemelten nehéz helyzetű gyermekek befogadását segítő csoport csoportfoglalkozások - A gyermekek befogadását előkészítő szülői foglalkozások.

99

A sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése az alábbiak figyelembevételével kerül megvalósításra. Fejlesztő-segítő pedagógiai környezet megteremtése 1) Személyi feltételek biztosítása: Az együttnevelésben résztvevő szereplők: a család, a gyermek, a gyermekközösség, Az óvodapedagógus, a gyógypedagógus, a nevelőtestület. A Pedagógiai Szakszolgálaton keresztül gyógypedagógust alkalmazunk a szakvéleményben megfogalmazottaknak megfelelően. A befogadó környezet megteremtése során rendszeresen konzultálunk külső szakemberekkel. 2) Csoport szervezés elvei: Inkluzív nevelési formában csoportonként maximálisan 1 olyan kisgyermek fogadása, aki 2 vagy 3 főnek számít. A szocializáció segítése a játék, és a többi óvodai tevékenységen keresztül. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel, a gyermek együttnevelésében részt vevő szakemberekkel. A kontrollvizsgálatokat figyelemmel kísérjük, félévente a fejlődést értékelő konzultáció. A gyermek után-követése, fél évig. 3) A szükséges tárgyi feltételek biztosítása: A gyógypedagógus által javasolt speciális fejlesztőeszközök és mindennapi tevékenységet segítő eszközök biztosítása. Fejlesztő szoba/logopédiai szoba, tornaszoba, fejlesztő programok, feladatlapok, szakkönyvek beszerzése. Az integrációt elősegítő pedagógiai tevékenységek: A fejlesztés kiemelt területei: 1) Enyhébb fokban nagyothalló gyermekek fejlesztésének feladatai:  Hangsúlyt kap a nyelvi kommunikáció megindítása, a kommunikációs igény és tevékenység állandó erősítése,  a beszédértés, a szókincsfejlesztés,  a gyermeket körülvevő környezet minden elemében a nyelvi kommunikáció szituatív alkalmazása. 2) Enyhe értelmi fogyatékos kisgyermek fejlesztésének feladatai:  Minta a kortárs csoporttal, a társakkal való együttműködés, a kommunikáció segíti a spontán tanulást.  Olyan képességfejlesztést kell megvalósítani, amely kellő időt és alkalmat biztosít - az alapmozgások fejlesztésére, - a kooperációs készség, verbális kommunikáció fejlesztésére, - az önkiszolgálási szokások elsajátítására, - a kognitív funkciók fejlesztésére.

100

3) Akadályozott beszédfejlődésű gyermek fejlesztésének feladatai:  A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpontba állító intenzív, komplex nevelési környezetben valósulhat meg.  Az óvodai nevelés során az anyanyelvi nevelés, a mozgás, a kommunikáció, illetve a vizuomotoros koordonációs készség fejlesztése fontos feladat. 4) Magatartási zavarban szenvedő, autisztikus kisgyermek fejlesztésének feladatai:  Az óvodai nevelés elsődleges feladata a kommunikációs, aszociális és kognitív habilitáció, terápia.  Ennek érdekében fontos a természetes élethelyzetek kihasználása a fejlesztésre, Egyénileg motiváló, speciálisan a gyermek szükségleteihez alkalmazkodó módon. Az óvodai fejlesztés minden esetben pszichológiai képességmérés, fejlődési szint és szociális adaptáció követése alapján, egyéni tervekkel történik, speciális módszerekben képzett szakemberek segítségével. Minden sajátos nevelési igényű gyermek fejlesztése szakember bevonásával történik, a fejlesztési tervet az óvónő és a szakember együttesen készíti el. A sajátos nevelési igényű gyermek beiskolázása szakértői vélemény alapján történik.

Az SNI gyermek integrálásának pedagógiai gyakorlata/ folyamata       

Az eltérő kisgyermek szakértői vizsgálatának előkészítése. A gyermek szüleinek tájékoztatása az őket megillető jogokról. Az SNI gyermek kontrollvizsgálatának figyelemmel kísérése, A kisgyermek sérüléséhez igazodóan a szakértői véleményben előírt szakirányú végzettségű gyógypedagógus alkalmazása. A kisgyermek óvodai fejlesztési tervének elkészítése. A rehabilitációs foglalkozások megszervezése. A fejlesztő foglalkozások megszervezése (gyermekenként heti 1-2 alk. 30 percben)

Az alábbi területeken kiemelten figyelünk a gyermek bevonására: - Játék, - Mozgás, - Vers, mese, dramatikus játék, - Ének, zene, énekes játékok, - Rajzolás, mintázás, kézimunka, - A környezet tevékeny megismerése, - Munka jellegű tevékenységek, - Figyelemmel kísérjük az SNI gyermek társas kapcsolatának alakulását. A gyermek fejlődését félévente közösen áttekintjük, a szülő, a gyógypedagógus, az óvodapedagógus.

101

A gyermeki fejlődés nyomon követésének ajánlott szakaszai:     

Az óvodával való ismerkedés szakasza. A fejlődés nyomon követése fél éves időkeretben, Ajánlás az egyes gyermekre és csoportra irányuló értékelési rendszerünk hatékonyságának elemzésére középső és nagycsoportos gyermekek számára. A fejlődés áttekintése 5 éves korban, Döntés a beiskolázásról 6-7 éves korban a szakvélemény alapján. Után követés.

Tájékozódás a gyermek fejlődéséről interjúkérdésekkel: - Ismeri-e a szülő az óvoda nevelési programját? - Milyen segítséget kapott az óvodába lépéskor? - Volt-e zavaró körülmény a megismerkedési szakaszban? - A tájékoztatás és a kapott segítség elegendő volt-e ahhoz, hogy a gyermekének óvodai beilleszkedése zökkenőmentes legyen? - Jól érzi-e magát a gyermeke az óvodában, óvodai élményeiről beszél-e? A fejlesztési tervet a szakmai megállapításoknak megfelelően módosítjuk. a) Habilitációs, rehabilitációs tevékenységek: Cél: a hátrányok csökkentése. A gyakoriság, a módszer, a szakember konkretizálva az adott gyermekre, a munkatervben kerül meghatározásra. b) Fejlesztő foglalkozások, támogató tevékenységek: Cél: A kognitív és szociális képességek, készségek fejlesztése, Gyakoriság, módszer, szakember, felelős meghatározása. c) Szülői értekezlet, szülői fórum: Cél: Befogadó szülői környezet kialakítása. A társadalmi érzékenységet, integrációt támogató környezet megteremtése.(esetleges aggodalom mérséklése) d) Családkonzultáció: Cél: a SNI gyermek szüleivel való együttműködés, kooperáció erősítése. e) Továbbképzések: Cél: Nyitottá és alkalmassá tenni a nevelőtestületet az együttműködésre, a segítő és támogató kommunikációs technikák, konfliktus megoldási technikák átvétele. f) Szakmai támogatás, szakmai konzultáció, esetmegbeszélés az óvodában: Cél: Segítségnyújtás a befogadó pedagógiai környezet kialakításában, a speciális bánásmódhoz. Tanácsadói támogatás (pl. PSZK.) Szakmai konzultáció a külső partnerekkel.

102

Az SNI gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció vezetése: 

Az SNI gyermekkel érkező dokumentumok : - szülői dokumentumok, - az egészségügyi ellátás dokumentumai, - szakvélemények, - szakértői vélemények, - a pszichológiai és pedagógiai státusz dokumentumai: szakértői vélemény, szakértői javaslat, irattári száma.



Az SNI gyermekkel kapcsolatos tanügyi dokumentumok: - egyéni fejlődési napló, - tanévvégi értékelés, - jogszabályi előírások Szakmai dokumentumok: - Alapító Okirat - SZMSZ - Helyi Pedagógiai Program - Gyermekvédelmi dokumentumok





Az SNI gyermek fejlődésével, készség és képességfejlesztésével összefüggő dokumentumok: - lehetséges fejlesztési eljárások, terápiák bemutatása, - folyamat diagnosztika, - az egyéni fejlesztési terv, - a mentesítés lehetőségei, - pedagógiai vélemény összegyűjtése, - vonatkozó törvények és rendeletek részletei, - szakszavak szótára - (az értelmezéshez.)

103

9.

Eszközök és felszerelések jegyzéke

104

Felhasznált irodalom 1. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 1996 1B Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2009. 1C Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 2012 2. Az óvodai nevelés programja (TK Bp.1971) 3. J.Huizinga: Homo Ludens (Atheneum 1944) 4. J.M. Lotman: Szöveg, modell, típus. Gondolat 1973 5. Grastyán Endre: A játék neurobiológiája /kézirat / 6. V. J. Propp: A mese morfológiája. Gondolat 1975 7. Falvai Károly: Ritmikus mozgás énekes játékok 1994 8. Szarkáné Horváth Valéria: Az óvodai ének zene foglalkozások módszertana. Nemzeti Tankönyvkiadó 1995 9. Forrai Katalin: Ének az óvodában. Editio Musica 1993 10. Nyíri Tamás: Antropológiai vázlatok 11. Nyíri Tamás: Az ember társadalmi léte Bp. 1984 12. Az óvodai ábrázolás és kézimunka módszertana Tk. 1974 13. Rubinstein: Az általános pszichológia alapjai. Akad. 1979 14. Gerő Zsuzsa : A gyermekrajzok esztétikuma. Akad. 1974 15. Mérei-Binét: Gyermeklélektan Gondolat 1970 16. Benedek Elek: A vitéz szabólegény Móra 1959 17. Újszövetségi Szentírás Szt. István Társulat Bp. 1985 18. A katolikus iskola. A Katolikus Nevelés Kongregációja Róma 1977 19. Fabricius-Kovács Ferenc: Kommunikáció és anyanyelvi nevelés.OPI 1980 20. Kontra György dr.: A fejlődő gyermek. 21. A gyermekek jogairól szóló nemzetközi egyezmény 22. Az óvodai nevelés programja Bp. OPI 1989 23. Az egyházi törvénykönyv. Szt. István Társulat 1985 24. B.Bettelheim: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat 1985 25. Bartók Béla: Válogatott zenei írásai. Magyar Kórus 1984 26. Marler- Hamilton: Az állatok viselkedésének mechanizmusai. Mezőgazdasági Kiadó 1975 27. Kodály Zoltán: Zene az óvodában 28. Terts István: A nyelvész szóra bírja a nyelvet. Magvető 29. Herbert Haag dr.: Bibliai lexikon. Az Apostoli Szentszék könyvkiadója 1989 30. A. Augustinus: vallomások. Gondolat Bp. 1982 31. A. Tanquerey: A tökéletes élet. Paris Roma 1932. / Nihil obstat 1932 / 32. A Magyar Népzene Tára 33. Óvodavezetők kézikönyve, Okker Okt. Iroda, 1996 34. Dr. Mészáros Vincéné: Bábjáték az óvodában 1975. OPI 35. Faust Dezsőné: Néphagyományőrző óvodai program, Gödöllő, 1997. 36. Irányelvek a katolikus óvodák számára Bp. KPTSZI 1998.

105

1 sz. melléklet

A hegyi beszéd A tömeg láttára Jézus fölment a hegyre. Ott leült, tanítványai pedig köréje gyűltek. Akkor szólásra nyitva ajkát, így tanította őket: „Boldogok a lélekben szegények: övék a mennyek országa Boldogok a szomorkodók: majd vigasztalásban lesz részük Boldogok a szelídek: övék lesz a föld Boldogok, kik éhezik és szomjazzák az igazságot: majd betelnek vele Boldogok az irgalmasok: majd irgalmat nyernek Boldogok a tisztaszívűek, ők meglátják Istent Boldogok a békességesek: ők Isten fiai Boldogok, akiket az igazságért üldöznek: övék a mennyek országa / Máté 5, 1-7,29 /

106

2 sz. melléklet

A szeretet himnusza Szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, Ha szeretet nincs bennem, Csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem, ismerjem az összes titkokat és minden tudományt, legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. Osszam el bár egész vagyonomat a szegények közt s vessem oda testemet, hogy elégessenek, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem gőgösködik, nem tapintatlan, nem keresi a magáét, haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal, mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. A szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. Tudásunk csak töredékes, töredékes a prófétálásunk is, de amikor eljön a beteljesedés, ami töredékes, véget ér. Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek, de amikor férfivá nőttem, elhagytam a gyermek szokásait. Most még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd színről színre. Most csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek, ahogy én magam is ismert vagyok. Most megmarad a hit, a remény, a szeretet - ez a három, de köztük legnagyobb a szeretet. Törekedjetek a szeretetre! / 1 Kor. 13,1 – 13 107

3. sz. melléklet

Eszközök és felszerelések jegyzéke

108