SZENT LÁSZLÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
2013
TARTALOMJEGYZÉK
1.
SZERVEZETI
ÉS
MŰKÖDÉSI
RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA
SZABÁLYZAT
ÁLTALÁNOS
………………………………………… 4.
2.
Az ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐ
……………………………………..4.
3.
AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAI
…………………………………… 6.
4.
AZ ISKOLA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
……………………………………9.
5.
AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLATRENDSZERÜK
…………12.
6.
A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK
………….19.
7.
AZ ISKOLA BELSŐ SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
………23.
8.
A PEDAGÓGIAI MUNKA BESLŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDSZERE ……
9.
AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE
10.
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
11.
AZ
INTÉZMÉNY
DOLGOZÓINAK
…………………………………………..25. …………………………………28. FELADATA
A
MEGELŐZÉSÉBEN, TEENDŐIK BALESET ESETÉN
TANULÓBALESETEK ……………………..31.
12
.RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
13.
FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI
14.
AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE
15.
AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT IRATOK KEZELÉSE
………….32. …………….35.
…………………………36.
…………………………………………..37.
16.
TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK
17.
AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁSNYOK ÁPOLÁSA, AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE
24.
………………………………. 38.
……………………………………………………………………42.
18.
AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK ......
43.
19.
A KÖNYVTÁR SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA………….,……
53.
ZÁRÓRENDELKEZÉSEK
…………………………………………………………..83.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET: ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT
1.
AZ SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI, HATÁLYA
A Szent László Utcai Általános Iskola szervezeti felépítésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület 2013. március 27-én elfogadta. Az szervezeti és működési szabályzat elfogadás előtt a jogszabályokban meghatározottak szerint véleményezte -
diákönkormányzat
-
szülői szervezet
-
közalkalmazotti tanács
A szervezeti és működési szabályzat valamint egyéb intézményi belső szabályzatok, előírásai minden, az intézménnyel jogviszonyban álló személyre kötelezőek.
2. AZ ISKOLA ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 3
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) célja, jogi alapja és hatálya
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A szervezeti és működési szabályzat meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az SZMSZ az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer racionális és hatékony megvalósítását szabályozza.
A Szervezeti és Működési Szabályzat a következő törvények alapján készült: 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt) és annak módosításai 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról és annak módosításai A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek a következők 138/1992. évi (X. 8.) Korm. rendelet a Kjt végrehajtásáról a közoktatási intézményekben és annak módosításai 11/1994. évi (VI. 8) KMK rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és annak módosításai 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola egészségügyi ellátásról 217/1998. évi (XII.30.) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjéről 193/2003. évi (XI.26.) Korm. Rendelet a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről 23/2004.
évi
(VIII.
27.)
OM
rendelet
a
tankönyvvé
nyilvánítás,
a
tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről
A szabályzat hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb szabályzatok (vezetői utasítások) betartása kötelező érvényű az intézmény minden közalkalmazottjára és az intézménnyel szerződéses jogviszonyban állókra. 4
A Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet és a diákönkormányzat jogosítványainak gyakorlása mellett. A szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül kerülnek a Szent László Utcai Általános Iskola és a Hajnal Utcai Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatai. Az intézmény jellemzői, jogállása
Az intézmény jellemző adatai Név:
Szent László Utcai Általános Iskola
Székhelye:
Békéscsaba, Szent László u. 17.
Telefon:
66/321-745
Típusa:
8 évfolyamos általános iskola
OM azonosítója: 028256 Szakágazati besorolás száma: 852010 Az intézmény jogállása Közoktatási intézményünk önálló jogi személy Alapító:
Békéscsaba
Megyei
Jogú
Város
Önkormányzata,
illetve
jogelődje Békéscsaba, Szent István tér 7 Működtető:
Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Békéscsaba, Szent István tér 7.
Fenntartó: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10- 14
3. .AZ ISKOLA ALAPDOKUMENTUMAI Az intézmény jogszerű működését az 1992. XII. 18-án kelt, 2009. IX. 24-én egységes szerkezetbe foglalt 18/1992 sorszámú alapító okirat, és az ezzel való nyilvántartásba vétel biztosítja. Az alapító okirat tartalma az előzőekben megtalálható. Az intézmény tartalmi működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervhez kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. 5
A pedagógiai program tartalma Iskolánk nevelési programja Az intézményben folyó oktató-nevelő munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei és eljárásai Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységrendszerek szervezeti formák Szociális háttérből adódó hátrányok enyhítését segítő tevékenységek Gyermek és ifjúságvédelem kiemelt feladata A szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei A nevelő-oktató munka ellenőrzi, mérési, értékelési rendszere A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszköz és felszerelések jegyzéke Iskolánk helyi tanterve Az ütemezésnek megfelelő óratervek Alkalmazandó
tankönyvek,
tanulmányi
segédletek
és
taneszközök
és
szorgalmának
kiválasztásának elvei Az iskolába lépés szabályozása, a tanulók felvétele A magasabb évfolyamba lépés feltételei A
tanulók
tanulmányi
munkájának,
magatartásának
ellenőrzése, értékelése A
pedagógiai
programban
megfogalmazott
célok
és
feladatok
teljesítettségének kritériumai A pedagógiai program érvényessége, értékelése, módosítása Eljárási szabályok
A pedagógia program megtekinthető, a szülők és gyerekek számára hozzáférhető a titkárságon valamint az iskolai könyvtárában. Az intézmény vezetője – távollétében helyettese – az igazgatói fogadóórán ad tájékoztatást a pedagógiai programról.
6
Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Megtalálható benne az ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának helye és időpontja, amely a szülők és gyerekek által jól látható helyen is feltüntetésre kerül. A fenti – nyilvánosságot biztosító – előírásokat a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend tekintetében is alkalmazni kell. A tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket a házirend tartalmazza. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos előírásokat. A házirend tartalma: Bevezető rendelkezések A házirend célja és feladata A házirend hatálya A házirend nyilvánossága A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony létesítése és feltételei A tanulói jogok és kötelességek A tanulók tantárgyválasztása A tanuló távolmaradása és annak igazolása A tanulók dicsérete és jutalmazása A tanulók fegyelmezése A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása A diákönkormányzattal kapcsolatos rendelkezések Az iskola munkarendje A tanítás rendje A tanórán kívüli tevékenységek rendje A létesítmények és helyiségek használati rendje A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében A tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába Térítési díj és tandíj A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei A házirend elfogadása és jóváhagyása Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, valamint a felelősök megjelölésével. Megtalálható benne a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős fogadóórájának helye és időpontja, mely a szülők és gyerekek által jól látható helyen is feltüntetésre kerül.
7
Az alapdokumentumok megtekinthetők, a szülők és tanulók számára hozzáférhetők a titkárságon, valamint az iskola könyvtárában. Az intézmény vezetője - távollétében helyettesei - adnak tájékoztatást az alapdokumentumokban foglaltakról.
4..AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE AZ ISKOLA SZERVEZETI EGYSÉGEI Az intézmény szervezeti egységei és vezetői szintjei A szervezeti egységek és a vezetői szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően magas színvonalon láthassák el. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttműködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenőmentes legyen. Az eltérő tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják. Az intézmény vezetője A vezető személye Az intézmény vezetője csak a közoktatási törvény által előírt feltételeknek megfelelő személy lehet, akinek kiválasztása nyilvános pályázat, vagy megbízás útján történik. A vezetői megbízás legfontosabb követelménye: az iskolatípusnak megfelelő felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség, és a pedagógus munkakörben való határozatlan idejű alkalmazás, valamint a szükséges szakmai gyakorlat. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek, a diákönkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető kiemelt feladatai: a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése, a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalás jogkör gyakorlása, a közoktatási intézmény képviselete,
8
együttműködés biztosítása a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, a szülők és a diákok képviselőivel, a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése, a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanuló- és gyermekbaleset megelőzésének irányítása, a döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, a kollektív szerződés vagy közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Az intézményvezető kiadmányozási hatáskörébe tartozó, általánosan nem helyettesíthető feladatok: teljes munkáltatói jogkör gyakorlása (KIVÉVE a közalkalmazotti jogviszony létesítésére, megszüntetésére, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása) a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, az intézményben helyettesítés céljából, határozott időre történő jogviszony létesítésére irányuló munkáltatói intézkedés egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalások az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntések, tájékoztatók, megkeresések tanulói jogviszony létesítése, felvétel, felmentés, az igazgatóhelyettes, munkaközösség-vezetők, az osztályfőnökök megbízása, a pedagógusok továbbképzésben való részvétel személyre szóló megállapításakor döntési jogkör gyakorlása,, a rendkívüli szünetek elrendelése. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény igazgatója – a közoktatási törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért: szakszerű és törvényes működésért a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért, a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért. Az intézmény vezetősége A vezetőhelyettes (igazgatóhelyettes) személye Az intézményvezető feladatait a vezetőhelyettes közreműködésével látja el. A vezetőhelyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja, a határozatlan időre kinevezett közalkalmazottnak. A megbízás az aktuális vezetői ciklus végéig határozott ideig érvényes.
9
Az igazgatóhelyettesek a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személyek. Az igazgatóhelyettes irányítja közvetlenül a pedagógusok munkáját. A vezetőhelyettes jogköre és felelőssége A vezetőhelyettes munkáját a munkaköri leírás alapján, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. A vezetőhelyettes feladat- és hatásköre kiterjed az egész munkakörükre. A vezetőhelyettes felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörükre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartoznak az intézményvezetőnek. A vezetőhelyettes beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. A vezetőség Az intézmény vezetősége az igazgatón és a helyettesén kívül úgy nevezett középvezetőkből áll. A középvezetők az egyes szervezeti egységek munkáját irányítják, tervezik, szervezik, ellenőrzik és értékelik. A középvezetők ellenőrzéseiről, tapasztalatairól beszámolnak az intézményvezetőnek. A vezetőség félévenként beszámolási kötelezettséggel tartozik a nevelőtestületnek. Az intézmény vezetősége konzultatív testület: véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és dönt mindazon ügyben, amelyekben az igazgató saját jogköréből ezt szükségesnek látja. Az intézményvezetőség tagjai: az intézményvezető, igazgatóhelyettes, a szakmai munkaközösségek vezetői, az intézmény közalkalmazottainak választott képviselői, a diákság pedagógusvezetője. A vezetők és középvezetők a vezetői értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről: a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módját. A vezetők kapcsolattartási rendje Az intézményvezető és helyettesei kapcsolattartása folyamatos, a szükségleteknek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket, legalább hetente egy alkalommal. A vezetőség a munkatervben rögzített vezetői értekezleteket tart. Rendkívüli vezetői értekezlet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. A vezetők helyettesítési rendje Az intézményvezető helyettesítése: Az intézményvezető átruházott jogkörét és feladatait távolléte esetén helyettese látja el. A vezetői ügyeleti beosztásnak megfelelően. Az intézményvezető tartós távolléte (legalább kettő hét) esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. A helyettesítés további rendje az intézményvezető és helyettesei akadályoztatása esetén:
10
munkaközösség-vezető, konkrét személyre szóló megbízás alapján a közalkalmazotti tanács elnöke vagy valamely tagja a szakszervezeti titkár esetenként megbízott nevelő. A helyettesítés esetén a közalkalmazott felelőssége az intézmény működésével, a tanulók biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
5. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, KAPCSOLAT RENDSZERÜK Az alkalmazotti közösség és kapcsolattatásának rendje . Közalkalmazottak Az intézmény dolgozói közalkalmazottak, ezért munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a munkatörvénykönyve mellett a közalkalmazotti törvény szabályozza. Az alkalmazottak egy része oktató-nevelő munkát végző pedagógus, az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő (iskolatitkár, rendszergazda) vagy közvetetten segítő más közalkalmazott ( ételosztók, takarítók, fűtő, karbantartó). A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melynek tevékenységével az SZMSZ önálló fejezete foglalkozik. Az alkalmazotti közösségek jogai Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak úgy rendelkezhet, ha hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. Döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egyszemélyben, - testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50 % + 1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A nevelőtestület pedagógusait megilleti a jog, hogy az iskolavezetéssel történt egyeztetés után, használatra megkapják az intézmény tulajdonát képező
11
informatikai eszközöket. ( laptop ) Az eszközök kiadását az intézményvezetés koordinálja. Az alkalmazotti közösség kapcsolattartásának rendje Az intézmény a különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. A kapcsolattartás formái: különböző értekezletek, megbeszélések, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések stb. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben feljegyzésben rögzíteni. Nevelőtestületi értekezletet, a teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Ezen értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje Az osztályközösségek a tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járók és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség tanulólétszáma rendeletben meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettesek és az osztályfőnöki munkaközösségvezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Az ötödik osztályok osztályfőnökei esetében a döntés kialakításához meghallgatja a negyedikes osztályfőnök javaslatát is. Az osztályfőnök jogosult – az osztályközösségben tapasztalt problémák megoldására – az osztályban tanító pedagógusok osztályértekezletet összehívni. Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztályközösségek diákjai azokon az órákon, amelyek eredményessége érdekében szükséges a kisebb tanulói létszám (idegen nyelv, technikai, számítástechnikai órák). A tanulócsoportok bontását a tantárgy sajátos jellege, vagy a tanrend szervezése indokolja. Egy tanulócsoportos évfolyam esetében az osztály képességbeli összetétele dönti el a bontás tantárgyi lehetőségeit. A diákgyűlés (iskolagyűlés) Az iskola tanulóközösségének a diákgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által. illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell diákközgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy- a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását
12
a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzati vezetők beszámolnak az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskolavezetéshez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgatónak 30 napon belül választ kell adni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetői vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. A diákönkormányzat és működése A diákönkormányzat szervezete A tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat akkor járhat el az intézmény egészet érintő ügyekben, ha megválasztásában a tanulók több mint 50 %-ának képviselete biztosítva van. A diákönkormányzat – a tanulóközösség által elfogadott és a nevelőtestület által jóváhagyott – szervezeti és működési szabályzata az intézményi SZMSZ mellékletében található. A diákönkormányzat működési feltételei Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit. A diákönkormányzat az iskola helységeit, berendezéseit az intézményi SZMSZ és a házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe. Az intézményi költségvetés biztosítja a diákönkormányzat működéséhez azokat a költségeket, amelyeket a diákönkormányzat minden tanév október 31-ig saját költségvetéseként megfelelő indoklással előterjeszt. A diákönkormányzat és az intézmény közötti kapcsolattartás A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diáktanács képviseletében. A diákönkormányzatot képviselő felnőtt személy vagy diáktanács elnöke folyamatos kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával. A diákönkormányzat felnőtt megbízottja képviseli a tanulók közösségét az iskolavezetőségi és nevelőtestületi értekezletek vonatkozó napirendi pontjainál. A tanulók egyéni gondjaikkal, valamint kéréseikkel közvetlenül is felkereshetik az intézmény vezetőjét. Az intézményvezető heti fogadóórájának időpontja tanévenként változik. Az adott tanév intézményvezetői fogadóóráját az intézmény munkaterve tartalmazza. Az időpont közzététele az osztályfőnök feladata.
13
A szülői közösség és kapcsolattartás rendje A szülői szervezetek A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. Az intézményben Szülői Munkaközösség (SZM) működik, amely képviseleti úton választott szülői szervezet. A SZM-t a tanulók szüleinek több mint 50 %-a választja meg, ezért ez a szülői szervezet jogosult eljárni valamennyi szülő képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy választott elnök juttatja el az intézményvezetőségéhez. Az SZM választmányát az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontban tanévenként legalább egyszer összehívja, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. Az SZM választmányának elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az intézmény – a közoktatási törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart, amely lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezlet, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként három munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor mutatják be az osztályban oktató-nevelő új pedagógusokat is. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. A szülői fogadóórák rendje: Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. Az intézmény tanévenként két, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban behívhatja intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni
szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató füzetben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet, és írásos bejegyzést az osztálynaplón kívül a tanuló által átnyújtott tájékoztató füzetben is feltüntetni, azt dátummal és kézjeggyel ellátni: a szóbeli feleletet aznap, az írásbeli számonkérés eredményét a feladat kiosztása napján. Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és a tájékoztató füzet érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja a tájékoztató füzetből hiányzó érdemjegyeket. Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Az intézmény külső kapcsolatainak rendszere A külső kapcsolatok célja, formája és módja Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyerekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, - meghívás vagy egyéb értesítés alapján. A kapcsolattartás formái és módjai: közös értekezletek tartása, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, közös ünnepélyek rendezése intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon.
15
Rendszeres külső kapcsolatok Intézményünk a feladatok eredményes ellátása érdekében rendszeres munkakapcsolatot tart számos szervezettel. Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: fenntartóval, működtetővel önkormányzattal városi etnikai kisebbségi önkormányzatokkal, Békéscsaba város közoktatási intézményéveivel, a beiskolázási körzetünkben lévő óvodásokkal és a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolával, közművelődési intézményekkel, gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, a gyermekjóléti szolgálattal, nevelési tanácsadó szolgálattal, pedagógiai szakmai szolgálatokkal, családsegítő központtal, történelmi egyházak képviselőivel, az
intézményt
támogató
„A
békéscsabai
Közhasznú Egyesülettel Békéscsabai Röplabda SE, egyéb szervezetekkel, Városi Rendőrkapitányság DADA program.
„Szentlászlósokért”
6. A NEVELŐTESTÜLET ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK
A nevelőtestület és működési rendje A nevelőtestület A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az iskola legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja minden közalkalmazott pedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott (gazdasági vezető). A nevelőtestület feladata és jogai A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, módosítása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, módosítása a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépés megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása, a tanulók, fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a
diákönkormányzat
szervezeti
és
működési
szabályzatának
jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása.
A nevelőtestület értekezletei A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a tanév során. Az értekezletek egy részét az intézmény éves munkaterve rögzíti.
A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók – szülői szervezet diákönkormányzat, stb. – képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben (eltekintve a tanulók magasabb évfolyamba lépését és fegyelmi ügyeit) az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal.
A tanév rendes értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, félévi, év végi osztályozó értekezlet, nevelési értekezletek, tanévzáró értekezlet, alakuló értekezlet, munka értekezletek.
Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A nevelőtestületi értekezlet lényegkiemelő, emlékeztető jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti.
A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A munkaközösség célja Az intézményben tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hozzanak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül munkaközösség irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt bíz meg az intézményvezető a munkaközösség tagjainak véleményét figyelembe véve. A megbízás visszavonásig érvényes
18
A szakmai munkaközösségek feladatai A munkaközösség a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munka hatékonyságát, javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, összeállítja a vizsgát (különbözeti-, osztályozó-, javító) feladatait, kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és tanulmányi versenyeket, végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. A munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője, képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezetők további feladatai és jogai: irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és a munkaterv alapján a munkaközösség éves programját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, szakmai továbbképzésekre, munkaközösségi tagok jutalmazására. Az intézmény szakmai munkaközösségei ( 4 db) Alsó tagozaton tanítók szakmai munkaközössége -- szakterület: 1-4. osztály - alsós reál munkaközösség - alsós humán munkaközösség Tanárok szakmai munkaközösségei-- szakterület 5-8. osztály - felsős reál munkaközösség - felsős humán munkaközösség
A nevelőtestület feladatainak átruházása Az egyes feladat és jogkör átadása A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre vagy diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói: a bizottságok az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a munkatervben rögzített félévi értekezletek időpontjában. A nevelőtestület által létrehozott bizottság, munkacsoportok: A nevelőtestület – feladata – és jogkörének részleges átadásával – állandó bizottságokat hozhat létre tagjaiból. A Fegyelmi Bizottság feladata: a házirendet súlyosan megsértő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. Tagjai: az intézményvezető vagy helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy a fegyelmi ügyben független pedagógus egy a tanuló által felkért pedagógus diákönkormányzat képviselője. Az osztályközösségek nevelőtestületi megítélése A nevelőtestület a tanév félévenkénti értékelésén kívül az osztályközösségek tanulmányi munkájának értékelését, magatartási és szorgalmi problémái megoldását az érintett közösséggel közvetlenül foglalkozó pedagógusokra ruházza át. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség az osztályközösségek esetében az osztályfőnökre hárul. Az adott tanulói közösségért felelős osztályfőnök szükség esetén – a vezetőség tudtával – úgynevezett nevelői osztályértekezletet hívhat össze, melyen az osztály pedagógusainak jelen kell lenniük. A nevelőtestület szakmai munkaközösségre ruházott jogai A nevelőtestület az oktatási törvényben meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségekre ruházza át az alábbi jogköreit a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, taneszközök, tankönyvek kiválasztása, továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel, a határozott időre kinevezett pedagógus véleményezése, a szakmai munkaközösség vezető munkájának véleményezése.
7. AZ ISKOLA BELSŐ SZERVEZETI RENDSZERE, IRÁNYÍTÁSA
SZÜLŐI MUNKAKÖZÖSS ÉG
SZÜLŐI KÉPVISELŐK
ISKOLAVEZETÉS
DÖK
MUNKAKÖZÖSSÉGVEZETŐK
TANTESTÜLET
EGYÉB ALKALMAZOTTAK
OSZTÁLYOK
21
8. A PEDAGÓGIAI MUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE „A pedagógiai tevékenység ellenőrzése során kiemelkedő feladatok az alábbiak: a pedagógiai program oktatási és nevelési feladatainak végrehajtása, a helyi tanterv megvalósítása a tanév munkatervi feladatainak megvalósítása, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata a nevelői, oktatói munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, ezzel kapcsolatosan a pedagógusok szakmai és módszertani felkészültségének vizsgálata a tanulók szaktárgyi tanulmányi eredményeinek felmérése, magatartásának, szorgalmának értékelése az anyakönyvek, haladási naplók folyamatos, szabályszerű vezetésének ellenőrzése; a túlórák, helyettesítések pontos megállapítása a napközis nevelőmunka hatékonysága az osztályozó, javítóvizsgák szabályszerű lefolytatása az osztály és szaktantermek felszereléseinek, a szertárak berendezéseinek szabályszerű használata a tanulók egészség- és balesetvédelmi, valamint tűzrendészeti oktatása, ennek bizonylatolása” (SZMSZ 9. és 10. melléklet 2. old.) A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak: igazgató igazgatóhelyettesek munkaközösség-vezetők. Az igazgató általa szükségesnek tartott esetekben - jogosult az iskola pedagógusai közül bárkit - meghatározott céllal és jogkörrel ellenőrzési feladatokkal megbízni. Az egyes tanévekre vonatkozó ellenőrzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenőrzést végzők megjelölését az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv határozza meg.
22
9. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSI RENDJE A tanév helyi rendje A tanév rendjének meghatározása A tanév szeptember 1-jétől a következő év augusztus 31-ig tart. A tanév általános rendjéről az oktatási miniszter évenként rendelkezik. A tanév és az óvodai nevelési év helyi rendjét, programját a nevelőtestület határozza meg és rögzíti saját munkatervében az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. A tanév rendje és annak közzététele A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-) rendjét, a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény rendszabályait (házirend) és a munka-, tűz-, és balesetvédelmi előírásokat, az osztályfőnökök az első tanítási napon ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten a szülőkkel. A nyitva tartás és a felügyelet rendjéről is tájékoztatni kell a szülőket. Az intézmény nyitva tartása Az iskola hivatalos munkaideje tanítási napokon 7.30 órától 16.30 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt eseti kérelmek alapján. Az óvoda a nyári időszakban általában 5-6 hétig tart zárva. Ezen időszakban a szülők gyermekeiket a szomszédos óvodákban helyezhetik el. Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani! Az intézmény tanítási szünetekben a fenntartó által meghatározott ügyeleti rend szerint tart nyitva. A tanítási napok rendje A tanítási órák rendje
Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban lévő órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt termekben. A napi tanítási idő (a kötelező órarend szerinti tanítási órák időtartama) 8 órától 14 óráig tart. A tanórán kívüli foglalkozásokat 16.30 óráig be kell fejezni. A tanítási órák időtartama: 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8 órakor kezdődik, nulladik óra nem tartható. Indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el. A tanítási órák (foglalkozások) látogatására igazgatói engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézmény vezetője adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt az igazgató és a helyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama: 15-10 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek nem rövidíthetők, legkisebb időtartama 10 perc. Minden szünet ideje alatt - a tanulók egyészsége érdekében – a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók – egészségük érdekében – lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére! Az étkezést lehetőség szerint 12 – 14.15 óra között kell lebonyolítani. A dupla órák az igazgatóhelyettesek engedélyével – az óraközi szünet eltolásával – tarthatók, de a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. Az intézményi felügyelet rendszabályai Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok és diákok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért az igazgatóhelyettesek, illetve az osztályfőnöki munkaközösség vezetője felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Tanulói ügyeleti rendszer segíti az ügyeletes pedagógus munkáját, melynek szabályai a házirendben találhatók. Az ügyeleti rend kiterjed a tanítás (foglalkozás) előtti és utáni időszakokra: reggel: 7.15 órától 7.50 óráig délután: 16.00 órától 16.30 óráig (szükség esetén) pedagógus felügyel.
24
A tanítás nélküli munkanapokon akkor tartunk gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább 10 tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza. Az intézmény munkarendje Az intézménnyel jogviszonyban a tanulók, a pedagógusok és az oktatónevelő munkát segítő, nem pedagógus munkakörű alkalmazottak állnak. A vezetők intézményben való tartózkodása Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy vezetőhelyettese heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. A közalkalmazottak munkarendje Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízott munkatársa tartja. A vezetőhelyettes tesz javaslatot – törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A pedagógusok munkarendje A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógusok heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyerekekkel tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. A pedagógusok napi munkarendjét a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetőhelyettes állapítja meg az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését a vezető engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdése előtt 15 perccel munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusoknak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása estén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni.
25
A nem pedagógus munkakörűek munkarendje Az oktató-nevelő munkát segítő alkalmazottak munkarendjét, a távollévők helyettesítési rendjét a BIC ( Békéscsabai Intézmény ellátó Centrum ) ügyintéző állapítja meg a munkáltató intézményvezetőjének jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenőmentes ellátását. Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 5 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a BIC i ügyintézőt. A tanulók munkarendje A tanulók munkarendjét intézményi életének részletes szabályozását a SZMSZ mellékletében megtalálható házirend határozza meg. A házirend szabályait a nevelőtestület-intézményvezető (igazgató előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező. Belépés és benntartózkodás rendje az intézménnyel jogviszonyban nem állók részére Az iskola területére, épületébe a tanulókon és az intézmény alkalmazottain kívül csak a hivatalos ügyet intézők léphetnek be és tartózkodhatnak bent. Kivételt képeznek azok, akik az iskola igazgatójától engedélyt kaptak (pl. helyiségbérlet esetén). Az iskolába érkező szülők, illetve más – hivatalos ügyet intéző – személyek belépése a Vigasz utca felőli bejárati ajtón keresztül történik, a portási feladatokat is ellátó technikai dolgozó útbaigazításával. A belépők kötelesek megnevezni jövetelük célját. A szülők, hozzátartozók a tanulókra az iskola udvaron várakoznak. A hivatalos ügyek intézése a titkárságon, a vezetői irodákban illetve ezek előterében történik. Dohányzás csak az erre kijelölt helyen lehetséges. Az iskola helyiségeit használók külső igénybevevő csak a megállapodás szerinti időben és helyen tartózkodhatnak. Tanítási órákon, tanórán kívüli foglalkozásokon az intézménnyel jogviszonyban nem állók csak igazgatói engedéllyel vehetnek részt. A tanórák egyéb foglalkozások megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetekben az igazgató és helyettesei tehetnek.
10.. INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK A SZMSZ 1. számú melléklete, a Házirend tartalmazza az intézményi védő, óvó előírásokat, amelyek a SZMSZ részét is képezik. Az intézmény biztonságos munkakörülményei a közalkalmazottak egészsége és tűz elleni védekezés érdekében az SZMSZ mellékletei között Munkavédelmi és Tűzvédelmi Szabályzat található. A közalkalmazottakra vonatkozó érdekek a gyerekek esetében is kiemelt figyelmet követelnek.
26
A fentiek megvalósulásához a tanulóknak be kell tartaniuk a házirend előírásait, különös tekintettel annak alábbi pontjaira: a tanulói kötelességek az ügyeletesek és hetesek feladatai a tanítás és a tanórán kívüli tevékenységek rendje a létesítmények és helyiségek használati rendje Munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatás A tanulók minden évkezdéskor, az első osztályfőnöki órán munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesülnek, amelyet az osztályfőnökök tartanak. Ennek keretében – a házirend ismertetésével egyidejűleg – az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet: veszélyforrások az iskolában, az egészség és testi épség védelmére vonatkozó rendelkezések, tilos és elvárható magatartásformák, a rendkívüli események esetén, szükséges teendők (SZMSZ), az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályok. Az ismertetésnek igazodnia kell a tanulók életkorához, fejlettségéhez. Az oktatás tényét az osztályfőnök bejegyzi az osztálynaplóba. A munkavédelem szempontjából fokozottabb figyelmet igénylő tantárgyak (testnevelés, technika, kémia, fizika, számítástechnika) esetében a tanévet szintén balesetvédelmi oktatással kell kezdeni, melyet az osztálynapló haladási részében a szaktanár dokumentál. Az iskola által szervezett kirándulások valamint a nyári szünet előtt a veszélyekre és azok elhárítására ki kell oktatni a tanulókat.
11. A TANULÓK RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELETE ÉS ELLÁTÁSA A tanulók – egészségük védelme, a betegségek megelőzése érdekében – rendszeres egészségügyi ellátásban részesülnek. Az egészségügyi prevenció rendje Az intézményben heti rendszerességgel, illetve jelzés alapján a védőnő fogadja a gyermekeket egészségügyi problémáikkal kapcsolatban. Az iskolaorvosi ellátás külön jogszabályban rögzített, a megelőző orvosi intézkedéseket és vizsgálatokat tartalmazza. Az iskola igazgatója és az iskolaorvos közötti szerződéses megállapodás alapján az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki. a tanulók egészségügyi állapotának szűrése, követése a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, könnyített és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, a gyermekek kötelező védőoltásban való részesítése, járványügyi intézkedések elrendelése, színlátás és látásélesség vizsgálat, a konyha, az étterem, a tornaterem és a mosdóhelyiségek (WC-k) egészségügyi ellenőrzése, fogászati kezelés, részvétel a nevelési-oktatási intézmény egészségnevelő tevékenységében. 27
A kötelező orvosi vizsgálatok, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást lehető legkisebb mértékben zavarja. Az orvosi vizsgálatok időpontját a védőnő az intézmény e célra rendszeresített hivatalos egészségügyi füzetébe jegyzi be a kapcsolattartással megbízott vezető számára. Az osztályfőnököket – akiknek gondoskodni kell arról, hogy osztályuk tanulói az orvosi vizsgálatokon részt vegyenek – az iskolatitkár tájékoztatja az aktuális egészségügyi ellátásról. A tanulókat, lehetőség szerint az osztályfőnökök kísérjék el az iskolaorvosi vizsgálatokra. A gyerekek, szülők kötelesek együttműködni az egészségügyi alkalmazottakkal az alábbiak szerint. Részt kell venniük: a szűrővizsgálatokon az oltásokon a szakrendeléseken. Az iskolaorvos illetve a védőnő rendelkezésére kell bocsátaniuk: az egészségügyi könyveiket a betegségeikről, műtéteikről szóló leleteiket (külön kérésre) könnyített vagy gyógytestnevelésre történő besorolás, illetve testnevelés alóli felmentés igénye esetén az előzményt igazoló dokumentumokat. A tanulóknak betegségük ideje alatt távol kell maradniuk társaiktól, az iskolától. Különösen érvényes ez a járványos, fertőző megbetegedések esetében. Az iskolában lévő lázas beteg gyerek szüleit haladéktalanul értesíteni kell. A testi nevelés és a gyógytestnevelés rendje Iskolánk tanóra keretek között felmenő rendszerben szervezte meg a mindennapos testnevelést a 2012/2013 tanévtől ötödik és első évfolyamon. A többi évfolyamon intézményünk a tanulók egészséges fejlődése érdekében biztosítja a mindennapos testedzés lehetőségét. A tanulók hetente az órarendbe illesztetten három testnevelés órán vesznek részt, a többi napon az iskolai sportkör keretében tartanak számukra testedzéseket. Iskolánkban iskolai sportkör működik kapcsolattartása az intézményvezetőséggel folyamatos, naprakész. Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti időre csak az iskolaorvos mentheti fel szakorvosi vélemény alapján. A felmentést a tanuló köteles testnevelő tanárának átadni. A tanulók egy részének egészségi állapota indokolhatja, hogy az iskolaorvos könnyített – vagy gyógytestnevelési foglalkozást írjon elő számukra. A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – állapotától függően – nem kell végrehajtania. Az iskolaorvos – a szakorvosi vélemény figyelembevételével – a tanulókat gyógytestnevelési foglalkozásokra utalhatja. A gyógytestnevelési órákat szakképzett gyógytestnevelő tanár vezeti a szakszolgálat foglalkozási rendjébe illesztve..
28
Az egészséges életmódra nevelés A fiatalok egészséges pszichés és testi fejlődése szükségessé teszi az egészségügyi felvilágosítást. Az iskolaorvos, a védőnő, az osztályfőnök kérésére a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében felvilágosító előadásokat tarthat. Különösen fontos, hogy a tanulók az egészséget veszélyeztető élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás stb.) az életkoruknak megfelelő módon tájékozódhassanak.
12. AZ INTÉZMÉNY DOLGOZÓINAK FELADATA A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSÉBEN, TEENDŐIK BALESET ESETÉN Tanulóbalesetek, illetve megelőzésük Az iskolában fokozott figyelmet kell fordítani a tanulóbalesetekre, illetve azok megelőzésére. A köznevelési törvény előírja: A tanuló kötelessége: „óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusok vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá – amennyiben állapota lehetővé teszi – ha megsérült.” A pedagógus alapvető feladata: a gyerekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön, ha észleli, hogy a gyermek illetve tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskolának kötelezettsége: kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyerekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget, és a balesetről készült jegyzőkönyvet megküldi a fenntartónak.” Tanulók esetében minden baleset munkahelyi balesetnek számít akkor, ha a felügyeletről az iskolának kell gondoskodnia (tanulmányi kirándulás, sportfoglalkozás, iskolai étkezés alatt bekövetkezett balesetek stb.)
29
A tanulóbalesetek jelentési kötelezettsége: Abban az esetben, ha a tanulót baleset éri: Nyilvántartást kell készíteni az e célra központilag előállított és forgalomba hozott nyomtatványon. A három napon túl gyógyuló sérülést okozott balesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni, központi nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A baleseti jegyzőkönyv egy-egy példányát a tárgyhót követő hónap nyolcadik napjáig meg kell küldeni a fenntartónak, továbbá át kell adni a tanulónak illetőleg a szülőnek. A jegyzőkönyv egy példányát az iskolának meg kell őrizni. Súlyos balesetet azonnal be kell jelenteni a fenntartónak, kivizsgálására legalább középfokú munkavédelmi szakképesítésű személyt kell bevonni. Az intézményben lehetővé kell tenni a szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanuló balesetek kivizsgálásában. Minden balesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló balesetek megelőzésére. Munkaegészségügyi szűrővizsgálatok A tanévek kezdésekor a pedagógusoknak tüdőszűrő, a konyhai dolgozóknak egészségügyi vizsgálaton kell részt venniük. A szűrővizsgálati lapot és az egészségügyi könyvet az iskolatitkárnak kell bemutatni. Az iskola dolgozói kétévente munka alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. Ennek megszervezése és dokumentálása az iskolatitkár feladata. A nem dohányzók védelme Az iskola területén dohányozni tilos! A tilalmat az iskola bejáratánál jelezni kell.
13. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK Fogalom – meghatározás, intézkedések Az iskola működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelő és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. 30
Rendkívüli eseménynek minősül különösen: a természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.) a tűz a robbantással történő fenyegetés Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benntartózkodó személyek biztonságát fenyegető rendkívüli eseményekre utaló tény jut tudomására, köteles azt azonnal közölni az intézkedésre jogosult felelős vezetővel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelős vezetők: igazgató igazgatóhelyettesek, gazdasági ügyintéző vezetői ügyeletet ellátó közalkalmazott. A rendkívüli eseményről azonnal értesíteni kell: fenntartót, tűz esetén a tűzoltóságot, robbantással történő fenyegetés esetén a rendőrséget, személyi sérülés esetén a mentőket, egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelő rendvédelmi illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az intézkedést jogosult felelős vezető szükségesnek látja. Rendkívüli esemény észlelése után az intézkedésre jogosult felelős vezető utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a benntartózkodóknak a tűzriadó terv szerint kell elhagyniuk. A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért a kijelölt területen történő gyülekezéséért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelősek. A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan kell ügyelni a következőkre: Az épületből minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelőnek a tantermen kívül (pl. mosdóban, szertárban stb.) tartózkodó gyerekekre is gondolnia kell! A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó nevelő hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon győződni arról, nem maradt-e valamelyik tanuló az épületben. A tanulókat a tanterem elhagyása előtt és a kijelölt várakozási helyre történő megérkezésekor a nevelőnek meg kell számolnia.
31
Az intézkedésre jogosult felelős nevelőnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: a kijáratok kinyitásáról, a közművezetékek (gáz, elektromos áram) elzárásáról, a vízszerzési helyek szabaddá tételéről, az elsősegélynyújtás megszervezéséről, a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról. Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az intézkedésre jogosult vezetőnek vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatni kell az alábbiakról: a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről, a veszélyeztetett épület jellemzőiről, az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről), a közmű (víz, gáz, elektromos áram stb.) vezetékek helyéről, az épületben tartózkodó személyekről, az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek helyszínre érkezését, tájékoztatását követően a rendvédelmi, illetve a katasztrófaelhárítási szerv illetékes vezetőjének igénye szerint kell eljárni a további biztonsági intézkedéseket illetően. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének – vagy az általa kijelölt személynek – az utasításait az iskola minden dolgozója és tanulója köteles betartani. A bombariadó esetén szükséges teendők: Értesülés A bomba elhelyezésének bejelentésekor törekedni kell a pánikmentes magatartásra. Telefonon történt értesülés esetén célszerű a beszélgetés idejének növelése a hatóság későbbi pontos tájékoztatása érdekében. Értesítés A bejelentést vevő haladéktalanul értesíti az intézkedésre jogosult vezetőt: az igazgatót vagy helyettesét, távollétük esetén a vezetői ügyeletet ellátó közalkalmazottat. A vezető vagy helyettesítője gondoskodik az illetékes szerv (Rendőrség) értesítéséről. A bejelentés során az alábbi adatokat kell közölni: a bombariadó helye, címe értesülés időpontja az értesülés módja, részletei az értesítés pontos szövege (hol van elhelyezve a bomba) az intézkedésre jogosult személy neve a jelzésre használt távbeszélő száma.
32
Az épület kiürítése Az illetékes szervek közreműködésével vagy azok utasításának megfelelően az intézmény vezetőjének vagy helyettesítőjének gondoskodnia kell az épület gyors, szakszerű kiürítéséről az alábbiak szerint: a vezető elrendeli a helyiségek elhagyását ügyelve arra, hogy pánik helyzet ne alakuljon ki, az intézmény dolgozói és tanulói a tűzriadó terv szerint vonulnak le. További teendők: Az épület kiürítése után a hatóságot meg kell várni A bomba kereséséhez, az épület átvizsgálásához gondoskodni kell arról, hogy helyismerettel rendelkező személy segítse a rendőrség munkáját. Az erre alkalmas közalkalmazottat a vezető vagy helyettesei jelölik ki. A vizsgálat után megtörténhet a visszavonulás és elkezdődhet a köznapi rendnek megfelelő tanítás. Az intézmény használóiban (tanulók, szülők, pedagógusok és más munkakörben dolgozók) tudatosítani kell, hogy az elmaradt tanítási és munkaidő pótlásra kerül, bombariadó(k) miatt kiesett időtartam függvényében szükség esetén szombaton vagy munka- és tanítási szünetek igénybevételével.
14. FEGYELMI ELJÁRÁS LEFOLYTATÁSÁNAK SZABÁLYAI 1. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi – a vétség elkövetésétől számított három hónapon belül – fegyelmi eljárás alapján, fegyelmi büntetésben részesíthető. 2. A fegyelmi eljárást a nemzeti köznevelésről szóló törvény2011. évi CXC. törvény, illetve a nevelési intézmények működésérő lés a köznevelési intézmények név használatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet rendelkezései alapján kell lefolytatni. 3. A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelezettségszegéhez vezető események feldolgozása, értékelése, valamint ennek alapján a kötelezettségszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő tanuló közötti megállapodásra akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő tanuló szülője, valamint a kötelezettségszegéssel gyanúsított tanuló szülője is egyetért. 4. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért az azzal kapcsolatos feladatok végrehajtásáért az iskola igazgatója felelős. 5. Az egyeztető eljárást levezető nagykorú személyre az iskola igazgatója tesz javaslatot az érdekelt feleknek. 6. Ha a tanuló kötelességeit megszegi a nevelőtestület joga dönteni arról, hogy indít-e a tanuló ellen fegyelmi eljárást. 7. A fegyelmi tárgyalás lefolytatásáért – a nevelőtestület döntése alapján – az iskola igazgatója felelős.
33
8. A nevelőtestület a fegyelmi eljárás lefolytatására három tagú fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság feladata a kötelezettségszegés kivizsgálása a fegyelmi büntetés kiszabása. 9. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló a jogszabályokban, illetve az iskola szervezeti és működési szabályzatában vagy házirendjében meghatározott kötelezettségeit a fegyelmi tárgyalás során bizonyítani kell. 10. A tanulónak fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelezettségszegése a tanulói jogviszonyból ered. Így fegyelmi büntetés csak akkor adható, ha a tanuló kötelezettségszegése az iskola területén, az iskolai élet különböző helyszínei közötti közlekedés alatt vagy az iskolán kívül - az iskola által szervezett a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó- rendezvényen történt. 11. A fegyelmi büntetés kiszabásának előfeltétele, hogy a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan szegje meg. Vétség alatt a tanuló szándékosságát, illetve gondatlanságát kell érteni. Gondatlan kötelességszegés esetében meg kell vizsgálni a gondatlanság mértékét is. Fegyelmi büntetés kiszabásánál – a tanuló életkori és értelmi fejlettségét figyelembe véve – vizsgálni kell, hogy a kötelezettségszegés mennyire volt súlyos. 12. A tanulói fegyelmi ügyben – a fegyelmi eljárásban és a döntéshozatalban - az a pedagógus, aki a kötelezettségszegésben bármilyen módón érintett nem vehet részt. Őt a fegyelmi bizottság vagy a nevelőtestület csak tanúként hallgathatja meg.
15. AZ ISKOLAI TANKÖNYVELLÁTÁS RENDJE 1. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója felelős. 2. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell annak a felelős dolgozónak a nevét, aki az adott tanévben: - elkészíti az iskola tankönyvrendelést, - részt vesz az iskola tankönyvterjesztésben. 3. Az iskola igazgatója minden év április 1-jéig – az osztályfőnökök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével – tájékoztatja a szülőket arról, hogy a következő tanévben kik jogosultak normatív kedvezményre, valamint felméri, hogy hány tanuló jogosult a normatív kedvezmény igénybevételére. 4. A szülők a normatív kedvezmény iránti igényüket az oktatási miniszter által kiadott lapon jelezhetik. Ennek benyújtásával együtt az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősének, illetve tankönyvfelelősének be kell nyújtaniuk a normatív kedvezményre jogosító igazoló iratot. 5. Az iskolai tankönyvrendelést az iskola igazgatója által megbízott iskolai dolgozó készíti el. A tankönyvjegyzékből az iskola helyi tantervének előírásai alapján és a szakmai munkaközösségek véleményének figyelembe vételével kerülnek megrendelésre a tankönyvek. 6. A tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.
34
7. Az iskolából kölcsönzött tankönyv elvesztése, megrongálásával okozott kárt a tanulónak (szülőnek) az iskola részére meg kell téríteni. A kártérítés összege megegyezik a tankönyvnek az adott tanévi tankönyvjegyzékben feltüntetett fogyasztói árával. Az előző években megjelent tankönyvek esetében a kártérítés összegéről a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével az iskola igazgatója dönt. 8. A kis példányszámú (szakmai, speciális) tankönyv forgalmazás keretében az iskola részére eljuttatott tankönyveket a tanulók a megjelenéstől számított ötödik tanév után az eredeti ár huszonöt százalékáért megvásárolhatják.
16. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELŐÁLLÍTOTT HITELESÍTETT, TÁROLT IRATOK KEZELÉSE 1. Az intézményben keletkező, illetve az intézménybe érkező elektronikus iratokat ki kell nyomtatni. A kinyomtatott iratot hitelesíteni kell. Az elektronikus irat: az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, elektronikus aláírással ellátott elektronikusan tárolt irat. 2. Az intézményben keletkező kinyomtatott elektronikus irat hitelesítését az iskola igazgatója végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irattári példánya. 3. Az intézményben keletkező, illetve intézménybe érkező elektronikus irat.t hitelesítését az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese vagy iskolatitkára végezheti el. Az így hitelesített papír alapú irat lesz az elektronikus irat irattári példánya 4. Az intézménybe érkező elektronikus irat esetén megnyitás, felhasználás előtt el kell végezni a vírusellenőrzést és vírusirtást. 5. Az elektronikus iratokat elektronikus formában alá kell írni. Az elektronikus aláírásra az intézmény igazgatója jogosult ( Elektronikusan aláírt irat: az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényben meghatározott, fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus irat.) 6. Az elektronikus iratokat az iskola a titkárság számítógépén elektronikus úton megőrzi. Az e számítógépen őrzött elektronikus iratokról hetente biztonsági mentést kell készíteni. 7. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok selejtezése és megsemmisítése az általános szabályok szerint történik. 8. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt elektronikus iratok kezeléséért intézményi rendszergazda segítségével az iskola titkár felelős.
35
17. TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK Rendszeres tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások rendje Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett – a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei szerint tanórán kívüli foglalkozásokat szervez. A tanórán kívüli foglalkozások lehetnek rendszeresek és esetenkéntiek. Rendszeresek: napközis és tanulószobai foglalkozások szakkörök, művészeti csoportok iskolai sportkör Esetenkéntiek: tanulmányi, szakmai, kulturális, sportversenyek iskolák közötti versenyek, bajnokságok a pedagógiai programban valamint az SZMSZ-ben meghatározott – a tanítási órák keretében meg nem valósítható – osztály – vagy csoportfoglalkozás, így különösen a tanulmányi és közösségfejlesztő, kirándulás, környezeti nevelés (pl. erdei iskola) kulturális illetőleg sportrendezvények. A tanórán kívüli foglalkozások tartását a tanulók közössége, a szülői szervezet továbbá a szakmai munkaközösségek kezdeményezhetik az igazgatónál. A tanuló tanórán kívüli foglalkozásait – felzárkóztató foglalkozások kivételével – az intézmény szeptember 20-ig hirdeti meg, és a tanulók érdeklődésüknek megfelelően szeptember 30-ig választhatnak. A foglalkozásokra írásban kell jelentkezni a tájékoztató füzetben a szülők aláírásával. A tanulók jelentkezése önkéntes, de felvétel esetén, a foglalkozásokon való részvétel kötelező. A tanórán kívüli foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató helyettesek rögzítik az iskola heti tanórán kívüli órarendjében, terembeosztással együtt. A napközis és a tanulószobai foglalkozások Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközi otthoni és tanulószobai ellátását. A jelentkezést szülői aláírással írásban kell jelezni az iskola által készített nyilatkozaton. Napközis foglalkozások rendje: A napközis csoportok szervezése a törvény által meghatározott átlagos létszám betartásával a szülők igénye, az osztályfőnök javaslatai alapján történik. Kimaradás a csoportból a szülők kérésére, a térítési díj nem fizetésére, illetve mások tanuláshoz való jogát tartósan sértő magatartás miatt lehetséges. A napközis foglalkozásokról való eltávozást csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis
nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az eltávozásra az igazgató vagy helyettese adhat engedélyt. A tanulószobai foglalkozások rendje Időtartam: 14.15 – 15.40 óráig Szakkörök, érdeklődési körök A különböző szakköröket a magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően indítja az iskola. A szakköröket vezető pedagógusoknak, az igazgató ad megbízást. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A szakkör vezetője felelős a szakkör működéséért. A szakköri aktivitás tükröződhet a tanuló javára a szorgalom és szaktárgyi osztályzatában. A szakkörök működésének feltételeit az iskola költségvetési lehetőségeitől függően biztosítja. Sportkörök A tanulók mindennapos testedzésének, mozgásigényének kielégítésére, mozgás és a sportköri foglalkozásokat (tömegsport) és edzéseket tartanak a testnevelő tanárok. Iskolánk lehetőséget nyújt tanulóinak a különböző sportági (kosárlabda, röplabda, labdarúgás, atlétika stb.) foglalkozásokon és versenyeken való részvételre A könyvtár Az iskola könyvtára a könyvtári tanórákon és minden tanításnapon nyitvatartási idejében áll a tanulók és pedagógusok rendelkezésére. A könyvek és a folyóiratok, valamint az egyéb információhordozók igénybevételéről a könyvtár használati rendje intézkedik.( Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata az intézményi SZMSZ része lásd mellékelten csatolva ) Felzárkóztató foglalkozások (korrepetálás) A korrepetálások célja az alapkészségek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyam korrepetálásai órarendbe illesztve az osztályfőnökök javaslatára kötelező jelleggel történnek. Az ötödik évfolyamtól a korrepetálás differenciált foglalkozással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra kötelező jelleggel – a szaktanárok javaslatára történik. A foglalkozások megtartását adminisztrálni kell. Fejlesztő foglalkozások A különböző részképesség zavarokkal küzdő tanulók számára fejlesztő foglalkozásokat szervezünk fejlesztő pedagógus bevonásával. Iskolába lépésükkor szűrővizsgálaton vesznek részt a gyerekek. A szűrési eredményeik elemzése után további vizsgálatok elvégzését kérhetjük a Nevelési Tanácsadó és a Logopédiai szakembereitől. Egyeztetés alapján
37
alakult ki a döntés, kiket látnak el a szakszolgálatok, kik azok, akik kis csoportokban vagy egyénileg fejleszthetők az iskolában. A fejlesztő pedagógus – a problémák szakszerű kezelésére – egyéni „terápiás” fejlesztő programot készít a gyerekeknek. Rendszeresen konzultál a szakszolgálatok szakembereivel. Munkájáról feljegyzéseket készít a foglalkozási naplóban. Munkáját a tanulók munkarendjéhez igazodva készíti el. Órarendjének elkészítésekor megkeresi a gyerekek számára előnyös időpontokat. A fejlesztő program időtartama és gyakorisága a tanuló problémáinak súlyosságától függ. Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások A tehetséges tanulók kiválasztását, fejlesztését már alsó tagozaton elkezdjük a különböző szakkörökben. 5. osztálytól – a versenylehetőségek ismeretében, a tanulók igényei alapján a szaktanárok tehetséggondozó foglalkozásokat szervezhetnek, melyek célja a versenyre történő eredményes felkészítés. Ezek az egyéni foglalkozások az órakeret terhére tarthatók az igazgató megbízása alapján. Adminisztrációja megegyezik a szakkörökével. A nem kötelező tanórai foglalkozások szervezése a pedagógiai program alapján a törvényesség betartásával történik. Esetenkénti tanórán kívüli foglalkozások . Versenyek és bajnokságok A diákok a tanulmányi, szakmai, kulturális és sportrendezvényeken, valamint bajnokságokon való részvétele kiemelkedő teljesítmények függvényében lehetséges. Tanulóink az intézményi, a települési és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A szervezést a vezetőhelyettesek és a munkaközösség-vezetők irányítják. Tanulmányi és közösségfejlesztő kirándulások, erdei iskola Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat, erdei iskolát szervez, melyeknek célja – a pedagógiai program célkitűzésével összhangban hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése, a tanulók környezetkultúrájának formálása és az osztályok közösségi életének fejlesztése. A kirándulások és az erdei iskola az intézmény munkaterve alapján meghatározott időpontban tervezhetők. Az osztálykirándulások igazgatóhelyettesnek.
tervezetét
írásban
kell
leadni
az
Szülői értekezleten kell az osztály szülői közösségével egyeztetni a kirándulás szervezésének kérdéseit és a költségkímélő megoldásokat. A kirándulás várható költségéről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni, akik írásban nyilatkoznak a kirándulás költségeinek vállalásáról.
38
A kiránduláshoz annyi kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani, amennyi a program zavartalan lebonyolításához szükséges, osztályonként legalább 2 főt. Gondoskodni kell a az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelésről is. Az igazgató engedélyezhet egynapos tanulmányi kirándulásokat, amelyeket az adott osztály tantárgyi tanmeneteiben kell tervezni (rajz). A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok Tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos utazáshoz – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és egyéb tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. A kérelem egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldi utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtsa be. A csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell, a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevők (tanulók) számát, kísérők nevét, várható költségeket. Kulturális intézmények látogatása Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlatlátogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Egyéb rendezvények Az iskola tanulói, közösségi (osztályközösségek, szakkör stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell engedélyt kérni az intézmény vezetőjétől, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt. Tanfolyamok Az iskola tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. Az iskola által szervezett tanfolyamokon való részvételért félévenként előre térítési díj fizetendő.
39
18. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE A hagyományápolás célja és tartalmi vonatkozásai A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a feladatok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. Nemzeti ünnepek A nevelőtestület döntése alapján intézményi szintű ünnepélyt tartunk az alábbi nemzeti ünnepek előtt: október 23. március 15. Az intézmény hagyományos rendezvényei: tanévnyitó ünnepély október 6. – megemlékezés az aradi vértanúkról egészségnevelési hét nyílt tanítási nap a szülőknek ajándékkészítő délutánok (Karácsony, Húsvét előtt) „Mindenki Karácsonya” nyugdíjas találkozó Szent László Hét „Suli Sportnap” Föld Napja Tanévzáró ünnepély, ballagás Idegen nyelvi hét Tanulmányi, közművelődési és sportversenyek vetélkedők: éves programban rögzítve Az intézmény hagyományos szórakoztató rendezvényei: Egyesületi Bál, Télapó ünnepség, Ajándékkészítő délutánok, Suli farsang, „Suli Sportnap” Gyermeknap, disco Hagyományos táborok: balatonszárszói nyári tábor vándortábor.
A hagyományápolás lehetőségei, feladatai A tanulók ünnepi viselete: Az intézmény ünnepélyein a diákoknak és nevelőiknek ünneplő ruhában kell megjelenniük, kifejezve ezzel is a tiszteletadást. Ünnepi egyenruha lányok (nők) esetében: fehér blúz, sötét alj Ünnepi egyenruha fiúk (férfiak) esetében: fehér ing, sötét nadrág. A hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolással kapcsolatos feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a munkaterv határozza meg. Alapelv, hogy az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre stb.) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és tanulók számára – a képességeket és a rátermettséget figyelembe véveegyenletes terhelést adjon. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok és tanulók részvétele kötelező.
19. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT MUNKKÖRI LEÍRÁS MINTÁK Az egyes munkakörök ellátásához kapcsolódó elvárások a munkaköri leírásokban rendszereződnek. Az iskola a mellékelt munkaköri leírás mintákat alkalmazza. - általános pedagógus munkaköri leírás (valamennyi alkalmazott) - munkaközösség vezetők - osztályfőnöki (alsós) - osztályfőnöki (felsős) - rendszergazda - iskolatitkár - gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
MUNKAKÖRI LEÍRÁS Pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számára 1. A pedagógusok feladata: KT 19 § (4) Kötelessége: a nevelő oktató tevékenység keretében az ismeretek tárgyilagos és többoldalú közvetítése a nevelő oktató tevékenység során vegye figyelembe a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét
41
segítse a tanuló képességének, tehetségének kibontakozását ill. bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő tanuló felzárkóztatását a tanulók egészségének, testi épségének megőrzéséhez szükséges ismeretek átadása, elsajátításukról való meggyőződés közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében a tanulók életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátítsa a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekedjék azok betartására a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa a tanulók és szülők javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon rendszeresen tájékoztassa a tanulókat és szülőket az őket érintő kérdésekről figyelmeztesse a szülőt, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek 2. A pedagógiai tevékenységhez szorosan kapcsolódó feladatok KT. 121 § (1) 9. pont Felügyelet a nevelési-oktatási intézményben: a tanuló testi épségének megóvásáról és erkölcsi védelméről történő gondoskodás az intézménybe történő belépéstől, annak jogszerű elhagyásáig terjedő időben a pedagógiai program részeként kötelező, intézményen kívül tartott foglalkozások, programok ideje alatt Az óraközi szünetek feladatai a tanulók felügyelete a következő tanóra előkészítésével összefüggő feladatok ellátása
Szakfeladatnak megfelelő foglalkozásokkal összefüggő feladatok felkészülés a foglalkozásra, tanítási órára az órák, foglalkozások előkészítése értékeli a tanulók teljesítményét ellátja a pedagógusi szakértelmét igénylő feladatokat, amelyek az intézmény működésével összefüggnek részt vesz aktívan a nevelőtestület munkájában
42
részt vesz az iskola kulturális és sporttevékenységének szervezésében a tanulók felügyeletének ellátása a tanuló balesetek megelőzése a gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása
Békéscsaba, ………………….. A fentieket tudomásul vettem: ................................................ pedagógus
igazgató
A munkaközösségek - és vezetőinek feladatai A munkaközösség célja a nevelő - oktató munka fejlesztése, a továbbképzés, az önképzés segítése, tájékoztatás az időszerű feladatokról, az egységes követelményrendszer kialakítása, valamint az iskolavezetés segítése. Általános feladatuk: Öntevékenység, intenzív önképzés és szervezett képzésekre mozgósítás. ……………………… - ………. munkaközösség vezetője 1./ Az iskolai munkaterv és javaslatok alapján összeállítja a munkaközösség éves programját.
43
2./ Folyamatosan segítséget nyújt a munkaközösség tagjainak a tanmenetek elkészítéséhez, ellenőrzi azokat, és véleményével ellátva előterjeszti az iskolavezetésének. 3./ Szervezi a szakmai bemutatók, előadások látogatását, hospitálásra ösztönöz, szükség és lehetőség szerint óralátogatásokat végez. 4./ Segíti a munkaközösség tagjait tehetséggondozást szolgáló módszerek kialakításában. 5./ Tevékenységi területén irányítja a kiállítások szervezését / helyi és városon kívüli / a
pályázatokon való részvételt.
6./ Segíti az iskolavezetést a tanulók tudásának mérésében, ellenőrzésében, értékelésében,
javaslatot tesz a fejlesztésük érdekében.
7../ Összehangolja a munkaközösségbe tartozó szaktanárok munkáját. Együtt működésre ösztönöz az ének-zene, rajz, tánc területén. 8./ Figyelemmel kíséri a szakmai területen megjelenő új kiadványokat / tankönyvek, tanmenetek, kézikönyvek, új tantervek, szemléltető és munkaeszközök / megjelenését, s
azok eljuttatását a kollegákhoz.
9./ Képviseli a munkaközösséget a szakmai megbeszéléseken, értekezleteken. Figyelemmel
kíséri a díjazott tanulók értékelését, elismerését.
Békéscsaba, ……………….
igazgató A fentieket tudomásul vettem:
mk.vez.
44
Az osztályfőnök munkaköri leírása Az osztállyal illetve annak tanulóival kapcsolatos problémák megoldása elsődlegesen az osztályfőnök feladata. A pedagógusok, szülők, tanulók által jelzett problémák megoldására megbeszélést kezdeményezhet az illetékessel / illetékesekkel /. Felelős osztálya tanulóinak testi épségéért tanítási időben, azon túl az iskola által szervezett programokon. Segíti a tanórán kívüli programok szervezését, és részt vesz azok lebonyolításában. Részt vesz a DÖK megbeszéléseinek, döntéseinek előkészítésében, az iskolagyűléseken, ügyeletátadásokon. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, az itt hozott döntésekhez igazodva végzi osztályfőnöki tevékenységét. Rendszeres kapcsolattartással, információkkal segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, a felmerült problémák megoldását, előzetes egyeztetés után részt vehet az osztály tanítási, tantárgyi óráján. A pályaválasztási felelőssel és a szülőkkel együttműködve végzi a tanulók képességeinek megfelelő, reális pályaorientációt, elvégzi a tanulók beiskolázásával kapcsolatos teendőket. Segít a tanulók rendszeres egészségügyi és iskolafogászati vizsgálatának, a DADA program óráinak, erdei iskola szervezésében, előkészítésében, szükség esetén lebonyolításában. Értesíti az osztályban tanító nevelőket a tanítási rend megváltozásáról minden esetben amikor arról előzetesen tudomása van. / pl. több tanuló egyidejűleg, esetleg egy-egy tanuló huzamosabb hiányzása esetén. / Az iskolai nyílt napokon 8-tól 14-ig az iskolaépületben tartózkodik, segíti a szülők tájékozódását az iskola minden tevékenységével kapcsolatosan, informálódik véleményükről, azokat továbbítja az iskola igazgatója felé. Információkkal segíti az ifjúságvédelmi felelős munkáját Rendszeresen kapcsolatot tart a szülőkkel / évi legalább 3 szülői értekezleten, ellenőrzőn illetve telefonon keresztül történő értesítéssel, előzetes megbeszélés esetén az iskolában tanítási órán kívüli időben, illetve családlátogatással. / Az osztályban tanító pedagógusokkal való előzetes megbeszélésekkel segíti a félévi és év végi osztályozó értekezlet lebonyolítását, annak korrekt értékelő munkáját, a döntések okáról tájékoztatja a szülőket Elkészíti az adott tanévre és osztályra szabott osztályfőnöki munkatervet, vagy a központi munkatervet módosítja, teszi aktuálissá, kiegészíti az osztályra vonatkozó helyzetelemzéssel.
Feladata: -
a házirendben szereplő tanulói jogok védelme mellett a kötelességek teljesítésének, az előírt szabályok betartásának következetes számonkérése, a dicséretek és a büntetési fokozatok késedelem nélküli beírása. /A fegyelmi füzet hetenkénti átnézése./
45
-
-
-
az osztálynapló bejegyzéseinek hetenkénti ellenőrzése, a hiányok pótlása. legalább kéthavonta az ellenőrzőben szereplő bejegyzések ellenőrzése, egyeztetése az osztálynapló beírásaival / érdemjegyeké is / a tanulók hiányzásának folyamatos figyelemmel kísérése, okának mielőbbi kiderítése, igazolások megkövetelése, hiányukban a felszólítás ill. feljelentés elkészítése és mielőbbi továbbítása az iskolatitkárnak. Az eljárásról feltétlenül tájékoztassa az ifjúságvédelmi felelőst. a tanulók és szülők értesítése a munkarend, órarend, tanítási órán kívüli programok változásairól. a tanulók magatartásának és szorgalmának havonkénti értékelése, iskolai tevékenységük rendszeres figyelemmel kísérése, fontosabb esetekben feljegyzés készítése, a helyzetelemzés megfelelő módosítása, kiegészítése a napra kész információk kialakítása érdekében. az iskolai közművelődési munka segítése a városi kulturális programokon való részvétel érdekében. a tankönyvfelelős munkájának segítése szervezési feladatokban. a hiányzása esetén gondoskodik helyettesről, akihez az osztályban tanulók fordulhatnak problémáik megoldásában.
A mellékelt szabályok, előírások szerint végzi az adminisztrációs feladatait. Munkájának eredményes végzéséhez segítséget kérhet az iskola bármelyik dolgozójától, ha azt szükségesnek találja, a kérés teljesítésének visszautasításáról tájékoztatja az osztályfőnöki munkaközösség vezetőt, aki ezeket az értesüléseket továbbítja az igazgató felé. Ugyanakkor az osztályfőnök is köteles segíteni az iskola dolgozóinak munkáját.
Békéscsaba,
igazgató
A fentieket tudomásul vettem: .............................................................. osztályfőnök
46
Rendszergazda-informatikus munkaköri leírása
Munkaideje: heti 40 óra Munka köre változó telephelyre szóló megbízású: A Szent László Utcai Általános Iskola telephelyén - Szent László u. 17
- rendszergazdai és informatikai feladatokat lát el az intézményvezető, igazgató helyettes, a tagintézmény vezetők ill. a különféle programokkal dolgozó munkatársak kérésére. Általános feladata: - Napi rendszerességgel a számítógépek üzembe állítása, új programok, ill. frissítések feltöltése. - Minden esetleges üzemzavar, vagy meghibásodás mielőbbi elhárítása, ill. intézkedés mielőbbi helyreállítás érdekében. - Az intézményben folyó - menza - Taninform - DINA8 - munkaügyi, és egyéb továbbtanulással, tanulókkal, munkavállalókkal, kapcsolatos programok mind teljesebb körű megismerése, használatuk segítése, ill. önállóan azok használata. - Feladata az intézményi hangosító berendezés működtetése. Iskolai, és óvodai rendezvényeken- évnyitó, évzáró, családi nap, karácsony, farsang, és különféle megemlékezések esetén- gondoskodik az eszközök üzembe helyezéséről, üzemeltetéséről, a rendezvény lebonyolításáról. - Az eszközök rendeltetésszerű használatáért, és biztonságos elhelyezéséért anyagi felelőséggel tartozik. - A gazdasági ügyintézővel egyeztetve részt vesz az iskolai leltár munkájában. - Az intézmény által biztosított dologi kiadás ráfordításával feladata minden olyan javítás hibaelhárítás, ami a képzettségének megfelel. - Szükség esetén az iskolai karbantartókkal egyeztetve az iskolai egyéb eszközök, berendezések javításában is részt vesz.
47
- Rendes évi szabadságát lehetőség szerint iskolaszüneti napokon veheti igénybe, de kérésére indokolt esetben máskor is kiadható. - Amennyiben az iskolai rendezvények munkaszüneti napon ill. munkaidőn túl kerülnek megrendezésre - részére az intézmény szabadnapot biztosit. Békéscsaba,
igazgató
Munkaköri leírásommal egyetértek, egy példányát átvettem: …………………..
Iskolatitkár munkaköri leírása Munkaideje: heti 40 óra Feladata: az iskolai nevelő-oktató munkával kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása. A gazdasági munkát segítő adminisztrációs munka segítése. / jelentések, beszámolók, jegyzőkönyvek, felmérések, statisztikák, kimutatások, pályázatok gépelése, ebédrendelés / Az intézményi posta szortírozása, telefonközpont kezelése. Felelős: - iktatásért - irattár szabályos, pontos kezeléséért - határidős iratok nyilvántartásáért - tankötelezettségi törvény végrehajtásának pontos adminisztrálásáért: tanuló nyilvántartás felfektetése, a törzskönyv naprakész állapotáért, mulasztással kapcsolatos intézkedések megtételének pontos adminisztrációjáért - a tankönyv rendelés lebonyolításáért - diákigazolványok nyilvántartásáért, rendeléséért, érvényesítéséért - pedagógus igazolványok kezeléséért - MÁV felárú igazolványok kezeléséért, érvényesítéséért
48
-
az iskolai nyomtatványok beszerzéséért bizonyítvány másodlatok kiadásáért
Felelős / gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan /: - postabélyegek felhasználásáért - szigorú számadású nyomtatványok oktatási okiratok kezelése Munkaidejében köteles segíteni a gazdasági ügyintéző és a pedagógusok munkáját / gépelés, fénymásolás, előkészítő munkák / Feladata az igazolások kiadása szülők és gyerekek részére - válaszolni a levelekre /diktálással, másolással, ill. önállóan / - szükség esetén felnőtt kíséretet biztosít a tanulók logopédiai ellátásához / Hajnal utcai telephelyre / - beszedi az étkezési díjakat, vezeti az étkezéshez szükséges nyilvántartásokat, rendeléseket Törekedjen az ügyviteli feladatok teljes körének megismerésére, hogy az intézmény érdekében- rövid időre a gazdasági ügyintéző feladatainak ellátásában helyettesíteni tudjon. Békéscsaba, igazgató Munkaköri leírásommal egyetértek, annak egy példányát átvettem:
Az ifjúságvédelmi felelős munkaköri leírása
Nyilvántartja a veszélyeztetett és hátrányos körülmények között élő gyermekeket, akik a családban nem részesülnek kellő szeretetben, gondoskodásban, sőt még biztonságban sem. Figyelemmel kíséri a rászoruló gyermekek szociális támogatását. A kedvezményes étkeztetés megítélésénél segíti az iskolavezetést a döntés meghozatalában. Meglátogatja a veszélyeztetett, vagy a veszélyeztetettséghez közel álló tanulókat. Az osztályfőnökkel kapcsolatot tartva preventív-megelőző
49
tevékenységet folytat. Megfigyelései, tapasztalatai alapján a Gyámhatóság kérésére az érintett tanulókról információval szolgál. Segíti az iskolavezetést, az osztályfőnököket a tankötelezettségi törvény teljesítésében. Pl.: igazolatlan mulasztás, tanulmányi munkában való lemaradás esetén stb. Az iskolavezetés és a Szociális Iroda kérésére környezettanulmányt készít a tanulókról, szükség esetén javaslatokat tesz a tanulókat érintő problémák megoldására. Kapcsolatot tart a Szociális Irodával. Együttműködik a Szülői Munkaközösséggel az ifjúságvédelmet szolgáló feladatok megoldásában. Az osztályfőnökökkel együttműködve rendszeresen kapcsolatot tart az arra rászoruló családokkal. Figyelemmel kíséri az állami gondozott tanulók körülményeit. Segíti azok továbbtanulását, pályaválasztását. Segíti a ifjúsági szervezetet a munkaterv gyermekvédelemmel kapcsolatos részének elkészítésében és a feladatok megoldásában. Az örökbefogadott gyermekkel kapcsolatos titoktartás kötelező. Együttműködik a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, az általa szervezett esetmegbeszéléseken részt vesz. Meghatározott óraszámban fogadóórát tart, vagy előzetes megbeszélés esetén az iskolában tanítási órán kívüli időben az intézményben tartózkodik.
Békéscsaba,
igazgató A fentieket tudomásul vettem: ................................................
50
BÉKÉSCSABAI SZENT LÁSZLÓ UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
ÖSSZEÁLLÍTOTTA: Székely Mária iskolai könyvtáros
51
Bevezetés
" Mindennapi gyakorlatunkban magnövekedett az információ társadalmi szerepe és felértékelődött az informálódás képessége. Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához, az életvitel alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, - feldolgozási és - átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait információk átvétele, bizalmas kezelése stb.). A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár forrásközponttá válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény oktatásában hasznosít, befogadva, felhasználva a különféle rögzítési, tárolási és kereső technikákat. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. (Nemzeti Alaptanterv, Informatika, - Bp. Korona, 1995. 14.
52
Tartalom AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ................................................ 54 1./ Az iskola könyvtárára vonatkozó adatok: .................................................................. 54 3./ Az iskolai könyvtárunk feladata ...................................................................................... 55 5.1./ Állománygyarapítás forrásai ........................................................................................ 57 5.2./ Állománybavétel munkafolyamatai: ............................................................................... 57 5.3./ A könyvtári állomány feltárása - Katalógus készítés és szerkesztés általános szabályai 58 5.4./ Állományapasztás ......................................................................................................... 59 5.5/ Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés.................................................................... 60 1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ..................................................................... 64 GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT .......................................................................................... 64 A gyűjtés szintje és mélysége: ............................................................................................ 64 Fő gyűjtőkör ......................................................................................................................... 64 Mellék gyűjtőkör .................................................................................................................. 65 A szépirodalomi gyűjtemény, ............................................................................................... 65 A szakirodalmi gyűjtemény .................................................................................................. 65 A pedagógiai gyűjtemény ..................................................................................................... 66 Az iskolavezetés munkáját segítő segédkönyvtár ................................................................ 67 A könyvtáros segédkönyvtára .............................................................................................. 67 Periodika gyűjtemény ........................................................................................................... 67 Audiovizuális gyűjtemény .................................................................................................... 67 2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ..................................................................... 69 KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT .................................................................... 69 1./ Az iskolai könyvtár használata .................................................................................... 69 2./ A könyvtár használóinak köre: ........................................................................................ 69 4./ A könyvtárhasználat módjai: ........................................................................................... 69 A könyvtár szolgáltatásai...................................................................................................... 69 8./ A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai, ..................................................................... 73 9./ Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: ......................................................................... 73 3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez ..................................................................... 74 AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA ............................................... 74 4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez (20/2012. EMMI rend.165.§)................. 77 KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT ............................................................. 77 5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SzMSz-éhez (20/2012 EMMI rend. 163§ (3)e) ............... 79 TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT 27
53
AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1./ Az iskola könyvtárára vonatkozó adatok: 1.1 Azonosító adatok Neve: Címe: Elhelyezés: Személyi feltétele: informatikus Használói köre:
Szent László Utcai Általános Iskola Könyvtára 5600 Békéscsaba, Szent L. u. 17. 3 egybenyíló helyiség, 59,3 m 2 egy részmunkaidős könyvtáros-tanító, oktatási Az iskola tanulói, nevelői, dolgozói
1.2 Szakmai követelmények (20/2012. EMMI rendelet 165.-166. §) Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályokban előírt alapkövetelményekkel: A használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas az állomány szabadpolcos elhelyezésére és legalább egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására. Az ülőhelyek száma lehetővé teszi egy egész osztály tanulóinak könyvtári óra keretében történő foglalkoztatását – 20-23 tanuló fér el az asztalok körül. A könyvtári állomány nagysága a rendelet értelmében megfelelő. A könyvtárban megfelelő szakmai végzettséggel rendelkező könyvtárostanár tevékenykedik Rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel. Könyvtáros-tanár nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógia program alapján végzi. 1.3 Az iskolai könyvtár fenntartása A szakszerű könyvtári szolgáltatások kialakításáért, fejlesztéséért az iskola és a fenntartó közösen vállal felelősséget. Az iskolai könyvtár működését az iskola igazgatója biztosítja a nevelőtestület, valamint a diákközösségek javaslatainak figyelembevételével, a könyvtárostanár szakmai irányításával. 1.4./ A könyvtár működésének célja, a működés feltételei: Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. - alapvető célja az oktató nevelő munka segítése, - a szakmai munka színvonalának szinten tartása - a rendelkezésre álló szakkönyvek, folyóiratok segítségével - az általános műveltség kiszélesítése 2. Az iskolai könyvtár gazdálkodása 54
Az iskolai könyvtár feladatainak ellátásához szükséges financiális feltételeket az intézmény éves költségvetésében biztosítja. Az évi fejlesztésre fordítandó összeg megállapítása a pedagógiai programban meghatározott dokumentumszükséglet figyelembevételével történik. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtárostanár rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. A könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, nyomtatványok beszerzése a könyvtárostanár feladata az intézményvezető által rendelkezésére bocsátott anyagi források alapján. A könyvtári költségvetés célszerű felhasználásáért a könyvtárostanár felelős: Ezért csak beleegyezésével lehet a könyvtár részére a könyvtári keretből dokumentumot vásárolni. 3./ Az iskolai könyvtárunk feladata „ Az iskola, kollégiumi könyvtár az iskola, kollégium működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Az iskolai, kollégiumi könyvtár SZMSZ- szabályozza működésének és igénybevételének szabályait. E rendelet határozza meg azokat az előírásokat, amelyeket minden iskolai, kollégiumi könyvtár működésénél meg kell tartani, továbbá amelyek figyelembevételével a könyvtár igénybevételével és használatával kapcsolatos rendelkezéseket el kell készíteni.” (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet) 3.1.Az iskola könyvtárának általános feladatai: Az intézmény könyvtárának - mint a nevelő-oktató tevékenység szellemi bázisának - fő feladatai – a jogszabályoknak megfelelően - a következők: - elősegíti az iskola szervezeti és működési szabályzatában és pedagógiai programjában rögzített célok helyi megvalósítását, - biztosítsa az iskola nevelői és tanulói részére az oktatáshoz és a tanuláshoz szükséges információkat, ismerethordozókat, - gyűjteményét folyamatosan fejleszti, feltárja, megőrzi, gondozza, rendelkezésre bocsátja, - központi szerepet tölt be a tanulók önálló könyv és könyvtárhasználatának felkészítésében, - részt vesz ill. közreműködik az iskola könyvtári tevékenységében (tanóra tartása a könyvtárban, be-vezetés a könyvtárhasználatba, különféle könyvtári dokumentumok, segédeszközök biztosítása stb.) - tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése a tanulók számára 3.2. Az intézmény könyvtárának szakmai feladatai: Az intézmény könyvtárának a céljai illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátnia: - az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az iskolai könyvtárhasználók javaslatainak figyelembevételével, - az iskolai könyvtár állományának gyarapítását az iskolai beszerzési keret 55
-
figyelembevételével végzi, a beszerzett dokumentumokat 10 napon belül bevételezi és leltárba veszi, naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet, a tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról brosúra-nyilvántartást vezet, az elavult, feleslegessé váló vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elveszett könyveket az iskola Selejtezési Szabályzatával összhangban az állományból kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvtárállomány leltározását az iskola Leltározási Szabályzatának megfelelő időben és módon elvégzi, a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi a könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja ki gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt, gondoskodik a tartós tankönyvek beszerzéséről, nyilvántartásáról.
4. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre Az állományalakítás szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti, a gyűjtőköri szabályzatot elfogadása előtt országos szakértővel kell véleményeztetni. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének meghatározásánál az iskola szerkezetéből, profiljából, valamint pedagógiai programjából kell kiindulni, és természetesen fel kell mérni a külső források használatának lehetőségét is. Az iskola lehetőségei és az iskolán kívüli források együttesen határozzák meg a könyvtár alap- és kiegészítő funkcióit. A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány főgyüjtőkörébe, míg a könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellékgyüjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtárak erősen válogatva gyűjtenek, ezért a gyűjtőköri szabályzatnak rögzítenie kell az egyes állományrészek speciális sajátosságait. A dokumentumok kiválasztása, pedagógiai felhasználása, ill. ennek megtervezése, megszervezése a könyvtárostanár és a nevelőtestület együttműködését igényli. Az iskolai könyvtár gyűjtőköri szabályzata az 1. sz. mellékletben található. 5. Gyűjteményszervezés A folyamatosan és tervszerűen alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit, pedagógiai folyamatának szellemiségét, tantárgyi rendszerét, pedagógiai irányzatait, módszereit, tanári-tanulói közösségét. A szerzeményezés és apasztás helyes aránya növeli a gyűjtemény információs értékét, használhatóságát. Az állományalakítási tevékenység a következőképpen van szabályozva: 1. Állománygyarapítás forrásai 2. Állománybavétel munkafolyamata 56
3. Könyvtári állomány feltárása - Katalóguskészítés és -szerkesztés általános szabályai 4. Állományapasztás, törlés 5. Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 5.1./ Állománygyarapítás forrásai a) beszerzés: könyvkereskedésektől, kiadóktól, magányszemélyektől, számla vagy szerződés alapján történik a gyarapítás, b) c s e re : iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más intézmények könyvtáraitól kap az iskola új dokumentumot, előzetes megállapodás alapján. Ez a forma független a könyvtári költségvetéstől, c) ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől és magánszemélyektől térítésmentesen kap gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, d) egyéb: olyan dokumentumok melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből stb. tevődik ősze, 5.2./ Állománybavétel munkafolyamatai: A dokumentumokat a leltárba-vétellel egy időben el kell látni a könyvtár tulajdonbélyegzőjével, leltári számmal és raktári jelzettel. A könyvtári állományba-vétel menete az időbeli sorrendben alábbiak szerint történik: 5.2.1 Számlanyilvántartás A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése valamint az ezzel kapcsolatos iratok megőrzése az iskola gazdasági szakemberének a feladata. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról nyilvántartást kell vezetnie a könyvtárosnak. 5.2.2. Bélyegzés Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskolai könyvtár tulajdonbélyegzőjével le kell pecsételni az alábbi módon: - könyveknél, tartós tankönyveknél a címlap hátlapját, - időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot, - audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét 5.2.3. Nyilvántartásba vétel A leltári nyilvántartás jellege szerint lehet időleges vagy végleges. a./ Végleges nyi lvántartás: Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, tíz napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. Formája: Címleltárkönyvi nyilvántartás
57
Könyvek, kiadványok esetében címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai: - leltári egyedi szám, - leltározás dátuma, - a dokumentum adatai (cím, szerző), - darabszám, - raktári jelzet száma, - beszerzés módja, értéke, - megjegyzés (amely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni). - Egy-egy számla, szállítólevél tartalmának egyedi nyilvántartásba vétele után az állományba vett művek darabszámát, értékét folyamatosan göngyölítve összesíteni, majd záradékkal el kell látni ('leltárba került a címleltárkönyv ...tól...ig tételszám alatt ... db könyv ... Ft értékben) A különböző típusú dokumentumokról külön-külön kell nyilvántartást vezetni (VHS, CD, DVD stb.). A tartós tankönyvekről ugyancsak külön nyilvántartást kell vezetni. A címleltárkönyvi nyilvántartás pénzügyi okmány, nem selejtezhető. b./ Időleges nvilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra legfeljebb három évre szerez be, továbbá a véglegesre megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formája: - kardex - brosúra A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető. Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni, függetlenül attól, hogy a későbbiekben végleges megőrzésre kerülnek.
Az időleges (legfeljebb három évig) megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: - brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok, - tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, pályaválasztási és felvételi dokumentumok - kötéstől függően ajánlott és házi olvasmányok, egyéb dokumentumok, mely több éven át történő kötésbeli tartóssága nem biztosít. - mindazok a folyóiratok, amelyek végleges megőrzésre nem kerülnek a könyvtári állományba 5.3./ A könyvtári állomány feltárása - Katalóguskészítés és -szerkesztés általános szabályai
58
Az iskolai könyvtár állományát feltárva kell a használók rendelkezésére bocsátani. Ahhoz, hogy a könyvtári állomány a könyvtárhasználók számára hozzáférhetővé váljék, olyan nyilvántartást kell kialakítani, melynek révén az olvasók eligazodhatnak a dokumentumok között. Ez pedig nem más, mint a tájékoztatók, a katalógusok. - részletes szabályait, a katalógus készítés módját, a szabályzat 4. sz. melléklete tartalmazza. 5.4./ Állományapasztás Az állomány apasztása az állomány gyarapításával egyenrangú feladat, s a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés folyamatát. Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető: - tervszerű állományapasztás, - természetes elhasználódás - hiány 5.4.1.Tervszerű állományapasztás: a.
b.
elavult dokumentumok selejtezése: ha a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult, túlhaladottá vált fölösleges dokumentumok selejtezése: ha megváltozik a tanterv ha változik az ajánlott és kötelező olvasmányok jegyzéke ha módosul az iskola profilja ha a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket,
Természetes elhasználódás: Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná váltak, a használat következtében megrongálódtak. Hiány: Csökkenhet az állomány nagysága, ha a dokumentum: a) elháríthatatlan esemény miatt megsemmisült (tűz, beázás, bűncselekmény stb.) b) olvasónál maradt, kölcsönzés közben elveszett (behajthatatlan és megtérített követelés) c) az állomány ellenőrzésekor hiányzott (megengedhető és normán felüli) A törlés folyamata Bármely okból kerül sor az állomány apasztására a könyvtárostanár csak javaslatot tehet a törlésre, kivételt képez az időleges megőrzésű dokumentumok kivonása. A kivezetésre vonatkozó engedélyt az iskola igazgatója adja meg. Ügyelni kell arra, hogy az állománykivonás és az állományellenőrzés ne történjen azonos időben. Az állományapasztásnál a fölös példányokat fel lehet ajánlani: - más könyvtáraknak (cserealapként vagy könyvtári áron) 59
-
antikváriumoknak (megvételre) az iskola dolgozóinak, tanulóinak (térítés nélküli megvételre).
A fizikailag sérült példányokat az iskola ipari felhasználásra eladja. Az elszállításról a gazdasági ügyintéző köteles gondoskodni. A tervszerű állományapasztás során befolyt pénzösszeget térítményként a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni, míg az ipari hasznosításra átadott dokumentumokért kapott összeget egyéb bevételként kell kezelni, állománygyarapításra nem fordítható. Az állomány törlésének dokumentálása A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A selejtezendő vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni két példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni a - a leltári számot, - a mű címét, szerzőjét, - a dokumentum nyilvántartási értékét, - a dokumentum szakjelzetét, - a törlés indokoltságát. A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni a címleltárkönyvből olyan módon, hogy át kell húzni a leltári számot és a megjegyzés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, a katalóguscédulát ki kell emelni a betűrendes és szakkatalógusból. 5.5/ Állománygondozás, -védelem, -ellenőrzés 5.5.1 A könyvtári állomány elhelyezése
-
a könyvtári állomány kölcsönözhető része szabadpolcon van, a könyvtári dokumentumok nem kölcsönözhető állománya az olvasóteremben szintén szabadpolcon van, külön polcon vannak elhelyezve azok a dokumentumok egy-egy példányai, melyek kevésbé keresettek, vagy elavultnak tekinthetők, az eligazodást táblák, feliratok segítik, a napilapok, folyóiratok külön polcon - folyóirat tárlóban- találhatók, a CD, VSH, DVD dokumentumok külön-külön vannak elhelyezve a tartós tankönyvek külön szekrényben, ill. kiadva letétben találhatók.
5.5.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein 60
belül felelős. Ezért meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról. A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell a szakszerű tárolásról, a könyvtári helységek megfelelő tisztaságáról. A dokumentumok védelmét a nyilvántartásba vétel, a használat, a leltározás valamint a nyilvántartásból való kivezetés során biztosítani kell. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök kíméletes használata minden iskolai könyvtárhasználó kötelessége. A kölcsönző személy a kiadott állományért teljes felelősséggel tartozik. Amennyiben nem él ezzel a kötelességével, úgy napi forgalmi értéken köteles megtéríteni az elveszett vagy megrongálódott dokumentumot. Ugyanolyan vagy hasonló típusú könyvvel köteles pótolni a hiányt. A tartós tankönyvek kezelésére vonatkozó szabályzat az 5. sz. mellékletben található. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő gondoskodni kell, ami a könyvtáros feladata.
eszközök
karbantartásáról,
javíttatásáról
5.5.3. A könyvtári állomány ellenőrzése Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állormány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért pedig a könyvtáros a felelős. Ebből adódóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. Az ellenőrzés az alábbiak szerint történik: az állományt meghatározott időszakonként, azaz 3-5 évente kell ellenőrizni, soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri, a leltározást legalább két személynek kell végezni, az állományellenőrzést nyilvántartások és az állományok rendezésével elő kell készíteni, e) az állományellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, f) az állományellenőrzés során fellelt hiányosságokról hiányjegyzéket kell összeállítani, g) a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tűntetni a leltár jellegét (időszaki vagy soron kívüli), számszerű adatokat és a hiány vagy többlet mennyiségét. a) b) c) d)
5.6 Az állomány jogi védelme A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így, hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumot senki nem vásárolhat. 61
Állománybavétel csak számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok, a technikai eszközök megrongálásával, elvesztésével okozott kárért A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős 5.7 Az állomány fizikai védelme A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). 5.8 Az állományvédelem nyilvántartásai 5.8.1 Kölcsönzési nyilvántartások A könyvtárunkban használt nyilvántartás: az „Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása” füzet formájában történik. Ha mód lesz rá, áttérünk a számítógépes nyilvántartásra. 5.8.2 A könyvtárhasználati szabályzat A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata (2. sz. melléklet) rögzíti.
6. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása letétek A könyvtári állomány 90 %-ának elhelyezése szabadpolcon történik. 6.1 A könyvtári állomány egységei könyvállomány:
- kézi és segédkönyvtár - kölcsönözhető állomány raktári rendje: szépirodalom betűrendben, ismeretközlő irodalom szakrendben. További elrendezés: a kölcsönözhető állomány esetében külön-külön helyeztük el az alsó- és a felső tagozatosoknak szánt dokumentumokat. oktatási segédletek (tankönyvek, tanári segédkönyvek, stb.) raktári rendje: tantárgyanként, osztályonként periodikák raktári rendje: a friss számok a könyvtárban a folyóirattartón, a régebbiek külön állományegységként a könyvtár beépített szekrényeiben audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok raktári rendje: dokumentumtípusonként folyószámos elrendezésben 6.2 Letéti állományok 62
A letéti állományt a pedagógusok a tanév elején veszik át, és a tanév végén adják vissza, az átvett dokumentumokért anyagi felelősséggel tartoznak. A letétekről a könyvtár nyilvántartást készít. 7. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye gyűjteménye használatát az iskola olvasás-és könyvtár-pedagógiai tevékenységében központi helyet tölt be, maga is részt vesz az informatikaoktatásban a könyvtárhasználati ismeretek terén saját gyűjteménye, illetve lehetőségeitől függően más információs csatornák igénybevételével segítségével tájékoztatja a könyvtár használóit a pedagógiai folyamat során felmerült témakörökben sajátos eszközeivel segíti az iskola felzárkóztató és tehetséggondozó programjának megvalósítását a használók jogait és kötelességeit, nevezetesen: a használatra jogosultak körét, a használat módjait, a könyvtár szolgáltatásait, a könyvtár rendjét, a könyvtári házirendet a könyvtár használati szabályzata (2.sz. melléklet) rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni. 9. A könyvtárostanár munkaköri feladatai Az iskolai könyvtárat a törvényben előírtaknak megfelelő könyvtárosi szakismerettel pedagógiai képesítéssel rendelkező könyvtárostanár vezeti, aki az iskola nevelőtestületének tagja. Ha a vagyonvédelmi és egyéb követelmények biztosítottak, felel a könyvtár állományáért és rendeltetésszerű működéséért. Munkaköri leírása az iskola személyi és tárgyi feltételeivel összhangban készül (3. sz. melléklet). 10. Zárórendelkezés A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtárostanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtárostanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe. 11. Az iskolai könyvtár működési szabályzatának mellékletei 1. sz. melléklet: Gyűjtőköri szabályzat 2. sz. melléklet: Könyvtárhasználati szabályzat 3. sz. melléklet: Az könyvtárostanár munkaköri leírása 4. sz. melléklet: A katalógusszerkesztési szabályzat 5. sz. melléklet: A tankönyvtári szabályzat. 63
1. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZAT Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg, állományalakítási szempontjait, kereteit a szervezeti és működési szabályzat rögzíti. Az állomány tervszerű fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél-és feladatrendszerből kell kiindulni, amely meghatározza a könyvtár alapfunkcióját. Az iskolai könyvtár sajátos, legalapvetőbb feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. Az iskolai könyvtár az iskola információs forrásközpontja. Feladata biztosítani a tanulók és a tanárok ellátását minden olyan információhordozóval /dokumentum típustól függetlenül/, amely fontos szerepet tölt be a nevelő-oktató munka folyamatában. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról: Írásos-nyomtatott dokumentumok könyv periodika brosúra tankönyv Kéziratok Audio-vizuális dokumentumok - VSH, zenei CD, CD-ROM, DVD, számítógépes multimédiás oktatócsomag A gyűjtés szintje és mélysége: Az általános iskola könyvtárának gyűjtőköre alapszinten az ismeretek minden ágára kiterjed. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom tartalmilag teljes legyen: az adott tantárgyakhoz felhasználható tudományterületek enciklopédikus /összefoglaló-szintetizáló/ alapművei megtalálhatók legyenek. A gyűjtés mélységéről, irányáról folyamatos egyeztetés történik a munkaközösségvezetőkkel. Kiemelten fejlesztjük a kézikönyvtári és a segédkönyvtári állományt, fokozottan figyelembe vesszük a rajz és vizuális kultúra tanításának dokumentum igényeit, gyűjtjük a tartós használatú tankönyveket, segédkönyveket. A beszerzendő példányszámoknál figyelembe kell venni az ellátandó tanulók, nevelők számát. Főgyűjtőkör A könyvtár elsődleges funkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő dokumentumok tartoznak ebbe a körbe: - kézi-, ill. segédkönyvek a tudomány területeiről, kiemelten a művészeti neveléssel kapcsolatos könyvek 64
az óravezetés menetében munkáltatóeszközként használt művek tantervek anyagába tartozó ”kötelező” és ajánlott olvasmányok tananyagot kiegészítő /ismeretterjesztő- és szépirodalom a pedagógusok képzését és önképzését szolgáló pedagógiai művek szakmai és a tanulást segítő folyóiratok nyomtatott dokumentumok mellett audiovizuális dokumentumok, melyek ebbe a körbe tartoznak Mellékgyűjtőkör
-
A könyvtár kiegészítő funkciójából eredő szükségletek megvalósítását a mellékgyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Ide tartoznak a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítésére alkalmas ismerethordozók. A szépirodalomi gyűjtemény, 1./ Kiemelten a teljesség igényével: - a „kötelező” olvasmányok a tananyagnak megfelelően - az ajánlott olvasmányok a tananyagnak megfelelően 2./ A teljesség igényével: - a tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők válogatott művei, gyűjteményes kötetei - átfogó lírai, prózai és drámai antológiák a világ- és a magyar irodalom bemutatására - a magyar és külföldi népköltészet és meseirodalmat reprezentáló antológiák, gyűjteményes kötetek 3./ Válogatva:
-
a kiemelkedő, de tananyagban nem szereplő kortárs magyar és külföldi alkotók művei tematikus antológiák regényes életrajzok történelmi regények a tanított nyelvek: angol és német - oktatásához megfelelő olvasmányos szépirodalom A szakirodalmi gyűjtemény
1./ Teljességgel:
-
alapszintű ismeretközlő irodalom, mely munkáltató eszközként használatos az érvényben lévő általános iskolai tantervek, (tankönyvek) alapszíntű általános lexikonok, enciklopédiák a tudomány, a kultúra, a művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói emeltszintű vizuális nevelésű iskola révén rajzzal, filmművészettel, műalkotással kapcsolatos szakkönyvek, a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét vagy azok 65
részterületeit bemutató alapszintű szakirányú segédletek. Teljességgel gyűjti az iskola életével, történetével, egyéb tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat. 2./ A teljesség igényével: - a tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, a tudományok egészét, vagy azok részterületeit bemutató középszintű szakirányú segédletek - a tantárgyak alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói - középszintű általános lexikonok, enciklopédiák - a továbbtanulást elősegítő pályaválasztási útmutatók, felvételi követelményeket tartalmazó kiadványok 3./ Válogatva:
-
a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó alap- és középszintű ismeretközlő irodalom a tanult tárgyakban való elmélyülést és a tananyagon túlmutató tájékoztatást kielégítő alap- és középszintű ismeretközlő irodalom gyűjti a napi közhasznú, közérdekű információszerzést szolgáló dokumentumtípusokat (menetrend, telefonkönyv)
Válogatva gyűjti kiadványokat.
a
Békéscsabára,
Békés
megyére
vonatkozó
helytörténeti
A pedagógiai gyűjtemény A pedagógusok szakmai továbbképzését és az órákra való felkészülését elősegítő pedagógiai szakirodalom és határtudományai tartoznak ebbe a körbe:
-
pedagógiai lexikonok egyetemes és magyar neveléstörténeti összefoglalások, dokumentumgyűjtemények a köznevelés kérdésével, a nevelésügy és a közélet kapcsolatával foglalkozó összefoglalók az értelmi neveléssel és a személyiség formálásával kapcsolatos alapvető művek tanári kézikönyve, az iskolában tanított valamennyi tantárgy, ill. szakkör módszertani segédkönyvei az általános iskolák oktatásának tartalmával, formájával, ill. kapcsolatrendszerükkel foglalkozó művek a családi életre neveléssel, az iskola és a szülői ház kapcsolatával foglalkozó művek a szülőknek ajánlható pedagógiai munkák a 6 - 14 éves korú gyermekek nevelésével kapcsolatban
A pedagógia határtudományai közül elsősorban a pszichológiai irodalmat gyűjti
-
a pszichológia alapfogalmát, fejlődését, problematikáját tárgyaló enciklopédiák, szakszótárak a pszichológia egyes ágaival, részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül az általános lélektan, a fejlődéslélektan, a gyermek- és az ifjúkor lélektana, a 66
-
szociálpszichológia és a személyiség lélektan alapművei az alkalmazott lélektan különféle ágaiból a neveléslélektan és az olvasáslélektan kérdéseivel foglalkozó művek a pszichológiában alkalmazott kutatási, vizsgálati módszerek elei és gyakorlati problémáit tárgyaló módszertani kézikönyvek, összefoglaló művek
A szociológia, szociográfia, statisztika, jog, közigazgatás irodalma enciklopédikus szinten gyűjtendő, ill. azok, amelyek szoros kapcsolatban állnak a napi pedagógiai gyakorlattal: - oktatási jogszabály gyűjtemények - az ifjúságvédelemmel, gyermek- és ifjúsággondozással, családgondozással kapcsolatos tanulmánykötetek. Az iskolavezetés munkáját segítő segédkönyvtár Gyűjtendő az iskola vezetősége részére az iskola nevelőmunkájának irányításához, az igazgatás, a gazdálkodás és az ügyvitel körébe tartozó kézikönyvek, jogszabálygyűjtemények: - az iskolavezetések kapcsolatos művek - a munkaviszonnyal, munkarenddel, munkaköri vitákkal, bérezéssel, munkaidővel, munkaszervezéssel, munkavédelemmel kapcsolatos irodalom - az intézményi költségvetéssel, gazdálkodással kapcsolatos dokumentumok - a társadalombiztosítással, családvédelemmel kapcsolatos jogszabály- gyűjtemények és magyarázatok A könyvtáros segédkönyvtára Gyűjtendő:
-
a könyvtárüggyel kapcsolatos alap- és középszintű könyvtártani összefoglalók, könyvtárakat érintő jogszabályok, irányelvek a gyarapítás, a nyilvántartás, az osztályozás, a katalógusszerkesztés szabályzatait tartalmazó segédletek az olvasás technikájával, irodalompropagandával, az olvasásra neveléssel kapcsolatos módszertani kiadványok az iskolai könyvtárak állományára vonatkozó alapjegyzékek, tantárgyi bibliográfiák, ajánló bibliográfiák Periodika gyűjtemény
Gyűjtendő: - pedagógiai, pszichológiai hetilapok, folyóiratok - a tantárgyak módszertani folyóiratai, különös tekintettel az iskolában kiemelten oktatott - rajz - tantárgyra - a tananyaghoz kapcsolódó és felhasználható tudományos és művészeti folyóiratok - valamint, a korosztálynak megfelelő gyermek és ifjúsági lapok Audiovizuális gyűjtemény Gyűjtendő:
-
a tantárgyakhoz kapcsolódó, azt kiegészítő videokazetták 67
-
szépirodalmat, kötelező és ajánlott irodalmat tartalmazó videokazetták, DVD-k a természettudomány körébe tartozó ismeretterjesztő, népszerűsítő művek az idegen nyelv oktatását segítő felvételek egyéb oktatást-nevelést segítő CD-ROM-ok, CD-k, DVD-k. (A könyvtár állományába tartozó, korábban használt egyéb audiovizuális dokumentumok, pl. bakelitlemezek, diafilmek, audio- és videokazetták válogatásra, selejtezésre szorulnak, ill. szorultak.)
A dokumentumok beszerzése, állománygyarapítása pénzügyi, tárgyi és egyéb feltételektől függően történik, - a könyvtáros javaslata és az intézmény vezetőjének jóváhagyása alapján, - ha a keretösszeg a könyvtáros rendelkezésére áll.
68
2. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez KÖNYVTÁRHASZNÁLATI SZABÁLYZAT 1./ Az iskolai könyvtár használata Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményeivel, szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse, a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjteménye használatát. - A könyvtárhasználót segíteni kell tájékoztatással, tanácsadással az iskolai munkához kapcsolódó irodalom felkutatásában, témafigyelésben. - A könyvtárhasználó részére a megfelelő irodalmat kell ajánlani és az ilyen igényét könyvkölcsönzéssel, illetve helyi olvasás biztosításával kielégíteni. - A könyvtárhasználókról és a kikölcsönzött dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni. - Közreműködik a könyvtárbemutató, könyvtárismertető és könyvtár-használatra épülő tanórák, napközis foglalkozások előkészítésében és megtartásában. 2./ A könyvtár használóinak köre: Az iskolai könyvtár dokumentumait az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói vehetik igénybe. A tanulói nyilvántartás alapján minden tanuló beiratkozott olvasója a könyvtárnak. Állományvédelmi szempontból a tanuló és munkaviszony megszüntetése csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehetséges. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megőrizni. Az olvasóterembe tanszeren kívül (füzet, írószer) más nem vihető be. A könyvár külső részében lehet a kabátokat, táskákat elhelyezni. 3./ A beiratkozás módja: Szeptember elején a tartós tankönyvek kölcsönzése, nyilvántartása után az alsó tagozatos tanulók a Népmese Napjára készülnek. Ekkor az 1. osztályos tanulók is megismerkednek - egy könyvtári óra keretében - a könyvtárhasználat szabályaival. Ettől kezdve tagjai a könyvtárnak. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Az iskola könyvtárába a beiratkozás és a szolgáltatás igénybe vétele ingyenes. 4./ A könyvtárhasználat módjai: Az iskolai könyvtár elsődleges feladat, hogy gyűjteményével és szolgáltatásival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Lehetősége van az egyénnek, csoportoknak az olvasótermi állomány helyben használathoz és a kölcsönzéshez. A könyvtár szolgáltatásai 4.1. Egyéni - helyben használat
69
Az iskolai könyvtár elsődleges feladata, hogy gyűjteményével, és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelő munkát segítse. Ennek megfelelően a könyvtárhasználók számára lehetővé teszi teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát. A helybenhasználat tárgyi és személyi feltételeit az iskolának, személyi feltételeit a könyvtárostanárnak kell biztosítani. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad az információhordozók közötti eligazodáshoz, az információk kezeléséhez, a szellemi munka technikájának alkalmazásához, a technikai eszközök használatához. A helyben használt dokumentumokat az egyéni kölcsönzési nyilvántartásban nem kell rögzíteni. Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: - olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, - periodikumok - a nem nyomtatott dokumentumok (videofilmek, DVDk, CD-k stb.) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egyegy tanítási órára, indokolt esetben (pl. versenyre való készülés) a könyvtár zárása és nyitása közötti időre tanulók is kikölcsönözhetik. 4.2 Csoportos - helybenhasználat. Az önálló könyvtárhasználatra nevelés csoportos formái:
ismeretszerzésre,
olvasásra,
Osztályok, tanulócsoportok a könyvtárat nyitva tartásnak megfelelő ütemezéssel vehetik igénybe. Könyvtárhasználati órák tartása könyvtáros tanár feladata, színvonaláért felelős. Az osztályok, tanulócsoportok, részére az osztályfőnökök, szaktanárok a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint könyvtári szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. Bár a könyvtári szakórát a szaktanár vezeti, a könyvtárostanárnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások előkészítéséhez, lebonyolításához. 4.3 Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. Az átvételt a kölcsönző aláírásával, a dokumentum visszaadását pedig a könyvtárostanár aláírásával (szignójával) kell hitelesíteni. A nyilvántartás az „Olvasók és kölcsönzések nyilvántartása” szerint történik. Pedagógusok a dokumentumokat a szükséges időre (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetik. A korlátozások egyénenként feloldhatók. 70
Tankönyvek, oktatási segédletek mindenki számára a szükséges időtartamra (legfeljebb egy tanévre) kölcsönözhetők. A tartós tankönyvek kölcsönzése egész tanévre - szeptembertől júniusig a tanév utolsó tanórájáig – érvényes. A tartós tankönyvkeretből beszerezhető dokumentumok körét, a tankönyvkölcsönzés menetét, módját, visszavételét külön belső szabályzatban lett megfogalmazva. Ezt az 5. sz. melléklet tartalmazza. A szépirodalmi, ill. egyes ismeretterjesztő művek kölcsönzési időtartama két hét, az alsó tagozatosak 1 db, a felsősök 3 db könyvet kölcsönözhetnek. A kölcsönzés egyszer meghosszabbítható – a könyv bemutatásával. A kölcsönözhető dokumentumokra előjegyzés kérhető. Az elvesztett vagy megrongált (firkálás, kivágás, szakadás, hiány) dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár által meghatározott más művel pótolni. A nem teljesíthető igények esetében más (közművelődési) könyvtárba kell irányítani az olvasót, illetve indokolt esetben könyvtárközi kölcsönzéssel kell megpróbálkozni. A napi nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni. 4.4. A könyvtár egyéb szolgáltatásai: Tájékoztató szolgálat, olvasószolgálat: tájékoztatás nyújtása dokumentumokról és szolgáltatásokról aktuális téma folyamatos figyelése és közlése irodalomajánlás, irodalomkutatás helyismereti, közhasznú, közérdekű tájékoztatás Kiegészítő szolgáltatások: - Letétek telepítése – tanterem, szakterem, tanári stb. - Könyvtári és egyéb vetélkedőkre, versenyekre való készülés - Könyvtári nyilvántartás - statisztika készítése
a) b) c) d)
A meghatározó rendelkezéseket, használói jogokat, kötelezettségeket a könyvtári házirend tartalmazza, amelyet a tanév kezdetén ismertetni kell az olvasókkal. Külön hangsúlyozni kell, hogy a könyvtár a szellemi munka színtere, ezért minden használója csendes, fegyelmezett magatartást tanúsítson. A személyi és tárgyi feltételeknek biztosítása és a rendeltetésszerű működtetés megteremti a könyvtári állomány védelmét. A felelősség mértéke a könyvtárostanár munkaköri leírásában van rögzítve. 4.5. Az elkövetkezendő évek igénye: Számítógépes informatikai szolgáltatások, könyvtári program, Szirén stb. 5. Az iskolai könyvtárban a könyvtárlátogatóktól elvárt magatartás
71
Mivel a könyvtár munkahely, és elmélyülésre, ismeretszerzésre, kikapcsolódásra szolgáló helyiség, ezért a könyvtárlátogatóktól elvárja, hogy csendben dolgozzanak, magatartásukkal ne zavarják a könyvtár olvasóit. A könyvtár dokumentumainak védelme (tisztaságának, épségének megőrzése) minden könyvtárhasználó kötelessége, hiszen pótlásuk szinte lehetetlen. A rongálásokból eredő kárt az olvasónak kell pénzben megtérítenie, vagy a dokumentumot pótolnia. A könyvtár informatikai eszközeinek épségére, szabályos működtetésére mindenkinek kötelessége ügyelni. Amennyiben rongálás történik, akkor a használó anyagi felelősséggel tartozik, s a kárt megtéríteni köteles. A könyvtár berendezésére, bútoraira mindenki köteles vigyázni. Ezek szándékos rongálása esetén a kár megtérítésére köteles az, aki azt elkövette. 6. A kölcsönzés szabályai: A könyvtárból kikölcsönzött dokumentumokat az olvasó köteles az előre meghatározott időpontig hibátlanul visszaszolgáltatni. Egy olvasó egyidejűleg maximum 3 db (alsó: 1 db + 1 kötelező olvasmányt) dokumentumot kölcsönözhet a tartós tankönyveken kívül. A dokumentum kölcsönzési időtartama: 14 nap. Hosszabbítás egy alkalom. A tanév vége előtt minden olvasó (diák és dolgozó) köteles a kikölcsönzött dokumentumokat a könyvtárban leadni. 7. A számítógép használata A gépek használatára előre be kell jelentkezni. Ez a torlódások és viták elkerülése érdekében szükséges. A felső tagozatosok mindenkor elsőbbséget élveznek. Az olvasó a gépeknél nem használhat saját lemezt. Külső audio, ill. CD-ROM-okat tilos a gépbe futtatni. Indoklás: vírus-invázió elkerülése. A gépekre nem menthet senki semmit, és nem telepíthet semmilyen programot! Amennyiben szabálytalanul használja valaki a gépet, úgy a számítógépek használatából kizárható. 72
A szabályok megszegése kitiltást vonhat maga után! Egyéb rendszabályok: Semmivel nem zavarjuk mások munkáját, a könyvtár rendjét Kerüljük a hangos, csúnya beszédet Óvjuk a teremben található berendezési tárgyakat, dokumentumokat stb. Táskát, kabátot, enni-innivalót nem lehet a könyvtárba hozni, azt az előtérbe kell elhelyezni A fenti dokumentum tartalmát a tantestület a mai napon jóváhagyta, és vállalja, hogy minden tanulóval ismerteti, melyet a diákok aláírásukkal igazolnak. 8./ A könyvtári szolgáltatások nyilvántartásai,
-
kölcsönzési nyilvántartás letéti nyilvántartás szakórák, foglalkozások ütemterve statisztikai napló
9./ Az iskolai könyvtár nyitvatartási rendje: Az iskolai könyvtár működése szorosan igazodik a tanév tanítási napjaihoz, az iskolai szünidőben zárva tart. A nyitvatartási idő mértékét az érvényben lévő jogszabályoknak megfelelően kell kialakítani
73
3. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez AZ ISKOLAI KÖNYVTÁROS MUNKAKÖRI LEÍRÁSA Közvetlen felettese: az intézmény igazgatója Kinevezése: munkaszerződése szerint Jogi kötelezettségei és feladatai: Az iskola könyvtárosa 1996. október 10-től végzi munkáját részmunkaidőben, rehabilitációs ellátás mellett, félállásban (heti: 20 órában). Az iskolai könyvtárat könyvtárosi szakismerettel (könyvtár-szakkollégium) és pedagógiai képesítéssel könyvtáros-tanítóként vezeti. Emellett oktatási informatikus. (Nkt. 3. mell. 14. sor) Az iskolai könyvtáros tanító, az iskola nevelőtestületének tagja, munkája pedagógiai tevékenység, ezért állandó kapcsolatban áll a szaktárgyi munkaközösséggel, osztályfőnökökkel. Felelősséggel tartozik az iskolai könyvtárban elhelyezett könyvek, a szakmai munkához szükséges technikai eszközök, szemléltető eszközök, rendeltetésszerű használatának biztosításáért. - ha a vagyonvédelmi követelmények biztosítottak. Munkaideje heti 20 óra, ami a következőképpen alakul: - 12 óra kölcsönzés, nyitva tartás, ezen időn belül kell a könyvtári órákat megtartani, - 5 óra könyvtári feldolgozó munka, melyet a könyvtár zárva tartása mellett végez, - 3 óra iskolán kívüli felkészülési munka, beszerzés, kapcsolatépítés, önképzés. A feladatkör egyes területei: a) A könyvtár vezetésével, ügyvitelével kapcsolatos feladatok:
-
Megteremti a működéshez szükséges feltételeket, Végzi a könyvtári ügyviteli dokumentumok kezelését Szervezi a könyvtár pedagógiai felhasználását és a könyvtár külső kapcsolatait Részt vesz a könyvtár soros vagy időszakos leltározásában Nevelőtestületi vagy egyéb értekezleten képviseli a könyvtárat. Részt vesz továbbképzéseken, szakmai ismereteit önképzés útján is gyarapítja. Az iskola igazgatójával és munkaközösségeivel egyeztetve elkészíti a könyvtár működési feltételeinek és tartalmi munkájának tervét. Éves munkatervet, félévi és tanév végi beszámolót, statisztikai jelentést készít. Tájékoztatás ad a kollegáknak a tanulók könyvtárhasználatáról.
b) Állományalakítás, nyilvántartás, állományvédelem:
74
Teljes szakmai felelősséggel végzi az iskolai könyvtár állományalakítását az alábbiak szerint: - Segíti az iskolaoktató, nevelő munkáját a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott információhordozók gyűjtésével, feldolgozásával, - Javaslatot ad a költségvetés tervezéséhez, figyelemmel kíséri a könyvtári célokra jóváhagyott összegek tervszerű, gazdaságos felhasználását - Tájékozódik a könyvpiacon megjelent könyvekről. - Az állomány folyamatos, tervszerű és arányos gyarapítását végzi. A megrendelésről, a felhasználásról nyilvántartást vezet. Megrendeli a folyóiratokat. - Beszerzi a dokumentumokat, az egyedi leltárkönyvet naprakészen vezeti. - Feldolgozza a dokumentumokat, állományba veszi azokat - Naprakészen építi a könyvtár katalógusát. - Az állományt rendszeresen gondozza, kigyűjti az elhasználódott, tartalmilag elavult dokumentumokat, elvégzi ezek törlését a szabályzatnak megfelelően. - Fontos feladata az állomány védelme, a raktári rend megtartása. - Állományellenőrzést tart, a leltárt a kezelési szabályzatnak megfelelően végzi, - ezt a munkát nem végezheti egyedül. - Gondoskodik a tartós tankönyvek nyilvántartásáról: - Minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós tankönyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről. - Augusztus végén bevételezi a tartós tankönyvek – szabályzatban megfogalmazott – köteteit. - Szeptember elején kiosztja a tartós tankönyveket és évvégén begyűjti azokat. c) Olvasószolgálat, tájékoztatás:
-
Biztosítja az állomány egyéni és csoportos használatát. Segíti az olvasókat a könyvtár használatában, tájékoztat a könyvtári szolgáltatásokról, végzi a kölcsönzést. Figyeli a pályázati lehetőségeket, pályázatokat készít Megtartja a könyvtári órákat, segítséget ad a könyvtárban tartandó szakórákhoz. Témafigyeléssel tájékoztatja a pedagógusokat.
d) Egyéb feladatok:
-
Kapcsolattartás más könyvtárakkal látogatás formájában. Önmaga szakmai továbbképzése.
Általános rendelkezések A dolgozó jogosult feladatainak jobb ellátása érdekében javaslattételre a közvetlen felettesének, az iskola igazgatójának. A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére. 75
További jogait a Kjt. Idevonatkozó rendelkezései szabályozzák. Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél: a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik - kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani, - köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni. Szabadságát a nevelőkre vonatkozó rendelkezések szerint kapja. -
76
4. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez (20/2012. EMMI rend.165.§) KATALÓGUSSZERKESZTÉSI SZABÁLYZAT A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat jelölő katalóguscédula tartalmazza: - A raktári jelzetet - A bibliográfiai és besorolási adatokat - ETO szakjelzet - Tárgyszavakat A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: Főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat Szerzőségi közlés Kiadás, sorszáma, minősége Megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve Oldalszám: illusztráció; méret Megjegyzések Kötés, ár ISBN-szám Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: A főtétel besorolási adata (személynév, a mű címe) Cím szerinti melléktétel Közreműködői melléktétel Tárgyi melléktétel Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumokra és az összes katalóguscédulájára. A szépirodalmat Cutter-számokkal, a szakirodalmat ETO - szakjelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint: - betűrendes katalógus ( cím és szerzői) - szakkatalógus (ETO - szakkatalógus) Formája szerint: - cédula 77
Dokumentumtípusok szerint: - könyv Az adatokat rögzítő katalóguscédulának tartalmaznia kell: - a raktári jelzetet, - a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat, - ETO szakjelzetet, - tárgyszavakat. A katalógus építése a szabványokban rögzített szabályok szerint történik. A dokumentumokat tudományterületek ismeretágak, tárgykörök, műfajok szerint az Egyetemes Tizedes Osztályozás alapján kell osztályozni.
78
5. sz. melléklet az iskolai könyvtár SZMSZ-éhez (20/2012 EMMI rend. 163§ (3)e) TANKÖNYVTÁRI SZABÁLYZAT -20/2012 EMMI rend. 163§ (5)). „A tankönyveket külön gyűjteményként kell kezelni, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzatban kell rögzíteni.” - (20/2012 EMMI rend. 167 § (3) f) A tankönyvtári szabályzat tartalmazza a tartós tankönyvekre vonatkozó szabályokat I. Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről:- (2001. XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről. 7.§(4)): „Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább huszonöt százalékát tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok, elektronikus adathordozón rögzített tananyag, kis példányszámú tankönyv vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv, tankönyv, elektronikus adathordozón rögzített tananyag az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár, könyvtárszoba állományába kerül” -23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről: Az Oktatási Hivatal teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében a http://www.tankonyv.info.hu/ webcímen. II. Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai nyilvántartásba felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időpontra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Legkésőbb a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskola könyvtárába. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és a kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. Az iskolai könyvtáros: Gondoskodik a tartós tankönyvek nyilvántartásáról: minden tanévben május 31-ig felmérést készít a tartós tankönyvekkel kapcsolatos kölcsönzési igényekről. Augusztus végén bevételezi a tartós tankönyvek – szabályzatban megfogalmazott – köteteit. A tankönyvek kölcsönzése:
79
A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket (atlasz, feladatgyűjtemény) szeptember elején a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozólag. A tankönyvek állagának megóvásában nagy szerepük van a szaktanároknak, osztályfőnököknek, tanítóknak. Közös odafigyeléssel – az utóbbi években – nagy mértékben javult a gyerekek viszonyulása a könyvekhez. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárba leadni. A tankönyvek nyilvántartása: A tankönyvekről, tartós tankönyvekről külön egyedi nyilvántartást kell vezetni. A tanév elejére az új tankönyveket a könyvtáros bevételezi, nyilvántartásba veszi. A kikölcsönzött tartós tankönyveket beírja a tanulói kölcsönzési nyilvántartásába. Évvégén az elhasználódott, megrongálódott, feleslegessé vált tankönyveket a könyvtáros kivonja a forgalomból, erről selejtezési jegyzőkönyvet készít az SzMSz-ben leírtak szerint. Kártérítés: A tartós tankönyvek kíméletes használata minden könyvtárhasználó kötelessége. A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet köteles megőrizni és azt rendeltetésszerűen használni. Ebből következően elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Az elhasználódás mértéke ennek megfelelően: - az első tanév végére legfeljebb 25%-os, - a második tanév végére legfeljebb 50 %-os, - a harmadik tanév végére legfeljebb 75 %-os, - a negyedik tanév végére legfeljebb 100 %-os, A kölcsönző személy a kiadott állományért teljes felelősséggel tartozik. A tanuló, ill. a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módja: - ugyanolyan könyv beszerzése Amennyiben a tanuló iskolát vált, a könyvtárból kölcsönzött tartós tankönyveket köteles visszaadni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést. A tartós tankönyvek, illetőleg az iskolában használatos tankönyvek egy-egy példányát az iskolai könyvtár tankönyvtárában is el kell helyezni.
80
20. ZÁRÓRENDELKEZÉSEK A Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával és a köznevelési törvény által meghatározott közösségek egyetértésével, valamint a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.
A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület 2013.március 27. napján egyhangúlag elfogadta. Az elfogadás tényét a nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve tanúsítja. Békéscsaba, 2013.március 27. A Szervezeti és Működési Szabályzattal kapcsolatban a diákönkormányzat és az iskola szülői szervezete – a jogszabályban meghatározottak szerint – véleményezési jogot gyakorolt, melynek tényét képviselőik tanúsítják. Békéscsaba, 2013.március 27. …………………………………….. szülői szervezet képviselője ……………………………………… diákönkormányzat képviselője A Szent László Utcai Általános Iskola szabályzatát a mai napon jóváhagytam.
szervezeti
és
működési
Kelt: Békéscsaba, 2013. március 27. …………………………… Galló Katalin intézmény vezető
81
1.. sz. melléklet ADATVÉDELMI SZABÁLYZAT TARTALOMJEGYZÉK 1. Cél .......................................................................................................................... 3 2. A Szabályzat hatálya .............................................................................................. 3 3. Kapcsolódó dokumentumok.................................................................................... 3 4. Fogalmak ................................................................................................................ 4 5. Az adatkezelés célja, hozzájárulás az adatok kezeléséhez .................................... 6 6. Adatkezelés és feldolgozás .................................................................................... 7 7. Tanulói, alkalmazotti (bér és munkaügyi adatok), intézményi, képzési adatok
kezelése ..................................................................................................................... 7 7.1. Az adatkezelés elvei ........................................................................................ 7 8. Az intézmény által nyilvántartott adatok köre .......................................................... 7 9. A tulajdonos és az adatgazda felelőssége .............................................................. 8 10. Igazolások kiállítása .............................................................................................. 8 11. Adattovábbítás ...................................................................................................... 8 11.1. Adattovábbítás intézményen belül ................................................................. 8 12. Adattovábbítás megkeresés alapján ..................................................................... 8 13. Kötelező adatszolgáltatás...................................................................................... 9 14. Adatbiztonság ..................................................................................................... 10 15. Manuális kezelésű adatok ................................................................................... 10 16. Számítógépen tárolt adatok biztonsága .............................................................. 11 17. Adat- és információ megőrzés ............................................................................. 11 18. A közérdekű adatok közzététele és hozzáférhetővé tétele .................................. 11 19. Közérdekű adatok hozzáférhetővé tétele ............................................................ 11
20-21. Az eljárás megindulása és az azonnal megválaszolható igények ................. 11 22. Azonnal megválaszolható igények ...................................................................... 12 23. Az igény vizsgálata ............................................................................................. 12 24. Az igény intézése, döntéshozatal, az adatok előkészítése átadásra - 1 ............. 13 25. Az igény intézése, döntéshozatal, az adatok előkészítése átadásra - 2 ............. 14 26. Az adatok átadása .............................................................................................. 14 27. Felmerülő költségek ............................................................................................ 15 28. Az eljárás lezárását követő intézkedések ........................................................... 15 29. Eljárás a nem nyilvános adatokra vonatkozó megismerési igények esetében .... 16 30. Az adatszolgáltatási nyilvántartás ....................................................................... 16 31. Közérdekű adatok kötelező közzététele .............................................................. 17
82
1. Cél
(1) Az Adatvédelmi szabályzat a Szent László Utcai általános Iskolában vezetett nyilvántartások kezelésének biztosítása, az adatkezelés, adatvédelem jogi előírásainak, az adatbiztonság követelményeinek érvényesítése, a jogosulatlan hozzáférés megakadályozása. A Szabályzat célja továbbá, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény III. fejezetében, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 157/A- 157/D.§-aiban foglalt előírások figyelembevételével elősegítse a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog érvényesülését azáltal, hogy meghatározza az adatok közzétételének rendjét, megismerésre irányuló igény esetén a követendő eljárás menetét, az ügyintézésben résztvevő személyeket, felelősöket, továbbá az adatot megismerni kívánó személy, továbbá az intézmény eljárási jogait és kötelezettségeit. I. fejezet
2. A Szabályzat hatálya 2.§ (1) A Szabályzat hatálya kiterjed a Szent László Utcai Általános Iskola egészében folytatott személyes adatot tartalmazó adatkezelésre. A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény valamennyi pedagógusára, és más, az intézmény feladatainak megvalósításában részt vevő alkalmazottjára függetlenül attól, hogy tevékenységüket milyen jogviszony keretében fejtik ki.
3. Kapcsolódó dokumentumok 3.§ a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3 az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Titoktörvény) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt) az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja) az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény (a továbbiakban: Etv.) a közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX.tv. a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI törvény a diákigazolványról szóló 17/2005. (II. 18.) Korm. rendelet az Oktatási Hivatalról szóló 307/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban Ámr.) az Informatikai Biztonsági szabályzat (a továbbiakban: IBSz)
83
4. Fogalmak (1) Jelen Szabályzat értelmében: a) adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok
elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől; b) adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelő megbízásából - beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő megbízást is - személyes adatok feldolgozását végzi; c) adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujjvagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is; d) adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja; e) államtitok: az az adat, amely az államtitokkörben meghatározott adatfajta körébe tartozik, és a minősítési eljárás alapján a minősítő megállapította, hogy az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése vagy felhasználása, illetéktelen személy tudomására hozása, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele közvetlenül sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott honvédelmi, nemzetbiztonsági, bűnüldözési vagy bűnmegelőzési, központi pénzügyi, külügyi vagy nemzetközi kapcsolataival összefüggő, valamint igazságszolgáltatási érdekeit. A minősítésre felhatalmazottak körét a Titoktörvény tartalmazza; f) bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetőleg a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat; g) hozzáférhetővé tétel: A közérdekű adat megismerése iránti igény esetén az adat igénylő részre az általa meghatározott módon történő megismerhetővé tétele; h) hozzájárulás: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok - teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő - kezeléséhez; i) közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől; j) közzététel: A törvényben meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen,
84
kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele; k) különleges adat: a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra), az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális életre vonatkozó adat, valamint a bűnügyi személyes adat; l) minősített adat: állam vagy szolgálati titkot tartalmazó adat; m) minősített irat: állam vagy szolgálati titkot tartalmazó irat; n) személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt közvetlenül vagy közvetve - név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet; o) szolgálati titok: a minősítésre felhatalmazott által meghatározott adatfajták körébe (a továbbiakban: szolgálati titokkör) tartozó adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése és felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tétele, továbbá az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele sérti vagy veszélyezteti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működésének rendjét, akadályozza a feladat- és hatáskörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását, és ezáltal közvetve a Magyar Köztársaság törvényben meghatározott érdekeit hátrányosan érinti. A minősítésre felhatalmazottak körét a Titoktörvény tartalmazza; p) üzleti titok: a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása a jogosult jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. A titokkört az intézmény határozza meg.
85
II. fejezet 5. Az adatkezelés célja, hozzájárulás az adatok kezeléséhez 5.§ (1) Az intézményben személyes adat csak a Közoktatási törvényben meghatározott
és más törvényes célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető, a cél eléréséhez szükséges minimális mértékben és ideig. Kötelező adatkezelés esetén az adatkezelés célját törvény határozza meg. (2) Az intézmény az (1) bekezdésen túlmenően személyes adatot kizárólag az intézmény és a felügyeleti szerv érdekében a főigazgató előzetes hozzájárulásával kezel. (3) Az (1) és (2) bekezdésbe nem tartozó további adatkezelés esetén az adatkezelést kezdeményező szervezeti egység a Gazdasági Osztályon jelzi adatkezelési szándékát. Amennyiben az adatkezelésnek nincs jogszabályi akadálya, a Gazdasági Osztály az adatkezelést nyilvántartásba vétel végett bejelenti a személyzeti adatokat kezelőnek. Az adatkezelés a nyilvántartásba vételt követően kezdhető meg. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az adatkezelés törvényen alapul, külön hozzájárulásra nincs szükség. A (2) bekezdésben meghatározott esetben személyes adat az érintett hozzájárulásával kezelhető. Az intézményvezető hozzájárulását lehetőség szerint írásban kell kérni és megadni. (5) Az érintett kérelmére indult eljárásban a szükséges adatainak kezeléséhez való hozzájárulását vélelmezni kell. Amennyiben az intézmény bármely testülete vagy szerve egyedi kérelemre indult eljárás keretében személyes adatot tartalmazó iratot, igazolást kér becsatolni, a következő felhívást köteles a hiánypótlásban feltüntetni: „Felhívom a figyelmét, hogy a csatolt igazolásokban szereplő személyes adatok közlése az adatkezeléshez való hozzájárulásnak minősül!" (6) Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell az adatkezelés célját, valamint azt, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező. Kötelező adatszolgáltatás esetén meg kell jelölni az adatkezelést elrendelő jogszabályt, illetve szabályzatot is. (7) Ha az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok kezelése egyébként jogellenes, az adatokat törölni kell. (8) Az intézmény jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni és az országos statisztikai adatgyűjtési programban, illetőleg a közoktatási információs rendszerben meghatározott adatokat köteles szolgáltatni. 6. Adatkezelés és feldolgozás (1) Jogszabályon alapuló adatkezelés során az adatkezelés feltételeit, a kezelendő
adatok körét és megismerhetőségét, az adatkezelés időtartamát, valamint az adatkezelő személyét az adatkezelést elrendelő jogszabály határozza meg. (2) Az intézmény szervezeti egységeinél adatkezelést végző alkalmazottak kötelesek az általuk megismert személyes adatokat üzleti titokként megőrizni. Ilyen munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki titoktartási nyilatkozatot tett. (3)
86
7. Tanulói, alkalmazotti (bér és munkaügyi adatok), intézményi, képzési
adatok kezelése 7.1. Az adatkezelés elvei
7.
§
(1) A tanulói nyilvántartás a tanulói jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására
szolgáló adatkezelés. (2) A bér és munkaügyi adatok nyilvántartása közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó tények dokumentálására szolgáló adatkezelés. (3) Az intézményi, képzési adatok nyilvántartása. (4) A kezelt személyes adatoknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek: a) felvételük és kezelésük tisztességes és törvényes; b) pontosak, teljesek és ha szükséges időszerűek; c) tárolásuk módja alkalmas arra, hogy az érintettet csak a tárolás céljához
szükséges ideig lehessen azonosítani. (5) A tanulók személyes adatait a tanulói jogviszony megszűnésétől számított 50 évig lehet kezelni. (6) A közalkalmazottak személyi adatait a foglalkoztatás megszűntetésétől számított 10 évig lehet kezelni.
8. Az intézmény által nyilvántartott adatok köre 8.
§
(1) Az intézmény által kezelt adatokat az alábbi nyilvántartásokba kell rögzíteni, illetve az alábbi rendszerekben kell azokat nyilvántartani: a) tanulói adatok: Tanuló nyilvántartó, b) a diákotthonban lakó hallgatókról tárolt adatok: Tanuló nyilvántartó, c) az alkalmazottakról tárolt adatok: saját kialakítású nyilvántartás d) a kiadott bizonyítványokról tárolt adatok: szigorú számadású nyilvántartás f) intézményi adatok: iskolatitkár nyilvántartása alapján, g) diákotthoni adatok: diákotthoni naplók és tanuló nyilvántartó alapján j) gazdálkodási és vagyonadatok: Gazdasági Osztály nyilvántartásai 9. A tulajdonos és az adatgazda felelőssége
9.
§
(1) Az adatok nyilvántartóinak feladata: a) adatok rögzítése, b) adatmódosítások rögzítése, az adatok folyamatos karbantartása. (2) A nyilvántartás adatait: a) tanulói adatok esetén a beiratkozás lapok, b) alkalmazotti adatok esetén az alkalmazott által leadott, illetve bemutatott
okmányok szolgáltatják. (3) Alkalmazottak esetén az első adatfelvétel a jogviszony keletkezésekor történik meg. (4) A tulajdonos köteles az adataiban bekövetkezett változást az adatot nyilvántartónak vagy az általa kijelölt ügyintézőnek haladéktalanul bejelenteni.
87
10. Igazolások kiállítása 10.
§
(1) Amennyiben igazolás kiállítását jogszabály előírja, valamint az arra jogosult
hatóság megkeresése alapján vagy az adat tulajdonosának kérelmére az adatot nyilvántartó jogosult és köteles az általa kezelt adatokról igazolást kiállítani. (2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik az adatgazda jogosult az igazolás kiadmányozására.
11. Adattovábbítás 11.1. Adattovábbítás intézményen belül 11.§ (1) Az intézményen belül a személyes adatok a feladat elvégzéséhez szükséges mértékben és ideig - csak olyan szervezeti egységhez továbbíthatók, amely a közalkalmazotti jogviszonnyal, illetve a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adminisztratív és szervezési feladatokat lát el. (2) Az intézmény főigazgatója, helyettesei magasabb vezetőjének előzetes tájékoztatása mellett korlátlan, a hatáskörükbe tartozó területen betekintési joggal rendelkeznek. (3) A vezetők betekintési jogukat más személyekre átruházhatják. (4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően az intézmény más közalkalmazottai írásban kérhetik az adat nyilvántartó vezetőjétől a betekintési jog megadását. A kérelemben meg kell jelölni a kért adatok körét, az adatkérés célját. (5) Az adatkérő személy felelősségére az adatfeldolgozóra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
12. Adattovábbítás megkeresés alapján (1) A
külső szervtől vagy magánszemélytől érkező, adatközlésre irányuló megkeresés csak akkor teljesíthető, ha az érintett erre írásban felhatalmazza az intézményt. Az érintett előzetesen is adhat ilyen tartalmú felhatalmazást, amely szólhat meghatározott időtartamra és a megkereséssel élő szervek meghatározott körére. (2) Az érintett nyilatkozattételétől függetlenül teljesíteni kell az adatszolgáltatást a fenntartónak valamennyi adat tekintetében a fenntartói irányítással összefüggő feladatok ellátásához, a büntető ügyekben eljáró hatóságoktól - rendőrség, bíróság, ügyészség, vám- és pénzügyőrség, APEH (utóbbi kettő mint nyomozóhatóság), bírósági végrehajtó, államigazgatási szerv esetén a konkrét ügy eldöntéséhez szükséges mértékben, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkező megkereséseket valamennyi adat tekintetében. E szervek megkereséseiről az illetékes adatnyilvántartó köteles tájékoztatni a főigazgatót. Az adatszolgáltatás csak a főigazgató jóváhagyásával teljesíthető. Az igazgató a nemzetbiztonsági szolgálatok adatkérésre irányuló megkeresése ellen nem halasztó hatályú panasszal fordulhat az illetékes miniszterhez.
88
(3) A nemzetbiztonsági szolgálatoktól érkező megkeresésre vonatkozó minden adat
államtitok, amiről sem más szerv, sem más személy nem tájékoztatható. (4) A megkeresés alapján teljesített adatszolgáltatással kapcsolatos tényeket, körülményeket jegyzőkönyv felvételével dokumentálni kell. A jegyzőkönyv az alábbi adatokat tartalmazza: a) a megkeresést kezdeményező szerv, vagy személy megnevezése, postacíme, telefonszáma, b) az adatkérés célja, rendeltetése, c) az adatkérés jogszabályi alapja, illetve az érintett nyilatkozata, d) az adatkérés időpontja, e) az adatszolgáltatás alapjául szolgáló adatkezelés megnevezése, f) az adatszolgáltatást teljesítő szervezeti egység megnevezése, g) az érintettek köre, h) a kért adatok köre, i) az adattovábbítás módja, j) mellékletként a megkeresés másolata. (5) A megkeresésről szóló jegyzőkönyv első példányát az adatkezelés helyén kell őrizni, második példányát pedig az iskolatitkárhoz kell továbbítani, iktatás céljából. (6) Az intézményben kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala - kivéve, ha törvény rendeli el - tilos. Személyes adatokon alapuló statisztikai adatok (azonosításra alkalmatlan módon) közölhetők. 13. Kötelező adatszolgáltatás 13.§ (1) Az intézményegység vezető a hatáskörébe tartozó adatok szolgáltatására
jogosult. Az adatszolgáltatásra jogosult távollétében jogszabály alapján kötelező adatszolgáltatás teljesítésére - amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik valamennyi adattípus esetében a igazgató rektor, illetve távollétében az általános igazgatóhelyettes jogosult. (2) Az intézmény információs rendszerbe történő adatszolgáltatás rendjét a 14.§ tartalmazza. (3) Az intézményben az adattovábbítás felelősei a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel a 8.§ -ban meghatározott adatnyilvántartók. (4) Tanulókra vonatkozó adatok adattovábbítója: a) a beiratkozással kapcsolatos adatok esetén az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek adatszolgáltatása alapján, b) a TB törvény előírása alapján a társadalombiztosítási jogviszonnyal összefüggő adatok esetén az adatnyilvántartó adatszolgáltatása alapján az iskolatitkár (5) Az adatnyilvántartó felel a szolgáltatandó adattartalomért, valamint az adatok határidőre és jogszabályban előírt formában történő továbbításáért. (6) Az adatküldést (adatbejelentést) és hitelesítést: a) a 8.§ (1) bekezdés a), b), f), g) pontja szerint kezelt adatok tekintetében az iskolatitkár, b) a 8.§ (1) bekezdés b), g) pontja szerint kezelt adatok tekintetében a diákotthon vezető,
89
c) a 8.§ (1) bekezdés c) pontja szerint kezelt adatok tekintetében a
személyzeti ügyintéző, d) a 8.§ (1) bekezdés d) pontja szerint kezelt adatok tekintetében az intézményegység vezető.
90
III. fejezet 14. Adatbiztonság
14.
§
(1) Az adatkezelő, illetőleg tevékenységi körében az adatnyilvántartó köteles
gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási szabályokat, amelyek e törvényt, valamint az egyéb adat- és titokvédelemi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. (2) Az adatokat - kiemelten az államtitokká és a szolgálati titokká minősített személyes adatot védeni kell különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás vagy törlés, illetőleg sérülés vagy a megsemmisülés ellen. Az adatbiztonsági rendszabályok érvényesítése érdekében a szükséges intézkedéseket meg kell tenni mind a manuálisan kezelt, mind a számítógépen tárolt és feldolgozott személyes adatok biztonsága érdekében.
15. Manuális kezelésű adatok 15.
§
(1) A manuális kezelésű személyes adatok biztonsága érdekében az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: a) Hozzáférés-védelem: A kezelésben lévő iratokhoz csak az illetékes ügyintézők férhetnek hozzá. A személyzeti valamint a bér- és munkaügyi iratokat zárható lemezszekrényben, a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos iratokat pedig különálló, zárható helyiségben, zárható lemezszekrényekben kell őrizni. Minősített adatot tartalmazó küldeményt kizárólag a főigazgató bonthat fel. b) Archiválás: Az adatkezelések iratainak (nyilvántartás, jegyzőkönyv) archiválását évente egyszer el kell végezni. Az archivált iratokat az iratkezelési és selejtezési szabályoknak valamint a irattári terveknek megfelelően kell szétválogatni és irattári kezelésbe venni. c) Tűz- és vagyonvédelem: Az irattári kezelésbe vett iratokat jól zárható, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben kell elhelyezni (2) Személyes adatot tartalmazó irat munkahelyen kívüli tanulmányozását a
főigazgató írásban engedélyezi. Az engedélyezés módját az Iratkezelési szabályzat tartalmazza. (3) Különleges adatot, valamint állami, szolgálati titkot tartalmazó iratot az intézményből tilos kivinni.
16. Számítógépen tárolt adatok biztonsága 16.§ (1) Az intézmény birtokában és kezelésében levő, a jogszabályi előírásoknak
megfelelően a kezelendő adatok és információk védelme érdekében szükséges ezek osztályozása.
91
(2) A kijelölt adatok biztonsági osztályba sorolásáért az adatok vonatkozásában
módosítási joggal rendelkező szervezeti egység (a továbbiakban: adatnyilvántartó) vezetője a felelős.
17. Adat- és információ megőrzés 17.
§
(1) Az adatnyilvántartó vezetőjének feladata hogy az adat és információ biztonsági
besorolás során meghatározza az adatok, információk megőrzési idejét. (2) A meghatározott megőrzési időnek meg kell felelnie a jogszabályi előírásokban meghatározott követelményeknek. (3) Az adatnyilvántartó vezetőjének feladata, hogy a besorolási eljárás alá vont adatok mentésének minimális követelményeit (mely adatokat, milyen rendszerességgel kell menteni) meghatározza.
92
IV. fejezet 18. A közérdekű adatok közzététele és hozzáférhetővé tétele
18. § (1) A fejezet rendelkezéseit az intézmény kezelésében lévő adatok közzétételére,
valamint hozzáférhetővé tételére irányuló igények esetében kell alkalmazni. (2) Jelen fejezet szerint eljáró személyek és szervezeti egységek: a) jelen szabályzat szerinti adatnyilvántartók
19. Közérdekű adatok hozzáférhetővé tétele 19.
§
(1) A közérdekű adatok megismerésére irányuló igények esetében kizárólag a főigazgató jogosult eljárni, a szóban, e-mailen, telefonon előterjesztett, azonnal megválaszolható igények kivételével. 20-21. Az eljárás megindulása és az azonnal megválaszolható igények
(1) Az eljárás a közérdekű adatmegismerésére irányuló igényre indul.
(2) Igényt nyújthat be bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: ügyfél) függetlenül attól, hogy az igényben foglalt adatokat saját felhasználásra, vagy más személy, szervezet részére történő továbbítás céljából igényli. (3) Az igény függetlenül a közérdekű adat keletkezésének időpontjától bármikor, időkorlátozás nélkül benyújtható. (4) Az ügyfél igényét az eljárás teljes tartalma alatt bármikor visszavonhatja, az intézmény azonban jogosult a már keletkezett költségeinek megtérítését igényelni. (5) Az igény személyesen szóban, írásban (levélben, faxon), valamint azonnal megválaszolható kérdés esetén e-mailen, vagy telefonon is előterjeszthető. Az igényt nem magyar anyanyelvű igénylő anyanyelvén, vagy az általa ismert más nyelven is előterjesztheti. 21.§ (1) A személyesen megjelent ügyfél igényét amennyiben az azonnal nem
megválaszolható az a titkárságnál nyújtja be igényét. (2) Az iskolatitkár soron kívül továbbítja az érkezett igényeket az illetékes előadónak. (3) Az írásban előterjesztett igényeket az intézmény levelezési címére vagy
faxszámára.
(4) A fenntartó, vagy más szervezet által továbbított igények esetében a fenti
szabályok szerint kell eljárni, amennyiben azok az intézmény kezelésében lévő adatok megismerésére vonatkoznak.
93
22. Azonnal megválaszolható igények 22.§ (1) Abban az esetben, ha az ügyfél igényét az igényelt adatokkal rendelkező
szervezeti egységnél szóban személyesen, telefonon vagy e-mailen terjeszti elő, a szervezeti egység - amennyiben minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az igényelt adat olyan közérdekű adatnak minősül, amelynek nyilvánosságát jogszabály nem korlátozza (pl. elérhetőségek, vezetők, közalkalmazottak neve beosztása), és az ügyfél sem emel az általános szabályok mellőzésével teljesített adatközlés ellen kifogást - az igényelt adatokat szóban, illetve e- mailen is közölheti. (2) Amennyiben az előző bekezdésben meghatározott módon előterjesztett igény nem válaszolható meg azonnal, az ügyfelet tájékoztatni kell, hogy igényét személyesen szóban, vagy írásban (levélben, faxon) terjessze elő. Az igény teljesítése során a továbbiakban az általános szabályok szerint kell eljárni.
23. Az igény vizsgálata 23.§ (1) Az intézmény a beérkezett igényeket haladéktalanul megvizsgálja abból a szempontból, hogy a megismerni kívánt adatok köre pontosan meghatározható-e, valamint, hogy az adatok az intézmény kezelésében vannak-e. (2) Amennyiben az igény formailag nem megfelelő, vagy nem tartalmazza annak teljesítéséhez, illetve a döntéshez szükséges adatokat - ideértve azt az esetet is, ha az ügyfél a megismerni kívánt adatot nem tudja pontosan megjelölni - az adatnyilvántartó felveszi a kapcsolatot az ügyféllel és segítséget nyújt a formailag megfelelő igény benyújtása, illetve a megismerni kívánt adatok körének konkrét meghatározása, és az így kiegészített igény ismételt benyújtása érdekében. (3) Ha az igény benyújtásakor, vagy az eljárás bármely későbbi szakaszában az állapítható meg, hogy az igényben szereplő adatok, vagy azok egy része nem az intézmény kezelésében vannak, az igényt vagy annak egy részét az intézmény haladéktalanul megküldi az illetékes szervhez, az ügyfél egyidejű értesítése mellett. Abban az esetben, ha az illetékes szerv nem állapítható meg, az ügyfelet az igény teljesíthetetlenségéről kell értesíteni. (4) Ha az igény teljesítéséhez - az intézmény kezelésében lévő adatok alapulvételével - új adat előállítása szükséges (pl. az ügyfél által meghatározott típusú dokumentumok bizonyos adatainak kigyűjtése, statisztikák elkészítése), az intézmény - az érintett szakterületek bevonásával - megvizsgálja az igény teljesíthetőségét, továbbá a felmerülő költségekről az igény teljesítésének egyéb feltételeivel együtt az ügyfelet tájékoztatja. Amennyiben az ügyfél a díj - és egyéb feltételeket elfogadja, az eljárás az ügyfél által elfogadott feltételek szerint folytatódik.
94
24. Az igény intézése, döntéshozatal, az adatok előkészítése átadásra - 1. 24.§ (1) A formai és tartalmi szempontból megfelelő igény benyújtása után az
intézmény haladéktalanul megállapítja, hogy az igényben foglalt adatok pontosan mely szervezeti egységeknél találhatóak, ezt követően intézkedik ezek beszerzéséről. (2) A szervezeti egységek az igényelt adatokat tartalmazó ügyiratokat, dokumentumokat (a továbbiakban együtt: dokumentumok) a megkeresésben megjelölt időpontig, legkésőbb azonban a megkereséstől számított három munkanapon belül kötelesek az intézménynek átadni. (3) A szervezeti egységek az átadást nem tagadhatják meg arra hivatkozással, hogy a dokumentumok, illetve azok egy része nem minősülnek közérdekű adatnak, azonban erre vonatkozó álláspontjukat a főigazgatóval a dokumentumok átadását megelőzően vagy azzal egy időben közölhetik. (4) Az igényben foglalt adatokat tartalmazó dokumentumok teljes körű, hiánytalan átadása a megkeresett szervezeti egység felelőssége, a megfelelő teljesítést a főigazgató nem vizsgálja. (5) Amennyiben azonban a főigazgató a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítja, hogy az igény teljesítése céljából egyéb dokumentumok beszerzése is szükséges, ezek megküldésére a szervezeti egységet soron kívül felhívja. A megkeresésnek a szervezeti egység egy munkanapon belül köteles eleget tenni. (6) A dokumentumok beérkezését követően az adatnyilvántartó haladéktalanul megállapítja, hogy mely dokumentumok tartalmazzák az ügyfél által igényelt adatokat, azok olyan közérdekű adatnak minősülnek-e, amelyek nyilvánosságra hozatala az Avtv. alapján nem korlátozott. (7) A szervezeti egységek által átadott azon dokumentumokat, amelyek nem tartalmaznak az ügyfél által megismerni kívánt adatot, illetve tartalmaznak, de azok nem adhatóak ki az ügyfélnek, az adatnyilvántartó az ügy egyéb irataitól elkülöníti. Az elkülönített dokumentumokat az adatnyilvántartó az eljárás végeztével, a többi dokumentummal együtt küldi vissza az illetékes szervezeti egységhez. (8) Az intézményen (értve ezen a közalkalmazottakat is) kívül harmadik személyek adatait is érintő igény esetén a szerződéses partnereket a nyilvános adatnak nem minősülő adatok (pl üzleti titok) kiszűrésével kapcsolatos egyeztetés érdekében az adatnyilvántartó soron kívül megkeresi. A megkeresésben tájékoztatni kell a szerződéses partnereket a határidőkről. A szerződéses partner által leírtak az adatnyilvántartót kötik, de a döntésben tájékoztatni kell az ügyfelet arról, hogy az adatközlés megtagadása a szerződéses partner döntésén alapul. Nyilvánvalóan közérdekű adat esetén a szerződéses partner válasza az intézményt nem köti.
95
25.Az igény intézése, döntéshozatal, az adatok előkészítése átadásra
25.
§
(1) A főigazgató a következő döntéseket hozhatja: a) az igényt teljesíti, b) az igény teljesítését részben megtagadja, c) az igény teljesítését teljesen megtagadja. (2) Amennyiben a főigazgató azt állapítja meg, hogy az ügyfél által igényelt
adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, ennek tényéről, indokairól, továbbá az Avtv. 21.§-ában meghatározott jogorvoslati lehetőségről az ügyfelet postai úton írásban értesíti. A kiadmányt a főigazgató adja ki. (3) Ha az ügyfél igénye csupán részben teljesíthető, az értesítésben fel kell tüntetni a nyilvánosságra nem hozható adatok pontos megnevezését, a megtagadás indokait, továbbá azon adatokat, amelyekre nézve az eljárást az intézmény tovább folytatja. (4) Az igény teljesítésének megtagadásáról (a részbeni megtagadást is ide értve), annak indokaival együtt, 8 napon belül írásban, vagy - amennyiben az igénylő elektronikus levelezési címét közölt - elektronikus úton is értesíteni kell az igénylőt. (5) Az igény teljesíthetősége esetén az adatnyilvántartó a nyilvánosságra hozható adatokat, illetve az ezekről készített másolatokat (papíralapú vagy elektronikus adathordozóra rögzített) bemutatásra, illetve megküldésre előkészíti. (6) Amennyiben a dokumentumok törvény által védett adatokat is tartalmaznak, azok fel nem ismerhetőségéről az adatnyilvántartó gondoskodik. (7) A főigazgató a dokumentumok bemutatásáról, megküldéséről írásbeli döntést hoz, amelyet a főigazgató ír alá. A döntést úgy kell meghozni és közölni, hogy a megismerésre irányuló igény az intézményre történő megérkezését követő legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül teljesíthető legyen. (8) Amennyiben az ügyfél kérelme teljes egészében teljesíthető, költségigény nem merül fel, és az ügyfél az adatok postai úton történő megküldését kéri, az előző bekezdésben rögzített lépést mellőzni kell.
26. Az adatok átadása 26.
§
(1) Ha az ügyfél az adatokat személyesen, közvetlenül kívánja megismerni, a főigazgató az előző pontban meghatározott döntéssel egyidejűleg meghatározott időpontokat javasol a megismerésre. A további időpont-egyeztetés e-mailben, faxon vagy más nyomon követhető módon történik. A levélben az ügyfél figyelmét fel kell hívni, hogy amennyiben a megbeszélt helyen és időben nem jelenik meg, az intézmény - az ügyfél 30 napon belül előterjesztett igénye alapján - új időpontot állapít meg. (2) Amennyiben az ügyfél az előre egyeztetett helyen és időben egymást követő két alkalommal nem jelent meg, illetve az elmulasztott időpontot követő 30 napon belül nem kezdeményezi új időpont megállapítását, igényét visszavontnak kell tekinteni. Erre az ügyfél figyelmét fel kell hívni.
96
(3) A megbeszélt időpontban személyesen megjelenő ügyfélnek a főigazgató
vagy az adatnyilvántartó átadja a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról hozott döntést, valamint felkéri, hogy döntést tartalmazó irat másolatán aláírásával ismerje el, hogy az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumokat megkapta. A nyilatkozat elmaradása esetén a dokumentumok tanulmányozását az ügyfél nem kezdheti meg. (4) Az adatok tanulmányozására - az erre a célra kijelölt helyiségben - megfelelő időt kell biztosítani. A bemutatott dokumentumok tanulmányozása során a főigazgató vagy az általa kijelölt személy köteles végig jelen lenni, továbbá az ügyfél kérdéseire válaszolni és az adatok biztonságára, illetve változatlanságára felügyelni. (5) A személyesen megjelenő ügyfél a bemutatásra került iratokról jegyzeteket készíthet, továbbá másolatok készítését kérheti. Az intézmény képviselője az ügyfél kérését az irat másolatán rögzíti, és azt az ügyféllel aláíratatja, egyidejűleg közli a Gazdasági Osztály által megállapított költségtérítés összegét. (6) Az ügyfélnek az adatok átadása csak akkor végezhető el, ha az ügyfél bizonyítja, hogy az előzőek szerint megállapított és közölt költségtérítést megfizette. (7) Amennyiben az ügyfél az adatok postai úton történő megküldését kérte, a költségtérítés megfizetésének igazolását követően az adatokat részére postai úton haladéktalanul továbbítani kell. Amennyiben akár az igényben, akár az eljárás során bármikor az ügyfél másolatok készítését igényelte, az intézmény az elkészített másolatokat az ügyfélnek megküldi. Postai úton történő teljesítés esetében az igény teljesítéséről kiadott döntést a másolatokkal együtt utánvétellel kell az ügyfélnek megküldeni, a visszaérkezett igazoló szelvényt pedig az ügyirathoz csatolni. 27. Felmerülő költségek
27.
§
(1) Az igény teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségek pontos összegét - ide
értve az új adat előállítását, valamint a másolatkészítés költségeit is - a főigazgató megkeresése alapján a Gazdasági Osztály az önköltségszámítás rendje szerint előzetes díjkalkulációval állapítja meg. (2) Az igény teljesítésével kapcsolatban felmerülő költségtérítés megállapításának és megfizetésének módját a számviteli politika részeként elkészített önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzat tartalmazza.
28. Az eljárás lezárását követő intézkedések 28.
§
Az igényben foglalt adatok átadását, vagy az igény elutasítását, teljesíthetetlenségét megállapító, valamint az ügyfél igényének visszavonása miatt az eljárást megszüntető intézkedés kiadását követően az ügyiratot az iskolatitkár az Iratkezelési szabályzat szerint irattárazza, a más szervezeti egységek által megküldött dokumentumokat visszaküldi. (1)
97
Eljárás a nem nyilvános adatokra vonatkozó megismerési igények esetében 29.
29. § (1) Az intézmény feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló
eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat (Avtv. 19/A.§ (1) bekezdés) a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését a főigazgató engedélyezheti. (2) Az Avtv. 19/A.§ (1) bekezdése alapján nem nyilvános adat megismerésére irányuló igényt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Az igényben elő kell adni a megismerni kívánt adatok körének pontos meghatározását, a kérelem előterjesztésének indokait, továbbá nyilatkozni kell az esetlegesen igényelt másolatok számáról. (3) Az intézmény az igény beérkezését követően az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumokat magához kéri, szükség szerint az érintett szakterületekkel konzultál, majd javaslatot tesz az igény teljesíthetőségéről hozott döntésre. (4) A döntést a főigazgató kiadmányozza, az ügyfél értesítéséről az iskolatitkár gondoskodik. (5) Az adatok megismerését engedélyező intézkedésben a másolatok készítésére irányuló igény teljesítéséről, illetve megtagadásáról is dönteni kell. Másolatok készítése esetében a keletkezett költségek mértékét is meg kell határozni. (6) Amennyiben az igény teljesíthetőségéről születik döntés, az intézmény az intézkedés kiadmányozását követően felveszi az ügyféllel a kapcsolatot megfelelő időpont egyeztetése céljából. (7) Az adatok átadásának megkezdése előtt az ügyfél figyelmét írásban fel kell hívni arra, hogy a megismerési engedély kizárólag az ő részére szól, a megismert adatokat mással nem közölheti, illetve azokat semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra. (8) Az eljárás befejezését követő intézkedésekre az előző rendelkezések irányadóak.
30. Az adatszolgáltatási nyilvántartás 30.
§
(1) Az iskolatitkár a beérkezett igényekről, az igények elintézésének módjáról,
elutasító döntés esetében annak indokáról nyilvántartást vezet. (2) Igénylés alapján történő adatszolgáltatás esetén az adatigénylő személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez - beleértve az esetleges költségek megfizetését is elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését, illetőleg a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatai törléséről a főigazgató haladéktalanul intézkedik.
98
31. Közérdekű adatok kötelező közzététele 31.§ (1) Az intézmény a hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű
adatokat a honlapján közzéteszi. (2) További adatok közzétételét kizárólag a főigazgató engedélyezheti. (3) Az adatokat a jelen szabályzat szerinti adatnyilvántartó bocsátja az adatközlő rendelkezésére, a főigazgató által meghatározott határidőben és módon. Az adatközlő és az adatnyilvántartó egyeztetni köteles. (4) Az adatok teljes körű, hiánytalan átadása az adatnyilvántartó felelőssége, a megfelelő teljesítést a főigazgató nem vizsgálja. Az adatnyilvántartó, illetve az általa írásban kijelölt egy vagy több személy felelősséggel tartozik az átadott adatok tartalmáért és folyamatos aktualizálásáért. (5) A közzétett adatok megismerése személyazonosító adatok közléséhez nem köthető. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell. A közérdekű adatok folyamatos informatikai elérhetőségének biztosítása a rendszergazda felelőssége.
99
