Szent István napján, A polgármester jelenti

2014. július

XX. évfolyam 7. szám

www.tortel.hu

A polgármester jelenti

Törtel Község Önkormányzata sok szeretettel várja Önt és kedves családját augusztus 20-án,

Tisztelt Törteli Polgárok! Hamarosan befejezõdik a Dózsa György út járda- és vízelvezetõ árok javítása. A munkálatok a Szent István úton folytatódnak, mivel a csapadékvíz elvezetése nagyon fontos feladatunk. Hamarosan elkezdõdik a Rákóczi és a Bercsényi utak karbantartása, valamint a Hu-

Szent István napján, közös ünneplésre. Délelõtti mûsor (9.00 órai kezdettel): Ünnepi szentmise a római katolikus templomban. Ünnepi beszédet mond a Szent István téren Antalné Tóth Szilvia. A Szent István-szobor megkoszorúzása. Kenyérszentelés, kenyéráldás. Törtel Községért-Díj átadása. „Ki tud többet Törtelrõl”– kvízjáték díjainak átadása. OLGYAY CSALÁDI ZENEKAR zenés elõadása. Ünnepi énekszám Bekõ Dóra elõadásában. Szózat. Kenyérosztás. Délután programok a Déryné Mûvelõdési Központ és Könyvtár szervezésében (12.00 órától): Zenés elõadások, fellépõk. Birkafõzõ verseny (a fõzõversenyre a 06-30/966-92-96-os telefonszámon lehet jelentkezni). Utcabál. Tûzijáték. Vidámpark. Minden kedves érdeklõdõt szeretettel várunk!

nyadi út zúzott köves feltöltése. Terveink szerint az elkövetkezendõ években, évente 3 földút kapna zúzott köves burkolatot. Folytatása a 2. oldalon.

TÖRTELI

2. oldal

ÖNKORMÁNYZATI HÍREK A polgármester jelenti... Folytatás az 1. oldalról.

Ez évben megtörténik a tornaterem elõtti tér rendbetétele. A több évtizede húzódó állapot megszüntetésére lett lehetõségünk a sikeres gazdálkodás eredményeként!

SAJTÓKÖZLEMÉNY Törtel község ivóvízminõség javítása – A kivitelezés megkezdõdött 2014. július 3. Törtel Község Önkormányzat hazai és uniós elõírásokból fakadó kötelezettsége, a települési ivóvíz minõségének az elõírt határértékeknek megfelelõ javítása. Ennek megvalósítása a KEOP-1.3.0/09-11-2012-0026 azonosító számú, „Ivóvízminõség-javítás Törtelen” c. pályázat keretében kerül sor, mely pályázat a megvalósítási szakaszban tart. Az Önkormányzat közbeszerzési eljárás útján szerzõdést kötött az ÉKISZ–AQUA-FILT Konzorciummal, a kivitelezõ már több helyszínen is megkezdte a munkálatokat.

Köszönettel vettük az elismerõ szavakat a temetõ bekerítésére és rendjére vonatkozóan. Szeretném megköszönni a dicséretet, és köszönetet mondani Magyari Tamásnak kiváló munkájáért, és még egyszer köszönet mindazoknak, akik részt vettek ezekben a munkálatokban! Idõközben a községháza felújítására, külsõ-belsõ nyílászáró cserére, külsõ hõszigetelésre és fûtéskorszerûsítésre elnyert pályázat önerõ támogatására pályáztunk és 3.339.484 Ft vissza nem térítendõ önerõ-támogatásban részesültünk. Községünk e munkálatok nyomán a jövõben még gazdaságosabban fog majd mûködni. Úgy gondolom, hogy Törtel biztos léptekkel elindult a fejlõdés útján. Godó János polgármester

www.tortel.hu

A beruházás szükségességének oka, hogy Törtelen a szolgáltatott ivóvíz minõsége nem felelt meg a hatályos jogszabályi, egészségügyi elõírásoknak, arzén, ammónia, vas és metán tartalma meghaladta az Európai Uniós határértéket. A fõ feladat nemcsak a település egészséges ivóvízzel történõ ellátása, hanem az elõállított ivóvíz minõségének folyamatos biztosítása, a jelenlegi és távlati vízbázisok védelme és a kommunális, valamint a mezõgazdasági eredetû terhelés csökkentése a felszíni és felszín alatti vizekben. Az Önkormányzat sikeres pályázatokkal a teljes beruházási költség fedezetét elnyerte a kivitelezéshez, így nincs pénzügyi akadálya, hogy a település ivóvize a jogszabályi, egészségügyi elõírásoknak megfelelõ minõségét elérje. A munkálatok 2014 májusában elkezdõdtek és elõreláthatóan ez év végéig be is fejezõdnek. A kivitelezés részben önkormányzati telekhatáron belül történik, fõként a vízmûtelepeket, víztornyot és a környéküket érintik a Dózsa György úton; itt nem számottevõen, de megnövekedett forgalommal lehet számolni napközben. Másrészt dolgoznak majd az év folyamán a Szõlõ és a Tél utcákban is, ahol a vízhálózat vezetékeinek rekonstrukcióját végzik, itt rövid ideig elõfordulhatnak majd részleges útlezárások. A kivitelezés alatt többek között új gépészeti berendezések, fertõtlenítõ rendszer, új mûtárgyak, nagyobb teljesítményû szivattyú kerül beépítésre, megújulnak a vezetékek, valamint hálózatfejlesztési- és rekonstrukciós feladatok ellátására is kerül sor. A beruházás célja a törteli lakosság életminõségének javítása a minden szempontból megfelelõ – egészséges és élvezhetõ – minõségû ivóvíz folyamatos biztosításával. A projekt sikere a település egészét érinti. A lakosság jelenleg megfelelõ minõségû, rendszeres idõközönként bevizsgált ivóvízhez juthat a Dózsa György út és Kossuth Lajos út sarkán lévõ 4./A számú arzénmentes ivóvizet adó közkútból. A munkálatok ideje alatt az Önkormányzat kéri a lakosság türelmét. Törtel Község Önkormányzata 2747 Törtel, Szent István tér 1. E-mail: [email protected] http://www.tortelivoviz.hu/portal/ www.ujszechenyiterv.gov.hu

HÍRADÓ

3. oldal

Kitojt tyúkok ELADÓAK

Cegléd, Csatorna u. 8.

szórólap prospektus meghívó plakát matrica névjegy nyomtatvány újság könyv dosszié

Tel.: 53/313-565 06-30/9633-487 06-30/9632-560 [email protected]

IGÉNYES, PONTOS, KORREKT

2014. augusztus 1-tõl! Telefon: 376-001

Az állásajánlatokkal kapcsolatos tájékoztató helye és ideje: Törteli Polgármesteri Hivatal 2747 Törtel, Szent István tér 1. 2014. augusztus 6. (szerda) 9 óra.

TÖRTELI

4. oldal

Szálka 2004 Bt. Törtel, Karinthy F. u. 2. Nyitva: Hétfõtõl-szombatig, Vas.: zárva Érdeklõdés és megrendelés:

53/376-791, 06-30/405-9006

Hasított akác ........................................... 3200 Ft/q Vastag akác ............................................. 3000 Ft/q Tölgy-bükk-gyertyán gurigás ............... 2500 Ft/q Tölgy-bükk-gyertyán félig hasított .... 2600 Ft/q Tölgy-bükk-gyertyán készre hasított . 2700 Ft/q Német brikett (25 kg) ............................. 2000 Ft Cseh diószén (30 kg, zsákos) .................. 1600 Ft PB gázpalack ........................................... 4800 Ft AZ ÁRVÁLTOZTATÁS JOGÁT FENNTARTJUK!

ACÉLIPARI TERMÉKEK Zártszelvények – Szögvasak – Gömbacélok – Csövek – Lemezek Hegesztett hálók – Betonacélok (6-os, 8-as, 10-es, 12-es) – Térhálók

DRÓTFONATOK 1 méter magas ......... 8000 Ft/tek. 1,2 méter magas ...... 9000 Ft/tek. 1,5 méter magas .... 10000 Ft/tek.

VADHÁLÓK, KEMÉNYFA DESZKÁK

BETONOSZLOPOK 2,4 m-es 2,8 m-es

(háromszög alakú) ( -alakú, erõsített)

1650 Ft/db 2600 Ft/db

Hullámpala 335x110 .. 4700 Ft

AKÁCFAOSZLOPOK 2 m; 3 m – kérgezve-felezve Akác léc 1 m – 1,3 fm

HÍRADÓ

5. oldal

Lakodalmi sátor kölcsönzés, sütemény készítés! – Kisebb rendezvénysátrak, – Hûtõkocsik, – Egységes, igényes teríték, – 20 fõtõl 300 fõig. Színvonalas, modern sátor. Baráti, családi összejövetelekre, vagy céges rendezvényekre. Kérjük, foglaljon idõben! Ugyanitt sütemények, torták rendelhetõek, amelyeket a Hangulat Cukrászda készít házias ízekben és kivitelben.

Lakásfelújítás! – – – – – –

Festés, Csempeburkolás, Parkettakészítés, csiszolás, Laminált padlózás, Külsõ hõszigetelés, színezés, Fürdõszobák felújítása vízszereléssel. Karai István a lakosság szolgálatában.

Telefon: 06-30/313-5372

Telefon: 06-30/259-9044 Kerekes Kegyeleti Kft.

GÁZKÉSZÜLÉKEK JAVÍTÁSA, BEÜZEMELÉSE, KARBANTARTÁSA, MÛSZERES ELLENÕRZÉSE! Gáz,- víz,- fûtésszerelés, javítás.

Borics István gázszerelõ mester Elérhetõségek: 06-30/911-1750 b o r i c s i s t v a n @ t - o n l i n e . h u w w w . b o r i c s g a z .h u

TEMETKEZÉS Törtel, Dózsa György út 6. Tel.: 53/336-237 06-70/310-9353 Iroda:

Teljes körû ügyintézés!

Készenléti szolgálat: 0-24h-ig Ügyvezetõ:

Kerekes Nándor 06-70/387-34-65 [email protected]

TÖRTELI

6. oldal

KERÓ SHOP Kerékpár javítás alkatrész ellátással ¾ Elektromos és hagyományos kerékpár javítása és felújítása. ¾ Elektromos kerékpárok (a forgalmazó által elõírt) kötelezõ átvizsgálása, illetve egyéb teljes körû javítások elvégzése (akkumulátor csere, elektromos és mechanikus meghibásodások javítása, stb.). ¾ Elektromos és hagyományos kerékpár alkatrészek, kerékpár gumik és kiegészítõk kaphatók (gyerekülés, villogók, lámpák, kosarak, prizmák, km-órák, stb.). ¾ Gyorsabb javítás érdekében kérem, hogy idõpontot egyeztessünk! Augusztusi nyitvatartási napok: hétfõ 4. zárva kedd 5. nyitva szerda 6. nyitva csütörtök 7. zárva péntek 1. zárva 8. nyitva szombat 2. nyitva 9. nyitva vasárnap 3. zárva 10. zárva

11. 12. 13. 14. 15. 16. 17.

nyitva nyitva zárva nyitva nyitva zárva zárva

18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

nyitva zárva zárva nyitva zárva nyitva zárva

25. 26. 27. 28. 29. 30. 31.

Szeptemberi nyitvatartási napok: hétfõ 1. nyitva 8. nyitva kedd 2. nyitva 9. zárva szerda 3. zárva 10. nyitva csütörtök 4. nyitva 11. nyitva péntek 5. nyitva 12. zárva szombat 6. zárva 13. nyitva vasárnap 7. zárva 14. zárva

15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

zárva nyitva nyitva zárva nyitva nyitva zárva

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28.

nyitva nyitva zárva nyitva nyitva zárva zárva

29. nyitva 30. zárva okt.1. nyitva okt.2. nyitva okt.3. zárva okt.4. nyitva okt.5. zárva

CÍM: Fehér

zárva nyitva nyitva zárva nyitva nyitva zárva

Mihály, Törtel, Ceglédi út 68./b TELEFON:

06-30/499-5053 NYITVA TARTÁS:

hétfõtõl péntekig 8-tól 16-ig szombaton 8-tól 12-ig; vasárnap és ünnepnap zárva.

HÍRADÓ

7. oldal

A DÉRYNÉ MÛVELÕDÉSI KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR HÍREI Kedves Törteliek! A Déryné Mûvelõdési Központ és Könyvtár két tábort szervezett a nyárra. Egy tánctábort és egy kerámiatábort. Mindkét tábor nagyon sikeres volt, így jövõ nyáron újra szervezünk hasonló elfoglaltságot a gyerekeknek.

Értesítem a kedves lakosokat, hogy a nyári szabadságok miatt a mûvelõdési központ 2014. július 28. és szeptember 1. között zárva tart. Boda-Dinók Ágnes

TÖRTELI

8. oldal

KI TUD TÖBBET

TÖRTELRÕL? – KVÍZJÁTÉKUNK VÉGÉN – Újságunk kvízjátéka júniusban befejezõdött. Falutörténeti, kvízjellegû sorozatunkban tíz számon keresztül adtunk fel 3-3 kérdést településünk történetébõl. A szorgalmas megfejtõk pedig községünk augusztus 20-i ünnepségén kapják meg jutalmukat, melyek idén is értékes könyvek lesznek. Gratulálunk a kiváló megoldásokhoz a szorgos és lelkes megfejtõknek! Köszönjük munkájukat

és az intelligens válaszokat. Hisszük, hogy igazán csak akkor lehet teljes életünk, ha településünk múltjával is tisztában vagyunk, tiszteljük õseinket és megõrizzük emléküket.

Kérjük õket, amennyiben lehetõségük van rá, jöjjenek el Szent István napján délelõtt a községi ünnepségre, a katolikus templomba.

A legtöbb helyes megfejtést beküldõk névsora: Gyõri Mária, Perlaki Katalin, Sáfrán Hilda, Szikora Krisztina, Tabajdi Zsoltné, Szekeres Attila, Szelei Levente, Szelei Szabolcs.

A megfejtõknek, valamint minden kedves törteli lakosnak szép nyarat kíván a Szerkesztõség.

Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövõn. Széchenyi István

KIADÓ

Villanybojler és elektromos vízmelegítõ tisztítását és javítását vállalom. Telefon: 53/350-302, 06-30/375-9483

300 m2-es csarnok! Törtel külterületén, egybenyitható nagy helyiségekkel, mellékhelyiségekkel, parkolóval, 300 négyszögöl területtel. Hideg-meleg víz, 400 V, rácsos ablakok, Príma-gázos tartállyal.

60.000 Ft/hó

Hirdessen Ön is a Törteli Híradóban! FONTOS TELEFONSZÁMOK! Orvosi ügyelet telefonszáma:

(53) 311-200 104 Ceglédi állomás: (53) 310-150

Mentõk – vezetékesrõl ingyenesen:

Érdeklõdni: 06-70/639-5533

www.tortel.hu

HÍRADÓ

9. oldal

10 ÉVES A TANYASZÍNHÁZ TÖRTELEN A 20. századi magyar falu életében jelentõs szerepet töltöttek be azok az önszervezõdõ egyesületek, amelyek – elsõsorban városi mintára – már a múlt század végétõl megjelentek és késõbb egyre jobban elterjedtek országszerte. Az ilyen önszervezõdõ egyesületek, körök nemcsak a kultúraközvetítés szempontjából voltak fontosak, hanem azért is, mert a parasztság életében egy új, kedvelt és sokáig fennálló, a hagyományõrzés és a folklorizmus tekintetében is nagy jelentõséggel bíró intézményrendszert alkottak. Ezek közé tartozott az a jelenség is, melyet falusi amatõr színjátszásnak neveztek. Ennek Törtelen is nagy hagyományai voltak, a Falumúzeumban rengeteg fotót, plakátot találhatunk ennek igazolására. 2004-ben az akkoriban megalakuló Törteli Gazdák Vendégváró Egyesületének egyik összejövetelén vetette fel Nagy István azt az ötletet, hogy élesszük újjá a falusi színjátszást, méghozzá olyan formában, hogy ne épületben, hanem szabadtéren, tanyasi környezetben tartsuk az elõadásainkat. A jelenlévõ lelkes csapat azonnal áldását adta az ötletre és elkezdõdött a színtársulat szervezõdése. Ehhez jött egy mindenki által ismert és kedvelt darab, az Indul a bakterház feldolgozásának ötlete. Végeredmény a „Bendegúz-játékok” lett, melyet 2004. augusztus 28-án mutattunk be egyesületi elnökünk, Czeróczki Tünde tanyájának udvarán. Ezt követõ években sok alkalommal játszottuk a darabot helyben és különbözõ meghívásoknak eleget téve más településeken is. Különösen jó kapcsolatunk alakult ki Bugaccal, ott többször is jártunk. A társulat második elõadása a Matyi, a Ludasból volt, ami a Ludas Matyi helyi adaptációja, melyhez apropót adott az is, hogy Törtel külterületén létezik Ludas-dûlõ, ahol hajdanán, a tanyasi iskolában szintén volt hagyománya a színjátszó körnek. Nagy sikere volt ennek a darabnak is, az egyik elõadásunkon a nézõk száma majdnem elérte az 1000 fõt.

A tanyaszínház társulata 2 év után 2012-ben újabb színdarabbal állt a közönség elé „Nyárfás Miska” címmel. Ez a darab a Mágnás Miska címû Szirmai Albert magyar operett adaptációja, melyet 3 alkalommal mutattunk be, minden esetben teltház elõtt. Nagy feladat volt, hisz ez alkalommal énekes-táncos szerepekben is helyt kellett állnunk, de a közönség reakcióiból úgy ítéltük meg, hogy ez a darab is siker volt. 2014. jelentõs év, hisz a társulatunk 10 éves. Sokat gondolkodtunk, hogyan lehetne ezt megünnepelni. Végül úgy döntött a társulat, hogy az elsõ darabunk bemutatásával zárunk le egy évtizedet. A 10 év alatt sok minden történt. Sok öröm és néha szomorúság is kísérte társulatunkat. Nehéz feladat egy közösséget ennyi idõn keresztül „életben tartani”. Amatõr színtársulat lévén a különbözõ korú, különbözõ foglalkozású és sokféle elfoglaltsággal bíró tagokkal még próba idõpontot is nehéz összeegyeztetni. Ennek ellenére mindig voltak – és remélem még lesznek is – olyan lelkesen és jókedvûen próbáló, díszletet tervezõ, jelmezeket varró, énekelni és táncolni tanuló emberek ebben a faluban, akik kitartottak a tanyaszínház mellett. A 10 év alatt sokszor megtapasztaltuk, hogy jó cél érdekében rengeteg segítõ ember mozgósítható. Sokan segítettek, támogattak és biztattak bennünket. Kedves Törteliek! Remélem velünk fognak ünnepelni. Szeretettel várunk mindenkit, aki a színjátszás amatõr mûfaját kedveli, 2014. augusztus 23-án, a Bendegúzjátékra. A részletes programról plakátokat helyezünk majd ki. Ígérem, nem fognak csalódni a társulatban. A Törteli Tanyaszínház társulata nevében: Antalné Petrovics Erika

TÖRTELI

10. oldal

RÉGI ÉS RÉGEBBI TÖRTEL

Törtel az irodalomban – 1. rész – Vágó Sándor

Törtel vezér, településünk névadója kun vezérként, nemzetségfõként számos irodalmi alkotásban megjelenik. Elsõsorban olyan történelmi regények, elbeszélõ költemények vagy drámai alkotások lapjain találkozhatunk vele, melyek a tatárjárás koráról szólnak. Mivel Törtelrõl hiteles leírás nem maradt fenn, ezért jellemét, kinézetét az írók alakítják saját fantáziájuk, tehetségük szerint. A következõ regényrészletben a 20. század egyik legkiválóbb regényírója, Kodolányi János jeleníti meg Törtelt, akit Törtölnek nevez. Kodolányi realista stílusban, az ormánsági nyelvjárás és saját nyelvérzéke segítségével a középkori magyar beszédet imitálva írta meg A vas fiai címû mûvét, mely alkotás második részének egyik kulcsfigurája Törtel, a kun vezér. A községünk névadója és IV. Béla közti párbeszéd a magyarság tragikus helykeresésének példázata. Magyarországra nyugatról betelepülõk (budai németek) megölték a kunok fejedelmét, Törtel pedig ezt kéri számon a magyar királyon. A király érzi, hogy Törtelnek igaza van, szégyenkezik is azon tett miatt, amirõl nem tehetett, ám azt is jól látja, hogy az igazi tragédia az, hogy a magyarság keleti testvéreit elfeledte, nem látja szívesen õket, Nyugat pedig nem fog segíteni rajta; sõt akadályozza a testvérnépek egymásra találását. A magyarság véglegesen magára maradt a mongolok támadása elõtt. A mûben az idõs Törtel a király lelkiismeretet-furdalásának megjelenítõjeként is értelmezhetõ. Zord alak, aki nem tiszteli a király

rangját, hiszen fölötte áll erkölcsileg. „Nehéz léptekkel ment fel a garádicson, nem köszönt senkinek. Magas süvege alól zsíros csimbókokban csüngött ki õsz haja, vállát meggörnyesztette, hatalmas farkasbõre nagy, ordas farkasnak mutatta. A király cellájából éppen a prior hátrált kifelé nagy hajlongással. Amikor Törtölt meglátta, szinte megriadt. Törtöl rá sem hederített az öreg szerzetesre, hanem felvetette a fejét s egyenest belépett a cellába. Béla egy kicsiny, durván faragott asztal mellett ült s valami levelet írt alá hollótollal. Feltekintett a belépõre, komor arcán fájdalmas mosoly futott át. Felállt, két lépést tett a vén kún felé s mintha megmozdult volna a jobbja, hogy átölelje. De látva annak komor, alvadt vértõl csúf, sebhelyes arcát, mélyen csillogó, vádoló tekintetét és rideg testtartását, megint elkomorult s a karja is megdermedt. – Hivattál – szólt a kún, alig biccentve köszönésül és a süvegét sem véve le. Pillantása egykedvûen meredt a király arcába. – Hívtalak – mondta a király csendesen. – Ülj le, Törtöl úr. – Mit kívánsz? – kérdezte Törtöl anélkül, hogy a kínálást tudomásul vette volna. Béla látta ezt a sértõ visszautasítást, de nem háborodott fel, inkább fájt neki. Hogy érzéseit leplezze, övébe dugta kezét s néhány lépést járt a szûk szobában. – Urad, a kán, – kezdte végre jól meggondolva minden szót s megállva az öregember elõtt – kedves fiadom vala a kresztységben...

– Itt gyilkolák meg, ebben a házban – jegyezte meg nyomatékosan Törtöl. – Te tudod, uram – folytatta a király ismét túltéve magát a sértésen, hiszen fájdalomból esett – mily kresztyéni szeretettel s vendéglátással fogadám ût országomban... – Itt gyilkolák meg, kerál – dörmögte ismét a kún. – Azkik meggyilkolák aljasul, felelni fognak Istennél érette – emelte fel Béla a szavát s elöntötte a düh és tehetetlen bosszúvágy. – Ezt bízzuk Tangri ûnagyságára. – Bízzuk, uram. Isten megenged Köteny úrnak bíneiért s tám kegyösen fogadá az én engesztelésömet is. – Sóhajtott, leült, nagy homlokát lehajtotta. – Magunk vagyunk, Törtöl úr, nincs mit álaskodnunk. – Nincs, nagyúr – helyeselt Törtöl komoran s pillantása a király szemének mélyébe fúródott. – Én valék itt, azmikor Köteny urunk kípíben elhozám az izenetít. Én, uram, úgy gondolík ez országra, annak kresztyin nípíre s fõkíp kerálára, mint testvír az testvírre. Én, uram, tudtam, hogy nem az kreszty, nem az hodzsaturbán, nem az csengettyû s nem is az kámruha tészi, hanem az igaz szûv. Én, uram, azt mondám Köteny urunknak, ez a kerál, ez a Bíla, ez az igaz szûv, testvír lészen a sors forgandóságában, Tangri minden áldása, Khajár minden csapása között. Münk, uram, azt hivénk, ha máshult nem is, de ebben az országban, melynek te vagy fejedelme, uram, igaz kresztyínsíg vagyon. De hát... tívedék... Folytatása a 11. oldalon.

HÍRADÓ

Folytatás a 10. oldalról.

Ezt úgy tette hozzá, mint aki nem is talál szavakat gondolatai elmondására. Vagy nem érzi céljukat. Mit is mondjon többet? Köteny meghalt. Béla kiérezte a nehézkesen, rekedten s mély szomorúsággal mondott szavakból a helyrehozhatatlan csalódást.” (Kodolányi János, A vas fiai, Magvetõ Könyvkiadó, Budapest, 1963, 315-318. old.)

11. oldal

Kodolányi János a 20. század legnívósabb értelmiségi csoportjának prózai tehetséggel megáldott tagja volt. A Hamvas Béla filozófus körül csoportosuló alkotók legszûkebb köréhez tartozott, regényíróként egyedüliként. Az író e mûve (A vas fiai) számos kiadást ért meg, pár évtizeddel ezelõtt igen népszerû mû volt, könyvtárakban, interneten ma is igen könnyen elérhetõ alkotás. Van azonban még az írónak számos,

nemzetünkkel foglalkozó történelmi regénye, melyek vagy nem lettek olyan népszerûek, mint ez az alkotás, vagy évtizedekig tiltották is azokat. Az ismertebb Julianus barát mellett jó szívvel ajánlom mindenkinek a honfoglalás utáni, de még a kereszténység felvétele elõtti idõkben játszódó Istenek, Holdvilág völgye vagy az Ojbarsz futása címû regényeket. Vágó Sándor

Száz év után...

Az I. világháború (1914-1918) és két törteli hõs Napjainkban a híradások, újságok sokat foglalkoznak a szarajevói merénylettel, ami ürügyet szolgáltatott a háború megkezdésére. Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége 1914. június 28-án vasúton megérkezett Szarajevóba, hogy megtekintse a monarchia hadgyakorlatát. Rossz napot választott, mert 1389-ben ezen a napon szenvedett vereséget Lázár szerb király Rigómezõn a törököktõl, ami a szerbeknél – éppen emiatt – nemzeti gyásznap volt. Boszniában jelentõs volt a szerbek száma, és az 1908. évi annektálás is csak fokozta a gyûlöletet a monarchiával szemben. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy Szerbia törekedett a szerb egység megteremtésére, amely azonban 100 év után is csak törekvése maradt. Ezért Ferdinánd érkezésekor már a vasútállomáson bomba robbant, de õ ragaszkodott ahhoz, hogy nyitott autón a városházához hajtson. Közben egy másik bomba is robbant, de ezt is épségben megúszta. A merénylõk biztosra mentek, mert Gavrilo Princip szerb diák, aki maga is a merénylõk közé tartozott, két pisztolylövéssel megölte a trónörökös párt. Ez volt a hadüzenet 1914. július 28-i bejelentésének oka, de ez csak a látszat. Felvetõdik a kérdés, hogy 1898-ban, amikor Erzsébet királynét Genfben leszúrták és meghalt, Ferenc József miért nem volt ilyen harcias? Tisza István nem is tanácsolta a hadüzenetet, mert szerinte más hathatós ürügyet kellett volna találni. Ám egy hónappal a merénylet után mégis is aláírta. Így üzentek hadat Szerbiának. Ezután elkezdõdött az elsõ világháború mely 10 millió halottat, 20 millió sebesültet, a polgári lakosság mérhetetlen szenvedését és egy olyan igazságtalan

békerendszert hozott, amely magában hordozta a következõ világháborút. Ennek következtében ment háborúba a törteli Fehér József közvitéz a 68. gyalogezredhez, hogy az alig megkezdett háborúban 21 évesen meghaljon. Õ Rumában, a szerb katolikus temetõben nyugszik. Ruma Szerbiában van, Újvidéktõl délre 40 km-re, Belgrádtól 70 km nyugatra. Testvére, Fehér István káplár szintén a 68. gyalogezredben szolgált, de õ az olasz fronton, és majdnem a háború végéig, mert 1918. július 18-án halt hõsi halált 32 évesen. Holttestét nem találták. Nevük ott található a katolikus templom északi falán a többi törteli 182 hõssel együtt. Szüleik gránit síremléket állíttattak emlékükre a temetõ bejáratától 20 méternyire, jobbra. Ily szép a sírfeliratuk: „Meghaltak az ifjúk, hogy a haza viruljon, remény nélkül egy csepp könny se hulljon a földre, melyért küzdöttek. Nyugodjanak csendesen az ellenséges földben, hûek voltak, életüket adták a hazáért.” Gyászolta Istvánt egyetlen kislánya Bözsike, aki 1917. december 7-én született. Miután árván maradt, édesanyja férjhez ment. Bözsike felnõtten Budapestre ment dolgozni, és ott halt meg. A fiúknak három testvére, Simon, Balázs és Veronka maradt. A hõsök emlékére emelt gránit síremlék alatt a szülõk nyugszanak. Nyugodjanak békében! Dr. Bálint Béla Törteli Falumúzeum Baráti Kör Egyesület

„...Minden történelmi adat, minden háború, minden békekötés, minden elvesztett és megnyert ügy mögött, és minden centiméter kiigazított határ mellett emberek vannak. Emberek, akik élni szeretnének, és azt akarják, hogy egyszer majd a szülõhazájuk földje fogadja be õket....” – Mérey Katalin

TÖRTELI

12. oldal

Könyvajánló – A Cérnán Guruló Vacak –

Törtel, állomási látkép a Cegléd felõl beérkezõ vonattal és állomáskezelõvel. (Macsali Károly felvétele)

A hajtókákat (más szóval hajtányokat) általában a pálya állapotának vizsgálata, vonalellenõrzés céljából használták. A kép Törtel állomás váltójánál készült. (Forrás: a Törteli Falumúzeum gyûjteménye) Törtelen 1962ben kiadott tanulóbérlet. (Forrás: a Törteli Falumúzeum gyûjteménye)

Ez év tavaszán jelent meg Tasnádi Tamás könyve A Ceglédkörnyéki Gazdasági Vasút története alcímmel. A kisvasút hivatalos elnevezése volt ez, ám egykor mindenki ismerte Törtelen a könyv fõcímét adó cérnán guruló vacak kifejezést is. Az 1973-ban megszûnõ kisvonat fontos szerepet töltött be községünk lakosainak életében. Nemcsak közlekedési eszközként volt ez fontos, hanem a közösség formálásában is. A Cegléd-Törtel-Jászkarajenõ vonalon munkahelyre, iskolába, piacra és mindenféle más egyéb dolgot, ügyet intézni utaztak az emberek. Miközben pedig komótosan pöfögött a mozdony, az utasok és a vasutasok próbálták kellemessé tenni az utat. Ki-ki vérmérséklete szerint: volt, aki utastársával beszélgetett, volt, aki rakott a vagont fûtõ kiskályhára és olyan is akadt, aki a másik kocsiban helyet foglaló szomszédos település lakosainak kárára eszelt ki tréfákat. A lényeg azonban az, hogy mindenki szerette a kedves, pici és lassú, idõnként kocsiját elhagyó vagy késõ, mégis annyira otthonos vonatot, amelyen ismeretségek, barátságok és szerelmek is szövõdtek. Lassabb volt, mint a mai közlekedési eszközök, tehát hagyott idõt arra, hogy igazi emberi kapcsolatok alakuljanak ki rajta utazás közben. Lassúsága viszont vesztét is okozta; egy új, felgyorsuló világban már nem volt helye a „kisvacaknak”. Nekünk pedig csak az emlékek vagy mások (talán szüleink, nagyszüleink) emlékei maradnak. Tasnádi Tamás emlékei és gyûjtõmunkája eredményét, könyvét Törtelen a községi könyvtárból már ki is lehet kölcsönözni, illetve a mûvelõdési házban meg is lehet vásárolni. A könyvbõl a kisvonattal kapcsolatban még sok felmerülõ kérdésre is választ kaphatunk. Megtudhatjuk például, hogy mely századhoz kapcsolódik a kisvasút megalapításának elsõ terve, miért húzódott évtizedekig a pereskedés Törtel és Cegléd között a két világháború idején, milyen balesetek történtek a vasút vonalán, de arra is választ kaphatunk, hogy a két kocsit egymáshoz rögzítõ csapszeg kiemelése milyen bonyodalmakhoz vezethet, és ez hogyan oldódhat meg békésen. A szerzõvel készített rádiós interjút is mindenkinek figyelmébe ajánlom, mely augusztus 12-én, 18 órakor lesz hallható a ceglédi Mária Rádió hullámhosszán, hiszen az FM 88,3-as hullámhossz Törtelen is igen jó minõségben hallgatható. Vágó Sándor

Törtel állomás, személyvonat indul Tiszajenõ-Vezsenybe. (Macsali Károly felvétele)

HÍRADÓ

13. oldal

Az üst napja – 2014. szeptember 20. Törtel napja lesz – A törteliek bizonyára tudják, hogy településükön találták a világ legnagyobb hun üstjét. Megtalálásának idején világszenzáció volt ez a lelet, de még ma is annak számít. Jelenleg a Nemzeti Múzeum földszinti állandó kiállításán tekinthetõ meg. Törtelen végre hagyományteremtõ céllal láttak hozzá ahhoz, hogy errõl a hun áldozati üstrõl méltó módon emlékezzenek meg. Történelmi konferencia, üstben fõzés és hagyományõrzõ csoportok közremûködése teszi színessé és színvonalassá szeptember huszadikát. 2011-ben a Törtel Jobbításáért Alapítvány támogatásával már megrendezésre került egy nagyon sikeresnek bizonyuló történelmi konferencia (A vidék forradalma – 1956), amelynek elõadásaiból nyomtatott kötet is kiadásra került a szervezésben kezdeményezõ szerepet játszó Történelmi Ismeretterjesztõ Társulat Egyesület (TITE) kiadásában. A konferenciával több (web)rádiómûsor foglalkozott, a Magyar Nemzet online változata 2012-ben a címlapján a forradalom napjaiban egy teherautóról ételt osztó törtelieket ábrázoló képet közölt, a TITE elnökével közölt interjú mellett. A kötet – melyet a neves történész, Salamon Konrád is méltatott – annyira sikeresnek bizonyult, hogy a kiadónál az utolsó példány is elfogyott. Hasonló eredményekre számíthatunk az egyesület (TITE) az õsszel, pontosabban 2014. szeptember 20án megrendezésre kerülõ „Hun leletek – magyar õstörténet” címû konferenciával kapcsolatban, amely nem véletlenül választotta helyszínének Törtelt. Törtelen már a 19. században is jelentõs leletekre bukkantak régészek, melyek közül a hun üst a leginkább figyelemre méltó. Az õszi konferencia alkalmat nyújt majd az ismeretszerzésre, esetleg – elmélyítésre a közoktatásban kevés hangsúlyt kapó hun történelmi források, a régészeti leletek és a legnagyobb uralkodójuk, Attila köré épült kultusz tükrében. A konferencián a református egyetem professzora, dr. Fehér Bence és tanszékvezetõje, Sárközi Miklós mellett, a katolikus egyetem

professzora, dr. Kovács Péter is részt vesz majd, de kiváló elõadásra számíthatunk a katolikus egyetem dok-

torandájától, Tatár Saroltától, az ELTE doktoranduszától, Teszler Vendeltõl és a helytörténet kutatójától, Vágó Sándortól is. Az elõadások között lesz régészeti tárgyú, a kulturális antropológiához kapcsolódó (a hun – õsmagyar hagyományok a modern magyar társadalomban) és az irodalomtudomány körébe tartozó is. A konferencia tehát a történeti forrásokra és a régészeti leletekre támaszkodva egyrészrõl foglalkozik a magyarországi hun leletekkel és a hunok történelmével; másrészrõl pedig a magyar õstörténet (a magyarság eredetére és a honfoglaláskorra vonatkozó kutatás) aktuális kérdéseivel, teret adva a tudományosan alátámasztott vélemények

ütközésének. A történelmi, régészeti, antropológiai eredményeken túl figyelmet kap majd mindennek iro-

dalmi megjelenítése is. A konferenciát még emlékezetesebbé teszi majd, az ahhoz tartalmában kapcsolódó értékes délutáni programsorozat is. A konferenciára és az azt követõ érdekes programokra mindenkit szeretettel várunk! Galambos István (TITE)

TÖRTELI

14. oldal

Lelki sarok

Sarlós Boldogasszony ünnepe

Magyarországon egyházi szokás szerint július 2-án ünnepeljük Szûz Mária látogatását Erzsébetnél. Szûz Mária az angyali üdvözletbõl ugyanis azt is megtudta, hogy idõs rokona, Erzsébet már hat hónapja várandós. Mária azért ment Erzsébethez, aki Keresztelõ Szent Jánost hordozta szíve alatt, hogy segítségére legyen mindenféle házi- és ház körüli munkájában. Találkozásukkor Erzsébet szíve alatt „felujjongott” a gyermek, Erzsébet ezért már úgy köszöntötte rokonát, mint a régen várt Üdvözítõ édesanyját. Mária életét az evangéliumok közül leginkább Lukácséból ismerhetjük meg. Ebben az evangéliumban található Mária hálaéneke, a Magnificat is, amely e találkozás alkalmával hang-

az alázatosakat pedig fölemelte. Az éhezõket javakkal töltötte el, de a gazdagokat üres kézzel küldte el. Gondjába vette szolgáját, Izraelt, megemlékezve irgalmáról, amelyet

zott el a Világ Megváltóját szíve alatt hordó Máriától: „Lelkem magasztalja az Urat és szívem ujjong megváltó Istenemben, mert rátekintett szolgálója alázatosságára. Íme, mostantól fogva boldognak hirdet minden nemzedék, mert nagyot tett velem a Hatalmas, és Szent az õ neve. Irgalma nemzedékrõl nemzedékre az istenfélõkkel marad. Karja bizonyságot tett hatalmáról: szétszórta a szívük szándékában gõgösöket, letaszította trónjukról a hatalmasokat,

atyáinknak, Ábrahámnak és utódainak örökre megígért.” (Lk 1,46-55) A paraszti élet munka- és élet-tisztelete kapcsolódik e napon õseink Máriakultuszához. Elõdeink ugyanis ezt az ünnepet, az aratási munkálatok miatt Sarlós Boldogasszony ünnepének nevezték. A földi életet biztosító táplálék – a kenyér és a mennyei életet biztosító táplálék – Jézus egyformán fontos volt a régieknek. Sarlós Boldogasszony ünnepe részben népi eredetû, földmûves eleink kereszténység elõtti

hitvilágához kapcsolódik. Hivatalos egyházi ünneppé a ferencesek tevékenysége nyomán csak a barokk korban vált. Az ünnep üzenete a földeken munkálkodó falusi ember tisztelgése a földi és égi ügyekben a híveken segítõ Mária elõtt. Vágó Katalin

MÁRIA RÁDIÓ AZ FM 88,3-AS HULLÁMHOSSZON

Nem múlnak Õk el, kik szívünkben élnek, Hiába szállnak árnyak, álmok, évek! Fájó szívvel mondunk köszönetet rokonoknak, ismerõsöknek, szomszédoknak, osztálytársaknak és mindazoknak, akik

A Máriát példaképüknek tekintõ önzetlen és önfeláldozó keresztény emberek szeretete hozta létre a Mária Rádiót, mely annak ellenére, hogy politika- és reklámmentes, mûködõképesnek bizonyult, sõt most már odáig fejlõdött, hogy Cegléd kistérségében is fogható, sõt saját ceglédi stúdióval és mûsorokkal rendelkezik. Az önkéntesen dolgozók odaadása hozza majd létre ezután is a vallásos és kulturális mûsorokat, ismeretterjesztõ és beszélgetõs adásokat csakúgy, mint ahogy az adó technikai hátterének mûködtetését is önkéntesek végzik. Az adás kiváló minõségben fogható Törtelen is az FM 88,3-as hullámhosszon. Érdemes hallgatni a mûsorokat községünk lakóinak is, hiszen a lelki épülést és a kikapcsolódást szolgáló mûsorok olykor törteli szereplõkkel, törteli témákról is szólnak. Szerk.

Törteli Híradó A Törteli Önkormányzat tájékoztatója Megjelenik havonta 1600 példányban A kiadvány ingyenes Szerkesztõség címe: Törtel, Szent István tér 1. Fõszerkesztõ: Vágó Katalin Szerkeszti a Szerkesztõbizottság E-mail: [email protected] Felelõs kiadó: Apáti Bt., Cegléd, Kazinczy u. 44. Nyomdai elõkészítés: Pásztor Zoltán Nyomdai munka:

SKOLA ISTVÁN temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek, együttérzésüket más módon fejezték ki. A gyászoló család

CSATORNA U. 8. Tel.: (06-30) 9633-487, (53) 313-565

Terjeszti a Magyar Posta