SZENT GERGELY NÉPFŐISKOLA Záróvizsga - kidolgozott tételek TEHETSÉGGONDOZÁS 1.)
A pedagógus kompetenciája a „tehetség-ígéret” felismerésében, fejlesztésében: diagnózis és prognózis, szempontrendszerek kialakítása
A pedagógus személyisége meghatározó a tehetségek kiválasztásában, fejlesztésében. Csak nagy szakmai tudású, kreatív, jó módszertani kulturáltságú pedagógus képes a tehetséget a felszínre hozni. Elvárások a pedagógustól: -
az érdeklődés felkeltése és magas szinten tartása
-
a többirányú vizsgálatra való törekvés
-
a jó előadói készség
-
magas szintű probléma megoldás stb.
-
türelem
-
tolerancia
-
teljes figyelem
-
kreativitás
-
humorérzék
-
feltétel nélküli elfogadás
-
a tehetség nem mentesít!
-
módszertani gazdagság, sokféle tevékenység
-
szülők támogatása
-
szerepek változása (facilitátor)
-
lelkesedés, motiváltság
-
pozitív érzelmi energia stb.
2.)
A tehetségre utaló jegyek lehetőséges forrásai, ezek megbízhatósága (adatszolgáltatók, adatok). Pedagógus és pszichológus együttműködése a képességvizsgálatok eredményeinek értelmezésében
Bizonyos területeken már nagyon korán, 2-3 éves korban megcsillan a tehetség: sport, művészetek, zene, matematika. A Gardner-féle speciális intellektuális szférában azonban később, 10-12 éves kor környékén ismerhető fel pontosan a tehetség területe. Az intellektuális tehetség korai jelei: •
Fejlett beszédkészség (gazdag szókincs, korosztályát meghaladó nyelvi fordulatok).
•
Korai olvasás (akár 2,5-3 éves korban).
•
Jó koncentrációs képesség (sokáig képes lekötni magát, elmélyülten játszik).
•
Szeret idősebbekkel beszélgetni.
•
Szokatlanul jó memória, sokrétű érdeklődés.
•
Kíváncsiság, tanulásvágy, a világ megértésének vágya, bonyolult kérdések kutatása (pl. élet és halál értelme).
•
Kreativitás (egyéni ötletek, fogalmak, koncepciók kidolgozása).
•
Intenzív érzelmek: fejlett igazságérzet, humorérzék, (túl)érzékenység).
•
Sok energia, rövid idő alatt sok feladat elvégzése (gyakran hiperaktivitásként értékelik – helytelenül!).
A tehetséges gyerek intellektuális jellemzői: A tehetséges gyerekek már a fejlődés korai szakaszában eltérő kognitív viselkedést mutatnak. -
Kognitív jellemzők:
-
Szimbólumok és szimbólumrendszerek használata
-
Koncentrációs kapacitás
-
Szokatlanul jó memória
-
Fejlődési előnyök bizonyos területeken
-
Korai nyelvfejlődés (gazdag szókincs, szókatlan szófordulatok)
-
Kíváncsiság, tudásvágy
-
Önálló tanulásra való hajlam
-
Sokrétű érdeklődés
-
Kreativitás, eredeti, szokatlan ötletek
Érzelmi, emocionális jellemzők: -
Igazságérzet
-
Humorérzék
-
Érzelmi intenzitás, sok energia, kötődés
-
Az élet és halál értelmének felfogása
3.)
A potenciális tehetségek azonosításának problematikája, eszközei. Saját tapasztalatok az objektív és szubjektív módszerek eredményeinek összevetésében
Tehetségazonosító módszerek: (A következő módszerek együttesen biztosítják a komplexitást) -
Tanári jellemzés,
-
Tesztek és felmérések,
-
Kérdőívek – általános és tantárgyak szerinti,
-
Iskolapszichológusok véleménye,
-
Szülői jellemzés,
-
Tanulótársak jellemzése.
A tehetség azonosításának alapelvei: -
Az azonosításhoz a Czeizel-féle 4x2 +1-es modell ad kapaszkodókat.
-
A ki nem bontakozott, szunnyadó tehetség rejtekezik fel kell tárni!
-
A képesség és a teljesítmény két különböző dolog: gyakori az alulteljesítő tehetséges tanuló.
-
A pszichológiai vizsgálati módszerek /tesztek/ azonosításhoz, de önmagukban nem tévedhetetlenek.
-
A pedagógus és a gyerek folyamatos együttes tevékenysége ad legtöbb kapaszkodót a tehetség felismeréséhez.
-
Minél több forrásból szerzünk a tanulóra vonatkozó információkat teljesítményéről, képességeiről, annál megbízhatóbb az azonosítás.
Komplex azonosítás és tehetséggondozás: Martinson-féle hármas szabály:
segítséget
nyújthatnak
az
1. A gyerekek képességeinek megállapítása folyamat, amely akár évekig is eltarthat. 2. A gyerek képességeiről kialakítandó megbízható ítélethez több különböző forrás felhasználásával kell információt gyűjteni. (jegyek, versenyeredmények, mérések, tesztek, jellemzések (szülő, tanár, társ…)) 3. Fontosak a nem-intellektuális faktorok is. (társas szociális, emocionális, motoros-faktorok) A tehetségazonosításhoz szükséges információk a tehetséggondozásban részt vállaló pedagógusoknak: -
az érintett gyermekek kora;
-
érdeklődési körük, speciális területük;
-
milyen szinten állnak, mit tudnak, milyen képességekkel rendelkeznek;
-
milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük; (szorgalom, kitartás, kíváncsiság)
-
mit tudok én (a pedagógus) nyújtani;
-
mennyire számíthatok a családi háttér támogatására;
-
milyen a tanuló énképe;
-
milyen segítőkre (csapatra) támaszkodhatom;
-
az iskolai pedagógiai klíma kedvez-e ilyen munkának;
-
milyen feltételrendszer mellett dolgozom;
-
mennyi időt és energiát tudok/akarok befektetni ebbe a munkába.
4.)
Pedagógus és pszichológus együttműködése a képességvizsgálatok eredményeinek értelmezésében
A tehetség azonosításban használt pszichológiai módszerek, vizsgálati eszközök, területek: 1.) IQ –mérés – Magas intellektuális képességek mérésére: (Budapesti Binet teszt,MAWGYI-R, MAWI, WISC-IV, Raven) 2.) Figyelemvizsgálat (Porkolábné-féle, Pieron, Révész-Nagy) 3.) Emlékezetvizsgálat: (vizuális- ábra, verbális: Ranschburg-féle szópárok –asszociációs vizsgálat, számemlékezet, mondatemlékezet, képemlékezet, történetemlékezet) 4.) Kreativitás vizsgálat (Torrance-körök, szokatlan tárgy használat, közös tényezők, rajz kiegészítés) 5.) Főfogalomvizsgálat 6.) Szókincsvizsgálat 7.) Matematikai gondolkodás, logikai összefüggés 8.) Motivációvizsgálat 9.) Tanulási orientáció, Tanulási stílus 10.) Szorongásvizsgálat 11.) Szabadidő vizsgálat, / érdeklődés, olvasmányok/ 12.) Pedagógiai profil 13. ) Tanári értékelő skálák 14. ) Szülői vélemény – Szülői kérdőívek 15. )Kortársak véleménye 16.) Önértékelő kérdőívek
A pszichológus feladatai: - Konfliktuskezelés - Személyiségfejlesztés - Kreativitásfejlesztés - Tanulás módszertani tréning vezetése a hatékonyabb tanulás érdekében. - Segítsen a tehetséges gyerek (nem) hétköznapi élethelyzeteiben eligazodni, - Bátorítsa, ösztönözze a tehetségeseket, hogy kitartóak legyenek azon a téren, amiben tehetségesek, - Biztassa őket, hogy merjenek saját maguk által kitalált szokatlan módszerekkel meglepő megoldásokra jutni, - Keressenek pályázati, önmegvalósítási, versenylehetőségeket a tehetséges gyerekek számára.
5.)
A tehetséges gyermek (rendszerelmélet)
családi
meghatározottsága,
háttere
CSALÁD: a társadalom és az egyén között helyezkedik el a család. A család elsődleges szocializációs színtér, a társadalom legkisebb alapegysége. Itt megy végbe a gyermek szocializációja, mely során fejlődik személyisége és a normák elsajátításával, az értékek elfogadásával betagolódik a társadalomba. / emberré válási folyamat /. Szülők szerepe a tehetséggondozásban: -
Fejleszti gyermeke képességeit~szellemi, fizikai, szociális…képességeit
-
Bátorítja gyermekét az önelfogadásban
-
Biztosítja az inger gazdag, támogató környezet
-
Érzelmi biztonságot nyújt
-
Identifikációs modell közvetít
-
kíváncsiság gyermeke dolgai iránt
-
Lehetőséget ad együttes tevékenységre
-
A tanulás személyi, tárgyi, anyagi feltételeinek biztosítása
-
Menedzseli gyermeke tehetségének megvalósulását
6.)
A normál eloszlású (Gauss-görbe) szerepe az eredmények értelmezésében. A nem normál eloszlású eredmények értelmezése
A Gauss féle normál eloszlás
Az intelligencia-tesztekkel vizsgáljuk az értelmi képességet és az értékeket egy koordinátarendszerben ábrázoljuk, akkor a Gauss-féle normális vagy harang-alakú eloszláshoz közelítő görbét kapunk. Az intelligencia-teszteket általában úgy kalibrálták, hogy az átlag 100 intelligencia hányadosnak (quotiensnek = IQ-nak), egy szórás pedig 15 IQ-nak feleljen meg. Az emberek kétharmada (68,4%-a) tehát 85 és 115 IQ között van, ők az átlagosak . A baloldali 70 IQ alatti rész az értelmi fogyatékosokat foglalja magában 2,3%-os.
Jobboldalt, a 130 IQ felettieket szokás kivételesen értelmesnek nevezni, akik a népesség mintegy 2,3%-át foglalják magukban. A (145 IQ) felettiek a szuperértelmesek, 0,1%-át teszik. Ilyen tehát minden ezredik ember. Hazánkban kb. tízezren lehetnek. 160 IQ kb. 330 ember kerül. 175 IQ felett már csak hárman lehetnek .
7.)
A hatékony (kreatív) tehetségfejlesztő pedagógus szerepe a kreativitás fejlesztésében (kreatív folyamatok)
A pedagógus személyisége meghatározó a tehetségek kiválasztásában, fejlesztésében. Csak nagy szakmai tudású, kreatív, jó módszertani kulturáltságú pedagógus képes a tehetséget a felszínre hozni. Az ilyen pedagógust jellemzi: -
az érdeklődés felkeltése és magas szinten tartása
-
a többirányú vizsgálatra való törekvés
-
a jó előadói készség
-
magas szintű probléma megoldás stb.
Graham Wallas a kreatív folyamat négy szakaszát különíti el. A négy szakasz a következő: -
Az előkészítés szakasza: ebben a szakaszban ráeszmélünk a probléma létezésére és összegyűjtjük az ezzel kapcsolatos információkat és adatokat, az adatokat átgondoljuk, osztályozzuk, következtetéseket vonunk le.
-
A lappangási szakasza: a várakozás feszültsége jellemzi, amikor hagyjuk a problémát „parlagon heverni”. Az alkotó az előkészületi szakaszban eljutott egy olyan szintre, amikor már nem tud tovább lépni, ekkor következik az inkubáció, a lappangás. Időtartama változó, függ a probléma jellegétől.
-
A megvilágosodás szakasza: a megoldás váratlan megtalálása jellemzi. Gyakran kíséri ezt a szakaszt az un. „aha-élmény”.
-
A kivitelezés vagy végrehajtás szakasza: a kreatív ötlet vizsgálata igazolása vagy cáfolása ennek a szakasznak a legfontosabb feladata.
8.)
A léptetés, mint tehetséggondozási eljárás előnyei, hátrányai. A léptetés kritériumai. Korai tehetséggondozás
Hazánkban a legáltalánosabb gyorsítási megoldás a léptetés, melynek előnye, hogy a tehetséges gyermek képességeinek megfelelőbb teljesítményszinten tevékenykedhet és ez fejlődésére pozitívan hat (Balogh, 2004). Léptetés és a gyorsítás, amely során a gyerekeket globálisan, vagy csak egyes tantárgyakban az életkoruknál magasabb, a gyermek tudásszintjének, és intellektuális szükségleteinek legjobban megfelelő osztályba járatják, vagy egy évben több évnyi tananyagot tanítanak meg a gyereknek. A léptetésről a gyermek képességei, szükségletei, szociális és érzelmi érettsége, valamint a célosztály ismeretében, egyedileg kell az iskolának és a szülőnek dönteni. A részleges, csak egyes tantárgyakra korlátozódó léptetés az ezt felvállaló iskolákat gyakori órarendváltozásra kényszeríti, ezért ezt csak kevés iskola ültette át gyakorlatba.
A gyorsítás / léptetés formái: • Korai iskolakezdés esetében a gyermek az iskolaköteles kor előtt kezdi meg tanulmányait. •
Osztályléptetés, több évfolyammal ugratás a tanulók évet ugranak, több év anyagát sajátítják el egyszerre. Ilyenkor tekintettel kell lenni a gyermek intellektuális, kreatív képességeire, továbbá a testi, érzelmi és társas szükségleteire és a következményekre is. A léptetés vagy ugratás lehet részleges is. A minden tantárgyra kiterjedő évugratás (egy-két év) helyett célszerűbb a gyermek által előnyben részesített tantárgyból /tantárgyakból támogatott egyéni tanulással élni.
•
Korai középiskola kezdés: jó megoldás, ekkor már elég tapasztaltgyermek, érett a döntéshez. Megfelelő osztályközösségbe kerülés esetén a beilleszkedés kevesebb gonddal jár. Itt már könnyebben meg lehet oldani a részleges léptetést, ugratást, mivel az iskola nem csak a tehetségeseknek szervezi a specializálódást.
•
Felsőfokú képzésben korai kezdés: azok a tehetséges gyerekek tudnak bekerülni léptetéssel vagy ugratással, akiknek már határozottan kialakult a pályaorientációjuk (Gyarmathy, 2007).
Az előbb említett négy leggyakoribb gyorsítási / léptetési formán kívül egyéb gyorsítási módok is előfordulnak:
•Folyamatos haladás: a tanuló teljesítménye alapján kapja az újabb és újabb tananyagot. Magántanulóknál alkalmazható. • Önvezérelt tanulás: azt jelenti, hogy a tanuló határozza meg a tanulmányait, azaz ő választja ki a tananyagot, valamint a haladásért is ő a felelős. Ez a mód is csak magántanulóknál lehetséges. •Tantervsűrítés: a tanuló gyorsabban sajátítja el a tananyagot, a fennmaradó időt más tevékenységekre fordíthatja. Ezt a módszert kiscsoportosan vagy kiemelt osztályokban lehet használni. •Teleszkopizálás: azt jelenti, hogy a tanuló kevesebb idő alatt végez el egy-egy évfolyamot, így egy tanévben két vagy több évfolyamot is elvégezhet. Ezt a módszert külföldön gyakran alkalmazzák. Kiscsoportban vagy egyénileg lehet használni.
•Párhuzamos
haladás: miközben a tanuló a normál tananyagot sajátítja el, kiegészítő
képzésben részesül és valamely tárgyból magasabb fokú bizonyítványt kap. •Levelezőoktatás: azt jelenti, hogy a tanuló felsőfokú kurzusokat vesz levelezésen keresztül, napjainkban e-learning formában.
Akceleráció - Gyorsítás (léptetés / ugratás): Korábbi iskolakezdés Osztály-átléptetés – ugratás Tanulmányi idő lerövidítése.: 4 helyett 3 év Egyetemi tanulmányok idő előtti elkezdése/egyetemi kreditek szerzésének lehetősége. Hosszútávon hasznos, mind a tárgyi tudásban, mind a kapcsolatok terén A gyermek vágya a léptetésre Nagyon hatékony Megszűnik a tanulók unatkozása Félelem attól, hogy bajt okozunk a gyorsítással. Már számos kutatás van, de még sem ismertek Gyerekkor elvesztése. Nehéz új barátokra szert tenni. Egyedi igények kevésbé fontosak, mint az egyenlő esélyek
Letöri a lassabban haladókat Lukak lesznek a gyerek tudásában
9.)
A gazdagító programok alaptípusai (Renzulli), jellemzői és ebben a pedagógus szerepe, viselkedése, kompetenciája
A gazdagítás fontos része a tanításnak, amely lehetőséget ad arra, hogy a mindenki számára kötelező tananyagon túl egyéni irányokban fejlődhessenek a tanulók. A gazdagítás azt a szabadságot nyújtja, hogy a tanulók saját érdeklődés szerint, az egyénileg preferált tanulási stílusban tanulhassanak. Renzulli modellje a tanulók érdeklődésének, irányának és mélységének megfelelő foglalkoztatását teszi lehetővé. A tanár feladata segíteni a diákokat a feladat megtalálásában, az ehhez szükséges eszközök, készségek elsajátításában, és feladatuk a kimenet biztosítása. Renzulli triád modellje - háromféle fejlesztési irányt egyesít. A háromféle program különkülön is igen hasznos segítséget nyújt a tehetségeseknek, de a három ötvözete teljessé teszi a fejlesztés folyamatát. I.típus - A tehetségeseknek az érdeklődési körét igyekszik feltárni, illetve szélesíteni. Célja, hogy a kiemelkedő képességű gyerekek megtalálják azt vagy azokat a területeket, amelyek igazán érdeklik őket. Ezzel belső hajtó erejüknek konstruktív irányt adunk. II.típus - Olyan tréningeket, foglalkozásokat sorol ide, amelyek elősegítik a képességek kibontakoztatását azáltal, hogy problémamegoldó képességüket fejlesztik. Ezen belül gondolkodási képességet, kreativitást és társas készséget fejlesztenek. Idetartozik mindenféle egyéb a magasabb szintű alkotómunkához szükséges készség elsajátítása. III.típus - Valódi alkotó munkát ad a fiatal tehetségnek. Igazi problémák megoldásával nemcsak a tudományos vagy művészeti tevékenység gyakorlati fogásaival ismerkedik meg, hanem az eredmény, a produktum erőt ad a további munkához, önfejlesztéshez és alkotáshoz. Ebben már csak a kiválasztott tanulókvesznek részt Teljesítmény orientált modellek: Renzulli (1978) e modellben a tehetségnek három összetevőjét emeli ki: átlagon felüli képesség, kreativitás és feladat iránti elkötelezettség.
10.)Az
alulteljesítő tehetségek problematikája. Tehetségük kibontása, fejlesztése
Az alulteljesítés kialakulásában kiinduló tényező a gyermek, képességeinek nem megfelelő mennyiségű és minőségű oktatás. Ez kudarchoz, majd az önértékelés romlásához vezet. Alulteljesítés ördögi köre
Alulteljesítők személyiségjegyei: 1. faktor- verseny -
ha gyengén teljesítenek hamar sírnak, panaszkodnak, elkeserednek, elvesztik a türelmüket
-
ha nyernek, gyakran dicsekednek
-
a sikert a szerencsének tulajdonítják
-
bátorítani kell őket
2. faktor- felelősség -
felnőttektől várják a segítséget
-
gyakran rendetlenek esetleg passzívak, agresszívak
-
a jó teljesítéshez teljes figyelmet igényelnek
3. faktor – kontroll -
társas környezetüket állandó kontroll alatt szeretnék tartani
-
az iskolai munkát gyakran zavarják, félbeszakítják
-
manipulálnak, a tiltást nem fogadják
4. faktor- teljesítményvonatkozású kommunikáció -
a tanulásról ellentmondó vagy egyenesen negatív véleményeket hallanak a szüleiktől
5. faktor- tekintély, tisztelet -
nem vesznek tudomást szüleik kéréséről
-
lázadnak, engedetlenek
Módszerek az alulteljesítő tehetségek gondozásában: A hagyományos oktatás az átlagot célozza, az átlag feletti képességekkel rendelkező diákokra nincs felkészülve. Még nehezebben boldogulnak azok a tehetséges gyerekek, akik képességei nem egyszerűen meghaladják az átlagost, hanem eltérnek attól, nem egyszerűen képességeik alatt teljesítenek, hanem az oktatás alatt folyamatosan frusztrálódnak. Szükséges a tehetség szabálytalan formáinak fel- és elismerése a másság elfogadása. Az oktatásban elengedhetetlen, hogy minél többféle képesség területet ismerjenek el és fejlesszenek. Azok az oktatási módszerek, amelyek nem kizárólag a kogníció, és azon belül is a verbális, analizáló gondolkodást kívánják meg a gyermekektől, hanem a téri-vizuális, globális információfeldolgozást ugyanolyan értékűnek kezelik megfelelőek a különböző, most még alulteljesítő tehetségeknek. a.) Párhuzamos tanmenet (az ismereteken kívül, a tananyaggal kapcsolatos egyéb
területek, az egyén szempontjai is megjelennek, alaposabb és a tanuló érdeklődéséhez jobban kapcsolódó tudást biztosít) b.) Bloom (1956) rendszere
Hat gondolkodási szint
Megismerés grafikon táblázat térkép információs lap könyvolvasás munkalap
Megértés képregény óraadás magyarázat osztályozási -térképek
Alkalmazás gyűjtemény fénykép modell illusztráció térképek szerkezetek rejtvény napló
Elemzés grafikon táblázat k.rejtvény kérdőív beszámoló felmérés
Szintézis kivonat hirdetés megbeszélé s pantomim színdarabjáték tánc vers újságcikk kincskeresés
Értékelés bírósági – tárgyalás vita megbeszélés levél tudományos előadás
c.) Clark (1986)
A tanulás-tanítás a kreativitás, érzelmek és érzékek szintjén is feldolgozott ismeretekkel lehet hatékony. A tanmenet négy működés használatával 1.) Gondolkodás-kognitívműködés 2.) Képzelet- intuitív és kreatív működés 3.) Érzelmek- emocionális működés 4.) Érzékek- fizikai működés
d.) WILLIAMS (1970)
Értő-érző viselkedést megvalósító modellje három területen elemzi az oktatást: -
tantárgyak
-
tanár viselkedése
-
tanuló viselkedése
e.) Több modalitásban történő tanulás és project módszer (Tagai 1982, Hortobágyi 1991,
Gyarmathy 2003
f.) Gondolattérkép (Gyarmathy 2001)
A gondozásban kiemelt helye kell legyen a szervezet gazdagító és mentor programoknak, amelyek segítik a gyerekeket abban is, hogy olyan társakkal, személyekkel kerüljenek kapcsolatba, akik fejlődésüket katalizálják.
11.)A
család szerepe a tehetségek felismerésében, fejlesztésében. Tanácsadás
CSALÁD: a társadalom és az egyén között helyezkedik el a család. A család elsődleges szocializációs színtér, a társadalom legkisebb alapegysége. Itt megy végbe a gyermek szocializációja, mely során fejlődik személyisége és a normák elsajátításával, az értékek elfogadásával betagolódik a társadalomba. / emberré válási folyamat /. Szülők szerepe a tehetséggondozásban: -
Fejleszti gyermeke képességeit~szellemi, fizikai, szociális…képességeit
-
Bátorítja gyermekét az önelfogadásban
-
Biztosítja az inger gazdag, támogató környezet
-
Érzelmi biztonságot nyújt
-
Identifikációs modell közvetít
-
kíváncsiság gyermeke dolgai iránt
-
Lehetőséget ad együttes tevékenységre
-
A tanulás személyi, tárgyi, anyagi feltételeinek biztosítása
-
Menedzseli gyermeke tehetségének megvalósulását
12.)A
tehetséggondozás kiemelt céljai, legfontosabb feladatai. Fejlesztési feladatok a tehetséggondozásban (erős oldal, kompenzáció, individualizáció…)
Saját intézményi példa a tehetségazonosításhoz kapcsolatban.
13.)Tehetséggondozás
intézményi háttere
Intézményi háttér: -
a közoktatásban résztvevő intézmények
-
tehetségpontok
-
gazdagító programok
-
„Pull-out” központok
-
alkotói nap rendszere
-
magántanuló státusz
-
mentor rendszer
-
ugratás és egyéb megoldások rendszere
Szervezetek és projektek: -
Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége
-
Tehetséghidak Program
-
Nemzeti Tehetségpont
-
Nemzeti Tehetségsegítő Tanács
-
Európai Tehetségközpont
-
Magyar Genius Program
-
Nemzeti Tehetségprogram
14.)A tehetséggondozás
finanszírozása
Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a tehetségek folyamatos segítése a nemzet egészének kiemelten fontos érdeke és feladata, 2008. december 4-én (a 126/2008-as számú) határozatával elfogadta a Nemzeti Tehetség Programot. A Nemzeti Tehetség Program feladatainak segítésére juttatott eszközök felhasználására a Tehetségügyi Koordinációs Fórum tesz javaslatot. A Fórum elnöke az oktatásért felelős miniszter, társelnökei a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke, az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága által delegált országgyűlési képviselő és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A Nemzeti Tehetség Program megvalósítása érdekében az Országgyűlés létrehozta az ún. Nemzeti Tehetség Alapot, amely folyamatos feltöltéséről egyrészt az állam a központi költségvetésből és a Munkaerőpiaci Alapból gondoskodik, másik jelentős forrását a személyi jövedelemadó (SZJA) 1%-ának felajánlása, és más magán adományok jelenthetik. A Nemzeti Tehetség Alapból történő tehetséggondozás támogatására a Kormány kidolgozott egy két éves cselekvési tervet (amelyet az 1120/2009. Korm. határozat tartalmaz). Az Alap kezelését az Oktatásért Közalapítvány végzi, amely 2009 decembere óta folyamatosan jelenteti meg a Nemzeti Tehetség Program pályázatait. A Nemzeti Tehetség Program finanszírozásának a Nemzeti Tehetség Alap mellett másik fontos eleme az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) keretén belül megjelentetett Magyar Géniusz Program. A Kormány közel 700 millió Ft-nak megfelelő EU-s forrást biztosított a Magyar Géniusz Program számára. 152/2009 (VII.23) Korm.rend. A Nemzeti Tehetségprogram finanszirozásáról
15.)A tehetséggondozó
személyiségi jegyei
-
Érettség, tapasztalat, magabiztosság.
-
Magas intelligencia, jól informált.
-
A szakma iránti érdeklődés, elkötelezettség.
-
Magas szintű igény a teljesítés iránt.
-
Kedvező hozzáállás a tehetséges diákok iránt. (türelem, tolerancia, kitartás)
-
Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a hozzáállás és reagálás tekintetében.
-
Humorérzék.
-
Hajlandóság arra, hogy a tanulás „elősegítői”, ne „irányítói” legyenek.
-
Kapacitás a kemény munkára; hajlandóság arra, hogy több időt és erőfeszítést áldozzanak a tanításra.
-
Az általános ismeret széles háttere; a szakértelem konkrét területei.
-
Hit az egyéni eltérésekben, és azok megértése!
-
intelligensek, jól informáltak,
-
széles érdeklődési körrel rendelkeznek,
-
szorgalmasak, teljesítményorientáltak,
-
jó szervezők,
-
munkájukban lelkesek,
-
humorérzékkel rendelkeznek,
-
rugalmasak,
-
megértők, elfogadók,
-
motiválják a gyerekeket,
-
komolyan veszik a gyerek kérdéseit, javaslatait,
-
a kutatási eredmények naprakész ismerete jellemzi őket
16.)A tehetséggondozás
kommunikációs tevékenységei
– intézményi kommunikáció – szülői kommunikáció – rendezvények kommunikációja – szakmai kommunikáció
Média hatása a tehetségnevelésre. (önálló, saját vélemény!)
