Közönséges változó immunhiány - CVID Kriván Gergely Egyesített Szent István és Szent László Kh
Immunhiányos állapotok Az immundeficienciák az immunrendszer hiányos működését jelentő kóros állapotok, melyek elsősorban az infekciók elleni csökkent védekezőképességben nyilvánulnak meg. Tartósan fennálló immundeficienciákban, amennyiben a beteg az infekciós halálozást elkerüli, tumoros betegségek, egyes immundeficienciákban autoimmun betegségek léphetnek fel.
Tévhitek • A veleszületett immunhiányos (PID) állapotok ritka betegségek
• A PID súlyos betegség • A PID gyermekkorban jelenik meg
• A PID előterében mindig a fertőzések állnak • A PID többféle kórokozóval szembeni fogékonyságot jelent
PID gyakorisága 15 éve
1:50 000
10 éve
1:10 000
5 éve
1:1 000
Napjainkban
1:250-500
INFEKCIÓK jellemzői
normális
kóros (ID)
Gyakoriság
max. 8-12 enyhe infekció/év, iskolakezdés után kevesebb
több mint 12 infekció/év
Súlyosság
enyhe
súlyos
Lezajlás
akut
krónikus, sok visszaesés
Maradandó károsodások
nem
krónikus
Visszaesés - ugyanazon kórokozó
általában nem
igen
Infekciók apatogén/részlegesen patogén kórokozókkal
nem
igen
Az immundefektusok felosztása • FIZIOLÓGIÁS ÉS ÁTMENETI IMMUNDEFICIENCIÁK (koraszülött/újszülött, csecsemő, kisded)
• Primer ID • Szekunder ID
Az immundefektusok felosztása • Átmeneti ID • PRIMER IMMUNDEFEKTUSOK
• Szekunder ID
Családi anamnézis!!! • Vérrokonság • Váratlan csecsemő-, kisdedkori halálozás (oltás, infekció)
• Gyakori infekciók családtagoknál, autoimmunitás, halmozottan malignitás
PRIMER IMMUNDEFEKTUSOK KÖVETKEZMÉNYEI • infekciók elleni védelem hiánya • lymphoproliferatív betegségek és tumorok gyakoribb előfordulása (főleg T- és NK sejt hiányban) • allergiás kórképek • autoimmun betegségek - arthritis, SLE, gyulladásos bélbetegségek - gyakoribb előfordulása (T-sejt, B-sejt és komplement hiányokban)
Allergia Autoimmun betegségek
Immundeficienciák Malignus betegségek
Specifikus bakteriális fertőzésekre hajlamosító tényezők Kórokozó
Megjelenés
Érintett gén/ kromoszóma régió
Funkcionális hiba
Megjegyzés
S. pneumoniae
Invazív betegség
IRAK-4, MyD88
Csökkent gyulladásos citokin termelés TLR stimuláció után
Más pyogén baktériumokkal (pl. S aureus) szemben is
Neisseria
Invazív betegség
MAC komponensei (C5,C6,C7,C8A,C8B ,C8G,C9) PFC
MAC hiány
ILI2B,ILI2RB1, IKBKG
Csökkent IFNγ válasz IL-12/23-ra Csökkent sejtválasz IFNγ-ra
Salmonella typhi fertőzésre is hajlamosít
PARK2
Ismeretlen
LTA
Ismeretlen
E3-ubiquitin ligáz diszfunkció lehetséges
Invazív betegség, rossz prognózissal
Mycobacteriumok
MSMD
IFNGR1, IFNGR2, STAT1
Mycobacterium leprae
Lepra
Properdin hiány
Pessah I és mtsai: Ped Res, 2009
Specifikus vírus fertőzésekre hajlamosító tényezők Kórokozó
Megjelenés
Érintett gén/ Funkcionális kromoszóma hiba régió
Megjegyzés
Herpes simplex (HSV-1)
HSV encephalitis
UNC93B1, TLR3
Csökkent IFNγ-1 termelés
STAT-1 és NEMO hiány is hajlamosít HSV fertőzésekre, de másra is
Epstein-Barr vírus
XLP
SH2D1A
SAP hiány
XIAP/BIRC4
XIAP hiány
Fulmináns mononucleosis. Malignus és nem malignus lympo-proliferáció, dysgammaglobulinaemia, autoimmunitás
Epidermoplasia EVER1/TMC6 Human EVER2/TMC8 papillomavírusok verruciformis WHIM
CXCR4
EVER1 hiány EVER2 hiány Truncált CXCR4
Megváltozott neutrophil mobilizáció, T sejtes lymphopenia, visszatérő bact. fert., chr. cutan és genitális papilloma fertőzések
Pessah I és mtsai: Ped Res, 2009
Primer immundefektusok felosztása 1. Természetes immunitás zavarai
2. T-sejt defektusok (kombinált immundeficienciák) 3. B-sejt defektusok (antitesthiány szindrómák) 4. Jól meghatározott ID szindrómák 5. Immunreguláció primer zavarai 6. Fagocita defektusok 7. Autoinflammatórikus szindrómák 8. Komplement defektusok
WHO osztályozás
kb. 200 féle primer immundeficiencia
• B-sejt defektus (antitest hiány)
65%
• T-sejtes/kombinált immundeficiencia
20%
• Komplement hiány
4%
• Phagocyta defektus
9%
• Egyéb
2%
leggyakoribb: IgA hiány, 1/400-700
Csontvelő Limfoid sejtvonal
Pro-B-sejt
Pre BCR
Pre-B-sejt
XLA Btk
Éretlen-B-sejt
AR Agammaglobulinaemia
RAG1, RAG2, Igα, Igμ, γ5, BLNK
Haemopoetikus őssejt CD34+
Periféria Plazmasejt
CVID
ICOS, BAFFR, CD19, TACI
Negatív szelekció Receptor érés
IgA hiány, IgG alosztály hiány, Spec antitest hiány Hyper-IgM szindróma* CD40, AID, UNG, IKK-γ Ig osztályváltás
Memória B-sejt
IgM
B-Lymphoblast (aktivált B-sejt)
Szomatikus hypermutáció,
IgD
IgM
Érett-B-sejt
B sejt defektusok klinikai jellemzői • Visszatérő sinopulmonális fertőzések vagy szepszis (elsősorban Ps tokkal bíró baktériumok) • Bronchiectasiák • Krónikus vagy visszatérő hasmenések (gyakran Giardia vagy enterovírusok) • Növekedési zavar • Krónikus enterovírus meningoencephalitis • Arthritis
Lobaris pneumonia
Sinusitis
Csökkent Ig szinttel járó primer antitest hiány állapotok • X-hez kötött agammaglobulinaemia (IgG, IgA és IgM)* • Hyper IgM szindróma (v. norm. IgM, IgG és IgA)* • Változó immundeficiencia (CVID) (IgG, v. norm. IgM és IgA)* • X-hez kötött lymphoproliferatív betegség hypogammaglobulinaemiával* • Csecsemőkori átmeneti hypogammaglobulinaemia (IgG) • Perzisztáló enyhe IgG hiány • IgA hiány
*IgG pótlás csaknem mindig szükséges
Antitest hiány normális Ig szint mellett • IgG2 alosztály hiány • IgG3 alosztály hiány • IgG4 alosztály hiány • Specifikus antitest hiány normális immunglobulin szint mellett
Common variable immunodeficiency CVID klinikai jellemzői • Incidencia 1:25.000 (de 1:10.000- 1:100.000) • Rendszerint 30 éves kor előtt; dg és a klinikai tünetek megjelenése között 5-7 év telik el • Visszatérő és/vagy súlyos fertőzések • Granuloma (tüdő, nyirokcsomó, lp, bőr, máj, csontvelő, vese stb.) (8-20%) • Autoimmunitás 25-50%-ban (ITP, AIHA, RA, AP, TH, Sjögren sy, SLE, IBD stb.) Elsősorban a cytopeniák megelőzhetik az infekciókat. • Autoinflammáció, allergiás kórképek • Malignitás (30x lymphoma, 50x gyomorrák incidencia) • > poligénes öröklésmenet (10-20%-ban CVID vagy IgA hiány a családban) • T sejt aktiváció és proliferáció zavart lehet, a dendritikus sejtek és a citokinek defektusa is kísérheti • Kizáráson alapuló, aluldiagnosztizált, „hypervariábilis” kórkép
Common variable immunodeficiency (CVID) - kóreredet • B lymphocyták differenciálódásának zavara, csökkent antitesttermeléssel – Memória B sejtek csökkent száma
• Többszörös immunregulációs zavar • T sejtműködés, citokin termelés is zavart – Csökkent in vitro T sejt proliferáció
– Alacsony CD4/CD8 arány
B sejtérés folyamata
CVID fenotípusok • Szövődmény nélküli esetek (25%) • Autoimmun betegséggel élők • Lymphocytás szervi infiltráció (enteropathia, granulomák, máj-, nycs-, lépnagyobbodás) • Enteropathia • Rosszindulatú lymphoid daganatok
Szövődmények CVID-ben
Chapel, H. et al. Blood 2008;112:277-286
Esetismertetés 1. • S.J. szül.: 1987. nőbeteg • 1990-es évek vége otitisek, gyakori felső légúti hurutok • 2007-2008. hasmenés, lymphadenopathia , lymphoma? biopszia: részben elsajtosodó granulomatosus gyulladás és extrém mértékű follicularis hyperplasia (kórokozó?) • IgG: 2 g/l, IgA és IgM: 0,22 g/l; memória B sejt:0, CVID, Ig pótlás - IVIG, ScIG • 2008-2014: szubsztitúció komolyabb panaszok nélkül • 2014 február: bal oldali AV paresis, törzsön szegmentális érzéskiesés, háti fájdalom • Lp. normális • Gerinc MR: CIII-T VI.:myelon szélesebb, T II-IV: 33 mm infiltratív térfoglalás, • csv: nem értékelhető minta ; nycs biopszia: malignus hematológiai betegség nincsen
Gerinc MR • Gerincvelő CIII- TVI között kiszélesedett, jelgazdag
Gerinc MR • TII - TIV segmentum magasságában kb. 33 cm hosszan erőteljes halmozást mutató körülírt elváltozás
Esetismertetés 1. • Idegsebészi tumorbiopszia: diffúz nagy B sejtes lymphoma (DLBCL) • Teljes test CT: kiterjedt axillaris, hasi, kismedencei, inguinalis lymphadenopathia, mellkasban nodularis elváltozások (max 2cm) (gomba?) • Th.: R-CHOP 1. blokk • Szövettani revízió: Non-caseosus granulomatosus myelitis • Csontvelőbiopszia: negatív • Korábbi nycs. szövettan: Reaktív nyirokcsomó follicularis monocytoid B sejtes és paracorticalis hyperplasiával, valamint non-caseosus granulomákkal (ZN negatív) • BAL: negatív • Romló paresis • Th.: Methylprednisolon shot, kifejezett javulás.
Teljes test CT
• Kiterjedt axillaris, hasi, kismedencei és inguinalis lymphadenopathia. Multiplex tüdő nodulusok (mycotikus?)
Esetismertetés 1. • Idegsebészi tumorbiopszia: diffúz nagy B sejtes lymphoma (DLBCL) • Teljes test CT: kiterjedt axillaris, hasi, kismedencei, inguinalis lymphadenopathia, mellkasban nodularis elváltozások (max 2cm) (gomba?) • Th.: R-CHOP 1. blokk • Szövettani revízió: Non-caseosus granulomatosus myelitis • Csontvelőbiopszia: negatív • Korábbi nycs. szövettan: Reaktív nyirokcsomó follicularis monocytoid B sejtes és paracorticalis hyperplasiával, valamint non-caseosus granulomákkal (ZN negatív) • BAL: negatív • Romló paresis • Th.: Methylprednisolon shot, kifejezett javulás.
Koponya MR (2015.12.30.)
Esetismertetés 2. • T. P. ffi. szül.: 1998. 10.06. • Anamnézisében komolyabb betegség nem szerepel • 2013 május. Munka alkalmassági vizsgálat - mellkas rtg.: diffúzgócos tüdőbetegség • Mellkasi CT: axillákban, mediastinumban, hilusokban patológiás méretű nycs.-k. Tüdőben számos apró nodulus és jelentősen megvastagodott falú hörgők ábrázolódtak. A kisebb gócok basalisan konfluálódtak, a legnagyobbak a 34-40 mm-t is elérik. • Hepato-splenomegália • IgG: 1,8 g/l, IgA: 0,03 g/l, IgM: 0,31 g/l, thr: 137 G/l • 2013 július – tüdőbiopszia: atelectasiás gócok, krónikus lobos aspecifikus tüdőfibrózisnak felelt meg. Két gócban találtak granulomának megfelelő elváltozást, amelyek körül perivascularis gyulladásos kép mutatkozott.
Mellkas rtg felvételek 2011
2014 2007
Esetismertetés 2.
• • • • •
2014. december: IgG: 0,09 g/l, IgA: 0,01 g/l, IgM: 0,17 g/l Fokozódó splenomegália és csökkenő thr szám Mellkas CT kontroll (2015 január) Alacsony T és B sejtszám, hiányzó „switched memory B cell”, thr:118 G/l Th: IVIG + szteroid
Granulomák - összefoglalás • CVID: autoimmunitás + granuloma nem ritka • Granuloma lokalizációja: tüdő, ritkábban: lép, nyirokcsomó; rendszerint nem elsajtosodó • Kórokozó ritkán mutatható ki • GLILD: granulomatous lymphoid interstitial lung disease • LIP: lymphoid intersticiális penumonitis • Rossz prognózis - medián túlélés granulomával 13,7 év, granuloma nélkül 28,8 év • Patofiziológia nem tisztázott: megváltozott citokin mintázat (magas TNFα és INFγ szint), alacsony CD4, kóros TLR9 jelátvitel, szokatlan TNFα allélok stb. Terápia: immunszupresszió: szteroid, hydroxichloroquin, cyclosporin-A, MMF, TNF alfa blokkolás
Klinikai megjelenés • Krónikus tüdőbetegség (a betegek 1020%-ában): MBL szinttel fordítottan arányos, CD27+ memória sejtek hiányában – 9/55 bronchiectasia • Gyomor-bélbetegség: 20% (CD27+ memória sejtek hiányában, T sejt defektus esetén) - 8/55 (14%) súlyos enterális panaszok, malabsorptio
– Gyulladásos bélbetegség (colitis ulcerosa, Crohn-szerű) – Fehérjevesztés, krónikus giardiasis, nemspecifikus malabsorptio
Szűrővizsgálatok • IgG, IgA, IgM meghatározás • Ha nincs rá lehetőség: – Számított globulin (CG): összfehérje – albumin; cut-off: 18g/l
– Ha alatta: kivizsgálás
CVID - Szent László Kh • Klinikai tünetek: – 88/90 (98%) beteg - infekciók – 20/90 (22%) beteg – jelentős enterális tünetek – 29/90 (32%) beteg – AI manifesztációk • Ebből hematológiai: – 12/90 (13%) beteg – (ITP: 9, AIHA: 6, neutropenia: 4)
– 12/90 (13%) beteg – granuloma képződés, LIP, lymphadenopathia, jelentős splenomegália
• Tumorok: – Limfómák (13/90) (14%): HD – 3 beteg, NHL- 10 beteg • 6 autológ és 1 allogén átültetés
– Ewing sc – 1 beteg
CVID - Szent László Kh • Alacsony B sejtszám: 40% • Csökkent CD4/CD8 arány: 60% • Ig szintek a diagnóziskor: – IgG: 1,3 g/l (0- 6,23 g/l) – IgA: 0,022 g/l (0-0,89 g/l) – IgM: 0,11 g/l (0-2,39 g/l)
Terápia • IVIG: minden esetben • 5% és 10% IVIG • Átlagos havi adag: 500 mg/kg (250-1700 mg/kg) • Enterális tünetek esetén > 700 mg/kg • IgG mélykoncentráció: 6,01 (2,88 – 12 g/l) • ScIg: 27 esetben
CVID - definíció* • Kezdet: 4 éves kor után • Nagymértékben csökkent se IgG (<4,5 g/l), IgA és/vagy IgM • Csökkent vagy hiányzó antitest válasz az immunizációra
• Egyéb specifikus primer immundefektusok és szekunder antitesthiányos betegségek kizárhatók *EGID/PAGID 1999
CVID – új kritériumrendszer (2013)* • „A” = major kritériumok (mindegyik kötelező): – Hypogammaglobulinaemia: IgG < 5 g/l felőttkorban – Az immunhiánynak más egyéb oka nem azonosítható – Életkor > 4 év (ez alatt nem mondjuk ki a CVID diagnózisát, várunk, de ha kell, kezelünk) R. Ameratunga és mtsai Auckland City Hospital, New Zealand
CVID – új kritériumrendszer (2013)* • „B” = az immunrendszer hibájából következő klinikai tünetek közül 1 vagy több: • Rekurrens, súlyos vagy szokatlan infekciók • Antibiotikumra adott gyenge válasz • Antibiotikum profilaxis ellenére kialakuló bakteriális fertőzés • Egy adott védőoltás ellenére kialakuló fertőzés • Bronchiectasia és/vagy krónikus sinusitis • Inflammációs betegségek vagy autoimmunitás
CVID – új kritériumrendszer (2013)* C” = alátámasztó laboratóriumi eredmények (3 vagy több): •
IgA (< 0,8 g/l) és/vagy IgM (< 0,4 g/l) társuló hiánya vagy csökkent cc-ja
•
B sejtek jelenléte, de a CD27+ memória B-sejtek száma csökkent
és/vagy emelkedett CD21(low)+ sejtszám •
IgG3 deficiencia < 0,2 g/l
•
Csökkent vakcinációs válasz az életkori kontrollhoz képest
•
Átmeneti vakcinációs válasz az életkori kontrollhoz képest
•
Isohaemagglutininek hiánya (ha nem AB vércsoportú)
•
Az autoimmunitást támogató laboratóriumi érték (pl. Coombs poz.)
•
Genetikai eltérés (TACI, BAFFR, MSH5 stb.)
CVID – új kritériumrendszer (2013)* • „D” = bármely, a CVID-et alátámasztó, jellemző szövettani kép (nem kötelező): • Lymphocytas interstitialis pneumonia • Granulomás betegség • A máj nodularis regeneratív hyperplasiaja • A bél nodularis lymphoid hyperplasiaja • A bélbiopsziás anyagban a plazmasejtek hiánya
A javasolt új kritériumrendszer alkalmazása • Valószínű CVID: ABC vagy ABD kritériumok teljesülnek, szükséges az immunglobulin szubsztitúció. • Lehetséges CVID: A, AB vagy AC vagy AD, néhány beteg ezek közül igényelheti az immunglobulin pótlást. • IgG > 5 g/l és egyetlen más kritériumot sem teljesít = HGUS (hypogammaglobulinaemia of uncertain significance). Kezelést nem, de követést igényel immunhiány illetve autoimmun betegség irányában.
Esetismertetés • T. S. (szül.: 1965. 06. 10.), nő • 2001 óta visszatérő pneumoniák (2-3x/évente), pleuropneumoniák, sinusitis maxillaris, COPD, mastoiditis, súlyos bronchiectasiák, gyakori bronchoscopiák, halláscsökkenés,
átmeneti cytopeniák, csontvelő biopszia • 2004 óta ismert agammaglobulinaemia • 2009 óta enterális tünetek, krónikus hasmenés, súlyvesztés (45 kg-ra) → leszázalékolás • Kezdeti Ig szintek: IgG: 0,02 g/l, IgA és IgM mérhetetlen • A klinikum előterében: felső légúti hurutok és enterális tünetek (van átmeneti cytopenia is) • Soha nem részesült Ig pótlásban!
Zárójelentés „Ismert agammaglobulinaemiás beteg.
Immunhiányos állapota miatt fertőzésekre fokozottan fogékony, ezért kerülje azokat”
Az IVIG készítményekről általában… • 15.000-60.000 donor plazmájából
• Vírus és egyéb patogén mentesített • 3-12% IgG koncentráció • > 90% IgG monomer és dimer
• Mellékhatásokat a polimer aggregátumok aránya befolyásolja – csökkentése stabilizáló szerekkel (albumin, glicin, polietilén glikol, D-mannitol, Dszorbitol, szukróz, glukóz, maltóz, prolin) • Ozmolaritás: 253 mOsm/l (5%) – 1250 mOsm/l (10%) • Stabilitást növeli: alacsonyabb pH • IgA tartalom (0,4 µg/ml – 720 µg/ml)
Magyarországon forgalmazott IvIg és ScIg készítmények Termék
Forma
Tárolás hűtve
IgA tartalom
Stabilizáló szer
Beadási sebesség
Intravénás Humaglobin
liofilizált, 5%
Igen
< 50µg/ml
Glicin, glukóz
0,6-1,2 ml/kg/h
Intratect
5% liquid
Nem
< 2 mg/ml
Glicin
1,4-1,9 ml/kg/h
Octagam
5% liquid
Nem
≤ 0,2 mg/ml
Maltóz
Max. 5 ml/kg/h
Octagam
10% liquid
Nem
≤ 0,4 mg/ml
Maltóz
Max. 7,2ml/kg/h
Privigen
10% liquid
Nem
≤ 25 µg/ml
Prolin
Max. 7,2 ml/kg/h
Kiovig
10% liquid
Nem
140 µg/ml
Glicin
Max. 7,2 ml/kg/h
Subcutan Gammanorm
16,5% liquid
Nem
<82.5µg/ml
Glicin
Max. 40 ml/h
Vivaglobin
16% liquid
Nem
< 1,7 mg/ml
Glicin
Max. 1,13 ml/kg/h
Hizentra
20% liquid
Nem
<0,05 mg/ml
Prolin
Max. 25 ml/h/terület
Az IVIG kezelés mellékhatásai Gyakori
Ritka
Igen ritka
Fejfájás
Mellkasi nyomás, fájdalom
Anafilaxia
Borzongás
Hörgőgörcs
Thromboembolia
Hőemelkedés
Aszeptikus meningitis
Akut encephalopathia
Hányás/hányinger
Súlyos fejfájás
Coagulopathia
Hát- vagy lábfájdalom
Veseelégtelenség
Agyi infarktus
Izomfájdalmak
Neutropenia
Fáradtság
Lymphocytás pleurális effusió
Influenza-szerű tünetek
Hyponatraemia
Rash, kipirulás, viszketés
Cryoglobulinaemia
Hypo- és hypertensio
Nem-fertőző hepatitis
Folyadék túlterhelés
Mellékhatásokról… • Primer immundefektusokban: 0,6-30%; 44% • Immune Deficiency Foundation, 2005
• A reakciók 34%-a az első kezelés alkalmával jelentkezik • Infekciók vagy hosszabb adagolási szünet esetén gyakoribb • Ok: IgG aggregátum és IgA tartalom, antitest spektrum, a tisztítási folyamatból visszamaradt kémiai anyagok, stabilizátorok, pH különbségek • 2-3 kezelés után nem jelentkezik • De: 23%-ban korábban panaszmentesen tolerált készítmény adásakor jelentkezik • Enyhe; anafilaxia igen ritka • Összefügg: sebesség, hőmérséklet
A subcutan Ig előnyei • A súlyos vagy szisztémás mellékhatások ritkábbak (szisztémás : 0 - 3 százalék IVIG: 2 - 6 százalék)
• Magasabb, akár fiziológiás IgG szint • Az igényhez illeszthető adagolás • Otthoni alkalmazás lehetősége • Rossz vénás viszonyok mellett is alkalmazható
• Biztonságos alkalmazás IgA hiányban • Az esetek többségében premedikáció nem szükséges • Proteinvesztő enteropathiában előnyös lehet
IgG szintek alakulása IvIg és ScIg kezelés mellett 1,8
IgG (g/dL)
1,6 1,4 1,2
SCIG IVIG
1
0,8 0,6 0,4 1
2
3
Hét
4
Magasabb, akár fiziológiás IgG szintek
Berger M. Subcutaneous immunoglobulin replacement in primary immunodeficiencies. Clin Immunol. 112:1–7. 2004
-
Szignifikáns összefüggés Ig-szubsztitúció módja önmagában meghatározó (p<0,001) n=25
n=25
box: medián + interquartilis tartomány whiskers: terjedelem pontok: kiugró értékek
- Normál eloszlás - IVIG vs. ScIg alatt völgykoncentráció: -2,1 ± 0,2 g/l
Az IVIG és a SCIG alkalmazásának aránya PID-ben*
*Jolles S, Sleasman SW, Adv Ther (2011)
ScIg motiváció • IVIG-ScIg oka – – – – – – – –
Önállóság: Munkahelyi – iskolai hiányzás Utazás IVIG mellékhatásai Vénaproblémák Hasmenés Folyadékredukció Külföldi utazás
1 11 3 4 1 1 1 2
IVIG a Szent László Kórházban • Primer antitest hiány: ~150 beteg ~ 1900 kezelés • Szekunder antitest hiány: ↑ allogén vérképző őssejtátültetés ~ 200 kezelés • Egyéb: ITP, Kawasaki, Guillain-Barré szindróma • Évi IVIG felhasználás: ~ 40-45 kg • Mintegy 2100 infúziós kezelés évente
Ig felhasználás világszerte
*Int Blood Plasma News IBPN; Imbach P, 2012; Swiss Medical Weekly 142: w13593
Immunoglobulin felhasználás USA + EU 15
Plasma Protein Therapeutics Association Report, 2009
Ig felhasználás az Európai Unióban Bulgária
Csehország
Magyar
Lengyelorszá g
Románia
Szlovákia
Szlovénia
Össz IgG (kg)
14.1
220
95
430
59.5
105
102
Lakosság millió
7,4
10,5
10,0
38,3
21
5,7
2,0
Kg IG/ millió lakosság
1,9
20,9
9,5
11,2
2,8
18,4
51
Ausztria
Belgium+Lux
Dánia
Görögország
Portugália
Svédország
Svájc
Össz IgG (kg)
656
1101
325
848
445
871
462
Lakosság millió
8,4
11,3
5,6
11,4
10,7
9,5
7,8
Kg IG/ millió lakosság
78,1
97,4
58,0
74,4
41,6
91,7
59,2
Össz IgG (kg)
3794
1818
2361
1041
2731
EU 15 16 389
Lakosság millió
81,9
63,1
63
61
46,7
399
Kg IG/ millió lakosság
46,3
28,8
37,5
17,1
58,5
41
Németország Franciaország Nagy-Britannia
MRB Report: Europe Plasma Fractions 2008 (issued in 2010) Plasma Protein Therapeutics Association Report 2009
Olaszország
Spanyolország
IG treatment in Central EU Countries Bulgaria
Czech Rep
Hungary
Poland
Romania
Slovakia
Slovenia
Total IG in kg
14.1
220
95
430
59.5
105
102
Population million
7,4
10,5
10,0
38,3
21
5,7
2,0
Kg IG/ million population
1,9
20,9
9,5
11,2
2,8
18,4
51
MRB Report: Europe Plasma Fractions 2008 (issued in 2010)
Ig felhasználás napjainkban UK usage DH report Jan 2010
German Hospital use 2009 in % (IMS) Represents 60% of total Ig market
Apr-15
