SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 1. kurzushoz JOGFORRÁSOK
ELTE Állam-‐ és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2014/15. tanév tavaszi félév
I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK [az alkotmány fogalma, az alkotmány a jogforrási rendszerben] I.1. Az alábbi absztrakt fogalmak segítségével határolja el az alkotmányt, mint jogforrást más jogszabályoktól! funkció * tartalom * politika * absztrakció * normativitás * hierarchia * stabilitás [törvény-‐előkészítés, törvényalkotás – részvételi demokrácia, deliberáció] I.2. Tételezzük fel, hogy a jogalkotó az alábbiak szerinti rendelkezéseket foglalja a törvény-‐előkészítési és törvényalkotási eljárást szabályozó jogforrásokba. Hogyan ítélné meg az alkotmányosságát annak a jogszabályi rendelkezésnek, amely szerint a) azokat a törvényeket, amelyek sürgős elfogadásához kiemelkedő közérdek fűződik, -‐ az illetékes miniszter belátásától függően -‐ nem kell társadalmi egyeztetésre bocsátani. b) a parlament hatékony működése és munkával járó költségeinek csökkentése érdekében az Országgyűlés -‐ az illetékes országgyűlési bizottság erre irányuló javaslatára -‐ a plenáris ülésen lefolytatandó vita nélkül zárószavazásra bocsáthatja az államszervezet alapvető intézményeit nem érintő törvényjavaslatokat. c) a törvényjavaslat előterjesztője a zárószavazás előtt tartalmi korlát nélkül terjeszthet elő módosító javaslatot. Ajánlott szakirodalom: ● Kis János: Népszuverenitás. Fundamentum, 2006. évi 2. szám (http://www.fundamentum.hu/sites/default/files/06-‐2-‐01.pdf)
[kizárólagos törvényhozási tárgykörök, a minősített többség követelményének funkciója] I.3. Alkotmányelméleti, illetőleg alkotmányjogi érvekkel támassza alá vagy vonja kétségbe az alábbi sommás kijelentések megalapozottságát! a) Annak fényében, hogy az Országgyűlés, mint legfőbb népképviseleti szerv bármely életviszonyt bármikor szabályozás alá vonhat, felesleges meghatározni magában az alkotmányban kizárólagos törvényhozási tárgyköröket. ba) Szem előtt tartva azt, hogy a törvények annál nagyobb legitimitással bírnak, minél nagyobb társadalmi támogatottság áll mögöttük, a jelenleginél szélesebben kellene meghatározni az Alaptörvényben azon törvények körét, amelyeknek elfogadásához kétharmados parlamenti támogatás szükséges. bb) Tekintettel arra, hogy parlamentáris rendszerben a kormányzásra a parlamenti képviselők több mint fele kap felhatalmazást, indokolatlan bármely törvény elfogadását ennél nagyobb parlamenti támogatottságtól függővé tenni. 1
Ajánlott joganyag és szakirodalom: ●
Schmidt Péter alkotmánybíró különvéleménye a 4/1993. (II. 12.) AB határozathoz (http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=993H0004.AB)
●
Bodnár Eszter -‐ Módos Mátyás: A jogalkotás normatív kereteinek változásai az új jogalkotási törvény elfogadása óta 2012. évi 1. szám, 33-‐34. o. (“A sarkalatos törvények rendszere”) (http://kodifikator.hu/letoltes/category/3-‐2012-‐evi-‐i-‐szam?download=14:bodnar-‐eszter-‐modos-‐matyas-‐a-‐ jogalkotas-‐normativ-‐kereteinek-‐valtozasai-‐az-‐uj-‐jogalkotasi-‐torveny-‐elfogadasa-‐ota)
[a jogbiztonság követelménye] 1.4. Az Alkotmánybíróság elvi éllel fektette le, hogy “a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság”. Milyen tartalommal tölthető meg ez a követelmény? Az Alkotmánybíróság gyakorlatát alapul véve azonosítsa a jogbiztonság követelményének összetevőit az alábbi példákon keresztül! ● “§ Aki a közterület belterületét rendeltetésétől eltérő módon, életvitelszerű lakhatás céljára használja, szabálysértést követ el. A szabálysértés nem állapítható meg, ha a feladat ellátására kötelezett önkormányzat a hajléktalan-‐ellátás feltételeit nem biztosítja.” ● “§ A helyi önkormányzat képviselő-‐testülete önkormányzati rendeletben meghatározhat tiltott, közösségellenes magatartásokat. A helyi önkormányzat képviselő-‐testülete e magatartás elkövetőjével szemben önkormányzati rendeletben ötvenezer forintig terjedő helyszíni bírság, illetve százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság kiszabását rendelheti el, amely az önkormányzat saját bevételét képezi.” ● “§ Az e törvényben foglalt kötelességek megszegése esetén az államigazgatási, polgári jogi, pénzügyi jogi, munkajogi, büntetőjogi és más jogszabályban foglalt jogkövetkezményeket kell alkalmazni.” ● „§ Az Országgyűlés a 2022. évi rendkívüli nyári ülésszakán olyan törvénymódosítást fogad el, amelynek értelmében a családoknak a tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára járó és havonta folyósított “iskoláztatási támogatás” egyszeri, az iskoláztatási támogatás kéthavi összegének megfelelő és a tankötelessé válás évében kifizetendő ún. “beiskolázási juttatásra” módosul, és ez a módosítás 2022. szeptember 1-‐jén lép hatályba.” ● “§ Ahol jogszabály illetékhivatalról szól, ezen adóhatóságot kell érteni.” ● “§ Az államilag finanszírozott, ösztöndíjas doktori képzésben abszolutóriumot szerzett hallgató köteles utólag egy összegben megtéríteni képzésének költségét, ha az abszolutórium megszerzésétől számított öt éven belül nem indítja el a doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárást. A módosítás 2024. január 1-‐jén lép hatályba, rendelkezéseit 2020. január 1-‐jétől kell alkalmazni.” Ajánlott joganyag és szakirodalom: ● 38/2012. (XI. 14.) AB határozat a közterület életvitelszerű használata szabálysértéssel összefüggő egyes jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapításáról (http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1C19F4D0CFDE32FBC1257ADA00524FF1?OpenDocument)
2
●
Papp Imre: A jogbiztonság formai eleme: a kellő felkészülési idő követelménye Kodifikáció, 2013/1. file:///D:/Documents%20and%20Settings/CSZS/Dokumentumok/Downloads/kodifikacio_2013_ 1_01papp.pdf
[a visszaható hatályú jogalkotás tilalma] I.5. Az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az egyik képviselő felszólalásában a következőt mondja: “Szakítani kell a jogalanyokra kedvezőtlen visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmának abszolút felfogásával, mert az, noha csak kivételes esetekben, de ellentétbe kerülhet az Alaptörvényben kifejezésre juttatott értékrenddel. Jogállamban is felmerülhet olyan érdek, amely indokolttá teheti a visszamenőleges hatályú jogalkotást. Alkotmányos érvvel nem igazolható az a korlátozás, hogy a) az Országgyűlés még az országot fenyegető államcsőd elkerülése érdekében sem vethet ki visszamenőlegesen adót állampolgáraira; ahogy az sem, hogy b) nem lehet a 2012 előtt egyetemi vagy főiskolai diplomát szerzett személyeket a korábbi felsőfokú tanulmányaikra figyelemmel ennek az ellentételezéseként egyszeri adó megfizetésére kötelezni akkor, ha a diploma megszerzését követően külföldön telepednek le; miként az sem, hogy c) az Országgyűlés a testi vagy szellemi fogyatékossággal élő, illetve időskorú személyek elleni rablások soha nem látott elszaporodása ellenére sem alkothat olyan törvényt, amely visszamenőleges hatállyal emeli duplájára a rablásért kiszabható szabadságvesztés alsó büntetési tételét, ha azt védekezésre képtelen személy sérelmére követték el.” A bizottság ülésére meghívott alkotmányjogi szakértőként vitatkozzon a képviselő állításaival! Ajánlott joganyagok és szakirodalom: ● 38/2012. (XI. 14.) AB határozat a közterület életvitelszerű használata szabálysértéssel összefüggő egyes jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének megállapításáról (http://public.mkab.hu/dev/dontesek.nsf/0/1C19F4D0CFDE32FBC1257ADA00524FF1?OpenDoc ument) •
Papp Imre: Egy pillantás a jogszabályok kihirdetésére Kodifikáció, 2012/2. file:///D:/Documents%20and%20Settings/CSZS/Dokumentumok/Downloads/kodifikacio_2012_ 2_01Papp.pdf
●
Somody Bernadette: Az Alkotmánybíróság határozata a 98 százalékos különadóról. A visszaható hatályú adóztatás alkotmányossága. Jogesetek Magyarázata, 2011/1. szám (https://docs.google.com/file/d/0B0foQsiPuDYieWJHaFdwMDhXN1E/edit)
3
II. TESZTKÉRDÉSEK Kijelölt, a vizsga I. részében számon kérhető tananyag • az előadáson elhangzottak • az elmélet vonatkozásában az Alkotmánytan tankönyv 4. fejezete (FIGYELEM! A vonatkozó tankönyvi fejezetek nem a hatályos joganyagra épülnek!) • Magyarország Alaptörvényének B) cikk; C) cikk; R) cikk; S) cikk; T) cikk; 1. cikk (2) bekezdés a), b) és d) pont; 9. cikk (4) bekezdés a) pont; 15. cikk (3)-‐(4) bekezdés; 16. cikk (2) bekezdés; 17. cikk (4) bekezdés; 18. cikk (3) bekezdés; 23. cikk (4) bekezdés; 25. cikk (3) bekezdés; 31. cikk (2) bekezdés; 32. cikk (1) b ekezdés a) p ont, (2)-‐(3) bekezdés; 41. cikk (4) bekezdés. • alkotmánybírósági határozatok: 60/1992. (XI. 17.) AB határozat (pszeudonorma); 29/2001. (VI. 29.) AB határozat (visszaható hatályú jogalkotás), 28/1992. (IV. 30.) AB határozat (kellő felkészülési idő) • a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 2. §, 5. § (1), (2)-‐(4) bekezdés, 7. § (1)-‐(3), (4) és (7) bekezdés, 8. §, 9. § (1)-‐(2) bekezdés, 10. § (1) bekezdés, 12. § (1)-‐(2) bekezdés, 13. § (1) bekezdés, 23. § (4) bekezdés, 24. §, 25. § (1) bekezdés, 26.§ (1), (3)-‐(4) bekezdés. II.1 Határolja el egymástól a jogszabály és a közjogi szervezetszabályozó eszköz fogalmát!
II.2. Jelölje “E” betűvel az egyedi és “N” betűvel normatív aktusokat! A Fővárosi Közgyűlés parkolási díjakról szóló rendelete___; az Országgyűlés határozata a Házszabály módosításáról___; az Országgyűlés határozata a köztársasági elnök megválasztásáról___; a Kúria polgári jogegységi határozata a végrendeleti tanú aláírásának alaki érvényességi kritériumairól___; az Alkotmánybíróság határozata az adózás rendjéről szóló törvény egyes rendelkezéseinek megsemmisítéséről___; a köztársasági elnök határozata egyes diplomáciai kapcsolatok felvételéről___; a Főváros Környéki Törvényszék polgári perben hozott határozata___; a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény___; a nemzetgazdasági miniszter utasítása a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról___; a Nemzeti Adó-‐ és Vámhivatal mulasztási bírságot kiszabó határozata___.
II.3. Jogforrástani szempontból kategorizálja az alábbi normatív aktusokat! A -‐ jogszabály B -‐ közjogi szervezetszabályozó eszköz C -‐ létező és kötelező normatív aktus, de nem jogszabály és nem közjogi szervezetszabályozó eszköz D – pszeudonorma A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnökének elvi iránymutatása a tankönyvrendelés során követendő szempontokról___; az állatvédelmi hatóság kijelöléséről szóló 334/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet ___; a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény ___; az ügyészség Biztonsági Szabályzatáról szóló 2/2013. (I. 31.) LÜ utasítás ___; a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 811/1997. (XII. 31.) PM tájékoztató___; az Alkotmánybíróság döntéseinek megjelöléséről és közzétételéről szóló 1002/2012. (III. 7.) AB Tü. határozat___; az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 13/2013. (IX. 25.) NMHH rendelet___; az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. (II. 24.) OGY határozat___; az Alkotmánybíróság 179/2011. (XII. 29.) AB határozata Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata rendeletének alkotmányellenességéről___; az új Ptk. alkalmazása körében is megfelelően irányadónak tekintendő, valamint a meghaladottá vált határozatokról szóló 1/2014. Polgári jogegységi határozat___. 4
II. 4. A jogforrási hierarchia szerint állítsa sorrendbe az alábbi jogforrásokat! Alaptörvény, sarkalatos törvény, Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, önkormányzati rendelet, miniszteri rendelet, önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete, kormányrendelet, miniszterelnöki rendelet, törvény II. 5. Jogforrástani szempontból határolja el az alábbi két miniszteri utasítást! a) Az az utasítás, amely szerint a miniszter minden hét keddjén reggel 8 órakor miniszteri értekezletet tart, amelyen a minisztérium minden vezetőjének meg kell jelennie, b) Az az utasítás, amelynek értelmében az egyik főosztályvezetőnek az árvízi védekezés miatt a 2014. április 8-‐i értekezleten nem kell részt vennie. II.6. Egy nagyközség önkormányzatának képviselő-‐testülete szabályozni akarja az éves rendszerességgel megtartott falunapok infrastrukturális feltételeinek biztosítását. Lehet-‐e közjogi akadálya az önkormányzati rendelet megalkotásának? Indokolja válaszát! II.7. Az Országgyűlés elfogadta az állampolgárságra vonatkozó új törvényt. Alkothat-‐e törvényt az Országgyűlés az állampolgársági vizsga lebonyolításának rendjéről, ha igen, akkor milyen többséggel? II.8. A mezőgazdasági miniszter ringlógyarapításról szóló 13/2014. (XII. 31.) MM rendelete 2015. július 1-‐jén lép hatályba. A gyümölcságazatot sújtó kedvezőtlen időjárási körülmények azonban arra késztetik a minisztert, hogy módosítsa a hivatkozott rendeletet, még 2015 júniusában. Megteheti-‐e ezt? Részletesen indokolja válaszát! II.9. Értékelje, hogy az alábbi jogalkotási felhatalmazás megfelel-‐e az alkotmányossági és a törvényi követelményeknek! “E törvény végrehajtásáról az érintett miniszterek gondoskodnak.” “Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a miniszter útján gondoskodjék a cukrászati követelmények szabályozásáról.” II.10. Tekintse át az alábbi példákban az adott jogszabály hatályba lépésének időpontját, és ítélje meg, hogy történt-‐e visszamenőleges hatályú jogalkotás, illetve sérült-‐e a kellő felkészülési idő biztosításának követelménye! Válaszát támassza alá alkotmányjogi érvekkel! a)
„2000. évi LVII. törvény
a férfi és a női munkaerőnek egyenlő értékű munka esetén járó egyenlő díjazásáról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1951. évi 34. ülésszakán elfogadott 100. számú Egyezmény kihirdetéséről 3. § E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1957. június hó 8. napjától kell alkalmazni.” b) „353/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a nyugellátások és a baleseti járadék emeléséről 2. § Valamennyi özvegyi nyugdíjra jogosultat 45.000 Ft negyedévenkénti többletjuttatás illeti meg. 8. § E rendelet 2009. február 1-‐jén lép hatályba, de a 2. §-‐ában foglalt rendelkezést 2009. január 1-‐jétől kell alkalmazni.”
5
c)
„25/2004. (III. 3.) FVM rendelet
a 2004. évi nemzeti hatáskörben nyújtott agrár-‐ és vidékfejlesztési támogatások igénybevételének feltételeiről Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 10. §-‐a (2) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 288. § Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba.”
II.11. A Magyar Közlöny szerkesztői tévedésből rendeletként jelentettek meg egy olyan tervezetet a hivatalos lapban, amelyet a Kormány még nem fogadott el, csak előzetes egyeztetésre stádiumában volt. Közjogi értelemben mi lehet a sorsa a rendeletnek? Mit tehet a Kormány? II.12. Sorolja be az alábbi állításokat a következő kategóriák (A, B, C, D vagy E) valamelyikébe! A: az állítás és az indokolás is igaz, és van köztük ok-‐okozati összefüggés; B: az állítás és az indokolás is igaz, de nincs köztük ok-‐okozati összefüggés; C: az állítás igaz, az indokolás hamis; D: az állítás hamis, az indokolás igaz; E: mindkettő hamis. A minősített többséggel elfogadott törvényi szabállyal ellentétes tartalmú új törvényi rendelkezés elfogadása csak minősített többséggel történhet, mert a minősített többséggel elfogadott törvény nem módosíthat egyszerű többséggel elfogadott törvényt. ____ A sarkalatos törvények a jogforrási hierarchiában megelőzik a többi törvényt, mert az Alaptörvény határozza meg a sarkalatos törvényben szabályozni rendelt tárgyköröket. ____ A helyi önkormányzatnak kizárólag származékos jogalkotási hatásköre van, mert a helyi önkormányzatok jogalkotási hatásköre nem vezethető vissza alaptörvényi rendelkezésre. ____ A jogalkotási törvény tiltja a szubdelegáció alkalmazását, ezért a Kormány törvényben kapott felhatalmazás jogosultjaként a jogi szabályozásra nem adhat felhatalmazást a Kormány tagjának. ____ A helyi önkormányzat csak törvény keretei között alkothat rendeletet, mert közjogi szervezetszabályozó eszköz nem lehet ellentétes jogszabállyal. ____ II.13. Melyik a kakukktojás és miért? Húzza alá, és indokolja válaszát! a) sarkalatos törvény, normatív határozat, törvény, rendelet Indokolás: b) önkormányzati rendelet, kormányrendelet, miniszteri rendelet, Magyar Nemzeti Bank elnökének a rendelete Indokolás: c) Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság elnöke, Magyar Energetikai és Közmű-‐szabályozási Hivatal elnöke, Magyar Nemzeti Bank elnöke, Állami Számvevőszék elnöke Indokolás: 6
III. JOGESETEK III.1. Az Országgyűlés a jogalkotásról szóló törvény olyan módosítását fogadja el, amely a jogszabályok felsorolását kiegészíti a Központi Statisztikai Hivatal elnökének a rendeletével, valamint megállapítja az e rendelet megalkotására vonatkozó szabályokat. Értékelje alkotmányossági szempontból a törvénymódosítást! III.2. 2026 őszén számos iskolaigazgató szembesül azzal, hogy egy influenzaszerű betegség gyermekek tucatjait érinti. Több iskolában követelik a szülők és a pedagógusok, hogy a járvány megfékezése érdekében függesszék fel a tanítást. A törvény ugyan lehetőséget ad arra, hogy “a jelentős számú tanulót érintő fertőző betegség esetén” az igazgató oktatási szünetet rendeljen el, azonban mivel hivatalosan nem jelentették be az influenzajárványt, az intézményvezetők bizonytalanok abban, hogy élhetnek-‐e e jogukkal. A helyzet tisztázása érdekében az oktatási miniszter körlevéllel fordul az igazgatókhoz, amelyben arról tájékoztatja őket, hogy az oktatási szünet elrendelésének a tanulók több mint negyven százalékát érintő, orvosilag igazolt fertőző betegség esetén van helye. Értékelje a miniszter által kibocsátott körlevél alkotmányosságát! III.3. 2027 őszén nagy botrányt kavar, hogy egy magas beosztású rendőr szolgálaton kívül balesetet okoz szolgálati gépjárművével. Az a hír is szárnyra kap, hogy az érintett rendőr a baleset időpontjában a vezető melletti ülésen tartózkodott, és az autót valójában a házastársa vezette. Az üggyel foglalkozó tényfeltáró újságcikk arra hívja fel a figyelmet, hogy a Rendőrség szolgálati gépjárműveinek használatáról szóló rendeletet még az előző Kormány belügyminisztere adta ki arra való felhatalmazás nélkül. A hír nyomán a rendészetért felelős új miniszter – akinek ugyan szintén nincs felhatalmazása a rendelet kibocsátására – rendeletével a BM rendeletet hatályon kívül helyezte. Alkotmányosan járt el rendészetért felelős új miniszter? III.4. Z. Község Önkormányzatának képviselő-‐testülete – mivel magasabb szintű jogszabály nem rendelkezett a kérdésről – rendeletet alkotott az aratás időbeni ütemezéséről. Az önkormányzati rendeletet 2015. március 8-‐án hirdették ki, és április 15-‐én lépett hatályba. Ezt követően 2015. szeptember 1-‐jén hirdették ki a vidékfejlesztési miniszter felhatalmazás nélkül alkotott rendeletét az aratás időbeni ütemezéséről, amely október 1-‐jén lépett hatályba. Értékelje érvényességi, hatályossági és alkalmazhatósági szempontból a két rendeletet! III.5. A sárospataki önkormányzat képviselő-‐testület az 2015. március 30-‐án meghozott és március 31-‐ én kihirdetett rendeletével 2015. április 1-‐jei hatállyal építményadót és telekadót vezetett be. Az önkormányzati rendeletet megalkotó képviselő-‐testület úgy ítélte meg, hogy adott esetben nem szükséges külön felkészülési idő az adórendelet alkalmazására. A rendelet a helyi építmény-‐ és telekadó bevezetése napjaként 2015. április 1-‐jét állapítja meg, az adókötelezettség első esetben május 15-‐éig vallható be, az adófizetés első ízben szeptember 15-‐éig teljesíthető. Sérül-‐e a jogállamiság valamely kritériuma ennek a szabályozásnak a következtében? 7
III.6. A helyi önkormányzat képviselő-‐testülete 2014. december 3-‐án megtartott testületi ülésén megváltoztatta az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati rendeletet, a korábbi rendeletet hatályon kívül helyzete, és újat alkotott. Az új rendelet leginkább vitatott rendelkezése a következő: „6. § (3) Nagyüzemi sertéstartás a belterületi határvonaltól számított 100 m távolságon belül nem lehet.” E rendelet 2015. január 1-‐jén lépett hatályba. Sérül-‐e a jogállamiság valamely kritériuma ennek a szabályozásnak a következtében? III.7. 2025 novemberében az Országgyűlés lényegében teljesen újraszabályozza az ingatlanadó bevallásának eljárását. Az adóbevallás határidejének közeledtével az adóhivatal ügyfélszolgálatához szinte szünet nélkül érkeznek azok a megkeresések, amelyben a polgárok aziránt érdeklődnek, hogy az új bevallási rend szerint a papíralapú bevallást választók számára a bevallás benyújtására előírt határidő a postára adásra vagy az adóhivatalhoz való beérkezésre vonatkozik-‐e. A kérdésről a hivatalon belül sincs egyetértés, az ügyfélszolgálati alkalmazottak az érdeklődőknek eltérő válaszokat adnak. A jogszabályi hiányosságot a Nemzeti Adó-‐ és Vámhivatal vezetője is észleli, ezért úgy dönt, hogy a kérdést normatív utasításban rendezi. Ebben előírja, hogy a bevallási határidő szempontjából a beérkezés időpontja az irányadó, mindazonáltal -‐ tekintettel a törvény hiányosságára -‐ 2026-‐ban az adóhivatal nem szab ki mulasztási bírságot azokra az állampolgárokra sem, akik a bevallásukat még határidőn belül postára adták, de az a hivatalhoz csak késve érkezett be. • Vázolja fel a jogeset tényállását! • Rendelkezik-‐e a NAV elnöke jogalkotási hatáskörrel? • Szabályozhatja-‐e normatív utasítás az adóbevallási határidő számításának módját? • Rendezhetné-‐e a bevallási határidő számításával kapcsolatos bizonytalanságot egy pénzügyminiszteri rendelet? III.8. A 2030-‐as választásokat követően létrejövő új kormánykoalícióban meghatározó szerepet kap az egyébként zömmel fiatalokra építő zöld párt. A zöldpárti képviselők első törvényjavaslatai között a legnagyobb visszhangot az a kezdeményezés váltja ki, amely szerint az önkormányzatok nem szedhetnek építményadót azon lakások után, amelyek energiaellátását a tulajdonos napkollektorral oldja meg. A törvény egyéves alkalmazásának tapasztalatai azt mutatják, hogy egyes önkormányzatok számára az új szabályozás jelentős bevételkiesést okozott, mert területükön az elmúlt évtizedben igen megszaporodott a napkollektoros házak száma, olyan új építmények pedig már alig épülnek, amelyek nem használják ki a napenergiát. Az egyik önkormányzat válaszképpen rendeletet alkot, amelyben kimondja, hogy az építményadó mértékét az eddig alkalmazott mérték 50 százalékára csökkenti, de ennek megfizetésére minden építmény tulajdonosa köteles. Az önkormányzati rendeletnek a záró rendelkezései értelmében e szabály a kihirdetését követő napon lép hatályba, de már a kihirdetését megelőző hatodik hónap első napjától kell alkalmazni. ● Vázolja fel a jogeset tényállását! ● Értékelje az önkormányzati rendelet érvényességét! ● Alkotmányjogi szempontból hogyan értékelhető a rendelet hatálybaléptetése? ● A vonatkozó alkotmánybírósági gyakorlat fényében megfelel-‐e a rendeletalkotás a jogalkotásra vonatkozó alkotmányossági követelményeknek?
8
III.9. 2028 júliusának végén bejárja Európát a hír, miszerint Rotterdamban meghibásodott az addig biztonságosnak hitt “légbuborék” nevezetű extrém sportjáték, amit augusztusban több hazai zenei és kulturális fesztiválon is üzembe akartak helyezni. Bár szerencsére a külföldi balesetben senki nem szenvedett komolyabb sérülést, a magyar Országgyűlés elhatározta, hogy szabályozza a játék használatának biztonsági feltételeit. Az üzembe helyezéssel és a játék használatával kapcsolatos részletes szabályok megalkotására a parlament a Kormánynak adott felhatalmazást. Az ügy sürgősségére tekintettel a Kormány már a törvény elfogadásának napján teljesítette feladatát, és felhatalmazta az egészségügyi minisztert, hogy állapítsa meg a játékosokra vonatkozó egészségügyi alkalmassági követelményeket, amely feladatnak a miniszter eleget is tett. Mivel a játék üzembe helyezésének kritériumairól a sportminiszter már időközben kiadott egy rendeletet, a Kormány úgy ítélte meg, hogy ezzel a tárgykörrel a rendeletében nem kell foglalkoznia.
• •
• •
Vázolja fel a jogeset tényállását! Rendelkezett-‐e az Országgyűlés felhatalmazással a “légbuborék” sportjáték biztonsági feltételeinek szabályozására? Jogszerűen alkotta-‐e meg a Kormány a vonatkozó rendeletet? Jogszerűen alkotta-‐e meg az egészségügyi és a sportminiszter a vonatkozó rendeletet?
III.10. A közlekedésért felelős közlekedési, hírközlési és építési miniszter az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendelettel bevezette Magyarországon a nyári időszámítást. 1990. március 25-‐én kettő órakor az órákat három órára kellett előre igazítani, szeptember 30-‐án pedig háromról kettőre. Korábban nem volt Magyarországon eltérő időszámítás. 1996-‐ban a Kormány rendeletet alkotott a nyári időszámítás alkalmazásáról a 39/1996. (III. 13.) Korm. rendelet kiadásával, és hatályon kívül helyezte a szóban forgó miniszteri rendeletet. Egyúttal felhatalmazta a közlekedésért felelős minisztert a nyári időszámítás kezdő és záró időpontjának rendeletben történő meghatározására. A közlekedési miniszter ennek alapján megalkotta a 4/1996. (III. 15.) KM rendeletet. További rendeletalkotásra adott felhatalmazást a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszternek abból a célból, hogy a nyári időszámítás bevezetésének és megszüntetésének időpontjában munkát végzők munkabér-‐ elszámolását meghatározza. A felhatalmazás ellenére ez utóbbi rendelet nem született meg. 2017-‐ben az Országgyűlés törvényben szabályozta a nyári időszámítás kérdését, de a korábbi, e tárgykörben született normákat nem helyezte hatályon kívül. Civil szervezetek zúgolódtak e törvényhozási lépés miatt, s szükségtelennek ítélték a nyári időszámítás bevezetését, mivel az azzal járó előnyök jóval kisebbek, mint az óraátállításhoz kapcsolódó gazdasági és személyes károk. E szervezetek azt állították, hogy a megalkotott törvény közjogilag érvénytelen, mert az Országgyűlés nem szabályozhatta volna ezt a tárgykört törvényben.
Foglalja össze a jogeset tényállását! Jellemezze az 1/1990. (I. 16.) KöHÉM rendeletet a közjogi érvényesség szemszögéből! Milyen változást jelentett a 39/1996.(III. 13.) Korm. rendelet megalkotása? Sértette-‐e a szubdelegáció tilalmát a Kormány által adott jogalkotási felhatalmazás a közlekedésért felelős miniszter, továbbá a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter számára? • Ítélje meg közjogilag a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter magatartását! • Alkothatott-‐e törvényt a nyári időszámításról az Országgyűlés? III.11. A kéményseprő-‐ipari szolgáltatások színvonala olyan mértékben esett vissza, hogy az már a lakosság élet-‐ és vagyonbiztonságát veszélyeztette, ezért szakmai szervezetek sürgették a kéményseprésről szóló törvény megalkotását. A Kormány – az ügyet felkarolva – végül nem élt törvénykezdeményezéssel, hanem rendeletben hozott a kémény-‐felülvizsgálatot szigorító • • • •
9
szabályokat. A megalkotott kormányrendelet felhatalmazta a kéménybiztonságért felelős belügyminisztert, hogy a kémények időszakos ellenőrzésének technikai szabályairól alkosson rendeletet. E felhatalmazás alapján a belügyminiszter kibocsátotta az 1/2012. (II. 4.) BM rendeletet. E rendelet 2013. január 1-‐jén lépett volna hatályba, de a 2012. december 26-‐án hatályba lépő 49/2012. (XII. 21.) BM rendelet végül úgy rendelkezett, hogy az 1/2012. (II. 4.) BM rendelet csak 2014. január 1-‐ jén lép hatályba. Sajtóhírek szerint a kéményseprők csekély száma volt az oka a jogalkotó hirtelen beavatkozásának. A Magyar Energia-‐ és Közmű-‐szabályozási Hivatal átfogó vizsgálata nyomán a belügyminiszter módosította a rendeletét, és 2014. február 6-‐án ismét el kívánta halasztani a szigorító rendelkezések hatályba léptetését 2016. január 1-‐jére. E módosításban továbbá felhatalmazást adott a Magyar Energia-‐ és Közmű-‐szabályozási Hivatal elnökének a kéményseprő-‐ipari közszolgáltatások szakmai szabályainak a kiadására. • Jogszerűen járt-‐ e el a Kormány a rendeletalkotáskor? Jellemezze a Kormány rendeletalkotását! Ítélje meg az 1/2012. (II. 4.) BM rendelet hatályba léptető rendelkezésének alkotmányosságát, és foglaljon állást a rendeletet érintő halasztás jogszerűségével kapcsolatban! • Jogszerűen halasztotta el 2014-‐ben a belügyminiszter a kémény-‐felülvizsgálat szabályainak a szigorításáról szóló rendelet hatálybalépését? • Jogszerűen adott-‐e felhatalmazást a belügyminiszter rendeletében a Magyar Energia-‐ és Közmű-‐ szabályozási Hivatal elnökének? III.12. A belkereskedelmi miniszter és az ipari miniszter 1977-‐ben felhatalmazás nélkül kibocsátott, a cukrászati követelmények meghatározásáról szóló együttes rendelete [4/1977. (VI. 19.) BkM-‐IpM rendelet] olyan mértékben avult el, hogy a mai piacgazdaságban már a hazai cukrászipar fejlődésének a gátjává vált. A cukrászipari egyesület nyílt levele hatására két miniszter között komoly nézeteltérést eredményezett, hogy ki helyezze hatályon kívül ezt az együttes rendeletet. A nemzetgazdasági, valamint a földművelési miniszter torzsalkodását végül a miniszterelnök oldotta fel, és a kibontakozó médiabotrányt megelőzendő maga a miniszterelnök helyezte hatályon kívül a rendeletet az 1/2014. (VI. 10.) ME rendelettel; a vita elmérgesedése miatt a miniszterelnök úgy döntött, hogy nem határozza meg e rendelet hatálybalépésének az időpontját, hanem a vitázó miniszterek közötti egyeztetés eredményeként majd külön miniszterelnöki rendeletben dönt róla. • Közjogilag érvényes-‐e a megszületett miniszterelnöki rendelet, min alapul a miniszterelnöki rendelet? • Közjogilag hatályos-‐e a megszületett miniszterelnöki rendelet, mi ennek az állapotnak a jogkövetkezménye? • Lehetséges-‐e jelenleg együttes miniszteri rendeletet kibocsátani? • Hatályon kívül helyezhette volna-‐e a Kormány vagy az Országgyűlés az együttes miniszteri rendeletet, ha igen, milyen jogforrással?
KULCSFOGALMAK alkotmány • alaptörvény • alkotmányvédelem • jogállamiság • jogbiztonság • jogforrás • egyedi és normatív aktus • jogszabály • jogszabályok h ierarchiája • törvény és törvényalkotás • minősített többségű törvényalkotás • részvételi demokrácia •rendelet és rendeletalkotás • eredeti és származékos jogalkotás • jogalkotásra adott felhatalmazás • végrehajtási jogszabály • szubdelegáció tilalma • jogszabályok érvényessége • kihirdetés • jogszabályok hatálybalépése • kellő felkészülési idő • visszamenőleges hatályú jogalkotás • jogszabályok hatályon kívül helyezése • jogszabályok hatályvesztése • közjogi szervezetszabályozó eszköz
10
