PÉNZÜGYI, SZÁMVITELI ALAPISMERETEK A MESTERVIZSGA KURZUSHOZ Készítette: DR. VARGA ZOLTÁN (PhD)
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS A
közösségi feladatok ellátását szolgáló rendszereket államháztartásnak nevezzük.
Az államháztartás alrendszerei 1. A központi költségvetés Tartalmilag a költségvetés az állam társadalmi és gazdasági tevékenységének pénzügyi alapja, mely meghatározza az államháztartás gazdálkodásának kereteit, és amely a pénzügy-, konjunktúra-, és szociálpolitika szolgálatában áll. Formailag a költségvetés az állam várható bevételeinek és kiadásainak terv- és számszerű szembeállítása. 2
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS BEVÉTELEI (RÉSZLET)
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ÖSSZES ÖSSZES BEVÉTELE
2012. évi előirányzat
9 452 799
Társasági adó
356 200
Egyszerűsített vállalkozói adó
225 018
Általános forgalmi adó
2 722 000
Jövedéki adó
913 850
Személyi jövedelemadó
1 574 300
Illeték befizetések
102 500
FORRÁS: MÁK 3
2. A társadalombiztosítás
A
társadalombiztosítás intézményes biztosítás.
széles
rétegeket
érintő
A törvénnyel előírt kötelező biztosítás okai:
– A társadalom tagjai jövedelmi hajlamosak elhanyagolni magukat.
helyzetük
miatt
– Az intézményes biztosítás olcsóbb, mint a piaci biztosítás. A társadalombiztosítás bevételei:
– Járulékbefizetés – Központi költségvetési támogatás – Tőkejellegű bevételek 4
A társadalombiztosítás fontosabb szolgáltatásai:
– Öregségi és rokkantsági nyugdíj – Egészségügyi ellátás – Táppénz – Anyasági- és gyermekgondozási segély
3. Elkülönített célalapok Egy előre meghatározott konkrét gazdasági vagy közösségi célra létrehozott, a költségvetéstől elkülönített célalap. (2012-ben pl.: Nemzeti Foglalkoztatási Alap, Bethlen Gábor Alap, stb.)
5
4. Helyi önkormányzatok
Az önkormányzatok helyi szinten látják el az állami közösségi funkciókat, és befolyásolják a gazdaságot. Az önkormányzatok bevételei: – Adóbevételek (helyi adók, átengedett adók) – Állami támogatások (normatív-, cél-, kiegyenlítő- támogatások) – Egyéb saját bevételek
Az önkormányzatok feladatai: – Alapfokú oktatás
– Egészségügyi és szociális alapellátás – Helyi közutak és köztemetők fenntartása – Egészséges ivóvízről való gondoskodás
– Közvilágítás – Egyéb önként vállalt feladatok
6
Az államháztartás bevételei – Adójellegű bevételek (adók, állami monopóliumok, vámok, társadalombiztosítási járulék) – Nem adójellegű bevételek (bírságok, díjak, illetékek) – Az állami vagyonhoz (privatizáció, osztalék)
kapcsolódó
bevételek
– Adományok, segélyek és egyéb bevételek
7
Az államháztartás kiadásai (közgazdasági szempontok szerinti csoportosítás) – Folyó kiadások
a) Árukkal és szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadások b) Kamatfizetések c) Támogatások és egyéb folyó transzferek – Tőkekiadások d) Tárgyi eszközök beszerzése e) Készletek vásárlása f) Föld és immateriális javak beszerzése g) Tőketranszfer
– Visszafizetéssel csökkentett belföldi és külföldi 8 kölcsön nyújtása
ÁLTALÁNOS ADÓTAN
Alapfogalmak Adó: az adó törvényben előírt, állammal szembeni, kényszer jellegű befizetési kötelezettség, melyért a befizetőt semmilyen közvetlen ellenszolgáltatás nem illeti meg.
9
Az adó alanya: az a személy, mely önadózásnál gondoskodik az adó kiszámításáról és befizetéséről, kivetéses adózásnál pedig aki terhére a fizetési kötelezettséget előírták. Közvetlen (direkt, egyenes) adó: az adó jelentette közgazdasági terhet az adó alanya viseli (SZJA). Közvetett (indirekt) adó: az adó alanya és az adó közgazdasági terheit viselő személy különválik (ÁFA). Az adó tárgya: az a jogviszony, vagy gazdasági esemény, mely alapján az adófizetési kötelezettség keletkezik. Az adóalap: az adó tárgyához szorosan kapcsolódó, pénzben mérhető mennyiség. Az adó mértéke: a befizetendő összeg 10
Az adókulcs: az a függvény, mely az adóalaphoz az adómértéket rendeli. Átlagadókulcs: az adóalap egészére vetített adómértéket mutatja.
Határadókulcs: megmutatja, hogy az adóalap pótlólagos egységére mekkora adóteher jut. (Lehet proporcionális, progresszív, degresszív) Az adók közgazdasági funkciói: – Fedezeti funkció (kiadások fedezése) – Befolyásolási érvényesítése)
funkció
(állami
preferencia
– Arányosítási funkció (externáliák kezelése) 11
Az adórendszerrel szemben támasztott követelmények:
– Igazságosság – Méltányosság - Közteherviselő képesség – Haszonelvűség
– Hatékonyság – Semlegesség – Egyértelműség – Egyszerűség – Alacsony adminisztratív költségek – Stabilitás – Rugalmasság Az adórendszer a fenti elvek kompromisszumok eredménye
tekintetében 12
Az adónemek adótárgyak szerinti csoportosítása:
Jövedelemadó: személyi (SZJA), társasági (TA) Vagyoni, illetve tárgyi adó Erőforráshoz kapcsolódó Forgalmi: általános (ÁFA), fogyasztási (Jövedéki adó)
13
Adópolitika A Keynesianus adópolitika jellemzői: -
Progresszív jövedelemadóztatás
-
Jelentős és sokféle adókedvezmény
-
A tőkejövedelmek bérekkel azonos adóztatása
A Monetarista adópolitika jellemzői: -
Kevésbé progresszív jövedelemadóztatás
-
Adókedvezmények megszüntetése
-
A tőkejövedelmek adójának mérséklése, fogyasztás adóterheinek 14 növelése
AZ ADÓZÁS RENDJE Az adózás rendjét a 2003 évi XCII. Törvény (ART) határozza meg.
A törvény hatálya −
Magyarország területén a) székhellyel, telephellyel rendelkező vagy egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytató jogi személy, b) lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel rendelkező vagy egyébként itt tartózkodó magánszemély, c)
vagyonnal rendelkező vagy bevételt, jövedelmet magánszemély, jogi személy és egyéb szervezet,
(nyereséget)
elérő
d) közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárásban résztvevő személy −
Vámszabad területek
−
Adóval, illetékkel járulékkal összefüggő befizetések
−
Fizetendő költségvetési támogatások
−
Adó módjára behajtható köztartozások
15
A törvény személyi hatálya: Az adózó:
Adózó az a személy, akinek adókötelezettségét, adófizetési kötelezettségét, adót, költségvetési támogatást megállapító törvény vagy az Art előírja. Az adózó képviselete: -
Magánszemély esetén: törvényes képviselője, ügyvéd, adószakértő, könyvelő,
-
Egyéni vállalkozó magánszemélyt ezeken túl nagykorú alkalmazottja
-
Jogi személy esetén ezeken túl: képviseleti joggal rendelkező személy vagy munkaviszonyban álló jogtanácsos, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú tag, alkalmazott
Az adóhatóságok: -
A NAV adóztatási szerve
-
A NAV vámszerve
-
Az önkormányzat jegyzője 16
Az adózó jogai Az iratbetekintési jog Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná.
Önellenőrzési jog Az adózó önadózás esetén jogosult az önellenőrzésre.
17
Az adókötelezettség A bejelentkezés − Oka: adókötelezetté válás − Időpontja: a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül. − Formája: írásos, elektronikus nyomtatvány − Tartalma: alapadatok, könyvvezetés módja
bankszámla,
ÁFA
elszámolás
− Helye: cégbíróság (cégek), okmányiroda (egyéni adóhatóság (magánszemélyek, költségvetési szervek)
módját,
vállalkozók),
− Eredménye: adószám (vállalkozás), adóazonosító jel (magánszemély)
A bejelentés Adatváltozást 15 napon belül
Nyilatkozattétel Pl. vagyonnyilatkozat
18
Az adómegállapítás -
Önadózással (magánszemély) megállapít- bevall - befizet – visszaigényel
-
Adólevonással (kifizető, munkáltató)
-
Adóbeszedés (adóbeszedésre kötelezett, idegenforgalmi adó)
-
Kivetés (önkormányzat - építmény-, telek-, gépjármű adó)
-
Kiszabás (illetékhivatal – vagyonszerzési-, eljárási illeték)
-
Adóhatósági adó megállapítás (adatszolgáltatás alapján)
-
Utólagos adó megállapítás (NAV)
Az adóbevallás Az adóbevallás az adózó azonosításához, az adóalap, a mentességek, a kedvezmények, az adó, a költségvetési támogatás alapja és összege megállapításához szükséges adatokat tartalmazza. -
Formanyomtatványon történik
-
Akkor is kötelező, ha adófizetési kötelezettség nem keletkezett
-
Az adó megfizetése a bevallást nem pótolja
-
Ellenőrzés megkezdését követően a bevallás nem pótolható
19
Az adó (adóelőleg) megfizetése -
Fizetésre kötelezett: akit a jogszabály kötelez
-
Időpont: Az esedékesség időpontjában, a határozat jogerőre emelkedése utáni 15. napon belül
-
Fizetési módok: átutalás, postautalvány, bankkártyával a NAV megfelelő számlájára
Bizonylat kiállítása és megőrzése -
Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki.
-
A kifizető és a munkáltató olyan bizonylatot köteles kiállítani, és a kifizetéskor átadni, amelyből kitűnik a magánszemély bevételének teljes összege és jogcíme, az adóelőleg, adó, a járulék, valamint a kifizetőt és a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló összeg, illetve a kifizetőt, munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulék, valamint a levont adóelőleg, adó, járulék összege.
-
A bizonylatokat bejelentett helyen kell tárolni.
-
Felhívásra 3 munkanapon belül be kell mutatni
-
Az elévülési időn belül meg kell őrizni. (Bevallás évének utolsó napjától 20 számított 5 év)
Könyvvezetés - A könyveket a számviteli törvény betartásával úgy kell vezetni, hogy
a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja,
d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék.
Adatszolgáltatás Jogszabályokban meghatározott, adóhatóságok, illetve a KSH felé kötelező adatszolgáltatások teljesítése.
21
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ 1995 évi CXVII. Törvény
Az szja jellemzői Az szja a magánszemélyek hozzájárulása a közfeladatok finanszírozásához. − Az adóévi összes jövedelem után a magánszemély fizeti − Naptári évenként fizetendő, adóelőleg fizetési kötelezettséggel egyetemben − Személyi jellegű, annak kell fizetnie, aki adóköteles jövedelmet realizál
− Általános adó: a belföldről és külföldről származó jövedelem egyaránt adóköteles (kivéve: a kettős adózást kizáró egyezmény esete). − Jelenleg az összevont adóalapot és a különadózó jövedelmeket is lineáris adókulcs terheli. 22
Jövedelemkategóriák Jövedelem: A magánszemély által bármilyen címen és formában megszerzett bevétel az elismert költségekkel csökkentett része.
− Összevonandó:
nem önálló tevékenységből származó önálló tevékenység jövedelme (egyéni vállalkozó, őstermelő, szellemi): tételes, vagy diktált költségelszámolás Egyéb (pl.: gyes, ösztöndíj)
-
Nem összevonandó: (pl.: kamat, osztalék, ingó vagyontárgy, illetve ingatlan átruházása)
Az adó mértéke − 16 %
− az egyéni vállalkozó vállalkozói adó alapja után fizetendő személyi jövedelemadó 500 millió forint éves adóalapig 10%, a 23 meghaladó részre 19%
Egyéni vállalkozók adózása
Vállalkozói jövedelemadó
Átalányadó 2013-tól munkaviszony mellett is választható!
A vállalkozói kivét után: szja (16%) Vállalkozói adóalap után: szja (10%) Vállalkozói osztalék után: 16 %
Választható: - megelőző adóév bevétele < 15 (100) millió Ft. - ha áfa levonás nincs csak bevételi nyilvántartás (a pénztárkönyv bevételi adatai)
EVA Választható: 30 millió Ft (áfával együtt) bevétel alatt Adó: A bevétel 37%-a (50 %-a) KATA
Adó: Adóalap = Átalányjövedelem Adóalapból szja
24
A vállalkozói jövedelemadó levezetése Bevétel
- Csökkent munkaképességű alkalmazott kedvezménye - Szakképző iskolai tanuló kedvezménye - Volt elítélt, munkanélküli, levizsgázott szakiskolai tanuló foglalkoztatásának kedvezménye
- Alapkutatás és kísérleti fejlesztés kedvezménye - Kisvállalkozói beruházási kedvezmény - Elhatárolt veszteség -
Lekötött fejlesztési tartalék
-
5 fő alatti vállalkozások létszámnövelési kedvezménye
Korrigált bevétel - Költségek
Vállalkozói adóalap (Jövedelem minimum?) - Jövedelem utáni adó (mérsékli a beruházási, térségi, kisvállalkozási kedvezmény) 25
Adózás utáni vállalkozói jövedelem
A vállalkozói osztalékadó levezetése Adózás utáni vállalkozói jövedelem - Csökkentő tételek + Növelő tételek Vállalkozói osztalékadó adó alap - Osztalékadó
Adózott osztalék
26
Önadózás keretében teljesítendő kötelezettségek − Összevont adóalap és a külön adózó jövedelmek számbavétele − Adó megállapítása − Adó befizetése
− Nyilvántartások vezetése, dokumentumok megőrzése
27
Nyilvántartások vezetése Alapnyilvántartást vezet az egyéni vállalkozó és a mezőgazdasági őstermelő. Az egyéni vállalkozó köteles az alapnyilvántartását úgy vezetni, hogy annak minden, az egyéni vállalkozói tevékenységével kapcsolatban pénzbevételt vagy kiadást eredményező gazdasági esemény (így különösen értékesítés, beszerzés, hitelfelvétel, kölcsönnyújtás, vállalkozói kivét felvétele) zárt rendszerben nyomon követhető legyen.
Az alapnyilvántartás választható típusai • Naplófőkönyv • Pénztárkönyv
• Bevételi és költségnyilvántartás • Bevételi nyilvántartás 28 • Őstermelői igazolvány részét képező értékesítési betétlap
A naplófőkönyv: A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani. Eszerint a naplófőkönyv a pénzeszközökről és azok forrásairól, valamint az azokban beállott változásokról vezetett könyvviteli nyilvántartási kötelezettségeket tartalmazza. A pénztárkönyv: A pénztárkönyv a pénztári készpénzforgalom elszámolására szolgál.
A legegyszerűbb „könyvvezetési módszer” Csekély bankszámlás forgalom mellett kiegészítő nyilvántartással még alkalmazható.
29
A pénztárkönyv minimális adattartalma: •
sorszám
•
gazdasági esemény időpontja;
•
bizonylat sorszáma;
•
a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, anyagbeszerzés, tárgyi eszköz beszerzése, nyújtott vagy kapott kölcsön);
•
bevételek, ezen belül külön feltüntetve
•
o
az adóköteles bevételeket,
o
a fizetendő általános forgalmi adót,
o
a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevételek;
kiadások, ezen belül külön feltüntetve
o
a költségként elszámolható kiadásokat a következő bontásban anyag- és árubeszerzés, a közvetített szolgáltatások értéke, az alkalmazottak bére és közterhei, vállalkozói kivét (csak a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó esetében), egyéb költségként elszámolható kiadás;
o
a költségként el nem számolható kiadásokat a következő bontásban beruházási költség, a levonható általános forgalmi adó, egyéb, költségként el nem számolható kiadás.
30
A részletező nyilvántartás típusai A részletező nyilvántartások közül csak azokat kell vezetni, amelyek a jövedelemszámítást alátámasztják. Ilyen nyilvántartás például: • a tárgyi eszközök, nem anyagi javak nyilvántartása, • az útnyilvántartás, • a vevőkkel (megrendelőkkel) nyilvántartása,
szembeni
követelések
• a szállítókkal szembeni tartozások nyilvántartása, • a munkabérek, más személyi jellegű kifizetések és • a vállalkozói kivét nyilvántartása. • leltár 31
A leltár A leltározás célja: •
a mérleg valódiságának alátámasztása
•
a bizonylati fegyelem ellenőrzése, helyességének ellenőrzése
•
a tulajdon védelme
•
a vezetőség tájékoztatása
megszilárdítása,
a
könyvelés
A beszámolóban foglalt tételeknek leltárral való alátámasztása az egyik garancia arra, hogy a mérlegben kimutatott eszközök és források a valóságban is léteznek. A leltárt el lehet készíteni a folyamatosan, naprakészen vezetett nyilvántartások alapján (ekkor év végén csak egyeztetés szükséges), illetve a mennyiségi felvétellel végrehajtott leltározás során. A leltározás belső leltározási szabályzat alapján történik Az elkészült leltározási bizonylatok alapján jegyzőkönyv és összegzés készül, az eltérések könyvviteli átvezetéséről gondoskodni kell. 32
A december 31-én, valamint a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés napján meglévő vásárolt és saját termelésű készleteket leltározni kell a következő csoportosítás szerint:
• anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyag), • használatba nem vett eszközök (szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, védőruha),
• 100 ezer forintnál alacsonyabb értékű használatba vett tárgyi eszközök, • áruk (kereskedelmi készletek), • betétdíjas göngyöleg, • alvállalkozói teljesítmények, • saját termelésű készletek:
befejezetlen termelés, félkész és késztermék. 33
Bizonylatolási szabályok Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet - hiba esetén előírásszerűen javítottak.
34
A bizonylatok feldolgozási rendjének kialakításakor figyelembe kell venni a következőket is:
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámla forgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell; b) az egyéb gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legalább negyedévenként, a számviteli politikában meghatározott időpontig (kivéve, ha más jogszabály eltérő rendelkezést nem tartalmaz), legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell a könyvekben rögzíteni. (c) A főkönyvi könyvelés, az analitikus nyilvántartások és a bizonylatok adatai közötti egyeztetés és ellenőrzés lehetőségét, függetlenül az adathordozók fajtájától, a feldolgozás (kézi vagy gépi) technikájától, 35 logikailag zárt rendszerrel biztosítani kell.
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JÁRULÉKOK Alkalmazottak járulékai
Szociális hozzájárulási adó: 27%
36
AZ EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ (EVA) 2002 évi XLIII. Törvény
Az EVA jellemzői Az egyszerűsített vállalkozói adó (továbbiakban: eva) az általános forgalmi adóval együtt számítva 30 millió forintot meg nem haladó éves bevételt elérő adózók számára választható. Két év folyamatos működés szükséges hozzá. Vállalkozási formák, akik választhatják •
Egyéni vállalkozó, egyéni cég
•
Betéti társaság, Közkereseti társaság
•
Korlátolt felelősségű társaság
•
Szövetkezet 37
Az EVA által kiváltott adók Az egyéni vállalkozó esetében: •
a vállalkozói személyi jövedelemadót és a vállalkozói osztalékalap utáni adót
•
vagy az átalányadót, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a Szja tv.8 szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett;
•
az általános forgalmi adót.
A jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni cégek esetében: •
a társasági adót
•
a tagnak juttatott osztalék utáni személyi jövedelemadót;
•
a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadót;
•
az általános forgalmi adót
38
Az adó alapja Az eva alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, melyet módosítani kell a törvényben meghatározott korrekciós tételekkel.
Az adó mértéke Az adó mértéke a pozitív adóalap 37%-a. Ha az adóalany bevétele és az összes bevételt növelő összege együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító 30 millió forintos értékhatárt, akkor az értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 %.
39
A KISADÓZÓ VÁLLLAKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) 2012 évi CXLVII. Törvény
Az KATA jellemzői A bejelentkezés év közben is lehetséges. Csak bevételi nyilvántartást vezet. Vállalkozási formák, akik választhatják •
Egyéni vállalkozó, egyéni cég
•
Kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság, közkereseti társaság
40
A KATA által kiváltott adók A tételes adóval teljesített közterhek: •
a vállalkozói személyi jövedelemadó és a vállalkozói osztalékalap utáni adó
•
vagy az átalányadó,
•
Társasági adó
•
Járulékok, egészségügyi hozzájárulás
•
Szociális hozzájárulási adó
41
Az adó alapja Az adó alapja az adóévben megszerzett összes bevétel, illetve a hatálya alatt eltöltött hónapokban foglalkoztatott kisadózók száma.
Az adó mértéke Tételes adó esetén: A bejelentett főállású kisadózók után havi 50 ezer Ft.
A bejelentett nem főállású kisadózók után havi 25 ezer Ft. Százalékos adó: Egész éves hatály esetén az éves bevétel 6 millió Ft feletti része után 40%.
42
A KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) 2012 évi CXLVII. Törvény
Az KIVA jellemzői Feltételek: •
A megelőző évben az átlagos létszám max. 25 fő
•
A megelőző évben a nettó bevétel nem több, mint 500 millió Ft.
•
Egyebek
Vállalkozási formák, akik választhatják •
Egyéni cég
•
KKT, BT, KFT, ZRT
•
Szövetkezet, lakásszövetkezet
•
Egyebek 43
A KIVA által kiváltott adók A tételes adóval teljesített közterhek: •
A 10%-os társasági adó
•
A 27%-os szociális hozzájárulási adó
•
A 1,5 %-os szakképzési hozzájárulás.
(NEM: ÁFA, SZJA, egyebek!)
44
Az adó alapja Az adó alapja a korrigált pénzforgalmú szemléletű eredményének a személyi jellegű kifizetésekkel növelt összege, De legalább a személyi jellegű kifizetések összege.
Az adó mértéke Az adóalap 16%-a.
45
AZ ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ (Bencsik, Szentkirályi,2011)
2007 évi CXXVII. Törvény
Az áfa jellemzői − Közvetett adó, mert az adó fizetője és az adóteher viselője elválik egymástól − Általános adó, mert az értékesítési láncolat minden pontján jelen van
− Hozzáadott érték típusú adó, mert a valódi adóteher a realizált új érték arányában keletkezik − Nettó típusú adó, mert a vertikum minden fázisában a befizetési kötelezettség együtt jár a visszaigénylési jogosultsággal (kivéve: a végső fogyasztót) − Fogyasztási típusú adó, mert az értékesítési láncolatban a végső fogyasztót terheli
− Forgalmi típusú adó, mert az értékesítéshez kötött. 46
Az adó alanya Az Áfa törvény személyi hatálya kiterjed: −
az Áfa törvény hatálya alá bejelentkezett adóalanyokra
−
az EVA adóalanyokra, ha azt az EVA törvény előírja
−
EU jogharmonizáció miatt a csoportos adóalanyokra (kapcsolt vállalkozások adóalanyai).
Adóalany: az a jogképes személy, vagy szervezet, aki/amely saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára, eredményére.
A törvény területi hatálya: Az ügylet Magyarországon akkor adóköteles, ha a teljesítés helye belföld. 47
Az adó tárgya − az adóalany általi belföldi, ellenérték fejében történő termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra − Eu-n belüli termék beszerzésre − Eu-n kívüli országokból származó termékimportra
− speciális EVA adóalanyokra. Termékértékesítés: Birtokba vehető dolgok ellenérték fejében történő átengedése.
Szolgáltatásnyújtás: Minden olyan üzleti tevékenység, ami nem termékértékesítés.
48
Az adó alapja − A teljesítésért járó ellenérték
− A szokásos piaci ár (pl. ellenérték nélküli tulajdonosváltás) − Termékimport esetén a vámérték
Az adó mértéke − Normál kulcs: 27% − Kedvezményes 18%, vagy 5% (pl. hús, tej, személyszállítás) − Kivételes: 0% (termékexport, nemzetközi közlekedés)
49
Adómentesség Bizonyos esetekben a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás után nem kell áfát fizetni. Ennek két eltérő alkalmazási módja van: - Adómentesség levonási joggal: Termékexport bizonyos esetei - Adómentesség levonási jog nélkül:
Tárgyi adómentesség: tevékenységhez kötődik (pl. oktatás) Alanyi adómentesség: személyhez kötődő, értékhatártól függő
Az adó megállapítása, bevallása − Havonta: Az éves adófizetés magasabb 10 millió Ft-nál. − Negyedévente: Nem havi és nem éves bevallók − Évente: A megelőző adóévben az éves árbevétel kevesebb 8, az adófizetés 1 millió Ft-nál
50
A „fordított” áfa Bizonyos esetekben a termékértékesítés, vagy szolgáltatásnyújtás után nem az eladó, hanem a vevő fizeti be az áfát. A fordított áfa jellemzői: -
Az indirekt adóból direkt adó keletkezik
-
A fizetendő áfa ugyanannál a vállalkozásnál visszaigényelhető áfa is egyben.
-
Csak vállalkozás-vállalkozás viszonylatban alkalmazható.
-
Alkalmazása: pl. építőipar, közösségen belüli értékesítés
51
A hazai számla tartalma -
Sorszám
-
Kibocsátó neve, címe, adóigazgatási száma
-
Vevő neve, címe
-
Teljesítés időpontja, a számla kibocsátásának kelte
-
Fizetési mód, határidő
-
A termék megnevezési, besorolási száma
-
A termék számbavételi egysége és mennyisége
-
A termék adó nélküli egységára
-
A termék adó nélkül számított ellenértéke tételenként és összesen
-
A felszámított adó százalékos mértéke
-
Az áthárított adó összege tételenként és összesen
-
A termék adóval együtt számított ellenértéke tételenként és összesen
52
A nyugta tartalma -
a nyugta kibocsátásának kelte;
-
a nyugta sorszáma, amely a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja;
-
a nyugta kibocsátójának adószáma, valamint neve és címe;
-
a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának adót is tartalmazó ellenértéke.
Fontos, hogy a nyugta olyan számviteli bizonylat, amelynek a kibocsátó vállalkozás bevételeit igazolja, de bizonyos tartalmi kellékek hiányában a befogadót költségelszámolásra, illetve áfa levonására nem jogosítja.
53
A TÁRSASÁGI ADÓ 1996 évi LXXXI. Törvény (Bencsik, Szentkirályi,2011)
Az adó jellemzői •
Rendszeres jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy azt eredményező tevékenység pozitív eredménye alapján fizetendő;
•
Nem a költséget, hanem a nyereséget terheli;
•
Közvetlen adó (nem hárítható tovább);
•
Versenysemleges
•
Adóztatási mód: önadózás
•
Jellemzően az adóköteles jövedelem százalékában meghatározott lineáris adó
•
Szabályozástól függően adókedvezmény igénybevehető
•
(beruházás, foglalkoztatás, KKV ösztönzés) 54
A törvény személyi hatálya kiterjed: •
belföldi illetőségű adóalanyok tekintetében korlátlan (teljes körű) adókötelezettség, amely egyaránt vonatkozik a belföldről és külföldről származó jövedelmekre,
•
a külföldi illetőségű adóalanyokra tekintetében korlátozott adókötelezettség, amely vonatkozik a belföldről származó, vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján belföldön adózó jövedelmekre.
A törvény területi hatálya: Magyarország.
55
Az adó alapja • kettős könyvvitelt vezető adóalanyok esetén a - növelő és csökkentő tételekkel módosított - adózás előtti eredmény • egyszeres könyvvitelt vezetőknél a módosított nettó árbevétel.
Az adó mértéke A társasági adó mértéke 500 millió forint bevételig 10%, e felett 19%. A TAO törvény hatálya alatt a számított adót csökkentő kedvezmények: • beruházási kedvezmény • fejlesztési kedvezmény
• térségi, és egyéb kedvezmény • mikro-, kis-, és középvállalkozások kedvezménye. 56
Az adóalap levezetése Adózás előtti eredmény (nettó árbevétel) −
elhatárolt veszteség
−
képzett céltartalék felhasználása
−
TAO törvény szerinti értékcsökkenés
−
kapott osztalék
−
szakmunkásképzés
−
regisztrált munkanélküli foglalkoztatása
−
legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű foglalkoztatása
−
adott közcélú támogatás, adomány
−
adóévi beruházás értéke
+
képzett céltartalék
+
adózás előtti eredmény terhére elszámolt SZTV szerinti értékcsökkenés
+
nem a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó költségek, ráfordítások
+
bírságok, büntetések (ráfordításként elszámolt)
Adóalap 57
A SZÁMVITEL ALAPJAI 2000 évi C. Törvény (Keresztes,2012)
A számviteli alapfogalmak Mi a számvitel? •
A számvitel az üzlet nyelve– egy sajátos nyelv és kódrendszer
•
A számvitel a gazdálkodási folyamatok információs tükörképe
•
Az emberi (gazdálkodási ) tevékenység pénzügyi aspektusait vizsgálja
•
Zárt, logikus rendszerű információ gyűjtő- és feldolgozó rendszer
•
A szervezeti érdekeltek információ-ellátását biztosítja
58
A Számvitel célja
- Tájékoztatás - Döntés-előkészítés - Ellenőrzés A Számvitel tárgya Tevékenység – Gazdálkodás
Vagyon (Eszköz) – Teljesítmény (Eredmény) Gazdasági esemény A Számvitel feladata Információnyújtás – Megbízható, valós kép - rendszeres rögzítés, nyomon követés - beszámoló készítés (csoportosítás, összegzés) vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet bemutatása 59
A számvitel fogalma:
A gazdasági események megfigyelése, mérése, feljegyzése, feldolgozása, ellenőrzése, elemzése, a megfelelő információs outputok előállítása Hitelt érdemlően kell bemutatnia a gazdálkodó, a vállalkozás valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetét
Területei:
egymásra épültség alapján!
- bizonylatolás, bizonylati rend - könyvvezetés, könyvvitel - beszámolás - könyvvizsgálat - letétbehelyezés, közzététel 60
A számviteli törvény Meghatározza:
•
a hatálya alá tartozók beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét
•
a beszámoló összeállítása és a könyvvezetés során érvényesítendő elveket és szabályokat
•
a nyilvánosságra hozatal, a közzététel és a könyvvizsgálat követelményeit
A törvény hatálya kiterjed: Gazdálkodó: - Vállalkozó:
saját nevében, saját kockázatára nyereség és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében
termelő vagy szolgáltató tevékenység - Államháztartás szervei (költségvetési szervek) - Egyéb szervezetek: Lakásszövetkezet, Társasház, Társadalmi szervezet (non-profit), Egyház… 61
A törvény hatálya nem terjed ki: - Egyéni vállalkozó (adótörvény)
- Külföldi székhelyű társaság magyarországi kereskedelmi képviselete - Pénzintézetek (külön törvényben szabályozott)
62
Beszámolók és könyvvezetés Beszámoló: A vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről készített írásos jelentés. Kritériumok:
- Nettó árbevétel: 1 000 millió Ft - Mérleg főösszege: 500 millió Ft - Foglalkoztatottak létszáma: 50 fő
Egyszerűsített beszámoló: egyszeres könyvvitel egyéb szervezetek (non-profit) Egyszerűsített éves beszámoló:
kettős könyvvitel két kritérium két évig nem teljesül
Éves beszámoló: kettős könyvvitel legalább két kritérium teljesül részvénytársaság
Konszolidált éves beszámoló:
kettős könyvvitel vállalatcsoportok esetén
63
Éves beszámoló / egyszerűsített éves beszámoló részei Mérleg (Egyszerűsített mérleg) Eredménykimutatás (Eredménylevezetés) Kiegészítő melléklet Üzleti jelentés (csak az Éves beszámolótól)
64
Könyvvezetés
Egyszeres könyvviteli rendszerben
A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre kiható események folyamatos nyilvántartása magyar nyelven.
Kettős könyvviteli rendszerben
Beszámolási kötelezettség Egyszerűsített beszámoló
Éves beszámoló
Egyszerűsített éves beszámoló 65
A mérleg •
Vagyonkimutatás
•
Kétféle csoportosítást tartalmaz: Eszközök - Források
•
Időpontra vonatkozik
•
Összevont
•
Csak pénzbeli értékelést tartalmaz
•
Hivatalos dokumentum, aláírandó
66
A VÁLLALKOZÁSOK VAGYONÁNAK CSOPORTOSÍTÁSA Megjelenési forma szerint ESZKÖZÖK (Aktívák) - Befektetett eszközök - Forgóeszközök
Eredet szerint FORRÁSOK (Passzívák) - Saját tőke (saját forrás) - Céltartalékok - Idegen tőke (kötelezettségek)
67
MÉRLEGEGYEZŐSÉG
Eszközök = Források A VAGYONRÉSZEK ÉRTÉKELÉSE •
Bekerülési, beszerzési érték:
amibe ténylegesen került vásárláskor vagy •
előállításkor
Piaci érték: amennyit jelen pillanatban a piac adna érte,
amennyiért értékesíteni lehet •
Újrabeszerzési érték: amennyibe most kerülne, ha most kellene beszerezni
68
A MÉRLEG SZERKEZETE
MÉRLEG A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak
II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek
D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-) III. Tőketartalék IV. Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI. Értékelési tartalék VII. Mérleg szerinti eredmény E. CÉLTARTALÉKOK
II. Követelések
III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök
F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettségek II. Hosszú lejáratú kötelezettségek III. Rövid lejáratú kötelezettségek
C. AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
G. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK
ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) ÖSSZESEN
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) ÖSSZESEN
e Ft
A MÉRLEG SZERKEZETE
ESZKÖZÖK A. BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. Immateriális javak 1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke 2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 3. Vagyoni értékű jogok 4. Szellemi termékek 5. Üzleti és cégérték 6. Immateriális javakra adott előlegek 7. Immateriális javak értékhelyesbítése
FORRÁSOK D. SAJÁT TŐKE I. Jegyzett tőke (jelölve a visszavásárolt tulajdonrész névértéken) II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke III. Tőketartalék IV.Eredménytartalék V. Lekötött tartalék VI.Értékelési tartalék VII.Mérleg szerinti eredmény 70
ESZKÖZÖK II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolatos vagyonértékű jogok 2. Műszaki berendezések, gépek, járművek 3. Egyéb berendezések, gépek, járművek 4. Tenyészállatok 5. Beruházások, felújítások 6. Beruházásra adott előlegek 7. Tárgyi eszközök értékhelyesbítése
FORRÁSOK E. CÉLTARTALÉKOK 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre 2. Céltartalék a jövőbeni költségekre 3. Egyéb céltartalék F. KÖTELEZETTSÉGEK I. Hátrasorolt kötelezettség 1. Kapcsolt vállalkozással szembeni 2. Egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni 3. Egyéb gazdálkodóval szembeni 71
ESZKÖZÖK III. Befektetett pénzügyi eszközök 1. Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 2. Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban 3. Egyéb tartós részesedés 4. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszony esetén 5. Egyéb tartósan adott kölcsön 6. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 7. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése
FORRÁSOK II. 1. 2. 3.
4. 5. 6. 7. 8.
Hosszú lejáratú köt. Hosszú lejáratra kapott kölcsön Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettség egyéb részesedési viszony esetén Egyéb hosszú lejáratú kötelezettség 72
ESZKÖZÖK
B.FORGÓESZKÖZÖK I. Készletek 1. Anyagok 2. Befejezetlen termelés és félkész termékek 3. Növendék, hízó- és egyéb állatok 4. Késztermékek 5. Áruk 6. Készletekre adott előlegek
FORRÁSOK III. Rövid lejáratú kötelezettségek 1. Rövid lejáratú kölcsönök - ebből: átvált. kötvények 2. Rövid lejáratú hitelek 3. Vevőktől kapott előlegek 4. Kötelezettség áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 5. Váltótartozások 6. Rövid lejáratú kötelezettség kapcsolt vállalkozással szemben 7. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 8. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 73
ESZKÖZÖK II. Követelések 1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések III. Értékpapírok 1. Részesedés kapcsolt vállalakoz. 2. Egyéb részesedés 3. Saját részvények, üzletrészek 4. Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
FORRÁSOK D. 1.
2.
3.
PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek
74
ESZKÖZÖK
IV. 1. 2. A. 1.
2.
3.
FORRÁSOK
Pénzeszközök Pénztár, csekkek Bankbetétek AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁS Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások 75
Az eredménykimutatás •
Eredmény, vagyonváltozás bemutatása
•
Változások előjele szerinti csoportosít: Ráfordítások (-) – Bevételek (+)
•
Időszakra vonatkozik
•
Összevont
•
Csak pénzbeli értékelést tartalmaz
•
Hivatalos dokumentum, aláírandó
Üzemi eredmény
Pénzügyi műveletek eredménye
Szokásos vállalkozói eredmény
Rendkívüli eredmény
Adózás előtti eredmény Társasági adó
Adózott eredmény Jóváhagyott osztalék Mérleg szerinti részesedés eredmény
76
ÖSSZKÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS Az üzleti évben felmerült költségekre helyezi a hangsúlyt A költségeket költségnemenként mutatja ki
- Anyagjellegű ráfordítások - Személyi jellegű ráfordítások - Értékcsökkenési leírás
Az adott időszak teljesítményeit mutatja Elemzési lehetőséget biztosít a költségek és a ráfordítások alakulásában
77
Értékesítés nettó árbevétele +/- Aktivált saját teljesítmények
Saját előállítású eszközök aktivált értéke (SEEAÉ) Saját termelésű készletek állományváltozása (STKÁV) Egyéb bevételek
Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
78
FORGALMI KÖLTSÉG ELJÁRÁSÚ EREDMÉNYKIMUTATÁS -Az értékesítés árbevételét veti össze az értékesítés költségeivel -Az értékesítés költségeit közvetlen és közvetett bontásban tartalmazza
-Az értékesítés közvetett költségeit főbb funkciók szerint tagolja: - értékesítési költségek - igazgatási költségek
- egyéb általános költségek -A vállalkozás vezetői számára több információt tartalmaz. -Termelő vállalkozásoknál célszerű alkalmazni
79
Értékesítés nettó árbevétele - Értékesítés közvetlen költségei
Értékesítés bruttó eredménye - Értékesítés közvetett költségei + Egyéb bevételek
- Egyéb ráfordítások Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
80
Összköltség típusú eredménykimutatás 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Export értékesítés nettó árbevétele I Értékesítés nettó árbevétele 03 Saját termelésű készletek állományváltozása 04 Saját előállítású eszközök aktivált értéke II Aktivál saját teljesítmények értéke III Egyéb bevételek 05 Anyagköltség 06 Igénybe vett szolgáltatások költségei 07 Egyéb szolgáltatások költségei 08 ELÁBÉ 09 Közvetített szolgáltatások értéke IV Anyagjellegű ráfordítások 10 Bérköltség 11 Személyi jellegű egyéb kifizetések 12 Bérjárulékok V Személyi jellegű ráfordítások VI Értékcsökkenési leírás VII Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
Forgalmi költség típusú erdménykimutatás 01 Belföldi értékesítés nettó árbevétele 02 Export értékesítés nettó árbevétele I Értékesítés nettó árbevétele 03 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége 04 Eladott áruk beszerzési értéke 05 Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke II Értékesítés közvetlen költségei III Értékesítés bruttó eredménye 06 Értékesítési költségek 07 Igazgatási költségek 08 Egyéb általános költségek IV Értékesítés közvetett költségei V Egyébbevételek VI Egyéb ráfordítások A Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
A MÉRLEG ÉS AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS ÖSSZEFÜGGÉSEI MSZE a mérlegben = = a saját tőke (tulajdonosi vagyon) változása az előző mérleg óta = MSZE az eredménykimutatásban = = az eredmény keletkezésének és elosztásának részletezése az előző mérleg óta eltelt időszakban
82
Kapcsolat befektetés, tőke és eredmény között Tulajdonosi vagyon
Osztalék
Erőforrások áramlása Üzleti tevékenység területe
Tőke Menedzsmen t vagyona
Erőforrások
Mérleg szerinti eredmény Nyereség
Tevékenység
83
A könyvelés alapjai Bizonylat: a gazdasági eseményekről, azok bekövetkezésének időpontjában kiállított okmány. Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylatok alapján lehet. Bizonylati fegyelem: •
a könyvelés legyen pontos, megbízható és késedelemmentes
Gazdasági esemény
Bizonylat
Könyvelés
Összesítő ellenőrző kimutatás
84
SZÁMVITEL
KÖNYVVITEL - évközi folyamatos
- időszak végén nagyobb munkaterhelés
munka - beszámoló összeállítása - adatrögzítés
A könyvelés alapfogalmai Bizonylat: a gazdasági eseményekről, azok bekövetkezésének időpontjában kiállított okmány. Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylatok alapján lehet.
Bizonylati fegyelem: a könyvelés legyen pontos, megbízható és késedelemmentes A könyvelés fogalma: gazdasági események feljegyzése folyamatos rögzítés zárt rendszer, meghatározott szabályok szerint bizonylatokon alapszik Könyvelési tétel: egy gazdasági esemény konkrét rögzítési módja Kontírozás: a gazdasági események könyvelési tételekké alakítása
86
A könyvelés technikája Gazdasági események hatásainak rögzítése:
Mérleg / Eredménykimutatás: Nem lehet minden esemény után új beszámolót összeállítani – alkalmatlan eszköz Változásmérleg: Alkalmas csekély számú esemény hatásainak rögzítésére, de már közepes számú eseménynél sem használható módszer
Főkönyvi számla: A folyamatos eseményrögzítésre kitalált eszköz, a kimutatások egy-egy sorának (vagy azok egy részletének) állapotát és változásait rögzíti A számlák típusai Mérlegszámlák: Az egyes mérlegsorok részletes, elkülönített nyilvántartására szolgáló eszköz Adott vagyonrész (mérlegsor) növekedéseit, csökkenéseit tartja nyilván
Eredményszámlák: Eredménykimutatás sorainak részletes, elkülönített nyilvántartása számlákon A mérleg szerinti eredmény sor (számla) további részletezése újabb számlákon A bevételek és ráfordítások növekedéseit, csökkenéseit tartják nyilván
87
A számlák részei
Tartozik
Szám Név
Forgalom
Követel
Forgalom
Egyenleg Tartozik = Bal oldal
Követel = Jobb oldal
88
A főkönyvi számlák származtatása
Eszközök
Mérleg
Források
Eszköz + -
Tőke +
Eszköz + -
Kötelezettség +
Eszköz + -
Eredmény + Ráfordítás Bevétel + +
A kettős könyvelés rendszere Minden gazdasági esemény 2 helyen érinti a nyilvántartott vagyonrészeket (mérlegegyezőség megmaradása miatt) Minden eseményt 2 számlára kell könyvelnünk A 2 könyvelés egyike mindig Tartozik oldalra, a másik „lába” mindig Követel oldalra kerül
A Tartozik és Követel oldalakra könyvelt értékek összege mindig megegyezik A számlák összesített Tartozik forgalma megegyezik a számlák összesített Követel forgalmával A Tartozik egyenlegek összege megegyezik a Követel egyenlegek összegével (Mérlegegyezőség) 90
A pénz kialakulása 1. Csere: véletlen, majd kifejlett csere 2. Árupénz: a pénz általános egyenértékes, hasznos, tartós, osztható, homogén, esztétikus • Ókor: háziállatok, gabona, majd Kr.e. 640-től először Lüdiában nemesfém érmék • Középkor: változó nemesfém-tartalmú érmék (mono- és bimetallizmus), a pénzverés uralkodói monopólium 91
3. Pénzhelyettesítők: • A klasszikus papírpénz: a nemesfém érmék értéktelen, jegy formájú helyettesítője. Mindenkor felvehető, de lehetővé teszi a nagy távolságú fizetéseket. Használata egyszerűbb, kiküszöböli a kopási veszteséget. Kibocsátásának formái: - Pusztán nemesfém helyettesítésre - Állami vásárlás formájában, fedezetlen pénzkibocsátásként (Ha a pénzmennyiség nem haladja meg a minimális pénzszükségletet, 92 akkor nincs inflációs hatása
• A klasszikus bankjegy: Az áruforgalom állandó növekedése okozta relatív pénzhiány által életre hívott banki váltó.
Kibocsátásának folyamata: - A relatív pénzhiány kezelésének eszközeként megjelenik a vállalati váltó A vállalati váltók leszámítolása révén forgalomképesebb, un. banki váltók kerülnek forgalomba, melyeken nincs lejárat és kamat, egész címletekben kerülnek kibocsátásra. 93
A pénz funkciói A mai fizetőeszköz modern, belső érték nélküli hitelpénz. 1. Értékmérő: a pénz homogenitásából adódóan a gazdaság számbavételi egységeként funkcionál, alkalmas áruk árának, jövedelmek, vagyonok mérésére, összevetésére. Az arany esetében az értéket az emberiség valamiféle általános közmegegyezéssel állapította meg (aranypénz esetén az érték egyenlő a súllyal), később a pénzhelyettesítők értékét a pénzláb (egységnyi papírpénzért kapható aranymennyiség) határozza meg. 94
2. Forgalmi eszköz: A pénz alkalmas az áruk cseréjének közvetítésére (azonnali fizetés), ennek feltétele a pénz általános elfogadottsága. 3. Felhalmozási eszköz: a pénz a vagyontartás (leglikvidebb) eszköze lehet. 4. Fizetési eszköz: a pénz alkalmas halasztott fizetésre, hitelek nyújtására és visszafizetésére.
5. Világpénz: a pénz mindezen országhatáron kívül is betöltheti.
funkciókat 95
A modern pénz teremtése A modern, belső érték nélküli hitelpénzt a bankok teremtik: - hitelnyújtással (magánszférának, államnak) - külföldi fizetőeszköz vásárlásával
A bankrendszer lehet egyszintű, vagy kétszintű - az egyszintű bankrendszer sematikus ábrája: JEGYBANK
VÁLLALAT
VÁLLALAT
VÁLLALAT
VÁLLALAT
VÁLLALAT 96
- a kétszintű bankrendszer sematikus ábrája: JEGYBANK KERESKEDELMI BANK VÁLLALAT
VÁLLALAT
KERESKEDELMI BANK VÁLLALAT
KERESKEDELMI BANK VÁLLALAT
VÁLLALAT
97
A KERESKEDELMI BANKI ÜGYLETEK (Sági, 2007)
I. PASSZÍV BANKÜGYLETEK A passzív bankügyletek során a bank idegen forrásokat von be a banküzemi működésbe, tartozása keletkezik és egyidejűleg kötelezettséget vállal ezen források – megfelelő feltételekkel történő – visszafizetésére. BETÉTGYŰJTÉS
Betétgyűjtés a pénzeszközök egyedileg előre meg nem határozott személyektől történő gyűjtése oly módon, hogy azzal a betétgyűjtő tulajdonosként rendelkezhet, de köteles azt kamattal, és más előny biztosításával, vagy anélkül visszafizetni. 98
Betétet érvényes betétszerződés mellett lehet elhelyezni.
A pénzmosás elleni védekezés miatt betétet csak névre szólóan lehet elhelyezni. A betét hozama az EBKM (Egységesített Betéti Kamatláb Mutató) Számítása éven belül:
(k bv)i Elhelyezett betét ti i 1 1 r ( ) 365 n
a kamatfizetések száma az EBKM századrésze a betételhelyezés napjától az i-edik kamatfizetésig hátralévő napok száma (k+bv)i: az i-edik kifizetéskor (ténylegesen) kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege 99 n: r: ti :
Számítása éven túl: n
Elhelyezett betét i 1
(k bv)i (1 r )
ti 365
Az alkalmazás korlátai: - Változó kamatozás
- Határozatlan időre történő lekötés Betétbiztosítás: OBA/BEVA: 1 millió alatt 100%, 1-6 millió között 90%
100
HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK KIBOCSÁTÁSA - Kötvény - Letéti jegy: (Kizárólag hitelintézetek bocsátják ki.) BANKKÖZI FORRÁSOK - Rövid lejáratú tranzakciók
- A kereskedelmi bankok a hiányzó, illetve felesleges jegybankpénzben értelmezett likviditásukat cserélik el.
101
A KERESKEDELMI BANKI ÜGYLETEK (Sági, 2007)
II. AKTÍV BANKÜGYLETEK Az aktív bankügyletek során a bank a rendelkezésére álló források kihelyezését valósítja meg. VÁLLALKOZÓI HITELNYÚJTÁS
Folyószámlahitel: A
bank a hitelkeret terhére teljesíti azokat a megbízásokat, melyre a számlakövetelés nem nyújt fedezetet.
A hitelkeret általában egy évre szól és mértéke az ügyfél bonitásától függ, de hitel rövid lejáratú, átmenetileg hiányzó forrást pótol. Rulírozó jellegű: a számlára érkező jóváírások a 102 hitelkeretet automatikusan feltöltik.
Forgóeszközhitel:
A rövid lejáratú forgóeszközhitelt a bank az egyszeri, átmeneti forráscsökkenés, pénzügyi zavar áthidalására nyújtja. Fejlesztési hitel: A bank ebben az esetben tartós forgóeszköz, illetve beruházások finanszírozására egyedi hitelbírálat alapján nyújt hitelt. Projektfinanszírozás: Általában egy jogilag önálló társaság jön létre a projektcél megvalósítására. A hitel ekkor egyedi elbírálású, hosszú lejáratú, fedezete legtöbbször a projekt(társaság) várható jövedelmezősége.
103
Faktoring:
A faktorálás pénzkölcsönzést jelent számlakövetelés (csoportos) megvásárlása ellenében. SZÁLLÍTÓ 2. Azonnali fizetés (a számla 80-90%-a mínusz a faktorálási díj; a többi mínusz a kamat az ügylet zárásakor)
1. Áruszállítás halasztott fizetéssel
VEVŐ
3. Halasztott fizetés FAKTOR
A faktoring köthető visszkereseti joggal, vagy anélkül. Utóbbi esetben a szállító viseli a vevő nemfizetésének kockázatát. A
bank a faktoring szolgáltatás nyújtásával olyan ügyfeleknek is képes rentábilisan pénzt kihelyezni, akiknek számviteli adatai szerint ennek hiányában104nem nyújtana hitelt.
A faktoring vállalati előnyei a hitellel szemben: - Számviteli szemléletben a hitel növeli a kötelezettségeket, ezzel szemben a faktoring e nélkül javítja a likviditást. - A hitel volumene korlátos, míg a faktoring lehetősége elsősorban a vevő minősítésén (visszkereseti jog esetén a szállító bonitásán is) múlik. - A faktoringból származó pénzeszköz szabadon felhasználható, míg a hitel lehet kötött felhasználású. - A faktor a fizetés lebonyolításának átvállalásával sok adminisztratív tehertől menetesíti a szállítót. - A faktoring folyamatos finanszírozást biztosít, míg a hitel esetében ez nem nyilvánvaló.
A faktoring díjtételei: - Faktorálási díj: szerződéskötéskor előre fizetve, a követelés 0,5-1,5%a. - Kamat: BUBOR + 2,5-6 százalékpont az egész követelésre számítva - Esetleges szerződéskötési és egyéb díjak Összességében a fent megjelölt előnyök miatt a faktoring általában drágább, mint a bankhitel. 105 A díjak általában annak arányában csökkennek, ahogy növekszik a vevők száma, mivel ekkor kisebb a faktor kockázata.
Lízing:
A lízing termelő eszközök, illetve tartós fogyasztási cikkek speciális bérlete. Jogi szempontból pénzügyi lízing és operatív lízing különböztethető meg. A pénzügyi lízing: A lízingbeadó a lízingbevevő megbízása, igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt – – –
– – –
Lízingdíj ellenében A szerződésben rögzített időtartamra A lízingbevevő használatába, birtokába adja (azaz a lízingbevevő könyveiben szerepel, tehát ő számol el értékcsökkenést, de ebből adódóan csak a lízingdíj kamatrésze tekinthető költségnek) A lízingbevevőt terheli a használatból eredő minden költség Lízingbevevő jogosult a hasznok szedésére A szerződés végén a tulajdonjogot lízingbevevő maradványérték megfizetésével (nyíltvégű, ekkor a teljes ÁFA a használatbavételkor esedékes), vagy anélkül (zártvégű, ekkor az ÁFA a tőketörlesztésre 106 kerül felszámításra és a részletekkel együtt esedékes) megszerzi.
Az operatív lízing: Az operatív lízing a pénzügyi lízingtől a következőkben tér el: –
A lízingbevevőnek nem célja a tulajdonjog megszerzése
–
Az üzemeltetési költségeket a felek megosztják egymás között.
–
A lízingbeadó esetleges többletszolgáltatásokat is vállal.
–
A számviteli elszámolása azonos a bérletre vonatkozókkal, tehát a tárgy a lízingbeadó könyveiben szerepel, és ő számol el rá értékcsökkenést. Ekkor viszont lízingbevevő a teljes lízingdíjat költségként számolhatja el.
107
A KAMATSZÁMÍTÁS ALAPJAI 1 hónap =30 nap 1 negyedév =90 nap 1 félév =180 nap 1 év =360 nap ÉVES KAMATOZÁS
Éves kamatozás esetén a megadott kamatláb a kezdőtőkére vonatkozik és a kamatperiódus pontosan egy év.
C1 C0 i C0 Ahol Cn = a különböző időpontokban jelentkező tőke 108 i = nominális kamatláb
A JÖVŐÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA az egyszerű kamatozás módszerével
C1 C0 iC 0 C2 C0 iC 0 iC 0 C0 2iC 0 C3 C0 3iC 0 Cn C0 niC 0 Cn C0 (1 ni ) 109
A JÖVŐÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA a kamatos kamatozás módszerével
C1 C0 iC 0 C0 (1 i ) C2 C1 iC1 C1 (1 i ) C0 (1 i )(1 i ) C0 (1 i ) C3 C0 (1 i )
3
Cn C0 (1 i )
n
2
110
A JÖVŐÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA a vegyes kamatozás módszerével tőke
Vegyes kamat
Kamatos kamat
Egyszerű kamat
idő 111
Cn C0 (1 i) (1 n2i) n1
Ahol: n1 = egész évek száma n2 = tört év hossza (évben kifejezve)
Általában vegyes kamatozással bankok a betétek kamatait.
számítják
a
A teljes futamidőt két részre bontjuk: • Az egész évek alatt kamatosan kamatozik a betett összeg. • A tört év alatt az egyszerű kamatozás módszerét 112 használjuk.
ÉVEN BELÜLI KAMATOZÁS
Éven belüli kamatozás esetén a magadott kamatláb ugyancsak a kezdőtőkére vonatkozik, de a kamatperiódus rövidebb mint egy év. A probléma megoldásához bevezetése szükséges: Legyen:
néhány
új
szimbólum
m : a kamatperiódus száma egy évben ha a kamatperiódus=1nap, akkor m=360 ha a kamatperiódus=1hónap, akkor m=12 ha a kamatperiódus=1negyedév, akkor m=4 ha a kamatperiódus=1félév, akkor m=2 j : éven belüli (a kamatperiódusra vonatkozó) kamatláb N : a betét futamideje kamatperiódusokban mérve, N=n x m
Ezek alapján a kamatszámítási képletekbe: -az eddigi n helyére N lép -az eddigi i helyére j.
113
Az éven belüli egyszerű kamatozás
CN C0 (1 Nj ) Az éven belüli kamatos kamatozás
CN C0 (1 j )
N
Az éven belüli vegyes kamatozás
CN C0 (1 i) (1 N 2 j ) N1
114
Az éves kamatláb és az éven belüli kamatláb összefüggése kamatos kamat esetén
(1 j ) (1 i) N
n
Példa az éves kamatláb havi megfelelőjére kamatos kamat esetén
(1 j ) (1 i) 12
1
j 12 (1 i) 1 115
A JÖVŐÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA az állandó kamatozás módszerével Állandó kamatozás esetén a kamatozási periódus végtelenül kicsi, azaz tart a nullához. Ezt úgy képzelhetjük el, hogy a tőkéhez „másodpercenként” írjuk jóvá a kamatot, így az a következő másodpercben már a hozzáírt kamattal együtt kamatozik tovább. Az állandó kamatozás képlete:
Cn C0e
in
e=2,718 116
Az állandó kamatozás képletének levezetése
Cn C0 (1 i )
n mn
i C n C 0 1 m m m , x , x i 1 Cn C0 1 x
x in
1 1 x x Cn C0 e in
i n
lim
x
e i n 117
Az állandó kamatláb és a kamatos kamatláb összefüggése
in
(1 i ) e i ln(1 i ) n
Ahol: i = kamatos kamatláb i’= állandó kamatláb
118
A JELENÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA a kamatos kamatozás módszerével
Cn C0 (1 i )
n
Cn C0 n (1 i )
119
A JÁRADÉKSZÁMÍTÁS ALAPJAI AZ ANNUITÁS Az annuitás egy olyan véges fizetési sor, melynek tagjai egyenlő nagyságúak és egyenlő időközönként jelentkeznek. A következőkben olyan fizetési sorokat vizsgálunk, melyeknél a járadékperiódus és a kamatperiódus is pontosan egy év. Jelölések: Rn: A járadékérték különböző időpontokban q: (1+i) c: cash flow (pénzáramlás)
120
Az annuitás jövőértéke (gyűjtőjáradék)
R1 c1 R2 c2 c1q R3 c3 c2 q c1q 2 Rn cn cn 1q cn 2 q 2 ... c1q n 1 c1 c2 ... cn c Rn c(1 q q 2 ... q n 1 ) qn 1 qn 1 Rn c Rn c q 1 i A véges geometriai sor összegképlete n 1 k a ak ak 2 ... ak n 1 a 1 k
121
Az annuitás jelenértéke
q 1 Rn c i n
q 1 c Rn i R0 (1 i ) n (1 i ) n n
q 1 R0 c iq n n
Annuitásfaktor
qn 1 R0 c iq n n
iq c R0 122 n q 1
Az annuitás a gyakorlatban Az annuitás jelenérték képlet segítségével olyan hitelek törlesztését határozhatjuk meg, melyek esetében a törlesztő részletek a futamidő alatt állandó nagyságúak. A bank szempontjából ez olyan pénzkihelyezés, melyért cserében az adós meghatározott rendszerességgel (általában havonta, vagy évente) adott hitelkamat mellett egy állandó összeget törleszt.
Hiteltörlesztés (c) = R0 x Annuitásfaktor
c R0
jq
N
q 1 N
123
A törlesztési terv A törlesztési terv a hitel törlesztéséhez kapcsolódó: • év eleji, illetve az év végi hiteltartozást, • a kamatfizetést, • a tőketörlesztést, • és a törlesztőrészletet a törlesztési periódusokra lebontva, táblázatos formában mutatja. Törlesztési terv változó törlesztőrészletű hitel esetén Egy induló építőipari kisvállalkozás egy vésőgép megvásárlására 7 év futamidejű 10% p. a. kamatozású áruhitelt vett fel. A kezdeti financiális nehézségeket figyelembe véve a bankkal úgy állapodtak meg, hogy az első két évben nem kell tőkét törleszteni. A harmadik évtől évenként, a hitelösszeg 20%-t törlesztik. 124
Év
1 2 3 4 5 6 7
Hiteltartozás az év elején
Kamat
Tőke törlesztés
Részlet (2+3)
Hiteltartozás az év végén (1-3)
1
2
3
4
5
250000 250000 250000 200000 150000 100000 50000
25000 25000 25000 20000 15000 10000 5000
50000 50000 50000 50000 50000
25000 25000 75000 70000 65000 60000 55000
250000 250000 200000 150000 100000 50000 -
125000
250000
125
Törlesztési terv állandó törlesztőrészletű hitel esetén Egy induló építőipari kisvállalkozás egy vésőgép megvásárlására 7 év futamidejű 10% p. a. kamatozású áruhitelt vett fel. A bankkal állandó törlesztőrészletű hitelben állapodtak meg. A részleteket évente fizetik. Hiteltörlesztés (c) = R0 x Annuitásfaktor =250000 x 0,2054055 = 51351.38 Év
1 2 3 4 5 6 7
Hiteltartozás az év elején
Kamat
Tőke törlesztés
Részlet (2+3)
Hiteltartozás az év végén (1-3)
1
2
3
4
5
250000 223649 194662 162777 127703 89122 46683
25000 22365 19466 16278 12770 8912 4668
26351 28987 31885 35074 38581 42439 46683
51351 51351 51351 51351 51351 51351 51351
223649 194662 162777 127703 89122 46683 0
109460
250000
126
AZ ÜZLETI TERV
127
128
Az üzleti terv felépítése •
Fedőlap
•
Tartalomjegyzék
•
Összefoglaló
•
A vállalkozás, a termékek és szolgáltatások bemutatása; múlt, jelen, jövő A vállalkozás bemutatása (helyzetelemzés) A termék (szolgáltatás) bemutatása
•
Gazdasági környezetelemzés Az üzleti magatartás elvei, ügyfelek, érintettek A piac és a fogyasztói viselkedés elemzése
•
Az üzleti modell kialakítása Versenyelemzés, stratégiaalkotás
•
A vállalkozás működtetése Termelési, üzemeltetési terv Személyi feltételek, emberi erőforrások, humánpolitikai terv Pénzügyi terv Értékesítési terv, marketing terv
•
Az üzleti terv megvalósíthatósága Ütemterv a megvalósításhoz Kockázatelemzés
•
Mellékletek
129
A pénzügyi terv definíciója, felépítése •
A pénzügyi terv megmutatja a vállalkozás pénzügyi helyzetét, és elemzésként, előrejelzésként szolgál arra nézve, hogy a vállalkozás jövedelmezően működik – e, mennyi bevételre van ahhoz szükség, hogy a nyereséges és pénzügyileg stabil működés biztosítható legyen.
•
A finanszírozás módja
•
Beruházási terv
•
Bevételek Költségek, ráfordítások
•
Fedezeti pont
•
Mérleg
•
Eredménykimutatás
•
Cash-Flow
130
FELHASZNÁLT IRODALOM 1. Bánfi Tamás (szerk.) (2007): Pénzügytan. Egyetemi Tankönyv. Tanszék, Budapest. 2. Bencsik Mária, Szentkirályi Andrea (2011): Adózás alapjai, Óbudai Egyetem, jegyzet 3. Adójogszabályok 4. Keresztes József (2012): Számvitel előadásvázlatok, GDF
131
AZ ÉRTÉKPAPÍROK Az értékpapír fogalma - alapjogviszonya pénzkövetelés, vagy tagsági jogviszonyból eredő jogosultság, dologra vonatkozó tulajdonjog, vagy más jog. - az értékpapír a kibocsátó egyoldalú kötelezettségvállalása
feltétlen
és
- kiállítását jogszabály teszi lehetővé
- okirati, vagy dematerializált formában állítható elő 132
Magyarországon jogszabály által szabályozott értékpapírok - Váltó - Kötvény - Kincstárjegy - Részvény - Közraktári jegy, kárpótlási jegy, letéti jegy, jelzáloglevél, befektetési jegy, tőkejegy, vagyonjegy, szövetkezeti üzletrész, csekk, másodlagos értékpapírok. 133
Az értékpapírok csoportosítása Alapjogviszony szerint: - pénzkövetelésről szóló (váltó, kötvény) - részesedésről szóló (részvény) - áruval kapcsolatos tulajdonjogról, egyéb jogról szóló (közraktári jegy, kárpótlási jegy) Átruházási lehetőség szerint:
- bemutatóra szóló: átadás - névre szóló: engedményezés
- rendeletre szóló: forgatás
134
Hozam szerint:
- nem kamatozó (váltó, diszkont kötvény) - kamatozó (fix, változó)
- osztalékpapír (részvény) Lejárat szerint:
- rövid (éven belüli) - közép (1-5 év)
- hosszú (5 éven túli) - lejárat nélküli 135
Forgalomképesség szerint:
- közforgalmú (nyilvános kibocsátás) - meghatározott körben forgatható (zártkörű kibocsátás) Kibocsátás iránya szerint: - belföldre kibocsátott - külföldre kibocsátott A kibocsátó személye szerint: - állami - magán (részvény, vállalati kötvény) - bárki (váltó)
136
A VÁLTÓ (Tomori, 2007) A váltó a gazdálkodó szervezetek közötti 1 évet meg nem haladó időtartamra szóló kereskedelmi hitelezés eszköze. Pénzkövetelést magába foglaló, forgatható értékpapír.
A váltó típusai Az idegen váltó egy fizetési felszólítás, kibocsátója mást, harmadik személyt, a címzettet hívja fel fizetésre. A saját váltó fizetési ígéret, kiállítója a saját fizetését ígéri.
A váltókellékek Csak az az okirat minősül váltónak, mely a Váltórendeletben meghatározott tartalmi elemekkel 137 rendelkezik.
A KÖTVÉNY (Tomori, 2007) A kötvény névre szóló, pénzkövetelést, ezen belül hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. A kötvény kibocsátó (adós) arra kötelezi magát, hogy a névértéket, kamatot, vagy egyéb szolgáltatást a kötvény mindenkori tulajdonosának (hitelezőnek) a megjelölt módon és időben megfizet, illetve teljesít. Kötvény kibocsátására jogosult: - Az állam - Az MNB - Az önkormányzat - Nemzetközi szervezet
- Jogi személyiséggel rendelkező gazdálkodó szervet 138
A KINCSTÁRJEGY (Tomori, 2007) A kincstárjegy az állam által kibocsátható, maximum 1 éves futamidejű, pénzkövetelésről szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír.
Kibocsátásáról ennek céljáról, volumenéről az éves költségvetési törvény rendelkezik. Változatai: - Kamatozó - Diszkont: hozama a kibocsátáskori érték és a névérték különbözete. A kincstárjegyre alapvetően a kötvényekre vonatkozó szabályok érvényesek. 139
A RÉSZVÉNY (Tomori, 2007) A részvény a részvénytársaság által kibocsátott, tagsági jogot megtestesítő értékpapír. A részvény kellékei - A részvénytársaság cégneve, székhelye - A részvény sorszáma, sorozatszáma, névértéke, az első tulajdonos neve - A részvényhez fűződő jogok - Az alapszabály kelte, alaptőke nagysága, kibocsátott részvények száma - Cégszerű aláírás, az értékpapír kódja
A részvény átruházásának esetleges korlátozása
140
A részvényes jogai Tagsági jogok: - Részvétel a közgyűlésen - Szavazati jog - Kisebbségi jogok
Vagyoni jogok:
- Osztalék felvétele - Likvidációs hányadhoz való jog
141
A HITELEZÉS FOLYMATA (áttekintés)
1. Előzetes hiteltárgyalás 2. A hitelkérelem benyújtása 3. Hitelbírálat (alapja az ügyfélminősítő rendszer, mely keretein ebül a bank számszerűsíthető és szubjektív mutatók alapján értékelést)
4. Monitoring
142
BIZTOSÍTÉKOK
Óvadék Az óvadékból a bank a követelést közvetlenül, bírósági eljárás nélkül érvényesítheti. Lehet betét, értékpapír.
Zálogjog A zálogtárgyból történő kielégítés bírósági határozat alapján, végrehajtás útján történik. Minden esetben szükséges a zálogtárgy biztosítása. Jelzálog létrejöttéhez közhitelű nyilvántartásba (ingatlan, ill. közjegyzői nyilvántartás) vétel szükséges. Kézizálog esetén a zálogtárgy a zálogjogosult birtokába kerül.
Engedményezés Az engedményezés a követelés jogosultja személyében történő változás, mellyel a jogosult (hitelfelvevő) átruházza követelését a bankra. 143
Bankgarancia A bank a garanciaszerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek –így különösen eredmény beállta, vagy elmaradása, illetve okmányok benyújtása – esetében határidőn belül a kedvezményezettnek a meghatározott összeghatárig teljesíteni fog. ADÓS 2. Adós megbízza bankját, hogy vállaljon érte bankgaranciát
A
1. Hitelkapcsolat biztosíték igényével
BANK (GARÁNS)
HITELEZŐ
3. Garancianyilatkozat
bankgarancia önálló kötelezettségvállalás. A bankot a garancianyilatkozat köti a hitelezővel szemben, függetlenül az adós és bank közötti megbízástól és az adós és hitelező közötti alapjogviszonytól. A bank nem hozhat fel olyan kifogásokat, melyek az adóst az alapügyletből kifolyólag megilletik. 144
Néhány garanciatípus: Jólteljesítési garancia (szállító, vagy beruházó teljesítményéért) Előleg visszafizetési garancia (szállítóért) Szavatosssági garancia (a szállító jótállási kötelezettségeiért)
Fizetési garancia (vevőért)
Kezesség Amennyiben a kötelezett nem teljesít, kötelezettséget helyette a kezes teljesíti.
úgy
a
szerződési
A kezes oly módon köteles teljesíteni, miként a főadós adott esetben köteles lenne. A kezesség járulékos kötelezettségvállalás. - Egyszerű kezesség:
van sortartási kötelezettség
- Készfizető kezesség:
nincs sortartási kötelezettség
145
