SZEMINÁRIUMI FELADATGYŰJTEMÉNY Alkotmányjog 3. kurzushoz Információs jogok
ELTE Állam-‐ és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék www.alkjog.elte.hu 2014/15. tanév őszi félév
I. ALKOTMÁNYELMÉLETI VITAKÉRDÉSEK [az információs önrendelkezési jog morális aspektusai] I.1. Az ikerparadoxon Egy egypetéjű ikerpár – akiknek a génállománya szinte teljesen megegyezik – egyik tagja nagyon gazdag, a másik nagyon szegény. Az ikrek harminc évesek. Egy alkalommal a gazdag testvér egy genetikai vizsgálaton vesz részt, ami több millió forintba kerül. A vizsgálat olyan örökletes, genetikai betegséget tár fel, amely tíz éven belül, kezelés nélkül végzetes lenne, kezeléssel azonban a halál elkerülhető. Vegyük figyelembe az információs önrendelkezési jog különböző tartalmi elemeit, elsősorban azt, hogy saját személyes (itt: egészségügyi) adatait mindenki csak azzal kell, hogy megossza, akivel meg szeretné osztani, és azt is, hogy a saját személyes (egészségügyi) adataihoz mindenki hozzáférhet, ha akar, ha pedig nem, akkor el is zárkózhat a megismeréstől. a) Tegyük fel, hogy a testvérek nincsenek jóban, érzelmi kötelékük jó ideje megszűnt. Köteles-‐e a gazdag értesíteni a szegény testvérét arról, hogy feltehetően ő is egy örökletes és halálos betegségben szenved? Milyen érvek szólnak a kötelezettség fennállása mellett? Milyen érvek szolgálnak ellene? b) Tegyük fel, hogy a gazdag testvér saját elhatározása alapján nem szólt a szegénynek, a szegény testvér azonban megtudja, hogy a gazdag végeztetett egy genetikai vizsgálatot, és – mivel annak eredménye rá is vonatkozik – szeretné azt megismerni, aki viszont nem akarja ezt elmondani, hiszen ez egy drága vizsgálat, és nem akarja haragos testvérét ezzel is segíteni. Eltitkolhatja-‐e a gazdag testvér a genetikai betegségére vonatkozó adatokat a testvérétől? Milyen érvek szólnak e lehetőség fennállása mellett? Milyen érvek szólnak ellene? c) Tegyük fel, hogy a testvérek jó viszonyban vannak, és a szegény tud is arról, hogy testvére végeztetett egy ilyen vizsgálatot. Ő azonban olyan személyiség-‐típus, aki szereti homokba dugni a fejét, és nem akarja tudni, hogy mikor és miben fog meghalni. A gazdag azonban szeretné elmondani testvérének, hogy milyen eredményt hozott a vizsgálat. Köteles-‐e magában tartani a gazdag testvér, amit tud? Milyen érvek szólnak a kötelezettség fennállása mellett? Milyen érvek szólnak ellene? [az önrendelkezési jog határai, önsorsrontó döntések] I.2. Az igazság ára Az egyik kereskedelmi csatorna hétköznaponként 20:00 órakor vetíti az „Igazság ára” című vetélkedőműsort. A műsor lényege, hogy a jelentkezőket egy válogatás során alaposan kikérdezik magánéletükről, és a válaszok igazságtartalmát a jelentkezőkre kötött hazugságvizsgálóval ellenőrzik. Egyes kérdések csak kellemetlenek, míg mások a személyiség legmélyebb rétegeit feszegetik. Például: Reggelente tükörbe tud nézni smink nélkül? / Jobban szereti, ha az eszét és nem a dekoltázsát dicsérik? / Lecserélné-‐e családját? / Ön rasszista? / Húzott valaha is szándékosan hasznot egy jóbarátja szenvedéséből? / Mindig hűséges volt a férjéhez? / Van-‐e kedvence a gyermekei között? / Szorult Ön valaha pszichiátriai kezelésre? / Árulta már pénzért a testét? A műsorkészítők a válaszok alapján szelektálnak a jelentkezők közül, és a kiválasztott egyénekkel önálló műsort készítenek, ahol a korábban feltett kérdések közül válogatva egyre nagyobb pénzért egyre kínosabb kérdéseket szegeznek a játékosoknak. A hazugságvizsgálat eredményét a játékosok nem tudják előre, azt ők is csak a felvétel során ismerik meg. Ha a játékos a kérdésre ugyanazt a választ adja, mint az előszűrő során, akkor pénzt nyer, de ha csak egyet is elvét, azaz hazudik, minden korábbi nyereményét elveszíti. A műsorvezető a következő felvezetővel kezdi a műsort:
„Jó estét kívánok! A hazugság mindenkinél kiderül, így vagy úgy. Van, aki belebukik, van, aki bevallja, és van, akinek segítség kell, hogy titkos terhét letegye. Sokszor nem másoknak, hanem önmagunknak hazudunk. Az igazságnak ára van. 21 kérdés, 21 igaz válasz, 20 millió forint.” A jogeset feldolgozásához ajánlott források:
• •
az ORTT határozata a TV2 “Az igazság ára” című műsor kapcsán az ORTT határozat bírósági felülvizsgálati eljárása során született ítéletek: http://alapjogiiteletek.hu/server_side/download.php?generatedFileName=20131116195843.PD F&folderName=20131116 2197/2010. számú közigazgatási elvi határozat
• I.3. [a személyes adat fogalma] • Személyes adatnak minősül-‐e a biztosító call center szolgáltatásának igénybevétele során rögzített hangfelvétel? • Személyes adatnak minősül-‐e az a banki hitelügyintéző általi feljegyzés, miszerint „Kovács Lajos várhatóan nem fog meghalni tíz éven belül”? • Különleges adat-‐e a céges laptopon tárolt meztelen „selfie”? • Pszichológiai vizsgálat során készített gyermekrajz tekinthető-‐e a gyermek személyes adatának? Tekinthető-‐e a szülők személyes adatának? • Egy a magyar honlapok nézettségét mérő magáncég az interneten közzéteszi Top1000-‐es weblistáját. A lista az egyes oldalak látogatottsági statisztikái mellett tartalmazza az utolsó tíz látogató IP címét is. Nyilvánosságra került-‐e személyes adat a közzétételkor? Iránymutatásul ld. az EU 29. cikk alapján létrejött adatvédelmi munkacsoportjának 4/2007-‐es véleménye a személyes adat fogalmáról: http://ec.europa.eu/justice/policies/privacy/docs/wpdocs/2007/wp136_hu.pdf
II. TESZTKÉRDÉSEK
Kijelölt, a vizsga I. részében számon kérhető tananyag ● az előadáson elhangzottak ● Alapjogok 133-‐143. és 210-‐217. o. ● 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2-‐7. §, 10. §, 14-‐23. §, 26-‐33. §, valamint a jogállás garanciális szabályai tekintetében az V. fejezet ● 15/1991. (IV. 13.), 32/1992. (V. 29.), 36/1994. (VI. 24.), 12/2004. (IV. 7.), 5/2014. (II. 14.) AB határozat elvi tételei
II.1. Mely kategóriákba tartoznak a következő adatok? Besorolását röviden indokolja! (7 pont) • az Ön testsúlya: ____, mert • az ítéletet hirdető bíró képmása: ____, mert • a miniszter illetménye: ____, mert • a vasúti sínszálak gyártására kiírt közbeszerzési pályázat nyertese ____, mert • a köztársasági elnök családi és baráti körben megünnepelt születésnapjára meghívott személyek listája ____, mert
• • •
az egyetemi oktató előadásáról készített hangfelvétel ____, mert vadászrepülők beszerzésére vonatkozóm állambiztonsági okokból minősített adat ____, mert anonimizált bírósági határozat ____, mert
bizalmasan kezelendő személyes adat: A közérdekből nyilvános személyes adat: B bárki által megismerhető közérdekű adat: C nem nyilvános közérdekű adat: D közszerepléssel összefüggő nyilvános adat: E II.2. Relációanalízis: jelölje megfelelően az állításokat! A) az első tagmondat igaz, a második hamis B) az első tagmondat hamis, a második igaz C) mindkét tagmondat igaz és fennáll közöttük az ok-‐okozati összefüggés D) mindkét tagmondat igaz, de nincs közöttük ok-‐okozati összefüggés E) mindkét tagmondat hamis. Hagyományos postai direktmarketing esetében opt out alapú adatkezelés az irányadó, ezért postai címzett reklámküldemények természetes személyek számára a címzettek előzetes és kifejezett hozzájárulásának a hiányában is küldhető mindaddig, amíg a reklám címzettje nem tiltotta meg a reklám küldését. ____ Az adatkezelő és az adatfeldolgozó egyetemlegesen felelnek az érintettnek okozott kárért, ezért a károsult nem követelheti olyan kár megtérítését, amely saját felróható magatartásából származott. _____ A minősített adatok megismerésére irányuló igényeknek az adatkezelőnek nem kell eleget tennie, ezért nem kell megtéríteni a kárt annyiban, amennyiben az a károsult szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott. _____ A közérdekűadat-‐igénylést az adatkezelőnek főszabály szerint az igény előterjesztésétől számított 15 napon belül kell megválaszolni, ezért az azonnal megválaszolható közérdekűadat-‐kéréseket elegendő a 15. napon megválaszolni. ____ III.3. Húzza alá az állítások közül azokat, amelyek IGAZAK a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságra! • Elnökét a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés kilenc évre választja a képviselők kétharmadának szavazatával. • Elnöke az országgyűlési képviselők által interpellálható. • A hatóság vizsgálatát bejelentéssel bárki kezdeményezheti. • Kérelemre és hivatalból egyaránt folytathat adatvédelmi hatósági eljárást. • Adatvédelmi, valamint titokfelügyeleti hatósági eljárásban hozott határozata bíróság előtt megtámadható. • Adatkezelő részére ajánlást bocsáthat ki.
III. JOGESETEK III.1. Az Adatbánya Kft. adatlotto.hu néven egy új internetes honlapot hoz létre és működtet, amelyen minden nagykorú személy regisztrálhat. Az internetes oldalon a regisztrációt követően számos kérdésre várnak választ: meg kell adni nevet, címet, életkort, foglalkozást, továbbá a sportolási szokásokról, eddigi betegségekről, műtétekről, orvosi beavatkozásokról is be lehet számolni. A honlap arról tájékoztat, hogy az adatok megadása révén az Adatbánya Kft. egy olyan „kockázati profilt” alakít ki, amely alapján a Kft.-‐ vel kapcsolatban álló biztosítótársaságok személyre szabott szolgáltatásokat, például életbiztosításokat tudnak majd kínálni a regisztrált felhasználóknak. Az adatokat hiánytalanul kitöltők emellett egy sorsoláson vehetnek részt, amelynek a fődíja egy értékes utazás. P. I. egyetemi hallgató 2015 februárjában is regisztrál az oldalon, megadja a kért adatokat, egy héttel később azonban az egyik közösségi portálon több, a honlapon regisztrált ismerőse nagyszámú, kéretlen elektronikus levélről, telefonos ajánlattevőkről számolt be. Mindezek után P. I. már bánja könnyelmű lépését és 2015. március 20-‐án levelet küld az Adatbánya Kft. vezetőjének, amelyben tiltakozik a megadott adatok további kezelése ellen, és az összes általa megadott információ mielőbbi törlését kéri. Az adatlotto.hu honlapot üzemeltető társaság igazgatója 2015. április 15-‐én kelt e-‐mailben küldött válaszában közli, hogy nem kívánja törölni az információkat. Álláspontja szerint P. I. felnőtt ember, aki mindenféle külső kényszer nélkül, önként adta meg a kért információkat, az adatkezelés így semmi esetre sem lehet jogszerűtlen, utólag pedig nincs lehetősége arra, hogy meggondolja magát. 1. Minősítse az adatlotto.hu oldalon kért adatokat! 2. Jogszerűen kezeli-‐e P. I. a honlapon megadott adatait az Adatbánya Kft.? 3. Van-‐e lehetősége P. I.-‐nek arra, hogy tiltakozzon az adatok kezelése ellen, illetve a megadott adatok utólagos törlését kérje? Jogszerűen járt-‐e P. I. kérelmével kapcsolatban az Adatbánya Kft. igazgatója? 4. Milyen jogorvoslati lehetőségek állnak a rendelkezésére az elutasító választ követően, hová fordulhat P. I. az adatok törlésének elérése érdekében? 5. Az információs önrendelkezési jogot értelmező magyar alkotmánybírósági gyakorlat alapján minek minősíthető az Adatbánya Kft. azon gyakorlata, amely egy „kockázati profil” kialakítását tűzi ki célul? Van-‐e bármilyen fellépési lehetőség ezzel a gyakorlattal szemben? III.2. 2024 nyarán nagy felháborodást váltott ki, hogy a köztársasági elnök kegyelmet adott egy sikkasztásért jogerősen elítélt ügyvédnek, aki korábban az évfolyamtársa volt a jogi karon. A kormányzati működés és az igazságszolgáltatás átláthatóságáért küzdő egyik civil szervezet ügyvédje elektronikus levélben 2024. október 1-‐jén adatigénylési kérelemmel fordult a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz (KEH). Az ügyvéd arról kért tájékoztatást, hogy a KEH szervezetében az előző elnöki ciklushoz képest jelenleg összesen hány munkatárs foglalkozik a kegyelmi ügyekkel. Az ügyvéd továbbá a 2023-‐ban született valamennyi, kérelemnek helyt adó kegyelmi határozat, valamint az ezen ügyekben az igazságügyi minisztertől érkezett írásos vélemények másolatának megküldését kérte. A KEH főtitkára 2024. október 14-‐én kelt válaszában jelezte, hogy a munkatársak számára vonatkozó összehasonlító adatok esetében csak 15 napos határidő-‐hosszabbítással tudja megadni a választ. A főtitkár ugyanakkor megtagadta az egyes kegyelmi határozatok, valamint a miniszteri előzetes vélemények másolatának megküldését. Ezen adatok kiadásának megtagadását azzal indokolta, hogy azok a kérelmezők személyes adatait, illetve adott esetben minősített adatokat is tartalmazhatnak, a miniszteri előzetes vélemények pedig mint döntés-‐előkészítő adatok nem megismerhetők. A szervezet a döntéssel szemben bírósághoz fordul. 1. Megfelelt-‐e a formai feltételeknek az ügyvéd által benyújtott adatigénylés?
2. A törvényi kategóriák alapján milyen adattípusoknak felelnek meg a közérdekű adatigénylésben kért adatok? 3. Anyagi jogi és eljárási szempontból jogszerű volt-‐e a KEH főtitkárának eljárása az összehasonlító adatok megadása során a határidő meghosszabbításával kapcsolatban? 4. Anyagi jogi és eljárási szempontból jogszerűen tagadta-‐e meg a KEH főtitkára a kérelmezett határozatok, illetve miniszteri vélemények másolatainak megküldését? 5. A pernyertesség érdekében ki mit köteles bizonyítani a megindult bírósági eljárásban? Milyen alkotmányos megfontoláson alapszik a bizonyításra vonatkozó szabályozás? III.3. Aladár Vilmos (A. V.) 2012. május 2-‐án a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalához fordult azzal a kéréssel, hogy a hivatal egyrészt tájékoztassa őt arról, hogy az elmúlt egy évben a hivatal kinek adta át az ő nevét és lakcímét, másrészt adjon felvilágosítást arról, hogy ugyanebben az időszakban mennyi igazgatási szolgáltatási díjbevétele volt a hivatalnak nevek és lakcímek eladásából. A hivatal május 30-‐án válaszlevelében arról tájékoztatta A. V.-‐t, hogy a kért adatokról készült dokumentumokat 100 forint/oldal áron a hivatal ügyfélszolgálatán átveheti, vagy 150 forint/oldal áron a hivatal azt számára postázza. A levélben kérték, hogy a választott módról postafordultával értesítse a hivatalt. Minősítse a hivatal eljárását! III.4. F. Géza három barátjával az egyik kávézóban kávézgat. A kávézóba nem sokkal később betér a médiában hajdanán botrányos nőügyeiről is ismertté vált egykori belügyminiszter és felesége. A házaspár leül F. Géza társasága melletti asztalhoz. F. Géza ekkor előveszi mobiltelefonját és kb. tíz-‐ tizenöt képet készít a kávézó házaspárról, akik ez ellen folyamatosan tiltakoznak. F. Géza szerint viszont a volt miniszter közszereplő, ezért neki joga van a házaspárról fényképeket készíteni. Minősítse az esetet információs jogi szempontból! III.5. Hidegfalva polgármestere úgy döntött, hogy a község honlapján, illetve a községháza hirdetőtábláján listát tesz közzé azokról a személyekről, akik magukat rászorulónak vallva a várostól segélyt igényeltek, de azt mégsem vették át, vagy a megítélt támogatást később visszautasították. A lista a mintegy 500 érintett nevét, címét, születési dátumát, a rászorultság indokát, valamint a megítélt segély mértékét tartalmazta. Az eset hamar helyi, majd országos szintű botránnyá eszkalálódott, az ügyről „szégyenlista-‐botrány” szalagcím alatt minden híradó beszámolt. A település pillanatok alatt hírhedté vált polgármestere sajtónyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a városvezetést kizárólag jó szándék vezérelte; csupán megelégelték, hogy a listán szereplők magatartásukkal számos tisztességes, ténylegesen rászoruló polgárt kiszorítottak a támogatási rendszerből. A közzétételt követő napon a jegyző figyelmeztetésére, miszerint a lista közzététele jogszerűtlen, a képviselő-‐testület rendeletben rögzíti a szégyenlistákon közzétett adatok nyilvánosságát. A listán szereplő N. Viktort teljesen felháborítja az ügy. Ő egyébként azért nem vette fel a segélyt, mert időközben munkát talált, és ilyen körülmények között nem akart a város pénzén élősködni. Szeretne jogi eszközökkel fellépni az ügyben, ezért felkeresi azt a civil szervezetet, amelyik munkatársa a híradóban állást foglalt az ügyben. A civil szervezet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) irányítja Viktort, javasolva, hogy kezdeményezze adatvédelmi hatósági eljárás megindítását. 1. Köteles-‐e a polgármester betartani a segélyért folyamodók információs önrendelkezési jogát garantáló törvényi rendelkezéseket akkor, amikor szégyenlistát tesz közszemlére?
2. Fordulhat-‐e N. Viktor panaszával az NAIH-‐hoz, ha igen, milyen feltételekkel? 3. Információs jogi szempontból vizsgálja meg a szégyenlista közzétételét, és foglaljon állást annak jogszerűségéről! 4. Indul-‐e adatvédelmi hatósági eljárás az ügyben? 5. Milyen más alapjogvédő mechanizmus(oka)t ajánlhatott volna még a civil szervezet N. Viktor figyelmébe? III.6. Egy budapesti ruházati boltban a bevezetett biztonsági intézkedések (elektronikus lopásgátlók felszerelése, biztonsági őr foglalkoztatása) ellenére is tetemes leltárhiányok mutatkoznak. A biztonsági intézkedésekre figyelemmel a tulajdonos nem a vásárlókra, hanem alkalmazottaira kezd gyanakodni. Hogy kiderítse, ki áll a lopások mögött, úgy dönt, hogy – a mellékhelyiségek kivételével – rejtett kamerákat szerel fel a bolt minden helyiségében, beleértve a munkavállalók pihenőhelyiségét és öltözőjét is. 1. A törvényi szabályozás alapján a munkáltató köteles-‐e tiszteletben tartani munkavállalói információs önrendelkezési jogát? 2. Információs jogi szempontból jogszerű lépés volt a munkáltató részéről az üzlethelyiségben rejtett kamerákat elhelyezni? 3. Hogyan ítélné meg a fenti kérdést akkor, ha a videokamerák üzemeltetése jól látható figyelemfelkeltő ábrák elhelyezésével, továbbá a munkavállalók kimerítő tájékoztatásával történne? 4. Fordulhat-‐e H. G. az adatvédelmi hatósághoz, hogy kezdeményezze adatvédelmi hatósági eljárás megindítását?
IV. KULCSFOGALMAK
INFORMÁCIÓS ÖNRENDELKEZÉSI JOG jog a magánszférához * információs hatalom * harmadik generációs jog * szabadságjog * adatvédelem * személyiségprofil * információs önrendelkezés * személyes adat *adatvédelem magánjogi jogviszonyokban – az Infotv. hatálya * általános és szektorális adatvédelem * az adatkezelés jogalapja * az érvényes hozzájárulás kritériumai: határozottság, önkéntesség, tájékozottság * célhozkötöttség * közhatalomgyakorló személyek magánszférája * közszereplők magánszférája * az adatalany részvételi jogai * az adatkezelés átláthatósága * adatminőség *adatbiztonság * adatkezelő ~ adatfeldolgozó * felelősség * jogérvényesítés * hatósági jogvédelem * az NAIH jogállása, hatásköre, intézkedései * szankciók INFORMÁCIÓSZABADSÁG demokratikus igazolás * véleménynyilvánítás szabadsága * közérdekű adat * közérdekből nyilvános adat * alanyi jogi és intézményvédelmi oldal * megismerés és terjesztés szabadsága * az adatnyilvánosság elve * adatigénylés * az adatigény teljesítése * bírósági jogvédelem * elektronikus információszabadság * közzétételi kötelezettség * az állam titkai * a titkosítás alkotmányosságának kritériumai * közérdekű adat minősítése * titokfelügyeleti hatósági eljárás * magántitkok, üzleti titok * döntéselőkészítő adatok (a minősítés formai és tartalmi szempontú bírósági felülvizsgálatának alkotmányos követelménye) * személyes adatok *szinoptikus jogvédelem
