Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium

Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium Intézményi Minőségirányítási Programja

2009.

SZEMERE BERTALAN ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS GIMNÁZIUM INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM

Tartalom

1.

BEVEZETŐ ............................................................................................................................... 4

1.1.

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE ......................................................... 4

1.2.

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM CÉLJA .............................................................................. 6

1.3.

MINŐSÉGÜGYI ELŐZMÉNYEK ..................................................................................................................... 6

2.

FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA — AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK ..... 8

2.1.

FENNTARTÓI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZERREL VALÓ KAPCSOLAT ........................................................ 14

2.2.

AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ CÉLOK ÉS FELADATOK A FENNTARTÓI ELVÁRÁSOKNAK MEGFELELŐEN ..... 15

3.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA ....................................................................................... 16

3.1.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK ................................................................... 17

3.2.

JÖVŐKÉP ................................................................................................................................................. 19

4.

INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER ................................................................ 21

4.1.

AZ INTÉZMÉNYI MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MŰKÖDTETÉSÉNEK RENDJE .......................................... 21

4.2.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI RENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK SZERVEZETI KERETEI ................................................. 22

4.3.

A VEZETÉS FELELŐSSÉGE ........................................................................................................................ 23

4.4.

TÁMOGATÓ SZERVEZET LÉTREHOZÁSA .................................................................................................... 24

4.5.

ERŐFORRÁSOK BIZTOSÍTÁSA ................................................................................................................... 26

5.

JOGSZERŰ MŰKÖDÉS ......................................................................................................... 27

5.1.

A HOZZÁFÉRHETŐSÉG BIZTOSÍTÁSA ......................................................................................................... 27

5.2.

A MEGISMERÉS BIZTOSÍTÁSA ................................................................................................................... 27

5.3.

A FEJEZET TARTALMÁRA VONATKOZÓ KÜLSŐ SZABÁLYOZÁSOK .............................................................. 29

5.4.

A FEJEZET TARTALMÁRA VONATKOZÓ BELSŐ SZABÁLYOZÁSOK ............................................................... 29

6.

TERVEZÉS.............................................................................................................................. 30

6.1.

STRATÉGIAI TERVEZÉS (MIP, PEDAGÓGIAI PROGRAM, VEZETŐI PÁLYÁZAT) ............................................. 31

6.2.

ÉVES MUNKATERV .................................................................................................................................. 32

6.3.

A GYERMEKEKRE VONATKOZÓ ÉVES PEDAGÓGIAI TERVEZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS ............................................. 32

7.

ELLENŐRZÉS – ÉRTÉKELÉS ............................................................................................... 33

7.1.

AZ ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS LEHETSÉGES FORMÁI ............................................................................... 34

7.2.

A VEZETŐI ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS .................................................................................................... 35

7.3.

BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERV....................................................................................................................... 37

7.4.

AZ ELLENŐRZÉS FOLYAMATA .................................................................................................................. 39

7.5.

A GYERMEKEK FEJLETTSÉGI SZINTJÉNEK MÉRÉSE, ÉRTÉKELÉSE................................................................ 39

7.6.

A TANULÓK ELLENŐRZÉSI - ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE................................................................................ 41

7.7.

ÉRTÉKELÉS ÉS MINŐSÍTÉS ........................................................................................................................ 42

7.8.

AZ SZÓBELI ÉRTÉKELÉS FORMÁI .............................................................................................................. 44

2


7.9.

SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS ÍRÁSBAN .............................................................................................................. 44

7.10. A KÖZÖSSÉGI MUNKA, A KÖZÖSSÉG ÉRTÉKELÉSÉNEK FÓRUMAI ................................................................ 45 7.11. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSE ........................................................ 45 8.

MÉRÉSI RENDSZERÜNK ...................................................................................................... 52

8.1.

MÉRÉSI RENDSZERÜNK FELÜLVIZSGÁLATA .............................................................................................. 52

8.2.

A HELYI TANTERV KÖVETELMÉNYEINEK TELJESÍTÉSÉT VIZSGÁLÓ MÉRÉSEK ............................................. 53

8.3.

A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK MÉRÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAI ................................................... 53

8.4.

TANULÓI TELJESÍTMÉNYMÉRÉSEK TÁBLÁZATAI ....................................................................................... 54

8.5.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL ................................................................................................................... 61

9.

INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS .................................................................................................... 62

9.1.

INDIKÁTOROK AZ INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉSHEZ......................................................................................... 62

9.2.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS ..................................................................................................................... 64

9.3.

KMD - GYORS ÖNÉRTÉKELÉS MODELL .................................................................................................... 64

9.4.

ADOTTSÁG KRITÉRIUMOK ÉRTÉKELÉSE.................................................................................................... 68

9.5.

EREDMÉNY KRITÉRIUMOK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................................... 70

9.6.

A GYORS ÖNÉRTÉKELÉS EREDMÉNYEINEK FELHASZNÁLÁSA .................................................................... 71

9.7.

A GYORS ÖNÉRTÉKELÉS ELVÉGZÉSÉNEK (JAVASOLT) LÉPÉSEI .................................................................. 73

9.8.

A GYORS ÖNÉRTÉKELÉSHEZ TARTOZÓ FORMALAPOK ............................................................................... 74

9.9.

AZ IRÁNYÍTOTT ÖNÉRTÉKELÉS TERÜLETEI ............................................................................................... 74

10.

TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER .......................................................................... 76

10.1. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS SZEMPONTJAI ÉS ANNAK RENDJE .................................................................. 76 10.2. A VEZETŐI TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS ...................................................................................................... 79 10.3. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER A PEDAGÓGUSOK ÉS AZ ALKALMAZOTTAK SZÁMÁRA ..................... 82 10.4. INTÉZMÉNYÜNK ALKALMAZOTTAINAK ÉRTÉKELÉSE ................................................................................ 84 10.5. AZ ÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE ............................................................................................................... 87 10.6. MUNKATÁRSI MINŐSÍTÉSI LAPOK ............................................................................................................ 88 10.7. AZ ÉRTÉKELÉS CÉLJAI ............................................................................................................................. 99 10.8. KULCSKOMPETENCIÁK ÉS TARTALMI MEGHATÁROZÁSUK ...................................................................... 100 10.9. A TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER SZABÁLYOZÁSÁNAK SZEMPONTJAI ........................................... 101 10.10. A SZERVEZETI TELJESÍTMÉNY ELEMZÉSE ............................................................................................... 102 10.11. A PROGRAMBEVÁLÁS INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉSE .................................................................................... 104 11.

A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMAT LÉPÉSEI ............................................................. 107

12.

BEFEJEZÉS.......................................................................................................................... 109

13.

NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL........................................................................................... 110

14.

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK .................................................................................................. 111

3


1. BEVEZETŐ 1.1.

Az intézményi minőségirányítási program törvényi háttere

A 2003. évi LXI. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról a közoktatási intézmények számára előírja minőségirányítási programjuk elkészítését 2004. június 30.-ig, egyben 40.§ (10) és (11) bekezdése meghatározza a minőségirányítási program tartalmát is. Ezek szerint a közoktatási intézmény „…feladatai hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározza minőségpolitikáját. A minőségpolitika végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert épít ki és működtet. A minőségpolitikát és minőségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény minőségirányítási programjában kell meghatározni (a továbbiakban: intézményi minőségirányítási program). Az intézményi minőségirányítási programot az intézmény vezetője készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék [Kt. 60–61. §] és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat [Kt. 63. §] véleményét. Az intézményi minőségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszútávra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.” A Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium minőségirányítási rendszerének fejlesztése, működtetése érdekében érvényesíteni kívánja a többször módosított 1993. évi közoktatási törvény változásait. Ennek érdekében a 2004-ben létrehozott Intézményi Minőségirányítási Programját átdolgozza, aktualizálja. A közoktatási törvény módosítása utáni új elemek szabályozzák a közoktatási intézmények minőségfejlesztési gyakorlatát. Az Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítéséhez a teljesítményértékelési rendszer átalakítását az alábbi jogszabályok határozzák meg: 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (2008. szeptemberi módosítás) 40. § (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény

4


működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

Az

intézményi

minőségirányítási

programnak

tartalmaznia

kell

az

intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia. Az intézményi minőségirányítási programnak összhangban kell állnia az önkormányzati minőségirányítási programmal. A fenntartói irányítás keretében Budapest V. Kerületi Önkormányzata Minőségirányítási programját a Képviselő-testület a 36/2004. (I.11.) számú határozatában jóváhagyta.

5


1.2.

Az intézményi minőségirányítási program célja

A MIP a vezetést támogató hatékony eszközrendszer, mely a minőségi munkavégzés, a szervezetfejlesztés és az intézményi működési folyamatok fejlesztésének biztosítéka. Célja, hogy dokumentált formában kinyilvánítsa az intézmény minőségpolitikáját és a minőségcéljai megvalósítását szolgáló alapvető feladatokat. A minőségpolitika az intézmény, a szervezet működésének hosszú távra szóló elveit deklarálja. A minőségcélok a partneri igények és elvárások, valamint a pedagógiai program kiemelt szakmai céljainak elérését támogatják. A MIP meghatározza az intézmény működésének folyamatait, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési és értékelési feladatok végrehajtását.

1.3.

Minőségügyi előzmények

Iskolánkban 2003 szeptemberétől működik minőségirányítást támogató szervezet. A munkacsoport a Comenius 2000 I. modell alapján kezdett a minőségfejlesztés alapjainak lerakásához, a partneri igények feltérképezéséhez, a rejtett tartalékok feltárásához. A minőségfejlesztés bevezetésének lépéseit, a minőségirányítási programhoz csatolt ÜTEMTERV tartalmazza: folyamat szakaszai, időrendje, felelős személyek. Eddig megvalósított feladataink: 

A partneri igényfelmérés szabályzatának elkészítése



Az intézményi nyitott önértékelés elkészítése, elemzése



Mérőeszközök elkészítése



Az igény- és elégedettségmérés elvégzése, feldolgozása, az eredmények összegzése, megvitatása, összefoglaló elkészítése a mérési eredményekről



Intézkedési tervek beépítése a munkatervbe, napi munkába:  Tanulói fegyelem javítása 6


 Panaszkezelés  A beléptetés rendszere  Az ebédeltetés rendjének kialakítása  Dohányzás, alkohol és drog prevenció  Továbbképzési rend  Nyári tábor ügyeletének rendje  Az iskolai mérésekre való felkészülés szabályozása 

Az irányított önértékelés lebonyolítása a kidolgozott szempontrendszer alapján



Folyamataink meghatározása, folyamatszabályozások elkészítése  Éves munkaterv elkészítésének folyamatszabályozása  Éves értékelés folyamatszabályozása  Éves költségvetés elkészítésének folyamatszabályozása  Beiskolázási rendszer folyamatszabályozása  Információáramlás folyamatszabályozása  Pedagógusok belső ellenőrzésének folyamatszabályozása  Továbbképzési program elkészítésének folyamatszabályozása  Irányított önértékelés folyamatszabályozása  Gyakornoki képzés folyamatszabályozása  Fegyelmi eljárás folyamatszabályozása

A minőségirányítási program az intézmény stratégiai dokumentuma. Tartalmi cél: Partnerközpontú működés megvalósítása Legfontosabb partnereink: Közvetett partnereink:

Közvetlen partnerek:



Tanulók



Nevelési Tanácsadó



Szülők



Belvárosi Beszédjavító



Alkalmazottak



Gyermekjóléti Szolgálat



Fenntartó:



Pedagógiai Szolgáltató Központ



Oktatási Hivatal

Önkormányzata



Óvodák

DÖK



Apáczai Kiadó

Budapest 

Belváros-Lipótváros Főváros

V.

Kerület

7


2. FENNTARTÓI MINŐSÉGPOLITIKA — AZ INTÉZMÉNYRE VONATKOZÓ FELADATOK

„A fenntartó a minőségirányítási programban meghatározottak szerint működteti a minőségfejlesztési rendszerét, továbbá rendszeresen – ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként gazdálkodását,

egy alkalommal

működésének

törvényességét,

– ellenőrzi

a

hatékonyságát,

közoktatási intézmény a

szakmai

munka

eredményességét, továbbá a gyermek- és ifjúságvédelemi tevékenységét, a tanuló- és gyermekbaleset megelőzése érdekében tett intézkedéseket a nevelési és oktatási intézményben.” A

fenntartó

önkormányzat

(36/2004./i.11./ sz. hat.)


programjának

a partnerek elégedettségének biztosítása áll.

középpontjában Megvalósítása

érdekében, iskolánkra vonatkozóan az alábbi feladatokat tartalmazza:

8


ÁLTALÁNOS ISKOLA

Feladatok Az oktatás tartalmának és kínálatának fejlesztése Kulcskompetenciák fejlesztése

Sikerkritériumok, várható eredmények

Módszerek, eljárások

Változó elvárásoknak való megfelelés, alkalmazkodás

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Munkaközösségek, Folyamatosan szaktanárok, tanítók Felelősök, közreműködők

Innovációs programok; idegennyelvi órák, informatikai, művészeti foglalkozások Továbbhaladáshoz Tanulási módszerek taTanítók, szükséges alapismere- nítása; csoportbontásban napközis nevelők, tek, alapkészségek történő oktatás; nívószaktanárok megfelelő szintű alkal- csoportos oktatás mazása

Tehetségekkel és a hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás

Egyéni tanulási út biztosított; versenyeken eredményes szereplés

Differenciált, egyéni személyiség és készségfejlesztés; tanórán és tanórán kívül – szakkörök, önképzőkörök

A differenciált egyéni haladást biztosító tanulásszervezés és nevelés (SNI)

Egyéni bánásmód elvének érvényesítése; nevelőtestületi egységes elv érvényesülése

Motivációs jellegű Pedagógus közösegyéni, kiscsoportos ség rehabilitációs foglalkozások

Tanév folyamán

Tankötelezettség teljesítése

Tanulói továbbhaladás, átjárhatóság biztosított Nincsenek csellengő gyermekek; a másnapi tanórákra biztosított a felkészülés

A gyengébb képességűek egyéni fejlesztése

Igazgató

Folyamatosan

Együttműködés a közművelődési intézmény munkatársaival: a szabadidő hasznos eltöltése érdekében

Napközis nevelők, osztályfőnökök, szabadidő-szervező, könyvtáros tanár

Tanév folyamán, napközis táborokban

Tanulók, szülők naprakész információkat kapnak a lehetőségekről az egyéni életpálya tervezéséhez, és az azzal összefüggő továbbtanulási döntéshez

Intézmények együttműködése; pályaválasztási tanácsadó; önismereti tesztek; iskolalátogatások; továbbtanulási orvosi vizsgálat

Osztályfőnökök, Folyamatosan, iskola pályaválasztási felelős

Napközbeni, napközis ellátás biztosítása

Pályaorientáció, pályaválasztás segítése

Osztályfőnökök, szaktanárok, napközis nevelők

Folyamatosan

Év közben folyamatosan, és nyári táborokban

9


Feladatok Nevelési feladatok teljesítése a pedagógiai programban foglaltak szerint

A hátrányos helyzetű fiatalokkal való foglalkozás

Nemzetiségi oktatás, etnikai kisebbség oktatása

Tantárgyi értékelés iskolai rendszerének felülvizsgálata, korrekciója A pedagógiai program megvalósításának nyomon követése

A humán erőforrás hosszú távú tervének megvalósítása

A taneszközellátottság fejlesztése

Sikerkritériumok, várható eredmények Egészséges életmód, közösségi tanulói tevékenységek, szociális érzékenység, magatartás és viselkedéskultúra alkalmazása a mindennapi életben is szokássá válik


Mindennapos testmozgás, osztálykirándulások, diákönkormányzati tevékenységek; iskolaegészségügyi ellátás megszervezése, közéletiségre nevelés a diákönkormányzat munkájában Biztosított a képzésük, Hátránykompenzáció; fejlesztésük; a gyere- fejlesztésüket szolgáló kek a folyamatos fej- speciális programok allesztése eredményekalmazása; együttműköként igény esetén be- dés a Családsegítő- és jutnak a középfokú Gyermekjóléti Szolgálat oktatási intézmények- munkatársaival és a Nebe velési Tanácsadóval; logopédiai ellátás, gyógytestnevelés biztosítása Esélyegyenlőség lehe- Multikulturális nevelés tőségének megterem- oktatás; speciális tése; felkészítés a toprogramok tervezése, vábbtanulásra; tovább- átvétele tanulásuk kiszélesítése, szorgalmazása Elfogadott, egységes Tantárgyak követellesz a törvényi váltoményrendszere, a közzások miatti korrekoktatási törvény alapján ció után A pedagógia program Folyamatszabályozás; végrehajtásának érté- fejlesztési területek mikelése, reális helyzet- nőségközpontú elemzékép se; partnerekkel való kapcsolattartás módjainak kidolgozása, újraértelmezése Pedagógusok kompe- Továbbképzési terv, betenciájának növekedé- iskolázási terv; gyógyse pl.: a sajátos pedagógus logopédus, nevelést igénylőkkel fejlesztőpedagógus; és a hátrányos jelentkezés, elfogadás helyzetűek szükség szerint, fejlesztésével fogutódnevelés, szakvizsga lalkozóknál Az ellátottság közelíti Taneszközellátottság áta rendeletnek való tekintése; ésszerű igémegfelelést nyek felmérése; pályázatírás a fejlesztésre

Felelősök, közreműködők Igazgató, nevelőtestület, szülői munkaközösség, patronálói közösség, védőnök

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatosan

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök, Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, szülő Igazgatóhelyettes, osztályfőnökök, napközis nevelők, szaktanárok

Tanév folyamán, igény szerint nyári szünetben is

Igazgató, szaktanárok, tanítók

Tanévkezdés előtt

Igazgató, programkészítő, pedagógusok

Folyamatos

Igazgató

277/1997 (XII.22) Kormányrendelet szerint

Igazgató, gazdasági vezető, munkaközösségvezetők

Tanévkezdés előtt

Folyamatosan

10


Feladatok



Felelősök, közreműködők

Az intézményértékelési, minőségirányítási rendszer stratégiájának lebontása Intézményi együttműködés

Nő a szakmai munka Az eredmények számhatékonysága és a bavétele – prioritások partneri elégedettség állítása

Minőségi körök vezetői, partnerek képviselői

Kialakul a kölcsönös kapcsolat, megismerik egymás tevékenységét; részt vesznek közös projektekben

Igazgató, Munkaközösségvezetők, szaktanárok, tanítók

Kapcsolattartás a szülőkkel, fenntartóval, partnerekkel

Egységes szemlélet alakul ki a szülői ház és iskola között

Társintézményekkel szakmai tapasztalatcsere; óvodákkal, közművelődési intézményekkel, egészségügyi, gyermekjóléti intézményekkel, középiskolákkal; nyílt napok Szülői értekezletek, fo gadóórák, családlátogatás, szülői fórumok

Igazgatóhelyettes, szülői munkaközösség-vezető, osztályfőnökök, tanítók, szaktanárok Hatékony gazdálkoTörvény szerinti osz- Statisztikai adatok elem- Igazgató, dás; osztálylétszámok tálylétszámok zése, előrejelzések prog- gazdasági vezető kialakítása; férőhely- férőhely-kiasználtsága nosztizálása; évenkénti kihasználtság tekinte- a legoptimálisabb felülvizsgálata; az egy tében pedagógusra jutó tanuló számának aránya Nevelési, pedagógiai A kitűzött célokhoz Eredményesség és haté- Intézményvezető, program felülvizsgá- közelít a mindennapi konyság vizsgálat; ellen- programkészítő, lata nevelő-oktató munka őrzés, értékelés pedagógusok Az intézményi minő- Az elkészült program Helyzetértékelés, straté- Intézményvezető, ségirányítási program koherens az önkorgiai cél, feladat- és idő- minőségi körök felülvizsgálata, mányzati minőségirá- terv, ellenőrzési, mérés- vezetői, tagjai kiegészítése nyítási programmal, ez értékelési rendszer; fejalapján működik az in- lesztési mutatók, parttézmény minőségfejnerek elégedettségi lesztési rendszere szintje

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Tanév elején

Folyamatosan, az aktuális intézménynél

Tanévben folyamatosan

Beiskolázás időszaka, minden év októbere

2007. szept. 30-ig 2007. március 31.

11


GIMNÁZIUM Feladatok


Az intézmény minőségirányítási rendszerének kidolgozása, a program elkészítése

A minőségirányítási rendszer koherens az önkormányzati minőségirányítási program mal, ez alapján végzik az intézményi minőségfejlesztést A helyi tanterv teljes Az intézményi felülvizsgálata adottságok és kínálat, valamint a partneri igények koherensek


Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő 2004. június 30.

Helyzetelemzés, értékelés, célok, feladat- és időterv, ellenőrzési, mérés-értékelési, partneri elégedettségi mutatók, fejlesztési területek

Az intézmény vezetője, a minőségi körök vezetői és tagjai

Ellenőrzés, értékelés, az eredményesség, hatékonyság vizsgálata; tantárgyi értékelések felülvizsgálata Minőségfejlesztés, értékelés; elégedettségmérési kérdőívek

Intézményvezető 2011. június 30. és programkészítő, pedagógusok

Minőségirányítási rendszer stratégiai tervének évenkénti lebontása

Partnerközpontú működés

Saját tanulók gimnáziumban való továbbhaladásának biztosítása A kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés Nyelvi előkészítő osztály működtetése

A kilencedik évfolya- Szoros együttműködés a mon a saját tanulók két iskolafokozaton számának növekedése tanító tanárok között

Növekszik az emelt szinten érettségit tett tanulók száma 10. évfolyam végén a tanulók előrehozott nyelvi érettségi vizsgát tesznek Informatika oktatás ECDL vizsgát tett tanulók számának növekedése Tehetségekkel, a hát- Tanulmányi rányos helyzetűekkel; versenyek; csökken a az etnikai kisebbség- lemorzsolódás, biztohez tartozókkal való sított az esélyegyenlőfoglalkozás ség

Felelősök, közreműködők

Igazgató, igazgatóhelyettes, minőségi körök vezetői tagjai, pedagógusok

Felkészítő csoportok Szakmai működtetése munkaközösség vezetők Korszerű módszerek Iskolavezetés, alkalmazása szakmai munkaközösség

Korszerű módszerek Iskolavezetés, alkalmazása szakmai munkaközösség Az emelt szintű Szaktanárok, érettségire, tanulmányi gyermek- és ifjúversenyekre felkészítés; ságvédelmi differenciált felelős, személyiség- és képes- diákönkormányzat ségfejlesztés; felzárkóz- vezető, tató foglalkozások osztályfőnökök Az élethosszig tartó Eredményes oktatás A tanulás, tudás elisme- Szaktanárok, tanulásra való felkérése pályaválasztást seszítés gítő pedagógus, osztályfőnökök Készségek, képessé- Sikeres érettségi vizs- Kommunikációs, értel- Szaktanárok, gek magas szintű ga; önálló ismeretszer- mi, szociális, önismere- osztályfőnökök, fejlesztése, továbbfej- zési képesség ti, önfejlesztő, informá- szabadidő-szervelesztése kialakulása ciószerző, tároló, előhí- ző, vó képességek könyvtáros tanár fejlesztése.

A minőségirányítási rendszer elfogadását követően

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatos

Folyamatosan

Folyamatosan

Tanórán és a választható foglalkozásokon

12


Feladatok



Az oktatás tartalmi Módszertani színvonalának, az is- fejleődése meretek átadásának fejlesztése

kultúra Innovációs tanítási programok, változatos tanórai és tanórán kívüli tevékenységek, ismeretszerzési módok, kapcsolatok a könyvtárral, művelődési házzal A beiskolázás tudaOptimális beiskolázási Iskolaismertetők, szülői tos tervezése, mutatók értekezletek kerületben élő és tanuló gyermekek felvételének szorgalmazása Pályaválasztás segíTovábbtanulás Személyiségfejlesztő, tése felsőoktatási int.-ben önismereti tréning; páaz érettségi utáni lyaválasztási szaktaszakképzése való be- nácsadás, tájékozódás a kapcsolódás felsőfokú felvételikkel kapcsolatban Taneszköz ellátottság Az ellátottság közelíti Taneszköz ellátottság fejlesztése a rendeletnek való áttekintése; igények, megfelelést szükségletek felmérése, pályázatírással való bővítése A humán erőforrás Pedagógusok kompe- Továbbképzési és beisújabb hosszú távú tenciájának növelése kolázási terv elkészítése tervének a jelentkezések és elfomegvalósítása gadások figyelembevételével Költség-hatékony Optimális férőhelyki- Statisztikai adatok, előgazdálkodás használtság; törvény rejelzések elemzése, pászerinti osztálylétszá- lyázatírás mok A folyamatos évenPontos ismeret az Szaktárgyi és attitűd ként tervezett belső eredményességről, ha- mérések, értékelések; ellenőrzés, mérésladási irányokról, a tanórai munkák, váértékelés pedagógusok munká- lasztható foglalkozások járól ellenőrzése, értékelése

Felelősök, közreműködők Szaktanárok, könyvtáros tanár

Megvalósítás időszaka, gyakorisága, határidő Folyamatosan

Igazgató, pályaválasztást segítő pedagógusok

Folyamatosan

Osztályfőnökök, szaktanárok, pályaválasztási felelős

Folyamatosan

Igazgató, gazdasági vezető, munkaközösségvezető k

Tanév kezdése előtt

Intézményvezető, munkaközösségvezetők, szaktanárok

277/1999 (XII.22) Kormányrendelet szerint

Igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető

Évenkénti felülvizsgálat

Igazgató ellenőrzési tervének megfelelően; munkaközösségvezetők, osztályfőnökök

Bemenet, folyamat, kimenet mérése a megfelelő időszakban8

A fenntartói elvárásokhoz rendelt sikerkritériumok elérése a célunk. Teljesítésével akkor vagyunk elégedettek, ha a főbb területeken a partnereink elégedettsége 10%-kal nő. Elégedettségük mérése rendszeresen (három évente) történik. A fenntartó által meghatározott feladatok színvonalas ellátásához rendelkezünk a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel. 13


2.1.

Fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolat

Intézményünk minőségirányítási programjában az alábbiak szerint rögzítjük a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatot: 1. Az Önkormányzati Minőségirányítási Programban szereplő intézményünkre vonatkozó feladatokat és elvárásokat beépítettük saját programunkba. A feladatokhoz rendelt sikerkritériumokat elérendő célként határoztuk meg. A célok mellé teljesíthető feladatokat állítottunk. 2. A feladatok elvégzéséről, működésünk eredményességéről minden évben számot adunk írásos, vezetői beszámoló formájában, melynek szempontrendszerét a fenntartó határozza meg számunkra. Ebben a belső teljesítményértékelések és tanulói mérési eredmények is jelentős tényezőként szerepelnek. 3. A fenntartó a négyévenkénti ellenőrzések keretében rendszeresen vizsgálja pénzügyi, gazdasági, szakmai – pedagógiai és tanügyigazgatási tevékenységünket. Ezek tapasztalatairól írásos beszámoló készül minden esetben, melyben az eredményesen működő területeket és a hiányosságokat is szerepeltetik. A hiányok pótlására is javaslatot tesznek. Ezek javításáról visszatérő látogatás során győződnek meg. Legutóbb 2006-ban volt intézményünkben átfogó fenntartói vizsgálat. A vizsgálat szempontrendszerét előzetesen rendelkezésünkre bocsátotta. 4. A fenntartó az alábbiakban szereplő tanulói teljesítménymérési rendszer működése során begyűjtött adatok elemzéséből állapítja meg az egyes intézmények eredményességét, a hozzáadott pedagógiai értéket. 5. A partnerközpontú működés, valamint a vezetői, szervezetépítő tevékenység sikerességéről 3 évente számolunk be a fenntartónak saját, minőségfejlesztő rendszerünk keretében. Ez az intézményünkben a Közoktatási Minőségéért Díj (KMD) szempontrendszerén alapul. Ezen irányított önértékelés lehetővé teszi a fenntartó számára annak megítélését, hogy az intézmény milyen mértékben tudta megközelíteni a stratégiai céljait és a vezető hogyan tudott ehhez hozzájárulni. 6. Minden tanév végén írásban értékeli a szülői szervezet az intézmény minőségfejlesztéssel

14


összefüggő tevékenységét, melyet megküldünk a fenntartónak.

A fenntartó ezekből nyert információkat elemezve alakítja ki az egyes intézmények működéséről megfogalmazott értékelését. Ezt minden évben értékelő beszélgetés formájában hozza az intézményvezetők tudomására. 7. A fenntartó a tanév végén a kerületben működő információs rendszeren, honlapján keresztül hozza nyilvánosságra a minőségfejlesztés során javasolt intézkedéseket.

2.2.

Az intézményre vonatkozó célok és feladatok a fenntartói elvárásoknak megfelelően

Célok

Feladatok

Biztosítani kell minden gyermek számára a folyamatos minőségi oktatást, nevelést, egyenlő esélyt a fejlődésre.

Az iskolai munka a szülők, a fenntartó, a

helyi

társadalom

számára egyaránt látható, ismert

A

tanulók

igazodó

egyéni

igényeihez

differenciált

fejlesztés

feltételeinek megteremtése.

A

partnerközpontú

működés

állandóan biztosítva legyen.

legyen.

Szakmai színvonal fejlesztése, a továbbtanulás megteremtése.

feltételeinek

A tanulók

egyéni

fejlődésének

nyomon követéséhez az iskolai dokumentáció tudatos és rendszeres vezetése.

15


3. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGPOLITIKA A Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium tudatosan és szakmai igénnyel megteremtette a sajátos körülményeihez igazodó, egyéni arculatú helyi nevelési rendszerét. Munkánk során azonos hangsúllyal vettük figyelembe a központi előírásokat, a helyileg megfogalmazódó igényeket és szükségleteket. Ismerve a nevelőtestület erényeit, az intézmény lehetőségeit, képesek és felkészültek vagyunk folytatni a színvonalas szakmai munkát, és megoldani az oktatás soron lévő tartalmi átalakítását. Megnövekedett feladatainkban iskolánk névadójának gondolatát követjük:

„Cselekedjünk, mert az élet csak a tett, mert csak a tettnek van emlékezete.” /Szemere Bertalan/ Minőségfelfogásunk középpontjában partnereink elégedettségének biztosítása áll. A minőségbiztosítást a minőség megőrzését és továbbfejlesztését szolgáló stratégiának tekintjük. A közoktatási intézményben tanuló diákok és szüleik az ott dolgozó pedagógusok, valamint a fenntartó igényeinek figyelembevételével elkötelezettek vagyunk a szakmai munka és az intézményi működés színvonalának folyamatos fejlesztése iránt. A minőségértékelési – minőségbiztosítási folyamat olyan önértékelésen alapuló folyamatos és tudatos tevékenység, amely az intézmény kitűzött céljainak és a tényleges munka

eredményeinek

közelítését

szolgálja.

Ezzel

egyidejűleg

megvalósul

a

tevékenységrendszer és a szervezet hatékonyságelemzése, hatékonyságfejlesztése. Célja: a nevelés – tanítás – tanulási folyamatoknak, valamint az intézmény működésének nyomon követése, javítása. Formája:



folyamatba ágyazott önértékelés;



rendszerelvű, célorientált tervezés;



belső ellenőrzés, értékelés nyomon követése;



az iskolahasználók: a tanulók, a szülők, a pedagógusok és a dolgozók igényeinek, elégedettségének nyomon követése;



külső kontroll, tanácsadás.

Az intézményvezetés tudatosítja a munkatársakban a vonatkozó jogszabályokat, törvényi

16


kötelezettségeket, jogokat, valamint a szakmai elvárások fontosságát. A színvonalas munkavégzéshez, minőségfejlesztéshez szükséges erőforrásokat a vezető biztosítja. Az emberi erőforrás tudatos tervezésével, fejlesztésével (képzés, önképzés) a társadalmi és partneri igényeknek való megfelelést biztosítjuk. Rendszeres visszajelzést gyűjtünk céljaink megvalósulásáról, és a munkatársak elégedettségéről. Szervezeti céljainkat egyértelműen megfogalmazzuk a munkatársak számára, bevonjuk őket a döntéshozatalba. Biztosítjuk a hatékony csoportmunka feltételeit. A hatékony és eredményes munkavégzést elismerjük, ennek ösztönző rendszerét kidolgoztuk, működtetjük.

3.1.

A minőségfejlesztéssel kapcsolatos követelmények

Az iskola közszolgáltatóként az iskolahasználók igényeit szem előtt tartva testületileg valósítja meg a minőségbiztosítással kapcsolatos követelményeket: 

hozzájutás: az iskola által szervezett programok minden résztvevő számára elérhetők legyenek;



kommunikáció: az iskolahasználókat érintő ügyekben folyamatosan pontos tájékoztatást nyújt;



kompetencia: az iskola pedagógiai és technikai dolgozói rendelkezzenek a szükséges képesítéssel és tudással;



felelősségtudat: a felelős munkavégzés lényege, hogy elsősorban a ránk bízott tanulók érdekeit kell figyelembe venni;



megbízhatóság: a nevelő oktató munkából adódó feladatokat határozottan, következetesen, ellentmondások nélküli fellépéssel szakszerűen kell végezni;



megelőzés: megelőzendő a problémák kezelhetetlenné válása, előrelátóan, gyorsan kell reagálni;



biztonság: az iskolahasználóknak minden kétséget kizáró módon érezni kell, hogy az intézmény értük van.

A minőségbiztosítás szemszögéből nézve az iskola akkor látja el jól a feladatát, ha a társadalom által képviselt értékeken alapulva, megfelel a felhasználói elvárásoknak a törvényi, jogszabályi előírások keretei között.

17


A minőség fogalma úgyszintén magába foglalja a nevelés és oktatás folyamatának véget nem érő fejlesztését, tökéletesítését. A minőség erkölcsi hozzáállás is egyben.

A minőséggel kapcsolatos négy legfontosabb tényező:

Humán erőforrás

Felszereltség Hatás

Módszerek

Munkakörülmények

A minőség múlik a kiválasztáson, a képzésen, az együttműködésen és a szervezettségen. A diákokat meg kell tanítani, hogyan kell részt venniük a saját oktatási folyamatukban. Az iskola munkatársai számára hasznos saját szakterületükön és személyes környezetükön túlmutató tudásuk gyarapítása. A pedagógusnak sajátos a szerepe, amelyben differenciáltan érvényre jut a szervezőirányító, az informátor, a közreműködő, a tanácsadó, a partner, a segítő, a kooperátor szerep. A megváltozott társadalomban a pedagógus nem csak az ismeretek forrása és normákat közvetítő személyiség; egyrészt a tanulókkal való együttműködésre, másrészt a tanulók egymás közötti kooperációjára irányul tevékenysége. Ebben nagy szerepe van a szakismeretnek

és

a

szociális

képességeinek;

mint

türelem,

kiegyensúlyozottság,

következetesség, gyors döntési képesség, érdeklődés, felelősségérzet, elkötelezettség értékek, eszmék, ügyek iránt; gyors helyzetfelismerés, kritikus magatartás, interperszonális kapcsolatok létrehozásának és közvetítésének képessége, jó légkör teremtése, igazságosság, pedagógiai felkészültség. A pedagógus olyan vezető, aki gyermekközösséget irányít, nevel és oktató-nevelő munkájának eredményessége, a tanulókkal való viszonyának alakulása alapvetően személyiségjegyeitől, vezetési és nevelési stílusától függ. 18


3.2.

Jövőkép

Folyamatosan jó minőségű oktató-nevelő munkát végzünk a tanulók és szüleik megelégedésére. Iskolánk egyéni arculata, eredményei ismertek a kerületben és a fővárosban. Hatékonyan működik külső- belső kommunikációnk. Partnereinkkel egymást segítő, élő kapcsolatunk van. Törekvésünk szerint az iskola pedagógiai programja és helyi tanterve felépítése szempontjából követelményközpontú, pedagógiai koncepciója szerint tanulóközpontú. Egyensúlyba kívánjuk helyezni a személyiségfejlesztést azokkal a közvetíteni kívánt ismeretekkel, amelyek válasz adnak a XXI. század pedagógiai kihívásaira. Az iskolai tevékenység minden eleme a sokoldalú személyiségfejlesztést szolgálja. Ennek fontos összetevői: - az alapvető készségek biztosítása, -a képességek fejlesztése,-a tehetséggondozás, - a szociális hátrányok, tanulási nehézségek enyhítését segítő foglalkozások, - felkészítés az ismeretszerzésre. Igényes, harmonikus életvitelre nevelés folyik intézményünkben, helyes beállítódást alakítunk ki a tárgyi és a természeti környezettel, a hazával, a hagyományokkal szemben Pedagógiai céljaink megvalósításához minden szakmai segítséget megkapunk a velünk együttműködő szakemberektől és intézményektől. Lehetőség van az egyéni fejlődésünket előmozdító továbbképzésekben való részvételre (beleértve a nyelvtanulást és számítógépes ismereteink karbantartását), szakvizsgák megszerzésére. Időnk, lehetőségünk van a szakirodalommal való elmélyült foglalkozásra, tudományos munkára a szakterületünkön. Az iskolai oktatás- nevelés segítésére kiadványokat, segédanyagokat készítünk. Több hasonló külföldi intézménnyel állunk szakmai kapcsolatban. Reális ismeretekkel rendelkezünk nemzetközi összehasonlításban a Magyarországon megvalósítható fejlesztés lehetőségeivel kapcsolatban. Tanulmányutakon, felkészítéseken veszünk részt. Jó tárgyi felszereltségünk biztosítja az eredményes pedagógiai tevékenység feltételeit. Szakmai munkánk elismert a fenntartó részéről is. Ehhez kapcsolódik anyagi elismertségünk. A fenntartó által biztosított, a munkatervünkhöz igazodó költségvetésünket folyamatosan ki tudjuk egészíteni egyéb források által (pályázat).

19


KÜLDETÉSNYILATKOZAT Intézményünkben általános iskolai és gimnáziumi osztályokban folyik képzés. Célunk:  készségek, képességek magas szintű fejlesztése,  a tanulóközpontú működés megvalósításával a belső méréseken alapuló továbbhaladás biztosítása,  az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés,  a pályaorientáció, pályaválasztás segítése,  az érettségire való felkészítés. Követelményeink, elvárásaink magasak, arányban állnak az iskolában folyó oktatás színvonalával. Fontosnak tartjuk, hogy a hátrányokkal küzdő és sajátos nevelési igényű gyermekek is megfelelő ellátásban, speciális fejlesztésben részesüljenek. A tanár- diák viszonyt az őszinteség, a felelősségérzet és az emberséges bánásmód hatja át. A Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium kiemelt pedagógiai törekvése a tanulói „énkép” kialakításában az alábbi hitvallásban fogalmazódik meg:

„Szerezd meg a tudást, alázattal műveld és élj kulturáltan!” Iskolánk tárgyi felszereltsége megfelelő, tantermeink, közvetlen környezetünk rendezett, esztétikus. Iskolánk közössége folyamatos fejlődésre, fejlesztésre törekszik. Sikeres működésünket segíti az intézményi minőségirányítási rendszer működtetése.

Munkánkat kíséri a következő frappánsan megfogalmazott gondolat:

„A siker nem igényel magyarázatot. A kudarc nem veszi figyelembe az alibit.” / N. Hill /

20


4. INTÉZMÉNYI MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 4.1.

Az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésének rendje

A minőségbiztosítást a minőség megőrzését és továbbfejlesztését szolgáló stratégiának tekintjük.

Az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésének célja: 

annak tudatosítása az intézmény valamennyi munkatársában, hogy az intézmény tevékenysége szolgáltatás, melynek számos érdekeltje, partnere van, s hogy törekedni kell az intézmény által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó igények, elvárások, vélemények megismerésére;



az intézmény ismerje meg partnereinek igényeit, azokat szakmai küldetéssé érlelje, folyamatosan tájékozódjon annak teljesülésérõl, és a partneri visszajelzések alapján végezze el a szükséges korrekciókat.

Formája: 

folyamatba ágyazott önértékelés;



rendszerelvű, célorientált tervezés;



belső ellenőrzés, értékelés nyomon követése;



az iskolahasználók: a tanulók, a szülők, a pedagógusok és a dolgozók igényeinek, elégedettségének nyomon követése;



külső kontroll, tanácsadás.

Az intézményi minőségfejlesztési rendszer működtetésének gyakorlata: 1.

Az intézmény rendszeres (3 évenkénti) önértékelésen alapuló minőségfejlesztési gyakorlatot alakított ki. Az önértékelés kiterjed az intézményi működés minden területére (az adottságokra) és az elért eredményekre egyaránt. Modelljéül a Közoktatás Minőségéért Díj Gyors Önértékelése szolgál.

21


2.

Az intézmény rendszeresen vizsgálja partnerei elégedettségét. Ennek célja: 

az

intézmény

partnerei

által

támasztott

elvárások,

elégedettség

és

elégedetlenség megismerése 

a testület belső csoportjai által javasolt fejlesztési elképzelések „szondázása” a partnerek körében,

 3.

új ötletek, javaslatok gyűjtése a problémák megoldására.

Az intézményi önértékelés eredményei, valamint a partneri igényfelmérés során nyert adatokra támaszkodva, az intézményi minőségfejlesztési csoport és az intézmény vezetése kijelöli a célokat és a prioritásokat, a fejlesztendő területeket.

4.

Az előző pont alapján a minőségfejlesztés feladataiba bevont munkatársak intézkedési tervet, illetve folyamatszabályozásokat készítenek (cselekvési sor, erőforrások, felelősök, az elvárt eredmény, annak mérési és értékelési módja).

5.

Az intézkedési tervek megvalósítását az intézményi minőségügyi vezető ellenőrzi, s minden tanév során kétszer, nevelési értekezlet keretében értékeli a tantestület az intézkedési terv megvalósulásának mértékét. Erről írásos anyagot készít, melyet az igazgató hagy jóvá.

6.

Amennyiben az intézkedési tervek végrehajtásának elemzése azt indokolttá teszi, a minőségügyi vezető korrekciós tervet készít, és gondoskodik annak megvalósításáról.

4.2.

A minőségfejlesztési rendszer működésének szervezeti keretei

Az intézmény vezetője felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, ezen belül többek között az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási programjának működéséért. A minőségfejlesztési feladatok végrehajtásának szervezése, összehangolása az intézményi minőségfejlesztési team feladata. A minőségfejlesztési team szervezi a minőségfejlesztési folyamat egyes tevékenységeinek végrehajtását, figyelemmel kíséri a célok teljesülését.

22


Szervezeti céljaink: 1. Jól felkészült, az új módszerek alkalmazására kész, megújulásra képes legyen a tantestületünk. 2. Pedagógusaink munkájuk során legyenek a minőség iránt elkötelezettek, segítőkészek a partnereikkel szemben. 3. Munkatársaink legyenek elégedettek munkakörülményeikkel.

4.3.

A vezetés felelőssége

Cél: Az intézmény vezetése biztosítsa minőség iránti elkötelezettségét a működés rendjét, a folyamatos fejlesztéshez és szervezeti kultúra fejlesztéséhez szükséges erőforrásokat a partneri elvárásoknak megfelelően, a külső és belső jogrendszer és szabályozók előírásainak betartásával,

a

minőségpolitikai

nyilatkozat,

pedagógiai

program

ötévenkénti

felülvizsgálatával, éves munkatervek készítésével, a három évenkénti irányított önértékelés lebonyolításával. A

minőségfejlesztés

tevékenységbe

újfajta

bekapcsolódó

vezetői

kollégák

szemléletet

fontos

igényel.

szerephez

A

jutnak

minőségfejlesztő szervezeti

szintű

látásmódjukkal, problémamegoldó technikák alkalmazásával. A fejlesztő munkát a vezető az irányítás eszközeivel támogatja (kinevezések, felelősségi körök, hatáskörök, elismerések). A fejlesztő javaslatok elfogadásához az egész testület jóváhagyása szükséges.

Vezetői célok a minőségfejlesztés során: 

egyenletesessé, kiszámíthatóvá és partnerközpontúvá tenni az intézmény működését,



olyan működést biztosítani, amely alkalmassá teszi az intézményt a felmerülő problémák megelőzésére, kezelésére, javítására,



pozitív, problémamegoldó kultúra kialakítása a szervezetben,



konszenzusos

és

szakmai

alapú

szervezet

átalakítás

a

minőségfejlesztő

tevékenységben résztvevő csoportok segítségével, a stratégiai és minőségi céloknak megfelelően.

23


Vezetői feladatok ezzel összefüggésben:  a munkatársak folyamatos motiválása, értékelése, képzése  programok, projektek támogatása (tervezés, irányítás összehangolás),  minőségközpontú szemléletváltás megvalósítása.

A megalakult csoportok vezetőinek három különálló, de összefonódó követelménynek kell megfelelnie: 

a meghatározott feladatot véghezvinni, segíteni a célok elérését a siker érdekében,



összeállítani és koordinálni a csoportot, amely ezt végrehajtja,



fejleszteni és kielégíteni az egyéneket a csapatban, hogy tudják meddig terjed a felelősségük és a feladatuk és hogy mennyire teljesítenek jól.

4.4.

Támogató szervezet létrehozása

A támogató szervezet létrehozása és a munkatársak szerepének, helyének meghatározását nagy körültekintéssel végeztük. Meghatároztuk, hogy a támogató szervezeten kívül kik, milyen mélységben és esetekben vesznek majd részt a minőségfejlesztő tevékenységben. Figyelembe vesszük, hogy a legnagyobb mértékben biztosítani tudjuk a reprezentativitást, az egyes területek lefedettségét, és a hatékony információáramlást. (iskolafokozat, kor, nem, humán, reál, vezető, beosztott). Meghatároztuk a támogató szervezet feladatkörét és döntési kompetenciáit. Támogató szervezetünk hét főből áll. Reprezentálja az alsó, felső tagozat és gimnáziumi dolgozók körét. Képességeik, személyes tulajdonságaik alkalmassá teszik őket a projekt megvalósítására, a munkatársak mozgósítására, motiválására. Az eredményes és hatékony team munka alapfeltételét, jellemzőit az alábbiakban látjuk: 

közös célok és szándékok



erőforrások hatásos használata



a kísérletezés, kreativitás bátorítása



kölcsönös bizalom, elkötelezettség, konfliktus-megoldó légkör



vezetési feladatok megosztása



közös megegyezésen alapuló eszközrendszer és ügyrend 24




hatásos interperszonális kommunikáció



közös megegyezésen alapuló mechanizmusok a probléma megoldására és döntéshozatal



a team teljesítmény(folyamat, teljesítmény) rendszeres értékelése.

A csapatmunkát a problémák megoldásának, a szervezet és az egyén fejlesztésének nélkülözhetetlen részének tekintjük. Tudjuk, hogy a jó csapatmunka : 

erősíti a bizalmat,



javítja a kommunikációt,



fejleszti az együttműködő képességet,



olyan légkört teremt, amelyben a csapattagok fejlődnek, hatékonyan használják meglévő erőforrásaikat a tevékenységük folyamatos javítása érdekében.

A jól működő csapatoknál kilenc alapvetően fontos szerep azonosítása szükséges ahhoz hogy a csapat a kitűzött cél érdekében hatékonyan tudjon dolgozni. 1. Tanácsadó: biztosítja, hogy a szükséges információkat minden forrásból begyűjtsék és azok használható formában rendelkezésre álljanak a döntések meghozatalakor. 2. Innovátor: újfajta gondolkodást és munkamódszert alakít ki, amely megváltoztatja vagy továbbfejleszti a csapat felelősségi körébe tartozó tevékenységet. 3. Reklámtevékenységet végző: az új ötleteket úgy adja elő, hogy azok vonzóak legyenek, ne pedig ijesztőek. 4. Fejlesztő: kidolgozzák a részleteket, a konkrét folyamatokat, amelyek segítségével az ötlet megvalósítható. 5. Szervező: mihelyst az újítás testet ölt szükség van valakire, aki megszervezi ennek megvalósítását. 6. A munka elvégzője. 7. Ellenőrző: ellenőrzi a csapat eredményeit, és ezzel biztosítja a következetességet, a változó körülményekhez való alkalmazkodást. 8. Fenntartó: szinten tartja a csapat munkáját. 9. Kapcsolatteremtő: a koordinátora és menedzsere a munkának – a vezető és segítő a csapaton belül. Ezeket a szerepeket kombinálni lehet úgy, hogy egy ember több feladatot is ellát. A döntő az, hogy ezek a viselkedési formák hatékonyan jelenjenek meg az önmenedzselő csapatoknál. A hatékony csapatmunkához a következő elemek megléte szükséges: 25




egymás meghallgatása, kérdezés, visszacsatolás, összegzés, ötletek felmutatása, építés a javaslatokra,



nyitottság

az

érzésekre,

kollektív

döntéshozatal,

problémamegoldás,

konfliktusmegoldás, (A problémák megoldását nem a konfliktusmentesség, hanem a konfliktusok megoldása jelenti!) 

az idő menedzselése, a stressz kezelése, az ülések levezetése, nyilvános beszédek, írásban való kommunikáció.

A minőségirányítási munkánkban a sikeresség két foka: 1. A „jó úton járunk” szakaszában a szervezet tisztában van az eddig elért eredményekkel, a hiányosságokkal és a további teendőkkel. 2. A „működik a rendszerünk” szakaszába jutva már a működtetés és a belső ellenőrzés folyamatossága jelenik meg. A siker ismérvei a minőségirányítás kiépítésének két szakaszában

4.5.

„Működik a rendszerünk”

„Jó úton járunk”

szabályozott munkafolyamatok

rendszeresen végzett önértékelés

a munkafolyamatok folyamatos javítása

a vevői igények és visszajelzések szervezett gyűjtése

minőségügyi felelős tevékenysége

változások a vevői vélemények visszacsatolása alapján

a rendszer folyamatos belső ellenőrzése

gyakori hiányosságok tudatos és szabályozott megelőzése

Erőforrások biztosítása

Humán erőforrás: A támogató szervezet tagjai külön megbízás alapján végzik a minőségfejlesztő tevékenységet. Anyagi- technikai erőforrás: A minőségfejlesztés sikeres megvalósításához az intézmény teljes eszközrendszere rendelkezésre áll. ( számítógépek, fénymásoló, fax, Internetes hozzáférés, papír, projektor, táblák, kartonok).

26


5. JOGSZERŰ MŰKÖDÉS

Az intézményvezetés gondoskodik arról, hogy az intézmény működését szabályozó jogi dokumentumok törvények, különböző szintű rendeletek és a fenntartó szerv vagy az intézmény belső szabályozói hozzáférhetők legyenek, azokat az intézmény alkalmazottai ismerjék és betartsák.

5.1.

A hozzáférhetőség biztosítása

Az intézményi működést szabályozó külső jogrendszer elemei, a törvények és a különböző szintű rendeletek megtekinthetők a CD jogtárban. A jogtár tartalmát folyamatosan frissítjük és aktualizáljuk. Az Oktatási Közlöny, valamint a Magyar Közlöny nyomtatott formában biztosítja az információk hozzáférhetőségét, amely az igazgatói irodában található meg.

5.2.

A megismerés biztosítása

Az intézményben helyi eljárásrend alapján, az alábbi módon biztosított a jogi dokumentumok megismerése. A közlönyökben, illetve a postai levél formájában az intézményhez érkező információk tartalmát elsőként az igazgató tekinti át. A működést befolyásoló fontos információt a faliújságon közzé teszi. Amennyiben az előírások tartalma pedagógiai jellegű, úgy megismertetési célból munkatársi értekezletek keretében a nevelőtestület elé tárja. Ezen kívül biztosítja a szakszervezetek részére az újonnan megjelenő jogszabályok munkavállalók érdekvédelmével kapcsolatos vonatkozásainak ismertetését. 27


Amennyiben valamely előírás teljesítésére szűk határidő áll az intézményvezető, valamint a

gazdasági

vezető

rendelkezésére,

rendkívüli

munkatársi

értekezlet

összehívását

kezdeményezik. A friss információk megjelenéséről folyamatosan, kölcsönösen tájékoztatják egymást. A jogszabályváltozásokkal foglalkozó továbbképzési anyagokat is egymás rendelkezésére bocsátják. A külső és belső jogi szabályozók betartásának biztosítása kétféle úton valósul meg az intézményben: 

Egyrészt a vezetői ellenőrzés feladata a jogi dokumentumok által megszabott előírások betartásának folyamatos figyelemmel kísérése. Ugyancsak ezt vizsgálja a fenntartó belső ellenőre rendszeresen.



Másrészt az intézmény igazgatója az érdekképviseleti fórumok – szakszervezet, közalkalmazotti tanács – számára a véleményezési és egyeztetési jogkör gyakorlásának biztosításával egy független belső kontroll működését is lehetővé teszi.

Intézményünkben a stratégiai tervezés egyenértékű a Helyi Pedagógiai Programmal, mely tartalmazza az alapelveket és hosszú távú céljainkat, leírja pedagógiai folyamatainkat. Elkészítettük a stratégiai tervezés eljárását. Az éves tervezés, a hosszú távú célok éves megvalósítási tervét tartalmazza. Az éves tervezés eljárása kijelöli azokat a területeket, amelyeknél vezetői beavatkozásra van szükség, és meghatározza az ebből adódó feladatokat. Elkészítettük a vezetői ellenőrzés folyamatszabályozását, amely megjelöli a működés azon területeit, melyet ellenőrizni kíván, az ellenőrzést végző személyeket és a felülvizsgálat módját. A mérési pontokat Az intézményi értékelés c. fejezet tartalmazza. Az irányított önértékelés eljárás az önértékelés minden területe (szervezeti kultúra, folyamatok szabályozottsága, folyamatos fejlesztés alkalmazása) szabályozott.

28


5.3.

A fejezet tartalmára vonatkozó külső szabályozások Tartalmi rész

Szabályozás

Igazgató hatásköre

Közoktatásról szóló törvény 54 -55.§

Intézmény működési rendje Nevelési és pedagógiai program Tanórán kívüli foglalkozás szervezeti formája, rendje

5.4.

Közoktatásról szóló törvény 40. § Közoktatásról szóló törvény 44 - 48.§ Közoktatásról szóló törvény 53.§

Nevelőtestület

Közoktatásról szóló törvény 56 – 57.§

Szakmai munkaközösségek

Közoktatásról szóló törvény 58.§

Tanítási év rendje

Közoktatásról szóló törvény 52.§

A fejezet tartalmára vonatkozó belső szabályozások

29


6. TERVEZÉS

Célunk olyan tervezési struktúra kialakítása, mely eszköz lehet a kiszámítható, ellenőrizhető, egyenletes iskolai munkában. Feladatunk a stratégiai tervezés folyamatának leírása, az operatív tervezés kidolgozása, a tervezési szintek meghatározása.

Meglévő elemeink: iskolai munkaterv, munkaközösségi szintű szakmai munkatervek, a diákönkormányzat éves terve. Fejlesztésre, kidolgozásra vár: a tervezési szintek konkrétabb meghatározása és az operatív tervezés tartalmi kidolgozása, valamint egy komplex rendezvényterv elkészítése. A minőségtervezési rendszer valójában stratégiai tervezés, és közvetlenül kapcsolódik az intézményi stratégiához.

30


6.1.

Stratégiai tervezés (MIP, Pedagógiai Program, vezetői pályázat)

31


A stratégiai tervezés magába foglalja: 

az intézmény küldetését (misszióját),



erőforrásait,



környezet elemzését – ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mik legyenek az intézményi prioritások és stratégiák.

A stratégiai tervben fogalmazódik meg, hogyan tud az intézmény a legjobban teljesíteni a meghatározott célok, erőforrások és változó lehetőségek esetén. A stratégia megvalósítása rendszerint az intézményi struktúra, az információs rendszer, a tervezés és az ellenőrzés megváltoztatását vonja maga után. Ha ezeket a komponenseket megfelelő módon csatarendbe állítjuk, az intézmény javuló működésre számíthat.

6.2.

Éves munkaterv

A stratégiai céljaink lebontását jelenti konkretizált feladatok, felelősök, elvárt eredmények meghatározásával (minden év júniusában készül el a következő évi). A folyamatosan ellátandó napi feladatok mellett, mint újfajta tervezési módszert a projekttervezést alkalmazzuk, melynek segítségével egyszeri, adott időben végrehajtandó feladatra koncentrál az intézmény. A projekt egy-egy konkrét stratégiai program vagy részprogram (időben, feladatban, költségben) jól körülhatárolható része.

6.3.

Itt

A gyermekekre vonatkozó éves pedagógiai tervezés és értékelés

fogalmazódnak

meg

azok

a

közös

követelmények,

amelyek

elvárhatók

a

tanmenetek/foglalkozási tervek tartalmi szabályozására, az adott tanulócsoportra való kidolgozására, folyamatos frissítésére vonatkozóan. (Ezek a dokumentumok teremtik meg egy-egy csoport, osztály nevelésének-oktatásának tartalmi szabályozását, így a különféle szakmai együttműködés alapjait.)

32


7. ELLENŐRZÉS – ÉRTÉKELÉS Az ellenőrzés napjainkban új filozófiai alapokon áll, a bizalom elvére épül. Feltételezi, hogy mindenkinek érdeke, hogy jó munkát végezzen, az intézmény jól működjön, az igénybevevők számára megfelelő szolgáltatást nyújtson. Az ellenőrzés feladata, hogy vizsgálja az intézmény külső–belső megfelelőségét, illetve adatokhoz juttasson. A rendszeres és szabályozott ellenőrzés, értékelés csökkenti a vezetői szubjektivitást és ötletszerű döntéshozatalt. Ellenőrzési feladatok: Ellenőrzés = normáknak való megfelelés vizsgálata.  jogi, fenntartói, intézményi. Ellenőrző tevékenység (terv):  Mit, ki, mikor ellenőriz? Milyen eszközzel, módszerrel?  Ki, hogyan tájékoztat az eredményekről?  Milyen javító javaslatokat fogalmaz meg? Fajtái: 

vezető(ség)i

ellenőrzések

(fenntartói

igények,

fejlesztések,

beavatkozások eredményei, minőségfejlesztés eredményei),  belső ellenőrzések (munkaköri- és célellenőrzések, auditok). Az ellenőrzések területei: 

Éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése.



Minőségügyi vezető jelentése.



Tanulói tudásmérés (belső és külső vizsgálat).



Éves szakmai önértékelés beszámoló.



Tanügyigazgatási feladatok ellenőrzése.



Kompetenciamérések.



Neveltségi szintmérések.

33


7.1.

Az ellenőrzés és értékelés lehetséges formái

Ellenőrzés és értékelés formája

Ellenőrzés és értékelés tárgya,

Az ellenőrzésre és

Ellenőrzést, értékelést

értékelésre jogosult

megrendelő

tartalma

törvényességi

fenntartó

szakmai-pedagógiai

fenntartó-szakértő

Külső szakhatósági

ÁNTSZ Munkavédelmi Felügyelőség Számvevőszék

szakmai-pedagógiai

Belső -törvényességi -munkáltatói -gazdálkodási -tanügy- igazgatási

oktatási miniszter

int.vezető, munkaközösségvezető, pedagógusok szakértő,

fenntartó jegyző kisebbségi önkormányzat int.vezető pedagógusok

int. vez. helyettes

szülők

intézményvezető int.vez. helyettes

Mérés, értékelés feladatai: 

A MIP-ben megállapított indikátorok alapján megállapított mérési rend.



A kulcsfolyamatok teljesítésének kritériumai (l. pedagógiai program).



Az intézményi önértékelés. adottságok, eredmények.



Mérési hálóterv (részletezve az éves munkatervben)



Az intézkedési tervek végrehajtásának értékelése, korrekciók.



A partneri igény- és elégedettségmérések trendvizsgálata.



A pedagógiai program beválásának vizsgálata (időpont, érintett, felelős, informált).



Tájékoztatás az értékelésről, korrekciós tervek készítése.

34


Az értékelés folyamata:

7.2.



Az értékelés céljának meghatározása.



Az értékelés tárgya, bevontak körének meghatározása.



Az értékelés szempontjai, Indikátorok, viszonyítási pontok.



Az értékelés módszereinek, eszközeinek kiválasztása.



A vizsgálathoz szükséges eszközök előkészítése.



Információgyűjtés, adatgyűjtés lebonyolítása.



Adatok feldolgozása, elemzése.



Következtetések megfogalmazása.



Visszajelzés: az érintettek tájékoztatása.

A vezetői ellenőrzés és értékelés

Az intézményi belső ellenőrzés operatív irányítója és felelőse az intézményvezető. Ellenőrzési joga és kötelessége kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, az általuk végzett munka helyességére és eredményességére, vagyis az intézmény teljes működésére. Az ellenőrzések előre bejelentett időpontban, és szempontok alapján történnek, azok célja a segítségnyújtás, közös elemzés, értékelés. Az ellenőrzések ütemezését, konkrét időpontját az éves intézményi munkaterv tartalmazza. A vezetői ellenőrzések területei: 

szakmai-pedagógiai tevékenység ellenőrzése,



gazdálkodás ellenőrzése,



munkáltatói jogkörből adódó ellenőrzés,



tanügy-igazgatási feladatok ellenőrzése.

Az ellenőrzésekről írásos feljegyzés készül. A pedagógiai ellenőrzések változatos módszerekkel történnek. (Dokumentumelemzés, feltételek vizsgálata, megfigyelések, mérések, beszélgetés, interjú, ankét.) A vezető ellenőrzésén kívül a pedagógusok írásos értékelése dokumentálja (regisztrálja) az egyes gyermek és a csoport fejlődését, a pedagógiai feladatok megvalósulását.

35


Kiemelt helyen szerepel a nevelési programban megfogalmazott célok és feladatok

teljesítésének nyomon követése, valamint a gyermekek fejlesztésének és fejlődésének ellenőrzése.

A pedagógiai belső ellenőrzés célja: 

a

tervezett

feladatok

kellő

időben,

és

megfelelő

minőségben

történő

megvalósulása, 

megfelelő mennyiségű és minőségű információk gyűjtése, elemzése,



a tényleges állapot összehasonlítása a pedagógiai céllal,



a megvalósulás értékelése, ténymegállapítás és értékelés,



visszajelzés a pedagógiai munka színvonaláról,



a vezető tervező munkájának segítése.

Belső ellenőrzési tervben határozzuk meg, és hozzuk nyilvánosságra: 

az intézmény működésével, folyamatainak ellenőrzésével kapcsolatos hatásköröket (ennek keretében a működés azon területeit, amelyeket ellenőrzése során a vezető vizsgálni kíván) ,



a vezető mit kíván személyesen (vagy delegáltja útján) folyamatosan ellenőrizni,



mely

területeken

kíván

véletlenszerű

mintavételen

alapuló

rendszeres

felülvizsgálatot végezni, és 

hogyan használja fel saját ellenőrzési rendszerében a folyamatokban keletkező ellenőrzési bizonylatokat,



az ellenőrzés során nyert információk felhasználási módját és az ellenőrzést követő beavatkozás lépéseit.

A belső ellenőrzés, értékelés, mérés három területre irányul:  az intézmény dolgozóira,  a gyermekek fejlődésének nyomon követésére,  pedagógiai program megvalósítására .

36


7.3.

Belső ellenőrzési terv

AZ ELLENŐRZÉS TERÜLETEI

IX.

X.

XI.

XII.

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

VII. VIII.

PEDAGÓGIAI, TANÜGY-IGAZGATÁSI Naplók ellenőrzése

H

H

H

H

V

H

H

H

V

Mulasztási naplók ellenőrzése

H

H

H

H

H

H

H

H

V

Statisztika

V

Ünnepek, hagyományok

H

H

H

V

V

Tematikus (nevelési területek)

V

V

V

H M

V

V

Kirándulás Szülői értekezlet

V

Kapcsolattartás

H

V H

H

H

H

H

H V

M

H

V

H

V H

H

H

H

MUNKÁLTATÓI FELADATOK Új dolgozók segítése

M

Átruházott jogkörök

V

Munkaidő betartása

V

H

Technikai dolgozók munkavégzése

V

G

G

V

V

H

V

G

V

H

G

V

G

V

H

G

V

G

G

GAZDÁLKODÁS Takarékos gazdálkodás

V

H

G

M

V

H

G

M

V

H

G

M

Beszerzések

V

G

G

V

G

G

G

G

V

G

G

V

Eszköznyilvántartás

V

G

G

Leltár

V

H

G

Karbantartás

G G G

Biztonságtechnikai előírások

H

Helyettesítés, túlóra

V

Szabadságolás

V

V

Térítési díj elszámolása

V

V

G V

Házipénztár

V

Bizonylatolás

V

V

H V

V

V

Szakkönyvelszámolás

G V

V

H

H V

V

V

H V G

V

V

G

Étkeztetés

H

G

V

G

V

G

V

G

G

Bélyegzőkezelés

V

G

V

G

G V

V

V

G

V

Ped-ok továbbképzési elszámolása

H

G

V

G

V V

37


EGYÉB Munkavédelmi előírások betartása, baleset megelőzés

G

Munkavédelmi oktatás

V

H

G

V

Munkavédelmi eszközök használata

H

A konyha higiéniája

V

Az intézménytisztasága

H

Az udvar tisztasága

H

Dekoráció

V

H

G

G

V

H

G

G

V G

H H

G

V H

G H

G

V

H H

V

intézményvezető- helyettes

H

gazdaságvezető

G

munkaközösség vezető

M

G

G

G

V H

G

V

V

Jelm agyarázat: intézményvezető

H

V G

H

H

38


7.4.

Az ellenőrzés folyamata

HOP

Ellenőrzési koncepció kialakítása

Ellenőrzési terv

Jogszabályok Minőségfejlesztési program

Ellenőrzési terv

vezetőség


Az ellenőrzés elkészítése

Ellenőrzést végző


Ellenőrzés igen Ellenőrzést végző

Szükséges-e beavatkozás?

nem

A kialakult gyakorlat megerősítése 7.5.

A gyermekek fejlettségi szintjének mérése, értékelése Intézményvezető 39


Iskolánkban cél, hogy minden tanítványunk saját lehetőségeinek optimumáig jusson el erkölcsi, értelmi és testi fejlődésben. Találjuk meg számukra a megfelelő teret, ahol gyakorolhatják képességeiket, felfedezhetik önmagukat. Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve. A másik fél munkájának az elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat. A jó hangulatú eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele az értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. Az értékelés célja: 

a személyiség fejlesztése,



az önértékelési képesség kialakítása.

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van.

A TANULÁSI FOLYAMAT

AZ ÉRTÉKELÉS KEZDETE

FOLYAMATA

diagnosztikus feltárja az FAJTÁJA

előzetes ismeretek

formatív fejlesztő a tanuló

szintjét, feladatot határoz önfejlesztő módot sajátít el meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás esetén, a szakasz elején, a

IDEJE

tanulási problémák esetén, tanárváltáskor

CÉLJA

visszajelzés tanár diák szülő számára

VÉGE szummatív minősítő értékelés, a tanulási idő lezárja

időrendben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a

félév, évvége

folyamat teljes idejében a tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése

összegzés, minősítés, értékelés

rövid dolgozat (osztályozni nem illik) a FORMÁJA

teljesítményt pontban vagy százalékban fejezi

röpdolgozat, szóbeli

témazáró, szóbeli-,

feleletek, osztályfeleltetés

írásbeli feleltetés

ki

Alapelvek:

40


az értékelés legyen: 

folyamatos - kiszámítható, megjelenése rendszeres, aktuális, tervszerű, nem kampányszerű, az ellenőrzés legyen természetes kísérője a tanulónak, a feszült légkör nem szükségszerű;



sokoldalú - ne csak a szorosabb értelembe vett szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk (emlékezeti teljesítmények, ismeretek alkalmazása, stb.);



változatos - vizsgálja a neveltségi szinteket, vegye figyelembe az életkori sajátosságaikat, személyiségtípusokat, alkalmazzuk a metakommunikációs jelzéseket;



kiszámítható - segítse elő a rendszeres munkavégzés és a felelősségtudat kialakulását;



konkrét - az értékelés legyen tárgyszerű, tárja fel a hibák okait, támaszkodjék a pozitívumokra, serkentsen további erőfeszítésekre, tartsa életben az egészséges munkakedvet;



egybehangzó - törekedjen az objektivitásra, igazságosságra, méltányosságra;



kollektív - a tanulók egymás teljesítményét is értékelhetik szavakkal, esetleg az érdemjegyekre tett javaslattal, a nevelési folyamat fontos része az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazásuknak (elviselésüknek) megszokása;



ösztönző – a pozitívumok kiemelése, átmenet pl. 4-5.osztály között, új tárgyak esetében 1-2 hónap türelmi idő.

7.6.

A tanulók ellenőrzési - értékelési rendszere

Pedagógiai munkánk alapvető feladatának tekintjük a pedagógiai tevékenység hatékonyságának fokozását, korszerű módszerek bevezetését, az elmélet és a gyakorlat összekapcsolását. A hatékonyságot többek között a tanulók ismereteinek, jártasságainak és készségeinek ellenőrzésével, értékelésével mérhetjük. Iskolánk megőrzi a hagyományos értékelési kategóriákat a Közoktatási törvény 70. §-a alapján. Az első osztálytól 4. osztály félévéig az értékelés 41


szöveges bejegyzéssel készül, melyet Apáczai Kiadó által kiadott tájékoztató füzet alapján végzünk. Félévkor a minősítés mellé zárójelben jelöljük az annak megfelelő érdemjegyet. A 4. osztály második félévétől az 5 fokozatú osztályzatok / érdemjegyek skáláját alkalmazzuk. Az értékelés alapelvei: 

hogy személyre szóló legyen,



fejlesztő, ösztönző jellegű legyen,



folyamatosságot biztosítson,



ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,



az iskolai (munkaközösségi) követelményrendszerre épüljön,



a szóbeli és írásbeli értékelés egészséges arányát biztosítsa,



legyen tárgyszerű (tartalmazza az erős és gyenge pontokat a javítás lehetőségét),



félelemmentes légkörben történjen.

Ahhoz, hogy alapelveink megvalósulhassanak, a tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit világosan meg kell fogalmaznunk és a tanulók tudomására hoznunk. Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés ellenőrzi tanulók tudását, számukra fontos útmutató teljesítő képességükről, helyes irányba tereli önismeretüket, fejleszti önkritikájukat és saját magukról kialakított önképüket.

7.7.

Értékelés és minősítés

Az értékelés meghatározza, konkretizálja a tanulmányi munkában elért eredményt, azt szemléletessé téve megmutatja a siker fokát vagy a lemaradás mértékét. Fontosnak tartjuk, hogy 

a szaktanárok minden tanév első óráján a tantárgy követelményrendszere mellett ismertetik saját értékelési rendszerüket, a hiányzások és mulasztások következményeit, a pótlási és javítási lehetőségeket (az ismertetésnek írásbeli dokumentuma is legyen l: a követelmények rögzítése a füzetben, kifüggesztése a szaktanteremben),



a szaktanárok a tanuló teljesítményét tanév közben érdemjeggyel értékeljék az ötfokú skála szerint, félévkor és tanév végén osztályzatokkal minősítsék (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen), kivételt képez az első - negyedik évfolyamokon a teljesítményeinek értékelése: félévkor és a tanév végén szöveges minősítéssel történik,

42




a tanév végén az egész évben nyújtott teljesítményt értékeljük, az érdemjegyekhez és osztályzatokhoz szóbeli értékelés is társuljon,



a javított tanulói munkák a tanév teljes folyamatában bármikor, de negyed-, fél- és háromnegyedévben kiemelten megtekinthetők legyenek,



a félévi osztályzat a tájékoztató füzetbe: számjeggyel (1 - 5), az év végi minősítés kitűnő (tanulmányi dicséret esetén), jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen kerüljön a bizonyítványba,



nevelőtestületi dicséretet kaphasson az a tanuló, akinek öt tantárgyból szaktárgyi dicsérete van (dokumentációja, az év végi bizonyítvány és a tanulói törzslap),



a szóbeli feleletek értékelésénél a nyelvi kifejezőkészség is szempont legyen,



a tanórai aktivitást és a "szorgalmi" munkákat is értékeljük,



az érdemjegyek minimális száma félévente, tantárgyanként havi egy jegy



a tanuló magatartása félévente tájékoztatóba, illetve bizonyítványba értékeljük



a tanuló magatartását az osztály közössége havonta értékeli, ezt a tájékoztató füzetben jelzi a szülő felé



Az első osztályban az értékelés szöveges bejegyzéssel készül. Az első-harmadik évfolyamon félévkor és tanév végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeljük a tanuló teljesítményét. A 4. osztály második félévétől 5 fokozatú osztályzatok / érdemjegyek skáláját alkalmazzuk.



A 5-8. évfolyamon és a gimnáziumi évfolyamokon a minősítés osztályzatok alapján félévi és év végi érdemjegyekkel történik. Az évközi értékelés egyik jól bevált formája a témazáró dolgozatok, valamint az évfolyamdolgozat, melyet évente egy alkalommal írnak a tanulók.



Az előkészítő célja tantárgytól függően a közép ill. emelt szintű érettségire való felkészítés. Az értékelésnek az érettségi követelményszintjéhez kell igazodnia, de természetesen figyelembe kell venni a fokozatosságot, az életkori sajátosságokat. A előkészítős tárgyak minősítése az alapórás tárgyakhoz hasonlóan félévi és év végi érdemjegyekkel történik.



A magatartás és szorgalomjegyek kialakításához az iskola pedagógiai arculatánál megfogalmazott értékek és az ezeken alapuló iskolai házirend ad támpontot. Az osztályzatokat az osztályban oktató-nevelő munkát végzők javaslata, az osztályfőnök és az osztályozókonferencia véleménye alapján kell kialakítani.

43


Az egyes tantárgyak egységes követelményrendszerét minden tanár köteles betartani. Az értékelés alapja az adott évfolyamon meghatározott tananyag NAT minimum követelménye.

A

tantárgyak

helyi

tanterve

tartalmazza

az

adott

tárgy

követelményminimumát, a félévi és év végi minősítés szempontjait, a számonkérés különböző formáit, a minősítéshez szükséges osztályzatok számát stb.

7.8.

Az szóbeli értékelés formái



a tanítási órákon, ahol a tanár folyamatosan megerősít, korrigál, segít, tanácsot ad,



a tanórán kívül,



a szaktanárok által az évközi érdemjegyek megállapításakor,



fogadóórákon, szülői értekezleteken, az osztályfőnök és a szaktanárok által,



az osztályfőnök által a naplók és ellenőrzők havi felülvizsgálatakor,



az iskola által szervezett programok értékelésekor (kirándulás, színházlátogatás, iskolai műsorok stb. kapcsán),



a tantestület előtt, szélsőséges esetekben,



az igazgató vagy igazgatóhelyettesek által (kiemelkedő eredmények, illetve fegyelmi vétségek kapcsán).

7.9.

Szöveges értékelés írásban



szöveges értékelés 1-4. évfolyamon félévi,



a szaktanár vagy az osztályfőnök által szükség esetén (kiemelkedő teljesítmények illetve problémás tanulók),



dicséretek illetve elmarasztalások beírása az ellenőrző könyvbe,



a szaktanároknak a tanulók írásbeli munkájára írott véleményei,



külső felkérésre készített minősítések, vélemények (gyermekvédelem, rendőrség, bíróság, pályázatok, ...).

Mindezek az értékelési formák igazán csak egymást kiegészítve hozzák meg a kívánt eredményt. Ebbe a rendszerbe kell, hogy beépüljön a szöveges értékelés megvalósítása.

44


7.10. A közösségi munka, a közösség értékelésének fórumai Folyamatos reagálás a napi együttélések során. 

szülői értekezleteken, fogadóórákon,



esetenként egyéni beszélgetéseken,



háziversenyeken, vetélkedőkön,



bemutató órákon,



az iskolai belső vizsgáikon, tantárgyi méréseknél,



diákprogramokon,



iskolai rendezvényeken (tanévzáró, tanévnyitó ünnepélyek)

7.11. A tanulók tanulmányi munkájának, tudásának értékelése

A tanuló tantárgyi minősítése 1-4. évfolyamon Fontos a szöveges értékelés szakszerű alkalmazása, mert tudjuk, hogy a kimondott vagy leírt szavak hatása, éppen személyre szóló félreérthetetlenségük miatt, sokkal nagyobb, mint az osztályzatoké. Tanév közben a folyamatos értékelést tartjuk célravezetőnek, a szakaszos, témák utáni méréssel kombinálva. Így tudjuk nyomon követni a tanulók fejlődését, illetve regisztrálni azokat a területeket, tanulókat, ahol korrekcióra van szükség. Ez az alapja a személyre szóló képességfejlesztésnek is. Célunk, hogy a gyerekek életét jobbá tegyük, ne alakuljon ki a “teljesítőgörcs”. A szöveges értékelés az egyéni képességek fejlődését követi, segít a normakövetésben, értékrend kialakításában, tartalmában komplex (a pozitívumok, és negatívumok együttes megjelölését tartalmazza), differenciált képet ad; a figyelmet az ismeretről a fejlesztésre irányítja, pozitívan befolyásolhatja a pedagógus - gyerek - szülő viszonyt. Az értékelések rendszeresek (feleletek, beszámolók, kiselőadás, röpdolgozat, dolgozat, témazáró, házi dolgozat, teszt, munkadarabok, gyakorlati feladatmegoldás), a heti 1-2 órás tantárgyakból félévenként minimum 3-4, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tantárgyakból havonta legalább egy írásbeli munka alapján értékelhető a tanuló. A pedagógus felelőssége a szóbeliség-írásbeliség arányainak megtartása a tantárgytól függően.

45


A tanuló tudásának minősítési fokozatai: Kiválóan teljesített (jeles): ha a helyi tantervnek a tovább fejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeket, ismereteket elsajátította. Életkori sajátosságainak megfelelő mértékben önálló feladatmegoldásra, munkavégzésre képes. Számonkéréskor folyamatos tanulásról, felkészülésről ad számot. Órai aktivitása jó. A nevelője által kijelölt szorgalmi feladatokat, kiegészítő anyagrészeket elsajátítja, elvégzi. Önálló gondolkodásra képes, az összefüggéseket megérti.

Jól teljesített (jó): ha a helyi tantervnek a tovább fejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeknek, ismereteknek túlnyomó részét elsajátította. Önálló feladatmegoldásra kevés nevelői segítséggel képes. Kitartó, folyamatos felkészülésről tesz tanúbizonyságot. Az elsajátított ismereteket képes összefüggéseiben megérteni, gyakorlatban alkalmazni.

Megfelelően teljesített (közepes): ha a helyi tantervnek a tovább fejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeket, ismereteket hiányosan sajátította el (csak részegységeket) vagy csak a minimumot teljesítette. Önálló feladatvégzése hiányos, sok nevelői segítséggel történik vagy kizárólag csak azzal képes dolgozni. A tanultak számonkérésekor csak nevelői segítséggel, kérdésekre tud válaszolni. A tananyag összefüggéseit nem látja át, gondolkodása, az ismeretek alkalmazása önállótlan.

Felzárkóztatásra szorul (elégséges, elégtelen): ha a helyi tantervnek a tovább fejlesztés alapjaiban megfogalmazott tevékenységeket, ismereteket nem tudta elsajátítani. Az elsajátított ismeretekről számonkéréskor még hathatós segítséggel sem tud számot adni.

A tanuló munkája dicséretes a félévi értékeléskor, kitűnő a tanév végi értékeléskor egyes tantárgyakból, ha a kiválóan teljesített (5) követelményein felül rendszeresen, a félév során kimagaslóan sok többletfeladatot végez, vagy versenyen való sikeres szerepléssel számot adott tantárgyhoz kapcsolódó tehetségéről. Adott területen gondolkodása, tanult ismeretei kimagaslóak a vele egykorúakhoz képest.

46


A tanulók év közbeni írásbeli munkájának százalékos értékelését a következőképpen váltjuk át érdemjegyekre:

Százalékhatárok

Érdemjegyek

0-35%

1

Az érdemjegynek megfelelő szöveges bejegyzés felzárkóztatásra szorul

36-55%

2

felzárkóztatásra szorul

56 -75%

3

megfelelően teljesített

76-90%

4

jól teljesített

91-100%

5

kiválóan teljesített

A táblázatban szemléltetjük, hogy a szöveges minősítés milyen érdemjegyre váltható át. Szülők kérésére alsó tagozaton a minősítésnek megfelelő érdemjegyeket zárójelbe tett számmal jelöljük. Negyed-, illetve háromnegyed évkor írásbeli értesítést küldünk az első osztályos gyermekek szüleinek. Az értékelés alapja a kerettantervekre épülő helyi tanterv, melynek alapján a pedagógusok összeállítják tantárgyi programjaikat, s ebben határozzák meg a tantárgyanként, tanévenként írandó felméréseket és dolgozatokat. A tantárgyi számonkérés részletes formáit és módját a Pedagógiai program helyi tanterve, a jutalmazás és elmarasztalás elveit, a tanulókkal szemben támasztott egyéb iskolai követelményeket a Szervezeti és Működési Szabályzat, és a Házirend tartalmazza.

47


Értékelés az 1. évfolyamon:

Tanév közben

Az értékelés módja, formája

Az értékelés rögzítése

Piros, fekete pont, jelek, matricák, nyomdák, dicséret, szöveges bejegyzés.

Tanulói füzet, munkafüzet, egyéb munkák, osztálynapló, tájékoztató füzet.

Félévkor

Szöveges minősítés: Tájékoztató füzet vagy kiválóan, jól, megfelelően teljesített, értékelő lap, osztálynapló. felzárkóztatásra szorul.

Tanév végén

Szöveges minősítés: Osztálynapló, bizonyítvány, kiválóan, jól, megfelelően teljesített, tájékoztató füzet vagy felzárkóztatásra szorul. értékelő lap, törzslap, (Tanévi munkája előkészítő jellegű Iskolalátogatási volt. Tanulmányait az általános bizonyítvány. iskola első osztályában folytatja)

Az értékelést végzi Tanítók, szaktanárok Tanítók Szaktanárok

Tanítók Szaktanárok

Értékelés a 2-3. évfolyamon Az értékelés módja, formája


Az értékelést végzi

Tanév közben

Piros, fekete pont; jelek; nyomdák, Tanulói füzet, munkafüzet, matricák, dicséret, elmarasztalás; egyéb munkák, tájékoztató magatartás és szorgalom értékelése füzet, osztálynapló. havonta.

Félévkor

Szöveges minősítés: kiválóan, jól, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Tájékoztató füzet ill. Szaktárgyi dicséret bejegyzése a értékelő lap, osztálynapló. megjegyzés rovatban. Magatartás és szorgalom minősítése: példás, jó változó, rossz / hanyag.

Tanítók, szaktanárok. Véleményüket figyelembe véve az osztályozó konferencia.

Tanév végén

Szöveges minősítés: kiválóan, jól, megfelelően teljesített, felzárkóztatásra szorul. Szaktárgyi Osztálynapló, tájékoztató dicséret bejegyzése a megjegyzés füzet ill. értékelő lap, rovatban.; Nevelőtestületi dicséret; bizonyítvány, törzslap. Magatartás, szorgalom értékelése úgy, mint félévkor.


Tanítók, szaktanárok.

48


Értékelés a 4. évfolyamon

Tanév közben az I. félévben

Félévkor

Tanév közben a II. félévben

Tanév végén

Az értékelés módja, formája


Az értékelést végzi

Piros, fekete pont; jelek; esetenként érdemjegy (5,4,3,2,1), dicséret, elmarasztalás; magatartás és szorgalom értékelése havonta.

Tanulói füzet, munkafüzet, egyéb munkák, tevékenységek, tájékoztató füzet.

Tanítók, szaktanárok.

Szöveges minősítés: kiválóan, jól, megfelelően teljesített, Tanítók, szaktanárok. felzárkóztatásra szorul. Véleményüket fiTájékoztató füzet ill. értékelő gyelembe véve az Szaktárgyi dicséret bejegyzése a lap, osztálynapló. osztályozó konfemegjegyzés rovatban. Magatartás és rencia. szorgalom minősítése: példás, jó változó, rossz / hanyag.

Piros, fekete pont; jelek; érdemjegy Tanulói füzet, munkafüzet, (5, 4, 3, 2,1), dicséret, elmarasztalás; egyéb munkák, ellenőrző Tanítók, szaktanárok. magatartás és szorgalom értékelése könyv, tájékoztató füzet, havonta. osztálynapló.

Osztályzat számmal jelölve (5,4,3,2,1)* Szaktárgyi dicséret (jeles +szaktárgyi Osztálynapló, törzslap, dicséret) kitűnő bejegyzéssel. bizonyítvány és értékelő lap. Nevelőtestületi dicséret. Magatartás és szorgalom minősítése: példás, jó változó, rossz / hanyag.


Harmadik-negyedik osztályra kialakul egy stabil, közös nyelv, amely mindenki által elfogadott értékeket tartalmaz. A 4. osztályban kerül sor az osztályozásra, ekkortól kapnak tanulóink számokban kifejezett értékelést is. Már első osztályban is előfordult (eddig csak ott volt szöveges értékelés), hogy a szülők és a gyerekek egyaránt kérték és kérdezték: Ez hányas lenne, ha osztályoznánk? Természetesen a társadalmi igények, felerősödéséről van szó. Harmadiknegyedik osztályban ez már sokkal erőteljesebben jelentkező igény.

49


Úgy gondoljuk, nekünk kötelességünk felkészíteni a gyerekeket arra az iskolarendszerre, melyben majdan a tanulmányaikat folytatják, s melyben valószínű, hogy a hagyományos értékelési móddal, az osztályzattal fognak találkozni. A szöveges értékelés előnyeiben komolyan hiszünk, ezért a szöveges értékelésről osztályzatra való áttérésnek is itt ebben a légkörben kell megtörténnie, különben munkánk hatékonysága vesztene erejéből. Érezzük, hogy elsősorban fenn említett okok kényszerítenek a számjegyes értékelés bevezetésére, de azt tudjuk, hogy pedagógiai munkánk minőségét továbbra is a szöveges értékelés határozza meg. Ez a folyamat már a 4. évfolyam I. félévében is megkezdődhet. Számszerűsíthetünk egy-egy felmérést a szöveges minősítés mellett; ezzel segíthetjük az áttérés fokozatosságát. Az értékelés közlésére az OM által jóváhagyott nyomtatványokat és az iskolánkban készített értékelő lapokat használjuk (a tanulók tudásának szöveges értékelése a mellékletben)

A tanuló tantárgyi minősítése 5-8. évfolyamon és gimnáziumban Az 5-8. évfolyamon és a gimnáziumi évfolyamokon a helyi tanterv szabályozza az egyes tantárgyak követelményeit, értékelését, továbbhaladásának feltételeit.

jeles (5), ha 

ha pontosan ismeri és prezentálja a tananyagot, szabatosan adja elő,



teljes terjedelmében ismeri a tananyagot,



a tantárgyi követelményekben meghatározott cselekvések, döntő hányadát képes eredményesen elvégezni,



munkáját az életkorának megfelelő önállóság, jellemzi,



bátran mer és képes kérdezni, problémákat felvetni.

jó (4), ha 

a tananyagot lényegében ismeri,



tevékenységében, teljesítményében legfeljebb apró hiányosságok, bizonytalanságok fedezhetők fel,



kis mértékben tanári segítségre szorul.

50


közepes (3), ha 

ismeretei felszínesek,



a tantárgyi követelményekben megfogalmazottakat csak részlegesen képes elvégezni,



viszonylag összefüggő feladatokat csak tanári segítséggel képes megoldani.

elégséges (2), ha 

a tananyagra vonatkozó ismeretei jelentõs mértékben hiányosak,



a követelmények közül csak azok teljesítésére képes, melyek továbbhaladása elengedhetetlen feltételei,



feladatait tanári útmutatással és segítséggel is nehezen képes végrehajtani.

elégtelen (1), ha 

a tananyaggal kapcsolatban teljes tájékozatlanságot árul el,



a fent leírtakat nem képes teljesíteni,



a követelmények teljesítése, mérése során meg nem engedett segédeszközöket használ.

A lenti táblázat szemlélteti az általános iskolai és gimnáziumi témazáró dolgozatok, mérések százalékban kifejezett értékeit, illetve azok átválthatóságát érdemjegyre.

Általános iskola

Gimnázium

százalékhatárok

érdemjegyek

százalékhatárok

érdemjegyek

0-49%

elégtelen

0-49%

elégtelen

50-69%

elégséges

50-69%

elégséges

70 -80%

közepes

70 -80%

közepes

81-90%

jó

81-90%

jó

91-100%

jeles

91-100%

jeles

51


8. Mérési rendszerünk A KT. 40. § értelmében az IMIP végrehajtása során iskolai szinten fel kell dolgozni és figyelembe kell venni az országos tanulói mérések és értékelések eredményeit. Mivel az országos mérések csak részben szolgáltatnak visszajelzéseket az iskoláknak, a fenntartó elvárásainak megfelelően az alábbiak szerint dolgoztuk át tanulói teljesítmény mérési rendszerünket (Mérési rendszer), melynek működtetése minden iskola számára kötelező. A Mérési rendszer a PSZK segítő irányításával az iskolák felelős, hozzáértő mérési szakembereinek aktív közreműködésével történik. Az alábbiakban vázolt rendszer az eredeti elképzelések szerint (előző ÖMIP) bővül további területeken kerületi szintű tanulói teljesítménymérésekkel, amely mérések az alábbi ütemezés szerint kerülnek feldolgozásra, illetve azokra is az itt megfogalmazottak érvényesek.

8.1.

Mérési rendszerünk felülvizsgálata

Mérési rendszerünk felülvizsgálataként (IMIP) az alábbiakkal egészítjük ki a korábbi Minőségirányítási programot: Mérés: eredményeként a vizsgált jelenség számszerűen jellemezhetővé, más hasonló jelenségekkel számszerűen összehasonlíthatóvá válik. A mérés és értékelés egymással összefüggő, de nem azonos fogalmak. A mérés célja: objektív adatok gyűjtése a képességszint fejlettségének megállapításához, a fejlesztés irányainak rögzítéséhez. Mérések alapján pontos képet kapunk arról, mik az iskolai munka erősségei, milyen területeken mutatkoznak hiányosságok, milyen fejlesztési irányokba kell haladnunk.

52


8.2.

A helyi tanterv követelményeinek teljesítését vizsgáló mérések 

Évfolyamonként minden tantárgyból egy-egy témakör lezárását követően a követelmények elsajátítását vizsgáló összegző mérést kell végezni. Felelős: osztálytanítók, szaktanárok



Az alsó tagozat negyedik évfolyamán, a tanév végén a tanulók teljesítményét a magyar irodalom, a magyar nyelv, a matematika tantárgyakból az addig feldolgozott teljes tananyagot és fő követelményeit átfogó méréssel kell vizsgálni. Felelős: alsó tagozatos munkaközösség vezetője, osztálytanítók



Az egyes tantárgyakhoz, ismeretkörökhöz kapcsolódó egyéb mérési feladatok: 

hatodikban magyar nyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, természetismeret. Felelős: az érintett szaktárgyi munkaközösség vezetője és a szaktanárok.



nyolcadikban magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, kémia, földrajz és idegen nyelv. Felelős: az érintett szaktárgyi munkaközösség vezetője és a szaktanárok.



minden évfolyamon testnevelésből teljesítményt mérünk évente két alkalommal.

8.3.

A szakmai munkaközösségek méréssel kapcsolatos feladatai

Belső nevelési (oktatási) eredményvizsgálatok előkészítése és lebonyolítása az alábbi mozzanatok szerint: 

a vizsgálat céljának tisztázása



előzetes hipotézis

53




vizsgálati

módszerek,

eszközök

kiválasztása,

működőképességük

ellenőrzése

(próbamérés) 

a vizsgálat elvégzése



a mért adatok, jelenségek, vélemények értelmezése



a pedagógus „önvizsgálata” – mi a szerepe a feltárt helyzetben



a tapasztalatok visszacsatolása az érdekeltekhez



a fejlesztési teendők meghatározása

A mérési eredmények után a feltárt hiányosságok alapján tanulócsoportra és személyre szóló fejlesztési terveket kell készíteni. A fejlesztési tervekben kiemelt hangsúlyt kap az alapképességek fejlesztése. A tanuló egyéni fejlettségi szintjéről az optimális szintig történő fejlesztés folyamatát, rendjét az érintett szaktanárok és a fejlesztő pedagógusok összehangoltak tervezik, koordinálják. A szakmai munkaközösségek további fontos feladata a belső és külső mérések összehangolása, eredményeik összevetése.

8.4.

Tanulói teljesítménymérések táblázatai

A tanulói teljesítménymérések táblázatait az önkormányzat által megjelölt módon emeljük bele intézményünk Minőségirányítási Programjába. Az IMIP végrehajtását – az országos mérés, értékelés eredményeivel együtt – évente értékeli a nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) oly módon, hogy kifejezze az egyes osztályok / csoportok teljesítményét. Az értékelés alapján meghatározzuk azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmények szakmai célkitűzése és az intézményünk működése folyamatosan közeledjen egymáshoz.

54


55


56


Adatlap

57


BESZÁMOLÓK A MÉRÉSEK EREDMÉNYÉRŐL

……………………… mérés ………………osztály Iskolák eredménye Osztályonkénti eredmények % A B C

Iskolai Összeredmény % Matematika

A1

Olvasásértés A1

Csoportok % B1 B2

A2

C1

C2

Osztályonkénti eredmények % A B C Csoportok % A2 B1 B2 C1 C2

Tanulók eredménye Eredmény %p 100 - 70%

69 - 40%

39 - 20%

20 % alatt

Fő*

Fő

Fő

Fő

Iskolai/Fő A Osztályok

B

/Fő

C 1 A 2

Tanulócsoportok

1 B 2

/Fő

1 C 2

* …. fő érte el az adott szintet

58


Feladatok/Itemek eredmény

Adatlap

……………………………. Feladatok 100 - 70%

Eredmény %p / Feladatok 69 - 40% 39 - 20%

20 % alatt

Iskolai A B C

Osztályok

1 2 1 2 1 2

A Tanulócsoportok

B C

Itemek 100 - 70%

Eredmény %p / Itemek 69 - 40% 39 - 20%

20 % alatt

Iskolai A B C

Osztályok

A Tanulócsoportok

B C

1 2 1 2 1 2

Budapest, 200……………………

igazgató

mérésfelelősök

Látta: Szaktanár:

……………………….

Munkaközösségvezető:

………………………

59


Fejlesztés

Adatlap

Fejlesztendő területek

Megjegyzés

Fejlesztendő területek

Megjegyzés

Iskolai szinten

Tanulók (kód)

Az iskolai munkaközösség fejlesztési-intézkedési terve Időpont

Feladat

Felelős

Eredmény

Megjegyzés

Budapest, 200……………………

igazgató Látta: Szaktanár: Munkaközösségvezető:

mérésfelelősök

………………………. ……………………… 60


8.5.

Nyilvánosságra hozatal

A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését és a javasolt intézkedéseket az előírásoknak megfelelően megküldjük a fenntartónak. (A fenntartó az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján nyilvánosságra hozza.) Az országos mérés, értékelés intézményünkre vonatkozó eredményeit az iskola könyvtárában helyezzük el, hogy a nevelőtestület és a szülői szervezet állandó hozzáférését biztosítsuk.

61


9. INTÉZMÉNYI ÉRTÉKELÉS

Az intézmény értékelését az intézményvezetés évente készíti el. Az erről szóló beszámolókat a különböző partnerek (pl. fenntartó, szülők, minisztérium stb.) igényei alapján készíti el és hozza nyilvánosságra .

Az értékelések az alábbi területre terjednek ki:  a vezetői ellenőrzés és a belső mérések eredményei,  a partnerektől származó visszajelzések,  az indikátorrendszer mutatóinak eredményei,  tanévzáró értékelő értekezlet eredményei,  a javító és fejlesztő (megelőző) tevékenységek eredményei,  a korábbi értékelő beszámolók során elhatározott intézkedések megvalósulásának vizsgálata,  az esetlegesen megváltozott körülmények számbavétele,  a minőségfejlesztési munka eredményei.

9.1.

Indikátorok az intézményi értékeléshez Beiskolázási mutatók:  Jelentkezettek és felvettek aránya.  Körzeten kívüliek száma.  Férőhely kihasználtság mutatója (%). Nevelés és fejlesztés:  Szülői elégedettség.  Pedagógusok elégedettsége.  Pedagógusok önértékelésének eredménye.

62


 Egyéb szolgáltatásokat igénybevevő gyermekek száma, aránya.  Speciális fejlesztő programok beépülése az iskola pedagógiai programjába.  Fenti fejlesztő programokban résztvevő gyermekek száma, aránya.  Dokumentált intézményvezetői látogatások száma.  Belső szakmai tapasztalatcserék és képzések száma (hospitálás, továbbképzés stb.). Emberi erőforrás:  A továbbképzési normatív támogatás felhasználásának mutatói: 

Képzéseket szolgáló könyvek beszerzésére fordított összeg.



Képzésekre fordított összeg.



Helyettesítésre fordított összeg.

 A pedagógusok szakmai végzettségi mutatói: 

Alapképzettség (törvényi megfelelés).



Másoddiploma (száma és aránya, koherenciája az iskola nevelési programjával).



Szakvizsgázottak száma és aránya.

Eredményesség:  Szülői elégedettség.  Sajátos bánásmódot igénylő (integrált nevelésben és fejlesztésben részesülők száma és aránya.  A gyermekek neveltségi szintje, szokás és szabályrendszer. Hatékonyság – költség:  Férőhely kihasználtság mutatói.  Osztályok átlaglétszáma.  Fenntartói költségvetésen túl forrásbővítés: 

Benyújtott pályázatok száma.



Elnyert pályázatok száma, összege.

63


A vezetés:  Az intézmény szakmai dokumentumainak összhangja (pedagógiai program, éves munkatervek, a pedagógiai ellenőrzés és belső ellenőrzés tervei, vezetői  pályázatban megfogalmazott célkitűzések és feladatok) koherenciája a kerület fejlesztési tervével.  Az intézmény külső és belső környezete (higiénia és környezetkultúra).  A gazdálkodás tervszerűsége, hatékonysága és törvényessége.  Az intézmény rövid, közép és hosszú távú céljainak megvalósulása.  Az intézményvezető személyes eredményei:  Képzés, továbbképzés, tanulás.  Pedagógiai innováció beindítása.  Az intézmény szervezeti kultúrája. Társadalmi kihatás:  Pedagógusok részvétele a közéletben.  Az intézmény és kapcsolatai.

9.2.

Intézményi önértékelés

A vezetés és a támogató szervezet 3 évente a Közoktatás Minőségéért Díj meghatározott szempontrendszere alapján megvizsgálja az intézmény működésének gyakorlatát a folyamatos alkalmasság, a szabályozásnak és a partneri elvárásoknak való megfelelés és hatékonyság biztosítása érdekében. Az intézményi irányított önértékelést a KMD modellhez kapcsolódó Gyors önértékelése alapján végezzük. (5. sz. melléklet)

9.3.

KMD - Gyors önértékelés modell

A Gyors önértékelés célja A Gyors önértékelés célja az intézmény gyors, számszerű eredménnyel záruló értékelése a KMD modell kritériumai alapján, azaz az intézmény működésének és eredményességének további, vizsgálatra kijelölendő területeinek meghatározása. 64


A Gyors önértékelés módszerének leírása A Gyors önértékelés egy, a KMD modell kritériumaihoz kapcsolódó állítássor, valamint az állítások értékét tartalmazó táblázat. A KMD modell mind a 9 kritériumánál több állítást értékelhet az intézmény a kritériumokhoz tartozó értékelő táblázat segítségével. Minden állítás esetében azt kell eldöntenie az intézménynek, hogy a feltárt tények alapján az milyen mértékben jellemző az intézményre. A táblázatban minden vizsgálandó terület esetén csak egyetlen állítás választható ki a megadottak közül! A megfelelő állítások kiválasztása során az intézménynek illetve az értékelést végző csoport tagjainak minden esetben szem előtt kell tartania, hogy milyen tényszerű adatokkal és információkkal tudja az állítás értékelésének megfelelőségét alátámasztani. Mind az Adottságok, mind pedig az Eredmények kritériumaira vonatkozó megfelelő állítás kiválasztásánál kerülni kell az intézményen belül kialakult sztereotípiák (tényekkel alá nem támasztható vélemények) elfogadását. Ezek hamis következtetések levonását eredményezik. A KMD alapgondolata szerint és a Nemzeti Minőségi Díj modelljéhez hasonlóan a vezetés a partnerek és a munkatársak elégedettségét, a pozitív társadalmi hatást megalapozott stratégiával, a munkatársakra építve, az intézmény erőforrásainak és folyamatainak menedzselésével éri el, ami kiváló eredményekhez vezet. Ezen alapgondolatnak megfelelően a modell 9 kritériumra tagolódik, amelynek szerkezetét az alábbi ábra mutatja be.

65


A Közoktatás Minőségéért Díj modellje

A modellben szereplő 9 kritérium két nagy csoportba tartozik, az Adottságok és az Eredmények kritériumcsoportba.

–Az

Adottságok

értékelésekor

azt

kell

–Az Eredmények értékelésekor azt kell

vizsgálni, hogy az intézmény hogyan éri el

vizsgálni,

eredményeit, milyen módszereket alkalmaz a

eredményeket ért el a partnerek elégedettsége,

vezetés

az

az

intézmény

emberi

és

más

hogy

az

oktatás-nevelés

intézmény és

az

milyen intézmény

erőforrásainak menedzselésére, valamint a

működtetése terén, valamint az intézmény

folyamatok irányításával kapcsolatban.

társadalmi hatásával kapcsolatban.

Az Adottságok és az Eredmények azonos súllyal szerepelnek a modellben. Ezen belül azonban minden egyes kritérium és alkritérium - az intézmény kiválóságában betöltött szerepe alapján - eltérő súllyal szerepel, ami az egyes (al)kritériumokhoz rendelt eltérő pontszámban jelenik meg. Az Adottságok kritériumainál azt kell végiggondolni, hogy milyen tények, konkrét módszerek és alkalmazások igazolják az állítások helyességét.

66


Az Eredmények kritériumainál azt kell vizsgálni, hogy milyen konkrét felmérések, vizsgálati adatok támasztják alá az adott állítás kiválasztását. Ebben az esetben sem fogadhatóak el az intézményen belüli általános megállapítások, amennyiben ezeket nem támasztják alá adatgyűjtések, elemzések. Ekkor meg kell vizsgálni, hogy milyen tények, számszerű adatok támasztják alá az általánosan köztudottnak vélt állítást. A Gyors önértékelést (is) célszerű egy megfelelően kiválasztott csoporttal elvégezni. A csoportba olyan személyeket érdemes bevonni, akik az intézmény működéséről és eredményeiről a legtöbb információval rendelkeznek. Ennek a szempontnak megfelelően az alábbi személyeket célszerű minimálisan bevonni: az intézmény első számú vezetője; 

az intézmény gazdasági vezetője, amennyiben van az intézménynél;



az intézményen belüli minőségfejlesztési munkáért felelős személy, amennyiben van ilyen kinevezett személy az intézménynél;



egy, az intézmény minőségfejlesztési tevékenységben aktívan részt vevő munkatárs, például minőségkör tag vagy a fejlesztésekben feladatot vállaló munkatárs;



egy olyan munkatárs, aki az intézmény minőségfejlesztési tevékenységében nem vesz tevékenyen részt;



az intézmény munkatársait képviselő személy.

A fent felsorolt személyeken kívül az intézmény saját döntése alapján más munkatársakat is bevonhat a munkába. Kiválasztásuk során érdemes arra törekedni, hogy régiek és újak, pedagógus és pedagógiai munkát támogató munkatársak, különböző területek egyaránt képviselve legyenek. Számolni kell ugyanakkor azzal, hogy 6-8 fő feletti csoport esetén a konszenzusteremtés lassabb, azaz lényegesen meghosszabbodhat a Gyors önértékelés elvégzéséhez szükséges idő. A Gyors önértékelés eredményességét nagymértékben növelheti, ha az értékelő csoport az önértékelés kitöltése előtt közösen értelmezi az állításokat és az értékelés skáláit. Ez az előzetes felkészítés megnöveli az értékelés pontosságát és lerövidíti az értékelésre fordítandó időt is. Ez történhet külön időpontban, vagy történhet közvetlenül az önértékelés elvégzése előtt is. Szintén növeli a csoport hatásosságát, ha a szükségesnek tartott adatok, információk az önértékelés során rendelkezésére állnak. Mint minden csoportmunkánál, így az önértékelésnél és magánál a felkészítésnél is a megfelelő előkészítés meghatározhatja a munka eredményességét. A felkészülés sikerének 67


kulcs eleme, hogy minden résztvevő önmagában és egyformán tudja értelmezni az állításokat és az értékelési skálát. Az értékelő csoport felkészítése után következhet a Gyors önértékelési lapok kitöltése. A Gyors önértékelés módszere az Adottságok és az Eredmények esetében a két kritériumcsoporton belül azonos értékelési logikát követ. A Gyors önértékelés kitöltésekor az intézmény által kiválasztott csoportnak minden állítás esetében konszenzusra kell jutnia annak eldöntésére, hogy mely állítást tartják a legjellemzőbbnek az intézmény működése, illetve eredménye vonatkozásában. Minden egyes vizsgált terület esetében a csoportnak végig kell gondolnia, hogy milyen tények, adatok támasztják alá az adott állítás kiválasztását. Ezen tények, adatok adják a konszenzusteremtés alapját abban az esetben, amikor nincs egyértelmű egyetértés egy adott állítás kiválasztása során. A Gyors önértékelés elvégzése előre láthatóan kb. 6 órát vesz igénybe, de ez – a csoport konszenzusteremtési készségétől, a szervezet komplexitásától stb. függően – hosszabb is lehet. Ezért ajánlott a Gyors önértékelés elvégzésének időben történő megbontása. Mivel az Adottságok és az Eredmények kritériumai esetében a két kritériumcsoporton belül azonos logika szerint történik az értékelés, ezért e két terület különböző időben történő értékelése nem okoz nehézséget az intézmény számára, sőt a két kritériumcsoport értékelése között meglévő értékelési logikai váltás miatt hatékonyabbá is válhat. A tapasztalatok alapján célszerű az önértékelést az egyébként is kevesebb alkritériumot tartalmazó, inkább számszerű adatok értékelését igénylő Eredmény kritériumokkal kezdeni. A kérdőív felépítése az Adottságokon és az Eredményeken belül azonos struktúrát követ.

9.4.

Adottság kritériumok értékelése

Az Adottságok esetében az egyes állítások a KMD modell alkritériumainak kulcselemeire vonatkoznak. Ezen összefüggés az egyes állításokhoz rendelt pontszámban tükröződik, mivel az állításokhoz hozzárendelt pontszámok összessége a modell értékének megfelelő. A KMD modellben az értékelt kritérium számszerű értékét úgy kapjuk meg, hogy az állításokra adható maximális pontszámokat összesítjük. A kerekítési okok miatt nem minden kritériumnál egyezik meg azonban kereken a kritériumokhoz tartozó állítások maximális

68


pontjainak összeadásából kiszámított érték a kritériumok pontszámával. Az Adottságoknál minden állítást egy ötfokozatú skála segítségével értékelhet az intézmény. A skála legalacsonyabb, „a” értéke azt fejezi ki, hogy a megfogalmazott állítás semmilyen mértékben nem igaz az intézményre, nem foglalkoztak tudatosan az állításhoz kapcsolódó módszertan alkalmazásával. Abban az esetben, ha az intézmény már elindított az állításhoz kapcsolódó területen kisebb fejlesztéseket, de ezek még nem terjedtek el széles körben az intézményen belül, és a fejlesztések eredményeit még nem mérte vissza az intézmény, akkor a második, „b” jelű választ kell megjelölni. Erre lehet konkrét példa a 3.4 számú állítás esetében, ha az intézményen belül felismerték a munkatársak szakmai ismereteire és kézségeire vonatkozó mérések szükségességét és erre létrehoztak egy fejlesztő teamet, de az még nem alakította ki az értékelés rendszerét. A skála harmadik, „c” jelű eleme arra vonatkozik, amikor már egyes területeken értékelhetőek a módszerek alkalmazásának eredményei, de azokat még nem teljes körűen alkalmazza az intézmény napi működésében. Ebben az esetben például a munkatársi értékelési rendszer egyes munkacsoportokban jól működik, de még nem terjed ki minden munkatársra, például a pedagógiai munkát támogató munkatársak értékelése nem megoldott. A skála negyedik, „d” jelű eleme a teljes intézményi működésbe beépített, megfelelő módszerek alkalmazását feltételezi. A korábbi példát továbbgondolva ez azt jelenti, hogy már a teljes munkahelyi kollektívára, megfelelően szabályozott módon működik a munkatársak értékelési rendszere, azonban ezen terület továbbfejlesztése még nem épült be az intézmény működésébe. A skála másik pólusán áll az intézményen belüli legmagasabb megvalósítási szint, amikor már az alkalmazott módszert az intézmény rendszeresen felülvizsgálja és a felülvizsgálat eredményei alapján folyamatosan fejleszti azt. Ebben az esetben már nem csak a teljes munkatársi körre kiterjedő értékelési rendszerről beszélhetünk a példánkban, hanem arról is, hogy az értékelési rendszer felülvizsgálata során nyert információk és elemzések alapján az intézmény továbbfejlesztette értékelési rendszerét. Itt azt is figyelembe kell venni az értékelésnél, hogy mennyire hatékony módszert fejleszt tovább az intézmény, hiszen a kevésbé alkalmasnak bizonyuló módszer átalakítása nem sorolható a fejlesztések közé és ennek megfelelően a skála alacsonyabb kategóriájába kell az állítás értékelését sorolni. 69


Az állítások kiválasztása során végig tekintettel kell lenni arra, hogy minden esetben megfelelő bizonyítékokkal tudja a csoport alátámasztani értékelésének megalapozottságát. Azaz, csak tényekre alapozva lehet az értékelést jól elvégezni, nem szabad elfogadni az általánosan köztudottnak vélt megállapításokat. Amennyiben lehet, keresnünk kell a dokumentált bizonyítékokat az állításokhoz kapcsolódó módszerek alkalmazására, mindvégig szem előtt tartva, hogy nem minden módszer esetében lehet és szükséges a módszerek dokumentálása. Eredmény kritériumok értékelése

9.5.

Mivel minden intézmény más-más eredménymutatókat mér az eltérő saját céljaiból és eltérő szervezeti kultúrájából adódóan, igen nehéz lenne rákérdezni a konkrét eredményességi mutatók alakulására. Ezért a Gyors önértékelés állításai az egyes eredmények minősítésére vonatkoznak. Az első kérdés minden esetben azt kívánja felmérni, hogy foglalkozik-e az intézmény az adott

Eredmény

kritériumhoz

tartozó

területtel,

illetve

az

idevágó

eredmények

feldolgozásával, értékelésével. Amennyiben erre az intézmény válasza „nem”, úgy az adott terület pontszáma automatikusan nulla. Ez egyben azt is jelenti, hogy az intézménynek az adott területet a fejlesztendő területek közé kell sorolnia. Ezután az első értékelési rész (Eredmények kiválósága) azt vizsgálja, hogy az adott eredményességi területen mennyire jók az intézmény eredményei. A skála legalacsonyabb értékén az áll, amikor az intézmény nem tudja megítélni eredményeinek megfelelőségét. A skála másik végén az intézmény eredményei a vizsgált területhez kapcsolódóan minden esetben több évet meghaladóan kiváló, illetve folyamatosan javuló tendenciát mutatnak. A skála két szélső pontja közötti értékek attól függően változnak, hogy az eredmények mekkora hányada és milyen hosszú ideje mutatnak javuló tendenciát, illetve tartósan magas értéket. A skála legalacsonyabb értékének például az tekinthető, amikor az intézmény méri a tanulók elégedettségét, de az elégedettség mérésének elemeit nem értékeli, vagy amikor az első évi felmérések alapján nem tudja az intézmény eldönteni, hogy eredményei mennyire megfelelőek. A skála legmagasabb értékének az felel meg, amikor a tanulók elégedettségének mérése során szinte minden területen 4 éves javulást, illetve tartósan magas értékeket mutatnak a felmérések eredményei. Az Eredmények következő értékelési szempontja a célok teljesülésével kapcsolatos. Itt azt 70


kell értékelni, hogy az esetek hány százalékában érte el az intézmény kitűzött céljait. Abban az esetben, ha az intézmény nem tűzött ki saját célokat, úgy ezt is úgy kell értékelni, mintha nem érte volna el az intézmény céljait. Az értékelés harmadik eleme az eredmények megalapozottságára vonatkozik. Ez talán a legnehezebben megválaszolható kérdés az Eredmények értékelése során. Itt azt kell értékelni, hogy az intézmény eredményei milyen mértékben köszönhetőek a saját módszerei, illetve milyen mértékben a külső környezetnek, azaz: az intézmény maga irányítja céljai elérését vagy a külső hatások változását követi csak. A megalapozottság megítélésében segíthet annak vizsgálata, hogy az említett eredmények tekintetében milyen tudatos módszertani fejlesztések találhatóak az intézménynél. Tulajdonképpen azt kell vizsgálni, hogy minden eredményhez tudunk-e az intézmény által tudatosan irányított módszert rendelni. Az értékelés ezen eleme teremt közvetlen kapcsolatot a KMD modell Adottságai és Eredményei között. Végül, az utolsó értékelési elemnél azt kell megvizsgálni, hogy az intézmény eredményei milyen mértékben adnak teljes körű képet az intézmény tevékenységéről. Itt vizsgáljuk azt, hogy minden alkalmazott módszer esetében megfelelő mérési eredmények állnak-e rendelkezésre az intézményen belül, illetve azt kell megnézni, hogy mennyire az intézmény számára

fontos

eredményességi

mutatókat

méri

és

értékeli

az

intézmény.

Az Eredmények értékelése során ez a négy terület ismétlődik az egyes eredményességi területeken (pl. tanulók elégedettsége, társadalmi hatással kapcsolatos eredmények). Ezt a szerkezetet követi az állításokhoz tartozó számozás is. Az Eredmények értékelése során is különös figyelmet kell fordítani arra, hogy tényszerű adatokkal támasszuk alá az állításokat. Amennyiben nem állnak rendelkezésünkre feldolgozott, összesített adatok, úgy javasolt az állítás értékelése során nagyobb szigorral eljárni, vagy a Gyors önértékelést az adatok összesítése és feldolgozása után elvégezni.

9.6.

A Gyors önértékelés eredményeinek felhasználása

A fent vázolt módon elkészített Gyors önértékelés egy általános, de számszerű képet ad az intézmény működéséről és eredményeiről a KMD modell tükrében. A Gyors önértékeléssel kiszámított pontszám iránymutatóul szolgálhat az intézmény számára, hogy mely területek

71


számítanak az erősségei közé és mely területeken vannak a legnagyobb fejlesztési lehetőségei. Az önértékelés számszerű eredményének összesítését segíti elő az Önértékelés összesítő tábla és az Önértékelés összesítő lap. Minden egyes állításhoz a modell súlyozásának megfelelően egy adott pontszám tartozik, amelynek az értékei az Önértékelés összesítő táblán találhatóak. Az egyes kérdések esetében az Önértékelés összesítő táblán az adott választ bejelölve kapjuk meg az állításhoz tartozó pontszámot. Ezen pontszámokat az Önértékelés összesítő lapra beírva, kiszámítható az önértékelés számszerű eredménye. A kritériumokra adott pontszám összesítésével számítható ki a modellhez tartozó összpontszám. Már itt megjegyezzük, hogy a Partnerközpontúság kategóriára vonatkozó Gyors önértékelés pontszámának kiszámításánál a 8. és 9. kritériumnál felezni kell az értékelésre adott pontszámot. Az összesített pontszámok alapján megállapítható, hogy az intézmény milyen mértékben fedi le a KMD modell követelményeit az egyes kritériumok esetében. Ehhez először el kell osztani a kiválasztott állításokhoz tartozó értékelések kritériumonként összesített pontszámát a modellben a kritériumhoz tartozó maximális pontszámmal. Majd ezen osztás eredményét beszorozva százzal megkapjuk az intézmény százalékos teljesítményét az egyes kritériumokhoz viszonyítva. Ha a vezetés értékelésének esetében az intézmény eredménye 68 pont, akkor az 1. VEZETÉS kritériumra adható maximális 100 pontot figyelembe véve, ez 68 %-os eredményt jelent. A kritériumokra kiszámított százalékos értékek alapján jelölhetőek ki az intézmény fejlesztési területei, amelyeknél sok esetben további vizsgálat szükséges. Az intézmény további vizsgálatában segítséget jelenthet a Gyors önértékelésben megfogalmazott állításokra adott válaszok egyenkénti értelmezése, illetve a KMD modell, amely részletesen értelmezi az egyes kritériumokat és alkritériumokat. Elsősorban a százalékosan alacsonyabb értékeket elért kritériumok közül kell a további vizsgálandó területeket kijelölni. Emellett fontos kiválasztási szempont lehet, hogy az adott fejlesztendő terület milyen súlyt képvisel a KMD modellben (hiszen a modellben a kritériumok súlyozása az egyes kritériumok eredményességre gyakorolt hatását hivatottak számszerűn kifejezni). Általános szabályként elmondható, hogy elsősorban azokat a területeket kell a fejlesztendő területek közé sorolni, amelyeknél az intézmény „a” és „b” jelű válaszokat jelölt 72


meg. Abban az esetben, amikor az értékelés válaszai a magasabb pontszámú kategóriába esnek, úgy az átlaghoz képest alacsonyabb értékeket elért területekre érdemes az intézménynek koncentrálnia. Mindezek mellett további fontos döntési szempont lehet a fejlesztendő területek kijelölésében, hogy az intézmény stratégiájában mely területek fejlesztését irányozta már elő korábbi felmérései alapján; 

a fejlesztésre kijelölt terület javulása milyen mértékben segíti elő az intézmény tevékenységének javulását;



milyen mértékben segíti az intézmény közvetlen partnereinek - kiemelten a tanulók/gyermekek és a szülők - elégedettségének növelését.

Ezzel a módszerrel viszonylag könnyen, de mégis megalapozottan jelölhető ki az intézmény által részletesebben vizsgálandó területek köre, amellyel idő és erőforrás takarítható meg.

9.7.

A Gyors önértékelés elvégzésének (javasolt) lépései

1. Az értékelők kiválasztása és az értékelés menetének megtervezése 2. Az értékelő kérdőív kérdéseinek, az értékelés módszertanának és az értékelő skáláknak a megbeszélése (értékelők felkészítése, értékelési kalibráció) 3. Az Eredmények értékelése (kérdőív kitöltése) 4. Az Adottságok értékelése (kérdőív kitöltése) 5. Az értékelés eredményeinek összesítése (pontozó táblák kitöltése) 6. Az értékelés eredményeinek elemzése (esetleges döntés a KMD pályázaton történő indulásról) 7. További vizsgálatra kijelölt területek meghatározása (lehetséges fejlesztendő területek)

73


9.8.

A Gyors önértékeléshez tartozó formalapok



Gyors önértékelési lap – ez szolgál az önértékelés elvégzésére.



Önértékelési összesítő tábla – ezen jelölhetőek meg az egyes állításokra adott válaszok pontértékei.



Önértékelési összesítő lap – ezen a két oldalon összesíthető az önértékelés számszerű eredménye kritériumonként, valamint az össz. pontszám.

9.9.

Az irányított önértékelés területei

Adottságok: 

Vezetés: az intézmény vezetése hogyan alakítja ki az intézmény küldetését és jövőképét, és hogyan segíti elő annak megvalósulását. Az intézmény vezetése hogyan alakítja ki értékrendjét, illetve személyes részvételével hogyan mutat ebben példát, valamint hogyan biztosítja az intézmény irányítási rendszerének kialakítását és működtetését.



Stratégia: az intézmény hogyan valósítja meg küldetését és jövőképét, a partnerekre összpontosító pedagógiai/nevelési program és a programhoz kapcsolódó hosszú távú tervei segítségével.



Emberi erőforrások: az intézmény hogyan irányítja, fejleszti és hasznosítja a munkatársak szakmai ismereteit és képességeit egyéni, csoportos és intézményi szinten. Az intézmény hogyan tervezi meg a munkatársakkal kapcsolatos tevékenységeit pedagógiai/nevelési programjának és folyamatainak támogatása és hatékony működése érdekében.



Közvetett partnerkapcsolatok és erőforrások: az intézmény hogyan tervezi meg és menedzseli közvetett partnerkapcsolatait és belső erőforrásait pedagógiai/nevelési programjának támogatására, az intézményi folyamatok hatékony működése érdekében.



Folyamatok: az intézmény hogyan tervezi, menedzseli és fejleszti folyamatait pedagógiai/nevelési programjának támogatására, illetve a partneri elégedettség és a partnerek számára nyújtott értékek növelése céljából.

74


Eredmények: 

Közvetlen

partnerek

elégedettségével

kapcsolatos

eredmények:

milyen

eredményeket ért el az intézmény a közvetlen partnerek elégedettsége terén előre tervezett céljaival és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években. 

A munkatársak elégedettségével kapcsolatos eredmények: milyen eredményeket ért el az intézmény a munkatársak elégedettsége terén, előre tervezett céljaival és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években.



Társadalmi hatással kapcsolatos eredmények: a társadalom, illetve a társadalmat képviselő

szervek

és

szervezetek

véleménye

az

intézményről,

annak

tevékenységéről, teljesítményéről, továbbá az intézmény társadalmi hatásával, társadalmi szerepvállalásával kapcsolatos eredmények. Milyen hatást gyakorolt az intézmény a közösségre, milyen eredményeket ért el ezen a területen (helyi, regionális és országos szinten) és hogyan fejlődtek az intézmény eredményei az elmúlt években ezen a téren. 

Kulcsfontosságú eredmények: milyen eredményeket ért el az intézmény előre tervezett céljaival, teljesítményével és más, megfelelően kiválasztott intézmények eredményeivel összehasonlítva, és hogyan fejlődtek ezen eredményei az elmúlt években.

75


10. TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉSI RENDSZER

10.1. A teljesítményértékelés szempontjai és annak rendje Az Intézményi Minőségirányítási Program kiegészítéséhez a teljesítményértékelési rendszer átalakítását az alábbi jogszabályok határozzák meg: 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról (2008. szeptemberi módosítás) 40. § (11) Az intézményi minőségirányítási program határozza meg az intézmény működésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Az intézményi minőségirányítási programban meg kell határozni az intézmény működésének folyamatát, ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenőrzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását.

Az

intézményi


programnak

tartalmaznia

kell

az

intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá az alkalmazottak teljesítményértékelésének szempontjait és az értékelés rendjét azzal, hogy a teljesítményértékelés kiválóan alkalmas, alkalmas, kevéssé alkalmas, illetve alkalmatlan eredménnyel zárulhat. A minőségirányítási programban rögzíteni kell a teljes körű intézményi önértékelés periódusát, módszereit és a fenntartói minőségirányítási rendszerrel való kapcsolatát. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) értékelését, valamint a javasolt intézkedéseket meg kell küldeni a fenntartónak. A javasolt intézkedések a fenntartó jóváhagyásával válnak érvényessé. A fenntartónak az értékelést és a javasolt intézkedéseket a honlapján, honlap hiányában a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hoznia.

76


138/1992.(X. 8.) Kormányrendelet (2008. novemberi módosítás) [A Kjt. 40. §-ának (12) bekezdéséhez és 85. § (3) bekezdésének ce) pontjához]

8. § (1) A Kt. 40. §-ának (11) bekezdésében szabályozott minőségirányítási programban a teljesítményértékelési szempontok mellett meg kell állapítani az egyes szempontok értékelésekor adható maximális pontszámokat is az alábbiak szerint: a) kiemelkedő minősítés három pont, b) megfelelő minősítés kettő pont, c) kevéssé megfelelő minősítés egy pont, d) nem megfelelő minősítés nulla pont. (2) A teljesítményértékelés eredményét a maximális pontszámnak a ténylegesen adott pontszámokhoz viszonyított aránya alapján a következők szerint kell meghatározni: a) nyolcvantól száz százalékig kiválóan alkalmas, b) hatvantól hetvenkilenc százalékig alkalmas, c) harminctól ötvenkilenc százalékig kevéssé alkalmas, d) harminc százalék alatt alkalmatlan minősítést kap a közalkalmazott. Ettől eltérően a közalkalmazott alkalmatlan minősítést kap, ha legalább egy minősítési szempont értékelése nem megfelelő. (3) Minden olyan esetben, amikor jogszabály a munka értékelése tekintetében, illetőleg valamely jogkövetkezmény - ideértve a munkaügyi jogvita kezdeményezésének lehetőségét is - alkalmazásakor minősítést említ, azon a közoktatási intézményekben foglalkoztatottaknál a teljesítményértékelést, illetőleg annak eredményét kell érteni.

77


Ideje/ A teljesítményértékelés lépései

Az értékelési rendszer módosításának megismertetése, 1.

elfogadása

2. Az értékelési szabályzatának, eljárásrendjének módosítása Az adott évben értékelésre kerülő dolgozók körének 3.

Felelős/résztvevők

igazgató, minőségi csoport

5. Az adatok vezetői elemzése, következtetések levonása Értékelő megbeszélés A dolgozó és a vezető

2009. február

vezetője, pedagógus munkatársak, igazgató, minőségügyi csoport

2009. március

tagjai igazgató, igazgató helyettesek

megtervezése

4. Az értékelő lap dolgozói, vezetői kitöltése

gyakorisága

minden tanév szeptember 1.

igazgató, igazgató-helyettesek,

minden tanévév

munkaközösség vezetők,

április1.

értékelési csoport tagjai

igazgató, minőségfejlesztő

minden tanév

csoport vezetője

április 15.

igazgató, dolgozó

minden tanév április 30.

6. véleményének egyeztetése fejlesztési feladatok, irányok egyeztetése A dolgozói értékelés írásos összegzése, megállapodás), a 7.

dokumentum átadása a dolgozónak, archiválás A megállapodás nyomon-követése (vezető, és/vagy

8.

kijelölt felelős). Az intézményi összesítések vezetői értékelése, nyilvánossá

9.

tétele a szervezetben Szervezetfejlesztési terv készítése, beillesztése az éves

10.

munkatervbe

igazgató, dolgozó, minőségi

minden tanév

csoport vezetője

május 15.

igazgató, munkaközösség-vezető,

Folyamatosan

igazgató-helyettes, igazgató, minőségfejlesztő

minden év május

csoport vezetője

30.

igazgató, minőségfejlesztő

minden év

csoport vezetője

augusztus, szeptember

78


10.2. A vezetői teljesítményértékelés Az intézményben vezetői feladatokat ellátók: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető. Munkáikat értékelni kell. Az intézmény gazdasági vezetője is az iskola vezetőségi tagja, de munkája merőben más, mint vezetőtársaié. Teljesítményértékeléséhez a munkaköri leírásában foglaltakat használtuk fel. A minőségirányítási team szabályzatban határozza meg a vezető helyettesek értékelésének gyakoriságát, módszereit, eszközeit.

A vezetői teljesítményértékelés célja:  Elősegíteni a

színvonal

emeléséhez szükséges intézményi

igazgatási

feltételekkel kapcsolatos problémák azonosítását és megoldását  Elősegíteni az iskolai feladatok jobb elosztását  Javítani a pedagógusok és az intézmény vezetés közötti kommunikációt  Adatokat és információkat szolgáltatni a bérezéssel, jutalmazással kapcsolatos döntésekhez Az értékelés területei: 1. A vezetői stratégiai célok világos megfogalmazása 2. A kollégák bevonása a döntés előkészítésbe 3. Az emberi problémákkal való foglalkozás 4. A továbbtanulásra ösztönzés 5. A munka rendszeres ellenőrzése 6. A munka reális értékelése 7. A jó javaslatok támogatása 8. A konfliktusok kezelése 9. Jó munkahelyi légkör teremtése

79


A vezető helyettesek, valamint a gazdasági vezető teljesítményértékelését tanévenként egyszer, a tanév elején végezzük el. A minőségirányítási csoport tagjai az adatokat, eredményeket feldolgozzák és kiértékelik. Az értékelésről összegző beszámolót készítenek, melyet a tantestületi értekezleten ismertetnek. Az értékelést összesítő adatokat a tanári szoba információs tábláján helyezik el. A vezetőség teljesítményértékelésének eredményeit felhasználjuk / beépítjük a 3 évente elvégzett intézményi önértékelésbe.

80


81


10.3. Teljesítményértékelési rendszer a pedagógusok és az alkalmazottak számára A teljes alkalmazotti kör értékelése a vezető törvényi kötelezettsége (Kt. 40.§ (11). Olyan belső feltáró, és elemző tevékenység, amelynek segítségével összehasonlíthatóvá válik az egyéni teljesítmény éppúgy, mint a szervezeti eredményesség. A vezető által készített írásos egyéni értékelés minden alkalmazottra kiterjed 2 évente legalább egy alkalommal. Az értékelések részletes, személyre szóló ütemezése az éves intézményi munkatervben található. Ezen kívül minden évben, minden pedagógus kitölti az önértékelő lapot azzal a céllal, hogy az összesítés után megállapíthatók legyenek az intézményi működés erősségei és fejlesztendő területei. A teljesítményértékelést minden esetben megelőzi a rendszeres és előre tervezett ellenőrzés. A vezetők és a pedagógusok értékelését az alábbi dimenziók és kompetenciák alapján dolgoztuk ki:

82


 Munkakörhöz kapcsolódó tulajdonságok: 

szakmai képességek



tanulási képességek



életvezetési képességek



szociális képességek

 Munkakörhöz kapcsolódó magatartás 

megbízhatóság, felelősségvállalás



kommunikációs képességek



problémák kezelése



egyéb, a szervezet számára értékes kompetenciák, tulajdonságok

 Munkakörhöz kapcsolódó eredmények 

szakmai eredményesség



tudásátadás, tanulásszervezés



sikeres partneri kapcsolatok

83


10.4. Intézményünk alkalmazottainak értékelése Intézményünk nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottai:  gondnok  irodai alkalmazottak (iskolatitkár, pénzügyi előadó, ügyintéző)  technikai alkalmazottak (takarítók, konyhai dolgozók, karbantartó-fűtő, portás)

84


Az értékelés szempontjai: 

önálló munkavégzés



együttműködési készség



szakmai képességek



megbízhatóság



problémák kezelése

85


86


10.5. Az értékelés eljárásrendje 1. A nem pedagógus munkakörben alkalmazottak munkájának értékelését minden tanév végén az alkalmazotti teljesítményértékelő lap kitöltésével a megadott szempontok szerint kell elvégezni. 2. A teljesítményértékelő lapot az alkalmazottak töltik ki önértékelés formájában, valamint az intézmény vezetője. 3. A kitöltött értékelő lap megállapításait az intézmény vezetője szóban ismerteti az érintettekkel, valamint egy példányát átadja nekik. Az alkalmazottak a megállapításokhoz írásban kiegészítéseket, megjegyzéseket fűzhetnek. A kompetenciákról a vezető és a dolgozó külön-külön, ugyanazon pontozási lapot használva készíti el az értékelést. Ezt követi a vezetői és alkalmazotti értékelések eredményeinek összehasonlítása, amelynek lényege az azonos és eltérő pontok meghatározása. Az értékelő beszélgetésnél ezekre az adatokra támaszkodik a vezető. A vezetői és dolgozói megállapítások, további feladatok, a fejlesztendő területek írásban is rögzítésre kerülnek. Ezek a dolgozók személyi anyagában megtalálhatók. A szervezetre vonatkozó következtetéseket, fejlesztendő feladatokat az eredmények összesítése után a vezető határozza meg. A vezető az értékelésekbe bevonja a szakmai munkaközösségek vezetőit, és az igazgató helyetteseit, akiket előzetesen felkészít tartalmilag és szemlélet tekintetében. Az értékelés során levont, mindenki számára fontos következtetéseket a közösség egészével ismerteti.

87


10.6. Munkatársi minősítési lapok AZ INTÉZMÉNY VEZETŐINEK ÉRTÉKELÉSI LAPJA (Az 1992. évi XXXIII. törvény alapján) 1.

A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő:

2.

A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása:

A vezetői megbízás / munkakör kezdete: A minősítés indoka: 3.

A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. VEZETÉSI FELADATOK ÉRTÉKELÉSE 3.1.1.A stratégiai célok, tervek világos megfogalmazása a dolgozók számára Kiemelkedő

Megfelelő

Kevéssé megfelelő

Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.1.2. A végrehajtás irányítása, kollégák bevonása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.3. Az emberi kapcsolatok ápolása, javítása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.4. Továbbképzés, önképzés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.5. Ellenőrzés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.6. Értékelés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.7. A jó javaslatok támogatása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.8. A vezetői munka demokratizmusa Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.9. Konfliktusok kezelése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3. 1.10. Munkatársaival szembeni elfogadottsága Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás:

88


3.2. A SZERVEZETI KULTÚRA FEJLESZTÉSE 3.2.1. A közös értékrend kialakítása, közvetítése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2.2. A problémák nyílt megbeszélésének ösztönzése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2.3. Egymás segítésének ösztönzése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2.4. Az együttműködés lehetőségeinek megteremtése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2.5. Megfelelő feladatelosztás a szervezetne belül (arányos teherelosztás) Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2.6. Az intézményben érvényes szabályok betartása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2.7. A belső információáramlás koordinálása javítja a belső kohéziót Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2.8. A "tanuló szervezet" kialakítására törekvés (tapasztalatok átadása, egymástól tanulás támogatása) Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3. A MŰKÖDÉS BIZTOSÍTÁSA 3.3.1. Az intézményi célok és feladatok pontos meghatározása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3.2. Az intézményi tervek magvalósíthatósága Kiemelkedő

Megfelelő

Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

3.3.3. Az információáramlás jól működik Kevéssé megfelelő

Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3.4. A munkakörök pontosan meghatározottak, tisztázottak Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3.5. A szolgáltatások színvonala folyamatosan javul Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3.6. A kapcsolatok építése, erősítése a partnerekkel Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3.7. A szükséges tárgyi és technikai feltételek rendelkezésre állnak Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő


89


4.

A közalkalmazott minősítése:

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevéssé alkalmas

Alkalmatlan

100 – 80%

79 – 60%

59 – 30%

30% alatt

5.

A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel:

Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.

A minősítés tartalmát ismerem, észrevételeimet megtettem.

…………………………………………………..

…………………………………………………..

a minősítést végző aláírása, beosztása

a minősített aláírása

90


A GAZDASÁGI VEZETŐ ÉRTÉKELÉSI LAPJA (Az 1992. évi XXXIII. törvény alapján) 6.

A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő:

7.

A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása:

A vezetői megbízás / munkakör kezdete: A minősítés indoka: 8.

A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. Önálló munkavégzés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2. Együttműködési készség Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3. Szakmai kompetencia Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.4. Beszerzések, elszámolások tervezése, irányítása Szöveges indoklás: 3.5. Felújítási, karbantartási munkák tervezése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.6. Takarékos gazdálkodás ellenőrzése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.7. Adminisztráció, dokumentumok vezetése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.8. Beszámoló jelentések határidőre való elkészítése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.9. Pénzügyi elszámolások könyvelése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.10.Tankönyvtámogatás és segélyek kezelése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő


91


9.

A közalkalmazott minősítése:

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevéssé alkalmas

Alkalmatlan

100 – 80%

79 – 60%

59 – 30%

30% alatt

10. A közalkalmazott által a minősítésre tett észrevétel: Dátum: A minősítés megállapításait a közalkalmazottal ismertettem.


…………………………………………………..

…………………………………………………..



92


PEDAGÓGUSOK ÉRTÉKELÉSI LAPJA (Az 1992. évi XXXIII. törvény alapján) 11. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő: 12. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: A vezetői megbízás / munkakör kezdete: A minősítés indoka: 13. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. Szakmai képességek Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.2. Tanulási képességek Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3. Szociális képességek Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.4. Megbízhatóság, felelősségvállalás

Szöveges indoklás: 3.5. Kommunikációs képességek Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.6. Problémák kezelése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.7. Egyéb, a szervezet számára értékes kompetenciák, tulajdonságok

Szöveges indoklás: 14. A közalkalmazott minősítése:

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevéssé alkalmas

Alkalmatlan

100 – 80%

79 – 60%

59 – 30%

30% alatt



…………………………………………………..

…………………………………………………..



93


AZ ADMINISZTRATÍV DOLGOZÓK ÉRTÉKELÉSI LAPJA (Az 1992. évi XXXIII. törvény alapján) 16. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő: 17. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: A vezetői megbízás / munkakör kezdete: A minősítés indoka: 18. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. Önálló munkavégzés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő


Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.3. Munkahelyi fegyelem Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.4. Tanulói nyilvántartás vezetése Szöveges indoklás: 3.5. Irattár kezelése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.6. Biztosításokkal kapcsolatos adminisztráció intézése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.7. Továbbképzés, önképzés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.8. Belső információk bizalmas kezelése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.9. Határidők pontos betartása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.10. Gazdasági, pénzügyi adminisztráció (statisztikák) vezetése (bizonylatok, tankönyvtámogatások, befizetések) Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevéssé alkalmas

Alkalmatlan

100 – 80%

79 – 60%

59 – 30%

30% alatt

Szöveges indoklás: 19. A közalkalmazott minősítése:

94




…………………………………………………..

…………………………………………………..



95


AZ INTÉZMÉNY GONDNOKÁNAK ÉRTÉKELÉSI LAPJA (Az 1992. évi XXXIII. törvény alapján) 21. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő: 22. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: A vezetői megbízás / munkakör kezdete: A minősítés indoka: 23. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. Önálló munkavégzés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő


Megfelelő


Nem megfelelő


Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.4. Munkavédelmi szabályok betartása Szöveges indoklás: 3.5. Munkavédelmi oktatás megszervezése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.6. Bombariadó, tűzriadó menekülési terve Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.7. Baleseti jegyzőkönyvek vezetése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.8. Épület, vagyontárgyak védelme Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.9. Hibák bejelentése, nyilvántartás vezetése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.10. „Kéziraktár” vezetése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő


96


24. A közalkalmazott minősítése:

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevéssé alkalmas

Alkalmatlan

100 – 80%

79 – 60%

59 – 30%

30% alatt



…………………………………………………..

…………………………………………………..



97


A TECHNIKAI DOLGOZÓK ÉRTÉKELÉSI LAPJA (Az 1992. évi XXXIII. törvény alapján) 26. A közalkalmazott személyi adatai Neve (születési neve): Anyja neve: Születési hely, idő: 27. A közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos adatok A közalkalmazotti jogviszony kezdete: A közalkalmazott besorolása: A vezetői megbízás / munkakör kezdete: A minősítés indoka: 28. A közalkalmazott minősítésének szempontjai 3.1. Önálló munkavégzés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő


Megfelelő


Nem megfelelő


Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.4. Munkavédelmi szabályok betartása Szöveges indoklás: 3.5. A személyi és környezeti higiéniai szabályok betartása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.6. Belső munkamegosztás Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.7. Napi feladatok ellátása Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.8. Iskolai rendezvények segítése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.9. Eszközök, felszerelések kezelése, használata, megőrzése Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő

Szöveges indoklás: 3.10.Szakszerű üzemeltetés Kiemelkedő

Megfelelő


Nem megfelelő


98


29. A közalkalmazott minősítése:

Kiválóan alkalmas

Alkalmas

Kevéssé alkalmas

Alkalmatlan

100 – 80%

79 – 60%

59 – 30%

30% alatt



…………………………………………………..

…………………………………………………..



10.7. Az értékelés céljai Dolgozóra irányuló célok: A dolgozó kapjon átfogó értékelést a munkájáról, amely  visszajelzést ad erősségeiről és fejlesztendő területeiről,  alapja és ösztönzője további fejlődésének,  fejleszti önismeretét, önértékelését. 

Vezetői / irányítási célok:  a szervezet teljesítményének javítása,  a szakmai kommunikáció javítása a vezető és munkatársai között.



Szervezeti célok:  a rendelkezésre álló emberi erőforrás optimális felhasználása,  a belső szakmai kommunikáció a munkatársak között,  „tanuló szervezetként” reagálni a belső eredményekre és a külső elvárásokra, (azaz folyamatosan javítani a működést, az egyéni tudást szervezeti szintű tudássá integrálni)a szervezeti és egyéni célok, önmegvalósítás összhangjának megteremtése.

99


10.8. Kulcskompetenciák és tartalmi meghatározásuk Kulcskompetenciák 1. SZAKMAI TUDÁS ALKALMAZÁSA

2. KOMMUNIKÁCIÓ, KAPCSOLATOK KEZELÉSE

3. MEGBÍZHATÓSÁG, FELELŐSSÉGVÁLLALÁS

4. EGYÜTTMŰKÖDÉS

5. KOMPLEXITÁS KEZELÉSE

Tartalmi jellemzők A tantárgyához, beosztásához szükséges ismereteknek, képességeknek birtokában van, azokat képes munkája során, alkotó módon alkalmazni, tudását eredményesen átadni és folyamatosan fejleszteni. Magatartása és kommunikációja hiteles, érthető, határozott és meggyőző. Figyelembe veszi partnere jelzéseit. Alkotó módon alkalmazza az IKT eszközeit. Képes kapcsolatokat felépíteni és hatékonyan fenntartani, a szervezetet képviselni. Konfliktusokat megfelelően tud kezelni. Ismeri és betartja a munkakörére vonatkozó előírásokat. A szabályokat megbízhatóan alkalmazza és meg tudja ítélni az elfogadható mértékű eltérést, szükség esetén korrekciós javaslatot tesz. Ítéletalkotásában, intézkedéseiben mérlegel. Vállalt feladatait felelősséggel, önállóan, pontosan teljesíti. Döntéseit vállalja, hibáit felismeri, és önállóan javítja. Képes különböző partnerekkel eredményesen együttműködni. Képes csoportnormákat kialakítani és azokat betartani és betartatni. Csoportszerepekhez alkalmazkodva tevékenykedik. Képes a csoportcélokat követni és/vagy azok kialakításában részt vállalni. A bizalom és a számonkérés arányait helyesen kezeli. Rutin és nyitott helyzetekben képes komplexen gondolkodni, dönteni és cselekedni. Alkalmazza az ok-elemzés, a problémamegoldás eszközeit, célokat tud meghatározni és/vagy elfogadni. Tevékenységét megtervezi, a tervek szerint végzi, az eredményeket elemzi, értékeli, szükség esetén korrekciót végez, javasol. Döntéseknél figyelembe veszi a feladat- és hatásköröket.

100


EGYÉB, A SZERVEZET SZÁMÁRA ÉRTÉKES KOMPETENCIÁK

Feladatainak megvalósítása során alkalmaz olyan, a személyében rejlő lehetőségeket, a munkakör betöltéséhez közvetlenül nem szükséges kompetenciákat, amelyek a szervezeti célok megvalósulását támogatják, munkáját hatékonyabbá teszik, teljesítményét fokozzák, vagy az intézményről a partnerek által alkotott pozitív képet erősítik.

10.9. A teljesítményértékelési rendszer szabályozásának szempontjai 1. Az értékelési rendszer minden vonatkozásban a tantestület által elfogadott és az előbbiekben megfogalmazott elvek, módszerek és eszközök alapján egy belső, értékelési szabályzat alapján működik. A minőségirányítási team feladata e szabályzat elkészítése, illetve annak módosítása. Mivel az adatgyűjtés kizárólag az értékelési rendszerben leírt területekről lehetséges, nem gyűjthető és nem használható fel olyan adat,



amely az értékelt által nem ismert vagy névtelen forrásból származik;



amely az érintett alkalmazott tudta nélkül keletkezett;



amely nem az alkalmazott szakmai munkájával kapcsolatos;



amelyről nem kap tájékoztatást a dolgozó az értékelés előtt.

2. A teljes alkalmazotti kör minden tanév elején részletes ismertetést kap az értékelési folyamatról és annak szabályairól.

3. Az intézmény értékelési szabályzatának vagy annak bármely részletének módosítása a továbbiakban

minden

év

szeptemberében

megtartandó

Értékelési

Értekezleten

kezdeményezhető a tantestület bármely tagja által.

101


4. Az értékelésből származó adatok kezelése az erre a célra készített szabályzatban leírtak szerint történik. Ezen túlmenően minden egyéni adat bizalmasan kezelendő. Az értékelést végző csoport vezetője az egész tantestületre vonatkozó összesítésén kívül semmilyen más lista vagy rangsor nem készíthető és az adatok egészéhez az értékelés felelősön, valamint az intézményvezetőn és helyettesein kívül senki sem férhet hozzá. 5. Teljesítményértékelési rendszerünket az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (40. §) és a 138/ 1992. (X. 8) Kormányrendelet, valamint A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/ 1994. (VI. 8.) MKM rendeletben foglaltak alapján módosítottuk. Várható eredmény: 

A dolgozók önértékelése javul



a dolgozók tudatosan törekszenek munkájuk javítására, a fejlődésre



a vezető számára a fejlődés követhető



a vezető következtethet a szervezet erősségeire és fejlesztendő területeire és ehhez képest alakíthatja szervezetfejlesztő tevékenységét,



a szervezetben javul a szakmai kommunikáció



kialakul a „tanuló- szervezet”.

A dolgozók átfogó teljesítményértékeléséhez felhasználjuk mindazokat az adatokat, tényeket, amelyek a különböző szintű ellenőrzések és értékelések során a vezetés rendelkezésére állnak. Ezek és az önértékelő/ értékelő lap kitöltése képezik a komplex értékelés alapját. Cél: A vezetői értékelés és az önértékelés közelítsen egymáshoz, kb. 80- 85%- ban.

10.10. A szervezeti teljesítmény elemzése Az elemzéshez használt táblázatok külön mellékletben olvashatók. Csak abban az esetben vesszük figyelembe az önértékelés, a vezetői értékelés és az intézményi elvárások közötti különbséget, ha azok az összesítésben nagyfokú eltérést mutatnak.

102


A minőségi elemzésnél vizsgáljuk, hogy: 

milyen értékelést kaptak az önértékelés alapján



milyen értékelést kaptak a vezetői értékelés alapján



milyen megfelelések és ellentmondások vannak az önértékelés és a vezetői értékelés között,



hogyan viszonyul az önértékelés eredménye és a vezetői értékelés az intézményi elváráshoz.

Az elemzés lépései: 

az eltérések okainak feltárása,



megoldási javaslatok megfogalmazása,



az erőforrások számbavétele,



a fejlesztési folyamat megtervezése

A dolgozók évenkénti önértékelése

Intézményünk szabályzatban határozza meg az alkalmazottak évenkénti önértékelésének rendjét. Minden alkalmazottnak évente egyszer, a tanév végén értékelnie kell munkáját. Az értékelés kérdőíves formában történik. A kérdőíveket a minőségirányítási team állítja össze az intézmény vezetőjével egyetértésben. A kérdőíveket a feldolgozást és kiértékelést követően összegezve a tanévzáró értekezleten értékeljük, nyilvánosságra hozzuk. A kiértékelésről írásos beszámolót is készítünk.

103


Intézményi önértékelés

Az Intézményi Minőségirányítási Programban lefektettük az intézményi önértékelés rendszerét. Változtatás nélkül 3 évente kívánjuk a jövőben is a KMD Gyors (Közoktatási Minőségéért Díj) modelljét alkalmazni.

10.11. A programbeválás intézményi értékelése

Célja: 

szakmai döntések helyi meghozatalának támogatása, ösztönzése,



helyi tanterv diagnosztizálása, hatékonyságának mérése,



rendszerszintű gondolkodás erősítése,



intézményi szintű fejlesztés,



pedagógiai kultúra erősítése.

Az iskola önértékelése nem korlátozódhat csak a pedagógiai program teljesülésének vizsgálatára. Évente elemezni kívánjuk a következőket: –

–

Oktatás, módszerek, értékelés 

A tanulói teljesítmények, és ezek változása.



Az alkalmazott eljárások, szervezési kérdések.



Az értékelési módszerek.



A tehetséggondozás, felzárkóztatás.

Az iskola közérzete 

A tanulók pszichés állapota.



Önértékelés.



A tanárok elégedettsége.



A tantestületi légkör.



A tanár-diák kapcsolat.

104


–

–

–

–

–

Szervezeti kérdések 

A vezetés minősége.



A döntéshozatali és információs rendszer.



Szervezési kérdések.



A humán erőforrás fejlesztése.



Diákönkormányzat.

Szolgáltatások 

Szabadidős tevékenységek.



A tanulók elhelyezése.

Kapcsolatrendszer 

A szülőkkel.



A helyi társadalommal.



A szakmai kapcsolatok.



A nyilvánosság.

A pedagógiai program 

Tartalma.



Harmóniája az egyéb belső szabályzatokkal.



A valóság és a program viszonya.



A megvalósulása.

Törvényesség, jog, gazdálkodás.

Folyamatosan szükséges a következő területek ellenőrzése, amelyeket az iskola vezetésének és a munkaközösségek vezetőinek kell elvégezniük: 

Szakmai feladatok



Adminisztrációs feladatok

105




Nevelési feladatok



Továbbképzés



Szervezési és gazdasági kérdések

106


11. A MINŐSÉGFEJLESZTÉSI FOLYAMAT LÉPÉSEI

Az intézményünk azonosítja és – a partnerek, illetve a saját maga által megfogalmazott elvárásoknak megfelelő mélységben – szabályozza azon folyamatait, amelyek hatással vannak az oktatás – nevelés színvonalára és minőségére, valamint partnereinek elégedettségére. A folyamatszabályozás során írásbeli szabályozást készítünk a fentiekben meghatározott folyamatokra, Ennek során támaszkodunk a már meglévő dokumentumainkra.

A minőségi körökben zajló munka klasszikus hét lépését a következő ábrán szemlélhetjük:

A problémamegoldás lépései

A minőségi működés fenntartása és fejlesztése érdekében mind a minőségügyi tevékenységben, mind az intézményi működés egészében a PDCA -elv érvényesül. Tervezés (Plan) – melyet helyzetértékelés előz meg , Megvalósítás (Do), Ellenőrzés- értékelés (Check), Korrekció (Act).

107


A ciklus sikeres lefutását a gyakorlati megvalósítás követi, erre szolgál a SDCA ciklus. Szabványosítás (Standardize), Megvalósítás (Do), Ellenőrzés- értékelés (Check), Korrekció (Act). Ez a szemléletmód az iskolai tevékenységet egy korlátlan, folyamatosan fejlődő jobbuló folyamatként képzeli el. A minőségfejlesztési folyamat lépései: 1. Partnerek azonosítása (Plan) – Ismernünk kell kik azok akiknek a tevékenységét ez a ciklus érinteni fogja. (2. sz. melléklet) 2. Igény- és elégedettségmérés (Plan) – A változtatás tárgya (2. sz. melléklet) 3. Mérési eredmények elemzése (Plan) – A probléma „ős

okának” , gyökerének

megtalálása. Elemzést segítő módszerek: SWOT analízis, halszálka diagram, fa diagram, stb. 4. Intézkedési terv készítése (Plan) – Ok megszüntetését, vagy jobbítást célzó feladatok, ezek megvalósításához szükséges erőforrások, időtartam, felelősök. 5. Tervek megvalósulásának értékelése (Do) – A megvalósult lépések hatékonyságának elemzése, ellenőrzése. ( 5 . sz. melléklet) 6. Eredmények beépítése a gyakorlatba (Act) – A kedvező tapasztalatok kiterjesztése az intézmény egészére. 7. Irányított önértékelés (Act) – Meghatározott rendszerességgel végzett tevékenység, képet ad az intézmény által elért szintről. (6. sz. melléklet)

108


12. BEFEJEZÉS

Bízunk benne, hogy terveinkkel a kollégák azonosulni tudnak, és együtt munkálkodhatunk tovább közös iskolai értékrendünk kialakításában, egy minőségközpontú sikeres iskola kiépítésében. A minőség fogalma magában foglalja a nevelés és oktatás folyamatának véget nem érő fejlesztését, tökéletesítését. Ne feledjük: a minőség erkölcsi hozzáállás is egyben. A csapatokban pedig úgy dolgozhatunk, ha elemezzük tapasztalatainkat, és a jövőben ennek alapján változtatunk munkakultúránkon, melynek eredményeként sikerül összehangolni az iskola céljait és tényleges munkáját.

„Nem elegendő minden egyes ember akarata. Szükséges, hogy mindannyian összességükben akarjanak.” /Karet/

109


13. NYILVÁNOSSÁGRA HOZATAL

Az intézményi minőségirányítási programot a helyben szokásos módon kell nyilvánosságra hozni, azaz: egy példányt szabad betekintésre a könyvtárban el kell helyezni. A dolgozók számára a könyvtári példányon kívül rendelkezésre áll egy példány az iskolatitkárnál, és egy példány az igazgatói irodában. A minőségirányítási programot a Szülői Munkaközösségen keresztül kell a szülőkkel ismertetni.

Budapest, 2009. március 17.

Ahmadné Elek Margit igazgató

110


14. Legitimációs záradék Nevelőtestületi közösség A Minőségirányítási Programot a nevelőtestületi közösség megvitatta, és 2009. március ……………- n elfogadta. Budapest, 2009. március 17. …………………………………………… Közalkalmazotti Tanács elnöke

Szülői Munkaközösség A Minőségirányítási Programot a Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium szülői közössége véleményezte és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. március 17. …………………………………………… Szülői Munkaközösség elnöke

Diákönkormányzat A Minőségirányítási Programot a diákönkormányzat megvitatta, és elfogadásra javasolta. Budapest, 2009. március 17. ………………………………………….. Diákönkormányzatot segítő tanár

111

Szemere Bertalan Általános Iskola és Gimnázium

Recommend Documents