MISKOLCI SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM
PEDAGÓGIAI
PROGRAM
Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2014. június 30-án Jóváhagyta:
Szabó András igazgató 2014. június 30-án Hatályos: 2014. szeptember 1-jétől
1
TARTALOMJEGYZÉK 1. NEVELÉSI PROGRAM ..................................................................................................... 5 1.1. Az iskola küldetése ................................................................................................. 5 1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ... 8 1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................ 11 1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .................................... 15 1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 17 1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ...................................... 21 1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység......... 22 1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ......................... 37 1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel .............................. 38 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .................................................... 39 1.11. Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, vizsgatárgyak részei és követelményei ........................................................................................................ 47 1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ..................................... 48 1.13. A felvételi eljárás különös szabályai .................................................................... 49 2. HELYI TANTERV ........................................................................................................... 51 2.1. A helyi tanterv alapelvei ....................................................................................... 51 2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok ................ 51 2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám .............................................................. 55 2.4. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei ............ 62 2.5. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelmények 62 2.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ..... 62 2.7. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ................................................................................................................................... 63 2.8. Mindennapos testnevelés ..................................................................................... 64 2.9. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .......... 65 2.10. Projektoktatás .................................................................................................... 65 2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ............................................ 65 2.12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ................................................................................................................................... 65 2
2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................. 68 2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek.... 69 2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................................... 70 2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ...... 72 2.17. A középszintű érettségi vizsga témakörei ............................................................ 75 3. SZAKMAI PROGRAM ..................................................................................................103 3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) ......................................................103 3.2. Képzési szakaszok (kifutó rendszer) .....................................................................105 3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer) ........................106 3.4. Az iskola képzési szerkezete (felmenő rendszer) ...................................................116 3.5. Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ ..........................................161 3.6. Szakképzés-felnőttképzés ....................................................................................161 3.7. Az egyes szakmacsoportok jellemzői (kifutó rendszer) .........................................161 3.8. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer) ........................................166 4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI PROGRAM ...................................................................168 5. KOLLÉGIUMI PROGRAM .............................................................................................171 5.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései .............................................171 5.2. A tanulók életrendjének, tanulásának, szabadidejük szervezésének pedagógiai elvei ..................................................................................................................................174 5.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok ......................................175 5.4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei ...........................................................176 5.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ..................................................180 5.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei ................................................................180 5.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység ..................................183 5.8. A kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének terve ....................................186 5.9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái .................186 5.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek ....................................................188 6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILVÁNOSSÁG .....................................................................192 3
6.1. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása ................................................192 6.2. Nyilvánosság biztosítása ......................................................................................196 7. MELLÉKLET: TANTÁRGYI TANTERVEK ..........................................................................197
4
1. NEVELÉSI PROGRAM Nevelési célunkat a következő jelmondat fejezi ki:
Bonus intra, melior exi – „Jó emberként lépj be, s még jobbként távozzál”.
1.1. Az iskola küldetése A pedagógiai programban jövőképünket a több mint száz éves hagyományainkra alapozva a következőkben határozzuk meg: A nevelő-oktató munka meghatározója az az értékrend kell hogy legyen, amelynek leglényegesebb eleme az élet és az ehhez kapcsolódó általános emberi értékek tisztelete. Elfogadása és igenlése annak, ami az egyén (személyiség) és a közösség (a család, a haza, a nemzet) érdekét szolgálja, és elutasítása mindannak, ami akár az egyén, akár a közösség életének kibontakozását gátolja. Olyan szellem kialakítására törekszünk, amelyből minden tanuló, szülő tudja és érzi, hogy a tantestület a tanulók testi és szellemi előmenetelén munkálkodik, megbecsüli minden tanítványát, de amelynek hatására a tanulóknál is belső igénnyé kell, hogy váljon az iskolai követelményeknek való megfelelés. Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A személyiség fejlesztésénél a személyiség egységét kell szem előtt tartani. Ennek tudatában az értelem kiművelése mellett az egészséges és kulturált életmódra nevelés, és a szakmai képzés alapozása is egyenrangú feladatként jelentkezik Nem kötjük magunkat egyetlen társadalmi, filozófiai irányzathoz sem, s biztosítjuk tanulóink számára a sokszínű tájékozódás lehetőségét, a különböző gondolati rendszerek megismerését.
5
Az iskola jelenlegi képzési rendszerének keretein belül hajtjuk végre fejlesztési elképzeléseinket. Évezredünk erősödő kihívásai motiválják az idegen nyelvek elsajátíttatását, az informatikai kultúra és az egész életen át tartó tanulás készségének kialakítását, hangsúlyozását. Miskolc város és környéke ehhez a tájhoz értelemben és érzelemben egyaránt kötődő polgárt kíván, aki tehetségéhez és lehetőségéhez mérve sokat akar tenni szülőföldjéért, és Szemere Bertalan szellemiségét is szem előtt tartva örömét leli az érte végzett munkában. A szakmai képzéshez vezető utak változatos és széles kínálatát nyújtjuk. Kiemelt feladatunknak tekintjük a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértésszövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését. Elsősorban a minőségi szakképzés iskolája szeretnénk lenni Miskolc város és a régió szakmát választó polgárai számára. A műszaki és a humán szakterület több ágazatát és a művészeti jellegű szakmákat oktató szakközépiskolai képzésben látjuk jövőnket. A nálunk és más iskolákban érettségit tett tanulók érdeklődésük szerint választhatnak szakiskolára és érettségire épülő középfokú és emelt szintű iskolai rendszerű szakmákat. Erősíteni kívánjuk az iskola kompenzatív jellegét az esélyegyenlőségi alapelveket szem előtt tartva. Azáltal, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak, minden egyes állampolgára egy tágabb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális közösségnek is a polgárává vált. Így az iskolában folyó állampolgári nevelés egyszerre jelenti a nemzet és az Unió polgárainak nevelését. A fentiek értelmében ezért fontos feladatunk a megbízhatóan, pontosan, kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó ember nevelése.
Mindezek megvalósítása érdekében fokozott figyelmet fordítunk: a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrésére, a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok koordinálására, 6
a szociális hátrányok feloldására, az oktatást, nevelést szolgáló taneszközök, felszerelések folyamatos korszerűsítésére, az ifjúság egészségével és életvitelével kapcsolatban jelentkező negatív tendenciák megállítására, a tehetséggondozó tevékenységi körök működtetésére, a város közintézményeivel való kapcsolattartásra, az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítésére, a fiatalok „életterének” – a szórakozás, a turizmus, a szabadidő eltöltése, egészséges életmód – humanizálására, a helytörténet, a szűkebb régió történelmének, hagyományainak megismertetésére, az iskolai és a szülők kapcsolatának erősítésére.
Annak tudatában, hogy az iskola csupán egy a nevelési tényezők közül, amely azonban döntő befolyást gyakorolhat a tanuló személyiségének alakulására, a szülő feladatát át nem vállalva, de őt segítve működünk együtt a szülői házzal.
Nevelői munkánkban fontosnak tartjuk, hogy kicsit mindenki legyen osztályfőnök ott, ahol tanít. Vissza kell adnunk a „szabad beszélgetések órájának” rangját: minden szaktanár adjon lehetőséget erre a tanulóknak a tanórákon kívül is. Munkánkban a társadalom, a gazdaság, a szülő igényeit a legnagyobb mértékben vesszük figyelembe. Saját hagyományainkra építve kell kitekintenünk közeli és távoli környezetünk eredményeire és felhasználni mindazt, ami beépíthető a már meglévő értékeink tárházába. Azt is látnunk kell, hogy néhány elkényeztetett gyermek esetleg másként fogadja a feléje nyújtott kezet, mint a napi gondokkal küzdő, munkanélküli szülők gyermeke. Számolnunk kell a fellazult társadalmi kapcsolatok rendszerével, mert egyre több a másoktól ilyen-olyan okból elforduló ember. Tanítványainkat fel kell készíteni egy keményebb világra, de nem szabad lemondanunk a szeretetről, a művészetről, amely segít emberként megélni ezt a világot.
7
Mivel a nevelés célja és tartalma mindig a társadalmilag is hasznos életre való felkészítés, a nevelési tartalom kialakításában figyelembe vesszük az általános emberi értékeket, a tágabb és szűkebb társadalmi környezetet, a szülők igényeit, a tanulók életkori sajátosságait, érdekeit, elképzeléseit.
Célunk az, hogy a fiatalok birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy etikusan társas lényekké válhassanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá való váláshoz szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel.
Ezért arra törekszünk, hogy a tanulók: tudatosan óvják testi és lelki egészségüket, ne éljenek drogokkal, kerüljék az alkoholfogyasztást és a dohányzást; ismerjék saját lehetőségeiket, legyenek képesek reális célok kitűzésére és elérésére; rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok kialakításának képességével; kellő jártasságot szerezzenek az ismeretszerzés módszereiben, képesek legyenek önmaguk fejlesztésére, tanulmányaik folytatására; olyan szaktudást sajátítsanak el, amely széles körű, mobilizálható, konvertálható; legyenek készek új ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében végrehajtott pályaorientációra; az Európai Uniós tagság megvalósulásával olyan tulajdonságoknak is meg kell erősödniük tanulóinkban, mint a tolerancia, és a másság elfogadása; munkájukban legyenek igényesek, szorgalmasak, kreatívak, vállalkozó szelleműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak; legyenek nyitottak a világ, a természet, a haza, a társadalom aktuális kérdései iránt; képesek legyenek a demokrácia megteremtésére és működtetésére; törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével; jó ízléssel gyarapítsák tárgyi környezetüket, legyenek képesek eligazodni a művészet, a tudomány és a kultúra különféle területein.
1.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
8
Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A tanulóbarát, családias légkör tanulóink képességeinek kibontakozását, személyiségük fejlődését segíti. Hisszük és valljuk, hogy az iskolánkba járó tanulók szellemi, fizikai és lelki egyensúlyának összhangja szolgálja a versenyképes, folyamatos önfejlesztés képességének megvalósulását. Azt szeretnénk elérni, hogy tanulóink társadalmilag hasznos, biztos erkölcsi alapokon nyugvó, egyénileg sikeres emberekké váljanak. Oktató-nevelő munkánk elsődleges feladatának az szakmai/érettségi vizsgára való felkészítést tartjuk.
1.2.1. Célok Oktatási célrendszerünket abból kiindulva fogalmaztuk meg, hogy megfeleljünk az adott kor kihívásainak és tanítványainkat felvértezzük a legkorszerűbb ismeretekkel. Az aktuális oktatási jogszabályok alapján növendékeinket felkészítjük a törvény által előírt vizsgákra (érettségi, szakmai vizsga). A szükséges közismereti műveltségen kívül nagyon alapos szakmai ismereteket kell adnunk diákjainknak. A magyar nyelv ápolása, az anyanyelvi kompetencia fejlesztése, a nemzeti tudat megerősítése, a lokál-patriotizmus hangsúlyozása. Az élő idegen nyelvek tanulásának ösztönzése. A számítógépes ismeretek elmélyítése, az internet adta lehetőségekre való rámutatás. A környezetvédelem fontosságának tudatosítása. Piacképes ismeretek nyújtása, amellyel tanulóinkat „versenyképessé” tehetjük a piacgazdaság egyre nehezedő körülményei között. Az arra nyitottaknak művészeti ismereteik további gyarapítását, ilyen irányú tehetségük kibontakoztatását biztosítjuk. A tehetségek gondozása. Nemcsak a tehetséges tanulókra kell figyelnünk, hanem a valamilyen hátrányban szenvedőkre, a valamiért leszakadókra is.
1.2.2. A kulcskompetenciák fejlesztése 9
Az iskola által átadott műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az iskolai műveltség tartalmának rendezőelve a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Kiemelt feladat, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. 1.2.3. A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk
következetes
tanári
magatartással
és
követelményrendszerrel
dolgozunk
tanítványaink nevelése és formálása érdekében,
folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat,
rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról,
az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt.
Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
– Követelés
Közvetett módszerek – A tanulói közösség
– Gyakoroltatás
tevékenységének
– Segítségadás
megszervezése
– Ellenőrzés
– Közös (közelebbi vagy
– Ösztönzés
távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása 10
– Hagyományok kialakítása – Követelés – Ellenőrzés – Ösztönzés Magatartási modellek
– Elbeszélés
– A nevelő részvétele a
bemutatása, közvetítése – Tények és jelenségek bemutatása – Műalkotások bemutatása – A nevelő személyes példamutatása
tanulói közösség tevékenységében – A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből
Tudatosítás (meggyőződés kialakítása)
– Magyarázat, beszélgetés – A tanulók önálló elemző
– Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról – Vita
munkája
Eredményeink elérése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazzuk:
minden diákot egyéniségként kezelünk, és megkeressük fejlesztésének, nevelésének optimális lehetőségét,
osztályfőnöki munkánkban kiemelt figyelmet fordítunk minden tanítványunkkal és családjával való folyamatos kapcsolattartásra, nevelési folyamatuk irányítására,
a fentiek érdekében folyamatosan együttműködünk a tanulót nevelő családdal, jelzéseket adunk és veszünk tanítványunk fejlesztésének biztosítása érdekében,
fontosnak tartjuk annak a tanári mentalitásnak a fejlesztését, amely minden tanítványában tehetséget lát, megindítja őt tehetségének felismerése és kiteljesítése irányába megtalálva az ehhez szükséges kapcsolódási pontokat, pedagógusokat, szervezeteket és lehetőségeket.
1.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának – mint másodlagos szocializációs színtérnek – a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi
11
tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. Az iskola a lakosság széles rétegeinek az egészséget megőrző magatartásra kedvező irányú befolyással bírhat. Ezen belül az iskola legfontosabb feladatterülete az elsődleges megelőzés. Ebben az mentálhigiénés végzettségű szakember sokat segít. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök és a fent említett szakemberben fontos szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (pedagógiai szakszolgáltató, gyermekjóléti szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan:
diákcentrikus tanári gondolkodás és magatartás,
a tanári pályához hivatásbeli becsületen, a nevelésben való hiten alapuló felelősségteljes viszonyulás (a társadalmi megbecsültség nem kielégítő voltának viszonyítási alapja helyett),
kudarctűrő, sikerre vágyó, s ennek érdekében tenni akaró, életvidám, közösségben is gondolkodó diák és tanár eszménye érvényesüljön,
felelősségteljes nyilvános szereplés a közjó érdekében,
szervezett képzéssel és önképzéssel biztosított tájékozottság, sokoldalúság,
a személyes pozitív példamutatás mind a munkában, mind a hétköznapi kapcsolatok területén érvényesüljön,
önálló értékrend, világkép, világnézet kialakítását elősegítő nyitott, személyes kapcsolatokra, oktatási, ellenőrzési módszerre törekvő általános tanári magatartás,
a
diákot
egyszerre
saját
személyiségéhez
(képességeihez)
és
diáktársai
teljesítményéhez egyaránt viszonyító tanári minősítés, az értékelés igazságossága, hatékonyabb munkára motiválása fejlődjön ki,
12
belülről motivált, önálló tevékenységre (ismeretszerzés, önképzés, önellenőrzés, önértékelés) képes tanulói, tanári személyiség érvényesülése; alkotói műhelyek: újságszerkesztés, önképzőkör, kulturális produkciók, diákszínjátszás biztosítása,
a tanár-diák együttes tevékenységének folyamatát meghatározó kívánatos elvek: közös gondolkodás (megbeszélés), egyéni
munkálkodás
irányainak
kialakítása,
megvitatása
(tanulás,
ismeretszerzés együttes gondolkodással), kölcsönös, közös megbeszélés, a tapasztalatok értékelése, hasznosítása.
A személyiség fejlődése szempontjából az általunk legfontosabbnak tartott pedagógiai feladatok, a feladathoz rendelt eszközök, módszerek:
Feladat
Eszköz, módszer Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, beszélgetések, önálló és csoportmunkában önismereti játékok, tréningek. A helyes önismeret kialakítása, és a reális önértékek megalapozása. Az
Önismeret
önállóság és felelősségtudat fejlesztése.
fejlesztése
Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a sporton túl a tanulmányi versenyeken,
az
ének-,
zene,
irodalmi
és
képzőművészeti
tevékenységekben. Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, a Együttműködési
közösséggé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető
képesség fejlesztése erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, tanulmányi és sport csapatversenyek szervezése. Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Szociális képességek Tanár-diák
kapcsolat
erősítése
a
személyes
beszélgetések
fejlesztése úgy, mint megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt a
segítés
és
a tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása.
konfliktuskezelés
13
Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. Az élő, az élsportolói, a történelmi, az irodalmi személyek segítő cselekedeteinek
megismerése.
Önirányító-
és
önkormányzó-
képesség kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában. A Demokratikus iskolai élet szervezése
diákönkormányzat
működési
feltételinek
megteremtése,
kompetencia körbe tartozó közös döntések meghozatala, diákkörök működtetése, a diákjogok érvényesítése. A közösség életét meghatározó szabályok, törvények meghatározása, azokhoz történő igazodás. Az önálló illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek
Kognitív képességek alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló fejlesztése
feladatok adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a megbízatások vállalásában és teljesítésében. Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán:
Kommunikációs képességek fejlesztése
az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai illetve alkotó
olvasás)
elérése
érdekében
végzett
tevékenységek.
Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása.
Versengés
Versenylehetőségek teremtése-csoportos, egyéni-
képességének
tanulmányi, sport, játék, előadói, művészeti.
fejlesztése
Az egészséges versenyszellem kialakítása. Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, információforrások
Az
biztosítása:
szakfolyóiratok,
CD,
videó.
egészséges Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli
életmód kialakítása
sportolási
lehetőségek
biztosítása.
Megfelelő
életritmus,
célirányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amely biztosítja a fejlődő szervezet és
14
idegrendszer regenerálódásához, szellemi, testi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenést.
1.4. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetben végzi tanulmányait. A helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakad. A diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység.
1.4.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Testnevelési órák keretében: A tanórai testnevelés élettani terhelésének és pozitív emocionális hatásainak összehangolása. Jó hangulatú órák biztosítása. A keringési és légzési rendszer fejlesztése érdekében tartós, folyamatos közepes iramú futás alkalmazása minden órán. Speciális tartásjavító gyakorlatok alkalmazása. A tanulók optimális testsúly-testmagasság arányának megállapítása hazai standard értékek alapján. A reggeli torna gyakorlatainak megtanítása és rendszeres alkalmazásának szorgalmazása. Alapgimnasztikai gyakorlatok. A testnevelési órák higiéniájának biztosítása, a lehetőségeknek megfelelően. Tiszta, olcsó, lehetőleg egységes tornafelszerelés lehetőség szerinti megvalósítása. A testnevelési órákhoz öltözőrend kialakítása – feltételektől függően. A testnevelési órák utáni tisztálkodási feltételek biztosítása. Az egyéni higiéné, elsősorban a tisztaság figyelemmel kísérése, a szükséges korrekciók tapintatos elvégeztetése, higiénés szokások kialakítása. Egészségügyileg hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásának elősegítése – könnyített testnevelés. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében: Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása. 15
A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése. Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása. Törekedés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra. A fogmosási szokások felmérése. Alvási, pihenési szokások felmérése. A reggeli tisztálkodás, a néhány perces torna kialakítása. A
dohányzás
és
alkoholos
italok
fogyasztási
szokásainak
regisztrálása
(évfolyamonként). Csökkentésükre irányuló nevelői hatás alkalmazása. Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése. A tanórán kívüli szabadidő keretében: A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése
házi versenyek, bajnokságok
ISK keretében edzések (szakosztályi)
Diákolimpia versenyek, bajnokságok
A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése. Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. (Olimpiai ötpróba keretében is.) Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében. Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is). 1.4.2. Iskolai programok Tanórai foglalkozások: Szaktárgyi órák témafeldolgozása (Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez, és így a drogprevencióhoz. Külső előadókkal lehet színesíteni az ismeretátadó órákat).
16
Osztályfőnöki órák (Az iskola jellegétől, a drogfertőzöttségtől függő konkrét témakörök feldolgozása mint ismeretátadási és interaktív gyakorlatok, valamint az esetelemzések tartoznak ide). Tanórán kívüli foglalkozások: délutáni
szabadidős
foglalkozások
(sportprogramok,
témával
kapcsolatos
filmvetítések, vetélkedők, egyéb játékos programok), egészségnap vagy drogprevenciós nap (az iskola egészét átfogó előre tervezett programok komoly szervezést, felkészülést igényelnek), hétvégi iskolai programok a megelőzés jegyében (sportrendezvények, kulturális programok, szakmai tanácskozások, tréningek (elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését célozza meg, de a DÖK képviselőket is meg kell hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma), témanapok, a Nemzeti összetartozás jegyében - Határtalanul! címmel egész napos program, az utazások megtörténte után. Iskolán kívüli rendezvények: kortárs-segítő képzés – más kiképző intézményben kirándulások, túrák, sportprogramok (regionális rendezvények, amelyeket jeles sportolók tesznek népszerűvé. Elindítója lehet helyi rendezvénysorozatnak).
1.4.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg.
1.5. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A felnőtté válás időszakában – ami egyben a szakközépiskola
17
általánosan képző szakasza is –, előnyös, ha minél nagyobb az a közösségi háló, amely körülveszi az embert. Szeretnénk intenzív kommunikációs és érzelmi viszonylatok segítségével érett egyéneket nevelni. Fontosnak tartjuk annak a „mi-tudat” élménynek az erősítését, ami a „szemerés diákok” számára az iskolához való tartozás érzését jelenti.
1.5.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink A különféle tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladat:
Az iskolai élethez, a tanórákhoz, a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladat:
A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanulók fejlődéséhez, az autonóm - önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.
Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat:
A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a tanulókban, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat:
A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat:
A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. 18
1.5.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie:
jóakarat, bizalom, őszinteség,
a különbözőség tisztelete,
azonosulási képesség, rugalmasság,
türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében,
a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése a képességek legkedvezőbb érvényesülése szerint,
a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság,
az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése,
az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt,
a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése),
a poliesztétikai nevelési lehetőségeink bővítése (a szem, a kéz, a fül intelligenciájának növelésére: képzőművészeti szakkör, énekkar-, színház-, mozi- és hangverseny-látogatás), 19
a külső környezet értékeinek áttételesen személyiséget formáló szerepe érvényesüljön a szűkebb környezet esztétikus belső fejlesztésében.
Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való gyarapítása egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását, bővítését.
1.5.3. Ennek érdekében konkrét feladataink: Követni a közösségek fejlődését. A meglévő iskolai hagyományok ápolása és kialakítása. Projektek szervezése. Házi versenyek szervezése. Más iskolák diákjaival sport vagy kulturális kapcsolat kialakítása. Külkapcsolatok és partner kapcsolatok ápolása, kiterjesztése több nyelvterületre is. A környezetvédelemhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó világnapok alkalmából kiállítások szervezése. Bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba. Szociális és jótékonysági akciók felkarolása. Diákkörök működtetése. A nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése. Zene, képzőművészeti és irodalmi programok szervezése az iskolában és az iskolán kívül. Csoportos, kiscsoportos beszélgetések. Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása. Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet kialakítása és ápolása. 20
A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése. Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományinak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete. A népek békés egymás mellett élési igényének kialakítása.
1.6. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai
A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:
a tanítási órákra való felkészülés,
a tanulók dolgozatainak javítása,
a tanulók munkájának rendszeres értékelése,
a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,
érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása,
kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,
a tanulmányi versenyek lebonyolítása,
tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,
felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,
iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,
osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,
az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,
szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,
részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,
részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,
a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,
tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,
részvétel a munkaközösségi értekezleteken,
tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,
iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,
szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, 21
osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.
1.6.1. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.
Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.
Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.
Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.
Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.
Szülői értekezletet tart.
Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.
Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.
Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.
Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.
Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.
Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.
Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.7. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.7.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 22
A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas középfokú oktatásnak, iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végezték e tevékenységet, amikor nem volt mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény vezetője anyagilag is honorálja. Színvonalas tanári karunk, tehetséges diákjaink bevonásával a következő formákat működtetjük:
Fontos, hogy minél több tanuló esetében feltárjuk, ha valamiben tehetséges. Figyeljünk oda arra, hogy a kiemelkedően sportoló, tehetséges tanulóinkat a tanulás terén is képességeik maximumára juttassuk, a tehetségeseket ezen a téren is fejlesszük. Céljai:
minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,
tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,
a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása,
a középiskolában tanult ismeretek szintézisének biztosítása.
A tehetség felismerésével kapcsolatos feladataink A küldő iskolákkal, illetve az egyesületekkel és az edzőkkel való kapcsolattartás fejlesztése: lehetőség szerint tájékoztatás kérése a felvett tanulókról hobbi, érdeklődési kör, tanórán kívüli elfoglaltságok, versenyeredmények, sporteredmények tekintetében. Képességek diagnosztizálása – az iskolába való felvételizéskor, az iskolába való belépéskor. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tanórán a kognitív képességek fejlesztése: a differenciált oktatás megvalósítása, érettségi előkészítő foglalkozások.
A 12. évfolyamon az érettségi vizsgákra való felkészülés elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, fejlesztő órákat iktatunk be. További tehetséggondozó s
23
felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Tanórán kívüli formái: Szakkörök A tantárgyi szakköröket a diákok igénye szerint a munkaközösségek szervezik. Az esetleges tanulmányi versenyekre való felkészítésen túl ezek olyan ismeretek és jártasságok megszerzésére irányulhatnak, amelyek túlmutatnak egy-egy tantárgy keretein. (pl. környezetvédelmi szakkör)
Művészeti körök Ezek elsődleges feladata az ének, a zene, az irodalom, a vizuális kultúra és a művészetek területén a tehetségek ápolása, az ismeretek bővítése.
Iskolai sportkör Az egyesületi versenysport-képzés keretein túl, diákjaink részére délutáni sport foglalkozásokat szervezünk igény és lehetőség szerint.
Szabadidős foglalkozások Színház-, múzeumlátogatások alkalmával felkelteni a tanulók érdeklődését, feltárni előttük a lehetőséget a világ más irányú megismerésére.
Iskolai könyvtár A könyvtár ne csak a könyvkölcsönzés helyszíne legyen, hanem a tanulók töltsék szabadidejüket szívesen a könyvtárban, emellett tekintsék az információ szerzés hagyományos és modern módszereinek helyszínéül.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni és csoportos használata: Tudatosítani kell a tanulókkal, hogy az iskola létesítményei, eszközei a rendelkezésre állnak. Használják azokat bátran az információhoz való hozzájutáshoz, a felkészüléshez. Meg kell tanítani diákjainkat arra, hogy ezek nagy értéket képeznek és használatuk valamennyiük számára nagy lehetőséget rejtenek. 24
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. 1.7.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Az iskola minden tanára, oktatója, de kiemelten az iskolai mentálhigiénikus, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi tanár végzi ezt a tevékenységet. A nevelés eme területének legfontosabb munkaformái és tevékenységei a következők:
A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember. A jelenség felismerése, diagnosztizálása szakember feladata. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember. Szoros kapcsolat a szakintézményekkel. A pedagógusok, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése. Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció. Rendszeres esetmegbeszélések. Pedagógusok, szülők, diákok személyes kapcsolatainak fejlesztése. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások.
A tanulási kudarc kialakulásának lehetséges okai: alapképességek (írás, olvasás, számolás, beszéd) nem megfelelő fejlettsége, tanulási képességek alacsony színvonala, az általános iskolák közötti különbségek, irreális pályaválasztás, rossz időbeosztás, túlterheltség, koncentráció hiány, rossz tanulási technikák, 25
irreális elvárások, érdektelenség, motiválatlanság.
Felismerése: a tanuló teljesítménye nincs arányban a befektetett munkával, szorongás, félelem megjelenése (düh, agresszió), képességek mérése, tudásszint mérések. Felelős: osztályfőnökök, szaktanárok, szakoktatók Több alkalommal osztályfőnöki órán és a tanítási órákon is foglalkozunk a tanulási módszerekkel, hogy minél hatékonyabban alkalmazzák azokat tanulóink. A tanulási kudarc legfontosabb oka a „tanulni tudás” hiánya vagy hiányos volta. A nem megfelelő vagy nem célszerű formában tanuló diákokkal és szüleikkel a gimnáziumi időszak elején konzultál az osztályfőnök vagy az érintett pedagógusok. A sikeres együttműködés érdekében minden körülmények között felhívjuk a szülő figyelmét a problémára. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának másik formája a korrepetálás. Célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. Ezeket a foglalkozásokat az igazgató által megbízott pedagógus tartja, vagy – a pedagógusok munkaköri kötelezettségeként – tanórán kívüli tevékenységi formában is végezhető.
A segítő programok: Tanulási technikák tanítása; A kommunikációs képességek fejlesztése; Differenciált foglalkozás tanórán; Felzárkóztató foglalkozások beindítása a hiányzó ismeretek pótlására; Pótló foglalkozások az élsportolók hiányzásainak kompenzálására; Egyéni foglalkozás szakemberek segítségével; Szakembereink kiscsoportos tréningeken nyújtanak segítséget.
A tanulási esélyegyenlőség biztosításának elvei Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil 26
szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit:
a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén;
a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének
megismerése,
az
ahhoz
illeszkedő
pedagógiai
módszerek
alkalmazása;
a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül;
adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása;
egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzésiértékelési eljárások alkalmazása.
1.7.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik, e változás a társadalomban végbemenő deszocializációs folyamatok egyenes következménye. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jelei annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ezek az események nyomják rá bélyegüket mindennapi viselkedésükre. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az
27
iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő mentálhigénikus valamint – szükség esetén – az ifjúságvédelmi felelős tanár szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét.
Az iskola minden tanára, oktatója, de kiemelten az iskolai mentálhigiénikus, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi tanár végzi ezt a tevékenységet. A nevelés eme területének legfontosabb munkaformái és tevékenységei a következők:
A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember. A jelenség felismerése, diagnosztizálása szakember feladata. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén. Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember. Szoros kapcsolat a szakintézményekkel. A pedagógusok, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése. Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció. Rendszeres esetmegbeszélések. Pedagógusok, szülők, diákok személyes kapcsolatainak fejlesztése. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások.
1.7.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása
28
A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: Szociometriai felmérések alapján kapott adatok a tanulók valódi körülményeiről a személyiségi jogok messzemenő figyelembevételével. A rossz anyagi helyzetben levő tanulók, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:
ingyenes tankönyvellátás biztosítása a jogszabályok által meghatározott módon,
tankönyv-vásárlási támogatás biztosítása,
kedvezményes ebéd biztosítása,
javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására,
mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele,
a tanulók jogainak fokozott védelme,
az életmód-program keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás),
törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához,
rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel,
a veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése.
Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:
érzelmek alkotó kezelése,
a stressz kezelés,
az önismeret, önbecsülés megerősítése, 29
a célok megfogalmazása és kivitelezése,
a konfliktuskezelés,
a problémamegoldás, a döntéshozás,
a kortárscsoport nyomásának kezelése,
a segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,
az elutasítási készségek fejlesztése.
Ennek keretében a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős: Elősegíti az osztályfőnökök felderítő tevékenységét, segíti a veszélyeztetettség kritériumainak intézményi szintű meghatározását. Közreműködik az intézményi munkaterv gyermek- és ifjúságvédelmi fejezetének tanévre szóló ütemtervének elkészítésében. Összehangolja a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet az intézményben dolgozó pedagógusok között. Szükség esetén az osztályfőnökökkel és a szükséges szakemberekkel családlátogatást végez. Szükség esetén segítséget kér az illetékes hatósági szervtől, szakintézményektől. Részt vesz a továbbképzéseken.
Az elkövetkező időszakban szeretnénk a drogmegelőzési tevékenységünket hosszabb távon előre megszervezni és még szakszerűbben végezni. Ehhez alapvetően szükséges, hogy több kollégánk ilyen irányú továbbképzésben részesüljön. Alapvető feladatunknak tekintjük a legális és illegális szerek fogyasztásának visszaszorítását. Ennek érdekében megismertetjük a tanulókat e szerek fogyasztásának következményeivel, valamint rendszeres tájékoztatást nyújtunk a szülők számára is. Kialakított drogstratégiánkat szisztematikusan fejlesztjük, elkerüljük a drogfogyasztás mint társadalmi probléma kampányszerű kezelésének veszélyeit. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más
30
személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése.
1.7.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Szociális hátrányok felismerése szociológiai felmérés, adatgyűjtés, személyes beszélgetés. Felelős: valamennyi pedagógus, iskolapszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember, ifjúságvédelmi felelős. Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan sok a hátrányos helyzetű tanuló. Ennek ellenére folyamatosan gondot fordítunk arra, hogy lehetőségünk szerint segítsük a hátrányok enyhítését. Ennek érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza tantestületünk:
Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.
Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. Helyzetük felismerését a velünk legszorosabb kapcsolatban lévő általános iskolákkal kötött szerződésekkel segítjük.
Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.
A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.
Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza.
A segítő programok Pedagógusok – diákok – szülők személyes kapcsolatai. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése. Egyéni fejlesztés. 31
Drog – és bűnmegelőzési programok szervezése. Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségéről. Pályázatok figyelése, az azokon való részvétel segítése. Tankönyvtámogatás,
tartós
tankönyvek,
étkezési
támogatás
lehetőségeinek
bemutatása Továbbtanulás irányítása, segítése. Az iskola átérzi annak a ténynek a felelősségét, hogy a fiatalok későbbi társadalmi beilleszkedését nagyban meghatározzák a tanulóévek alatti szociális tapasztalatok. Ezért döntő fontosságú a diákjaink közötti személyes és baráti kapcsolatok, valamint a kis- és nagycsoportos közösségi viszonyok optimális alakulása. A csoportok, osztályok megfelelő normái a teljesítmény- és magatartásproblémák kialakulásának esélyét is csökkentik. Ezen célok érdekében támogatjuk a diákok önszerveződését, az osztályfőnökök, az iskolapszichológus, a szabadidő-szervező és az ifjúságvédelmi felelős különböző kezdeményezéseit (pl. iskolai kulturális és mentálhigiénés rendezvények, vetélkedők, pályázatok, információátadás a szabadidő kulturált felhasználásának lehetőségeiről, a városi kulturális rendezvényekről, stb.). Támogatjuk a szakköri munkát is, mint a közösségformálás és tehetséggondozás kiemelkedő helyszínét. Azon diákjaink részére, akik iskolán belül nem találják meg az érdeklődési körüknek megfelelő területet, a különböző városi egyesületeket, közösségeket igyekszünk ajánlani. A károsító társadalmi hatásokkal szemben hatásos védelmet nyújtanak az egyházak is, ezért – világnézeti semlegességünk fenntartása mellett – bátorítjuk tanulóink hitéletét saját egyházukon belül. Az iskola szívesen fogadja a nagy egyházak különböző segítségeit is, valamint a civil, önkéntes és karitatív segítőket. A közösségek formálásával az iskolapszichológus és a vele együttműködő mentálhigiénés szakemberek célja az is, hogy a fiatalokat megóvja a deviáns társadalmi magatartás-formáktól, csoportoktól, szektáktól, s felhívja a figyelmet a drog, az alkohol, a dohányzás és az AIDS veszélyeire. Döntő feladat a testi és lelki egészségkárosító szokások megelőzését célzó preventív programok bevezetése, az egészséges élet rutinjainak elsajátíttatása. A káros magatartásformák ellenében célunk az, hogy a fiatalok érdeklődését a hasznos és értékes területek felé irányítsuk, teret engedve képességeik, tehetségük, a kreativitásuk kibontakoztatásának. Ezt tantárgyi kereteken túl a különböző szakkörök, tréningek, tanfolyamok is segíteni hivatottak. 32
Különösen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink alapvető tevékenysége, a tanulás ne csak kötelesség legyen számukra, hanem ébredjenek tudatára a tanulás értékének is, annak, hogy a tanulás a tudás és az egész személyiség gazdagodásának lehetőségét jelenti. A megfelelő tanulási módszerek és technikák elsajátíttatásával növeljük az esélyét a hatékonyabb tanulásnak, így a tanulmányi teljesítmény javulásának. Mindez pedig diákjaink pályaválasztási esélyeinek növekedését jelentheti. Az iskola pedagógusai mellett a tanulók személyiségfejlődésének másik kulcstényezője a szülői ház, a család hatása. Ezért fontosnak tartjuk az iskola és a szülők kapcsolatának szorosabbá tételét, hogy így a nevelői hatások egymást kölcsönösen erősítsék. A szülőkkel való kapcsolattartásra a rendszeresen tartott szülői értekezleteken és fogadóórákon kívül még más lehetőségek is nyitva állnak. Ilyen pl. az iskolapszichológus szülők számára tartott fogadóórája, szülőknek szóló tematikus vagy információs anyagok, igény szerint szülői fórumok, a tanulók számára kiírt, de a szülőket is érintő pályázatok, tematikus szülőcsoportok az iskolapszichológus vezetésével. Ez utóbbi kapcsán különösen fontosnak tartjuk a munkanélkülivé vált vagy hátrányos társadalmi helyzetű szülőkkel való foglalkozást, mivel életminőségük negatívan befolyásolhatja tanítványaink pszichés státusát. A velük való foglalkozás központi elemei az életvezetési és gyermeknevelési tanácsadás és a stressz-oldás lehetnek.
Iskolánk befogadó intézmény, mert pedagógiai programunkban megjelennek a differenciált és az egyéni fejlődést biztosító módszertani eljárások. Iskolánk vezetése és tantestülete felvállalja a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók nevelését és oktatását, számunkra személyre szabott értékelési és követési rendszert biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók középiskolai tanulmányainak elősegítését legnagyobb általános iskolai partnereinkkel kötött kétoldalú szerződésekkel segítjük elő. Nevelésük során az esélyegyenlőség feltétlen biztosítására fenntartónk esélyegyenlőségi intézkedési terve, illetve saját esélyegyenlőségi tervünk tartalmaz előírásokat.
33
Felvételi eljárásunk során a jogszabály által lehetővé tett maximális kedvezményeket biztosítunk a sajátos nevelési igényű felvételizők számára. A felvételi döntés során – azonos pontszám esetén – előnyben részesítjük a hátrányos helyzetű tanulókat. Ezeket a törekvéseinket segítik a „Program a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi integrációjáért (inklúziójáért) az óvodától a munkába állásig TÁMOP-3.4.2.A/11-2-20120028” c. projektben részvételünkkel kidolgozott dokumentumok: 1. Átvezetési és fejlesztési tervek adaptációja konzorciumi együttműködésben - általános iskola-középfok átmenet: Az SNI tanulók általános iskolából a középiskolába való átmenetére vonatkozó átvezetési tervek adaptációja Az általános iskolai pályaorientáció célja, hogy a pályaválasztás előtt álló tanulók, valamint szüleik és tanáraik pontosabb, átfogóbb képet nyerjenek a saját környezetük foglalkoztatási helyzetéről, munkaerő piacáról annak érdekében, hogy hatékonyabban segíthessék elő a tanulók pályaválasztását. Fontos törekvés az egyes szakképzettségek és végzettségek keresettségének és az ezekkel megvalósítható életpályáknak a megfelelő bemutatása. A szakmaválasztást több oldalról is segíthetjük (kommunikációs terv): - Szakmai nyílt napok (iskolai pedagógusoknak, szakmai szervezeteknek) - Interneten keresztül - Újsághirdetéseken keresztül - Pályaválasztási kiállításokon - Iskolák nyílt napjain - Propagálásokon - Szórólapokon, naptárakon - Szakközépiskolák egymás közötti kapcsolattartása, közös szakmai napok alkalmával - Nevelési tanácsadókkal, pedagógiai intézettel megbeszéléskor, kapcsolattartáskor 2. Átvezetési és fejlesztési tervek adaptációja konzorciumi együttműködésben középfok-munkaerőpiaci átmenet: céljaink - Az egyéni átvezetési terv és az egyéni fejlesztési terv kapcsolatának kidolgozása, alkalmazása - Az inklúziós szemlélet meghonosítása az intézményben
34
- Az átmenetre vonatkozó illetve a munkavállalást ösztönző jogi szabályozás és kormányzati intézkedések megismerése és felhasználása 3. Az SNI tanulók iskolarendszerből a munkahelyekre történő átvezetését segítő programok adaptációja konzorciumi együttműködésben, Az SNI tanulók munkaerőpiacra való felkészítése a középiskolába történő belépés pillanatától kezdve tudatos, tervezett tevékenység, amelynek a végső célja a munkaerőpiacra történő belépés. Céljaink: - A 9-12 évfolyamon tanuló szakiskolai tanulók munkaerő-piaci kompetenciáinak megalapozása - Az optimális tanulási környezet kialakítása - A tanulók fejlesztése érdekében intézményeken belül a szakmai együttműködés kialakítása és folyamatos működtetése - A programhoz kapcsolódó szakmai és szervezeti feltételek biztosítása - A programhoz optimális működési keretei biztosítottak legyenek - Az intézmény szolgáltatói funkcióinak erősítése - Az intézmény önfejlesztésre képes – tanuló szervezetté való – szervezetté való alakulása - Az életpálya-tervezéssel, életpálya-építéssel kapcsolatos pedagógiai tevékenység tudatosabbá válik - A munkáltatókkal való kapcsolatok bővülnek gazdagodnak, minőségi változás következik be - A területtel kapcsolatos szemlélet erőteljesen átformálódik
4. Intézmények közötti együttműködési formák kialakítása, modellezése, működtetése konzorciumi együttműködésben: Középtávú cél „A horizontális tanulási formák és szervezetfejlesztés által kialakítani egy olyan konzorciumi hálózatot, mely alkalmas arra, hogy a Miskolc városában és környezetében
lakó
szülők,
diákok
szükségleteinek
figyelembe
vételével
akadálymentes utakat nyújtson az SNI gyermekek tanulási sikere érdekében. Az intézményrendszer által közvetített minták és eljárások szolgálják a természetes 35
együttnevelés kultúráját, az inkluzivitást. Jöjjön létre az elfogadásnak olyan szintje, mely sikerre viheti az SNI gyermekek átvezetését az intézményfokozatok között.” A fentiek érdekében a Martin János Szakképző Iskola, a Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Avastetői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Fazekas Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Miskolci Avastetői Óvoda, Nyitott Ajtó Baptista Általános Iskola, Óvoda és Szakképző Iskola azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy: - elősegítik a sajátos nevelési igényű gyermekek társadalmi integrációját inkluzív szemlélet kialakításával és meghonosításával az intézményekben, - figyelemmel kísérik az érintett gyermekek integrációját az óvodától a munka világáig, - az integrált nevelés módszertanának, jó gyakorlatának átadásával segítik egymás intézményeiben az ott dolgozó pedagógusok módszertani felkészítését. Átfogó cél Az inkluzív nevelés megvalósításába bekapcsolódó intézmények megújuló pedagógiai gyakorlata olyan elfogadó, támogató, a differenciált és egyéni fejlődési utakat támogató feltételeket és környezetet teremt, amelyben minden gyerek, így a sajátos nevelési igényűek is sikeressé válhatnak iskolai pályájukon. A konzorciumi együttműködés eredményeként már korai életszakasztól (3 éves kortól), az óvodától a munkaerő-piaci átvezetésig az együttnevelés megfelelő feltételeit kínáló intézménytípusok állnak Miskolc város és vonzáskörzetében élő sajátos nevelési igényű gyermekek és családjaik rendelkezésére. A pályázat eredményeként létrejött jó gyakorlatok segítik és erősítik a befogadó szülői és diák közösségeket, hatékonyabbá válik a fejlesztőmunka. Miskolc város SNI intézményes ellátórendszerére megfogalmazott, adaptált protokollok átláthatóvá, folyamatában követhetővé teszik a „gyerek utakat” a közoktatás és szakképzés rendszerében.
5. Szervezet (intézmény) fejlesztése konzorciumi együttműködés keretében: Az innováció céljai
36
A halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók beilleszkedési esélyeinek biztosítása. Az integráló iskolákban a gyermekek, tanulók sikeres helytállásának támogatása, hatékony felkészítésük a felnőtt életben való helytállásra. Az pedagógusok attitűdváltozásának elősegítése, módszertani kultúrájának bővítése. Esélyteremtő környezet kialakításához módszertani segítségnyújtás. A különböző tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók különböző kompetenciáinak hatékony és eredményes fejlesztése. A pályázat során kidolgozott dokumentumokat kézikönyvként használjuk a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése, oktatása során.
1.8. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A diákok többségét, vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat:
1.8.1. Iskolagyűlés A diákokat az intézmény vezetői és tantestülete rendszeresen tájékoztatják az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés.
1.8.2. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát fölvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.
1.8.3. A szülői munkaközösség
37
A szülői munkaközösség célja a legaktívabb szülőkből álló közösség megalkotása, amely átfogja az iskola működésének egészét. A szülői munkaközösséget annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint épül föl és működik. Vezetőjét a szülői munkaközösség maga választja az intézménybe járó diákok szülői közül. A munka koordinálását a tantestület javaslatára az igazgató által megbízott pedagógus végzi. A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat, információt kérhet az intézményt érintő bármely kérdésben. Feladata az iskola hagyományrendszerében szereplő események lebonyolításában való közreműködés is. A partnerszervezetekkel és a diákokkal való együttműködés fejlesztése érdekében az együttműködés során kiemelt figyelmet kell fordítani a közös munka eredményességének értékelésére, a partnerszervezetek és a diákság jogainak gyakorlására. Amennyiben akár egyetlen területen a rendellenes működés, a kapcsolatok lazulásának jelei mutatkoznak, tárgyalásokat kell kezdeményezni az érintett partnerszervezettel az együttműködésben mutatkozó gondok feltárására, a szabályozó rendszer módosítására.
1.9. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A diákokkal való kapcsolattartás elsődlegesen a mindennapi érintkezés során történik a tanítási órákon, az órák közti szünetekben, a tanítás előtt és után. A diákok bármely tanárukat megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal, személyükről és az osztályközösségről információkat kérhetnek tőlük és az iskola vezetőitől. A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. Eljárás, eszköz: a fogadó napok félévente, a szülői értekezlet előkészítése alaposabb legyen, szükség esetén családlátogatás szervezése, nevelési problémák megoldását segítő szakirodalom ajánlása, átadása, a kollégium, és az iskola közötti információáramlás biztosítása, közös rendezvények szervezése a kollégiumi nevelőtanárokkal, nevelési és osztályozó értekezletekre a nevelőtanárok és a belső szakoktatók meghívása, a munkába való bevonása.
38
Felelősök, végrehajtók: igazgató, igazgatóhelyettesek, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, osztályfőnökök.
1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata
A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:
osztályozó vizsgákra,
különbözeti vizsgákra,
javítóvizsgákra vonatkozik.
Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:
aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.
Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira
akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.
Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani.
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 39
c) mulasztásai miatt a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga – az előző bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Ezek: január 15-31., június 1-15. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell.
40
Tanulmányok alatti vizsgát – az e szabályzatban meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy az iskolában lehet tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előzőekben meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben az iskolában foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. Ezek a következők: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika: írásbeli (elégséges szintje 30%), elégtelen írásbeli esetén szóbeli. Ha az írásbeli vizsgán elért pontszám kevesebb mint az elérhető pontszám 10%-a, a vizsgabizottság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a szóbeli vizsgarészt. Testnevelés, informatika, szakmai gyakorlat: gyakorlati vizsga, egyéb tantárgyak: szóbeli. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. 41
A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc.
42
Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 43
Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg.
44
A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázónak engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kihúzása előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár felügyelete mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc
45
percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja,
az
elért
eredményt
megsemmisítheti.
A
figyelmeztetést
a
vizsga
jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. A gyakorlati vizsgafeladatokat – legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal – az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztására vonatkozóan a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.
46
A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A kormányhivatal a szakmai elméleti és szakmai gyakorlati vizsgatantárgyak esetén az érintett szakközépiskolai ágazat vagy szakképesítés – szakképzési törvényben meghatározott – országos szakképzési névjegyzéken szereplő szakértőjét kéri fel a vizsgabizottság tagjának A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
1.11. Az értékelés rendje, a magasabb évfolyamra lépés feltételei, vizsgatárgyak részei és követelményei
Az általánosan képző pedagógiai szakaszban Számonkéréskor „elégséges” érdemjegyet a tantervben szereplő számonkért tantárgyi követelmények (ismeretek) legalább 30 %-os szinten való teljesítése esetén adunk. A félévi, illetve év végi osztályzat „elégséges”, ha az érdemjegyek súlyozott átlaga legalább 1,6 (témazáró dolgozatra adott érdemjegyet kétszeres súllyal számoljuk). Indokolt esetben az osztályzat megállapításánál a tanuló javára el lehet térni.
A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább „elégséges” év végi osztályzatot szerzett.
47
Ha a tanuló a tanév végén valamely (legfeljebb három) tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát köteles tenni. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben a mulasztása a hatályos jogszabályban előírtaknál több, és év közi jegyei alapján nem osztályozható; magántanuló volt. A szakképzés pedagógiai szakaszában Számonkéréskor „elégséges” érdemjegyet a tantervben szereplő számonkért tantárgyi követelmények (ismeretek) legalább 30 %-os szinten való teljesítése esetén adunk. A félévi, illetve év végi osztályzat „elégséges”, ha az érdemjegyek súlyozott átlaga legalább 1,6 (témazáró dolgozatra adott érdemjegyet kétszeres súllyal számoljuk). Indokolt esetben az osztályzat megállapításánál a tanuló javára el lehet térni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább „elégséges” év végi osztályzatot szerzett. Ha a tanuló a tanév végén valamely (legfeljebb három) tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet.
A modulrendszerű szakmai képzés során a tananyagelemeket tantárgyasítottuk.
1.12. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai
Támogatjuk a tehetséges, jó képességű, szorgalmas tanulók esetében a szakiskolából a szakközépiskolába való átmenetet. Az átjárást minden konkrét esetben, a tanuló kérésére meg kell vizsgálni és egyedi határozattal az iskola igazgatója engedélyezi. Az iskola biztosítja a köznevelési tanulmányok folytatását azok részére is, akik a nem megfelelő sporttevékenység vagy nem megfelelő sportbéli fejlődés miatt a köznevelési típusú sportiskolai nevelés-oktatásban nem vehetnek részt. 48
1.13. A felvételi eljárás különös szabályai
1.13.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Általános felvételi eljárás elvei és a felvételi eredmény megállapítása A 9. évfolyamra jelentkezők rangsorolása az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. Azon tanulók esetében, akik a 8. évfolyamon félévkor elégtelen osztályzattal rendelkeznek, az iskola dönthet úgy is, hogy felvételi kérelmük elutasításra kerül, vagy a pontszámuktól függetlenül a rangsor végére kerülnek. A döntést – a jelentkezők számának figyelembevételével – az igazgató hozza meg. A művészeti és a sport tanulmányi területekre jelentkezőknél ez kiegészül képesség- és készség méréssel. Aki a mérésen “nem megfelelt” minősítést kap, annak a felvételi kérelme elutasításra kerül. A”megfelelt” minősítés a továbbiakban nem játszik szerepet a rangsorolásban. A köznevelési típusú sportiskolai képzésbe az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képességfelmérési vizsgálat követelményeinek és – a sportágválasztás után – a sportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik. Pontszámítás: A művészeti és a sport tanulmányi területek kivételével: Az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 60 pont. A művészeti és a sport tanulmányi területek esetén: képző- és iparművészeti ágazat: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, rajz (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 70 pont. táncos képzés: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom
49
(vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, testnevelés (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 70 pont. sport ágazat: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, testnevelés (2-szeres súllyal), biológia (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 90 pont.
Amennyiben az SNI-s tanulónak valamelyik felvételi tárgyból nincs osztályzata, abban az esetben pontszámát a nem SNI-s tanulók maximális pontszámához viszonyítva, arányosítás útján állapítjuk meg.
Felvételi rangsor megállapítása: A rangsort a pontszám alapján állítjuk össze. A rangsorolás során az azonos pontszámot elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Miskolcon található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja: előnyben részesítjük azt a tanulót, akinek testvére szintén 1. tanulója, 2. tanulója volt az iskolának, ezt követően azt, akinek szülője az iskola dolgozója. A különleges helyzetet a tanuló a felvételi jegyzék összeállítását megelőzően igazolhatja. Ha a különleges helyzet vizsgálatát követően sem sikerül a rangsort egyértelműen megállapítani, az azonos pontszámú tanulók sorrendjét sorsolással döntjük el.
1.13.2. A művészeti orientációs osztályok felvételi eljárása A képesség- és készségmérés külön szabályait az érintett munkaközösségek állapítják meg minden tanév október 1-jéig, ezt követően feltesszük az iskola honlapjára.. 1.13.3. A 10. évfolyam utáni, illetve az érettségi utáni szakképzés Amennyiben a felvételi jelentkezés nem központi lappal történik, akkor jelentkezési lap az iskola nyilvántartó irodájában szerezhető be vagy letölthető iskolánk honlapjáról. A jelentkezési lap tartalmazza a felvételivel kapcsolatos tájékoztatót is.
50
2. HELYI TANTERV 2.1. A helyi tanterv alapelvei Anyanyelvi
kommunikációs
képességek
fejlesztése
felzárkóztatással
a
szakközépiskolában és szakiskolában. Matematika tantárgyban felzárkóztatás szakközépiskolában és szakiskolában. Idegen nyelv oktatása szakközépiskolában és szakiskolában, hangsúlyosan a hétköznapi kommunikációra. Idegen nyelv folyamatos oktatása – lehetőség szerint – a szakiskolában a szakképző évfolyamokon is. Lehetőség szerinti csoportbontás a matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, művészetek, informatika oktatásában. Mindennapi testnevelés lehetősége. Csoportbontás szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai orientációs és a szakmacsoportos oktatás keretében oktatott, manualitást is igénylő tantárgyaknál, lehetőségünk szerint.
2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok
I. Szakközépiskola A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Köznevelési típusú sportiskolai képzés (9-12. évfolyam): A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.4. melléklete: Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához Az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységének szervezése során alkalmazza az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveit. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:
51
Szakközépiskolai óraterv (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Heti óraszám/évfolyam Tantárgyak 9.
10.
11.
12.
Magyar nyelv és irodalom*
4
4
4
4(+1)
Idegen nyelvek*
3
3
3
3(+1)
Matematika*
3
3
3
3(+1)
Etika
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
2(+1***) 2(+1***)
Fizika
2
2
Kémia
2
1
Biológia-egészségtan
2
Földrajz
3
3
1
2
1
2
1
Ének-zene*
(+0,5***)
0,5
Vizuális kultúra*
(+0,5***)
0,5
Informatika*
1
(+1)
Testnevelés és sport****
5
5
5
5
Osztályfőnöki
1
1
1
1
Szakmai tárgyak*,***
6
7
8
11
Összesen***
31
32
31
31
Szabadon tervezhető órakeret**,***
4
4
4
4
Rendelkezésre álló órakeret***
35
36
35
35
*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont ***: a párhuzamos képzés kivételével ****: táncos képzés kivételével
52
(+1): minden tanuló számára kötelező óra a szabadon tervezhető órakeret terhére, ld. 2.3. pont
53
II. Szakiskola A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. melléklete: Kerettanterv a szakiskolák számára A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Szakiskolai óraterv (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Heti óraszám Tantárgyak 9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2(+1***)
1(+1***)
1(+1***)
Idegen nyelv*
2
2
2
Matematika*,***
2
1(+1***)
0,5(+1***)
2(+1***)
1
Magyar – Kommunikáció*,***
Társadalomismeret*** Természetismeret Közismeret
Testnevelés***
3(+1) 5(-2***)
5(-2***)
5(-2***)
1
1
1
1
-
-
18
11
9,5
14,5
23
23
2,5
2
2,5
17
25
25,5
Osztályközösség-építő Program Szabadon felhasználható órakeret** Összesen Kötött órák Szakmai
Szabadon
elmélet és
felhasználható
gyakorlat*
órakeret Összesen 54
Heti összes óraszám
35
36
35
*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont (+1): minden tanuló számára kötelező óra a szabadon tervezhető órakeret terhére, ld. 2.3. pont ***: A mindennapos testnevelést csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amikor nem kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók.
2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi heti óraszámokkal.
Óraterv (heti óraszám) a szabadon tervezhető órakeret terhére (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Minden tanuló számára kötelező Szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom*
1
Idegen nyelvek*
1
Matematika*
1
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
1**
Ének-zene*
+0,5**
Vizuális kultúra*
+0,5** 1**
Informatika* Szabadon tervezett órakeret
1**
2
55
2
-
3
Rendelkezésre álló órakeret
4
4
4
4
Szakiskola Természetismeret
1
-
-
-
Rendelkezésre álló órakeret
1
-
-
-
*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban, **: a párhuzamos képzés kivételével
56
Kötelezően választható tantárgyak szakközépiskolai órakerete (heti óraszám, a párhuzamos képzés kivételével) (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől): Tantárgyak Katonai
alapismeretek
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
1
1
2
2
1
1 1
1
2
2
2
2
vagy
Belügyi rendészeti ismeretek Jogi alapismeretek Jogi alapismeretek Második idegen nyelv
2
2
Szakmai idegen nyelv Társadalmi, állampolgári gazdasági ismeretek
és
Társadalmi, állampolgári gazdasági ismeretek
és
2 2
Munkapiac
1
1
Etikus vállalkozói ismeretek
2
Etikus vállalkozói ismeretek Közgazdasági alapismeretek
és
pénzügyi
Közgazdasági alapismeretek
és
pénzügyi
2 2 2
Helytörténeti ismeretek
1
1
Helytörténeti ismeretek
1
1
Érettségi felkészítő*
1
1
Tanulásmódszertan**
1
Tanulásmódszertan
1
Sporttörténet**
1
Sportági ismeretek**
1
57
Testnevelés-elmélet**
0,5
Sportegészségtan**
0,5
Edzéselmélet**
0,5
Sport és szervezetei**
0,5
Sportpszichológia**
1
Sportetika**
1
Összesen Tanuló
számára
8
8
15
15
2
2
3
2
2+4***
2+4***
1+4***
2+4***
kötelező
összesen Rendelkezésre álló órakeret***
*: A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból kötelező tanórai foglalkozások vagy szabadon választható érettségi felkészítő foglalkozások keretében biztosított a középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten -
biológia-egészségtan,
-
testnevelés és sport,
középszinten -
biológia-egészségtan,
-
testnevelés és sport,
-
informatika,
-
katonai alapismeretek vagy belügyi rendészeti ismeretek.
A tanuló legfeljebb a rendelkezésre áll órakeret mértékéig választhat a szabadon választható tantárgyak közül. **: A köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára kötelező. ***:A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. § (3) szerint
58
Azok a tanulók, akik a katonai alapismeretek vagy a belügyi rendészeti alapismeretek szabadon választható tantárgy tanulását választják, a 9-12. évfolyamon a mindennapos testnevelés terhére önvédelmi ismereteket is tanulhatnak heti 2 órában (az iskola mindenkori lehetőségeinek függvényében). A szabadon választható érettségi felkészítő foglakozásokat szakköri keretek között szervezzük meg, azokon nem osztályozunk.
Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.
59
Óratervek kifutó rendszerben:
11. évfolyam órái (utoljára a 2014/2015. tanévben) kozmetikus
közlekedés
informatika
divat- és stílustervező dekoratőr
Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Társadalomismeret Matematika Idegen nyelv (angol vagy német) Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés (táncosnak nincs) Műszaki fizika Földrajz Biológia Informatika (csoportbontás) Táncosok szakmai órái* Művészeti szakmacsoportos alapozó órák Rajz és vizuális kultúra (szakmai alapozó) Művészettörténet Fotográfus elmélet Fotográfus gyakorlat Dekoratőr gyakorlat Szerkesztés-modellezés-tervezés Rajz és vizuális kultúra (érettségi felkészítő) Egyéb szolgáltatás szakmacsoportos alapozó órák Anyagok világa Szövegszerkesztés Rajz és vizuális kultúra (szakmai alapozó) Egészségtan, életmód Közlekedés szakmacsoportos alapozó órák Közlekedési alapismeretek Műszaki ábrázolás Mechanika Gépelemek Gyakorlat (csoportbontás) Informatika szakmacsoportos alapozó órák Elektrotechnika Programozás (csoportbontás) Számítógépes hálózatok (csoportbontás) Mérés (csoportbontás)
színházi táncos* alk. fotográfus
Tárgy
3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 0 1 1 0
3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 0 1 1 0
3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 1,5 1 1 0
3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 1 1 1 2
3 1 2 1 3 3 1 1 2,5 0 1 1 0
2 2 1 2
2 2
2 2 1
1 2 2 3 1 1 1 2 1 3 2 2 1 2
*: ld. 3.3.4. pont
60
12. évfolyam órái (utoljára a 2015/2016. tanévben) kozmetikus
közlekedés
informatika
divat- és stílustervező dekoratőr
Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Matematika Idegen nyelv (angol vagy német) Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés (táncosnak nincs) Műszaki fizika Biológia Informatika (csoportbontás) Táncosok szakmai órái* Művészeti szakmacsoportos alapozó órák Rajz és vizuális kultúra (szakmai alapozó) Művészettörténet Fotográfus elmélet Fotográfus gyakorlat Dekoratőr gyakorlat Szerkesztés-modellezés-tervezés Rajz és vizuális kultúra (érettségi felkészítő) Egyéb szolgáltatás szakmacsoportos alapozó órák Anyagok világa Egészségtan, életmód Mindennapi ismeretek Közlekedés szakmacsoportos alapozó órák Közlekedési alapismeretek Villamosságtan Járműszerkezettan Gyakorlat (csoportbontás) Informatika szakmacsoportos alapozó órák Digitális technikák Programozás (csoportbontás) Adatbáziskezelés Mérés (csoportbontás)
színházi táncos* alk. fotográfus
Tárgy
3 1 3 3 3 1 1 2,5 0 2 0
3 1 3 3 3 1 1 2,5 0 2 0
3 1 3 3 3 1 1 2,5 1,5 2 0
3 1 3 3 3 1 1 2,5 0 2 2
3 1 3 3 3 1 1 2,5 0 2 0
2 2 1 2
2 2
2 1 1
1 2 3 3 1 2 2 3 2 2 2 2
*: ld. 3.3.4. pont
61
2.4. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei
Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit, a továbbhaladás speciális feltételeit, az értékelés egyedi jellemzőit a pedagógiai programhoz csatolt tantárgyi tantervek tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. A kerettantervi rendeletekben szereplő tantárgyak tanterveiben szereplő tananyagok megegyeznek a kerettantervekben szereplő tananyagokkal.
2.5. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelmények
Az iskola nem szervez emelt szintű oktatást.
2.6. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazására a szakmai munkaközösség javaslatot tesz. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést. A tankönyvek kiválasztásánál az alábbi szempontokat vesszük figyelembe. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A kiválasztott taneszközök lehetőség szerint minél korszerűbb ismereteket tartalmazzanak, korszerű formában feldolgozva. A tankönyvek és a taneszközök kiválasztásánál figyelembe kell venni a taneszközök árát. Ez feleljen meg a gazdaságosság követelményeinek. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók. A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban.
62
A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes
tankönyvellátásra
jogosult
diákok
tankönyveinek
biztosítására.
A
tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhető nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását.
2.7. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása
Pedagógiai feladatok megvalósítása:
tanulási módszerek kialakítása,
iskolai fegyelem és figyelem,
kötelességérzet kialakítása
motiváció megteremtése
tanulásszervezés,
teljesítmények növelése,
kulcskompetenciák megalapozása,
együttműködési készség fejlesztése,
a tanulói tudás megalapozása,
mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,
a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,
az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,
az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani,
az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban,
63
a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,
a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük,
a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával,
a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával,
fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.
A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.
2.8. Mindennapos testnevelés
A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. A kilencedik évfolyamon – 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben – az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből heti két óra a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a 64
tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között szervezett edzéssel váltható ki. A szakiskolában a mindennapos testnevelést csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amikor nem kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. 2.9. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai
A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a foglalkozás vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.
2.10. Projektoktatás A szakiskolában törekszünk a projektoktatásra. 2.11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések
BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása
SNI tanulók rehabiltációs foglalkozása
Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek
Mentálhigiénés szakember foglalkoztatása
Lehetőség szerint szülőértekezletekre speciális szakember biztosítása
2.12. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 65
Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.
Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
A témazáró dolgozatok eredménye súlyozottan számít be a félévi, év végi osztályzatba.
A témazáró dolgozat időpontját a tanulókkal legalább egy héttel előbb ismertetni kell.
A témazáró dolgozatok javítását a szaktanárok minél előbb, de legalább két héten belül elvégzik, az érdemjegy tört szám nem lehet.
A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában.
A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.
A pedagógus a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak, fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta.
A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti.
A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.
Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).
66
A tanulmányi munka, előmenetel folyamatos értékelése érdekében minden tanuló teljesítményét félévente legalább három érdemjeggyel kell értékelni. A szaktanár indokolt esetben kevesebb érdemjeggyel is értékelhet. A szülőt a tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító pedagógus az ellenőrző könyvön, illetve elektronikus naplón keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
A számonkérés formái: Szóbeli felelet Írásbeli felelet Röpdolgozat Témazáró dolgozat Gyakorlati feladat Órai munka
Az iskolai dolgozatok további szabályait házirendünk tartalmazza. „Diákjainknak joga van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel hamarabb tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani. Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül (a pedagógusnak felróható okból) nem kerül sor, a tanulók egyénenként dönthetnek abban a kérdésben, hogy kérik-e dolgozatuk érvénytelenítését.” A tanulónak joga van a megírt, és két héten belül kijavított dolgozatát megtekinteni, továbbá az iskola pedagógusai lehetőséget adnak, hogy az adott érdemjegyről tájékoztatást kérjen a tanuló.
A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásakor a következő elveket követjük: A nevelőtestület döntése alapján A röpdolgozatok, az írásbeli és szóbeli feleletek napi számát nem korlátozzuk, azokat a szaktanár előre nem köteles bejelenteni. A dolgozatok kijavítását a szaktanár minél előbb, lehetőleg a dolgozat megírását követő két héten belül tegye meg.
67
A dolgozatok kijavítását követően az érdemjegyeket a szaktanár haladéktalanul írja be az osztályozó naplóba.
Az iskolai beszámoltatás, számonkérés tantárgyi sajátosságairól minden szaktanár a tanévek első óráján tájékoztatja a tanulókat. Ezeket a sajátosságokat az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.
A beszámoltatásnak a tanulók értékelésében betöltött szerepe A tanuló félévi vagy év végi osztályzatának kialakításánál a szaktanár valamennyi érdemjegyet figyelembe véve hozza meg döntését, melyet szakmai és pedagógiai elvek vezérelnek.
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Elsőrendűen fontosnak tartjuk, hogy diákjaink szellemi terhelése az optimálishoz közelítsen. Ennek érdekében nem elegendő az iskolai tanítási órákon való részvétel. A nevelőtestület döntése értelmében a tananyag mind magasabb szintű elsajátítása érdekében a szaktanárok – tantárgyanként eltérően – házi feladatot adhatnak, amelyek mennyiségénél a pedagógusok lehetőség szerint vegyék figyelembe a tanulók időkorlátait. A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az írásbeli feladatok speciális csoportját alkotják egyes tantárgyak olyan feladatai, amelyek hosszabb előkészületeket igényelhetnek, pl. olvasónapló írása, fél oldalt meghaladó idegen nyelvi fordítási feladat, alkotómunkát igénylő művészeti alkotás elkészítése. Ezekre a tevékenységi formákra általában több időt biztosítunk, mint két tanítási óra között eltelt időtartam.
2.13. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei
Iskolánkban lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat: magyar nyelv,
68
magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, művészetek, informatika, és bizonyos szakmai tárgyak. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.
2.14. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek
A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:
az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel
a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon.
Fizikai felmérések: Hungarofit fittség vizsgáló módszer Felmérési próbák:
Cooper-teszt (12 perces futás),
helyből távolugrás,
fekvőtámasz,
felülés,
törzsemelés.
Ezen kívül atlétikai és labdás egyéni felméréseket végzünk.
A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok érdemjegyet nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban érdemjeggyel a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy,
69
hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a testnevelési munkaközösség vezetőjének feladatkörébe tartozik.
2.15. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei
2.15.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakadnak. A diákok egészségével, mentális helyzetével kapcsolatos gondokat is magukkal hozzák. Nagy iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, az ez irányú nevelésük, formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés keretében: Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása. A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése. Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása. Törekedés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra. Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése.
A tanórán kívüli szabadidő keretében: A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése
házi versenyek, bajnokságok
ISK keretében edzések (szakosztályi)
Diákolimpia versenyek, bajnokságok
A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése. Szokássá válásának elősegítése. Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. (Olimpiai ötpróba keretében is.) Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében.
70
Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is).
Az egészséget támogató környezet kialakítása A biztonságos iskolai környezet kialakítása: Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére. Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása. Megelőző balesetvédelmi oktatás.
Az egészséges környezet kialakítása: Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére. Az iskolai felszerelések, berendezések vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését. Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira.
2.15.2. Az iskolai környezeti nevelés elvei Célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg. Az iskola környezeti nevelési szemlélete Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képzünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Hagyományok ápolása: iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára; 71
drog-prevenciós program folytatása; osztályfőnöki órán környezetvédelmi problémák megbeszélése;
Szaktárgyi célok: a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre; az érettségire és szakmai vizsgára felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); a
hétköznapi
környezeti
problémák
megjelenítése
a
szakórákon
(a
környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon;
2.16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei
Az elbírálási rendszer alkalmazása A
tanulók
személyiségének
fejlődését,
embertársaihoz
való
viszonyát
a
magatartásjegyek, a tanuláshoz, a munkához való viszonyukat – a képességek figyelembevételével – a szorgalomjegyek fejezik ki. Az elbírálás rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök, az osztályközösség és a tanuló legalább félévente értékeli a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást, figyelembe véve a szaktanárok véleményét. Az osztályfőnök az értékelésről tájékoztatja a szülőket (félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban).
2.16.1. A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a magatartását befolyásoló körülményekre. A magatartás minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz. 72
Példás (5):
Közösségi munkája elismerésre méltó, példamutató magatartású, vagy az
iskola hírnevét különböző versenyeken elért eredményekkel öregbíti. Nincs írásbeli büntetése, van írásbeli elismerése. Nincs igazolatlan mulasztása. Jó (4):
Közösségi munkában alkalmanként részt vesz. Legfeljebb 2 óra igazolatlan
hiányzása van. Változó (3):
Közösségi feladatokban csak vonakodva vesz részt, igazolatlan hiányzásainak
száma 3-7 között van. Rossz (2):
Közösségi morál kialakulását súlyosan veszélyezteti, vagy igazolatlan
mulasztása eléri, vagy meghaladja a 8 órát, fegyelmi eljárás folyt ellene és fegyelmi büntetésként „megrovást” vagy attól súlyosabb büntetést kapott. 2.16.2. A szorgalom minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, hanyag. Példás (5):
ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és a gyakorlati
foglalkozásokra való felkészülése példamutató, ha előmenetelében képességeihez képest a tőle telhető maximumot nyújtja, városi, megyei vagy országos versenyeken kiemelkedő helyezést ér el. Jó (4): ha iskolai és gyakorlati munkáját lelkiismeretesen elvégzi, képességei, körülményei alapján azonban jobb eredmény elérésére is képes lenne. Változó (3):
ha a teljesítménye az iskolai és gyakorlati munkájában hullámzó, csak
alkalmanként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak többszöri figyelmeztetésre hajlandó teljesíteni, jelentősen elmarad a tőle elvárható szinttől. Hanyag (2):
ha képességeihez képest igen keveset tesz tanulmányi és szakmai
előmeneteléért, kötelességeit sorozatosan elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, két vagy több tárgyból félévkor vagy évvégén elégtelen osztályzatot kap.
2.16.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei 2.16.3.1. A dicséretek elve: A kimagasló teljesítményt értékeljük, elismerjük és ezzel motiválunk. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, 73
vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt, bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti. A jutalmazás formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, nevelőtanári-, igazgatói, nevelőtestületei dicséret. A dicséretet oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom stb. egészítheti ki. 2.16.3.2. A büntetések elve Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A büntetések nevelő szándékúak legyenek. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az különösen alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló bántalmazása, az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, a szándékos károkozás, lopás az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A büntetés szintjei: 1. Fegyelmező intézkedések: szaktanári-, szakoktatói-, nevelőtanári figyelmeztetés, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás 2. Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi tárgyalásról és a büntetés mértékéről a tanulót, illetve kiskorú tanuló gondviselőjét írásban értesíti az iskola. A fegyelmi büntetés formáit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg.
74
2.17. A középszintű érettségi vizsga témakörei 1. Magyar nyelv 1. Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya A nyelv mint az egyén, ill. mint a közösség alkotása A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal 2. Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömeg kommunikáció 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben 75
Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban Szókincs és frazeológia 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi kifejezésmódok Nyelvi-stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat 2. Magyar irodalom I. Szerzők, művek 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok
76
Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból Kertész Imre 5. Világirodalom Az antikvitás irodalma, Biblia 6. Színház- és drámatörténet Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Madách Imre 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra II. Értelmezési szintek, megközelítések 1. Témák, motívumok 2. Műfajok, poétika 3. Korszakok, stílustörténet 3. Történelem 1. Az ókor és kultúrája Vallás és kultúra az ókori Keleten. Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása. A demokrácia kialakulása Athénban. Az athéni demokrácia intézményei, működése. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása. A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei a köztársaság korában. Az antik hitvilág, művészet, tudomány. A görög hitvilág néhány jellemző vonása. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A kereszténység főbb tanításai. A népvándorlás. A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás. 77
2.
A középkor
A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői. A középkori uradalom jellemző vonásai. A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A nyugati és keleti kereszténység. Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizáció-formáló szerepe. A középkori városok. Egy középkori város jellemzőinek bemutatása. A középkori kereskedelem sajátosságai. Egyházi és világi kultúra a középkorban. Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A romantika és a gótika főbb stílusjegye. A lovagi kultúra. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában. A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. 3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A magyar nép vándorlása térkép alapján. A honfoglalástól az államalapításig A honfoglalás. A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. Az Árpád-kor Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején. 78
Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején Károly Róbert gazdasági reformjai. A magyar városfejlődés korai szakasza. A Hunyadiak Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Kultúra és művelődés Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése. 4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján. Reformáció és katolikus megújulás. A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista), az ellenreformáció kibontakozása. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában. Az alkotmányos monarchia működése. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás. A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján. 5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc. A Rákóczi szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke.
79
Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása. Mária Terézia és II. József reformjai. Művelődés, egyházak, iskolák. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján. 6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása. A XIX. század eszméi. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján. Az ipari forradalom és következményei. Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón. Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. Németország nagyhatalommá válása. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása. 7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth reformprogramja. A reformkori művelődés, kultúra. A korszak kulturális életének főbb jellemzői. A polgári forradalom. A pesti forradalom eseményei.
80
Az áprilisi törvények. A szabadságharc. A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A kiegyezés előzményei és megszületése. A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában. Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság, közlekedés. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése. Az életmód változásai a századfordulón. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. 8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék. Szövetségi rendszerek, frontok, az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területi, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban. A modern életforma néhány jellegzetessége. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság. A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása. A náci Németország legfőbb jellemzői. A náci ideológia és propaganda. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években. A bolsevik hatalomátvétel körülményei. A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői. 81
A második világháború előzményei jelentős fordulatai. A világháború előzményei, katonai és politikai fordulópontjai. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői. Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (pl. Korea, Kuba, Szuez). A szocialista rendszerek bukása. A szovjet blokk kialakulása és jellemzői. Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában. 9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései. Művelődési viszonyok és az életmód. Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái. A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. Magyarország részvétele a világháborúban. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban. A német megszállás és a holocaust Magyarországon. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel. A holocaust Magyarországon. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás. A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A kommunista diktatúra kiépítése és működése. Az 50-es évek jellemzői, a rendszer működése a Rákosi korszakban. 82
Életmód és mindennapok. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői. A rendszer jellemzői a Kádár korszakban. Életmód és mindennapok. A rendszerváltozás. A rendszerváltozás tartalma és következményei (pl. államforma, szabadságjogok, függetlenség). 11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői. A közép-európai régió sajátos problémái. Az európai integráció története. Az Európai Unió legfontosabb intézményei. A „harmadik világ”. A fejlődő országok főbb problémái (pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezésiés adósságválság). Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés. A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. A globális világ kihívásai és ellentmondásai. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám). 12. A mai magyar társadalom és életmód Alapvető állampolgári ismeretek. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok kötelességek. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság. A választási rendszer. A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 83
Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások. Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 4. Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa 84
Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 5. Matematika Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok Alapműveletek 85
A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűs kifejezések Arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek A függvény Sorozatok Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat Leíró statisztika A valószínűségszámítás elemei 6. Informatika 1. Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata
86
Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata
Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak Dokumentumok 7. Fizika 1. Mechanika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Egyenes vonalú egyenletes mozgás Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás Periodikus mozgások 87
Mechanikai rezgések Mechanikai hullámok Munka, energia 2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között) Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban A termodinamika I. főtétele Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön Kondenzátorok Egyenáram Az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye Az időben állandó mágneses mező A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező A váltakozó áram 4. Elektromágneses hullámok Az elektromágneses hullám fogalma Fény mint elektromágneses hullám Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképezés 5. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás 88
Az anyag szerkezete A kvantumfizika elemei Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Maghasadás Magfúzió 6. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat 7. A fizikatörténet fontosabb személyiségei Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő,Gábor Dénes. 8. Felfedezések, találmányok, elméletek Geo- és heliocentrikus világkép „Égi és földi mechanika egyesítése” Távcső, mikroszkóp, vetítő A fény természetének problémája Gőzgép és alkalmazásai Dinamó, generátor, elektromotor Az elektromágnesség egységes elmélete Belsőégésű motorok Az elektron felfedezésének története Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása Röntgensugárzás Speciális relativitáselmélet Kvantummechanika Az űrhajózás történetének legfontosabb eredményei Félvezetők Lézer
89
8. Kémia 1. Általános kémia Atomok és a belőlük származtatható ionok Molekulák és összetett ionok Halmazok A kémiai reakciók A kémiai reakciók jelölése Termokémia Reakciókinetika Kémiai egyensúly Reakciótípusok Protonátmenettel járó reakciók Elektronátmenettel járó reakciók A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása Tudománytörténet 2. Szervetlen kémia Az elemek és vegyületek szerkezete (az atom-, a molekula- és a halmaz-szerkezet kapcsolata) Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése Az elemek és vegyületek kémiai Sajátságai Az elemek és vegyületek előfordulása Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Az elemek és szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai Az elemek és vegyületek jelentősége Tudománytörténet 3. Szerves kémia A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai A szerves vegyületek kémiai sajátosságai A szerves vegyületek előfordulása
90
A szerves vegyületek jelentősége A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása Tudománytörténet 4. Kémiai számítások Általános követelmények Az anyagmennyiség Az Avogadro-törvény Oldatok, elegyek (százalékos összetételek, koncentráció, oldhatóság stb.) A képlettel és reakcióegyenlettel kapcsolatos számítások Termokémia Kémiai egyensúly, pH-számítás Elektrokémia 9. Biológia 1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya (rendszertani kategóriák ismerete) Fénymikroszkóp használata Az élet jellemzői (szerveződési szintek) Fizikai-kémiai alapismeretek (diffúzió, ozmózis, enzimműködés9 2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves alkotóelemek Anyagcsere folyamatai Sejtalkotók 3. Egyed szerveződési szintje Vírusok (felépítés, fertőzés folyamata, egészségügyi jelentőség) Baktériumok (jelentőség, felépítés) Egysejtű eukarióták (amőba, papucsállatka, zöld szemes ostoros) Gombák Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés Növények szövetei szervei Az állatok létfenntartása, szaporodása, egyedfejlődése, viselkedése 4. Az emberi szervezet 91
A kültakaró (a bőr funkciói, felépítése, gondozása) Mozgás (váz- és izomrendszer felépítése, működése, egészségvédelme) Táplálkozás (emésztőszervrendszer részei, máj szerepe, emésztőnedvek, táplálkozás egészségtana) Légzés (légcsere, gázcsere, hangképzés, légzőrendszer egészségtana) Anyagszállítás (testfolyadékok, a szív és az érrendszer, keringési rendszer egészségtana) Kiválasztás (vizeletkiválasztó rendszer felépítése, működése, egészségtana) Idegrendszer (idegsejt felépítése, működése, receptorok, szinapszis, központi-és környéki idegrendszer) Érzékszervek (látás, hallás és egyensúlyérzés, szaglás) Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai (magatartás elemei, öröklött elemek, tanult elemek, emlékezés, pszichés fejlődés, drogok,) Hormonrendszer (belső elválasztású mirigyek ) Immunrendszer(antitest, antigén, immunitás fogalma, memóriasejtek szerepe, immunizálás típusai, vércsoportok) Szaporodás, egyedfejlődés (férfi és női nemi szervek élettana, embrionális és posztembrionális fejlődés, szaporodás egészségtana) 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció Életközösségek ( hazai életközösségek) Bioszféra (globális folyamatok) Ökoszisztéma (anyagáramlás, energiaáramlás, biológiai sokféleség) Környezet- és természetvédelem(levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék) 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika (alapfogalmak, mutáció, génműködés szabályozása) Mendeli genetika (minőségi és mennyiségi jellegek) Populációgenetika és evolúciós folyamatok (ideális és reális populáció, adaktív és nemadaktív evolúció, bioetika) Bioszféra evolúciója (prebiológiai evolúció, ember evolúciója) 10. Földrajz
92
1. A térképi ábrázolás A térképek jelrendszere Térképi gyakorlatok (a térkép jelei, színei, távolságmérés, magasságmérés, helymeghatározás) Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben (Naprendszer, Tejútrendszer) A Nap és kísérői (a Nap jellemzői, nap-és holdfogyatkozás, a Hold mozgása) A Föld és mozgásai (a Föld méretei) Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A hegységképződés (gyűrődés és vetődés folyamata, gyűrt-és röghegységek kialakulása) A kőzetburok (litoszféra) építőkövei (ásványok, kőzetek) A levegőburok, a légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben (csapadékképződés és a különböző csapadékfajták kialakulásának folyamata Az időjárás és az éghajlat (az idő, az időjárás, az éghajlat egymáshoz való viszonya, időjárási és éghajlati elemek változásainak folyamata 4. A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei 5. A jég és felszínformáló munkája (hóhatár magasságának összefüggése a földrajzi szélességgel és a domborzattal, a gleccserek és belföldi jégtakaró pusztító és építő munkája) 93
A talaj A geoszférák kölcsönhatásai 6. Földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg-mérsékelt öv Hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség 7. A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői (a települések csoportosítása szerepkörük szerint, a városodás és a városiasodás folyamata közötti különbség, falvak csoportosítása, tanyák szerepe) 8. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata (világkereskedelem, külkereskedelem áruszerkezete, kereskedelmi társulások) A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 9. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei (centrum és periféria országok világgazdasági szerepköre) Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok (értékelje az „olajországok” világgazdasági jelentőségét 1. Magyarország földrajza
94
A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai (Hazánk elhelyezése a térképen, a földgömbön, és a Kárpát-medencében) Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői (népesség- és településföldrajzi jellemzők) Nemzetgazdaságunk (GDP) A gazdaság ágazatai, ágai (természeti erőforrások, ipar szerkezete, ipar területi elrendeződése, közlekedésföldrajzi helyzet, tájegységek) Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe (talajtípusok, ásványkincsei, természeti adottságok hatásai a mezőgazdaságra) Hazánk
nagyrégióinak
(tervezési-statisztikai
régióinak)
természet-
és
társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota 2. Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe (természeti adottságok) Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai (tagállamai, hazánk és a szervezet kapcsolata) Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 3. Ázsia, Afrika Általános földrajzi kép (az ázsiai nagy sivatagok kialakulásának okai, a monszun szerepe) Országai Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai (a térséghez tartozó országok) Nyugat-Ázsia, arab világ (kőolaj szerepe) Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe (Afrika tipikus tájainak jellemzése sivatag, oázis, éhségövezet) 4. Amerika 95
Általános földrajzi képe (Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai Országai 5. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai (hatása más geoszférákra, ismertesse lakóhelyének környezeti problémáit) A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei (a témához kapcsolódó adatok, ábrák, szövegek elemzése) A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem (a világ globális problémái
–
túlnépesedés,
éhínség,
energiahiány,
nyersanyaghiány,
vándormozgalmak, a tőke egyenlőtlen eloszlása, gazdasági polarizáció, környezeti gondok) 11. Belügyi rendészeti ismeretek 1. A rendészet alapjai A rendészet alapfogalmai és szervei A rend, a közrend (belső rend), a határrend A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme A katasztrófavédelem és a polgári védelem A katasztrófák felosztása A rendészet szervei Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei
96
A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai A rendészeti szervek irányítása és vezetése Intézkedések és kényszerítő eszközök A rendőri és határőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk főbb szabályai Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek A belügyi rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll A rendészeti szervek filozófiája A Rendőrség, Határőrség szervei által alkalmazott szolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények A környezet-, munka- és egészségvédelem A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai A szolgálati érintkezés Rendfokozatok és állománycsoportok Fegyelmi és függőségi viszonyok A szolgálati érintkezés főbb szabályai Az alaki magatartás 97
Az alakiság jelentősége A főbb alaki elvárások és követelmények 4. Tereptan A tereptan alapjai A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása A térkép fogalma, fajtái, méretaránya A terepen történő tájékozódás A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében Az iránytű, a tájoló és a távcső használata A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei 5. A Jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés A jogellenes cselekmények A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok Szabálysértési alapismeretek A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Bűncselekményi alapismeretek A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete A büntethetőségi akadályok Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői 98
Nyomozási alapismeretek A büntetőeljárás elvei A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek A büntetőeljárás szakaszai 12. Katonai alapismeretek 1. Szabályzat ismeret: írásbeli vizsga - A katonákkal szemben támasztott követelmények. - Alapvető magatartási szabályok. - Fegyelmi felelősség, anyagi felelősség. - A parancsnok és helyettesei. - A parancsnok jogai és kötelességei. - A század szolgálati személyei. - A laktanyai napirend általános szabályai. - Az ügyeleti szolgálatok. - A növendékek (diákok) kötelességei és jogai. - A katonák és a rendőrség tagjainak viszonya. - A katonák viszonya más hadseregek katonáihoz és az ezzel kapcsolatos szabályok. - A középiskolai napirend. - A katonák elismerése, fegyelmi felelősségre vonása. - A katonák által benyújtott beadványok intézésének rendje. 2. Alaki rendgyakorlat: gyakorlati vizsga - Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül. - Fordulatok álló helyben és mozgás közben. - A sapka le- és felvétele. - Mozgás raj alakzatban. - Fordulatok álló helyben, rajkötelékben. - Kilépés raj alakzatból, elöljáróhoz való menet, jelentés, jelentkezés, távozás. - A szakasz alakzatváltoztatásai. - A raj sorakoztatása, megindítása, megállítása. - Tiszteletadás rajkötelékben, álló helyben és menet közben. 3. Magyar Honvédség és NATO-ismeretek: írásbeli vizsga 99
- A Magyar Honvédség katonai tanintézetei. - A Magyar Honvédségnél a hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományba lépés lehetőségei, feltételei. - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi szintű képzési rendszere. - A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főiskolai szintű képzési rendszere. - A Magyar Honvédségnél folyó tiszthelyettesi képzés rendszere. - A Magyar Honvédség fegyvernemei. - A Magyar Honvédség tiszt és tiszthelyettes képzési rendszere. - A NATO európai szervezete és struktúrája, Magyarország és a Magyar Honvédség integrációja az európai szervezetbe. - A Magyar Honvédség haderőnemei, fegyvernemei, szakcsapatai. - A Magyar Honvédség részvétele a békefenntartásban. - A haderőfejlesztés fontossága. 4. Katonai tereptan: írásbeli vizsga - Egyezményes jelek. - Az azimut fogalma és fajtái. - A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi értékelése. - A terepvázlat készítés módja és szabályai. 5. Katonai tereptan: gyakorlati vizsga - A 39/49.M tájoló használata, a tájolóval végezhető műveletek. - Tájékozódás terepen térkép alapján. - Menetvonalvázlat készítés. 6. Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek: írásbeli vizsga - A munkavédelem fogalma, területei. - A tűzriadó terv tartalma, a tűzriadó elrendelésének módja, teendők tűz esetén. - Környezetvédelmi feladatok a középiskola mikrokörnyezetében, hulladékgyűjtés, környezetkárosító tevékenységek. 7. Egészségügyi ismeretek: írásbeli vizsga - Az elsősegélynyújtás. - Az eszköz nélküli egyszerű betegvizsgáló eljárások. 100
- A légzés vizsgálata. - A vérkeringés vizsgálata. - Az eszméletlen állapotot észlelve az újraélesztési tevékenység sorrendje. - Elsősegélynyújtás eszméletlen beteg számára. - Eszméletlen, jól lélegző beteg légutainak szabadon tartása (stabil oldalfekvés). 8. Jogi ismeretek: írásbeli vizsga - A jogrendszer, joghierarchia. - A nemzetközi hadijog. 9. Lövészeti ismeretek: gyakorlati vizsga - A légfegyverek ismertetése: a légpuska fő részei, működése, működése közben előforduló akadályok. - A 48.M kispuska technikai adatai, fő részei, működése, működése közben előforduló akadályok. - A 42.M kézigránát rendeltetése, fő részei, működése. - A lőtéren betartandó biztonsági rendszabályok. - A kézigránátdobás technikájának oktatása, a dobás gyakorlása álló, térdelő és fekvő testhelyzetben gyakorló kézigránáttal. 13. Testnevelés Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek 101
1. Gimnasztika 2. Atlétika 3. Torna 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok 14. Ének-zene 1. Éneklés 2. Műelemzés 3. Zenetörténet 4. Zenefelismerés 5. Zeneelmélet 6. Dallamírás 15. Rajz és vizuális kultúra 1. Vizuális nyelv 2. Technikák (alkotás) 3. Ábrázolás, látványértelmezés 4. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás 5. Megjelenítés sajátosságai 6. Technikák (befogadás) 7. Vizuális kommunikáció 8. Tárgy- és környezetkultúra 9. Kifejezés és képzőművészet
102
3. SZAKMAI PROGRAM 3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/2013-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a kilencedik vagy magasabb évfolyamon 2012. szeptemberében (de legkésőbb keresztfélévben 2013 februárjában) vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzések korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolai tanulók esetén utoljára a 2012 szeptemberében kilencedik évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben, ha a kilencedik-tizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük a tizenharmadik évfolyamon befejeződik. Ha az előzetes tudás beszámítására nem kerül sor (érettségi utáni két éves képzés), akkor 2013 szeptemberétől már csak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: új OKJ) szereplő szakképesítések választhatók. Azon tanulók tehát, akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik szakközépiskolában, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján), ha az ezeken az évfolyamokon szerzett ismereteik beszámításra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a 2012/2013-as tanévben tizenkettedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben még a régi szabályok szerint iratkozhat be a tizenharmadik (azaz első és befejező szakképzési) évfolyamra. (Ez utoljára azon szakközépiskolai tanuló esetén történhet
103
meg, akik a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot a régi szabályok szerint, azaz a 2015/2016-os tanévben kezdi meg a tizenkettedik évfolyamot.) Ha viszont nem kerül beszámításra az előzetes szakmai ismeret, akkor csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhat be a tizenharmadik évfolyamon. A régi OKJ szerinti, érettségire épülő szakképesítés-ráépülések megszerzésére irányuló képzések szintén a 2012/2013-as tanévben indulhattak utoljára, a 2013/14-es tanévtől pedig már csak az új OKJ szerinti szakképesítés-ráépülések képzése indítható. 2013 szeptemberében és az azt követő tanévekben már csak az új szabályozás szerint indítható iskolai rendszerben képzés, a szakiskolában és szakközépiskolában egyaránt. (Akkor is, ha azt nem a kilencedik évfolyamon, hanem magasabb évfolyamon indítva szervezik meg.) Az új típusú képzésre történő áttérés Az Szt. hivatkozott 92. §-ának (1) bekezdése – az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében – tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. § (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, szakképzési
kerettanterveinek
kiadását
követően,
a
beszámítási
lehetőségek
figyelembevétele mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók – beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat. Szakiskolai képzés A 2012/2013. tanévben a kilencedik-tizedik évfolyamos – azaz az ún. hagyományos („2+2-es”) rendszerű képzésben már részt vevő – szakiskolai tanulók 2013., illetve 2014. szeptember 1jétől még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti szakképesítések tanulását. Azon tanulók tehát, akik az ún. 2+2-es rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a kilencedik vagy a tizedik évfolyamot végzik, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján). Ez azt jelenti, hogy a 2+2-es rendszerű szakiskolai képzésben jelenleg tizedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben, a jelenleg kilencedik évfolyamos tanuló pedig a 104
2014/15-ös tanévben még megkezdheti a 2+2-es rendszer szerint a tizenegyedik (azaz első szakképzési) évfolyamot a korábbi követelmények szerint. Munkaerő-piac
15. évfolyam
Technikus képzés
Ráépülő szakmai képzés
Művészet szakmacsoport
Szakiskola szakmai képzési szakasz
Művészet, közművelődés, kommunikáció szakmacsoport
10. évfolyam elvégzése után
11. évfolyam
10. évfolyam Elektrotechnika elektronika szakmacsoport
ÁTJÁRHATÓSÁG
ÁTJÁRHATÓSÁG
12. évfolyam
Szakiskola orientáció, szakmai előkészítő
Egyéb szolgáltatás szakmacsoport
Egyéb szolgáltatás szakmacsoport
9. évfolyam
Informatika szakmacsoport
10. évfolyam
Közlekedés szakmacsoport
11. évfolyam
Egyéb szolgáltatás szakmacsoport
12. évfolyam
Elektrotechnika - elektronika szakmacsoport
Szakközépiskola orientáció, szakmai előkészítő képzés
Könnyűipar szakmacsoport
13. évfolyam
Könnyűipar szakmacsoport
Informatika szakmacsoport
13. évfolyam
Közlekedés szakmacsoport
14. évfolyam
Egyéb szolgáltatás szakmacsoport
Szakközépiskola szakmai képzési szakasz
9. évfolyam
Általános iskola
3.2. Képzési szakaszok (kifutó rendszer) A szakképzésben résztvevő iskolák a következő szakaszokra vonatkozóan készítik el a pedagógiai programjukat: általános műveltséget megalapozó szakasz: szakközépiskola 9-12, osztályai és a szakiskola 10. osztályai kifutó rendszerben
105
szakképzési szakasz: a szakiskola 9-11. (felmenő), 11-12. (kifutó) évfolyamok és a szakközépiskolai érettségit követő 13-14-15. (kifutó) évfolyamok, szakközépiskola 914. (felmenő) évfolyamok. általános műveltséget megalapozó és szakképző szakasz – párhuzamos képzés.
3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer)
Oktatott szakmacsoportok – szakmák felsorolása (kifutó rendszer)
Iskolánk képzési területei
3.3.1. Szakközépiskolában – iskolarendszerben – nappali tagozaton
Szakterület
Szakmacsoport
Humán
Egészségügyi Művészet,
Megcélzott szakma Fogtechnikus
közművelődés, Alkalmazott fotográfus
kommunikáció
Dekoratőr Divat- és stílustervező Táncos
(színházi
táncos,
néptáncos, modern táncos) Egyéb szolgáltatások
Kozmetikus Fodrász
Műszaki
Informatika
Informatikai műszerész WEB mester
Közlekedés
Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus
3.3.2. Szakiskolában – iskolarendszerben – nappali tagozaton (kifutó rendszer)
Szakterület
Szakmacsoport
Megcélzott szakma
106
Humán
Egyéb szolgáltatások
Fodrász
Műszaki
Könnyűipar
Bőrdíszműves Nőiruha készítő
Elektrotechnika-elektronika
Villanyszerelő Elektronikai műszerész
107
108
109
110
111
112
113
A szakközépiskolában és szakiskolában a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteknek a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba történő beszámítása
A szakmai képzéseink tananyagának kialakítása során, az egyes modulok oktatásakor figyelembe vesszük a szakmacsoportos alapozó oktatásban elsajátított ismereteket és gyakorlatokat, de azokat a szakképzési évfolyamok tanulmányaiba nincs lehetőségünk beszámítani a tanulók nagyon eltérő tudásszintje miatt, így az egyes szakképesítések tanulmányi ideje nem rövidül le. A más, hasonló modulokat tartalmazó szakképzésekről érkező tanulóknál az azonos modulok beszámításáról a tanuló írásbeli kérelme alapján a szakképzési igazgatóhelyettes javaslatára az iskola igazgatója dönt. 3.3.3. A szakközépiskolai érettségi vizsgát követő szakképzés (kifutó rendszer)
Szakterület
Szakmacsoport
Humán
Egészségügyi Művészet,
Oktatott szakma Fogtechnikus
közművelődés, Alkalmazott fotográfus
kommunikáció
Dekoratőr Divat- és stílustervező Táncos
(színházi
táncos,
néptáncos, modern táncos)
Műszaki
Egyéb szolgáltatások
Kozmetikus
Informatika
Informatikai műszerész WEB mester
Közlekedés
Autószerelő Autóelektronikai műszerész Autótechnikus
114
3.3.4. A színházi táncos (OKJ 54 212 07 0010 54 04) képzés órakerete (kifutó rendszerben)
11.
12.
13.
utoljára a 2014/15. tanévben
utoljára a 2015/16. tanévben
utoljára a 2016/17. tanévben
Tánctörténet I. Bevezetés
1
1
1
Klasszikus balett
9
9
10
Kortárs modern tánc
2
2
3
Emelés
-
2
2
Színpadi tánc
2
2
3
Néptánc
2
2
3
Előadóművészeti gyakorlat
-
-
8
Színészmesterség
1
1
2
Balett elmélet gyakorlati prezentációval
1
1
2
Tánctörténet II. Műelemzés
-
-
1
Évfolyam
Tantárgy
Összefüggő szakmai gyakorlat
70
115
3.3.5. A szakiskola 9-10. osztályát követő szakképzés (kifutó rendszer)
Szakterület
Szakmacsoport
Megcélzott szakma
Humán
Egyéb szolgáltatások
Fodrász
Műszaki
Könnyűipar
Bőrdíszműves
Elektrotechnika-elektronika
Villanyszerelő
3.4. Az iskola képzési szerkezete (felmenő rendszer)
A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben az új OKJ-nak megfelelő képzési szerkezet szerint történik a szakmai képzés az iskolában. A szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik. A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre
álló
időkeret
harminchárom
százaléka
a
Nemzeti
alaptantervben
meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyediktizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre 116
álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv
tartalmazza,
hogy
az
adott
szakmai
tantárgy
mely
szakmai
követelménymodulnak felel meg. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. A szabadon hagyott időkeretre az iskola nem állapít meg további szakmai tartalmat, az időkeretet a kötelező ismeretek elmélyítésére használja fel.
3.4.1. Szakközépiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakközépiskola a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik 117
évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet.
A szakközépiskola szakmai képzéseit az alábbi táblázat tartalmazza:
Ssz.
Szakképesítés megnevezése
1. 2. 3. 4. 5.
Autószerelő Autóelektronikai műszerész Fogtechnikus gyakornok Gyakorló kozmetikus Gyakorló fodrász Fotográfus és fotótermék6. kereskedő 7. Dekoratőr (párhuzamos képzés) Divat- és stílustervező 8. (párhuzamos képzés) Sportedző (a sportág 9. megjelölésével) 10. Fitness-wellness instruktor
Szakképesítés OKJ azonosítója 51 525 02 54 525 01 54 724 01 52 815 02 52 815 01
Optika
54 211 01
Képző- és iparművészet
54 211 02
Képző- és iparművészet
54 813 01
Sport
54 813 02
Sport Nincs (Kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítés) szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés kifutó rendszerben, érettségi utáni szakképzésben, két szakképzési évfolyammal
54 212 09
12. 13. 14. 15.
55 525 01 55 815 01 55 815 02 55 724 01
16. Informatikai rendszergazda
Közlekedésgépész Közlekedésgépész Egészségügyi technika Szépészet Szépészet
54 810 01
Táncos (színházi táncos, néptáncos 11. vagy kortárs-, modern táncos szakmairány) párhuzamos képzés Autótechnikus Fodrász Kozmetikus Fogtechnikus
Ágazat megnevezése/ megjegyzés
54 481 04
Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban és a nappali rendszerű oktatásban az egyes tantárgyak heti óraszámai, illetve követelményei megegyeznek.
118
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
119
120
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
121
122
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ
Szakmai követelménymodulok
10423-12 Járműfenntartási feladatok
Tantárgyak
Elméleti heti óraszám
Gépjárműszerkezetek
5
Szakmai számítások
1
Gyakorlati heti óraszám
Gépjárműfenntartás gyakorlata
10424-12 Járműfenntartási üzemvitel
7
Veszélyes anyagok kezelése
2
Vállalkozási ismeretek
1
Műszaki dokumentációs ismeretek
2
Számítástechnika gyakorlat Korszerű járműtechnika 10425-12 Korszerű járműtechnika
1 6
Korszerű járműtechnika gyakorlat
5
Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat
4
Összes óra
17
Összes óra
17 34
123
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Szakmai követelménymodulok
Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan
Tantárgyak
9. heti óraszám e gy 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés
Munkahelyi egészség és biztonság
ögy
10. heti óraszám e gy
ögy
11. heti óraszám e gy
ögy
12. heti óraszám e gy
0,5
Ágazati Szakképesítésszakképzés specifikus utolsó közismeret évf. nélkül 1/13 5/13 és 2/14. heti ögy heti óraszám óraszám e gy e gy 1
Foglalkoztatás II.
1
Foglalkoztatás I. 2 Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek
1
2 2
4 1
Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I.
1 2
0,5
1 1
2 2
1
1 2
1
2 4
2 2
8 4
124
Hálózati ismeretek I. gyakorlat 10827 -12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828 -12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete
2
2
2
8
Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II.
4 7 4
Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság
9 1
IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra
3 2
3
70
2
5
4 6
125
105
3
4 7
140
4
6 10
12
22 34
160
12
19 31
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
126
127
128
129
130
131
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 211 02 DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
132
133
134
135
136
SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
137
138
SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 52 815 02 GYAKORLÓ KOZMETIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
139
140
SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 54 810 01 FOTOGRÁFUS ÉS FOTÓTERMÉK-KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
141
142
SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 54 724 01 FOGTECHNIKUS GYAKORNOK SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
143
144
145
TÁNCOS SZAKKÉPESÍTÉS Színházi táncos szakképzési tanterve SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10722-12 Előadó-művészeti tevékenység
54 212 09, párhuzamos képzésben Évfolyam Tantárgy
Összesen
9.
10.
11.
12.
13.
18
-
-
-
-
18
2. Foglalkoztatás II.
-
-
-
-
16
16
3. Foglalkoztatás I.
-
-
-
-
64
64
72
72
72
64
-
280
324
324
324
288
320
1580
108
108
108
96
128
548
-
-
-
32
64
96
72
72
72
64
64
344
72
72
72
64
64
344
-
-
36
32
256
324
36
32
64
132
1. Munkahelyi egészség és biztonság
4. Bevezetés a tánctörténetbe Táncművészet gyakorlatának alapjai Beosztva a Színházi tánc tantárgyaihoz (5.6.8.9.)
5. Klasszikus balett gyakorlat 6. Kortárs-moderntánc gyakorlat 7. Emelés gyakorlat 8. Színpadi tánc gyakorlat 9. Néptánc gyakorlat 10726-12 10. Előadó-művészeti Színházi tánc gyakorlat 11. Színészmesterség gyakorlata 12. Balett elmélet gyakorlati prezentációval 13. Tánctörténet műelemzés 14. Zeneismeret SZAKMAI ÓRÁK órarendbe sorolva Összefüggő szakmai gyakorlat*
18
36
36
32
32
154
-
-
-
-
48
48
36
36
-
-
72
720
720
756
704
112 0
160*
A tantervben megfogalmazott szakmai követelmények elsajátításához rendelt SZAKMAI ÓRÁK összesen
146
4020
4180
* Évfolyamok között elosztva, tanórán kívüli kurzusokban és színházi gyakorlatban szervezve
147
SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 54 813 01 FITNESS-WELLNESS INSTRUKTOR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ*
148
*: A 9-12. évfolyamokon a sport ágazati tantárgyak tanulása a köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára is kötelező. 149
SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 54 813 02 SPORTEDZŐ (a sportág megjelölésével) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ*
150
151
*: A 9-12. évfolyamokon a sport ágazati tantárgyak tanulása a köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára is kötelező.
152
3.4.2. Szakiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)
A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik.
A szakiskola szakmai képzéseit az alábbi táblázat tartalmazza: Ssz. 1. 2. 3. 4.
Szakképesítés megnevezése
Szakképesítés OKJ azonosítója
Villanyszerelő Elektronikai műszerész Szociális gondozó és ápoló Cipőkészítő (a 2014/2015. tanévtől)
34 522 04 34 522 03 34 762 01 34 542 02
Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. A nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban és a nappali rendszerű oktatásban az egyes tantárgyak heti óraszámai, illetve követelményei megegyeznek.
153
SZAKKÉPZÉSI TANTERV a 34 762 01 Szociális gondozó és ápoló MEGNEVEZÉSŰ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
154
155
SZAKKÉPZÉSI TANTERV a 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
156
157
158
SZAKKÉPZÉSI TANTERV a 34 522 03 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
159
SZAKKÉPZÉSI TANTERV a 34 542 02 cipőkészítő SZAKKÉPESÍTÉSHEZ
160
3.5. Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ
A TISZK célja, hogy a Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium valamint a Miskolci Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola együttműködésével
olyan
központ
jöhessen
létre,
amelyben
a
legkorszerűbb
követelményeknek megfelelően folyik a szakmai képzés a közlekedési szakterületen.
3.6. Szakképzés-felnőttképzés
Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézmény.
Lajstromszáma: AL-2648 Nyilvántartási száma: 05/0108/04
3.7. Az egyes szakmacsoportok jellemzői (kifutó rendszer)
3.7.1. A művészet szakmacsoport sajátosságai
A szellemi életben, a művészeti nevelésben tevékenykedők felelőssége anyagias világunkban rendkívüli jelentőségű. A globális kommunikációs forradalom az „egyenkultúra” térhódítása miatt veszélybe kerülhet nemzeti kultúránk élettere. Rendkívül fontos a „tiszta forráshoz” való visszatérés, a szép és az igaz kategóriáinak felismerése. Különbséget kell tenni az igazi művészet és az elüzletiesedett világ, magát kultúrának nevelő bóvlija között. Ma egyre nő a művészeti képzés iránt érdeklődők száma. Az évek óta tartó, több mint hatszoros túljelentkezési hullám mindezt jól példázza. Az ország mintegy ötven művészeti középiskolájában ötezer diák tanul. Az alapfokú művészeti oktatásban több mint százezren vesznek részt. A fiatal nemzedék gyermekkora óta értékeket hordoz magában. Ennek kibontása, fejlesztése a művészeti képzés, de minden oktatási intézmény egyik fő feladata. Az Európai Unióhoz való csatlakozásban fontos elv, hogy az ország és a magyarság értékeit is ismertebbé kell tenni. Ebben sokszor csak a művészet segítségével jutunk előbbre más területeken is. Vita van abban a kérdésben, hogy mi a művészeti oktatás feladata. Produktumok szülessenek-e, vagy a diákok éljék-e meg inkább az alkotás folyamatát, fogadják 161
be és értsék meg azt. Abban viszont egyet értünk, hogy a tudás alapja nem lehet az érzelmi szegénység. A magyar fiatalság a művészetek szerepét fontosnak tartja, ezt a motivációt mindenképpen meg kell őriznünk. Örök törvény azonban, hogy a tehetséges diákhoz tehetséges tanár kell. Olyan klasszikus műveltségű, de ugyanakkor a XXI. század problémáira is reagálni tudó szakemberek képzése a célunk, akik e nemes szakma múltját ismerve, annak legjobb hagyományait művelve és azt újrafogalmazva építik tovább elődeik munkáját. A művészeti szak 1998-ban történt alapítása az iskolánkban már korábban is oktatott szakmákra épült, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a tehetségesebb, kreatívabb diákok kibontakoztathassák képességeiket. A különböző pályázatokon nyert támogatásokból mintegy 20 millió Ft-os fejlesztést hajtottunk végre, új balett termeket, fotográfus műtermet és labort, divattervező stúdiót, és dekoratőr látványtervező termet alakítottunk ki.
3.7.2. Táncművészeti szak A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, technikai tudással és előadói képességgel bíró szakember, aki alkalmas színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok ellátására. Az iskolánkban folyó 5 éves párhuzamos képzés színházi táncos vagy néptáncos államilag elismert szakképesítést nyújt. A gyakorlati képzés a Miskolci Nemzeti Színház szakmai irányításával történik, a szakmai felügyeletet a Magyar Táncművészeti Főiskola látja el. A táncművészeti szak színpadi vizsgáját minden évben a Miskolci Nemzeti Színházban megrendezésre kerülő, nagysikerű Szemere Táncgála fémjelzi.
3.7.3. Alkalmazott fotográfus szak A szakmai programok alapján szeretnénk olyan alkotó gondolkodású, középfokú művészi szakembereket képezni, akik képesek a reklám- és divatfényképezési, műtárgy fényképezési, könyv, folyóirat illusztrációs és riporteri feladatok ellátására. Az alkalmazott fotográfus szak évek
óta
kiemelkedő
eredményeket
ér
el.
A
szakmai
pályázatokon,
országos
megmérettetésben is az elsők között van.
3.7.4. Dekoratőr szak A cél olyan általánosan, vizuálisan művelt, korszerű marketing- és reklámismeretekkel, művészi igénnyel felvértezett, naprakész szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű 162
szakemberek képzése, akik képesek megvalósítani a kereskedelem és a szolgáltatások területén jelentkező művészeti igényeket.
3.7.5. Divat- stílustervező szak A szakképesítés tervezői, illetve stílustervezői feladatok ellátására készít fel, melyek elsajátításával iparművész irányítása mellett, vagy önállóan alkotó módon tudja ellátni egyéni és formaruhák tervezését, divattanácsadást, divatbemutató kollekciók összeállítását, reklámfotózást és a reklámfilm-készítést is.
A képző- és iparművészeti szakokon a 4 éves szakközépiskolai szakmai alapozó képzés és sikeres érettségi vizsga után a 2-3 éves szakképzés keretén belül lehetséges az Országos Képzési Jegyzék szerinti, államilag elismert szakképesítések megszerzésére. Tanáraink elismert tánc-, képző- és iparművészek, szakoktatók, akiknek a tudása és gyakorlata biztosítékul szolgál iskolánk magas szintű művészeti képzéséhez.
3.7.6.Az informatikai szakmacsoport sajátosságai
Az informatika napjainkra nagyon széles területté vált. Ahhoz, hogy az iskola olyan képzést nyújtson, amivel a szakirányban tovább tudnak tanulni a diákok az érettségi után, illetve olyan korszerű szakmai képzést nyújtson, amellyel jól el tudnak helyezkedni a munkaerő-piacon a szakmai vizsga után, két feladatot kell megoldania: a szakközépiskola 9-12. évfolyamán egy széles informatikai alapozást kell nyújtania, amely
segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak szakmai képzést, vagy tanuljanak tovább a felsőoktatásban;
korszerű alapismereteket szerezzenek az informatikai alapokból, technológiákból;
a tanórai keretekben felkészülhessenek az ECDL rendszerben meghatározott követelményeknek;
megismerhessék a programozás alapjait (legalább egy harmadik és egy negyedik generációs programnyelvet) az informatika szakmacsoportos orientációban tanuló diákok;
felkészülhessenek az emelt szintű informatikai érettségire. 163
A szakmai képzés keretében az iskola elsősorban a szolgáltató jellegű informatikai szakmák oktatását vállalta fel. Az Informatikai rendszergazda szakmai képzés két leágazására megítélésünk szerint hosszú távon is jelentős munkaerő-piaci igény lesz.
Az
informatikai
műszerész,
aki
a
számítástechnikai
kereskedelemben,
szervizekben dolgozó cégeknél vállalhat munkát, de néhány év után akár önálló vállalkozás indítására is alkalmas lehet.
Az internetes alkalmazások rohamos térhódítása szükségessé a webmesterek számára hosszútávra biztosít érdekes munkát és megélhetést. Feladatuk a honlapok tervezése, adattartalmának kialakítása és a folyamatos üzemeltetés.
3.7.7. A közlekedés szakmacsoport sajátosságai
A motorizáció fejlődése jelenleg is tart, a gépjárműgyártás, forgalmazás, javítás alapvető fontosságú terület a gazdaságban. Napjainkban a legjellemzőbb, hogy a gépjárművek egyre korszerűbb technológiai megoldásokkal kerülnek piacra, egyre több elektronikát tartalmaznak. Ahhoz, hogy diákjainknak olyan korszerű szakmai képzést nyújtsunk, amely megfelel a legmagasabb szintű szakmai követelményeknek a képzés három szintjén is naprakész ismereteket kell adni: A szakközépiskola 9-12. évfolyamán alapozást kell nyújtania, amely segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak szakmai képzést, vagy tanuljanak tovább a felsőoktatásban.
Segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak az autószerelő vagy autóelektronikai szakmai képzés közül, vagy továbbtanuljanak a felsőoktatásban.
Korszerű alapismereteket szerezzenek a közlekedési szakterületen.
Megismerjék az alapvető technológiákat.
A szakmai képzés keretében az iskola a két legkeresettebb szakmát oktatja:
Az autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakterületen végzett tanulóink a régió legkorszerűbb márkaszervizeiben dolgoznak.
Az iskolánkban megszerzett tudás külföldön is elismert.
164
Mind a két szakmáról elmondhatjuk, hogy néhány év szakmai gyakorlat után önálló vállalkozás indítására is alkalmasak lehetnek tanulóink.
Az előző két szakmára ráépülő autótechnikus szakmai képzés a szakmai végzettséget szerzetteknek jelent továbbtanulási lehetőséget. A technikus végzettség több kiemelt munkakör (pl. vizsgabiztos) betöltésének feltétele.
3.7.8. Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport sajátosságai
A villamosipari szakterület évtizedek óta meghatározó része az iskolának. A hagyományos villanyszerelő szakma napjainkra átalakult, egyre fontosabb szerepet kap benne az elektronika és az informatika, a korszerűbb technológiai megoldások. A munkaerő-piac egyre sokoldalúbb szakembereket vár. A szakiskola 9-10. évfolyama szakmai alapozást nyújt, a korszerű szakterületről, technológiákról. A szakmai képzés keretében a villanyszerelők a korszerű iskolai és vállalati környezetben ismerhetik meg a szakma elméleti és gyakorlati ismereteit.
Az iskolánkban kiadott szakmai bizonyítvány külföldön is elismert.
A villanyszerelő képzettséggel néhány év szakmai gyakorlat után önálló vállalkozás is indítható.
3.7.9. A könnyűipari és egyéb szolgáltatások szakmacsoport sajátosságai
A világra egyre szélesebben kitekintő, rohamosan fejlődő értelem és az ügyes kéz együttműködése határozza meg az ember sajátos, semmihez sem hasonlítható fejlődési útját a természetben. Az emberiség történetében az első alkotótevékenységek körébe tartozott a kézművesség. Ez a tevékenység olyan eszközökhöz, találékony alkotó módszerekhez vezette az embert, melyek révén képessé vált úgy alakítani környezetét, hogy abban egyre nagyobb biztonsággal élhesse életét. A kézműves mesterek személyiségüket, egyéni gondolataikat, fantáziájukat minden más szakmánál látványosabban építették be produktumaikba. Az ügyes kéz és a találékony elme 165
harmóniája a mai napig meghatározza tevékenységük társadalmi értékét. Hatékony munkájuk révén megszépítik embertársaik mindennapjait. A kézművesség időálló alapértékei az elmúlt évezredek során alig változtak. Mindig döntő szerepet játszottak a közízlés formálásában, a vonzó, ápolt, igényes és egészséges megjelenésben. A kozmetikus az emberek szépségápolásával, a bőr kedvező adottságainak kiemelésével, a bőrhibák korrigálásával foglalkozik. A szakmai műveléséhez kimagasló művészi, esztétikai érzékre, kreativitásra, színérzékelésre, koordinált kézmozgásra, jó kommunikációs késségre, vállalkozási érzékre van szükség. A fodrász az emberek ápoltságát, kulturált megjelenését segíti elő munkájával, a haj ápolásával, kreatív frizurák tervezésével, elkészítésével, valamint a haj alak- és színváltoztatásával foglalkozik. Jó kézügyességgel, élénk fantáziával, esztétikai-, szín-, alak- és formaérzékeléssel, jó kapcsolatteremtő képességgel, vállalkozási kompetenciák kell rendelkeznie. A bőrdíszműves feladata a bőrből, műbőrből és textilből dísztárgyak, táskák, használati tárgyak tervezése, elkészítése és gyártása. A szakma elsajátításához jó kézügyességre, kreativitásra, kiváló szemmértékre, arányérzékre, esztétikai érzékre és kitartó, pontos munkavégzésre van szükség.
3.8. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer)
Az egyes szakmák szakmai programját a pedagógiai programhoz csatolt dokumentumok tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. Sorszámozásuk szakmai programonként folyamatos. Ezek a dokumentumok a következők:
Szakma megnevezése
OKJ száma
Autószerelő
51 525 01 1000 00 00
Autóelektronikai műszerész
52 525 01 1000 00 00 166
Autótechnikus
51 521 01 0001 54 01
Kozmetikus
52 815 01 0000 00 00
Fodrász
33 815 01 1000 00 00
Villanyszerelő
33 522 04 1000 00 00
Bőrdíszműves
33 542 01 1000 00 00
Dekoratőr
54 211 04 0000 00 00
Alkalmazott fotográfus
54 211 01 0000 00 00
Divat- és stílustervező
54 211 07 0000 00 00
Informatikai rendszergazda - Webmester
54 481 03 0010 54 07
Informatikai műszerész
54 481 03 0010 54 02
Modern táncos
54 212 07 0010 54 02
Néptáncos
54 201 07 0010 54 03
Színházi táncos
54 212 07 0010 54 04
167
4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI PROGRAM A munkaerő-piaci igények megkövetelik a szakképzéssel foglalkozó intézményektől, hogy a gyakorlati oktatást részben saját tanműhelyeikben valósítsák meg. Néhány szakmában a gazdasági változások miatt kevesebb tanuló helyezhető ki vállalkozásokhoz, másrészt az új, modulrendszerű képzés elméletigényes gyakorlati foglalkozástípusa feltételezi, hogy az oktatáshoz rendelkezésre állnak bizonyos gyakorlati műhelyek is.
A gyakorlati képzés feltételeit és tartalmát világosan meghatározzák az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei. Ezek előírják az oktatáshoz szükséges eszközök jegyzékét. A tanulók, a szülők valamint a munkaerőpiac is komoly elvárásokat támaszt a szakképző intézményekkel szemben. Tanműhelyünk felszereltsége és folyamatos fejlesztése ezen igényeknek igyekszik megfelelni. Iskolánkban életéhez hozzá tartozik, hogy a szakképzésben, a szakmai alapozásban résztvevő tanulók egy része az iskolai tanműhelyek valamelyikében szerzi meg a munkavégzéshez szükséges szakmai kompetenciákat, és a szakmai munkában való jártasságot.
A gyakorlati oktatásban az a célunk, hogy tanulóink a képzés során találkozzanak szakmájuk lényeges vonásaival, minél szélesebb képet kapjanak a szakma jövőjére, fejlődésére vonatkozóan és ez segítséget nyújtson számukra a munkaerő-piaci választásnál, az elhelyezkedésnél.
Természetesen valamennyi tanulónkat nem tudjuk az iskolai tanműhelyekben elhelyezni, de minden szakma egy-két csoportja teljes tanulmányi idejét a Szemerében tölti.
Minden szakmában természetesen az iskolai tanműhely nem tudja biztosítani a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit, de igyekszünk tudatos fejlesztéssel biztosítani, hogy tanulóink minél nagyobb számban gyakorolhassanak korszerű eszközeinkkel, berendezéseinkkel.
A következő tanműhelyek állnak tanulóink rendelkezésére: autószerelő autóelektronikai műszerész 168
fodrász kozmetikus alkalmazott fotográfus női szabó dekoratőr divat- és stílustervező villanyszerelő informatikai műszerész webmester.
Iskolánk szakmai kapcsolatain keresztül, a régi és az új vállalkozásokkal együttműködve biztosítja azoknak a tanulóknak a gyakorlati helyét, aki nem jutnak be az iskolai tanműhelybe, illetve saját maguk nem tudnak gyakorlati képzőhelyre szert tenni.
A külső gyakorlati helyekre is vonatkozik a szakmai és vizsgakövetelmények előírása a gyakorlati tananyagot illetően. A külső gyakorlati helyek képzésre való alkalmasságát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) szakemberi vizsgálják, majd a képzőhely és a tanuló a BOKIK jóváhagyásával tanulószerződést köt. Vállalkozásoknál, mint külső gyakorlati helyeknél csak tanulószerződéssel folytathatnak tanulmányokat diákjaink.
Kiválóan felszerelt és folyamatosan megújuló tanműhelyeink révén bázis- és oktatóiskolája vagyunk az Autószerelők Országos Egyesületének, mely szervezet évente többször elméleti és gyakorlati oktatást, továbbképzést tart tanulóinknak, tanárainknak és a térség autós szakembereinek.
A BOKIK megyei oktatóbázisa és mestervizsga képzőhelye iskolánk tanműhelye. Szakembereink részt vesznek a kamarával együtt a külső gyakorlati helyek alkalmasságának vizsgálatában.
Tanműhelyeinkben az oktatási alaptevékenységet kiegészítő tevékenységet is végzünk. Ezzel egyrészt jelentősen hozzájárulunk az iskola bevételei tervének teljesítéséhez, másrészt 169
lehetőséget adunk tanítványainknak arra, hogy valós műszaki és gazdasági feltételek mellett folytassák az iskolai gyakorlatot. Ezek a kiegészítő tevékenységek a következők: előzetes gépjárműfenntartói tevékenység az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerben, műszaki és integrált átvizsgálás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság előírásai és a vonatkozó EU-s követelmények szerint környezetvédelmi felülvizsgálat. A következő szolgáltatásokkal is várjuk ügyfeleinket tanműhelyeinkben: általános gépjármű-javítási munkák, karosszériajavítás, lakatos, hegesztő munkák, fémipari tevékenység, villanyszerelő-ipari tevékenység, érintésvédelmi mérések, nyomdai munkák, szitázás, könyvkötészeti munkák, fodrászat, kozmetika, dekorációs tevékenység, tanműhelyek bérbeadása külső képzőhelyeknek.
Szolgáltatásainknál a legfontosabb célunk, hogy megrendelőink megbízásait az elvárt igényeknek megfelelően, jó minőségben, pontosan hajtsuk végre.
Az, hogy termelőmunkát is tudunk végezni tanműhelyeinkben, lehetőséget ad diákjainknak a vállalkozói létbe való bepillantásba is. Láthatják a szakmához kapcsolódó más kompetenciákat, pl. vállalkozási tevékenység, ügyfelekkel való bánásmód, pénzügyi kompetencia, kommunikáció. Ezzel a tanítványaink komplex képzését tudjuk megvalósítani.
170
5. KOLLÉGIUMI PROGRAM „A boldogságot nem lehet ajándékba kapni. Egyetlen titka: adni, mindig csak adni, jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet, és sok-sok önzetlen, tiszta szeretetet.” Goethe
Tanáraink, dolgozóink és gyermekeink mindannyian hisszük és valljuk, hogy kollégiumunk olyan alkotó pedagógiai, emberi és szellemi környezet, amely alkalmas a folyamatos megújulásra.
5.1. A kollégium nevelési alapelvei, értékei, célkitűzései
5.1.1. Alapelveink a kollégiumi nevelésben, pedagógiai gondolkodásunkban: Minden kollégistának biztosítjuk a lakhatás, az ellátás lehetőségét, az alapellátását és a szociális biztonságot, minden kollégista élhet a törvény és a belső szabályok által biztosított jogaival, minden kollégista megkapja a szeretetteljes nevelést, tanuláshoz a nyugalmat és támogatást, bajában, gondjainak megoldásában a segítséget, minden kollégista részt vehet a hiánypótló, felzárkóztató, illetve a fejlesztő programokban.
5.1.2. Értékrendszerünk
Tudatos erkölcsiség erkölcsösség, jólneveltség, értéktisztelet, viselkedés, magatartási szabályok betartása, becsületesség, jellemesség, a jó - a rossz, a helyes - a helytelen, az igaz - a hamis felismerése, s döntés a pozitív érték mellett, őszinteség, az egyenesség, a nyíltság, a felelősség vállalása, felelősségtudat, felelősségvállalás, büszkeség a közösségeinek - különösen a kollégiumra vonatkoztatva - hagyományaira, értékeire, sikereire, 171
állhatatosság, fegyelmezettség, igazságosság, lelkiismeretesség.
Műveltség, tudás, intelligencia, a művészet, a tudomány különböző területeinek ismerete, befogadása, általános műveltség, speciális műveltség gyarapítása, önképzés, önművelés, szakmai műveltség fokozása, nyelvtanulás, nyelvismeret, nyelvvizsga, kommunikációs készség fejlesztése.
Motiváltság az önképzésre Jártasságok, ismeretek megszerzésére, a permanens tanulásra, a konvertálható ismeretek megszerzésére, a rendszeres és eredményes tanulásra.
Önismeret, önelfogadás, önbizalom, reális énkép magabiztosság, céltudatosság, egyéni sikerességre törekvés, a változó feltételekhez alkalmazkodni tudás, belső autonómia, egyéniséget tükröző személyiség, életterv, karrier-terv, önfejlesztés-igény, önmenedzselés-igény, pozitív eszményképek, példaképek.
Konfliktusok megoldására való képesség kudarctűrés, szorongások, feszültségek oldásának képessége.
Céltudatosság, következetesség, kitartás, erős akarat
Demokrácia (kollégiumban, iskolában, társadalomban) a demokrácia megteremtése, működtetése, a „jó kollégista”, az iskolai tanulói szerep, a dolgozói, az értelmiségi, a fogyasztói szerep jellemzőinek ismerete, részvétel a kollégiumi és iskolai közéletben, érdekvédelem, 172
jogismeret.
Széles profilú szakmai alapképzettség, konvertálható szaktudás
vállalkozó szellem, sikerorientáltság, kockázatvállalás, önmenedzselési és pályamódosításra való képesség.
Munkában, tanulmányokban igényesség, szorgalom, kreativitás innovatív képességek fejlesztése.
Környezetvédelem nyitottság a világ, Európa, Magyarország, a mikro- és makrokörnyezet aktuális kérdései, problémái iránt, környezettudatos magatartás.
5.1.3. Kollégiumunk nevelési céljai személyiség fejlesztése, esélyegyenlőség megteremtése, erkölcsös, becsületes, jellemes, tanulók nevelése, reális életpályára való felkészülés, a közösségfejlesztés, társas kapcsolatok, együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítása, a növendékek felkészítése a társadalmi életre. Célkitűzéseink:
173
az erkölcsi értékeket tisztelő és elfogadó, tájékozott, széleskörű ismeretekkel rendelkező egyénileg sikeres, közösségi szempontból értékes, társadalmi szerepeit ismerő és vállaló állampolgárok nevelése;
nevelőink humanista, demokratikus és az európai normáknak megfelelő nevelési elvek alkalmazásával végezzék feladataikat;
a kollégiumunk legyen alkotó pedagógiai, szellemi műhely, ahol biztosított a folyamatos megújulás lehetősége.
legyen olyan a kollégiumi, szakmai, módszertani kultúra alkalmazása, továbbfejlesztése, amely teljesíteni tudja a fenntartó, a szülők és a diákság igényeit, széleskörű, differenciált pedagógiai tevékenységével, személyiséget tisztelő pedagógiai módszerekkel és eszközökkel;
intézményünk dolgozói az értéktisztelet, a gyermekszeretet, a tanulói személyiség tiszteletben tartása jegyében neveljék, oktassák a tanulókat.
5.2. A tanulók életrendjének, tanulásának, szabadidejük szervezésének pedagógiai elvei
Tevékenységrendszerünk kialakításánál fontos tényező volt, hogy a tanulók az iskolai szellemi leterheltséget követően megtalálják a megfelelő lehetőséget a regenerálódásra, a másnapi sikeres felkészülésre, a változatos ismeretszerzésre, valamint a kulturált szórakozásra. Foglalkozások helye: tanulószoba szakköri helyiség
5.2.1 Tanulást segítő tevékenységek: szilencium felzárkóztató foglalkozás korrepetálás érettségi előkészítő foglalkozás csoportfoglalkozás könyvtári foglalkozás
174
5.2.2. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: A szabadidős foglalkozásokon szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az önellátás képességének fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása; a művészeti jellegű foglalkozásokon hangsúlyt kap a fiatalok irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek, kreativitásának,fejlesztése a
pályaorientácó
szempontjából
is
fontos
tartalmakat
hordoznak
a
természettudományos, a műszaki, vállalkozói és gazdasági ismereteket feldolgozó és fejlesztő foglalkozások; a kollégium az igényekhez és lehetőségekhez igazodva támogatja pedagógiai programjának alapelveivel összhangban lévő öntevékeny diákkörök működését. sportkörök.: fakultatív sporttevékenység a kollégiumban és iskolában rendelkezésre álló tárgyi és személyi feltételekkel. Egészséges életmód kapcsán egészségügyi felvilágosító előadások, kirándulások, versenyek rendezése. Klubprogramok – tévézés, videózás, zenehallgatás, vetélkedők szervezése, diszkók szervezése. Könyvtári munka Színházi előadások és kiállítások látogatásának szervezése Számítástechnika, internet-hozzáférés – állandó informatikus szakember felügyelete mellett tanítási napokon 14.00. - 20.30-ig. önképzőkör versenyek
tanulmányi
kulturális
sport hagyományok ápolása, új hagyományok teremtése
5.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok
a testi, lelki, szellemi egészség, az egészséges életmód, az igényes életvitel kialakítása (megfelelő életritmus),
175
az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása, környezettudatos magatartás formálása, a testi-lelki egészség megőrzéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzése, melyek segítik őket az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében.
5.4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet
színes,
tevékenységközpontú
szervezésével
alkalmakat
teremt
a
diákok
alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését
erősítő sikerélményekre. A kollégium – az iskolákkal együttműködve –
valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.
A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg:
anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció,
esztétikai-művészeti tudatosság,
kifejezőkészség,
hatékony, önálló tanulás,
digitális kompetencia.
5.4.1. Felzárkóztató program Magyar irodalom Célja:
176
Tájékozódás az irodalmi kifejezésformákban és változataiban. A mű jelentésének és kifejezés módjának összefüggése. Idő és eseményszerkezet az elbeszélő művekben és a drámában. Ritmika, verselés, a zeneiség hatása az olvasásra. A szöveg vizuális elemzése.
Feladatok: Érzelmi tartalmak, élethelyzetek, sorsok átélése, gondolatok, eszmék megértése. A téma, az írói látásmód, az álláspont megértése. Különböző tartalmú és műfajú művek összehasonlító elemzése. Az emberi kapcsolatok összetettségének megértése a tanult művek alapján. Teljes művek és részletek szöveghű tolmácsolása. Önismeret, önbizalmat fejlesztő kreatív gyakorlatok, dramatikus játékok. Az olvasott művek értelmezése, kifejezésmódok, stíluseszközök, a metaforikus jelentések. Felelős: magyar szakos tanár, csoportvezetők
Magyar nyelvtan Célja: Anyanyelvi ismeretek kialakítása. A magyar helyesírás alapjai. Beszédművelés és fogalmazás. Feladatok: Mondattani ismeretek. Olvasható, jó tempójú egyéni írásmód. Biztos helyesírás a közkeletű idegen szavak és tulajdonnevek írásában is. Életkornak megfelelő fejlett szóbeli és írásbeli kifejezőképesség. A véleménynyilvánítás képessége. A nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása. A szókincs különböző rétegeinek tudatos használata. Felelős: magyar szakos tanár, csoportvezetők
177
Matematika Célja: Segítséget nyújtani a kollégium tanulóinak a NAT-ban és az iskolák kerettantervében megfogalmazott és előírt követelmények eléréséhez. A 9. és 10. évfolyamon az alábbiakban felsorolt tanítási egységekkel való foglalkozás. Mind a két évfolyamon azonos témakörökkel foglalkozva, mintegy spirális felépítésben, mivel egyre mélyebben kell foglalkozni az említett témakörökkel. Feladatok: Gondolkodási módszerek Számtan, algebra Összefüggések, függvények, sorozatok Felelős: matematika szakos tanár, csoportvezetők
Szakmai tantárgyak 1. Mechanika 2. Szilárdságtan 3. Anyag és gyártásismeret
Célja: Az átmeneti időszakban a meglévő képzési struktúrához igazodva segítséget nyújtani a tanulóknak szakmai tantárgyak követelményszintjeinek eredményes teljesítéséhez. Feladatok: Egyéni és differenciált foglalkozások alkalmazásával hozzájárulni a tanulók szaktárgyi tudásszintjének emeléséhez mechanika, anyagismeret tantárgyakból. Felelős: műszaki tanár, szakoktató
5.4.2. Fejlesztő program Matematika Célja: A logikus gondolkodás, az analógiák használata, a lényeges és lényegtelen dolgok szétválasztása, a rendszerezés eszközként szolgálhat tetszőleges, nem matematikai problémák megoldásában is. 178
Fejleszteni kell a tanulók problémaérzékenységét, találékonyságát, fantáziájukat. A geometriai feladatok esztétikai fejlődése. Új ismeretek tanítása helyett az aktuális iskolai tananyagra támaszkodva a fogalmak megértésén, elmélyítésén alapuló feladatmegoldás tervezése. Feladatok: Halmazműveletek Algebrai átalakítások Arányossági feladatok Számtani és mértani sorozatok Egyenletek rendezése Függvények értelmezése, ábrázolása Szöveges feladatok megoldása Készségek begyakorlása Fogalmi ismeretek gyakorlása Képességek gyakorlása Felelős: matematika szakos tanár, csoportvezetők
Élő idegen nyelv Angol, német, francia Célja: Valamennyi kollégista számára elérhető közelségbe helyezni és folyamatosan biztosítani az iskolán kívüli nyelvtanulási lehetőséget, az idegen nyelvi tudásszintjének gyakorlását, fejlesztését tanári segítséggel. Feladatok: Felzárkóztató és fejlesztő program szerint, kiscsoportos keretben biztosítani az iskolában tanult ismeretek gyakorlását, elmélyítését és megszilárdítását. A tanulók szókincsének, kifejezés-kultúrájának gyarapítása. Képes legyen a felkínált idegen nyelven kommunikálni, az általa ismert élethelyzetekben beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni. Tudjon a külföldi vendégeknek rövid tájékoztatást adni hazájáról, a fővárosról, Miskolcról, lakóhelyéről, iskolájáról és a kollégiumról.
179
A társalgási nyelv ismerete birtokában értse meg a tudásszintjének megfelelő hanganyagot, tudjon az adott szövegből a lényeges információkat kiemelni. Ismerje meg a tanult idegen nyelven beszélő népek kultúráját, szokásait, legalapvetőbb viselkedési szabályait. Legyen képes a tudásszintjének és szakmai területének megfelelő egyszerű fordítási gyakorlatokat elvégezni. Legyen képes a tanult nyelvtani ismeretek gyakorlati alkalmazására. Biztos tudásra alapozva legyen képes a nyelvvizsga általa elérhető szintjének megszerzésére. Felelős: idegen nyelv szakos tanár, csoportvezetők
5.5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve
A program célja Segítse a valamilyen ok miatt hátrányos helyzetű tehetséges diákok továbbtanulását. Ennek megvalósulása érdekében programunk célrendszere az alábbi részelemeket tartalmazza:
a tanulók intellektuális és egyéni képességeinek felismerése,
a potenciális tehetségek felismerése,
az önismeret, a tanulók személyiségének fejlesztése,
a tanulói magatartás, viselkedés formálása,
a konstruktív életvezetés kialakítása,
a motiváció fejlesztése,
a hatékony tanulási módok megismertetése és elsajátíttatása,
a pályaválasztásra való felkészítés.
5.6. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei
5.6.1. Az életvezetési ismeretek és készségek programja
180
Célja: Kommunikáció-marketing: Önismeret Társas kapcsolatok Az egészséges és biztonságos élet Feladatok: Közösséghez való alkalmazkodás Pozitív, reális énkép Együttműködés Empátia Kommunikációs kézség fejlesztése Egészségmegőrzés Felelős: szociálpedagógus, mentálhigiénia szakos tanár
5.6.2. Könyvtárhasználat Célja: A tanulók szabadidejének hasznos eltöltéséhez olyan ismereteket nyújtani, ami szorosan kapcsolódik a NAT követelményrendszeréhez, az iskolák Oktatási Tervéhez és a Kollégium Nevelési Programjához. Objektív lehetőségei és nagyságához mérten törekednie kell arra, hogy bőven tartalmazzon információhordozókat. Bár funkcióját tekintve nem önálló könyvtár, feladata, hogy kiegészítse az iskolai könyvtár munkáját (nem önálló egység, letéti jellegű). Feladatok: A kollégiumi könyvtár lehetőségeihez mérten segítse a tanulók felzárkóztatásának, tehetséggondozásának a fejlesztését. Olvasást fejlesztő, gondolkodási és rögzítési módszer erősítése. A kutató munka segítése. A könyvtár a sajátos eszközeivel hozzájárul az iskolai oktatás által szerzett ismeretek kiszélesítéséhez. Felelős: könyvtáros
5.6.3. Tömegsport 181
labdarúgás sakk asztalitenisz kézilabda lövészet alakformáló torna Célja: Az egészség megőrzése és megszilárdítása. Feladatok: Erő, állóképesség, ügyesség fejlesztése. Rendszeres testmozgás biztosítása. Felelős: sportfoglalkozást vezető tanárok
5.6.4. Szakkörök Stúdió Művészeti szakkör Népi iparművészeti szakkör Célja: Az érdeklődés nélküli, közömbös tanulók érdeklődővé alakítása. Az érdeklődést és a tehetséget mutató tanulók sajátos képességeinek felmérése A tehetségesebb tanulók képességeinek fejlesztése. Feladatok: A felkínált szakköri foglalkozások - tekintettel a tanulók érdeklődési körére változatos témájú elméleti és gyakorlati ismereteket közvetítenek. Tág teret nyitunk a problémamegoldásra, a kreatív viszonyulásra és az önálló tanulást segítő módszerek alkalmazására. Lehetőséget szeretnénk teremteni a differenciált szakköri munka kibontakozására. Felelős: nevelőtanár
5.6.5. Szabadidős foglalkozások DB program Célja: 182
A Diákbizottság által szervezett kulturális tevékenységrendszer sajátos hangulatot, jó közérzetet, pozitív stílust tud kialakítani, a maga által teremtett hagyományaival közvetíti azt az attitűdöt, amely a kollégiumhoz való viszonyt, kötődést biztosítja, és a pozitív értékekhez való ragaszkodást, vonzódást építi ki. Feladata: A kollégiumban kialakultak olyan hagyományok, amelyek biztosítják tanulóink kötődését a kollégiumhoz. Ezeknek a hagyományoknak a megtartására és továbbfejlesztésére van szükség. Ilyen évente rendszeresen megrendezésre kerülő műsoraink:
az elsős avató és diszkó, a Mikulás megünneplése, a karácsonyi est, a farsangi bál, a Miskolc-vetélkedő, a végzős diákok búcsúztatása (ballagás), színházlátogatás, kiállítások látogatása
Felelős: DB patronáló tanár
5.6.6. Egyéb programok: ismeretterjesztő előadások Galéria, kiállítás
5.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenység
5.7.1. Gyermek- és ifjúságvédelmi munka programterv: Célja: A társadalmi beilleszkedés elősegítése. Arra kell törekednünk, hogy a társadalmi szempontból kívánatos értékek és magatartási módok, a fiataljaink személyiségébe beépülve, alapot jelentsenek a fiatalok felnőtté válásához. Feladat: Az elsődleges prevenciós munka, amely a nevelőmunka szerves része. Kollégiumunk egész élet és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segíti a serdülők harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődését, fizikai, pszichikai teherbíró képességének növekedését, hogy gyermekközpontú légkörével, az intézményi élet általános
183
nyitottságával a fiatalok számára fontos oldott, bensőséges emberi kapcsolatok alakuljanak ki.
5.7.2. Mentálhigiénés programterv: Célja: A társadalmi beilleszkedés elősegítése. Feladat: Különböző mentális problémák kialakulásának, kifejlődésének csökkentése, a lelki egészség megőrzésére irányuló prevenciós tevékenység végzése. A fiatalok életében meglévő nyomasztó szükségletek kielégítése, mint a kapcsolatok és a jellemfejlődés lehetőségének megteremtése, az alapvető értékrendű magatartásbeli változás elősegítése, az egészséges önértékelés kialakulásának segítése. Minta nyújtása a biztonságos, teljesebb életmódra. A fiatalok életében jelenlévő erkölcsi, értékrendi vákuum megszüntetése, a meglévő hiány pótlása. Önpusztító, destruktív, antiszociális megnyilvánulások (elidegenedés, drogkultúra, erőszak) felismertetésén keresztül életigenlő magatartás kialakítása. Felelős: pszichológus, ápolónő
5.7.3. Drogstratégiai programterv Célja: Egy olyan egészségfejlesztési program megvalósítása, amelynek eredményeként csökken az egészségkárosító ártó tényezők hatása és erősödik az értékközvetítő folyamaton keresztül a pozitív értékekre építő, az önmegvalósítást kihangsúlyozó személyiségfejlesztő hatás. Feladat: Az ártó tényezők (droghívó szignálok) és a „kapudrogok” mint a dohányzás és alkohol fogyasztás vonatkozásában az egészségfejlesztési szemlélet javítása, megváltoztatása. A fenti két szenvedély „problémakezelése”. Problémaérzékenység fejlesztése. Tanulókkal történő kiscsoportos foglalkozások szervezése, a programrészben meghatározott témakörökben. 184
Problémás esetekben az iskolai ifjúságvédelmi felelőssel közösen, az iskola pszichológust igénybe véve a különböző szintű segítő szolgálatok igénybevétele. A szerfogyasztással kapcsolatos probléma kezelése legyen szakmailag korrekt, a megoldásban a megfelelő helyre irányítsa az érintettet. Segítő partneri kapcsolatok: intézményen belül: vezetés, iskolaorvos-pszichológus, gyermek és ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök, szaktanárok, intézményen kívül:, szülők, háziorvos, szakszolgálatok, rendőrség, egyházak, alapítványok, stb. Állapotfelmérés területei: Szülők, diákok, tanárok körében. Módszerei: a szülők véleményének megismerése információk szerzése kérdőíves felmérés alkalmazása részprogramok szervezése Végrehajtás szinterei, módszerei: szilencium felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások szabadidős foglalkozások csoportfoglalkozások szakmai tanácskozások, tréningek kollégiumi rendezvények Programformák: kiscsoportos beszélgetések filmvetítés versenyek, vetélkedők, pályázatok diákstúdió könyvtári sarok előadás internet DB programok 185
A prevenciós program részletezése A diákokkal való találkozás, beszélgetés Témaorientált kiscsoportok szervezése Értékelés, újabb célkitűzések: A program felelőse: kollégiumi ápolónő
5.8. A kollégium hagyományait és továbbfejlesztésének terve
Hagyományőrző tevékenység Névadónk megünneplése Az új kollégisták avatásának vidám szertartása Mikulás és karácsony ünnepkör jó alkalom az ajándékozási szokások megismertetésére, a szülők iránti szeretet kifejezésére, lehetővé válik ilyenkor a kereszténység vallási ünnepeinek és szokásainak vallástörténeti szempontból való ismertetése. Farsang, mint a tavasz kezdete a népszokásokban, a felszabadult vidámság, az újrakezdés örömének kifejezése. Végzős kollégisták búcsúztatása a közösség elbúcsúzik a több éven keresztül itt élő, dolgozó tagjaitól. Nemzeti ünnepeink, megemlékezéseink Október 6. Október 23 Január 21 Február 25.: A Kommunista Diktatúrák áldozatairól Március 15. Április 16 Május 6.
5.9. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái
A kollégium nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel, illetve a tanuló törvényes képviselőjével, szülői szervezetekkel (közösségekkel), a kapcsolódó iskolákkal, társintézményekkel, szociálisan hátrányos helyzetű 186
tanuló, valamint veszélyeztetett gyermek esetében a gyermekjóléti szolgálattal, a település – a tanulók nevelésében érintett – intézményeivel, civil szervezeteivel, szakmai közösségeivel, a helyi kisebbségi önkormányzatokkal. A kapcsolatok kialakításában, gazdagításában és fenntartásában a kollégium nyitott és kezdeményező. A kollégiumok pedagógiai programjukban rögzítik a szülőkkel és az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formáit, melyek alkalmazkodnak a
kollégium
feladataihoz. 5.9.1. Kapcsolat a szülőkkel A nevelés-oktatás, a szocializációs folyamat vezérlése, a személyiség formálás sokkal eredményesebbé válhat, ha a pedagógus a szülőkkel „szót értő” kapcsolatot tud kialakítani. Kollégiumunkban az alapvető pedagógus-szülő együttműködési formák: szülői értekezlet, levelezés, telefonon való érintkezés, szükség esetén családlátogatás. Legfontosabb mind a szülők, mind a pedagógusok részéről a nyitottság és a befogadás képessége, hogy a szülőket érzelmileg is megnyerjük a kollégiumi nevelés ügyének. Pedagógusainknak meg kell próbálni személyes tulajdonságaikat pedagógiai, nevelésoktatás teljesítményeiket olyan fokra fejleszteni, hogy élvezhessék a tanítványok és szüleik megbecsülését, tiszteletét. A szülők és a kollégium kapcsolata a beiratkozáskor kezdődik, hiszen a kollégiumba jelentkezőket legtöbb esetben a szülők is elkíséri, ekkor megismerkednek a kollégium életével, a tanulók elhelyezésével, a házirend és a napirend legfontosabb pontjaival, a nevelőtestület és a szülői ház közti kapcsolattartás lehetőségeivel, érdeklődésüket megpróbáljuk megnyugtató módon kielégíteni, nyomtatott tájékoztatót bocsátunk minden érdeklődő és szülő rendelkezésére. Beköltözéskor minden évben közös szülői értekezletet tartunk az elsőévesek szüleinek. Itt további felvilágosításokat és részletes tájékoztatót hallgathatnak meg a kollégium rendjéről, és részletesen válaszolunk a felvetett kérdésekre, bemutatjuk a csoportvezető nevelőtanárokat. A csoportvezető nevelőtanárok egyenként beszélik meg a szülőkkel a gyermekükre vonatkozó fontosabb információkat. A szülők elképzeléseiket gyermekük jövőjére vonatkozóan szintén elmondják, így a csoportvezető nevelő állandóan ellenőrizni tudja, hogy a tanuló a saját és a szülői elképzelés teljesítésének útján hol tart 5.9.2. A kapcsolódó iskolák és a kollégium 187
A kapcsolódó iskolák elvárásait az iskolákkal a nevelőtanárok az iskolai osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal az iskolába történő látogatáskor beszélik meg. A kollégium vezetője pedig kapcsolatot tart a kapcsolódó iskolák igazgatóival, tájékozódik elvárásaikról, együttműködési lehetőségekről
5.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek
A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg:
természettudományos kompetencia,
szociális és állampolgári kompetencia.
5.10.1. Egészségfejlesztési Program megvalósítása, amelynek eredményeként csökken az egészségkárosító ártótényezők (droghívó szignálok) hatása és erősödik az értékközvetítő
188
folyamaton keresztül a pozitív érzékekre építő, az önmegvalósítást kihangsúlyozó személyiségfejlesztő hatás. Segítő partneri kapcsolatok: Intézményen belül (elsődleges prevenció színterén)
kollégium, iskola vezetése
iskolaorvos
iskolapszichológus
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős
osztályfőnökök, szaktanárok
mentálhigiénés szakember
Intézményen kívüli kapcsolatok (másodlagos prevenció színterén)
szülők
kortárs-segítők
háziorvos
drogkoordinátor (iskolai vagy regionális)
Gyermekjóléti Szolgálat
Nevelési Tanácsadó
helyi kórházak addiktológiai osztálya
Drogambulancia
drogcsoportok (korosztály specifikus kortárscsoportok)
rendészeti szervek (Rendőrkapitányság)
egyházak, alapítványok, karitatív szervezetek
Kollégiumi programok Silencium Felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások Szabadidős foglakozások (témával kapcsolatos vetélkedő, filmvetítés) Csoportfoglalkozások, kiscsoportos foglalkozások. Konkrét témakörök feldolgozása, mint ismeretátadás, valamint esetelemzések tapasztalatainak feldolgozása.
Szakmai tanácskozások, tréningek 189
A tanárok felkészültségének fejlesztése. DT képviselők meghívása.
Kollégiumon kívüli rendezvények Városi vetélkedők. Kollégiumok közti sportprogramok.
Program-formák: Kiscsoportos beszélgetések (megelőző jellegű, vagy problémát feldolgozó konkrét eset megbeszélése. Filmvetítés (szerfogyasztással kapcsolatos oktató és élettörténeti filmek. Versenyek, vetélkedők, pályázatok Városi, iskolai, osztály szintű pályázati kiírások, drogtémák tanulói feldolgozása, kiállítások szervezése (fotók, plakátok). Könyvtári sarok Olvasó sarok létrehozása a témát feldolgozó könyvekből. Korosztályi ajánlás a helyszínen. Előadás Külső előadó meghívása a tanulók korrekt ismeretanyagának kialakításában. Internet Információs lehetőség DT programok
5.10.2. A környezeti nevelés elvei
A tanulók: legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák. Tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni. Mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban: 190
Alakítsuk ki azt a szemléletet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek. Alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban. Fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért.
Kollégiumi keretek A nem hagyományos tanórai foglalkozások közös és alapvető jellemzője a komplexitás. Ennek lényege a sokféleség összekapcsolódása a különféle tevékenységek által, az adott tartalom sokoldalú megközelítése. Lehetőségeink: kirándulások „akciók”: pályázatok, újságkészítés, kiállítás-rendezés, iskolarádió működtetése látogatás”: múzeum, állatkert, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb. iskolazöldítés, fásítás, gyomtalanítás vetélkedő szervezése
191
6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILVÁNOSSÁG 6.1. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása
6.1.1. A pedagógiai program módosítási javaslatát az iskola szakmai munkaközösségei a 2014. véleményezték, annak elfogadását támogatják.
Miskolc, 2014. június 30.
Munkaközösség-vezetők:
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
…………………………………..
192
6.1.2. Nyilatkozat
A
Miskolci
Szemere
Bertalan
Szakközépiskola,
Szakiskola
és
Kollégium
Szülői
Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításához és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak elfogadását támogatjuk.
Miskolc, 2014. június 30.
Szülői Munkaközösség elnöke
6.1.3. Nyilatkozat
A Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a pedagógiai program módosítását támogatja.
Miskolc, 2014. június 30.
Diákönkormányzat vezetője
193
6.1.4. Nyilatkozat
A Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Intézményi Tanácsának képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács a pedagógiai program módosítását támogatja.
Miskolc, 2014. június 30.
Intézményi Tanács elnöke
6.1.5. A pedagógiai program módosítási javaslatát a nevelőtestület a 2014. június 30-án tartott ülésén elfogadta.
Miskolc, 2014. június 30.
jegyzőkönyvvezető
nevelőtestület részéről
igazgató
6.1.6. Jelen pedagógia programot a mai napon jóváhagytam, hatályba lépésének időpontja: 2014. szeptember 1.
Miskolc, 2014. június 30.
igazgató
194
6.1.7. Nyilatkozat*
A pedagógiai program nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul.
Miskolc, 2014. június 30.
igazgató
*: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1): A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.
195
6.2. Nyilvánosság biztosítása
Jelen pedagógiai programot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény honlapján, valamint az iskolai könyvtárban, munkanapokon 8-15 óra között.
196
7. MELLÉKLET: TANTÁRGYI TANTERVEK
197
