SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZERVEZETI

ÉS MŰKÖDÉSI

SZABÁLYZAT Elfogadta: az intézmény nevelőtestülete 2013. május 9-én Jóváhagyta: Szabó András igazgató 2013. május 9-én Hatályos: 2013. május 10-től

Tartalomjegyzék 1. Általános rendelkezések ........................................................................................................................... 5 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja........................................................... 5 1.2. A szervezeti és működési szabályzat elkészítése, elfogadása, jóváhagyása, megtekintése.............. 6 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya ..................................................... 6 2. Az intézmény alapító okirata, feladatai .................................................................................................... 7 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata ................................................................................................... 7 2.2. Az intézmény alapfeladatai ............................................................................................................... 7 3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői .............................................................................................. 11 3.1. Az intézménygazdálkodással kapcsolatos jogköre .......................................................................... 11 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása ........................................................................... 11 3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása .............................................................................................. 11 4. Az intézmény szervezeti felépítése ........................................................................................................ 12 4.1. Az intézmény vezetője..................................................................................................................... 12 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai ................................................................................... 13 4.3. Az intézmény szervezeti felépítése ................................................................................................. 14 5. Az intézmény vezetői testülete (intézményvezetés) .............................................................................. 16 5.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje .............................................. 17 5.2. Az intézményen belüli vezetői helyettesítés rendje ........................................................................ 18 6. A pedagógiai munka ellenőrzése ............................................................................................................ 19 6.1. Ellenőrzési terv ................................................................................................................................ 20 6.2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésekor figyelembe veendő követelmények ...................... 20 7. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok ............................................................ 22 7.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai............................................. 22 7.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje ................................................ 24 7.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje ...................... 27 7.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére ...................................................... 29 8. Az intézmény munkarendje .................................................................................................................... 31 8.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása .................................................................... 31 8.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása ......................................................................... 31 8.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások ..................................................................... 34 8.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje ..................................................... 36 8.5. A gyakorlati oktatás működési rendje ............................................................................................. 37

2

8.6. A kollégium működési rendje .......................................................................................................... 37 8.7. Munkaköri leírások .......................................................................................................................... 40 8.8. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama ..................................................................... 40 8.9. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények...................................................... 41 8.10. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje ..................................................... 42 8.11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje............................................. 42 8.12. A dohányzással kapcsolatos előírások ........................................................................................... 43 8.13. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok ............................................................. 44 8.14. A mindennapos testnevelés szervezése ........................................................................................ 45 8.15. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások ..................................................................................... 47 9. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei ............................................................. 50 9.1. Az intézmény nevelőtestülete ......................................................................................................... 50 9.2. A nevelőtestület értekezletei .......................................................................................................... 50 9.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei ................................................................................... 51 9.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége ................................................................................... 52 9.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai................................................... 54 10. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje ........................................................... 57 10.1. Az iskolaközösség .......................................................................................................................... 57 10.2. A munkavállalói közösség .............................................................................................................. 57 10.3. A szülői munkaközösség ................................................................................................................ 57 10.4. A diákönkormányzat...................................................................................................................... 58 10.5. Az osztályközösségek..................................................................................................................... 59 10.6. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre ......................................................................................... 59 10.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatása ................................................................................. 60 10.8. A külső kapcsolatok rendszere és formája .................................................................................... 62 10.9. Az intézményben működő alapítványok ....................................................................................... 65 10.10. Külföldi kapcsolatok .................................................................................................................... 65 11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok ....................................................................... 66 11.1. A tanulói hiányzás igazolása .......................................................................................................... 66 11.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára ...................................................................... 67 11.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények ....................................... 67 11.4. A tanulói késések kezelési rendje .................................................................................................. 68 11.5. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése..................................................................................... 68 11.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás .............................................................................. 69

3

11.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai ......................................... 70 11.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai ............................................. 71 12. Az intézményi hagyományok ápolása .................................................................................................. 73 12.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai ................................................................................... 73 12.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei ................................................... 73 12.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények ............................................................... 74 12.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái ............................................................................. 74 13. Az iskolai könyvtár működési szabályzata ............................................................................................ 75 13.1. A könyvtár működésének célja, feladatai ..................................................................................... 75 13.2. Könyvtári állományalakítás ........................................................................................................... 78 13.3. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat.............................................................................. 86 13.4. Gyűjtőköri szabályzat .................................................................................................................... 92 13.5. Katalógusszerkesztési szabályzat ................................................................................................ 100 13.6. Tankönyvtári szabályzat .............................................................................................................. 102 14. Záró rendelkezések............................................................................................................................. 106 15. Melléklet: Adatkezelési szabályzat ..................................................................................................... 108

4

1. Általános rendelkezések 1.1. A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A

köznevelési

intézmény

működésére,

belső

és

külső

kapcsolataira

vonatkozó

rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről



2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról



1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről



2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről



20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről



19/2010. (IV. 22.) EüM rendelet egyes egészségügyi tárgyú miniszteri rendeleteknek a védőnői tevékenységgel összefüggő módosításairól



2012. évi CLXXXVIII. törvény a köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről



az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény



a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény



2012. évi CCXV. törvény az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról

5



a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény

1.2. A szervezeti és működési szabályzat elkészítése, elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Az Nkt. 69.§ (1) bekezdés d) pontja alapján az SZMSZ elkészítéséért az intézmény vezetője a felelős, a szabályzatot a nevelőtestület fogadja el. Az SZMSZ elfogadása előtt be kell szerezni a szülői szervezet, az intézményi tanács és a diákönkormányzat véleményét. A szabályzat azon rendelkezéseinek érvénybe lépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény honlapján, valamint az iskolai könyvtárban, munkanapokon 8-15 óra között. 1.3. A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya A szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzatok, igazgatói utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, tanulójára – ide értve a felnőttoktatásban részt vevőket – nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat 2013. április 1-jén lép hatályba, és határozatlan időre szól.

6

2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata Az intézmény neve: Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Címe: 3529 Miskolc, Ifjúság u. 16-20. OM azonosítója: 029337 Alapító okiratának kelte: 2012. július 6. 2013. január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak (továbbiakban Központ) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működő intézmény. 2013. január 1-jétõl a fenntartói jogokat – az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak, valamint a köznevelési intézmény vezetőjének megbízása, kinevezése, a megbízás visszavonása, a jogviszony megszüntetésének joga kivételével – a Központ gyakorolja. A Központ által fenntartott köznevelési intézményben a munkáltatói jogokat az Központ vezetője gyakorolja. A Központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetője a Központ által az adott köznevelési intézményben alkalmazottak felett a helyi munkaszervezéssel összefüggő egyes átruházott munkáltatói jogokat gyakorol. A kollégium működtetésére vonatkozó jogok és kötelezettségek tekintetében a Miskolc város által e célra létrehozott Miskolci Közintézmény-működtető Központ tekinthető jogutódnak. Az intézmény szervezeti egységgel, gazdálkodó szervezettel, hozzárendelt költségvetési szervvel nem rendelkezik. 2.2. Az intézmény alapfeladatai Az intézmény alaptevékenységébe tartozó szakfeladatok TEÁOR

Alaptevékenységbe tartozó szakfeladatok

853100 Általános középfokú oktatás

7

853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (912/13. évfolyam) 853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam): a szakértői bizottság szakértői

véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 853123 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12/13. évfolyam) 853124 Szakközépiskolai felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) 853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) 853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9-10. évfolyam) a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása. 853133 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam)

853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon 853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon: a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása. 853213 Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon 853214 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás 853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon 8

853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon: a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 853223 Nemzetiségi tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon 853224 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység – fejlesztő pedagógiai, iskolapszichológusi feladatok ellátása 862101 Háziorvosi alapellátás 559011 Kollégiumi szálláshelynyújtás közoktatásban tanulók számára 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi externátusi nevelése: a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján integráltan oktatható mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulók ellátása 855923 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő nemzetiségi tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 811000 Építményüzemeltetés 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 890441 Rövid időtartamú közfoglalkoztatás 890442 Bérpótló juttatásra jogosultak hosszabb időtartamú közfoglalkoztatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 9

855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855932 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 856091 Szakképzési és felnőttképzési támogatások 854213 Felsőfokú végzettségi szintet biztosító egyéb képzés 552001 Üdülői szálláshely-szolgáltatás

nem

561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 856099 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység 680001 Lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 680002 Nem üzemeltetése 841403 Város-, szolgáltatások 450000 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása

10

lakóingatlan

bérbeadása,

községgazdálkodási

m.n.s

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzői 3.1. Az intézménygazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységeként működik, így önálló gazdálkodói jogkörrel nem rendelkezik. 3.2. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása Az intézménynél a Központ által előírt gazdasági feladatokat gazdasági csoport látja el a gazdasági vezető irányításával. Az intézmény címére érkező dokumentumokat, számlákat az előírásoknak megfelelően a Központ Miskolci Tankerületéhez továbbítja. Szakmai, működési kiadásaihoz előzetesen kötelezettségvállalási engedélyt kell kérni. Napi készpénzes kiadásainak fedezésére ellátmányt igényel, utólagos elszámolási kötelezettséggel. 3.3. Az intézményi étkeztetés biztosítása Az intézményi étkeztetést a Miskolci Közintézmény-működtető Központ szervezete biztosítja. Az élelmezési nyersanyagnormát a Miskolc Megyei Jogú Város közgyűlése állapítja meg. A Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1995. évi XXXI. törvény 148. §-ban meghatározott családok gyermekei a normatíva 50%-át fizetik.

11

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1. Az intézmény vezetője 4.1.1. A köznevelési intézmény vezetője – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermekés ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelésioktatási intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. A köznevelési intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következő beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató és az igazgatóhelyettesek minden ügyben, a gazdasági vezető, a gazdasági ügyintéző és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplő ügyekben, az osztályfőnök és az érettségi vizsgabizottság jegyzője az év végi érdemjegyek törzskönyvbe, bizonyítványba, valamint a félévi tanulmányi értesítő iratba való beírásakor. Az iskolai bélyegzők használatára az iratkezelési szabályzatban felhatalmazott dolgozók jogosultak az iratkezelési szabályzatban foglaltak szerint. 4.1.2. Az intézményvezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend

12

Az igazgatót távollétében (ebben a sorrendben) a nevelési-oktatási (általános), a szakképzési, a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető, a kollégiumvezető, a gyakorlati oktatásvezető-helyettes helyettesíti. A helyettesítők hatásköre az intézményvezető helyettesítésekor – a saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait (pl. felvételi döntések esetén) részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a nevelőtestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik, kivéve az igazgatóhelyettesek felhatalmazását. 4.1.3. Az intézményvezető által átadott feladat- és hatáskörök Az igazgató a jogszabályok által számára biztosított feladat- és hatásköreiből átadja az alábbiakat:  a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes számára az órarend készítésével kapcsolatos döntések jogát, a választott tantárgyak meghirdetésének jogát, a tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmekkel kapcsolatos döntések jogát,  a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes számára az intézményi rendezvények szervezésével kapcsolatos tárgyalásokon az intézmény képviseletét és a rendezvényekkel kapcsolatos döntés jogát. 4.2. Az intézményvezető közvetlen munkatársai Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: 

igazgatóhelyettesek



gyakorlati oktatásvezető



kollégiumvezető



gazdasági vezető



belső ellenőr



iskolatitkár

13

Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett végzik. Az igazgató közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel. Az igazgatóhelyetteseket a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott időre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévő igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. A gazdasági vezető és az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személyek, hatáskörük és felelősségük kiterjed a munkakörük és munkaköri leírásuk szerinti feladatokra. A gazdasági iroda dolgozóinak

és a technikai dolgozóknak a munkáját a gazdasági vezető

irányítja. A gazdasági vezető távolléte esetén helyettesítése a gazdasági ügyintéző feladata. A helyettesítést ellátó munkavállaló döntési jogköre – a saját munkaköri leírásában meghatározott feladatok mellett – a helyettesítendő munkakörrel kapcsolatos azonnali intézkedést igénylő döntések meghozatalára, az ilyen jellegű feladatok végrehajtására terjed ki. 4.3. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következő oldalon szereplő szervezeti diagram tartalmazza.

14

Igazgató

Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes

Nevelési-oktatási igazgatóhelyettes

Szakképzési igazgatóhelyettes

Kollégiumvezető

Gyakorlati oktatásvezető Fodrász, kozmetikus Szakoktatók

Nyilvántartó iroda, Iskolatitkár Oktatási előadó

Reál munkaközösség

Közlekedési munkaközösség

Humán munkaközösség

Elektrotechnika Informatikai

munkaközösség

Ügyviteli dolgozó

Kollégiumi munkaközösség

Gyakorlati oktatásvezetőhelyettes

Kollégiumi ápoló

Szakoktatók Autószerelők

Műszaki ügyintézők

Idegen nyelvi munkaközösség Rendszergazda

Iskolai mentálhigiénikus Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős Gyógypedagógus

Táncművészeti munkaközösség

Vizsgabiztosok Iskolatitkár, Titkárságvezető

Képzőművészeti munkaközösség Testnevelési munkaközösség

Osztályfőnöki munkaközösség

Előadók

Gazdasági vezető

Oktatástechnikus

Gazdasági csoportvezető

Szabadidőszervező Könyvtáros Könyvtári asszisztens Személyügyi és munkaügyi előadó

Pályázati referens

Pénztáros és tárgyi eszköz könyvelő

TB-ügyintéző

Készletkönyvelő

Pénzügyi előadó

Nyomdász

Raktáros

Büfé

Belső ellenőr

Intézményüzemeltetési vezető

Gondnok

Takarítók Kertész Udvaros

Asztalos

Portások, (biztonsági őrök)

Lakatos

Gépjárművezető

Vízvezeték-szerelő

Festő

Villanyszerelő

15

Leíró iroda

5. Az intézmény vezetői testülete (intézményvezetés) Az

intézményvezetés

tevékenységét)

(irányító,

munkáját

középvezetők

segítik

tervező,

meghatározott

szervező,

ellenőrző,

feladatokkal,

értékelő

jogokkal

és

kötelezettségekkel. Az intézményvezetés tagjai:  igazgató  igazgatóhelyettesek  gyakorlati oktatásvezető  kollégiumvezető  gazdasági vezető Az intézményvezetés mint testület konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik. képviselőivel,

Az így

iskolavezetés az

együttműködik

intézményi

tanáccsal,

az a

intézmény szülői

más

közösségeinek

munkaközösséggel,

a

diákönkormányzattal. A diákönkormányzattal való kapcsolattartás az igazgató feladata. Az igazgató felelős azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetőségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselőjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az iskolavezetés rendszeres (lehetőség szerint heti gyakorisággal) megbeszélést tart, melyre a felmerült témák aktualitását figyelembe véve meghívja tanácskozási joggal az iskola középvezetőit, amelyek a következők:  gyakorlati oktatásvezető-helyettes,  munkaközösség-vezetők,  intézményüzemeltetési-szervezetvezető,  titkárságvezető. További meghívottak lehetnek:  a közalkalmazotti tanács elnöke,  diákönkormányzatot segítő tanár,  a szakszervezeti bizottság titkára,  gazdasági csoportvezető,  az iskolaorvos, 16

 az iskolai rendszergazda,  a munkaügyi és személyzeti előadó,  a jogi képviselet és ügyvédi iroda,  az iskolai kommunikáció képviselője. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az igazgató egy személyben jogosult. Az igazgató döntése alapján, az igazgató mellett a döntésben résztvevő vezető is aláírhat. Az intézmény cégszerű aláírása az igazgató aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes. 5.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje Tekintettel arra, hogy az intézmény többcélú, közös igazgatású nevelési-oktatási intézmény, mely magában foglalja a kollégium működését is, az alábbiakban foglaltak ezen egységekre is vonatkoznak. A nevelőtestületet az igazgató vezeti, az igazgatóhelyettesek közreműködésével előkészíti a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntéseket, megszervezi és ellenőrzi azok végrehajtását. A döntés előkészítése, szervezése és ellenőrzése a belső kontrollrendszeren keresztül az intézményi minőségirányítási programban meghatározottak szerint történik. A pedagógusok, a nevelő-oktató munkát segítő és a technikai alkalmazottak munkáját az igazgató a szervezeti egységek vezetőivel megosztva irányítja és ellenőrzi. Az igazgató közvetlenül irányítja az igazgatóhelyettesek, a gazdasági vezető, a gyakorlati oktatásvezető, a kollégiumvezető, a munkavédelmi előadó, az iskolai sportkör, a belső ellenőr, a munkaügyi előadó, a titkárságvezető és az intézményüzemeltetési-szervezetvezető munkáját. A diákönkormányzatok vezetői, a szülői szervezet elnöke, a közalkalmazotti tanács elnöke, az intézményi tanács elnöke közvetlenül fordulhat hozzá. Az igazgatóhelyettesek közvetlenül irányítják (és ezekről az igazgatót rendszeresen tájékoztatják) a szakmai munkaközösségeket, az iskolatitkár (nyilvántartó iroda) munkáját, az iskolai könyvtár működését, a mentálhigiénés tevékenységet, a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a beiskolázási-továbbtanulási kommunikációs tevékenységet, a minőségi folyamatszabályozást,

a

szabadidő-szervezést,

a

gyermek-

és

ifjúságvédelmet,

a

diákönkormányzatokat segítő pedagógus munkáját, az informatikai rendszerek működését, a minőségirányítási rendszer működését, a felnőttképzést. 17

A kollégiumvezető a kollégium teljes működését irányítja. A

gazdasági

vezető

közvetlenül

irányítja

intézményüzemeltetési-szervezetvezető

a

a

gazdasági

műszaki

és

iroda

kisegítő

munkáját.

munkakörbe

Az sorolt

közalkalmazottakat irányítja. Az iskola pedagógiai szervezeti egységei között a rendszeres kapcsolattartás a tanév rendje szerint ütemezett közös nevelőtestületi értekezleteken, ill. a rendkívüli nevelőtestületi értekezleteken valósul meg. Az iskola pedagógiai, valamint funkcionális és kisegítő szervezeti egységei közötti kapcsolattartás színtere az összdolgozói értekezlet. A gazdasági iroda dolgozói, valamint a titkárság, a nyilvántartó és a munkaügyi iroda munkájuk során közvetlen kapcsolatot tartanak az iskola közalkalmazottaival. 5.2. Az intézményen belüli vezetői helyettesítés rendje Az igazgatóhelyetteseket távollétükben az igazgató által megbízott igazgatóhelyettes helyettesíti. A

gyakorlati

oktatásvezetőt

a

gyakorlati

oktatásvezető-helyettes

helyettesíti,

a

kollégiumvezetőt a kollégiumi munkaközösség vezető vagy a kollégiumi főügyeletes helyettesíti. A gazdasági vezetőt a gazdasági csoportvezető helyettesíti. A helyettesítési rendnek megfelelő helyettesítő távollétében az igazgató által kijelölt munkatárs helyettesít.

18

6. A pedagógiai munka ellenőrzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belső ellenőrzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenőrzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenőrzés az igazgató kötelessége és felelőssége. A hatékony és jogszerű működéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenőrzési rendszer működtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetőinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minőségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. Munkaköri leírásuk kötelezően szabályozza az alábbi feladatkört ellátó vezetők és pedagógusok pedagógiai és egyéb természetű ellenőrzési kötelezettségeit: 

a nevelési-oktatási igazgatóhelyettes



a szakképzési igazgatóhelyettes



a tanügyigazgatási igazgatóhelyettes



a gazdasági vezető



a kollégiumvezető



a gyakorlati oktatásvezető



a gyakorlati oktatásvezető-helyettes



a munkaközösség-vezetők



az osztályfőnökök



a szaktanterem- és szertárfelelősök



a pedagógusok



a titkárságvezető

A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell őrizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetők elsősorban munkaköri leírásuk, továbbá az igazgató utasítása és a munkatervben megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenőrzési feladatokban. Az intézmény vezetőségének tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közreműködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására –

19

ellenőrzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenőrzési feladatok kizárólag szakmai jellegűek lehetnek. A tanév során végrehajtandó ellenőrzési területeket a feladatokkal adekvát módon kell meghatározni. Az ellenőrzési területek kijelölésekor a célszerűség és az integrativitás a meghatározó elem. 6.1. Ellenőrzési terv  Az ellenőrzést végzők a nevelés és az oktatás területén a mérésekhez, ellenőrzésekhez, felülvizsgálatokhoz

ellenőrzési-,

óralátogatási

tervet

készítenek,

melyet

az

igazgatóhelyettesek, szakterületeknek megfelelően minden tanévben szeptember 30-ig kötelesek kidolgozni. Ezt a pedagógiai program és az éves munkatervek alapján ütemezik.  Az óralátogatási ütemtervek konkrét elkészítése a szakterületek igazgatóhelyetteseinek feladata.  Az ellenőrzésről értesítik az ellenőrzésre kerülő területek felelőseit, hogy azok a munkát

előkészíthessék,

segíthessék.

A

bejelentett

ellenőrzések

mellett

alkalomszerűen, illetve az ellenőrzés természetének megfelelően bejelentés nélkül is sor kerülhet felülvizsgálatra.  Az

intézmény

nevelési-oktatási

tevékenységén

kívüli

tevékenységeire,

a

gazdálkodásra, a vagyongazdálkodásra, a pénzügyi, munkaügyi és egyéb gazdasági vonatkozású folyamatokra vonatkozó ellenőrzés ütemezésére belső ellenőrzési terv készül. Az erre vonatkozó szabályozást az iskola belső ellenőrzési szabályzata tartalmazza. 6.2. Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzésekor figyelembe veendő követelmények  Segítse elő az iskola feladatkörében az oktatás minél hatékonyabb megvalósulását.  Az ellenőrzések során a tantervi követelményeknek megfelelően kérje számon az eredményeket a pedagógusoktól.  Segítse a szakmai, gazdálkodási és egyéb feladatok legésszerűbb, leggazdaságosabb ellátását, továbbá a belső rendet, a tulajdon védelmét.  Legyen a fegyelmezett munka megvalósításának eszköze. 20

 Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben reagáljon az intézmény működése során felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra.  Segítse a vezetői utasítások végrehajtását.  Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a munkafegyelem javításához.  Emelje az iskola hatékonyságát a hiányosságok feltárásával, és adjon javaslatot a fejlesztés irányára. Minden tanévben ellenőrzési kötelezettséggel bírnak a következő területek:  tanítási órák ellenőrzése (igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők),  tanítási órák látogatása szaktanácsadói, szakértői kompetenciával,  a digitális napló folyamatos ellenőrzése,  az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenőrzése,  az SzMSz-ben előírtak betartásának ellenőrzése az osztályfőnöki, tanári intézkedések folyamán,  a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése.

21

7. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok 7.1. A törvényes működés alapdokumentumai és egyéb dokumentumai Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: 

az alapító okirat



a szervezeti és működési szabályzat



a pedagógiai program



a házirend

Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: 

a tanév munkaterve (kiegészítve a féléves és éves beszámolókkal),



egyéb belső szabályzatok (helyiségek, eszközök használatának rendje).



felnőttképzési program

7.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja. 7.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza:

22



Az intézmény pedagógiai programját, ennek részeként az iskolában folyó nevelés és oktatás

célját,

továbbá

a

köznevelési

törvény

26.§

(1)

bekezdésében

meghatározottakat. 

Az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket.



Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét.



Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját.

 a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatokat,  a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait,  a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét,  a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét,  a középszintű érettségi vizsga témaköreit.  a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A felsorolt tevékenységek szabályozása a pedagógiai program hatáskörébe tartozik, így az érdeklődők a fenti témákkal kapcsolatban ott találnak részletes információkat. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és jóváhagyásával válik érvényessé. Az iskola pedagógiai programja megtekinthető az igazgatói irodában, továbbá olvasható az intézmény honlapján. Az iskola vezetői munkaidőben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban. 7.1.3. Az éves munkaterv 23

Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési tervét a felelősök és a határidők megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni az iskolaszék, a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetően a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetőtáblán is el kell helyezni. 7.2. A tanulói tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendje Szabályzatunkat az alábbi jogszabályok alapján készítettük:  a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,  a Tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény,  16/2013. (II.28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás és az iskolai tankönyvellátás rendjéről. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. tv. 7. § (1) előírásai alapján az iskolai tankönyvellátás rendjét a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével évente - az iskola igazgatója határozza meg minden év január 25-ig. Ugyanezen törvény 8. § (2) rendelkezik arról, hogy a tankönyvrendelés elkészítéséhez az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet (közösség) és az iskolai diákönkormányzat véleményét. A tankönyvellátással, a tanulók tankönyvi támogatásával kapcsolatban az alábbi rendelkezéseket állapítjuk meg. 7.2.1 A tankönyvellátás célja és feladata

24

7.2.1.1 Az iskolai tankönyvellátás keretében kell biztosítani, hogy az iskolában alkalmazott tankönyvek az egész tanítási év során az iskola tanulói részére megvásárolhatók legyenek (a továbbiakban: iskolai tankönyvellátás). 7.2.1.2 A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése állami közérdekű feladat, amelyet a Könyvtárellátó Kiemelten Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ( a továbbiakban: Könyvtárellátó) lát el. 7.2.1.3 Az iskola a tankönyveket a Könyvtárellátótól a tanulók részére megbízásból átveszi, és gondoskodik azok értékesítéséről a tanulók részére. 7.2.1.4 Az iskolai tankönyv-kölcsönzés során biztosítani kell, hogy a kölcsönzést igénybe venni kívánó tanulók egyenlő eséllyel jussanak hozzá a tankönyvekhez. Ha a tankönyv kölcsönzése során a könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló illetve a kiskorú tanuló szülője az okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg. 7.2.1.5 Az iskolai tankönyvellátás rendjét az iskola kifüggesztéssel és elektronikus formában teszi közzé. 7.2.2. A tankönyvfelelős megbízása 7.2.2.1 Az iskola tankönyvellátással kapcsolatos feladatainak végrehajtásáért az igazgató a felelős. Az igazgató minden tanévben január 25-éig elkészíti a következő tanév tankönyvellátásának rendjét, amelyben kijelöli a tankönyv-értékesítésben közreműködő személyt (továbbiakban: tankönyvfelelős), aki részt vesz a tankönyvellátással kapcsolatos feladatok ellátásában. A feladatellátásban való közreműködés nevezettnek nem munkaköri feladata, a vele kötött megállapodásban meg kell határozni a feladatokat és a díjazás mértékét. 7.2.2.2 Az intézmény a megvásárolt könyvekről számlát nem adhat, mert alapító okiratában e tevékenység nem szerepel. Nem adható számla az ingyenes tankönyvellátás rendszerében a normatív kedvezmény igénybevételével megvásárolt tankönyvekről sem. 7.2.3. A tankönyvtámogatás iránti igény felmérése 7.2.3.1 Az iskolai tankönyvfelelős minden év január 10-ig köteles felmérni, hogy hány tanulónak kell, vagy lehet biztosítani a tankönyvellátást a következő tanítási évben az iskolai könyvtárból. 25

7.2.3.2. E felmérés során írásban tájékoztatja a szülőket arról, hogy a tankönyvpiac rendjéről szóló törvény 8. § (4) bekezdése alapján kik jogosultak normatív kedvezményre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). Az ott felsoroltakon túl az iskola további kedvezményt nem állapít meg. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. 7.2.3.3. A tájékoztatást és a normatív kedvezményekre vonatkozó igényt úgy kell fölmérni, hogy azt a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az igény-bejelentési határidő előtt legalább 15 nappal megkapja. A határidő jogvesztő, ha a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés ellenére nem élt az igénybejelentés jogával. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az igényjogosultság az igénybejelentésre megadott időpont eltelte után állt be. 7.2.3.4. A normatív kedvezmény iránti igényt jogszabályban meghatározott igénylőlapon kell benyújtani. A normatív kedvezményre való jogosultságot igazoló iratot legkésőbb az igénylőlap benyújtásakor be kell mutatni. A bemutatás tényét a tankönyvfelelős rávezeti az igénylőlapra, amelyet aláírásával igazol. 7.2.3.5. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges: a) a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás; (a családi pótlék folyósításáról szóló igazolásként el kell fogadni a bérjegyzéket, a pénzintézeti számlakivonatot, a postai igazolószelvényt) b) ha a családi pótlékra való jogosultság a legmagasabb életkor elérése miatt megszűnt – tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás, c) sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye; d) rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat. 7.2.3.6. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolása nélkül normatív kedvezményen alapuló tanulói tankönyvtámogatás nem adható. 7.2.3.7. Nem kérhet az iskola igazolást olyan adatokról, amelyet a köznevelési törvény alapján, illetve a szülő hozzájárulásával kezel. 7.2.4. A tankönyvtámogatás módjának meghatározása 7.2.4.1. A 7.2.3.1. pontban meghatározott felmérés eredményéről az igazgató minden év január 20-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, iskolaszéket, az iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezetet és az iskolai diákönkormányzatot.

26

7.2.4.2. Az intézmény igazgatója minden év január 25-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját és erről értesíti a szülőt, illetve a nagykorú tanulót. 7.2.5. A tankönyvrendelés elkészítése 7.2.5.1. A tankönyvfelelős minden év március utolsó munkanapjáig elkészíti a tankönyvrendelését, majd aláíratja az intézmény igazgatójával. A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelés elkészítéséért díjazás jár, a díj összegét a 7.2.2.1 pontban szereplő megállapodás szabályozza. 7.2.5.2. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. 7.2.5.3. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. 7.2.5.4. Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a könyvtári hirdetőtáblán való kifüggesztéssel – közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. A közzététel az iskolai könyvtáros munkaköri kötelessége. 7.3. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési rendje 7.3.1 Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása 27

 az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 7.3.2 Az elektronikus úton előállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan előállított rendszer, rendelkezik az ágazat irányításáért felelős miniszter engedélyével. Az elektronikus naplóba az adatokat digitális úton viszik be az iskola vezetői, tanárai és az adminisztrációért felelős alkalmazottak. Az adatok tárolása – ideiglenesen – az iskola e célra használatos szerverén történik. A digitális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket, a szülők értesítését. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia és irattározni kell. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló előbb felsorolt adatait tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfőnöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzőjével le kell pecsételni, a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülőnek. Az elektronikus napló osztálynapló részét félévi gyakorisággal irattározás szempontjából ki kell nyomtatni.

28

A tanév végén a digitális napló által generált anyakönyvből papír alapú törzskönyvet kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony más megszűnésének eseteiben. 7.4. Teendők bombariadó és egyéb rendkívüli események esetére A rendkívüli események (továbbiakban: „bombariadó”) esetére a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. § (1)/n szakasza végrehajtására a következő intézkedéseket léptetjük életbe. A rendkívüli események megelőzése érdekében az iskola vezetője és az iskolatitkár esetenként, az iskola takarító személyzete a mindennapi feladatok végzésekor köteles ellenőrizni, hogy az épületben rendkívüli tárgy, bombára utaló tárgy, szokatlan jelenség nem tapasztalható-e. Amennyiben ellenőrzésük során rendellenességet tapasztalnak, haladéktalanul kötelesek személyesen vagy telefonon az illetékeseknek jelenteni. Bombariadó esetén a legfontosabb teendők az alábbiak: 7.4.1. Ha az intézmény munkavállalója az épületben bomba elhelyezésére utaló jelet tapasztal, vagy bomba elhelyezését bejelentő telefon üzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskola legkönnyebben elérhető vezetőjének vagy a gazdasági iroda dolgozóinak. Az értesített vezető vagy adminisztrációs dolgozó a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. 7.4.2. A bombariadó elrendelése a tűzriadóhoz hasonlóan az iskolai csengő szaggatott jelzésével történik. Lehetőség esetén a bombariadó tényét az iskolarádióban is közzé kell tenni. 7.4.3. Az iskola épületében tartózkodó tanulók és munkavállalók az épületet a tűzriadó tervnek megfelelő rendben azonnal kötelesek elhagyni. A gyülekezésre kijelölt terület – ezzel ellentétes utasítás hiányában – a iskola főbejárati terület és a tanműhelyi parkoló. A felügyelő tanárok a náluk lévő dokumentumokat mentve kötelesek az osztályokat sorakoztatni, a jelen 29

lévő és hiányzó tanulókat haladéktalanul megszámolni, a tanulók kíséretét és felügyeletét ellátni, a tanulócsoportokkal a gyülekező helyen tartózkodni. 7.4.4. A bombariadót elrendelő személy a riadó elrendelését követően haladéktalanul köteles bejelenteni a bombariadó tényét a rendőrségnek. A rendőrség megérkezéséig az épületben tartózkodni tilos! 7.4.5. Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák időtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni,

valamint

gondoskodni

az

érettségi

vizsga

mielőbbi

folytatásának

megszervezéséről. 7.4.6. Ha a bombariadó bejelentése telefonon történt, akkor az üzenetet munkavállaló törekedjék arra, hogy a fenyegetőt hosszabb beszélgetésre késztesse, igyekezzék minél több tényt megtudni a fenyegetéssel kapcsolatban. 7.4.7. A bombariadó lefújása folyamatos csengetéssel és szóbeli közléssel történik. A bombariadó által kiesett tanítási időt az iskola vezetője pótolni köteles a tanítás meghosszabbításával vagy pótlólagos tanítási nap elrendelésével.

30

8. Az intézmény munkarendje 8.1. Az intézmény vezetői munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetője vagy helyettesei közül egyiküknek az intézményben kell tartózkodnia abban az időszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerű délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesítői közül legalább egyikük hétfőtől csütörtökig 7.30 és 15.00 óra között, pénteken 7.30 és 14.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelő időben és időtartamban látják el. 8.2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai – a június hónap kivételével – heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. Munkanapokon a rendes munkaidő hossza legalább 4 óra, de nem haladhatja meg a 12 órát. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem előtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadónapokat, tanév helyi rendje szerint tartjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidőre kell számítani. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidő-keretben dolgoznak, négyheti munkaidő-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidő-keret kezdő időpontja a június 1-jét követő első hétfői nap, befejező 31

napja az ezt követő negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi és szakmai vizsgák ideje alatt a szóbeli vizsgákon részvevő pedagógusok napi munkaidő-beosztását napi 12 órában határozzuk meg. 8.2.1. A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. 8.2.1.1. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása b) a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása, c) osztályfőnöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztő foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.), g) magántanuló felkészítésének segítése, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb.) Ezért a kötelező óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidőt óránként 60 perc időtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi időre irányadó munkaidő-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor 32

elsősorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetőség szerint figyelembe veszi. 8.2.1.2. A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, szakmai, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülői értekezletek, fogadónapok megtartása, o) részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, v) részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, x) szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, y) osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. 8.2.1.3. Az intézményben illetve azon kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása 33

A pedagógusok a munkaidő tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni:  a 8.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike  a 8.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak. Az intézményen kívül végezhető feladatok: 

a 8.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek közül az a, b, d, g, p, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak az intézmény a fentiek szerint határozza meg a kereteit. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétől hatályba lépő meghatározott kötött munkaidőre vonatkozó előírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – a pedagógus maga dönt. 8.3. Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos előírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy az igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi

munkabeosztások

összeállításánál

az

intézmény

feladatellátásának,

zavartalan

működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetőségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása előtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény

vezetőjének

vagy

helyettesének,

hogy

közvetlen

munkahelyi

vezetője

helyettesítéséről intézkedhessen. A hiányzó pedagógus köteles várhatóan egy hetet 34

meghaladó hiányzásának kezdetekor tanmeneteit a munkaközösség vezetőhöz eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni a gazdasági irodában. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az igazgatóhelyettestől kérhet engedélyt legalább két nappal előbb a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanítási óra (foglalkozás) megtartására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezi. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanítási óra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles a tanmenet szerint előrehaladni, a szakmailag szükséges dolgozatokat megíratni és kijavítani. A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelő–oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az igazgatóhelyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után. A pedagógus alapvető kötelessége, hogy tanítványainak haladását rendszeresen osztályzatokkal

értékelje,

valamint

számukra

a

számszerű

osztályzatokon

kívül

visszajelzéseket adjon előrehaladásuk mértékéről, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendő feladatokról. 8.3.1. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőoktató munkával összefüggő további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek időpontja és időtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának 35

és időpontjának meghatározása a nevelő-oktató munkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek időtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidő-nyilvántartást nem kell vezetnie. Az intézmény vezetője a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidő nyilvántartását, amikor a teljes munkaidő fentiek szerinti dokumentálása vélhetően nem biztosítható. Ebben az esetben a munkaidő-nyilvántartás szabályai a következők: A pedagógusok munkaidejének nyilvántartására szolgáló adatlapot – a mindenkor hatályos jogszabályi előírások követésével – az igazgató készíti el. Minden pedagógus köteles napi gyakorisággal pontosan vezetni saját munkaidő-nyilvántartó lapját, a hónap utolsó napján az aláírt nyilvántartó papírokat az igazgatóhoz köteles eljuttatni. A heti munkaidő minden teljes állásban kinevezett pedagógus számára 40 óra, ennek túlteljesítésére és alulteljesítésére sincs lehetőség. A hatályos belső rendelkezések szerint munkaidőkeretben dolgozunk, tehát a napi munkaidőnek nem feltétlenül kell minden napon 8 órának lennie, de a heti munkaidő összegzésénél 40 órának kell kijönnie. A munkáltatói szabályozás szerint a napi 20 perc ebédidő nem része a munkaidőnek! A Mt. szerint biztosítanunk kell 20 perc munkaszünetet minden kollégának, aki munkakezdésétől legalább 6 órát munkában tölt. Ebben az esetben a napi 20 perc munkaszünet (általában ebédidő) kiadása és igénybe vétele (bejegyzése) kötelező. 8.4. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az igazgató állapítja meg. Munkaköri leírásukat az igazgató és a gazdaságvezető közösen készíti el. A törvényes munkaidő és pihenőidő figyelembevételével a közvetlen munkahelyi vezetők tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendjét az igazgató határozza meg. A napi munkaidő megváltoztatása az igazgató, adminisztratív és technikai dolgozók esetében az igazgató vagy a gazdasági vezető, illetve a közvetlen munkahelyi vezető jogköre. 36

8.5. A gyakorlati oktatás működési rendje A gyakorlati képzés feltételei A gyakorlati képzési feladatokat az iskolai tanműhely, illetve tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező – a gyakorlati képzés szervezője – végzi. A gyakorlati képzés egyéb feltételeit a Közoktatási Törvény és a Szakképzési Törvény tartalmazza. A gyakorlati oktatás időtartama A szakképzésben résztvevő tanulók esetén a Pedagógiai Program mellékletét képező helyi tantervek és központi programok óratervei alapján az órarendtől függően. Tanműhely nyitva tartása, gyakorlati oktatás rendje  A tanműhely reggel 600-tól a foglalkozási terveknek megfelelően és az alaptevékenységet kiegészítő tevékenység munkarendje szerint biztosítja a tanulók gyakorlati oktatását, külön beosztás szerint.  Egy gyakorlati foglalkozási óra 60 perces. Az orientációs és szakmai előkészítő gyakorlat időtartama 45 perc. A foglalkozási nap 20 perces étkezési szünetet biztosít a tanulónak a Házirend szerint.  A műhelyekben a tanulók csak a szakoktatók felügyeletével tartózkodhatnak, gyakorlati oktatáson kívül a helyiségek zárva vannak.  A műhelyfolyosók, öltözők rendjéről a szakoktatói ügyeleti beosztás gondoskodik.  A tanműhely területén lévő műhelyekben és egyéb műhelyekben csak az oda beosztott dolgozók tartózkodhatnak a fokozott baleseti veszélyek miatt. A bejárati ajtón elhelyezett felirat tájékoztat erről. 8.6. A kollégium működési rendje

37

A kollégium a tanulókat a tanév első napját megelőző naptól a tanév végi vizsgák, gyakorlatok utolsó napjáig fogadja. A kollégium üzemelése általában nem folyamatos. Amennyiben az iskoláktól, tanulóktól eltérő kérés nem érkezik, a tanítást megelőző napon 17 órától nyitunk és a hét utolsó tanítási napján 16 órakor zárunk. 22 – 06 óra között éjszakai ügyeletet biztosítunk. A pedagógiai munkát a nevelőtanárok a szolgálati beosztásban meghatározott időrend szerint végzik. A hazautazás lehetőségét hétvégén és az iskolai szünetek előtt biztosítjuk a tanulóknak. Ettől eltérően a kollégium az igénybevevők (szülők) írásos kérése valamint az iskolák igazgatóinak kérése alapján a kollégium vezetőjének engedélyével lehet eltérni. Ez esetben gondoskodni kell pedagógiai ellátásról is. A kollégiumban kivételes esetben (beteg, délutános…) nevelőtanár tudtával tartózkodhatnak délelőtt a tanulók, akikről nyilvántartást vezet a porta. A kollégium épületében folyamatosan - a reggeliztetés és vacsoráztatás idején az ebédlőben is tanári ügyelet működik. A hivatalos ügyek intézése a kollégium titkárságán történik 8 - 16 óra között. A kollégiumban tartózkodás további rendjét házirend, napirend szabályozza. A kollégiumi felvétel 1. A kollégiumba felvételét kérheti az a tanuló, aki valamelyik miskolci középiskolába nappali tagozaton felvételt nyert és kollégiumi elhelyezés hiányában iskolai nevelése-oktatása nehézségekbe

ütközik,

vagy

a

szülői

házban

a

tanuláshoz

biztosított

feltételei

kedvezőtlenebbek. 2. A tanuló az iskola útján, vagy közvetlenül kérheti felvételét. 3. A felvételről a kollégiumi nevelőtestület és a kollégiumvezető javaslata alapján az intézmény igazgatója dönt. 4. A kollégiumi felvétel 1 tanévre szól. 5. Kötelezően fel kell venni a kollégiumba azt a tanulót, akinek felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. 6. Fel kell venni a kollégiumba a nappali rendszerű középiskolai oktatásban résztvevő tanulót, amennyiben intézeti elhelyezése nagykorúság miatt szűnt meg. 7. Amennyiben az adott tanévre több kollégiumi felvételi igény érkezik, mint a férőhelyek száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót, 38

o aki a megelőző évben a kollégium diákja volt, tanulmányi munkája, közösségi tevékenysége, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt, o akinek felvételét a családi háttér indokolja, o akinek bejárása nem vagy nehezen oldható meg, o aki bázisiskolánk diákja. A kollégiumi felvételi eljárás rendje A 9. évfolyamra jelentkező diáknak felvételi kérelmét az iskolai jelentkezési lapon kell jelezni, vagy közvetlenül a kollégium vezetőjének lehet benyújtani. A 10 – 15. évfolyamos diákok felvételi kérelmét a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban a kollégium vezetőjének kell benyújtani, az intézmény által kiadott jelentkezési lapon. Felvételét kérheti ebben az időszakban közvetlenül az a tanuló is, aki a korábbi években nem volt kollégista, vagy nem a kollégium diákja volt. A felvételi kérelmek elbírálásánál a nevelőtestület véleményének meghallgatásával, a kollégiumvezető javaslata alapján az intézmény igazgatója dönt. A 9. évfolyamos és a kollégiumban eddig tanulói jogviszonnyal nem bíró diákokat külön értesítjük a felvételről. Kollégista diákjaink következő tanévre szóló felvételének tényét helyben, a megszokott módon tesszük közzé. Külön értesítést kapnak azoknak a 10-15. évfolyamos diákoknak a szülei, akinek gyermekére vonatkozóan a kollégiumi nevelőtestület a felvételt elutasította. A más kollégiumból való átvétel feltételei Az év közbeni átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételi kérelmet írásban kell benyújtani, a kollégium vezetőjének. Év közbeni át- és felvétel esetén mérlegelni kell a tanuló felvételének hatását a kollégiumi közösségre. A szülőt, tanulót ez esetben, írásban nyilatkoztatjuk a kollégium házi- és napirendjének elfogadásáról. A felvételről a tanuló és szülője írásos értesítést kap. A kollégiumi tagsági jogviszony megszűnésének, megszüntetésének szabályai, eljárási rendje A kollégiumi tanulói jogviszony megszűnik: 39

a) A tanév végén. A végzős évfolyamok diákjai számára a szóbeli vizsgákra való eredményesebb felkészülés érdekében lehetőség van az otthoni, illetve kollégiumi felkészülésre a ballagás után. Azoknak a tanulóknak, akik a szóbeli vizsgára való felkészülés időtartama alatt is a kollégiumban kívánnak maradni, írásban kell jelezniük igényüket. Ezekre a tanulókra a házi- és napirend előírásai továbbra is irányadóak. b) A kollégiumból kizáró fegyelmi határozat jogerőre emelkedésével. c) Ha a tanuló kollégiumi tagságát fizetési hátralék miatt a kollégiumvezető – a szülő eredménytelen felszólítása; a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után a fenntartói intézkedés eredménytelensége esetén – megszünteti, a megszűnés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján. d) Ha a tanuló iskolai tanulói jogviszonya megszűnik, az iskolai jogviszony megszűnésével egyidejűleg. e) Ha a tanuló kollégiumi tagságáról írásban, a szülő egyetértésével lemond, a nyilatkozatban megjelölt napon, 13-5. évfolyamos tanuló esetében a tanuló által írt lemondó nyilatkozat alapján. A kollégiumi tanulói jogviszony megszüntetésére vonatkozó évközi kérelmet a jelzett megszüntetési időpont előtt legalább 8 munkanappal be kell nyújtani. A kollégiumvezető mérlegelés után engedélyezheti a jelzett időpontig a tanuló tartós távolmaradását.A következő tanévre benyújtott kollégiumi felvételi kérelmek elbírálásánál a kötelező kollégiumi foglalkozásokról való, illetve egyéb igazolatlan hiányzás az elbírálás szempontjai között szerepel. 8.7. Munkaköri leírások Intézményünkben minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követő 15 napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. 8.8. A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, időtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelező

40

tanítási órák megtartása után, rendkívüli esetben (igazgatói engedéllyel) azok előtt szervezhetők. A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra a házirend által meghatározott időben kezdődik. A kötelező tanítási órák délelőtt vannak, azokat legkésőbb általában 15 óráig be kell fejezni. A tanítási órák engedély nélküli látogatására csak az intézmény vezetői és a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelező orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek, lehetőség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák (engedéllyel) szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, rendkívüli esetben. 8.9. Az osztályozó vizsga rendje, nyelvvizsga miatti kedvezmények A félévi és év végi tanulmányi osztályzatok megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: a) az igazgató felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) ha a tanuló előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni az adott tantárgyból, d) egy tanévben 250 óránál többet mulasztott, és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, e) ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból az évi tanítási órák 30%-át meghaladta és a nevelőtestület nem tagadta meg az osztályozó vizsga letételének lehetőségét, f) átvételnél az iskola igazgatója előírja, 41

g) a tanuló független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Az a), b), c), g) esetben, ha a tanuló kérésére jön létre (pl. utólag fel szeretné venni a választható tantárgyat, előrehozott vizsgát szeretne tenni, stb.), akkor a tanuló köteles az osztályozó vizsga kitűzött időpontja előtt legalább 10 nappal az oktatási igazgatóhelyettesnél a vizsgára jelentkezni. Az igazgatóhelyettes a jelentkezések összegzése után kijelöli a vizsgabizottságot, meghatározza a vizsga idejét és helyét. Az a tanuló, aki előrehozott érettségi vizsgára jelentkezik, előzetes írásbeli kérelmére két nap igazolt távollétet kaphat az előrehozott érettségi vizsgára való felkészülés érdekében. A kérelem benyújtását követő távolléte igazolt hiányzásnak minősül. Az engedély nélküli vagy utólag igazolt távollét igazolatlan hiányzásnak számít. 8.10. Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje Az iskola szorgalmi időben reggel 7 órától a szervezett foglalkozások befejezéséig, de legalább 15 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva szerdai napokon 8-12 óra között. Az iskolát szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvények hiányában – zárva kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A köznevelési intézménnyel munkavállalói és tanulói jogviszonyban nem állók (kivéve az iskolába járó tanulók szüleit és a fenntartó képviselőit) – vagyonbiztonsági okok miatt csak kísérővel, és csak az elfoglaltságuk idejére tartózkodhatnak az épületben. Az épületbe való belépésükkor a kapunál regisztráltatniuk kell magukat. A beléptető rendszerben történő regisztráció során rögzítésre kerül a belépő személy neve, a belépés és kilépés időpontja, a keresett személy neve. 8.11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tűzni a nemzeti lobogót, az Európai Unió zászlaját. 42

Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelős: 

a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért,



a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megőrzéséért,



az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,



az energiafelhasználással való takarékoskodásért,



a tűz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják.

Az

iskola

tantermeit,

szaktantermeit,

könyvtárát,

tornatermét,

számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsősorban a kötelező és a választható tanítási órákon használhatják. A foglalkozásokat követően – a tanteremért felelős, vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – lehetőség van az iskola minden felszerelésének használatára. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a házirendhez kapcsolódó belső szabályzatok tartalmazzák, amelyek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott szaktantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az órát tartó pedagógusok, illetve – a tanítási órákat követően – a technikai dolgozók feladata. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – szabadon használhatja. 8.12. A dohányzással kapcsolatos előírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a főbejárat előtti 30 méter sugarú területrészt és az iskola parkolóját is – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az intézményben és az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás és az egészségre káros élvezeti cikkek

43

fogyasztása tilos! Az iskolában és az azon kívül tartott iskolai rendezvényekre olyan tanulót, aki – az iskolában, iskolai rendezvényen szolgálatot teljesítő személy megítélése szerint – egészségre ártalmas szerek (alkohol, drog, stb.) hatása alatt áll, nem engedünk be. Ha távolléte mulasztásnak számít, a távollétet igazolatlannak tekintjük. Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény munkavédelmi felelőse. 8.13. A tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév első napján az osztályfőnök tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az iskola közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegű balesetveszély lehetősége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az egyes szaktantermekben érvényes balesetvédelmi előírásokat belső utasítások és szabályzatok tartalmazzák, amelyeket a tanulókkal a szaktanár a tanév elején köteles megismertetni. Az ismertetésen jelen nem lévő tanulók számára pótlólag kell ismertetni az előírásokat. Az iskola számítógépeit a tanulók csak tanári felügyelet mellett használhatják. Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a diákok számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. osztálykirándulás, munkavégzés, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni és adminisztrálni.

44

A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és a kormányhivatalnak történő megküldését az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi digitális rendszer alkalmazásával. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógusok a tanítási órákra az általuk készített, használt technikai jellegű eszközöket csak külön engedéllyel vihetik be. Az eszköz veszélytelenségének megállapítása az intézményvezető hatásköre, aki szükség esetén szakember által kiadott véleményhez kötheti az eszköz órai használatát. A pedagógusok által készített nem technikai jellegű pedagógiai eszközök a tanítási órákon korlátozás nélkül használhatók.

Baleset esetén teendők a kollégiumban Baleset esetén a legfontosabb teendő a sérült(ek) ellátása. A balesetet szenvedett, vagy az azt észlelő személynek azonnal értesítenie kell az épületben tartózkodó ápolónőt, az ügyeletes tanárokat, valamint a kollégiumvezetőt. Mérlegelik, hogy szükség van-e orvosi ellátásra, mentő hívására. A baleseti sérült ellátása, valamint a szükséges intézkedések megtétele után az ügyeleti naplóban rögzítik a történteket, különösen ügyelve a konkrét adatokkal történő esetleírásra. Amennyiben a baleset olyan időpontban következett be, amikor a kollégiumvezető nem tartózkodott a kollégiumban, utólag is értesíteni kell a kollégiumvezetőt, aki szükség esetén tájékoztatja az intézmény igazgatóját. 8.14. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelyből heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk:

45



az iskolai sportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel



a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2 óra foglalkozáson történő részvétellel, (a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza)



a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával



a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 2 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek

Az iskolai sportkörben 4 szakosztály működik: 

kosárlabda



labdarúgás



röplabda



atlétika

Szakosztályaink heti 4 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró

csoportunk

szervez

gyalogos,

autóbuszos,

kerékpáros

túrákat,

teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára, ahol évente sok túranapot teljesítenek. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a városban működő szakosztályokkal. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében saját gyógytestnevelővel rendelkezünk.

46

Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a iskolai sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi az iskolai sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. Az iskolai sportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása a kollégiumban: A kollégiumban is minden tanuló részére biztosított a mindennapos testedzés lehetősége, ezért valamennyi diák igénybe veheti nyitvatartási időben a konditermet, a ping-pong szoba szolgáltatásait, a tornatermet és a focipályát is. Kimenőidőben sportjáték szervezhető. 8.15. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és időtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. 

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintű képzés igényével a munkaközösség-vezetők és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások időpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.



A

tanulók

öntevékeny

diákköröket

hozhatnak

létre,

melynek

meghirdetését,

megszervezését és működtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztő tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján kimagasló felkészültségű pedagógusok vagy külső szakemberek végzik az iskola igazgatójának engedélyével.

47



Az iskola ünnepi műsorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a műsor elkészítéséért felelős pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a házirend, az SzMSz és a szóbeli utasításoknak megfelelő öltözékben és rendben kötelesek megjelenni.



A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelősek.



A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.



Az iskola énekkara és zenekara sajátos diákkörként működik, vezetője az igazgató által megbízott kórusvezető tanár. Elsősorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai, kistérségi és városi kulturális rendezvények színesítését is szolgálja. A kóruspróbák, zenekari próbák meghatározott időben – a rendkívüli eseteket leszámítva, heti két alkalommal tarthatók. Ez időben egyéb foglalkozások csak az igazgató vagy helyettesének külön engedélyével szervezhetők.



A diákszínpad az iskola tanulói és szülői körében jelentkező széleskörű igényeket elégit ki működésével. Feladata tehetséges diákjaink számára kibontakozási lehetőség biztosítása, produkciók készítése az iskola és a város különféle kulturális rendezvényeire.



Mozi látogatás keretében a tanulók igény szerint filmet tekinthetnek meg iskolai keretben. Lehetőség szerint olyan filmeket kell választani, amelyek a tanulók kulturális, történelmi vagy művészeti ismereteit bővítik, és alkalmasak arra, hogy szakórákon, vagy az osztályfőnöki órán közösen megbeszélve tanulságokkal szolgáljanak a középiskolás korosztály számára. Felelőse a közönségszervező, akit az igazgató bíz meg.

48



A zenei kultúra fejlesztése érdekében minden tanuló számára igény szerint a tanítási időben egy órás időtartamú hangverseny-látogatást szervezünk. Minden osztályt egyegy szaktanár, illetve az osztályfőnök elkísér a hangversenyre.



Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élő embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és oktatási intézményekről. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülők hozzájárulásával szervezhetők, elsősorban pályázatok keretében.



A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlődésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. A tanulmányi kirándulások szervezésének és lebonyolításának kérdéseit igazgatói utasításban lehet szabályozni.

A kötelezően választható kollégiumi foglalkozások, a kollégiumi diákkörök és a szabadon válaszható kollégiumi foglalkozások 

A kollégium által meghirdetett kötelezően választandó foglalkozásokból a 9 – 12. évfolyamos diákok egyet kötelező jelleggel választanak, érdeklődési körüknek megfelelően. A 13-5. évfolyamosok napirendjük, iskolai elfoglaltságuk miatt, a diákköri foglalkozások alól mentességet kaphatnak. A kollégium biztosítja a tanulók kezdeményezésére létrejött diákkörök működését, amennyiben a diákok legalább 12 fős csoportja jelentkezik a diákkörre. A diákkör működésének anyagi feltételeiről a diákkört vezető tanárok tervet készítenek és ezek a kollégiumi DÖK költségvetéséből finanszírozhatók, biztosíthatók. A kollégisták szabadon választhatnak a kollégium által kínált kulturális és egyéb lehetőségekből. (könyvtár, számítástechnika, kondi, szabadtéri sportlehetőségek).

49

9. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségei 9.1. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az intézmény pedagógusai az iskolai könyvtár közreműködésével kölcsönzés formájában megkapják a munkájukhoz szükséges tankönyveket és egyéb kiadványokat. 9.2. A nevelőtestület értekezletei A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: 

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,



félévi és év végi osztályozó értekezlet,



tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),



nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),



rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezető

50

személy, a jegyzőkönyv-vezető, valamint egy az értekezleten végig jelen lévő személy (hitelesítő) ír alá. A nevelőtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését (osztályozó értekezletek) az osztályközösségek problémáinak megoldását osztályértekezleten végzi. A nevelőtestület osztályértekezletén csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfőnökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlősége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt időpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelőtestület. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 9.3. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, 51

javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, valamint

a

próba

érettségi

lebonyolításában,

valamint

az

iskolai

háziversenyek

megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek

munkaközösség-vezetőjük

személyére.

A

munkaközösség-vezető

megbízása

legfeljebb öt éves határozott időtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben 10 munkaközösség működik:  reál  humán,  idegen nyelvi,  testnevelés,  osztályfőnöki,  táncművészeti,  képzőművészeti,  közlekedési,  elektrotechnikai-informatika,  kollégiumi munkaközösség. A munkaközösség-vezető feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezető legalább félévi gyakorisággal írásban beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelő értekezlet előtt a munkaközösség munkájáról. 9.4. A szakmai munkaközösségek tevékenysége 9.4.1. A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak

52



Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.



Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.



A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai

munka

belső

ellenőrzésében,

a

pedagógusok

értékelési

rendszerének

működtetésében. 

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintű osztályok tantervének kialakításakor.



Kezdeményezik a tanulmányi versenyekre a résztvevő diákok kiválasztását,



Háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.



Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.



Szervezik a pedagógusok továbbképzését.



Véleményezik a pedagógus álláshelyek pályázati anyagát.



Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák, a próba érettségi vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.



Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználására.



Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végző főiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.



Az intézménybe újonnan kerülő pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetőinek.



Figyelemmel kísérik a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját – akiket az intézményvezető jelöl ki –, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

9.4.2. A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai

53



Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.



Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.



Az igazgató által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.



Módszertani és szaktárgyi megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.



Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az igazgatónál; a munkaközösség tagjainál órát látogat.



Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenőrző munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.



Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetősége előtt és az iskolán kívül.



Összefoglaló elemzést, értékelést és/vagy beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.



Állásfoglalása,

javaslata,

véleménynyilvánítása

előtt

köteles

meghallgatni

a

munkaközösség tagjait. Kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie. 

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről. Ha a munkaközösség-vezető személyes véleményét kéri, akkor ez számára nem kötelező.

9.5. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés szempontjai A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés szempontrendszerét egyebekben a munkaközösségek aktív közreműködésével készítette el az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítés odaítélése során lényeges szempont legyen, hogy az intézmény rendelkezésére álló keretet differenciáltan – a következőkben ismertetett szempontok szerint –szét az iskola igazgatója. A kiemelt munkavégzésért adható kereset-kiegészítést az a pedagógus kaphat, aki tanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el. 54

Ez azt jelenti, hogy pedagógiai szempontból:  sokrétű pedagógusi tevékenységét igényesen és körültekintően folytatja,  órai munkáját magas színvonalon végzi,  eredményesen készíti föl diákjait az érettségire és a szakmai vizsgákra  szükség esetén részt vesz a felzárkóztató tevékenységben,  aktívan részt vesz a munkaközösség szakmai munkájában,  rendszeresen részt vesz a háziversenyek szervezésében és lebonyolításában,  kihasználja a továbbképzési és az önképzési lehetőségeket,  tanfolyamokat, előkészítőket szervez és vezet,  eredményes ifjúságvédelmi tevékenységet végez.

Szakmailag:  részt vesz a pedagógiai program, a működési szabályok elkészítésében és bevezetésében,  részt vesz a helyi tantervek előkészítésében, csiszolásában és bevezetésében,  részt vesz a szakmai szervezetek és a helyi szakmai munkaközösség innovációs célú munkájában. A tehetséggondozás terén:  hatékonyan bekapcsolódik a versenyek szervezésébe és lebonyolításába,  befektetett tevékenységét széleskörű eredményei visszaigazolják,  folyamatos verseny-előkészítő tevékenységet folytat. Az osztályfőnöki munkát illetően:  következetes osztályfőnöki munkát végez, követelményeit igényesen fogalmazza meg, és konzekvensen megköveteli,  eredményes konfliktus-kezelő stratégiát alakít ki,  jó színvonalú közösség-alkotó tevékenységet folytat,  adminisztrációs tevékenységét pontosan és időben elvégzi,  e tevékenység megítélésekor kiemelt szempont az osztályfőnöki tevékenységét befejező kollégák munkájának értékelése.

55

Tanórán kívüli tevékenysége során:  rendszeresen részt vállal az iskolai rendezvények előkészítésében és szervezésében, azokon rendszeresen megjelenik,  érdeklődési területének megfelelően részt vállal a diákok szabadidős programjainak szervezésében,  részt vesz az iskola arculatának formálásában,  tanítványainak kirándulást, sportrendezvényeket, tárlatlátogatást, stb. szervez.

56

10. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 10.1. Az iskolaközösség Az iskolaközösség az intézmény tanulóinak, azok szüleinek, az alapítvány elnökének és kuratóriumi tagjainak, valamint az iskolában foglalkoztatott munkavállalóknak az összessége. 10.2. A munkavállalói közösség Az iskola nevelőtestületéből és az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetők és a választott képviselők segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: 

szakmai munkaközösségek,



szülői munkaközösség,



közalkalmazotti tanács,



diákönkormányzat,



osztályközösségek.

10.3. A szülői munkaközösség Az iskolában működő szülői szervezet a Szülői Munkaközösség (a továbbiakban: SzM). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak:  saját szervezeti és működési rendjének, munkaprogramjának meghatározása,  a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülői munkaközösség elnöke, tisztségviselői),  a szülői munkaközösség tevékenységének szervezése,  saját pénzeszközeikből segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása.

57

Az SzM munkáját az iskola tevékenységével az SzM patronáló tanára koordinálja. A patronáló tanárt az igazgató bízza meg egy tanévre. A SzM vezetőségével történő folyamatos kapcsolattartásért, az SzM véleményének a jogszabály által előírt esetekben történő beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. 10.4. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítő szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A működéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetője biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelőtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezető illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítő tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség javaslatára – az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves időtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott időben – diákközgyűlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát az intézmény belső működésének szabályai között kell őrizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatóhelyettessel való egyeztetés után – jelen szabályzat 5.8 fejezetében írottak szerint – szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni 58

 az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,  a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,  az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,  a házirend elfogadása előtt A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelős. A jogszabály által meghatározott véleményeztetésen felül az intézmény nem határoz meg olyan ügyeket, amelyekben a döntés előtt kötelező kikérni a diákönkormányzat véleményét. A

kollégiumban

a

kollégiumi

diákok

által

választott,

önállóan

tevékenykedő

Diákönkormányzat működik. 10.5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetőbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvető csoportja. Döntési jogkörébe tartoznak: 

az osztály diákbizottságának és képviselőjének megválasztása,



küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,



döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetője: az osztályfőnök Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 10.6. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre 

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.



Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.



Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály

szülői

munkaközösségével.

Figyelemmel

előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. 59

kíséri

a

tanulók

tanulmányi



Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.



Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.



Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.



Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.



Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.



Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.



Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

10.7. A szülők, tanulók, érdeklődők tájékoztatása Szülői értekezletek Az osztályok szülői értekezletét az osztályfőnök tartja. Az iskola tanévenként legalább két szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfőnök vagy a szülői munkaközösség elnöke rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az igazgató hívhat össze. Tanári fogadónapok Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt időpontban – 2 alkalommal tart fogadónapot. A fogadónapok időtartama legalább 90 perc. Ha a pedagógusnak nem sikerült minden szülővel megbeszélést folytatnia, a fogadóóra időtartama az igazgató döntése alapján maximálisan 30 perccel meghosszabbítható. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy elektronikus levél útján történő időpont-egyeztetés után kerülhet sor. A szülők tájékoztatása 60

Az intézmény vezetői, a szaktanárok és az osztályfőnökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülővel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy a digitális napló révén küldött elektronikus levéllel történhet. Az osztályfőnök a értesíti a szülőket a tanuló gyenge vagy hanyatló tanulmányi eredménye, vagy súlyos fegyelmi vétsége esetén. Az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a fogadónapok, a szülői értekezletek időpontjáról és más fontos eseményekről. A diákok tájékoztatása A tudás folyamatos értékelése céljából félévente minden tárgyból legalább a három érdemjegy szükséges. A szaktanár indokolt esetben kevesebb érdemjeggyel is osztályozhat. E szabály alól a heti egy órás tárgyak kivételt képeznek, e tárgyaknál is szükséges a három osztályzat megléte a tanuló lezárásához. Az osztályzatok számának számbavétele naplóellenőrzéskor történik. Témazáró dolgozatok megírásának időpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatni kell. A tanuló egy írásbeli vagy szóbeli feleletére (magyar nyelv és irodalom írásbeli kivételével) csak egyetlen érdemjegy adható. Tört érdemjegyet nem adunk. Az írásbeli számonkérések, dolgozatok javítását két héten belül el kell végezni, a dolgozatokat ki kell osztani. A tanulót értesíteni kell a személyével kapcsolatos büntető és jutalmazó intézkedésekről. Minden diákot megillet a jog, hogy a személyét érintő kérdésekről, döntésekről tájékoztatást kapjon osztályfőnökétől, szaktanárától vagy a döntés hozójától. A diákközösséget érintő döntéseket iskolagyűlésen, valamint kifüggesztett hirdetés formájában kell a diákság tudomására hozni. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak: 

alapító okirat,



pedagógiai program,



szervezeti és működési szabályzat,



házirend.

61

A fenti dokumentumok nyilvánosak, azok az iskolai könyvtárban munkanapokon 8-15 óra között tekinthetők meg, illetve (az alapító okirat kivételével) megtalálhatók az iskola honlapján. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg. A házirend kivonatát beiratkozáskor tanulóink és szüleik megkapják. 10.8. A külső kapcsolatok rendszere és formája Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fen a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat végzi. A kapcsolattartást az iskola igazgatója biztosítja az alábbi személyekkel: 

az iskolaorvos,



az iskolai védőnők,



az ÁNTSZ Miskolc városi tiszti-főorvosa

Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet valamint az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 19/2010. (IV. 22.) EüM rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását (a Köznevelési törvény 25.§ (5) bek. alapján). Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Miskolc városi tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi, akinek munkáltatója Miskolc Város Polgármestere. Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti az intézmény igazgatója, a közvetlen segítő munkát a szervezési igazgatóhelyettes végzi. Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 15-ig egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában. Az iskolaorvos minden tanévben elvégzi a következő feladatokat 62

 Az iskola diákjainak folyamatos egészségügyi felügyelete, a tanulók évente egy alkalommal történő szűrővizsgálata (a Köznevelési törvény 46. § (6)/d bekezdése, valamint a 25.§ (5) bek. előírja a diákok rendszeres egészségügyi ellenőrzését).  A vizsgálatkor talált kóros elváltozások esetében a tanuló gondozásba vétele a 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet alapján.  A pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatait minden év február 15-ig végzi el (az egészségügyről szóló 1998. évi CLIV. tv. és a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet alapján).  A testnevelési órákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített-, felmentett- illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi, kivéve, ha a vizsgálat oka később következett be.  A sporttal kapcsolatos iskolaorvosi feladatokat is, ha a külső sportegyesületben nem tag, de diáksportköri versenyeken induló diákjaink sportorvosi szűrését, a fél évre érvényes igazolások kiadását elvégzi.  Végrehajtja a szükséges és esedékes védőoltásokat, ellenőrzi az elrendelt járványügyi intézkedések végrehajtását.  Sürgősségi eseti ellátást végez.  Gondoskodik a tanulók egészségügyi állapotáról tanúskodó dokumentumok vezetéséről, a védőnő közreműködésével rendszeresen ellenőrzi, hogy a tanulók a szükséges szakorvosi vizsgálatokon részt vegyenek. A szükséges vizsgálatokra beutalót biztosít a diákoknak, őket a legszükségesebb gyógyszerekkel ellátja, ezt követően a háziorvosi rendelőbe irányítja kezelésre.  Az osztályok szűrését követően kapcsolatot tart az osztályfőnökkel és a testnevelővel. Velük konzultál a tapasztalatairól, felhívja figyelmüket a tanulóknál tapasztalt rendellenességekre. Az iskolai védőnő feladatai  A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését. Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét. Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.). 63

 A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.  Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.  Heti két órában fogadóórát tart az iskola diákjai számára az általa/az igazgató által meghatározott időpontban.  Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.  Munkaidejét munkáltatója határozza meg.  Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.). Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetője a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítására. Iskolánkban főfoglalkozású mentálhigiénés pedagógus áll a dolgozók és a tanulók rendelkezésére.

Szakmai szervezetek:  Szakképző iskolaként jó a munkakapcsolat a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával.  Több száz gazdálkodó szervezetnél, magánvállalkozónál valósul meg a tanulók gyakorlati oktatása.  Szakértőként segítséget nyújtunk a kamarának a munkáltatóknál történő gyakorlati képzés feltételeinek felmérésében.  Együttműködési megállapodás alapján rendszeres kapcsolatot tartunk a különböző

szakmai

szervezetekkel

munkáltatókkal. 64

és

a

szakképzésünket

támogató

10.9. Az intézményben működő alapítványok Az iskola színvonalas működtetéséhez és a fejlesztési elképzelések megvalósításához az iskola által alapított alapítványok is segítséget nyújtanak. Ezek az alapítványok a következők:  A Tanulók Kiemelkedő Munkájáért Alapítvány  A Művészeti Szakképzésért Alapítvány  A Szemere-díj Alapítvány,  A Szemere Középiskola Öregdiákjaiért Alapítvány? 10.10. Külföldi kapcsolatok A külföldi iskolákkal kialakított szakmai, képzési együttműködés az elméleti és a gyakorlati oktatás feltételeinek modernizálásához, a tanulók nyelvtanulásához, az európai kultúra sokszínűségének megismeréséhez, a hasonló korú tanulókkal való kapcsolat kialakításához nagy segítséget nyújt. Jelenleg kapcsolataink az alábbi települések középiskoláival vannak:  Rimaszombat  München  Losonc  Kolozsvár  Beszterce

65

11. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 11.1. A tanulói hiányzás igazolása A tanulói hiányzással kapcsolatos szabályozás a házirend feladatköre. Szabályzatunkban a hiányzások és késések egységes elbírálása érdekében eljárási szabályokat rögzítünk az alábbiakban. A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását a házirendben meghatározottak szerint igazolni. Az igazolásokat az osztályfőnök a tanév végéig köteles megőrizni. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni a következő esetekben: a) a szülő (nagykorú diák esetén a tanuló) előzetes írásbeli kérelmére, ha a rendelkezésekben meghatározottak szerint engedélyt kapott a távolmaradásra, b) orvosi igazolással igazolja távolmaradását, c) a tanuló hatósági intézkedés, alapos indok miatt nem tudott megjelenni. Igazoltnak kell tekinteni a késést, ha: 

bejáró tanuló érkezik később méltányolható közlekedési probléma miatt,



rendkívüli esetben, ha a tanuló hibáján kívüli ok miatt történik késés (pl. baleset, rendkívüli időjárás stb.).

A szülő a tanítási napról való távolmaradást szülői igazolással utólag nem igazolhatja. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő (nagykorú tanuló esetében a tanuló) írásban kérhet. Az engedély megadásáról tanévenként három napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt az osztályfőnök véleményezése alapján. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait.

66

11.2. Kedvezmények nyelvvizsgára, nemzetközi vizsgára Nyelvvizsgára, nemzetközi informatikai vizsgára és egyéb nemzetközi vizsgára történő intenzív felkészülés céljából a tanuló – a vizsganapokon kívül – két tanítási napot vehet igénybe. A és B típusú nyelvvizsgára egyaránt két-két nap felkészülési időt biztosítunk. Feltétele: a tanulónak be kell mutatnia az írásbeli és szóbeli vizsga, egyéb nemzetközi vizsga időpontját tartalmazó hivatalos levelet az osztályfőnöknek. A tanuló hiányzásának okát be kell jegyezni a napló megfelelő rovatába, és a havi összesítésnél figyelembe kell venni a mulasztott órák számát. Abban a kérdésben, hogy az igénybe vehető kedvezmény szempontjából mely egyéb vizsga számítható be, az igazgatónak van döntési jogköre. Ha a nyelvvizsga, egyéb nemzetközi vizsga sikertelen, a további próbálkozások előtt a tanuló újabb két napot kaphat a felkészülésre. Az újabb írásbeli és szóbeli vizsgán való részvételét az előzetesen leírt módon engedélyezi és rögzíti az osztályfőnök. 11.3. Versenyen, nyílt napon részt vevő tanulókat megillető kedvezmények Megyei versenyek döntője előtt – a verseny napjain kívül – két, országos versenyek előtt három tanítási napot fordíthat felkészülésre, ha a szaktanár és az igazgató ezt indokoltnak látja. Az igénybevétel módját és idejét szaktanár határozza meg. A szaktanár tájékoztatja az osztályfőnököt a felkészítésre fordított napok számáról és dátumáról, valamint a verseny időtartamáról. Az OKTV 2. és 3. fordulójába jutott diákok a versenyek előtt öt napot fordíthatnak a felkészülésre. A megyei és országos szervezésű versenyek iskolai fordulójára szabadnap nem jár, a kedvezményekre vonatkozóan a következő bekezdésben foglaltak tekintendők irányadónak. Iskolai vagy városi versenyen résztvevő tanuló két órával (120 perc), megyei versenyen résztvevő tanuló a szaktanára által meghatározott időpontban mehet el a tanítási órákról. A szaktanár köteles tájékoztatni az osztályfőnököt és az érintett szaktanárokat a versenyzők nevéről, és a hiányzás pontos idejéről. Az OKTV iskolai fordulóján részt vevő tanulóink 12 órától kapnak felmentést az iskolai foglalkozásokon való részvétel alól. Sportversenyekkel és egyéb esetekkel kapcsolatban – a szaktanár javaslatának meghallgatása után – az igazgató dönt. A döntést követően a szaktanár és az osztályfőnök az előzőekben leírt módon jár el. 67

A felsőoktatási intézmények által szervezett nyílt napon egy tanuló legfeljebb egy intézményben vehet részt. Ettől csak igen indokolt esetben lehet eltérni – az osztályfőnök javaslata, s az igazgatóhelyettes döntése alapján. A nyílt napon való részvételt rögzíteni kell a naplóban, és ezt a hiányzást is figyelembe kell venni az összesítésnél. A szabályozott esetekben az osztályfőnök – a hiányzást iskolaérdekből történő távollétnek minősíti a digitális naplóban, és a tanítási napokról, órákról való távolmaradást minden esetben figyelembe veszi a hiányzások havi összesítésénél. 11.4. A tanulói késések kezelési rendje A digitális napló és a késők listáját rögzítő iratok bejegyzései szerint az iskolából rendszeresen késő tanuló szüleit az osztályfőnök értesíti, ismétlődés esetén behívja az iskolába. A magatartási jegy kialakításánál a rendszeres késéseket figyelembe kell venni. A tanuló tanítási óráról való késését, a késés percekben számított időtartamát és a tanuló hiányzását a pedagógus a naplóba bejegyzi. A mulasztott órák igazolását az osztályfőnök végzi.

Az

igazolatlan

mulasztások

hátterének

felderítésében

az

osztályfőnök

az

igazgatóhelyettessel együtt jár el, szükség esetén kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. 11.5. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. § (3) és (4) bekezdésének előírásai szerint történik. Tanköteles tanuló esetében: 

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése



tizedik igazolatlan óra után: a szülő iktatott postai levélben történő értesítése



a 10. igazolatlan óra után: a lakóhely szerint illetékes Járási Gyámhivatal, a Járási Hivatal (általános szabálysértési hatóság), a Gyermekjóléti Szolgálat és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni) 68



a 30. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése mellett a Járási Hivatal (általános szabálysértési hatóság), a Gyermekjóléti Szolgálat és a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat értesítésére is sor kerül (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni). Az értesítéseket minden újabb 30 igazolatlan mulasztás után meg kell ismételni.



az 50. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése mellett, a Járási Gyámhivatal és a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának értesítése

Az értesítésben minden alkalommal fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Nem tanköteles kiskorú tanuló esetében: 

első igazolatlan óra után: a digitális napló adatai révén a szülő értesítése



a 10. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a 20. igazolatlan óra után: a szülő postai úton történő értesítése (a másodpéldányt az irattárban kell őrizni)



a 30. igazolatlan óra elérésekor: a tanulói jogviszony megszüntetése.

Az értesítést a tanulói jogviszony megszűnését megelőzően legalább két alkalommal postai úton is ki kell küldeni, ebben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 11.6. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény előírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérő megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

69

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra. 11.7. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelésről szóló törvény 58-59. § és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltak alapján a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg.  A fegyelmi eljárás megindításáról – az indok megjelölésével – a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét írásban értesíteni kell.  A fegyelmi tárgyalást a tagjai közül választott háromtagú bizottság folytatja le. A fegyelmi bizottság elnöke a nevelőtestület felhatalmazásával az igazgató által megbízott állandó személy. Egyik tagja a fegyelmi eljárás alá vont tanuló osztályfőnöke, érintettsége esetén a pótosztályfőnök. Másik tagja a szakmacsoport szerinti munkaközösség vezetője.  A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben.  A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a fegyelmi bizottság tagjai aláírásukkal látnak el. 70

 A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni.  A fegyelmi határozatot a nevelőtestület által átruházott jogkörben a fegyelmi bizottság hozza.  A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni, majd a törvény szerinti határidőn belül megküldeni a tanulónak és szülőjének.  A fegyelmi eljárás során a fegyelmi tanács tagjai mérlegelik az ügy összes körülményeit és alkalmazzák a 2011. évi CXC. Nemzeti Köznevelésről szóló törvény és a 20/2012. EMMI rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályait.  A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. 11.8. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53. §-ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.

71

Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről írásban értesíti az érintett feleket. Az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges. A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza Az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése. Ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legfeljebb három hónapra felfüggeszti. Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás – lehetőség szerint – 15 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait

és

a

megállapodásban

foglaltakat

a

kötelességszegő

tanuló

osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

72

12. Az intézményi hagyományok ápolása 12.1. A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola éves munkatervében határozza meg. 12.2. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei Ünnepeink  Nemzeti ünnepek: október 23. és március 15.  Szemere Napok rendezvényei  Magyar Kultúra Napja  Miskolc Város Napja (május 11.)  Karácsony 

A legjelentősebb történelmi eseményekről való megemlékezés (október 23., március 15.) minden esztendőben megtörténik. Ezekre az évfordulókra a tanulóközösségek műsort készítenek szaktanáraik segítségével. Lehetőség van arra is, hogy az igazgató által megbízott

pedagógus

készítse

el

a

műsort

az

általa

kiválasztott

szereplők

közreműködésével. 

Az iskolarádión keresztül, vagy az iskola udvarán előadott műsor keretében kell megemlékezni az aradi vértanúk mártírhalálának évfordulójáról. A tanítási órák keretében minden évben megemlékezünk a kommunizmus áldozatairól, a trianoni békeszerződés évfordulójáról illetve a holocaustról.



Az iskolaközösség megemlékezik az iskola alapításának kerek évfordulójáról.



A végzős osztályok szalagavató műsora színfolt az iskola életében. Kialakult hagyományos színvonalát és szerkezetét meg kell őrizni, az – legrégibb hagyományaink egyikeként – az iskolai hagyományok szerves részét képezi.



Szemere Napok rendezvényei



Ünnepélyes keretek között tartjuk a tanévnyitót és a tanévzárót, valamint végzős diákjaink búcsúztatását, a ballagást. 73



Miskolc Város Napja (május 11.)

12.3. Iskolai szintű versenyek és szórakoztató rendezvények A hagyományápolás további formái  Tanévnyitó és tanévzáró ünnepség  Picúravató  Valcolás  Ballagás  Külföldi diákkapcsolatok  Idegen nyelvű teadélutánok  Szemere-díj adományozása  Az iskolai szintű versenyek, szórakoztató rendezvények 

Az iskolai hagyományrendszer legrégibb elemei az iskolai szalagavató és ballagás, amelyek

megőrizték

az

iskola

kezdeti

éveiből

származó

lényeges

jegyeiket.

Megszervezésük, lebonyolításuk, a szervezésben való alkotó közreműködés a végzős osztályfőnökök feladata. 12.4. A hagyományápolás külső megjelenési formái

Az iskola honlapja: www.szemere.miskolc.hu Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete, sportöltözete Ünnepi viselet: Lányoknak: sötét szoknya, nadrág, fehér blúz Fiúknak: öltöny, fehér ing, nyakkendő Az iskola hagyományos sportfelszerelése lányok és fiúk számára: tornacipő, fehér póló, tornanadrág

74

13. Az iskolai könyvtár működési szabályzata 13.1. A könyvtár működésének célja, feladatai Az iskola könyvtára az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység. Könyvtárunk SzMSz-e szabályozza a könyvtár működésének és igénybevételének szabályait. Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. A tankönyveket külön gyűjteményként kezeljük, a külön gyűjtemény nyilvántartásának és használatának sajátos szabályait a tankönyvtári szabályzat tartalmazza. Könyvtárunk rendelkezik a jogszabályban előírt alapkövetelményekkel: 

a használók által könnyen megközelíthető könyvtárhelyiség, amely alkalmas egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatására,



legalább háromezer könyvtári dokumentum megléte,



tanítási napokon a tanulók, pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosítása,



rendelkezik a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok előállításához, a könyvtár működtetéséhez szükséges nyilvántartások vezetéséhez, katalógus építéséhez szükséges eszközökkel.

Iskolai könyvtárunk alapfeladatai és kiegészítő feladatai Iskolánk könyvtárának alapfeladatai – a jogszabályoknak megfelelően – a következők: 

gyűjteményünk folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,



tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,



az iskola pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása,



könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása,



könyvtári dokumentumok kölcsönzése,



tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzése tanulóink számára, 75



a könyvtári állomány pedagógiai programnak megfelelő, a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével történő fejlesztése.

Az iskolai könyvtár kiegészítő feladatai: 

a köznevelési törvényben meghatározott egyéb foglalkozások tartása,



a nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,



számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,



tájékoztatás nyújtása az iskolai, kollégiumi könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,



részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében.

Az iskolai könyvtár szakmai feladatai Az intézmény könyvtárának a céljai, illetve az általános feladatai teljesítése érdekében az alábbi szakfeladatokat kell ellátni: 

az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti, korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, nevelőközösségei, és más iskolai könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek figyelembevételével,



az iskolai könyvtár állományának gyarapítását (beszerzés, ajándék, csere, stb.) az éves munkatervében foglaltak alapján, az iskolai beszerzési keret figyelembevételével végzi, a beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 8 napon belül bevételezi, és leltárba veszi,



naprakészen vezeti az egyedi (cím) leltárt tartalmazó könyvet, félévi ciklusonként az összesített állomány-nyilvántartást (csoportos leltárkönyvet),



a tanári kézipéldányokról, útmutatókról, gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról, tankönyvekről ún. brosúra-nyilvántartást vezet,



az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elveszett könyveket az iskola selejtezési szabályzatával összhangban állományából kivonja, az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi, a könyvtárállomány leltározását az intézmény leltározási szabályzatának megfelelő időben és módon, háromévente végzi,



a könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével 76

végzi: o kézi könyvtár (olvasótermi könyvtár), o segédkönyvtár mely a tanárok, iskolai dolgozók részére kikölcsönzött könyvekből áll, o kölcsönözhető állomány, o időszaki kiadványok (hetilapok, folyóiratok, szaklapok), o nevelői, oktatói kéziratok (tankönyvek, tantervek, útmutatók, stb.), o a könyvtárból kihelyezett dokumentumok, az ún. letétek, melyek az iskola adott szaktevékenységeihez

kapcsolódnak

a

szertárakban,

egyéb

írásos

dokumentumok (kották, kéziratok), 

a könyvtári állományt a gyűjtőköri szabályzat figyelembe vételével alakítja ki, és tartja karban,



gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt.

Könyvtárunk

kapcsolatot

tart

más

iskolai

könyvtárakkal,

a

pedagógiai-szakmai

szolgáltatásokat ellátó intézmények könyvtáraival, a nyilvános könyvtárakkal. Könyvtáros tanárunk nevelő-oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni. A könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni. Az iskolai tankönyvellátás megszervezésével kapcsolatos feladatok: Könyvtárunk

közreműködik

az

iskolai

tankönyvellátás

megszervezésében,

lebonyolításában. Ennek végrehajtására az iskolai könyvtáros tanár részben munkaköri feladatként a következő feladatokat látja el: 

előkészíti az ingyenes tankönyvellátással kapcsolatos iskolai feladatok végrehajtását, előkészítő felmérést végez és lebonyolítja azt,



közreműködik a tankönyv-rendelés előkészítésében,

 folyamatosan figyelemmel követi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számának változását,  követi az ingyenes tankönyvellátásban részesülő diákoknak kiadott kötetek számának alakulását,  követi a kiadott könyvek elhasználódásának mértékét, 77

 az éves tankönyvrendeléskor beszerzi azokat az elhasználódott kötetek pótlását célzó vagy újonnan kiadott tankönyveket,  a tanév közben lehetőséget biztosít a tanulók számára a tanév közben jelentkező, tankönyv-elhasználódásból, tankönyv elhagyásából keletkező hiány pótlására. Az iskolai könyvtár állományába veszi az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tankönyveket, azokat leltári nyilvántartásba veszi, majd kikölcsönzi a tanulóknak. 13.2. Könyvtári állományalakítás Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állománygyarapítási, apasztási és gondozási tevékenységéből tevődik össze. 1. Állománygyarapítás forrásai, mértéke A

könyvtár

szakmai

és

gazdaságossági

szempont

alapján

pénzügyi

keretek

figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. Vásárlás, illetve postai úton történő rendelés esetén átvételkor össze kell hasonlítani a számla (szállítólevél) tartalmát a beérkezett küldeménnyel. Ha a szállítmány hiányos, vagy külalakilag hibás, akkor reklamációs ügyintézésre kerül sor, a könyvek leltárba vétele addig nem történik meg. Amennyiben a számla (szállítólevél) és a küldemény tartalma között nincs eltérés, akkor a dokumentumot leltárba kell venni. 1.1. Az állománygyarapítás forrásai: 

beszerzés: könyvtárellátótól könyvkereskedésektől, kiadóktól, magán-személyektől, számla, vagy szerződés alapján történik a gyarapítás,



csere: iskolák, pedagógiai intézetek, pedagógusképző intézmények és más egyéb intézmények könyvtáraitól

kap az

intézmény /új/

dokumentumot, előzetes

megállapodás alapján, 

ajándék: az iskolai könyvtár más könyvtáraktól, intézményektől jogi és nem jogi személyektől térítésmentesen kap a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat,



egyéb: olyan dokumentumok melyek az iskola belső irataiból, anyagaiból, oktatási segédletekből, stb. tevődnek össze. 78

1.2. A gyarapítás mértéke A gyarapítás mértékét a gyűjtőköri szabályzat tartalmazza. 2. Nyilvántartásba vétel 2.1. A könyvtári dokumentumok egyedi nyilvántartásba vétele 

Címleltárkönyvi nyilvántartás

Minden dokumentumról dokumentumtípusonként egyedi, címleltárkönyvet kell vezetni, melynek kötelező kitöltendő adatai:





egyedi leltárszám,



leltározás dátuma,



a dokumentum adatai (címe, szerzője, kiadója),



darabszám,



raktári jelzet száma,



beszerzés módja,



érték,



megjegyzés (mely rovatban a törlés rovatát kötelező kitölteni).

Cédulaleltár

A folyóiratokat (melyek végleges illetve tartós megőrzésre kerülnek), cédulaleltár formájában kell egyedi módon nyilvántartásba venni. A cédulaleltár a bekötött folyóiratokról készül, mely a kővetkező adatokat tartalmazza: raktári jelzet száma, cím, évfolyam száma, megjelenési éve, 

Csoportos (összesített) leltárkönyv

Az egyedi nyilvántartású dokumentumokról az előző pontokban foglaltakon túlmenően csoportos összesített leltárkönyvet is kell vezetni, mely a gyarapodás, a törlés és az összesítés adatainak rögzítésével az állománymérleget mutatja. Állománymérleget félévente kell készíteni. A csoportos (összesített) leltárkönyv kötelező adatai:  sorszám,  egyedi állományba vétel kelte,  beszerzés forrása, kísérőirat száma,  gyarapodás módja,  beszerzési érték,  egyedi állomány-nyilvántartás tételszámai, tól - ig. 79

Az iskolai könyvtár állományába tartozó minden dokumentumot az iskola által használt bélyegzővel kell ellátni az alábbi módon: 

könyveknél, kiadványoknál a címoldal hátoldalát, a 17. oldalt, valamint a könyv, kiadvány utolsó számozott oldalát,



tankönyvek, brosúrák esetén a címoldal hátoldalát és az utolsó számozott oldalt,



időszaki kiadványoknál, folyóiratoknál a külső borítólapot (a címlapot),



audiovizuális dokumentumoknál a csatolt, rögzített címkét.

Végleges nyilvántartás Azokat a dokumentumokat, amelyeket a könyvtár tartós megőrzésre szánt, 8 napon belül végleges nyilvántartásba kell venni. Ez a dokumentumok egyedi nyilvántartásba vételét is jelenti. A végleges nyilvántartás formái iskolánkban: leltárkönyv és a számítógépes nyilvántartás. Vezetésére az egyedi nyilvántartás követelményei vonatkoznak. A végleges nyilvántartás bármely formája pénzügyi okmány, nem selejtezhető. A különböző dokumentumokról külön-külön leltári nyilvántartást vezet a könyvtár. Időleges nyilvántartás Időleges nyilvántartásba kerülnek mindazok a dokumentumok, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, továbbá a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. Az időleges nyilvántartás formái: kardex. Az időszaki kiadványok minden egyes számát nyilvántartásba (kardex) kell venni. A nevelői kézipéldányokról, gyorsan avuló kiadványokról összesített (brosúra) nyilvántartás vezethető. Időleges megőrzésre minősíthetők a következő dokumentumok: 

brosúrák, alkalmi műsorfüzetek, propagandaanyagok,



tankönyvek, módszertani segédanyagok, jegyzetek,



tervezési és oktatási segédletek,



tartalom alapján gyorsan avuló kiadványok, gazdasági és jogi segédletek, rendelet- és utasításgyűjtemények, törvénykönyvek, pályaválasztási és felvételi dokumentumok,



kisnyomtatványok, szabványok, prospektusok,



kapcsos dokumentumok (RAABE), és egyéb dokumentumok. 80

2. Állományapasztás Az állományból való kivezetést, törlést a 3/1975 KM-PM együttes rendelet szabályozza. 2.1. Az állomány törlésének okai, indokoltsága Az iskolai könyvtár állományának apasztása, törlése abban az esetben történhet meg, ha: 

a dokumentum tartalmi, szakmai szempontból elavult,



a dokumentum felesleges példánynak minősül,



a dokumentum a használat következtében elrongálódott,



a dokumentum, elveszett, megsemmisült, megtérítették,



leltár során hiányként jelentkezett.

Elavult dokumentum kivonása: A dokumentum értékelése alapján történhet, amennyiben azt tartalmi elavulás jellemzi. Fölösleges dokumentumok kivonása: Fölöslegessé válik egy dokumentum, ha megcsappan iránta a szaktanári - tanulói igény az alábbiak miatt: 

megváltozik a tanterv,



változik az ajánlott és házi olvasmányok jegyzéke,



módosul az idegen nyelvek oktatása, az iskola profilja, szerkezete,



a korábbi szerzeményezés nem követte a gyűjtőköri elveket,



csonka többkötetes dokumentumok terhelik az állományt.

Természetes elhasználódás Ide sorolhatók azok a dokumentumok, melyek használat közben megrongálódtak. Kivonásukra az esztétikai nevelés érdekében is sort kell keríteni. Egyéb ok Egyéb okból azok a dokumentumok törölhetők a könyvtár állományából: 

elháríthatatlan esemény,



bűncselekmény,



behajthatatlan követelés,



pénzben megtérített követelés, 81



megengedhető hiány (káló) kapcsán,



normán felüli hiány.

2.2. Az állományból való törlés időbeli hatálya Az állomány törlése: 

rendszeres jelleggel, félévente,



elemi kár, vagy lopás esetén a hiány észlelése időpontjában történik.

2.3. Az állományból való törlés dokumentálása A selejtezendő, vagy egyéb okból törlendő dokumentumokról, típusonként és a törlés okának feltüntetésével jegyzéket kell készíteni 3 példányban. A törlési jegyzékben fel kell sorolni: 

a leltári számot,



a raktári jelzetet,



a mű címét, szerzőjét,



a dokumentum nyilvántartási értékét,



a törlés indoklását.

A törlésre vonatkozó jóváhagyást követően az egyedileg nyilvántartott dokumentumokat ki kell vezetni: a címleltárkönyvből oly módon, hogy át kell húzni a leltári számot, és a megjegyzés rovat törlés rovatába be kell írni a törlési dokumentum sorszámát, vagy iktatószámát, a csoportos leltárkönyv vonatkozó rovataiból a címleltárkönyvnél leírt módon, a számítógépes nyilvántartásból. A törlési jegyzéket az iskola vezetőjének jóvá kell hagyatni, s az engedélyezés után annak egy-egy példányát át kell adni a gazdasági területnek, könyvelés, illetve – ha szükséges pénzügyi rendezés céljából, és a könyvtárban is meg kell őrizni egy példányt. Az időleges nyilvántartású dokumentumok selejtezése a könyvtár vezetőjének javaslatára történik, amelyről törlési ügyirat készül. Ezeknek a dokumentumoknak az állományból való kivonásához nem kell engedélyt kérni. A kiselejtezett dokumentumokon az iskola bélyegzőit és a leltárszámot át kell húzni piros tintával, és fel kell tüntetni a törlési jegyzék számát. Ezt követően az iskolának gondoskodnia kell a dokumentumok elszállításáról.

82

Azokat

a

fölösleges

dokumentumokat,

amelyeket

sem

más

könyvtár,

sem

a

könyvkereskedelem átvenni nem kíván, a könyvtár magánszemélynek is eladhatja. Ha az elveszett dokumentumot - jellegénél fogva - egy másik példány érdemben pótolhatja, a kölcsönvevőtől a könyvtár a dokumentum másik példányát elfogadja. Amennyiben a dokumentumot annak másolata is érdemben helyettesítheti, a kölcsönvevő a kárt - a könyvtár igényétől függően - a dokumentumról a könyvtár által meghatározott technikával készült másolattal, vagy e másolat előállítási költségének megtérítésével is pótolhatja. Ha az elveszett dokumentumot annak másik példánya vagy másolata érdemben nem pótolhatja, a könyvtár a kölcsönvevőtől a dokumentum mindenkori vagy ennek hiányában antikvár-forgalmi becsértékének pénzben való megtérítését követelheti. Ha az elveszett dokumentum tervszerű állományapasztás címén már selejtezhető lenne, és a kölcsönvevő azt a dokumentum másik példányával nem pótolta, a könyvtár a fenntartó előzetes hozzájárulásával a dokumentum beszerzési árát és az esetleges köttetési költségét igényelheti. Ha a kölcsönvevő a könyvtár által a dokumentum visszaszolgáltatására, illetőleg pótlására vagy értékének megtérítésére vonatkozó igényét legalább kétszeri írásbeli felszólításra nem teljesíti, a követelést polgári peres útra lehet terelni. Ha a peres eljárás, illetőleg a végrehajtás eredménytelennek bizonyul, a szóban forgó dokumentumokat behajthatatlan követelés címen kell a könyvtár állomány-nyilvántartásából kivezetni. A tervszerű állományapasztás során, valamint a pénzben megtérített követelés címén befolyt pénzeszközöket térítményként kell kezelni és a könyvtár állományának gyarapítására kell felhasználni. 3. Állománygondozás, - védelem, - ellenőrzés 3.1. A könyvtári állomány elhelyezése Az áttekinthetőség és a világos rendszerezés céljából biztosítani kell a könyvtári állomány megfelelő elhelyezését és raktári rendjét. Ezért az alábbi fizikai feltételeket kell biztosítani: 

a könyvtári állomány kölcsönözhető részét szabadpolcokon kell elhelyezni,



a nem kölcsönözhető könyveket a kölcsönözhető állománytól elkülönítetten kell elhelyezni,



külön polcon kell elhelyezni azoknak a dokumentumoknak egy-egy példányát, melyek kevésbé keresettek, vagy részben elavultnak tekinthetők, 83



az audiovizuális dokumentumokat zárható szekrényben kell elhelyezni,



az elrendezést eligazító táblákkal, feliratokkal, magyarázó jelzésekkel kell áttekinthetővé tenni,



a folyóiratokat; külön polcon kell elhelyezni.

3.2. A könyvtári állomány védelme A könyvtári állomány fizikai állapotát védeni kell. Ennek érdekében gondoskodni kell a szakszerű

tárolásról,

dokumentumok,

a

könyvtári

ismeretközlő

helyiség

eszközök

megfelelő

kíméletes

tisztaságáról. használata

A

minden

könyvek, iskolai

könyvtárhasználó kötelessége. A könyvek, dokumentumok, ismeretközlő eszközök karbantartásáról, javításáról gondoskodni kell, mely a könyvtáros egyik munkaköri kötelessége. A könyvtárban a látogatók csak a könyvtáros jelenlétében tartózkodhatnak. A portás a könyvtárkulcsot csak a takarítónak és a gondnoknak adhatja ki. A könyvtárostanár a rábízott könyvtári állományért, a könyvtár rendeltetésszerű működtetéséért az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek keretein belül felelős. Ezért (a lenti rendeletben) meghatározott időközönként meg kell győződnie a könyvtár hiánytalanságáról, a nyilvántartások pontosságáról (leltározás). 3.3. A könyvtári állomány ellenőrzés (leltározása) Az iskolai könyvtár állományának ellenőrzését rendelet szabályozza (ld. lent). A könyvtár revízióját az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változás esetén az átvevő könyvtárostanár kezdeményezi az állományellenőrzést. A leltározás végrehajtásáért, annak személyi és tárgyi feltételei biztosításáért a gazdasági vezető, mint az iskola leltározási bizottságának vezetője a felelős. Az iskola könyvtári tevékenységének tárgyi, személyi és egyéb ezzel összefüggő feltételeinek biztosításáért az intézmény vezetője, a tényleges könyvtári munka szabályszerűségéért, az állomány megőrzéséért, megfelelő kezeléséért, pedig a könyvtáros a felelős. E kötelességéből fakadóan a könyvtárosnak rendszeresen ellenőriznie kell az állomány hiánytalanságát, a nyilvántartások pontosságát. A könyvtári állomány ellenőrzését az iskola leltározási szabályzatában foglaltak alapján és a 3/1975. (VIII. 17.) KM–PM együttes rendeletben foglaltak szerint kell elvégezni. A rendeletben foglaltak szerint könyvtári dokumentumnak kell tekinteni a könyvtár feladatainak ellátásához szükséges tudományos, oktatási, művészeti, közművelődési vagy történeti értékű könyvet, folyóiratot, egyéb kiadványt, illetőleg minden szöveg-, kép-, adat84

és hangrögzítést, kivéve az irattári jellegű levéltári anyagot. A könyvtár dokumentumainak összessége a könyvtári állomány. A szabályzat rendelkezései nem vonatkoznak azokra a dokumentumokra, amelyeket a könyvtár átmeneti időtartamra (legfeljebb három évre) szerez be, azaz időleges megőrzésre beszerzett dokumentumokra. Az állományellenőrzés típusai: 

jellege szerint: időszaki vagy soron kívüli,



módja szerint: folyamatos vagy fordulónapi,



mértéke szerint: teljes körű vagy részleges.

Az ellenőrzés lezárása: A revízió befejezéseként el kell készíteni a záró jegyzőkönyvet, melyet engedélyezésre át kell adni az igazgatónak. A záró jegyzőkönyv mellékletei: 

a leltározás kezdeményezése,



a jóváhagyott leltározási ütemterv,



a hiányzó dokumentumok jegyzéke.

Az ellenőrzést az alábbiak szerint kell végezni: 

az állományt ellenőrizni kell meghatározott időszakonként, azaz háromévente,



soron kívül kell ellenőrizni, ha az állományt valamilyen okból károsodás éri,



a leltározást legalább két személynek kell végezni, egyszemélyes könyvtár esetén a leltározási bizottság vezetője köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása az ellenőrzés befejezéséig tart.



Az állományellenőrzés történhet számítógépes program segítségével is, de mindenképpen legalább két személynek kell lebonyolítani. Az állományellenőrzés során kötelező a dokumentumok és az egyedi nyilvántartások összevetése.



az állományellenőrzést a nyilvántartások rendezésével, valamint az állományok rendezésével elő kell készíteni,



az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén az egyedi leltárkönyvekben a dokumentumok kipipálásra kerülnek,

85



az állományellenőrzés során fellelt hiányokról hiányjegyzéket kell összeállítani, a leltár eredményéről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben fel kell tüntetni a leltár jellegét (időszaki, vagy soron kívüli), számszerű adatokat, és a hiány, vagy többlet mennyiségét,



az állományellenőrzés során a végleges nyilvántartásba vett dokumentumokat tételesen kell egyeztetni az egyedi nyilvántartással. Az időleges nyilvántartásba vett dokumentumok nem leltárkötelesek,



a letéti állományt minden tanév végén ellenőrizni kell,



a leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel.

A könyvtárostanár felel a gyűjtemény tervszerű gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumo(ka)t senki nem vásárolhat. Állományba vétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A kölcsönző anyagilag felel a dokumentumok vagy/és a technikai eszközök megrongálásával vagy/és elvesztésével okozott kárért. A tanulók és a dolgozók tanuló-és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli az anyagi felelősség. A letéti állományért a dokumentumokat átvevő szaktanár anyagilag is felelős. A könyvtár biztonsági zárainak a kulcsai a könyvtárostanárnál és az iskola portáján helyezendők el. A kulcsok csak indokolt esetben (elemi kár, betegség) adhatók át az iskola igazgatójának. A könyvtárostanár hosszantartó betegsége esetén, helyettese részarányos anyagi felelősséggel tartozik. Felelősségének idejét rövid jegyzőkönyvben rögzíteni kell. Az állomány fizikai védelme A könyvtárhelyiségben be kell tartani a tűzrendészeti szabályokat. Tűz esetén tilos a vízzel oltás! A dokumentumokat a lehetőséghez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól. Szigorúan ügyelni kell a könyvtár tisztaságára (takarítás, portalanítás, fertőtlenítés, féregtelenítés). 13.3. Könyvtárhasználati és szolgáltatási szabályzat 1. A könyvtár használóinak köre

86

Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A könyvtár beiratkozásnál a következő adatokat kéri:  név,  osztályszám,  születési hely és idő,  anyja neve,  állandó lakhely. Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról tájékoztatnia kell a könyvtárostanárt. A Nyilvántartó Iroda által kiadott leszámolási nyomtatványon -a könyvtárostanár aláírásával- igazolni kell, hogy nincs könyvtári tarozása. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött dokumentumokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják, és szintén leszámolási nyomtatványon igazolják, hogy nincs könyvtári tartozásuk. Az adatokat a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után törlésre kerülnek. 2. A könyvtár szolgáltatásai 

szépirodalmi könyvek, szakkönyvek, idegen nyelvkönyvek és szótárak kölcsönzése

(az utóbbiak korlátozott számban), 

tankönyvek, tartós tankönyvek, különböző, a tanulmányi munkát elősegítő

segédeszközök

(pl.:

térképek,

példatárak,

feladatgyűjtemények,

kölcsönzése, 

információgyűjtés az internetről a könyvtárostanár segítségével,

87

tesztkönyvek

stb.)



lexikonok és különböző alacsony példányszámú könyvek, dokumentumok olvasótermi

használata, 

tájékoztató a diákok számára a könyvtár használatáról,



más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,



könyvtári órák, egyéb foglalkozások tartása,



nevelő-oktató munkához szükséges dokumentumok többszörözése,



tájékoztatás nyújtása a nyilvános könyvtárak által nyújtott szolgáltatásokról.

Az iskolai könyvtárban az alapszolgáltatásokon kívül az alábbi szolgáltatások vehetők igénybe:  helyben használat,  kölcsönzés,  könyvtárközi kölcsönzés. 2.1. Helyben használat Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók:  a kézikönyvtári állományrész,  a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok) A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad:  az információk közötti eligazodásban,  az információk kezelésében,  a szellemi munka technikájának alkalmazásában,  a technikai eszközök használatában. A könyvtárban a jelenlévőktől kulturált, udvarias viselkedést várunk el. 

A polcról levett könyvet használat után a könyvtárosnak kérjük átadni.



A könyvtárba nem lehet enni-, és innivalóval bejönni.



A táskát és a kabátot az ajtó mellé kell lerakni!



A mobiltelefon használata tilos!



A könyvtár használatából időlegesen vagy véglegesen kizárható az a személy, aki a könyvtárhasználat szabályait megsérti. 88

Csoportos használat Az osztályok, a tanulócsoportok, a szakkörök részére a könyvtárostanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők könyvtárhasználatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtárostanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához. 2.2. Kölcsönzés 

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtárostanár tudtával szabad kivinni.



Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.



A kölcsönzés informatikai eszközökkel, és kartonos formában is nyilván van tartava, kivéve a tankönyveket, mivel nem került be a számítógépes feldolgozásba. Minden beiratkozott olvasó felvitelre kerül a számítógépes rendszerbe.

Az iskolai könyvtár ún. letéti állományt helyez el az oktató-nevelőmunka segítése érdekében az alábbi helyeken: szertárakban és a kollégiumban. A könyvtárból egy alkalommal legfeljebb két dokumentum kölcsönözhető két hét időtartamra. A kölcsönzési határidő egy – indokolt esetben két – alkalommal meghosszabbítható újabb három hétre. A több példányos kötelező és ajánlott olvasmányok kölcsönzési határideje és hosszabbítása szükség esetén négy hét lehet. A kölcsönzésben lévő dokumentumok előjegyezhetők. Nem kölcsönözhetők a folyóiratok, olvasóteremben található dokumentumok (kézikönyvek, szótárak, lexikonok, enciklopédiák, stb.) Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad. A kölcsönzés könyvkártyával történik, amelyet alá kell írni és el kell látni az aznapi dátummal, tanulók esetében az osztályt is fel kell tüntetni. A végeleges nyilvántartású dokumentumok kölcsönzését a Szirén könyvtári programba is be kell vezetni. A kölcsönzési határidő lejárta után egy hét határidőt ad a könyvtár, amely után a dokumentumokat késve visszahozó tanulók dokumentumonként és munkanaponként 10 Ft késedelmi díjat fizetnek a könyvtárnak, amely díjak összegét a könyvtár a tanév végén 89

könyvtári dokumentum vásárlására fordítja. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni. A végzős tanulóknak, amennyiben szükségük van az érettségi vizsgára való felkészüléshez valamilyen tankönyvre, azt csak betétdíj (az adott könyv ára) ellenében kölcsönözhetik ki a könyvtárból, amelyet visszakapnak abban az esetben, ha visszahozzák a könyvet. A pedagógusok a tanév során egy-egy tananyagrészhez a szükséges mennyiségű dokumentumot az anyagrész feldolgozásához szükséges ideig használhatják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat SzMSz-ünk Tankönyvtári szabályzata tartalmazza. Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni, vagy az értékét megtéríteni. A könyvtár nyitva tartási ideje Az iskolai könyvtár minden tanítási napon nyitva tart. A nyitva tartás ideje igazodik a diákok igényeihez. A kölcsönzési időről a tanulók az olvasóterem ajtajára kifüggesztett, az iskolai könyvtár működésével kapcsolatos információkból tájékozódhatnak. A nyitvatartási idő mértékét az érvényes jogszabály szerint kell meghatározni, és fel kell tüntetni az iskola órarendjében. hétfő

9.00-11.30 és 12.00 – 14.30

kedd

9.00-11.30 és 12.00 – 14.30

szerda

9.00-11.30 és 12.00 – 14.00

csütörtök

9.00-11.30 és 12.00 – 13.30

péntek

9.00-11.30 és 12.00 – 13.00

90

2.3. Könyvtárközi kölcsönzés A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. Az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer - szolgáltató intézményeiből érkező eredeti mű kölcsönzése térítésmentes. Visszaküldésének postaköltsége az igénybe vevő olvasót terheli, más esetben a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján, plusz a postaköltség. A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról. 3. A könyvtár egyéb szolgáltatásai  információszolgáltatás,  szakirodalmi témafigyelés,  irodalomkutatás,  ajánló bibliográfiák készítése,  internet-használat. A könyvtárban elhelyezett számítógépek használata A könyvtárban elhelyezett számítógépeket a tanulók a könyvtár nyitvatartási ideje alatt használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A könyvtárban elhelyezett tanulói gépek forgalmazását ellenőrizzük. A számítógépeken az internetezés mellett lehetőségük van a diákoknak a számítógépeken lévő egyéb programok (Word, Excel stb.), valamint a könyvtár állományában lévő számítógépes dokumentumok (CD-ROM, floppy) helyben használatára is. Iskolai feladataik elkészítéséhez, a számítógépes programok használatához segítséget nyújtanak a könyvtárosok. A gép mellett elhelyezett füzetben (a visszakereshetőség végett) aláírásukkal jelölniük kell a tanulóknak, mettől-meddig használták az adott számítógépet.

91

Adatmentésre, archiválási célra csak a külön erre a célra az informatikusok által kialakított könyvtárban lehetséges. A lemezhasználati szándékot a könyvtárosnál be kell jelenteni. A könyvtárba más külső számítógépes adathordozót (floppy lemez, merevlemez, CD-ROM, PEN-DRIVE stb.) behozni tilos! Külső forrásból származó „saját” lemezeket kártérítési kötelezettség nélkül megsemmisítjük. A számítógépet és azok perifériáit csak rendeltetésüknek megfelelően szabad használni! A számítógépek és egyéb berendezések felnyitása, a konfiguráció megbontása, megváltoztatása; programok, adatok engedély nélküli törlése, telepítése tilos! A számítógépek beállításainak (setup, config.sys, autoexec.bat, stb.) és a felhasználói felület (háttér, tapéta, ikonok, ikonok elrendezése, stb.), valamint a hálózati jogok, beállítások megváltoztatása, módosítása tilos! Az esetleges hibákról és rendellenességekről a könyvtárost haladéktalanul tájékoztatni kell! Hibaelhárítás önkényesen nem végezhető. A könyvtári számítógépek használatából időlegesen vagy véglegesen kizárható az a személy, aki a számítógép-használat szabályait megsérti. A nem rendeltetésszerű használatból vagy a szándékos rongálásból eredő kárt, és az ebből adódó helyreállítási költségeket a károkozó köteles megtéríteni. A szolgáltatások igénybevételének feltételei A könyvek, a különféle dokumentumok és ismerethordozók kölcsönzése és olvasótermi használata, a számítógép- és internethasználat térítésmentes. A nyomtatásért a mindenkor érvényes árjegyzék szerinti díjat kell megfizetni. 13.4. Gyűjtőköri szabályzat 1. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, melyekre az oktató nevelő tevékenységhez szükség van. Az iskolai könyvtárnak rendelkeznie kell a különböző információhordozók használatához, az újabb dokumentumok

előállításához,

a

dokumentumok

nyilvántartásához szükséges eszközökkel.

92

kiadásához,

a

könyvtárhasználat

Az iskolai könyvtár legalapvetőbb sajátos feladata az iskolai oktató nevelő munka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait. A könyvtári környezet bemutatása Az iskola 4 évfolyamos szakközépiskolai, szakiskolai, és érettségi utáni szakmai képzést is folytat. A gyűjtőkör meghatározói 

Az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program célrendszere, az ebben foglalt egyéni sajátosságok.



A helyi tantervek.



Az iskola tanulóinak és pedagógusainak létszáma.



Az iskolában oktatott szakmák.



Az iskolában működő szakkörök, fakultációs foglalkozások.



Az iskolában oktatott idegen nyelvek.



Más könyvtárak szolgáltatásainak igénybe vétele.



Könyvtárközi kölcsönzés.



Számítógép használatának, Internet használatának lehetősége.

A könyvtár állományelemzése Az iskolai könyvtár a középiskola tevékenységéhez, nevelő és oktató munkájához, a tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, megőrzését, feltárását és használatát biztosítja. A könyvtár állományába csak a gyűjtőköri szabályzatban meghatározott - a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó - dokumentum vehető fel. (16/1998.(IV. 8) MKM rendelet) Az iskolai könyvtár állományát 60 %-ban szakirodalom, 40 %-ban szépirodalom képezi. A szakirodalom anyagán belül: 

domináns az ismeretterjesztő szakirodalom, és a műszaki irodalom,



kisebb arányban található a pedagógusok munkáját segítő állományrész, 93



a könyvtáros segédkönyvei,



az iskolával, az iskolai élettel kapcsolatos gyűjteményrészek.

Fejlesztést igényelnek a Pedagógiai Program tantárgyi követelményeit figyelembe véve: 

a tehetséggondozás,



az informatikaoktatás,



az új műszaki irodalom,



művészeti képzés,



a felzárkóztatás,



az iskolában oktatott idegen nyelvek (angol, német) oktatásának,



a kétszintű érettségi,



a környezeti nevelés,



az egészségnevelés,

területei. Gyűjtőköri indoklás Az iskolai könyvtár legnagyobb részt a Magyarországon kiadott magyar nyelvű dokumentumokat gyűjti, de beszerezzük az idegen nyelv oktatásához szükséges nyelvkönyveket, oktatóprogramokat, tanári kézikönyveket, illetve az idegen nyelvű szépirodalmi anyagot. Könyvtárunk az 1969 után kiadott dokumentumokat gyűjti válogatva, de állományba vehetők az ajándék, vagy hagyaték útján birtokunkba kerülő 1969 előtti dokumentumok is. A könyvtárunk a régi muzeális értékű dokumentumokat megőrzi és gyűjti. Az oktatott szakmák: Iskolánk speciális pedagógiai területei: 

művészeti képzés: táncos, fotográfus és fotótermék-kereskedő, divat- stílustervező, dekoratőr,



egészségügyi: fogtechnikus, kozmetikus, szociális gondozó és ápoló,



műszaki

szakterület:

autószerelő,

autóelektronikai

műszerész,

villanyszerelő,

elektronikai műszerész, hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő, 

egyéb szakterület: fodrász, könyvkötő és nyomtatványfeldolgozó, bőrdíszműves, sportedző, fitness-wellness instruktor, katonai alapismeretek.

Érettségi utáni szakképzés: 94



művészi szakterület: táncos, fotográfus és fotótermék-kereskedő, dekoratőr, divatstílustervező,



műszaki szakterület: informatikai rendszergazda, autótechnikus,



egyéb szakterület: fodrász, kozmetikus, fogtechnikus.

A gyűjtés mélységét tekintve cél az enciklopédikusság, az alap-, illetve középszintű ismeretközlő irodalom erőteljes válogatásával. Az állományalakítás során arra kell törekedni, hogy a tananyaghoz kapcsolódó irodalom megfelelő válogatással tartalmilag teljes, az állomány fejlesztése folyamatos, tervszerű és arányos legyen. 2. Az iskolai könyvtár feladataival összefüggő gyűjtési tevékenység Az oktatási intézmény a Szervezeti és Működési Szabályzatában, valamint az iskola pedagógiai programjában meghatározottak szerint az iskolai könyvtár az alábbi szempontok szerint gyűjti állományát: 2. 1. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak (oktatási) megvalósításához kapcsolódó dokumentumok az intézmény főgyűjtőkörébe

tartoznak,

a másodlagos

iskolai

funkciókhoz

kapcsolódó

dokumentumok, pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi könyvek, dokumentumok: Szépirodalom (tanításhoz, tanuláshoz) 

lírai, prózai és drámai antológiák,



klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei, nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom),



a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező" és ajánlott olvasmányok,



életrajzi és történelmi regények,



műsorfüzetek az iskolai ünnepélyekhez.

95

Ismeretközlő irodalom (tanuláshoz, tanításhoz, szakmához) 

pszichológiai művek,(15)



családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és

azok gyűjteménye, (34) 

tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok

gyűjteménye, (34) 

iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások, folyóiratok,

szaklapok, (34) 

a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,(37)



a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek,(37)



felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok, (37)



az iskolában oktatott szakoknak megfelelően műszaki irodalom, (62)



művészetekkel kapcsolatos irodalom, (72/78)



nyelvi, nyelvészeti, irodalmi munkák, (82/89)



a B.- A.- Z. megyére és Miskolcra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok, az

intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok, (908) 

állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok, (02)



oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások (31)



általános és szaklexikonok, enciklopédiák, szakszótárak,



a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és

középszintű elméleti és történeti összefoglalói. (93/99) A könyvtár a mellék gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat szelektálva gyűjti: 

A tananyaghoz szorosan nem kapcsolódó magyar és külföldi írók műveit,



könyvtárakkal, könyvtártannal kapcsolatos munkákat, (02)



a tanulók érdeklődésének megfelelő, a szórakozási igényeik kielégítéséhez szükséges információhordozók.

2. 2. A gyűjtés mértéke, beszerzendő példányszámok A fő gyűjtőkörbe tartozó új beszerzések példányszámát a felhasználók számának, valamint a beszerzési keret figyelembe vételével az alábbiak szerint állapítom meg: 

lírai, prózai, és drámai antológiák: 3-6 pld. 96



klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei: 1-2 pld.



klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei: 1 pld.



nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom): 2-3 pld.



tematikus antológiák: 2 pld.



életrajzi, történelmi regények: 2 pld.



általános lexikonok: 1-2 pld.



enciklopédiák: 1-2 pld.



a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történeti összefoglalói: 1-2 pld.



tananyagokhoz

kapcsolódó

alap-

és

középszintű

segédkönyvek,

történeti

összefoglalók, ismeretközlő művek: 1-2 pld. 

az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok: 1 pld.



a B.-A.-Z. megyére, Miskolcra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok: 1-2 pld.



az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok: 1-2 pld.



a helyi tantervekhez kapcsolódó kötelező olvasmányok: 25-30 pld.



a helyi tantervekhez kapcsolódó ajánlott olvasmányok 5-10 pld.



a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek: 1 pld.



a különféle tantárgyak oktatását elősegítő módszertani kézikönyvek, segédletek: 1-2 pld.



pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek- és ifjúkor lélektana: 1-2 pld.



tantárgyi bibliográfiák: 1 pld.



a felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok: 12 pld.



az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások: 1 pld.



folyóiratok, szaklapok: 1 pld.



állománygyarapításához

kiadványok,

jegyzékek,

mintakatalógusok,

tantárgyi

bibliográfiák: 1 pld. 

oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások: 1 pld.



családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok rendeletek és azok gyűjteménye: 1 pld. 97



oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye: 1-2 pld.



tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok, illetve azok gyűjteménye: 1 pld.

A

mellék

gyűjtőkörbe

tartozó

dokumentumok

példányszámát

eseti

jelleggel

az

állománygyarapodás időpontjában szabom meg, figyelembe véve a felhasználók számát, a beszerzés indokoltságát.

2.3. A gyűjtés mélysége, nyelvi határai Az iskolai könyvtár az iskola feladataival összhangban a.) teljesség igényével gyűjti a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül a következőket: 

lírai, prózai, és drámai antológiák,



klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei,



klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei,



közép, és felsőszintű általános lexikonok,



közép, és felsőszintű enciklopédiák,



a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet elméleti és módszertani összefoglalói,



a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutatóközépszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek,



szaktantárgyakhoz kapcsolódó alap,- és középszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók,



a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,



a helyi tantervekhez kapcsolódó „kötelező" és ajánlott olvasmányok,



a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb kézikönyvek,



a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek,



az intézmény történetével, életével, névadójával, ifjúsági szervezeteivel kapcsolatos anyagok,



felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok,



iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások,



oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások,



családjogi, gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteménye,



oktatással kapcsolatos jogszabályok és azok gyűjteménye, 98



tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok illetve azok gyűjteménye,

b.) válogatva gyűjti, a magyar nyelven megjelenő kiadványok közül az iskola céljait, feladatait, valamint a pénzügyi tárgyi szempontokat figyelembe véve a következőket: 

nemzetek irodalma (klasszikus és modern irodalom),



tematikus antológiák,



életrajzi, történelmi regények,



alapszintű általános lexikonok,



alapszintű enciklopédiák,



a tudományok, a kultúra, a hazai és az egyetemes művelődéstörténet alapszintű elméleti és történeti összefoglalói,



a tananyagokhoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató- alapszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek,



szaktantárgyakhoz kapcsolódó felsőszintű elméleti ismeretközlő irodalom és történeti összefoglalók,



középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok,



a B.-A.-Z. megyére és Miskolcra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok,



pszichológiai művek, enciklopédiák, szakszótárak, gyermek- és ifjúkor lélektana,



tantárgyi bibliográfiák,



folyóiratok, szaklapok,



zenei irodalom, kották,



állománygyarapításához kiadványok, jegyzékek, mintakatalógusok,

A válogatott gyűjtésszintű anyagok beszerzése, állománygyarapítása a pénzügyi, tárgyi, egyéb feltételektől függően, esetenként történik, a könyvtáros javaslata, valamint az intézmény vezetőjének (vagy a gazdasági vezetőjének) írásbeli jóváhagyása alapján. 2.4. A gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magába foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat, illetve információhordozókat: a.) könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) folyóirat jellegű kiadványok (periodikák)  pedagógiai folyóiratok, 99

 tanügyigazgatással kapcsolatos folyóiratok,  gazdálkodással kapcsolatos lapok, c.) egyéb dokumentumok  iskola és az ifjúsági szervezetek életének dokumentumai, d.) audiovizuális ismerethordozók  hangzó dokumentumok: lemezek, kazetták, zenei CD-k  képi és hangzó dokumentumok: számítógépes CD-k, oktató programcsomagok, videokazetták és DVD-k. 13.5. Katalógusszerkesztési szabályzat A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állománya katalógusokkal feltárva áll az olvasók rendelkezésére. A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentum leírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguselem tartalmazza:  raktári jelzet  bibliográfiai és besorolási adatokat  ETO szakjelzeteket  tárgyszavakat 1. A dokumentumleírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra ugyanazok szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai:

100

 Főcím= Párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat  szerzőségi közlés  kiadás sorszáma, minősége  megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve  oldalszám: illusztráció; méret+ mellékletek  (sorozatcím, ISSN szám; sorozatszám)  megjegyzések  kötés: ár  ISBN szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük:  a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév vagy a mű címe)  cím szerinti melléktétel  közreműködői melléktétel  tárgyi melléktétel 2. Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra és a dokumentum összes katalóguscédulájára. A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám. A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre. 3. Az iskolai könyvtár katalógusa A tételek belső elrendezése szerint:  betűrendes leíró katalógus (szerző neve és a mű címe alapján),  tárgyi katalógus (ETO szakkatalógus),  raktári katalógus,  számítógépes katalógus.

101

Az iskolai könyvtár 2003-ban befejezte állományának számítógépes feldolgozását és ez év szeptember 1-jétől megkezdődött a számítógépes kölcsönzés. 2003-tól a cédulakatalógus építése megszűnt, az addigi katalógusokat lezártuk, a továbbiakban az állományba vétel, a visszakeresés valamint a kölcsönzés is számítógépen történik. Emellett a lezárás időpontjáig lehetőség van a cédulakatalógus használatára is. 13.6. Tankönyvtári szabályzat Jogszabályi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről: 

a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. XXXVII. Törvény,



23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

Az intézmény a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének: Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtári könyvekre vonatkozó szabályok alapján használják. Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvek arra az időtartamra kölcsönözhetők ki, ameddig a tanuló az adott tárgyat tanulja. Amennyiben az ingyenes tankönyvtámogatás révén kapott tankönyvet a tanuló nem használja folyamatosan, a tanév végén június 15-ig minden kölcsönzésben lévő dokumentumot vissza kell juttatni az iskolai könyvtárba. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. A kölcsönzés rendje: A tanulók a tanév során használt tankönyveket és segédkönyveket szeptemberben a könyvtárból kölcsönzik. Aláírásukkal igazolják a könyvek átvételét, illetve elolvassák és aláírásukkal elfogadják a nyilatkozatot a tankönyvek használatára és visszaadására vonatkozóan. Ennek szövege:

102

NYILATKOZAT Az aláírásommal igazolom, hogy tájékoztatást kaptam az alábbiakról: 

Az iskolai könyvtárból a 2013/14-es tanévre kaptam tartós tankönyvi keretből beszerzett könyveket, melyet átvettem az iskolai könyvtárban, és az átvételt aláírásommal igazoltam.



2014. június 15.-ig az iskolai könyvtárnak visszaszolgáltatom az átvett tartós tankönyveket



A tankönyvek épségére, tisztaságára vigyázok. Amennyiben megrongálódik vagy elhagyom, akkor azért anyagi felelősséggel tartozom, pótolnom kell más forrásból, végső esetben pedig a vételárat meg kell téríteni.

Sorszám

Aláírás

osztály

A tankönyvek T jelzéssel kerülnek bevételezésre. Az állományból kivonásra kerülnek a megrongálódott, fölös példányok, amelyekről jegyzőkönyv készül. Az állományból való kivonásról törlési ügyiratot kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a kivont művek címét, darabszámát és együttes értékét. Ezeknek a dokumentumoknak a törlése az állományból a könyvtár vezetőjének a javaslatára történik, amelyhez nem szükséges külön engedély. Mivel ezek a tankönyvek brosúraként vannak nyilvántartva, tehát nem leltárkötelesek. A tankönyvek kölcsönzése, kartonos formában történik, nem vezetünk róla számítógépes nyilvántartást. A tanulók aláírásukkal, az aznapi dátum és az osztályuk feltüntetésével igazolják a kölcsönzést. Munkafüzetek bevételezése, csak indokolt esetben történhet, ha más formában nem történhet meg a tanulók ellátása, mivel a munkafüzetek kitöltés után már újból nem adhatók ki. A diákok tanév befejezése előtt, legkésőbb június 15-ig kötelesek a tanév elején, illetve tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a kölcsönzött tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskola házirendjében meghatározottak szerint az iskolának megtéríteni. Nem kell megtéríteni a tankönyv, munkatankönyv stb. rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenést.

103

A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár külön adatbázisban, „Tankönyvtár” elnevezéssel kezeli az ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges tankönyveket. Évente leltárlistát készít:  az egyedi kölcsönzésekről (folyamatos),  összesített listát az újonnan beszerzett tankönyvekről (szeptember-október),  összesített listát készít a készleten lévő még használható tankönyvekről (június 15-ig),  listát készít a selejtezendő tankönyvekről (október-november),  listát készít a könyvtárban található 25%-ból beszerzett kötelező és ajánlott olvasmányokról. Kártérítés A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható tőle, hogy az általa használt tankönyv legalább négy évig használható állapotban legyen. Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Módjai: 1. ugyanolyan könyv beszerzése, 2. anyagi kártérítés az igazgató írásos határozatára. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie. A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kármegtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.

104

A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

105

14. Záró rendelkezések 14.1. Nyilatkozat A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat módosításához és annak elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak elfogadását támogatjuk. Miskolc, 2013. május 7.

Szülői Munkaközösség elnöke

14.2. Nyilatkozat

A Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat az SzMSz módosítását megtárgyalta, a szervezeti és működési szabályzat módosítási javaslatát támogatja. Miskolc, 2013. május 8.

Diákönkormányzat vezetője

106

14.3. Jelen szervezeti és működési szabályzat módosítását a nevelőtestület a mai napon elfogadta. Miskolc, 2013. május 9.

jegyzőkönyvvezető

nevelőtestület részéről

igazgató

14.4. Jelen szervezeti és működési szabályzatot a mai napon jóváhagytam, hatályba lépésének időpontja: 2013. május 10. Miskolc, 2013. május 9.

Igazgató

107

15. Melléklet: Adatkezelési szabályzat

108