Vizsgaszabályzat Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium
Érvényes: 2011. január 1-től
Az Intézmény vizsgaszabályzata a Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium vizsgáinak rendjét és eljárási módszereit tartalmazza. Vonatkozó jogszabályok a következők: ¾ 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet és mellékletei A nevelési oktatási intézmények működéséről ¾ 1993. évi LXXIX. tv. A közoktatásról szóló törvény ¾ 100/1997. (VI. 13.) korm.r. Az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról ¾ 1/2005. (I. 21.) OM r. Az érettségi vizsga részletes követelményeinek módosításáról ¾ 40/2002. (V. 24.) OM r. Az érettségi vizsga részletes követelményeiről ¾ 307/2006. (XII. 23.) korm. r. az Oktatási Hivatalról ¾ 20/2007. (V. 21.) SZMM r. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről
1. Felvétel a középiskola 9. évfolyamára Iskolánkban a szakközépiskolai osztályokba jelentkezőknek kötelezően részt kell vennie az egységes központi írásbeli vizsgán, amelyet az intézményünkben is lehet teljesíteni. 1.1. Szakközépiskolai osztályok felvételi eljárása A jelentkezők elbírálása az általános iskolából hozott és a központi írásbeli felvételi vizsgán szerzett pontok alapján történik. Hozott pontok számítása: Az általános iskola 5., 6., 7. évfolyamainak év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. Központi írásbeli felvételi eredményének meghatározása: Központi felvételi eljárás során bármely iskolában megírt dolgozatok (matematika, magyar) eredménye. Felvételi eredmény megállapítása: Az összpontszám a hozott és a központilag szervezett írásbeli dolgozatok eredményei alapján kerül meghatározásra 50-50 %-os arányban. 1.2. A művészeti orientációs osztályok felvételi eljárása: Az összpontszám a hozott és a központilag szervezett írásbeli eredményei alapján kerül meghatározásra 50-50 %-os arányban. A művészeti tanulmányi területekre jelentkezőknél ez kiegészül a képesség és készség mérés eredményével. 1.3. A szakiskolai osztályok felvételi eljárás Az iskolai rangsort a hozott pontok alapján állítjuk össze. Hozott pontok számítása: Az általános iskola 5., 6., 7. évfolyamainak év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv.
2. oldal
1.4. A 10. évfolyam utáni, illetve az érettségi utáni szakképzés A felvételi eljáráshoz szükséges jelentkezési lap az iskola nyilvántartó irodájában szerezhető be vagy letölthető iskolánk honlapjáról. A jelentkezési lap tartalmazz a felvételivel kapcsolatos tájékoztatót is. A felvételi döntést megelőzően felvételi vizsgára akkor kerül sor, ha a jelentkezők száma szakmánként meghaladja a szakképesítésenkénti felvehető keretszámot. 1.5. Az SNI-s tanulók felvételi eljárásának speciális vonásai Az egységes, központi kompetenciamérésen alapuló felvételi feladatsor megírása alóli mentesítésre nincs lehetőség. Aki nem írja meg a két központi felvételi feladatsor, azt nem áll módunkban felvenni. A hozott pontok számítása Az általános felvételi eljárásnál leírtak szerint történik, azzal a kiegészítéssel, hogy ha a felvételiző tanuló nem hoz pontszámot bármelyik tárgyból, amelyik a hozott pontok számítása alapjául szolgál azok helyett más tárgyak – helyettesítő tárgyak - érdemjegyeit kell figyelembe venni. A helyettesítő tárgyakat a következő sorrend szerint vesszük figyelembe: fizika, biológia, földrajz, kémia. Az SNI-s tanuló – szakértői vélemény alapján – kérhet könnyítést a felvételi eljárás bizonyos részeit illetően. Ezt a felvételit megelőzően, írásban kell kérni. A kérelem elbírálását követően az iskola igazgatója határozatot hoz, melyet eljuttat a kérelmezőhöz.
3. oldal
2. Besorolás a nyelvi csoportokba Szintfelmérés idegen nyelvből a 9. osztály elején – csoportba soroláshoz A bejövő 9. évfolyam valamennyi tanulója szintfelmérő dolgozatot ír a tanév első hetében, amelynek eredménye határozza meg a tanulók nyelvi csoportbeosztását (angol-német, kezdő-haladó). A vizsga formája: írásbeli vizsga. A szintfelmérő vizsgán elégtelen eredményt elért tanulók kötelesek elfogadni a szaktanár által javasolt csoportbesorolást. Felelős: Idegen nyelvi munkaközösség vezetője
3. A tanulmányok alatti vizsgák A tanulmányok alatti vizsgák fajtáit a 11/1994. (VI. 18.) MKM r. 20-26. §-ai sorolják fel. A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a rendelet 9. számú melléklete tartalmazza. 3.1. Osztályozó vizsga ¾ Az intézmény osztályozó vizsgát a tanév során bármikor szervezhet. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során a jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze – az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 %-a -, és emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Ebben az esetben az osztályfőnök terjeszti elő az osztályozó vizsgára kötelezett tanulókat. Ennek folyamata: - Az osztályfőnök írásban a tanuló napló oldalának fénymásolata kíséretében a tanügy-igazgatási igazgatóhelyettesnek javaslatot tesz az osztályozó vizsgára kötelezettek személyére. Határidő: a tanév végét megelőző 15 munkanap. Ha ezt követően kerül ilyen körülmények közé a tanuló, akkor azt az osztályfőnök azonnal jelzi ez előzőleg leírtak szerint. - Az iskola igazgatója és helyettesei a beérkezett javaslatokat áttekintve döntést hoznak. Határidő: a tanév végét megelőző 10 munkanap. - A tanügy-igazgatási igazgatóhelyettes meghozza az egyedi határozatokat, amelyeket az osztályfőnökök átadnak a tanulónak. Határidő: a tanév végét megelőző 10 munkanap. - Az osztályozó vizsga időpontját úgy kell kijelölni, hogy az még a tanév vége előtt letehető legyen. ¾ Osztályozó vizsgát kell tennie továbbá annak a tanulónak, akit az intézmény igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a Kt. 7. § 1-2. bekezdései szerint, mint magántanulónak, vagy felmentést kapott – kérelmére – a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kt. 69. § 2. bekezdése szerint sajátos 4. oldal
helyzete miatt, vagy engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgyból tanulmányi kötelezettségének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. ¾ Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni, de az adott tárgyból a tanulmányait még nem fejezte be. Ebben az esetben a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Az osztályozó vizsgát a tanügy-igazgatási igazgatási igazgatóhelyettes írja elő egyedi határozatban. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésre is engedélyt kaphat a tanuló. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. 3.2. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgákra tanévenként szükség esetén kell időpontot biztosítani, kiemelten a tanév elején a más iskolákból, szakmacsoportokból, iskolatípusból érkező tanulók számára. Az iskola írja elő a különbözeti vizsga letételét abból a tárgyból, amelyet az intézmény a megkezdeni kívánt évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsgát a tanügy-igazgatási igazgatási igazgatóhelyettes írja elő egyedi határozatban. 3.3. Javítóvizsga Ha a tanuló a tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol marad, vagy azt nem fejezi be, illetve az előírt időpontig nem teszi le. A javítóvizsga az augusztus 20. és augusztus 31. közötti időszakban szervezhető. Időpontjáról a tanulók a tanév végén, legkésőbb a bizonyítvány kiosztásakor kapnak értesítést szóban az osztályfőnöktől. A javítóvizsgák időpontja kifüggesztésre kerül augusztusban az iskola bejáratánál is. 3.4. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó vizsga vagy a vele azonos módon lebonyolított különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből pótló vizsgát tehet.
5. oldal
3.5. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A közoktatási tv. 11. § 1. bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független vizsgát, amely osztályozó- vagy javítóvizsga lehet. A független vizsgabizottság előtt letehető vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő, gondviselő aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő 3 napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló, amennyiben a tanév során valamely tantárgyból/tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő 15 napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Abban az esetben, ha a tanuló független vizsgabizottság előtt ad számot a tudásáról, a magasabb évfolyamra lépésről az intézmény dönt a vizsgabizottság által adott osztályzatot figyelembe véve. 3.6. A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. számú melléklete alapján A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének alapelvei ¾ A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit, részeit és az értékelés rendjét az iskola helyi tanterve határozza meg, amelyet a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozott. ¾ A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha azt nem a Helyi tantervben meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetően a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. ¾ 21. § (3) bekezdése alapján a tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani. Osztályozó vizsga a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok alatti vizsgát iskolában - illetve e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. ¾ (4) A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
6. oldal
¾ ¾ ¾ ¾ ¾
¾
¾
¾
¾
¾ ¾
e) a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Ha a tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül - elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület - a gyakorlati képzés szervezőjének [közoktatási törvény 42. § (3) bek.] egyetértésével - engedélyezte. 25. § (1) szerint a különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni. Az iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell. 22. § (1) bekezdése alapján a független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal, szakmai-elméleti és szakmai-gyakorlati vizsgatantárgyak esetén pedig a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt intézmény (a továbbiakban a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal és a miniszter által kijelölt intézmény együtt: vizsgáztatásra kijelölt intézmény) szervezi. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. 26. § (1) szerint a tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. 26. § (2) bekezdés alapján a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) és az értékelés rendjét a nevelőtestület a helyi tanterv alapján határozza meg, és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény vezetője bízza meg. A tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításakor figyelemmel kell lenni e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. 26. § (4) bekezdése szerint a szakképzésben szintvizsga e rendelet 26/A. §-ában foglaltak szerint szervezhető, továbbá figyelemmel kell lenni az e rendelet 9. számú mellékletének rendelkezéseire. 26. § (5) bekezdése alapján a szakképző iskola köteles gondoskodni a következő szakmai vizsgaidőszakban a szakmai vizsga megszervezéséről ¾ a) az első javítóvizsgára jelentkezők számára, ¾ b) a pótló vizsgára jelentkezők számára, ¾ c) a tanulói jogviszony fennállása alatt megkezdett, de be nem fejezett vizsga befejezésére jelentkezők számára,
7. oldal
¾ d) azok számára, akik a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni, amennyiben a szakképesítés megszerzésére való felkészítés tanulói jogviszonyban, az adott iskolában folyt. ¾ Az első eredménytelen szakmai vizsga napján az iskola tájékoztatja a tanulót a következő vizsgaidőszakra tervezett szakmai vizsgáról és a jelentkezéssel kapcsolatos köztelezettségekről. 3.6.1. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 1.4. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat.
8. oldal
3.6.2. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát. 2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 2.10. A közoktatási törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.15-2.16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak.
9. oldal
2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.
10. oldal
3.6.3. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3.12. A közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a közoktatásról szóló törvény 30. §-ának (9) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni.
11. oldal
3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15-2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. 3.6.4. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. 4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 4.6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. 4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.
12. oldal
4. Az iskola által meghatározott vizsgák 4.1. „Kisérettségi” vizsgák Az iskola munkaközösségei az alábbi „kisérettségi” vizsgákat szervezik meg: Matematika (középszint) 11. évfolyam végén Magyar nyelv és irodalom (középszinten) 11. évfolyam elején Idegen nyelv (középszinten) 10. évfolyam végén Történelem (középszinten) 11. évfolyam elején ¾ A „kisérettségi” vizsgák a kétszintű érettségi vizsgaszabályzatban foglaltak szerint kerülnek megszervezésre és lebonyolításra. ¾ A vizsgák lebonyolításáért a tantárgyat felügyelő munkaközösség és annak vezetője a felelős. ¾ A feladatlapokat a szaktanárok állítják össze és javítják, egységes javítási elvek szerint. ¾ A „kisérettségi” vizsga eredménye beszámításra kerül a tanuló félévi vagy év végi osztályzatában. Súlya megegyezik a helyi tantervben meghatározott nagydolgozat súlyával. ¾ A „kisérettségin” minden tanulónak részt kell vennie. A hiányzó tanulók „pót kisérettségin” vesznek részt. ¾ A szóbeli vizsga a „kisérettségin” bizottsági vizsga, amelyen legalább két szaktanárnak kell részt vennie. 4.2. Iskolai kompetenciamérés a matematikai és a szövegértési kompetenciák esetében A két kompetencia mérését a természettudományos és a magyar és történelem munkaközösségek szervezik. A szervezésért, a lebonyolításért és az azonos elvek szerinti értékelés megvalósításáért a két munkaközösség vezetője a felelős. Az iskolai kompetenciamérést bemeneti mérésként a 9. évfolyam elején (legkésőbb a 2. héten) és kimeneti mérésként a 9. évfolyam végén (legkésőbb június 1. hetében) valósítjuk meg. A kimeneti mérésként megvalósított kompetenciamérés mindkét területen érdemjegynek számít az adott tantárgyból. A kimeneti mérés eredménye beszámításra kerül a tanuló év végi osztályzatában. Súlya megegyezik a helyi tantervben meghatározott nagydolgozat súlyával.
13. oldal
5. Állami vizsgák 5.1. Érettségi vizsga A 12. év végén a 100/1997. (VI.3.) Korm. r. szabályai szerint a kötelezően előírt és a választható vizsgatantárgyakból a tanulók rendes érettségi vizsgát tesznek. Az érettségi vizsga követelményeit, menetét és időpontját a hatályos jogszabályok határozzák meg. Az érettségi vizsgák alapján az iskola bizonyítványt állít ki a tanulók számára a hatályos jogszabályok szerint. Az érettségi vizsga iskolán belüli rendjének és ütemezésének felelőse: a nevelési és oktatási igazgatóhelyettes. 5.2. Szakmai vizsga Az iskola szakmai vizsgát jogosult szervezni az iskolarendszerű és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben. Az egyes szakképesítések követelményeit, a vizsga menetét az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei határozzák meg. A szakmai vizsga iratairól, az iratkezelés szabályairól és a záradékokról a 20/2007. (V.21.) SZMM r. A szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről rendelkezik. A szakmai vizsgák alapján az iskola bizonyítványt állít ki a szakképesítés megszerzéséről a hatályos jogszabályok szerint. A szakmai vizsga iskolán belüli rendjének és ütemezésének felelőse: a szakképzési igazgatóhelyettes.
Miskolc, 2010. december 1.
14. oldal
