A MISKOLCI SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

Iktatószám: 13-739-1/2015. Ig Ügyintéző: Gulyás József ig. h.

Melléklet: tantárgyi tantervek

A MISKOLCI SZEMERE BERTALAN SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

PEDAGÓGIAI

PROGRAMJA

Elfogadta: a Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium nevelőtestülete

Jóváhagyta: Szabó András igazgató

A jóváhagyással egyetértett 2015.

-én

Alvári Ferenc mb. tankerületi igazgató

Hatályos: 2015. szeptember 1-jétől 1

TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI HÁTTÉR

6

1.

7

AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelveink 1.1.2. Céljaink 1.1.3. Feladataink

7 7 7 8

1.2.

8

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása

9 9 10

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink 1.4.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok 1.4.3. A tanítási órák és egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai 1.4.4. A közösségi szolgálat közösségnevelő szerepe 1.4.5. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési lehetőségei 1.4.6. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai

11 11 12 12 13 14 14

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1. A pedagógusok feladatai 1.5.2. Az osztályfőnök feladatai

14 14 15

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése 1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

16 16 17 18 19 20

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje 1.7.1. Iskolagyűlés 1.7.2. Diákközgyűlés

21 21 21

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák 1.8.3. A partnerekkel való kapcsolattartás

21 22 22 22

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya 1.9.2. A vizsgák legfontosabb szabályai 1.9.3. Az értékelés rendje

23 23 23 25

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.10.1. A tanuló átvétele más iskolából 1.10.2. A tanuló átvétele azonos szintű képzés más szakmacsoportjára, ágazatára, szakmájára 1.10.3. A tanuló átvétele a képzés más szintjére

26 26 26 26

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai 1.11.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

26 26

2

1.11.2. 1.11.3.

A művészeti tanulmányi terület felvételi eljárása Az érettségi utáni szakképzés

27 28

2. HELYI TANTERV

29

2.1. A helyi tanterv alapelvei

29

2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok 2.2.1. Szakközépiskola 2.2.2. Szakiskola

29 29 31

2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám

32

2.4. Kötelezően választható tantárgyak szakközépiskolai órakerete

33

2.5. Óratervek kifutó rendszerben:

35

2.6. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei

35

2.7. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények

36

2.8. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei

36

2.9. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

36

2.10. Mindennapos testnevelés

37

2.11. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

38

2.12. Projektoktatás

38

2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

39

2.14. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 2.14.1. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásának elvei

39 40

2.15. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

41

2.16. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek

41

2.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.17.1 Az iskola egészségnevelési elvei 2.17.2. Az iskolai környezeti nevelés elvei

41 41 42

2.18. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.18.1. A magatartás értékelésének elvei 2.18.2. A szorgalom minősítésének fokozatai 2.18.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei

43 43 43 44

2.19. A középszintű érettségi vizsga témakörei 2.19.1. Magyar nyelv 2.19.2. Magyar irodalom 2.19.3. Történelem 2.19.4. Idegen nyelv 2.19.5. Matematika 2.19.6. Informatika 2.19.7. Fizika 2.19.9. Biológia 2.19.10. Földrajz

45 45 46 46 47 48 49 49 51 52

3

2.19.11. Belügyi rendészeti ismeretek 2.19.12. Katonai alapismeretek 2.19.13. Testnevelés 2.19.14. Ének-zene 2.19.15. Művészettörténet 2.19.16. Rajz és vizuális kultúra

53 55 56 57 57 57

3. SZAKMAI PROGRAM

58

3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) 3.1.1. Szakközépiskolai képzés 3.1.2. Szakiskolai képzés

58 58 59

3.2. Képzési szakaszok (kifutó rendszer)

60

3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer) 60 3.3.1. Szakközépiskolában – iskolarendszerben – nappali tagozaton (kifutó rendszer, utoljára a 2016/2017. tanévben) 60 3.3.2. A szakiskola 9-10. osztályát követő szakképzés – iskolarendszerben – nappali tagozaton (12. évfolyamon, kifutóban utoljára a 2015/2016. tanévben) 60 3.4. Az iskola képzési szerkezete (felmenő rendszer) 3.4.1. Szakközépiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) 3.4.2. Szakiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől)

61 61 79

3.5. Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ (Széchenyi TISZK)

84

3.6. Szakképzés-felnőttképzés

84

3.7. Az egyes szakmacsoportok jellemzői (kifutó rendszer) 3.7.1. A művészet szakmacsoport sajátosságai 3.7.2. Táncos szak 3.7.3. Dekoratőr szak 3.7.4. Divat- és stílustervező szak 3.7.5. Az informatikai szakmacsoport 3.7.6. A közlekedés szakmacsoport sajátosságai 3.7.7. Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport sajátosságai 3.7.8. A könnyűipari és egyéb szolgáltatások szakmacsoport sajátosságai

84 84 84 84 85 85 85 86 86

3.8. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer)

87

4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI PROGRAM

88

5. KOLLÉGIUMI PROGRAM

90

5.1. A kollégium nevelési célkitűzései, feladatai 5.1.1. Nevelési célkitűzéseink 5.1.2. Nevelési feladataink 5.1.3. Kollégiumi nevelő-oktató munka

90 90 90 96

5.2. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésnek módszerei és eszközei 5.2.1. Tanulói önkormányzat

97 97

5.3. A kollégiumi tevékenységrendszer szervezésének elvei 5.3.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei 5.3.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei 5.3.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 5.3.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei

97 97 98 98 98

4

5.3.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei 5.3.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei 5.3.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei 5.3.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei 5.3.9. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 5.3.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 5.4. kollégiumi foglakozások szervezése 5.4.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások 5.4.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások 5.5. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalmi beilleszkedést segítő foglakozásának terve 5.5.1. A felzárkóztatás célja és feladatai 5.5.2. A tehetséggondozás célja és feladatai 5.5.3. Társadalmi beilleszkedés segítése 5.5.4. A hátrányokkal küzdő, gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatásának és korrepetálásának megszervezése 5.5.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje

98 98 98 98 98 99 99 99 99

101 101 102 102 103 103

5.6. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

104

5.7. Gyermek- és ifjúságvédelem

105

5.8. Hagyományápolás

105

5.9. Kapcsolattartás az iskolákkal és a szülői házzal 5.9.1. Kapcsolat az iskolákkal 5.9.2. Kapcsolat a szülőkkel

106 106 106

5.10. Záró rendelkezések

107

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILVÁNOSSÁG

108

6.1. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 6.1.1. Szakmai munkaközösségek 6.1.2. Szülői munkaközösség 6.1.3. Diákönkormányzat 6.1.4. Intézményi Tanács 6.1.5. Nevelőtestület 6.1.6. Jóváhagyás 6.1.7. Nyilatkozat többletkötelezettségekről

108 108 109 109 110 110 110 111

6.2. Nyilvánosság biztosítása

111

5

Jogszabályi háttér     

  

          

    

a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: NAT) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet és 6. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára, 7.4. melléklete: Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához valamint 8. melléklete: Kerettanterv a szakiskolák számára (a továbbiakban: Kerettanterv) az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban OKJ rendelet) az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről szóló 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Alapprogram) a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vr.) a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Mr.) a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról szóló 328/2009. (XII.29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: ösztöndíjrendelet) az érettségi vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ér.) a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól szóló 315/2013. (VIII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szvr.) az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet (a továbbiakban: Évrk.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2013. évi CCXXXII. törvény (a továbbiakban: Ntt.) a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Tkr.) Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet (a továbbiakban: SNIr.) a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet (a továbbiakban: Szmr.) az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: Eür.) a mindenkori tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet az intézmény mindenkori szakmai alapdokumentuma 6

Legfőbb nevelési célunkat, küldetésünket a következő jelmondat fejezi ki: Bonus intra, melior exi – „Jó emberként lépj be, s még jobbként távozzál!”.

1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1. Alapelveink Pedagógiai munkánk alapjának az alábbi elveket tekintjük: komplexitás, szakmaiság, hitelesség, tudatosság és következetesség, esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód, tanulóközpontúság, átjárhatóság, nyitottság, szülőkkel való együttműködés, jogszerűség, erkölcsiség, felelősségvállalás, patriotizmus. 1.1.2. Céljaink 

   

      

Olyan iskolát szeretnénk, ahol tanár és diák, vezető és beosztott egyaránt biztonságosan és jól érzi magát, ahol egymás tisztelete és segítése jellemzi az emberi kapcsolatokat, ahol kiteljesedhet mind a pedagógus, mind pedig a tanítványok személyisége. A nevelő-oktató munkánk meghatározója az élet, a műveltség, a szakmai tudás, az emberi méltóság tisztelete. Fontosnak tartjuk az ép testben ép lélek megvalósítását. Szakközépiskolában és szakiskolában – a műszaki és a humán szakterület több ágazatában megvalósított minőségi szakmai képzés változatos és széles kínálatának biztosításával – a szakképzés vonzerejének növelését szeretnénk elérni. Kiemelt célunknak tekintjük a munkaerő-piac által elvárt alapvető (szövegértésszövegalkotás, matematikai, szociális, idegen nyelvi, informatikai) valamint a személyes, társas és szakmai kompetenciák fejlesztését. Elő kívánjuk segíteni, hogy tanulóink tudatosan használják az infokommunikációs eszközöket, ismerjék azok buktatóit, képesek legyenek a tartalmak értékek mentén történő szűrésére. Az esélyegyenlőség érdekében – ha kell pozitív diszkriminációval is – erősítjük az iskola társadalmi kiegyenlítő szerepét. A mobilizálható tudás érdekében az életen át tartó tanulás lehetőségét és képességét kívánjuk biztosítani tanáraink és diákjaink részére. Munkánk során fontosnak tartjuk az egyéni és a közösségi érdekek összehangolását, a meglazult társadalmi kötelékek újraépítését. A különböző gondolati rendszerek összevetésével tanulóinkat megismertetjük a sokszínű tájékozódás szükségességével és képességével, az eltérő gondolkodásmódok elfogadására, önálló vélemény kialakítására ösztönözzük őket. Törekszünk tanulóink gazdasági és pénzügyi kompetenciáinak fejlesztésére. Több mint száz éves múltunkat, Szemere Bertalan szellemiségét, Magyarország valamint Miskolc és környéke hagyományait is szem előtt tartva törekszünk hazaszerető, a szülőföldhöz ragaszkodó (lokálpatrióta) szemlélet és magatartás kialakítására.

7



A fentiek értelmében ezért legfontosabb célunk a szülőföldjéért, közösségéért, családjáért megbízhatóan, pontosan, kitartóan, szorgalmasan dolgozni tudó és akaró ember nevelése.

1.1.3. Feladataink                 

a tudásvágy felkeltése, a helyes tanulási módszerek megismertetése kompetenciafejlesztés: a kommunikáció és az idegen nyelvek használata, matematikai kompetencia, gazdálkodási (pénzzel, idővel) kompetencia, csapatmunka, együttműködési kompetencia, feladat-orientáltság, alkalmazható szakmai tudás felmérések, értékelések, ösztönzések a helyes értékrend kialakítása, az erkölcsi értékek, kulturális tradíciók közvetítése a pedagógusok személyes példamutatása az önismeret jelentőségének felismerése és felismertetése a pályaorientációban közös nevelési módszerek és gyakorlat kialakítása, tartalmas tanórai foglalkozások a beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók kiszűrése a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok összehangolása az ifjúság egészségével és életvitelével kapcsolatban jelentkező negatív tendenciák megállítása felzárkóztató foglalkozások szervezése a szociális hátrányok csökkentése, feloldása a tehetséggondozó tevékenységi körök működtetése, versenyek, vetélkedők rendezése, egyéb rendezvények, kiállítások, előadások az iskolai és a szülők kapcsolatának erősítése az oktatást, nevelést szolgáló taneszközök, felszerelések folyamatos korszerűsítése élő kapcsolat a helyi vállalkozásokkal, a város közintézményeivel a helytörténet, a szűkebb régió történelmének, hagyományainak megismertetése

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Feladat

Önismeret fejlesztése

Együttműködési képesség fejlesztése

Szociális képességek fejlesztése úgy, mint a segítés és a konfliktuskezelés

Eszköz, módszer Tanórán és tanórán kívül: drámajátékok, beszélgetések, önálló és csoportmunkában önismereti játékok, tréningek. A helyes önismeret kialakítása, és a reális önértékek megalapozása. Az önállóság és felelősségtudat fejlesztése, pályaorientáció. Az önmegvalósítás színtereinek bővítése a sporton túl a tanulmányi versenyeken, az ének-, zene, irodalmi és képzőművészeti tevékenységekben. Az ún. kooperatív tanulás alkalmazása, csoportmunkák szervezése tanítási órán. Tanórán kívül közösségi feladatok megvalósítása, a közösséggé kovácsolódást segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi szabályok megteremtése, művelése és továbbfejlesztése, tanulmányi és sport csapatversenyek szervezése. Együttes pozitív élmények biztosítása, kellemes csoportlégkör megteremtése. Tanár-diák kapcsolat erősítése a személyes beszélgetések megteremtésével, az egy osztályban tanító tanárok összehangolt tevékenysége révén. A konfliktuskezelés módszereinek elsajátítása. Tanuló párok kialakítása. A segítés gyakorlása az élet különböző területein. 8

Az élő, az élsportolói, a történelmi, az irodalmi személyek segítő cselekedeteinek megismerése. Önirányító- és önkormányzóképesség kialakítása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszony elfogadásában. A diákönkormányzat működési feltételeinek megteremtése, kompetenciakörbe tartozó közös döntések meghozatala, diákkörök Demokratikus iskolai működtetése, a diákjogok érvényesítése. A közösség életét élet szervezése meghatározó szabályok, törvények meghatározása, azokhoz történő igazodás. Az önálló, illetve aktív tanulást előtérbe helyező tanítási módszerek Kognitív képességek alkalmazásával: differenciált oktatás, projekt módszer, önálló fejlesztése feladatok adása. Önszabályozó-képesség kialakítása, gyakorlatszerzés a megbízatások vállalásában és teljesítésében. Alapképességeinek – beszéd, olvasás, írás – fejlesztése minden órán: az önálló, értelmes beszéd gyakoroltatása; önálló, írásbeli munkák Kommunikációs készítése; az olvasási képesség magasabb szintjeinek (kritikai, illetve képességek alkotó olvasás) elérése érdekében végzett tevékenységek. fejlesztése Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. Vitakultúra kialakítása, mások véleményének meghallgatása. Idegen nyelvi készségek fejlesztése. Versengés Versenylehetőségek teremtése – csoportos, egyéni – képességének tanulmányi, sport, játék, előadói, művészeti. fejlesztése Az egészséges versenyszellem kialakítása. Ismeretterjesztő előadások szervezése, személyes példamutatás, információforrások biztosítása: szakfolyóiratok, CD, videó. Egészségnevelő programok, versenyek szervezése, tanórán kívüli Az egészséges sportolási lehetőségek biztosítása. Megfelelő életritmus, életmód kialakítása célirányosan, változatos tevékenységformákkal összeállított heti- és napirend kialakítása, amely biztosítja a fejlődő szervezet és idegrendszer regenerálódásához, szellemi, testi felüdüléséhez szükséges aktív és passzív pihenést.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolánkba járó tanulók nagy része hordoz hátrányokat e területen is. Sokan közülük szegény környezetből, esetleg megbomlott családi szerkezetből érkeznek, nagy részük a vidékről bejárás problémáival küzd, vagy éppen az anyagi jólét mellett hordoz nevelési, lelki hiányokat, mely gyakran vezet egészségi problémákhoz. Sokoldalú nevelésük, egészségfejlesztő formálásuk, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység nagy társadalmi fontossággal bír. 1.3.1. Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés során a diákok érdekében lehetővé kell tenni:  a kedvező környezeti feltételeket  az információkhoz való hozzáférést  az egészséges választást lehetővé tevő képességek és lehetőségek kialakítását Az egészségfejlesztés színterei az iskolában:  tanórák (biológia, testnevelés, osztályfőnöki, esetenként szakmai) 9

 tömegsport foglalkozások  speciális rendezvények (egészséges táplálkozás, környezetvédelem, drogprevenció)  felvilágosító előadások Mindezek érdekében az intézmény biztosítja  a rendszeres iskolavédőnői, iskolaorvosi, fogorvosi szűréseket, ellátást  mindennapos testnevelést  délutáni sportfoglalkozásokat, sportköri edzéseket, iskolai kirándulásokat, túrákat  egészséges tanulási környezetet, (pl.: a berendezéseket, a megfelelő világítást, az épület tisztaságát)  egészséges ételek, italok választékát az iskolai büfében  elsősegély-nyújtási ismeretek oktatását  szervezett véradás lehetőségét 18 éven felülieknek A diákokban ki kell alakítani az igényt  az egészséges öltözködésre  rendszeres testmozgásra  a személyi higiéniára  az egészséges táplálkozásra  a káros szenvedélyektől való tartózkodásra  a helyes napirend kialakítására, a szabadidő hasznos eltöltésére  a rendszeres testmozgásra  a harmonikus családi élet kialakítására és fenntartására  az egészségkárosító magatartás elkerülésére A fenti célok elérése érdekében az iskola - a tanulók szülein kívül - együttműködik a következő szervezetekkel:  drogambulancia  iskolafogászat  véradó központ  gyámügyi szervezet  gyermek- és ifjúságvédelmi szolgálat 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: Az elsősegély célja az élet megmentése, megakadályozni a további egészségkárosodást, és elősegíteni a gyógyulást. Eredményes elsősegély csak attól várható el, aki rendelkezik alapvető ismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) tanítási órákon belül (erre az osztályfőnöki, a biológia, a testnevelés óra és a szociális gondozó és ápoló szakmai órái a legalkalmasabbak) tanári, védőnői, orvosi oktatásnevelés b) iskolai szervezésű délutáni csoportfoglalkozásokon, ismeretterjesztő előadásokon, bemutatókon (külső előadók segítségével) c) önálló ismeretszerzéssel (gépkocsivezetői vizsgára készülve vagy egyéni tájékozódással)

10

1.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A család, a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata, a barátkozás és a kamaszkori útkeresés, a közösen végzett munka, a közös szórakozás alakítja leginkább diákjaink közösséghez való viszonyát. A középiskolás korosztályhoz tartozó diákokat körülvevő közösségi háló alakításában a pedagógusra, az iskolára fontos, de nem kizárólagos szerep hárul. A közösségi kapcsolatok feltérképezésében és alakításában segítségünkre lehetnek a közös programok és tevékenységek, az oktatási anyag lokálpatrióta szemléletű megközelítése, az ünnepek, a „szemerés” diákok iskolai hagyományai, melyek révén erősíthetik a „mi-tudat” élményét, az osztályközösséghez, iskolához való tartozást. A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. Mindezekhez az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: 

az ismereteket alkalmazó tudás, intelligencia tisztelete



a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, szorgalmas elvégzése



a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése, felelősségvállaló magatartás



az emberi méltóság tisztelete, önbizalom



segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság



az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) megbecsülése, gyakorlati ápolása



hagyománytisztelet



toleranciára épülő szeretetteljes viszony kialakítása az iskola minden munkaterületén



bizalom, őszinteség,



empátia és rugalmasság



a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes alakítása (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása)



sokoldalú esztétikai érdeklődés



a külső környezet értékeinek megbecsülése, környezettudatos magatartás

1.4.1. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos kiemelt feladataink  





A különféle tanulói közösségek megszervezése nevelői irányítása: az iskolai élethez, a tanórákhoz, a tanórán kívüli tevékenységekhez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek tudatos, tervszerű fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: a tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a tanulók fejlődéséhez, az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása: a tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a tanulókban, hogy nevelői segítséggel tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: a tanulói közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, tanulók aktív 11



részvételre ösztönzése a közösség által szervezett tevékenységekben, a közösségi együttéléshez szükséges magatartás és viselkedési formák elsajátítása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: a tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

1.4.2. A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok                   

A közösségek fejlődésének folyamatos követése A meglévő iskolai hagyományok ápolása és kialakítása A tanulói együttműködésre épülő feladatok, közös tevékenységek csoporton, osztályon belül Projektek, házi versenyek, bajnokságok szervezése Sport vagy kulturális kapcsolat kialakítása más iskolák diákjaival Külkapcsolatok, partnerkapcsolatok építése, ápolása, kiterjesztése A környezetvédelemhez és az egészséges életmódhoz kapcsolódó világnapok alkalmából műsorok, kiállítások szervezése Bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba Szociális és jótékonysági akciók felkarolása Diákkörök működtetése A nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése Zene, képzőművészeti és irodalmi programok szervezése az iskolában és az iskolán kívül Csoportos, kiscsoportos tevékenységek, programok, beszélgetések Közösségi tulajdonságok (segítőkészség, barátság, bajtársiasság) fejlesztése, a tanulók egymáshoz való viszonyának, a megfelelő tanár-diák kapcsolat kialakulásának elősegítése A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való alkalmazása Gyermek- és felnőtt példaképek bemutatása, követésre való ösztönzés A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet kialakítása és ápolása A beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség fejlesztése Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek megismertetése, megbecsülése, tisztelete

1.4.3. A tanítási órák és egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai  



Identitástudat fejlesztése: az iskolai, városi, nemzeti, európai hagyományok ápolása (iskolai, városi, nemzeti ünnepek méltó, színvonalas, változatos megünneplése, követendő példák felmutatása) Kapcsolatépítés: közösségi tulajdonságok (az emberi méltóság tisztelete, segítőkészség, barátság, viták kulturált elrendezése) a tanulók egymáshoz való viszonyának, a korrekt emberi (tanár-diák, diák-diák, fiú-lány) kapcsolatok kialakulásának elősegítése, fejlesztése, sport vagy kulturális kapcsolat kialakítása más iskolák diákjaival, külkapcsolatok és partnerkapcsolatok ápolása Alkalmazkodó készség fejlesztése: felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet kialakítása és ápolása, a társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, területein való közreműködés 12



 

A szociális érzékenység fejlesztése: az idős, a beteg, a sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadás és segítőkészség kialakítása az egészséges társadalom egyik fontos feladata. (pl. a közösségi szolgálat, a szociális és jótékonysági akciók felkarolása) Együttműködési gyakorlatok: bekapcsolódás környezetvédelmi akciókba, házi versenyek szervezése, projektek szervezése, csoportos, kiscsoportos beszélgetések, viták, diákkörök működtetése A közösségek fejlődésének nyomon követése, az esetleges torzulások korrekciója

1.4.4. A közösségi szolgálat közösségnevelő szerepe „Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása…” (Nkt. 6. §) A NAT a közösségi szolgálat céljait, tartalmi elemeit írja elő, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névadásáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (133. §-a) szabályozza a közösségi szolgálat megszervezésének részleteit. A közösségi szolgálat pedagógiai célja eszerint:  a diákok személyes és szociális kompetenciáinak fejlesztése  egyéni felelősségérzetük erősítése  csapatmunkára való felkészítés  a helyi közösséghez tartozás tudatának, a felelős állampolgári magatartás kialakításának erősítése  az eltérő élethelyzetű, testi, szellemi adottságú emberek, idősek elfogadásának segítése  segíti a tudatos tervezés-szervezés és önértékelés megvalósítását  lelki és szellemi többletet ad  fejleszti a kommunikációs készségeket A közösségi szolgálat tevékenységi területei:  egészségügy  szociális és jótékonysági terület  mentálhigiénés tevékenység  oktatási és sport tevékenység  kulturális tevékenység  környezet-, természet-, állatvédelem  katasztrófavédelem  óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, idős emberekkel közös sport- és szabadidős tevékenység Teljesítése anyagi érdektől függetlenül, szervezett keretek között, egyéni vagy csoportos formában, tanítási időn kívül összesen 50 munkaórában (50x60 perc) végzett tevékenység. A közösségi szolgálatot a 2016-tól érettségizők tanulmányaik 9–11. évfolyamán – lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva – kötelesek végezni. A sajátos nevelési igényű tanuló a közösségi szolgálat teljesítése alól felmentést kaphat. Az iskola feladatai:    

iskolai keretekben történő közösségi munka megszervezése fogadószervezet, intézmény felkutatása, együttműködési szerződés megkötése a tanulók tájékoztatása a lehetőségekről meggyőzésük a feladat elvégzésének értékes és hasznos voltáról 13



felkészítésük a tevékenység elvégzésére, a tanulókat fogadó szervezettel értékeli a tevékenységet dokumentálás, azaz jelentkeztetés, ellenőrzés, igazolás kiadása a teljesítésről, megőrzés az iskolai dokumentumokban



1.4.5. A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési lehetőségei  

Az önkormányzás képességének fejlesztése: a diákönkormányzat munkájában való együttműködés, részvétel a diákönkormányzati nap programjának szervezésében a tanulói ügyekben történő véleménynyilvánítás, felelősségvállalás a társak tevékenységéért a közösségi ügyekben, rendezvényeken

1.4.6. A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai  

Közös élményszerzés: sport, zenei, képzőművészeti és irodalmi programokon való részvétel, kiállítások szervezése az iskolában és az iskolán kívül. versenyeken, vetélkedőkön, bajnokságokban, alkotó pályázatokon való csoportos részvétel

1.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1. A pedagógusok feladatai A pedagógus nem csupán oktat és nevel, de a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottja is, aki munkáját az érvényes jogszabályok és intézményi szabályzatok szerint látja el. Ennek megfelelően:  részt vesz az intézmény pedagógiai programjának létrehozásában és megvalósításában  a pedagógiai program kidolgozása és végrehajtása során együttműködik az intézmény alkalmazottjaival és diákjaival  részt vesz szakmai munkaközössége tervező munkájában és a feladatok végrehajtásában  tanmenetében megtervezi éves és tanórai tevékenységét és azok maradéktalan végrehajtására törekszik, rendszeresen értékeli a tanulókat  pontosan és naprakészen ellátja a tanóráival kapcsolatos adminisztratív teendőket: vezeti a napló, elektronikus napló csoportnapló haladási, osztályzási és hiányzási nyilvántartását, adminisztrációja alapján elszámol munkaidőkerete felhasználásával  minőségi munkát végez, tanítványait, munkatársait is erre ösztönzi, törekszik iskolája jó hírnevének megőrzésére és erősítésére  beosztás szerint ellátja ügyeleti feladatait, védi az intézmény belső rendjét, kollégái és diákjai testi épségét és egészségét  megbízás alapján felvételi, érettségi előkészítő tanfolyamot, szakkört, felzárkóztató foglalkozást vezet, tehetséggondozást végez  az iskolai ünnepségek és egyéb rendezvények sikeres lebonyolításában közreműködik,  megbízás alapján részt vesz az intézmény vizsgáztatási feladataiban (felvételi vizsga, belső vizsgák, érettségi és szakmai vizsga, vizsga- és verseny-ügyeletek),  ha gyakornok, kikéri mentora tanácsait  ha kijelölt mentor, segíti a felelősségére bízottak munkavégzését

14

  

jogszabályi előírásoknak megfelelően teljesíti a munkájához szükséges szakmaipedagógiai továbbképzéseket, önképzéssel is törekszik munkája minél színvonalasabb ellátására óvja az iskola épületét és eszközeit, ügyel környezete tisztaságára, a rábízott iskolai eszközök leltározásában közreműködik rendszeres feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

1.5.2. Az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnökre fokozott felelősség hárul a rábízott osztály erkölcsi-, közösségi-, hazafias-, esztétikai-, érzelmi-, értelmi-, testi- és egészségnevelésében, az osztály, a pedagógusok, a szülők és az intézményvezetés közötti információáramlás megszervezésében. Az osztályfőnök elsődleges feladatai közé tartozik az osztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az osztályfőnök személyes felelőssége egy olyan – az iskolai elvárásokhoz igazodó – értékrend kialakítása és elfogadtatása, amely szerint az osztályába járó tanulók egészséges lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Az osztályfőnök feladatai a fentieket is figyelembe véve:  tanmenetében megtervezi és ellátja az osztályfőnöki órákat,  tanév elején (és közben is) szervezési feladatokat (adatgyűjtés, névsor összeállítása, ellenőrzők kiosztása, házirend, órarend ismertetése, szülői munkaközösség kialakítása) lát el  munka-, baleset- és tűzvédelmi védelmi oktatást tart, amelyet dokumentál  tájékoztatja a tanulókat intézményen belüli feladataikról  kijelöli a heteseket  segíti a diákönkormányzat kialakítását, működését  figyelemmel kíséri az osztály előmenetelét, amelyről rendszeres tájékoztatja a szülőket és az iskolavezetést  adminisztratív tevékenysége során vezeti a tanulók törzslapjait, bizonyítványát, összesíti és lezárja a napló (elektronikus napló) hiányzási és egyéb statisztikai adatait  szükség esetén értesítéseket küld a szülőknek a hiányzásokról és azok várható következményeiről, illetve értesítéseket küld a jogszabályban előírt hatóságoknak  a szaktanárokkal együttműködve orientálja a tanulók fakultációs választásait, a tehetséggondozást és a továbbtanulás irányait  dokumentálja a tanulók közösségi szolgálatának teljesítését, ösztönzi őket annak végzésére  az iskolavezetésnek statisztikai adatokat szolgáltat  vezeti a tanév helyi rendjében meghatározott szülői értekezleteket, szükség esetén rendkívüli szülői értekezletet hív össze  igyekszik megismerni a tanulók családi és szociális hátterét, szükség esetén a tanulókkal egyénileg is foglakozik  ellátja az osztály ifjúságvédelmi feladatait, a felelősségére bízott osztály érintett tanulóinak ügyeiben kapcsolatot tart a családsegítő szolgálattal  a nevelési problémák megoldására esetenként igénybe veszi az iskolapszichológus, fejlesztő pedagógus segítségét.  felelősséget vállal a tanterem rendjének, felszerelésének állapotáért, tanulóival közreműködik szépítésében  osztályát irányítva részt vesz osztály, évfolyam és iskolai szintű ünnepségek, rendezvények, kirándulások, mozi, színház-, hangverseny-látogatás megszervezésében és lebonyolításában 15



kimutatást vezet az osztálya tanulói által végzett közösségi szolgálat teljesítéséről

1.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A nevelő-oktató munka eredményességének biztosítása legfontosabb feladatunk. Intézményünk pedagógusainak kiemelt figyelmét igényli a tehetségekkel való foglakozás mellett, a sajátos nevelési igényük miatt tanulási kudarcnak kitett és beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók segítése. 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A pedagógus hivatásából eredő kötelessége a személyre szóló figyelem, a felismert tehetség gondozása, a képességek kibontakoztatása. Minden pedagógus ismerje meg azokat a személyiségjegyeket, amelyekről a tehetséges tanuló felismerhető:  Kiemelkedő szellemi képességek. A tehetséges tanulók sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, szokatlan kifejezéseket használnak, beszédük folyamatos, kifejező.  Magas szintű általános értelmi képesség: lényegmegragadó képesség, elemző gondolkodás, a szintetizáló képesség jobb az átlagosnál. A tényeket gyorsan megjegyzik, gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat, keresik a jelenségek hasonlóságait, összefüggéseit.  A megnyilvánulás eredetisége: a probléma-feldolgozás egyedi módja, a kifejezés tartalmának és formájának újszerűsége, új módszerek alkalmazása. A bonyolult dolgokat a megértés érdekében áttekinthető egységekre bontják szét, kritikusan gondolkodnak, sokat kérdeznek, véleményüket nem rejtik véka alá, felvállalják a konfliktust.  Mozgáskultúra: fizikai állóképesség, gyorsaság, helyzetfelismerés, kitartás, szabályozott mozdulatok, átlagosnál jobb teljesítmény az adott területen. A tehetség több területen is megnyilvánulhat:  Tudományos tehetség: a természettudományi vagy a társadalomtudományi tárgyak elsajátításában, művelésében kiemelkedő teljesítményt nyújt.  Vezetői tehetség: kiemelkedően képes irányítani csoportokat, közösségeket.  Pszicho-motorikus tehetség: sportban, táncban, mozgáskultúrában nyújt kiemelkedőt.  Művészi tehetség: képző- vagy zeneművészet területén, ill. előadóművészként nyújt kiemelkedőt. A tehetséggondozás módszerei:  A tehetségek kiválogatása, külön csoportban való oktatása  A tanítási órán külön feladatokat kapnak, tanórán kívüli tevékenységbe bevonjuk őket (szakkör)  Versenyre való felkészítés (OSZTV, SZÉTV, SZKT, városi, megyei, kollégiumi versenyek)  Versenyek szervezése  A Pedagógiai Intézet vagy más intézmények, sportegyesületek tehetséggondozó foglakozásainak támogatása  Tanórán kisebb csoportokban végezhető differenciált feladatok kiadása.  Iskolai belső versenyek szervezése  Szakkörök szervezése, rendszeres irányított munka  Rendezvények az egyéb képességek bemutatására (pl. színjátszó, tánc, énekkar, hangszer) 16

    

A pályaválasztás kiemelt segítése, a lehetőségek ismertetése Pályázati lehetőségek ismertetése a hátrányos anyagi helyzetű diákok segítésére A számítógéppark legyen hozzáférhető Legyen lehetőség egyéni tanulásra, kutatásra (internet, oktatóprogramok beszerzése) A tehetséges gyerek gyenge oldalának fejlesztése. Csaknem minden tehetséges gyereknél van ilyen, s ez akadályozhatja az erős oldal kibontakozását, például alacsony önértékelés, biztonságérzet hiánya stb.  Megfelelő „légkör” megteremtése: kiegyensúlyozott társas kapcsolatok pedagógusokkal, fejlesztő szakemberekkel és a társakkal  Iskolai Tehetségpont lehetőség szerinti kialakítása A tehetséget gondozó tanárral szembeni követelmények:  a tehetséges gyermek természetének és igényeinek ismerete  az oktatás új fejleményeinek ismerete  a tanított tantárgy, ismeretanyag magas szintű ismerete  rugalmas gondolkodás  elegendő energia, motiváció  különleges oktatási módszerek ismerete 1.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program „25. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd," (Nkt. 4. § ) Az iskolai képzés teljes időtartama alatt arra kell törekedni, hogy a sajátos nevelési igényű tanuló személyisége a képzés végére minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva, kiegyensúlyozott, boldog életet élni. Mindehhez olyan iskolai légkört kell megteremteni, amelyben mind a tanuló, mind a felnőtt jól érzi magát, ahol az emberi és társas kapcsolatok a kölcsönös tiszteleten alapulnak, ahol minden tanuló teljes értékű emberként élheti meg önmagát, a másságot is elfogadva. Mindezek megvalósulása érdekében a következő pedagógiai elvek megvalósítására törekszünk:  a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése gyógypedagógiai eszközökkel, különböző terápiás eljárásokkal  a tanulók egyéni képességeinek eltérő fejlődési ütemének figyelembe vétele, az oktatás és nevelés folyamatában  egységes nevelési elvárásokkal a követelmények biztonságossá tétele  megfelelő támasz és segítség nyújtása a tanulási folyamatokban  speciális nevelési szükségletek kielégítése a nevelés-oktatás minden területén Az iskolában folyó nevelő-oktató munka legfontosabb céljai:  a sajátos nevelési igényű tanulók sokoldalú fejlesztése, a hiányosan működő pszichés funkciók terápiás jellegű korrekciójával  a differenciált egyéni szükségletekhez igazodó felzárkóztatás, a habilitációs és rehabilitációs eljárás adta lehetőségekkel  az általános műveltség megalapozása 17



az életkor és az osztályfok figyelembe vételével

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka legfontosabb feladatai:  a képességek fejlesztése, a megismerő funkciók egyénre szabott terápiás jellegű korrekciójával  az ismeretek tartalmának, mélységének mindenkori aktualizálása, az egyéni haladási tempónak megfelelően  egyéni fejlesztési tervek készítése, a tanulók fejlődésének folyamatos dokumentálása  a fejlesztési szakaszoknak megfelelően a diagnosztikus eljárások kidolgozása  segítenünk kell a diákoknak észrevenni és értékelni a jót, mellőzni, felismerni a rosszat A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a következő pedagógiai eljárásokra és tevékenységekre helyezzük a hangsúlyt:  az egyéni haladási ütemre építkező és az ahhoz igazodó tanórai tanulás megszervezése,  a sérülés-specifikus felzárkóztatási lehetőség biztosítása a habilitációs, rehabilitációs órák keretében  az életviteli gondok, nevelési problémák, nehézségek oldásának segítése A tanulók részképességeinek a fejlődése érdekében fejlesztőpedagógus segíti a tanulók munkáját. Ha szükséges, tanórán kívül is szervezünk számukra fejlesztőfoglalkozásokat, egyéni vagy kiscsoportos formában. 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Az elmúlt években ezeknek a diákoknak a számaránya a mi iskolánkban is jelentős módon emelkedik. Minden pedagógusnak tisztában kell lennie azzal, hogy a beilleszkedési és magatartási nehézségek megjelenése biztos jele annak, hogy tanítványunk valamiféle szociális problémával, családi bizonytalansággal, életviteli nehézséggel küzd, és ez rányomja bélyegét mindennapi viselkedésére. A magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő diákok nem tudatosan akarnak nehézségeket okozni maguknak, szüleiknek és tanáraiknak, hanem családi és szociális körülményeik, ebből gyakorta következő szülői elhanyagolásuk vezet azokhoz a személyiségükben bekövetkező változásokhoz, amelyek a jelenségeket előidézik. Ezért a beilleszkedési és magatartási nehézségeket mutató tanítványokhoz sohasem haraggal, hanem inkább figyelemmel fordulunk. Biztosítanunk kell számukra a kapaszkodót, hogy családi, szociális problémákban, esetleg már a személyiség nem megfelelő fejlettségében, a családi és létbizonytalanságban rejlő gondok megoldási útján megindulhassanak. Ehhez az iskola minden pedagógusának érzékeny odafigyelésére, előítélet-mentes pedagógusi személyiségére szükség van, mindenekelőtt azonban az osztályfőnökök kötelessége a problémákkal küzdő személyiség felismerése, az osztályban tanító pedagógusok diszkrét informálása. Nem mellőzhető a felismert esetekben a problémák négyszemközti megbeszélése, az elvárások és a pedagógusi tanácsok világos megfogalmazása. Feltétlenül igénybe vesszük ezekben az esetekben a pedagógiai munkánkat segítő mentálhigiénés szakember, valamint – szükség esetén – az osztályfőnök szakmai támogatását. Azokban az esetekben, ahol tanítványunk szociális létbizonytalanságban van, kérni kell az illetékes önkormányzat segítségét. Intézményünk – évek óta – küzdelmet folytat azért, hogy a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező diákok közötti különbségek csökkenjenek. Mivel a társadalmi gazdasági háttér befolyásolására sem eszközünk nincs, sem jogosítványunk, 18

ezért ezek a hátrányok – az iskola erőfeszítései ellenére – egyre inkább konzerválódnak, sőt olykor növekszenek. Az iskola minden tanára, oktatója, de kiemelten az iskolai mentálhigiénikus, valamint az osztályfőnök végzi ezt a tevékenységet. A nevelés e területének legfontosabb munkaformái és tevékenységei a következők:  

     

A tanulók családi körülményeinek megismerése szociológiai felmérés, egyéni beszélgetés alkalmával Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember A jelenség felismerése, diagnosztizálása szakember feladata. A szakintézmények (gyermekpszichiátria, nevelési tanácsadó) segítségét kérni a probléma felmerülése esetén Felelős: osztályfőnök, pszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember Szoros kapcsolat a szakintézményekkel A pedagógusok, a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése Egyéni bánásmóddal történő hátránykompenzáció Rendszeres esetmegbeszélések Pedagógusok, szülők, diákok személyes kapcsolatainak fejlesztése Fejlesztő, felzárkóztató foglalkozások

1.6.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Az ifjúságvédelem, a tanulók emberi méltóságának védelme az egész nevelőtestület feladata, minden pedagógusé, aki napi munkája során a gyermekkel kapcsolatba kerül. (Kiemelt szerep jut ebben az osztályfőnöknek.) Az igazgató az intézményben – a tanórán kívüli munkaidő kötelezettsége terhére – ifjúságvédelmi feladatokkal bízhat meg. Az iskolának védenie kell a gyermeket a bántalmazással szemben. A bántalmazás lehet fizikai, szexuális vagy lelki erőszak. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek és bánásmódnak. Védeni kell a gyermeket az elhanyagolástól, korának megfelelő felügyelet nélkül hagyásától, a gondozás elmulasztásától vagy hiányosságától, őt veszélyeztető káros hatásoktól. Ifjúságvédelmi munkát segítő szakemberek, az általuk végzett tevékenységek:  Iskolaorvos, ifjúsági védőnő: o kötelező szűrővizsgálatok o osztályfőnöki óra megtartása az osztályfőnök által kért egészségügyi témában o egyéni tanácsadás diákoknak, szülőknek  Osztályfőnök: o a veszélyeztettt diákok és veszélyek feltérképezése o az érintett tanulókkal való kapcsolattartás o pályázati programok figyelése, megírása, szervezése, lebonyolítása o személyes beszélgetés a tanulókkal, szülőkkel o a végzett munka dokumentálása az adatvédelmi szabályoknak megfelelően o külső kapcsolattartás: gyermekjóléti szolgálatok, rendőrség, gyámhatóság  Iskolai pszichológus: o osztályfőnöki órák tartása az osztályfőnökökkel egyeztetett témában, időpontban o tanítás után kiscsoportos foglalkozás előre elkészített tematika alapján o pszichológiai tanácsadás diákoknak, szülőknek  Diákönkormányzatot segítő pedagógus o részt vesz az érintettek feltérképezésében o érdekképviseletet lát el, diáksegítőket toboroz 19



Osztályfőnöki munkaközösség vezetője o az osztályfőnökök ifjúságvédelmi munkáját koordinálja A fenti szakemberek egymással együttműködve végzik az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat, pályázati programok megvalósítását. Tevékenységüket az osztályfőnöki munkaközösség vezetője fogja össze, szervezi és irányítja. Az iskolavezetés segíti, támogatja, és elismeri az általuk végzett megelőző munkát. 1.6.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A Gyvt. 67/A. § (1) az alábbiak szerint határozza meg a hátrányos, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek fogalmát: „Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll: a) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról - önkéntes nyilatkozata alapján - megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, b) a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy, c) a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek. (2) Halmozottan hátrányos helyzetű a) az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll, b) a nevelésbe vett gyermek,” A veszélyeztetettség a fenti jogszabály 8. §-ának n) pontjában: „olyan - a gyermek vagy más személy által tanúsított - magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza.” Szociális hátrányok felismerésének legfőbb, de nem kizárólagos eszköze a szociológiai felmérés, adatgyűjtés, személyes beszélgetés. Felelős: valamennyi pedagógus, iskolapszichológus, iskolai mentálhigiénés szakember, osztályfőnök. Az iskola jellegéből és működési körülményeiből adódóan sok a hátrányos helyzetű tanuló. A szociálisan hátrányos helyzetű tanulók segítése érdekében az alábbi eljárásokat alkalmazza nevelőtestületünk:  Az osztályfőnökök ismerjék meg a tanulók szociális helyzetét még az első év elején.  Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetben lévő tanulókra. Helyzetük felismerését a velünk legszorosabb kapcsolatban lévő általános iskolákkal való együttműködéssel segítjük. 20



Egyéni elbeszélgetésekkel, a szülőkkel való találkozásokkal segítjük a tanulók beilleszkedését a közösségbe.  A problematikus esetekben szakember (mentálhigiénés szakember, pszichológus) segítségét vesszük igénybe.  Az iskolaorvos, a védőnő és az osztályfőnök együttműködnek a problémák megoldásában. Az együttműködés módját az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. A segítő programok:  Pedagógusok – diákok – szülők személyes kapcsolatai  Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése  Esélyteremtő pályázatok  Egyéni fejlesztés  Drog- és bűnmegelőzési programok szervezése  Felvilágosítás a szociális juttatások lehetőségéről  Pályázatok figyelése, az azokon való részvétel segítése  Tankönyvtámogatás, tartós tankönyvek, étkezési támogatás lehetőségeinek biztosítása  Továbbtanulás irányítása, segítése  Védő közösségi háló kiépítésének segítése (egyesületek, egyházak, civil szervezetek, önképző körök stb.)  Az iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése  A veszélyeztetett tanulók kollégiumi elhelyezése

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákok többségét vagy jelentős részét érintő információk közlésére illetve cséréjére a következő fórumokat működteti az iskola illetve a diákönkormányzat: 1.7.1. Iskolagyűlés A diákokat az intézményvezetés és a nevelőtestület rendszeresen tájékoztatja az iskolával kapcsolatos eseményekről, eredményekről, tervekről. A tájékoztatás elsődleges formája az iskolagyűlés, illetve az iskolarádió. 1.7.2. Diákközgyűlés A diákönkormányzat kezdeményezésére évente kötelezően összehívandó fórum, ahol a diákönkormányzat a tanulók jelentős részét vagy egészét érintő problémákat, panaszokat vethet fel, azokra választ kérhet. A diákközgyűlés az a legmagasabb fórum, amelyen az intézmény tanulói és diákönkormányzata minden olyan problémát felvethetnek, amely a tanulói jogok érvényesülésével akár az intézményen belül, akár a jogi szabályozásban sérelmet, feszültséget, méltánytalanságot okoz.

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Az iskola kapcsolatait a szervezeti és működési szabályzat, a házirend és a pedagógiai program együttesen szabályozza. Elsődleges felelősei és a kapcsolattartás végrehajtói az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a kollégiumvezető, a munkaközösség-vezetők és az osztályfőnökök.

21

1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A diákok személyét érintő problémákkal elsődlegesen az osztályfőnök és a szaktanárok foglalkoznak. A kapcsolattartás főbb formái:  mindennapi érintkezés a tanítási órákon, az órák közti szünetekben a tanítás előtt és után  a diákok tanárukat személyesen megkereshetik javaslataikkal és egyéni gondjaikkal  az diákönkormányzat javaslatokkal élhet, véleményt nyilváníthat a diákság ügyeiben  információkat kérhetnek tanáraiktól és az iskola vezetőitől  honlapunkon tájékozódhatnak programokról, órarendről, iskolai dokumentumokról  iskolagyűlésen, kollégiumgyűlésen évfolyamgyűlésen, osztálygyűlésen vehetnek részt  e-mailben, levélben érdeklődve választ kaphatnak a kérdéseikre 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Iskolánk a szülőkkel való együttműködést a nevelésben mindennél fontosabbnak tartja. Ennek érdekében változatos formákban és eszközöket alkalmazva törekszik a kapcsolat fenntartására. Eljárás, eszköz, forma:  iskolai honlap, ahol a szülő tájékozódhat az órarendről, az iskola működését érintő legfontosabb dokumentumokról és programokról  ellenőrző könyv, bizonyítvány, amelynek segítségével tájékoztatjuk a szülőt  alkalmankénti telefonos kapcsolat a szülő és az osztályfőnök között  a szülői fogadó napok félévente  jól előkészített szülői értekezlet  szükség esetén a szülő behívása, vagy családlátogatás szervezése, értesítések kiküldése  szülői szervezet, a szülők képviselőjének részvétele az intézményi tanács munkájában  jelenleg a digitális napló, ahonnan a szülő a tanuló előmenetelét, hiányzásait, iskolai munkáját követni tudja  nevelési problémák megoldását segítő szakirodalom ajánlása, átadása 1.8.3. A partnerekkel való kapcsolattartás Az iskola változatos formákban (telefonon, levélben, e-mail-ben, személyesen, értekezleteken, konferenciákon, stb.) rendszeresen kapcsolatot tart az alábbi partnereivel:  Klebelsberg Intézményfenntartó Központ  Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara  külső gyakorlati képzőhelyek  pedagógiai szakszolgálat  intézményi tanács  szülői szervezet  „A Tanulók Kiemelkedő Munkájáért Alapítvány” Kuratóriuma  Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata  Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal  Borsod-Abaúj Zemplén Megyei Kormányhivatal  Oktatási Hivatal  a megye járási hivatalai, gyámhivatalai, családsegítő szolgálatai 22

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója osztályozó, vagy különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. 1.9.2. A vizsgák legfontosabb szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályozásáról az Mr. 64-73. § rendelkezik. Helyben szabályozandók a vizsga részei, követelményei és az értékelés. A tanulmányok alatti vizsgákat az iskolában, vagy külön kérésre a Kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottság előtt lehet tenni. (Félévi, tanév végi osztályzás esetén a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik munkanapig, míg javítóvizsga esetén a bizonyítvány átvételét követő tizenöt munkanapon belül kérheti a tanuló, hogy független vizsgabizottság előtt vizsgázzon. A kérelmet az iskola igazgatója továbbítja a Kormányhivatalhoz.) A független vizsgabizottság előtti vizsgáért vizsgadíjat kell fizetni. „A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. (Mr. 64. §)” Az iskolában a vizsgák az igazgató által megbízott vizsgabizottság előtt zajlanak. A vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgák a tantárgy érettségi, illetve szakmai vizsgához hasonlóan írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati vizsgarészekből állhatnak. Az egyes tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit a helyi tanterv tartalmazza. A vizsga reggel 8 óra előtt nem kezdhető és 17 óra után nem folytatható. (Kivétel a művészeti vizsga, amely 20 óráig tarthat.) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha: a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) mulasztásai miatt a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. 23

A vizsgázó pótló vizsgát tehet az igazgató által meghatározott vizsganapon, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató engedélyezheti, hogy a vizsgázó a pótló vizsgát az adott vizsganapon tegye le, ha ennek a feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha: a) tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. „A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra az iskola munkatervében tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát – az e szabályzatban meghatározottak szerint – független vizsgabizottság előtt, vagy az iskolában lehet tenni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az előzőekben meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben az iskolában foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni.” (Mr. 65. §) Vizsgakövetelmények: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika: írásbeli (elégséges szintje 30%), elégtelen írásbeli esetén szóbeli. Ha az írásbeli vizsgán elért pontszám kevesebb mint az elérhető pontszám 12%-a, a vizsgabizottság dönthet úgy, hogy nem engedélyezi a szóbeli vizsgarészt. Testnevelés, informatika, szakmai gyakorlat: gyakorlati vizsga, egyéb tantárgyak: szóbeli. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, 24

b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett – kérelemre – szóbeli vizsgát tehet. 1.9.3. Az értékelés rendje „A pedagógus … kötelessége különösen, hogy… a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel, vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodva értékelje a tanulók munkáját.”.(Nkt. 62. §. (1) bekezdés j) pont) Az értékelés iskolánkban alkalmazott formái:  

írásbeli értékelés (dolgozat, feladatlap kitöltése, projektmunka, vizsgadolgozat) szóbeli értékelés (felelet, órai munka, beszámoló, kiselőadás, prezentáció, vizsgafelelet)  gyakorlati értékelés (rajz, terv, munkadarab elkészítése, ének, tánc, informatikai vagy sportteljesítmény, vizsgamunka) A pedagógus a tanuló értékeléséről a szerzett érdemjegyeknek a naplóba, a digitális naplóba, illetve az ellenőrző könyvbe történő rendszeres beírásával köteles a szülőt, gondviselőt tájékoztatni. Félévkor a szülőt érdemjegyekkel tájékoztatjuk a tanuló tantárgyankénti előrehaladásáról, tanév végén a nevelőtestület döntést hoz a tanuló továbbhaladásáról is. Az általánosan képző szakaszban osztályozható a tanuló, ha  heti egy órás tantárgynál legalább kettő, több órás tantárgynál legalább a tantárgy heti óraszámának megfelelő számú érdemjegye van  hiányzásai nem haladták meg a 250 tanítási órát  igazolatlan hiányzása a 20 tanítási órát  egy tantárgyból nem haladták meg az éves tanítási órák 30%-át A szakképzés időszakában osztályozható a tanuló, ha  a tanuló elegendő érdemjeggyel rendelkezik  hiányzásai nem haladták meg a 250 tanítási órát  igazolatlan hiányzása nem haladta meg a 20 tanítási órát  egy tantárgyból nem haladták meg az éves tanítási órák 30%-át Szakmai gyakorlatból osztályozható a tanuló, ha:  elegendő érdemjeggyel rendelkezik  gyakorlati hiányzása nem haladta meg az éves gyakorlati óraszám 20 %-át „Elégséges” érdemjegy feltétele a tantárgyi követelmények alapján összeállított feladatok legalább 30 %-os szinten való teljesítése. A félévi, illetve év végi osztályzat „elégséges”, ha az érdemjegyek súlyozott átlaga legalább 1,6 (témazáró dolgozatra adott érdemjegyet kétszeres súllyal számoljuk). Indokolt esetben az osztályzat megállapításánál a tanuló javára el lehet térni. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha minden tantárgyból legalább „elégséges” tanév végi osztályzatot szerzett. Ha a tanuló a tanév végén valamely (legfeljebb három) tantárgyból „elégtelen” osztályzatot szerez, akkor a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát köteles tenni. A modulrendszerű szakmai képzés során a tananyagelemeket tantárgyasítottuk. 25

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai 1.10.1. A tanuló átvétele más iskolából A tanuló átvételét egyéni kérelem alapján született határozatban bíráljuk el. Az átvétel feltételeként a tanulmányok sikeres folytatásához – szükség estén – az átvett tanuló részére határozott időpontig teljesítendő osztályozó vagy különbözeti vizsgát írunk elő. 1.10.2. A tanuló átvétele azonos szintű képzés más szakmacsoportjára, ágazatára, szakmájára Iskolánk átjárhatóságának biztosítására lehetőséget adunk a szakmájában sikertelen, vagy más okból váltásra kényszerülő tanulónak, hogy iskolánk azonos szintű képzésében folytassa tanulmányait. Az ilyen belső átvételt minden konkrét esetben, a tanuló, illetve gondviselője kérésére egyedi határozattal – szükség esetén különbözeti vizsgát és a hiányzó gyakorlat pótlását előírva – az iskola igazgatója engedélyezi. 1.10.3. A tanuló átvétele a képzés más szintjére Támogatjuk a tehetséges, jó képességű, szorgalmas tanulók esetében a szakiskolából a szakközépiskolába való átmenetet. Segítjük az iskolán belüli tanulmányok folytatását abban az esetben is, ha a tanuló a magasabb követelményeknek nem tud megfelelni, vagy egészségügyi okból kíván más képzést választani. A szakközépiskolában eredménytelen tanulók részére felajánljuk a tanulmányok szakiskolai folytatásának lehetőségét. Az ilyen belső átvételt minden konkrét esetben, a tanuló, illetve gondviselője kérésére egyedi határozattal az iskola igazgatója engedélyezi. Az iskola biztosítja a köznevelési tanulmányok folytatását azok részére is, akik a nem megfelelő sporttevékenység vagy nem megfelelő sportbéli fejlődés miatt a köznevelési típusú sportiskolai nevelés-oktatásban nem vehetnek részt.

1.11. A felvételi eljárás különös szabályai A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendjét és felvételi eljárását a Mr. 27-47. §-a, a kollégiumi felvételt a Mr. 48. §-a, az időpontokat és teendőket a tanév mindenkori rendje szabályozza. 1.11.1. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei Általános felvételi eljárás elvei és a felvételi eredmény megállapítása A 9. évfolyamra jelentkezők rangsorolása az általános iskolai tanulmányi eredmények alapján történik. Azon tanulók esetében, akik a felvételinél számított tantárgyak valamelyikéből 8. évfolyamon félévkor elégtelen osztályzatot kaptak, az igazgató dönthet úgy is, hogy felvételi kérelmük elutasításra kerül, vagy az iskolai rangsor végén szerepeltetjük őket. Az iskolai felvételről szóló döntést – a jelentkezők számának figyelembevételével – az igazgató hozza meg. A döntés ellen – az arra jogosult – az intézmény fenntartójához fordulhat jogorvoslati kérelemmel. A művészeti és a sport tanulmányi területekre jelentkezők esetén a felvétel kiegészítő feltétele az eredményes képesség- és készségmérés. Aki a mérésen “nem megfelelt” minősítést kap, annak a felvételi kérelmét elutasítjuk. Ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye pályaalkalmassági követelményeket ír elő, akkor a “nem megfelelt” minősítést kapó jelentkező felvételi kérelmét elutasítjuk. A “megfelelt” minősítés a továbbiakban nem játszik szerepet a rangsorolásban. 26

A köznevelési típusú sportiskolai képzésbe az a tanuló vehető fel, aki megfelel a sportegészségügyi alkalmassági és fizikai képesség felmérési vizsgálat követelményeinek és – a sportágválasztás után – a sportági szakszövetség ajánlásával rendelkezik. Pontszámítás: A művészeti és a sport tanulmányi területek kivételével: Az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 60 pont. A vegyi anyagokkal dolgozó kozmetikus és fodrász tanulók, valamint a sport ágazati képzésben résztvevő tanulók felvehetőségüket bizonyító orvosi alkalmassági vizsgálaton vesznek részt. A művészeti és a sport tanulmányi területek esetén:  képző- és iparművészeti ágazat: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, rajz (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 70 pont.  táncos képzés: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, testnevelés (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 70 pont.  sport ágazat: az általános iskola 7. évfolyamának év végi és a 8. évfolyam félévi osztályzatainak összege a következő tantárgyakból: magyar nyelv, magyar irodalom (vagy magyar nyelv és irodalom 2-szeres súllyal), történelem, idegen nyelv, matematika, testnevelés (2-szeres súllyal), biológia (2-szeres súllyal). A maximális pontszám 90 pont. Amennyiben az SNI tanulónak valamelyik felvételi tárgyból nincs osztályzata, abban az esetben pontszámát a nem SNI tanulók maximális pontszámához viszonyítva, arányosítás útján állapítjuk meg. Felvételi rangsor megállapítása: A rangsort a pontszám alapján állítjuk össze. A rangsorolás során az azonos pontszámot elérő tanulók közül az alábbi sorrend szerint előnyben kell részesíteni azt a tanulót, 1. akinek halmozottan hátrányos helyzete ismert 2. akinek hátrányos helyzete ismert, 3. azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye Miskolcon található, 4. akinek különleges helyzete ezt indokolja (A különleges helyzetet a tanuló a felvételi jegyzék összeállítását megelőzően igazolhatja.): a) akinek testvére szintén az iskola tanulója, b) akinek testvére tanulója volt az iskolának, c) akinek szülője az iskola dolgozója. Ha a fentiek alapján sem sikerül a rangsort egyértelműen megállapítani, az azonos pontszámú tanulók sorrendjét sorsolással döntjük el. 1.11.2. A művészeti tanulmányi terület felvételi eljárása A képesség- és készségmérés külön szabályait az érintett munkaközösségek állapítják meg minden tanév október 1-jéig, ezt követően feltesszük az iskola honlapjára.

27

1.11.3. Az érettségi utáni szakképzés Amennyiben a felvételi jelentkezés nem központi lappal történik, akkor jelentkezési lap az iskola nyilvántartó irodájában szerezhető be vagy letölthető iskolánk honlapjáról. A jelentkezési lap tartalmazza a felvételivel kapcsolatos tájékoztatót is.

28

2. HELYI TANTERV 2.1. A helyi tanterv alapelvei       

Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése felzárkóztatással a szakközépiskolában és szakiskolában Matematika tantárgyban felzárkóztatás szakközépiskolában és szakiskolában Idegen nyelv oktatása szakközépiskolában és szakiskolában, hangsúlyosan a hétköznapi és szakmai kommunikációra Idegen nyelv folyamatos oktatása – lehetőség szerint – a szakiskolában a szakképző évfolyamokon is Lehetőség szerinti csoportbontás a matematika, magyar nyelv és irodalom, idegen nyelvek, művészetek, informatika oktatásában Mindennapi testnevelés lehetősége felmenő rendszerben Csoportbontás szakközépiskolában és szakiskolában a szakmai oktatás keretében oktatott, manualitást is igénylő tantárgyaknál, lehetőségünk szerint

2.2. A választott kerettanterv megnevezése, kötelező minimális óraszámok 2.2.1. Szakközépiskola A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 6. melléklete: Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára Köznevelési típusú sportiskolai képzés (9-12. évfolyam): A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 7.4. melléklete: Kerettanterv a köznevelési típusú sportiskola neveléséhez-oktatásához Az iskola pedagógiai munkája, sporttevékenységének szervezése során alkalmazza az adott sportág országos sportági szakszövetsége vagy országos sportági szövetsége által jóváhagyott és az iskola által szabadon választott sportágak sportági tanterveit. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza:

29

Szakközépiskolai óraterv (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Heti óraszám/évfolyam Tantárgyak 9.

10.

11.

12.

Magyar nyelv és irodalom*

4

4

4(+1)

4

Idegen nyelvek*

3

3

3

3(+1)

Matematika*

3

3

3

3(+1)

Etika

1

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2(+1***)

2(+1***)

3 1

Fizika

2

2

Kémia

2

1

Biológia-egészségtan

2

Földrajz

3

2

1

2

1

Ének-zene*

(+0,5***)

0,5

Vizuális kultúra*

(+0,5***)

0,5

Informatika*

1

(+1)

Testnevelés és sport****

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Szakmai tárgyak*,***

6

7

8

11

Összesen***

31

32

31

31

Szabadon tervezhető órakeret**,***

4

4

4

4

Rendelkezésre álló órakeret***

35

36

35

35

*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont ***: a párhuzamos képzés kivételével ****: táncos képzés kivételével (+1): minden tanuló számára kötelező óra a szabadon tervezhető órakeret terhére, ld. 2.3. pont

30

2.2.2. Szakiskola A közismereti oktatás a szakiskolában a szakiskolai közismereti kerettanterv alapján folyik. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. melléklete: Kerettanterv a szakiskolák számára A választott kerettanterv tantárgyait és óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Szakiskolai óraterv (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Heti óraszám/évfolyam Tantárgyak Magyar – Kommunikáció*,***

9.

10.

11.

2(+1)

1(+1***)

1(+1***)

2

2

2

1(+1***)

0,5(+1***)

vagy 1

vagy 0,5

Idegen nyelv* Matematika*,***

Társadalomismeret*** Közismeret

2 2(+1***)

Természetismeret Testnevelés***

1

3 5(-1***)

5(-2 v. -1***)

5(-2 v. -1***)

Osztályközösség-építő Program

1

1

1

Szabadon felhasználható órakeret**

1

-

-

Összesen

18

11

9,5

14,5

23

23

2,5

2

2,5

17

25

25,5

35

36

35

Kötött órák Szakmai Szabadon elmélet és felhasználható gyakorlat* órakeret Összesen Heti összes óraszám

*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: ld. 2.3. pont (+1): minden tanuló számára kötelező óra a szabadon tervezhető órakeret terhére, ld. 2.3. pont ***: A mindennapos testnevelést csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amikor nem kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók.

31

2.3. A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi heti óraszámokkal. Óraterv (heti óraszám) a szabadon tervezhető órakeret terhére (felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől) Minden tanuló számára kötelező Szakközépiskola Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom*

1

Idegen nyelvek*

1

Matematika*

1

Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek

és

1**

Ének-zene*

+0,5**

Vizuális kultúra*

+0,5**

Informatika*

1**

1**

Szabadon tervezett órakeret

2

2

-

3

Rendelkezésre álló órakeret

4

4

4

4

Szakiskola Magyar - Kommunikáció

1

-

-

-

Rendelkezésre álló órakeret

1

-

-

-

*: szükség és lehetőség szerint csoportbontásban **: a párhuzamos képzés kivételével

32

2.4. Kötelezően választható tantárgyak szakközépiskolai órakerete Heti óraszám felmenő rendszerben, a 2013/2014. tanévtől (a párh. képzés kivételével) Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

Katonai alapismeretek vagy Belügyi rendészeti ismeretek

1

1

Jogi alapismeretek

1

1

Jogi alapismeretek Második idegen nyelv

2

2

Szakmai idegen nyelv Társadalmi, állampolgári gazdasági ismeretek

és

Társadalmi, állampolgári gazdasági ismeretek

és

Munkapiac

11. évf. 2

2

1

1

2

2

2

2

1 1 1

1

Etikus vállalkozói ismeretek

2

Etikus vállalkozói ismeretek Közgazdasági alapismeretek

és

pénzügyi

Közgazdasági alapismeretek

és

pénzügyi

Helytörténeti ismeretek

12. évf.

2 2 2 1

1

Helytörténeti ismeretek

1

1

Érettségi felkészítő*

1

1

Tanulásmódszertan**

1

Tanulásmódszertan Sporttörténet**

1 1

Sportági ismeretek**

1

Testnevelés-elmélet**

0,5

Sportegészségtan**

0,5

Edzéselmélet**

0,5

Sport és szervezetei**

0,5

Sportpszichológia**

1

Sportetika**

1

Összesen

8

8

14

14

Tanuló számára kötelező összesen

2

2

3

2

2+4***

2+4***

1+4***

2+4***

Rendelkezésre álló órakeret***

33

*: A kötelező érettségi vizsgatárgyakon kívül 11-12. évfolyamon az alábbi tantárgyakból kötelező tanórai foglalkozások vagy szabadon választható érettségi felkészítő foglalkozások keretében biztosított a középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészülés: emelt szinten középszinten - biológia-egészségtan - biológia-egészségtan - testnevelés és sport - testnevelés és sport - informatika - katonai alapismeretek vagy belügyi rendészeti ismeretek A tanuló legfeljebb a rendelkezésre áll órakeret mértékéig választhat a szabadon választható tantárgyak közül. **: A köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára kötelező. ***:A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet 8. § (3) szerint Azok a tanulók, akik a katonai alapismeretek vagy a belügyi rendészeti alapismeretek szabadon választható tantárgy tanulását választják, a 9-12. évfolyamon a mindennapos testnevelés terhére önvédelmi ismereteket is tanulhatnak heti 2 órában (az iskola mindenkori lehetőségeinek függvényében). A szabadon választható érettségi felkészítő foglakozásokat szakköri keretek között szervezzük meg, azokon nem osztályozunk. Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.

34

2.5. Óratervek kifutó rendszerben: 12. évfolyam órái (utoljára a 2015/2016. tanévben)

kozmetikus

közlekedés

divat- és stílustervező dekoratőr

Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem Matematika Idegen nyelv (angol vagy német) Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés (táncosnak nincs) Műszaki fizika Biológia Táncosok szakmai órái* Művészeti szakmacsoportos alapozó órák Rajz és vizuális kultúra (szakmai alapozó) Művészettörténet Fotográfus elmélet Fotográfus gyakorlat Dekoratőr gyakorlat Szerkesztés-modellezés-tervezés Rajz és vizuális kultúra (érettségi felkészítő) Egyéb szolgáltatás szakmacsoportos alapozó órák Anyagok világa Egészségtan, életmód Mindennapi ismeretek Közlekedés szakmacsoportos alapozó órák Közlekedési alapismeretek Villamosságtan Járműszerkezettan Gyakorlat (csoportbontás)

színházi táncos* fotográfus

Tárgy

3 1 3 3 3 1 1 2,5 0 2

3 1 3 3 3 1 1 2,5 0 2

3 1 3 3 3 1 1 2,5 1,5 2

3 1 3 3 3 1 1 2,5 0 2

2 2 1 2

2 2

2 1 1

1 2 3 3 1 2 2 3

*: ld. 3.3.1. pont

2.6. Az egyes tantárgyak, kötelező foglalkozások tananyaga és követelményei Az egyes tantárgyak tananyagát, követelményeit, a továbbhaladás speciális feltételeit, az értékelés egyedi jellemzőit a pedagógiai programhoz csatolt tantárgyi tantervek tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. A kerettantervi rendeletekben szereplő tantárgyak tanterveiben szereplő tananyagok megegyeznek a kerettantervekben szereplő tananyagokkal.

35

2.7. Az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények Az iskola jelenleg nem szervez emelt szintű oktatást.

2.8. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Ntt. és a Tkr. szerint eljárva az iskola az alábbi döntéseket hozza: 

Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazására a szakmai munkaközösség javaslatot tesz.  A tankönyvek kiválasztáshoz beszerezzük a fenntartó hozzájárulását, valamint a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A döntésnél az alábbi az alábbi szempontokat vesszük figyelembe:  A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.  A kiválasztott taneszközök korszerűbb ismereteket tartalmazzanak, korszerű formában feldolgozva.  A tankönyvek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók legyenek.  Azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a tankönyvek és a taneszközök kiválasztásánál figyelembe vesszük a gazdaságosság követelményeit.  Csak rendszeresen használandó tankönyveket rendelünk.  A szükséges tankönyveket, segédanyagokat, kötelező olvasmányokat mindenkor elérhetővé tesszük a tanulók számára az iskolai könyvtárban. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor különös figyelmet fordítunk az ingyenességre jogosult diákok ellátására. Ők az iskolai könyvtárból kölcsönzéssel jutnak tankönyveikhez.

2.9. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Pedagógiai feladatok megvalósítása:  tanulási módszerek kialakítása  iskolai fegyelem és figyelem  kötelességérzet kialakítása  motiváció megteremtése  tanulásszervezés  teljesítmények növelése  kulcskompetenciák megalapozása  együttműködési készség fejlesztése  a tanulói tudás megalapozása  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni

36



az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatívinteraktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az egész életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.

2.10. Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a Nkt. 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg a következő módon. 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben szakközépiskolás diákjaink órarend szerint heti öt testnevelési órán vesznek részt. A táncos képzésben résztvevő diákok gyakorlati óráikon teljesítik tantervben előírt testnevelési kötelezettségüket. A testnevelés órák heti három óráját osztálykeretben, az órarend szerint szükséges biztosítani. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink az alábbi rendben is teljesíthetik:  az iskolai sportkörben sportoló tanulók a választott szakosztályban heti 2 órás kötelező sportköri foglalkozáson való részvétellel  a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2 óra foglalkozáson történő részvétellel (a választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza)  a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával  a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 3 órás gyógytestnevelési foglalkozáson történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.  sport ágazati képzésben résztvevő diákjaink heti 2 órát önvédelem órájukkal teljesítenek.  Szakorvosi javaslat alapján iskolánk tanulói tantervi testnevelési kötelezettségük egy részét (II/A besorolás esetén szakközépiskolában a heti 5 órából 3 órát) vagy egészét (II/B besorolás esetén) gyógytestnevelés (gyógy-úszás) tanórákon teljesíthetik. Ebben az esetben hiányzásuk adminisztrációja, illetve osztályzásuk a gyógytestnevelő közreműködésével történik. 37

A szakiskolában a mindennapos testnevelést csak azokon a tanítási napokon kell megszervezni, amelyeken nem kizárólag gyakorlati képzésben vesznek részt a tanulók. Az iskolai sportkörben 4 szakosztály működik:  kosárlabda  labdarúgás  röplabda  atlétika Szakosztályaink heti 4 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a testnevelés óra helyett a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Természetjáró csoportunk szervez gyalogos, autóbuszos, kerékpáros túrákat, teljesítménytúrákat diákjaink és a szülők, valamint külsős résztvevők számára, ahol évente sok túranapot teljesítenek. Saját szakosztályainkon kívül együttműködünk a városi sportegyesületek szakosztályaival. Biztosítjuk diákjaink számára a könnyített- és gyógytestnevelés oktatását, a feladat ellátása érdekében a szakszolgálat által biztosított gyógytestnevelővel rendelkezünk. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja az iskolai sportkör munkaterve, amelyet az iskola igazgatója a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi az iskolai sportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. Az iskolai sportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba, megjelenít az iskola weblapján. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. A mindennapos testedzés lehetőségének biztosítása a kollégiumban: A kollégiumban is minden tanuló részére biztosított a mindennapos testedzés lehetősége, ezért valamennyi diák igénybe veheti nyitvatartási időben a konditermet, a ping-pong szoba szolgáltatásait, a tornatermet és a focipályát is. Kimenőidőben sportjáték szervezhető.

2.11. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a foglalkozás vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.12. Projektoktatás „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja” (Pedagógiai lexikon)

38

Mind a szakközépiskolában, mind a szakiskolában törekszünk a projektoktatásra. Az elméleti tantárgyak oktatásában a pedagógus által meghirdetett elméleti problémák megoldására nyílik ezáltal lehetőség. A tervezés, a feladat megoldása, a közös bemutatás és értékelés ad lehetőséget az alkotó tevékenységen keresztül történő élményszerű ismeretszerzésre. A tanítás-tanulás hagyományos módszereinél sokkal hatékonyabb, érzelmi és gondolati kötődést képes kiváltani a tanulóban és tanárban egyaránt. A módszer használatához azonban a tanulás szándéka alapvető feltétel, amely tanulóink nagy részéből hiányzik. Elsődleges feladatunk ezért a projektfeladathoz való motiváltság megteremtése. A gyakorlati oktatás során – a feladat meghatározása, a tervezés, a megvalósítás és ellenőrzés alkalmával – a projektoktatást mind egyéni, mind csoportos formában a tanulási célú tapasztalatszerzés legalkalmasabb módszerének látjuk. Itt nyílik lehetőség arra, hogy az alkotó jellegű tevékenység nem csupán az ismeretszerzés, de tanulói-tanári együttműködés feltételeit is megteremtse, így a majdani munkahelyi elvárásokhoz igazodó nevelési-oktatási célokat megvalósítsa. A projekttevékenység megadott kínálatra épül, és szigorúan meghatározott feldolgozási folyamattal működtethető. Az értékelés szempontjainak is standardizáltaknak kell lenniük, ezért sok előzetes tanári munkát igényel. Nagy akadályt jelent a projektoktatás megvalósításában, hogy a tanórán kívüli lehetőségek (szakkörök, táborok) az utóbbi időben – anyagi lehetőségek híján – gyakorlatilag megszűntek.

2.13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 

BTMN tanulók fejlesztő foglalkozása



SNI tanulók rehabiltációs foglalkozása



Tehetségfejlesztő szakkörök, műhelyek



Mentálhigiénés szakember foglalkoztatása



Lehetőség szerint szülői értekezletekre speciális szakember biztosítása

2.14. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő-oktató munkájának egyik legfontosabb eszköze a tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának folyamatos és következetes ellenőrzése, értékelése. 

Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes tantárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik.



Az ellenőrzés kiterjed a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.



A tanév eleji felmérő dolgozatok a szükséges korrepetáláshoz adnak információkat, ezért azokat általában nem osztályozzuk.



A tanuló minden órára köteles felkészülni és a tanóra szükséges felszerelésével megjelenni, ezért a röpdolgozatok, az írásbeli és szóbeli feleletek napi számát nem korlátozzuk, azokat a szaktanár előre nem köteles bejelenteni.



A dolgozatok kijavítását követően az érdemjegyeket a szaktanár haladéktalanul írja be az osztályozó naplóba. 39



Az elméleti jellegű tantárgyak ellenőrzésénél az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak, vagy szóban adnak számot felkészültségükről.  A témazáró dolgozatok eredménye súlyozottan (2-szeres szorzóval) számít be a félévi, tanévév végi osztályzatba. (Szükség esetén, a tanév során egyetlen témazáró dolgozatot sem író tanulót osztályozóvizsgára bocsátjuk.)  A szaktanárok szóbeli felelet formájában is többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását a tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében.  A testnevelés követelményeinek elsajátítását főleg gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.  A pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti.  A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelése, minősítése az iskola helyi tantervében előírt követelmények alapján történik. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5); jó (4); közepes (3); elégséges (2); elégtelen (1)  A számonkérés formái: szóbeli felelet, írásbeli felelet, röpdolgozat, témazáró dolgozat, belső vizsga, gyakorlati feladat, órai munka.  „Diákjainknak joga van, hogy a témazáró dolgozatok időpontjáról és témájáról egy héttel hamarabb tájékoztatást kapjanak. A megírt dolgozatokat két tanítási héten belül ki kell javítani.” (Házirend) Amennyiben a kijavított dolgozatok átadására a fenti határidőn belül a pedagógusnak felróható okból nem kerül sor, a tanulók kérhetik dolgozatuk érvénytelenítését. A tanulónak joga van a megírt, kijavított dolgozatát megtekinteni, a kapott érdemjegyről tájékoztatást kérni. A szülőt a tanuló által szerzett érdemjegyekről a tárgyat tanító pedagógus az ellenőrző könyvön, illetve naplón (elektronikus naplón) keresztül értesíti. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. 2.14.1. A szóbeli és írásbeli házi feladatok meghatározásának elvei A szóbeli felkészülés céljából meghatározott feladatokat a következő tanítási órákon szóbeli, esetenként írásbeli számonkérési formában, illetőleg frontális számonkéréssel ellenőrizzük. A szóbeli feladatok mellett a legtöbb tantárgyból rendszeresen írásbeli házi feladatokat határozunk meg, amelyet tanulóinknak általában a következő tanítási órára kell elkészíteniük. Az iskolai beszámoltatás, számonkérés tantárgyi sajátosságairól minden szaktanár a tanévek első óráján tájékoztatja a tanulókat. Ezeket a sajátosságokat az egyes tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.  a házi feladat értékelhető  a hétvégi házi feladatok mennyiségét nem korlátozzuk.  a hétközi házi feladat mennyiségének igazodnia kell a tanulók sajátos helyzetéhez (az elkészítés munkaidő szükséglete, munkatempó, napi iskolai program, a tanuló szabad ideje)  az otthoni felkészülés feladatai igazodjanak a témazáró dolgozatok egy napra eső lehetséges számához  a házi feladatok elkészítése rendszeresen ellenőrizendő, számon kérendő A tanuló félévi vagy év végi osztályzatának kialakításánál a szaktanár valamennyi érdemjegyet figyelembe véve hozza meg döntését, melyet szakmai és pedagógiai elvek vezérelnek. 40

2.15. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban lehetőség szerint csoportbontásban tanítjuk a következő tantárgyakat:  magyar nyelv,  magyar irodalom,  matematika,  idegen nyelv,  művészetek,  informatika,  és bizonyos szakmai tárgyak. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kompetenciák és a kommunikációs készségek fejlesztésére, tanulók tudásának megalapozására.

2.16. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. Fizikai felmérések:  NETFIT fittség vizsgáló módszer. Felmérési próbák: o Testösszetétel és tápláltsági profil o Aerob fittségi profil o vázizomzat fittségi profil o hajlékonysági profil  Ezen kívül atlétikai és labdás egyéni felméréseket végzünk. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok érdemjegyet nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban azonban érdemjeggyel értékelhető a tanulók fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetését a testnevelési munkaközösség vezetője ellenőrzi.

2.17. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.17.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az iskolánkba járó tanulók nagy része hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetük a család, a környezetük gazdasági, szociális, kulturáltságbeli feltételeiből fakadnak. A diákok az egészségükkel, mentális helyzetükkel kapcsolatos gondjaikat is magukkal hozzák. Összetett iskolai feladat az egészség megőrzése, felügyelete, a tanulók ez irányú nevelése, formálása, a káros szenvedélyek elleni fellépés, a felvilágosító tevékenység. A tanórákhoz kapcsolódó nevelés:  Az időjárásnak megfelelő öltözködés kialakítása.  A tanulók étkezési szokásainak és rendszerességének felmérése.  Az étkezés előtti kézmosásnak, mint egészségvédő hatásnak a megértetése és szokássá alakítása. 41

 

Törekvés az egészséges, főleg vitamin tartalmú táplálkozásra. Az iskolai testnevelés és sport környezetének (tornaterem, öltöző, sportpályák, WC) higiénés állapotának javítása, korszerűsítése. A tanórán kívüli szabadidő keretében:  A tanórán kívüli sportfoglalkozások szorgalmazása, szervezése o házi versenyek, bajnokságok o ISK keretében edzések (szakosztályi) o Diákolimpia versenyek, bajnokságok  A tartós futásnak, mint a legkönnyebben végrehajtható sporttevékenység feltételeinek megteremtése, szokássá válásának elősegítése.  Egészségfejlesztő céllal meghirdetett gyalog- és kerékpártúrák szervezése. (Olimpiai ötpróba keretében is.)  Az életmódsportok népszerűsítése, kialakítása a tanulók körében.  Sportnapok szervezése, megrendezése minden tanévben (szülők, családtagok bevonásával is). A biztonságos iskolai környezet kialakítása:  Balesetveszély források feltárása, intézkedés azok haladéktalan megszüntetésére.  Tűz- és bombariadó terv elkészítése, végrehajtásának gyakoroltatása.  Megelőző balesetvédelmi oktatás. Az egészséges környezet kialakítása:  Az iskolánkban tanuló és dolgozó fiatalok és felnőttek érdekében az iskola keretein belül és az iskola környezetében törekszünk az egészséges környezet kialakítására, annak megőrzésére.  Az iskolai felszerelések, berendezések vásárlásánál kiemelt szempontként kezeljük ennek a célnak az elérését.  Figyelembe vesszük és számítunk az iskola partnereinek véleményére, tapasztalataira. 2.17.2. Az iskolai környezeti nevelés elvei Célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítását, a környezet elemeinek és folyamatainak védelmét és a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosítását fogalmazzuk meg. Az iskola környezeti nevelési szemlélete: Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képzünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki! A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánknak biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktuskezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. Hagyományok ápolása:  iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára;  drogprevenciós program folytatása;  osztályfőnöki órán környezetvédelmi problémák megbeszélése. Szaktárgyi célok:  a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre;  az érettségire és szakmai vizsgára felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik); 42

   

a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti és az épített környezetre, az emberre); interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet, problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok); multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; a számítógép felhasználása a tanórákon.

2.18. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az elbírálási rendszer alkalmazása:  



A tanulók személyiségének fejlődését, embertársaihoz való viszonyát a magatartásjegyek, a tanuláshoz, a munkához való viszonyukat – a képességek figyelembevételével – a szorgalomjegyek fejezik ki. Az elbírálás rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök, az osztályközösség és a tanuló legalább félévente értékeli a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást, figyelembe véve a szaktanárok véleményét. Az osztályfőnök az értékelésről tájékoztatja a szülőket (félévkor az ellenőrző könyvben, év végén a bizonyítványban).

2.18.1. A magatartás értékelésének elvei A magatartás osztályzásakor elsődlegesen tekintettel vagyunk a tanuló személyiségére, a magatartását befolyásoló körülményekre. A magatartás minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz. Példás (5): Közösségi munkája elismerésre méltó, példamutató magatartású, vagy az iskola hírnevét különböző versenyeken elért eredményekkel öregbíti. Nincs írásbeli büntetése, van írásbeli elismerése. Nincs igazolatlan mulasztása. Jó (4): Közösségi munkában alkalmanként részt vesz. Legfeljebb 2 óra igazolatlan hiányzása van. Változó (3): Közösségi feladatokban csak vonakodva vesz részt, igazolatlan hiányzásainak száma 3-7 között van. Rossz (2): Közösségi morál kialakulását súlyosan veszélyezteti, vagy igazolatlan mulasztása eléri, vagy meghaladja a 8 órát, fegyelmi eljárás folyt ellene és fegyelmi büntetésként „megrovást” vagy attól súlyosabb büntetést kapott. 2.18.2. A szorgalom minősítésének fokozatai A szorgalom minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, hanyag. Példás (5): ha kötelességteljesítése kifogástalan, a tanítási órákra és a gyakorlati foglalkozásokra való felkészülése példamutató, ha előmenetelében képességeihez képest a tőle telhető maximumot nyújtja, városi, megyei vagy országos versenyeken kiemelkedő helyezést ér el. Jó (4): ha iskolai és gyakorlati munkáját lelkiismeretesen elvégzi, képességei, körülményei alapján azonban jobb eredmény elérésére is képes lenne.

43

Változó (3): ha a teljesítménye az iskolai és gyakorlati munkájában hullámzó, csak alkalmanként tanúsít igyekezetet, kötelességeit csak többszöri figyelmeztetésre hajlandó teljesíteni, jelentősen elmarad a tőle elvárható szinttől. Hanyag (2): ha képességeihez képest igen keveset tesz tanulmányi és szakmai előmeneteléért, kötelességeit sorozatosan elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, két vagy több tárgyból félévkor vagy tanév végén elégtelen osztályzatot kap. 2.18.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Jutalmazás, dicséret: A kimagasló teljesítményt elismerjük, értékeljük, és ezzel motiválunk. Azt a tanulót, aki képességeihez mérten    

példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben vagy jutalomban részesítheti. A dicséretek formái: szaktanári-, osztályfőnöki-, szakoktatói-, nevelőtanári-, igazgatói, nevelőtestületei dicséret. A jutalmazás formái: oklevél, könyvjutalom, tárgyjutalom, pénzjutalom. A büntetések Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet tekinteni. A büntetések nevelő szándékúak legyenek. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló bántalmazása, megalázása,  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása,  a szándékos károkozás, lopás,  az iskola tanulói, nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése. A tanuló gondatlan vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A büntetések formái: a) Fegyelmező intézkedések: szaktanári-, szakoktatói-, nevelőtanári figyelmeztetés, osztályfőnöki, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás b) Fegyelmi eljárást követő fegyelmi büntetések: A fegyelmi büntetés formáit a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. Jelenlegi érvényben lévő fegyelmi büntetések: „megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából.”(Nkt. 58. §) 44

Egyes fegyelmi büntetések megkötésekkel alkalmazhatók. A fegyelmi eljárás megindításáról, a fegyelmi tárgyalásról és a büntetés mértékéről a tanulót, illetve kiskorú tanuló gondviselőjét írásban értesíti az iskola.

2.19. A középszintű érettségi vizsga témakörei 2.19.1. Magyar nyelv 1. Ember és nyelv  A nyelv mint jelrendszer  Nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés viszonya  A nyelv mint az egyén, ill. mint a közösség alkotása  A beszéd mint cselekvés, a nyelv és a beszéd funkciói  A nyelv diakrón és szinkrón változásainak jellemzése példákkal 2. Kommunikáció  A jel, a jelrendszer  Nyelvi és vizuális kommunikáció  A nyelvhasználat mint kommunikáció  Kommunikációs funkciók és közlésmódok  Személyközi kommunikáció  A tömeg kommunikáció 3. A magyar nyelv története  A magyar nyelv rokonsága  Nyelvtörténeti korszakok  Az írott nyelvi norma kialakulása  Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom  Nyelvváltozatok  Kisebbségi nyelvhasználat  A határon túli magyar nyelvűség  Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek  Hangtan  Alaktan és szótan  Mondattan  A mondat szintagmatikus szerkezete  A mondat a szövegben  Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban  Szókincs és frazeológia 6. A szöveg  A szöveg és a kommunikáció  A szöveg szerkezete és jelentése  Szövegértelmezés  A szöveg szóban és írásban  Az intertextualitás  A szövegtípusok  Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai  A nyilvános beszéd 45

 Érvelés, megvitatás, vita  A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés  Szóhasználat és stílus  A szójelentés  Állandósult nyelvi kifejezésmódok  Nyelvi-stilisztikai változatok  Stíluseszközök  Stílusréteg, stílusváltozat 2.19.2. Magyar irodalom I. Szerzők, művek  Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila  Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János  Látásmódok: Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos  A kortárs irodalomból: Kertész Imre  Világirodalom: Az antikvitás irodalma, Biblia  Színház- és drámatörténet: Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József, Madách Imre  Az irodalom határterületei  Regionális kultúra II. Értelmezési szintek, megközelítések  Témák, motívumok  Műfajok, poétika  Korszakok, stílustörténet 2.19.3. Történelem I.

II.

III.

IV.

Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra  Az Anjouk kora Magyarországon  A földrajzi felfedezések és hatásuk Európában (vagy: az ipari forradalom és következményei)  A trianoni béke és következményei Népesség, életmód, település  A középkori város jellemzői Európában  Demográfiai és etnikai viszonyok a XVIII. századi Magyarországon  A Kádár-korszak jellemzői, (vagy: A Rákosi-rendszer) Egyén, közösség, társadalom  A középkori magyar királyság megteremtése Szt. István király társadalomépítő és államalapító tevékenysége (vagy Szent László és Könyves Kálmán)  Az Árpád-kor válsága (Aranybulla mozgalom (vagy: A tatárjárás) A reformkor fő kérdései, reformerei: Széchenyi István programja (vagy: Kossuth Lajos) Modern demokráciák működése  A modern demokráciák előzménye: Athén (vagy: A köztársasági Róma államszervezete) 46

V.

VI.

VII.

 Az USA kialakulása és működése (vagy: az angol polgári forradalom)  Az Európai Unió működése (vagy: Hidegháború és enyhülés) Politikai intézmények, eszmék, ideológiák  A korai feudalizmus kialakulása és jellemzői  A kiegyezés létrejötte és tartalma (vagy: Az 1848-as forradalom és szabadságharc)  Nemzeti egységmozgalmak Európában a XIX. században (vagy: A náci eszmék kialakulása és térhódítása a XX. században) Nemzetközi konfliktusok és együttműködés  A Hunyadiak kora  A török Magyarországon  Az első világháború  Magyarország a II. világháborúban Szabadon választott  Iskolánk névadója: Szemere Bertalan, (vagy: Miskolc város történelme)

2.19.4. Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család  A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)  Családi élet, családi kapcsolatok  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők  Személyes tervek 2. Ember és társadalom  A másik ember külső és belső jellemzése  Baráti kör  A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel  Női és férfi szerepek  Ünnepek, családi ünnepek  Öltözködés, divat  Vásárlás, szolgáltatások (posta)  Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A városi és a vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás 4. Az iskola  Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka  A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa  Diákmunka, nyári munkavállalás  Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód 47

 

Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás  Szabadidős elfoglaltságok, hobbik  Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.  Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport  Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet  Kulturális események 8. Utazás, turizmus  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés  Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika  Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 2.19.5. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok  Halmazok  Matematikai logika  Kombinatorika  Gráfok 2. Számelmélet, algebra  Alapműveletek  A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek  Racionális és irracionális számok  Valós számok  Hatvány, gyök, logaritmus  Betűs kifejezések  Arányosság  Egyenletek, egyenletrendszere k, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek  Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények  A függvény  Egyváltozós valós függvények  Sorozatok 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria  Elemi geometria  Geometriai transzformációk  Síkbeli és térbeli alakzatok  Vektorok síkban és térben 48

 Trigonometria  Koordinátageometria  Kerület, terület  Felszín, térfogat 5. Valószínűség-számítás, statisztika  Leíró statisztika  A valószínűség-számítás elemei 2.19.6. Informatika 1. Információs társadalom  A kommunikáció  Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver  Jelátalakítás és kódolás  A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver  Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés  A szövegszerkesztő használata  Szövegszerkesztési alapok  Szövegjavítási funkciók  Táblázatok, grafikák a szövegben 5. A táblázatkezelő használata  A táblázatok felépítése  Adatok a táblázatokban  Táblázatformázás  Táblázatok, szövegek, diagramok  Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés  Az adatbázis-kezelés alapfogalmai  Az adatbázis-kezelő program interaktív használata  Alapvető adatbázis-kezelési műveletek  Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások  Kommunikáció az Interneten  Weblap készítés 8. Prezentáció és grafika  Prezentáció (bemutató)  Grafika 9. Könyvtárhasználat  Könyvtárak  Dokumentumok 2.19.7. Fizika 1.

Mechanika  Egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, periodikus mozgások  Newton törvényei, mechanikai rezgések, mechanikai hullámok  Munka, energia 49

2. Termikus kölcsönhatások  Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly  Hőterjedés, hőtágulás, a hőtan főtételei, kalorimetria, halmazállapot-változások 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás  Elektrosztatikai alapjelenségek, az elektromos mező jellemzése, töltés, térerősség, potenciál a vezetőkön  Kondenzátorok, egyenáram, az egyenáram hatásai, munkája és teljesítménye  Az időben állandó mágneses mező, a mágneses mező jellemzése, az áram mágneses mezeje  Az időben változó mágneses mező, a váltakozó áram 4. Elektromágneses hullámok  Az elektromágneses hullám fogalma, a fény mint elektromágneses hullám, hullámjelenségek, a geometriai fénytani leképezés 5. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás  Az anyag szerkezete, a kvantumfizika elemei, az elektronburok szerkezete  Az atommagban lejátszódó jelenségek, maghasadás, magfúzió 6. Gravitáció, csillagászat  A gravitációs mező, csillagászat 7. A fizikatörténet fontosabb személyiségei  Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Watt, Ohm, Joule, Ampère, Faraday, Jedlik Ányos, Maxwell, Hertz, Eötvös Loránd, J. J. Thomson, Rutherford, Curie család, Planck, Heisenberg, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő, Gábor Dénes 8. Felfedezések, találmányok, elméletek  Geo- és heliocentrikus világkép, távcső, mikroszkóp, vetítő, a fény természetének problémája, dinamó, generátor, elektromotor, az elektron felfedezésének története  Radioaktivitás, az atomenergia alkalmazása, röntgensugárzás, speciális relativitáselmélet  Kvantummechanika 2.19.8. Kémia 1. Atomszerkezet  Atom, elem, elektronszerkezet,  A periódusos rendszer. Az atomok mérete  Az ionok. Elektronegativitás 2. Kémiai kötések  Elsőrendű kémiai kötések  Másodrendű kémiai kötések 3. Molekulák, összetett ionok  Molekula  A kovalens kötés  A molekulák térszerkezete  Összetett ionok 4. Anyagi halmazok  Anyagi halmaz. Állapotjelzők  Halmazállapotok, halmazállapot-változások  Egykomponensű anyagi rendszerek 50

 Kristályrácsok: ionrácsos. atomrácsos, fémrácsos, molekularácsos  Átmenet a kötés- és rácstípusok között  Többkomponensű rendszerek  Csoportosítás: diszperz rendszerek, kolloid rendszerek, homogén rendszerek  Oldatok 5. Kémiai átalakulások  Kémiai reakció, képlet, kémiai egyenlet  Termokémia: a folyamatok energiaviszonyai, reakcióhő, reakciókinetika, reakciósebesség, katalízis,  Egyensúly, megfordítható reakciók  A kémiai reakciók típusai  Sav-bázis reakciók: a vizes oldatok kémhatása, sav-bázis indikátorok, közömbösítés, sók hidrolízise  Elektron-átmenettel járó reakciók  Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók  Egyéb reakciók  Elektrokémia,: galvánelem, elektrolízis, az elektrolízis mennyiségi viszonyai 2.19.9. Biológia 1. Bevezetés a biológiába  A biológia tudománya (rendszertani kategóriák ismerete)  Az élet jellemzői (szerveződési szintek)  Fizikai-kémiai alapismeretek (diffúzió, ozmózis, enzimműködés) 2. Egyed alatti szerveződési szint  Szervetlen és szerves alkotóelemek  Anyagcsere folyamatai  Sejtalkotók 3. Egyed szerveződési szintje  Vírusok (felépítés, fertőzés folyamata, egészségügyi jelentőség)  Baktériumok (jelentőség, felépítés)  Egysejtű eukarióták (amőba, papucsállatka, zöld szemes ostoros)  Fonalas, telepes, álszövetes szerveződés  Növények szövetei szervei  Az állatok létfenntartása, szaporodása, egyedfejlődése, viselkedése 4. Az emberi szervezet  A kültakaró (a bőr funkciói, felépítése, gondozása)  Mozgás (váz- és izomrendszer felépítése, működése, egészségvédelme)  Táplálkozás (emésztőszervrendszer részei, emésztőnedvek, táplálkozás egészségtana)  Légzés (légcsere, gázcsere, hangképzés, légző rendszer egészségtana)  Anyagszállítás (testfolyadékok, a szív, az érrendszer, keringési rendszer egészségtana)  Kiválasztás (vizeletkiválasztó rendszer felépítése, működése, egészségtana)  Idegrendszer (idegsejt, receptorok, szinapszis, központi-és környéki idegrendszer)  Érzékszervek (látás, hallás és egyensúlyérzés, szaglás)  Az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai (magatartás elemei, öröklött elemek, tanult elemek, emlékezés, pszichés fejlődés, drogok,)  Hormonrendszer 51

 

Immunrendszer (antitest, antigén, memóriasejtek szerepe, immunizálás típusai) Szaporodás, egyedfejlődés (férfi és női nemi szervek élettana, embrionális és posztembrionális fejlődés, szaporodás egészségtana) 5. Egyed feletti szerveződési szintek  Populáció  Életközösségek (hazai életközösségek)  Bioszféra (globális folyamatok)  Ökoszisztéma (anyagáramlás, energiaáramlás, biológiai sokféleség)  Környezet- és természetvédelem (levegő, víz, energia, sugárzás, talaj, hulladék) 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció  Molekuláris genetika (alapfogalmak, mutáció, génműködés szabályozása)  Mendeli genetika (minőségi és mennyiségi jellegek)  Populációgenetika és evolúciós folyamatok  Bioszféra evolúciója 2.19.10. Földrajz 1. Kozmikus környezetünk 2. A geoszférák földrajza és környezeti problémáik A kőzetburok  A Föld szerkezete, a lemeztektonika  A hegységképződés  A kőzetburok építőkövei (ásványok, kőzetek)  A földtörténet eseményei, képződményei A vízburok  A világtenger  A szárazföld vizei A levegőburok  A légkör anyaga és szerkezete  Víz a légkörben  A légkör fizika folyamatai 3. Földrajzi övezetesség  A vízszintes földrajzi övezetesség  A forró övezet  Mérsékelt övezet  Hideg övezet  A függőleges földrajzi övezetesség 4. A népesség- és településföldrajz  A népesség földrajzi jellemzői  A települések földrajzi jellemzői 5. A világ változó társadalmi-gazdasági képe  A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai  A világ élelmiszer-gazdaságának jellemzői és folyamatai  A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása  A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 6. Magyarország földrajza  Magyarország természeti adottságai  Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 52

 Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe  Hazánk nagyrégióinak természet- és társadalom-földrajzi képe 7. A kontinensek földrajza Európa regionális földrajza  Európa általános természetföldrajzi képe  Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai  Európa országai Európán kívüli földrészek földrajza  A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajz i képe  Ázsia országai  Amerika országai 7. Globális környezeti problémák 2.19.11. Belügyi rendészeti ismeretek 1. A rendészet alapjai A rendészet alapfogalmai és szervei  A rend, a közrend (belső rend), a határrend  A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság  A rendvédelem, a közrend és a közbiztonság védelme, az államhatár rendjének védelme  A katasztrófavédelem és a polgári védelem  A katasztrófák felosztása  A rendészet szervei Az egyes rendészeti szervek általános jellemzése  A Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szervek működését meghatározó főbb jogszabályok  A belügyi rendészeti szervek rendeltetése, jogállása és feladatai  A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem szervezeti felépítése, erői (személyi állománya) és eszközei 2. A belügyi rendészeti szervek szakmai tevékenysége A szakmai tevékenység területei, az egyes szervek működése és irányítása  A rendészeti szervek szolgálati tagozódása, szakmai tevékenységének területei  A Rendőrség, Határőrség, katasztrófavédelem működésének általános elvei és szabályai  A rendészeti szervek irányítása és vezetése Intézkedések és kényszerítő eszközök  A rendőri és határőri intézkedések és alkalmazásuk alapvető szabályai  A kényszerítő eszközök és alkalmazásuk főbb szabályai Együttműködés, kapcsolatok és szolgálati tevékenységek  A belügyi rendészeti szervek együttműködése, kapcsolata a társadalmi szervekkel, szervezetekkel, a lakossággal és a civil kontroll  A rendészeti szervek filozófiája  A Rendőrség, Határőrség szervei által alkalmazott szolgálati formák és tevékenységek, azok jellemzői  A katasztrófavédelem tevékenysége és jellemzői 3. A belügyi rendészeti szervek funkcionális tevékenysége A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység  A személyzeti, munkaügyi és szociális tevékenység célja, feladatai 53

 

Az egyes rendészeti szervek tagjává válásának feltételei Az egyes rendészeti szervek tagjait megillető alapvető pénzügyi és anyagi járandóságok, szociális juttatások Szolgálattal összefüggő jogok és kötelességek  A személyi állomány szolgálatellátással összefüggő jogai és kötelességei  A személyi állománnyal szemben támasztott társadalmi elvárások, jogi, szakmai és etikai követelmények A környezet-, munka- és egészségvédelem  A környezet-, munka- és egészségvédelem célja, feladatai  Az elsősegélynyújtás alapelvei, az eszméletvesztés, mérgezés, vérzés, törés, égési sérülés elsődleges ellátásának gyakorlati feladatai A szolgálati érintkezés  Rendfokozatok és állománycsoportok  Fegyelmi és függőségi viszonyok  A szolgálati érintkezés főbb szabályai Az alaki magatartás  Az alakiság jelentősége  A főbb alaki elvárások és követelmények 4. Tereptan A tereptan alapjai  A terep fogalma, fajtái, jellemzői, a világtájak meghatározása  A térkép fogalma, fajtái, méretaránya A terepen történő tájékozódás  A térképi jelek és jelzések. A térkép tájolása  A tájékozódás fogalma, szerepe az ember és a rendészeti szervek tevékenységében  Az iránytű, a tájoló és a távcső használata  A közúthálózat számozása, a közúti gépjárművek országjelzései, a magyar rendszámtáblák ismertető jegyei 5. A Jogellenes cselekményekkel szembeni fellépés A jogellenes cselekmények  A jogellenes cselekmények értelmezése, felosztása  A jogellenes cselekményekkel szembeni fellépést meghatározó jogszabályok  Szabálysértési alapismeretek  A szabálysértés fogalma, elkövetői, a felróhatóság és a felróhatósági akadályok  Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók  A szabálysértési ügyekben eljáró hatóságok és az eljárásban résztvevő személyek  A szabálysértési eljárás szakaszai, lefolytatásának rendje, főbb szabályai  A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló főbb szabálysértési tényállások köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Bűncselekményi alapismeretek  A bűncselekmény fogalma, felosztása, elkövetői  A tényállások fajtái, az általános törvényi tényállás szerkezete  A büntethetőségi akadályok  Az elkövetőkkel szemben alkalmazható szankciók  A Rendőrség és a Határőrség tevékenysége során előforduló leggyakoribb bűncselekmények köznapi értelmezése, gyakorlati jellemzői Nyomozási alapismeretek  A büntetőeljárás elvei 54

 

A büntető ügyekben eljáró hatóságok, az eljárásban résztvevő személyek A büntetőeljárás szakaszai

2.19.12. Katonai alapismeretek 1. Szabályzat ismeret: írásbeli vizsga  A katonákkal szemben támasztott követelmények  Alapvető magatartási szabályok  Fegyelmi felelősség, anyagi felelősség  A parancsnok és helyettesei  A parancsnok jogai és kötelességei  A század szolgálati személyei  A laktanyai napirend általános szabályai  Az ügyeleti szolgálatok  A növendékek (diákok) kötelességei és jogai  A katonák és a rendőrség tagjainak viszonya  A katonák viszonya más hadseregek katonáihoz és az ezzel kapcsolatos szabályok  A középiskolai napirend  A katonák elismerése, fegyelmi felelősségre vonása  A katonák által benyújtott beadványok intézésének rendje 2. Alaki rendgyakorlat: gyakorlati vizsga  Alaki fogások és mozdulatok fegyver nélkül  Fordulatok álló helyben és mozgás közben  A sapka le- és felvétele  Mozgás raj alakzatban  Fordulatok álló helyben, rajkötelékben  Kilépés raj alakzatból, elöljáróhoz való menet, jelentés, jelentkezés, távozás  A szakasz alakzatváltoztatásai  A raj sorakoztatása, megindítása, megállítása  Tiszteletadás rajkötelékben, álló helyben és menet közben 3. Magyar Honvédség és NATO-ismeretek: írásbeli vizsga  A Magyar Honvédség katonai tanintézetei  A Magyar Honvédségnél a hivatásos tiszti vagy tiszthelyettesi állományba lépés lehetőségei, feltételei  A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem egyetemi szintű képzési rendszere  A Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem főiskolai szintű képzési rendszere  A Magyar Honvédségnél folyó tiszthelyettesi képzés rendszere  A Magyar Honvédség fegyvernemei  A Magyar Honvédség tiszt és tiszthelyettes képzési rendszere  A NATO európai szervezete és struktúrája, Magyarország és a Magyar Honvédség integrációja az európai szervezetbe  A Magyar Honvédség haderőnemei, fegyvernemei, szakcsapatai  A Magyar Honvédség részvétele a békefenntartásban  A haderőfejlesztés fontossága 4. Katonai tereptan: írásbeli vizsga  Egyezményes jelek  Az azimut fogalma és fajtái  A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi értékelése  A terepvázlat készítés módja és szabályai 55

5. Katonai tereptan: gyakorlati vizsga  A 39/49.M tájoló használata, a tájolóval végezhető művelete  Tájékozódás terepen, térkép alapján  Menetvonal-vázlat készítés 6. Munkavédelmi és biztonságtechnikai ismeretek: írásbeli vizsga  A munkavédelem fogalma, területei  A tűzriadó terv tartalma, a tűzriadó elrendelésének módja, teendők tűz esetén  Környezetvédelmi feladatok a középiskola mikrokörnyezetében, hulladékgyűjtés, környezetkárosító tevékenységek 7. Egészségügyi ismeretek: írásbeli vizsga  Az elsősegélynyújtás  Az eszköz nélküli egyszerű betegvizsgáló eljárások  A légzés vizsgálata  A vérkeringés vizsgálata  Az eszméletlen állapotot észlelve az újraélesztési tevékenység sorrendje  Elsősegélynyújtás eszméletlen beteg számára  Eszméletlen, jól lélegző beteg légutainak szabadon tartása (stabil oldalfekvés) 8. Jogi ismeretek: írásbeli vizsga  A jogrendszer, joghierarchia  A nemzetközi hadijog 9. Lövészeti ismeretek: gyakorlati vizsga  A légfegyverek ismertetése: a légpuska fő részei, működése, működés közben előforduló akadályok  A 48.M kispuska technikai adatai, fő részei, működése, működés közben előforduló akadályok  A 42.M kézigránát rendeltetése, fő részei, működése  A lőtéren betartandó biztonsági rendszabályok  A kézigránátdobás technikájának oktatása, a dobás gyakorlása álló, térdelő és fekvő testhelyzetben gyakorló kézigránáttal 2.19.13. Testnevelés Elméleti ismeretek  A magyar sportsikerek  A harmonikus testi fejlődés  Az egészséges életmód  Testi képességek  Gimnasztika  Atlétika  Torna  Ritmikus gimnasztika  Küzdősportok, önvédelem  Úszás  Testnevelési és sportjátékok  Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek  Gimnasztika  Atlétika  Torna 56

  

Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok

2.19.14. Ének-zene      

Éneklés Műelemzés Zenetörténet Zenefelismerés Zeneelmélet Dallamírás

2.19.15. Művészettörténet                

Ősművészet Az ókori Egyiptom művészete Az ókori görög művészet A Római Birodalom művészete Honfoglalás kor A középkor művészete (románkor és gótika) A reneszánsz művészet A barokk művészet A klasszicizmus művészete A romantika és a realizmus művészete A XIX sz. második felének festészete I. A XIX sz. második felének festészete II. A szecesszió, mint a századforduló művészete Avantgard törekvések a XX. század első felében Absztrakt expresszionizmus és a pop art törekvések A modernizmus, a XX. sz. építészete

2.19.16. Rajz és vizuális kultúra  Vizuális nyelv  Technikák (alkotás)  Ábrázolás, látványértelmezés  Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás  Megjelenítés sajátosságai  Technikák (befogadás)  Vizuális kommunikáció  Tárgy- és környezetkultúra  Kifejezés és képzőművészet

57

3. Szakmai program 3.1. Az iskola képzési szerkezete (kifutó rendszer) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 92. §-ának (1) és (2) bekezdései tartalmazzák a szakiskolai, szakközépiskolai képzésekre vonatkozó átmeneti szabályokat. Ennek értelmében utoljára a 2012/2013-as tanévben indult képzéseket lehet a korábbi szabályozás, azaz a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései, valamint a 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelettel kiadott Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: régi OKJ) alapján befejezni. Ez azt jelenti, hogy a kilencedik vagy magasabb évfolyamon 2012 szeptemberében (de legkésőbb – keresztfélévben – 2013 februárjában) vagy korábban indult, jelenleg folyamatban lévő szakiskolai vagy szakközépiskolai képzések esetén lehetőség van a képzéseknek a korábbi szabályok és a régi OKJ szerinti befejezésére. 3.1.1. Szakközépiskolai képzés A szakközépiskolai tanulók esetén utoljára a 2012 szeptemberében kilencedik évfolyamot kezdett tanulók választhatják majd a régi OKJ-ban szereplő szakképesítésekre történő felkészülést, de kizárólag abban az esetben, ha a kilencedik-tizenkettedik évfolyamos tanulmányaik beszámítása révén képzésük a tizenharmadik évfolyamon befejeződik. Ha az előzetes tudás beszámítására nem kerül sor (érettségi utáni két éves képzés), akkor 2013 szeptemberétől már csak az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelettel kiadott új Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: új OKJ) szereplő szakképesítések választhatók. Azon tanulók tehát, akik a 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik szakközépiskolában, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján), ha az ezeken az évfolyamokon szerzett ismereteik beszámításra kerülnek. Ez azt jelenti, hogy a 2012/2013-as tanévben tizenkettedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben még a régi szabályok szerint iratkozhat be a tizenharmadik (azaz első és befejező szakképzési) évfolyamra. (Ez utoljára azon szakközépiskolai tanuló esetén történhet meg, akik a 2012/2013-as tanévben kezdték meg a kilencedik évfolyamot a régi szabályok szerint, azaz a 2015/2016-os tanévben kezdi meg a tizenkettedik évfolyamot.) Ha viszont nem kerül beszámításra az előzetes szakmai ismeret, akkor csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhat be a tizenharmadik évfolyamon. A régi OKJ szerinti, érettségire épülő szakképesítés-ráépülések megszerzésére irányuló képzések szintén a 2012/2013-as tanévben indulhattak utoljára, a 2013/14-es tanévtől pedig már csak az új OKJ szerinti szakképesítés-ráépülések képzése indítható. 2013 szeptemberében és az azt követő tanévekben már csak az új szabályozás szerint indítható iskolai rendszerben képzés, a szakiskolában és szakközépiskolában egyaránt. (Akkor is, ha azt nem a kilencedik évfolyamon, hanem magasabb évfolyamon indítva szervezik meg.) Az új típusú képzésre történő áttérés: Az Szt. hivatkozott 92. §-ának (1) bekezdése – az új szakképzési rendszerre történő mielőbbi áttérés érdekében – tartalmazza ugyanakkor azt is, hogy a tanuló választása szerint az Szt. szerinti új képzési formába jelentkezhet át a szakképző iskola igazgatójának az engedélye alapján, az Szt.-nek a beszámításra vonatkozó szabályai [27. § (1) bekezdés] szerint. Ennek megfelelően az új OKJ-ban szereplő szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek, 58

szakképzési kerettanterveinek kiadását követően, a beszámítási lehetőségek figyelembevétele mellett, biztosítani kell a lehetőséget arra, hogy a képzésüket korábban megkezdett tanulók – beszámítási igény és megalapozott beszámíthatóság esetén – már az új OKJ szerinti képzésben fejezhessék be a tanulmányaikat. 3.1.2. Szakiskolai képzés A 2012/2013. tanévben a kilencedik-tizedik évfolyamos – azaz az ún. hagyományos („2+2-es”) rendszerű képzésben már részt vevő – szakiskolai tanulók 2013., illetve 2014. szeptember 1jétől még megkezdhetik a 2012. augusztus 31-én hatályos régi OKJ szerinti szakképesítések tanulását. Azon tanulók tehát, akik az ún. 2+2-es rendszerű képzésben a 2012/2013-as tanévben a kilencedik vagy a tizedik évfolyamot végzik, folytathatják a képzésüket a korábbi szabályok (régi szakképzési törvény, régi OKJ és az ehhez kidolgozott szakmai és vizsgakövetelmény alapján). Ez azt jelenti, hogy a 2+2-es rendszerű szakiskolai képzésben jelenleg tizedik évfolyamos tanuló a 2013/14-es tanévben, a jelenleg kilencedik évfolyamos tanuló pedig a 2014/15-ös tanévben még megkezdheti a 2+2-es rendszer szerint a tizenegyedik (azaz első szakképzési) évfolyamot a korábbi követelmények szerint. Kapcsolattartás a külső gyakorlati képzőhelyekkel Az iskolai szakmai program megvalósításában mind a szakközépiskolai, mind a hagyományos és duális szakiskolai képzésben a gyakorlati foglakozás tanműhelyi megszervezése mellett a külső gyakorlati képzőhelyek is fontos feladatot látnak el. Szervezeti és működési szabályzatunkban is meghatározott szoros együttműködést alakítottunk ki a Borsod-AbaújZemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával. Szakértői segítséget nyújtunk a kamarának a munkáltatóknál történő gyakorlati képzés feltételeinek felmérésében. Segítségükkel többszáz gazdálkodó szervezetnél, magánvállalkozónál valósul meg a tanulók gyakorlati oktatása. Együttműködési megállapodás alapján rendszeres kapcsolatot tartunk a különböző szakmai szervezetekkel és a szakképzésünket támogató munkáltatókkal.

59

3.2. Képzési szakaszok (kifutó rendszer) A következő szakaszokra vonatkozóan készítettük el a pedagógiai programunkat:  

szakiskola 12. (kifutó) évfolyamok szakképző szakasz – párhuzamos képzés.

3.3. Szakközépiskolai és szakiskolai képzési program (kifutó rendszer) Oktatott szakmacsoportok – szakmák felsorolása (kifutó rendszer) Iskolánk képzési területei: 3.3.1. Szakközépiskolában – iskolarendszerben – nappali tagozaton (kifutó rendszer, utoljára a 2016/2017. tanévben) Szakterület Humán

Szakmacsoport Megcélzott szakma Művészet, közművelődés, Táncos (színházi táncos, kommunikáció néptáncos, modern táncos)

A színházi táncos (OKJ 54 212 07 0010 54 04) képzés órakerete (kifutó rendszerben) Évfolyam

12.

13.

Tantárgy

utoljára a 2015/2016. tanévben

utoljára a 2016/2017. tanévben

Tánctörténet I. Bevezetés

1

1

Klasszikus balett

9

10

Kortárs modern tánc

2

3

Emelés

2

2

Színpadi tánc

2

3

Néptánc

2

3

Előadóművészeti gyakorlat

-

8

Színészmesterség

1

2

Balett elmélet gyakorlati prezentációval

1

2

Tánctörténet II. Műelemzés

-

1

25

-

Összefüggő szakmai gyakorlat

3.3.2. A szakiskola 9-10. osztályát követő szakképzés – iskolarendszerben – nappali tagozaton (12. évfolyamon, kifutóban utoljára a 2015/2016. tanévben) Szakterület Szakmacsoport Megcélzott szakma Humán Egyéb szolgáltatások Fodrász Műszaki Könnyűipar Bőrdíszműves Elektrotechnika-elektronika Villanyszerelő Előzetes tanulmányok beszámítása Iskolánkban a pályaorientáció, a gyakorlati oktatás, a szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, az elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás keretében elsajátított ismereteket – a tanulók eltérő tudásszintje miatt – a szakképzési évfolyamokon folyó tanulmányokba nem számítjuk be (tanulmányi időt nem rövidítünk), de szakmai képzéseink 60

tananyagának kialakításánál az előzetesen elsajátított ismereteket és gyakorlatokat figyelembe vesszük. A más, hasonló modulokat tartalmazó szakképzésekről érkező tanulóknál az azonos modulok beszámításáról a tanuló írásbeli kérelme alapján a szakképzési igazgatóhelyettes javaslatára az iskola igazgatója dönt.

3.4. Az iskola képzési szerkezete (felmenő rendszer) A 2013/2014. tanévtől felmenő rendszerben az új OKJ-nak megfelelő képzési szerkezet szerint történik a szakmai képzés az iskolában. A szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik. A szakképzési kerettanterv a szakiskolai képzésben szakképesítésenként a szakmai elméletre, továbbá az iskolai tanműhelyben folyó vagy a gazdálkodó szervezetnél szervezhető szakmai gyakorlati képzésre kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakiskolában a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához valamennyi évfolyamon együttesen rendelkezésre álló időkeret harminchárom százaléka a Nemzeti Alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv a szakközépiskolákban ágazatonként a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati, valamint szakképesítésenként az érettségi vizsgát követő szakképzési évfolyamon a szakmai elméleti, továbbá a szakmai gyakorlati oktatásra kerül kiadásra. A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyediktizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre. A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait. A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. Az adott szakképző iskola típusára és évfolyamára – a nemzeti köznevelésről szóló törvényben – a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező összes óraszám szakmai elméleti és gyakorlati képzésre rendelkezésre álló részének legalább kilencven százalékának tartalmát a szakképzési kerettanterv állapítja meg. A szabadon hagyott időkeret szakmai tartalmát a szakképző iskola szakmai programja határozza meg. A szabadon hagyott időkeretre az iskola nem állapít meg további szakmai tartalmat, az időkeretet a kötelező ismeretek elmélyítésére használja fel. 3.4.1. Szakközépiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) A szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. A szakközépiskola a kilencedik-tizenkettedik évfolyamon az ágazatra előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi 61

vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. A szakközépiskola – szakmai érettségit szerzett – tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a tizenharmadiktizennegyedik (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. A felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola kilencedik-tizenkettedik évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. A szakközépiskola szakmai képzéseit az alábbi táblázat tartalmazza:

Ssz.

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés Ágazat megnevezése/ OKJ azonosítója megjegyzés

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Autószerelő Autóelektronikai műszerész Fogtechnikus gyakornok Gyakorló kozmetikus Gyakorló fodrász Fotográfus és fotótermék-kereskedő Dekoratőr (párhuzamos képzés)

54 525 02 54 525 01 54 724 01 52 815 02 52 815 01 54 810 01 54 211 01

Közlekedésgépész Közlekedésgépész Egészségügyi technika Szépészet Szépészet Optika Képző- és iparművészet

8.

Divat- és stílustervező (párhuzamos képzés)

54 211 02

Képző- és iparművészet

9. 10.

Sportedző (a sportág megjelölésével) Fitness-wellness instruktor

54 813 01 54 813 02

Sport Sport

11.

Táncos (színházi táncos, néptáncos vagy kortárs-, modern táncos 54 212 09 szakmairány) párhuzamos képzés

Nincs (Kulturális és nemzeti örökségvédelmi szakképesítés)

12. 13. 14. 15.

Autótechnikus Fodrász Kozmetikus Fogtechnikus

55 525 01 55 815 01 55 815 02 55 724 01

szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés szakképesítés-ráépülés

54 481 04

kifutó rendszerben, érettségi utáni szakképzésben, két szakképzési évfolyammal

16.

Informatikai rendszergazda

Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. A nappali oktatás munkarendje szerinti felnőttoktatásban és a nappali rendszerű oktatásban az egyes tantárgyak heti óraszámai, illetve követelményei megegyeznek. 62

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 01 AUTÓELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

9.

Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.

0,5

0,5

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

14.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika 10416-12 Gépelemek-géptan Közlekedéstechnikai Technológiai alapok alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás 10418-12 Gazdasági ismeretek Járműkarbantartás Járműkarbantartás gyakorlata Gépjármű szerkezettan Járműszerkezetek javítása gyakorlat 10419-12 Jármű diagnosztika és Járműszerkezetek javítása javítás Járműdiagnosztika gyakorlat Autóelektronika elmélete Autóelektronika 10420-12 gyakorlata Autóelektronikai Autóelektronikai műszerész feladatai diagnosztika Autóelektronika diagnosztikai gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

63

1 2,5

1 1 2 1

2

2

2

2

1 2,5 2 4

1

2

4

2

2

4

3

2

10

3

6 2 0,5 3 3 4 2 2 5 4 3 3

6 70

7 105

8 140

11

34 160

34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 525 02 AUTÓSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÖZLEKEDÉSGÉPÉSZ ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

9.

Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.

0,5

0,5

Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

Közlekedési ismeretek Műszaki rajz Mechanika 10416-12 Közlekedéstechnikai Gépelemek-géptan alapok Technológiai alapismeretek Elektrotechnikaelektronika Karbantartási 10417-12 gyakorlatok Közlekedéstechnikai gyakorlatok Mérési gyakorlatok Járműkarbantartás Gazdasági 10418-12 ismeretek Járműkarbantartás Járműkarbantartás gyakorlata Gépjárműszerkezettan 10421-12 GépjárműAutószerelő feladatai villamosságtan Szerelési gyakorlat Járműdiagnosztika 10422-12 Járműdiagnosztika Járműdiagnosztika gyakorlata Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

64

14.

2 1

1

1

2,5

1 2 1

2

2

2

2

2,5 2 4

1

2

4

2

2

4

3

2

10

3

4 1 0,5 6 6 4 2

6 4 4

6 70

7 105

8 140

11

34 160

34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 525 01 AUTÓTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK

10423-12 Járműfenntartási feladatok

10424-12 Járműfenntartási üzemvitel

10425-12 Korszerű járműtechnika

Tantárgy

Heti óraszám (15. évfolyam)

Gépjárműszerkezetek

5

Szakmai számítások

1

Gépjárműfenntartás gyakorlata

7

Veszélyes anyagok kezelése

2

Vállalkozási ismeretek

1

Műszaki ismeretek

2

dokumentációs

Számítástechnika gyakorlat

1

Korszerű járműtechnika

6

Korszerű gyakorlat

5

járműtechnika

Gépjármű-elektronikai mérések gyakorlat Összes óra

4 34

65

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 481 04 INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció

Tantárgy 9. Munkahelyi egészség és biztonság

Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.

14.

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlata

2 4 1 2

Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és 10817-12 szoftverfejlesztés Hálózatok, programozás gyakorlat és adatbázis-kezelés Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs 10827-12 rendszerek Hálózati operációs rendszerek és Hálózati operációs szolgáltatások rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. 10828-12 gyakorlat Vállalati hálózatok üzemeltetése és IT hálózat biztonság felügyelete IT hálózat biztonság gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

66

4 8 4 8 6 8 6 7 2 2 34 160

34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 211 01 DEKORATŐR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések)

10586 Művészetelmélet és ábrázolás

10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

10588-12 Tervezés és technológia

10589 Kortárs sz. körny.

10590-12 Dekoratőr technológia

10591 Kirakat és térrend.

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

9.

10.

11.

12.

1

13.

14.

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

2

Térábrázolási rendszerek Térábr. geometriai rendsz. 1 Művészettörténet A művészetek története a 19. 2 2 2 századig A művészetek története a 20. században A néprajz és a népművészet alapfogalmai Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai 2 3 Emberábrázolás alapjai Ember és tér 3 Szakmai rajz 2 2 Művészeti vállalkozás Művészeti váll. működtetése Stílustan és szaktörténet Stílustan 1 Szaktörténet 1 1 Technológia Anyagismeret 0,5 1 Eszközismeret 1 0,5 Tervezés és gyakorlat Tervezés 1 1 2 Anyag és eszközhasználat 2 2 1 Műhely és műteremhasználat 1 1 1 Kivitelezés 1 2 2

1 2 2

0,5

2

0,5 1

3

2 2 1

1

0,5

0,5

0,5 1,5 2 2

2 2 2

4 4 4 5

Kortárs szakmai környezet

2

Szakmai ábrázolási gyakorlat

5

Technológia gyakorlat

2

Technológia szakelmélet

2

Grafika gyakorlat

4

Tervezés gyakorlat

3

Térábrázolási rendszerek II.

1

Kirakatrendezés gyakorlat

6

Térrendezési gyakorlat

3

Rendezés szakelmélet Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

67

3,5 15 53

15 53

16 54

16,5

34 160

34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 211 02 DIVAT- ÉS STÍLUSTERVEZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a KÉPZŐ- ÉS IPARMŰVÉSZET ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések)

10586 Művészetelmélet és ábrázolás

10587-12 Művészeti vállalkozások működtetése

10588-12 Tervezés és technológia

10589 Kortárs sz. körny. 10590-12 Stílus és divat szakmai rajz, modern és kortárs szakmai környezet

10591 Kirakat és térrend.

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

9.

10.

11.

12.

1

13.

14.

0,5 0,5

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet A művészetek története a 19. 2 2 2 századig A művészetek története a 20. században A néprajz és a népművészet alapfogalmai Térábrázolási rendszerek A térábrázolás geometriai 1 rendszerei Rajz, festés, mintázás gyakorlat A látvány utáni térábrázolás és formaképzés alapjai 2 3 Emberábrázolás alapjai 3 Ember és tér 3 Szakmai rajz 2 2 Művészeti vállalkozás Művészeti vállalkozások működtetése Stílustan és szaktörténet Stílustan 1 Szaktörténet 1 1 Technológia Anyagismeret 0,5 1 Eszközismeret 1 0,5 Tervezés és gyakorlat Tervezés 1 1 2 Anyag és eszközhasználat 2 2 1 Műhely és műteremhasználat 1 1 1 Kivitelezés 1 2 2

2 2

0,5

1

0,5

1 1 3 3

2 2 1

1

0,5

0,5

0,5 1,5 2 2

2 2 2

4 4 4 5

Kortárs szakmai környezet

2

Szakmai ábrázolási gyakorlat

4

Divattörténet

3

Divattervezés gyakorlat

4

Öltözék kivitelezés gyakorlat

5

Látványtervezés gyakorlat

6

Stílusalakítás gyakorlat

Stílusalakítás elmélet Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

68

4,5 15 53

15 53

16 54

16,5

34 160

3 34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 52 815 01 GYAKORLÓ FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ÉS A SZÉPÉSZETI ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy

9.

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

10.

11.

12.

0,5

13. 0,5

0,5

Foglalkoztatás I.

Szakmai etika és kommunikáció Munka – és 11486-12 környezetvédelem Szépségszalon Vállalkozás és üzemeltetése marketing Szakmai informatika Szépészeti szakmai ismeretek Divattörténeti 11487-12 ismeretek Szolgáltatást megalapozó anatómiai, szakmai- és Szépészeti általános anyagismeretek anyagismeret Szakmai alapozó gyakorlat Kézápoló szakmai ismeretek 10250-12 Kézápolás Kézápoló szakmai gyakorlat Gyakorló fodrász szakmai ismeretek1 11484-12 Fodrász manuális Gyakorló fodrász alapműveletek szakmai gyakorlat Szakrajz Gyakorló fodrász szakmai ismeretek 2 Gyakorló fodrász 11485-12 Fodrász anyagismeret vegyszeres műveletek Gyakorló fodrász vegyszeres műveletek szakmai gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

69

14.

2 1

1 0,5

2 0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1 1

1,5

2

2

0,5

2 1

1 3,5

1

2

3

5

16

0,5

0,5

0,5

2

2

2

2

5 2 17 0,5 2 2

8 6 70

7 105

8 140

11

34 160

34

SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 52 815 02 GYAKORLÓ KOZMETIKUS SZAKKÉPESÍTÉSHEZ ÉS A SZÉPÉSZETI ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy

9.

Munkahelyi egészség és biztonság

10.

11.

12.

0,5

13.

14.

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Szakmai etika és kommunikáció Munka – és 11486-12 környezetvédelem Szépségszalon üzemeltetése Vállalkozás és marketing Szakmai informatika Szépészeti szakmai ismeretek 11487-12 Divattörténeti Szolgáltatást ismeretek megalapozó anatómiai, Szépészeti általános szakmai- és anyagismeret anyagismeretek Szakmai alapozó gyakorlat Kézápoló szakmai ismeretek 10250-12 Kézápolás Kézápoló szakmai gyakorlat Gyakorló kozmetikus szakmai ismeret 11488-12 Gyakorló Kozmetikai kozmetikus szakmai alapműveletek gyakorlat Gyakorló kozmetikus anyagismeret Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

70

1

1 0,5

2 0,5 0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

0,5

1 1

1,5

2

2

0,5

2 1

1 3,5

1

2

3

5

16

0,5

0,5

0,5

2

2

2

2

5 4

24

3 6 70

7 105

8 140

11

34 160

34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 815 01 FODRÁSZ SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy

15.

Alaphajvágások gyakorlat Fodrász szakmai 11242-12 Alaphajvágás ismeretek 1. Művészetek 1. Frizurakészítés gyakorlat Fodrász szakmai ismeretek 2. 11243-12 Frizurakészítés Fodrász anyagismeret Művészetek 2. Összes óra

71

12 1,5 1 15 2 1,5 1 34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV AZ 55 815 02 KOZMETIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK

Tantárgy Kozmetikus szakmai gyakorlat 1. Kozmetikus szakmai ismeretek és biológia Kozmetikus anyagismeret Elektrokozmetika gyakorlat Elektrokozmetika elmélet Kozmetikus szakmai gyakorlat 2. Speciális kozmetikus ismeretek

11246-12 Bőrtípusok és rendellenességek

11247-12 Elektrokozmetikai készülékekkel végzett kezelések

11248-12 Speciális kozmetikai eljárások Összes óra

Heti óraszám (15. évfolyam) 14 2,5 2 8 1,5 5 1 34

72

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 810 01 FOTOGRÁFUS ÉS FOTÓTERMÉK-KERESKEDŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az OPTIKA ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10039-12 Művészetelméleti és szakrajzi feladatok 1038-12 Kereskedelmi és vállalkozási tevékenységek 10037-12 A fotográfiai eszközök jellemzése 10854 Fotográfiai elmélet 10855-12 Fotográfiai gyakorlat

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy

9.

Munkahelyi egészség és biztonság

10.

11.

12.

0,5

13.

14.

0,5

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Művészettörténet Szakrajz

1

1

1

1

4

1,5

2

2

1

7

1

0,5

Kereskedelmi és vállalkozási ismeretek Fotográfiai ismeretek Fotográfiai ismertek gyakorlata Kultúrtörténet Fotótechnika Felvételkészítés és kidolgozás

2

2

1

2

8

1

2

4

6

14 1 4 18

Kreatív tervezés

8

Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

6 70

73

7 105

8 140

11

34 160

34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 55 724 01 FOGTECHNIKUS SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11145-12 Kombinált munka, orthodontiai készülék és implantátum felépítmények

Tantárgy Kombinált munka, orthodontiai és implantátum felépítmények Kombinált fogpótlások készítése gyakorlat Összes óra

74

Heti óraszám (15. évfolyam) 0,5 év 10 24 34

SZAKKÉPZÉSI TANTERV az 54 724 01 FOGTECHNIKUS GYAKORNOK SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint az EGÉSZSÉGÜGYI TECHNIKA ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11115-12 Alapismeretek az egészségügyi ellátásban

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy

9.

Munkahelyi egészség és biztonság

10.

11.

12.

1

13.

14.

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Egészségügyi ellátórendszer Egészségügyi ellátás Szakmai és anatómiai ismeretek Anyagismeret 11211-12 Egészségügyi-technikai Szakrajz alapismeretek Gyógyászati segédeszköz gyártás gyakorlat Jogi, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek 11210-12 Jogi, kereskedelmi és Jogi, kereskedelmi és vállalkozási ismeretek vállalkozási dokumentációs ismeretek Szakmai ismeret II. Anyagismeret II 11148-12 Funkcionális Rögzített fogpótlás anatómia készítése Szakrajz II. Rögzített fogpótlás készítés gyakorlata Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

75

0,5

0,5

0,5

0,5

2

1

1 1

1

3,5

1

1

5 2 1

7

10

22,5

1

1

0,5

0,5 2,5 2 1,5 1 24

6 70

7 105

8 140

11

34 160

34

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 212 09 TÁNCOS (Színházi táncos) SZAKKÉPESÍTÉSHEZ (párhuzamos képzés) SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. 10722-12 Előadó-művészeti tevékenység

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy

9.

10.

11.

12.

13.

0,5

-

-

-

-

2. Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

0,5

3. Foglalkoztatás I.

-

-

-

-

2

2

2

2

2

-

9

9

9

9

10

3

3

3

3

4

-

-

-

1

2

2 2

2 2

2 2

2 2

2 2

-

-

1

1

8

1

1

2

1. Munkahelyi egészség és biztonság

4. Bevezetés a tánctörténetbe Táncművészet gyakorlatának alapjai Beosztva a Színházi tánc tantárgyaihoz (5.6.8.9.) 5. Klasszikus balett gyakorlat 6. Kortárs-moderntánc gyakorlat 7. Emelés gyakorlat

8. Színpadi tánc gyakorlat 9. Néptánc gyakorlat 10726-12 10. Előadó-művészeti Színházi tánc gyakorlat 11. Színészmesterség gyakorlata 12. Balett elmélet gyakorlati prezentációval 13. Tánctörténet műelemzés 14. Zeneismeret SZAKMAI ÓRÁK órarendbe sorolva Összefüggő szakmai gyakorlat*

0,5

1

1

1

1

-

-

-

-

1,5

1

1

-

-

-

20

20

21

22

35

160*

* Évfolyamok között elosztva, tanórán kívüli kurzusokban és színházi gyakorlatban szervezve

76

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 813 01 FITNESS-WELNESS INSTRUKTOR SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a SPORT ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

10323-12 Egészségügy és elsősegélynyújtás

10324-12 Edzéselmélet és gimnasztika 10334-12 Aquatréning 10335-12 Csoportos fitness órák 10336-12 Fitness termi kondicionálás 10337-12 Ügyfélszolgálat a fitnesswellness létesítményekben

Tantárgy 9. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.

1

14.

1 1

Foglalkoztatás I.

2

Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan Terhelésélettan Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Edzéselmélet Edzésprogramok gyakorlat Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Aquatréning elmélet Aquatréning gyakorlat Csoportos fitness órák elmélete Csoportos fitness órák gyakorlata Fitness termi kondicionálás elmélet Fitness termi kondicionálás gyakorlat Ügyfélszolgálat elmélet

2

2

4 2 2 4

4

1

2 1

2 3

2

1

3

9

1 2

1 2

2 5

1 2

2 2

2 4 2 7 2 3 3

Ügyfélszolgálat gyakorlat

2

Speciális óratípusok elmélet Speciális óratípusok gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

2

10338-12 Speciális óratípusok és foglalkozásformák

4 6 70

7 105

8 140

11

34 160

34

*: A 9-12. évfolyamokon a sport ágazati tantárgyak tanulása a köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára is kötelező.

77

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV az 54 813 02 SPORTEDZŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ, valamint a SPORT ÁGAZATHOZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Tantárgy 9. Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II.

Évfolyam heti óraszáma 10. 11. 12. 13.

1

14.

1 1

Foglalkoztatás I.

2

Anatómiai-élettani ismeretek Egészségtan 10323-12 Egészségügy és Terhelésélettan elsősegélynyújtás Elsősegélynyújtás gyakorlat Funkcionális anatómia Edzéselmélet Edzésprogramok 10324-12 gyakorlat Edzéselmélet és gimnasztika Gimnasztika elmélet Gimnasztika gyakorlat Pedagógiasportpedagógia 10322-12 Pedagógiai, pszichológiai Pszichológiaés kommunikációs alapok sportpszichológia Kommunikáció Sportmenedzsment 10325-12 Vállalkozástan Szervezés és vállalkozás Gazdálkodás, pénzügyi alapjai ismeretek Sportági alapok elmélet 10326-12 Sportági alapok Sportági alapok gyakorlat Sportági szakismeretek elmélet 10327-12 Sportedzői szakismeretek Sportági szakismeretek gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

2

2

4 2 2

1 2

2 1 2

2 2 4

4

1

2 1

2 3

1

3

9

1

2 5

2

2 2 1 2 1 1 1 10 1 10 6 70

7 105

8 140

11

34 160

34

*: A 9-12. évfolyamokon a sport ágazati tantárgyak tanulása a köznevelési típusú sportiskolai képzésben résztvevő tanulók számára is kötelező.

78

3.4.2. Szakiskolai szakmai képzés (felmenő rendszerben a 2013/2014. tanévtől) A szakiskola szakképzési évfolyamain a szakképzési kerettanterv szerint – a közismereti oktatással párhuzamosan – szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik. A szakiskola szakmai képzéseit az alábbi táblázat tartalmazza: Ssz.

Szakképesítés megnevezése

Szakképesítés OKJ azonosítója

1.

Villanyszerelő Elektronikai műszerész Szociális gondozó és ápoló Cipőkészítő (a 2014/2015. tanévtől) Női szabó (2015/16. tanévtől)

34 522 04 34 522 03 34 762 01 34 542 02 34 542 06

2. 3. 4. 6.

Az egyes tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik. A nappali munkarend szerinti felnőttoktatásban és a nappali rendszerű oktatásban az egyes tantárgyak heti óraszámai, illetve követelményei megegyeznek. SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 542 02 CIPŐKÉSZÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10256-12 Bőripari anyagok jellemzői, szabás és előkészítő műveletek 10265-12 Cipőipari gyártmánytervezés 10264-12 Cipőfelsőrészalkatrészek előkészítő műveletei 10263-12 Cipőfelsőrész összeállítása

Évfolyam heti óraszáma Tantárgy

9.

10.

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

11. 1 1

Munkahelyi egészség és biztonság

Bőripari anyag- és áruismeret Szabás, előkészítés elmélet Szabás, előkészítés gyakorlat Gyártmánytervezés Mintakészítési gyakorlat Cipőfelsőrész előkészítési ismeretek Cipőfelsőrész előkészítő gyakorlat Cipőfelsőrész-készítési ismeretek Cipőfelsőrész-készítő gyakorlat Cipő összeállítási ismeretek 10262-12 Cipő összeállítása Cipő összeállítása gyakorlat Cipőjavítási ismeretek 10261-12 Cipő javítása Cipő javítása gyakorlat Összesen Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

79

1 1 2 4 2 1 1 2

2

2

1 2

1

2 2 1 4 3 10

1

1

1 17 140

25 140

5 2 9 1 1,5 25,5

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 522 03 ELEKTRONIKAI MŰSZERÉSZ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ Évfolyam heti óraszáma

SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK

Tantárgy 9.

10.

11.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10320-12 Elektrotechnikai berendezések

1

Műszaki informatika gyakorlat

2

Műszaki ismeretek

3

Műszaki gyakorlatok

3

Elektronika

3

3

Elektronika gyakorlat

5

10

Elektronikus áramkörök 10321-12 Áramkörök ipari alkalmazása

3

Ipari alkalmazástechnika

4

Ipari alkalmazástechnika gyakorlat

9

15 25,5

Összes óra

17

25

Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

140

140

80

3,5

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 542 06 NŐI SZABÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I.

Tantárgy 9. Munkahelyi egészség és biztonság

Évfolyam heti óraszáma 10. 11.

0,5

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Ruhaipari anyag- és áruismeret Anyagvizsgálatok gyakorlat Ruhaipari gyártás10114-12 előkészítés Ruhaipari Szakrajz gyártmánytervezés Szakrajz gyakorlat Textiltermékek 10115-12 készítése Textil-termékek Textiltermékek összeállítása készítése gyakorlat Lakástextíliák 10118-12 Lakástextíliák készítése készítése Lakástextíliák készítése gyakorlat Női ruhák készítése 10120-12 Női ruhák készítése és Női ruhák készítése értékesítése gyakorlat Összes óra Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári) 10113-12 Ruhaipari anyagvizsgálatok

81

1,5

1

1 1

1 1 2

3

5

3,5

16

14,5

25 140

25,5

2 8 1 3

17 140

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 762 01 SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS ÁPOLÓ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK

Tantárgy

Évfolyam heti óraszáma 9.

10.

11.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12 Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás II.

1

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I.

2

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek 10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

10570-12 A szükségletek felmérése

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

10572-12 Gondozási-ápolási adminisztráció

1

2

2

1

3

2

1

Monitorozó gyakorlat

2

1

Pszichológiai alapismeretek

3

2

Egészségügyi alapismeretek

2

3

Ápolási, gondozási alapismeretek

2

1

Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

2

2

Társadalomismeret

2

Klinikai ismeretek

5

Ápolási gyakorlat

2

Gondozási ismeretek

2

A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

1

2

Szociális munka elmélete

3,5

Szociális munka gyakorlata

1,5

Szociális gondozás

4,5

Szociális gondozás gyakorlata

3

Mentálhigiéné

2

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

2

A szociális adminisztráció

2

Összes óra

17

25

Összefüggő szakmai gyakorlat (nyári)

140

140

82

25,5

SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERV a 34 522 04 VILLANYSZERELŐ SZAKKÉPESÍTÉSHEZ SZAKMAI KÖVETELMÉNY MODULOK

Tantárgy 9.

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11497-12 Foglalkoztatás I. 10007-12 Informatikai és műszaki alapok

10023-12 Épületvillamossági szerelés

10024-12 Villamos gépek és ipari elosztóberendezések szerelése

Évfolyam heti óraszáma

Munkahelyi egészség és biztonság

10.

11.

1

Foglalkoztatás II.

1

Foglalkoztatás I.

2

Műszaki informatika gyakorlat

2

Műszaki ismeretek

3

Műszaki gyakorlatok

3

Épületvillamossági szerelés

2

3

3

15

1

4

Épületvillamossági szerelés gyakorlata Épületvillamossági mérések gyakorlata Vállalkozási ismeretek

1

Ipari elektronika

1

Elektrotechnikai számítások

1

1

Villamosipari anyagismeret

1

1

Villamos gépek és berendezések

3

Villamosműszaki ábrázolás

1

Villamos gépek és berendezések üzemvitelének, mérésének gyakorlata

16,5

Összes óra

17

25

Összefüggő gyakorlat (nyári)

140

140

83

1

25,5

3.5. Széchenyi István Térségi Integrált Szakképző Központ (Széchenyi TISZK) A Széchenyi TISZK létrehozásával a Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, valamint a Miskolci Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola együttműködésével olyan központ jött létre, amelyben a legkorszerűbb követelményeknek megfelelően folyik a szakmai képzés a közlekedési szakterületen. A Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, mint a TISZK fogadó iskolája, a Miskolci Baross Gábor Közlekedési és Postaforgalmi Szakközépiskola, mint a TISZK küldő iskolája működik ebben a kötelékben a pályázat fenntartási ideje alatt.

3.6. Szakképzés-felnőttképzés Iskolánk akkreditált felnőttképzési intézmény.

Lajstromszáma: AL-2648 Nyilvántartási száma: 05/0108/04

3.7. Az egyes szakmacsoportok jellemzői (kifutó rendszer) 3.7.1. A művészet szakmacsoport sajátosságai A szellemi életben, a művészeti nevelésben tevékenykedők felelőssége anyagias világunkban rendkívüli jelentőségű. A globális kommunikációs forradalom az „egyenkultúra” térhódítása miatt veszélybe kerülhet nemzeti kultúránk élettere. Rendkívül fontos a „tiszta forráshoz” való visszatérés, a szép és az igaz kategóriáinak felismerése. Művészeti képzésünk feladata kibontani, fejleszteni a fiatal nemzedékben a gyermekkor óta hordott művészeti érdeklődést és értékeket. Olyan klasszikus műveltségű, de ugyanakkor a XXI. század problémáira is reagálni tudó szakemberek képzése a célunk, akik e nemes szakma múltját ismerve, annak legjobb hagyományait művelve és azt újrafogalmazva építik tovább elődeik munkáját. A művészeti szak 1998-ban történt alapítása az iskolánkban már korábban is oktatott szakmákra épült, megteremtve a lehetőséget arra, hogy a tehetségesebb, kreatívabb diákok kibontakoztathassák képességeiket. A különböző pályázatokon nyert támogatásokból mintegy 20 millió Ft-os fejlesztést hajtottunk végre, új balett termeket, fotográfus műtermet és labort, divattervező stúdiót, és dekoratőr látványtervező termet alakítottunk ki. Tanáraink elismert táncképző- és iparművészek, szakoktatók, akiknek a tudása és gyakorlata biztosítékul szolgál iskolánk magas szintű művészeti képzéséhez. 3.7.2. Táncos szak A táncos olyan egyetemes műveltséggel, magas fokú mozgáskultúrával, technikai tudással és előadói képességgel bíró szakember, aki alkalmas színpadi szóló vagy kartáncosi feladatok ellátására. Az iskolánkban folyó 5 éves párhuzamos képzés színházi táncos vagy néptáncos államilag elismert szakképesítést nyújt. A gyakorlati képzés a Miskolci Nemzeti Színház szakmai irányítása és a Magyar Táncművészeti Főiskola szakmai felügyelete mellett zajlik. (A képzés részvevői színpadi vizsgájukat a Miskolci Nemzeti Színházban megrendezésre kerülő, nagysikerű Szemere Gálán teszik le.) 3.7.3. Dekoratőr szak A cél olyan általánosan, vizuálisan művelt, korszerű marketing- és reklámismeretekkel, művészi igénnyel felvértezett, naprakész szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű szakemberek képzése, akik képesek megvalósítani a kereskedelem és a szolgáltatások területén jelentkező művészeti igényeket. 84

3.7.4. Divat- és stílustervező szak A szakképesítés tervezői, illetve stílustervezői feladatok ellátására készít fel, melyek elsajátításával iparművész irányítása mellett, vagy önállóan alkotó módon tudja ellátni egyéni és formaruhák tervezését, divattanácsadást, divatbemutató kollekciók összeállítását, reklámfotózást és a reklámfilm-készítést is. A képző- és iparművészeti szakokon a 4 éves szakközépiskolai szakmai alapozó képzés és sikeres érettségi vizsga után a 2-3 éves szakképzés keretén belül lehetséges az Országos Képzési Jegyzék szerinti, államilag elismert szakképesítések megszerzésére. 3.7.5. Az informatikai szakmacsoport Az informatika napjainkra nagyon széles területté vált. Ahhoz, hogy az iskola olyan képzést nyújtson, amivel a szakirányban tovább tudnak tanulni a diákok az érettségi után, illetve olyan korszerű szakmai képzést nyújtson, amellyel jól el tudnak helyezkedni a munkaerő-piacon a szakmai vizsga után, két feladatot kell megoldania:  a szakközépiskola 9-12. évfolyamán széles informatikai alapozás, amely o segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak szakmai képzést, vagy tanuljanak tovább a felsőoktatásban o korszerű alapismereteket ad az informatikai technológiákból o felkészít az ECDL vizsgára o megismerteti a programozás alapjait (legalább egy harmadik és egy negyedik generációs programnyelvet) o felkészít az emelt szintű informatikai érettségire  szakmai képzés keretében felkészít a szakmai vizsgára az Informatikai rendszergazda szakmai képzés és két leágazása (informatikai műszerész, webmester) területén. 3.7.6. A közlekedés szakmacsoport sajátosságai A motorizáció fejlődése jelenleg is tart, a gépjárműgyártás, forgalmazás, javítás alapvető fontosságú terület a gazdaságban. Napjainkban a legjellemzőbb, hogy a gépjárművek egyre korszerűbb technológiai megoldásokkal kerülnek piacra, egyre több elektronikát tartalmaznak. Ahhoz, hogy diákjainknak olyan korszerű szakmai képzést nyújtsunk, amely megfelel a legmagasabb szintű szakmai követelményeknek a képzés három szintjén is naprakész ismereteket kell adni:  A szakközépiskola 9-12. évfolyamán alapozást kell nyújtania, amely segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak szakmai képzést, vagy tanuljanak tovább a felsőoktatásban. o Segíti a tanulókat abban, hogy megalapozottan válasszanak az autószerelő vagy autóelektronikai szakmai képzés közül, vagy továbbtanuljanak a felsőoktatásban. o Korszerű alapismereteket szerezzenek a közlekedési szakterületen. o Megismerjék az alapvető technológiákat.  A szakmai képzés keretében az iskola a két legkeresettebb szakmát oktatja: o Az autószerelő vagy autóelektronikai műszerész szakterületen végzett tanulóink a régió legkorszerűbb márkaszervizeiben dolgoznak. o Az iskolánkban megszerzett tudás külföldön is elismert. o Mind a két szakmáról elmondhatjuk, hogy néhány év szakmai gyakorlat után önálló vállalkozás indítására is alkalmasak lehetnek tanulóink.

85



Az előző két szakmára ráépülő autótechnikus szakmai képzés a szakmai végzettséget szerzetteknek jelent továbbtanulási lehetőséget. A technikus végzettség több kiemelt munkakör (pl. vizsgabiztos) betöltésének feltétele.

3.7.7. Az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport sajátosságai A villamosipari szakterület évtizedek óta meghatározó része az iskolának. A hagyományos villanyszerelő szakma napjainkra átalakult, egyre fontosabb szerepet kap benne az elektronika és az informatika, a korszerűbb technológiai megoldások. A munkaerő-piac egyre sokoldalúbb szakembereket vár. A szakmai képzés keretében a villanyszerelők a korszerű iskolai és vállalati környezetben ismerhetik meg a szakma elméleti és gyakorlati ismereteit. A villanyszerelő képzettséggel néhány év szakmai gyakorlat után önálló vállalkozás is indítható. 3.7.8. A könnyűipari és egyéb szolgáltatások szakmacsoport sajátosságai A világra egyre szélesebben kitekintő, rohamosan fejlődő értelem és az ügyes kéz együttműködése határozza meg az ember sajátos, semmihez sem hasonlítható fejlődési útját a természetben. Az emberiség történetében az első alkotótevékenységek körébe tartozott a kézművesség. Ez a tevékenység olyan eszközökhöz, találékony alkotó módszerekhez vezette az embert, melyek révén képessé vált úgy alakítani környezetét, hogy abban egyre nagyobb biztonsággal élhesse életét. A kézműves mesterek személyiségüket, egyéni gondolataikat, fantáziájukat minden más szakmánál látványosabban építették be produktumaikba. Az ügyes kéz és a találékony elme harmóniája a mai napig meghatározza tevékenységük társadalmi értékét. Hatékony munkájuk révén megszépítik embertársaik mindennapjait. A kézművesség időálló alapértékei az elmúlt évezredek során alig változtak. Mindig döntő szerepet játszottak a közízlés formálásában, a vonzó, ápolt, igényes és egészséges megjelenésben. A cipőkészítő szakma képviselője a lábbelik készítésével foglalkozó szakember. Jó esztétikai érzékkel, rajzkészséggel, kézügyességgel, s nem kis részben anatómiai ismeretekkel kell rendelkeznie. Ismernie kell a cipőiparban használatos anyagokat és eszközöket, a cipőkészítés gyakorlata mellett a cipőjavítás is feladatai közé tartozhat. Munkáját csak kitartással és lelkiismeretes szorgalommal végezheti, hiszen olyan tárgyat készít, illetve javít, amely nagy hatással van az emberek egészségi állapotára. A fodrász az emberek ápoltságát, kulturált megjelenését segíti elő munkájával, a haj ápolásával, kreatív frizurák tervezésével, elkészítésével, valamint a haj alak- és színváltoztatásával foglalkozik. Jó kézügyességgel, élénk fantáziával, esztétikai-, szín-, alak- és formaérzékeléssel, jó kapcsolatteremtő képességgel, vállalkozási kompetenciák kell rendelkeznie. A kozmetikus az emberek szépségápolásával, a bőr kedvező adottságainak kiemelésével, a bőrhibák korrigálásával foglalkozik. A szakmai műveléséhez kimagasló művészi, esztétikai érzékre, kreativitásra, színérzékelésre, koordinált kézmozgásra, jó kommunikációs késségre, vállalkozási érzékre van szükség. A bőrdíszműves feladata a bőrből, műbőrből és textilből dísztárgyak, táskák, használati tárgyak tervezése, elkészítése és gyártása. A szakma elsajátításához jó kézügyességre, kreativitásra, kiváló szemmértékre, arányérzékre, esztétikai érzékre és kitartó, pontos munkavégzésre van szükség. 86

3.8. Az egyes szakmák szakmai programja (kifutó rendszer) Az egyes szakmák szakmai programját a pedagógiai programhoz csatolt dokumentumok tartalmazzák. Ezek a pedagógiai program elválaszthatatlan részét képezik. Sorszámozásuk szakmai programonként folyamatos. Ezek a dokumentumok a következők: Szakma megnevezése Fodrász Villanyszerelő Bőrdíszműves Színházi táncos

OKJ száma 33 815 01 1000 00 00 33 522 04 1000 00 00 33 542 01 1000 00 00 54 212 07 0010 54 04

87

4. TANMŰHELYI ÉS GYAKORLATI PROGRAM A munkaerő-piaci igények megkövetelik a szakképzéssel foglalkozó intézményektől, hogy a gyakorlati oktatást részben saját tanműhelyeikben valósítsák meg. Néhány szakmában a gazdasági változások miatt kevesebb tanuló helyezhető ki vállalkozásokhoz, másrészt a modulrendszerű képzés elméletigényes gyakorlati foglalkozástípusa feltételezi, hogy az oktatáshoz rendelkezésre állnak bizonyos gyakorlati műhelyek is. A gyakorlati képzés feltételeit és tartalmát világosan meghatározzák az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményei. Ezek előírják az oktatáshoz szükséges eszközök jegyzékét. A tanulók, a szülők, valamint a munkaerőpiac is komoly elvárásokat támaszt a szakképző intézményekkel szemben. Tanműhelyünk felszereltsége és folyamatos fejlesztése ezen igényeknek igyekszik megfelelni. Iskolánkban életéhez hozzátartozik, hogy a szakképzésben, a szakmai alapozásban résztvevő tanulók egy része az iskolai tanműhelyek valamelyikében szerzi meg a munkavégzéshez szükséges szakmai kompetenciákat és a szakmai munkában való jártasságot. A gyakorlati oktatásban az a célunk, hogy tanulóink a képzés során találkozzanak szakmájuk lényeges vonásaival, minél szélesebb képet kapjanak a szakma jövőjére, fejlődésére vonatkozóan, és ez segítséget nyújtson számukra a munkaerő-piaci választásnál, az elhelyezkedésnél. A gyakorlati képzés alapjait tanulóink az iskolai tanműhelyben szakoktató irányítása mellett sajátítják el. Az alapképzés befejezése után többségük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Iparkamara segítségével megkötött tanulószerződésekkel külső gyakorlati képzőhelyekre kerül, itt folytathatják felkészülésüket. A szakmai vizsgára faló felkészítésüket így a tanműhely és a gyakorlati képzőhely közösen szakmánként eltérő időtartamban kialakított feladatmegosztással biztosítja. Természetesen valamennyi tanulónkat nem tudjuk az iskolai tanműhelyben elhelyezni, de minden szakma egy-két csoportja teljes tanulmányi idejét a Szemerében tölti. Minden szakmában természetesen az iskolai tanműhely nem tudja biztosítani a gyakorlati oktatás tárgyi feltételeit, de igyekszünk tudatos fejlesztéssel biztosítani, hogy tanulóink minél nagyobb számban gyakorolhassanak korszerű eszközeinkkel, berendezéseinkkel. A következő tanműhelyek állnak tanulóink rendelkezésére:  autószerelő  autóelektronikai műszerész  cipőkészítő  dekoratőr  divat- és stílustervező  fodrász  fogtechnikus  fotográfus  informatikai rendszergazda  kozmetikus  női szabó  villanyszerelő  elektronikai műszerész Iskolánk szakmai kapcsolatain keresztül, a régi és az új vállalkozásokkal együttműködve biztosítja azoknak a tanulóknak a gyakorlati helyét, aki nem jutnak be az iskolai tanműhelybe, illetve saját maguk nem tudnak gyakorlati képzőhelyre szert tenni. 88

A külső gyakorlati helyekre is vonatkozik a szakmai és vizsgakövetelmények előírása a gyakorlati tananyagot illetően. A külső gyakorlati helyek képzésre való alkalmasságát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) szakemberi vizsgálják, majd a képzőhely és a tanuló a BOKIK jóváhagyásával tanulószerződést köt. Vállalkozásoknál, mint külső gyakorlati helyeknél csak tanulószerződéssel folytathatnak tanulmányokat diákjaink. Kiválóan felszerelt és folyamatosan megújuló tanműhelyeink révén bázis- és oktatóiskolája vagyunk az Autószerelők Országos Egyesületének, mely szervezet évente többször elméleti és gyakorlati oktatást, továbbképzést tart tanulóinknak, tanárainknak és a térség autós szakembereinek. A BOKIK oktatóbázisa és mestervizsgára felkészítő képzőhelye iskolánk tanműhelye. Szakembereink részt vesznek a kamarával együtt a külső gyakorlati helyek alkalmasságának vizsgálatában. Tanműhelyeinkben az oktatási alaptevékenységet kiegészítő tevékenységet is végzünk. Ezzel egyrészt jelentősen hozzájárulunk az iskola bevételei tervének teljesítéséhez, másrészt lehetőséget adunk tanítványainknak arra, hogy valós műszaki és gazdasági feltételek mellett folytassák az iskolai gyakorlatot. Ezek a kiegészítő tevékenységek a következők: előzetes gépjárműfenntartói tevékenység az ISO 9001:2000 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerben, műszaki és integrált átvizsgálás, a Nemzeti Közlekedési Hatóság előírásai és a vonatkozó EU-s követelmények szerint környezetvédelmi felülvizsgálat. A következő szolgáltatásokkal is várjuk ügyfeleinket tanműhelyeinkben:  általános gépjármű-javítási munkák  lakatos, hegesztő munkák, fémipari tevékenység  villanyszerelő-ipari tevékenység  érintésvédelmi mérések  nyomdai munkák  fodrászat, kozmetika  dekorációs tevékenység  tanműhelyek bérbeadása külső képzőhelyeknek Szolgáltatásainknál a legfontosabb célunk, hogy megrendelőink megbízásait az elvárt igényeknek megfelelően, jó minőségben, pontosan hajtsuk végre. Az, hogy termelőmunkát is tudunk végezni tanműhelyeinkben, lehetőséget ad diákjainknak a vállalkozói létbe való bepillantásba is. Láthatják a szakmához kapcsolódó más kompetenciákat, pl. vállalkozási tevékenység, ügyfelekkel való bánásmód, pénzügyi kompetencia, kommunikáció. Ezzel a tanítványaink komplex képzését tudjuk megvalósítani.

89

5. KOLLÉGIUMI PROGRAM 5.1. A kollégium nevelési célkitűzései, feladatai 5.1.1. Nevelési célkitűzéseink A kollégiumi nevelés legfőbb célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása. Kollégiumunknak, mint átmeneti otthonnak olyan magatartásformákat, viselkedési mintákat, szabályokat kell átadni a tanulóknak, melyek biztosítják az általános emberi értékek belsővé válását. A tanulók értékrendjét, szokás- és normarendszerét a társadalmi elvárásoknak megfelelően kell formálni. A személyiségformáló folyamatok tervszerű alakításával és az általános műveltséghez szükséges kiegészítő ismeretek nyújtásával törekedni kell a családból hozott kulturális-, tudás-, magatartás- és viselkedésbeli hátrányok leküzdésére. Ennek érdekében a kollégiumnak olyan szellemi műhellyé kell válnia, mely nem elégszik meg a tanulás feltételeinek megteremtésével és a szállás biztosításával. Az otthonná válás érdekében tolerálni kell a tanulók eltérő törekvéseit. A kitűzött pedagógiai célok elérése érdekében az alábbi értékek bensővé válását kell tudatos, tervszerű tevékenységgel elősegíteni:  magyarságtudat, történelmi hagyományaink ismerete, anyanyelvünk ápolása  egyetemes emberi jogok betartása, európai kulturális hagyományok ismerete  általános emberi értékek tisztelete, társadalmi normák betartása  közösségért érzett felelősség vállalása  igazságosság, empátiakészség, tolerancia, segítségnyújtás  alapvető műveltség, tudás elsajátítása, intelligencia,  önismeret, önmenedzselés, motiváltság az önképzésre  konfliktuskezelés, megoldási alternatívák használata  céltudatosság, következetesség, igényesség, szorgalom  környezetvédelem, az egyéni és közösségi javak megóvása Ezen értékek prioritásának hangsúlyozása mellett figyelembe kell venni az egyéni sajátosságokat, a családból hozott műveltségbeli és szocializációs jellemzőket. 5.1.2. Nevelési feladataink A tanulás tanítása A kollégium tudáselsajátító, tudásközvetítő funkcióját a szülők, iskolák és a társadalom elvárásai determinálják. Az iskola a kollégium meghatározó feladatának az iskolai tanulmányi előmenetel előmozdítását tartja. A szülők ezt szintén elvárják, de ehhez társul még, hogy a kollégiumtól kérik az esetleges tudásbéli hátrányok bepótlását, a felzárkóztatást. A társadalmi elvárások között szerepel a felzárkóztatáson kívül a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése és a tehetséggondozás is. A tanítási órákra történő felkészülés fő színtere a szilencium. Szilencium idő alatt a tanulók társaik zavarása nélkül folytatják felkészülésüket. A kiemelkedő tanulmányi átlagú tanulók a szobáikban, íróasztaluk mellett tanulnak, de a felügyelet nélkül nehezen tanulók számára a tanulószobai tanulást kötelezővé tesszük. Nekik feltétlenül szükségük van a tanulási módszerek és helyes időbeosztás elsajátítására. Rendszeres munkával fejlesztenünk kell a szövegértési, lényeg-kiemelési (vázlatkészítés, szövegelemzés) valamint szóbeli és írásbeli szövegalkotási kompetenciáikat. 90

A nevelő a környezeti feltételek megteremtésén túl az alábbi feladatokat látja el:  szaktárgyi korrepetálás  felzárkóztatás  tehetséggondozás  számonkérés, ellenőrzés A tanulási időkeretet a tanulók leterheltségének és a tanulás pszichológiájának figyelembe vételével helyezzük el a kollégium napirendjébe. A fő időkeret a kötelező tanulás, a szilencium, a kiegészítő időkeret mindig egyénileg differenciált és individualizált. A tanulmányi eredmény értékelésénél – az átlageredmény mellett – fő szempont a tanuló korábbi szintjéhez viszonyított fejlődése. Az egy-egy tantárgyból nyújtott teljesítményt is figyelembe kell venni. A követelményrendszer kialakításhoz elengedhetetlen az iskolák elvárásainak megismerése. Ennek érdekében folyamatos kapcsolattartásra van szükség az iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. A XXI. század emberétől már általános elvárás az élethosszig tartó tanulás. A tanulásmódszertan lehetőséget kínál annak megtanítására, hogy hogyan lehet eligazodni a tengernyi információhalmazban, hogyan lehet elválasztani a fontosat a kevésbé fontostól, a hitelest a hiteltelentől, a lényegeset a lényegtelentől. Ehhez nagy segítséget nyújthat olyan tanulási technikák, módszerek megismerése és alkalmazása, amelyek egyaránt alkalmasak a formális és az informális ismeretszerzés megvalósításához. A kollégiumban szükséges az előzetes tudás felmérése. Első lépés a tanulási motivációra, tanulási szokásokra, tanulási módszerekre vonatkozó ismeretek feltérképezése. Ezt követi a helyes tanulási szokások kialakítása. Ehhez elengedhetetlen a reális énkép és önismeret kialakítása, a tanulás motivációs tényezőinek, a tanulási stílusoknak a megismerése. A folyamatnak párhuzamosan kell folynia. Egyszerre kell a tanulókat megismerni és új, hatékony egyéni tanulási szokásrendszer megvalósítására törekedni. A végcél a különböző tanulási technikák beépítése a tanulási folyamatba. Az erkölcsi nevelés A kollégium feladata az alapvető erkölcsi normák megismertetése, elfogadtatása, valamint ezen normák beépülésének elősegítése a tanulók mindennapi életébe, személyiségükbe. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű, készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra valamint azok kezelésére, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési kérdéseire, problémáira. A magatartás, viselkedés területén az egyéni érdekek érvényesülését tiszteletben tartva kell megkövetelni az általános rend és fegyelem beépülését a mindennapok gyakorlatába. A diákjainkat meg kell ismertetnünk a legfontosabb erkölcsi értékekkel (szeretet, nagylelkűség, kedvesség, tisztesség, becsületesség, jóság, kitartás, elvhűség, egyenesség). Példamutatással, következetességgel el kell érni, hogy az erkölcsös magatartás a kulturált beszéd, az esztétikus megjelenés elfogadott sajátjává váljon a kollégiumi létnek. A kollégiumi nevelőkkel, technikai dolgozókkal, diáktársakkal szembeni segítőkészségnek, udvariasságnak kell jellemeznie a mindennapi társas érintkezést. El kell sajátíttatni a tanulókkal az illemtan alapvető szabályait. Határozottan fel kell lépni a szélsőséges megnyilvánulások – verekedés, rongálás, lopás – ellen. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A kollégiumi foglalkozások keretében a diákok tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, 91

megbecsülését. A nevelés révén alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Megfelelő motiválás mellett lehetőséget kell biztosítani az alapvető művészeti ágak megismerésére. E feladat lehetséges területei: kiállítás, színház, mozi, hangverseny, előadás, csoportfoglalkozás, műveltségi vetélkedők. A videó vetítéseken törekedni kell a magyar és európai filmművészet kiemelkedő alkotásainak megismertetésére. Az előadások szervezésénél kívánatos cél, hogy minél gyakoribb legyen a nevelők – érdeklődési körüknek megfelelő – előadása. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A személyes világkép kialakításának legfontosabb lépése a történelem során manifesztálódott értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megismertetése, a mitológiák lényegének feltárása, a természet és a társadalom kapcsolódási pontjainak a megkeresése. Az állampolgárságra és demokráciára nevelés során elő kell segíteni a demokratikus jogállam, a jog uralmára épülő közélet működésének megértését, az abban való állampolgári részvétel jelentőségét. A közügyekben való aktív részvétel megkívánja a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátításának folyamatában kiemelt szerepet kell kapnia a diákönkormányzatnak. Saját feladataik, céljaik megvalósításában, a szabályrendszerek (a diákok egymás közötti, ill. tanuló – tanár viszonylatában) kialakításában, folyamatos felülvizsgálatában elő kell segíteni aktivitásukat. Ezen belül kiemelten a napirend és házirend rendszeres áttekintését, a programok megtervezését, szervezését, lebonyolítását, értékelését, az egymás közötti konfliktusok szabályok szerinti megoldását, a kollégium állagának megóvását, javítását és a kollégiumi közösségi lét mindennapjainak megélését. A helyi közösségért és helyi ügyekért vállalt szerep, tevékenység és aktivitás az az alap, amely során megérthetik a demokratikus működés alapelveit. Fontos terület az őket érintő jogszabályok ismertetése, értelmezése, megbeszélése aktuális életkoruknak megfelelően. A napi, aktuális politikai kérdések megvitatása elől sem térhetünk ki, törekednünk kell a különböző álláspontok bemutatására. A politikai és világnézeti kérdésekben a nevelő köteles megnyilatkozásaiban semlegességet képviselni. Amennyiben mód és lehetőség van rá, bekapcsolódunk a helyi, nagyobb városi közösség rendezvényeibe – pl. koszorúzások, ünnepi műsorok, megemlékezések, vetélkedők –, amelyek a hazafias nevelés mellett az állampolgári fejlődést is szolgálhatják. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Az éntudat magja az azonosságtudat. A kollégiumi nevelőmunka során törekedni kell arra, hogy a tanulókat megfelelő szociálpszichológiai módszerek segítségével (tréningek, tesztek) eljuttassuk önismereti szintjük optimumára. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Indirekt nevelési módszerek alkalmazásával hozzá kell segíteni a tanulót, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének, az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. A szociális kompetencia a szociális motívumrendszer egyéni szociális értékrenddé válásával valósul meg. A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a szociális képességek és a szociális készségek fejlesztése a spontán szocializáció ellenében. Alapja olyan erkölcsi értékrend 92

kialakítása, amely tudatosítja a tanulókban az egyén és a csoport kölcsönös együttműködésének előnyeit, ezek hiányában hátrányos következményeit. A helyes magatartáshoz, reális önértékeléshez járulhatnak hozzá a szociometriai vizsgálatok, melyeket minden csoportvezető tanárnak kötelező évente egy alkalommal elvégezni. Csak az önismeret segíthet a helyes döntések meghozatalában. A gondoskodás, a fiziológiai szükségleteknek megfelelő feltételek megteremtése a kollégium egyik legalapvetőbb feladata. A biztonságérzet megteremtésével, a család által lerakott, a személyiségfejlődést elősegítő érzelmi alapok további erősítésével, a nevelőtanárral és diáktársakkal kialakított kötődéssel lehet elősegíteni az érzelmi stabilitás biztosítását. A családi életre nevelés Az informális nevelés közösségi terepei közül legfontosabb a család. A család számos funkciót tölt be a társadalomban: mint biológiai, gazdasági és társadalmi egység van jelen. A kollégium csupán a társadalmi funkció közül tud néhányat felvállalni, de semmiképp sem képes a családot helyettesíteni. A családdal való kapcsolat kiépítése, a szülők bizalmának megnyerése a nevelőtanár alapvető feladata. A diákot ösztönözni kell arra, hogy tartson szoros kapcsolatot a családdal, számoljon be gondjairól, örömeiről. Segíteni kell őt a család problémahelyzetének feldolgozásában, és a családért érzett felelősségvállalás erősítésében. A családnak a gyermek szocializációjára gyakorolt hatása kiemelkedő. A kollégium sajátos interakciós teréből adódóan ezen a területen képes a család funkciói közül a legnagyobb szerepet felvállalni. A családi nevelés keretén belül foglalkozunk a tudatos párválasztás, a felelős házasélet, a családi tevékenységek szervezésének, a családon belüli mindennapi teendők ellátásának, a gyermekneveléssel kapcsolatos teendők elvégzésének, valamint a NAT-ban meghatározott szexuális nevelés kérdéseivel. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészséges életmódra nevelés során ösztönözni kell a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek megismerésére és alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. A nevelőknek motiválni és segíteni kell a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. A tanulmányi tevékenység prioritását hangsúlyozva támogatni kell minden aktív sportolói igényt. Szervezett formában (csoportok közötti vetélkedés) biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét. Ösztönözni kell a tanulókat szabadidejük aktív kihasználására. Ki kell aknázni a versenyszellemből fakadó lehetőségeket. Támogatni kell a kedvelt, de nem hagyományos, és nem tömegesen művelt játékok, hobbik, sportágak, művészeti tevékenységek gyakorlását is. Az életkori sajátosságokból adódóan a játék meghatározó jelentőséggel bír a tanulók szellemi és fizikai felfrissülésében. Csoport és kollégiumi szintű túrák és kirándulások szervezése lehetőséget biztosít a természeti környezet megismertetésére és megszerettetésére. Hangsúlyozni kell a természetvédelem jelentőségét és kapcsolatát az egészséges életmóddal. A személyi higiénia területén fokozott figyelemmel kell kísérni a tanulók öltözködését, tisztálkodását, közvetlen környezetük rendezettségét. A napi háromszori étkezés igénybevételét és a helyes étkezési szokások betartását figyelemmel kell kísérni. A nemek közötti harmonikus kapcsolat feltételeinek megismertetésénél alapvető fontosságú a tapintat és az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az alapvető ismeretnyújtás pedagógiai módszereként az előadás, egyéni problémáknál a bizalmas beszélgetés az ajánlott.

93

A kollégium területén olyan otthonos, egészséges, kulturált, esztétikus környezet megteremtésére kell törekedni, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti ízlésüket, igényességüket. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A kollégiumi nevelés feladata a szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy önálló tapasztalati úton ismerjék meg a hátránnyal élők sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez. Az önkéntesség olyan tevékenység, amelyet a személy szabad akaratából, egyéni választása és motivációja alapján, a pénzügyi haszonszerzés szándéka nélkül végez más személy, személyek vagy a közösség javát szolgálva. A kollégium segít az iskolai közösségi szolgálat megismerésében, a lehetőségek felkutatásában, támogatja az iskolák munkáját. Az iskolai közösségi szolgálat egyik preferált területére, a környezetalakítás feladatára akár a kollégiumban is felkészülhet. A kollégium sajátos színtere tág teret kínál mind az egyéni, mind a közösségi felelősségvállalás fejlesztésére. Ilyenek lehetnek:  mások jelenlétének szükségszerű elfogadása egy közösségi térben  mindennapi viselkedésünk, tulajdonságaink hatással vannak másokra  közösségi lehetőségek: a környezet megbecsülése, fejlesztése; részvétel a kisebb (szoba) és a tágabb közösség (kollégium) rendbetételében, szépítésében  részvétel a közösség életének irányításában, szervezésében a diákönkormányzat munkáján keresztül Rendkívüli jelentőségű a pedagógus személyes példamutatása, indirekt nevelési módszereinek sokrétű alkalmazása. A nevelőtanárnak olyan pozitív mintákat kell növendéke felé közvetítenie, melyek a személyiségfejlesztés mellett a tanár-diák viszony erősödésére is kihatással vannak. Fenntarthatóság, környezettudatosság Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, melyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. Meg kell ismertetni a tanulókkal a fenntartható társadalom legfontosabb alapelveit:  az életközösségek tisztelete és védelme  az emberi élet minőségének javítása  a Föld életképességének és sokféleségének megóvása  a megújuló energiaforrások felhasználásának előtérbe helyezése  a nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása  a környezettudatos életvitel kialakítása Támogatni kell a környezettudatos tanulói kezdeményezéseket a kollégiumi- és a tágabb környezet vonatkozásában egyaránt. Biztosítani kell a nyilvános megjelentetés („Kolisajtó”, rádió, faliújság) lehetőségét is. Az önkiszolgálás a környezettudatos nevelés fontos eszköze. A „zöld gondolkodás” a háztartásban kezdődik, a szobatakarítás, szemétlevitel a saját környezet gazdaságos rendben tartása elősegítheti e folyamatot. A szelektív hulladékgyűjtés keretén belül jelenleg a műanyagpalackokat gyűjtjük, de cél a további szelekció megvalósítása is.

94

Pályaorientáció A kollégium – a kollégium pedagógiai munkájával kapcsolatban álló iskolákkal együttműködve – valamennyi tanulója számára – lehetővé teszi egyes kiválasztott szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a tanuló által választott életpályára való felkészülést. A mai társadalom az életpályára készülő fiataltól konstruktív életvezetési technikát igényel. Ennek megfelelően a tolerancia, a versenyképesség a megmérettetés képességének kialakítása kiemelt szerepet tölt be pedagógiai munkánk során. Ennek érdekében olyan köröket, programokat szervezünk, melyek elősegíthetik a keresett munkaerő-piaci pozíciók megszerzését. Meg kell ismertetni a tanulókkal a pályázatírási technikákat, melyet a DT saját munkájában is hasznosíthat. A kollégiumban lehetőség nyílik vizsgálni, elemezni a tanulók képességeit, foglalkozási ágak iránti érdeklődésüket. E tevékenységi forma keretén belül az egyéni tanácsadást, segítségnyújtást valamint programajánlatok szervezését kell megvalósítani. Ezek fő célja a választás segítése vagy a már kiválasztott cél érdekében tett intézkedések realizálása. Megvalósítási formák: önismereti tréning, kommunikáció fejlesztése, műveltségi területek ismeretanyagának elmélyítése, meghívott előadók, intézmények látogatása, melyek a kötelező foglalkozások keretén belül valósulhatnak meg. Minden végzős diáknak biztosítani kell a pályaorientációs vizsgálaton való részvétel lehetőségét. Szükség esetén egyéni pályatanácsadást kell folytatni. Gazdasági és pénzügyi nevelés A kollégiumnak segíteni kell, hogy a tanulóik felismerjék saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Fontos, hogy tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett gazdasági pénzügyi következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. A kollégium a diákönkormányzati tevékenység működtetésén keresztül segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával a kollégium értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag hasznos, egyénileg eredményes életmódmodelleket. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége, a keresett munkaerő-piaci pozíció megszerzése ma mind konstruktív életvezetési technikákat igényel az életpályára készülő fiataltól. A kollégiumi nevelés specifikumai katalizátorai lehetnek az aktivitás, a motiváció tartós fenntartásának, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításának. Médiatudatosságra nevelés Fontos, hogy a tanulók értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés során az értelmező, kritikai beállítódás kialakításának nagy jelentősége van. Számtalan vizsgálat eredménye igazolja azt, hogy ma már a mozgó kép – és ezen belül a televízió és az internet– fontosabb szerepet játszik a fiatalok kulturális és szellemi fejlődésében, mint a nyomtatott tartalmak, azaz a könyvek, az újságok és a magazinok. A televíziózás szerepe az internet megjelenése óta fokozatosan leértékelődik. A középiskolás korosztályra nézve a fő veszélyforrás abban rejlik, hogy ők már többnyire szülői felügyelet nélkül tévéznek, nincs kontroll sem időtartamban, sem pedig tartalomban. 95

Az információszerzés legfontosabb színtere kétségtelenül az internet, ugyanis a tv-vel ellentétben itt nem szerkesztők által megszűrt tartalmak megszerzéséről van szó. Az internet használatának legújabb trendje a közösségi oldalak előtérbe kerülése. Ennek fő veszélye az olyan személyes információk megosztása, ami a tanuló megítélésére nézve káros lehet. A médiatudatosság főbb ismérvei:  Képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére  Felismeri a valóság ábrázolásának különböző szintjeit  Meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól  Tudatában van annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel a műsorokon belül is találkozhat  Tudatában van annak, hogy a hírek mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek  Képes megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat 5.1.3. Kollégiumi nevelő-oktató munka Kiemelt céljai:    

  

A tanulmányi munka színvonalának emelése, a bukások számának csökkentése, a tanulási kultúra fejlesztése egyéni, differenciált fejlesztés. A hátrányos helyzet megszüntetése, kompenzálása, az esélyegyenlőség megteremtése. A tehetséges tanulókkal való foglalkozás, tudásuk bővítése, képességeik fejlesztése. A kettős kötődés kialakítása. A vidékről érkezett kollégista tartsa meg, tudatosítsa önmagában az otthoni közösségből hozott értékeket, kötődjön gyökereihez. Ugyanakkor fogadja be, építse be személyiségébe a befogadó környezet legjobb értékeit. Érezze magáénak kollégiumunk hagyományait, vegyen részt azok ápolásában, új hagyományok teremtésében. Nemzeti összetartozás tudatunk és közös értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése. Egészséges és kulturált életmód, konstruktív életvezetésre való alkalmasság kialakítása. Környezettudatos magatartás, igényességének kialakítása, közvetlen és tágabb környezete tisztasága iránt.

Pedagógiai eszközei, eljárásai A kollégium a következő eljárásokat alkalmazza, eszközöket használja:        

kompetencia alapú oktatási programcsomagok (szociális-, életviteli-, környezeti, valamint életpálya-építési) kollégiumi implementációja, módszertanilag kimunkált és kollégiumi délutáni foglalkozásokra adaptált tevékenységközpontú foglalkozás előkészítés, foglalkozásszervezés, foglalkozásvezetés, értékelés, visszacsatolás, tanulói kulcskompetenciákat fejlesztő tanulási technikák és tanárt, tanulót egyaránt fejlesztő kompetencia alapú oktatási módszerek fokozatos intézményi elterjesztése, fejlesztése, meghonosítása (amely nem zárja ki automatikusan a frontális módszer alkalmazását), a tanulóknak biztosított egyéni törődés lehetősége a csoportvezető tanárok vezetésével, IKT eszközök sokoldalú intézményi alkalmazása, kollégiumi témahét, projektek intézményi foglalkozásrendbe való beültetése, 96

    

folyamatos internet hozzáférés biztosítása az önálló kutatáshoz, adatfeldolgozáshoz, prezentáláshoz kapcsolódóan, egyes kollégiumfejlesztési területek, valamint a tematikus tanórai témák sajátosságaiból adódó csoportbontás, csoportmunka alkalmazása, közösségi kulturális-és sportesemények szervezése, lebonyolítása, a szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének a biztosítása a tanulók számára

5.2. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésnek módszerei és eszközei Tanulóink életkorából adódóan a kortárscsoportnak meghatározó szerepe van a személyiségfejlődésükre. Az együttes tevékenység pedagógiai hatékonysága rendkívül jelentős. A nevelőknek indirekt módszerek alkalmazásával kell megteremteni a feltételeket a társak közötti pozitív interakciók megvalósulására. Ezért nagy figyelmet kell fordítanunk a szoba-, csoport-, és kollégiumi közösségi szintek kialakítására. 5.2.1. Tanulói önkormányzat Az önkormányzat működése alapvető jelentőségű a kollégium életében. A kollégium csak akkor válhat a diákok otthonává, ha lehetőséget kapnak életük szervezéséhez. Szervezeti formája a diákönkormányzat, mely összefogja és irányítja a tanulócsoportok munkáját. A vezetőket pályázat vagy rátermettség alapján a tanulók nyilvánosan választják. Munkájukat a tanulók egyetértésével választott patronáló tanár segíti. Működésükben kerülni kell a formalizmus megjelenését. Aktív, a tanulók igényeit tükröző tevékenységrepertoár kialakításához minden segítséget biztosítani kell. A tanulóknak tudniuk kell, hogy számíthatnak az önkormányzat segítségére. Törekedni kell arra, hogy a kollégiumi rend és fegyelem biztosításába is bekapcsolódjon a DT. Tevékenységük propagálásához meg kell teremteni a megfelelő feltételeket. A diákönkormányzat alapvető tevékenységi területei:  Biztosítja a kollégiumban élő diákok érdekvédelmét, melynek keretén belül érdekfeltáró, egyeztető és képviseleti feladatokat lát el.  A meghatározott kereteken belül gyakorolja döntési, egyetértési és véleményezési jogkörét.  Felelős a csoportok közötti versenyek, vetélkedők szervezéséért.  Részt vesz az éves programban tervezett kollégiumi rendezvények lebonyolításában.  Kapcsolatot tart az iskolai diákönkormányzatokkal, a város kollégiumainak diákvezetőivel és az érdekvédelmi szervezetekkel.  Szervezi, ellenőrzi és értékeli a diákügyeleti szolgálatot.

5.3. A kollégiumi tevékenységrendszer szervezésének elvei 5.3.1. A tanulók életrendjének pedagógiai elvei     

a közösségi együttéléshez szükséges napirend elfogadtatása a családi házból hozott szokásrend figyelembe vétele egyéni és a közösségi érdekek összehangolása a tanulás és a rekreáció egyensúlyának biztosítása társadalmilag elfogadott életmódminta közvetítése

97

5.3.2. A tanulók tanulásának pedagógiai elvei       

a tanulás a kollégista alapvető kötelessége a hatékony tanuláshoz szükséges környezeti feltételek biztosítása egyéni adottságok és igények figyelembe vétele az iskola elvárás-rendszerének figyelembe vétele a tudástöbblettel rendelkező tanuló segítse az adott tárgyból lemaradó társait eredményesen tanulni csak megfelelő belső motivációval lehet a kötelező foglalkozások alól – egyéni elbírálás alapján – felmentés kapható

5.3.3. A tanulók szabadideje szervezésének pedagógiai elvei    

a kötelezően választott szabadidős foglalkozás alól felmentés nem adható törekedni kell szabadidős lehetőségek minél szélesebb körű biztosítására szabadidős programokat a tanulók igényeinek figyelembevételével kell szervezni a szabadidejével a tanuló – az előírások betartása mellett – önállóan rendelkezik

5.3.4. A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei    

vezérelv az egész életen át tartó tanulás a fejlődés alapfeltétele a megfelelő önismeret a bemeneti és kimeneti pont közötti hozzáadott érték a fő mérőszám mindenkit a saját egyéni képességeihez kell viszonyítani

5.3.5. A tanulók tehetséggondozását elősegítő tevékenység elvei    

adottság csak akarattal párosulva teljesedhet ki tehetséggé minden tanuló tehetséges lehet valamiben a sokszínű és inger gazdag környezet elősegíti a tehetség kibontakozását a tehetség nem mindig tör a felszínre, fontos a pedagógus segítő szerepvállalása

5.3.6. A tanulók felzárkóztatását elősegítő tevékenység elvei     

a tanulási technikák megtanulhatóak a felzárkózás belső igényből fakadjon lemaradó tanuló kötelezhető a felzárkózásra felzárkóztatást lehetőleg egyénileg vagy kis csoportban kell végezni a lemaradás mértékének megállapításául az egyén képességei adnak alapot

5.3.7. A tanulók pályaválasztását elősegítő tevékenység elvei     

saját képességek maximális kihasználásával mindenki sikeres lehet önismeret nélkül nincs sikeres pályaválasztás a pályaválasztás stratégiai döntés az életpályák akár többször is módosíthatók egyéni életpálya kialakításához egyénre szabott tanácsadás szükséges

5.3.8. A tanulók önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei    

valós élethelyzetek a legjobb tanulási terepek az önkiszolgáló tevékenység nem kényszerű, hanem szükséges elfoglaltság a munkahelyi beilleszkedés előzetes ismeretekkel megkönnyíthető az én szerep teljes körű felelősséget jelent

5.3.9. A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 

biztosítani kell a befogadó és a cselekvő részvételi lehetőséget egyaránt 98

    

egyéni és csoportos kezdeményezések felkarolása és támogatása programok szervezésénél a csoportfoglalkozások témaköreinek figyelembevétele a mindennapi testedzés, mozgás feltételeinek biztosítása a csoportok közötti versenyek rendezése a közösségépítés szolgálatában a kollégiumon kívüli lehetőségek maximális kihasználása

5.3.10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek        

egészséges táplálkozás jelentőségének tudatosítása, feltételeinek biztosítása az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, dohányzás prevenciója a családi és párkapcsolatok humánus kezelése erőszakos megnyilvánulások megelőzése a személyes higiéné szükségletté válásának elősegítése baleset-megelőzési és elsősegély-nyújtási ismeretek átadása közvetlen tárgyi környezet rendben tartása alkalmazkodás a fenntartható fejlődés környezeti elvárásaihoz

5.4. kollégiumi foglakozások szervezése 5.4.1. Felkészítő, fejlesztő foglalkozások Tanulást segítő foglalkozások a) Rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás A tanuló szilencium ideje alatt a tanulóteremben vagy a szobájában tanul. A nevelőtanár ellenőrzi a felkészülést és szükség szerint számon kéri a tanulót. b) Differenciált képességfejlesztő, tehetség kibontakoztató foglalkozás A nevelőtanár a képességvizsgálatok eredménye alapján egyéni fejlesztést folytat az érintett tanulókkal. c) A bármely okból lemaradó tanulók felzárkóztatása, hátránykompenzáció A nevelőtanár a tanulmányi eredmények rendszeres ellenőrzése alapján összpontosít a támogatandó területre. Szükség esetén gondoskodik másik pedagógus bevonásáról. d) A tantárgyi ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése Az éves tanulói foglalkozási tervben rögzített fejlesztő foglalkozásokon a tanuló saját vagy a nevelőtanár döntése alapján köteles részt venni. e) Tematikus csoportfoglalkozás Előírt témakörök és időkeretek között szervezhető. A tanulást segítő foglalkozások időkerete: A tanulónak heti 13 órában kötelező részt vennie a felzárkóztató, tehetség kibontakoztató, speciális ismereteket adó, felkészítő foglalkozásokon. 5.4.2. Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító foglalkozások Kollégiumi csoportfoglalkozások a) Közösségi foglalkozás a kollégiumi csoport számára A kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események, problémák megbeszélése, értékelése. 99

b) Tematikus csoportfoglalkozás A tematikus csoportfoglalkozási terv alapján tervezett tematikus csoportfoglalkozások részben vagy egészben a csoportfoglalkozások vagy a felkészítő foglalkozások terhére is megszervezhetők. A csoportvezetői foglalkozások időkerete: heti 1 óra A tematikus csoportfoglalkozások óraterve Témakör

9.

10.

11.

12.

13-14.

Össz.

A tanulás tanítása

3

2

2

2

1

10

Erkölcsi nevelés

2

2

2

1

1

8

Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

2

2

2

1

1

8

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

2

2

2

1

2

9

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

1

1

1

1

1

5

Családi életre nevelés

1

2

2

3

3

11

Testi és lelki egészségre nevelés

2

2

2

2

2

10

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

2

2

2

1

1

8

Fenntarthatóság, környezettudatosság

2

2

2

2

2

10

Pályaorientáció

2

2

2

2

2

10

Gazdasági és pénzügyi nevelés

2

2

2

3

3

12

Médiatudatosságra nevelés

1

1

1

1

1

5

Összesen

22

22

22

20

20

106

Kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozások a) Kollégiumi diákönkormányzat (A DÖK-segítő nevelőtanárt a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bízza meg egy éves időtartamra.) b) A kollégiumi diákfórum (havonta egy alkalommal kollégiumi gyűlés formájában). A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanuló vagy a pedagógus kezdeményezésére indított foglalkozásokon a nevelő arra törekszik, hogy minél jobban megismerje a tanulók személyiségét, közösségben elfoglalt helyüket. Segíti az aktuális problémák megoldását, tanácsot, útbaigazítást ad. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások Ezt a pedagógus által irányított előre tervezett foglalkozást az éves tanulói foglalkozási tervben minden tanév elején megajánlott kínálatból választja ki a tanuló. A választását írásban kell 100

jeleznie a kollégiumvezetőnél legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. A foglalkozáson ezt követően köteles részt venni. A szabadon választható foglalkozások időkerete: heti 1 óra Az előre tervezett szabadidős foglalkozásokon túl a tanulók részt vehetnek a szakkörök és diákkörök munkájában, sportrendezvényeken, vetélkedőkön, előadásokon, kiránduláson. Ezeken a programokon részvételük nem kötelező. A nevelő köteles – a tanulók tevékenységrepertoárjának bővítése érdekében – a megfelelő motivációs szint megteremtésére. A foglalkozások összesített időkerete A kollégiumban a heti 14 óra/tanulócsoport képességfejlesztő foglalkozás mellett heti 10 óra/tanulócsoport egyéni törődést biztosító vagy szabadidős foglalkozást kell tartani. A foglalkozások teljes időtartama 24 óra/hét/tanulócsoport. A tanulóknak összesen 13+1+1=15 óra foglalkozáson kell részt venniük hetente. A heti időkeret a kollégiumi feladatok, az egyes tanulócsoportok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható A tematikus csoportfoglalkozások óraszáma a szakképzésben résztvevő 13-14. évfolyamos kollégisták számára csak ajánlott. A csoportos foglalkozás minimális létszáma: 5 fő.

5.5. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztató, tehetséggondozó és társadalmi beilleszkedést segítő foglakozásának terve 5.5.1. A felzárkóztatás célja és feladatai Alapvető cél az elmaradók és elmaradásuk okainak, területeinek mielőbbi feltérképezése és szervezett segítésük a felzárkózásban. Támogatni kell a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítani annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezhessék tanulmányaikat. Létre kell hozni a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszert, segíteni a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. Lehetővé kell tenni az egyes szakmák, hivatások megismertetését, segíteni a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. Ez irányú tevékenységek:  egyéni beszélgetések  csoportos beszélgetések  kapcsolattartás a szülőkkel, az iskolával, a szaktanárokkal  a nevelőtanárnak figyelemmel kell kísérnie a tanuló fizikai és pszichés állapotát A hátrányos helyzetű tanulóknál meg kell szervezni a korrepetálást, segíteni kell őket a felzárkóztatásban. A felzárkóztatás területei  a tanuló általános iskolai tudásának felmérése, a hiányok pótlása  a hosszabb ideig hiányzó tanulók segítése elmaradásuk pótlásában  a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása  alkalmi felzárkóztatás, pl. nagydolgozat előtt, vagy ha a tanuló bukásra áll

101

5.5.2. A tehetséggondozás célja és feladatai Folyamatosan érvényesítjük a tehetséggondozás alapelvének tartott négy alapelvet, melynek betartása biztosítja a komplexitást:  az általános intelligencia, az általános intellektuális képességek, az általános műveltség fokozott fejlesztése,  a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése,  a tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése,  folyamatos motiváció: hiába rendelkezik a tanuló általános vagy speciális képességekkel, kreativitással, ha nincs benne a feladat iránti elkötelezettség, érdeklődés, kitartás. Ha ez nincs meg, akkor a tehetségek elkallódnak, a kollégista nem teljesít képességeihez, adottságaihoz méltón. Célunk, a tehetséges kollégisták mielőbbi feltérképezése. Legkésőbb a kollégiumi életbe lépés első pár hónapjában meg kell ismernünk a tehetségesnek bizonyuló kollégistáinkat. Támogatjuk őket az iskolai szakköri tehetséggondozó köri, sportköri munkába való bekapcsolódásban. Egyéni fejlesztési terv készítése Szükséges a fejlesztés tárgyának megfogalmazása, prioritások felállításával (mit fejlesztünk): meglévő képességek, erős és gyenge oldalak, személyiségtulajdonságok, stb. Szükséges a támogatás szervezeti formáinak meghatározása (hogyan fejlesszük): foglalkozások, programok, anyagi jellegű támogatás. Tehetséggondozás Külső segítség keresése, közösség előtti megmutatkozás lehetősége. Fontos a rendszeres visszajelzés a tanulók teljesítményéről, fejlődéséről. Az értékelésekkor (pl. jutalmazási rendszer) kapjon figyelmet az átlagon felüli teljesítmény. A fejlesztés során fontos a nevelők együttműködése a testületben, szülőkkel, iskolával, stb. 5.5.3. Társadalmi beilleszkedés segítése A társadalmi beilleszkedés elősegítésében célunk, hogy tanulóink tudatosan készüljenek a választott hivatásra, ismerjék az álláskeresés folyamatát, technikáit. Ennek megvalósítása érdekében kiemelten foglalkozunk az alábbi területekkel:      

pszichés összetevők feltárása, tudatosítása, reális jövőkép kialakítása, tudatos felkészítés a választott pályára, hivatásra (pályaismeret), továbbtanulásra való felkészítés, tájékozódás a munkaerőpiacon, az álláskeresés folyamata, technikái, felkészülés az élethosszig tartó tanulásra és esetleges pályamódosításokra.

A tanulók önálló életkezdésének elősegítése érdekében alapvető feladatunk    

a hagyományos női és férfi szerepek, a család, mint a társadalom alapvető egysége, a sokoldalúság érdekében folytatott széles tevékenységrepertoár, az egyéni felelősségvállalás jelentőségének megismertetése.

102

5.5.4. A hátrányokkal küzdő, gyengén tanuló kollégisták felzárkóztatásának és korrepetálásának megszervezése A nevelőtanári felmérő-feltáró munkára alapozva, hátrányos helyzetű és a tanulási hátrányokkal, nehézségekkel bíró tanulóink számára felzárkóztató foglalkozásokat, szaktanári korrepetálásokat szervezünk az alábbi műveltségi területeken, részterületeken:        

magyar nyelv és irodalom élő idegen nyelv matematika földrajzból Informatika biológia történelem szakrajz

Mivel tanulóink évfolyamonkénti, iskolánkénti és osztályonkénti összetétele nagyon heterogén, a nagyfokú szórtság miatt korrepetáló program készítését nem tartjuk megvalósíthatónak. Az időkeretet – foglalkozási óratervünk készítésekor – a szakkorrepetálások számára biztosítottuk. A felzárkóztató programjainkat csoportos foglalkozás, a korrepetálásokat egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretein belül kívánjuk megvalósítani. 5.5.5. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység rendje Az Nkt. alapján sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. A magatartási, beilleszkedési zavaroknak többfele oka lehet:     

Magatartási zavarok adódhatnak a helytelen családi nevelésből. (Túlzott szigorúság vagy éppen engedékenység, következetlenség stb.) Mentális okok miatt is lehet a gyermeknek magatartási, tanulási zavara. Egyik legalapvetőbb ok a kudarc. A részképesség zavara gyakran vezet oda. hogy a gyermek – nem tudván lépést tartani osztálytársaival - beilleszkedési nehézségekkel küzd. Súlyos beilleszkedési zavarhoz vezethet, ha a tanuló már többször osztályt ismételt, így nem a korának megfelelő korcsoportban tanul. Nevelési nehézség származhat abból is, ha a nevelők es a gyermekek közötti viszony nem megfelelő.

A különleges bánásmódot igénylő (ezen belül a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő és SNI) tanulókkal összefüggő pedagógiai feladataink    

Az okok feltárása: a család megismerése, a tanuló helye a családban, környezettanulmány. A szülők bevonása a nevelési problémák megoldásába, segíteni őket a megfelelő nevelési módszerek megismertetésével. A kollégiumi nevelőtanárok bevonása a nevelési gondok megoldásába. Súlyosabb esetben szakember segítségének kérése (gyermek-, ifjúságvédelmi felelős, pszichológus stb.) 103

   

Sajátos nevelési igényű tanulók esetében szoros szakmai együttműködés az osztályfőnökkel, a gyógypedagógussal, pszichológussal, logopédussal, szükség esetén más szakemberrel. A tanulóval való egyéni bánásmód, beszélgetések, személyre szabott, nevelő szándékú feladatok adása. Különféle lehetőségek ajánlása a kollégiumban a szabadidő hasznos eltöltésére. Az egyéni differenciált fejlesztési forma bevezetése, a tanulók napi szintű egyéni követésére, önálló tanulási szokásainak kialakítására, a tanulási eredménytelenség kezelésében adhat segítséget.

Magatartási, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulókra vonatkozó pedagógiai tevékenység 

A baráti társaság és a szobaközösség figyelemmel kísérése, a tanuló számára a pozitív viselkedésmintát erősítő szobaközösség biztosítása, segítő, idősebb tanuló kijelölése. A szabadidő hasznos eltöltésére vonatkozó lehetőségek bemutatása. A tanuló bevonása a közösségi programokba.  Folyamatos kapcsolattartás a szülővel és az osztályfőnökkel.  Tájékoztató előadások a tanulók számára a fiatalok káros szenvedélyeiről és a bűnmegelőzésről, a szakszolgálatok és rendőrségi szakemberek bevonásával.  A nevelőtestület konzultációja a devianciáról, a rehabilitációs tevékenységről, nevelési értekezlet, belső továbbképzések lefolytatása.  Jelentős pedagógiai problémává válhat az agresszió. Igyekeznünk kell feltárni ennek okait, meg kell tanulnunk a helyes konfliktuskezelési technikákat.  Fejlesztő pedagógus és pszichológus bevonása a munkánkba.  Elsődleges feladat a gyermekek közötti minél hosszabb idejű tartózkodás és a velük való egyéni törődés, foglalkozás. A pedagógus munkáját csak a kölcsönös bizalom, tapintat, a személyiségjogok tiszteletben tartásával végezheti. Örömöt, sikerélményt nyújtó feladatok adásával kell segítenünk, hogy magatartászavaros tanulóink is elinduljanak az egészséges személyiségfejlődés útján.

5.6. Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Célunk, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten rendelkezzenek ismeretekkel és jártasságokkal egészségük megőrzése érdekében az alábbi területeken:       

egészséges táplálkozás, mindennapos testmozgás, az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, a családi és párkapcsolatok, bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése, a személyes higiéné, baleset megelőzés és elsősegély-nyújtás.

Az egészségfejlesztés megvalósításának színterei 

Céljaink elérése érdekében kiemelt szerepe van a kollégiumi ápoló tevékenységének. A vele való kapcsolat fenntartása során naprakészségre kell törekedni a nevelőtanárok és az ápoló információcseréjében. Az egész kollégiumot érintő egészségvédelmi kérdések kapcsán a kollégiumvezető (kisebb ügyekben a nevelőtanárok) és a kollégiumi ápoló kölcsönösen tájékoztatják egymást. 104

    

A 9. évfolyam kollégistái számára a kollégiumi ápoló mentálhigiénés foglalkozásokat tart a csoportfoglalkozások keretén belül. A kollégiumi nevelőtanárok a tanév első csoportfoglalkozásán balesetvédelmi oktatásban részesítik a tanulókat. A testi- és lelki egészségre nevelés tematikus foglakozásain kötelező jelleggel kell foglakozni a megadott témakörökkel. Az étkezés, és személyi higiénia területén rendszeres nevelőtanári kontrollt kell gyakorolni, melyben a számonkérés helyett a mintaadásra kell helyezni a hangsúlyt A tanulói környezet tisztántartásában ki kell használni a közösségi tevékenységben rejlő pedagógiai lehetőségeket.

5.7. Gyermek- és ifjúságvédelem A tanulói személyiség megismerése mellett fontos feladat a szociális és családi háttér feltárása. A tanév kezdetén a csoportvezetők személyes elbeszélgetés során ismerik meg tanulóik mindennapi helyzetét. A hátrányos helyzetű tanulók életkörülményeinek jobb megismerése érdekében személyes találkozót kezdeményeznek a tanuló szüleivel és osztályfőnökével. Tapasztalataikat megosztva az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével egyénre szabott cselekvési programot dolgoznak ki, és figyelemmel kísérik a tanuló családi körülményeinek változásait.

5.8. Hagyományápolás Hagyományainkat ápoljuk, rendezvényeinket szeretetteljes, közösségépítő légkör jellemzi.  Szeptemberben rendezzük az új kollégistákat köszöntő „picur avatót”. Hagyományainkhoz híven a „picurok” vidám, kedves műsorral mutatkoznak be.  November elején – az Egészségnap megrendezésével – új hagyományt kívánunk teremteni.  Novemberben – a tehetséggondozást és a közösségépítés feladatait szem előtt tartva – rendezzük meg a kollégiumi KI MIT TUD? vetélkedőt.  December a karácsony várásának időszaka, folyamatosan készül szinte minden tanuló, tanár: díszítjük a közösségi és lakóterületeket, karácsonyi műsorral kedveskedünk, ünnepi vacsorához terítünk. A karácsony estre szeretettel várjuk intézményünk vezetőit, a kollégium minden dolgozóját.  Farsangi bálunkat februárban tartjuk, igyekszünk minél színvonalasabban megrendezni a jelmezes bemutatót.  Nőnap alkalmából a fiúk műsorral, virággal köszöntik a lányokat, női dolgozókat.  Áprilisban a végzősök búcsúztatása a legmeghittebb hagyományos rendezvényünk, mindenki kiveszi részét a szervezésből, műsorból, dekorálásból.  Az időjárás függvényében májusban kirándulunk, igyekszünk minél nagyobb létszámban kikapcsolódni a természetben.  „Juniális”: a vakációt készíti elő. Az utolsó előtti héten visszavárjuk az elballagott diákokat, és szalonnasütés veszi kezdetét a délután folyamán.  Igyekszünk még színesebbé tenni a kollégiumi életet, ezért szeretnénk minél több sportversenyt, vetélkedőt rendezni, a megvalósításban a tanulók önállóságára építve. Rendszeresen szervezünk sportversenyeket, a jeles napokhoz, világnapokhoz kapcsolódóan plakát- és rajzversenyt hirdetünk, vetélkedőket rendezünk, szintén a tanulók aktivitására alapozva. 105

Nemzeti ünnepeink, emléknapjaink előtt a faliújságon elhelyezett, valamint a kollégiumi rádióban, sajtóban történő megemlékezéssel tisztelgünk:  Aradi vértanúk emléknapja: október 6.  Megemlékezés az 1956-os forradalomról: október 23.  A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja: február 25.  Az 1848-as forradalomra emlékezünk: március 15.  A holokauszt áldozatainak emléknapja: április 16.  A munka ünnepe: május 1.  A Nemzeti Összetartozás Napja: június 4.

5.9. Kapcsolattartás az iskolákkal és a szülői házzal 5.9.1. Kapcsolat az iskolákkal Az iskolákkal történő kapcsolattartás fontos feltétele a tanév programjának egyeztetése, és a tanulókkal szembeni elvárások pontos megismerése. A helyi tantervek és a pedagógiai programok ismeretében kell összeállítani a foglalkozási terveket. Az osztályfőnökökkel és szaktanárokkal elengedhetetlen a tanulókkal kapcsolatos információk rendszeres megvitatása. A havi rendszeres találkozókon kívül – a szülői fogadóórák, értekezletek előtt – szükség szerint kell felkeresni az osztályfőnököket, szaktanárokat. Lehetőséget kell biztosítani számukra a tanulók kollégiumi életének közvetlen megismerésére is. A kollégiumi órarend, munkarend kialakításával is igyekszünk elősegíteni a napi kapcsolattartás megvalósulását. A tanulók tantárgyi előmenetelét a kollégiumi nevelőtanár legalább havonta egy alkalommal köteles ellenőrizni. A tanulók eredményesebb felzárkóztatása, tehetséggondozása érdekében be kell vonni az iskolában tanító szaktanárokat a kollégiumi foglalkozások megtartásába. 5.9.2. Kapcsolat a szülőkkel A kollégiumba újonnan beiratkozó tanulók szülei számára levelet adunk át a beköltözéssel kapcsolatos legfontosabb teendőkről. A levélben röviden ismertetjük kollégiumunk legfontosabb jellemzőit és a tanulókkal szembeni elvárásokat. A kollégiumi nevelőtanárok a fogadóórák időpontjában várják az érdeklődő szülők jelentkezését. Szükség szerint a tanulási foglalkozások előtt vagy után minden nap lehetőséget biztosítanak az esetleges problémák személyes megbeszélésére. A kollégiumi nevelőtanár rendelkezik a tanulók, az osztályfőnökök és a szülők telefonszámával is. A személyes kapcsolattartáson kívül a kollégiumi ellenőrzőn keresztül is mód nyílik rendszeres tájékoztatásra. A tanuló magaviseletével, tanulmányi eredményével, egyéni gondjaival kapcsolatos információkat szükség szerint közlik a szülővel, aki aláírásával igazolja az abban foglaltakat. Rendkívüli esetben a kollégiumi nevelőtanár írásban kéri a szülő személyes megjelenését. A megbeszélések eredményét naplójában rögzíti.

106

5.10. Záró rendelkezések A kollégiumi pedagógiai program elhelyezése: helyben szokásos módon, azaz 1-1 példányban, a könyvtárban, a kollégiumvezető és az általános igazgatóhelyettes irodájában, továbbá a törvényi előírásoknak megfelelően, az iskola honlapján. A kollégiumi pedagógiai program felülvizsgálata, módosítási lehetőségei: a program felülvizsgálatára és szükséges módosítására évente kerül sor, minden év június 30-ig. Jogszabályi változás esetén a hatályba lépést követő 30 napon belül kell elvégezni a korrekciót. A fentieken kívül felül kell vizsgálni a programot, ha azt a nevelőtestület legalább 50%-a kéri.

107

6. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILVÁNOSSÁG 6.1. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása 6.1.1. Szakmai munkaközösségek A pedagógiai program módosítási javaslatát a szakmai munkaközösségek véleményezték, annak elfogadását támogatják.

Miskolc, 2015. május 11.

Munkaközösség-vezetők:

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

…………………………………..

108

6.1.2. Szülői munkaközösség

Nyilatkozat

A Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Szülői munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításához és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk, annak elfogadását támogatjuk.

Miskolc, 2015. május 11.

Szülői munkaközösség elnöke

6.1.3. Diákönkormányzat

Nyilatkozat

A Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Diákönkormányzatának képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. A Diákönkormányzat a pedagógiai program módosítását támogatja.

Miskolc, 2015. május 11.

Diákönkormányzat vezetője

109

6.1.4. Intézményi Tanács

Nyilatkozat

A Miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Intézményi Tanácsának képviseletében aláírásommal tanúsítom, hogy a pedagógiai program módosításához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az Intézményi Tanács a pedagógiai program módosítását támogatja.

Miskolc, 2015. május 11.

Intézményi Tanács elnöke 6.1.5. Nevelőtestület

A pedagógiai program módosítási javaslatát a nevelőtestület a 2015. május 11-én tartott ülésén elfogadta. Miskolc, 2015. május 11.

jegyzőkönyvvezető

nevelőtestület részéről

igazgató

6.1.6. Jóváhagyás

Jelen pedagógia programot a mai napon jóváhagytam, hatályba lépésének időpontja: 2015. szeptember 1.

Miskolc, 2015. május 11.

igazgató

110

6.1.7. Nyilatkozat többletkötelezettségekről

Nyilatkozat*

A pedagógiai program nem tartalmaz olyan rendelkezést, amelyből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul. Miskolc, 2015. május 11.

igazgató *: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 26. § (1): A nevelő és oktató munka az óvodában, az iskolában, a kollégiumban pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el és az intézményvezető hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni.

6.2. Nyilvánosság biztosítása Jelen pedagógiai programot a tanulók, szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az intézmény honlapján, valamint az iskolai könyvtárban, munkanapokon 8-15 óra között.

111