Szemere Bertalan Tagiskolájának PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Mezőkövesdi Tankerülete

047006 Mezőkeresztesi Kossuth Lajos Általános Iskola

Szemere Bertalan Tagiskolájának PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Vatta, 2013. március 27. 0

Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja ........................................................................................................................... 2 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai.............................. 2 1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................................. 3 Célok, feladatok a tanulók erkölcsi nevelésében .............................................................................................. 3 A tanulók értelmi nevelése ............................................................................................................................... 4 A tanulók közösségi nevelése ........................................................................................................................... 4 A tanulók érzelmi nevelése .............................................................................................................................. 4 A tanulók akarati nevelése............................................................................................................................... 4 A tanulók nemzeti nevelése .............................................................................................................................. 4 A tanulók állampolgári nevelése ..................................................................................................................... 4 A munkára nevelés ........................................................................................................................................... 4 1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................................................... 4 1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ................................................................................ 5 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................................................... 6 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: ............................................................... 6 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: ........................................................................... 6 1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: ............................................................... 7 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai: ....................................................................... 7 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ....................................................................... 7 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ....................................... 8 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ............................................................10 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ......................................................10 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ..........................................10 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása .................................................................................................11 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ..........................................................................11 1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje ......................................................12 1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ..........................................................13 1.8. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ........................................................................13 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: .........................................................................13 1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata .....................................................................................14 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya .................................................................................................................14 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák célja: ....................................................................................................15 1.9.3. Vizsgakövetelmények .........................................................................................................................16 1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ....................................................................16 2. Az intézmény helyi tanterve ............................................................................................................................17 ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................17 2.1. A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................................................17 2.2. Óratervek ...............................................................................................................................................18 2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ................................20 2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása........................21 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................................................21 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ....................................................................21 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ...................................................................21 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása....................................................................21 2.5. Mindennapos testnevelés .........................................................................................................................21 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .........................................22 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések...............................................................................22 2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................23 2.9.1. Szöveges értékelés az 1-2. osztályban ................................................................................................23 Szorgalom .............................................................................................................................................................24 Magatartás: ..........................................................................................................................................................24 2.92. A magasabb évfolyamba lépés követelményei ....................................................................................25 2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása .....................................46 2.1.1 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ..........................................................47 2.1.2 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ..................................47 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ......................................................................47 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .....................................50 A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések ........................................................................................52

1

1. Az iskola nevelési programja 1.1. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskolában folyó nevelő - oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1.

Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2.

Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem.

3.

Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4.

Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5.

A család tisztelete, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

6.

Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7.

A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítása.

8.

A szülőföld és Magyarország megismerése szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése. Emlékeink hagyományaink jelképeink tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.

9.

A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás a hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk hagyományaik tiszteletben tartása.

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportba oszthatók: 1.

Közvetlen (direkt) módszerek, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2.

Közvetett (indirekt) módszerek, melyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

2

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek

Közvetett módszerek

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

- Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. . - Ellenőrzés. - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- A nevelő személyes példamutatá- - A nevelő részvétele a tanulói kösa. zösség tevékenységében. - Elbeszélés. - A követendő egyéni és - Érzelmi megnyilvánulások keze- csoportos minták kiemelése a kölésének tanítása. zösségi életből. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat ‚beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:  Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.  Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen.  Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolathoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat.  Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

1.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Célok, feladatok a tanulók erkölcsi nevelésében o

Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéses alakítása, erkölcsi érzékek fejlesztése.

o

A tanulók körében a szorgalomnak, a tudásnak, a munkának legyen becsülete.

o

Törekedni kell a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, közösségi beilleszkedés.

o

Törekedjünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és formáinak kialakítására.

o

A származásból, egyéni képességekből, vallási hovatartozásból adódó másság elfogadása- elfogadtatása.

o

Az önálló véleményalkotás fontossága, felvállalása, igazságérzet kibontakoztatása. kulturált közlése, felelősségtudat elmélyítése.

o

Ismerje meg a jogai mellett a kötelességeit is, önálló, felelős életvitelre való felkészülés.

o

Tanári példamutatás.

3

A tanulók értelmi nevelése Célok, feladatok:  Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. Mobilizálható és konvertálható tudása legyen a tanulóknak.  A világ megismerésére való törekvés kialakítása. A tanulók közösségi nevelése Célok, feladatok:  Az emberi együttélés szabályainak megismertetése.  A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása  A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.  A megbeszélésre, együttműködésre törekvés, az agresszivitás elutasítása. A tanulók érzelmi nevelése Célok, feladatok: A tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. Az élő és élettelen környezet jelenségeire való figyelem felkeltése, szépségének észre véttetése. A tanulók akarati nevelése Célok, feladatok:  Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése.  A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.  Az önfegyelem képességének kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése Célok, feladatok:  A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése.  A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.  A hazaszeretet érzésének felébresztése.  Helyi hagyományok, ünnepek tiszteletére nevelés. A tanulók állampolgári nevelése Célok, feladatok:        

Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Közéletiségre nevelés. Európai polgárrá nevelés. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. Ismerjék meg a tanulók a helyi társadalom felépítését, vezetőit, azok feladatkörét. A diák-önkormányzaton belül az alapvető demokratikus jogok gyakorlása. Az EU - tagországokhoz való tartozás fontossága, kapcsolatok tartása.

A munkára nevelés Célok, feladatok:   

A helyes értékrend és a munka becsületének kialakítása. Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

1.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Célok, feladatok: 

A tanulók testi képességeinek fejlesztése.



A testmozgás iránti igény felkeltése.



Egészséges, edzett személyiség kialakítása.



Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása.

4



Az egészséges életmód iránti igény kialakítása



Az elsősegélynyújtás alapjainak megismertetése.

1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai

         

helyes táplálkozás mozgás stressz-kezelés módszerei lelki egyensúly megóvása társas viselkedés szabályai konfliktusok felismerése, kezelése egészséges, edzett személyiség kialakítása egészségvédelem a testmozgás iránti igény felkeltése káros szenvedélyek megelőzése

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja: 20/2012.EMMI rendelet 7.§ (1.) bek. szerint „az alapfokú művészeti iskola kivételével az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai tervet kell készíteni.” Alapelv: Az elsősegélynyújtás alapjait minden tanuló ismerje meg és sajátítsa el. Célok: Az elsősegélynyújtás alapjait készség szinten tudják alkalmazni a tanulók a szükséges élethelyzetekben. Feladatok: A tanítási órákon és a szabadon választható foglalkozások terhére szervezett órákon megismertetni az elsősegélynyújtás alapjait a tanulókkal elméleti és gyakorlati alkalmazás tekintetében. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: TANTÁRGY/FOGLALKO-ZÁS természetismeret 6. osztály biológia –egészségtan 8. osztály

TEMATIKUS EGYSÉG egészségtan szépség, erő, egészség

TARTALOM elsősegélynyújtás elemi ismeretei - bőrsérülések és ellátásuk - mozgássérülések és ellátásuk

a szervezet anyag – és energiaforgalma

- betegvizsgálat/hármas érzékelés - átjárható légutak biztosítása - újraélesztés - vérzések ellátása

a belső környezet állandóságának biztosítás

- alkoholmérgezett, drog hatása alatt álló állátása - zavart tudatú ellátása

Prevenció: a balesetvédelmi rendszabályok megismerése, alkalmazása. Feladatok színterei:  szaktárgyanként minden tanév első hetében balesetvédelmi oktatást tartunk  tanév közben minden veszélyhelyzetre felhívjuk a tanulók figyelmét, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon  veszélyes pontok felderítése a közlekedésben – tanulmányi séták alkalmával  veszélyhelyzetek felismerése – az épület elhagyása, szituációs játékok (bombariadó, tűzriadó) Segítő kapcsolatok – kapcsolódási pontok:  Az „iskolarendőr”, a helyi polgárőr szervezet tagjai rendszeresen részt vesznek az iskolai és községi közös rendezvényeken (környezetvédelmi programok, iskolai rendezvények).

5

 Szülők bevonása a programokba: családversenyek, közlekedésbiztonsági vetélkedő, túrázás az  

edzett szervezetért. Veszélyes helyzetek megszüntetése az iskolában és környezetében. Az iskolaorvos és a védőnő alkalmi ellenőrzést, méréseket végez, tanórákon és osztályfőnöki órákon aktuális témákban előadást tart.

Interaktív elsősegély-oktatás: (alsó tagozaton) gyermekkori baleset megelőzés 10 témakör: baleset-megelőzés, közlekedési balesetek, fulladás, esés, égés – forrázás, mérgezés, félrenyelés, sportbalesetek, játék – szabadidő balesetek, otthonbiztonság, gyermek-biztonsági akcióterv

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok: A tanórán résztvevő tanulók egy osztályközösség tagjai, az osztályközösséget, pedig a közösségi érdek, közösségi cél, közös értékrend, közös tudat tartja össze. Célunk olyan valódi közösséget formálni, amely képes és hajlandó a közös cél érdekében: a közös értékrend elfogadására és az iskola szervezett keretein (tanórák) belül ennek megfelelően viselkedni, munkálkodni. Ennek érdekében az alábbi feladatok megvalósítására törekszünk:  a tanulás támogatása: kölcsönös segítségnyújtással, közösségi ellenőrzéssel, tanulmányi és munkaerkölcs erősítésével;  a tanulók kezdeményezéseinek segítése;  a közvetlen tapasztalatszerzés segítése;  a közösségi cselekvések kialakításának segítése, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével);  a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önigazgató képességének (ki)fejlesztése;  a folyamatosság biztosítása: a már elért eredmények továbbfejlesztése, a következő évfolyamon (iskolafokon) a már elért eredményekre való építés;  olyan nevelőkollektíva kialakítása, mely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni és tevékenységüket koordinálni tudja;  különböző változatos munkaformákkal (homogén csoportmunka, differenciált csoportmunka, kooperatív tanulás, páros munka, egyéni munka, kísérlet, verseny) az egymásért való felelősség érzésének erősítése. 1.4.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: Hagyományőrző tevékenységek, iskolai ünnepségek, rendezvények:  Tanévnyitó ünnepély  A magyar dráma ünnepe (megemlékezés tanórai szinten)  Takarítási világnap  A népmese napja  Zenei világnap  Állatok világnapja  Megemlékezés az aradi vértanúkról  Halloween  Nemzeti ünnep október 23.  Mikulásnap  Karácsonyi ünnepség, Ó-év búcsúztató  Szemere Bertalan halálának évfordulója, megemlékezés, koszorúzás  A magyar kultúra napja  Diákfarsang  Nemzetközi nőnap: megemlékezés osztálykeretben  Az 1848-as szabadságharc évfordulója, március 15.   

A Föld napja Anyák Napja (osztálykeretben) Dél-Borsodi Madarak és fák napja

6

   

Madarak és fák napja A nemzeti összetartozás napja Ballagás Tanévzáró

1.4.3 A diák-önkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai: A diák-önkormányzat az iskola tanulóközösségének érdekképviseletére alakított szervezet. Fő döntéshozó szerve a Közgyűlés, melynek az intézmény minden diákja tagja. Munkáját az iskola osztályaiból választott vezetőség irányítja. Véleményt nyilvánít a törvényben szabályozott iskolai kérdésekben. Segítséget nyújt az iskolai szabadidős tevékenységek szervezésében. Képviseli az intézmény tanutóinak egyéni és csoportos érdekeit. 1.4.4 A szabadidős tevékenység közösségfejlesztő feladatai:  Iskolai sportkör. o Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a mindennapi testedzést, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.  Szakkörök. o A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején a fenntartóval történő egyeztetés után az iskola nevelőtestülete dönt  Versenyek, vetélkedők. o A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők, a szaktanárok végzik.  Tanulmányi kirándulások. o Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A kiránduláson részt nem vevő tanulók kötelezhetők a kirándulás időtartama alatt az iskolai órákon, foglalkozásokon való részvételre.  Szabadidős foglalkozások.  A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túrák, kirándulások, táborozások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. o Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár - önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek.

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

7

                  

érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diák-önkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Sajátos nevelési igényű tanuló: Az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrumzavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. (2011. évi CXC. tv.)

8

A sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. (2011. évi CXC. tv.) SNI fennállásának gyanúja esetén:  Szülővel való konzultációt követően a tanuló felterjesztése az illetékes szakértői bizottság komplex vizsgálatára SNI tanulóknak járó speciális ellátás:  integrált oktatás/nevelés  pedagógiai célú rehabilitáció SNI tanuló oktatásához szükséges feltételek:  Személyi:  szakirányú végzettségű gyógypedagógus  elfogadó többségi pedagógusok  szükség esetén további szakemberek (pszichológus, fejlesztő ped., gyógytestnevelő)  Tárgyi:  fejlesztő terem/szoba  fejlesztő eszközök, - játékok  fénymásoló  szakkönyvek, segédkönyvek, munkafüzetek SNI ellátás dokumentációja:  érvényes szakértői vélemény  egyéni fejlesztési tervek  foglalkozásonkénti dokumentáció (egyéni fejlődési lapon)  osztálynapló Iskolánkban integrált oktatásban, nevelésben részesülő SNI tanulók:  Beszédfogyatékos tanuló(k)  Egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók (súlyos tanulási zavarral-, figyelemzavarral küzdő tanulók) Beszédfogyatékos tanulók:  A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások. A képességfejlesztés fő feladatai:  Fejlesztéskor törekedni kell a pszichológiai, fiziológiai tényezők összhangjára  Fontos a komplexitás elvének szem előtt tartása  Sokoldalú percepciós fejlesztés  Mozgásfejlesztés  Egyéni sajátosságoknak -, a beszédfogyatékosság típusának megfelelő terápiás eljárások alkalmazása  Speciális tanulmányi segédletek, segédeszközök alkalmazása  Differenciálás  Hosszabb időkeret biztosítása  Követelmények módosítása szakértői véleménynek megfelelően A fejlesztés fő területei  Személyiségfejlesztés  Kommunikációs készségek  Mozgásfejlesztés Alkalmazott munkaformák:  csoportmunka, kooperatív tanulás  páros munka  egyéni munka Tanulási zavarral (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, kevert specifikus fejlődési zavar, iskolai képességek kevert zavarral) küzdő tanulók: A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra 15%-a

9

Diszlexia, diszgráfia/iskolai képességek kevert zavara A fejlesztés fő területei lehetnek:  testséma  téri-, idői tájék.  vizuomotoros koordináció  grafomotorika  beszédkészség  figyelem  vizuális-, auditív percepció  olvasás, írás (lassúbb tempójú tanítás) Hangsúlyt kap:  olvasás-, íráskészség folyamatos fejlesztése  differenciálás  változatos munkaformák, módszerek Diszkalkulia A fejlesztés fő területei lehetnek:  érzékelés-észlelés, figyelem, emlékezet, gondolkodás (kognitív kép.-ek)  beszéd  testséma  számemlékezet  téri relációk  számolási készség  matematikai nyelv tudatosítása  szerialitás Hangsúlyt kap:  segítő eszközök, - technikák, változatos módszerek alkalmazása  manipuláció, tevékenykedtetés  motiválás  folyamatos gyakorlás 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról - a felmerülő igények, és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején a fenntartóval történő egyeztetés után az iskola nevelőtestülete dönt. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program o o o o o o o

a tanulási problémák csökkentése kiscsoportos képességfejlesztéssel a tanulók felzárkóztatása a tanulási kedv felkeltése igényszintjük növelése önértékelésük fejlesztése a kudarcélmények csökkentése a kommunikáció, a megfigyelés, az emlékezet, a gondolkodási műveletek fejlesztése

A cél megvalósítása az alábbi tevékenységek során valósul meg:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése  új tanulásszervezési eljárások alkalmazása: projektek, témahetek  „Kudarcmentes iskolakezdés” jó gyakorlatának beépítése  az egyéni foglalkozások  felzárkóztató foglalkozások  a továbbtanulás irányítása, segítése 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése  Az osztályfőnökök, a szaktanárok jelzésére a tanulási nehézséggel küzdő gyermekeket a nevelési tanácsadó méri fel, szülői beleegyezéssel, ill. a szülő közreműködésével (Vizsgálati kérelem).

10

 A nevelési tanácsadó szakvéleményt állít ki, melyben megállapítja, hogy mely pszichikus funkciók (pl. vizuális észlelés, emlékezet, figyelem, gondolkodási funkciók) elmaradása miatt vannak a gyermeknek tanulási nehézségei.  A fent említett szakvélemény alapján a fejlesztő pedagógus minden tanulóra külön, egyénre szabott fejlesztési tervet ír I. ill. II. félévre, melyben kiemelten a fejlesztési területek kapnak hangsúlyt.  Ezt követően a gyermekek kiscsoportos fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt heti rendszerességgel, ahol az alapkészségek fejlesztése történik, speciális tankönyvek, játékok, segédeszközök segítségével, melyek a tanulók iskolai teljesítményét javítják.  A fejlesztő pedagógus az órákat egyéni foglalkozási naplóban dokumentálja.  A fejlesztő pedagógus állandó kapcsolatban áll az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel, segítve és figyelve is ezáltal a gyermekek előmenetelét.  A tanulók, a szakvéleményük alapján, a tanórákon differenciált foglalkoztatásban, egyéni bánásmódban részesülnek, osztályozásnál méltányos elbírálásban részesülhetnek.  A tanulókat a nevelési tanácsadó kétévente méri fel, megfigyelve fejlődésüket. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása Cél: Az összes nevelési tényező összehangolásával elérni, hogy az iskolában élő veszélyeztetett gyermekek, a személyiséget károsító tényezők felszámolásával, a körültekintő nevelőmunkával, fokozott gondoskodással helyes irányba fejlődjenek, és az általános iskola befejezése után megfelelhessenek a velük szemben támasztott társadalmi követelményeknek. Általános gyermekvédelmi feladatok:    

a tanuláshoz szükséges feltételek, az egészséges környezet biztosítása gyermekétkeztetés tanulók szabadidejének szervezése tanítási órák előtt biztosított felügyelet

Speciális gyermek-védelmi feladatok:       

a tanulók megóvása a különböző veszélyektől, felkészítés az életben való helytállásra, a fejlődésüket gátló tényezők megszüntetése, az igazolatlan mulasztás okainak földerítése, megszüntetése, a veszélyeztetett gyermekek pályaválasztásának elősegítése, ezzel kapcsolatos tájékoztatás nyújtása a tanulók, a szülők és a pedagógusok részére, kapcsolattartás a hivatásos gyermekvédelmi intézményekkel, szervezetekkel:  nevelési tanácsadó,  gyermekjóléti szolgálat,  családsegítő szolgálat,  polgármesteri hivatal,  gyermekorvos,  gyermekvédelemmel foglalkozó rendőrségi, bírósági szervek,  hivatásos és társadalmi pártfogók. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Feladat: A szociális hátrányok időben történő felderítése, és a problémák szükség szerinti orvoslása. Helyzetfelmérés: o tanulók esetleges veszélyeztetettsége esetén esetjelző lap küldése a családsegítő központ felé, o a problémás gyerekek családi, szociokulturális hátterének, szülő, gyermek kapcsolat megismerése(fogadóórák), szükség esetén családlátogatás, o tanszer és taneszköz ellátottság felmérése a gyermeknél. Megelőzés, gondozás:  

a tanári kar, mint jelzőrendszer működtetése, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat bevonása a gyermekvédelmi ügyek konkrét megoldásába,

11

     

külső kapcsolatok kiépítése, együttműködés az iskolán kívüli intézményekkel, szakemberekkel, a jelzőrendszer többi tagjával, szabadidős tevékenységek szervezésének lehetősége, a szülőkkel való együttműködés javítása, a továbbtanulás segítése, a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolata, szoros kapcsolat kialakítása a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében is, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje A 2011.évi CXC köznevelési törvény 48.§ (3) értelmében „A tanulók,diákkörök, a tanulók érdekeinek képviseletére diák-önkormányzatot hozhatnak létre. A diák-önkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettséggel rendelkező és pedagógus végzettségű személy segíti, akit a diák-önkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg 5 éves időtartamra.” A 48.§ (4) szerint a diák-önkormányzat véleményét ki kell kérni: -

az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezései elfogadása előtt

-

az iskolai szociális juttatások elosztási elvének meghatározása előtt,

-

az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor

-

a házirend elfogadása előtt

DÖK felépítése, működése A szervezet felépítése: Az iskola minden tanulója tagja a diák-önkormányzatnak. A szervezet vezetését egy demokratikusan megválasztott DÖK vezetőség végzi. Minden felsős osztály két főt delegálhat a vezetőségbe. Az alsó tagozat képviseletét a negyedik osztályok delegáltjai látják el. Havonta egyszer ülésezik. A vezetőség titkos szavazással (többségi szavazattal) választja meg az iskola DÖK elnökét és helyettesét. Megbízatásuk egy tanévre szól. A megválasztott képviselő tisztségéből visszaléphet, ekkor új választásra kerül sor. Az iskolai DÖK tevékenységét a diákmozgalmat segítő pedagógus irányítja. A diák-önkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt a) saját működéséről, b) a diák-önkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, c) hatáskörei gyakorlásáról, d) egy tanítás nélküli munkanap programjáról, e) az iskolai, kollégiumi diák-önkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről. A diák-önkormányzat SZMSZ-ét a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az iskolai, kollégiumi diák-önkormányzat véleményét – az Nkt. 48. § (4) bekezdésben meghatározottakon túl ki kell kérni: a) a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Azokban az ügyekben, amelyekben a diák-önkormányzat véleményének kikérése kötelező, a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, és az előterjesztést, valamint a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. A diák-önkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola, a kollégium helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola, a kollégium működését. A diákközgyűlés összehívását az iskolai diák-önkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákparlament évente kerül megrendezésre.

12

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 

Családlátogatás Feladata: a gyermek családi körülményeinek megismerése, tanácsadás a gyermek fejlesztésének érdekében.



Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása:  az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,  a helyi tanterv követelményeiről,  az értékelő munkáról,  gyermeke tanulmányi előmeneteléről, magatartásáról  az iskola eredményeiről,  a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

 Fogadóóra

Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, ezen keresztül egy-egy tanuló fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal.



Nyílt tanítási nap Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskola mindennapjaiba, tájékozódjon gyermeke iskolai életéről.



Írásbeli tájékoztató Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartásáról, különféle programokról.



Szóbeli tájékoztató Feladata: a tanulók tájékoztatása az iskola egyes eseményeiről, programjairól.

A szülői értekezletek, fogadóórák, nyílt napok rendjét az iskolai munkaterv évente határozza meg. 1.8. 1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák igazgató

a tanulók egészét tájékoztatja

diákközgyűlésen

évente

diák-önkormányzat vezető

diák-önkormányzati tagokat tanulókat

diák-önkormányzati ülésen, hirdetményeken

havonta, folyamatosan

osztályfőnök

tanulókat

osztályfőnöki órán

folyamatosan

szaktanár

tanulókat

szóban és ellenőrzőn keresztül

folyamatosan

Tanulók

igazgatóhoz, nevelőtestülethez, SZM-hez kérést, véleményt, javaslatot intézhet

személyesen, képviselők útján szóban, írásban

folyamatosan

1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: igazgató

SZM tagokat tájékoztatja

választmányi ülésen, összevont szülői értekezleten

félévente évente

osztályfőnök

szülőket tájékoztatja

szülői értekezleten

folyamatosan

szaktanár

szülőket tájékoztatja

szóban, írásban

folyamatosan

szülő

igazgatóhoz, nevelőtestülethez, SZM-hez kérést, véleményt, javaslatot intézhet

személyesen vagy képviselő útján szóban, írásban

folyamatosan

13

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.9.1. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozó vizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozó vizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Osztályozó vizsga Az Intézmény osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama tantárgyanként 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a közoktatási törvény 30.§ (9) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

14

Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. A tanulmányok alatti vizsgák szervezésének általános szabályai A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok. - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el. Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár felel a vizsga szabályszerűségéért. Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Írásbeli vizsgák általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet, - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot, - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három írásbeli vizsga tartható. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása: - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot, - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapra és értesíti az igazgatót. A szóbeli vizsga általános szabályai: - egy napon három szóbeli vizsga tehető le, - a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie, - a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani, - a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre, - a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő, - a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja, - a felelet maximum 10 percet tarthat, - ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz, - két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet. - Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít, és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről, - szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt. 1.9.2. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, a

15

pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. 1.9.3. Vizsgakövetelmények Az intézmény helyi tantervének 2.92. pontja, a magasabb évfolyamba lépés követelményei szerint.

1.10. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik, amely jelentkezés alapján történik. A jogviszony létesítéséről az igazgató dönt a jogszabályok figyelembe vételével. A felvétel, ill. az átvétel feltétele, hogy a tanuló, szülő elfogadja az iskola Pedagógiai Programját, helyi tantervét és házirendjét. Tanév közbeni átvétel esetén a házirendben a tanulót megillető jogok gyakorlása és a számukra előírt kötelezettségek teljesítése a beíratás napjától illetik meg a tanulót, ill. ettől kezdve kérhető számon. Elsősök beíratása, minden évben a tankerület által meghirdetett időpontban történik. A szülőnek a beíratáskor hoznia kell:  a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványt

 és az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító A beírást az iskolatitkár végzi és a tanító Felvételi kérelem elutasítása: • az iskola beiskolázási körzetében lakó tanuló kérelmét elutasítani nem lehet, • körzeten kívüli tanuló kérelmét csak helyhiány esetén lehet elutasítani. Magasabb évfolyamra, más iskolából jelentkező tanulót a tanítási év során bármikor átveszünk, ebben az intézmény igazgatója dönt. Ebben az esetben a tanulónak be kell mutatnia: • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító vagy a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, • az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. Különbözeti vizsga letételére akkor kerülhet sor, ha a tanuló a korábbi tanulmányai során nem tanult valamilyen tantárgyat, amelyre iskolánkban az iskolai tanulmányai folytatásához szüksége van. Ekkor a felkészülést a szülőnek kell biztosítani. A különbözeti vizsga anyagának összeállításáért és a vizsga lebonyolításáért a szaktárgyi pedagógus a felelős. A különbözeti vizsga letételének határideje félév. A tanuló felvételének, átvételének tényét a beírási naplóba, a törzskönyvbe, az osztálynaplóba és a bizonyítványba jelezzük. A tanulói jogviszonyt létesítő tanuló adatait az intézmény vezetője a jogviszony létesítést követő 5 napon belül megküldi a KIR-nek. Az Iroda a tanulónak 11 jegyű azonosító számot képez.

16

2. Az intézmény helyi tanterve H2004: Az iskola minden évfolyamán a 2007-ben módosított NAT alapján felülvizsgált kerettanterv – helyi tanterv szerint folyik az oktatás. Köznevelési törvény: 2012. szeptember 1-től a mindennapos testnevelést az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kell megszervezni. A korábbi mindennapos testmozgást kifutó rendszerben kell alkalmazni. ÚJ NAT: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről alapján kiadásra kerülő kerettanterv, és elkészítendő helyi tanterv a 2013/2014. tanévtől az 1. és 5. évfolyamon felmenő rendszerben kerül bevezetésre. ÉVFOLYAM

TANÉV 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

BEVEZETŐ SZAKASZ KEZDŐ SZAKASZ ALAPOZÓ SZAKASZ FEJLESZTŐ SZAKASZ 2011-2012.

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

H2004

2012-2013.

Köznev. törvény

H2004

H2004

H2004

Köznev. törvény

H2004

H2004

H2004

ALSÓ TAGOZAT

FELSŐ TAGOZAT

2013-2014.

ÚJ NAT Köznev. törvény

H2004

H2004

ÚJ NAT

Köznev. törvény

H2004

H2004

2014-2015.

ÚJ NAT ÚJ NAT

Köznev. törvény

H2004

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Köznev. törvény

H2004

2015-2016.

ÚJ NAT ÚJ NAT

ÚJ NAT

Köznev. törvény

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

Köznev. törvény

2016-2017.

ÚJ NAT ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

ÚJ NAT

2.1. A választott kerettanterv megnevezése 1-4. osztály Tantárgy megnevezése

Változat

Választott ajánlások

Magyar nyelv és irodalom

B változat

Mozaik Kiadó: Magyar nyelv és irodalom az általános iskolák 1–4. évfolyama számára (8+8+7+7)

Matematika

B változat

Mozaik Kiadó: Matematika az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Idegen nyelv

A változat

Oxford University Press kiadó: Angol nyelv az általános iskolák 4. évfolyama számára

Erkölcstan

A változat

Mozaik Kiadó: Erkölcstan az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Környezetismeret

A változat

Környezetismeret az általános iskolák 1–4. évfolyam számára

Ének-zene

A változat

Mozaik Kiadó: Ének-zene az általános iskolák 1–4. évfolyam számára

Vizuális kultúra

A változat

Mozaik Kiadó: Vizuális kultúra az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Életvitel és gyakorlat

A változat

Apáczai Kiadó: Technika, életvitel és gyakorlat az általános iskolák 1–4. évfolyama számára

Testnevelés és sport

A változat

1.2.9. Testnevelés 1-4. évfolyam

Informatika

A változat

Mozaik Kiadó: Informatika az 1–4. évfolyam számára

17

5-8. osztály

Tantárgy megnevezése

Változat

Magyar nyelv és irodalom

B változat

Mozaik Kiadó: Irodalom az általános iskolák 5–8. évfolyama számára

Idegen nyelvek

A változat

Oxford University Press kiadó: Angol nyelv az általános iskolák 5-8. évfolyama számára

Matematika

B változat

Erkölcstan

A változat

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

A változat

Mozaik Kiadó: Matematika az általános iskolák 5–8. évfolyama számára Mozaik Kiadó: Erkölcstan az általános iskolák 5–8. évfolyama számára Mozaik Kiadó: Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek az általános iskolák 5–8. évfolyama számára

Természetismeret

A változat

Mozaik Kiadó: Természetismeret az általános iskolák 5–6. évfolyam számára

Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

A változat

Földrajz

A változat

Ének-zene

A változat

Mozaik Kiadó: Fizika az általános iskolák 7–8. évfolyama számára Mozaik Kiadó: Kémia az általános iskolák 7–8. évfolyama számára Mozaik Kiadó: Biológia az általános iskolák 7–8. évfolyama számára Mozaik Kiadó: Földrajz az általános iskolák 7–8. évfolyama számára Mozaik Kiadó: Ének-zene az általános iskolák 5–8. évfolyama számára

Hon- és népismeret

A változat

2.2.05. Hon- és népismeret 5-6. évfolyam

Vizuális kultúra

A változat

Mozaik Kiadó: Vizuális kultúra az általános iskolák 5–8. évfolyama számára

Informatika

A változat

Mozaik Kiadó: Informatika az általános iskolák 5–8. évfolyama számára (1+2+2+2 órás változat)

Technika, életvitel és gyakorlat

A változat

Nemzedékek Tudása Kiadó: Technika, életvitel és gyakorlat az általános iskolák 5-8.. évfolyama számára

Testnevelés és sport

A változat

2.2.17. Testnevelés és sport 5-8. évfolyam

Osztályfőnöki

A változat

Apáczai Kiadó: osztályfőnöki órák 5-8. évfolyam

Választott ajánlások

2.2. Óratervek A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeltük meg az alábbi óraszámokkal.

18

Óraterv 1–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

1. évf.

2. évf.

3. évf.

4. évf.

8

8

7

7

Idegen nyelvek

3

Matematika

4

4

5

4

Erkölcstan

1

1

1

1

Környezetismeret

1

1

1

1

Ének-zene

2

2

2

2

Vizuális kultúra

2

2

2

2

Életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Informatika

1

1

1

1

Összesen

25

25

25

27

Ebből: Angol nyelv

1

Magyar nyelv és irodalom

1

1

Matematika

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

5. évf.

6. évf.

7. évf.

8. évf.

4,5

4,5

4

4

3

3

3

3

4,5

4

4

4

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2

2

2

2

Erkölcstan

1

1

1

1

Természetismeret

2

2,5

Biológia-egészségtan

2

1

Fizika

2

1

Kémia

1

2

Földrajz

1

2

Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika

Ének-zene

1

1

1

1

Vizuális kultúra

1

1

1

1

Dráma és tánc/Hon- és népismeret*

1

Informatika

1

2

2

2

Technika, életvitel és gyakorlat

1

1

1

1

Testnevelés és sport

5

5

5

5

Osztályfőnöki

1

1

1

1

Összesen

28

28

31

31

Ebből: Magyar nyelv és irodalom

0,5

0,5

1

Matematika

0,5

1

1

1

Informatika

1

1

1

1

Természetismeret Technika, életvitel és gyakorlat

0,5 1

19

Összevont óraterv

1. évfolyam Közvetlen Önálló

Magyar nyelv és irodalom

2. évfolyam Közvetlen Önálló

4

4

4,5

4

2

2

2,5

2

Idegen nyelvek Matematika

Közös közvetlen Erkölcstan

1

Környezetismeret

1

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5

Informatika

1

Összesen

25

22

2.3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az oktatáshoz szükséges tankönyvek és segédletek kiválasztása a hatályos jogszabályok betartásával, az intézményvezető jóváhagyásával történik. A hivatalos tankönyvlistáról való kiválasztás az érintett munkaközösség feladata a tantárgyat oktató pedagógus javaslata alapján. A tankönyvrendelés folyamán az alábbi szempontokat kell érvényesíteni: A tankönyvterjesztés az iskola tankönyvterjesztési szabályzata alapján történik. A tankönyvterjesztést minden évben választott tankönyvfelelős végzi. A tankönyvfelelős az előírt szabályzat alapján előírt határidőre az ingyenes tankönyvre jogosult tanulók listáját összeállítja. Figyelembe véve a tankönyvek térítésmentes igénybevételének biztosítását 2013. 09. 01-től folyamatosan felmenő rendszerben. A tankönyvfelelős az előzetesen leadott tankönyvigények költségeit összeállítva, a szaktanárokkal egyeztet. A további tankönyvek kiválasztásánál tekintettel kell lenni azok költségeire is úgy, hogy az évfolyamonkénti tankönyvcsomag az iskola részére biztosított keretből minden ingyenes tankönyvre jogosult tanuló részére biztosítható legyen. Az év közbeni esetleges tanulóváltozások tankönyvigényeit – rászorultság esetén – a könyvtár állományából kell biztosítani. A döntésüknél figyelembe vesszük: a tartalmat, minőséget a NAT-tal, helyi tantervünkkel való összhangot a gyermekek általi jól használhatóságot a tantárgy követelményrendszerének folyamatát és struktúráját az esztétikus kivitelezést a tankönyvpiac esetleges változását az alanyi jogon járó tankönyvkeret összegét az adott évfolyamon. Amennyiben a választott tankönyv nem fedi le 100%-ban a helyi tanterv által előírt tananyagot, meg kell jelölni azt a forrást és módot, amelyből, és ahogyan a hiányzó tananyagot megtanítják.

20

2.4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

 

a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni; 2.4.4. A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

2.5. Mindennapos testnevelés A tanulók egészséges életmódjának, testmozgásának érdekében biztosítjuk a mindennapi testmozgás, sportolás lehetőségét. Ennek érdekében alsó és felső tagozaton sportkört működtetünk, melynek időpontját a testnevelési órákhoz igazítjuk. Felhasználjuk a téli időjárás kínálta lehetőségeket, az osztálykeretben szervezett kirándulási alkalmakat.

21

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne.

2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Általános célok: Intézményi szinten az összetartó, szolidáris, hátrányos megkülönbözéstől mentes iskola működése. Az együttműködések megtartása, fejlesztése a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók érdekében az iskola komplex tevékenységrendszerében. Az egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű tanulók számára. A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása. A minőségi nevelés-oktatás biztosításával a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása.

-

Szakmai célok: Az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése a minőségelvű nevelő-oktató munkában. A partnerség továbbépítése, bővítése és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A pedagógusok szakmai képzettségének tovább emelése a módszertani kultúrát, tanítási gyakorlatot megújító, kompetencia alapú oktatást elterjesztésével. A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának szinten tartása lehetséges növelése szakköri munkában, megyei/országos tanulmányi versenyeken, az iskolán kívüli segítő programokba.

-

Infrastrukturális fejlesztés céljai A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje.

-

Intézkedések: Évenkénti feladatok: - A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók adatainak pontosítása egyeztetése, domináns területeken bontása és elemzése különös tekintettel a tanévvégi eredményekre. - Gyermekvédelmi felelős felkészítése az esélyegyenlőségi programból adódó feladatokra - A 8. évfolyamos tanulók továbbtanulási mutatóinak elemző értékelése. - A lemorzsolódás adatainak elemzése. - Együttműködések felülvizsgálata a társszervezetekkel, társadalmi és civil szervezetekkel. - A közoktatási intézmények tartalmi szabályozó dokumentumainak áttekintése és az esélyegyenlőségi szempontok koherenciájának megteremtése Középtávú feladatok: -

A kompetencia alapú oktatás-nevelés elterjesztésének. A partneri kapcsolatok továbbépítése, bővítése és kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. A pedagógusok szakmai továbbképzése, a módszertani képzettség pedagógiai kultúra növelése. A hátrányos helyzetű és tehetséges tanulók segítőprogramokhoz való csatlakozásának támogatása. Az időben megkezdett fejlesztés biztosítja a gyermekek eredményes iskolai munkáját, a sajátos nevelési igényű, részképesség zavarral küzdő gyermekek fejlesztését.

22

Hosszú távú feladatok: -

A fent jelzett célok megvalósítása a napi munka részeként pedagógiai gyakorlattá válik, az intézmény teljes körű befogadó szemlélettel rendelkezik.

-

A tehetséggondozás folyamatában a hátrányos helyzetű tanulók részvételi arányának szinten tartása lehetséges növelése művészetoktatásban, szakkörökben, megyei/országos tanulmányi versenyeken. A kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása az ütemezésnek megfelelően, az elhasznált, elvavult eszközök folyamatos cseréje. A szociális háló működtetése, a mindenkori jogszabályoknak megfelelő juttatásokhoz való hozzájutás biztosítása.

-

2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Írásbeli feleltetés Felmérés feladatlapon

Egy-egy tananyag számonkérése Nagy témazáró felmérések, amelyek írásáról a szaktanár legalább egy héttel a megírás előtt köteles tájékoztatni a tanulókat.

Tantárgytesztek

Egy napon maximum két témazáró felmérést írhat a tanuló Formái:  szóbeli, írásbeli felelés (kék színű jegy)  tanulói vizsgálatok, kísérletek elemzése, végrehajtása, gyűjtőmunka, szemléltető eszközkészítés (zöld jegy)  témazáró feladatlap, év végi ellenőrző feladatlap (piros jegy)  füzetvezetés (fekete) A félévi és év végi jegyek megállapításánál a piros jegyek súlyát a szaktanár saját belátása szerint veszi figyelembe. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény /pontszám/ érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelők:

Teljesítmény

Érdemjegy

0-30 % 31-50 % 51-70 % 71-90 % 91-100 %

elégtelen /1/ elégséges /2/ közepes /3/ jó /4/ jeles /5/

2.9.1. Szöveges értékelés az 1-2. osztályban Az oktatási törvény 70. § (3) bekezdésének megfelelően az első félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló,,felzárkóztatásra szorul” minősítést kap a tanítónak - a szülő bevonásával - értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni az okok megszüntetéséhez. A szöveges értékelést az Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján megtalálható, tovább már nem frissített szöveges értékelési rendszer helyi kiegészítésével készítjük el, melyben a tanuló adatainak rögzítése után az egyes tantárgyak különböző területeinek minősítése. Az értékelésnél az adott évfolyam tantárgyi követelményszintjét kell figyelembe venni. Ha valamelyik terület nem tartozik az évfolyamra adott követelmények között, akkor azt a területet kizárjuk az értékelésből. Végül egy összegző minősítést adunk az egész tantárgyra vonatkozólag: KIVÁLÓ, JÓ, MEGFELELŐ, ESETLEG FELZÁRKÓZTATÁSRA SZORUL. A szöveges értékelést összesítjük, esetleg kiegészíthetjük, végül kinyomtatjuk.

23

Szorgalom Vizsgált terület

Minősítés:

1. Órai munka

Kiváló: A tanórákon mindig aktív és együttműködő Jó: A tanórákon általában aktív Megfelelő: Jó lenne, ha az órai munkában aktívabban venne részt.

2. Házi feladatok

Kiváló: Házi feladatait mindig gondosan, pontosan készíti el. Jó: Házi feladatait legtöbbször pontosan készíti el. Megfelelő: Sokszor hiányos a házi feladata, erre jobban kell figyelnie.

3. Munkavégzés minősítése

Kiváló: Munkáját mindig precízen, gondosan végzi. Jó: Munkáját legtöbbször pontosan elvégzi. Megfelelő: Munkáját precízebben, több odafigyeléssel kell végeznie.

4. Szorgalmi feladatok

Kiváló: A kötelező feladatok mellett gyakran elvégez szorgalmi feladatokat is. Jó: A kötelező feladatok mellett időnként szorgalmi feladatot is vállal. Megfelelő: Gyakrabban vállalhatna szorgalmi feladatot

5. Iskolai felszerelés

Kiváló: Iskolai felszerelése mindig kifogástalan Jó: Iskolai felszerelése többnyire rendben van Megfelelő: Iskolai felszerelése gyakran hiányos, erre jobban kell ügyelnie.

6. Közösségi munka

Kiváló: A közösségi munkában szívesen és gyakran vállal feladatokat. Jó: A közösségi munkában általában részt vesz. Megfelelő: A közösségi munkában gyakrabban is részt vehetne.

Magatartás: Vizsgált terület

Minősítés:

1.Házirend betartása

Kiváló: A házirendet jól ismeri, és maradéktalanul betartja. Jó: A házirend előírásait általában betartja. Megfelelő: A házirend előírásaira jobban kell ügyelnie.

2.Viselkedés a tanítási órákon

Kiváló: A tanítási órákon fegyelmezett és együttműködő Jó: A tanítási órákon legtöbbször fegyelmezett Megfelelő: A tanítási órákon jobban kellene fegyelmeznie magát.

3. Viselkedés szünetekben

Kiváló: A szünetekben mindig fegyelmezett Jó: A szünetekben általában fegyelmezett Megfelelő: A szünetekben sokszor rá kell szólni, hogy fegyelmezettebben viselkedjen.

4.Tanárokhoz való viszonya

Kiváló: Tanáraival mindig figyelmes, előzékeny, tisztelettudó. Jó: Tanáraival tisztelettudó. Megfelelő: Néha több tiszteletet kellene adnia tanárainak.

5. Társakhoz való viszony

Kiváló: Társaival mindig barátságos, segítőkész. Jó: Társaival többnyire barátságos, segítőkész. Megfelelő: Társaival nem túl barátságos, kicsit elszigetelődik.

6. Szóbeli megnyilatkozások

Kiváló: Beszéde rendkívül tisztelettudó, kulturált. Jó: Általában tisztelettudóan beszél mindenkivel.

24

Megfelelő: Beszéde néha indulatos, jobban kell figyelnie arra, hogyan beszél másokkal.

2.92. A magasabb évfolyamba lépés követelményei 2.9.2.1. Magyar nyelv és irodalom 1. osztály A tanuló érthetően beszéljen. Értse meg az egyszerű magyarázatokat, utasításokat és társai közlését. A kérdésekre értelmesen válaszoljon. Legyen képes néhány összefüggő mondat alkotására. Követhetően számoljon be élményeiről. Rendelkezzen megfelelő számú szókinccsel. Ismerje az írott és nyomtatott betűket. Legyen képes a betűk összeolvasására. Képes legyen ismert és begyakorolt rövid szöveg elolvasására. Legyen képes az olvasott szövegre irányuló tartalmi kérdések megválaszolására (szóban, rajzzal). Írása legyen olvasható. Legyen képes másolni írott és nyomtatott szövegről, legfeljebb 2-3 írástechnikai illetve helyesírási hibával. Tudjon 2-3 verset. 2. osztály Összefüggő mondatokkal beszámol élményről, olvasottakról. Gyakorolt szövegben kevés olvasástechnikai hibát vét, szöveghűen mondja el a memoriteket. Tanítói segítséggel kiemeli az olvasottak lényegét. Megnevezi az olvasottak főbb szereplőit, eseményeit. Tanítói segítséggel szereplő cselekedeteit megítéli. Életkorának megfelelő szöveget néma olvasás után megért. Kérdésekre értelmesen egész mondatos válaszokat ad. Életkorának megfelelő szókinccsel rendelkezik. A magyar ábécé ismerete. Hangok fajtáinak megkülönböztetése - magán és mással hangzók. Szó - szótag hang betű fogalmának ismerete. Szótő és toldalék felismerése tanítói segítséggel. Egyszerűesetekben kijelentő és kérdő mondatok felismerése. Írásközben a mondatkezdő nagybetűt és a mondatvégi írásjeleket használni tudja a tanuló. A magán és mássalhangzók hosszúságának és a j hang kétféle jelölését begyakorolt szövegben helyesen alkalmazza. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok jelölését tanítói segítséggel megoldja. Elválasztási szabályokat egyszerű estekben helyesen alkalmazza. Betűalakítása kapcsolása szabályos, másolása nem tartalmaz írástechnikai hibát. Hallásmegfigyelés után Tollbamondás után szövegterjedelmétől függően egy két illetve öt-hat hibáját tanítói segítséggel javítani tudja. 3. osztály Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A tanuló értelmesen és érthetően fejezze ki a gondolatait. Használja a mindennapi érintkezésben az udvarias nyelvi fordulatokat. A közös tevékenységeket együttműködő magatartással segítse. Olvasás, az írott szöveg megértése Életkorának megfelelő szöveget értsen meg néma olvasás útján. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése A memoritereket szöveghűen mondja el. Az íráshasználat fejlesztés Írásbeli munkái olvashatóak legyenek. A tanulási képesség fejlesztése Tanulási tevékenységét fokozatosan növekvő időtartamban legyen képes tudatos figyelemmel irányítani. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék segítségével igazodjon el. 4. osztály Fogalmazás: Összefüggő beszámoló egyéni élményről. Élményeknek, eseményeknek egyéni olvasmányoknak kitalált történeteknek, szóbeli és írásbeli elbeszélése. Párbeszéd beépítése. Vázlatkészítés tartalmi és formai követelményeinek ismerete és alkalmazása. Írásbeli fogalmazás tagolásának jelölése. Tudjon írni hírt megtörtént eseményről. Leírást készíteni tárgyról, személyről, állatról, növényről-tájról. Tudjon elbeszélést és leíró fogalmazást készíteni. Ismeri és alkalmazza a levélírás tartalmi, formai követelményeit. Tud magánjellegű levelet fogalmazni, borítékot címezni. Tud ünnepekről, nyaralásról szóló üdvözlő szöveget írni. Fogalmazásának terjedelme kb. 1-1,5 oldal. Magyar nyelv: Ismeri a szöveg, mondat, szó, szófajok, betű, hangok fogalmát. A tanult szófajok közül felismeri az igét, főnevet, melléknevet, számnevet. Helyesen írja a gyakori ismert tulajdonneveket: személy, állat, cím, egyelemű földrajzi neveket.

25

Helyesen használja a határozott névelőt. Névutó használatában, helyesírásában jártas. Csoportosítani tudja a számneveket. Helyesen írja betűvel a számneveket. Ismeri az ige fogalmát. A múlt idő jelének helyesírási szabályát, az igekötős igék 3 féle írásmódját helyesen alkalmazza. Igemódokat felismeri, megnevezi. Megkezdett ragozási sort képes folytatni. Személyragok felismerését, leválasztását tanítói segítséggel elvégzi. Helyesen jelöli j, ly hangokat gyakorolt szavakban. Ismeri a különböző mondatfajtákat. Szótagolás szabályait ismeri és helyesen alkalmazza. Írásképe rendezett, áttekinthető. Írástechnikai gondokkal nem küzd, másolása pontos. Szövegterjedelmétől függő tollbamondás után kevés hibával ír. Olvasás: Érthetően fejezi ki gondolatait. Begyakorolt szöveget egy- két olvasástechnikai hibával olvas fel. Az olvasottakban a tér és idő változásait felismeri. Megnevezi az olvasmány szereplőit, tulajdonságait, megmagyarázza cselekedeteit. Rendezi az események helyes sorendjeit. Felismeri a mese jellemzőit. Több összefüggő mondatban rövid mesét el tud mondani, témának megfelelő szóhasználatokkal. Életkorának megfelelő szöveget néma olvasás után megért. Kérdésekre értelmes egész mondatos válaszokat ad. Fejezetekre tagolja az olvasottakat. Egyszerű szövegkörnyezetű olvasottakról vázlatot készít. Memoriteket szöveghűen mondja el. 2.9.2.2. Angol nyelv Hallott szöveg értése A tanuló  utasításokat megért, azokra cselekvéssel válaszol;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket, eseményeket megért;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből fontos információt kiszűr;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elem jelentését jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben képes a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni. Beszédkészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszol;  egyszerű mondatokban közléseket megfogalmaz;  kérdéseket feltesz;  eseményeket elmesél;  megértési probléma esetén segítséget kér;  egyszerű párbeszédben részt vesz;  fenntartja a beszélgetést, pl. visszakérdez, új témát kezdeményez. Olvasott szöveg értése A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét megérti;  ismeretlen nyelvi elemek jelentését jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott szövegben kikövetkezteti;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget elolvas;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben fontos információt megtalál;  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveg lényegét megérti;  képes egyszerű történetet megérteni; jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott kb. 100 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni;  jórészt ismert nyelvi elemek segítségével megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníti. Íráskészség A tanuló  jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyesen leír;  egyszerű közléseket és kérdéseket írásban megfogalmaz;  egyszerű, strukturált szöveget (üzenet, üdvözlet, baráti levelet) létrehoz;

26

 

ismert struktúrák felhasználásával tényszerű információt közvetítő kb. 50 szavas szöveget ír; kb. 50-70 szavas jellemzést, beszámolót ír.

2.9.2.3. Matematika 1. évfolyam o Képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint. Több, kevesebb, ugyanannyi fogalmakat helyesen használja. Képes tájékozódni, ismeri az irányokat. o Képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására. Néhány elemet sorba rendez próbálgatással. o Számokat ír, olvas a 20-as számkörben. Megtalálja a számok helyét a számegyenesen. A matematikai jeleket (+, -, <, >, =) ismeri és tudja használni. A páros és páratlan számokat megkülönbözteti. o Képes összeadni, kivonni, a 20-as számkörben kevés hibával. Képes egyszerű szöveges feladatok megoldására tanítói segítséggel. 2. évfolyam A tanuló:  képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni, képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni, halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulajdonságokat felismeri, megnevezi;  több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyesen használja, néhány elemet sorba rendez próbálgatással, számokat ír, olvas 100-as számkörben, ismeri a helyi érték fogalmát, megtalálja számok helyét a számegyenesen, meghatározza az egyes, tízes számszomszédokat, képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására, megkülönbözteti a páros és páratlan számokat, tud kétjegyű számokat képezni, helyi érték szerint bontani, a matematikai jeleket +, –, •, :, =, <, >, ( ) helyesen használja;  tud római számokat írni, olvasni 100-as számkörben (I, V, X, L, C);  képes összeadni, kivonni, szorozni, osztani 100-as számkörben, ismeri a szorzótáblát a 100-as számkörben, ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét;  képes szöveges feladatot értelmezésére, megjelenítésére rajz segítségével, leírására művelettel, képes szimbólumok használatára matematikai szöveg leírásánál, az ismeretlen szimbólum kiszámítására;  figyelme tudatosan irányítható, képes tájékozódni, ismeri az irányokat;  ismerete az egyenes és görbe vonalakat, képes a test és a síkidom megkülönböztetésére, tud testeket építeni szabadon és megadott feltételek szerint, képes a hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérésére, ismeri a szabvány mértékegységeket: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év, képes átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között, mérés során helyesen használja a mérőeszközöket  felismeri a mennyiségek közötti összefüggéseket, felismeri növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot folytatni, felismeri a számpárok közötti kapcsolatokat;  képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni. tud adatokról megállapításokat megfogalmazni. 3. évfolyam A tanuló  képes adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni, felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba,  értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, képes az összes eset megtalálására próbálgatással,  tud 1000-es számkörben számokat írni, olvasni, ismeri és értelmezi a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es számkörben,  tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);  helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével,  képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel,  tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 1000-es számkörben,  képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységekben,  alkalmazza a matematika különböző területein az ésszerű becslést és a kerekítést, képes pontosan számolni fejben százas számkörben, biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben,  ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát,  képes a műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazására, ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét,  tud írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű számmal, képes a műveletek ellenőrzésére,  szöveges feladatokat megold a megoldási algoritmus alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata)  ismeri a többszörös, osztó, maradék fogalmát,

27

       

képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály követésére, képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között, meg tudja határozni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja, ismeri és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc, képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között, egyszerű gyakorlati példák esetén képes a hosszúság, távolság és idő mérésére, egyszerű módszerekkel felismer és létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget, megérti a test és a síkidom közötti különbséget, felismeri a kockát, téglatestet, képes hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítására, tudja megmérni a négyzet és a téglalap kerületét, képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel, képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, helyesen értelmezi a táblázat adatait, képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagramról adatok leolvasására, valószínűségi játékok, kísérletek során helyesen értelmezi a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat, tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat, ismer egy rajzoló programot, egyszerű ábrákat elkészít, színez, együttműködik az interaktív tábla használatánál.

4. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek A tanuló tud adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni, felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, próbálgatással képes az összes eset megtalálására egyszerű esetekben. Számtan, algebra A tanuló tud számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben. Ismeri és helyesen alkalmazza a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben, helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével. Képes egyszerű esetekben törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására: hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. Tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 10 000-es számkörben. Képes a mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységeken keresztül. Alkalmazza az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területein, tud fejben számolni százas számkörben. Biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben. Ismeri az összeg, a különbség, a szorzat, a hányados fogalmát. Ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, egyszerű esetekben képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorozni kétjegyű, osztani egyjegyű számmal írásban, tudja a műveletek helyességének ellenőrzését. Képes egyszerű szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával. Szabály alapján a növekvő és csökkenő számsorozatokat tudja folytatni. Geometria Képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos egyenesek). Ismeri a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Tud egyszerű átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között, képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére. Létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módszerekkel, felismeri, megnevezi jellemzőiket. Megérti a test és a síkidom közötti különbséget, felismeri és létrehoz kockát és téglatestet, megnevezi jellemzőiket. Hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel előállít tükrös alakzatokat. Értelmezi a valószínűségi játékok, kísérletek során a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat egyszerű esetekben. Tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat, együttműködik az interaktív tábla használatánál. 5. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös része, két véges halmaz egyesítése, ezek felírása, ábrázolása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése egyszerű esetekben különféle módszerekkel. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Számtan, algebra Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása (1 milliónál nem nagyobb számok esetén), ábrázolása számegyenesen. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben.

28

Két-három műveletet tartalmazó egyszerű műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel. Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Összefüggések, függvények, sorozatok Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete. A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő egyszerű ábrák rajzolása. A körző, vonalzó célszerű használata. A tanult síkbeli és térbeli alakzatok tulajdonságainak ismerete. Téglalap és négyzet kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása egyszerű, konkrét, gyakorlati esetekben. Valószínűség, statisztika Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. 6. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Halmazba rendezés adott tulajdonság alapján, részhalmaz felírása, felismerése. Két véges halmaz közös részének, két véges halmaz uniójának felírása, ábrázolása. Néhány elem kiválasztása adott szempont szerint. Néhány elem sorba rendezése különféle módszerekkel. Állítások igazságának eldöntésére, igaz és hamis állítások megfogalmazása. Összehasonlításhoz szükséges kifejezések helyes használata. Néhány elem összes sorrendjének felsorolása. Számtan, algebra Racionális számok írása, olvasása, összehasonlítása, ábrázolása számegyenesen. Ellentett, abszolút érték, reciprok felírása. Mérés, mértékegységek használata, átváltás egyszerű esetekben. A mindennapi életben felmerülő egyszerű arányossági feladatok megoldása következtetéssel, az egyenes arányosság értése, használata. Két-három műveletet tartalmazó egyszerű műveletsor eredményének kiszámítása, a műveleti sorrendre vonatkozó szabályok ismerete, alkalmazása. Zárójelek alkalmazása. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, (szimbólumok segítségével összefüggések felírása a szöveges feladatok adatai között). Becslés, ellenőrzés segítségével a kapott eredmények helyességének megítélése. A százalék fogalmának ismerete, a százalékérték kiszámítása egyszerű estben. Számok osztóinak, többszöröseinek felírása egyszerű esetben. Közös osztók, közös többszörösök kiválasztása. Oszthatósági szabályok (2, 3, 5, 9, 10, 100) ismerete, alkalmazása. A hosszúság, terület, térfogat, űrtartalom, idő, tömeg szabványmértékegységeinek ismerete. Mértékegységek egyszerűbb átváltásai gyakorlati feladatokban. Egyszerű elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása szabadon választott módszerrel. Összefüggések, függvények, sorozatok Tájékozódás a koordinátarendszerben: pont ábrázolása, adott pont koordinátáinak a leolvasása. Egyszerűbb grafikonok, elemzése. Egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint, szabályok felismerése, megfogalmazása néhány tagjával elkezdett sorozat esetén. Geometria Térelemek, félegyenes, szakasz, szögtartomány, sík, fogalmának ismerete. A geometriai ismeretek segítségével a feltételeknek megfelelő ábrák pontos szerkesztése. A körző, vonalzó célszerű használata. Alapszerkesztések: pont

29

és egyenes távolsága, két párhuzamos egyenes távolsága, szakaszfelező merőleges, szögfelező, szögmásolás, merőleges és párhuzamos egyenesek. Alakzatok tengelyese tükörképének szerkesztése, tengelyes szimmetria felismerés Téglalap és a négyzet kerületének és területének kiszámítása. A téglatest felszínének és térfogatának kiszámítása. Valószínűség, statisztika Egyszerű diagramok készítése, értelmezése, táblázatok olvasása. Néhány szám számtani közepének kiszámítása. Valószínűségi játékok, kísérletek során adatok tervszerű gyűjtése, rendezése, ábrázolása. 7. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával. Fagráfok használata feladatmegoldások során. Számtan, algebra Biztos számolási ismeretek a kis abszolútértékű racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése, helyes és értelmes kerekítése. Mérés, mértékegység használata, átváltás egyszerű esetekben. Egyszerű egyenes arányosság, fordított arányossági feladatok. A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása feladatmegoldás során egyszerű esetekben. A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval. Egyszerű elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen. Összefüggések, függvények, sorozatok Megadott egyszerű sorozatok folytatása adott szabály szerint. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése. Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, egyszerű grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes egyszerű esetekben jó ábrákat készíteni, pontos szerkesztéseket végezni. Felismeri a tanult geometriai alakzatokat és testeket, tulajdonságaikat (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai, hasáb, henger). Háromszögek, négyszögek, kör kerülete, területe Tengelyes és középpontos tükörkép szerkesztése. Valószínűség, statisztika Egyszerű valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló képes esélylatolgatásra, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. 8. évfolyam Gondolkodási és megismerési módszerek Elemek halmazba rendezése több szempont alapján. Egyszerű állítások igaz vagy hamis voltának eldöntése, állítások tagadása. Állítások, feltételezések, választások világos, érthető közlésének képessége, szövegek értelmezése egyszerűbb esetekben. Egyszerű kombinatorikai feladatok megoldása az összes eset szisztematikus összeszámlálásával. Fagráfok használata egyszerű feladatok megoldása során. Számtan, algebra Biztos számolási ismeretek egyszerű esetekben a racionális számkörben. A műveleti sorrendre, zárójelezésre vonatkozó szabályok ismerete, helyes alkalmazása. Az eredmény becslése, ellenőrzése., helyes és értelmes kerekítése. Mérés, mértékegység használata egyszerű esetekben, átváltás. Egyszerű egyenes arányosság, fordított arányosság. A százalékszámítás alapfogalmainak ismerete, a tanult összefüggések alkalmazása egyszerű feladatok megoldása során.

30

A legnagyobb közös osztó kiválasztása az összes osztóból, a legkisebb pozitív közös többszörös kiválasztása a többszörösök közül. Egyszerű algebrai egész kifejezések helyettesítési értéke. Összevonás. Többtagú kifejezés szorzása egytagúval. Négyzetre emelés, négyzetgyökvonás, hatványozás pozitív egész kitevők esetén. Egyszerű elsőfokú egyenletek és egyenlőtlenségek. A matematikából és a mindennapi életből vett egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel, egyenlettel. Ellenőrzés. A megoldás ábrázolása számegyenesen. A betűkifejezések és az azokkal végzett műveletek alkalmazása matematikai, természettudományos és hétköznapi feladatok megoldásában, egyszerű esetekben. Számológép ésszerű használata a számolás megkönnyítésére. Összefüggések, függvények, sorozatok Megadott sorozatok folytatása adott szabály szerint. Az egyenes arányosság grafikonjának felismerése, a lineáris kapcsolatokról tanultak alkalmazása természettudományos feladatokban is. Grafikonok elemzései a tanult szempontok szerint, grafikonok készítése, grafikonokról adatokat leolvasása. Táblázatok adatainak kiolvasása, értelmezése, ábrázolása különböző típusú grafikonon. Geometria A tanuló a geometriai ismeretek segítségével képes jó ábrákat készíteni, egyszerű, pontos szerkesztéseket végezni. Ismeri a tanult geometriai alakzatok tulajdonságait (háromszögek, négyszögek belső és külső szögeinek összege, nevezetes négyszögek szimmetriatulajdonságai), tudását alkalmazza egyszerű feladatok megoldásában. Tengelyes és középpontos tükörkép, eltolt alakzat képének szerkesztése. Kicsinyítés és nagyítás felismerése hétköznapi helyzetekben (szerkesztés nélkül). A Pitagorasz-tételt kimondása és alkalmazása egyszerű számítási feladatokban. Háromszögek, speciális négyszögek és a kör kerületének, területének számítása feladatokban. A tanult testek (háromszög és négyszög alapú egyenes hasáb, forgáshenger) felszín-és térfogatképleteinek ismeretében ki tudja számolni a mindennapjainkban előforduló testek felszínét és térfogatát, űrmértékét. Valószínűség, statisztika Valószínűségi kísérletek eredményeinek értelmes lejegyzése. Konkrét feladatok kapcsán a tanuló érti az esély, a valószínűség fogalmát, felismeri a biztos és a lehetetlen eseményt. Zsebszámológép célszerű használata statisztikai számításokban. 2.9.2.4. Történelem 5. évfolyam A tanuló legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Tudja, hogy a tanult történetek közül melyik történt előbb, melyik később. Legyen képes helyeket megkeresni a térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből. Tudjon kérdéseket megfogalmazni a tárgyalt témával kapcsolatban. Legyen képes különbséget tenni a történetek fiktív és valóságos eseményei között. Tudjon tanult történetet elmondani szóban. 6. évfolyam A tanuló legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban. Tudjon szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Tudjon lényeget kiemelni írott és hallott szövegből. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Tudjon távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. 7. évfolyam A tanuló legyen képes beszámolót, kiselőadást tartani adott történelmi témáról megadott irodalom alapján. Tudjon történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban. Tudjon egyszerűbb forrásokat értelmezni tanári segítséggel. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit. Legyen képes egy-egy ország, különösen Magyarország területváltozásait térképről leolvasni.

31

8. évfolyam Tudjon különbséget tenni demokrácia és diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek-és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. 2.9.2.5.Környezetismeret 1. évfolyam  képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni;  tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát;  tud tájékozódni az iskolában és környékén;  képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására tulajdonságaik szerint;  felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között;  igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára.  felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz; 2. osztály

   

ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit; képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására; meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes anyagokat; ismeri az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezi; ismeri az időjáráshoz illő szokásokat;  felismeri a halmazállapotokat;  egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére;  képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására; 3. évfolyam A tanuló  ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;  az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;  képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;  képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;  képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;  értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;  képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;  képes egy természetes életközösséget bemutatni;  képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában. 4. évfolyam  ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére;  az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben;  képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére;  képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására;  képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül;

32

 értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében;  képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint;  képes egy természetes életközösséget bemutatni;  képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást;  képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét;  képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában. 2.9.2.6. Természetismeret 5. évfolyam A tanuló tudjon anyagokat, kölcsönhatásokat, fizikai, kémiai változásokat felismerni, jellemezni. Értelmezze a jelenségeket az energiaváltozás szempontjából Ismerje a Föld helyét a Világegyetemben, Magyarország helyét Európában. Tudjon tájékozódni a térképeken. Értelmezze helyesen a különböző tartalmú térképek jelrendszerét, használja fel az információszerzés folyamatában Törekedjen a természeti és társadalmi értékek védelmére. Ismerje hazánk legjellemzőbb termesztett növényeit és házi állatait. Ismerje fel a környezet-szervezet-életmód, valamint a szervek felépítése és működése közötti összefüggéseket Legyenek saját ismeretszerzési, ismeretfeldolgozási módszerei. 6. évfolyam Alakuljon ki átfogó kép hazai tájaink természetföldrajzi jellemzőiről, természeti-társadalmi erőforrásairól, gazdasági folyamatairól, környezeti állapotukról. Legyen képe a közöttük levő kölcsönhatásokról Ismerje hazánk legjellemzőbb életközösségeit, termesztett növényeit, a házban és ház körül élő állatait. Értse az élő és élettelen környezeti tényezők kölcsönhatását. Legyen képes egyszerű kísérleteket, megfigyeléseket, méréseket önállóan, illetve. csoportban biztonságosan elvégezni, a tapasztalatokat rögzíteni, következtetéséket levonni. Legyen nyitott, érdeklődő a világ megismerése iránt. Az internet és a könyvtár segítségével legyen képes tudása bővítésére. 2.9.2.7. Biológia 7. évfolyam  A tanuló értse az éghajlati övezetek kialakulásának okait és a biomok összetételének összefüggéseit az adott térségre jellemző környezeti tényezőkkel.  Ismerje a globális környezetkárosítás veszélyeit, értse, hogy a változatosság és a biológiai sokféleség érték.  Ismerje és megfelelő algoritmus alapján tudja jellemezni a jellegzetes életközösségeket alkotó legfontosabb fajokat, tudjon belőlük táplálékláncot összeállítani.  Példákkal tudja illusztrálni az élőlények közötti kölcsönhatások leggyakoribb formáit.  Tudja bemutatni az egyes életközösségek szerkezetét, térbeli elrendeződésük hasonlóságait és különbségeit.  Ismerje az életközösségek változatosságának és változásának okait.  Tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között.  Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival.  Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait.  Tudja elhelyezni morfológiai jellegzetességeik alapján, az ismert élőlényeket a fejlődés-történeti rendszerben (maximum osztály szintig). 8. évfolyam  Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést.  Értse a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolatot.  Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.  Legyen tisztába saját teste felépítésével és alapvető működési sajátosságaival.  Legyen tisztába a férfi és a nő közötti különbséggel és a kamaszkor biológiai-pszichológiai problémáival.  Ismerje a betegségek kialakulásának okait, megelőzésük és felismerésük módjait, az egészséges életmód és az elsősegélynyújtás legfontosabb szabályait.  Értse a szűrővizsgálatok jelentőségét a betegségek sikeres gyógyításában.

33

 Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.  Rendelkezzen jártassággal a mikroszkóp használatában. 2.9.2.8. Fizika  A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre.  Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt.  Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak.  Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés.  Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését.  Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére.  Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni.  A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni.  Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére.  Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére.  Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket.  Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. 7. évfolyam  Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni.  Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani.  Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza.  A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is.  Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát.  Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával.  A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget.  Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben.  Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb.  A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja.  Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. 8. évfolyam  Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait.  Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást.  Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel.  Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség.  Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére.  Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség.  Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre.  A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni.  Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

34

2.9.2.9. Kémia 7. osztály A tanuló ismerje a kémia egyszerűbb alapfogalmait (atom, kémiai és fizikai változás, elem, vegyület, keverék, halmazállapot, molekula, anyagmennyiség, tömegszázalék, kémiai egyenlet, égés, oxidáció, redukció, sav, lúg, kémhatás), alaptörvényeit, vizsgálati céljait, módszereit és kísérleti eszközeit, a mérgező anyagok jelzéseit Tudja, hogy a kémia a társadalom és a gazdaság fejlődésében fontos szerepet játszik Értse a kémia sajátos jelrendszerét, a periódusos rendszer és a vegyértékelektron-szerkezet kapcsolatát, egyszerű vegyületek elektronszerkezeti képletét, a tanult modellek és a valóság kapcsolatát 8. osztály Ismerje néhány, a hétköznapi élet szempontjából jelentős szervetlen és szerves vegyület tulajdonságait, egyszerűbb esetben ezen anyagok előállítását és a mindennapokban előforduló anyagok biztonságos felhasználásának módjait. Értse és az elsajátított fogalmak, a tanult törvények segítségével tudja magyarázni a halmazállapotok jellemzőinek, illetve a tanult elemek és vegyületek viselkedésének alapvető különbségeit, az egyes kísérletek során tapasztalt jelenségeket. Tudjon egy kémiával kapcsolatos témáról önállóan vagy csoportban dolgozva információt keresni, és tudja ennek eredményét másoknak változatos módszerekkel, az infokommunikációs technológia eszközeit is alkalmazva bemutatni. Alkalmazza a megismert törvényszerűségeket egyszerűbb, a hétköznapi élethez is kapcsolódó problémák, kémiai számítási feladatok megoldása során, illetve gyakorlati szempontból jelentős kémiai reakciók egyenleteinek leírásában. 2.9.2.10. Földrajz 7. évfolyam A tanulók átfogó és reális képzettel rendelkezzenek a Föld egészéről és annak kisebb-nagyobb egységeiről (a földrészekről és a világtengerről, a kontinensek karakteres nagytájairól és tipikus tájairól, valamint a világgazdaságban kiemelkedő jelentőségű országcsoportjairól, országairól). Legyen átfogó ismeretük földrészünk, azon belül a meghatározó és a hazánkkal szomszédos országok természet- és társadalomföldrajzi sajátosságairól, lássak azok térbeli és történelmi összefüggéseit, érzékeljék a földrajzi tényezők életmódot meghatározó szerepét. Ismerjék fel a földrajzi övezetesség kialakulásában megnyilvánuló összefüggéseket és törtvényszerűségeket 8. osztály Birtokoljanak reális ismereteket a Kárpát-medencében fekvő hazánk földrajzi jellemzőiről, erőforrásairól és az ország gazdasági lehetőségeiről az Európai Unió keretében. Legyenek tisztában az Európai Unió meghatározó szerepével, jelentőségével. . Legyenek képesek alapvető összefüggések, tendenciák felismerésére és megfogalmazására az egyes földrészekre vagy országcsoportokra, tájakra jellemző természeti jelenségekkel, társadalmi-gazdasági folyamatokkal kapcsolatban, ismerjék fel az egyes országok, országcsoportok helyét a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban. Érzékeljék az egyes térségek, országok társadalmi-gazdasági adottságai jelentőségének időbeli változásait. Ismerjék fel a globalizáció érvényesülését regionális példákban. Ismerjék hazánk társadalmi-gazdasági fejlődésének jellemzőit összefüggésben a természeti erőforrásokkal. Értsék, hogy a hazai gazdasági, társadalmi és környezeti folyamatok világméretű vagy regionális folyamatokkal függenek össze. Tudják példákkal bizonyítani a társadalmi-gazdasági folyamatok környezetkárosító hatását, a lokális problémák globális következmények elvének érvényesülését. Legyenek tisztában a Földet fenyegető veszélyekkel, értsék a fenntarthatóság lényegét példák alapján, ismerjék fel, hogy a Föld sorsa a saját magatartásukon is múlik. Rendelkezzenek a tanulók valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. Tudjanak nagy vonalakban tájékozódni a földtörténeti időben. Legyenek képesek természet-, illetve társadalom- és gazdaságföldrajzi megfigyelések végzésére, a különböző nyomtatott és elektronikus információhordozókból földrajzi tartalmú információk gyűjtésére, összegzésére, a lényeges elemek kiemelésére. Ezek során alkalmazzák digitális ismereteiket. Legyenek képesek megadott szempontok alapján bemutatni földrajzi öveket, földrészeket, országokat és tipikus tájakat. Legyenek képesek a tanulók a térképet információforrásként használni, szerezzék meg a logikai térképolvasás képességét. A topográfiai ismereteikhez tudjanak földrajzi-környezeti tartalmakat kapcsolni. Topográfiai tudásuk alapján a tanulók biztonsággal tájékozódjanak a köznapi életben a földrajzi térben, illetve a térképeken, és alkalmazzák topográfiai tudásukat más tantárgyak tanulása során is. Legyenek képesek a társakkal való együttműködésre. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi ismereteiket.

35

2.9.2.11. Ének–zene 5. évfolyam Éneklés  15 dal emlékezetből éneklése helyes ritmussal, dallammal  Szózat emlékezetből éneklése  Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal Zenehallgatás  reneszánsz és barokk művek felismerése  népi hangszerek felismerése  reneszánsz és barokk zeneszerzők megnevezése Improvizáció  variációk ritmusképletekkel  kvintváltó dallamok Zenei olvasás-írás:  ABC-s hangok megnevezése, leírása 6. évfolyam Éneklés     

tudjon emlékezetből énekelni helyes ritmussal, dallammal: magyar népdalokat ünnepek dalait történeti énekeket (kuruc dalok, virágénekek) kánonok, könnyű kórusművek

Zenehallgatás  bécsi klasszicizmus műfajainak és formáinak ismertetése  zenei formák, műfajok, művek hallás utáni felismerése Improvizáció  ritmusvariációk rögtönzése 3/8 és 6/8-os ütemben  dallamalkotás adott témára Zenei olvasás-írás:  tájékozódni tudjon 1 kereszt és 1 b hangnemben  módosított hangok abc-s megnevezése  szekund és a terc hangközök felismerése kottaképről 7. évfolyam Éneklés     

tudjon emlékezetből énekelni helyes ritmussal, dallammal: magyar népdalokat rokon népek dalait verbunkos dallamokat kánonokat, biciniumokat, könnyű kórusműveket

Zenehallgatás  ismerje fel a romantikus zenét  ismerje a romantika zenei stílusjegyeit  zeneszerzőket tudjon megnevezni Improvizáció  új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral Zenei olvasás-írás:  2 A és 2 b hangnemekben tudjon tájékozódni  ismerje fel a szext és szeptim hangközöket kottaképről

36

8. évfolyam Éneklés  tudjanak emlékezetből helyes ritmussal, dallammal előadni: magyar népdalokat , más népek dalait, egyházi éneket, többszólamú kánont. Zenehallgatás  ismerje fel a magyar és európai zeneművészet századait és műfajait és tudjanak beszélni róla  Bartók és Kodály énekkari, zenekari és színpadi műveinek felismerése és megnevezése a hangszó részlet alapján  20. század zenei irányzatainak felismerése  tájékozódni tudjon a könnyű műfaj megjelenési formáiban Improvizáció  új stílusú népdalforma rögtönzése megadott kezdősorral Zenei olvasás-írás:  minden eddigi feladattípus felismerése, alkalmazása 2.9.2.12. Vizuális kultúra 1. évfolyam A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. 2. évfolyam Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése. Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak figyelembevételével. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A személyes közvetlen kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése. Tárgyfajták, épülettípusok felismerése. Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása. Műalkotások csoportosítása. Egyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. 3. évfolyam A megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. Egyszerű hagyományos és kézműves technikai fogások ismerete. Vizuális nyelvi elemek és minőségek, méretviszonyok, arányok felismerése és használata. Nézőpontok felismerése és nézőpontválasztás használata. Alkotó műfajok, technikák felismerése, műveletek sorrendjének követése. Anyagismeret. Síkbeli és térbeli minőségek, méretviszonyok, irányultság felismerése és használata. Színek érzelemkifejező hatásainak felismerése. Kontrasztok felismerése. Tárgyfajták, épülettípusok, térfunkciók felismerése. Hétköznapi és művészi, kultikus tárgyak felismerése, csoportosítása. Különböző típusú médiaszövegek felismerése. Műalkotások csoportosítása. A közvetlen környezet és a személyes tárgyak, taneszközök vizuális jelzéseinek alkalmazása. 4. évfolyam A vizuális nyelv alapelemeinek ismerete és alkalmazása a kifejező alkotásokban. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása. Megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. Művészeti ágak és a képzőművészeti ágak legfontosabb megkülönböztető jegyeinek felismerése. Téralkotó feladatok során a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építé-

37

szeti területek közötti különbségek. Érzékelhető tulajdonságok alapján azonosságok és különbözőségek tudatos felismerése, leírása. Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az életkorhoz igazodó biztonságos internetés mobilhasználat szabályainak ismerete. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok ismerete. 5. évfolyam Legyen képes élményeit, érzelmeit változatos vizuális formában kifejezni Ismerje a művészeti ágakat és műfajokat. Ismeri a tanult művészettörténeti korokat, megnevez koronként 3-3 alkotást. Kevésbé összetett látványt, kitalált tárgyat megrajzol emlékezet, képzelet alapján. Ismeri a térbeli helyzetek megjelenítési módját. Önállóan alkalmazza a tanult ábrázolási technikákat. Alkalmazza alapszinten a különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikákat. Tudjon eseményeket, történések elmondani, részekre bontani, a jellemző fázisokat megjeleníteni. Tudjon értelmezni egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenéseket: jel, alaprajz, térkép. Építmények, építészeti alkotások típusainak, funkcionális térrészeinek megnevezése. Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Egyszerű optikai játékok ismerete. észtése- mozgás fázisokra bontása 6. évfolyam Tér és sík megkülönböztetése, megjelenítése. Különböző festészeti, grafikai és plasztikai technikák alapszintű alkalmazása. A megfigyelt jelenségek térbeli helyzetének, arányainak, plaszticitásának és szín- és fényviszonyainak megfigyelése és ábrázolása. Adott elemzési szempontok szerint képesnek kell lennie műalkotások elemzésére, összehasonlítására jegyeinek felismerése. Az egyszerű vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések: jel, alaprajz, térkép értelmezése. Néhány rajzi és tárgykészítési tecnika megfelelő használata. Építmények, építészeti alkotások típusainak, funkcionális térrészeinek megnevezése. Az emberi gesztusok, mimika, mozdulatok értelmezése. Reklámhordozó felületek ismeret(pl. folyóirat, póló, reklámszatyor, kitűző, hűtőmágnes) csoportosítása, értelmezése. 7. évfolyam Látvány plaszticitásának és színviszonyainak, érzelmi hatásainak megfigyelése és kifejező ábrázolása. Színtani alapok kifejező használata és ismerete. Alkotó képzeletét érvényesítse a szabad alakító, tervező feladatokban. Ismerje a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább 3-3 műalkotást, alkotót ismerjen fel és nevezzen meg. Legyen jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében. Ismerje az ábrázolási konvenciókat. Legyen képes egyszerű vetületi, axonometrikus és perspektivikus ábrákat szerkeszteni. Egyszerű tárgykészítő technikák alkalmazása. Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság. A reprodukálás, a technikai úton rögzített kép/hang és az ábrázolás fogalmának ismerete. Fényképek, újságképek, reklámképek csoportosítása adott szempontok alapján, olvasása, értelmezése. 8. évfolyam Az általános iskola befejezésekor a tanuló – a tantárgyi munkára fordítható idő - függvényében – személyiségének megfelelő szinten rendelkezzen a vizuális intelligencia és ítélőképesség alapjaival többé-kevésbé önálló ábrázoló és kifejező alapkészségek birtokában legyen. Ismerje a tanult művészettörténeti korszakok legjellemzőbb stílusjegyeit, koronként és áganként legalább 3-3 műalkotást, alkotót ismerjen fel és nevezzen meg. Legyen jártas a téri, formai, színbeli tanulmányok készítésében, értse, hogy csak a látható jelenségek megértésének az eszközei. A megértés és közlés céljával alkalmazza a téri, formai, színbeli analízis és redukció tanult eljárásait. Rendelkezzen az ábrázolási konvekciókhoz szükséges térszemléleti alapokkal. Legyenek ismeretei a tárgy és térformálás, az építészet tanult alapkérdéseiről. Alapszintű mozgóképnyelvi tájékozottság- alapvető montázstípusok. Mozgóképi szövegek megkülönböztetése a valóság ábrázolásához való viszony, alkotói szándék és nézői elvárás karaktere szerint.

38

2.9.2.13. Hon- és népismeret Meg tudja nevezni felmenőit. Adjon képet a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. Tudják a természeti körülmények, a rendelkezésre álló építési anyagok és a különböző háztípusok kialakulása közötti összefüggéseket. A paraszti háztartás ismerete, használati tárgyai, gazdasági épületei. Tudják lakóhelyük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit. Ismerje a paraszti munka éves rendjét és a városi kultúrától, munkarendtől való eltérését összehasonlítása. Ismerje a hagyományos paraszti életmódot, és tudja összevetni a jelenkor életmódbeli jellemzőivel. Ismertessen néhány népi mesterséget. Ismerjen fel jellegzetes népi ruhadarabokat. Ismerje a legfontosabb népszokásokat és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket, megkülönböztetve az élet fordulóihoz köthető, az egyházi és a mezőgazdasági tevékenységhez köthetőket. Ismerjék a lakóhelyhez köthető neves személyiségeket, nevezetes épületeket, intézményeket, 2.9.14. Informatika 1. évfolyam  ismerje a számítógép használatára vonatkozó szabályokat;  legyen képes a rajzeszközök megfelelő használatára;  legyen képes a médialejátszó alkalmazására;  tudja használni az alapvető informatikai eszközöket; 2. évfolyam  legyen képes irányított módon információt keresni;  tudjon rövid dokumentumokat készíteni tanári segítséggel;  legyen képes problémák megoldására tanári segítséggel;  tudjon készségfejlesztő számítógépes szoftvereket használni. 3, évfolyam  legyen képes egyszerű helyzetekkel kapcsolatos kérdések megfogalmazására;  legyen képes animációk megtekintésére;  legyen képes információt kifejezni beszéddel, írással, rajzzal, jelekkel;  ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait;  legyen képes interaktív kapcsolatot tartani a számítógép segítségével;  legyen képes közhasznú információforrások használatára; ismerje a gyerekeknek szóló legelterjedtebb elektronikus szolgáltatásokat. 4. évfolyam  ismerje a számítógép működését;  tudjon készíteni egyszerű, rajzos és személyhez kötődő dokumentumokat;  legyen képes a személyekhez vagy más tantárgyi tartalmakhoz kapcsolódó adatok kiválasztására, rögzítésére;  ismerje az algoritmus hétköznapi fogalmát; tudjon teknőcgrafikával ábrákat készíteni;  ismerje néhány infokommunikációs eszköz lehetőségeit és kockázatait; ismerje a személyi információk és a személyes adatok fogalmát;  ismerje a netikett alapjait;  legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében;  ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat;  legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására. 5. évfolyam  legyen képes kezelni a billentyűzetet és az egeret;  ismerjen a számítógép előtt végzett munka káros hatásait csökkentő szabályokat és mozgásgyakorlatokat;  tudjon a könyvtárszerkezetben tájékozódni, mozogni, könyvtárat váltani, fájlt keresni; segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat; tudjon különféle adatbázisokban keresni;  segítséggel tudjon használni multimédiás oktatóprogramokat;  ismerje a mappaszerkezetben való tájékozódás alapfogalmait;  ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait, legyen képes önállóan elvégezni karakter- és bekezdésformázásokat; használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit;  segítséggel tudjon használni tantárgyi, könyvtári, hálózati adatbázisokat,  tudjon egyszerű rajzos-szöveges dokumentumot elkészíteni, módosítani, háttértárra menteni;  legyen képes tanári segítséggel, megadott szempontok szerint információt keresni; legyen képes az interneten talált információk mentésére; legyen képes a böngészőprogram főbb funkcióinak használatára; ismerje

39

a netikett szabályait; ismerje az informatikai biztonsággal kapcsolatos fogalmakat; ismerje az adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat; a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz;  képes az iskolai könyvtárban a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; 6. évfolyam  ismerje a számítógép részeinek és alapvető perifériáinak funkcióit, tudja azokat önállóan használni;  tudjon mappát másolni, mozgatni, létrehozni és törölni;  ismerje az informatikai környezetben való munkavégzés alapszabályait;  tudjon önállóan kommunikálni ismert programokkal; tudjon az iskolai hálózatba belépni, onnan kilépni, ismerje és tartsa be a hálózat használatának szabályait; ismerjen alapvető adatvédelmi szabályokat. tudjon egyszerű programot készíteni;  a problémamegoldás során legyen képes együttműködni társaival. legyen képes egy fejlesztőrendszer alapszintű használatára;  tudjon különböző dokumentumokból származó részleteket saját munkájában elhelyezni; ismerje egy bemutatókészítő-program egyszerű lehetőségeit, tudjon rövid bemutatót készíteni;  ismerje fel az összetartozó adatok közötti egyszerű összefüggéseket; tudjon adatokat táblázatba rendezni;  ismerje legalább egy digitális térképes alkalmazás szolgáltatásait.  legyen képes összegyűjteni a problémamegoldáshoz szükséges információt; ismerje a problémamegoldás alapvető lépéseit; képes legyen önállóan vagy segítséggel algoritmust készíteni;  legyen képes a találatok értelmezésére; legyen képes az elektronikus levelezőrendszer önálló kezelésére; legyen képes elektronikus és internetes médiumok használatára;  ismerje az adatvédelem érdekében alkalmazható lehetőségeket; ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; szerezzen gyakorlatot az információforrások saját dokumentumokban való feltüntetésében; konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a megoldáshoz szükséges információkat; el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. 7. évfolyam  ismerjen meg különböző informatikai környezeteket; ismerje és tudja használni egy operációs rendszer, valamint a számítógépes hálózat alapszolgáltatásait; ismerje az informatikai eszközökkel kapcsolatos függőség néhány jellemzőjét, legyen képes tenni a függőség kialakulása ellen;  tudjon médiaelemeket minta vagy leírás alapján elkészíteni; tudjon bemutatót készíteni. tudjon szöveget, képet, rajzot is tartalmazó dokumentumot minta vagy leírás alapján elkészíteni;  lássa át a problémamegoldás folyamatát; ismerje és használja az algoritmusleíró eszközöket;  tudjon kódolni algoritmusokat; ismerje egy programozási nyelv alapszintű utasításait;  tudja megkülönböztetni a publikussá tehető és a védendő adatait; legyen képes megkeresni a kívánt információt;  ismerjen néhány elektronikus szolgáltatást; ismerjen megbízható információforrásokat;  ismerje az adatokkal való visszaélésekből származó veszélyeket és következményeket; ismerje az informatikai biztonsággal és adatvédelemmel kapcsolatos fogalmakat;  egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani; a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz. 8. évfolyam  tudja megkülönböztetni a számítógép és egyéb informatikai eszközök főbb részegységeit; ismerje a legfontosabb perifériák működési elveit; önállóan legyen képes a tanult feladattípusok azonosítására, a megoldáshoz szükséges hardver- és szoftvereszközök kiválasztására és használatára.  tudjon különböző típusú dokumentumokba különböző objektumokat beilleszteni; tudjon egyszerű táblázatot létrehozni; ismerje a diagramok szerkesztésének, módosításának lépéseit;  tudjon egyszerű vezérlési feladatokat megoldani fejlesztői környezetben; ismerjen és alkalmazzon tervezési eljárásokat; legyen képes meghatározni az eredményt a bemenő adatok alapján;  legyen képes tantárgyi szimulációs programok használatára. legyen képes az információ értékelésére;  legyen képes előkészíteni az információt weben történő publikálásra; használja a legújabb infokommunikációs technológiákat, szolgáltatásokat; legyen képes értékelni az információ hitelességét;  ismerje az informatikai eszközök etikus használatára vonatkozó szabályokat; ismerje az információforrások etikus felhasználási lehetőségeit; ismerje fel az informatikai eszközök használatának az emberi kapcsolatokra vonatkozó következményeit;  legyen képes a szolgáltatások igénybevételére, használatára, lemondására; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban;  képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás);

40

2.9.2.15.Technika, életvitel és gyakorlat 1. évfolyam Lakhely ismerete; családtagok és rokonok bemutatása. Alapvető viselkedési szabályok. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok alakítása, takarékosság lehetőségeinek ismerete. Eszközhasználat: író- és rajzeszközök, olló; szabálykövetés, mintakövetés, önállóság a tevékenységek során, balesetmentes használata. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Az iskola és a lakóhely közötti közlekedés lehetőségeinek ismerete. Az úttesten való átkelés szabályainak ismerete. 2. évfolyam Egészséges családi munkamegosztás és elemi munkaszokások ismerete. Odafigyelés a környezetre, együttműködés a családi és az iskolai közösségben. A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. A feladatmegoldáshoz szükséges információk szerzése és célszerű felhasználása. Tárgyak elkészítése segítséggel, mintakövetéssel. Eszközök biztonságos alkalmazása, tapasztalatok megfogalmazása. Természetes anyagok felismerése. Az úttesten való átkelés szabályai. Helyes viselkedés csoportos közlekedési helyzetben. A gyalogosok közlekedését szabályozó elemi közlekedési jelzések, táblák, lámpák, útburkolati jelek ismerete. Néhány szokás, hagyomány ismerete. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés ismerete. 3. évfolyam Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek. Asztalterítés és tálalás szabályai. Betegségek tünetei. Betegségek elleni védekezés módjai. Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonos segélyhívás szabályai. Használati utasítások( játékok, tisztítószerek) értő olvasása. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel, takarékos anyaghasználat. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A gyalogos közlekedés szabályai, lakott területen és lakott területen kívüli közlekedés. A gyalogos közlekedés elsőbbségi helyzetei. Balesetmentes, fegyelmezett viselkedés szabályai a közlekedési járműveken. 4.évfolyam Asztalterítés és tálalás szabályai. Takarékosság alapanyaggal, energiával, idővel, pénzzel, fogyasztási cikkekkel. Segélyhívószámok (mentők, tűzoltók, rendőrség). A telefonos segélyhívás szabályai. Használati utasítások( játékok, tisztítószerek) értő olvasása. Mérés, előrajzolás, méretre alakítás. Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel, takarékos anyaghasználat. Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Mérés eszközei, használatuk. Vonalfajták (vastag, vékony, folytonos, szaggatott, pontvonal). Körvonalrajz, alaprajz, vázlatrajz felismerése. A kerékpár részei, működése, közlekedésbiztonsági állapota, kötelező felszerelési tárgyai, biztonsági eszközök. A kerékpárút közlekedési jelzései. Kerékpárosok és gyalogosok viszonya a közösen használt területeken. 5.évfolyam Az ember legfontosabb szükségleteinek ismerete. A környezet elemeinek helyes besorolása. Legyenek képesek környezetük fejlesztésére. Saját település jellemzése, besorolása. Kertek típusainak ismerete. A lakás részei funkcióinak ismerete. A lakás anyag-, energia és információ áramai. Kreatív modellezés készségének kialakítása. Szerszámok szakszerű használata. Textíliák tulajdonságainak megismerése. Minőségi szempontok megfogalmazása. Megfelelő ruházat megválasztása, alkalomnak, ill. időjárásnak megfelelően. Helyes táplálkozás főbb ismérvei. Ételkészítéssel kapcsolatos baleset-megelőzési szabályok ismerete, tudatos alkalmazása. A család jövedelemforrásainak ismerete. Háztartási eszközök használata, egyszerű karbantartási munkák. Közlekedési szabályok ismerete, betartása. Kerékpár biztonsági berendezéseit képesek legyenek ellenőrizni.

41

6. évfolyam Tudjanak tájékozódni a jelen és jövő környezeti problémáiban. Lakás alaprajzok és helyszínrajzok helyes értelmezése. Tájékozottság a lakásberendezés alapelveiben, a berendezési tárgyak funkcióiban. Környezetük tisztántartására való igény kialakítása. A testápolás igényének kialakítása. Alapvető mosó és tisztítószerek ismerete, használati utasítások helyes értelmezése. Egyszerű ételkészítési eljárások ismerete. Legyenek képesek az élelmiszerek fogyaszthatóságának megállapítására. Ismerjék az egészséges életmód legfontosabb tényezőit. 7. évfolyam Ismerjék a termelési folyamatokat. Ismerjék a legfontosabb anyagok tulajdonságait. Ismerjék az energiahordozókat, alternatív energiaforrásokat. Ismerjék a környezettudatos magatartás fogalmát. Ismerjék a gépek funkcióit, motorok működési elvét, gépjárművek műszaki jellemzőit. Legyen igényük a szép környezetre. Ismerjék a leggyakoribb kerti növényeket. Tudja a konyhai eszközök és gépek helyes használatát. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait. Fokozott igényük legyen a testápolásra. Legyenek képesek egy probléma többféle megoldására. Legyenek képesek munkájukat megtervezni. Ismerjék a foglalkozások fontosabb jellemzőit. 8. évfolyam Alakuljon ki az igényük a művi és természeti környezet harmonikus kapcsolatának alakítására. Ismerjék az energiaellátó rendszereket, az energiatakarékosság lehetőségeit. Ismerjék az elektromos szerelés szabályait. Ismerjék a vízellátó rendszereket, a vizek tulajdonságait. Ismerjék a gazdasági egységek elnevezéseit, jellemzőit. Ismerjék és alkalmazzák az egészséges táplálkozás szabályait. Legyenek képesek ruházatuk ápolására. Legyenek képesek munkájukat megtervezni, ismereteiket rendszerezni, összefüggéseket felismerni. 2. Testnevelés 1. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Manipulatív természetes mozgásformák Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete. 2. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat.

42

Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete. 3 évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-4 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A tempóváltozások érzékelése és követése. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. 4. évfolyam Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légző gyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisz-

43

tálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-4 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. A tempóváltozások érzékelése és követése. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. 5. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Sportjátékok Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Atlétika jellegű feladatok A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.

44

Úszás és úszó jellegű feladatok Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra. Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Az érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. 6. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 810 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására. A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A karés láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett. Az alaplépésekből 24 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is. A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása. 7. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság. Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek. A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Sportjátékok A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Atlétika jellegű feladatok Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően. Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok

45

A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság. A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása. Önvédelmi és küzdőfeladatok A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés. 8. évfolyam Természetes és nem természetes mozgásformák Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek. A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok öszszekapcsolása. Sportjátékok Gazdagabb sportjáték-technikai és - taktikai készlet. Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Atlétika jellegű feladatok Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően. Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság. A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása.

2.10. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladatok az oktatás folyamatában meghatározó jelentőségűek a rögzítés és gyakorlás szempontjából. Ezért iskolánk alkalmazza a házi feladat módszereit. Az otthoni és napközi otthonos felkészüléshez adott házi feladatokat a szaktanár határozza meg. Az írásbeli házi feladat nem lehet több naponta és tantárgyanként 3 átlagos nehézségű feladattól. Szóbeli házi feladat esetén egy tananyagnyi szóbeli házi feladat adható. Magyar irodalomból vers szakaszosan adható fel. Idegen nyelvből 20 szónál több nem adható fel. A napköziben a tanuló köteles másnapi órára felkészülni. Az ehhez szükséges könyveket és füzeteket munkafüzeteket a tanulónak kell biztosítania. Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A hétvégekre és a tanítási szünetek idejére írásbeli házi feladat nem adható! Kivételt képez ez alól első osztályban az írás és matematika tantárgyak. (Hétvégére adott házi feladat úgy értelmezendő, ha pénteken és hétfőn is van a tanulónak ugyanazon tantárgyból tanítási órája).

46

2.1.1 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásra a kis osztálylétszámoknak köszönhetően nincs csoportbontásra szükség, az átlagos létszámú tanulócsoportokhoz képest aránylag több idő jut a kommunikációs készségek fejlesztésére, tanulók tudásának megalapozására és az ismereteket elmélyítéséhez. 2.1.2 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérésére évente két alkalommal (a tanév kezdetekor, illetve a tanév befejezése előtt kerül sor. Erre a mérésre a központilag kiadott HUNGAROFITT felmérő tesztet alkalmazzuk. 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei 2.13.1.1. Célok  A tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődésének elősegítése.  Harmonikus személyiségű, egészséges tanulók nevelése. Legyenek képesek munkavégzésre; alakuljon ki felelősségtudatuk, rendelkezzenek önismerettel, találják meg önkifejezési módjukat.  Segíteni a tanulók pozitív beállítódásának, magatartásának és szokásainak a kialakulását.  Fejleszteni a másság (a beteg, sérült, sajátos nevelési igényű tanulók iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  Az élet, az egészség, mint érték tudatosítása, tisztelete.  Az egészséges életmód, az egészségvédelem technikájának elsajátíttatása.  A káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) elutasítására való készségfejlesztés.  El kell érnünk, hogy kialakuljon a tanulókban: – az egészséges és kulturált életmód iránti igény, – a testmozgás iránti igény, – az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása) – az egészségmegőrzés fontossága, – az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, balesetek megelőzése). 2.13.1.2. A megvalósítás formái:  Az iskola személyes tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják.  Az iskolai környezet biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést.  Olyan ismeretek közvetítése, melynek birtokában a tanulók képesek az egészségi állapotukra kedvező döntéseket hozni, az egészséges életvitelt kialakítani, a konfliktusokat megoldani.  Életkori sajátosságoknak megfelelően megismertetni azokat a testi-lelki változásokat, amelyek a személyiségfejlődés természetes folyamatai.  A tanuló legyen tisztában a személyiségét érintő negatív hatásokkal (drog, alkohol, dohányzás, rossz táplálkozás, mozgásszegény életmód, stb.).  Ismerje a leggyakoribb fertőző betegségeket és megelőzésük módját. Legyen tisztába a védőoltások fontosságával.  A szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel való foglalkozás.  A testi-lelki komfortérzet megteremtése érdekében mindennapos testedzést biztosító sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése.  A tanítási órákon kívül az iskolai nevelési helyzetekben az egészségnevelésnek számos lehetősége van: – a helyes életmód, egészséges napirend, – a személyi higiéniára való nevelés, – a környezeti higiéniára való nevelés, étkezési magatartás, – a fogápolás betartása, – a mozgásigény kialakítása a játékok során, – a szabadban való tartózkodás, a szervezet edzése, – a gyermekbalesetek megelőzése, testi épségének védelme. 2.13.1.2. Feladatok az általános iskola 1-8. osztályában  A biztonság kialakítása, megteremtése, testünk és érzéseink védelme a veszélyektől.  A test tisztasága, személyi higiéné.  Mozgás: bátorítva a gyerekeket, hogy saját döntésük alapján valamilyen rendszeres fizikai aktivitást fejtsenek ki.  Tartásjavítás: a gyermekkorban kialakult tartási hibák kiküszöbölése, erre a célra felépített tornagyakorlatokkal.  Növekedés, változás, a fejlődés különböző szakaszai. A biológiai aspektusok mellett bemutatva a szexualitás érzelmi és társadalmi változásait is.

47

 Családalapítás, párválasztás: az önismeretben, de a párválasztásban is rendkívül nagy jelentősége van a barátságnak. Minden tartós kapcsolatnak, így a házasságnak is szükséges feltétele a baráti kapcsolat tartalmi jegyeinek megléte. Olyan készségek elsajátítása, melyek révén újraépíthetik és karbantarthatják széttöredező kapcsolataikat.  Egészséges környezet: a környezeti ártalmakra vonatkozó ismeretek mellett fontos a környezetünkért való felelősség tudatosítása, és a környezethez való viszony kérdése. Az egészségmegőrzéssel kapcsolatos nevelési célok megvalósítását a helyi tanterv tantárgyai és témakörei biztosítják. 2.13.1.2.1. Mindennapos testedzés Az egészségnevelési program legfrekventáltabb területe a mindennapos testedzés megvalósítása az általános iskola alsó és felső tagozatában. Intézményünk ezt az alábbi mozgásos tevékenységekkel kívánja biztosítani a tanulóifjúság számára.  Az iskola 1-8. évfolyamán órarendbe állítva biztosítja a tanterv által előírt testnevelésórákat. Ezen kívül a következő tevékenységekkel tesszük lehetővé a mindennapos testedzés megvalósulását.  Minden évfolyamon heti 1 óra tömegsport foglalkozást biztosított/ asztalitenisz, futball, testnevelési játékok, túra és téli időszakban szánkózás/  A gyógytestnevelésre a lehetőség adott, az intézmény a feladatot a közoktatási társulás segítségével oldja meg.  Lehetőségeink szerint az alsó és felső tagozatos diákjainkkal rendszeresen részt veszünk a Diákolimpia versenyein különböző sportágakban, amelyekre tanulóinkat a tanév során folyamatosan készítjük fel. 2.13.1.2.2. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje: Az iskolába járó tanulók intézményen belüli egészségügyi gondozását a fenntartó a házi, illetve a gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alapján háziorvos, gyermekorvos és védőnő látja el. Az iskola részére külön rendelési idő megállapítva nincs, de a közelség miatt a gyermekek nyugodtan felkereshetik a rendelőt a kiadott időszakokban. Egyébként máskor is soron kívül vizsgálják őket. Amennyiben egy gyermek az iskolában rosszul lesz, vagy megbetegszik, hazaküldése előtt érdemes az orvossal, vagy a nővérrel megnézetni, mert esetleg a szükséges gyógyszerekről már lemaradhat, ha csak a délutáni lehetőséget használja ki. Hazaküldeni, különösen vizsgálat nélkül, csak akkor tanácsos, ha otthoni felügyelete biztonsággal megoldható. (Pedagógus felelőssége!) Baleset, vagy más egyéb okból kialakult sürgős szükség esetén azonnal értesíteni kell a Rendelőt, az orvost, a védőnőt. Ha valamilyen oknál fogva egyik sem érhető el, a Mentőszolgálatot kell hívni. A jogszabályban meghatározott egyéb tevékenységeket (szűrés, védőoltás, stb.) az előírt rendben a védőnő ütemezi, az iskolával egyeztetett időpontokban. A szűrővizsgálatok tartalma:         

A testi fejlettség mérése Kóros elhízás és soványság megítélése Mozgásszervek vizsgálata Vérnyomás ellenőrzése Színtévesztés, hallásvizsgálat Nemi fejlettség vizsgálata Golyvaszűrés Tisztasági vizsgálatok Védőoltások

A beteg gyermeket az iskolából gyógyulásáig el kell tanácsolni. A gyógyulás, illetve az emiatt létrejött hiányzás igazolását a Rendelőben sorszámmal ellátott, speciális vényre nyomtatják, ezt hamisítani nem lehet, ezen tüntetik fel az esetleges felmentési javaslatokat is. 2.13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartását, életvitelét. Ha különös figyelmet fordítunk tanulóink természettudományos gondolkodásmódjának fejlesztésére: - képesek lesznek az egész életen át tartó tanulásra, - tájékozott és tevékeny állampolgárokká válnak, - kreatív problémamegoldó gondolkodással rendelkeznek, - eligazodnak a természet, a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén,

48

-

felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni és közös tetteikért.

Szorgalmazni kell, hogy minden pedagógus tekintse feladatának a környezeti nevelést! Hiszen ez csak részben természettudomány, emellett- és elsősorban!- látás- és gondolkodásmód. Ezért a reál ás humán tantárgyaknak egyformán feladata a következő fejlesztés: 1.-4. évfolyam: - Természettudományos ismeretekkel tárgyalható technikai, társadalmi kérdések megfogalmazása a családi környezetből hozott s az életkornak megfelelő ismeretrendszerekből kiindulva. - A kérdésfeltevés, az alapos vizsgálat igényének kialakítása, fejlesztése. - A természeti környezet, mint a világ védelmére szoruló részének értelmezése. - Annak fokozatos belátása, hogy az emberi tevékenység és maga az ember a természeti folyamatok szerves része. - A tudományos vizsgálat iránti igény fokozatos formálása. 5.-6. évfolyam: - A tudományos vizsgálódások kérdésfeltevéseinek és eredményeinek tudatos összekapcsolása a témához illeszkedő technikai és társadalmi kérdésekkel. - Az embernek, mint a természet szerves részének kezelése a természeti folyamatok elemzése során. - A környezetre kifejtett emberi és társadalmi hatások elemzése. - Az e körben felmerülő problémák felismerése, megoldási módok keresése. - Az egyéni és tudományos elképzelések összehasonlítása a tudományos vizsgálódás hatékonyságának, fontosságának, fejlődésének izgalmas, kaland jellegének érzékeltetése, megláttatása. - A megismert természeti törvényszerűségek alkalmazása technikai eszközök működésének, folyamatok leírásának magyarázata. 7.-8. évfolyam: - A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. - A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek, az általános fogalmak, az univerzális törvények segítségével. - A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. - A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. - Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. - Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. - Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. - A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából. - Néhány komplex gyártási folyamat leírása. A felvázolt fejlesztési területeket iskolánk a következő nevelési témakörökre bontotta le, melyet az életkornak megfelelő tartalommal tölt meg: 1. Énképünk: a helyes énkép kialakítása érdekében meg kell ismerniük tanulóinknak önmagukat, céljaikat. Ki kell alakítaniuk értékrendjüket, képessé kell válniuk az önfejlesztésre, a helyes konfliktuskezelésre és az önkontrol mellett a változásra, változtatásra. 2. Egészségvédelem, káros szenvedélyek: magába foglalja a helyes táplálkozási szokásokat, életmódot, sportot, napirendet. 3. Helyünk a társadalomban: a szűkebb és tágabb környezet természeti és kulturális értékeinek megismerése mellett a hazaszeretet, a nemzeti öntudatra nevelés, a közéleti, magánéleti szerepvállalás kérdéskörét is tisztázni kell. A másság elfogadása nem jelenti a társadalommal szembenálló, jogi normákat felrúgó csoportok tolerálását. 4. Családi élet: fontosnak kell tartani minden család bevonását az iskolai életbe, a meglévő fórumokat az igényeknek megfelelően bővíteni kell. Kiemelten kell hangsúlyozni a család szerepét és a családi szerepvállalást.

49

5. Hazánk és a nagyvilág: tudatosítani kell, hogy a történelmi, nyelvi ragaszkodás nem párosulhat nacionalizmussal olyan formában, hogy az sértse európai szellemiségünket. A szabadság és demokrácia, a béke és barátság, a cselekvő hazaszeretet minden nép igénye. Ismerni kell helyünket és szerepünket a nagyvilágban. 6. Ember és természet: a legbővebb terület, melyet sok-sok témakör ölel fel. Tudatosítani kell az ember- állat- növény szoros kapcsolatát, melynek legjobb formája, ha ezt a tanulóink közvetlen módon tapasztalnak meg, melyhez adottságaink, iskolánk közvetlen környezete kiváló lehetőségeket nyújt. 2.14. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Az osztályfőnök osztályközösséggel együtt havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdemjegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe rögzíti. Az értékelést nevelési célzattal, indoklással megbeszéli a tanulókkal. Fel kell hívni a tanulók, illetve a szülők figyelmét, hogy a havonkénti értékelések csak tájékoztató jellegűek! A tanuló magatartásának és szorgalmának év végi minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi, figyelembe véve a tanuló szüneti viselkedését, délutáni tevékenységét és szakköri magatartását is. 2.14. A magatartás értékelésének elvei Az osztályfőnök osztályközösséggel együtt havonta értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát. Az érdemjegyeket a naplóba és az ellenőrzőbe rögzíti. Az értékelést nevelési célzattal, indoklással megbeszéli a tanulókkal. Fel kell hívni a tanulók, illetve a szülők figyelmét, hogy a havonkénti értékelések csak tájékoztató jellegűek! A tanuló magatartásának és szorgalmának év végi minősítését az osztályfőnök az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével végzi, figyelembe véve a tanuló szüneti viselkedését, délutáni tevékenységét és szakköri magatartását is. 

A havonta adható érdemjegyek kritériumai:

A házirend betartásával példát mutat, és társait is erre ösztönzi. Megbízatásait magas színvonalon teljesíti. Az iskolai, napközi otthoni, tanórán kívüli közösségi munkában önként, tevékenyen részt vesz, aktív és kezdeményező. A közösség fejlődését jó kezdeményezéseivel, véleményeinek megfelelő kinyilvánításával elősegíti. Viselkedése, magatartása a legkülönbözőbb körülmények között is fegyelmezett, megbízható, pontos. A felnőttekkel és társaival szemben udvarias, tisztelettudó, becsületes, segítőkész. A magatartási füzetben nincs negatív bejegyzése.

5 példás

A házirendet betartja. Megbízatást csak ösztönzésre vállal, de a rábízott feladatot elvégzi. Az iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. Felnőttekkel, társaival szemben udvarias, tisztelettudó, segítőkész, általában megbízható, pontos. A magatartási füzetben egy, esetleg kettő enyhe bírálat van. A házirend törvényeit több esetben megszegi. Megbízatást ösztönzésre sem szívesen vállal s a feladatát nem látja el megfelelően. Viselkedésével, hangnemével a közösség rendjét zavarja, társait fegyelmezetlenségre indítja, trágár kifejezéseket is használ. Nem mindig őszinte, de kényszerítő körülmények hatására beismeri hibáit, mulasztásait. Felnőttekkel, társaival tiszteletlenül viselkedik. Osztályfőnöki vagy szaktanári figyelmeztetése van. A házirendet nem tartja be, a rendet súlyosan, szándékosan bomlasztja. Viselkedésével rossz példát mutat társainak, velük szemben agresszív, rendszeresen trágár kifejezéseket használ. Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek. Felnőttekkel, társaival tiszteletlen. Rontja az iskola hírnevét. Osztályfőnöki figyelmeztetése, intője rovója, ill. szaktanári figyelmeztetése van. Igazgatói büntetést kapott. Igazolatlan mulasztása van.

4 jó

3 változó

2 rossz

50

2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei  A havonta adható érdemjegyek kritériumai: Példás osztályzatot érdemel az a tanuló, aki képességeinek maximumát nyújtja, függetlenül a teljesítményétől és az otthoni körülményeitől. Akinek a szorgalma tartós, egyenletes. Órán aktívan dolgozik, kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, mindig készül, figyel, érdeklődik. Érdeklődése a tananyagon kívüli ismeretanyagra is kiterjed, gyűjtő és kutatómunkát végez. Egyes tantárgyakban a tananyagon felül is teljesít, tantárgyi versenyeken vesz részt. A tantárgyak jegyei és aktivitása kissé elmarad a képességeitől. Házi feladatát elvégzi, felszerelését rendben tartja. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyagon belül. Csak erős ösztönzésre végez gyűjtő és kutatómunkát. Tanulmányi munkája nem rendszeres. Képességeihez mérten alacsonyan teljesít. Házi feladata gyakran nincs kész, felszerelése többször hiányzik. Munkájában önállótlan, csak utasításra dolgozik, nem ellenőrzi önmagát. Szaktanári figyelmeztetése van. Tanulmányi munkáját elhanyagolja, kötelességeit elmulasztja. Teljesítménye képességeihez mérten lényegesen alacsonyabb. Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait saját hibájából nem végzi el. Taneszközei nincsenek. Többszöri szaktanári figyelmeztetés ellenére sem változik a munkához való viszonya.

5 példás

4 jó

3 változó

2 hanyag

2.14.3. A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei  Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.  Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki eredményes kulturális tevékenységet folytat, vagy kimagasló sportteljesítményt ér el, vagy jó tantárgyi versenyeredményeket mutat fel, vagy a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. Az elismerést a tájékoztató füzetben, vagy ellenőrzőben és a naplóban dokumentáljuk, és a szülő tudomására kell hozni. A fokozatokban tükröződnie kell a jó cselekedet fajsúlyának. A fokozatok megismételhetők és egész tanévre érvényesek. 2.14.3.1. Az iskolában elismerésként a következő írásbeli dicséretek adhatók:  Igazgató dicséretet kap az a tanuló, aki megyei, országos, versenyen kiemelkedő eredményt ér el. Tanulmányi munkája rendszeres és javuló tendenciát mutat.  Osztályfőnöki dicséretet kap az a tanuló, aki iskolai szintű ünnepségeken, rendezvényeken szerepel, vagy körzeti versenyeken kiemelkedő eredményt ér el, vagy a magatartásfüzetben többször dicséretet kapott, vagy példamutató magatartású, szorgalmú, vagy félévi tanulmányi munkája alapján megérdemli, vagy tisztségviselői, illetve egyéb megbízatású munkáját kiemelkedően elvégezte.  Szaktanári dicséretben részesül az a tanuló, aki a házi versenyeken 1. vagy 2. vagy 3. helyezést ér el, vagy versenyen eredményesen szerepelt, vagy tanulmányi munkájában több tizedes javulást ért el az előző év végi vagy félévi osztályzathoz képest, vagy folyamatos aktív órai munkája alapján, vagy megbízható szertárfelelősi tevékenységéért.  Nevelőtestületi dicséretet kap az a tanuló, aki a félévi és az év végi osztályozó konferencia döntése alapján, aki kiemelkedő tanulmányi eredményt ért el példamutató a magatartása és a közösségért végzett tevékenysége. A tanuló a dicséretet oklevél formájában kapja a tanévzárón. Ezt a naplóban, a bizonyítványban és a törzskönyvben dokumentáljuk. Az intézmény kitüntetéseit a tanévzáró ünnepségen (8. osztályos tanuló esetén a ballagási ünnepségen) adjuk át. A kitüntetés formája: oklevél és könyvjutalom.

51

2.14.3.2. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, büntetésben kell részesíteni Fegyelmező intézkedések:  Szaktárgyi figyelmeztetés: A tantárgy követelményeinek nem teljesítése, felszereléshiány, házi feladat többszöri hiánya, órákon, foglalkozásokon előforduló többszöri fegyelmezetlenség miatt. A magatartásjegy maximum 4-es lehet.  Ügyeletes nevelői figyelmeztetés Az óraközi szünetekben tanúsított rendbontó, fegyelmezetlen magatartásért. A magatartás jegy az adott hónapban legfeljebb 4-es lehet.  Osztályfőnöki figyelmeztetés. A tanuló halmozottan jelentkező tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség szegése esetén, vagy igazolatlan hiányzás miatt. A magatartásjegy az adott hónapban maximum 3-as lehet.  Osztályfőnöki intés: Az osztályfőnöki figyelmeztetés után adandó szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetés meglétekor. A fegyelmezetlenségek ismétlődése esetén, vagy az iskola hírnevét rontó cselekedetért. A magatartásjegy az adott hónapban 3-as.  Osztályfőnöki rovó: Az osztályfőnöki intő megléte után a fegyelmezetlenségek megléte esetén vagy az iskola hírnevét rontó cselekedetért. Magatartásjegy az adott hónapban 2-es lehet.  Igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás: Az osztályfőnök kezdeményezésére adható, ha a fokozatok alkalmazása után indokolt, illetve súlyos rendbontásért, vagy az iskola hírnevét rontó cselekedetéért. A magatartásjegy az adott hónapban 2-es lehet. A fegyelmező intézkedéseket az ellenőrzőben és a naplóban dokumentáljuk. A szülővel írásban közölni kell a fegyelmező intézkedés okát is. A fegyelmező intézkedések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az osztályfőnöki megrovás büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, másik tanuló megverése, bántalmazása, az egészségre ártalmas szerek (energia ital, dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása, a szándékos károkozás, az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, ezen túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A fegyelmező intézkedéseket, illetve a büntetéseket írásba kell foglalni, és a szülő tudomására kell hozni A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények, és az érvényes jogszabályok figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. A pedagógiai programmal kapcsolatos intézkedések 1.

A pedagógiai program érvényességi ideje:  Ezen pedagógiai program érvényességi ideje 2013. szeptember 1 - 2018. augusztus 31. napjáig szól.  Az iskola előző pedagógiai programja 2013. augusztus 31-én hatályát veszti.  A 2017/2018. tanév során a nevelőtestületnek a pedagógiai program teljes minden fejezetre kiterjedő - felülvizsgálatát, értékelését el kell végeznie.

2.

A pedagógiai program módosítása:  A pedagógiai program módosítására:  az iskola igazgatója,  a nevelőtestület bármely tagja,  a nevelők szakmai munkaközösségei,  a szülői munkaközösség,

52

 az iskola fenntartója tehet javaslatot.  

A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév szeptember 1. napjától kell bevezetni.

3. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai program egyegy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:  az iskola fenntartójánál,  az iskola könyvtárában,  az iskola nevelői szobájában,  az iskola igazgatójánál,  a tagintézmény-vezetőnél. ……………………………. , 2013. ………………………………… hó …… nap

Jóváhagyta:

igazgató

53