SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA. Szekszárd MJV IVS. A Stratégia megvalósíthatósága. IVS 6. fejezet. 1. oldal a 23-bıl

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA

Szekszárd MJV IVS A Stratégia megvalósíthatósága IVS – 6. fejezet

1. oldal a 23-bıl


Tartalomjegyzék

1

A stratégia megvalósíthatósága ................................................................................................................. 3 1.1

Ingatlangazdálkodási terv ................................................................................................................. 3

1.1.1

Akcióterületi ingatlangazdálkodás .............................................................................................. 5

1.1.2

Vagyongazdálkodási Alap ............................................................................................................ 7

Városrehabilitciós célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegő tevékenységek................................... 9 1.1.3 1.2

Városi marketing stratégia ............................................................................................................ 9 Partnerség .......................................................................................................................................... 11

1.2.1

Célok, elért eredmények.............................................................................................................. 11

1.2.2

Szekszárd MJV partnerség építési programja .......................................................................... 11

1.3

Szervezeti megvalósítás ................................................................................................................... 17

1.3.1

A városfejlesztési társaság megalakításával kapcsolatos követelmények............................ 17

1.3.2

A városfejlesztési társaság létrehozása...................................................................................... 17

1.3.3

A városfejlesztı társaság intézményi kapcsolatai.................................................................... 18

1.3.4

A városfejlesztı társaság irányítási modellje............................................................................ 19

1.3.5

A városfejlesztı társaság menedzsment kompetenciái........................................................... 20

2. oldal a 23-bıl


1 1.1

A stratégia megvalósíthatósága Ingatlangazdálkodási terv

Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv felöleli mindazon ingatlanok körét amelyekkel az önkormányzat fejlesztései kapcsán tervez. Az ingatlangazdálkodási terv alapvetıen két típusát különbözteti meg az ingatlanoknak: 1. Az önkormányzat (rész) tulajdonában lévı ingatlanok, ingatlanfejlesztést kíván az önkormányzat végrehajtani. 2. Nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok ingatlanfejlesztések végrehajtásához.

amely

amelyek

bevonása

kapcsán

szükséges

Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok – ingatlanfejlesztési szempontból csoportokban határozhatóak meg:

az

további

1. Ingatlanok, amelyeket az önkormányzat jelenlegi állapotában értékesít olyan kikötéssel, hogy azon befektetıi tıke meghatározott céllal ingatlanfejlesztést hajtson végre. 2. Ingatlanok, amelyeket közmőfejlesztést, környezetrendezést követıen értékesít az önkormányzat, hogy az így realizált bevételtöbbletet is városfejlesztési akciókra fordítsa. 3. Ingatlanok önkormányzati tulajdonba tartásával és ennek fejlesztésével számos önkormányzati cél teljesíthetı. Az Önkormányzat jellemzıen eltérı ingatlangazdálkodást valósít meg az önkormányzat egy lakóövezet kialakításnál, funkcióbıvítı városrehabilitációnál, egy szociális városrehabilitációnál, illetve egy ipari park fejlesztésnél. Tekintettel az elmúlt évek gazdálkodására Szekszárd MJV ingatlanvagyona jelentısen csökkent. A város az elkövetkezı években rehabilitációs célból nem kíván ingatlanokat értékesíteni. A fejlesztések célja, hogy a gazdasági gyarapodásra építve a meglévı ingatlan tartósan városi tulajdonban maradjon, indokolt esetben ingatlancserével biztosítsa a város fejlesztési terveit. Mivel a városrehabilitációs fejlesztések forrásigénye jelentıs, Szekszárd MJV vagyongazdálkodási alap létrehozása mellett döntött. A Vagyongazdálkodási alapba helyezett eszközök hozama, iletve az alapba helyezett ingatlanok értékesítésébıl folyó bevétel teremti meg a városrehabilitációs forrásokat. Az ingatlanhasznosítás elsısorban az Ipari Park területét érinti az alábbiak szerint:

3. oldal a 23-bıl


1. számú telek:

9 866

2. számú telek:

6 361

3. számú telek:

5 687

4. számú telek:

7 371

5. számú telek:

9 038

6. számú telek:

7 750

7. számú telek:

7 885

8. számú telek:

7 757

9. számú telek:

7 726

10. számú telek: 7 713 12. számú telek: 8 523 13. számú telek: 13 662

4. oldal a 23-bıl


14. számú telek: 18 295 15. számú telek: 18 16. számú telek: 3 443 m2 17. számú telek: 5 477 18. számú telek: 7 933 19. számú telek: 7 086 m2 Egyéb ingatlanok értékesítését Szekszárd MJV nem tervezi. 1.1.1 Akcióterületi ingatlangazdálkodás

A Szekszárdi Önkormányzat a 31/2004.(XII.1.) rendeletében szabályozza az önkormányzat vagyonának kezelését és a vagyongazdálkodás szabályozását. A szabályzás az alábbi eljárásrendet alkalmazza a vagyongazdálkodással kapcsolatban: Önkormányzati vagyongazdálkodás: Az Önkormányzat tulajdonában, kezelésében lévı tárgyiasult és immateriális javakkal és ezeken meglévı terhekkel, kötelezettségekkel történı koordinált értékmegırzési, fejlesztési és hasznosítási folyamat, amelynek eredményeként az önkormányzati feladatok és célok teljesítését legjobban szolgáló, mőködı vagyonportfolió alakítható ki és tartható fenn. A rendelet hatálya kiterjed: a) Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatára (a továbbiakban: Önkormányzat), annak szerveire, továbbá az Önkormányzat és jogelıdje által alapított és tulajdonosi irányítása alatt mőködı költségvetési szervekre (a továbbiakban: intézmények), gazdasági társaságokra, valamint az önkormányzati vagyont megbízás alapján üzemeltetı jogi és természetes személyekre b) mindazokra a dolgokra, melyek az Önkormányzat tulajdonában vannak, így az ingatlan és ingó dolgokra, az Önkormányzatot megilletı követelésekre és vagyoni értékő jogokra, a gazdasági és közhasznú társaságokban az Önkormányzatot megilletı részesedésekre, az értékpapírokra, továbbá az Önkormányzatot terhelı tartozásokra és követelésekre. Tulajdonosi jogok gyakorlása A tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket e rendelet elıírásai szerint: a) a Közgyőlés, b) átruházott hatáskörben –az Ötv. 10. §-ában foglalt korlátozásokat figyelembe véve - a polgármester, és a Közgyőlés e rendeletben vagyongazdálkodási jogkörrel felruházott bizottságai, valamint

5. oldal a 23-bıl


c) e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésében meghatározott önkormányzati vagyonkezelı szervek e rendeletben meghatározott korlátozásokkal gyakorolják, illetve teljesítik. (2) Önkormányzati vagyont más jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkezı gazdálkodó szervezet, vagy magánszemély akkor kezelhet, ha a tulajdonosi jogok gyakorlója az erre irányuló szerzıdésben a tulajdonosi jogok egészének, vagy egy részének gyakorlásával megbízza. (3) Az Önkormányzat a tulajdonában levı vagyontárgyak hasznosítására, üzemeltetésére, továbbá az önkormányzati vagyongazdálkodás elısegítése céljából gazdasági társaságot, közhasznú társaságot (a továbbiakban: kht.) alapíthat, illetve vagyonát gazdasági társaságban, kht-ban hasznosíthatja. Nyilvántartás (1) Az önkormányzati vagyont, annak változását és - a hatályos jogszabályok által meghatározott értékelési rendnek megfelelıen - értékét az Önkormányzatnak nyilván kell tartania. (2) A vagyonnyilvántartás rendszerét a jegyzı határozza meg. (3) A vagyonnyilvántartás feladatait - a vonatkozó számviteli jogszabályok rendelkezéseinek megfelelıen - a Polgármesteri Hivatal illetékes szervezeti egysége látja el. (4) Az önkormányzati vagyonnal gazdálkodók kötelesek a rájuk bízott önkormányzati vagyont nyilvántartani, évente leltározni a Leltározási Szabályzatban foglaltak szerint, kötelesek továbbá a vagyont érintı változásokat a vagyonnyilvántartónak 30 napon belül jelenteni. Az önkormányzati vagyon értékének meghatározása (1) Az Önkormányzat: a) ingó és ingatlan vagyonát a számviteli nyilvántartás könyv szerinti értékén b) értékbecslés esetén a becsült forgalmi értéken, c) az Önkormányzatot megilletı követeléseket, vagyoni értékő jogokat, részesedéseket, értékpapírokat, készpénzvagyont, továbbá az Önkormányzatot terhelı tartozásokat és követeléseket a számviteli jogszabályok szerint meghatározott értéken tartja nyilván. (2) Az önkormányzati vagyon körébe tartozó vagyontárgy elidegenítésére, illetve hasznosítására irányuló döntést megelızıen az adott vagyontárgy forgalmi értékét: a) ingatlan és ingó vagyon esetén 6 hónapnál nem régebbi forgalmi értékbecslés alapján,

6. oldal a 23-bıl


b) értékpapír esetén a tızsdei, illetve piaci árfolyam, ennek hiányában a névérték alapján, c) egyéb társasági részesedés, vagyoni értékő jog és az Önkormányzatot illetı követelések esetén 6 hónapnál nem régebbi üzleti értékelés alapján kell meghatározni (a továbbiakban forgalmi érték). Rendelkezés az önkormányzati vagyon felett A Közgyőlés hatáskörébe tartoznak az alábbi – vagyonhasznosításra vonatkozó – döntések, értékhatártól függetlenül: a) az Önkormányzat tulajdonát képezı vagyontárgyaknak az önkormányzati vagyon részeibe való besorolása, b)1 ingatlan vásárlása, cseréje, értékesítésre történı kijelölése figyelemmel a Gazdasági és Mezıgazdasági Bizottság e rendelet 17. §-ának h), valamint j)-l) pontjában megállapított hatáskörére, c) gazdasági és közhasznú társaságokban fennálló részesedéseinek értékesítésre történı kijelölése, valamint részbeli hozzájárulás és apport befektetése társaságokba, d) hitel felvétele, illetve annak felvételéhez vagyoni fedezet biztosítékul nyújtása figyelemmel a Pénzügyi Bizottság e rendelet 16. §-ának g) pontjában megállapított hatáskörére, e) kötvény, váltó kibocsátása és elfogadása, f) kezesség vállalása, g) egy évet meghaladó lejáratú értékpapír vásárlása, h) gazdasági és közhasznú társaság alapítása, megszüntetése, átalakulása, i) társadalmi szervezet, alapítvány létrehozásának engedélyezése, társadalmi szervezethez, alapítványhoz való csatlakozás, hozzájárulás, azok engedélyezése. j) a törzsvagyon elidegenítésével, hasznosításával kapcsolatos jogügyletek. 1.1.2

Vagyongazdálkodási Alap

A Vagyongazdálkodási Alap létrehozásának fı célja, hogy az Önkormányzat fejlesztési és vagyongyarapítási céljainak megvalósítása érdekében kibocsátott kötvény tıketartozásának, kamatainak és kezelési költségének fedezetéül szolgáljon. A fenti célok érdekében dönt a Közgyőlés idırıl-idıre az Alapban lévı pénzeszközök felhasználásáról és az Alapban lévı ingatlanvagyon növelésérıl, illetve a már az Alapot képzı vagyon hasznosításából származó önkormányzati bevétel Alapba történı 1

Módosította a 26/2007.(VI.27.) szekszárdi ör. 1. §. Hatályos 2007. június 27-tıl.

7. oldal a 23-bıl


elhelyezésérıl. Az Alapban lévı készpénzállományt olyan, a költségvetés beruházási fejezetében, illetve a fejlesztési programban meghatározott fejlesztési célokra lehet fordítani, amely beruházás vagy befektetés a késıbbiekben az Önkormányzatnak az értékesítés vagy hasznosítás során, a megtérülésen túl többletbevételt eredményez.

8. oldal a 23-bıl


Városrehabilitciós célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenységek

1.1.3

Városi marketing stratégia

Szekszárd MJV Önkormányzata a célkitőzéseinek elérése érdekében városi marketing stratégiát kíván készíteni. Az alábbiakban összefoglaljuk a stratégia alkotás keretrendszerét, valamint fıbb elemeit. Szükséges definiálni, hogy milyen jelentıs pontokon más a városi marketing stratégia a hagyományos marketingstratégiához képest. A városi marketing célja, hogy a város szolgáltatásait használó célcsoportok valós szükségletei alapján kerüljenek kialakításra a város által nyújtott szolgáltatások. A városi marketing kapcsán a legfontosabb elem hogy a piaci kereslet alapján kerülnek meghatározásra a szolgáltatások. Így megvalósíthatóak a hosszútávú célkitőzések kapcsán definiált célok, és megteremthetı a végrehajtás hatékony eszközrendszere. A legfontosabb elem, hogy a szükségletek alulról építkezı, a társadalmi párbeszédet elıtérbe helyezı folyamatok kapcsán kerülnek meghatározásra. Ez alapján kiemelt fontosságú mind a stratégia alkotás kapcsán, mind annak rendszeres felülvizsgálata alkalmával a különbözı célcsoportok érdekegyesítése, szükségleteik meghatározása. A városmarketing egy olyan stratégiai koncepció, amely a városi intézmények, az önkormányzat, által nyújtott szolgáltatások, funkciók valós szükséglet meghatározását, stratégiai tervezését, a végrehajtás ellenırzését jelenti, mindezt úgy, hogy a piacorientált fejlesztés irányelvei megvalósulhassanak. A városi marketingstratégia kapcsán a termék a fentiek alapján - több szinten fogalmazható meg: 1. A városi intézmények, az önkormányzat, által nyújtott szolgáltatások, funkciók. 2. A város image, a város neve, mint brand. A stratégiaalkotás kapcsán alkalmazott módszertan vonatkozásában a termékekbıl kiindulva célszerő a hagyományos 4(5)P megközelítés alternatívájaként a városmarketingre célzottan alkalmazható eljárások kialakítása. A stratégiaalkotás folyamata kapcsán az alábbi fı tevékenységek végzendıek el: 1. Helyzetértékelés 2. Stratégaalkotás 3. Intézkedési terv A fı tevékenységek az alábbi szempontok alapján végzendıek el:

9. oldal a 23-bıl


A helyzetértékelés kapcsán a legfontosabb tevékenység a széleskörő egyeztetés. Itt minden érintett célcsoport reprezentatív képviselıit be kell vonni amelyek kapcsán legalább az alábbiak azonosítandóak: 1. Az eddig elkészített marketing stratégiák, koncepciók, törekvések összegzése. 2. Az egyes célcsoportokok szükségleteinek azonosítása 3. Az egyes célcsoportok esetlegesen eddig elvégzett marketingtevékenységeinek azonosítása, azok bemutatása 4. A település értékeinek, adottságainak összegzése 5. A célcsoportokban meglévı települési image definiálása Az információgyőjtés kapcsán a legfontosabb módszertani segédlet a széleskörő egyeztetés, partnerség építés, valamint IT eszközökkel támogatott adatbázis kialakítása.

A stratégia alkotás kapcsán az IVS-ben megfogalmazott célok megvalósulását elısegítı marketing célrendszer kialakítása történik, objektíven mérhetı mutatókkal. A stratégia alkotás kapcsán legalább az alábbiak markáns megjelenítését kell elvégezni: 1. Társadalmi szükségletek integrálása 2. Környezeti fenntarthatósági szükségletek integrálása 3. Gazdasági szükségeltek integrálása 4. A folyamatos értékelést kiterjedt karbantartott adatbázissal támogassa

rendszeres

partnerségi

egyeztetéssel,

és

Az intézkedési terv azon végrehajtható tevékenységcsoportok bemutatását tartalmazza, amelyek végrehajtásával a célok elérhetıek. Az intézkedési tervnek ki kell térnie a stratégia megvalósításának szervezeti rendszerére, valamint a teljesítménymérésre. Célszerő megfontolni a teljesítménymérés kiegészítését a teljes IVS megvalósulásának mérésével.

10. oldal a 23-bıl


1.2

Partnerség

A tervezés során megvalósítandó partnerségi egyeztetést Szekszárd MJV a teljes IVS folyamat kulcselemeként kezelte. Az integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatban az alábbi célokat kívánta a Város elérni a partnerségi egyeztetéssel: - A különbözı szakpolitikai területek koordinációja és a közigazgatás és államigazgatás különbözı szereplıi közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete. - A tervezés során a társadalmi felelısség erısítése, intézményesített együttmőködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között. - A stratégia megvalósításában résztvevı társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetıségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása

1.2.1

Célok, elért eredmények

A partnerség építés célja az volt, hogy a fejlesztések kapcsán a lehetı legszélesebb körben konszenzusra törekedjünk, ennek érdekében a teljes IVS tervezési folyamat alapjává a társadalmi egyeztetés vált. Bevont célcsoportok: Lakosság, szomszédos települések, szakpolitikai területek képviselıi, intézményi szereplık, vállalkozók, civil szervezetek képviselıi, lakossági szervezett csoportok, vállalkozói szervezetek képviselıi, egyesületek A bevonás eredményei: - különbözı tevékenységek integrálása választott képviselık részvételével - a tervezett tevékenységek kapcsán születı konszenzusok meghatározása - társadalmi párbeszéd, kommunikáció kialakítása - a társadalmi tıke erısítése, társadalmi kapcsolatok mérhetı erısítése - Az integrált megközelítés természetébıl fakadó szükség a különbözı szereplık együttmőködése, kapcsolódások feltárása - A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása - A konfliktus helyzetek megfelelı kezelése, feloldása 1.2.2 Szekszárd MJV partnerség építési programja

1.2.2.1 A város hosszú távú jövıképének kialakítása (07.21-07.28)

Átadott tartalom: Kivonat a településfejlesztési dokumentumból Bevonás célja

11. oldal a 23-bıl


- a mozgósított tudás különbözı formáinak bıvítése és gyarapítása - társadalmi párbeszéd, kommunikáció és tanulás elısegítése - a társadalmi tıke erısítése, társadalmi kapcsolatok mérhetı erısítése - A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása

Végrehajtott egyeztetések Célcsoport

Bevonás módja

Intézményi szereplık

Dokumentum átadása, írásos javaslattétel

Vállalkozók


Civil szervezetek, egyesületek


Lakosság

Honlapra kihelyezés, e-mail cím megadása

Az egyeztetés rövid leírása A rendelkezésre álló városfejlesztési dokumentumok, valamint a városvezetéssel történt egyeztetés alapján összeállításra került a város hosszú távú jövıképe. A hosszútávú jövıkép egyeztetését elsı sorban az ismertetett célcsoportok stratégiai tervezéssel foglalkozó szereplıinek adtuk át, mindamellett természetesen elérhetıvé tettük a nagyközönség számára is. Az intézményi szereplık számára az - önkormányzati protokoll lista alapján – került átadásra a stratégia. Ugyancsak az önkormányzati protokollista alapján kerültek megszólításra a vállalkozók, és a civil szervezetek. A lakosság a város honlapján tekinthette meg a dokumentumot, és formálhatott véleményt. Az egyeztetések alapján megszületett javaslatokat a stratégiai munkacsoport értékelte, szükség esetén felvette a kapcsolatot a javaslattevı szervezettel, és ezt követıen kerültek beépítésre az észrevételek. 1.2.2.2 Városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás (07.28-08.11)

Átadott tartalom: Városrészek meghatározása, SWOT analízis, célmeghatározás

12. oldal a 23-bıl


Bevonás célja Az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása

Célcsoport

Bevonás módja



Vállalkozók




Lakosság

Honlapra kihelyezés, lakossági fórum

Az egyeztetés rövid leírása A célmeghatározást a stratégiai egyeztetés alapján, valamint a választott tisztségviselıkkel történt egyeztetés alapján határoztuk meg. A stratégia alapját a lipcsei charta célrendszere, valamint a helyi adottságok által definiált célok adták. A koherens célrendszer a kialakítást követıen társadalmi egyeztetésre került. Az intézményi szereplık számára az - önkormányzati protokoll lista alapján – került átadásra a célrendszer. Ugyancsak az önkormányzati protokollista alapján kerültek megszólításra a vállalkozók, és a civil szervezetek. A lakosság a város honlapján tekinthette meg a dokumentumot, és formálhatott véleményt. Az egyeztetések alapján megszületett javaslatokat a stratégiai munkacsoport értékelte, szükség esetén felvette a kapcsolatot a javaslattevı szervezettel, és ezt követıen kerültek beépítésre az észrevételek.

1.2.2.3 A tervezett program finanszírozhatósága (08.11-11.25)

Átadott tartalom:

13. oldal a 23-bıl


Akcióterületi tervek

Bevonás célja

Ha további erıforrások szükségesek a célok megvalósítása érdekében, akkor cél a gazdasági, kulturális konszenzusbiztosító együttmőködés a más szereplık által elérhetı erıforrások érdekében Az integrált megközelítés természetébıl fakadó szükség a különbözı szereplık együttmőködése, kapcsolódások feltárása

Célcsoport

Bevonás módja

Intézményi szereplők

Workshop

Vállalkozók

Workshop


Workshop

Az egyeztetés rövid leírása A településen azonosított fejlesztésekkel érintett stakeholderekkel a stratégiai csoport a város vezetésével közösen egyeztetéseket folytatott, azonosították a célokat, és szándékokat. Az egyeztetés eredménye a 3. fejezetben bemutatott programlista, valamint az akcióterületen érintett partneri megállapodások.

14. oldal a 23-bıl


1.2.2.4 Antiszegregációs stratégia (06.11-08.11)

Átadott tartalom: Antiszegregációs stratégia Bevonás célja A szegregáció felszámolása az érintettek igényeinek figyelembe vételével történjen. Ha konfliktusok alakultak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus menedzseléshez szükséges feltételek megteremtése Az integrált megközelítés természetébıl fakadó szükség a különbözı szereplık együttmőködése, kapcsolódások feltárása

Célcsoport

Bevonás módja





Roma kisebbségi érdekképviselet

önkormányzat,

roma Közös munka

Az egyeztetés rövid leírása A delegált mentorokkal közösen került meghatározásra a bevonandó szereplık köre, és folytak le az egyeztetések. A kész stratégiát az összes érintett leadás elıtt véleményezte – a stratégiában bemutatott módon – majd a szaktárca, és a mentorok is ellenjegyezték a dokumentumot.

15. oldal a 23-bıl


1.2.2.5 A teljes stratégia partnerségi egyeztetése (08.25-11.25)

Átadott tartalom: IVS Bevonás célja - a

tervezett tevékenységek mentén születı konszenzusok elınyben részesítése - társadalmi párbeszéd, kommunikáció és tanulás elısegítése - Az integrált megközelítés természetébıl fakadó szükség a különbözı szereplık együttmőködése, kapcsolódások feltárása A lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása

Célcsoport

Bevonás módja



Vállalkozók




Lakosság

Honlapra kihelyezés, e-mail cím megadása

Roma kisebbségi önkormányzat


Az egyeztetés rövid leírása A teljes stratégiát a korábban bevont összes célcsoport képviselıivel egyeztettük. Az intézményi szereplık számára az - önkormányzati protokoll lista alapján – került átadásra a célrendszer. Ugyancsak az önkormányzati protokollista alapján kerültek megszólításra a vállalkozók, és a civil szervezetek. A lakosság a város honlapján tekinthette meg a dokumentumot, és formálhatott véleményt. Az érintettek részletes tájékoztatása céljából újsághírdetésben hívta fel az érintettek figyelmét az önkormányzat, illetve bemutatóval gazdagított tájékoztatófórumot is szervezett. Az egyeztetések alapján megszületett javaslatokat a stratégiai munkacsoport értékelte, szükség esetén felvette a kapcsolatot a javaslattevı szervezettel, és ezt követıen kerültek beépítésre az észrevételek.

16. oldal a 23-bıl


1.3

Szervezeti megvalósítás

Szekszárd MJV Önkormányzata az akcióterületi fejlesztések végrehajtására városfejlesztı társaságot kíván létrehozni. Az alábbiakban bemutatjuk a társasággal kapcsolatos fıbb elvárásokat, a létrehozásának tervezett módját, az irányítási modelljét, valamint a menedzsment szervezet mőködési modelljét. A társaság létrehozását megelızıen Szekszárd MJV Önkormányzata tanulmányozta az OTM által megadott pilot projektet, annak eredményeit, valamint értékelte a hazánkban sikeresen mőködı városfejlesztı társaságok eredményeit. 1.3.1 A városfejlesztési társaság megalakításával kapcsolatos követelmények

– A felügyelı bizottságban képviselık vesznek részt, így biztosított az átláthatóság – Önállóan gazdálkodik, alapító okirata szerint bevételeit városrehabilitációs fejlesztésekre fordítja – A vagyonkezelıvel történı együttmőködés szabályozott így gazdálkodni képes az Önkormányzati ingatlanvagyonnal az akcióterületen

1.3.2 A városfejlesztési társaság létrehozása

Az önkormányzat rendeleti úton hozza létre a városfejlesztı társaságot azzal a céllal, hogy az akcióterületi fejlesztéseket megvalósítsa. A rendeletben szabályozandó kérdések: − Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása − Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása − A vagyongyarapítás nyereségének felhasználása − Az akcióterületi fejlesztések szabályozása − A városfejlesztı társaság jogosítványai és kötelezettségei − Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei − A városfejlesztı társaság törzstıkéje, a városrehabilitációs fejlesztési források megszerzéséhez biztosítandó saját forrás − Együttmőködés a vagyongazdálkodó és üzemeltetésért felelıs társasággal Az önkormányzat és a városfejlesztı társaság megállapodást köt a városrehabilitáció megvalósítására a kijelölt akcióterületeken, amely legalább a következıket tartalmazza: – a városfejlesztı társaság az önkormányzat nevében valósítja meg a fejlesztést a kijelölt akcióterületen (az önkormányzati rendelet tartalmának megfelelıen); – az akcióterület fejlesztése során keletkezı közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztı társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonhatja el; – az éves beszámolás és az akcióterületi terv évenkénti aktualizálásának rendjét; – az évközi rendszeres önkormányzati ellenırzés rendjét; – a társaság díjazását;

17. oldal a 23-bıl


– a vagyonkezelıvel történı együttmőködést 1.3.3 A városfejlesztő társaság intézményi kapcsolatai

A városfejlesztés fıbb szervezetei Szekszárd MJV

Városfejlesztı társaság

Vagyonkezelés

Városüzemeltetés

Közhasznú szervezet

A fenti ábrán látható a fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttmőködéssel. A fent bemutatott ábra specifikuma, hogy egy létrehozandó közhasznú szervezet kapcsolódik a városfejlesztéshez, és városüzemeltetéshez. A közhasznú szervezet javítja az üzemeltetési, és fejlesztési funkciókat oly módon, hogy a tevékenységek kapcsán az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: 1. Alacsony képzettségő munkaerı biztosítása jellemzıen a szociálisan rászoruló rétegbıl az üzemeltetési, fejlesztési tevékenységekhez. 2. Az üzemeltetési, fejlesztési tevékenységekhez szükséges eszközök egy részének biztosítása.

18. oldal a 23-bıl


1.3.4 A városfejlesztő társaság irányítási modellje A városfejlesztı társaság vezetési modellje Felügyelı Bizottság

Igazgatóság

Operatív igazgató

Menedzsment szervezet

A városfejlesztı társaság az alábbi kompetenciákkal rendelkezik: •

Az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölıje.

•

Az önkormányzati határozattal kijelölt elıször egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljeskörő fejlesztéséhez kapcsolódó kompetenciák (felsorolt feladatkör szerint) Az értékesítésbıl, bérbeadásából származó bevételek akcióterületi fejlesztésekre való visszaforgatása Befektetıkkel való tárgyalás, szerzıdéskötés az akcióterületi rehabilitáció érdekében Amennyiben befektetı bevonására kerül sor, és a végrehajtás indokolja a közszféra és a vállalkozó által közösen létrehozott projekttársaság felállítását, az önkormányzat részérıl minden esetben az akcióterületi rehabilitáció keretében a városfejlesztı cég vesz ebben részt. Az önkormányzati bizottságok csak a rehabilitáció stratégiai irányait határozzák meg (és ellenırzik azok megvalósulását), az operatív irányítás a városfejlesztı társaság kompetenciájába tartozik. Ezt a társaság alapító okiratában is fel kell tüntetni.

• • •

•

19. oldal a 23-bıl


1.3.5

A városfejlesztő társaság menedzsment kompetenciái

A városfejlesztı társaság menedzsment kompetenciái Társaság ügyvezetıje

Gazdálkodási csoport

Közbeszerzési szakértı

Iroda, irattár Operatív igazgató Városmarketing

Tervezési csoport

Mőszaki vezetı

Humán szociális tanácsadó

Mőszaki ellenır Megvalósítást végzı vállalkozók

A városfejlesztı társaságban a hatékony végrehajtás érdekében az alábbi szerepkörök kerültek azonosításra.

A Városfejlesztı Társaság funkciói Funkció/

Munkaidıszükséglet

Fı feladatok

beosztás Társaság ügyvezetıje

A társaság ügyvezetıje irányítja a gazdasági 1 fı társaságot. Felsıfokú végzettségő, legalább 10 éves részmunkaidıbe n szakmai tapasztalattal rendelkezı vezetı.

projekt-menedzsment szervezet vezetıje

Operatív Igazgatóként olyan személy kerül 1 fı teljes kiválasztásra, akinek van beruházási, beruházás munkaidıben tervezési tapasztalata, átlátja a projekt-elıkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait, képes a beosztottakat irányítani, ellenırizni, motiválni, továbbá a résztvevı vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a

Operatív Igazgató

20. oldal a 23-bıl


szerzıdések elıírásait és a jogszabályok betartatását. Az operatív igazgató viseli az általános felelısséget a projektmenedzsment szervezetért, a felállításért, mőködésért és az eredmények eléréséért. Egy személyben felelıs a beruházások elıkészítéséért és végrehajtásáért, elırehaladásáért. Az operatív igazgató felsıfokú végzettségő, gyakorlattal rendelkezik ingatlanfejlesztési beruházások lebonyolításában, valamint tapasztalatokat szerzett EU forrásból megvalósuló beruházások végrehajtásával kapcsolatban. mőszaki terület Társaság vezetıje

A társaság mőszaki vezetıjének többek között 1 fı + mőszaki feladata lesz a mőszaki tervezés irányítása, a ellenır mőszaki beszerzések mőszaki követelményeinek elıkészítése, az egyes akcióterületi fejlesztések mőszaki koordinációja, a kivitelezık és szolgáltatók kiválasztásában való részvétel, az akcióterületi fejlesztések mőszaki megvalósításának felügyelete. Munkájában a független mőszaki ellenırre támaszkodik. A mőszaki vezetı szakirányú felsıfokú végzettségő legalább 5 éves tapasztalattal rendelkezı személy.

pénzügyi terület Pénzügyi vezetı

A társaság pénzügyi és számviteli vezetıjének feladata lesz az akcióterületi fejlesztések költségvetésének, gazdaságossági számításainak, finanszírozási formáinak a kidolgozása, az ezzel kapcsolatos feladatok irányítása. A projektek megvalósítási szakaszában a beruházásokkal összefüggı pénzügyi feladatok ellátása, a projekttel összefüggésben keletkezı szerzıdések, számlák, nyilvántartások kezelési rendjének a kialakítása a feladatkörébe fog tartozni.

1 fı teljes munkaidıben + 1 fı részmunkaidıbe n

Pénzügyi szakértı A finanszírozási, pénzügyi elszámolási lebonyolítást végzı. A mőszaki vezetı szakirányú felsıfokú végzettségő legalább 5 éves tapasztalattal rendelkezı személy, aki tapasztalatokat szerzett EU forrásból megvalósuló beruházások végrehajtásával kapcsolatban. belsı ellenırzés

A

megkövetelt

kezelési

21. oldal a 23-bıl

rend

biztosítására 1

fı


Projekt iroda vezetı

projektiroda kerül felállításra, ahol a fejlesztésekkel részmunkaidıbe kapcsolatos minden dokumentum rendszerezetten n fellelhetı. Iratkezelési szabályzat biztosítja a megfelelı színvonalú mőködtetést.

PR

A várossal kapcsolatos fejlesztési terv kidolgozásának 1 fı részmunkaidıbe felügyelete, gondozása, befektetık felkutatása. n (kidolgozás vállalkozói tevékenység keretében)

Városmarketing

A városfejlesztı társaság által ellátandó feladatok: Az önkormányzati határozattal kijelölt elıször egy, majd további akcióterületek teljes körő fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása.

rehabilitációs

Részletesen: − Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata − Gazdaságfejlesztési elemek integrációja − A gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása − Fizikai beruházásokat kiegészítı tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) − Fenntartás koordinációja − További pályázati és egyéb (pl. befektetıi) források felkutatása − A beruházások elıkészítése, és végrehajtása: a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerzıdések elıkészítése és megkötése), a terület elıkészítési munkák irányítása (bontások, közmőépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenırzése, az elkészült munkák átvétele), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenırzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elısegítése),

22. oldal a 23-bıl


az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

23. oldal a 23-bıl

SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA. Szekszárd MJV IVS. A Stratégia megvalósíthatósága. IVS 6. fejezet. 1. oldal a 23-bıl

Recommend Documents