Szekszárd MJV IVS. A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés. IVS 2. fejezet SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA

AVÁROSEGÉSZÉREVONATKOZÓHELYZETÉRTÉKELÉS

Szekszárd MJV IVS A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés IVS – 2. fejezet

1. oldal a 164-ből



Tartalom Tartalom 1

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS.......................................................3 1.1

Gazdaság ...........................................................................................................................................................3

1.1.1

A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint...............................3

1.1.2

Vállalkozások helyzete .....................................................................................................................5

1.1.3

K+F helyzete .......................................................................................................................................12

1.1.4

Turizmus...............................................................................................................................................15

1.1.5

Helyi gazdaságfejlesztés eszközei............................................................................................22

1.1.6

Információs társadalom.................................................................................................................26

1.1.7

Külsı elérhetıségek.........................................................................................................................26

1.2

Társadalom....................................................................................................................................................29

1.2.1

Demográfia ..........................................................................................................................................29

1.2.2

Képzettség-mőveltség....................................................................................................................33

1.2.3

Foglalkoztatás – jövedelmi viszonyok ...................................................................................35

1.2.4

Egészségi állapot...............................................................................................................................39

1.3

Környezet.......................................................................................................................................................42

1.3.1

Természeti környezet......................................................................................................................42

1.3.2

Épített környezet...............................................................................................................................54

1.3.3

Lakásállomány................................................................................................................................ 103

1.4

Közszolgáltatások ................................................................................................................................... 108

2. oldal a 164-ből



VÁROSI LÉPTÉKŐ FEJEZETEK 1

A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS

1.1 Gazdaság 1.1.1

A szekszárdi vállalkozások összegzése ágazati szerkezet szerint

A Szekszárdon mőködı vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza:

Mőködı vállalk. száma a mezıgazd. ,

1999.

2000.

2001.

2002.

2003.

2004.

2005.

év

év

év

év

év

év

év

85

97

99

86

85

84

76

339

351

336

352

342

343

334

295

290

303

349

357

364

355

954

929

945

879

834

829

805

142

133

125

140

146

137

129

vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, feldolgozóipar, gız-, (C+D+E

villamosenergia,

vízellátás gazd.ág,

gáz-,

nemzetg.ágakban az

év

során,

a

vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı

vállalkozások

építıipar

nemzetgazdasági

száma ágban

az (F

gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı

vállalkozások

száma

a

kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshelyszolgáltatás,

vendéglátás

nemzetga.

ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk.

3. oldal a 164-ből



demográfia szerint) (db) Mőködı

vállalk.száma

a

szállítás,

163

154

162

179

159

152

150

121

131

141

140

136

156

167

952

1 009

1 025

1 112

1 102

1 063

1 068

74

84

96

116

128

140

144

96

123

132

136

159

159

160

170

186

193

253

256

270

253

raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı pénzügyi ágban

vállalkozások közvetítés

(J

gazd.ág,

száma

a

nemzetgazdasági az

év

során,

a

vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı

vállalko.száma

az

ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı

vállalkozások

egészségügyi,

száma

szociális

az

ellátás

nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı

vállalk.

közösségi,

száma

az

egyéb

személyi

szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk.

demográfia szerint)

(db) Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

4. oldal a 164-ből



A táblázat és az alátámasztó grafikon alapján megállapítható, hogy jelentısen bıvült az építıipar, a pénzügyi közvetítés, az ingatlanügyletek, valamint az egyéb szolgáltatások aránya a folyamatok egybeesnek az országos folyamatokkal. Megállapítható hogy Szekszárd – különösen az ingatlanfejlesztés terén – lépést tartott az országos folyamatokkal, kedvezıen alakította át gazdasági szerkezetét.

1.1.2

Vállalkozások helyzete

Az alábbi táblázat mutatja be a vállalkozások számát területi összehasonlításban.

Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon

Mőködı vállalkozások száma Régióban Mőködı vállalkozások száma Megyében Mőködı vállalkozások száma Kistérségben

1999. év 53 567

2000. év 55 985

2001. év 57 625

2002. év 61 530

2003. év 61 925

2004. év 62 079

2005. év 61 686

13 144

13 757

14 310

15 161

15 164

14 987

14 790

5 763

6 000

6 186

6 559

6 509

6 476

6 359

3 391

3 487

3 557

3 742

3 704

3 697

3 641

2000. év 104,51 % 104,66 % 104,11 %

2001. év 102,93 % 104,02 % 103,10 %

2002. év 106,78 % 105,95 % 106,03 %

2003. év 100,64 % 100,02 % 99,24%

2004. év 100,25 % 98,83%

2005. év 99,37%

99,49%

98,19%

5. oldal a 164-ből

98,69%



Mőködı vállalkozások száma Szekszárdon

102,83 %

102,01 %

105,20 %

98,98%

99,81%

98,49%

Mőködı vállalkozások dinamikája – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

A

mellékelt

táblázatból

megállapítható Szekszárdi

hogy

A

vállalkozások

aránya az elmúlt 7 évben nem változott

számottevıen

a

kistérségi, megyei, és régiós vállalkozások arányához. Ezt alátámasztják

a

dinamikai

mutatók is.

A Szekszárdon mőködı vállalkozások fıbb mutatóit az alábbi táblázat foglalja össze:

1999. év Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db) Mőködı vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszőnı gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (megszőnı gazd. formákkal együtt, az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı egyéni vállalkozások száma (az év során, vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a mezıgazd. ,

2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

5 637

5 751

5 852

5 931

5 995

6 027

6 045

3 391

3 487

3 557

3 742

3 704

3 697

3 641

670

666

715

728

753

801

814

2 721

2 821

2 842

3 014

2 951

2 896

2 827

1 968

1 993

1 972

2 103

2 042

2 002

1 951

85

97

99

86

85

84

76

6. oldal a 164-ből



vadgazdálk., erdıgazdálk., halgazdálk. nemzetga.ágakban (A+B gazda. ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma a bányászat, 339 351 336 352 feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gız-, vízellátás nemzetg.ágakban (C+D+E gazd.ág, az év során, a vállalk.demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az 295 290 303 349 építıipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a 954 929 945 879 kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szálláshely142 133 125 140 szolgáltatás, vendéglátás nemzetga. ágban (H gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk.száma a szállítás, 163 154 162 179 raktározás, posta, távközlés nemzetg. ágban (I gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma a 121 131 141 140 pénzügyi közvetítés nemzetgazdasági ágban (J gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalko.száma az 9 278 10 359 11 614 13 149 ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetg.ágban (K gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az 942 1 153 1 433 1 734 oktatás nemzetgazdasági ágban (M gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalkozások száma az 1 741 1 902 1 999 2 020 egészségügyi, szociális ellátás nemzetgazdasági ágban (N gazd.ág, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) Mőködı vállalk. száma az egyéb 3 060 3 339 3 409 4 263 közösségi, személyi szolgált.nemzetg.ágban (O gazd.ág, az év során, a vállalk. demográfia szerint) (db) Szekszárd – Mőködı vállalkozások száma – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

342

343

334

357

364

355

834

829

805

146

137

129

159

152

150

136

156

167

13 678

13 779

13 778

1 898

2 095

2 247

2 110

2 146

2 179

4 395

4 416

4 380

Szekszárdon a regisztrált vállalkozások száma 2002-ig folyamatosan növekszik. Majd az országos gazdasági lassulás ütemének megfelelıen csökken a regisztrált vállalkozások számának növekedési üteme. 1997. év Regisztrált vállalkozások növekedésének mértéke (%)

1998. év 103,38

1999. év 104,18

2000. év 102,02

2001. év 101,76

Szekszárd – Regisztrált vállalkozások dinamikája – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

7. oldal a 164-ből

2002. év 101,35

2003. év 101,08

2004. év 100,53

2005. év 100,30



Az alábbi táblázat a vállalkozások számának alakulását mutatja be:

Regisztrált vállalkozások száma (db)

1997. év 5 234

1998. év 5 411

1999. év 5 637

2000. év 5 751

2001. év 5 852

2002. év 5 931

2003. év 5 995

2004. év 6 027

2005. év 6 045

Regisztrált egyéni vállalkozások száma (db)

3 381

3 372

3 571

3 623

3 663

3 720

3 753

3 758

3 739

2 066

2 128

2 189

2 211

2 242

2 269

2 306

Regisztrált társas vállalkozások száma (db)

Szekszárd – Vállalkozások száma – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Regisztrált vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiségő vállalkozások száma (db) Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db)

1997. év 5 234

1998. év 5 411

1999. év 5 637

2000. év 5 751

2001. év 5 852

2002. év 5 931

2003. év 5 995

2004. év 6 027

2005. év 6 045

839

894

894

897

922

925

948

982

1 010

4 395

4 517

4 743

4 854

4 930

5 006

5 047

5 045

5 035

Szekszárd – Vállalkozások száma – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Mőködı vállalkozások száma (db) Mőködı társas vállalkozások száma összesen (db) Mőködı jogi személyiségő vállalkozások száma (db) Mőködı korlátolt felelısségő társaságok száma (db) Mőködı részvénytársaságok száma (db) Mőködı szövetkezetek száma (db) Mőködı jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) Mőködı betéti társaságok száma (db) Mőködı egyéni vállalkozások száma (db)

1999. év 3 391 1 423 670 622 19 15 2 721 707 1 968

2000. év 3 487 1 494 666 621 15 13 2 821 790 1 993

2001. év 3 557 1 585 715 670 16 9 2 842 836 1 972

2002. év 3 742 1 639 728 682 13 10 3 014 880 2 103

2003. év 3 704 1 662 753 704 13 12 2 951 878 2 042

2004. év 3 697 1 695 801 759 10 8 2 896 864 2 002

Szekszárd – Mőködı vállalkozások száma – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Szekszárd bevétele 2006-ban 10,1 milliárd forint volt. Ennek 17 százalékát tette ki a helyi adó, azaz körülbelül 1,7 milliárd forintot. Helyi adót 4300-an fizetnek a megyeszékhelyen. A város életében legjelentısebb szerepet játszó cégek: Tolnatej Zrt., OTP Bank NYRT, BHGSzekszárd Alk. Kft., Van de Velde Kft., JAKO Fémárugyár Kft, Prettl Hungária Kft., Samsonite Hungária Bırönd Kft., Spinner Hungária Kft., Tesco-Global Áruházak Zrt., Ferropatent Zrt., Tolnagró Kft., CABTEC Szekszárd Kft., QSCH Kft., Tarr Kft., Szekszárdi Víz- és Csatornamő Kft., Marley Magyarország Kft., Erste Bank Hungary Rt., Szekszárdi Nyomda Kft., E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt., MOL Földgázszállító Zrt., AlfaNova Kft., Raiffeisen Bank Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Nyrt., Magyar Posta Zrt. helyi adócsoport, Sygnus Kft., Südleasing Kft., Szekszárdi Mezıgazdasági Zrt., Provident Pénzügyi Zrt., Axel Springer Magyarország Kiadói Kft., Alisca Terra Kft., Mecsek Füszért Zrt., CIB Bank Zrt., Allianz Hungária Zrt., MKB Bank Zrt., Jürgenhake Magyarország Kft., Cerbona Kft., Zomba és Vidéke Takarékszövetkezet, Pegaso Linea Italia Kft., SzekszárdPaksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft., Szekszárdi Vagyonkezelı Kft., OTP8. oldal a 164-ből



Garancia Biztosító Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság, Sió-Trans Kft., C & A Mode Kft., TetıPlusz Kft., Pannon GSM Távközlési Rt. Cégek, amelyek sokat tesznek a városért: Opel Gemenc Autócentrum, CPH Automatizálás és Légtechnika, Alisca Bau Építıipari Kft, Gemenc Volán, Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, UNICREDIT Bank Hungaria, Citibank Rt., Márker Kft., Elektrolit Kft., Solvaro Kft., SZ+C Stúdió Kft., Brico Store, T-Mobile Magyarország Zrt.

9. oldal a 164-ből



Kiskereskedelem

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db)

1999. év 826

2000. év 888

2001. év 947

2002. év 954

2003. év 936

2004. év 960

2005. év 939

322

330

346

342

326

322

300

Szekszárd – Kiskereskedelmi üzletek száma – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Szekszárdon a kiskereskedelmi üzletek

száma

folyamatosan

növekszik,

azonban

ezek

mőködtetése

jellemzıen

társas

vállalkozási formában történik. Kimutatható

az

egyéni

vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi számának

csökkenése,

üzletek amely

hátterében a gazdálkodási forma átalakulás, illetve a tıkehiány van.

10. oldal a 164-ből

2006. év 961



Szekszárd – Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Kiskereskedelmi üzletek száma (humán gyógyszertárak nélkül) (db) Vendéglátóhelyek száma (db)

1999. év 826

2000. év 888

2001. év 947

2002. év 954

2003. év 936

2004. év 960

2005. év 939

2006. év 961

161

181

193

193

200

193

188

188

Szekszárd – Vendéglátóhelyek száma – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

A multinacionális bevásárlóközpontok jelenléte még nem érzékelhetı statisztikailag a kiskereskedelmi üzletek számának csökkenésében, mivel a TESCO 2007.12. hóban nyílt meg.

Szekszárdon jelenleg az alábbi kiskereskedelmi nagyáruházak mőködnek: Aranyház

üzletek, szolgáltatók

Bevásárlóközpont Bricostore

Tartsay

dekoráció, burkolóanyag, faáru, festék

Vilmos u. 38

mőszaki cikkek, háztartási gépek

Szekszárd, Flórián u. 4

Bútor bútor, lakberendezés

Áruház Korzó Áruház

Arany

János u. 31 kertészet, barkácsáru, építıanyag, szaniter, Szekszárd,

Kertechk Áruház Kényelem

Szekszárd,

Szekszárd,

Arany

János u. 4 ruházat, méteráru, rövidáru, játék, cipı, Szekszárd, illatszer

Imre u. 5 11. oldal a 164-ből

Augusz


OBI áruház


lakásfelszerelés, mőszaki cikk, építıanyag, Szekszárd,

TESCO áruház

kertépítés

Vilmos u. 89

hipermarket

Szekszárd,

Tartsay

Tartsay

Vilmos u. 40 TESCO szupermarket

élelmiszer áruház

Szekszárd,

Arany

János u. 31 Aranyház

1.1.3

K+F helyzete

Az IGYFK Gazdaságtudományi Intézetében 3. éve folyik Turizmus-Vendéglátás BsC képzés és 6 éve szakmenedzser program. Egyelıre kikristályosodott, markáns intézeti kutatási profil nem alakult ki. Természetesen oktatókhoz kötıdıen, személyes elıéletük és érdeklıdésük, valamint szakmai elımenetelük érdekében tudományos tevékenységek folynak és az utóbbi években a hallgatói aktivitásra is épülnek munkák. Ennek alapján a fıbb kutatási területek és kompetenciák: • •

Bor, borturizmus, bormarketing, kistérségi fejlesztések Turisztikai létesítmények megvalósíthatóságának, mőködési hatékonyságának mérése, elemzése, értékelése • Turizmusfejlesztési stratégiák, marketingstratégiák készítése, komplex integrált tervezés • Különbözı témákban terepmunkák, terepi felmérések, kérdıívezés • Védett területek hasznosítása a turizmusban, ökoturizmus fejlesztésének sajátos szempontjai, marketing- és management specifikumai /e témakörben nemzetközi programban vettünk részt: ITACA, Improving Tourism Actions in Cadses Area, Community Initiative: INTERREG III.B (2000-2006)/ A projekt angol nyelvő kutatási eredményeket összefoglaló kötete megjelent, címe: Marketing and Management of Tourism in Natural Protected Areas (Project No. 5D045) June 2008. Az intézeti kutatási profil kialakításának eddig megtett lépései: • •

2006-ban rendeztük elsı konferenciánkat, melynek eredményei tanulmánykötetben jelentek meg, mely egyben az elsı helyi kiadású tankönyvünk is egyben és számos társintézményben használják az oktatásban, 2007-ben nemzetközi konferenciát rendeztünk angol, svéd, portugál, amerikai, olasz, német, román és horvát résztvevıkkel. A kétnyelvő kötet megjelenését most készítjük elı. Ezzel a nemzetközi tudományos közéletben is meg tudunk jelenni, emellett Szekszárdot és a megyét is ismertebbé tesszük, hiszen több dolgozat témája és szerzıje helyi.




A jelenlegi helyzetben – noha nem specifikusan kutatási tevékenység -, de eredményes munkánk elıfeltételeit teremtette meg az intenzív partnerkapcsolatok kialakítása érdekében elvégzett munka. (A ’pedagógiai fıiskolai’ múlt mellett új, versenyképes, a gazdasági élethez és a város, a megye fejlesztési elképzeléseihez illeszkedı, a gazdasághoz szorosan kötıdı új szak és annak megismertetése alapvetı fontosságú.) E területen jelentıs eredményeket értünk el, eddigi programjaink a partnerek jelentıs támogatásával valósúlhatott meg, több együttmőködési megállapodás a közeljövıben megtörténik, illetve a folyamat felgyursul hiszen a 7. szemeszter végzıseink , szakmai gyakorlatos féléve, így tovább erısödik és szélesedik formalizált kapcsolatrendszerünk a régión kívül is. A jövı feladata, hogy a markáns kutatási profil kialakulhasson. Logikus lenne, hogy a meglévı

szakirányaink

mentén

alakuljanak

ki

ezek:

ökoturizmus,

település-

és

térségfejlesztés. Az elıfeltételek részben adottak, bár az objektív és szubjektív feltételek kialakítása az intézeti kompetenciákon túlmutatnak. Megállapítható összegzésként, hogy meglévı hazai és nemzetközi kapcsolatainkat is figyelembe véve és hallgatóinkra is építve jelentıs az a tudásbázis, mellyel partnerek tudunk lenni a város és a térség elıtt álló feladatokban. Szekszárdon jelentıs a klaszteresedés. A faipari klaszter 2006. végén kezdte el „Bürostar” nevő saját ablaktípusát fejleszteni. A cél az volt, hogy az őrkutatásban kifejlesztett reflektorfóliát, mint árnyékolót beépítsék egy gondozásmentes passzívház ablakba. A reflektorfólia egy mőanyag fólia vékony ezüstfüsttel borítva. Redınyként lehet feltekerni, ha nem süt a nap. Kívülrıl tükörként veri vissza a napsugarakat, bentrıl viszont ki lehet látni rajta. Ez az ideális anyag a monitoros munkahelyek leárnyékolásához. A fényt egyenletesen szőri, a napsugarak max. 8%-a halad át rajta az ezüstréteg vastagságának függvényében. Munkavédelmi elıírások kötelezik a munkáltatókat, hogy az irodákból szabad kilátást kell biztosítsanak, de a monitor nem tükrözıdhet és nem lehetnek nagy kontrasztok a háttérrel. Terjed is nyugaton a használata, de vagy az üvegen belül helyezik el, vagy a hıszigetelı üveg két táblája közé. Ha az üveg szoba felıli oldalára teszik, nem tökéletes a hısugarak visszaverése. Ha viszont a hıszigetelı üveg belsejébe kerül, hibás ragasztás esetén párásodik az üveg, üvegtöréskor pedig túl nagyok a javítás költségei. Nagyon erıs napsütésnél átmelegszik a belsı üvegtábla is. A klaszter szakemberei úgy próbálják elhelyezni a fóliát, hogy az a hıszigetelı üveg külsı oldalán, de egy harmadik, különálló üvegtábla védelmében helyezkedjen el. A roló elektromos mőködtetéső, hogy automata vezérlés irányíthassa. Ha az irodaház valamelyik oldalán kisüt a nap, bezáródnak a redınyök, védve a dolgozók szemét és kímélik a klímaberendezéseket, a környezetet. Egy sor prototípus készült és már közel 13. oldal a 164-ből



állnak a szakemberek a megfelelı felépítéshez. Olyan fa ablak lesz, amit kívülrıl egy alumínium burkolat véd az idıjárástól. Ez a burkolat nyitható, ebben kap helyet a védı üvegtábla. A roló így bekerülhet a legideálisabb helyre, a hıszigetelı üveg külsı oldalára. A termék

szabadalmaztatása

után

kimondottan

az

irodaházak

szegmensében

kerül

értékesítésre.

Innovációs termékek:"Revo" ablakmárka és "Effect" irodabútor: A fenti szempontokat figyelembe véve kereste meg a Danubia Faipari Klaszter a német FensterGegg Kft-t, melynek „Revo” néven futó márkája csaknem az összes felsorolt kihívásra egyszerre ad választ. Nem véletlen, hogy a „Revo” 2007-ben elnyerte a „Német Szövetségi Innovációs Nagy-díj 2007”et. A „Revo” újdonsága egyszerő, de rendkívüli. A tokot szélesebb anyagból készítik, így a szárny beintegrálódik a tokba, az üveg a toknak csukódik neki. Ha a tokot eltakarjuk a ház szigetelésével, akkor kívülrıl csak az üveg látszik. Ezzel egy összetéveszthetetlenül egyedi dizájn keletkezik és eltőnik minden, az idıjárásnak kitett felület. Nincs szükség semmilyen utólagos ápolásra, festésre. Az ablak teljesíti a passzívházakhoz szükséges maximálisan megengedett hıátbocsájtási tényezıt Uw=0,75W/m2K és inteligens vezérléssel ellátott elektromos reluxa szerelhetı a külsı légrésbe. /3rétegő üvegezés esetén/ A „Revo”-t 25 éves szabadalom védi az utánzások ellen. A licencszerzıdés aláírás elıtti stádiumban van, a Danubia Faipari Klaszter fogja gyártani Magyarországon a „Revo”-t, és kizárólagos értékesítési jogokkal is a klaszter fog rendelkezni. A gyártáshoz szükséges szerszámcsomag megvásárlására is 2009.év elején majd sor. Az irodabútor projektben a klaszter már levédette a közös fejlesztésben készülı, rendkívül variálható, a vevık között népszerő termék nevét. Az „effect” bútorcsalád már több nagy munkát elnyert, gyártása jelenleg is folyamatos. Fı feladat a termelékenység és a minıségi színvonal növelése, valamint a termék megismertetése terén jelentkezik. Ezért a klaszter 2009 elején erre a feladatra vásárolja meg a már korábban említett Homag Venture 20M CNC megmunkáló központot. Ezzel DélDunántúlon egyedi színvonalú CNC gyártósor jön létre, mely táblafelosztóból, megmunkáló központból és élzáróból áll össze. 2005.december 14-én 20 alapító taggal, köztük a Szekszárdi Ipari Park Kft.-vel, megalakult Szekszárdon a Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere.




A tagok együttmőködése lehetıvé teszi, hogy kedvezıbb árakat és közös beszerzési vonalakat alakítsanak ki. A város vezetésének nem titkolt szánkéka, hogy a Klaszter jelenlétének következtében új cégek telepedjenek le Szekszárdon, illetve az Ipari Parkban. Az Ipari Park számára rendelkezésre álló területek kiválóan alkalmasak lehetnek új autóipari alkatrészgyártó cégek letelepülésére, a térségben amúgy is jelentıs autóipari alkatrészgyártás húzóágazattá történı fejlesztésére, ezáltal új munkahelyek teremtésére. A Klaszter nyitott az ágazathoz kötıdı vállalkozások, valamint a szakmai és támogató szervezetek számára, és lehetıvé teszi, hogy azok tagként a Klaszterhez csatlakozzanak, annak munkájában részt vegyenek.

A K+F tevékenység fejlesztése az egyik kitörési pontot jelenti Szekszárd számára. Az IVS 4. fejezetében – a Stratégia alkotás kapcsán – bemutatjuk, hogy a város jövıbeli stratégiájának egyik alap pillére a K+F tevékenység megerısítése, és fejlesztése. A szükséges intézkedéseket a hivatkozott fejezet tartalmazza. 1.1.4

Turizmus

A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja1 meghatározza a turisztika stratégiai irányait. Az alábbi turisztikai magterületek kerültek meghatározásra, amelyek a legfıbb potenciált jelenthetik a régió turizmusának jövıjében:

1

Forrás: Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja




Szekszárd a Duna-mente turisztikai magterület központjában helyezkedik el. A Duna-mente jelenleg csekély mértékben részesedik a régió turizmusából. A jövıképben a térséget elsısorban a borturizmusra, és emellett a vízhez kapcsolódó turizmusra épülı desztinációként lehet elképzelni. A már meglévı borutak, valamint a Duna ehhez kiváló alapot biztosítanak. A térségben található kulturális és népmővészeti értékek a borra felfőzhetık, így aki végighalad a borút mentén, számos kiegészítı programlehetıséget talál magának. A térségben egyedi vonzerıként szolgál a Paksi Atomerımő. Paks tekintetében cél lehet a város bevonása a minıségi konferenciaturizmusba, így a célállapotban a városban illetve közelében egy nagyobb kapacitású, magas színvonalú konferenciaszálloda is szerepel.

Az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra a fı turisztikai fejlesztési területek:




Ökoturizmus A régióban két nemzeti park található: a Duna-Dráva Nemzeti Park teljes területe és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy kisebb, somogyi része. A térség ökoturisztikai szempontból különösen kedvezı adottságokkal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz négy tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület tartozik. A fı ökoturisztikai látványosságok mellett még számtalan természetvédelmi oltalom alatt álló parkban, arborétumban és erdıben, és további Natura 2000 területen figyelhetı meg a gazdag flóra és fauna.

Vízi turizmus A vízi turizmus a nyári idıszak kedvelt üdülési és aktív idıtöltési formája, amely magában foglalja a strandolást, a különféle vízi sportok őzését (ezen belül elsısorban a csónakázást, kajak-kenuzást, vitorlázást), valamint a sétahajózást. A Dél-Dunántúli Régió folyóvizei, tavai, mesterséges strandfürdıi kellemes nyári idıtöltést biztosítanak a strandoláshoz és a vízi sportok őzéséhez. A Duna teljes magyarországi szakaszán szabályozott és hajózható, a nagymérető személy- és teherhajók közlekedése miatt elsısorban a holtágak alkalmasak a vízi turisztikai szerepkör betöltésére. A Duna holtágai, homokzátonyai fürdızésre is alkalmasak. 17. oldal a 164-ből



Vadászturizmus A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik legkedveltebb, hatalmas területő és jelentıs vadállománnyal bíró területe. Fı vadászati területek: Gemenc, Zselic, Belsı-Somogy, Gyulajierdı. A vadászatszervezés jól mőködik a térségben: a vadászatokat vadásztársaságok, erdıgazdaságok szervezik. Ezek a vadásztatás mellett szállást, étkezést, trófeakikészítést és egyéb kiegészítı szolgáltatásokat is nyújtanak, bemutatókat, szakmai továbbképzéseket is szerveznek. A vadásztársaságok területei szinte a teljes régiót, annak minden kistérségét lefedik.

Kerékpáros turizmus A Dél-Dunántúli Régió domborzata változatos, így a látogatók számára különbözı nehézségi fokú, hosszú és vonalvezetéső kerékpáros túralehetıségek kínálkoznak: a folyók közelében sík, könnyen biciklizhetı, a domb- és hegyvidékeken komoly meredekségő, hegyi utak várják a túrakerékpárosokat.

Borturizmus Napjainkban a borturizmus egyre nagyobb népszerőségnek örvend, önálló turizmusággá nıtte ki magát. A Dél-Dunántúli Régió jelentıs mezıgazdasági kultúrája a szılıtermesztés és a bortermelés: az ország 22 borvidékébıl 5 található itt, köztük a világhírnévnek örvendı Villányi és Szekszárdi Borvidékkel. Az ország bortermelésének 13,6%-át a régióban állítják elı, ezen belül a minıségi borok aránya a megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedıen magas.

Rendezvények, fesztiválok A turizmusfejlesztésben a rendezvények kettıs célt szolgálnak: bizonyos programok nagyfokú attraktivitással rendelkeznek, ezáltal önálló vonzerıértéket hoznak létre, míg más, jellemzıen kisebb jelentıségő rendezvény a programcsokor színesítését, a tartózkodás élményjellegét növeli. A Dél-Dunántúli Régió rendezvénykínálatában elsısorban térségi, regionális jelentıségő programok szerepelnek, de megrendezésre kerül néhány nagyobb, országos hatókörő esemény is. Utóbbiak között országos versenyek és speciális témájú fesztiválok, valamint kifejezetten a nagyközönségnek szóló turisztikai rendezvények is megtalálhatók.




Hivatásturizmus (MICE) A nemzetközi trendeket követve az elmúlt években hazánkban is felélénkült a hivatásturizmus. Az üzleti célú utazások között megkülönböztethetünk konferenciákat, szakmai találkozókat, továbbképzéseket, vállalati csapatépítı tréningeket, incentív utakat, stb. Valamennyi esetében elvárás a színvonalas konferencia- és meetingtermek, üzleti szolgáltatások, valamint minıségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek és vendéglátó egységek rendelkezésre állása. Ezen kívül megfigyelhetı az üzleti és az egészségturizmus összefonódása is.

Egyre többen választják néhány napos programként egy-egy borvidék felfedezését. A város adottságai ezen a téren jók: a borászok közül egyre többen készülnek fel vendégfogadásra, ám ezek a szolgáltatások egymástól elszigetelten mőködnek. A kölcsönhatások erısítésében és a koordinációban nagy szerep hárulhat a város új társaságára. A kft. feladatai között szerepel, hogy a megújuló testvérvárosi kapcsolatokban rejlı turisztikai lehetıségeket minél jobban kihasználja. Több partnertelepülés részérıl felmerült ugyanis az igény, hogy szervezett kereteket adjanak az eddigi egyéni utazásoknak. Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület2 1999. június 11-én alakult meg, azzal a céllal, hogy mőködésével elısegítse a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének megóvását, kultúrájának megırzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának fellendítését, a Szekszárd környéki térség fejlesztését. A szervezet arra törekszik, hogy a borvidéki településeken élık együttmőködésének szervezésével elımozdítsa a minıségi bortermelést és a borhoz kapcsolódó mővészeti és építészeti, gasztronómiai és egyéb kulturális értékek védelmét, a fenntartható fejlıdés szempontjait szem elıtt tartva. Az egyesület 64 taggal alakult. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetıbb igény vezette, hogy a Kétytıl Bátáig húzódó, Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égetı gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban továbbfejlesztve, a megváltozott gazdasági

és

kulturális

igényekhez,

követelményekhez

alkalmazkodva

segítse.

Létrehozására már 1995. óta történtek próbálkozások, de különbözı érdekütközések és a pénzhiány a megvalósítást mindaddig akadályozták. 1999-ben azonban egy PHARE pályázat lehetıséget adott arra, hogy a dél dunántúli történelmi borvidékeken mőködı egyesületek,

2

Forrás: Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület




együttmőködés keretében olyan jelentıs támogatáshoz jussanak, melybıl a tervezett, vagy még csak kezdetlegesen mőködı borutakat létrehozhassák, illetve a nemzetközi elvárásoknak megfelelı színvonalra fejleszthessék. A pályázat gesztora az akkor már mőködı Villány-Siklósi Borút Egyesület volt. A további együttmőködık a szekszárdin kívül a zalai, a dél-balatoni, a pécsi és a tolnai borvidékek borkultúrát ápoló szervezetei voltak. Az e szervezetek támogatásával megalakult egyesületeknek, borutaknak a mai napig ezek az egykori együttmőködı partnerek, ma társszervezetek, az elsı számú szervezeten kívüli, szakmai

kapcsolatai.

A pályázat eredményeként, a 2000. évi Szekszárdi Szüreti Fesztivál alkalmával hivatalosan is megnyitották a borutat, amely a klasszikus borutak kategóriájába tartozik. Az elsı minısítést követıen 16 minısített borútállomás várta a turistákat a borúton. Jelenleg 35 a minısített állomások száma.

A borút által nyújtott turisztikai termékek az alábbiak:

- Borkóstoltatás, borbemutató, pinceséta, barrique-pince látogatása, szabadtéri borkút, bortrezor,

pálinkakóstoltatás

- Tájjellegő ételek, reneszánsz konyha, királyi ételek, melegkonyhás vendéglátás, - Néprajzi magángyőjtemény, sárközi lakodalmas, babamúzeum, pálinkatörténeti bemutató, csipkegyőjtemény, - Leányvárban löszbe vájt pincék látogatása, - A borvidék mese-, és mondavilágának felelevenítése, - Kerámiamőhely látogatása, mézeskalács-bábok, mézes sütemények, gyertyák, kismesterségek bemutatása, - Szállodai szálláshely, kastélyszálló, szállás borászoknál rendezvények.

Ugyancsak fontos, hogy a vállalkozás aktív szerepet játsszon a városi rendezvények szervezésében, színvonalas lebonyolításában, új rendezvények létrehozásával további lehetıségeket teremtsen a városban eltöltött vendégéjszakák számának növelésére. A város jelen pillanatban nem képes egy hétvégénél tovább a térségben tartani és tartalmas programmal szolgálni az idelátogatóknak. Ezért is fontos, hogy a turisztikai kínálatot a bor mellett új tartalmakkal egészítsük ki. Ilyen látványosság lehet például a Gemencben, Európa legnagyobb ártéri erdejében tervezett ökoturisztikai centrum és „A természet vad erıi” interaktív tematikus park. Az országosan is egyedülálló, mintegy 22 hektáros 20. oldal a 164-ből



interaktív park látogatói megismerkedhetnek a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó tájvédelmi területet alakító természeti erıkkel és az ártérre jellemzı élıvilággal, de bepillantást nyerhetnek Szekszárd és környéke, a Sárköz kultúrájába és gasztronómiájába egyaránt és természetesen megkóstolhatják a kiváló szekszárdi borokat is. A tervek szerint 2010-re elkészülı turisztikai látványosság – amely az M6-os autópályán, a Dunán (gemenci kikötı) és erdei vasúton is megközelíthetı – akár évi 400 ezer vendéget is fogadhat. Gemenc a Duna árterülete, mely 30 km hosszan húzódik a folyó mentén. Lefőzıdött holtágak, tocsogós rétek, nádasok, ligeterdık és apró tavak mozaikja: ez ma Európa legnagyobb összefüggı

ártere.

Jelentıs természeti értékei 1977-ben a Gemenci Tájvédelmi Körzet létrehozásakor, majd 1996ban a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulásakor (annak részeként) területi védelmet kaptak. A mintegy 18 ezer hektár védett terület vízi és erdei élıhelyek együttese. Az ártéren élı nép a folyószabályozások elıtt a Duna vízjárásához igazította életét. A kialakított fokrendszer - mellékágak és holtágak csatornákkal összekötött hálózat - az árvízvédelem mellett a közlekedés és a gazdálkodás lehetıségeit is biztosította. Gemenc ma az ország egyik leghíresebb vadászterülete, a ,,fıvad'' a gímszarvas. Szekszárdon

nagy

hagyományai

vannak

a

kulturális

fesztiváloknak

és

sportrendezvényeknek. Ezen a területen a legfontosabb célkitőzés a meglévı rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése, a létrehozott Turisztikai Kft. segítségével a rendezvények marketing tevékenységének erısítése, valamint egységes arculat kialakítása. A rendezvények finanszírozhatósága érdekében törekedni kell az önkormányzat, a vállalkozások és a civil szervezetek hatékonyabb együttmőködésére. Problémát jelent a város számára, hogy Szekszárdon nincsenek megfelelı minıségő és kapacitású közösségi terek, amelyek alkalmasak lennének különbözı konferenciák, társasági események színvonalas lebonyolítására. Ennek megoldására az – EU-s forrásból finanszírozott – Agóra-program keretében kerülhet sor a Panoráma mozi nagytermének többfunkciós (korszerő konferencia-, bál- és moziterem) térré történı átalakítására. Régi probléma a városban a minıségi szálláshelyek hiánya. A Szekszárdon mőködı gazdasági társaságok üzleti partnereik vendégül látásakor, vagy konferenciák szervezésekor kénytelenek a megyeszékhelytıl 25-35 km-es távolságra lévı hoteleket (Tengelic, Hıgyész, Bikács) választani a színvonalas szolgáltatások miatt. Éppen ezért rendkívül fontos egy magánbefektetı (szállodalánc) által megépített és üzemeltetett, legalább négy csillagos hotel mielıbbi megvalósulásának elısegítése.



Összes kereskedelmi szálláshely szállásférıhelyeinek száma (db) Vendégek száma a szállodákban (fı) Vendégéjszakák száma a szállodákban (éjszaka) Magánszállásadás férıhelyeinek száma (db) Vendégek száma a magánszállásadásban (fı) Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (vendégéjszaka) Átlagos tartózkodási idı szállodában Átlagos tartózkodási idı magánszállásban


1999. év 895

2000. év 878

2001. év 955

2002. év 1 357

2003. év 1 625

2004. év 1 619

2005. év 1 570

2006. év 1 047

11 799

13 366

13 195

13 147

13 471

13 094

13 103

12 555

22 200

23 867

23 163

24 869

23 466

21 154

22 496

21 086

111

98

93

110

123

90

93

100

1 123

431

425

318

370

300

497

213

3 706

1 230

2 077

3 953

2 158

3 598

1 481

1 196

1,88

1,79

1,76

1,89

1,74

1,62

1,72

1,68

10,12

4,40

4,57

2,89

3,01

3,33

5,34

2,13

Szekszárd – Kereskedelmi szálláshelyek száma/Szállásférıhelyeik száma – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Szekszárdon az alábbi szálláshelyek vehetık jelenleg igénybe: FRITZ PANZIÓ GEMENCI KIRÁNDULÓ KÖZPONT ''TRÓFEA'' PIHENİHÁZAK GYÓGYGÖDÖR VENDÉGHÁZ HOTEL GEMENC ** HOTEL ZODIACO KESELYŐSI CSÁRDA KORONA HOTEL ** MEGACENTRUM PANZIÓ * SIÓ MOTEL SZENT GAÁL KASTÉLY PANZIÓ ÉS BORHÁZ ***

1.1.5

Helyi gazdaságfejlesztés eszközei

A város fejlıdı pályára állításához elengedhetetlen, hogy az önkormányzat a társadalom minden szereplıjével – legyen az a gazdasági, vagy civil szektorban – párbeszédre (fórumok) 22. oldal a 164-ből



és a kölcsönös elınyökön nyugvó együttmőködésre törekedjen, a jogszabályok betartása mellett lehetıség szerint a helyi vállalkozóknak biztosítson minél több munkát. Segítse továbbá a szakképzési struktúra munkaerı-piaci igények szerinti átalakítását a közép- és felsıoktatásban. Az alábbiakban azokat az intézkedéscsoportokat győjtöttük össze, amelyek közvetlen hatást gyakorolhatnak

a

helyi

gazdaság

jövedelemtermelı

képességére,

a

húzóágazatok

megtelepedésére és fejlıdésére. Az intézkedéscsoportok célja a vállalkozási környezet javítása, elsısorban az infrastruktúra fejlesztése révén. A város versenyképességének, jövıbeni prosperitásának fontos elemei a turizmus alapinfrastruktúrájának fejlesztése és a befektetés ösztönzés. 1.1.5.1 A gazdasági infrastruktúra fejlesztése Az intézkedéscsoport célja olyan ipari területek (ipari parkok, övezetek) kijelölése és fejlesztése, amelyek elısegíthetik a helyi kis- és közepes vállalkozások fejlıdését, valamint perspektivikus iparágak (pl. logisztika) és új vállalkozások megtelepedését is szolgálják. 1.1.5.1.1

Ipari övezetek fejlesztése

Az iparterület iránt 2007-ben ugrásszerően megnıtt az érdeklıdés, amely egyrészt köszönhetı a tervezett autópálya építésnek (M6, M9), másrészt az új városvezetés marketing stratégiájának és lobbyerejének. A vállalkozásokkal történı betelepítést az

alapvetı

infrastrukturális

hiányosságok

gátolják,

önkormányzat

egy

átfogó,

ezért

az

komplex

fejlesztést tervez. A fejlesztési projekt kiterjed

a

bekötıút

és

csomópont

kiépítésére, a belsı úthálózat bıvítésére, az

ivóvízellátás

szennyvízcsatorna

biztosítására,

a

építésére,

csapadékvíz elvezetésre, az elektromos hálózat fejlesztésére, transzformátorállomások telepítésére. A Szekszárdi Ipari Park Kft. 1998-ban nyerte el az Ipari Park címet (IPC-039/98) a város észak-keleti határán fekvı 30,7 hektáros területre, melynek bıvítését a 2004-ben önkormányzati tulajdonba került – az Ipari Park mellett elhelyezkedı – volt Honvédségi Raktárbázis, valamint adásvétel útján szerzett további területek tették lehetıvé. 23. oldal a 164-ből



Szekszárd városában a rendszerváltást követı évtizedben jó néhány nagyvállalat került felszámolásra, ezzel együtt a lakosság elhelyezkedési esélyei is jelentısen csökkentek. A város akkori vezetése felismerve a gazdasági helyzet veszélyeit, egyfajta kitörési pontnak tekintette egy ipari park létesítését a városban, és ezzel együtt egy, a Park mőködtetésével, fejlesztésével foglalkozó cég megalapítását. A Szekszárdi Ipari Park a város ÉK-i részén elhelyezkedı mintegy 50 hektáros területen biztosít betelepülési lehetıséget a vállalkozások számára. A Szekszárdi Ipari Park könnyő megközelíthetıségének, a Duna-híd, az épülı M6-os és M9-es autópályák közelségének, valamint a terület további bıvítésének köszönhetıen kitőnı lehetıséget kínál korszerő üzemek, raktárak, kereskedelmi egységek kialakulására, betelepülésére, zöld- és barnamezıs beruházások megvalósítására. 1.1.5.2 Turizmusfejlesztés Szekszárd gazdasági fejlıdésének egyik kitörési pontja a turizmus lehet. A város és környékének kiváló földrajzi, természeti adottságai ehhez remek alapot biztosítanak, ám infrastruktúra-fejlesztés és a szakmai hátteret biztosító szervezet nélkül ebbıl vajmi keveset kamatoztathat. Szekszárd nevének említésekor az emberek nagy többsége a borra, a borvidékre asszociál, amely egy jó hívó szó lehet, de önmagában nem elegendı. 1.1.5.2.1

Turisztikai Kft. létrehozása

Szekszárd turizmus-fejlesztésében komoly elırelépést jelenthet egy gazdasági szervezet létrejötte, melynek célja a városba érkezı vendégek számának növelése, s új szolgáltatások bevezetésével egy magasabb szintő kiszolgálást eredményez. A 2007 szeptemberében létrehozott Szekszárdi Turisztikai Kft. célja, hogy a helyi programés szálláshelykínálat összefogásával, új programok és rendezvények létrehozásában közremőködve az eddigieknél több vendég számára tegye vonzóvá Szekszárdot és a kistérséget. A keretei között találhat új otthonra a színvonalas tájékoztatást biztosító helyi Tourinform iroda. 1.1.5.2.2

Ökocentrum és interaktív tematikus park

A város jelen pillanatban nem képes egy hétvégénél tovább a térségben tartani és tartalmas programmal szolgálni az idelátogatóknak. Ezért is fontos, hogy a turisztikai kínálatot a bor mellett új tartalmakkal egészítsük ki. Ilyen látványosság lehet például a Gemencben, Európa legnagyobb ártéri erdejében tervezett ökoturisztikai centrum és „A természet vad erıi” 24. oldal a 164-ből



interaktív tematikus park. Az országosan is egyedülálló, mintegy 22 hektáros interaktív park látogatói megismerkedhetnek a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó tájvédelmi területet alakító természeti erıkkel és az ártérre jellemzı élıvilággal, de bepillantást nyerhetnek Szekszárd és környéke, a Sárköz kultúrájába és gasztronómiájába egyaránt és természetesen megkóstolhatják a kiváló szekszárdi borokat is. A tervek szerint 2010-re elkészülı turisztikai látványosság – amely az M6-os autópályán, a Dunán (gemenci kikötı) és erdei vasúton is megközelíthetı – akár évi 400 ezer vendéget is fogadhat. 1.1.5.2.3

Rendezvény- és konferenciaturizmus fejlesztése

A rendezvényturizmus egyik kiemelt helyszíne a fejlesztési prioritásként meghatározott Babits Mővelıdési ház fejlesztése. 1.1.5.2.4

Szálláskapacitás fejlesztése

Kiemelt fontosságú egy magánszálláshely fejlesztés, amely kapcsát több projektjavaslat elıkészítése folyik. 1.1.5.3 Befektetés-ösztönzés Annak érdekében, hogy az ipari területek tervezett fejlesztései elısegítsék új vállalkozások, befektetık megtelepedését Szekszárdon, hangsúlyt kell fektetni a befektetés-ösztönzésre is. Fontos egyrészt a befektetıi kedv felkeltése, másrészt naprakész és megfelelı mélységő információkkal ellátva ösztönözni a befektetni szándékozókat. 1.1.5.3.1

Innovatív tevékenység támogatása

A városnak módot kell találnia az innováció, a vállalkozói K+F tevékenység ösztönzésére, hogy a foglalkoztatási szerkezetben minél nagyobb arányt képviseljen a magasan kvalifikált munkaerı. Ennek eszköze lehet az azonos ipari szegmensben mőködı helyi vállalkozások hálózatszerő

fejlesztésének

motiválása

versenyképességük

növekedésének

érdekében, illetve az állami és európai uniós támogatások városi és regionális gazdasági prioritások szerinti elosztása a források összehangolt felhasználásának orientálásával. 1.1.5.3.2

Befektetés-marketing mőködtetése

„Szekszárd a jövı városa” program kidolgozásával és megfelelı marketingtevékenységgel ki kell használni az épülı M6 autópálya és a dunai Szent László híd nyújtotta logisztikai lehetıségeket. 25. oldal a 164-ből


1.1.6


Információs társadalom

Szekszárdon a GVOP 4.3.1. projekt keretében került bevezetésre az információs társadalom egyik alapkövének számító elektronikus közigazgatás kifejlesztése. A projekt célja elektronikus és tudásalapú közigazgatási megoldások bevezetése Szekszárd MJV-ban és Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása településein. Ez lehetıvé teszi az Interneten keresztüli ügyféltájékoztatást, ügyfélfelvilágosítást, így biztosítja a hivatal és a vállalkozások, lakosság közötti interaktivitást. A projekt során – a MITS egyik legfontosabb iránya, a korszerő e-közigazgatás megteremtése érdekében – kialakításra került a városi integráló portál, azon megvalósításra került a Common List of Basic Public Services 2. szolgáltatási szint.

1.1.7

Külsı elérhetıségek

Az egész dél-dunántúli régiót kedvezı földrajzi fekvése - három szomszédos ország közelsége, kapcsolat a Balatonnal, a Dunával és a Drávával - kedvezı közlekedésföldrajzi pozícióra predesztinálja, azonban a régió 22 kistérségének mindegyikében aggasztó a közúti közlekedés helyzete. A szekszárdi kistérség közlekedési infrastruktúráját az alacsony vonalsőrőség, a lassú haladási sebesség és a rossz útminıség jellemzi.

Egész Tolna megyén nem halad keresztül sem autópálya, sem autóút. A kistérség legforgalmasabb és legfontosabb fıútja, a 6-os út Tolnát érinti, Szekszárdtól északra halad el Bonyhád, Pécs felé, ezzel ugyan elkerülve a megyeszékhelyt, de olyan közel futva a városhoz, hogy ez nem rontja annak megközelíthetıségét. A kistérség harmadik városát, Bátaszéket az 56-os út érinti, amely a 6-os úthoz csatlakozik.

Az I. rendő utak sőrősége az országos átlag alatti. Az utak burkolatának állapota gyorsan romlik, magas az élettartamon túli utak aránya. A 6-os fıúton különösen a nehézmotoros jármővek mennyisége okoz gondot, az út egyik legforgalmasabb szakasza a Paks és Tolna városa közé esı: itt a forgalom lelassult, az elızések ellehetetlenültek, a ,,jármőkonvojok'' kialakulása gyakori, a szabálytalan elızések miatt rossz a közlekedésbiztonság. A fıutak közül a Bátaszéken véget érı 55. sz. fıút jelzılámpás csomópontjában, illetve Szekszárdon, 26. oldal a 164-ből



az 56-os út bevezetı szakaszán fordulnak még elı idıszakosan torlódások, fokozva a környezetkárosítást.

A kistérség városaiból a fıváros elérhetısége igen rossz, 60 km/h az átlagos utazási sebesség (kevesebben választják a közvetlen összeköttetést biztosító 6-os utat, többen inkább az M7 autópályán utaznak a fıvárosba). A kelet-nyugat irányú forgalmat a 61, 62, 63. számú fıutak bonyolítják, az ezeken való haladás összességében lassú, jellemzıen hosszúak a településeken átkelı szakaszok. A kistérség komoly közlekedési hiányossága, hogy nincs közvetlen összeköttetés Szekszárd és Dombóvár között (a megye két nagy gazdasági kapacitással rendelkezı városa közötti út hiánya a városok gazdasági potenciálját is kedvezıtlenül befolyásolja). A kistérség közlekedési gondjain jelentısen enyhített a 2003-ban átadott szekszárdi Duna-híd, amely újabb kapcsolatot jelentett a Dél-Dunántúl és a DélAlföld között, valamint mentesítette a bajai és a dunaföldvári hidat, és nagy logisztikai kapacitást teremtett a városnak.

Zsáktelepülés összesen öt van (Fácánkert, Murga, Felsınána, Bogyiszló és Sióagárd).

A kistérség vasúti közlekedésére jellemzı, hogy a területén vasúti fıvonal nem halad keresztül, kicsi a vonalsőrőség, a szolgáltatás színvonala, a mellékvonalak mőszaki állapota, minısége elmarad a kívánatostól. A kistérséget a Szekszárd-Bátaszék, a kelet-nyugati irányú Dombóvár-Bátaszék-Baja és a kevésbé forgalmas Bátaszék-Pécs vasútvonal érinti. A nemzetközi vasúti forgalomba való kapcsolódás elsısorban átszállásokkal lehetséges, a kistérségben nem fut villamosított vasútvonal.

A Duna mint vízi út elsısorban a nemzetközi kereskedelemben kap szerepet, egy korszerő nemzetközi kikötı kialakításával Szekszárdon nyílna lehetıség a vízi közlekedés elınyeinek kihasználására.

Gazdaság SWOT analízise

Erősségek -

Gyengeségek

Kedvező gazdaságföldrajzi helyzet - Jelenleg gyenge infrastrukturális Megyeszékhely funkcionalitás vonzza kapcsolatrendszer - Város gazdasági beágyazottsága sok gazdasági szereplőket 27. oldal a 164-ből


-


Gazdaságélénkítő szemléletmódot területen nem elégséges alkalmazó városvezetés - Klaszteresedés részben alakult ki Mind szektorálisan, mind mennyiségileg - K+F nem jelentős jelentős a vállalkozások száma - Kereskedelmi szálláshelyek hiánya Stabilan növekvő gazdasági potenciál Lehetőségek

-

Veszélyek

Ipari Park szolgáltatásfejlesztése számos - A nagyvállalkozások, nemzetközi vállalatok erős vállalkozást vonz térnyerése A városban előkészítés alatt lévő - Az infrastruktúra fejlesztés elhúzódása, beruházások élénkítik a gazdaságot elmaradása Kedvező turisztikai potenciál - Kereskedelmi szálláshelyek hiánya miatt A városban jelenlévő gazdasági társaságok nem növekszik a turizmus jelentős K+F potenciállal rendelkeznek A klaszterek kialakítására szándék a jelenlévő gazdasági társaságok részéről Kiskereskedelmi központok kialakítása Kereskedelmi övezetek fejlesztése Mezőgazdasági, logisztikai szektorban lévő potenciál kiaknázása




1.2 Társadalom 1.2.1

Demográfia

A kistérség településeit a török idıszakot követıen újra kellett telepíteni.3 A telepítések elsı nagy hulláma 1718-1725 között történt. Sok völgységi falu mellett Tolna, Kistormás és Felsınána is ekkor kapott német telepeseket. Harc az 1720-as évek végén keletkezett, Kétyre az 1730-as években érkeztek meg a bevándorlók. A déli német területek mindegyike jelentıs kibocsátó volt, s a Rajna-menti térségbıl is sokan jöttek. Tolna pl. Hessenbıl és Fuldából, Felsınána Hessenbıl és Württembergbıl, Kéty Hessen-Darmstadtból, Bátaszék a Fekete-erdıbıl kapott új lakosságot. Fényes Elek geográfiai szótára szerint a kistérség települései közül 12 helységben éltek németek. A szerzı 5 falut minısített németnek, 3-at magyar-németnek, 2-ıt német-magyarrácnak, s emellett találhatunk a területen még egy-egy német-rác, s német-magyar települést is. Fényes Medinát magyar-rác falunak értékelte, s véleménye alapján 10 helységet lehetett akkoriban magyarnak nevezni. 1880-ban a térségben 31,1% volt a németség részesedése az összlakosságból, ami mindenképp jelentısnek értékelhetı. Ezután majdnem folyamatos lemorzsolódásuk figyelhetı meg, hiszen részarányuk 60 év múlva már csak 21,7%-ot ért el. Még nagyobb volt a szerbek térvesztése, hiszen a három jelentısebb szerb kisebbséggel rendelkezı település közül csak Medina tudott nagyobb létszámban e nemzetiséghez tartozókat megırizni, a másik két településen a szerbség lényegében teljesen megszőnt létezni. Bátaszékon 1880-ban még 3%-ot jelentettek ık, Alsónánán pedig 11,9%-ot, ehhez képest elıbbi helyen 1941-ben 0,1%-ot, utóbbiban pedig az alig kimutatható 0,07%-ot érte csak el a szerbek részesedése. Medinán 1880-ban még a falu 23%-a a szerbek közé tartozott, 1941-ben ık már csak a lakosság 8,4%-át tették ki. A II. világháborút követıen a német és szerb nemzetiség aránya tovább csökkent. Ma jelentısebb német közösséget találunk Alsónána, Bátaszék, Felsınána, Kéty, Szálka, Várdomb és Zomba településeken, a szerbség pedig teljesen eltőnt, vagy beolvadt. Összességében kedvezıtlenül alakultak az elmúlt több mint 100 esztendı népességnövekedési tendenciái. 1880-tól a II. világháború elıestéjéig csak a települések kisebb része, 7 helység fogyott, míg a többi lakosságszáma jelentısen gyarapodott. Alsónyék,

3

Forrás: A Szekszárd-tolnai kistérség területfejlesztési koncepciója




Decs, Fácánkert, Kölesd, Tengelic majdnem megduplázta népességét, Szedres pedig 2,5szeresére duzzadt ezen idıszak alatt. A mai városok népszaporulata már korántsem volt ilyen mértékő, hiszen Bátaszék lakossága alig változott, Tolna növekedése minimális maradt, csak Szekszárd lakóinak száma gyarapodott számottevıbb mértékben. Ezzel szemben a következı idıintervallumban óriási mértékő fogyás következett be a terület településein. Csak Szedres, Várdomb, Tolna és Szekszárd könyvelhetett ezen öt évtized alatt növekedést, különösen a megyeszékhely két és félszeres növekménye volt imponáló mértékő. Több falu lakosságának zsugorodása viszont már-már tragikusan nagynak értékelhetı, hiszen Murga, Alsónyék, Kéty, Fácánkert, Medina, Felsınána, Báta lakosságvesztesége óriási volt ebben az idıszakban. A Szekszárd-tolnai kistérség állandó lakosaink a száma 2006. december 31-én 89.076 fı volt. A

kistérség

számát

lakosságának

1990-tıl

tapasztaljuk,

vizsgálva

hogy

a azt

1997-tıl

folyamatos csökkentı tendenciát mutat. 2006 végén 3.336 fıvel éltek kevesebben a kistérségben, mint

1997

elején.

népességcsökkenés

Bár

a

a

vizsgált

idıszakban mindössze 3,6%, de sajnos ebben

mégiscsak a

országos

érvényesül

kistérségben tendencia.

népességével

is

az

Szekszárd

kapcsolatban

is

hasonló tendencia mutatkozik, itt viszont

az

1997-es

népességszámhoz

képest

végére

csökkent

5,2%-kal

2006 az

állandó lakosok száma, melynek eredményeképpen

2006

végén 30. oldal a 164-ből



35.040 fı élt a városban. Összességében megállapítható, hogy ha jelentıs lélekszám-csökkenés nem is mutatható ki a kistérségben a vizsgált idıszakban, a tendencia mégis további csökkenést jelez elıre.

A kistérség lakosságának kor szerinti összetétele az országos tendenciákhoz hasonlatos képet mutat, azaz a vizsgált települések lakosságára is jellemzı, hogy elöregedıben van. Az 1997es évhez képest 2006 végére 1,2%-kal növekedett munkaképes korúk aránya, viszont a gyermekek és fiatalkorúan aránya 3,3%-kal csökkent. A nyugdíjas korúak aránya 2,1%-kal emelkedett.

Ennek a tendenciának egyik alapvetı oka, hogy kevesebb gyermek születik, mint ahányan elhaláloznak. Míg 1997-ben 346-tal többen haltak meg a kistérségben, mint ahányan születtek, addig a természetes fogyás mértéke 2006. január elsejére 331 fıre csökkent. A születendı gyermekek számát szignifikánsan meghatározza a házasságkötések számának az alakulása is. 1997-ben a kistérségben 432 házasságkötésre került sor, viszont 2006-ban már csak 347 házasságkötésre került sor. Ezzel szemben a válások száma ha nem is drasztikusan, de tendenciaszerően enyhe növekedést mutat az 1997-2006 közötti idıszakban.

Alapvetı népmozgalmi adatok a Szekszárd-tolnai kistérségben 1997 és 2006 között

Természetes Vándorlási Válások szaporulat/fogyás különbözet Házasságkötések száma (fı) (eset) száma (eset) (eset)

Év 1997

-346

0

432

249

1998

-382

0

431

293

1999

-388

0

412

252

2000

-419

0

433

259

2001

-356

0

358

251

2002

-333

-232

394

250

2003

-333

-80

390

219

2004

-397

-213

366

234

2005

-368

-200

365

238

2006

-331

-196

347

270

A népesedési folyamatokra a születések, elhalálozások mellett hatást gyakorol a vándorlásokból eredı lélekszámváltozás is. 1997 és 2001 között a KSH adatai szerint nem történt sem oda- sem elvándorlás a kistérségben, vagy pedig az adatok hiányosak. 2002 és 31. oldal a 164-ből



2006 között – 2003 kivételével – lényegében valamivel több mint 200 fıvel csökkent a kistérségben

élık

száma

az

elvándorlások miatt.

Az országon belüli vándorlás tendenciái az alábbi térképrıl olvashatók le. „A régiók közül 2006-ban a KözépDunántúlnak és a Nyugat-Dunántúlnak volt

pozitív

a

belföldi

vándorlási

egyenlege. Ezen belül Gyır-MosonSopron, Komárom-Esztergom és Fejér megyék a fı vándorlási célterületek. A kibocsátó régiók

közül

továbbra

legszámottevıbb

is

vándorlási

Észak-Alföldön

és

Észak-Magyarországon

mérhetı

a

hiány.” 1. ábra Ezer lakosra jutó vándorlási különbözet

(KSH, Népmozgalom, 2006 2007/4, 4. o.)

Szekszárdon a népesség folyamatos fogyást mutat. A folyamat 2002.-ig egyre

intenzívebb

méreteket

öltött,

ebben az évben 546 fıvel csökkent a népesség, ami a népesség 1,55%-a! Ezt követıen

ha

kisebb

arányban

de

folytatódott a népességfogyás. 2006-ban jelentısen mérséklıdött ekkor már csak 170 fıvel csökkent a népesség, ami már csak -0,5%.

Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fı) Különbözet

1997. év

1998. év

1999. év

2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

2006. év

36 311

36 400

36 244

36 000

35 869

35 323

35 008

34 656

34 344

34 174

89

-156

-244

-131

-546

-315

-352

-312

-170

Népességszám alakulás – Forrás: KSH T-STAR adatbázis




A népességfogyás háttere

Élveszületések száma (fõ) Halálozások száma (fõ) Csecsemõhalálozás (1 éven alul meghaltak száma) (fõ) Házasságkötések száma (eset) Válások száma (eset) Állandó odavándorlások száma (eset) Állandó elvándorlások száma (eset) Ideiglenes odavándorlások száma (eset) Ideiglenes elvándorlások száma (eset) Természetes fogyás Népességvándorlás

1997. év 327 340 2

1998. év 313 356 1

1999. év 296 406 5

2000. év 298 395 2

2001. év 298 393 2

2002. év 282 373 1

2003. év 300 368 1

2004. év 313 406 2

2005. év 320 390 1

168 131

209 142

173 114

197 114

168 126

164 130 718

182 92 793

159 103 662

183 108 699

1 098 896

1 062 929

863 887

766 957

1 009

922

1 001

1 031

-91 -380

-68 -269

-93 -201

-70 -67

-13

-43

-110

-97

-95

Népességdinamikai adatok – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

A táblázatban szereplı adatok összefüggésbe hozhatóak a népességmutatók változásával, azonban az adatok minısége nem teszi lehetıvé a pontos következtetések levonását.

Mutató megnevezése

Szekszárd összesen*

Lakónépesség száma

36 229

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

15,7

Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya

66,2

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

18,1

Népességdinamikai adatok – Forrás: KSH népszámlálás 2001

1.2.2

Képzettség-mőveltség

Szekszárdon az alábbi közmővelıdési intézmények mőködnek:

Babits Emlékház

Babits Mihály szülıháza, Dienes Szekszárd, Valéria emlékszoba, Baka István Babits Mihály emlékszoba

Babits

Mihály Mővelıdési

Ház

és

Gyermekek Háza

u. 13 Szekszárd, Szent


István



tér 10 BM

KLUB

(Tolna

megyei

Rendır BM

klub,

fıkapitányság Mővelıdési Háza)

közétkeztetés

Bogár tanya

Sárközt

rendezvények, Szekszárd, Ybl Miklós u. 1

bemutató

néprajzi Szekszárd,

magángyőjtemény

Szılıhegy

u.

52-54 Gyermekek Háza

Szekszárd, Szent

István

tér 10 Illyés Gyula Megyei Könyvtár

könyvtár, zenemőtár

Szekszárd, Széchenyi u. 51

Irodalom háza

Mészöly Miklós múzeum

Szekszárd, Babits Mihály u. 15

Könyvtár - helytörténet

Szekszárd, Széchenyi u. 53

Megyeháza

galéria

(Wosinsky

Mór Liszt

Múzeum)

Ferenc

emlékkiállítás, Szekszárd,

Mattioni Eszter alkotásai, Esze Béla tér 1 T. győjt.

Mővészetek Háza

kulturális esküvık, rendezvények

rendezvények, Szekszárd, terembéres Szent

István

tér 28

Tolna Megyei Önkormányzat Általános

Szekszárd,

Mővelıdési

Széchenyi u. 53

Központja,

Pedagógiai,

Kulturális és Sport Intézete és Esélyek Háza Wosinsky Mór Megyei Múzeum

helytörténet, képzımővészet

néprajz, Szekszárd, Szent

István

tér 26

Az Illyés Gyula Megyei Könyvtár 1000 m2-es épülete 1961-ben épült a kor akkori elvárásainak megfelelıen. A mára több mint 300 000 dokumentumból álló győjtemény négy épületrészben fogadja az érdeklıdıket.




Wosinsky Mór múzeumot Wosinsky Mórról nevezték el aki 1854-ben született Tolnán. Alsóbb iskoláit itt és Kalocsán végezte, majd a pécsi papnevelde hallgatója lett. Történeti érdeklıdése és a régészet iránti vonzalma késıbb, fiatal káplán korában kezdett kibontakozni. Kutatásának támogatója a felvilágosult gondolkodású, európai hírő bibliofil tudós,

Apponyi

Sándor

gróf

volt.

Amikor az általános nagy millenniumi lelkesedéshez csatlakozva Tolna vármegye is elhatározta saját történetének megírását, a honfoglalást megelızı idıszak elkészítését Wosinsky vállalta. Már az anyaggyőjtés idején is fájlalta, hogy a tárgyakat az anyagi feltételeket biztosító Magyar Nemzeti Múzeumnak kell átengednie, s ekkor határozta el, hogy létrehozza a megye önálló múzeumát. Végül hosszas harc után elérte, hogy - ideiglenes megoldásként - az új gimnázium még üresen álló termeiben helyezzék el az általa és Apponyi Sándor által múzeumi célra felajánlott több ezer régészeti tárgyat.

Határozott és céltudatos munkájának eredményeként 1902-ben végre megnyitotta kapuit a neves építészpáros - Herzog Fülöp és Schickedanz Albert - tervei alapján készült, neoreneszánsz múzeumpalota. Az intézmény elsı igazgatójává Wosinsky Mórt nevezték ki. Múzeumi tevékenységét, tudományos munkásságát 1907-ben korai halála szakította félbe. Jelenleg fıleg tolnai emlékeket bemutató állandó, és idıszaki kiállítások látogathatók.

1.2.3

Foglalkoztatás – jövedelmi viszonyok

A kistérség gazdasági termelésében hagyományosan nagy szerepet játszik a megyeközpont, Szekszárd.

A

rendszerváltás

elıtt

a

város

sokszínő

termékszerkezetét

a

termelıszövetkezetek, hús, tej, gabona feldolgozó vállalatok a textilipari, mőszeripari és egyéb vállalatok termelése szolgáltatta, amelyet a vidéki ipartelepítés során Szekszárdon létrehozott ipari üzemek termelése egészített ki. A kistérség legnagyobb feldolgozó kapacitása ma is a városban mőködik: Tolna Tej Rt, a Cerbona Rt tulajdonában levı malom, a legnagyobb borfeldolgozó: a Szekszárdi MG Rt Liszt pincészete, de itt mőködik a kistérség összes nagy- és középvállalata is: Samsonite Hungária Bırönd Kft, Prettl-Hungária Kábelgyártó Kft., Van de Velde Kft., Spinner Hungária Kft., Pfannenschwarz Kft., Pegaso Italia Kft., Mevaco Kft. stb. A közepes mérető vállalatok között találunk alkatrészgyártó, fémipari cégeket, textilipari, nyomdaipari vállalatokat, ezek mindegyike a kistérség városaiban (Szekszárd, Tolna, Bátaszék) mőködik. 35. oldal a 164-ből



Szekszárd néhány gazdasági mutatója ma is kiemelkedik a környezı települések mutatói közül, de a Szekszárdnál nagyobb megyeszékhely nagyváros mutatója mögött elmarad a munkanélküliségi ráta, a közlekedési infrastrukturális ellátottság tekintetében. A kistérség gazdaságának területi szerkezetére jellemzı, hogy kiemelkedı szerepőek a városok - Bátaszék, Tolna, de különösen Szekszárd - a városoktól távolabbi települések gazdasági mutatói pedig elmaradnak az átlagostól. Ilyen elmaradott települések a Sárközi települések, illetve a kistérség északi peremén elhelyezkedı települések (összesen 11).

A Szekszárd-tolnai kistérségben a munkanélküliségi ráta alakulását az alábbi ábra szemlélteti:

Amint azt az ábrából is kitőnik Szekszárd városában a munkanélküliségi ráta a vizsgált idıszakban mindvégig számottevıen alacsonyabb volt, mint a kistérségben és a megyében, sıt az országos átlagot sem érte el.

Munkanélküliségi ráta Szekszárdon, a kistérségben, a megyében és az országban (%) Év

Szekszárd város

Szekszárd-tolnai kistérség

Tolna megye

Magyarország

2000

5,1

6,8

7,1

5,7

2001

4,6

6,5

6,8

5,3

2002

4,4

6,1

6,1

5,3

2003

4,7

6,5

7,1

5,5

2004

5,3

7,4

7,9

6,1



Év


Szekszárd város

Szekszárd-tolnai kistérség

Tolna megye

Magyarország

2005

5,5

7,9

8

6,2

2006

5,1

7,1

7,4

6,1

A munkanélküliség Tolna megyében 2000 óta minden évben jelentısen meghaladta az országos átlagot. A Szekszárd-tolnai kistérségben élı álláskeresık aránya inkább a Tolna megyei átlaghoz közelített minden évben, sem mint az országos átlaghoz. Szekszárdon viszont mind a megyei, kistérségi, mind pedig az országos átlagoz képest is jóval kedvezıbben alakult 2000 és 2006 között az álláskeresık száma és aránya. Nyilvántartott álláskeresık száma összesen (fı)

180 napon túli nyilvántartott álláskeresık száma összesen (fı)

1997

5510

2801

51%

0%

1998

4570

2805

61%

0%

1999

4464

2028

45%

0%

2000

3985

2049

51%

0%

2001

3799

1783

47%

0%

2002

3577

1844

52%

297

8%

2003

3789

1811

48%

373

10%

2004

4346

2053

47%

542

12%

2005

4643

2313

50%

569

12%

2006

4161

2212

53%

500

12%

Év

A

180 napon túli nyilvántartott álláskeresık aránya (%)

Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık száma (fı)

Nyilvántartott pályakezdı álláskeresık aránya (%)

kistérségben nyilvántartott álláskeresık száma 1997 és 2006 között meglehetısen hektikusan változott. Míg 1997-ben a kistérségben 5.510 fıt regisztráltak, 2002-re a számuk 3.577 fıre apadt, majd a tendencia megfordult, a számuk ismét növekedni kezdett, és 2006-ben már 4.161 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván. Kedvezıtlenül alakult a tartósan, 180 napon túl munka nélkül lévı álláskeresık száma és aránya. Bár a pályakezdı fiatalok körében mutatkozó munkanélküliségre vonatkozóan csak 2002-tıl állnak rendelkezésre adatok, az ı tekintetükben viszont egyértelmő negatív tendencia figyelhetı meg, mivel az összes álláskeresı között az arányuk 2002 és 2006 között 8%-ról 12%-ra emelkedett.




Az álláskeresık iskolázottságát vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy 1997 és 2006 között némileg átrendezıdtek az arányok. 1997-ben még elsısorban az alacsonyabb

iskolai

végzettséggel

rendelkezıknek

volt nehezebb állást találniuk. Az álláskeresık 38%-a ekkor még

általános

iskolai

végzettséggel rendelkezett, de a szakmunkás végzettségőek arányban

és

szakiskolai

is

ugyanilyen

szerepeltek

az

álláskeresık között. 2006-ra jelentısen javult a helyzete a szakmunkás és szakiskolai végzettségő munkanélküliek helyzete, mivel az álláskeresık közötti arányuk 38%-ról 33%-ra mérséklıdött. Velük szemben viszont tovább romlott az általános iskolai végzettségő munkanélküliek helyezet, mivel az arányuk 38%-ról 41%-ra emelkedett. 2006-ben már nem csak a legképzetlenebbek helyzete romlott, hanem a kistérségben is elkezdett emelkedni a fıiskolai és egyetemi végzettséggel rendelkezık álláskeresık száma és aránya.




Az álláskeresık korcsoportonkénti megoszlása is azt támasztja alá, hogy a pályakezdı fiataloknak egyre nehezebb iskolai végzettségüknek megfelelı munkát találni. A munkanélküliek 22%-a a 17-25 év közötti korosztályból kerül ki.



Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

38,3

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

58,3

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

33,7 19,2

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezık és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezık aránya az aktív korúakon belül Felsıfokú végzettségőek a 25 éves és idısebb népesség arányában

12,0

19,8

Fontosabb munkaerıpiaci mutatók – Forrás: KSH népszámlálás 2001

1.2.4

Egészségi állapot

Mûködõ háziorvosok száma 12.31-én (fõ) Mûködõ házi gyermekorvosok száma 12.31-én (fõ) Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónõk száma (fõ) A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) Járóbeteg szakellátás évi rendelési ideje MÁV-val együtt (teljesített szakorvosi munkaóra) (óra) Összes mûködõ kórházi ágyak száma (db) Gyógyszertárak száma (humán) (db)

1997. év 22

1998. év 22

1999. év 21

2000. év 21

2001. év 21

2002. év 20

2003. év 20

2004. év 20

2005. év 19

8

8

8

8

8

8

8

8

8

24

25

24

22

22

20

22

22

21

22

22

21

21

21

20

20

20

19

8

8

8

8

8

8

8

8

8

124 780

124 038

129 479

135 699

142 346

145 163

141 767

140 655

1 066

1 056

1 056

1 056

1 026

1 026

1 026

1 062

1 084

7

7

7

7

7

7

7

7

7

Egészségügyi ellátórendszer fıbb kapacitás adatai – Forrás: KSH T-STAR adatbázis




A táblázat alapján megállapítható hogy az ellátórendszerben lényeges kapacitásváltozás nem történt. Egyedül a járóbeteg szakellátás rendelési ideje módosult 2001.-tıl, amit a megnövekedett igények alátámasztanak.

1999. év

A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A kórházakban ténylegesen teljesített ápolási napok száma (nap) Az évi gyógykezelési vizsgálati esetek száma a járóbeteg szakellátásban (MÁV-val együtt) (eset)

2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

186 950

192 168

188 745

183 947

182 344

189 896

190 297

77 467

67 042

65 855

62 764

67 991

68 920

66 943

306 468

302 932

309 225

302 190

300 970

319 218

317 001

825 600

878 508

945 203

1 063 535

1 021 980

1 017 644

Egészségügyi ellátórendszer fıbb kihasználtsági adatai – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Az egészségügyi alapellátásban a megjelenések száma lényegében stagnál. A kórházi ápolási napok száma is hasonlóan alakul, ami lényegében azt jelenti hogy mennyiségi szempontból nem érhetı tetten változás a szekszárdi népesség egészségügyi állapotában. Ennek ellenére a vizsgálati esetek száma folyamatosan emelkedik, ami valószínősíthetıen nem az egészségi állapotra, hanem a finanszírozási rendszer sajátosságaira vezethetı vissza. Az egészségügyi intézményrendszer önkormányzati fenntartású elemei az alapellátásra korlátozódnak. Az intézményrendszer további elemei az országos egészségügyi stratégia hiányában nehezen meghatározható fejlesztési irányokba fejlesztendık. A fejlesztések kapcsán az önkormányzat lehetıségei, és eszközei meglehetısen szőkösek.

Társadalom SWOT analízise

Erősségek -

Gyengeségek

Relatív alacsony munkanélküliség A térséget meghaladó jövedelmi viszonyok

- Folyamatosan csökkenő népesség - Elöregedő népesség - Folyamatosan romló egészségügyi helyzet

Lehetőségek Társadalmi

fejlesztést

Veszélyek megalapozó - A város lélekszáma a negatív vándorlási 40. oldal a 164-ből



programok elindítása egyenleg miatt is csökken A gazdasági fejlesztés hatása a népességre - A munkanélküliség minden korosztályt Valós egészségügyi racionalizálással egyformán érint javítható a népesség egészségi állapota




1.3 Környezet 1.3.1

Természeti környezet4

1.3.1.1. A terület elhelyezkedése A Szekszárdi-dombság mint kistáj a Dunántúli-dombbág nevő nagytájunk Mecsek és Tolna–Baranyai-dombvidék elnevezéső középtájának, illetve a Tolnai-dombságnak mint kistájcsoportnak a része. A középtáj 4,5%-át foglalja el, területe kb. 150 km2. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél-Mezıföld, illetve a Tolnai-Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai-Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi-dombság és a Dél-Baranyai-dombság (utóbbi kettı a Baranyaidombság nevő kistáj-csoport tagja).

1.3.1.2. Földtani jellemzıi A Szekszárdi-dombság belsı területe változatos irányú szerkezeti vonalak mentén a felsı pleisztocénben feldarabolódott és kiemelkedett, északi és keleti peremterületeken pedig a vetıdésekkel töréslépcsık alakultak ki. A dombság területe döntı mértékben felsı pannóniai üledékbıl és az azokra települt löszbıl épül fel. A felsı pannóniai üledékek: agyag, homokos agyag, homok és homokkı csak néhány völgybevágásban kerülnek a felszínre, mert rájuk a pleisztocén folyamán vastag (20–40 m-es) rétegsor: vörösagyag, típusos lösz, szoliflukciós, lejtıtörmelékes lösz települt.

1.3.1.3. Domborzata A Szekszárdi-dombságnak a környezı dombsági tájaktól határozottan eltérı geomorfológiai jellege van. Aprólékosan tagolt, sajátos domborzatát a pleisztocén szerkezeti mozgások, a derázió és a lösz „karsztosodása” eredményezte. A szerkezeti vonalakkal határolt mozaikok között aszimmetrikusan kiemelt, szabálytalan alakú, magas löszhátak, löszgerincek és fennsíkok találhatók, köztük – a szerkezeti vonalakon – mély eróziós völgyek alakultak ki. Sőrő deráziós völgyhálózat is képzıdött, sok helyütt megfigyelhetjük a régi suvadások maradványait, a lösz lepusztulásformáinak (löszdolina, löszkút, löszszakadék,

4

Forrás: A Dr. Endrédi Lajos Tolnai-Sárköz és a Szekszárdi-dombság természeti környezeti értékei




löszvölgy, löszmélyút, löszcirkusz, löszpiramis stb.) pedig leggazdagabb hazai tárházát találjuk a dombság területén. A löszhátak és löszgerincek nagy részét az eróziós és deráziós völgyek, a löszmélyutak mára már tanúhegyekké szabdalták, különösen a dombság északi és nyugati peremvidékén, de az északkeleti részen a Parászta-, Bartina-, Csatári- és Tóth-völgy közti löszgerincek feldarabolódása is folyik. A löszgerincek felszíne szinte teljesen erodált, az alacsonyabb löszplatók, pl. a dombság nyugati peremén Börzsöny–Kakasdi-löszplató (183 m) sík felszíne kevéssé lepusztult, a lepusztulásformákat a sok löszdolina képviseli. A dombság keleti és északi peremén meredek, csuszamlásos töréslépcsık alakultak ki, amelyekre elsısorban a szoliflukciós üledékfelhalmozás (lejtıstundra) jellemzı. A terület legmagasabb pontja az Óriás-hegy (285 m), a Sötét-völgy mentén a Várhegy 211 m magasra emelkedik.

1.3.1.4. Éghajlata A

dombság

éghajlata

mérsékelten

meleg-mérsékelten

nedves.

Az

évi

középhımérséklet 10,2–10,5 °C; az évi napfénytartam 2050–2060 óra. (A magasabb értékek a keleti területekre, az alacsonyabbak a nyugati–délnyugati részeire jellemzık.) A csapadék évi mennyisége 650–710 mm között van (keleten kevesebb, délen és nyugaton több a csapadék). Télen a hótakarós napok száma 36–38, a maximális hóvastagság többnyire 26–28 cm. A szántóföldi növénytermesztés, valamint szılı- és gyümölcstermesztés számára egyaránt kedvezı, hogy a vegetációs idıszakban a középhımérséklet 17,0 °C körül van, a tavaszi fagyok általában április 5 és 10 között megszőnnek, az ıszi fagyok pedig csak október legvégén várhatók. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, gyakoriságban utána az északi, majd a délkeleti szél következik.

1.3.1.5. Vízrajza A dombság vizei közvetve jutnak a Dunába. A terület nyugati részének vizeit a 24 km hosszú Rák-patak a Völgységi-patakba vezeti, ami a Sióba torkollik, és azon át jut a Dunába. A délkeleti terület lefolyó vizei a 41 km hosszú Lajvér-patakba kerülnek, a patak vize a Bátaifıcsatornán keresztül kerül a Du-nába. Periodikus magasvizek tavasszal, kisvizek ısszel vannak, de a patakok vízhozama kiadós nyári záporok idején is jelentısen megnı. 43. oldal a 164-ből



A tájon két nagyobb állóvíz található: a Mıcsényi-halastó (felülete csaknem 24 ha) és a Szálkai-tározó (57 ha). A talajvizet általában 4–6 m mélyen érhetjük el. A talajvíz a magas kalciummagnézium-hidrogénkarbonát tartalma miatt nagyon kemény (25–35 nk°), és sok helyütt nitrátokkal szennyezett. Rétegvize számottevı, artézi kút azonban kevés van, azok is általában kemény vizet adnak.

1.3.1.6. A dombság élıvilága A

kistáj

a

növényföldrajzi

besorolás

szerint

Dél-Dunántúl

(Praeillyricum)

flótaterületébe, illetve a Mecseki flórajárásba (Sopianicum) tartozik. Flórája a Mecsekéhez hasonló, délies (szubmediterrán) fajokban azonban sokkal szegényebb. Akár a Mecsekben, a lomberdıkben itt is tömegesen fordul elı az illatos hunyor (Helleborus odorus) és a védett szúrós csodabogyó, a mecseki elıfordulásnál ritkább, de azért elég gyakori a védett pirítógyökér és az ugyancsak védett keleti (kaukázusi vagy mecseki) zergevirág. Elıfordul itt az egész flóraterület egyik legszebb növénye a szakállas szekfő (Dianthus barbatus). İsszel a mélyebb fekvéső, üde tisztásokon nagy tömegben virít az ıszi kikerics (Colchicum autumnale). Kora tavasszal az erdık avarját égszínkék virágaival díszíti a védett májvirág. A Hidas-petrei-völgy tölgyerdejében egy fokozottan védett növényfaj fordul elı: a gyapjas győszővirág. A területet erdeiben sokfelé több orchideafaj (pl. madárfészek, békakonty, bíboros kosbor) egyedeit is megtaláljuk, ezek mindegyike védett. Területének négyötöde erdı, nagy részük azonban telepített. Uralkodó természetes erdıtársulása az illír elemekben gazdag gyertyános tölgyes (Helleboro-Carpinetum), gyakoriak a cseres-tölgyesek (Quercetum petraeae-cerris), megközelíthetetlen területeken elıfordulnak még kisebb virágos kırises molyhos tölgyesek (Orno-Quercetum), és foltokban akadnak tiszta bükkösök (Melitti-Fagetum silvaticae) is. A nem mővelt domboldalakon löszpuszta-gyepek is elıfordulnak, amelyekben számos védett növényfajt (pl. szennyes ínfő, bíboros kosbor, leány és fekete kökörcsin, tavaszi hérics, pusztai meténg, csillagıszirózsa stb.) lelhetünk meg. A kistáj legfontosabb szántóföldi növényei a búza, a kukorica és a vöröshagyma. Híres szılıtermı vidék, a történelmi szekszárdi borvidék nagy részét magába foglalja.




Valószínő, hogy a Szekszárd környéki dombokon már a kelták is termesztettek szılıt, az elıkerült régészeti leletek tanúsága szerint viszont biztos, hogy a római korban már jelentıs volt a területen a szılımővelés. A szekszárdi borvidék szılı ültevényeinek területe ma mintegy 2800 ha. A borvidék leghíresebb terméke az a vörösbor, amit a kadarka szılıfajtából készítenek. Újabban a kadarka mellett más kék szılıfajtákat: kékfrankost, kék oportót, Cabernet sauvignont, valamint fehér fajtákat (Chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling) is termesztenek. Állatvilága gazdag, közülük sok a védett, illetve fokozottan védett faj. Az erdık avarjában igen gyakori a keleti ajtós csiga, rovarkülönlegessége a havasi cincér, a Völgységipatakban él a fenékjáró küllı, a tavak mentén sokféle vízimadár figyelhetı meg, az idısebb erdıkben az énekesmadarak mellett elsısorban a fekete gólya, a fekete harkály és a kék galamb, valamint két fokozottan védett ragadozó madár: a békászó sas és a törpe sas képviselik a legnagyobb értéket. A faodvakban fészkel a búbosbanka, a löszfalakban gyakoriak a gyurgyalagok telepei. Az emlısök közül kiemelést érdemelnek a pelék, valamint az Óriás-hegy környékén a vadmacska. Azokat a védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfajokat, amelyeket az elızı részben nem tárgyaltunk, a fejezet következı részében részletesebben bemutatjuk.

1.3.1.7. Talajok A

terület legnagyobb részén jó vízgazdálkodású, agyagbemosódásos barna

erdıtalajokat találunk, amelyek a dombság nyugati részén, pannóniai üledékeken képzıdtek, többnyire erdıvel borítottak. A magasabb domboldalakon löszön képzıdött barna erdıtalajok, illetve a keleti részen csernozjom barna erdıtalajok alakultak ki, nagyobbrészt szılıt mővelnek rajtuk. Az alacsonyabb dombhátakon a löszön termékeny mészlepedékes

csernozjomok

képzıdtek,

ezeket

szántóföldek

foglalják

el.

A

patakvölgyekben réti öntéstalajokat találunk, amelyeknek kétharmadán rétek és legelık vannak.

Természeti környezet Zöldterület




A területfelhasználási egységbe az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert) tartozik. A terv törekszik a zöldfelületek összefüggı rendszerének kialakítására, ezen belül a városi szintő közparkok növelésére.

Erdıterület A védelmi rendeltetéső erdıterületek • • •

A területegység elsısorban környezet és természetvédelmi célokat szolgál. A területegységen belül épület nem helyezhetı el. A terv jelentıs véderdı – fejlesztést javasol, elsısorban a tervezett autópályák és a gazdasági területek mentén, valamint a települési terület határán.

Az egészségügyi – szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterületek • •

A területegység elsısorban közcélú rekreációs és turisztikai célokat szolgál. A terv megtartja a kialakult funkciójú erdıterületeket. Ezen túlmenıen javasolja a Palánki sziget és Csörge tó környékén kialakítandó rekreációs terület részeként kialakításra kerülı erdıterület – parkerdı jellegő – turisztikai rendeltetéső kialakítását.

A gazdasági rendeltetéső erdıterületek • •

A területegység elsısorban gazdasági célokat szolgál. A terv célja a kialakult erdıterületek megtartása, területüket jelentıs mértékben nem növeli.

Mezıgazdasági terület A területegység a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá a mezıgazdasági hasznosítás célját szolgáló terület.

Kertes mezıgazdasági terület •

A területegység a volt zártkerteket és zártkert jellegő kert – gyümölcsös területeket foglalja magába.




Szılıterületek • • •

A területegység a szılımővelés, borkészítés, továbbá azok hasznosítási céljait szolgáló terület. A terv lehatárolja és megtartja, tájhasználat szempontjából védelemre és idegenforgalmi hasznosításra javasolja (tervezett borutak) az intenzív mőveléső szılıterületeket. A terv a lakóterületekhez csatlakozó szılıterületek közül - a lakossági igények alapján – lakóterületté alakítja a településszerkezeti terven jelölt területeket.

Általános mezıgazdasági terület • • •

A területegység elsısorban a szántó, rét, legelı területeket foglalja magába. A terv lehatárolja az intenzív szántómővelés területeit, a mezıgazdasági termelésre kedvezıtlen területeket pedig elsısorban védelmi célú erdıtelepítésre jelöli ki. A terv beépítés - mentesen megtartja és tájhasználat szempontjából védelemre javasolja a Sió valamint a Völgységi patak menti területeket.

Vízgazdálkodási területek • • • • •

A folyóvizek (állandó és idıszakos vízfolyások) medre és partja. A természetes (holtágak) és mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított medrei. A közcélú nyílt csatornák medre és partja. A vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védıterületeik (hidrogeológiai védıidom) területei. A területen belül csak az OTÉK 30. §. (2) bek. Szerinti építmények helyezhetık el.

Táj- és természetvédelem A vizsgálatot helyszíni bejárások, korábban készült szakanyagok, szakirodalmi adatgyőjtés és a helyi, városi szerepvállalókkal történı egyeztetések elızték meg. A terv célkitőzése: • • • • •

A történelmi tájhasználat megırzése, helyreállítása. Az ökológiai hálózat övezetében természetközeli területhasználat, az értékek védelme, megırzése. A rekreációs területek növelése. Komplex tájrehabilitáció végzése a degradált területeken, tájba illesztés. Egységes zöldfelületi rendszer kialakítása. A szerkezeti terv táj- és természetvédelmi része a következıket tartalmazza:

•

Országos jelentıségő természetvédelmi terület, Nemzeti Park, melyet a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítésérıl szóló 7/1996 KTM rendelet határoz meg. Az ökológiai hálózat övezete, melyet az országos területrendezésrıl szóló 2003.évi XXVI.tv. ír elı:




Országos jelentıségő természetvédelmi terület a tervezett „Szekszárd-Geresdidombság Tájvédelmi Körzet”. Helyi jelentıségő természetvédelmi terület a „Sötétvölgyi erdı”, mely a tervezett tájvédelmi körzetnek része. Helyi jelentıségő természeti érték „Béri Balogh Ádám fája”. Természeti területeket, a természet védelme alatt álló területeket kapcsolja össze az ökológiai folyosó. Az ökológiai szigetek és folyosók rendszere az ökológiai hálózat. Tájérték a történelmileg kialakult, természetkímélı területhasználat, fejlesztés, mely során a táj jellege, esztétikai, természeti értékei, a tájra jellemzı természeti rendszerek és egyedi tájértékek megırzése megmaradt. Borvidék határa Tájképvédelmi övezet

A szerkezeti terv táj- és természetvédelmi vonatkozású javaslata: Területhasználat és mővelési ág váltás Az erdık közé ékelıdött szántók erdıgazdálkodási területekké jelölése Vízfolyások menti szántók gyep mővelési ágba sorolása Védett és természeti területen az erdık elsıdleges rendeltetése védelmi A rekreációra alkalmas-Csörge-tó, Palánki sziget, Bárányfok- erdıterületein az elsıdleges rendeltetés turisztikai-oktatási A degradált területek, tájba nem illı létesítmények rendezése a komplex tájrehabilitációt igénylı területek, értékek övezetében kerül meghatározásra, mely részletezésével a tájrendezési alátámasztó munkarész foglalkozik. Egyedi tájérték kataszterbe vonására szintén a tájrendezési alátámasztó munkarész tesz javaslatot. A belterület zöldfelületi rendszerének megalkotása, mely a zöldfelületrendezési alátámasztó munka része. Erdısávok tervezése: major-, csatorna-, út menti-, mezıvédı erdısáv telepítése. Rekreációs

területek

kijelölése:

Csörge-tó,

Palánki-sziget,

vadászház környéke.

Környezetalakítás és környezetvédelem


Bárányfok,

Keselyősi



A település az ember életének közvetlen élettere. A településen a környezeti hatások integrálódnak, összegzetten jelennek meg, természetesen a települési sajátosságok által befolyásoltan.

A települési környezet részletes vizsgálata alapján a következı környezetvédelmi szempontú megállapítások rögzíthetık: Szekszárd M. J. Város a 6-os számú fıközlekedési úton, a Szekszárd-Székesfehérvár-i 63as, a Szekszárd-Tamási 65-ös, a Szekszárd-Mohács-i 56-os és a DunaszentgyörgySzekszárd-i 5112-es, a Szekszárd-Decs-Várdomb-i 5113-as, valamint az 56-os számú úthoz csatlakozó İcsény-Szılıhegy-i 5114-es és a Keselyősi bekötı 51369. sz. közlekedési utakon érhetı el. A 6-os út irányába az 56-os közlekedési útvonalon tranzitforgalom tapasztalható. A település határában haladó 6-os számú fıközlekedési út a tranzit közlekedés lebonyolítása és az ennek következtében a csatlakozó útvonalak jelentıs forgalma miatt fokozott környezeti terhelést okoz. A tranzitforgalom lebonyolítása és a környezetterhelés mérséklése érdekében sürgetı feladat a település közigazgatási területét is érintı M6-os, valamint a közvetetten jelentıs M56-os útvonalak megvalósítása. Szekszárdot a Sárbogárd-Szekszárd és a Szekszárd-Bátaszék vasútvonal érinti. A település gazdasági viszonyainak meghatározója a Paksi Atomerımő is. A település infrastruktúrális ellátottsága kedvezı, saját szennyvíztisztítóval és hulladéklerakóval rendelkezik. A város ivóvízellátása sérülékeny vízbázisról történik. A település a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint „A” fokozottan érzékeny területen helyezkedik el, mely a felszín alatti vizek és a földtani közeg fokozott védelmét igényli. A város nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A hulladékgazdálkodási tevékenység az EU-s elvárások szerint korszerősítésre vár.

A talaj és a vizek védelme A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság adatszolgáltatásai szerint a település közigazgatási területén jelentıs ásványi nyersanyag vagyon, azaz három mőködı külszíni bánya és egy bezárt agyagbánya található. Az egyes tevékenységek 49. oldal a 164-ből



engedélyezésekor a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását kell igényelni a jogszabályokban elıírt esetekben.

A termıföldön történı beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezı területeken a talajvédı gazdálkodás feltételeit ne akadályozza, jogszabályi elıírásoknak megfelelıen a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági közremőködését kell kezdeményezni.

A településen állattartó létesítmények okoznak környezetterhelést. A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezésének megelızése, csökkentése érdekében a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet elıírásai szerint be kell tartani a jó mezıgazdasági gyakorlat szabályait. Állattartó létesítményhez trágyatároló nem létesíthetı felszíni víztıl, ivóvíznyerıhelytıl számított 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthetı a 46/1999. (III. 18.) Kormányrendelet szerinti vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezıgazdasági területre. Szennyvíziszap mezıgazdasági területre csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki. Belterületen a szennyvízelhelyezést lehetıleg a közcsatorna igénybevételével kell megoldani. Törekedni kell a szakszerőtlen szennyvízszikkasztások felszámolására. Szekszárd M. J. Város Önkormányzata helyi rendelete elıírásainak következetes betartása és apró pontosítása után hosszú távon rendezıdhet a város állattartási gyakorlata.

Az erdıterületek igénybe vételekor az erdészeti hatóság szakhatósági közremőködését kell igényelni.

A település a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából a szennyezıdésérzékenység alapján az „A” fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. A település vízellátása sérülékeny vízbázisról történik, mely a területhasználatok korlátozását vonja maga után.

A levegıminıség megırzése Szekszárd környezeti levegıminısége az elvégzett vizsgálatok alapján összességében kedvezınek tekinthetı. Szekszárd levegıminıségét 50. oldal a 164-ből



az egyedi és lakossági főtések, a közlekedés és az egyéb tevékenység emissziója határozza meg.

A település jellemzıen környezetkímélı földgáz és távfőtéssel, valamint emellett továbbra is vegyestüzeléssel oldja meg főtését. A közlekedési eredető légszennyezés a településre bevezetı illetve áthaladó közlekedési utak térségében meghatározó. Szekszárdon jelentıs levegıszennyezést okozó ipari tevékenység nincs. Helyi kibocsátások okozhatnak konfliktust. Konfliktus forrása lehet az állattartásból származó bőzterhelés.

A közlekedési eredető légszennyezı anyagok által okozott elıforduló kritikus, jelentısebb zavaró hatás, illetve a forgalom növekedése indokolja a település közlekedési útjainak fejlesztését, korszerősítését, kerülı útszakaszok megvalósítását és a közlekedési struktúra javítását. Az állattartásból származó konfliktusok elkerülése érdekében a rendezési terv elfogadásával egyidıben szükséges a település állattartási rendeletének kidolgozása a település teljes közigazgatási területét figyelembe véve. Hulladékok kezelése A lakossági hulladékokat az ALISCA ONYX Hulladékgazdálkodási Kft. szállítja el szerzıdés alapján a település lerakójába. Hosszútávon a siómenti hulladékkezelı rendszerhez való csatlakozás oldhatja meg a település hulladékelhelyezését. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása során gondoskodni kell a hasznosítható hulladékok szelektív győtésének megteremtésérıl, a biológiailag lebomló szervesanyag tartalom csökkentésérıl (komposztáló telep létesítése). A szennyvíziszap hasznosítása érdekében engedélyezett formában kell megoldani a komposztálást.

A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A veszélyes hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkezı állati tetem. A tetemek elhelyezése történhet dögkútban, illetve ártalmatlanításra elszállíthatják a 51. oldal a 164-ből



fehérje-feldolgozó üzembe. Hosszútávon megnyugtató megoldás a fehérje-feldolgozó üzembe való szállítás. Javasolható az önkormányzatnak továbbra is a Keselyősi úti gyepmesteri telepen az ATEV konténer elhelyezése a lakosság számára. Zaj és rezgés elleni védelem A térség, és egyben Szekszárd közúti kapcsolatát a várost északi irányban elkerülı 6. sz. fıút, és az abból Szekszárd elıtt leágazó 56. sz. II. rendő fıút biztosítja. A 56. sz. fıút, mely a város területét észak-dél irányban átszeli, igen jelentıs forgalmat bonyolít Bátaszék, Mohács, Udvar irányába. Belterületi szakaszai Rákóczi, Széchenyi, Béri Balog Ádám utcák. A város úthálózatának meghatározó részét alkotják az 56-os sz. fıúttól keletre esı területek közúthálózatát alkotó utak. Kedvezıen változott a városközpont, illetve az 56. sz. fıút menti lakóterületek zajhelyzete a Tartsay V. út folytatásában az 56. sz. fıútra rákötı nyomvonal megépülésével. A közelmúltban megépült Szekszárdtól É-ra az új Duna híd, és az ahhoz csatlakozó gyorsforgalmi út. Elıkészítés alatt van a 6. sz. fıút gyorsforgalmi úttá való fejlesztése, melynek nyomvonala a várostól K-i irányba húzódva halad. A város területén áthalad a Rétszilas-Bátaszéki egyvágányú egyéb fıvonal, melyen sem a személy sem, a teherforgalom nem jelentıs. Miután a nyomvonal lakóterületet csak kis részben érint, zajterhelı hatása nem jelentıs.

A közlekedésbıl eredı zajkibocsátás mértékét összehasonlítva az új utakra megengedett határértékekkel – melyek a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján fıutak mentén városi beépítéső lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, győjtı- és mellékutak mentén, nappal 60 dB, éjjel 50 dB – a következık állapíthatók meg. A fıutak mentén nappali idıszakba 8-10 dB, éjszakai idıszakban 10-13 dB a túllépés mértéke. A győjtı-összekötı utak mentén nappali idıszakba 7-8 dB, éjszakai idıszakban 10 dB a túllépés mértéke. A város területét nagymértékben terheli a közúti közlekedésbıl eredı zajhatás. A fejlesztés, területrendezés során olyan közúthálózat és területhasználatok kialakítása a feladat, mely mentesíti a lakókörnyezetet a nagy átmenı, elsısorban teherforgalomtól.

Szekszárd

város

területén

található

iparterületek

elhelyezkedését

vizsgálva

megállapítható, hogy azok a lakóterületi városrészektıl elkülönülten, a város északi részén az 56. sz. fıút városi bevezetı szakasza mentén a Palánki út két oldalán alakultak ki. Továbbá a Tartsay, a Keselyősi, a Damjanich utcák mentén a város keleti területén 52. oldal a 164-ből



található nagykiterjedéső ipari területek. Bár az iparterületek egy részénél néhány kis kiterjedéső lakóterület beékelıdött a gazdasági területbe, illetve az ipari létesítmények közé, ezek fokozatos felszámolása, illetve kereskedelmi területtel történı átalakítása történik. Összességében a város zajhelyzetének alakulásában az ipari létesítmények zajkibocsátása csak néhány területen okoz zavaró mértékő terhelést.

Környezetalakítás és környezetvédelem

A terület- és településrendezési tervezés célja, hogy a társadalmi-gazdasági igényeket szolgáló új terület-felhasználási módok javítsanak a társadalom életkörülményein, a fenntartható fejlıdés pedig megkívánja, hogy mindez a meglévı nemkívánatos környezeti állapotokon való javítással történjen. Szekszárd M. J. Város településszerkezeti terve környezetalakítási és környezetvédelmi vizsgálatának fı célja – a tervezési folyamat szerves részeként – az elgondolások és a tervjavaslatok alternatívái környezeti hatásainak módszeres elemzése annak érdekében, hogy a rendezési terv és így a terület fejlesztése környezetbarát legyen. A terv készítése során így figyelembevételre került, hogy a településen megvalósítható létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása révén a környezethasználat úgy legyen szervezhetı és végezhetı, hogy a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı; megelızhetı legyen a környezetszennyezés; kizárja a környezetkárosítást.

A környezethasználatot az elıvigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek

kíméletével,

takarékos

használatával,

továbbá

a

zavaró

hatások

(zaj,

hulladékkeletkezés) elleni védelemmel kell megvalósítani.

A településszerkezeti terv kialakításakor a környezetvédelem területén elsıdleges cél, hogy az új hazai környezetvédelmi jogszabályoknak és az EU elvárásoknak is megfelelı keretterv készüljön Szekszárd M. J. Város fejlesztési igényei szerint.

A településszerkezeti terv megalapozása érdekében felülvizsgálatra kerültek a város meglévı terv- és joganyag dokumentumai és ezek környezetvédelemmel kapcsolatba hozható problémái. A vizsgálatok alapján rögzíteni lehet, hogy a hatályos rendezési tervnek a környezetvédelmet taglaló általános és speciális elvárásai esetenként avultak, egymásnak 53. oldal a 164-ből



ellentmondóak, ezért a településrendezési terv készítésekor a hatályos jogszabályokon alapuló és az elvárt követelményeket teljesítı megoldásokat kell alkalmazni. 1.3.2

Épített környezet

A település az ember életének közvetlen élettere. A településen a környezeti hatások integrálódnak, összegzetten jelennek meg, természetesen a települési sajátosságok által befolyásoltan. A település és a környezı táj kapcsolata rendkívül sokrétő. Ökológiai és környezetvédelmi szempontból a település környezetében lévı táj azon elemei

a

legfontosabbak,

amelyek

a

település

helyi

klímájára,

átszellızésére,

növényzetére, felszíni és felszín alatti vizeinek minıségére hatással vannak. A tájelemek változásai a települési környezet minıségére kedvezı, vagy kedvezıtlen hatással lehetnek.

A település fejlıdése, „mőködése” is hatással van a környezı tájra, módosíthatja, változtathatja annak elemeit. A települési eredető környezetszennyezés, levegıszennyezés, szennyvíz- és hulladék-elhelyezés, a település közlekedési struktúrája, a nagyforgalmú létesítmények parkolási lehetıségei közvetlenül befolyásolják a település és környéke környezeti minıségét. Külön figyelmet érdemel a települést érintı nagy forgalmat lebonyolító közlekedési útvonalak, fıutak környezeti terhelése, illetve a területfejlesztés szerepe a települési környezet minıségi fejlesztésében. A településkörnyék ezért a helyi adottságoktól függıen többé-kevésbé sajátos konfliktusterület, amelynek fejlesztése, rendezése az országos közúthálózat-fejlesztéssel és a település érdekeivel összhangban, együttesen történhet.

A települési környezet minıségét a késıbbiekben bemutatott föld-, víz-, levegıtisztaságvédelem, valamint a jelentıs hatások (zajterhelés, hulladékok) elleni védelem koordinált érdekei együttesen határozzák meg. A települési környezet részletes vizsgálata alapján a következı, környezetvédelmet érintı összefoglaló megállapítások rögzíthetık: Szekszárd M. J. Város a 6-os számú fıközlekedési úton, a Szekszárd-Székesfehérvár-i 63-as, a Szekszárd-Tamási 65-ös, a Szekszárd-Mohács-i 56-os és a DunaszentgyörgySzekszárd-i 5112-es, a Szekszárd-Decs-Várdomb-i 5113-as, valamint az 56-os számú




úthoz csatlakozó İcsény-Szılıhegy-i 5114-es és a Keselyősi bekötı 51369. sz. közlekedési utakon érhetı el. A 6-os út irányába az 56-os közlekedési útvonalon tranzitforgalom tapasztalható. A település határában haladó 6-os számú fıközlekedési út a tranzit közlekedés lebonyolítása és az ennek következtében a csatlakozó útvonalak jelentıs forgalma miatt fokozott környezeti terhelést okoz. A tranzitforgalom lebonyolítása és a környezetterhelés mérséklése érdekében sürgetı feladat a település közigazgatási területét is érintı M6-os, valamint a közvetetten jelentıs M56-os útvonalak megvalósítása. Szekszárdot a Sárbogárd-Szekszárd és a Szekszárd-Bátaszék vasútvonal érinti. A település gazdasági viszonyainak meghatározója a Paksi Atomerımő is. A

település

infrastruktúrális

ellátottsága

kedvezı,

saját

szennyvíztisztítóval

és

hulladéklerakóval rendelkezik. A város ivóvízellátása sérülékeny vízbázisról történik. A település a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint „A” fokozottan érzékeny területen helyezkedik el, mely a felszín alatti vizek és a földtani közeg fokozott védelmét igényli. A város nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A hulladékgazdálkodási tevékenység az EU-s elvárások szerint korszerősítésre vár.

A környezeti elemek védelme és a jelentıs hatások elleni védelem, valamint a település mőködésének, mőködtetésének összehangolt tevékenysége túlmutat a helyi építési szabályzat elkészítésének keretein. A környezet védelmét szolgáló fejlesztési program különösen nagy súllyal jelentkezhet a település életében és az önkormányzatok feladatainak ellátásában. Az építésügyi igazgatás feltételeinek biztosítása, a településüzemeltetés, a vállalkozási tevékenység támogatása, a költségvetés nehézségeibıl adódó konfliktusok kezelése és az életkörülmények javítását szolgáló intézkedések, valamint a nem kívánatos környezeti állapotokon való javítás érdekében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvényben megfogalmazottak szerint Szekszárd M. J. Város Önkormányzata mintaértékő környezetvédelmi programot készített. A hivatkozott törvény alapján a környezetvédelmi programot a rendezési tervekkel összhangban kellett kialakítani, melyben természetesen szerepelnek az építésügyi igazgatásra vonatkozó intézkedések és az üzemeltetéssel kapcsolatos projektek is. Az ÖKO-ECO Környezetvédelmi Tanácsadó Bt. által összeállított dokumentáció alapállapot vizsgálata jelentıs mértékben befolyásolja a 55. oldal a 164-ből



beruházási tevékenységeket és a területhasználatokat is, így meghatározója a szerkezeti tervnek is. A környezetvédelmi program példaértékően összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal (NKP), így a magasabb szintő elvárások is teljesülhetnek. A környezetvédelmi jogszabályok jelentıs módosulása, a feladat- és hatáskörök és az NKP prioritásainak (NKPII.) változása miatt azonban célszerő a program folyamatos aktualizálása, mely szerint idıszakonként a végrehajthatóság érdekében módosítást kell eszközölni. A hulladékgazdálkodásról szóló törvény elvárásai szerint 2003. év végéig a lakossági hulladékok hosszútávú elhelyezésével, a folyékony szennyvizek (szippantott) és a szennyvíztisztítási

szennyvíziszapok

kezelése,

ártalmatlanítása

kérdéseiben

a

környezetvédelmi program keretében a környezetvédelmi hatósággal egyeztetetten dönteni kell a mőszaki megoldásokról, melyet a szabályozási terv kidolgozása során figyelembe lehet venni. El kell készíteni a település hulladékgazdálkodási tervét.

A talaj- és a vizek védelme A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kızetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termıképessége, szerkezete, víz- és levegıháztartása, valamint élıvilága védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetık el, amelyek a föld mennyiségét, minıségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják.

A földtani viszonyok alapján, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala elızetes ismertetése szerint a település területei a következıképpen jellemezhetık:

Szekszárd M. J. Város Ny-ra emelkedı dombsági területe földtani felépítése (f. pannon homok és agyagra települı agyagrétegekkel tagolt pleisztocén lösz) és morfológiai adottságai alapján felszínmozgásos veszélyes terület. A megelızı idıszakban Hivatalunk és jogelıdje ezen a területrészen és a város belterületén számos aktív felszínmozgásos jelenséget regisztrált. Ezen a területrészen új építmények létrehozását mérnökgeológiai vizsgálatok eredményeire

alapozva

ott

javasoljuk

kezdeményezni,

felszínmozgásos jelenségekkel. 56. oldal a 164-ből

melyek

nem

érintettek



A felszínmozgásra hajlamos területeken az emberi beavatkozások fokozhatják, esetleg ki is válthatják adott terület felszínmozgásos jelenségeit, ezért az építési tevékenység megkezdése elıtt, már a területfelhasználás tervezésének fázisában javasolt az igénybe vett környezet építésföldtani adottságainak figyelembe vétele. A csapadékvíz-elvezetés gondos tervezése, a meglévı rendszerek folyamatos karbantartása jelentıs mértékben csökkentheti a káros jelenségek kialakulásának lehetıségét. A város keleti, alacsony térszínen fekvı területe felszínközeli rétegeinek felépítését kisebb részben áthalmozott lösz, lösziszapos képzıdmények, nagyobb részben a SzekszárdBátaszék vonaltól K-re holocén ártéri üledékek határozzák meg. Erre a területrészre jellemzı a helyenkénti magas talajvízállás, jelentıs vízszintingadozással, mely a laza szerkezető rétegek teherbíró képességének további csökkenését okozhatja. Az ártéri területrészek Duna öntésképzıdményei között nagy szervesanyag tartalmú tızeges rétegek is megjelennek, mely

rétegek

helyzete

egy

terület

építésföldtani

alkalmasságát

nagymértékben

meghatározhatja. Az öntésterület egyes részein agresszív, szulfátos talajvízzel kell számolni, ezért a magas talajvízállású területrészeken az építési hely kijelölésénél, az alapozási mód megválasztásánál a talajvíz szulfáttartalmát is javasolt figyelembe venni.

Az elızıekben jelzettek alapján Szekszárd város településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának összeállításakor alkalmazkodni kell a sajátságos földtani felépítéshez és a morfológiai viszonyokhoz annak érdekében, hogy az épített környezet hosszú távú fennmaradása biztosított legyen.

Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül a négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, elıre gyártott vagy vázas tartószerkezető épületeknél, a meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor, az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintı tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás) és a felsoroltakon túlmenıen azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezı vagy az önkormányzat kedvezıtlen, az altalajjal összefüggı jelenségeket észlel, a geológiai szolgálat szakhatósági közremőködését kell igényelni.




A földtani viszonyok alapján - a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság adatszolgáltatásai szerint - a település közigazgatási területén jelentıs ásványi nyersanyag vagyon található.

Bányatelek védnév

Érintett terület (hrsz.) Szekszárd

„Szekszárd II. - Agyag”

0728/5, 0728/6, 0728/7, 0728/8, 0728/9, 0728/10, 0728/11,

Faluhelyi Agyagbánya

0728/12 és a 0717/3, 0717/4, 0717/5, 0717/6, 0717/7, 0717/9 hrsz.

„Szekszárd III. - Agyag” Bence-völgyi Agyagbánya

Szekszárd 01324/1, 01324/3, 01324/4, 01324/5, 01324/8, 01324/9, 01324/10, 01324/11, 01324/12, 01324/13, 01324/14 hrsz.

„Szekszárd IV. - Homok”

Szekszárd

Észak

01598/14, 01598/15, 01598/16, 01598/17, 01598/18 hrsz.

A volt Csatári Téglagyár bezárt agyagbányája (Szekszárd 5320/5 5320/28, 5319, 11049/2 és 11050 hrsz) csak olyan kis mennyiségő megkutatott és nyilvántartott ásványvagyont tartalmaz, hogy arra ásványvagyon-védelmi okokból korlátozás elıírását nem tartja indokoltnak a Pécsi Bányakapitányság. A bányászati tevékenységgel összefüggı, a környezetre jelentıs hatást gyakorló beavatkozások (új bányaüzem nyitása, jelentıs módosulás, bıvítés) esetén környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerint és le kell folytatni a szükséges engedélyezési eljárást.

Az egyes tevékenységek engedélyezésekor figyelembe kell venni az ásványvagyongazdálkodási követelményeket: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 44.§ (1) bekezdés b) alpont negyedik bekezdése szerint a bányahatóság mőszaki biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik az egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett földalatti tevékenységek (aknamélyítés, alagúthajtás…), a mélyépítés kivételével, továbbá a Bt. 46.§ (1) bekezdése szerint a bányafelügyelet szakhatóságként mőködik közre a 300 m2-nél nagyobb alapterülető, bányászati módszerekkel kialakított földalatti térségek létesítésére,

használatbavételére

és

megszüntetésére

irányuló

építéshatósági

engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kızetréteg (homok, agyag, 58. oldal a 164-ből



homokkı, mészkı…) található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (földalatti tároló térség), valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 32.§ (3) bekezdés szerint a földalatti

tárolótérség

állagmegóvása

keretében

végzett

felújítási

munkákat

bányászati szakértık közremőködésével szabad végezni, valamint a Bt. 1.§ (1) bekezdés b) alpontja szerint a tereprendezéssel összefüggésben végzett ásványi nyersanyag kitermelése után, ha az ásványi nyersanyag üzletszerő felhasználásával, vagy értékesítésével jár együtt, az államot a Bt. 20.§-a szerinti bányajáradék illet meg, továbbá a Bt. 44/A §-a alapján a tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásokban a Bányakapitányság szakhatóságként mőködik közre.

A termıföldön történı beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környezı területeken a talajvédı gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. Az 1994. évi LV. törvény 70.§ (1) bekezdésében szereplı mezıgazdasági mővelés alá tartozó területeken (a tv. szerint a termıföldön) történı beruházások és bármilyen építmény elhelyezése esetén ugyanezen tv. 70.§ (2) bekezdése értelmében a talajvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulását a beruházónak be kell szereznie az engedélyhez. A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következı esetekben: erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajmővelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerő területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdısávok létesítésével kellıképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termıföldet, a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kálcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történı meszezés, szikesedés elleni talajjavítás, homoktalajok javítása, tereprendezés

a

felszín

hullámosságának

és

az

egyenetlen

terepalakulatok

megszüntetésének érdekében, mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termıföldön történı elhelyezése, 59. oldal a 164-ből



hígtrágya kijuttatása termıföldre.

A település nitrátérzékeny területen helyezkedik el.

A vizek mezıgazdasági eredető nitrátszennyezésének megelızése, csökkentése érdekében a 49/2001. (IV.3.) Korm. rendelet szerint be kell tartani a jó mezıgazdasági gyakorlat szabályait.

Állattartó

létesítményhez

trágyatároló

nem

létesíthetı

felszíni

víztıl,

ivóvíznyerıhelytıl számított 100 méteren belül. Hígtrágyatároló nem létesíthetı a 46/1999. (III.18.) Kormányrendelet szerinti vízjárta területen. Hígtrágya csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki mezıgazdasági területre. A szennyezések elkerülése és a környezeti kockázat csökkentése érdekében a szerkezeti terv elfogadásával egyidıben szükségszerő a település teljes közigazgatási területére az állattartás helyi szabályainak pontosítása, korszerősítése. Az állattartási rendeletben kell megállapítani az egyes építmények közötti legkisebb távolságokat.

A településen állattartó létesítmények is találhatók. A környezetterhelés (a felszíni és felszín alatti vizek és a földtani közeg, a levegı, a hulladékok káros hatásai) csökkentése érdekében valamennyi telephelyen felül kell vizsgálni a tartási technológiát és a hozzájuk tartozó létesítmények (trágyatárolók, állategészségügyi feltételeket biztosító egységek, stb.) igény szerinti üzemelését (feltételek biztosíthatóságát, meglétét) és mőszaki színvonalát. Feltétlen gondoskodni kell a trágyatárolók jelenlegi állapotának javításáról és megfelelı színvonalú kialakításáról. Az egyes tevékenységek környezetet terhelı kibocsátásainak megelızése érdekében a környezeti elemeket terhelı kibocsátások, valamint a környezetre ható tényezık csökkentésére, illetıleg megszüntetésére irányuló, az elérhetı legjobb technológián alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság, mely a jelenleg is üzemelı tevékenységek további üzemelését befolyásolhatja. Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárások részletes szabályait a 193/2001. (X.19.) Kormányrendelet tartalmazza. A jogszabály alapján kiadott teljeskörő környezetvédelmi felülvizsgálatra való kötelezések kiadása már megtörtént illetve jelenleg van folyamatban. Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek listáját a hivatkozott rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. Nagy létszámú állatartásra vonatkozóan a következı 60. oldal a 164-ből



állatférıhelytıl szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása, új illetve meglévı állattartó telepeknél a terv- illetve a környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció alapján: 2.000 férıhely (30 kg-on felüli) sertések számára, 750 férıhely kocák számára, 40.000 férıhely baromfi számára. A felülvizsgálat eredményeként foganatosított, területfelhasználást érintı kérdéseket a szabályozási tervben is rögzíteni kell.

Szekszárd M. J. Város Önkormányzata helyi rendelete elıírásainak következetes betartása és apró pontosítása után hosszú távon rendezıdhet a város állattartási gyakorlata. Javasoljuk, hogy az üzemszerő állattartással foglalkozó állattartó telep Szekszárd város közigazgatási területén csak akkor létesülhessen és 2004. január 01-jétıl csak akkor legyen üzemeltethetı, ha az állattartásból származó trágya elhelyezéséhez szükséges nagyságú – javasolt összes nitrogén kihelyezés maximum 170 kg/ha/év – szántóterülettel rendelkeznek, vagy minimum 5 éves szerzıdéssel biztosítják a keletkezı trágya mezıgazdasági területen történı elhelyezését.

Az erdırıl és az erdı védelmérıl szóló 1996. évi LIV. törvény 69.§-a rögzíti, hogy „erdıterületet termelésbıl kivonni csak kivételes esetben és csak akkor lehet, ha az erdıterületre tervezett létesítmény elhelyezésére vagy tevékenység gyakorlására az adott térségben nem található arra alkalmas földterület”. Tehát lakó- és egyéb kivett terület kialakítása céljából belterületbe vonni és mővelésbıl kivonni erdıterületet csak kivételes esetben, más lehetıség hiányában szabad. Belterületbe vonással együtt járó igénybevétel esetén be kell szerezni az erdészeti hatóság elızetes elvi engedélyét, amennyiben az igénybevételre várhatóan 5 éven belül kerül sor. Ugyancsak rögzíti a törvény a 21.§-ban, hogy az erdı elsıdleges rendeltetésének megváltoztatásához az erdészeti hatóság engedélye szükséges (a települési önkormányzat jegyzıje jogosult kezdeményezni a változtatást), illetve a rendeltetés-változásból fakadó többletköltséget és kárt a kezdeményezınek kell megtérítenie. Az erdıterületekkel kapcsolatos egyéb, általános elıírásokat is az 1996. évi LIV. törvény és a 29/1997. (IV.30.) FM rendelet rögzíti.

A vizek védelme a felszíni és felszín alatti vizekre és azok készleteire terjed ki. A környezet igénybevétele – így különösen a vízviszonyokba történı beavatkozások – esetén biztosítani 61. oldal a 164-ből



kell, hogy a víz, mint tájalkotó tényezı fennmaradjon, a vizi és vízközeli élıvilág fennmaradásához szükséges feltételek, valamint a vizek hasznosíthatóságát elısegítı körülmények ne romoljanak.

Felszín alatti vizek használata, vízbázisvédelem A város közmőves vízellátását a város K-i peremén húzódó dunai kavicsos teraszösszlet vízkészletének mind fokozottabb mértékő igénybevételével oldották meg. Az 1950-es évek kutatásainak eredményeként épültek meg a Lıtéri vízmőkutak, majd a növekvı vízigények és a vízminıség romlása miatt az 1970-es években a Sió menti víztermelés, majd a ’80-as években a Cs-jelő kutak. Ekkor a Lıtéri vízmő 14.000-18.000 m3/nap-os termelése volt jellemzı. Jelenleg Szekszárd város vízellátása egyetlen vízbázisról oldják meg. A napi városi igényektıl függı 7.000-10.500 m3/nap mennyiségő (2,5-3,0 millió m3/év) víztermelés az ún. Lıtéri-kúttelepen sekély, 23-32 m talpmélységő kutjaiból történik. Az egyes kútcsoportok mértékadó kapacitásait a következı táblázat tartalmazza.

Lıtéri-vízbázis kútcsoportjainak kapacitása Kútcsoport száma

Kútcsoport neve

Kutak száma

Mértékadó összes kapacitás (liter/perc)

I.

Déli kútcsoport

7

5.300

II.

Nagy-védterületi kutak

9

5.400

III.

Csörge-tói kútcsoport

9

6.050

IV.

Sió-bögei kútcsoport

7

7.200

32

23.950

Összesen

A Lıtéri vízmő kútjai - a földtani fejezetben részletezett – pleisztocén-holocén korú talajvíztartó rétegre lettek kiképezve. A vízmőkutak térségében a talajvíztartó összlet uralkodóan kavicsos homokból épül fel. A fedıréteg vastagsága 7-12 m. A sekély kutak a felszíni eredető szennyezéssel szemben nem rendelkeznek megfelelı vízzáró réteggel, így azok sérülékenyek. A vízbázis klórozott szénhidrogénnel szennyezıdött, melyet elıször 1993-ban mutattak ki a Szekszárd-Lıtéri vízbázis déli kútjaiban. A klórozott szénhidrogén származékok (tetraklór-etilén-TeCE, triklór-etilén-TCE, vinil-klorid-VC), a Keselyősi út irányából 62. oldal a 164-ből


jutottak

a

vízkészletbe.


Az

esetet

a

legnagyobb

mennyiségben

jelenlévı

szennyezıanyagról diklór-etilén szennyezésnek nevezték el. A szennyezés elleni védekezést a város egészségeses ivóvízellátásáért felelıs Szekszárdi Vízmő Kft. kezdte meg illetve koordinálja és végzi folyamatosan. A szennyezésfeltárási munkákba az illetékes hatóságok mellett bevonásra került a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete is. A termelı kutakat közvetlen veszélyeztetı szennyezı anyagok helyének azonosítása illetve mennyiségének becslése 1995. év végére történt meg. Ezután a Környezetvédelmi

és

Területfejlesztési

Minisztérium

által

elindított

Országos

Kármentesítési Program keretében az ENVICOM Kft. készítette el az elızetes és a részletes

tényfeltárást,

valamint

1998.

év

szeptemberére

a

kármentesítés

megvalósíthatósági tanulmánytervét. A Környezetvédelmi Fejlesztési Intézet munkatársai, mint állami felelısség vállalásba tartozó környezetszennyezési esetre elkészítették a kármentesítési tendert és közbeszerzési eljárás keretében 1999. évben megpályáztatták. A négy évre tervezett beruházás nyertese a VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. A kiviteli terv elkészítésével a beruházó a GEOHIDROTERV Mérnökgeológiai, Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kft-t bízta meg.

A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság összefoglaló értékelést készíttetett Szekszárd város vízbeszerzési lehetıségeirıl. A tanulmány értékelte a dunai felszíni víz illetve dunai parti szőréső lehetıségek mőszaki megvalósíthatóságát és gazdasági számításokkal hasonlította össze az új vízbeszerzési lehetıségeket a jelenlegi vízbázis üzemben tartásához szükséges költségekkel. Végsı és az összes érintett hatóság által is megerısített megállapítás az volt, hogy "Szekszárd számára közép-, de még hosszabb távon is a jelenlegi vízbázisról történı vízbeszerzéssel szükséges a vizet biztosítani". Rögzítették továbbá, hogy a Lıtéri vízbázist biztonságba kell helyezni. A védelembe helyezéshez elıször a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság beruházásában a megalapozó diagnosztikai fázis munkái készültek el, majd 1999. évben a védelembehelyezési terv munkarész zárult le.

A terv 14.000 m3/nap kapacitással számol és figyelembe veszi, modellezi a vízbázist déli irányból ért szennyezést. Ahhoz, hogy a Lıtéri vízbázis hosszútávon képes legyen a város vízigényét biztosítani, az alábbiak teljesítése szükséges: A

szennyezı

gócok

mentesítési

munkálatainak

felszámolásukig.


további

folytatása,

végleges



A vízbázis védelembehelyezési terv feladatainak mielıbbi végrehajtása, a rögzített elıírások betartatása, a szükséges korlátozások bevezetése.

Az ENVICOM Kft. kivitelezésével elkészült biztonságba helyezési terv alapján a védıterület határozat kiadása folyamatban van, a rendezési terv kialakításánál ezt a védıterületi szabályozást tartjuk irányadónak.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vizi létesítmények védelmérıl szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet a védıterületen belül a meglévı létesítmények és az újonnan megvalósításra kerülı projektek esetére is korlátozó intézkedéseket foganatosít. A jogszabály 5. számú melléklete tartalmazza a külsı-, belsı- és hidrogeológiai védıterületre vonatkozó korlátozásokat.

A fentieket figyelembe véve a szabályozási tervlapon rögzített övezetek szerint a 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerint lehet építési tevékenységet folytatni.

Felszíni és felszín

Felszín alatti

alatti

vízbázisok

vízbázisok

hidrogeológiai

belsı

külsı

védıövezetek

A

B

védıövezetek

Beépítés, üdülés Lakótelep; új percellázás üdülıterület kialakítása

-

-

-

o

Lakó- vagy irodaépület csatornázással

-

x

+

+

Lakóépületek csatornázás nélkül

-

-

x

o

Szennyvízcsatorna átvezetése

-

x

o

o

Szennyvíztisztító telep

-

-

o

+

Házi szennyvíz szikkasztása

-

-

o

o

-

-

-

x

-

-

-

o

-

-

o

+

Települési folyékonyhulladék-lerakó létesítése és üzemeltetése Települési

hulladéklerakó

(nem

veszélyes

hulladékok lerakása) Építési hulladék lerakása




Temetı

-

-

x

+

Házikertek, kiskertmővelés

-

-

o

o

Sátorozás, fürdés

-

x

+

+

Sportpálya

-

x

+

+

-

-

-

-

-

-

-

o

-

x

o

+

-

-

x

o

Veszélyes hulladékártalmatlanító

-

-

-

x

Veszélyes hulladéklerakó

-

-

-

-

Veszélyes hulladék üzemi győjtı

-

-

x

o

-

-

-

o

Egyéb ipari szennyvíz szikkasztása

-

-

-

-

Salak, hamu lerakása

-

-

o

o

-

+

+

+

Növénytermesztés

-

o

o

o

Komposztálótelep

-

-

x

o

Önellátást meghaladó állattartás

-

-

x

o

Legeltetés, háziállattartás

-

o

o

+

Szervestrágyázás

-

o

o

+

Mőtrágyázás

-

o

o

o

Hígtrágya és trágyalé kijuttatása termıföldre

-

-

-

o

Hígtrágya- és trágyaléleürítés

-

-

-

-

Szennyvízöntözés

-

-

-

o

Ipar Erısen

mérgezı

elıállítása,

vagy

radioaktív

feldolgozása,

ilyen

anyagok

hulladékok

tárolása, lerakása Mérgezı

anyagok

elıállítása,

feldolgozása,

tárolása Mérgezı anyagokkal nem dolgozó üzemek, megfelelı szennyvízelvezetéssel Ásványolaj és -termékek elıállítása, vezetése, feldolgozása, tárolása

Élelmiszer-ipari

szennyvizek

szikkasztása,

hulladékaik tárolása

Mezıgazdaság Erdıtelepítés és mővelés vegyszeres kezelés nélkül




Tisztított szennyízzel való öntözés

-

-

o

+

Növényvédıszerek alkalmazása

-

o

o

o

Növényvédıszer-kijuttatás légi úton

-

-

-

o

Növényvédıszer-tárolás és -hulladékelhelyezés

-

-

-

x

-

-

-

o

Szerves és mőtrágya raktározása és tárolása

-

-

x

o

Szennyvíziszap tárolása

-

-

x

o

Szennyvíziszap termıföldön történı elhelyezése

-

-

x

o

-

-

-

o

-

-

o

o

-

x

o

+

-

x

+

+

Egyéb út

-

-

x

+

Vasút

-

-

o

+

Gépkocsi parkoló

-

-

o

+

Üzemanyagtöltı-állomás

-

-

x

o

Gépkocsimosó, javítómőhely, sódepónia

-

-

o

+

Bányászat

-

-

x

o

Fúrás, új kút létesítése

-

o

o

o

-

-

o

o

Növényvédı

szeres

eszközök

mosása,

hulladékvizek elhelyezése

Állathullák elföldelése, dögkutak létesítése és mőködtetése Haltenyésztés, haletetés

Közlekedés Autópálya,

autóút,

vízzáróan

burkolt

csapadékvízárok-rendszerrel Egyéb út, vízzáróan burkolat csapadékvízárokrendszerrel

Egyéb tevékenység

A fedı- vagy vízvezetı réteget érintı egyéb tevékenység

Jelmagyarázat:

-

= Tilos

x

= új létesítménynél, tevékenységnél tilos, a meglévınél a környezetvédelmi felülvizsgálat

vagy

a

környezeti

hatásvizsgálat

megengedhetı


eredményétıl

függıen


o


= új vagy meglévı létesítménynél, tevékenységnél a környezeti hatásvizsgálat, illetıleg a környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve az ezeknek megfelelı tartalmú egyedi vizsgálat eredményétıl függıen megengedhetı

+

= nincs korlátozva

A tervezett beruházások engedélyezése csak a szabályozási elıírásokban rögzített, és minden esetben kötelezıen bevonandó szakhatóságok (Vízügyi és környezetvédelmi hatóság, ÁNTSZ), valamint a szakterületük szerint érintett szakhatóságok és eljáró hatóságok megkeresésével, a szakértı szervezetek pozitív állásfoglalása alapján történhet.

A település a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából a szennyezıdésérzékenység alapján az „A” fokozottan érzékeny területen helyezkedik el, a 33/2000. (III.17.) Kormányrendelet besorolási elve szerint. Erre tekintettel fokozott mőszaki védelmet kell biztosítani az építmények létesítésekor és a tevékenységek végzésekor. Az egészséges ivóvízellátás teljeskörően biztosított a közmő alátámasztó munkarészben részletezettek szerint.

A

város

szennyvízelvezetése

és

–tisztítása

megoldott.

A

szennyvíztisztító

telep

korszerősítése folyamatban van. Megoldandó feladat a még csatornázatlan területek bevonása a rendszerbe. Ezek a következık: Szılıhegyi városrész, Hosszúvölgy utca, Kerékhegy utca és környéke, Babits utca és József-puszta és környéke, valamint az új fejlesztési területek.

Élıvízbe bocsátott szennyezıanyag-tartalomra a határértékeket a felszíni vizek minısége védelmének egyes szabályairól szóló 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet alapján a használt és szennyvizek kibocsátási határértékeirıl és alkalmazásuk szabályairól szóló 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet határozza meg. A közcsatorna-hálózatba bocsátott szennyvíz vagy folyékony hulladék esetén a szennyezıanyag-tartalomra vonatkozó küszöbértékeket be kell tartani. A küszöbértékeket a csatornabírságról szóló 204/2001. (X.26.) Korm. rendelet tartalmazza. A fejlesztési területek beépítésének elıfeltétele az ivóvízhálózattal egyidıben kiépített szennyvízcsatorna-rendszer.




A csapadékvizek elvezetése az alacsony illetve átlagos viszonyok esetén megfelelı, azonban egyes elvezetı szakaszok jókarba helyezése és fejlesztése kívánatos a közmő alátámasztó munkarész szerint. A hatékony vízrendezés érdekében a beavatkozásokat, jókarba helyezéseket a vízgyőjtı területtıl a befogadóig összehangoltan kell megtenni. A településnek erre vonatkozóan átfogó vízelvezetési terv szerint való beavatkozást javaslunk. A lejtési viszonyok miatt a meglévı árkok gyakran eliszaposodnak, ezért helyenként szükséges a földárkok illetve a rossz mőszaki állapotú medrek burkolása.

A parti sávok és vízjárta területek igénybevétele esetén a 46/1999. (III.18.) Korm. rendelet elıírásait be kell tartani és fenn kell tartani a vízügyi hatóság által rögzített védısávokat. A parti sáv használata, valamint hasznosítása a vízügyi hatóság engedélyével és elıírásai szerint történhet. A vizek és közcélú vizilétesítmények fenntartása esetén a 120/1999. (VIII.6.) Korm. rendelet elıírásait kell érvényesíteni. A 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet 4. sz. melléklete rendelkezik az ivóvíz- és ásványgyógyvíz

kezelı,

tározó

mőtárgyak

és

szállító

vezetékek

védıterületeinek

és

védısávjainak méretezésérıl. A jogszabály szerint meghatározott védıterületek a következık:

Mőtárgyak

Védıterületek méretezése

Zárt vagy épületben lévı vízkezelı vagy A tároló

védıterület

sugara

a

mőtárgy

vagy

építmény külsı szélétıl számított 10 m. 5 m-nél magasabb földfeltöltés esetén a rézsü talpától mért 5 m.

Szabadban,

nyílt

vízfelszínnel

történı 50 m (különleges esetekben max. 100 m).

vízkezelés vagy tárolás Víztechnológiai célra történı levegıbeszívás A védıterület szélétıl legalább 20 m-re, a helye (légszőrés nélküli esetben)

terepszint felett legalább 3 m-re.

Víztornyok (magastéri tárolók) zártrendszerő Védıterületek

nem,

csak

a

vezetékek

átemelık és nyomásfokozók

védısávjának kijelölése szükséges.

Földbe fektetett vízvezeték

A védısáv határa a vezeték felett a föld felszínéig, alatta 1 m mélységig, kétoldalt 2-2 m távolságig terjed.



Párhuzamosan

haladó


vízvezetékek

és A védısáv szélessége a vízcsı mindkét

szennyvízcsatornák

oldalán vízszintes irányban mért 1-1 m; 2 m-

ha a szennyvízcsatorna magasab-ban fekszik, nél kisebb tengelytávolságú két vezeték mint

a

vízcsı,

vagy

ha

mélyebben esetében

megfelelı

állékonyságú

fekszik, de a vízvezeték talajvízben, vagy szennyvízcsatorna alkalmazásával. annak közelében van Ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, A védısáv szélessége a vízcsı mindkét mint a vízcsı és a vízcsı száraz talajban oldalán vízszintes irányban mért 0,5-0,5 m. van

A védısáv szélessége a vízcsı mindkét

nyomás alatti szennyvízcsatornacsı esetében

Szennyvízcsatorna

és

oldalán vízszintes irányban 2-2 m.

vízvezetékcsı A

keresztezıdése

szennyvízcsatorna

keresztezési

ponttól

elhelyezése számított

2-2

a m

ha a szennyvízcsatorna magasab-ban fekszik, hosszúságú vízzáró védı-csıben vagy fedett mint a vízcsı

vasbeton

vályúban

a

közúti

terhelés

mértékének megfelelı állékonysággal. ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, A vízcsı megépítése a keresztezıdési ponttól mint a vízcsı és a két vezeték közötti mindkét irányban mért 2-2 m, összesen tehát szintkülönbség 0,5 m-nél kisebb

4 m hosszúságon belül csıkötés nélkül, a szennyvíz-csatorna építése a keresztezési ponttól mindkét irányban mért 1-1 m, összesen tehát 2 m hosszban, legalább 10 cm vastag beton burkolattal.

Mőtárgyak

Védıterületek méretezése

ha a szennyvízcsatorna mélyebben fekszik, A vezetékek építésére az elızı bekezdésben mint a vízcsı és a két vezeték közötti a szennyvízcsatornára vonatkozóan foglaltak szintkülönbség 0,5-1 m között van

az irányadók.

A „környezetre jelentıs hatást gyakorló tevékenységek”-re környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a vonatkozó jogszabályok szerint, és környezetvédelmi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A „környezetre jelentıs hatást gyakorló tevékenységek” körét a 20/2001. (II.14.) Kormányrendelet határozza meg. A település fejlıdése szempontjából a listáról példaértékően megemlítünk néhány fejlesztési tevékenységet, mely a meglévık jelentıs módosulása esetén is feltétel: Minden esetben elızetes majd részletes hatástanulmány szerint engedélyezhetı:




Sertéstelep több mint 3 ezer férıhellyel 30 kg feletti hízók vagy 900 férıhellyel kocák számára Külszini bányászat 25 ha területtıl Országos közforgalmú vasút, gyorsforgalmi út Radioaktív hulladékot feldolgozó telep Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra Villamos légvezeték 220 kV feszültségtıl és 15 km hosszúságtól Nem veszélyes hulladéklerakó létesítmény 200t/nap kapacitástól Veszélyes hulladék ártalmatlanító (lerakás, égetés, kémiai és biológiai kezelés) létesítménye A

környezetvédelmi

hatóságtól

függıen

elızetes

hatásvizsgálat

alapján

engedélyezhetı, melyek esetében a hatóságtól függ a részletes vizsgálatok elıírása: I. rendő fıút Állattartótelep 100 számosállattól (védett természeti területen vagy annak védıövezetén, természeti területen, érzékeny természeti területen baromfi esetén 5 számosállattól, egyéb állat esetén 24 számosállattól) Bevásárlóközpont a parkoló területe nélkül számított 10 ezer m2 nettó szintterülettıl Fémhulladék győjtıhely (beleértve az autóroncstelepeket) fémfeldolgozással vagy újrahasznosításra történı elıkészítéssel 5 db/nap gépjármőtıl vagy 5 t/nap kapacitástól Veszélyes hulladéktároló telep 2 ezer t/év kapacitástól Veszélyes hulladék hasznosító 2 ezer t/év kapacitástól Stadion, sportcsarnok 10 ezer fı befogadóképességtıl Önállóan létesített szennyvíziszap lerakó 100t/év szárazanyagtól

A környezeti hatásvizsgálat készítésének és a környezetvédelmi engedélyezési eljárás lefolytatásának szabályait

az 1995.

évi

LIII.

törvény, illetve a 20/2001.

Kormányrendelet tartalmazza. A levegıminıség megırzése


(II.14.)



A levegı védelmével kapcsolatos szabályok zömét a 21/2001. (II.14.) Kormányrendelet tartalmazza.

A

levegıterhelést

okozó

forrásokra,

tevékenységekre,

technológiákra,

létesítményekre (a továbbiakban: légszennyezı forrás) az elérhetı legjobb technika alapján, jogszabályban, illetıleg a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásának keretében kibocsátási határértéket, levegıvédelmi követelményeket kell megállapítani. A légszennyezettségi határértékekrıl a 14/2001. (V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet rendelkezik. A jogszabály 4.§ (1) bekezdésének rendelkezése szerint a rendelet 1.1. számú mellékletében szereplı légszennyezı anyagokra – a rendelet (4) bekezdésében foglaltak kivételével – a légszennyezettség abban meghatározott egészségügyi határértékeit kell alkalmazni az ország egész területére.

A légszennyezettség egészségügyi határértékei egyes légszennyezı anyagokra vonatkozóan

Légszennyezı

Veszélyességi

Határérték (µg/m3)

anyag

fokozat

órás

24 órás

éves

Kén-dioxid

III.

250

125

50

Nitrogén-dioxid

II.

100

85

40

Szén-monoxid

II.

10.000

5.000*

3.000

III.

200

100

50

Szálló

por

(összes)

30 napos határérték –

Ülepedı

por

IV.

16 g/m2 x 30 nap

* 8 órás mozgó átlag

A (4) bekezdés rendelkezik a jogszabály 2. számú mellékletében felsorolt légszennyezı anyagok esetében meghatározott területre vonatkozó ökológiai határértékekrıl.

A tervezési terület jelenlegi állapotának megfelelı, az alapállapotot jelentı levegıminıségi helyzetének megítéléséhez a terület légszennyezettségi paramétereit az egészségügyi határértékekkel kell összevetni. Esetünkben az ökológiai határértékekkel nem kell számolni, tekintettel arra, hogy a tervezési terület jellemzıi illetve paraméterei nem elégítik ki a jogszabály 2. sz. melléklete II. fejezetében meghatározott eseteket.



Egyes

tevékenységek

és


berendezések

illékony

szerves

vegyület

kibocsátásainak

korlátozásáról illetve az oldószer-felhasználás küszöbértékeirıl, valamint kibocsátási határértékeirıl külön jogszabály rendelkezik a 10/2001. (IV.19.) KöM rendelettel. A nagyobb hıteljesítményő (140 kWth és ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb névleges bemenı

teljesítményő)

tüzelıberendezések

légszennyezıanyagainak

technológiai

kibocsátási határértékeirıl a 23/2001. (XI.13.) KöM rendelet tartalmaz elıírásokat. A főtımő, erımő nagyságrendő teljesítményekre (50 MWth felett) külön jogszabályok rendelkeznek.

Szekszárd környezeti levegıminıségét az Országos Immissziómérı Hálózat (RIV) mőszerei ellenırzik. A RIV keretében kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ülepedı por kerül regisztrálásra.

A RIV 1994-2001. évi adatai szerint (forrás: Egészségtudomány 1995-2002. évi számai) a település levegıminıségi besorolása összességében kedvezınek tekinthetı: figyelembe véve a gáznemő szennyezıknél a 24 órás, az ülepedı pornál a 30 napos határérték túllépések arányát, mindhárom légszennyezı anyag vonatkozásában az elmúlt hét évben – néhány rövid, féléves idıszaktól eltekintve – „megfelelı levegıminıségő”. A kén-dioxid vonatkozásában az 1997-98. közötti három félévben, a nitrogén-dioxid esetében ugyancsak, illetve az 1996/97-es és 1999/2000-es főtési félévben, az ülepedı por esetében szintén az 1997-98. közötti három félévben történt a megengedett feletti arányban minimális határérték túllépés

és

ennek

megfelelıen

„mérsékelten

szennyezett”

besorolás.

A

város

környezetvédelmi programjának adatai szerint a forgalmas fıközlekedési utak mentén (pl. Rákóczi, Széchenyi, Béri B. Á., Pollack, Tartsay utcák) a település levegıminısége nagy gyakorisággal - és fıként a nappali idıszakban szinte folyamatosan - szennyezettnek minısíthetı.

A kén-dioxid esetében a légszennyezı anyagok féléves átlagértékei a főtési félévekben magasabbak. Az átlagkoncentrációk – csökkenı tendencia mellett, mely különösen az utóbbi három évben figyelhetı meg - az éves határérték 2,84-52,34%-a (főtési félévek) és 2,00-51,44%-a (nem főtési félévek) között mozognak. 2000-2001. években a kén-dioxid féléves átlagkoncentrációja városi szinten 1,85 µg/m3 volt, mely az éves határérték 3,7%-a. Határérték túllépés nem történt, a legmagasabb átlagértéket a Toldi utcában regisztrálták.




A szennyezı anyagok 98%-os gyakoriságának – azon koncentráció, amely alatt van a mérési eredmények 98%-a - értékei a vizsgált idıszakban az SO2 esetében a 24 órás határérték 3,20 (2000/2001) és 121,76%-a (1997/98) között kerültek regisztrálásra a főtési félévekben, valamint 2,40 (2001) és 120,00%-a (1997) között találhatók a nem főtési félévekben. Megállapítható

tehát,

hogy

Szekszárd

város

területén

a

kén-dioxid

okozta

légszennyezettség minimális.

A nitrogén-dioxid esetében a téli és nyári idıszakok szennyezettsége között lényeges eltérés nem tapasztalható, mutatva az NO2 inkább közlekedési eredetét. A féléves átlagértékek a főtési félévekben az éves határérték 32,38-56,50%-a között, a nem főtési félévekben 35,00-62,50%-a között helyezkednek el. 2000-2001. években a nitrogén-dioxid féléves átlagkoncentrációja városi szinten 21,33 µg/m3 volt, mely az éves határérték 53,33%-a. Határérték túllépésre egy alkalommal került sor. A város környezetvédelmi programjában szereplı adatok szerint a legmagasabb átlagértéket a Garay téren, a legalacsonyabbat pedig a Vörösmarty utcában regisztrálták. Az elızı évhez képest a koncentrációnövekedés a Vörösmarty utcában a 15%-ot, a Garay téren és a Toldi utcában a 31%-ot, míg a Tartsay utcában a 38%-ot is meghaladta. Összességében a féléves átlagértékek fokozatos növekedésének vagyunk tanúi. Ezt támasztják alá a 98%-os gyakorisági értékek is, melyek a főtési félévekben a 24 órás határérték 38,82 (1994/95) és 71,65%-a (1997/98) között, a nem főtési félévekben pedig 43,53 (1995) és 72,94%-a (2000) között mozognak.

Az ülepedı por viszonylatában általában a nem főtési félévek szennyezettebbek. Az elmúlt hét évben 1999-ig folyamatos koncentrációnövekedés volt tapasztalható, majd az ezt követı két évben koncentrációcsökkenés következett be az átlagértékeket illetıen. Az átlagértékek a határérték 21,63-50,19%-a között kerültek megállapításra a főtési félévekben, illetve 32,88-64,31%-a között a nem főtési félévekben. 2000-2001. években az ülepedı por féléves átlagkoncentrációja városi szinten 6,24 g/m2 x 30 nap volt, mely a 30 napos határérték 39,00%-a. Határérték túllépésre a határérték 10%-a alatti arányban került sor. A környezetvédelmi program szerint az ülepedı por esetében is a Garay tér és a Tartsay utca a legszennyezettebb. A 98%-os gyakorisági értékek a főtési félévekben a határérték 83,13 (2000/2001) és 220,00%-a (1995/96) között, a nem főtési félévekben pedig 60,00 (2001) és 169,38%-a (1998) között mozognak. 73. oldal a 164-ből



A város környezetvédelmi programjában szereplı adatok szerint egyéb légszennyezıanyagok is mérésre kerültek. Így a szálló por, melynek koncentrációja csökkenı tendenciát mutat (2000-ben az éves átlagkoncentráció 90 µg/m3 volt, a 24 órás határértéket a vizsgálati eredmények 32,3%-ban haladták meg); a szálló por ólom-koncentrációja, mely jelentısen csökkent, a fıutak mentén is (a környezeti levegı ólomtartalma átlagosan harmincad része a határértéknek); a szálló por benz(a)pirén tartalma (2000-ben a minták 28,6%-a haladta meg az egészségügyi normát, bár az éves átlagérték - 0,58 ng/m3 - 26%-kal alacsonyabb az 1999. évinél). Míg a szállópor benz(a)pirén koncentrációja a Garay téren csökkenı tendenciát mutat, addig a Tartsay utcában növekvı tendenciájú, és a határérték túllépések gyakorisága igen magas, közelíti a 30%-ot.

Az Országos Közegészségügyi Intézet által kidolgozott minısítési módszer szerint "megfelelı levegıminıségő" az a település, ahol egyetlen légszennyezı anyag esetén sem fordul elı határérték túllépés, a por esetében pedig 10% alatt volt. "Mérsékelten szennyezett" levegıminıségrıl akkor beszélünk, ha valamely szennyezıanyag vonatkozásában 24 órás levegıminıségi határérték túllépés tapasztalható, mely nem haladja meg gáznemő légszennyezı esetén a 10%-ot, por esetén a 30%-ot, mivel ezek már "szennyezettnek" minısülnek.

Összességében megállapítható, hogy a város levegıminıségi állapota a kén-dioxid vonatkozásában kedvezınek tekinthetı, ülepedı por esetében megfelelınek és a nitrogéndioxid esetében elfogadhatónak, bár ez utóbbi szennyezıanyagnál a vizsgált idıszakban fokozatosan növekvı szennyezettségnek vagyunk tanúi. A település környezeti levegıje olyan állapotú, mely a kén-dioxid esetében jelentısebb terhelést is elviselhet, viszont a nitrogén-dioxid és az ülepedı por vonatkozásában csak mérsékeltebb további terhelések engedhetık meg.

A fentiek tükrében, a konkrét alapterhelés vizsgálatok hiányában és a térség terhelésének lényeges változatlanságára tekintettel a korábban alkalmazott „terhelési indexek” alapján rögzíthetı a településen a levegıminıségi állapot. Általánosságban a szilárd anyag tekintetében a határérték 40%-a, kén-dioxid, szén-monoxid, nitrogén-oxidok esetén 30%-a, míg

egyéb

szennyezıanyagoknál

a

megengedhetı

légszennyezettség. 74. oldal a 164-ből

érték

20%-a

lehet

az

alap



Szekszárd város levegıminıségét az egyedi főtések, a közlekedés és az egyéb tevékenységek emissziója határozza meg.

A település jellemzıen környezetkímélı földgáz és távfőtéssel, valamint emellett továbbra is vegyestüzeléssel oldja meg főtését. A közlekedési eredető légszennyezés a településre bevezetı illetve áthaladó közlekedési utak térségében meghatározó. Szekszárdon jelentıs levegıszennyezést okozó ipari tevékenység nincs. Helyi kibocsátások okzhatnak konfliktust.

Egyedi és lakossági főtések: A távfőtésnek lokális hatása nincs, így a lehetı legkisebb terhelést idézi elı. A távfőtésnek a környezetvédelmi szempontok szerint prioritást kell biztosítani. Kedvezınek tekinthetı, hogy a városban 5.600 lakás főtése távfőtéssel biztosítható. Az egyedi és lakossági főtések energiahordozó felhasználásából keletkezı emissziók a szén-, olaj- és gáztüzelésbıl származó átlagos légszennyezıanyag kibocsátások összehasonlításával jellemezhetık.

Kén-dioxid kibocsátás A szilárd tüzelıanyagok, szénfajták éghetı kéntartalma 0,7...6,0% között változik, így a primer energiahordozók közül a legkedvezıtlenebbek az emissziós paraméterei. A tüzelı- és főtıolajok maximális kéntartalma 0,5...2,0% között mozog, míg a földgáz és propán-bután gáz összes kéntartalma legfeljebb 100 mg/m3 lehet. A tüzelıolaj főtés kéndioxid emissziója mérsékeltnek, míg a gáztüzelésé elenyészınek tekinthetı. (Az égés során 1 kg kénbıl 2 kg kén-dioxid keletkezik.)

Szén-monoxid kibocsátás A szén-monoxid képzıdése a tüzelési módtól és a hıtermelı berendezés kialakításától függ. A szén-monoxid égéstermékben való jelenléte általában az égés tökéletlenségére utal. Az alacsony mőszaki színvonalú berendezések esetén számolhatunk jelentısebb mértékő kibocsátással, mely javarészt a széntüzelésnél fordul elı.




A gáz- és olajtüzeléső berendezések esetén az égéstermék szén-monoxid tartalma hígítatlan száraz égéstermékre vonatkoztatva nem lehet több 0,1tf%-nál, mely koncentráció megfelelı beállítás esetén nem lép fel. A fajlagos emisszió érték mindkét energiahordozónál max. 1,5 x 10-3 kg/h,kW.

Nitrogén-oxidok kibocsátása Az égéstermékben jelenlévı nitrogén származékok (NOx, NO, NO2, stb.) jelentıs része magas hımérsékleten (1500 °C felett) az égési levegı nitrogénjébıl és oxigénbıl keletkeznek. A gáz- és olajtüzelés fajlagos emisszió értéke max. 3 x 10-4 kg/h,kW. A széntüzelés fajlagos nitrogén-oxid légszennyezıanyag keletkezése ennél kevesebb.

Szilárdanyag kibocsátás Az égéstermék káros szilárd szennyezıanyaga a korom és a pernye. Legkedvezıbb kibocsátást gáztüzelés esetén tapasztalhatunk. A fajlagos emisszió értéke max. 1,5 x 10-6 kg/h,kW. A tüzelıolajok hamutartalma maximum 0,1%. Ennek a mennyiségnek csupán egy része emittálódik. A főtıfelületen a por teljes mennyiségének 1/3...2/3 része lerakódik, mely rontja a tüzelés hatásfokát. Széntüzelés esetén az égéstermékben lévı káros szennyezıanyag mennyisége függ a hıtermelı berendezés kialakításától és az energiahordozó hamutartalmától. Általánosságban elmondható, hogy a szilárdanyag emisszió mértéke a rostély típustól és légtechnikától függıen (0,05...0,2) x Ghamu

(keletkezı hamu mennyisége) összefüggéssel

jellemezhetı.

A fajlagos értékek alapján szorgalmazni kell a távfőtı és gázellátó rendszerre való további rácsatlakozásokat. Gáztüzelés esetén a füstgázok kedvezı légszennyezıanyag kibocsátása mellett igen fontos, hogy nem keletkezik a vegyestüzelésre jellemzı salak és hamu, mely kiporzása révén, illetve hulladékként (elhelyezési problémák) okoz zavaró hatást.

Közlekedési eredető légszennyezıanyag-kibocsátás: A közlekedési eredető légszennyezés a településen átvezetı közlekedési utak, különösen az 56. sz. Szekszárd-Mohács út térségében meghatározó. Szekszárd M. J. Város a 6-os számú fıközlekedési úton, a Szekszárd-Székesfehérvár-i 63-as, a Szekszárd-Tamási 65-ös, a Szekszárd-Mohács-i 56-os és a Dunaszentgyörgy-Szekszárd-i 5112-es, a Szekszárd-DecsVárdomb-i 5113-as, valamint az 56-os számú úthoz csatlakozó İcsény-Szılıhegy-i 5114-es és 76. oldal a 164-ből



a Keselyősi bekötı 51369. sz. közlekedési utakon érhetı el. A 6-os út irányába az 56-os közlekedési útvonalon tranzitforgalom tapasztalható. A település határában haladó 6-os számú fıközlekedési út a tranzit közlekedés lebonyolítása és az ennek következtében a csatlakozó útvonalak jelentıs forgalma miatt fokozott környezeti terhelést okoz. A településen áthaladó 56-os számú fıközlekedési út az áthaladó tranzit közlekedés miatt szintén jelentıs környezeti terhelést okoz. A tranzitforgalom lebonyolítása és a környezetterhelés mérséklése érdekében sürgetı feladat a település közigazgatási területét is érintı és a Dél-Dunántúl közlekedési szerkezetét jelentıs mértékben javító M6-os útvonal megvalósítása. Jelenleg is tapasztalható a közlekedési eredető légszennyezı anyagok (CO, NOx) kritikus, jelentısebb zavaró hatása, így a forgalom növekedése indokolja a település közlekedési útjainak fejlesztését, korszerősítését, kerülı útszakaszok megvalósítását és a közlekedési struktúra javítását. A vasúti megközelítés lehetıséget nyújt a nagy tömegő ömlesztett áruk környezetkímélı módon a településre történı beszállítására.

Egyéb tevékenység: A településen jelenleg nem folytatnak jelentıs levegıterhelı hatású tevékenységeket. Az egyedi és lakossági főtések mellett az MMG Automatikai Mővek Palánki utcai telepe felületkezelésbıl származó légszennyezıanyag kibocsátást, a Déli Főtımő, a TOLNATEJ Rt., Borkombinát, valamint AGRAM Kft. légszennyezıanyag terhelését kell számításba venni. Meg kell említeni a klórozott szénhidrogén kibocsátást is, mely szerencsére mérséklıdött az elmúlt idıszakban (Patyolat, MMG-AM Szekszárdi Üzeme, BHG).

Az állattartásból származó bőzterhelés jelenthet idıszakosan problémát. A vonatkozó új jogszabályok betartásával [elsısorban a 49/2001. (IV.3.) Kormányrendelet „jó mezıgazdasági gyakorlat” szabályairól szóló elıírások] hosszú távon elkerülhetık a bőzpanaszok. Az állattartásból származó konfliktusok elkerülése érdekében a rendezési terv elfogadásával egyidıben szükséges a település állattartási rendeletének korszerősítése a település teljes közigazgatási területét figyelembe véve. Az állattartási rendelet átdolgozása során rögzíteni kell a lakossági gazdálkodási, kedvtelési célú és üzemszerő, valamint a nagyszámú [193/2001. (X.19.) Korm.rendelet 1. sz. melléklet 11. pontja, 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 2. sz. melléklet 7.2. pontja és az új beruházások és jelentıs módosulások esetén 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet 1. sz. melléklet „A” fejezet 1. és 2. pontja, valamint a „B” fejezet 6. pontja] 77. oldal a 164-ből



állattartására vonatkozó szabályokat, mely magában foglalja – az OTÉK-ban foglaltak szerint – az építmények, létesítmények közötti legkisebb távolságokat és a tartás-technológiára vonatkozó elıírásokat is. A meglévı állattartó telepeken a vizsgálat idıpontjáig tudomásunk szerint levegıvédelmi övezet kijelölésére nem került sor, így erre a telephelyek esetleges fejlesztésekor, vagy az állatlétszámtól és a tartástechnológiától függıen a felülvizsgálat során lesz lehetısége a környezetvédelmi hatóságnak.

A meglévı telephelyen tervezett új vagy felújításra kerülı forrás esetében – a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§ (4) bekezdése szerint - a környezetvédelmi hatóság egyedi eljárásban, a közegészségügyi állásfoglalása

hatóság

és

a

települési

önkormányzat

alapján a jogszabály mellékletében

jegyzıjének

megfogalmazott

szakhatósági

védelmi

övezet

nagyságértékénél kisebb értéket is engedélyezhet. Javasoljuk, hogy a szükség esetén lehatárolandó védıtávolság megállapítása során –állattartó létesítmény esetén - az állategészségügyi feltételek érvényre juttatása érdekében a Tolna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenırzı Állomás szakhatósági állásfoglalását is igényeljék.

Jelenleg nem ismert jelentısebb légszennyezést okozó beruházás megvalósítására vonatkozó terv, azonban már most rögzítjük, hogy a 21/2001. (II.14.) Korm. rendelet 6.§-a szerint a rendelet 2. sz. mellékletében felsorolt új tevékenységek esetén védelmi övezetet kell kialakítani. A védelmi övezetben állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint idıszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (így különösen oktatási, egészségügyi, üdülési célt szolgáló létesítmény), levegıterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthetı. A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek viselése a légszennyezıt terhelik.

A környezetre jelentıs mértékben hatást gyakorló tevékenységek megkezdése elıtt környezeti hatásvizsgálatot kell végezni a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet követelményei szerint. A környezeti hatásvizsgálat végzésére, illetve környezetvédelmi engedélyezési eljárásra kötelezett tevékenységek körét a hivatkozott jogszabály 1. számú melléklete tartalmazza.

Az egyes – a 193/2001. (X.19.) Kormányrendeletben megjelölt – tevékenységek környezetet terhelı kibocsátásainak megelızése érdekében, a környezeti elemeket terhelı kibocsátások, 78. oldal a 164-ből



valamint a környezetre ható tényezık csökkentésére, illetıleg megszüntetésére irányuló, az elérhetı legjobb technikán alapuló intézkedéseket az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során állapítja meg a környezetvédelmi hatóság.

A fıközlekedési utak és az üzemanyagkutak kialakítását vagy fejlesztését befolyásolhatja az elıírt védelmi övezet kialakíthatósága (50 m a kibocsátó körül), melyet a szabályozási terv is figyelembe vesz.

Hulladékgazdálkodás A hulladék az ember mindennapi élete, munkája, gazdasági tevékenysége során keletkezı, a keletkezés helyén feleslegessé vált, ott közvetlenül fel nem használható anyag, amelynek kezelésérıl külön kell gondoskodni. A hulladékok keletkezésük és fajtájuk szerint az alábbiak szerint csoportosíthatók: kommunális hulladék termelési hulladék veszélyes hulladék

A hulladék győjtésével, ártalmatlanításával kapcsolatos tevékenységet a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján kell szervezni és végezni. A hulladék „termelı” köteles gondoskodni a hulladékok elıírásszerő győjtésérıl, tárolásáról, a területrıl történı kiszállításáról, valamint ártalmatlanításáról, melynek elsıdleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni és felszín alatti vízbe és levegıbe jutását. A településen a környezet veszélyeztetésének minimalizálása érdekében kizárólag hulladékszegény technológiák telepítését szabad engedélyezni úgy, hogy a keletkezı hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására rendelkezésre álljon engedéllyel és kapacitással bíró szolgáltató szervezet. A településen keletkezett háztartási hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szervesanyag-tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot (növényvédıszeres göngyöleg, lejárt szavatosságú gyógyszer, használt elem, stb.) is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A lakossági hulladékokat az ALISCA ONYX Hulladékgazdálkodási Kft. győjti össze és szállítja el a település lerakójába. A lerakó telephelye Szekszárd 0254/3. hrsz. és İcsény 0205/2. hrsz, tulajdonosa Szekszárd M. J. Város Önkormányzata. A szekszárdi hulladéklerakó teljeskörő környezet-védelmi felülvizsgálatát a SZAMATERV Környezetvédelmi Tervezı, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. 79. oldal a 164-ből



végezte el. A vizsgálat megállapításai szerint a lerakóba beszállított hulladékok mennyisége az évszakok függvényében kis mértékben változik, a havi átlag 3.700 m3, az éves mennyiség 44.360 m3. A lerakó begyőjtési körzete elsısorban Szekszárd város, kismértékben a környékbeli kistelepülések. A lerakón veszélyes hulladékot nem helyeznek el. A telepen lerakás elıtt hulladékválogatás nem történik, a beérkezett hulladékot vegyesen ömlesztve helyezik el. A hulladéklerakás eredetileg a bányagödrök területére terjedt ki, jelenleg feltöltéses, közel 12 ha-os, trapéz alakú területen egyenletes magasítással történik a hulladék elhelyezése. A lerakó csapadékvíz elvezetés részben megoldott. A hulladéklerakót dombépítéssel mővelik, az elhelyezés prizmás rendszerő.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekrıl szóló 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet értelmében a bomló szerves anyagot tartalmazó hulladékot nagyvárosias és kisvárosias lakóterületeken hetente legalább kétszer el kell szállítani. A rendszeres hulladékelszállítás mellett évente 1-2 alkalommal lomtalanítási akcióra is sor kerül.

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása során gondoskodni kell a hulladéklerakók felülvizsgálatáról és továbbüzemeltetésük lehetıségeinek feltárásáról, a hasznosítható hulladékok szelektív győtésének megteremtésérıl, a biológiailag lebomló szervesanyag tartalom csökkentésérıl (komposztáló telep létesítése). Meg kell teremteni a hulladékok átvételére egész évben alkalmas győjtıpontok és hulladékudvarok kialakításának lehetıségét, a bontási hulladékok válogatását, értkesítését, a megmaradó anyagok esetleges lerakását biztosító telep létesítését. A szennyvíziszap hasznosítása érdekében engedélyezett formában kell megoldani a komposztálást. A köztisztasággal összefüggı, a rendezési tervvel egyidıben korszerősítendı rendeletben kell meghatározni a közterületen kijelölendı hulladékgyőjtı pontok helyét. A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerzıdésrıl a 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól a 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik. A települési hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek feltételeit a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet szabályozza. 80. oldal a 164-ből



Ipari nem veszélyes, termelési hulladék a gazdálkodó szervezetek termelı és szolgáltató tevékenységébıl származik. A településen olyan jellegő és volumenő tevékenységet nem folytatnak, amelybıl jelentıs mennyiségő termelési hulladék keletkezhetne. A kis mennyiségő

szennyezetlen

fa-,

papírhulladékot

jelenleg

a

vegyes

tüzeléső

főtıberendezésekben égetéssel hasznosítják. A keletkezı hulladékok hasznosítása engedélyhez kötött a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 14.§ (2) bekezdése szerint. A jelenleg kommunális lerakóba kerülı hulladékok hasznosítható hányadát fel kell dolgozni. A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A

hulladékok

hulladékokra.

A

közül

megkülönböztetett

veszélyes

hulladékok

figyelmet győjtésére,

kell

fordítani

kezelésére,

a

veszélyes

tárolására

és

ártalmatlanítására a 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet elıírásai vonatkoznak. A veszélyes hulladék termelı köteles gondoskodni a hulladékok elıírásszerő kezelésérıl, melynek elsıdleges célja, hogy megakadályozza a hulladék talajba, felszíni- és felszín alatti vízbe és levegıbe jutását. Veszélyes hulladék a településen az ipari jellegő tevékenységek során keletkezhet. A gépmőhelyeknél jellemzıen a gépek karbantartásából származó olajos hulladékokkal és a különbözı jármővek akkumulátoraival kell számolni.

Az iparban, a szolgáltatóknál keletkezı veszélyes hulladék ártalmatlanítására – függetlenül az osztálybasorolástól – nincs lehetıség Szekszárdon, azokat át kell adni szállításra, ártalmatlanításra engedéllyel rendelkezı cégnek, s ily módon ez a költségek növekedését idézi elı. A nagyobb ipari vállalkozások, a BHG, az MMG és a PRETTL HUNGÁRIA Kft. 1618 tonna veszélyes hulladékot termelnek évente, ezek 10-23 féle típusú hulladékból állnak. Ezek közül a két régebbi vállalkozásnál viszonylag sok származik az elfekvı készletek selejtezésébıl, illetve a feleslegessé vált technológiák felszámolásából.

A veszélyes hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkezı állati tetem. A tetemek elhelyezése történhet dögkútban, illetve ártalmatlanításra elszállíthatják a fehérjefeldolgozó üzembe. Hosszútávon megnyugtató megoldás a fehérje-feldolgozó üzembe való szállítás. Javasolható az önkormányzatnak továbbra is a Keselyősi úti gyepmesteri telepen az




ATEV konténer elhelyezése a lakosság számára. Az állati hulladékok győjtésének, kezelésének szabályait a 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet rögzíti. A 2000. évi XLIII. törvény szerint 2004. évben el kell készíteni a település komplex hulladékgazdálkodási tervét.




Zaj és rezgés elleni védelem A zaj- és rezgésvédelemrıl szóló jogszabályi elıírás alapján a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket a területrendezés során érvényre kell juttatni. A területfejlesztés, területrendezés zaj szempontú környezetvédelmi igényeinek megfogalmazásához alapvetıen a következık vizsgálata szükséges: a meglévı, jelenlegi állapot feltárása, elemzése, értékelése, a vonatkozó követelmények, szabályozási elıírások ismerete, a területfejlesztés, területrendezés várható hatásainak elemzése és a helyi építési, szabályozási követelmények megfogalmazása.

A jelenlegi állapot elemzése, helyzetértékelés, feladatok:

A zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek teljesüléséhez a vizsgálati adatok ismeretében, illetve azok értékelését követıen kerülhetnek meghatározásra azok az intézkedések és feladatok, melyekkel a meglévı káros mértékő terhelések csökkenthetık, illetve egyidejőleg új terhelések kialakulása megakadályozható. A környezeti zajforrások közül – a zajforrások jellegének megfelelıen – a következık vizsgálata szükséges: közlekedési jellegő zajforrások (közúti, vasúti), ipari (mezıgazdasági) jellegő zajforrások, egyéb

jellegő

zajforrások

(kereskedelmi-,

vendéglátó-,

kultúrális-

és

sport-

létesítmények zajforrásai).

A közlekedési eredető zajforrások közül a közúti közlekedésbıl eredı zajkibocsátás terheli elsısorban a települési környezetet. A térség, és egyben Szekszárd közúti kapcsolatát a várost északi irányban elkerülı 6. sz. fıút, és az abból Szekszárd elıtt leágazó 56-os számú II. rendő fıút (E73 nemzetközi útvonal) biztosítja. A 56-os számú fıút, mely a város területét észak-dél irányban átszeli, igen jelentıs forgalmat bonyolít Bátaszék, Mohács, Udvar irányába. Belterületi szakaszai, Rákóczi, Széchenyi, Béri Balog Ádám utcák. A város úthálózatának meghatározó részét alkotják az 56-os számú fıúttól keletre esı területek közúthálózatát alkotó utak. A Pollack M. út az iparterület irányába viszi a forgalmat, valamint a folytatásában haladó Tartsay V. út, mely az iparterület forgalmának 83. oldal a 164-ből



elvezetésével tehermentesíti a lakóterületet a nagy forgalomtól. Jelentısebb forgalmat bonyolítanak még a következı utak: Palánki út (512. sz. győjtıút İcsény irányába), Damjanich, Mátyás király, Bogyiszlói út. Kedvezıen változott a városközpont, illetve az 56-os számú fıút menti lakóterületek zajhelyzete azáltal, hogy megépült a Tartsay V. út folytatásában az 56-os számú fıútra rákötı nyomvonal, mely által lehetıvé vált, hogy a városon átmenı forgalom, elsısorban a teherforgalom, a városközpontból elvezetıdjön, és az ipari területet érintve haladjon Bátaszék irányába. Mivel mára már a „Szilfa körül” terület is nagymértékben beépült lakóépületekkel, kívánatos lenne a forgalmat elvinni a „Szilfa körül” lakóterülettıl keletre húzódó nyomvonalon, egészen a Szılıhegy városrész alatti területen visszakötve az 56.-os fıútra. Ezzel további lakóterületek mentesülnének a közúti forgalom okozta zajterheléstıl. A közelmúltban megépült szekszárdtól északra az új Duna híd, és az ahhoz csatlakozó gyorsforgalmi út 6.-os számú fıútig vezetı szakasza. Ez a nyomvonal a város Palánk elnevezéső városrészétıl 100-150 m távolságban húzódik. Az elsı ütemként megvalósuló nyomvonalon jelenleg még nem bonyolódik olyan forgalom, melybıl eredı zajkibocsátás jelentıs terhelést jelentene az iparterület köré beékelıdı lakóterületre.

Elıkészítés alatt van a 6-os számú fıút gyorsforgalmi úttá való fejlesztése, melynek nyomvonala a várostól keleti irányba húzódva halad. A város úthálózata két csomóponton keresztül kapcsolódik a gyorsforgalmi hálózathoz, északon az M9 és a 6-os számú fıút, keleten pedig az M6-os és a Keselyüsi út, vagy attól délre javasolt út csomópontjában. A város úthálózata az elmúlt években jelentıs fejlıdésen ment keresztül. Befejezıdött a keleti tehermentesítı út építése, a Pollack M. út és a Keselyüsi út eltolt csomópontjának átalakítása, valamint az elkerülı út végén az 56-os számú úttal alkotott keresztezésnél körforgalmi csomópont épült. Várhatóan jelentıs mértékben növeli a tehermentesítı út használhatóságát a Damjanich utcai felüljáró és a Pollack M. utca közötti forgalmi kapcsolat. Ugyancsak a forgalom jobb eloszlását segíti a Munkácsy utca-Alisca utca korszerő kiépítése. A város zajterheltségét meghatározó közúti közlekedési zaj vizsgálatára az 56-os számú fıközlekedési út mentén a KDT KÖFE végzett felméréseket, mely szerint az út melletti lakóterületen 6-7 dB-es, míg az út mellett közvetlenül 15 dB-es a határérték túllépés. A nyomvonal melletti lakóterületet tehát ennyivel nagyobb terhelés éri a megengedettnél, mely már nagymértékő túllépésnek számít. A Tolna Megyei ÁNTSZ által végzett 84. oldal a 164-ből



zajvizsgálatok, mely a Tartsay V. út forgalmából eredı zajterhelés meghatározására terjedt ki azt mutatták, hogy nappal 70 dB, éjjel 60 dB zajterhelés éri az út melletti lakóterületet, mely szintén jelentıs terhelésnek minısül.

A város tömegközlekedése jónak ítélhetı, további területek bevonásával javítható. A parkolási gondok enyhítésére és kezelésére vizsgálattal megalapozott szabályozási elıírások megalkotása szükséges.

A város területén áthalad a Rétszilas-Bátaszéki egyvágányú egyéb fıvonal, melyen sem a személy sem, a teherforgalom nem jelentıs. Miután a nyomvonal lakóterületet csak kis részben érint zajterhelı hatása nem jelentıs.

Mind a fıutak, mind a győjtı-összekötı, mind pedig a lakóutak melletti területek funkciója tömör városias, illetve laza, családiházas beépítéső lakóterület.

A közúti közlekedés által okozott zajterhelés alapvetıen a jármőforgalom nagyságától, összetételétıl, azok haladási sebességétıl és a környezet beépítettségétıl függ. A kialakuló zajterhelés nagyságát befolyásolja továbbá az útpálya kialakítása, az útburkolat minısége, az út emelkedése, és a zaj terjedésére hatással lévı egyéb körülmények. A települést érı, a közúti közlekedésbıl eredı terhelések nagysága, a zajkibocsátás mértéke számítással jól meghatározható. A forgalmi adatok ismeretében a közúti közlekedési zaj mértékének meghatározását az ÚT 21.302. számú „Közúti közlekedési zaj számítása” címő Útügyi Mőszaki Elıírás tartalmazza. A forgalom nagyságának figyelembevétele az Állami Közúti Mőszaki és Információs KHT. által kiadott „Országos Közutak 2001. évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma” címő kiadvány adatainak, és az ÚT 2-1. 118: 2000 „Közutak távlati forgalmának meghatározása elırevetítı módszerrel” címő Útügyi Mőszaki Elıírás által megadott forgalomfejlıdési szorzók alkalmazásával kapott értékeivel történik.

A vizsgált 56-os sz. fıút északi bevezetı szakasz zajkibocsátása 7,5 m-es referencia távolságban

56. sz. Átlagos napi forgalom jármőkategóriánként (j/nap) fıút

Szgk

Kis

Busz

Csukl.

Könnyő Nehéz


Zajkibocsááts Szerel-

Motor, (dB)


teher


busz

teher-

teher-

gkcs.

gkcs.

vény

k. seb.

nappal

éjjel

2001.

12515

1900

408

58

187

298

436

212

74,5

66,9

2005.

15143

2299

375

53

223

352

516

204

75,1

67,5

2010.

16645

2527

396

56

247

387

567

212

75,5

67,9

2015.

18147

2755

408

58

269

423

619

218

75,9

68,3

A vizsgált 56-os sz. fıút déli kivezetı szakasz zajkibocsátása 7,5 m-es referencia távolságban

Átlagos napi forgalom jármőkategóriánként (j/nap) 56. sz. fıút

Szgk

Kis teher

Busz

Csukl. busz

Könnyő Nehéz teher-

teher-

gkcs.

gkcs.

Zajkibocsááts (dB) Szerel-

Motor,

vény

k. seb. nappal

éjjel

2001.

6144

976

124

25

108

217

382

79

71,8

64,2

2005.

7434

1181

114

23

129

256

451

76

72,5

64,9

2010.

8172

1298

120

24

143

282

496

79

72,9

65,3

2015.

8909

1415

124

25

156

308

543

81

73,2

65,6

A vizsgált 5112-es sz. győjtı-összekötı út zajkibocsátása 7,5 m-es referencia távolságban

5112.

Átlagos napi forgalom jármőkategóriánként (j/nap)

sz. ök. út

Szgk

Kis teher

Busz

Csukl. busz


teher-

gkcs.

gkcs.


Motor,

vény

k. seb. nappal

éjjel

2001.

2395

422

113

17

126

59

19

102

67,7

60,1

2005.

2874

506

127

19

142

64

21

98

68,3

60,7

2010.

3161

557

130

20

154

69

23

102

68,7

61,1

2015.

3473

612

132

20

164

76

25

105

69,0

61,4

A vizsgált 5113-es sz. győjtı-összekötı út zajkibocsátása 7,5 m-es referencia távolságban

5113.

Átlagos napi forgalom jármőkategóriánként (j/nap)

sz. ök út

Szgk

Kis teher

Busz

Csukl. busz


teher-

gkcs.

gkcs.



Motor,

vény

k. seb. nappal

éjjel



2001.

1666

226

7

0

202

136

111

46

67,3

59,7

2005.

1999

271

8

0

228

147

120

44

67,8

60,2

2010.

2199

298

8

0

246

159

130

46

68,2

60,6

2015.

2416

328

8

0

263

174

142

47

68,6

61,0




1. jármőkategória: személygépkocsi, mikrobusz, segédmotor kerékpár 2. jármőkategória: könnyőtehergépkocsi, autóbusz, motorkerékpár 3. jármőkategória: nehéztehergépkocsi, szerelvény, csuklós autóbusz

A közlekedésbıl eredı zajkibocsátás mértékét összehasonlítva az új utakra megengedett határértékekkel – melyek a 8/2002. (III.22.) KöM-EüM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján fıutak mentén városi beépítéső lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, győjtı- és mellékutak mentén, nappal 60 dB, éjjel 50 dB – a következık állapíthatók meg. A fıutak mentén nappali idıszakba 8-10 dB, éjszakai idıszakban 10-13 dB a túllépés mértéke. A győjtı-összekötı utak mentén nappali idıszakba 7-8 dB, éjszakai idıszakban 10 dB a túllépés mértéke.

A fejlesztés, területrendezés során feladat tehát olyan közúthálózat és területhasználatok kialakítása, amely mentesíti a lakókörnyezetet a nagy átmenı, elsısorban teherforgalomtól, és olyan városi úthálózat kialakítása, amely a városi forgalom biztonságos és folyamatos lebonyolítását teszi lehetıvé, és megfelelı kapcsolatot biztosít az egyes városrészek között.

Az ipari jellegő zajforrások terhelı hatása kisebb területet érint, hatása azonban koncentráltabban jelentkezik. Szekszárd

város

területén

található

iparterületek

elhelyezkedését

vizsgálva

megállapítható, hogy a ’70-es évektıl dinamikusan fejlıdı ipar a lakóterületi városrészektıl elkülönülten, a város északi részén az 56-os számú fıút városi bevezetı szakasza mentén a Palánki út két oldalán alakultak ki. Továbbá a Tartsay, a Keselyősi, a Damjanich utcák mentén a város keleti területén található nagykiterjedéső ipari területek. Bár az iparterületek egy részénél néhány kis kiterjedéső lakóterület beékelıdött a gazdasági területbe, illetve az ipari létesítmények közé, ezek fokozatos felszámolása, illetve kereskedelmi területtel történı átalakítása.

Összességében megállapítható, hogy a város zajhelyzetének alakulásában az ipari létesítmények zajkibocsátása csak néhány területen okoz zavaró mértékő terhelést. Az utóbbi években a lakóterületeken megszaporodtak a kisvállalkozások. Egyre több az olyan kisüzemi tevékenység amelyet saját ingatlanjaikon végeznek az üzemeltetık. Ezeknek a telephelyeknek a zajhatása esetenként meghaladja a követelmény értékeket melyek azonban a telepengedélyezési eljárásokban, illetve más hatósági eljárásokban ellenırzésre kerülnek. Néhány olyan tevékenység is mőködik lakókörnyezetben, amely 88. oldal a 164-ből



végzésébıl eredı zajkibocsátás nem okoz határérték túllépést, azonban a közvetlen környezete nyugalmát zavarja.

A szolgáltatással, ellátással, kultúrális, sport, szórakoztató tevékenységgel kapcsolatban megállapítható, hogy mőködésükkel zavarják közvetlen környezetük nyugalmát. Különösen jellemzı ez azokra a nagy rendezvényekre (Szüreti Fesztivál), melyet nagy tömeget vonzanak, illetve nyitva tartásuk a hajnali órákig tart. Szekszárd város rendelkezik helyi zajvédelmi rendelettel [22/1994. (VI.17.) Kt.] ,melynek azonban aktualizálása szükséges, egyrészt az új rendezési tervnek megfelelıen, másrészt a megváltozott országos szintő zajvédelmi elıírásokra tekintettel.

A város szerkezete kedvezınek tekinthetı abból a szempontból is, hogy a lakóterületek, a lakótelepek nagy része az 56-os számú fıúttól nyugatra lévı hegyoldalon, illetve a szılıhegyi területeken alakultak ki. Ezeken a területeken elsısorban célforgalom bonyolódik és a személyforgalom a meghatározó. A lakóterületek kedvezı zajhelyzetét meg kell ırizni, illetve lehetıség szerint tovább kell javítani.

Összefoglalóan megállapítható, hogy a város területét nagymértékben terheli a közúti közlekedésbıl eredı zajhatás. Fontos feladat tehát a csendes és nyugodt környezet biztosítása érdekében a területrendezés, területfejlesztés eszközeinek megfelelı alkalmazás, a helyi szabályok megalkotása és érvényesítése, melyekkel javítható a város zajhelyzete és egyidejőleg új terhelések kialakulása megakadályozható. Olyan közúthálózat kialakítása szükséges, amely biztosítja a forgalom gyors és biztonságos lebonyolítását, egyidejőleg mentesíti a lakóterületet a nagy átmenı, elsısorban nehézgépjármő forgalomtól, és megfelelı kapcsolatot biztosít az egyes városrészek között.

1.3.2.1 Építészeti mőemlékek

1.3.2.1.1

Régi megyeháza

Béla király tér 1.




Épült 1828-tól 1832-ig klasszicista stílusban Pollack Mihály és Stann Jakab tervei szerint.

Az 1779-es megyegyőlés döntése nyomán Tolna Vármegye székhelye Simontornyáról Szekszárdra került. Az apátság uradalmi épületei pár évvel korábban üresedtek meg egy egyházi átszervezés következtében, ezért az épületeket a vármegye 1780-ban bérbe vette, majd 1783-ban megvásárolta. Az akkor még álló középkori apátsági templom körüli épületeket átalakították, bıvítették. Ekkor készülhetett a megye kıcímere, amelynek másolata jelenleg a külsı udvar délkeleti sarkán a Garay tér irányába néz. Az eredeti sérült állapotban a múzeumban van. 1794-ben leégett a templom. Romjainak föld feletti részét elhordták az új templom építéséhez. 1804-1805 között Schmidt Vencel tervei szerint tovább bıvítették az épületet, megépült a templomromot körülölelı északi rész (egyelıre földszintes épületként), és ezzel bezáródott

az

udvar.

Csapó Dániel alispán további átépítést szorgalmazott, hogy egy impozáns és egységes megjelenéső, távlatokra méretezett megyeháza születhessen. 1825-ben Stann Jakab készített olyan terveket, melyek szerint az északi oldalt is emeletesre húzzák, és közös fedél alá hozzák a házat. 1827-ben Pollack Mihály is bekapcsolódott a tervezésbe, aki a bejárati oldalra dór oszlopsoros timpanonos rizalitot tervezett, a timpanonba helyezendı szoborcsoporttal, ami azonban nem készült el. Az épületben helyet kapott egy kápolna is, amit a 19. század vége felé megszüntettek. A belsı udvaron évszázados tiszafák szomszédságában a régi apátsági templom feltárt alapjai láthatók, az egyik boltozati vállkı pedig egy betonoszlopon került bemutatásra. A külsı udvaron látható Bezerédj István mellszobra, a borkút és a már említett kıcímer. Az épület térre nézı nyugati falán tábla emlékeztet a mohácsi vészre, ugyanis erre vonultak el elıtte a magyar, utána pedig a török csapatok. Jelenleg a Tolna Megyei Levéltár, a Polgármesteri Hivatal néhány irodája, a Wosinsky Mór Múzeum néhány kiállítása és egy helyi televízió-stúdió (Tolnatáj Televízió) mőködik az épületben.

1.3.2.1.2

Városháza

Béla tér 8.




Épült 1842-1846 között klasszicista stílusban. Átalakítva 1908-ban szecessziós stílusban

A városházát Tormay (Krenmüller) Károly megyei fıorvos tervezte. A megnyitó napján (1846. okt. 18) Liszt Ferenc hangversenyezett a vármegyeháza nagytermében.

Az épület homlokzata eredetileg a vármegyeházáéhoz hasonló stílusú volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Az oszlopsor alapozása azonban nem volt megfelelı, nem vette figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, megsüllyedt a fél ülésteremmel együtt, az épület megrepedt, az átépítés halaszthatatlanná vált. Egy 1905-bıl származó jegyzıkönyv szerint a tanácsnokok az épület repedésein át kiláttak a térre. Ezt követıen építették át a Városházát Diczenty László szekszárdi építész tervei szerint. A homlokzatot ekkor alakították át a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban. Noha az átalakítás 1908-ban lett kész, az épület kapujánál látható kıtábla az 1904-es évet jelöli meg az átalakítás évszámaként.

1.3.2.1.3

Belvárosi plébánia

Béla tér 9. Épült 1775-ben barokk stílusban. Mőemlék

Az építtetı az utolsó javadalmas apát, Rodt Ferenc Konrád bíboros volt, aki röviddel az épület elkészülte után elhunyt. A tölgyfából készült kapu díszítése ısi jelképeket, keresztet, csillagokat és dicsfényt formáz. A bejárat mellett látható a város egyetlen vörösmárvány ülıpadja. A plébánia udvarának hátulsó részén épült a Katolikus Közösségi Ház.

1.3.2.1.4

Régi takarékpénztár

Bezerédj u. 2. - Béla tér - Garay tér 18. Épült 1895-96-ban.




Tervezte Fittler Kamill budapesti mőépítész, a kivitelezı a helybeli Hája Béla volt. Eredetileg is takarékpénztárnak épült, az akkor már 50 éve mőködı Szegzárdi Takarékpénztár költözött ide a szomszédos Tormay házból. Az épület díszei is erre a funkcióra utalnak, az ablakok timpanonjában egy-egy méhecske látható, ami a takarékosság jelképe. A tetı sarkán, a míves bádogdísző tornyocskák közötti apszisban hajdanán Merkur szobra állt, mellette kétoldalt ma is látható a két méhkas.

1.3.2.1.5

Bencés Apátsági templom romjai

Béla tér 1. - Megyeháza udvar

A megyeháza udvarán vannak az I.Béla király által 1061-ben alapított apátsági templom feltárt romjai. Sajnos a király sírja az épület alatt van, így ez nem látható. 1212-bıl származik az elsı fennmaradt oklevél, amely igazolja a szekszárdi apátság hiteles helyi

tevékenységét.

A tatárjárás után az apátság épülete köré várat építettek. A 14. században az apátságban monostori iskola is mőködött, ahol egyházi és világi pályára készülık kaphattak képzést. 1526. augusztus 14-16.-án itt szállt meg II. Lajos a kíséretében levı fıurakkal, mielıtt a végzetes mohácsi csatába indult. Szeptemberben pedig a török hadak is itt táboroztak. 1541-ben Szekszárd szandzsák székhelye lesz. 1686.

szeptember

22-én

a

keresztény

seregek

visszafoglalták

Szekszárdot.

A török hódoltság után az apátságot Mérey Mihály apát tette ismét keresztény templommá, ebben a funkciójában mőködött 1794-ig, amikor a nagy tőzvész elpusztította. Romjainak föld feletti részét 1802-ben elhordták az új templom építéséhez, az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépíttette megyeházának.

1.3.2.1.6

Garay épületkomplexum

Széchenyi u. 29-31, Garay tér 1-7.

Az épület elıdjében klasszicista jellegő nagyvendéglı volt. Az 1893-as szecessziós stílusú átalakítás tervezıje Lechner Ödön, kivitelezıje Pártos Gyula volt. 92. oldal a 164-ből



1893. július 6-án, az ekkor már "Szegzárd Szálló" nevet viselı épület emeletén nyílt meg Szekszárd elsı színháza, mely alkalommal Jászai Mari is fellépett. Az 1950-es években Szabadság Szálló volt a neve, majd egy felújítást követıen 1965-tıl Garay Szálló. Volt étterme, presszója, pinceborozója, táncterme. Az 1980-as évek végén több funkciójú épület lett. 1.3.2.1.7

Garay pince

Garay tér 19.

Feltehetıen az 1061-ben alapított bencés apátság szerzetesei kezdték építeni a várpincét, hogy az apátságnak járó bort legyen hol tárolni. A pincerendszer valószínőleg Zsigmond apát (1439-1457) idején épült ki teljes terjedelmében. Szekszárdon alakult 1856-ban az országban az elsı borkereskedı részvénytársaság és ez hosszú ideig kezelte a pincét. A XX. Század közepén államosították, majd többször gazdát cserélt. Mai formájában 1998. szeptember 26.-án avatták fel. 1.3.2.1.8

Tolna megye kıcímere

A Régi Megyeháza külsı parkjában elhelyezett kıcímer a 18. században készült címer másolata.

A Bencés Apátság uradalmi épületeit a vármegye 1783-ban megvásárolta. Az akkor még álló középkori apátsági templom körüli épületeket átalakították, bıvítették. Ekkor készülhetett a megye kıcímere, amely feltehetıen a templom elıtti kutat díszíthette, és amelynek másolata jelenleg (1985 óta) a külsı udvar délkeleti sarkán a Garay tér irányába néz. Az eredeti sérült állapotban a Wosinsky Mór múzeumban van. A címerben középen Szent István áll, jobbján Szent Imre herceggel, bal oldalán a magyar címerrel. Az uralkodó feje felett angyalok tartják a koronát. I. Lipót császár 1699-ben adományozott címerhasználati jogot a vármegyének.




1.3.2.2 Múzeumok 1.3.2.2.1

Kiállítások a régi Megyeházán

Béla tér 1. - Régi Megyeháza, emelet.

A régi megyeháza világa A hely adottságait kihasználva a régi vármegyeháza világát bemutató kiállításon idézi fel a 19. századi fıispáni lakosztály hangulatát korhően berendezett enteriırök segítségével.

Liszt Ferenc emlékkiállítás Állandó kiállításon állít emléket Liszt Ferenc és Augusz Antal barátságának, s e barátságból született hallhatatlan zenei mőveknek.

Mattioni Eszter festményei Szekszárd neves szülötte, Mattioni Eszter festımővésznı munkásságát, szülıvárosának ajándékozott mővei által ismerheti meg az érdeklıdı.

Esze Tamás győjtemény Ugyancsak ajándékozás révén került a múzeumba az Esze Tamás győjtemény: maga - a történész, irodalomtörténész, teológus és egyben az azonos nevő kuruc brigadéros bátyjának leszármazottja - Esze Tamás, Szekszárd díszpolgára adományozta szellemi és tárgyi értékeit szülıvárosának, pár évvel halála elıtt. 1.3.2.2.2

Wosinsky Mór Múzeum

Szent István tér 26 Épült: 1900-1901-ben, neoreneszánsz stílusban, Schikedanz Albert és Herzog Fülöp mőépítészek tervei szerint

A múzeumot 1895-ben alapították. Wosinsky Mór apátplébános (1854-1907) és Apponyi Sándor gróf (1844-1925) akkor ajánlották fel e célra régiséggyőjteményüket, amit a megye elfogadott, és döntött a múzeum építésérıl. Az elsı kiállítás 1898. június 4-én nyílott meg a gimnázium épületében, ami 1901 augusztus 1-jéig adott helyet a múzeum győjteményének. A múzeum épülete 1902. november 1-jén fogadta az elsı látogatókat. 94. oldal a 164-ből


1.3.2.2.3


Babits Mihály Emlékház

7100 Szekszárd, Babits u. 13.

Állandó kiállítás: • • •

A költı relikviái szülıházában, családjának egykori otthonában. Dienes Valéria Emlékszoba Baka István Emlékszoba

Babits Mihály szülıháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copf stílusban, ma is eredeti állapotában áll. A költı nagyapja, Kelemen József, szekszárdi

letelepedésekor,

az

1850-es

években

vásárolta

meg.

A földszinti kiállítás a Halálfiai, Babits Mihály önéletrajzi ihletéső, szekszárdi témájú regényének helyszínét és alakjait eleveníti meg. A költı gyermekkorának elsı hat évét töltötte a szülıi házban, késıbb diákként és fiatal tanárként a szünidıkben gyakran tért haza. Az elsı szoba édesanyjáé, Kelemen Auróráé volt. Az itt álló ágyon született 1883. november 26-án Babits Mihály. A család fogadószobájában a piros szalongarnitúra mellett anyai nagyanyja, Rácz Innocencia - Cenci néni - íróasztala látható. A harmadik helyiség Babits Mihály szobája volt, ha gyermekkorában a vakációkra hazatért, majd késıbb is, amikor híres költıként meglátogatta családját. Az ablak közelében áll egy sublót, melynek felsı fiókja íróasztallá alakítható át. Az emeleten a költı életútját követhetjük nyomon dokumentumok, kéziratok, fényképek segítségével. Az utolsó két szoba Babits Mihály könyvtárát idézi meg. A költı halála után Török Sophie a könyvtár nagy részét a Baumgarten Alapítvány székházába költöztette. A háborúban az épületet bombatalálat érte és a könyvek nagy része megsemmisült. A megmaradt kötetek láthatók ma a múzeumban. 1.3.2.2.4

Mővészetek Háza

Épült: 1897-ben, Hans Petschnigg grazi építész tervei szerint

A zsidóság a 19. század közepén jelent meg Szekszárdon, az önálló hitközség 1856-ban alakult meg. Gyülekezeti helyük a Német utca (ma Bezerédj utca) 24. számú házban volt. Az elsı rabbi Ungár Simon volt 1892-tıl. A zsinagógát 1897-ben építették Hans Petschnigg tervei 95. oldal a 164-ből


alapján,

Reisz

és


Goldberger

mérnökök

irányításával,

Szélig

Gáspár

bátaszéki

építészvállalkozó kivitelezésében. A zsidóság az 1960-as évek elejéig használta az épületet. A Mővészetek Háza funkcióját 1984 óta tölti be. Belsı terét Kerényi József építész tervei alapján alakították át. Hatalmas csillárja Fülöp Zoltán és Máté János iparmővészek alkotása. A ház rendszeresen helyet ad képzımővészeti kiállításoknak, valamint hangversenyeknek. Orgonáját 1989-ben avatták fel. 2002-ben az orgona új elektronikus regiszterbeállító rendszert kapott, amely 2000 regiszterkombináció beállítását teszi lehetıvé. 1.3.2.3 Mőemlékházak 1.3.2.3.1

Augusz ház

Széchenyi u. 38.

Épült az 1820-as évektıl. Mőemlék

Ezen a helyen állott a Fekete Elefánt fogadó, melyben többek között II. József király is több napig vendégeskedett 1789-ben.

Az épület legrégebbi része a jelenleg kékesszürkére festett déli szárny, amely az 1820-as években

épült.

Építtetıje

idısebb

Augusz

Antal

volt,

a

késıbbi

báró

apja.

A jelenleg fehér középsı rész a Vármegyeháza klasszicista stílusát idézi, építési ideje is az 1830-as

évekre

tehetı.

A legújabb északi szárny 1870-ben készült el, építtetıje báró Augusz Antal, tervezıje és kivitelezıje a svájci származású Stann Jakab volt. Liszt Ferenc, a 19. század legnagyobb magyar zeneszerzıje és zongoramővésze jó barátságban volt Augusz Antallal, akinek a vendégszeretetét négy alkalommal is élvezhette. Elıször 1846-ban, amikor a városháza felavatásán is részt vett. Ekkor vetette papírra a VIII. magyar rapszódia elsı változatát. 1865 szeptemberében egy hétig volt az Augusz ház vendége. 1865 telén Augusz küldött két láda (50 üveg) szekszárdi vörösbort a Vatikánban tartózkodó zeneszerzınek, aki az egyik ládát IX. Pius pápának ajándékozta. Augusz évekig megtartotta jó szokását, minek következtében a muzsikus egész Nyugat-Európában terjesztette a 96. oldal a 164-ből



szekszárdi bor jó hírét. Franciaországból borászati szakkönyveket is küldött Augusznak. 1870-ben Liszt Ferenc bı három hónapot töltött itt, amikor az újonnan felépült északi szárnyban több neves muzsikussal együtt koncerteket adtak. Utolsó szekszárdi látogatása 1876-ban volt.

1.3.2.3.2

Babits ház

Babits Mihály u. 13. Mőemlék

A ház a 19. század elején (de egyes források szerint 1780 körül) épült. A költı anyai nagyapja, Kelemen József 1852-ben, szekszárdi letelepedésekor vásárolta meg. Itt született Babits Mihály, aki sokat tartózkodott és alkotott ezen a helyen. 1967-ben nyitották meg itt az elsı kiállítást, amely a költı életét, használati tárgyait mutatta be. 1983-ban, a költı születésének 100. évfordulójára újjáalakították a kiállítást, az egész épület múzeummá vált. A ház udvarán a töprengı költı szobra Farkas Pál szobrászmővész alkotása, 1981-ben avatták fel. Ugyancsak a Babits házban nyílott 2001-ben a Dienes Valéria emlékszoba, amit a közeli házban született professzornı fia, Dienes Gedeon nyitott meg.

1.3.2.3.3

Diczenty ház

Széchenyi u. 40. Épült 1898-ban

Ezen a helyen állt a 19. század végéig az a földszintes sarokház, ahol a költı, Garay János született. 1840 körül a házat Diczenty Gyula kereskedı vásárolta meg, aki 1870-ben ki akarta bıvíteni az épületet, de erre nem kapott engedélyt. 97. oldal a 164-ből



1881-ben emléktáblát helyeztek a ház falára, Szász Károly versével. Az egykori Garay házat Diczenty Gyula fia, Diczenty László építész bonttatta le, és a szomszédos telkeket is igénybe véve felépíttette helyére a ma is álló emeletes palotát. A Garay emléktábla 1905-ben került az új ház falára.

1.3.2.3.4

Fejıs ház

Béla tér 5.

Itt alakult meg a Tolnamegyei Közlöny címő helyi újság szerkesztısége 1873. március 5-én a Szegzárdi Haladó Kör támogatásával. A lap fıszerkesztıje a háztulajdonos Fejıs Károly mérnök veje, Boda Vilmos járásbíró volt, a Függetlenségi 48-as Párt tagja, 1884-tıl több mint 20 évig országgyőlési képviselı. 1.3.2.4 Szobrok 1.3.2.4.1

Garay János szobra

Garay tér Készítette Szárnovszky Ferenc 1898-ban. Garay János költı, író, újságíró és szerkesztı, a Magyar Tudományos Akadémia levelezı tagja 1812. október 12-én született. Elsı kiadott mőve, a Csatár címő hısköltemény 1834-ben jelent meg Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával. Legismertebb mőve, "Az obsitos" fıszereplıje Háry János, a nagyotmondó leszerelt katona, aki valóban létezett, egy feltehetıen simontornyai származású fazekas volt, aki mesterségében nem tudott nagyot alkotni, de nagyotmondása híres volt. Háry János alakját Kodály Zoltán öntötte daljátékba, Farkas Pál pedig bronzba. A szobrot Barabás Miklós rajza alapján formázta meg Szárnovszky Ferenc szobrászmővész.

1.3.2.4.2

Millecentenáriumi emlékmő

Alkotók: Adorján Endre és Farkas Pál szobrászmővész. 98. oldal a 164-ből



A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készítette a városi önkormányzat 1996-ban a Liszt Ferenc térre. Az egymást követı évszázadokat jelképezı siklósi márványlapokat helyi jellegzetességekre és történésekre utaló motívumok díszítik.

1.3.2.4.3

Milleniumi kapu

A szoborkompozíció tervezıje: Csíkvári Péter szobrászmővész

alkotói:

Bakos Ildikó Gábor Éva Mária Gáti Gábor Király Vilmos Ligeti Erika szobrászmővészek

kivitelezı: Szatmári Juhos László szobrászmővész

Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren. A kapu az elmúlt korok jelentısebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve teret nyit a jövı

felé.

A kapu három szerkezeti egységbıl áll. A mővészek a 20 dombormővön

az elmúlt 2000 év kiemelkedı történelmi, kulturális

eseményeit, eredményeit dolgozták fel.

1.3.2.4.4

Prométheusz Park

A park alkotója: Mıcsényi Mihály professzor.

A szobrok alkotója: Varga Imre Kossuth-díjas szobrászmővész. 99. oldal a 164-ből



A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász a saját elképzelései szerint alakíthatott ki mővéhez. A park növényzetét 300 féle díszcserjébıl és virágból tervezte színpompás kertté. Ma csak töredéke látható. Prométheusz arról nevezetes, hogy az emberek számára ellopta a tüzet az istenek hegyérıl. A két saskeselyő, a sziklák már a történet végét, Prométheusz szenvedéseit sejtetik. A szobrászmővész alkotását dicséri, hogy az egyik keselyő idınként ''elrepül'', és Európa egyes városaiban kiállítják. A szobor eredetije Antwerpenben látható. A parkban található, két keselyővel kiegészülve, annak tökéletes másolata.

1.3.2.4.5

Szent István szobra

Alkotó: Farkas Pál szobrászmővész

A szobor 2002. augusztus 20-án a Szent István téren került felavatásra. A szobor értékét növeli, hogy közadakozásból valósult meg. Szigetvári Ernı szekszárdi lakos állt az adományszerzés élére.

1.3.2.4.6

Szent László szobor

Nagy Benedek alkotása

A szobor a Bécsi Képes Krónika (Chronica de rebus gestis Hungarorum, Kálti Márk 1358 körül) egyik iniciáléja alapján készült, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor a lovag király megment egy magyar leányt az ıt elrabolni próbáló kun vitéztıl. 1.3.2.4.7

Szentháromság szobor

A város legrégebbi szobra 1753-ból Az 1738-40-es nagy pestisjárványra emlékeztet. 100. oldal a 164-ből



Alkotója ismeretlen, stílusa barokk.

A legfelül látható szoborcsoport az Atya, a Fiú és a Szentlélek, mely utóbbi glóriától övezett galamb formájában jelenik meg. Legfelül tehát a Szentháromság látható, míg legalul az egész kıoszlopot övezı hétszög alaprajzú homokkı párkány a hét szentséget jelképezi. A kıoszlop tövében Szőz Mária, mellette Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Kajetán szobrai láthatók. Ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll a temesvári fıtéren, amibıl esetleg az alkotók azonosságára lehet következtetni, de a feltételezést szakértıi vélemények nem erısítették meg. 1.3.2.4.8

Wosinsky Mór szobra

Szent István tér 26. (Múzeum elıtt) Alkotó: Farkas Pál 1982. Wosinsky Mór (1854-1907) apátplébános, régész, a lengyeli kultúra felfedezıje, a szekszárdi múzeum alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia levelezı tagja. 1854-ben született Tolnán. 1881-ben került plébánosnak Lengyelbe, ahol megismerkedett a nagymőveltségő földbirtokos, Apponyi Sándor gróf országos hírő könyvtárával és képzımővészeti győjteményével. Itt külföldi és hazai történeti és régészeti mővek tanulmányozására is lehetısége

volt.

Apponyi Sándor támogatásával megásatta a lengyeli "Sánc" nevő ıskori telephelyet és temetıt (lengyeli kultúra), majd a különbözı korú régészeti lelıhelyek egész sorát tárta fel megyénkben. Munkája eredményeirıl tudományos kiadványokban és népszerő elıadásokban számolt be. 1894-ben lett szekszárdi plébános. 1895-ben felajánlotta győjteményét a megyének, múzeumalapítás céljára. A régészeti győjtemény a gimnázium új épületében nyert elhelyezést. 1898. június 4-én nyitották meg. A múzeum épületének építését 1900-ban kezdték meg, 1902-ben nyitották meg a nagyközönség elıtt. Wosinsky az országban másodikként végzett fonográfos népdalgyőjtést, megelızve Bartók Bélát

és Kodály Zoltánt.

Népviseleti

ruhákat

is


győjtött a

múzeum számára.



1901-ben a múzeumok és könyvtárak országos fıfelügyelıjévé nevezték ki. Ezt a funkciót 1907. február 22-én bekövetkezett haláláig betöltötte.



1.3.3


Lakásállomány

A város épületállományának döntı hányadát a lakások teszik ki. A népszámlálások szerint Magyarország népességszáma Szekszárdon 1870 és 1990 között több mint kétszeresére emelkedett. Körülbelül 1949 - ig Szekszárd népességfejlıdését is a stagnálás, a változatlanság jellemezte. 1870 és 1949 között eltelt csaknem nyolcvan év alatt a lakosságszáma még 4.000 fıvel sem emelkedett. Ez alatt a hosszú idı alatt mindvégig a megye lakosságának 4 - 5 százaléka élt a megyeszékhelyen. A város fejlıdéstörténetében valóban új szakasz kezdıdött a XX. század közepén, mert népességszáma gyors növekedésnek indult. Az 1980 - as években ez a gyorsuló ütem megállt ugyan, de a növekedés nem. A Szekszárdon élı lakosok száma ebben az évtizedben is több mint 2.000 fıvel (16,4 % - kal) nıtt. A növekedés üteme meghaladta a hasonló nagyságú településeken tapasztalt fejlıdés kétszeresét is. Így a város lakosságszáma a megyében élı népesség egyre magasabb arányát képviselte.

A város lakosságszáma kiugróan gyorsütemő növekedésének tárgyi feltételeit a nagyarányú lakásépítkezések tették lehetıvé. A 70 - es, 80 - as években az állami lakásépítkezések voltak a jellemzıek, majd egyre inkább a magánerıs építkezések kerültek elıtérbe. 2001-ben a lakott lakások nagy része 1960 után épült, illetıleg a város népességének nagy hányada ezekben az évtizedekben épült lakásokban lakik. Mivel a lakások jelentıs részét 1970 után adták át, a város szinte megújult ebben a két évtizedben. Az adatokból úgy tőnik, nemcsak a „bevándorlók” jutottak lakáshoz, hanem az „ıslakosok” jelentıs hányada is komfortosabb otthonba költözhetett.

1990. január 1-én Szekszárd lakásállománya 13.300 volt, 30%-kal több mint 10 éve.

LakásÉv

1

2

3 és több

7.290

100 szobára

állomány szobás lakások aránya (%)

1970

100 lakásra

34,6

42,4


23,0

jutó lakók száma 325

169



1980

10.219

16,2

48,9

34,9

316

140

1990

13.309

11,2

38,0

50,8

260

103

2001-re a lakásállomány további 978 db-bal növekedett (2001: 14.287 db), a zömmel kettıhárom- és többszobásos lakásépítés tovább javította a város lakásstruktúráját, melynek eredményeként Szekszárd ma országosan is az egyik legkedvezıbb lakásvagyonnal rendelkezik.

Az utóbbi évtizedben épült lakások jelentıs része a déli városrészben valósult meg, ugyanakkor megindult a már kialakult lakóterületeken is a lakások rekonstrukciója, rehabilitációja. 2001-ben a város lakásállományának összetétele az építési korszak függvényében az alábbi képet mutatta:

Építési év

A lakások száma

%

– 1919

1360

9,5

1920 – 1944

450

3,2

1945 – 1959

670

4,7

1960 – 1969

2738

19,2

1970 – 1979

4360

30,6

1980 – 1989

3745

26,3

1990 – 2001

929

6,5

Összesen:

14252

100

Az adatokból levonható következtetések: • • • •

a város lakásállományának cca. 18 %-a 40 évnél idısebb és elsıdlegesen családi ház, a lakásállománynak ~ 20 %-a hagyományos technológiával épült többszintes társasház és 30 évesnél idısebb, a lakások ~ 57 % - a telepszerő módon, paneles technológiával létesült, a lakásoknak csupán ~ 7 %-a valósult meg az utóbbi 10 évben.




Fenti adatok jól támasztják alá a várható rehabilitációt, a lakóterületek megújításának fontosságára hívják fel a figyelmet. A lakásépítéssel párhuzamosan – különösen a lakótelepeken – növekedett az alapfokú ellátás intézményeinek száma és nagyságrendje, s folyamatosan bıvült és korszerősödött a városközpont és az észak-déli várostengely intézményhálózata.



Lakásállomány (db)

14 257

Lakásállomány – Forrás: KSH népszámlálás 2001

Lakásállomány (db) Épített lakások száma (üdülõk nélkül) (db)

1997. év 14 064 156

1998. év 14 112 61

1999. év 14 141 49

2000. év

96

2001. év 14 292 68

2002. év 14 322 40

2003. év 14 411 100

2004. év 14 487 93

2005. év 14 669 191

Lakásállomány – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

Az adatsorokon jól látszik, hogy a lakásállomány folyamatosan bıvül Szekszárdon.

Épített lakások száma (üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített gázvezetékkel ellátott lakások száma (üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített fürdõszobával ellátott

1997 . év 156

1998 . év 61

1999 . év 49

2000 . év 96

2001 . év 68

2002 . év 40

2003 . év 100

2004 . év 93

2005 . év 191

123

58

47

90

67

39

96

91

190

156

61

49

95

68

40

98

93

190




lakások száma (üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma (üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített egyszobás lakások száma (üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített kétszobás lakások száma (a másfél szobásokkal együtt, üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített háromszobás lakások száma (a két és félszobásokkal együtt, üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített négy és több szobás lakások száma (a három és félszobásokkal együtt, üdülõk nélkül) (db) Az év folyamán épített lakóépületek száma (üdülõk nélkül) (db) Lakásállomány – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

145

57

44

82

61

36

90

88

186

156

61

48

95

67

40

99

93

191

7

1

5

11

7

36

40

11

13

12

7

8

30

22

68

80

27

11

18

26

12

24

23

57

29

22

25

61

35

15

35

41

30

61

41

36

59

41

23

36

26

29

5

A fenti táblázatból azonosítható, hogy az épített lakások összkomfortosak, vízzel, gázzal, csatornával ellátottak. Jellemzıek a 2, és annál több szobával rendelkezı lakások.

A meglévı lakásállomány esetében nem ilyen kedvezı a helyzet. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya.


Szekszárd összesen* 8,1

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya – Forrás: KSH népszámlálás 2001

Lakásállomány (db)

1997. év 14 064 13 937 12 299

Közüzemi ívóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Közcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Távfûtésbe bekapcsolt lakások száma (db) Melegvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Lakásállomány – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

1998. év 14 112 13 959 12 402

1999. év 14 141 14 071 12 547

2000. év


14 167 12 668

2001. év 14 292 14 192 12 720

2002. év 14 322 14 234 12 824

2003. év 14 411 14 280 12 913

2004. év 14 487 14 343 12 995 5 614

2005. év 14 669 14 374 13 056 5 656

5 582

5 632



Környezet SWOT analízise

Erősségek -

Gyengeségek

Folyamatosan növekvő lakásállomány - Az épített környezeti elemek a Megfelelő színvonalú lakások lehetőségekhez képest funkcióhiányosan rendelkezésre állása működnek Gazdag épített környezet - A város egyes részein jelentős zajterhelés Gazdag történelmi múlt Teljeskörűen kialakított közműrendszer Az országos átlagnál jobb városi levegőminőség Kedvező természeti adottságok Lehetőségek

Veszélyek

Épített környezet funkcióbővítő fejlesztése Más ivóvízbázisra való áttérés Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése Közösségi hulladékgyűjtés fejlesztése A városi zöld, és sétáló felületek fejlesztése

- A folyamatosan növekvő ingatlanárak népességelszívó hatást gyakorolnak - Folyamatos fejlesztési források hiányában az épített környezet leromlik - A folyamatos karbantartás jelentős forrásokat emészt fel - Az ivóvízbázis hosszú távon nem biztosított - Települési csapadékvízelvezetés nem kellően méretezett, kialakított




1.4 Közszolgáltatások

1.4.1.1 Oktatás-nevelés

Szekszárdon az alábbi közoktatási intézmények találhatóak: Óvodák - 8 -

4

önálló

-

4

többcélú intézmény szervezeti keretében lévı óvodai intézményegység

Közülük - városi önkormányzat által fenntartott:

2

- intézményfenntartó társulás által fenntartott:2 - nem önkormányzat által fenntartott:

4

- bölcsödével közös:

1

- PTE IGYFK gyakorló óvodája:

1

- egyházi:

1

- Waldorf:

1

Általános iskolák – 10 -

6

önálló

-

4

többcélú intézmény szervezeti keretében lévı általános iskolai tagozat

Közülük - városi önkormányzat által fenntartott:

5

- nem önkormányzat által fenntartott:

5

- PTE IGYFK gyakorlóiskolája:

1

- egyházi:

2

- Waldorf:

1

- Comenius:

1

Középfokú oktatási intézmények – 8 -

4

egyprofilú intézmény

-

6

többcélú intézmény

Közülük - városi önkormányzat által fenntartott: - megyei önkormányzat által fenntartott:

3 1

- egyéb, nem önkormányzat által fenntartott: 4 108. oldal a 164-ből



(egyházi, alapítványi) A városi önkormányzat fenti intézménytípusokon túl fenntart és mőködtet 1 kollégiumot, 1 mővészeti iskolát, 1 egységes pedagógiai szakszolgálatot.

Óvodák

Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Óvodai férõhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fõ) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fõ) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Óvodapedagógusok száma (gyógypedagógia neveléssel egyûtt) (fõ)

2001. év 17

2002. év 17

2003. év 17

2004. év 15

2005. év 14

1 448

1 402

1 344

1 260

1 202

1 352

1 259

1 248

1 171

1 157

65

63

62

56

54

152

145

144

129

119

Az óvodák további mutatói: - óvodai férıhelyek száma:

1238

- óvodába beíratott gyerekek száma:

1133

Közülük - városi fenntartású óvodába jár: - intézménytársulás által fenntartott óvodába jár:

493 fı,

43,5%

163 fı,

14,3%

255 fı,

22,5%

222 fı,

19,5%

- német kisebbségi önkormányzat által fenntartott óvodába jár: - a város területén lévı egyéb szervezet által fenntartott óvodába jár:

Óvodai férıhely kihasználtság az összes óvodai férıhely és beíratott óvodás vonatkozásában: 91,5% - szabad férıhely kapacitás: 105 - óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek száma: 45 Az adatok összevetésébıl az látható, hogy a 3. életévüket betöltött, de jelenleg be nem íratott gyermekeknek (45fı) biztosítható az óvodai ellátása, a településen van elegendı óvodai férıhely. Amennyiben közöttük van hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető, akkor számukra az óvodáztatás férıhelyi feltételei adottak. A védınıi 109. oldal a 164-ből



hálózat a gyermekjóléti szolgálat, valamint a jegyzı együttmőködésével feltárható az óvodába be nem íratott, 3. életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzető gyermekek száma, beóvodázásuk biztosítható. Megállapítható, hogy az óvodába beíratott gyermekek közül 175 fı, az összlétszám 19,2%-a, hátrányos helyzető, 55 fı, az összlétszám 6%-a halmozottan hátrányos helyzető. Közülük 2 fı más településrıl jár be. Megállapítható: Az egyes óvodák között a halmozottan hátrányos helyzető gyermekek aránya nem tér el 25%-ban. A hátrányos helyzető gyermekek többsége – 93,4% - a városi fenntartású óvodákban van. Sajátos nevelési igényő gyermekek arányaiban nincsenek jelentıs eltérések az egyes óvodák, illetve tagóvodák között, az országos 7%-os átlagot az összes sajátos nevelési igényő, illetve az 5%-ot az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek tekintetében nem éri el. Valamennyi óvoda nagycsoportjában ugrásszerően emelkedik a hátrányos helyzető gyermekek száma; mivel 5 éves kortól kötelezı az óvodába járás, ezért az eddig otthon lévı hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek a nagycsoportban válnak „láthatóvá”. Ez arra enged következtetni, hogy éppen azok a gyermekek nem kapják meg idıben az intézményes nevelési lehetıséget, akiknek erre nagy szükségük lenne.

Általános iskolák

Általános iskolai feladatellátási helyek száma(gyógypedagógiai oktatással) (db) Általános iskolai osztálytermek száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) Az általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (db) Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fõ) Általános iskolai felnõttoktatásban tanulók száma (fõ) Általános iskolai fõállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fõ)


2001. év 10

2002. év 10

2003. év 10

2004. év 10

2005. év 9

160

159

162

160

138

179

179

179

174

166

3 943

3 973

3 923

3 776

3 583

421

412

399

376

370



Az általános iskolai intézmények számát, fenntartóit a fejezet elején bemutattuk. Az

általános

iskolai

tanulók

száma

(gyógypedagógiai

oktatással

és

magántanulókkal együtt): 3367, közülük hátrányos helyzető 845 fı, ez 25%! A városi önkormányzat által fenntartott 5 általános iskolába jár: 2311 fı, ez az összes általános iskolás korú tanuló 68,6%-a. Közülük 752 tanuló más településrıl bejáró, vagyis a város által fenntartott általános iskolákba 1559 fı, azaz az összes tanuló 67,4%-a városi lakos. Az 5 nem városi önkormányzat által fenntartott általános iskolába 1056 tanuló jár, ez az összes tanuló közel harmada, 31,4%. A hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya az egyes általános iskolákban nem kiegyenlített, a hátrányos helyzetőek tekintetében, a közöttük lévı különbség nem éri el a 25%-ot. Kivétel ez alól a gyógypedagógiai profilú Szivárvány Általános Iskola. A nem városi önkormányzati fenntartású általános iskolákban nincs halmozottan hátrányos helyzető tanuló, a hátrányos helyzető tanulók aránya azonban magasabb, mint a város által fenntartott általános iskolákban. Kivétel a Waldorf Általános Iskola, amelyben nincs sem hátrányos helyzető, sem halmozottan hátrányos helyzető tanuló. Az óvodáztatás, iskoláztatás intézményes feltételei (óvodai, iskolai férıhelyek) a városban adottak. Mivel a halmozottan hátrányos helyzetőekre vonatkozó szám nem életkor szerinti bontásban került bemutatásra, nem ismert, hogy körükbıl mennyi az óvodai, illetve tanköteles korúak száma. Sajátos nevelési igényő tanuló összesen 155 fı, ebbıl gyógypedagógiai oktatásban részesül 90 fı, integráltan oktatott 63 fı. A sajátos nevelési igényő tanulók körébıl - enyhe értelmi fogyatékos:

57 fı

- középsúlyos értelmi fogyatékos:

15 fı

- megismerési funkciók vagy viselkedés fejlıdési rendellenessége:

79 fı

- nagyothalló:

3 fı

- autista:

1 fı




A sajátos nevelési igényő tanulók általános iskolai intézményhálózatban lévı együttes aránya, illetve az enyhe értelmi fogyatékos tanulók aránya a 7%-ot, illetve az 5%-ot nem éri el. Az integrált formában oktatott tanulók aránya az összes általános iskolások körében 3,1%. Jelenlétük az egyes általános iskolákban egyenetlen, Babits Általános Iskolában és Dienes Általános Iskolában 0,7%, viszont az 5.sz. Általános Iskolában 5,4%, a Garay Általános Iskolában 6,4%. Arra vonatkozóan nem rendelkezünk információval, hogy az eltérés milyen okhoz köthetı, lakóhelyhez vagy felvételi gyakorlathoz kapcsolódik. Mindenképpen indokolt a helyzet ok szerinti feltárása. Sajátos nevelési igényő tanuló nevelését vállalta a nem városi önkormányzati fenntartású általános iskolák közül a 3 iskola – Comenius: PTE IGYFK:

6 fı 64 fı

Általános iskolai magántanulók száma: 22 fı - szakértıi bizottság javaslatára:

12 fı

- szakorvosi javaslatra:

1 fı

- saját döntés alapján:

9 fı

Nem kiegyenlített a halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya a város által fenntartott általános iskolákban. Kiemelkedıen magas a számuk az 5. sz. Általános Iskolában, a Szivárvány Általános Iskolában – ez utóbbi esetében a különbség 25%-ot meghaladó. A Szivárvány Általános Iskola gyógypedagógiai intézmény, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékos, valamint a megismerı funkciók, vagy a viselkedés fejlıdésének rendellenességével küzdı tanulókat fogad.

Továbbtanulási mutatók: Lényeges különbségek tapasztalhatók a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulók továbbtanulási mutatóiban, az érettségit adó képzési formákban 20%-nál nagyobb mértékő az eltérés az intézményi átlagtól. Hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulók tanórán kívüli programokban való részvételi aránya iskolánként és azon belül programonként nagyon eltérı a többi tanulóhoz viszonyítva. A Szivárvány Általános Iskolában valamennyi tanórán kívüli programban magasabb arányú a hátrányos helyzető, 112. oldal a 164-ből



halmozottan hátrányos helyzető tanulóké, mint a többi tanulóé. (pl. napköziben 90% feletti, szakkörben kétszer magasabb) A többi általános iskolában mindenhol alacsonyabb a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulók részvételi aránya, kivétel a Garay Általános Iskola, ahol a napközis ellátásban részesülı hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanuló több. Szakköri foglalkozásokon lényegesen kisebb arányú a részvételük, sıt a Babits Általános Iskolában 3 év alatt egyetlen hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanuló sem volt szakkörös.

Feltételek Szükségtantermet – egyet – az 5. sz. Általános Iskolából jeleztek, használókként a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulókat jelölték meg. Tornateremmel minden iskola rendelkezik, hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzetőek mindenhol teljeskörően használják. Egyéb létesítmény és eszköz tekintetében a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzetőek létszámából a használói kör aránya alacsonyabb a többi tanuló használói köréhez viszonyítva. Dienes Általános Iskola nem jelzett erre vonatkozó adatokat. Speciális fejlesztési célú helyiséggel (logopédia, egyéni fejlesztı szoba) minden iskola rendelkezik. A használói kör vélhetıen a szakmai indokoltság és szükség szerint alakul.

Középiskolák

Gimnáziumi feladatellátási helyek száma (db) Szakközépiskolai feladatellátási helyek száma (db) Középiskolai osztálytermek száma (db) Középiskolai osztályok száma a nappali oktatásban (db) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat-, nyolcévfolyamos gimnáziumok megfelelõ évfolyamaival együtt) (fõ) Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt) (fõ) Érettségi vizsgát tett személyek száma a nappali oktatásban (fõ)


2001. év 6 8 125 140 1 058

2002. év 6 8 133 148 1 085

2003. év 6 8 128 152 1 062

2004. év 6 8 117 148 1 081

2005. év 5 8 114 143 1 118

2 500

2 845

2 798

2 583

2 632

618

626

592

729

620



Az alábbiakban Szekszárd MJV önkormányzata által fenntartott 3 intézmény adatait összegezzük. Az intézmények – eltérı funkcióik okán – egymással nem hasonlíthatóak össze, a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulók vonatkozásában foglalható össze néhány mutató.

A középiskolák közül: -1–

tiszta profilú 8 évfolyamos gimnázium két telephellyel

-1–

vegyes profilú – gimnáziumi – szakközépiskolai intézményegységgel

-1–

vegyes profilú – szakközépiskolai – szakiskolai intézményegységgel.

A tanulók 50%-a más településrıl jár be. A bejárók 29,2%-a hátrányos helyzető, 2 fı halmozottan hátrányos helyzető tanuló. Az összes tanulóból 23% hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető. Elkülönített adatot ad a halmozottan hátrányos helyzető tanulókról a Garay Gimnázium, és az I. Béla Gimnázium. Halmozottan hátrányos helyzet: -

Garay Gimnáziumban 24 fı – ez a tanulói létszám 4,3%-a.

-

I. Béla Gimnáziumban 2 fı – ez a tanulói létszám 0,4%-a Figyelmet érdemlı adat, hogy a Garay Gimnázium Béri Balog Ádám úti V. sz.

intézményegységében (5-6. évfolyam) 48,9%-a hátrányos helyzető tanuló! Saját össztanulói létszámon belül a legmagasabb a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulói arány a Garay Gimnáziumban – 43%. A Bezerédj Szakközépiskolában – 18,8%, az I. Béla Gimnáziumban – 7%. Az arányok vélhetıen a tanulói összetétellel, illetve az intézmények funkciójával, profiljával függ össze, hiszen a Garay Gimnáziumban 5-6-7-8 évfolyam is mőködik. Évfolyamonkénti arány a Garay Gimnáziumban a legmagasabb, 5-8 évfolyamon, évfolyamonként meghaladja az 50%-ot, 9-12 évfolyamokon átlagosan 35%. A Bezerédj Szakközépiskolában 9-14 évfolyamokon 27-5,5% közötti, a magasabb évfolyamokon erısen csökkenı. Az azonos évfolyamon az osztályok közötti eltérést az eltérı képzési cél okozza, a 9.F osztályban 88% - ık Arany János Programban 114. oldal a 164-ből



vesznek részt. Valamennyi iskolában a magasabb évfolyamokon csökkenı tendenciájú a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulók aránya. Emelt szintő oktatásban a többi tanulóhoz viszonyítva kevesebben vesznek részt a I. Béla Szakközépiskolában, a Garay Gimnáziumban az emelt szintő oktatásban résztvevı tanulók fele (54,3%) hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető. Évfolyamismétlık arányán belül a Garay Gimnáziumban az elmúlt 3 évben,minden évben magasabb volt a hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető tanulóké. Mindhárom

iskolában

az

Útravaló

Programban,

illetve

a

Bezerédj

Szakközépiskolában az Arany János Programban magas arányú a hátrányos helyzető, halmozottan

hátrányos

helyzető

tanulók

részvételi

aránya,

az

I.

Béla

szakközépiskolában ez teljeskörőséget jelent. Feltételek Szükségtantermet a Bezerédj Szakközépiskola Szakiskolai intézményegységében jeleztek, hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és a többi tanuló közösen használja. Tornaterem nincs a Garay Gimnáziumban. Egyéb infrastruktúrához az egyenlı esélyő hozzáférés biztosított. Mindhárom iskola felújításra került az utóbbi években. Humán-erıforrás hiányt az iskolák nem jeleztek. Sajátos nevelési igényő tanuló egyik középfokú intézményben sincs.

2001. év

2002. év

Szakiskolai és speciális szakiskolai feladatellátási helyek 7 7 száma (db) Szakiskolai és speciális szakiskolai osztálytermek száma 34 42 (db) Szakiskolai és speciális szakiskolai osztályok száma a 91 84 nappali oktatásban (db) Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali 2 098 1 836 oktatásban (fõ) Fõállású pedagógusok száma a szakiskolákban és a speciális 124 98 szakiskolában (fõ) Sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma a szakiskolákban és speciális szakiskolákban (az elõzõ tanévben) (fõ)


2003. év 7

2004. év 7

2005. év 7

39

51

47

87

92

94

1 903

2 027

2 094

100

128

106

664

919

721



Felsıfokú oktatás

Nappali tagozatos egyetemi és fõiskolai szintû képzésben résztvevõ hallgatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) (fõ) Esti, levelezõ, távoktatás tagozatos egyetemi és fõiskolai szintû képzésben résztvevõ hallgatók száma (kihelyezett tagozatok szerint) (fõ) Felsõoktatásban résztvevõ hallgatók száma minden tagozaton (nappali, esti, levelezõ, távoktatás) (kihelyezett tagozatok szerint) (fõ)

2001 . év 674

2002 . év 721

2003 . év 777

2004 . év 836

2005 . év 870

541

520

648

790

940

1 347

1 480

1 587

1 827

2 082

A kistérség (és a megye) felsıfokú oktatása a megyeszékhelyen koncentrálódik. Az egyetlen önálló felsıoktatási intézmény az Illyés Gyula Pedagógiai Fıiskola volt a városban, de a valaha a kaposvári Tanítóképzı Fıiskola kihelyezett tagozataként mőködı intézmény 1999ben a Pécsi Tudományegyetem részévé vált. 2003/2004-ben 1777 hallgató vett részt a szekszárdi felsıoktatásban. Az Illyés Gyula Fıiskolán a következı képzések folynak:

Alapszakok:

Tanítói szak Magyar nyelv és irodalomtanár szak Kommunikácó szak Óvodapedagógus szak Általános szociális munkás szak Gazdálkodási szak

Akkreditált iskolarendszerő felsıfokú szakképzés

Csecsemı- és kisgyermeknevelı gondozó Idegenforgalmi szakmenedzser Informatikai statikus és gazdasági tervezı

Felsıfokú szakképzés




Népjáték és kismesterség oktatója Gyógypedagógiai asszisztens

Szakirányú képzés

Játék- és szabadidıs pedagógus Gyógytestnevelés

Szekszárdon kihelyezett tagozata mőködik az ország legnagyobb hallgatói létszámával rendelkezı,

alapítványi

mőködtetéső,

távoktatási

formával

kombináltan

képzı

fıiskolájának, a Gábor Dénes Fıiskolának. 1998-ig a városban mőködött a pécsi Hittudományi Fıiskola kihelyezett levelezı tagozata is, de az alacsony hallgatói létszám miatt a tagozatot megszüntették.

A középfokú oktatás a városokba koncentrálódik; összesen 9 középiskola mőködik a kistérségben. A gimnáziumok, szakközépiskolák legnagyobb problémája a diákok elvándorlása.

1.4.1.2 Egészségügy

Mûködõ háziorvosok száma 12.31-én (fõ) Mûködõ házi gyermekorvosok száma 12.31én (fõ) Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónõk száma (fõ) A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset)

1997. 1998. 1999. 2000. 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. év év év év év év év év év 22 22 21 21 21 20 20 20 19 8

8

8

8

8

8

8

8

8

24

25

24

22

22

20

22

22

21

22

22

21

21

21

20

20

20

19

8 170 990

8 177 659

8 186 950

8 192 168

8 188 745

8 183 947

8 182 344

8 189 896

8 190 297

64 980

68 373

77 467

67 042

65 855

62 764

67 991

68 920

66 943




1.4.1.3 Közösségi közlekedés

Szekszárd Megyei jogú város a Dél-Dunántúli régió meghatározó gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A város Budapesttıl 144 km-re, a Dunántúlt és az Alföldet összekötı M9-es gyorsforgalmi út és a 2010-re elkészülı M6-os autópálya találkozásánál fekszik. Köszönhetıen csomóponti fekvésének szintén könnyen megközelíthetı az 56-os, a 63-as és a 65-ös fıutakon, valamint a Budapest-Baja vasúti fıvonalon is. A térséget Keletrıl a Duna folyó határolja, ami nemzetközi jelentıségő

vízi közlekedési folyosó és jelentıs tranzit

forgalmat bonyolít le. Szekszárd légi úton leggyorsabban az ország legnagyobb sportrepülıterén, az ıcsényin keresztül érhetı el.

Szekszárdon és vonzáskörzetében – hasonlóan az ország más térségeihez – a növekvı motorizáció számos mind gazdasági, mind környezetvédelmi, mind pedig mőszaki szempontból nehezen kezelhetı (egyes esetekben kezelhetetlen) gondot okoz. Annak ellenére, hogy az tranzitforgalom részére tehermentesítı út épült, illetve az M6-os autópálya szintén a tranzitforgalmat segíti elı, a város topográfiai adottságai miatt az észak-déli forgalom a belvárost érintve bonyolódik le egy kapacitásszegény útvonalon, mely mőszaki szempontból nem bıvíthetı az egyre növekvı igényeknek megfelelıen. A megnövekvı forgalom által okozott balesetveszély, illetve környezetkárosító hatások kezelése pedig elodázhatatlan.

A város nem rendelkezik a helyi közforgalmú közlekedés fejlesztésével kapcsolatos hosszú távú tervvel, ezért jelenleg a beavatkozások ad-hoc jellegőek, a koncepció hiánya nem teszi lehetıvé az egyes fejlesztési elemek összehangolását, ezáltal megfelelı hatékonyságát. A közlekedés okozta negatív környezeti hatások növekedésének megállítása érdekében a környezetbarát közlekedési elemek (közforgalmi, kerékpáros, gyalogos) összehangolt fejlesztése, ezáltal vonzóbbá tétele rendkívül fontos, a város fejlesztési elképzeléseinek megfelelıen.

Közúthálózat A közúthálózat gerincét a várost észak-dél irányú fıút adja (Rákoczi út, Széchenyi út, Béri Balogh Ádám út). A gépjármő forgalom tehermentesítését a 6-os út csomópontjától délre, a Palánkihegy-nél a Rákoczi útból elágazó Pollack Mihály út illetve az Alsó-páskum és a Szilfán felül dőlınél a Béri Balogh Ádám útba visszakötı Tartsay Vilmos út biztosítja. 118. oldal a 164-ből



A fıút és tehermentesítı útja közötti összeköttetést a Mártítok tere és a Hunyadi utca biztosítja.




Szekszárd közlekedéshálózata 120. oldal a 164-ből



Parkolás A tarifális parkolás-szabályozás felülvizsgálata, esetleges kiterjesztése, valamint ezzel párhuzamosan a P+R parkoló(k) létrehozatala a nagyobb távolságról érkezı egyéni közlekedés számára teheti vonzóvá a helyi közforgalmú közlekedés igénybevételét. (Pl. az ırzött P+R parkoló jegye egyben a helyi közforgalmú közlekedési jármőveken utazásra jogosít.) Ez a belváros irányú egyéni közlekedés csökkenését eredményezi.

Vasúti közlekedés A Budapest, Rétszilas felöl érkezı vasútvonal a tehermentesítı úttal párhuzamosan halad. A Garay tér és az autóbusz állomás közötti gyalogos tengely végpontján helyezkedik el a vasútállomás. A vasútállomástól a pálya délkelet felé folytatódik Bátaszék, majd Baja irányában. A vasút- és a busz-közlekedés között jó a kapcsolat . A vasútállomás és a buszpályaudvar között pár percnyi a távolság.

Gyalogos közlekedés A gyalogos közlekedési tengely a Béla tér, Garay tér, Liszt Ferenc tér, a Wosinszky út és a Bajcsy-Zsilinszky út nyomvonalon halad, az autóbusz pályaudvar érintésével közelíti meg a vasútállomást.

Kerékpáros közlekedés A településen a kerékpárút hálózat kialakulóban van, ugyanakkor az közforgalmú közlekedés intermodális csomópontjában kerékpáros szolgáltatás nincs. A jelenlegi közforgalmú közlekedés intermodális csomópontjának bekapcsolása a kerékpárút hálózatba, B+R lehetıség biztosítása szintén hozzájárul a környezetbarát közlekedés vonzóbbá tételéhez. Az ennek érdekében kialakításra kerülı biztonságos kerékpártároló a kerékpáros közlekedésre gyakorol kedvezı hatást.

Tömegközlekedés A város, illetve az agglomeráció közforgalmú közlekedési szolgáltatását a Gemenc Volán látja el. A helyi és az agglomerációs közlekedés tarifarendszere nem átjárható, közös bérlet nincs. A helyi, valamint a helyközi közlekedés (VOLÁN, MÁV) intermodális csomópontba szervezıdött. A helyi közlekedés alközponttal (TESCO) rendelkezik. A helyi hálózat lefedettsége többségében megfelelı, kiegészítı utaskényelmi szolgáltatásokkal nem 121. oldal a 164-ből



rendelkezik. Az agglomeráció kiszolgálásában a vasút – a vonali adottságok miatt – csak kismértékben vesz részt.

Szekszárd MJV tömegközlekedési hálózata – Forrás: GEMENC Volán

A helyi közlekedés utaskényelmi szolgáltatásainak (tájékoztatás, információ, utasvárók, stb.) növelése a vonzóképességet fokozza. A közforgalmú közlekedés elınyének biztosítása (pl. jelzılámpa hangolás, bejelentkezés) az eljutási idıket csökkenti. A helyközi és a helyi közlekedés menetrendjeinek összehangolása, a szolgáltatások átjárhatósága (közös bérlet, 122. oldal a 164-ből



esetleg jegyrendszer) az azonos üzemeltetı ellenére közlekedési szövetség jellegő megoldást eredményezhet.

Feladat a helyi és az agglomerációs közösségi közlekedés együttmőködésének – menetrend és tarifa tekintetében is – kidolgozása, mintegy „közlekedési szövetség” formájában. (Az érintett szolgáltató és a Regionális Közlekedésszervezési Irodák bevonásával.)

1.4.1.4 Közigazgatás

A közigazgatási eljárás behatárolt jogszabályi környezetben történik, ennek bemutatásától eltekintünk. Az alábbiakban bemutatjuk, hogy Szekszárd MJV milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani

a

városban,

és

a

kistérségben

mőködı

vállakozásoknak,

és

az

ittélı

magánszemélyeknek. A város végrehajtott egy szolgáltatásfejlesztési beruházást. A projekt célja elektronikus és tudásalapú közigazgatási megoldások bevezetése Szekszárd MJV-ban és Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása településein. Ez lehetıvé teszi az Interneten keresztüli ügyféltájékoztatást, ügyfél-felvilágosítást, így biztosítja a hivatal és a vállalkozások, lakosság közötti interaktivitást. Projekt során – a MITS egyik legfontosabb iránya, a korszerő e-közigazgatás megteremtése érdekében – kialakításra került a városi integráló portál, azon megvalósításra került a Common List of Basic Public Services 2. szolgáltatási szint, oly módon, hogy eleve a továbblépést biztosító külön elemek implementálásra kerültek: e-ügyintézés (elektronikus ügyfélszolgálat rendszer, elektronikus adózási rendszer, elektronikus szociális rendszer), elektronikus beszerzési rendszer, pénzügyi, számvitel és kontrolling rendszer. Olyan egységes, integrált rendszer modulok kerületek bevezetésre, melyekben adottság a 3. és 4. szint megvalósításának lehetısége.

1.4.1.5 Szociális ellátás

Szekszárd Megyei Jogú Város szociális intézményrendszerének kiépítése az idısellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idısek klubjai és bölcsıdék) kivételével lényegében 1992-tıl indult meg a rendszerváltás során megalakult elsı önkormányzati Képviselı-testület kezdeményezésére, a Családsegítı Központ és az Idısek Otthona létrehozásával a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján. Az új intézmények kialakítása már 123. oldal a 164-ből



szinkronban volt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel, melyben az önkormányzatok számára meghatározták a hatásköröket és feladatokat, szabályozva a szociális igazgatást, a szociális pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó intézményrendszert.

Szociális szolgáltatások


2003.

2006.

I. Alapellátások

I. Szociális alapszolgáltatások

Szociális étkeztetés

Szociális információs szolgáltatás

Házi segítségnyújtás

Szociális étkeztetés

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás

Házi segítségnyújtás

Családsegítés


Speciális alapellátási feladatok

Családsegítés

Közösségi pszichiátriai ellátás

Közösségi pszichiátriai ellátás

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

Szenvedélybetegek közösségi ellátása

Támogató szolgálat

Fogyatékosok támogató szolgálata

Utcai szociális munka

Utcai szociális munka

II. Szakosított ellátások Nappali ellátás

Nappali ellátás

Idısek klubja

Idısek klubja

Fogyatékosok nappali intézménye

Fogyatékosok nappali intézménye

Szenvedélybetegek nappali ellátása

Szenvedélybetegek nappali ellátása

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

Pszichiátriai betegek nappali ellátása

Nappali melegedı

Nappali melegedı

Ápolást, gondozást nyújtó intézmény

II. Szakosított ellátások




Ápolást, gondozást nyújtó intézmények Idısek Otthona

Idısek otthona

Pszichiátriai betegek otthona

Pszichiátriai betegek otthona

Szenvedélybetegek otthona

Szenvedélybetegek otthona

Fogyatékos személyek otthona

Fogyatékos személyek otthona

Hajléktalanok otthona

Hajléktalanok otthona

Rehabilitációs intézmény

Rehabilitációs intézmény (nem kötelezı)

Pszichiátriai betegek rehabilitációs

Pszichiátriai betegek rehabilitációs

intézménye

intézménye

Szenvedélybetegek rehabilitációs

Szenvedélybetegek rehabilitációs

intézménye

intézménye



2003.

2006.

Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

Fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye

Hajléktalan személyek rehabilitációs

Hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye – választott -

intézménye Lakóotthon

Lakóotthon

Fogyatékos személyek lakóotthona

Fogyatékos személyek lakóotthona

- választott - intézmény Pszichiátriai betegek lakóotthona

Pszichiátriai betegek lakóotthona

Szenvedélybetegek lakóotthona

Szenvedélybetegek lakóotthona

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény

Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény (kötelezı)




Idısek gondozóháza

Idısek gondozóháza

Fogyatékos személyek gondozóháza

Fogyatékos személyek gondozóháza

Pszichiátriai betegek gondozóháza

Pszichiátriai betegek gondozóháza

Szenvedélybetegek átmeneti otthona

Szenvedélybetegek átmeneti otthona

Éjjeli menedékhely

Éjjeli menedékhely

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

Hajléktalan személyek átmeneti szállása

Jelzések: Mőködı Nem mőködı

A táblázatból jól látható, hogy az elmúlt 3 évben Szekszárdon a szociális szolgáltatások tekintetében 6 új ellátás is bevezetésre került, így: 1. Szociális információs szolgáltatás (CSSK) 2005. év 2. Szenvedélybetegek közösségi ellátása (RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat – ellátási szerzıdéssel) 2005. év 3. Szenvedélybetegek nappali ellátása (RÉV) 2005. év 4. Közösségi pszichiátriai ellátás (CSSK) 2005. év 5. Fogyatékosok Támogató Szolgálata (Önálló Életért Alapítvány, Kolping Szövetség, ellátási szerzıdéssel) 2006. év 6. Utcai szociális munka (CSSK) 2005. év További fejlesztést jelentett a már korábban is mőködı jelzırendszeres házi segítségnyújtás bıvítése 2006-ban, (a meglévı 45 készülék 13 darabos bıvítése) amely jelenleg kielégíti az igényeket. A szolgáltatás kistérségi fejlesztése folyamatban van.

Szekszárd Megyei Jogú Város szociális intézményrendszere

I.

Szociális Központ (Mérey u. 33-37.)

Részben önállóan gazdálkodó intézmény, dolgozói létszáma: 97 fı 126. oldal a 164-ből



Alapellátási feladatai: Területi Gondozási Központ keretében

- szociális étkeztetés

207 fı

(Mérey u. 33-37.)

- házi segítségnyújtás

49 fı


58 fı

Szociális étkeztetés: Jelenleg az Idısek Klubjaiban és házhoz szállítással mintegy 200-250 idıs személy étkeztetését látja el a Gondozási Központ. Esetleges újabb igények technikai és személyi fejlesztés nélkül is várhatóan kielégíthetık. A Hajléktalanok Gondozási Központja által mőködtetett népkonyha – a Nappali Melegedı igénybevételével 50-100 fı ingyenes étkeztetésére alkalmas kapacitással rendelkezik. Igénybevétel az eddigi tapasztalatok alapján átlagosan 40-50 fı. A népkonyha melegítı konyhaként – vásárolt meleg étel kiszolgálásával – biztosítja az étkeztetést. Mennyisége igény szerint változtatható.

Házi segítségnyújtás: A szolgáltatás igénybevétele nagyságrendileg évek óta folyamatosan közel azonos, 100-120 fıre terjed ki. Az ellátást 14 fı hivatásos és 6-8 fı tiszteletdíjas gondozó végzi. A mőködtetés tárgyi és személyi feltételei biztosítottak, a Gondozási Központ nagyobb igények kielégítésére is felkészült. Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott gondozói létszám normatíva (800 – 1400 fı lakos) szerint elıírt létszám biztosítása az alacsony gondozási igények miatt nem indokolt.

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás:




Minıségi fejlesztést jelent a jelzırendszeres házigondozás kialakítása, melynek célja a házigondozásban részesülı vagy szociális intézményi elhelyezésre váró, a saját otthonában élı segítségre szoruló idısek, fogyatékosok, tartós betegek biztonságának növelése. A program mőködése egy központi adó-vevı rendszer és az ellátást igénylı személy jelzıkészüléke közötti kapcsolat-rendszeren alapul, segítségével azonnali intézkedés lehetısége teremthetı meg. 2003-2004. évben pályázati forrásból két lépcsıben 45 fı kapacitású rendszer kialakítása megtörtént. További fejlesztés igény szerint megoldható, jelentıs kiadást nem okoz. Távlatilag a szolgáltatás városkörnyéki vagy térségi megszervezése is kivitelezhetı.

Szociális információs szolgáltatás: Az ellátás célja, hogy az Szt.-ben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylık megfelelı tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetıségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Az információs szolgálat széleskörő tájékoztatási és a személyes gondoskodás terén hozzáférési kötelezettséggel támogatja a szociálisan rászoruló személyeket, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási és egyéb ellátások terén. A szolgáltatás mőködtetését a Családsegítı Központ biztosítja 2005.04.01-tıl. A szolgáltatás bevezetése személyi vagy technikai fejlesztést nem igényelt.

Közösségi pszichiátriai ellátás: A közösségi pszichiátriai ellátás a pszichiátriai betegek számára nyújt – elsısorban lakókörnyezetükben, a család aktív részvételével segítséget. Az ellátás elsıdleges célja, hogy a kliens a mindennapi élethez szükséges készségeit megtartsa, fejlessze, konfliktusait a szociális környezetét megtartva tudja rendezni. Másodlagos célkitőzése, hogy az intézményi ellátásról (egészségügy, szociális otthon) kikerülvén elérhetıvé váljon a családi környezetbe való integrálás. A szolgáltatás mőködtetését a Családsegítı Központ biztosítja 2 fı közösségi gondozó és 1 fı közösségi koordinátor alkalmazásával, önálló szolgálat keretében. A szakdolgozók kötelezıen elıírt képzésben vettek részt (180-180 óra elméleti és gyakorlati). 128. oldal a 164-ből



A szolgálat 2005. március 15-tıl mőködési engedéllyel rendelkezik, mőködtetése az állami normatívából finanszírozható és fenntartható. A szolgáltatás iránti érdeklıdés miatt indokolt egy további szolgálat megszervezése, melynek létrehozása folyamatban van.

Szenvedélybetegek közösségi ellátása: A közösségi ellátások célja a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történı gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elısegítése. A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehetı, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történı gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése folyamatos nyomon követése.

Feladata: - probléma elemzés és megoldás, - készségfejlesztés, életviteli tréningek, - pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás, önsegítı csoportok, - együttmőködés egészségügyi szolgáltatókkal, addiktológiai gondozáson stb. A szolgáltatást ellátási szerzıdés keretében a „Szent Erzsébet Karitász” Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálata látja el 2005. április 7-tıl. A közösségi ellátás mőködtetése és fenntartása állami normatívából biztosítható.

Támogató szolgálat: A támogató szolgálat célja a fogyatékos személyek önálló életének megkönnyítése, a lakáson kívüli közszolgáltatások elérhetıségének biztosítása szállító szolgáltatás segítségével, valamint önálló életvezetésük megırzésével – lakáson belüli egyéni speciális szolgáltatások nyújtása. A városban és a kistérségben 2004-2005-ben kezdıdött meg a támogató szolgálatok kiépülése az „ORTHO-MOBIL” szolgálat hálózat (Budaörs) megjelenésével, Tolna, İcsény, Decs, Sárpilis, Várdomb és részlegesen Szekszárd településeken. Kifejezetten Szekszárd város területére az Önálló Életért Alapítvány és a Kolping Szövetség hozott létre szolgálatot, melyekkel az önkormányzat ellátási szerzıdést is kötött, s ezzel biztosítja a Szolgáltatás mőködését.




A Kolping támogató szolgálata önkormányzati támogatásban nem részesül, az Önálló Életért Alapítvány önkormányzati ingatlanban mőködik és haszonbérleti szerzıdés keretében önkormányzati szállítóeszközt használ (Kinizsi u. 1.) A szolgálatok pénzbeli támogatásban nem részesülnek, az állami normatíva mellett csupán a szerény mértékő bevételekbıl tartják fenn tevékenységüket. A

támogató

szolgálatok

normatívái

az

elmúlt

években

fokozatosan

csökkentek,

fennmaradásuk érdekében valószínőleg önkormányzati támogatást igényelnek. Az önkormányzati támogatást az ellátást igénylık szociális helyzete is indokolja, mert az alacsony jövedelmekbıl a térítési díj megfizetését nem fedezni, így a kiesı költségek részbeni kompenzálása szükséges. A szolgálatok egységesen 1 fı vezetı, 1 fı személyi segítı és egy fı gépkocsivezetı stábbal látják el feladataikat.

Szakosított ellátásai: „Dr. Kelemen József” Idısek Otthona

- Mérey u. 33-37.

64 férıhely

- Kadarka u. 74/C.

37 férıhely

- Mérey u. 42.

10 férıhely __________

Összesen:

111 férıhely

Területi Gondozási Központ keretében Idısek Klubjai: - Mérey u. 42. 25 férıhely - Mikes u. 1.

30 férıhely

- Pollack M. u. 55.

20 férıhely

- Rákóczi u. 71.

25 férıhely

Összesen:


100 férıhely



Fogyatékosok Nappali Intézménye (Babits M. u. 17.)

22 férıhely

Idısek Klubja: A Szociális Központ keretében a nappali ellátást biztosító intézmények közül jelenleg 100 férıhellyel négy Idısek Klubja mőködik, gyakorlatilag teljes kihasználtsággal. Az Idısek Klubjai a városközponti ellátási igényeket alapvetıen biztosítani tudják, azonban a déli városrész perifériás területei – Béri Balogh Ádám utca (Dél) - Csatári torok – Cinka – Szılıhegy – idısgondozási szempontból teljesen ellátatlan területnek minısíthetık.

Fogyatékosok Nappali Intézménye: A

Fogyatékosok

Nappali

Intézménye

1999.

óta

mőködik

22

férıhellyel,

teljes

kihasználtsággal. Létrehozása 10 millió Ft összegő állami támogatással valósulhatott meg. Mőködésének megkezdésétıl bizonyította létrehozásának szükségességét, a gondozottak és az érintett családok részérıl egyaránt.

Idısek Otthona: A „Dr. Kelemen József” Idısek Otthona 1992 óta mőködik. Férıhelyeinek száma jelenleg 111, melyeket három telephelyen biztosít. Az otthon lakóit Szekszárd város közigazgatási területérıl veszi fel. Az intézmény mőködésének megkezdése óta folyamatosan teljes kihasználtsággal mőködik, a várakozók száma állandósult jelleggel 50-60 fı között mozog. A soron kívüli elhelyezésre várók száma is tartósan magas, átlagosan 25-30 fı. A Kadarka utca 74/C. szám alatti telephelyen 2002-2003. évben 12 emelt szintő férıhelyfejlesztés valósult meg 5 db 2 személyes és 2 db 1 személyes lakószoba kialakításával. További fejlesztést a Mérey u. 33-37. szám alatti központi telephely közelében – a Mérey u. 42. szám alatt megszüntetett óvoda épület szociális célú hasznosításával sikerült elérni, ahol 10 új normál bentlakásos férıhely és a központi telephelyrıl áthelyezett Idısek Klubja kialakítása valósult meg szintén 2003-ban.




Az Idısek Klubja áthelyezésével létrejöttek a központi telephelyen mőködı 64 férıhelyes Idısek Otthona hiányzó közösségi terei (társalgó, foglalkoztató, imaterem, könyvtár stb.), melyeket az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet ír elı.

Szenvedélybetegek nappali intézménye: A szenvedélybetegek nappali intézménye az önkéntességre és a speciális segítı programokra épülve biztosítja az ellátást igénybevevık igényei alapján a felvilágosító, tanácsadó, tájékoztató, szabadidıs, képzési, átképzési és családi programok, lakossági programok szervezését és lebonyolítását, valamint alacsony küszöbő és ártalomcsökkentı szolgáltatást nyújt. Segíti

az

ellátást

igénybevevık

rehabilitációját,

a

korábbi

közösségbe

való

visszailleszkedésüket és a szenvedélybeteg minél szélesebb körben való elérését. A szenvedélybetegek nappali intézményének nem feladata az alkohol-, drog és egyéb függıség problémával küzdı személyek egészségügyi gondozása, azonban az intézményben szervezett foglalkozások és programok révén törekednek az életmódváltozás ösztönzésére, a visszaesés megelızésére, illetve az intézményben dolgozó szociális munkások, az egészségügyi gondozást végzı személyek és a hozzátartozók hatékony együttmőködésére. A

nappali

intézményi

ellátást

a

Szent

Erzsébet

Karitász

Alapítvány

RÉV

Szenvedélybeteg-segítı Szolgálata látja el 2005-tıl, miután a Munkácsy u. 7/A. szám alatti ingatlanban jelentıs átalakítással megteremtették a nappali ellátás feltételeit. Az alapítvány – létrehozása (1999. 09.15.) óta folyamatosan közös megyei-városi fenntartói támogatással mőködteti a RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálatot, s ennek révén megyei hatókörő intézményként tevékenykedik. Szolgáltatásai mőködési engedéllyel rendelkeznek, és igényelhetik az állami normatívákat. 2005-ben pályázati forrásból az egyházi tulajdonú ingatlan tetıtere beépítésre került, ezáltal 100 m2-rel növekedett az ingatlan hasznos területe. 2006. decemberében utcai frontra nyíló központi helyzető helyiség megvásárlásával alacsony küszöbő ellátást un. Dropin szolgáltatást indítanak. Az ellátást 6 fıállású segítı és 2 fıállású alkalmazottal (adminisztrátor, pályázati asszisztens),

valamint

segítségével végzik.

3

fı

részmunkaidıs

pszichológus,

pszichiáter,

szupervizor

A pályázati projektekben 3 fıállású munkatárs és 4-5 fı önkéntes

szociális munkás hallgató vesz részt. 132. oldal a 164-ből


II. Családsegítı Központ


(Vörösmarty u. 5.)

Részben önállóan gazdálkodó intézmény. dolgozói átlagos létszáma:

35 fı

Szociális alapellátási feladatai: Családsegítı szolgálat keretében

- családsegítés

Hajléktalan Gondozási Központ keretében: - utcai szociális munka - népkonyhai étkeztetés ~ 50 fı Szakosított ellátásai: Hajléktalanok Gondozási Központja keretében (Mátyás K. u. 59.) Nappali Melegedı és Népkonyha

50 férıhely

Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása

26 férıhely

Családsegítı Szolgálat: A családsegítés feladatait jelenleg 5 fı szociális munkás és 1 fı szociális asszisztens látja el Családsegítı Szolgálat keretében. Az 1/2000. (I.7.) SZCSM. rendelet 2. számú melléklete szerint a lakosságszámnak megfelelıen további 2-3 fı családgondozó foglalkoztatása szükséges. Az intézményi racionalizálási intézkedések eredményeként az elhelyezési körülmények javulnak egy 25 m²-es helyiség biztosításával.

Utcai szociális munka: Az utcai szociális munka célja az ellátatlan, de az intézményes gondozással szemben bizalmatlan, az utcán életvitelszerően tartózkodó egyének, csoportok szociális segítése, téli 133. oldal a 164-ből



idıszakban elsısorban az életmentés, megelızés céljából, meleg élelem és takaró biztosításával. Az utcai szociális munkások többek között figyelemmel kísérik a hajléktalan személyeket, feladatuk azok felkutatása, az egészségügyi ellátórendszer igénybevétele a hajléktalan érdekében, rendszeres pénzbeli ellátásokhoz (nyugdíj, rendszeres szociális segély stb.) juttatása, amennyiben az lehetséges. Szükség esetén segítséget nyújtanak megfelelı intézménybe való elhelyezéshez, egyéb szolgáltatásokhoz való hozzájutáshoz. Önkormányzatunk ezt a feladatot a téli hónapokban már a korábbi években is elsısorban pályázati forrásokból ellátta, de mőködési engedélyeztetésre és normatív támogatás igénybevételére csak 2005. február 15-tıl került sor. A szolgáltatás a „Szekszárd és Környéke Családsegítı és Gyermekjóléti Társulás” keretében Szekszárd, Szálka, Harc, Zomba, İcsény, Decs és Bátaszék települések területére terjed ki. A hatékony munka érdekében a Családsegítı Központ pályázati úton külön gépkocsit szerzett be, így el tudják látni a társulás területi feladatait. Tapasztalataink szerint a társulási területen 140-150 fı hajléktalan tartózkodik, döntıen Szekszárd város területén.

Nappali Melegedı és Népkonyha: A Családsegítı Központ Hajléktalan Gondozási Központja keretében mőködı 50 férıhelyes Nappali Melegedı és Népkonyha az eddigi tapasztalatok szerint megfelel a szükségleteknek.

Hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása: Jelenleg az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények közül csak a Hajléktalan Gondozási Központ keretében a hajléktalanok éjjeli menedékhelye és átmeneti szállása mőködik a városban, 26 férıhellyel, kizárólag a férfi hajléktalanok számára. Bár a nıi hajléktalanság mértéke nem vethetı össze a férfiakéval, megoldásra vár a nık elhelyezését biztosító intézmény, illetve intézményrészleg kialakítása.

III. Egészségügyi Gondnokság : (Vörösmarty u. 5. ) Részben önállóan gazdálkodó intézmény

dolgozói létszáma:


31 fı


-


Felnıtt és gyermek háziorvosi szolgálat Fogászati alapellátás Iskolaorvosi szolgálat Védınıi szolgálat Felnıtt és gyermekorvosi ügyeleti társulás

IV. Szociális Foglalkoztató (Rákóczi u. 19.) dolgozói átlagos létszáma:

42 fı

Az 1989. óta mőködı foglalkoztató döntıen (70 %) megváltozott munkaképességő személyeket foglalkoztat, átlagosan mintegy 42 fı létszámmal. Fı profilja tartósan a varrodai tevékenység, ezenkívül az elmúlt években több, kisebb volumenő bérmunka lehetıséget is alkalmaztak. Fenntartása nem kötelezı önkormányzati feladat. 2004. szeptember 1. óta mőködtetési megállapodás keretében vállalkozói szervezet (Kft.) mőködteti.

V. Gyermekjóléti alapellátások rendszere

Gyermekjóléti Szolgálat

- Családsegítı Központ keretében önálló szakmai egységként mőködik, létszáma: 9 fı Társulási feladatkörben jár el.

Gyermekek napközbeni ellátása 135. oldal a 164-ből



Iskolai napközi, óvoda

Jelenleg 9 óvoda, 10 általános iskola biztosítja, igény szerint az iskolai napközi és óvodai ellátást.

Bölcsıde

Önkormányzati

fenntartásban

80

férıhelyes

bölcsıde mőködik, kapacitása a szükségleteknek megfelelı.

Az „Én ovim” alapítvány az óvoda keretében 10 férıhelyes

bölcsıdei

egységet

is

mőködtet,

kiegészítı szolgáltatást nyújt.

Családi Napközi

A „Kék Madár” alapítvány 12 férıhelyes Családi napközit és játszót mőködtet.

Házi gyermekfelügyelet

Intézményesített

rendszere

nincs,

idıszakos

szolgáltatást a Városi Bölcsıde nyújt.

Gyermekek átmeneti gondozása

Megszervezhetı helyettes szülınél, gyermekek átmeneti

otthonában,

családok

átmeneti

otthonában. Jelenleg

12

férıhelyes

családok

átmeneti

otthonát mőködtet az Önkormányzat. Gyermekek átmeneti otthona és helyettes szülıi hálózat még nem került megszervezésre.




A „Bölcsı” Alapítvány – Gyermekek Átmeneti Otthonát (5 férıhely) és Válsághelyzetben levı várandós anyák átmeneti otthonát (7 férıhely) mőködtet.

Önkormányzati támogatással vagy ellátási szerzıdéssel mőködı és egyéb nem önkormányzati szolgáltatások

1. Szent Erzsébet Karitász Alapítvány RÉV Szenvedélybeteg-segítı Szolgálat (Munkácsy u. 7/B.)

– ellátási szerzıdés

Szenvedélybetegek speciális nappali intézménye (45 férıhely) Szenvedélybetegek közösségi ellátása

2. Városi Mentálhigiénés Mőhely/Egyesület (Arany J. u. 13. )

- ellátási szerzıdés

Szolgáltatásai: „İszinte szó” Lélekvédı és Társkeresı Szolgálat SOS Lelkisegély Telefonszolgálat Ifjúsági Lelki Tanácsadó Szolgálat „Újra Dolgozom” munkahelykeresı szolgálat Tolna Megyei Civil Szolgáltató Központ 3. „Kék Madár” Alapítvány (Szent István tér 11-13.) Családi napközi és játszó (12 férıhely)





4. „Az én ovim” Alapítvány – Bölcsıdei (Mérey u. 49.) egysége 10 férıhely – támogatást nem igényel

5. Bölcsı Alapítvány (Tinódi u. 9.) Gyermekek Átmeneti Otthona (5 férıhely) Válsághelyzetben lévı Várandós anyák átmeneti otthona (7 férıhely) (Önkormányzati támogatást nem igényelt.)

6. Magyar Kolping Szövetség Szekszárd, Rákóczi u. 53. Szekszárd Városi és Kistérsége Fogyatékosok Támogató Szolgálata


7. Önálló Életért Alapítvány Szekszárd, Kinizsi u. 5. Fogyatékosok Támogató Szolgálata


Szekszárd Megyei jogú Város 2007-ben a következı szociális támogatásokat nyújtotta:

Idıskorúak

2007-ben

Segélyezési

segélyezettek

kiadások 2007-

száma

ben e Ft-ban

11

4738

528

153240

járadéka Rendszeres szociális segély




Ápolási díj

144

41268

Lakásfenntartási

817

36124

Átmeneti segély

587

9390

Otthonteremtési

10

8537

Közgyógyellátás

526

10158

Rendkívüli

574

6690

Temetési segély

59

2561

Köztemetés

54

2070

Adósságkezelési

41

4071

Egyéb

793

35954

Összesen

4144

314801

támogatás

támogatás

gyermekvédelmi támogatás

szolgáltatás

1.4.1.6 Hulladékgazdálkodás

A lakossági hulladékokat az ALISCA ONYX Hulladékgazdálkodási Kft. szállítja el szerzıdés alapján a település lerakójába. Hosszútávon a siómenti hulladékkezelı rendszerhez való csatlakozás oldhatja meg a település hulladékelhelyezését. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény alapján az önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása során gondoskodni kell a hasznosítható hulladékok szelektív győtésének megteremtésérıl, a biológiailag lebomló szervesanyag




tartalom csökkentésérıl (komposztáló telep létesítése). A szennyvíziszap hasznosítása érdekében engedélyezett formában kell megoldani a komposztálást.

A hulladékok jegyzékét a 10/2002. (III.26.) KöM rendelettel módosított 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet tartalmazza.

A veszélyes hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkezı állati tetem. A tetemek elhelyezése történhet dögkútban, illetve ártalmatlanításra elszállíthatják a fehérje-feldolgozó üzembe. Hosszútávon megnyugtató megoldás a fehérje-feldolgozó üzembe való szállítás. Javasolható az önkormányzatnak továbbra is a Keselyősi úti gyepmesteri telepen az ATEV konténer elhelyezése a lakosság számára.

1.4.1.7 Közmővek

A közmőszolgáltatás jelentıs részét a lakáshelyzet fejezetben bemutattuk. Az ott felsorolt elemek megismétlésétıl terjedelmi okok miatt eltekintünk. 1997. év 147,4

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Közüzemi szennyvízcsatorna101,7 hálózat hossza (km) Közmőolló – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

1998. év 148,8

1999. év 149,1

2000. év 150,3

2001. év 153,1

2002. év 158,4

2003. év 161,9

2004. év 175,1

2005. év 175,7

104,3

104,3

104,5

105,2

106,2

107,1

108,1

103



1997. év Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közcsatornába elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3) Közcsatornába tisztítottan elvezetett összes szennyvíz mennyisége (1000 m3)


1998. év

1999. év

2000. év

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

2005. év

1 282,10 2 012,50

1 239,20 1 950,60

1 198,30 1 940,20

1 244,70 1 966,20

1 206,00 1 847,90

1 184,00 1 872,80

1 233,70 1 975,40

1 199,60 1 877,90

1 208,80 1 746,50

2 421,10

2 453,20

2 555,20

2 324,40

2 118,00

1 070,70

1 090,20

2 016,10

1 935,40

2 421,10

2 453,20

2 555,20

2 324,40

2 118,00

1 070,70

1 090,20

2 016,10

1 935,40

Távhıellátás:

Az elızı ÁRT koncepciójához viszonyítva a távhıellátás vonatkozásában jelentıs változások történtek, ezek a következık: Az ipartelepi gızellátás – igény hiányában – nem üzemel.

A forróvizes lakossági és közületi főtési és használati melegvíz készítési hıigény jelentıs mértékben lecsökkent, a létesítmények – üzemeltetési költségcsökkentés miatt – átálltak direkt földgáz üzemre, bár ezzel a városközpontban a környezetszennyezés jelentıs mértékben megnövekedett.

Fentiek alapján a városi főtımővek és távhıellátó vezetékek kihasználtsága jelentısen lecsökkent, azokon – a gazdaságossági szempontok figyelembevételével – átalakításokat hajtottak végre:

Az ipartelepi gıztávvezeték egy részét – az Északi ágvezetéket -

visszabontották, a

gerincvezeték a Déli főtımő és a Húsipari Rt között üzemképes, kapacitása 30 tonna/óra gız. A Déli főtımőben az egyik PTVM kazánt elbontották, helyére gázmotorokat telepítettek, melyek főtıteljesítménye 5,0 MW, mely a nyári idıszakban biztosítani tudja a város használati melegvíz ellátását és villamos energiát (4,66 MW) is termel. A Déli főtımőben lévı kazánok beépített teljesítménye 90,2 MW. Téli idıszakban a főtımő jelenlegi leterheltsége: 50%. 141. oldal a 164-ből



A Séd pataktól Északra levı létesítmények távhıellátási igénye megszőnt, a forróvíz távvezeték érintett részeit kiszakaszolták. A Beloiannisz főtımő funkciója és környezetszennyezı hatása megszőnt, a terület hıellátását a Déli főtımő biztosítja. A városközponti főtımő – rendkívül értékes – területe újra hasznosítható. A Kadarka főtımőben lévı kazánok beépített teljesítménye 5,1 MW, jelenlegi leterheltsége 60 – 65 % - os.

A Szekszárdi Kórház és Rendelıintézet önálló, a városi távfőtéstıl független hı-ellátással rendelkezik, a Kálvária hegyre telepített földgázüzemő főtımővel, gız táv-vezetékkel és épületenkénti hıközpontokkal. A kórházi hıellátó rendszer leterheltsége megközelíti a 100%-ot.

Földgázellátás

Szekszárd településén a gázelosztó hálózatra kapcsolt fogyasztók száma jelenleg 8.206 db a következı megosztásban:

Nagyüzemi:

17 db

Általános célú (kommunális):

629 db

Lakossági:

7.650 db

Lakossági fogyasztók csúcsigénye:

5.500 Nm3/h

Nem lakossági fogyasztók csúcsigénye:

13.000 Nm3/h

A meglevı gázelosztó hálózatot és a jelenlegi fogyasztási adatokat figyelembe véve megállapítható, hogy a város földgázellátásában a déli, szennyvíz telep melletti I. számú gázátadó állomás játszik fontosabb szerepet, (17.000 Nm3/h, 85%-os leterheltség), mivel ehhez az átadóhoz csatlakozó nagy-középnyomású vezeték látja el a jelentısebb ipari fogyasztókat és a Déli főtımővet is. Az északi, Mőszergyár melletti II. számú gázátadó állomás javarészt a környezı települések gázellátását biztosítja, a város gázigényeinek kielégítéséhez csak kis mértékben járul hozzá (1.500 Nm3/h, 11%-os leterheltség).

Fejlesztési javaslat

Távhıellátás 142. oldal a 164-ből



A városközpont és a déli városrész rendelkezik egy olyan üzemképes Déli főtımővel és forróvíz távvezeték hálózattal, melynek jelenlegi kihasználtsága 50%-os, tartalék kapacitása és tovább terhelhetısége 45 MW.

A távhıellátás leglényegesebb elınye a helyi, egyedi földgázfőtésekkel szemben az, hogy az ellátási körzetben nincs helyi égéstermék kivezetés és így nincs környezet szennyezés.

A Déli főtımőben rendelkezésre álló távfőtési tartalékkapacitás biztosítani tudja a Szerkezeti Terv szerinti telepszerő beépítéső városközponti (1), alsóvárosi (5) és baktai (6) lakossági és általános célú (kommunális) létesítményeinek teljes körő hıellátását.

A kórházi önálló főtımő speciális igényeket szolgál ki, gızt állít elı, azt hasznosítja. Ennek megváltoztatására vagy kiváltására sem igény, sem lehetıség nincs.

Az északi városrészbe telepített Kadarka utcai főtımő kapacitása és vonzáskörzete kicsi, de ott

is

van

lehetıség

további

létesítmények

távfőtésre

történı

csatlakoztatására,

megközelítıen 2 MW hıigényig.

Földgázellátás

Az 1990. és 2001. évi tényadatok alapján prognosztizált 2020. évi népességadatok csökkenı tendenciát mutatnak, ezen belül:

a telepszerő beépítéső városközponti (1), alsóvárosi (5) és baktai (6) területeken a lakásszám nem csökken, viszont a népességszám jelentısen, 1600 fıvel lecsökken, a szilfa körüli (10) és a szılıhegyi (8) területeken a családi házas területek kialakításával a népességszám ezeken a területeken 1100 fıvel növekszik.

A Szerkezeti Terv a miklósvárosi (7) és az ipari (9) területeken további iparosítható területeket alakít ki. A telepszerő beépítési területek kivételével a további területek hıellátása célszerően földgázellátással valósítható meg, a várható gázfogyasztás növekedés:




Lakossági fogyasztók:

1.650 Nm3/h

Ipari fogyasztók:

5.000 Nm3/h

A várható gázigény növekedés kielégítésére forrásoldalról elegendı kapacitás áll rendelkezésre, a gázelosztó vezetékek keresztmetszete és szállítókapacitása megfelelı, az új területek, fogyasztók gázigényei az üzemelı gázelosztó hálózat bıvítésével, illetve az arra történı rácsatlakozással kielégíthetı.

A gázszolgáltató DDGÁZ Rt távlati terveiben szerepel az I. és II. számú gázátadó állomás közötti

nagy-középnyomású

vezeték

kiépítése,

amennyiben

ezt

a

gázigények

megnövekedése indokolttá teszi. Ezzel elérhetı a városi földgázellátás biztonságosabbá és egyenletesebbé tétele.

Védıtávolságok biztosítása:

A meglévı és az újonnan létesítésre kerülı földgázvezetékek védıtávolságai az ágazati elıírások, a nyomásfokozat és a csıátmérık figyelembe vételével épületektıl és a vasúttól a következı:

nagynyomású gázvezeték (64 bar-ig)

NA200-ig NA200-ig 2 x 20 méter

NA200 felett

2 x 28 méter

nagy-középnyomású gázvezeték

2 x 5 méter

középnyomású gázvezeték

2 x 4 méter

Villamos energia ellátás

Alaphálózati ellátás Szekszárd városát és a környezı településeket alaphálózati szinten egy db 120 / 20 kV - os állomás szolgálja ki. A 120 kV - os hálózat kettıs rendszerő, de egy nyomvonalon halad a Paks-Szekszárd és a Szekszárd-Bonyhád vonal. A 120 kV - os hálózat folyamatos karbantartás mellett megfelelı és a várható igényeket ki tudja elégíteni.

Fıelosztó hálózati alállomás 144. oldal a 164-ből



Az alállomáson 2db 40MVA teljesítményő 120/20kV-os transzformátor üzemel. Normál üzemben mindkettı mőködik csúcsidıszakban 50% kihasználtsággal. Téli üzemzavar esetén (amikor csak az egyik transzformátor üzemel) elıfordulhat az üzemelı transzformátor túlterhelése. Az üzembiztonságot fokozná ha: vagy egy harmadik transzformátort telepítene a szolgáltató, vagy Tolna ellátási területtel egy új 120/20kV alállomást létesítenének.

Az új transzformátor telepítése a primerköri hálózat átalakításával is járna, de az alállomás jelenlegi területe elegendı a feladat megvalósítására. Ha a Tolnán valósulna meg egy új alállomás Szekszárdon csökkenne a terhelés (mert Tolna most a szekszárdi alállomásra csatlakozik) és jelentısen javulna az üzembiztonság azáltal, hogy teljes üzemzavar esetén Szekszárd középfeszültségrıl is ellátható lenne a tolnai alállomásról. Az alállomás korszerő automatikus, telemechanizált vezérléssel van ellátva.

Középfeszültségő hálózat A városban a villamos energia elosztóhálózatának feszültségszintje 20kV. A sőrőn lakott részeken föld kábeles, a külsı területeken szabadvezetékes hálózat létesült és a továbbiakban is ezt a kivitelt kell megtartani.

A földkábeles hálózatot a megkezdett módon folyamatosan és tervszerően cserélni szükséges mert a papírszigeteléső kábelek élettartama lejár. A légvezetékes középfeszültségő hálózat folyamatos karbantartás mellett még sokáig alkalmas a feladatának betöltésére.

A 20/04kV transzformátorállomások a kábeles hálózat esetén épített házasak, légvezetékes hálózat esetén oszloptranszformátorok. A transzformátorállomások teljesítményének növelése gépcserével, vagy az állomások besőrítésével biztosítható.

A városban 2002 év végén üzembe helyeztek 2 db gázmotoros kiserımővet összesen 4,7 MW teljesítménnyel. A kiserımő hozzájárul a város energiaellátásának biztonságához és a távfőtéses lakások hıigényét is kielégíti. Kialakítása viszont olyan, hogy szigetüzemben nem mőködtethetı.

Kisfeszültségő elosztó hálózat




A lakosság, az intézmények, a közületek villamos energia ellátása 0,4kV-on történik. A kisfeszültségő hálózat a belvárosban földkábeles a külterületeken szabadvezetékes formában épült ki. A továbbiakban is e megoldást kell alkalmazni a felújítás, fejlesztés során.

A történelmi borvidék villamos energia ellátása nem 100%-os. A villamos energia igény kielégítését EU-s pályázati lehetıségek kihasználásával helyi energia elıállítással és tárolással lenne célszerő megoldani (pl napcellák). A szükséges eszközök kutatása és fejlesztése folyik és várható áruk folyamatos csökkenése.

Közvilágítás A város közvilágítási hálózata földkábeles a belvárosban és légvezetéki oszlopokra szerel a lazább beépítéső területen ez a koncepció fenntartandó. A közvilágítási lámpatestek cseréje hatékonyabb Na lámpákra nagyrészt megtörtént, a még Hg fényforrású lámpatestek folyamatos cseréje tervezett.

Távközlés / hírközlés

Helyzetértékelés és javaslat Szekszárd városban a távközlési szolgáltatást a Matáv Rt nyújtja. A településen kétközpontos hálózat kiépítésére került sor, de mindkettı azonos helyen a városközpontban üzemel. Az egyik 1979 - ben épült Cros-bar központ, melyet élettartam szempontjából 40 évre terveztek , de ez a digitális központhoz képest kevesebb szolgáltatást tud csak nyújtani, ezért az elkövetkezı években kiváltása -digitális központra- tervezett. A digitális központot 1994-ben helyezték üzembe folyamatos korszerősítés mellet a tervezési idıszak végéig várhatóan üzemelni fog.

A város az országos optikai hálózathoz csatlakozik és a város területének kb 30%án is optika hálózat üzemel. A városban a rézvezetıjő kábelhálózat bıvítése, rekonstrukciója, korszerősítése folyamatosan történik. Országos viszonylatban is elmondható, hogy Szekszárd város vezetékes távközlési hálózata a kor színvonalának megfelelı minıségő és színvonalú, szélessávú adatátvitelre is alkalmas. Fejlesztési feladat a vezetékhálózat színvonalának folyamatos fenntartása és az új igények jó mőszaki színvonalú kielégítése.




Az elıfizetık számának jelentıs növekedése nem várható, ezért a szolgáltatás színvonalának folyamatos növelése kell a vezetékes hírközlés alapvetı célja legyen. A városban növekedett az ISDN vonalat igénylık száma, elérhetı az ADSL szolgáltatás, amelyekkel magasabb szintő szolgáltatás vehetı igénybe.

Szekszárd város környékén fix telepítéső rádiótelefonos (RLL) rendszert 2003-ban megszüntetik, a teljes RLL rendszer kiváltása megtörténik vezetékes, illetve vezeték nélküli (GSM) rendszerrel. A vezeték nélküli rendszer fıleg a külterületi részeken és ott kerül telepítésre ahol a vezetékes hálózat kiépítése nem célszerő, illetve nem gazdaságos.

Szekszárd hosszú távú fejlesztési elképzelései között szerepel a városban üzemelı digitálisközpont bıvítése és az analóg központok digitálisra történı kiváltás. Az iker elıfizetık szólósítása megkezdıdött és cél az ikerállomások rövid idın belüli megszüntetése. A Matáv jelenlegi és új szolgáltatási így a nagy és kisfogyasztók számára egyaránt elérhetıvé válnak, elısegítve ezzel Szekszárd fejlıdését.

Mobil telefon szolgáltatás A város területé mindhárom mobil telefon szolgáltató jelen van. A szükséges adó tornyokat telepítették , a város lefedettsége 100%-os a szolgáltatás minıségének javítása miatt szükség lehet még adóantennák telepítésére de ezeket a meglevı tornyokon kell elhelyezni.

Kábeltelevíziós rendszer Szekszárdon a kábeltelevíziós szolgáltatást a Tarr Kft biztosítja. A városban egyetlen fejállomásról közel 12000 háztartásba kerültek kiépítésre a kábeltévé hozzáférési pontok. A településen a kábeltévés hálózat gyakorlatilag az egész várost lefedi mennyiségi fejlesztésre már nincs lehetıség. A kábeltévé rendszer optikai kábel alapú gerincvezetékekre épül a legkorszerőbb berendezések felhasználásával. A jelenleg 10 db optikai NOD vevıhız csatlakozik a koaxiális kábelbıl létesített elosztó hálózat. A folyamatos fejlesztés révén az optikai hálózat bıvülni, a koaxiális hálózat csökkenni fog.

Az így kialakított új 860 MHz-es sávszélességő rendszer lehetıvé teszi az integrált szélessávú telekommunikációs szolgáltatás nyújtását. Ezzel a hálózattal lehetıség nyílik egyszerre eljuttatni az ügyfelek lakásába a televíziós mősorokat, az internetet és akár a telefonszolgáltatást is. 147. oldal a 164-ből



A városban az optikai hálózat földben, MATÁV alépítményben halad, a koaxiális hálózat a DÉDÁSZ oszlopokon van elhelyezve. A Tarr Kft. további célja, hogy a megye nagyobb városaiba és Szekszárd közelében lévı településekre is eljuttassa korszerő szolgáltatásait.

Vízi közmővek

Ivóvíz ellátás, a meglevı állapot ismertetése:

Vízszerzés: A város vízellátási rendszerének vízbázisát a város területétıl keletre esı kútcsoportok képezik. A kutak egy része a valamikori lıtér közelében találhatók (lıtéri vízbázis), másik része a Sió csatorna jobb partján (Sióparti kutak). A közelmúltban lezajlott diklóretilén szennyezés miatt a lıtéri kútcsoportból 7 db kút véglegesen kiiktatásra került.

A két kútcsoportból a védelmi terv elıírásainak megfelelı biztonsági és védelmi intézkedések mellett kitermelhetı nyersvíz 14000 m3/nap. A nyersvíz a Sió kavicsterasz rétegébıl származik, amely vízadó réteg vízzáró fedırétegekkel csak részlegesen védett.

Víztechnológia:

A kitermelt nyersvíz közvetlenül nem bocsátható az elosztóhálózatba, felhasználás elıtt tisztítani szükséges. A nyersvíz vas, mangán és kismértékő ammónia tartalmát a megfelelı kapacitású szőrıberendezéseken távolítják el. Elıkészítés alatt van az aktívszenes szőrés beiktatása (ami a maradvány szennyezıdések eltávolítására képes).

Jellemzı vízfogyasztási adatok:

napi átlagos vízfogyasztás:

7.500 m3/nap

napi csúcsfogyasztás:

11.200 m3/nap

a kisfogyasztású idıszak napi átlaga:

6.700 m3/nap

Víztárolás:




A vízmőtelepen a tisztított víz tárolására 2000 m3 tárolókapacitás áll rendelkezésre. A magaslati tárolók összes kapacitása 6100 m3, amelynek zónánkénti megoszlása az alábbi:

I. nyomászóna (120 mBf szint alatti) Kálvária I. zónai tárolók:

6 x 250 = 1500 m3

Baktai I. zónai tárolók:

2 x 500 = 1000 m3 1 db = 1000 m3

Északi ipartelepi I. zónai tárolók:

2 x 150 = 300 m3

I. nyomászóna összesen:

3.800 m3

II. nyomászóna (120, 0 – 170, 0 mBf szintek között) Baktai II. zónai tárolók:

2 x 500 = 1000 m3

Elıhegyi II. zónai tárolók:

2 x 150 = 300 m3

Parásztai II. zónai tároló:

1 db = 500 m3

Jelky utcai tárolók:

2 x 50 = 100 m3

II. nyomászóna összesen:

1.900 m3

III. nyomászóna (170, 0 – 200, 0 mBf szintek között) Baktai III. zónai tárolók:

2 x 100 = 200 m3

Elıhegyi III. zónai tárolók:

2 x 100 = 200 m3

III. nyomászóna összesen:

400 m3

IV. nyomászóna a 200,0 mBf szintek feletti területek ellátását szolgálja a Baktai III. zónáról nyomásfokozóval és az Elıhegyi III. zónáról nyomásfokozóval.

Elosztóhálózat:

A hetvenes évek közepéig a városépítéssel együtt fejlıdött a vízvezeték hálózat építése is. A kiépített fınyomóvezetékek 200 – 250 mm átmérıjőek, általában azbesztcement nyomócsı anyagúak. Az elosztóvezetékek zömmel 100 mm átmérıjőek és ugyancsak azbesztcement anyagúak.

A mőanyag csövek alkalmazása csak késıbb, a 80-as évektıl szorította ki az azbesztcement csöveket. 149. oldal a 164-ből



A város hetvenes évek után bekövetkezı jelentıs terjeszkedését az elosztóhálózat, fıleg a fıvezetékek építése – a pénzforrások hiánya miatt – már nem követte.

Az új beépítéső területek vízellátása kisátmérıjő vezetékekkel lett megoldva, és ez a mai napig is fennáll. Az így kialakult helyzet mára már érzékelhetı vízellátási korlátokat indukált.

Az üzemeltetı Vízmő Kft. kénytelen a meglevı szolgáltatási szint védelme érdekében bizonyos területeken (Kerékhegy, Hosszúvölgy, Szılıhegyi út déli vége, régi 6-os út mellett kialakult borút mentén) rákötési tilalommal élni.

A vízelosztó hálózat jelenlegi állapota gátja a város fejlıdésének.

Fejlesztési javaslatok:

Vízszerzés: A meglevı védelem mellett kitermelhetı nyersvíz nagy biztonsággal fedezi a jelenleg fellépı igényeket. A kiesett kutak pótlására, valamint a távlati vízellátás biztonsága érdekében több vízbeszerzési tanulmány készült.

A tanulmányok három fı vízbeszerzési lehetıséget tártak fel és vizsgáltak: mélyfuratú kútcsoport létesítése a Sió bal partján, a Duna meder mellett parti szőréső kutak kialakítása, felszíni víz kivétele a Duna folyamból.

Az elemzések egybehangzóan megállapítják, hogy a vizsgált beszerzési módok a jelenleginél rosszabb minıségő nyersvizet eredményeznek, viszont az elıállítási költségek a jelenlegit lényegesen meghaladnák. Járható útnak a jelenlegi kútcsoportok kíméletes használata, és azok fejlesztése tőnik. Az üzemeltetés során a hidrogeológiai védıterületet is kijelölı védelmi tervben elıírtakat maradéktalanul érvényesíteni kell.

Tárolás:




A napi vízfogyasztáshoz viszonyítva a rendelkezésre álló tárolókapacitás elegendınek tőnik (szinte 100%), mégis ezen a téren szükséges a legjelentısebb fejlesztéseket végrehajtani.

A város szerkezete, morfológiai adottságai a vízellátó hálózat egy ponton (a vízmőteleprıl) való betáplálása szempontjából kedvezıtlenek. További tárolók kiépítése lényegében a több ponton történı betáplálást helyettesítik.

Elıkészítés alatt van a Kápolna téri nyomásfokozó „tehermentesítését” szolgáló Kerékhegyi tárolók építése 2 x 50 m3 térfogattal.

A tárolók üzembe helyezésével a Kerékhegy utca, Hosszúvölgy utca és környékük vízellátási gondjaik megszőnnek.

A Szılıhegyi városrészben a közeljövıben nyomásfokozó telep létesül, ami átmenetileg megoldást jelent a környék vízellátásában, de a végsı megoldást a már korábban is elıirányzott tározók megépítése jelenti. Elıirányzat szerint 1000 m3 tároló épül, de a pontos térfogatot a további tervfázisokban kell meghatározni.

A régi 6-os melletti borút létesítményeinek biztonságos ellátását a végpont körül elhelyezett, elıreláthatólag 200 m3 térfogatú tároló építése jelenti. Ez az északi ipartelep fejlıdése miatt is indokolt.

Elosztóhálózat: Az elmaradt fınyomóvezetékek kiépítése megoldandó. Elsıként a Szılıhegyi városrész ellátását biztosító fıvezeték kiépítése célszerő, a mintalakóteleptıl a Szılı utcáig. Megépítendı a Damjanich utcai vezeték.

A meglevı vezetékhálózat felülvizsgálata és folyamatos rekonstrukciója, az acél anyagú vezetékek cseréje ugyancsak fontos feladat.

A városhoz tartozó külterületi településrészek (József – puszta, Kendergyár, Gemenci kiránduló központ) vízellátása a Keselyősi út mentén vezetett fıvezeték kiépítésével megoldható. A vezetéképítésre a szükséges elıkészítések (kiviteli terv készítése, szolgalmi jogi bejegyzések, stb.) már lezajlottak. 151. oldal a 164-ből



Szennyvízelvezetés, szennyvíztisztítás, a meglevı állapot ismertetése:

Szekszárd Város szennyvízcsatorna hálózata a városközpont utcáiban már az 1920 – 30-as években kiépült. Késıbb, a szennyvízcsatorna rendszer a város fejlıdését követve, fokozatosan kiépülve érte el a mai kiépítettségi szintjét. A város morfológiai adottságai, a domboldalra épül, határozott lejtéssel rendelkezı utcák a gravitációs csatornázásnak kedveztek. Az észak-dél irányú elnyúltsága, valamint a terület jelentıs részének sík jellege átemelık alkalmazását tette szükségessé.

Az üzemeltetı Vízmő Kft. kezelésébe 12 db szennyvízátemelı tartozik. A városközponti nem megfelelı kapacitású csatornahálózat tehermentesítése a közelmúltban megtörtént.

Megszőnt a Szent László utcai győjtıcsatorna túlterheltsége, valamint az Árpád utcai átemelı nyomóvezetékének közvetlenül a szennyvíztelepre való vezetésével tehermentesült a Mészáros Lázár utcai és Bencze Ferenc utcai fıgyőjtı, így a városközpont felé történı visszaduzzasztás megszőnt.

Összességében megállapítható, hogy a város csatornázottsága megfelelı, a város szélén az új beépítéső területek csatornázása vár megoldásra. Ennek elıkészítése folyamatban van.

Szennyvíztisztítás: A városi szennyvíztisztító telep korszerősítése jelenleg folyamatban van. A rendelkezésre álló hidraulikai kapacitás összhangban van a jelenlegi és a távlatban jelentkezı igényekkel.

A telepen mechanikai, eleveniszapos biológiai tisztítás történik, mély-légbefúvásos egységekkel. A tisztított szennyvíz a Sió-csatornába van kivezetve a 700 mm átmérıjő nyomóvezetéken. A telep rendelkezik a szippantott szennyvíz elıkezeléséhez szükséges egységgel. Az iszap stabilizálás után a telep melletti komposzttelepen kerül további feldolgozásra, majd mezıgazdasági területekre.





A város szennyvízcsatornázása terén fontos feladat a még csatornázatlan területek bevonása a csatornázásba. Ilyen a Szılıhegyi városrész, Hosszúvölgy utca, Kerékhegy utca és környéke, Babits utca. Az elıkészítés már megtörtént, kiviteli tervek készültek.

Megoldandó a városhoz tartozó külterületi településrészek bekapcsolása a csatornázásba (József – puszta és környéke). Fontos az új beépítések teljes körő csatornázása, a vízvezeték hálózat építéssel egyidejő csatornázás. A legfontosabb feladatok közé sorolható a meglevı csatornahálózat

rekonstrukciós

munkáinak

megkezdése,

és

tervszerő

folyamatos

végrehajtása. Ez a meglevı csatornázottsági szint jövıbeni biztosítása érdekében elengedhetetlen.

Felszíni vizek rendezése, csapadékvíz elvezetés:

Szekszárd város közigazgatási területének geológiai és vízrajzi jellemzése:

A település közigazgatási területe 9627 ha, ebbıl a lakott belterület nagysága 1166 ha. A tájegység a Mecsek hegységgel határos, amelynek töredezett darabjai a felszín alatt mintegy 800 m mélységben találhatók. A földmozgások következtében az északi rögoldalak magasabbak, mint a déliek. E képzıdményre rakódott rá a területre jellemzı fı talajalkotó kızet, a lösz. Az erózió következtében a lösz fedıréteg változó vastagságban van jelen.

A terület éghajlatát enyhe mediterrán hatás jellemzi, ami a téli és nyári félévek közti kis hımérsékletingadozásban, az éves csapadék kiegyenlített eloszlásában, a közepes szélerısségben nyilvánul meg. A terület morfológiai tagoltsága miatt a mikroklímák jelentıs eltéréseket mutatnak.

Jellemzı csapadékadatok:

évi átlag 660 mm havi maximum 71 mm havi minimum 31 mm

Csapadékban leggazdagabb a második negyedév.

A város közigazgatási területét érintı fı vízfolyások : Szekszárd- Szekszárdi Séd fıcsatorna 153. oldal a 164-ből



Kis- Duna csatorna Völgységi patak Sió csatorna

A fı vízfolyások a KDT. VÍZIG kezelésében vannak. A város területére az észak – déli lejtésirány a jellemzı. Ezáltal a Szekszárdot érintı vízfolyások a Szekszárd – Bátai öblözethez csatlakoznak.

A város közcélú vízlevezetı árkai az alábbiak: Tótvölgyi árok Csatári árok Magura - patak Szekszárdi Séd Keselyősi árok Csendes utcai árok Parásztai - patak Baksatói árok Hidaspetrei árok Török árok Gulyásvölgyi árok

A meglévı állapot ismertetése:

A város területén összegyülekezı vizek befogadója a Szekszárdi – Séd és a Baksatói árok. A település az 56. számú fıközlekedési úttól nyugatra fekvı része a heves záporok, míg a keletre esı része a belvíz miatt veszélyeztetett.

A terület az alábbi vízgyőjtıkre tagolódik: Tót – völgy Cinka Csatári – völgy Magura – patak vízgyőjtıje Séd – völgy Déli ipartelep (Keselyősi- árok) 154. oldal a 164-ből



Csendes – árok vízgyőjtıje Parászta – völgy Északi ipartelep Palánki – hegy Mözsi – hegy Agárdi – hegy Hidaspetrei – völgy

A befogadó vízfolyásokról egységesen elmondható, hogy jelenlegi állapotukban nem képesek az elvárásoknak megfelelni. A Séd és a Parászta patakon még megtalálhatok a tipikus szurdokos szakaszok, de jellemzıbb az, hogy a kívánt mederfenék már kialakult, csak a mértékadó vízhozamnak megfelelı mederszelvényt kell biztosítani. Ennek hiányában mederelfajulások figyelhetık meg.

Szinte minden völgyben találhatók olyan vízmosások, amelyek rekultivációjával feltétlenül kell foglalkozni. A várost közvetlenül szolgáló nagyobb vízfolyások, amelyek a dombvidéki területrıl indulnak, a síkvidéki területre érve megszőnnek befogadóként mőködni.

A magas depóniák és a kialakult hordalékkúpok miatt a gravitációs bevezetés nem lehetséges. Az így kizáródott mélyfekvéső területek vízelvezetésére újabb vízfolyások épültek ki (Magura, Csendes árok). A domboldalakról gyorsan lefolyó vizek a sík területre érve (a nem elégséges továbbvezetés következtében) jelentıs talajvízszint emelkedést okoznak és a lakott területrészeken építmények károsodását okozhatják hosszú távon. Belvízelvezetés szempontjából a Magura patak és a Csendes árok szerepe fontos.

A vízgyőjtık ismertetése: Tót – völgy A vízfolyás alsó szakasza megfelelı, míg a felsı szakasz állapota és kapacitása is kívánnivalót hagy maga után. Az árok felsı szakasza folytatásaként 1600 fm burkolt vízlevezetı található a völgyfenéken. A vízfolyás külterületi szakaszához kapcsolódva - a meliorációs beavatkozások során – az alábbi vízlevezetı vápák épültek ki: Erzsébet szurdok Tót – völgy II. ág 155. oldal a 164-ből



Gurovicai vízlevezetı Strázsa hegyi vízlevezetı Cross vízlevezetı Újhegyi vízlevezetı

A Szılıhegy utcai útburkolat a dombról lefutó vizek övárkaként mőködik. A vizek fı mederbe való helyenkénti bevezetése megoldandó feladat.

Cinkai terület: 0, 96 km² A Cinkai terület vizeinek egy része a Cinka II. vízlevezetı rendszeren az Ebes – Szombatta csatornába jutnak. A vizek másik része az Ebesi-vadvizen át a Tót – völgyi árokba áramlanak. A domboldal felıl érkezı vizek 56-os fıúton való átvezetésére három csıáteresz épült a közelmúltban, állapotuk megfelelı.

Csatári – völgy: 8, 8 km² A legnagyobb dombvidéki vízgyőjtı. Fı vízfolyása a Csatári árok. Az árok alsó szakasza – az 56-os fıúttól keletre esı szakasz – rendezett, mederrendezését a közelmúltban végezték. A felsı szakasz kissé benıtt, feliszapolódott, a legfelsı szakaszon vízmosás jelleget ölt.

A Csatári – árok völgyéhez kapcsolódó szurdokok közül az alábbiak kerültek rendezésre a meliorációs munkák során: Istifán gödre Iván völgy Porkoláb völgy Baranya völgy Faluhegy I. és II. szurdok Csatár II. vízlevezetı Téglagyári vízlevezetı

A külterületi völgyek rendezése késıbbi feladat. A zárt csatornák az elvárt igényeknek megfelelnek.

Magura – patak vízgyőjtıje: 4, 1 km²




Gyakorlatilag a „belvárosi” terület fıgyőjtıje. Alsó szakasza nyílt árok. Itt jelentıs a hordalék lerakódás.

A Bence F. utcai nyomvonalon nagyszelvényő zárt szakasz épült. A nagy szelvényhez csatlakozik a Wesselényi utcán át a Béri Balogh utcáig kiépített, a Kórház területérıl érkezı vizeket fogadó csatorna.

A Magura alsó szakaszán – az ipari vasút mélypontjánál, 1, 0 m³/s kapacitású csapadékvíz átemelı épült. Az átemelı alatti szakaszon az átemelı teljes kapacitású üzeme esetén – Séd nagyvíz alkalmakor – elöntések tapasztalhatók.

A vízgyőjtı magasabb fekvéső területein a külvizek fogadása és levezetése jelent gondot. Ez tapasztalható jelenleg a Bródy utcában. A Magura – csatornához csatlakozó belvárosi utcák zárt csatornái hidraulikailag alulméretezettek.

Séd – völgy : 3, 28 km² A Séd – patak alsó szakaszának rendezése 1999-ben fejezıdött be. A belterületi szakaszon burkolt kisvízi meder és fenntartó padkák épültek. A Fürdıház utca és Petıfi utca közti szakasz lefedéssel elérte végleges állapotát. A felsı szakaszon mederrendezési terv készült, az egyes beavatkozások már e terv szerint történnek.

A kapcsolódó völgyek és szurdokok jelentıs része burkolt. A korábban készült burkolatok egy része már felújításra szorul. A csatlakozó zárt csatornák és burkolt övárkok jól mőködnek, még rövid idejő elöntések sem keletkeznek. A nagy esések miatt feliszapolódás nem tapasztalható.

Déli iparterület, Keselyősi – árok : 1, 16 km² A Keselyősi – árok a déli iparterület egyetlen levezetı árka. Befogadója a Baksatói – árok. A torkolathoz közeli szakasz rendezetlen. A Tejipari Rt.-tıl a volt TOTÉV telep nyugati vonaláig a mederrendezés megoldott, a további szakaszok rendezési késıbbi feladat. A terület magas talajvíz állása következtében a lefolyás lassú, folyamatosan 60 – 80 cm vízborítás észlelhetı.

Csendes – árok : 2, 3 km² 157. oldal a 164-ből



Az Újváros és a keleti ipari terület befogadója. A vízgyőjtı egy része – a Nyár utcától a Parászta patakig – olyan terepadottságokkal rendelkezik, hogy a vizek gravitációsan nem juthatnak a Csendes- árok medrébe. Ezt a problémát oldja meg a Pollack utcai csapadékvíz tároló, amelynek hasznos térfogata ~12.000 m³, a beépített átemelı kapacitása 390 l/s. Az átemelı a Csendes – árokba emeli a vizet. Az árok befogadója a Baksatói – árok.

A Mátyás király utcai csatorna győjti a Séd patakig terjedı terület csapadékvizeit. A csatorna a vasút alatti átvezetést követıen nyílt árokként folytatódik a befogadó Csendes – árokig.

Az 56-os számú közúttól nyugatra esı területen általában zárt csatornás vízelvezetés létesült. A keletre esı területrészen a nyílt árkos elvezetés a jellemzı. Az árkok zömmel burkolatlanok, ezáltal a lefolyás lassú, a beszivárgás jelentıs.

Parászta – völgy : 3, 05 km² A Parászta – patak 56. számú fıútig terjedı alsó szakaszának rendezése megtörtént, állapota jó. A felsı szakaszon a rendezések következtében egy elfogadható állapotú földmeder alakult ki. A földmeder azonban a mértékadó nagyvizek levezetésére nem képes. A végleges kialakítására már készült kiviteli terv.

A patakon lévı hordalékfogók okozta feliszapolódás és a mesterséges feltöltés következtében a fenékvonal a terepszint alatt kb. 2 – 3 m között alakult ki. Ezáltal megszőnt a vízfolyás talajvízleszívó hatása, és így a talajvíz egy magasabb szinten stabilizálódott. Ezért egyes épületek pincéiben talajvíz jelent meg. A talajvízszint csökkentésére a késıbbiekben szivárgó rendszer kialakítása van tervbe véve.

A vízgyőjtı területen a vápás kialakítású, kettıs funkciójú út a jellemzı. A külterületi részen a vonalas eróziót csökkentı beruházások befejezıdtek. Ilyenek: Szőcs – völgy, Lisztes – völgy, Kislisztes.

Északi ipartelep Az északi ipartelep fı csapadékvíz levezetı mőve a Palánki út nyomvonalát követı győjtıcsatorna, amelynek befogadója a lefolyástalan, úgynevezett Füstös – holtág. Az ipartelepen lévı egyes üzemek csapadékcsatornái a győjtıcsatornára főzıdnek fel. A




csapadékvíz levezetı rendszer jól mőködik, a befogadó holtág rendezése a jövı feladatai közé tartozik.

Palánki – hegy A Palánki – hegyi vízgyőjtı teljes területében zártkert, illetve külterület.

A domboldalról lefolyó csapadékvizek fogadására és továbbvezetésére készült a Rózsamáji vízlevezetı, amelynek egy szakasza – a TOP CENTER építése során – zárt csatornává épült át. A vízlevezetı által szállított vizek befogadója a Sió töltés déli oldalán lévı mélyfekvéső terület, amely az iparterület bıvülésével egyre szőkül. Végleges kialakítása megoldandó.

Mözsi – hegy A Mözsi – hegyi vízgyőjtıterület befogadója a Sió – csatorna. A 6. számú fıút alatti átvezetések megoldottak, csakúgy mint a továbbvezetés. A domboldalon a vízmosások és utak erózióvédelme még nem megoldott.

Agárdi – hegy Az Agárdi – hegyi vízgyőjtıterületrıl lefolyó vizek befogadója a Völgységi – patak. A terület északi lejtéső, fıleg erdıterület. Számottevı rendezés a területen nem történt. A 6. számú fıút alatti átvezetések megfelelı kiépítettségőek.

Hidaspetrei – völgy A vízgyőjtıterület nagy részét erdı borítja, kisebb részben találhatók szılıterületek. A szılıtelepítések idején a völgyben 1000 fm burkolt vápás vízlevezetı készült, ezzel a csapadékvíz-elvezetés megoldódott. A 6.–os fıút alatti átvezetés és a Völgységi – patakhoz csatlakozás megfelelı kiépítettségőek.


Általánosan elmondható, hogy a város csapadékvízrendszerének két fı fıgyőjtıje, a Szekszárdi – Séd és a Baksatói – árok mőködésére döntı kihatással lenne, a már tervbe vett, İcsény község közelében építendı esésnövelı átemelı telep megépítése.




Az átemelı a fıgyőjtık lefolyásának gyorsítását idézné elı, ami csökkentıleg hatna a beszivárgásokra, ezáltal a magas talajvízállást mérsékelné.

Az önkormányzati kezeléső fı vízlevezetık földmedrő szakaszainak rendezése, megfelelı szelvényt biztosító burkolása idıszerő. A dombvidéki vízlevezetık rekonstrukcióját, a vonalmenti eróziót megakadályozó mővek építését folytatni kell.

Fejlesztési javaslatok vízgyőjtınként:

Tót – völgy: A fı vízlevezetı Tót – völgyi árok további mederrendezése az oldalági csomópontokkal együtt. A völgy északi oldalán a Szılıhegyi vízlevezetı megépítésével a közlekedés és a vízelvezetés elválasztható egymástól. A külterületre esı szurdokok rendezésével, a vonalas erózió megállítható (Tót – völgy III. ág, Strázsa mellékág).

Cinka: Az öblözetbe tartozó Ebesi – vadvíz árok rendezése elvégzendı. A domboldali levezetık további rendezése szükséges. A zártkerti területen a felületi erózió csökkentése szükséges a megfelelı meliorációs beavatkozásokkal.

Csatári – völgy: A fı vízlevezetı Csatári árok 56-os úttól nyugatra esı felsı szakasza rendezését meg kell oldani. Az oldalágakban a hordalékvisszatartás mővei kiépítendık.

Magura – patak vízgyőjtıje: Magura – patak kisvizi medrének burkolását célszerő elvégezni. A Tartsai utca és környéke, attól keletre lévı terület vízelvezetése nem megnyugtató.

A nyílt árkokban szinte állandó jelleggel áll a víz, a lehullott csapadék nem folyik el, hanem beszivárogva károsan emeli a talajvízszintet. Átfogó vizsgálattal a terület vízlevezetésére végleges megoldást kell találni.

Séd – völgy: 160. oldal a 164-ből



A Séd – patak további (felsı) szakaszainak rendezését, a meglévı tervek alapján folytatni és befejezni szükséges. A Tökös és Benedek szurdokoknál a hordalék betermelését meg kell állítani. A Benedek – völgy és a Mérei övárok csomópontját át kell építeni annak érdekében, hogy a lefolyó vizek ne jussanak az útburkolatra. A Kisbödıi mellékágban a fakadóvizek megfogása és a fımederbe vezetése az elvégzendı feladat.

Déli ipatelepi vízgyőjtı: A Keselyősi árok megkezdett lefedésének folytatása kívánatos, mert a zárt csatorna mélysége a környék gravitációs víztelenítésének lehetıségét fokozza. Az alsó esésnövelı átemelı megépítése szükséges. A sporttelep és környéke vízelvezetése véglegesen megoldandó.

Csendes – árok vízgyőjtıje: A Keselyősi – árokkal közös esésnövelı átemelı építése feltétlenül megoldandó feladat. Az átemelı beiktatásával megszőnik a lassú áramlás, illetve pangás, így az elszivárgás is jelentısen lecsökken. A Szluha György utca és a környékbeli utcák csapadékvíz levezetı rendszerét ki kell építeni.

Parászta – völgy: A fıág felsı szakaszának rendezése a Faddi és Fux – völgyi szakaszon elengedhetetlen. Itt a mélyszivárgós rendszer is kiépítendı. Az oldalvölgyek csatlakozásának hidraulikai felülvizsgálata ás annak megfelelı átépítése szükséges.

Északi ipartelepi vízgyőjtı: A befogadó úgynevezett Füstös – holtág Sió csatornával való kapcsolatba hozását javasoljuk. Ezzel mód nyílna egyrészt a holtág vízpótlására, másrészt a vízszint szabályozására is.

Palánki – hegyi vízgyőjtı: A Rózsamáj vízlevezetı átalakítás befejezése fontos feladat. Az északi oldalon a Sió töltés közelében mederrendezés szükséges a vizek továbbvezetésére, célszerően a Füstös holtágba.

Mözsi hegy, Agárdi hegy, Hidaspetrei völgy: A domboldali részen a rendezetlen szurdokok erózióvédelme megoldandó. Az úgynevezett régi 6.-os vonala vízlevezetési szempontból felülvizsgálandó és rendezendı. 161. oldal a 164-ből



Csapadékvíz-elvezetési szempontból nem bír jelentıséggel a Csörge tó, de mindenképpen említést érdemel. A tó korábban megfelelı vízpótlással rendelkezett, de a nagyüzemi mezıgazdasági gazdálkodással együttjáró vízrendezések a tó vízpótlását megszüntették. A tó és környéke a könnyő elérhetısége miatt kedvelt kirándulóhelyként szolgált. Mára már nagyobb csoport fogadására alkalmas infrastruktúrával is ellátott (víz, villany). A tó a környék meghatározó hangulati eleme, ezért legalább eredeti állapotának visszaállítása mindenképpen indokolt. Vízpótlása megoldandó feladat. Javaslatunk szerint ez a Sió csatornából lehetséges, a Baksatói árok felsı szakaszán a megfelelı szabályozási mővek kiépítésével.

A település vízkárok általi veszélyeztetettsége, vízkármegelızés – elhárítás: A domborzati adottságok következtében a lakott terület jelentıs része védett, az árkok és csatornák rendszeres karbantartásával és a hiányos szakaszok kiépítése után a károk minimalizálhatók. A gondok és problémák a síkvidéki területen, a vizek továbbvezetése területén jelentkeznek.

A Sárközi vízfolyások esése minimális, a jelenlegi belvizes helyzetben a csatornák telítettek, melynek következménye a talajvíz jelentıs megemelkedése. A mélyen fekvı területek és építmények pincéi, alagsorai víz alá kerülnek. Potenciális veszélyt rejt magában a: Dombvidéki vízfolyások felsı szakaszának rendezetlensége és a jelentısebb

oldalágak

becsatlakozásának környéke, Séd patak zárt szakaszának indulása a Fürdıház utcánál, ugyanis az uszadékfogó rács eltömıdése visszaduzzasztást, esetleg elöntést eredményezhet. Az elöntés érintheti a teljes belvárost. Magurai

átemelı

meghibásodása

esetén

a

gravitációs

vízelvezetés

hiánya

miatt

komplikációk adódhatnak.

Megelızı védekezés, tevékenységek: A legfontosabb megelızı tevékenység a két szivattyútelep üzemszerő állapotának biztosítása. A meglévı vízlevezetı mővek rendszeres kezelése, karbantartása meghatározó tényezı. A vízelvezetı rendszerek hiányosságainak megszüntetése. 162. oldal a 164-ből



A védekezési anyagok és eszközök rendezése, karbantartása és pontos nyilvántartása. A védekezésnél igényelt segítségek pontosítása és egyeztetése az érintett intézményekkel és gazdálkodó szervezetekkel.

Védekezési módok: A vízlevezetı mővekbıl a lefolyást gátló akadályok eltávolítása (uszadék, iszap, rossz áteresz, áttöltés stb.) Szivattyúzás a gravitációs levezetés megszőnése után, vagy annak segítésére, Vízelvezetı elem hiánya esetén a terepen való lefolyás biztosítása, Ideiglenes árkok építése, A teljesen telített medrek melletti vonalszerő védekezés nyúlgátépítéssel, Elárasztott pincék, alagsori helyiségek kiszivattyúzása, Épületek, építmények védelme körtöltéssel.

Védekezési pontok: Az Elıhegyi övárok Parászta pataki csatlakozásánál, A Pollack utcai záportározónál és szivattyútelepnél, Kisbödı és Séd patak találkozásánál, A Séd patak zárt szakasza elıtti uszadékfogónál, A Magurai szivattyútelepnél, Az Ebesi vadvízárok végénél és az 56-os út átereszénél, A Tótvölgyi árok 56.-os út alatti átereszénél, igény szerint folyamatos figyelıszolgálatot kell tartani és esetlegesen beavatkozni.

Közszolgáltatások SWOT analízise

Erősségek -

Gyengeségek

Megfelelő számú, és színvonalú óvoda Megfelelő számú, és színvonalú alsó, és középfokú oktatási intézmény SNI, HH gyermekek fejlesztése a teljes oktatási vertikumban biztosított Folyamatosan bővülő szociális ellátórendszer

Nem diverzifikált felsőoktatás

Lehetőségek

Veszélyek 163. oldal a 164-ből



Az oktatási rendszer egyéb tanulási - Folyamatosan csökkenő finanszírozás a formáinak kapcsolódása a városban pedagógiai munka minőségére kihat meglévő rendszerekhez - Változó oktatási reformok, és Az élethosszig való tanulást biztosító követelmények nehezen befogadhatóak a intézményrendszer kialakítása célcsoportoknak A felsőoktatás megerősítése Megjegyzés: A közmővekre vonatkozó elemzés az egyes közmővek ismertetésénél került leírásra.


Szekszárd MJV IVS. A Város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés. IVS 2. fejezet SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents