Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)

Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) - Nádudvar -

Nyíregyháza

2010. Készítette: Híd az Együttműködésért Nonprofit Kft.

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar

1. Összefoglaló....................................................................................................................... 5 1.1. A város egészének helyzetelemzése .............................................................................. 5 1.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés .... 11 1.3. Az IVS célrendszere, és megvalósíthatósága............................................................. 17 2. Helyzetelemzés ................................................................................................................ 29 2.1. A város szerepe a településhálózatban ...................................................................... 29 2.1.1. Nádudvar szerepe az egyes térszerkezeti egységekben.......................................... 31 2.1.2. Nádudvar város gazdasági térszerkezetben betöltött szerepe ................................ 40 2.1.3. Konklúzió – a város és az alföldi térszerkezet lehetséges jövője........................... 41 2.2. Város szintű helyzetértékelés ..................................................................................... 43 2.2.1. Városszerkezet ....................................................................................................... 43 2.2.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők ...................................... 47 2.2.1.3.A város szerkezetét meghatározó közlekedési tényezők.................................. 48 2.2.2. Gazdaság ................................................................................................................ 49 2.2.2.1. Kereskedelem .................................................................................................. 52 2.2.2.2. Turizmus.......................................................................................................... 53 2.2.2.3. Információs társadalom ................................................................................... 55 2.2.3. Társadalom ............................................................................................................. 57 2.2.3.1. Demográfia...................................................................................................... 57 Munkanélküliség-foglalkoztatás................................................................................... 59 Képzettség..................................................................................................................... 59 Egészségügyi állapot .................................................................................................... 60 Jövedelmi helyzet.......................................................................................................... 62 2.2.4. Települési környezet .............................................................................................. 63 2.2.4.1. Természeti környezet ...................................................................................... 63 Zajártalom és légszennyezés ........................................................................................ 64 2.2.4.2. Épített környezet ............................................................................................. 64 Műemlékek.................................................................................................................... 64 Helyi építészeti értékek................................................................................................. 65 2.2.4.5. Közlekedés ...................................................................................................... 67 Közúti kapcsolatok ....................................................................................................... 67 Vasúti összeköttetések .................................................................................................. 68 Kerékpárút-törzshálózat............................................................................................... 68 2.2.5. Közszolgáltatások................................................................................................... 68 2.2.5.1. Közoktatás....................................................................................................... 68 2.2.5.2. Közművelődés, kultúra................................................................................... 77 2.2.5.3. Egészségügy ................................................................................................... 77 2.2.5.4. Sport, szabadidő .............................................................................................. 77 2.2.5.5. Szociális ellátórendszer .................................................................................. 80 2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései................................................................................... 82 2.2.6.1 A 60-as évek fejlesztései .................................................................................. 82

2

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar 2.2.6.2 A 70-es 80-as évek rendezési tervei................................................................. 83 2.2.6.3 A közelmúlt fejlesztései ................................................................................... 84 2.2.7. A város szintű helyzetértékelés összegzése ........................................................... 86 2.3. A városrészek elemzése ............................................................................................... 95 2.3.1. Városrészek azonosítása......................................................................................... 95 2.4. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése (területi alapú és ágazati alapú helyzetértékelés)........................................................................ 98 2.4.1. Anti-szegregációs helyzetelemzés.......................................................................... 98 3. Stratégia ........................................................................................................................ 112 3.1. A város jövőképe..................................................................................................... 113 3.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre......................................................... 115 3.2.1. Középtávú tematikus célok ............................................................................. 117 3.2.2. Városrészekhez kapcsolódó célok........................................................................ 128 3.3. Beavatkozások- az akcióterületek kijelölése........................................................... 137 3.3.1. Fejlesztési akcióterületek ................................................................................. 138 I. Belvárosi funkcióbővítő akcióterület ...................................................................... 140 II. Gazdasági funkciót erősítő akcióterület ................................................................ 146 III. Nyugati lakóövezet akcióterület ........................................................................... 147 IV. Északi-keleti lakóövezet akcióterület.................................................................... 148 3.3.2. Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése ...................... 149 3.4.Fenntarthatósági szempontok ................................................................................... 150 3.5. Anti-szegregációs program...................................................................................... 152 3.5.1. Anti-szegregációs célrendszer.............................................................................. 152 3.5.2. A nem szegregált területekre irányuló fejlesztések hatása a szegregált területen élők helyzetének javítására ............................................................................................ 156 3.6. Stratégia külső és belső összefüggései..................................................................... 158 3.6.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel ................................................................................................................................ 158 3.6.2. A Települési Környezetvédelmi Programmal és más környezetvédelmi tervekkel való összhang ................................................................................................................. 160 3.7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai....................................................... 165 4. A megvalósítás eszközei ............................................................................................... 168 4.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek168 4.1.1. Az önkormányzati szabályozás ........................................................................... 168 4.1.2. Ingatlan- és kapacitásgazdálkodás ...................................................................... 168 4.1.3. Marketing tevékenység ....................................................................................... 169 4.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ........... 171 3

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar 4.2.1. A városfejlesztés szervezeti rendszere ................................................................. 171 4.2.2. A Városfejlesztési Társaság főbb feladatai ......................................................... 175 4.3. Településközi koordináció mechanizmusai............................................................. 177 4.4. Ingatlangazdálkodási koncepció .............................................................................. 178 4.4.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése .................................................... 178 4.4.2. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok. .............................................................................................................. 179 4.4.3. Forgalomképes ingatlanállomány ........................................................................ 180 4.4.4. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai.................................................. 182 5. Partnerség ..................................................................................................................... 185 5.1. Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása .................................................... 185 5.2. Szakhatósági egyeztetés .......................................................................................... 186 5.3. Civil szervezetek ..................................................................................................... 187 5.4. Vállalkozói egyeztetések......................................................................................... 190 5.5. Stakeholder elemzés ................................................................................................ 192 6. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása ........................................................................................ 194 6.1 Indikátorok ............................................................................................................... 195 7. Ábrák, táblázatok jegyzéke ......................................................................................... 199 8. FELHASZNÁLT IRODALOM .................................................................................. 202

4


1. Összefoglaló Nádudvar Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját (IVS) az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által közzétett „Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára” című módszertani útmutató alapján, annak iránymutatásait teljes mértékben betartva került kidolgozásra 2008-ban. A város számára – méretéből kifolyóan – akkor még nem kötelező Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése. A város azonban felismerte annak jelentőségét, hogy az új megközelítés alkalmazása a közép és hosszú távú fejlesztések szakmai megalapozása és következetes megvalósítása érdekében az IVS megalkotása időszerű és elengedhetetlen. Ez a városfejlesztési dokumentum a város életében alapvető fontossággal bír, és nem lehet csak a formai kritériumok következménye. A város elkötelezettségét a stratégia megvalósításával kapcsolatban az is mutatja, hogy 2009-ben döntött, hogy az eddigi stratégiát alapul véve átdolgozza azt, a Nemzeti és Gazdasági Minisztérium által kiadott Városfejlesztési Kézikönyv második, javított kiadása lapján Így az IVS központi gondolata az integrált megközelítés és a funkcionalitás, ezzel a várost hozzásegíti a területi megközelítésű városfejlesztési gyakorlat kialakításához, alkalmazásához. A stratégia célkitűzései mentén a város az eddig pontszerű, tematikus és egymástól elkülönülő városfejlesztési projektek helyett egy irányba ható, de külön projektelemenként is megvalósítható, egymással szinergiában lévő projektelemekből felépülő integrált projekteket kíván megvalósítani. Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség módszertani előírásai mentén Nádudvar Integrált Városfejlesztési Stratégiája biztosítja a stratégiai dokumentum belső koherenciáját, szakmai megalapozottságát és hosszú távú megvalósíthatóságát. Az így készített stratégia garantálja a város életét meghatározó szereplők partnerségét és kompromisszumát, mely magában foglalja az önkormányzaton és közszféra intézményein túlmenően a lakossággal, vállalkozókkal és civil szervezetekkel való konzultációt.

1.1. A város egészének helyzetelemzése Nádudvar a régión belül – sajnálatos módon – a periférián fekszik, ám a város maga sajátos helyzetű: a periférikus térségből relatív fejlettségével szigetszerűen kiemelkedik, hiszen kistérségi társközpont (Püspökladánnyal megosztott funkciókkal), illetve regionális jelentőségű mezőgazdasági integrációs központ.

5


Gazdaság A városban az elmúlt évtizedben a működő vállalkozások száma jelentősen nem változott, az elmúlt években figyelhető meg egy nagyobb mértékű visszaesés a kibontakozó hazai gazdasági válság tendenciáit követve. Az elsődleges energia, illetve vízellátást biztosító ágakban a vállalkozásoknak csak kis része érdekelt, leginkább elterjedtek a településen a kereskedelemmel foglalkozó cégek. A város sajátossága a mezőgazdaság nagy jelentősége. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem zavarják. A gazdasági, illetve szállítási szolgáltatókon túl fontos megemlíteni a turisztikai szektort, ugyanakkor ebben cégek számának változását tekintve a fluktuáció a többi szektor átlagánál nagyobb volt az elmúlt években. A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások székhelye Nádudvaron található, mindössze kettőnek van más településen a székhelye. Nádudvaron a foglalkoztatottak elenyésző százaléka nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel sem. A legtöbb foglalkoztatottnak szakmunkás végzettsége, illetve befejezett 8 általános iskolája van. Az érettségizettek és a diplomások aránya eltörpül a két előző kategória nagysága mellett. Megállapítható tehát, hogy a többségben a kevéssé kvalifikált, a közepesnél valamennyivel alacsonyabb képzettségű munkaerő foglalkoztatása a legjellemzőbb a településen. Társadalom A város lakosságszáma a vizsgált periódusban jelentősen nem változott, a tanulmány készítés időpontjában megközelítőleg 9500 fő a lakónépesség száma. A 90-es évek végén némi növekedés indult el és ez – csökkenő mértékben ugyan, de – eltartott 2003-ig. Az elmúlt néhány évben enyhe csökkenés volt tapasztalható. A lakosság korösszetétele az országos helyzethez hasonló, egyelőre az aktív korosztályok (15-59) vannak többségben, de a 60 év felettiek száma egyre emelkedik. A csökkenő születésszám miatt a 14 év alattiak aránya egyre kisebb lesz. Az utóbbi években a természetes szaporodási ráta kismértékű pozitivitást mutat, de a vándorlási különbözet negatív előjelű. A településen jelentős az idegenforgalomból adódó időszakosan jelenlévő népesség, ugyanakkor a képzett munkaerő elvándorlása is jellemző.

6


A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint Nádudvar lakosságának kb. 7 százaléka vallja magát romának, akik település dél-keleti részén a Sinkókertben, és az északi részén a Seregélyeskertben laknak, nem telepszerű környezetben. A munkanélküliség mértéke a vizsgált periódusban 2002-ig stagnált, majd a következő négy évben kb. 40 százalékkal növekedett, 2006-ban megállni látszik ez a trend. A munkanélküliek aránya a 2007-ben Nádudvaron 7,4 százalék, mely csak minimális mértékben haladja meg az országos átlagot, viszont ha a város 15-59 éves korú lakosságával összevetjük a munkanélküliek számát, megállapítjuk, hogy mintegy 12 százalékuk nem dolgozik. Az elmúlt évtizedben, a városban az aktív korosztályok folyamatos fogyásával párhuzamosan lassan, de csökkent az összes adófizetők száma. Ugyanakkor az egy adófizetőre eső adó mértéke folyamatosan növekedett, ami a terhek jelentős növekedését jelenti. Közlekedés A város gépkocsival megközelíthető a 4-es számú főútvonalról Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló irányából; buszjárat is összeköti a három említett településsel. Budapestről az M3-as autópályán közlekedők a 33. számú útról is eljuthatnak Nádudvarra. A település térszerkezeti helyzetét a 4. sz. Budapest – Debrecen – Nyíregyháza főút határozza meg, a közelében halad továbbá a 42. sz. Püspökladány – Biharkeresztes (Románia) főútvonal. Ezeken keresztül megfelelő térségi kapcsolatok teremthetőek Budapest, a román és (az M3 autópályán keresztül) az ukrán határ irányában. Vasúti közlekedés szempontjából nem előnyös Nádudvar helyzete, mivel a vasútvonal csak ipari forgalom számára üzemeltetett. A városban az autóbuszos közlekedés megoldott, mivel Hajdúszoboszlóról és a megyeszékhelyről minden nap, kb. óránként indulnak menetrend szerinti autóbuszjáratok, azonban a közösségi közlekedés megváltozott igényekhez igazadó fejlesztése indokolt. A Nádudvarhoz legközelebbi, az országos kerékpárút törzshálózatba tartozó kerékpárút a Tiszacsege – Hortobágy – Debrecen vonal.

7


Kereskedelem, turizmus A kiskereskedelmi egységek száma a 90-es évek végének konjunktúráját kihasználva mintegy 40 százalékkal növekedett 5 év alatt. 2001-től stagnálás, majd enyhe csökkenés tapasztalható ebben az ágazatban. A turizmus szálláshely kínálata a városban a magán, és a kereskedelmi férőhelyek tekintetében is 10 év alatt lassan bővült. Az összes vendég, és a vendégéjszakák száma egyaránt ingadozást mutat, a tendencia azonban növekedést jelez. Környezet Nádudvar város és külterülete a Dél- Hajdúság kistáj területén helyezkedik el. A tájhasználat tervezésében és fejlesztésében szigorú korlátozó tényezőt jelent, hogy Nádudvar határos a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, így ezeken a területeken csak a hatályos természetvédelmi előírások végrehajtásával lehet fejlesztéseket végrehajtani. Műemlék épületek Nádudvaron a templomok, és környezetük. Országosan védett műemlékek a Református templom, a Református Parókia, és a Római Katolikus templom. A városközpontban az Ady téren áll a Művelődési Központ, amely építészetileg és lehetőségeit tekintve is a megye egyik legpatinásabb művelődési háza. A piactéri parkban található az I. világháborús emlékmű, az Ady téri parkban Somogyi Árpád e tájba illő alkotásai találhatóak. A középületek közül kiemelkednek a XX. század elején emelt iskolaépületek, melyek ma Kövy Sándor nevét viselik. A településen a családi házas épületek a legjellemzőbbek, melyek döntő hányada magántulajdonban van. A városközpontnál épültek csak kisvárosi képet mutató 3 szintes, lapos tetős kialakítású többlakásos társasházak. Az avult műszaki állapotú, vagy leromlott, romos minősítésű épületek sajnos főként azok, amelyek a település régi arculatát hordozzák, így ezek középtávon eltűnhetnek a városból. Ezek a házak nemcsak a város perifériáján, hanem a központban is megtalálhatók. Nádudvar lakásállománya az elmúlt 10 évben lassú növekedést mutatott. Az épített lakások száma évről évre nagyjából állandó volt, bár 1997-ben és 2005ben helyi maximumot ért el a jelenség. Ennél általában kevesebb számban szűnnek meg lakások, de 2000-ben és 2001-ben az épített és megszűnő lakások száma közel azonos volt. 8


A lakásállomány tetemes része 1945 és 1969 között épült, közöttük nagyon sok a félkomfortos és komfort nélküli lakások száma. Ez a két kategória 2001ben összesen 1010 lakást tett ki, mely az összes lakásállomány 27 százaléka. Közszolgáltatások A lakosság döntő többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, míg valamilyen középfokú iskola elvégzése csak mintegy 70 százaléknak sikerül – közülük is a legtöbben szakmunkás bizonyítványt szereznek. Az egyetemi végzettséget szerző népesség aránya sajnos viszonylag alacsony a településen. A településen 1998-tól folyamatosan működik bölcsőde, a bölcsődések száma kisebb visszaesésektől eltekintve folyamatosan növekszik napjainkig. Az óvodások száma 300 és 400 között ingadozik, de hosszabb távon stagnáló, enyhén csökkenő a tendencia. A kihasználtság hatékonynak mondható, hiszen az óvodások száma általában meghaladja a férőhelyeket, ez szakmailag azonban ronthatja a munka színvonalát. Nádudvar egyetlen általános iskolájába az elmúlt évtizedben minden évben általában kb. 1000 tanuló járt. A 2000-es évtized első felében kis mértékben növekedett a létszám, 2003 óta azonban lassan csökken. A településen a KSH kategóriák szerinti középiskola nem működik, ugyanakkor egy szakiskola keretei között nappali tagozaton és felnőttoktatás keretei között is kézműipari szakoktatás folyik. Évek óta működik a Kölcsey Ferenc Gimnázium nádudvari esti tagozata. Az Ady Endre Általános Művelődési Központ (ÁMK) a térség egyik meghatározó művelődési intézménye, azonban a kor követelményinek már sem funkciójában, sem állagában nem felel meg. Ugyancsak a Művelődési Központban van az 1992-ben alapított Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterséges Szakiskolája. Az 50 fős kollégiumi elhelyezés biztosításának köszönhetően nemcsak a régióból, de az ország más településeiről is érkeznek tanulók. A Református Parókia - ami időszakos helytörténeti kiállításoknak is helyet ad - a város kulturális életének értékes színfoltja. A közművelődés intézményei között fel kell még tüntetni a Fazekas Múzeumot és az Alapfokú Művészeti Iskolát. Az egészségügyi, ellátottság általában véve megfelelő színvonalú. Az orvosi körzetek száma 4 db, egy körzethez átlagban 2200 fő tartozik. A városban egy fogorvosi rendelő és szülész-nőgyógyász-, ortopéd-, sebész szakrendelések működnek. Létrehoztak a városban egy fizikoterápiás rendelőt és laboratóriumot is. A városban azonban csupán 1 gyermekorvos tevékenykedik. Két gyógyszertár található a városban, de mentőállomás és kórházi ellátás csak a közeli városokban (Hajdúszoboszlón, Debrecenben) van. Az állategészségügyben a szolgáltatásokat 4 állatorvos végzi. 9


Nádudvaron az önkormányzat kezelésében nem működik bentlakásos jellegű időseket ellátó intézmény. A nappali intézmény kihasználtsága kiváló, hiszen az utóbbi években 100 százalék körül stabilizálódott. A városban a Református Egyház kezelésében működik egy bentlakásos idősek otthona, amely 25 alkalmazott segítségével 41 főt lát el. Nádudvar önkormányzata a rendszerváltás óta évről évre jelentős összegeket költ szociális alapú segélyezésre. A munkanélkülieknek fizetett jövedelempótló támogatás az egyik ilyen fontos segély-típus volt egészen a 2000-es évekig, amikor mértéke csökkenni kezdett. Helyét a rendszeres szociális segély vette át, amely az évtized második felének legnagyobb összegű terheit jelentette a települési költségvetés számára. Az idők folyamán újabb típusú szociális segélyek (pl. gyerekvédelmi, lakásfenntartási) jelentek meg, melyek összesen jelentős összegeket emésztenek fel. A segélyek nagyobb részénél megfigyelhető, hogy a lakosság anyagi helyzetének romlásával párhuzamosan a segélyezési esetek száma is emelkedett. A város lakosságának 3-4 százaléka részesül valamilyen szociális segélyezésben, ezek közül többségben vannak azok, akiknek a nem nyilatkoztak a hátrányos helyzetükről. A város térségi közigazgatásban betöltött szerepe csekély, gyámhivatal. I. fokú építési hatóság és okmányiroda működik területén. A többi térségi közigazgatás szervezet más településeken (Püspökladány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Miskolc) található. Különösen a távolabb fekvő központok esetében nagy gondot jelentenek a rossz elérhetőségi viszonyok. A nádudvari vízmű kapacitása a település vízigényeit hosszú távon kielégíti. A tisztított szennyvíz befogadója a Holt-Kösely. A szennyvíztisztító telepen jelenleg alkalmazott tisztítótechnológia elavult, a rendszer fejlesztése folyamatban van. A város közműveire jellemző, hogy a közműolló mértéke a fejlesztések ellenére is még mindig viszonylag jelentős. A 2003-ban megvalósult fejlesztések jóvoltából a közcsatorna rendszerbe bekapcsolt lakások száma ugrásszerűen megnőtt. A településen zárt csapadékvíz elvezető csatornahálózat a városközpontban üzemel, az egyéb területeken a felszíni vízelvezetést nyílt árkok biztosítják. Az elvezetett csapadékvizek befogadói részben önkormányzati, részben társulati kezelésű csatornák. A lakások nagyobb része az ivóvízvezeték hálózatra kötött, az elmúlt évtizedben 4-5 százalékos ingadozás figyelhető meg. A csatornahálózatba kötött lakások aránya az ugrásszerű növekedés ellenére ma sem éri el a 20 százalékot.

10


A településen keletkezett háztartási hulladék összetétele rendkívül inhomogén, nagy szerves anyag tartalmú háztartási hulladék mellett tartalmaz még vegyes kerti és veszélyes hulladékot is, ezért elhelyezését rendkívüli gondossággal kell megoldani. A lakossági hulladékokat szerződés alapján szállítják a környéki lerakóba. A jövő kiemelt feladata a települési hulladékok elvárásoknak megfelelő szelektív gyűjtése és a környezet veszélyeztetését kizáró módon való ártalmatlanítása, lerakása, hasznosításának hosszú távú megoldása.

1.2. Városrészi szintű gazdasági, társadalmi és településszerkezeti helyzetelemzés Nádudvar város belterülete térszerkezeti alapon három részre tagolódik: belváros, lakóterületi zóna és egy elsősorban gazdasági tevékenységet szolgáló zóna. Funkció szerinti vizsgálat alapján három típust különíthetünk el: városközpont (intézményi, idegenforgalmi célú és kereskedelmi-szolgáltató területek), gazdasági területek, és lakóterületek. Ennek alapján a három zóna az alábbiak szerint helyezkedik el: • A zóna (Belváros, városközpont): a Kösely - Rákóczi Ferenc- Mester – Fő Kabai – Csokonai - József AttilaKossuth - Tolbuchin - Petőfi Sándor Kiss altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. • B zóna (lakóterület): Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső – Fő - Mester Rákóczi Ferenc - Kösely - Zalka Máté utcák határolják; továbbá Szikoldal Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté Vendég - Kiss altábornagy - Petőfi Sándor - Tolbuchin - Kossuth - József Attila - Csokonai - Kabai - Puskin Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok Ladányi - Vas Gereben - Déli sorCsukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. • C zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna): Fő út- Hrsz. 0357- Hrsz. 0231- Hrsz. 0217- Kabai utcák határolják.

11


A térszerkezeti és a funkció szerinti vizsgálat alapján elkülöníthető területek egyes esetekben lefedik egymást, néhol pedig átfedések tapasztalhatók. Lakófunkció mindegyik egységben megtalálható. A város lakosságának legnagyobb része a B-jelű lakóövezetben él, a belvárosban és az ipari-kereskedelmi övezetben élők összesen 15 százalékot tesznek ki, míg a külterületek lakossága elenyésző. A fiatalok aránya a belvárosban a legkisebb, ugyanitt él a legtöbb idős ember, de a különbségek az övezetek között nem jelentősek. Az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb a külterületen, míg legkisebb a belvárosban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ezzel pont ellentétes eloszlást mutat. A lakásállomány nagy része a lakóövezetben található, mindössze 12 százalék-a van a belvárosban, csak töredéke található a másik két zónában. Az alacsony komfortfokozatú lakások a külterületen teszik ki az összes lakás legnagyobb részét, míg a belvárosban ez az érték a legalacsonyabb. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a legmagasabb a külterületeken, míg legalacsonyabb a belvárosban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül hasonló arányt mutat. A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül a belvárosban majdnem eléri a 60 százalékot, az ipari és kereskedelmi övezetben 55 százalék körül alakul, a lakóövezetben az 50 százalékot sem éri el, míg a külterületen élők között egyetlen aktív korúnak sincs munkahelye. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya a külterületeken kívül a lakóövezetben a legnagyobb. I.

Belváros (városközpont):

A Kösely - Rákóczi F.- Mester – Fő - Kabai – Csokonai - József A.- Kossuth Tolbuchin - Petőfi S. - Kiss Altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. Itt található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. „Boldizsár” iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb

12


elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. A városközpont funkció szerint három részre osztható: 1. elsősorban intézményi terület 2. elsősorban idegenforgalmi célokat szolgáló terület 3. elsősorban kereskedelmi-szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület. A belvárosban a három funkció esetenként keveredve, lakóépületekkel tarkítva jelenik meg. Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a mezőgazdasági gépek forgalma is, amely jelentős környezeti és zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Egyfelől javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. II.

Lakóterületek

A város két jelentős nagyságú területtel bíró lakóterülettel rendelkezik, melyek együttesen a város területhasználatának döntő hányadát alkotják. Az egyik lakóterületet a Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső – Fő - Mester Rákóczi F. - Kösely - Zalka Máté utcák határolják. A másik lakóterületet a Szikoldal - Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté Vendég - Kiss Altábornagy - Petőfi S. - Tolbuchin - Kossuth - József A. Csokonai - Kabai - Puskin - Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok - Ladányi Vas G. - Déli sor- Csukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. A településszerkezetben betöltött szerepükhöz igazodó formában jelennek meg. A település központi részén a településközponti vegyes területeken belül is jelennek meg lakóterületek, egyes telkek, telekcsoportok esetében önálló lakóterületi funkcióval, máshol településközponti vegyes funkcióval. Ezen területek beépítése a legsűrűbb. Zártsorú, kisvárosias jellegű és szabadon álló, úszótelkes lakótelepi F + 3 szintes beépítésekkel egyaránt találkozhatunk. A többszintes épületek alsó szintjein üzletek működnek. A központot övező lakóterületek beépítése még idézi a mezővárosi karakter elemeit, kertvárosias beépítéssel, de kisebb méretű telekstruktúrával. A településmagot körbe szegélyező lakóterületek beépítése a kertvárosias és 13


falusias beépítés határán van. Lazább, nagyobb méretű telkek és kisebb beépítési százalékok jellemzik. A lakóterülethez kapcsolódó fejlesztések lehetnek a belső ökológiai folyosókhoz kapcsolódó területek lakóterületi intenzitásnövekedése, a település nyugati részén a zártkertek lakóterületté minősítése, tartalékterületek kijelölése. A lakóterületek infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években jelentősen javult a szennyvíz-hálózat kiépítésével, a város délnyugati területeinek bevonásával a szennyvíz-hálózat kiépítése teljessé válhat. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat az utóbbi évek karbantartási, fejlesztési feladatainak elmaradása miatt elavult, nagy a hálózati veszteség, az ivóvíz-ellátás vezetékhálózati rendszere jelentős fejlesztésre szorul. Ugyanez állapítható meg a belterületi úthálózat állapotával kapcsolatban is, szilárd burkolattal, zúzottkő útalappal ellátott utak száma kevés, illetve rendkívül rossz állapotban van. Egyes településrészeken fokozódó problémát jelent a belvíz, mely a felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartásával, fejlesztésével, valamint a Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitációjával, tóvá alakításával hatékonyan orvosolható lenne. A tó emellett rekreációs célokat is szolgálhat. Meg kell említeni, hogy a lakó-pihenő funkciót egyes területeken zavarhatja a lakóterületeken végzett gazdasági tevékenység, csökkentve ezzel az ott élők életminőségét. III.

Gazdasági területek

A település belterületén több üzemi területet találhatunk, ipari és kereskedelmi jellegűeket egyaránt. A legnagyobb ipari üzemi területek a település peremén helyezkednek el. Esetleges környezetterhelő hatásuk miatt védőerdő lett köréjük telepítve. A környezetterhelés mérséklésére a zöldterületek bővítése további feladat. Elsősorban a D zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna) tartozik ide, melyet a Fő út- Hrsz. 0357- Hrsz. 0231- Hrsz. 0217- Kabai utcák határolnak. Emellett a két lakóövezeti zónában is végeznek gazdasági (elsősorban mezőgazdasági) tevékenységet, mely egyes esetekben a lakó-pihenő funkciót nagymértékben zavarhatja a gazdasági tevékenység során fellépő káros környezeti, főleg zajhatás miatt.

14


A gazdasági zóna főbb elemei: A település délkeleti szélén több nagy iparterületet találhatunk. Közel fekszenek egymáshoz, de területük nem egybefüggő. Az egyik a Nitrogénművek Vegyipari Rt. tulajdonában lévő, a Kabai u. 60. sz. (1651, 1652 hrsz.) alatti telephely, ahol műtrágya és nitrogénvegyületek gyártásával foglalkoznak. A másik a POLYDUCT Rt. tulajdonában áll és a Kabai út 62. sz. alatt helyezkedik el. Fő tevékenységük a műanyagtermékek, csomagolóeszközök gyártása. A Bem J. u. 1. sz. alatti telephelyen találhatjuk a KITE Rt. gépjármű-javítással foglalkozó üzemét, ami ezek mellett még tárolásra és raktározásra is alkalmas. Mellette a Bem J. u. 3. sz. alatt pedig a NÁDÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. üzemét találhatjuk. Nádudvar északnyugati szélén a NAGISZ Rt. tej- és jégkrém üzeme is jelentős területtel rendelkezik. A lakóterületek között is találhatunk üzemi területeket, de ezek elsősorban kereskedelmi jellegűek, mint pl.: a TÜZÉP és egyéb telephelyek. A gazdasági területek vonatkozásában a település számos fejlesztési lehetőséggel bír, melyet erősít a Kaba - Nádudvar között futó iparvágány megléte. Olyan közművesített ipari terület kialakítására, bővítésére van szükség, amely telephelyet biztosíthat egyfelől a város lakóterületein tevékenykedő helyi vállalkozásoknak (kisvállalkozói zóna), másfelől befektetési lehetőséget kínál a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak. A város lakosainak gazdasági aktivitását jellemző adatok további romlása felgyorsítja a munkahelyteremtés feltételeinek mihamarabbi megvalósítását. Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy a gazdasági, ipari területek túlnyomó része nem önkormányzati tulajdonú, az önkormányzat jelenleg csekély (mintegy 3 ha-os) területtel rendelkezik, így a fejlesztések megtervezésénél ezt figyelembe kell venni.

15


Anti-szegregációs helyzetelemzés A Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint Nádudvar lakosságának megközelítőleg 7 százaléka vallja magát romának. A település dél-keleti részén a Sinkó kertben és az északi részén a Seregélyes kertben laknak, nem telepszerűen a romák. Ezek a város lakóterületi (B) zónájához kapcsolódnak az alábbiak szerint: I. Alkotmány út 61- 79, 84- 102 sz., Szabadság út 59- 89, 60-86 sz., Alkotás út 53- 85, 56- 88. sz. (Seregélyes kert vége) II. Esze T. út 8/a- 2, 11/a-1, Varga u. 7-1, 10-2, Izabella u. 14- 2, Hajdú út 2-76, 19-1, Puskin út 84- 62, 53-59, Kocsordos u. 284,Vas G. utca végig (Sinkó kert vége) Megállapítható, hogy Nádudvaron nem alakult ki szegregációs környezet, a hátrányos és halmozottan hátrányos, elsősorban roma lakosság nem él egy tömbben elkülönített telepeken. Ugyanakkor bizonyos szegregátumok kialakultak a városi lakóterületek határterületein, mely elsősorban az olcsó ingatlan áraknak köszönhető. Az olcsó telekárak miatt a település szélein lévő utcákban építenek családi házakat az itt élők. Ezekben a zónákban található a város lakásállományának mintegy 5 százaléka, az alacsony komfort fokozatú lakások ezek között magasan felülreprezentáltak. Az itt élő népességet jellemzi az alacsony foglalkoztatottság és azon aktív korosztályba tartozó csoportok nagy létszáma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel (különösen a legfeljebb általános iskolát végzettek). Éppen ezért – különösen az I. területen magas azon háztartások száma, ahol nincs foglalkoztatott. Kiemelkedően magas a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Viszonylag magas ugyanakkor az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, illetve a gazdaságilag inaktív népesség aránya is. Összegzés a városrészekről és azok funkcióiról Összegzésképpen elmondható, hogy Nádudvar város városrészeinek a különböző funkciók szerinti terület-felhasználását oly módon célszerű elvégezni, hogy az képes legyen befogadni a város térségi szerepköréből, közlekedésföldrajzi pozíciójából következő funkciókat, melyek elsősorban közlekedési, gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi és különleges funkciók. Emellett biztosítsa a városfejlődés belső igényeihez szükséges területeket 16


(lakásellátás, szabadidős, rekreációs funkció, zöldterületek). Ahhoz, fentebb felsorolt funkciók maradéktalanul teljesülhessenek szükséges közlekedési hálózat korszerűsítése, az új funkciók befogadásához és fejlődés területi igényeinek kielégítésére pedig a belterületi tartalékok kihasználása a táji adottságok és kisvárosi lépték megtartásával.

hogy a a belső a belső ésszerű

1.3. Az IVS célrendszere, és megvalósíthatósága Nádudvar jövőképének legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: • A helyzeti energiákból adódó potenciálok feltárása, kihasználása A város stratégiai szemléletű fejlesztése során arra kell törekedni, hogy a város földrajzi elhelyezkedéséből és a térségben betöltött szerepéből kínálkozó potenciálokat a város a legteljesebb mértékben hasznosítsa. Nádudvar némileg távol esik a régió fő közlekedési folyosójától (4-es főút, Budapest-SzolnokDebrecen-Záhony vasútvonal), ugyanakkor a közlekedésfejlesztések és a térségi kapcsolatok erősítése terén új dimenziót nyithat az M3 autópálya és az M35-ös gyorsforgalmi út Debrecenig kiépülő szakaszának elérhető közelségbe kerülése. Nádudvar négy kistáj, a Hajdúság, a Hortobágy, a Nagykunság és a Sárrét metszéspontjában található. A település a sárréti kistérség második legnagyobb városa, térségi szerepének erősödése az idegenforgalom, a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy területén érzékelhető. Ugyanakkor elhelyezkedése a kistérségen belül periférikus, távol esik a Sárrét központjától és többi településeitől, emiatt a településközi kapcsolatok erősítése nehézkes. Természetes gravitálódás mutatkozik Hajdúszoboszló irányába, mely elsősorban idegenforgalmi jellegű, de nem elhanyagolható a Debrecen felé mutató térségi kapcsolatok erősödése sem, amely a munkaerő és a megyeszékhelyen tanulók ingázásával függ össze. • A helyi erőforrások fenntartható felhasználása Nádudvar jelentős történelmi-gazdasági-kulturális és természeti örökséggel rendelkezik. A gazdaságon belül kiemelkedik a mezőgazdasági kiszolgáló ágazatok meghatározó szerepe, amely helyi nagy foglalkoztató cégek (Nagisz Zrt., Hage Zrt., Kite Zrt.) által várhatóan a jövőben is jelentős szereppel fog bírni a város gazdasági életében. Ugyanakkor számos, elsősorban kereskedelemben, szolgáltató szektorban tevékenykedő, mára már jelentős foglalkoztatást magáénak tudható mikro- és kisvállalkozás működik 17


Nádudvaron, amelyeknek lehetőséget kell biztosítani a további fejlődésre elsősorban az üzleti környezet javításával. Az elsődlegesen mezőgazdasági tevékenységből élő és a hátrányos helyzetű lakosság számára fel kell tárni a település adottságaihoz illeszkedő diverzifikáció és kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségeit. Az elsősorban élelmiszeriparban, kereskedelemben, adminisztrációs munkakörben dolgozó szakképzett és képezhető munkaerő a gazdasági infrastruktúra javításával új munkahelyeket teremtő befektetőket vonzhat a településre. Nádudvar gazdag örökséggel bír elsősorban a népi kultúra, népművészet területén, mely a gyógy-idegenforgalom mellett másik kitörési pontja lehet a helyi turisztikai kínálatnak. Hajdúszoboszló és a Hortobágy közelsége az aktív pihenés számos lehetőségét kínálja az ide látogatóknak. Nádudvar hagyományait, népi örökségét célszerű az idegenforgalmi fejlesztések középpontjába állítani, ezen keresztül mutatható be az az egyediség, ami vonzerőként jelenhet meg a turisztikai célcsoportok számára, természetesen ez a minőségi turisztikai szolgáltatásokkal válhat teljessé. • A természeti és épített környezet kizsákmányolásának, túlhasználásának elkerülése A fejlesztések eredményeként bekövetkező táji, környezeti változások, az ide látogató turisták létszámának emelkedése jelentős veszélyt rejt magában elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így kockáztatva az egyes erőforrások későbbi felhasználását. Ebből kifolyólag alapvető célnak kell tekinteni az olyan jellegű fejlesztéseket, amelyek képesek minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező károkat. Alapvetően szem előtt kell tartani a Hortobágyi Nemzeti Park táji értékeinek védelmét, valamint a település azon egyedülálló tulajdonságát, amely a településszerkezet és a várost keresztül szelő ökológiai folyosók harmonikus egységét jellemzi. A vendégváró településkép kialakításánál, valamint a lakóterületi beépítéseknél a táji sajátosságokat célszerű követni, valamint ki kell használni a város alternatív és megújuló energiáiban (biomassza, nap, termálkincs, geotermikus) rejlő potenciálokat. A fejlesztések tervezésébe és a helyi értékvédelembe célszerű a lakosságot és civil közösségeiket minél szélesebb körben bevonni, mivel a város stratégiai szemléletű fejlesztése a helyi szereplők együttműködése nélkül nem lehet sikeres.

18


Nádudvar jövőképét tehát az alábbi mondat foglalja össze: Nádudvar földrajzi elhelyezkedésére, a térségben betöltött szerepére, valamint történelmi-gazdasági- kulturális-természeti örökségére, meglévő turisztikai vonzerejére és a helyi humánerő-forrásra támaszkodó, versenyképes gazdasági fejlődéssel lépést tartó kistérségi decentrum, amely hosszútávon a helyi lakosság számára élhető városként funkcionál. Átfogó cél A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: A) Nádudvar térségi decentrum- és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. B) A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. C) „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Középtávú tematikus célok A középtávú célok alapvetően a településfejlesztési megfelelően ágazati bontásban kerülnek meghatározásra.

koncepciónak

KC1.

A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása

KC2.

A térségi szerepkör erősítése

KC3.

Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése

KC4.

A fenntartható turizmus kialakítása

19


KC5.

Kiegyensúlyozott településszerkezet környezet védelme

KC6.

A természeti és környezeti állapot javítása

KC7.

Korszerű, fejlesztés

KC8.

A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

KC9.

A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

a

gazdaság

igényeihez

kialakítása

illeszkedő

és

az

épített

humánerőforrás

KC10. A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Városrészekhez kapcsolódó célok VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével VRC3 A befektetők számára vonzó környezeti állapot megóvása mellett

20

üzleti infrastruktúra fejlesztés a


Fejlesztési akcióterületek A fenti alapelveknek megfelelően Nádudvaron a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le a 2007-2013 közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: I. II. III. IV.

Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Gazdasági funkciót erősítő akcióterület Nyugati lakóövezet akcióterület Észak-keleti lakóövezet akcióterület

IV. I II. III

Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztést a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó turisztikai területeket érinti, magában foglalva fürdő és az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire épületek építését, illetve felújítását és környezetük rendbetételét, valamint egyes közterek, közparkok teljes rekonstrukcióját foglalja magában. A köztér rekonstrukciók hatására megmarad és megerősödik Nádudvar mezőváros jellege, a városközpont közösségi funkciója kiteljesedik. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató funkciói megerősödjenek, továbbá, hogy a városrész közlekedése biztonságosabbá váljon, csökkenjenek a környezeti ártalmak.

21


Az akcióterületen magántőkével megvalósítandó projektelemek

Az akcióterületen más forrásból az Önkormányzat által megvalósuló projekt elemek

ÉAOP,Funkcióbővítő, integrált település fejlesztésék támogatása keretében

1. Táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek forrása Városi Gazdasági Városi Gazdasági Gazdasági Közszféra Városi Városi Közösségi Közösségi Összesen: Városi Közösségi Közszféra Városi

Kossuth tér felújítása Piac felújítása (térburkolat, árusítóhelyek kialakítása) Buszváró felújítása, kerékpártároló kialakítása,Köztéri WC átépítése Üzletek kialakítása a buszvárónál Kossuth téri húsbolt átépítése Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem Infrastruktúra-fejlesztés, közterülethumanizálás Ady téri park felújítás Emőd 1 tó Ref. templom külső felújítása Sportlétesítmény

Közösségi

Ady tér rekonstrukció ÁMK felújítása Polgármesteri Hivatal bővítése 2.ütem Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése Rendőrség épület kiváltása, gyógyszertár építése Közlekedés építés, infrastruktúrafejlesztés Parkoló kialakítása Iskola (konyha és étterembővítés, sportcsarnok, energetikai beruházás)

Városi

Emőd 1 tó turisztikai célú hasznosítása, 2. ütem örökségporta kialakítása

Városi Városi Gazdasági

Gazdasági Közösségi Közösségi Városi Összesen: Gazdasági Gazdasági Közösségi Gazdasági Gazdasági Gazdasági Közösségi

Fürdő fejlesztése (gyógyászati rész, fedett termál rész, nyári bejárat, üzletsor, apartmanház, kemping, élménymedence építés. Kincsesház fejlesztése Óvoda bővítése csoportszobával Új posta és rendőrség építése Kereskedelmi szolgáltatóház építése Szálloda építése Lakótelep városrehabilitációja Egységes arculatkialakítás, kereskedelmi létesítményfejlesztés Kereskedelmi célú fejlesztés, üzlet homlokzat rekonstrukció Üzlet rekonstrukció, vendéglátó létesítmény kialakítása Új társasház építése (14 lakás+2 iroda+6 üzlet)

22

Beruházási költség (eFT) 34 482 78 083 34 190 19 237 11 137 118 000 57 177 49 006 25 448 139 520 566 280 50 000 98 000 105 000 80 000 45 000 120 000 15 000 75 000

45 000

70 000 20 000 25 000 50 000 798 000 85 000 120 000 80 000 65 000 25 000 45 000 100 000

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Gazdasági

Kereskedelmi lakás egység kialakítása Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kísérőgáz hasznosító energetikai beruházás

Gazdasági Gazdasági Összesen:

Mindösszesen

50 000 75 000 350 000 995 000 2 359 280

Az önkormányzat a kijelölt akcióterületen összességben több mint 2,2 Mrd forint fejlesztést kíván megvalósítani 2013-ig. A tervezett projekt elemek jól tükrözik az integrált városfejlesztési megközelítést arányosan mind a négy fejlesztendő funkcióból tartalmaznak elemeket. A legjobban előkészített projektek képezik Funkcióbővítő, integrált települési projekt keretében megvalósítandó fejlesztéseket, mintegy 566 millió forint beruházási összeggel, melynek megközelítőleg 80 százaléka lehet támogatás. Az önkormányzat további 800 millió forintos fejlesztést tervez megvalósítani az akcióterületen a 2011-2013-as időszakban. A tervezett magántőkés beruházások száma és volumene is jelentős közel 1 Mrd összegben prognosztizálható, melynek megjelenésében jelentős szerepet játszik a funkcióbővítő fejlesztések során megjelenő magánerős beruházások. Gazdasági funkciót erősítő akcióterület A cél elérése érdekében fejleszteni kell a jelenlegi gazdasági övezet üzleti infrastruktúra ellátottságát, mely magában foglalja egy ipari park/terület létesítését is, mely jelentős vonzerőt jelent a térségbe betelepülni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A projekt keretein belül az ipari terület telekhatárán belül termelő infrastruktúra (pl. gáz-, elektromos szolgáltatás, ivóvíz- és szennyvízhálózat, kommunikációs hálózat, utak és csapadékelvezető rendszerek) építése valósul meg. A fejlett üzleti szolgáltatások biztosítása érdekében sor kerül az ipari terület/park által nyújtott szolgáltatások biztosításához szükséges épületek és építmények bővítése, korszerűsítése, valamint eszközök beszerzése is. A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó – projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: • Üzleti-infrastruktúra fejlesztés • Meglévő géptelep(ek) rehabilitációja funkcióváltással • Ipari park/terület kialakítása.

23


2. Táblázat A Gazdasági funkciót erősítő akcióterületen tervezet fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek Beruházási forrása költség (eFT) ÚMFT, magántőke gazdasági

Üzleti infrastruktúra fejlesztés

300 000

ÚMFT, magántőke gazdasági

Ipari park/telep létesítése Meglévő géptelepek rehabilitációja funkcióváltással

500 000

ÚMFT, magántőke gazdasági Összesen

250 000 1 050 000

Az akcióterületen a 1 Mrd forint összegű fejlesztés szükséges melyhez magánerő bevonását és további pályázati források igénybevételét tervezi az önkormányzat. A fejlesztések előkészítése 2010-ben meg megvalósításuk 2011ben várható.

Nyugati lakóövezet akcióterület Az akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg. Ezen túlmenően a rehabilitációs beavatkozások egyik kiemelt célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A lakóövezet életminőségének javításának eléréséhez fejleszteni kell a vízvezeték hálózatot. A vízminőség védelmi beruházás keretein belül a vízmű technológiai fejlesztésére, vezetékhálózat rekonstrukciójára és víztermelő kapacitás bővítésére kerül sor. A belső megközelíthetőség javítása érdekében a belterületi út- és kerékpárút hálózat fejlesztése szükséges. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése során a következő beruházási elemek kivitelezésére kerül sor: belvízátemelő szivattyútelep kiépítése a Völgyaljcsatornán, burkolt árok kiépítése a Fő utcán, műtárgyak, átereszek felújítása. A Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitálása valósul meg, melynek eredményeként a rehabilitált tó rekreációs célokat is szolgál majd. A lakókörnyezet vonzóbbá tétele és a kényszerű mobilitás elkerülés érdekében az akcióterületen megvalósul a kereskedelmi, szolgáltató egységek homlokzatának felújítása, akadálymentesítése.

24


3. Táblázat A Nyugati lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek Beruházási forrása költség (eFT) ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT, magántőke

városi

Vízvezeték-hálózat fejlesztése

25 000

városi

vízmű technológiai fejlesztése

15 000

városi

belvízátemelő szivattyútelep építése

30 000

városi

burkolt árok kiépítése a fő utcán

20 000

városi

átereszek, egyéb műtárgyak felújítása

6 000

közösségi

agyagbányászati terület rehabilitációja

80 000

közösségi

kereskedelmi szolgáltató egységek homlokzatának felújítása, akadálymentesítése Összesen

35 000 211 000

Északi-keleti lakóövezet akcióterület Ez az akcióterület jellemzőiben és célkitűzéseiben is megegyezik az előző lakóterületi akcióterülettel. A jelenlegi lehatárolást az eredményezte, hogy az akcióterületi-lehatárolás módszertana csak egybefüggő területeket ismer el, míg a KSH az adott belvárosi akcióterületre csak az abba benyúló (a belvárosi funkcióbővítő projektelemeket tartalmazó) teljes tömbre tudott információt szolgáltatni, mely a lakóövezetet két részre osztotta. A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó – projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: • Kerékpárút kialakítása • Szennyvízcsatorna hálózat bővítése • Vízminőség védelmi beruházás • Településen belüli belvízcsatorna hálózat fejlesztése • Belterületi szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése • Bérlakásépítés • Szelektív hulladékgyűjtők kialakítása

25


4. Táblázat Az Észak-keleti lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek Beruházási forrása költség (eFT) ÚMFT ÚMFT ÚMFT

közösségi

kerékpárút kialakítása

50 000

városi

szennyvízcsatorna hálózat bővítése

80 000

városi

Vízminőség védelmi beruházás

30 000

ÚMFT

városi

Településen belül belvízcsatorna hálózat fejlesztése

55 000

ÚMFT önkormányzat, pályázati forrás

városi

Belterületi szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése

40 000

közösségi

Bérlakásépítés

60 000

ÚMFT

városi

Szelektív hulladékgyüjtő sziget kialakítása Összesen

2 000 317 000

Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése A kijelölt 4 akcióterület jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján egy rangsort szükségszerű meghatározni:

indokoltság, szükségesség,

hatások,

finanszírozás és fenntarthatóság.

A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, prioritást élvez az I. Belvárosi funkcióbővítő akció terület 20082010-es időszakban, majd ezt követi a II. akcióterület (2010-2013) ezzel részben párhuzamosan pedig a lakóövezetben kialakított akcióterületi fejlesztések 2013ig. Anti-szegregációs terv Az anti-szegregációs helyzetelemzés következtetései alapján megállapítható, hogy Nádudvaron nem alakult ki erősen szegregált terület. A hátrányos és halmozottan hátrányos - elsősorban roma lakosság - nem él egy tömbben elkülönített telepeken. Ugyanakkor bizonyos szegregátumok kialakultak a városi lakóterületek határterületein, mely elsősorban az olcsó ingatlan áraknak köszönhető.

26


A szegregált területeken élők problémáinak hátterében több tényező áll, ezek közül a legsúlyosabb az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás.

Anti-szegregációs célrendszer A helyzetelemzés megállapításait figyelembe véve a városrészek fejlesztéséhez kapcsolódó antiszegregációs beavatkozások átfogó célja a szegregált területeken élők életminőségének javítása, és a szegregátumok tervszerű felszámolása. Specifikus célok: 1) Képzési és képezhetőségi lehetőségek biztosítása a) Minőségi és integrált oktatáshoz való hozzáférés biztosítása b) Tanulás fizikai feltételeinek és a támogató családi háttér biztosítása 2) Szociális és jövedelmi helyzet javítása a) Foglalkoztathatóság javítása b) Munkaerőpiacra való visszavezetés 3) Városrészek élhetőségének fejlesztése a) Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése b) Infrastrukturális feltételek javítása Az IVS tematikus és városrész szintű céljai számos olyan intézkedést tartalmaznak melyek megvalósulása, illetve a projektek eredményei hozzájárulnak a szegregált területeken élők helyzetének jelentős javulásához. Az IVS céljainak megvalósulása a következő területeken segíti a hátrányos helyzetben lévők helyzetét: • foglalkoztatási helyzet javítása, munkapiaci integráció, • elérhetőség javítása, • oktatási integráció, • a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása, • társadalmi szegregáció csökkentése.

27

Az alkalmazott módszertan szerint - mely egybe esik a városvezetés iránymutatásával - a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokra alapozva, az azokban foglaltak felhasználásával, integrálásával kerültek megfogalmazásra Nádudvar fejlődésének közép és hosszú távú irányai. A tervezési folyamat célja az volt, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó alapcél keretében fogalmazza meg településfejlesztési koncepcióban és a városrendezési tervben meglévő fejlesztési irányokat, kibővítve azt a fenntarthatóság – a településfejlesztési koncepcióban implicit módon megfogalmazott – céljával. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a szakpolitikai iránymutatásokkal és a meglévő a településfejlesztési dokumentumokkal is.

2. Helyzetelemzés 2.1. A város szerepe a településhálózatban Bevezetés: az elmúlt évtizedek változásai a hazai, s az alföldi településrendszerben A hetvenes évek főbb településformáló folyamatait általában véve a „vidék sajátos urbanizációja” jellemezte. Ennek egyik fő jellemzője a megyeszékhely hierarchikus szintje alatt álló közép- és kisvárosok viszonylag gyors urbanizációja volt, ami a gazdaságban a vidéki, ún. tanácsi ipar telepítésével együtt mérsékelte az elvándorlást. Egyes tudatos beavatkozások révén bővült e központi szerepkörű (kis)városok területellátó funkcióhoz szükséges intézményrendszere is. Általánossá vált az ingázás. A falvakban főleg a mezőgazdasági melléküzemágak, majd az integrált nagyüzemi-háztáji gazdálkodás gyors bővülése jelentett minőségi változást, s adott új lehetőséget az arra alkalmas községek népességmegtartó képességének növelésére. A nyolcvanas évtizedben lényegében ugyanezek a főbb településformáló folyamatok folytatódtak, érvényesültek. Döntő fontosságú lépés a településfejlesztés és - működtetés rendszerében a normativitás (fejkvóta, teho, stb.) bevezetése volt. Az egész Alföldön sajátos térbeli jellemzővé, sajátossággá vált, hogy erősödött például a főutaknak, közutaknak, mint „fejlődési tengelyeknek” a szerepe. A rendszerváltás utáni időszak eddigi, sokak szerint még mindig nem lezárt szakaszának település-átalakulási jellemzőit átfogóan szinte lehetetlen áttekinteni. Ami biztos, megszűnt a tervutasításos rendszer, s a települések önkormányzatai szinte új, és maximálisan önálló életre „igyekeztek kelni”. Alapvető változást hozott a kárpótlás, ami a települések külterülete és belterülete közötti korábbi kapcsolatok átalakulásával, a korábbi viszonyok újjáéledésével is együtt járt. Általánossá vált a pályázati rendszer. Ez azonban sokszor szinte „torzította” a helyiek által szükségesnek ítélt igényeket (olyan dolgokra is pályáztak, amelyekre nem is lett volna szükségük), vagy akár gyakran el is térítette a településeket korábbi elképzeléseiktől. Mégis és általában elmondható, hogy az önkormányzatok igen nagy ütemben láttak hozzá


elmaradt közös ügyeik, hiánypótló fejlesztéseik, beruházásaik megvalósításához. A korábbi évtizedekhez viszonyítva előtérbe került a település-környezet ügye, a helyi infrastrukturális elmaradások pótlása, az út-, sőt járdaépítés, vagy az immár „sajáttá vált”, saját felelősségi körükbe került intézményrendszerük fenntartása és fejlesztése. Általában kevesebb érdemi és lokális lehetőség adódott viszont a gazdaság helyi folyamatainak a befolyásolására, vagy – s főleg az 1990-es évtized kezdetén – a helyi társadalom sokoldalú kulturális, szociális, közösségi igényeinek az újrafogalmazására, kielégítésére. Végigkísérte e nagy települési és térségi változásokat, hogy valójában a döntési kompetenciák nagyfokú decentralizációját nem, vagy alig követte az azokhoz szükséges település-működési, illetve fejlesztési források azok arányában való bővülése. A településeknek valójában egyfajta „piacgazdaság - konform életképessége” sem hatotta át megfelelően a változásokat, bár a helyi iparűzési adó folyamatos „bevezetése” ezen a helyzeten némileg változtatott. A települések működését meghatározó szférák (környezet, gazdaság, mezőgazdaság, infrastruktúra, intézményrendszer, társadalom) szinte „önálló életre keltek”, s együttes befolyásuk a települések harmonikus fejlődésére alig-alig következett be. A hihetetlen mértékben felduzzadt helyi ügyek, intéznivalók szinte bénítólag hatottak a települések közötti térbeli együttműködésre. A város-falu kapcsolatok jellege és minősége is megváltozott. Megszűnt a korábbi – évtizedek óta meghatározó – alá-fölérendeltség, s a megye korábbi irányítófelügyelő szerepe is csökkent, illetve csaknem megszűnt. Így az összességében kedvezőnek ítélhető működésű kistérségi szerveződések, összefogások, próbálkozások sem hatották át elég erőteljesen a konkrét települési változásokat. A településállomány szerves hálózati együttműködése akadozik leginkább, amit mint problémát, a „meggyengült” korábbi megyei „területgazda” szerep is csak fokozott. Összefoglalva: napjaink (alföldi) települési folyamatai meglehetősen ellentmondásosak. A szükséges és indokolt települési-területi felzárkózás, s a továbbfejlődés igényei egyszerre vannak jelen. A változások így erősen kétarcúak. A szükséges, és gyakran erőteljes felzárkózási lépések (gáz bevezetése, csatornázás, stb.) ugyanis nem járnak együtt „automatikusan”

30


további fejlődéssel, a gazdaság élénkülésével vagy a jövedelemviszonyok érdemi javulásával. Közben a települési önkormányzatok finanszírozása is állandó bizonytalanságban van. Ez a fenti ellentmondás tehát a problémát „háromosztatúvá” bővíti: állandó és erőteljes feszültség van a település működ(tet)és, a – felzárkózás, és a - fejlesztés között.

2.1.1. Nádudvar szerepe az egyes térszerkezeti egységekben Általános földrajzi fekvés Nádudvar, a Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) egyik kapuját jelentő 9400 lakosú kisváros; Budapesttől 200 km-re keletre, az Alföld északkeleti részén található, Hajdú-Bihar megye nyugati részén, a megyeszékhely Debrecentől 40 km-re, a fürdőváros Hajdúszoboszlótól pedig 18 km-re. 1. ábra Nádudvar földrajzi helyzete

(Forrás: Nádudvar város Településrendezési Településfejlesztési koncepció, 2003)

Terve,

Nádudvar város kistérségi szerepköre Nádudvar településhálózati szerepkörét tekintve Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás társközpontjának számít. A települési együttműködésnek elviekben jók a térszerkezeti adottságai, hiszen pl. a Debreceni településegyüttes tagja, a Debrecent körülvevő kisvárosi gyűrűnek is része. A pozitívumok mellett ugyanakkor negatívum, hogy igazi – közigazgatási és funkcionális – vonzáskörzete nincs, a szomszédos településekkel (Kaba, Hajdúszoboszló) pedig az együttműködés gyenge és esetleges. 31


A város a megyei térszerkezetben Nádudvar Hajdú-Bihar megye nyugati kistérségének társközpontja. Földrajzi elhelyezkedése speciálisnak mondható abból a szempontból, hogy három tájegység határán fekszik, mely gazdasági adottságait is befolyásolja (Hajdúhát – Hortobágy – Sárrét). A város Hajdú-Bihar megye fő térszerkezeti tengelye – ami fontos makroregionális tengely – vonzáskörzetében fekszik. Ahogyan azt a fentiekben is említettük, a dinamikusan fejlődő debreceni agglomeráció, a Debrecent körülölelő kisvárosi gyűrű része. Nem hanyagolható el az a tény, hogy Magyarország egyik fő kelet-nyugati térszerkezeti tengelyének közvetlen közelében helyezkedik el, de annak zavaró hatásaitól mentesülve. Hátrányt jelent ugyanakkor, hogy az ország keleti, periférikus részén, s az ország centrumtérségeitől igen nagy távolságban fekszik. 2. ábra Hajdú-Bihar megye térszerkezete

Jelmagyarázat: 1. Országos térszerkezeti vonal, 2. Regionális térszerkezeti vonal, 3. Sűrűbb textúrájú területek, 4. Hajdú-Bihar megye határa, 5. Nagyváros, 6. Kis- és középváros, 7. Falusi kulcstelepülések (Forrás: Nádudvar város Településrendezési Településfejlesztési koncepció, 2003)

32

Terve,


Nádudvar az észak-alföldi régióban A régió alapvetően vidékies kistérségek mozaikjaiból áll össze (az északalföldi régió 27 kistérségéből 21 vidékies, s itt él a népesség több, mint 50százalék-a). A 21-ből vidékies 8 ilyen különös mezővárosias terület: nagy településekkel, még mindig magas agrár-foglalkoztatotti aránnyal, gyenge iparral, ugyanakkor elég jó földrajzi helyzettel, fejlett infrastruktúrával, jelentős munkaerő tartalékokkal is jellemezhetők.

3. ábra A vidékies térségek településszerkezeti tértípusai

(Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005)

33


4. ábra A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya

(Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) A régió egésze periférikus helyzetű az ország meglehetősen torz térszerkezetében. A régió központi városait kivéve a periféria számos tünete szinte minden térségben – így Nádudvart illetően is – jelen van: gyenge gazdasági potenciál, magas munkanélküliség, elvándorlás, elöregedés, szélsőséges agárjelleg, kis megújuló képesség jellemzi. A régió 7 kistérsége tekinthető periférikusnak e főbb jellemzők alapján: Nádudvar is ide tartozik a Sárréti Többcélú Kistérségi Társulásban való elhelyezkedése okán. Öt közülük a területfejlesztési törvény életbe lépése és a területi támogatási rendszer bevezetése óta sem tudott érdemben javítani pozícióján, míg kettő olyan, hogy a településeik valamelyest javítottak helyezési pozícióikon a régión belül az elmúlt hat-hét évben, de ez nem volt elég ahhoz, hogy a kistérség is elmozduljon az erőteljesen elmaradott pozícióból. Nádudvar tehát a régión belül – sajnálatos módon – a periférián fekszik, ám a város maga sajátos helyzetű: a periférikus térségből relatív fejlettségével szigetszerűen kiemelkedik, hiszen kistérségi társközpont (Püspökladánnyal megosztott funkciókkal), illetve regionális jelentőségű mezőgazdasági integrációs központ.

34


5. ábra Perifériák az Észak-Alföldön

(Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) A Hortobágyi Nemzeti Park: a város fejlődési lehetőségeinek sajátos kerete Nádudvar az Észak-alföldi régió speciális térségeinek (is) része: a Hortobágyi Nemzeti Park egyik kapujaként a nemzeti parkok védett területei által érintett települések közé tartozik (ezen települések száma a régióban 23, népességszámuk tekintélyes, 228 ezer fő). A nemzeti parkhoz való kapcsolódása révén a város természetvédelmet, környezetvédelmet érintő meghatározottságai az alábbiak: • • • • •

árvíz- és belvíz által veszélyeztetett település levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelt terület országos ökológiai hálózat övezete érzékeny természeti terület övezete kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi terület övezete.

A fenti övezetek a Hortobágyi Nemzeti Park területét és annak peremeit, így Nádudvart is érintik.

35


6. ábra Az Észak-alföldi régió speciális fejlesztési térségei

(Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) rurális térségekre érvényes vonatkozásai A 2005-ben felülvizsgált és elfogadott új OTK-ban a vidékies (rurális) térségek – mint jellegzetes területi adottságú és problematikájú átfogó térségtípus – fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések is a területi célok rendszerének részét képezik, ezért a koncepció az integrált vidékfejlesztés szemléletét is ötvözi. A koncepció támogatja a hazai vidékfejlesztés kibontakozását (az eddigi, agrárgazdaság által dominált jellegének oldását), ezzel összhangban a vidékfejlesztési programozás fokozatos decentralizálását és a regionális területfejlesztési programozással való összhangjának erősítését. Az OTK több fejezete is érinti az általunk vizsgált Nádudvar városát, az alábbiak szerint: IV. 3. Külső és belső perifériák, elmaradott térségek felzárkóztatása Az elsősorban az északkeleti és délnyugati országrészben koncentrálódó, tartósan elmaradott térségek válsága a különösen gyenge elérhetőség mellett a környezetüket ellátni képes érdemi térségi központok hiányából, a népesség kedvezőtlen kor-, illetve képzettségi összetételéből, és rossz gazdasági szerkezetéből, valamint az erőforrások szűkösségéből (tőkehiány, képzett munkaerő elvándorlása) adódik. 36


7. ábra Elmaradott térségek és perifériák Elmar adott t ér ségek és per iféri ák

Jelmagyar ázat tár sadalmi gazdasági

mutatók alapj án a k istérségek legrosszabb helyzet ű har madába tart ozó tér ség

gyorsforgal mi út tól és megyeszékhelytől egyaránt távol (min 30km) eső t erül et ek

A Terül eti folyamatok ról szóló Országgyűl ési Jelentés (2005) alapján

(Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK), 2005) IV. 4. Országos jelentőségű integrált fejlesztési térségek és tématerületek d) A termálvízkincs integrált térségi hasznosítása A magyarországi gyógy-, termálvagyon stratégiailag és szakmailag megalapozott komparatív előnyökre építő integrált térségi (és települési, így nádudvari) hasznosításához kedvező feltételeket kínál, hogy Magyarország – mint „európai gyógy- és termálvíz nagyhatalom” – a világ ötödik legnagyobb, és legértékesebb termálvízkészletével, s rendkívül kedvező geotermikus adottságokkal rendelkezik.

37


IV. 6. Rurális (vidékies) térségek területileg integrált fejlesztési prioritásai A rurális (vidékies) térségek fejlesztésében a területfejlesztési politikai fejlesztések kiemelt jelentőséggel bírnak, tekintettel a vidékies adottságok és problémák markáns területi jellegére. Az OTK lehatárolása három vidékies kistérség-kategóriát különböztet meg a térség népsűrűsége, és a népességszámmal meghatározott urbanizált települések előfordulása alapján: 1. Urbanizált kistérségek 2. Urbanizált területekkel rendelkező vidékies kistérségek: E kistérségek fejlesztési stratégiáiban jelen van a vidékfejlesztés. Ugyanakkor urbanizált központjaik nem minden fejlesztési iránya áll közvetlen kapcsolatban a kistérség vidékies tereinek fejlődésével vagy a térséghatárokon túlmutató funkciókra irányul (pl. városrészrehabilitáció, részvétel nemzetközi hálózati együttműködésekben). E kistérségek vidékfejlesztése elsősorban a kistérségek vidékies tereire irányul, illetve támogathatja azon, szükségszerűen a központban megvalósuló fejlesztéseket is, melyek hatásai többnyire a vidékies kistérségi településeken érvényesülnek (pl. város-vidék kapcsolatok, az elérhetőség fejlesztése, térségi gazdasági-foglalkoztatási hálózatok és vidékies térségekre irányuló innováció-transzfer, közszolgáltatásszervezés). Ezért a központok városfejlesztési elképzeléseinek harmonizálni kell az őket körülölelő vidékies térség arculatával, fejlesztéseivel, a központoknak felelősséget kell vállalniuk vidékük iránt. Az urbanizált központ körül itt is megjelenhet agglomerálódó vidékies település, településrész, tanyavilág. 3. Jellemzően vidékies kistérségek: A vidékfejlesztés itt a kistérség egészére irányulhat, mint a kistérségi fejlesztési stratégiák meghatározó eleme. E homogénen vidéki kistérségek fejlesztése során mindig a kistérségben kell gondolkodni (pl. elérhetőség, közszolgáltatásszervezés, térségi turisztikai fejlesztések, egységes, táji karakterű falumegújítási programok), a települések elosztott térségi forrásokra támaszkodó elszigetelt fejlesztései nem célravezetők. Urbanizált központoktól távoli fekvésük miatt a térségek külső kapcsolatainak, elérhetőségének fejlesztése hangsúlyos.

38


8. ábra Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek

(Forrás: Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK), 2005) a) A természeti táji és kulturális táji értékekben gazdag területek fenntartható fejlesztése A természeti, genetikai, kulturális erőforrások, a rekreációs potenciál, vagy akár az identitási, arculati elemek tekintetében az ország minden régiójának lényeges erőforrásai a táji értékek által meghatározott helyi energiák. A táji értékeket hordozó területek, települések értékeinek fennmaradása gyakran elszigeteltségük, stagnálásuk eredménye. Megújulásukat leginkább elfeledett, háttérbe szorított, feltáratlan vagy alacsony hatékonysággal hasznosított értékeik segíthetik. a-i) Különleges természeti táji értékeket jelenítenek meg az országos és helyi jelentőségű védett területek. Ezeket a területeket az ipar, az intenzív mezőgazdaság, a közlekedés, az urbanizáció, az intenzív turizmus, valamint további természeti és antropogén eredetű kockázatok és krízishelyzetek veszélyeztetik. E negatív hatások megelőzése, csökkentése, kivédése és felszámolása a hatékony és fenntartható területfejlesztés fontos feladata, mert az egyes térségek táji adottságaira alapozott egyedi fejlesztéseinek eredményessége csak így biztosítható.

39


2.1.2. Nádudvar város gazdasági térszerkezetben betöltött szerepe A település a XIX. században megkülönböztetett szerepet vívott ki magának: előbb Szabolcs, majd Hajdú vármegyében volt járási székhely. Jelentőségét azonban hamarosan elveszítette, mert nagybirtokosai (akik 45 ezer holdas, hatalmas határának a többségét birtokolták) nem engedték meg, hogy földjeiken átvezessék a vasutat és a közutat, így a község kimaradt a kereskedelmi vérkeringésből. Ez a XX. századi fejlődésre is rányomta bélyegét: a települést elkerülte mind a 4. sz. főközlekedési útvonal, mind a 100. sz. vasúti fővonal. Nádudvar a szocialista iparosítás idején a központi elosztásból (mint stratégiai szempontból nem jelentős település) kevésbé részesült, a fő fejlesztéseket elsősorban az ipar területén Debrecen, mint megyeszékhely vitte el. Egyáltalán nem hanyagolható el azonban, hogy Nádudvar a szocialista mezőgazdaság egyik bázisa volt, mely a városiasodási folyamatot erősítette, Nádudvar ennek is köszönhette fejlődését. A fejlődés azonban nem volt a városiasodási folyamatban robbanásszerű, így a település a hagyományos értékeit, karakterét jobban meg tudta őrizni, bár hagyományos mezővárosi arculatát a városközpont részben elveszítette. Ki kell hangsúlyozni, hogy az egykori közlekedés-földrajzi hátrány a XXI. századra – a motorizáció tömegessé válásával, a környezetre, az életminőségre, az emberi életre egyre veszélyesebb mértékű növekedésével – előnnyé válhat: a településen nem dübörög át a mára elviselhetetlenné vált kamion- és gépkocsi áradat, ugyanakkor mind a 4-esről, mind a vasúti fővonalról viszonylag könnyen megközelíthető a város. Az életminőség szempontjából feltétlen pozitívum tehát, hogy országos főút átmenő forgalma nem terheli a várost. Az iparterületek a város délkeleti részén helyezkednek el, iparvasúttal ellátva, s jól megközelíthetőek mind a Szoboszlói, mind a Kabai útról, a település kismértékű zavarásával. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem túlzottan zavarják.

40


9. ábra A gazdaság eltartóképessége az Észak-alföldi régió kistérségeiben

(Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) 2.1.3. Konklúzió – a város és az alföldi térszerkezet lehetséges jövője A jövőt illetően az valószínűsíthető, hogy az alföldi tér-gazdaság érdemi élénkülése, s a mezőgazdaság szükséges modellváltása nélkül – s mindezek következtében a lokális társadalmi stabilitás (ill. az életszínvonal) javulása nélkül – tovább fognak növekedni az elmúlt évtizedben még kevéssé érzékelhető térbeli települési különbségek. Ez különösen érvényes alföldi településeinkre, s benne Nádudvarra is: jelen formájában sokáig nem tűnik fenntarthatónak a település viszonylag gazdag funkcionális ellátottsága és a gyengülő, romló társadalmi stabilitás között feszülő ellentmondás. A modern és integrált európai vidékfejlesztés megoldásaira is tekintettel, sokkal adekvátabb, ezen értékelt változások figyelmeztető jeleire építő településpolitikára volna szükség. Ebben kulcsszerepe lehetne a városnak, és a püspökladányi kistérségnek, a települések összefogásának és a területi szemlélet erősödésének. Valószínűsíthető, hogy a gazdaság remélt élénkülésének az elmaradása egyre kevésbé az infrastrukturális hiányokkal magyarázható (hiszen a település funkcionális ellátottsága javult), mint inkább a helyi társadalom (és a lokális, pl. kistérségi közösségek) megújuló képességének és adaptív készségének a hiányával. Ezek javítása sokkal nehezebb és sokkal inkább hosszú távú feladat, mint a funkcionális hiányok pótlása. 41


Nagy veszély, hogy a gazdasági megújulás és a jövedelemtermelő képesség érdemi javulása nélkül a piacgazdaság körülményei között a város lassan több funkcióját is fel fogja adni, márpedig az veszteségeket okozhat a megye (és a régió) számára is. Az Alföldre vonatkoztatva általánosságban megállapítható: a települések társadalmi és funkcionális helyzetének összehasonlító elemzése igazolja azt a hipotézist, hogy a bekövetkezett települési-térbeli változások sokkal lassabbak, mint azt sokan ma, a „felgyorsult időben” gondolják. A piacgazdaság „erőteljes” térformáló folyamatai még alig érvényesülnek a régió településhálózatában. E hatások elsősorban a társadalom labilitása növekedésében – ami inkább egy következmény – írhatók le. Ugyanakkor a települések igen nagy erőfeszítéseket tesznek/tettek funkcionális felzárkózásuk érdekében, elsősorban tartalékaik felélésével és külső támogatással. Ezek általában nem elégségesek a bővülő társadalmi helyzet eléréséhez, de gyakran még a stabilitás fenntartásához sem. A következő évek nagy kihívása az lesz, hogy a társadalom megújuló képessége „felzárkózhat-e” a funkcionálisan viszonylag kedvező állapotokhoz, mert ha nem, akkor jelentős funkcióvesztés következhet be. Az alföldi fejlődés motorja is – a korábbi történelmi tapasztalatok alapján – mindig inkább a társadalmi szektor (a vállalkozókészség, a szorgalom, az innovativitás, stb.) volt. Most ez a modell kerülhet veszélybe, ha a funkcionálisan viszonylag kedvező területi-települési helyzetre építve nem következik be gazdasági felzárkózás.

10. ábra A kistérségek népességeltartó képességének színvonala az egy adófizetőre jutó nettó jövedelem alapján az észak-alföldi régióban

(Forrás: MTA RKK ATI, Kecskemét, 2005) 42


2.2. Város szintű helyzetértékelés 2.2.1. Városszerkezet Nádudvar város belterülete térszerkezeti alapon három részre tagolódik: belváros, lakóterületi zóna és egy elsősorban gazdasági tevékenységet szolgáló zóna. Funkció szerinti vizsgálat alapján három típust különíthetünk el: városközpont (intézményi, idegenforgalmi célú és kereskedelmi-szolgáltató területek), gazdasági területek, és lakóterületek. Ennek alapján a három zóna az alábbiak szerint helyezkedik el: • A zóna (Belváros, városközpont): a Kösely - Rákóczi Ferenc- Mester – Fő Kabai – Csokonai - József AttilaKossuth - Tolbuchin - Petőfi Sándor Kiss altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. • B zóna (lakóterület): Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső – Fő - Mester Rákóczi Ferenc - Kösely - Zalka Máté utcák határolják; továbbá Szikoldal Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté Vendég - Kiss altábornagy - Petőfi Sándor - Tolbuchin - Kossuth - József Attila - Csokonai - Kabai - Puskin Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok Ladányi - Vas Gereben - Déli sorCsukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. • C zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna): Fő út- Hrsz. 0357- Hrsz. 0231- Hrsz. 0217- Kabai utcák határolják. A térszerkezeti és a funkció szerinti vizsgálat alapján elkülöníthető területek egyes esetekben lefedik egymást, néhol pedig átfedések tapasztalhatók. Lakófunkció mindegyik egységben megtalálható. A város lakosságának legnagyobb része a B-jelű lakóövezetben él, a belvárosban és az ipari-kereskedelmi övezetben élők összesen 15 százalékot tesznek ki, míg a külterületek lakossága elenyésző.

43


A fiatalok aránya a belvárosban a legkisebb, ugyanitt él a legtöbb idős ember, de a különbségek az övezetek között nem jelentősek. Az aktív korúakon belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a legnagyobb a külterületen, míg legkisebb a belvárosban. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya ezzel pont ellentétes eloszlást mutat. A lakásállomány nagy része a lakóövezetben található, mindössze 12 százalék-a van a belvárosban, csak töredéke található a másik két zónában. Az alacsony komfortfokozatú lakások a külterületen teszik ki az összes lakás legnagyobb részét, míg a belvárosban ez az érték a legalacsonyabb. A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a legmagasabb a külterületeken, míg legalacsonyabb a belvárosban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül hasonló arányt mutat. A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül a belvárosban majdnem eléri a 60 százalékot, az ipari és kereskedelmi övezetben 55 százalék körül alakul, a lakóövezetben az 50 százalékot sem éri el, míg a külterületen élők között egyetlen aktív korúnak sincs munkahelye. A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya a külterületeken kívül a lakóövezetben a legnagyobb. IV.

Belváros (városközpont):

A Kösely - Rákóczi F.- Mester – Fő - Kabai – Csokonai - József A.Kossuth - Tolbuchin - Petőfi S. - Kiss Altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. Itt található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. „Boldizsár” iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát.

44


A városközpont funkció szerint három részre osztható: 1. elsősorban intézményi terület 2. elsősorban idegenforgalmi célokat szolgáló terület 3. elsősorban kereskedelmi-szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület. A belvárosban a három funkció esetenként keveredve, lakóépületekkel tarkítva jelenik meg. Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a mezőgazdasági gépek forgalma is, amely jelentős környezeti és zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Egyfelől javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. V.

Lakóterületek

A város két jelentős nagyságú területtel bíró lakóterülettel rendelkezik, melyek együttesen a város területhasználatának döntő hányadát alkotják. Az egyik lakóterületet a Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső – Fő - Mester Rákóczi F. - Kösely - Zalka Máté utcák határolják. A másik lakóterületet a Szikoldal - Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté Vendég - Kiss Altábornagy - Petőfi S. - Tolbuchin - Kossuth - József A. Csokonai - Kabai - Puskin - Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok - Ladányi - Vas G. - Déli sor- Csukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. A településszerkezetben betöltött szerepükhöz igazodó formában jelennek meg. A település központi részén a településközponti vegyes területeken belül is jelennek meg lakóterületek, egyes telkek, telekcsoportok esetében önálló lakóterületi funkcióval, máshol településközponti vegyes funkcióval. Ezen területek beépítése a legsűrűbb. Zártsorú, kisvárosias jellegű és szabadon álló, úszótelkes lakótelepi F + 3 szintes beépítésekkel egyaránt találkozhatunk. A többszintes épületek alsó szintjein üzletek működnek. A központot övező lakóterületek beépítése még idézi a mezővárosi karakter elemeit, kertvárosias beépítéssel, de kisebb méretű telekstruktúrával. A településmagot körbe szegélyező lakóterületek beépítése a kertvárosias és falusias beépítés határán van. Lazább, nagyobb méretű telkek és kisebb beépítési százalékok jellemzik. 45


A lakóterülethez kapcsolódó fejlesztések lehetnek a belső ökológiai folyosókhoz kapcsolódó területek lakóterületi intenzitásnövekedése, a település nyugati részén a zártkertek lakóterületté minősítése, tartalékterületek kijelölése. A lakóterületek infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években jelentősen javult a szennyvíz-hálózat kiépítésével, a város délnyugati területeinek bevonásával a szennyvíz-hálózat kiépítése teljessé válhat. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat az utóbbi évek karbantartási, fejlesztési feladatainak elmaradása miatt elavult, nagy a hálózati veszteség, az ivóvíz-ellátás vezetékhálózati rendszere jelentős fejlesztésre szorul. Ugyanez állapítható meg a belterületi úthálózat állapotával kapcsolatban is, szilárd burkolattal, zúzottkő útalappal ellátott utak száma kevés, illetve rendkívül rossz állapotban van. Egyes településrészeken fokozódó problémát jelent a belvíz, mely a felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartásával, fejlesztésével, valamint a Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitációjával, tóvá alakításával hatékonyan orvosolható lenne. A tó emellett rekreációs célokat is szolgálhat. Meg kell említeni, hogy a lakó-pihenő funkciót egyes területeken zavarhatja a lakóterületeken végzett gazdasági tevékenység, csökkentve ezzel az ott élők életminőségét. VI.


A település belterületén több üzemi területet találhatunk, ipari és kereskedelmi jellegűeket egyaránt. A legnagyobb ipari üzemi területek a település peremén helyezkednek el. Esetleges környezetterhelő hatásuk miatt védőerdő lett köréjük telepítve. A környezetterhelés mérséklésére a zöldterületek bővítése további feladat. Elsősorban a D zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna) tartozik ide, melyet a Fő út- Hrsz. 0357- Hrsz. 0231- Hrsz. 0217- Kabai utcák határolnak. Emellett a két lakóövezeti zónában is végeznek gazdasági (elsősorban mezőgazdasági) tevékenységet, mely egyes esetekben a lakó-pihenő funkciót nagymértékben zavarhatja a gazdasági tevékenység során fellépő káros környezeti, főleg zajhatás miatt. A gazdasági zóna főbb elemei: A település délkeleti szélén több nagy iparterületet találhatunk. Közel fekszenek egymáshoz, de területük nem egybefüggő. Az egyik a 46


Nitrogénművek Vegyipari Rt. tulajdonában lévő, a Kabai u. 60. sz. (1651, 1652 hrsz.) alatti telephely, ahol műtrágya és nitrogénvegyületek gyártásával foglalkoznak. A másik a POLYDUCT Rt. tulajdonában áll és a Kabai út 62. sz. alatt helyezkedik el. Fő tevékenységük a műanyagtermékek, csomagolóeszközök gyártása. A Bem J. u. 1. sz. alatti telephelyen találhatjuk a KITE Rt. gépjármű-javítással foglalkozó üzemét, ami ezek mellett még tárolásra és raktározásra is alkalmas. Mellette a Bem J. u. 3. sz. alatt pedig a NÁDÉP Építőipari és Kereskedelmi Kft. üzemét találhatjuk. Nádudvar északnyugati szélén a NAGISZ Rt. tej- és jégkrém üzeme is jelentős területtel rendelkezik. A lakóterületek között is találhatunk üzemi területeket, de ezek elsősorban kereskedelmi jellegűek, mint pl.: a TÜZÉP és egyéb telephelyek. A gazdasági területek vonatkozásában a település számos fejlesztési lehetőséggel bír, melyet erősít a Kaba - Nádudvar között futó iparvágány megléte. Olyan közművesített ipari terület kialakítására, bővítésére van szükség, amely telephelyet biztosíthat egyfelől a város lakóterületein tevékenykedő helyi vállalkozásoknak (kisvállalkozói zóna), másfelől befektetési lehetőséget kínál a betelepülni szándékozó vállalkozásoknak. A város lakosainak gazdasági aktivitását jellemző adatok további romlása felgyorsítja a munkahelyteremtés feltételeinek mihamarabbi megvalósítását. Szükséges ugyanakkor megjegyezni, hogy a gazdasági, ipari területek túlnyomó része nem önkormányzati tulajdonú, az önkormányzat jelenleg csekély (mintegy 3 ha-os) területtel rendelkezik, így a fejlesztések megtervezésénél ezt figyelembe kell venni. 2.2.1.2. A város szerkezetét meghatározó történeti tényezők Nádudvar ősi település, nevét az árterekben előforduló nádról és az ebből kerített udvarokról kapta. Első írásos említése 1212-ben a Váradi Regestrumban található. Mátyás király 1461-ben mezővárosi rangot adott Nádudvarnak, ettől kezdve Szabolcs vármegye egyik legnépesebb és legdinamikusabb városa lett. A XIX. Század végén azonban a település veszített jelentőségéből, ugyanis a helyi földbirtokosok nem engedték földjeiken keresztül vezetni a vasúti és közúti főútvonalat, így a város kiesett a kereskedelmi vérkeringésből. Az 1960-as években beindult infrastrukturális fejlesztések nyomán 1989-ben Nádudvar ismét városi rangot kapott.

47


2.2.1.3.A város szerkezetét meghatározó közlekedési tényezők A város térszerkezeti helyzetét a 4.sz. Budapest – Debrecen – Nyíregyháza főút határozza meg, a közelében halad továbbá a 42.sz. Püspökladány – Biharkeresztes (Románia) főútvonal. Ezeken keresztül elsősorban térségi kapcsolatok teremthetőek Budapest, a román és (az M3 autópályán keresztül) az ukrán határ irányában. Gyorsforgalmi utak Az egyes ágazati koncepciókat integráló Országos Területrendezési Terv (OTRT) rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait érintett térségünkre is. A terv tartalmazza az M4 gyorsforgalmi út megépítését – az M4 sz. Budapest – Szolnok – Püspökladány –Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva – a Püspökladány – Hajdúszoboszló – Debrecen (M3) – Nyíregyháza nyomvonalon. További tervezett gyorsforgalmi út a térségben az M47 sz. Debrecen – Berettyóújfalu – Békéscsaba – Gyula útvonal. Az V. euro folyosó nyomvonalát hordozó tervezett M3-as autópályára Debrecen térségében, az M4-es autópályája Püspökladány (Budapest felé) és Berettyóújfalu (Románia felé) térségében tud kapcsolódni. A várost érintő térszerkezeti vonal tehát a jövőben sem változik, a meglévőkön túl azonban új kapcsolati lehetőségeket is teremt a város számára. Gyorsvasút Hajdúszoboszlón halad keresztül a Budapest – Debrecen – Nyíregyháza - Záhony vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. Továbbá vasúti kapcsolatai Debrecenen és Püspökladányon (Románia felé) keresztül realizálhatóak. (Jelenleg csak iparvágánnyal kapcsolódik a város az országos vasútvonalakhoz.) Kerékpár törzshálózat A Nádudvarhoz legközelebbi országos kerékpárút törzshálózatba tartozó kerékpárút Tiszacsege - Hortobágy- Debrecen.

48


2.2.2. Gazdaság A városban az elmúlt évtizedben a működő vállalkozások száma jelentősen nem változott, az elmúlt években figyelhető meg egy jelentősebb visszaesés a kibontakozó hazai gazdasági válság tendenciáit követve.

11. ábra Működő vállalkozások Nádudvaron, a különböző gazdasági szektorokban Működő vállalkozások Nádudvaron a különböző gazdasági szektorokban db

Működő vállalkozások száma az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ágban (K gazd.ág) (db) Működő vállalkozások száma az építőipar nemzetgazdasági ágban (F gazd.ág) (db)

400 350

Működő vállalkozások száma a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban (I gazd.ág) (db)

300 Működő vállalkozások száma a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ágban (H gazd.ág) (db)

250 200

Működő vállalkozások száma a mezőgazdaság , vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágakban (A+B gazd.ág) (db)

150

Működő vállalkozások száma a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban (G gazd.ág) (db)

100 50

Működő vállalkozások száma a bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz,vízellátás nemzetgazdasági ágakban (C+D+E gazd.ág) (db)

0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

(Forrás: KSH, T-STAR) Az elsődleges energia, illetve vízellátást biztosító ágakban a vállalkozásoknak csak kis része érdekelt, leginkább elterjedtek a településen a kereskedelemmel foglalkozó cégek. A város sajátossága a mezőgazdaság nagy jelentősége, ezt mutatja az A és B ágazatban működő vállalkozások viszonylag nagy száma. A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem zavarják. A nagy mezőgazdasági üzemek közül ki kell emelni a NAGISZ csoportot, amelynek tagvállalatai szarvasmarha-, sertés-, tyúk-, illetve pulykatenyésztéssel, a takarmánygyártással, tejfeldolgozás - tejtermékgyártással, építőiparral, valamint a vendéglátó-és kereskedelmi szolgáltatással is foglalkoznak. A

49


HAGE Zrt. befektetési, kereskedelmi, termelő, szolgáltató és forgalmazó tevékenységet végez a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén. A harmadik fontos vállalat a városban a KITE Zrt. mely Magyarország legnagyobb olyan jellegű szolgáltató cége, mely szervez, koordinál, szaktanácsokat ad és a növénytermeléshez szükséges összes anyagot és eszközt kínálni tudja. A gazdasági, illetve szállítási szolgáltatókon túl fontos megemlíteni a turisztikai szektort, ugyanakkor ebben cégek számának változását tekintve a fluktuáció a többi szektor átlagánál nagyobb volt az elmúlt években. A regisztrált vállalkozások száma 1997 és 2005 között lassú, de folyamatos (10 év alatt kb. 40 százalékos) emelkedést mutatott, 2006-ban tapasztalható egy enyhe megtorpanás. A jelenlegi adatok az önkormányzati regiszterből kerültek kigyűjtésre, így a diagramon nem ábrázoltuk. Eszerint a telephely, fiókhely szerint összes működő vállalkozás száma Nádudvaron – a mellékelt ábra alapján, 2007-ben – 644 volt. 12. ábra A regisztrált vállalkozások száma Nádudvaron

A regisztrált vállalkozások száma Nádudvaron db 600 500 400

Regisztrált vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formákkal együtt, év végén) (db)

300 200 100 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

(Forrás: KSH, T-STAR) Az iparűzési adó az önkormányzat adatai szerint az elmúlt évben 211.716 e Ft volt, ugyanakkor az iparűzési adót fizető vállalkozások száma 644 db, ebből őstermelő 233 db, és egyéni vállalkozó 265 db.

50


5. táblázat A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás Nádudvaron

KITE Zrt. POLYDUCT Rt. MARK-NAGISZ Kft. NAGISZ Zrt. NAGISZ - Növény Kft. NÁDÉP Kft. GYULAI HÚSKOMBINÁT NÁDÉP- FABETON Kft. OTP BANK Nyrt. HAGE Zrt.

Nádudvar Bem J. u . 1 Nádudvar Kabai u. 62 Nádudvar Gutenberg u. 1 Nádudvar Fő u. 119. sz. Nádudvar Fő u. 119. sz. Nádudvar Bem J. u. 3 sz. Gyula 5700 Kétegyházi u. 3 Nádudvar Bem J. u. 3 Budapest, 1051 Nádor u. 16 Nádudvar, 4181 Kossuth u. 2.

(Forrás: Önkormányzati leválogatás, 2007) A legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozások székhelye Nádudvaron található, mindössze kettőnek van más településen a székhelye.

13. ábra A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron fő

1200 1000 800 600 400 200 0 Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak Foglalkoztatottak végzettsége végzettsége végzettsége végzettsége végzettsége általános iskola 8. általános iskola 8. egyetem, főiskola középiskola középiskola évfolyam (fő) évfolyamnál stb. (fő) érettségi nélkül, érettségivel (fő) szakmai oklevéllel alacsonyabb (fő) (fő)

(Forrás: KSH, 2001) A fenti ábra alapján a foglalkoztatottak elenyésző százaléka nem rendelkezik legalább 8 általános iskolai végzettséggel sem. A legtöbb foglalkoztatottnak szakmunkás végzettsége, illetve befejezett 8 általános

51


iskolája van. Az érettségizettek és a diplomások aránya eltörpül a két előző kategória nagysága mellett. Megállapítható tehát, hogy a többségben a kevéssé kvalifikált, a közepesnél valamennyivel alacsonyabb képzettségű munkaerő foglalkoztatása a legjellemzőbb a településen. 2.2.2.1. Kereskedelem 14. ábra A kiskereskedelmi egységek száma Nádudvaron

Kiskereskedelmi egységek Nádudvaron 160 140 Kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) (db)

120 100

Élelmiszer kiskereskedelmi hálózati egységek száma (db)

80 Ruházati és textil kiskereskedelmi hálózati egységek száma (db)

60

Cukrászdák és egyéb nyilt árusítású vendéglátóhelyek száma (db)

40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

(Forrás: KSH, T-STAR) A kiskereskedelmi egységek száma a 90-es évek végének konjunktúráját kihasználva mintegy 40százalék-kal növekedett 5 év alatt. 2001-től stagnálás, majd enyhe csökkenés tapasztalható ebben az ágazatban. Az élelmiszert forgalmazó egységek és a cukrászdák, illetve egyéb, nyílt árusítású kereskedelmi egységek száma 20 és 50 között ingadozik, de az előbbi gyenge csökkenő, míg az utóbbi növekvő tendenciát mutat. A ruházati és textil kiskereskedelmi hálózati egységek száma az elmúlt évtizedben lassan csökkent. Az egységek többségét egyéni vállalkozás üzemelteti, de a 2002 után bekövetkező recesszió láthatóan az ő esélyeiket csökkentette, közülük mentek tönkre a legtöbben.

52


15. ábra Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati egységek száma (gyógyszertár nélkül) Nádudvaron (db)

db

120 100 80 60 40 20 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

(Forrás: KSH, T-STAR) 2.2.2.2. Turizmus A kereskedelmi szálláshelyek száma Nádudvaron az elmúlt évtizedben kb. 25 százalékos, maximális ingadozást mutatott. A maximumot 2001 és 2003 között érte el, innen csökkenésnek indult, napjainkban 36-on stagnált.

53


16. ábra Összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma (db) db

Összes kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma Nádudvaron (db) 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

(Forrás: KSH, T-STAR)

17. ábra A turisztikai kereslet néhány jellemzője Nádudvaron A turisztikai kereslet néhány jellemzője Nádudvaron 3000

2500

2000 Összes szálláshely

1500

Vendégek száma összesen Vendégéjszakák száma összesen

1000

500

0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006


54


A turizmus szálláshely kínálata a városban a magán, és a kereskedelmi férőhelyek tekintetében is 10 év alatt lassan bővült. Az összes vendég, és a vendégéjszakák száma egyaránt ingadozást mutat, a tendencia azonban növekedést jelez. 2001-ben figyelhető meg egy jelentősebb visszaesés mindkét jellemzőben, de ez valószínűleg nem helyi, hanem a térségi és globális okokkal magyarázható. A két görbe hasonló futása azt mutatja, hogy a Nádudvart meglátogató turisták szokásai csak keveset változtak, az egy főre eső tartózkodási idő jelentősen nem változott. 2006-ban láthatóan jelentősen megugrott a vendégek, s a vendégéjszakák száma egyaránt. Ez jelezheti a turizmus szektor szerepének növekedését a város gazdasági szerkezetében. 2.2.2.3. Információs társadalom Az információs társadalom reális vizsgálatához elengedhetetlenek a megfelelő mutatókészletek. Ez a megközelítés csak az újszerű vagy felértékelődött telekommunikációs és informatikai infrastruktúra elemeit veszi figyelembe. 18. ábra Az információs társadalom térszerkezete Magyarországon (átlag=100%)

(Forrás: KSH, 2004)

55


Az itt felvázolt térszerkezeti kép stabil alapnak tekinthető, amely az egyre szélesebb információs társadalmi megközelítések bővülő mutatókészletével változik ugyan, de mindig jelentős hatással szerepel a végső térszerkezet kialakítása során. A számítási eredmények adatai alapján készített térkép (18. ábra) egyértelmű térszerkezetet vázol. A hat indikátor (ezer lakosra jutó bekapcsolt telefon-fővonalak száma, ISDN vonalak a bekapcsolt telefonfővonalak aránya, ezer lakásra jutó kábeltelevízió-hálózatba kötött lakások száma, száz háztartásra jutó mobiltelefonok száma, száz háztartásra jutó személyi számítógépek száma, ezer lakosra jutó domain név szerverek száma) közös hatásaként kialakuló kép markáns nyugat-keleti kettéosztottságot mutat. A keleti és északkeleti országrész egyöntetűen átlag alattinak mutatkozott. Nádudvar helyzete az ország többi részéhez képest átlagosnak mondható. A Nádudvar Városi Önkormányzat 2006-tól folyamatosan vezeti be az elektronikus ügyintézést, ami magába foglalja mind a tájékoztatást mind a közigazgatási hatósági ügyek jelentős részének intézését. Hatályos rendelet már kész, de megvalósítás még csak terv szinten létezik. Az Önkormányzat rendelkezik internetes portállal, ahol az aktuális önkormányzati hírekről, információkról tájékozódhatnak a látogatók, valamint lehetőségük van a véleménycseréhez is. Az információ társadalom kiépülést szolgálja a tervezett belső, közigazgatási folyamatokat megvalósító informatikai rendszer is.

56


2.2.3. Társadalom 2.2.3.1. Demográfia 19. ábra A lakónépesség számának alakulása Nádudvaron (fő)

A lakónépesség számának alakulása Nádudvaron 9400 9300 9200 9100 Lakónépesség száma az év végén (a népszámlálás végleges adataiból továbbvezetett adat) (fő)

9000 8900 8800 8700

19 97 19 98 19 99 20 00 20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07

8600

(Forrás: KSH, T-STAR) A város lakosságszáma a vizsgált periódusban jelentősen nem változott. A 90-es évek végén némi növekedés indult el és ez – csökkenő mértékben ugyan, de – eltartott 2003-ig. Az elmúlt néhány évben enyhe csökkenés volt tapasztalható. Az önkormányzati adattár szerint a tanulmány készítésének időpontjában a lakónépesség száma 9464 fő. A település területe 2006-os adatok szerint 22 591 hektár változatlan az elmúlt évtized folyamán, így a népsűrűség stagnál, kis mértékben csökken. A lakosság korösszetétele az országos helyzethez hasonló, egyelőre az aktív korosztályok (15-59) vannak többségben, de a 60 év felettiek száma egyre emelkedik. A csökkenő születésszám miatt a 14 év alattiak aránya egyre kisebb lesz.

57


6. táblázat A népmozgalom statisztikai jellemzői Nádudvaron

Állandó elvándorlások száma Állandó odavándorlások száma Elvándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) Élve születések száma Halálozások száma Odavándorlások száma (állandó és ideiglenes vándorlások száma összesen) (Forrás: KSH, 2005)

113 136 247 101 103 236

Az utóbbi években a természetes szaporodási ráta kismértékű pozitivitást mutat, de a vándorlási különbözet negatív előjelű. A településen jelentős az idegenforgalomból adódó időszakosan jelenlévő népesség, ugyanakkor a képzett munkaerő elvándorlása is jellemző. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat becslése szerint Nádudvar lakosságának kb. 7 százaléka vallja magát romának. A település dél-keleti részén a Sinkókertben, és az északi részén a Seregélyeskertben laknak, nem telepszerűen a romák. 20. ábra A lakosság kor szerinti megoszlása A lakosság kor szerinti megoszlása Lakónépességen belül 60-x

Lakónépességen belül 15-59

Lakónépességen belül 0-14

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

fő


58


Munkanélküliség-foglalkoztatás 21. ábra A nyilvántartott álláskeresők száma Nádudvaron (fő)

Nyilvántartott álláskeresők száma Nádudvaron fő

800 700 600 500 400 300 200 100 0 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

(Forrás: KSH, T-STAR) A munkanélküliség mértéke a vizsgált periódusban 2002-ig stagnált, majd a következő négy évben kb. 40 százalékkal növekedett, 2006-ban megállni látszik ez a trend. A munkanélküliek száma a legutóbbi adatok szerint Nádudvaron 684 fő (7,4 %), ez nagyjából megegyezik az országos átlaggal (7,2 % - KSH 2007. III. né.). Ha a város 15-59 éves korú lakosságával összevetjük a munkanélküliek számát, megállapítjuk, hogy mintegy 12százalék-uk nem dolgozik. A 2001-es népszámlálás adatai szerint összesen 2981 fő foglalkoztatott élt a településen, ezen kívül 2770 fő inaktív kereső, illetve 2779 fő eltartott. (KSH, 2001) Az olyan háztartások száma Nádudvaron, ahol csak inaktív kereső van (eltartotton kívül) 2001-ben 1214 db volt, ugyanakkor ahol nem volt foglalkoztatott, összesen 1448 db. Képzettség A KSH legutóbbi népszámlálási adatai szerint a nádudvari lakosság képzettségi színvonalát a következőkkel jellemezhetjük: A lakosság döntő többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, míg valamilyen középfokú iskola elvégzése csak mintegy 70 százaléknak sikerül – 59


közülük is a legtöbben szakmunkás bizonyítványt szereznek. Az egyetemi végzettséget szerző népesség aránya sajnos viszonylag alacsony a településen. Egészségügyi állapot A lakosság egészségi állapotát a megbetegedési és halálozási adatokkal lehet jellemezni. Korrekt megbetegedési adatok nem állnak rendelkezésre, így a haláloki struktúra bemutatásával tudunk helyzetképet adni. Jelen vizsgálat alapját az 1986-2003 évek összevont adatai adják. Mivel a számok nem elég nagyok, ez az elemzés csak jelzés értékűnek tekinthető. Köztudott, hogy a keringési rendszer betegségei, és az emiatti halálozás országosan a legkedvezőtlenebb képet mutatja. A térségben a tapasztalatok alapján a települések elhalálozása 6,6 százalékkal haladja meg az országos értéket. 1986 és 2003 között 3241 fő hunyt el ebben a betegségben. Drámai a hipertónia okozta halálozás a nők esetében, amely az országos értéket térségünkben 66,5 százalékkal haladja meg. A férfiak esetében ez 20 %. A szívizom elhalások okozta halálozás a nők esetében szintén kedvezőtlen mintegy 25,2 százalékkal rosszabb, mint az országos átlag. 22. ábra Elhalálozások okai 200-2008

(Forrás Nádudvar Város Önkormányzata) A városi önkormányzat által közölt adatok alapján 2009-ben az alábbi adatokkal írható le a város egészségi állapota: • Közgyógyellátásban részsülők: 356 fő • Mozgáskorlátozottak közlekedési támogatásában részesülők: 294 fő • Egészségkárosodottak szociális segélyében részesülők: 14 fő 60


• Ápolási díjban részesülők (alanyi és méltányossági összesen): 73 fő Megközelítőleg a lakosság 8%-a részesül valamilyen ellátásban vagy segélyben. Az iskolaköteles korúak egészségi állapotát az alábbi táblázat szemlélteti. Míg ezen korosztály száma fokozatosan csökken, az egészségügyi problémák száma ellenben nő. Különösen magas a magatartászavarokkal küszködők száma. Aggasztó ez a típusú probléma növekedése – különös képen , hogy a 2003.as időszakhoz képest több mint duplájára nőtt ezen tanulók száma ugyanakkor kedvező tendencia a túlsúlyosok arányának csökkenése. Az egyéb típusú egészségügyi problémák megoszlása és gyakorisága a következő táblázatban látható. 7. Táblázat Iskolakötelezett korú lakosság egészségügyi állapota Tanév 3-14 éves korosztály beíratott tanulók száma vizsgált tanulók száma Mozgás-szervrendszer rendellenességek Túlsúly Szem és látás Légúti betegségek Szív és érrendszer Magas vérnyomás Emésztőrendszer Vese, kiválasztás Diabetes Pajzsmirigy Vérszegénység Bőr Epilepszia Magatartási zavarok 14-18 éves korosztály Beíratott tanulók száma vizsgált tanulók száma Mozgás-szervrendszer rendellenességek Túlsúly Szem és látás Légúti betegségek Szív és érrendszer Magas vérnyomás Emésztőrendszer

2003/2004

2004/2005

2005/2006

2006/2007

2007/2008

2008/2009

1037 1037 42

1047 1047 35

998 998 27

953 953 51

978 978 53

936 936 69

138 198 41 23 5 2 1 2 0 28 40 5 34

122 171 42 21 2 2 1 2 0 21 38 5 51

105 164 37 21 2 2 0 2 1 22 37 8 37

124 224 33 27 1 1 0 2 0 25 26 6 75

126 229 70 30 0 0 1 3 0 4 37 10 95

107 223 56 26 3 1 1 3 0 1 32 9 87 121 105 19 24 52 11 3 3 0

21

22

31

6

167 63 21

34 73 7 4 7 0

51 95 12 9 7 0

67 107 18 4 7 0

8 22 4 0 0 0

30 66 18 3 2 0

61

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Vese, kiválasztás Diabetes Pajzsmirigy Vérszegénység Bőr Epilepszia Magatartási zavarok

1 0 1 1 4 6 4

1 0 1 1 9 6 7

1 0 0 1 10 4 8

0 0 0 0 2 4 7

0 0 0 1 5 3 12

0 0 0 1 3 3 14

(Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata)

Jövedelmi helyzet Az elmúlt évtizedben a városban az aktív korosztályok folyamatos fogyásával párhuzamosan lassan, de csökkent az összes adófizetők száma. Ugyanakkor az egy adófizetőre eső adó mértéke folyamatosan növekedett, ami a terhek jelentős növekedését jelenti. Az összes belföldi jövedelem folyamatosan növekedett ugyan, de a növekedés mértéke 2003-tól megtorpant. Az összes fizetett adó összege 2001-ig növekedett, majd 2002ben csökkent (!) annak ellenére, hogy a jövedelem növekedett, majd a következő évtől ismét nőtt a fizetett adó nagysága. Ennek magyarázatot a 2002-es választások utáni ún. „jóléti rendszerváltás” adócsökkentései adnak. 23. ábra Az adó és jövedelmi viszonyok alakulása Nádudvaron (Ft) Az adó és jövedelmi viszonyok alakulása Nádudvaron 10000000000 1000000000 100000000 10000000 1000000

Összes adó (Ft) Összes belföldi jövedelem (Ft)

100000

Egy főre eső adó (Ft) Összes adófizető darabszáma (db)

10000 1000 100 10 1 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

(Forrás: TEIR, 2006)

62


2.2.4. Települési környezet 2.2.4.1. Természeti környezet Nádudvar város és külterülete a Dél-Hajdúság kistáj területén helyezkedik el. Földtani jellemzője: harmad és negyedkori üledékek, melynek legfelső rétege éghajlati hatásokra lösz-szerkezetet vettek fel. Felszíne hordalékkúp síkság, észak-keletről dél-nyugati irányban lejt, az északi, keleti felszín enyhén hullámos síkság, a déli, nyugati alacsony ármentes síkság. Területének déli, nyugati részét szikes talaj, a keletit termékeny cserjoznom, az északit pedig réti talajok borítják. A táj éghajlata kontinentális, csapadékmennyisége és évi közepes hőingása ugyanakkor valamivel nagyobb, mint a hazai átlag. A nyugalmi vízszint, nyomásszint a terep alatt 1-2 m mélységben van. A térségben a negyedidőszaki pleisztocén homokos, helyenként apró kavicsos rétegek számítanak jó vízadónak, hideg-ivóvíz beszerzés szempontjából. A felső pannon rétegekben találhatunk hévízadó szinteket. Az egyik 470800 m közötti mélységben elhelyezkedő rétegeket a fürdő céljaira több kút csapolta meg, de a földtani részben leirt problémák miatt tartósan 1 db kút üzemel 39-43 °C vizet szolgáltatva. A terület a Kösely vízgyűjtő területéhez tartozik, a vízgyűjtő nagysága 464 km2, a vízfolyás medre hasonlóan a Kadarcséval, elhagyott Tisza mederben alakult ki. Nádudvar város és külterületei nagyobb részben a Közép-Tisza vidék középtájon, annak Hortobágy kistáján, másik részben a Hajdúság Középtáj szorosan vett Hajdúság kistáján helyezkedik el. Növényföldrajzilag a térség az ún. Tiszántúl (Crisicum) flórajárásban található. A külterületek jelentős része legelő, kaszáló és egyéb nedves terület (szikes mocsár, szikes rét), és mint értékes növénytársulás és állati élőhely nagyobbik része a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik. A város tájhasználatára jellemző, hogy a gyepfelületeket az igazgatási terület 50 százalékán (DNY, NY és ÉNY-ra eső területrészeken), a szántófelületeket a külterület 40 százalékán (ÉK-i, K-i és DK-i területrészeken) és a zárt kerteket, a településkörnyéki löszös homokkal fedett homokbuckákon találjuk. Nádudvar területén a védett legelőkön a kiépített vonalas jellegű csatornarendszer felszámolása folyamatban van, egy nemrég lezárult LIFE NATURE Uniós finanszírozású projekt keretében. A város keleti peremén található agyaggödrök területek bolygatott táji környezetet jelentenek, ezeknek a hasznosítását az ipari funkción keresztül képzeli el a rendezési terv. A tájhasználat tervezésében és fejlesztésében szigorú korlátozó tényezőt jelent, hogy Nádudvar határos a Hortobágyi Nemzeti Parkkal, így ezeken a területeken csak a hatályos természetvédelmi előírások végrehajtásával lehet 63


fejlesztéseket végrehajtani. A HNP-hez tartozó területein kívül védettek az itt is nagyszámban lévő kurgánok (kunhalmok) is. Zajártalom és légszennyezés A lakosság körében negatív hatásként jelentkezik a zaj és rezgés okozta hatás, mely pszichés zavarokhoz, legrosszabb esetben egészségkárosodáshoz vezethet. A korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedett gépjárműforgalomnak köszönhetően zajszintemelkedés tapasztalható. Problémaként jelentkezik a családi házas övezetekben egyre nagyobb számban létesülő kisipari telephely, melyek jelentős zajkibocsátást eredményezhetnek. Ezek megoldására az építési környezetvédelmi előírások betartására való kötelezés annak ellenőrzése. Nádudvar településén nincs levegőminőségi monitoring rendszer. A közlekedésből eredő légszennyezés csökkentését közlekedés-szervezési tevékenység kidolgozásával lehet megoldani. 8. Táblázat Közlekedésből eredő légszennyezés

szilárd SO CO Nádudvar 13,3 60,8 250,6 (t/év) (Forrás: TIKÖFF adatai alapján 2001. évben)

NOx 72,7

egyéb 30,7

összesen 428,1

A fűtésből eredő légszennyezést a földgáz alapú fűtés 100%-os kiépítettségével lehet csökkenteni. Rossz minőségű tüzelőanyag és háztartási szemét égetése, illegális hulladékégetések a levegő állapotának romlásához vezetnek. Légszennyezésnek minősül az állattartó telepek bűz kibocsátása és a szántóföldi kiporzásból eredő porszennyezés is. A levegőben „szennyeződésként” értelmezhető az allergén pollenek megjelenése is. Ezek megjelenése, növekedése immunproblémákat okoz, megjelenési formája a pollenallergia. Az allergén gyomfélék irtásával csökkenthető a levegőbe jutó allergiás megbetegedéseket okozó pollenek száma.

2.2.4.2. Épített környezet Műemlékek Műemlék épületek Nádudvaron a templomok, és környezetük. Országosan védett műemlékek a Református templom, a Református Parókia, és a Római

64


Katolikus templom. A centrumban található református templomot 1774-ben építették barokk stílusban, de a római katolikus templom is védettséget élvez. Helyi építészeti értékek A városközpontban az Ady téren áll a Művelődési Központ, amely építészetileg és lehetőségeit tekintve is a megye egyik legpatinásabb művelődési háza. A művelődési ház előtti tér a helyszíne a város szabadtéri kulturális rendezvényeinek. A piactéri parkban található az I. világháborús emlékmű, előtte Lukács Dénes tüzér ezredes dicsőségét hirdeti egy márványtábla. Az Ady téri parkban Somogyi Árpád e tájba illő alkotásai, valamint egy nemzetközi szobrásztábor fából készült szobrai állnak. A középületek közül kiemelkednek a XX. század elején emelt iskolaépületek, melyek ma Kövy Sándor nevét viselik, aki Nádudvaron született híres jogtudós és író volt. 24. ábra A nádudvari lakásállomány nagyságának változása

A nádudvari lakásállomány nagyságának változása 10000

1000

Lakásállomány

Épített lakások (KSH szerint lakóépületek) száma (üdülők nélkül)

100

Megszűnt lakások száma T-Star

10

1 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

(Forrás: KSH, T-STAR) A településen a családi házas épületek a legjellemzőbbek, melyek döntő hányada magántulajdonban van. A városközpontnál épültek csak kisvárosi képet mutató 3 szintes, lapos tetős kialakítású többlakásos társasházak. A lakások felszereltsége javuló tendenciát mutat, a vezetékes vízzel való ellátottsága közel 99százalék-os. Az épülő lakások területe, szobaszáma, 65


felszereltsége kedvező, az összes lakásállomány minőségi jellemzőit tartósan javítja. Az épületállomány épületállag szerinti vizsgálata azt mutatja, hogy döntő többségben a közepes, még megfelelő állapotú épületek vannak. Az avult műszaki állapotú, vagy leromlott, romos minősítésű épületek sajnos főként azok, amelyek a település régi arculatát hordozzák, így ezek középtávon eltűnhetnek a városból. Ezek a házak nemcsak a város perifériáján, hanem a központban is megtalálhatók. Nádudvar lakásállománya az elmúlt 10 évben lassú növekedést mutatott. Az épített lakások száma évről évre nagyjából állandó volt, bár 1997-ben és 2005-ben helyi maximumot ért el a jelenség. Ennél általában kevesebb számban szűnnek meg lakások, de 2000-ben és 2001-ben az épített és megszűnő lakások száma közel azonos volt. 25. ábra A nádudvari lakásállományok kora Nádudvar lakásállományának kora Az 1990-2001 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1980-1989 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1970-1979 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1945-1969 között épített lakások száma 2001 (db) Az 1944-ben és korábban épített lakások száma 2001 (db) 0

200

400

600

800

1000

1200 db

(Forrás: KSH, 2001) A lakásállomány tetemes része 1945 és 1969 között épült, közöttük nagyon sok a félkomfortos és komfort nélküli lakások száma. Ez a két kategória 2001-ben összesen 1010 lakást tett ki (366 félkomfortos és 644 komfort nélküli).

66


2.2.4.5. Közlekedés Közúti kapcsolatok A város Budapesttől és Debrecentől egyaránt elérhető. A város térszerkezeti helyzetét a 4.sz. /E573/ Budapest – Debrecen – Nyíregyháza elsőrendű főút határozza meg. Erről az útról Hajdúszoboszlón át lekanyarodva a 3406 számú összekötőúton érhető el. Ez az út áthalad a város belterületén, kettészelve azt. A közelében halad továbbá a 42.sz. Püspökladány – Biharkeresztes főútvonal. Ezen kívül a város füzesabonyi kijáratnál az M3-as autópályáról is megközelíthető. Tiszafüreden és Karcagon át a 33, majd a 34es számú utakon, ami szintén a 4-es számú főútba csatlakozik. Vasúti közlekedés szempontjából nem előnyös Nádudvar helyzete, mivel a vasútvonal csak ipari forgalom számára üzemeltetett. Legközelebbi vasútállomás 8 km-re Kabán található, ahová autóbusszal történik a személyforgalom szállítás. Kabát a Budapest – Debrecen normálnyomtávú villamosított vasútvonal látja el. Debrecenből és Budapestről rendszeres InterCity járatokon, közvetlen gyorsvonaton közelíthető meg. A városban az autóbuszos közlekedés megoldott, mivel Hajdúszoboszlóról és a megyeszékhelyről minden nap, kb. óránként indulnak menetrend szerinti autóbuszjáratok. Ezen kívül Püspökladány, Kaba településekkel is kapcsolatban van, a nádudvari buszállomásról indulnak rendszeres járatok. A nagyobb városokba autóbuszok a közeli Hajdúszoboszlóról vagy a 40 km-re fekvő Debrecenből indulnak. A város gépkocsival megközelíthető a 4-es számú főútvonalról Püspökladány, Kaba, Hajdúszoboszló irányából; buszjárat is összeköti a három említett településsel. Budapestről az M3-as autópályán közlekedők a 33. számú útról is eljuthatnak Nádudvarra. A település térszerkezeti helyzetét a 4. sz. Budapest – Debrecen – Nyíregyháza főút határozza meg, a közelében halad továbbá a 42. sz. Püspökladány – Biharkeresztes (Románia) főútvonal. Ezeken keresztül megfelelő térségi kapcsolatok teremthetőek Budapest, a román és (az M3 autópályán keresztül) az ukrán határ irányában. Az egyes ágazati koncepciókat integráló Országos Területrendezési Terv (OTrT) rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait erre a térségre is. A terv tartalmazza az M4 gyorsforgalmi út megépítését (az M4 sz. Budapest – Szolnok – Püspökladány – Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva) a Püspökladány – Hajdúszoboszló – Debrecen (M3) – Nyíregyháza nyomvonalon. További tervezett gyorsforgalmi út a térségben az M47 sz. Debrecen – Berettyóújfalu – Békéscsaba – Gyula útvonal.

67


Az V. euro folyosó nyomvonalát hordozó tervezett M3-as autópályára Debrecen térségében, az M4-es autópályára Püspökladány (Budapest felé) és Berettyóújfalu (Románia felé) térségében tud kapcsolódni. A várost érintő térszerkezeti vonal tehát a jövőben sem változik, a meglévőkön túl azonban új kapcsolati lehetőségeket is teremt a város számára. Vasúti összeköttetések Hajdúszoboszlón halad keresztül a Budapest – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony 100. sz. vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. Továbbá vasúti kapcsolatai Debrecenen és Püspökladányon keresztül (Románia felé) realizálhatóak. A város jelenleg csak iparvágánnyal kapcsolódik az országos vasútvonalakhoz: a kabai vasúti csomóponttal van vasútvonali összeköttetése. Ennek oka: Nádudvar ipari területei a város déli részén helyezkednek el. Az üzemek letelepedését a Kabáról becsatlakozó vasútvonal hívta életre, mely a 70-es évek elején végrehajtott racionalizálás óta iparvágányként funkcionál. Emellett esetileg – külön kérésre – személyforgalmat is bonyolít (pl. iskolai kirándulások alkalmával a nagy létszámú iskolai csoportok biztonságos utaztatása céljából). Az iparvágány erősségként jelenik meg a város gazdaságfejlesztésének vonatkozásában. Kerékpárút-törzshálózat A Nádudvarhoz legközelebbi, az országos kerékpárút törzshálózatba tartozó kerékpárút a Tiszacsege – Hortobágy – Debrecen vonal. 2.2.5. Közszolgáltatások 2.2.5.1. Közoktatás A KSH legutóbbi népszámlálási adatai szerint a nádudvari lakosság képzettségi színvonalát a következőkkel jellemezhetjük. A lakosság döntő többsége rendelkezik általános iskolai végzettséggel, míg valamilyen középfokú iskola elvégzése csak mintegy 70 százaléknak sikerül – közülük is a legtöbben szakmunkás bizonyítványt szereznek. Az egyetemi végzettséget szerző népesség aránya sajnos viszonylag alacsony a településen.

68


26. ábra A 7 éves és idősebb népesség iskolázottsági foka A 7 éves és idősebb népesség iskolázottsági foka Nádudvaron A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből egyetemi, főiskolai végzettségű oklevél nélkül 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, általános oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségivel, szakmai oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből középiskolai végzettségű középiskolai érettségi és szakmai oklevél nélkül 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 8. osztályát végzettek száma 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 6-7. osztályát végzettek száma 2001 (fő) A 7 éves és idősebb népességből az általános iskola 1-5. osztályát végzettek száma 2001 (fő)

0

500

1000

1500

2000

2500

3000


27. ábra Korcsoportok szerinti iskolázottsági helyzet

A nádudvari lakosság korcsoportjainak iskolázottsági jellemzői 25-X éves összesen egyetem, főiskola stb. oklevéllel a megfelelő korúak százalékában 18-X éves összesen legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában 15-X éves összesen legalább általános iskola 8. évfolyam a megfelelő korúak százalékában 10-X éves összesen általános iskola első évfolyamát sem végezte el a megfelelő korúak százalékában 0


69

10

20 30 40

50 60 70

80 90


28. ábra Oktatási-nevelési intézmények Nádudvaron Oktatási-nevelési intézmények Nádudvaron 10000

Bölcsődék száma

Bölcsődések száma (fő)

1000 Óvodák száma

Óvodások száma (fő)

100

Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) fő

Általános iskolák száma (gyógypedagógiai oktatással együtt)

10

Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai oktatással együtt) (fő)

1 1997

1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

(Forrás: KSH, T-STAR) A településen 1998-tól folyamatosan működik bölcsőde, a bölcsődések száma kisebb visszaesésektől eltekintve folyamatosan növekszik napjainkig. A kezdetben négy települési óvoda közül mára három maradt, az óvodások száma 300 és 400 között ingadozik, de hosszabb távon stagnáló, enyhén csökkenő a tendencia. Az óvodai férőhelyek száma az elmúlt években eleinte csökkent, majd 2001-től gyengén emelkedett. A kihasználtság hatékonynak mondható, hiszen az óvodások száma általában meghaladja a férőhelyeket, ez szakmailag azonban ronthatja a munka színvonalát. Nádudvar egyetlen általános iskolájába az elmúlt évtizedben minden évben általában kb. 1000 tanuló járt. A 2000-es évtized első felében kis mértékben növekedett a létszám, 2003 óta azonban lassan csökken. A településen a KSH kategóriák szerinti középiskola nem működik, ugyanakkor egy szakiskola keretei között nappali tagozaton és felnőttoktatás keretei között is kézműipari szakoktatás folyik. Évek óta működik a Kölcsey

70


Ferenc Gimnázium nádudvari esti tagozata, amely már érettségizett évfolyamot is magáénak tudhat. Az óvodai ellátást egy intézmény (Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde), három feladat-ellátási helyen (Kossuth u. 8, Fő u. 175, Puskin u. 15), az általános iskolai ellátást egy intézmény (Kövy Sándor Általános Iskola - Fő u. 133) biztosítja. Az alapfokú művészetoktatási feladatokat - a Nádudvar Város Önkormányzata által fenntartott - Ady Endre Általános Művelődési Központ (Ady tér 10.) látja el. 29. ábra Oktatási-nevelési intézmények Nádudvaron

(Forrás: Nádudvar Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, 2007)

71


30. ábra Az általános iskolai oktatás jellemzői Nádudvaron


A közoktatási szakszolgálati feladatok közül a logopédiai ellátást, a nevelési tanácsadást, és a gyógy-testnevelést helyben valósítják meg. A gyermekjóléti alapellátások közül a településen megoldott a gyermekjóléti szolgáltatás, az iskolai napközi és a bölcsőde. Napközit a gyermekek több mint 1/3-a veszi igénybe, ami az arány évek óta stabil. A napközit igénybe vevők közül az elmúlt évek viszonylatában megállapítható, hogy a hátrányos helyzetű, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya enyhe növekedést mutat. Az iskolában a napközis ellátás iránti igény megfelelően kielégített.

72

9. táblázat Az óvodai ellátás jellemzői Nádudvaron Feladat-ellátási hely (neve és címe) 1. Napközi Otthonos Óvoda és Bölcsőde Székhelye 4181 Nádudvar Kossuth Lajos u. 8. 2. Napközis Otthonos Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar Fő u. 175. 3. Napközis Otthonos Óvoda és Bölcsőde 4181 Nádudvar Puskin u. 15.

Főállású pedagógusok létszáma

Gyermekek száma

Csoportok száma

HH/HHH gyermekek száma

HH/HHH gyermekek aránya

SNI és részképesség zavaros gyermekek száma

SNI és részképesség zavaros gyermekek aránya

9

124

4

45/24

36/19 %

1

0,8 %

8

128

4

42/15

33/12 %

1

0,8 %

6

90

3

60/35

67/39 %

1

1,1 %


Megállapítható, hogy a nádudvari óvodákban összesen 23 főállású pedagógus dolgozik, összesen 342 gyermekkel, 11 csoportban 3 egységben. A gyerekek közül összesen 147 számít hátrányos és 74 halmozottan hátrányos helyzetűnek. Legsúlyosabb a helyzet a Puskin utcai egységben, ahol a legmagasabb a HH és HHH gyermekek aránya. Az SNI és részképesség zavaros gyermekek száma mindhárom intézményben elenyésző. Az általános iskolák 4 egységében összesen 73 pedagógus oktat, összesen 978 tanulót. Az egységekben a HH tanulók aránya 16-58 százalék között ingadozik, míg a HHH tanulók aránya 19-28 százalék között van. Az SNI és részképesség zavaros tanulók szinte kivétel nélkül a Kövy Sándor Általános Iskola székhelyintézményében kaptak helyet, itt a tanulók 5 százalék-át teszik ki.

10. táblázat Az általános iskolai ellátás jellemzői Nádudvaron Feladat-ellátási hely (neve és címe) 4. Kövy Sándor Általános Iskola székhelyintézménye 4181 Nádudvar Fő u. 131-133 5. Kövy Sándor Általános Iskola telephelye 4181 Nádudvar Boldizsár u. 4. 6. Kövy Sándor Általános Iskola telephelye 4181 Nádudvar Petőfi u. 11. 7. Kövy Sándor Általános Iskola telephelye 4181 Nádudvar Tolbuchin u. 1.

Főállású pedagógusok létszáma

Tanulók száma

Csoportok száma

HH/HHH tanulók száma

HH/HHH tanulók aránya

SNI és részképesség zavaros tanulók száma

SNI és részképesség zavaros tanulók aránya

36

509

22 5-8. évfolyam

236/95

46/19 %

24

5%

12

124

5 1. évfolyam

64/33

52/27 %

1

0,80%

15

234

10 3-4. évfolyam

127/52

54/22 %

0

0%

10

111

5 2. évfolyam

65/32

58/28 %

0

0%



A közoktatási és gyerekjóléti önkormányzati feladatok nagyobb részét a településen látják el, általában helyben alkalmazott szakemberek. Mindössze az alapfokú művészetoktatás helyi ellátására alkalmaznak kijáró szakembereket. Ezen kívül a gyógypedagógiai tanácsadást a kistérségi központban, Püspökladányban, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadást a megyeszékhelyen, míg a családok átmeneti otthonát Karcagon találják meg a város lakói.

11. táblázat A közoktatási, szakszolgálati és gyermekjóléti feladatok ellátásának módja Nádudvaron Helyben, más településről kijáró Más településen, Közszolgáltatások Helyben szakember(ek). éspedig... (km) Havonta hány alkalom? KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés X Általános iskolai oktatás 1-4. X Általános iskolai oktatás 5-8. X Alapfokú művészetoktatás X 8 fő 121 alkalom/fő KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Püspökladány 14 Gyógypedagógiai tanácsadás km Korai fejlesztés és gondozás X Fejlesztő felkészítés X Nevelési tanácsadás X Logopédiai ellátás X Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás Debrecen 40 km Gyógytestnevelés X GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás X Bölcsőde X Családi napközi X Iskolai napközi X Házi gyermekfelügyelet X GYERMEKJÓLÉTI SZAKELLÁTÁSOK Családok átmeneti otthona Karcag, 11 km

A szolgáltatás ellátatlan


76


2.2.5.2. Közművelődés, kultúra Az Ady Endre Általános Művelődési Központ (ÁMK) a térség egyik meghatározó művelődési intézménye könyvtárral, színházteremmel, kiállító teremmel, klubövezettel, játékcentrummal és tekepályával rendelkezik, azonban a kor követelményinek már sem funkciójában, sem állagában nem felel meg. Ugyancsak a Művelődési Központban van az 1992-ben alapított Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterséges Szakiskolája. Az 50 fős kollégiumi elhelyezés biztosításának köszönhetően nemcsak a régióból, de az ország más településeiről is érkeznek tanulók. A Református Parókia - ami időszakos helytörténeti kiállításoknak is helyet ad - a város kulturális életének értékes színfoltja. A közművelődés intézményei között fel kell még tüntetni a Fazekas Múzeumot és az Alapfokú Művészeti Iskolát. 2.2.5.3. Egészségügy Az egészségügyi, ellátottság megfelelő színvonalú. Az orvosi körzetek száma 4 db, egy körzethez átlagban 2200 fő tartozik. Az ellátó felnőtt és gyermek háziorvosok száma: 5 fő, munkájukat összesen nyolc asszisztens segíti. A védőnői szolgálat alkalmazásában 3 fő védőnő áll, azonban csupán 1 gyermekorvos tevékenykedik a településen. A városban egy fogorvosi rendelő működik. Nádudvaron szülész-nőgyógyász-, ortopéd-, sebész szakrendelések működnek, ahová a szakorvosok Püspökladányból, Balmazújvárosból és Debrecenből járnak ki heti rendszerességgel. Gyógyszertár is található a városban 2 db. Mentőállomás és kórházi ellátás csak a közeli városokban (Hajdúszoboszlón, Debrecenben) van. Létrehoztak a városban egy fizikoterápiás rendelőt és laboratóriumot is. Ugyancsak fontos kiemelni a gyógyvizes fürdőt és szaunát, melyek segítik az itt élőket egészségük megóvásában. Az állategészségügyben a szolgáltatásokat 4 állatorvos végzi. 2.2.5.4. Sport, szabadidő Nádudvar Város Önkormányzata a testnevelés és a sport tevékenység feltételeinek szabályzása során arra törekszik, hogy biztosítsa a közigazgatási területén lakó állampolgárok jogát a Magyar Köztársaság Alkotmánya 70/D. §ában emberi alapjogként rögzített rendszeres testedzéshez. Az Önkormányzat lehetőségeihez mérten mindent elkövet, hogy a Város állampolgárai e jogukat minél szélesebb körben gyakorolhassák. A testnevelés és a sport az önkormányzat által közszolgáltatásként működtetett humánszolgáltatási rendszer része, annak a többi alrendszerrel (oktatás, közművelődés stb.) egyenrangú eleme. Az Önkormányzat a sport 77


fejlesztésének és támogatásának hatékonysága érdekében figyelembe veszi az oktatás, az egészségügy, a szociális, a városfejlesztési, környezetvédelmi, a közművelődési és más szabadidős ágazatokat és biztosítja a sport integráns helyét a társadalmi kultúra fejlődésében. Az Önkormányzat sportintézménye, létesítményei nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. A testnevelés és sporttevékenység gyakorlása során tilos bármilyen hátrányos megkülönböztetés, e koncepcióban rögzített jogok megilletnek mindent személyt, nem, kor, vallás, politikai, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyon, születési vagy egyéb különbségtétel nélkül. Főbb célkitűzések: • az önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben tovább kell bővíteni azokat az anyagi-, tárgyi-, személyi feltételeket, melyek biztosítják a gyermekek egészséges testi fejlődését és megalapozzák a testnevelés és sport értékeinek tartós beépülését a gyermekek étrendjébe. • a testnevelés és a sport rendszerét úgy kell működtetni, hogy értékei a lakosság egyre szélesebb körében érvényesüljenek, hozzájárulva a lakosság egészségi állapotának megőrzéséhez illetve javításához, továbbá a szabadidő hasznos eltöltéséhez. • az önkormányzati tulajdonú sportlétesítmények hasznosításáról, fejlesztéséről gondoskodni kell • az Önkormányzat sporttal kapcsolatos tevékenysége során védeni és fejleszteni kívánja a sport erkölcsi etikai alapjait. • a kiemelkedős sporttevékenység és sporteredmény kerüljön elismerésre. A Nádudvar Város Önkormányzat sportlétesítményeinek fejlesztésével kapcsolatos terveinek főbb elemei: • a program segítségével kívánjuk elérni, hogy a lehető legtöbb Nádudvari polgár életmódjára hatással legyünk s számukra egyenlő esélyt biztosítsunk a sportolásra. • sportolói példaképek bemutatásával népszerűsítjük a sport valamennyi területét: - testnevelést - versenysportot - sportszolgáltatásokat - képzést - prevenciót Önkormányzat fenntartásában működő létesítmények: Oktatási intézmények: valamennyi tagóvoda rendelkezik tornaszobákkal. Az általános iskola használja tanítási időben a sportcsarnokot, emellett egy tornateremmel rendelkezik. A szakiskoláknak nincs tornaterme. Az óvoda- és az 78


iskolaudvarokon kialakított sportpályák a szabadtéri mozgás lehetőségét biztosítják. Füves labdarúgó pálya: a pálya mérete, talaja, felszereltsége megfelel a követelményeknek. A futballkapuk 2006-ban korszerű, biztonságos, az UEFA előírásainak megfelelőre lettek kicserélve. Szintén az elmúlt évben lett felújítva. a szociális épület, így a sportolók megfelelő körülmények között öltözhetnek, zuhanyozhatnak. Emellett elkészült a nézőteret és játékteret elválasztó korlát is Jókai úti pálya: valamikor itt rendezték a kézilabda mérkőzéseket, ma elsősorban a városi kispályás bajnokságnak ad helyet. A létesítmény egy faházból, egy aszfaltborítású pályából, egy teniszpálya alapból, valamint egy 400 néző ülésére alkalmas acélvas, fapadozatú nézőtérből áll. Kövy Sándor Általános Iskola sportcsarnoka: az általános iskola területén található.. Mivel a város egyetlen szabványos méretű fedett pályája, a csarnok napi 14-16 órát üzemel. A nagy terhelés miatt a padlózat elkopott, cseréje indokolt lenne. Régi és korszerűtlen a csarnok padlózata, nyílászárói, világítás-, fűtés-, szellőzési rendszer felújítása nem csak minőségjavulással, hanem jelentős energia megtakarítással járna. A csarnok optimális kihasználtságának elengedhetetlen feltétele hogy az épületrész műszakilag le legyen választva az általános iskolától. Művelődési ház: a ház három helyisége ad otthont sportrendezvényeknek. A táncteremben különböző moderntánc illetve hagyományos táncképzés folyik. Emellett délelőttönként alsó tagozatos testnevelési óráknak is helyt ad a terem. A kétsávos tekepálya kiszolgálja mind a verseny, mind a szabadidősportot. A 2005. évi beázás után a tekepályát felújították, a technikai rész azonban még felújításra szorul. Termálfürdő: fontos helyszín, mind a szabadidősport, mind a diáksport szempontjából. A 33 méteres medencéje vízforgató berendezés közegészségügyi szempontból is kiváló vízminőséget ad. A hasznosítási lehetőségeket nagymértékben korlátozza, hogy nyitva tartása szezonális (május-szeptember)

79


2.2.5.5. Szociális ellátórendszer 31. ábra Az idősek nappali intézményének kihasználtsága Az idősek nappali intézményének kihasználtsága

%

140 120 Idősek nappali intézményeinek kapacitás kihasználtsága (ellátottak száma és a férőhelyek aránya)

100 80 60 40 20 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

(Forrás: KSH, T-STAR) Nádudvaron az önkormányzat kezelésében nem működik bentlakásos jellegű időseket ellátó intézmény. A nappali intézmény kihasználtsága kiváló, hiszen az elmúlt években általában 100százalék fölött volt a statisztikák szerint, míg az utóbbi években 100 százalék körül stabilizálódott. A városban a Református Egyház kezelésében működik egy bentlakásos idősek otthona, amely 25 alkalmazott segítségével 41 főt lát el. Segélyezés Nádudvar önkormányzata a rendszerváltás óta évről évre jelentős összegeket költ szociális alapú segélyezésre. A munkanélkülieknek fizetett jövedelempótló támogatás az egyik ilyen fontos segély-típus volt egészen a 2000-es évekig, amikor mértéke csökkenni kezdett. Helyét a rendszeres szociális segély vette át, amely az évtized második felének legnagyobb összegű terheit jelentette a települési költségvetés számára. Az idők folyamán újabb típusú szociális segélyek (pl. gyerekvédelmi, lakásfenntartási) jelentek meg, melyek összesen jelentős összegeket emésztenek fel. A segélyek nagyobb részénél megfigyelhető, hogy a lakosság anyagi helyzetének romlásával párhuzamosan a segélyezési esetek száma is emelkedett.

80


32. ábra A segélyekre kifizetett összegek Nádudvaron

1000 HUF

A segélyekre kifizetett összegek Nádudvaron 90000

Az önkormányzat által a munkanélküliek jövedelempótló támogatására felhasznált összeg (1000 Ft)

80000 70000

Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függő egyéb (pénzbeni és természetbeni) támogatásokra felhasznált összeg (1000 Ft)

60000 50000 40000

Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyre felhasznált összeg (1000 Ft)

30000 20000 10000 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006


33. ábra Az önkormányzati segélyezésekben érintett lakosság száma Az önkormányzati segelyezésben érintett lakosság száma

db

3000 Az önkormányzat által a munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesitettek évi átlagos száma (db)

2500

Az önkormányzat által nyújtott, rászorultságtól függő egyéb (pénzbeni és természetbeni) támogatási esetek száma (db)

2000

Az önkormányzat által rendszeres szociális segélyben részesitettek évi átlagos száma (db)

1500

1000

500

0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006


81


34. ábra A szociális segélyben részesülők aránya (%) A szociális segélyben részesülők aránya az összlakosság % -ban Nádudvaron %

8 7 6 5 4 3 2 1 0 Szociális segélyben Rendszeres részesül szociális segélyben részesül

Ebből azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak halmozottan hátrányos helyzetükről

Ebből azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak

(Forrás: Nádudvar Város Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése, 2007) A város lakosságának 3-4 százaléka részesül valamilyen szociális segélyezésben, ezek közül többségben vannak azok, akiknek a nem nyilatkoztak a hátrányos helyzetükről. 2.2.6. Korábbi időszak fejlesztései 2.2.6.1 A 60as évek fejlesztései Nádudvar egyszerűsített általános rendezési tervét a Városépítési Tervező Vállalat készítette el 1959-ben, amiben a következők lettek meghatározva: A lakóterület fejlesztésének irányát a lakáshiány miatt a település É-K-i részén a megszűnő telkek pótlására 542 telket irányoztak elő. Ezt a telekmennyiséget a foghíjakon, belső tömbökben és új lakóterületeken jelölték ki. Iparfejlesztést szintén kelet felé képzetlék el az ipari vasútvágány túloldalán, annak közelében. Intézményfejlesztés korabeli javaslatai: • • • •

strandlétesítés új temetőbe ravatalozó általános iskolák, óvodák, bölcsődék létesítése szálloda-építés.

82


A település nyugati végében az út déli oldalán lévő lakóterületet a belterületből kivették (azóta is külterület) most szintén belterületbe akarják vonni. A belterületből akkor azért zárták ki azokat a területeket, mert nem fejleszthetőek. Az É-i részen is történt belterületi határmódosítás. A belterületbe kívánták vonni az iparfejlesztés területeit és a lakóterület fejlesztéséhez szükséges területeket. • A zavaró hatású létesítményeket az iparterületre telepíti. • Szeméttelep kijelölése. • Zöldterület-fejlesztést utcafásításokkal és közparkok létrehozásával kívánják megoldani. • A nád helyett fűzfák, tiszafák, bokrok telepítését javasolja. • A község ÉK-i részén szélvédő sávot biztosít. • Sportpálya fokozott fásítása. • A közművek fejlesztését a MÉLYÉPTERV szakvéleménye alapján oldották meg. • A külterületen lakott helyek kialakítására csak Mihályhalmán jelöl ki területet, mivel a többi terület lakóterületek nélkül jól megművelhető. 2.2.6.2 A 70es 80as évek rendezési tervei. A koncepciót a Debreceni Tervezői Vállalat készítette el 1976-ban. A program elkészülte óta az alábbi főbb fejlesztési tevékenységeket folytatta a város: • megindult a környezetvédelmi terv (1974.) kivitelezése • a művelődési központ beruházását elfogadták • a gyógyszertár építése befejeződött. Az elkészült tervjavaslatot a Tanács egyeztette, ami alapján elkészült a terv. A település belterületébe javasolják vonni az északi részen lévő temetőterületet, a keleti részen pedig a sportpálya melletti területet. Kizárásra javasolják a belterületből a nyugati oldalon két, a keleti oldalon egy kisebb és a déli részen egy nagyobb területrészt. A terv döntései: • Szerkezete eléggé változatos, mivel a vizes-nádas területek benyúlnak a lakóterületekbe. A korábban nagyobb telek újrafelosztása tervszerűtlenül zsákutcákkal történt. • Az utcák szűk keresztmetszetűek. • Ipari üzemei a helyi szükségletet elégítik ki. • Kialakult ipari terület.

83


• A történelmileg kialakult utcavezetés, telekosztás a vízjárta területek közti magasabb részeket kihasználva, szabálytalanul létesült. • Az eredetileg nagytelkes település a lélekszám emelkedésével mind sűrűbb beépítésű lett, és a nagy telkek zsákutcákkal szabdalt lett. • Nádudvar középfokú intézményellátását – Püspökladány és Hajdúszoboszló, felsőfokú ellátását pedig Debrecen biztosítja. • Gyógyfürdő tanulmányterv (MEGALIT Kft., Debrecen) 35. ábra Gyógyfürdő tanulmányterv

2.2.6.3 A közelmúlt fejlesztései A 2007-2008 év kiemelkedően fontos volt a fejlesztések szempontjából, mert a különböző Európai Uniós és hazai pályázatok céltámogatásával számos lépéssel jutottunk közelebb céljainkhoz, hogy egy modern, élhetőbb várost valósíthassunk meg. Azonban számos gyengeség felszámolása, illetve igény alapú fejlesztés megvalósítása közép-távon a város elfogadott IVS-nek keretében kell megvalósulnia. 2007-ben sor került a Kövy Sándor Általános Iskola akadálymentesítése, és egy szinttel tovább való bővítésére, ahol immár nem csak az épület várja a legmagasabb színvonalon az ott tanuló gyermekeket és felnőtteket, hanem a támogatásokból megvalósul továbbképzéseknek köszönhetően a pedagógusok is. Kialakításra került egy kerékpárút a Fő utca teljes hosszában, ami a regionális hivatásforgalmú kerékpárút-hálózat része, ezzel ösztönözve a helyi lakosokat a környezetbarátabb, tisztább közlekedésre. Ezen kívül a belváros képének javításáért felújításra került a Rákóczi utca. A természetvédelem erősítéséért a

84


Hortobágyi Nemzeti Park nádudvari illetőségű területén élőhely rekonstrukcióra került sor, ahol a projekt célja a természetes szikes pusztai élőhelyeket feldaraboló, használaton kívüli csatornák, egykori vízkormányzó műtárgyak, rendezetlen depóniák felszámolása, ezáltal a természetes szikes pusztai élőhelyszerkezet és a felszíni vízmozgások helyreállítása. A városban a Vadvirág és Napfény óvoda felújítására is sor került. Egészségügyi intézményeink fejlesztésére megvalósításra került, ami magába foglalja központi orvosi rendelő felújítását és az egészségügyi központ bővítését. 2008 és egyben az elmúlt évek legjelentősebb magánerős beruházása egy 1600kw-os biogáz erőmű létesítése, melynek első üteme elkészült, a projekt további ütemeinek megvalósítása folyamatban van. Amellett hogy olcsóbb energiához juthat a fejlesztés révén a város, a hulladékok, melléktermékek hasznosítása is megoldódott. Kiemelkedő fejlesztés még a helyi szennyvíztisztító telep és szennyvízelvezető rendszer modernizációja. A 3407 j. út fejlesztésével (Nádudvar-Püspökladány) nagyban javult a város elérhetősége is. További belváros-kép javítás keretében sor került a Schönherz utca részleges felújítására. 2009-ben elsősorban kulturális, oktatási fejlesztések történtek: A Gólya Roma Tanoda megnyitotta kapuit a hátrányos helyzetű gyermekek érdekében. A Kövy Sándor Általános Iskola pedagógusai kompetencia alapú oktatási-nevelési továbbképzésen vettek részt, amely után még hatékonyabban tudják ellátni hivatásukat. Sor került az általános iskola közösségi terének átépítése is. Bővült a Kossuth téri játszótér, és sor kerülhetett szelektív-hulladékgyűjtő szigetek kialakítására is. 12. Táblázat Az Önkormányzat által korábbi időszakban megvalósult városfejlesztési tevékenységek, projektek (Ft) Projekt megnevezése Nádudvar II. számú Vadvirág óvoda felújítása Nádudvar Rákóczi utca felújítása Nádudvar központi orvosi rendelő felújítása A nádudvari Kövy Sándor Általános Iskola akadálymentesítése Kerékpárút kialakítása Nádudvaron a Fő utca teljes hosszában Összesen Projekt megnevezése Schönherz utca fejlesztése Nádudvar város szennyvízelvezető

2007. összes kiadás 22 613 000

saját forrás 2 261 000

támogatás 20 352 000

18 240 000 37 900 000

7 660 000 3 790 000

10 580 000 34 110 000

23 961 000

2 396 000

21 565 000

228 665 000

22 867 000

205 798 000

331 379 000 2008. összes kiadás 53 680 000 80 000 000

38 974 000

292 405 000

saját forrás 5 406 000 12 000 000

támogatás 48 274 000 68 000 000

85

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar rendszerének, valamint szennyvíztisztító telepének fejlesztése Összesen

133 680 000 2009. összes kiadás 11 154 000

17 406 000

116 274 000

Projekt megnevezése saját forrás Szelektív hulladék-gyűjtő szigetek 2 654 000 kialakítása Kossuth téri játszótér bővítése 6 724 000 2 224 000 Kövy Sándor Általános Iskola 18 539 000 2 829 000 közösségi tér átépítése Összesen 36 417 000 7 707 000 Jelenleg elbírálás alatt lévő projektjeink (2010): Projekt megnevezése összes kiadás saját forrás Belterületi vízrendezés a Pacsirta, 30 701 000 3 070 000 Miklós, Mester és Ady Endre utcákon Belterületi vízrendezés a Petőfi, 143 494 000 14 349 000 Hámán, Ságvári, Maros és Nyíl utcákon A szociális alapszolgáltatások és 15 562 000 778 000 gyermekjóléti alapellátás színvonalának fejlesztése Nádudvari 49 791 000 0 Strandfürdő bővítése gyermekmedencével Összesen 239 548 000 18 197 000 (Forrás: Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Kft. 2010)

támogatás 8 500 000 4 500 000 15 710 000 28 710 000 támogatás 27 631 000 129 145 000 14 784 000 49 791 000 221 351 000

2.2.7. A város szintű helyzetértékelés összegzése A település természeti, gazdasági adottságainak vizsgálata és értékelése a további lehetőségek kereséséhez nélkülözhetetlen. A nem befolyásolható (elhelyezkedés, ásványkincsek stb.) és a fejleszthető (infrastruktúra, közlekedés) elemek számbavételébe és minél nagyobb kihasználásába segítenek az alábbi táblázatok. 13. Táblázat Földrajzi helyzet értékelése

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

FÖLDRAJZI HELYZET Földrajzi fekvés

− Az Alföld Északkeleti részén található Budapesttől 200 km-re keletre, Debrecentől 30 km-re délnyugatra fekszik.

− Az ország keleti periférikus részén való fekvés − Az ország centrumtérségeitől való nagy távolság

86

− Az idegenforgalom fejlesztése szempontjából kedvező adottságú térségben fekszik Alföldi termálkincs, Hortobágyi Nemzeti Park,

− A város nem él földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeivel

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar − Hajdú-Bihar megye térszerkezeti tengelye vonzásterületében fekszik, ami fontos makroregi-onális tengely. − Ármentes síkságon fekszik − A Debrecent körülölelő kisvárosi gyűrű része − A dinamikusan fejlődő Debreceni Agglomeráció része Közlekedésföldrajzi helyzet

Meteorológiai viszonyok

− Közlekedés-földrajzi helyzete mérsékelten kedvező − Budapest-Debrecen 4. sz. országos elsőrendű főút közelében fekszik, így megközelítése kedvező − A településnek az országos úthálózatba való bekötését négy országos mellékút biztosítja − Átmenő forgalom nem terheli a települést − Iparvasúttal rendelkezik − Két autópálya szakasz tervezett nyomvonala érinti a térséget − Napsütéses órák száma 2000 óra − A borult napok száma a téli hónapokra koncentrálódik. − Hőségnapok száma 20-25 nap/év − Tenyészidőszak átlagos hőmérséklete 25°C − Csapadékeloszlásban egyensúly van

Tiszató közelsége

− Nem érinti a város országos főútvonal − Nem érinti a várost országos vasútvonal

− Párologtatás mértéke nagyobb, mint a csapadék mennyisége − Vízhiány van − Aszályos nyarak, aszályos telek gyakoriak

87

− Az országos főúthálózat fejlesztés M4 és M3 megépítése kedvezően hat a megközelítési viszonyokra − Az M35-ös megépítése javítja az M3 autópályához való kapcsolódást − Vasútvonal korszerűsítés az országos jelentőségű Budapest-DebrecenZáhony vasúti fővonalhoz − A vasúti személyforgalom ba − Az öntözőhálózati rendszer továbbfejlesztése − Erdők létesítése − Dűlőutak fásítása

− Ha nem épül meg az M35-ös és M4es autópálya a város periférikus helyzete megmarad − Ha a város nem korszerűsíti belső úthálózatát, és kapcsolódását a fő közlekedési vonalakhoz, rontja a város esélyeit

− Erdősítés, dűlőutak fásítása nem történik meg

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar 14. Táblázat Természeti erőforrások értékelése

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Természeti táj

Ásványvagyon

Termőtalaj

Felszíni vizek, hidrogeológiai viszonyok

− A Hajdúság középtáj Dél-Hajdúság kistáján fekszik, ahol a felszín sík, csak a DK-i, DNy-i területek változatosak a Tisza elhagyott medreivel − Felszíni vízfolyása a Hortobágy folyó a város Ny-i részén, medrét enyhén emelkedő hátak és halmok kísérik − A Hortobágyi Nemzeti Park területén Fekszik a külterület egy része − A tájhasználat a természeti adottságokhoz igazodik − Hévíz kitermelése, használata gyógyításra − Szénhidrogén kitermelése, kutatása − Kerámia készítésre alkalmas agyag − Löszös altalajon alföldi mészlepedékes csernozjom alakult ki. Humusztartalma 416% a település D-DNy-i − Táji élményt nyújt a Hortobágy folyó − A külterületet behálózó erek öntözésre alkalmasak

− A Kösely medrének szennyezettsége − Kevés az erdőállomány − Gyengébb talajtani adottságok az északi és nyugati területeken − Az erek és holt medrek rendkívül szabdalttá teszik a külterületet − A korlátozások miatt a terület nem hasznosítható intenzíven − A terület egy részét még a terület tulajdonosai is csak engedéllyel látogathatják

− Szennyezőforrások kezelése, megszüntetése − Erdősítések város peremén városrendezési fejlesztésekkel és a HNP terveivel összhangban − Az élővíz folyások és holt medrek védett természeti értékek − Idegenforgalmi bemutatás − Egyensúlyteremtés a természetvédelem és a városi érdekek között

− Szennyezőforrások kezelése nem történik meg − Erdősítések elmaradnak a rendezési feladatokból − Tájhasználat az adottságok figyelembe vétele nélkül történik − Ha a HNP korlátozásai miatt a város nem használhatja saját területeit

− Gyógyászati idegenforgalom

− A hévizek nem gyógyászati célra történő felhasználása

− Az északi részeken szikes talajok alakultak ki.

− Öntözési rendszer továbbfejlesztése

− Öntözőrendszer fejlesztése és karbantartása nem történik meg.

− Belvízveszélyes terület − Talajvize Hortobágy felé közeledve a felszínhez közel van (szikesedési veszély!)

− Szennyezőforrások megszüntetése − Az öntözőrendszerek megőrzése

− Szennyezés megmarad − A hidrogeológiai védőterületeken nem a természeti adottságoknak megfelelően használják a területet (szennyezés

88

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar veszély) − Belvízrendezés elmaradása

15. Táblázat Szerepkör, települési együttműködés értékelése

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

SZEREPKÖR TELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS − Településhálózati szerepköre kistérségi társközpont − Fürdőváros − A települési együttműködés jó térszerkezeti adottságai − A Debreceni település-együttes tagja, a Debrecent körülvevő kisvárosi gyűrű része

− Közigazgatási vonzáskörzete nincs − Nincs együttműködés Hajdúszoboszlóval

− A kistérségi összefogás erősítése − Az Uniós csatlakozással térségi szerepköre várhatóan erősödni fog − Földrajzi pozíciójából következően Püspökladány megosztott ill. kihelyezett kistérségi funkcióira is számíthat

− Környező kisvárosok együttműködésének hiánya − Kereskedelmi ellátó funkciók növelésének hiánya, visszaszorul a környező városokkal szemben

GAZDASÁGI SZERKEZET Ipar – Mezőgazdaság

− Az iparterületek a város délkeleti részén helyezkednek el, iparvasúttal ellátva − Jól megközelíthetőek a Szoboszlói és Kabai útról a település kismértékű zavarásával − A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az − A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem zavarják − Öntözőrendszerrel kitűnően ellátott termőföldek és gyepek − A természeti adottságoknak megfelelően

− Az ipar nem húzó ágazat − A tájhasználat és a mezőgazdasági használat konfliktusai − Környezetterhelő mezőgazdasági nagyüzemek a külterületen − A művelést nehezítő közművezetékek, szerelvények − Kiemelt külterületi utak hiánya − Dűlőutak fásítottságának a hiánya

89

− Ipari Park létrehozása, mely a Bihari Vállalkozási övezet, debreceni agglomerizációs övezet részeként működne − A külterületi mezőgazdasági üzemi területek infrastruktúrájának növelése − Az öntözőrendszer kihasználása − A nagyüzemi mezőgazdasági hagyományok és tapasztalatok alapján a város a térség mezőgazdasági központtá válhat − A mezőgazdasági integrátor szerep erősítése − Kiemelt külterületi utak építése − Dűlőutak fásítása

−A természetvédelem és a mezőgazdasági művelés konfliktusai nem enyhülnek − Tovább romlik az öntözőrendszerek állapota − Ha a térség nem használja ki a nagyüzemi mezőgazdasági hagyományon alapuló szervezőerejét és előnyeit − Elaprózódó birtokstruktúra − Nem természeti adottságoknak megfelelően használják a területet

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar használják a területet. (szántó és legelő gazdálkodás) − A területet művelő társaságok képzett szakembergárdával rendelkeznek − A térségben ősi múltja van a szántóföldi növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek

16. Táblázat Gazdasági szerkezet értékelése

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

GAZDASÁGI SZERKEZET Kereskedelem

− Intézményhálózata és gazdasági szereplői megvannak − A gazdaságot segítő szolgáltató hálózat (bankok, stb.) ellátása jó − A megyeszékhely közelsége

− Nagyobb kereskedelmiszolgáltató egység nem található a településen − A gyógyfürdő és környezete ellátása nem megfelelő

Idegenforgalom

− Nádudvar idegenforgalma a nemzetközi hírű gyógyvízre és népi kultúrájára épül − Kedvező közlekedés földrajzi helyzet − Népszerű idegenforgalmi célpontok a gyógyfürdő mellett (Hortobágy, Debrecen) − Turisztikai vállalkozói kedv − Megfelelő környezeti állapot, természeti értékek (Hortobágyi

− Turisztikai hagyományok hiánya − Idényjellegű turizmus − A gyógyfürdőn kívül más turisztikai kínálat csekély

90

− Új kereskedelemi területek kijelölése, a kereskedelmi forgalom élénkítésére − A városközpont rehabilitációjával a szolgáltatás a kereskedelem igényessé tétele − A gyógyfürdő környezetének rekonstrukciójával a 2 ellátás javítható − HortobágyDebrecenHajdúszoboszló idegenforgalmi háromszög vagy a Tisza-menti térséggel kiegészülő négyszög kiemelt üdülőkörzetként való kezelés esetén ökoturizmus vagy komplex gyógy és rekreációs termálprogramokkal bővülő projektek megvalósítása − Gyógyfürdő bővítése és fejlesztése − Kulturális programok kínálatának

− Megfelelő ellátás hiányában a fizetőképes kereslet a nagyvárosok, környező városokban hagyja nyereségét

− Az idegenforgalmi fejlesztések elmaradása − Egyes településrészek leromlása −A közlekedésfejlesztés lelassulása − Idegenforgalmi koncepció és stratégia hiánya − Nincs együttműködés a térség idegenforgalmi szereplői között, így az idegenforgalmi kínálat alulhasznosított és egyoldalú

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Nemzeti Park) − Országos és világhírű népi iparművészet, a fekete kerámia − Vadászati hagyományok

szélesítése − A Központ rehabilitációjának folytatása − A Gyógyfürdő családias, nyugodt alternatívát adhat a túlzsúfolt Hajdúszoboszlóval szemben

a térségben − Az idegenforgalmi kínálat egyoldalúvá válik és bizonyos rétegeket céloz meg − Infrastruktúra kiépítésének elmaradása

17. Táblázat Népességviszonyok, humán erőforrások értékelése

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

NÉPESSÉGVISZONYOK, HUMÁN ERŐFORRÁSOK − A népességszám a hullámzó növekedésfogyás után mostanában stagnál − Nagy számú az idegenforgalomból adódó időszakosan jelenlévő népesség − A lakkosság iskolai végzettsége az országos átlagnak megfelelő − Az utóbbi években a természetes szaporodási ráta kis mértékű pozitivitást mutat

− Magas munkanélküliségi ráta (közel 10%) − A vándorlási különbözet negatív előjelű − Képzett munkaerő elvándorlása − Az öregedési index magas − Befejezetlen általános iskolai végzettségek

− A település népességmegtartó képességének növelése (munkahelyteremtés, lakóterület fejlesztés, ellátásjavítás, infrastruktúra fejlesztés) − Munkanélküliek átképzése

− Ha nem sikerül a fiatal értelmiség elvándorlását megállítani − Ha nem sikerül a munkaerő tartalék korszerű struktúrájú átképzése

INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG A településszerkezet hálózati elemei

− A város országos főúti és vasúti megközelítése közvetve biztosított − Kiépült országos mellékúthálózattal rendelkezik − A főutak, dűlőutak nyomvonalai a tájszerkezetbe illeszkednek − Országos főút átmenő forgalma nem terheli a várost

− A belső úthálózati rendszer történelmi struktúrája a dinamikus fejlődés akadálya − A város belső gyűjtőúthálózata hiányos, így a belső forgalom is kényszerűen a főutat és ezzel együtt a településközpontot terheli − Nincsenek rendszerszerűen kijelölve kiemelt fontosságú külterületi utak

91

− A település megközelsítési viszonyaiban történő változás (M4, M3, M35) − A település belső úthálózati rendszerének kiegészítése, korszerűsítése − A belső forgalom biztonságos kezelése érdekében egy településen belüli külső körgyűrű kialakítása − Kiemelt fontosságú

− A városközpontot az átmenő és a mezőgazdasági gépek forgalmától mentesítő külső körút megépítésének elhúzódása a városfejlődés akadálya lehet

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar − A kerékpárúthálózat hiányzik

dűlőutak kijelölése − Kerékpárút-hálózat kialakítása a belterületen és az országos mellékutak mentén

18. Táblázat Infrastruktúra, ellátottság értékelése (településszerkezet, közműellátás)

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG A településszerkezet területfelhasználási elemei

− A város a fejlesztésekhez megfelelő belső tartalékterületekkel rendelkezik − Az egymást zavaró terület-felhasználás nem számottevő (gazdaságilakó) − A városközpont egypólusú − A központ tereinek környezeti minősége, kiépítettsége jó, városi terekre vall −A területfelhasználás struktúrája egységes − A mezőgazdasági üzemi területek arányosan, birtokközpontként helyezkednek el a külterületen

Közműellátás és informatikai infrastruktúra

− Ivóvíz, elektromos energia, gáz közművek ellátottsága − Rendelkezik felszíni vízelvezető művekkel − A városközpont egy részén távfűtés működik − A településen

− A város területének bővítése korlátokba ütközik (természetvédelem) − A külterületi területhasználat korlátozott − A belső tartalék területek felhasználása előtt a vízrendezést meg kell oldani − Nincs Ipari Park − Erdősültsége igen alacsony − Kevés a közhasználatú zöldterület (közpark) − A közparknak kínálkozó közterület teresedések, sok esetben beépültek − Lakótelepek a városközpontban − Kevés az alkalmas lakóterület a fejlesztésre, Délen vasút-ipar, Nyugaton iparral tagolt, Keleten gázvezetékek akadályozzák, Északon gáz és közműtelepek − Felszíni vízelvezetés szempontjából csak a városközpont ill. a gyógyfürdő és környezete tekinthető ellátottnak − Belvízveszélyes bel- és külterület − Szennyvízcsatornával csak részlegesen ellátott − Jelentős mennyiségű

92

− Belső területi tartalékok föltárása − A városközpont területének bővítése − A gyógyfürdő rekonstrukciója és területi bővítése − Egységes iparterületi kisvállalkozói zóna kijelölése − Az Ipari Park kijelölése − A mezőgazdasági integrációt elősegítő területhasználat

− Ha nem sikerül megoldani a telekhiányt − Ha nem kellően halad a Gyógyfürdő rekonstrukció − Ha elmarad a városszerkezet korszerűsítése az gátolja a város belső fejlődését és mezővárosi arculatának megújítását.

− Az idegenforgalom és a turizmus infrastrukturális feltételrendszerének bővítése − Szennyvízelvezető rendszer fejlesztése − Felszíni vizek elvezetésének megoldása, korszerűsítés bel- és külterületen

− Az infrastruktúra elmaradó fejlesztései a gazdasági versenypozíciót rontják − A vízrendezési problémák elhanyagolása − Ha a katonai terület sorsa, és

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar belüli úthálózat kiépítettsége megfelelő − A hírközlési hálózat kiépítettsége az országos átlagnak megfelelő

a folyékony hulladék − Az ivóvízbázis sérülékeny környezetű − A külterület egy részét elfoglaló katonai terület

− Szilárd és folyékony hulladék elhelyezésének megoldása, kezelése − Belvízrendezés − Szennyvíztelep bővítése

kármentesítése nem oldódik meg

19. Táblázat Infrastruktúra, ellátottság értékelése (intézményi infrastruktúra)

ERŐSSÉGEK

Intézményi infrastruktúra

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG − Egységes − Középfokú − A körzeti egészségügyi intézményhálózat- felnőtt tal rendelkezik és gyermekorvosi centrum kialakítása a rendelők − Sok intézmény jelenlegi kinőtték új funkcióval orvosi bővült felújításra magukat, bővítés rendelők szükséges került környezetében − A kevés − Jelentősen − Nagyáruházak, gyermek bővült kereskedelmi, létszám a kereskedelem, szórakoztató miatt az általános központok vendéglátás, telepítésének iskolák és szolgáltatás lehetősége kollégiumok terén − Újabb kihasználtsága − Számos idegenforgalmi magánkereskedés, nem teljes létesítmények − Nincs idősek vendéglátó (szállodák) gondozóháza, egység szolgálja építése átmeneti szállást − A kihasználatlan ki mind biztosító az üdülő, mind iskolák, intézmény a város területén kollégiumok hajléktalan összevonásra szálló kerülnek

VESZÉLYEK − Csak kiskereskedelmi Ellátó hálózattal rendelkezik − Ha nem épül meg az új egészségügyi központ − Nem sikerül az általános iskolák átalakítása

egy másik oktatási intézménnyel − Új szociális létesítmények kialakítása

20. Táblázat Infrastrukturális ellátottság (lakásellátás, belső és külső érdekviszonyok)

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG Lakásellátás − Az igényeknek − Lakótelepi − Belvárosi megfelelő lakások területek mennyiségű, (bérházak) rehabilitációja többségében és területek − Tömbfeltárások kedvező korú a 93

VESZÉLYEK − A belvárosias

rehabilitáció elmarad − Nincs önkormányzati

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar lakások − Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya jónak mondható − Közműellátottság megfelelő − A legtöbb lakóépület 10-20 éves összkomfortos és komfortos, földszintes

városközpontban − Humanizálása a lakótelepeknek − Bujtatott üdülőépítkezés

BELSŐ ÉS KÜLSŐ ÉRDEKVISZONYOK − Térségi együttműködés az idegenforgalom területén a Hortobágy üdülőkörzet településeivel valamint a Tiszamenti térséggel

94

telek − Nem sikerül megszervezni a tulajdonosokkal a tömbbelsők feltárását − Kevés a terület a lakóterület fejlesztésre − Óriási ingatlanárak, megfizethetetlen telkek − Vonzerő csökkenése a lakótelepek humanizálásának elmaradásával − Ha az Észak

Alföldi régió városai között nem partneri viszony és munkamegosztás alakul ki, hanem túlzott versengés és a nagyvárosok túlzott tőke- és fejlesztéskoncentráló törekvései érvényesülnek, és így a kisebb városok a földrajzi helyzetükből következő fejlődési lehetőségeket nem tudják kihasználni


2.3. A városrészek elemzése 2.3.1. Városrészek azonosítása Nádudvar város belterülete térszerkezeti alapon három részre tagolódik: belváros, lakóterületi zóna és egy elsősorban gazdasági tevékenységet szolgáló zóna. Funkció szerinti vizsgálat alapján három típust különíthetünk el: városközpont (intézményi, idegenforgalmi célú és kereskedelmi-szolgáltató területek), gazdasági területek, és lakóterületek. Ennek alapján a három zóna az alábbiak szerint helyezkedik el: • A zóna (Belváros, városközpont): a Kösely - Rákóczi Ferenc- Mester – Fő Kabai – Csokonai - József AttilaKossuth - Tolbuchin - Petőfi Sándor Kiss altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják. • B zóna (lakóterület): Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső – Fő - Mester Rákóczi Ferenc - Kösely - Zalka Máté utcák határolják; továbbá Szikoldal Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté Vendég - Kiss altábornagy - Petőfi Sándor - Tolbuchin - Kossuth - József Attila - Csokonai - Kabai - Puskin Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok Ladányi - Vas Gereben - Déli sorCsukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. • C zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna): Fő út- Hrsz. 0357- Hrsz. 0231- Hrsz. 0217- Kabai utcák határolják.

I. Belváros (városközpont): A Kösely - Rákóczi F.- Mester – Fő - Kabai – Csokonai - József A.- Kossuth Tolbuchin - Petőfi S. - Kiss Altábornagy - Vendég - Zalka Máté utcák határolják.

95


Itt található a település központja, az intézmények ezen a területen belül helyezkednek el. A településközpont területén belül a lakóépületek, lakóházak az intézményterületekkel keveredve, vegyesen jelennek meg, főleg a Fő utca két vége felé. A településközpont a Fő utcára felfűződve, vonalasan jelenik meg, a beépítés egyedül itt válik zártsorúvá, helyenként emeletessé. A Polgármesteri Hivatal, a református templom és parókia, a katolikus templom, a Népi Kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolájának épülete (egykori katolikus iskola), az Általános Iskola felújított épületei (Tolbuchin úti és az ún. „Boldizsár” iskola) és a Püspökladány irányába néhány száz méterrel távolabb elhelyezkedő Központi Orvosi Rendelő és a korábbi Bölcsőde épületegyüttese őrzik az egykori Nádudvar hangulatát. A városközpont funkció szerint három részre osztható: 1. elsősorban intézményi terület 2. elsősorban idegenforgalmi célokat szolgáló terület 3. elsősorban kereskedelmi-szolgáltató egységeknek helyet biztosító terület. A belvárosban a három funkció esetenként keveredve, lakóépületekkel tarkítva jelenik meg. Összességében elmondható, hogy a belváros egyik alapvető problémája a közlekedési feltételek állapota, mely korszerűsítésre szorul. A belvárosi területeket ma még terheli a mezőgazdasági gépek forgalma is, amely jelentős környezeti és zajterhelést, valamint számos váratlan forgalmi helyzetet okoz. Egyfelől javítani kell a belső közlekedési hálózatot, csökkenteni kell a forgalomterhelést, a környezetszennyezést, növelni kell a csillapított forgalmú zónát, javítva ezzel a város életkörülményeit, a település arculatát és a biztonságot. II. Lakóterületek A város két jelentős nagyságú területtel bíró lakóterülettel rendelkezik, melyek együttesen a város területhasználatának döntő hányadát alkotják. Az egyik lakóterületet a Hrsz. 0673/8 (Schönherz u.)- Szélső – Fő - Mester Rákóczi F. - Kösely - Zalka Máté utcák határolják. A másik lakóterületet a Szikoldal - Bocskai (Holt- Kösely) - Zalka Máté Vendég - Kiss Altábornagy - Petőfi S. - Tolbuchin - Kossuth - József A. Csokonai - Kabai - Puskin - Farkas - Damjanich - Hajdú - Mártírok - Ladányi Vas G. - Déli sor- Csukás - Béke (Hrsz. 3640/5) utcák határolják. A településszerkezetben betöltött szerepükhöz igazodó formában jelennek meg. A település központi részén a településközponti vegyes területeken belül is 96


jelennek meg lakóterületek, egyes telkek, telekcsoportok esetében önálló lakóterületi funkcióval, máshol településközponti vegyes funkcióval. Ezen területek beépítése a legsűrűbb. Zártsorú, kisvárosias jellegű és szabadon álló, úszótelkes lakótelepi F + 3 szintes beépítésekkel egyaránt találkozhatunk. A többszintes épületek alsó szintjein üzletek működnek. A központot övező lakóterületek beépítése még idézi a mezővárosi karakter elemeit, kertvárosias beépítéssel, de kisebb méretű telekstruktúrával. A településmagot körbe szegélyező lakóterületek beépítése a kertvárosias és falusias beépítés határán van. Lazább, nagyobb méretű telkek és kisebb beépítési százalékok jellemzik. A lakóterülethez kapcsolódó fejlesztések lehetnek a belső ökológiai folyosókhoz kapcsolódó területek lakóterületi intenzitásnövekedése, a település nyugati részén a zártkertek lakóterületté minősítése, tartalékterületek kijelölése. A lakóterületek infrastrukturális ellátottsága az utóbbi években jelentősen javult a szennyvíz-hálózat kiépítésével, a város délnyugati területeinek bevonásával a szennyvíz-hálózat kiépítése teljessé válhat. Ugyanakkor a vízvezeték-hálózat az utóbbi évek karbantartási, fejlesztési feladatainak elmaradása miatt elavult, nagy a hálózati veszteség, az ivóvíz-ellátás vezetékhálózati rendszere jelentős fejlesztésre szorul. Ugyanez állapítható meg a belterületi úthálózat állapotával kapcsolatban is, szilárd burkolattal, zúzottkő útalappal ellátott utak száma kevés, illetve rendkívül rossz állapotban van. Egyes településrészeken fokozódó problémát jelent a belvíz, mely a felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek karbantartásával, fejlesztésével, valamint a Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitációjával, tóvá alakításával hatékonyan orvosolható lenne. A tó emellett rekreációs célokat is szolgálhat. Meg kell említeni, hogy a lakó-pihenő funkciót egyes területeken zavarhatja a lakóterületeken végzett gazdasági tevékenység, csökkentve ezzel az ott élők életminőségét. III.


A település belterületén több üzemi területet találhatunk, ipari és kereskedelmi jellegűeket egyaránt. A legnagyobb ipari üzemi területek a település peremén helyezkednek el. Esetleges környezetterhelő hatásuk miatt védőerdő lett köréjük telepítve. A környezetterhelés mérséklésére a zöldterületek bővítése további feladat. Elsősorban a D zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna) tartozik ide, melyet a Fő út- Hrsz. 0357- Hrsz. 0231- Hrsz. 0217- Kabai utcák határolnak. 97


Emellett a két lakóövezeti zónában is végeznek gazdasági (elsősorban mezőgazdasági) tevékenységet, mely egyes esetekben a lakó-pihenő funkciót nagymértékben zavarhatja a gazdasági tevékenység során fellépő káros környezeti, főleg zajhatás miatt.

2.4. Szegregált, vagy szegregációval veszélyeztetett területek helyzetértékelése (területi alapú és ágazati alapú helyzetértékelés) 2.4.1. Anti-szegregációs helyzetelemzés A Cigány Kisebbségi Önkormányzat szerint Nádudvar lakosságának kb. 7%-a vallja magát romának. A település dél-keleti részén a Sinkó kertben és az északi részén a Seregélyes kertben laknak, nem telepszerűen a romák. Ezek a város lakóterületi (B) zónájához kapcsolódnak az alábbiak szerint: Alkotmány út 61- 79, 84- 102 sz., Szabadság út 59- 89, 60-86 sz., Alkotás út 5385, 56- 88. sz. (Seregélyes kert vége) Esze T. út 8/a- 2, 11/a-1, Varga u. 7-1, 10-2, Izabella u. 14- 2, Hajdú út 2-76, 191, Puskin út 84- 62, 53-59, Kocsordos u. 28-4,Vas G. utca végig (Sinkó kert vége) 36. ábra Szegregátumok Nádudvaron


98


Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink Megállapítható, hogy Nádudvaron nem alakult ki szegregációs környezet, a hátrányos és halmozottan hátrányos, elsősorban roma lakosság nem él egy tömbben elkülönített telepeken. Ugyanakkor bizonyos szegregátumok kialakultak a városi lakóterületek határterületein, mely elsősorban az olcsó ingatlan áraknak köszönhető. Az olcsó telekárak miatt a település szélein lévő utcákban építenek családi házakat az itt élők. Az antiszegregációs területek társadalmi-infrastrukturális jellemzői: A két antiszegregációs területen összesen mintegy 1000 lakos él, a 2. számú kb. kétszer nagyobb, mint az 1. övezet. Az itt élők korfája fiatalabb társadalmat mutat, mint a városi átlag. Ebben az adatban a két antiszegregációs terület nem tér el jelentősen egymástól. Képzettségét tekintve az itt élők többsége csak az általános iskolát tudta elvégezni, míg a felsőfokú végzettségűek aránya elhanyagolható. 37. ábra A lakónépesség száma Nádudvar antiszegregációs területein A lakónépesség száma Nádudvar antiszegregációs területein (fő)

308

Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca - Alkotmány u. mindkét oldala - településhatár - Szélső u.) Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. - Hajdu u. Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. Felszabadulás u. - Kocsordosi u. - településhatár )

631


99


38. ábra Nádudvar antiszegregációs területeinek korfája Nádudvar antiszegregációs területeinek korfája

%

70 60 Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca - Alkotmány u. mindkét oldala - településhatár - Szélső u.)

50 40

Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. - Hajdu u. Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. Felszabadulás u. - Kocsordosi u. - településhatár )

30 20 10 0 Lakónépességen Lakónépességen Lakónépességen belül 60- x évesek belül 15-59 belül 0-14 évesek aránya évesek aránya aránya


39. ábra Képzettségi adatok Nádudvar antiszegregációs területein Képzettségi adatok Nádudvar antiszegregációs területein

%

90 80 70

76,8

74,2

60 50 40 30 20 10

0,6

0,3

0 Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca Alkotmány u. mindkét oldala - településhatár Szélső u.)

Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. - Hajdu u. - BajcsyZs.u. - Puskin u. Felszabadulás u. Kocsordosi u. településhatár )


100

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában


Seregélyes-kert vége Ezen az antiszegregációs területen a lakosság száma 308 fő, kb. fele annyi, mint a 2. számú antiszegregációs területé. Az itt élők korfája fiatalabb társadalmat mutat, mint a városi átlag. Képzettségét tekintve az itt lakók többsége, mintegy háromnegyede csak az általános iskolát tudta elvégezni, míg a felsőfokú végzettségűek aránya elhanyagolható. A városrészben 102 lakás található, mintegy fele alacsony komfortfokozatú, mely a városi átlaghoz képest magasan felülreprezentált. Az itt élő népességet az alacsony foglalkoztatottság jellemzi és azon aktív korosztályba tartozó csoportok nagy létszáma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel (különösen a legfeljebb általános iskolát végzettek). Különösen itt az 1. területen magas azon háztartások száma, ahol nincs foglalkoztatott. Ez a városrész összes háztartásának 70%-át teszi ki. Kiemelkedően magas a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Viszonylag magas ugyanakkor az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, illetve a gazdaságilag inaktív népesség aránya is A segélyezési mutatókat ábrázoló táblázat szerint a szegregátumban a városi átlagnál sokkal rosszabb a helyzet. A lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva itt 20% körüli, míg a városi átlag 12%nál alig több. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya ehhez hasonló értékeket mutat. Még rosszabb a helyzet a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők arányában, itt 40 % fölé emelkedik a szegregátumokra vonatkozó érték, míg a városi átlag mintegy 24 %. Ezek az értékek nagy korrelációt mutatnak a HHH gyerekeknek a településrészen a lakások számához viszonyított arányával. A városi átlaghoz, de még a 2. számú antiszegregációs terület adataihoz viszonyítva is itt a legrosszabb a helyzet a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát tekintve. Az infrastruktúra hiányos utcák közül számos a szegregátumok területén található. Az alapinfrastruktúra kiépítetlensége különösen érzékenyen érinti a települést a vezetékes víz, a szennyvíz csatorna és a gáz területén. Helyenként nagy gondnak számít a pormentesített út és a járdák hiánya is. A Seregélyes kertben a vonalas infrastruktúrák közül az utak állapotáról az alábbiak mondhatók el: az Alkotmány utca a szegregáció által érintett településrész határáig zúzottköves útalappal ellátott, onnan földút vezet az utca végéig. A Szabadság utca teljes hosszában aszfaltozott, így a szegregáció által érintett utcaszakaszon is. Az Alkotás és a Szélső utcák teljes hosszukban 101


zúzottköves útalappal borítottak, így a szegregáció által érintett utcaszakaszokon is. A Seregélyes utca városból kivezető szakasza aszfaltozott (ez a szakasz állami tulajdonú, a Balmazújváros felé vezető út része), közeibe, zugaiba földutak vezetnek. Nádudvar utcáinak kb. 30-40 százalékához még nem érkezett el a szennyvízcsatorna kiépítése, ebbe beletartoznak a város antiszegregációs területei is. A teljes városrészt tekintve a szennyvízcsatorna kiépítése 40 százalékos, de itt a szennyvízcsatorna kiépítése csak a Seregélyes-kert utcáinak első, a Fő utcához közel eső szakaszát érintette, így a szegregáció által érintett utcaszakaszokat nem. A Seregélyes kertben a vezetékes víz rákötés 92 százalékos. A város valamennyi utcájában megoldott a közvilágítás és az elektromos áram-ellátás, így az 1. számú antiszegregációs területen is.

40. ábra Lakásállomány Nádudvar antiszegregációs területein Lakásállomány Nádudvar antiszegregációs területein (db)

102

Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca - Alkotmány u. mindkét oldala településhatár - Szélső u.)

Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. - Hajdu u. - Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. Felszabadulás u. Kocsordosi u. településhatár )

187


102


41. ábra Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Nádudvar antiszegregációs területein

%

64 62 60 58 56 54

61,5

52 50

52

48 46

Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca Alkotmány u. mindkét oldala településhatár - Szélső u.)

Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. - Hajdu u. - Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. Felszabadulás u. - Kocsordosi u. településhatár )


Sinkó-kert vége A 2. sz. antiszegregációs területen a lakosság száma 631 fő, kb. kétszer annyi, mint az 1. számú antiszegregációs területé. A másik antiszegregációs területhez hasonlóan az itt élők korfája szintén fiatalabb társadalmat mutat, mint a városi átlag. Képzettségét tekintve az itt lakók többsége, mintegy háromnegyede csak az általános iskolát tudta elvégezni, míg a felsőfokú végzettségűek aránya elhanyagolható. A városrészben 187 lakás található, mintegy 60 százaléka alacsony komfortfokozatú, mely a városi átlaghoz képest magasan felülreprezentált. A két antiszegregációs területen található a város lakásállományának mintegy 5 százaléka. Az itt élő népességet az alacsony foglalkoztatottság jellemzi és azon aktív korosztályba tartozó csoportok nagy létszáma, akik nem rendelkeznek munkajövedelemmel (különösen a legfeljebb általános iskolát végzettek). A 2. sz. antiszegregációs területen magas azon háztartások száma, ahol nincs foglalkoztatott. Ez a városrész összes háztartásának több mint felét teszi ki. Kiemelkedően magas a munkanélküliek, illetve a tartós munkanélküliek aránya. Viszonylag magas ugyanakkor az alacsony presztízsű foglalkoztatási

103


csoportokban foglalkoztatottak aránya, illetve a gazdaságilag inaktív népesség aránya is A segélyezési mutatókat ábrázoló táblázat szerint a szegregátumban a városi átlagnál rosszabb a helyzet. A lakásfenntartási támogatásban részesülők aránya a lakások számához viszonyítva hasonlóan az 1. sz. antiszegregációs területhez 20% körüli, míg a városi átlag 12%-nál alig több. A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya ehhez hasonló értékeket mutat, duplája a városi átlagnak. Kiemelkedően magas a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya, itt 60 % fölé emelkedik a szegregátumokra vonatkozó érték, míg a városi átlag mintegy 24 %. A helyzet a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya 24%, több mint kétszerese a városi átlagnak. A Sinkó-kertben a vonalas infrastruktúrák közül az utak állapota igen vegyes képet mutat, melyet a településrész „fő utcájának”, a Puskin utcának az állapota jellemez a legjobban. Az utca a Hunyadi u.- Csillag u.-i kereszteződésig aszfaltborítással ellátott, ez a településrész, így a szegregáció által érintett utcák közül az egyetlen, amely aszfaltozott. Az utca további része az Esze Tamás utcáig zúzottköves útalappal borított, onnan az utca végéig földút vezet. Ez már szegregáció által érintett terület. A Hunyadi, Esze T., Felszabadulás és Haladás utcák teljes hosszukban zúzottköves útalappal borítottak, míg az Izabella, Varga, Hajdú és Kocsordos utcákon földút vezet ki a település végéig. A Kocsordos utcán hiányzik a gyalogos közlekedést biztosító járda kiépítése. Nádudvar utcáinak kb. 30-40 százalékához még nem érkezett el a szennyvízcsatorna kiépítése, ebbe beletartoznak a város antiszegregációs területei is. A Sinkó-kert egészére nézve 0 százalékos a szennyvízcsatorna kiépítettsége. A Sinkó kertben a vezetékes víz rákötés 88 százalékos értéket mutat. A város valamennyi utcájában megoldott a közvilágítás és az elektromos áram-ellátás, így a 2. számú antiszegregációs területen is.

104


42. ábra A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők jellemzői A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők néhány jellemzője Nádudvar antiszegregációs területein

%

75,1

80 70 60 50 40 30 20 10 0

66,7

62,2

54,7

Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca Alkotmány u. mindkét oldala - településhatár Szélső u.)

Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. - Hajdu u. - Bajcsy-Zs.u. Puskin u. - Felszabadulás u. - Kocsordosi u. településhatár )

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül


43. ábra A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül Nádudvar antiszegregációs területein

%

35 30 25 20 30,5

15 22,8

10 5 0

Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. Alkotmány u. mindkét oldala - településhatár - Hajdu u. - Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. - Szélső u.) Felszabadulás u. - Kocsordosi u. településhatár )


105


44. ábra A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Nádudvar antiszegregációs területein 80 70 60 50 % 40

70,3 30

54,4

20 10 0 Antiszegr.terület_1. (II.Kereszt utca - Alkotmány Antiszegr.terület_2. (Puskin u. - Damjanich u. u. mindkét oldala - településhatár - Szélső u.) Hajdu u. - Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. Felszabadulás u. - Kocsordosi u. településhatár )


45. ábra A foglalkoztatottság jellemzői A foglalkoztatottság jellemzői Nádudvar antiszegregációs területein %

75,0

80,0 70,0

75,1

50,0

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

65,9

60,0

54,2 42,9

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

40,0 30,0 20,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

20,9 11,7

23,6 14,7 13,6

10,0 0,0 Antiszegr.terület_1. Antiszegr.terület_2. (Puskin (II.Kereszt utca - Alkotmány u. - Damjanich u. - Hajdu u. u. mindkét oldala Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. településhatár - Szélső u.) Felszabadulás u. Kocsordosi u. településhatár )


106

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt


21. táblázat 2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók Mutató megnevezése

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív

Nádudvar A Zóna: B zóna: összesen Belváros Lakóövezet

C zóna: Külterület Funkcióbővítő Antiszegr.terület_1. Antiszegr.terület_2. Ipari, akcióterület (II.Kereszt utca (Puskin u. kereskedelmi Alkotmány u. Damjanich u. övezet mindkét oldala Hajdu u. - Bajcsytelepüléshatár Zs.u. - Puskin u. Szélső u.) Felszabadulás u. Kocsordosi u. településhatár ) 7 653 386 9 1 279 308 631 20,8 20,2 22,2 17,7 27,9 30,9

9 074 20,4

1 026 17,4

60,8

62,5

60,5

64,3

66,7

61,5

57,5

57,1

18,8

20,2

18,7

15,5

11,1

20,8

14,6

12,0

43,2

19,7

47,3

27,8

100,0

23,9

76,8

74,2

4,6

16,7

2,7

10,9

0,0

14,1

0,6

0,3

3 617 32,7

441 15,0

3 020 35,8

149 21,5

7 57,1

561 19,3

102 52

187 61,5

46,3

38,5

47,6

40,7

100,0

40,0

75,1

66,7

107

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Mutató megnevezése

Nádudvar A Zóna: B zóna: összesen Belváros Lakóövezet

C zóna: Külterület Funkcióbővítő Antiszegr.terület_1. Antiszegr.terület_2. Ipari, akcióterület (II.Kereszt utca (Puskin u. kereskedelmi Alkotmány u. Damjanich u. övezet mindkét oldala Hajdu u. - Bajcsytelepüléshatár Zs.u. - Puskin u. Szélső u.) Felszabadulás u. Kocsordosi u. településhatár )

korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

26,4

10,5

29,1

16,5

100,0

13,9

62,2

54,7

49,5

57,9

48,1

55,6

0,0

56,3

22,8

30,5

43,5

37,4

44,8

34,8

100,0

39,7

70,3

54,4

9 212

1 020

7 789

393

10

1 273

315

628


108


22. táblázat Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve

Lakónépessé g száma (jelenlegi népességnyilvántartás i adatok alapján)

Lakások száma (jelenlegi népességnyilvántartási adatok alapján)

LFT-ben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva

A zóna (Belváros, városközpont) B zóna (lakóterület) C zóna (lakóterülettel vegyes gazdasági zóna) Szegregátum 1 Seregélyes kert1 Szegregátum 2 Sinkó kert2 Város egészére vetített mutató Város egészére az adott segélytípus száma

1921fő

869db

5110fő

50fő – 5,7%

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 46db – 5%

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya a lakások számához viszonyítva 100 db – 11,5%

39db – 4,4%

2702db

426fő – 16%

358db – 13%

801db – 29,6%

361db – 13%

579fő

304db

15fő – 5%

13db – 4,2%

47db – 15,4%

34db – 11%

853fő

386db

77fő – 20%

76db – 20%

164db – 42,4%

123db – 32%

875fő

374db

76fő – 20%

74db – 20%

237db – 63,3%

91db – 24%

9338fő

3875db

491fő – 12,6% 417db – 11%

948db – 24,4%

(Forrás: Polgármesteri Hivatal Nádudvar, 2008)

1 2

(II. Kereszt utca - Alkotmány u. mindkét oldala - településhatár - Szélső u.) (Puskin u. - Damjanich u. - Hajdu u. - Bajcsy-Zs.u. - Puskin u. - Felszabadulás u. - Kocsordosi u. - településhatár)

109

HHH gyerekek aránya a településrészen a lakások számához viszonyítva

Romák aránya a lakónépessé gen belül


23. táblázat Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése OM azonosító 031053

031053

031053 031053

Intézmény neve

Tanulólétszám az intézményben Összesen HHH 745 147

Normál (általános) tanterv

SNI Összesen 24 723

HHH 131

SNI 2

Kövy Sándor Általános Iskola székhelyintézménye Emeletes Kövy Sándor 124 33 1 124 33 1 Általános Iskola telephelye Boldizsár Kövy Sándor Törölve a Petőfi úti épületben az oktatás megszűnt Általános Iskola telephelye Kövy Sándor 111 32 0 111 32 0 Általános Iskola telephelye


110

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH SNI

Gyógypedagógiai tagozat Összesen 22

HHH 16


24. táblázat A település infrastruktúrája Infrastruktúra típusa Vezetékes víz

Áram Közvilágítás Szennyvíz csatorna

Gáz

Pormentes út

Azon utcák ahol részben vagy egészben nem találhatóak Rózsa, Határ u., Akác, Ladányi u, Malom u., Mester u., Ady tér, Jókai u., Zalka M., Csokonai, Maros, Dobó, Bán Tibor, Pacsirta, Hortobágy, Kösely, Hold, Kossuth tér, Puskin, Hajnal, Bem J., Hajdú, Varga u., Hunyadi, Kárpát, Vasgereben, Béke, Marx, Guttenberg, Alkotmány, Ady zug. Minden utca ellátott Minden utca ellátott Alkotás, Szélső, Szabadság, Alkotmány, Seregélyes, Völgyalj, Vajastó, Fő utca, Csukás, Délisor, Vas Gereben, Mártírok, Bán Tibor, Ságvári, Hámán Kató, Vas, Arany J., Garai, Tolbuchin, Petőfi, Mátyás K., Kossuth, Akác, Eötvös, Dózsa György, Löwy Sándor, Táncsics, Tompa M., Puskin, Honvéd, Nagy S., Farkas I., Damjanich, Sallai, Bajcsy Zs., Hunyadi, Varga, Izabella, Esze T., Felszabadulás, Haladás, Kocsordos, Csillag, Maros, Határ, Szamos, Árpád, Hajó, Kárpát, Hajdú Vas Gereben, Ladányi, Esze Tamás, Varga U., Izabella, Bocskai, Szík oldal,Guttenberg, Puskin, Mártírok,Eötvös, Hajdú, Alkotmány, Szabadság, Fürts S. Szélső, Alkotás, 111

A településrészek ahol az utcák találhatóak. Seregélyes kert: Alkotás, Szélső, Szabadság, Alkotmány, Seregélyes, Csukás kert: Úttörő, Marx K., Béke, Csukás Sinkó kert: Puskin, Honvéd, Nagy S., Farkas I., Damjanich, Sallai, Bajcsy Zs., Hunyadi, Varga, Izabella, Esze T., Felszabadulás, Haladás, Kocsordos, Csillag, Hajdú Nagy kert: Mikes K., Deák F., Schönherz, Fürst S., Seregélyes kert: Alkotás, Szélső, Szabadság, Alkotmány, Seregélyes, Csukás kert: Úttörő, Marx K., Béke, Csukás Sinkó kert: Puskin, Honvéd, Nagy S., Farkas I., Damjanich, Sallai, Bajcsy Zs., Hunyadi, Varga, Izabella, Esze T., Felszabadulás, Haladás, Kocsordos, Csillag, Hajdú Nagy kert: Mikes K., Deák F., Scönhercz, Fürst S.,

Seregélyes kert: Alkotás,

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Infrastruktúra típusa

Azon utcák ahol részben A településrészek ahol az vagy egészben nem utcák találhatóak. találhatóak Szélső, Szabadság, Alkotmány, Alkotmány, Völgyalj, Hajnal, Seregélyes, Seregélyes, Csukás kert: Úttörő, Marx K., Vajastó, Mikes K., Deák F., Scönhercz, Fürst S., Béke, Csukás Bocskai, Szíkoldal, Sinkó kert: Puskin, Honvéd, Úttörő, Marx K., Béke, Nagy S., Farkas I., Damjanich, Csukás, Vas Gereben, Sallai, Bajcsy Zs., Hunyadi, Délisor, Bán T., Mártírok, Varga, Izabella, Esze T., Dohány, Bárány, Hattyú, Felszabadulás, Haladás, Dobó, Hámán K., Vas, Kocsordos, Csillag, Hajdú Arany J., Szamos, Mátyás Nagy kert: Mikes K., Deák F., Scönhercz, Fürst S., K., Eötvös, Kiskert, Maros, Nagy S., Tompa M., Honvéd, Farkas I., Damjanich, Sallai, Bajcsy Zs., Hunyadi, Varga, Izabella, Esze T., Puskin, Árpád, Hajó, Kárpát, Kocsordos, Akác, Hajdú, Miklós Járda Kocsordos, Hortobágy, A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya az el nem látott településrészeken, utcában: a Seregélyes kertben és a Sinkó kertben a hátrányos helyzetű gyermekek aránya 45 százalék ezen belül a HHH gyermekeke aránya megközelíti a 60 százalékot.


3. Stratégia Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célhierarchiája maximálisan épít a város meglévő fejlesztési dokumentumaira, amelyek közül a legjelentősebbek az alábbiak: • Településfejlesztési Koncepció (2003), • Nádudvar város idegenforgalmi koncepciója (2007), • Településrendezési Terv (2007). Mivel a város jelenleg is szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik, ezért az IVS készítése során a jelenlegi állapotnak és a jövőben várható folyamatoknak megfelelően formáljuk, pontosítjuk a korábbi, de még hatályban lévő célkitűzéseket, illetve az aktuális társadalmi gazdasági folyamatoknak megfelelően új célkitűzéseket fogalmazunk meg.

112


3.1. A város jövőképe Nádudvar reális jövőképének kialakításakor számos külső, illetve öröklött tényezőt figyelembe kell venni, amelyek alapvetően meghatározzák a város átfogó fejlődésének lehetséges irányvonalait és korlátait. A jövőkép legfontosabb elemei a következőkben foglalhatók össze: • A helyzeti energiákból adódó potenciálok feltárása, kihasználása A város stratégiai szemléletű fejlesztése során arra kell törekedni, hogy a város földrajzi elhelyezkedéséből és a térségben betöltött szerepéből kínálkozó potenciálokat a város a legteljesebb mértékben hasznosítsa. Nádudvar némileg távol esik a régió fő közlekedési folyosójától (4-es főút, Budapest – Szolnok – Debrecen - Záhony vasútvonal), ugyanakkor a közlekedésfejlesztések és a térségi kapcsolatok erősítése terén új dimenziót nyithat az M3 autópálya és az M35-ös gyorsforgalmi út Debrecenig kiépülő szakaszának elérhető közelségbe kerülése. Nádudvar négy kistáj, a Hajdúság, a Hortobágy, a Nagykunság és a Sárrét metszéspontjában található. A település a sárréti kistérség második legnagyobb városa, térségi szerepének erősödése az idegenforgalom, a kultúra, az oktatás, a szociális ellátás és az egészségügy területén érzékelhető. Ugyanakkor elhelyezkedése a kistérségen belül periférikus, távol esik a Sárrét központjától és többi településeitől, emiatt a településközi kapcsolatok erősítése nehézkes. Természetes gravitálódás mutatkozik Hajdúszoboszló irányába, mely elsősorban idegenforgalmi jellegű, de nem elhanyagolható a Debrecen felé mutató térségi kapcsolatok erősödése sem, amely a munkaerő és a megyeszékhelyen tanulók ingázásával függ össze. • A helyi erőforrások fenntartható felhasználása Nádudvar jelentős történelmi – gazdasági - kulturális és természeti örökséggel rendelkezik. A gazdaságon belül kiemelkedik a mezőgazdasági kiszolgáló ágazatok meghatározó szerepe, amely helyi nagy foglalkoztató cégek (Nagisz Zrt., Hage Zrt., Kite Zrt.) által várhatóan a jövőben is jelentős szereppel fog bírni a város gazdasági életében. Ugyanakkor számos, elsősorban kereskedelemben, szolgáltató szektorban tevékenykedő, mára már jelentős foglalkoztatást magáénak tudható mikro- és kisvállalkozás működik Nádudvaron, amelyeknek lehetőséget kell biztosítani a további fejlődésre elsősorban az üzleti környezet javításával. Az elsődlegesen mezőgazdasági 113


tevékenységből élő és a hátrányos helyzetű lakosság számára fel kell tárni a település adottságaihoz illeszkedő diverzifikáció és kiegészítő jövedelemszerzés lehetőségeit. Az elsősorban élelmiszeriparban, kereskedelemben, adminisztrációs munkakörben dolgozó szakképzett és képezhető munkaerő a gazdasági infrastruktúra javításával új munkahelyeket teremtő befektetőket vonzhat a településre. Nádudvar gazdag örökséggel bír elsősorban a népi kultúra, népművészet területén, mely a gyógy-idegenforgalom mellett másik kitörési pontja lehet a helyi turisztikai kínálatnak. Hajdúszoboszló és a Hortobágy közelsége az aktív pihenés számos lehetőségét kínálja az ide látogatóknak. Nádudvar hagyományait, népi örökségét célszerű az idegenforgalmi fejlesztések középpontjába állítani, ezen keresztül mutatható be az az egyediség, ami vonzerőként jelenhet meg a turisztikai célcsoportok számára, természetesen ez a minőségi turisztikai szolgáltatásokkal válhat teljessé. • A természeti és épített túlhasználásának elkerülése

környezet

kizsákmányolásának,

A fejlesztések eredményeként bekövetkező táji, környezeti változások, az ide látogató turisták létszámának emelkedése jelentős veszélyt rejt magában elsősorban a természeti, kisebb mértékben az épített környezetre, így kockáztatva az egyes erőforrások későbbi felhasználását. Ebből kifolyólag alapvető célnak kell tekinteni az olyan jellegű fejlesztéseket, amelyek képesek minimalizálni, illetve egyes esetekben teljesen elkerülni a keletkező károkat. Alapvetően szem előtt kell tartani a Hortobágyi Nemzeti Park táji értékeinek védelmét, valamint a település azon egyedülálló tulajdonságát, amely a településszerkezet és a várost keresztül szelő ökológiai folyosók harmonikus egységét jellemzi. A vendégváró településkép kialakításánál, valamint a lakóterületi beépítéseknél a táji sajátosságokat célszerű követni, valamint ki kell használni a város alternatív és megújuló energiáiban (biomassza, nap, termálkincs, geotermikus) rejlő potenciálokat. A fejlesztések tervezésébe és a helyi értékvédelembe célszerű a lakosságot és civil közösségeiket minél szélesebb körben bevonni, mivel a város stratégiai szemléletű fejlesztése a helyi szereplők együttműködése nélkül nem lehet sikeres. Nádudvar jövőképét tehát az alábbi mondat foglalja össze: Nádudvar földrajzi elhelyezkedésére, a térségben betöltött szerepére, valamint történelmi-gazdasági- kulturális-természeti örökségére, meglévő turisztikai vonzerejére és a helyi humánerő-forrásra támaszkodó, versenyképes gazdasági fejlődéssel lépést tartó kistérségi decentrum, amely hosszútávon a helyi lakosság számára élhető városként funkcionál.

114


A fejlesztés alapcélja kettős: egyrészt törekedni kell arra, hogy a város a lehető legteljesebb mértékben feltárja és kihasználja az adottságaiban rejlő lehetőségeket minél szélesebb talajt biztosítva a jövedelemszerzésre, s tegye ezt úgy, hogy az épített, természeti és táji környezeti értékek fenntartható módon kerüljenek felhasználásra. Mindezen tényezőket, valamint a jelenlegi és a jövőben várható trendeket figyelembe véve Nádudvar egy olyan várossá válik, amely hosszú távon megerősíti térségi decentrum - és híd szerepét, a versenyképes gazdaság és minőségi életkörülmények feltételét megteremtve, tudatosan és fenntartható módon javítva a természeti és az épített környezet minőségét. A város számára jelentős kihívást jelent, hogy megtalálja azokat a lehetőségeket, amelyek a XXI. század elején új dinamikát adhatnak fejlődésének. Ez csak akkor lesz lehetséges, ha a város optimálisan, a közös érdekekből kiindulva együttműködik a közszféra többi szereplőjével, a lakossággal, a piaci szereplőkkel. A jövőkép elérése érdekében egyszerre szükséges a város működésének, gazdaságának, termelő infrastruktúrájának és (köz)szolgáltatásainak hatékonyság-elvű fejlesztése, valamint a városban és környékén élő lakosság életminőségének emelése – kiemelten a leszakadó társadalmi rétegek helyzetének javítását is. Azt kell tehát elérni, hogy a gazdasági potenciál növekedésével, a decentrum - és híd szerepkör erősödésével párhuzamosan a város élhető, lakható, szolidáris hely maradjon. 3.2. Fejlesztési célok a városra és a városrészekre A jövőképre és a helyzetfeltárás legfontosabb megállapításaira támaszkodva került meghatározásra a fejlesztés alapcélja, a misszió: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából.

115


A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: D) Nádudvar térségi decentrum - és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. E) A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. F) „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Számos, elsősorban kereskedelemben, szolgáltató szektorban tevékenykedő, mára már jelentős foglalkoztatást magáénak tudható mikro- és kisvállalkozás működik Nádudvaron, amelyeknek lehetőséget kell biztosítani a további fejlődésre elsősorban az üzleti- környezet, szolgáltatások javításával. Nem kevésbé fontos a tradíciók megőrzése, a kedvező társadalmi folyamatok felerősítése és a negatív tendenciák megfordítása: a város lakói számára minőségi életkörülményeket kell biztosítani annak érdekében, hogy a képzett munkaerő elvándorlása megszűnjön, az elöregedés lassuljon, és kialakuljon, megerősödjön a nádudvari identitás. A gazdasági fejlesztések egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a kis és középvállalkozások megtelepedéséhez és megerősödéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. Ez jelenti a fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítését, valamint a szakképzésre és a gazdaság igényeire épülő humánerőforrás-fejlesztést, ami gazdasági diverzifikációval támogatásával párosulva sikeres stratégiává válhat. Nádudvar térségi szerepkörének erősítésére azokon a területeken célszerű törekedni, ahol más hasonló településekkel összehasonlítva a város komparatív előnyöket tud felmutatni. A térségi funkciók erősítésében szerepet játszhat a város külső elérhetőségének javítása is. A minőségi életkörülmények biztosítása érdekében fontos, hogy a város működése és fejlesztése során maximálisan vegyék figyelembe a természeti értékek fenntartását, a környezeti állapot javítását, valamint az épített környezet és a városszerkezet funkcionálisan tervezett és megalapozott fejlesztését, aminek keretében kiemelt figyelmet kell fordítani a lakhatási feltételek átfogó és stratégiai javítására. Az életminőség javításához a belső közlekedési rendszer környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek ember-barát rehabilitációja is hozzá tartozik. A helyi kultúrához és

116


közművelődéshez kapcsolódó változatos lehetőségek nemcsak Nádudvar lakosságát szolgálják ki, hanem részét képezik a város turisztikai kínálatának is. A szociális biztonság megteremtése kapcsán a hátrányos helyzetű, szociális ellátásra szoruló társadalmi csoportok életkörülményeit, a társadalom többi tagjához történő felzárkózásának esélyeit több dimenzió mentén szükséges javítani annak érdekében, hogy a városon belüli társadalmi és területi egyenlőtlenségek mértéke csökkenjen. Ezzel párhuzamosan az ellátórendszer fejlesztésével és a megelőzés eszközeivel javítani kell a lakosság egészségi állapotát. 3.2.1. Középtávú tematikus célok A középtávú célok alapvetően a településfejlesztési koncepciónak megfelelően ágazati bontásban kerülnek meghatározásra. KC1.

A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása

KC2.

A térségi szerepkör erősítése

KC3. Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése KC4.

A fenntartható turizmus kialakítása

KC5. Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme KC6.

A természeti és környezeti állapot javítása

KC7. Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés KC8. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása KC9. A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése KC10. A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása KC1 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása Nádudvarnak a külső közlekedési kapcsolatok alakítására nincs direkt hatása, ettől függetlenül meghatározhatók azok a nagyobb nemzetközi, illetve

117


országos hatókörű közlekedési fejlesztések, hozzájárulnak a város jobb elérhetőségéhez.

amelyek

alapvetően

Az Országos Területrendezési Terv rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait erre a térségre is. A terv tartalmazza: • M4 gyorsforgalmi út megépítését (az M4 sz. Budapest – Szolnok – Püspökladány – Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva) a Püspökladány – Hajdúszoboszló – Debrecen (M3) – Nyíregyháza nyomvonalon. • További tervezett gyorsforgalmi út a térségben az M47 sz. Debrecen – Berettyóújfalu – Békéscsaba – Gyula útvonal. • Az V. euro folyosó nyomvonalát hordozó tervezett M3-as autópályára Debrecen térségében, az M4-es autópályára Püspökladány (Budapest felé) és Berettyóújfalu (Románia felé) térségében tud kapcsolódni. • Hosszú távon elérendő cél, hogy az Észak-magyarországi és Északalföldi régió együttműködése révén a Baltikumot a Balkánnal összekötő Kassa-Nagyvárad térszerkezeti súlyvonalat kijelölő M30 – M3 – M35 – M47 – M4 gyorsforgalmi utak megépüljenek. • Hajdúszoboszlón halad keresztül a Budapest – Debrecen – Nyíregyháza – Záhony 100. sz. vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. • Továbbá vasúti kapcsolatai Debrecenen és Püspökladányon keresztül (Románia felé) realizálhatóak. A külső megközelítési viszonyok pozitív változása azonban csak akkor érvényesülhet teljes egészében, ha kiépülnek azon kiegészítő hálózatok, melyek a várost az országos hálózatokkal összekötik. • Nádudvar és a Hortobágy közötti közúti kapcsolat erősítése céljából, a Nagyiván felé vezető országos mellékútnak (34111 j. bekötő út) kiemelt jelentősége van, mely továbbépítve közvetlen kapcsolatot biztosíthat a 33-as számú országos főút felé. • A kistérségi és a kisvárosok közötti kapcsolatok erősítése miatt új út kiépítése Nádudvar és Karcag között. Annak ellenére, hogy jelenleg a közösségi közlekedés helyzete kielégítő - a lakossági igényeket figyelembe véve – a városnak figyelmet kell fordítani a rugalmas, megnövekedett igényeket is kielégíteni képes tömegközlekedés megteremtésére. Nádudvar belső megközelíthetőségének és elérhetőségnek kiemelt problémája, hogy a város gyűjtőúthálózata kezdetleges, általában szűk keresztmetszetű. A lakóutcák közül burkolattal elég kevés van ellátva, így 118


legtöbbjük az év nagy részében nehezen járható. A város összes csomópontja szintbeli, külön kanyarodósávok nélkül, de a rajtuk áthaladó forgalmat le tudják vezetni. A parkolás kérdésével lényegében csak a városközpontban szükséges foglalkozni. A város egyéb térségeiben a parkolás kisebb, lokális aránytalanságoktól eltekintve nem okoz gondot. A helyi tömegközlekedés hiányában a kerékpár és a gépkocsi az általánosan használt közlekedési eszköz. A belső megközelíthetőség javítása érdekében az alábbi fejlesztéseket indokolt elvégezni: • A gyűjtőút-hálózat új elemeinek kialakítása, mely részben a meglévő országos mellékút-hálózat átminősítésével, részben meglévő utcák korszerűsítésével és új útszakaszok kiépítésével alakítandók ki. • Új, ill. korszerűsítendő forgalmi csomópontok kiépítése a külső körgyűrű és a gyűjtő utak, országos mellékutak találkozásainál. • A belvárosba koncentrálódott közintézmények parkolási igényeinek kielégítésére az előírásoknak megfelelő darabszámú parkolóhelyek kialakítása (új beépítések saját területeiken, illetve az átmenő forgalom kizárásával további parkolóhelyek létesíthetők a meglévő úthálózaton, akár leállósávok kijelölésével. • A kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése (kerékpárutak, illetve kerékpársávok, kerékpártárolók kiépítése). • Az autóbusz-megállóhelyek sajnos többségében a forgalmi sávokban vannak kijelölve, akadályozva a folyópálya forgalmát, melyeket szabványossá kell alakítani. KC2 A térségi szerepkör erősítése Nádudvar településhálózati jelentősége megfelelő kiindulási alapot jelenthet ahhoz, hogy egyes funkciók esetében megerősödjön, illetve kiterjedjen a város szerep- és hatóköre. A pozitívumok mellett ugyanakkor negatívum, hogy igazi – közigazgatási és funkcionális – vonzáskörzete nincs, a szomszédos településekkel pedig az együttműködés esetleges. A cél az, hogy a kistérségben hatékony funkció- és munkamegosztással Nádudvar maximálisan kihasználhassa komparatív előnyeit, és az érintett térségben gazdasági, turisztikai, egészségügyi, és kulturális de-centrummá váljon. A települések közötti versenyhelyzet ésszerű szintre történő visszaszorításával, kölcsönösen előnyös megegyezések megkötésével a pozitív hatások nemcsak települési, hanem kistérségi, megyei, regionális szinten is megmutatkozhatnak. Nádudvar akkor tudja tartósan megerősíteni tréségi szerepkörét, ha a fent vázolt folyamatban pro-aktív, kezdeményező és kompromisszum-kész félként jelenik meg.

119


KC3 Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése Nádudvar a megye nyugati kistérségének társközpontja. Gazdaságföldrajzi elhelyezkedése speciálisnak mondható abból a szempontból, hogy a három tájegység határán fekszik, mely gazdasági adottságait is befolyásolják (Hajdúhát-Hortobágy-Sárrét). A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az. A város sajátossága a mezőgazdaság nagy jelentősége, ezt mutatja az mezőgazdaságban és a hozzá kapcsolódó ágazatokban működő vállalkozások viszonylag nagy száma. Az ipari tevékenységre elsősorban a mezőgazdasági művelést és állattartást segítő takarmánytermelő és feldolgozó ipar jellemzi, de vegyipari, elsősorban agrárkémiai ipar is megtelepedett a városban. A hagyományos ágazatok és a hozzá kapcsolódó termelési tapasztalat és szakképzett munkaerő jó alapot adhat a mezőgazdaság és az ipar fejlesztésének. A mezőgazdasági, ipari-gazdasági fejlesztés terén a helyben történő magasabb feldolgozottságú és hozzáadott értékű termékek előállítását kell szorgalmazni, illetve kisvállalkozói, beszállítói ipart is célszerű ösztönözni mind a régió és megyeközpontban megtelepedett nagyvállalatokhoz, mint a helyben megtelepedettekhez. A települést vonzóvá kell tenni tőkeerős nagyvállalatok megtelepedéséhez, ezek feltételeit mind terület előkészítéssel, mind gazdaságélénkítő programokkal meg kell teremteni. A nagyvállalkozások mellett azonban ösztönözni kell a város területén működő, vagy idetelepülő kis- és középvállalkozásokat megfelelő üzleti-szolgáltatási infrastruktúra fejlesztéssel. Ezáltal a város gazdasági struktúrája kevésbé lesz sebezhető, kialakulhat egy stabil, de ugyanakkor diverzifikált gazdasági struktúra, továbbá tartós tőkemegkötés, egyenletesebb adóbevétel és növekvő hozzáadott érték termelés jelentkezik. KC4 A fenntartható turizmus kialakítása Nádudvar a gyógyvíz és a gyógyászati idegenforgalom, valamint hagyományos népi kultúrája révén részt vehet a városok közötti együttműködésben az idegenforgalom terén a Debrecen-HajdúszoboszlóHortobágy-Nádudvar négyszögben. Ez a ma még nem kellőképpen működő orientáció Nádudvar szerepét, mint idegenforgalmi központét növelheti. A gazdasági szerkezet alakításánál, átalakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a város idegenforgalmi kínálatának növelésére, az idegenforgalmi, turisztikai adottságok hasznosítása, az idegenforgalomra épülő kereskedelmi, szolgáltató vendéglátó, szálláshely szolgáltató funkciók kialakítása és a már meglévők erősítése, a rekreációs és sport területek fejlesztése. 120


Ennek eszköze lehet a város gyógyvíz kincsére alapozott idegenforgalom fejlesztése, a termálfürdőzéssel és a város új szabadidő centrumának kialakításával és sportterületének fejlesztésével együtt. Célként kell kitűzni, hogy a jelenleg átmenő (műemlék-látogató, a népi iparművészet vonzásába tartozó és gyógyfürdői idegenforgalmat kiegészítse a több napos városban tartózkodó idegenforgalom is. Ennek érdekében komplex idegenforgalmi kínálatot kell biztosítani az alábbiak szerint: • Gyógy-idegenforgalom fejlesztése a strand korszerűsítésével, bővítésével • A táj ökológiai rehabilitációjához közvetetten kapcsolódó és nem elhanyagolható gazdasági jelentőségű természeti és kulturális értékek őrzése, bemutatása, az ezekhez kapcsolódó „szelíd” turizmus fejlesztése, a Hortobágyi Nemzeti Park területeinek bemutatása. • Népi Iparművészet A hagyományos látogatói forgalom mellett a középfokú képzés beindításával párhuzamosan a népi iparművészet bemutató és oktató táborok, valamint művésztelepek létesítése. • Az idegenforgalmi vonzerő növelése, a települési értékvédelemmel és a hozzá kapcsolódó város rehabilitációval és környezetminőség javításával • A város hagyományos idegenforgalmi vonzerejét jelentő vadász-horgász turizmus fejlesztése kiegészítve a lovas-turizmussal és a már említett öko-turizmussal az idegenforgalmi ágazat kitörési pontja lehet. A beavatkozások eredményeként erőteljesen csökken a turizmus szezonalitása, növekszik a vendégforgalom, ezáltal pedig az idegenforgalom jövedelemtermelő képessége. KC5 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme Nádudvar szerkezetével és az épületállománnyal kapcsolatos fejlesztések kiemelt célja a városi életforma hosszú távú felértékelődése. Ennek előfeltétele az épített környezet olyan fejlesztése, amely összhangba hozza a város gazdasági - társadalmi - környezeti hatékonyságának növelését, az életminőség javítását és a város karakterének megtartását. E cél megvalósítása magában foglalja a: • a város kistérségi és regionális szerepköréből, az új közlekedés földrajzi pozíciójából következő funkciókat, (elsősorban közlekedési, gazdasági, intézményi, kulturális és idegenforgalmi funkciók) befogadását, • a városfejlődés belső igényeihez szükséges területeket (lakásellátás, szabadidős területek, zöldterületek) biztosítását,

121


• a belső közlekedési hálózat korszerűsítését, s ezzel a forgalomterhelés és a környezetszennyezés csökkentését, a csillapított forgalmú zóna növelést, • helyi identitás erősítését a város karakterének feltárásával és fejlesztésével és a közterületek – mint a városi élet fő helyszíneinek – emberközpontú fejlesztésével. Az új funkciók befogadásához és a belső fejlődés területi igényeinek kielégítéséhez: • elsősorban a belterület tartalékait és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitásnövekedésben rejlő tartalékokat, • másodsorban (illetőleg indokolt esetben) a belterülethez közvetlenül csatlakozó területek tartalékait kell kihasználni. A nádudvari imázs és identitás a karakteres elemek hangsúlyozásával és újabb elemek létrehozásával erősíthető. Egy helyi és városkörnyéki karaktertérkép segítségével meghatározhatók azok az elemek, amelyek leginkább hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. A városszerkezetben a közterek és a zöldterületek ilyen elemnek tekinthetők, amelyek fejlesztése a változatosabb, kellemesebb városi életet szolgálják. A közterületek humanizálása és állapotuk javítása egyrészt a városközpont köztereinek tudatos bővítését, minőségének emelését és „élettel telítését” jelenti (pl. hagyományos kiskereskedelem fejlesztése). A közterületek mellett a gazdasági és közfunkciókat betöltő épületállomány ütemezett megújítása is elengedhetetlen. Ezen a területen a város hatásköre elsődlegesen a saját tulajdonában lévő ingatlanok rekonstrukciójára terjed ki. A cél az, hogy a fizikai jellegű felújítások hozzájáruljanak az adott épület és az érintett városrész funkcióinak megerősítéséhez és bővítéséhez. A város kiegyensúlyozott területi fejlődése érdekében fontos, hogy az egymást zavaró funkciók (pl. iparterület és lakóövezet) térben elkülönüljenek egymástól. Ennek érdekében a iparterületek további fejlesztéseit elsősorban a meglévő gazdasági sűrűsödésekhez kapcsolódóan célszerű megvalósítani (C zóna), a lakóterületek esetében pedig az intenzívebb, de túlzsúfoltságot nem eredményező hasznosításra kell hangsúlyt fektetni biztosítva ezáltal a fejlesztések és a (köz)szolgáltatások hatékonyságát, a negatív közlekedési hatások minimalizálását, valamint a zöldfelületek visszaszorulásának megállítását.

122


A fejlesztések hatására a városi élet színvonala nő, a helyi lakosság identitása erősödik. A jelenleg alulhasznált területek intenzívebb hasznosítása hozzájárul ahhoz, hogy a város megfelelő szinten tudja tartani térbeli terjeszkedést. A megújult közösségi tereknek, valamint a bővülő és javuló szolgáltatásoknak köszönhetően a város népességmegtartó ereje nő. KC6 A természeti és környezeti állapot javítása A környezeti állapotának hosszú távú javítása és a környezetterhelések csökkentése során az alábbi kiemelt feladatok rajzolódnak ki: • A táj védelme és ökológiai stabilitásának erősítése: a tájrendezés a természeti adottságoknak megfelelően kialakított és revitalizált ökológiai hálózattal, az erős regenerálódó képességű, magas biológiai aktivitásértékű erdők, valamint az extenzív hasznosítású mezőgazdasági területek növelésével és tudatos elrendezésével erősíti a táj eredeti karakterét, növeli ökológiai potenciálját. Nádudvar és térsége sérülékeny földtani adottságú terület. Éppen ezért el kell végeztetni a lakossági veszélyes hulladék begyűjtésének megszervezését, a komposztáló telep kialakítását a mezőgazdasági telepeken, a lakótelkeken is szorgalmazni kell a komposztálást és az illegális bányagödröket meg kell szüntetni, rekultiválni és beerdősíteni • A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása: nemcsak a jelenleg oltalom alatt álló területek biológiai értékeinek megőrzésére kell hangsúlyt fektetni, hanem a jogi védelmet nem élvező ún. természeti területek fenntartására is – megvizsgálva a további védelemre érdemes területek és egyedi botanikai értékek körét. • A zöldfelületek rekultiválása és rendszerbe szervezése: a zöldfelületi hálózat elemei nemcsak a környezeti állapot javításához és a város ökológiai stabilitásához járulnak hozzá, hanem fontos közösségi térként is funkcionálnak. • Felszíni vizek védelme és környezetük megújítása: egyrészt a nagyobb vízfelületek hozzájárulnak a komfortérzet növeléséhez és a városi klíma javításához, másrészt a vízfolyások rehabilitációjával az ökológiai hálózat is bővíthető. Meg kell szüntetni a mezőgazdasági üzemek illetve a gyógyfürdő részéről a Holt Kösely, az Alsó-KadarcsKösely Csatornák használatát, szennyvizük és az elhasznált sós víz bevezetésére • A káros környezeti hatások megelőzése és csökkentése: a város hatásköre különböző mértékben terjed ki a lakossági, az ipari és a 123


közlekedési kibocsátások csökkentésére, valamint a környezettudatos szemléletmód terjesztésére. -

Az alternatív energiaforrások hasznosításával csökken az energetikai emisszió. A település területén fokozni kell a lakossági gáztüzelés felhasználását, a lakossági hulladék égetés helyett a komposztálás fontosságának elősegítését, bűzhatás megszűntetéséért: az állattartó telepek szennyvízkezelésének korszerűsítését, a közlekedés okozta légszennyezés csökkentésére kiemelt külterületi utak kijelölése a mezőgazdasági gépek közlekedésére, valamint utak melletti többszintes (aljnövényzet, cserje, fasor) zöldfelületek létesítése a gondozás megszervezésével együtt.

-

A közlekedési rendszer ésszerűsítésével és a közösségi közlekedés fejlesztésével mérséklődik a közlekedési eredetű levegő- és zajszennyezés.

-

A jelentősebb levegőszennyező pontforrásoknál technológiai korszerűsítéssel, vagy a kapacitások optimális szabályozásával kell elérni a környezetvédelmi határértékeket.

-

A város területén zajterhelés a közúti közlekedésből keletkezik. A védelem eszköze az út menti zöldsávok és több szinten telepített zöldfelületek kialakítása, fejlesztése.

-

A közüzemi csapadék- és szennyvízhálózattal való lefedettség növelésével csökkenthető a talaj és a vizek szennyezése.

-

A településen megoldott a szilárd kommunális hulladék elhelyezése. A keletkezett kommunális és ipari jellegű hulladékot műszaki védelemmel ellátott hulladéklerakó depónián kezelik. A veszélyes hulladék elszállítása nincs megszervezve. Szorgalmazni kell a komposztáló telep kialakítását a mezőgazdasági telepeken, és a lakosság körében a lakótelkeken komposztálók létesítését.

-

Környezet-egészségügyi feladat az ivóvízminőség javítása és a földterület allergén gyomoktól való mentesítése.

-

A környezeti nevelési program hozzájárul a környezettudatosság növeléséhez.

A fejlesztések hatására csökkennek a környezeti ártalmak, javul a talaj, a levegő és a víz minősége, növekszik a jóléti-rekreációs célra hasznosított vízés zöldfelületek aránya, összességében pedig javul a lakosság életminősége. KC7 Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés

124


A humánerőforrás általános fejlesztése a Nádudvaron és térségében élő lakosság helyzetére közvetlen hatást gyakorol, és a gazdaságilagtársadalmilag fenntartható fejlődés egyik alapfeltételét is jelenti. A város versenyképességének átfogó erősítése a tényleges és potenciális munkaerő képzettségi színvonalának és rugalmasságának jelentős emelése nélkül elképzelhetetlen. Ehhez a képzési-oktatási rendszer egyes szintjein különböző fejlesztések szükségesek: • A közoktatás színvonala Nádudvaron általánosságban jónak értékelhető, elsősorban az intézmények infrastrukturális felszereltsége esetében, illetve néhány speciális területen (pl. számítástechnikai és idegen nyelvi oktatás) indokolt a fejlesztés. • A településen a KSH kategóriák szerinti középiskola nem működik, ugyanakkor egy szakiskola keretei között nappali tagozaton és felnőttoktatás keretei között is kézműipari szakoktatás folyik. A gimnáziumi képzés keretében fontos a minőség – differenciált lehetőségeket és speciális szakmai elképzeléseket is figyelembe vevő – további javítása. A szakképzés terén fel kell gyorsítani a munkaerő-piaci igényekre alapuló kínálatbővítést, a középfokú szakképzés beindítását annak érdekében, hogy csökkenjen a pályakezdő állástalanok aránya, valamint hogy mérséklődjön a képzési kínálat és a munkaerő-kereslet közötti szakadék. Ezért a képzési kínálatot célszerű bővíteni többek között a mezőgazdasági, a pénzügyi, a turisztikai és a műszaki irányokkal. Mindezek figyelembevételével a gazdaság munkaerő-szükségletének kielégítése, a munkanélküliség visszaszorítása, a külső befektetők letelepítése, a kis- és középvállalkozói szektor megerősítése az oktatás, valamint az át- és továbbképzések rendszerének összehangolt fejlesztése nélkül nem érhető el. Nádudvar gazdasági szerkezetében a bekövetkezett és a várhatóan bekövetkező változások, a külső gazdasági körülmények, a növekvő technológiai színvonal új képzettségeket és képességeket, valamint oktatási intézményi infrastrukturális fejlesztéseket követelnek. A fejlesztések eredményeként korszerű tudásbázissal rendelkező, szakképzett és minőségi munkaerő-piaci potenciál jön létre, amely elősegíti a gazdaság fejlődését és a munkanélküliség hatékonyabb kezelését a szakpolitikai irányvonalaknak megfelelően. KC8 A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása Ahhoz, hogy Nádudvar erősítse térségi híd és de-centrum szerepét valamint növelje népességmegtartó képességét a kulturális és szabadidős kínálat

125


minőségi és mennyiségi fejlődését eredményező infrastrukturális és egyéb fejlesztéseket kell végrehajtania:

tevékenységeket,

• helyi szellemi és tárgyi értékek fizikai védelme és ahol lehetséges, funkcionális megújítása, • helyi védettségű műemlékek védelme, • hagyományőrzés és – ápolás (Helytörténeti múzeum létesítése), • térségi (akár nemzetközi) és helyi érdeklődésre egyaránt számot rendezvények szervezése, a népi iparművészethez kapcsolódó országos vonzású művésztelepek és alkotótáborok létrehozása • civil közösségek kulturális kezdeményezéseinek támogatása, • sportolási és egyéb szabadidős szolgáltatások feltételeinek javítása és a kínálat bővítése.

infrastrukturális

Önmagában a fenti tevékenységek folytatása azonban nem elegendő, hiszen a lakosság aktív részvételéhez és a kulturális turizmus fejlesztéséhez elengedhetetlen a város szellemi és művészeti értékeinek közismertté és elismertté tétele, a programkínálat időbeli tervezése és összehangolása, továbbá a szolgáltatások illeszkedése a célcsoport elvárásaihoz és szükségleteihez. A program eredményeként tovább javul a város arculata, színesebbé válik a programkínálat, gyakoribbá válnak a civil önszerveződések és az alulról jövő kezdeményezések, valamint erősödik a pozitív értelemben vett lokálpatriotizmus, ami összességében nemcsak a helyi lakosság számára jelenti az életminőség emelkedését, hanem hozzájárul a turisztikai vonzerő növekedéséhez is. KC9 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése A lakosság jobb egészségi állapotának elérésében kiemelt jelentőséggel bírnak a preventív tevékenységek, vagyis a szűrések, az egészséges életmód és táplálkozás terjesztése, valamint a lelki egészségvédelem – különös tekintettel a szív- és érrendszeri megbetegedések vonatkozásában. Mivel a környezeti ártalmak jelentős szerepet játszanak a lakosság egészségi állapotának alakulásában, fontos a környezet-egészségügy és a megelőzés kapcsolatának erősítése. Az egészségügyi felvilágosító, nevelő tevékenység beépülése a közoktatási programokba számottevően hozzájárulhat a lakosság egészségtudatosságának erősödéséhez. Az egészségügyi ellátó rendszer hatékonyságának növelése, minőségének javítása érdekében fontos az városi egészségügy 126


infrastrukturális ellátottságának modernizálása, bővítése, egyes szakterületeken a gép- és műszerpark fejlesztése, valamint a kapacitások bővítése. A cél elérése érdekében szükséges az alapellátás és a szakellátás közötti kapcsolatok erősítése, a lakossági monitoring kiépítése, továbbá minőségbiztosítási rendszerek bevezetése, ami elősegíti a színvonalas, betegközpontú és transzparens egészségügyi ellátás kialakulását. KC10 A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása Nádudvaron a szociális szféra a magyarországi helyzetnek megfelelően defenzív helyzetben van, a kezelendő problémák mennyiségéhez és minőségéhez viszonyítva aránytalanul kevés forrás áll rendelkezésre, ami megmutatkozik a szolgáltatások színvonalában és a szolgáltatást igénybevevők körében egyaránt. A szociális felzárkóztatás és a társadalmi kohézió keretében a város célként tűzi ki, hogy minden rászoruló lakója számára legyenek elérhetőek azok a jogszabályokban rögzített ellátási formák, amelyek a szociális biztonságot garantálják és minőségi ellátást biztosítanak, továbbá, hogy a szociális szektor működése magas szinten feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat a klienseknek. A szociális szolgáltatások a város az alábbi alapelvek szerint kívánja nyújtani: • szükséglet-orientáltság: a városlakók, kiemelten a különböző hátrányos helyzetű csoportok (nők, munkanélküliek, csökkent munkaképességűek, fogyatékosok, a cigányság, hajléktalanok) megváltozott igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét; • választhatóság: szükséges a szolgáltatási kínálat bővítése az egyes szakterületeken; • minőség: a meglévő ellátások fejlesztése a dolgozók szakmai felkészültségének és igényességének növelésével, az intézmények szervezeti-irányítási rendszerének átalakításával; • hatékonyság: a szociális szolgáltatások biztosításában erősíteni kell az önkormányzat felelősségét, ugyanakkor a feladatok ellátásában hangsúlyosabbá kell tenni – ellátási szerződések alapján – a civil és egyházi szervezetek részvételét, aminek keretében a hatékonyság érvényesülésére kell törekedni;

127


• szektorok közötti együttműködés: a különböző problémák, esetek bonyolultsága és komplex kezelése igényli az egyes ellátási típusok és szolgáltatások egymásra épülését, egymás melletti működését, hálózatba szerveződését. A fenti alapelvek maximális figyelembevételével a szociális biztonság megteremtésének célterületei a következők: • a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beilleszkedésének támogatása, foglalkoztatási lehetőségeinek feltárása, koordinálása és tartós bővítése; • a család- és gyermekvédelmi tevékenység javítása, ésszerűsítése, a családos hajléktalanság kialakulásának megakadályozása; • a lakásszektor szociális feszültségeinek kezelése: -

a szociális bérlakás szektort fejlesztése azoknak a rászorulóknak, akik lakhatásukat más módon nem képesek megoldani,

-

hátralékok összegének kiterjesztése,

-

a szegénytelepek kialakulásának és a létező szegregátumok növekedésének megakadályozása, hosszútávon az érintett városrészek infrastrukturális problémáinak megszüntetése;

csökkentése,

az

egyéni

esetkezelés

• a szociális ellátórendszer intézményeinek és egyéb ellátásoknak a fejlesztése; • a hátrányos helyzetű csoportok toleranciaprogramok megvalósítása.

elfogadottságának

erősítése,

Mindennek eredményeként nagyobb mértékben megvalósul az alap-, mind a szakellátások esetében a szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés, azonosíthatóvá és elérhetővé válik a legrászorultabb, legveszélyeztetettebb társadalmi réteg, előtérbe kerül a saját környezetben történő gondozás, összességében pedig mérsékelhető a társadalmi kirekesztődés kockázata.

3.2.2. Városrészekhez kapcsolódó célok A 2-3 éves – helyenként hosszabb – időtartamra szóló városrészi szintű célok meghatározása az egyes városrészek átfogó gazdasági, társadalmi és 128


településszerkezeti helyzetfeltárása, valamint az azokra épülő SWOTelemzések alapján történt meg. A folyamat során kirajzolódtak azok a funkciók, amelyek esetében további fejlesztésekre, esetlegesen visszafejlesztésekre van szükség, így megvalósítható a város kiegyensúlyozott területi, gazdasági és társadalmi fejlődése. Összességében az alábbi megállapítások tehetők: • A város teljes területén szükség van közszolgáltatási, közlekedési valamint zöldfelületi, környezeti jellegű fejlesztésekre, amelyek volumene, hatóköre és célcsoportja értelemszerűen városrészenként különböző. (pl. más típusú közszolgáltatási fejlesztésekre van szükség a belváros, a lakóövezet és gazdasági övezet esetében). • Bizonyos típusú fejlesztésekre csak a belvárosban van szükség (pl. városközponti és közigazgatási funkciók megerősítése). • A turisztikai, rekreációs funkció bővítése a belvárosi zónára illetve a lakóövezet egy részére koncentrálódik hiszen itt találhatók meg azok a környezeti és infrastrukturális adottságok, amelyek ezen funkciók fejlesztéséhez szükségesek. • A kertvárosi jellegű városrészben a cél a meglévő, homogén karakter fenntartása úgy, hogy a domináns lakófunkciót egyrészt infrastrukturális fejlesztésekkel kell erősíteni, másrészt szolgáltatási, kereskedelmi funkciókkal kell kiegészíteni. • Kereskedelmi és szolgáltatási fejlesztéseket egyfelől a városközpontban, másfelől a lakóövezetben szükséges végrehajtani, úgy hogy a kényszerű városon belüli mobilitást csökkenjen. • A gazdasági övezet esetében eltérő fejlesztésekkel érhetők el a kívánt gazdasági hatások a barnamezős területek és egy létesítendő zöldmezős ipari park esetében. Az előbbieknél a cél a kármentesítés, a rehabilitáció és/vagy az intenzívebb hasznosítás, míg egy kialakítandó ipari park/terület jelentős befektetés ösztönzési célterületté válik és a meglévő a lakóövezetben működő vállalkozások telephely problémáit is megoldja. • A jó talajviszonyokkal rendelkező külterületeken szükség van a mezőgazdasági funkció erősítésére. • A zöldfelületek minőségi és mennyiségi fejlesztése a belvárosban és a lakóövezetben a közparkok megújításával valósítható meg, míg a külterületeken az extenzív mezőgazdasági területek kiterjesztése és az erdősítés jelent megoldást.

129


Mindezek a megállapítások a városrészi célok hátterét és kontextusát alkotják, ami hozzájárul ahhoz, hogy a városrészek közötti különbségek a konzisztens célok megfogalmazásával és megvalósításával csökkenjenek.

130


46. ábra Nádudvar városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói Funkciók Városrészek

Ipari, logisztikai

Kereskedelmi

Mezőgazdasági

Zöldfelületi, környezeti

Turisztikai -rekreációs

Közlekedési, távközlési

Közösségi

Közigazgatási

Közszolgáltatási

Humán szolgáltatás i

1. Belváros 2. Lakóövezet 3.Gazdasági övezet

Jelmagyarázat:

fejlesztendő funkció

háttérbe szorítandó funkció

(Forrás: Saját szerkesztés)

131

Lakó

Városközponti


VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével A városközponti területek megújításával és kiterjedésével egy egységes arculatú, sajátos szerkezetű, élénk, modern és kereskedelmi, gazdasági és közszolgáltatási szempontból funkcionálisan megerősödött városmag kialakítása annak érdekében, hogy a város lakossága, valamint a városba érkező munkavállalók és turisták – mint a fejlesztés elsődleges célcsoportjai – újra felfedezzék és használják a belvárosi területeket. Mindehhez többek között • a fő út szabályozásával bővíteni kell csillapított forgalmú zónát, új parkolóhelyek kialakításával rendezni kell a közintézmények és a városközpont parkolási rendjét, • turizmust támogató hangulatos városmag és minőségi épített környezetet kell létrehozni, • meg kell teremteni a kiskereskedelmi, szolgáltató vendéglátóhelyek színvonalas és változatos kínálatát;

egységek

és

• a meglévő közösségi tereket és zöldterületeket vonzóvá és élővé kell tenni. VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével A lakóövezet életminőségének javításának eléréséhez fejleszteni kell a vízvezeték-hálózatot. A belső megközelíthetőség javítása érdekében fejleszteni kell a belterületi út- és kerékpárút hálózatot, a felszíni csapadékvíz elvezető rendszereket. A Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitálni szükséges. A rehabilitált tó emellett rekreációs célokat is szolgálhat. A kereskedelmi, szolgáltató egységek fejlesztése, kínálatának bővítése és a lakosság számára elérhetőbbe tétele, akadálymentesítése. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy a lakó-pihenő funkciót egyes területeken a zavaró gazdasági tevékenység a gazdasági övezetbe települhessen. Meg kell őrizni a hagyományos életformát úgy, hogy az egész város számára egyfajta agrárbázist (pl. biogazdálkodással) jelentsen. Meg kell szüntetni az érintett városrészek (Seregélyes kert, Sinkó kert) infrastrukturális problémáit, a létező szegregátumok növekedésének megállítása, felszámolása érdekében. A házi-gondozás és a szociális jelzőrendszer kiterjesztése a lakóövezetben élő rászorulók részére. 132


VRC3 A befektetők számára vonzó környezeti állapot megóvása mellett

üzleti infrastruktúra fejlesztés a

A cél elérése érdekében fejleszteni kell a jelenlegi gazdasági övezet üzleti infrastruktúra ellátottságát, mely magában foglalja egy ipari park/terület létesítésének is, mely jelentős vonzerőt jelent a térségbe betelepülni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A városrész szintű cél elérése érdekében ezen ipari terület létesítésekor megvalósul az ide betelepülő vállalkozások koncentrálása, mely mind logisztikai (ezáltal költséghatékonysági), mind pedig környezetvédelmi szempontból fontos, illetve a lakóövezetben esetenként zavaró tevékenységet végző vállalkozások vonzó üzleti környezetbe települnek.

133


25. Táblázat A városrész szintű célok indikátorai Városrészi cél

Minimálisan Célérték Mérték elvárt elérésének egység célérték időpontja

Mutató neve

Mutató forrása

VRC1

Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

db

8 2011.05.31

Kedvezményezett jelentései

VRC1

Fejlesztéssel létrejövő épületrész nagysága

m2

1300 2011.05.31


VRC1

Megnövekedett nagysága

m2

19400 2011.05.31


db

5 2013.12.31


db

1 2011.05.31


db

20 2011.05.31


db

700 2013.12.31


db

2 2013.12.31


épület,

zöldfelületek

VRC1

Kereskedelmi egységek számának növekedése Támogatásból felújított tárgyi, építészeti műemléki értékek száma

VRC1

Fejlesztéssel létrejövő parkolóhelyek száma

VRC1

Vendégéjszakák száma

VRC1

Betelepült mikro-, kisközépvállalkozások száma

VRC1

Támogatásokkal érintett lakosok száma

fő

1000 2011.05.31


VRC2


m2

5000 2011.05.31


VRC2

Támogatásokkal érintett lakosok száma

fő

2000 2013.12.31


VRC2

Fejlesztéssel létrejövő kerékpárút hossza

m

350 2011.05.31


VRC2

Fejlesztéssel létrejövő új vagy felújított járdahálózat

m

800 2013.12.31


VRC2

Komfortos ingatlanok száma

9 2013.12.31


VRC3


m2

10000 2013.12.31


VRC3

Kialakított ipari terület nagysága

ha

5 2013.12.31


VRC3

Fejlesztéssel létrejövő új

m

1000 2013.12.31


VRC1

VRC3 VRC3

új

és

zöldfelületek

%pont

zöldfelületek

Fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma Betelepült mikro-, kis- és középvállalkozások száma

db

5 2013.12.31

db

5 2013.12.31


134

Kedvezményezett jelentései Kedvezményezett jelentései


47. ábra Nádudvar Integrált Városfejlesztési stratégájának célrendszere

Nádudvar Integrált Városfejlesztési Stratégia célrendszere

Alapcél

Stratégiai célok

Középtávú tematikus célok

Városrész szintű célok

A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági- kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából. A) Nádudvar térségi decentrum- és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése

KC1 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása

KC6 A természeti és környezeti állapot javítása

B) A helyi gazdasági hagyományokra és adottságaikra, valamint a kulturális és táji örökségekre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása KC3 Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált gazdasági struktúra megteremtése

KC2 A térségi szerepkör erősítése

KC7 Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztése

VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz-és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével

KC8 A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

KC4 A fenntartható turizmus kialakítása

KC9 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése

VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével


135

C) „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal KC5 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet védelme

KC10 A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása

VRC3 A befektetők számára vonzó az üzleti infrastruktúra fejlesztés a környezeti állapot megóvása mellett


VRC1 A turizmus és a kereskedelem fejlesztése, a köz- és közösségi funkciók minőségének javítása a belváros kiterjesztésével

+

VRC2 A lakóövezet élhetőségének javítása, a közszolgáltatások, kereskedelem és a közösségi funkciók megerősítése által, a szociális esélyegyenlőség megteremtésével

++

VRC3 A befektetők számára vonzó, rugalmas és diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítása, az üzleti infrastruktúra és az innováció fejlesztésével a környezeti állapot megóvása mellett

+

++

++

++

++

KC8 A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek bi íá KC9 A lakosság egészségi állapotának javítása és az egészségügyi llá ó d f jl é KC10 A szociális biztonság megteremtése, és az esélyegyenlőség biztosítása

KC7 Korszerű, a gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás fejlesztés

KC5 Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása és az épített környezet éd l KC6 A természeti és környezeti állapot javítása

Városrész szintű célok

KC3 Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil és diverzifikált d á i t ktú t té KC4 A fenntartható turizmus kialakítása

Középtávú Tematikus Célok

KC1 A külső és belső megközelíthetőség és elérhetőség javítása KC2 A térségi szerepkör erősítése

26. táblázat A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához

+

+

++

++

++

++

+

+

+

+

+

+

++

++

+

+

+

++


136


3.3. Beavatkozások- az akcióterületek kijelölése Nádudvar városfejlesztési tevékenységei során arra törekszik, hogy a városrehabilitációs programokon kívül is a lehető legtöbb támogatási forrást és magántőkét mozgósítani tudja. A város fejlődésének különböző szakasziban azonban az is kiemelten fontos, hogy a város fejlődése területileg kiegyensúlyozott legyen, azaz a városon belüli területi különbségek csökkenjenek. Mindezek mellett a konkrét, gyakorlati beavatkozásokat térben fókuszáltan, pontosan beazonosított területeken kell végrehajtani a valódi, hatásosság érdekében. Ennek megfelelően az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. Fontos megemlíteni: a városrehabilitációs akcióterületek kijelölése nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek (átfogó) fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Nádudvar teljes területén megjelenhetnek. A fejlesztési akcióterületek kijelölése során az alábbi alapelveket vettük figyelembe: • az akcióterületek teljesítsék legalább a minimálisan előírt követelményeket a szociális mutatók, illetve az ellátandó funkciók tekintetében; • az akcióterületek kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak; • az akcióterületek megjelenésében minél homogénebb, térben pedig koncentrált legyen; • funkcionális szempontból az akcióterületek egy egységet alkossanak úgy, hogy a funkcióváltásra és - bővítésre megfelelő helyszínt kínáljanak (illetve megfeleljenek a Városfejlesztési kézikönyv és a KSH kritériumainak); • a kijelölt akcióterületen a lehető legnagyobb addicionális hatást érjük el a magántőke mobilizálásával.

137


3.3.1. Fejlesztési akcióterületek A fenti alapelveknek megfelelően Nádudvaron a következő fejlesztési akcióterületeket határoltuk le a 2007-2013 közötti időszakra annak tudatában, hogy mindezek megvalósítására a potenciálisan rendelkezésre álló fejlesztési források nem elegendők: I. II. III. IV.

Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Gazdasági funkciót erősítő akcióterület Nyugati lakóövezet akcióterület Észak-keleti lakóövezet akcióterület

138


48. ábra Akcióterületek

IV.

I.


139


I. Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Prioritását tekintve a legfontosabb és a legnagyobb volumenű fejlesztést a belvárosi akcióterületen valósíthatók meg, amely városközpontot és az ahhoz szervesen kapcsolódó turisztikai területeket érinti, magában foglalva fürdő és az ökológiai folyosó egyes területeit is. A tervezett tevékenységek várhatóan jelentős mennyiségű magántőkét mobilizálnak. Nádudvar belváros részlet- a turisztikai célterületek

(Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata) A projekt keretében tervezett komplex tevékenységek többnyire épületek építését, illetve felújítását és környezetük rendbetételét, valamint egyes közterek, közparkok teljes rekonstrukcióját foglalja magában. A köztér rekonstrukciók hatására megmarad és megerősödik Nádudvar mezőváros jellege, a városközpont közösségi funkciója kiteljesedik. Mindezek a pozitív esztétikai és városképi hatások mellett jelentős mértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a belváros kereskedelmi és szolgáltató funkciói megerősödjenek, továbbá, hogy a városrész közlekedése biztonságosabbá váljon, csökkenjenek a környezeti ártalmak. 27. Táblázat A belvárosi funkcióbővítő akcióterületen megvalósuló fejlesztések Funkcióbővítő pályázatban megvalósuló fejlesztések Projekt megnevezése 1

Kossuth tér felújítása

Projektgazda megnevezése

forrás

Nádudvar Város Önkormányzata

ROP támogatás

140

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Piac felújítása Közösségi közlekedési létesítmények felújítása Üzletek kialakítása a buszvárónál Kossuth téri húsbolt átépítése Polgármesteri hivatal bővítése 1. ütem Infrastruktúra-fejlesztés, közterület-humanizálás, Ady téri park felújítás Emőd I. tó turisztikai célú hasznosítása 1. ütem Református templom külső felújítása Sportlétesítmény kialakítása a Jókai utcán

Nádudvar Város Önkormányzata Nádudvar Város Önkormányzata

ROP támogatás ROP támogatás


ROP támogatás


ROP támogatás


ROP támogatás


ROP támogatás


ROP támogatás

Református Egyház

ROP támogatás


ROP támogatás

Már megkezdett és tervezett fejlesztések 11

Ady tér rekonstrukció

12

ÁMK felújítása Polgármesteri Hivatal bővítése 2. ütem Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése Rendőrség épület kiváltása, gyógyászati segédeszközök, gyógyszertár építése Közlekedés építés, infrastruktúra-fejlesztés, közterület humanizálás

13 14 15 16 17 18

19

20

21

Parkoló kialakítása Iskola a) konyha és étterem bővítés b) energetikai program c) sportcsarnok, sportöltöző kialakítás, parkoló építés Emőd I. tó turisztikai célú hasznosítása 2. ütem örökségporta kialakítása Fürdő fejlesztés a) gyógyászati rész kialakítása b) fedett termál rész kialakítása c) nyári bejárat, üzletsor építés d) apartmanház építés e) kemping építés f) élménymedence építés Kincsesház fejlesztése Óvoda bővítése


OP és önkormányzati forrás


















magántőke és önkormányzati forrás





141

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar 22

csoportszobával

23

Új posta és rendőrség építése Kereskedelmi szolgáltatóház építése, egységes belvárosi arculat kialakítás Szálloda építése Lakótelep- szociális városrehabilitációja Egységes arculatkialakítás, kereskedelmi létesítmény fejlesztés Kereskedelmi célú fejlesztés, üzlet homlokzat-rekonstrukció Üzlet-rekonstrukció, vendéglótó létesítmény kialakítás Új társasház építés (14 lakás+2 iroda+ 6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítás Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kísérő-gáz hasznosító energetikai beruházás

Nádudvar Város Önkormányzata 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33


Magánerős beruházó magántőke Magánerős beruházó Magánerős beruházó

magántőke OP és önkormányzati forrás

Magánerős beruházó magántőke Magánerős beruházó magántőke Magánerős beruházó magántőke Magánerős beruházó

magántőke

Magánerős beruházó

magántőke


magántőke és önkormányzati forrás magántőke önkormányzati forrás



142


49. ábra A belvárosi akcióterületen megvalósuló projektelemek


143


Nádudvar belvárosa- ÁMK és környezete


Az akcióterületen más forrásból az Önkormányzat által megvalósuló projekt elemek

ÉAOP,Funkcióbővítő, integrált település fejlesztésék támogatása keretében

28. táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek forrása Városi Gazdasági Városi Gazdasági Gazdasági Közszféra Városi Városi Közösségi Közösségi Összesen: Városi Közösségi Közszféra Városi Városi Városi Gazdasági Közösségi

Kossuth tér felújítása Piac felújítása (térburkolat, árusítóhelyek kialakítása) Buszváró felújítása, kerékpártároló kialakítása,Köztéri WC átépítése Üzletek kialakítása a buszvárónál Kossuth téri húsbolt átépítése Polgármesteri Hivatal bővítése 1.ütem Infrastruktúra-fejlesztés, közterülethumanizálás Ady téri park felújítás Emőd 1 tó Ref. templom külső felújítása Sportlétesítmény Ady tér rekonstrukció ÁMK felújítása Polgármesteri Hivatal bővítése 2.ütem Egészségügyi szolgáltatás fejlesztése Rendőrség épület kiváltása, gyógyszertár építése Közlekedés építés, infrastruktúrafejlesztés Parkoló kialakítása Iskola (konyha és étterembővítés, sportcsarnok, energetikai beruházás)

144

Beruházási költség (eFT) 34 482 78 083 34 190 19 237 11 137 118 000 57 177 49 006 25 448 139 520 566 280 50 000 98 000 105 000 80 000 45 000 120 000 15 000 75 000


Az akcióterületen magántőkével megvalósítandó projektelemek

Városi

Gazdasági Közösségi Közösségi Városi Összesen: Gazdasági Gazdasági Közösségi Gazdasági Gazdasági Gazdasági Közösségi Gazdasági Gazdasági Gazdasági Összesen:

Emőd 1 tó turisztikai célú hasznosítása, 2. ütem örökségporta kialakítása Fürdő fejlesztése (gyógyászati rész, fedett termál rész, nyári bejárat, üzletsor, apartmanház, kemping, élménymedence építés. Kincsesház fejlesztése Óvoda bővítése csoportszobával Új posta és rendőrség építése Kereskedelmi szolgáltatóház építése Szálloda építése Lakótelep városrehabilitációja Egységes arculatkialakítás, kereskedelmi létesítményfejlesztés Kereskedelmi célú fejlesztés, üzlet homlokzat rekonstrukció Üzlet rekonstrukció, vendéglátó létesítmény kialakítása Új társasház építése (14 lakás+2 iroda+6 üzlet) Kereskedelmi lakás egység kialakítása Régi malom felújítása, új funkcióval való megtöltése Termálkút, kísérőgáz hasznosító energetikai beruházás Mindösszesen

45 000

70 000 20 000 25 000 50 000 798 000 85 000 120 000 80 000 65 000 25 000 45 000 100 000 50 000 75 000 350 000 995 000 2 359 280

(Forrás: Saját szerkesztés) Az önkormányzat a kijelölt akcióterületen összességben több mint 2,2 Mrd forint fejlesztést kíván megvalósítani 2013-ig. A tervezett projekt elemek jól tükrözik az integrált városfejlesztési megközelítést arányosan mind a négy fejlesztendő funkcióból tartalmaznak elemeket. A legjobban előkészített projektek képezik Funkcióbővítő, integrált települési projekt keretében megvalósítandó fejlesztéseket, mintegy 566 millió forint beruházási összeggel, melynek megközelítőleg 80 százaléka lehet támogatás. Az önkormányzat további 800 millió forintos fejlesztést tervez megvalósítani az akcióterületen a 2011-2013-as időszakban. A tervezett magántőkés beruházások száma és volumene is jelentős közel 1 Mrd összegben prognosztizálható, melynek megjelenésében jelentős szerepet játszik a funkcióbővítő fejlesztések során megjelenő magánerős beruházások.

145


II. Gazdasági funkciót erősítő akcióterület A cél elérése érdekében fejleszteni kell a jelenlegi gazdasági övezet üzleti infrastruktúra ellátottságát, mely magában foglalja egy ipari park/terület létesítését is, mely jelentős vonzerőt jelent a térségbe betelepülni kívánó mikro-, kis- és középvállalkozások számára. A projekt keretein belül az ipari terület telekhatárán belül termelő infrastruktúra (pl. gáz-, elektromos szolgáltatás, ivóvíz- és szennyvízhálózat, kommunikációs hálózat, utak és csapadékelvezető rendszerek) építése valósul meg. A fejlett üzleti szolgáltatások biztosítása érdekében sor kerül az ipari terület/park által nyújtott szolgáltatások biztosításához szükséges épületek és építmények bővítése, korszerűsítése, valamint eszközök beszerzése is. A gazdasági övezet és az északi-keleti lakóövezet

(Forrás: Nádudvar Város Önkormányzata) A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó – projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: • Üzleti-infrastruktúra fejlesztés • Meglévő géptelep(ek) rehabilitációja funkcióváltással • Ipari park/terület kialakítása

146


29. Táblázat A Gazdasági funkciót erősítő akcióterületen tervezet fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek Beruházási forrása költség (eFT) ÚMFT, magántőke gazdasági

Üzleti infrastruktúra fejlesztés

300 000

ÚMFT, magántőke gazdasági

Ipari park/telep létesítése Meglévő géptelepek rehabilitációja funkcióváltással

500 000

ÚMFT, magántőke gazdasági Összesen

250 000 1 050 000

Az akcióterületen a 1 Mrd forint összegű fejlesztés szükséges melyhez magánerő bevonását és további pályázati források igénybevételét tervezi az önkormányzat. A fejlesztések előkészítése 2010-ben meg megvalósításuk 2011ben várható. III. Nyugati lakóövezet akcióterület Az akcióterület felértékelődéséhez olyan fejlesztések megvalósítása szükséges, amelyek elsősorban az életminőség és a lakókörnyezet javítását célozzák meg. Ezen túlmenően a rehabilitációs beavatkozások egyik kiemelt célja a megindult szegregációs folyamatok megállítása és visszafordítása. A lakóövezet életminőségének javításának eléréséhez fejleszteni kell a vízvezetékhálózatot. A vízminőség védelmi beruházás keretein belül a vízmű technológiai fejlesztésére, vezetékhálózat rekonstrukciójára és víztermelő kapacitás bővítésére kerül sor. A belső megközelíthetőség javítása érdekében a belterületi út- és kerékpárút hálózat fejlesztése szükséges. A felszíni csapadékvíz elvezető rendszerek fejlesztése során a következő beruházási elemek megvalósulására kerül sor: belvízátemelő szivattyútelep kiépítése a Völgyaljcsatornán, burkolt árok kiépítése a Fő utcán, műtárgyak, átereszek felújítása. A Mártírok útjától délre eső agyagbányászati terület rehabilitálása valósul meg, melynek eredményeként a rehabilitált tó rekreációs célokat is szolgál majd. A lakókörnyezet vonzóbbá tétele és a kényszerű mobilitás elkerülés érdekében az akcióterületen megvalósul a kereskedelmi, szolgáltató egységek homlokzatának felújítása, akadálymentesítése.

147


30. Táblázat A Nyugati lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek Beruházási forrása költség (eFT) ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT ÚMFT, magántőke

városi

Vízvezeték-hálózat fejlesztése

25 000

városi

vízmű technológiai fejlesztése

15 000

városi

belvízátemelő szivattyútelep építése

30 000

városi

burkolt árok kiépítése a fő utcán

20 000

városi

átereszek, egyéb műtárgyak felújítása

6 000

közösségi

agyagbányászati terület rehabilitációja

80 000

közösségi

kereskedelmi szolgáltató egységek homlokzatának felújítása, akadálymentesítése Összesen

35 000 211 000

IV. Északi-keleti lakóövezet akcióterület Ez az akcióterület jellemzőiben és célkitűzéseiben is megegyezik az előző lakóterületi akcióterülettel. A jelenlegi lehatárolást az eredményezte, hogy az akcióterületi-lehatárolás módszertana csak egybefüggő területeket ismer el, míg a KSH az adott belvárosi akcióterületre csak az abba benyúló (a belvárosi funkcióbővítő projektelemeket tartalmazó) teljes tömbre tudott információt szolgáltatni, mely a lakóövezetet két részre osztotta. A kitűzött célok elérése érdekében indikatívan a következő – önkormányzati és egyébszervezetek által megvalósítandó – projektek és beavatkozási területek azonosíthatók a városrész tekintetében: • Kerékpárút kialakítása • Szennyvízcsatorna hálózat bővítése • Vízminőség védelmi beruházás • Településen belüli belvízcsatorna hálózat fejlesztése • Belterületi szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése • Bérlakásépítés • Szelektív hulladékgyűjtők kialakítása

148


31. Táblázat Az Észak-keleti lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések Finanszírozás Fejlesztendő funkciók Lehetséges projekt-elemek Beruházási forrása költség (eFT) ÚMFT ÚMFT ÚMFT

közösségi

kerékpárút kialakítása

50 000

városi

szennyvízcsatorna hálózat bővítése

80 000

városi

Vízminőség védelmi beruházás

30 000

ÚMFT

városi

Településen belül belvízcsatorna hálózat fejlesztése

55 000

ÚMFT önkormányzat, pályázati forrás, magántőke bevonása

városi

Belterületi szilárd burkolatú úthálózat fejlesztése

40 000

közösségi

Bérlakásépítés

60 000

ÚMFT

Szelektív hulladékgyűjtő sziget kialakítása Összesen

városi

2 000 317 000

3.3.2. Az akcióterületi fejlesztések prioritási sorrendje és ütemezése A kijelölt 4 akcióterület jellemzőit megvizsgálva a következő szempontok alapján egy rangsort szükségszerű meghatározni:

indokoltság, szükségesség: -

a fejlesztések által érintett lakosság száma és szociális helyzete, az akcióterületi fejlesztések időszerűsége, a fejlesztések lakosság általi elfogadottsága és támogatottsága,

hatások: az akcióterületi fejlesztések hatása a város egészére, - az akcióterület jelentősége a város lakófunkciójára nézve, - az akcióterületi fejlesztések gazdasági és társadalmi multiplikátor hatása, -

finanszírozás és fenntarthatóság: -

a támogatási források megszerzésének lehetősége és esélye, a rendelkezésre álló önkormányzati sajáterő nagysága, a bevonható magánforrások mértéke, a létrehozott kapacitások fenntarthatósága.

A kialakult prioritási sorrend összességében a megvalósítás ütemezését is befolyásolja, ahogyan azt az alábbi tábla is mutatja.

149


32. táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás ütemezése

Akcióterületek prioritási sorrendje

2008. I.

2009.

II.

I.

II.

2010. I.

II.

2011. I.

II.

2012. I.

II.

2013. I.

II.

1. Belváros 2. Gazdasági övezet 3. Nyugati lakóövezet 4. Észak-keleti lakóövezet

3.4.Fenntarthatósági szempontok A fejlesztések során jelentős negatív környezeti hatást kiváltó beavatkozások nem valószínűsíthetőek. Azonban a városfejlesztési tevékenységek során arra törekszünk, hogy minél többféle módszer használata jelenjen meg a globális és lokális környezetei hatások kompenzálás során, mivel annál sikeresebb és széleskörűbb a károk enyhítése.

33. Táblázat Célstruktúra városrészi célok és akcióterületek környezeti szempontú vizsgálata A helyzetértékelés következtetései és a célstruktúra egyes elemei

Várható környezeti hatás

A környezeti probléma enyhítését célzó stratégiai javaslatok

Motorizáció miatt növekvő teher és személygépjármű forgalom

Forgalom növekedése fokozódó környezeti terhelést okoz, légszennyezés mértéke nő,

Globális felmelegedés

Kevés, egyenlőtlen eloszlású csapadék miatt a zöldterületek öntözése. A hirtelen lezúduló nagy csapadék-mennyiség meghaladja a csapadékvízelvezető hálózat kapacitását A felmelegedés hatására a természetes vízfelületek jelentős apadása várható

A várost elkerülő körgyűrű megépítése, ennek a forgalmi hatásainak enyhítésére zajvédő falak kiépítése, útszéli terület fásítása Öntözőrendszerek telepítése, fejlesztése A csapadékvíz-elvezető csatornahálózat karbantartása, fejlesztése Erdősítéssel csökkenthető az elszivárgás ideje és mennyisége

Átfogó problémák

150


Városi szintű célok Gazdaságfejlesztés

Minőségi, élhetőbb város megteremtése

A városon keresztül haladó növekvő teherforgalom és hulladékmennyiség, fokozódó lég- és zajszennyezés, zöld területek csökkenése, lakóterületeket zavarhatja a gazdasági élénkülés Környezettudatos életmód erősödése, városi életforma hosszú távú felértékelődése, közterületek állapotának javulása, táj ökológiájának stabilitásának erősödése.

A védett természeti területek megőrzése és a természeti területek fogyásának megállítása, Az alternatív energiaforrások hasznosítása A természeti értékek fenntartása, környezeti állapot javítása, épített környezet és a városszerkezet megalapozott fejlesztése, belső közlekedési rendszer környezetbarát fejlesztése és a városi közterületek rehabilitációja

Akcióterületi fejlesztések I. Belvárosi funkcióbővítő akcióterület Infrastruktúra-fejlesztés, Bővül a belvárosi Belső közlekedési közterület-humanizálás, kerékpárút-hálózat, teljesen hálózat gazdaságosabbá Ady téri park felújítás megoldódik a csapadékvíz- és környezetbarátabbá elvezetés, válik, csökken az utak forgalma Emőd I. tó turisztikai célú Belvárosi zöldterületek A városközpontban, hasznosítása növekedése különösen kedvezően frekventált helyen növelhető a zöld területek nagysága Parkoló kialakítása a Városi zöld területek Kivágott faállomány belvárosban. csökkennek pótlása, közparkok felületének növelése II. Gazdasági funkciót erősítő akcióterület Ipari park létrehozása Zöld területek csökkenése, A jelentősebb zaj ártalom és levegőszennyező levegőszennyezés pontforrásoknál növekedése technológiai korszerűsítéssel, vagy a kapacitások optimális szabályozásával kell elérni a környezetvédelmi határértékeket, a terület felszíni vizeinek fokozott figyelme, a

151

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar terület köré védőerdő telepítése. III. Nyugati lakóövezet akcióterület Agyagbányászati terület Rekreációs zöldterület Felszíni vizek védelme rehabilitálása, eredménye kialakulása tóval, őshonos és környezetük egy rekreációs tó fajok visszatelepítésével megújítása, természeti területek fogyásának megállítása IV. Északi-keleti lakóövezet akcióterület Belterületi szilárd Forgalom és ezzel együtt a A közlekedési rendszer burkolatú úthálózat légyszennyezés növekedése ésszerűsítéséve és a fejlesztése várható közösségi közlekedés fejlesztése, így mérséklődik a közlekedési eredetű levegőés zajszennyezés

3.5. Anti-szegregációs program 3.5.1. Anti-szegregációs célrendszer Az anti-szegregációs helyzetelemzés következtetései alapján megállapítható, hogy Nádudvaron nem alakult ki erősen szegregált terület. A hátrányos és halmozottan hátrányos - elsősorban roma lakosság - nem él egy tömbben elkülönített telepeken. Ugyanakkor bizonyos szegregátumok kialakultak a városi lakóterületek határterületein, mely elsősorban az olcsó ingatlan áraknak köszönhető. A szegregált területeken élők problémáinak hátterében több tényező áll, ezek közül a legsúlyosabb az alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, valamint a munkakeresés feladásából adódó inaktivitás. A rossz foglalkoztathatóság a megélhetést biztosító rendszeres munkajövedelem hiányát okozza, így az érintettek kiszolgáltatott helyzetben, rossz anyagi körülmények között élnek. A jövedelemhiány több problémát is okozhat (pl. bűnözés, önpusztító magatartásformák, agresszió), közülük talán legsúlyosabb a gyerekszegénység és a hátrányos szociális-gazdasági helyzet ezen keresztül történő újratermelődése. A városrészekben nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik fejlődéséhez elengedhetetlenül szükséges anyagi feltételek a legtöbb

152


családban nem állnak rendelkezésre. A rossz szociokulturális háttér, a leromlott állapotú lakókörnyezet a későbbiekben komoly lemaradást és szocializációs problémákat okozhat a gyerekek közoktatási rendszerbe való beilleszkedése során, alapvetően befolyásolhatja későbbi teljesítményüket, ezért elengedhetetlen a szociokulturális hátrányok leküzdésére irányuló korai fejlesztés, és a jó minőségű, a gyerekek problémáit kompenzálni tudó óvodai és általános iskolai ellátás biztosítása. A közoktatás rendszerében nyújtott jó teljesítmény alapvetően meghatározza a későbbi magasabb oktatási szintekbe való bejutást, ezáltal a várható munkaerő-piaci státuszt és az elérhető jövedelmet. A szegénység újratermelődésének megakadályozásához tehát a célcsoport igényeit figyelembe vevő integrált oktatáson keresztül vezet az út. A külföldi és a hazai példák jól igazolják, hogy az integrált oktatás pozitívan hat a szociokulturálisan hátrányos helyzetű iskolás gyerekek teljesítményére és szocializációjára. Nádudvaron megszűnt a szegregált oktatást nyújtó általános iskola, így az iskoláskorú gyerekek - két osztály kivételével (22 fő) - integrált oktatásban vesznek részt. 2008 szeptemberében ez a két osztály is megszűnik, speciális szakemberek segítségével oktatásuk integráltan folytatódik. Elengedhetetlen a szegregált területekről származó hátrányos, és kiemelten hátrányos helyzetű gyerekek iskolai előmenetelének kiemelt figyelemmel kísérése és támogatása. Cél, hogy az általános iskolát elvégzők minél nagyobb arányban tanulhassanak tovább, lehetőleg érettségit, vagy piacképes szakmát adó intézményekben kutatni, és programszerűen gondozni kell a tehetséges gyerekeket, akik előmenetelükkel, sikereikkel és hosszabb távon sikeres életútjukkal mintaként szolgálhatnak a szegregált területen, és Nádudvar egészén elő hátrányos helyzetűek számára. A tehetséggondozás másik lányeges aspektusa, hogy a hátrányos helyzetű, de ambiciózus gyerekek idejében való felismerése jelentősen növeli a továbbtanulási esélyeket. Ebben a folyamatban nagyon fontos, hogy már a kezdetektől ösztönözzék a középfokú oktatásban való részvételen túl, az érettségit adó képzések elvégzését, illetve a felsőfokú képzettség elérését is. A középfokú oktatásba bejutott hátrányos helyzetű és roma tanulók lemorzsolódását meg kell akadályozni, és ezzel párhuzamosan minél jobb tanulmányi eredmény elérését kell ösztönözni. A továbbtanulással járó többletköltségek gyakran vállalhatatlan anyagi terheket jelentenek a családoknak, ezért egyszerre kell a továbbtanulást támogató családi háttér megteremtésén, a gyerekekben a továbbtanulás iránti motiváció kialakításán és fenntartásán dolgozni, valamint a továbbtanulás anyagi feltételeit támogatásokkal, ösztöndíjakkal megteremteni.

153


A helyzetelemzés megállapításait figyelembe véve az oktatás terén a másik kiemelt feladat az olyan felnőttképzési programok generálása és megvalósítása, amelyek javítják a célcsoport foglalkoztathatóságát. Ezen programok megvalósításakor prioritást kell élveznie az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők alapfokú tanulmányainak befejezésének. Ezt követően olyan gyakorlatorientált képzéseket kell helyben szervezni, amelyek piacképes szakmát adnak, és rövidtávon az elhelyezkedés reális esélyét nyújtják. A munkaügyi központ/ kirendeltség, és a város bevonásával fel kell mérni a térség esetleges hiányszakmáit, valamint a fejlesztések által várhatóan megnyíló új munkalehetőségeket. Ezáltal csökkenthető a munkanélküliek száma, valamint azon aktív korúak aránya, akik jövedelemforrását kizárólag alkalmi munkák, illetve állami és/vagy önkormányzati támogatások jelentik. A felnőttképzéshez kacsolódhat a kulcskompetenciák erősítését, és a munkakeresési módszerek elsajátítását segítő tréningek szervezése, melyek megvalósításán keresztül, lehetőség szerint a munkahellyel rendelkezőket is be kell vonni. A képzésekkel, tréningekkel, valamint munkavállalással, munkalehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatást a szegregátumokban is biztosítani kell szóróanyagok, tájékoztató táblák, esetleg internet elérési lehetőségek telepítésével. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretében, vagy annak hatására megvalósuló fejlesztések kivitelezésénél - az esélyegyenlőséget figyelemben tartva - ösztönözni kell, hogy minél több helyi hátrányos és roma személy kaphasson munkalehetőséget. A roma és hátrányos fiatalok társadalmi integrációja a kulturális sajátosságok figyelembe vételével lehet a legsikeresebb. A gyerekek fejlődése és szocializációja szempontjából az érdeklődési körüknek megfelelő művészeti és sporttevékenységekbe való bekapcsolás ösztönzése, legalább olyan fontos, mint a tanulmányi előremenetel. Ezért szükséges a különböző szak- és sportkörök, kulturális rendezvények szervezésénél tudatosan törekedni ezeknek a fiataloknak a minél szélesebb körű bevonására. Ezen túlmenően a szegregátumokban élők helyzetének javítására olyan, tudatos és külső támogató segítséget is biztosító közösségfejlesztő és rehabilitációs intézkedések szükségesek, amelyek rendszeres programok keretében elősegítik az egészségtudatosságot, az identitástudat erősödését, a helyi értékek megőrzésével kapcsolatos azonosulást, hozzájárulhatnak a bűnözés csökkentéséhez és a tolerancia növekedéséhez. A városrész élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell közösségi funkciójú épületek és terek kialakítását, fejlesztését. A feladat-ellátási hely bezárása miatt megüresedett – önkormányzati tulajdonban álló – iskolaépület 154


természetes lehetőséget teremt erre. A közösségi funkciók kialakítása, és a tudatos közösségfejlesztési tevékenység anyagi és emberi támogatással, szakértők közreműködésével valósulhat csak meg sikeresen. A tudatosan megtervezett és végrehajtott funkcióbővítés esetében – szakszerű vezetés mellett – nagyban lehet civil szervezetek, önkéntesek munkájára is támaszkodni. A nádudvari szegregátumokban is megfigyelhető, hogy a vonalas infrastruktúrák egyáltalán nem, vagy csak részben kiépítettek. Hiányos az ivóvízhálózat, a szennyvízhálózat, valamit a gázhálózat kiépítettsége. Azonban ezen területek egyik legsúlyosabb infrastrukturális hiányossága a szilárd burkolatú, pormentesített utak hiánya. Ez a hátrányosság egyfelől hátráltatja a hátrányos helyzetű embereket a különböző szolgáltatások hozzáférésében, másfelől az egyébként is a város perifériáján lévő területeken élők megközelíthetőségét (pl. mentők, családsegítő szolgálat) nehezíti. Az életkörülmények jobbítása és a szegregáció továbbmélyülésének megállítása, illetve felszámolása érdekében a szegregált területeken ezeket a lakossági infrastruktúrákat rövidtávon pótolni, fejleszteni szükséges. A fentieket figyelembe véve a városrészek fejlesztéséhez kapcsolódó antiszegregációs beavatkozások átfogó célja a szegregált területeken élők életminőségének javítása, és a szegregátumok tervszerű felszámolása. 4) Képzési és képezhetőségi lehetőségek biztosítása a) Minőségi és integrált oktatáshoz való hozzáférés biztosítása b) Tanulás fizikai feltételeinek és a támogató családi háttér biztosítása 5) Szociális és jövedelmi helyzet javítása a) Foglalkoztathatóság javítása b) Munkaerőpiacra való visszavezetés 6) Városrészek élhetőségének fejlesztése a) Közösségi terek és szolgáltató funkciók fejlesztése b) Infrastrukturális feltételek javítása Az átfogó cél és a specifikus célok elérése érdekében megvalósítandó intézkedések a következő táblázatban kerülnek bemutatásra. Az antiszegregációs terv céljainak elérését számszerűsítő indikátorok ugyancsak ebben a táblázatban kerültek összefoglalásra. Ki kell emelni, hogy az összefoglaló táblázat az antiszegregációs terv intézkedési tervét jeleníti meg, amellyel párhuzamosan a korábban meghozott intézkedések és pozitív gyakorlatok is érvényben maradnak, tovább folytatódnak. Az átfogó cél eléréséhez a konkrét

155


antiszegregációs intézkedéseken túl az IVS célrendszerében megfogalmazottak is nagymértékben hozzájárulnak. 3.5.2. A nem szegregált területekre irányuló fejlesztések hatása a szegregált területen élők helyzetének javítására Az IVS tematikus és városrész szintű céljai számos olyan intézkedést tartalmaznak melyek megvalósulása, illetve a projektek eredményei hozzájárulnak a szegregált területeken élők helyzetének jelentős javulásához. Foglalkoztatási helyzet javítása, munkapiaci integráció A foglalkoztatási helyzet javítására irányuló fejlesztések által várhatóan megnyíló új munkalehetőségeket kínálnak majd, ahol olyan kivitelezők előnyben részesítése a cél, melyek vállalják, hogy alkalmaznak szegregált területeken élőket is. Ezen túl a városrész szintű célok között közvetlenül is megjelenik a munkahelyteremtés a gazdasági zónában. Az üzleti infrastruktúrafejlesztés, az új ipari terület kialakítása új munkahelyek létrehozását segíti, melyek hozzájárulnak majd a szegregátumokban élők foglalkoztatási problémáinak megoldásához is. A hátrányos helyzetűek foglalkoztatása nem kizárólag a kivitelezési szakaszban jelent munkalehetőséget a rászorultaknak, a várható fejlesztések üzemeltetésénél is alkalmazni kell az esélyegyenlőség elveit. A megépülő új vagy felújított létesítmények (pl. művelődési központ, egészségház, szálloda) új munkalehetőséget teremtenek az alacsony képzettségű embereknek is. Elérhetőség javítása A városrész szintű célok között konkrétan megjelenik, hogy biztosítani kell a városközpont által nyújtott szolgáltatások elérhetőségét, amelyen egyfelől a közlekedést, másfelől az akadálymentes megközelítést emeli ki a stratégia. A városrész szintű célok között prioritásként jelenik meg a Seregélyes és a Sinkó kertben élők életkörülményeinek javítása, mely elsősorban ezen területek infrastrukturális fejlesztését foglalja magába. Oktatási integráció Nádudvaron az oktatási integráció folyamatosan ütemezetten megy végbe. 2007-ben elkészült a Település Közoktatási Esélyegyenlőségi Terve. 2008 szeptemberében már teljesen megszűnik a szegregált oktatás. A hátrányos helyzetű diákok a következő tanévtől már speciális szakemberek segítségével integrált módon folytatják tanulmányaikat. Az oktatás tárgyi feltételeinek 156


javítása az iskola épületének és környezetének felújítása ugyancsak olyan elem, mely nagyban hozzájárul a szegregátumokban élő korszerűbb oktatáshoz való hozzáféréshez. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása A szegregátumokban élők egészségi állapotának javításához, a prevenció elősegítéséhez szükség van helyben elérhető, modern egészségügyi szolgáltatásokra. Ennek megteremtéséhez járul hozzá a belvárosi funkcióbővítő fejlesztések egyik eleme, az egészségház fejlesztése, bővítése. A szegregátumok lakói között található azonban olyan idős és hátrányos helyzetű réteg, akik számára más városrészben található intézmények nem nyújtanak megoldást. Ezért tartalmazza a lakóövezetben megvalósuló célok egyike a házi-gondozást és a szociális jelzőrendszer kiterjesztését a lakóövezetben élő rászorulók részére. Társadalmi szegregáció csökkentése, mobilizáció A társadalmi szegregáció csökkenése a szegregátumok lakóinak a város életébe való bekapcsolódáson keresztül vezethet. A város törekszik rá, hogy minél több hátrányos helyzetű lakos bekapcsolódjon a város által szervezett kulturális, sport és egyéb civil rendezvényekbe. A város kulturális életének legfőbb színtere az Általános Művelődési Központ, melynek felújítása, új funkciókkal való ellátása ugyancsak a funkcióbővítő fejlesztések részét képezi. Az önkormányzat elhivatott annak érdekében, hogy a rendelkezésére álló eszközökkel megakadályozza telepszerű szegregátumok kialakulását, oldja az alacsony státuszú lakosság koncentrációját. Ennek érdekében az antiszegregációs terv konkrét programjain túl vállalja, hogy szükség esetén akár a meglévő rendeleteinek módosítása révén is segítse a lakhatási integrációs programok megvalósulását. Fontos megjegyezni, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítésnél az esélyegyenlőséget egyfajta horizontális célként is értelmeztük. A stratégiában a középtávú célok között konkrétan is megjelenik az esélyegyenlőség biztosítása, de minden intézkedés gondolatiságában benne rejlik a szociális biztonság és az esélyegyenlőség megteremtése.

157


3.6. Stratégia külső és belső összefüggései

3.6.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Nádudvar Város Településfejlesztési Koncepcióját 2003-ban, míg az aktuális Településrendezési Terv 2008-ban került elfogadásra. Jelenleg is ez a rendezési terv van érvényben, azonban az akcióterületeken megvalósuló projektekhez való illeszkedés érdekében a Településrendezési Terv átdolgozása, aktualizálása folyamatban van, jelen pillanatban a tervezet szakmai egyeztetés alatt áll és 2010 tavaszán várható a terv elfogadása. Az alkalmazott módszertan szerint - mely egybe esik a városvezetés iránymutatásával - a már elkészült és hatályban lévő stratégiai, tervezési dokumentumokat maximálisan figyelembe vételével, az azokban foglaltakat felhasználásával integrálásával kell Nádudvar fejlődésének közép és hosszú távú irányit megszabni. Vagyis az nem lehet cél, hogy egy teljesen új tartalommal bíró fejlesztési stratégia szülessen. A tervezési folyamat célja az, hogy a meglévő koncepciókra, tervekre, célkitűzésekre építve szakmailag megalapozott, perspektivikus és egyben a támogatási feltételeknek megfelelő Integrált Városfejlesztési Stratégia készüljön. Ennek érdekében a településfejlesztési koncepcióra és a településrendezési tervre elsősorban a következő tartalmi elemek kidolgozásánál építettünk: • A város helyzetelemzéséhez, különösen a tendenciák bemutatásához nyújtottak segítséget a településfejlesztési koncepció megalapozó tanulmánya. • A városrészek funkcióinak beazonosítása a településrendezési terv részletes elemzéseire, valamint a szabályozási tervlapokra épült. • A szükséges funkciók megerősítésének meghatározásánál (pl. városi, közösségi funkciók erősítése,) kiemelt figyelmet fordítottunk a javasolt településszerkezeti, terület-felhasználási módosításokra. • Mind a fejlesztési koncepció, mind a rendezési terv beazonosított olyan lakó-, illetve gazdasági területeket, ahol középtávon elengedhetetlen a városrehabilitáció. Ezek segítségével került sor a fejlesztési akcióterületek indikatív kijelölésére.

158


• A városrészi/akcióterületi problémák és fejlesztési szükségletek feltárásához a dokumentumok szintén jelentős inputokkal szolgáltak. • A város jövőképének és stratégiai célrendszerének megalkotásánál elsősorban a településfejlesztési koncepcióban definiált célokra építettünk. A településfejlesztési koncepció általános célját az alábbiakban fogalmazza meg: a településen élők életkörülményei, így − a megélhetési viszonyok, − a települési komfortosság, − az esztétikai minőség és, − az egészséges környezeti feltételek, az erőforrások megőrzése mellett jelentősen és tartósan javuljanak. Az integrált városfejlesztési stratégia egy átfogó alapcél keretében fogalmazza meg ugyanezen célokat, kibővítve azt a fenntarthatóság – a településfejlesztési koncepcióban implicit módon megfogalmazott – céljával. A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából. A jövőképben és a misszióban megfogalmazottak továbbgondolásával három stratégiai cél került kijelölésre: • Nádudvar térségi decentrum- és hídszerepének erősítése, településközi kapcsolatainak élénkítése. • A helyi gazdasági hagyományokra és adottságokra, valamint a kulturális és táji örökségre alapozó, rugalmas és versenyképes gazdasági szerkezet kialakítása. • „Élhető” város megteremtése a helyi közösségek szerepének növelésével és fenntartható településfejlesztési akciókkal. Egyes fejezetek esetében túlléptünk a korábbi dokumentumok tartalmán más szakmai szempontokat és módszertani eszközöket is alkalmazva – részben a városrehabilitációs kézikönyv hatására. Ennek legjobb példája a város térségi szerepkörének, vonzáskörzetének meghatározása és jellemzése, amelynél nemcsak a hagyományosnak tekinthető közlekedés-földrajzi elemzésekre került sor, hanem kiemelt figyelmet fordítottunk a funkciók hatókörének feltárására is. Városi és városrészi szinten a legújabb gazdasági, társadalmi és szerkezeti folyamatok felvázolása statisztikai adatok feldolgozásával, primer kutatással (szakértői interjúk, lakossági kérdőívek, csoportos alkotótechnikák) és helyszíni bejárással történt. 159


Mindennek eredményeként az Integrált Városfejlesztési Stratégia tartalma teljes mértékben összhangban van a településfejlesztési koncepcióval és az elfogadás alatt lévő városrendezési tervvel.

3.6.2. A Települési Környezetvédelmi környezetvédelmi tervekkel való összhang

Programmal

és

más

A városfejlesztési stratégiájának egyik kiemelt célja a városban élők életminőségének, jólétének rövid és hosszútávon történő javítása. A természeti és az épített környezet az életminőség meghatározó eleme, ezért a környezeti szempontok figyelembevétele alapvető mind a fejlesztési célok és irányok kijelölésénél, mind az azok megvalósítását biztosító tevékenységek esetében. Az egyes fejlesztések környezeti hatásaikon keresztül rövidtávon is befolyással lehetnek életminőségünkre (pl. autómentes belvárosi környezet, veszélyes anyagokat kibocsátó üzem), hosszabb távon pedig a környezeti elemek minősége lehetőségeket teremthet, vagy gátat szabhat a jólét növekedésének. A stratégia szintjén ezért meg kell fogalmazni a környezet állapotára (általában annak megtartására vagy javítására) vonatkozó célokat, és számba kell venni a stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez alkalmazandó eszközök, beavatkozások környezetre gyakorolt vélelmezett hatásait, de nem tekinthetünk el a környezetre gyakorolt „külső”, vagyis a stratégia keretein belül nem, vagy csak áttételesen befolyásolható hatásoktól sem. Nádudvar integrált városfejlesztési stratégiája célul tűzi ki a természeti és épített környezet minőségének fenntartását és javítását. A stratégiában megfogalmazott célok eléréséhez vezető beavatkozások esetében figyelembe kell venni azok környezeti hatásait, és úgy kell megvalósítani, hogy azok a lehető legkisebb környezeti károkkal járjanak. A környezeti minőség elkerülhetetlen romlását okozó, negatív környezeti hatások kompenzálására a város évente felülvizsgált környezetvédelmi cselekvési tervében kell aktív eszközöket, tevékenységeket kidolgozni, és azokhoz forrásokat kell rendelni. A cselekvési terv végrehajtásáról készült beszámolót és a következő évi tervet a város Közgyűlése fogadja el. A városfejlesztési stratégiának ki kell terjednie a külső tényezők, folyamatok által generált negatív környezeti hatások csökkentésére, kompenzálására, így a környezetvédelmi cselekvési tervnek ennek elérését célzó beavatkozásokat is tartalmaznia kell, azok megvalósításához szükséges eszközökkel és forrásokkal. 160


A külső folyamatok, tényezők egyaránt okoznak pozitív és negatív környezeti hatásokat a város és környezete számára. A negatív hatások csökkentésére az alábbi intézkedéseket kell foganatosítani: • Fontos a városi klímát javító zöldterületek fenntartása, a tudatos fásítás a forgalom által erőteljesen érintett területeken, továbbá a folyamatos erdősítés a városban és környezetében. • Amennyiben a zöldterületek öntözőberendezéseket kell telepíteni.

fenntartásához

szükséges,

• A környező településekről az Nádudvar felé, illetve az Nádudvarról a környező településekre irányuló átmenő forgalmat ki kell vezetni a város belső területeiről, vagy a belvárosban csillapítani szükséges. • A közúti közlekedés okozta zajterhelés csökkentésére zajfogó védelmi rendszereket kell építeni, telepíteni.

161


34. táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei

Környezeti hatás okozója

A negatív Negatív környezeti hatás Érintettek környezeti hatás kompenzálása Az érintett utakon sebességcsökkentés A városban az átmenő A városon (a belvárosban) Fő út, Kabai út forgalom növekedése keresztül környékén fokozódó környezeti haladó, az útszéli területek élők és fásítása, zöldfelület terhelést okoz, és az növekvő növelése útburkolat minőségromlását közlekedők gépkocsieredményezi forgalom az útburkolat megerősítése Öntözőrendszerek Kevés, egyenlőtlen eloszlású telepítése, fejlesztése csapadék miatt a zöldterületek öntözése A csapadékvízA település és elvezető A hirtelen lezúduló nagy környezetének csatornahálózat csapadék-mennyiség lakói, a Globális karbantartása, meghaladja a csapadéktelepülésre felmelegedés fejlesztése vízelvezető hálózat látogató kapacitását Erdősítéssel turisták csökkenthető az A felmelegedés hatására a elszivárgás ideje és természetes vízfelületek mennyisége jelentős apadása várható (Forrás: Saját szerkesztés)

162

Pozitív környezeti hatás

Csökken a zaj-, rezgés- és a por ártalom,

Érintettek

Fő út Kabai út és Kállói út környékén lakók

Az enyhébb telek miatt kevesebb sót kell szórni az utakra Rövidebb fűtési A város lakói, idény, kevesebb turisták fűtőanyagfelhasználás miatt kevesebb szennyező-anyag kerül a légkörbe


A stratégia célok megvalósítását több területen is csak jelentős környezeti hatást okozó tevékenységek biztosíthatják. Az egyes projektek környezeti hatásainak pontos beazonosítása nem feladata a stratégiának, sokkal inkább a vélhetően jelentős környezeti hatással járó tevékenységi területek megnevezése és a negatív környezeti hatások kompenzálására vonatkozó elvek lefektetése. Az egyes projektek megtervezése, kidolgozása során biztosítani kell a környezeti elemekre gyakorolt várható hatások részletes számbavételét és a hatások által érintettek körének beazonosítását alternatíva-elemzés keretében. Az adott projekt céljához vezető legalább három megvalósítási alternatíva hatásait kell egymással összevetni, és a legkisebb környezeti terhelést okozó változatot kell megvalósítani. A vélhetően jelentős negatív környezeti hatást eredményező projektek alternatívavizsgálatainak eredményeiről és a várható negatív hatásokról – azok érintettjeinek megnevezésével – be kell számolni a város Közgyűlése számára a környezetvédelmi programról és annak keretében megvalósuló éves környezetvédelmi cselekvési tervről szóló éves beszámolóval együtt, majd a következő évi cselekvési tervekben intézkedéseket kell előirányozni a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére, illetve a negatív hatások elszenvedőinek kompenzálására. A személy- és/vagy áruforgalom jelentős növekedését indukáló fejlesztések (pl. belvárosi irodaház vagy szállodaépítés, ipari terület fejlesztése, bevásárlóközpont létrehozása stb.) megtervezésénél meg kell vizsgálni, hogy rendelkezésre állnak-e a megfelelő a közlekedési kapacitások (tömegközlekedés, út- és parkoló kapacitás), valamint gondoskodni kell a legkisebb környezeti terhelést jelentő közlekedési alternatívák biztosításáról. Be kell azonosítani a forgalom növekedése által okozott többlet zaj- és levegőszennyezés érintettjeit, gondoskodni kell a rájuk háruló teher csökkentéséről, amennyiben az nem lehetséges, a többlet környezeti terhekből adódóan gondoskodni kell kompenzálásukról. A fejlesztések tervezése, a projektek kidolgozása és megvalósítása során általánosan érvényesítendő cél, hogy a belvárosban és környékén a jelentős közlekedési és ingatlanfejlesztések ellenére ne csökkenjen, hanem a beépítés és a közlekedés intenzitásának növekedésével arányosan növekedjen a zöldterületek nagysága.

163


Jelentős negatív környezeti hatást valószínűsíthetőek az alábbi területeken:

(is)

kiváltó

beavatkozások

• gazdaságfejlesztés (ipari terület fejlesztése). Az a fejlesztés pozitív környezeti hatást is eredményez, hiszen ösztönzi a lakóterületen elhelyezkedő üzemek koncentrálását az gazdasági övezetben, csökkentve ezzel a főként lakófunkcióval meglévő területek környezeti terhelését. A stratégia keretein belül meglévő környezeti károk csökkentésére, negatív környezeti hatások enyhítésére is irányulnak közvetlen beavatkozások, amelyek a környezet minőségének javulásához vezetnek. Ilyen beavatkozások többek között: • a kerékpárút-hálózat fejlesztése; • az önkormányzati épületek energetikai korszerűsítése; • a szennyvízelvezető hálózat teljes kiépítése, a szennyvíztisztító-kapacitás bővítése; • a hulladékkezelés és - feldolgozás rendszerének fejlesztése; • a városi zöldterületek bővítése és állapotának javítása; • a természeti területek megőrzése; • ökológiai folyosó kialakítása. A javasolt és beavatkozások intézkedések teljes mértékben összhangban vannak Nádudvar Települési Környezetvédelmi Programjával.

164


3.7. A stratégia megvalósításának főbb kockázatai A bekövetkezhető kockázatok és azok kezelési módját a következő kockázat kezelési mátrixban mutatjuk be. 35. Táblázat Szakmai/szervezeti/együttműködési kockázatok az IVS megvalósításában Valószínűség (1-7)

Kockázat

Az IVS megvalósításában több szervezet vesz részt, egymás felerősítése, a szinergia elvének érvényesülése érdekében. Nem megfelelő együttműködés. Az IVS nem megfelelő lakossági támogatása Civil szervezetek érdekérvényesítés

szervezetlensége,

gyenge

Lakossági ellenállás a tervezett kivitelezések okozta nehézségek miatt

Hatás (1-7)

A kockázat kezelésének módja

1

3

A közreműködő szervezetek részére rendszeres fejlesztési, partnerségi ülés, menedzsment tréning, valamint az egyenlő részvétel joga csökkenti az együttműködésben rejlő kockázatokat.

2

3

A lakosság folyamatos tájékoztatása, lakossági fórumokon, szórólapokon, média útján

2

2

E szervezetek bevonása, együttműködés, kapcsolatteremtés

3

3

A lakosság folyamatos tájékoztatása, lakossági fórumokon, szórólapokon, média útján. A beruházás gondos megtervezésével elkerülhetők a felesleges nehézségek, torlódások. A közlekedési beruházások ütemezését előre megtervezi az önkormányzat, hogy azok a lehető legkevesebb fennakadást okozzák. Ugyanakkor a fejlesztés megfelelő kommunikációja (célok, ütemezés) jelentősen enyhítheti a kritikák élét.

165

erősítése,

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Az IVS megvalósítása során az új beruházások által biztosított foglalkoztatásban megfelelő számú és részt venni kívánók motiváltsága

3

2

E kulcsfeladatnál a motivációra és a többcsatornás tájékoztatásra építünk: egyrészt lakossági fórumokon, illetve a célcsoporttal foglalkozó szervezetek útján.

36. Táblázat Pénzügyi/műszaki kockázatok Kockázat

Valószínűség (1-7)

Hatás (1-7)


Az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó kisajátítási eljárások elhúzódnak, emiatt egyes projektelemek késedelmet szenvednek, vagy költségei megnőnek

7

4

Az önkormányzat, számolva az ehhez kapcsolódó nehézségekkel, a terület-rehabilitációhoz kapcsolódó ingatlanvásárlásokat megtervezte. Ennek megfelelően a beruházással érintett magántelkek esetében a tárgyalások folyamatban vannak, és a tervek szerint ezek a megbeszélések nem érintik a projekt lebonyolítását.

Az építési beruházások engedélyezése nehézségekbe ütközik, ami a megvalósítás ütemezését veszélyezteti

4

6

Az önkormányzat megkezdte a beruházás előkészítését, így az engedélyezési tervdokumentációk összeállítását. Elkészült azon projekt-elemek listája, amelyek engedély kötelesek, az önkormányzat ezek műszaki előkészítését megkezdte. Valamennyi projekthez engedélyezési és megvalósítási ütemterv készült, melynek alapján a beruházás terv szerinti ütemezése biztosítottnak tekinthető.

Az egyes projekt-elemek részletes terveinek kidolgozása során a költségvetés nem várt műszaki nehézségek miatt jelentősen megnő

3

2

Az önkormányzat által kidolgozott projekt-elemek egy részére tanulmányterv került kidolgozásra, az ilyen esetekben a kockázat kisebb. A többi, nem kidolgozott projekt-elem esetében a költségvetés „biztonsági tartalék” figyelembe vételével készült, melynek alkalmazásával csökkenthetők az ezzel kapcsolatos kockázatok.

A beruházások során keletkező nehézségek miatt a projektek megvalósításának ütemezése elhúzódik,

3

3

A kockázat bekövetkezte alapos tervezéssel jelentősen csökkenthető. Ennek érdekében az önkormányzat a kiválasztott

166

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Kockázat

Valószínűség (1-7)

Hatás (1-7)


projektek esetében már korábban megkezdte a tervdokumentációk kidolgozását. Ugyanakkor mind a költségvetés, mind az ütemezés tervezésénél a legrosszabb verzióval számolt az önkormányzat, melynek köszönhetően a jelentősebb csúszások elkerülhetők

illetve költségvetése megnő

A projekt-menedzsment szervezet számára nehézségeket okozhat az újszerű intézményi struktúra, illetve a nagyszámú projekt egyidejűleg történő lebonyolítása.

2

2

Az Városfejlesztési Társaság korábban rendszeresen együttműködött magánberuházókkal az egyes projektek lebonyolítása kapcsán, így ezen a téren megfelelő tapasztalatokkal rendelkezik. Szintén jelentősek a Kft. munkatársainak, szakértőinek tapasztalatai a támogatásból finanszírozott projektek lebonyolításában is. Ez a háttér megfelelően csökkenti a kezdeti nehézségekből származó kockázatot.

Az IVS, AT értékelésének elhúzódása

2

2

Az önkormányzat az IVS megvalósítási ütemtervébe tartalék idő biztosításával áthidalja a csúszásokat.

167


4. A megvalósítás eszközei 4.1. A célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 4.1.1. Az önkormányzati szabályozás Számos környezeti tényező hat a stratégia céljainak elérését biztosító fejlesztésekre. A természeti és infrastrukturális környezet mellett meghatározó szerepet tölt be a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A pénzügyi erőforrások tudatos felhasználásából származó hatásokat sokszorosan felülmúlhatja az önkormányzat a hatáskörébe rendelt szabályozási eszközök tudatos alkalmazásával. Fontos megjegyezni, hogy ennek ellenkezője is igaz lehet: a megfelelő és támogató szabályozás hiánya ellehetetleníti, esetleg meghiúsíthatja a pénzügyi eszközökre alapozott fejlesztéseket. A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató, adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. A helyi gazdaságpolitika céljait világosan meg kell fogalmazni, meg kell határozni a célok megvalósításához szükséges támogató jogi, szabályozási lépéseket, és tudatosan végre is kell hajtani azokat. Az önkormányzatnak a helyi gazdaság szabályozásában, valamint a gazdasági tevékenységekhez kötött adminisztratív és engedélyezési eljárások során tanúsított kiszámítható és átlátható magatartása csökkenti a gazdasági bizonytalanságot, és pozitív hatással van a befektetési hajlandóságra is. 4.1.2. Ingatlan- és kapacitásgazdálkodás Az önkormányzatnak a tulajdonában álló ingatlanokat és kapacitásokat céljai és feladatai megvalósításához alkalmazható eszközöknek kell tekintenie. Felesleges vagy kihasználatlan kapacitásaival racionálisan – a stratégia céljai megvalósulását figyelembe véve - kell gazdálkodnia. Ilyen felszabaduló kapacitás lehet többek között egy funkcióváltás alatt álló, időlegesen használaton kívüli ingatlan, amelyben teret lehet engedni annak közösségi (civil szervezetek) által történő időleges hasznosítására az eladás vagy felújítás megkezdésének időpontjáig. Ide sorolható a folyamatosan használaton kívüli, az önkormányzat tevékenysége szempontjából funkcióval nem rendelkező ingatlanok hasznosítása is. Hasonló módon lehet eljárni más olyan eszközök, erőforrások esetében (pl. informatikai eszközök, a rendezvények lebonyolítását biztosító technikai eszközök stb.), amelyek időszakosan hasznosíthatóak, és 168


azokkal úgy termelhetünk mások számára értéket, hogy az önkormányzat számára annak nem jelentkezik közvetlen (többlet) költsége. Ezzel a kapacitások kihasználtságának növelésén túl a stratégia megvalósítását elősegítve, de önmagukban is jelentőséggel bíró kulturális, közösségi értékek jöhetnek létre. Az önkormányzatnak lehetősége van eladói és szabályozói pozíciójával élve bizonyos ingatlanok eladását vagy hasznosításba adását olyan feltételekhez kötni, amelyek az önkormányzat által ellátandó feladatok megvalósítását garantálják (pl. közterület rehabilitáció vagy játszótér építése a beruházó által használatba vett területen vagy más közterületen). Kölcsönös előnyök esetén célszerű bizonyos beruházások esetében (pl. sportuszoda) a PPP konstrukciók alkalmazása, amely biztosítja a magánbefektetések hatékonyságát, az önkormányzati likviditás megőrzését, és az önkormányzat pénzügyi forrásainak szabadabb felhasználhatóságát. 4.1.3. Marketing tevékenység A Nádudvarról kialakult és kialakított arculat, illetve a városhoz kapcsolódó érzelmi tényezők hatással vannak, a városba látogató turistákra, a város után érdeklődő üzletemberekre, de – nem elhanyagolható módon - magára a város lakóira is. A célzott és differenciált városmarketing tevékenység ezért nagyban támogathatja a városfejlesztési stratégia céljainak megvalósítását többek között az egyes projektek végrehajtásának elősegítésén, de akár az egész stratégia városi lakosság körében való elfogadottságának növelésén keresztül is. A városfejlesztési stratégia céljainak kijelölésével párhuzamosan be kell azonosítani a fejlesztések potenciális érintettjeit. Ezek jelen esetben: • a potenciális befektetők, • a városban gazdasági tevékenységet folytató szervezetek és személyek, • turistaként a városba, térségbe látogatók, • a város és a környező települések lakossága. A város, illetve a városban zajló fejlesztési tevékenységek, pozitív változások, környezeti és társadalmi értékek, gazdasági folyamatok szélesebb körben való megismertetése biztosíthatja Nádudvar szélesebb ismertségét. Erősíteni kell a köztudatban, valamint a potenciális befektetők és betelepülők tudatában, hogy Nádudvar tudatosan törekszik arra, hogy egy vonzó, élhető és befektető-barát európai kisvárossá váljon. Tudatos és jól felépített marketing-kommunikációs stratégia mentén, megfelelő szervezeti háttér kialakításával kell a város speciális értékeit, adottságait és lehetőségeit bevezetni és elterjeszteni. A gazdasági jellegű célokhoz elsődlegesen speciális ismertetőket (pl. prezentációk, tájékoztatók, hordozó mappák) érdemes készíteni, egységes adatbázist létrehozni, amelyből 169


bármilyen időpontban előállítható aktuális adatszolgáltatás a befektetők, betelepülők felé, míg a városi életminőséghez kötődő programok esetén, a civil szervezeteken és a városi médián keresztül történő népszerűsítés a leghatékonyabb módszerek egyike. A sikeres marketing nem kizárólag egy-egy befektetés megvalósulásához járul hozzá, de a városban tevékenykedő gazdasági társaságok tevékenységét, ismertségét és az irántuk táplált bizalmat is erősítheti aktuális és potenciális üzleti partnereik körében, ezzel közvetett módon hozzájárulva a helyi gazdaság fejlődéséhez is. Nádudvar arculatának kialakítása, továbbá a városmarketing eszközeinek a különböző városi célcsoportok felé történő alkalmazása elősegítheti a város iránti bizalom és lojalitás kialakulását – ez a helyi gazdaság és társadalom szereplői esetében a város problémáinak megoldásában való aktívabb közreműködést és üzleti partnerei körében a város image-ének továbbadását, a városmarketingbe való bekapcsolódását jelentheti. A város kommunikációs értékkel bíró tulajdonságainak és változásának összegyűjtése, célzott és rendszeres kommunikálása javítja a város lakóinak identitását, hozzájárul városi büszkeségük fejlesztéséhez – egyúttal a város értékeinek megtartása, fejlesztése mellé is állítja őket. A marketing nem csupán cél, hanem eszköz is a turizmus területén. Egyrészt természeti és kulturális értékeivel, hangulati elemek kialakításával a várost el kell adni a potenciális odalátogatók körében. Másrészt a rendezvények növelik a turisztikai vonzerőt, egyben a résztvevők az arculat további fejlesztésének és kommunikálásának az eszközévé válnak – e rendezvényeket tudatosan használni is kell a városmarketing céljaihoz. A turizmus fejlődése a vendéglátásból származó bevételeken felül azért is fontos a városnak, mert a turisztikai attrakciók és a turizmust támogató szolgáltatások és kulturális események a város lakói számára is növelik az elérhető, minőségi szolgáltatások körét. Az IVS-hez kötődő marketing akciókban - a stratégia módszertanának megfelelően - a rendszerszemléletnek és a mérhetőségnek kiemelt szerepet kell tulajdonítani. Rendszeres közvélemény kutatásokon keresztül érdemes időszakonként visszamérni a stratégia fogadtatását és az abból megvalósult elemek hatását annak érdekében, hogy a városvezetés folyamatos visszajelzést kapjon és a módszertani kézikönyvnek megfelelően az IVS két-három évente felülvizsgálatra kerüljön. Mindennek eléréséhez fontos egy, a város értékeit és fejlődési elképzeléseit tükröző egységes arculat kialakítása és alkalmazása. A városban tervezett és megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos kommunikációban pedig az arculatból egy egységes szlogen és logo vagy embléma alkalmazása annak érdekében, hogy minden érintett könnyen beazonosíthassa az IVS megvalósulásának egyes lépésit. 170


4.2. Az integrált stratégia megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 4.2.1. A városfejlesztés szervezeti rendszere Nádudvar Város szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a Közgyűlés feladata. Ezen belül az Építési és Városfejlesztési Bizottságot elsősorban véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi és közreműködő jogosítványokkal ruházták fel: - Az önkormányzat vagyonával kapcsolatos kérdéseket döntésre előkészíti, - Ellenőrzi a vagyonvédelmi jogszabályok betartását (közösen a Pénzügyi Bizottsággal, - Javaslatot tesz önkormányzati költségvetési szervek, közhasznú társaságok, gazdasági társaságok alapítására, átszervezésére, megszüntetésére (közösen a Pénzügyi Bizottsággal), - Település városrendezési tervek felülvizsgálata, javaslat az ésszerű módosításra, városkép kialakítás, - Beruházási programok véleményezése, - Építési, telekügyek, kommunális szolgáltatások kérdésében, javaslattétel; - Közlekedési ügyek, közterületek, köztemető fenntartásával kapcsolatos ügyek előkészítése, - Építés – igazgatás közterület – használat, köztisztaság, háztáji jószágtartás körében rendeletalkotás előkészítése, - Környezetvédelem terén a föld, a levegő, a víz tisztaságának védelme, - Figyelemmel kíséri a területrendezéssel és településfejlesztéssel kapcsolatos pályázati, támogatási lehetőségeket, javaslatot tesz azok benyújtására, és segítséget nyújt a pályázatok, tervek összeállításához, - A városban működő gazdálkodó szervek tevékenységének vizsgálata környezetvédelmi szempontok szerint, - Kommunális létesítmények és működésük folyamatos vizsgálata, - Helyi közlekedés helyzetének vizsgálata, erre vonatkozó javaslattétel, - Utak, terek védelmére, fejlesztésére és karbantartására javaslattétel, - Utca elnevezések felülvizsgálata, előterjesztés készítése, az ügyrendi bizottsággal közösen, - Kereskedelmi, szolgáltatási tevékenység figyelemmel kísérése, - Közreműködés a földtulajdon rendezésében és mezőgazdasággal kapcsolatos önkormányzati feladatok végrehajtásában, - A település lakosságának tájékoztatásában való közreműködés az Európai Unió felépítéséről, működéséről, - Közreműködik az EU-s források, pályázati lehetőségek kihasználásában, 171


- Településfejlesztési programozás koordinálása, javaslattétel területi és tematikus programok készítésére, megvalósítására, - Projekt-előkészítő és projektfejlesztő tevékenység koordinálása, projektjavaslatok véleményezése elsődlegesen a 2007-2013 közötti EUforrásokhoz kapcsolódóan, - Környezeti hatástanulmányok, tervek, megvalósíthatósági tanulmányok véleményezése a beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódóan, - Kapcsolattartás az EU intézményrendszerével, forrásfeltárás, településközi, kistérségi partnerkapcsolati hálózatokba történő bekapcsolódás. Emellett a többi bizottság is rendelkezik a városfejlesztéssel összefüggő jogkörökkel, amelyek esetében felmerülnek döntési, ellenőrzési és jóváhagyási feladatok is. A bizottságok saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését, de ezen általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő. A polgármester és a bizottságok elnökei tevékenységük összehangolása céljából Fejlesztési Tanácsot hoztak létre. A tanács feladata véleményező, javaslattevő, előkészítő, koordináló jellegű feladatok ellátása. A Fejlesztési Tanács városfejlesztéssel kapcsolatos feladatai: − segíti a polgármestert a térségi szerepköréből eredő települési érdekek kiaknázásában, továbbá az Európai Uniós feladatokkal kapcsolatos tevékenységében, − feltérképezi és elősegíti a városfejlesztési lehetőségeket, és javaslatot tesz azok megvalósításra, − problémafeltárást végez – (szakértők bevonásával), majd azokat egyeztetve az igénybe vehető pályázati lehetőségekkel a megoldási javaslatokat továbbítja a döntést meghozó képviselőtestület felé, − részt vesz a városfejlesztést érintő valamennyi döntés-előkészítő és ellenőrző munkában. Az önkormányzat a tervezett fejlesztések végrehajtásához - Városfejlesztési Kézikönyvnek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervezési Útmutatójának

172


megfelelően – felkészült arra, hogy egy tisztán fejlesztési profilú, 100 százalékos önkormányzati tulajdonú Városfejlesztési Társaságot hozzon létre. Nádudvar Város Önkormányzata, mint alapító Nádudvari Településfejlesztési és Városgazdálkodási Korlátolt Felelősségű Társaságot hozott létre 2008. július 10.-én. A KFT főbb adatai: Székhely: 4181 Nádudvar, Petőfi u. 13. Bejegyző hatóság: Hajdú-Bihar Megye Bíróság, mint cégbíróság Nyilvántartási száma: Cg.09-09-015373 A gazdasági társaság fő tevékenységei: • részt vesz a városfejlesztés tervezésében, • projektgeneráló és befektetés-ösztönző tevékenységet folytat, • partnerségeket hoz létre a fejlesztések megvalósításához állami, önkormányzati, piaci és civil szereplők részvételével, • koordinálja a városfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatási és társadalmasítási feladatokat, • felkutatja a további lehetséges pályázati forrásokat, és mozgósítja a potenciális magán beruházókat, • ellátja a projektek végrehajtásával kapcsolatos projektmenedzsment és egyéb adminisztratív feladatokat, • egyeztet, megállapodik és szerződést köt a befektetőkkel a gazdasági fejlesztések konkrét tartalmáról, valamint az azokhoz kapcsolódó garanciális elemekről, • részt vesz a fejlesztések érdekében végrehajtott ingatlangazdálkodási feladatokban, • biztosítja az akcióterületeken végrehajtott fejlesztések pénzügyi egyensúlyát, • megvalósítja az akcióterületek fizikai fejlesztéseihez kapcsolódó tartalmi fejlesztéseket (önállóan vagy megfelelő referenciákkal rendelkező partnerek bevonásával), • szükség szerint, egyedi szerződések keretében alvállalkozókat von be feladatainak ellátására. A társaság működésének fontos eleme, hogy az piaci körülmények között működik, de az értékesítésből, bérbeadásból és megbízásokból származó nyereségét visszaforgatja a városfejlesztési tevékenységekbe. Ennek garanciája az, hogy a városfejlesztő társaság 100 százalékos önkormányzati tulajdonban

173


van, így működése az önkormányzat számára teljes mértékben átlátható. A városfejlesztési társaság létrehozásáról Nádudvar Közgyűlése dönt, a jogszabály tartalmazza a társaság működésének pontos feltételeit, a feladatellátással kapcsolatos felelősségi és hatásköröket, a társaság törzstőkéjének nagyságát, a városrehabilitációs támogatásokhoz biztosítandó önkormányzati saját forrás mértékét, valamint a szükséges humánerőforrásra vonatkozó elvárásokat. Külön rendelkezés alapján az önkormányzat megbízza a társaságot a városrehabilitáció megvalósítására egy megállapodás keretében, amelyben kitérnek a társaság pontos jogosítványaira és kötelezettségeire az akcióterülettel kapcsolatosan (pl. saját bevételek visszaforgatása a fejlesztésekbe, az évközi beszámolás, ellenőrzés és együttműködés rendje, a társaság díjazása). A városrehabilitációs programok megvalósítása során a társaság az önkormányzattal és a projektpartnerekkel együtt részletesen meghatározza azokat a garanciális elemeket és szerződéses feltételeket, amelyek lehetővé teszik a városfejlesztési akciók pénzügyi egyensúlyának, megvalósíthatóságának, és fenntarthatóságának folyamatos ellenőrzésé A városrehabilitációs rendelet, és az ez alapján megfogalmazott társasági alapító okirat a jogszabályi előírások figyelembe vételével a következő területekre is kiterjed: • • • • • • •

Önkormányzati tulajdonosi jogok gyakorlása Akcióterületi ingatlangazdálkodás szabályozása Az akcióterületek fejlesztése A városfejlesztő társaság jogosítványai és kötelezettségei Az önkormányzat jogosítványai és kötelezettségei A városfejlesztő társaság törzstőkéje, A városrehabilitációs feladatok elvégzésének fedezete

A fejlesztő társaság működésének célja az Önkormányzat városfejlesztési célkitűzéseinek gyakorlati megvalósítása a lehető legkedvezőbb pénzügyi feltételekkel. Ennek megfelelően az Önkormányzatnak – mint többségi tulajdonosnak – nem érdeke, hogy osztalékra tegyen szert, hiszen a társaság bevételeinek minimum 90%-a is az Önkormányzattól származik. A társaság alapításának célja, hogy pénzügyi szempontból a leghatékonyabban, városrendezési és műszaki szempontból pedig az Önkormányzat által megjelenített közérdeknek a lehető legnagyobb mértékben megfelelve valósítsa meg a településfejlesztési célokat. Pénzügyi szempontból tehát az Önkormányzat a társaság nullaszaldós eredményében érdekelt.

174


4.2.2. A Városfejlesztési Társaság főbb feladatai A Városfejlesztési Társaság elsődleges feladatát a Nádudvar területén kijelölt akcióterületek fejlesztése, rehabilitációjának megvalósítása jelenti. A Városfejlesztési Társaság tevékenységei egyrészt a közösségi forrásokból megvalósuló fejlesztések ügyvitelére, másrészt az egyes akcióterületek közösségi és egyéb forrásokból való fejlesztésének előkészítésére fókuszálnak. A legfontosabb feladatok a következők: • Akcióterületi terv(ek) készítésében és felülvizsgálatában való részvétel • Az akcióterületi fejlesztések ügyvitele • Gazdaságfejlesztési elemek integrációja a fejlesztésekbe • A partnerek (gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási) koordinációja, és a lakosság bevonásának biztosítása • Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel) • Fenntartás koordinációja • Ingatlangazdálkodási feladatok • További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása A városrehabilitációs tárgyú projektekben való közreműködés esetén az előzőekben ismertetett általános feladatok mellett projekt specifikusan a következő feladatok ellátását is a Városfejlesztési Társaság biztosítja: Partnerség megszervezése, konzorciumi megállapodás előkészítése Saját forrás biztosításának előkészítése Költségvetés-tervezés, beszámolás Irányító Hatósággal (IH), Közreműködő Szervezettel (KSz) való kapcsolattartás, a támogatási szerződés esetleges módosításainak kezdeményezése Döntés-előkészítés Támogatási szerződésben vállaltak teljesítése és a határidők betartása, monitoring Szakértők felkérése és megbízása Építéssel és eszközbeszerzéssel kapcsolatos fejlesztések koordinálása Pénzügyi elszámolás és jóváhagyás, pénzforgalmi felügyelet a támogatási szerződésnek megfelelően, számviteli feladatok Dokumentálás, adminisztratív jelentések összeállítása Kommunikációs feladatok, a lakosság tájékoztatása A projekt lezárása során ellenőrzés, értékelés, végső egyeztetés a KSzszel

175


50. ábra A településfejlesztési és városüzemeltetési feladatok TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI és – VÁROSGAZDÁLKODÁSI Kft.

Gazdasági Csoport

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

VÁROSÜZEMELTETÉS

Fejlesztési koncepciók kidolgozásában való közreműködés

Magasépítés

Szolgáltatások

Ingatlanok műszaki fenntartása

Beruházások lebonyolítása

Iskola

Közbeszerzés

Önkormányzati ingatlanok fenntartása

Fürdő

Óvoda SZSZK

Hulladéklerakó Üzemeltetés fenntartása

Szakiskola

Piac

Sportlétesítmények

Temető

Gépkocsi üzemeltetés

Közterületek

Pályázatok Projekt menedzsment

Állategészségügy Ady Endre Általános Művelődési Központ

(Forrás: Nádudvar Polgármesteri Hivatal)

176

Park Utak


4.3. Településközi koordináció mechanizmusai Az agglomeráció jelentősége abban áll, hogy az agglomerációs körzetet alkotó települések – Báránd, Bihardancsháza, Biharnagybajom, Bihartorda, Földes, Kaba, Nagyrábé, Nádudvar, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep, Tetétlen – önállóságukat megőrizve, partnerségen alapuló szoros együttműködésben, a püspökladányi agglomeráció aktív szereplőjévé válva, hatékonyan, egymást kiegészítve és kiszolgálva ésszerű fejlesztési programokat alakítanak ki, illetve valósítanak meg a források költség-hatékony felhasználásával. Ebben a településközi együttműködésben az elmúlt évek során a város-falu kapcsolatok jellege, illetve minősége megváltozott, megszűnt a korábbi – évtizedek óta meghatározó – alá-fölérendeltségi viszony. Nádudvar, Püspökladány kistérségi társközpontja a mezőgazdaság iparszerű termelési rendszerének központja, a befektetői forrásokat szakmai tapasztalat alapján – azok hatékony felhasználásával – az élelmiszergazdaságba, s a feldolgozó üzemekbe fektetik. A város jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy meghatározó szerepet játszhassanak a falusi turizmus, s az idegenforgalmi fejlesztések. Nádudvar agglomerációs térségben betöltött funkcióját nagymértékben meghatározza a település oktatási rendszerben betöltött szerepe, melynek keretében önként vállalt feladatként lát el középiskolai nevelést-oktatást, a népi kismesterségek, szolgáltató mesterségek szakiskoláját, melyhez jól felszerelt műhelyeket, gépeket biztosít. A közoktatási feladatellátás fejlődési esélyeit a rendszerszerű működés erősítheti, ami felértékeli a mikrotérségi, térségi kooperációt. A települések közötti együttműködés oktatásra vetített céljai a folyamatos, térégi fejlesztés elősegítése a közoktatási feladatellátásban: a mikrotérségi együttműködésre épülő közoktatási programok, fejlesztési tervek kidolgozása, az alapfokú művészetoktatás kistérségi kiterjesztése, s a szakszolgálat kistérségi feladatellátásának megszervezése. A hosszútávok célok sorában szerepel Püspökladány és Nádudvar városokban az iskolai egészségügyi ellátás főállású rendszer kiépítése és bővítése, a fejlesztések érdekében szükséges intézkedések megtétele, a teljes körű egészségügyi ellátói rendszer kiépítése a mikro-, illetve kistérségi feladatmegosztás újragondolásával.

177


A térségi foglalkoztatottsági helyzetet jellemzi a lakóhelyükön foglalkoztatottak magas aránya (87,1 %), a kistérségben 13 ezer főt foglalkoztatnak lakóhelyükön, legmagasabb az arányuk a viszonylag jó gazdasági helyzetben lévő településeken: Kabán, Püspökladányban és Nádudvaron. Az infrastrukturális adottságok megfelelőek a települések közötti együttműködés kialakítására, azonban az összekötő utak minősége nem mindenütt megfelelő. A Nádudvart a környező településekkel összekötő utak közül az egyik legrosszabb állapotban lévő a Nádudvart Hajdúszoboszlóval összekötő út, melynek forgalmi adatai alapján és kistréségi jelentősége szempontjából is prioritást kellene élveznie a felújítások ütemezésénél. A városfejlesztési és területfejlesztési kérdésekben a szakmai konzultáció folyamatos a térség kistérségi koordinátorával, illetve a Hajdúszoboszló Város Építési Irodájával.

4.4. Ingatlangazdálkodási koncepció 4.4.1. Az önkormányzati ingatlanvagyon áttekintése Nádudvar Város Önkormányzata 797 ingatlant tulajdonol, könyv szerinti értékük összesen 3,6 milliárd forint, becsült értékük 4,9 milliárd forint. Az ingatlanok 52 százaléka a város belterületén található, a belterületi ingatlanok összes becsült értéke 4,3 milliárd forint. Az önkormányzati ingatlanok jelentős része, 624 darab forgalomképtelen, a forgalomképes ingatlanok száma 158 darab, becsült értékük 1,9 milliárd forint. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok összesen 6070 ezer négyzetméternyi területen helyezkednek el, a belterületen a beépített területek az összes belterület 89 százalékát (megközelítőleg 134 ezer négyzetmétert) teszik ki.

37. táblázat Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői Ingatlan típus

Összes ingatlan Belterületi ingatlan Külterületi ingatlan

Ingatlan száma (db)

Földrészletek területe (m2)

Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (e Ft)

Ingatlan becsült értéke (e Ft)

797 412 385

6069698 1508207 4561491

3462311 3017883 444428

4874883 4291799 583084

178


Ingatlan típus

Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes Beépítetlen terület (belterület) Beépített terület (belterület)

Ingatlan száma (db)

Földrészletek területe (m2)

Ingatlan könyv szerinti bruttó értéke (e Ft)

Ingatlan becsült értéke (e Ft)

624

3146151

1450143

2377352

15

42211

364808

637710

158

2881337

1647360

1859820

76

167777

117923

213794

336

1340430

2899960

4078005

(Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2007.) A nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok között közterek, parkok, utak, és egyéb köztéri létesítmények mellett a közigazgatási és közszolgálati funkciókat (oktatás, egészségügy, sport stb.) kiszolgáló épületek és ingatlanok találhatók. A forgalomképes ingatlanok csoportjába soroljuk többek között az önkormányzati tulajdonú lakásokat, telkeket, eladható és/vagy fejleszthető területeket. 4.4.2. Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok. Közigazgatási és közszolgáltatási funkciójának ellátásához az önkormányzat 26 épületet – alapvetően nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanokat – használ. Az önkormányzat hivatali és közigazgatási intézményi funkciói ellátását 2 épületben végzi, közülük csupán egyben és csak részlegesen megoldottak az akadálymentes elérhetőség körülményei. A legtöbb épületet az oktatási funkció igényel. Az óvodai ellátás 3, az általános iskolai oktatás 4 épületben történik, valamint 2 önkormányzati kezelésű épületben középiskolai és szakiskolai oktatás zajlik. Az oktatási intézmények közül négyben teljesen 1-ben részlegesen megoldott az akadálymentesítés. A kulturális tevékenységeknek otthont adó Ady Endre Általános Művelődési Központ műszaki állapota megfelelő, de az akadálymentességi követelményeknek nem fele meg. Az önkormányzat 3 sportlétesítményen (2 sportpálya és egy sportcsarnok) felett gyakorol tulajdonosi jogkört. A város az egészségügyi alapellátás biztosításához 4 épületet használ. Háziorvosi és gyermekorvosi ellátást biztosító praxisoknak önkormányzati 179


tulajdonú ingatlanon álló 2 épület biztosít helyet, közülük a gyermekorvosi rendelő teljes felújítást és akadálymenetesítést igényel. A belvárosi területeken elhelyezkedő, önkormányzati tulajdonban összesen 4 parkból áll. A város területén egy horgásztó tó áll az önkormányzat tulajdonában és gondozásában. 4.4.3. Forgalomképes ingatlanállomány Az önkormányzat 13 darab forgalomképes ingatlanállománnyal rendelkezik, ezek között lakás, kereskedelmi, szolgáltatási hasznosításúak is vannak. Az önkormányzat tulajdonában lévő összes forgalomképes ingatlan teljes vagy részleges felújításra szorul. 38. táblázat Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok

Ingatlan típusa

Hrsz

1. Közigazgatási intézmények: Polgármesteri 423 Hivatal Pénzügyi Iroda 3243/1 2. Oktatási intézmények: Kövy S. Általános 1 Iskola Általános Iskola 3273/6

Felújítást igényel/ Felújítás éve

Utca, házszám

Műszaki Állapot

Fő út 119. Fő út 102.

nem megfelelő jó

részleges

Fő út 133.

közepes

részleges

Petőfi u.

nem megfelelő jó

lebontásra vár részleges

részleges

Akadálymentesítés megoldott részben

Boldizsár Ált. Iskola Általános Iskola

419

Fő út 131.

3239

jó

Népi kismesterségek, Szolgáltató Mesterségek Szakiskolája Művészeti Iskola I. Óvoda II. Óvoda

2855/1

Tolbuchin u. Kossuth u.7.

jó

felújítva 2005-ben

igen

Ady tér 10. Kossuth 8. Fő út 175.

jó jó kiváló

részleges részleges felújítva 2008

részlegesen

2862/5 1837 201

180

igen

igen


Ingatlan típusa

Hrsz

Utca, házszám

III. Óvoda 2475 Puskin u.13. 3. Kulturális tevékenység intézménye: Ady Endre Ált. 2862/5 Ady tér 10. Művelődési Központ 4. Szociális ellátórendszer intézménye: Szociális 1574 Fő út 54. Szolgáltató Központ 5. Egészségügyi alapellátás intézményei: Központi Orvosi 16 Fő út 141. Rendelő, Labor Gyermekorvosi 3283/1 Fő út 136. Rendelő Anya és 3283/1 Fő út 136. Gyermekvédelmi Tanácsadó Állatorvosi Rendelő 3482 Fő út 154 6. Sportlétesítmények: Kézilabda pálya 431 Jókai u.4. Sportpálya 1548 Fő út 2. Sportcsarnok 1 Fő út 133. 7. Szabadidős tevékenység: Strandfürdő 807 Ady E.2-4.

8. Zöldterületből: Park Park Park Park Horgásztó

Műszaki Állapot

Akadálymentesítés megoldott

jó

-

igen

jó

részleges

részleges, belül nincs

jó

az épület 2001-ben

igen

jó

2008

igen

közepes

teljes

közepes

teljes

közepes

részleges

közepes jó jó

részleges

jó

961/1 93/5 939 2862/5 433/2

(Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2007.)

181


részben

igen

részleges csempe térburkolat 2000-ben, 1999-ben öltözők építése

igen


39. táblázat Forgalomképes ingatlanok

Ingatlan típusa 1. Bérlakások, üzletek társasházi 5 lakás

Hrsz

Utca, házszám

904

Miklós u.34. 1360 Szélső u.42 1436 Alkotmán y u. 51. 1753/ Kabai 2 u.1/a 2205 Hajdú u.78. 2349 Puskin u.63. 2745/ Nádas u.3. 2 3247 Dobó u.4.

Műszaki Állapot


közepes

részleges

leromlott teljes közepes

teljes

közepes

részleges

lebontott részleges leromlott részleges közepes

Fő út 116.

-

730

Posta

1801

Seregélyes közepes u.2 Kossuth közepes tér 17

-

Petőfi u.11. Tolbuchin 2.

részleges

leromlott eladás, lebontásra váró jó részleges

3259/ a 3273/ 3 2892/ 4

ikerlakás

Akadálymentesíté s megoldott

jó

részleges

jó

részleges részleges részleges

(Forrás: Önkormányzati Ingatlankataszter, 2007.) 4.4.4. Az ingatlangazdálkodási stratégiai irányvonalai

A vagyongazdálkodás távlati célja az önkormányzat vagyonából származó jövedelmének növelése, a fejlesztési források megteremtése, gyarapítása. 182


- Lehetőség szerint el kell kerülni a vagyon csökkenését, megakadályozni a vagyonfelélést. - A vagyongazdálkodási alapelv érvényesítésével a vagyonhasznosítás hozama nem fordítható a működési költségek fedezésére, a hasznosítás bevételeit mérhető, jövedelmet termelő újabb befektetésekbe kell visszaforgatni („vagyonért vagyont” elv). A vagyonösszetétel javítása, mely azt jelenti, hogy az egyes vagyonelemek cseréjét úgy kell végrehajtani, hogy: • szolgáltatási vagyon esetében a közszolgáltatás színvonalát javítva, feltételeit jobban biztosítsa, • üzleti hasznosítású vagyon esetében több hozadékot termeljen, lehetőleg tartósan, • a fenti két csoport közötti átsorolás esetében mérlegelni kell, hogy az átsorolás az önkormányzat várospolitikai céljainak megfeleljen, • minden vagyonelemnél törekedni kell a rossz hatékonyságú, nagy költségráfordítással üzemeltethető vagyonelemek hatékonyságának növelésére. Ha ez nem lehetséges, értékesítésére, illetőleg hatékonyabb vagyonelemekre cserélésére. 40. Táblázat Belvárosi akcióterületen az ingatlangazdálkodási koncepciót érintő lehetséges ingatlanok jegyzéke Cím

Nádudvar, Fő út 147.

Nádudvar, Fő út 118.

Nádudvar, Fő út 102. Nádudvar, Fő út 100.

Nádudvar, Kiss J. altábornagy u. 2.

Hrsz.

Megnevezés

Tervezett hasznosítás A 8. hrsz.-ú ingatlanon a két tulajdonban lévő ingatlanrész földhivatali Rendőrség és megosztása és 8. gyógyszerraktár területrendezése. Az ingatlanon lakások létrehozása Beépítetlen ingatlanfejlesztéssel, majd a 3260. terület lakások értékesítése.

Polgármesteri A Városháza bővítését 3243/1, Hivatal követően az ingatlanok 3243/2 Pénzügyi Iroda értékesítése Az ingatlanfejlesztést Lakóház, követően az ingatlan 3242. udvar, irattár értékesítése Az Általános iskola sportlétesítményeinek fejlesztése érdekében az 2/1 Lakóház, udvar ingatlan megvásárlása.

183

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Cím

Hrsz.

Megnevezés

Nádudvar, Kiss J. altábornagy u. 2/a.

2/2

Lakóház, udvar

Nádudvar, Kiss J. altábornagy u. 2/b.

2/3.

Lakóház, udvar

656.

Beépítetlen terület

Nádudvar, Jókai u. Nádudvar, Jókai u.

Beépítetlen 666/4. terület

Nádudvar, Jókai u. 4.

431.

Nádudvar, Malom u. déli oldal

957.

Sportpálya Beépítetlen terület

Nádudvar, Malom u. déli oldal

960.

Beépítetlen terület

Nádudvar, Kossuth tér 17.

1801. Posta és irodák

Nádudvar, Ady tér 2.

425.

Lakóház, udvar

Nádudvar, Ady tér 4.

426.

Lakóház, udvar

Tervezett hasznosítás Az Általános iskola sportlétesítményeinek fejlesztése érdekében az ingatlan megvásárlása. Az Általános iskola sportlétesítményeinek fejlesztése érdekében az ingatlan megvásárlása. A Gyógyfürdő fejlesztése érdekében az ingatlan megvásárlása. A Gyógyfürdő fejlesztése érdekében az ingatlan megvásárlása. A vegyes tulajdonú ingatlan 50 %-os tulajdoni hányadának megvásárlása. Az ingatlan értékesítése, illetve ingatlancsere. Az ingatlan Önkormányzati résztulajdonának értékesítése, illetve ingatlancsere. Az ingatlanon ingatlanfejlesztést követően irodák bérbeadása, illetve értékesítése. A Városháza előtti tér rendezése érdekében az ingatlan megvásárlása. A Városháza előtti tér rendezése érdekében az ingatlan megvásárlása.

A város egészére kiterjedő Ingatlangazdálkodási Stratégiája 2010. áprilisára készül el.

184


5. Partnerség Nádudvar város kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat intenzíven bevonja az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába egyaránt. Amellett, hogy az önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása.

41. táblázat Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai

PARTNEREK Lakosság Szakhatóságok

PARTNERSÉG FŐ CÉLJA elfogadottság, identitás szakpolitikai engedélyezés magántőke mobilizálása agglomerációs együttműködés, elfogadottság

Vállalkozások Civil szervezetek

A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez az alábbi eszközöket alkalmazzuk: • igény- és szükségletfelmérések (kérdőíves felmérések, szakértői interjúk), • projekt-előkészítő és - tervező munkacsoportok, • szakmai workshopok, konzultációk, • lakossági fórumok, tájékoztatás és nyilvánosság folyamatosan zajlanak, • szakhatósági fórumokat. 5.1. Lakossági tájékoztatás, nyilvánosság biztosítása A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre.

185


A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média, valamint a www.nadudvar.hu weboldal, amelyeken keresztül rendszeresen beszámolunk a tervezés állásáról és a városrehabilitációs program aktualitásairól. Emellett az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásához lakossági kérdőíves felmérést végeztünk a városvezetés közreműködésével, amelynek eredményeit beépítettük mind a helyzetelemző, mind a koncepcionális fejezetekbe. A beérkezett kérdőívek feldolgozását és következtetéseit a pályázati dokumentációhoz csatoljuk. Az akcióterületi fejlesztések tervezése még intenzívebb lakossági párbeszédet igényel, amire az érintett akcióterületeken szervezett szükségletorientált lakossági fórumok nyújtanak lehetőséget. 5.2. Szakhatósági egyeztetés Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város hosszú távú fejlesztési tevékenységeihez rögzít egyfajta koncepcionális és megvalósítás-orientált szakmai keretet. A tervezett fejlesztések komplexitása megköveteli, hogy az érintett (építészeti, rend- és katasztrófavédelmi, környezet- és természetvédelmi, munkaügyi stb.) szakhatóságokat előzetesen és folyamatosan tájékoztassák a tervezés és a megvalósítás folyamatáról, ez biztosítja az adekvát, szakpolitikailag megalapozott és elfogadott városrehabilitációs programok végrehajtását. A fenti elveknek megfelelően tervezünk szakhatósági egyeztetést, amelynek fő célja a tájékoztatás, azaz hogy ismertessük az engedélyező, véleményező szerepkört betöltő szakhatóságok képviselőivel a városrehabilitáció jelentőségét, folyamatát, a támogatás elnyerésének feltételeit, továbbá a lehatárolt városrészek és akcióterületek körét. Az ÁNTSZ-szel és a Nádudvari Építéshatósággal a munkakapcsolat folyamatos 2010 januárjában két alaklommal tartottunk szakmai egyeztetést az IVS átdolgozásával és belvárosi funkcióbővítő akcióterülettel kapcsolatban. Az elkövetkező időszakban a készülő dokumentumokat rendszeresen továbbítjuk számukra folyamatos visszacsatolást biztosítva a tervezés folyamatában. A szakhatóságok szerepe az akcióterületi tervek és az egyes projektekre vonatkozó engedélyes tervek kidolgozásánál lesz igazán jelentős, ezért a Városfejlesztési Társaság rendszeres egyeztetéseket folytat.

186


5.3. Civil szervezetek A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt fő célcsoportját, a lakosságot – illetve annak egyes alrendszereit, csoportjait – képviselik. A partnerséget a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és pro-aktív formában próbáljuk megvalósítani. Ennek megfelelően az IVS és az Akcióterületi Terv(ek) kidolgozásánál rendszeres egyeztetések, szakterületi projektfejlesztő workshopok létrehozását valósítottuk meg, amelyek gyakorisága a tervek részletesebb kimunkálásával párhuzamosan sűrűsödött. Az egyesületek közül a városfejlesztési fórumokon és egyeztetetéseken aktívan vesznek részt a Nádudvar Turizmusáért, Tegyünk Nádudvarért Egyesület és a sporthorgász egyesületek. Ez részben a civil szervezetek céljaiban, részben az egyesületek akcióterületen megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos érintettségükkel hozható kapcsolatba (pl. Emőd I. tó ). Az egyesületekkel az egyeztetetés 2008-óta folyamatos, 2009 januárjában a Városfejlesztési társaság székhelyén három (2010.02.22-24) műhelymunka során aktualizáltuk a civil elképzeléseket. A Nádudvaron működő összes civil szervezet részvételére számítunk mind a tervezés, mind a stratégia megvalósításának fázisában, ezért a városban működő civil szervezetekről egy katasztert készítettünk, mely bemutatja civil szervezetek célkitűzéseit, lehetséges városfejlesztési szerepét. 42. Táblázat Civil szervezetek Nádudvaron Civil szervezet megnevezése

Célkitűzés

Partner bevonásának lehetőségei az IVS megvalósításába

Alapítványok Jövő Nemzedékéért Alapítvány 4181 Nádudvar, Fõ út. 133., Boros Lajosné, Tel.: 54/480-255 E-mail: [email protected]

Az egészségkárosodott, fogyatékos halmozottan sérült gyermekek segítése, mozgásszervi rehabilitációja, beszédkészségének fejlesztése.

Közgyűjteményi Alapítvány

A házban a látogatók a

187

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel kulturális, helyi


Civil szervezet megnevezése

Célkitűzés

4181 Nádudvar, Fõ út. 133. Ludmanné Papp Ilona, Tel: 54/480-255; 480-381 Web: http://www.nadudvarikincseshaz.hu/ E-mail: [email protected] Liszt Ferenc Kórus Alapítvány 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Tótné Budaházi Judit Tel:30/9551-474 E-mail: [email protected] Nádudvar Művelődéséért és Sportjáért Alapítvány 4181 Nádudvar, Fõ út. 119. Dr. Danka József, Tel.: 30/229-1267 E-mail: [email protected] Reménység Alapítvány 4181 Nádudvar, Fõ út. 123. Õz Lajos, Tel.: 54/527-063 E-mail: [email protected] Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Barna Sándorné, Tel.: 54/480-730, E-mail: [email protected]

hortobágyi és hajdúsági táj múltjával, földrajzával, Nádudvar néprajzával, környezeti problémáival ismerkedhetnek meg játékos formában. Nádudvar közművelődésének támogatása, zenei események szponzorálása, rendezése

identitás erősítő programok megvalósításában

Sportélet támogatása

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

Olyan tartós közérdekű gyógyító, oktató, segítő munka, melynek főbb feladatai a beteg, fogyatékos, hátrányos helyzetű autista és autisztikus sérültek életének segítése kulturális örökség megóvása, hagyományőrzés, kézműves mesterségek képzési feltételeinek javítása, tehetséges, fiatal alkotók bemutatása

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában

Pedagógusok szakmai felkészítésének segítése

Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban

www.szulofoldunknadudvar.hu Vidám Évek a Nádudvari Óvodákért Alapítvány 4181 Nádudvar, Kossuth u. 8. Nagyné Erdõs Gyöngyi Tel.: 54/480 715, 54/529 094 e-mail: [email protected]



Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban

Egyesületek Európai Nádudvarért Kistérségi Egyesület 4181.Nádudvar Szikoldal u. 13. Csoma Sándor Tel.:30/9689-354 E-mail: [email protected]

Nádudvar város felzárkóztatása, európai minőségű élettér megteremtése

Galamb és Kisállattenyésztõk Egyesülete 4181 Nádudvar, Ságvári u. 68 Majoros Gábor, Tel.: 30/3089-543

galambok és más kisállatok tenyésztésének népszerűsítése; a tenyésztők társadalmi összefogása, érdekeinek képviselete, szakismereteik gyarapítása, a tenyésztés eredményességének sokoldalú segítése, ezekkel kapcsolatos rendezvények szervezése Az Egyesület célja: elsősorban a nagycsaládosok támogatása, a nagycsaládok által képviselt értékek felmutatása a társadalom számára, az érdekek képviselete, hátrányos

"Mindent a családért" Nádudvari Nagycsaládosok Egyesülete 4181 Nádudvar, Tolbuchin u. 2. Csébi Zoltánné Tel.: 70/3249-496 Web: http://nadudvarine.extra.hu/news.php

188

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában


Civil szervezet megnevezése

Célkitűzés megkülönböztetésük csökkentése, valamint a nagycsaládok egymást ismerő és segítő közösséggé szervezése. Kulturális élet, közművelődés támogatása

E-mail: [email protected]

Nádudvari Ifjak Csoportja a Kultúráért 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Kovács Herman Tel.: 30/299-6299 E-mail: [email protected] Nádudvari Sportegyesület 4181 Nádudvar, Fõ út 119. Szkupi Tibor Tel.: 30/2891-695 web: www.nadudvarise.mlap.hu E-mail: [email protected] Nádudvar Turizmusáért Egyesület 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Csoma Sándor Tel:30/9689-354 E-mail: [email protected] Sporthorgász Egyesület Nádudvar 1960 4181 Nádudvar, Malom u. 5. Juhász Sándor Tel.: 20/806-8988 E-mail: [email protected] Tegyünk Nádudvarért Egyesület 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Csirmaz Imre Tel.: 30/9351-683 E-mail: [email protected] Vadvíz 2009 Sporthorgász Egyesület Nádudvar 4181 Nádudvar, Mártírok út 3. Nagy István Tel.: 30/915 - 7437 Web: www.vadviz2009she.hu E-mail: [email protected].



A Nádudvari Sportegyesület 1923-ban alapították. Fő célja a városi sportélet szervezése, nádudvari csapatok, sportolók bajnoki szerepeltetése, utánpótlás nevelés.

Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban

A térség megismerésének segítése az érdeklődőknek, programok szervezése

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel PR tevékenységek megvalósításban

A tagok és a vendéghorgászok számára kellemes, kulturált körülmények közötti kikapcsolódást biztosítson.


Nádudvar város kulturális életének támogatása

Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel PR tevékenységek megvalósításban

Tagjai horgászérdekeinek képviselete. Tagjai nevelése a halászati jogszabályok betartására, a horgászetika szabályainak tiszteletben tartására, a természet szeretetére és védelmére. A sporthorgászattal is hozzájárulni a szabadidő kulturált eltöltéséhez. A sporthorgászat fejlesztése és népszerűsítése.

Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban

Egyéb szervezetek Nádudvari Polgárőr Közhasznú Egyesület 4181 Nádudvar, Fõ út. 119. Simon Miklós, Tel.: 30/4882-223 E-mail: [email protected] Kéknefelejcs citerazenekar 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Szabó Józsefné, Tel.: 30/557-7395 E-mail: [email protected]

Közrend, közbiztonság, biztosítása, a bűncselekmények megelőzése.

Részvétel a társadalmasításban Részvéte az akcióterületen megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos kommunikációban

Kéknefelejcs citerazenekar együttes támogatása

Liszt Ferenc kórus 4181 Nádudvar, Ady tér 10. Czikainé Holoda Edit, Baranyai Etelka Tel.: 30/912-2031

Liszt Ferenc kórus együttes támogatása

Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

189


Civil szervezet megnevezése E-mail: [email protected] Magyar Vöröskereszt nádudvari alapszervezete 4181 Nádudvar,Bajcsy-Zs. u. 6. Lovas Imréné Tel.: 54/480-303

Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar megyei szervezetének nádudvari alapszervezete 4181 Nádudvar, Hattyú u. 4. Apagyi Györgyné, Tel.: 30/469-2461 Magyarországi Összefogás Roma Rom Szervezet 4181 Nádudvar Alkotmány u. 48-50. Horváth Tibor Tel.: 70/3354-700 Web: http://romaszervezet.oldal.biz/ és http://5mp.eu/web.php?a=tanodatibinadudvar E-mail: [email protected]

Célkitűzés


Humanitárius eszmék, értékek terjesztése. Katasztrófa helyzetekre való felkészülés és segítségnyújtás. Egészség és szociális gondoskodás területén szociális és gyermekvédelmi intézmények működtetése, rászorultak segítése, véradók szervezése, elsősegélynyújtás oktatása, egészséges életmódra nevelés Mozgáskorlátozottak segítése

Részvéte az akcióterületen megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos kommunikációban

Oktatás, korrepetálás, bűnmegelőzés, roma és nem roma személyek életkörülményeinek javítása és felzárkóztatása.

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában Részvétel fiatalokat célzó programok megvalósításában Részvétel a társadalmi megújulást célzó programokban Részvétel kulturális, helyi identitás erősítő programok megvalósításában

Részvétel esélyegyenlőségi programok megvalósításában

5.4. Vállalkozói egyeztetések Az integrált városfejlesztésben érintett vállalkozói kör alapvetően két nagy csoportra bontható. A helyi kis- és középvállalkozások inkább a fejlesztések célcsoportjának tekinthetők, ugyanis a fejlesztések eredményeként létrehozott kapacitások fogyasztóiként jelennek meg. Kisebb mértékben partnerként is részt vehetnek a városrehabilitációban például saját üzlethelyiségeik, vendéglátóhelyeik felújításával. Esetükben a legfontosabb partnerségi eszköz a szükségleteik pontos felmérése, valamint a folyamatos tájékoztatás többek között a lehetséges pályázati forrásokról. A vállalkozói szférával történő egyezetésre a városfejlesztés tervezési szakaszában számos fórumot, tájékoztatót hívtunk össze. A tervezés kezdeti szakaszától kezdve az érdeklődőket folyamatosan tájékoztatjuk a várostervezés aktualitásairól. Az első vállalkozói fórumot 2008 júniusában tartottuk, ezt követően az Önkormányzat Ludman Lajost jelölte ki a vállalkozók igényinek felmérésére a folyamatos kapcsolattatásra. A projektelemek lehatárolásánál és aktualizálásánál a 2009 decemberében a vállalkozói kör is megkeresésre került a személyes kapcsolattartó által.

190


A másik vállalkozói kör hatása a program tartalmi elemeit és a városrehabilitáció eredményességét tekintve lényegesen intenzívebb. A nagyobb befektetőkkel, a tőkeerős beruházókkal és a potenciális ingatlanfejlesztőkkel való kapcsolattartás személyesebb jellegű partnerséget igényel annak érdekében, hogy rendelkezésre álló tőkéjük mobilizálása Nádudvar akcióterületein történjen meg. Így megvalósítható a források feltárása és kialakítható azok ideális kombinációja. A nagyvállalatok közül a Nagisz Zrt. mint stratégiai jelentőségű partner jelenik meg, hiszen, több városfejlesztési projekt-elem résztulajdonosa, tulajdonosa, valamint a város egyik meghatározó foglalkoztatója. A Zrt. bevonása a városfejlesztési tevékenységekben 2008 márciusától folyamatos, a 2010-2013-as időszak városfejlesztési tevékenységei 2010 januárjában egyeztetésre kerültek.

191


5.5. Stakeholder elemzés Az alábbi táblázat azokat a fő partnerségi (érdek)csoportokat jellemzi, amelyek valamilyen formában érintettek a városrehabilitációs tevékenységek előkészítésében és végrehajtásában. Ezekkel az érdekcsoportokkal folyamatos és intézményesült kapcsolattartás a tervezés első szakaszától kezdve.

192


43. Táblázat A városfejlesztésben érintett csoportok stakeholder elemzése Elemzési szempontok Érdekcsoport

helyi lakosság

helyi kisés középvállalkozók

nagyobb vállalkozások, beruházók, ingatlanfejlesztők

civil szervezetek

szakhatóságok

Érdekek és elvárások

Akadályozó tényezők és problémák

Előkészítésben, végrehajtásban betöltött szerep

a lakókörnyezet és az életminőség fejlesztése jobb és bővülő szolgáltatási kínálat munkahelyek növekvő száma

az anyagi hozzájárulás lehetősége korlátozott álláspontjuk könnyen befolyásolható, ezért ingadozó viszonylagos érdektelenség bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. akcióterületeken kívüli városrészeken az ingatlanárak relatív csökkenése)

szükségleteik és elvárásaik pontos megfogalmazása segíti a városrehabilitáció előkészítését

kérdőíves felmérés PR tevékenység lakossági fórumok az akcióterületi fejlesztésekről

forráshiány bizonyos fejlesztések esetében ellenérdekeltség (pl. kereskedelmi övezetek térbeli eltolódása)

lehetséges partnerek

keresletelemzés vállalkozói fórum támogatás, segítségnyújtás, pályázati tanácsadás

magas

jelentős mobilizálható tőkével és lobbyerővel rendelkeznek

az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági és szabályozási környezet hasznosítható, beépíthető, közművesített ingatlanok, ipari területek

telekspekuláció telephelyek közötti verseny

jelentős saját forrást igénylő, jövedelemtermelő városrehabilitációs tevékenységek megvalósítása

potenciális akcióterületi befektetők feltárása vállalkozói fórum tervalkuk

magas

tapasztalat projektek megvalósításában viszonylagos szervezettség városi szinten

állandó szakmai együttműködés a várossal nyitottság a város részéről

forráshiány

lakossági elfogadottság növelése

stabil szaktudás engedélyezési szerepkör

jogszabályoknak és szakpolitikai irányvonalaknak megfelelő fejlesztések végrehajtása

szakpolitikai irányvonalak változásai a vonatkozó szabályok rugalmatlan értelmezése az egyes (magán) fejlesztések kapcsán

koordináló, jóváhagyó szerep, szakmai kontroll

Fontosság

Szaktudás, erőforrások, hatalom

magas

városfejlesztési szakismereteik nincsenek érdekérvényesítő képességük közepes

magas

a tőkeszegény kkv-k erőforrásai és érdekérvényesítő képessége közepes

magas

az üzleti tervezést lehetővé tevő stabil gazdasági környezet kereskedelmi növekedése

forgalom


193

Akcióterv

folyamatos egyeztetés, szakmai véleménykikérés


6. Az IVS eredményeinek nyomon követése („monitoring”) és az IVS rendszeres felülvizsgálata, aktualizálása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia céljai megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmusnál két fő irány valósul meg. Az egyes elérendő célokhoz kötődő, kvantitatív, objektív output-, eredményés hatásindikátorok, valamint a városrészekre, az adott konkrét fejlesztési cél alapján allokálásra kerülő népességarányos támogatás vizsgálata. A célrendszert elemeit összességében, valamint az egyes célokhoz rendelt beavatkozások kölcsönhatását is vizsgálni kell (hatékonyság-, kapacitás- és hatásvizsgálat). A komplex elemzések alapján mérhető az egyes célok területfejlesztési hatása. Kiemelten kell kezelni a fejlesztési támogatásokhoz kötődő kapacitásbővülések elemzését a társadalmi elvárások, a valós szükségletek és a költségvetési korlát oldaláról is, különösen a közjavak fejlesztése esetén. Ekkor a méretgazdaságossági indikátorok alkalmazása szükséges. A hatékony monitoring rendszer jellemzője a stratégiához kapcsolódó beavatkozások és tartalmi összefüggések figyelése egységes elvek és integrált szemlélet mentén. Nádudvar Integrált Városfejlesztési Stratégiájának végrehajtását és eredményeit a város Közgyűlése kétévenként értékeli. A beszámoló tartalmazza: • a stratégia keretein belül megvalósuló projektek és azok végrehajtottságának rövid áttekintését, • a stratégia keretein belül megvalósuló projektek finanszírozási információit (projekt költségvetése, források összetétele), • tematikus célonkénti és városrészenkénti áttekintést a stratégia végrehajtásának kezdete óta megvalósult fejlesztésekről és azok eredményeiről, • a stratégia indikátorrendszere alapján mért előrehaladást, az indikátorok kiinduló és célértékeinek, valamint azok aktuális értékének feltűntetésével. • A stratégia végrehajtásának és eredményeinek nyomon követését az átfogó cél és a tematikus középtávú célok és a városrész mellé rendelt indikátorrendszer biztosítja.

194


6.1 Indikátorok

44. táblázat Stratégia megvalósulásának indikátorai Cél Átfogó cél: A hagyományokban, értékekben bővelkedő gazdasági-kulturális és táji örökség által kínált lehetőségek kihasználására, valamint a település sajátos előnyeire épített közös cselekvések Nádudvar térségi szerepének erősítése céljából.

Indikátor neve

A városi gazdaság Gazdasági szervezetek és egyéni vállalkozók éves teljesítménye nettó árbevételének növekedése A városban élők Foglalkoztatottak éves munkajövedelme munkajövedelme

Munkanélküliségi ráta

Belvárosi utak KC11. A külső hossza és belső megközelíthetősé Kerékpárutak g és elérhetőség hossza Tömegközlekedés javítása t igénybe vevők KC12. A térségi szerepkör erősítése

Indikátor definíciója

Működőtőke befektetések intenzitása A térségi

A munkanélküliek aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva

Nádudvar belterületén található burkolt utak hossza Nádudvar bel- és külterületén lévő kerékpárutak hossza A tömegközlekedés által adott évben szállított utasok száma A városba befektetett működő tőke (városban tevékenykedő gazdasági szervezetek saját tőkéjében adott évben történt növekmény) és a régióba befektetett működő tőke hányadosa A közszolgáltatásokban végzett térségi feladtok

195

Mértékegység

Indikátor forrása Polgármesteri Hivatal

Adatgyűjtés gyakorisága

millió Ft

APEH

Éves

%

Regionális Munkaügyi Központ

Éves

%

km km fő

UKIG, Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Hajdú Volán Zrt.

Éves

Éves Éves Éves

%

APEH

Éves

db

Polgármesteri

Éves

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar Cél

Indikátor neve munkamegosztás ban ellátott új feladatok száma


Mértékegység

Indikátor forrása hivatal


számának növekedése

KC13. Fejlett vállalkozói infrastruktúra kiépítése, a stabil Vállalkozások és diverzifikált befektetett tőkéje gazdasági struktúra megteremtése

Gazdasági tevékenységet folytató vállalatok saját tőkéje

millió Ft

APEH

Éves

KC14. A fenntartható turizmus kialakítása

Vendégéjszakák száma

A nádudvaron eltöltött vendégéjszakák száma

vendégéjszaka

KSH

Éves

A felújított helyi építészeti értékek száma

A város karakterét őrző felújított épületek száma

db

Polgármesteri Hivatal

Éves

Rehabilitált közterület

A felújított közterek nagysága

m2


Éves

KC16. A Szelektíven természeti és gyűjtött hulladék környezeti aránya állapot javítása

Szelektíven gyűjtött lakossági hulladék aránya

%


Éves

KC17. Korszerű, Továbbtanulók a gazdaság aránya igényeihez

Az adott évben általános iskolát végzett tanulók és továbbtanulók aránya

%

Általános Iskola

Éves

KC15. Kiegyens úlyozott településszerkeze t kialakítása és az épített környezet védelme

196


Indikátor neve

Mértékegység

Indikátor forrása


fő

Polgármesteri Hivatal, ÁMK

Éves

év

KSH

Népszámlálás

db

KSH

Népszámlálás

Az akadálymentesen megközelíthető köz- és közösségi épületek száma

db


évenként

Az egyes városrészek lakosainak száma

fő

KSH

Népszámlálás

Felsőfokú végzettségűek aránya a 7 évesnél idősebb népesség körében

%

KSH, Polgármesteri Hivatal

Népszámlálás


illeszkedő humánerőforrás fejlesztés KC18. A magas szintű kultúra és a közművelődés lehetőségeinek biztosítása

Kulturális rendezvények résztvevőinek száma

Kulturális rendezvények látogatóinak száma, kulturális és ismeretterjesztő rendezvények, előadások résztvevőinek száma

KC19. A lakosság egészségi Várható állapotának A városban élők születéskor várható élettartama javítása és az élettartam egészségügyi ellátórendszer fejlesztése Aktív kereső KC20. A Az aktív kereső nélküli, aktív korú taggal nélküli szociális rendelkező háztartások száma (csökkenés) háztartások száma biztonság megteremtése, és Akadálymentesíte az tt középületek esélyegyenlőség száma biztosítása Városrészek Városrész szintű célok népességszáma Városrészekben a felsőfokú végzettségűek aránya

197


Indikátor neve Aktivitási ráta városrészenként Szennyvízhálózat ra bekötött lakások aránya városrészenként Komfortos lakások aránya városrészenként Városrészekben működő vállalkozások száma


Mértékegység

Indikátor forrása KSH, Polgármesteri Hivatal


Aktivitási ráta

%

Szennyvízhálózatra bekötött lakások aránya

%


Népszámlálás

Komfortos lakások aránya

%


Népszámlálás

Az egyes városrészekben működő egyéni, illetve társas vállalkozások száma

db

KSH

Népszámlálás

198

Népszámlálás


7. Ábrák, táblázatok jegyzéke Ábrák jegyzéke 1. ábra Nádudvar földrajzi helyzete ..................................................................................................... 31 2. ábra Hajdú-Bihar megye térszerkezete............................................................................................ 32 3. ábra A vidékies térségek településszerkezeti tértípusai ................................................................... 33 4. ábra A mezőgazdasági foglalkoztatottak aránya.............................................................................. 34 5. ábra Perifériák az Észak-Alföldön ................................................................................................... 35 6. ábra Az Észak-alföldi régió speciális fejlesztési térségei ................................................................ 36 7. ábra Elmaradott térségek és perifériák............................................................................................. 37 8. ábra Vidékies (rurális) és városias (urbánus) térségek..................................................................... 39 9. ábra A gazdaság eltartóképessége az Észak-alföldi régió kistérségeiben........................................ 41 10. ábra A kistérségek népességeltartó képességének színvonala az egy adófizetőre jutó nettó jövedelem alapján az észak-alföldi régióban ....................................................................................... 42 11. ábra Működő vállalkozások Nádudvaron, a különböző gazdasági szektorokban.......................... 49 12. ábra A regisztrált vállalkozások száma Nádudvaron ..................................................................... 50 13. ábra A foglalkoztatottak végzettség szerinti megoszlása Nádudvaron.......................................... 51 14. ábra A kiskereskedelmi egységek száma Nádudvaron .................................................................. 52 15. ábra Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi hálózati ............................................ 53 16. ábra Összes kereskedelmi szálláshely férőhelyeinek száma (db) .................................................. 54 17. ábra A turisztikai kereslet néhány jellemzője Nádudvaron ........................................................... 54 18. ábra Az információs társadalom térszerkezete Magyarországon (átlag=100%)............................ 55 19. ábra A lakónépesség számának alakulása Nádudvaron (fő) .......................................................... 57 20. ábra A lakosság kor szerinti megoszlása........................................................................................ 58 21. ábra A nyilvántartott álláskeresők száma Nádudvaron (fő)........................................................... 59 22. ábra Elhalálozások okai 200-2008 ................................................................................................. 60 23. ábra Az adó és jövedelmi viszonyok alakulása Nádudvaron (Ft).................................................. 62 24. ábra A nádudvari lakásállomány nagyságának változása .............................................................. 65 25. ábra A nádudvari lakásállományok kora........................................................................................ 66 26. ábra A 7 éves és idősebb népesség iskolázottsági foka ................................................................. 69 27. ábra Korcsoportok szerinti iskolázottsági helyzet ......................................................................... 69 28. ábra Oktatási-nevelési intézmények Nádudvaron.......................................................................... 70 29. ábra Oktatási-nevelési intézmények Nádudvaron.......................................................................... 71 30. ábra Az általános iskolai oktatás jellemzői Nádudvaron ............................................................... 72 31. ábra Az idősek nappali intézményének kihasználtsága ................................................................. 80 32. ábra A segélyekre kifizetett összegek Nádudvaron ....................................................................... 81 33. ábra Az önkormányzati segélyezésekben érintett lakosság száma ................................................ 81 34. ábra A szociális segélyben részesülők aránya (%)......................................................................... 82 35. ábra Gyógyfürdő tanulmányterv .................................................................................................... 84 36. ábra Szegregátumok Nádudvaron .................................................................................................. 98 37. ábra A lakónépesség száma Nádudvar antiszegregációs területein ............................................... 99 38. ábra Nádudvar antiszegregációs területeinek korfája .................................................................. 100 39. ábra Képzettségi adatok Nádudvar antiszegregációs területein................................................... 100 40. ábra Lakásállomány Nádudvar antiszegregációs területein ......................................................... 102 41. ábra Alacsony komfort fokozatú lakások aránya......................................................................... 103 42. ábra A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők jellemzői .......................................... 105 43. ábra A foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül ............................................................ 105

199

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar 44. ábra A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya........................................................................ 106 45. ábra A foglalkoztatottság jellemzői ............................................................................................. 106 46. ábra Nádudvar városrészeinek fejlesztendő, illetve háttérbe szorítandó funkciói ....................... 131 47. ábra Nádudvar Integrált Városfejlesztési stratégájának célrendszere........................................ 135 48. ábra Akcióterületek ...................................................................................................................... 139 49. ábra A belvárosi akcióterületen megvalósuló projektelemek ...................................................... 143 50. ábra A településfejlesztési és városüzemeltetési feladatok.......................................................... 176

Táblázatok jegyzéke 1. Táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések ............................................................................ 22 2. Táblázat A Gazdasági funkciót erősítő akcióterületen tervezet fejlesztések ................................... 24 3. Táblázat A Nyugati lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések............................................. 25 4. Táblázat Az Észak-keleti lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések ..................................... 26 5. táblázat A 10 legnagyobb iparűzési adót szolgáltató vállalkozás Nádudvaron ............................... 51 6. táblázat A népmozgalom statisztikai jellemzői Nádudvaron........................................................... 58 7. Táblázat Iskolakötelezett korú lakosság egészségügyi állapota ...................................................... 61 8. Táblázat Közlekedésből eredő légszennyezés ................................................................................. 64 9. táblázat Az óvodai ellátás jellemzői Nádudvaron............................................................................ 73 10. táblázat Az általános iskolai ellátás jellemzői Nádudvaron........................................................... 75 11. táblázat A közoktatási, szakszolgálati és gyermekjóléti feladatok ellátásának módja Nádudvaron .............................................................................................................................................................. 76 12. Táblázat Az Önkormányzat által korábbi időszakban megvalósult városfejlesztési tevékenységek, projektek (Ft)........................................................................................................................................ 85 13. Táblázat Földrajzi helyzet értékelése............................................................................................. 86 14. Táblázat Természeti erőforrások értékelése................................................................................... 88 15. Táblázat Szerepkör, települési együttműködés értékelése............................................................. 89 16. Táblázat Gazdasági szerkezet értékelése ....................................................................................... 90 17. Táblázat Népességviszonyok, humán erőforrások értékelése........................................................ 91 18. Táblázat Infrastruktúra, ellátottság értékelése (településszerkezet, közműellátás)........................ 92 19. Táblázat Infrastruktúra, ellátottság értékelése (intézményi infrastruktúra) ................................... 93 20. Táblázat Infrastrukturális ellátottság (lakásellátás, belső és külső érdekviszonyok)..................... 93 21. táblázat 2001-es Népszámlálás adataiból előállítandó mutatók................................................... 107 22. táblázat Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói ...................................................... 109 23. táblázat Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése ............................................... 110 24. táblázat A település infrastruktúrája ............................................................................................ 111 25. Táblázat A városrész szintű célok indikátorai ............................................................................. 134 26. táblázat A városrészi célok hozzájárulása a középtávú tematikus célok megvalósulásához....... 136 27. Táblázat A belvárosi funkcióbővítő alcióterületen megvalósuló fejlesztések ............................. 140 28. táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések ......................................................................... 144 29. Táblázat A Gazdasági funkciót erősítő akcióterületen tervezet fejlesztések ............................... 147 30. Táblázat A Nyugati lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések.......................................... 148 31. Táblázat Az Észak-keleti lakó övezet akcióterületen tervezet fejlesztések ................................. 149 32. táblázat Az akcióterületek javasolt prioritási sorrendje és a megvalósítás ütemezése ................ 150 33. Táblázat Célstruktúra városrészi célok és akcióterületek környezeti szempontú vizsgálata ....... 150 34. táblázat A stratégia szempontjából releváns külső folyamatok legfontosabb környezeti hatásai és érintettjei ............................................................................................................................................ 162 35. Táblázat Szakmai/szervezeti/együttműködési kockázatok az IVS megvalósításában................. 165 36. Táblázat Pénzügyi/műszaki kockázatok ...................................................................................... 166 37. táblázat Az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanok főbb jellemzői..................................... 178 200

Integrált Városfejlesztési Stratégia – Nádudvar 38. táblázat Közigazgatási, közszolgálati és más nem, vagy korlátozottan forgalomképes ingatlanok ............................................................................................................................................................ 180 39. táblázat Forgalomképes ingatlanok.............................................................................................. 182 40. Táblázat Belvárosi akcióterületen az ingatlangazdálkodási koncepciót érintő lehetséges ingatlanok jegyzéke............................................................................................................................ 183 41. táblázat Fő partnerek a városfejlesztésben és a partnerség céljai ................................................ 185 42. Táblázat Civil szervezetek Nádudvaron ...................................................................................... 187 43. Táblázat A városfejlesztésben érintett csoportok stakeholder elemzése ..................................... 193 44. táblázat Stratégia megvalósulásának indikátorai ......................................................................... 195

201


8. FELHASZNÁLT IRODALOM • Nádudvar Város Településrendezési Tervének településfejlesztési koncepciója 2003 • Nádudvar Város Természeti Értékei 2004 • Városfejlesztési kézikönyv 2007 • Nádudvar Város Önkormányzatának Sportkoncepciója 2007 • Nádudvar Város Településrendezési Terve 2007 • Nádudvar belvárosának Előzetes Akcióterületi Terve 2008 • Nádudvar Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008 • Nádudvar Város Önkormányzat Sportlétesítménye-felújítási programja 2009 • Nádudvar, Egészségre fel! 2009 • Városfejlesztési kézikönyv- Második, átdolgozott kiadás 2009 IVS elkészítéséhez felhasznált adatok forrása

• TEIR 1997 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=19 97&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 1998 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=19 98&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 1999 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=19 99&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2000 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 00&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2001 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 01&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2002 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 02&dbs=1&telep=Nádudvar

202


• TEIR 2003 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 03&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2004 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 04&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2005 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 05&dbs=1&telep=Nádudvar • TEIR 2006 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 06&dbs=1&telep=Nádudvar • KSH 2001 https://teir.vati.hu/rqdist/main?rq_app=teldata&rq_proc=response&ev=20 01&dbs=1&telep=Nádudvar

203

Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS)

Recommend Documents