INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (IVS) PÜSPÖKLADÁNY

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (IVS) 2007-2013

PÜSPÖKLADÁNY

2009

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Tartalomjegyzék 1. Bevezető ............................................................................................................................................... 4 2. Városi léptékű fejezetek ....................................................................................................................... 7 2.1. A város szerepének meghatározása a településhálózatban ............................................................. 7 2.1.1. A település feladatellátás szerinti besorolása ............................................................................... 8 2.1.2. A település vonzáskörzete............................................................................................................. 9 2.1.3. A település dinamikai jellemzői..................................................................................................... 9 2.1.4. Városhierarchiában betöltött szerepének változása..................................................................... 9 2.1.5. A település egységes, funkció szerinti értékelése ....................................................................... 10 2.1.6. Rövid funkcióelemzés (funkcióellátottság városrészek szerint, csökkenő sorrendben) ............. 10 2.1.7. A település vállalkozási és foglalkoztatási szerepköre ................................................................ 11 2.2. A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés ....................................................................... 12 2.2.1. Településtörténet........................................................................................................................ 12 2.2.2. Rövid módszertani ismertető ...................................................................................................... 14 2.2.3. Külső elérhetőség ........................................................................................................................ 15 2.2.4. Társadalom .................................................................................................................................. 19 2.2.5. Környezet..................................................................................................................................... 26 2.2.6. Közszolgáltatások ........................................................................................................................ 33 2.2.7. Közigazgatás ................................................................................................................................ 34 2.3. Funkcióelemzés ............................................................................................................................... 34 3. Városrész léptékű fejezetek:............................................................................................................... 48 3.1. A városrészek területi megközelítésű elemzése.............................................................................. 48 3.1.1. Városrészek lehatárolása............................................................................................................. 48 3.1.2. Gazdaság bemutatása városrészenként...................................................................................... 51 3.1.3. Társasalom bemutatása városrészenként................................................................................... 61 3.1.4. Lakókörnyezet bemutatása városrészenként.............................................................................. 67 3.1.5. Infrastruktúra bemutatása városrészenként............................................................................... 69 3.1.6. Városrészi SWOT elemzés ........................................................................................................... 73 3.2. Anti-szegregációs terv ..................................................................................................................... 76 3.2.1. Szegregátumok területi azonosítása ........................................................................................... 76 3.2.2. Helyzetelemzés............................................................................................................................ 77 3.2.3. Az antiszegregációs tervet megalapozó fontosabb adatok és információk ................................ 77 3.2.4. Anti-szegregációs helyzetelemzés............................................................................................... 81 3.2.5. Anti-szegregációs célrendszer ................................................................................................... 117 3.2.6. Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása: ............................................ 119 3.2.7. Szociális és jövedelmi helyzet javítása ...................................................................................... 122 3.2.8. A program megvalósításának lépései........................................................................................ 124 3.2.9. A program megvalósításának területei ..................................................................................... 125 3.2.10. Mobilizációs program ............................................................................................................ 128 3.2.11. Indikátorok, monitoring ........................................................................................................ 130 3.3. Táblamelléklet ............................................................................................................................... 134 3.4. SWOT analízis készítése a város egészére ..................................................................................... 137 4. Stratégiai fejezet............................................................................................................................... 139 4.1. Bevezetés....................................................................................................................................... 139 4.2. Püspökladány hosszú távú jövőképe............................................................................................. 141 4.3. A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása .............................................................................. 146 4.3.1. 15-20 éves cél............................................................................................................................ 146 4.3.2. Tematikus célok......................................................................................................................... 149 4.3.3. A városrészek céljai ................................................................................................................... 153 5. A stratégia koherenciája, konzisztenciája......................................................................................... 160 1

Integrált Városfejlesztési Stratégia 5.1. Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel:............... 160 5.1.1. A városrészek illeszkedésvizsgálata........................................................................................... 160 5.2. Célrendszer koherenciája .............................................................................................................. 169 5.2.1. Kapcsolódás a különböző szintű (európai, hazai és regionális) fejlesztési koncepciókhoz és más programokhoz.................................................................................................................................... 171 5.2.2. Kapcsolat az Európai Unió városfejlesztésre vonatkozó stratégiáival....................................... 171 5.2.3. Kapcsolat a hazai és regionális fejlesztési koncepciókkal.......................................................... 174 5.3. Agglomerációs együttműködés ..................................................................................................... 179 5.4. Környezeti állapot.......................................................................................................................... 180 6. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése (nem csak ROP forrás terhére)......... 183 6.1. Akcióterület 1. ............................................................................................................................... 183 6.2. Akcióterület 2. ............................................................................................................................... 185 6.3. Akcióterület 3. ............................................................................................................................... 186 6.4. Akcióterület 4. ............................................................................................................................... 188 6.5. Akcióterület 5. ............................................................................................................................... 189 6.6. Akcióterület 6. ............................................................................................................................... 191 6.7. Város teljes területét érintő fejlesztések ...................................................................................... 192 7. A stratégia megvalósíthatósága........................................................................................................ 193 7.1. Ingatlangazdálkodási terv elkészítése ........................................................................................... 193 7.1.1. Bevezető .................................................................................................................................... 193 7.1.2. Vagyongazdálkodással összefüggő jogszabályok, rendeletek................................................... 194 7.1.3. Az Önkormányzat vagyonszerkezete az érintett akcióterület vonatkozásában ....................... 194 7.1.4. A központi akcióterület bemutatása – ingatlangazdálkodási szemmel .................................... 196 7.1.5. Ingatlanvagyon gazdálkodás...................................................................................................... 199 7.1.6. A következő táblázatok az ingatlanvagyon hasznosításának tervezett módját mutatják be a megjelölt akcióterületenkénti bontásban................................................................................................. 200 7.2. Önkormányzatok városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége............................................................................................................................................. 216 7.2.1. Tervalku ..................................................................................................................................... 216 7.2.2. Városmarketing ......................................................................................................................... 217 7.2.3. További eseti kedvezmények, beruházás-ösztönzés................................................................. 218 7.3. Partnerség: integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások................................................................................................................................ 219 7.3.1. A különböző szakpolitikai területek koordinációja és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete .... 219 7.3.2. A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között. ........................................................................................ 220 7.3.3. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása ................................................. 221 7.3.4. Nyilvánosság biztosítása az elkészült dokumentumok esetében.............................................. 222 7.4. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások ................................................................................................................................................... 223 7.4.1. Általános elvárások a szervezeti rendszerrel kapcsolatosan..................................................... 223 7.4.2. Jelenlegi szervezeti felépítés ..................................................................................................... 227 7.4.3. Ellenőrzési szint ......................................................................................................................... 229 7.4.4. Stratégiai tervezési szint............................................................................................................ 229 7.4.5. Operatív szint ............................................................................................................................ 230 7.5. Településközi koordináció mechanizmusai ................................................................................... 230 7.6. A stratégia megvalósulásának monitoringja ................................................................................. 230 7.6.1. Ciklikus vizsgálatok .................................................................................................................... 231 7.6.2. Az egyes akcióterületekre vonatkozó monitoring..................................................................... 231 7.6.3. Az ingatlanfejlesztési hatások monitoringja.............................................................................. 232 2

Integrált Városfejlesztési Stratégia 8. Mellékletek ....................................................................................................................................... 233 8.1. Ábrajegyzék ................................................................................................................................... 233 8.2. Táblázatjegyzék ............................................................................................................................. 234 8.3. Képjegyzék..................................................................................................................................... 235 8.4. Térképjegyzék................................................................................................................................ 236

3


1.

Bevezető

Vezetői összefoglaló Püspökladány város Integrált Városfejlesztési Stratégiája 2007-2013 évekre szóló, stratégiai szemléletű, megvalósítási indítékú, és területi szemléletű dokumentum. Támaszkodik a hatályos településrendezési tervekre és a város hosszú távú városfejlesztési koncepciójára. Püspökladány az Alföld középső részén, három tájegység (Hortobágy, Nagy-Sárrét, Nagykunság) találkozásánál, a hajdani mocsárvilágból kiemelkedő hátságra települt. Lakott hely volt már az időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a Kincses-dombi ásatások emlékei. A régmúltat idézi a mai köztemetőben feltárt Árpád-kori kápolna maradványa, majd az 1351-ből származó legrégebbi írásos emlék. A Karacs Ferencről (püspökladányi születésű térképész) elnevezett múzeum bő tárháza a történelmi relikviáknak.

A megye éghajlata mérsékelten meleg, száraz. Az évi középhőmérséklet 10°C körüli. A napsütéses órák száma 2020-2150 óra/év. Az évi csapadékmennyiség 500-550 mm, de a Hortobágyon még az 500 mm-t sem éri el. Az uralkodó szélirány az ÉK-i és az É-i.

A hajdan volt mezőváros 1986-tól városi rangot visel. Évtizedeken át a térség (Nagy-Sárrét) igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja, járási székhely. A közel 16.000 lakosú városban egy középiskola, szakorvosi rendelő, bíróság, rendőrkapitányság, több pénzintézet működik.

A városon vezet keresztül a 4-es és 42-es sz. főközlekedési út. Villamosított vasútvonal mentén jelentős vasúti átrakóhely Budapest-Záhony, Budapest-Biharkeresztes, Püspökladány-Békéscsaba irányába biztosítja a vasúti közlekedést. Az eredi állapotában felújított vasútállomás több mint 100 esztendős. Az egész évben üzemelő fürdő gyógyhatású termálvize a jódos gyógyvizek csoportjába tartozik, kiválóan alkalmas mozgásszervi, degeneratív ízületi betegségek gyógyítására. A fürdő közvetlen szomszédságában kellemes pihenést, színvonalas ellátást biztosító kemping, motel várja a vendégeket. Az Ágota-puszta hamisítatlan hortobágyi hangulatot idéz. A Hortobágy-Berettyón átívelő műemlék fahíd idegenforgalmi látványosság. A maga nemében egyedülálló kuriózum a farkas-szigeti erdő, a 70 éves arborétum. Itt kezdődtek el 1924-ben a szikes területek fásítására irányuló kutatások. Itt a bazsarózsák, oszlopos borókák és tuják színpompás kavalkádjában gyönyörködhetünk. Arborétumi 4

Integrált Városfejlesztési Stratégia sétánkat folytatva, az útelágazásnál látható kocsányos tölgy csoport fogad, majd az arborétum ritkaságai tárulnak a látogató elé: vasfa, török mogyoró, iráni varázsfa, japáncseresznye.

Püspökladány Önkormányzata a 2007-2013-as időszak pályázati rendszeréhez igazodóan Integrált Városfejlesztési Stratégia (továbbiakban IVS) készítését kezdeményezte. Az IVS, mint új tervezési dokumentum bevezetését indokolja, hogy Magyarországon meglévő, és jogszabályok által szabályozott településtervezési és rendezési dokumentumok többségéből eddig hiányzott az a középtávú, stratégiai szemlélet, amely meghatározza a városok középtávú (7-10 éves időszakra vonatkozó) gondolkodását, és iránymutatást ad a város hosszú távú (15-20 éves) céljainak megvalósításához is. Az IVS tulajdonképpen azt a komplex, területi alapú tervezési személetet kívánja meghonosítani, amely ötvözi a különböző szakági koncepciókban már megfogalmazott fejlesztési elképzeléseket, mindezt a megvalósításban érdekelt szereplők, azaz a helyi lakosság, a gazdasági élet és a civil szféra szereplőinek aktív bevonásával, érdekeik, a város jövőjével, fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseik megismerésével. A stratégia célja, hogy hosszú távon a város egyedi adottságainak kihasználásával egy dinamikusan fejlődő gazdaságot alakítson ki, így az életminőség javításával erősítse a lakosság helyi kötődését. Az integrált megközelítés fontos elemét jelenti a távlati, átfogó fejlesztési célokból kiinduló, azokat speciális, operatív célokká lebontó elv alkalmazása, amely szinergikusan kezeli azok finanszírozási, megvalósítási és fenntartási módját egyaránt. A munka eredményeként egy olyan komplex városfejlesztési / megújítási dokumentum áll majd a város rendelkezésére, amely az elkövetkező 7-10 évre vonatkozóan megadja, mindenki számára világossá teszi a fejlesztés főbb irányvonalait. Mindemellett az IVS kiváló alapot jelent az elkövetkező 7-10 évben intenzívebben fejlesztendő területrészek, a város akupunktúra pontjainak fejlesztését részletesen előkészítő, megvalósíthatósági tanulmány mélységű, a fejlesztések részletes leírását, ütemezését, pénzügyi tervét is bemutató Akcióterületi Tervek kidolgozásához. Ezek együttes feltételét jelentik a 2007-2013-as időszakra kidolgozott Észak-Alföldi Operatív Program Integrált Városfejlesztési Akciók támogatása című prioritás keretében kiírt városrehabilitációs pályázatokon való részvételnek.

Köszönetnyilvánítás Az IVS hosszas tervezői munka eredménye, amelyet a Hivatalon belül a Városfejlesztési Iroda (Jeney Tibor irodavezető) fogott össze. További vélemények hangzottak el a Pénzügyi Bizottság és a Városfejlesztési Bizottság ülésein, valamint a képviselőtestületi ülésen. A képviselői véleményeket, hozzászólásokat ezúton is köszönjük.

5

Integrált Városfejlesztési Stratégia Köszönetet mondunk továbbá a fórumokon megjelent civil szervezeteknek és a vállalkozások képviselőinek, hogy véleményeikkel, ötleteikkel hozzájárultak a tervezői munkához, továbbá a roma szervezetek képviselőinek és mindazoknak, akik az antiszegregációs terv elkészítésében segítettek.

Nem utolsó sorban a helyi lakosoknak, akik aktívan vettek részt a társadalmasítás folyamatában, és a nyílt napon véleményeikkel, hozzászólásaikkal, kérdőívek kitöltésével gazdagították munkánkat

6


2.

Városi léptékű fejezetek

2.1.

A város szerepének meghatározása a településhálózatban

A terület mérsékelten kontinentális síkság. Domborzattípus szerint a tökéletes síkságok közé tartozik. Tengerszint feletti magasság 84- 89 m. A relatív magasságkülönbség 0-1 és 1-3 m / km2. Éghajlata mérsékelten meleg és száraz. Közel 2000 az évi napsütéses órák száma, ebből 800 óránál több a nyári félévben. Az évi középhőmérséklet 10,2 0C, a csapadék évi összege 540 mm körüli. Legnagyobb valószínűséggel az északkeleti, északi és déli szelek fújnak.

A várostól nyugatra, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye határán folyik a Hortobágy-Berettyó, valamint vízrajzi szempontból jelentős még a Hamvas-Sárréti főcsatorna. Állóvizei mesterségesek, főleg halastavak. A település közelében több hektáros horgászható tórendszer van. A talajvíz 2-4 m mélységben található. Mennyisége nem számottevő, kémiai jellege szerint kalciummagnezium-hidrogénkarbonátos. Jóval jelentősebb a rétegvíz-készlet. Az átlagosan 700 m mélységű artézi kutak nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos gyógyvize fontos természeti adottság.

Püspökladány Hajdú-Bihar megye nyugati határán, három tájegység: a Hortobágy, a Nagykunság és a Nagy-Sárrét találkozási pontján fekvő igazi alföldi város.

Budapest, Debrecen felől a 4-es sz.

főközlekedési úton, Nagyvárad, Berettyóújfalu felől a 42-es sz. főút közelíthető meg. Vonattal a 100as, a 101-es sz. és a 128-as sz. vasútvonalon érhető el.

Növényzetében nagy változatosság figyelhető meg: a lösz- és hajdani mocsártársulások mellett sziki növénytársulások is gazdagítják a táj képét. A várostól északnyugatra található Meggyes-puszta, a Hortobágyi Nemzeti Park legdélibb kapuját jelentő Ágota-pusztába olvad be. A városhoz tartozó Ágota-puszta a Hortobágyi Nemzeti Park része, jellegzetes sziki növényzet jelenik meg rajta. A Hortobágy- Berettyón átívelő Ágota híd védett műemlék.

A város határában található a püspökladányi arborétum, melyet az 1924-ben kezdett szikfásítási kutatások keretében létesítettek kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, az erdők fafajválasztékának bővítése céljából. A Sárréti kistérség Magyarország egyik leggyengébben beerdősült területe. A 95 492 ha-ból az erdő területe alig haladja meg az 1800 ha-t, ami azt jelenti, hogy nem éri el az összterület 2%-át sem. Püspökladány igazgatási területén 730 ha erdőterület található, mely a földterületek mindössze 4,1 – át foglalja el.

7

Integrált Városfejlesztési Stratégia A város legjobb minőségű szántóterületei az igazgatási terület északkelti részén találhatók.

Lakosainak száma 2008. januári adatok alapján mindegy 15.296 fő, a lakások száma megközelítőleg 6000. A település 6 funkcionális városrészből áll, melyek a következők: •

Központi városrész

•

Észak-keleti városrész

•

Dél-keleti városrész

•

Nyugati városrész

•

Petritelep

•

Újtelep

2.1.1. A település feladatellátás szerinti besorolása A település igazgatási rangja: város. Püspökladány kistérségi központ is egyben, jelentős mértékben lát el közigazgatási, szolgáltatási, közművelődési,közoktatási, egészségügyi, és gazdasági központi feladatokat.

1. térkép: A kistérség települései (www.vati.hu)

8

Integrált Városfejlesztési Stratégia A kistérséghez tartozó további települések:

1 2 3 4

Településnév Báránd Bihardancsháza Biharnagybajom Bihartorda

Fő 2 700 209 2 945 947

5

Földes

4 241

6 7 8 9

Településnév Kaba Nádudvar Nagyrábé Püspökladány

Fő 6 454 9 265 2 286 15 747

10

Sáp

1049

11 12 13

Településnév Sárrétudvari Szerep Tetétlen

Fő 2 990 1 675 1 481

1. táblázat: A kistérséghez tartozó további települések (www.vati.hu)

2.1.2. A település vonzáskörzete Püspökladány fő vonzáskörzete a kistérségben lévő települések. A város vonzáskörzetében a települések koncentráltan helyezkednek el, többnyire falusi, részben városi jellegű települések. A külterületi népesség száma változó. A település saját vonzási központja Debrecen. Püspökladány a megyeszékhely - Debrecen - körüli agglomerálódó térségen kívül elhelyezkedő település, mely rendelkezik a jelentősebb vonzáskörzettel bíró, dinamizálható térségi központok jellemzőivel: alapvetően rurális jellegű tér kiemelkedő kisvárosi központja, mely fő közlekedési tengelyek mentén helyezkedik el, jelentős népességet tömörít, gazdasági súlya tekintélyes, fejlett intézményrendszerrel rendelkezik, és hosszabb ideje minősül jogilag is városnak. Jellemzője

ezen

alkategóriába

tartozó

településeknek

a

kategória

átlagánál

fejlettebb

intézményrendszer, illetve annak jelentős, a környezet településhálózatának jellegéből adódóan átlagosan legalább 10 településre kiterjedő vonzása. (Hajdú-Bihar megye jelentősebb vonzáskörzettel rendelkező, dinamizálható térségi központja Püspökladány mellett Berettyóújfalu.)

2.1.3. A település dinamikai jellemzői A hajdan volt mezővárost 1986. január 1-én várossá nyilvánították. Népessége mintegy 15.946 fő, népsűrűsége 85,79 fő/km2, ezzel a megye közepes népsűrűségű városai közé tartozik. A lakosságszám az országban tapasztaltakhoz hasonlóan, lassan, de folyamatosan csökkenő trendet mutat.

2.1.4. Városhierarchiában betöltött szerepének változása A város hosszú múltra tekint vissza, már időszámításunk előtt lakott hely volt. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult, és benépesült. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult és csak az 1600-as évek elején népesült be újra, a vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan csak 1847-ben kapta meg. Szintén a XIX. század második felében következik be a közlekedés jelentős fejlesztése. Püspökladányon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal (1857-58.) és 1872-ben a nyugat-keleti országos közúti főútvonal szintén ezt az irányt 9

Integrált Városfejlesztési Stratégia követi. Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrárjellegű település maradt. A város megfelelő természeti adottságokon nyugvó gazdasága, részben a vasútnak köszönhetően, sokáig megtartotta mezővárosi jellegét, melynek középpontjában a mezőgazdaság állt. Az ipari fejlődés a II. világháború után indult meg, de nem sikerült nagyobb ipari üzemet telepíteni. Kiépült a városi típusú intézményrendszer, azaz a közoktatás, közművelődés, egészségügy, pénzintézetek, szolgáltatóházak. Fejlődött az infrastruktúra és érezhetően megnőtt a település vonzása. A hajdan volt mezővárost 1986. január 1-én várossá nyilvánították. Püspökladány kistérségi, regionális szerepköre révén meghatározó tényező a térség településeinek ellátásában. A városközpont funkciói fejlettek, oktatási, kulturális, egészségügyi, közigazgatási stb. intézményei a térség valamennyi településére erőteljes vonzó hatást gyakorolnak. Kedvező termőhelyi adottságokkal rendelkező település. A szántóterületek nagy részén búzát, kukoricát, napraforgót, tavaszi árpát termesztenek. A város közlekedés-földrajzi helyzete kedvező, vasúti és közúti csomópont. A gyógyhatású termálvizű fürdő magában hordozza az idegenforgalmi fejlesztés lehetőségeit. A legnagyobb gazdálkodó szervezet a MÁV Zrt., mely a legtöbb dolgozót is foglalkoztatja. Fejlődik a településen a mély- és magasépítő, az útépítő ipar, jelentősebb létszámot foglalkoztatnak vegyi- és műanyag-, valamint fémipari munkákban. Textilipari fejlesztések a következő évtizedben csak kivételesen magas gyártmányminőség mellett reálisak. A mezőgazdasági termelésben két jelentősebb gazdálkodó szervezet foglalkozik zömmel növénytermesztéssel, kisebb mértékben állattenyésztéssel.

2.1.5. A település egységes, funkció szerinti értékelése A Központi városrész funkciógazdagabb, mint a város többi része. Így több városrész sok esetben kifejezetten funkcióhiányos, pl., szolgáltatás, gazdaság, humán szolgáltatások. Legfeltűnőbb a humán funkciók hiánya a központi városrészen kívüli területeken, de a közösségi funkciók is jórészt hiányoznak a városrészekből. A város funkcionális szempontból centralizált, ahol a központot jobbára lakófunkciójú területek veszik körül. A közlekedési, távközlési funkciók, infrastrukturális adottságok általában véve kielégítők, de meg kell említeni a 2 szegregációs területen a csatornázottság hiányát.

2.1.6. Rövid funkcióelemzés (funkcióellátottság városrészek szerint, csökkenő sorrendben) Központi városrész (2 747 fő): A központi szerepből eredően – a fent említetteknek megfelelően – jelentős funkciókoncentráció figyelhető meg. A terület létszámához képest funkcióbőség jellemző, az 1000 lakosra jutó funkciók száma jelentősen magasabb, mint a többi városrészben. Több funkció csak itt található meg. A belvárosi szerepből adódóan a városrész ad otthont az államigazgatási, gazdasági funkcióknak is. 10

Integrált Városfejlesztési Stratégia Petritelep (2 695 fő): A lakosság létszámához képest alacsonynak mondható a funkcióellátottság. A funkciók sokféleségét tekintve viszont kevésbé funkcióhiányos a terület, de a humán funkciók hiányán még tovább lehetne enyhíteni, valamint a közösségi, gazdasági funkciók bővítése célszerű. Déli városrész (3 757 fő): Területileg (189,8 ha) és lakosságszám szempontjából is az egyik legnagyobb városrész, a humán, az államigazgatási funkciók tekintetében van hiányosság, de a közösségi, közlekedési és a gazdasági funkciók tekintetében a funkcióellátottság kielégítőnek mondható.

Keleti városrész (3 171 fő): A humán és a közösségi funkciók hiányosnak mondhatóak, államigazgatási funkciók egyáltalán nem találhatók meg ebben a városrészben, a közlekedési funkciók fejlesztése indokolt, ezzel ellentétben a gazdasági funkciók ellátottsága megfelelő, bár ez a városrész területileg a legnagyobb, összesen 299,6 ha.

Darányi telep (1 703 fő): A lakosság számához viszonyítva –a legkisebb létszámú városrész– funkcióösszetétel szempontjából hiányosnak mondható a térség. Területileg a legkisebb városrész, mindössze 97 ha. Feltűnő a humán funkciók hiánya. Emellett a közösségi, a közlekedési és a gazdasági funkciók bővítése célszerű lehet. Újtelepi városrész (1 803 fő): Elhelyezkedését illetően a városközponttól a legmesszebb eső városrész, területileg 122,7 ha, funkcióellátottság szempontjából a bővítés indokolt. A belvárostól lévő távolság miatt a közlekedési funkciók mindenképpen fejlesztésre szorulnak, még annak ellenére is, hogy ez a funkció nem ebben a városrészben a leghiányosabb. Emellett a gazdasági funkciók bővítése is szükséges, mindössze 4 kiskereskedelmi üzlet és 3 vendéglátó egység található ebben a városrészben, valamint a közösségi funkcióellátottság is alacsony.

Természetesen a funkciók helyenkénti relatív bősége, kiegyensúlyozottsága nem jelenti azok visszafejlesztési szükségszerűségét, vagy a további fejlesztések szükségtelenségét, hanem a többi városrész fejlesztési igényeivel párhuzamba kell állítani azokat.

2.1.7. A település vállalkozási és foglalkoztatási szerepköre A Püspökladányban regisztrált vállalkozások közül (2009) a mezőgazdasági-erdőgazdálkodási vállalkozások száma a legnagyobb: 401, ami 43, 44 % és jelentősen meghaladja az regionálisan mért 7,35 %-os átlagot. Az ipari jellegű vállalkozások aránya 23,9%, míg a vendéglátási és kereskedelmi vállalkozások megközelítőleg ugyanekkora részt képviselnek 22,9 %-kal, mely jelentősen magasabb az

11

Integrált Városfejlesztési Stratégia országos (17,9 %) és a regionális (21,7 %) átlagnál is. A biztosítási és pénzügyi szektor a városban fejlettnek mondható, azonban a vállalkozások arányában még az 1 %-ot sem haladja meg számuk.

2.2.

A város egészére vonatkozó rövid helyzetértékelés

2.2.1. Településtörténet Püspökladány lakott hely volt már időszámításunk előtt, erről tanúskodnak a város közelében lévő Kincses-dombon végzett ásatások, ahol körülbelül 4000 éves katakomba sírokat tártak fel, melyek Európa-szerte egyedülállóak. Különböző leletek bizonyítják a hely lakottságát a népvándorlás, a honfoglalás és az Árpád-ház korából is. Viszont a település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, ez feltehetően a X-XI. századra tehető. Első írásos emlékünk a Váradi Konvent 1351-ből származó oklevele, mely LADAN formában említi a mai név utótagját. A város nevének eredetét szintén homály fedi. Elméletek születtek besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb az a tézis, mely Ladányt egy ősi magyar személynévként azonosítja (Vorovszky tézis). A mai név feltehetően birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, melyet a váradi püspöknek zálogosított el. A település nevét 1543-ban Pispek Ladan formában említik. A település a Rákócziak birtoka is volt. Rákóczi György idejéből származik a református templomban lévő ún. Rákóczi-harang. A szabadságharc bukása után Püspökladány kincstári birtok lett, majd a XIX. század elején az udvar József nádornak adományozta. Településünket 1901-ig Püspök-Ladányként említik, a mai névhasználata ezen időponttól él. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1300 fő, 1725-ben 1190 fő, a II. József korában végzett első magyarországi népszámláláskor pedig 2454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek 1554-ben a tatárok betörésekor elpusztultak. Ennek ellenére 1558-ben már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra elpusztult, és csak az 1600-as évek elején népesült be újra. A XVII. század végétől a források Ladányt oppidumnak, azaz mezővárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. A város fejlődésének további lendületet adott a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munka, amely a múlt század utolsó évtizedeiben hozta meg eredményét. Ugyanis 1892-ben készült el a Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült Hortobágy-

12

Integrált Városfejlesztési Stratégia Berettyó főcsatorna püspökladányi szakasza. A terület lecsapolását követően vett lendületet a mezőgazdaság.

1. kép: Püspökladányi régi belvárosi látképe

Szintén a XIX. század második felében következik be a közlekedés jelentős fejlesztése. Püspökladányon halad át a Budapest-Debrecen, illetve a Budapest-Nagyvárad közötti vasútvonal (1857-58.) és 1872ben a nyugat-keleti országos közúti főútvonal szintén ezt az irányt követi. Így Püspökladány a XIX. századra közlekedési csomóponttá vált, bekerülve az ország vérkeringésébe. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrárjellegű település maradt.

2. kép: Vasútállomás épülete

13

Integrált Városfejlesztési Stratégia A két világháborúban a város emberveszteségei igen súlyosak voltak, maga a település azonban nem szenvedett nagy anyagi kárt. A közlekedés gyorsan helyreállt és a község megtartotta közigazgatási központ szerepét. A gazdasági élet meghatározója továbbra is a mezőgazdaság volt. A termelőszövetkezetek a 1960-as évek végére megerősödtek. Szerényebb mértékben az ipar is fejlődött, de a városba nem sikerült nagyobb ipari üzemet telepíteni. Kiépült a városi típusú intézményrendszer, azaz a közoktatás, közművelődés, egészségügy, pénzintézetek, szolgáltatóházak. Fejlődött az infrastruktúra, és érezhetően megnőtt a település vonzása. A település közigazgatásában is jelentős változások zajlottak. Püspökladány közigazgatásilag 1876-ig Szabolcs vármegyéhez tartozott. 1876-tól a hajdúvárosokkal együtt az újonnan létesített Hajdú vármegyéhez, 1950-től Hajdú-Bihar megyéhez rendelték. 1929-ben járási székhely lett. A hajdan volt mezővárost 1986. január 1-én várossá nyilvánították. Püspökladány évtizedeken át a térség (Nagy-Sárrét) igazgatási, oktatási, egészségügyi, kereskedelmi központja.

3. kép: Városháza épülete

2.2.2. Rövid módszertani ismertető A

helyzetértékelés

tematikus

pont

az

Önkormányzati

és

Területfejlesztési

Minisztérium

„Városrehabilitáció 2007-13-ban – Kézikönyv a városok számára” című kiadványában (továbbiakban Kézikönyv) megfogalmazott ajánlások alapján készült el. A helyzetfeltárás munkarészben az összes, a Kézikönyvben leírt adat és mutató elemzésre került. A helyzetelemzéshez szükséges alapadatok forrása a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa, (2001-es népszámlálási adatok és a KSH honlap Tájékoztatási adatbázis adatai) az Országos Területfejlesztési és 14

Integrált Városfejlesztési Stratégia Területrendezési Információs Rendszer, (továbbiakban TEIR) valamint a Püspökladány Város Önkormányzatának adatbázisa.

A felsorolt adatokon kívül, elfogadott nemzetközi módszertannak megfelelően (lásd: Urban Audit – Methodological Handbook, European Commission – Eurostat, 2004.), további mutatókat (indexeket) is megvizsgáltunk kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlításban a Püspökladányban tapasztalható elmaradások azonosítására, vagyis a stratégiaalkotás megkönnyítése, egyúttal megalapozása érdekében.

Mind a helyzetelemzésnél, mind a stratégia kialakításánál figyelembe vettük a legújabb európai és hazai kutatási eredményeket, melyek egyaránt arra hívják fel a figyelmet, hogy a városok (versenyképességének) fejlesztése csak a gazdasági és társadalmi tényezők együttes javításával érhető el. (Várostérségek, térbeli társadalmi egyenlőtlenségek és konfliktusok – Az európai versenyképesség térségi társadalmi tényezői kutatási projekt – 2004-2007 – zárókonferenciáján elhangzott előadások felhasználásával) Ennek megfelelően törekedtünk arra, hogy a gazdasági és társadalmi helyzet leképezésére egyenlő súllyal vegyünk górcső alá különböző mutatókat, kitérve a XXI. század városainak versenyképességét meghatározó tényezőkre is (információs társadalom, elérhetőség, IKT ellátottság, stb.), a Kézikönyv által meghatározott tematikus bontásban. A kapott eredmények rövid szöveges értékelését (idősoros városi adatokra vonatkozó megállapítások valamint kistérségi, megyei, regionális és országos összehasonlító elemzés) az alábbi táblázat tartalmazza. A stratégia szempontjából fontos mutatók ábrás, grafikonos megjelenítéssel, szöveges értékeléssel a táblázatot követően részletesen is bemutatásra kerültek.

2.2.3. Külső elérhetőség Közút: A város szélén halad át a 4-es főútvonal, a 42-es út pedig jelenleg keresztülhalad a város központján. Tervezett a 4-es főútvonal gyorsforgalmi úttá való további átalakítása (Debrecen irányába), bővítése is.

15


2. térkép: A térség közúthálózata

Légi közlekedés: Hajdú-Bihar megye hatodik legnagyobb népességű városa 170 km-re fekszik Ferihegytől, és 50 km-re a debreceni (regionális) repülőtértől. A szolnoki repülőtér 80 km-nyi távolságra van.

3. térkép: A nemzetközi repülőterek és Püspökladány

16


4. térkép: Helsinki folyosók Magyarországon

Vasút: Püspökladány a Budapest-Záhony (100-as) vasútvonal mentén fekszik. Közelben lévő fontosabb vasúti csomópontok: Szolnok, Debrecen. A 100-as vasútvonal a transz-európai közlekedési hálózat része, melynek egyik fő állomása Püspökladány, ezen kívül a 101-es és a 128-as vasútvonal halad át a város vasútállomásán. A vasúti fejlesztéseket 2008. január 01-től országos szinten a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő (NIF) Zrt. koordinálja. Elsőként a Budapest – Békéscsaba – Lökösháza vonal újul meg, ezt követi a Budapest és Debrecen között a 100-as vasútvonal minőségének javítása.

17


5. térkép: Püspökladány elhelyezkedése a vasúti térképen

A Budapest és Debrecen között a 100-as vasútvonal minőségének javítása, és további fejlesztése szükséges, hogy alkalmassá váljon a magas sebességű (160 km/h) személyszállító vonatok közlekedésére. A terveket 2006-ban készítették el, és az Európai Unió támogatásával vélhetően 20072013 között épülhet ki. (A beruházás tervezett költségvetése 2005-ös árakon: 100-120 millió euró).

18


6. térkép: Püspökladányt érintő tervezett vasúthálózati fejlesztések

2.2.4. Társadalom 2.2.4.1. Demográfia Püspökladány állandó népességét tekintve a megyei, regionális és országos adatokhoz hasonlóan a csökkenés jellemző. A hivatalosan publikált KSH statisztikai adatok és a KSH-tól a városfejlesztéshez külön lekért püspökladányi adatok némi eltérést mutattak, hiszen a KSH honlapján szereplő 16.251 főhöz képest a KSH adatszolgáltatása 15.759 főt adott meg a város állandó népességének számára 2001-ben. Az eltérést módszertani számbavételi okok magyarázzák.

19


1. ábra: Állandó népesség alakulása 2004-2008 között (Forrás: KSH)

Püspökladány a megye hatodik legnagyobb népességű települése. A város lakossága 1997-től csökkenő tendenciát mutat. Az elmúlt 20 évben a népesség egyenetlen ütemű csökkenése meghaladta a 10 %-ot, a népességszám várhatóan 15000 fő körül stabilizálódik.

Az utóbbi néhány év alatt a város népességszámának csökkenő tendenciája állandósult, a következő évtizedben a születések számának csökkenése lelassul. A természetes fogyás következtében a város lélekszáma évente cca 50 – 100 fővel, az elvándorlás következtében 80 – 160 fővel csökkent, ez a folyamat lelassul.

20


2. ábra: A népességszám változása Püspökladányban (Forrás: KSH)

3. ábra: Állandó népesség kor összetétel szerint (Forrás: KSH-Tstar)

A város állandó népességének korcsoportok szerinti megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy az elemzett nyolc éves időszakban alig növekedett a 60 év felettiek aránya, emellett a 15-59 éves korosztály aránya is minimális növekedést mutat. Ugyanez nem mondható el a 0-14 éves korcsoportról, ugyanis minimális csökkenés tapasztalható. 21

Integrált Városfejlesztési Stratégia A korcsoportonkénti megoszlást a fenti ábra mutatja be.

A korcsoportonkénti megoszlást jól tükrözi a 2001. évi népszámlálás adat is. A KSH tájékoztatása szerint 2001-ben 3.191 fő 0-14 éves, (ez az állandó népesség 19 %-át teszi ki) 10.594 fő 15-59 éves (az állandónépesség 64 %-a) és 2.835 fő 60-x éves (az állandó népesség 17 %-a) élt a városban.

A fenti demográfiai folyamatokat az országos tendenciák mellett természetesen a helyi halálozási és születési számok, valamint a vándorlási egyenleg befolyásolják. Mivel a halálozási és születési adatok az egészségi állapotnál kerülnek bemutatásra, az alábbi ábra a harmadik befolyásoló tényező, a vándorlás alakulását szemlélteti.

4. ábra: Az oda- és elvándorlások aránya 2000-2007 között (Forrás: KSH)

Amint az ábrán is jól látszik a vándorlás intenzitása az idősor 2003-as és a 2006-os évében volt rendkívül magas. Ekkor ez elvándorlás mértéke megközelítette a 340 főt. Sem ezt a két kiugróan magas értéket, sem a köztes adatokat nem volt képes kompenzálni a településre történő odavándorlás, ezért az egyenleg minden évben negatív szám volt. Kiugróan magas értéket képvisel az 2007-es (vándorlási egyenleg -167 fő) és a 2005-ös adat. (-164 fő) Ebből hosszú távú következtetéseket nem lehet levonni, mivel az egyenleg a vizsgált időszakban mindvégig hullámzó mozgást követett.

A város népsűrűsége 85,79 fő/km2 , ezzel a megye közepes népsűrűségű városai közé tartozik.

22

Integrált Városfejlesztési Stratégia Megváltozott a lakosság korosztály szerinti összetétele is. A népesség korösszetételét tekintve az állandó lakosságon belül a 20 és 39 év közöttiek száma volt a legmagasabb, míg a 60 év felettiek száma a legkisebb. A nemek arányát nézve enyhe nőtöbblet jelentkezik. Az óvodáskorú népesség évenkénti csökkenéséből következik, hogy a következő években fokozatosan csökkennek az óvodai ellátás mennyiségi feladatai.

KÖVETKEZTETÉSEK: Püspökladány városra, az országos tendenciákhoz hasonlóan a népesség fogyása jellemző. A halálozások számát nem kompenzáló születések mellett ez elsősorban az elvándorlásnak köszönhető, ami különösen jellemző a fiatalokra és a jól képzett munkaerőre. A demográfiai folyamatok további jellemzője, hogy a 15-59 éves népesség az általános népességcsökkenéssel megegyező mértékben fogy, vagyis részarányuk a népességen belül nem változik. Ezzel szemben a 60-x korosztályú népesség részaránya a 0-14 éves korosztály „rovására” nő, vagyis a városban egyre több az idős és egyre kevesebb a fiatalkorú, ami a társadalom „elöregedését” jelenti.

2.2.4.2. Munkanélküliség A munkaerő-felmérés adatai szerint 2009. I–III. negyedévben a foglalkoztatottak száma az országban 97,4 ezer fővel volt alacsonyabb, a munkanélkülieké pedig 87,1 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A nemzetközi összehasonlításban amúgy is igen alacsony foglalkoztatási ráta jelentősen, 1,1 százalékponttal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 2,1 százalékponttal, 9,9%-ra emelkedett. Püspökladány városára lebontva még nem érhetőek el ennyire aktualizált mutatószámok, de a 2008. év végéig nyilvántartásba vett adatok alátámasztják a csökkenő tendenciát. Püspökladányban a nyilvántartott álláskeresők számát vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált nyolc éves időszakban a munkanélküliek száma az első hat évben hullámzott (a 2001-es 1097 főről 1104 főre emelkedett 2002-ben, majd 1077-re csökkent 2003-ban, ezt követően 2004-re 1040 főre csökkent tovább, ehhez képes 2005-ben meglepően magasra emelkedett: 1091 főre, amit 2006 1010 főre való csökkenése követett). 2007-ben 1220 főre emelkedett, amit 2008-ban sajnos további 1288 főre történő növekedés követett.

23


5. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma 2001-2008 között (Forrás: KSH)

2.2.4.3. Egészségi állapot Püspökladány város lakosságának egészségi állapot feltárása érdekében a halálozási és születési adatok kerültek megvizsgálásra.

A halálozások száma a vizsgált nyolc éves időszakban körülbelül 200 fő körül alakult, kissé hullámzó tendencia jellemzi, (2000-es 205 főről 173 főre csökkent 2002-ben, amit a kiugró 213 fővel 2005. követ, aztán meglepő csökkenéssel 2006. a maga 156 főjével és sajnos ismét 210 főre történő növekedéssel 2008) Az összehasonlító adatokat elemezve a 100 állandó lakosra jutó halálozások száma néhány századdal elmaradt a regionális és országos adattól. 2007-ben Püspökladányban 100 állandó lakosra 1,32 haláleset jutott, a régióban 1,28, országosan pedig 1,3 volt.

24


6. ábra: A születések és halálozások alakulása 2000-2007 között (Forrás: KSH)

A születések számát tekintve nem mutatható ki egyértelmű növekvő vagy csökkenő tendencia. A számadat a vizsgált nyolc éves időszakban mindvégig 130 fő körül alakult, kiugróan magas 165-ös értékkel 2000-ben és alacsony, 126-129-es értékekkel 2004, 2005 és 2007. Így a születések száma egyik évben sem tudta kompenzálni a halálozások számát, ami a negatív vándorlási egyenleggel az állandó lakosság csökkenéséhez vezetett.

Az egészségügyi helyzet leírására szolgáló további mutatók szerint Püspökladány helyzete kedvező, mert 6 felnőtt háziorvosi rendelő és 4 gyermek háziorvosi rendelő található a városban, így az 1000 állandó lakosra jutó orvosi rendelők száma 0,62, ami magasabb regionális értéknél. (az Észak-Alföldi régióban 0,6; Magyarországon pedig 0,645) Ha társadalmi szempontokat is figyelembe veszünk, az már nem is olyan jó mutató, mivel a munkavállaló korú népesség, ha dolgozik, nem megy orvoshoz, mivel az állását félti, míg a gyerekeket is csak akkor viszik el, ha komolyabb baja van, mivel a gyerekek utáni táppénzt is kerülik a térségben lakók. Ebből adódik, hogy bár ezen adatokból az következne, hogy egészségesebb a népesség itt, mint máshol. Ez sajnos közel sem igaz. Az, aki dolgozik, csak akkor fordul orvoshoz, ha már nagyon beteg, illetve ezt a sorsot szánja gyermekének is. Ezt támasztja alá, hogy kiemelkedően magas a halálozási okok között a szív érrendszeri, az onkológiai, légzőszervi elváltozások, stb. miatti halálesetek száma.

25

Integrált Városfejlesztési Stratégia KÖVETKEZTETÉSEK: Püspökladányban a halálozási és születési adatok nem mutatnak releváns tendenciát, a halálozások száma jelenleg növekvő tendenciáájú, amit a némileg csökkenő, de alapvetően inkább stagnáló születések száma nem tud kompenzálni. Ez is hozzájárul a népesség fogyásához. Az 1000 állandó lakosra jutó orvosok száma a területi összehasonlítások alapján megfelelőnek mondható. Ezek a tisztán statisztikai számok. Ha látjuk a számok mögött az embert, látjuk, hogy vagy nem megy elorvoshoz, vagy éppen elmegy, de más településeken vesz igénybe szakellátást. Ez a két csoport mind feltételezhetően megjelenne a helyi szakellátásban. Az egyik azért, mivel nem tud, vagy nem akar más települések szakellátására elmenni. Ők időhiány, vagy egyéb ok miatt nem vállalják az utazással járó egész napos tortúrát egyegy kivizsgálásért, kezelésért. A másik csoport a megfelelő színvonalú alapellátás után más településen, kórházban keresi a szakellátási szolgáltatásokat. Ehhez hozzájárul a kórházak saját lobbija is, illetve a háziorvosok valamelyik intézményhez való kötödése. A fejlesztés eredményeként a belső információs rendszer segítségével a közvetlen helyi ellátásra lehet irányítani a betegeket.

2.2.5. Környezet 2.2.5.1. Természeti és épített környezet A település keletkezésének ideje nem határozható meg pontosan, a mocsár közepén, a Nagy-Sárréten jött létre, feltehetően a X-XI. Században. Az első írásos emlék a Váradi Konvent oklevele (1351), de már valószínűleg évszázadokkal ezelőtt is laktak itt. Ezt bizonyítják az 1969-ben, a 4-es főút építésekor, a város közelében lévő Kincses-dombon talált, kb. 4000 éves katakomba sírok, amelyek az országban egyedülállóak. A város nevének eredete szintén homályos. Elméletek vannak besenyő, szláv, alán és ősmagyar eredetre, melyek közül legelfogadhatóbb Vorovszky tézise, miszerint Ladány egy ősi magyar személynév. A mai név biztosan birtoktestet jelöl, mégpedig a kisnemesi Bajomi család Ladány nevű birtokát, amelyet a váradi püspöknek zálogosított el. Nevét. 1543-ban írták először Püspökladánynak. A város fejlődése a XIX. század második feléig igen lassú volt, hiszen a település többször elpusztult és benépesült. Az első lakott részek a Göre-parton, majd az Álomzugban és a református temető helyén jöttek létre, de ezt 1554-ben a Maros felől betörő tatárok elpusztították. Ennek ellenére 1558-ban már Dél-Szabolcs vármegye legnépesebb települése volt, de újra csak megsemmisült, és csak az 1600-as évek elején (1618) népesül be újra a jelenlegi református templom központtal. A középkorban Püspökladány nem volt számottevő település. Jól bizonyítja ezt az is, hogy népessége évszázadokon át elmaradt a szomszédos Nádudvarétól vagy Kabáétól. A korabeli népességszámlálások szerint 1552-ben 645 fő, 1594-ben 1300 fő, 1725-ben 1190 fő, a II. József korában végzett első 26

Integrált Városfejlesztési Stratégia magyarországi népszámláláskor, pedig 2454 fő lakosa lehetett Püspökladánynak. A település fejlődésében, növekedésében három körülmény játszott szerepet. Az egyik a kedvező közlekedésföldrajzi helyzet. A Bécsből keletre tartó kereskedelmi főútvonal Budán, Pesten, Szolnokon, Nagyváradon keresztül vezetett Kolozsvárra, s Püspökladány határában ágazott el Debrecen és Szatmár felé. Ez az előnyös helyzet később, a vasút és a biztonságos közlekedésnek megfelelő, állandó nyomvonalú kövesút megépítése a XIX. század második felében fontos területfejlesztő tényező volt. A másik fejlesztést segítő elem a zselléresedési folyamat. Tekintve, hogy Ladány egyházi birtok, jobbágyfalu volt, sokan találtak itt menedéket. A harmadik kedvező hatást kifejtő tényezőt a korviszonyokban kell keresnünk, a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő – ellentmondásos – országos fellendülésben. Püspökladány 1857. november 23-án kapcsolódott be az ország vasúti vérkeringésébe, amikor átadták a Szolnok-Debrecen vonalat, majd ezt követte 1858. április 24-én a Püspökladány-Nagyvárad, és 1898 decemberében a Püspökladány-Szeghalom vasútvonal. A századvég az ipar fejlődésének is teret adott a településen, és 1896-ban megkezdte működését a Fatelítő vállalat, amely az 1900-as évek elején európai hírnévre tett szert vasúti talpfagyártásával. 1872-ben megépült a nyugat-keleti országos közúti főútvonal is, és ezzel a város – a további elágazó vonalakkal együtt- közlekedési csomóponttá vált.

A XVII. század végétől a források már Ladányt oppidumnak, mezővárosnak nevezik. A vásártartási engedélyt és a mezővárosi rangot hivatalosan 1847-ben kapta meg. További lendületet adott a városnak a Széchenyi és Vásárhelyi által kezdeményezett nagy folyó- és vízszabályozási munkák, amelyek a XIX. század utolsó évtizedeiben hozták meg az eredményt. A Jász-Nagykun-Szolnok és Hajdú-Bihar megye határán épült meg a Hortobágy-Berettyó főcsatorna, ennek püspökladányi szakasza 1892-ben készült el. A település kiszabadult a folyóvizek fogságából. A lecsapolást követően lendületet vett a mezőgazdaság, a vízi világot fokozatosan felváltotta a földművelés és állattenyésztés. A közlekedés és az ipar fejlődése ellenére a város agrárjellegű maradt. A gazdaság mellett a közigazgatásban is jó néhány változás zajlott le Püspökladánnyal kapcsolatban. A település az 1876-os közigazgatási területrendezésig Szabolcs vármegyéhez tartozott, annak déli részén helyezkedett el. 1876-ban a nádudvari járás tagjaként csatolták Hajdú vármegyéhez, majd 1910-ban a hajdúszoboszlói járásba sorolták, de ez nem jelentett megyeváltozást. 1929-ben Püspökladány járásszékhely lett. A két világháborúban a város emberveszteségei igen súlyosak voltak, maga a település azonban nem szenvedett nagy anyagi kárt. A közlekedés gyorsan helyre állt, megmaradtak a közigazgatási funkciók. A meghatározó termelési ág még mindig a mezőgazdaság volt. A földosztás és a tsz-ek létrejötte 27

Integrált Városfejlesztési Stratégia mellett azonban több ipari egység is ekkor alakult (1948-ban a Gépállomás, amely a Mezőgép gyáregysége. 1951-ben Fa-, Fém- és Építőipari Szövetkezet, 1959-ben a Háziipari Szövetkezet. A 60-as években telepítették ki a Vas- és Gombüzemet, és 1976-ban jött létre a Budapesti Kéziszerszámgyár helyi kirendeltsége.) A kisebb ipari üzemek mellett megkezdte működését a gimnázium, a szakképző iskola, felépült a művelődési ház, kiépült az egészségügyi- és szolgáltató intézmények hálózata. Az infrastruktúra fejlődése következtében érthetően megnőtt a város vonzása, és Püspökladányt 1986. január 1-jén várossá nyilvánították. A város épített környezetének értékeit feltáró és rendszerező, a megőrzésük érdekében szükséges teendőket, illetve a velük kapcsolatos bánásmódot meghatározó Helyi Értékvédelmi Rendeletet a településrendezési terv alapján, azzal összhangban szükséges elkészíteni. Püspökladány védendő értékeként kell kezelni, szabályozni, megóvni, megjelenésében még egységesebbé és rendezettebbé tenni azt a településszerkezeti, városképi, építészeti együttest, mely: •

a műemléki védettségű vasútállomás és környezete

•

a Vasút utcán kialakult gyalogos utca és környezete, az úgynevezett „Gólyavár” épületével és parkjával

•

a Rákóczi utca széles, parkosított, ligetes városközpontig érő szakasza, az utcát nyugati oldalán kísérő kisvárosias polgárházai és a város főterét jelentő Hősök tere és annak építészeti térfalai alkotnak

•

a város egyik meghatározó építészeti, városképi értékeként kell kezelni a Kálvin teret, az onnan városközpont felé kivezető Kossuth utca Honvéd utcáig tartó szakaszát, azok védett és védelemre érdemes épületeit

•

a Kálvin tér térfalait a városközpontig vezető Kossuth utca épületeit értékéhez méltóan kell megőrizni, a szükséges helyeket átépíteni, fejleszteni

•

a MÁV FAVÉD Fatelítő üzemének század eleji, még ma is működő képes technológiának ad otthont. Az ipartelepen található telítő kazánok és épületük 2009-től műemlékvédelmi védettség alatt állnak

•

a helyi védelem körét ki kell terjeszteni a temetőben fellelhető értékekre, a régi ártézi kutakra, köztéri alkotásokra, ipari emlékekre-, építményekre (víztorony, régi trafóház)

A várostól észak- nyugatra található Meggyes-puszta, a Hortobágyi Nemzeti Park legdélibb kapuját jelentő Ágota-pusztába olvad be. A városhoz tartozó Ágota-puszta a Hortobágyi Nemzeti Park része, jellegzetes sziki növényzet jelenik meg rajta. A Hortobágy-Berettyón átívelő Szent Ágota fahíd védett műemlék, melyet 1996- ban újítottak fel.

28

Integrált Városfejlesztési Stratégia A város határában található a püspökladányi arborétum, melyet az 1924-ben kezdett szikfásítási kutatások keretében létesítettek kötött, illetve szikes talajú és erdősztyepp klímájú termőhelyek erdészeti hasznosítása, az erdők fafaj választékának bővítése céljából. A kísérleti állomás mellett található arborétumot 1954-től, 1962- ig telepítették. A területi bővítés után a jelenlegi 8 hektáros arborétumban az eredetileg betelepített 1300 fajból mára 650 maradt meg. Védett természeti érték a település külterületén a hosszúháti mezővédő erdősáv és a Hamvascsatorna melletti tölgyfasor.

A farkas-szigeti erdőt és az Arborétumot távlatilag is környezeti szemléletformáló programok figyelembevételével szükséges fejleszteni. Az Arborétum és Makkodi csatorna közötti területen a valós művelési ágak szerinti hasznosítás fenntartása indokolt. A Hortobágyi Nemzeti Park területének, valamint a NATURA 2000 szerinti területnek a lehatárolása a Hortobágyi Nemzeti Park védettségének fenntartásáról szóló 131/2007. (XII. 27.) KvVM rendeletben valamint az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendeletben foglaltaknak megfelelően történik. A város a fentieken kívül még fellelhető természeti értékeinek feltárására, a velük kapcsolatos intézkedések és szabályok meghatározására Helyi Értékvédelmi Rendelet készítése szükséges. A természeti értékek bemutatására, amennyiben a természeti értéket az nem veszélyezteti, turisztikai útvonalat, gyalogos- kerékpáros- esetleg lovas túraútvonalakat kell kijelölni.

Kategória

Ssz. Megnevezés 1.

Református templom

2.

Római katolikus templom

3.

Vasútállomás épülete

4.

Petőfi Sándor utca 17., lakóház épülete

5.

Szent Ágota híd

6.

Fatelítőtelep, Kiss Ferenc u. 35.

Műemlékek

Kiemelt helyi védelemre javasolt 1.

Petőfi Sándor utca 9., általános iskola épülete

épületek

2.

Városi rendőrkapitányság épülete

3.

Bíróság Kossuth utca 30.

4.

Karacs Ferenc Kollégium

5.

a „nagyvárosháza”

6.

A „zsidóiskola” Bocskai utca 21.

29

Integrált Városfejlesztési Stratégia 7.

A „picula” ma Kereskedelmi és Hitelbank Zrt.

8.

A „Gólyavár” Baross és a Rákóczi utca sarkán

9.

Rákóczi utca 39. eklektikus lakóház

10.

Rákóczi utca 14. lakóház

11.

Kossuth utca 19.

12.

Kossuth utca 28. múzeum épülete

13.

Petőfi Sándor utca 24. Lakóház

1.

Rákóczi utca 12. Lakóház

2.

Rákóczi utca 41. Lakóház

3.

Kossuth utca 15. „cívis parasztház”

4.

Kálvin téri általános iskola Kálvin tér 6.

5.


6.

A katolikus iskola karcagi utca 35.

7.

Petritelepi általános iskola karcagi utca 28.

Javasolt helyi területi védelem 8.

Árpád utca 5. Lakóház

objektumai

9.

Kossuth utca 17.

10.


11.

Nagysándor József utca 10. lakóház

12.

Báthory Fejedelem utca 1. lakóház

13.

Petőfi Sándor utca 19. lakóház

14.

Vörösmarty utca 3. lakóház

15.

Batthyány utca 27. Lelkészi lakás

16.

Egészségügyi utógondozó épülete (Bajcsy Zsilinszky utca 7.)

Helyi

értéket

védelemre épületek

képviselő, nem

de 1.

javasolt 2.

Kolozsvári utca 16. Lakóház Dózsa György utca 42. Lakóház

3.

Toldi utca 37. Lakóház

4.

Szondi utca 16. Lakóház

5.

Jókai utca 45. Lakóház

6.

Jókai utca 6. Lakóház

7.

Wesselényi utca 27. Lakóház

8.

Bem utca 10. Lakóház

9.


10.

Báthory Fejedelem utca 49. Lakóház 30



12.


13.

Hajnal utca 22. Lakóház

14.

Ék utca 13. Lakóház

15.

Dorogi Márton utca 8. Lakóház

16.

Nagysándor József utca 27. Lakóház

17.

Esze tamás utca 105. Lakóház

18.

Keleti sor 18. Lakóház

1.

Dózsa György utca 92. Lakóház

2.

Petőfi Sándor utca 38. Lakóház

3.

Arany János utca 215. Lakóház

4.

Petri Pál utca 123. Lakóház

5.

Mikes Kelemen utca 10. Lakóház

6.


7.


8.

Bercsényi utca 35. Lakóház

9.

Dózsa György utca 82. Lakóház

10.

Zrínyi utca 22. Lakóház

11.

Bercsényi utca 19. Lakóház

12.

Báthory Fejedelem utca 30. Lakóház

13.


Helyi értékvédelmi kataszterbe felvett jellegzetes épületek

2.2.5.2. Lakókörnyezet A főforgalmi utak, valamint a vasútvonalak a város lakóterületeit ma nyolc részre tagolják. A Petritelepet a Püspökladány- Szeghalom vasútvonal, míg az Újtelepet a Záhony- Budapest nagy forgalmú vasútvonal és a 4. számú főközlekedési út is elválasztja a belterület központi részétől. A városközpontban lévő többszintes épületeket, társasházakat, és sorházas beépítést tartalmazó lakótelep, és a főutak mentén lévő városközponti néhány többszintes épület kivételével a településen a családi-házas, kertes beépítés az egyeduralkodó.

Püspökladányban a lakások száma a következő évtizedben a jelenlegi közel 6000 db marad, de összetétele, komfortjellemzői változik. A várhatóan 15000 fő körül stabilizálódó népességszámot tekintve, az egy lakásban élők átlagos száma 2,5 fő körül alakul.

31

Integrált Városfejlesztési Stratégia Lakásállomány

Lakások száma (db)

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

5 876

5 869

5 884

5897

5 934

5 946

5 958

5 964

2. táblázat: Lakásállomány alakulása 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat)

A lakások számát 2001 és 2008 között vizsgáltuk. 2001-ben 5876 lakást tartottak nyilván a statisztikák, és ez a következő évben minimálisan csökkent, melyet 2003-tól folyamatos növekedés követ és 2008ra majdnem elérte a 6000 db-ot.

7. ábra: Lakásállomány alakulás 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat)

2001-ben a lakások 97 %-a volt a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás, 2008-ra ez az arány elérte a 100 %-ot.

A közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya 2001-ben 35 % volt (2095 db), míg 2004-ban a lakások több mint fele (3006 db, 50, 9%) rendelkezett szennyvíz bekötéssel, a vizsgált időszak végére ez az arány meghaladta a 75 %-ot. A vizsgált időszak végére jelentősen nőtt a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza: míg 2001-ben ez 38,2 km volt, 2008-ra 93 km-re nőtt. Az ivóvízvezeték-hálózat hossza kis mértékben csökkent 77,7 km-ről 75 km-re a vizsgált időszakban.

32


8. ábra:Közműolló alakulása 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat)

A vezetékes ivóvízzel ellátott lakások és a közcsatornára kötött lakások aránya közötti különbséget jelző közműolló alakulását mutatja az alábbi ábra. 2008-ra, a nagymértékű szennyvízcsatorna-hálózat bővítés eredményeként a közműolló 23,2 % volt.

2.2.6. Közszolgáltatások Püspökladány Város Önkormányzata három többcélú, közös igazgatási közoktatási intézményt tart fenn. Az Egyesített Óvodai Intézmény hét tagóvodával és egy bölcsődei intézményegységgel rendelkezik. A Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat három általános iskolai tagintézményt, egy alapfokú művészetoktatási intézményegységet, kistérségi feladatokat is ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményegységet, SNI tanulók általános iskolai és előkészítő szakiskolai tagozaton történő nevelésioktatási intézményt működtet. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedig hat -, öt, - négy évfolyamos gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai, szakiskolai, szakképző iskolai és kollégiumi neveléssel-oktatással működik. Az óvodába járók száma 2008. októberi adat alapján: 532 fő, közülük hátrányos helyzetű 247 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 139 fő. Az általános iskola októberi statisztikai adatok szerint 1392 általános iskolás tanuló van. 645-en hátrányos helyzetűek, 312-en halmozottan hátrányos helyzetűek. Az SNI tanulók száma a tagozaton: 42 fő, 29 fő hátrányos helyzetű, 17 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A középiskolások száma: 1310 fő (ebből 505 fő nem püspökladányi lakos, bejáró, illetve kollégista). Az összes tanulóból hátrányos helyzetű 507 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 167 fő. 2009. októberi adatok alapján 511 fő az óvodások létszáma, mely az előző évhez képest csökkenést mutat. az óvodai férőhelyek száma 520 fő, ez alapján a kapacitáskihasználtság 98 %-os jelenleg. Az 33

Integrált Városfejlesztési Stratégia általános iskolás tanulók létszáma 1365 fő, mely a 2008-as adatokhoz képest csökkenést mutat, és a népesség fogyásból és a óvodások számának csökkenéséből kifolyólag hosszabb távon ezen a területen is további csökkenés várható. Hasonló a helyzet a középiskolás korúak esetében is, ugyanis a 2008-as adatokhoz képest 69 fővel csökkent a tanulói létszám.

2.2.7. Közigazgatás Püspökladány város egyben a Püspökladányi Kistérség központja.

Önkormányzat

Cím

Tisztségviselő (neve, beosztása) Arnóth Sándor polgármester Püspökladány Város Önkormányzata 4150, Püspökladány, Bocskai u 2. Társulás elnöke Kiss Sándor polgármester, Báránd Község Önkormányzata 4161, Báránd, Kossuth tér 1. tanácstag Bihardancsháza Község 4175, Bihardancsháza, Kossuth Major József polgármester, Önkormányzata u. 17. tanácstag Biharnagybajom Község 4172, Biharnagybajom, Rákóczi Szító Sándor polgármester, Önkormányzata u. 5. tanácstag Dr. Szabó József polgármester, Bihartorda Község Önkormányzata 4174, Bihartorda Kossuth u. 73. tanácstag Jeneiné Egri Izabella Földes Nagyközség Önkormányzata 4177, Földes Karácsony S. tér 5. polgármester, tanácstag Szegi Emma polgármester, Kaba Város Önkormányzata 4183, Kaba Szabadság tér 1. tanácstag Beke Imre polgármester, Nádudvar Város Önkormányzata 4181, Nádudvar Fő u. 119. tanácstag Gyarmati Sándorné Nagyrábé Nagyközség 4173, Nagyrábé Kossuth u. 5. polgármester, tanácstag Önkormányzata Sárrétudvari Nagyközség Bodó Sándor polgármester, 4171, Sárrétudvari Kossuth u. 72. Önkormányzata tanácstag Győri Balázs polgármester, Szerep Község Önkormányzata 4163, Szerep Nagy u. 53. tanácstag Bernáth László polgármester Tetétlen Község Önkormányzata 4184, Tetétlen Kossuth u. 65. Társulás elnök-helyettese Karacs Imre polgármester, Sáp Község Önkormányzata 4176, Sáp Fő u. 24. tanácstag 3. táblázat: A Püspökladányi kistérségi társulás tagjai (Forrás: Önkormányzat)

A kistérség lakosainak száma mintegy 52.079 fő a 2001-es Népszámlálási adatok alapján.

2.3.

Funkcióelemzés

A funkcióelemzés célja, hogy az adott település, illetve annak településrészei milyen funkciókkal bírnak. Ez megmutatja, hogy a város (melyet a falutól központi szerepköre különbözteti meg)

34

Integrált Városfejlesztési Stratégia mennyire bír valós központi szerepkörrel, mennyire lehet képes elvben ellátni környezetét, illetve a vonzási-kapcsolati viszonyok hogyan alakulnak a települési egységgel kapcsolatosan.

9. ábra: Püspökladány átnézeti képe (légi fotó; Forrás: Google map)

Az elvégzett funkcióelemzés során öt funkciócsoportban, összesen 82 kategória (funkció) megléte került vizsgálat alá az alábbiak szerint: •

Humán szolgáltatási funkciók

•

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók

•

Közösségi funkciók

•

Közlekedési, távközlési funkciók

•

Gazdasági funkciók

A funkcióvizsgálat módszere a kérdőívezés volt. A funkciócsoportok mindegyikére önálló kérdőív készült, melyet a pályázó jogosult képviselője töltött ki. A funkciólapokat tehát a településen töltötték ki, annak adattartalma az adatfeldolgozás során nem került változtatásra, vagy értelmezésre.

35

Integrált Városfejlesztési Stratégia Humán szolgáltatási funkciók Objektum Felnőtt háziorvosi rendelők Gyermek háziorvosi rendelők Felnőtt orvosi ügyelet Gyermek orvosi ügyelet

Központi Keleti Déli városrész városrész városrész

Petri telep

Darányi Szegregátum Szegregátum Újtelep Összesen telep I. II.

3

1

0

1

0

1

0

0

6

3

0

0

0

0

1

0

0

4

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3

0

0

1

0

0

0

0

4

25

0

2

0

0

0

0

0

27

4

0

0

0

0

0

0

0

4

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Kórház

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mentőállomás Egészségügyi szolgálat Gyermekgyógyász szolgálat Idősek klubja (nappali ellátás) Időskorúak bentlakásos otthona Hajléktalanok nappali ellátását végző intézmény Hajléktalanok éjszakai ellátása

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

1

0

1

0

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

ÁNTSZ Pszichiátriai Gondozó RTG Ernyőképszűrő állomás Tüdőgondozó Intézet

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Állatorvosi hivatal

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Állatorvosok

4

0

1

0

0

0

0

0

5

Bölcsődék

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Óvodák

1

0

1

1

0

1

0

0

4

Általános iskolák

2

0

0

1

0

0

0

0

3

Középiskolák Szakiskola (Szakközép)

4

0

0

0

0

0

0

0

4

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Kollégiumok

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Felsőoktatási

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Gyógyszertárak Járóbetegszakellátás Felnőtt fogászati rendelő Gyermek fogászati rendelő

36

Integrált Városfejlesztési Stratégia intézmény (telephely) Kutatóintézet Bármely más K+F funkció Egyéb oktatási intézmények

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Összesen:

57

1

4

5

0

4

0

0

71

4. táblázat: Humán szolgáltatási funkciók (Forrás: Önkormányzat)

Megjegyzés: A város oktatási rendszere az elmúlt években nagy átalakuláson ment keresztül, így Egyesített Óvodai Intézmény működik 4 tagintézménnyel. Az alapfokú iskolai nevelés-oktatás egy többcélú intézmény keretében működik, melyen belül 3 tagintézmény lát el általános iskolai feladatokat, ezen kívül alapfokú művészetoktatás, illetve kistérségi szintű pedagógiai szakszolgálati ellátás folyik. A középfokú oktatás többcélú közös igazgatású intézményként működik, mely 4 telephelyen található intézményt foglal magában.

10. ábra: Humán szolgáltatási funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat)

37

Integrált Városfejlesztési Stratégia Államigazgatási funkciók

Objektum Polgármesteri Hivatal Okmányiroda Területi hatósági intézmények Rendőrség (rendőrkapitányság) Rendőrségi körzeti megbízottak Bíróság

Dar ányi Újtele Szegregátum Szegregátum Központi Keleti Déli Petritelep Összesen városrész városrész városrész tele p I. II. p 1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Ügyészség Büntetésvégrehajtási intézmény Tűzoltóság

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Polgárőrség

0

0

0

0

1

0

0

0

1

Összesen:

6

0

0

0

2

0

0

0

8

5. táblázat: Államigazgatási funkciók (Forrás: Önkormányzat)

11. ábra: Államigazgatási funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat)

38

Integrált Városfejlesztési Stratégia Közösségi funkciók Objektum Önkormányzati közművelődési könyvtár Nem önkormányzati közművelődési könyvtár

Központi Keleti Déli Darányi Szegregátum Szegregátum Petritelep Újtelep Összesen városrész városrész városrész telep I. II. 1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Művelődési otthon jellegű intézmény (telephely)

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Kulturális központ

1

0

0

1

0

0

0

0

2

Színház

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Mozi Múzeumok (kiállító helyiségek) Sportpálya, sporttelep Szabadidőcsarnok Szabadidőközpont /-csarnok, sportcsarnok Uszoda

1

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

1

0

0

1

0

0

0

2

0

0

1

0

0

0

0

0

1

Strand

0

0

1

0

0

0

0

0

1

Rendezvénycsarnok

1

0

0

0

1

0

0

0

2

Terek

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Játszótér

4

1

3

1

1

1

0

0

11

Temetők

0

0

1

0

0

1

0

0

2

Összesen:

11

3

6

2

4

2

0

0

28

6. táblázat: Közösségi funkciók (Forrás: Önkormányzat)

39


12. ábra: Közösségi funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat)

Közlekedési, távközlési funkciók Objektum Távolsági autóbusz-megálló Vasútállomás Postahivatal (fiókposta) Helyi autóbuszjárat Tömegközlekedés


0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

1

0

0

0

0

2

1

1

0

0

0

0

0

0

2

3

0

2

2

0

1

0

0

8

3

0

2

2

0

1

0

0

8

Benzinkút

0

0

1

0

0

2

0

0

3

Taxiállomás Közüzemi vízhálózat (hol nincs) Zárt csatorna hálózat (hol nincs)

0

1

0

0

0

0

0

0

1

1

1

1

1

1

1

1

1

8

1

1

1

1

1

0

0

0

5

Összesen:

10

1

38

5 7 7 2 5 1 7. táblázat: Közlekedési, távközlési funkciók (Forrás: Önkormányzat)

40


13. ábra: Közlekedési, távközlési funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat)

Gazdasági funkció Objektum


0

0

0

0

0

0

0

1

115

18

43

12

13

4

0

0

205

Bankok

2

0

0

0

0

0

0

0

2

Pénzügyi szolgáltatók

2

0

0

0

0

0

0

0

2

Szolgáltató központok

4

0

3

0

2

0

0

0

9

Kereskedelmi központok Ipartelepek (ipari területek) Ipari parkok

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

1

0

0

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Logisztikai központ

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Innovációs központ

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Irodaházak

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Panziók

0

2

1

0

0

0

0

0

3

4

0

5

5

5

0

0

0

19

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Vendéglátó egységek

19

14

14

5

2

3

0

0

57

Összesen:

150

35

66

23

23

7

0

0

304

Piacok száma Kiskereskedelmi üzletek

Magánszálláshelyek/fizető vendéglátás, falusi turizmus Szállodák

41

Integrált Városfejlesztési Stratégia 8. táblázat: Gazdasági funkciók (Forrás: Önkormányzat)

14. ábra: Gazdasági funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat)

A kitöltött adattáblákból levéve a mennyiségi értékeket, 0/1 változós adattábla képezhető. Ez, funkciónként az alábbiak szerint volt értelmezhető.

Petritelep

Darányi telep

Újtelep

Szegregátum I.

Szegregátum II.

Összesen:

2.

Déli városrész

1.

FUNKCIÓCSOPORT

Keleti városrész

SSZ.


PÜSPÖKLADÁNY

A

1

1

0

1

0

1

0

0

4

B

1

0

0

0

0

1

0

0

2

FUNKCIÓ

HUMÁN Felnőtt háziorvosi rendelők SZOLGÁLTATÁSI Gyermek háziorvosi rendelők FUNKCIÓK Felnőtt orvosi ügyelet

C

1

0

0

0

0

0

0

0

1

Gyermek orvosi ügyelet

CS

0

0

0

0

0

0

0

0

0

5.

Gyógyszertárak

D

1

0

0

1

0

0

0

0

2

6.

Járóbeteg-szakellátás

E

1

0

1

0

0

0

0

0

2

7.

Felnőtt fogászati rendelő

F

1

0

0

0

0

0

0

0

1

8.

Gyermek fogászati rendelő

G

0

0

0

0

0

0

0

0

0

3. 4.

42


Kórház

GY

0

0

0

0

0

0

0

0

0

10.

Mentőállomás

H

1

0

0

0

0

0

0

0

1

11.

Egészségügyi szolgálat

I

0

0

0

0

0

0

0

0

0

12.

Gyermekgyógyász szolgálat

J

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

1

0

0

3

13.

Idősek klubja (nappali ellátás)

K

1

14.

Időskorúak bentlakásos otthona Hajléktalanok nappali ellátását végző intézmény

L

0

0

0

0

0

0

0

0

0

M

0

0

0

0

0

0

0

0

0

16.

Hajléktalanok éjszakai ellátása

N

0

0

0

0

0

0

0

0

0

17.

ÁNTSZ

NY

1

0

0

0

0

0

0

0

1

18.

Pszichiátriai Gondozó

O

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

15.

19.

RTG Ernyőképszűrő Állomás

Ö

0

20.

Tüdőgondozó Intézet

P

0

0

0

0

0

0

0

0

0

21.

Állatorvosi hivatal

Q

1

0

0

0

0

0

0

0

1

22.

Állatorvosok

R

1

0

1

0

0

0

0

0

2

23.

Bölcsődék

S

1

0

0

0

0

0

0

0

1

24.

Óvodák

SZ

1

0

1

1

0

1

0

0

4

25.

Általános iskolák

T

2

0

0

1

0

0

0

0

3

26.

Középiskolák

U

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

27.

Szakiskola (Szakközép)

Ü

1

28.

Kollégiumok Felsőoktatási intézmény (telephely)

V

1

0

0

0

0

0

0

0

1

W

0

0

0

0

0

0

0

0

0

30.

Kutatóintézet

X

0

0

0

0

0

0

0

0

0

31.

Bármely más K+F funkció

Y

0

0

0

0

0

0

0

0

0

32.

Z

0

0

0

0

0

0

0

0

0

33.

Egyéb oktatási intézmények Polgármesteri Hivatal

A

1

0

0

0

0

0

0

0

1

34.

Okmányiroda

B

1

0

0

0

0

0

0

0

1

35.

Területi hatósági intézmények

C

1

0

0

0

0

0

0

0

1

36.

Rendőrség (rendőrkapitányság)

D

0

0

0

0

1

0

0

0

1

37.

ÁLLAMIGAZGAT Rendőrségi körzeti megbízottak ÁSI FUNKCIÓK Bíróság

E

0

0

0

0

0

0

0

0

0

F

1

0

0

0

0

0

0

0

1

29.

38. 39.

Ügyészség

G

1

0

0

0

0

0

0

0

1

40.

Büntetés-végrehajtási intézmény

H

0

0

0

0

0

0

0

0

0

41.

Tűzoltóság

I

1

0

0

0

0

0

0

0

1

42.

J

0

0

0

0

1

0

0

0

1

1

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

0

0

0

0

0

0

0

1

46.

Polgárőrség Önkormányzati közművelődési könyvtár Nem önkormányzati közművelődési könyvtár Művelődési otthon jellegű intézmény (telephely) Kulturális központ

D

1

0

0

1

0

0

0

0

2

47.

Színház

E

0

0

0

0

0

0

0

0

0

48.

Mozi

F

1

0

0

0

0

0

0

0

1

49.

Múzeumok (kiállítóhelyiségek)

G

1

0

0

0

0

0

0

0

1

43. 44. 45.

KÖZÖSSÉGI FUNKCIÓK

A B C

43


Sportpálya, sporttelep

H

0

1

0

0

0

0

0

0

1

51.

I

0

0

0

0

1

0

0

0

1

0

1

0

0

1

0

0

0

2

53.

Szabadidőcsarnok Szabadidőközpont/-csarnok, sportcsarnok Uszoda

K

0

0

1

0

0

0

0

0

1

54.

Strand

L

0

0

0

1

0

0

0

0

1

55.

Rendezvénycsarnok

M

1

0

0

0

1

0

0

0

2

56.

Terek

N

1

0

0

0

0

0

0

0

1

57.

Játszótér

O

1

1

1

1

1

1

0

0

6

58.

Temetők

P

0

0

1

0

0

1

0

0

2

59.

Távolsági autóbusz-megálló

A

1

0

0

0

0

0

0

0

1

60.

Vasútállomás

B

0

1

0

1

0

0

0

0

2

61.

Postahivatal (fiókposta)

C

1

1

0

0

0

0

0

0

2

Helyi autóbuszjárat

D

1

0

1

1

0

1

0

0

4

Tömegközlekedés

E

1

0

1

1

0

1

0

0

4

Benzinkút

F

0

0

1

0

0

1

0

0

2

G

0

1

0

0

0

1

1

0

3

1

1

1

1

1

1

1

1

8

67.

Taxiállomás Közüzemi vízhálózat (hol nincs) Zárt csatorna hálózat (hol nincs)

I

1

1

1

1

1

0

0

0

5

68.

Piac

A

1

0

0

0

0

0

0

0

1

69.

Kiskereskedelmi üzlet

B

1

1

1

1

1

1

0

0

6

70.

Bankok

C

1

0

0

0

0

0

0

0

1

71.

Pénzügyi szolgáltató

D

1

0

0

0

0

0

0

0

1

72.

Szolgáltató központ

E

1

0

1

0

1

0

0

0

3

0

0

0

0

0

0

0

0

52.

62. 63. 64.

KÖZLEKEDÉSITÁVKÖZLÉSI FUNKCIÓK

65. 66.

J

H

73.

Kereskedelmi központ

F

0

74.

Ipartelep

G

0

1

0

1

1

0

0

0

3

Ipari park

H

0

0

0

0

0

0

0

0

0

Logisztikai központ

I

0

0

0

0

0

0

0

0

0

77.

Innovációs központ

J

1

0

0

0

0

0

0

0

1

78.

Irodaház(ak)

K

1

0

0

0

0

0

0

0

1

79.

Panzió Magánszálláshelyek/fizető vendéglátás, falusi turizmus

L

0

1

1

0

0

0

0

0

2

M

1

0

1

1

1

0

0

0

4

81.

Szálloda

N

1

0

0

0

0

0

0

0

1

82.

Vendéglátó egység

O

1

1

1

1

1

1

0

0

6

48 13 16 17 13 13 2 9. táblázat: Funkciócsoportok áttekintése városrészenként (Forrás: Önkormányzat)

1

123

75. 76.

GAZDASÁGI FUNKCIÓK

80.

összesen:

A fenti táblázatból megkapjuk a városrészek súlyozott funkcióellátottságát, amelyet az alábbi diagramon láthatunk.

44


15. ábra: A városrészek funkcióellátottsága (Forrás: Önkormányzat)

Ha a fenti mátrixot, mint ábrázolható elemeket (mennyiség nélküli funkciókat) a település részeire vetítjük, akkor az alábbi képet kapjuk.

45


16. ábra: Püspökladány funkciótérképe

A jelkulcsot lásd a fenti táblázatban.

A térkép megmutatja, hogy a funkciócsoportok és a funkciók egyes típusai a térben milyen megoszlásban vannak jelen. Ebből megállapítható, hogy a településen a funkciók eloszlása részben nem kiegyensúlyozott. A funkciók (funkciócsoportok) koncentrálódása figyelhető meg a Központi városrész területén.

A fentieknek megfeleltethető és további információt nyújt a kitöltött funkciótáblák értékeivel való megfeleltetés, mely a funkciótérkép elemeinek súlyozását teszi lehetővé. Amennyiben csak a település központi részét (városmagját) vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy a településmagban a funkciók eloszlása sokszínű és koncentrált.

46


17. ábra: EAT Püspökladány

Összegezve, a város, mint település megfelelő, valós, részben koncentrálódott funkciókkal bír. A funkciók ellátása jórészt a városközponti területeken történik, míg a külső városrészek kevesebb funkcióval rendelkeznek.

47

3.

Városrész léptékű fejezetek:

3.1.

A városrészek területi megközelítésű elemzése

3.1.1. Városrészek lehatárolása

7. térkép: Püspökladány város térkép jelölések nélkül


8. térkép: Városrészek, szegregátumok lehatárolása

Központi városrész: Bajcsy-Zsilinszky u. 1-7.; Bajcsy-Zsilinszky u. 2-30.; Batthyány u.; Bezerédi u. páratlan oldala; Bocskai u. 1-19.; Bocskai u. 2-18.; Csillag u. 2-20/a; Damjanich u. 1-31.; Felsőbányai u.; Gábor Áron u. 1-7; Gagarin u.; Hajdú u.; Honvéd u.; Hősök tere; Iskolaköz; IV. Béla páratlan oldala; Jog u.; Kálvin tér 1-3; Kálvin János u.; Kiss Ferenc u. 1-33; Kodály Z. u. páratlan; Kossuth u.; Nagykárolyi u.; Nagyszalontai u.; Petőfi u. 1-29; Petőfi u. 2-30; Rákóczi u. 2-34.; Rákóczi u.1-19.; Ságvári u.; Széchenyi u. páratlan oldala; Szent István 2-50.; Szigligeti u. páros oldala; Tompa M. páratlan oldala; Zrínyi u. 1-37.; Zrínyi u. 2-8.

Keleti városrész: Baross u. páratlan oldala; Bercsényi u.; Bethlen Gábor u.; Bezerédi u. páros oldala; Bocskai u. 20-68.; Bodó u.; Borbástó u.; Dózsa György u. 1-55.; Dózsa György u. 2-48.; Északi sor; Görbetó u.; Győrffy u.; Hajnal u.; Hargita u.; Hétvezér u.; Illyés Gyula u.; István király u.; IV. Béla páros oldala; Kalapács u.; Karcsú köz; Kecskés Gyula u.; Keleti sor 1-25.; Kolozsvári u.; Kőrösi-Csoma u.; Lehel u.; Liszt Ferenc u.; Mikes Kelemen u.; Péchy Mihály u.; Rákóczi u. 21-; Rákóczi u. 36-; Remény u.; Rettegi u.; Sárrét u.; Sport u; Szénatér u.; Szent István u. 52-; Szent István u. páratlan oldala; Szűcs Sándor u.; Táncsics u.; Thököly u.; Vajda u.; Vasút u.; Zrínyi u. 10-; Zrínyi u. 39-

49

Integrált Városfejlesztési Stratégia Déli városrész: Arany János u.; Árpád u. 1-55.; Árpád u. 2-60.; Attila u.; Báthory fejedelem u.; Bem tábornok u.; Bocskai u. 21-; Csokonai u.; Damjanich u. 33-; Damjanich u. páros oldala; Deák Ferenc u.; Déli sor; Dembinszky u.; Dobó Várkapitány u.; Dózsa György u. 50-; Dózsa György u. 57-; Erőss Lajos u.; Gábor Áron u. 9- ; Gábor Áron u. páros oldala; Hunyadi János u.; Jókai u.; Kaán Károly u.; Klapka u.; Kálvin tér 4-5-6-7.; Keleti sor 26-; Kisfaludy u.; Kinizsi u.; Kurucz u.; Lázár u.; Madách u.; Munkácsy u.; Nagy Lajos u.; Nagysándor József u.; Nap u.; Nép u.; Petőfi u. 32-.; Radnóti Miklós u.; Széchenyi u. páros oldala; Szigligeti u. 14-; Szigligeti u. páratlan oldala; Teleki Mihály u.; Toldi u.; Tompa M. páros oldala; Török Bálint u.; Vörösmarty u.; Wesselényi Miklós

Petritelep: Akác u.; Árpád u. 57-59.; Árpád u. 62.; Bányász u.; Béke u.; Budai-Nagy Antal u.; Dió u.; Dorogi Márton u.; Ék u.; Erdő u. páros oldala; Esze Tamás u.; Forint u.; Görepart u.; Hámán Kató u.; Karcagi u.; Kis u.; Kút u.; Nyíl u.; Petri Pál u. 17-; Petri Pál u. 26-; Posta u.; Szél u.; Sziget sor 9-; Szondi u.; Váczi Mihály u.; Vásártér u.; Virág u.

Darányi telep: Ady Endre u.; Bajcsy-Zsilinszky u. 32-; Bajcsy-Zsilinszky u. 9-; Balaton u.; Baross u. páros oldala; Csenki u.; Csillag u. 22-; Csillag u. páratlan oldala; Erkel Ferenc u.; Hadházi u.; Haladás u.; Karacs térképcsináló u.; Katona József u.; Késmárki u. ; Kiss Ferenc u. 35-; Kiss Ferenc u. páros oldala; Kodály Zoltán u. páros; Komáromi u.; Lajta u.; Losonczi u.; Maros u.; Mikszáth Kálmán u.; Petri Pál u. 1-15.; Petri Pál u. 2-24.; Rába u. u.; Rozsnyói u.; Sió u.; Somogyi Béla u.; Szabó Pál u.; Szamos u.; Szent László u.; Sziget sor 1-7.; Zalka Máté u.; Zentai u.; Zöldfa u.; Zsák u.

Újtelep: Bessenyei u; Bólyai János u.; Debreceni u.; Fazekas Mihály u.; Mező Imre u.

Szegregátum 1.: Bartók Béla u.; József Attila u.; Kölcsey u.; Mező Imre u.; Móricz Zsigmond u.;

Szegregátum 2.: Rózsa Ferenc u.

50


3.1.2. Gazdaság bemutatása városrészenként 3.1.2.1. Az egyéni vállalkozások helyzete


Egyéni vállalkozások aránya az összes vállalkozások tekintetében, % 65%

Egyéni vállalkozások megoszlása, %

Egyéni vállalkozók száma, db

29%

176

Keleti városrész

66%

19%

118

Déli városrész

65%

18%

110

Petritelep

66%

17%

105

Darányi telep

66%

13%

76

Újtelep

68%

3%

21

Összesen: 100% 606 10. táblázat: Az egyéni vállalkozások megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat)

18. ábra: Az egyéni vállalkozások megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat)

Az egyéni vállalkozások adják az összes vállalkozás több mint 65 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (bt., kft., rt.) az Újtelep városrészben a legmagasabb az egyéni vállalkozók aránya (68 %), a központi és a déli városrészben pedig a legalacsonyabb (65 %). Az összes egyéni vállalkozást vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy a Központi városrészben található az egyéni vállalkozások 29 %-a, a keleti városrészben 19 %, a déli városrészben 18 %, a Petritelepen 17 %, a Darányi telepen 13 %, míg az Újtelepen ez az arány mindössze 3 %.

51

Integrált Városfejlesztési Stratégia Az egyéni vállalkozások egyenletesen oszlanak el a városrészek között, kivéve a központi és az Újtelep városrészt, ahol a különbség majdnem tízszeres. 3.1.2.2. A betéti társaságok helyzete

Bt-k aránya az összes vállalkozások tekintetében, %

Bt-k megoszlása, %

Bt-k száma, db


12%

29%

32

Keleti városrész

12%

19%

21

Déli városrész

12%

18%

20

Petritelep

11%

17%

18

Darányi telep

12%

13%

14

Újtelep

13%

4%

4

Összesen: 100% 109 11. táblázat: A betéti társaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat)

19. ábra: A betéti társaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat)

A betéti társaságok adják az összes vállalkozás több mint 11 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (egyéni vállalkozás, kft., Nyrt.) az Újtelep városrészben a legmagasabb a betéti társaságok aránya a vállalkozások teljes létszámán belül (13 %), a Petritelepen pedig a legalacsonyabb (11 %). Az összes betéti társaságot vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy a Központi

52

Integrált Városfejlesztési Stratégia városrészben található a betéti társaságok 29 %-a, a keleti és déli és Petritelep városrészben 19 %-18 %-17 %-a, míg az Újtelep városrészben a fennmaradó 4 %. A betéti társaságok egyenletesen oszlanak el a városrészek között, kivéve a központi és az Újtelep városrészt, ahol a különbség több mint hétszeres.

3.1.2.3. Korlátolt felelősségű társaságok helyzete Kft-k aránya az összes vállalkozások tekintetében, %

Kft-k megoszlása, %

Kft-k száma, db


20%

29%

53

Keleti városrész

20%

19%

35

Déli városrész

20%

18%

33

Petritelep

20%

18%

32

Darányi telep

20%

13%

23

Újtelep

19%

3%

6

Összesen: 100% 182 12. táblázat: A korlátolt társaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat)

20. ábra: A korlátolt felelősségű társaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat)

A korlátolt felelősségű társaságok adják az összes vállalkozás több mint 19 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (egyéni vállalkozás, Bt., Nyrt.) a központi, keleti, déli, Petritelep, Darányi 53

Integrált Városfejlesztési Stratégia telep városrészekben egyenlően magas a korlátolt felelősségű társaságok aránya (20 %), de az Újtelep városrész sem sokkal marad le a városi átlagtól (19 %). Az összes korlátolt felelősségű társaságot vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy a Központi városrészben található a korlátolt felelősségű társaságok 29 %-a, majd fokozatosan csökkenő arányban keleti városrész 19 %-tól az Újtelep mindössze 3 %-áig. A korlátolt felelősségű társaságok egyenletesen oszlanak el a városrészek között, kivéve a központi és az Újtelep városrészt, ahol a különbség majdnem tízszeres.

3.1.2.4. A részvénytársaságok helyzete

Nyrt/Zrt-k aránya az összes vállalkozások tekintetében, %

Nyrt/Zrt-k megoszlása, %

Nyrt/Zrt-k száma, db


3%

31%

8

Keleti városrész

3%

19%

5

Déli városrész

4%

23%

6

Petritelep

3%

19%

5

Darányi telep

2%

8%

2

Újtelep

0%

0%

0

Összesen: 100% 26 13. táblázat: A részvénytársaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat)

21. ábra: A részvénytársaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat)

54


A részvénytársaságok adják az összes vállalkozás több mint 2 %-át a városban. A többi vállalkozási formához képest (egyéni vállalkozás, bt., kft.) a déli városrészben magasabb a részvénytársaságok aránya (4 %), míg a központi, keleti és Petritelep városrészben alacsonyabb (3 %), a Darányi telepen alacsonyabb (2 %) és az Újtelep városrészben pedig nem található részvénytársaság. Az összes részvénytársaságot vizsgálva a városban az állapítható meg, hogy területileg egyenlőtlenül helyezkednek el a városban, mert a központi városrészben 31 %, a déli városrészben 23 %, a keleti és a Petritelep városrészben egyaránt 19 %, a Darányi telepen 8 % és az Újtelep városrészben egyáltalán nem található. A részvénytársaságok sokkal egyenlőtlenebbül oszlanak el a városrészek között, mint a többi vállalkozási forma esetében tapasztalható.

3.1.2.5. Szegregátumok elemzése A szegregátumokra vonatkozóan átfogóbb kifejtést lásd az Anti-szegregációs terv fejezeten belül.

3.1.2.6. Az élelmiszerüzletek területi elhelyezkedése Élelmiszer üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, %

Élelmiszer üzletek megoszlása, %

Élelmiszer üzletek száma, db


2,49%

49%

23

Keleti városrész

0,65%

13%

6

Déli városrész

0,54%

11%

5

Petritelep

0,76%

15%

7

Darányi telep

0,33%

6%

3

Újtelep

0,33%

6%

3

A város egészére vetített mutató 100% 47 14. táblázat: Az élelmiszerüzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

55


22. ábra: Az élelmiszerüzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

A lakossági ellátás szempontjából legfontosabb üzlet a 47 db élelmiszerüzlet. Darabszámot tekintve az központi városrészben található a legtöbb belőlük, az összes élelmiszer üzlet 49 %-a ebben a városrészben van, és a többi üzlet típushoz viszonyított aránya is itt a legmagasabb, 9,02 %.

A központi városrészben van az élelmiszer üzletek 49 %-a, de ez csak 9 %-a az itt található üzleteknek. A Petritelepen található az élelmiszerüzletek 15 %-a, míg a Keleti városrészben és a Déli városrészben 13-11%-a, a Darányi telepen és az Újtelepen ez csak 6-6 %.

Következtetés: A központi városrész fejlett üzleti körében a többi városrészhez magas az élelmiszerüzletek aránya. A központi és az Újtelep városrész közt az élelmiszer üzletek száma közt mintegy hétszeres a szorzószám.

56

Integrált Városfejlesztési Stratégia 3.1.2.7. A ruházati-textilüzletek területi elhelyezkedése


Ruházati-textil üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, % 8,24%

Ruházati-textil üzletek megoszlása, %

Ruházati-textil üzletek száma, db

84%

21

Keleti városrész

0,78%

8%

2

Déli városrész

0,00%

0%

0

Petritelep

0,78%

8%

2

Darányi telep

0,00%

0%

0

Újtelep

0,00%

0%

0

A város egészére 100% 25 vetített mutató 15. táblázat: A ruházati-textil üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

23. ábra: A ruházati-textil üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

A lakossági ellátás szempontjából fontos üzletek a ruházati és textil üzletek, 25 található a városban. Darabszámot tekintve a központi városrészben található a legtöbb belőlük 21 db, tehát az összes azonos típusú üzlet 84 %-a ebben a városrészben van, és a többi városrészi üzlet típushoz viszonyított

57

Integrált Városfejlesztési Stratégia aránya is itt a legmagasabb, 8,24 %. Ezen kívül még a Keleti városrészben és a Petritelepen található ruházati-textil üzlet, mindösszesen 8 %-ban. Következtetés: A ruházati-textil üzletek számát kiemelkedően nagy különbség van a központi városrész és a többi városrész közt.

3.1.2.8. A vendéglátó jellegű üzletek területi elhelyezkedése Vendéglátó jellgű üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, %

Vendéglátó jellegű Vendéglátó üzletek jellegű üzletek megoszlása, száma, db %


8,24%

40%

21

Keleti városrész

4,71%

23%

12

Déli városrész

3,14%

15%

8

Petritelep

2,35%

11%

6

Darányi telep

1,18%

6%

3

Újtelep

1,18%

6%

3

A város egészére 100% 53 vetített mutató 16. táblázat: A vendéglátó jellegű üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

24. ábra: A vendéglátó jellegű üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

58

Integrált Városfejlesztési Stratégia A lakossági ellátás szempontjából meghatározó vendéglátó jellegű üzletek száma 53 darab, ez 6 darabbal több, mint az élelmiszer üzletek száma. Eloszlásuk egyenletes a többi városrészi bolttípushoz képest. Ez az üzletforma minden városrészben tehát nagyjából azonos súllyal van jelen. A darabszámot tekintve a központi városrészben van 40 %-uk, a Keleti és Déli városrész viszi el a vendéglátó jellegű üzletek 15-23 %-át, míg a Petritelepen 11 %, a Darányi telepen és az Újtelepen található 6-6 %-uk.

Következtetés: A vendéglátó üzletek számának megoszlását tekintve a legfejlettebb és legfejletlenebb városrészek közötti szorzó szám mintegy hétszeres.

3.1.2.9. A műszaki-vegyi áruüzletek területi elhelyezkedése Műszaki-vegyiáru üzletek aránya az összes vállalkozások tekintetében, %

Műszakivegyiáru üzletek megoszlása, %

Műszakivegyiáru üzletek száma, db

Központi városrész Keleti városrész

6,67%

74%

17

0,78%

9%

2

Déli városrész

1,18%

13%

3

Petritelep

0,00%

0%

0

Darányi telep

0,39%

4%

1

Újtelep

0,00%

0%

0

-

100%

23

A város egészére vetített mutató

17. táblázat: A műszaki-vegyiáru üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

59


25. ábra: A műszaki-vegyiáru üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)

A műszaki-vegyi áru boltok azonos nagyságrendet képviselnek a ruházati-textil üzletekhez képest és megoszlásuk szintén nem egyenletes. A központi városrészben található 17 ilyen üzlet (74 %), de az itt található üzleteknek ez csupán csak a 6,67 %-a. Ezt az értéket egyik városrész sem közelíti meg. A Déli városrészben összesen 13 %-a található meg az üzleteknek, ami mindössze 3 db-ot jelent, míg a Keleti városrészben 2 ilyen típusú üzlet van, a Darányi telepen pedig 1, ami az összes műszaki-vegyi áru üzlet 9 %-a. Következtetés: A műszaki-vegyi áru boltok tekintetében a területi eloszlás, több mint tizenhétszeres különbséget mutat a központi városrész javára, a Petritelep és Újtelep városrésszel szemben, ahol egyáltalán nem található meg az üzletek ezen típusa.

60


3.1.3. Társasalom bemutatása városrészenként 3.1.3.1. Demográfia

26. ábra: Lakónépesség városrészenkénti megoszlása (Forrás:KSH)

A városrészek területi felosztása 6 részre osztja a várost, ehhez igazodik a lakónépesség száma is. A központi városrészben lakik a lakónépesség 17 %-a. Mint az a fenti ábrából is látható, a központi városrész nem a legnépesebb terület, ettől kevesebben csak Újtelepen és a Darányi telepen laknak, ahol lakónépesség 11 %-a él. A területi felosztásban a legnagyobb terület a Déli városrész, ennek megfelelően a lakónépesség aránya ebben a városrészben a legmagasabb, 24 %.

61


27. ábra: Állandó népesség száma (Forrás:KSH)

28. ábra: Lakónépességen belül a korcsoportok megoszlása (Forrás: KSH)

A lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya a városi átlaghoz (20,4 %) viszonyítva a központi városrészben minimálisan magasabb (20,8 %). A munkaképes korúak aránya (15-59 év közöttiek) lényegében a városi átlag (61,6 %) körül ingadozik, ettől csak minimálisan tér el a központi városrész (65,6 %). A 60 éven felüliek arányában a városi átlaghoz (17,9%) képest a központi városrészben

62

Integrált Városfejlesztési Stratégia eltérés tapasztalható (13,7 %). A kimutatás eredményeképpen megállapítható, hogy a központi városrészt az aktív korúak alkotják döntő többségben. Egyértelműen kimutatható, hogy a központi városrész elöregedőfélben van a többi városrészhez viszonyítva. 3.1.3.2. Iskolai végzettség

29. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (Forrás: KSH)

A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a központi városrészben 20,4 %, ez 11,7 %-kal alacsonyabb az egész városhoz képest. Ez az érték szintén a központi városrészben a legalacsonyabb, míg a legmagasabb az Újtelepen.

63


30. ábra: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (Forrás: KSH)

A felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában 17 %-ot tesznek ki a központi városrészben, mely messze magasabb, mint az egész városban ugyanilyen végzettségűek aránya, míg a legalacsonyabb az Újtelepen. Úgy látszik, a felsőfokú végzettségűek körében erősen preferált a központi városrész. A püspökladányi értelmiségi lakosság szívesen választja a központi városrészt lakóhelyéül, a felsőfokú végzettségűek aránya e városrészben 17 %, míg az általános iskolai végzettségűek aránya kicsivel meghaladja a 20%-ot.

64


3.1.3.3. Munkanélküliség, foglalkoztatottság

31. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (Forrás: KSH)

A munkaképes korú népesség körében a foglalkoztatottak aránya a központi városrészben 55,4 %, ez a városi átlagtól 7,6 %-kal kedvezőbb, sajnos az arányok tekintetében ismét az Újtelep zárja a sort, mely a városi átlag alatt marad 14,7 %-kal.

32. ábra: Rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (Forrás: KSH)

65

Integrált Városfejlesztési Stratégia A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül a központi városrészben 41,4 %, ez a városi átlagtól negatív irányban tér el, 7,2 %-kal alacsonyabb.

33. ábra: Foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya (Forrás: KSH)

A központi városrész a foglalkoztatott nélküli háztartások arányában a legkedvezőbb helyen áll (33,3 %). A városi átlag 42 %, míg az Újtelep városrészben 51,7 %.

34. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya (Forrás: KSH)

66

Integrált Városfejlesztési Stratégia A munkaerőpiacon a leghátrányosabb helyzetű réteg, a legfeljebb általános iskolai végzettségű munkavállalók köre. Ezen aktív korú emberek közül a városban 22,7 % nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ettől az értéktől a központi városrészben tapasztalható lényeges eltérés. A központi városrészben ez az érték jóval alacsonyabb, 14,7 %, ez ellentétes irányú kiemelkedően magas eltérést az Újtelep városrész mutat, ahol ez az arány 43,9 %. A központi városrészben (a déli városrész mellett) a legjobbak az ott élők munkavállalási és életesélyei.

3.1.4. Lakókörnyezet bemutatása városrészenként Püspökladányban az összes lakásállomány 5860 db, ez a következőképpen oszlik meg a városrészek között: a déli városrészben 1426 db lakás található, ez 24,33 %-ot jelent, a Keleti városrészben 1127 db lakás épült, ami a 19,23 %-ot tesz ki az egész város lakásállományában. A Központi városrészben ezeknél kevesebb, mindösszesen 1117 db lakás található, amely 19,06 %-ot jelent teljes Püspökladányhoz viszonyítva. A Petritelepen 913 db lakás van, amely 15,58 %-ot jelent, a Darányi telepen 685 db lakás van, amely 11,69 %-ot jelent, még az Újtelep városrész adatai 561 db lakással a legalacsonyabbak, mely százalékos arányban mindössze 9,57 %-ot tesz ki a város arányában. A szegregátumokban nagyon kevés a lakásállomány, az első szegregátumban összesen 284 db lakás található, amely a városhoz képest is kevés, csupán 4,85 %-ot tesz ki, míg a kettes szegregátumban az értékek még ennél is kisebbek, összesen 45 db lakás található, amely a városhoz képest 0,77 %-ot tesz ki.

67


35. ábra: Lakásállomány száma (Forrás: KSH)

Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya Püspökladányban 26,7 %. Az Újtelep városrészben ez az érték 41,2%, amely 14,5%-al több mint az egész városban. A Déli városrészben ez az érték jelentősen alacsonyabb, csupán 31,1 %, ennél valamivel több, mint 5,4 %-al magasabb a Petritelep, ahol 36,5 %ot mutat ez az érték, még a Darányi telepen 25,7 %-ot tesz ki. A Keleti városrészben ez az érték, 23,3 %, amely 3,4 %-kal alacsonyabb a városi átlagnál. Az arányok tükrében a legalacsonyabb értéket a Központi városrész képviseli 8,6 %-kal, mely 18,1 %-kal marad a városi átlag alatt. A szegregátumokban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya nagyon magas. Az első szegregátumban 42,6%-ot, míg a kettes szegregátumban 31,1 %-ot tesz ki, melyek magasabbak, mint az egész városra vonatkozó érték.

68


36. ábra: Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (Forrás: KSH)

Következtetés: Püspökladányban a legtöbb lakás a Déli városrészben található, ahol 1426 db lakás van, míg a legkevesebb az Újtelep városrészben, 561 db. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya az Újtelep városrészben a legmagasabb, 41,2 %, míg a legkisebb arányszám a Központi városrészben, 8,6 %.

3.1.5. Infrastruktúra bemutatása városrészenként Vízrendezés A város közigazgatási területe az 53 jelű Ágotai és az 54 jelű Hamvas- Sárréti belvízöblözet területére esik. A csatornák fő befogadója a Hortobágy- Berettyó összekötő csatorna, melyhez a belvízcsatornák szivattyútelepekkel csatlakoznak. A területen található a K-IX. öntöző főcsatorna, a K-IX-8., a K-IX-9. és a K-IX-10 öntöző csatornák egyegy szakasza, melyekhez öntöző telepek csatlakoznak. A belterület 5 fő vízgyűjtő területhez tartozik. A belterületi vízrendezés érdekében 2 db csapadékvíz átemelő üzemel, melyek biztosítják a belterületi vízelvezető hálózatok víztelenítését. Az elmúlt évek csapadékosabb időjárása ráirányította a figyelmet a belvízelvezető rendszer hiányosságaira. A probléma megoldására több ütemre bontott, komplex megvalósíthatósági tervet

69

Integrált Városfejlesztési Stratégia kell készíteni. A még hiányzó vagy lefolyástalan területek víztelenítésére új vízelvezető csatornákat kell építeni. Többek között meg kell oldani az A1, az A-13 Petriérvölgyi főgyűjtőcsatornák iszaptalanítását, az A1-1 csatorna 42-es főút- Árpád utca közötti szakaszának burkolattal való ellátását. Vízellátás A települési vízmű az Árpád utcán üzemel 6 db mélyfúrású kútról. A kutak a Püspökladány – Szeghalom vasútvonaltól D-re üzemelnek. A mélyfúrású kutakból kitermelhető vízmennyiség 5.049 m3/d, míg a beépített búvárszivattyúk kapacitása 4567 m3 /d. A kutakból kitermelt víz gáztartalma 19,09 – 82,12 Nm3/l gáztartalmú, ezért a vízműtelepen Reginjekt típusú gáztalanítók kerültek beépítésre, melyek kapacitása 6.600 m3 /d. A vízműtelepen 2 db 150 m3 –es és 1 db 500 m3 –es térszíni tároló került beépítésre. Az előkezelt vizek vastalanító szűrőn kerülnek átvezetésre. A vízműtelepen beépített hálózati szivattyúk NÁ 300 vezetéken csatlakoznak a város NÁ 200 méretű vezetékből megépített gerinchálózatához. A gerincvezetékhez 200 m3 –es magastározó csatlakozik, mely ellennyomó medenceként üzemel. A vízmű mértékadó kapacitása 4.567 m3/d , mely a jelenlegi igényeket kielégíti. A vízigény hosszútávon 2 db új kút létesítésével kielégíthető, mely a nagytávú igények kielégítésére is alkalmas. A szolgáltatott ivóvíz minőségét a jövőben tovább kell javítani.

37. ábra: Ivóvíz hálózatba bekötött lakások aránya (Forrás: Önkormányzat)

70

Integrált Városfejlesztési Stratégia Szennyvízelvezetés és tisztítás A várostól DNy-ra üzemel a szennyvíztisztító telep. A telepre nyomóvezetéken érkező szennyvizek kétszintes ülepítőre kerülnek. A visszamaradó szennyvíziszap a jelenlegi szeméttelepen kerül elkülönített elhelyezésre, de a szeméttelep rekultivációja távlati elhelyezését (hasznosítását) véglegesen meg kell oldani. A város domborzati viszonyai miatt a gravitációs szennyvízcsatorna hálózaton átemelők elhelyezése szükséges. A csatornahálózat bővítése jelenleg is folyamatban van. A következő évek fejlesztéseinek meghatározó elve kell, hogy legyen a közműberuházások folytatása. A közeli jövőben megvalósítandó cél az Újtelepi városrészen a még hiányzó szennyvízhálózati rendszer kiépítése.

38. ábra: Szennyvíz hálózatba bekötött lakások aránya (Forrás: Önkormányzat)

71


39. ábra: Közműolló hossza városrészenként (Forrás: Önkormányzat)

Energiaellátás A város energiaellátásában a gázellátás megjelenése az energiahordozók teljes átrendeződésével járt. Ma a fűtésienergia döntő többségét a gázenergia felhasználás biztosítja. A város külterületén halad az NÁ 800 méretű „Összefogás” gázvezeték. A várost ellátó nagy középnyomású vezeték a belterület mellett az NÁ 800 vezetékkel párhuzamosan halad. A gázátadó állomás a belterülettől D-re a 4. sz. főút mellett létesült. A település teljes területén kiépült a középnyomású gázvezeték hálózat. Az újonnan kiépülő gazdasági területek energiaellátása, a közműhálózat ezzel összefüggő bővítése szükséges. A városban a távhő ellátás a városközpontban megjelenő lakótelep építésével egyidőben valósult meg. A korábban olajtüzelésű kazánok döntő többsége a ma már gázüzemű fűtőműből induló távfűtési vezeték építésével kiváltásra került. A meglévő hálózat a többszintes lakóépületek nagy részét, valamint az intézmények egy részét látja el távhővel. A hálózat építése, fejlesztése a telepszerű többszintes építési mód visszaesésével lényegében le is állt. A távhőszolgáltatásnál az olyan felújításokat, korszerűsítéseket kell elvégezni, mely javítja az ellátás színvonalát, egyben inflációkövető díjemelést tesz lehetővé. A település elektromos energia ellátása a város dél- keleti részén lévő 120/20 kV-os táppontról történik. A meglévő 20 kV-os hálózat állaga jó, a légvezetékek 95 mm2 –es, illetve a földkábelek 150 mm2- es keresztmetszete a távlati igények kielégítésére is megfelelő. A telepítendő ipari létesítmények ellátása szükségessé teszi az elektromos rendszer kapacitásának növelését. A belépő új állomások ellátása földkábeles kiépítéssel történhet. 72


3.1.6. Városrészi SWOT elemzés A fentiek alapján elkészítettük a városrészekre vonatkozóan a SWOT-elemzéseket, a Városfejlesztési Kézikönyv ajánlásainak megfelelően.

3.1.6.1. SWOT Központi városrész BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Jó közlekedési kapcsolatok, külső elérhetőség (42-es út) Pénzügyi szolgáltató és a kereskedelmi szektor fejlett Nagy zöldfelületek Erős kötődés a művelődési intézményekhez Civil élet sokszínűsége Széleskörű intézményi ellátottság Magas színvonalú oktatási intézmények

A vállalkozási kedv csökkenése Minőségi szálláshelyek hiánya Növekszik az inaktívak száma Negatív demográfiai tendenciák Kifejletlen kistérségi funkciók Túlzsúfolt adminisztráció (humán erőforrás és fizikai hely) Zaj- és levegőszennyezés a 42-es út mentén a városközpontban

Fejlett egészségügyi ellátórendszer

KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

Munkaerőpiaci esélyek javítása

Tovább nő az átmenő forgalom miatti szennyezés a területen

Visszatérést és letelepedést ösztönző programok Közösségi és társadalmi események ösztönzése

3.1.6.2. SWOT Keleti városrész BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Vasúti elérhetőség, pályaudvar Sportpálya Kertes házas lakóövezet Fiatalok számára vonzó, új beépítésű terület Az elkerülő gyűjtőút megépítésével a belső lakóutak tehermentesültek

Alacsony funkcióellátottság Tömegközlekedés hiánya

KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK Magasabb hozzáadott értéket képviselő iparágak megcélzása, és betelepülésének ösztönzése A lakóterület tud bővülni Kertvárosias jellege miatt vonzza a fiatalabb korosztály betelepülését Tömegközlekedési kapcsolatok javítása küldő beruházó fejlesztéseivel párhuzamosan

VESZÉLYEK Nem sikerül befektető partnert találnia az önkormányzatnak

73


3.1.6.3. SWOT Déli városrész BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Strand Lovaglópálya Halastavakban rejlő lehetőség

Nincs minőségi szálláshely Alacsony minőségűek a strand szolgáltatásai Elhanyagolt zöldfelületek Magas a lakónépességen belül a 60 éven felüliek aránya Terület elérhetősége gyenge az utak és a járdák rossz minősége miatt


VESZÉLYEK

A strand és környezetének fejlesztése Gyógyturisztikai fejlesztések megvalósítása Zöldfelületi fejlesztések Horgászati lehetőség, melyre új szolgáltatások épülhetnek Lovas turizmus fejlesztése Infrastruktúra fejlesztési lehetőség

Termál- és gyógyturisztikai versenyben alulmarad a város Elmaradnak az infrastrukturális és zöldfelületi fejlesztések Helyi turizmus iránti fizetőképes kereslet meggyengülése Elöregedő lakosság Külterülettel határolt részein a szlömösödés megindul

3.1.6.4. SWOT Petritelep BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

A város egyik alközponttal rendelkező városrésze A városi átlaghoz képest a humán funkciók aránya kielégítő MÁV terület van Falusias jelleg Iparterület közlekedési kapcsolatai jók

Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya A városi átlag felett van a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Magas az alacsony komfortfokozatú lakások száma Magas a szociálisan hátrányban lévő lakosság aránya Alapellátások elérhetősége gyenge

KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK Játszóterek, közterek bővítése és fejlesztése Gyakorlati szakképzés fejlesztési lehetőségei Tömegközlekedés fejlesztése

VESZÉLYEK Elöregedő lakosság

74

Integrált Városfejlesztési Stratégia 3.1.6.5. SWOT Darányi telep BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Sportcsarnok található ebben a városrészben A városi átlaghoz képest magas a felsőfokú végzettségűek aránya A városi rendőrség és polgárőrség ebben a városrészben található Csendes, kertvárosias környék

A városban a legmagasabb a lakónépességen belül a 60 éven felüliek aránya Nagyon alacsony a 14 éven aluliak aránya a városi átlaghoz képest A közlekedési, távközlési funkciók hiánya kiemelkedő Alapellátások elérhetősége gyenge Kármentesítettlen szennyező terület is van (fatelep) Talajvíz szennyezettsége a kármentesítés teljes lezárásáig fennáll


VESZÉLYEK

Sportcsarnok fejlesztési lehetősége

A teljes kármentesítést nem sikerül teljes mértékben megoldani Belvíz szintjének hektikussága (magas vízállásnál veszélyes lehet)

Alapellátások körének fejlesztése Beépíthető területek Kertségek használhatósága

3.1.6.6. SWOT Újtelep BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

Jó elérhetőség (a 4-es főút közelsége) Magas a lakónépességen belül a 14 éven belüliek aránya a többi városrészhez képest

A városi átlagot meghaladja a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya Szegregált terület szociális és infrastrukturális problémái Elvágja a „várostól” a főút és a vasút

KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK Szociális városrehabilitáció megvalósítása a szegregátumban Közlekedés rendszerének átformálása A hátrányos helyzetű rétegek számára lehetőségek teremtése (munkahelyteremtés, foglalkoztatás, sport) Kulturális identitás erősítése (roma kulturális intézmény kialakítása Képzések megvalósítása a munka világába illeszkedés megkönnyítése érdekében Infrastruktúra javítása

VESZÉLYEK Nem sikerül újabb betelepülőket találni: romló foglalkoztatási statisztikák, elszegényedés hosszú távon Romló életkörülmények a szegregált területen Nem sikerül beilleszkedni a hátrányos helyzetű rétegeknek a munka világába Nem történnek meg az infrastrukturális fejlesztések Romló életkörülmények a lakosság körében (munkanélküliség, kilátástalanság, bűnözés növekedése)

75


3.2.

Anti-szegregációs terv

3.2.1. Szegregátumok területi azonosítása Az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként kell elkészíteni Püspökladány város anti-szegregációs tervét, melynek keretében le kell határolni a város leromlott részeit, szegregátumait. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott ún. szegregációs mutatók alapján történt. A Kézikönyvben foglaltak szerint azon területek nyilvánulnak szegregátumnak, ahol a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő. A kartogram jelzi, hogy mely területek tesznek eleget a szegregátum kritériumainak (vagyis ahol a szegregációs mutató 50%, illetve a fölötti értéket vesz fel). A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít. (Jelmagyarázat: a szegregációs mutató térképen jelzett értékeit a következő színek jelölik: 0-39% = türkizkék, 40-49%=fekete, 50-100%=pink).

Püspökladány esetében elmondható, hogy a KSH rendelkezésünkre bocsátott adatai szerint két terület minősül szegregátumnak, a 2001-es viszonyoknak megfelelően.

76


3.2.2. Helyzetelemzés Felhasznált dokumentumok: IVS adatok táblázata, Központi Statisztikai Hivatal Püspökladány Város Önkormányzata hivatalainak adatszolgáltatási dokumentumai Püspökladány város településfejlesztési koncepciója, 2009 Települési közoktatási esélyegyenlőségi program Püspökladány Város Önkormányzata, 2007 Püspökladány Város Önkormányzata Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, 2008

3.2.3. Az antiszegregációs tervet megalapozó fontosabb adatok és információk A két szegregátumot megvizsgálva különösen nagy eltérés mutatkozik az iskolázottságban, a gazdasági aktivitásban, a lakások minőségi mutatóiban. Az 1. számú terület minden mutató tekintetében a leginkább veszélyeztetett terület. A helyszíni bejárások nem csak a látható infrastrukturális elmaradottságot teszik egyértelművé, de az itt élő lakosság státusza is rendkívül alacsony. Az itt élők 63,4 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami tovább rontja a munkába állás esélyeit. A táblázatból jól látszik, hogy erősen leromlott állapotú területről van szó, hiszen a lakásállomány 41,5 %-a alacsony komfort fokozatú lakás. A 2. számú szegregátumként megjelölt terület ugyan eléri a szociális rehabilitáció küszöbértékeit, és lakosság szám is meghaladja a 100 főt, de a 2008 évi segélyezési mutatók, a lakás állomány fizikai állapota arra engednek következtetni, hogy felül kell vizsgálni e területek státuszát. Az itt élők 90 %-a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, ami tovább rontja a munkába állás esélyeit. A lakóterületen nincs nyilvántartva felsőfokú végzettségű lakos, ami a jövő szempontjából azért kedvezőtlen, mert roma értelmiséggel a társadalmi integráció eredményesebb lenne. Az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások száma e területen is jelentős. A gazdaságilag nem aktív népesség és a munkanélküliek, ezen belül a tartósan munkanélküli lakónépesség aránya mindkét szegregátumban jelentős mértékű. Újtelep Szegregáció_1 (Bartók Béla u. Debreceni u. - Móricz Zs. u. - Mező Imre u. Bessenyei u. belterületi határ)

(Bólyai u. - Debreceni u. - belterületi határ)

63,4

58,4

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

0,6

0,0

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

65,1

48,5

Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

Szegregáció_2

77

Integrált Városfejlesztési Stratégia A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

71,5

73,5

Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta)

34,9

32,7

Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

17,3

16,3

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

26,5

17,7

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

41,5

27,9

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

10,3

9,3

18. táblázat: Az antiszegregációs tervet megalapozó főbb mutatószámok 1.(Forrás: KSH)

78

1. városrész

Mutató megnevezése

Lakónépesség száma (fő) Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

(Kodály Zoltán u. – BajcsyZsilinszky u. – Kiss Ferenc u. – Csillag u. – Rákóczi u. – Bezerédi u. – IV. Béla u. – Szent István u. – Damjanich u. – Szigligeti u. – Gábor Áron u. – Széchenyi u. – Tompa Mihály u.)

(vasút – Baross u. – Bezerédi u. – IV. Béla u. – Szent István u. – Bocskai u. – belterületi határ)

15 946

2 747

3 171

3 757

2 695

20,4

20,8

22,1

18,1

61,6

65,6

60,7

17,9

13,7

32,1

Püspökladány összesen

3. városrész 2. városrész (belterületi határ – Bocskai u. – Damjanich u. – Szigligeti u. – Gábor Áron u. – Széchenyi u. – Tompa Mihály u. – Petőfi u. – Erdő u. – Vasút u. – Déli sor)

5. városrész 4. városrész (Erdő u. – vasút – belterületi határ)

(Erdő u. – Petőfi u. – Kodály Z. u. – BajcsyZsilinszky u. – Kiss F. u. – Csillag u. – Baross u. – vasút Nádaskert)

Szegregáció_1

6. városrész

(Bartók Béla u. Debreceni u. Móricz Zs. u. Mező Imre u. Bessenyei u. belterületi határ)

Szegregáció_2 (Bólyai u. Debreceni u. belterületi határ)

(Debreceni út – Bartók Béla u. – belterületi határ)

Külterület

1 703

1 803

70

895

185

20,3

14,8

27,5

17,1

26,6

36,8

60,6

61,4

62,3

59,4

55,7

58,6

61,1

17,1

21,3

18,3

22,9

13,1

27,1

14,9

2,2

20,4

30,6

28,0

39,7

26,5

56,7

41,0

63,4

58,4

7,7

17,0

7,6

7,4

2,8

8,5

0,7

0,0

0,6

0,0

5 860

1 117

1 127

1 426

913

685

561

31

284

45

26,7

8,6

23,3

31,1

36,5

25,7

41,2

67,7

42,6

31,1

48,6

41,4

49,1

44,7

52,5

46,7

64,3

41,0

63,8

70,8

Integrált Városfejlesztési Stratégia Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma

22,7

14,7

22,0

18,4

27,1

18,6

43,9

15,4

51,3

50,4

47,8

55,4

47,6

50,8

43,6

49,8

33,1

53,5

29,6

29,0

42,0

33,3

42,5

42,7

44,2

42,4

51,7

48,3

58,7

42,6

16 251 2 784 3 243 3 841 2 753 1 749 1 815 19. táblázat: Az antiszegregációs tervet megalapozó főbb mutatószámok 1.(Forrás: KSH)

66

906

188

80

3.2.4. Anti-szegregációs helyzetelemzés 3.2.4.1. Lakáskörülmények 1. szegregátum A lakóterületen található házak többsége szoba-konyhás, éléskamrával ellátott lakás, ahol a WC-k a csatornázás hiánya miatt az udvarban találhatók. A 2009-es adatok szerint 486 lakás van, melyből 2 szociális bérlakás. A bérlakásokban az elmúlt öt évben felújítás nem volt. A bérlakásokban élők gyakorlatilag segélyből élnek, a bérleti és közüzemi díjakat nem tudják fizetni. A saját tulajdonú lakásokban itt élőknek a felújításra, tereprendezésre nincs anyagi forrásuk. A lakóterület felszámolása nem lehetséges, a magántulajdonban lévő lakások értéke olyan alacsony, hogy az érte kapott összegből az itt élők nem tudnának másikat vásárolni, cserelakással pedig nem rendelkezik az önkormányzat. 2. szegregátum A lakóterületen a 2009-es adatok szerint 5 db lakás található, bérlakás nincs a szegregátumban. A magántulajdonban lévő lakások értéke nem olyan alacsony, hogy az érte kapott összegből az itt élők nem tudnának másikat vásárolni, ennek ellenére a térbeli mobilizáció nem jellemző. Helyszíni felméréssel pontosítani szükséges a terület státuszát, hogy valóban szegregálódott a terület. A szegregátumban az utak kiépítettsége kirívóan rossz. Püspökladány Város Önkormányzat tulajdonában 66 db bérlakás van a város több területén, ezek az épületek zömmel 1960 előtt épültek. Alap nélküliek, többnyire vályog falazatú lakások, felújításra szorulnak. Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások a város több területén találhatóak. Az Újtelepen

2 db

A Borbástón

15 db lakás van

A Petritelepen 2 db

A központhoz közel

komfortos

6 db

komfortos

9 db

komfort nélküli

lakás van

9 db

1 db

komfort nélküli

1 db

összkomfortos (szolgálati lakás)

lakás van 3 db

komfort nélküli

6 db

komfortos (2 db komfortos szolgálati lakás)

Integrált Városfejlesztési Stratégia A központban

40 db lakás van 19 db összkomfortos 10 db komfortos 11 db komfort nélküli.

Az itt élő bérlők többgyermekes családok, nyugdíjasok vagy egyedülállóak, rossz anyagi körülmények között élnek, szociális alapon rászorultak, a városközpontban szanálásra került, lebontásra ítélt épületekből kerültek ki. A társasházakban lévő lakások bérlői részére lehetőség van a lakások megvásárlására. Jelenleg 14db lakás van értékesítésre kijelölve, melyek a városközpontban találhatóak. A bérlők a vásárlási szándékukkal – anyagi helyzetük miatt - nem tudnak élni.

3.2.4.2. Infrastrukturális ellátottság A 1., 2. területen a víz, elektromos hálózati gerincvezeték-rendszer teljes mértékben, a szennyvíz. Az 1. területen azonban a víz és villany kivételével nincs kiépített közmű. Mindezek a szolgáltatások a privatizáció óta döntően azon területeken épülnek ki, amelyeken a fizetőképes kereslet biztosítható. A közüzemi költségek miatt a gerinchálózatra történő bekötés nagyon sok lakás esetében nincs megoldva, a tartozások miatt pedig sok lakásban szüneteltetik a szolgáltatásokat, a villanyórát is több helyen leszerelte a szolgáltató. Püspökladány városban a szemétszállítás kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás. A szegregált területek nagy részén szemétszállítást biztosít. Ezen feltételek biztosítása ellenére az utcák és utcavégek rendszeresen elszemetesednek, melyek évenként 2-3 akció keretében melyet a kisebbségi önkormányzat szervez, de az önkormányzat saját költségén számol fel. Heti 1 –szeri szállítás van. Az utcákban elhelyezett konténerek számát és az ürítések gyakoriságát igény szerint felül kell vizsgálni. Az utcai közkifolyóként működő kutak a vonatkozó közegészségügyi szabályoknak megfelelő darabszámban állnak a lakosság rendelkezésére. Az önkormányzat a közkifolyók számát nehéz gazdasági helyzetére való tekintettel nem kívánta növelni. Az utak kiépítettsége az 1. területen katasztrofális a többi területen lényegében megfelel a városi átlagnak. Az utak burkolattal történő ellátása összefügg azzal az önkormányzati rendelettel, amely szerint csak ott támogatott az út aszfaltozása, ahol már ki van építve a teljes közmű, és a lakók – akár több hónapos kamatmentes részletfizetési lehetőséggel is - hozzájárulnak az út megépítéséhez. A részben kiépítetlen úthálózat problémát jelent az idős rászorultak esetében, mivel – csapadékos időben - a mentő vagy egyéb gépjármű nem tudja megközelíteni az egyes utcákat. A házak előtti területek kezelése más városrészekhez képest rendkívül elhanyagolt. Ennek következménye, hogy a vízelvezető árkok eltűntek, a csapadék elvezetése és szikkasztása nem megoldott.

82

Integrált Városfejlesztési Stratégia Az 1. terület funkcióellátottsága gyakorlatilag 0, a többi területen lakosságarányosan alacsony, de ez a város funkcióellátottságával összefügg (lásd funkcióellátottság táblázat). A lakóterületeken élő roma kisebbségnek nincs közösségi helye, ahol programokat tudnának szervezni. A történelmi egyházak sem tartanak istentiszteletet, de egyéb rendezvények is csak egy funkcióvesztett, leromlott épületben kerülnek megszervezésre. A legfontosabb feladat az lenne, hogy megteremtődjenek a társadalmi alapfunkciók gyakorlásához szükséges kedvezőbb feltételek. A probléma csak komplex módon oldható meg.

3.2.4.3. Foglalkoztatottság A jelenlegi helyzetet tekintve, a lakóterületeken élőkre vonatkoztatva az aktív korúak szakmai iskolai végzettsége, és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők száma jelentősen eltér. Az 1. területen a nagy többség legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és többségük inaktív, rendszeres jövedelemmel, bejelentett munkahellyel nem rendelkezik. A többi területen némileg kedvezőbb, de jóval a városi átlag alatt van. A szociális és megélhetési problémák oka a rendszeres jövedelemszerzéshez történő hozzáférés hiányában és a munkaszocializáció alacsony színvonalában keresendő. A munkavállalók többsége püspökladányi lakos, mely azt jelenti, hogy ha lenne elegendő munkahely, és a képzettségi szint magasabb lenne, gyakorlatilag minden munkavállaló el tudna helyezkedni, azonban ezzel a munkavállalók egy része nem tud, a másik része pedig nem akar élni. Másrészről a szocializációs problémák jelentik az akadályt a munkavállalási hajlandóság alacsony színvonalában. A többgenerációs munkanélküli családokban élő fiatalok nem rendelkeznek a munkára való nevelés és nem utolsósorban munkába állási „kényszer” mintájával. Az önkormányzat és a kisebbségi önkormányzat képviselői ismerik és felismerték e probléma „22-es csapdáját”, de ennek feloldása csak igen hosszú idő során és következetes munkával valósítható meg, amelyben szerepe van a kormányzatnak, önkormányzatnak és a roma társadalomnak. Az „Út a munkához” program keretében módosított - 2009. január 1-től hatályos - jogszabályok célja, hogy elősegítse az önkormányzatok új típusú foglalkoztatási és segélyezési politikájának megvalósítását. A program fő célja, hogy a munkára képes, tartósan munkanélküli személyek a korábbinál fokozottabb mértékben vegyenek részt valamely közfoglalkoztatási formában, rendszeres munkajövedelemhez jussanak, és közelebb kerüljenek a munka világához. Ugyanakkor a programban való részvétel nem ösztönzi a programba bekerülteket, hogy magasabb képzési formában vegyenek részt, lehetővé téve ezzel a programból történő kilépést. A települési önkormányzatoknak a közfoglalkoztatás biztosítása érdekében – minden év február 15-ig, 2009-ben április 15-ig – az állami foglalkoztatási szervvel egyeztetett foglalkoztatási tervet kell készíteniük. A Közfoglalkoztatási Terv egyéves időtartamra szól és tartalmazza a rendelkezésre állási

83

Integrált Városfejlesztési Stratégia támogatásra jogosultak képzettség szerinti összetételét, azoknak a közfeladatoknak a megjelölését és ütemezését, amelyeket részben vagy egészben a közfoglalkoztatás révén kívánnak ellátni, továbbá az ellátásukhoz szükséges létszámot és a finanszírozáshoz rendelkezésre álló forrásokat. Az 1. szegregátumban a foglalkoztatottság szinte a közfoglalkoztatásra terjed ki. Az itt élők örömmel veszik a közcélú munka lehetőségét, itt ennek a munkának a visszautasítása ebben az évben nem történt meg. Püspökladányban nem Városüzemeltetési KHT van, hanem … Kft, amely szintén 100 %ban önkormányzati tulajdonban van. A munkaerő-felmérés adatai szerint 2009. I–III. negyedévben a foglalkoztatottak száma az országban 97,4 ezer fővel volt alacsonyabb, a munkanélkülieké pedig 87,1 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A nemzetközi összehasonlításban amúgy is igen alacsony foglalkoztatási ráta jelentősen, 1,1 százalékponttal csökkent, a munkanélküliségi ráta pedig 2,1 százalékponttal, 9,9%-ra emelkedett. Püspökladány városára lebontva még nem érhetőek el ennyire aktualizált mutatószámok, de a 2008. év végéig nyilvántartásba vett adatok alátámasztják a csökkenő tendenciát. Püspökladányban a nyilvántartott álláskeresők számát vizsgálva elmondható, hogy a vizsgált nyolc éves időszakban a munkanélküliek száma az első hat évben hullámzott (a 2001-es 1097 főről 1104 főre emelkedett 2002-ben, majd 1077-re csökkent 2003-ban, ezt követően 2004-re 1040 főre csökkent tovább, ehhez képes 2005-ben meglepően magasra emelkedett 1091 főre, amit 2006-ban 1010 főre való csökkenése követett). 2007-ben 1220 főre emelkedett, amit 2008-ban sajnos további 1288 főre történő növekedés követett.

3.2.4.4. Jövedelmi viszonyok, segélyezés A családok jövedelmüket főként szezonális munkából származó keresettel egészítik ki, nem jellemző városban a vasazás, illetve a külföldről behozott holmik eladásából származó jövedelemszerzés. 2009.-ben 670 fő részesült rendszeres szociális segélyben, közülük 35 személy egészségkárosodott, 2009-ben 206 személy támogatott álláskereső, és 200 személy aktív korú nem foglalkoztatottként, mely számban szerepel a közfoglalkoztatott (63 fő)személyek száma is. 1606 fő részesült időskorúak ellátásában. Közgyógyellátásban 1517 fő részesült a városban: 648 személy alanyi jogon, 456 személy normatív jogon és 376 személy méltányosságból. 98 fő részesült ápolási díjban, alapösszegű támogatást 33 fő, fokozott ápolást igénylő hozzátartozó ápolása miatt 34 fő, valamint 26 fő az önkormányzattól méltányossági alapon. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 326 fő (család ) részesült, 3.181.800 Ft. összegben átlagban. Lakásfenntartási támogatásban 811 fő részesült normatív alapon, 5708 Ft. havi átlag támogatási összegben, méltányosságból 99 fő részesült, havi 2500 Ft. átlag támogatási összegben. Átmeneti segély 2572 esetben került megállapításra, temetési segély 124 esetben, köztemetés 15 esetben.

84

Integrált Városfejlesztési Stratégia A szociális ellátások jelenlegi rendszere: •

Pénzbeli szociális ellátások:

•

időskorúak járadéka

•

rendszeres szociális segély

•

lakásfenntartási támogatás

•

ápolási díj

•

átmeneti segély

•

temetési segély

Természetben nyújtott szociális ellátások: •

lakásfenntartási támogatás

•

temetési segély

•

köztemetés

•

közgyógyellátás

•

egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság

•

adósságkezelési szolgáltatás

3.2.4.5. Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Püspökladány Város Önkormányzata három többcélú, közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn. Az Egyesített Óvodai Intézmény hét tagóvodával, egy bölcsődei intézményegységgel rendelkezik. A Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat három általános iskolai tagintézményt, egy alapfokú művészetoktatási intézményegységet, kistérségi feladatokat is ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményegységet, SNI tanulók általános iskolai és előkészítő szakiskolai tagozatot foglal magába. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedig hat -, öt, - négy évfolyamos gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai, szakiskolai, szakképző iskolai és kollégiumi neveléssel-oktatással működik. Az óvodába járók száma 2008. októberi adat alapján: 525 fő, közülük hátrányos helyzetű 245 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 96 fő. Az általános iskoláknak októberi statisztikai adatok szerint 1392 tanulója van. 645-en hátrányos helyzetűek, 312-en halmozottan hátrányos helyzetűek. Az SNI tanulók száma a tagozaton: 46 fő, 29 fő hátrányos helyzetű, 17 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A középiskolások száma: 1310 fő (ebből 505 fő nem püspökladányi lakos, bejáró, illetve kollégista). Az összes tanulóból hátrányos helyzetű 507 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 167 fő. 2009. októberi adatok alapján 511 fő az óvodások létszáma, mely az előző évhez képest csökkenést mutat. az óvodai férőhelyek száma 520 fő, ez alapján a kapacitáskihasználtság 98 %-os jelenleg. Az általános iskolás tanulók létszáma 1392 fő, mely a 2008-as adatokhoz képest stagnálást mutat 85

Integrált Városfejlesztési Stratégia egyelőre, de a népesség fogyásból és a óvodások számának csökkenéséből kifolyólag hosszabb távon ezen a területen is csökkenés várható. Hasonló a helyzet a középiskolás korúak esetében is, ugyanis a 2008-as adatokhoz képest 2 fővel csökkent a tanulói létszám, mely nem mondható jelentős változásnak. A város önkormányzati képviselő-testülete 2007. őszétől folyamatosan foglalkozik az esélyegyenlőség kérdésével a közoktatás területén. 2007. novemberében Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program, 2008. februárjában részletes „Helyzetelemzés”, 2008. novemberében erre épülő alaposabb „Intézkedési Terv” készült. Ez utóbbi anyagból az iskolákra vonatkozó szöveges részt és a Mellékletekben található, a célcsoportra vonatkozó adatsorokat emeltem ki. A közoktatásra vonatkozó részeknek a meglévő dokumentumokból való kiemelése végül is elfogadható. Ha azt a megoldást választja az IVS készítője, hogy változatlan szerkezetben, szó szerint veszi át a közoktatási esélyegyenlőségi dokumentumok meglévő szövegét, akkor szerintem ezt mindenképpen jelezni kellene valahogyan. Ha viszont „átszerkeszti” (amit én elfogadhatóbbnak tartok), akkor elegendő csak utalni arra, hogy honnan valók az információk, adatok, elemzések. A közoktatási intézményhálózatunkról fontos lehet az alábbi összefoglaló: Püspökladány Város Önkormányzata három többcélú, közös igazgatási közoktatási intézményt tart fenn. Az Egyesített Óvodai Intézmény hét tagóvodával (2009. szeptember 1-jéig bölcsődei intézményi egységgel) a Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat három általános iskolai tagintézménnyel, egy alapfokú művészetoktatási intézményegységgel, kistérségi feladatokat is ellátó pedagógiai szakszolgálati intézményegységgel, SNI tanulók általános iskolai és előkészítő szakiskolai tagozaton történő nevelésével-oktatásával, a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium pedig hat -, öt, - négy évfolyamos gimnáziumi képzéssel, szakközépiskolai, szakiskolai, szakképző iskolai és kollégiumi neveléssel-oktatással működik. Az óvodába járók száma 2008. októberi adat alapján: 525 fő, közülük hátrányos helyzetű 245, halmozottan hátrányos helyzetű 96. Az általános iskola októberi statisztikai adatok szerint 1392 általános iskolás tanulónak van. 645-en hátrányos helyzetűek, 312-en halmozottan hátrányos helyzetűek. Az SNI tanulók száma a tagozaton: 42 fő, 29 fő hátrányos helyzetű, 17 fő halmozottan hátrányos helyzetű. A középiskolások száma: 1310 fő (ebből 505 fő nem püspökladányi lakos, bejáró, illetve kollégista). Az összes tanulóból hátrányos helyzetű 507 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 167 fő. A 2007/2008-as tanév adataihoz viszonyítottuk az Intézkedési Tervben a 2008. októberében tapasztaltakat. Ezeknek a szövege3s elemzése olvasható a következő részben.

86

Integrált Városfejlesztési Stratégia Az alapfokú iskolai adatok változásai a 2007/2008-as tanévhez képest tagintézményenkénti bontásban a következő képet mutatják: (A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés során a 2007/2008-as tanév adatai jelentették a kiindulást, ehhez képest vizsgálható a 2008. évi ún. októberi statisztikai mutató. Az általános iskolás korúak adatai tagintézményenkénti bontásban a következők:) Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény Alapadatok a tagintézményben (Ez az összesítő táblázat a tagintézménybe járó alsó és felső tagozatos tanulók összesített adatait tartalmazza. OM azonosító:

200983

Intézmény neve, címe:

Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény

Telephely/Tagintézmény neve és címe: Fenntartó neve, címe:

Püspökladány Város Önkormányzata, 4150 Püspökladány Bocskai utca 2.

Főállású pedagógusok száma a tagintézményben: 41

ebből

Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében

512

Hátrányos helyzetűek (HH)/ Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)* 181/65

A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma:

512

Magántanulók száma: 7

ebből

Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan

5 5

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton

A HH / HHH gyermekek vagy tanulók száma: 181/65 Más település(ek)ről bejáró általános iskolás tanulók száma:

11

ebből

HH / HHH 7/2

A gyermekek, tanulók száma az egyes iskolai OSZTÁLYOKBAN Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézmény (Ez a táblázat csak a felső tagozatos gyermekekre vonatkozó adatokat tartalmazza)

87

Integrált Városfejlesztési Stratégia Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

Osztály (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport (foka és neve)

gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Normál (általános) tanterv Összesen

5a 5b 6a 6b 6c 7a 7b 7c 8a 8b 8c Összesen:

28 27 27 23 24 30 26 21 26 24 17 273

HH / HHH 11/1 10/6 4/0 13/6 10/4 5/0 13/9 10/4 4/0 12/2 5/2 97/37

SNI X X X X X X X X X X X

2

1 1

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás

Gyógypedagógiai tagozat

X X X X X X X X

4

Összességében a tanulólétszám 532 főről 512-re csökkent, ezen belül a hátrányos helyzetűek száma 181 (35,3%), az előző évi 196 (36,84%) – a változás nem számottevő. A halmozottan hátrányos helyzetűek esetében 91-ről 65-re csökkent a létszám, az arány változása szembetűnőbb: 17,1%-ról 12,69%-ra. Ha a belépő osztályokban nézzük: 2007-ben a HH/HHH arány 41,66%, 2008-ban 50%, tehát növekedett. A teljes első évfolyam tekintetében a HH gyermekek aránya is növekedett, viszont az osztályok közötti eltérés csökkent. Az a) osztályban is és a b) osztályban is közel azonos mutatószámok vannak, tehát a tagiskola törekedett a kiegyenlített arányokra. Az alsó tagozatból a felső tagozatba való belépés esetén a HH gyermekek arányában szintén nincs nagy eltérés, viszont az 5.a. osztályban, amelyben emelt szintű oktatás folyik, lényegesen alacsonyabb a HH/HHH mutató, mint a párhuzamos, normál tantervű b) osztályban (9,09% - 60%!). Itt tehát nem sikerült érvényesíteni azt a szándékot, hogy a HHH-ű tanulók esélyeit növeljék az emelt szintű oktatással szervezett osztályokba való bejutás esetén. Általában jellemző, hogy a felső tagozaton az ilyen típusú eltérések helyenként kirívóak. Ezért további beavatkozást kell tervezni.

A tagintézményben összesen 6 SNI tanuló integrált nevelése történik (alsó tagozaton 1, felső tagozaton 5). A magántanulók száma összesen 7 fő (alsó tagozat 4, felső tagozat 3). A 7 főből 3 fő

88

Integrált Városfejlesztési Stratégia esetében a szülők tartós külföldi tartózkodása miatt, 3 saját döntés alapján, 1 esetben egyéb fogyatékosság miatt történt a magántanulóvá minősítés. Petőfi Sándor Általános Iskolai Tagintézmény Alapadatok a tagintézményben (Ez az összesítő táblázat a tagintézménybe járó alsó és felső tagozatos tanulók összesített adatait tartalmazza. OM azonosító:

200983


Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Petőfi Általános Iskolai Tagintézmény




ebből


635



635


ebből

Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton

47 5 42


25

ebből

HH / HHH 8/4

89

Integrált Városfejlesztési Stratégia A gyermekek, tanulók száma az egyes iskolai OSZTÁLYOKBAN Petőfi Általános Iskolai Tagintézmény (Ez a táblázat csak a felső tagozatos gyermekekre vonatkozó adatokat tartalmazza) Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)


gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Normál (általános) tanterv

HH / SNI HHH X 16 14/11 X X 22 11/3 X X 23 4/1 X 22 16/9 1 X X 27 11/7 X X 30 13/6 X 17 15/13 X 18 15/15 X X 29 11/7 X X 26 14/12 2 X 24 15/15 X X 27 10/5 X X 28 16/9 X 24 16/12 333 181/125 3 A sajátos nevelési igényű tanulók (szegregált) tagozata 7 4/3 7 6 6/4 6 15 6/4 15 28 16/11 28 Összesen

5a 5b 5c 5d 6a 6b 6c 6d 7a 7b 7c 8b 8c 8d Összesen: 3.-6. 7.-8. 9.-10. Összesen:



X X X

A tanulólétszám további csökkenése itt is jellemző, viszont nőtt a HH és HHH tanulók száma aránya. 2007-ben 650, 2008-ban 593 az összes tanulói létszám. A HH arány 2007-ban: 46,3% (301 fő), ezen belül a HHH-űeké: 20,31% (132 fő). 2008-ban ugyanez: 52,44% (311 fő), ezen belül a HHH-ű: 30,69% (182 fő). Az egyes évfolyamokon az osztályok közötti arányok igen változatos képet mutatnak, de általában jellemző, hogy mind a HH, mind a HHH arány igen magas. A belépő évfolyamon nem sikerült kiegyenlítettebbé tenni az arányokat. Ennek okairól a jelenlegi beiskolázási körzetek összetételének, az ott élő gyermekek, tanulók helyzetének, valamint a szülők szabad iskolaválasztási joga gyakorlásának együttesen vizsgált jellemzői adhatnak választ. a körzeteket a 2003/2004-es tanévben az addigihoz képest megváltoztatta a

90

Integrált Városfejlesztési Stratégia fenntartó úgy, hogy a természetes földrajzi elhelyezkedést csak részben vette figyelembe. Ezzel azt kívánat elérni, hogy a roma népesség által sűrűbben lakott északi, észak-keleti településrészekről a másik két távolabbi iskolába is kerüljenek gyerekek. Természetesen, mivel a szabad férőhelyek feltöltésének mértékéig az iskola fogadta a gyermekeket más körzetből is, ezzel valójában nem érte el az egyébként is diszkriminatív megfogalmazású célt. A racionális megoldás mindenképpen az, hogy a földrajzi elhelyezkedésből kell kiindulni, s mivel egy alapfokú iskolai nevelési-oktatási feladatokat ellátó intézmény van több tagintézménnyel telephellyel a 2007/2008-as tanév óta elsősorban intézményen belüli oktatás-szervezési megoldásokat kell keresni. Viszont a másik két tagintézménnyel összevetve itt a legalacsonyabbak az osztálylétszámok, s fenntartói engedéllyel egy kislétszámú osztály is indulhatott, ahol kifejezetten olyan gyermekek felzárkóztatása, fejlesztése történik meg szakképzett pedagógusok segítségével, akiknek nagyobb létszámú osztályközösségben nem lenne eredményes a nevelése-oktatása. A tagintézmény 1. c osztályában az osztálylétszám 13 fő, 10 gyermek HH – ebből 5 gyermek HHH, 3 tanuló átmeneti nevelt, nevelőszülőknél él. A tanulók közül két gyermek szülői kérésre ismétli az első osztályt, ebből az egyik gyermek a Kálvin Téri Általános Iskolai Tagintézménybe járt az előző tanévben. A 13 tanuló közül az óvodai vélemény négy tanuló esetében különböző részképességek tüneteit írja le, javasolja, hogy a gyermekek fejlesztésben részesüljenek. Az esélyegyenlőséget ebben az osztályban az alábbi módon biztosítják: az iskolai fejlesztőpedagógus heti 6 órában végez egyéni, illetve kiscsoportos fejlesztést az egyik tanító néni speciális végzettséggel rendelkezik: romológus az osztályban tanító mindkét pedagógus módszertani képzéseken vett részt, ahol elsajátította a kooperatív technikákat és a drámapedagógiai módszereket, amelyeket alkalmaz is a gyakorlatban a szülők örömmel vették, hogy gyermekeik kis létszámú osztályban, képesség szerinti differenciált oktatásban részesülnek. A tagintézmény keretein belül működő gyógypedagógiai tagozat sem javít ezen az összképen. A 2007es jellemző adatok: 41 tanulóból 22-en hátrányos helyzetűek, ebből 12 fő halmozottan hátrányos helyzetű (%-ban kifejezve: HH 53,63%, HHH 29,27%). 2008-ban az arányok némiképp változtak, a létszám alig: 42 tanulóból 20 hátrányos helyzetű, 14 halmozottan (%-ban: HH 47,61%, HHH 33,33%). Vagyis jelentősen nőtt a HHH-ű tanulók aránya. A gyógypedagógiai tagozaton a sajátos nevelési igényű tanulók szegregált (külön tagozaton történő) nevelés, oktatása folyik. Az SNI-tanulók adatairól összefoglalóan szólva először az integráltan oktatottak körét érdemes megvizsgálni. Összesen 5 ilyen tanuló van, 2 az alsó, 3 a felső tagozaton. Egy közülük magántanuló. A magántanulók összes létszáma: 4 fő, 1 az alsó tagozaton (SNI) 3 a felső tagozaton. Utóbbi mindhárom saját döntés alapján.

91

Integrált Városfejlesztési Stratégia A gyógypedagógiai tagozat tanulóinak körében jelentés készült arról, hogy a 42 főből kik azok, akiknek – a megfelelő feltételek biztosításával – az integrált nevelése-oktatása is megvalósulhatna. Ennek eredménye: A kiadott szakvélemény szerint Külön, Évfolyam

gyógypedagógiai

Integrált nevelésben részesülhet tagozaton nevelhető

1.

1

1

2.

2

1

3.

-

2

4.

2

4

5.

-

-

6.

-

3

7.

1

2

8.

2

1

9. szakiskola

5

1

10. szakiskola

1

8

Foglalkoztatás tanulók

2

4

Összesen:

15

27

A leginkább égető feladat azonban, hogy a tanulók nevelése-oktatása helyszínéül szolgáló épület helyett más körülményeket kell biztosítani számukra. Az infrastruktúra fejlesztésére benyújtott pályázat sikertelensége miatt a fenntartónak olyan megoldást kell keresnie, amely rövid távon képes a megfelelő feltételek kialakítására. Ez a meglévő – jelenleg más célt szolgáló – nevelési-oktatási intézményi épületek áttekintését jelenti, s abból a szempontból való vizsgálatát, hogy viszonylag kis ráfordítással átalakítható legyen a gyógypedagógiai tagozat fogadására.

92

Integrált Városfejlesztési Stratégia Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény Alapadatok a tagintézményben (Ez az összesítő táblázat a tagintézménybe járó alsó és felső tagozatos tanulók összesített adatait tartalmazza. OM azonosító:

200983


Püspökladányi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Pedagógiai Szakszolgálat Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény




ebből


287



287


ebből

Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): Integráltan

4 4

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton


1

ebből

HH / HHH 0/0

93

Integrált Városfejlesztési Stratégia A gyermekek, tanulók száma az egyes iskolai OSZTÁLYOKBAN Petritelepi Általános Iskolai Tagintézmény (Ez a táblázat csak a felső tagozatos gyermekekre vonatkozó adatokat tartalmazza)

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)


gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban Normál (általános) tanterv

23 23 33 21 22 19 18

HH / HHH 10/6 13/4 13/7 6/4 10/6 12/3 5/1

159

69/31

Összesen 5a 5b 6a 7a 7b 8a 8b Összesen:

SNI 1 2



X X X X X X X

3

A tagintézmény a város központjától távolabb eső ún. Petritelepen működik a múlt század első fele óta szolgálva az ott élők nevelését-oktatását. A Petritelep minden szempontból sajátos jellemzőkkel írható le, a telepi „városközpont” egyedi színfoltja a település egészének. A 90’-es évek elején erősen csökkenő gyermek/tanulólétszám megfordulni látszik. A múlt század végén, e század első éveiben stabil óvodai, iskolai létszámmal lehet itt tervezni. Az infrastrukturális fejlesztések is jó ütemben haladtak. Az óvoda és iskola jó feltételeket, körülményeket teremt a közoktatásban résztvetők számára. A „családias” légkört mindenképpen pozitívumként lehet értelmezni a nevelés-oktatás szempontjából. Az viszont itt sem kerülhető ki, hogy magas HH és HHH aránnyal kell szembenéznünk. A 2007-es jellemző adatok: a 307 tanulóból 148 HH, ebből 27 HHH; 2008-ban: 287 tanuló 140 HH, 63 HHH. (%ban kifejezve: 2007-ben 44 48,2%, 2008-ban 48,8%. 2007-ben a HHH arány 8,79%, 2008-ban 21,95%.) A növekedés a legszembetűnőbb a HHH aránynál. Az a helyzetelemzéskor is megállapítás volt, hogy nem valószínű az alacsony HHH arány a Petritelepen, nyilvántartásbeli hiányosság inkább. Ez igazolódni látszik az adatpontosítások után. A magántanulók száma ebben a tagintézményben 1 fő, saját döntés alapján. (7. évfolyamon) A sajátos nevelési igényű tanulók száma 4 fő (4. évf. 1,5. évf. 3 fő). Valamennyien integráltan neveltek és nem magántanulók. Fejlesztésük biztosított.

94

Integrált Városfejlesztési Stratégia A Többcélú Intézmény egészét tekintve elmondható, hogy a 2007 végén, 2008 elején végzett részletes helyzetelemzésben foglaltaknak megfelelően az intézmény maga el is készítette intézményi szintű esélyegyenlőségi programját, intézkedési tervét. Ebben megfogalmazták konkrét céljaikat, a célok elérése érdekében szükséges intézkedéseket, felelősöket, a rövid, közép és hosszabb távon kívánatos eredményeket. Az ún. óvoda-iskola átmenet programja során (amely évek óta működik a városban) felmérik azon tanulóknak a körét, akik halmozottan hátrányos helyzetűek, s a beiskolázási körzethatárok tagintézmények közötti felülvizsgálatát ennek tükrében kezdeményezik. Az 5. évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás bevezetésével lehtőség nyílt a HHH tanulók differenciált fejlesztésére. A tanév elején (kb. a hatodik hét után) tervezik a matematika és a magyar nyelv területén azt a felmérést, amely alapján lehetőség lesz a differenciálásra, az egyéni fejlesztésre. Képességfejlesztő órákat, projektfoglalkozásokat iktatnak be. Ez a helyi tantervben és a tanmenetekben is módosítást igényel (tananyagcsökkentés, új módszertani eljárások alkalmazása). Az ötödik évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás az alábbi szervezeti kereteken belül valósul meg tanítási időben: teljes osztályban, differenciált, kooperatív tanulásszervezéssel (mindhárom tagintézményben) osztály szinten kialakított képesség szerinti csoportokban, párhuzamos óraszervezéssel (matematikaKálvin és Petőfi) évfolyam szinten képesség szerinti összevont csoportok (matematika-Kálvin) A tanórán kívül a fejlesztésre szorulók részére integrációs foglalkozásokon felzárkóztatás történik. Az intézmény előnyben részesíti az olyan módszertani továbbképzéseket, amelyeknek témája a HHH gyerekekkel való foglalkozás, kompetencia alapú oktatás, drámapedagógia alkalmazása. Az első évfolyamon az említett kislétszámú osztályokban, a Petritelepi iskolában csoportbontásban kívánják ezeknek a tanulóknak az esélyegyenlőséget biztosítani. Az iskolaotthonos oktatás kiterjesztése valósult meg az elmúlt tanévhez képest. Ez alkalmasabb a hátránykompenzálásra, több lehetős van a differenciálásra, az egyenletes terhelésre. Az 5. évfolyamon az alsó-felső átmenettel fontossá vált a tanulószoba. A jogszabályi változásokat követve a jövőben a szülői igény alapján ennek a korosztálynak is napközis ellátást biztosítanak. A felzárkóztatás a nagy létszám és a vegyes korosztály miatt jobb munkaszervezéssel valósítható meg. Az IMIP részei a tagintézmények kompetenciamérései, ezen belül a HHH tanulók teljesítménye. Az előző évek tapasztalata az, hogy az Útravaló program, az integrációs felkészítő és képességkibontakoztató foglalkozásokkal javíthatók a hátrányos helyzetű tanulók eredményei. Az „Útravaló” program fokozott egyéni figyelmet, személyes törődést, egyéni fejlesztési tervet feltételez és követel meg. A 7. és 8. évfolyamon minden tanulónak, aki jogosult volt a programban való részvételre,

95

Integrált Városfejlesztési Stratégia beadták a pályázatát. A tagintézményekben a már meglévő összetett hátránykompenzáló programok összegyűjtését, illetve azok alkalmazását tervezik. A Petőfi Sándor Általános Iskola Tagintézményben a 2007/2008-as tanévben a felső tagozaton is kialakították a fejlesztő szobát. A tanév során a meglévő fejlesztő szobák korszerűsítését tervezik. A DSK, ISK foglalkozásokon növelni kívánják a HHH tanulók részvételi arányát. Az adatgyűjtés pontosítása és a minél teljesebb körű tájékoztatás érdekében a szülők számára írásban, a családpedagógus segítségével a szülői értekezleteken, fogadóórákon történik meg az információátadás. E téren változást nem terveznek, úgy vélik, a rendszer jól működik. Az óvoda-iskola átmenet projekt része a leendő első évfolyamos szülők tájékoztatása, illetve a beiratkozásnál is megtörténik ez. A tagintézményenkénti adatgyűjtés úgy történik, hogy szeptember 30-ig adatlapok készülnek belső használatra, amit folyamatosan aktualizálnak. Ezen szerepel valamennyi tanuló (HH, HHH, SNI, bejáró tanulók, illetve magántanulók). Az adatokat az általános igazgatóhelyettes gyűjti, feldolgozása a rendszergazda segítségével történik. A kompetencia mérések eredményeivel kapcsolatos eddigi lépések összegzése: A tapasztalatok azt mutatják, hogy a HEFOP-ban részt vett iskolák tanulói az átlagtól jobban teljesítettek a kompetenciaméréseken. Az intézmény pedagógusai közül többen vettek részt módszertani továbbképzéseken (hatékony tanuló megismerési technikák, kooperatív technikák). Ezt folytatni kell. A 2008/2009-es tanévben is fontos cél, hogy fejlődjön a pedagógusok egyéni módszertani

kultúrája,

prioritást

élveznek

a

nem

szakrendszerű

oktatáshoz

kapcsolódó

továbbképzések (szövegértés – 120 órás) A három általános iskolai tagintézményben az SNI tanulók ellátása a következőképpen történik: Kálvin Téri Tagintézmény: •

1 fő – beszédzavar heti 3 óra fejl. ped. – logopédus

•

1 fő – diszlexia, diszgráfia heti 3 óra – fejl. ped. – logopédus

•

1 fő – mozgássérült heti 2 óra – gyógytestnevelő

•

1 fő mozgássérült heti 5 óra – gyógytestnevelő

•

1 fő magatartászavar heti 10 óra – szaktárgyi órák (ő orvosi javaslatra magántanuló is)

•

1 fő – heti 2 óra – diff. kép. foglalkozás

Petőfi Tagintézmény: •

1 fő (4. c) beszédfogyatékos – heti 3 óra – diff. kép. foglalkozás

•

1 fő (1. b) – autista – 4+4 óra osztálytanítók +2 óra fejl. ped.

•

1 fő (7. b) – látássérült – heti 2 óra fejl. ped. + 1 óra diff. kép. foglalkozás + csoportbontásban tanulja a magyar-matematika-német

96

Integrált Városfejlesztési Stratégia •

1 fő (7. b) látássérült – 1 óra diff. kép. foglalkozás + csoportbontásban tanulja a magyarmatematika-német

•

1 fő (5 d.) – hallássérült – heti 2 óra fejl. ped. + heti 1 óra diff. kép. fogl. + szurdo-pedagógus heti 3 x 2 óra + csoportbontásban tanul a a matematikát

Petritelepi Tagintézmény: •

1 fő (4. o.) havonta 2 x 2 óra szurdo-pedagógus + heti 2 óra tantárgyi korrep.

•

2 fő (5. o.) – heti 3 óra fejl. fogl.

•

1 fő (5. o.) autista heti 8 óra fejl. ped. + heti 2 óra matematika felzárkóztatás – fejl. ped. + heti 1 konzultációs óra – fejl. ped.

A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Osztály[1] osztály neve (évf. és betűjele) vagy óvodai csoport neve

Osztályszervezés módja (csak általános iskola) (jelölje X-szel)

Osztály[1] gyermek-, tanulólétszám az osztályban, csoportban évf. vagy óvodai csoport foka Összesen

HH

HH%

HHH

HHH%

Normál (általános) tanterv


x

x

x

x

Gyógyp edagóg iai tagozat

SNI

6/1.

7

29

13

44,83%

0

0,00%

0

6/2.

8

29

7

24,14%

1

3,45%

0

6/3.

9

23

7

30,43%

1

4,35%

0

9.a

9

34

12

35,29%

3

8,82%

0

9.c

9

35

12

34,29%

1

2,86%

0

9.d

9

29

16

55,17%

4

13,79%

0

9.e

9

27

9

33,33%

0

0,00%

0

9.g

9

25

14

56,00%

4

16,00%

0

9/1.

9

32

23

71,88%

7

21,88%

1

9/2.

9

31

26

83,87%

15

48,39%

1

9/3.

9

32

24

75,00%

15

46,88%

0

9/4.

9

15

14

93,33%

7

46,67%

1

6/4.

10

21

3

14,29%

0

0,00%

0

10.a

10

24

4

16,67%

0

0,00%

0

10.b

10

25

5

20,00%

1

4,00%

0

10.c

10

26

14

53,85%

2

7,69%

0

97

Integrált Városfejlesztési Stratégia 10.d

10

28

12

42,86%

5

17,86%

1

10.e

10

25

4

16,00%

0

0,00%

0

10.g

10

36

13

36,11%

3

8,33%

0

10/1.

10

23

13

56,52%

6

26,09%

0

10/2.

10

30

20

66,67%

7

23,33%

0

10/3

10

28

11

39,29%

5

17,86%

0

6/5.

11

27

5

18,52%

1

3,70%

0

11.a

11

26

2

7,69%

1

3,85%

0

11.b

11

28

7

25,00%

1

3,57%

0

11.c

11

32

10

31,25%

2

6,25%

0

11.e

11

27

6

22,22%

2

7,41%

0

11.f

11

26

7

26,92%

1

3,85%

0

11.g

11

25

10

40,00%

2

8,00%

1

6/6.

12

23

2

8,70%

0

0,00%

0

12.a

12

33

8

24,24%

1

3,03%

0

12.b

12

31

8

25,81%

6

19,35%

0

12.c

12

33

9

27,27%

3

9,09%

1

12.d

12

30

10

33,33%

0

0,00%

1

12.f

12

25

9

2

0

12.g

12

28

7

1

0

13.e

13

20

2

0

1

1/9. A

11

54

33

17

1

1/9. B

11

40

16

6

0

1/9. C

11

35

24

13

0

2/10. A

12

36

14

7

0

2/12. A

12

21

9

1

0

2/12. B

12

39

23

12

0

3/11. A

13

25

9

5

0

98

Integrált Városfejlesztési Stratégia 3/13. A

13

25

9

1/13. T

13

14

3

2 21,43%

1

0 7,14%

0

OM azonosító:

031210

Intézmény neve:

Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

Intézmény települése: Intézmény címe:

Püspökladány Gagarin u. 2.

Intézmény irányító száma:

H-4150

Telephely/Tagintézmény neve : Telephely/Tagintézmény települése : Telephely/Tagintézmény címe: Telephely/Tagintézmény irányító száma: Fenntartó neve:

Püspökladány Város Önkormányzata

Fenntartó települése: Fenntartó címe:

Püspökladány Bocskai u.2.

Fenntartó irányító száma : Főállású pedagógusok száma a tagintézményben:

H-4150 99

Gyermekek vagy tanulók száma a tagintézmény körzetében ebből

Hátrányos helyzetűek (HH)* Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)*

A tagintézménybe járó gyermekek vagy tanulók száma: Magántanulók száma: Sajátos nevelési igényű gyermekek vagy tanulók száma (diszlexia és egyéb részképességzavarok is): ebből

Integráltan

1310 5 10

10

gyógypedagógiai csoportban vagy tagozaton A HH / HHH gyermekek vagy tanulók száma: Más település(ek)ről bejáró óvodások / általános iskolás tanulók száma: ebből

Hátrányos helyzetűek (HH)*

23 9

99

Integrált Városfejlesztési Stratégia Halmozottan hátrányos helyzetűek (HHH)*

0

A településen a középiskolai nevelést-oktatást, valamint a szakmai képzést a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium biztosítja, amely többcélú közös igazgatású intézmény. Az intézmény jellemzői a „Helyzetelemzés” bevezetőjében részben megtalálhatók. Ez kiegészíteni szükséges röviden: Az iskola a Sárréti kistérség egyetlen középfokú oktatási intézménye, amely elsősorban a város és a környező települések lakói számára biztosít továbbtanulási lehetőséget. A többcélú, közös igazgatású intézmény két iskola összevonásával, 1999-ben jött létre. Biztosítja a térségben az általánosan művelő, érettségire felkészítő gimnáziumi és szakközépiskolai képzést, az általánosan művelő 9-10. évfolyamon folyó szakiskolai képzést, az érettségire, illetve a 8. vagy 10. évfolyam elvégzésére épülő szakképzést. 2006 szeptemberétől indult felsőfokú szakképzés a Nyíregyházi Főiskolával közösen, logisztikai műszaki menedzser szakon. Az intézményben két szakmailag és szervezetileg önálló intézményegység működik: az összetett iskola és a kollégium. Az összetett iskolán belül három, szakmailag önálló képzési forma, a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzés feladatait látja el. Kínálata bőséges, a környékbeli településeken lakók számára lehetőséget biztosít arra, hogy mindenki megtalálja a megfelelő képzési formát. A Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2008 első felében a 2007. évi helyzetértékelésből kiindulva a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási sikeressége érdekében közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet készített. Ennek főbb elemei: A Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv alapvető célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul kell kitűzni az esélyteremtést, a támogató lépések, a szolgáltatások megvalósítását, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során. A tehetséges hátrányos helyzetű tanulók számára biztosított a hatosztályos gimnáziumi képzés, itt a HH-s tanulók aránya 21,6%, a HH/HHH arány 5,4%, az ötévfolyamos képzés 9. évfolyamon nyelvi előkészítő képzéssel angol és német nyelven is. Ebben a képzésben a HHH-s tanulók aránya meghaladja a 23 %-ot. A négy évfolyamos gimnáziumi képzésben az emelt szintű matematika tagozatra való jelentkezés, 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségi előkészítőn való részvétel lehetősége minden tanuló számára biztosított. A felvételnél valamennyi képzés esetén az általános iskolai eredményt veszik figyelembe, valamint matematika tagozaton helyi felvételi van.

100

Integrált Városfejlesztési Stratégia A szakközépiskolai képzés is nyitott a jelentkezők számára, felvételnél csak tanulmányi eredmény alapján rangsorolnak (kivéve a belügyi-rendészeti képzést, ahol fizikai alkalmasság is feltétele a felvételnek). A szakmacsoport választásáról a jelentkezéskor a tanuló és a szülő dönt. 11-12. évfolyamon a tehetséges és továbbtanulni vágyó szakközépiskolai tanulók bekapcsolódhatnak emelt szintű érettségi előkészítők foglalkozásaiba. Kevesen ugyan, de közöttük is vannak olyanok, akik emelt szinten érettségiznek valamelyik tárgyból. A szakiskolai képzés területén kötelező felvételt biztosító iskola, ezért gyakorlatilag minden jelentkezőt felvesznek, mindenki számára biztosítják a 9-10. osztály elvégzését. A gyermekek egyéni fejlesztése érdekében a közoktatási törvény 52.§-ában biztosított időkeret terhére, szeptemberi felmérés alapján korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szerveznek. 4 évvel ezelőtt nevelési csoport alakult, feladata az, hogy egyénre, csoportra szabott nevelési eszközökkel, tréningekkel, beszélgetésekkel segítsék a nehezen kezelhető szakközépiskolai tanulók, csoportok beilleszkedését. Az iskola a HEFOP-3.1.2. pályázat („A pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése gyermekeink jövőjének a záloga”) nyerteseként az Észak-alföldi Konzorcium tagjaként a 2005/2006. tanévben kezdte el a suliNova Kht. által kifejlesztett központi programcsomagok tesztelését, értékelését. Konzorciumi együttműködéssel, TIOK létrehozásával vállalta a kompetencia-alapú oktatás alapjainak lerakását, az új módszertani kultúra megszilárdítását. A program a 2006/2007. tanévben befejeződött, jelenleg is több követő osztályban e program szerint folyik a tanítás. Magyar nyelv és irodalom tantárgy esetén szinte valamennyi szakiskolai osztályban kompetencia alapú oktatás folyik. Továbbtanulás és a pályaorientáció területén képzési típusonként érdemes áttekinteni a helyzetet. A gimnáziumban érettségizettek többsége egyetemre és főiskolára jelentkezik. Cél, hogy a gimnáziumban

érettségizők

között

a

BsC

szakokra

jelentkezők

arányát

megtartsák.

A

szakközépiskolában érettségizettek között a felsőfokú és a középfokú szakképzés népszerűsége növekedett. A tanulók többsége továbbtanul. A Nyíregyházi Főiskola és a Karacs Ferenc Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 2006-ban írta alá azt az együttműködési megállapodást, melyben rögzíti, hogy a főiskola kihelyezett tagozatot indít az iskolánkban. A gimnázium biztosítja a személyi és tárgyi feltételeket. A felsőfokú szakképzés oktatói részben az iskola alkalmazottai, részben környező nagy múltú szakirányú vállalatok dolgozói, ill. a főiskola tanárai. A felsőfokú szakképzés mellett középfokú szakképzési lehetőséget hirdetnek érettségizett tanulók számára. A 2007-ben továbbtanulók adatai táblázatosan összefoglalva

101


Továbbtanulók száma gimnáziumból 2007.

osztály

felsőoktatás

szakképzés

BSc

arány

felsőfokú

létszám

6/6

32

21

65,63%

5

12.a

32

28

87,5%

4

12.b

34

14

41,18%

14

össz.

98

63

64,29%

23

középfokú 1

össz.

arány

6

18,75%

4

12,50%

5

19

55,88%

6

29

29,59%

középfokú

össz.

arány

Továbbtanulók száma szakközépiskolában 2007.

osztály

felsőoktatás

szakképzés

BSc

arány

felsőfokú

létszám

12.c

21

8

38,10%

3

9

12

57,14%

12.d

28

8

28,57%

6

12

18

64,29%

12.f

22

1

4,55%

4

8

12

54,55%

össz.

71

17

23,94%

13

29

42

59,15%

középfokú

össz.

arány

Továbbtanulók száma 2007.

felsőoktatás

szakképzés

BSc

arány

felsőfokú

gimnázium

63

64,29%

23

6

29

29,59%

szakközépiskola

17

23,94%

13

29

42

59,15%

összesen

80

47,34%

36

35

71

42,01%

összesen

Szakkörök, sportcsoportok, szabadidős tevékenységek szervezésével többek között a HH és HHH tanulókat is segítik. Az énekkarban, a különböző sportkörökben, ott lehet minden tanuló, aki kedvet érez az énekléshez, s különböző sportokhoz (fiú-lány kézilabda, fiú-lány foci, kosárlabda, torna). Szakiskolás tanulóknak művészeti kört szerveznek. Az osztálykirándulások, iskolakirándulások során a hátrányos helyzetű tanulók a „Sárréti középiskolásokért” alapítvány támogatásával vehetnek részt a programokon. A „Könnyektől a nevetésig” címmel szervezett est bevételéből hátrányos helyzetű tanulókat támogatnak. 2007 nyarán 25 hátrányos helyzetű tanuló részvételével nyári tábort

102

Integrált Városfejlesztési Stratégia szerveztek. Nyári pihenés támogatására „Üdülési csekk” pályázaton vehettek részt, ahol hátrányos helyzetű szakiskolai tanulók kaptak támogatást. A kapcsolattartás a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel hagyományosan jó. Az osztályfőnökök a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel közösen rendszeresen felkeresik a problémás gyermeket és szüleiket otthonukban, környezettanulmányt készítenek, segítenek megoldani problémáikat. (Pl. ruhaadományok gyűjtése, szükség esetén segítség az iskolai étkeztetés megoldásában, karácsonyi adománygyűjtő akció). A 2007-es intézményi adatok a „Helyzetelemzés”-ben megtalálhatók. A 2008-as év változásairól röviden: 2007-ben az összes tanuló 34,14% volt hátrányos helyzetű, ezen belül a legnagyobb arányban a szakiskolában és szakképzésben. A HH/HHH arány 40,78% intézményi szinten. 2008-ban ez az adat: 39,54% HH tanuló, 33,85 HHH tanuló. A 2008-as adatszolgáltatás pontosításokat is tartalmaz. Egyrészt képzési típusonként készült lista a HHH gyermekekről, akik püspökladányi lakosok. (Ez az adat: 14 gimnázium, 13 szakközépiskolai, 23 szakiskolai, 28 szakképzésben érintett tanuló van a listán, összesen 78 fő). A nem püspökladányi tanulók száma összesen 102, ezen belül szintén szakiskolai, szakképzési évfolyamokon nagyobb a létszám és a legkevesebb a gimnáziumi. Fontos tény, hogy ezek a tanulók az „Útravaló” program révén ilyen nagy számban jutnak segítséghez, az iskola összesen 177 (ebből 83 helybeli) tanulóra pályázott. (Az új, még nem elbírált „Útravaló” pályázat adatai: „Út a szakmához

37 tanár, 93 tanuló

„Út az érettségihez”

40 tanár, 97 tanuló

Összesen:

77 tanár 190 tanuló

Az SNI tanulók helyzetét is áttekintette az intézmény, jelenleg 13-an integráltan vesznek részt a nevelés-oktatás folyamatában. Pontos kimutatás készült arról, hogy milyen szakvélemény alapján, milyen szükséges terápia kell részükre, s ezt az intézmény hogyan oldja meg. A kollégium szakmai és szervezeti szempontból önálló intézményegység. Itt jelenleg 56 tanuló van, beszédes adat: HH 31 fő (58,93%), HHH 13 fő (23,2%). A SNI tanulók száma 3 (5,4%). Az „Útravaló” programban címen 19 tanuló (33,9%) vesz részt. A kollégiumi időkeretből csoportonként heti 1 óra korrepetálás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, 3 óra egyéni foglalkozás. Az Oktatási Közalapítványhoz benyújtott pályázat révén a HH és HHH-s tanulók szakmatanulásához, felzárkóztatását segítő programhoz nyert a támogatást a kollégium (10 fő vesz részt, 3 HH, 7 HHH. Jelenleg elbírálás alatt van a kollégium OKA-XIII. pályázat, amely szocializációs projekt, HH és HHH szakiskolai tanulók társadalmi integrációja érdekében.

103

Integrált Városfejlesztési Stratégia A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés Püspökladányban biztosított. Az óvodáskorúakat tekintve a városi önkormányzat minden igényt ki tud elégíteni. Az általános iskolai korosztályt tekintve lakóterületi gyerekek a város iskoláiban tanulhatnak integrált oktatás keretein belül. Az integráció előkészítésének időszakában az előkészítést végző munkacsoport áttekintette a település hosszabb távú fejlesztésének lehetőségeit, kényszereit. Az intézmények feladatrendszerének és finanszírozásának elemzésekor láthatóvá váltak azok a feladatátrendezési kényszerek, és finanszírozási problémák, melyek egy hosszú távú döntést indukálva az intézményi integráció megerősítését, a feladatok koncentrálását, a feladatellátók számának optimalizálását erősítette. Az integráció előkészítése során elemzésre kerültek a közoktatási törvényből adódó feladatok, azok hatása a város – kistérség oktatási rendszerére: Esélyegyenlőségi, integrációs feladatok; A nem szakrendszerű oktatás bevezetése; A kompetencia alapú oktatási stratégiák kidolgozása meghonosítása; Az iskolai lemorzsolódás csökkentése. A közoktatási törvényben megfogalmazott esélyegyenlőségi-integrációs feladat-rendszer az ezt kiszolgáló infrastrukturális háttér elemzése azt igazolta, hogy pályázati rendszeren keresztül fejleszteni és modernizálni szükséges a közoktatási feladatot ellátó intézményeket az oktatási infrastruktúrát. Az oktató-nevelő munka eredményessége az alábbi területen lett vizsgálva: •

lemorzsolódások aránya,

•

továbbtanulás aránya,

•

tanulmányi versenyek eredményei,

•

a kompetenciamérések eredményei,

•

SNI és HH/HHH gyermekek tanulmányi eredményességei,

A vizsgálat az alábbi megállapításokat tette: •

Az általános iskolában nincs szegregáció, az osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően történt.

•

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek között még mindig magas a lemorzsolódás aránya.

•

Növekszik a középiskolába jelentkező HH/HHH gyermekek aránya, de lemorzsolódásuk, kimaradásuk súlyos probléma

•

Az intézmények, ha kismértékben is, de lemaradnak a kompetenciamérésekben az országos átlagtól, mely szövegértésből az országos átlag fölött teljesített.

A szociális alapszolgáltatásokat önkormányzati intézmények, és az önkormányzat részvételével működő Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja, tevékenységét a város egész területére 104

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiterjesztve. A szegregált lakóterületen a gyermekjóléti szolgálat és a családsegítő szolgálat szakemberei napi rendszerességgel fordulnak meg. A szegregált lakóterület halmozódó szociális problémáit tapasztalva a szociális és gyermekjóléti szakemberek adott területen való jelenléte két féle módon valósul meg: területi munka (családlátogatások): a védőnői -, a gyermekjóléti, és a családsegítő szolgálat családlátogatásainak száma éves átlagban kb. …(?) alkalom. Ezek …(?)%- a (becsült érték) a szegregátumban valósul meg. kitelepített szolgáltatások szervezése az elérhetőség könnyítése szem pontjából, pl.: játszóházak, családi napok, nyári napközis tábor, munkaerő-piaci információs napok, nyári gyermekétkeztetés. (valamennyi ingyenes szolgáltatás) A lakóterületeken nagy arányban élnek iskoláskorú és fiatalabb gyerekek, akik egészséges fejlődéséhez hiányoznak a megfelelő anyagi feltételek, ez a legtöbb családban nincs meg. A lakóterületszerű környezet és a rossz szociokulturális háttér komoly lemaradásokat eredményez a gyermekeknél a közoktatási rendszerben, ez alapvetően meghatározza előrehaladásukat. A romaság társadalmi hátrányainak nagy része a hatalmas méretű iskolai lemaradásukból származik. Az iskolai végzettség függvényében csökken a munkanélküliség kockázata. Püspökladány város a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 90§-a alapján az önkormányzat által fenntartott közoktatási intézmények a működési (beíratási) körzetek meghatározása során eleget tesz a közoktatási törvény 66.§-ban meghatározott előírásoknak. A város elkészítette a Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetértékelését, majd az erre alapozott Intézkedési Tervét, melyet a Képviselőtestület jóváhagyott, és az Anti-szegregációs tervben is hivatkozunk. Püspökladány rendelkezik a törvényben szabályozottaknak megfelelően hat évre szóló az alapfokú oktatást működtető - Intézkedési tervvel, mely az integrációs és anti-szegregációs feladatokat is tartalmazza.

3.2.4.6. A helyzetelemzés összegzése, hogyan érvényesül az esélyegyenlőség a településen? A településen felmérték a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek arányát. A beavatkozás hatékonyabbá tétele megköveteli az eddigieknél pontosabb, teljes körű adatszolgáltatást és nyilvántartást ezen a téren. Felméréseket kell végezni - különösen a 3-5 éves korú óvodások körében. A városban élő HHH gyerekek ill. családok számára az óvodáztatás és iskoláztatás feltételei biztosítottak. Az óvodai férőhelyek száma 605. Beírt gyerek száma 521 fő. A 3. életévét betöltött, de be nem iratkozott gyerekek száma 15. Ha a lemorzsolódási adatokat elemezzük, azt látjuk, hogy az országos átlaghoz képest kisebb százalékban fordul elő évfolyamismétlés, egy tanévben magasabb az országos átlagnál a

105

Integrált Városfejlesztési Stratégia magántanulók száma, a hiányzó gyermekek aránya szintén csak egy évben ugyanolyan mint az országos átlag. A rendelkezésre álló adatok alapján az intézmények között nincsenek aránytalanságok.

A

beiskolázásnál figyelnek arra, hogy a HH/HHH gyerekek aránya egyenletes legyen az egyes évfolyamokon az intézmények között. Az intézmények továbbtanulási mutatói kiegyenlítettek. A különböző típusú intézményekbe történő bekerülés az országos átlaghoz közelít +‗ eltérések a következők: gimnáziumnál -7%, + 6,5 %, szakközépiskolánál -7%, +5,4 %, szakiskola esetén +9% -os eltérés jelentkezik. A magántanulók számának egyenletesen csökkenő tendenciája figyelhető meg az utóbbi években. A közoktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított, pontosan rögzített munkakapcsolatokra van szükség az intézmény környezetében tevékenykedő partnerekkel. A SNI tanulók száma, így az arányok az oktatási területen 3 %-os, míg az óvodai területen 4,6%-os. A két területen átlagban 2%. Egy szegregált szakképző intézményegységet működtetnek. Nem jellemező a gyerekingázás. A városban élő 3-18 éves korosztály alapfokú közoktatási (óvodai és iskolai) ellátása feltételeinek vizsgálata

Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok

A

településen

halmozottan gyerekek

Szükséges, elvárt beavatkozások

biztosítottak

hátrányos

a

helyzetű

óvodáztatásának

és

iskoláztatásának feltételei Biztosított-e a település óvodás és Az intézményes nevelés biztosított. A településen az óvodai tanköteles korosztályán belül a férőhelyek száma megfelelő. Célszerű a 3. életévét betöltött, halmozottan hátrányos helyzetűek de óvodába nem járó gyerekek szüleit megkeresni és intézményes nevelése?

meggyőzni és bevonni az érintett családokat.

Nincs felmentett az iskolába járás alól, valamennyi általános iskolás korosztályú tanuló rendelkezik tanulói jogviszonnyal.

A magántanulók száma egyre csökken.

További beavatkozási lehetőségek. 106

Integrált Városfejlesztési Stratégia A településen lakó, óvodai nevelésben nem részesülő (3-5 éves) gyermekek gondviselőinek felkeresése családsegítő szolgálat vagy más illetékes szervezet szakembereinek rendszeres családlátogatása útján. A

magántanulóvá

nyilvánításra

vonatkozó

gondviselői

kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola képviselője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá

nyilvánítás

indokainak

azonosítása,

az

iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen.

Biztosított-e a településen minden A városban elégséges számú óvodai férőhely van, és halmozottan

hátrányos

helyzetű biztosított lenne a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek

gyerek számára, hogy óvodába számára 3 éves kortól az óvodáztatás, Fel kell mérni, hogy a járjon,

és

érvényesül-e

a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek járnak-e óvodába

közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX 3 éves kortól, beavatkozás tervezése szükséges, tekintettel tv. 65.§ (2) paragrafusa?

arra, hogy a korai óvodáztatás alapfeltétele a gyerekek oktatási hátrányai csökkentésének.

Beavatkozási lehetőségek: Azon családok azonosítása, amelyekben van olyan gyermek, aki nem részesül óvodai nevelésben (lakossági és védőnői települési nyilvántartások alapján) minden naptári év januárfebruár hónapban az előző naptári év december 31-ei adatok alapján. Tájékozódás az érintett gondviselők körében az óvodáztatási szándékról és az óvodáztatás esetleges akadályairól minden év március-április hónapban családlátogatás keretében. (A családlátogatást családsegítő szakember és óvodapedagógus végzi, szükség szerint szociálpedagógus vagy szociális munkás, kisebbségi képviselő stb. segíti.) Intézkedések kezdeményezése az óvodáztatást akadályozó egyedi tényezők elhárítására (beóvodázás támogatásának biztosítása). Az óvodai beíratást elmulasztott szülők ismételt személyes

107

Integrált Városfejlesztési Stratégia megkeresése a nevelési év kezdetéig vagy kezdetén, és tájékoztatásuk

egyedi

óvodáztatási

problémáik

megoldásának lehetőségeiről.

A tanulói összetételre, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata Oktatási esélyegyenlőség érvényesülésének vizsgálata Vizsgálati szempontok

Kiegyenlített-e


halmozottan A település intézményeiben kiegyenlített a halmozottan

a

hátrányos helyzetű tanulók aránya hátrányos helyzetű tanulók aránya. a település iskoláiban? Beavatkozási lehetőségek: A közoktatási törvény iskolai körzethatárokra és a tanulók felvételére vonatkozó rendelkezéseit továbbra is érvényesíteni szükséges a településen belül minden évben az első osztályosok beiratkozásakor.

Meghaladja-e gyermekek nevelési

a

helyben

körében igényűvé

a

lakó Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes sajátos aránya a kerületben lakó gyermekek, tanulók körében

minősített alacsony. Az országos átlag alatt van.

(továbbiakban SNI) és a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar – a továbbiakban részképesség gyermekek

zavarokkal és

küzdő)

tanulók

többi

tanulóhoz

viszonyított

együttes

aránya

mindenkori

országos

a

átlagot (vagyis jelenleg több 7%nál)? Jelentősen meghaladja-e a helyben lakó gyermekek körében az 108

Integrált Városfejlesztési Stratégia enyhe

fokban

fogyatékosnak gyermekek,

értelmi minősített

tanulók

többi

tanulóhoz viszonyított aránya az országos átlagot (vagyis több mint 5%)?

Az oktatás eredményességére vonatkozó adatok vizsgálata:



A település intézményei között az oktatás

hatékonyságában

halmozottan

hátrányos

és

a

helyzetű

tanulók iskolai eredményességében van-e jelentős eltérés? Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) A település intézményei között nincs jelentős eltérés a eltérés a település azonos típusú lemorzsolódási, vagy továbbtanulási mutatókban. intézményeiben a lemorzsolódási és továbbtanulási mutatókban?

Beavatkozási lehetőségek: Intézményi tartalmi-módszertani-, infrastrukturális és humánerőforrás felmérés és intézkedések tervezése az optimális feltételek biztosítására. A

gyermekek,

tanulók

egyéni

adottságaihoz

igazodó

pedagógiai módszertanok adaptálásának támogatása. Az átlagtól lemaradók esetében a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatók

igénybevételével

megvalósított

komplex

vizsgálatok és egyéni fejlesztési programok kidolgozásának támogatása, az optimális fejlesztés feltételeinek biztosítása. Az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának növelése érdekében egyéni fejlesztési és (a tanulókat, szülőket egyaránt megcélzó) pályaorientációs programok biztosítása. Van-e jelentős (25%-ot meghaladó) Az

országos

kompetencia-mérések

általános

iskola 109

Integrált Városfejlesztési Stratégia eltérés

a

pedagógiai

hatékonyságát

mérő

munka eredményeiben egyes tagintézményekben az országos országos átlagnál

jobb

teljesítés

tapasztalható.

A

középiskolai

vizsgálatok (kompetenciamérések) eredmények néhány %-ponttal eltérnek az országos átlagtól. intézményenkénti eredményeiben az országos átlaghoz képest, illetve Szükséges beavatkozások a

település

azonos

típusú A szakképzésben résztvevők komplex fejlesztését szolgáló

intézményei között?

programok tervezése.

Beavatkozási lehetőségek: A

kompetencia-mérések

eredményeit,

tapasztalatait

megvitató tantestületi-, intézményközi-, kistérségi fórumok, szakmai munkaközösségek szervezésének támogatása és biztosítása az országos eredményektől való szignifikáns eltérések okainak feltárása és a beavatkozási lehetőségek meghatározása érdekében. A szükséges fejlesztések szakmaimódszertani és egyéb feltételeire vonatkozó intézkedési terv kidolgozása. A

kétévente

esedékes

kompetencia-méréseket

követő

elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai, ill. a fórumok, szakmai testületek ajánlásai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása, ill. az ahhoz szükséges feltételek (humánerőforrás-fejlesztés, átszervezés, alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása, infrastrukturális feltételek, ill. eszközellátottság javítása

stb.)

optimális

biztosítása

az

érintett

intézményekben. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata Püspökladány város intézményeiben



Van-e hiányosság és jelentős eltérés A szakrendszerű oktatásban szakos tanári (vagy a műveltségi a település intézményeiben, illetve területnek az

azonos

típusú

megfelelő

képesítésű

tanítói)

végzettségű

intézmények pedagógusok vesznek részt.

között a rendelkezésre álló humán110

Integrált Városfejlesztési Stratégia erőforrás

és

szakos

ellátottság

tekintetében? Kiegyenlített-e

a

halmozottan A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya nem haladja

hátrányos helyzetű tanulók aránya meg 25%-ot nagyobb arányban egyik évfolyamon sem, így a különböző évfolyamok egyes nem

tér

el

egymástól

osztályban/csoportban

tanuló

osztályaiban, tanulócsoportjaiban – halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányától. beleértve a tagozatos vagy emelt szintű oktatást is (nem tér el több Szükséges beavatkozás: Oktatásszervezési terv készítése a halmozottan hátrányos

mint 25%-ban egymástól)?

helyzetű

tanulók

a

tanulók

oktatási

sikerességének

biztosítására. Az érintettek (pedagógusok, szülők és társadalmi partnerek, helyi cigány kisebbségi önkormányzat, civil szervezetek) bevonásán,

meggyőzésén

alapuló

intézkedési

és

kommunikációs terv készítése. Amennyiben az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók oktatását is Szükséges beavatkozás: biztosítja, rendelkezésre állnak-e a A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók minőségi sajátos nevelési igényű tanulók oktatásához szükséges beavatkozási minimum a jogszabályi és oktatásához jogszabályban

szükséges, szakmai

előírásoknak

megfelelő

feltételek

teljes

körű

meghatározott biztosítása. (1993. évi Tv. a közoktatásról, 14/1994 MKM

feltételek (szakos ellátás, osztály- rendelet) összevonások, személyi- és tárgyi feltételek,

kötelező

felülvizsgálatok)?

111

Integrált Városfejlesztési Stratégia Meghaladja-e az intézményben az Az SNI és részképesség zavarokkal küzdő tanulók együttes SNI és részképesség zavarokkal aránya az intézmény tanulói körében 7%-nál kisebb. küzdő tanulók együttes aránya a 7%-ot, ill., az enyhe fokban értelmi Beavatkozási lehetőségek: fogyatékosnak minősített tanulók Preventív célú óvoda-iskola átmeneti program fejlesztése a két intézménytípus együttműködésével.

aránya az 5%-ot?

Az integrált oktatás módszertani területeinek alkalmazása a tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, és megjelenítése az intézményi alapdokumentumokban. A 7-8. osztályos SNI tanulók részére a foglalkoztatás lehetőségét

biztosító

minőségi

szakképzésbe

való

Vállalja-e az intézmény a sajátos továbbtanulást elősegítő mentorált programok megvalósítása, nevelési igényűvé minősített középiskolákkal való együttműködési programok tanulók integrált oktatását?

megvalósítása. Az SNI tanulók inklúzív (többi gyermekkel közösen történő) oktatásának biztosítása felmenő rendszerben a belépő évfolyamokon.

A vizsgált intézményben biztosított a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók eredményes oktatása Meghaladja-e az intézményben a Az intézmény lemorzsolódási arányai az országos átlagnál lemorzsolódás

(évismétlés, alacsonyabbak. A továbbtanulási mutatói jobbak az azonos

hiányzások,

magántanulók) iskolatípus országos átlagánál

mértéke az azonos intézménytípus Az országos átlagát? Rosszabbak-e hátrányos

iskola

halmozottan

hátrányos

helyzetű

tanulóinak

továbbtanulási mutatója is ismert. a

halmozottan

helyzetű

tanulók Beavatkozási lehetőségek:

továbbtanulási mutatói az iskolában A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása tanuló

diákok

továbbtanulási adatainál?

általános Egyéni fejlesztési terv alkalmazása Pedagógiai módszertani fejlesztés Pályaorientációs programok 112

Integrált Városfejlesztési Stratégia Középiskolákkal

való

együttműködési

programok

megvalósítása (közös mentorálás) A kommunikáció és együttműködés hatékonyságának növelése a szülőkkel és segítő szolgáltatásokkal, társadalmi partnerekkel Van-e eltérés az intézményben a A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részvétele a halmozottan

hátrányos

tanulók

a

és

nem

helyzetű tanórán kívüli programokban elégséges. Egyre nagyobb hátrányos számban kapcsolódnak be a tanórán kívüli programokba.

helyzetűek között a tanórán kívüli programokon

való

részvétel

tekintetében? Részesülnek-e tanuló

az

intézményben A településen 2003-2004-es tanévtől egyre több HHH gyerek

halmozottan

hátrányos kapcsolódik be az Útravaló és az Arany János Programba.

helyzetű tanulók az iskolán kívüli segítő programokban? A

vizsgált

intézményben

halmozottan tanulók

hátrányos

oktatásának

a

helyzetű feltételei

megfelelően biztosítottak Megfelelő-e az intézményben a Az intézmény szakrendszerű oktatásában a szakos ellátottság szakos ellátottság? Rendelkezésre teljes, rendelkezésre állnak a halmozottan hátrányos helyzetű állnak-e

képzett

segítő tanulók iskolai sikerességét támogató segítő szakemberek.

szakemberek? oktatás Eltérések vannak az intézményen belül a feladat-ellátási helyek

Megfelelőek-e

az

infrastrukturális

feltételei

intézményben?

Kiegyenlítetten

biztosítottak-e belül

az

(tagiskolák,

az között.

intézményen feladat-ellátási

helyek, osztályok között) az oktatás feltételei? Az intézmény milyen mértékben Az intézmény pedagógiai programjának, és az oktatás alkalmaz

korszerű,

pedagógiát,

differenciáló alkalmazott programoknak, módszereknek a vizsgálatából

módszertant

és

kulcskompetenciákat programokat

inklúzív gyakorlatában az egyes évfolyamok egyes tanulócsoportjaiban

a

a kiderül, hogy az intézmények alkalmaznak a halmozottan fejlesztő hátrányos

helyzetű

tanulók

integrált

nevelésének

halmozottan eredményességét segítő korszerű pedagógiát. 113

Integrált Városfejlesztési Stratégia hátrányos

helyzetű

eredményes

tanulók Jelenleg folyik: oktatásának Módszertani adaptáció megtervezése és megvalósítása a

megvalósítása érdekében?

tantestület

aktív

bevonásával,

a

tanórai

gyakorlat

megváltoztatása. A pedagógiai program átdolgozása. IMIP átdolgozása, kiegészítése Van-e

rendszeres

együttműködés

kapcsolat, Napi és rendszeres működő kapcsolat van a településen az

az

intézmény oktatási-nevelési intézményekkel kapcsolatban álló partneri

környezetében működő társadalmi kör között. és szakmai szereplőkkel (szülők, fenntartó,

helyi

önkormányzat,

cigány kisebbségi önkormányzat, családsegítő,

gyermekjóléti

szolgálat, szociális és egészségügyi partnerek,

civil

halmozottan tanulók

szervezetek)

hátrányos

iskolai

a

helyzetű

sikerességének

érdekében?

Az Önkormányzat kötelezettségei és felelőssége: •

Püspökladány Város Önkormányzata a Települési közoktatási esélyegyenlőségi program végrehajtásáért felelős személyt nevez ki, akinek felelőssége:

•

Annak biztosítása, hogy a település lakói, elsősorban az oktatási intézmények és a szülők, érintett

társadalmi

és

szakmai

partnerek

megismerjék

a

Települési

közoktatási

esélyegyenlőségi programot. •

A közoktatási intézmények dolgozói, az önkormányzat döntéshozói kövessék a Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltakat.

•

Az önkormányzat és a közoktatási intézmények dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a Települési közoktatási esélyegyenlőségi program végrehajtásához.

•

Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetben meg kell tenni a szükséges lépéseket.

Püspökladány

Önkormányzata

kijelöli

a

Települési

közoktatási

esélyegyenlőségi

program

megvalósításának irányítóját, akinek feladata: •

A program megvalósításának koordinálása. 114


A program végrehajtásának nyomon követése.

•

Az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása.

•

Az önkormányzati tisztségviselők és a közoktatási intézmények vezetői felelőssége:

•

Az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírások ismerete.

•

A diszkriminációmentes oktatás és nevelés, a befogadó és toleráns légkör biztosítása.

•

Ismereteik e téren való folyamatos bővítése.

•

A Közoktatási esélyegyenlőségi programban foglaltak ismerete, közreműködés annak megvalósításában, az esélyegyenlőség sérülése esetén jelzés a program irányítójának

3.2.4.7. Az elmúlt időszak és a folyamatban lévő anti-szegregációs intézkedések (A közoktatás területén az intézkedési tervben foglaltak alapján megfelelő ütemben teljesülnek a kitűzött célok. A 2009-2010. évben megvalósult intézkedések felsorolása: a szülői iskolázottsági háttér felmérése, a HHH nyilvántartás pontosítása, karbantartása folyamatos; a körzethatárok felülvizsgálata, megállapítása a 2009/2010. tanévi beiskolázás tervezésének időszakában érvényesült már (2008. decemberi határozattal lett újra megállapítva); az iskolaotthonos oktatás gyakorlatilag teljes körűvé vált az alsó tagozaton; „Tanoda” pályázatot nyújtott be és támogatást nyert egy civil szervezet, amely szorosan együttműködik az önkormányzattal; az SNI tanulók szegregált elhelyezése megoldódott, felújított épületben, az alsó tagozatos épülettel egy udvaron kerültek elhelyezésre; a középiskolai kollégium elnyerte az Arany János Kollégiumi Program indításának jogát, 2010 szeptemberétől, kb. 30 fővel indul a program.

3.2.4.8. Összefoglalás Az elemzések eredményei indokolják az Anti-szegregációs Terv kidolgozását és beépítését az Integrált Városfejlesztési Stratégiába. A szegregátumokban élő lakók többsége szoba-konyhás lakásban él. A lakások alacsony komfortfokozatúak, sok lakásban - annak ellenére, hogy az önkormányzat rendszeres lakásfenntartási támogatással segíti a rászorulókat - a fizetési kötelezettség elmulasztása miatt a szolgáltató kikapcsolta a villanyt. Az összes lakás csupán …%-ában építették ki a mellékhelyiséget. A többi lakás lakói a házak mellett kialakított latrinákat használják. Az önkormányzat a területeken lévő lakások bérleti díját alacsonyan tartja, de a jogtalan lakásfoglalókkal szemben - akik rendszeresen adják-veszik az önkormányzati lakások bérleti jogát – nem tud hatékonyan fellépni. Az önkormányzat lakásrendeletében nem biztosít lehetőséget a kedvezményes lakásvásárlásra is. A fennálló hátralékok és a tisztázatlan bérleti jogviszonyok miatt a lakások sem került értékesítésre. A lakáskörülményeket 115

Integrált Városfejlesztési Stratégia nagyban rontja, hogy a viszonylag szűk alapterületű lakásokba a bentlakók nagyszámú rokonságukat fogadják be. Az illegálisan értékesített lakásbérleti jogok következményeként és az állami lakásépítési támogatások kapcsán kialakult helyzetek miatt a bérbeadók részéről a kilakoltatás veszélye is fennáll. A szegregátumokban az elvándorlás nem jellemző, a lakók tartós bérletre rendezkedtek be. Az itt élők többsége halmozottan hátrányos helyzetű, körükben igen nagyfokú az alulképzettség, magas a munkanélküliség, rossz szociális körülmények jellemzik a családok többségét. Azt is látni kell azonban, hogy helyzetükön kizárólag szociális támogatások nyújtásával segíteni nem nagyon lehet. Társadalmi, komplex programra van szükség, melybe a szociális segítségnyújtáson túl, az oktatást, a foglalkoztatást, az egészségügyet, a lakáskörülmények javításának elősegítését érintően vállal szerepet az önkormányzat is. A szegregált lakóterületen hangsúlyosabb szociális beavatkozásokra van szükség. E leszakadt, kirekesztődött állapot a rendszerváltást követő másfél évtizedben elmélyült, amely állapotból az ott élők – érthető módon - önerőből nem tudtak kitörni. Ezzel párhuzamosan hiányoztak azok a komplex programok és eszközök, amelyek elsősorban ezen csoport társadalmi – ezen belül munkaerő-piaci, oktatási, lakhatási - integrációját, reintegrációját célozta volna meg. A társadalmi kirekesztődés, a több mint egy évtizedes tartós munkanélküliség, az underclass osztályba való átcsúszás következtében a deszegregációs – integrációs elképzelések, törekvések csak átgondolt és koherens, következetesen alkalmazott és végig vitt programokkal, célzott adekvát intézkedésekkel valósíthatók meg, amelynek feltétele az érintettek együttműködése is. E cél elérését szolgálja a jelen Anti-Szegregációs Terv, amelyben a szegregáció lebontásának és az integráció előmozdításának, megvalósításának alapvetéseit, eszközrendszerét és erőforrásait határozzuk meg, foglaljuk össze, amely a továbbiakban a város ez irányú célkitűzéseinek alapdokumentuma. Városi szinten biztosítottak az intézményi feltételek a közszolgáltatásokhoz történő hozzáféréshez, a terület mutatók alapján történő lehatárolása nem jelenti azt, hogy a szegregált terület fizikai értelemben bármilyen módon el lenne zárva ezen szolgáltatásoktól. A közfoglalkoztatás és a segélyezési, támogatási rendszer megfelel a jogszabályi kereteknek, hatékonysága az országos normatív elvárásoknak felel meg. A város az elmúlt időszakban rendkívül sok pénzt áldozott saját forrásaiból és sok programot indított. Ezek a programok jelenleg is folyamatos mozgásban vannak és segítik a szociális feszültségek megoldását. Ebben a folyamatban folyamatosan részt vállal a kisebbségi Önkormányzat. A város kihasználja azokat a központi források által biztosított lehetőségeket melyek segítik a meglévő problémák megoldását. Tisztán kell azonban látni, hogy a központi szabályozási, segélyezési rendszerekben olyan ellentmondások és feszültségek vannak melyek feloldása nem helyi Önkormányzati kérdés.

116

Integrált Városfejlesztési Stratégia A szegregátum infrastrukturális helyzete sok problémával terhelt, melyek megoldása elsősorban pénzügyi források kérdése. Ugyanakkor sokat tehet az Önkormányzat szabályozási eszközökkel mely a szegregátumban élő alacsony jövedelmű lakosság sajáterő hozzájárulását segítheti az út, szennyvíz és egyéb infrastrukturális fejlesztések forrásainak biztosításánál. Az Anti-Szegregációs program kidolgozásában résztvevők abban is egyetértettek, hogy a probléma gyökere a foglalkoztatás és a rendszeres jövedelemhez jutás feltételeinek megteremtése. Az elemzések azonban azt is világossá teszik, hogy a kialakult helyzethez hozzájárult a roma társadalom alacsony képzettsége, iskolázottsága, a jelenlegi támogatási rendszer, az a generációkra visszavezethető életmód, mely nem teremt motivációt a tanulásra és a foglalkoztatásra. A helyzet megoldásában szerepe van a kormányzatnak, önkormányzatnak és a vállalkozói szektornak éppen úgy, mint a szociális gazdaságnak, az egyházaknak az iskolarendszerű és iskolarendszeren kívüli képzéseknek, felvilágosításoknak, életmód vezetési tanácsadásnak és még egyéb programoknak egyaránt. Mind ezek mellett szemléletváltásra van szükség mind a kisebbségi mind a többségi társadalom részéről egyaránt.

3.2.5. Anti-szegregációs célrendszer 3.2.5.1. Az anti-szegregációs stratégia általános elvei és célkitűzései Az anti -szegregációs stratégia fő célkitűzései az alábbiak szerint fogalmazhatók meg. A lakóövezetben élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a lakóövezet vonzó legyen az itt élők és az újonnan betelepülő lakók számára. A város önkormányzata a fennhatósága alatt álló valamennyi terület egészére nézve kötelezettséget vállal az Anti-szegregációs programban foglaltak érvényesítésére. A hatósága, felügyelete alá tartozó szervek és intézmények tekintetében kötelezővé teszi, hogy döntéseik, tevékenységük során a kialakult területi és/vagy etnikai szegregációs folyamatok megfordítására kell, hogy törekedjenek, azok a szegregációt semmilyen formában nem segíthetik elő. A szegregált területeken különösen hangsúlyosan területi alapú beavatkozásokat tervez, amelynek elsődleges eszköze az egy helyszínre költöztetett alacsony státuszú népesség szétköltöztetésének elősegítése, a területi koncentráció csökkentése, a magasabb státuszú csoportok területre vonzása. Ezzel párhuzamosan pozitív irányú változás csak a társadalmi integrációt, re-integrációt szolgáló komplex eszközök – munkaerő-piac, oktatás, szociális hozzáférés, társadalmi kirekesztettség csökkentése - következetes, hosszú távú, fókuszált alkalmazásától várható, amelyet az eddigi hazai és külföldi tapasztalatok is bizonyítanak. Az általános cél egyrészről, hogy a szegregált területen élők életminősége, ezen belül a lakhatási körülmények, a foglalkoztatási és képzettségi mutatók javuljanak, az itt élők egészségtudatos magatartása kialakuljon. 117

Integrált Városfejlesztési Stratégia Alapvető célkitűzés másrészről, hogy a szegregált terület fejlesztése járuljon hozzá a város gazdasági potenciáljának kihasználásához, a terület szervesen integrálódjon a Város szövetébe, ezáltal vonzó legyen az újonnan betelepülő lakók számára. A roma társadalom tagjai úgy érzik, hogy megbecsüléshez nem jutnak, segítséget kívülről illetve „felülről” várnak: a kormánytól, az önkormányzattól. A társadalmi kirekesztődés különböző útjai alacsony iskolázottság, alacsony jövedelem, munkanélküliség, rossz lakásviszonyok és lakókörnyezet a lakóterületen élők esetében súlyosnak mondhatók. A kirekesztődés magával hozza mindazon jelenségeket, amelyek a szegénységből, esélytelenségből adódnak - pl. rossz egészségi állapot, a különböző devianciák elterjedtsége, végleges leszakadás. A tematikus célok ezeket a problémákat kívánják kezelni.

Az anti-szegregációs stratégia fejlesztési céljának eléréséhez 7-8 évre vonatkozó 3 tematikus célt alkottunk az alábbiak szerint: A lakóövezetekben élők jelenlegi és jövőbeli életminőségének javítása, a lakóövezetek vonzóak legyenek az itt élők és az újonnan betelepülő lakók számára.

Alapinfrastruktúrák fejlesztése

Szemétlerakó helyek bővítése, illegális szemétlerakók felszámolása

Egészségi mutatók javítása

A lakásminőség javítása, további lakóingatlanok kialakítása

Munkaerő piaci re integráció

Közösségi terek kialakítása és fejlesztése

A városrész elérhetőségének fejlesztése

Szociális és jövedelmi helyzet javítása

Foglalkoztathatóság javítása

A tanulás , képzés és átképzés lehetőségeinek biztosítása

Jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása

Kitörési lehetőségek biztosítása

3.2.5.2. Kitörési lehetőségek biztosítása A tematikus cél az alábbi konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: Jó minőségű oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása A tanulás, képzés és átképzés lehetőségeinek biztosítása

118


3.2.6. Az oktatáshoz való hozzáférés esélyegyenlőségének biztosítása: Meg kell erősíteni a kompetencia fejlesztés területeit, nagyobb figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulmányi teljesítményének fokozására, motiváltságuk növelésére. A növekvő számú halmozottan hátrányos helyzetű tanulók gyenge tanulmányi teljesítménye hathatós beavatkozás nélkül folyamatosan az országos átlag alatt tartja az intézményi átlagot. Tovább kell folytatni az önkormányzati intézménynél kitűzött és megvalósítás alatt lévő célok, intézkedések megvalósítását: •

pedagógusok probléma-specifikus továbbképzése;

•

pedagógusok átképzése (gyógypedagógiai, fejlesztő pedagógus, logopédus területeken);

•

speciális tréningek szervezése valamennyi pedagógus részére (Integrációs Pedagógiai Rendszer, önismereti, életvezetési, problémamegoldó, előítélet kezelő, dráma-pedagógia, projektmódszer);

•

kompetenciaalapú oktatás megszervezése, bevezetése, gyakorlati alkalmazása;

•

új tanulásszervezési technikák alkalmazása a tanulás folyamatában;

•

a tanulók tanulás-módszertani felkészítése;

•

interaktív tanulási technikák megtanítása, IKT fejlesztés;

•

együttműködési technikák megismerése, és elsajátítása a szülő – gyermek - pedagógus tekintetében;

•

pályaorientáció és kapcsolatrendszer kialakítása a középfokú intézményekkel;

•

mentorprogram megismerése, és minél szélesebb körű alkalmazása a tanulói lemorzsolódás megakadályozása érdekében,

•

a szegregációmentesség biztosítása a továbbiakban is.

A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének, továbbhaladásának segítése érdekében: Az iskola igazgatója a 1994. évi (V. 8.) MKM rendelet 39. D§, 39. E§, valamint a 11/2007-es OKM rendelet alapján alakítja ki az osztályokat, ahol a HHH tanulók aránya megfelel a jogszabály előírásainak, biztosítva a szegregációmentességet. Az iskola pedagógusai kidolgozzák az Integrációs Pedagógiai Rendszer tartalmi szabályozását, tantárgyi kompetenciafejlesztéseket, közösségfejlesztési módszereket, a felzárkóztatás, tehetséggondozás egyéni lehetőségeit, melynek keretében együttműködés történik: •

óvodával,

•

szülői házzal,

•

Gyermekjóléti Szolgálattal,

•

Pedagógiai Szakszolgálattal, 119


Védőnői hálózattal,

•

Kisebbségi Önkormányzattal,

•

civil szervezetekkel.

Folytatni kell a nem szakrendszerű oktatás (5-6. évf.) a 4. évfolyamos kompetenciamérést és az 5. évfolyam tanév eleji diagnosztikus mérést. Az alsó tagozatos tanulók továbbra is iskolaotthonos oktatási rendszerben tanulnak. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztését egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára sikeres pályázatokat kell folyamatosan benyújtani. A hátrányos helyzetű tanulók számára az iskola szabadidős programokat biztosít. Az SNI tanulók rehabilitációs fejlesztésben részesülnek. A

tehetséges

hátrányos

helyzetű

tanulók

az

Alapfokú

Művészetoktatási

Intézményben

kedvezményben részesülnek. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata a hátrányos, halmozottan hátrányos, esetleg veszélyeztetett körülmények között élő tanulók preventív ellátása. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók részt vesznek az Útravaló programban. Az iskolapszichológus segíti a BTM tanulók iskolai sikerességét. A fejlesztő pedagógusok segítik a részképesség-hiányos, vagy tanulásban lemaradó tanulókat. Továbbtanulásra felkészítő foglalkozások segítik a tanulók haladását. A szakkörök, tanulmányi- és sport versenyek a tehetséggondozást szolgálják. A minőségi oktatás hozzáférése, a tanórán kívüli programok egyaránt biztosítottak minden tanuló számára. Püspökladány közoktatási esélyegyenlőségi programjában több feladatot is meghatározott. A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a közoktatási intézmények felügyeletéért felelős köztisztviselő felel. Neki elsősorban a következőkért kell felelősséget vállalnia: Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, de főként az oktatási intézmények, szülők és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Terv, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni,

és

a jogsértés

következményeinek

elhárításáról intézkedni. Emellett

az

Esélyegyenlőségi Fórum javaslatai alapján is intézkedéseket tesz. 120

Integrált Városfejlesztési Stratégia A Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a humánpolitikai tanácsnok felel, aki egyben az Esélyegyenlőségi Fórumnak is elnöke. Az ő feladata és felelőssége: •

az intézkedési terv megvalósításának koordinálása (az intézkedési tervben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),

•

az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követése,

•

az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,

•

az Esélyegyenlőségi Fórum összehívása és működtetése.

A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények vezetői: •

felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.

•

felelősségük továbbá, hogy ismerjék a Települési Közoktatási Esélyegyenlőségi Intézkedési Tervben foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.

•

az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt az intézkedési terv kijelölt irányítónak.

•

az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.

3.2.6.1. A tanulás lehetőségeinek biztosítása Roma oktatási, felzárkóztató program (népismeret, kommunikáció-fejlesztés, szocializáció-fejlesztés, képességfejlesztés), és a szaktantárgyi felzárkóztatás (tanoda - program) célja, hogy az általános iskola után minél nagyobb arányban tanuljanak tovább a romagyerekek, akár az érettségit, akár szakmát adó intézményben. A gyermekek mellett azonban segíteni kell a családokat is olyan fejlesztő programokkal, amelyek elősegítik a családtagok jövedelemszerző tevékenységének a javulását, ez az egészségi állapot és az önbecsülés javulását is magával hozhatja. A városi szegregátumban élők társadalmilag hátrányos helyzetű csoportok életviszonyának javítása érdekében, átfogó átképzési, képzési rendszert kell bevezetni, amely nem csak az egyénekre, hanem rendszerszemléletű módon a családokra, csoportokra és közösségekre is kiterjeszthető. Ennek egyik eszköze lehet a lakosság folyamatos tájékoztatása, és városrészi fórumok rendezése, amelyek egyik feladata kell, hogy legyen a területekre beköltöztetendő alacsony státuszú családok befogadásának előkészítése.

121

Integrált Városfejlesztési Stratégia Kifejezetten, társadalmi és gazdasági téren a hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartozók számára a megfelelő szintű jövedelem és életszínvonal eléréséhez szükségese képességek, készségek információk megszerzésének biztosítása is prioritást kell, hogy kapjon.

3.2.7. Szociális és jövedelmi helyzet javítása A tematikus cél négy konkrét feladatokat kijelölő célra bontható: •

Foglalkoztathatóság javítása

•

Munkaerő piaci re-integráció

•

A lakásminőség javítása, új lakóingatlanok kialakítása

•

Egészségi mutatók javítása

•

Ezeket az alábbiakban részletezzük.

3.2.7.1. Foglalkoztathatóság javítása A szociális programoknak széles spektrumot kell felölelniük, a foglalkoztatási, képzési programoktól kezdve a lakhatás biztonságát fenyegető hátralékos problémák kezeléséig. A foglalkoztatási programoknál a fő hangsúlyt az elsődleges munkaerő-piacra való bevezetésre kell helyezni, ami hosszú távon eredményezi az érintett családok helyzetének stabilitását. Ehhez azonban arra van szükség, hogy növekedjen a foglalkoztatási aktivitás, erősíteni kell a humánkapacitásokat, és a társadalmi összetartozást. Szükséges az együttműködést javítani az integrált munkaerő-piaci és a szociális szolgáltató rendszer között. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, speciális foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. A kitörés lehetőségei az oktatás és a megélhetés feltételeinek a javítása, amely az átképzésekkel párhuzamosan folyna. A közmunka átmeneti megoldás, a cél a tartós foglalkoztatás lenne. Az egyéni érvényesülést gátló tényezők egyike ugyanis a telepszerű környezeti hatások, amelyek a fiatalokra hosszabb távon rossz hatással vannak.

3.2.7.2. Munkaerő piaci re-integráció A munkaerőpiacra történő (re-)integráció csak akkor lehet sikeres, ha a cselekvési program magában foglalja a felzárkóztatással előkészített iskolarendszeren kívüli szakképesítéshez vezető képzést, a támogatott foglalkoztatást, valamint a lakóterületen élő roma kisebbség igényeihez alkalmazkodó segítő tevékenységet. A szociális munkások aktív közreműködését a mentális vagy pszichoszociális zavarok kezelésében. A feladatok között kell, hogy szerepeljen a konfliktuskezelés, az elhelyezkedésben való segítés, a munkaképesség visszaállítása. A programban résztvevők sorsát egy éven keresztül kell nyomon követni, ha kell a folyamatba, segítőként beavatkozhat a segítő. A programot alapítványok, egyesületek hozhatják létre a Munkaügyi Központ támogatásával. A forrást a

122

Integrált Városfejlesztési Stratégia programokhoz ROP és OFA pályázatain lehet megnyerni. Erre vonatkozó konkrét programot az önkormányzat kidolgozza és elfogadja.

3.2.7.3. Lakásminőség javítása Az alacsony státuszú lakosság számára, különösen a szegregátumban élhetőbb lakhatási és környezeti körülményeket kell teremteni, többek között az úthálózat fejlesztésével, az elavult régi lakások felújításával, a lakókörnyezet tisztaságának, és a zöld területek nagyságának és számának megnövelésével és új lakóingatlanok kialakításával. A szociális város rehabilitációs programban a lakóterületeken a lakóépületek felújítása, közművesítéssel új építési telkek kialakítása, részben a közvetlen működtetés feltételeinek biztosítása, részben pedig energiahatékonysági szempontból, a megfizethetőség, az alacsonyabb rezsiköltségek az elérendő cél. A lakóterületek szegregációjának oldása egy hosszabb távú komplex folyamat. A város költségvetési lehetőségeit tekintve jelenleg reálisan az elérendő cél, hogy a szegregátumban élők lakhatási körülményei közelítsenek a városi átlaghoz a lakások komfortosságának növelését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések és a lakókörnyezet felújítása révén. Erre az önkormányzat a rendelkezésre álló források szűkössége miatt csak több lépcsőben képes. A lakásminőség javításának eszköze, hogy az Önkormányzat vállalja, hogy az alacsony komfort fokozatú lakásban élők szegregátumból történő elköltözését támogatja, segíti, a megüresedett lakást felújítja, komfortfokozatát növeli és csak ez után költöztet be a lakásba új bérlőt. Az elköltöző, kiszakadni akaró családok másik városrészben történő elhelyezéséhez lakhatási támogatást biztosít. Erre vonatkozó konkrét programot az önkormányzat kidolgozza és elfogadja.

3.2.7.4. Egészségi mutatók javítása A foglakoztathatósághoz szorosan kacsolódik a roma emberek egészségi állapota is. Ugyanis a betegségek megjelenése szoros kapcsolatban van nem csak a korral, nemmel, hanem a gazdasági aktivitással és az anyagi helyzettel is. A roma emberek szegénysége indokolja egyes betegségcsoportok magasabb előfordulását körükben. Országos vizsgálatok kimutatták, hogy elsősorban a roma népesség abszolút értelemben vett rossz körülményei tehetők felelőssé a magasabb arányban előforduló betegségekért, a betegségek gyakoriságának csökkentése elsősorban és mindenekelőtt gazdasági és szociális feladat. Ehhez azonban arra van szükség, hogy készüljön egy felmérés a lakóterületen élők egészségi mutatóiról. A lakóterületen élők erősen szegregált környezetben élnek, a lakhatási körülmények, károsíthatják az itt élők egészségét, amely tovább rontja a munkaerőpiaci helyzetüket. Az itt élők nincsenek tisztában életmódjuk és szegénységük

123

Integrált Városfejlesztési Stratégia egészségkárosító hatásával, felvilágosító támogatásra, iskolázottságra és munkahelyre, valamint egyenlő bánásmódra van szükségük, amelyek a jobb egészségkultúrának az előfeltételei lennének.

3.2.7.5. A városrész elérhetőségének javítása A tematikus cél három konkrét feladatot kijelölő célra bontható: •


•

Szemétlerakó helyek bővítése, az illegális szemétlerakók felszámolása,

•

alapinfrastruktúrák fejlesztése:

•

utak aszfaltozása

•

járdák, kerékpárutak építése

•

buszmegállóhelyek korszerűsítése

•


A város élhetőbbé tétele érdekében biztosítani kell a közösségfejlesztés tereit. Ehhez azonban be kell vonni a lakóterületen élőket, a programok tervezésébe, megvalósításába, a felmerülő problémák megoldásába. Célszerű civil szervezet bevonása a közösségfejlesztésbe, mivel ez a közszféra szereplőinél rugalmasabban tudja kezelni a felmerülő konfliktusokat, és hatékonyabban tud közvetíteni a szereplők között. Szemétlerakó helyek bővítése és az illegális szemétlerakók felszámolása Az elemző részben feltárt problémáknak megfelelően a városgazdálkodásnak felül kell vizsgálnia a jelenlegi szemétgyűjtők helyét és az indokolt helyeken számukat bővíteni kell. A lakóövezetben található illegális szemétlerakó helyeket a kisebbségi önkormányzattal közösen fel kell számolni, a Roma polgárőrség pedig, megalakulása után segít, hogy ez ne forduljon elő Alapinfrastruktúrák fejlesztése A tervek szerint a szegregátumokban több zöldfelület kialakítása célszerű. A parkosítással, fásítással élhetőbb területté válna a jelenlegi lakóövezet. Az előzetes becslések szerint a környezetfejlesztés összköltsége 250 millió forint. Az új környezet viszont már élhető, és továbbfejleszthető lenne. A környezeti állapot változását monitoring rendszer keretében az érintett hatóságok hosszú távon figyelemmel kísérik. A városrészben a szennyvíz-csatornázási munkák befejezését követően az utak aszfaltozásra kerülnek, így ebben a városrészben az infrastrukturális feltételek jelentősen javulnak.

3.2.8. A program megvalósításának lépései Püspökladány

város

„Anti-szegregációs

programja”,

az

Integrált

Városfejlesztési

Stratégia

elválaszthatatlan része, ennek megfelelően több területen és több lépcsőben valósítható meg. A program megvalósíthatóságának alapvető feltételeinek megteremtése érdekében az Önkormányzat testülete vállalja, hogy: komplex pályázatot nyújt be a „Szociális Város rehabilitáció” megvalósítása érdekében. A Szociális Város Rehabilitációs pályázatba következetesen beépíti és forrásokat rendel a 124

Integrált Városfejlesztési Stratégia szegregáció további növekedésének megállítása és a fokozatos felszámolás feltételeinek biztosítása érdekében, folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése érdekében lépéseket tesz. Ez irányú tevékenységét évente értékeli, rendszeresen áttekinti és értékeli az esélyegyenlőség érvényesülését az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális és társadalmi hozzáférés területein, az értékelés során szükségesnek mutatkozó korrekciós beavatkozásokat elvégzi és megjeleníti a város esélyegyenlőségi dokumentumaiban, melyek: •

A közoktatási esélyegyenlőségi terv és intézkedés dokumentuma,

•

A települési esélyegyenlőségi terv,

•

A foglalkoztatásra vonatkozó esélyegyenlőségi terv,

•

Anti-szegregációs Terv

•

az alacsony státuszú lakosságot valós munkaerő-piaci igényekre épülő képzésekbe, átképzésekbe folyamatosan bevonja,

•

az alacsony státuszú népességhez tartozók a normál, elsődleges munkaerő-piacra való be-, és visszajuttatását kiemelt feladatként kezeli,

•

a Város Önkormányzata létrehoz egy esélyegyenlőségi referens státuszt és a megfelelő szakembert a Polgármesteri Hivatal rendszerében foglalkoztatja,

•

vállalja, hogy az IVS-ben és az ASZT-ben rögzített elveknek megfelelően minden eszközzel segíti, hogy a szegregátum statisztikai mutatói a szociális város rehabilitációt követően javuljanak.

Az Önkormányzat megvizsgálja, hogy az IPR programban részt vesz, oktatási intézményei pályázatot nyújtanak be a támogatás elnyerése érdekében. A program megvalósításának általános feltételeinek megteremtése biztosítja az alábbi tematikus célkitűzésekhez tartozó tevékenységek megvalósítását.

3.2.9. A program megvalósításának területei 3.2.9.1. Kitörési lehetőségek biztosítása Óvodába be nem íratott gyermekek felmérése; Felelős: a családgondozó segítségével a város óvodai egységei. Bemeneti (iskolaérettséggel összefüggő) mérés az első osztályosok között, felzárkóztatás 2010-től. Felelős: óvodai egységek.

A Családsegítő Szolgálat és Gyerekjóléti Szolgálat, valamint a lakóterületről származó gyerekeket oktató iskolák pedagógusai közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése 2010-től kezdődően. Felelős: Polgármesteri Hivatal

125


Fejlesztő pedagógusok további alkalmazása a HHH gyerekeket oktató intézményekben. Felelős: Önkormányzat döntése alapján az oktatási intézmény.

A pedagógiai programok hatékonysága érdekében programot készít és pályázati úton forrást biztosít roma pedellusok, dajkák, családi koordinátorok alkalmazására, és folyamatos képzésére. A szegregált területen élők és általában a városban élő alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében: Az Önkormányzat felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a város területén működő civil szervezetekkel és a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal vizsgálják meg a célcsoporthoz tartozóknak a felnőttképzésbe, át és szakképzésbe vonásának lehetőségeit. Alakítsanak ki erre vonatkozó folyamatos együttműködést, dolgozzák ki a felnőttképzésekről, át- és szakképzésekről szóló folyamatos információszolgáltatás, tájékoztatás, népszerűsítés eszközeit és módszereit és ezek minél hatékonyabb célzását a célcsoporthoz tartozók körében. Ezen együttműködésben alkossák meg a fentiek legalább évenkénti értékelését, nyomon követését. Összességében alkossanak a fentiekre vonatkozó akciótervet. Határidő: 2010 Felelős: Romaügyi referens

A programot alkotó munkacsoport megvizsgálja és előkészíti egy helyi Tanoda Programfejlesztését, amely –a fentieken túlmenően- lehetőséget teremt a HH-HHH általános és középiskolás gyermekek tanórán kívüli, személyes támogatására iskolai sikerességük elősegítése érdekében.

3.2.9.2. Lakás felújítási program Az Önkormányzat által koordinált szociális város rehabilitáció keretében biztosítani kell a településrész megújulását, az önkormányzati bérlakások felújítását. Felelős: Polgármesteri Hivatal.

3.2.9.3. Szociális és jövedelmi helyzet javítása Foglalkoztathatóság javítása Az Észak-Alföldi Regionális Munkaügyi Központ, az önkormányzat Szociális Csoportja és civil szervezetek (pl. CKÖ) együttműködésével fel kell mérni a lakóterületen élő munkanélküli és inaktív lakosság helyzetét, képzettségét, foglalkoztathatóságát, erre épülve pedig szociális szolgáltatási koncepciót kell kidolgozni 2009 végéig, (?) felelőst kell rendelni hozzá, aki gondoskodik

126

Integrált Városfejlesztési Stratégia végrehajtásáról és a program előrehaladásának monitorozásáról, valamint évente beszámol a Képviselőtestületnek. Cégek betelepülésének ösztönzése az Ipari Parkba. Munkaerőpiacra való visszatérés ösztönzése A munkaügyi központ, illetve civil szervezetek együttműködésében megvalósuló kísérleti programokat kell kidolgozni és megvalósítani a már több éve nem foglalkoztatott személyek munkaerő-piaci reintegrációjára. Felkéri a Családsegítő Központot, hogy együttműködésben a Munkaügyi Központtal, a Cigány Kisebbségi Önkormányzattal és a civil szervezetekkel alkosson akciótervet a munkaképes korú alacsony státuszú lakosok elsődleges munkaerő-piaci integrációjának/re integrációjának előmozdítása érdekében, támogató szolgáltatások (állásfigyelés, kísérés, képzésbe vonás, mentorálási feladatok) és lépések útján. A szociális támogatások folyósításával párhuzamosan ösztönző mechanizmusokat kell kidolgozni és működtetni, amelyek a rendelkezésre állási támogatás helyett a rehabilitáció és a munkaerőpiac felé irányítják a célcsoport tagjait. Meg kell teremteni a szociális gazdaság feltételeit, ennek keretében fel kell mérni a lakóterületen, hogy a meglévő vállalkozások milyen arányban tudnak alacsony végzettségűeket foglalkoztatni, valamint fel kell mérni, hogy melyek azok a keresett szakmák, amelyekben munkaerőhiány van. A hátrányos helyzetű roma fiatalok és felnőttek szegregációja elleni küzdelemhez a forrást a TÁMOP program adhatja, amely pályázati lehetőséget nyújt többek között a roma munkaerő-piaci részvétel javítására is. Lakásminőség javítása Az önkormányzati vagyongazdálkodás keretein belül valósítható meg 2010-től kezdődően folyamatosan, Felelős: Polgármesteri Hivatal. A szennyvíz-csatorna hálózatra való rácsatlakozás ösztönzése A romló fizikai állapotú és szegregálódó társadalmú területek felújítása: időponttól függően. A lakóterületen élők egészségi állapotának, életminőségének javítása Egészségképen alapuló egészségstratégia készítés. Az egészségképhez szükséges adatokat össze kell gyűjteni és elemezni, erre alapozva tervet kidolgozni. Egészséget támogató környezet kialakítása. Közösségi akciók erősítése. Egyéni készségek, jártasságok fejlesztése. Egészségügyi ellátórendszer újabb, megelőző hangsúlyainak megteremtése. Ingyenes szűrés a szegregált területen élők között. Felelős: Polgármesteri Hivatal a CKÖ-vel koordinálva és az alapellátás. 127


3.2.10. Mobilizációs program A mobilizációs programnak kettős célja van. Egyrészt a szegregációs helyzetelemzés alapján az Északi lakóterületen, mint célterületen élő és a rehabilitációs program által érintett alacsony státuszú lakosság kiköltözésének az integrációs alapelvet követő megoldását teszi lehetővé, másrészt a város egész területére érvényes mobilizációs elvként kezelendő, amely lehetővé teszi a jövőbeli lehetséges szegregálódási folyamatok megakadályozását is a város egész területén.

3.2.10.1.

A mobilizációs program alapelve

A város egész területén, de különösen az alacsony státuszú lakosságot koncentráló részeiben a különböző okból felmerülő lakáscsere vagy lakásleürítés kapcsán esedékes mobilizáció során elsődleges szempontnak a bérlők számára megfelelő elhelyezést tekinti, mégpedig úgy, hogy biztosított legyen az integrált lakókörnyezetbe kerülésük, annak érdekében, hogy ne termelődjenek újra, vagy ne jöjjenek létre újabb szegregátumok a város területén.

3.2.10.2.

A mobilizáció során érintett családok helyzetének vizsgálata

Mivel a lakások leürítésénél elsődleges szempont a bérlők megfelelő elhelyezése, ehhez egyéni szintre lebontott vizsgálat szükséges, melybe be kell vonni a segítő-támogató intézményeket, szervezeteket (Családsegítő Központok, Gyermekjóléti Szolgálat, Kisebbségi Önkormányzatok stb.) A szegregátumok esetében az egyéni szintre lebontott vizsgálat mellett a szegregációs folyamatok mélyebb feltárása szükséges átfogó helyzetelemzés segítségével (kiket érint a program, hány családról van szó, milyen az összetételük, milyen elképzeléseik vannak, saját erőből mit tudnának vállalni, milyen erőforrásokkal rendelkeznek). A pontos helyzetfeltárás érdekében a város, összhangban a szociális város rehabilitációs pályázatra történő felkészülésre minimum 300 családot érintő felmérést készít a szegregált területen élők körében, melynek eredményei beépülnek az IVS-hez kapcsolódó kiegészítő programokba.

3.2.10.3.

Lakáscsere standardok és alternatívák

A lakáscsere történhet a bérlő másik bérlakásba történő elhelyezésével, figyelembe véve az anyagi teherbíró képességeit, a családnagyságot, az egészségügyi és szociális körülményeiket. Történhet a bérleti jog pénzbeli megváltásával, mely esetben a bérlő maga oldja meg a lakhatását, pénzügyi forrásként bevonva az önkormányzat anyagi hozzájárulását is. A pénzbeli térítés nem lehet kényszerítő eszköz. Történhet egyéb olyan módon is, ami a bérlő számára a megfelelő megoldást nyújthat. A lakáscsere során a város az alábbi elvek betartását és preferálását szorgalmazza:

128

Integrált Városfejlesztési Stratégia A kiköltöző családok integrált lakókörnyezetbe kerülnek és a mobilizáció nem termeli újra vagy nem növeli a szegregációt A speciális helyzetű lakosok (díjhátralékosok, jogcím nélküli lakáshasználók) helyzetének törvényes keretek közötti rendezése. Maradási szándék támogatása a lakáscsere során, amely növelheti a sikeres társadalmi integráció valószínűségét. Az Anti Szegregációs szemlélet és tevékenység a város működésének alapvető jellemzői közé tartozik. Ennek biztosítására a város 2009/2010-ben átfogó helyzetelemzést készít, átvilágítja és szükség szerint módosítja az önkormányzati rendeleteket, valamint az intézmények és szolgáltatások működésének keretet adó szabályokat. A jövőben valamennyi helyi rendelkezés és intézkedés megalkotásakor horizontális szempontként érvényesíti a szegregáció megakadályozásának követelményét. A feladatok koordinálására a Polgármesteri Hivatal létrehozza az esélyegyenlőségi referens státuszt. A foglalkoztatás, elsősorban hátrányos helyzetű emberek, hajléktalanok munkavállalásának elősegítése céljából a város a jövőben támogatja egy szociális szövetkezet létrehozását, civil szervezet(ek)kel történő együttműködésben. Ezzel a város a helyi közösségszervezés kiteljesedéséhez is hozzá kíván járulni.

3.2.10.4.

Óvodai ellátás terület szükséges intézkedések

A fenntartó a védőnői hálózattal együttműködve ösztönzi a szülőket a beíratásra. Az önkormányzat a védőnői, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat munkatársainak bevonásával felméri az óvodába nem járó óvodáskorúak számát, társadalmi hátterét, és intézkedési tervet készít a HH-s, HHH-s és SNI-s gyermekek teljes körű óvodai elhelyezésére. A teljes körű nyilvántartást 2010. szeptember 30-ig elkészíti.

3.2.10.5.

Általános iskolai képzés területén szükséges intézkedések

Magas a gyógypedagógiai tagozaton oktatott tanulók száma. A szakértői bizottságnál szorgalmazni kell ennek felülvizsgálatát, és eredménye alapján az integráltan oktatható tanulók számára biztosítani kell a normál tantervű oktatást, ezt követően mentorálással segíteni kell a tanulók visszaintegrálását. Folytatni kell oldani a HHH-s tanulók integrált oktatását, nevelését. Ennek érdekében a pedagógusokat megfelelő módszertani képzéssel, a szakmai szolgáltatókkal való együttműködés alapján tovább kell képezni.

3.2.10.6.

Középiskolai képzés területén szükséges intézkedések

129

Integrált Városfejlesztési Stratégia Támogatni kell a hátrányos helyzetű, ill. halmozottan hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók érettségit adó képzésbe jutását. Ennek érdekében ösztönözni kell, hogy az Arany János programba roma diákok is jelentkezzenek. Igény szerint szélesíteni kell a halmozottan hátrányos helyzetű, ill. roma felnőttek felnőttoktatási programban való részvételét. A feladat teljesüléséről az esélyegyenlőségi referens évente beszámol a képviselő testületnek. Meg kell vizsgálni a „második esély” típusú oktatás bevezetésének lehetőségét. A középiskolába be nem jutott tehetséges roma fiatalok mentorálása a középfokú oktatásba kerülésük elősegítése céljából.

3.2.11.

Indikátorok, monitoring

A lakóterületen tervezett szociális beavatkozások eredményeit hosszabb időtávban, elsősorban a KSH népszámlálási adataira építve, 10 évente célszerű mérni és értékelni. A monitoring tevékenység egyrészről magában foglalja a célok teljesülésének mérését, illetve a célértékek felülvizsgálatát, ezen túlmenően azonban fontos bizonyos időszakonként felülvizsgálni a célok relevanciáját is. Az előbbi adatgyűjtések, mérések majd azt követő elemzések útján valósítható meg a definiált output-, eredmény- és hatásindikátorok értékelése. A stratégia megvalósulásának monitoringja logikailag nem választható el az IVS időszakos felülvizsgálatától. Az IVS megvalósulásának nyomon követését egy monitoring rendszer létrehozásával van megalapozva. Ennek a rendszernek a működtetéséért a létrehozandó monitoring bizottság felel, amelynek tagjai: a programok megvalósításában résztvevő szervezetek képviselői, CKÖ-t, családsegítő

Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében

32,1

63

Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében

7,7

0,7

Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya

49

60

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül

21

Munkanélküliek

13

aránya

az

akcióterületen

60

2020

Szegregátum

2017

Szegregátum

2013

Szegregátum

2009

Szegregátum

Megnevezés

2009

lakóterület

szolgálat, önkormányzat.

57

50

1,0

1,2

61

63

64

72

70

68

66

34

31

30

28

0,9

130

Integrált Városfejlesztési Stratégia (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma)

4,5

17

15

14

10

Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt

8

25

24

23

20

A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül

26

42

38

37

35

Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül

24

40

35

33

31

20. táblázat: A szegregátum indikátor mutatóinak terezett alakulása (Forrás: Önkrományzat)

3.2.11.1.

Az átfogó cél indikátora:

A lakóterületen élők átlagos életkorának és az egy főre jutó jövedelmük szorzata.

3.2.11.2.

A specifikus célok indikátorai:

a lakóterületen élő családokból származó gyerekeknek a kompetenciamérés olvasási-szövegértési és matematikai-természettudományos teszteredményeinek átlaga és a város összes tanulójának átlagos értékei közötti különbség, a rendszeres munkajövedelemmel rendelkező háztartásokban élő 0-14 évesek aránya.

3.2.11.3.

Az operatív célok indikátorai:

tanulási segítségnyújtásban részesített általános iskolai és középiskolai tanulók száma; bemeneti mérésben résztvevők száma; a korábban munkanélküli vagy inaktív státuszúak közül a foglalkoztatásban elhelyezkedett lakóterületen lakók száma, legalább hat hónapig foglalkoztatásban lévők között; a rehabilitációs programokban résztvevők közül sikeresen elhelyezkedett roma lakóterületen lakó, korábban inaktív emberek száma; a félkomfortos vagy komfort nélküli lakásokban lakó 0-14 évesek száma. 3.2.11.4.

További vállalások

Az önkrományzat tervezi szociális célú városrehabilitáció megvalósítását. A pályázat célja: A szociális típusú városrehabilitáció alapvető célja a városok leromlott vagy leszakadó városrészeinek leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A városok egyes társadalmi-fizikai- gazdasági szempontból is leszakadó, vagy leszakadással fenyegetett településrészei fizikai állapota erősen leromlott,

lakosságcsoportjaik

társadalmi helyzete,

foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényes, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsony szintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi 131

Integrált Városfejlesztési Stratégia vérkeringésébe. Egyes területeken koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák. A rehabilitáció célja az, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezete minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg felzárkóztató programokat a társadalmi helyzet tekintetében. A szociális városrehabilitáció különböző típusú célterületeket érinthet: Ipari technológiával épült lakótelepek, ahol a cél annak megelőzése, hogy a legrosszabb státuszú lakótelepek későbbi gettósodás színhelyeivé váljanak. (Cél tehát a prevenció.) Nagyobb kiterjedésű, városi szövetbe ágyazott, hagyományos építésű, vegyes lakosság összetételű, leromlott városrészek, ahol a cél a további szegregációs folyamatok megállítása, és lehetőség szerint a terület státuszának emelése, ami hosszabb távon a magasabb státuszú lakosság területre vonzásával valósulhat meg az eredet lakosság nagyrészének megtartása mellett. (A cél tehát heterogénebb, integrációra alkalmasabb környezet és társadalom kialakítása.) A főként roma népesség által lakott telepek jelentik mind társadalmi, mind fizikai értelemben a legleromlottabb városi területeket. Azonban ezen telepek helyzete is különféle lehet, leginkább városszerkezeti elhelyezkedésük, lakásállomány minősége és az alacsony státuszú népesség koncentrációjának mértéke szerint. Egy adott telepről gondos mérlegelés során a városnak kell eldöntenie, hogy hosszabb távon megtartható-e vagy pedig fel kell számolni. Az uniós támogatásból csak a hosszabb távon is megtartandó telep rehabilitációja támogatható, telepfelszámolás nem. A teleprehabilitációnak a célja mindenképpen a szegregáció további elmélyülésének megakadályozása, lehetőség szerint oldása kell, hogy legyen.

132

Helyzetelemzés megállapítására (problémára) hivatkozás

Cél konkrét szöveges megfogalmazása Munkahely teremtő beruházások, vállalkozások segítése, támogatása

Foglalkoztatás, Alacsony státuszú lakosok foglalkoztatása a városfejlesztésben

Intézkedés leírása Önkormányzati telkek értékesítése. Pályázatírási segítségadás, Roma ösztöndíj pályázati lehetőségek

Foglalkoztatást elősegítő támogatások megszerzése

Forráslehetőségek feltérképezése, pályázatok benyújtása

Foglalkoztatás elősegítése a szegregátumokban

A közbeszerzési eljárásban előnyt élvez az ajánlattevő, ha a fejlesztések kivitelezésébe alacsony státuszú, tartósan munkanélküli aktív korú helyi lakosokat von be Közhasznú, közcélú foglalkoztatás fenntartása kibővítése

A munkanélküliek munkaerőpiacra történő visszakerülésének elősegítése

Az intézkedés felelőse

Az intézkedés megvalósításának határideje

Polgármester

2012.

Pályázatírók

Pályázatírók, Munkaügyi Központ vezetője

Polgármester Jegyző

Szociális Iroda vezetője, Városüzemeltető Kft

folyamatos

folyamatos

Indikátor rövidtávon (1év)

Indikátor középtávon (3év)

Indikátor hosszútávon (6év)

A segítségadás formájának meghatározása,bevezetése. Kapcsolatok bővítése

Számszerűen kimutatható javulás.

A lehetőségek 80%ának kihasználása

Számszerűen kimutatható javulás.

A lehetőségek 80%ának kihasználása

Közbeszerzési kiírás

A projektbe bevont lakosok száma

A projektbe bevont lakosok száma

Számszerű-en kimutatható javulás.

5%-kal magasabb foglalkoztatás

10%-kal magasabb foglalkoztatás

2012

2012.

21. táblázat: Feladatok, felelősök és indikátorok

133


3.3.

Táblamelléklet

Városrészek és szegregátumok segélyezési és demográfiai mutatói (Adatév: 2007) Rendszeres HHH gyerekek száma gyermekvédelmi és aránya a kedvezményben településrészen a részesülők száma és lakások számához aránya a lakások viszonyítva számához viszonyítva

LFT*-ben részesülők száma és aránya a lakások számához viszonyítva

Rendszeres szociális segélyben részesülők száma és aránya a lakások számához viszonyítva


184

165

193

37

Keleti városrész

218

199

232

129

Déli városrész

147

130

235

117

Petritelep

175

154

249

141

Darányi telep

61

139

227

56

Újtelep

153

82

241

168

A város egészére vetített mutató

938

869

1377

648

Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok

Állandó népesség száma (Népesség nyilvántartási adatok alapján)

Lakónépesség száma (Népességnyilvántartási adatok alapján)

Lakások száma (Népességnyilvántartási adatok alapján)

22. táblázat: Városrészek segélyezési és demográfiai mutatói (2007) (Forrás. Önkormányzat)

134


Városrészek és szegregátumok segélyezési és demográfiai mutatói (Adatév: 2004-2008) Amennyiben rendelkezésre áll

Adatév

Kitöltése mindenképpen szükséges Rendszeres LFT*-ben szociális Lakónépesség Foglalkoztatott Lakások száma részesülők segélyben Foglalkoztatottak Állandó népesség száma nélküli (jelenlegi részesülők száma és száma és aránya száma (Jelenlegi (jelenlegi háztartások népességaránya a száma és a 15-64 éves népességnyilvántartási népességszáma és nyilvántartási lakások aránya a népességen belül adatok alapján) nyilvántartási aránya adatok alapján) lakások számához adatok alapján) viszonyítva számához viszonyítva

Rendszeres gyermekvédelmi HHH gyerekek kedvezményben részesülők száma és aránya a száma és településrészen a lakások számához aránya a lakások viszonyítva számához viszonyítva

2004

1002

538

2127

2005

1145

502

1937

2006

1085

528

1436

2007

938

869

1377

1076

691

1422

2008

23. táblázat: A város, segélyezési és demográfiai mutatói (2004-2008) (Forrás. Önkormányzat)

135


Infrastrukturális ellátottság

Megnevezés

Azon utcák, ahol részben vagy egészben nem találhatóak

Vezetékes víz

-

Áram

-

Közvilágítás

-

Szennyvízcsatorna

Bartók Béla u.Bessenyi u., Bólyai János u., Debreceni u., Fazekas Mihály u., József Attila u., Kölcsey u., Mező Imre u., Móricz Zsigmond u., Rózsa Ferenc u.

Gáz

-

Pormentes út 24. táblázat: Infrastrukturális ellátottság (Forrás: Önkormányzat)

136

3.4.

SWOT analízis készítése a város egészére

A helyzetelemzés munkarész megállapításainak és a városi adottságok figyelembe vételével elkészítettük a SWOT-elemzést. Ennek lényege, hogy táblázatba szedve sorakoztatja fel Püspökladány gyenge és erős pontjait, valamint azt, hogy milyen erőforrásokat képes mozgósítani, azaz melyek a külső tényezőkből adódó lehetőségei és milyen, külső tényezőkből fakadó veszélyekre számíthat.

Belső tényezők

Külső tényezők

Erősségek = Strengths

Lehetőségek = Opportunities

Gyengeségek = Weaknesses

Veszélyek = Threats

BELSŐ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE ERŐSSÉGEK

GAZDASÁG

GYENGESÉGEK

Jó közlekedési kapcsolatok, külső elérhetőség (4-es főút,42-es út, 100-as vasút) Gyógyvízzé minősített termálvíz Pénzügyi szolgáltató szektor fejlett Kereskedelmi szektor fejlett Erős kötődés a művelődési intézményekhez Erős civil kapcsolatrendszer, civil élet sokszínűsége

TÁRSADALOM

KÖRNYEZET

Jelentős táji és épített környezeti értékek Közművek kiépítettségei szintje magas

Kistérségi szerep: széles körű intézményi ellátottság KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Magas színvonalú oktatási intézmények Egészségügyi ellátórendszer fejlett

A vállalkozási kedv csökkenése K+F tevékenység hiánya Minőségi szálláshelyek hiánya Szálláshelyek kihasználtsága alacsony Növekszik az inaktívak száma Negatív demográfiai tendenciák Tartósan magas elvándorlási arány Öregedő társadalom Alacsony fokú iskolázottság Jövedelem kisebb mértékű növekedése Szegregált területek a város szélén Fejletlen a közlekedési infrastruktúra Kerékpáros közlekedés megoldatlan Leromlott településrészek Túlzsúfolt adminisztráció (humán erőforrás és fizikai hely) Kifejletlen kistérségi funkciók Alacsony a város ismertsége

KÜLSŐ TÉNYEZŐK ELEMZÉSE LEHETŐSÉGEK

GAZDASÁG

TÁRSADALOM

Turisztikai termékpaletta szélesítése Kerékpárutak kialakítása Gyógy- és egészségturizmus Ipari park infrastrukturális fejlesztése, befektetésösztönzés M4 autópálya kiépítése Kutatás-fejlesztési tevékenységi betelepítése Elérhetőséget javító infrastrukturális fejlesztések Munkaerő-piaci esélyek javítása Munkaerő-képzés az igényeknek megfelelően Visszatérést és letelepedést ösztönző programok Közösségi és társadalmi események ösztönzése Identitás növelése iskolás kortól (oktatási-nevelési programok, tananyag-fejlesztés) Szociális városrehabilitációs program megvalósítása: • Játszópark kialakítása, • Tanoda kialakítása, Időseket elszigetelődésének társadalmi szegregációjának oldása

VESZÉLYEK Kedvezőtlen hatások a vállalkozások betelepülésére Nem megfelelően képzett munkaerő Mezőgazdasági vállalkozások megszűnése

Szegregációs folyamatok felerősödése Népesség további fogyása Fiatalok és értelmiségi réteg további elvándorlása Relatív elszegényedés Foglalkoztatottsági szint csökkenése

137

Integrált Városfejlesztési Stratégia Kisgyermekesek, gyermeküket egyedül nevelők és nagycsaládosokat segítő programok megvalósítása Közoktatási szegregáció elkerülését szolgáló intézkedések megvalósítása Fogyatékkal élők életminőségének javítása Városközpont komplex megújítása KÖRNYEZET

Zöldfelületek növelése

Közösségi terek létrehozása/felújítása Tavak megóvása, bekapcsolása a turisztikába Uniós források elérhetőek a fejlesztések megvalósítására Szolgáltatások színvonalának emelése KÖZSZOLGÁLTATÁSOK Infrastrukturális fejlesztések a közigazgatásban

Helyi identitás kopása Bűnözés szintjének növekedése Szegregált területek minőségének további romlása Településkép romlása, épített és táji örökség minőségének romlása Kerékpáros közlekedés veszélyeinek növekedése Levegőminőség romlása Zajterhelés növekedése Szolgáltatások minőségének romlása

138

4.

Stratégiai fejezet

4.1.

Bevezetés

A városstratégia során a város megtervezi hosszú távú céljait és a városról kialakítandó imázsát, azaz jövőképet határoz meg. A jövőkép az adottságokra épül, mely minden esetben a helyi és helyzeti energiák elemzése és értékelése alapján, azok minél jobb kihasználására irányul A jövőképhez kapcsolódóan a város kidolgozza azokat a stratégiai fontosságú lépéseket, amelyek a reálisan megfogalmazott célok eléréséhez vezetnek. A jövőképet meghatározó tervezőmunka során az alábbi szempontokat vettük figyelembe: •

folyamatok, jelenségek a városban

•

helyi igények, tervek, elképzelések.

A jövőkép megalkotásakor figyelembe vettük a városban zajló nagyobb, szociális és társadalmi változásokat, folyamatokat és trendeket. Fontos számba venni a helyi politikai struktúrát, annak működőképességét, hatékonyságát, viszonyát a lakossággal és a piaci szereplőkkel. A város helyi gazdasági szerkezetének, a településhierarchiában elfoglalt szerepének és a globális trendek releváns hatásainak is szintén e kutatás részét kell képeznie. A másik fontos figyelembe vett szempont a helyi igények megismerése és rendszerbe foglalása. Ennek első lépése a város fejlesztésével kapcsolatos, írott dokumentumok összegyűjtése és megismerése, a hasonlóságok kiszűrése. A tervek, elképzelések közötti fontossági sorrend felállítása volt szükséges, mely az önkormányzati munkacsoport és a döntéshozók segítségével történt. Püspökladány Integrált Városfejlesztési Stratégiájának kidolgozása során alkalmazott partnerségi modellnek megfelelően megtörtént a külső szereplők bevonása (lakosság, civil szervezetek, gazdasági szereplők), amelyek véleményeikkel, javaslataikkal segítették a tervezési munkát. Ezáltal lehetőség nyílt arra, hogy egy adott terület szereplői feltárják a várossal kapcsolatos elképzeléseiket, terveiket, ötleteiket. A magánszféra szereplőinek megszólaltatása és bevonása az önkormányzat nyitottságáról, partneri szándékáról tanúskodik. Ezek alapján határozhatjuk meg a város legfontosabb adottságait, melyek a helyi és a helyzeti energiák alapját adják. A) Természetföldrajzi adottságok: •

Kiváló adottságok mezőgazdasági tevékenység folytatásához

•

Természetvédelmi területek vannak a környéken

•

Gyógyvízzé minősített termálvíz van a településen

B) Társadalomföldrajzi jegyek: Közlekedés: •

Jó elérhetőség közúton (4-es és 42-es főút) 139


Jó elérhetőség vasúton (100-as, 101-es és 128-as vasútvonal)

Gazdasági tényezők: •

Erősödő helyi vállalkozások

•

A kereskedelmi és pénzügyi szolgáltató szektor fejlett

Társadalmi tényezők és értékek: •

Erős civil kapcsolatrendszer

•

Rendszeres közösségi programok, kulturális események vannak

•

Élő népi hagyományok jelenléte a településen

C) Egyéb (települési) adottságok: •

Kisvárosias, kertvárosias lakókörnyezet

•

Kistérségi központ szerepkör erősítő jellege

•

Országos jelentőségű műemlékek és régészeti lelőhelyek megléte a településen

Püspökladány város egészére és a városrészekre elkészített helyzetelemzés (a Központi Statisztikai Hivatal 2001-es népszámlálási adatainak, a TeIR adatbázis adatainak és az önkormányzati adatok felhasználásával) alapján az alábbi főbb megállapításokat tesszük a városra vonatkozóan:

Gazdaság A gazdasági szerkezet tekintetében leginkább jellemző a szolgáltatási szektor túlsúlya. A megszűnt mezőgazdasági szövetkezetek, feldolgozóipari egységek helyett egy-két nagyüzem tevékenykedik itt, és a mezőgazdasági szektor fokozatosan koncentrálódik. Legnagyobb számban az ingatlanügyek és gazdasági szolgáltatások vállalkozásai, valamint a kereskedelmi vállalkozások vannak jelen a gazdasági éltben. E vállalkozások mellett a feldolgozóipari és az építőipari vállalkozások súlya is jelentős.

A vállalkozási kedv fokozatosan csökkent a városban az utóbbi években. hasonlóan az országban megfigyelhető tendenciákhoz. Alapvetően erősek a kereskedelmi funkciók a városban. A városban a legjellemzőbb vállalkozási forma az egyéni vállalkozás.

Társadalom Püspökladányban a lakosság folyamatosan csökken, az országos tendenciákhoz hasonlóan. Az elöregedési folyamatokon túl a magas elvándorlás is csökkenti a lakónépességet: főleg a fiatalok elvándorlása jellemző, akik más városokban részesülnek oktatásban, és ott találnak maguknak munkahelyet, megélhetést, és ezek hiányában csak nagyon nehezen költöznek vissza Püspökladányba.

140

Integrált Városfejlesztési Stratégia A képzettségi-műveltségi szint folyamatosan nő a városban. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya 32,1 %. Nagy számban vannak jelen a könyvtárba beiratkozottak, és jelentős számú kulturális-közösségi eseményt szerveznek a településen.

A regisztrált munkanélküliek száma minimális növekedést mutat, ugyanakkor a munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül magas értéket (48,6 %) mutat. A városban a jövedelmi helyzetről elmondható, hogy a jövedelmi szint átlagos növekedése elmarad az országos adatoktól, így félő, hogy a lakosság relatíve elszegényedik.

A város újtelepi részén jellemzőek az olyan területek, amelyeket alacsony iskolai végzettséggel és állandó jövedelemmel nem rendelkező rétegek laknak (ezek az ún. szegregátumok).

Közszolgáltatások, környezet A városban a lakásállomány stagnált az utóbbi években. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 26, 7 %, és főleg a szegregátumokban jellemző. A közművek kiépítettsége az utóbbi években jelentősen javult. A szegregált területeken további fejlesztésekre van szükség.

A bölcsőde és az óvodák túlzsúfoltak, mindegyik intézmény közel 100 %-os kapacitással működik, a bölcsődei férőhelyek számának növelése szükséges. A városban az országos trendnek megfelelően, fokozatosan nő a gimnáziumba és szakközépiskolába beiratkozott diákok száma, míg a szakiskolások száma fogy, ami a szakiskolák társadalmi presztízsének csökkenéséből adódik.

4.2.

Püspökladány hosszú távú jövőképe

A város víziójának, jövőképének kialakításakor az alábbi célokra voltunk tekintettel:

1. Kistérségi-központi funkció: •

Megőrizni a város arculatát

•

Városközponti és kistérségi központi funkciókat megerősíteni

•

Erősebb kooperációt kialakítani a szomszédos településekkel és a kistérségi szereplőkkel, szorosabb együttműködés a megyeközponttal

2. Gazdasági funkció: •

Befektetők vonzása – munkahelyek teremtése

•

Fejlett turisztikai infrastruktúra és termékpaletta kialakítása: strand, gyógyászati központ, wellness-szolgáltatások (fő célcsoport: családok) összekapcsolódva a természeti vonzerőkkel 141


Helyi gazdasági szereplők ösztönzése – munkahelyek teremtése, vállalkozásbarát intézkedések

•

A vasúti közlekedés, valamint a 4-es és 42-es főközlekedési utak adta lehetőségek kihasználása

3. Közszolgáltatások: •

fejlett egészségügyi és szociális szolgáltatások

•

fejlett oktatási-nevelési infrastruktúra

4. Civil kezdeményezések 5. Egységes arculat (imázs) megteremtése 6. Élhetőbb, izgalmasabb város megteremtése, ahol lehetőség van a szabadidő aktív eltöltésére 7. Szórakozási lehetőségek megteremtése 8. Tudatos társadalomépítő akciók, amelyek hosszú távon hoznak változást

A jövőkép ún. tematikus, vagy más néven program alapú városfejlesztési tervet eredményez. Ez meghatározza a város karakterét, a fejlesztendő társadalmi alrendszereket, a városfejlesztés irányait. A tematikus tervezés azonban a területi lehetőségeket csak érintőlegesen vizsgálja. Ahhoz, hogy a fejlesztési irányokat lokalizáljuk, szintén megelőző kutatásra van szükség, amely feltárja egy-egy városrész előnyeit, lehetőségeit, vagy éppen új területekre irányítja a figyelmet. A városfejlesztési elképzelések elfogadása az önkormányzat feladata, melynek során figyelembe kell vennie a külső aktorok (lakosság, gazdasági és civil szereplők) véleményét is. Az elképzelések kommunikációja tehát kulcsfontosságú eleme a városfejlesztési tevékenységnek, hogy a visszacsatolási folyamat eredményeként az érintettek véleménye is beépítésre kerülhessen. A meglévő adottságok felhasználásával és azok célirányos fejlesztésével a szektorok közötti szinergiák kialakításával megvalósítható egy erős gazdasági bázis, amely kapcsolódva a megfelelő irányítással az életminőség javításához vezet.

A fentiekből következően, illetve az elhangzott vélemények, javaslatok figyelembevételével Püspökladány város víziója a következőképpen fogalmazható meg:

„PÜSPÖKLADÁNY, A HAGYOMÁNYOS ÉRTÉKEKRE ÉPÍTŐ AKTÍV KISVÁROS”

Indoklás: •

mezővárosi jelleg

•

családközpontúság

•

élhető környezet

•

élő népi hagyományok

142

Célhierarchia rendszere

A MEZŐVÁROSI HAGYOMÁNYOKRA ÉPÜLŐ GAZDASÁGI-TÁRSADALMI SZERKEZET FEJLESZTÉSE, A VÁROS EGYEDI ADOTTSÁGAINAK ÁTFOGÓ CÉL KIHASZNÁLÁSÁVAL, MELYNEK EREDMÉNYEKÉPPEN A VÁROS DINAMIKUSAN FEJLŐDŐ, MEGERŐSÖDÖTT IDENTITÁSSAL RENDELKEZŐ (15-20 év) KISTÉRSÉGI KÖZPONTTÁ VÁLIK, A LAKOSSÁG ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVULÁSA MELLETT TEMATIKUS

Jövő- és minőségorientált,

CÉLOK

dinamikus gazdasági

(5-8 év)

szerkezet kialakítása

A városi életminőség javítása, a

Hatékony kistérségi és városi

Fenntartható társadalmi szerkezet

természeti és az épített örökség

közszolgáltatási és közigazgatási

megteremtése

megóvásával és a lakosság helyi

rendszer kialakítása és

kötődésének erősítésével

fenntartása

A)

B)

C)

D)

E)

F)

G)

H)

I)

Legyenek új

Szélesedjen a

Erősödjenek

Erősödjön a

Növekedjen a civil

Óvjuk épített

Növekedjen a

Olyan kistérségi

Legyen gyorsabb

munkahelyek

turisztikai

a de-

szociális

társadalom

örökségünket,

környezettudatosság szintű oktatási-

a városban:

termékpaletta a szegregációs

ellátórendszer

részvétele a helyi

műemlékeinket.

a lakosságon belül,

képzési rendszer

önkormányzati

helyi

térségben, a

a városban

közéletben,

Legyenek

legyen szakszerűen

alakuljon ki a

hivatalokban,

vállalkozások

strand és

alakuljanak ki

rendezett

működtetett

városban, amely

nyíljon meg az út

ösztönzése,

környezete

megfelelő

közutak,

hulladékgazdálkodás

megfelel a térségi

az e-

nagyobb

minőségileg új

közösségi terek.

zöldfelületek,

munkaerőpiaci

önkormányzat

vállalkozások

szolgáltatásokat

Csábítsuk vissza a

parkok és

keresletnek

felé

betelepülése

nyújtson az itt

fiatalokat

temetők a

Legyen megfelelő

lakóknak és az

Püspökladányba

városban,

szintű

ide látogató

épüljenek ki a

egészségügyi

családoknak

hiányos

ellátás a kistérség

infrastrukturális

lakossága számára

folyamatok

ügyintézés az

elemek

143

1) Központi

2) Keleti

3) Déli

VÁROSRÉSZEK

városrész VÁROSRÉSZEK

A) B) C) D) E) F) G)

CÉLJAI

H) I)

városrész

városrész

A) G) H)

A) B) E) F) G)

6)Újtelep

telep

A) B) E) F) H)

A) E) F) G)

Közintézmények

Vasúti műemlék

Szennyvízprogram

rehabilitációja

kiterjesztése

Dorogi Márton Városi

Szt. István utcai

Művelődési Központ

óvodaépület

akadálymentesítés

bővítése és szabadtéri

átalakítása Szociális

e

színpad kialakítás

Szolgáltató Központtá

Piac kialakítása a

Sporttelep fejlesztése A strand

vásártéren

Strand fejlesztése

5) Darányi 4) Petritelep

A) C) D) H)

TISZK-gyakorlati

Sportcsarnok

Közbiztonsági

megközelíthetőségéne

oktatási központ

fejlesztése

térfigyelőrendszer

k javítása

fejlesztése

kiépítése

Közösségi tér

Ipari beruházások

Gyógyászati központ

Magánszálláshelye

Tömegközlekedés

Bentlakásos nappali

kialakítása a

ösztönzése

kialakítása

k kialakítása,

fejlesztése

intézmény

vásártéren Polgármesteri Hivatal

fejlesztése TESCO beruházás

akadálymentes

fejlesztése

Minőségi szálláshelyek

Közbiztonsági

Kertségek

létrehozása

térfigyelőrendszer

használhatósága

bővítése

Utak pormentesítése

kiépítése

Kitűzött célok

emeletráépítéssel Fitness szalon

Kereskedelmi és

Turizmus különböző

Kerékpárút

Téglagyári tó

funkcióbővítő

szolgáltató központ

válfajainak fejlesztése

fejlesztése

rehabilitációja

energiahatékony

kialakítása

Temető felszámolása

fejlesztése KERO Műszaki áruház

Vegyi- és műanyag

Kerékpáros és

MÁV-FAVÉD vasút

funkcióbővítő

feldolgozó üzem

lovasturizmus

talpfa telítő üzem

felújítása

fejlesztése

fejlesztése

helyének kármentesítése

Közoktatási

Keleti gyűjtőút

Zöldterületek

Integrált

intézmények

fejlesztése

megújítása

felzárkóztató programok

akadálymentesítése

megvalósítása Helyi identitástudat

Turisztikai marketing

növelése

javítása Megújuló energiaforrások használata

Akadálymentes

Épített út (200 m)

épületek száma (2 db)

Felújított medence (2

Akadálymentes

Felújított zöldterület

Új férőhelyek száma

db)

épületek száma (1

(1,5 ha)

(5 db)

db)

Indikátorok

Új

munkahelyek Új férőhelyek száma

száma (2 db)

(5 db)

Új funkciójú épület

Képzésben

Épített kerékpárút,

Képzésben

létrehozása (1 db)

résztvevők száma

kerékpársáv (3 km)

résztvevők száma

(20 fő)

(25 fő)

Szervezett programok

Szervezett

Új szálláshelyek száma

Szervezett programok Épített közmű (500

események (5 db/év)

programok

(50 db)


Új funkciójú terület

Épített kerékpárút (1

Felújított épületek (2

létrehozása (1 db)

km)

db)

m)


144

Integrált Városfejlesztési Stratégia Új munkahelyek száma (5 db) Felújított zöldterületek (0,5 ha) Térségi

szintű

turisztikai és marketing koncepció készítése (1 db)

145

4.3.

A jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása

Püspökladány a „Városrehabilitáció 2007-2013-ban” című kézikönyv ajánlásainak megfelelően strukturálta célrendszerét, melyet a fenti ábra szemléltet. A városi szintű átfogó cél 4 tematikus (ezen belül 9 részcél) és 5 városrészi célon keresztül realizálódhat. A célrendszer elemei időben és térben kiegészítik egymást. A helyzetelemzés munkarészre alapozva arra törekedtünk, hogy a városrészekre a funkcióiknak megfelelő fejlődési pályát fogalmazzunk meg, ugyanakkor a városi tematikus célok megvalósításához is hozzájáruljanak. A tematikus célokhoz kapcsolódóan olyan célok kerültek kidolgozásra, melyek több városrészt is érintenek.

4.3.1. 15-20 éves cél Püspökladány hosszú távú stratégiájának meghatározásakor két fő hangsúly jelenik meg, amelyek részben átfedik egymást: •

gazdasági-társadalmi szerkezet fejlesztése (amely alapul veszi a városi adottságokat)

•

minőségi élet kialakítása oly módon, hogy a város be tudja tölteni a kistérségi központ szerepét

A városi átfogó cél kialakítása szempontjából alapvető fontosságú, hogy hosszú távon (15-20 év múlva) folyamatosan gyarapodó gazdaságra számíthassunk, amely munkalehetőségeket teremt (pl. turizmus, kereskedelem, ipari park). A város fejlődésének szempontjából fontos továbbá, hogy épített környezete ezen igények mentén fejlődjön, és elkülönüljenek egymástól az egyes funkciók. A fejlesztés során építeni kell a meglévő infrastruktúrára, de szem előtt tartja a növekedés emberi léptékeit, különös tekintettel a védett vagy védelemre érdemes városi természeti és épített örökségre. Püspökladány (az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően) jelenleg épített környezetét és infrastruktúráját tekintve jó helyzetben lévő város (bár egyes területein vannak még infrastrukturális hiányok). Képes kiszolgálni az itt élőket, megfelelő életminőséget és teret biztosítani számukra. Alapvető adottságai tehát megvannak ahhoz, hogy hosszú- és középtávon meghatározott céljait elérje.

A versenyképesség növelése érdekében a gazdaságfejlesztésre, a gazdasági versenyképesség növelésére nagy hangsúlyt kell fektetni. Ahhoz, hogy a város valós versenyképességű, önfejlődő kistérségi központtá válhasson, szüksége van a meglévő hagyományokra, melyekre építve kialakítani képes saját imázsát. Ezzel a város egyedivé, megkülönböztethetővé válik más településektől. Ennek egyik legmeghatározóbb és legcélravezetőbb eszköze lehet a turizmus fejlesztése, a gyógyászati lehetőségek kiaknázása. A terület hagyományosan agrártérség, komoly termelési és feldolgozási 146

Integrált Városfejlesztési Stratégia hagyományokkal. A mezőgazdaság felzárkóztatásával, versenyképességének növelésével készen kell állni új, magasabb minőségű termékek előállítására és forgalmazásra.

A gazdaságfejlesztésben alapvető érték az elérhetőség fejlesztése, amely nem csupán a közúti, hanem a vasúti közlekedés javítását is jelenti. Ma a gazdasági befektetőknek nem elegendő csupán a versenyképes és a XXI. századi igényeknek megfelelő ipari-gazdasági területekkel rendelkezni, hanem olyan, jól megközelíthető szolgáltatási hátteret is nyújtania kell, ami a gazdasági szereplők választásában kiemelik, és kívánatos célponttá teszik a várost. Olyan közösségi kiszolgáló funkciókat, társadalmi életteret, hátteret kell kínálni, amely a gazdasági befektetők számára csábító, vonzó környezetet teremtenek a mindennapi életükhöz.

A városban eddig alig jöttek létre, vagy telepedtek meg olyan vállalkozások, amelyek magas hozzáadott értéket állítanak elő, s így az értékteremtés folyamatában jelentős pozíciókat tudnának elfoglalni. Nem forrt ki, hogy a teret mely közösségek, társadalmi csoportok választják, melyek számára alkalmas a meglévő humánerőforrás-háttér. Megemlítendő ugyanakkor, hogy néhány helyi vállalkozás megerősödött az utóbbi években, amelyek nemcsak helyi kapcsolatrendszerrel, de erős civil beágyazottsággal is rendelkeznek, és/vagy lokálpatrióták. Ezen vállalkozásokkal, mint potenciális befektetőkkel, továbbra is aktív szereplőként számolhatunk.

Ki kell alakítani továbbá a helyi (és egyben a kistérségi) gazdaságpolitikát, amely meghatározhatja a tradíciókat is figyelembe vevő stratégiai orientációt, azaz a gazdasági fejlesztések fő csapásának irányát. Ezekkel összhangban kell kialakítani a képzési rendszert is.

A városnak megvannak az adottságai ahhoz, hogy hasznosítsa a településen megtalálható minősített gyógyvizet. Esély mutatkozik a város turisztikai attrakcióinak bővítésére, egy gyógyászati központ kialakítására, amely nem csupán wellness-szolgáltatásokkal rendelkezne, hanem minőségi szálláshelyek létrehozását is generálná a városban. A megfelelő adottságok kihasználásával a turizmus alternatív irányainak, a konferenciaturizmus és sportturizmus megtelepedésére is lehetőség nyílik.

Püspökladány és a térség egyik meghatározó erőssége lehet a városban található piac, mely nem csupán a városi lakosok számára jelent friss árut, hanem a környékbeliek is felkeresik más vásárlási lehetőségek hiányában, illetve a kínálat sokszínűsége miatt. Lehetőség nyílik, hogy a környékbeli őstermelők magasabb hozzáadott-értékű áruikat is piacra vigyék, kielégítve ezzel a magasabb fogyasztói igényeket, hozzájárulva ezzel az egészséges életmód elterjesztéséhez.

147

Integrált Városfejlesztési Stratégia Egyre több információhoz jutunk a táplálkozás egészségügyi szempontjairól, az egészséges táplálkozásról is. Ezek erősítik a fogyasztókban a tudatos élelmiszer-kiválasztását, amelynek egyik legfontosabb terepe a helyi piac. A helyes táplálkozásnak ugyanakkor össze kell kapcsolódnia a nevelési-oktatási módszertannal, valamint a szabadidő egy részének testmozgással való eltöltésével.

A fogyasztók elvárásai a táplálkozással kapcsolatban tehát egyre igényesebbé válnak. A piac központi helyen történő meghagyása és teljes felújítása, új termékek megjelenését ösztönzi, mely nem csupán a helyi lakosok, hanem a környező településeken élők számára is képes megfelelő minőségű termékeket kínálni.

Püspökladány hosszú távú céljának meghatározásakor a másik fő szempont, hogy a fejlesztések a városban és a kistérségben élők igényeit egyaránt szolgálják, és a fejlesztések alapvetően ne változtassák meg a városra jellemző kisvárosias-kertvárosias településképet, mégis, a szükségletek a megfelelő minőségben elégüljenek ki.

A püspökladányi fejlesztések a város földrajzi helyzetéből adódóan nem csupán a helyi lakosságra gyakorolnak hatásokat, hanem a környező települések, a kistérség lakosságára is. A stratégia kialakításakor tehát ezen településekkel együttműködve kell cselekedni, felismerve az egymást erősítő hatásokat.

Püspökladány határa nem ér véget a város belterületi határánál, jelentős külterületi és egyéb belterületi területeket is magában foglal.

Egy kistérségi központ nem képzelhető el megfelelő közlekedési infrastruktúra nélkül, amely magában foglalja a környező településekről Püspökladányba vezető közúti közlekedési útvonalakat, és a keletnyugati vasútvonalat.

A vasútfejlesztés szempontjából a városnak kedvező adottságai vannak. Egy országos és nemzetközi forgalmat tekintve is meghatározó vasútvonal halad keresztül a városon. A személyszállítás terén jelentős beruházások várhatóak a gyorsvasút létrehozása kapcsán: meg kell teremteni, ugyanis a biztonságos átközlekedést. A vasútállomás fejlesztése kapcsán a buszközlekedés és a vasúti közlekedés összehangolása még megoldandó feladatként jelentkezik.

148

Integrált Városfejlesztési Stratégia A megfelelő infrastrukturális háttérrel hatékony és szoros gazdasági kooperációt kell kialakítani a térség településeivel, ahol az egyes felek egymás gazdasági potenciáljaira építenek. Ennek csak egyik terepe a turizmus, de ennél fontosabb, hogy a térség megtalálja saját arcát.

4.3.2. Tematikus célok JÖVŐ- ÉS MINŐSÉGORIANTÁLT, DINAMIKUS GAZDASÁGI SZERKEZET KIALAKÍTÁSA A) Legyenek új munkahelyek a városban a helyi vállalkozások megerősödése, a nagyobb vállalkozások betelepedése révén B) Szélesedjen a turisztikai termékpaletta a térségben, a strand és környezete új, magasabb szintű szolgáltatásokat nyújtson az itt lakóknak és az ide látogatóknak

A püspökladányi helyi vállalkozások többszintű támogatása szükséges, hiszen az itteni tőkefelhalmozódás kezdeti fázisban tart. Cél, hogy a helyi vállalkozások erősödjenek meg, versenyképessé váljanak. A helyi vállalkozások teremtsenek munkahelyeket a városban, annak érdekében, hogy a lakosság megfelelő megélhetést találjon a városban. A gazdaság használja ki a tradíciókból és a térségi adottságokból származtatható, valamint a meglévő és a fejlesztendő területi és infrastrukturális lehetőségeket. A térséggel együttműködve olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez. A város vezetésének olyan környezet megteremtésén kell fáradoznia, amely vonzóvá teszi a települést a nem helyi befektetők számára is. Mérlegelni kell az önkormányzat által adandó kedvezményeket, és arra kell törekedni, hogy a helyi és külső befektetők szimbiózisban folytassák tevékenységüket.

E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: •

városi és kistérségi gazdaságfejlesztési koncepció kialakítása

•

helyi gazdaságpolitika eszközrendszerének bővítése

•

minél

szélesebb

körű

foglalkoztatást

eredményező

gazdaság

létrehozása,

amely

környezetbarát, magasabb szakértelmet kíván és magasabb átlagkeresetet biztosít •

minőségi élelmiszeripari termékek számára megfelelő terület kialakítása

•

turisztikai lehetőségek kihasználása, turizmus fejlesztése

•

a meglévő gazdasági (ipari) területek továbbfejlesztése

•

a meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az európai közösségi követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a különböző támogatási források felhasználásával

•

szolgáltatóház létrehozása és eredményes működtetése 149


vállalkozóbarát városvezetés imázsának kialakítása

•

megfelelő infrastrukturális háttér megteremtése

•

oktatási-szakképzési rendszer alakítása az igényekhez mérten

•

nemzetközi kapcsolatrendszer bővítése

FENNTARTHATÓ TÁRSADALMI SZERKEZET MEGTEREMTÉSE A) Szűnjenek meg a városban a szegregációs folyamatok B) Erősödjön a szociális ellátórendszer a városban Növekedjen a civil társadalom részvétele a helyi közéletben, alakuljanak ki megfelelő közösségi terek. Csábítsuk vissza a fiatalokat Püspökladányba.

Püspökladány legyen az itt élők valódi otthona, egy olyan város, amelyben elérhetőek a szórakozási és szabadidős tevékenységek éppúgy, mint a mindennapi életet befolyásoló közösségi szolgáltatások. A népi hagyományok – a kultúra, mint fontos identitást hordozó és kifejező elem kerüljön előtérbe, és járuljon hozzá a közösség építéséhez és a saját öntudat kialakításához. Fontos a társadalmi összetartó erő fenntartása, a hátrányos helyzetű rétegek integrálása a munkaerőpiacra. A városban jelentős szegregátumok vannak, főleg az Újtelep városrészben. Az ezeken a településrészeken lakó társadalmi rétegek számára egy átfogó program jelenti a kezdeti lépéseket. A városban problémát jelent, hogy – főleg a fiatalkorú népesség körében – nagymértékű az elvándorlás. A képzett fiatal munkaerő hiánya ugyanakkor a város fejlődési potenciálját gyengíti. Elengedhetetlen tehát egy olyan program kidolgozása, amely ezen rétegek visszacsábítását, letelepítését, számukra munkahelyek teremtését tűzi ki céljául. A városban jelentős civil élet zajlik. Ezeknek a szervezeteknek arra kell törekedniük, hogy a helyi döntéshozásban a civil igények még markánsabban tudjanak megjelenni; a helyi vezetésnek pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a civilekkel, a lakossággal és egyéb érintett szervezetekkel való kommunikációra.


Helyi identitást erősítő programok kidolgozása

•

Közösségi rendezvények megszervezése, bonyolítása

•

Városi történelem, hagyományok, kulturális érétkek felé fordulás

•

Helyi kulturális élet, civil szervezetek támogatása, mecenatúra rendszer ösztönzése

•

Fiatalok „visszacsábítási” programjának kidolgozása

•

Lakásfeltételek javítása a város arculatának megőrzésével 150


Erős szociális ellátórendszer fenntartása: az alapellátáshoz tartozó szolgáltatások fejlesztése

•

Leszakadó területek, rétegek integrálása, programok kidolgozása, „jelzőrendszer” kialakítása

•

Munka világába való visszavezetés (bevezetés) segítése

•

Helyi munkahelyek létrehozásának ösztönzése

•

Hajléktalanprogramok lebonyolítása

•

Foglalkoztatási projektek lebonyolítása

•

Közbiztonság javítása (térfigyelő rendszerek kiépítése)

A VÁROSI ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA, A TERMÉSZETI ÉS AZ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG MEGÓVÁSÁVAL ÉS A LAKOSSÁG HELYI KÖTŐDÉSÉNEK ERŐSÍTÉSÉVEL A) Óvjuk épített örökségünket, műemlékeinket. Legyenek rendezett közutak, zöldfelületek, parkok és temetők a városban, épüljenek ki a hiányos infrastruktúra elemek Növekedjen a környezettudatosság a lakosságon belül, legyen szakszerűen működtetett hulladékgazdálkodás

Püspökladány igen jelentős táji, természeti és épített környezeti értékekkel rendelkezik, amelyek a térségben is egyedülállónak számítanak. Mivel ezek egyben a püspökladányi identitás jelentős reprezentánsai, célként említhető ezek megóvása, felújítása. A minőségi élethez hozzátartozik a megfelelő épített infrastruktúra megléte. A megnövekedett lakossági igényekhez mérten kell fejlődnie a közművekkel való ellátottságnak éppúgy, mint az akadálymentes közlekedést lehetővé tevő fejlesztések megvalósításának. A zöldfelületek, találkozóhelyek a közösségi élet formálói. Amennyiben ezek a területek elhanyagolt állapotban maradnak, ez károsan hat a közösségi folyamatokra, a lakosság élhető városról alkotott képére. A városi embernek felelősen kell gondolkoznia a természet- és környezetvédelemről. A táji és természeti adottságok megóvása elsődleges szempont, csakúgy, mint az erre irányuló tudatos magatartás kialakítása kis kortól.


Találkozóhelyek, városi zöldfelületek kialakítása és fenntartása, megóvása

•

Közösségi identitást hordozó épületek megóvása a közösségi funkció fenntartásával

•

Közterek megújítása, városközponti és alközponti fejlesztések megvalósítása

•

Püspökladány központjának elérését szolgáló úthálózat, valamint a gyűjtőúthálózat fejlesztése

151


A 42-es főútra irányuló forgalom elvezetése a városközpontból

•

A kereskedelmi gócpontok/fejlesztendő területek elérhetőségének javítása

•

Forgalomszabályozás

(átmenő

forgalom

csökkentése,

sebességkorlátozások

a

főbb

csomópontokban, új forgalom-szabályozó megoldások telepítése) •

Parkolási problémák felszámolása, új parkolóhelyek létesítése

•

Kerékpárutak, kerékpársávok létesítése

•

Gyalogos- és kerékpáros zónák kialakítása

•

Biztonságos gyalogos átkelőhelyek létesítése

•

Ipari technológiával épült lakóépületek felújítása, energiahatékonyságának javítása

•

A lakóépületek között található (játszó)terek rendbetétele

•

Műemléki és helyi védettség alatt álló területek, objektumok fokozott védelme

•

Közlekedésbiztonság javítása

•

Zaj- és környezeti terhelés csökkentése

•

Szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, illegális szemétlerakók felszámolása

•

Helyi közművek fejlesztése

•

Szélessávú internet-hozzáférhetőség javítása

•

Zöldprogram kialakítása

•

Zöldenergia hasznosítási lehetőségeinek vizsgálata

HATÉKONY KISTÉRSÉGI ÉS VÁROSI KÖZSZOLGÁLTATÁSI ÉS KÖZIGAZGATÁSI RENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS FENNTARTÁSA A) Olyan kistérségi szintű oktatási-képzési rendszer alakuljon ki a városban, amely megfelel a térségi munkaerő-piaci keresletnek. Legyen megfelelő szintű egészségügyi ellátás a kistérség lakossága számára Legyen gyorsabb ügyintézés az önkormányzati hivatalokban, nyíljon meg az út az eönkormányzat felé

A lakosság elvárásaihoz mérten növekednek az igények a közszolgáltatások iránt. Ez jelenti az infrastrukturális ellátottság javításának kérdését, az ellátotti kör bővülését, de elvárásként jelentkezik, hogy a helyi kormányzat egyre gyorsabban és pontosabban reagáljon a megnövekedett és bonyolultabb lakossági igényekre. Bár a város lakossága csökken, de kistérségi szinten nagy igény mutatkozik egy erős oktatási struktúra fenntartására, a jelenlegi továbbfejlesztésére, ami infrastrukturális és tartalmi fejlesztést egyaránt jelent. Az egészségügy területén biztosítani kell a lakosság számára az ellátás megfelelő színvonalát, és előtérbe kell helyezni a preventív megoldásokat. 152



Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése, preventív módszerek elterjesztése

•

Az e-közigazgatás megvalósítása

•

Közhivatalok akadálymentesítése

•

A

Polgármesteri Hivatal megnövekedett

feladataihoz

mért

apparátus

létrehozása

(átláthatóság, rugalmasság) •

Városfejlesztési ügyekkel foglalkozó szervezet kialakítása,

•

Városmarketing-terv kialakítása, és megvalósítása

•

A város imázsának megtalálása és kommunikációja

4.3.3. A városrészek céljai 4.3.3.1. Központi városrész Jövőkép: Igényes és jól karbantartott zöldterületeivel, védett műemlékeivel az egyre magasabb életminőségi elvárásoknak megfelelni képes területi egység, koncentrálódó funkciókkal.

A városrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: •

Városközponti szerep erősítése, az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók létesítésével

•

Kulturális és közművelődési funkciók erősítése

•

Közlekedési rendszerek fejlesztése, új közlekedési irányok meghatározása a központ tehermentesítése érdekében.

•

Közösségi és társadalmi rendezvények lebonyolítása a megújult közterületeken

•

Az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése a város tőkevonzó képességének javításával

•

A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral

•

Infrastruktúra javítása, építése (út, csapadék elvezetés, járda, közvilágítás)

•

Visszatérést és letelepedést ösztönző programok bevezetése

153


Jelenlegi funkciója

Közigazgatási, oktatási-nevelési, lakó, gazdasági

Elérhetőség, hozzáférhetőség

Minden városrészből könnyen megközelíthető és áthalad rajta a 42-es sz. főút

Társadalmi probléma Közösségi

terek

negatív demográfiai tendencia mennyisége, Jelentős, elhanyagolt

állapota Jövőben tervezett funkció

Közigazgatási, oktatási-nevelési, lakó, gazdasági

Célcsoport

Városi és kistérségi lakosság, gazdasági szereplők

Tervezett fejlesztések Lakóterület

Lakások építése, csapadékvíz-elvezető rendszer fejlesztése, utak aszfaltozása, kerékpárutak építése

Vegyes idegenforgalmi

intézményi, A Dorogi Márton Városi Művelődési Központ bővítése és szabadtéri színpad kialakítása Piac kialakítása a vásártéren Közösségi tér kialakítása a vásártéren Polgármesteri Hivatal akadálymentes bővítése emeletráépítéssel Közoktatási intézmények akadálymentesítése Kistérségi járóbeteg-ellátás bővítése Tűzoltóság fejlesztése Múzeum felújítása

Gazdasági

Fitness szalon funkcióbővítő energiahatékony felújítása KERÓ Műszaki áruház funkcióbővítő felújítása Pénzügyi szolgáltató szektor szinten tartó beruházásai

Közlekedés

Közlekedés fejlesztése a Művelődési Központ környezetében Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációja

Különleges

Helytörténeti kutatás és helyi tananyagfejlesztés Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása Tanoda program

154

Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.3.3.2. Keleti városrész Jövőkép: A Keleti városrész lakófunkciójának megtartása mellett, az ipari és gazdasági funkciók erősítése.


Gazdasági (ipari) funkciók erősítése

•

Kereskedelmi funkciók megjelenésének ösztönzése

•

Közlekedési átszervezések

•

Lakóövezet terjeszkedése, mely a település szerkezetéből adódóan erre lehetséges, de az ipari fejlesztések is ezen a területen összpontosulnak


Ipari, gazdasági, lakó funkció


Közúton jól megközelíthető és itt található a vasútállomás

Társadalmi problémák

nincs

Közösségi

terek

mennyisége, Kevés számú, elhanyagolt

állapota Jövőben tervezett funkció

Lakó, gazdasági funkció

Célcsoport

Gazdasági szereplők, lakosság

Tervezett fejlesztések Lakóterület Vegyes idegenforgalmi

Lakóövezet terjeszkedése, telkesítése intézményi, Szt. István utcai óvodaépület átalakítása Szociális Szolgáltat Központtá Sporttelep fejlesztése

Gazdasági

TESCO beruházása Kereskedelmi, szolgáltató központ kialakítása Ipari beruházások ösztönzése Vegyi- és műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése

Közlekedés

Keleti gyűjtőút fejlesztése

Különleges

-

4.3.3.3. Déli városrész Jövőkép: A Déli városrész a város turisztikai, idegenforgalmi, kereskedelmi, központjaként funkcionáló, vegyes, de egyre vonzóbb képet mutató városrész.

155

Integrált Városfejlesztési Stratégia A városrész fejlesztési céljait a következőkben határozza meg: •

Turizmus szerepének erősítése: az adottságok kihasználása

•

A strand és környezetének fejlesztése

•

Lovas turizmus, kerékpár és vízi turizmus fejlesztése

•

Horgászati lehetőségek fejlesztése

•

A közösségi terek felújítása, új funkciók létesítése

•

Szabadidő és kulturális funkciók erősítése

•

Vendéglátás színvonalának emelése

•

Az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése a beruházások megvalósításával a város tőkevonzó képességének javításával

•


•

Infrastruktúra javítása, építése (út, járda, közvilágítás)


Strand, rekreáció, szálláshely


Közúton a városközpontból jól megközelíthető


nincs

Közösségi

terek

mennyisége, Jelentős, elhanyagolt

állapota Jövőben tervezett funkciók

Turizmus, sport, rekreáció, gyógyászat

Célcsoport

Városi és kistérségi lakosság, gazdasági szereplők

Tervezett fejlesztések Lakóterület Vegyes

Pihenő övezetté nyilvánítás intézményi, Fürdőfejlesztés (öltöző bővítés, nyári ülőmedence átalakítása,

idegenforgalmi

téli ülőmedence kialakítása)

Gazdasági

Fürdő fejlesztéshez kapcsolódó gazdasági beruházások Camping fejlesztése

Közlekedés

Déli gyűjtőút kiépítése a belső utak tehermentesítése céljából

Különleges

Jóléti tavak környezetének rekreációs területté alakítása Megújuló energiaforrások felhasználása

156

Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.3.3.4. Újtelep Jövőkép: Az Újtelep városrész a szegregáció felszámolásával a város szervesen fejlődő része kell, hogy legyen.


Közműfejlesztések

•

Munkahelyek teremtése

•

Integrált felzárkóztató programok megvalósítása

•

Kulturális identitás erősítése (roma kulturális intézmény kialakítása)

•

Közlekedési rendszer reformálása

•

Infrastruktúrafejlesztés


Lakófunkció


Közúton jól megközelíthető (4-es sz. főút áthalad a városrészen)


Szegregátum

Közösségi

terek



Lakófunkció, kulturális funkció

Célcsoport

Városi lakosság


Szennyvízprogram kiterjesztése Közbiztonsági térfigyelő rendszer kiépítése

Vegyes

intézményi, Bentlakásos nappali intézmény fejlesztése

idegenforgalmi Gazdasági

Kiskereskedelmi, szolgáltató szektor beruházásai 4-es sz. főút átmenő forgalmára alapozó kereskedelmi beruházások

Közlekedés


Különleges

Téglagyári tó rehabilitációja Temető felszámolása

157

Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.3.3.5. Petritelep Jövőkép: A Petritelep városrész a város egyik alközpontja, mely alapvetően lakófunkciókat betöltő városrész.


Gyakorlati szakképzés fejlesztési lehetőségei

•

Játszóterek, közterek bővítése és fejlesztési lehetőségei

•

Tömegközlekedés fejlesztése


Lakófunkció


Közúton jól megközelíthető


Elöregedő lakosság

Közösségi

terek



Lakófunkció

Célcsoport

Városi lakosság


Utak,

járdák,

közművek

(csapadék-elvezetés),

játszóterek

fejlesztése Vegyes

intézményi, Közintézmények akadálymentesítése

idegenforgalmi

TISZK-gyakorlati oktatási központ fejlesztése

Gazdasági

Magánszálláshelyek kialakítása, fejlesztése

Közlekedés

Püspökladány-Szeghalom vonal „Kismegállójában” utasváró létesítése

Különleges

Közbiztonsági térfigyelő rendszer kiépítése

158

Integrált Városfejlesztési Stratégia 4.3.3.6. Darányi telep Jövőkép: A Darányi telep a város egyik alközpontja, mely alapvetően lakófunkciókat betöltő városrész


Sportcsarnok fejlesztése

•

Csendes, kertvárosias környezet megóvása, pihenőövezetté nyilvánítása

•

Kerékpárút kiépítése, fejlesztése


Lakófunkció


Városközpontból közúton jól megközelíthető


nincs

Közösségi

terek

mennyisége, Kielégítő számú, elhanyagolt


Lakófunkció, szabadidős funkció

Célcsoport

Városi lakosság

Tervezett fejlesztések Lakóterület Vegyes

Csendes, kertvárosias környezet megóvása intézményi, Vasúti műemlék környezetének rehabilitációja

idegenforgalmi


Gazdasági

Kertségek használhatósága

Közlekedés

Tömegközlekedési funkció fejlesztése Kerékpárút folytatása a Hortobágy kapujának számító Farkassziget és városközpont között Déli városrész irányába kerékpárút építése

Különleges

MÁV-FAVÉD vasúti talpfa telítő üzem helyének kármentesítése

159

5.

A stratégia koherenciája, konzisztenciája

A Városrehabilitációs kézikönyv ajánlásai alapján elkészített helyzetelemzési és stratégiai munkarészt követően azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes városrészek céljai hogyan, mily módon illeszkednek a városfejlesztés dokumentumaihoz. A városrészek céljai összevetésre kerültek a rendezési tervvel, valamint összegyűjtöttük és feltüntettük az egyes városrészekre vonatkozó szabályozási tervlapokat is, amelyek alapján a koncepció néhány eleme már a megvalósulás útjára léphetett.

5.1.

Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel:

A Városrehabilitációs kézikönyv ajánlásai alapján elkészített helyzetelemzési és stratégiai munkarészt követően azt vizsgáljuk meg, hogy az egyes városrészek céljai hogyan, milyen módon illeszkednek a városfejlesztési dokumentumaihoz.

A városrészek fejlesztési céljai összevetésre kerültek Püspökladány Város Önkormányzata által elfogadott •

Püspökladány Város Településrendezési Tervével;

•

Püspökladány Város Településfejlesztési Koncepciójával;

5.1.1. A városrészek illeszkedésvizsgálata Központi városrész A Központi városrész fejlesztési céljai a városközponti szerep erősítése, az építészeti örökség védelme, megőrzése, kulturális és közművelődési funkciók erősítése, a belváros közlekedési rendszerének átalakítása, kereskedelmi funkciók erősítése, egyes funkciók koncentrálása. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Központi városrészben: •

„A városközpontban korábban megvalósult telepszerű- többszintes beépítés további folytatását kerülni kell, de fontos a csatlakozó tömbökhöz való harmonikus illeszkedés elérése, melyhez megfelelő eszköz lehet, kisvárosias, kistársasházas beépítésű területek (tömbrészek) kijelölése is. A kialakult lakótelep vonatkozásában, annak korszerűsítése, az épületek és környezetük megújítása, városképbe történő jobb beillesztése a fő cél.”

•

„Fontos fejlesztési elhatározás a piactér és környezetének rendezése. Számolni kell az ellátó létesítmények, kereskedelmi egységek megjelenésére is, melyek árufeltöltését, parkolási igényét is biztosítani kell.”

160


„Az oktatási- művelődési létesítményekhez is kapcsolódva kulturális központ kialakítását kell előirányozni, szabadtéri rendezvények megtartására is alkalmas teret, szabadtéri színpadot szükséges kialakítani, és ehhez kapcsolódva javaslatot kell kidolgozni, egy gyalogos központ létrehozására is.”

A változtatási igényeknek megfelelően kell kidolgozni a Központi városrészre vonatkozó Akcióterületi tervet, amely rendszerezi a városrészre, mint egyben priorizált akcióterületre eső fejlesztési elképzeléseket.

A szomszédos városrészekhez való illeszkedés: A Központi városrész fejlesztései szervesen kapcsolódnak a többi városrész fejlesztéseihez. A központban történnek olyan fejlesztések, amelyek nem csupán az egész település, hanem a kistérség egész lakosságának igényét elégítik ki.

Keleti városrész jövőképe: a városrész funkcióinak megtartása melltt az ipari és gazdasági funkciók erősítése. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Déli városrészben: •

„Külön besorolásra kerüljenek azok a területek, ahol lehetséges ipari gazdasági területeket működtetni, és kialakítani, de csak szigorúbb feltételek korlátozások betartásával.”

•

„Meg kell oldani a dél-keleti városrész tömegközlekedésbe való bekapcsolását.

•

Egységes és biztonságos kerékpárút hálózatot szükséges megtervezni, megépíteni.”

•

„Támogatni kell minden olyan fejlesztést, amely gyártást, feldolgozást, raktározást, elosztást végez, és helyi munkaerőt alkalmaz. Figyelemmel kell kísérni a letelepülő cégek esetén a telephely létesítésének szándékát is.”

A szomszédos városrészekhez való illeszkedés: Térszerkezetben,

funkcióiban

szervesen

kapcsolódik

elsősorban

a

Központi

várásrészhez,

térszerkezetben a Déli városrészhez és a Darányi telephez.

Déli városrész A Déli városrész fejlesztési céljait tekintve az alábbiakban foglalhatók össze: turizmus szerepének erősítése, a zöldfelületek fejlesztése, megújítása, gazdasági funkciók erősítése, ezekhez kapcsolódóan az adottságokra alapuló megújuló energia felhasználása.

161

Integrált Városfejlesztési Stratégia Fontos szegmensként jelenik meg a turizmus erősítése, a strand környezetének több ütemben történő fejlesztése: strand felújítása, fogadóképesség javítása, szálláshelyek teremtése, gyógyászati központ létrehozása, melynek térségi gazdaság-élénkítő és munkahelyteremtő hatása van. A Déli városrészen történő turisztikai fejlesztésekhez megfelelő infrastruktúra és kihatással vannak a város tőkevonzó képességének javításával az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának

növelése,

a

vállalkozói

aktivitás

dinamizálódásának

kihasználása,

gazdasági

együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral.

A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Déli városrészben: •

„A fürdőfejlesztés megvalósítását kiemelt célkitűzésként szükséges kezelni, az idegenforgalom növekedésének elérése érdekében.”

•

„A város fentieken kívül még fellelhető természeti értékeinek feltárására, a velük kapcsolatos intézkedések és szabályok meghatározására Helyi Értékvédelmi Rendelet készítése szükséges. A természeti értékek bemutatására, amennyiben a természeti értéket az nem veszélyezteti, turisztikai útvonalat, gyalogos- kerékpáros- esetleg lovas túraútvonalakat kell kijelölni.”

•

„Az idegenforgalom fejlesztése is megköveteli az infrastruktúra általános fejlesztését, a távolsági és helyi közlekedési lehetőségek fejlesztését is.

•

A fürdőfejlesztéssel párhuzamosan növelni szükséges a szálláshelyek számát is. „

•

„Meg kell oldani a dél-keleti városrész tömegközlekedésbe való bekapcsolását.

•

Egységes és biztonságos kerékpárút hálózatot szükséges megtervezni, megépíteni.”

A szomszédos városrészekhez való illeszkedés Térszerkezetben,

funkcióiban

szervesen

kapcsolódik

elsősorban

a

Központi

városrészhez,

térszerkezetben a Keleti városrészhez, a Petri telephez és a Darányi telephez.

Petritelep A Petritelepi városrész a város egyik alközpontja, alapvetően lakófunkciókat betöltő városrész. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Petritelep városrészben: •

„A legfontosabb lakóterületek védelmét biztosító célkitűzések:

•

A belváros és belterület közlekedési eredetű környezetterhelésének (zaj, levegőszennyezés) 20- 30 %-os csökkentése

•

A közműhálózat további fejlesztése

•

A hulladékkezelés korszerűsítése 162


A településkép és beépítési mód hagyományőrző, de modern alakítása, a belterületi zöldfelületek védelme.”

A szomszédos városrészekhez való illeszkedés Funkcióiban szervesen kapcsolódik a Központi városrészhez, térszerkezetben a Déli városrészhez és a Darányi telephez.

Darányi telep A Darányi telep város egyik alközpontja, alapvetően lakófunkciókat betöltő városrész. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő a Darányi telep városrészben: •

„A legfontosabb lakóterületek védelmét biztosító célkitűzések:

•

A belváros és belterület közlekedési eredetű környezetterhelésének (zaj, levegőszennyezés) 20- 30 %-os csökkentése

•

A közműhálózat további fejlesztése

•

A hulladékkezelés korszerűsítése

•

A településkép és beépítési mód hagyományőrző, de modern alakítása, a belterületi zöldfelületek védelme.”

•

Felül kell vizsgálni a Városi Sportcsarnok átalakítási lehetőségét, kapacitásnövelés céljából.

A szomszédos városrészekhez való illeszkedés Térszerkezetben, funkcióiban szervesen kapcsolódik a Központi városrészhez, térszerkezetben a Keleti városrészhez és a Petri telephez.

Újtelep Jövőkép: A városrészben a szegregáció felszámolásával a város szervesen fejlődő része kell, hogy legyen. A Rendezési terv és a Településfejlesztési Koncepció a következő fejlesztéseket irányozza elő az Újtelep városrészben: •

Biztosítani kell a lakóterületre és környezetre kedvezőtlen hatású létesítmények védőtávolságait.

•

Talaj és részben tájvédelmi érdek is a roncsolt, vagy felszámolt, (felszámolásra kerülő) tevékenység utáni területek rekultivációja.

A szomszédos városrészekhez való illeszkedés Térszerkezetben nem kapcsolódik szorosan egyik városrészhez sem ám Funkcióiban szervesen kapcsolódik a Központi városrészhez. 163

Városrész 1) Központi városrész

Rendezési tervvel való összhang

Városrészek céljai

Változtatási igények

• Városközponti szerep erősítése, az A rendezési tervben foglaltak Akcióterületi terv lehetővé teszik és építészeti örökség és közösségi terek előirányozzák a funkcióknak Energiahatékonysági karakterének megőrzésével, megfelelő területhasználatot. felújításával, új funkciók létesítésével

A kitűzött céloknak megfelelően új közművelődési • Kulturális és közművelődési funkciók intézmények jönnek létre, erősítése megújulnak a közterületek, • Közlekedési rendszerek fejlesztése, új megvalósulnak a közlekedési fejlesztések, az intézményi közlekedési irányok meghatározása a átalakítások központ tehermentesítése érdekében.

kalkulációk

Szomszédos városrészekhez való illeszkedés A fejlesztések nemcsak a szomszédos céljaihoz

városrészek kapcsolódnak,

hanem az egész kistérség lakossági

igényeinek

kielégítésére irányulnak

• Közösségi és társadalmi rendezvények lebonyolítása

a

megújult

közterületeken • Az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések

számának

növelése

tőkevonzó

a

város

képességének javításával • A

vállalkozói


aktivitás kihasználása,

gazdasági együttműködések, közös fejlesztések

generálása

és 164


Városrész


Városrészek céljai koordinálása

érdekében


Szomszédos városrészekhez való illeszkedés

erősebb

partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral • Infrastruktúra javítása, építése (út, csapadék

elvezetés,

járda,

közvilágítás) • Visszatérést és letelepedést ösztönző programok bevezetése 2) Keleti városrész

A rendezési tervben foglaltak Települési lehetővé teszik és • Kereskedelmi funkciók előirányozzák a funkcióknak koncepció (befektetők megfelelő területhasználatot. megjelenésének ösztönzése

• Gazdasági (ipari) funkciók erősítése

• Közlekedési átszervezések

marketing A

város

kidolgozása központja, városba kiegészülve

gazdasági-ipari mely a

csábítása) lakófunkciókkal A rendezési terv kapcsolódik a szomszédos módosításában a keleti városrészben található ipari Gazdaságfejlesztési városrészekhez park és lakóterület között védősáv kijelölése van koncepció a város egészére folyamatban, mely az ipar vonatkozóan okozta káros hatásokat hivatott mérsékelni. Közlekedési

rend

felülvizsgálata, optimalizálása 165


Városrész 3) Déli városrész


Városrészek céljai

• Turizmus szerepének erősítése: az A rendezési tervben foglaltak Idegenforgalmi lehetővé teszik és kidolgozása adottságok kihasználása előirányozzák a funkcióknak • A strand és környezetének fejlesztése megfelelő területhasználatot • Lovas turizmus, kerékpár és vízi Erősödik a turisztikaiidegenforgalmi funkció, a turizmus fejlesztése meglévő zöldfelületek, tavak • Horgászati lehetőségek fejlesztése védelme mellett. • A közösségi terek felújítása, új

Szomszédos városrészekhez való illeszkedés koncepció Kiegészíti, összekapcsolja


Települési koncepció (befektetők

a szomszédos városrészek gazdasági,

kulturális

és

marketing lakófunkcióit kidolgozása városba

csábítása)

funkciók létesítése • Szabadidő

és

kulturális

funkciók

Megújuló

energia

felhasználására vonatkozó

erősítése

vizsgálatok

• Vendéglátás színvonalának emelése • Az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések növelése

a

számának beruházások

megvalósításával a város tőkevonzó képességének javításával • A

vállalkozói


aktivitás kihasználása,

gazdasági együttműködések, közös fejlesztések

generálása

és 166


Városrész


Városrészek céljai koordinálása

érdekében



erősebb

partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói szektorral • Infrastruktúra javítása, építése (út, járda, közvilágítás) 4) Petritelep

fejlesztési A rendezési tervben foglaltak Közoktatási intézkedési terv Kiegészíti, összekapcsolja lehetővé teszik és aktualizálása a szomszédos városrészek lehetőségei előirányozzák a funkcióknak kulturális és lakófunkcióit. • Játszóterek, közterek bővítése és megfelelő területhasználatot

• Gyakorlati

szakképzés

Tömegközlekedés

fejlesztési lehetőségei

optimalizálása

• Tömegközlekedés fejlesztése 5) Darányi telep

A rendezési tervben foglaltak Akcióterületi terv készítése lehetővé teszik és • Csendes, kertvárosias környezet előirányozzák a funkcióknak megóvása, pihenőövezetté megfelelő területhasználatot

• Sportcsarnok fejlesztése

Lakófunkciók erősödésével kapcsolódik a

szomszédos

városrészekhez

nyilvánítása • Kerékpárút kiépítése, fejlesztése 6) Újtelep

A

• Munkahelyek teremtése

megfelelően új szolgáltatások, élők szociális problémáinak a szomszédos városrészek

• Integrált

felzárkóztató

kitűzött

céloknak Program kidolgozása az itt Kiegészíti, összekapcsolja

• Közműfejlesztések

programok vállalkozások telepednek meg, kezelésére,

megvalósítása

új munkahelyek jönnek létre.

foglalkoztatási kulturális és lakófunkcióit

esélyeik javítására.

• Kulturális identitás erősítése (roma 167


Városrész


Városrészek céljai kulturális intézmény kialakítása) • Közlekedési rendszer reformálása



Szociális városrehabilitáció megvalósítása

• Infrastruktúrafejlesztés Akcióterületi terv készítése 25. táblázat: A városrészek illeszkedésvizsgálata

168

5.2.

Célrendszer koherenciája

A célrendszer elemzésekor fontos hangsúlyozni, hogy az átfogó cél csak a tematikus és a városrészi célok maradéktalan teljesülésén keresztül érhető el. Az előző fejezetben bemutatott háromszintű célhierarchia jól mutatja a kapcsolatot a tematikus és az átfogó célok között, de igaz ez a városrészekre is, hisz egy fejlődésben elmaradó városrész visszahúzhatja a többieket. Mindezek alapján elkészítettük a tematikus célok városrészi megjelenéseit bemutató táblázatot. A táblázatban „+” jellel jelöltük a célok megjelenését, erősségét pedig a jelek számával jeleztük.

169

Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása

Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése

A városi életminőség javítása, a természeti és az épített örökség megóvásával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével

A) Legyenek új munkahelyek a városban: helyi vállalkozások ösztönzése, nagyobb vállalkozások betelepülése

B) Szélesedjen a turisztikai termékpaletta a térségben, a strand és környezete minőségileg új szolgáltatásokat nyújtson az itt lakóknak és az ide látogató családoknak

C) Szűnjenek meg a városban a szegregációs folyamatok

D) Erősödjön a szociális ellátórendszer a városban

E) Növekedjen a civil társadalom részvétele a helyi közéletben, alakuljanak ki megfelelő közösségi terek. Csábítsuk vissza a fiatalokat Püspökladányba

1) Központi városrész

+++

++

+

+++

+++

+++

2) Keleti városrész

+++

+

+

++

++

3) Déli városrész

++

+++

+

++

4) Petritelep

++

++

++

5) Darányi telep

++

++

6) Újtelep

+++

+

TEMATIKUS CÉLOK

/

VÁROSRÉSZEK

F) Óvjuk épített örökségünket, műemlékeinket. Legyenek rendezett közutak, zöldfelületek, parkok és temetők a városban, épüljenek ki a hiányos infrastrukturális elemek

G) Növekedjen a környezettudatosság a lakosságon belül, legyen szakszerűen működtetett hulladékgazdálkodás

Hatékony kistérségi és városi közszolgáltatási és közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása H) Olyan kistérségi szintű oktatásiképzési rendszer alakuljon ki a városban, amely megfelel a térségi munkaerő-piaci keresletnek Legyen megfelelő szintű egészségügyi ellátás a kistérség lakossága számára

I) Legyen gyorsabb ügyintézés az önkormányzati hivatalokban, nyíljon meg az út az e-önkormányzat felé

+++

+++

+++

++

+++

+

+

+++

++

++

+++

+

++

++

++

++

+++

+

+

++

+

++

++

+

+

+++

+++

++

++

++

++

+

26. táblázat: A tematikus célok megjelenése az egyes városrészekben

170

5.2.1. Kapcsolódás a különböző szintű (európai, hazai és regionális) fejlesztési koncepciókhoz és más programokhoz Az Integrált Városfejlesztési Stratégiával, mint új szemléletű fejlesztési dokumentummal szemben támasztott elvárás, hogy biztosítsa a kapcsolatot a különböző településfejlesztési eszközök és a tervezett beavatkozások között, másrészt illeszkedjen az európai, hazai, regionális koncepciókhoz.

5.2.2. Kapcsolat az Európai Unió városfejlesztésre vonatkozó stratégiáival Bár az Európai Unió nem rendelkezik formális hatáskörrel a városfejlesztésre vonatkozóan, számos olyan rendeletet, irányelvet és ajánlást fogadtak el, mely hatással van napjaink városfejlesztési gyakorlatára. Ezek részben implementálásra kerültek a hazai jogszabályokba – amit a tervezés szintjén szükséges

figyelembe

venni

–

részben

alapjául

szolgáltak

városfejlesztési

stratégiák

megfogalmazásához. Mivel a jelen fejlesztés döntő hányadában a strukturális alapok forrásaiból valósul meg, indokolt, hogy a fejlesztési program kialakításánál figyelembe vegyük az eddigi stratégiák kiemelt és a gyakorlat által igazoltan megvalósítható céljait, a legfontosabb tapasztalatokat, valamint a jövőre vonatkozó főbb iránymutatásokat. Az Európai Unió városfejlesztéssel kapcsolatos főbb dokumentumaiban lefektetett célokat, megjelenésük sorrendjében, a következő táblázat tartalmazza. A releváns célokat és szempontokat a táblázatban kiemelve jeleztük.

A dokumentum neve (megjelenés éve) Green Paper on the Urban Environment (1990)

Towards an Urban Agenda in the European Union (1997)

„Holnap városa” elképzelés az 5. Keretprogram 3. részében (1998)

Főbb célkitűzések, javaslatok a városfejlesztésre vonatkozóan • városi gazdasági, társadalmi és környezeti problémák egységes kezelése • megfelelő város- és közlekedéstervezés • a kulturális örökség (épített környezeti értékek megőrzése és fenntartása • a természeti környezet megőrzése és fenntartása • megfelelő víz- és energia gazdálkodás • települési hulladék kezelése • szociális kezdeményezések támogatása • együttműködés, információcsere • élhető város feltételeinek megteremtése • városok szerepének erősítése az európai társadalmi fejlődésben • városi munkanélküliség csökkentése • a fokozott környezetterhelés megszüntetése • közlekedésből származó környezetterhelés csökkentése • bűnözés és szegénység kezelése • megfelelő várostervezés • városrehabilitáció – szennyezett és

171


Sustainable urban development in the European Union: a framework for action (1998)

Európai Területfejlesztési Perspektíva (ESDP – 1999)

Cities for Cohesion – The Urban Dimension of European Policy (szakérői jelentés – 2002)

Urban I. program Ex-Post értékelése (2003)

The future of cohesion policy in Europe – Establishing a strong urban dimension int he future Structural Funds (2003)

barnamezős területek rehabilitációja és újrahasznosítása • intelligens közlekedési rendszerek kiépítése • társadalmi integráció • gazdasági termelékenység és foglalkoztatás (innovációs szerep) erősítése • egyenlőség • társadalmi befogadás és rehabilitáció • környezetvédelem és fenntarthatóság • helyi kormányzás és társadalmi részvétel • rehabilitáció integrált megközelítése, vagyis a gazdasági, társadalmi, környezeti, közlekedési és biztonsági szempontok együttes figyelembe vétele • a városok fizikai terjeszkedésének kézben tartása • különféle funkciók elérése minden társadalmi csoport számára • a városi ökorendszerrel való ésszerű és forrástakarékos gazdálkodás • jobb elérhetőség biztosítása környezetbarát közlekedési formákkal • természeti és kulturális örökség megőrzése és fejlesztése • elhanyagolt területek és lepusztult ipari telepek helyrehozatala • olcsó, jó minőségű lakások kiegyensúlyozott biztosítása • munkanélküliség és társadalmi kirekesztés kezelése • migráció csökkentése (különösen a nyelvi problémák miatti integrációhiány • biztonság növelése • környezeti degradáció és zsúfoltság csökkentése • lakónegyedek elkülönüléséből származó negatív hatások mérséklése • zöld területek és közösségi terek számának és minőségének növelése • szegregáció csökkentése • együttesen megvalósuló gazdasági, társadalmi és fizikai rehabilitáció • programok kombinálása más fejlesztési programokkal • projektek közötti szinergia megteremtése • helyi közösségek aktív részvétele és kapacitásépítése • jó gyakorlatok, „best practices” átvétele • magánszektor támogatásának, részvételének növelése • a közösségi dokumentációk megfelelő értelmezése • egységes városrész-város-régió stratégia szükségessége • barnamezős rehabilitáció előnyben részesítése a zöldmezős beruházásokkal szemben • szociális infrastruktúra fejlesztése (fiatalok

172

Integrált Városfejlesztési Stratégia számára munkaerő-piaci beilleszkedés, bűnözés elkerülése, idősek számára ellátási rendszerek) • fenntartható városi közlekedés városfejlesztésben érintett sokféle szereplő Az eddigi jó gyakorlatokból származó • együttműködése pontosan tisztázott szervezeti legfontosabb tapasztalatok keretek között • formális és informális módszerekkel biztosított legyen a lakosság aktív részvéte • a városi lakókörnyezet állapotának javulása mellett a lakók közötti kapcsolatok erősödjenek 27. táblázat: Az EU városfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumai és a főbb (releváns) célkitűzések

A releváns célkitűzések és szempontok közül mindenképpen kiemelendő a modern kertvároshoz kapcsolódó zöld területek és közösségi terek számának és minőségének növelése, mely a városi zöld felületek megőrzéséhez és fejlesztéséhez, a városi lakókörnyezet állapotának javulásához és ezen keresztül a lakók közötti kapcsolatok erősítéséhez járul hozzá. A tervezett fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a városban új gazdasági és közösségi funkciók jelenjenek meg, melyek valamennyi társadalmi csoport számára elérhetővé válnak (pl. új közösségi terek, e-önkormányzat, turizmus fejlesztése). A jelenlegi fejlesztés, és a várható további ütemek szervezeti rendszerét úgy határoztuk meg, hogy a különféle szereplők együttműködése megfelelő szervezeti keretek között történjen, továbbá biztosított legyen a helyi közösségek és a lakosság aktív részvétele. Püspökladány esetében a jobb életminőséghez való hozzájárulást a zöldfelületi fejlesztéseken, a közterek kialakításán túl a közlekedési kényszer mérséklése, a közlekedési rendszer racionalizálása és ezáltal a környezetterhelés csökkentése jelentheti, mely konkrét projektek formájában a város központjában található Bajcsy-Zsilinszky utca rehabilitációjával érhető el. Az Unió célja, hogy az európai városokat ismét dinamizálja, olyan vonzó, egészséges, jó minőségű helyekké tegye, ahol az emberek szívesen élnek, és amelyek lehetővé teszik közösségeik és gazdaságaik fejlődését. Ennek érdekében fenntartható városgazdálkodásra van szükség, mely a város által ellátott funkciókból származó környezeti hatások csökkentése, átfogó stratégia és cselekvési terv, megfelelő szinten történő és átlátható döntéshozatal, valamint az állampolgárok aktív szerepe révén valósulhat meg. A városok dinamizálásának, élhetőbbé tételének további kulcselemei a fenntartható közlekedés, és a fenntartható építés. Utóbbi a fenntarthatósági, elsősorban energiahatékonysági szempontok érvényesítését jelenti új épületek és infrastruktúra építése, illetve meglévő épületek felújítása esetén. A városok élhetőbbé tételének további eszköze a fenntartható várostervezés, ami a területhasználat városi területeken belüli szerkezetével és típusaival foglalkozik, ezáltal közvetlenül kapcsolódhat nemcsak az egész város, hanem egyes városrészek fejlesztéséhez is. A dokumentum felhívja a 173

Integrált Városfejlesztési Stratégia figyelmet arra, hogy a város peremén elhelyezkedő, alapszolgáltatásokkal rosszul ellátott lakóterületeket fenntartható közösségekké kell alakítani. Szintén a fenntartható várostervezésnél fogalmazódik meg az elvárás a zöldterületek és parkok védelmére, új zöld felületek és közterek kialakítására, mivel azok lehetőséget teremtenek a sportra, közösségi életre, pihenésre, békére és nyugalomra, vagyis jelentősen befolyásolhatják az életminőséget.

5.2.3. Kapcsolat a hazai és regionális fejlesztési koncepciókkal 5.2.3.1. Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció (2005) A várostervezésre, városfejlesztésre vonatkozóan országos szinten az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció fogalmaz meg iránymutatásokat. A „Befektetés az emberbe” prioritáscsoport Társadalmi és területi zárványok oldása célkitűzése komplex ágazatközi fejlesztések révén az élhető települések és elérhető közszolgáltatások kialakítását kívánja előmozdítani. A dokumentum szerint az élhetőbb települések kialakulásának a legfontosabb lépései: •

a központi településrészeken található lakónegyedek megújítása

•

a szabadidős programoknak helyet adó közösségi terek kialakítására, a szabadidő aktív és kreatív eltöltését szolgáló háttér megteremtésére.

•

a városmagok értékőrző megújítása, a műemlékek védelme és felújítása valamint a települési zöldterületek védelme és fejlesztése.

5.2.3.2. Kapcsolódás az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez (ÚMFT) Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakerete 2007-2013 átfogó célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés elősegítése. Az átfogó cél elérése érdekében specifikus célokat illetve területi és tematikus prioritásokat határoztak meg, melyek megvalósítása során kiemelt figyelmet kell fordítani a fenntarthatóság feltételeinek biztosítására és a kohézió erősítésére, mint horizontális politikákra. Ennek megfelelően egy-egy adott fejlesztésnek egyrészt illeszkednie kell tematikus és/vagy területi prioritásokba (amelyek a Nemzeti Akcióprogramban, illetve a Felülvizsgált Lisszaboni Akcióprogramban megfogalmazott célok elérése érdekében fogalmazódtak meg), másrészt ki kell elégítenie a fenntarthatóság feltételeit és a kohézió erősítésére vonatkozó követelményeket. A prioritások az alábbiak: •

Gazdaságfejlesztés

174


Közlekedésfejlesztés

•

Társadalmi megújítás

•

Környezeti és energetikai fejlesztés

•

Területfejlesztés

•

Államreform

Az ÚMFT által megfogalmazott prioritásokhoz és a releváns beavatkozási csoportokhoz kapcsoltuk a tervezett intézkedéseket (amelyek lehetnek állami, fővárosi, önkormányzati, magán fejlesztések is), ezt mutatja az alábbi táblázat:

Prioritás

Releváns beavatkozási csoportok Üzleti

infrastruktúra

Kapcsolódó intézkedés

és Ipari

szolgáltatások fejlesztése

park

fejlesztése,

Gazdaságfejlesztés

infrastrukturális szolgáltatásainak

bővítése Turisztikai

fejlesztések

megvalósítása A térség elérhetőségének javítása

Közútfejlesztések,

közlekedési

csomópontok, forgalomcsillapítás, „gyorsvasút” Közlekedésfejlesztés

Városi és agglomerációs közösségi Intermodális csomópontok közlekedés fejlesztése Közlekedési

módok

összekapcsolása Minőségi oktatás és hozzáférés Oktatási-nevelési

Társadalmi megújítás

intézmények

biztosítása

felújítása, újak létrehozása

Humán infrastruktúra fejlesztése

Akadálymentesítés Roma

közösségi

intézmény

létrehozása Egészséges és tiszta települések Megújuló Környezeti és energetikai fejlesztés

energiaforrások

megteremtése

használata

Természeti értékeink jó kezelése

Természeti értékek megóvása

Energiahatékonysági fejlesztések Közszolgáltatások infrastrukturális Átfogó Területfejlesztés

városközponti fejlesztés

fejlesztésén keresztül a hozzáférés megvalósítása javítása

175

Integrált Városfejlesztési Stratégia Természeti környezet revitalizálása Közlekedési rendszerek fejlesztése A civil társadalom közügyekben E-önkormányzat való részvételének erősítése A Államreform

közigazgatás

szolgáltatóvá Közigazgatási feladatokat ellátó,

tétele, az elektronikus ügyintézés közszolgáltatást elterjesztése

nyújtó

intézmények felújítása, fejlesztése

Közigazgatási

intézmények

költséghatékonyabb működtetése 28. táblázat: Az ÚMFT prioritásai és a kapcsolódó intézkedések

5.2.3.3. Észak-Alföldi Régió Stratégiai Programja (2007-2013) A lisszaboni stratégiához kapcsolódóan az Észak-alföldi régió megalkotta a 2007-2013-as programozási ciklushoz illeszkedően a régió stratégiai programját a regionális támogatások felhasználásához. A stratégiában megfogalmazott programokkal szembeni legfontosabb elvárás, hogy a lehető leghatékonyabban biztosítsa a régió társadalmi-gazdaság fejlődését lemaradásuk csökkentése érdekében. Az egész Unióban fontos cél a gazdasági és szociális különbségek kiegyenlítése, mivel a fejlődésbeli eltérések általában a fejlődés gátjaként hatnak, így nemzetközi szintéren negatívan befolyásolják az EU versenyképességét. A régió stratégiájának átfogó célja, hogy a „vízkészlet-gazdálkodás, a környezetgazdálkodás, a területhasználat összefüggésrendszerének ökológiai alapú megteremtésével ls az erre alapozott versenyképes gazdaság- és humánerőforrás-fejlesztéssel a régió Kelet-Közép-Európa minőségi élet-, egészség és rekreációs központjává válik”. Az átfogó cél ún. specifikus célokra bomlik. Ezeket, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégia által megfogalmazott tematikus célok illeszkedését mutatja az alábbi táblázat.

1.

Észak-Alföldi Régió Stratégiája – specifikus

Integrált Városfejlesztési Stratégia – tematikus

célok

célok

A

régió

stratégiai

humánerőforrására

helyzetére

építő

és Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági

versenyképes, szerkezet kialakítása

piacvezérelt és innováció-orientált gazdaság továbbfejlesztése 2.

A

régió

természeti,

rendszereinek

kialakítása,

fenntartható

használata,

környezeti A városi életminőség javításával, a természeti és

megőrzése a

és épített örökség megóvásával a lakosság helyi

környezet kötődésének erősítése 176

Integrált Városfejlesztési Stratégia értékként való kezelése 3.

A

régióban

az

egészséges

élet Hatékony kistérségi és városi közszolgáltatási és

lehetőségeinek biztosítása, a kapcsolódó közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása endogén potenciál hasznosítása 4.

A régió versenyelőnyeire alapozott Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági

piacvezérelt

és

innováció-orientált szerkezet kialakítása

agrárvertikum kialakítása 5.

A

régió

területi

különbségeinek Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági

mérséklése és a társadalmi kohézió erősítése, szerkezet kialakítása a foglalkoztatás bővítése

Fenntartható

társadalmi

szerkezet

megteremtése 29. táblázat: Az Észak-alföldi Régió Stratégiája és az IVS kapcsolata

5.2.3.4. Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (2006) Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja a megye következő Európai Uniós költségvetési periódusra való felkészülésének fontos tervdokumentumai, amelyekben megfogalmazásra kerültek a megye hosszú távú fejlődésének stratégiai irányai és a fejlesztés célrendszere. A stratégiai dokumentumok kidolgozásának első szakaszát egy átfogó helyzetfeltárás készítése jelentette, amely a megye jelenlegi helyzetét, problémáit, adottságait és lehetséges kitörési pontjait elemezte. A helyzetfeltárás statisztikai adatok, a megyében elérhető fejlesztési dokumentumok, fókuszcsoportos interjúk és a megye fejlesztésében meghatározó szervezetek szakértőivel történt egyeztetések alapján készült el. A helyzetfeltárás következtetései alapján, a Stratégia Alkotó Teammel együttműködve került sor a területfejlesztési koncepció stratégiai irányvonalainak kialakítására. A stratégiai célok meghatározása során a szakértők törekedtek arra, hogy Hajdú-Bihar megye célkitűzései illeszkedjenek az azonos időszakra készülő országos ágazati és regionális tervekhez, valamint képviseljék a megye kistérségeinek fejlesztési elképzeléseit. Mindez szükséges ahhoz, hogy a fejlesztési elképzelések megvalósítása Európai Uniós forrásokból is támogatható legyen. A stratégia meghatározását követően elkészült területfejlesztési koncepciót a Projekt Tanácsadó Testület véleményezte és hagyta jóvá. A stratégiai program a koncepcióban kijelölt célkitűzések és fejlesztési stratégia alapján ismerteti a fejlesztés prioritásait, valamint a prioritások keretében végrehajtandó alprogramokat. A helyzetfeltárás, a területfejlesztési koncepció és a stratégiai program egymással szervesen összefüggnek, egymásra épülnek, de minden egyes dokumentum oly módon került kidolgozásra, hogy önállóan is értelmezhető legyen.

177

Integrált Városfejlesztési Stratégia Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési

Integrált Városfejlesztési Stratégia – tematikus

Koncepciója és Stratégiai Programja –

célok

stratégiai célok 1.

A gazdasági versenyképesség erősítése

Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása

2.

Az életminőség javítása

Jövő- és minőségorientált, dinamikus gazdasági szerkezet kialakítása Fenntartható

társadalmi

szerkezet

megteremtése A városi életminőség javításával, a természeti és épített örökség megóvásával a lakosság helyi kötődésének erősítése Hatékony kistérségi és városi közszolgáltatási és közigazgatási rendszer kialakítása és fenntartása 30. táblázat: Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja, valamint az IVS kapcsolata

A megyei program külön említi a püspökladányi kistérséget. A kistérségi fejlesztésekkel kapcsolatban az alábbiakat emeli ki.

Sárréti Többcélú Kistérségi Társulás A 2004-ben alakult Társulást 13 település alkotja: Báránd, Biharnagybajom, Bihartorda, Bihardancsháza, Földes, Kaba, Nagyrábé, Nádudvar, Püspökladány, Sáp, Sárrétudvari, Szerep és Tetétlen.

A Társulás célja és feladata hogy a tag önkormányzatok képviselő-testületei a Társulási megállapodásban foglalt feladat- és hatáskörök hatékony és eredményes ellátása érdekében szervezik és hangolják össze a települési önkormányzatok alábbi feladatait: •

Közoktatási feladatok

•

Szociális intézményi ellátás

•

Gyermekjóléti alapellátás

•

Egészségügyi ellátás

•

Település-üzemeltetés

•

Közbeszerzési eljárások

•

Belső ellenőrzés

•

Egyes államigazgatási és hatósági jogkörök 178


Idegenforgalommal kapcsolatos feladatok

•

Pályázatfigyelés, pályázatkészítés

•

Közmunkaprogramok szervezése

•

Területfejlesztés, településfejlesztés, településrendezési feladatok

5.3.

Agglomerációs együttműködés

Hajdú-Bihar megyében kilenc kistérség található, mely összesen 82 települést foglal magába. Lakosságszám alapján (mintegy 51-52 ezer fő) ez a negyedik legnagyobb kistérség, területileg pedig a megye második legnagyobb kistérsége a közel 955 km2-es méretével. Püspökladány Város a Püspökladányi Kistérség központja. A kistérségben tizenhárom település található, ezek az alábbiak: •

Báránd

•

Bihardancsháza

•

Biharnagybajom

•

Bihartorda

•

Földes

•

Kaba

•

Nádudvar

•

Nagyrábé

•

Püspökladány

•

Sáp

•

Sárrétudvari

•

Szerep

•

Tetétlen

A kistérségi ülések során az önkormányzatok képviselői meghatározott, előre elfogadott napirend alapján tárgyalják meg az aktuális ügyeket. Az kistérségi ülések során is felvetődtek az egész kistérség fejlődését, jövőképét, stratégiai céljait. Javasoljuk, hogy a későbbiekben a kistérséget érintő stratégiai kérdésekben rendszeres egyeztetéseket tartsanak a vezetői és szakmai szinteken.

Az alábbiakban a javasolt agglomerációs együttműködés keretrendszerét vázoljuk: Az együttműködés célja: A Püspökladányi kistérség összefogása, önálló arculat megteremtése, stratégiai célok közös megfogalmazása

179

Integrált Városfejlesztési Stratégia Az együttműködő felek: •

kistérségi települések

Az együttműködés formája: A kistérségi ülésekhez kapcsolódóan rendszeres találkozók, ülések, szekció-megbeszélések (vezetők és az egyes szakterületek képviselői között is)

Az együttműködés gyakorisága: A kistérségi ülések gyakoriságához igazodva

Állandó napirendi pontok: •

a fejlesztési elképzelések összhangjának megteremtése

•

településrendezési dokumentumok összhangjának megteremtése

•

problémák feltárása és közös megoldás keresése

•

közös érdekérvényesítés a megye és a régió irányába

•

térségi programok, dokumentumok kidolgozása

A programok megvalósítása közös feladattá válik, különösen olyan kérdésekben, mint a gazdaságfejlesztés, a turizmus, a közlekedés helyzetének javítása.

További javasolt témák: •

turisztikai fejlesztések összehangolása

•

természetvédelmi fejlesztések megvalósítása

•

az M4 hatása a térségre

•

gazdaságfejlesztési programok kidolgozása

•

munkaerő-piaci együttműködések

•

civil együttműködések

•

közlekedési fejlesztések megvalósítása

5.4.

Környezeti állapot

A fejlesztések jelentősen befolyásolhatják a környezeti állapotot. A stratégiában szükséges megfogalmazni azokat az elveket, célokat és feladatokat, amelyek a környezeti állapotban történő változás esetén, a veszteségek és azok hatásainak kompenzálása

180

Integrált Városfejlesztési Stratégia területén elvártak. Miután a városban és közvetlen környezetében élők életminőségét a települési környezet minősége, az ellátottság színvonala jelentősen befolyásolja.

Cél: Minden egyes fejlesztés tervezésekor szem előtt kell tartani, vizsgálni szükséges, hogy hozzájárul-e egy kevesebb környezetterhelést eredményező, jobb környezeti állapotjellemzőkkel rendelkező települési környezet kialakításához. Ehhez alapvető fontosságú a város és az érintettek közötti, a környezetminőség javítását, a környezetterhelés megszüntetését célzó együttműködés kialakítása, a környezeti nevelés hatékonyságának növelése.

Feladatok: Városrendezés, beépítés •

A városfejlesztési, városrendezési feladatok megoldásánál fokozott gondot kell fordítani a város országos és helyi jelentőségű védett természeti területek, értékek védelmére. Itt a zsúfoltság enyhítése, a parkolási gondok megoldása (zaj- és légszennyezés mérséklésére), a forgalomcsillapítás elsőrendű fontosságú.

•

A város térségében több jelentős természeti érték található, melyek megőrzésére fokozott figyelmet kell fordítani (arborétum)

•

A jelentős környezetterhelő források, létesítmények környezeti hatásainak (víz- és légszennyezés, hulladékkeletkezés, zaj- és rezgéskeltés) csökkentése, a kibocsátási normák betartása és folyamatos ellenőrzése szükséges, párhuzamosan ezen tevékenységet folytató üzemek egy helyre (ipari park) telepítésével). Új beruházásoknál meg kell követelni a már meglévő terheléseket is figyelembe vevő környezet-terhelési vizsgálatot, szükség esetén a környezeti hatásvizsgálatot.

•

A létesítmények, tevékenységek környezettől való védelme vagy azok környezetterhelő hatása kapcsán a létesítmények közötti védőtávolság figyelembe vételével valósítandó meg minden telepítés, fejlesztés. Az ezektől való eltérést csak a csökkentéssel arányos műszaki védelem esetén és környezeti hatásvizsgálat alapján lehet engedélyezni. Az ipari és különleges felhasználású területen kötelező környezetvédelmi tervet készíteni.

•

A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, földhasználók kötelessége.

•

Az Akcióterületi Tervek elkészítésekor fokozottan kell kidolgozni a környezeti hatásokat, a beruházások környezeti terhelés szempontjából való besorolása alapján.

181

Integrált Városfejlesztési Stratégia Környezeti szemlélet kialakítása: Fejleszteni szükséges a város oktatási és közművelődési intézményeiben a környezeti nevelés hatékonyságát, a környezeti nevelést célzó tevékenységek számát. A lakosság körében a tájékoztató kampányok, akciók számát és aktivitását növelni szükséges.

182

6. 2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése (nem csak ROP forrás terhére) 6.1.

Akcióterület 1.

Elhelyezkedés:


Lehatárolás:

Bajcsy-Zsilinszky u. 1-7.; Bajcsy-Zsilinszky u. 2-30.; Batthyány u.; Bezerédi u. páratlan oldala; Bocskai u. 1-19.; Bocskai u. 2-18.; Csillag u. 2-20/a; Damjanich u. 1-31.; Felsőbányai u.; Gábor Áron u. 1-7; Gagarin u.; Hajdú u.; Honvéd u.; Hősök tere; Iskolaköz; IV. Béla páratlan oldala; Jog u.; Kálvin tér 1-3; Kálvin János u.; Kiss Ferenc u. 1-33; Kodály Z. u. páratlan; Kossuth u.; Nagykárolyi u.; Nagyszalontai u.; Petőfi u. 1-29; Petőfi u. 2-30; Rákóczi u. 2-34.; Rákóczi u.1-19.; Ságvári u.; Széchenyi u. páratlan oldala; Szent István 2-50.; Szigligeti u. páros oldala; Tompa M. páratlan oldala; Zrínyi u. 1-37.; Zrínyi u. 2-8.

40. ábra: Központi városrész

Cél: •

Városközponti szerep erősítése, az építészeti örökség és közösségi terek karakterének megőrzésével, felújításával, új funkciók létesítésével

•

Kulturális és közművelődési funkciók erősítése

•

Közlekedési rendszerek fejlesztése, új közlekedési irányok meghatározása a központ tehermentesítése érdekében

•

Közösségi és társadalmi rendezvények lebonyolítása a megújult közterületeken

183


Az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése a város tőkevonzó képességének javításával

•


•

Infrastruktúra javítása, építése (út, csapadék elvezetés, járda, közvilágítás)

•

Visszatérést és letelepedést ösztönző programok bevezetése

Közszféra beruházásai: •

Piac kialakítása a vásártéren

•

Dorogi Márton Városi Művelődési Központ bővítése és szabadtéri színpad kialakítása

•

Közösségi tér kialakítása a vásártéren

•

Polgármesteri Hivatal akadálymentes bővítése emeletráépítéssel

•

Közlekedés fejlesztése a Művelődési Központ környezetében

•

Bajcsy-Zsilinszky út rehabilitációja

•

Közoktatási intézmények akadálymentesítése

•

Kistérségi járóbeteg-ellátás bővítése

•

Tűzoltóság fejlesztése

•

Múzeum felújítása

•

Helytörténeti kutatása és helyi tananyagfejlesztés

•

Kistérségi hatókörű rendezvények megtartása

•

Tanoda program

Magánszféra fejlesztései: •

Fitness szalon funkcióbővítő energiahatékony felújítása

•

KERÓ Műszaki áruház funkcióbővítő felújítása

•

Megújuló vásártér környékén a KKV-k fejlesztései

•

Pénzügyi szolgáltató szektor szintentartó beruházásai

•

KKV-k szintentartó- és/vagy profilbővítő, profilváltással járó beruházásai

184


6.2.

Akcióterület 2.

Elhelyezkedés:

Keleti városrész

Lehatárolás:

Baross u. páratlan oldala; Bercsényi u.; Bethlen Gábor u.; Bezerédi u. páros oldala; Bocskai u. 20-68.; Bodó u.; Borbástó u.; Dózsa György u. 1-55.; Dózsa György u. 2-48.; Északi sor; Görbetó u.; Győrffy u.; Hajnal u.; Hargita u.; Hétvezér u.; Illyés Gyula u.; István király u.; IV. Béla páros oldala; Kalapács u.; Karcsú köz; Kecskés Gyula u.; Keleti sor 1-25.; Kolozsvári u.; Kőrösi-Csoma u.; Lehel u.; Liszt Ferenc u.; Mikes Kelemen u.; Péchy Mihály u.; Rákóczi u. 21-; Rákóczi u. 36-; Remény u.; Rettegi u.; Sárrét u.; Sport u; Szénatér u.; Szent István u. 52-; Szent István u. páratlan oldala; Szűcs Sándor u.; Táncsics u.; Thököly u.; Vajda u.; Vasút u.; Zrínyi u. 10-; Zrínyi u. 39-

41. ábra: Keleti városrész

Cél: •

Gazdasági (ipari) funkciók erősítése

•

Kereskedelmi funkciók megjelenésének ösztönzése

•

Közlekedési átszervezések 185


Lakóövezet terjeszkedése, mely a település szerkezetéből adódóan erre lehetséges, de az ipari fejlesztések is ezen a területen összpontosulnak


Szt. István utcai óvodaépület átalakítása Szociális Szolgáltató Központtá ÉAOP – Pályázati fordulóban van - 90M

•

Keleti gyűjtőút biztosítja a terület megközelítését

•

Sporttelep fejlesztése

•

Lakóövezet fejlesztése, telkesítés


TESCO beruházása

•

Kereskedelmi, szolgáltató központ kialakítása

•

Gazdasági, Ipari beruházások ösztönzése – magántőke beruházásai elsősorban a fémipari, fémtömegcikk gyártás területbe (ennek az ipari tevékenységnek nagy hagyományai vannak a településen

•

6.3.

Vegyi- és műanyag-feldolgozó üzem fejlesztése

Akcióterület 3.

Elhelyezkedés:

Déli városrész

Lehatárolás:

Arany János u.; Árpád u. 1-55.; Árpád u. 2-60.; Attila u.; Báthory fejedelem u.; Bem tábornok u.; Bocskai u. 21-; Csokonai u.; Damjanich u. 33-; Damjanich u. páros oldala; Deák Ferenc u.; Déli sor; Dembinszky u.; Dobó Várkapitány u.; Dózsa György u. 50-; Dózsa György u. 57-; Erőss Lajos u.; Gábor Áron u. 9- ; Gábor Áron u. páros oldala; Hunyadi János u.; Jókai u.; Kaán Károly u.; Kalpka u.; Kálvin tér 4-5-6-7.; Keleti sor 26-; Kisfaludy u.; Kinizsi u.; Kurucz u.; Lázár u.; Madách u.; Munkácsy u.; Nagy Lajos u.; Nagy Sándor u.; Nap u.; Nép u.; Petőfi u. 32-.; Radnóti Miklós u.; Széchenyi u. páros oldala; Szigligeti u. 14-; Szigligeti u. páratlan oldala; Teleki Mihály u.; Toldi u.; Tompa M. páros oldala; Török Bálint u.; Vörösmarty u.; Wesselényi Miklós

186


42. ábra: Déli városrész

Cél: •

Turizmus szerepének erősítése: az adottságok kihasználása

•

A strand és környezetének fejlesztése

•

Lovas turizmus, kerékpár és vízi turizmus fejlesztése

•

Horgászati lehetőségek fejlesztése

•

A közösségi terek felújítása, új funkciók létesítése

•

Szabadidő és kulturális funkciók erősítése

•

Vendéglátás színvonalának emelése

•

Az intézmények, munkahelyek és ingatlanfejlesztések számának növelése a beruházások megvalósításával a város tőkevonzó képességének javításával

•

A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának kihasználása, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, lakossággal ls a vállalkozói szektorral

•

Infrastruktúra javítása, építése (út, járda, közvilágítás)


Fürdőfejlesztés következő 2 üteme (öltöző bővítés, nyári ülőmedence átalakítása, téli ülő medence készítése, energetikai korszerűsítés)

•

Fürdő infrastruktúra fejlesztéséhez kapcsolódó energiahatékonysági beruházások – a fürdő területén feljövő gáz hasznosítási lehetőségét meg kell találni

187


Jóléti tavak környezetének rekreációs területté fejlesztése – Pl.: Kerékpárutak kiépítése, pihenők létesítése

•

Tavak átjárhatóságának megoldása – vízitúra lehetőségének megteremtése – (partnerség a Horgász egyesülettel, opcionálisan a Hortobágyi Nemzeti Parkkal)

•

Déli gyűjtőút kiépítése a belső utak tehermentesítése céljából (Csatorna áthelyezés, erdőkiváltás, erdősítés, útépítés)


Camping fejlesztése (magántulajdon) faházak fejlesztése

•

Fürdő fejlesztéséhez kapcsolódó gazdasági beruházások

6.4.

Akcióterület 4.

Elhelyezkedés:

Újtelep

Lehatárolás:

Bessenyei u; Bólyai János u.; Debreceni u.; Fazekas Mihály u.; Mező Imre u.; Bartók Béla u.; József Attila u.; Kölcsey u.; Mező Imre u.; Móricz Zsigmond u.; Rózsa Ferenc u.

43. ábra: Újtelep városrész szegregátumok jelölésével

Cél: •

Közműfejlesztések

•

Munkahely teremtése

•

Integrált felzárkóztató programok megvalósítása

•

Kulturális identitás erősítése (roma kulturális intézmény kialakítása)

•

Közlekedési rendszer reformálása

•

Infrastruktúrafejlesztés

Közszféra beruházásai:

188


Szennyvízprogram folytatása, kiterjesztése a területre (a településen egyedül ezen a területen nincs már csak megoldva)

•


•

Közintézmények akadálymentesítése és energia-hatékony épületfejlesztése

•

Közbiztonság javítása – térfigyelő rendszer kiépítése, fejlesztése

•

Intézményfejlesztés,

•

Kialakított - bentlakásos nappali intézmény fejlesztése

•

Téglagyári tó – roncsolt terület – rehabilitációja – Horgászegyesülettel partnerségben


KKV szektor kiskereskedelmi, szolgáltatói szektorának fejlesztései, beruházásai

•

4-es főút átmenő forgalmára alapozó kereskedelmi beruházások

•

Temető felszámolása – egyház

6.5.

Akcióterület 5.

Elhelyezkedés:

Petritelep

Lehatárolás:

Akác u.; Árpád u. 57-59.; Árpád u. 62.-; Bányász u.; Béke u.; Budai-Nagy Antal u.; Dió u.; Dorogi Márton u.; Ék u.; Erdő u. páros oldala; Esze Tamás u.; Forint u.; Görepart u.; Hámán Kató u.; Karcagi u.; Kis u.; Kút u.; Nyíl u.; Petri Pál u. 17-; Petri Pál u. 26-; Posta u.; Szél u.; Sziget sor 9-; Szondi u.; Váczi Mihály u.; Vásártér u.; Virág u.

189


44. ábra: Petritelep

Cél: •

Gyakorlati szakképzés fejlesztési lehetőségei

•

Játszóterek, közterek bővítése és fejlesztési lehetőségei

•

Tömegközlekedés fejlesztése


Közintézmények

(pl.

iskola

és

óvoda)

akadálymentesítése

és

energia-hatékony

épületfejlesztése •

TISZK – gyakorlati oktatási központ fejlesztése

•

Közbiztonság javítása – térfigyelő rendszer kiépítése, fejlesztése - közterületek, közparkok fejlesztése


Magánszálláshelyek kialakítása, fejlesztése

•

Püspökladány- Szeghalom vonal „Kismegállójában” utasváró létesítése – MÁV

190


6.6.

Akcióterület 6.

Elhelyezkedés:

Darányi telep

Lehatárolás:

Ady Endre u.; Bajcsy-Zsilinszky u. 32-; Bajcsy-Zsilinszky u. 9-; Balaton u.; Baross u. páros oldala; Csenki u.; Csillag u. 22-; Csillag u. páratlan oldala; Erkel Ferenc u.; Hadházi u.; Haladás u.; Karacs térképcsináló u.; Katona József u.; Késmárki u. ; Kiss Ferenc u. 35-; Kiss Ferenc u. páros oldala; Kodály Zoltán u. páros; Komáromi u.; Lajta u.; Losonczi u.; Maros u.; Mikszáth Kálmán u.; Petri Pál u. 1-15.; Petri Pál u. 2-24.; Rába u. u.; Rozsnyói u.; Sió u.; Somogyi Béla u.; Szabó Pál u.; Szamos u.; Szent László u.; Sziget sor 1-7.; Zalka Máté u.; Zentai u.; Zöldfa u.; Zsák u.

45. ábra: Darányi telep

Cél: •


•

Csendes, kertvárosias környezet megóvása, pihenőövezetté nyilvánítása

•

Kerékpárút kiépítése, fejlesztése


kerékpárút folytatása a Hortobágy kapujának számító Farkas-sziget (Arborétum) és a városközpont között

•

Turizmust szolgáló, 3. sz. területre levivő kerékpárút kiépítése a terület érintésével

•



MÁV – FAVÉD vasúti talpfa telítő üzem helyének kármentesítése (talajcsere)

•

Vasúti műemlék és környezetének rehabilitációja – MÁV

•

Tömegközlekedés fejlesztése 191


6.7.

Város teljes területét érintő fejlesztések

•

Játszóterek felújítása, EMVA

•

Buszvárók felújítása – folyamatban 30M ROP

•

Belterületi utak pormentes kialakítása

•

Járdahálózat fejlesztése, bővítése

•

Belvízelvezető árkok rehabilitációja

•

Megújuló energia felhasználásának ösztönzése – vízhő felhasználás középületek fűtésére, + távhő szolgáltatás – felmérés alatt van a költséghatékonyság és vízhozam

•

Ivóvíz minőség javítás – KEOP

•

Vasút fejlesztése 160 km/óra sebességű közlekedést viselő vasúti pályatest kerül kiépítésre a jelenlegi 120-a helyett (Szajol – Püspökladány szakasz – 2014-2015 évben várható) + ezzel párhuzamosan, állomás felújítása, fogadó pályatér megújítása, korszerűsítése (pl. aluljárók kiépítése) 4-42-es összekötő út kiépítése, keleti elkerülő út kiépítése – NIF- nagyberuházás 2015

•

M4 gyorsforgalmi út építése a város déli elkerülő szakaszán – NIF - kiemelt – 2015-ben várható

•

Külterületi belvízelvezető csatornák rehabilitációja – folyamatos (MÁV – NIF – Kiemelt)

•

Köztemető fejlesztése

•

Közvilágítás fejlesztése

192

7.

A stratégia megvalósíthatósága

7.1.

Ingatlangazdálkodási terv elkészítése

7.1.1. Bevezető Püspökladány Város Önkormányzata az akcióterületen tervezett fejlesztésekben fel kívánja használni a magánszektor kreativitását, innováció erejét és tapasztalatát, és mobilizálni kívánja a magántulajdont és a gazdaságban jelen lévő magántőkét a városfejlesztési, városmegújítási projektekbe való beruházásra. Erre tekintettel a korábbi gyakorlatnak megfelelő elméleti stratégiaalkotáson és hagyományos programkészítésen túl szükségük volt: •

A beruházói logika megismerésére, a közterei, központja megújításába és közösségi terek teremtésébe bevont vállalkozói szféra gondolkodásmódjának, elvárásainak és sajátos üzleti logikájának megértésére;

•

Az ingatlanvagyon valódi piaci értékének meghatározására;

•

A finanszírozási lehetőségek és a legoptimálisabb – akár a magánszférával közös - fejlesztési konstrukciók feltárására;

•

A fejlesztések megtérülésének – az Önkormányzat és a beruházó szempontjából is vizsgált – számítására.

Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv több összetevőből áll: •

az akcióterületekre eső önkormányzati tulajdonú ingatlanok hasznosítása

•

eladással – és rajta a befektetői tőke által végrehajtandó fejlesztéssel

•

önkormányzati tulajdonban megtartással és a terület

•

új, közösségi célú beépítésével (pl. iskola-, közintézmény építés-bővítés)

•

rehabilitálásával, a rajta levő önkormányzati ingatlanvagyon értékének növelésével

•

közterületként, közösségi térként hasznosításával (pl. közpark, szabadidő-terület)

•

környezetvédelmi célú hasznosításával

•

egyes – kulcspozícióban levő – akcióterületekre eső nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok megvásárlása, önkormányzati tulajdonba vétele

•

a megvalósulás elősegítése – önkormányzati megvalósítás, terület-előkészítés – érdekében

•

a későbbi

•

hasznosítás lehetőségének megőrzése/biztosítása érdekében, vagy

•

önkormányzati jövedelemszerzés (a terület felértékel(őd)ése utáni értékesítés) érdekében

193


7.1.2. Vagyongazdálkodással összefüggő jogszabályok, rendeletek Önkormányzati törvény

1990. évi LXV. tv.

Vagyonrendelet

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 17/2002. (VIII. 30.) rendelete az önkormányzat vagyonáról, hasznosításáról

7.1.3. Az Önkormányzat vagyonszerkezete az érintett akcióterület vonatkozásában Vagyonelem megnevezése Forgalomképtelen törzsvagyon (nem értékesíthető, nem terhelhető, a kötelező feladatok ellátását biztosító vagyon) Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon (meghatározott feltételekkel értékesíthető, illetve megterhelhető vagyon) Egyéb (forgalomképes vagyon, amely szabadon értékesíthető és megterhelhető)

Ingatlan száma (db) 32 db 22 db 16 db

A törzsvagyon körébe nem tartozó vagyon forgalomképes ingatlanokból, forgalomképes egyéb vagyonból és a forgalomképes vagyoni jogokból áll. Az önkormányzati közszolgáltatások ellátásához, illetve a közhatalom gyakorlásához nem szükséges vagyonnal vállalkozás folytatható. A forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak a •

helyi közutak és műtárgyaik,

•

a terek, parkok,

•

a köztéri műalkotások

A korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartozó vagyonelem: •

az országos műemlékvédelmi jegyzékben nyilvántartásba vett műemlék, műemlék jellegű és városképi jelentőségű ingatlanok,

•

védett természeti terület és természeti emlék,

•

a muzeális gyűjtemény és a muzeális emlék,

•

a közművek,

•

az önkormányzati közszolgáltatások alapvető funkcióját, illetve a helyi közhatalmi feladatok ellátását szolgáló művelődési, oktatási, egészségügyi, szociális, sport- és egyéb intézmények használatában levő önkormányzati vagyon,

•

a Képviselő-testület és szervei elhelyezésére szolgáló középületek.

Forgalomképes ingatlanok: •

építési telkek vagy telekalakítással létrejött, önálló helyrajzi számú közterületi földrészletek,

•

lakóházingatlanok,

•

nem lakás céljára szolgáló helyiségingatlanok,

194


belterületi, külterületi mezőgazdasági művelésre, illetve egyéb hasznosításra alkalmas földterületek.

Forgalomképes egyéb vagyon: •

pénzeszközök, követelések,

•

kötvények, részvények, egyéb értékpapírok,

•

vállalkozásban lévő üzletrészek,

•

gépek, berendezések és felszerelések, járművek, beruházások és felújítások,

•

üzemeltetésre átadott eszközök (kivéve a törzsvagyon részét képező forgalomképtelen és korlátozottan forgalomképes vagyontárgyakat).

Forgalomképes vagyoni jogok: •

használati jog, földhasználati jog, haszonbérleti jog,

•

bérleti jog.

Az akcióterület fejlesztésének általános céljai: •

A projekt szükségessége mindenekelőtt azzal támasztható alá, hogy az érintett épületek jelenlegi állapotukban és térbeli elhelyezkedésükben nem megfelelőek közművelődési, illetve hivatali feladatok korszerű ellátására, ezért az épületek átalakítása, bővítése, korszerűsítése és a környezet megújítása mindenképpen indokolt. A projekt kedvező hatásai nemcsak települési, hanem térségi szinten is megmutatkoznak.

•

A projekt gazdasági és társadalmi hatásai közül az alábbiak emelhetők ki: a város közművelődési és igazgatási funkcióinak megszilárdítása, a kistérség belső kohéziójának megerősítése, az idegenforgalmi programkínálat bővítése, új közösségi terek létrehozása, a helyi lakosság életszínvonalának emelése.

A fejlesztés során a város vezetőségének különösen az alábbiakat kell szem előtt tartani: •

A Városközponti szerep tovább erősítése;

•

A város kulturális-városépítészeti örökségét hordozó környezetét (területeit) a lehető legnagyobb mértékben védeni kell. Az egyes területek átalakítását (funkcióváltás, átépítés) úgy kell megoldani, illetőleg csak olyan mértékben szabad előirányozni, hogy az értéket hordozó struktúrák, a városépítészeti karakter megőrizhető legyen.

•

A

belváros

komplex

felújítását,

rehabilitációját

kell

biztosítani,

beleértve

a

forgalomcsillapítást, a gyalogos zónák kialakítását, a parkolás megoldását, a közterületek igényes kialakítását és bútorozását, a zöldfelületek növelését. •

Az új funkciók befogadását és a város belső építési igényeit elsősorban a belterületi tartalékok kihasználásával, és a kisvárosi léptéket megtartó intenzitás-növekedésben rejlő tartalékok kihasználásával kell biztosítani, és csak másodsorban, illetőleg indokolt esetben kell azt bővíteni, új beépítésre szánt területeket kijelölni. 195


Az összességében jó fizikai állapotban lévő középületek tovább fejlesztése;

•

A vállalkozói aktivitás dinamizálódásának „kihasználása”, gazdasági együttműködések, közös fejlesztések generálása és koordinálása érdekében erősebb partnerség kiépítése a civil szférával, a lakossággal és a vállalkozói, fejlesztői szektorral;

•

Idegenforgalmi és közösségi fejlesztések megalapozása.

•

A település történelmi, kialakult településszerkezetének alkalmassá tétele a távlati elvárások teljesíthetőségére, fogadására, azaz a jelenlegi hiányosságok felszámolása, a feszültségek oldása.

7.1.4. A központi akcióterület bemutatása – ingatlangazdálkodási szemmel Városközpont rehabilitációja Lehatárolás: Szent István u.2-50. – IV. Béla u. – Bezerédy u. – Rákóczi u. 19-41.sz.- Csillag u.21/2.sz. – Kiss Ferenc u.2/4-26.sz. – Bajcsy Zsilinszky u.10-30.sz. – Kodály Zoltán 4/2.sz.-tól a Petőfi u.31.sz-ig – Tompa Mihály u. – Széchenyi u. – Árpád u. 1-3.sz. – Gábor Áron u. 1-7.sz. – Szigligeti u. a Damjanich u. 31-ig,Damjanich u.1. Szent I. u.2.sz. utcaszakaszok által határolt terület.

Az akcióterületre vonatkozó ingatlangazdálkodási tervezet az alábbiakban található meg: Az akcióterületen belül 5 fejlesztési csoportot különböztetünk meg, melyek jelentős önkormányzati fejlesztéseket foglalnak magukba. A megvalósítandó célok a következők:

Polgármesteri Hivatal emeletráépítés A Polgármesteri Hivatal, Püspökladány Bocskai u. 2. sz. alatti, 1589 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el. Az épület két részből áll. Az 1970-es években épített új épületszárny emeletráépítését tervezik, melynek következtében 610 m2 bruttó alapterületű új épületállomány létesül. A ráépítés következtében 455 m2 nettó alapterület épül, melyből az irodák területe 296 m2 lesz. Létesül még továbbá 101 m2 terasz és szigetelt tető. A ráépítés hagyományos tégla falszerkezetből készülő felmenő falakkal, ill. vasbeton pillérekből készül, a födémszerkezet monolit vasbeton lemez lesz. A tetőszerkezet hagyományos fa tetőszerkezetből készül, alacsony hajlású magas tetővel és Tondach cserép héjazattal. A ráépítés külső homlokzati nyílászárói műanyag szerkezetűek lesznek, hőszigetelő üvegezéssel. Az épület külső falszerkezeteinek hőszigetelése jelenleg nem megfelelő, így az egész épület a ráépítéssel együtt új, utólagos hőszigetelést fog kapni. Az épület homlokzati síkjainak összege 1140 m2.

196

Integrált Városfejlesztési Stratégia A ráépítés következtében az épület meglévő I. emeleti zárófödémét teljes egészében el kell bontani, ezért a lépcsőházi részt is át kell alakítani, melynek alapterülete 54 m2. A belső udvaron lévő úthálózat elbontásra kerül, és a teljes belső udvaron új úthálózat parkolófelület, járdák, kerékpártároló állvány és parkosítás fog létesülni. A felújítás során az udvaron lévő vegyes beton, aszfalt, stb. burkolat bontásra kerül, és helyére egységes, térkőből épített burkolat kerül. Az átépítésre szánt terület nagysága 2382 m2. A bontandó aszfaltos útfelület nagysága 1247 m2. A kivitelezés során az alábbi felületeket építik ki: térburkolat (út-, és parkolófelület ) 1121 m2, járdafelület 371 m2, zöldfelület 890 m2.

Dorogi Márton Városi Művelődési Központ emeletráépítése A Püspökladány, Bajcsy Zs. u. 2/2. 3840/1 hrsz-ú ingatlanon helyezkedik el a Dorogi Márton Művelődési Ház, amely részben földszintes, részben pedig fsz + I. emeletes épület. Az épület földszintes részére új emelet fog épülni, amely a Könyvtár fölötti részt fogja elfoglalni. Az emeletráépítés és a bővítés következtében többcélú foglalkoztató tér fog létesülni, hozzá tartozó közlekedőkkel, raktárakkal, ill. gyülekezőtérrel, ahol büfé is létesül. Ezen terület a színházterem kiszolgálását, ill. megközelítését is biztosítja. Az épület Bajcsy Zs. utca felőli bejáraton át épülő új rámpán keresztül mozgáskorlátozottak számára is megközelíthető lesz, és az új lépcsőházban akadálymentes lift létesül, melynek következtében az épület új ráépített részének teljes akadálymentesítése is megoldódik. A ráépítés következtében 650 m2 bruttó alapterületű új épületállomány létesül, melyen belül 251 m2 közösségi tér, 151 m2 zsibongó-büfé, 19 m2 tetőterasz, 2x49 m2 nettó alapterületű lépcsőház, 101 m2 alapterületű egyéb helyiség épül. A belső átalakítás is szükséges lesz az épületcsatlakozás miatt, mintegy 54 m2 területen. Az épületrész külső felújítása is elengedhetetlen lesz, amely részben a korábban elkészített utólagos hőszigetelések újraépítéséből, ill. az épület festéséből fog állni. Az épület teljes külső felülete mintegy 1140 m2.

Szabadtéri színpad és a Művelődési Központ környezetének rendezése A Művelődési Központot a 3840/2 hrsz-ú ingatlan öleli körbe, melyen szabadtéri színpad fog létesülni, továbbá a meglévő buszforduló elbontásával új rendezett burkolt, parkosított köztér létesül 35 db felszíni személygépkocsi parkolóval. Ezen a területen létesül 1 db mozgáskorlátozottak számára használható parkoló. A területen lévő felszíni építmények és meglévő burkolatok elbontásra kerülnek, a közelmúltban megépített buszváró járdasziget kivételével.

197

Integrált Városfejlesztési Stratégia A tér teljes felülete fásított zöld területként és egyéb közösségi rendezvények megtartására szolgáló szabadidős rendezvényterületként fog működni, melyhez közvetlen fog csatlakozni a Művelődési Központhoz tartozó szabadtéri színpad. A szabadtéri színpad szilárd fix építmény lesz, lejtős kivitelben. A teljes terület csapadékvíz elvezetése és köztéri világítása is meg lesz oldva. A kivitelezés során 1190 m2 útfelület épül, 167 m2 járdafelület, 491 m2 parkoló. A szabadtéri színpad és környezetének rendezése kapcsán a szabadtéri színpad lelátójának és színpadának felülete 446 m2 lesz, ill. a körülötte lévő járdák, zöldterületi szigetek, valamint térburkolatok nagysága 921 m2 lesz. A terület teljes füvesítése is meg fog történni, mely mintegy 2000 m2 lesz.

Bajcsy Zs. utca felújítása A

Bajcsy

Zs

utca

felújítása

“Gulit”

Közlekedéstervező

Mérnökiroda

GI-20/2006

számú

tervdokumentációja alapján fog megtörténni. A felújítás hossza a 0+000 km szelvényben kezdődik és a 0+235 km szelvényig fog tartani. A 0+235 km szelvénytől a körforgalomig és maga a körforgalom építése már magvalósult. Tehát a dokumentáció megvalósítása szakaszolva lett. Bontási munkák: •

A Bajcsy Zs utca felújítását a bontási munkák elvégzésével kell kezdeni.

•

Útburkolat bontása nem szükséges mert a meglévő szerkezet az új útfelület része.

•

A meglévő útfelület nagysága 1380 m2

•

Járdabontás mind két oldalon összesen 984,5 m2

•

Parkoló bontás 300 m2

•

Jelenlegi zöld felület, mely szikén átalakításra kerül 2227 m2

Építési munkák: •

A építésre kerülő össz felület nagysága 4891,5 m2

A kivitelezés során az alábbi felületeket építik ki: •

Útfelület 1908 m2

•

Járda felület 1085,5 m2

•

Kerékpárút 323,3 m2

•

Parkolók 397 m2 (24 db parkoló)

•

Buszöböl 111 m2

•

Park 860,4 m2

•

Zöldfelület (füvesítés) 206,3 m2

Piactér korszerűsítése, felújítása

198


A piactér jelenleg elhanyagolt állapotú, beton, aszfalt és föld burkolt felületekből áll. A teljes burkolt felület elbontásra kerül, a meglévő csapadékvíz elvezető gerinchálózat megtartásával, de új víznyelő építésével.

•

A téren lévő közvilágítási hálózat is átépítésre kerül. A területen új díszburkolat, parkolók, és növényszigetek létesülnek.

•

Helyet kap a piactéren egy piacfelügyeleti épület (110 m2 bruttó terület), melyben a piachoz tartozó illemhelyek, ill. raktár, valamint a piacfelügyelő irodája létesül.

•

A felügyeleti épület mellett fedett elárusító helyek létesülnek 420 m2 felületen.

•

A felszíni parkolók (20 db + 1 db mozgáskorlátozott) 321 m2-en épülnek. A terület megközelítését biztosító utak, járdák, ill. burkolt közösségi terek nagysága 4800 m2 lesz.

•

A téren növényszigetek létesülnek 457 m2 nagyságban, ill. 1 szökőkút is épül, mely 203 m2 alapterületű lesz.

•

Homlokzati felújításra kerül a piactéren lévő pavilonsor is. A felújítás következtében az épület trapézlemez szerkezetű homlokzata polisztirol hőszigetelést követően, vakolt homlokzati felületű (200 m2) lesz, ill. az egységes reklámfelület megvalósítása érdekében, egy az épületen körbefutó reklámtáblák kihelyezésére alkalmas párkány épül.

7.1.5. Ingatlanvagyon gazdálkodás Püspökladány város a tulajdonában lévő ingatlanvagyonát az érvényes törvényi rendelkezéseknek megfelelően ingatlanvagyon-kataszterben tartja nyilván. A vagyonelemeket három kategóriába –forgalomképes, forgalomképtelen, ill. korlátozottan forgalomképes - kategóriába sorolja. Az érintett ingatlanok a tervezett hasznosítástól függően: •

megtartásra kerülnek

•

értékesítésre

•

bontásra

•

funkcióváltásra

•

fejlesztésre/felújításra kerülnek.

A forgalomképtelen ingatlanok megtartásra kerülnek, az érvényes építési szabályzat és szabályozási tervtől függően: •

változtatás nélkül megmaradnak

•

lebontásra kerülhetnek (pl. közterületen álló épület)

•

A korlátozottan forgalomképes és forgalomképes ingatlanok:

•

megtartásra kerülnek

•

értékesíthetők 199


bonthatók

•

szabályozás szerinti új funkció szerint hasznosíthatók

•

fejleszthetők, felújíthatók

7.1.6. A következő táblázatok az ingatlanvagyon hasznosításának tervezett módját mutatják be a megjelölt akcióterületenkénti bontásban 7.1.6.1. Összefoglaló táblázat a tervezett tevékenységekről: Központi városrész (1-es sz. akcióterület) Forgalomképtelen ingatlanok akcióterületenként Ssz

megnevezés

helyrajzi szám

akcióterület

36

1

1

KÖZÚT (Batthyány u.) Püspökladány Batthyány u.

2

KÖZÚT (Széchenyi u.) Püspökladány Széchenyi István u.

páratlan oldal

59

1

3

KÖZÚT (Tompa M. u.) Püspökladány Tompa Mihály u

páratlan oldal

129

1

4

KÖZÚT (Gábor Á. u.) Püspökladány Gábor Áron u.

1-7-ig

851

1

5

KÖZÚT (Szigligeti u.) Püspökladány Szigligeti u.

páros oldal

1016

1

6

GYALOGÚT (Iskolaköz) Püspökladány Iskolaköz

1017

1

7

KÖZÚT (Kálvin J. u.) Püspökladány Kálvin János u.

1018

1

8

KÖZÚT (Damjanich utca) Püspökladány Damjanich u.

1-31-ig

1052

1

9

KÖZÚT (Bocskai u.) Püspökladány Bocskai u

1-19-ig; 2-től

1255

1

10 KOZUT/Kismester utca/ Püspökladány Kismester

1480/37

1

11 KÖZPARK Püspökladány Jog - Damjanich Itp.-nél

1480/42

1

1517

1

13 GYALOGÚT Püspökladány Hajdu-Honvéd köz

1538/11

1

14 KÖZÚT (Honvéd u.) Püspökladány Honvéd u.

1560/1

1

15 KÖZÚT (Honvéd u.) Püspökladány Honvéd u.

1560/2

1

16 TŰZOLTÓSÁG (raktár) Püspökladány Kossuth u. 10.

1574

1

17 KÖZPARK (OTP mögött) Püspökladány Kossuth u. 2.

1580/7

1

18 KÖZPARK Püspökladány Hősök tere (a 47 lakás körüli terület)

1585/3

1

19 KÖZTERÜLET Püspökladány Bocskai u. 1/1.

1585/6

1

20 KÖZÚT (Kossuth u.) Püspökladány Kossuth u.

1586/1

1

21 KÖZPARK Püspökladány Hősök tere

1588/1

1

22 KÖZTERÜLET (út, parkoló) Püspökladány Hősök tere

1588/2

1

23 KÖZTERÜLET (Autóbuszvárónál) Püspökladány Rákóczi u.

1596/3

1

24 AUTÓBUSZVÁRÓ Püspökladány Rákóczi u.

1596/6

1

25 KÖZTERÜLET (udvar) Püspökladány Rákóczi Ferenc u. 15.

1605/18

1

26 KÖZTERÜLET (udvar) Püspökladány Rákóczi-Bezerédi-Zrinyi

1607/4

1

12 KÖZÚT (Hajdú u.) Püspökladány Hajdú

27 KÖZÚT (Bezerédi u.) Püspökladány Bezerédi u.

páratlan oldal

1614

1

28 KÖZÚT (Zrínyi M. u.) Püspökladány Zrínyi M. u.

1-37-ig; 2-8-ig

1615

1

29 KÖZÚT (IV. Béla u.) Püspökladány IV. Béla u.

páratlan oldal

1670

1

200

Integrált Városfejlesztési Stratégia 30 KÖZÚT (Szent István u.) Püspökladány Szent István u.

2-50-ig

1671

1

31 KÖZPARK Püspökladány Rákóczi u. jobb oldala

1-19-ig

2557

1

32 KÖZPARK Püspökladány Rákóczi u. bal oldala

páros oldal eleje

2558/3

1

Forgalomképes, eladásra kijelölt ingatlanok Ssz.

megnevezés

helyrajzi szám

Petőfi u. 2.

Akcióterület

1

1 2

Lakás Garázs

1/2/A/3 1/2/A/4

Honvéd u. 2.

1

3

Lakás

1480/3/A/14

4

Lakás

1480/4/A/19

Damjanich u. 1. 5 6 Kálvin J. u. 10.

Lakás

1480/5/A/46 1550

Honvéd u. 4.

1 1 1

2 db lakás Bezerédi u. 1-5.

1

7 8 Zrínyi u. 6-8. 9 10 Piactér melletti terület 11 Piactér melletti terület 12 Piactér melletti terület Rákóczi u. 10. 13 14 15 16 Petőfi u. 11.

Lakás Lakás

1607/2/A/28 1607/2/A/31

Lakás

1607/3/A/12 1618/11 1618/12 1618/13

1

Lakás Lakás Lakás

3698/1/A/3 3698/1/A/4 3698/1/A/5 3853

1 1 1 1

1

Forgalomképes, eladásra nem kijelölt ingatlanok Ssz.

megnevezés

helyrajzi számok

Akcóterületek

Kossuth u. 7/1.

13/1

1

Kossuth u. 7/1.

13/2

1

Kossuth u. 25.

34

1

Damjanich u. 21.

1042

1

Damjanich u.

1480/34

1

Bocskai u.

1527/1

1

Hajdu u.

1546/3

1

Kálvin J. u. 2.

1554/1

1

Üzletek és irodák 1 Beépítetlen földterület (volt Autóklub) 2 Lakóépület 3 Lakóépület 4 Beépítetlen földterület 5 Közterület 6 Beépítetlen földterület 7 Üzemi épület 8 Irodaház

201

Integrált Városfejlesztési Stratégia 9

Kossuth u. 26.

1556

1

Honvéd u. 7-13.

1561/1

1

Kossuth u. 12.

1570/4

1

Kossuth u. 12.

1570/5

1

Kossuth u. 12.

1570/6

1

Honvéd u. 5.

1571

1

Honvéd u. 3.

1572

1

Kossuth u. 6.

1580/5

1

1580/6/A

1

1585/4/A

1

1605/19/A

1

Rákóczi u. 17-19.

1607/1/A

1

Zrínyi u.

1618/10

1

Rákóczi u. 32.

3687

1

Rákóczi u. 30.

3689

1

Rákóczi u. 14.

3696/1

1

Rákóczi u. 12.

3697

1

Rákóczi u. (Hajzer mögött)

3698/2

1

Rákóczi u. 8.

3699

1

3702/04

1

Kiss F. u. 1.

3710/3

1

Kiss F. u.

3710/5

1

Bajcsy u. 7/a.

3798

1

Hatlakásos lakóépület 10 Beépített terület (garázs) 11 Garázs és udvar 12 Udvar 13 Beépítetlen földterület 14 Beépítetlen földterület (Pv. Bázis) 15 Munkaügyi Központ 16 Vállalkozók Háza 17 18 Lakóépület 19 20 21 22 23 Lakóépület

Kossuth u. 6. 1585/4/A/50 Fodrászüzlet

1585/4/A/49

Hőközpont

1585/4/A/54

Tapétabolt

Hősök tere 6. 1605/19/A/2 Kazánház

24 25 Lakóépület

Rákóczi u. 15. 1607/1/A/20 Kazánház

26 Piactér 27 Karacs Ferenc Diákotthon 28 Lakóépület 29 Beépítetlen földterület 30 Lakóépület 31 Beépítetlen földterület 32 Lakóépület 33 Beépítetlen földterület (tartalék) 34 Bajcsy u. (templom-iskola között) Szociális Otthon gazdasági épülete 35 Beépítetlen földterület 36 Lakóépület 37 38 Lakóépület 39 40

3834/1/A/1 gyerekkocsi tároló 8 nm

3834/1/A/4

gyerekkocsi tároló 5 nm

3834/1/A/3

202


raktár 14 nm

3834/1/A/5

raktár 23 nm

42

Hősök tere 3.

3834/1/A

1

Hősök tere 3.

3834/2

1

Bajcsy u. 6.

3841

1

Petőfi u. 7.

3845/1/A

1

Udvar 43 Lakóépület 44 Lakóépület + Intézmények 45

Korlátozottan forgalomképes ingatlanok Ssz.

megnevezés

helyrajzi számok

1 Egészségügyi Intézmény Kossuth u. 1. 2 Kálvin téri Általános Iskola

1 39

Kálvin tér 3. 3 Kálvin téri Általános Iskola

1 852

Kálvin tér 8. 4 Gyakorlókert

1 1008

Iskola köz 5. Egyesített Óvodai Intézmény (Bölcsőde5 óvoda)

1 1546/2

Honvéd u. 4. 6 Karacs Ferenc Múzeum

1 1555

Kossuth u. 28. 7 Egyesített Óvodai Intézmény

1 1557

Honvéd u. 16. 8 Városháza

1 1589

Bocskai u. 2. 9 Egyesített Óvodai Intézmény

1 1591

Zrínyi u. 2. 10 Karacs Ferenc Diákotthon

1 1592

Hősök tere 2. 11 Óvodai Játszóudvar

1 1593/2

Zrínyi u. 12 Óvodai Játszóudvar

1 1592/2

Zrínyi u. 13 Gondozási kör

1 3700

Rákóczi u. 6. Segítő Kezek Szociális Szolgáltató 14 Központ

1 3701

Rákóczi u. 4. 15 Petőfi Sándor Általános Iskola

1 3702/3

Bajcsy u. 3-5. Petőfi Sándor Általános Iskola (kisegítő 16 rész)

1 3706/3

Bajcsy u. 7. Dorogi Márton Művelődési Ház és 17 Könyvtár

1 3840/1

Bajcsy- u. 2/2. 18 Dorogi Márton Mávelődési ház udvar

1 3840/2

Bajcsy u. 2/2. 19 Egyesített Óvodai Intézmény

Akcóterületek

1/1

1 3843

203

Integrált Városfejlesztési Stratégia Bajcsy u. 8.

1

20 Petőfi Sándor Általános Iskola

3851 Petőfi u. 9.

1

Karacs Ferenc Gimnázium 21 Szakközépisk.Szakisk. és Koll.

3852 Gagarin u. 2.

1

Karacs Ferenc Gimnázium 22 Szakközépisk.Szakisk. és Koll.

3856 Bajcsy u. 10.

1

7.1.6.2. Összefoglaló táblázat a tervezett tevékenységekről: Keleti városrész (2-es sz. akcióterület) Forgalomképtelen ingatlanok akcióterületenként Ssz.

megnevezés

helyrajzi szám

akcióterület

1 KÖZÚT (Dózsa Gy. u.) Püspökladány Dózsa György

1-55-ig; 2-48-ig

1129

2

2 KÖZÚT (Keleti sor) Püspökladány Keleti sor

1-25-ig

1171

2

3 KÖZÚT (Bocskai u.) Püspökladány Bocskai u

20-68-ig

1255

2

4 KÖZÚT (Bezerédi u.) Püspökladány Bezerédi u.

páros oldal

1614

2

5 KÖZÚT (Zrínyi M. u.) Püspökladány Zrínyi M. u.

10-től; 39-től

1615

2

6 KÖZÚT (IV. Béla u.) Püspökladány IV. Béla u.

páros oldal

1670

2

7 KÖZÚT (Szent István u.) Püspökladány Szent István u.

52-től; páratlan old.

1671

2

8 KÖZÚT (Bethlen G. u.) Püspökladány Bethlen Gábor u.

1716

2

9 KÖZÚT (Karcsú köz) Püspökladány Karcsú köz

1717

2

1718

2

1732/2

2

12 KÖZÚT (Bercsényi u.) Püspökladány Bercsényi u.

1750

2

13 KÖZÚT (Kalapács u.) Püspökladány Kalapács u.

1778

2

14 KÖZÚT (Hajnal u.) Püspökladány Hajnal u.

1821

2

15 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Hajnal-Keleti sor között 16 KÖZÚT Püspökladány

1854

2

1855

2

17 KÖZÚT Püspökladány -

1859/1

2

18 KÖZÚT Püspökladány

1859/9

2

19 CSATORNA Püspökladány

1862/6

2

1874

2

21 KÖZTERÜLET Püspökladány Szénatér

1895/5

2

22 KÖZTERÜLET Püspökladány Szénatér

1898/14

2

23 KÖZÚT (Szénatér u.) Püspökladány Szénatér u.

1898/20

2


1955

2

25 SAJÁT HASZNÁLATÚ ÚT Püspökladány Táncsics úti tüzép mellett 26 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány TáncsicsKolozsvári között 27 KÖZÚT (Kolozsvári u.) Püspökladány Kolozsvári u.

1975

2

1977

2

1980

2

10 KÖZÚT (Bethlen G.-Kalapács) Püspökladány Bethlen G. Kalapács közötti köz 11 KÖZÚT (Thököly u.) Püspökladány Thököly u.

20 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Mikes K. u. végén

204

Integrált Városfejlesztési Stratégia 28 KÖZÚT Püspökladány Görbetó u. végén

1985/3

2

29 KÖZÚT Püspökladány Görbetó u. végén

1985/4

2

30 KÖZÚT Püspökladány Görbetó u. végétől

1985/11

2

31 KÖZÚT (Görbetó u.) Püspökladány Görbetó u.

1997/1

2

32 KÖZTERÜLET Püspökladány Szénatér u.

1997/2

2


1998

2

34 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Szénatértől Keleti sorhoz vezető csatorna 35 KÖZÚT (Illyés Gy. u.) Püspökladány Illyés Gyula u.

2013

2

2014/10

2

36 KÖZÚT (Nagy László u.) Püspökladány Nagy László u.

2014/23

2

37 KÖZÚT (Szűcs S. u.) Püspökladány Szűcs Sándor u.

2014/39

2

38 KÖZÚT (Györffy I. u.) Püspökladány Györffy István u.

2014/48

2

39 KÖZÚT (Hétvezér u.) Püspökladány Hétvezér u.

2014/62

2

40 KÖZÚT (Borbástó u.) Püspökladány Borbástó u.

2014/64

2

41 KÖZÚT (István király u.) Püspökladány István király u.

2014/80

2

42 KÖZÚT (Sport u.) Püspökladány Sport u.

2014/143

2

43 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Kolozsvári u.

2015/3

2

44 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Bodó u.

2015/14

2

45 KÖZTERÜLET Püspökladány Bodó u.

2015/15

2

46 KÖZÚT (Bodó u.) Püspökladány Bodó u.

2016

2

47 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Bodó-DózsaHajnal között 48 BELVÍZELVZETŐ ÁROK Püspökladány Bodó-Dózsa-Hajnal között 49 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Keleti sor

2018

2

2021

2

2023

2

2024/10

2

2025

2

2027

2

2037

2

2057

2

2313/34

2

56 KÖZÚT (Remény u.) Püspökladány Remény u.

2314

2

57 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Bodó-ReményDózsa között 58 KÖZÚT (Hargita u.) Püspökladány Hargita u.

2331

2

2351

2

59 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Kolozsvári u.

2371

2

60 KÖZÚT (Péchy M. u.) Püspökladány Péchy Mihály u.

2392

2

61 KÖZÚT (Péchy M. u.) Püspökladány Péchy Mihály u.

2400/12

2

62 KÖZÚT (Vajda u.) Püspökladány

2402

2

63 KÖZÚT (Liszt F. u.) Püspökladány Liszt Ferenc u.

2410

2

64 KÖZÚT (Északi sor) Püspökladány Északi sor

2428

2

50 KÖZÚT (Mikes K. u.) Püspökladány Mikes Kelemen u. 51 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Szénatértől vezető csatorna 52 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Szénatértől vezető csatorna 53 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Mikes-Keleti sorhoz vezető 54 KÖZÚT (Lehel u.) Püspökladány Lehel u. 55 KÖZÚT (Sárrét u.) Püspökladány Sárrét u.

205

Integrált Városfejlesztési Stratégia 65 KÖZPARK Püspökladány Rákóczi u. jobb oldala

21-től

2557

2

66 KÖZPARK Püspökladány Rákóczi u. bal oldala

páros oldal vége

2558/2

2

2559/2

2

2566

2

69 KÖZPARK (Gólyavár előtt) Püspökladány Vasút u.

2567/1

2

70 LAKÓÉPÜLET + KÖZPARK (Gólyavár mögött) Püspökladány Vasút u. 1. 71 KÖZÚT (Vasút u.) Püspökladány Vasút u.

2567/3

2

2568/1

2

2569

2

2589

2

2590/2

2

2607/1

2

2614

2

2630

2

67 KÖZÚT (Táncsics u.) Püspökladány Táncsics u. 68 KÖZÚT (Baross u.) Püspökladány Baross u.

páratlan oldal

72 KÖZÚT (Rettegi Istvánné u.) Püspökladány Rettegi Istvánné u. 73 KÖZÚT (Kecskés Gyula u.) Püspökladány Kecskés Gyula u. 74 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Táncsics u. 75 KÖZÚT (Vasút u.) Püspökladány Vasút (Állomás előtti terület) 76 KÖZÚT (Gabonához vezető út) Püspökladány Gabonához vezető út 77 KÖZÚT (Gabona melletti dűlő út) Püspökladány Gabona melletti dűlő út

Forgalomképes, eladásra kijelölt ingatlanok Ssz.

megnevezés

helyrajzi számok

Bocskai u. 48.

Akcióterület

2

1

Idősek klubja

1796

Forgalomképes, eladásra nem kijelölt belterületi ingatlanok Ssz.

megnevezés

helyrajzi számok

Akcóterületek

Beépítetlen földterület 1 2 Beépítetlen földterület Beépítetlen földterület 3 Beépítetlen földterület 4 Beépítetlen földterület 5 Beépítetlen földterület 6 Beépítetlen földterület 7 Beépítetlen földterület 8 Beépítetlen földterület 9 Beépítetlen földterület 10 Lakóépület 11

Keleti sor - Hajnal u. között

1856 1862/5

2 kívülre esik

Szénatér körül

1881

2

Szénatér körül

1882

2

Keleti sor

1884

2

Keleti sor

1887

2

Keleti sor

1891

2

Szénatér 12/2

1895/6

2

Szénatér 10/2.

1895/7

2

Szénatér 4/2.

1895/10

2

Görbetó u. 16.

1898/2

2

206

Integrált Városfejlesztési Stratégia Lakóépület 12

Görbetó u. 18.

1898/3

2

Szénatér 33.

1898/4

2

Szénatér 31.

1898/5

2

Szénatér 29.

1898/6

2

Szénatér 27.

1898/7.

2

Szénatér 25.

1898/8

2

Szénatér 23.

1898/9

2

Szénatér 21.

1898/10

2

Szénatér u.

1898/18

2

Szénatér u. 26.

1898/25

2

Szénatér u. 28.

1898/26

2

Szénatér u.

1899/2

2

Szénatér u.

1900/2

2

Szénatér mellett

1916

2

Szénatér mellett

1964

2

Szénatér mellett

1969

2

ÉK-i határrész

1970/1

2

Táncsics u. végén

1970/2

2

Görbetó u. végén

1985/15

2

Szénatér mellett

1994

2

Görbetó u. végén

1995

2

Szénatér végén

1999/2

2

Szénatér 11.

2001

2

Bodó u. - Sport u. sarok

2014/137

2

Vajda u.

2014/142

2

Sport u.

2014/144

2

Lakóépület 13 Lakóépület 14 Lakóépület 15 Lakóépület 16 Lakóépület 17 Lakóépület 18 Lakóépület 19 Beépítetlen földterület 20 Beépítetlen földterület 21 Beépítetlen földterület 22 Beépítetlen földterület 23 Beépítetlen földterület 24 Beépítetlen földterület 25 Beépítetlen földterület 26 Beépítetlen földterület 27 Beépítetlen földterület 28 Beépítetlen földterület 29 Beépítetlen földterület 30 Beépítetlen földterület 31 Beépítetlen földterület 32 Beépítetlen földterület 33 Lakóépület 34 Beépítetlen földterület 35 Beépítetlen földterület 36 Beépítetlen földterület 37 Beépítetlen földterület

207


Kolozsvári u. 32.

2015/4

2

Bodó u. 29.

2015/10

2

Bodó u. 27.

2015/11

2

Bodó u. 25.

2015/12

2

Bodó u.

2015/13

2

Dózsa Gy. u. - Hajnal u. között

2017

2

Hajnal u. végén

2020

2

Hajnal u. - Szénatér között

2022

2

Keleti sor

2024/1

2

Keleti sor

2024/2

2

Keleti sor - Mikes K. u. végén

2024/12

2

Keleti sor - Mikes K. u. végén

2026

2

Lehel u.

2049

2

Sárrét u. - Bodó u. között

2313/54

2

Remény u. 16.

2313/64

2

Bodó u.

2332

2

2567/2/A

2

Beépítetlen földterület 39 Beépítetlen földterület 40 Beépítetlen földterület 41 Beépítetület földterület 42 Beépítetlen földterület 43 Beépítetlen földerület 44 Beépítetlen földerület 45 Beépítetlen földterület 46 Beépítetlen földterület 47 Beépítetlen földterület (mocsár) 48 Beépítetlen földterület (tartalék) 49 Beépítetlen földterület 50 Beépítetlen földterület 51 Beépítetlen földterület 52 Beépítetlen földterület 53 Lakóház, udvar 54 55

Orvosi rendelő

2567/2/A/2

Baross u. 1.

Korlátozottan forgalomképes belterületi ingatlanok Ssz.

megnevezés

helyrajzi számok

Akcióterület

Egyesített Óvodai Intézmény 1

Szt. István u. 33.

1681

2

Táncsics u. 25.

1972/1

2

Vajda u.

2403

2

Vajda u.

2426

2

Északi sor

2427/1

2

Északi sor

2427/2

2

Tanműhely 2 Sporttelep 3 Sporttelep 4 Beépítetlen terület (Kresz park) 5 Víztorony és a hozzá tartozó terület 6

208


7.1.6.3. Összefoglaló táblázat a tervezett tevékenységekről: Déli városrész (3-as sz. akcióterület) Forgalomképtelen ingatlanok akcióterületenként Ssz.

megnevezés

helyrajzi szám

akcióterület

1 KÖZÚT (Széchenyi u.) Püspökladány Széchenyi István u. páros oldal

59

3

2 KÖZÚT (Hunyadi u.) Püspökladány Hunyadi János u.

94

3

129

3

4 KÖZÚT (Dobó u.) Püspökladány Dobó várkapitány u.

167

3

5 KÖZÚT (Kurucz u.) Püspökladány Kurucz u.

178

3

6 KÖZÚT (Klapka u.) Püspökladány Klapka u.

205

3

7 KÖZÚT (Vörösmarty u.) Püspökladány Vörösmarty u.

275

3

8 KÖZÚT (Nagy Lajos u.) Püspökladány Nagy lajos u.

321

3

9 KÖZÚT (Toldi u.) Püspökladány Toldi u.

383

3

10 KÖZÚT (Attila u.) Püspökladány Attila u.

450

3

11 KÖZÚT (Kaán Károly u. Püspökladány Kaán Károly u.

461/9

3

12 KÖZTERÜLET (csatornapart) Püspökladány Fürdő mellett 13 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Ördögárok /Fürdő melllett/ 14 KÖZÚT Püspökladány Fürdő mögött

461/57

3

488/2

3

491

3

518

3

531/2

3

533/1

3

19 KÖZÚT (Jókai u.) Püspökladány Jókai Mór u.

544

3

20 KÖZÚT (Kinizsi u.) Püspökladány Kinizsi u.

587

3

21 KÖZÚT (Wesselényi u.) Püspökladány Wesselényi u.

588

3

22 KÖZÚT (Deák F. u.) Püspökladány Deák Ferenc u.

739/2

3

23 KÖZÚT (Munkácsy M. u.) Püspökladány Munkácsy Mihály u. 24 KÖZPARK Püspökladány Jókai u. 1.

814

3

835/4

3

836/1

3

850

3

851

3

907/2

3

29 KÖZÚT (Teleki M. u.) Püspökladány Teleki Mihály u.

928

3

30 KÖZÚT (Madách I. u.) Püspökladány Madách Imre u.

929

3

1016

3

1052

3

3 KÖZÚT (Tompa M. u.) Püspökladány Tompa Mihály u

páros oldal

15 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Kaán Károly-MÉH telep között 16 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Kaán Károly u. (árok) 17 KÖZÚT (Árpád u.) Püspökladány Árpád u. 1-55-ig; 2-60-ig 18

25 KÖZÚT /Arany János utca/ Püspökladány Arany János u. 26 KÖZÚT (Nap u.) Püspökladány Nap u. 27 KÖZÚT (Gábor Á. u.) Püspökladány Gábor Áron u.

9-től; páros old.

28 KÖZÚT (Radnóti M. u.) Püspökladány Radnóti u.

31 KÖZÚT (Szigligeti u.) Püspökladány Szigligeti u. 32 KOZUT (Damjanich utca) Püspökladány Damjanich u.

páratlan old.; 14-től 33-tól; páros oldal

209

Integrált Városfejlesztési Stratégia 33 KÖZÚT (Kisfaludy u.) Püspökladány Kisfaludy u.

1075

3

1129

3

1158

3

1171

3

37 KÖZÚT (Lázár u.) Püspökladány Lázár u.

1214

3

38 KÖZÚT (Bem u.) Püspökladány Bem u.

1225

3

39 KÖZÚT (Báthory f. u.) Püspökladány Báthory fejedelem u. 40 KÖZÚT (Bocskai u.) Püspökladány Bocskai u

1226

3

1255

3

41 KÖZÚT (Dembinszky u.) Püspökladány Dembinszky u.

1353

3

42 KÖZÚT (Nagy S. u.) Püspökladány Nagy Sándor u.

1398

3

43 KÖZÚT (Török B. u.) Püspökladány Torok Bálint u.

1450

3

44 PETŐFI UTCAI JÁTSZÓTÉR Püspökladány Petőfi u.

3850/1

3

45 KÖZÚT (Keleti sor) Püspökladány Keleti sor (Benzinkút mellett) 46 KÖZÚT (Keleti sor) Püspökladány Keleti sor

4874/6

3

4874/9

3

34 KÖZÚT (Dózsa Gy. u.) Püspökladány Dózsa György

50-től; 57-től

35 KÖZÚT (Nép u.) Püspökladány Nép u. 36 KÖZÚT (Keleti sor) Püspökladány Keleti sor

26-tól

21-től

Forgalomképes, eladásra kijelölt ingatlanok Ssz

megnevezés

helyrajzi számok

Akcióterület 3

Forgalomképes, eladásra nem kijelölt belterületi ingatlanok Ssz.

megnevezés

helyrajzi számok

Akcóterületek

Beépítetlen földterület 1

Kaán Károly u.

461/1

3

Kaán Károly u.

461/2

3

Kaán Károly u.

461/3

3

Kaán Károly u.

461/4

3

Kaán Károly u.

461/5

3

Kaán Károly u.

461/6

3

Kaán Károly u.

461/7

3

Kaán Károly u.

461/8

3

Kaán Károly u.

461/30

3

Kaán Károly u.

461/31

3

Kaán Károly u.

461/32

3

Kaán Károly u.

461/33

3

Beépítetlen földterület 2 Beépítetlen földterület 3 Beépítetlen földterület 4 Beépítetlen földterület 5 Beépítetlen földterület 6 Beépítetlen földterület 7 Beépítetlen földterület 8 Beépítetlen földterület 9 Beépítetlen földterület 10 Beépítetlen földterület 11 Beépítetlen földterület 12

210

Integrált Városfejlesztési Stratégia Beépítetlen földterület 13

Kaán Károly u.

461/33

3

Kaán Károly u.

461/34

3

Kaán Károly u.

461/35

3

Kaán Károly u.

461/36

3

Kaán Károly u.

461/37

3

Kaán Károly u.

461/38

3

Kaán Károly u.

461/50

3

Petőfi u. 64.

488/6

3

Déli sor

907/4

3

Keleti sor Benzinkút között

4874/11

3

Benzinkút melett

4874/13

3

4874/15 4878

3 3

Beépítetlen földterület 14 Beépítetlen földterület 15 Beépítetlen földterület 16 Beépítetlen földterület 17 Beépítetlen földterület 18 Beépítetlen földterület 19 Beépítetlen földterület 20 Beépítetlen földterület 21 Közpark

22 Közpark 23 Beépítetlen földterület

Keleti sor mellett

24 25 Földterület (közterület)

Korlátozottan forgalomképes belterületi ingatlanok Ssz

megnevezés

helyrajzi számok

Akcióterület

Csenki Imre Művészeti Iskola 1

Petőfi u. 40.

323

3

Petőfi u. 62-64.

4891/1

3

Árpád u.

490/2

3

Árpád u.

492/1

3

Árpád u. 61-63.

497

3

Árpád u. 18.

675

3

Kálvin tér 6.

846

3

Damjanich u. 4.

1460/2

3

Bocskai u. 21.

1478

3

Gyógyfürdő-Strandfürdő 2 Sósvíztározó 3 Tópart faházakkal 4 Városi Vízműtelep 5 Egyesített Óvodai Intézmény 6 Kálvin téri Általános Iskola 7 Hőközpont 8 Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ 9

7.1.6.4. Összefoglaló táblázat a tervezett tevékenységekről: Petritelep (4-es sz. akcióterület) 211

Integrált Városfejlesztési Stratégia Forgalomképtelen ingatlanok akcióterületenként Ssz

megnevezés

helyrajzi szám

akcióterület

515

4

1 KÖZÚT Püspökladány Sernováli út 2 KÖZÚT (Árpád u.) Püspökladány Árpád u.

57-59-ig; 62-től

533/1

4

3 KÖZÚT (Petri Pál u.) Püspökladány Petri Pál u.

17-től; 26-tól

4000

4

4025/4

4

júl.25

4

4025/11

4

7 KÖZÚT (Kút u.) Püspökladány Kút u.

4061

4

8 KÖZÚT (Bányász u) Püspökladány Bányász u.

4088

4

9 KÖZÚT (Vásártér u.) Püspökladány Vásártér u.

4160

4

10 KÖZÚT (Béke u.) Püspökladány Béke u.

4161

4

11 KÖZÚT (Posta u.) Püspökladány Posta u.

4215

4

4282/2

4

13 KÖZÚT (Akác u.) Püspökladány Akác u.

4356

4

14 KÖZÚT (Esze T. u.) Püspökladány Esze Tamás u.

4395

4

15 KÖZÚT (Kis u.) Püspökladány Kis u.

4434

4

16 KÖZÚT (Dorogi M. u.) Püspökladány Dorogi Márton u.

4453

4

17 KÖZÚT (Hámán Kató u.) Püspökladány Hámán Kató u.

4473

4

18 KÖZÚT (Szondi u.) Püspökladány Szondi u.

4510

4

19 KÖZÚT (Váci M. u.) Püspökladány Váci Mihály u.

4511

4

20 KÖZÚT (Virág u.9 Püspökladány Virág u.

4606

4

21 KÖZÚT (Budai Nagy Antal u.) Püspökladány Budai Nagy Antal u. 22 KÖZÚT (Görepart u) Püspökladány Görepart u.

4634

4

4660

4

23 KÖZÚT (Dió utca) Püspökladány Dió utca

4683

4

24 KÖZÚT (Szél u.) Püspökladány Szél u.

4820

4

25 KÖZÚT (Nyíl u.) Püspökladány Nyíl u.

4849

4

26 KÖZÚT (Forint u.) Püspökladány Forint u.

4870

4

4 KÖZÚT-JÁRDA (Erdő u.) Püspökladány Erdő u. 5 KÖZÚT (Szigetsor u.) Püspökladány Szigetsor u.

9-től

6 KÖZÚT (Karcagi u.) Püspökladány Karcagi u.

12 KÖZÚT (Ék u.). Püspökladány Ék u.


megnevezés

helyrajzi számok

1 Szondi u. 33/1.

4512/1

Akcióterület

4

Forgalomképes, eladásra nem kijelölt belterületi ingatlanok Ssz

megnevezés

helyrajzi számok

Akcóterületek

Udvar 1

Árpád u. 64.

512/4

4

Árpád u.

513/1

4

Árpád u.

514

4

Beépítetlen földterület 2 Anyaggödör 3

212

Integrált Városfejlesztési Stratégia Beépítetlen földterület 4

Szigetsor u.

4105/1

4

Vásártér u.

4554/6

4

Beépítetlen földterület 5


megnevezés

helyrajzi számok

Akcióterület

III-IV. sz. vízműkutak és védőterületek 1

Vásártér u.

490/4

4

Árpád u. 64.

513/4

4

Árpád u. 64.

513/9

4

Petri P. u. 100.

4280/4

4

Karcagi u. 37.

4281

4

Karcagi u. 32.

4522

4

Karcagi u. 28.

4526

4

Karcagi u. 26.

4528/3

4

Műhely 2 Tanműhely 3 Orvosi rendelő 4 Egyesített Óvodai Intézmény 5 Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ 6 Petritelepi Általános Iskola 7 Petritelepi Általános Iskola 8

7.1.6.5. Összefoglaló táblázat a tervezett tevékenységekről: Darányitelep (5-ös sz. akcióterület) Forgalomképtelen ingatlanok akcióterületenként Ssz

megnevezés

helyrajzi szám

akcióterület

498/3

5

498/8

5

2566

5

4 KÖZÚT (Zsák u.) Püspökladány Zsák u.

3207

5

5 KÖZÚT (Somogyi Béla u.) Püspökladány Somogyi Béla u. 6 KÖZÚT (Szent László u.) Püspökladány Szent László 7 KÖZÚT (Maros u.) Püspökladány Maros u.

3221

5

3258/1

5

3285

5

8 KÖZÚT (Szamos u.) Püspökladány Szamos u.

3292

5

9 KÖZÚT (Körös u.) Püspökladány Körös u.

3300

5

3303

5

3331

5

3339

5

3368

5

1 KÖZÚT (Zalka Máté u.) Püspökladány Zalka Máté u. 2 KÖZPARK Püspökladány Csenki Iskolánál a Szeghalmi vasút mellett 3 KÖZÚT (Baross u.) Püspökladány Baross u.

10 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Ördögárok kezdete (Szamos u.) 11 KÖZÚT (Kiss Ferenc u.) Püspökladány Kiss Ferenc u. 12 KÖZÚT (Losonczy u.) Püspökladány Losonczy u. 13 14 KÖZÚT (Balaton u.) Püspökladány Balaton u.

páros oldal

páros oldal; 35-től

213

Integrált Városfejlesztési Stratégia 15 KÖZÚT (Sió u.) Püspökladány Sió u.

3395

5

16 KÖZÚT (Rába u.) Püspökladány Rába u.

3404

5

17 KÖZÚT (Lajta u.) Püspökladány Lajta u.

3413

5

18 BELVÍZELVEZETŐ CSATORNA Püspökladány Zártkertek alatt 19 KÖZÚT (Hadházi u.) Püspökladány Hadházi u.

3417/4

5

3421

5

20 KÖZÚT (Mikszáth K. u.) Püspökladány Mikszáth Kálmán u. 21 KÖZÚT (Erkel F. u.) Püspökladány Erkel Ferenc u. 22 KÖZÚT (Ady E. u.) Püspökladány Ady Endre u.

3429

5

3432

5

3442

5

3470

5

3481

5

3519/2

5

3522/2

5

3528

5

3553

5

3554

5

30 KÖZÚT (Zentai u.) Püspökladány Zentai u.

3570

5

31 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Csillag u. utáni szakasz 32 KÖZÚT (Komáromi u.) Püspökladány Komáromi u. 33 KÖZÚT (Késmárki u.) Püspökladány Késmárki u. 34 KÖZÚT (Karács F. u.) Püspökladány Karács Ferenc térképcsináló u. 35 KÖZÚT (Rózsnyai u.) Püspökladány Rózsnyai u. 36 KÖZÚT (Kodály Z. u.) Püspökladány Kodály páros oldal Zoltán u. 37 KÖZÚT (Bajcsy-Zs. utca) Püspökladány Bajcsy 32-től; 9-től Zsilinszki u. 38 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Ördögárok-Bajcsy-Katona között 39 KÖZÚT (Katona József u.) Püspökladány Katona József u. 40 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Zalka M-Petöfi között 41 KÖZÚT (Petri Pál u.) Püspökladány Petri Pál u. 1-15-ig; 2-24-ig

3680

5

3736

5

3737

5

3771

5

3792

5

3806

5

3830

5

3884/2

5

3916

5

3980

5

4000

5

4025/7

5

23 KÖZÚT (Zöldfa u. végén) Püspökladány Zöldfa u. mögötti szántóhoz vezető út 24 KÖZÚT (Zöldfa u.) Püspökladány Zöldfa 25 KÖZÚT (Szabó Pál u.) Püspökladány Szabó Pál u. 26 BELVÍZELVEZETŐ ÁROK Püspökladány Haladás - Bajcsy között 27 KÖZÚT (Haladás u.) Püspökladány Haladás u. 28 KÖZÚT (Csenki u.) Püspökladány Csenki u. 29 KÖZÚT (Csillag u.) Püspökladány Csillag u.

42 KÖZÚT (Szigetsor u.) Püspökladány Szigetsor u.

páratlan old; 22-től

1-7-ig


megnevezés

helyrajzi számok

-

Akcióterület

5


megnevezés

helyrajzi számok

Akcóterület

214

Integrált Városfejlesztési Stratégia Beépítetlen földterület 1 Zsák u. - Baross u. között Beépítetlen földterület (roncsolt) 2 Beépítetlen földterület (játszótér) 3 Mikszát u. végén - vasút mellett Beépítetlen földterület 4 Iroda 5 Beépítetlen földterület 6 Beépítetlen földterület 7 Beépítetlen földterület 8 Beépítetlen földterület 9 Beépítetlen földterület 10 Debreceni út mellett

3199

5

3430

5

3449

5

Bajcsy u. 9/1.

3829/2

5

Kodály Z. u. 4.

3882

5

Zalka M. u.

3981

5

Petőfi u.

3982

5

Zalka M. u. mellett

3983

5

Erdő u.

3984/2

5

2636/2

6

Erkel F. u.


megnevzés

helyrajzi számok

Akcióterület

Petőfi Sándor Általános Iskola 1

Haladás u. 2.

3824/3

5

Petőfi u. 65.

3979/4

5

Sportcsarnok 2

7.1.6.6. Összefoglaló táblázat a tervezett tevékenységekről: Újtelep (6-os sz. akcióterület) Forgalomképtelen ingatlanok akcióterületenként Ssz

megnevezés

helyrajzi szám

Akcióterület

1 TELEPHELYI ÚT (volt Közkév) Püspökladány Debreceni

2646/11

6

2 KÖZÚT Püspökladány KÖZKÉV-hez vezető út

2646/13

6

3 KÖZÚT (Debreceni u.) Püspökladány Debreceni u.

2647/1

6

2694

6

2733/1

6

2826/1

6

7 KÖZÚT (Móricz Zs. u.) Püspökladány Móricz Zsigmond u. 8 KÖZÚT (József A. u.) Püspökladány József Attila u.

2923

6

3060

6

9 KÖZÚT (Bartók B. u.) Püspökladány Bartók Béla u.

3108

6

10 KÖZÚT (Kölcsey u.) Püspökladány Kölcsey u.

3135

6

11 KÖZÚT (Mező I. u.) Püspökladány Mező Imre u.

3151

6

12 BEÉPÍTETLEN TERÜLET Püspökladány, József A. u. 30.

3174

6

4 KÖZÚT (Bolyai János u.) Püspökladány Bolyai János u. 5 KÖZÚT (Fazekas Mihály u.) Püspökladány Fazekas Mihály u. 6 KÖZÚT (Bessenyei u.) Püspökladány Bessenyei u.


megnevzés

Debreceni u. 1.

helyrajzi számok

Akcióterület

6

215

Integrált Városfejlesztési Stratégia 1 2

Közkév Közkév

2646/5 2646/7


megnevezés

helyrajzi számok

Akcóterület

Raktár - porta (volt Közkév) 1

Debreceni u. 1.

2646/10

6

Debreceni út mellett

2646/15

6

Fazekas M. u.

2701/2

6

Mező u. - Bessenyei sarok

2916/2

6

Beépítetlen földterület 2 Beépítetlen földterület 3 Beépítetlen földterület 4 Telek (lakóépülettel) 5 6 Tiszacsegei Üdülő 7 Balatongyöröki üdülőtábor

Kölcsey u. 6.

3132 Tiszacsege 5836 Balatongyörök 309

6


megnevezés

helyrajzi számok

Akcióterület

Egyesített Óvodai Intézmény 1

Mező I. u. 49.

2826/2

6

Mező I. u. 52.

2838/2

6

Mező I. u. 47.

2928

6

Orvosi Rendelő 2 Segítő Kezek Szociális Szolgáltató Központ 3

7.2. Önkormányzatok városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem fejlesztési jellegű tevékenysége 7.2.1. Tervalku A nem fejlesztési jellegű tevékenységek közül a városrehabilitáció során gyakran alkalmazott az ún. „tervalku”

folyamata,

amely

nem

más,

mint

az

önkormányzati

partnerségen

alapuló,

magánkezdeményezésű fejlesztői projektek és az önkormányzat közötti viszonyt meghatározó – önkormányzati rendeletben szabályozandó – településrendezési szerződési eljárása. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának nagyfokú eltérése miatt az önkormányzat mindig az egyes fejlesztőkkel egyedileg kíván településrendezési szerződésben rögzített tervalkut kötni. Az egyes fejlesztésekkel kapcsolatos elvárások megfogalmazása – a beadandó anyagok, a döntés menete – az illetékes hivatali osztályok bevonásával történik egyedileg, minden esetben az adott fejlesztésre szabva. Püspökladány Város Önkormányzata nagyobb volumenű fejlesztések beindításakor élt korábban is, és a következőkben is élni kíván ezzel a lehetőséggel. Ez a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodást jelenti.

216

Integrált Városfejlesztési Stratégia A folyamat első lépése, hogy a beruházó tisztázza beruházási szándékait, és meghatározza a beruházás jellegének függvényében a tevékenység végzésére kiszemelt területi prioritásait. A beruházó vizsgálatot folytat a kiszemelt terület tulajdonviszonyait illetően. A beruházó a megfelelő hely kiválasztása után a legtöbb esetben megszerzi az ingatlan tulajdonjogát, és célszerű annak is utána járnia, hogy a rendezési terv milyen jellegű tevékenység végzését engedi a kiszemelt terülten. A legtöbb esetben előfordul, hogy a kiszemelt és megszerzett területre (nagyobb területi egységre) vonatkozóan módosítani kell a rendezési tervet. Ekkor az önkormányzat és a beruházó partneri kapcsolata révén alkufolyamatba bocsátkozik, melynek végeredménye az, hogy a beruházó elkészítteti a területi egységre vonatkozó szabályozási tervlapokat. Az önkormányzat nagyobb volumenű, a közlekedési rendszert nagy mértékben befolyásoló beavatkozás esetén további követelésekkel élhet a beruházó felé, a köz érdekében. Ilyen lehet a beruházó által megvalósítandó objektum eléréséhez szükséges kanyarodó sávok, parkolóhelyek kialakítása, biztonságos közlekedést lehetővé tevő közlekedési csomópontok, átkelőhelyek kialakítása (pl. bevásárlóközpont közelében). Amennyiben az önkormányzat a közszolgáltatások minőségének csökkenését vagy hiányát vetíti elő a beruházás eredményeképpen, a közszolgáltatások iránt támadt hirtelen mértékű igény kielégítésnek költségeit a beruházóra háríthatja (pl. bölcsőde, óvoda létrehozása új lakótömbök közelében).

7.2.2. Városmarketing Az önkormányzat kiemelten kíván foglalkozni a városmarketing kérdéseivel. Ezért a következő 2 évben el kívánja készíteni az IVS-ben megfogalmazott célok és az egyes városrészek akcióterületein kijelölt fejlesztések megvalósítását elősegítendő, a város marketingstratégiáját. Ennek érdekében az önkormányzat a partnerségi keretek között egyeztetéseket folytat a környező településekkel, a vállalkozó szektorral és a civilekkel is, tekintettel arra, hogy a marketingstratégia végrehajtásában is jelentős szerepet fognak kapni. A marketing stratégia építeni fog a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiára és a Magyar Marketing Szövetség városmarketinggel kapcsolatos ajánlásaira is. A településmarketing leegyszerűsítve a település promócióját, reklámozását, értékesítését jelenti különböző célcsoportok irányába. A meghatározott célcsoportok: a város lakossága, lehetséges befektetők, vagy a város iránt érdeklődő látogatók. Püspökladány Város Önkormányzata azonban tágabb értelemben értelmezi a városmarketinget, így az a felsoroltaknál több feladatot jelent. Jelenti egyrészt a külkapcsolatok, a meglévő testvérvárosok közötti kapcsolatok fenntartását és megerősítését. Az öt testvérváros (Hameenlinna - Finnország, Fischamend - Ausztria, Makfalva – Románia, Hattem – Hollandia, Krasnystaw - Lengyelország) potenciális, meglévő célcsoportok, a város népszerűsítésének kézenfekvő hordozói.

217

Integrált Városfejlesztési Stratégia Kialakult a Püspökladányi Kistérség együttműködés keretrendszere. Ennek egyik része lehet a térségi marketinggel foglalkozó szekció, amely marketingstratégia kidolgozását tűzi ki célul, többek között a megközelíthetőség nagymértékű javulása (M4, vasútfejlesztések) okán. A város önálló arculatának kialakításához szükséges egy hiányt pótoló dokumentum: önálló, városi szintű marketingstratégia elkészítése, amely kommunikálható a lakosság és az ide érkező és érdeklődő befektető irányába. A stratégia továbbá hozzásegítené az önkormányzatot, hogy adottságait feltérképezve továbbgondolja a turizmusfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseit.

7.2.3. További eseti kedvezmények, beruházás-ösztönzés A város kezdetben helyi adó kedvezményekkel, építési illetékkedvezmények biztosításával funkcióbővítés céljából ösztönözheti a profitszegény kulturális és művészeti funkciók letelepedését. A települési környezet szépítése, élhetőbbé tétele szempontjából hasznos és nem utolsósorban szemléletformáló hatással bír egy-egy köztisztasági program szervezése, lakossági (nagy tekintettel a lakótelepeken végzendő) virágosítási kampány szervezése, ösztönzése, vagy a városszépítő és lokálpatrióta egyesületek támogatása, tudatformáló rendezvények lebonyolítása. Összetartó erejű a közterületeken iskolásokkal, lakókkal, helyi közéleti szereplőkkel közösen tartott szemétszedési akció, amelynek figyelemfelhívó ereje is van. A helyi nagyberuházókkal és a KKV-kal való partneri viszony kialakítása alapvetően fontos. Ez erősíthető területhasználati például díjkedvezménnyel is, továbbá az „egyablakos ügyintézés” bevezetésével, az engedélyezési eljárások gyorsításával, könnyítésével, illetve ezek elektronikus alapra helyezésével különösen a munkahelyteremtő beruházások esetében. A város a hivatali ügyintézés digitalizálása érdekében nagy lépéseket tett, a városi honlapon már több ügyhöz kapcsolódóan elérhetőek különböző nyomtatványok (építési ügyek, adóügyek, igazgatási, környezetvédelmi területekhez kapcsolódó ügyek). A cél az ügyintézés további digitalizálása, az ügyintézési idő lerövidítése. Az önkormányzat a város honlapján teszi közzé a fejlesztési lehetőségeket (dokumentumokat, felhívásokat), annak érdekében, hogy a tőkebefektetők a lehetőségekről információhoz jussanak. Tájékoztatásként a beruházásokhoz kapcsolódóan egyéb – a térségben rendelkezésre álló adatok közlése célszerű annak érdekében, hogy a befektetői döntéseket megkönnyítse az önkormányzat. Ilyen

adatok,

elemzések

például

a

munkaerő

nagysága/kvalifikáltsága,

a

rendelkezésre

álló/biztosítható közműkapacitások, a helyi adók rendszere, elnyerhető kedvezmények/támogatások, stb. Ezeknek a városi honlapon kell szerepelniük. A város ösztönözni kívánja a funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek, tömbök hasznosításának előnyben részesítését, ily módon a már meglevő épületállomány hasznosítása,

218

Integrált Városfejlesztési Stratégia rehabilitációja, (szükség esetén) funkcióváltása is megtörténik. Az önkormányzati tulajdonú épületekben kulturális vagy gazdasági funkciók kaphatnak helyet.

7.3. Partnerség: integrált városfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások 7.3.1. A különböző szakpolitikai területek koordinációja és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete A különböző szakmapolitikai területek koordinációja a stratégia készítése során mind önkormányzati ill. a Polgármesteri Hivatal különböző irodái körében, mind a különböző szakmákat képviselő tervezői körökben megtörtént. A Polgármesteri Hivatalban ún. IVS tervezői horizontális munkaszervezet jött létre, amely biztosította az egységes adatszolgáltatást, a szükséges koordinációt, gyors és hatékony információáramlást. A Hivatalon belül a koordinátori szerepet Városfejlesztési Iroda vállalta, a munkacsoportot az önkormányzat részéről továbbá a városi Főépítész segítette. További résztvevő irodák: Gazdasági Iroda, Szociális és Gyámügyi Iroda, Igazgatási és Okmányiroda, Szervezési és Humán Közszolgáltatási Iroda. Ezen irodák főleg adatszolgáltatással segítették a tervezési munkát. Az egyeztetéseken és bizonyos döntéshozatali folyamatokban a Polgármester Úr és a képviselők iránymutatásai, javaslatai is beépítésre kerültek a jelen fejlesztési dokumentumba. A 2009. augusztus 14-i városfejlesztési munkacsoport ülésének emlékeztetője alapján az alábbi bizottsági vélemények és hozzászólások feldolgozása történt meg: •

Arnóth Sándor (Püspökladány Város Polgármestere);

•

Keserű László (Püspökladány Város Jegyzője);

•

Jeney Tibor (Városfejlesztési Iroda vezetője);

•

Márkus Gábor (Városfejlesztési Bizottság elnöke);

•

Kiss Zsigmond képviselő

A tervezési folyamatban részt vevő/megkérdezett csoportok, szervezetek: •

Városi lakosság (véletlenszerű megkérdezés, dátum: 2009.09.02., helyszín: Polgármesteri Hivatal környéke)

•

Városi gazdálkodó szervezetek képviselői (vállalkozói fórum, dátum: 2009.11.26., helyszín: Polgármesteri Hivatal)

219


Városi civil szervezetek képviselői (civil fórum, dátum: 2009.12.10., helyszín: Polgármesteri Hivatal)

A létrejött egységes és valamennyi ágazatot felölelő fejlesztési dokumentum előkészítése széleskörű partneri együttműködés eredménye, melynek koordinálását a Polgármesteri Hivatal tisztségviselői segítették szakmai és lakossági tapasztalatok (elvárások) és az adatszolgáltatás vonatkozásában. Tekintettel arra, hogy a városban tervezett fejlesztések érintenek nem önkormányzati területeket, kompetenciákat is, fontos megemlíteni, hogy a város szakértői ezeken az egyeztetéseken részt vettek, és erről információkat nyújtottak az IVS készítése során.

7.3.2. A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között. Partnerség a város hosszú távú jövőképének és a városrészi fejlesztéseknek a kialakításakor A város hosszú távú jövőképének meghatározása a jelen dokumentum elkészítésével, a bizottságok, a képviselő-testület,a civilek és a vállalkozók egyetértésével megtörtént, így a lakossági, civil szervezeti részvétele – jogszabályi kötelezettség alapján – biztosított. Az IVS elkészítése előtt a lakosság körében nem reprezentatív kérdőíves felméréssel és az azonosított partneri körben (civilek, önkormányzati képviselők, gazdasági vállalkozások) fórumok keretében történt a fejlesztési elképzelések felmérése, vélemények meghallgatása, beépítése. A város eddigi elkészült fejlesztési dokumentumaiból készült előzetes anyagok alapján a tervezés során a SWOT elemzések a partneri körben megvitatásra és megújításra kerültek.

A stratégia és a konkrét fejlesztési elképzelések egyeztetése a kistérség vezetőivel megtörtént.

Püspökladány célja, hogy állandó térségi együttműködés a városfejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben is szorosabbá váljon. Ezen együttműködés fő funkciója, hogy a találkozók keretében rendszeres vezetői és szakértői ülések, találkozások kerüljenek megrendezésre, annak érdekében, hogy az együttműködő partnerek (és szakértők) közös programokat, stratégiákat alkothassanak, válaszolva ezzel a térségi kihívásokra. A fejlesztési elképzelések transzparenciájához hozzájárult a helyi sajtóban történő megjelenés is, ahol a lakosok folyamatos tájékoztatást kaptak a fejlesztési elképzelésekről, a fejlesztésekkel kapcsolatos nyílt napokról, melyeken nagy számban számmal jelennek meg, és alkothatnak írásos vagy szóbeli véleményt. Az elkészült Integrált Városfejlesztési Stratégiát a lakosság a város honlapján olvashatja, véleményezheti (www.puspokladany.hu).

220


Az antiszegregációs terv kidolgozását segítették továbbá: a Polgármester Úr, Szociális Bizottság, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, a város közoktatási és szakképzési intézményeinek képviselői,

Cigány

Kisebbségi

Önkormányzat.

A

többségében

romák

lakta

városrészek

rehabilitációjához, a fizikai környezet javításához (közműellátás fejlesztése, környezetvédelem) és a humán intézményekkel való ellátás fejlesztéshez (pl. közösségi ház létesítése) a javaslatokat a fejlesztési stratégia tartalmazza.

7.3.3. A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása Az integrált városfejlesztési stratégia készítésének kezdetekor azonosításra kerültek a tervezésben és a fejlesztésben résztvevő célcsoportok. Az elsődleges és a másodlagos célcsoportok meghatározása is megtörtént. Kommunikáció, partnerség Célcsoport

Részvétel a partnerségben építés módja

Város lakossága

Tervezési szakaszban

és

véleményezési Internet, lakossági fórumok

javaslattétel,

és (közmeghallgatás), lakossági

véleményezés

kérdőívek, interjúk,

személyes újságcikkek

médianyilvánosság

és (TV,

rádió), tájékoztató füzet Városrészek lakossága

Tervezési szakaszban

és

véleményezési Internet,

kérdőívezés,

és lakossági

fórumok,

javaslattétel,

újságcikkek

véleményezés

médianyilvánosság

és (TV,

rádió), tájékoztató füzet Városfejlesztés szervezetei

aktív

civil Tervezési szakaszban

és

véleményezési Fórum, interjúk

javaslattétel,

és

véleményezés Anti-szegregációban érintett Tervezési civil szervezetek

szakaszban

és


javaslattétel,

és

véleményezés Környezettel foglalkozó civil Tervezési szervezetek

szakaszban

és


javaslattétel,

és

221

Integrált Városfejlesztési Stratégia Kommunikáció, partnerség Célcsoport

Részvétel a partnerségben

építés módja

véleményezés Cigány

Kisebbségi Tervezési

Önkormányzat


és

szakaszban

javaslattétel,

és

véleményezés Gazdasági szereplők

Tervezési

és

szakaszban


javaslattétel,

és

véleményezés 31. táblázat: Elsődleges célcsoport

Kommunikáció, partnerség Célcsoport

Részvétel a partnerségben építés módja

Környező települések vezetői, Véleményezési szakaszban

Folyamatos egyeztetés és

főépítész

Fórum

Önkormányzati

képviselők, Tervezési

önkormányzati bizottságok

szakaszban

és

véleményezési Interjúk, kérdőívezés

javaslattétel

és

véleményezés Város

közintézményeinek Tervezési

vezetői (kulturális, szociális, szakaszban oktatási,

és


javaslattétel,

és

közigazgatási, véleményezés

környezeti) 32. táblázat: Másodlagos célcsoport

7.3.4. Nyilvánosság biztosítása az elkészült dokumentumok esetében Lakossági, civil egyeztetés A lakossággal, civil szervezetekkel az IVS javaslatait megvitató, véleményeztető kapcsolatfelvétel különböző fórumokon történt. Az IVS még nem lezárt, de tartalmilag komplett anyaga, a pályázati akcióterületek tervei is a város honlapjára – interaktív módon hozzáférhető formában - felkerültek. Ez nem csak azt tette lehetővé, hogy az érdeklődő lakosság, civil szervezetek, vállalkozók megismerjék az IVS tervezet tartalmát, hanem azt is, hogy véleményt mondjanak, további – kapcsolódó – javaslatokat tegyenek. Így az internetre feltett anyag nemcsak tájékoztatás, hanem kétoldalú információáramlást lehetővé tevő, a multiplikációt és a szinergikus hatásokat aktivizáló anyaggá vált.

Gazdasági szektorral való egyeztetés

222

Integrált Városfejlesztési Stratégia A készítés folyamatába a közösségi megvalósításhoz kapcsolódó magánbefektetők, vállalkozók közvetlenül is bevonásra kerültek, velük egyeztetések, a javaslatok közös megvitatása megtörtént. A munkaközi állapotban a vállalkozói fórumon ismertetett fejlesztési javaslatokhoz a vállalkozók aktívan kapcsolódtak, elképzeléseiket, javaslataikat ismertették. Csak egyetértés esetén várható, hogy a vállalkozók magántőke befektetéseikkel a közösségi beruházásokhoz kapcsolódjanak és a város terveihez illeszkedő befektetéseket valósítsanak meg, de az egyetértés kialakulóban van, ellentét vagy ellenérzés a fórumokon nem volt érzékelhető.

7.4. Az integrált stratégia és az integrált fejlesztések megvalósításával kapcsolatos szervezeti elvárások 7.4.1. Általános elvárások a szervezeti rendszerrel kapcsolatosan A Városfejlesztési Kézikönyvnek és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Tervezési útmutatójának megfelelően a városrehabilitációs feladatok elvégzésével kapcsolatban új szemlélet bevezetésére lesz szükség annak érdekében, hogy Püspökladány Város Önkormányzata meg tudjon felelni a feladatok támasztotta elvárásoknak, de azokat mégis átlátható módon legyen képes kezelni. Az integrált stratégia megvalósítása olyan szervezeti működést kíván meg a városoktól, amely biztosítja egyrészt a stratégia egészének folyamatos karbantartását, az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába („stratégiai menedzsment”), másrészt pedig biztosítja a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását („operatív menedzsment”). A projektmenedzsment általános kategóriái szerint csoportosítva tehát: a stratégiai menedzsment a „hatások” érvényesüléséért, míg az operatív menedzsment az eredményekért (mind a közvetlen, „outputok”, mind a tényleges eredmények) visel felelősséget. Az eredmények visszacsatolása a program nyomon követéséből („monitoring”) származó adatok alapján történik. A stratégiai menedzsment fő feladatai: •

Az IVS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az IVS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése.

•

A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése.

•

A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az IVS cél- és eszközrendszerébe.

223

Integrált Városfejlesztési Stratégia A tervezett pályázati projekt tárgyát képező akcióterületi tervben foglalt fejlesztések szakszerű (a hatályos jogszabályoknak és a speciális szakmai kritériumoknak megfelelő) végrehajtásáért az Integrált Városfejlesztési Csoport keretei közt létrehozott három főből álló Projektmenedzsment Szervezet felelős. A Projektmenedzsment Szervezet tagjai az adott szakterületen minimálisan öt éves szakmai tapasztalattal, illetve a Strukturális Alapok pénzügyi forrásaiból finanszírozott pályázati projektek végrehajtásában szerzett minimálisan három éves tapasztalattal rendelkező, magas fokú helyismerettel rendelkező szakemberek.

A Projektmenedzsment Szervezet felépítés illeszkedik a vonatkozó pályázati felhívásban rögzített pénzügyi és szakmai szabályokhoz és visszaigazolja annak szakmai elvárásait. A menedzsment tevékenységét a projektnek alárendelten, a közigazgatási és hivatali hierarchiától függetlenítve látja el.

Integrált Városfejlesztési Csoport

Monitoring Szervezet

Külső szakértők

Projektmenedzser

(Jogi szakértő, auditor) Projektmenedzsment Szervezet

Pénzügyi munkatárs

Műszaki munkatárs Adminisztrációs asszisztens

Projektmenedzsment szervezet alapvető funkciói •

Cselekvési és ütemterv aktualizálása, szervezeti felépítés véglegesítése

•

A partneri együttműködés szakmai koordinációja

•

Beszerzési eljárások lefolytatásának koordinálása (külső szakértő bevonásával)

•

Beruházások, fejlesztések kivitelezésének irányítása

•

Pénzügyi folyamatok működtetése

•

Közönségkapcsolatok működtetése

•

Monitoring, önellenőrzési folyamatok működtetése

•

Projekt értékelése (ex ante, mid term és ex post)

•

A projektszintű kommunikációs terv végrehajtásának irányítása 224


A projekt szakmai és pénzügyi lezárása

Monitoring A projekt megvalósítás folyamatának figyelemmel kísérését egy, a projektmenedzsmenttől független, de az Integrált Városfejlesztési Csoport részeként működő Monitoring Bizottság látja el. A Bizottság tagjai rendelkeznek a szükséges szakmai ismeretekkel és közülük legalább három fő az együttműködő partnerek által kijelölt személy. A Monitoring Bizottság tagjai (a menedzsment tagokkal ellentétben) külön díjazásban nem részesülnek.

A Monitoring Bizottság alapvetően a pályázati projektben meghatározott indikátorok időarányos teljesítését kíséri figyelemmel a logikai keretmátrixban meghatározott indikátor források nyomon követésével. A Projektmenedzsment Szervezet ezen felül havi rendszerességgel készít beszámolókat és jelentéseket a Monitoring Bizottság részére.

Amennyiben a Bizottság a pályázatban (támogatási szerződésben) meghatározott indikátorok időarányos teljesítésével kapcsolatban a cselekvési- és ütemtervhez képest negatív eltérést tapasztal, úgy ezt azonnal jelzi a kedvezményezett képviselője, illetve a projektmenedzser felé. Ebben az esetben a Monitoring Bizottság haladéktalanul javaslatokat tesz a kialakult anomália kiküszöbölésére, mely javaslatok tartalmazzák az adott helyzetben ehhez a szakmailag legadekvátabb eszközöket (pl.: szerződés-módosítás, pótmunka elrendelése, kötbérezés, jótállás érvényesítése, stb.) A javaslatok közül a projektmenedzser álláspontját is meghallgatva a kedvezményezett képviselője dönt.

A projektmenedzsment tagjai Projektmenedzser feladatai •

A projekt végrehajtásának napi szintű irányítása.

•

Feladatok,

munkafolyamatok

definiálása,

szétosztása,

a

projekt

megvalósításának

megtervezése. •

Ráfordítások (idő, költség, erőforrás) meghatározása, alkalmazandó módszerek, eljárások meghatározása.

•

Koordinálja a projektcsapat szakmai részlegek és külső tanácsadók munkáját.

•

A korszerű minőségirányítási rendszerekhez igazodó, folyamat minőség menedzsment (PQM) alapokon

nyugvó

projektirányítási

rendszer kialakítása

külső

szakértői támogatás

igénybevételével. •

A Közreműködő Szervezet, Irányító Hatóság és a projektet megvalósító szervezet (és partnerei) közti kommunikáció biztosítása. 225


Disszeminációs folyamatok nyomonkövetése.

•

A megvalósítási folyamatok belső ellenőrzése.

•

Külső monitoring lehetőségének biztosítása.

•

Havi rendszerű jelentéstétel a projekt előrehaladási folyamatairól a kedvezményezett szervezet, illetve a projekt monitoring feladatokat ellátó Integrált Városfejlesztési Csoport kijelölt képviselői felé.

•

Elkészíti az időközi Előzetes Projekt Előrehaladási Jelentéseket és a Záró Projekt Előrehaladási Jelentést

Pénzügyi munkatárs feladatai •

A projekt pénzügyi folyamatainak felügyelete, a cash-flow és a pénzáramok folyamatos figyelemmel kísérése.

•

A korszerű gazdálkodás megvalósítása során biztosítja és ellenőrzi a mindenkor érvényes számviteli, államháztartási, társadalombiztosítási, egészségügyi és pénzügyi jogszabályok betartását és betartatását.

•

Kidolgozza a projekttel kapcsolatos gazdasági normatívákat, mutatókat.

•

Éves költségvetés elkészítése, elemzése, értékelése, valamit az időszaki költségvetési beszámolók jelentések készítése.

•

A gazdálkodás pénzügyi területén a kötelezettség vállalás, számlaellenőrzés, érvényesítés, kifizetések, átutalások biztosítása.

•

A hatályos jogszabályoknak és a Strukturális Alapok felhasználásáról szóló normáknak megfelelő iktatási és utalványozási rend kialakítása. (Melyet a kedvezményezett hivatalos képviselője hagy jóvá.)

•

Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezet pénzügyi munkatársaival.

•

Kifizetési kérelmek és pénzügyi jelentések összeállítása a projekt megvalósítás során.

•

Kapcsolattartás az időközi és a záró auditot végző könyvvizsgálókkal.

Műszaki munkatárs feladatai •

A projekt építési beruházási elemeinek koordinálása.

•

Ellátja a projekt kapcsán a műszaki szaktudást igénylő tevékenységeket (pl. beruházás előkészítés és lebonyolítás, építési tervek és kivitelezés ellenőrzése, műszaki szakmai beszámoló készítése, stb.)

•

Folyamatos kapcsolattartás az egyes építési projekt-elemek végrehajtását koordináló műszaki vezetőkkel.

226


Az építési beruházási projektelemek végrehajtásának és ütemezésének figyelemmel kísérése, javaslattétel az esetleges ütemezési módosítások vonatkozásában.

•

Az egyes építési beruházási elemekhez kapcsolódó építési naplók ellenőrzése.

•

Megszervezi, koordinálja és ellenőrzi a projekttel kapcsolatos vagyonvédelmi, tűzrendészeti és munkavédelmi feladatokat.

•

Képviseli a menedzsmentet a műszaki ügyekben a felügyeleti és külső szerveknél, hatóságoknál, vállalkozóknál, valamint a szerződéses partnereknél.

•

Az egyes építési beruházási projekt elemek műszaki átadás-átvételének jóváhagyása, illetve a szükséges hatósági engedélyezési eljárásokban történő részvétel.

Adminisztrációs asszisztens feladatai •

A projektmenedzsmenttel összefüggő általános adminisztratív munkák elvégzése

•

Projektdosszié napi szintű kezelése

•

Információs csatornák működtetése

•

Iratok, dokumentumok előkészítése, kezelése (iktatás, irattárazás)

•

Ügykezelői folyamatok

•

Pénzügyi adminisztráció elvégzése

•

Monitoring, és ellenőrzési folyamatok kiszolgálása

•

Általános adminisztratív feladatok elvégzése

•

Közreműködés az előrehaladási jelentések, kifizetési kérelmek elkészítésében

•

Ügyfélforgalmi, koordinációs feladatok

•

Egyéb adatszolgáltatások, kimutatások készítése (tervezési folyamatok, belső előrehaladási jelentések, vezetői információk)

7.4.2. Jelenlegi szervezeti felépítés Az IVS tervezése és végrehajtása során tehát ki kell alakítani a városfejlesztési tevékenység elhelyezését az önkormányzati szervezetrendszerben. Püspökladányban a városfejlesztési irányok meghatározása a Városfejlesztési Bizottság hatáskörébe tartozik. A megfogalmazott célok eléréséhez szükséges konkrét feladatokat a Városfejlesztési Iroda végzi el. A Városfejlesztési Iroda hatáskörébe tartoznak az alábbi területekkel kapcsolatos feladatok végrehajtása: •

önkormányzati beruházások;

•

közbeszerzések az önkormányzat és intézményei vonatkozásában;

•

pályázatfigyelés;

227


pályázatkészítés koordinálása, bonyolítás szervezése, irányítása;

•

vagyonkezelés, vagyongazdálkodás;

•

vagyongazdálkodási stratégiák kimunkálása;

•

közműnyilvántartás;

•

kommunális igazgatás;

•

közlekedés;

•

városüzemeltetés;

•

lakás- és helyiségbérlet;

•

fejlesztési és felújítási igények felmérése;

•

kisebb állagmegóvó felújítások, hibaelhárítások ellenőrzése, bonyolítása;

•

az önkormányzat, mint tulajdonos jogkörébe tartozó feladatok ellátása.

A városfejlesztésben további szakmai bizottságok lehetnek érintettek: •

Pénzügyi Bizottság;

•

Szociális Bizottság;

•

Kulturális Bizottság

További, önkormányzati tulajdonú, városfejlesztésben, üzemeltetésben résztvevő cégek

Tulajdonosi Megnevezés

Tevékenység

részesedés aránya

Püspökladányi Egészségügyi

Gyógyfürdő Gyógyfürdő Szolgáltató

és Egyéb szabadidős tevékenység 100 %

Sportszervező Kft. (a Holding Kft Gyógyászati szolgáltatás része) Sportlétesítmény működtetése; Számítógépes

adathordozó

sokszorosítása; Püspökladányi

Sport

és Ingatlankezelés; 100 %

Rendezvényszervező Kft.

Üzletviteli tanácsadás; Egyéb sporttevékenység; Egyéb szabadidős tevékenység; Ifjúsági turistaszállás szolgáltatás

Püspökladány

Holding Üzletvezetés;

100 % 228

Integrált Városfejlesztési Stratégia Vagyonkezelő Kft

Ingatlan beruházás, eladás; Vagyonkezelés; Ingatlan bérbeadás, üzemeltetés ingatlankezelés; kommunális tevékenység;

Püspökladányi

Városüzemeltető távhőszolgáltatás; 100 %

és Vízszolgáltató Kft (a Holding Kft közhasznú foglalkoztatás; része) víz- és csatornaszolgáltatás; egyéb tevékenység Püspökladányi

Egészségügyi Szakorvosi járóbeteg-ellátás 100 %

Szolgáltató Nonprofit Kft 33. táblázat: Önkormányzati tulajdonú társaságok

7.4.3. Ellenőrzési szint Önkormányzati Bizottsági rendszer Az Ellenőrzési feladatokat, a monitoring rendszer működtetését a Városfejlesztési Bizottság végzi, mely létrehozza az IVS Monitoring Bizottságot.

Monitoring Bizottság A Monitoring Bizottság tagjai a Városfejlesztési és Közlekedési Bizottság tagjai, a Főépítész. Meghívottként az Integrált Városfejlesztési Csoport vezetője, a civil szervezetek és a gazdasági szereplők képviselői is részt vehetnek.

Hivatal illetékes egységei A Monitoring Bizottság munkájában a Hivatal részéről a Főépítész vesz részt.

7.4.4. Stratégiai tervezési szint Önkormányzati Bizottsági rendszer Az IVS monitoring rendszerének működése során évente felülvizsgálatra szorul az IVS, az előrehaladás követése, az ütemezés, a külső és belső feltételrendszer alakulása egyaránt befolyásolhatja az IVS végrehajtását. Ezért a stratégiai tervezési szint működtetése továbbra is szükséges. A folyamatos tervezésben alapvetően irányítói feladatokat a Városfejlesztési Bizottság végez, az illetékes társbizottságokkal együtt. Ennek eredményeként a Polgármester mellett létrejön az ún. Integrált Városfejlesztési Tanácsadó Testület, amelyben az illetékes Bizottságok képviselői, a gazdaság és a civilek, és a Hivatal Városfejlesztési Irodájának és az IVCS vezetője vesz részt. Ez a Bizottság végzi a

229

Integrált Városfejlesztési Stratégia féléves egyeztetéseket az IVS végrehajtásával kapcsolatosan, előkészíti a további fejlesztéseket, illetve előkészíti a Testület elé terjesztendő anyagokat, előterjesztéseket.

7.4.5. Operatív szint IVS-t végrehajtó menedzsment szervezet Az IVS végrehajtását és folyamatos monitorozását végző Integrált Városfejlesztési Csoport (IVCS) létrehozása indokolt a Hivatal keretében. Ez az egység közvetlenül működteti a Hivatalon belül az ún. IVS Szakmai Egyeztető Munkacsoportot (IVS SZEM), amelynek tagjai az egyes érintett hivatali irodák. Feladata az IVS végrehajtásával kapcsolatos folyamatos feladategyeztetés, ütemezés kialakítás, a monitoring mutatók érétkeinek szolgáltatása és beszámolás a Városfejlesztési Bizottság Monitoring Bizottsága (IVS Monitoring Bizottság) számára.

7.5.

Településközi koordináció mechanizmusai

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia tervezésekor már megtörtént a környező településekkel való kapcsolatfelvétel, ahonnan megtörtént a visszajelzés, ott mind a városvezetés, mind a megfelelő szakmai szinten történ folyamatos és szervezett fórum formájában is személyes egyeztetés, sőt a kistérségi ülések alkalmával egymás főbb fejlesztési elképzeléseit is ismerik a résztvevők. Az IVS végrehajtása során tervezzük ennek a partnerségi mechanizmusnak a további fenntartását és évente egyszeri, nagy nyilvánosságot is kapó, polgármesteri szintű egyeztetési fórum megtartását. Így biztosítható egyrészt a települések lakosságának tájékoztatása a környező településeken tervezett fejlesztésekről, továbbá az esetleges párhuzamosságok kiszűrése annak érdekében, hogy a fejlesztések szinergikus hatásúak legyenek és elkerülhető legyen a versengő fejlesztések, beruházások egymást kioltó hatása. Ezt a fórumot az IVS végrehajtó szervezete működteti, ennek előkészítését is a menedzsment szervezet végzi majd, illetve lehetőséget teremt a folyamatos vezetői szintű tárgyalásokra is. Amennyiben a monitorozás során szükségessé válik, a fórum összehívható és például a kiírásra kerülő új forrásokra történő fejlesztési elképzelések egyeztetése megtörténhet az egészséges verseny keretei között.

7.6.

A stratégia megvalósulásának monitoringja

A stratégia megvalósulásának monitoringja a megfogalmazott hosszú és középtávú városfejlesztési célok megvalósulásának nyomon követésére kialakított mechanizmus.

A Monitoring rendszer célja, hogy a folyamatos és ciklikus vizsgálatok rendszere együttesen legyen alkalmas arra, hogy mind a város vezetése, mind a városfejlesztés elsődleges és másodlagos célcsoportjai számára folyamatos visszajelzést adjon a városfejlesztési stratégia végrehajtásának 230

Integrált Városfejlesztési Stratégia alakulásáról és objektív mutatórendszerrel segítse az IVS végrehajtását és a szükséges módosítások elvégzését.

7.6.1. Ciklikus vizsgálatok Végső értékelés: A következő tervezési ciklus előtt az IVS végrehajtásának teljes értékelését kell elvégezni. Ennek outputja a következő tervezési ciklus IVS-ének bemeneti értékei lesznek.

Éves értékelések: az IVS-ben foglalt operatív projektek előrehaladásának folyamatos nyomon követése az Integrált Városfejlesztési Csoport feladata. Ennek nyomán készülnek el az éves értékelések, melyek elsősorban az eredmény- és output- típusú mutatók számbavételét jelentik és az ebből következő mutató-értékek esetleges szükséges módosítására tesznek javaslatot. Ezen túl szöveges beszámolót is készítenek a Monitoring Bizottság számára, amely éves beszámolóját továbbítja az Önkormányzat Városfejlesztési Bizottságának.

Féléves előrehaladási jelentések: az Önkormányzat a város rehabilitációs projektjeinek menedzselését és folyamatos monitoring mutatónak vizsgálatát és adminisztrációját az Integrált Városfejlesztési Csoport végzi. A Csoport munkatársai a közösségi forrásokból támogatott projektek megvalósítását szabályozó eljárásrendnek megfelelően féléves előrehaladási jelentésekben foglalják össze a különböző projektelemek előrehaladásának jellemzőit: az eredményeket, az időközben felmerült problémákat és a következő lépéseket. Az értékelés mutatószámait a támogatott projektek esetében a EPEJ-ekben és a SZEJ-ekben rögzítik. Amennyiben szükséges, kezdeményezik a KSZ-nél a szerződések módosítását.

7.6.2. Az egyes akcióterületekre vonatkozó monitoring Az egyes akcióterületekre vonatkozó indikátorrendszert minden projekt esetében az adott Előzetes, illetve Végleges Akcióterületi Terv keretei között kell meghatározni. A stratégiai célhierarchia-táblázatban felsorolt mutatók alapján történik az IVS monitoringja. Az itt szereplő mutatók (pl. új rendezvények számának növekedése (db), új létesítményekben foglalkoztatottak számának növekedése %, vagy a helyben foglalkoztatottak számának növekedése %, stb.) évenkénti változásának nyomon követése történik egyrészt a KSH adatok, az önkormányzati adatszolgáltatás illetve a projektekhez kapcsolódó adatszolgáltatás alapján. Az adatok begyűjtését és elemzését az IVCS végzi. Az indikátorok bázisértékének és az elvárt elmozdulás mértéke az akcióterületi tervezés során kerülnek meghatározásra.

231

Integrált Városfejlesztési Stratégia Speciális monitoringja

Az antiszegregációs tervben a szegregátumok létrejöttét elkerülő intézkedések monitoringja külön kezelendő, a kézikönyvben szereplő, kötelező mutatók vizsgálata szükséges szegregátummal érintett városrészekben. A fő szociális mutatók (6 db) vizsgálata a köztes időben (3-4 év) újra vizsgálandó minden városrészben, amely mutatja, hogy új szegregátumok jöttek-e létre, illetve a meglévők adatai hogyan alakulnak. (Ez függvénye természetesen a KSH adatszolgáltatási képességének.) Amennyiben ez nem lehetséges, akkor az önkormányzat által gyűjtött mutatók (rendszeres szociális segélyben részesülők száma, autók életkora, bérlakások száma stb.) folyamatosan mérhetőek.

7.6.3. Az ingatlanfejlesztési hatások monitoringja Az integrált városfejlesztési stratégia alapján előkészített önkormányzati (EU forrásból, hazai forrásból és saját forrásból), állami vagy a magánszférából kiinduló projektek által kifejtett hatások és a létrejövő szinergia mérésére a körzetekre vonatkozó ingatlanár-változás, illetve az adott akcióterületen működő vállalkozások száma és éves adózott nyeresége együttesen mutatja. A beavatkozásokkal érintett területek esetében az ingatlanok átlagértéke is növekszik, amely az ingatlanok becsülhető ingatlanárában, és a bérleti díjak változásában jelenik meg. Eredmény, output és hatásindikátorok együttesen mutatják a gazdaságélénkítés hatásait.

232

8.

Mellékletek

8.1.

Ábrajegyzék

1. ábra: Állandó népesség alakulása 2004-2008 között (Forrás: KSH) .................................................................. 20 2. ábra: A népességszám változása Püspökladányban (Forrás: KSH) .................................................................... 21 3. ábra: Állandó népesség kor összetétel szerint (Forrás: KSH-Tstar) ................................................................... 21 4. ábra: Az oda- és elvándorlások aránya 2000-2007 között (Forrás: KSH) .......................................................... 22 5. ábra: Regisztrált munkanélküliek száma 2001-2008 között (Forrás: KSH) ........................................................ 24 6. ábra: A születések és halálozások alakulása 2000-2007 között (Forrás: KSH) .................................................. 25 7. ábra: Lakásállomány alakulás 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat) ....................................................... 32 8. ábra:Közműolló alakulása 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat) ............................................................. 33 9. ábra: Püspökladány átnézeti képe (légi fotó; Forrás: Google map) .................................................................. 35 10. ábra: Humán szolgáltatási funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat)........................................................... 37 11. ábra: Államigazgatási funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) .................................................................. 38 12. ábra: Közösségi funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) ........................................................................... 40 13. ábra: Közlekedési, távközlési funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat) ...................................................... 41 14. ábra: Gazdasági funkciók mértéke (Forrás: Önkormányzat)........................................................................... 42 15. ábra: A városrészek funkcióellátottsága (Forrás: Önkormányzat) .................................................................. 45 16. ábra: Püspökladány funkciótérképe................................................................................................................ 46 17. ábra: EAT Püspökladány.................................................................................................................................. 47 18. ábra: Az egyéni vállalkozások megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat) ................................................................................................................ 51 19. ábra: A betéti társaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat) ................................................................................................................ 52 20. ábra: A korlátolt felelősségű társaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat)...................................................................................... 53 21. ábra: A részvénytársaságok megoszlása a városrészek között és arányuk a városrészekben található összes vállalkozásban (Forrás: Önkormányzat) ................................................................................................................ 54 22. ábra: Az élelmiszerüzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) ................................................. 56 23. ábra: A ruházati-textil üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) ............................................ 57 24. ábra: A vendéglátó jellegű üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) ..................................... 58 25. ábra: A műszaki-vegyiáru üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)....................................... 60 26. ábra: Lakónépesség városrészenkénti megoszlása (Forrás:KSH) .................................................................... 61 27. ábra: Állandó népesség száma (Forrás:KSH) ................................................................................................... 62 28. ábra: Lakónépességen belül a korcsoportok megoszlása (Forrás: KSH).......................................................... 62 29. ábra: Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (Forrás: KSH) . 63 30. ábra: Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (Forrás: KSH) .............................. 64 35. ábra: Lakásállomány száma (Forrás: KSH) ....................................................................................................... 68 36. ábra: Az alacsony komfort fokozatú lakások aránya (Forrás: KSH) ................................................................. 69 37. ábra: Ivóvíz hálózatba bekötött lakások aránya (Forrás: Önkormányzat)....................................................... 70 38. ábra: Szennyvíz hálózatba bekötött lakások aránya (Forrás: Önkormányzat) ................................................ 71 39. ábra: Közműolló hossza városrészenként (Forrás: Önkormányzat) ................................................................ 72 40. ábra: Központi városrész ............................................................................................................................... 183 41. ábra: Keleti városrész .................................................................................................................................... 185 42. ábra: Déli városrész ....................................................................................................................................... 187 43. ábra: Újtelep városrész szegregátumok jelölésével ...................................................................................... 188 44. ábra: Petritelep ............................................................................................................................................. 190 45. ábra: Darányi telep........................................................................................................................................ 191

233

8.2.

Táblázatjegyzék

1. táblázat: A kistérséghez tartozó további települések (www.vati.hu) ................................................................. 9 2. táblázat: Lakásállomány alakulása 2001-2008 között (Forrás: Önkormányzat)................................................ 32 3. táblázat: A Püspökladányi kistérségi társulás tagjai (Forrás: Önkormányzat)................................................... 34 4. táblázat: Humán szolgáltatási funkciók (Forrás: Önkormányzat)...................................................................... 37 5. táblázat: Államigazgatási funkciók (Forrás: Önkormányzat) ............................................................................. 38 6. táblázat: Közösségi funkciók (Forrás: Önkormányzat) ...................................................................................... 39 7. táblázat: Közlekedési, távközlési funkciók (Forrás: Önkormányzat) ................................................................. 40 8. táblázat: Gazdasági funkciók (Forrás: Önkormányzat)...................................................................................... 42 9. táblázat: Funkciócsoportok áttekintése városrészenként (Forrás: Önkormányzat) ......................................... 44 10. táblázat: Az egyéni vállalkozások megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat)............................... 51 11. táblázat: A betéti társaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat) ..................................... 52 12. táblázat: A korlátolt társaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat)................................. 53 13. táblázat: A részvénytársaságok megoszlása székhely alapján (Forrás: Önkormányzat) ................................. 54 14. táblázat: Az élelmiszerüzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat)............................................ 55 15. táblázat: A ruházati-textil üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) ...................................... 57 16. táblázat: A vendéglátó jellegű üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) ............................... 58 17. táblázat: A műszaki-vegyiáru üzletek megoszlása a városban (Forrás: Önkormányzat) ................................. 59 18. táblázat: Az antiszegregációs tervet megalapozó főbb mutatószámok 1.(Forrás: KSH) ................................. 78 19. táblázat: Az antiszegregációs tervet megalapozó főbb mutatószámok 1.(Forrás: KSH) ................................. 80 20. táblázat: A szegregátum indikátor mutatóinak terezett alakulása (Forrás: Önkrományzat) ........................ 131 21. táblázat: Feladatok, felelősök és indikátorok................................................................................................ 133 22. táblázat: Városrészek segélyezési és demográfiai mutatói (2007) (Forrás. Önkormányzat) ........................ 134 23. táblázat: A város, segélyezési és demográfiai mutatói (2004-2008) (Forrás. Önkormányzat)...................... 135 24. táblázat: Infrastrukturális ellátottság (Forrás: Önkormányzat)..................................................................... 136 25. táblázat: A városrészek illeszkedésvizsgálata................................................................................................ 168 26. táblázat: A tematikus célok megjelenése az egyes városrészekben ............................................................. 170 27. táblázat: Az EU városfejlesztéssel kapcsolatos dokumentumai és a főbb (releváns) célkitűzések ............... 173 28. táblázat: Az ÚMFT prioritásai és a kapcsolódó intézkedések........................................................................ 176 29. táblázat: Az Észak-alföldi Régió Stratégiája és az IVS kapcsolata .................................................................. 177 30. táblázat: Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja, valamint az IVS kapcsolata ........................................................................................................................................................... 178 31. táblázat: Elsődleges célcsoport ..................................................................................................................... 222 32. táblázat: Másodlagos célcsoport................................................................................................................... 222 33. táblázat: Önkormányzati tulajdonú társaságok ............................................................................................ 229

234

8.3.

Képjegyzék

1. kép: Püspökladányi régi belvárosi látképe ........................................................................................................ 13 2. kép: Vasútállomás épülete ................................................................................................................................ 13 3. kép: Városháza épülete..................................................................................................................................... 14

235

8.4.

Térképjegyzék

1. térkép: A kistérség települései (www.vati.hu) .................................................................................................... 8 2. térkép: A térség közúthálózata ......................................................................................................................... 16 3. térkép: A nemzetközi repülőterek és Püspökladány......................................................................................... 16 4. térkép: Helsinki folyosók Magyarországon ....................................................................................................... 17 5. térkép: Püspökladány elhelyezkedése a vasúti térképen ................................................................................. 18 6. térkép: Püspökladányt érintő tervezett vasúthálózati fejlesztések .................................................................. 19 7. térkép: Püspökladány város térkép jelölések nélkül ......................................................................................... 48 8. térkép: Városrészek, szegregátumok lehatárolása ........................................................................................... 49

236

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (IVS) PÜSPÖKLADÁNY

Recommend Documents