SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA

INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA

SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet - a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről – előírásai alapján elkészített ITS

1. oldal a 349-ből



Szekszárd MJV Integrált Településfejlesztési Stratégia Tartalom 1

HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ .................................................................................. 5 1.1 A társadalmi és gazdasági folyamatok elemzése ............................................................. 5 1.1.1 Helyzetfeltáró elemzés....................................................................................................... 5 1.1.2 Város és vonzáskörzete kapcsolata................................................................................. 5 1.2 A megvalósított projektek tapasztalatai ............................................................................ 18 1.2.1 Beérkezett – támogatott pályázatok ............................................................................ 18 1.2.2 Pályázatok számának megoszlása ................................................................................ 18 1.2.3 Támogatottsági arány ...................................................................................................... 19 1.2.4 Forrásfelhasználás ............................................................................................................. 19 1.2.5 Szekszárdon megvalósított beruházások ...................................................................... 21

2

KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI....................................................... 27 2.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása.................................................................... 27 2.1.1 Szekszárd Város jövőképe .............................................................................................. 27 2.2 A város fejlesztési céljai ......................................................................................................... 29 2.3 Célhierarchia............................................................................................................................... 37 2.3.1 Városi célrendszer bemutatása ...................................................................................... 39 2.4 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása ............................... 43

3

A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK ................................................. 71 3.1 Városrészek kijelölése, és elemzése .................................................................................... 71 3.1.1 A városszerkezet továbbfejlesztése .............................................................................. 71 3.2 VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA........................................................................................ 72 3.3 VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE, TENDENCIÁK ............................................................. 76 3.3.1 VÁROSKÖZPONT .............................................................................................................. 76 3.3.2 Felsőváros............................................................................................................................ 82 3.3.3 Bottyánhegy........................................................................................................................ 87 3.3.4 Újváros ................................................................................................................................. 92 3.3.5 Alsóváros ............................................................................................................................. 97 3.3.6 Bakta ................................................................................................................................. 108 A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása ............................................ 112 3.3.7 Miklós város ..................................................................................................................... 113 Társadalom..................................................................................................................................... 115 3.3.8 Szőlőhegy......................................................................................................................... 118 3.3.9 Iparváros .......................................................................................................................... 124 3.3.10 Palánk.............................................................................................................................. 129 3.3.11 Szilfa körül ..................................................................................................................... 134 3.3.12 Csörge ............................................................................................................................. 136 3.3.13 A SWOT elemzések és a tervezett beavatkozások összhangjának bemutatása138 3.4 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával........................... 143 2. oldal a 349-ből



3.4.1 Központi akcióterület ..................................................................................................... 143 3.4.2 Alsóváros akcióterület .................................................................................................... 153 3.5 Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése ........................................................................................... 155 3.5.1 Városközpont akcióterület ............................................................................................ 155 3.5.2 Alsóváros akcióterület .................................................................................................... 159 3.6 A fejlesztések ütemezése .................................................................................................... 160 3.7 A településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve ........................ 166 3.8 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz .............................................................. 178 3.8.1 Szőlőhegy városrészen megvalósítandó fejlesztés .................................................. 179 3.8.2 Iparváros területén megvalósítandó fejlesztések ..................................................... 179 3.8.3 Egyes városrészeken átnyúló városi léptékű beavatkozások ................................ 180 4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (AMENNYIBEN A TELEPÜLÉSEN TALÁLHATÓ SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET) ........................... 200 4.1 Helyzetelemzés ..................................................................................................................... 200 Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében. ............................................................................................................. 200 4.2 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyesszegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 210 4.3 A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések ................. 218 4.4 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések ........................................................................................................................................ 218 5

A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI .................................................... 219 5.1 Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása).................................................................................. 219 5.2 Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad-e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) ......................................... 219

6

A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FÕBB KOCKÁZATAI ........................ 222

7

A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE ........................................... 225 7.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek..................................................................................................................................... 225 7.1.1 Ingatlangazdálkodási terv............................................................................................ 225 Városi marketing stratégia ....................................................................................................... 225 7.2 Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása ................................................................................................................................... 226 A városfejlesztő társaság intézményi kapcsolatai .................................................................... 227 A 2013-ig működtetett menedzsment rendszer és a 2014 – 20-as tervek megvalósításához szükséges kapacitás bemutatása ....................................... 230 7.3 Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok .................... 233 7.3.1 Az integrált településfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások:.................................................................................................................... 235 7.3.2 Az azonosított partnerek köre ..................................................................................... 238

3. oldal a 349-ből



7.4 Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) ................................................................................................ 258 8

A MELLÉKLET ............................................................................................................ 284 8.1 A város egészére vonatkozó teljes helyzetértékelés .................................................... 284 Gazdaság............................................................................................................................................ 285 K+F helyzete ..................................................................................................................................... 291 Helyi gazdaságfejlesztés eszközei ................................................................................................ 297 Információs társadalom ................................................................................................................. 300 Külső elérhetőségek ....................................................................................................................... 300 Társadalom .......................................................................................................................................... 301 Demográfia ....................................................................................................................................... 301 Foglalkoztatás – jövedelmi viszonyok......................................................................................... 303 Környezet ......................................................................................................................................... 306 Természeti környezet ........................................................................................................... 306 Lakásállomány .......................................................................................................................... 330

9

B MELLÉKLET ............................................................................................................. 346

4. oldal a 349-ből



1 HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 A társadalmi és gazdasági folyamatok elemzése 1.1.1 Helyzetfeltáró elemzés A helyzetfeltáró munkarészt teljes terjedelmében az „A” melléklet tartalmazza. 1.1.2 Város és vonzáskörzete kapcsolata A városnak a régió területi szerkezetében elfoglalt szerepét, a település adottságai és elhelyezkedése által meghatározott középtávú országos területi célokat az Országos Területfejlesztési Koncepció határozza meg. Az Országos Területfejlesztési Koncepció célja, hogy kijelölje az ország területfejlesztési politikájának célkitűzéseit, elveit és prioritás-rendszerét, megteremtve a területi szempontok konzekvens érvényesítésének lehetőségét, mind az ágazati szakpolitikák, mind az országos és területi programok kidolgozásában. A területfejlesztési politika fő funkciója az ország területileg harmonikus és hatékony működésének és kiegyensúlyozott, fenntartható területi fejlődésének megteremtése, valamint a területi leszakadás mérséklése. Az országos jövőkép és az átfogó célok (térségi versenyképesség, területi felzárkózás, fenntartható térségfejlődés és örökségvédelem, területi integrálódás Európába, decentralizáció és regionalizmus) megvalósulása érdekében az OTK középtávú területi célokat határoz meg. A következőkben Szekszárd MJV területi céljainak teljesülését meghatározó feladatai kerülnek bemutatásra. Tolna megye jellemzően vidékies térség, a megyeszékhely Szekszárd mellett 10 kisváros található a megye területén. A térség erőteljes agrárjellege meghatározza a települések arculatát. A mezőgazdasági termékek előállítása jelentős és a megye jól képzett mezőgazdasági szakembergárdával rendelkezik, de az adottságokra épülő feldolgozó ipar szinte teljesen hiányzik. Paks, mely az ország villamos-energia szükségletének 40%-át termeli, stratégiai szerepet játszik a gazdasági életben, termelése pozitív irányban téríti el a megye gazdasági mutatóit. Az egy főre jutó termelés és export a textiliparban, a bőrgyártásban és feldolgozásban, az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. Turisztikai vonzerőt a Duna, az erdők, a népművészet, a gyógy- és termálfürdők, a történelmi borvidékek jelentenek. Jelentős a német nemzetiségű lakosság aránya. Az ország térszerkezeti jövőképét összesítve kirajzolhatók azok a funkcionális térségek, melyek arculatában meghatározó – vagy a jövőben szándékoltan azzá válik – egy-egy nemzeti szinten is jelentős gazdasági, társadalmi vagy környezeti feladat ellátása. Az adott térség elsősorban e feladatellátással kapcsolódik a nemzeti szintű társadalmi és területi munkamegosztásba. A funkciók kívánt térségi és településhálózati szintű kiosztását szemlélteti az alábbi térkép.

5. oldal a 349-ből



Szekszárd gazdasági-technológiai magterületi funkcióját az alábbi fejlesztési irányok megvalósításával érheti el:  Innovatív környezeti ipar és energetika lehetőségeinek megteremtése működő tudásbázisokkal, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséhez kapcsolódó szak- és felsőoktatási képzés biztosítása.  Piacképes, hagyományosan jelenlévő ipari ágazatok fejlesztése (élelmiszeripar, textil- és bőripar, fémfeldolgozás), mezőgazdasági termékek feldolgozása, piaci értékesítése; a biotermelés ösztönzése, az agrármarketing tevékenység fejlesztése.  Közúti és vasúti közlekedés infrastruktúra fejlesztése (M9 gyorsforgalmi út), a táji, környezeti szempontok figyelembevételével.  A termálvízkincs egészségturisztikai, energetikai és mezőgazdasági hasznosítása.  A turizmus jelenlévő ágazatainak fejlesztése, tematikus összekapcsolása (termál- és gyógyturizmus: Dombóvár, Hőgyész, Tamási, Tengelic, Bonyhád; vadászturizmus: Gemenc, Gyulaj; tájjellegű és kulturális turizmus: Sárköz, szekszárdi fesztiválok; vízi turizmus: FaddDombori, a Sió-csatorna fejlesztése; horgászturizmus: Duna és horgásztavak; borturizmus: Szekszárdi borvidék, Tolnai borvidék).  Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése és a megye városainak képessé tétele az innováció befogadására. Szekszárd a külső városgyűrű meghatározó gazdasági szerepkörrel rendelkező városai közé tartozik.

6. oldal a 349-ből



Szekszárd adottságait és történelmi hagyományait tekintve méltán viseli a „bor és a kultúra városa” címet, de jelentős mértékben támaszkodhat a tejipar, borászat, textilipar, fémfeldolgozóipar, építőipar húzóágazataira, valamint a tudás alapú iparágak és az autóipari fejlesztések terén elért eredményeire is. Új közlekedési csomópontként (M6-M9) logisztikai jelentősége is nőhet, és látogatottsága a minőségi (bor-, öko-, vadász-, vízi-) turizmusra irányuló fejlesztésekkel növekedhet. Közvetlen városi vonzáskörzete kiegészül a Szekszárdi-Geresdi-dombság egyes településeivel, a Sárköz és kisebb részben a Völgység egyes területeivel, hatása a Duna mentén Pakstól Mohácsig érzékelhető. *[Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció] A Szekszárdi kistérség nem közvetlen határos Horvátországgal, de az Európai Unió külső határához közel fekszik. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásával felértékelődtek a határmenti kapcsolatok. Az Országos Területfejlesztési Koncepcióban megfogalmazott alapvető cél, hogy a felértékelődő határmentiségből, a határ szerepének megváltozásából adódó előnyöket - úgy, mint hídszerep, fejlesztési többletforrások, nemzetköziségből adódó lokális szinergiák, gazdasági-kereskedelmi lehetőségek - a térségek a megújulás erőforrásaként kamatoztatva tudják fejlődésük motorjává formálni. Számos területen, mint a Duna – Stratégia programban, illetve a Határon Átnyúló Együttműködési programokban Szekszárd jelentős fejlesztési potenciálhoz juthat.

1.1.2.1 SZEKSZÁRD AZ ORSZÁG TÉRSZERKEZETÉBEN

7. oldal a 349-ből



Magyarország mai térszerkezete része annak a területi struktúrának, amelynek alapjai és máig meghatározó erővonalai a Kárpát-medencében, mint egységes országkeretben alakult ki. Kétségtelen, hogy a trianoni országhatárok, az ezek között végbement, az ország nemzetközi pozíciót is többször érintő és megváltoztató módosulások átformálták az ország térszerkezetét, de legfőbb sajátosságain nem változtattak. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az, hogy a térszerkezet centrális jellegű vázát a Budapestre összefutó, illetve onnan kiinduló radiális térszerkezeti vonalak adják. A trianoni országhatárok által levágott korábbi tangenciális összeköttetések máig is csak részlegesen épültek ki az ország megmaradt területén. Szekszárd pozíciója ebben a térszerkezeti rendben nem tekinthető kedvezőtlennek. A város rajta fekszik azon a vonalon, amely a Duna jobb partján (évezredes római nyomvonalon haladva) fontos interregionális összeköttetést biztosit Budapest és a Kárpát-medence déli része között. Helyzetének fontos eleme, hogy itt ágazik el a nagyra nőtt Pécset útbaejtő, majd Horvátország felé tovább folytatódó nemzetközi útvonal, és nyugat felé számos intraregionális erővonal indul ki innen.

Helyzetének hátrányos vonása ugyanakkor, hogy ezen a fontos térszerkezeti vonalon nem épült ki nagykapacitású vasútvonal, és az is, hogy a Dunának, mint vízi útnak még nincs meg a lehetséges jelentősége. Ami a város közlekedési helyzetét illeti, az állapítható meg, hogy az ország vasúthálózatában egyáltalán nincs kitűntetett pozíciója. Budapesttel való gyorsvonati összeköttetése megoldott ugyan, de tangenciális irányban csak átszállással kapcsolódhat a személyforgalomba. A megye vasúti csomópontja Dombóvár, másodlagos fontosságú csomópontja Szekszárdtól délre, Bátaszéken alakult ki. Jóval kedvezőbb Szekszárd pozíciója a közúti közlekedés tekintetében. Az M6-os és a szekszárdi Duna híd átadása ilyen szempontból mérföldkő volt a város életében. Az M9 autópálya megépítése Szekszárdot kiemelkedő fontosságú É-D, K-Ny-i forgalmi csomóponttá teszi.

8. oldal a 349-ből



1.1.2.2 SZEKSZÁRD MEGYEI ÉS JÁRÁSI SZEREPE

Szekszárd az ország egyik legkisebb területű és lélekszámú megyéjének a székhelyeként (az egyik legkisebb lélekszámú megyeszékhely) területi önkormányzati igazgatási szerepkörét tekintve az ország városi között az első városállományba tartozik. Tolna megye és Szekszárd viszonya a legtöbb struktúra tekintetében egyfajta kiegyensúlyozottságot mutat, Szekszárd a megye lakónépességének kevesebb mint 15%-a számára jelent lakóhelyet. Ez azt jelenti, hogy Tolna megye demográfiai szempontból nem egyközpontú, a többi város (mindenek előtt Dombóvár) nagyságrendjét tekintve nem szakad el teljesen Szekszárdtól. Megyei jogú városként Szekszárd – Budapestet leszámítva – az ország első önkormányzati kategóriájába került. A megyei jogú városok között Szekszárd fejlettségét tekintve az alsó harmadban foglal helyet. A statisztikai-tervezési régiók lehatárolása szempontjából Szekszárd a Dél-dunántúli régióba tartozik. Az 1998. január 1-jén érvénybe lépett KSH területi számjelrendszer Magyarország területén 23, négy funkcionális kategóriába (agglomeráció, agglomerálódó térség, urbanizálódó térség, nagyvárosi településegyüttes) sorolt településegyüttest határolt le. Szekszárd nagyvárosi településegyüttesként fogalmazódott meg. A szekszárdi településegyüttes Szekszárd mellett Bátaszék és Tolna városokat, valamint 13 községet foglal magába. A településegyüttes csak részben fedi le a járást, illetve Kakasd irányában túlnő azon. Szekszárd a megye számára teljes értékű középszintű ellátó-szolgáltató központ, ami azt jelenti, hogy a megye lakossága szempontjából szinte minden tekintetben teljes szolgáltatási potenciállal rendelkezik. Szekszárd vonzáskörzete (funkcionális város térség) ugyanakkor több tekintetben meghaladja a megye területét.

9. oldal a 349-ből



A város intenzív vonzáskörzete kiterjed a megye középső területeinek jelentős részére is. Funkcionális értelemben Szekszárd teljes értékű megyeszékhelyként határozható meg, melyben a felsőoktatás tekintetében megjelennek regionális elemek is, de érdemben nem nő ki a megyeszékhelyi, középvárosi meghatározottságból.

10. oldal a 349-ből



1.1.2.3 A VÁROSI ÉS A VONZÁS KÖRZETI FUNKCIÓELLÁT OTTSÁG KÖZTI ÖSSZEFÜGGÉSEK

VÁROSI

FUNKCIONÁLIS FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG

FUNKCIÓ ELLÁTOTTSÁG

VÁROS

TÉRSÉGI

(Az érintett települések felsorolásával)

GAZDASÁGI FUNKCIÓK G/K Kereskedelem G/K-1

Piac

G/K-2

Kiskereskedelmi üzletek

G/K-3

Kereskedelmi központ

Megyei ellátás

Járáson túlmutató ellátás: Barkácsáruházak megyei szinten, de a Duna túloldalán is érezhető funkciója, szerepe / ld. M9 híd melletti települések Piac

G/P Pénzügyi szolgáltatás G/P-1

Bankok

G/P-2

Pénzügyi szolgáltatók

Megyei ellátás Járáson túlmutató ellátás

G/SZ Szolgáltatás G/SZ-1

Szolgáltatók

G/SZ-2

Szolgáltató központ

Megyei ellátás Járáson túlmutató ellátás




Kommunális szolgáltatók- Hulladékgazdálkodási társulás ALISCA TERRA Kft. Társulásban résztvevő települések: SzekszárdAlsónána-Alsónyék-Báta-Bátaszék-Bogyiszló-DecsDunaszentgyörgy-Fadd-Felsőnána-Harc-KétyKistormás-Kölesd-Medina-Murga-Kajdacs-ŐcsényPörböly-Várdomb-Sárpilis-Zomba-SárszetnlőrincSióagárd-Szálka-Szedres-Tengelic-Tolna G/I Ipar G/I-1

Ipartelep

Megyei ellátás

G/I-2

Ipari park

G/I-3

Logisztikai központ

G/I-4

Innovációs központ

G/I-5

Irodaház

Járáson túlmutató ellátás

G/M Mezőgazdaság G/M-1

Hegyközségi Tanács

Szekszárdi Borvidék Hegyközségi Tanácsa

G/M-2

Továbbképző központ

Borvidéki települések: Alsónána, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Medina, Mórágy, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Zomba-Szentgál-szőlőhegy, Várdomb, Zomba

G/T Turizmus G/T-1

Panzió

G/T-2

Szálloda

G/T-3

Vendéglátó

Turisztikai térségi klaszter

VÁROSI FUNKCIÓ ELLÁTOTTSÁG

VONZÁSKÖRZETI (JÁRÁSI) FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG

KÖZLEKEDÉSI, KÖZÜZEMI, TÁVKÖZLÉSI FUNKCIÓK K/K Közlekedési funkciók K/K-1

Távolsági megálló

autóbusz Megyei ellátás Járáson túlmutató ellátás

K/K-2 K/K-3

Helyi autóbusz tömegközlekedés Taxi

járat,

K/K-4

Benzinkút

Járási ellátás+járáson túlmutató is

K/K-5

Vasútállomás

Járási ellátás




K/T Távközlési funkciók K/T-1

Postahivatal,

K/T-2

Fiókposta

Nyitvatartási ideje szekszárdi főposta

miatt

járáson

túlmutató

a

K/KÖ Közüzemi szogáltatás K/KÖ-1

Közüzemi vízhálózat

IVÓVÍZ-TÁRSULÁS Járási ellátás Járáson túlmutató ellátás

K/KÖ-2

Zárt szennyvíz csatorna

CSATORNA TÁRSULÁS Járási ellátás

Járáson túlmutató ellátás K/KÖ-2 K/KÖ-3

Zárt csapadékvíz csatorna Nyílt árkos vízrendezés VÍZGAZDÁLKODÁSI TÁRSULAT Járási ellátás Járáson túlmutató ellátás

K/KÖ-4

Gázellátás

K/KÖ-5

Távhőellátás

K/KÖ-6

Elektromos energia (transzformátor) KÖZÖSSÉGI (TÁRSADALMI) FUNKCIÓK, SZÓRAKOZÁS, SZABADIDŐ T/K Közösségi Funkciók T/K-1 Önkormányzati Megyei ellátás – Közművelődési könyvtár T/K-2 Művelődési otthon jellegű Tolna Megyei Önkormányzat Illyés Gyula Könyvtára – intézmény mozgókönyvtári feladatellátás szakmai szolgálttaó T/K-3 Kulturális központ könyvtára T/K-4 Fórum, agóra Járáson túlmutató ellátás – AGÓRA – Babits Mihály T/K-5 Színház


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA T/K-6


Mozi

Művelődési Ház – szakmai módszertani intézmény is

T/SZ Szórakozás, szabadidő T/SZ-1 Szabadidő csarnok T/SZ-1 T/SZ-1 T/SZ-1 T/SZ-1 T/SZ-1

Megyei ellátás

Szabadtéri szabadidő központ Rendezvénycsarnok

Sport infrastruktúra, Járáson túlmutató ellátás sportpályák, Sportcsarnok Uszoda, strand

VÁROSI

VONZÁSKÖRZETI (JÁRÁSI) FUNKCIÓELLÁTOTTSÁG

FUNKCIÓ ELLÁTOTTSÁG ÁLLAMI, IGAZGATÁSI, HATÓSÁGI, IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK Á/K Közigazgatási funkciók Á/K-1 Á/K-2 Á/K-3

Önkormányzat Okmányiroda Területi intézmények

hatósági Megyei ellátás NAV Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága Tolna megye-Dombóvár, Paks, Szekszárd, Tamási Járáson túlmutató ellátás NAV - Illetékkel kapcsolatos ügyintézés Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Regionális Igazgatóság Tolna Megyei Területi Igazgatóság – Szekszárd OEP- Tolna Megyei Egészségbiztosítási Pénztár – Szekszárd Dél-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal- Tolna Megyei Kirendeltség

Á/I Igazságszolgáltatási és rendészeti szervek


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA Á/I-1 Á/I-2

Bíróság Ügyészség

Á/I-3 Á/I-4

Igazságügyi (jegyző) Rendőrség

Á/I-5

Börtön

INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Megyei ellátás szolgáltatás

Szekszárdi Városi Bíróság illetékességi területe: Alsónána, Báta, Decs, Harc, Medina, Pörböly, Szálka, Szőlőhegy (Tengelic), Várdomb, Alsónyék, Alsótengelic, Bátaszék, Bogyiszló, Fácánkert, Fadd, Kistormás, Kölesd, Mözs, Őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tolna

Szekszárdi Rendőrkapitányság illetékességi területe: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bogyiszló, Decs, Fadd, Fácánkert, Harc, Kistormás, Kölesd, Medina, Őcsény, Pörböly, Sárpilis, Sióagárd, Szálka, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tolna, Várdomb

Járáson túlmutató ellátás Tolna Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Tolna Megyei Főügyészség


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA Á/I-6


Tűzoltóság

22 településre terjed ki közigazgatási tevékenysége, 54 településre vonulnak ki elsőként riasztás esetén, 5 településre egyes riasztási fokozatnál. Elsődleges működési körzet:

Szekszárd Megyei Jogú Alsónána, Aparhant, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Cikó, Város Önkormányzata Decs Diósberény, Felsőnána, Grábóc, Gyönk, Györe, Harc, Hivatásos Tűzoltósága Hőgyész Izmény, Kakasd, Kalaznó, Kéty, Kisdorog, Kismányok, Kistormás, Kölesd, Medina, Miszla, Mőcsény, Mucsfa, Murga Nagymányok, Nagyvejke, Őcsény, Sárpilis, Sióagárd, Szakadát Szálka, Szárazd, Szedres, Szekszárd, Tengelic, Tevel, Udvari Varsád, Váralja, Várdomb, Závod, Zomba, Hidas (Baranya megye), Mecseknádasd (Baranya megye), Óbánya (Baranya megye), Ófalu (Baranya megye)

Segítségnyújtási működési körzet: Baja,Dombóvár,Kalocsa,Kiskőrös,Komló,Mohács,Pak s,Pécs,Sárbogárd Siklós,hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokságok elsődleges működési körzete, valamint:,Bácsalmás,Bátaszék,Jánoshalma,Tamási Tolna,Véménd,önkéntes tűzoltóságok működési területe. Á/I-7

Polgárőrség

HUMÁN SZOLGÁLTATÁSI FUNKCIÓK Á/E Egészségügyi Á/E-1 Körzeti orvos (háziorvos) Á/E-2

Központi körzeti (háziorvosi Társulás háziorvosi központi ügyeleti szolgálat ügyelet biztosítására Társulásban résztvevő települések: Szekszárd-SzálkaHarc-Kistormás-Kölesd-Medina Őcsény-Sióagárd-Szedres-Tengelic-Zomba

Á/E-3 Á/E-4

Járóbeteg szakellátás TMÖ Balassa János Kórháza Gyermekorvosi szakellátás Megyei ellátás




Á/E-5

Fogászati szakrendelés

Járáson túlmutató ellátás

Á/E-6 Á/E-7

Kórház Mentőállomás

Megyei ellátás Tolna megye Szekszárdi Mentőállomás Járáson túlmutató ellátás TMÖ Balassa János Kórháza

Á/E-8

Gyógyszertár

Á/SZ Szociális Á/SZ-1 Tartós bentlakásos, Á/SZ-2 Á/SZ-3

Megyei ellátás

Átmeneti elhelyezést •Idősek Otthona - Szekszárd MJV és Tolna Város biztosító Időseket ellátó Szociális Intézményfenntartó Időskorúak otthona Társulása - Szekszárd, Tolna / ellátási területe: a Szekszárd és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás települései • Szociális Központ - Szekszárd és Környéke Szociális Alapszolgáltatási Társulás - Szekszárd, Szálka, Őcsény, Decs, Zomba, Harc, Kéty, Felsőnána, Murga, Bátaszék, Alsónána, Alsónyék, Báta, Pörböly, Sárpilis, Várdomb Járáson túlmutató ellátás

Á/SZ-4

Idősek klubja ellátás) Gyámhivatal

Á/O Közoktatási

Á/O-1

Bölcsőde

Á/O-2 Á/O-3 Á/O-4 Á/O-5

Óvoda Általános iskola Középiskola Szakirányú képzés

(nappali Szekszárd MJV Gyámhivatala Ellátott körzete: Decs, Felsőnána, Harc, Kéty, Kistormás, Kölesd, Medina, Murga, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szedres, tengelic, Zomba Alapfokú oktatás és nevelés területén is kimutatható járási, sőt járáson túlmutató ellátás is. A szabad iskolaválasztás ezt lehetővé teszi. Intézményfenntartó társulása Szd-nek Medinával, Sióagárddal, Szedressel és Szálkával van.

Megyei ellátás


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA Á/O-6


Felsőoktatási intézmény Járáson túlmutató ellátás

Á/O-7 Á/O-8

Kutatóintézet K+F funkció

1.2 A megvalósított projektek tapasztalatai Az alábbiakban a pályázati aktivitás összegző mutatószámait közöljük. 1.2.1 Beérkezett – támogatott pályázatok

1.2.2 Pályázatok számának megoszlása




1.2.3 Támogatottsági arány

Szekszárd összességében 31,7 Mrd fejlesztési támogatáshoz jutott a 2014-2020 időszakban. Külön kiemelendő, hogy a GOP, és a TÁMOP operatív programokból, amelyek alapvetően gazdaság, és emberi erőforrás fejlesztést támogatnak mintegy 6,4 Mrd, és 5,1 Mrd nagyságrendben alakult a forrásbevonás. Ebből folyamatosan erősödő gazdasági erősödésre lehet következtetni.

1.2.4 Forrásfelhasználás

Fenti táblázatok alapján megállapítható, hogy Szekszárd jelentős mennyiségű forrást tudott bevonni a 2007-2013-as időszakban. Tekintettel a megyei jogú város kiemelt helyzetére az országos átlaggal összevetést a státusz figyelembevételével kell megtenni. Jelentős volt a pályázati aktivitás, az országos átlaggal megegyezik a sikeresség. A végrehajtás nehézségére is utalnak a kifizetések tekintetében alacsonynak mondható számok, ezek ugyancsak rendszerproblémákra engednek következtetni. Szekszárd esetében kiemelendő, hogy az országos átlaghoz képest magas a mikrovállalkozások, és alacsony a kisvállalkozások részvétele. Ez mindenképpen arra enged következtetni, hogy az alacsony nemzetgazdasági hasznú mikorvállalkozási pályázatokat az együttműködési rendszerek irányába érdemes terelni. Ehhez ki kell alakítani azokat a gazdasági társadalmi együttműködési rendszereket, amelyek jelen ITS gerincét képzik. 19. oldal a 349-ből



Szekszárd MJV-n megvalósuló 10legnagyobb beruházás




1.2.5 Szekszárdon megvalósított beruházások Az alábbiakban összefoglaljuk, valamint az előző IVS kontextusában bemutatjuk, hogyan tudta Szekszárd megvalósítani stratégiai fejlesztési céljait. 1.2.5.1 A VÁROSI PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT IGÉNYEK ALAPJÁN ELVÉGZETT BERUHÁZÁSOK

KEOP 1.3.0/B/2F/09-11 Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása 3 662 954 376,00 KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város Közvilágítása energiatakarékos átalakítása Szekszárd I (Alsó-Páskum, Alsóváros, Bakta, Bartina, Bottyánhegy,Cinka,Csatár,Előhegy,Északi kertváros,Felsőváros, Hosszúvölgy, Palánk, Parászta, Séd-völgy, Szölőhegy városrészek) 324 638 983,00 KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város Közvilágítása energiatakarékos átalakítása Szekszárd II (Városközpont, Mérey ltp., Miklósváros, Tambov és Újváros városrészek) 312 355 140,00 TÁMOP 3.1.3-10/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hevesy György Természettudományos Projekt 177 450 664,00 TÁMOP 3.1.3-11/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program) SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Barátságban a természettel- a természettudományos kultúra fejlesztése az I. Béla Gimnázium laboratóriumában 314 227 000,00 TÁMOP 3.2.2-08/A/2 "Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás" A komponens Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Közoktatási Típusú Sportiskola Óvoda és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény TÁMOP -3.2.2/08/A/2 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás "Tudásháló"-a Dél -dunántúli régióban 454 472 160,00 1.2.5.2 A VÁROSRÉSZERKRE VONATKOZÓ PROGRAMB AN MEGFOGALMAZOTT IGÉNYEK ALAPJÁN ELVÉGZETT BERUHÁZÁSOK

Az alábbi táblázatokban összefoglaljuk városrészi bontásban az IVS-ben megfogalmazott igényeket. Ezek mellett megjelennek az elmúlt tervezési időszakban megvalósított beruházások. A táblázatból jól követhető, hogy Szekszárd MJV konzekvens városfejlesztési stratégia végrehajtásával valósította meg beruházásait. 1. VÁROSKÖZPONT Önkormányzati programok Megvalósított program Intézményi program (I) 3. Művészetek Háza, Művelődési Ház TIOP 1.2.1-08/2 "Agóra -multifunkcionális korszerűsítés közösségi központok és területi közművelődési



INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása-" Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata "Agóra Szekszárd" - A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása 1 712 548 112

13.

Béla tér rehabilitáció

15. Piactér 2 szintes parkoló létesítése

24. Kerékpárút É-D-i irányú

Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése 1 716 104 056 DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése 1 716 104 056 DDOP 5.1.1 A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Kétkeréken munkába-Kerékpárút létesítése Szekszárdon 51 892 748

Zöldfelület (Z) DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 26. Park, játszótér felújítás, korszerűsítés Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése 1 716 104 056 DDOP 4.1.1/D A pécsi EKF 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása DDOP 4.1.1/D-09-2f A pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása 27. Vármegyeháza kertjének fejlesztése Szekszárd Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város kulturális életének javítása a vármegyeháza és környéke felújításával 615 277 724 Gazdaságfejlesztés (G) 29. Piac kialakítása DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése 1 716 104 056 30. Volán pályaudvar fejlesztése

DDOP 5.1.2/B-11 A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata



INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Szekszárd közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése 150 599 229

31. Sportpályák fejlesztése

TAO program keretében megvalósult

32. Élményfürdő létesítése

Gazdasági beruházásban megvalósult

A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK

2. FELSŐVÁROS Önkormányzati programok

Megvalósított program Intézményi program (I) Lakásprogram (L)

Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) 13. Kápolna tér rekonstrukció, park és játszótér építése Gazdaságfejlesztés (G) A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 3. BOTTYÁNHEGY Önkormányzati programok Intézményi program (I) 3. Kadarka utcai iskola felújítás, tornaterem bővítés Lakásprogram (L) 4. Zöldkert u. lakóterület fejlesztése

Megvalósított program

Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) 34. Parászta patak vízgyűjtőjének rendbetétele Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 4. ÚJVÁROS Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) 14. Kerékpárút É-D-i irányú





Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Gazdaságfejlesztés (G) A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 5. ALSÓVÁROS

1.

Önkormányzati programok Intézményi program (I) 4. számú iskola korszerűsítése, kertrendezése


Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) 13. Kerékpárút É-D-i irányú Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) 16. Magura víztározó kialakítása DDOP 5.1.5/B Települési bel- és külterületi vízrendezés Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd, Magura csatornán záportározó építése és átemelő kapacitásbővítése 53 173 800 19. Kövendi S. u. szennyvízcsatorna építés KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város csatornahálózatának bővítése, valamint a települési szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap hasznosítását célzó komposztáló kiépítése 476 081 349 Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 6. BAKTA

1.

Önkormányzati programok Intézményi program (I) 5. számú iskola (felújítás) (nyílászáró csere, parkoló építés, sportpályafejlesztés)


Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 7. MIKLÓSVÁROS Önkormányzati programok




INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G)

A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 8. SZŐLŐHEGY Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P)


Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) 16. Szőlőhegy u. szennyvízelvezetése Szőlőhegy utca térségében vízrendezés Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 9. IPARTERÜLET Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L)


Közlekedés (K; P) 3. Ipari Park K-i részen 12. Ipari Park feltáró utak építése Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z) Gazdaságfejlesztés (G) A VÁROSRÉSZEKRE VONATKOZÓ PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT RÉSZLETES FEJLESZTÉSI IGÉNYEK 10. SZILFA KÖRÜL Önkormányzati programok Intézményi program (I) Lakásprogram (L) Közlekedés (K; P) Egyéb infrastruktúra (Kzm; V) Zöldfelület (Z)





Gazdaságfejlesztés (G) Megjegyzés: 1. A teljes projektlista a dokumentum „B” mellékletében található 2. A projektlistából az áttekinthetőség miatt kiemelésre kerültek a kisléptékű útépítési, zöldfelület rendezési beruházások




2 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 2.1 A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A 2007 – 2014 forrásfelhasználást összevetve az előző IVS tervezett beavatkozásaival megállapítható, hogy Szekszárd MJV az IVS-ben megjelölt beavatkozásokat Európai Uniós források bevonásával végrehajtotta. Az IVS-ben megjelölt célokat teljesítette, lehetőséget biztosítva arra, hogy jelen ITS-ben a megkezdett, és eredményekkel visszaigazolt városfejlesztés folytatható legyen. Ezért a jövőben a – az eredmények tekintetében – a célrendszert alapvetően meg kívánjuk hagyni, ugyanakkor az elmúlt évek társadalmi – gazdasági kihívásaira is választ kívánunk adni, ezen elemek tekintetében a célrendszer kibővítésre kerül. A gyakorlati elvek hierarchiájának csúcsán az EU 2020 stratégiájának fejlesztési célkitűzéseit meghatározó alapelv áll: a társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból fenntartható fejlődés előmozdításának elve. Szekszárd MJV a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció célrendszerét elemezve azzal összhangban alakította ki saját fejlesztési céljait. A szorosan vett településfejlesztési szakmai módszertanból adódó elveket az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozásának módszertanára és alapvető településfejlesztési szakmai szempontjaira vonatkozó hatályos szakpolitikai útmutatást a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért Felelős Szakállamtitkársága által 2009. január 28-án kiadott "Városfejlesztési kézikönyv, Második, javított kiadás" című iránymutatása alapozza meg (a továbbiakban: Városfejlesztési kézikönyv). Amelyre a BM által a megyei jogú városok számára az ITS készítéséhez kiadott útmutató is visszahivatkozik, mint módszertani alapdokumentumra. Az integrált településfejlesztési stratégiával párhuzamosan készült el: 1. Szekszárd MJV településfejlesztési koncepciója 2. Szekszárd MJV megalapozó munkarésze. Így a dokumentumok célrendszere közt szoros kapcsolat került kialakításra. A kapcsolat az előző dokumentumok időhorizontján is szoros, mivel jelen ITS készítésekor az IVS célrendszerét alapul véve, azt felülvizsgálva, értékelve került meghatározásra jelen dokumentumban bemutatásra kerülő célrendszer. 2.1.1 Szekszárd Város jövőképe Szekszárd az elmúlt időszakban az IVS-ben meghatározott beavatkozások mentén súlyponti várossá vált. A jövőben fejlesztések kiindulópontja természetesen Szekszárd város társadalmi, építészeti, gazdasági emlékei, értékei, mindazon hagyományok, amelyek a szekszárdi szellemiséget képviselik, ezért törekedni kell ezek minél teljesebb formában történő megőrzésére a jövő generációi számára. Ezen értékek megőrzése viszont nem jelenthet konzerválást, ezért szükséges egy egészséges egyensúly megtalálása. A jövőben szükséges Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus központi és idegenforgalmi funkcióinak megerősítése. Agrár, és feldolgozó ipara révén a gazdasági innováció egyik központjává válik. Fentiek alapján Szekszárd jövőképe az alábbiak szerint foglalható össze:




Szekszárd MJV kulturális hagyományaira és gazdasági eredményeire építve olyan fejlesztési pólussá váljon, amely az agrár és feldolgozó ipari innováció központja és vonzó turisztikai és kulturális célpont.

A hosszútávú jövőkép alapján kialakított háromszintű célhierarchiában bemutatott célok megvalósulása számszerűsített indikátorokkal mérhető, ezek a Helyzetfeltáró Munkarészben megfogalmazott elemzések alapján megvalósíthatóak.




Szekszárd MJV jövőképét, átfogó céljait, és a specifikus célokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze: Jövőkép

Átfogó célok

Gazdasági versenyképesség erősítése

A város hosszú távú fejlesztéseinek megteremtése

Szekszárd MJV kulturális hagyományaira és gazdasági eredményeire építve olyan fejlesztési pólussá váljon, amely az agrár és Központi szerepkör megerősítése feldolgozó ipari innováció központja és vonzó turisztikai és kulturális célpont

Specifikus célok

A tudásalapú gazdaság megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása

Stabil város Városi értékgazdálkodás Élhetőségi fejlesztések Városi fejlesztések Szociális fejlesztések

Gazdasági versenyképesség erősítése A Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció-ben meghatározott szempontok alapján az 1.1.2 fejezetben ismertettük hogy Szekszárd gazdaságitechnológiai magterületi funkcióját mely fejlesztési irányok megvalósításával érheti el. A jövőképből levezethető első számú átfogó cél a gazdasági versenyképesség erősítése amely a helyzetelemzésre építve lehetővé teszi Szekszárd számára 2030-ra az OTK-ban megfogalmazott funkciók kialakítását. A város hosszú távú fejlesztéseinek megteremtése A városi fejlesztések alapja a stabil gazdálkodás, amely mind pénzügyi, mind értékgazdálkodás kapcsán. Annak érdekében, hogy Szekszárd a jövőképben megfogalmazott célokat elérje, és fenntartsa stabil gazdálkodást kell kialakítania. A jelentősen módosult környezetben a város gazdálkodása olyan jelentős átalakuláson megy keresztül, amely szükségessé teszi a stratégia újragondolását, és az új eszköz, és intézményrendszer kialakítását. Központi szerepkör megerősítése Korábban bemutattuk Szekszárd országos, illetve megyei, és járási szerepét az ország térszerkezetében. Ahhoz hogy Szekszárd – összhangban a jövőképpel - fejlesztési pólussá, ipari, kulturális, gazdasági központtá váljon szükséges egyes térségi, városi funkciók fejlesztése, megerősítése.

2.2 A város fejlesztési céljai A város fejlesztési céljai a jövőképpel összhangban kerültek meghatározásra. A célok megvalósításával elérhető a jövőképben meghatározott szerepkör kialakítása. Szekszárd MJV az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megfogalmazott célok elérésére. Az IVS-ben rögzített beavatkozások jelentős részét forrásbevonással, szervezetfejlesztéssel megvalósította.




Az elmúlt évek eredményei alátámasztják, hogy a megkezdett városfejlesztési stratégia eredményes, erre építkezve meghatározható egy olyan stratégia, amely Szekszárdot a hazai, és nemzetközi hálózat erős tagjaként definiálja. Szekszárd jelentős hagyományokkal rendelkezik az mezőgazdaság, és a feldolgozóipar kapcsán. A gazdaság meghatározó jelenléte az országosan magas foglalkoztatási adatok támasztják alá. Az elmúl évek fejlesztéseinek köszönhetően Szekszárd regionális kulturális, turisztikai, és szabadidő – és sportközponttá vált. Szekszárd mára regionális központi szerepet képes betölteni. A városnak hosszútávon érdeke a gazdaság folyamatos modernizálása, tudás intenzív iparágak letelepítése, a mezőgazdaság, és a feldolgozó ipar megerősítése, a gazdasági szereplők – lehetőség szerint – nemzetközi hálózatosodásának elősegítése. Kiemelten fontos a meglévő turisztikai értékekre épülő turisztikai gazdaságfejlesztés, ez az elmúlt években forráshiány miatt háttérbe szorult az egyéb fejlesztésekkel egybevetve. A szegmens jelentős kiaknázatlan lehetőséget rejt. Ugyancsak kiemelt feladat a város népességmegkötő szerepének biztosítása. Szekszárd kulturális infrastruktúra tekintetében kulturális központnak minősül, kiemelten fontos a jövőben az infrastruktúrának megfelelő tartalom folyamatos biztosítása. Az elmúlt évek jelentős sport infrastrukturális fejlesztését a jövőben folytatva Szekszárd regionális, és makro regionális viszonylatban is jelentős sportbázissá válhat. Fontos az oktatás területén olyan együttműködések kialakítása, amelyek lehetővé teszik tudás intenzív iparágak megtelepítését a városban, és jelentős K+F kapacitások kialakítását. Szekszárd az alábbi prioritások mentén határozta meg fejlesztési elképzelését a 2020-ig tartó tervezési időszakra. Az megelőző időszak fejlesztési célrendszerét szem előtt tartva került kialakításra a 2014-2020 időszakot lefedő célrendszer. Szekszárd MJV 2007-2013 időszakára vonatkozó célrendszert az alábbiakban mutatjuk be:







Súlyponti Várossá válás


A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése (oktatás teljes vertikuma) 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. az e-önkormányzat rendszerének kiteljesítése

Kedvező gazdasági környezet 1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: külső (megközelíthető-ség), belső 2. Logisztikai szolgáltatások fejlesztése 3. Ipari park fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing

A város hosszútávú fejlesztésének megteremtése

Az ifjúság városa – központi szerepkör megerősítésébe 1. Gyermek- és került ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Infrastruktúrafejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések

A gazdagodó város

1.

2.

3.

Ingatlan- és vagyongazdálkodás Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés Pénzgazdálkodá s: költségvetés, adók, hitelek


Központi szerepkör megerősítése

Városképi fejlesztések

1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése

Szociális fejlesztések

1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. A szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása






Fentiek szellemében Szekszárd MJV 2007-2013 időszakra az alábbi célhierarchiát állította össze:

Városi célrendszer Átfogó célok

Specifikus célok

Prioritások

Gazdasági versenyképesség erősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem A város hosszútávú fejlesztéseinek megteremtése Stabil város 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek Városi értékgazdálkodás 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok Központi szerepkör megerősítése Élhetőségi fejlesztések



INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Járási, regionális feladatok ellátása

Szekszárd MJV az elmúl évek eredményes városfejlesztésére alapozva tekintette át stratégiáját, és állította össze fejlesztési céljait. A gazdasági versenyképesség erősítése hangsúlyosan jelenik meg, az elmúlt évek infrastruktúra fejlesztési célok mellett megjelenik a hálózatosodás, a tudásintenzív gazdaság erősítése. A város hosszú távú fejlesztésének megteremtése – az elmúlt évek kormányzati döntések következtében – a város gazdasága stabilizálódott, így a jövőben első számú feladat a stabilitás megőrzése, és az értékgazdálkodás elve mellett a hosszú távú eredményes gazdálkodás megalapozása. A központi szerepkör tovább erősödik a következő időszakban, a cél a kiemelt növekedési zóna szerep, így a munkaerő megtartási képesség, és a magasan kvalifikált munkaerő vonzás érdekében élhetőségi fejlesztések specifikus céllal egészült ki a stratégia. Korábban bemutattuk, hogy Szekszárd MJV fejlesztési céljai hogy vezethetőek le, és illeszkednek az Európai Uniós, és a hazai tervezési rendszerbe. Ugyanez az illeszkedés biztosított a település rendezési eszközök kapcsán. A városrészi célok a városi célokkal összhangban kerültek meghatározásra. Az egyes beavatkozások illesztése mind a városrészi, mind a városi, mind az Európai Uniós célrendszerbe megtörtént.




Szekszárd város a jövőben olyan város lesz: 

 

   

ahol az elkövetkező években is jó lesz élni, ahol tiszta és egészséges a környezet, jó a levegő, sok a park, ahol megoldott a hulladékkezelés, modern és jól működő a város kommunális infrastruktúra-hálózata, ahol fejlett, racionális és biztonságos a tömegközlekedés, s végül, ahol megvalósult a különböző városrészek – különösen a belváros – rehabilitációja. amely teljes körű és magas városi szolgáltatásokat nyújt lakóinak, mindenekelőtt megfelelő lakáskörülményeket, stabil és elérhető egészségügyi és szociális ellátást, és jól működő városgazdálkodást és igazgatást. ahol a stabil helyzetű kulturális és közművelődési intézményekben magas színvonalú és sokoldalú programok várják és elégítik ki a város és környéke lakóinak igényeit, ahol egy regionális, többkarú modern főiskola van, s ahol a jobb feltételekkel rendelkező oktatási intézmények a gazdaság és a társadalom elvárásainak megfelelő végzettségű szakembereket bocsátanak ki a munkaerőpiacra. amelynek tudásalapú, fejlett és versenyképes a gazdasága, ahol jelentősen megerősödött és magas színvonalú a turisztikai, gazdasági-pénzügyi és üzleti szolgáltatás, ahol erősek a kis- és középvállalkozások, s ahol a megújult városközpont tele van élettel. ahol hangsúlyos az egészséges életmód, és sportolási, szabadidős infrastrukturális hátteret biztosít a lakosság számára ahol a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrálódnak amely megerősödött térségi szerepköreiből fakadóan térségi jelentőségű várossá vált, s amely vonzáskörzetével korrekt, kiegyensúlyozott kapcsolatban áll, annak magas színvonalú városi szolgáltatásokat nyújtó központja.


2.3 Célhierarchia

Szekszárd, mint megyei fejlesztési pólus, központi és idegenforgalmi funkcióinak és innovációs képességének megerősítése


A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. Kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulás feltételeinek megteremtése


Stabil város

Kedvező gazdasági környezet 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park , ipari övezetfejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem

4.

5.

6.

Ingatlan- és vagyongazdálkodás Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek

Városi értékgazdálkodá 1. Gazdálkodás a s város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok

Központi szerepkör megerősítése

Élhetőségi fejlesztések 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúrafejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések

Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése 4. Imázsépítés


1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. A szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Járási, regionális feladatok ellátása



Az alábbi táblázat a 2014-2020 fejlesztési időszak célrendszerét tekinti át:

Városi célrendszer Átfogó célok

Specifikus célok

Prioritások

Gazdasági versenyképesség erősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem A város hosszútávú fejlesztéseinek megteremtése Stabil város 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek Városi értékgazdálkodás 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok Központi szerepkör megerősítése Élhetőségi fejlesztések



INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása

2.3.1 Városi célrendszer bemutatása Gazdasági versenyképesség erősítése A tudásalapú gazdaság megteremtése Indoklás Szekszárdon az elmúlt években kialakultak a magas hozzáadott értékű termelés bővítését célzó üzleti infrastrukturális feltételek, azonban az üzleti szolgáltatások tekintetében elmaradások tapasztalhatók. A vállalkozások integrációja, a vállalkozások hátterét nyújtó szolgáltatások jelenleg csak részben alakultak ki Szekszárdon. Ezért szükséges a meglévő üzleti infrastrukturális kapacitások minőségi fejlesztése, valamint a kedvező vállalkozói környezet kialakításához szükséges professzionális üzleti szolgáltatási háttér fejlesztése. Szükség van továbbá a térségi gazdaságösztönzéssel foglalkozó intézményi kapacitások fejlesztésére, a vállalkozói aktivitás és térségi beruházás ösztönzés előmozdítására. Szekszárd a jövőben a helyi gazdaságfejlesztéshez szükséges önkormányzati üzleti infrastrukturális hátteret kívánja fejleszteni. Másrészt a foglalkoztatási célú, térségi szinten integrált, helyi gazdaságfejlesztési kezdeményezésekhez, illetve az üzleti infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódó kis- és középvállalkozások, elsősorban térségileg és ágazati szempontból is fókuszált támogatását, munkamegosztásra épülő vállalati együttműködések, beszállítói hálózatok, kkv-k piacra jutását és kísérleti fejlesztéseit ösztönző, illetve célzott befektetésösztönzést megvalósító intézményrendszer kialakítását kívánja felvállalni. Fentiek értelmében a beavatkozási prioritások: 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése




2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése

Kedvező gazdasági környezet kialakítása Indoklás A mezőgazdaság és az élelmiszer-feldolgozás Szekszárd gazdaságának egyik legfontosabb pillére, a város-vidék kapcsolatrendszer erősítésének részeként a helyi felvevőpiacok és együttműködések kialakítása, a rövid ellátási láncok erősítése mind hatékony gazdaságfejlesztési potenciált jelent. Szekszárd a helyi vállalkozói aktivitás erősítése és a foglalkoztatás növelése érdekében a kisléptékű élelmiszer-feldolgozás és kapcsolódó értékesítés fejlődéséhez szükséges önkormányzati infrastrukturális feltételek megteremtésében kíván közreműködni. A térségi gazdaság ösztönzése szempontjából elengedhetetlen a munkaerő földrajzi mobilitásának biztosítása. A szekszárdi munkaerő-piaci vonzásközpont környező kisebb településekről való elérhetőségét kiemelten szükséges kezelni. A turizmus kiemelkedő gazdasági és foglalkoztatási szerepe okán a turisztikai attrakció- és szolgáltatás fejlesztések foglalkoztatási szempontból fontos fejlesztési elem. Fentiek értelmében a beavatkozási prioritások: 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem




A város hosszútávú fejlesztéseinek megteremtése Stabil város Indoklás Az elmúlt években az önkormányzatok adósság konszolidációja, a közigazgatási reform hatásai, valamint a közműcégek gazdasági működését érintő jogszabályi változások jelentősen befolyásolták a város gazdasági helyzetét. A jövőben Szekszárdnak a jogszabályi környezet véglegesítését követően ki kell dolgozni azt az egyes területeket érintő gazdálkodási modellt, amely a jogszabályi környezettel összhangban biztosítja a város pénzügyi stabilitását, a közszolgáltatások hosszútávú fenntarthatóságát. Prioritások 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek

Városi értékgazdálkodás Indoklás A jövő a meglévő értékekre épül, így kiemelt fontosságú a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeinek megőrzése, azokkal történő gazdálkodás. Elsősorban a turisztikai infra-, és szupra- struktúra alapját adják a városi értékek, amelyekre felépíthető a turisztikai gazdasági szektor. Azonban a város népesség megtartó, gazdaság fejlesztő alapját is jelentik egyben a városi értékek, amelyek ebben a kontextusban a gazdasági fejlődés alapját jelentik. A városfejlesztés kiemelt eleme a stratégiailag szervezett lobbyprogramok végrehajtása, a város érdekeinek képviselete, érvényesítése. Prioritások 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok

Központi szerepkör megerősítése Élhetőségi fejlesztések Indoklás Szekszárdon olyan városi és települési környezet, infrastruktúra és közszolgáltatási rendszer kialakítása a cél, amely ösztönzi a vállalkozásokat és a gazdasági tevékenységeket, az önkormányzat és a vállalkozások együttműködésére épül, segíti a munkavállalást és a munkába járást, továbbá kedvezőbb életminőséget biztosít, megtartja a népességet, kiemelten a fiatalokat. A települési életminőség javítását szolgáló beavatkozások gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási orientációjúak. Az város népesedési helyzetéből fakadóan már középtávon munkaerőhiánnyal szembesülhet. A helyzet javításáért a fejlesztéspolitika egyik eszköze az lehet, hogy a gyermekeket nevelők számára minél élhetőbb lakókörnyezetet és a közszolgáltatások minél könnyebb elérhetőségét biztosítja. A népesség és a munkaerő helyben maradásának, illetve vonzásának fontos tényezői, hogy a napi tevékenységek ellátását minél




jobban szervezett, igényekre szabott közlekedési, és egyéb közszolgáltatási (köztük hangsúlyosan a gyermekmegőrzést szolgáló) tevékenységek biztosítsák. Nagyon fontos törekvés, hogy megerősödjön Szekszárdon a helyi és térségi közösség, elterjedjen az öngondoskodó képesség. A tudatos helyi és térségi társadalmak hiányában sajnos kihasználatlan marad az egyik legfontosabb immateriális fejlesztési erőforrás, amely a közösségformálást és a gazdasági kibontakozást szolgálhatná: a helyi és területi identitás. Prioritások 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések

Városi fejlesztések Indoklás A városi értékek jelentős része középtávon piaci alapon nem fejleszthető. Gondozásuk, fejlesztésük azonban szükséges, mivel mind a társadalomra, mind a gazdaságra jelentős hatást fejtenek ki. Szekszárd a jövőben ezen városi intézményeit, városi értékeit is fejleszteni kívánja. Prioritások 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése

Szociális fejlesztések Indoklás A társadalmi összetartozás erősítése érdekében Szekszárd meghatározó fejlesztési célja a helyi szinten elérhető, megfizethető, fenntartható és magas színvonalú önkormányzati közszolgáltatások biztosítása, kiemelten az egészségügyi és a szociális alapellátás területén megteremtve a szolgáltatásnyújtás megfelelő infrastrukturális feltételeit. Prioritások 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. Szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Járási, regionális feladatok ellátása




2.4 A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása




Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy az egyes specifikus célok és a területi célok közti összefüggéseket:

A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 44. oldal a 349-ből

12. Palánk

11. Csörge tó

10. Szilfa körül

9. Iparváros

8. Szőlőhegy

7. Miklós város

6. Bakta

5. Alsóváros

4. Újváros

3. Bottyánhegy

2. Felsőváros

Prioritások 1. Városközpont

Specifikus célok



6. Munkahely védelem Stabil város 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek Városi értékgazdálkodás 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok Élhetőségi fejlesztések

1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja




3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása A városrészi beavatkozásokat megalapozó területi célokat a városrészi elemzés SWOT alfejezetében közöljük.




Az alábbi táblázatban bemutatjuk, hogy az egyes specifikus célok elérése érdekében milyen intézkedéseket (projekteket) kíván Szekszárd MJV végrehajtani:

Specifikus célok

Prioritások

Projekt sorszáma

Projekt megnevezése Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként

A tudásalapú gazdaság megteremtése

2. Kutatás-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése

35

A tudásalapú gazdaság megteremtése

1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése

37

Kedvező gazdasági környezet kialakítása

2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése

5

A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása


3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése

8

Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben

9

Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés • Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével • Térségi infrastruktúra fejlesztése • Térségi gazdasági társaságok felkészítése


1. Extenzív iparfejlesztés





4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés

10

Az élményfürdő fejlesztése, jégcsarnok kialakítása



11

Tolnai hagyományok, ízek utcája



13

A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése • Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés.



14

Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása



29

Inkubátorház, kereskedőház.



30

Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek fejlesztése.



31

Klaszter szervezés, ökopiac






32

Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése



33

Kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése


6. Meglévő munkahelyek védelme, atipikus foglalkozási formák emelése

34

Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal



36

Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése



38

Gemenc fejlesztése

Stabil város

1. Ingatlan- és vagyon gazdálkodás

2

Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése

Stabil város

2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés

6

Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése




Stabil város


6.a.

Stabil város


6.b.

Stabil város


6.c.

Városi értékgazdálkodás

1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel

1

Sió csatorna komplex fejlesztése


2. szociális ellátás fejlesztése

7

Szekszárdi közösségfejlesztési központ


1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése

21

Egészségipari fejlesztések • Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása



22

Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása





2. A szociális ellátás fejlesztése

24

Hajléktalan gondozási központ



25

Családok átmeneti otthona bővítése, korszerűsítése



26

Szociális bérlakás építés



23

Piaci alapú idősek otthona létesítése



27

Piaci bérlakás építés

Városi fejlesztések

3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése

3

Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon


1. Épített környezet fejlesztése

4.

Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése"






18

Belterületi utak, járdák fejlesztése



19

Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése



20

Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés

Élhetőségi fejlesztések

2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés

12

Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása




Az alábbi táblázatban az egyes intézkedések városi célrendszerbe, illetve operatív programok célrendszerébe illesztését mutatjuk be:

Projekt megnevezése





Projekt sorszáma

1

2

3

4.

Specifikus célok

Városi értékgazdálkodás

Prioritások

Operatív program

1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, KEHOP 1 : A társadalmi és klímaváltozás hatásaihoz gazdasági való alkalmazkodás települési/térségi és táji értékeivel

Tematikus beavatkozás / Intézkedés

1. Klímaváltozáshoz való alkalmazkodás megalapozása

Stabil város


GINOP 2. Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése

5. intézkedés: Vállalkozások foglalkoztatás orientált fejlesztései



2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés

2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó, városi fókuszú településfejlesztés



4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja






5

6

6.a.

6.b.

6.c.



Stabil város


Stabil város


Stabil város


Stabil város



GINOP 1 Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatásának ösztönzése

1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése

3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejlesztés

2. Vállalkozások és kiemelt növekedési GINOP 2. Vállalkozások potenciállal foglalkoztatásának rendelkező ágazatok ösztönzése és térségek versenyképességének fejlesztése 2. Vállalkozások és kiemelt növekedési GINOP 2. Vállalkozások potenciállal foglalkoztatásának rendelkező ágazatok ösztönzése és térségek versenyképességének fejlesztése



7

2. szociális ellátás Szociális fejlesztések fejlesztése

1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében

1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével


8

Kedvező gazdasági 3. Ipari park, ipari környezet övezet fejlesztése kialakítása


1.1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók


9


10

Kedvező gazdasági 4. Turisztikai infra-, környezet szuprastruktúra- és kialakítása termékfejlesztés


2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés

11

Kedvező gazdasági 4. Turisztikai infra-, környezet szuprastruktúra- és kialakítása termékfejlesztés


2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés







A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése • Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása

Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása

Általános- , és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok




13

3. Alacsony széndioxid Kedvező gazdasági 4. Turisztikai infra-, kibocsátású gazdaságra környezet szuprastruktúra- és való áttérés kiemelten a kialakítása termékfejlesztés városi területeken


14


12

15

16







1.1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók

3. Sportpolitikai fejlesztések

6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatás-ösztönzés és társadalmi együttműködés

6.4. A helyi identitás és kohézió erősítése


4.3. A meglévő, 4. A helyi közösségi önkormányzati szolgáltatások feladatellátást fejlesztése és a szolgáló intézmények társadalmi akadálymentesítése, együttműködés erősítése családbarát funkciók kialakítása



Felszíni víz elvezetés belterületi, záportározó,mederrendezés



17

18



KEHOP 1 : A klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás

4. Kis léptékű települési környezetvédelmi infrastruktúrafejlesztések






19




20




3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az 3. Alacsony széndioxid energiahatékonyság kibocsátású gazdaságra növelés és a való áttérés kiemelten a megújuló energia városi területeken felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 3. A települési önkormányzati infrastrukturális létesítményekben, KEHOP 5 prioritás: önkormányzati ENERGIAHATÉKONYSÁG tulajdonú, NÖVELÉSE, MEGÚJULÓ közfeladatokat ENERGIAFORRÁSOK ellátó ALKALMAZÁSA intézményekben és az önkormányzati bérlakásokban az energiahatékonyság


INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA növelése és a megújuló energia felhasználás támogatása


21


22


23


24







4.3. A meglévő, 4. A helyi közösségi önkormányzati szolgáltatások feladatellátást fejlesztése és a szolgáló intézmények társadalmi akadálymentesítése, együttműködés erősítése családbarát funkciók kialakítása




4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése


Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése


25








26




27




29



30






GINOP 1. Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése

1. intézkedés: Támogató üzleti környezet fejlesztése





31



32


Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével






1: Vállalkozói környezet és kultúra fejlesztése

33




2: Kiemelt ágazatokba, térségekbe és célcsoportokba tartozó vállalkozások növekedési potenciáljának javítása

34


6. Meglévő munkahelyek védelme, atipikus foglalkozási formák emelése


3: Vállalkozások foglalkoztatásának ösztönzése

A tudásalapú hálozatosodás megteremtése

2. Kutatásfejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése


A tudásáramlás erősítése

35




Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként

Gemenc fejlesztése


36

37

38

6. Megyei és helyi emberi erőforrás Kedvező gazdasági 4. Turisztikai infra-, fejlesztések, környezet szuprastruktúra- és foglalkoztatás-ösztönzés kialakítása termékfejlesztés és társadalmi együttműködés

A tudásalapú hálozatosodás megteremtése

1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése


GINOP 4. Természeti és kulturális erőforrások Kedvező gazdasági 4. Turisztikai infra-, megőrzése, az örökségi környezet szuprastruktúra- és helyszínek kialakítása termékfejlesztés hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül



1. intézkedés: Vállalati K+F+I tevékenység támogatása6 Innovációs ökoszisztéma építése 1. intézkedés: Kulturális és természeti örökségek turisztikai hasznosítása



Az alábbi táblázatban az egyes beavatkozások városrészi kapcsolatát közöljük:


Projekt sorszáma


1


2

1. Városközpont


3

1. Városközpont


4.

5. Alsóváros


5


6


Városrész



6.a.

12. Palánk

6.b.

6.c.


7


8

9. Iparváros


9

1. Városközpont


10

1. Városközpont





11


12


13


14


15


16

Felszíni víz elvezetés belterületi záportározó,mederrendezés

17


1. Városközpont




18


19


20


21


22


23


24

5. Alsóváros 6. Bakta 3. Bottyánhegy

9. Iparváros





25 8. Szőlőhegy


26


27


29


30


31


32



INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével

33

34

35


36


37

Gemenc fejlesztése

38

Az alábbi térképen az akcióterületeket, és az egyes beavatkozások helyét mutatjuk be. Színjelek: Zöld – Városközpont akcióterület 67. oldal a 349-ből



Türkiz – Alsóváros akcióterület Piros – A KSH által kijelölt szegregációs terület Sárga jelek – Az egyes beavatkozások (tekintettel arra hogy egyes beavatkozások helyszíne jelen fázisban nem végleges alábbi térkép ebben a tekintetben indikatívnak tekintendő)










3 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 3.1 Városrészek kijelölése, és elemzése Az alábbi fejezetben Szekszárd fejlődéstörténeti szempontból kialakult városrészeit ismertetjük az ott található természeti környezet, épített környezet, műemlék (épített örökség) és meglévő infrastrukturális elemek szempontjából.

3.1.1 A városszerkezet továbbfejlesztése Az előző IVS kidolgozása óta lényeges településhálózati módosulások nem történtek. Az alábbiakban bemutatjuk a városszerkezet továbbfejlesztését zárójelben jelölve a beavatkozások sorszámát. A város környezetében kiemelt fontosságú a Sió-csatorna fejlesztése (1). A városszerkezet továbbfejlesztésekor a településrészek közötti szerkezeti és területfelhasználási kapcsolatok megteremtése, illetve továbbfejlesztése, olyan település-architektúra létrehozása szükségszerű, amelyben a városrészek szerves kapcsolatba kerülnek egymással és a városközponttal. Ehhez a közlekedési struktúra folyamatos fejlesztése nélkülözhetetlen, az É-D-i, természeti és társadalmi fejlődés szerves eredőjeként kialakult várostengely tehermentesítésével, a K-re kialakítandó elkerülő szakaszok permanens kialakításával. A már fentebb említett belvárosi szerepkör-átalakulás (intézményesedés) számára az autóbusz- és a vasútállomás környékén kínálkozik területi lehetőség (2). A kerékpárút hálózat városon belüli, és városhatáron túli fejlesztése is kiemelt fontosságú, a forgalom tehermentesítése szempontjából (6,12). A városközpontban az elmúlt években intenzív fejlesztésének eredményeként kialakult közösségi tér (Béla-tér – Vármegye háza – Piac területe). Az új funkciót kiegészíti a Tolnai ízek utcája (12). A fejlesztések további iránya a városközpontban a gazdaság közvetlen fejlesztését célozzák meg, a laktanya területe helyet biztosíthat a Térségi Tudásbázisnak (3). A sikeres strandfürdő továbbfejlesztése is indokolt (10). A dinamikusan átalakuló D-i városrészek alközpontja megvalósulásának a Csatári u., az Alisca u., a Béri Balogh Ádám u. és a Tartsay Vilmos u. találkozásának területén van realitása. Ez utóbbi térségben – az 56-os út K-i oldalán – nyílik lehetőség új lakóterületek létesítésére, hiszen a meglévő lakóterületeken a rehabilitáció, a lakókörnyezet minőségének javítása jelent alapvető feladatot. Természetesen mind az új, mind a meglévő lakóterületeken az infrastruktúra továbbfejlesztése megkerülhetetlen. Szekszárd életében már a társadalmi-gazdasági fejlődés korai szakaszától (Pannonia provincia) kezdve kiemelkedő szerepet játszott a mezőgazdaság. Bortermelő jellege ma is karakteres. Mindezért a település jövőképének felvázolásakor megfelelő figyelmet és szerepet kell kapnia a szőlő- és borágazatnak. (35,36) A megváltozott tulajdonviszonyok és egyéb társadalmi igények kikényszerítik a szabályozási előírások megváltoztatását. A szőlőterületeken (Történelmi Borvidék) végbemenő változások, a nagyobb összefüggő ingatlanok kialakulása, az esztétikus, magas presztízsű lakóterületek iránti felfokozott igény és fizetőképes kereslet indokolttá teszik a Borvidék határának módosítását, azaz területének csökkentését és lakótelkek kialakítását. Az ipari zóna vonatkozásában kiemelendő, hogy a város ezen gazdasági ág tekintetében megfelelő területtel rendelkezik (5.), mivel a Keselyűsi út, Palánki út, Bogyiszlói út körzetében jelentős meglévő létesítményekkel, valamint még beépítetlen területekkel bír. Szükséges a terület rendezése, infrastrukturális fejlesztése (8). Ugyanakkor megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a város ivóvízbázisának védelmére, mely jórészt a természetföldrajzi értelemben vett Sárköz területére esik, csakúgy mint a potenciális ipari szennyezők jó része. A vízbázis kiváltására irányuló beruházás jelenleg is zajlik. A lakóterületi fejlesztések tekintetében leszögezhető, hogy – a rendezési tervek értelmében – több városrészben nyílik lehetőség újabbak kialakítására. Szekszárd új lakóterületén, a „Szilfa körül” városrészben tervezett lakóterületi fejlesztések még nem indultak meg. Az alsóváros szegregációjának felszámolása kimelet fontosságú (4). Ennek oka a szétaprózott telekszisztéma és az esztétikailag kevésbé vonzó – sík – morfotóp, illetve a vízrendezési hiányosságok. Mindemellett az 56-os főútnak, mint a világon mindenhol, vonzó hatása van a szolgáltató – kereskedelmi – ipari vállalkozások tekintetében. A városnak mindenekelőtt forrásokra van szüksége ahhoz, hogy az ide tervezett lakóterületi fejlesztések megvalósulhassanak.




3.2 VÁROSRÉSZEK BEAZONOSÍTÁSA Az alábbi fejezetben Szekszárd fejlődéstörténeti szempontból kialakult városrészeit ismertetjük. A városrészek lehatárolása a rendezési terv alapján a történetileg kialakult városrészek figyelembevételével, azok pontosításával történt. A városrészek lehatárolásánál a kialakult területeket közterületekkel határoltuk körbe, ahol lehetett.



1.

ábra


Szekszárd


MJV

városrészei



1. Városközpont Flórián u. Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Séd patak Keselyűsi út Aranytó út Mátyás Király u. 2. Felsőváros Körősi Csoma Sándor u. Mérey u. Flórián u. Kerékhegy u. Remete u. Puskás Tivadar u. Belterületi határ 3. Bottyánhegy Körősi Csoma Sándor u. Mérey u. Bocskai u. Benedek szurdok Szent László u. Rákóczi Ferenc u. Belterületi határ 4. Újváros Patak u. Pollack Mihály u. Bajcsy Zsilinszky u. Tinódi u. Rákóczi Ferenc u. Séd patak 5. Alsóváros Alkony u. Béri Balogh u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Tartsay Vilmos u. Belterületi határ 6. Bakta Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Csatári u. 74. oldal a 349-ből



Vitéz u. Levendula u. Kilátó u. Ibolya u. Napfény u. Bródy Sándor u. Kálvária u. Lehel u. Munkácsy Mihály u. Belterületi határ 7. Miklós város Palánki út Patak u. Rákóczi Ferenc u. Lőtér köz Belterületi határ 8. Szőlőhegy Vitéz u. Csatári u. Szilas u. Harang u. Szőlőhegy u. Venyige u. Muskotály u. Szekér u. Cinke u. Sárköz u. Kalász u. Belterületi határ 9. Iparváros Pollack Mihály u. Bajcsy Zsilinszky u. Tartsay Vilmos u. Keselyűsi út Aranytó út Mátyás Király u. Bogyiszlói út Séd patak 10. Szilfa körül 11. Csörge tó 12. Palánk




3.3 VÁROSRÉSZEK HELYZETELEMZÉSE, TENDENCIÁK 3.3.1 VÁROSKÖZPONT A városrész szerkezetének domináns elemeiként jelennek meg az intézmények épületei, melyek térben, építésük idejében és funkcióikban is eltérést mutatnak. A grandiózus vízrendezési munkálatok előtt emeltek az árvízmentes dombság - peremet ülik meg, míg az újabbak az egykori magas- és alacsonyártéren helyezkednek el. Ennek megfelelően a magasabb térszíneken zömmel műemléki jelentőségű létesítményekkel találkozunk. Megalapozott az az elképzelés, mely szerint rövidtávon fokozni kell a gyalogos felületek méretét, ezen intézmények, illetve az itt található kereskedelmi szolgáltató funkcióval bírók összekapcsolása érdekében. A Garay tér gyalogosítása 2007-ben megtörtént. A városközpont szerepe az urbanizáció folyamatával együtt változik, melynek részeként a funkcionális átrendeződés eredőjeként a gyalogosforgalom kényszeríti ki az ún. sétáló felületek létrehozását, mely Szekszárd esetében is időszerű. A városrehabilitációs fejlesztések második üteme jelentősen növelte a gyalogos felületek arányát a belvárosban. A terület felhasználás jellege a városközpontban nagyrészt kialakult. Az intézmények körüli beépítés egykor modernnek számító, nagyvárosi jellegű, vagyis jórészt panel lakótömbökből áll, melyek egy része az 1972 - ben, a városban létesített téglabetétes panelokat gyártó üzem termékeiből készült. Ezt a technológiát az elemek munkaigényessége, gyenge hőszigetelő képessége és szilárdsága, valamint sérülékenysége miatt fokozatosan módosították, majd áttértek a szendvicsszerkezetű vasbeton elemek alkalmazására. Ebben a körzetben több helyen telkes családi házak adják a paneles lakóterületek szomszédságát, így a különböző beépítési módok között általában nem jött létre egy átmeneti övezet. A városrész fejlesztése során a műemlék és műemlék jellegű épületek megóvása mellett a lakótelepek rekonstrukciójára különös figyelmet kell fordítani (pl. a közművek cseréje, a hőszigetelések megoldása, a zöldterületek revitalizálása, a mozgáskorlátozottak akadálymentes közlekedése, a házikedvencek tartásának kérdése ugyancsak hangsúlyos feladat.). Ellenkező esetben nagyon nehezen visszafordítható slumosodás indulhat be, amely mindenféle tervezést meghiúsíthat. Igen fontos a városközpont területén található (Szent István tér és környéke) közpark, amely a település zöldfelületi rendszerének centruma. Megóvása, fejlesztése az esztétikai szempontokon kívül levegőtisztaság-védelmi aspektusból is jelentékeny, ugyanakkor a majdani gyalogos zóna pereme lehet. Az 1990 - es évek elején készült tervek 2000 - ig a városközpont lakosságszámának növekedésével, majd 2010 - ig kismértékű csökkenésével számoltak. A demográfiai folyamatok ma mást mutatnak, melyek kiegészülnek a funkcionális tisztulással (a lakófunkció jelentőségének csökkenése). Ez alapján ebben a városrészben 7.000 fő körül stabilizálódhat a lakosság 2020 - ig. A város központja az időszámítás kezdetétől a mai Béla tér és környéke. E központi mag a mai Szekszárd észak-déli, és kelet-nyugati tengelyének metszéspontja, a városfejlődés e két tengely mentén alakult napjainkig. A központi hely ma is a város legjelentősebb intézményeit foglalja magában, a tér- és utcarendszer, a beépítés zártsorú, két-háromszintes karaktere, a védett épületek sokasága, funkciógazdagság jellemzi a Béla tér – Garay tér környékét. A központi mag funkciógazdag megújítása a város fejlődésének alappillére. Ennek jegyében került megújításra a Béla tér, és környéke. A piac ugyancsak megújul, és funkcióban gazdagodik. A Megyeháza és környezet megújításával a Városközpont megyei jogú városhoz méltó központja a településnek. Az 1980-as években új intézményi sűrűsödés alakult ki a Széchenyi utca – Szent István tér környezetében, erősítve a kelet-nyugati tengely szerepét. A városközpont ma egyben Szekszárd legnagyobb lakóterületi egysége is, hiszen itt található a lakásállomány 23,8%-a, és egyben itt a legkisebb a legalacsonyabb komfortfokozatú lakások aránya is (1,9%).







3.3.1.1 TÁRSADALOM

Lakónépesség Mutató megnevezése

Szekszárd összesen

Városközpont

Lakónépesség száma

36 229

6 857

A városközpont lakónépessége 6 857 fő, ami 20%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Városközpont

Állandó népesség száma

35 810

6 535

A városközpont állandó népessége 6 535 fő, ami Szekszárd állandó népességének 18%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Városközpont

Lakónépességen belül a 0-14 15,7 évesek aránya

12,4

A városközpontban a 0-14 éves népesség aránya 12,4%, ez 3,3%-al kevesebb a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Városközpont

Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya 66,2

60,9

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 60,9%, ez a városi átlaghoz képest 5,3%-al kevesebb. Lakónépességből a 60– évesek száma Mutató megnevezése





Lakónépességen belül a 60-X évesek aránya 18,1

26,8

A városközpontban élő 60 év felettiek aránya 26,8%, és ez 8,7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Városközpont

0-14 évesek aránya


60 - x évesek aránya

A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy minden korcsoportban eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Városközpont városrészben kevesebb 0-14 éves, kevesebb 15-59 éves, és több 60 év feletti található. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése


Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves 58,3 népességen belül

55,5

A városközpontban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 55,5%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 2,8%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése


Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 33,7

44,6

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városközpontban 44,6%, a városi átlaggal összevetve ez 10,9%-al magasabb értéket mutat.

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése





Legfeljebb általános iskolai végzettséggel 19,2 rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

18,9

A városközpontban 18,96% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 0,3%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben lényegi eltérés nem tapasztalható a város egészéhez viszonyítva. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése


Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 idősebb népesség arányában

20,2

A városközpontban 0,4%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a városközpontban élő lakosság korösszetételében és iskolázottsági arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal. A foglalkoztatott nélküli háztartások arányában már jelentős, 10%-os eltérés tapasztalható. 3.3.1.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek -

Gyengeségek

a városi és regionális szintű köz-intézmények koncentrált elhelyezkedése a közterületek rendezettsége a műemlékek, helyi védett épületek jelenléte jelentős méretű közparkok a szolgáltatási, kiskereskedelmi és irodai tevékenységek tradicionális jelenléte jelentős szabadidős, sport, és rekreációs terület közösségi funkciók közösségi tér, dísztér funkció minőségi kereskedelmi egységek színvonalas szórakozóhely rendezett parkolás

- minőségi szálláshely, étterem hiánya - a lakótelepek zöldfelületeinek, parkolóinak alulfejlesztettsége - magas az átmenő forgalom, indokolt elkerülő út fejlesztése - az autóbusz pályaudvar és vasútállomás környezetének rendezetlensége

Lehetőségek -

Veszélyek

a belvárosi lakótelepek épület-állományának - a városközponton áthaladó közúti forgalom, a és közterületeinek rehabilitációja zaj- és levegőszennyezés megnövekedése a Hunyadi utcai egykori laktanya intézményi - a lakóépületek, intézmények felújításának funkciójú rekonstrukciója elmaradása népszerű fürdő továbbfejlesztése -







3.3.2 Felsőváros E városrész fejlesztésének tervezésekor a terület történelmileg kialakult értékeire (beépítési mód, utcakép, építészeti részletek, épülethomlokzatok) kell koncentrálni. Az épületállomány rehabilitációjának a meglévő településszerkezet és lépték megtartása mellett kell megtörténnie. A relief (domborzat) meghatározta utcák Ny-i irányba húzódása a családi házas beépítés következménye, melynek további tartalékai korlátozottak. Újabb lakóterület kialakítása ebben a városrészben csak új utca nyitásával kívánatos, mivel a városközpontba irányuló forgalom járulékos növekedése a mai hálózaton jelentős problémákat vetne fel. Másrészt a Sötétvölgy irányába hétvégente fellépő kiránduló-forgalom önmagában is megterhelést jelent. Ehhez kapcsolódóan javasolt a Kápolna tér környékének zöldterületi, illetve rekreációs infrastruktúra fejlesztése. A városrész D és É felé is cca. 1,5 km hosszan határos a szőlőterületekkel, melyeknek „elfoglalása”, lakóterületi hasznosítása hangsúlyozottan jelentkezett a lakossági igényekben. A lakóterületté válás szabályait a szabályozási tervben és HÉSZ – ben rögzíteni kell. A Felsőváros városrendezési körzet lakosságszáma 2010 - ig minimális növekedést mutathat, majd 2020 - ig stagnálhat, így akkor 1.700 fő élhet ezen a terrénumon. A város egyik legősibb területegysége. A Séd völgyének két oldalán, a dombokra felkúszó beépítés telkes, oldalhatáron álló, illetve szabadon álló, a városközpont szomszédságában zártsorúsodó. A beépítés magassága alapvetően földszintes. A városrész értékes utca- és térszerkezetének, védett épületállományának, pincesorának megőrzése a rehabilitáció alapvető céljának tekintendő. A városrész épületállománya nagyrészt elavult, a lakásállomány közel egyötöde alacsony komfortfokozatú. A kedvező városszerkezeti elhelyezkedés, a belváros közelsége miatt a városrész iránt megnőtt az érdeklődés, a domboldalakon szaporodó új épületek – a növényzet jelenlegi hiánya miatt – mind nagyságukkal, mind esetenkénti „kivagyiságukkal” kedvezőtlenül érintik az egykori egységes hangulatot.







3.3.2.1 TÁRSADALOM



Felsőváros


36 229

1 820

A Felsőváros lakónépessége 1 820 fő, ami 5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Felsőváros


35 810

1 875

A Felsőváros állandó népessége 1 875 fő, ami Szekszárd állandó népességének 5%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Felsőváros


17,4

A Felsővárosban a 0-14 éves népesség aránya 17,4%, ez 1,7%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Felsőváros


62,9

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 62,9%, ez a városi átlaghoz képest 3,3%-al kevesebb. Lakónépességből a 60– évesek száma




Mutató megnevezése



19,8

A Felsővárosban élő 60 év felettiek aránya 19,8%, és ez 1,7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Felsőváros




A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy minden korcsoportban kismértékű eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Felsőváros városrészben arányaiban, több 0-14 éves, kevesebb 15-59 éves, és több 60 év feletti található. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



58,9

A Felsővárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,9%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 0,6%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



35

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 35%, a városi átlaggal összevetve ez 1,3%-al magasabb értéket mutat.







21,9

A Felsővárosban 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 2,7%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



21,1

A Felsővárosban 1,3%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Felsővárosban élő lakosság korösszetételében, iskolázottsági arányában és foglalkoztatási arányában lényegi eltérés nem tapasztalható, az megegyezik a városi átlaggal.

3.3.2.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek -

Gyengeségek

Szekszárd egyik legrégibb, mind funkcionális, mind városszerkezeti szempontból legsokoldalúbb területe értékes utca- és térszerkezet, jelentős műemléki és védett épületállomány hangulatos pincesorok Kápolna tér, templom és kálvária teljes körű közmű infrastruktúra

-

Séd patak és völgyének rendezetlensége utcák burkolatának rossz állapota a szőlőhegyi feltáró utak hiánya a meglévő telekstruktúra, domborzati viszony a fejlesztés korlátja - magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya

Lehetőségek -

Veszélyek

kertvárosias lakóterület létesítése - új közterület „intézményes” kialakításának elmaradása a városrész lakónépességének „megújulása” zöldterületek, közösségi terek fejlesztésével a - belső feltáró utak hiánya lakókörnyezet minőségi szintjének emelése




3.3.3 Bottyánhegy A terület K-i, DK-i része a történelmi belvároshoz csatlakozik, annak utcaszerkezetével, karakterével rokon. A városrész többi részén egyfelől szabályosan kialakított, másfelől a terepadottságokhoz igazodó utcaszerkezet és telekstruktúra jött létre. A térség rendkívül színes, sokféle települési karaktert tartalmaz, előfordul a sűrű, kistelkes kisvárosi, kis- és nagytelkes hegyoldali, a közelmúlt szabályos utca- és telekstruktúrájú, valamint a sorházas, kertvárosias beépítési mód is. A városrész különleges értékét jelentik a több évszázados borkultúra települési megnyilvánulásai, a pincék és présházak. Nem csak ebben a terrénumban jelentenek városképi pozitívumot és negatívumot egyben. A pinceprobléma folyamatos kezelést és jelentékeny forrást igényel. Ugyanilyen kontextusban kell foglakozni a bottyánhegyi lakótelep kérdésével is, így a városrész fejlesztését a folyamatosan végrehajtandó rekonstrukció és rehabilitáció jelenti, melynek mind az épületállomány, mind a közterületek megújulását kell eredményeznie. Különös figyelmet kell fordítani a Séd és környezete minőségének megóvására. Ezen városrendezési körzet népességszáma stagnál, 2010 - ben és 2020 - ban 9.000 fő élhet itt. A városrész Szekszárd egyik legfiatalabb területe, hiszen a Rákóczi utcai kisvárosias, egy-kétszintes karakterű területét kivéve a 60-as évektől mind a telepszerű többszintes, mind a kertvárosias beépítési módoknak a helyszínéül szolgált. A város lakásállománya 22%-ának helyet adó városrészben a lakásokkal párhuzamosan az intézményi ellátás létesítményei is megvalósultak. A rendezett közterületek, a kiépült és fejleszthető közmű infrastruktúra miatt a városrész iránt ma is nagy a kereslet, különösen a kertes családi házak iránti újabb építési lehetőség veszélyeztetheti az egykori szőlőhegyi karaktert.







3.3.3.1 TÁRSADALOM



Bottyánhegy


36 229

8 295

Bottyánhegy lakónépessége 8 295 fő, ami 22%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Bottyánhegy


35 810

8 260

Bottyánhegy állandó népessége 8 260 fő, ami Szekszárd állandó népességének 23%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Bottyánhegy


14,6

Bottyánhegy 0-14 éves népességének aránya 14,6%, ez 1,1%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Bottyánhegy


68,5

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 68,5%, ez a városi átlaghoz képest 2,3%-al magasabb. Lakónépességből a 60– évesek száma







17,1

A Bottyánhegyen élő 60 év felettiek aránya 17,1%, és ez 1%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 80,0 60,0 Szekszárd összesen*

40,0

Bottyánhegy

20,0 0,0 0-14 évesek aránya



A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy minden korcsoportban kismértékű eltérés látszik Szekszárd egészéhez képest. A Bottyánhegy városrészben arányaiban, kevesebb 0-14 éves, több 15-59 éves, és kevesebb 60 év feletti található. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



61,4

A Bottyánhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 61,4%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 3,1%. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



27,3

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 27,3%, a városi átlaggal összevetve ez 6,4%-al alacsonyabb értéket mutat.







15,9

A Bottyánhegyen 21,9% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 3,3%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben kisebb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



21,1

A Bottyánhegyen 1,3%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a Bottyánhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók kedvezőbbek, mint a város egészét vizsgálva. 3.3.3.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek -

Gyengeségek

hegyoldali városrész lakótelepekkel és kertvárosias lakóterületekkel a Rákóczi u. kisvárosias hangulata, sokszínű intézményi funkciói a magas szintű alapfokú intézményi ellátottság rendezett közterületek, gondozott magántelkek kiépült, de fejleszthető közműhálózat

- a terepadottságok miatt a költséges infrastruktúra kiépítése, üzemeltetése - a lakótelepi területek zöldfelületeinek gondozatlansága, a parkolási igény kielégítetlensége - a Pince sor elhanyagoltsága - a Parásztai – Séd környezetének rendezetlensége

Lehetőségek -

Veszélyek

a kertvárosias lakóterület kismértékű bővítése - a zártkerti szőlőterületek felé terjeszkedés kereskedelmi, szolgáltatási intézmények - a még „szabad” területek túlzott beépítése létesítése a Zöldkert utcában, Tolnai L. (vállalkozói lakásépítés miatt) utcában a jelentős nagyságú közterületeken parkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belső kohéziójának erősítése




3.3.4 Újváros Szekszárd Újváros nevű területe alacsony beépítésű, homogén lakóterület. A régebbi lakóépületállomány rehabilitációjával a beépítés intenzitása növelhető. Ennek megvalósulásával a terület lakónépessége 2010 - ig kismértékű növekedést mutathat, majd 2020 - ig 2.500 fő környékén konszolidálódhat. A XIX-XX. század eleji városfejlődés területe ma a kisméretű lakótelkek, a nagyrészt avult állapotú épületek térsége, a lakásállomány 23,7%-a alacsony komfortfokozatú, földszintes. A városrész fejlődésére elsődlegesen a közúthálózat minőségének javulása volt kedvező hatással. Így a Rákóczi utca, a Damjanich utca, Pollack Mihály utca mentén indult el a városrész rehabilitációja. A városrészre kedvező hatással volt a PTE Illyés Gyula Főiskolai Karának jelenléte, folyamatos fejlődése, mely különösen a Mátyás király utca térségében indított el intenzívebb átépítést.







3.3.4.1 TÁRSADALOM



Újváros


36 229

3 115

Újváros lakónépessége 3 115 fő, ami 8,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Újváros


35 810

2 921

Újváros állandó népessége 2 921fő, ami Szekszárd állandó népességének 8,1%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Újváros


14,7

Újváros 0-14 éves népességének aránya 14,7%, ez 1%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Újváros


60,2

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 60,2%, ez a városi átlaghoz képest 6%-al alacsonyabb. Lakónépességből a 60– évesek száma







25,1

Az Újvárosban élő 60 év felettiek aránya 25,1%, és ez 7%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Újváros


15-59 évesek 60 - x évesek aránya aránya

A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya közel azonos a városi átlaggal, de a 15-59 és a 60 év felettiek aránya már jelentősebb eltérést mutat. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



46,3

Az Újváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 46,3%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 12%, vagyis ebben a városrészben jelentősen alacsonyabb a foglalkoztatottak aránya. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



47,3

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 47,3%, a városi átlaggal összevetve ez 13,6%-al magasabb értéket mutat.







25,2

Az Újvárosban 25,2% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 6%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben magasabb az alacsony iskolázottságú népesség aránya. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



10,8

3.3.4.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA Erősségek -

Gyengeségek

tervezett kisvárosias és kertvárosias - a zsákutcás szerkezet, a minimális lakóterület teleknagyság a lakásépítés gátját is jelenti a Fő utcai (Rákóczi u.) kisvárosias városkép, - a Séd túlzott beépítettsége gazdag intézményi funkciók - parkolási igények kielégítetlensége a PTE – Illyés Gy. Főiskolai Kar folyamatosan fejlődő, gazdagodó funkciói rendezett közlekedési és közmű infrastruktúra Lehetőségek

-

Veszélyek

a Főiskolai Kar fejleszthetősége - a lakótelkek túlzott lakásszámmal történő beépítése a rehabilitáció során a kereskedelmi és szolgáltatási intézmények körének - a zöldfelületek csökkenése növekedése




3.3.5 Alsóváros A városrész É-i területe a városközpont lakótelepeivel és intézményterületeivel rokonítható, D-i végében pedig erős kereskedelmi-gazdasági zóna tervezhető. A kettő között alacsony beépítésű lakóövezet, Ny-i peremén pedig ismételten megjelenő többszintes beépítés jellemzi. Ebben a körzetben, a közelmúltban lakásépítési program fejeződött be, így az előző koncepcióban és egyéb építési-szabályozási tervekben lefektetett irányelveknek megfelelően népességszáma növekedést mutatott, de nem olyan mértékűt, mint azt korábban feltételezték. A demográfiai trendnek és az önkormányzati döntésnek megfelelően nincs szükség tartalék oktatási célú területre, mely lakásépítés számára vehető igénybe. Sürgető feladat a városrészben a „Chichago” területrész rehabilitációja. A városrész népessége a tervezett beruházással némileg nőhet 2010 - ig, majd 2020 - ra 4.000 fő helyben lakásával kulminálhat. Az észak-déli tengely mentén a XIX-XX században gyarapodó város másik telkes, családi házas területe, mely tervezett utcáival, teljes körű infrastrukturális ellátottságával, a városközponthoz való közelsége miatt kedvelt lakó- és intézményi terület. A városrész északi részén a földszintes lakóépületek bontása után többszintes és középmagas lakóépületekből új lakótelep született, melyhez az alapfokú intézmények is megépültek. A városrész déli részének – Kövendi S. utca térsége – elhanyagoltsága, az itt élők kedvezőtlen szociális helyzete miatt a rehabilitáció aligha kerülhető el.







3.3.5.1 TÁRSADALOM



Alsóváros


36 229

4 062

Alsóváros lakónépessége 4 062 fő, ami 11%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése Állandó népesség száma


Alsóváros

35 810

4 044

Alsóváros állandó népessége 4 044 fő, ami Szekszárd állandó népességének 11%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Alsóváros


18,1

Alsóváros 0-14 éves népességének aránya 18,1%, ez 2,4%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Alsóváros


66,6

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 66,6%, ez a városi átlaggal közel egyező arány. Lakónépességből a 60– évesek száma Mutató megnevezése






15,3

Az Alsóvárosban élő 60 év felettiek aránya 15,3%, és ez 2,8%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Alsóváros

0-14 évesek 15-59 évesek 60 - x évesek aránya aránya aránya

A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 15-59 évesek aránya azonosnak mondható, és a 60 év felettiek aránya közel azonos a városi átlaggal. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



59,7

Az Alsóváros városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 59,7%, itt a város egészéhez viszonyítva az eltérés 1,4%, ami közel azonosnak tekinthető. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



32,9








18

Az Alsóvárosban 18% a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1,2%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya hasonló arányt mutat a város egészéhez képest. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



22,6

A KSH-tól kapott lehatárolás azt mutatja, hogy Szekszárdon 1 szegregátum található: Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u. által határolt terület. Mindamellett a KSH adatelemzési korlátai miatt a fenti terület nem fedi le teljesen a beavatkozási szükségletet. A tényleges beavatkozási területet az akciótervben mutatjuk be. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Szekszárd főbb demográfiai eloszlási mutatóit a város egészében és a lehatárolt szegregált területen:




Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. Tartsay Vilmos u. Barát János u. Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.)



Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya


Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

34296

13,4

62,3

24,3

419

28,4

64

7,6

Lakónépesség kor szerinti összetétele – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás A 2011-es népszámláláskor Szekszárd Megyei Jogú Város lakónépessége 34 296 fő volt. Szekszárd lakónépességének korcsoport szerinti vizsgálatakor megállapítható, hogy a város egészét nézve magas a 60 éven felüliek aránya (24,3%), és alacsony a 0-14 évesek aránya (13,4%). Ezzel szemben a szegregált területen pont fordított az arány, vagyis a 60 éven felüliek aránya lényegesen alacsonyabb (7,6%), mint a 0-14 évesek aránya (28,4%). Az alábbiakban a város egészére és a szegregált területre jellemző legfontosabb szegregációs mutatókat összegezzük: Mutató megnevezése

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

Rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövede lemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 36,4 7,7

Szekszárd 11,2 összesen 1. 63,8 71,6 53,7 szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. Barát János u. - Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.) Főbb szegregációs mutatók – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás


Foglalkoztato ttak aránya a 15-64 éves népességen belül

Foglalkoztato tt nélküli háztartások aránya

59

35,5

27,1

58,6



A táblázat jól mutatja, hogy a szegregált területen nagyon alacsony az iskolázottság, és ebből következően nagyon magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. A KSH-tól kapott lehatárolás azt mutatja, hogy Szekszárdon 1 szegregátum található: Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u. által határolt terület. Mindamellett a KSH adatelemzési korlátai miatt a fenti terület nem fedi le teljesen a beavatkozási szükségletet. A tényleges beavatkozási területet az akciótervben mutatjuk be. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Szekszárd főbb demográfiai eloszlási mutatóit a város egészében és a lehatárolt szegregált területen: Mutató megnevezése

Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. Tartsay Vilmos u. Barát János u. Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.)





34296

13,4

62,3

24,3

419

28,4

64

7,6

Lakónépesség kor szerinti összetétele – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás A 2011-es népszámláláskor Szekszárd Megyei Jogú Város lakónépessége 34 296 fő volt. Szekszárd lakónépességének korcsoport szerinti vizsgálatakor megállapítható, hogy a város egészét nézve magas a 60 éven felüliek aránya (24,3%), és alacsony a 0-14 évesek aránya (13,4%). Ezzel szemben a szegregált területen pont fordított az arány, vagyis a 60 éven felüliek aránya lényegesen alacsonyabb (7,6%), mint a 0-14 évesek aránya (28,4%). Az alábbiakban a város egészére és a szegregált területre jellemző legfontosabb szegregációs mutatókat összegezzük: Mutató megnevezése

Szekszárd összesen 1.



11,2


63,8

71,6

53,7




59

35,5

27,1

58,6



szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. Barát János u. - Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.) Főbb szegregációs mutatók – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás A táblázat jól mutatja, hogy a szegregált területen nagyon alacsony az iskolázottság, és ebből következően nagyon magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Szekszárd egészében:

Év 2008 2009 2010 2011 2012

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál alacsonyabb 8 általánosnál magasabb száma 8 általános végzettség végzettség fő fő % fő % fő % 1334 53 4 427 32 854 64 1624 61 3,8 459 28,3 1104 68 1541 60 3,9 429 27,8 1052 68,3 1445 48 3,3 375 26 1022 70,7 1519 62 4,1 410 27 1047 68,9

forrás: 2013 Helyi esélyegyenlőségi program

A következő táblázat a lakásállományon belül az alacsony komfortfokozatú lakások arányát mutatja be. Mutató megnevezése

Lakásállomány (db) 15143 123

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 3,1 17,9

Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) Lakásállomány komfortfokozata – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás

Szekszárd Megyei Jogú Városban a 2011-es népszámlálási adatok alapján összesen 15143 lakás található, amelynek 3,1%-a alacsony komfortfokozatú. A szegregált területen ez az arány 17,9%. A 2011-es népszámlálás adatai alapján lehatárolt szegregált terület a 2008-ban készített (2001-es népszámlálás adatai alapján) Antiszegregációs tervben szereplő 2. számű szegregált területnek felel meg (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.). A következő táblákban a 2008-as Antiszegregációs Tervben szereplő szegregációs mutatókat hasonlítjuk össze a 2011-es népszámlálási adatokkal a város egészében, és az akkori, illetve mostani szegregált terület adataival:




Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor u. Tartsay Vilmos u. Barát János u. Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben






34296

13,4

62,3

24,3

36229

15,7

66,2

18,1

419

28,4

64

7,6

336

25,6

60,1

14,3

Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. Kövendi S.u. Tartsay V.u. Halasi S.u.) 2001-ben

Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás Az adatokból látható, hogy a város egészében nőtt a gyermekek és az aktív korúak aránya, szemben a 60 éven felüliek csökkenő arányával. A szegregált területen pont fordított tendencia figyelhető meg, vagyis a gyermekek és az aktív korúak aránya csökkent , és a 60 éven felüliek aránya pedig növekedett.




Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor

11,2


19,2

38,3

63,8

71,6




59

35,5

12

58,3

33,7

53,7

27,1

58,6



u. - Tartsay Vilmos u. Barát János u. - Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._ 69,3 64,4 2. (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.) 2001-ben Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás

50

34,1

56,9

A város egészére és a szegregált területre is igaz, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül csökkent, tehát az iskolázottság folyamata jó irányba halad. Ennek ellenére a szegregált területen 2011-re csökkent a foglalkoztatottak aránya 2001-hez képest, és ezzel összefüggésben nőtt a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya.


Lakásállomány (db) 15143

Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 14257 2001-ben 1. szegregátum 123 (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. 107 Kövendi S.u. - Tartsay V.u. Halasi S.u.) 2001-ben Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 3,1 8,1 17,9

48,6

A KSH-tól megkapott adatok szerint nőtt a szegregált területen a lakásállomány száma 2001 óta. Az alacsony komfort fokozatú lakások száma lényeges javulást mutat a város egészében és a szegregált területen is. 3.3.5.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA

Erősségek -

Gyengeségek

tervezett kis- és kertvárosias lakóterület, - Fejlesztésre szoruló közparkok lakóteleppel fűszerezve - a Kövendi S. utca térségi lakóterület a Fő utca (Béri Balogh Ádám u.) menti alulfejlesztettsége, az itt élő lakónépesség sokszínű kereskedelmi, szolgáltatási funkció kedvezőtlen szociális helyzete városi és regionális intézmények jelenléte teljes körű infrastruktúra ellátottság


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA -


jelentős oktatási létesítmények Lehetőségek

-

Veszélyek

a Fő utca menti városkép megújulása - a túlzott méretű lakásépítés, a nem odaillő kereskedelmi és szolgáltató funkciók túlsúlya a Bence F. utca komplex korszerűsí-tése megbonthatja a városrész kialakult hangulatát, a temető bővítése, korszerűsítése karakterét a még szabad területek fejlesztése (intézmény, lakás)

3.3.5.3 AZ ALKÖZPONT REHABILITÁCIÓS, FUNKCIÓBŐVÍ TŐ, FUNKCIÓVÁLTÁSI S ZÜKSÉGLETÉNEK AZONOSÍTÁSA

A Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa városrészek közötti térségben) – ideértve a körforgalomba csatlakozó forgalmi utakat is – elsődlegesen a közszolgáltatás létesítményei dominálnak, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási intézmények is jelen vannak. Az intézmények és közterületek minőségének javítása mellett az alközpontban – Béri Balogh Ádám utca keleti oldalán – lévő szabad területek módot nyújtanak újabb – a piaci igényeket kielégítő – létesítmények elhelyezésére is.




3.3.6 Bakta Sűrű beépítésű családi házas, illetve sorházas, társasházas területek mellett jelentős intézményterülettel és többszintes panel-lakóteleppel bír. A területen alacsony volumenű új lakóterületi fejlesztés még elképzelhető. A rehabilitáció feladatköre a városközponthoz közeli régebbi beépítésű területekre vonatkozik, az újabb részek esetében, a csúszásveszély elhárítása okozhat gondot. A baktai népesség alakulására a stagnálás lesz jellemző, így 2020 - ra 7.500 - an lakhatnak ezen a területen. Szekszárd mind a népességstruktúrát, mind az épületállományt tekintve legfiatalabb (1980-90) lakóterülete. A térség egyben az egyik legszínesebb beépítési módokat bemutató terület is, hiszen az öt- és tízszintes paneles lakótelep mellett sor- és láncházas, társasházas, villás családi házas épületegyüttesek egyaránt megvalósultak. A Béri Balogh Ádám utcát nyugati oldalon kísérő városrész gazdag alapfokú, városi és regionális intézményeivel, megfelelő állagú épületállományával, jó tömegközlekedési és közúti kapcsolataival kiemelkedik a városrészek közül. A városfejlesztés feladatai közül azonban kiemelendő a közterületek állapotának, a parkolás megoldatlanságának a javítása.







3.3.6.1 TÁRSADALOM



Bakta


36 229

7 643

Bakta lakónépessége 7 643 fő, ami 21%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Bakta


35 810

7 838

Bakta állandó népessége 7 838 fő, ami Szekszárd állandó népességének 21%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Bakta


16,8

Bakta városrész 0-14 éves népességének aránya 16,8%, ez 1,1%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Bakta


71,2

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 71,2%, ez a városi átlagnál 5%-al magasabb arány. Lakónépességből a 60– évesek száma Mutató megnevezése






12,2

Bakta városrészben élő 60 év felettiek aránya 12,2%, és ez 5,9%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Bakta




A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 15-59 évesek arányára is ugyanez jellemző, és a 60 év felettiek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



66,1

Bakta városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 66,1%, itt a város egészéhez viszonyítva magasabb a foglalkoztatottsági arány. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



22,1








14,2

Baktán 14,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 5%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya alacsonyabb a város egészéhez képest. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



23,2

Bakta városrészben 3,4%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Bakta városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezőbb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva. A városrész SWOT analízise, hibák és hiányosságok feltárása Erősségek -

Gyengeségek

a város legnagyobb lakosszámú, kedvező komfortfokozatú nagyvárosias és kisvárosias lakóterülete a belvároshoz való közelség a városi főúthálózathoz való jó kapcsolat komplex közművesítettség teljes körű alapfokú közellátás jó tömegközlekedési kapcsolatok

- fejlesztésre szoruló közterületek - a parkolási (garázs) igények kielégítetlensége - közlekedésbiztonság - intézmények felújításának szükségessége

Lehetőségek -

Veszélyek

az alközponti funkciók megerősítése - a lakókörnyezet leromlása a lakótelepi környezet minőségének javítása, - a magasabb képzettségű és tehetősebb a panelházak felújítása, korszerűsítése lakosság elköltözése zöldfelületek, játszóterek, sportolási - a társadalom perifériájára szorult lehetőségek bővítése lakóközösségek koncentrálódása, a szegregáció kialakulása az intézmények felújítása




3.3.7 Miklós város Heterogén beépítettségű városrész, melyben üzemterületek, kereskedelmi-szolgáltató egységek, nagykiterjedésű zöldfelület (temető), intézmények és lakóépületek egyaránt megtalálhatók. A budapesti országút, a Pécs felé vezető delta (együtt: körforgalom) és a városközpont gyors elérésének lehetősége miatt ez a terület a vállalkozások számára növekvő értékkel bír, különösen a Duna-híd használatba vételével. Az 56-os úttól Ny-ra elhelyezkedő terület lakófunkciója bővíthető, valószínűleg a panorámás domboldalakon elhelyezkedő telkek vásárlására mutatkozik fizetőképes kereslet. Ugyanakkor Miklósváros zöldterületeinek megőrzése és fejlesztése kívánatos, mivel az uralkodó széliránynak megfelelően az év nagy részében Szekszárd „tüdejeként” működhet. A Sió mentén rekreációs célokat szolgáló parkerdő, valamint vízisport telep tervezendő. A meglévő és az új vállalkozások esetében rendkívüli figyelmet kell fordítani a vízbázis-védelemre. A településrész lakosságszáma alacsony szinten marad, a lakóterületi fejlesztés eredményeként sem emelkedhet számottevően. 2020 - ban 200 fő élhet Szekszárd ezen városrészében. Az egyre jobb minőségű főúthálózatnak köszönhetően a városrész Szekszárd egyik jelentős munkahelyi területe. A meglévő létesítmények minőségének folyamatos javulása, átalakulása mellett még jelentős szabad területek állnak a fejlődés rendelkezésére. A városrész jelentős zöld- és különleges területekkel bír, itt található a Felsővárosi temető, Szekszárd távlatban jelentőssé tehető rekreációs területe a Palánki sziget, és a Sió mentén tervezett kikötő.







Társadalom Lakónépesség Mutató megnevezése


Miklós város


36 229

387

Miklós város lakónépessége 387 fő, ami 1%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Miklós város


35 810

381

Miklós város állandó népessége 381 fő, ami Szekszárd állandó népességének 1%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Miklós város


18,9

Miklós város 0-14 éves népességének aránya 18,9%, ez 3,2%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Miklós város


57,9

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 57,9%, ez a városi átlagnál 8,3%-al alacsonyabb arány. Lakónépességből a 60– évesek száma (KSH Népszámlálásból lekérendő adat)







23,3

Miklós városban élő 60 év felettiek aránya 23,3%, és ez 5,2%-al magasabb arány a város egészéhez viszonyítva.

Korcsoportok m egoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Miklós város




A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek arányára is ugyanez jellemző, és a 15-59 évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



36,6

Miklós városban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 36,6%, itt a város egészéhez viszonyítva jelentősen (21%-al) alacsonyabb a foglalkoztatottsági arány. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



42,1


Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktívkorúakon (15-59 évesek) belül Mutató megnevezése Szekszárd összesen Miklós város





46,9

Miklós városban 46,9%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 27,7%, ebből az látható, hogy ebben a városrészben az alacsony iskolázottságú népesség aránya több, mint kétszerese a városi átlagnak. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése


Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és 19,8 idősebb népesség arányában Miklós városban képest.

12,1

7,7%-al alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz

Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Miklós város városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor kedvezőtlenebb képet kapunk a város egészéhez viszonyítva. 3.3.7.1 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA

Erősségek -

Gyengeségek

kialakult fő- és kiszolgáló úthálózattal bíró - nagyszámú régészeti terület jelenléte városrész - városszerkezeti szempontból értékes területek elhanyagolt állapota vasúti kapcsolat alacsony, idős lakosszám kis mértékben gátolja a gazdasági tevékenységet 6-os és 56-os út menti elhelyezkedés Intézményi és gazdasági funkciók jelenléte jó tömegközlekedési kapcsolat Lehetőségek

-

Veszélyek

a gazdasági terület bővíthetősége - a túlzott beépítés miatti biológiai aktivitásérték csökkenése a Palánki sziget városi rekreációs területként történő kialakítása - a városrész ökológiai hálózatának sérülése




3.3.8 Szőlőhegy Dinamikusan fejlődő lakóterület, intenzív csoportos- és családi házas beépítéssel. Helyzete hasonló a Hosszúvölgy és a Bakta városrészekéhez, azaz újabb lakótelkek igen korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. Mindezért a település belső környezetében beállt változások indokolttá teszik a Borvidék határának módosítását, területének csökkentését és lakótelkek kialakítását. A Szőlőhegy népessége minden bizonnyal kismértékű növekedést mutat 2010 - ig, majd nem változik, vagyis 2020 - ra 2.500 lakost számlálhat. Szekszárd egyik legegységesebb kertvárosias karakterű lakóterülete, ma még „alvóváros” jellegű térsége. Az 1980-as évektől intenzíven növekedő városrészben mind az épületállomány életkora, mind a lakónépesség korstruktúrája kedvező, bár még megtalálhatók az egykori szőlőhegyen épült alacsony komfortfokozatú lakások is. A városrész fejlesztése mind a lakásépítés, mind az intézményfejlesztés vonatkozásában biztosítható.






3.3.8.1


TÁRSADALOM



Szőlőhegy


36 229

2 564

Szőlőhegy lakónépessége 2 564 fő, ami 7%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Szőlőhegy


35 810

2 635

Szőlőhegy állandó népessége 2 635 fő, ami Szekszárd állandó népességének 7%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Szőlőhegy


19,1

Szőlőhegy 0-14 éves népességének aránya 19,1%, ez 3,4%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Szőlőhegy


67,6

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 67,6%, ez a városi átlagnál 1,4%-al magasabb arány. Lakónépességből a 60– évesek száma Mutató megnevezése




13,4



Szőlőhegy városrészben élő 60 év felettiek aránya 13,4%, és ez 4,7%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Szőlőhegy




A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya kicsit magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya alacsonyabb, és a 15-59 évesek aránya szinte egyenlő a városi átlaggal. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



58,5

Szőlőhegyen az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 58,5%, ami megegyezik a városi átlaggal. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



26

A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a városrészben 26%, a városi átlaggal összevetve ez 7,7%-al alacsonyabb értéket mutat.





20,2



Szőlőhegy városrészben 20,2%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 1%. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



18,6

Szőlőhegyen 1,2%-al alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Szőlőhegy városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor közel azonos arányokat találunk a város egészéhez viszonyítva. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya viszont alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva.




3.3.8.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA

Erősségek -

Gyengeségek

Szekszárd legnagyobb kertvárosias lakóterülete, döntően új lakásokkal a közszolgáltatás már megjelent a városrészben a városi átlagnál magasabb 0-14 éves, illetve alacsonyabb 60-x éves korosztály jelenléte a folyamatosan korszerűsödő meglévő, alacsony komfortfokozatú épületállomány átalakulása

- részlegesen közművesített terület - kedvezőtlen a feltáró utak állapota - sok helyen megoldatlan a csapadékvíz elvezetés - közvilágítás korszerűtlensége - foghíjas intézményellátás

Lehetőségek -

Veszélyek

mind a nagyméretű tömbbelsők feltárásával, - a telkek túlzott beépítése, a telkenkénti mind a városrész területének bővítésével lakásszám növelése megbonthatja a családi jelentős kertvárosias lakóterület fejlesztés házas jelleget a kiskereskedelem, a fogyasztói és - a közparkok, zöldfelületek elhagyása közszolgáltatások további fejlesztésével funkciógazdag „zöld” lakóövezet jöhet létre a közterületek, közműinfrastruktúra fejlesztése




3.3.9 Iparváros A város iparterülete kialakult, jelentős tartalékokkal rendelkezik, a jelenlegi ÁRT – ben lévő fejlesztési területen túlmenően növelése nem szükséges. Ebben a városrészben a lakosságszám csökken, 2020 - ra 100 fő élhet az iparterületen. A Sárbogárd-Bátaszék vasútvonaltól keletre a Keselyűsi út két oldalán, majd a Tartsay V. út keleti oldalán kialakult városrész Szekszárd legjelentősebb gazdasági területe, mely ma kis- és középvállalkozások, illetve nagyméretű telephelyek elhelyezésére egyaránt lehetőséget biztosít, illetve még jelentős tartalékterületekkel rendelkezik. A területen mind a kereskedelmi-szolgáltató, mind az ipari gazdasági funkciók megtalálhatók. A városrészre kedvező hatással van az M6-os autópálya Keselyűsi úti és Őcsényi csomópontja, melyeken keresztül a térség bekapcsolódik az autópálya hálózatba.






3.3.9.1


TÁRSADALOM



Iparváros


36 229

552

Iparváros lakónépessége 552 fő, ami 1,5%-a Szekszárd város egész lakónépességének. Állandó népesség száma Mutató megnevezése


Iparváros


35 810

543

Iparváros állandó népessége 543 fő, ami Szekszárd állandó népességének 1,5%-a. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


Iparváros


25,9

Iparváros 0-14 éves népességének aránya 25,9%, ez 10,2%-al magasabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Iparváros


62

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 62%, ez a városi átlagnál 4,2%-al alacsonyabb arány. Lakónépességből a 60– évesek száma Mutató megnevezése




12,1



Iparváros városrészben élő 60 év felettiek aránya 12,1%, és ez 6%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Iparváros




A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya magasabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya és a 15-59 évesek aránya alacsonyabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



40,5

Iparvárosban az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 40,5%, ami 17,8%-al alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



49,3






48,3



Iparváros városrészben 48,3%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 29,1%. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



3,1

Iparvárosban 16,7%-al alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. Mindezen mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy Iparváros városrészben a foglalkoztatási és iskolázottsági mutatók vizsgálatakor jelentősen kedvezőtlenebb képet kapunk, mint a város egészét vizsgálva. 3.3.9.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA

Erősségek -

-

Gyengeségek

tervszerűen kialakított és fejlesztett - jelentős az infrastruktúrával még nem gazdasági terület megfelelően ellátott terület alacsony népességszám miatt a környezeti - rekultiválatlan, „barna mezős” területek terhelés kicsi vannak jelentős nagyságú fejlesztési területekkel - az üzemi épületek közé ékelődő – bár kis rendelkezik lakosszámú – lakóterület a közúti és vasúti kapcsolat jól kiépített, fejleszthető a már meglévő vállalatok együttes gazdasági ereje magában hordozza az agglomerációs extern hatásokból származó előnyök érvényesülésének lehetőségét működő ipari park található Lehetőségek

-

-

Veszélyek

a Keselyűsi úton létesülő autópálya - értékes mezőgazdasági területek kerülnek csomópont miatt logisztikai és egyéb beépítésre gazdasági funkciók kialakítására van - az új területek elfoglalása a „barna mezős” lehetőség területek rehabilitációját hátráltatja a nagy kiterjedésű még hasznosítatlan - a város biológiai aktivitás értéke csökkenhet területek alkalmasak újabb nagyvállalatok betelepülésére a Sión tervezett kikötő a vízi szállítás lehetőségével is kecsegtet




3.3.10 Palánk Lakóterületi szempontból nem rendelkezik egyelőre vonzerővel. A Sió melletti kikötő terve a Sió-meder rendezéssel párhuzamosan megvalósulhat, a Duna-híd közlekedési fejlesztő hatása az 5112 sz. összekötő út menti térségben, az autópályák és a 6 – os út szomszédságában kereskedelmi – szolgáltató, valamint logisztikai funkció révén. Az egykori mezőgazdasági üzemközpont és készenléti lakótelep jövőjét az M6-os és M9-es főforgalmi utak alapvetően befolyásolják. A várható fejlesztések az avult, 27%-ban alacsony komfortfokozatú lakásállomány megújulását, a szakiskola jelentőségének növekedését, új gazdasági területek kialakítását eredményezhetik.







3.3.10.1 TÁRSADALOM



Palánk


36 229

206



Palánk


35 810

90


Palánk

Palánk városrész lakónépessége 206 fő. Állandó népesség száma

Palánk állandó népessége 90 fő. Lakónépességből a 0–14 évesek száma Mutató megnevezése


13,1

Palánk 0-14 éves népességének aránya 13,0%, ez 2,6%-al alacsonyabb arány a városi átlaghoz képest. Lakónépességből a 14–59 évesek száma Mutató megnevezése

Szekszárd összesen Palánk


79,6

Ebben a városrészben a lakónépességen belüli 15-59 évesek aránya 79,6%, ez a városi átlagnál 13,4%-al magasabb arány. Lakónépességből a 60– évesek száma Mutató megnevezése




7,3



Palánk városrészben élő 60 év felettiek aránya 7,3%, és ez 10,8%-al alacsonyabb arány a város egészéhez viszonyítva. Korcsoportok megoszlása 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0

Szekszárd összesen* Palánk




A korcsoportok megoszlása című ábrából jól kitűnik, hogy a 0-14 évesek aránya alacsonyabb a városrészben, a 60 év felettiek aránya szintén, és a 15-59 évesek aránya magasabb a városi átlagnál. Foglalkoztatottak aránya a15-64 éves népességen belül Mutató megnevezése



18,9

Palánk városrészben az aktív korúakon belül a foglalkoztatottak aránya 18,9%, ami jelentős mértékben, 39,4%-al alacsonyabb a város egészéhez viszonyítva. Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Mutató megnevezése



45,5








33,5

Palánk városrészben 33,5%, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, ugyanez a mutató a város egészére nézve 19,2%. A különbség 14,3%. Felsőfokú végzettségűek a 25 évnél idősebb népességből (%) Mutató megnevezése



22,2

Palánkon 2,4%-al magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a szekszárdi átlaghoz képest. 3.3.10.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA

Erősségek -

-

Gyengeségek

az M9-es és M6-os, valamint az M9-es és 6os út csomópontjának térségében vállalkozások számára alkalmas területekkel rendelkezik alacsony népességszám regionális jelentőségű szakiskolával bír a szakiskola országos jelentőségűvé fejlesztéséhez a terület rendelkezésre áll Sió menti elhelyezkedés

- a területen csak az M9-es és 5112-es összekötő út épült ki - alacsony közművesítettség - a Sió híd korlátozott áteresztő-képessége - a fejlesztési területek építésföldtani korlátai (mélyebb fekvés)

Lehetőségek -

Veszélyek

a Sió víziútként is történő hasznosítása - a Duna-Dráva Nemzeti Park és ökológiai háló szomszédsága miatt a természeti területek a Sió menti séta-, kiránduló- és kerékpárutak kialakítása veszélyeztetett-sége - a város biológiai aktivitás értékének csökkenése




3.3.11 Szilfa körül




3.3.11.1 A SZILFA KÖRÜLI TERÜLET BEMUTATÁSA

Szekszárd településfejlesztése, -tervezése során, a lakóterületi bővülés fő reménységeként jött szóba, ehelyett azonban a kereskedelmi-szolgáltatási, illetve az ipari beruházások egyik hordozójává vált. A korábbi tervezés jelentős lakosságszám növekedést helyezett kilátásba ezen a DK-i részen, azonban ez az expanzió várat magára, a terület tulajdonviszonyainak önkormányzati optimalizálásáig. A város D - i alközpontja itt alakítandó ki. Szekszárd legnagyobb méretű fejlesztési területe, melyen jelenleg elsősorban nagykereskedelmi létesítmények találhatók. A városrendezési terv szerint a térségben mind gazdasági, mind kertvárosias lakóterület is kialakítható, melyek iránti igényt kedvezően befolyásolhatják a már említett autópálya csomópontok. E városrészben biztosítandó a ma is központi szerepet betöltő temető bővítése. 3.3.11.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA

Erősségek -

Gyengeségek

dinamikusan fejlődő, elsősorban nagykereskedelmi létesítmények elhelyezkedésének térsége a Fő utca (56-os út) mentén elhelyezkedő terület, kedvező városszerkezeti pozíció az M6-os autópálya őcsényi csomópontjához való közelség

a városrész nagyobb részén a közlekedési és közmű infrastruktúra nem épült ki tereprendezéssel, vízrendezéssel be-építhető terület elaprózott, kisméretű, magántulajdonban lévő telekstruktúra

Lehetőségek -

Veszélyek

jelentős méretű, elsősorban a kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területek kialakíthatósága új kertvárosias lakóterületek kialakíthatósága

a komplex közlekedési kiépítésének elmaradása a terület előkészítés elhúzódása

szerkezet

3.3.11.3 ALKÖZPONT REHABILITÁCIÓS, FUNKCIÓBŐVÍTŐ, FUNKCIÓVÁLTÁSI SZÜKSÉGLETÉNEK AZONOSÍTÁSA

Az alközpontok a városrészek csatlakozásánál alakultak ki. A Csatári torok térségében (Bakta-Alsóváros-Szilfa körül) – ideértve a körforgalomba csatlakozó forgalmi utakat is – elsődlegesen a közszolgáltatás létesítményei dominálnak, ugyanakkor az egészségügyi, oktatási intézmények is jelen vannak. Az intézmények és közterületek minőségének javítása mellett az alközpontban – Béri Balogh Ádám utca keleti oldalán – lévő szabad területek módot nyújtanak újabb – a piaci igényeket kielégítő – létesítmények elhelyezésére is. A Szőlőhegy u. – Csopak u. – Béri Balogh Ádám utca találkozásánál (Szőlőhegy-Szilfa körül) kezdeti stádiumban van a közszolgáltatási intézmények sűrűsödése.




3.3.12 Csörge




3.3.12.1 A CSÖRGE BEMUTATÁSA

A terület a város egyik zöldterületi és rekreációs alközpontja. Fejlesztése során egy cca. 4,0 ha – os strandterület és kamping létesítése javasolt, tekintettel a terület városközpont közeli, ugyanakkor az idegenforgalmi folyosót is jelentő Sió menti fekvésére. A tó és környezete ma kialakulatlan, rendezetlen, használatához a feltételek nem biztosítottak. A térség a város potenciális rekreációs területe. 3.3.12.2 A VÁROSRÉSZ SWOT ANALÍZISE, HIBÁK ÉS HIÁNYOSSÁGOK FELTÁRÁSA

Erősségek -

Gyengeségek

a város beépített területéhez való közelség - a tó és környéke fejlesztésre szorul a természeti adottságok – tó, erdő - közlekedési és közmű infrastruktúra hiánya az ökológiai háló része az M6-os és Keselyűsi úti autópálya csomópont közelsége miatt kis- térségi igények kielégítése Lehetőségek

-

Veszélyek

rekreációs, pihenőterület, rendezvényterület - a természeti környezet kialakítása igénybevétel esetén parkerdő létesítése


sérülése

túlzott



3.3.13 A SWOT elemzések és a tervezett beavatkozások összhangjának bemutatása Az alábbi táblázatban a SWOT analízisben feltárt gyengeségek mérséklésére, és lehetőségek kihasználására tervezett beavatkozásokat mutatjuk be.

SWOT alapján azonosított szükségletek

Tervezett beavatkozások

Városközpont Gyengeségek az összefüggő, a belvárosi Tolnai hagyományok, ízek utcája funkciót kiteljesítő sétálóutcák hálózatának hiánya minőségi szálláshely, étterem hiánya

Kereskedelmi szálláshely

a lakótelepek Panel program keretén belül a szigetelés és zöldfelületeinek, parkolóinak gépészet korszerűsítése mellett, a közterület alulfejlesztettsége fejlesztése.

magas átmenő forgalom, indokolt forgalommérséklő beruházások tervezése (pl.: elkerülő út)

Elkerülő út, tehermentesítő út építése. (A település szerkezeti tervben szerepel egy tervezett nyomvonal. A Tolnatej–től indulna és a jelenlegi 56-os főközlekedési út tehermentesítését szolgálná.) Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása az autóbusz pályaudvar és Közlekedés- Agglomeráció vasútállomás tömegközlekedésének fejlesztése környezetének Városon belüli kerékpáros szolgáltatások rendezetlensége kialakítása Lehetőségek a városközpont keletnyugati tengelyén a terek, sétáló utcák kialakítása


a belvárosi lakótelepek épület-állományának és közterületeinek rehabilitációja

Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése mellett, a közterület fejlesztése.

a Hunyadi utcai egykori laktanya intézményi funkciójú rekonstrukciója





Népszerű fürdő továbbfejlesztése

Az élményfürdő fejlesztése

Séd patak és völgyének rendezet-lensége

Felszíni vízelveztés belterületi záportározó,mederrendezés

utcák burkolatának rossz állapota


a szőlőhegyi kapcsolatok hiányossága, utak kiépítetlensége


a terepadottságok miatt a költséges infrastruktúra kiépítése, üzemeltetése


Felsőváros

Bottyánhegy Gyengeségek

a lakótelepek Panel program keretén belül a szigetelés és zöldfelületeinek, parkolóinak gépészet korszerűsítése mellett, a közterület alulfejlesztettsége fejlesztése.

a Pince sor elhanyagoltsága a Parásztai – Séd környezetének rendezetlensége Lehetőségek

a jelentős nagyságú közterületeken parkok, közösségi terek kialakításával a lakóközösség belső kohéziójának erősítése

Számos gazdaságfejlesztési beavatkozás Felszíni víz elvezetés belterületi, záportározó,mederrendezés

Belterületi utak, járdák fejlesztése Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés

Újváros Gyengeségek

a zsákutcás szerkezet, a minimális teleknagyság a lakásépítés gátját is jelenti a Séd túlzott beépítettsége parkolási igények kielégítetlensége

Lehetőségek

Új parkolók létesítése

a Főiskolai Kar fejleszthetősége




a rehabilitáció során a kereskedelmi és szolgáltatási intézmények körének növekedése Alsóváros Gyengeségek

Fejlesztésre szoruló közparkok


a Kövendi S. utca térségi Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész lakóterület rendezése" elhanyagoltsága, az itt élő lakónépesség kedvezőtlen szociális helyzete Lehetőségek a Béri Balogh Ádám utca menti városkép megújulása a Bence F. utca komplex korszerűsítése a temető bővítése, korszerűsítése a még szabad területek fejlesztése (intézmény, lakás)


a közterületek alulfejlesztettsége


a parkolási (garázs) igények kielégítetlensége

Parkolók kialakítása

közlekedésbiztonság

Belterületi utak, járdák fejlesztése Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése

Bakta Gyengeségek

intézmények felújításának szükségessége Lehetőségek

az alközponti funkciók megerősítése a lakótelepi környezet minőségének javítása, a panelházak felújítása, korszerűsítése


zöldfelületek, játszóterek, sportolási lehetőségek bővítése





az intézmények felújítása


a gazdasági terület bővíthetősége

Számos gazdaságfejlesztési beavatkozás

Miklósváros Lehetőségek

a Palánki sziget városi rekreációs területként történő kialakítása Szőlőhegy Lehetőségek

mind a nagyméretű zárt területek feltárásával, mind a városrész területének bővítésével jelentős kertvárosias lakóterület fejlesztés a kiskereskedelem, a fogyasztói és közszolgáltatások további fejlesztésé-vel funkciógazdag „zöld” lakóövezet jöhet létre a közterületek, közműinfrastruktúra fejlesztése

Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés Belterületi utak, járdák fejlesztése

Iparváros Gyengeségek

jelentős az infrastruktúrával Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben még nem megfelelően ellátott terület rekultiválatlan, „barna mezős” területek vannak

Szekszárdi közösségfejlesztési központ A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása

az üzemi épületek közé ékelődő – bár kis lakosszámú – lakóterület Lehetőségek

a Keselyűsi úton létesülő csomópont miatt logisztikai és egyéb gazdasági funkciók kialakítására van lehetőség





a nagy kiterjedésű még hasznosítatlan területek alkalmasak újabb nagyvállalatok betelepülésére

Számos gazdaságfejlesztési beavatkozás

a Sión tervezett kikötő a vízi szállítás lehetőségével is kecsegtet


Palánk Lehetőségek

a Sió víziútként is történő Sió csatorna komplex fejlesztése hasznosítása (Palánki kikötő is) a Sió menti séta-, Sió csatorna komplex fejlesztése kiránduló- és kerékpárutak kialakítása




3.4 Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával 3.4.1 Központi akcióterület A központi akcióterület megyegyezik a Városközpont városrésszel amelyet a 3.3.1fejezetben bemutattunk. Központi akcióterület Flórián u. Bezerédj u. Béri Balogh Ádám u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. Séd patak Keselyűsi út Aranytó út Mátyás Király u.













A helyzetelemezési fejezetben a kijelölt akcióterületre vonatkozó, jelenleg hatályos szabályozási terv fontosabb megállapításait, az előző 10 évben végrehajtott város-rehabilitációs tevékenységeket, az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőit, feltárt problémáit, az akcióterületen található ingatlanok tulajdonviszonyait, a tulajdonosok fejlesztési elképzeléseit, valamint az akcióterületen mutatkozó ingatlanfejlesztési igényeket és lehetőségeket kívánjuk bemutatni. Az akcióterület fejlesztési programjai szinkronban vannak a rendezési tervvel, az egyes elemek az övezeti előírásokon belül megvalósíthatók. A terv ugyancsak biztosítja a lakóterületek és zöldterületek rehabilitációját. A tervezett fejlesztések az előkészítettség jelen szakaszát alapul véve nem teszik szükségessé a rendezési terv módosítását. 3.4.1.1 MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA

1. Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az önkormányzat teljes területén 1. Szennyvízcsatorna építések 2. Kerékpárút építés 3. Séd patak mederrekonstrukció 4. „Fecskeház” építés Önkormányzat közreműködésében megvalósult fontosabb projektek Igénybe vett SorFejlesztés állami Rövid tartalma Összköltsége Hatásai szám helyszíne támogatás forrása 140.000.000 Érintett területek BM Kiss János Érintett utcákban bekötése a város céltámogatások utca illetve egyes szennyvízcsatorna Rákóczi szakaszain hálózatába, 1. Ferenc utca szennyvízcsatorna Infrastruktúra Szőlőhegy u hálózat kiépítése, fejlesztése, Babits u. útburkolat fejlesztéssel érintett Kerékhegy u. rekonstrukciója területek felértékelődése Kerékpárút 77.800.000 Város közlekedési GKM pályázat Kövendi ukiépítése KÖvendi infrastruktúrájának 2. Tesco között u-Tesco áruház fejlesztése, közötti szakaszon, élhetőbb, európai 147. oldal a 349-ből


Sorszám


Fejlesztés helyszíne

Rövid tartalma közműkiváltások, területrendezés

3.

4.

Hunyadi uTinódi u és Flórián u. – Hosszúvölgy szakasz

Honvéd u. 17/a

A Séd patak Hunyadi u-Tinódi u és Flórián u. – Hosszúvölgy szakaszain kis illetve középvízi meder mederlapos burkolása, rézsű kialakítása

34 lakásos ifjúsági, szociális garzonház építése, területrendezés, játszótér létesítése

Összköltsége

városszerkezet létrehozása az egészségesebb életmód elősegítése érdekében 363.000.000 A város csapadékvíz és felszíni vízelvezető rendszerének fejlesztése

181.400.000 A garzonház építése hozzájárul a szociálisan rászoruló illetve pályakezdő fiatalok lakáshelyzetének javításához, az esélyegyenlőség megteremtéséhez.

2. Az előző 10 év fontosabb város-rehabilitációs tevékenységei az akcióterületen belül 1. 2. 3. 4.

Hatásai

Keleti Városkapu rehabilitáció Garay János Gimnázium födémrekonstrukció Babits M. Művelődési Ház rekonstrukciója Orpheus program - Garay tér rekonstrukció 148. oldal a 349-ből

Igénybe vett állami támogatás forrása

BM címzett

BM lakásprogram


5. 6. 7. 8. 9.


Béla tér fejlesztése Piac fejlesztése Vármegyeháza fejlesztése Agóra program Kápolna téri fejlesztés

Sorszám


Rövid tartalma

Összköltsége

1

Béla térPályaudvar összekötő gyalogos tengely és Budai Nagy Antal laktanya

Béla teret 443.000.000 pályaudvarral összekötő gyalogos tengely rekonstrukciója, laktanya intézményfejlesztésre kijelölt területének rehabilitációja, illetve infrastruktúrájának fejlesztése

2

Garay János Gimnázium

3

Babits M.

Garay János Gimnázium régi, szerkezetileg meggyengült födémeinek cseréje, belső helyiségek felújítása, akadálymentes környezet kialakítása Babits Mihály

239.000.000

549.000.000


Hatásai Az átalakított gyalogostengely bekapcsolja a belváros vérkeringésébe az eddig kissé kieső kulturális intézményeket, ösztönzi a laktanya területén tervezett intézményi beruházásokat, felértékeli a fejlesztési területet A város egyik legrégebbi és legpatinásabb épületének megóvása, a benne folyó magas színvonalú oktatási tevékenység alapfeltételeinek biztosítása A Művelődési Ház

Igénybe vett állami támogatás forrása ROP2.2.1.

BM címzett

BM címzett


Sorszám



Rövid tartalma

Összköltsége

Művelődési Ház

Művelődési ház külső homlokzat rekonstrukciója, közösségi terek felújítása, bővítése, fűtés és világítás korszerűsítés, közterület rendezés

4

Garay tér

Garay tér burkolatának rekonstrukciója, közterület fejlesztése, közművek átépítése, létesítése, Gray térBéla tér közötti sétáló utca kialakítása

350.000

5.

Városrehabilitáció Béla tér megújulása 2. ütem Piac rendezése Vármegye háza környékének rendezése

1.2 Mrd


Hatásai


rekonstrukciója kihat a város művelődési, kulturális, életére, lehetőséget teremt szórakoztató és bizonyos oktatási tevékenységek befogadására. Biztosítja az egyenlő esélyű hozzáférést Szekszárd Phare településközpontjának program fejlesztése, a belváros vonzóvá tétele, kedvező arculat kialakítása "várostermék" turisztikai értékének növelését eredményezi, idegenforgalmi és gazdasági hatásain túl hozzájárul egy élhető, sétálható városközpont kialakításához A beruházás DDOP eredményeként a belváros elnyerte megyeszékhelyhez méltó formáját. A település új közösségi,


Sorszám



Rövid tartalma

Összköltsége

Hatásai


és kulturális központtal gyarapodott.

A város kelet nyugati tengelyét a nyugati oldalon a Kápolna tér keleti oldalon a Keleti városkapu, mint két végpont határozza meg. Ezen tengely mentén több intézmény illetve közigazgatási szervezet, kereskedelmi és vendéglátó ipari egység helyezkedik el. A Béla tér és a vele közvetlenül határos, néhány éve felújított és azóta vendéglátó létesítményekkel egyre jobban benépesülő Garay tér a város történelmi városmagját alkotják. A Keleti Városkapu a vasútállomás buszpályaudvar és a fejlesztési szempontból értékes volt laktanya területéből áll. A Bajcsy-Zsilinszky utcai fasor már a múltszázad elejétől összeköttetést biztosított a pályaudvar és a városközpont között. A kettő között lévő Korzó, Prométheusz park és Babits Mihály művelődési ház a ’70-es évek szanálása során jött létre. A fasor burkolata néhány éve megújult (ez tulajdonképpen a Korzóra is ráférne) ezzel a két végpont közötti gyalogos tengely arculata jelentősen javult. A tengely közepén elhelyezkedő művelődési ház multifunkcionális közösségi tére jelentősen növeli a tengely forgalmát. A megújuló intézmény nemcsak színházi előadásoknak és koncerteknek, hanem konferenciáknak és oktatási programoknak is helyszínül szolgál. A tőle keletre közvetlenül a tengely mentén lévő Művészetek Háza szintén az Agóra program keretében került felújításra a két épület közötti zöldterülettel együtt. A Béla tér mint a tengely nyugati végpontja a város legpatinásabb épületeivel büszkélkedik, a város legnagyobb rendezvényeinek színtere. A Vármegyeháza az EKF programban felújításra került. A bíróság és ügyészség épülete az előttük lévő járdával és parkolóval már megújult. A város legjelentősebb tere is felújításra került. A tengely bővítményeként is felfogható piac (hiszen a Garay teret északról határoló tömbben helyezkedik el) ugyancsak felújításra kerül. A felújítás jelentős funkcióbővítéssel is jár, hiszen a szokásos piaci tevékenységet szolgáló üzletek mellett 2 szintes felszín feletti parkoló és közösségi ház is épül. A közösségi ház olyan elsősorban ifjúsági civil szervezeteknek, egyesületeknek nyújt teret tevékenységeik végzéséhez, melyek a Babits Művelődési Ház repertoárjába nem illeszkednek be (rock koncertek, szakkörök stb.). Az üzemeltetést a Babits Művelődési Ház és Művészetek Háza végzi, így a megfelelő szakmai háttér biztosított, valamint a programok és az arculat összehangolása is gördülékenyebb. A közösségi ház infrastrukturális hátteret biztosít a piactéren megrendezésre kerülő kulturális eseményeknek, kisebb városi rendezvényeknek, így a hagyományos szabadtéri piaci funkció mellett lényegesen jobb kihasználtságot eredményez. Ez lehetővé teszi, hogy a piac a Béla teret lassan kinövő rendezvényeknek is helyszínül szolgáljon. 3.4.1.2 AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINE K BEMUTATÁSA, PROBLÉMÁK FELTÁRÁSA




Ma általánosságban jellemző tendencia, hogy a városok főutcái, a települések központjai az elmúlt évtizedekben drámai változásokon mentek keresztül. A nagy bevásárlóközpontok elterjedésének következtében a település identitását is hordozó városközpont sok esetben elvesztette vonzerejét és gazdasági szerepét. A városközpontok régi épületeiben lévő lakások időközben részben magántulajdonba kerültek, de a házak külső homlokzatának felújítása sok esetben elmaradt, így némelyik látványa a városképet lerontja. Szekszárdon a városközpont megújítását célzó rehabilitációs tevékenység több éve tartó folyamat, melynek az eddig elért eredményeit az előző pontban ismertettünk. Az elvégzett fejlesztések és az élénkülő kereskedelmi forgalom hatására a gazdasági szféra részéről további fokozódó érdeklődés mutatkozik a kereskedelmi és szolgáltatási tevékenység városközpontban történő bővítésére.


3.4.2 Alsóváros akcióterület A központi akcióterület megyegyezik a Alsóváros városrésszel amelyet a 3.3.5 fejezetben bemutattunk. Alsóváros akcióterület lehatárolása Alkony u. Béri Balogh u. Wesselényi u. Bencze Ferenc u. Gróf Pál u. A városrész É-i területe a városközpont lakótelepeivel és intézményterületeivel rokonítható, D-i végében pedig erős kereskedelmi-gazdasági zóna tervezhető. A kettő között alacsony beépítésű lakóövezet, Ny-i peremén pedig ismételten megjelenő többszintes beépítés jellemzi. Ebben a körzetben, a közelmúltban lakásépítési program fejeződött be, így az előző koncepcióban és egyéb építési-szabályozási tervekben lefektetett irányelveknek megfelelően népességszáma növekedést mutatott, de nem olyan mértékűt, mint azt korábban feltételezték. A demográfiai trendnek és az önkormányzati döntésnek megfelelően nincs szükség tartalék oktatási célú területre, mely lakásépítés számára vehető igénybe. Sürgető feladat a városrészben a „Chichago” területrész rehabilitációja. A városrész népessége a tervezett beruházással némileg nőhet 2010 - ig, majd 2020 - ra 4.000 fő helyben lakásával kulminálhat. Az észak-déli tengely mentén a XIX-XX században gyarapodó város másik telkes, családi házas területe, mely tervezett utcáival, teljes körű infrastrukturális ellátottságával, a városközponthoz való közelsége miatt kedvelt lakó- és intézményi terület. A városrész északi részén a földszintes lakóépületek bontása után többszintes és középmagas lakóépületekből új lakótelep született, melyhez az alapfokú intézmények is megépültek. A városrész déli részének – Kövendi S. utca térsége – elhanyagoltsága, az itt élők kedvezőtlen szociális helyzete miatt a rehabilitáció aligha kerülhető el.

Az akcióterület fejlesztési programjai szinkronban vannak a rendezési tervvel, az egyes elemek az övezeti előírásokon belül megvalósíthatók. A tervezett fejlesztések az előkészítettség jelen szakaszát alapul véve nem teszik szükségessé a rendezési terv módosítását.






3.5 Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Az alábbiakban városrészi bontásban közöljük a megvalósításra kerülő fejlesztéseket. 3.5.1 Városközpont akcióterület




Szekszárdon jelenleg az Illyés Gyula Megyei Könyvtár (7100 Szekszárd, Széchenyi u. 51. ), a Városi Gyermekkönyvtár (7100 Szekszárd, Széchenyi u. 2/10., az Ady Endre Középiskola, Szakiskola és Kollégium kollégiumának földszintjén) két külön helyszínen és épületben üzemel. A projekt célja, hogy a meglévő épületvagyon megújításával (jelenlegi nyomda) / új helyszínen (volt laktanya terület) a két szolgáltatást, további elemekkel egy helyre pozícionálja, létrehozva ezzel egy Térségi Tudásközpontot. A város számára így kisebb működési költség mellett, egy jóval átláthatóbb intézmény jön létre, amely fejlesztéseit egymásra építi, működését, szolgáltatásait összehangolja. A látogatóknak kevesebbet kell utazniuk és egy helyszínen hozzájuthatnak az összes intézmény szolgáltatásaihoz. A Térségi Tudásközpont-on belül működik majd a könyvtár, a gyermekkönyvtár, emellett kulturális-szolgáltató térként is funkcionál, így például városi és regionális iskolai versenyek, találkozók színhelye lehet. Emellett a fenti szolgáltatások egy helyre pozícionálásával egy új családi színtér, egyfajta jó értelemben vett „kultúrpláza” jön létre a városban: ahol a család minden tagja megtalálja a neki megfelelő szórakozást, legyen az tanácsadás, fórum a szükséges szakirodalommal az első gyermeküket váró, vagy éppen friss gyermekes párok számára, a helyes nevelésről: a nyelvtanulás és a zene kisgyermek korban való elsajátításának fontosságáról, esetleg kulturális, szabadidős program. A gyermekkönyvtár részlegen játszó sarok kialakítása célszerű: szakképzett felvigyázó jelenlétével, hogy a szülők is igénybe vehessék az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat, amíg gyermekeikre Szekszárd Megyei Térségi Tudásközpont szakképzett személyzet vigyáz. A mozgáskorlátozottak számára teljesen akadálymentessé kell tenni az intézményt. A Jogú Város építése Szekszárdon jelenlegi városképpel megegyező arculat megvalósítása javasolt, modern, de a használhatóságot minél jobban fokozó Önkormányzata megoldásokkal. A vállalkozások számára elengedhetetlenül fontos, hogy naprakészek és felkészültek legyenek. Ebben komoly szerepet játszik a Megyei Tudásközpontban kialakítandó innovációs inkubátor centrum. Itt nem csupán pályázatfigyelés, pályázatírás, projektmenedzsment szolgáltatásokat vehetnek igénybe, de szakmai képzéseken és konferenciákon vehetnek részt, lobbi és kapcsolatépítő eseményeket szerveznek részükre. Lehetőségük nyílik berendezett irodák, tárgyalók, sőt akár irodai infrastruktúra bérlésére is. A centrum első számú feladata a szemléletformálás és tudásátadás, emellett új gazdaági szervezőerőként a piacra jutást szolgáló kereskedőháznak is helyet tud biztosítani. Vagyis a helyi termelőket s vállalkozásokat a nemzetközi piaci trendekkel és kereslettel is összekapcsolja majd, a felállítandó iroda keretein belül. A kultúra és a vállalkozások támogatása mellett nagy szerepe van a versenyképes szellemi tőke fejlesztésének is. Akár a helyi munkaügyi központ által indított képzéseknek, akár egyetemek, főiskolák kihelyezett képzéseinek is otthont adhat az intézmény. Ehhez szükséges egy bárki számára igénybe vehető modern géppark, informatikai hátér, valamint az oktatások megtartására alkalmas helységek biztosítása. A könyvtáraknak a trendeknek megfelelő kötetektől egészen a klasszikus darabokig kiterjedő könyvállománnyal, közös olvasószobával kell rendelkeznie, hogy 156. oldal a 349-ből



mind az új, mind a régi olvasók, kölcsönzők igényeit ki tudja elégíteni.

A város „zöldebbé” tételéhez is hozzájárul a beruházás: a világításhoz, meleg vízhez és fűtéshez, légkondicionáláshoz is napelemek és napkollektorok szolgáltatják az energiát, így nem csak a várost terhelő környezetszennyező anyagok mennyisége csökkenne, hanem a nyári hónapokban jelentős megtakarítás érhető el. Javasolt, a jelenlegi könyvállomány digitalizálása, különös tekintettel a levéltári és helyi gyűjteményi anyagokra, és a feldolgozott anyagok elektronikus elérhetőségének megteremtése. A projekt előkészítettnek tekinthető rendelkezik tanulmánytervvel, és elvi engedélyes tervvel. Nagyságrendileg 2600 m2 alapterületen tervezett a megvalósítása, 2 Mrd Ft a becsült költségvetés.

A jelenlegi strandfürdő igen népszerű a város, és annak vonzáskörzetének lakossága körében. Nyáron több alkalommal fogadóképességének maximumát elérte. A magas kihasználtság indokolja a látogatási idő kiterjesztését. Az élményfürdő Ez részben fedett úszótérrel, valamint élményfürdő fejlesztéssel lehet kielégíteni. A Szekszárdi fürdő így bővebb Szekszárd Megyei Jogú Város fejlesztése, jégcsarnok célközénséget tud elérni, és a jelentősen meghosszabbított látogatási időszak miatt mind a rekreációs, sport, oktatási, és turisztikai szegmensben bővebb kínálatot tud felmutatni. A kialakításra kerülő jégcsarnok kiegészíti a Önkormányzata kialakítása komplexum szolgáltatás portfolióját, egész évben használható rekreációs, oktatási, és turisztikai attrakciót megvalósítva. 157. oldal a 349-ből



Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata

Tolnai hagyományok, ízek utcája A tolnai hagyományok, ízek utcája régóta fontos projektje a városnak: célje egy olyan sétálóutca kialakítása, amelyben a helyi termelők megjelenhetnek kézműves termékeikkel.



A Paksi Atomerőmű fejlesztése a térség számára komoly lehetőségeket rejt, nem csupán munkahelyek-, de a vállalkozások szempontjából, sőt a város lassú elöregdésére is jótékony hatást gyakorolhatnak, az esetlegesen megjelenő fiatal munkavállalók. Emellett komoly piaci lehetőség a magyar átlaghoz képest jobban kereső erőművi munkások igényeinek kiszolgálása. Ez komoly potenciált biztosíthat Szekszárd számára többek közt a lakáspiac területén, ahol jó lehetőségek nyílnak egy-egy gazdasági szereplő számára. Ugyanakkor fontos térségi feladat, hogy a régióban már jelenlévő cégeket felkészítsék, ezen lehetőségek észrevételére és kiaknázására, valamint a potenciál minél szélesebb körű kihasználásához elengedhetetlenül szükséges a térségi infrastruktúra fejlesztése is.

Tolna Megye/Szekszárd Megyei Jogú Város/ Gazdasági Társaság

A projekt végrehajtásával kapcsolatban Szekszárd MJV tárgyalásokat folytatott befektetőkkel. A beruházási szándék a Szekszárd Megyei piaci környezet miatt egyenlően nem fordult át kivitelezésbe. A SZÜV épületének egy részében tervezték a Jogú Város beruházást. A partnerségi egyeztetés során a Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége megerősítette a Önkormányzata/ fejlesztés szükségszerűségét. Ugyanakkor az is kiderült, hogy számukra az jelentene biztonságot, ha az otthon Vállalkozó tulajdonosa, üzemeltetője az Önkormányzat lenne, mert sok rosszat hallottak a vállalkozók által üzemeltetett intézményekről. Az idősotthon helyszíneként az egykori laktanya területét javasolták.




3.5.2 Alsóváros akcióterület


A szociális városrehabilitáció egyik fő akcióterülete Szekszárdon az úgy nevezett „Csikágó” rész az Alsóváros városrészben található (Kövendi S.út és környéke). Ezen a területen az 1950-es években épült, jellemzően komfort nélküli, 6 egységű sorház jellegű ingatlanok találhatóak. Az 1960-as, 1970-es években eszközölt fejlesztéseken kívül (vezetékes víz, néhány fürdőszoba kialakítás) nem történt érdemi változás, fejlesztés. Az épített környezet leromlása és pusztulása emellett általában együtt jár a terület társadalmi lesüllyedésével is. Jellemzően a szegényebb réteg által lakott terület, akik java részt közfoglalkoztatásból és segélyből élnek. A városrehabilitáció fő célja az épített környezet romlásának megállítása, visszafordítása, valamint az itt élő emberek társadalmi előrelépésének a segítése, a velük szemben állított előítéletek leküzdésében való szociális segítségnyújtás, egy élhetőbb környezet megteremtésének támogatása átfogó fejlesztéssel és szemléletformálással. Tervezett fejlesztése A terület megújításának kérdése sarkalatos pont a város fejlesztése szempontjából. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy a területen található házak megújítása önerőből nem megvalósítható, nem életszerű. A terület fejlesztésének egyik lehetséges alternatívájaként az egyébként is sok esetben bontás kész házak kisajátításával és elbontásával, majd egységes szerkezetben történő újjáépítésével lehetne leginkább egységes szerkezetben megújítani a városrész legkritikusabb részeit. Az így megépült lakóházakat a későbbieken akár szociális bérlakásként, akár pedig piaci alapon bérbe lehet adni, értékesítésre kerülhetnek.


Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata



3.6 A fejlesztések ütemezése Projekt megnevezése

2015 2016 2017 2018 2019 2020 III. IV. III. IV. III. IV. III. IV. III. IV. III. IV. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. n. n. I. II. n. n. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é. né. n.é. é. é.

Sió csatorna komplex fejlesztésee Közlekedés- Agglomeráció tömegközlekedésének fejlesztése Térségi Tudásközpont építése Szekszárdon Szociális városrehabilitáció: "Csikágó városrész rendezése" A helyi alapanyag-termelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása Kerékpár út hálózat belső és külső fejlesztése Szekszárdi közösségfejlesztési központ Alapinfrastruktúra fejlesztés az Ipari Övezetben Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés • Szálláshelyfejlesztés piaci alapú bérlakások építésével • Térségi infrastruktúra fejlesztése • Térségi gazdasági




társaságok felkészítése

Élményfürdő továbbfejlesztése, jégcsarnok kialakítása Tolnai hagyományok, ízek utcája Városon belüli kerékpáros szolgáltatások kialakítása A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése • Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása Általános- , és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom




fejlesztés, csarnok Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés Belterületi utak, járdák fejlesztése Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Egészségipari fejlesztések • Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása Piaci alapú idősek otthona létesítése Hajléktalan gondozási központ Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Szociális bérlakás építés Piaci bérlakás építés Inkubátorház, kereskedőház. Szekszárd térségében jelen levő gépipari cégek




fejlesztése. Klaszter szervezés, ökopiac Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével Tolnai ízek védjegyrendszer bevezetése Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműködések (klaszterek, projektszervezetek) támogatása a Tolna megyei vállalkozások piaci szerepvállalásának




megerősítése érdekében ágazatonként, illetve termékpályánként

Gemenc fejlesztése

A beruházások ütemezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: 1. A beruházások egymásra épülését a kulcsprojektek meghatározásával, majd a függő projektek azonosításával szükséges megkezdeni. A projektek egymáshoz való viszonyát a – projekt típusok áttekintése táblázat tartalmazza. 2. Ezt követően azonosításra kerültek azon hálózati, és integrációs összefüggések, amelyek a kialakított eredmények alkalmazhatóságát nagyban befolyásolják. 3. Az így felállt sorrend városüzemeltetési – településfejlesztési szempontból került tovább ütemezésre. 4. A kialakított ütemezés végül a tervezett előkészítési – megvalósítási idők figyelembevételével került véglegesítésre. 5. A tervezett ütemezés Európai Uniós intézményrendszer szempontjából a tervezési programok alapján folyamatosan karbantartandó.




3.7 A településfejlesztési akciók összehangol t, vázlatos pénzügyi terve Az egyes kiemelt beruházások MJV nagyságrendet tekintve több Milliárd Ft bekerülés költségűek, amely projektek megvalósíthatósági tanulmány, koncepció terv szintű előkészítése projektenként 15-30 M Ft.


Projekt sorszáma

Becsült költség Ft)


1

50 000 000 000


2

1 500 000 000


3

2 000 000 000


4.

600 000 000


5

800 000 000


6

Belterületi fejlesztés (részletes nyomvonal a projekttáblában)

6.a.

600 000 000

Bátaszék- Szekszárd- Tolna- FaddDombori

6.b.

1 000 000 000

Szekszárd- Sötétvölgy- KakasdBonyhád

6.c.

1 200 000 000


7

600 000 000





8


9


10

1 200 000 000


11

300 000 000


12

400 000 000


13

400 000 000


14

400 000 000


15

50 000 000


16

100 000 000

Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés

17


18


800 000 000

500 000 000

3 000 000 000




19

2 000 000 000


20

1 000 000 000


21

500 000 000


22

50 000 000


23


24

300 000 000


25

200 000 000


26

400 000 000


27


29


30


31


500 000 000

400 000 000



Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével

32

33

34

35


36


37

Gemenc fejlesztése

38


40 000 000

1 200 000 000




Szekszárd MJV ágazati OP illesztés TOP Prioritás/Intézked és 1. Térségi gazdaságfejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatásbővítést szolgáló önkormányzati gazdaságfejlesztési akciók 1.2. Foglalkoztatásbarát fejlesztések elsősorban a kisés középvállalkozások nál 1.3. A munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejleszt és 1.4. A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása

ITS projekt lista TOP-ba illeszthető elemek*** Tolna megyei ITB (Ft) NTH

Szekszárd ITB (Ft)NTH

Tolna megyei várostérség ek (járások) (Ft)NTH

3 930 819 056

Tolna megyei ITB (Ft) Szekszárd

Szekszárd ITB (Ft) Szekszárd

Tolna megyei várostérségek (járások) (Ft) Szekszárd

Projekt sorszáma az ITS-ben

Projektek megnevezése

Alapinfrastruk túra fejlesztés 8,14 az Ipari Övezetben

1 200 000 000

Gazdasági, és kereskedele mfejlesztési regionális társaság kialakítása

4 877 427 859

2 144 083 121

932 170 559

1 855 848 363

1 500 000 000

7,29,31

Szekszárdi Inkubátorház, Klaszter közösségfejles kereskedőház szervezés, ztési központ . ökopiac

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével 2. Vállalkozásbarát, népességmegtartó településfejlesztés 2.1. Vállalkozásbarát, népességmegtartó , városi fókuszú településfejlesztés 2.2. Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 3. Alacsony széndioxid kibocsátású gazdaságra való áttérés kiemelten a városi területeken

3.1. Fenntartható települési közlekedésfejleszt és


1 338 809 437

760 934 576

1 065 746 628

2 665 421 342

1 514 936 483

2 121 783 526

Térségi Tudásközpont 3 építése Szekszárdon

2 000 000 000

1 500 000 000

4 400 000 000


Az élményfürdő 10,11 fejlesztése, jégcsarnok

6a, 12, 13, 18


Tolnai hagyományo k, ízek utcája

Városon belüli kerékpáros szolgáltatáso k kialakítása

A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztik ai és gasztronóm iai kínálatának

Belterül eti utak, járdák fejleszté se


INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA növelése • Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktú rafejlesztés.

3.2. A települési önkormányzati intézményekben, ingatlanokban az energiahatékonysá g növelés és a megújuló energia felhasználás, valamint a helyi alkalmazkodás támogatása 4. A helyi közösségi szolgáltatások fejlesztése és a társadalmi együttműködés erősítése

4.1. Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése

1 166 267 573

221 085 737

2 321 909 597

440 157 221

2 000 000 000

Önkormányza ti 19 intézmények energetikai korszerűsítése

500 000 000

Egészségipari fejlesztések • Térségi egészségcentr 21 umok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások



INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA racionalizálás a

4.2. A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájána k bővítése, fejlesztése 4.3. A meglévő, önkormányzati feladatellátást szolgáló intézmények akadálymentesítés e, családbarát funkciók kialakítása 4.4. Leromlott városi területek rehabilitációja

221 085 737

104 307 117

331 143 072

440 157 221

207 663 920

659 269 189

900 000 000

24,25,26


150 000 000

Általános- , és középiskolai sportinfrastru ktúra 16,22 fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok

600 000 000

Szociális városrehabilit 4 áció: "Csikágó városrész rendezése"

5. Közösségi szinten irányított városi helyi fejlesztések (CLLD) 5.1. Kulturális és közösségi terek infrastrukturális fejlesztése 5.2. Helyi közösségszervezés a városi helyi fejlesztési stratégiához kapcsolódva


Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítés e

Akadályment es háziorvosi rendelők kialakítása


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA 6. Megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, foglalkoztatásösztönzés és társadalmi együttműködés 6.1. A helyi foglalkoztatási szint javítása megyei és helyi foglalkoztatási paktumok támogatásával 6.2. A térségi gazdaságfejlesztés hez kapcsolódó kiegészítő ESZA tevékenységek 6.3. A társadalmi együttműködés erősítését szolgáló helyi szintű komplex programok

1 812 231 495

1 072 041 561

119 046 166


ÖSSZESEN


204 353 607

13 836 603 092

6 464 950 209

237 007 734

406 845 404

12 871 000 000

90 000 000

13 640 000 000

KEHOP


Társadalmi támogatottsá ggal 15,36 rendelkező sportkezdemé nyezések támogatása

Tolnai ízek védjegyrends zer bevezetése

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA KEHOP 1.1.

INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Sió csatorna 1 komplex fejlesztése Felszíni víz elvezetés belterületi 17 záportározó, mederrendez és Panel program keretén belül a szigetelés és 20 gépészet korszerűsítése , közterület fejlesztés

500000000 00

KEHOP 1.3.

KEHOP 5.2.

GINOP

GINOP 1.1.

800 000 000

GINOP 2.2.

150000000 0

GINOP 4.1

A helyi alapanyagtermelési igényekhez 5,30,32,33,34,3 igazított 5,37 térségi logisztikai bázisok kialakítása KözlekedésAgglomeráció 2 tömegközleke désének fejlesztése

1 000 000 000 1 200 000 000 1 200 000 000

6.b. 6.c. 38


Gemenc fejlesztése



IKOP Elkerülő út fejlesztése

n.a.




3.8 Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz




3.8.1 Szőlőhegy városrészen megvalósítandó fejlesztés


Jelenleg a szekszárdi Családok Átmeneti Otthonában 7 lakószoba áll a családok rendelkezésére, azonban az épület szerkezetéből adódóan a lakószobák hasznos alapterülete nem biztosít megfelelő életteret a családok számára. A nagyobb létszámú családok elhelyezését az otthon tekintettel a kis alapterületű lakószobákra nem tudta biztosítani, vagy csak a zsúfoltság érzése mellett. Jelenleg az otthon 20 férőhellyel rendelkezik. Az elmúlt évek tapasztalatai, az otthonba való jelentkező családok és a várólistán lévő családok száma is alátámasztja a célt, hogy Szekszárd Megyei az intézményi befogadó kapacitás 20 főről 23 főre bővüljön. Ehhez szükséges az épület korábban kihasználatlan Jogú Város tereinek beépítése, megfelelő lakószobák kialakítása a hozzá tartozó konyhai egységek, vizes blokkok és közösségi Önkormányzata helyek kialakítása és biztosítása. A Családok Átmeneti Otthonának korszerűsítése engedélyköteles tevékenység, mert a teljes tetőszerkezet cseréje és parapet magasítás kerül megvalósításra a kész engedélyezési terv alapján. Az épület tetőtéri szintjén a parapet magasítás következtében a hasznos alapterület jelentős mértékben nő, ezáltal tágasabb szobák jönnek létre. Az emeleten két új konyha és 4 új szoba kerül kialakításra. A biztonságosabb lakókörnyezet érdekében a korábbi drótkerítés helyett funkciót betöltő kerítés épül. Az eszközbeszerzés nem csupán az új helyiségek felszerelésére korlátozódik, de a meglévő, elavult IKT eszközök is cserélve lesznek, bővítve és modernizálva ezzel az infrastrukturális feltételeket. A gyermekek számára lett betervezve továbbá két udvari mozgásfejlesztő játék. A kivitelezés idejére az otthon lakói számára folyamatosan biztosítani kell az elhelyezést másik, de az előírásoknak mindenben megfelelő helyszínen.

3.8.2 Iparváros területén megvalósítandó fejlesztések




Szekszárdon kiemelt figyelmet fordítanak a szociális integrációra, az egészségtudatos életmód elterjesztésére. A 2010-13 közötti fejlesztések hatására ma már valós igény mutatkozik olyan időszakosan bentlakásos intézmény Szekszárdi Szekszárd Megyei kialakítására, ahol elsősorban a hátrányos helyzetű gyermekek számára életvezetési tanácsadást, közösségi Jogú Város közösségfejlesztési programokat szerveznek. A gyermekekkel történő rendszeres célzott foglalkozás a gyermekre, de a szűkebb Önkormányzata központ közösségére is hatást gyakorol. Valóban érezhetővé válik a társadalmi segítségnyújtás, és ez nem egy-egy akcióra, és rövid ideig tartó programokra, hanem rendszeres, bentlakásos programsorozat keretében kerül végrehajtásra. Alapvető fontosságú, hogy az ipari parkban egységes alapinfrastruktúrát alakítsunk ki. Erre azért van szükség, hogy a tudatos belefektetés kutatás során megtalált betelepülni szándékozó cégeknek, gyors és könnyű ügyintézést, a Alapinfrastruktúra Szekszárd Megyei már meglévő ipari infrastruktúra alapján hatékony építkezést és megfelelő logisztikai lehetőségeket Jogú Város fejlesztés az Ipari biztosíthassunk. Az is kiemelten fontos, hogy a nagyobb beruházásokat egy városterületre koncentrálva, tematikus Önkormányzata Övezetben városrészt alakítsunk ki, természetesen ennek leginkább megfelelő helyszíne az Iparváros lehet. Erre leginkább javasolt terület a Bátaszéki-, Keselyűsi út és az M6 által közrefogott terület. A fejlesztés fő célja a SZMJV Önkormányzata tulajdonában lévő Hajléktalan Gondozási Központ épületének átalakítása -bővítése és az akadálymentes környezet kialakítása. Az elkészített építési engedélyterv szerint szerint az átalakítás során a nappali melegedő rész helyiségei összenyitásra kerülnek és egy új porta rész készül. A meglévő WC-k mellett egy akadálymentes WC és fürdő készül, külön női WC, 2 tusoló és egy mosdó helység. Az épületben a tárolókapacitás kevés, ezért egy nagyobb méretű tárolót is elhelyeztek. A nyugati bővítményben külön a nőknek Szekszárd Megyei Hajléktalan gondozási kilakított 5 férőhelyes, elszeparált lakrész készül teakonyhával, fürdővel. A férfiaknak a tetőtérben lévő 6 fős rész Jogú Város központ változatlan marad, azonban a teljes keleti rész újjáépül. A földszinten 3 szobában 9, míg a míg a tetőtéri részben 2 Önkormányzata négy fős és 1 három fős szobában összesen 11 fő elhelyezésére alkalmas új szállásrész épül. A teljes befogadóképesség így 26 fő lesz a továbbiakban. A földszinti rész helységei akadálymentes kialakításúak lesznek. A korszerűsítéssel a törvényi előírásoknak megfelelő szolgáltatás (tömegszállás jelleg megszüntetése, 1 főre jutó m2), akadálymentes környezet kerül kialakításra , ami az intézmény fenntarthatóságát biztosítja.

3.8.3 Egyes városrészeken átnyúló városi léptékű beavatkozások



Leírás

Projektgazda

Előkészítetts ég

A Sió revitalizációja, turisztikai és gazdasági hasznosítása komoly eredményekkel kecsegtető fejlesztési terv. A kiemelt projekt főbb ütemei: a Sió revitalizációjával kapcsolatos vízügyi, infrastruktúrafejlesztési és gazdaságfejlesztési stratégia és cselekvési terv elkészítése, az érintettekkel való konzultációsorozat szervezése, a projekt országos finanszírozásának előkészítése, a megvalósításhoz csatlakozó önkormányzatok, vállalkozások és nonprofit szervezetek munkájának összefogása, támogatása. A beruházás két fő irányvonalra bontható: 1. vízrendezés 2. turisztikai fejlesztések. 1. A folyómeder szabályozása, a mezőgazdasági vízhasználat lehetőségeinek bővítése, a vízi, kerékpáros és falusi túrizmus fejlesztése és az ezt támogató szolgáltatások, termékek körének kiépítése egyszerre segíti a megye szegényebb vidékeinek felemelkedését és a megye identitásának, imázsának erősítését. A Sió összeköti az ország vízrajzának két kiemelkedő természeti kincsét, a Balatont és a Dunát. A mintegy 120 km-es szakaszból 100 km a megyén keresztül halad, és a városoktól távol, a megye turisztikailag még feltáratlan területeit szeli át. (Fejér-, és Tolnamegye területét is Megyei Sió csatorna érinti a csatorna). A meder rendezésével és vízszállító képességének helyreállításával javulna a vízgazdálkodás, ami Megyei vízrendezé nemcsak a vízi közlekedést biztosítaná, de lehetőséget teremtene a mezőgazdasági területek szükség szerinti öntözésére Önkormán si terv komplex is, illetve így a Sió teljes szakaszán használhatóvá válna a vízi turizmus számára. yzat keretén fejlesztése belül 2. A töltéseken turisztikai és egyben hivatásforgalmat is szolgáló összefüggő kerékpárutat kell kialakítani. A fejlesztés szervesen kapcsolódna a Balaton kiemelt üdülőövezetéhez, gazdagítaná az ottani kínálatot és programot kínálna a meghosszabbított szezonban. A kiépített megállóhelyek, pihenők alkalmasak lennének arra, hogy a Sió tágabb vonzáskörzetében található értékeket (ozorai és simontornyai vár, felsőrácegrespusztai Illyés Gyulához és Lázár Ervinhez kötődő irodalmi túrák szervezésére alkalmas pontok, kúriák, a kölesdi és tengelici kastélyok, a sióagárdi tájházak, valamint a pincefalvak) szolgáltatások nyújtásával turisztikai attrakciókká fűzzék. Átfogó cél, hogy a megyében összefüggő kerékpárút-hálózatot, és erre felfűzött komplex turisztikai kínálatot alakítsanak ki. A turisztikai attrakciókra épülő, már meglévő kerékpárút-hálózat szakaszait is magába foglaló, megyei összefüggő kerékpárút egyben a szomszédos megyék (Somogy, Fejér, Baranya) nagyobb turisztikai értékeinek elérését is szolgálják. Kiemelten fontos a nyolc záportározó turisztikai hasznosítása. Feladatok: Sió revitalizációjaval kapcsolatos vízügyi, infrastruktúrafejlesztési és gazdaságfejlesztési stratégia és cselekvési



terv megalkotása, konzultációsorozat szervezése. A beruházás megyei vízrendezési terv keretén belül került előkészítésre, azonban a csatlakozó beruházások, és azok infrastruktúra igények koordinációja szükségessé teszi a megyei koordináció érdemi erősítését. Jelenleg a VIZIG, és a DDNP bevonásával kerülnek kidolgozásra a területet érintő fejlesztések. A projekt országos finanszírozásának előkészítése. A megvalósításhoz csatlakozó önkormányzatok, vállalkozások és nonprofit szervezetek munkájának összefogása, támogatása. Szekszárd az alábbi pontokon tud csatlakozást képezni a beruházással: a, Palánki városrészben a Sió kikötő fejlesztése, amely városi vízi kapuként képes működni. b, A Sió-zsilip fejlesztése, amely közigazgatásilag Bogyiszlóhoz tartozik, azonban jól illeszthető a szekszárdi turisztikai attrakciók hálózatába. Sió csatorna komplex fejlesztése, a Sió vízi útként történő hasznosítása, a Palánki kikötő megépítésének gondolata a Tolna Megyei Területfejlesztési programban is szerepel, egyik legfontosabb célkitűzésként. A Sió hajózhatóvá tétele érdekében azonban nem elég csak mederrendezésben gondolkodni, ennek megvalósítása nagyobb méretű fejlesztést, megyehatáron átnyúló műszaki beavatkozásokat igényel. A Sió csatorna komplex fejlesztése projektet szükséges a jelenleg folyamatban lévő, várhatóan 2015-ben el készülő, Sió Nagyvízi mederkezelési tervvel összhangban készíteni. A Sió revitalizációja, turisztikai és gazdasági hasznosítása komoly eredményekkel kecsegtető fejlesztési célkitűzés. A meder rendezésével és vízszállító képességének helyreállításával javulna a vízgazdálkodás, ami nem csak a vízi közlekedést biztosítaná, de lehetőséget teremtene a mezőgazdasági területek szükség szerinti öntözésére is, illetve így a Sió, teljes szakaszán használhatóvá válna a vízi turizmus számára. A partnerségi egyezetés során funkcionális várostérségi önkormányzatok jelentős részétől érkezett kérés, a tömegközlekedés egységesítésére és fejlesztésére, a menetrendek racionalizálására és összehangolására. A buszforgalom átszervezésekor éppúgy fontos a kihasználtság, mint a munkába járók igényeinek megfelelő útvonalak és Közlekedés- menetrend kialakítása. Az egyeztetések során felmerült a jelenlegi menetrend raconalizálása: akár kisebb buszokkal, de nagyobb járatsűrűséggel történő fejlesztése. Az egyes változatok költségvetési kihatásának vizsgálatához pontos Agglomeráci gazdasági, hatékonysági számítások elvégzése és egy teljes napi menetrend megtervezése szükséges, melyhez ó szakirányú tervezőt kell bevonni. tömegközlek Kiemelten fontos a buszpályaudvar korszerűsítése, felújítása összhangban a vonatpályaudvar fejlesztésével. Az edésének intermodális csomópontokban P+R parkolók kialakítása szükséges, de megoldhatóvá kell tenni a pályaudvar környékén a fejlesztése kerékpárok biztonságos elhelyezését is. Az eredmények alapján érdemes lesz megvizsgálni új piaci szereplő, akár egy önkormányzati tulajdonú cég bevonását a tömegközlekedésbe. A tömegközlekedés új menetrendjének bevezetésével párhuzamosan javasolt egy utas tájékoztatási rendszer kialakítása


Gemenc Volán Zrt., Tolna Megye, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata

Részben előkészítet t, megalapoz ó tanulmánn yal rendelkezi k



is, mely funkcióival az utazás komfortérzetének növelését és hosszútávon a szolgáltatás kihasználtságát segíti elő. A GPS alapú rendszer segítségével az utasok mindig aktuálisan tájékozódhatnak az induló járatokról, az aktuális forgalmi helyzetről, az esetleges késésekről, pótjáratokról, stb. Az utast aktuálisan érdeklő menetrendi adatok kiválasztása (a csatlakozás tervezése) általában nehézkes és időt rabló. Ezért a közepes vagy nagy forgalmú megállóhelyekre (átszállópontokra) néhány soros elektronikus kijelzők telepítése javasolt, melyek vizuális (és audio) tájékoztatást adnak. Mind a multi modális átszállóhelyek, mind pedig a fontosabb megállók esetében javasolt menetjegy‐automaták telepítése. A járműfedélzeti telematikai fejlesztéseket a meglévő forgalomirányítási (vállalatirányítási) rendszerhez illesztve javasolt igazítani. Az utazással kapcsolatos elektronikus fedélzeti tájékoztatás az autóbuszokon szintén fejlesztendő. Ennek első lépéseként már folyamatban van a DDOP5.1.2/B-11-2012-0002 számú és Közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése című pályázat megvalósítása, mely során az alábbi intézkedések valósulnak meg: - Hunyadi utcai csomópont fejlesztése - jobbra kanyarodó sáv, - Utas tájékoztató és kamerarendszer kiépítése, - Csatári körforgó utáni megálló átépítése Beruházás költsége: 198 millió Ft Elnyert támogatás: 179 millió Ft. Fontos, hogy rendszer kiépítését ki kell terjeszteni valamennyi jelentősebb forgalmú megállóra. Szekszárd belső közlekedésére nézve komoly terhet jelent, hogy bár a tranzitforgalom számára elkerülő út épült, az észak-déli forgalom a belvárost átszelő 56-os úton halad át, amely nem bővíthető az igényeknek megfelelően, így szükséges egy elkerülő kiépítése.

Elkerülő út fejlesztése

A szerkezeti terv tartalmazza az elkerülő út tervezett nyomvonalát, amely az 56-os út tehermentesítését szolgálná.






A helyi alapanyagtermelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása


A szekszárdi térség mind borászatban, mind pedig gasztronómiában gazdag, nagy hagyományokkal rendelkező terület. Szekszárdon és környékén a jó éghajlati és domborzati viszonyoknak köszönhetően több mint 2000 hektáron folyik szőlőtermesztés. A 2012-es évben az Év borásza és az Év pincéje cím is a térségben talált gazdára. Az ültetvények nagyobb része (mintegy 70:30 arányban) kék fajtákból áll míg a fennmaradó rész fehér szőlőből. A környék jellegzetes fajtái (merlot, cabernet franc és sauvignon, chardonnay) és az ezekből készült jellegzetesen a vidékre jellemző borok (bikavér, kadarka) hatalmas nemzetközi kereskedelmi potenciált jelentenek. A térség meghatározó termékei még a méz (közel két tucat méztermelő), a húskészítmények (közel egy tucat termelő) zöldség, gyümölcs (15-20 termelő) a tejtermékek (10-15 termelő) és nem ennyire nagy számban, de fellehetőek még helyben termelt édességek, gyümölcslevek, lekvárok, fűszerek, savanyúság, gabonaőrlemények. Az utóbbi időben pedig megjelentek a gasztronómiában, egészségügyben egyre nagyobb teret nyerő hidegen sajtolt olajok: többek között a pozitív egészségügyi hatásairól elhíresült szőlőmag olaj is. Ezen adottságokat kívánja kiaknázni, és tovább támogatni a jelenlegi törekvéseket a projekt. A térség mindezen előnyök ellenére és is komoly hátránnyal rendelkezik: jelen pillanatban a termékek igen széles palettát mutatnak. Egy-egy adott termékből sem a nemzetközi kereskedelemhez szükséges mennyiség, sem pedig a folyamatos konstans minőség nem áll rendelkezése. Ennek legfőbb oka, hogy a termelők nem egységes termelési és gyártási technológiát használnak, nincs közösen kialakított standard minőségi szűrő, valamint, hogy a termelők nem állnak termelői vagy éppen érdekszövetségekbe. További komoly gondot jelent, hogy a világpiaci trendek nem, vagy csak későn jutnak el a térségbe, így az azokra történő reagálás, esetleg előkészület jelen pillanatban kivitelezhetetlen.

Nem Gazdasági előkészítet társaság t

Ennek a problémának feloldásához szükséges egy logisztikai bázis kialakítása, amely nem csupán a szállítást de a termelést és a világpiaci trendekre való felkészülést is segíti és koordinálja. Olyan helyszínre van szükség ahol a termékek rakodása, tárolás, esetlegesen átcsomagolása is megoldható, amely közel van a közlekedési csomópontokhoz. Szekszárdon erre a legalkalmasabb terület a Bogyiszlói és Keselyűsi út közötti terület, Damjanich utca felőli része.


A kerékpárút fejlesztés három főnyomvonalon teljesülne: Szekszárd városközpont - Szőlőhegy (javítás, felújítás, közvilágítás kiépítése), Bátaszék- Szekszárd- Tolna- Fadd- Dombori valamint Szekszárd- Sötétvölgy- Kakasd - Bonyhád. Szekszárd életében nagyon fontos a turisztika. Ennek egyik kiemelt része a jelenlegi kerékpárút hálózat további fejlesztése, amely két irányban történhet meg: a városon belül valamint a térség további településeihez kapcsolódva.

Emellett kiemelten fontos, hogy a térség legfontosabb útvonalai is fejlődjenek, ezek is érintsék Szekszárdot.


Tolna Megye, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata

Települési rendezési tervekben részben előkészítet t



Bátaszék- Szekszárd- Tolna- Fadd- Dombori Ez az útvonal nagyjából 45-50 km és a településeken vagy azok elkerülésével is létesíthető. Itt a már meglévő szakaszok mellé új összekötő szakaszokat létesítenénk, hogy teljes legyen az összeköttetés a települések között. A lehetőségekhez mérten minél több helyi nevezetesség és meghatározó tájkép érintésével készülne a nyomvonal a bakancsos, illetve kerékpáros túrázók részére. A környék rengeteg látnivalója közül csak néhány nagyobbat emelnénk ki: Bátaszéken a Múzeum, amelyben a Csanády gyűjtemény és egy tájház is helyet kap (3 népcsoport: németek, székelyek, felvidékiek néprajzi értékei), Szekszárdon a Wosinsky Mór Megyei Múzeum, a belvárosi nagy templom, valamint a régi Vármegyeház melynek udvarán található a Borkút amiből jeles alkalmakkor ténylegesen bor folyik. Tolnán a Nagyboldogasszony templom, Faddon a Mítosz Mesegaléria mely magyar népmesei hangulatot árasztó kiállítás, a művész dédszüleinek házában kiállítva. Kialakított megálló, pihenőhelyek várják a túrázókat. Tolna településszerkezeti tervében a vasút Ny-i oldalán kerékpárút kialakítása tervezett Szekszárd irányába. Szekszárd településszerkezeti terve a kerékpárút nyomvonalat nem jelöli. Tolna Szekszárddal kapcsolatos tervezett fejlesztései csak a településszerkezeti terv ismeretében került rögzítésre, településfejlesztési koncepció a vizsgálathoz nem állt rendelkezésre. Bátaszéken szorgalmazzák a kerékpárút bővítését, a munkába járók és a turizmus fellendítése érdekében. Fadd község Önkormányzat projektlistájában mind Tolnát és Fadd-ot, mind pedig a Fadd-Dombori között 5 kilométeren elterülő kerékpár út létrehozását tervezi, előbbire 300-, utóbbira 100 milliós nagyságrendű költségvetést állapítottak meg, melyet pályázati forrásból szeretnének majd finanszírozni. Szekszárd- Sötétvölgy- Kakasd-Bonyhád Ez az útvonal megközelítőleg 35-40 lm hosszú. Erre is vonatkozik lehetséges jellegzetességek érintése, a pihenők kialakítása. A sötétvölgyi részen a kerékpár útvonal tartalmaznia erdei valamint erdőszéli szakaszokat is. A sötétvölgy mintegy 510 hektáron elterülő természetvédelmi terület vonzó célpont lehet a túrázók számára. Kakasdon nevezetes a Kakasdi Faluház melynek két tornya az itt élő székelyek és svábok együttélésének jelképe, Bonyhádon pedig Perczel Mór honvédtábornok nyughelye valamint az Ermel-Vojnits család impozáns kápolnája mellett a Székely Ház, Zománcgyár, Barok Orgonaépítő Műhely és még sok más látnivaló. A térségi kerékpárhálózatot az érintett települések közigazgatási határain belül a települések rendezési tervében szereplő nyomvonallal szükséges meghatározni. Kakasd község és a város településszerkezeti terveinek kapcsolatában a 6-os főútvonal mentén tervezett kerékpárút szerepel új elemként, mely kerékpárút összeköttetés Szekszárd szerkezeti tervéből hiányzik. Bonyhád város a Kakasd és Bonyhád közötti kerékpárút terveit már elkészítette.

Városon belüli kerékpáros szolgáltatás ok

A város fejlesztési elképzelései között kiemelten hangsúlyos szerepet kap a kerékpár út belső és külső fejlesztése. Szekszárdon már jelenleg is megfigyelhető egy tudatos szemléletváltás, a kerékpáros közlekedés elősegítése. Ezt a szemléletformálást azonban tovább kell erősíteni. A városban már jelenleg is sokan veszik igénybe autó helyett kerékpárjukat. Ám mint ahogyan a nyugat-európai nagyvárosok példája mutatja: a szemlélet formálás mellett a turisztikai vonalon is komoly potenciált rejtenek magukban a szerviz és bérbringa hálózatok. A város főbb pontjait


Tolna Megye

Tolna Megye

Szekszárd Megyei Jogú Város részben Önkormán előkészítet yzata t


kialakítása

A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztika i és gasztronómi ai kínálatának növelése • Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúr afejlesztés.


behálózó szerviz- és bérbringa központok kialakításával akár a munkába járók, akár a turisták igényei teljes körűen kiszolgálhatók. A hálózatok üzemeltetése egyszerű és már rövidebb távon is gazdaságos lehet. Lényege, hogy a bérbe vett bringát bármely állomáson ott lehet hagyni. A már működő bérbringa hálózatok tapasztalatai alapján rövid idő alatt kialakul egyfajta kiegyenlítődés, melynek eredménye képen a bérbringa pontoknál az esti órákra megközelítőleg ugyanannyi kerékpár gyűlik fel, mint amennyit reggel kikölcsönöztek. Emellett mint minden ilyen típusú fejlesztés, az egészséges, mozgás gazdag életmód elterjedését szolgálja, amellyel hosszútávon az egészségügyi ellátások területén pénzt spórol meg.

Budapesttől 150 km-re délre a Gemenci tájvédelmi körzet, a Sárköz síksága és a Mecsek nyúlványai által övezve terül el a Szekszárdi történelmi borvidék. Zombától Bátáig 12 település határában csaknem 2000 hektár tartozik a szőlőtermőhelyhez. Kiegyenlített klímája, domborzata és talajadottsága harmonikus környezetet biztosít a rangos minőségű fehér- és vörösbort adó szőlők termesztéséhez. Szekszárd, a Borút központja. A bor és a város története itt messze a múltba vezet vissza. A városban a borházak gazdag kínálata várja a kóstolni, és különleges borokat vásárolni vágyókat. A borút városi állomásai már ma is népszerűek, különleges látnivalókkal (pl.: Borkút) és remek borokkal várják a látogatókat. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a szükséges turisztikai alap infrastruktúrák mellett olyan fejlesztéseket is végrehajtsunk a borúton, amelyek annak elérhetőségét, megközelíthetőségét és használhatóságát javítják. Ehhez kapcsolódóan célszerű lenne az útvonalon kerékpáros pihenőket kialakítani, esetlegesen szervizpontokkal és bérbringa pontokkal kiegészítve. Az útvonal mentén egységes információs táblákkal, informatív útmutatókkal segítjük a tájékozódást. Érdemes fontolóra venni kerékpármosók és toalettek létesítését. Fontos egy egységes és végleges arculat és egy ehhez kapcsolódó interaktív weblap, valamint a helyszíneket bemutató, kalauzolásra is alkalmas, többnyelvű és multiplatformú mobiltelefonos applikáció kialakítása. Gazdasági, A szekszárdi térség mind borászatban, mind pedig gasztronómiában gazdag, nagy hagyományokkal rendelkező terület. Szekszárdon és környékén a jó éghajlati és domborzati viszonyoknak köszönhetően több mint 2000 hektáron folyik és szőlőtermesztés. A 2012-es évben az Év borásza és az Év pincéje cím is a térségben talált gazdára. Az ültetvények kereskedele nagyobb része (mintegy 70:30 arányban) kék fajtákból áll míg a fennmaradó rész fehér szőlőből. A környék jellegzetes mfejlesztési fajtái (merlot, cabernet franc és sauvignon, chardonnay) és az ezekből készült jellegzetesen a vidékre jellemző borok regionális (bikavér, kadarka) hatalmas nemzetközi kereskedelmi potenciált jelentenek. A térség meghatározó termékei még a méz 187. oldal a 349-ből

Megyei Gazdaságf ejlesztési Társulás

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán myzata


társaság kialakítása


(közel két tucat méztermelő), a húskészítmények (közel egy tucat termelő) zöldség, gyümölcs (15-20 termelő) a tejtermékek (10-15 termelő) és nem ennyire nagy számban, de fellehetőek még helyben termelt édességek, gyümölcslevek, lekvárok, fűszerek, savanyúság, gabonaőrlemények. Az utóbbi időben pedig megjelentek a gasztronómiában, egészségügyben egyre nagyobb teret nyerő hidegen sajtolt olajok: többek között a pozitív egészségügyi hatásairól elhíresült szőlőmag olaj is. Ezen adottságokat kívánja kiaknázni, és tovább támogatni a jelenlegi törekvéseket a projekt. A térség mindezen előnyök ellenére és is komoly hátránnyal rendelkezik: jelen pillanatban a termékek igen széles palettát mutatnak. Egy-egy adott termékből sem a nemzetközi kereskedelemhez szükséges mennyiség, sem pedig a folyamatos konstans minőség nem áll rendelkezése. Ennek legfőbb oka, hogy a termelők nem egységes termelési és gyártási technológiát használnak, nincs közösen kialakított standard minőségi szűrő, valamint, hogy a termelők nem állnak termelői vagy éppen érdekszövetségekbe. További komoly gondot jelent, hogy a világpiaci trendek ne, vagy csak későn jutnak el a térségbe, így az azokra történő reagálás, esetleg előkészület jelen pillanatban kivitelezhetetlen. Magyarország keleti nyitása, komoly új piacokat és fizetőképes keresletet tesz elérhetővé, ezek közül is kiemelkedik az Egyesült Arab Emírségek és Quatar. Ugyanakkor a régióban csak olyan értékesítők jelenhetnek meg, akik az adott termékek értékesítésére licensszel rendelkeznek. Magyarországon ezzel jelen pillanatban a Pangulf GCC Ltd. rendelkezik. Kapcsolataikkal, infrastruktúrájukkal, tapasztalataikkal támogatják a kormányzat által létrehozandó Kereskedőházak munkáit, segítik azok működését, piaci megjelenését a térségben, valamint magyar partner-cégeiknek közvetlen, költséghatékony és professzionális piaci megjelenést tudnak ajánlani. A vízi szállítmányozás a térség jó fekvése miatt kihagyhatatlan lehetőség. Mind a Dunán mind pedig az egyéb hajózható folyókon (Tolnai-duna, Sió a mederendezés után) hatalmas mennyiségeket lehet szállítani. A terület domborzati viszonyai miatt a vasúti szállítmányozás viszonylag nehézkesebb feladat, de ezt a lehetőséget is számba kell venni. A szárazföldi szállítmányozáshoz előnyös az M6-os és az M9-es autópályák közelsége így a térség településeit kikerülve végezhető a munka, az épített környezet felesleges terhelése nélkül. Távlati célként szerepel a projekttervben egy repülőtér létrehozása az akár nemzetközi akár távolabbi belföldi szállítmányok légi úton történő teljesítéséhez. A logisztika, a szállítási útvonalak, a termelők, a bel-és külföldi kereslet összehangolása a fő cél, mely elérése a térség,az ott élők és ott termelők javát egyaránt szolgálja.

Társadalmi támogatotts ággal rendelkező sportkezde Szekszárdon jelentős hagyománya van a nemzeti-, és nemzetközi szintű sportrendezvények szervezésének. A város ményezések kiemelkedő sport infrastrukturával rendelkezik, amelyet a jövőben a tömegsport bázisának növelésére, valamint a támogatása versenysport kiszolgálására kívánják hasznosítani. 188. oldal a 349-ből

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata


Általános- , és középiskolai sportinfrastr uktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó, mederrende zés


KLIK / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata Az alap-, és középfokú intézmények fejlesztését jogszabályi módosítások miatt a fentartó KLIK koordinálja. Szekszárdon a Babits Mihály Általános Iskolában, és az I. Béla király Általános Iskolában szükséges tornacsarnok kialakítás.

A Magura projekt keretén belül Szekszárd belterületi vízrendezésének fejlesztése megkezdődött. Időközben az autópálya építés következményei miatt a felszíni vízelvezetés rendezése szükségessé vált. Az M6-os autópálya részűi miatt nem folyik el megfelelően a belvíz. A projekt keretében az eddig nem fejlesztett, de jelentős veszélynek kitett területeken is szükséges a belterületi vízrendezés. A teljes járda állomány meglehetősen nagy részét (kb. 20%) a 70-80-as években épült betonlapos burkolat alkotja. Ezek a tömeges közműfektetéseket követően igen rossz állapotba kerültek. A betonlapok megsüllyedtek, botlás veszélyesek. Ezen kívül a városban található még számos helyen javításra szoruló aszfalt, illetve beton járda. Pl.: Parászta utca, Ezerjó utca, Tolnai Lajos utca, Kadarka utca, Rózsa utca, Esze Tamás utca, Klapka ltp., Esze Tamás utca, Vak Bottyán utca, Belterületi Újfalussy utca, Pollack Mihály utca, Kőrösi CS. S. utca, Schneider köz, Bethlen G. utca, Lehel utca, Wesselényi utca, Ybl. M. ltp., Alkotmány utca, Bródy Sándor utca, Alisca utca. utak, járdák A városban épült utak aszfalt kopóréteg cseréje, szegély, vízelvezetésük rekonstrukciója szükségessé vált. A nagy részük fejlesztése elöregedett, repedezett, profilukat vesztett, a csapadékvíz megáll. A megnövekedett forgalom következtében szükségessé váltak forgalomtechnikai beavatkozások, körforgalmak kialakítása, parkolók építése. Pl.: Szőlőhegyi utca, Major utca, Cinka utca, Árnyas utca, Kerámia uta, Sárköz utca, Barany völgyi út, CSap utca, Csatári utca, Otthon utca, Csalogány utca, Május 1. utca, Bródy Sándor utca, Szent GYörgyi Albert utca, Wesselényi utca, Bor utca, Bartina utca, Remete utca, Zrínyi utca, Keselyűsi út, Béri Balogh Ádám utca.

Önkormányz ati intézmények energetikai korszerűsíté Kölcsey, Bajcsi, Perczel, Szent-Györgyi Albert u.-i, Óvoda u.-i, óvodák. Általános iskolák közül: Baka István, Dienes se Valéria, Babits Mihály, (Garay János). Gimnáziumaink: Garay János, I. Béla király 189. oldal a 349-ből


Pályázat



Pályázat


Egészségipar i fejlesztések • Térségi egészségcen trumok kialakítása, a rendelkezésr e álló kapacitások racionalizálá sa


A fejlesztés célja egy több egészségügyi szolgáltatást egyesítő egészségcentrum kialakítása, amely a betegségellátó, gyógyító tevékenység mellett az egészségmegőrzésre helyezi a hangsúlyt. A projekt célja: • az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése; • a munkavégző képesség gyors helyreállításának érdekében a betegségek megelőzése és korai felismerése, gyógyításának és rehabilitációjának fejlesztése; • az egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű népesség munkaerő-piaci esélyeinek javítása; • a munkafeltételek javítása az elmaradott régiók egészségügyi szektorában, az infrastruktúrafejlesztés és a hozzá kapcsolódó korszerű eszközökkel való ellátottság által. Ennek megfelelően egy olyan komplex térségi egészségcentrum kerül kialakításra Szekszárdon, amely: a szűken vett gyógyító ellátás mellett egészségfejlesztési, koordinációs és kommunikációs feladatokat is ellát, ahol a különböző szolgáltatások egy intézményen belül koncentráltan elérhetőek. Emiatt a szakorvosi rendelő kialakítása kiemelt fontosságú program a térség egészségmegőrzésében, a lakosok hatékony rehabilitációjában, a térség jelenlegi hátrányos helyzetének enyhítésében és gazdasági felzárkóztatásában. A projekt hosszú távú céljai: • A meghatározott népegészségügyi céloknak megfelelően a mutatók javítása. • A vezető halálokok, a keringési betegségek és a daganatok számának csökkentése a korai és hatékony szűrés és a modern diagnosztika adta lehetőségek segítségével. • Az aktív korúak nemzetközi összehasonlításban magasnak számító korai halálozási arányának csökkentése. • A betegségek gyógyulási idejének lerövidítése, a foglalkoztatottak táppénzes napjai számának csökkentése. • A foglalkozási megbetegedések miatti rokkantosítások számának csökkentése a korszerű ellátás és a könnyen elérhető, hatékony rehabilitáció segítségével. A projekt rövid távú céljai: • Modern, kulturált ellátási feltételek (komfortos rendelők, kiszolgálóhelyek) biztosítása a lakosság számára. • Költséghatékonyság: egy épületben működő kistérségi járóbeteg-szakellátó, diagnosztikai és szűrőközpont létrehozása. • A háziorvosok terápiás tevékenységének támogatása a korszerű diagnosztikai vizsgálatok elérésének megkönnyítésével. • A lakóhelyükön, illetve ahhoz közel tényleges ellátást kapó betegek arányának növelése.

Akadálymen tes háziorvosi Meg kell fontolni, hogy érdemes-e a város összes háziorvosi rendelőjét akadálymentesíteni, hiszen az egyfelől komoly rendelők költséget jelent, másfelől nem mindenhol oldható meg racionális költségkeretek között a mentesítés. Célszerű lenne kialakítása akár városrészenként a jelenlegi rendelők közül egyet-egyet kijelölni, ahol a beruházást különösen drágává tévő eszközök (pl. lift, lépcsőlift, stb.) beépítése nem szükséges. 190. oldal a 349-ből

GYEMSZI / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Orvosi körzetek



üzemeltet ői Szekszárd Szociális A város lassú elöregedése sajnos komoly problémát jelent hosszútávon, így az Önkormányzat egyik fő célkitűzése a Megyei fiatalok helyben tartása, a családok támogatása. Ennek egyik jelentős eszköze lehet a szociális bérlakások építése, ahol Jogú Város bérlakás nem csupán a nehéz helyzetben lévő családok, egyedülállók juthatnak segítséghez, de fecskeházként funkcionálva a Önkormán építés fiatal pároknak is segíthet megalapozni jövőjüket, így Szekszárdon tartva őket. yzata Szekszárd A város hosszútávú fejlődéséhez szükséges egy lépéssel mindig az aktuális helyzet előtt járni. Szekszárd Megyei Jogú Megyei Piaci Város tudatos jövőképének egyik alappillére a népességtervezés, az elöregedés megállítása, a fiatal munkaerő helyben Jogú Város bérlakás tartása és bevonzása. Ennek érdekében a város tudatos befektetés ösztönzéssel, területek kiajánlásával kívánja segíteni Önkormán építés a megfelelő minőségű, modern piaci bérlakások építését, különös tekintettel a Paksi Atomerőmű bővítésére, mely ehhez yzata/ megteremti a vásárlóerővel rendelkező keresletet. Vállalkozó Szekszárd Inkubátorhá A szekszárdi térség, kitűnő környezeti adottságai és termelési, gyártási hagyományai ellenére is komoly hátránnyal Megyei rendelkezik: jelen pillanatban a termékek igen széles palettát mutatnak. Egy-egy adott termékből sem a nemzetközi z, Jogú Város kereskedőhá kereskedelemhez szükséges mennyiség, sem pedig a folyamatos konstans minőség nem áll rendelkezése. Ennek legfőbb Önkormán oka, hogy a termelők nem egységes termelési és gyártási technológiát használnak, nincs közösen kialakított standard yzata/ z. minőségi szűrő, valamint, hogy a termelők nem állnak termelői vagy éppen érdekszövetségekbe. További komoly gondot Vállalkozó jelent, hogy a világpiaci trendek ne, vagy csak későn jutnak el a térségbe, így az azokra történő reagálás, esetleg Szekszárd Szekszárd előkészület jelen pillanatban kivitelezhetetlen. térségében Megyei Szekszárdon mindig is nagy hagyománya volt az élelmiszer és húsiparnak, konzervgyártásnak. A város jelentős ingatlanjelen levő és szaktudás vagyonnal rendelkezik. Fontos tehát, a 2014-20 közötti időszakban egy tudatos befektető felkutatási Jogú Város Önkormán gépipari magatartás, valamint az ingatlanvagyon újrahasznosítására való törekvés. Ezt a folyamatot nagyban segítheti a fentebb yzata/ cégek említett kereskedőházak helyi megtelepítése, valamint a térségi tudásközpont innovációs bázisának felállítása. A Vállalkozó fejlesztése. kereskedőházak nemzetközi tekintésével megtalálható a célpiac, amelyre építve már könnyebben lehet forrásokat allokálni a fejlesztésekre. Szintén kiemelten fontos a szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari Szekszárd Megyei kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével. Ehhez a technológiai fejlesztéseken és a Klaszter Jogú Város termelésbiztonság növelésén túl szükséges egy komolyan felépített marketingstratégia is. Itt az egyik legnagyobb feladat szervezés, Önkormán mindenképpen a mennyiségi termelés minőségi elvárásoknak megfelelő biztosítása lesz. A térség egyik legfontosabb ökopiac yzata/ ágazata a tejipar: fontos, hogy a helyben termelt alapanyagok felhasználásával, csakúgy, mint a húsipar esetében itt is a Vállalkozó nemzetközi trendeknek megfelelő termékek és irányvonalak rajzolódjanak ki a fejlesztések nyomán. Fel kell mérni a jelenleg rendelkezésre álló alapanyag mértékét, meg kell tervezni termelők hálózatát, a termelési kapacitás növelését a Szekszárd Élelmiszerip minőségi szempontok lapján működő klaszterek felállítását. Erre lehet ráültetni majd a későbbiekben az egyes speciális Megyei ar termék innovációkat. Jogú Város 191. oldal a 349-ből


konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatás ok fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagok ra épülő termékfejles ztés, élelmiszerip ari és mezőgazdas


A szekszárdi térség mind borászatban, mind pedig gasztronómiában gazdag, nagy hagyományokkal rendelkező terület. Önkormán Szekszárdon és környékén a jó éghajlati és domborzati viszonyoknak köszönhetően több mint 2000 hektáron folyik yzata/ szőlőtermesztés. A 2012-es évben az Év borásza és az Év pincéje cím is a térségben talált gazdára. Az ültetvények Vállalkozó nagyobb része (mintegy 70:30 arányban) kék fajtákból áll míg a fennmaradó rész fehér szőlőből. A környék jellegzetes fajtái (merlot, cabernet franc és sauvignon, chardonnay) és az ezekből készült jellegzetesen a vidékre jellemző borok (bikavér, kadarka) hatalmas nemzetközi kereskedelmi potenciált jelentenek. A térség meghatározó termékei még a méz (közel két tucat méztermelő), a húskészítmények (közel egy tucat termelő) zöldség, gyümölcs (15-20 termelő) a tejtermékek (10-15 termelő) és nem ennyire nagy számban, de fellehetőek még helyben termelt édességek, gyümölcslevek, lekvárok, fűszerek, savanyúság, gabonaőrlemények. Az utóbbi időben pedig megjelentek a gasztronómiában, egészségügyben egyre nagyobb teret nyerő hidegen sajtolt olajok: többek között a pozitív egészségügyi hatásairól elhíresült szőlőmag olaj is. Ugyanakkor elmondható, hogy a termékek és termelők minőségbeli és szakmai sokszínűsége komoly hátrányt is eredményezhet. Ma már a borpiac is a folyamatosan fejlődő, újabb és újabb fajtákat, termék innovációkat kutató, minőségorientált piacok közé tartozik. A komoly nemzetközi versenyben csak annak a régiónak van esélye, aki a mennyiségi termelés mellett képes minőséget is produkálni, képes a folyamatos megújulásra, a szakmai alapokon nyugvó termelésre. Ez azonban nem elérhető egy stabil és versenyképes tudásbázis nélkül. Ezt a szakmai hátteret teremti meg a szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása. A Szekszárd központ szakmai tudását a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködése biztosítja. A Tolnai Ízek kezdeményezés a Megyei minőségi tolnai élelmiszertermelőket segíti piacrajutással, védjeggyel, egységes marketing akciókkal. Jogú Város A vízi szállítmányozás a térség jó fekvése miatt kihagyhatatlan lehetőség. Mind a Dunán mind pedig az egyéb hajózható Önkormán folyókon (Tolnai-duna, Sió a mederendezés után) hatalmas mennyiségeket lehet szállítani. A terület domborzati yzata/ viszonyai miatt a vasúti szállítmányozás viszonylag nehézkesebb feladat, de ezt a lehetőséget is számba kell venni. A Vállalkozó szárazföldi szállítmányozáshoz előnyös az M6-os és az M9-es autópályák közelsége így a térség településeit kikerülve végezhető a munka, az épített környezet felesleges terhelése nélkül. Távlati célként szerepel a projekttervben egy repülőtér létrehozása az akár nemzetközi akár távolabbi belföldi szállítmányok légi úton történő teljesítéséhez. A logisztika, a szállítási útvonalak, a termelők, a bel-és külföldi kereslet összehangolása a fő cél, mely elérése a térség,az ott élők és ott termelők javát egyaránt szolgálja. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó




ági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatásfejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudománye gyetem szakmai együttműkö désével

Pécsi Tudomány egyetem / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata

Tolnai ízek védjegyrend szer bevezetése

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata/ Vállalkozó

Széles körű, gazdasági célú vállalkozói együttműkö dések (klaszterek, projektszerv ezetek)





támogatása a Tolna megyei vállalkozáso k piaci szerepvállal ásának megerősítés e érdekében ágazatonkén t, illetve termékpályá nként

Gemenc fejlesztése

A projekt javaslat Szekszárd MJV - DDNP konzorciumban megvalósíthatsági tanulmánnyal rendelkezik. A projekt célja a GEMENC turisztikai hasznosítása. A tanulmány kikötőfejlesztéssel bővül.


Megyei Gazdaságf ejlesztési Társulás/ Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormán yzata

Projekt típusok áttekintése


Projekt Függő Kulcsprojekt sorszáma projektek

Integrált projekt

Hálózatos projekt


1

Igen


2

Igen


3

Igen


4.

igen


5

Igen


6

Igen

6.a.

Igen

6.b.

igen

Igen

Igen

6.c.

igen

Igen

Igen

Akcióterületi/ városrészi projekt

Igen

Igen

Városközpont akcióterület Alsóváros akcióterület

Igen

Igen

Igen

Igen

12. Palánk


7

9. Iparváros


8

9. Iparváros




9


10

Városközpont akcióterület

2,5,27

Igen Városközpont akcióterület 7


11


12


2

A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése • Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejlesztés. Gazdasági, és kereskedelemfejlesztési regionális társaság kialakítása Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeményezések támogatása Általános- , és középiskolai sportinfrastruktúra fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mederrendezés

6

Igen

2

Igen

13

14 Igen

5

15 7,10,15

Igen

16

17 Igen





18 Igen

Önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítése Panel program keretén belül a szigetelés és gépészet korszerűsítése, közterület fejlesztés Egészségipari fejlesztések • Térségi egészségcentrumok kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása Akadálymentes háziorvosi rendelők kialakítása

Igen

19 Igen 20 Igen

5. Alsóváros 6. Bakta 3. Bottyánhegy

21 Igen 22 Igen


23


24


9. Iparváros


25 8. Szőlőhegy


26


27

Elkerülő út építése

28 igen


Igen




29


30


31

5,8,14

Igen

5,8,14,28,29

Igen

Igen

Élelmiszeripar konzervipar fejlesztése, a konzerv, és húsipar piacra jutását segítő szolgáltatások fejlesztése Szekszárdi bőr- és textilipari, illetve kézimunka igényes könnyűipari kapacitások növelése az ágazaton belüli piaci részesedés növelésével Tejipari és húsipari alapanyagokra épülő termékfejlesztés, élelmiszeripari és mezőgazdasági gépgyártás szekszárdi központtal Szekszárdi szőlészeti és borászati kutatás-fejlesztési központ kialakítása a Pécsi Tudományegyetem szakmai együttműködésével

32 5,8,14,28,29,31

Igen

5,8,14,28,29,31

Igen

5,8,14,28,29,31

Igen

5,8,14,28,29,31

Igen

5,8,14,28,29,31

Igen

33

34

35


36


37



Gemenc fejlesztése


38 1


Igen



4 ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM (AMENNYIBEN A TELEPÜLÉSEN TALÁLHATÓ SZEGREGÁLT VAGY SZEGREGÁCIÓVAL VESZÉLYEZTETETT TERÜLET) 4.1 Helyzetelemzés Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról a város egészének tekintetében.

A szakirodalom szegregátumként határozza meg azokat a területeket ahol az aktív korú népességen belül a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya mindkét mutató tekintetében magasabb, mint 50%. Szegregációnak a településszociológia azt a jelenséget nevezi, amelynek során a különféle társadalmi rétegek lakóhelye térbenileg elkülönül. Az adott terület, település, vagy városrész, amelyben egy sajátos népcsoport koncentrálódik, területileg és szociológiailag is fokozatosan elhatárolódik a településhálózat, illetve a város többi részétől. A társadalmi távolság ily módon térbeli távolsággá is válik. A szegregáció tehát a társadalmi rétegek térbeli elkülönülése, meghatározott városrészek, vagy területek társadalmi struktúráján belül egy-egy réteg városi, illetve összterületi arányához viszonyított túlsúlya. A szegregáció a lakóhelyi és az életkörülmények szintkülönbségét, társadalmi hátrányokat jelent, mert felerősíti a társadalmi-strukturális helyzetből adódó különbségeket. (Farkas J. 1996.) MELYEK A VÁROS ROSSZABB STÁTUSZÚ TERÜLETEI, AHOL A NÉPESSÉG TÁRSADALMI ÖSSZETÉTELE ÉS A TERÜLET FIZIKAI JELLEMZŐI IS KEDVEZŐTLENEBBEK.

A KSH a 2011-es népszámlálás adatai alapján elvégezte a településen található szegregátumok lehatárolását. A lehatárolás a Városrehabilitációs Kézikönyvben meghatározott un. szegregációs mutató alapján történt.




A KSH-tól kapott lehatárolás azt mutatja, hogy Szekszárdon 1 szegregátum található: Halasi Andor u. Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u. által határolt terület. Mindamellett a KSH adatelemzési korlátai miatt a fenti terület nem fedi le teljesen a beavatkozási szükségletet. A tényleges beavatkozási területet az akciótervben mutatjuk be. Az alábbi táblázatban összefoglaljuk Szekszárd főbb demográfiai eloszlási mutatóit a város egészében és a lehatárolt szegregált területen: Mutató megnevezése Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. Tartsay Vilmos u. Barát János u. Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.)

Lakónépessé g száma

Lakónépességen Lakónépességen belül 0-14 belül 15-59 évesek aránya évesek aránya


34296

13,4

62,3

24,3

419

28,4

64

7,6

Lakónépesség kor szerinti összetétele – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás 201. oldal a 349-ből



A 2011-es népszámláláskor Szekszárd Megyei Jogú Város lakónépessége 34 296 fő volt. Szekszárd lakónépességének korcsoport szerinti vizsgálatakor megállapítható, hogy a város egészét nézve magas a 60 éven felüliek aránya (24,3%), és alacsony a 0-14 évesek aránya (13,4%). Ezzel szemben a szegregált területen pont fordított az arány, vagyis a 60 éven felüliek aránya lényegesen alacsonyabb (7,6%), mint a 0-14 évesek aránya (28,4%). Az alábbiakban a város egészére és a szegregált területre jellemző legfontosabb szegregációs mutatókat összegezzük: Mutató megnevezése

Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.)

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Rendszeres munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

Foglalkoztatott ak aránya a 15-64 éves népességen belül

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

11,2

36,4

7,7

59

35,5

63,8

71,6

53,7

27,1

58,6

Főbb szegregációs mutatók – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás

A táblázat jól mutatja, hogy a szegregált területen nagyon alacsony az iskolázottság, és ebből következően nagyon magas a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya, és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya. Nyilvántartott álláskeresők száma iskolai végzettség szerint Szekszárd egészében:

Év 2008 2009 2010 2011 2012

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint Nyilvántartott álláskeresők 8 általánosnál alacsonyabb 8 általánosnál magasabb száma 8 általános végzettség végzettség fő fő % fő % fő % 1334 53 4 427 32 854 64 1624 61 3,8 459 28,3 1104 68 1541 60 3,9 429 27,8 1052 68,3 1445 48 3,3 375 26 1022 70,7 1519 62 4,1 410 27 1047 68,9

forrás: 2013 Helyi esélyegyenlőségi program

A következő táblázat a lakásállományon belül az alacsony komfortfokozatú lakások arányát mutatja be. 202. oldal a 349-ből




Lakásállomány (db) 15143 123

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 3,1 17,9

Szekszárd összesen 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) Lakásállomány komfortfokozata – Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás

Szekszárd Megyei Jogú Városban a 2011-es népszámlálási adatok alapján összesen 15143 lakás található, amelynek 3,1%-a alacsony komfortfokozatú. A szegregált területen ez az arány 17,9%. A 2011-es népszámlálás adatai alapján lehatárolt szegregált terület a 2008-ban készített (2001-es népszámlálás adatai alapján) Antiszegregációs tervben szereplő 2. számű szegregált területnek felel meg (Bencze F.u. - Kövendi S.u. - Tartsay V.u. - Halasi S.u.). A következő táblákban a 2008-as Antiszegregációs Tervben szereplő szegregációs mutatókat hasonlítjuk össze a 2011-es népszámlálási adatokkal a város egészében, és az akkori, illetve mostani szegregált terület adataival:


Lakónépessé g száma

Szekszárd összesen 2011ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor u. Tartsay Vilmos u. Barát János u. Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. Kövendi S.u. Tartsay V.u. Halasi S.u.) 2001-ben

Lakónépességen Lakónépességen belül 0-14 belül 15-59 évesek aránya évesek aránya


34296

13,4

62,3

24,3

36229

15,7

66,2

18,1

419

28,4

64

7,6

336

25,6

60,1

14,3

Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás

Az adatokból látható, hogy a város egészében nőtt a gyermekek és az aktív korúak aránya, szemben a 60 éven felüliek csökkenő arányával. A szegregált területen pont fordított tendencia figyelhető meg, vagyis a gyermekek és az aktív korúak aránya csökkent , és a 60 éven felüliek aránya pedig növekedett.

Mutató

Legfeljebb

Rendszeres

Legfeljebb


Foglalkoztatottak

Foglalkoztatott

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA megnevezése

Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 2001-ben 1. szegregátum (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. - Kövendi Sándor u. Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. Kövendi S.u. Tartsay V.u. Halasi S.u.) 2001-ben


általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedele mmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

aránya a 15-64 éves népességen belül

nélküli háztartások aránya

11,2

36,4

7,7

59

35,5

19,2

38,3

12

58,3

33,7

63,8

71,6

53,7

27,1

58,6

69,3

64,4

50

34,1

56,9

Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás

A város egészére és a szegregált területre is igaz, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül csökkent, tehát az iskolázottság folyamata jó irányba halad. Ennek ellenére a szegregált területen 2011-re csökkent a foglalkoztatottak aránya 2001-hez képest, és ezzel összefüggésben nőtt a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya.


Lakásállomány (db) 15143

Szekszárd összesen 2011-ben Szekszárd összesen 14257 2001-ben 1. szegregátum 123 (Halasi Andor u. - Tartsay Vilmos u. - Barát János u. Kövendi Sándor u. - Kisfaludy u.) 2011-ben Antiszegr.ter._2. (Bencze F.u. 107 Kövendi S.u. - Tartsay V.u. Halasi S.u.) 2001-ben Forrás: KSH 2011-es Népszámlálás, 2001-es Népszámlálás

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 3,1 8,1 17,9

48,6

A KSH-tól megkapott adatok szerint nőtt a szegregált területen a lakásállomány száma 2001 óta. Az alacsony komfort fokozatú lakások száma lényeges javulást mutat a város egészében és a szegregált területen is.




TERÜLET INFRASTRUKTÚRÁLIS ELLÁTOTTSÁGA (KÖZMŰVEK, UTAK, JÁRDÁK ÁLLAPOTA)

A Halas utca - Búzavirág utca - Bencze Ferenc utca kátyúzása, zúzottkövezése az idei évben megtörtént. A Halas utca - Kisfaludy utca, valamint Búzavirág utca járdafelújítása az idei járólapos járda felújítási programban szerepel. Mentő-, tűzoltókocsik által a terület megközelíthető.

EGÉSZSÉGRE KÁROS KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK MEGLÉTE

A szegregált területről elmondható, hogy a közelében jelentős kiterjedésű környezetszennyező ipar nem működik, ilyen jellegű környezetszennyezésről nem beszélhetünk.

KÖZSZOLGÁLTATÁSOK ELÉRHETŐSÉGE

A közszolgáltatások elérhetősége, hozzáférése a település minden részén megoldott. A város lakosait akadályozó infrastrukturális körülmények egyik településrészen sem állnak fenn. Közoktatási közszolgáltatások elérhetősége:

A közszolgáltatások helyben, saját szakemberrel megoldottak, kivéve a gyermekjóléti alapellátások közül a házi gyermekfelügyelet ellátatlan. Szakszolgálati ellátások A pedagógiai szakszolgálati feladatokat a Városi Nevelési Tanácsadó és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat szakmailag önálló intézmény keretében látja el. Szolgáltatásai: a gyermekek és serdülők beilleszkedési, teljesítménybeli és neurotikus tünetekben jelentkező zavarainak feltárása, komplex vizsgálata (diagnosztikai szolgáltatások, fejlesztő foglalkozások, pszichoterápia, logopédiai ellátás), terápiás és információs tanácsadás-konzultáció, szakvéleménykészítés, gyermekvédelmi feladatok, korai fejlesztés, utazó gyógypedagógus hálózat működtetése a városi intézmények ellátására. Gyógytestnevelés a 2. Számú Óvoda és Bölcsődében, a Gyermeklánc Óvodában és a Wunderland Kindergarten óvodában saját gyógytestnevelővel (szakvizsgát tett óvodapedagógus) megoldott. A város a gyógytestnevelés általános iskolai feladatellátását a Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Közoktatási Típusú Sportiskola és Pedagógiai- Szakmai Szolgáltató Intézmény tevékenységei közé delegálta, és az ottani gyógytestnevelő végzettségű pedagógus heti három órában végez gyógytestnevelést, ezen belül pedig úszást. Az 5. Számú Általános Iskola a feladatellátást saját gyógytestnevelővel oldja meg. A két gimnázium a gyógytestnevelést mint pedagógiai szakszolgálati tevékenységet önállóan oldja meg saját gyógytestnevelővel. A város felvállalta a második és ötödik évfolyamos gyermekek féléves úszásoktatását is, amelynek működtetője a Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.

A város közigazgatási területén lévő közoktatási intézmények és jellemzőik Óvodák




Szekszárdon 3 intézményben 8 feladat ellátási helyen biztosított az óvodás korú gyermekek intézményes ellátása. A mindösszesen 687 férőhellyel rendelkező óvodákba 621 gyermek jár, a kihasználtság átlagosan 90 %-os (forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010). A nem önkormányzati óvodákba járó gyermekek ellátásáról a következő intézmények gondoskodnak:  „Az Én Ovim" Óvoda és Bölcsőde (alapítványi fenntartású)  Pécsi Tudományegyetem: PTE IGY Gyakorlóiskola, AMI és Gyakorlóóvoda  Szekszárdi Waldorf Óvoda  Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda  Wunderland Kindergarten a Német Nemzetiségi Önkormányzat Óvodája. A 2013-as Közoktatási Esélyegyenlőségi tervben szereplő megállapítás: az óvodai intézmények gyermekei összetételét vizsgálva az (tag)óvodák között a HHH gyermekek arányát tekintve nincs 25 %nál nagyobb eltérés. Általános iskolák

2013. január 1-től a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ vette át a fenntartását a korábban Szekszárd MJV Önkormányzata által fenntartott és működtetett általános iskoláknak. Ez 4 intézményt 5 feladatellátási helyen érint. Az általános iskolai férőhelyek száma a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által fenntartott intézményekben mindösszesen 2812, a tanulók száma 2075, a kihasználtság 74 %-os. A 6-14 éves korosztály létszáma a településen 2657 fő, más településről bejár 294 gyermek (forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010). Nem Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású általános iskolák:  Comenius Általános Iskola  Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Gyakorlóilskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorlóóvoda  Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény  Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda Szekszárdon az általános iskolás korosztály ellátása megoldott, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskoláztatásának feltételei biztosítottak. A városban felnőttoktatás általános iskolai tanulmányok tekintetében nem működik.

Középfokú oktatási intézmények

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartású:  Szekszárdi Garay János Gimnázium 

Szekszárdi I. Béla Gimnázium, Kollégium és Általános Iskola



Tolna Megyei Szent László Szakképző Iskola és Kollégium



Egészségügyi-Szociális Szakképző Tagintézmény



Vendéglátó Szakképző Tagintézmény



Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény



Jókai Mór Szakképző Iskolai Tagintézmény



Perczel Mór Szakközépiskolai Tagintézmény



Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény

Egyéb fenntartású középiskolák:  VM Dunántúli Agrár-Szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium 

Szekszárdi Kolping Katolikus Szakképző Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola 206. oldal a 349-ből





Baptista Esély Szakképző Iskola



Kodolányi János Középiskola és Kollégium Szekszárdi Szakközépiskolai Tagintézménye

Egyéb köznevelési intézmények: 

Tolna Megyei Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) Tolna Megyei EGYMI Óvodája,



Tolna Megyei EGYMI Berkes János Általános Iskolája Speciális Készségfejlesztő Szakiskolája és Kollégiuma,



Tolna Megyei EGYMI Göllesz Viktor Általános Iskolája Speciális Szakiskolája és Kollégiuma,



Tolna Megyei EGYMI Móra Ferenc Általános Iskolája.



Tolna Megyei Pedagógiai Szakszolgálat

Egészségügyi és szociális szolgáltatások elérhetősége: Szekszárd Megyei Jogú Város lakói számára az egészségügyi alap- és szakellátás igénybevétele helyben biztosított. A lakosság részére 14 felnőtt és 8 házi gyermekorvosi körzet áll rendelkezésre, a felnőtt fogászati rendelők száma öt, a gyermekek részére négy fogászati rendelő áll rendelkezésre. A településen szakrendelő illetve kórház működik. Szekszárdon a Humánszolgáltató Központ keretében hajléktalan ellátás (étkeztetés, nappali ellátás, szálló, utcai szociális munka), közösségi pszichiátriai ellátás, családgondozás, gyermekjóléti szolgáltatás és Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése működik. A Szociális Központ keretében étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása, tartós bentlakásos ellátás működik. Gyermekjóléti alapellátás Gyermekjóléti alapellátás, mint kötelezően nyújtandó szolgáltatás a településen hozzáférhető, a bölcsődék és családi napközik rendszerén keresztül. Jelenleg az önkormányzat 2 bölcsődét működtet 139 férőhellyel (a Városi Bölcsőde férőhelyeinek száma: 125, a 2. Sz. Óvoda, Bölcsőde és Családi Napközi intézményében a bölcsődei férőhelyekszáma: 14). Szekszárd-Medina Óvodafenntartó Társulás által működtetett családi napközik száma: 1, benne 5 férőhellyel. A városban működnek még alapítványi családi napközik, ezek pontos számáról nincs tudomása az önkormányzatnak, mivel a működési engedélyt a Kormányhivatal adja ki.

Alapvető jogszabályi rendelkezések, amelyek a foglalkoztatási és szociális, valamint egészségügyi ellátásokhoz történő hozzáférés, a lakhatási körülmények javítását szolgálhatják:





1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról (továbbiakban: Szt.) A törvény meghatározza a pénzbeli, a természetben nyújtott és a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások egyes formáit, a jogosultság feltételeit, annak megállapítását, a szociális ellátás finanszírozásának elveit és intézményrendszerét, a szociális ellátást nyújtó szervezet és a jogosult közötti jogviszony főbb elemeit, továbbá a fenntartónak a szolgáltatóval, illetve intézménnyel kapcsolatos feladat- és jogkörét, valamint a személyes gondoskodást nyújtó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi tevékenységet végző személy adatainak működési nyilvántartására vonatkozó szabályokat. a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) A törvény meghatározza az állam által nyújtandó családtámogatási ellátások rendszerét, formáit, az ellátások jogosultsági feltételeit, valamint az ellátások megállapításával és folyósításával kapcsolatos legfontosabb hatásköri és eljárási szabályokat. 207. oldal a 349-ből







a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) A törvény célja a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. tv. A törvény célja a nemzetiségek sajátos kultúrájának megőrzésének, anyanyelvük ápolásának és fejlesztésének, egyéni és közösségi jogainak széleskörű biztosításának elősegítése, figyelemmel Magyarország Alaptörvényében a magyarországi nemzetiségek ügye iránt kinyilvánított felelősségvállalásra, továbbá a nemzetiségek védelme érdekében.

OKTATÁSI SZEGREGÁCIÓ PROBLÉMÁJA ÉRINTI-E AZ ADOTT TERÜLETEN ÉLŐ GYEREKEKET . AZON ISKOLÁK VIZSGÁLATA, AHOVÁ AZ ADOTT TERÜLETRŐL A GYEREKEK JÁRNAK.

A HH, HHH, SNI gyermekek aránya a város óvodáiban:

Intézmény neve 1. Számú Óvoda tagóvodák: Kölcsey lakótelep Wosinsky lakótelep Bajcsy Zs.u. 2. Számú Óvoda tagóvodák: Kadarka utcai Mérey utcai Gyermeklánc Óvoda tagóvodák Perczel óvoda Kertvárosi Óvoda Sz őlőhegyi Óvoda Wunderland

HH HH HHH HHH SNI SNI gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%) Tanulólétszámszáma

91 88 46

1 5 15

1,1 5,65 32,61

0 0 4

0 0 8,7

1 1 1

1,1 1,14 2,17

68 83

19 16

27,94 19,28

7 7

10,29 8,43

1 2

1,47 2,41

138 86

15 28

10,87 32,56

0 16

0 18,6

1 0

0,72 0

21 245

5 28

23,81 11,43

3 7

14,29 2,86

2 0

9,52 0

Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010

A HH, HHH, SNI gyermekek aránya a város általános iskoláiban:



Intézmény neve Baka István Általános Iskola Baka István Általános Iskola Gyógypedagógiai tagozat Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Ált. Isk. Grundschule Garay János Ált. Isk. AMI


HH HH HHH HHH SNI SNI gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%) Tanulólétszám száma 557

117

21,01

12

2,15

24

4,31

94

57

60,64

32

34

94

100

495

34

6,87

2

0,4

7

1,41

577

94

16,29

7

1,21

6

1,04

355

132

37,18

47

13,24

16

4,51

Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010

A HH, HHH és az SNI gyermekek aránya az önkormányzati fenntartású középiskolákban: HH HH HHH HHH SNI SNI gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek gyermekek aránya (%) száma aránya (%) száma aránya (%) Intézmény neve Tanulólétszám száma I. Béla Gimnázium 518 86 16,6 16 3,09 3 0,58 Garay János Gimnázium 625 36 5,76 0 0 5 0,8 Forrás: Közoktatási Esélyegyenlőségi terv 2010

A meghatározott szegregált területről a jellemzően a következő oktatási intézményekbe járnak a gyerekek: Óvoda: körzetileg a meghatározott szegregált terület a Gyermeklánc óvodához és a Szent Rita Katolikus Óvodához tartozik. Általánosságban elmondható, hogy ezekbe az óvodákba járnak a szegregált területről az óvodás korú gyerekek, mert a többi óvoda olyan távolságban található, amit a szülők már nem szívesen választanak. Általános iskola: körzetileg a Baka István Általános Iskolához és a Dienes Valéria Általános Iskolához tartozik a terület. Az óvodákhoz hasonlóan itt is elmondható, hogy általánosságban ezekbe az iskolákba járnak a gyerekek a szegregált területről a távolság miatt.

A 2010-ben készített Közoktatási Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzésének megállapításai:


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA Esélyegyenlőségi terület

INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Feltárt probléma

Szükséges beavatkozás

Tájékoztatás a HHH státusz A demográfiai táblázat adatai alapján fontosságát illetően. Az oktatási Halmozottan hátrányos helyzetű HH gyermekek szülei alacsony intézmények bevonása a arányban nyilatkoztak iskolai adatgyűjtés/nyilatkoztatás nyilatkoztatás kiterjesztése problémái végzettségükről érdekében. SNI gyermekek száma az egyes településeken, eljárók, bejárók adatai, HH/HHH gyermekek továbbtanulási Adatnyilvántartás és szolgáltatás Egyéb adathiányok mutató, kompetenciamérési eredményei tökéletesítése. A beóvodázási arány nem 100%- os, van Az óvodás korosztály, ezen belül az óvodáztatást 3 évesen igénybe beóvodázatlan HHH gyermek. A Halmozottan hátrányos helyzetű települések nem tudják, hány nem vevők beazonosítása, 3 éves kortól való rendszeres beóvodázatlan, 3. életévét betöltött státuszuk meghatározása. A óvodába járása gyermek él a településen. HHH gyermekek beóvodázása. Iskolai szegregáció intézményi Szelekciós mechanizmus a Garay, a A szegregáció megszüntetése szinten Baka iskolákban A továbbtanulási arányok jelentősen eltérnek a halmozottan hátrányos helyzetű Az iskolai átalg alatti arányban és a nem halmozottan hátrányos tanulnak tovább érettségit adó helyzetű tanulók között képzésben Garay János gimnáziumban. Pályaorientációs tevékenység, IPR SNI-vé minısítés meghaladja az Az okok feltárása: prevenciós országos átlagot Szőlőhegyi Óvodában tevékenység képzettsége hiányos a HHH és SNI gyermekek integrált nevelésével, Korszerő pedagógiák elsajátítása, Hiányos a pedagógusok képzési terv készítése, források korszerő módszertanokkal módszertani képzettsége felkutatása kapcsolatban Nem minden óvod rendelkezik tornateremmel Infrastruktúra Pályázat benyújtása

SZEGREGÁTUM ELÉRHETŐSÉGE, KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATA A VÁROS KÖZPONTI RÉSZEIVEL.

A szegregált területen a 4, 4A helyi buszjárat közlekedik az alábbi útvonalon: 4-es busz: TESCO Áruház-Kövendi u.-Patyolat-Tartsay ltp.-Autóbusz-állomás-Szent István tér-Liszt Ferenc térPosta-Szent László u.-Mérey u. óvoda-Mérey u. 45.-Kőrösi Csoma Sándor u.-Újfalussy Imre u. sarokSzüret u.-Zöldkert u. 14-16.-Bottyán-hegy 4/A busz: TESCO Áruház-Kövendi u.-Patyolat-Bencze Ferenc u.-Szövetség u.-Holub József u. 22.-Szent István térLiszt Ferenc tér-Posta-Szent László u.-Mérey u. óvoda-Mérey u. 45.-Kőrösi Csoma Sándor u.-Újfalussy Imre u. sarok-Szüret u.-Zöldkert u. 14-16.-Bottyán-hegy

4.2 A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyesszegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) 210. oldal a 349-ből



CÉLOK MEGHATÁROZÁSA

Az anti-szegregációs program célja az alacsony státuszú, főleg roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációja feltételeinek megteremtése, életkörülményeik javítása, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása, valamint a romák és nem romák életkörülményei között kialakult szakadék csökkentése, hosszú távon megszüntetése. A helyzetelemzés alapján – összhangban a szakterületi programokkal - az egyes prioritási területeken az alábbi célok kerültek megfogalmazásra:  az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése;  az alacsony státuszú népesség munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése;  a lakhatási körülmények javítása,  a szociális ellátórendszer fejlesztése  az alacsony státuszú népességgel szembeni diszkrimináció csökkentése

Az integrált oktatás kiterjesztése, deszegregáció a közoktatásban, a romák képzettségi szintjének emelése; Intézkedések a hátrányok enyhítésének elősegítésére: - A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és Szekszárd MJV Önkormányzat Humán Osztálya között ki kell dolgozni egy együttműködési rendszert, mellyel a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók pontosan regisztrálhatóak. Ezzel segíti az intézményeket a Ktv. 121.§-ának betartásában, hiszen beiratkozáskor a csoportok, osztályok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányát kötelezően figyelniük kell az intézményeknek. -Érvényt kell szerezni a közoktatásról szóló törvény azon előírásának is, melynek értelmében az óvodáknak már három éves kortól kötelező felvennie a hátrányos helyzetű gyermekeket. E családok felderítése érdekében szükség van a Családsegítő Központ, Védőnői szolgálattal való szoros együttműködésére. -A hátrányos helyzetű gyermekek sikeres iskolakezdése érdekében az intézményeknek óvoda-iskola átmenetet segítő programokat kell közösen fejleszteniük ill. működtetniük. -Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybevétele, az IPR, Óvodai Integrációs Program bevezetése, ha azt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma indokolja. -Az általános iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási eredményeinek, fejlődésének vizsgálata az országos kompetenciamérés eredményei alapján. Az eredmények feldolgozásának érdekében szorgalmazni kell a szülői kérdőívek pontos begyűjtését az iskolákban a mérést követően. A kapott eredmények alapján nagyobb biztonsággal lehet meghatározni a fejlesztési célokat, feladatokat, amelyek hozzájárulhatnak a meglévő hátrányok csökkentéséhez. -A középiskolai, szakiskolai teljesítmény nyomon követésére utókövető rendszer kidolgozása az általános iskolákban a közoktatásról szóló törvény alapján. A középiskolákból, szakiskolákból minden év október 31-éig beérkező visszajelzések alapján az általános iskolák a hátrányos helyzetű tanulókról is képet kapnak. Ez is hozzásegíti őket, hogy ki tudják választani a fejlesztéshez szükséges legmegfelelőbb pedagógiai módszereket. -A hátrányos helyzetű tanulókkal történő egyéni foglalkozást ösztönözni kell pl. az Útravaló Ösztöndíjprogram keretében mind az általános, mind pedig a középiskolákban. Felzárkóztató, továbbtanulásra felkészítő foglalkozások szervezésével olyan segítséget kaphatnak, mellyel hátrányaik a lehető legkisebb szintre szorulnak vissza, lemorzsolódásuk csökkenthető. -A pedagógusoknak és a pedagógiai munkát közvetlenül segítő alkalmazottaknak is fel kell készülniük az együttnevelésre. A módszertani kultúra bővítésével, az egyéni fejlesztés elvének előtérbe kerülésével a befogadó iskolákban befogadó pedagógusokra van szükség. -Az esélyegyenlőség biztosítása nem csupán nevelési feladat. Az intézmények infrastruktúrájának igazodnia kell a megváltozott igényekhez. A fenntartónak biztosítania kell a megváltozott 211. oldal a 349-ből



oktatásszervezési módokhoz igazodó feltételeket. (Speciálisan képzett szakemberek foglalkoztatása, fejlesztő szoba, számítógépek…) Együttműködési rendszer kidolgozása a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal határideje: 2014. december 15. Felelős: Humán osztály Feladatok a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók ellátásának fejlesztésére: Szekszárdon a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók ellátása, nevelése és oktatása mind az óvodában, mind az általános iskolában integráltan is folyik. Az SNI gyermekek tanulók esetében közelíteni kell az EU országainak szemléletéhez. Minden esetben az adott sajátos nevelési igényből kell kiindulni, és személyre szabottan kell az egyéni fejlesztést végezni. Az alkalmazott módszereknek és pedagógiai eszközöknek a gyermekek önmagukhoz képesti fejlődését, a továbbtanulást és a társadalomba való beilleszkedést kell szolgálniuk. E feladatok végzéséhez több felelősség hárul az intézmények pedagógusaira. Munkájuk megsegítése érdekében a humán erőforrás szakirányú fejlesztése mellett javítani kell az intézmények eszközellátottságát az SNI tanulók neveléséhez szükséges speciális eszközökkel. Az általános iskolák mellett ezekre a feladatokra a középiskoláknak is fel kell készülniük. Intézkedési rendszer kidolgozásának határideje: 2014. december 15. Felelős: Humán osztály Közoktatási szolgáltatásokhoz egyenlő hozzáférés Szekszárd MJV Önkormányzata vállalja minden évben annak vizsgálatát, hogy a hátrányos-, és halmozottan hátrányos helyzetű, illetve a szegregátumban élő gyermekek egyenlő eséllyel férnek-e hozzá a Közoktatási szolgáltatásokhoz, (mint a Gyógypedagógiai tanácsadás, Korai fejlesztés és gondozás, Fejlesztő felkészítés, Nevelési tanácsadás, Logopédiai ellátás, Továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadás, Gyógytestnevelés) és a Gyermekjóléti ellátásokhoz (mint a Gyermekjóléti szolgáltatás, Bölcsőde, Családi napközi). Az esetlegesen feltárt hiányosságokat és a tervezett korrekciós beavatkozásokat a Szekszárd MJV Esélyegyenlőségi Programjában jeleníti meg. Felelős: Humán osztály Határidő: minden év december 15.

A szegregációt csökkentő, az integrációt segítendő intézkedések A Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények nagy hangsúlyt fektetnek a szegregációmentes, integrált oktatás-nevelés megvalósítására. Már az óvodában megkülönböztetett figyelmet fordítanak az esélyegyenlőség megteremtésére, a másság elfogadására és az előítéletek enyhítésére. A szegregációmentességnek mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek az egyes intézményekben működő tagóvodák mindegyike eleget tesz. A feladatellátási helyek között érvényesül azon elv, mely szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti különbség ne legyen jelentős. Ugyanezen elv a csoportok között nem minden esetben tudott megvalósulni, viszont az óvodák – az intézményi esélyegyenlőségi programjukban rögzítetteknek megfelelően – 2008 szeptemberétől tudatosan törekednek a kiegyenlített csoportszervezésre. Az óvodai hátránykompenzáció érdekében törekednek a vegyes óvodai csoportok alakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű és a nem halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek szempontjából a heterogenitásra. Határidő: minden év június 1. Felelős: Humán osztály 212. oldal a 349-ből



Sani Luludyi Közhasznú Érdekvédelmi Egyesület működése:

Az Egyesület 2005 májusa óta működik, céljuk egy biztonságos, kirekesztésektől mentes, multikulturális társadalom elérésében való tevékeny szerepvállalás. Egyesületük be- és elfogadó, családias légkörű, támogató közösség. A megye számos településén segítették roma civil szervezetek, tanodák, és családi napközik létrejöttét szakmai tanácsaikkal, és igény esetén a pályázatírásban is segédkeztek. Képzések, rendezvények megtartásához helyiségeiket, felszerelésüket más társadalmi szervezetek rendelkezésére bocsátják. Pályázataiknak köszönhetően évente 2-6 fő tartós munkanélküli számára biztosítanak álláslehetőséget. Oktatási, képzési, személyiségfejlesztő, munkaerő-piaci, érdekvédelmi, kulturális és prevenciós programjaik naponta 8-10 órában állnak a hátrányos helyzetű célcsoportok rendelkezésére, az év minden munkanapján, és gyakran hétvégeken is. Napi 20-60 fő veszi rendszeresen igénybe szolgáltatásaikat. Az elmúlt négy nyár folyamán pótvizsgákra felkészítést is vállaltak, melyen közel száz sikeres vizsgát mutathatnak fel eredményként. 9 éve tartanak fenn közösségi teret, itt működött 4 évig a jelenleg szünetelő S.Ü.N.I. Családi Napközi, mely szeptembertől óvodás csoporttal nyit, és a 9. tanévben járó Cinka Panna Tanoda: egyéni készség- és képességfejlesztéssel, újfajta tanulási technikák megismerésével, személyiségfejlesztéssel, identitáserősítéssel, életvezetési tanácsokkal segíti a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket. Főbb tanodai tevékenységeik:  Oktatás, tantárgyi felkészítés, tehetségkibontakoztatás.(Az egyéni képességeknek és a személyes helyzetnek megfelelő fejlesztés. Családiasság, személyre szabottság, elismerés, odafigyelés, értékelés. Tanulási módszerek elsajátítása. Az iskolai teljesítmény javulásához szükséges háttérismeretek, kompetenciák, készségek erősítése alternatív pedagógiai módszerekkel. Differenciálás, kooperatív tanulás, projektmódszer, drámapedagógia, múzeumpedagógia. Műveltségi területenként megszervezett ismeretbővítő foglalkozások, témahétvégék. A tudást a tanuló nem csak elfogadja, hanem aktívan szerzi meg. Az ismeretanyag összekötése a gyermek saját élettapasztalataival. Nyelvtanítás - német, angol. Számítástechnika, Internet használat.)  Nevelés, személyiségfejlesztés, készségfejlesztés. (Mentorálás. Önismereti, önérvényesítési technikák elsajátítása. Problémamegoldásra, nyitottságra, empátiára, kreativitásra nevelés. Mediáció. Beszédtechnikai, retorikai alapismeretek. Protokoll, viselkedéskultúra. Életvezetési tanácsok. Egészséges életmódra nevelés, valamint annak módszerei, hogy ezt kortárs-csoportban hogyan adhatják tovább. Mentálhigiénia, szexualitás, családtervezés, családi és nemek közötti konfliktusok kezelése, devianciák leküzdése, drogprevenció, kulturált környezet kialakítása, elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási, házibeteg-ápolási alapismeretek. Bűnmegelőzés, katasztrófavédelem. Természetvédelem, fenntartható fejlődés. Vállalkozási, gazdálkodási alapismeretek. A társadalomismeret és a demokrácia alapkérdései. Előítéletek és leküzdésük. Esélyegyenlőség. Multikulturalizmus. A gyermekekkel, az ifjúsággal és az oktatással kapcsolatos jogok ismertetése.)  Pályaorientáció. (Pályaválasztási szolgáltatás nyújtása, családlátogatás, iskolalátogatások szervezése, a továbbtanuláshoz szükséges információk, ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése.)  Identitástudat erősítés. (A család és a kulturális háttér tisztelete, bevonás a programba. Roma hagyományőrzés, értékmentés, népismeret, néptánc, népzene, lovári és beás nyelvápolás, cigány rendezvények szervezése és azokon való aktív részvétel.)  A szabadidő hasznos eltöltésére nevelés. (Kézműves foglalkozások. Múzeumok, kiállítások, előadások látogatása. Olvasóklub. Irodalmi és képzőművészeti műhely. Újság és weblap szerkesztése. Színjátszó csoport, tánccsoport, énekkar, hangszeres zene. Kirándulások, túrák, táborozások. Sportok. Az iskolatársak és a család bevonása, integrált közösségben való megvalósulás.) 2013 szeptemberétől a Tolna Megyei kormányhivatal Munkaügyi Központja támogatásával azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik nem vesznek aktívan részt a tanoda programban, saját iskolájukban 213. oldal a 349-ből



biztosít az egyesület 6 fő roma származású mentort. A mentorok munkája által csökken a hiányzások, az iskolai bukások, évismétlések és a lemorzsolódások száma. Az egyesület még ezévben zajló TÁMOP-1.4.1. projektjének célja a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával összhangban, a szekszárdi kistérség adottságaira és a helyi szükségletekre, közösségi kezdeményezésekre épülve, 20 fő hátrányos helyzetű munkanélküli tartós elhelyezkedésének elősegítése, Gyermek és ifjúságsegítő és/vagy Házi időszakos gyermekgondozó, valamint ECDL-Start, és Családi napközi működtetője piacképes végzettségek és a kellő szakmai gyakorlat megszerzése által, 18 hónap mentorálásba ágyazott, 3,5 hónap intenzív képzés útján. A program teljes időszaka, 18 hónap alatt munkaügyi tanácsadó irodát működtetnek, amit a projektbe be nem jutott hátrányos helyzetű munkanélküliek is igénybe vehetnek.

Az alacsony státuszú népesség munkaerő-piaci integrációjának elősegítése, illetve foglalkoztatottsági szintjük emelése;

Az önkormányzat városüzemeltetési feladatainak ellátásában a közfoglalkoztatásban dolgozók jelentős része is részt vesz. Feladataik közé tartozik pl. a közterületeken, játszótereken lévő padok, játékok, korlátok karbantartása, festése, utak, parkolók, árkok, lefolyók tisztítása. Tavasztól őszig fontos feladat a város zöld felületeinek gondozása (gyommentesítés, parlagfűirtás, fűnyírás, közterületeken levő növények, virágok gondozása, hulló levelek eltakarítása) Szekszárd város belterületének a tisztán tartása. 2013. évben 314 fő vett részt közfoglalkoztatásban, napi 6 órás munkavégzéssel, ennek teljes költsége 100.99.801.- Ft, melyből a várost 8.982.014.- Ft önerő terhelte. Szekszárd város a munkaerő-piaci integráció legfontosabb elemeinek a következő célkitűzéseket tartja:  támogatott munkahelyek létrehozása az alacsony státuszú népesség részére, többek között a közhasznú, a közcélú, valamint a közmunkaprogram kiszélesítése által.  a roma származású fiatalok szakképesítésének, felsőfokú diplomaszerzésének, valamint munkához jutásának kiemelt támogatása.

A lakhatási körülmények javítása Az Önkormányzat vállalja, hogy a lakáscélú beruházások, építések során nem épít szükséglakásokat. A város a lakáscélú beruházások kapcsán érvényesíti a dekoncentrált és integrált elhelyezés elvét. A város önkormányzata elkötelezi magát a mellett, hogy alacsony státuszú lakosokat nem koncentrál területileg. Az új bérbeadások során a megüresedő komfortnélküli lakásokat csak a komfortosítást követően ad bérbe. Kötelezettséget vállal arra, hogy a szegregátumok területén megüresedő lakásokat nem adja bérbe a szegregátumon kívüli alacsony státuszú lakosnak. Felelős: Építési Osztály Határidő: folyamatos Az Önkormányzat felülvizsgálja az önkormányzati bérlakások elosztásának módját, illetve megvizsgálja annak a lehetőségét, hogy a sűrűn lakott szegregált területekről milyen módon juthatnak az alacsony státuszú lakosok bérlakáshoz. Felelős: Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. Határidő: 2014. december 15. Szekszárd MJV Önkormányzatának hosszú távú célja, hogy a pályázati lehetőségek kihasználásával növelje az önkormányzati bérlakások számát. 214. oldal a 349-ből



Jelenleg 322 db önkormányzati bérlakás van. A jelenlegi bérleti díjak: HM és a BM, valamint a Kórházi bérlők számára 400,- Ft/hó/m2, szociális alapú bérleti díj 200,- Ft/m2, költségalapú 600, - Ft/m2, komfortos 150,- Ft/m2, komfortnélküli 75,- Ft/m2.

A szociális ellátórendszer fejlesztése A szegregált területeken élők, és általában a városban élő alacsony státuszú lakosok társadalmi integrációjának előmozdítása érdekében Szekszárd MJV Önkormányzata felkéri a Humánszolgáltató Központot, hogy: 1. A szociális hozzáférés tekintetében végezzen vizsgálatot az alacsony státuszú lakosság és a veszélyeztetett területeken élők körében, vizsgálja meg, hogy a célcsoporthoz tartozók a szociális ellátásokat (önkormányzati, munkaerő-piaci, TB, anyasági és nyugdíjszerű) elérik-e, igénybe tudnak-e venni minden olyan ellátást, amelyekhez a jogosultság feltételeivel rendelkeznek. 2. E vizsgálat alapján tegyenek lépéseket azon esetekben, ahol azt tapasztalják, hogy a célcsoporthoz tartozók a lehetséges ellátásokat nem tudják igénybe venni, pl. információ hiány vagy ügyintézési képesség hiánya miatt. Határidő: 2014. december 15. Felelős: Humánszolgáltató Központ Az önkormányzat rendszeresen áttekinti és értékeli az esélyegyenlőség érvényesülését az oktatás, a foglalkoztatás, a lakhatás, a szociális és társadalmi hozzáférés területein, az értékelés során szükségesnek mutatkozó korrekciós beavatkozásokat elvégzi és megjeleníti a város esélyegyenlőségi dokumentumaiban, mint települési esélyegyenlőségi terv, foglalkoztatásra vonatkozó esélyegyenlőségi terv, és anti-szegregációs terv. Az önkormányzat vállalja, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri az esélyegyenlőség, deszegregáció és integráció előmozdítását szolgáló szakmai és pénzügyi uniós, országos, regionális, megyei forrásokat és azok elérése érdekében lépéseket tesz. Határidő: folyamatos Felelős: Humánszolgáltató Központ Esélyegyenlőség érvényesítése a jogegyenlőség területén: A Tolna Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatot működtett Szekszárd városban és a megye további négy városában (Tamási, Paks, Dombóvár, Bonyhád). A jogi segítségnyújtásról szóló 200. évi LXXX. Törvény értelmében 2001. április 1. óta peren kívüli ügyekben tanácsot kaphatnak, illetve okiratot készíttethetnek a rászorulók, 2008-tól, pedig a peres eljárásokban is e szervezet biztosítja számukra a bíróság előtti jogi képviseletet. A megyeszékhelyeken, illetve a fővárosban létrehozott igazságügyi hivatalok jogi segítségnyújtó szolgálatai bírálják el a segítségnyújtási kérelmeket. Az ügyfél az engedélyező határozat birtokában választhat azon jogi segítők közül, akik a jogi segítői névjegyzékbe bejelentkeztek. Az igazságügyi hivatalok munkatársai a hatósági feladataikon túlmenően ügyfélszolgálati tevékenység keretében az egyszerűbb megítélésű ügyekben – a jövedelmi és a vagyoni helyzet vizsgálata nélkül, díjmentesen – jogi tanácsot, illetve hatásköri, illetékességi útmutatást adnak bárki számára. Ügyfélfogadás: Tolna Megyei Kormányhivatal Jogi Segítségnyújtó Osztály Szekszárd, Keselyűsi u. 7. Hétfő: 9:00 – 13:00 Szerda: 13:00 – 18:00 Csütörtök: 8:30 – 13:00 215. oldal a 349-ből



„Esély A Szekszárdi Díjhátralékosoknak Közalapítvány” Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális feladatainak segítése érdekében közalapítványt hozott létre 2004-ben„Esély A Szekszárdi Díjhátralékosoknak Közalapítvány”elnevezéssel. Székhelye: 7100 Szekszárd, Béla király tér 8. (Polgármesteri Hivatal) Az alapítvány céljai: A szociálisan rászorult és az önkormányzattal együttműködő hátralékosok díjhátralékának csökkentése a távhőszolgáltatás, a víz- és csatornadíj, a melegvízszolgáltatás, lakbér és hulladékszállítás területén a lakásfenntartási támogatást nyújtani olyan családoknak, akik az önkormányzattól nem részesülhetnek támogatásban megelőzni azt, hogy az átmenetileg anyagi nehézséggel küzdők jelentős díjhátralékot halmozzanak fel ellensúlyozni az esetleges díjemelés legsúlyosabb hátrányait Az alapítványnál pályázható keret 1.000.000 Ft, amit minden évben az önkormányzat rendelkezésre bocsát. Az alapítványt évek óta támogatja az Alisca Terra Kft. 1 millió forinttal, illetve a Regionális Önkormányzati Víziközmű 2 millió forinttal, mely a náluk felhalmozásra került hátralékok kiegyenlítésére szolgál. A támogatás nem pénzben nyújtandó, hanem az igazolt tartozás mérséklésére szolgál, és közvetlenül a szolgáltatóhoz kerül átutalásra. Az alapítvány kuratóriuma pénzügyi forrásai kereti között általában évente 2-3 alkalommal bírálja el a beérkezett kérelmeket, és egyénenként szociális helyzetük és a felhalmozott hátralék mértéke alapján dönt a támogatás összegéről. Adósságkezelési szolgáltatás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. 55. §-a, a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 8/2009. (III.30.) ör. 30-34 §-ai és a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III.27.) Korm. rendelet 51. §-a alapján a szociálisan hátrányos helyzetben lévők adósságterheinek enyhítésére és lakhatási körülményeinek javítására nyújtható az adósságkezelési szolgáltatás, mely városunkban 2004. január 1-je óta működik. Az adósságkezelési szolgáltatás két elemet tartalmaz: Adósságcsökkentési támogatás Adósságkezelési tanácsadás A tanácsadást a Humánszolgáltató Központ két munkatársa látja el, akik adósságkezelői tanfolyamon vettek részt. A tanácsadás keretében az alábbi munkát végzik: jelentkezés, adatfelvétel: (személyes adatok, életkörülmények, adósságok számbavétele, háztartás elemzése, hátralék kialakulásának feltérképezése) adósságrendezés: (közvetítés az adós, önkormányzat és a szolgáltatók között, kedvezmények személyre szabott megállapítása, kérelem beadása. A tanácsadás ideje minimum 6 hónap, de részletfizetés esetén ennél több is lehet). utógondozás (ideje 6 hónap) Az ügyféllel minden esetben együttműködési megállapodást kötnek, mely tartalmazza a fizetési készségek igazolását és a tanácsadáson való részvételt. A támogatás feltételeit a helyi szociális rendelet az alábbiak szerint szabályozta: kérelmező v. családja adóssága minimálisan 50.000 Ft legyen, maximálisan 250.000 Ft-ig terjedhet, a meghatározott adósságok valamelyikénél fennálló tartozása legalább 6 havi legyen, és a kérelem benyújtását megelőző 18 hónapon belül keletkezzen a közüzemi díjtartozások miatt a szolgáltatást kikapcsolták vállalja az önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését (adósság 25%-a) vállalja az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt 216. oldal a 349-ből



jövedelme ne haladja meg háztartás esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200%-át (2014. évben 57.000 Ft-ot), egyedül élő esetén 250%-át (2014. évben 71.250 Ft-ot). Adósságnak minősül a lakhatási költségek körébe tartozó közüzemi díjtartozás. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a helyi rendeletében szabályozta, hogy mely adósságokra nyújt támogatást: vezetékes gázdíj tartozás, áramdíjtartozás, távhőszolgáltatási díjtartozás víz-és csatornadíj tartozás, lakbérhátralék Az adósságkezelés bevezetésének feltétele, hogy az egyes adósságtípusoknál nyújtható támogatásokra az önkormányzat a hitelezőkkel keret-megállapodást köt, amely az alábbi szolgáltatókkal jött létre: E-ON ZRt. Pécs (áram) - jelenleg E-ON Energiaszolgáltató Kft. Dél-dunántúli Gázszolgáltató Rt. Pécs (gáz) – jelenleg E-ON Energiaszolgáltató Kft. ALFA-NOVA Kft. (fűtés-melegvíz) Regionális Önkormányzati Víziközmű (vízdíj) Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. (lakbér) Az adósságkezelési szolgáltatás mértéke nem haladhatja meg az adósság 75%-át és összege legfeljebb 200.000 Ft lehet. A támogatás nyújtható egy összegben vagy legfeljebb 18 havi részletben. Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személy részére a szolgáltatás időtartamára lakásfenntartási támogatást kell biztosítani. Az adósságcsökkentési támogatás megállapítására irányuló kérelmeket az adósságkezelési tanácsadó nyújtja be a Szociális Osztály ügyintézőjéhez, aki előterjeszti döntésre a Szociális és Egészségügyi Bizottság soron következő ülésére. A bizottság nevében a Szociális Osztály ügyintézője a döntésről határozatot készít, mely többek között tartalmazza a támogatás mértékét. A döntésről a szolgáltató értesítést kap. Adósságkezelési szolgáltatást igénybe vevők: Benyújtott kérelmek száma: 57 db Támogatott határozatok száma: 54 db Elutasított határozatok száma:1 db Megszüntetett határozatok száma: 2 db Támogatási összeg: 5.430.554 Ft Családlátogatások száma:70 alkalom Az adósságkezelési szolgáltatást igénylő ügyfelek jelentősebb hányada megfelel a szolgáltatás igénybevételéhez szükséges feltételeknek. Ennek hátterében a több éve kialakított munkaforma és a szolgáltatókkal kialakított jó munkakapcsolat állnak. Ezek alapján zömmel azon ügyfelek keresik fel a Családsegítő Szolgálatot, akik megfelelnek a feltételeknek. Amennyiben az ügyfél adóssága, adósságállománya, egyéb körülménye miatt nem kezelhető adósságkezelés klasszikus módszereivel, a munkatársak alternatív megoldásmódokat alkalmaznak (például civil szervezethez történő delegálás). A Humánszolgáltató Központ a szegregált területen élő alacsony státuszú embereket folyamatosan tájékoztatja a támogatási lehetőségekről, és az igénybevétel módjáról. Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Az intézmény 2001. január 1. óta működik. Jelenleg 26 férőhely áll rendelkezésre a rászoruló családok ellátására. Egy szakmai vezető, két családgondozó és három gyermekgondozó dolgozik az intézményben. Az Otthon közel, 100%-os kihasználtság mellett működik. Szekszárd MJV saját forrásból biztosított szociális ellátásai: SZMJV Önkormányzata Közgyűlésének 8/2009. (III.30.) rendelete a szociális ellátások helyi szabályozásáról rendelkezik az önkormányzat által biztosított pénzbeli és természetbeni ellátásokról.  az átmenetileg nehéz anyagi helyzetbe került személy vagy család kiadásainak mérséklésére, illetve eseti gyógyszerkiadásai csökkentésére 2013. évben 21 millió forintot fordított az 217. oldal a 349-ből




   


önkormányzat. Alkalmanként 5.000 Ft pénzbeli ill. vásárlási utalványban részesített kb. 1300 rászorulót, éves szinten max. 20.000 Ft összegben. Az igénylők éven belül általában 4 alkalommal részesültek segélyben, a támogatotti kör szinte évről évre ugyanazon személyekből, ill. családokból kerül ki. Eseti gyógyszertámogatásban 120 fő részesült 323.000 Ft összegben. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás a gyermeket nevelő nehéz helyzetbe került család részére nyújtott támogatás, melynek mértéke gyermekenként 5.000 Ft értékű gyermekvédelmi Erzsébet utalvány, éves mértéke gyermekenként 20.000 Ft. 2013-ban 12 millió forint került felhasználásra 2423 gyermek részesült támogatásban. az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulás címén 2013-ban 90 fő esetében 3.119.000. forint került kifizetésre. méltányos ápolási díjban 119 fő részesült, 34.000.219 Ft összegben méltányos közgyógyellátásban 379 fő részesült az önkormányzat a közigazgatási területén működő általános iskolák tanköteles korú tanulói, valamint a Fogyatékosok Nappali Intézményébe járó tanköteles korú gondozottak szociális rászorultságuk alapján az intézmény helyi tömegközlekedési eszközzel való megközelítéséhez közlekedési tanulóbérlet támogatást nyújt, melynek mértéke éves szinten 300.000 Ft.

Az alacsony státuszú népességgel szembeni diszkrimináció csökkentése A társadalmi integráció területén elért eredményeiket be kell mutatni. Komplex kommunikációs eszközökkel, marketing mixel csökkenteni kell a negatív többségi hozzáállást, növelve az elfogadottságot. A többségi társadalom, napjainkban komoly terhek vállalása árán képes, a saját, még elfogadható szintű életkörülményeit biztosítani. Mindazok, akik megélik a szegénységet, semmiféle további terhet vállalni értelemszerűen nem képesek. A társadalmi újraelosztás szocialista gyakorlata nélkülözi a társadalmi szolidaritás szükségszerű bemutatását, megértetését, a többségi társadalommal. A többségi társadalom a szegénység leküzdésének minimális, pozitív diszkriminációs gyakorlatát is érdemtelen kivételezésként éli meg. Ennek bizonyítására az egyesből az általánosra való következtetés logikai műveletét alkalmazza, ami minimum kétes értékű következtetésre ad módot. Ezért, tekintettel arra, hogy van mód az értékteremtő munka bemutatására, annak piaci alkalmazásának eredményességére, a pozitív gondolkodás és a társadalmi szolidarítás bemutatatását, annak pozitív hatásait kívánjuk hangsúlyozni. Az orientációs hálózatban elsősorban a civíl mozgalmakra és az egyházi missziós lehetőségekre építünk. Az eredmények és az erőfeszítések megismerésére használt komplexként jelölt média-mix, jelenti a helyi és országos média megszólítását. Határideje: folyamatos Felelős: Szociális Osztály

4.3 A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A téma az Antiszegregációs Terv kapcsán kifejtésre került, ennek megismétlésétől eltekintünk.

4.4 A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések A téma az Antiszegregációs Terv kapcsán kifejtésre került, ennek megismétlésétől eltekintünk.




5 A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 5.1 Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) A stratégia illeszkedik a hatályos településrendezési eszközökhöz, és a gazdaságfejlesztés valamint a fenntartható fejlődés szempontjainak megfelelően fejleszti azt tovább. A stratégia a Nemzeti Fejlesztés 2030 – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció céljaival összhangban került kialakításra. A stratégia a Településfejlesztési Koncepció alapján azzal egy időben készült így biztosítva a szoros összhangot. A stratégia teljes összhangban van az önkormányzat gazdaságfejlesztési terveivel és elképzeléseivel. A stratégia az ágazati stratégiákkal összhangban került kialakításra, a partnerségi egyeztetés keretén belül az ágazati tervezésben közreműködők megvizsgálták a stratégia illeszthetőségét. A stratégia összhangban van a klímaváltozás káros hatásainak kiküszöbölésére irányuló küzdelem és az energiahatékonyság növelése stratégiai szempontjaival. A stratégia a Nemzeti reform Programmal, és az Európai Uniós fejlesztési stratégiával összhangban készült, a célok illesztését bemutattuk. A Stratégia összhangban van, és szerves egységet képez az országos ágazati stratégiáknak az EU követelményei által meghatározott szellemiségével, ami az EU tizenegy 2020-as stratégiai célkitűzésének valóra váltását szolgálja.

5.2 Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ad -e megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra g yakorolt hatása) Az elmúlt beruházási ciklus eredményeinek értékelése alapján az előző IVS-ben meghatározott célrendszer felülvizsgálatával került kialakításra jelen ITS-ben bemutatott célrendszer. A kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására illetve lehetőségek kihasználására épülnek. Ezt a városrészi elemzéseket követő SWOT analízis összefoglaló táblázatban bemutattuk. Az egymásra épülő célok összefüggenek így biztosítva, hogy a rész-célok elérése eredményezi főbb cél elérését. A stratégia megvalósíthatósága a Miniszterelnökséggel folyamatos egyeztetés keretében történt. Az egyes programterületeket, és az azokra allokálható források mértékét a Miniszterelnökség közölte. A Miniszterelnökség képviselőivel egyeztetésre kerültek a beavatkozások, a kockázatosnak ítélt beavatkozások kiemelésre kerültek a stratégiából. Az ilyen módon egyeztetett táblázatot az indikatív beruházási adatokkal közöltük. Tekintettel arra, hogy az Önkormányzatok gazdálkodását érintő jogszabályi változások az infrastrukturális fejlesztéseket teljes egészében az Unióból érkező források felhasználása irányába terelik, ezért kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy a tervezett beavatkozások mindegyike illeszkedjen az Operatív programok célrendszerébe, és a tervezett forrás lehetőség szerint rendelkezésre álljon. A részletes táblázatokat illeszkedéseket a célrendszer kapcsán bemutattuk. A városrészi célok a városi célokkal és a városrészi fejlesztések egymásra gyakorolt hatásának figyelembevételével kerültek kialakításra.

Specifikus célok

Prioritások 219. oldal a 349-ből


A tudásalapú gazdaság megteremtése 1. Tudás intenzív hálózatosodás elősegítése 2. kutatási-fejlesztési központok, mainstream iparágak letelepítése 3. Élethosszig tartó tanulásfeltételeinek megteremtése Kedvező gazdasági környezet kialakítása 1. Extenzív iparfejlesztés 2. Agráripar, feldolgozó ipar fejlesztése 3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése 4. Turisztikai infra-, szuprastruktúra- és termékfejlesztés 5. Városmarketing 6. Munkahely védelem Stabil város 1. Ingatlan és vagyongazdálkodás 2. Közüzemi infrastruktúra fejlesztés működtetés 3. Pénzgazdálkodás: költségvetés, adók, hitelek Városi értékgazdálkodás 1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, társadalmi és gazdasági települési/térségi és táji értékeivel 2. Városi diplomácia 3. Lobby programok Élhetőségi 220. oldal a 349-ből

12. Palánk

11. Csörge tó

10. Szilfa körül

9. Iparváros

8. Szőlőhegy

7. Miklós város

6. Bakta

5. Alsóváros

4. Újváros

3. Bottyánhegy

2. Felsőváros

1. Városközpont




fejlesztések 1. Gyermek- és ifjúságpolitikai fejlesztések 2. Rekreációs infrastruktúra fejlesztés 3. Sportpolitikai fejlesztések Városi fejlesztések 1. Épített környezet fejlesztése 2. Természeti környezet védelme, rehabilitációja 3. Szellemi környezet infrastrukturális fejlesztése Szociális fejlesztések 1. Az egészségügyi ellátás fejlesztése 2. szociális ellátás fejlesztése 3. Közbiztonság fejlesztése 4. Városi civilpolitika 5. Kistérségi, regionális feladatok ellátása A tervezett beavatkozásokat elemezve a gazdaságfejlesztési beavatkozások eredményezhetnének városrészeken átnyúló konfliktust. Az Iparváros gazdasági területei azonban a város egyéb funkcióitól jól elkülönülnek, funkcióváltás nélkül megvalósíthatóak a tervezett beavatkozások.




6 A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FÕBB KOCKÁZATAI Kockázat megnevezése

Valószínűség Hatás (1-7)* (1-7)*

A kockázat kezelésének módja

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

Társadalmi kockázatok

Lakossági támogatás csökkenése

3

4

Térségi támogatás csökkenése (megyei/településközi)

5

6

A fejlesztést befolyásoló szabályzók változása

5

6

A stratégia tervezésekor széleskörű partnerségi egyeztetést került lebonyolításra. A partnerségi egyeztetés alapján kerültek felszínre azok a szükségletek, amelyekre a beavatkozások adnak választ. Az egyes beruházások mindazonáltal a társadalom együttműködését feltételezik mind a valamennyi tervezett lebonyolítás, mind a fenntartás kapcsán. beavatkozás A lakosság folyamatos és részletes tájékoztatása, illetve az előkészítés / tervezés folyamán a lakosság érdekeinek figyelembe vétele. Jó kommunikációval és az érintett felek, civil szervezetek bevonásával a kockázat mérsékelhető. A stratégia tervezésekor széleskörű partnerségi egyeztetést került lebonyolításra. Mind a Tolna Megyei Önkormányzattal, mind az érintett településekkel folyamatos volt a kommunikáció. Mindamellett a nem szükség szerint szabályzott környezet, valamint a valamennyi tervezett keretrendszer stratégia alkotás alatti beavatkozás módosítása eredményezhet feszültséget az együttműködő partnerek közt. A közös érdekek szem előtt tartása alapján történő folyamatos kommunkációval mérsékelhető a kockázat. Az intézményi tervezés, és támogatás jelentősen elmarad az elvárható szinttől. valamennyi tervezett Amennyiben ezen a végrehajtási szakaszra beavatkozás nem sikerül érdemben változtatni jelentős kihatással lehetnek a tervezett fejlesztésekre. Pénzügyi kockázatok

A projekt megvalósításához szükséges pénzügyi források alultervezése

2

6

A projektek költségvetésének alultervezése az egyik legjelentősebb hatással járó kockázat, amely igen jelentős hatással lenne a projektek finanszírozhatóságára. A projektek költségvetés túllépésének elkerülése érdekében már a projektek előkészítésébe tapasztalt szakértőket vonunk be, akiknek valamennyi tervezett naprakész ismeretük van hasonló tárgyú és beavatkozás méretű fejlesztések tervezésében, költségvetésének összeállításában. A projektek költségvetésének és finanszírozási tervének szakszerű elkészítése érdekében tapasztalt közgazdászt alkalmazunk. Mivel a kivitelezés során felmerülhetnek olyan műszaki problémák, melyeket előre nem lehet


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA Kockázat megnevezése



A saját forrás szükséges időben való rendelkezésre állása

3

3

Intézményi kockázat

1

7

A kockázat kezelésének módja

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

látni, ezért a beruházási költségek közel 5%nak megfelelő összegű műszaki tartalékot képezünk. A beruházási kiadások tervezett szinten tartása érdekében közbeszerzési eljárás keretében fogjuk kiválasztani a kivitelezőt, melynek eredményeként várhatóan tartani tudjuk a beruházás tervezett összegét Az indokolatlan költségnövekedések elkerülése végett minőségügyi rendszert működtetünk. Az önkormányzat pénzügyi helyzete stabil. A projektek folyamatos finanszírozásának átláthatósága érdekében cash-flow tervet készítünk, melyet folyamatosan aktualizálunk a projektek előrehaladásának figyelemmel valamennyi tervezett kísérése mellett. A támogatás felhasználásával beavatkozás kapcsolatban a szállítói finanszírozási konstrukciót választjuk, ezzel is mérsékelve a projekt finanszírozásához szükséges önkormányzati pénzügyi források mértékét. A megítélt támogatás szabályos felhasználása érdekében a vonatkozó jogszabályokban, a támogatási szerződésben, a pályázati kiírásban és útmutatóiban foglalt előírásoknak megfelelően hajtjuk végre a beszerzéseket és a kifizetéseket. A beruházás sikeres végrehajtása, az állami támogatás szabályos felhasználása érdekében a projektmenedzsment szervezetet valamennyi tervezett szabályozott keretek között fogjuk beavatkozás működtetni. A támogatás és projekt finanszírozás átláthatósága és szabályossága érdekében könyvvizsgálót veszünk igénybe, aki a projekt keretében vezetendő pénzügyi nyilvántartásokat, a keletkező számlák kifizetésének és könyvelésének a szabályosságát folyamatosan ellenőrizni fogja. A könyvvizsgáló a projekt végén jelentést fog készíteni a projekt pénzügyi működéséről. Műszaki kockázatok

Régészeti feltárás miatti csúszás

2

3

A projekt komplexitása miatt a kiviteli tervek nem illeszkednek egymáshoz megfelelően

3

5

Műszaki-kivitelezési

3

5

Az esetleges régészeti munkák késéseket eredményeznek. Az önkormányzat és a Piac térre és a Béla feltáró régészek közötti optimális térre tervezett együttműködés révén csökkenthető a beavatkozások kockázat bekövetkezésének valószínűsége. A kiviteli munkák és a projekt befejezése elhúzódik, így a projektgazda Önkormányzat nem tud megfelelni az uniós támogatások n+2 szabályának, a támogatás visszafizetésére valamennyi tervezett kényszerül az önkormányzat. beavatkozás Tervezői művezetés megbízással a szakági kiviteli tervek közötti összhang hiánya miatt fellépő problémák gyorsan kezelhetők A projektek tervezése során előfordulhat, valamennyi tervezett


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA Kockázat megnevezése



problémák felmerülésének kockázata

A projektben tervezett magánerős beruházás nem valósul meg

1

7

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik hogy nem várt nehézségek merülnek fel, ami beavatkozás az elképzelttől eltérő, drágább műszaki megoldást tesz szükségessé az eredetileg tervezettnél. Az önkormányzat és a projektmenedzsment szervezet a projekt előkészítése során előtérbe helyezi a megfelelő tartalék időkkel bíró ütemezés összeállítását, különös tekintettel a műszaki megoldások technológiai (időjárás, minőségbiztosítás stb.) előfeltételeire, valamint a rendelkezésre álló finanszírozások források összehangolását és biztosítását. Az előre nem látható műszaki problémák kezelése érdekében közel 5%-os tartalékkeretet képezünk. A tervezett magánerős beruházást az önkormányzat tulajdonában lévő Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. fogja megvalósítani. A az önkormányzati beruházáshoz szükséges pénzügyi forrás az beruházással elmúlt évek eredményes gazdálkodásának párhuzamosan köszönhetően rendelkezésre áll. Ha ennek megvalósuló ellenére a tervezett magánerős beruházás magánerős mégsem valósulna meg, a projekthez beruházás kapcsolódóan új, a tervezési útmutatóban előírt mértékű magánberuházást fog bevonni a projektgazda az akcióterületen. A kockázat kezelésének módja

Intézményi kockázatok Rugalmatlan projektmenedzsment szervezet

1

4

Hiányoznak vagy nem megfelelőek a projektmenedzsment szervezet kompetenciái

1

4

A városfejlesztő társaságon belül olyan projektmenedzsment szervezet került kialakításra, amely az előre nem látható projektmenedzsment helyzeteket is rugalmasan tudja kezelni, együttműködve a projektgazda önkormányzat polgármesteri hivatalával. A városfejlesztő társaság létrehozásakor a projektmenedzser, műszaki és pénzügyi munkakörökbe a szükséges felsőfokú végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező jelentkezők közül kerültek projektmenedzsment kiválasztásra a jelenlegi munkatársak. A projekt megvalósítása során felmerülő eseti vagy időszakosan szükséges kompetenciákat szakértők bevonásával tervezzük biztosítani.




7 A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 7.1 A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek 7.1.1 Ingatlangazdálkodási terv Az önkormányzati ingatlangazdálkodási terv felöleli mindazon ingatlanok körét amelyekkel az önkormányzat fejlesztései kapcsán tervez. Az ingatlangazdálkodási terv alapvetően két típusát különbözteti meg az ingatlanoknak: 1. Az önkormányzat (rész) tulajdonában lévő ingatlanok, amelyek kapcsán ingatlanfejlesztést kíván az önkormányzat végrehajtani. 2. Nem önkormányzati tulajdonú ingatlanok amely bevonása szükséges az ingatlanfejlesztések végrehajtásához. Az önkormányzati tulajdonú ingatlanok – ingatlanfejlesztési szempontból - további csoportokban határozhatóak meg: 1. Ingatlanok, amelyeket az önkormányzat jelenlegi állapotában értékesít olyan kikötéssel, hogy azon befektetői tőke meghatározott céllal ingatlanfejlesztést hajtson végre. 2. Ingatlanok, amelyeket közműfejlesztést, környezetrendezést követően értékesít az önkormányzat, hogy az így realizált bevételtöbbletet is városfejlesztési akciókra fordítsa. 3. Ingatlanok önkormányzati tulajdonba tartásával és ennek fejlesztésével számos önkormányzati cél teljesíthető. Az Önkormányzat jellemzően eltérő ingatlangazdálkodást valósít meg az önkormányzat egy lakóövezet kialakításnál, funkcióbővítő városrehabilitációnál, egy szociális városrehabilitációnál, illetve egy ipari park fejlesztésnél. Tekintettel az elmúlt évek gazdálkodására Szekszárd MJV ingatlanvagyona jelentősen csökkent. A város az elkövetkező években rehabilitációs célból nem kíván ingatlanokat értékesíteni. A fejlesztések célja, hogy a gazdasági gyarapodásra építve a meglévő ingatlan tartósan városi tulajdonban maradjon, indokolt esetben ingatlancserével biztosítsa a város fejlesztési terveit.

Városi marketing stratégia Szekszárd MJV Önkormányzata a célkitűzéseinek elérése érdekében városi marketing stratégiát kíván készíteni. Az alábbiakban összefoglaljuk a stratégia alkotás keretrendszerét, valamint főbb elemeit. Szükséges definiálni, hogy milyen jelentős pontokon más a városi marketing stratégia a hagyományos marketingstratégiához képest. A városi marketing célja, hogy a város szolgáltatásait használó célcsoportok valós szükségletei alapján kerüljenek kialakításra a város által nyújtott szolgáltatások. A városi marketing kapcsán a legfontosabb elem hogy a piaci kereslet alapján kerülnek meghatározásra a szolgáltatások. Így megvalósíthatóak a hosszútávú célkitűzések kapcsán definiált célok, és megteremthető a végrehajtás hatékony eszközrendszere. A legfontosabb elem, hogy a szükségletek alulról építkező, a társadalmi párbeszédet előtérbe helyező folyamatok kapcsán kerülnek meghatározásra. Ez alapján kiemelt fontosságú mind a stratégia alkotás kapcsán, mind annak rendszeres felülvizsgálata alkalmával a különböző célcsoportok érdekegyesítése, szükségleteik meghatározása.




A városmarketing egy olyan stratégiai koncepció, amely a városi intézmények, az önkormányzat, által nyújtott szolgáltatások, funkciók valós szükséglet meghatározását, stratégiai tervezését, a végrehajtás ellenőrzését jelenti, mindezt úgy, hogy a piacorientált fejlesztés irányelvei megvalósulhassanak. A városi marketingstratégia kapcsán a termék a fentiek alapján - több szinten fogalmazható meg: 1. A városi intézmények, az önkormányzat, által nyújtott szolgáltatások, funkciók. 2. A város image, a város neve, mint brand. A stratégiaalkotás kapcsán alkalmazott módszertan vonatkozásában a termékekből kiindulva célszerű a hagyományos 4(5)P megközelítés alternatívájaként a városmarketingre célzottan alkalmazható eljárások kialakítása. A stratégiaalkotás folyamata kapcsán az alábbi fő tevékenységek végzendőek el: 1. Helyzetértékelés 2. Stratégaalkotás 3. Intézkedési terv A fő tevékenységek az alábbi szempontok alapján végzendőek el: A helyzetértékelés kapcsán a legfontosabb tevékenység a széleskörű egyeztetés. Itt minden érintett célcsoport reprezentatív képviselőit be kell vonni amelyek kapcsán legalább az alábbiak azonosítandóak: 1. Az eddig elkészített marketing stratégiák, koncepciók, törekvések összegzése. 2. Az egyes célcsoportokok szükségleteinek azonosítása 3. Az egyes célcsoportok esetlegesen eddig elvégzett marketingtevékenységeinek azonosítása, azok bemutatása 4. A település értékeinek, adottságainak összegzése 5. A célcsoportokban meglévő települési image definiálása Az információgyűjtés kapcsán a legfontosabb módszertani segédlet a széleskörű egyeztetés, partnerség építés, valamint IT eszközökkel támogatott adatbázis kialakítása. A stratégia alkotás kapcsán az ITS-ben megfogalmazott célok megvalósulását elősegítő marketing célrendszer kialakítása történik, objektíven mérhető mutatókkal. A stratégia alkotás kapcsán legalább az alábbiak markáns megjelenítését kell elvégezni: 1. Társadalmi szükségletek integrálása 2. Környezeti fenntarthatósági szükségletek integrálása 3. Gazdasági szükségeltek integrálása 4. A folyamatos értékelést kiterjedt rendszeres partnerségi egyeztetéssel, és karbantartott adatbázissal támogassa Az intézkedési terv azon végrehajtható tevékenységcsoportok bemutatását tartalmazza, amelyek végrehajtásával a célok elérhetőek. Az intézkedési tervnek ki kell térnie a stratégia megvalósításának szervezeti rendszerére, valamint a teljesítménymérésre.

7.2 Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása Szekszárd MJV Önkormányzata az akcióterületi fejlesztések végrehajtására városfejlesztő társaságot alapított. Az alábbiakban bemutatjuk a társaság működési tapasztalatait, az irányítási modelljét, valamint a menedzsment szervezet működési modelljét.




A Városfejlesztő Társasággal kapcsolatos stratégiai irányelvek: – A felügyelő bizottságban képviselők vesznek részt, így biztosított az átláthatóság – Önállóan gazdálkodik, alapító okirata szerint bevételeit városrehabilitációs fejlesztésekre fordítja – A vagyonkezelővel történő együttműködés szabályozott így gazdálkodni képes az Önkormányzati ingatlanvagyonnal az akcióterületen

Az önkormányzat 2013-ig működtetett településfejlesztési intézményrendszerének bemutatása

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a pályázati konstrukcióval kapcsolatban kiadott útmutatók előírásait figyelembe véve 2009. február 26-án megalapította a tervezett városrehabilitációs beavatkozások előkészítését és végrehajtását menedzselő városfejlesztő társaságot, a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. A cég egyedüli tulajdonosa az alapító önkormányzat. A városfejlesztő tárasság létrehozását követően az önkormányzat a városrehabilitációval kapcsolatos feladatok szabályozása érdekében rendeletet alkotott (Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2009.(III.4.) rendelete a városrehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról). A rendelet a városrehabilitáció előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban a következő fontosabb előírásokat tartalmazza: – Az akcióterületi fejlesztésekre vonatkozó szabályok megállapítása Szekszárd Megyei Jogú Város Közgyűlésének Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatának megállapításáról szóló önkormányzati rendeletben történik. – Az akcióterületi fejlesztések keretét az Integrált Városfejlesztési Stratégia alapozza meg, amelyet a Közgyűlés határozattal fogad el. – A tulajdonosi jogok gyakorlása az önkormányzat Vagyonrendelete szerint történik. – A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. végzi az akcióterületek fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatásokat és feladatokat (továbbiakban: város-rehabilitációs tevékenység), amelynek ellátására a Vagyonrendelet alapján a Kft. kizárólagosan jogosult. – A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. javaslattételi joggal rendelkezik az akcióterületi fejlesztéseket illetően. – A város-rehabilitációs tevékenység ellátására az önkormányzat a Kft-vel megállapodást köt. A városfejlesztő társaság intézményi kapcsolatai




A városfejlesztés főbb szervezetei

Szekszárd MJV

Városfejlesztő társaság

Vagyonkezelés

Városüzemeltetés

Közhasznú szervezet

A fenti ábrán látható a fejlesztési, vagyongazdálkodó és városüzemeltetési feladatok intézményi szétválasztása, de szoros intézményközi együttműködéssel. A fent bemutatott ábra specifikuma, hogy egy létrehozandó közhasznú szervezet kapcsolódik a városfejlesztéshez, és városüzemeltetéshez. A közhasznú szervezet javítja az üzemeltetési, és fejlesztési funkciókat oly módon, hogy a tevékenységek kapcsán az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: Alacsony képzettségű munkaerő biztosítása jellemzően a szociálisan rászoruló rétegből az üzemeltetési, fejlesztési tevékenységekhez. Az üzemeltetési, fejlesztési tevékenységekhez szükséges eszközök egy részének biztosítása.

Ezt követően Szekszárd MJV Önkormányzata és a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. (7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2., cégjegyzékszáma: Cg.: 17-09-007078 adószám: 14686962-2-17) megállapodást kötött a városrehabilitációs feladatok előkészítésére és végrehajtására vonatkozóan. A Szekszárd MJV Önkormányzata és a Szekszárdi Városfejlesztési Kft. között 2009. március 26-án létrejött megállapodás jelenleg is érvényben van, mivel az önkormányzat 2014. december 31-ig bízta meg a Szekszárdi Városfejlesztési Kft.-t a város-rehabilitációs feladatok előkészítésével és végrehajtásával, így többek között a projektmenedzsment feladatok ellátásával. Az Önkormányzat 2009. március 1. napjától kezdődően 2014. december 31. napjáig megbízta a Szekszárdi Városfejlesztési Kft-t a város-rehabilitációs akcióterületek fejlesztésének előkészítésével, azok végrehajtásával és fenntartásával kapcsolatos szolgáltatások és feladatok ellátására. Város-rehabilitációs tevékenységnek minősül: a város-rehabilitációs programban már támogatási szerződéssel rendelkező projektek megvalósításának menedzselése, az Integrált Városfejlesztési Stratégia (IVS) időszakos felülvizsgálata, a következő akciótervi időszakra vonatkozó akcióterületi tervek (AT) előkészítése. 228. oldal a 349-ből



A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. tevékenységének ellátása során - többek között - gondoskodik a fejlesztésekhez szükséges és optimális önkormányzati ingatlanportfolióról, közreműködik külső befektetők által megvalósítandó gazdaságfejlesztési elemek integrációjában, valamint beruházói feladatokat lát el az önkormányzati fejlesztések megvalósítása során. Tevékenysége során koordinálja a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft., illetve a KÉSZ, valamint a jegyző közreműködésével a Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési és Fejlesztési Igazgatóságának ez irányú tevékenységét. A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. eredendően azzal a céllal került létrehozásra, hogy valamennyi városrehabilitációs, városfejlesztési projektben projektmenedzsment és egyéb műszaki, pénzügyi szakértői szolgáltatásokat nyújtson mind az önkormányzat, mind az önkormányzat tulajdonában álló Szekszárdi Vagyonkezelő Kft., a Szekszárdi Diákétkeztetési Kft. és a KESZ részére. Az önkormányzat és a Városfejlesztő Társasság között létrejött első megállapodás lényegében ezért tartalmazza azelőző bekezdésben leírtakat. A Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-nek a „Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése” című projekt előkészítésével és végrehajtásával kapcsoltban az esetlegesen felmerülő adatszolgáltatáson kívül egyéb feladata nincs, a projekt befejezését követően a megépítésre kerülő piacsarnok és a mélygarázs üzemeltetési feladatait fogja ellátni. A város-rehabilitációs akcióterületeket az Önkormányzat az adott akciótervi időszakra vonatkozó Akcióterületi Tervben (ATT), határozattal jelöli ki, figyelembe véve a mindenkori város-rehabilitációs pályázati konstrukció feltételeit, illetve az Integrált Városfejlesztési Stratégiában (IVS) foglaltakat. Az Akcióterületi Terv és az abban foglalt fejlesztési projektek az aktuális akciótervi időszakra vonatkozó, az állammal kötött támogatási szerződésben rögzülnek. A rehabilitáció stratégiai céljait az IVS, a fejlesztési célokat az ATT tartalmazza. A Szekszárdi Városfejlesztési Kft. feladatai: Az Önkormányzat által kijelölt akcióterületeken a Kft. végzi a város-rehabilitációs tevékenységet, a jelenlegi tulajdonosi, kezelői és üzemeltetői jogok változatlanul hagyásával, különösen az alábbiakat: – akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata a Városi Főépítész bevonásával, – az Integrált Városfejlesztési Stratégia felülvizsgálata, karbantartása, – gazdaságfejlesztési elemek integrációja, – a gazdasági partnerek koordinációja, közigazgatási, államigazgatási és civil partnerek koordinációja, lakosság bevonása, – a beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), – további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása, – a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlásának előkészítése és lebonyolítása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése) a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft. bevonásával, – a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében) a Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.-vel együttműködve, – a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele) a Városüzemeltetési és Fejlesztési Igazgatóság, valamint a Városi Főépítésszel együttműködve, – az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás, stb.) esetében a beruházói feladatok bonyolításának ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), – a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése) a Városi Főépítész bevonásával, – az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzésében, pályázatok és projektek elkészítésében, esetleges bankhitelek felvételében való 229. oldal a 349-ből


–


közreműködés) a Polgármesteri Hivatal Gazdasági, Közoktatási és Informatikai Igazgatóságának szükség szerinti bevonásával, adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

A 2013-ig működtetett menedzsment rendszer és a 2014 – 20-as tervek megvalósításához szükséges kapacitás bemutatása Az elmúlt évek tapasztalata alapján kijelenthető hogy a Városfejlesztési kft., a kialakított kompetenciákkal, és kapacitásokkal képes ellátni feladatát, amennyiben funkcióbővülési igény nem jelenik meg a rendelkezésre álló kapacitások elegendőek a következő tervezési időszak feladatainak ellátására.

(1) Városfejlesztő Társaság vezetője Az igazgató felelős az akcióterületi tervek elkészítéséért, és az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért. Ez magában foglalja az Önkormányzat számára az akcióterületi fejlesztéssel/rehabilitációval kapcsolatos előkészítő munkát, és a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét is. Az igazgató előterjesztési jogot gyakorol a hatáskörébe tartozó akcióterületek vonatkozásában. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az Önkormányzat felé. Feladata:  a városfejlesztő társaság irányítása;  az akcióterületi terv elkészítésének irányítása;  az akcióterületi terve végrehajtásának irányítása;  rendszeres beszámolás a polgármester részére a projekt előrehaladásáról;  jelentések készítése a polgármester és a képviselő-testület részére;  a projektmenedzser megbízása és rendszeres beszámoltatása. (2) Projektmenedzser A projektmenedzsment szervezet operatív vezetőjeként olyan személy került kiválasztásra, akinek van beruházási, beruházás tervezési tapasztalata, átlátja a projekt-előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait, képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni, továbbá a projekt előkészítésben résztvevő vállalkozókkal, szolgáltatókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betartatását. A projektmenedzser készíti el a projektalapító dokumentumot, a részletes projekttervet, melyet jóváhagyat a Városfejlesztő Társaság vezetőjével. A jóváhagyott részletes projektterv végrehajtása és végrehajtatása a projektmenedzser kötelezettsége lesz. Ennek biztosítása érdekében szükség szerint, de legalább havonta projektértekezletet szervez, amelyen a projekttagok részvételével áttekinti a projekttervben foglaltak végrehajtásának az előrehaladását. A projektértekezletekről emlékeztetőt készít. A projekt végrehajtása során felmerülő problémákról és az azok megoldása érdekében tett intézkedésekről jelentés formájában beszámol a Városfejlesztő Társaság vezetőjének. A projekt műszaki tartalmát, költségvetését, valamint a megvalósítás határidőre történő befejezését érintő problémákról haladéktalanul tájékoztatja a Városfejlesztő Társaságvezetőjét. Amennyiben szükségessé válik a projekt műszaki tartalmának, költségvetésének, a finanszírozási ütemtervének, befejezési határidejének a kiigazítása, úgy ezzel kapcsolatban változáskezelési eljárást kezdeményez, melyet a Városfejlesztő Társaság vezetője elé jóváhagyásra benyújt. Az önkormányzat által, a projekt megvalósítására kötött 230. oldal a 349-ből



Támogatási Szerződés rendelkezéseit figyelembe véve szükséges esetén előkészíti a Közreműködő Szervezetnek benyújtandó változást bejelentő dokumentumokat. A projektmenedzser egyéb fontosabb feladatai:  a projekt előkészítésével összefüggő kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatallal, konzorciumi tagokkal, partnerekkel, szolgáltatókkal és a projekt előkészítésében és végrehajtásában résztvevő egyéb személyekkel, szervezetekkel;  projektterv összeállítása és végrehajtatása;  projekten belüli jelentési rendszer kialakítása;  a projektszervezet operatív irányítása, ellenőrzése és beszámoltatása;  a projekt tagjaival való folyamatos kapcsolattartás;  rendszeres jelentés a Városfejlesztő Társaság vezetőjének a projekt előrehaladásáról;  Projekt Előrehaladási Jelentés elkészítése;  a Közreműködő Szervezet számára összeállításra kerülő jelentések összeállítása;  támogatás kifizetésének igényléséhez szükséges dokumentáció elkészítése;  a projekt elkülönített dokumentációs rendjének kialakítása; a dokumentálási szabályok betartásának ellenőrzése;  a projektmenedzsment tagok rendszeres beszámoltatása projektértekezletek keretében;  helyszíni ellenőrzéseken való részvétel, az ellenőrzésekre való felkészülés irányítása. (3) Műszaki munkatárs A projektmenedzsment szervezet műszaki munkatársának feladata a beruházás műszaki szempontú előkészítésének és végrehajtásának a felügyelete, koordinálása. Konzultációs céllal részt vesz a közbeszerzési dokumentációműszaki tartalmának a megfogalmazásában. Felügyeli a beruházás műszaki tervezését, a tervezés előrehaladását. A tervező és a tervellenőr munkáját koordinálja, a projekt műszaki előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben rendszeres jelentéstételi kötelezettség terheli a projektmenedzser felé. (4) Pénzügyi munkatárs A projektmenedzsment szervezet pénzügyi munkatársának feladata a beruházás finanszírozás tervezése, a pénzügyi terv elkészítése. Felel a tervben meghatározottak végrehajtásáért, ennek kapcsán együttműködik a műszaki munkatárssal, a projektmenedzserrel, valamint a Polgármesteri Hivatallal. Összeállítja a projekt pénzügyi elszámolásait, felel a projekt pénzügyi lebonyolításának előkészítéséért. Feladatai:  a projekt üzleti tervének az elkészítése;  az akcióterületi fejlesztések pénzügyi megvalósíthatóságának előkészítése, koordinációja, a több éves pénzügyi terv alapján az éves és negyedéves pénzügyi tervek elkészítése, és azok megvalósulásának nyomon követése;  a projekt előírt pénzügyi nyilvántartásainak kialakítása és vezetése;  a megítélt támogatás kifizetésére vonatkozó kérelmek összeállítása;  a Projekt Előrehaladási Jelentés pénzügyi részeinek összeállítása;  a projekt keretében keletkező kifizetések elkülönített dokumentációs rendjének a kialakítása (pénzügyi dosszié), a dokumentumok elkülönített kezelése;  a projekt helyszíni ellenőrzésein való részvétel és adatszolgáltatás;  együttműködés a Polgármesteri Hivatal pénzügyi vezetőjével és könyvvizsgálójával;  rendszeres beszámolás a projektmenedzsernek a projekt pénzügyi állapotáról. (5) Programalap menedzser 231. oldal a 349-ből



A projektmenedzsment szervezet programalap menedzserének feladata a programalap keretében kiírásra kerülő pályázatok előkészítése, a beérkezett pályázatok kezelése, értékelésre, bírálata való előkészítése, bíráló bizottság melletti titkári feladatok ellátása, a bíráló bizottság javaslata alapján előterjesztés összeállítása a döntéshozó számára, a pályázattal kapcsolatos támogatói döntés megküldése a pályázók részére, a támogatási szerződések összeállítása, az aláírás előkészítése stb. Munkáját a programalap eljárási kézikönyve és a projektmenedzser felügyelete mellett köteles ellátni. A Szekszárdi Városfejlesztő Kft. munkatársai: A projektmenedzser/Városfejlesztő társaság kapcsolattartója Név:

Kerekes László ügyvezető igazgató

Képzettség:

okleveles építészmérnök

Szervezet:

Szekszárdi Városfejlesztési Kft.

Heti munkaidő ráfordítás (óra):

40 óra

Szakmai tapasztalat: KEOP-7.1.3.0/B-2008-0001 azonosító számú „Szekszárd MJV hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása” című projektmenedzser, TIOP-1.2.1-08/2-2009-0010 azonosítószámú „Agóra Szekszárd- A Babits Mihály Művelődési Ház és a Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása” című projekt műszaki ellenőrzése. 18 év vezetői gyakorlat építési beruházások tervezésében és kivitelezésében. Fontosabb munkák: Bonyhád Belvárosi Sétánytervezése kivitelezése (magánerősvárosrehabilitácós beruházás, 37 üzlet, 11 lakás); OTP fiókok felújítása; ÁrnyasLakópark társasház építése; Mohács-Sátorhely Történelmi Emlékhely felújítása; Fogyatékosok Otthona Pálfa részleges felújítása. A beruházások összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot.

Műszaki munkatárs Név:

Kedves András

Képzettség:

építésztervező szakmérnök, magasépítő üzemmérnök

Szervezet:



40

Szakmai tapasztalat: TIOP-1.2.1-08/2-2009-0010 azonosítószámú „Agóra Szekszárd- A Babits Mihály Művelődési Ház és a Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása” című projekt műszaki ellenőrzése. 18 év vezetői gyakorlat építési beruházások tervezésében és kivitelezésében. Fontosabb munkák:Paksi Atomerőmű Rt.. 14. Blokk Turbinagépház Tetőszigetelés rekonstrukció-kiviteli tervkészítés; Turbinagépház Tetőszigetelés rekonstrukciótervezői művezetés; RHK Kht. Bátaapáti Technológiai épület kiviteli tervezése, tervezői művezetése. A beruházások összértéke meghaladja az 5 milliárd forintot.

Pénzügyi munkatárs Név:

Lakatosné Hantos Mariann

Képzettség:

gazdasági agrármérnök, mérlegképes könyvelő

Szervezet:



40

Szakmai tapasztalat: 6 év tapasztalat az OTP Bank alkalmazottjaként a beruházási hitelek előkészítésében, kockázatelemzésben, hitelek elbírálásában. Programalap menedzser Név:

Jakab Mariann




Képzettség:

Igazgatás szervező

Szervezet:



40

Szakmai tapasztalat: 6 év tapasztalat civil szervezetek munkájában, elnökségi tagként egészségmegőrző programok, életmódtáborok szervezése, civil szervezetek számára kiírt pályázatokon való részvétel. Projekt asszisztens Név:

Rácz Adrián

Képzettség:

pedagógus

Szervezet:



40

Szakmai tapasztalat: 6 év tapasztalat az OTP Bank alkalmazottjaként a beruházási hitelek előkészítésében, kockázatelemzésben, hitelek elbírálásában.

A projekt menedzsment feladatait ellátó Szekszárdi Városfejlesztési Kft. munkatársai főállású munkaviszony keretében végzik a munkájukat. A projekt megvalósítása érdekében szükségessé váló szakértői szolgáltatásokat (pl. jogi, projektmenedzsment támogatás, minőségbiztosítás) értékhatártól függően fogja beszerezni a Városfejlesztő Társaság. A közbeszerzési értékhatárt el nem érő megbízások esetében 3 árajánlat bekérése útján kerül majd kiválasztásra a nyertes ajánlattevő. A közbeszerzési értékhatárt elérő beszerzések esetében a hatályos Közbeszerzési Törvény alapján kerül lebonyolításra a nyertes kiválasztása.

7.3 Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Az ITS végrehajtása kapcsán kialakultak azok a partnerségi fórumok amelyek az egyes célcsoportok differenciált igényeire célzott megoldásokat tartalmaztak. Az együttműködés eredményes volt. Szekszárd MJV szándéka, hogy a jövőben a kialakított működési modellel, és partneri körben folyamatosan folytassa a településközi koordinációs egyeztetést. A Partnerségi terv vonatkozó részeit tartalmi okok miatt nem emeltük át. A 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet „A településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről” (továbbiakban kormányrendelet) meghatározza a településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályait az alábbiak szerint: 20. A településfejlesztési koncepció, az integrált településfejlesztési stratégia és a településrendezési eszközök egyeztetésének és elfogadásának közös szabályai 28. § (1) A koncepciót, a stratégiát és a településrendezési eszközöket a polgármester, illetve a főpolgármester (a továbbiakban együtt: polgármester) egyezteti a partnerségi egyeztetés szerinti érintettekkel a helyi adottságoknak megfelelően, az államigazgatási szervekkel, az érintett területi és települési önkormányzatokkal. (2) Koncepció, stratégia, településrendezési eszköz vagy azok módosítása véleményezési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadható el, kivéve a magasabb szintű jogszabály rendelkezésének változása miatti ellentétes – helyi önkormányzati – előírás hatályon kívül helyezése esetén. 233. oldal a 349-ből



(3) A lakossággal, érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, egyházakkal történő véleményeztetés a helyi adottságoknak megfelelően, a feladat jellegének figyelembevételével a partnerségi egyeztetés szabályai szerint történik. 21. A partnerségi egyeztetés 29. § Az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, az e fejezetben meghatározott határidők figyelembevételével – a tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól, amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a továbbiakban: partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét, d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. 23. Az integrált településfejlesztési stratégia egyeztetésének és elfogadásának szabályai 31. § (1) A stratégia tervezetét a polgármester véleményezésre megküldi a 30. § (1) bekezdésében meghatározott résztvevőknek. A résztvevők a stratégia tervezetét 21 belül véleményezik. (2) A polgármester a beérkezett véleményeket, illetve a vélemények alapján átdolgozott stratégiát ismerteti a képviselő-testülettel. (3) Az elfogadott stratégiát az önkormányzat honlapján közzé kell tenni. (4) A stratégia elfogadásáról és honlapon való közzétételéről a polgármester 5 napon belül értesítést küld az egyeztetésben részt vetteknek és az állami főépítésznek.




7.3.1 Az integrált településfejlesztési stratégia és az integrált beavatkozások tervezésével kapcsolatos elvárások: - A különböző szakpolitikai területek koordinációja és a közigazgatás és államigazgatás különböző szereplői közötti folyamatos kapcsolatépítés, koordináció módszere, intézményi kerete. - A tervezés során a társadalmi felelősség erősítése, intézményesített együttműködés a lakosság, a magánszféra és a közszféra között. - A stratégia megvalósításában résztvevő társadalmi csoportok és személyek azonosítása, részvételi lehetőségei és szükséges partnerségi kapcsolatok kialakítása.




Célok A bevonás gyakorlati céljai: - átfogó városkép kialakítása, mely a stratégia alapját képezi - különböző területeken tevékenykedő szereplők integrációja - az egyes szereplőknél felhalmozódott, megszerzett gyakorlati és elméleti tudás közösségi célú aktiválása - a mozgósított tudás bevonásával a program széleskörű támogatottságának elérése - törekvés konszenzusos megoldások preferálására - társadalmi párbeszéd: a közös stratégia alkotás érdekében a különböző társadalmi szereplők közötti kommunikáció akadálymentes biztosítása - a társadalmi tőke erősítése, társadalmi kapcsolatok mérhető erősítése - az integrált megközelítés természetéből fakadó szükség a különböző szereplők együttműködése, kapcsolódások feltárása - a társadalmi interakciók, kapcsolódások fejlődésének ösztönzése - a lakosság, csoportok, szervezetek és közigazgatás közötti kapcsolatok javítása - ha konfliktusok alakultak ki, vagy várhatóak, akkor cél a konfliktus menedzseléshez szükséges feltételek megteremtése - ha további erőforrások szükségesek a célok megvalósítása érdekében, akkor cél a gazdasági, kulturális konszenzusbiztosító együttműködés a más szereplők által elérhető erőforrások érdekében A partnerségi bevonás lehetséges eszközei, módszerei: - Írásos alapú projektszerű működés (csoport bevonás): információk és tapasztalatok megosztására alkalmas, hogy a szereplők ugyanazt a tudásszintet képviseljék - Facilitációs eszközök (post it jegyzetek, brainstorming, priorizálás, megerősítés) Workshop sorozat során (tematikus műhelyek): különböző nézőpontok megértéséhez járul hozzá, ötletszerzés, fontossági sorrend felállítása - Kommunikáció (web-oldal, hírlevél, nyilvánosság): a lakosság információval való ellátása a stratégia folyamatát illetően, lehetőség, hogy a lakosság megértse az opciókat - Mainstreaming - napi gyakorlatba való átültetés: biztosítani, hogy a hátrányos területek szükségleteit kezelték, vagy legalábbis foglalkoztak a megoldásával A partnerségi folyamat tematikai struktúrája A partnerségi egyeztetés az alábbi folyamatokból épül fel: - Tervezés: a tervezési szakaszban meghatározásra kerülnek a bevonandó szereplők, kialakításra kerülnek a bevonáshoz kapcsolódó eszközök, valamint a folyamati struktúra Felhasznált eszközök: e-mail, postai levél, kérdőív, emlékeztető levél, www.szekszardszeretem.hu weboldal - Jóváhagyás: a jóváhagyási szakaszban megtörténik a tervezett stratégia és eszközök felülvizsgálata, szükség esetén módosítása, kiegészítése Felhasznált eszközök: kérdőív, elektronikus levél, workshop, jegyzőkönyv. www.szekszardszeretem.hu weboldal - megvalósítás: a megvalósítási szakaszban átadásra kerül a végleges stratégia. Felhasznált eszközök: elektronikus levél, postai levél, műhelynap, workshop, jegyzőkönyv, rendezvényeken valós résztvétel, www.szekszardszeretem.hu - fenntartás: a fenntartási időszakban megtörténik a tájékoztatás az eredményekről és a folyamatos kapcsolattartás. - Felhasznált eszközök: elektronikus hírlevél, www.szekszardszeretem.hu weboldal A partnerségi egyeztetés felelősei: - Irányító testület: feladata a stratégia elkészítéséhez szükséges feladatok meghatározása, azok koordinálása és kiértékelése, szükség esetén új szereplők bevonása, dokumentálás. Az irányító testület tagjai havi egy alkalommal üléseznek, az egyéb kapcsolatartás elktronikus úton történik. Tagjai: 236. oldal a 349-ből



A folyamat fő felelőse: Bukovácz Tamás ügyvezető, Metacom’96 Bt. Mobil: 06303114006 e-mail: [email protected] Operatív munkálatokat irányító személy: Misi Norbert Mobil: 06703136456, e-mail: [email protected] Adminisztrációs felelős: Csáki Csilla Mobil: 06304724065 [email protected] Innovatív közösségi bevonási eszközök: A projekt egyik legfontosabb eszköze a www.szekszardszeretem.hu portál létrehozása. Ennek főbb feladatai a: - tájékoztatás és széleskörű bevonás - nyilvánosság (véleményezési dokumentumok, eredmények közzététele) - marketing! A weblap komoly szerepet játszik a lakosság bevonásában, hiszen az információ átadáson kívül lehetőség nyílt online véleményalkotásra is, rövid és egyszerű regisztrációt követően. Ennek élénkítését nyereményjátékokkal erősítjük. A cél, hogy minél többen iratkozzanak fel a hírlevélre, valamint a fejlesztés blogjára. Ennek érdekében a stratégiával kapcsolatos egyszerű kérdéseket teszünk fel és a helyesen válaszolók között helyi termékekből álló nyereménycsomagot sorsolunk ki. A játékban való részvétel feltétele a regisztráció/ kapcsolatfelvétel a weboldalon. A partnerségi egyeztetéshez kapcsolódóan elektronikus hírlevelet indítunk. Emellett a helyi rendezvényeken is megjelenünk: itt a tájékoztatás mellett, vélemények felmérésére és a projekt népszerűsítésére is kitűnő lehetőség nyílik. Ez az egyik kiemelten fontos gyűjtési helyszíne az elektronikus hírlevél megküldésére szolgáló e-mail adatbázisnak. Kommunikációs csatornák, speciális kommunikációs igények: A kommunikáció célja a projekt minél szélesebb körű megismertetése, elfogadtatása. Ennek megalapozásához szükségesek az alábbi lépések elvégzése: - Újságírói lista készítése - Q&A lista készítése - Arculat tervezés - www.szekszardszeretem.hu weboldal elindítása - Sajtóközlemények megjelentetése - Elektronikus hírlevelek kiküldése A tájékoztatásban kiemelt szerepet kap a város sajtósa, valamint a lokális és régiós sajtóorgánumok, szorosan együtt működünk a projekt nyilvánosságát biztosító céggel. Javasolt számukra az előrehaladásról szóló sajtóklubok szervezése, sőt a legmeghatározóbb orgánumok vezetőinek bevonása a partnerségi egyeztetésbe. A műhelynapokon, üléseken, találkozókon videó felvétel készül, az itt tartott előadások, prezentációk felkerülnek a weboldalra is. Kiemelten fontos az akadálymenetes kommunikáció. Előzetes egyeztetés alapján kiválasztásra kerülnek olyan civilszervezetek, intézmények, amelyek elérik a társadalmilag zárt rétegeket is. Az ő részükre tájékoztatást szervezünk, hiszen rajtuk keresztül elérhetjük azon rétegeket, amelyeket a média és az internet segítségével nem. Ennek eszközei a kérdőíves felméréstől, a személyes tájékoztatáson keresztül, az idősek számára nagyméretű betűkkel nyomtatott tájékoztatóig igen sokrétűek.




7.3.2 Az azonosított partnerek köre

Államigazgatási szervek Az államigazgatási szerveket a kormányrendeletben meghatározott paramétereknek megfelelően, írásos levélben kerültek megkeresésre postai úton, együttműködésüket kérve, 2013. szeptember 17-én. A 1. ÁLLAMIGAZGATÁSI MEGNEVEZÉSE 2. 3.

4.

5.

6.

7. 8.

9.

10.

11.

B

C

EGYEZTETÉSI SZAKTERÜLET ADATSZOLGÁLTATÁS TÉMAKÖRE ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERV SZERV MEGNEVEZÉSE

Állami Főépítész

területrendezés, településrendezés Környezetvédelmi, környezetvédelem, Természetvédelmi És Vízügyi természet- és tájvédelem, Felügyelőség vízgazdálkodás Nemzeti Park Igazgatóság természet- és tájvédelem hazai vagy nemzetközi jogszabály alapján természetvédelmi oltalom alatt álló terület, érték, ökológiai hálózat (magterület, ökológiai folyosó és puffer terület) - szükség szerint egyeztetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel felszíni és felszín alatti vízminőségNemzeti Környezetügyi Intézet környezetvédelem védelmi terület, vízgyűjtőgazdálkodási terület - szükség szerint egyeztetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel nagyvízi meder, mértékadó árvízszint Országos Vízügyi Főigazgatóság vízgazdálkodás és rendszeresen belvízjárta terület szükség szerint egyeztetve a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséggel Fővárosi És Megyei tűzvédelem, polgári polgári védelemi terület Katasztrófavédelmi Igazgatóság védelem Fővárosi És Megyei közegészségügy Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve közlekedés: gyorsforgalmi Nemzeti Közlekedési Hatóság úttal, közúti Útügyi, Vasúti ÉsHajózási határátkelőhellyel, Hivatala víziúttal és vasúti pályahálózattal, különösen szintbeli közúti-vasúti átjáróval érintett település esetében Nemzeti Közlekedési Hatóság közlekedés: légi Légügyi Hivatala közlekedéssel érintett település esetében Fővárosi És Megyei közlekedés: minden más



12. 13.

14. 15. 16.

17.

18. 19. 20. 21.

22.


Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási ÉsSzolgáltatási Központ Járási (Fővárosi Kerületi) Hivatal Építésügyi És Örökségvédelmi Hivatala Fővárosi És Megyei Kormányhivatal Földhivatala Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatalvezetője

esetben

Fővárosi És Megyei RendőrFőkapitányság Magyar Bányászati ÉsFöldtani Hivatal Bányakapitánysága Nemzeti Média- ÉsHírközlési Hatóság Hivatala Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága* Országos Tisztifőorvosi Hivatal*

határrendészet

örökségvédelem örökségvédelem

földvédelem erdőrendezés, erdővédelem talajvédelem

honvédelem

világörökségi és világörökségi várományos terület, történeti települési terület országos védelem alatt álló műemlék, műemléki terület, régészeti lelőhely és védőövezete termőföld mennyiségi és minőségi védelme kiváló termőhelyi adottságú erdőterület, erdőterület rendeltetése talajvédelem

kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület, honvédelmi terület

ásványi nyersanyag-gazdálkodási bányászat, geológia, morfológia, csúszásveszély terület, földtani veszélyforrás területe hírközlés nukleáris biztonság

természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak védelme

gyógyhely

1. Várostérségi Önkormányzatok Szekszárd a Dél Dunántúli Régió, azon belül Tolna megye keleti részén helyezkedik el, transzeurópai és hazai fő közúti közlekedési folyósok mentén. A város a Szekszárd-Tolnai Kistérség központja. A Szekszárd-Tolnai kistérség az öt Tolna megyei kistérség egyike. Területén, Szekszárddal együtt 26 település található. Az érintett önkormányzatok vezetőit emailben és telefonon kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre, 2013. október 5-én.

Település

Polgármester

Cím

Telefonszám

Fax

Alsónyék

Dózsa-Pál Tibor

7148 Fő u.1.

591-069

491-146

7147 Kossuth u.27.

430-103

430-374

[email protected]

7149 Fő u.147.

490-558

590-018

[email protected]

591-505

[email protected]

Alsónána Báta Bátaszék

Kiss Istvánné Csele Julianna Huszárné Lukács Rozália Bognár Jenő

7140 Szabadság 491-958 u.4. 239. oldal a 349-ből

E-mail [email protected]



Bogyiszló

Tóth István

7132 Kossuth u.28.

540-157

540-157

[email protected]

Decs

Biczó Ernő

7144 Fő u.23.

595-903

595-910

[email protected]

Fadd

Fülöp János

7133 Dózsa u.12.

447-998

[email protected]

Fácánkert

Orbán Zsolt

440-130

[email protected]

Felsőnána

Bognár László

7136 Árpád u.12. 7175 Rákóczi u.2/a.

887-279

887-280

[email protected]

7172 Fő u.59.

437-030

437-030

7174 Petőfi u.70. 7068 Dózsa u.2. 7052 Kossuth tér 2. 7057 Kossuth u.59. 7176 Szabadság u.124. 7143 Fő u.35. 7142 Óvoda u.1. 7145 Béke tér 1. 7171 Kossuth u.9. 7121 Petőfi u.2. 7056 Arany J. u.2 7054 Rákóczi u.11. 7130 Hősök tere 7146 Kossuth u.117. 7173 Fő tér 1.

438-022 674-716 436-033 434-010

438-022 436-028 436-028 434-010

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

438-022

438-022

[email protected]

496-872 491-542 496-556 537-006 509-520 434-000 432-122 540-800

595-032 491-542 496-556 437-068 509-520 434-000 432-122 540-801

[email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected] [email protected]

430-375

430-375

[email protected]

433-022

433-022

[email protected]

Kéty Kistormás Kölesd Medina

Csajbókné Sipos Gabriella Gödrei Zoltán Csapó László Berényi István Vén Attila

Murga

Felkl Márton

Őcsény Pörböly Sárpilis Sióagárd Szálka Szedres Tengelic Tolna

Fülöp János Sipos Lajos Figler János Háry János Pálfi János Kovács János Gáncs István Dr.Sümegi Zoltán

Várdomb

Simon Csaba

Zomba

Szűcs Sándor

Harc

447-998, 447207 440-130

Civilszervezetek Szekszárdon jellemzően erős a civilszervezetek szerepe és jó néhány szervezet létezik, a Tolna Megyei Civil Információs Centrum segítségével az alábbi civilszereplőket azonosítottuk és vontuk be a partnerségi folyamatba: EGÉSZSÉG Név Egy lépés alapítvány Ferhér Bot alapítvány

Cím Tevékenység Szekszárd, Bocskai közhasznú alapítv. az értelmi köz 3. fogyatékos és mozgássérült gyermekekért Szekszárd, Augusz vakok és gyengénlátók országos Imre u. 1-3/216 szövetsége


Elérhetőség 74/510765 , biharins@elender. hu



Szekszárdi Megyei Szekszárd, Béri A műszaki és gazdasági feladatokat 74/316978 Kórház Fejlesztéséért Balogh Ádám utca ellátó intézeti dolgozók részére Alapítvány 5-7. anyagi segítségnyújtás a szakfeladatok elltásához szükséges ismeretek megszerzéséhez, azok magasabb szintű megismeréséhez. A kórház gazdasági- műszaki dolgozói rekreációjának, szabadidős tevékenységének támogatása. A gyógyító tevékenység és a kórház üzemeltetés infrastrukturális hátterének fejlesztése. Az alapítvány céljaihoz szükséges szakirodalom, eszközök beszerzéséhez támogatás nyújtása. Tolna megyei lakosságának gyógyító-megelőző ellátás színvonalának javítására, a személyi és technikai feltételek támogatásával.

A szekszárdi Szekszárd, Béri A Szekszárdi Szülészeti Osztály 74/501-675 szülészetért alapítvány Balogh Ádám utca szakmai színvonalának megőrzése, 5-7. javítása A vérképzőszervi Szekszárd, Béri A vérképzőszervi betegségben 74/501-500 betegségekért Balogh Ádám utca szenvedők korszerű alapítvány 5-7. korismeretének kezelésének, életminőségük javítása. Alapítvány a korszerű Szekszárd, Béri A Tolna Megyei Önkormányzat 74/501-508 urológiáért Balogh Ádám utca Kórháza Urológiai Osztályának 5-7. fejlesztése




Alapítvány a Tolna Szekszárd, Béri Korszerű diagnosztikában, 74/501-500 Megyei Haematológiai Balogh Ádám utca terápiában használatos eszközök, Betegekért 5-7. orvosi műszerek, valamint betegkényelmi, komfortjavító eszközök haematológiai osztályra történő beszerzésének támogatása. Haematológiai szakterületen kimagasló tudományos eredményt elérő pályakezdő orvos szakorvosi, gyógyító és kutató tevékenységének támogatása. Haematológiai körbe tartozó szakmai konferencián, bel- és külföldi tanulmányúton, tapasztalatcserén való részvétel támogatása. Haematológiai területen dolgozó orvosok, szakorvosok és szakasszisztensek továbbképzésének támogatása. APICULTURA 7100 Szekszárd , az egészséges életmódra nevelés, Alapítvány Hermann O. u. 14. méhészet támogatása Betegápolásért Szekszárd, Béri A betegápolás színvonalának 74/501-500 Alapítvány Balogh Ádám utca emelése, minőségi ápolás 5-7. megvalósítása. Cukorbetegekért 7100 Szekszárd , a cukorbetegek életvitelének 74/501-585 Alapítvány Béri B. Á. u. 5-7. könnyítése tanácsadás CORA Egészségvédő Szekszárd, Béri egészségmegőrzés és gyógyítás, Alapítvány Balogh Ádám utca elsősorban a szív- és érrendszeri 5-7. betegségek területén Etka Sportrekreációs Egyesület Együtt az Alapítvány

Jóga 7100 Szekszárd , Egészséget karbantartó, segítő +36 (74) 311 401 Szent István tér testmozgás, táplálkozás, egészséges 10. életmódra nevelés (egészségügyi tevékenység). Idősekért Szekszárd, Palánki A Tolna Megyei Önkormányzat utca 2. Idősek Otthonában élők ellátási szintjének javítása.




"Fejlődésben Szekszárd, Béri A gyermekosztály hátráltatott gyermekek" Balogh Ádám utca műszerezettségének támogatása, Alapítvány 5-7. szakkönyvek és szakfolyóiratok beszerzésének támogatása, orvosok és szakdolgozók továbbképzésének támogatása A fejlődésben hátráltatott gyermekek (mozgásfejlődés elmaradása, érzékszervi elmaradása) korai felismerésének és rehabilitációjának elősegítése, gyógykezelésük feltételeinek javítása. Fejlődésben hártáltatott gyermekek korai diagnozisával és kezelésével kapcsolatos tudományos kutatómunka támogatása.

SZOCIÁLIS Bukovinai Székelyek 7100 Szekszárd, Az egyesület részt vesz a székely Szekszárdi Egyesülete Kuruc utca 18. hagyományőrző mozgalomban; hagyományőrző dalesteket, táncesteket, kórustalálkozókat, hagyományőrző találkozókat szervez, ápolja és népszerűsíti a bukovinai székely szokásokat, ezen belül a székely nyelvezetet; felkutatja a székely népdalokat, népitáncokat és hagyományőrzés céljából továbbadja fiataljai felé; a bukovinai székely néphagyományok ápolóinak érdekeit képviseli, regionális, országos és nemzetközi fórumokon; kapcsolatot vesz fel és ápol más hagyományőrző, hazai és külföldi szervezetekkel, felkutatja, támogatásokat vesz igénybe és támogatja a tehetséges székely fiatalok népművészeti tanulmányait; hatékony kapcsolatot épít ki Szekszárd megyei jogú városban és a megyében működő egyéb hasonló egyesületekkel. Tolna Megyei Gyermek 7100 Szekszárd, és Ifjúsági Béla tér 6 Közalapítvány 243. oldal a 349-ből

Dr. Schultz Károly, tel.:30/472-7824, e-mail: [email protected]

74/318-509, szekelyek.szekszar [email protected]

+36-70/2283503


Gyöngysor alapítvány Önsegítő klub SIGA - BIGA Mozgás- és képességfejlesztő Alapítvány


lelki gondokkal küszködő emberek segítése Sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatásának segítése. Prevenciós feladatok: az iskolai tanulási nehézségeket előjelző tünetek felismerése óvodáskorban Értelmi Fejlődésükben 7100 Szekszárd , Tolna megye területén lévő értelmi Akadályozottak Tolna Béla tér 6. fogyatékos emberek és családjaik Megyei Közhasznú társadalmi hátrányainak Szervezete kiegyenlítése, érdekeik érvényesítése, védelme, képviselete, emberi és állampolgári jogaik, társadalmi integrációjuk, szociális biztonságuk, rehabilitációjuk biztosítása, esélyegyenlőséguk megvalósításának elősegítése: Elősegíteni az értelmi fogyatékos emberek öntevékenységének, önrendelkezésének lehetőségeit, az Eszterlánc Alapítvány 7100 Szekszárd , A Városi Bölcsőde munkájának, Perczel M. u. 4. működésének támogatása, különösen az intézmény által végzett az alapellásátst meghaladó tevékenységhez történő segítségnyújtás.

SPORT Név

Szekszárd, Pollack Mihály u. MÁV P.u. 7100 Szekszárd , Bródy Sándor u. 21.

Cím

Tevékenység


30/6052259 +36/20/222-5485

30/588-8332

06-74/512-062

Elérhetőség



CLARK ÁDÁMFLOTTILLA EGYESÜLET

Szekszárd, Alisca Szervezett keretek közt gyermekek 20/223-72-95 utca 4. 3./12. részére, szabadidősport, szabadidős vízi sport, tömegport, túrasport és vizi túrázás feltételeinek biztosítása, gyermekek fejlesztése érdekében képzési programok nyújtása, az ember és természeti környezete harmonikus kapcsolatának fejlesztése, egészséges életmód elterjesztése, hazáját szerető, embertársait tisztelő ifjúság nevelése, az országban működő vízi túrázással foglalkozó és egyéb ifjúsági szervezetek munkájának támogatása Ficánka Szabadidős és 7100 Szekszárd , A tagság érdekeinek képviseletével +36306015282 Sporthorgász Egyesület Zengő utca 39. és megjelenítésével a sport- és szabadidős horgászat lehetőségének minél szélesebb körű biztosításával elősegíteni és népszerűsíteni a szabadidő hasznos eltöltését. A környezet és természetbarát látásmód és életszemlélet terjesztése és népszerűsítése.

FITT Sportegyesület

LINE 7100 Szekszárd, Lakosság körében az egészséges +36 70 555-9222 Ságvári utca 19. életmód népszerűsítése.

Alisca Nyilai Íjász Egyesület ATLÉTIKAI CLUB SZEKSZÁRD BLUE SKY Siklóernyős Sportegyesület Szekszárd DynamicTriatlon Club

7100 Szekszárd, Béla Király tér 1. 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 3. Szekszárd, Kossuth Lajos utca 27. I./6. Szekszárd, Keselyűsi utca 3.

Fanatix Mountain Bike Szekszárd, Club Hegyalja utca 7.

ipponkarate@gmai l.com +36-74-315-733 (17-es mellék) +36 70 9474838, blueskyparagliding @gmail.com 70/3820210,info@dynami nctc.hu mountain bike sport fejlesztése - a +36-20/ 33-66sportolás lehetőségeinek 063 biztosítása, a versenyés szabadidősport keretein belül



Fehérlófia Sportegyesület


7100 Szekszárd, természetben űzhető sportágak, 30/3513344, Landler Jenő u. kiemelten a tájékozódási futás és feherlo@terrasoft. 9/b természetjárás keretein belül a hu sportolás feltételeinek biztosítása versenyek, túrák, táborok, tanfolyamok és egyéb rendezvények szervezése, lebonyolítása. A természetben űzhető sportágak népszerűsítése, fejlesztése, infrastrukturális hátterének biztosítása és olyan tevékeny, alkotó szakembergárda létrehozása és összefogása, mely azt fő feladatnak tekinti. A természetvédő és környezetvédő szemlélet kialakítása, ilyen programok segítése és önálló megvalósítása. Ez egészséges életmódra való nevelés és annak népszerűsítése. A működési területtel összefüggő könyvek, újságok, térképek és egyéb kiadványok készítése és kiadása.

Kultúra Név Cím Tevékenység Elérhetőség Alisca Amatőr Art 7100 Szekszárd, Amatőr alkotó művészek segítése, 30/9579492, Művészeti Baráti Kör Béla tér 6 szervezése, irányítása. http://aaa.n4.hu/ ART 999 Tolna Megyei Szekszárd, Egyesület Kálvária u. 2/B.

Támogatja az egyesület tagjainak értékteremtő, képzőés iparművészeti alkotások létrehozására irányuló munkáját; elő kívánja segíteni, hogy Tolna megye művészete iránt érdeklődő és művészetekkel kedvtelésből vagy hivatásszerűen foglalkozó polgárai a közösségi közízlés fejlődését szolgáló tevékenységüket együttesen fejthessék ki Bárka Művészeti Szalon 7100 Szekszárd, A művészeti közélet biztosítása, Egyesület Béla tér 6 találkozók, kiállítások, tárlat- és rendezvénylátogatások biztosítása, az alkotói lét kiteljesítése.


0674-416-916, mabruk@ferrasoft. hu

74/416160, http://barka.n4.hu /



Bartina Néptánc Szekszárd, Szent Népművészet, néptánc, Közhasznú Egyesület István tér 10. néphagyomány értékeinek megismertetése, megőrzése, ápolása, színpadra vitelének segítése, a néptáncművészet valamennyi ágával foglalkozó magyar és más nemzetiségű csoportok közötti kapcsolat kiépítése.

(36) 74/ 529 613,(36) 20/ 9641 678, batina@babitsmuv haz.hu

Bukovinai Székelyek Szekszárd, Kuruc Az egyesület részt vesz a székely +36 74 / 450Szekszárdi Egyesülete utca 18. hagyományőrző mozgalomban; 369,70/572-2838, hagyományőrző dalesteket, [email protected] táncesteket, kórustalálkozókat, hagyományőrző találkozókat szervez, ápolja és népszerűsíti a bukovinai székely szokásokat, ezen belül a székely nyelvezetet; felkutatja a székely népdalokat, népi táncokat és hagyományőrzés céljából továbbadja fiataljai felé. OKTATÁS Név Cím A jövő 7100 Szekszárd, vendéglátóipariszakem Hunyadi utca 7. bereiértAlapítvány

Tevékenység Elérhetőség a TM. Önkorm. Vendéglátóipari 74 – 510 – 172 Szakképző Iskolája szakmai oktató munkájának külső támogatása.

A Keresztény Szekszárd, Kálvin Iskola létrehozása és fenntartása 74/511 165, Nevelésért Alapítvány tér 19-21. Szekszárdon comenius@terraso ft.hu ÁKOM-BÁKOM 7100 Szekszárd, Az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 74528-325 Alapítvány Mátyás király u. 1. Gyakorló Óvodája óvódás gyermekei és a kollégiumi hallgatók egészségmegőrző és képességfejlesztő cél tevékenységeinek támogatása olyan területeken, melyek az oktatási rendben nem vagy nem kellő intenzitással szerepelnek. "Az Én Ovim" 7100 Szekszárd, 74/412489 Alapítvány Fürt utca 6. Csapó DánielAlapítvány Szekszárd, Palánki oktatási feltételek javítása - tanulók 74412-322 út 1. jutalmazása tanárok tanulmányútjához hozzájárulás kulturális rendezvények szervezése természetvédelem feladatok ellátása - közrend védelme 247. oldal a 349-ből



Felelős vagyok Szekszárd,Széchen Az alapító iskolájában tanuló értedAlapítvány yi utca 2-14. diákok számára a magas színvonalú tanulói teljesítmény ösztönzése, a tudás megszerzését akadályozó tényezők csökkentése, ösztöndíj, tandíj rendszeres vagy eseti támogatás szolgáltatása. Az iskola jeles évfordulóinak és más ünnepi rendezvényeinek, illetve az azokon való részvétel támogatása, az intézmény tanulói kulturális és sporttevékenységének elősegítése. Célpont Alapítvány Szekszárd, iskola, tanulás, munkalehetőség Hermann O. u. 35. karrier-tanácsadás I/5. KÖRNYEZET- ÉS ÁLLATVÉDELEM Tolna Megyei 7100 Szekszárd, kiemelkedően közhasznú egyesület Természetvédelmi Szent István tér a Dél-Dunántúl természeti Alapítvány 10. értékeiért Tolna Megyei Állat- és 7101 Szekszárd, állatvédelem a szekszárdi Természetvédelmi Bogyiszlói út . kutyamenhely működtetése Alapítvány

74529333,[email protected]

06-1-22-159-22, [email protected] 30/9372-784 [email protected]

Valamint a Tolna Megyei Civil Integrációs Centrummal történő együttműködésünk eredményeként ezeket a civilszervezeteket értük el a fenti lista mellett elektronikus levélben: 4 Évszak Waldorf-pedagógiai Alapítvány A Keresztény Nevelésért Alapítvány Alisca Amatőr Art Alisca Nyilai Íjász Egyesület Alisca Taekwondo Klub Atlétikai Club Szekszárd Az Egészségért Alapítvány Az Én Ovim Alapítvány Bárka Művészeti Szalon Egyesület Bartina Néptánc Közhasznú Egyesület Belvárosi Ifjúságért Alapítvány Betegápolásért Alapítvány Borászok Szekszárdért Egyesület Bukovinai Székelyek Szekszárdi Egyesülete Chance á Tolna- Esélyt Tolnának Alapítvány Clark Ádám Flottilla Egyesület Családban élni jó Egyesület Családi Tűzhely Alapítvány Csiga-Biga Mozgás- és képességfejlesztő Alapítvány Csizmazia Alapítvány a Jövő Ígéretes Gyermekeiért Diákélet Egyesület Dynamic Triatlon Club Értelmi Fejlődésükben Akadályozottak Tolna Megyei Közhasznú Szervezete Esőmanok Tolna Megyei Autista Gyermekekért Közhasznú Egyesület Eszterlánc Alapítvány 248. oldal a 349-ből

,



eSz Híd Társulás ETKA Jóga Sportrekreációs Egyesület Fáklya SE Szekszárd Fehérlófia Sportegyesület Fejlődésben Hátráltatott Gyermekek Alapítványa Felelős vagyok érted Alapítvány Férfi Kosárlabda Sport Egyesület Szekszárd Fordulópont Munkába állást Segítő Alapítvány Gagliarda Kamarakórus Egyesület Gemenc Hőlégballon SE Gemenc Judo Klub Egyesület Gemenc Nagydíjért és a Tehetséges Kerékpárosokért Közhasznú Alapítvány Gemenc TáncSport Egyesület Gemenc Természetvédelmi- és Sportegyesület Gyermek Kosárlabda Sportegyesület Szekszárd Gyönygysor Alapítvány Hikari Aikido Egyesület Honvéd Hagyományőrző Egyesület Szekszárd Megyei Jogú Városi Tagozata IBERICANT Táncegyesület Ifjú Szív Magyarországi Német Nemzetiségi Néptáncegyesület Ifjúsági Fúvószenekari Alapítvány Ifjúsági Unió Szekszárd Ippon Karate Egyesület JASZLICE Családsegítő Közhasznú Alapítvány Kadarka Futóegyesület Kék Madár Alapítvány KÉZ - CSODÁK Hagyományőrző Kutató és Átadó Kulturális Egyesület Kinyújtott Kéz Alapítvány Kosárlabda Sport Club Szekszárd Kristály Lélekvédő Egyesület Lakható Szekszárdért Közhasznú Egyesület Lelki Egészségünkért Szekszárd Alapítvány Liszt Ferenc Pedagógus Kórus Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Szekszárdi Csoport Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Magyar Nemzetőrök Országos Szövetsége Tolna Megyei Szervezete Magyarnóta Kedvelők Baráti Köre Magyarországi Román Kulturális Alapítvány Egy Profi Színházért Magyar Rákellenes Liga Szekszárdi Alapszervezete Magyar Vöröskereszt Tolna Megyei Szervezete Mattioni Eszter Szekszárdi Hölgy Klub Egyesület Mentálhigiénés Műhely "Méltósággal az út végén" Hospice Alapítvány Mondschein Szekszárdi Német Nemzetiségi Kórus Egyesület Mozgássérültek Tolna Megyei Egyesülete Nemzetközi Szent György Lovagrend Egyesület Nők Szekszárdért Közhasznú Egyesület Nyitott Világ Alapítvány Omega Szabadidős Sportegyesület Országos Nyugdíjas Polgári Egyesület Szekszárd Helyi Szervezete Összefogás Szekszárdért Egyesület 249. oldal a 349-ből



Polip Ifjúsági Egyesület Pont-e Alapítvány Roma Hagyományőrző és Diáksport Egyesület Sakk-Kultúráért Alapítvány "Segíts rajtam!" Hátrányos Helyzetűekért Alapítvány Sportélmény Alapítvány Spurkerék Modellező Sportegyesület STERNLEIN Egyesület Szakképzéssel az Emberekért és az Állatokért közhasznú Alapítvány Szekszárd All Stars Alapitvány Szekszárd Kórház Sportkör Szekszárdi Atlétikai Klub Sportegyesület Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület Szekszárd és Környéke Általános Ipartestület Szekszárd és Környéke Szabadidős Többcélú Egyesület Szekszárd Junior Stars Alapítvány Szekszárd-Baja Rosszcsontok Amerikai Futball Sportegyesület Szekszárd-Bezons Baráti Társaság Szekszárdi Alisca Borrend Egyesület Szekszárdi Asztalitenisz Club Szekszárdi Babits Mihály Általános Iskola Német Nemzetiségi Kamarakórus Egyesület Szekszárdi Big Band Alapítvány Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület Szekszárdi Értelmiségi Klub, Segítő és Támogató Egyesület Szekszárdi FGKC. Szekszárdi FITT Fiatalok Sportegyesülete Szekszárdi Gárdonyi Zoltán Református Együttes Szekszárdi Gitár Egyesület Szekszárdi Horgász Egyesület Szekszárdi Ifjúsági Gitárzenekar Alapítvány Szekszárdi Jazz Quartet Alapítvány Szekszárdi Kajak-Kenu SE Szekszárdi Kamarazenekar Alapítvány Szekszárdi Kerékpáros Sport Egyesület Szekszárdi Madrigálkórus Egyesület Szekszárdi Magyar-Izraeli Baráti Társaság Szekszárdi Mozgásművészeti Stúdió Közhasznú Egyesület Szekszárdi Német Nemzetiségi Tűzoltó Fúvószenekar Egyesület Szekszárdi Nagycsaládosok Egyesülete Szekszárdi Nőegylet Egyesület Szekszárdi Nyugdíjasok Területi Érdekszövetsége Szekszárdi Polgárőr Egyesület Szekszárdi Rádió Klub "Szekszárdi Röntgen" Alapítvány Szekszárdi Szabadidős Kerékpáros Egyesület Szekszárdi UFC Szekszárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör Szekszárdi Városi Lövész Klub Szekszárdi Városi Diáksport Egyesület Szekszárdi Vizitársulat Sportegyesüet Szekszárdi Vízmű Sportegyesület 250. oldal a 349-ből



Szenior Atlétikai Club Szekszárd Szent Erzsébet Caritas Alapítvány SZŐLŐ-SZEM Mozgalom Civil Bűmegelőzési Egyesület Tolna Megyei Bajtársi Egyesület Zrínyi Miklós Honvéd Nyugállományúak Klubja Tolna Megyei Egyed Antal Honismereti Egyesület Tolna Megyei Felnőtt Diabetesesek Egyesülete Tolna Megyei Gyulladásos Bélbetegekért Alapítvány Tolna Megyei Ifjúságáért Alapítvány Tolna Megyei Ilco Egyesület Tolna Megyei Járműbarát Egyesület Tolna Megyei Nyugdíjas Szervezetek Érdekszövetsége Tolna Megyei Siketek és Nagyothallók Egyesülete (TOSINA) Egyesület Tolna Megyei Siketek Sportegyesülete (TMSSE) Tolna Megyei Szabadidős Sportegyesület Tolna Megyei Tudományos Ismeretterjesztő Egyesület Tolna Tájak Íjász Egyesület Tücsök Zenés Színpad Egyesület Unio Box Team Utánpotlást Nevelő Box Club Újra Dolgozni Tolnában Egyesület Vakok és Gyengénlátók Tolna Megyei Egyesülete Víz'p'art Közalapítvány Zöldtárs Környezetvédelmi Közhasznú Alapítvány Az érintett civilszervezetek vezetőit e-mailben kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre. A levél mellett egy kérdőív kitöltésére is felkértük a civilszervezeteket, melyben arra kértük őket, részletezzék jövőbeli fejlesztési elképzeléseiket, 2013. október 05-én. 1. Vállalkozók A partnerségi egyeztetés előkészítése során az alábbi szekszárdi vállalkozókat azonosítottuk és vontuk be a partnerségi folyamatba, 2013 október 5-ém küldve nekik levelet: Név

Cím

Vezető

Telefon, web

E-mail

Élelmiszeripar, mezőgazdaság, állattartás Export vezető: Tóth Csaba Export manager: 8000 Makk Székesfehérv Cerbona Kft Gyula 06-30-603-6621 [email protected] ár, Váralja Értékesíté sor 1-3. si vezető: Györkös Andrásné Gyöngyi Beszerzési vezető: 251. oldal a 349-ből



Karlovecz Józsefné

Sygnus Kft.

Szekszárdi Mezőgazdasági Zrt.

7100 Szekszárd, Tartsay Vilmos u. 10. 1015 Budapest, Batthyány utca 54. IV 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 26

Sági Ildikó 74 / 416 476 , - pénzügyi 74 / 511 568 , [email protected] vezető 74 / 511 775 +36 (74) 412322

Koller Attila [email protected] TolnatejZrt. +36-74-528-240 vezérigazg u ató Telefon: +3670-97-87-230 Fax: +36-70-977100 87-231 E-mail: Baron von Twickel Szekszárd, Honlap: [email protected] pincészet Rákóczi u. www.twickel.hu 132. Nyitva tartás: 8:00 – 16:00 óráig. Férőhely: 200 fő +36 20 440 7100 6666, +36 20/ Szekszárd, 258-3191, +36 bodribor@bodribor. Bodri Pincészet Csatári-völgy, 20/ 440-6660 hu FaluhelyiWeb: dűlő www.bodribor. hu Telefon: +36 30 7100 3145- 646 Szekszárd, Dúzsi duzsi.tamas@tDúzsi Tamás Pincéje Weboldal: Vadász utca Tamás online.hu www.duzsitama 8. s.hu 252. oldal a 349-ből



Frankos Borház

7100 Szekszárd, Hosszúvölgy utca 1.

Heimann Pincészet

7100 SzekszárdIvá nvölgyi7tető, Kálvária Kilátótól baloldali (Csacskavölgyi) szurdokon át.

Telefon: +36 20/9779-979 Weboldal: frankosborhaz@toln www.frankosbo a.net rhaz.hu Telefon: +3620-961-7101 Fax: +36heimann@heimann. 26/362-188, hu Honlap: www.heimann.h u,

Takler Pincészet

7144 DecsTakler Szőlőhegy, András PL. 57

Vesztergombi Pince

7100 Szekszárd, Vesztergo Borkút u. 3. mbi a6-os főút Ferenc mellett

Telefon: 74/ 311-961, 20/429-2430, [email protected] Honlap: www.takler.com Telefon: 74/511-846 Fax: 74/511vesztergombi@t576 online.hu Honlap: www.vesztergo mbi.hu

Gyártás-kivitelezés Marley Kft.

7100 Magyarország Szekszárd, Palánki út 6.

PegasiLineaItalia Kft.

QSCH Kft.

Sió-Trans Kft

Tető-Plusz Kft

7100 Szekszárd, Epreskert u. 5 1137 Budapest, Radnóti Miklós utca 38 7100 Szekszárd Tartsay V. utca 34. 7100 Szekszárd, Keselyűsi út 15

Ügyvezető igazgató: +36 74 529 800 UdoHeine mann 06-74315199

[email protected]

(74) 512-580

06 (74) 512-580

36 74 412 979

[email protected]

74/315-660


infoszekszard@teto plusz.hu


Van de Velde Kft.


Márka István 74/319569 ügyvezető igazgató

7100 Szekszárd, Selyem u. 2

7100 Samsonite Hungária Szekszárd, Bőrönd Kft. Keselyűsi út 5. 7100 Spinner Hungária Kft. Szekszárd, Selyem u. 2. 7100 FerropatentZrt. Szekszárd, Árnyas u. 2. 7100 Szekszárd, Jako Fémárugyár Kft. Damjanich u. 33-35 7100 Szekszárd, BHG-SzekszárdAlk. Kft. Keselyűsi út 4-8. 7100 Jürgenhake Szekszárd, Magyarország Kft. Korsófölde u. 3

Pinczel József

06 (1) 9171

471-

Lemle Róbert

info+36 74 505 888 [email protected]

Szabó Sándor74/529-100 tulajdonos

ferropatent@ferrop atent.hu

Szabó Bertalan

74/528380

Jobbágy Gábor

(36) 74 529 929 bhg(at)bhg-asz.hu

74/529450

[email protected] e

Hőbör Zsolt Operatív 7100 Igazgató, a Szekszárd, magyarors hungary@cabtecgro CABTEC Szekszárd Kft., +36 74 889 111 Selyem utca zági up.com 1. telephelye k ügyvezetőj e 7100 Szekszárd, Nyerki Prettl Hungária Kft (36) 74 411 455 info(at)prettl.hu Korsófölde u. Emil 2. Kereskedelem 7100 Szekszárd, 0036 30 555 C &AMode Kft., Tartsay 7673 Vilmos u. 2. 7100 Südleasing Kft. Szekszárd, (74) 51 24 45 Fáy utca 2.




7100, Tesco-Global Áruházak Szekszárd Zrt., Tartsay Vilmos u. 40. Gazdasági 7623 Pécs, vezérigazg +36-72/506Mecsek FüszértZrt. Megyeri út ató: 400 59. Umheiser István Energetika, hulladékgazdálkodás MOL Zrt

info@mecsekfuszert .hu

Földgázszállító

Szekszárdi VízCsatornamű Kft

7100 Ignácz és Szekszárd, György Mátyás király Elnök utca 70

-

74/529260 ,74/529261

[email protected]

ReisingerP 7100 Szekszárd-Paksi éter Szekszárd, Vízgazdálkodási és +36 74 505 890 titkarsag@szekszar Bogyiszlói u. Környezetvédelmi Kft. ügyvezető dpaksi.eu 1. igazgató Gelencsér Lajos - Az 06-40-545-545 Igazgatósá g elnöke

E.ON Dél-Dunántúli Áramszolgáltató Zrt.

Alisca Terra Kft.

Alfa-Nova Kft.

7100. Szekszárd Epreskert u. 9 7100. Szekszárd, Sárvíz u 4.sz.

+ 36 74 / 528 – [email protected] 850 74/411-657

szekszard@alfanova .hu

Média, telekommunikáció 7100 Dr. Bayer Axel Springer Szekszárd, József - (+36-74) 511Magyarország Kiadói Liszt Ferenc ügyvezető 510 Kft. tér 3. igazgató 7100 Vadász Szekszárd, Katalin sznyomda@terrasof Szekszárdi Nyomda Kft. 74/411-422 Széchenyi u. ügyvezető t.hu 46. igazgató 7100 Szekszárd Tarr Kft. 06 40/416-000 TESCO, Tartsay V. u. 255. oldal a 349-ből



40.

Pénzügyi Allianz Hungária Zrt.,

CIB Bank Zrt.

Erste Bank Hungary Rt

Magyar Posta Zrt. helyi adócsoport

OTP Bank NYRT. OTP-Garancia Biztosító Zrt. Tolna Megyei Igazgatóság, Provident Pénzügyi Zrt.

Raiffeisen Bank Zrt., Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.,

7100 Szekszárd, Széchenyi utca 39. 7100 Szekszárd, Garay tér 1 7100 Szekszárd Széchenyi utca 40. 7101 SZEKSZÁRD SZÉCHENYI UTCA 11-13. 7100 Szekszárd Szent István Tér 5-7. 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 11 /fsz. 7100 Szekszárd, Széchenyi utca 40 7100 Szekszárd, Széchenyi utca 37-39. 7100 Szekszárd, Bezerédj u. 2

7100 Zomba és Vidéke Szekszárd, Takarékszövetkezet Flórián utca

(74) 555-210

(40) 222 222

+36-74-415586 (1) 3666388,(40) 366388, 74/319344 74/51210

,

06 40 50 50 11

06/40-484848

74/319468 Fazekas Ferencné – Elnök 06-74-433600 ügyvezetőigazgató

ugyfelszolgalat@vag yon.t-online.hu [email protected]

Az érintett szervezetek vezetőit e-mailben kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre. A felkérő levél mellett egy kérdőív kitöltésére is felkértük a cégvezetőket, melyben arra kértük őket, részletezzék jövőbeli fejlesztési elképzeléseiket. 256. oldal a 349-ből



Egyházak Szekszárdon egyházakat, felekezeteket azonosítottuk és vontuk be a partnerségi folyamatba, elektronikus levélben és teefonon kerestük fel 2013. október 05-én: BAPTISTA IMAHÁZ SZEKSZÁRD, LEHEL U. 6 BUDDHISTA MEDITÁCIÓS KÖZPONT SZEKSZÁRD, TARTSAY LTP. 10. 2/5. [email protected] EVANGÉLIKUS LELKÉSZI HIVATAL Sefcsik Zoltán lelkész SZEKSZÁRD, BAJCSY-ZSILINSZKY U. 2 (74) 510-753, [email protected] JEHOVA TANÚI KIRÁLYSÁG-TERME SZEKSZÁRD, POLLACK MIHÁLY U. 30 (74) 412 125, METODISTA LELKÉSZI HIVATAL lelkész Kovács Zoltán, SZEKSZÁRD, MUNKÁCSY U. 1 (00-36) 74/313-310 [email protected] REFORMÁTUS GYÜLEKEZETI HÁZ SZEKSZÁRD, BEZERÉDJ U. 3 [email protected] 74/528-959 RÓMAI KATOLIKUS BELVÁROSI PLÉBÁNIA SZEKSZÁRD, BÉLA TÉR 9 74/510-892; 74/510-893, SZENT MIHÁLY PLÉBÁNIA SZEKSZÁRD, PÁZMÁNY TÉR 6 74/312664 REFORMÁTUS LELKÉSZI HIVATAL Rácz József esperes, Tolnai Református Esperesi Hivatal SZEKSZÁRD, KÁLVIN TÉR 12-14 Tel.: 06306323803, 74/315624, [email protected] Az egyházi vezetőket és méltóságokat e-mailben kértük fel a partnerségi egyeztetési folyamatban való részvételre, valamint egy kérdőív kitöltésére: melyben saját tervezett fejlesztéseikről nyilatkozhattak. Lakosság 257. oldal a 349-ből



A lakosság tájékoztatásának céljából elkészült a www.szekszardszeretem.hu weboldal, ahol a stratégiával kapcsolatos információk és anyagok érhetőek el. A weboldalon megtalálhatóak a partnerségi egyezetés során született anyagok, a fórumban pedig mindenki véleményezheti a stratégiát, elmondhatja javaslatát. A weblap népszerűsítésére nyereményjátékot indítottunk: arra kértük a lakosokat, hogy küldjék be legkedvesebb szekszárdi fotójukat, januárban a beküldők között egy darab 16 Gb-os memóriakártyát sorsolunk ki. A partnerségi egyeztetést az elfogadott partnerségi tervben meghatározott ütemben, formában és tartalomban hajtottuk végre. A partnerségi javaslatok, észrevételek beépültek az ITS-be. A teljes folyamatról részletes beszámoló készült, ennek ismertetésétől terjedelmi okok miatt (203 oldal) eltekintünk.

7.4 Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzíté se; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) A 2014 – 2020 közötti időszakban az ún. eredményközpontúság („result orientation”) elve miatt az indikátorok és azok célértékeinek szerepe megnőtt, ezért az ITS indikátorai úgy lettek kialakítva, hogy azok egyértelmű és hozzáférhető adatokra támaszkodjanak, azaz az indikátorok változását az adatok egyértelmű változásához lehessen kötni. A település az ITS keretében elkészíttette a stratégia megvalósulásának nyomon követésére alkalmas adatbázist. Az adatbázis kiterjed mind a végrehajtással kapcsolatos, mind az indikátorértékek változásának mérésével kapcsolatos adatokra. A feladatot a menedzsment szervezet fogja ellátni. Tekintettel arra hogy az egyes beavatkozások előkészítettsége nem teszi lehetővé, hogy a megvalósítást alátámasztó eredményindikátorokat mellékeljük, ezért az ITS szintjén a városi indikátorok kerültek meghatározásra. A célok mérésére, és a megvalósítás ellenőrzésére az indikátorok alkalmasak. A minőségi tartalmi mérést a beavatkozások előkészítését követően lehet meghatározni, és mérni. Ez a menedzsment szervezet feladata lesz. A menedzsment szervezet az indikátorokat negyedévente gyűjti, és értékeli. Az indikátorok aktuális értékeinek szolgáltatását az adatgazdák számára szerződésben, illetve SzmSz-ben rögzíti a Megrendelő. A források allokációját követően frissíti az indikátorokat, és azokat végrehajtási, és fenntartási jelentésekkel összhangban naprakészen tartja. Az egyes projektek egyértelműen hozzárendelésre kerültek, az OP-ban meghatározott prioritásokhoz, így azokból egyértelműen levezethetőek a mérésre használandó horizontális mutatók. Ahhoz, hogy az ITS megvalósulása figyelemmel kísérhető legyen, a célrendszerhez számszerűsített mutatók hozzárendelése szükséges. Konkrét output jellegű célok viszonylagos pontosságú kitűzésére – azaz az indikátor célértékének meghatározására – csak az ITS végrehajtására szolgáló források ismeretében kerülhet sor. Jelen tervezettség nem teszi lehetővé bázisértékek, célértékek meghatározását, itt a n.a. megjelölést alkalmaztuk. A számszerűsített mutatók értékének mérése Városfejlesztő Társaság feladata. Javasolt az ITS évenkénti „áttekintése” valamint 3-5 évenként történő „aktualizálása”. Az ITS áttekintésére célszerűen évenként kerül sor, kapcsolódva az egyes akcióterületi fejlesztések éves értékeléséhez. Az áttekintés során megállapításra kerülnek a fejlesztés „kimeneti (output”) és „eredmény” jellegű indikátorainak értékei, ezek alapján értékelésre kerül a célok irányába történő előrelépés mértéke. Az áttekintés során az alábbi lényeges forrásokból származó további információ felhasználása is ajánlott: • Az „ITS partnerségi fórum” véleménye, visszajelzései 258. oldal a 349-ből



• Elkészült ágazati stratégiák vagy nagyobb léptékű területi tervek hatása • Szabályozási és gazdálkodási környezet változása • Egyéb, nagyobb léptékű fejlesztések elkészülte, esetlegesen tervezett fejlesztések elmaradása Szükség esetén az önkormányzat – a stratégiai menedzsment funkciójában - korrigálhatja a stratégiát az elért eredmények és a külső környezet esetleges változásinak megfelelően. Az éves áttekintés kizárólag kisebb korrekciók végrehajtására szolgál. A korrekciókat, beleértve a korrekciót kiváltó okokat, megfontolásokat rögzíteni kell és nyilvánossá kell tenni. Célszerű az Önkormányzat Hivatala által elkészített módosítás megtárgyalása az „ITS Partnerségi Fórum” keretében, majd ezt követően az Önkormányzat döntési rendszerében (Bizottság ill. Közgyűlés) történő elfogadása. Új Önkormányzati Gazdasági Program készítéséhez kapcsolódóan az ITS célrendszerét, beavatkozási logikáját is célszerű áttekinteni, a két dokumentumot egymással összhangban tervezni.







Proje kt sorszá ma

1

Becsült költség Ft)

Projektgazda

50 000 000 000

1. Gazdálkodás a város környezeti és természeti, Megyei Városi társadalmi és Önkormányza értékgazdálko gazdasági t dás települési/térség i és táji értékeivel

Városi célok

Városi beavatkozás

Monitoring mutató tipusa

Megnevezése

Mérték Bázisérték Célérték Dátum egység


KözlekedésAgglomeráció tömegközlekedés ének fejlesztése

2


Gemenc Volán Zrt., Tolna Megye, 1 500 000 Szekszárd 000 Megyei Jogú Város Önkormányza ta

Stabil város



Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként Eredménymutat gyalogos, ó kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

%

n.a.

növekszik

n.a.



Szociális városrehabilitáció : "Csikágó városrész rendezése"

3

4.


Szekszárd Megyei Jogú 2 000 000 Város 000 Önkormányza ta

600 000 000

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta






kimeneti mutató

Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek

m2

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

Integrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság

fő

n.a.

n.a.

n.a.

Eredménymutat ó

Elégedettség a települési környezet minőségével

Pontért ék (010)

n.a.

növekszik

n.a.

kimeneti mutató

jobb egészségügyi szolgáltatásokba n részesülő lakosság

fő

n.a.

n.a.

n.a.


A helyi alapanyagtermelési igényekhez igazított térségi logisztikai bázisok kialakítása

5


800 000 000

Gazdasági társaság


kimeneti mutató

A fejlesztés révén létrejövő, megújuló szociális alapszolgáltatáso k száma

db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

Akadálymentesít ett épületek száma

db

n.a.

n.a.

n.a.

A fejlesztett Eredménymutat közszolgáltatáso ó kat igénybe vevők száma

fő

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

Támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

Vissza nem térítendő támogatásban részesülő vállalkozások száma

db

n.a.

n.a.

n.a.





kimeneti mutató

A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál

teljes munkai dőegyené rték

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

A vállalkozásoknak közpénzből nyújtott támogatáshoz illeszkedő magánberuházás (vissza nem térítendő támogatás)

EUR

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

növekszik

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

Foglalkoztatottak Eredménymutat száma (15-64 ezer fő ó éves) a közszféra adatai nélkül


6

Tolna Megye, Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta

Stabil város



kimeneti mutató


m2


6.a.


600 000 000


Stabil város



kimeneti mutató

ntegrált városfejlesztési stratégiákat alkalmazó területeken élő lakosság

fő

n.a.

n.a.

n.a.

Eredménymutat ó

Elégedettség a települési környezet minőségével

Pontért ék (010)

n.a.

növekszik

n.a.

kimeneti mutató

Kialakított kerékpárforgalmi létesítmények hossza (OP kondíciós lista alapján)

km

n.a.

n.a.

n.a.


INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként Eredménymutat gyalogos, ó kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

%

n.a.

növekszik

n.a.


km

n.a.

n.a.

n.a.

%

n.a.

növekszik

n.a.

km

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

6.b.

6.c.

1 000 000 000

1 200 000 000

Tolna Megye

Tolna Megye

Stabil város

Stabil város




Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként Eredménymutat gyalogos, ó kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya Kialakított kerékpárforgalmi kimeneti létesítmények mutató hossza (OP kondíciós lista


INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA alapján) Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként Eredménymutat gyalogos, ó kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya

Szekszárdi közösségfejlesztés i központ

7

600 000 000





kimeneti mutató

Jobb egészségügyi szolgáltatásokba n részesülő lakosság

%

n.a.

növekszik

n.a.

fő

n.a.

n.a.

n.a.



8


800 000 000



kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.


fő

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

3. Ipari park, ipari övezet fejlesztése




kimeneti mutató



n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


EUR

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

növekszik

n.a.


Paksi Atomerőmű bővítésére való felkészülés • Szálláshelyfejleszt és piaci alapú bérlakások építésével • Térségi

9

Tolna Megye/Szeksz árd Megyei Jogú Város/ Gazdasági Társaság


kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.





infrastruktúra fejlesztése • Térségi gazdasági társaságok felkészítése

kimeneti mutató



n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


EUR

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

növekszik

n.a.








10



4. Turisztikai infra-, szuprastruktúraés termékfejlesztés

11

300 000 000




400 000 000


12




kimeneti mutató



n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

km

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


km

n.a.

n.a.

n.a.



Napi utazások esetén fő közlekedési eszközként Eredménymutat gyalogos, ó kerékpáros vagy közösségi közlekedési módot választók részaránya


%

n.a.

növekszik

n.a.


A Szekszárdi és Tolnai Borvidék és a pincefalvak borturisztikai és gasztronómiai kínálatának növelése • Borvidéket behálózó utak fejlesztése, kerékpáros forgalmi, és kapcsolódó infrastruktúrafejle sztés.

Gazdasági, és kereskedelemfejle sztési regionális társaság


13

400 000 000

Megyei Gazdaságfejle sztési Társulás


14

400 000 000

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza



kimeneti mutató

Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza

km

n.a.

n.a.

n.a.


kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.



kialakítása

INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA ta


kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató



n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


EUR

n.a.

n.a.

n.a.


Társadalmi támogatottsággal rendelkező sportkezdeménye zések támogatása

Általános- , és középiskolai sportinfrastruktúr a fejlesztés, tartalom fejlesztés, csarnok

15

16


50 000 000


100 000 000

KLIK / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta







n.a.

növekszik

n.a.

kimeneti mutató

A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő látogat támogatott ás/év helyszíneken tett látogatások várható számának növekedése

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


n.a.

n.a.

n.a.

m2


Felszíni víz elveztés belterüle, záportározó,mede rrendezés


17

18

INTEGRÁLTTELEPÜLÉSFEJLESZTÉSISTRATÉGIA Szekszárd A város Megyei Jogú hosszútávú Város fejlesztésének Önkormányza megteremtés ta e






kimeneti mutató

Kialakított új, forgalomcsillapít ott övezetek száma

db

n.a.

n.a.

n.a.





19




20

Szekszárd Megyei Jogú Város 1 000 000 Önkormányza 000 ta/ Társasházak lakóközösség ei




kimeneti mutató

A középületek éves elsődleges energiafogyasztá kWh/év sának csökkenése

n.a.

n.a.

n.a.


Egészségipari fejlesztések • Térségi egészségcentrumo k kialakítása, a rendelkezésre álló kapacitások racionalizálása

Akadálymentes háziorvosi

21

22


500 000 000

50 000 000

GYEMSZI / Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta

Szekszárd Megyei Jogú Város




1. Az egészségügyi ellátás


kimeneti mutató


fő

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.


fő

n.a.

n.a.

n.a.

jobb egészségügyi szolgáltatásokba

fő

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató

SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA Önkormányza ta/ Orvosi körzetek üzemeltetői

rendelők kialakítása



23

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányza ta/ Vállalkozó

fejlesztése




n részesülő lakosság

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.


fő

n.a.

n.a.

n.a.




24

25


300 000 000

200 000 000








kimeneti mutató


fő

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.


fő

n.a.

n.a.

n.a.


fő

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató



26


400 000 000





kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató


db

n.a.

n.a.

n.a.


fő

n.a.

n.a.

n.a.


db

n.a.

n.a.

n.a.

kimeneti mutató



8 A MELLÉKLET 8.1 A város egészére vonatkozó teljes helyzetértékelés




Gazdaság

MEGYEI, KISTÉRSÉGI ÖSSZEGZÉS

A megye gazdaságát1 a három legnagyobb lélekszámú város: Dombóvár, Paks és Szekszárd határozza meg, melyek a megye három különböző sarkában fekszenek. Paks és Szekszárd a megye sűrűn lakott Duna-menti térségében játszanak fontos szerepet, s ez a szerep a szekszárdi Duna-híd átadásával megnőtt és átnyúlik az Alföldre is. Paks, ahol az ország egyetlen atomerőműve működik, s a villamos energia szükséglet 40%-át termeli, stratégiai szerepet játszik a gazdasági életben. Dombóvár a megye dél-nyugati sarkában, Baranya és Somogy megye határától is 5-6 km-re, kapcsolódik Kaposvárhoz és sok területen Pécshez is. Ez a város a legfőbb kapocs a 3 megye között, amelyek egy régiót alkotnak. Mindhárom város kistérségi központ is, s így szűkebb környezetükre döntő befolyással bírnak. A másik két kistérségi központ Bonyhád, amely a Völgység fejlődésnek indult székhelye, a cipő és textiliparban játszik szerepet, és Tamási, amely a megye legrosszabb helyzetű, legtöbb települést magába foglaló (a megye településeinek 30%-a), kistelepüléses terület központja. Tolna megye gazdasági helyzetét tükrözi az a tény, hogy a bruttó nemzeti terméknek 1,74 %-át állítja elő, így az egy főre jutó GDP az országos átlag 75,4%-a. (2011.) Az egy főre jutó GDP alapján Tolna megye 2007-ben a megyék sorrendjében 14. helyen állt, 2011-ben pedig már a rangsor 7. helyén. (Forrás: KSH STADAT) Az iparon belül meghatározó szerepe van a Paksi Atomerőműnek, amely az ország villamosenergia-szükségletének 40%-át adja. E cég termelése pozitív irányban torzítja a megye gazdasági mutatóit, ugyanakkor ennek hozadékából a cégen és az országon kívül jelenleg csak Paks városa húz hasznot. Az átlag emelésével a megye többi gazdasági szereplőjéről összesítve nem a valóságos kép alakul ki. Az erőműnek hasonló szerepe van az átlagkeresetek alakításában is. Bár a megye alapvetően mezőgazdasági beállítottságú, a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipar – a malomipar kivételével – szinte teljesen hiányzik, így a késztermékké alakítás hasznát más területeken fölözik le. Egyedül a tejipar termelése jelentős, amely a változások hatására sem esett vissza, és Szekszárdon, Dombóváron és Tamásiban jelenleg is fontos szerepet játszik. Az élelmiszeripar a megye ipari termelésének csupán 11%-át adja. A termelés 15%-át a textiliparban és a bőrgyártásban és – feldolgozásban találjuk, bár éppen ez utóbbi területen értékesítési és termelési problémák jelentkeztek (Bonyhád, Dombóvár). Pedig éppen a fenti iparágak azok, amelyekben az egy főre jutó termelés és export az utóbbi években meghaladta az országos átlagot. Az egész feldolgozóipart jellemzi, hogy ebben az ágazatban az egy alkalmazottra jutó ipari termelés csak fele az országosnak. A megyében az országosnál magasabb a mezőgazdaságban, az energetikában (PA Rt.) és a textiliparban foglalkoztatottak aránya. A mezőgazdasági feldolgozóipar alacsony aránya miatt alacsony létszám jellemzi az élelmiszeripart is. Tolna megye modernizációjának elmaradottságát mutatja, hogy a szolgáltató szektor – a két évtizede beindult változások ellenére is – alacsonyabb a régió átlagánál (pedig ezt a megye átlaga lefelé húzza). 2011-ben Tolna megyében valamelyest bővült a gazdasági szervezetek száma, a növekedési ütem azonban az országosan és a Dél-Dunántúlon regisztráltnál alacsonyabb volt. December végén közel 35 000 szervezetet tartottak nyilván Tolna megyei székhellyel, a Magyarországon regisztráltaknak 2,1%-át, a dél-dunántúliaknak kevesebb, mint egynegyedét. A tolnai gazdasági szervezetek meghatározó hányada (91%-a) vállalkozásként működött, a nonprofit szervezetek 7,5, a költségvetési és társadalombiztosítási szervek 1,1%-ot képviseltek. A vállalkozások lakónépességre vetített száma (ezer lakosra 151 jutott) közepes vállalkozási aktivitásról tanúskodott. Tolna megyei székhellyel 26 341 egyéni vállalkozás, míg 7 987 társas vállalkozás volt bejegyezve.

1

A megye gazdaságának bemutatására forrásként Tolna Megye Komplex Fejlesztési programjának vonatkozó

fejezetét használtuk fel.




Egy év alatt nem változott számottevően a vállalkozások létszám-kategóriánkénti összetétele, 99%-uk kisvállalkozás volt. A középvállalkozások (50-249 főt foglalkoztatók) száma 82, míg az ennél nagyobb létszámúaké mindössze 11 volt a megyében. A megyében a vállalkozások exportorientáltsága a hazai tulajdonú cégek esetében igen gyenge. Az export 70-80%-át külföldi, vagy többségükben külföldi tulajdonú cégek adják. Mivel az 1990-es években (ekkor alakult a ma működő vállalkozások többsége) a megyében a tőkebehozatal elmaradt a régiós és az országos átlagtól, a piaci és beszállítói kapcsolatok is szűkek maradtak. Az exportált termékek nagyon nagy hányada bérmunka, amihez sok esetben értéktöbbletet tőlünk csak a betanított munkaerő ad, ez pedig százalékosan igen alacsony értékteremtő. A vállalkozások többségének tőkeellátottsága nem kielégítő, ennek egyik fő oka a gyenge jövedelmezőség. Ennek következtében külső forrásokhoz nehezen jutnak hozzá. Sok területen a vállalkozók is úgy látják, hogy településük és azok környezetének fejlődési potenciálja gyenge. A korlátok között említik a helyi és tágabb politikát, a befektetők hiányát, a nem megfelelő szakképzést, az emberi erőforrások gyengeségét. Általában csak a pénzintézeti háttérrel elégedettek. A Szekszárd-tolnai kistérségmár a rendszerváltozás előtti időszakban a Paks-Dunaföldvári mellett a másik legdinamikusabban fejlődő körzete volt a megyének. Szekszárd megyeszékhely-funkciójából adódóan ide összpontosult a mezőgazdasági termékeket (hús-, tej-, gabona-, stb.) feldolgozó megyei szintű vállalatok kapacitásainak a túlnyomó többsége, és a megyébe telepített ipar telepeinek, gyáregységeinek a jelentős része is. Mindez - nemcsak Szekszárdon, hanem a környező településeken is - kiegészült még egy sor ipari szövetkezettel, illetve a - térségben viszonylag jó adottságokkal rendelkező - mezőgazdaságban a termelőszövetkezetekkel. Ez a jórészt feldolgozóiparon és mezőgazdaságon alapuló struktúra az 1990-es évek elején bekövetkezett társadalmi-gazdasági változások hatására - amellett, hogy tulajdonilag-szervezetileg maga is jelentősen átalakult - erőteljesen eltolódott a kereskedelmi és szolgáltató szektor felé. Mindebben jelentős szerepe volt a kedvező gazdasági klímának, amelynek betudhatóan a gazdasági mutatók többsége PaksDunaföldvár környéke után itt volt a megyében a legjobb. (A Paks-Dunaföldvári kistérséggel kapcsolatban hangsúlyozni kell a Paksi Atomerőmű nagy súlyát a térség gazdasági életében.) Így - bár a körzetben vannak hátrányos helyzetű települések, de - a kistérség egésze az elmúlt években nem számított leszakadó és ezért támogatásban részesített területnek. (7/2003. ( I.14. ) Korm. rendelet szerint elmaradott települések a kistérségben: Báta, Bogyiszló, Fácánkert, Felsőnána, Kistormás, Kölesd, Medina, Murga, Sárpilis) Maga Szekszárd a mutatói alapján ugyan - Pakssal együtt - kiemelkedik a megyei települések közül, de a többi megyeszékhelyhez, illetve a hasonló nagyságrendű városokhoz képest már több tekintetben (pl. munkanélküliség szintje, külföldi tőkebeáramlás, infrastruktúra, átlagjövedelmek, stb.) hátrányban van. Mindezzel együtt a Szekszárd-tolnai kistérség a Paks-Dunaföldvári mellett jelenleg is a legfejlettebb körzet a megyében. Az előző évtizedekből örökölt ipari létesítmények, az elmúlt években beáramlott jelentős mennyiségű külföldi tőke, a döntően Szekszárdon koncentrálódó megyei bankszektor, telekommunikáció és szolgáltatások mind jó hátteret jelentenek a térség gazdasági megújulásához, és jelentősen serkentik a vállalkozó kedvet is. Bár ezek alapján a körzetet a kistérségi vizsgálatok során a vállalkozói adottságú, ipari jellegű kistérségek közé sorolták be, a körzetnek még több fontos gazdasági erőforrását lehetne megemlíteni, mint például a jó mezőgazdasági adottságokat, a szekszárdi történelmi borvidéket, vagy a korábban vadász- és turistaparadicsomként számon tartott Gemenci erdőt. Vállalkozások helyzete

A SZEKSZÁRDI VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZEGZÉSE ÁGAZATI SZERKEZET SZERINT

A Szekszárdon működő vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti besorolását az alábbi táblázat tartalmazza: TEÁOR’08 A+B gazda. ág, vállalk. 2007 2008 2009 2010 2011 demográfia szerintGFO’08 és GFO’11




Mezőgazd. , vadgazdálk.,erdőgazdálk., halgazdálk. 76 67 79 72 66 Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás 312 302 273 282 279 Építőipar 313 333 311 306 279 Kereskedelem, javítás 752 696 659 635 622 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 137 127 129 128 122 Szállítás, raktározás, posta, távközlés 143 129 113 107 104 Pénzügyi biztosítási tevékenység 182 167 155 164 152 Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 1041 126 130 125 118 Oktatás 148 149 153 165 176 Egészségügyi, szociális ellátás 178 172 181 187 189 Egyéb szolgáltatás 243 200 192 190 192 Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként – Forrás: KSH területi adatbázis

Szekszárd - Vállalkozások száma nemzetgazdasági áganként – Forrás: KSH területi adatbázis A táblázat és az alátámasztó grafikon alapján megállapítható, hogy jelentősen csökkent az ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások száma. A többi vizsgált ágazat arányaiban megtartotta pozícióját. Az alábbi táblázat mutatja be a vállalkozások számának alakulását területi összehasonlításban: Működő vállalkozások száma 2007 2008 2009 2010 2011 Működő vállalkozások száma Régióban 58 878 59 823 58 644 59 352 58 077 Működő vállalkozások száma Megyében 14 229 14 227 13 869 13671 14 006 Működő vállalkozások száma Kistérségben 6 086 6 035 5 878 5 928 5 728 Működő vállalkozások száma Szekszárdon 3 291 3 521 3 459 3 381 3 372 Működő vállalkozások száma az előző év százalékában 100% 101,60% 98% 101,20% 97,85% Működő vállalkozások száma Régióban 100% 99,98% 97,48% 101% 97,60% Működő vállalkozások száma Megyében 100% 99,20% 97,40% 100,85% 96,60% Működő vállalkozások száma Kistérségben 287. oldal a 349-ből



100% 98,20% Működő vállalkozások száma Szekszárdon Működő vállalkozások dinamikája – Forrás: KSH T-STAR adatbázis

97,70%

99,70%

97,60%

Szekszárdon a regisztrált vállalkozások száma 2010-ig folyamatosan növekedett, majd 2011. évben csökkenést mutatott. 2 007 2 008 2 009 2 010 2 011 Regisztrált vállalkozások növekedésének mértéke (%) 98% 100% 108% 101,30% 101,60% Szekszárd – Regisztrált vállalkozások dinamikája – Forrás: KSH területi adatbázis A regisztrált vállalkozások száma a regisztrált társas vállalkozások kivételével folyamatosan növekszik: Regisztrált vállalkozások 2007 2008 2009 2010 2011 Regisztrált vállalkozások száma (db) 5 852 6 324 6 405 6 506 6 373 Regisztrált egyéni vállalkozások száma (db) 3 503 3 974 4 056 4 123 4 180 Regisztrált társas vállalkozások száma (db) 2 349 2 350 2 349 2 383 2 193 Regisztrált jogi személyiségű vállalkozások száma (db) 1 069 1 140 1 176 1 243 1 353 Regisztrált jogi személyiség nélküli vállalkozások száma (db) 4 783 5 184 5 229 5 263 Szekszárd – Vállalkozások száma – Forrás: KSH területi adatbázis A működő vállalkozások száma viszont a kft.-k és kis mértékben a jogi személyiségű vállalkozások kivételével csökkent: Működő vállalkozások száma 2007 2008 2009 2010 2011 Működő vállalkozások száma Régióban 58 878 59 823 58 644 59 352 58 077 Működő vállalkozások száma Megyében 14 229 14 227 13 869 13671 14 006 Működő vállalkozások száma Kistérségben 6 086 6 035 5 878 5 928 5 728 Működő vállalkozások száma Szekszárdon 3 291 3 521 3 459 3 381 3 372 Működő vállalkozások száma az előző év százalékában 100% 101,60% 98% 101,20% 97,85% Működő vállalkozások száma Régióban 100% 99,98% 97,48% 101% 97,60% Működő vállalkozások száma Megyében 100% 99,20% 97,40% 100,85% 96,60% Működő vállalkozások száma Kistérségben 100% 98,20% 97,70% 99,70% 97,60% Működő vállalkozások száma Szekszárdon Szekszárd – Vállalkozások száma – Forrás: KSH területi adatbázis A szekszárdi önkormányzat bevétele 2011-ben 9,3 milliárd forint volt. Ennek 14,5 százalékát tette ki a helyi adó, azaz körülbelül 1,56 milliárd forintot. A város életében legjelentősebb szerepet játszó cégek: Spinner Hungária Kft.

Selyem u. 2.

Tolnatej Rt.

Keselyűsi u. 26.

Prettl Hungária Kft.

Korsófölde u. 2

Samsonite Hungária Bőrönd Kft.

Keselyűsi u. 5.

Van De Velde Kft.

Selyem u. 4.

Pfannenschwarz Kft.

Selyem u. 1.

Mevaco Kft.

Pf.: 94

BHG-Szekszárd Kft.

Keselyűsi u. 4-8.

Szekszárdi Nyomda Kft.

Széchenyi u. 44 - 46.




Marley Magyarország Rt.

Palánki út 6.

T-Mobile Rt.

Arany J. u. 5-7.

Gemenc Volán Rt.

Tartsay Vilmos u.

Alfa-Nova Kft.

Építők u. 7.

Jürgenhake Magyarország Kft.

Korsófölde u. 3.

Tarr Kft.

Kadarka u. 18.

Alisca Terra Kft.

Epreskert u. 9.

Ferropatent Kft.

Árnyas u. 2.

Szekszárdi Vagyonkezelő Kft.

Bezerédj u. 2.

Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft.

Mátyás király u.

Tm-i Állami Közútkezelő Kht.

Liszt Ferenc. tér 1.

Alisca Coop Kft.

Bogyiszlói u. 1.

PegasoLineaItalia Kft.

Epreskert u. 5.

Sygnus Kft.

Pf.: 325

Tető - Plusz Kft.

Pf.: 262

Sió - Trans Kft.

Tartsay V. u. 16.

Alisca Bau Építő Kft.

Munkácsy u. 29.

Célgép Kft.

Keselyűsi u. 22.

TolnAgro Kft.

Rákóczi u. 146.

Industria Kft.

Csokonai u. 21.

Szekszárdi Növényvédő Kft.

Bródy S. u. 52/B

Szd-Paksi Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Kft.

Pf.: 116

Szekszárdi Mezőgazdasági Rt.

Rákóczi u. 132.

Auto-Center Nagyker. Kft.

Rákóczi u. 142.

Szekszárd-MetalRecycling Kft.

Sió u. 5.

S - Szekszárd 2000 Kft.

Selyem u. 3.

Kiskereskedelem Szekszárdon a kiskereskedelmi üzletek száma folyamatosan csökken, ezek működtetése jellemzően társas vállalkozási formában történik.

2007 2008 2009 2010 Kiskereskedelmi üzletek száma (db) 886 875 873 862 Egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma (db) 262 264 260 244 Szekszárd – Kiskereskedelmi üzletek száma – Forrás: KSH területiadatbázis

2011 842

228

Kimutatható az egyéni vállalkozások által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek számának csökkenése is, amely hátterében a gazdálkodási forma átalakulás, illetve a tőkehiány van. 289. oldal a 349-ből



Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint

Szekszárd – Kiskereskedelmi üzletek megoszlása tevékenység szerint – Forrás: KSH területi adatbázis Vendéglátás A város 2012-ben 196 vendéglátóhellyel rendelkezett. Ebbe a körbe tartozik 110 étterem és cukrászda, 59 italüzlet és zenés szórakozóhely valamint 27 egyéb vendéglátóhely.

Vendéglátás Vendéglátóhelyek száma (db) Éttermek, cukrászdák száma (db) Italüzletek és zenés szórakozóhelyek száma (db) Munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett vendéglátóhelyek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett éttermek, cukrászdák, büfék száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett italüzletek és zenés szórakozóhely... (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi étkeztető helyek száma (db) Egyéni vállalkozás által üzemeltetett cukrászdák száma (db)

2007 199 152

2008 194 147

2009 196 146

2010 206 113

2011 207 116

2012 196 110

18

16

16

64

60

59

29

31

34

29

31

27

72

73

71

79

77

71

51

53

51

41

42

38

7

7

6

30

26

25

14

13

14 2

3

3




Egyéni vállalkozás által üzemeltetett munkahelyi, rendezvényi és közétkeztetést végző vendéglátóhelyek száma (db) Szekszárd – Vendéglátóhelyek száma – Forrás: KSH adatbázis

6

6

5

A multinacionális bevásárlóközpontok jelenléte még nem érzékelhető statisztikailag a kiskereskedelmi üzletek számának csökkenésében, mivel a TESCO 2007.12. hóban nyílt meg.

K+F helyzete A PTIGyK Gazdaságtudományi és Turisztika Intézet elsődleges feladata a turizmus és vendéglátás BSC szak, a hozzá kapcsolódó felsőfokú szakmenedzser programok és turizmus menedzsment MA szak szervezése, menedzselése, irányítása, és az oktatási teendők ellátása. Szintén intézeti feladat a képzéshez kapcsolódó tanórákon kívüli szakmai, közéleti tevékenységek ösztönzése és szervezése (tudományos munka, szakmai előadások, rendezvények, bemutatók), színvonalas gondozása és fejlesztése. Az Intézet a Pécsi Tudományegyetem, illetőleg az Illyés Gyula Kar megbízása alapján oktatási, képzési és minősítési (záróvizsgáztatási, oktatási) feladatokat lát el a karon oktatott más szak(ok)kal összefüggésben is. Intézeti kompetenciába tartozik az összes kari szakra vonatkozóan a közgazdaságtani, a gazdálkodáshoz kapcsolódó ismeretek oktatása, a geográfia tudományterület tárgyai, a számítástechnika, valamint az idegen nyelvű oktatás szervezése. Intézeti tagok feladatkörébe tartozik, ebben az értelemben intézet keretei között történik a kari ERASMUS feladatok ellátása, valamint a nyelvvizsgáztatás szervezése. Az Intézet alapvető célkitűzése olyan, elsősorban a turisztika és a vendéglátás területén jártas közgazdász szakemberek képzése, akik: 

       

az elsajátított korszerű, közgazdasági, társadalomelméleti, alkalmazott gazdaságtudományi és módszertani ismeretek felhasználásával, legalább egy, a turizmus vendéglátás szakon kettő idegen nyelv kellő ismerete birtokában képesek a társadalmi, gazdasági folyamatok szakszerű elemzésére, értékelésére, tervezésére; jártasak az alapvető vállalat- és nemzetgazdasági kérdésekben; a vállalatgazdasági és intézményi folyamatok irányításához, közgazdasági elemzéséhez szükséges speciális ismeretekkel rendelkeznek; a főiskolai szintű képzés további célja az egyetemi szintű közgazdasági tanulmányokra való felkészítés is; ismerik a világ turizmusának markáns trendjeit, a termékfejlesztések fő jellegzetességeit és irányait; átfogó ismertekkel rendelkeznek a magyar turizmus-gazdaság történetéről, jelenlegi állapotáról, ismerik az érvényes Nemzeti Fejlesztési Stratégia célkitűzéseit; alapos ismereteik révén képesek a legújabb nemzetközi elméleti és gyakorlati tapasztalatok hazai adaptációira; felsőfokú szakképzés során alapos elméleti és gyakorlati ismereteik révén megfelelő tudással jelennek meg a munkaerőpiacon, illetve felkészülnek a felsőfokú tanulmányaikra; az MA képzésben való részvételt követően képesek doktori programokba bekapcsolódni és tudományos tevékenységet folytatni, illetve a turisztikai iparág menedzsmenti állásaiban helyt állni.

A főiskolai szintű gazdálkodási szakon folyó képzés illeszkedik az egyetem képzési struktúrájába, a végzett hallgatók kiegészítő képzés keretén belül egyetemi végzettséget szerezhetnek a kar MA szakán, vagy más master szakokon, pl. a PTE Közgazdaságtudományi Karán.




Az intézet BSC képzés keretében három specializációt gondoz:   

Borturizmus Terület- és településfejlesztés Ökoturizmus

Az MA képzés specializációja: Desztináció-menedzsment Az Intézet a főiskolai és egyetemi szintű képzések mellett több felsőfokú szakmenedzser programot is gondoz.     

Idegenforgalmi szakmenedzser (Borturizmus szakirány), Vendéglátó szakmenedzser Területfejlesztési szakasszisztens Informatikai statisztikus és gazdasági tervező (kifutott FSZ szak, csak vizsgaszervezés), Vállalkozási szakügyintéző (kifutott FSZ szak, csak vizsgaszervezés).

Az Intézet kollektívája a hallgatók bevonásával, segítségével rendszeresen szervez szakmai konferenciákat, work shopokat, fórumokat, gyakorló szakemberek, üzletemberek meghívásával. Figyelmet fordít arra is, hogy Szekszárd, a megye, valamint a kistérségek szakmai közéletében jelen legyen, partnerkapcsolatokat alakítson ki a térség meghatározó aktoraival a profit- és non-profit szektorban, valamint az irányítás és igazgatás különböző szintjeivel.

Szekszárdon jelentős számú vállalkozás választotta a klaszterbe rendeződés formáját, kihasználva az együttes megjelenés és érdekérvényesítés lehetőségét. A tagok együttműködése lehetővé teszi, hogy kedvezőbb árakat és közös beszerzési vonalakat alakítsanak ki. A város vezetésének nem titkolt szándéka, hogy a Klaszter jelenlétének következtében új cégek telepedjenek le Szekszárdon, illetve az Ipari Parkban. Alliance Klaszter A GEODÉZIA Földmérőmérnöki Szolgáltató Kft. az elsők között kapcsolódott be az 1997-ben induló Nemzeti Kataszteri Programba, melynek keretében jelentős részt vállalt Magyarország digitális földmérési alaptérképeinek előállításában. A Dél-Dunántúli Rendezvény és Fesztivál Turisztikai Klaszter létrehozásának elsődleges célja a régió imázsának építése, a fesztiválok presztízsének növelése, az ágazat regionális értékesítési és termékfejlesztési funkciójának koordinálása, támogatási források felkutatása, fejlesztések összehangolása. Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere 2005. december 14-én 20 alapító taggal, köztük a Szekszárdi Ipari Park Kft.-vel, megalakult Szekszárdon a Szekszárdi Autóipari Alkatrész-beszállítók Klasztere.

Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter Elsőként nyerte el a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANFA) a Nyugat-dunántúli régióban az Akkreditált Innovációs Klaszter címet. A Magyar Gazdaságfejlesztési Központ által kiírt pályázat célja összhangban van az Új Széchenyi Terv stratégiai, gazdasági irányvonalaival. Az innovatív, KKV- és exportorientált, jelentős foglalkozatási hatású klaszterek akkreditálásának egyik hatása az, hogy lehetőség nyílik egy magas minőségi követelményszint felállítására. A klaszterben részvevő faipari vállalkozások erejét tovább erősíti a szintén tag Faipari Mérnöki Kar (Nyugat-magyarországi Egyetem). Az országosan egyedi és európai szintén is elismert színvonalú faipari mérnöki képzés, az akkreditált laboratóriumi szolgáltató és K+F+I háttér, a karon megtalálható alkalmazott művészeti és informatikai képzés, továbbá az alapanyag termelést meghatározó erdőgazdálkodási tudás és partnerek nemzetközi szinten is kivételes alapokat nyújtanak.

Turizmus 292. oldal a 349-ből



A Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja2 meghatározza a turisztika stratégiai irányait. Az alábbi turisztikai magterületek kerültek meghatározásra, amelyek a legfőbb potenciált jelenthetik a régió turizmusának jövőjében:

Szekszárd a Duna-mente turisztikai magterület központjában helyezkedik el. A Duna-mente jelenleg csekély mértékben részesedik a régió turizmusából. A jövőképben a térséget elsősorban a borturizmusra, és emellett a vízhez kapcsolódó turizmusra épülő desztinációként lehet elképzelni. A már meglévő borutak, valamint a Duna ehhez kiváló alapot biztosítanak. A térségben található kulturális és népművészeti értékek a borra felfűzhetők, így aki végighalad a borút mentén, számos kiegészítő programlehetőséget talál magának. A térségben egyedi vonzerőként szolgál a Paksi Atomerőmű. Paks tekintetében cél lehet a város bevonása a minőségi konferenciaturizmusba, így a célállapotban, a városban illetve közelében egy nagyobb kapacitású, magas színvonalú konferenciaszálloda is szerepel. Az alábbi táblázatban kerültek összefoglalásra a fő turisztikai fejlesztési területek:

2

Forrás: Dél-Dunántúli Régió Turizmus Stratégiai Fejlesztési Programja




Ökoturizmus A régióban két nemzeti park található: a Duna-Dráva Nemzeti Park teljes területe és a Balatonfelvidéki Nemzeti Park egy kisebb, somogyi része. A térség ökoturisztikai szempontból különösen kedvező adottságokkal rendelkezik. A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz négy tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület tartozik. A fő ökoturisztikai látványosságok mellett még számtalan természetvédelmi oltalom alatt álló parkban, arborétumban és erdőben, és további Natura 2000 területen figyelhető meg a gazdag flóra és fauna. Vízi turizmus A vízi turizmus a nyári időszak kedvelt üdülési és aktív időtöltési formája, amely magában foglalja a strandolást, a különféle vízi sportok űzését (ezen belül elsősorban a csónakázást, kajak-kenuzást, vitorlázást), valamint a sétahajózást. A Dél-Dunántúli Régió folyóvizei, tavai, mesterséges strandfürdői kellemes nyári időtöltést biztosítanak a strandoláshoz és a vízi sportok űzéséhez. A Duna teljes magyarországi szakaszán szabályozott és hajózható, a nagyméretű személy- és teherhajók közlekedése miatt elsősorban a holtágak alkalmasak a vízi turisztikai szerepkör betöltésére. A Duna holtágai, homokzátonyai fürdőzésre is alkalmasak.

Vadászturizmus A Dél-Dunántúli Régió Magyarország egyik legkedveltebb, hatalmas területű és jelentős vadállománnyal bíró területe. Fő vadászati területek: Gemenc, Zselic, Belső-Somogy, Gyulaji-erdő. A vadászatszervezés jól működik a térségben: a vadászatokat vadásztársaságok, erdőgazdaságok szervezik. Ezek a vadásztatás mellett szállást, étkezést, trófeakikészítést és egyéb kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtanak, bemutatókat, szakmai továbbképzéseket is szerveznek. A vadásztársaságok területei szinte a teljes régiót, annak minden kistérségét lefedik. Kerékpáros turizmus A Dél-Dunántúli Régió domborzata változatos, így a látogatók számára különböző nehézségi fokú, hosszú és vonalvezetésű kerékpáros túralehetőségek kínálkoznak: a folyók közelében sík, könnyen biciklizhető, a domb- és hegyvidékeken komoly meredekségű, hegyi utak várják a túrakerékpárosokat. Borturizmus




Napjainkban a borturizmus egyre nagyobb népszerűségnek örvend, önálló turizmusággá nőtte ki magát. A Dél-Dunántúli Régió jelentős mezőgazdasági kultúrája a szőlőtermesztés és a bortermelés: az ország 22 borvidékéből 5 található itt, köztük a világhírnévnek örvendő Villányi és Szekszárdi Borvidékkel. Az ország bortermelésének 13,6%-át a régióban állítják elő, ezen belül a minőségi borok aránya a megtermelt bor mennyiségéhez viszonyítva kiemelkedően magas. Rendezvények, fesztiválok A turizmusfejlesztésben a rendezvények kettős célt szolgálnak: bizonyos programok nagyfokú attraktivitással rendelkeznek, ezáltal önálló vonzerőértéket hoznak létre, míg más, jellemzően kisebb jelentőségű rendezvény a programcsokor színesítését, a tartózkodás élményjellegét növeli. A Dél-Dunántúli Régió rendezvénykínálatában elsősorban térségi, regionális jelentőségű programok szerepelnek, de megrendezésre kerül néhány nagyobb, országos hatókörű esemény is. Utóbbiak között országos versenyek és speciális témájú fesztiválok, valamint kifejezetten a nagyközönségnek szóló turisztikai rendezvények is megtalálhatók. Hivatásturizmus (MICE) A nemzetközi trendeket követve az elmúlt években, hazánkban is felélénkült a hivatásturizmus. Az üzleti célú utazások között megkülönböztethetünk konferenciákat, szakmai találkozókat, továbbképzéseket, vállalati csapatépítő tréningeket, incentív utakat, stb. Valamennyi esetében elvárás a színvonalas konferencia- és meetingtermek, üzleti szolgáltatások, valamint minőségi szolgáltatásokat nyújtó szálláshelyek és vendéglátó egységek rendelkezésre állása. Ezen kívül megfigyelhető az üzleti és az egészségturizmus összefonódása is. Szekszárd turizmus-fejlesztésében komoly előrelépést jelenthet egy gazdasági szervezet létrejötte, melynek célja a városba érkező vendégek számának növelése, s új szolgáltatások bevezetésével egy magasabb szintű kiszolgálás megteremtése. A 2007 szeptemberében létrehozott Szekszárdi Turisztikai Kft. célja, hogy a helyi program- és szálláshelykínálat összefogásával, új programok és rendezvények létrehozásában közreműködve az eddigieknél több vendég számára tegye vonzóvá Szekszárdot és a kistérséget. A keretei között talált új otthonra a színvonalas tájékoztatást biztosító helyi Tourinform iroda. Egyre többen választják néhány napos programként egy-egy borvidék felfedezését. A város adottságai ezen a téren jók: a borászok közül egyre többen készülnek fel vendégfogadásra, ám ezek a szolgáltatások egymástól elszigetelten működnek. A kölcsönhatások erősítésében és a koordinációban nagy szerep hárulhat a város új társaságára. A kft. feladatai között szerepel, hogy a megújuló testvérvárosi kapcsolatokban rejlő turisztikai lehetőségeket minél jobban kihasználja. Több partnertelepülés részéről felmerült ugyanis az igény, hogy szervezett kereteket adjanak az eddigi egyéni utazásoknak. Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület3 1999. június 11-én alakult meg, azzal a céllal, hogy működésével elősegítse a szekszárdi történelmi borvidék kulturális örökségének megóvását, kultúrájának megőrzését és továbbvitelét, valamint a térség idegenforgalmának fellendítését, a Szekszárd környéki térség fejlesztését. A szervezet arra törekszik, hogy a borvidéki településeken élők együttműködésének szervezésével előmozdítsa a minőségi bortermelést és a borhoz kapcsolódó művészeti és építészeti, gasztronómiai és egyéb kulturális értékek védelmét, a fenntartható fejlődés szempontjait szem előtt tartva. Az egyesület 64 taggal alakult. A tagok között egyaránt találhatók magánszemélyek, családi borászatok, nagyüzemek, hegyközségek és utazási irodák és önkormányzatok. Alapítását az az egyre sürgetőbb igény vezette, hogy a Kétytől Bátáig húzódó, Magyarország egyik legrégibb borvidékeként számon tartott térség égető gazdasági-társadalmi problémáinak megoldását, a hagyományokra támaszkodva, azokat jó irányban továbbfejlesztve, a megváltozott gazdasági és kulturális igényekhez, követelményekhez alkalmazkodva segítse. Létrehozására már 1995. óta történtek próbálkozások, de különböző érdekütközések és a pénzhiány a megvalósítást mindaddig akadályozták. 1999-ben azonban egy PHARE pályázat lehetőséget adott arra, hogy a dél dunántúli történelmi borvidékeken működő egyesületek, együttműködés keretében olyan jelentős támogatáshoz jussanak, melyből a tervezett, vagy még csak kezdetlegesen működő borutakat létrehozhassák, illetve a nemzetközi elvárásoknak megfelelő színvonalra fejleszthessék. A pályázat gesztora az akkor már működő Villány-Siklósi Borút Egyesület volt. A további együttműködők a szekszárdin kívül a zalai, a dél-balatoni, a pécsi és a tolnai borvidékek borkultúrát ápoló szervezetei voltak. Az e szervezetek támogatásával megalakult egyesületeknek, borutaknak a mai napig ezek az egykori együttműködő partnerek, ma társszervezetek, az első számú szervezeten kívüli, szakmai kapcsolatai. A pályázat eredményeként, a 2000. évi Szekszárdi Szüreti Fesztivál alkalmával hivatalosan is megnyitották 3

Forrás: Szekszárdi Borvidék Borút Egyesület




a borutat, amely a klasszikus borutak kategóriájába tartozik. Az első minősítést követően 16 minősített borútállomás várta a turistákat a borúton. Jelenleg 35 a minősített állomások száma. A borút által nyújtott turisztikai termékek az alábbiak:       

Bortrezor, pálinkakóstoltatás Borkóstoltatás, borbemutató, pinceséta, barrique-pince látogatása, szabadtéri borkút, Tájjellegű ételek, reneszánsz konyha, királyi ételek, melegkonyhás vendéglátás, Néprajzi magángyűjtemény, sárközi lakodalmas, babamúzeum, pálinkatörténeti bemutató, csipkegyűjtemény, Leányvárban löszbe vájt pincék látogatása, A borvidék mese-, és mondavilágának felelevenítése, Kerámiaműhely látogatása, mézeskalács-bábok, mézes sütemények, gyertyák, kismesterségek bemutatása, Szállodai szálláshely, kastélyszálló, szállás borászoknál rendezvények.

Ugyancsak fontos, hogy a vállalkozás aktív szerepet játsszon a városi rendezvények szervezésében, színvonalas lebonyolításában, új rendezvények létrehozásával további lehetőségeket teremtsen a városban eltöltött vendégéjszakák számának növelésére. A város jelen pillanatban nem képes egy hétvégénél tovább a térségben tartani és tartalmas programmal szolgálni az idelátogatóknak. Ezért is fontos, hogy a turisztikai kínálatot a bor mellett új tartalmakkal egészítsék ki. A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zártkörűen Működő Részvénytársaság jogelődje 1968-ban alakult az Alsó-Duna összefüggő ártéri területén. Európában a legnagyobb kiterjedésű ártéri jellegű területen, 1993 július 1-től részvénytársasági formában 37.839 hektár állami tulajdonú erdőterületen és 55.700 hektár üzemi vadászterületen gazdálkodik. Az ártéri területek alkotják a DunaDráva Nemzeti Park dunai szakaszát (megközelítően 20.000 hektár). Pörbölyről indul az ártéri rengetegbe a közkedvelt Gemenci Erdei Vasút és itt található a Pörbölyi Ökoturisztikai Központ, melynek megújult objektumait 2007. tavaszán adták át a nagyközönségnek. Az új fogadóépület európai uniós színvonalon nyújt széleskörű szolgáltatásokat. A múzeum betekintést enged a Sárköz néprajzába és bemutatja a gímszarvast, ill. az ártér élővilágát, valamint az erdészet, a gazdálkodás összegyűjtött tárgyi emlékeit. Itt kapott helyet a Gemenci Méhészeti Gyűjtemény is. Jelentős természeti értékei 1977-ben a Gemenci Tájvédelmi Körzet létrehozásakor, majd 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park megalakulásakor (annak részeként) területi védelmet kaptak. A mintegy 18 ezer hektár védett terület vízi és erdei élőhelyek együttese. Az ártéren élő nép a folyószabályozások előtt a Duna vízjárásához igazította életét. A kialakított fokrendszer - mellékágak és holtágak csatornákkal összekötött hálózat - az árvízvédelem mellett a közlekedés és a gazdálkodás lehetőségeit is biztosította. Gemenc ma az ország egyik leghíresebb vadászterülete, a „fővad” a gímszarvas. Szekszárdon nagy hagyományai vannak a kulturális fesztiváloknak és sportrendezvényeknek. Ezen a területen a legfontosabb célkitűzés a meglévő rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése, a létrehozott Turisztikai Kft. segítségével a rendezvények marketing tevékenységének erősítése, valamint egységes arculat kialakítása. A rendezvények finanszírozhatósága érdekében törekedni kell az önkormányzat, a vállalkozások és a civil szervezetek hatékonyabb együttműködésére. A kereskedelmi szálláshelyek száma az utóbbi hat évben felére csökkent, ezekből összesen 6 van a városban. Még drasztikusabban, 58,6%-al csökkent a szállás férőhelyek száma, mely 2012-ben csak 588 volt. Mindezekből következik, hogy az itt töltött vendégéjszakák száma mind a belföldi, mind a külföldi relációban mintegy 38%-al csökkent. Míg a magán szálláshelyek száma a vizsgált időszakban csak 10%-kal nőtt, vendégeik száma megötszöröződött. Szekszárdon jelenleg az alábbi kereskedelmi szálláshelyek vehetők igénybe:  Kőrózsa Vendégház  Sió Motel


SZEKSZÁRDMJVÖNKORMÁNYZATA                


Belvárosi Mérey Luxus Apartman Megacentrum Panzió Hotel Zodiaco Petra Vendégház Puttonyos Vendégház Szépkert Vendégház Strázsa vendégház Fehér Tehén Panzió Belvárosi vendégház Cini Apartman Bottyán Vendégház Heimann Vendégház Horváth Vendégház Takler Pince Vasmacska Vendégház Szüret Vendégház

Idegenforgalom 2007 A kereskedelmi szálláshelyek egységeinek száma (db) 9 Kereskedelmi szálláshely szállásférőhelyeinek száma (db) 1 004 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek vendéglátóinak száma összesen (db) 21 Egyéb (2009-ig magán) szálláshelyek vendégeinek száma (fő) 321 Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 15 464 Külföldi vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) 3 561 Hazai vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 11 903 Átlagos tartózkodási idő kereskedelmi szálláshelyeken 1,75 Szekszárd – Idegenforgalom – Forrás: KSH adatbázis

2008

2009

2010

2011

2012

9

7

6

6

6

1 001

777

524

604

588

22

23

20

22

24

779

870

1 156

1 238

1594

13 345

9 005

7 421

6 220

6016

2 545

2 214

1 764

1 433

1345

10 800

6 791

5 657

4 787

4671

1,85

2,13

1,76

1,7

1,68

Helyi gazdaságfejlesztés eszközei A város fejlődő pályára állításához elengedhetetlen, hogy az önkormányzat a társadalom minden szereplőjével – legyen az a gazdasági, vagy civil szektorban – párbeszédre (fórumok) és a kölcsönös előnyökön nyugvó együttműködésre törekedjen, a jogszabályok betartása mellett lehetőség szerint a helyi vállalkozóknak biztosítson minél több munkát. Segítse továbbá a szakképzési struktúra munkaerő-piaci igények szerinti átalakítását a közép- és felsőoktatásban. Az alábbiakban azokat az intézkedéscsoportokat gyűjtöttük össze, amelyek közvetlen hatást gyakorolhatnak a helyi gazdaság jövedelemtermelő képességére, a húzóágazatok megtelepedésére és fejlődésére. Az intézkedéscsoportok célja a vállalkozási környezet javítása, elsősorban az infrastruktúra fejlesztése révén. A város versenyképességének, jövőbeni prosperitásának fontos elemei a turizmus alapinfrastruktúrájának fejlesztése és a befektetés ösztönzés.




A GAZDASÁGI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE

Az intézkedéscsoport célja olyan ipari területek (ipari parkok, övezetek) kijelölése és fejlesztése, amelyek elősegíthetik a helyi kis- és közepes vállalkozások fejlődését, valamint perspektivikus iparágak (pl. logisztika) és új vállalkozások megtelepedését is szolgálják.

Ipari övezetek fejlesztése Szekszárd gazdasági versenyképessége jelentősen javult az M6-os autópálya és a Szent László híd elkészültével. A tervezett M9-es autópálya (melynek egy kis része már elkészült és összeköti a várost a Szent László híddal) tovább javítja majd az elérhetőséget. Az utóbbi idő beruházásainak köszönhetően teljesen közművesítetttelkek a betelepülni szándékozó vállalkozásokat. Kibővült a villamos energia kapacitás, kiépült a víz-, szennyvíz, tűzivízhálózat, a csapadékvíz elvezető rendszer, internet és vezetékes telefonhálózat, továbbá biztosított a gázellátás is.

várják

A Szekszárdi Ipari Park Kft. 1998ban nyerte el az Ipari Park címet (IPC039/98) a város észak-keleti határán fekvő 30,7 hektáros területre, melynek bővítését a 2004-ben önkormányzati tulajdonba került – az Ipari Park mellett elhelyezkedő – volt Honvédségi Raktárbázis, valamint adásvétel útján szerzett további területek tették lehetővé. Szekszárd városában a rendszerváltást követő évtizedben jó néhány nagyvállalat került felszámolásra, ezzel együtt a lakosság elhelyezkedési esélyei is jelentősen csökkentek. A város akkori vezetése felismerve a gazdasági helyzet veszélyeit, egyfajta kitörési pontnak tekintette egy ipari park létesítését a városban, és ezzel együtt egy, a Park működtetésével, fejlesztésével foglalkozó cég megalapítását. A Szekszárdi Ipari Park a város ÉK-i részén elhelyezkedő mintegy 50 hektáros területen biztosít betelepülési lehetőséget a vállalkozások számára. A Szekszárdi Ipari Park könnyű megközelíthetőségének, a Szent László-híd, az M6-os és az épülő M9-es autópályák közelségének, valamint a terület további bővítésének köszönhetően kitűnő lehetőséget kínál korszerű üzemek, raktárak, kereskedelmi egységek kialakulására, betelepülésére, zöld- és barnamezős beruházások megvalósítására.

TURIZMUSFEJLESZTÉS

Szekszárd gazdasági fejlődésének egyik kitörési pontja a turizmus lehet. A város és környékének kiváló földrajzi, természeti adottságai ehhez remek alapot biztosítanak, ám infrastruktúra-fejlesztés és a szakmai hátteret biztosító szervezet nélkül ebből vajmi keveset kamatoztathat. Szekszárd nevének említésekor az emberek nagy többsége a borra, a borvidékre asszociál, amely egy jó hívó szó lehet, de önmagában nem elegendő.

Turisztikai Kft. Szekszárd turizmus-fejlesztésében komoly előrelépést jelenthet egy gazdasági szervezet létrejötte, melynek célja a városba érkező vendégek számának növelése, s új szolgáltatások bevezetésével egy magasabb szintű kiszolgálást eredményez. A szekszárdi önkormányzat 2007 októberében alapította a Szekszárdi Turisztikai Kft.-t, azzal a céllal, hogy a kistérségben a vendégek és a vendégéjszakák számát növelje.




A Szekszárdi Turisztikai Kft. feladata: hogy az eddigi események (Pünkösdi Fesztivál, Szent László Napok, Szüreti Fesztivál, Karácsonyváró, Örömünnep) mellé álljon, a szervezőket segítse a még magasabb színvonalú lebonyolításban, újabb marketingeszközökkel tovább növelje látogatottságukat, s mindezek mellett új rendezvényeket hozzon létre. A cégnek a város főterén található irodája helyet ad a városi Tourinformirodának, és a közeljövőben – a kistérség "házigazdájaként" – bor- és ajándékboltként is működik majd, ahol a betérők a tájékoztatás, szállásfoglalási lehetőség mellett Szekszárdhoz kapcsolódó ajándéktárgyakat, emlékeket, képeslapokat, frissítőket vásárolhatnak, s emellett hozzájutnak a legtöbb helyi termelő borához is.

Ökocentrum és interaktív tematikus park A város jelen pillanatban nem képes egy hétvégénél tovább a térségben tartani és tartalmas programmal szolgálni az idelátogatóknak. Ezért is fontos, hogy a turisztikai kínálatot a bor mellett új tartalmakkal egészítsük ki. Ilyen látványosság lehet például a Gemencben, Európa legnagyobb ártéri erdejében kialakítottökoturisztikai centrum és „A természet vad erői” interaktív tematikus park. Az országosan is egyedülálló, mintegy 22 hektáros interaktív park látogatói megismerkedhetnek a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó tájvédelmi területet alakító természeti erőkkel és az ártérre jellemző élővilággal, de bepillantást nyerhetnek Szekszárd és környéke, a Sárköz kultúrájába és gasztronómiájába egyaránt és természetesen megkóstolhatják a kiváló szekszárdi borokat is.

Rendezvény- és konferenciaturizmus fejlesztése Szekszárdon nagy hagyományai vannak a kulturális fesztiváloknak és sportrendezvényeknek. Ezen a területen a legfontosabb célkitűzés a meglévő rendezvények infrastrukturális hátterének fejlesztése, a létrehozott Turisztikai Kft. segítségével a rendezvények marketing tevékenységének erősítése, valamint egységes arculat kialakítása.

Szálláskapacitás fejlesztése A minőségi turizmus és vendéglátás alapvető feltétele a megfelelő szálláshelyek kialakítása. Szekszárdon jelenleg szállodában összesen 88, a különböző minőségű kereskedelmi szálláshelyeken pedig 604 férőhely van. A város turizmusának elősegítése szempontjából szükséges egy magánbefektető (szállodalánc) által megépített és üzemeltetett, legalább négy csillagos hotel mielőbbi megvalósulásának elősegítése. BEFEKTETÉS-ÖSZTÖNZÉS

Annak érdekében, hogy az ipari területek tervezett fejlesztései elősegítsék új vállalkozások, befektetők megtelepedését Szekszárdon, hangsúlyt kell fektetni a befektetés-ösztönzésre is. Fontos egyrészt a befektetői kedv felkeltése, másrészt naprakész és megfelelő mélységű információkkal ellátva ösztönözni a befektetni szándékozókat.

Innovatív tevékenység támogatása A városnak módot kell találnia az innováció, a vállalkozói K+F tevékenység ösztönzésére, hogy a foglalkoztatási szerkezetben minél nagyobb arányt képviseljen a magasan kvalifikált munkaerő. Ennek eszköze lehet az azonos ipari szegmensben működő helyi vállalkozások hálózatszerű fejlesztésének motiválása versenyképességük növekedésének érdekében, illetve az állami és európai uniós támogatások városi és regionális gazdasági prioritások szerinti elosztása a források összehangolt felhasználásának orientálásával. Befektetés-marketing működtetése




„Szekszárd a jövő városa” program kidolgozásával és megfelelő marketingtevékenységgel ki kell használni az M6 autópálya és a dunai Szent László híd nyújtotta logisztikai lehetőségeket. Információs társadalom Szekszárdon a GVOP 4.3.1. projekt keretében került bevezetésre az információs társadalom egyik alapkövének számító elektronikus közigazgatás kifejlesztése. A projekt célja elektronikus és tudásalapú közigazgatási megoldások bevezetése Szekszárd MJV-ban és Szekszárd Megyei Jogú Város és Városkörnyéki Önkormányzatok Területfejlesztési Társulása településein. Ez lehetővé teszi az Interneten keresztüli ügyfél-tájékoztatást, ügyfél-felvilágosítást, így biztosítja a hivatal és a vállalkozások, valamint a lakosság közötti interaktivitást. A projekt során – a MITS egyik legfontosabb iránya, a korszerű eközigazgatás megteremtése érdekében – kialakításra került a városi integráló portál, azon megvalósításra került a Common List of Basic Public Services 2. szolgáltatási szint.

Külső elérhetőségek Az egész dél-dunántúli régiót kedvező földrajzi fekvése - három szomszédos ország közelsége, kapcsolat a Balatonnal, a Dunával és a Drávával - kedvező közlekedés-földrajzi pozícióra predesztinálja, azonban a régió 22 kistérségének mindegyikében aggasztó a közúti közlekedés helyzete. A szekszárdi kistérség közlekedési infrastruktúráját az alacsony vonalsűrűség, a lassú haladási sebesség és a rossz útminőség jellemzi. Jelentősen javított a közúti közlekedés helyzetén a megépült M6 autópálya, amely gyorsabb elérhetőséget biztosít a fővárossal, valamint felcsillantja a Horvátországgal való összeköttetés reményét, amennyiben elkészül az országhatárig vezető szakasz is. Az I. rendű utak sűrűsége az országos átlag alatti. Az utak burkolatának állapota gyorsan romlik, magas az élettartamon túli utak aránya. A kistérség közlekedési gondjain jelentősen enyhített a 2003-ban átadott szekszárdi Duna-híd, amely újabb kapcsolatot jelentett a Dél-Dunántúl és a Dél-Alföld között, valamint mentesítette a bajai és a dunaföldvári hidat, és nagy logisztikai kapacitást teremtett a városnak. Zsáktelepülés összesen öt van (Fácánkert, Murga, Felsőnána, Bogyiszló és Sióagárd). A kistérség vasúti közlekedésére jellemző, hogy a területén vasúti fővonal nem halad keresztül, kicsi a vonalsűrűség, a szolgáltatás színvonala, a mellékvonalak műszaki állapota, minősége elmarad a kívánatostól. A kistérséget a Szekszárd-Bátaszék, a kelet-nyugati irányú Dombóvár-Bátaszék-Baja és a kevésbé forgalmas Bátaszék-Pécs vasútvonal érinti. A nemzetközi vasúti forgalomba való kapcsolódás elsősorban átszállásokkal lehetséges. Ezért a vasút Szekszárd életében elenyésző szerepet játszik, részben a csomóponti szerep hiánya, részben az eljutás feltételeinek nem megfelelő versenyképessége miatt. A vasút város életébe való jobb bekapcsolása érdekében az Önkormányzat az alábbi terveket vette fel a 2012-2020 közlekedési koncepciójába: 1. Szekszárd – Budapest gyorsvasút hálózat kiépítése. 2. Baja – Sárbogárdi szakasz villamosítása. 3. Gemenci kisvasút behozatala a vasútállomásra. 4. Utas tájékoztató rendszer fejlesztése a vasútállomáson. 5. Vasútállomás fejlesztése, átépítése. A Duna, mint vízi út elsősorban a nemzetközi kereskedelemben kap szerepet, egy korszerű nemzetközi kikötő kialakításával Szekszárdon nyílna lehetőség a vízi közlekedés előnyeinek kihasználására.




Társadalom Demográfia A kistérség településeit a török időszakot követően újra kellett telepíteni.4 A telepítések első nagy hulláma 1718-1725 között történt. Sok völgységi falu mellett Tolna, Kistormás és Felsőnána is ekkor kapott német telepeseket. Harc az 1720-as évek végén keletkezett, Kétyre az 1730-as években érkeztek meg a bevándorlók. A déli német területek mindegyike jelentős kibocsátó volt, s a Rajna-menti térségből is sokan jöttek. Tolna pl. Hessenből és Fuldából, Felsőnána Hessenből és Württembergből, Kéty Hessen-Darmstadtból, Bátaszék a Fekete-erdőből kapott új lakosságot. Fényes Elek geográfiai szótára szerint a kistérség települései közül 12 helységben éltek németek. A szerző 5 falut minősített németnek, 3-at magyar-németnek, 2-őt német-magyar-rácnak, s emellett találhatunk a területen még egy-egy német-rác, s német-magyar települést is. Fényes Medinát magyar-rác falunak értékelte, s véleménye alapján 10 helységet lehetett akkoriban magyarnak nevezni. 1880-ban a térségben 31,1% volt a németség részesedése az összlakosságból, ami mindenképp jelentősnek értékelhető. Ezután majdnem folyamatos lemorzsolódásuk figyelhető meg, hiszen részarányuk 60 év múlva már csak 21,7%-ot ért el. Még nagyobb volt a szerbek térvesztése, hiszen a három jelentősebb szerb kisebbséggel rendelkező település közül csak Medina tudott nagyobb létszámban e nemzetiséghez tartozókat megőrizni, a másik két településen a szerbség lényegében teljesen megszűnt létezni. Bátaszékon 1880-ban még 3%-ot jelentettek ők, Alsónánán pedig 11,9%-ot, ehhez képest előbbi helyen 1941-ben 0,1%-ot, utóbbiban pedig az alig kimutatható 0,07%-ot érte csak el a szerbek részesedése. Medinán 1880-ban még a falu 23%-a a szerbek közé tartozott, 1941-ben ők már csak a lakosság 8,4%-át tették ki. A II. világháborút követően a német és szerb nemzetiség aránya tovább csökkent. Ma jelentősebb német közösséget találunk Alsónána, Bátaszék, Felsőnána, Kéty, Szálka, Várdomb és Zomba településeken, a szerbség pedig teljesen eltűnt, vagy beolvadt. Összességében kedvezőtlenül alakultak az elmúlt több mint 100 esztendő népességnövekedési tendenciái. 1880-tól a II. világháború előestéjéig csak a települések kisebb része, 7 helység fogyott, míg a többi lakosságszáma jelentősen gyarapodott. Alsónyék, Decs, Fácánkert, Kölesd, Tengelic majdnem megduplázta népességét, Szedres pedig 2,5-szeresére duzzadt ezen időszak alatt. A mai városok népszaporulata már korántsem volt ilyen mértékű, hiszen Bátaszék lakossága alig változott, Tolna növekedése minimális maradt, csak Szekszárd lakóinak száma gyarapodott számottevőbb mértékben. Ezzel szemben a következő időintervallumban óriási mértékű fogyás következett be a terület településein. Csak Szedres, Várdomb, Tolna és Szekszárd könyvelhetett ezen öt évtized alatt növekedést, különösen a megyeszékhely két és félszeres növekménye volt imponáló mértékű. Több falu lakosságának zsugorodása viszont már-már tragikusan nagynak értékelhető, hiszen Murga, Alsónyék, Kéty, Fácánkert, Medina, Felsőnána, Báta lakosságvesztesége óriási volt ebben az időszakban. Szekszárd Megyei Jogú Város lakónépessége 2007-ben 34.004 fő, ez a szám 33.599 főre csökkentöt év alatt. A férfi-nő arány 53-47 %. A lakónépesség számának alakulását jól szemlélteti az alábbi táblázat: 2007 2008 2009 2010 Lakónépesség száma az év végén összesen 34 004 33 883 33 805 33 720

2011

2012

33 789

33 599

Különbözet az előző évhez képest -121 -78 -85 69 -190 Forrás: KSH Területi adatbázis –Népességdinamikai adatok A város lakosságának száma 2000 és 2007 között 1 333 fővel, azaz 3,7%-kal csökkent, míg 2007 és 2012 között a csökkenés 405 fő, azaz 1,2 % volt. Az alábbi grafikon Szekszárd MJV állandó lakosságának a korcsoportonkénti megoszlását mutatja:

4

Forrás: A Szekszárd-tolnai kistérség területfejlesztési koncepciója




Forrás: KSH Területi adatbázis - Népesség Szekszárd településen a 18-64 év közötti lakosság száma a 2007-2012 közti időszakban mintegy hat százalékkal csökkent, mely semmilyen területi összevetésben nem tekinthető kirívónak. Ezen belül a nőférfi arány sem mutat jelentős változást, illetve egybevág az országos adatokkal. A munkaképes korú népességen belül nem zajlanak kirívó folyamatok. Alapvető népmozgalmi adatok a Szekszárdon 2007 és 2012 között Népmozgalmi adatok 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Élve születések száma 350 350 326 341 309 320 Halálozás száma 381 352 363 354 360 390 Természetes fogyás -31 -2 -37 -13 -51 -70 Állandó odavándorlók száma 822 738 631 657 661 620 Állandó elvándorlók száma 953 901 711 745 815 690 Vándorlási különbözet -131 -163 -80 -88 -154 -70 Forrás: KSH Területi adatbázis – Népmozgalom A népesedési folyamatokra a születések, elhalálozások mellett hatást gyakorol a vándorlásokból eredő lélekszámváltozás is.

Település típusa

Természetes szaporodás (+) illetve fogyás (-)

Vándorlási különbözet Egyéb változás (+ -)

2001 és 2011 között, fő Szekszárd -611 -1 312 Tolna megye -12 577 -6 745 Országos adat -387 205 126 518 Forrás: KSH Területi adatbázis – Népesség

Állandó népesség

fő 34 296 230 361 9 937 628

a 2001. évi százalékában 94,7% 92,3% 97,4%

fő/km2 356,2 62,2 106,8

A táblázatból jól látható, hogy Szekszárdon sem a természetes fogyás, sem a vándorlási különbözet nem mutat lényeges eltérést a sem a megyei, sem az országos adatoktól. A születendő gyermekek számát szignifikánsan meghatározza a házasságkötések számának az alakulása is. Míg 2007-ben 174 házasságkötésre került sor, 2011-ben ez a szám csak 161 volt.Ezzel szemben a válások száma a 2010-2011 évi jelentős emelkedés után 2012-ben örvendetesen csökkent.

Házasságkötés

2007 2008 2009 174 163 138 302. oldal a 349-ből

2010 155

2011 161

2012 150



Válások száma 88 Forrás: KSH Területi adatbázis - Népesség

100

81

106

106

74

A 2001-es esztendőben 4.764 fő volt 65 év feletti, az öregedési index 83,7% volt. 2011-re a 65 év feletti lakosság száma 5.432 főre emelkedett, az öregedési index 123,9 % volt. Ugyanezen időszak első évében a 0-14 éves korú lakosság száma 6.589 fő volt, mely 2011-re 4.381 főre csökkent.

Lakónépesség korcsoportok szerinti megoszlása a lakónépesség %ában 0-14 évesek 12,77% 15-17 évesek 3,00% 18-64 évesek 68,38% 65-x évesek 15,85% Forrás: KSH Területi adatbázis –Népességdinamikai adatok

Foglalkoztatás – jövedelmi viszonyok A városban 16.221 gépjármű található, mely 11.698 adózó tulajdonában áll. 22.263 építmény található Szekszárd területén, melyeket 13.773 adózó birtokol. 1.639 telektulajdonos tulajdonában áll a nyilvántartott 2.098 telek. Iparűzési adót 3.500 fő fizet. A kistérség gazdasági termelésében hagyományosan nagy szerepet játszik a megyeközpont, Szekszárd. A rendszerváltás előtt a város sokszínű termékszerkezetét a termelőszövetkezetek, hús, tej, gabona feldolgozó vállalatok a textilipari, műszeripari és egyéb vállalatok termelése szolgáltatta, amelyet a vidéki ipartelepítés során, Szekszárdon létrehozott ipari üzemek termelése egészített ki. A kistérség legnagyobb feldolgozó kapacitása ma is a városban működik: Tolna Tej Rt, a Cerbona Rt tulajdonában levő malom, a legnagyobb borfeldolgozó: a Szekszárdi MG Rt Liszt pincészete, de itt működik a kistérség összes nagy- és középvállalata is. A közepes méretű vállalatok között találunk alkatrészgyártó, fémipari cégeket, textilipari, nyomdaipari vállalatokat, ezek mindegyike a kistérség városaiban (Szekszárd, Tolna, Bátaszék) működik. A gazdasági aktivitás az országossal és a megyeivel is hasonló képet mutat.

Forrás: KSH népszámlálás Területi adatok A városban 2007-ben 1.288 fő szerepelt regisztrált álláskereső státuszban, számuk 2012-re 1.519re emelkedett, mely 15,2 %-os emelkedést jelent és megfelel az országos tendenciának.




Forrás: KSH területi adatbázis A munkanélküliség Tolna megyében 2007 óta minden évben jelentősen meghaladta az országos átlagot. Szekszárdon mind a megyei, mind pedig az országos átlagoz képest is jóval kedvezőbben alakult 2007 és 2011 között az álláskeresők száma és aránya.

Forrás: KSH területi adatbázis továbbszámított adat A munkanélküliek számának alakulása az iskolai végzettség szerint:




Forrás: KSH területi adatbázis A grafikonon jól látható, hogy lényeges elmozdulás az álláskeresők iskolai végzettségét tekintve nem történt a vizsgált időszakban. A szakmunkás végzettségűek aránya némileg csökkent, bár ugyanakkor a szakközépiskolai, technikumi, gimnáziumi végzettségűeké hasonló mértékben nőtt. A 180 napon túli nyilvántartott álláskeresők átlagosan 50%-át, a nyilvántartott pályakezdő álláskeresők átlagosan 10 %-át teszik ki az összes nyilvántartott álláskeresőnek a vizsgált időszakban. A munkaképes korosztály tagjai szinte azonos mértékben reprezentálják magukat az álláskeresők között. Némi csökkenés csak a nyugdíjhoz közeledők számában van.

Forrás: KSH területi adatbázis




Környezet Természeti környezet 5 A terület elhelyezkedése A Szekszárdi-dombság, mint kistáj a Dunántúli-dombság nevű nagytájunk Mecsek és Tolna–Baranyaidombvidék elnevezésű középtájának, illetve a Tolnai-dombságnak mint kistájcsoportnak a része. A középtáj 4,5%-át foglalja el, területe kb. 150 km2. Északon és keleten két alföldi kistáj: a Dél-mezőföld, illetve a Tolnai-Sárköz határolja, a többi szomszédos kistáj: északnyugaton a Tolnai-Hegyhát, nyugaton a Völgység, délnyugaton és délen pedig a Geresdi-dombság és a Dél- Baranyai-dombság (utóbbi kettő a Baranyai-dombság nevű kistáj-csoport tagja). Földtani jellemzői A Szekszárdi-dombság belső területe változatos irányú szerkezeti vonalak mentén a felső pleisztocénben feldarabolódott és kiemelkedett, északi és keleti peremterületeken pedig a vetődésekkel töréslépcsők alakultak ki. A dombság területe döntő mértékben felső pannóniai üledékből és az azokra települt löszből épül fel. A felső pannóniai üledékek: agyag, homokos agyag, homok és homokkő csak néhány völgybevágásban kerülnek a felszínre, mert rájuk a pleisztocén folyamán vastag (20–40 m-es) rétegsor: vörösagyag, típusos lösz, szoliflukciós, lejtőtörmelékes lösz települt. Domborzata A Szekszárdi-dombságnak a környező dombsági tájaktól határozottan eltérő geomorfológiai jellege van. Aprólékosan tagolt, sajátos domborzatát a pleisztocén szerkezeti mozgások, a derázió és a lösz „karsztosodása” eredményezte. A szerkezeti vonalakkal határolt mozaikok között aszimmetrikusan kiemelt, szabálytalan alakú, magas löszhátak, löszgerincek és fennsíkok találhatók, köztük – a szerkezeti vonalakon – mély eróziós völgyek alakultak ki. Sűrű deráziós völgyhálózat is képződött, sok helyütt megfigyelhetjük a régi suvadások maradványait, a lösz lepusztulás formáinak (löszdolina, löszkút, löszszakadék, löszvölgy, löszmélyút, löszcirkusz, löszpiramis stb.) pedig leggazdagabb hazai tárházát találjuk a dombság területén. A löszhátak és löszgerincek nagy részét az eróziós és deráziós völgyek, a löszmélyutak mára már tanúhegyekké szabdalták, különösen a dombság északi és nyugati peremvidékén, de az északkeleti részen a Parászta-, Bartina-, Csatári- és Tóth-völgy közti löszgerincek feldarabolódása is folyik. A löszgerincek felszíne szinte teljesen erodált, az alacsonyabb löszplatók, pl. a dombság nyugati peremén Börzsöny–Kakasdi-löszplató (183 m) sík felszíne kevéssé lepusztult, a lepusztulás formákat a sok löszdolina képviseli. A dombság keleti és északi peremén meredek, csuszamlásos töréslépcsők alakultak ki, amelyekre elsősorban a szoliflukciós üledék-felhalmozás (lejtőstundra) jellemző. A terület legmagasabb pontja az Óriás-hegy (285 m), a Sötét-völgy mentén a Várhegy 211 m magasra emelkedik. Éghajlata A dombság éghajlata mérsékelten meleg-mérsékelten nedves. Az évi középhőmérséklet 10,2–10,5 °C; az évi napfénytartam 2050–2060 óra. (A magasabb értékek a keleti területekre, az alacsonyabbak a nyugati–délnyugati részeire jellemzők.) A csapadék évi mennyisége 650–710 mm között van (keleten kevesebb, délen és nyugaton több a csapadék). Télen a hótakarós napok száma 36–38, a maximális hóvastagság többnyire 26–28 cm. A szántóföldi növénytermesztés, valamint szőlő- és gyümölcstermesztés számára egyaránt kedvező, hogy a vegetációs időszakban a középhőmérséklet 17,0 °C körül van, a tavaszi fagyok általában április 5 és 10 között megszűnnek, az őszi fagyok pedig csak október legvégén várhatók. A leggyakoribb szélirány az északnyugati, gyakoriságban utána az északi, majd a délkeleti szél következik. Vízrajza A dombság vizei közvetve jutnak a Dunába. A terület nyugati részének vizeit a 24 km hosszú Rákpatak a Völgységi-patakba vezeti, ami a Sióba torkollik, és azon át jut a Dunába. A délkeleti terület 5

Forrás: A Dr. Endrédi Lajos Tolnai-Sárköz és a Szekszárdi-dombság természeti környezeti értékei




lefolyó vizei a 41 km hosszú Lajvér-patakba kerülnek, a patak vize a Bátai-főcsatornán keresztül kerül a Dunába. Periodikus magasvizek tavasszal, kisvizek ősszel vannak, de a patakok vízhozama kiadós nyári záporok idején is jelentősen megnő. Szekszárd-Bátai fő csatorna komplex rendezése jelentős mértékben hozzájárul a város belterületi csapadékvíz hálózatának leüríthetőségéhez, a városon átfolyó Séd patak, és az abba torkolló dombvidéki vízfolyások (Tótvölgyi árok, Csatári árok) árhullámainak zavartalan levonulása ezáltal biztosítottá vált. Elengedhetetlenül fontosnak tartjuk azonban ezen vízfolyások mentén elhelyezkedő völgyek vízgyűjtőjének további rendezését, a vízfolyások önkormányzati szakaszának komplex rendezését, beleértve a vízvisszatartást biztosító záportározók megvalósításának kérdését. A tájon két nagyobb állóvíz található: a Mőcsényi-halastó (felülete csaknem 24 ha) és a Szálkai-tározó (57 ha). A talajvizet általában 4–6 m mélyen érhetjük el. A talajvíz a magas kalcium-magnéziumhidrogénkarbonát tartalma miatt nagyon kemény (25–35 nk°), és sok helyütt nitrátokkal szennyezett. Rétegvize számottevő, artézi kút azonban kevés van, azok is általában kemény vizet adnak. A dombság élővilága A kistáj a növényföldrajzi besorolás szerint Dél-Dunántúl (Praeillyricum) flótaterületébe, illetve a Mecseki flórajárásba (Sopianicum) tartozik. Flórája a Mecsekéhez hasonló, délies (szubmediterrán) fajokban azonban sokkal szegényebb. Akár a Mecsekben, a lomberdőkben itt is tömegesen fordul elő az illatos hunyor (Helleborusodorus) és a védett szúrós csodabogyó, a mecseki előfordulásnál ritkább, de azért elég gyakori a védett pirító gyökér és az ugyancsak védett keleti (kaukázusi vagy mecseki) zergevirág. Előfordul itt az egész flóraterület egyik legszebb növénye a szakállas szekfű (Dianthusbarbatus). Ősszel a mélyebb fekvésű, üde tisztásokon nagy tömegben virít az őszi kikerics (Colchicumautumnale). Kora tavasszal az erdők avarját égszínkék virágaival díszíti a védett májvirág. A Hidas-petrei-völgy tölgyerdejében egy fokozottan védett növényfaj fordul elő: a gyapjas gyűszűvirág. A területet erdeiben sokfelé több orchideafaj (pl. madárfészek, békakonty, bíboros kosbor) egyedeit is megtaláljuk, ezek mindegyike védett. Területének négyötöde erdő, nagy részük azonban telepített. Uralkodó természetes erdőtársulása az illír elemekben gazdag gyertyános tölgyes (Helleboro-Carpinetum), gyakoriak a cseres-tölgyesek (Quercetumpetraeae-cerris), megközelíthetetlen területeken előfordulnak még kisebb virágos kőrises molyhos tölgyesek (Orno-Quercetum), és foltokban akadnak tiszta bükkösök (Melitti-Fagetumsilvaticae) is. A nem művelt domboldalakon löszpuszta-gyepek is előfordulnak, amelyekben számos védett növényfajt (pl. szennyes ínfű, bíboros kosbor, leány és fekete kökörcsin, tavaszi hérics, pusztai meténg, csillagőszirózsa stb.) lelhetünk meg. A kistáj legfontosabb szántóföldi növényei a búza, a kukorica és a vöröshagyma. Híres szőlőtermő vidék, a történelmi szekszárdi borvidék nagy részét magába foglalja. Valószínű, hogy a Szekszárd környéki dombokon már a kelták is termesztettek szőlőt, az előkerült régészeti leletek tanúsága szerint viszont biztos, hogy a római korban már jelentős volt a területen a szőlőművelés. A szekszárdi borvidék szőlő ültevényeinek területe ma mintegy 2800 ha. A borvidék leghíresebb terméke az a vörösbor, amit a kadarka szőlőfajtából készítenek. Újabban a kadarka mellett más kék szőlőfajtákat: kékfrankost, kék oportót, Cabernet sauvignont, valamint fehér fajtákat (Chardonnay, olaszrizling, rajnai rizling) is termesztenek. Állatvilága gazdag, közülük sok a védett, illetve fokozottan védett faj. Az erdők avarjában igen gyakori a keleti ajtós csiga, rovarkülönlegessége a havasi cincér, a Völgységi-patakban él a fenékjáró küllő, a tavak mentén sokféle vízimadár figyelhető meg, az idősebb erdőkben az énekesmadarak mellett elsősorban a fekete gólya, a fekete harkály és a kék galamb, valamint két fokozottan védett ragadozó madár: a békászó sas és a törpe sas képviselik a legnagyobb értéket. A faodvakban fészkel a búbos banka, a löszfalakban gyakoriak a gyurgyalagok telepei. Az emlősök közül kiemelést érdemelnek a pelék, valamint az Óriás-hegy környékén a vadmacska. Azokat a védett, illetve fokozottan védett növény- és állatfajokat, amelyeket az előző részben nem tárgyaltunk, a fejezet következő részében részletesebben bemutatjuk. A terület legnagyobb részén jó vízgazdálkodású, agyagbemosódásos barna erdőtalajokat találunk, amelyek a dombság nyugati részén, pannóniai üledékeken képződtek, többnyire erdővel borítottak. A magasabb domboldalakon löszön képződött barna erdőtalajok, illetve a keleti részen csernozjom barna erdőtalajok alakultak ki, nagyobbrészt szőlőt művelnek rajtuk. Az alacsonyabb dombhátakon a löszön termékeny mészlepedékes csernozjomok képződtek, ezeket szántóföldek foglalják el. A patakvölgyekben réti öntéstalajokat találunk, amelyeknek kétharmadán rétek és legelők vannak. Zöldterület 307. oldal a 349-ből



A terület-felhasználási egységbe az állandóan növényzettel fedett közterület (közpark, közkert) tartozik. A terv törekszik a zöldfelületek összefüggő rendszerének kialakítására, ezen belül a városi szintű közparkok növelésére. Erdőterület A védelmi rendeltetésű erdőterületek A területegység elsősorban környezet és természetvédelmi célokat szolgál. A területegységen belül épület nem helyezhető el. A terv jelentős véderdő – fejlesztést javasol, elsősorban a tervezett autópályák és a gazdasági területek mentén, valamint a települési terület határán. Az egészségügyi – szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterületek A területegység elsősorban közcélú rekreációs és turisztikai célokat szolgál. A terv megtartja a kialakult funkciójú erdőterületeket. Ezen túlmenően javasolja a Palánki sziget és Csörge tó környékén kialakítandó rekreációs terület részeként kialakításra kerülő erdőterület – parkerdő jellegű – turisztikai rendeltetésű kialakítását. Csörge-tó revitalizációjának megvalósításához javasoljuk megvizsgálni a Sió csatornából történő (korábban működő) vízkivétellel a Baksatói-árkon való víz betáplálás kiépítését, amely állandó vízforrása lehetne a tónak, és a Baksatói-árok mentén elhelyezkedő mezőgazdasági területek számára a vízkivétel öntözővizet is biztosíthatna. A Csörge-tó vízszintje Szekszárd új vízbázisának kiépítésével, a jelenlegi ivóvíz kutak felszámolásával, valószínű állandósulni fog, de a vízpótlása a Baksatói-árkon keresztül, a korábbi tápláló és leürítő rendszer helyreállításával biztosítható. A gazdasági rendeltetésű erdőterületek A területegység elsősorban gazdasági célokat szolgál. A terv célja a kialakult erdőterületek megtartása, területüket jelentős mértékben nem növeli. Mezőgazdasági terület A területegység a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá a mezőgazdasági hasznosítás célját szolgáló terület. Kertes mezőgazdasági terület A területegység a volt zártkerteket és zártkert jellegű kert – gyümölcsös területeket foglalja magába. Szőlőterületek A területegység a szőlőművelés, borkészítés, továbbá azok hasznosítási céljait szolgáló terület. A terv lehatárolja és megtartja, tájhasználat szempontjából védelemre és idegenforgalmi hasznosításra javasolja (tervezett borutak) az intenzív művelésű szőlőterületeket. A terv a lakóterületekhez csatlakozó szőlőterületek közül - a lakossági igények alapján – lakóterületté alakítja a településszerkezeti terven jelölt területeket. Általános mezőgazdasági terület A területegység elsősorban a szántó, rét, legelő területeket foglalja magába. A terv lehatárolja az intenzív szántóművelés területeit, a mezőgazdasági termelésre kedvezőtlen területeket pedig elsősorban védelmi célú erdőtelepítésre jelöli ki. A terv beépítés - mentesen megtartja és tájhasználat szempontjából védelemre javasolja a Sió valamint a Völgységi patak menti területeket. 308. oldal a 349-ből



Vízgazdálkodási területek A folyóvizek (állandó és időszakos vízfolyások) medre és partja. A természetes (holtágak) és mesterséges tavak és tározók medrei, továbbá a folyóvizek vízügyi célokra hasznosított medrei. A közcélú nyílt csatornák medre és partja. A vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrogeológiai védőidom) területei. A területen belül csak az OTÉK 30. §. (2) bek. szerinti építmények helyezhetők el.

Táj- és természetvédelem A vizsgálatot helyszíni bejárások, korábban készült szakanyagok, szakirodalmi adatgyűjtés és a helyi, városi szerepvállalókkal történő egyeztetések előzték meg. A terv célkitűzése: A történelmi tájhasználat megőrzése, helyreállítása. Az ökológiai hálózat övezetében természet közeli területhasználat, az értékek védelme, megőrzése. A rekreációs területek növelése. Komplex táj rehabilitáció végzése a degradált területeken, tájba illesztés. Egységes zöldfelületi rendszer kialakítása. A megyei területrendezési terv a település nyugati peremén lévő Szekszárdi-dombság, és a Gemenci erdőt országos jelentőségű tájképvédelmi övezetbe sorolja. Az övezetben természeti vagy kulturális örökség adottságai alapján a kilátás-rálátás szempontjából védendő tájképpel, illetve tájképi elemmel rendelkező területek, valamint a védett történeti tájjá nyilvánított területek találhatók. A tájképvédelmi övezet mezőgazdasági területeit a településrendezési tervekben a sajátos mezőgazdasági használat a beépítettségi intenzitás és a tájvédelem, az ökológiai hálózat fejleszthetősége és a természeti értékek védelme érdekében általános-, kertes-, vagy korlátozott használatú mezőgazdasági terület terület-felhasználási egységbe javasolt sorolni. Helyi védelem alatt álló területek Szekszárdi Önkormányzat 41/2007.(XII.5.) rendelete a Sötétvölgyi erdő helyi jelentőségű védett természeti terület védettségét a Közgyűlés fenntartja. A védett természeti terület kiterjedése 502 ha8990 m2. Helyi jelentőségű természeti érték „Béri Balogh Ádám fája”. A 2008-ban módosított Országos Területrendezési Terv az országos ökológiai hálózat kijelölte az országos ökológiai hálózat területét, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben az illetékes minisztérium adatszolgáltatása alapján magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetként kell szerepeltetni. Magterület a Szekszárdi dombság erdős része. Ökológiai folyosó a Sió-mentén húzódik. Tájérték a történelmileg kialakult, természetkímélő területhasználat, fejlesztés, mely során a táj jellege, esztétikai, természeti értékei, a tájra jellemző természeti rendszerek és egyedi tájértékek megőrzése megmaradt. Borvidék határa Tájképvédelmi övezet 309. oldal a 349-ből



A szerkezeti terv táj- és természetvédelmi vonatkozású javaslata: Területhasználat és művelési ág váltás Az erdők közé ékelődött szántók erdőgazdálkodási területekké jelölése Vízfolyások menti szántók gyep művelési ágba sorolása Védett és természeti területen az erdők elsődleges rendeltetése védelmi A rekreációra alkalmas -Csörge-tó, Palánki sziget, Bárányfok- erdőterületein az elsődleges rendeltetés turisztikai-oktatási A degradált területek, tájba nem illő létesítmények rendezése a komplex táj rehabilitációt igénylő területek, értékek övezetében kerül meghatározásra, mely részletezésével a tájrendezési alátámasztó munkarész foglalkozik. Egyedi tájérték kataszterbe vonására szintén a tájrendezési alátámasztó munkarész tesz javaslatot. A belterület zöldfelületi rendszerének megalkotása, mely a zöldfelületrendezési alátámasztó munka része. Erdősávok tervezése: major-, csatorna-, út menti-, mezővédő erdősáv telepítése. Rekreációs területek kijelölése: Csörge-tó, Palánki-sziget, Bárányfok, Keselyűsi vadászház környéke. Környezetalakítás és környezetvédelem A település az ember életének közvetlen élettere. A településen a környezeti hatások integrálódnak, összegzetten jelennek meg, természetesen a települési sajátosságok által befolyásoltan. A város Környezetvédelmi Programja 2001-ben készült, 2010-ben megtörtént a felülvizsgálata. Az azóta eltelt időben a rendkívül jelentős pozitív változások mellett több területen alig-alig történt előrelépés, miközben újabb és újabb feladatok is szép számmal keletkeztek. A terület- és településrendezési tervezés célja, hogy a társadalmi-gazdasági igényeket szolgáló új terület-felhasználási módok javítsanak a társadalom életkörülményein, a fenntartható fejlődés pedig megkívánja, hogy mindez a meglévő nemkívánatos környezeti állapotokon való javítással történjen. Szekszárd M. J. Város településszerkezeti terve környezetalakítási és környezetvédelmi vizsgálatának fő célja – a tervezési folyamat szerves részeként – az elgondolások és a tervjavaslatok alternatívái környezeti hatásainak módszeres elemzése annak érdekében, hogy a rendezési terv és így a terület fejlesztése környezetbarát legyen. A terv készítése során így figyelembevételre került, hogy a településen megvalósítható létesítmények és azok funkciói, valamint az infrastruktúra kialakítása révén a környezethasználat úgy legyen szervezhető és végezhető, hogy a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő; megelőzhető legyen a környezetszennyezés; kizárja a környezetkárosítást. A környezethasználatot az elővigyázatosság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takarékos használatával, továbbá a zavaró hatások (zaj, hulladékkeletkezés) elleni védelemmel kell megvalósítani. A településszerkezeti terv kialakításakor a környezetvédelem területén elsődleges cél, hogy az új hazai környezetvédelmi jogszabályoknak és az EU elvárásoknak is megfelelő keretterv készüljön Szekszárd M. J. Város fejlesztési igényei szerint. A településszerkezeti terv megalapozása érdekében felülvizsgálatra kerültek a város meglévő terv- és joganyag dokumentumai és ezek környezetvédelemmel kapcsolatba hozható problémái. A vizsgálatok alapján rögzíteni lehet, hogy a hatályos rendezési tervnek a környezetvédelmet taglaló általános és speciális elvárásai esetenként avultak, egymásnak ellentmondóak, ezért a településrendezési terv készítésekor a hatályos jogszabályokon alapuló és az elvárt követelményeket teljesítő megoldásokat kell alkalmazni. A talaj és a vizek védelme 310. oldal a 349-ből



A Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság adatszolgáltatásai szerint a település közigazgatási területén jelentős ásványi nyersanyag vagyon, azaz három működő külszíni bánya és egy bezárt agyagbánya található. Az egyes tevékenységek engedélyezésekor a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalását kell igényelni a jogszabályokban előírt esetekben. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza, jogszabályi előírásoknak megfelelően a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás szakhatósági közreműködését kell kezdeményezni. A föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira. A védelemnek magában kell foglalnia a talaj termőképessége, szerkezete, víz- és levegőháztartása, valamint élővilága védelmét is. A föld felszínén, vagy a földben olyan tevékenységek folytathatók, ott csak olyan anyagok helyezhetők el, amelyek a föld mennyiségét, minőségét és folyamatait, a környezeti elemeket nem szennyezik, károsítják. A földtani viszonyok alapján, a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala előzetes ismertetése szerint a település területei a következőképpen jellemezhetők: Szekszárd M. J. Város Ny-ra emelkedő dombsági területe földtani felépítése (f. pannon homok és agyagra települő agyagrétegekkel tagolt pleisztocén lösz) és morfológiai adottságai alapján felszínmozgásos veszélyes terület. A megelőző időszakban Hivatalunk és jogelődje ezen a területrészen és a város belterületén számos aktív felszínmozgásos jelenséget regisztrált. Ezen a területrészen új építmények létrehozását mérnökgeológiai vizsgálatok eredményeire alapozva ott javasoljuk kezdeményezni, melyek nem érintettek felszínmozgásos jelenségekkel. A felszínmozgásra hajlamos területeken az emberi beavatkozások fokozhatják, esetleg ki is válthatják adott terület felszínmozgásos jelenségeit, ezért az építési tevékenység megkezdése előtt, már a területfelhasználás tervezésének fázisában javasolt az igénybe vett környezet építésföldtani adottságainak figyelembe vétele. A csapadékvíz-elvezetés gondos tervezése, a meglévő rendszerek folyamatos karbantartása jelentős mértékben csökkentheti a káros jelenségek kialakulásának lehetőségét. A város keleti, alacsony térszínen fekvő területe felszín közeli rétegeinek felépítését kisebb részben áthalmozott lösz, lösziszapos képződmények, nagyobb részben a Szekszárd-Bátaszék vonaltól K-re holocén ártéri üledékek határozzák meg. Erre a területrészre jellemző a helyenkénti magas talajvízállás, jelentős vízszintingadozással, mely a laza szerkezetű rétegek teherbíró képességének további csökkenését okozhatja. Az ártéri területrészek Duna öntésképződményei között nagy szerves anyag tartalmú tőzeges rétegek is megjelennek, mely rétegek helyzete egy terület építésföldtani alkalmasságát nagymértékben meghatározhatja. Az öntésterület egyes részein agresszív, szulfátos talajvízzel kell számolni, ezért a magas talajvízállású területrészeken az építési hely kijelölésénél, az alapozási mód megválasztásánál a talajvíz szulfáttartalmát is javasolt figyelembe venni. A földtani viszonyok alapján - a Magyar Geológiai Szolgálat Dél-dunántúli Területi Hivatala és a Pécsi Bányakapitányság adatszolgáltatásai szerint - a település közigazgatási területén jelentős ásványi nyersanyag vagyon található. Bányatelek védnév „Szekszárd II. - Agyag” Faluhelyi Agyagbánya „Szekszárd III. - Agyag” Bence-völgyi Agyagbánya „Szekszárd IV. - Homok” Észak

Érintett terület (hrsz.) Szekszárd 0728/5, 0728/6, 0728/7, 0728/8, 0728/9, 0728/10, 0728/11, 0728/12 és a 0717/3, 0717/4, 0717/5, 0717/6, 0717/7, 0717/9 hrsz. Szekszárd 01324/1, 01324/3, 01324/4, 01324/5, 01324/8, 01324/9, 01324/10, 01324/11, 01324/12, 01324/13, 01324/14 hrsz. Szekszárd 01598/14, 01598/15, 01598/16, 01598/17, 01598/18 hrsz.




A volt Csatári Téglagyár bezárt agyagbányája (Szekszárd 5320/5 5320/28, 5319, 11049/2 és 11050 hrsz.) csak olyan kis mennyiségű megkutatott és nyilvántartott ásványvagyont tartalmaz, hogy arra ásványvagyon-védelmi okokból korlátozás előírását nem tartja indokoltnak a Pécsi Bányakapitányság. A bányászati tevékenységgel összefüggő, a környezetre jelentős hatást gyakorló beavatkozások (új bányaüzem nyitása, jelentős módosulás, bővítés) esetén környezeti hatásvizsgálatot kell készíteni a 20/2001. (II.14.) Korm. rendelet szerint és le kell folytatni a szükséges engedélyezési eljárást. Az egyes tevékenységek engedélyezésekor figyelembe kell venni az ásványvagyon-gazdálkodási követelményeket: a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 44.§ (1) bekezdés b) alpont negyedik bekezdése szerint a bányahatóság műszaki biztonsági és munkavédelmi hatáskörébe tartozik az egyes nem bányászati célt szolgáló, bányászati módszerekkel végzett földalatti tevékenységek (aknamélyítés, alagúthajtás…), a mélyépítés kivételével, továbbá a Bt. 46.§ (1) bekezdése szerint a bányafelügyelet szakhatóságként működik közre a 300 m2-nél nagyobb alapterületű, bányászati módszerekkel kialakított földalatti térségek létesítésére, használatbavételére és megszüntetésére irányuló építéshatósági engedélyezési eljárásban, amely felett természetes kőzetréteg (homok, agyag, homokkő, mészkő…) található, ha az nem szerves része a földfelszín feletti építménynek (földalatti tároló térség), valamint a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet 32.§ (3) bekezdés szerint a földalatti tárolótérség állagmegóvása keretében végzett felújítási munkákat bányászati szakértők közreműködésével szabad végezni, valamint a Bt. 1.§ (1) bekezdés b) alpontja szerint a tereprendezéssel összefüggésben végzett ásványi nyersanyag kitermelése után, ha az ásványi nyersanyag üzletszerű felhasználásával, vagy értékesítésével jár együtt, az államot a Bt. 20.§-a szerinti bányajáradék illet meg, továbbá a Bt. 44/A §-a alapján a tereprendezés engedélyezésére irányuló eljárásokban a Bányakapitányság szakhatóságként működik közre. A termőföldön történő beruházásokat úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne akadályozza. Az 2007. évi CXXIX. törvény 49.§ (1) bekezdésében szereplő mezőgazdasági művelés alá tartozó területeken (a tv. szerint a termőföldön) történő beruházások és bármilyen építmény elhelyezése esetén, ugyanezen tv. 50.§ (2) bekezdése értelmében a Tolna Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága szakhatósági hozzájárulását a beruházónak be kell szereznie az engedélyhez. A térség domborzati és egyéb viszonyai alapján meghatározott munkák és kötelezettségek egy részéhez a Tolna Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Szolgálat, mint talajvédelmi hatóság engedélye szükséges a következő esetekben: erózió elleni talajvédelmi beavatkozások, ha a talajművelési eljárásokkal, termesztett növények szakszerű területi elhelyezésével, a gyep-, cserje- és erdősávok létesítésével kellőképpen nem lehetséges az erózió ellen megóvni a termőföldet, a növények által kivont, a kilúgozás által eltávozott kalcium mennyiségének pótlására, a talaj savanyúsági viszonyainak megszüntetésére, továbbá a savanyító hatású légköri ülepedés semlegesítése céljából történő meszezés, szikesedés elleni talajjavítás, homoktalajok javítása, tereprendezés a felszín hullámosságának és az egyenetlen terepalakulatok megszüntetésének érdekében, mélyforgatás, ha azt a talajviszonyok indokolják, szennyvíz, szennyvíziszap és egyéb nem veszélyes hulladékok termőföldön történő elhelyezése, hígtrágya kijuttatása termőföldre. A településen állattartó létesítmények okoznak környezetterhelést. A Szekszárdi Önkormányzat 23/2003.(XII.3.) rendelete az állatok tartásáról szóló rendeletében a belterületi állattartást övezetekbe soroltan szabályozta. Szennyvíziszap mezőgazdasági területre csak talajtani szakvéleményre alapozott talajvédelmi hatósági engedély birtokában juttatható ki. 312. oldal a 349-ből



Belterületen a szennyvízelhelyezést lehetőleg a közcsatorna igénybevételével kell megoldani. Törekedni kell a szakszerűtlen szennyvízszikkasztások felszámolására. Szekszárd M. J. Város Önkormányzata helyi rendelete előírásainak következetes betartása és apró pontosítása után hosszú távon rendeződhet a város állattartási gyakorlata. Az erdőterületek igénybe vételekor az erdészeti hatóság szakhatósági közreműködését kell igényelni. A település a felszín alatti vizek és a földtani közeg védettsége szempontjából a szennyeződésérzékenység alapján az „A” fokozottan érzékeny területen helyezkedik el. A település vízellátása sérülékeny vízbázisról történik, mely a területhasználatok korlátozását vonja maga után. Felszín alatti vizek használata, vízbázisvédelem A Víz Keretirányelv azt a célt tűzte ki, hogy 2015 végéig jó állapotba keruljön minden olyan felszíni és felszín alatti víz, melynek jó állapotba hozásához, illetve jó állapotának megőrzéséhez szukséges intézkedések szakmai szempontból megvalósíthatók, nem sértik súlyosan a közérdeket és nem elviselhetetlenul költségesek a társadalom számára. Szekszárd kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi teruleten fekszik. A földtani és a talajadottságok miatt a talajvíz igen könnyen szennyeződik, és különösen káros hatású ebben a térségben a szennyezett vízek szikkasztása. A megyei térségi fejlesztési koncepciókat, programokat és a telepulésfejlesztési koncepciókat, rendezési terveket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát-szennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet szerint az 59/2008 (IV.29.) FVM rendelet által meghatározott cselekvési programban foglaltakkal összhangban célszerű kidolgozni. [2/2012. (II.17.) közgyűlési határozat 3.6. melléklete]

Nitrátérzékeny területek eloszlása Szekszárd szántóinak nagy része nitrátérzékeny területen fekszik, ezért a műtrágyamentes gazdálkodást általánosan elő kell írni a területek szabályozása során. Ugyanakkor fontos megemlíteni, hogy a gazdálkodás módjának ellenőrzése és betartatása nem lehet a szabályozási terv és az építésügyi hatóság feladata. Ez a környezetvédelmi hatóság jogkörébe tartozik. Az övezet teruletén a telepulések csatornahálózatának – a Nemzeti Telepulési Szennyvízelvezetési és – tisztítási Megvalósítási Programmal összefuggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II.27.) Korm. rendelet szerinti gazdaságossági határig történő - kiépítését támogatni kell . Csatornahálózattal ellátott teruleteken a hálózatra történő rákötést az építés feltételeként szukséges meghatározni, a szennyvíztisztító telepek III. tisztítási fokozatú kiépítését támogatni kell. 313. oldal a 349-ből



A vízgyűjtő teruleten csak olyan mező- és erdőgazdálkodás, illetve csak olyan mezőgazdasági létesítmények kialakítása ösztönözhető, amelyek a vízfolyások, tavak vízminőségét károsan nem befolyásolják. Új hígtrágyás állattartó telep kialakítása nem támogatandó. A vízgyűjtő terulet vízfolyásainak, állóvizeinek (holtágainak) még meglévő természetes partszakaszait, a vizeket kísérő természetes és természetközeli élőhelyeket meg kell őrizni. A vízgyűjtő teruleten a belteruleti csapadékvíz-elvezetést, tisztítását hordalékfogóval és elhelyezését meg kell oldani. A város közműves vízellátását a város K-i peremén húzódó dunai kavicsos teraszösszlet vízkészletének mind fokozottabb mértékű igénybevételével oldották meg. Az 1950-es évek kutatásainak eredményeként épültek meg a Lőtéri vízműkutak, majd a növekvő vízigények és a vízminőség romlása miatt az 1970-es években a Sió menti víztermelés, majd a ’80-as években a Cs-jelű kutak. Ekkor a Lőtéri vízmű 14.000-18.000 m3/nap-os termelése volt jellemző. Jelenleg Szekszárd város vízellátása egyetlen vízbázisról oldják meg. A napi városi igényektől függő 7.000-10.500 m3/nap mennyiségű (2,5-3,0 millió m3/év) víztermelés az ún. Lőtéri-kúttelepen sekély, 23-32 m talpmélységű kutjaiból történik. Az egyes kútcsoportok mértékadó kapacitásait a következő táblázat tartalmazza. Lőtéri-vízbázis kútcsoportjainak kapacitása Kútcsoport száma

Kútcsoport neve

Kutak száma

I. II. III. IV. Összesen

Déli kútcsoport Nagy-védterületi kutak Csörge-tói kútcsoport Sió-bögei kútcsoport

7 9 9 7 32

Mértékadó összes kapacitás (liter/perc) 5.300 5.400 6.050 7.200 23.950

Jelenleg Szekszárd város vízellátása többségében az Ős-Duna pleisztocén korú kavicsteraszában tárolt víz kivételével történik. A városi vízmű vízadója a 7-12 méteres fedőréteg alatt található, átlagosan 25 méteres vastagságú, kavicsos homok, homokos kavics, melyből nagy mennyiségű víz vehető ki. Ez a víz természetes állapotában főként az ivóvíz szabványban az ammónium ionra, vasra és mangánra meghatározott határértéket meghaladja, ezért az előírásoknak megfelelő minőség eléréséhez kezelni kell. Ennek a vízadónak további hátránya, hogy a vékony fedőréteg nem biztosít megfelelő védettséget a felszíni eredetű szennyeződésekkel szemben. A nem közműves vízigény ellátására létesült kutak közül néhány, a száz méter körüli mélységű, kisebb hozamú felsőpannon finomhomokos rétegekből, vagy a 300 métert meghaladó mélységben települt, jó vízadó képességű miocén durva törmelékes, vagy karbonátos vízadókból nyerivizét. A vízbázis klórozott szénhidrogénnel szennyeződött, melyet először 1993-ban mutattak ki a SzekszárdLőtéri vízbázis déli kútjaiban. A klórozott szénhidrogén származékok (tetraklór-etilén-TeCE, triklór-etilénTCE, vinil-klorid-VC), a Keselyűsi út irányából jutottak a vízkészletbe. Az esetet a legnagyobb mennyiségben jelenlévő szennyezőanyagról diklór-etilén szennyezésnek nevezték el. A szennyezés elleni védekezést a város egészségeses ivóvízellátásáért felelős Szekszárdi Vízmű Kft. kezdte meg illetve koordinálja és végzi folyamatosan. A szennyezés feltárási munkákba az illetékes hatóságok mellett bevonásra került a VITUKI Rt. Hidrológiai Intézete is. A termelő kutakat közvetlen veszélyeztető szennyező anyagok helyének azonosítása illetve mennyiségének becslése 1995. év végére történt meg. Ezután a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által elindított Országos Kármentesítési Program keretében az ENVICOM Kft. készítette el az előzetes és a részletes tényfeltárást, valamint 1998. év szeptemberére a kármentesítés megvalósíthatósági tanulmánytervét. A Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság összefoglaló értékelést készíttetett Szekszárd város vízbeszerzési lehetőségeiről. A tanulmány értékelte a dunai felszíni víz illetve dunai parti szűrésű lehetőségek műszaki megvalósíthatóságát és gazdasági számításokkal hasonlította össze az új vízbeszerzési lehetőségeket a jelenlegi vízbázis üzemben tartásához szükséges költségekkel. Végső és az összes érintett hatóság által is megerősített megállapítás az volt, hogy "Szekszárd számára közép-, de még hosszabb távon is a jelenlegi vízbázisról történő vízbeszerzéssel szükséges a vizet biztosítani". Rögzítették továbbá, hogy a Lőtéri vízbázist biztonságba kell helyezni. A védelembe helyezéshez először a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság beruházásában a megalapozó diagnosztikai fázis munkái készültek el, majd 1999. évben a védelembehelyezési terv munkarész zárult le. 314. oldal a 349-ből



Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata a KEOP-1.3.0/B.I F-2008-0001 azonosító jelű „Szekszárd MJV hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása" címmel támogatást nyert, mely következtében a bogyiszlói vízbázistól 20,8 kilométeres vezetéken érkezik majd ivóvíz, a közüzemi vízellátáshoz Szekszárdra. A projekt keretében 6-8 parti szűrésű kutat építenek ki, amelyek egyenként képesek naponta 1500 köbméter ivóvizet termelni. A kutak vizének 62-64 százaléka származik majd a Dunából, a maradék pedig a háttér terület víz készletéből. A levegőminőség megőrzése A környezetvédelmi és vízugyi miniszter 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelete alapján, amely a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről rendelkezik, Szekszárd légszennyezettsége az alsó vizsgálati kuszöböt kén-dioxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid és benzol mennyiségét tekintve nem haladja meg (F kategória). A szilárd légszennyezőanyagokat (PM10) nézve a szennyezés mértéke a felső és az alsó vizsgálati kuszöb között van (E kategória), míg a talaj-közeli ózon koncentrációja – ahogy az ország minden telepulésén –meghaladja a cél értéket (O-I csoport). A rendelet értelmében, azokban a zónákban, ahol a légszennyezettség a határértéknél kisebb, a fenntartható fejlődéssel összhangban meg kell őrizni a meglévő jó állapotot. Szekszárdon ez a rendeletben is megfogalmazott irányelv kell, hogy legyen az alapvető célkitűzés a levegő állapotát is érintő teruletrendezések, fejlesztések, változtatások tervezésekor és végrehajtásakor is. Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2004.(III.1.) önkormányzati rendelet többek között a zöldfeluletek megóvásával biztosíthatja a város levegőminőségének jó állapotban való megőrzését, esetleges javítását. A levegő helyi védelmét tovább szolgálja az állatok tartásáról szóló 23/2003.(XII.3.) önk. rendelet. A természetes légszennyezőkön túl (időjárás, talajadottságok stb.) a város levegőminőségét elsősorban a közúti közlekedés, a lakossági, az ipari és mezőgazdasági kibocsátások, a mezőgazdasági tevékenységekből eredő esetleges bűzhatás, valamint a gyomos teruletekről származó allergén pollenek mennyisége határozza meg. A szilárd légszennyező anyagok elsődlegesen a domboldalakról a csapadékkal lemosott, és a város szilárd burkolatú útjain elterulő lösz porzásából, valamint az év nagy részében növényzettel nem fedett nagy kiterjedésű sz.nt.teruletekről kerul a levegőbe. Fűtési időszakban ehhez adódik a hagyományos tuzelésből (szén, olaj, vegyes) adódó szilárd szennyeződés (elsősorban korom). A kiulepedett légszennyező anyagok felverődéséből – főként a főközlekedési út mentén, ill. a burkolatlan utakon - alakul ki a levegő ún. szekunder porszennyezése. 189 356 Kéndioxid SO2 188 137 87 66 Nitrogéndioxid NO2 41 572 39 881 43 446 34 186 24 975 19 236 Széndioxid CO2 51 369 287 35 738 283 38 781 607 37 718 329 41 874 930 32 221 011 Szilárdanyag (kg) 3 740 4 326 4 327 3 514 5 040 6 869 Forrás: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Településre vonatkozó összesítés Szekszárd környezeti levegőminősége az elvégzett vizsgálatok alapján összességében kedvezőnek tekinthető. Ipari szennyezés Szekszárdon jelentős levegőszennyezést okozó ipari tevékenység nincs. Kén-dioxid vonatkozásában a technológiai váltásoknak köszönhetően a kibocsátás fokozatosan csökken, és arányaiban már nem a Déli Fűtőmű, és a TOLNATEJ Rt, hanem a Tolna Megyei Önkormányzat Kórháza Balassa János Kórház Központi kazánháza a legtöbb kén-dioxidot kibocsátó az elmúlt két évben. A Kórház kazánháza a város kertvárosias részéhez közel, lakó terulethez és zöldövezethez is közel fekszik. Nitrogén-oxid vonatkozásában legnagyobb kibocsátók változatlanul az Alfa-Nova fűtőművei (Déli és Kadarka fűtőmű) ezen belul a Déli Fűtőműben a Pannon-Kogen Kft. Gázmotoros erőműve. Továbbá változatlanul a TOLNATEJ Rt, valamint a Megyei Kórház kazánháza. A szén-monoxid kibocsátásban változatlanul több uzem is kiveszi a részét, és elsősorban fűtésből, hőenergia termelésből kerul a levegőbe. A kibocsátás mértéke 2002-től ugrásszerűen csökkent. Ennek valószínűsíthető oka a Déli Fűtőműben a gázmotoros erőmű uzembe állítása, melynek fajlagos szénmonoxid emissziója alacsonyabb a normál g.ztuzel.sű kazánokénál. A termelési eredetű szilárd (nem 315. oldal a 349-ből



toxikus) por kibocsátás volumenében nem számottevő, 2004 után határozott csökkenést mutat. A uzemi por kibocsátás nagy része lakott terulettől távol történik. Lakossági szennyezés A lakossági eredetű légszennyezést alapvetően a fűtés okozza. Szekszárd fűtési struktúrája sokat nem változott az elmúlt évtizedben. Folyamatosan egyre több lakás és közulet kapcsolódik a vezetékes gázellátásba. Az egyébként környezetbarátnak titulált gázfűtés előnyei akkor érvényesulnek, ha az égéstermékeket kéményen vezetik el. A gázfűtés széleskörűéelterjedésében az elmúlt tíz-tizenöt évben nagy szerepet játszó parapet gázkonvektorokéazonban az égéstermékeket általában az ablakok alatt vezetik ki a szabadba. Az ilyené készulékekkel ellátott többszintes lakóépuleteket főként nitrogénoxidból és szén-monoxidból álló " szennyezőanyag burok " veszi körul. A gázzal ellátott lakások növekedésével szemben ugyanakkor csökken az éves lakossági fajlagos gázfelhasználás, amely azt mutatja, hogy egyrészt az emberek takarékoskodnak (ami környezetvédelmi szempontból előnyös), másrészt a vegyes tuzelésű kazánokban más tuzelő anyagot is felhasználnak. Alapvetően fát, de sokszor olyan egyéb, a kazánban elégethető anyagokat égetnek el, amelyek égésterméke kifejezetten irritáló, A távfűtéses lakások száma gyakorlatilag nem változott, és a távfűtés emissziója csökkent a gázmotoros erőmű uzembe helyezésével. Közlekedés légszennyező hatása A tehermentesítő út végleges kialakításával, majd 2010. elejétől az M6 autópálya átadásával jelentős változások álltak be a közlekedési viszonyok tekintetében, bár a belvárosi tengely továbbra is vonzó maradt az átmenő forgalom számára. 2002 óta forgalomszámlálási adatok nem állnak rendelkezésre, bből kifolyólag a beruházások belvárosi forgalomcsökkentéssel járó céljainak teljesulése nem ismert. Fontos tényező továbbá a belső főútvonal (Béri Balogh Ádám utca) mentén megépult kerékpárút. Bár a kerékpárút elválasztása a gyalog járdától fizikailag nem valósult meg – csupán felfestés mutatja – ennek ellenére növelte a kerékpárral közlekedők számát – azon felul, hogy így a kerékpárral való közlekedés biztonságosabbá is vált. Létesítése egyértelműen bebizonyította, hogy megfelelő kerékpárutak kiképzésével a lakosok nagy száma választaná a városon beluli közlekedésre ezt az eszközt. A mezőgazdasági tevékenységekből eredő szennyezés Szekszárd kulterulete közel 80%-a mezőgazdasági terulet. A síkvidéki részen jó adottságú termőföldek találhatóak, és ezeken túlnyomórészt nagyuzemi, intenzív mezőgazdasági termelés folyik. A mentesített ártéren lévő, nagyméretű, egybefuggő szántók kialakulása ökológiai szempontból kedvezőtlen. A gyorsan száradó talajon lévő ultetvényekben a szél eróziója okoz károkat. A dombvidéken szőlőultetvények találhatóak. Ezekről a víz intenzív csapadék esetén közvetlenul szállítja a finom löszös port a város burkolt feluleteire. A mezőgazdasági tevékenységekből eredő légszennyezések belteruleten a kerti hulladékok égetése, valamint közvetlenul és közvetett módon is legnagyobb mértékben a por (szállópor/PM10 és ulepedő por is). A porszennyezés a talajadottságok, a szántóföldi művelés, az ősztől tavaszig zöldnövényzettel nem fedett kiterjedt teruletek huzamos ideig tartó porzása, és a burkolatlan utak következménye. A porszennyezéshez járul még hozzá a mezőgazdasági uzemek terményszárítóinak működése is. A nagy kiterjedésű zöldfeluletek, zöld növények – elsősorban a fák –, védőerdősávok pormegkötő képessége jelentős mértékben csökkentheti az időszakos porterhelés mértékét és a kacsolódó környezeti és környezet-egészségugyi kockázatot. A levegő biológiai szennyezettsége A városban élők életminőségét, eg.szs.gugyi állapotát befolyásolhatja a levegő pollenszennyezettsége – ami szorosan összefugg a zöldfelulet gazdálkodással és a zöldteruletek állapotával is. A Dél-Dunántúli régióban, így Tolna megyében jelennek meg először (általában februárban) a pollenek és októberig tart a kritikus időszak. Az első pollen februárban az égerfa pollenje. Ezt követi a virágos kőris, ciprusok, a nyárfa és a fűzfa pollenjei március-április hónapokban. A nyárfa pollenje sokáig lebeg a légkörben, és a szöszös termése is allergizáló. Áprilisban jelennek meg a nyírfa, juhar és a platán pollenjei, májusban pedig a eperfa pollenje, ami kicsi és mélyre hat. A csalán pollenjei májusban fedezhetők fel először, koncentrációjuk augusztusban a legnagyobb és még októberben is megtalálhatók a mintákban. Az uröm pollenje júniusban jelenik meg, szintén augusztusban éri el a maximumot, de jelen van még októberben is. A parlagfű pollenje júliusban jelenik meg és augusztus-szeptember folyamán éri el a maximális koncentrációt, októberben is előfordul még időjárástól fuggően. 316. oldal a 349-ből



A parlagfű elterjedésének alapvető és fő oka a bel- és kulteruleti zöldfeluletek, útszélekelhanyagolása, ápolatlansága, illetve a mezőgazdasági művelésre szánt földek parlagon hagyása, a nem megfelelő mértékű gyommentesítés. Ezért az ingatlan tulajdonosoknak a parlagfű elleni védekezést június 30-ig végre kell hajtani azt követően pedig a parlagfű virágzását, az allergén pollen levegőbe kerülését folyamatosan megakadályozni. A lebegő por kiszűrésére a kiedős esőn kívül a növényzet a legalkalmasabb, ezért mind levegőtisztaság-védelmi, mind egészség megőrzési szempontból, valamint esztétikai okokból is igen fontos a tervszerű városi zöldfelulet-gazdálkodás. Szekszárd Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 8/2004.(III.1.) önkormányzati rendelet többek között a zöldfelületek megóvásával biztosíthatja a város levegőminőségének jó állapotban való megőrzését, esetleges javítását. A levegő helyi védelmét tovább szolgálja az állatok tartásáról szóló 23/2003.(XII.3.) önkormányzati rendelet. Hulladékok kezelése A köztisztaság fenntartásáról és a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 1/2014.(II.4.) rendelete intézkedik. A városban az Alisca Terra Kft., mint a város köztisztasági szolgáltatója, az alábbi tevékenységeket végzi a lakosság és vállalkozások részére: Lakossági kommunális hulladék gyűjtése, Vállalkozói, intézményi hulladékok gyűjtése, Szelektív hulladék gyűjtése, Lomtalanítás (évente kétszer) Zöldjárat (kéthetente), Építési, bontási hulladék gyűjtése, Síkosság mentesítés, Közutak hűtő locsolása Illegális szemétlerakók megszüntetése, Hulladékgyűjtő edények (zsákok) értékesítése, bérbeadása, Utak tisztítása. A hulladékkeletkezés csökkentése érdekében végzett tudatformálás (nyilvánosság, tájékoztatás, meggyőzés, példamutatás, oktatás, stb.) eredménye tetten érhető a helyi szelektív hulladékgyűjtő rendszer folyamatosan javuló működésében. A hulladékok jegyzékét a 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet tartalmazza. A veszélyes hulladékok egyik speciális fajtája az állattenyésztés során keletkező állati tetem. A tetemek elhelyezése történhet dögkútban, illetve ártalmatlanításra elszállíthatják a fehérje-feldolgozó üzembe. Hosszútávon megnyugtató megoldás a fehérje-feldolgozó üzembe való szállítás.

Zaj és rezgés elleni védelem Szekszárd város környezeti zajterhelésének kialakulásában alapvető szerepe van a város földrajzi adottságainak, és a régen kialakult terület felhasználási és városszerkezeti rendszernek. A legjelentősebb környezeti zajforrásoknak a közlekedési és az üzemi tevékenységeket tekintjük, de a szórakoztató tevékenységek, az épületgépészeti berendezések, a háztartásokban használt gépek és berendezések, valamint az egyéb - indokolt vagy indokolatlan – emberi tevékenységek részaránya is számottevő tényezők. Az utóbbi három forráscsoport elsősorban az épületekben és a lakókörnyezetben okoz zajterhelést. A 2001-es programhoz képest számottevő változások Szekszárd zajterheltségét 317. oldal a 349-ből



illetően (nagy ipari beruházások, átalakítások a belvárosban) nem történtek. 2001 óta a jogszabályokban is változások történtek. Az alábbi rendeletek léptek életbe: A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet A zajkibocsátási határérték megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellen őrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet A zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII.3.) KvVMEüM együttes rendelet Zajellenőrző mérésekre 2012-ben az önkormányzat 100 000 Ft-ot költött. A település zaj- és rezgésterhelését nagymértékben a közlekedés okozza. A város 2001. évi Környezetvédelmi Programjában a közlekedési eredetű zajterhelés csökkentését fogalmazták meg. A város területén áthalad a Rétszilas-Bátaszéki egyvágányú egyéb fővonal, melyen sem a személy sem, a teherforgalom nem jelentős. Miután a nyomvonal lakóterületet csak kis részben érint, zajterhelő hatása nem jelentős. A közlekedésből eredő zajkibocsátás mértékét összehasonlítva az új utakra megengedett határértékekkel – melyek a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüMegyüttes rendelet 3. számú melléklete alapján főutak mentén városi beépítésű lakóterületen nappal 65 dB, éjjel 55 dB, gyűjtő- és mellékutak mentén, nappal 60 dB, éjjel 50 dB. Az elkerülő út megépülése óta a városon átmenő (régi 56-os főút) szakaszról forgalmi adatok nincsenek. Éppen ezért az elkerülő út forgalomcsökkentő, és ezáltal zajcsökkentő hatása számszerűleg nem támasztható alá. Szekszárd város területén található iparterületek elhelyezkedését vizsgálva megállapítható, hogy azok a lakóterületi városrészektől elkülönülten, a város északi részén az 56. sz. főút városi bevezető szakasza mentén a Palánki út két oldalán alakultak ki. Továbbá a Tartsay, a Keselyűsi, a Damjanich utcák mentén a város keleti területén található nagykiterjedésű ipari területek. Bár az iparterületek egy részénél néhány kis kiterjedésű lakóterület beékelődött a gazdasági területbe, illetve az ipari létesítmények közé, ezek fokozatos felszámolása, illetve kereskedelmi területtel történő átalakítása történik. Összességében a város zajhelyzetének alakulásában az ipari létesítmények zajkibocsátása csak néhány területen okoz zavaró mértékű terhelést.

Épített környezet A település az ember életének közvetlen élettere. A településen a környezeti hatások integrálódnak, összegzetten jelennek meg, természetesen a települési sajátosságok által befolyásoltan. A település és a környező táj kapcsolata rendkívül sokrétű. Ökológiai és környezetvédelmi szempontból a település környezetében lévő táj azon elemei a legfontosabbak, amelyek a település helyi klímájára, átszellőzésére, növényzetére, felszíni és felszín alatti vizeinek minőségére hatással vannak. A tájelemek változásai a települési környezet minőségére kedvező, vagy kedvezőtlen hatással lehetnek. A település fejlődése, „működése” is hatással van a környező tájra, módosíthatja, változtathatja annak elemeit. A települési eredetű környezetszennyezés, levegőszennyezés, szennyvíz- és hulladék-elhelyezés, a település közlekedési struktúrája, a nagy forgalmú létesítmények parkolási lehetőségei közvetlenül befolyásolják a település és környéke környezeti minőségét. Külön figyelmet érdemel a települést érintő nagy forgalmat lebonyolító közlekedési útvonalak, főutak környezeti terhelése, illetve a területfejlesztés szerepe a települési környezet minőségi fejlesztésében. A településkörnyék ezért a helyi adottságoktól függően többé-kevésbé sajátos konfliktusterület, amelynek fejlesztése, rendezése az országos közúthálózat-fejlesztéssel és a település érdekeivel összhangban, együttesen történhet. Az előzőekben jelzettek alapján Szekszárd város településrendezési tervének és helyi építési szabályzatának összeállításakor alkalmazkodni kell a sajátságos földtani felépítéshez és a morfológiai viszonyokhoz annak érdekében, hogy az épített környezet hosszú távú fennmaradása biztosított legyen. Az egyes építményekkel, építési munkákkal és építési tevékenységekkel kapcsolatos engedélyezési eljárások közül 318. oldal a 349-ből



a négy beépített szintnél magasabb, vagy 7 méternél nagyobb fesztávú tartószerkezeteket tartalmazó, előre gyártott vagy vázas tartószerkezetű épületeknél, a meredek, csúszásveszélyesnek ismert területek beépítésekor, az 5 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél, a 3 m-nél nagyobb földvastagságot érintő tereprendezéssel járó építkezések esetén (feltöltés, bevágás) és a felsoroltakon túlmenően azon esetekben, amikor a lakosság, a tervező vagy az önkormányzat kedvezőtlen, az altalajjal összefüggő jelenségeket észlel, a geológiai szolgálat szakhatósági közreműködését kell igényelni. Építészeti műemlékek Szekszárdon Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/6. számú melléklete a Világörökségi és világörökségi várományos terület övezetéről alapján Szekszárd MJV a Világörökségi és világörökségi várományos terület övezetébe tartozik. Szekszárd MJV része „A római limes magyarországi szakasza - A Ripa Pannonica Magyarországon" elnevezésű világörökségi várományos helyszínnek. A Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékének szakmai felülvizsgálata folyamatosan zajlik, ezért az alábbi adatok tájékoztató jellegűek, a 2011-ben készült Felterjesztési Dokumentáció adatait tartalmazzák. Ezen dokumentáció szerint a Szekszárdot érintő RPH 13, RPH 14 jelű világörökségi várományos helyszínek és védöövezeteik lehatárolása: • RPH 13 Őcsény-Szekszárd - őrdögvettetés, - limes út Magterület: 1/ e terület: EOV Y - 626099; EOV X - 109715; WGS84 N - 46.33150, WGS 84 E - 18.73707; 2.03 ha 2/ D terület: EOV Y - 625489; EOV X _ 110194; WGS84 N - 46.335879, WGS 84 E 18.72912; 4.25ha Védőövezet: EOV Y - 626229; EOV X -- 109778; WGS84 N - 46.33208, WGS 84 E - 18.73889; 30.25 ha • RPH 14 Szekszárd - Mözsi-dülö, - őrtorony Magterület: EOV Y - 624000; EOV X , 116473; WGS 84 N - 46.39222, WGS 84 E - 18.70943; 0.88 ha Védőövezet: EOV Y - 623789; EOV X - 116473; WGS 84 N - 46.39221, WGS 84 E - 18.70669; 103.77 ha Szekszárd vonzáskörzetében találhatók továbbá az RPH 8 Alsónyék - Várdomb, RPH 11 Őcsény Oltványi-dűlő - Ördögvettetés, RPH 12 Őcsény - Mözs - őrdögvettetés jelű helyszínek is. A világörökségi és világörökségi várományos helyszínek kiemelkedő egyetemes értékének megőrzését, valamint az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló egyezmény hatékony végrehajtását az 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről (a továbbiakban: (Vötv.) biztosítja. Összefoglaló táblázat a műemlékekről:

Törzsszám Azonosító

Védelemf ajtája

4077

8764

Műemlék

4077

22491

Műemléki környezet

4061

8739

Műemlék

Cím

Név

Széchenyi u. 38. Auguszt-ház Auguszt-ház ex-lege műemléki környezete Babits Mihály utca 13.

Babits Mihály szülöháza (Babits Mihály Emlékház)



4061

22299


8460

8765

Műemlék

8460

22493


4070

8748

Műemlék

4070

22458


4072

8755

Műemlék

4072

22467


10141

8756

Műemlék

10141

22469


9190

8738

Műemlék

9190

22298


4074

8757

MOemlék

4074

22473

6644

8758

Műemléki környezet Műemlék

4071

8736

Műemlék

4071

22291

Műemlék

4066

8744

Műemlék

4066

22393

4062

8740

Műemléki környezet Műemlék

4062

22300



Babits Mihály szülőháza (Babits Mihály Emlékház) ex-lege műemléki környezete Szőlőhegy u. 52- Bogár-tanya (lakóház és présház) 54. Bogár-tanya (lakóház és présház) exlege műemléki környezete Béri Balogh Adám u. 2.

Ferenc Kórház (Balassa János Megyei Közkórház)

Dózsa György utca 6.

Fogadó (Örffy-ház)

Ferenc Kórház (Balassa János Megyei Közkórház) ex-lege műemléki környezete

Fogadó (Örffy-ház) ex-lege müemléki környezete Garay udvar 2.

Garay Szálló Garay Szálló ex-lege műemléki környezete

Külterület, Bárányfok

gemenci vadászház gemenci vadászház ex-lege műemléki környezete

Garay tér 9.

Iskola Iskola ex-lege műemléki környezete

Kadarka utca 16/A Csatári utca

Szent Itván tér 26. Bzerédj utca 1.

Kamarás-ház Klézli tanya Klézli tanya ex-lege műemléki környezete Kőcímer Kőcímer ex-lege műemléki környezete Krehmüller-ház (Városi Önkormányztat Okmányiroda) Krehmüller-ház (Városi Önkormányztat Okmányiroda) ex-lege műemléki környezete




8460

15805

Műemlék

Szőlőhegy u. 52. Lakóház (Bogár-tanya)

4073

8737

Műemlék

Cserfa utca

8936

8749

Műemlék

8937

8750

Műemlék

8938

8751

Műemlék

8940

8752

Műemlék

8939

8753

Műemlék

8941

8754

Műemlék

8460

15806

Műemlék

Béri-Balogh Ádám u. 91/A Béri-Balogh Ádám u. 91/B Béri-Balogh Ádám u. 91/C Béri-Balogh Ádám u. 92. Béri-Balogh Ádám u. 92./A Béri-Balogh Ádám u. 93/A Szőlőhegy u. 54.

8936

22460


Présház ex-lege műemléki környezete

8937

22461



8938

22462



8940

22463



8939

22464

műemléki környezet


8941

22465



4068

8746

Műemlék

4068

22456


4064

8741

Műemlék

4064

22304


4075

8759

műemlék

Nedelkovics-tanya (présház és lakóház) Présház Présház Présház Présház Présház Présház Présház (Bogár-tanya)

Béla király tér 9. R. k. plébániaház

R. k. plébániaház ex-lege műemléki környezete Béla király tér

Kálvária tér

R. k. plébániatemplom (Krisztus Mennybemenetele) R. k. plébániatemplom (Krisztus Mennybemenetele) ex-lege műemléki környezete r.k. kálvária-kápolna




4075

22716


r.k. kálvária-kápolna ex-lege műemléki környezete

4063

8743

Műemlék

4063

22315


Régi megyeháza ex-lege műemléki környezete

11554

13781

Műemlék

Sió csárda

4069

8747

Műemlék

4069

22457


4065

8742

Műemlék

4065

22313


10147

8763

Műemlék

10147

22488


10245

8762

Műemlék

10245

22485


4067

8745

Műemlék

4067

22455


Városi tanács ex-lege műemléki környezete

4076

8760

Műemlék

Szent István tér Wosinsky Mór Megyei Múzeum 26.

4076

22478


Béla király tér 1. Régi megyeháza

Béri Balogh Ádám u. 2/B

Szent János és Pál kápolna

Szent János és Pál kápolna ex-lege műemléki környezete Béla király tér

Szentháromság-oszlop

Szentháromság-oszlop ex-lege műemléki környezete Széchenyi utca 19.

Táncos Nagyvendéglő

Táncos Nagyvendéglő ex-lege műemléki környezete Széchenyi út 25. Tiszttartói ház

Tiszttartói ház ex-lege műemléki környezete Béla király tér 8. Városi tanács

Wosinsky Mór Megyei Múzeum exlege műemléki környezete 322. oldal a 349-ből


9000

8761

Műemlék

9000

22479



Szent István tér Zsinagóga (Művészetek Háza) 28. Zsinagóga (Művészetek Háza) ex-lege műemléki környezete

Régi megyeháza Béla király tér 1. Épült 1828-tól 1832-ig klasszicista stílusban Pollack Mihály és Stann Jakab tervei szerint. Az 1779-es megyegyűlés döntése nyomán Tolna Vármegye székhelye Simontornyáról Szekszárdra került. Az apátság uradalmi épületei pár évvel korábban üresedtek meg egy egyházi átszervezés következtében, ezért az épületeket a vármegye 1780-ban bérbe vette, majd 1783-ban megvásárolta. Az akkor még álló középkori apátsági templom körüli épületeket átalakították, bővítették. Ekkor készülhetett a megye kőcímere, amelynek másolata jelenleg a külső udvar délkeleti sarkán a Garay tér irányába néz. Az eredeti sérült állapotban a múzeumban van. 1794-ben leégett a templom. Romjainak föld feletti részét elhordták az új templom építéséhez. 18041805 között Schmidt Vencel tervei szerint tovább bővítették az épületet, megépült a templomromot körülölelő északi rész (egyelőre földszintes épületként), és ezzel bezáródott az udvar. Csapó Dániel alispán további átépítést szorgalmazott, hogy egy impozáns és egységes megjelenésű, távlatokra méretezett megyeháza születhessen. 1825-ben Stann Jakab készített olyan terveket, melyek szerint az északi oldalt is emeletesre húzzák, és közös fedél alá hozzák a házat. 1827-ben Pollack Mihály is bekapcsolódott a tervezésbe, aki a bejárati oldalra dór oszlopsoros timpanonos rizalitot tervezett, a timpanonba helyezendő szoborcsoporttal, ami azonban nem készült el. Az épületben helyet kapott egy kápolna is, amit a 19. század vége felé megszüntettek. A belső udvaron évszázados tiszafák szomszédságában a régi apátsági templom feltárt alapjai láthatók, az egyik boltozati vállkő pedig egy betonoszlopon került bemutatásra. A külső udvaron látható Bezerédj István mellszobra, a borkút és a már említett kőcímer. Az épület térre néző nyugati falán tábla emlékeztet a mohácsi vészre, ugyanis erre vonultak el előtte a magyar, utána pedig a török csapatok. Jelenleg a Tolna Megyei Levéltár, a Polgármesteri Hivatal néhány irodája, a Wosinsky Mór Múzeum néhány kiállítása és egy helyi televízió-stúdió (Tolnatáj Televízió) működik az épületben. Városháza Béla tér 8. Épült 1842-1846 között klasszicista stílusban. Átalakítva 1908-ban szecessziós stílusban A városházát Tormay (Krenmüller) Károly megyei főorvos tervezte. A megnyitó napján (1846. okt. 18) Liszt Ferenc hangversenyezett a vármegyeháza nagytermében. Az épület homlokzata eredetileg a vármegyeházáéhoz hasonló stílusú volt, a kinyúló ülésterem tetején timpanonnal, alatta oszlopsorral. Az oszlopsor alapozása azonban nem volt megfelelő, nem vette figyelembe a talajmechanikai sajátosságokat, megsüllyedt a fél ülésteremmel együtt, az épület megrepedt, az átépítés halaszthatatlanná vált. Egy 1905-ből származó jegyzőkönyv szerint a tanácsnokok az épület repedésein át kiláttak a térre. Ezt követően építették át a Városházát Diczenty László szekszárdi építész tervei szerint. A homlokzatot ekkor alakították át a századforduló környékén kedvelt szecessziós stílusban. Noha az átalakítás 1908-ban lett kész, az épület kapujánál látható kőtábla az 1904-es évet jelöli meg az átalakítás évszámaként. Belvárosi plébánia Béla tér 9. Épült 1775-ben barokk stílusban. Az építtető az utolsó javadalmas apát, Rodt Ferenc Konrád bíboros volt, aki röviddel az épület elkészülte után elhunyt. A tölgyfából készült kapu díszítése ősi jelképeket, keresztet, csillagokat és dicsfényt formáz. A bejárat mellett látható a város egyetlen vörös márvány ülőpadja. 323. oldal a 349-ből



A plébánia udvarának hátulsó részén épült a Katolikus Közösségi Ház. Régi takarékpénztár Bezerédj u. 2. - Béla tér - Garay tér 18. Épült 1895-96-ban. Tervezte Fittler Kamill budapesti műépítész, a kivitelező a helybeli Hája Béla volt. Eredetileg is takarékpénztárnak épült, az akkor már 50 éve működő Szegzárdi Takarékpénztár költözött ide a szomszédos Tormay házból. Az épület díszei is erre a funkcióra utalnak, az ablakok timpanonjában egy-egy méhecske látható, ami a takarékosság jelképe. A tető sarkán, a míves bádogdíszű tornyocskák közötti apszisban hajdanán Merkur szobra állt, mellette kétoldalt ma is látható a két méhkas. Bencés Apátsági templom romjai Béla tér 1. - Megyeháza udvar A megyeháza udvarán vannak az I.Béla király által 1061-ben alapított apátsági templom feltárt romjai. Sajnos a király sírja az épület alatt van, így ez nem látható. 1212-ből származik az első fennmaradt oklevél, amely igazolja a szekszárdi apátság hiteles helyi tevékenységét. A tatárjárás után az apátság épülete köré várat építettek. A 14. században az apátságban monostori iskola is működött, ahol egyházi és világi pályára készülők kaphattak képzést. 1526. augusztus 14-16.-án itt szállt meg II. Lajos a kíséretében levő főurakkal, mielőtt a végzetes mohácsi csatába indult. Szeptemberben pedig a török hadak is itt táboroztak. 1541-ben Szekszárd szandzsák székhelye lesz. 1686. szeptember 22-én a keresztény seregek visszafoglalták Szekszárdot. A török hódoltság után az apátságot Mérey Mihály apát tette ismét keresztény templommá, ebben a funkciójában működött 1794-ig, amikor a nagy tűzvész elpusztította. Romjainak föld feletti részét 1802-ben elhordták az új templom építéséhez, az apátság uradalmi épületeit a vármegye vette meg és átépíttette megyeházának. Garay épületkomplexum Széchenyi u. 29-31, Garay tér 1-7. Az épület elődjében klasszicista jellegű nagyvendéglő volt. Az 1893-as szecessziós stílusú átalakítás tervezője Lechner Ödön, kivitelezője Pártos Gyula volt. 1893. július 6-án, az ekkor már "Szegzárd Szálló" nevet viselő épület emeletén nyílt meg Szekszárd első színháza, mely alkalommal Jászai Mari is fellépett. Az 1950-es években Szabadság Szálló volt a neve, majd egy felújítást követően 1965-től Garay Szálló. Volt étterme, presszója, pinceborozója, táncterme. Az 1980-as évek végén több funkciójú épület lett.

Garay pince Garay tér 19. Feltehetően az 1061-ben alapított bencés apátság szerzetesei kezdték építeni a várpincét, hogy az apátságnak járó bort legyen hol tárolni. A pincerendszer valószínűleg Zsigmond apát (1439-1457) idején épült ki teljes terjedelmében. Szekszárdon alakult 1856-ban az országban az első borkereskedő részvénytársaság és ez hosszú ideig kezelte a pincét. A XX. század közepén államosították, majd többször gazdát cserélt. Mai formájában 1998. szeptember 26.-án avatták fel. Tolna megye kőcímere 324. oldal a 349-ből



A Régi Megyeháza külső parkjában elhelyezett kőcímer a 18. században készült címer másolata. A Bencés Apátság uradalmi épületeit a vármegye 1783-ban megvásárolta. Az akkor még álló középkori apátsági templom körüli épületeket átalakították, bővítették. Ekkor készülhetett a megye kőcímere, amely feltehetően a templom előtti kutat díszíthette, és amelynek másolata jelenleg (1985 óta) a külső udvar délkeleti sarkán a Garay tér irányába néz. Az eredeti sérült állapotban a Wosinsky Mór múzeumban van. A címerben középen Szent István áll, jobbján Szent Imre herceggel, bal oldalán a magyar címerrel. Az uralkodó feje felett angyalok tartják a koronát. I. Lipót császár 1699-ben adományozott címerhasználati jogot a vármegyének. Múzeumok Megyeháza - kiállítások Béla tér 1. - Régi Megyeháza, emelet. A régi megyeháza világa A hely adottságait kihasználva a régi vármegyeháza világát bemutató kiállításon idézi fel a 19. századi főispáni lakosztály hangulatát korhűen berendezett enteriőrök segítségével. Liszt Ferenc emlékkiállítás Állandó kiállításon állít emléket Liszt Ferenc és Augusz Antal barátságának, s e barátságból született hallhatatlan zenei műveknek. Mattioni Eszter festményei Szekszárd neves szülötte, Mattioni Eszter festőművésznő munkásságát, szülővárosának ajándékozott művei által ismerheti meg az érdeklődő. Esze Tamás gyűjtemény Ugyancsak ajándékozás révén került a múzeumba az Esze Tamás gyűjtemény: maga - a történész, irodalomtörténész, teológus és egyben az azonos nevű kuruc brigadéros bátyjának leszármazottja - Esze Tamás, Szekszárd díszpolgára adományozta szellemi és tárgyi értékeit szülővárosának, pár évvel halála előtt. Wosinsky Mór Múzeum Szent István tér 26 Épült: 1900-1901-ben, neoreneszánsz stílusban, Schikedanz Albert és Herzog Fülöp műépítészek tervei szerint A múzeumot 1895-ben alapították. Wosinsky Mór apátplébános (1854-1907) és Apponyi Sándor gróf (1844-1925) akkor ajánlották fel e célra régiséggyűjteményüket, amit a megye elfogadott, és döntött a múzeum építéséről. Az első kiállítás 1898. június 4-én nyílott meg a gimnázium épületében, ami 1901 augusztus 1-jéig adott helyet a múzeum gyűjteményének. A múzeum épülete 1902. november 1-jén fogadta az első látogatókat. Babits Mihály Emlékház 7100 Szekszárd, Babits u. 13. Állandó kiállítás: A költő relikviái szülőházában, családjának egykori otthonában. Dienes Valéria Emlékszoba Baka István Emlékszoba Babits Mihály szülőháza, a Kelemen-ház - ahogyan a szekszárdiak nevezték - 1780 körül épült copfstílusban, ma is eredeti állapotában áll. A költő nagyapja, Kelemen József, szekszárdi letelepedésekor, az 1850-es években vásárolta meg. A földszinti kiállítás a Halálfiai, Babits Mihály önéletrajzi ihletésű, szekszárdi témájú regényének helyszínét és alakjait eleveníti meg. A költő gyermekkorának első hat évét töltötte a szülői házban, később diákként és fiatal tanárként a szünidőkben gyakran tért haza. 325. oldal a 349-ből



Az első szoba édesanyjáé, Kelemen Auróráé volt. Az itt álló ágyon született 1883. november 26-án Babits Mihály. A család fogadószobájában a piros szalongarnitúra mellett anyai nagyanyja, Rácz Innocencia - Cenci néni - íróasztala látható. A harmadik helyiség Babits Mihály szobája volt, ha gyermekkorában a vakációkra hazatért, majd később is, amikor híres költőként meglátogatta családját. Az ablak közelében áll egy sublót, melynek felső fiókja íróasztallá alakítható át. Az emeleten a költő életútját követhetjük nyomon dokumentumok, kéziratok, fényképek segítségével. Az utolsó két szoba Babits Mihály könyvtárát idézi meg. A költő halála után Török Sophie a könyvtár nagy részét a Baumgarten Alapítvány székházába költöztette. A háborúban az épületet bombatalálat érte és a könyvek nagy része megsemmisült. A megmaradt kötetek láthatók ma a múzeumban. Művészetek Háza Épült: 1897-ben, Hans Petschnigg grazi építész tervei szerint A zsidóság a 19. század közepén jelent meg Szekszárdon, az önálló hitközség 1856-ban alakult meg. Gyülekezeti helyük a Német utca (ma Bezerédj utca) 24. számú házban volt. Az első rabbi Ungár Simon volt 1892-től. A zsinagógát 1897-ben építették Hans Petschnigg tervei alapján, Reisz és Goldberger mérnökök irányításával, Szélig Gáspár bátaszéki építészvállalkozó kivitelezésében. A zsidóság az 1960-as évek elejéig használta az épületet. A Művészetek Háza funkcióját 1984 óta tölti be. Belső terét Kerényi József építész tervei alapján alakították át. Hatalmas csillárja Fülöp Zoltán és Máté János iparművészek alkotása. A ház rendszeresen helyet ad képzőművészeti kiállításoknak, valamint hangversenyeknek. Orgonáját 1989-ben avatták fel. 2002-ben az orgona új elektronikus regiszterbeállító rendszert kapott, amely 2000 regiszterkombináció beállítását teszi lehetővé. Műemlékházak Augusz ház Széchenyi u. 38. Épült az 1820-as évektől. Ezen a helyen állott a Fekete Elefánt fogadó, melyben többek között II. József király is több napig vendégeskedett 1789-ben. Az épület legrégebbi része a jelenleg kékes szürkére festett déli szárny, amely az 1820-as években épült. Építtetője idősebb Augusz Antal volt, a későbbi báró apja. A jelenleg fehér középső rész a Vármegyeháza klasszicista stílusát idézi, építési ideje is az 1830-as évekre tehető. A legújabb északi szárny 1870-ben készült el, építtetője báró Augusz Antal, tervezője és kivitelezője a svájci származású Stann Jakab volt. Liszt Ferenc, a 19. század legnagyobb magyar zeneszerzője és zongoraművésze jó barátságban volt Augusz Antallal, akinek a vendégszeretetét négy alkalommal is élvezhette. Először 1846-ban, amikor a városháza felavatásán is részt vett. Ekkor vetette papírra a VIII. magyar rapszódia első változatát. 1865 szeptemberében egy hétig volt az Augusz ház vendége. 1865 telén Augusz küldött két láda (50 üveg) szekszárdi vörösbort a Vatikánban tartózkodó zeneszerzőnek, aki az egyik ládát IX. Pius pápának ajándékozta. Augusz évekig megtartotta jó szokását, minek következtében a muzsikus egész Nyugat-Európában terjesztette a szekszárdi bor jó hírét. Franciaországból borászati szakkönyveket is küldött Augusznak. 1870-ben Liszt Ferenc bő három hónapot töltött itt, amikor az újonnan felépült északi szárnyban több neves muzsikussal együtt koncerteket adtak. Utolsó szekszárdi látogatása 1876-ban volt. Babits ház Babits Mihály u. 13. A ház a 19. század elején (de egyes források szerint 1780 körül) épült. A költő anyai nagyapja, Kelemen József 1852-ben, szekszárdi letelepedésekor vásárolta meg. Itt született Babits Mihály, aki sokat tartózkodott és alkotott ezen a helyen. 326. oldal a 349-ből



1967-ben nyitották meg itt az első kiállítást, amely a költő életét, használati tárgyait mutatta be. 1983-ban, a költő születésének 100. évfordulójára újjáalakították a kiállítást, az egész épület múzeummá vált. A ház udvarán a töprengő költő szobra Farkas Pál szobrászművész alkotása, 1981-ben avatták fel. Ugyancsak a Babits házban nyílott 2001-ben a Dienes Valéria emlékszoba, amit a közeli házban született professzornő fia, Dienes Gedeon nyitott meg. Diczenty ház Széchenyi u. 40. Épült 1898-ban Ezen a helyen állt a 19. század végéig az a földszintes sarokház, ahol a költő, Garay János született. 1840 körül a házat Diczenty Gyula kereskedő vásárolta meg, aki 1870-ben ki akarta bővíteni az épületet, de erre nem kapott engedélyt. 1881-ben emléktáblát helyeztek a ház falára, Szász Károly versével. Az egykori Garay házat Diczenty Gyula fia, Diczenty László építész bonttatta le, és a szomszédos telkeket is igénybe véve felépíttette helyére a ma is álló emeletes palotát. A Garay emléktábla 1905-ben került az új ház falára. Fejős ház Béla tér 5. Itt alakult meg a Tolna megyei Közlöny című helyi újság szerkesztősége 1873. március 5-én a Szegzárdi Haladó Kör támogatásával. A lap főszerkesztője a háztulajdonos Fejős Károly mérnök veje, Boda Vilmos járásbíró volt, a Függetlenségi 48-as Párt tagja, 1884-től több mint 20 évig országgyűlési képviselő. Szobrok Garay János szobra Garay tér Készítette Szárnovszky Ferenc 1898-ban. Garay János költő, író, újságíró és szerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1812. október 12-én született. Első kiadott műve, a Csatár című hősköltemény 1834-ben jelent meg Augusz Antal és Bezerédj István támogatásával. Legismertebb műve, "Az obsitos" főszereplője Háry János, a nagyotmondó leszerelt katona, aki valóban létezett, egy feltehetően simontornyai származású fazekas volt, aki mesterségében nem tudott nagyot alkotni, de nagyotmondása híres volt. Háry János alakját Kodály Zoltán öntötte daljátékba, Farkas Pál pedig bronzba. A szobrot Barabás Miklós rajza alapján formázta meg Szárnovszky Ferenc szobrászművész. Millecentenáriumi emlékmű Alkotók: Adorján Endre és Farkas Pál szobrászművész. A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készítette a városi önkormányzat 1996-ban a Liszt Ferenc térre. Az egymást követő évszázadokat jelképező siklósi márványlapokat helyi jellegzetességekre és történésekre utaló motívumok díszítik. Milleniumi kapu A szoborkompozíció tervezője: Csíkvári Péter szobrászművész Alkotói: Bakos Ildikó Gábor Éva Mária Gáti Gábor Király Vilmos Ligeti Erika szobrászművészek Kivitelező: Szatmári Juhos László szobrászművész 327. oldal a 349-ből



Az évezred kapuját 2001. augusztus 20-án avatták fel a Luther téren. A kapu az elmúlt korok jelentősebb kulturális és történelmi események szimbolikus motívumait idézve teret nyit a jövő felé. A kapu három szerkezeti egységből áll. A művészek a 20 domborművön az elmúlt 2000 év kiemelkedő történelmi, kulturális eseményeit, eredményeit dolgozták fel. Prométheusz Park A park alkotója: Mőcsényi Mihály professzor. A szobrok alkotója: Varga Imre Kossuth-díjas szobrászművész. A névadó szobor környezete hazánk egyetlen olyan tere, melyet a szobrász a saját elképzelései szerint alakíthatott ki művéhez. A park növényzetét 300 féle díszcserjéből és virágból tervezte színpompás kertté. Ma csak töredéke látható. Prométheusz arról nevezetes, hogy az emberek számára ellopta a tüzet az istenek hegyéről. A két saskeselyű, a sziklák már a történet végét, Prométheusz szenvedéseit sejtetik. A szobrászművész alkotását dicséri, hogy az egyik keselyű időnként ''elrepül'', és Európa egyes városaiban kiállítják. A szobor eredetije Antwerpenben látható. A parkban található, két keselyűvel kiegészülve, annak tökéletes másolata. Szent István szobra Alkotó: Farkas Pál szobrászművész A szobor 2002. augusztus 20-án a Szent István téren került felavatásra. A szobor értékét növeli, hogy közadakozásból valósult meg. Szigetvári Ernő szekszárdi lakos állt az adományszerzés élére. Szent László szobor Nagy Benedek alkotása A szobor a Bécsi Képes Krónika (Chronica de rebusgestis Hungarorum, Kálti Márk 1358 körül) egyik iniciáléja alapján készült, amely azt a jelenetet ábrázolja, amikor a lovag király megment egy magyar leányt az őt elrabolni próbáló kun vitéztől. Szentháromság szobor A város legrégebbi szobra 1753-ból. Az 1738-40-es nagy pestisjárványra emlékeztet. Alkotója ismeretlen, stílusa barokk. A legfelül látható szoborcsoport az Atya, a Fiú és a Szentlélek, mely utóbbi glóriától övezett galamb formájában jelenik meg. Legfelül tehát a Szentháromság látható, míg legalul az egész kőoszlopot övező hétszög alaprajzú homokkő párkány a hét szentséget jelképezi. A kőoszlop tövében Szűz Mária, mellette Szent Rókus, Szent Sebestyén és Szent Kajetán szobrai láthatók. Ehhez nagyon hasonló pestisoszlop áll a temesvári főtéren, amiből esetleg az alkotók azonosságára lehet következtetni, de a feltételezést szakértői vélemények nem erősítették meg. Wosinsky Mór szobra Szent István tér 26. (Múzeum előtt) 328. oldal a 349-ből



Alkotó: Farkas Pál (1982) Wosinsky Mór (1854-1907) apátplébános, régész, a lengyeli kultúra felfedezője, a szekszárdi múzeum alapítója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 1854-ben született Tolnán. 1881-ben került plébánosnak Lengyelbe, ahol megismerkedett a nagyműveltségű földbirtokos, Apponyi Sándor gróf országos hírű könyvtárával és képzőművészeti gyűjteményével. Itt külföldi és hazai történeti és régészeti művek tanulmányozására is lehetősége volt. Apponyi Sándor támogatásával megásatta a lengyeli "Sánc" nevű őskori telephelyet és temetőt (lengyeli kultúra), majd a különböző korú régészeti lelőhelyek egész sorát tárta fel megyénkben. Munkája eredményeiről tudományos kiadványokban és népszerű előadásokban számolt be. 1894-ben lett szekszárdi plébános. 1895-ben felajánlotta gyűjteményét a megyének, múzeumalapítás céljára. A régészeti gyűjtemény a gimnázium új épületében nyert elhelyezést. 1898. június 4-én nyitották meg. A múzeum épületének építését 1900-ban kezdték meg, 1902-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. Wosinsky az országban másodikként végzett fonográfos népdalgyűjtést, megelőzve Bartók Bélát és Kodály Zoltánt. Népviseleti ruhákat is gyűjtött a múzeum számára. 1901-ben a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjévé nevezték ki. Ezt a funkciót 1907. február 22-én bekövetkezett haláláig betöltötte.




Lakásállomány A város épületállományának döntő hányadát a lakások teszik ki. Bár a város lakossága az utóbbi években csökkent, az épített lakásállomány meredeken nőtt.

Forrás: Területi adatbázis KSH

Az év folyamán épített Lakások száma Gázvezetékkel ellátott lakások száma Fürdőszobával ellátott lakások száma Közcsatornával ellátott lakások száma Közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma 1 szobás lakások száma 2 szobás lakások sz.(a másfél szobásokkal egy… 3 szobás lakások száma a 2,5 szobásokkal 4 és többszobás lakások száma a 3,5 szobásokkal Az év folyamán épített lakóépületek száma

2007

2008

2009

2010

95 95 95 91 95 5 17 41

87 85 87 83 87 2 4 43

41 35 41 39 41

32 23

38 29

2011

2012

2 10

27 26 27 26 27 1 4 10

28 26 27 26 28 1 1 4

32 28 31 31 32 2 4 6

29 24

12 8

22 17

20 20


A fenti táblázatból azonosítható, hogy az épített lakások összkomfortosak, vízzel, gázzal, csatornával ellátottak. Jellemzőek a 3, és annál több szobával rendelkező lakások.




A meglévő lakásállomány esetében nem ilyen kedvező a helyzet. Magas az alacsony komfortfokozatú lakások aránya. Meglévő lakásállomány Lakásállomány

2007 2008 2009 2010 2011 2012 14 842 14 923 14 951 14 977 14 995 15 172

Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Háztartási villamos energia fogyasztók száma (db) Háztartási gázfogyasztók száma (db) Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) Meleg vízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db)

14 387 14 468 14 496 14 436 14 495 14 516 13 148 13 225 13 264 13 180 13 189 13 208 19 703 20 089 20 063 20 051 19 830 19 903 8 265 8 267 8 320 8 349 8 171 8 059 5 666 5 666 5 666 5 666 5 666 5 664 5 622

5 622

5 615

5 615

5 615

5 632


Az utóbbi évtizedben épült lakások jelentős része a déli városrészben valósult meg, ugyanakkor megindult a már kialakult lakóterületeken is a lakások rekonstrukciója, rehabilitációja. 2012-ben a város lakásállományának összetétele az építési korszak függvényében az alábbi képet mutatta:

Építési év -1919 1920-1944 1945-1959 1960-1969 1970-1979 1980-1989 1990-1999 2000-2012 Összesen

Épített lakások száma 1360 450 670 2738 4360 3745 929 920 15172

% 8,94% 2,95% 4,40% 18,00% 28,77% 24,73% 6,11% 6,06% 100%


Megállapítható tényként, hogy:  a város lakásállományának cca. 34 %-a 40 évnél idősebb és elsődlegesen családi ház,  a lakásállománynak ~ 20 %-a hagyományos technológiával épült többszintes társasház és 30 évesnél idősebb,  a lakások ~ 57 % - a telepszerű módon, paneles technológiával létesült,  a lakásoknak csupán ~ 6 %-a valósult meg az utóbbi 10 évben. Fenti adatok jól támasztják alá a várható rehabilitációt, a lakóterületek megújításának fontosságára hívják fel a figyelmet. A lakásépítéssel párhuzamosan – különösen a lakótelepeken – növekedett az alapfokú ellátás intézményeinek száma és nagyságrendje, s folyamatosan bővült és korszerűsödött a városközpont és az észak-déli várostengely intézményhálózata.

Közoktatás 331. oldal a 349-ből



Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata által önállóan ill. társulásban ellátott közoktatási feladatok: óvodai nevelés általános iskolai nevelés-oktatás nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai, általános iskolai nevelése (nemzeti és etnikai kisebbség által lakott körzetben) a többi gyermekekkel együtt nevelhető, sajátos nevelési igényo gyermekek óvodai, általános iskolai ellátása − napközi otthonos és tanulószobai ellátás középiskolai oktatás (gimnázium, szakközépiskola) sajátos nevelési igényo tanulók középiskolai ellátása alapfokú művészeti oktatás két tanítási nyelvo általános iskolai oktatás kollégiumi ellátás Felnőttoktatás szakszolgáltatás (nevelési tanácsadás, logopédiai ellátás, gyógytestnevelés) szakmai szolgáltatás Óvodák Szekszárd az óvodai ellátásról egy önálló óvoda saját, illetve két óvoda intézményfenntartó társulásban történő fenntartásával gondoskodik összesen 8 épületben. Emellett nem önkormányzati, illetve megyei önkormányzati fenntartású óvodák is működnek a városban: Wunderland Óvoda a Német Kisebbségi Önkormányzat Óvodája Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorlóiskola, Alapfokú Movészeti Iskola és Gyakorlóóvoda Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita Katolikus Óvoda „Az én ovim” Óvoda és Bölcsőde Tolna Megyei Önkormányzat Speciális Óvodája Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. Szekszárdon az óvodás -3-6 éves- korú gyermekek száma 1285. Közülük mintegy százan nem részesülnek óvodai ellátásban. Az óvodák, és az óvodai férőhelyek száma évek óta stagnál, míg az óvodába beíratott gyermekek száma folyamatosan emelkedik. Jelenleg az óvodák kihasználtsága 107,5%. Az óvodába beiratott gyermekek közül 204 hátrányos helyzetű és 10 gyógypdagógiai oktatásban részesülő van. A gyógypedagógiai ellátásban részesülő gyerekek száma évek óta azonos szintű. Óvoda Óvodai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (db) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Óvodába beírt gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő) Gyógypedagógiai oktatásban részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan... (fő) Számítógépek száma az óvodai feladat ellátási helyeken (db)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

14

14

14

14

14

14

1 065

1 082

084

1 084

1 084

1084

1 141

1 162

1 133

1 159

1 182

1165

9

10

9

10

10

10

10

9

9




Internettel ellátott óvodai feladat ellátási helyek száma (db) Hátrányos helyzetű óvodás gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt) (fő)

7

6

6

204


Általános iskolák Szekszárd négy nyolc évfolyammal működő általános iskolát tart fenn, köztük hármat társulás keretében: Baka István Általános Iskola Babits Mihály Általános Iskola Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A Szálkával közös fenntartásban működő 5. számú Általános Iskola gyógypedagógiai tagozattal is rendelkezik. Az elmúlt években több közoktatási intézményfenntartó társulás alakult. Ezek keretében a Garay János Általános Iskola és Alapfokú Movészetoktatási Intézmény ellátja a sióagárdi gyermekek óvodáztatását és iskoláztatását, a Dienes Valéria Általános Iskola Grundschule pedig a medinai tanulók iskoláztatását, az 5. Számú Általános Iskola pedig az általános iskolás szálkai gyermekeket fogadja. Az I. Béla Gimnázium társulásban óvodai és általános iskolai feladatokat is ellát. Az általános iskolák ének-zene, rajz, informatika, sport és német nemzetiségi specialitásokat kínálnak. Adott a lehetőség a városban a sajátos nevelési igényű tanulók oktatására is. Két óvoda és valamennyi általános iskola alapító okirata a cigány gyermekek kulturális nevelését és oktatását is tartalmazza. Más fenntartású általános iskolák az alábbiak: Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Főiskolai Kar Gyakorlóiskola, Alapfokú Művészeti Iskola és Gyakorló óvoda Comenius Általános Iskola Szent József Katolikus Általános Iskola Katholische Grundschule és Szent Rita katolikus Óvoda Szekszárdi Waldorf Óvoda, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Alapfokú művészeti oktatás Az alapfokú movészeti oktatás kínálataként a táncművészeti, a képző- és iparművészeti, a színművészetbábjáték tanszakoknak a Garay János Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény ad otthont. Tagintézményében a Liszt Ferenc Zeneiskolában zenei tagozat működik. Általános iskola Általános iskolai feladat ellátási helyek száma (gyógypedagógiai oktatással) (db) Általános iskolai osztályok száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai ... Általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban (gyógypedagógiai is) Gyógypedagógiai oktatásban részesülő általános iskolai tanulók száma (fő) Általános iskolai főállású pedagógusok száma (gyógypedagógiai oktatással… (fő) Nemzetiségi oktatásban tanulók száma a nappali oktatásban az általános i … (fő)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

10

9

9

8

8

8

150

147

141

135

133

130

3 226

3 038

2 939

2 794

2 686

2734

92

89

80

81

92

331

309

305

305

300

300

1 043 1 002 900 333. oldal a 349-ből

970

986

1013


Számítógéppel ellátott általános iskolai feladat ellátási helyek száma (fő) Hátrányos helyzetű általános iskolai tanulók száma a nappali oktatásban... (fő)


9

8

8

7

7

8

550


Örvendetes tény, hogy az általános iskolások száma 2012-ben –az utóbbi évektől eltérően- 48 fővel nőtt. Jelenleg a 2734 tanuló közül 583 jár be más településről, közülük heten igényelnek kollégiumi ellátást. Az összes általános iskolai tanuló 3,36 %-a azaz 92 tanuló részesül gyógypedagógiai oktatásban az integráltan oktatott sajátos nevelésű gyermekek nélkül. A nemzetiségi oktatásban résztvevő tanulók száma 1013, számuk az utóbbi három évben emelkedést mutat. Az Európa 2020 program oktatásra vonatkozó célértékei között szerepel, hogy a korai iskolaelhagyók arányát 10% alá kell csökkenteni. A városban az összlakosság 16,69%-a nem végezte el az általános iskola 8. osztályát, sőt 351-en az első évfolyamot sem fejezték be, vagy kezdték el. Középfokú oktatás A város két középfokú intézményt tart fenn: Garay János Gimnáziumot önállóan, I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda A Garay János Gimnázium 8 és 4 évfolyamos gimnáziumi osztályokat indít nappali tagozatos formában. Egy öt évfolyamos gimnáziumi osztálya is moködik, mely egy alkalommal, a 2004/2005-ös tanévben indult. Az I. Béla Gimnázium és Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda nappali tagozaton négy és öt évfolyamos gimnáziumi osztályokat indít, levelező tagozaton pedig négy évfolyamos gimnáziumi osztályokat. Az érettségi utáni szakképzésben a Pécsi Tudományegyetem Műszaki Karával együttműködve tanulói jogviszonyt eredményező formában felsőfokú műszaki informatikai mérnökasszisztens képzést folytat. A város az I. Béla Gimnázium feladatait kollégiumi feladatellátással bővítette. A kollégium a város által fenntartott iskolákon kívüli tanulókat is fogad, Más fenntartásban még öt középfokú intézmény moködik a városban: Tolna Megyei Önkormányzat Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma (Térségi Integrált Szakképző Központ) három tagintézménnyel:Egészségügyi, Szociális Szakképző Intézmény, Vendéglátó Szakképző Intézmény, Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmény Földmovelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Dunántúli Agrárszakképző Központja, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium Kolping Katolikus Szakképző Iskola Esély Szolgáltató és Szakképző Iskola Kodolányi János Középiskola és Kollégium Szekszárdi Szakközépiskolai Tagintézménye, amelyben érettségizettek képzése folyik

Középfokú oktatás Gimnáziumi feladat ellátási helyek száma (db) Szakközépiskolai feladat ellátási helyek száma (db) Középiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolc évfolyam... (fő) Gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban (a hat- és nyolc

2007

2008

2009

2010

2011

2012

6

5

5

5

4

4

9

9

9

7

8

8

3 829

5 016

4 762

3 596

3 547

3382

1 197

1 214

1 188

1 151

1 122

1087




évfolyamos... (fő) Szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (szakmai képzéssel együtt)(fő) Eredményes érettségi vizsgát tett tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat ellátási helyek száma (db) Szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban (fő) Sikeres szakmai vizsgát tett tanulók száma (fő) Számítógéppel ellátott közoktatási intézmények száma (db)

2 632

3 802

3 574

2 445

2 425

2295

635

554

949

672

614

606

7

7

7

6

6

6

2 040

2 576

2 758

2 039

1 905

1642

607

524

670

538

636

612

22

19

20

21

22

6


Míg az általános iskolások száma nőtt, 2012-ben a középiskolások száma 205-el csökkent az előző évihez képest. Más településről bejáró tanuló 1992, kollégiumi elhelyezésben részesülő pedig 350 volt. Felsőfokú oktatás A középiskolát befejező tanulók Szekszárdon két felsőfokú intézményben tanulhatnak tovább. A PTE Illyés Gyula Kar 1977 óta működik a városban. Jelenleg öt tudományterületen, 13 szakon képez szakembereket. Többek között: csecsemő- és kisgyermeknevelő emberi erőforrások (humánpolitikai és személyügyi szakirány) kommunikáció és média (moderátor szakirány) szociális és ifjúsági munka (ifjúságsegítő és szociális munka szakirány) turizmus-vendéglátás (turizmus és vendéglátó szakirány)

A felsőfokú szakképzés után folytathatják tanulmányaikat az alapképzésben (BA): turizmus-vendéglátás, kommunikáció-médiatudomány, tanító, óvodapedagógus (német nemzetiségi szakirányokkal is), szociális munka szakokon és mesterképzésben (MA) a turizmus menedzsment valamint a koragyermekkor pedagógiája szakon. A helyi gazdaság fejlesztése és a foglalkoztatottság növelése szempontjából szükséges a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Karának hozzájárulása a hiánypótló képzések kialakításához, megszervezéséhez (borászati centrum létrehozása, mérnökinformatikus képzés beindítása). Gábor Dénes Műszaki és Informatikai Főiskola A Főiskola magas színvonalon képzett, korszerű informatikai és üzleti ismeretekkel rendelkező, jó munkaerő-piaci esélyekkel induló szakembereket bocsát ki. Tanulmányaik sikeres befejezésekor a hallgatók az állam által elismert, akkreditált főiskolai végzettséget tanúsító MÉRNÖK-INFORMATIKUS főiskolai oklevelet kapnak. Az oktatás nappali képzéssel kombinált távoktatási tagozaton történik. A tantárgyak modulrendszerben, meghatározott sorrendben következnek egymás után. A tananyagot félévente összeállított oktatócsomagban kapják meg a hallgatók. Felsőfokú oktatás

2007

Felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma (képzési hely szerint) (fő) 1680 Felsőfokú oklevelet szerzett hallgatók száma (képzési hely szerint) (fő) Felsőoktatási intézményekben dolgozó oktatók száma (képzési hely szerint) (fő) 62

2008

2009

2010

2011

2012

1463

1446

1302

1150

1020

249

219

153

73

243

54

46

44

43

40




Forrás: KSH területi adatbázis

Az Európa 2020 program oktatásra vonatkozó célja, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. Szekszárdon a 30-34 éves korú lakosok száma 2544 fő, közülük 891 fő rendelkezik felsőfokú vagy egyetemi végzettséggel. Így a vizsgált korosztály 35%-a felsőfokú végzettségű. Az oktatásban elő kell segíteni az esélyegyenlőség érvényesülését, valamint megerősíteni az iskolák esélyteremtő szerepét a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára.

Egészségügy Szekszárdon 2012. évi adatok szerint 18 háziorvosi körzet biztosítja a háziorvosi alapellátást, valamint további 8 gyermekorvosi körzet működik. A háziorvosok naponta - évi 260 munkanappal számolva – 38 beteget látnak el, míg a gyermekorvosok napi 34-et. A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és meglátogatottak számának csökkenését a születésszám csökkenése, valamint a gondos védőnői hálózat indokolja. Egészségügyi ellátás Működő háziorvosok száma 12.31-én (fő) Működő házi gyermekorvosok száma 12.31-én (fő) Háziorvosi szolgálathoz tartozó körzeti ápolónők száma (fő) A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma (szolgálat) A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen (eset) Megjelenési esetek száma a járó beteg szakellátásban (székhely szerint) Összes működő kórházi ágyak száma (db) A kórházakban ténylegesen teljesített ápolási napok száma Gyógyszertárak száma (humán)

2007

2008

2009

2010

2011

2012

19

19

18

18

20

18

8

8

8

8

8

8

20

20

22

22

25

23

19

19

19

19

20

20

8

8

8

8

8

8

184 865 178 259 191 731 182 369 197 518 192 706

67 103

66 676

75 015

74 917

70 779

64 886

689 217 744 128 734 832 733 659 736 844 721 801 967

987

967

967

987

972

268 045 282 920 265 525 253 863 261 308 253 452 6

9

11

11

12

10

Szükség esetén a betegek ellátását rendelési időn túl a házi-, gyermekorvosi ügyeletek, valamint a gyógyszertári ügyeletek látják el. Felnőtt, ifjúsági valamint gyermek fogászati rendelés van a városban. 336. oldal a 349-ből



A térség lakosainak járó- és fekvőbeteg szakellátását elsődlegesen, az állami tulajdonban lévő Balassa János Kórház látja el. A kórházban a rendszerváltást követően elsősorban infrastrukturális beruházások kezdődtek: szilárd burkolattal látták el az utakat, új porta épült a kórház déli oldalán, kereskedelmi és szolgáltató pavilonokkal, felújították a konyhát és új központi ebédlőt építettek, új műszaki épület és mosoda létesült. Felújították a régi kórház északi szárnyát és az igazgatóság és a kórházi adminisztráció oda költözött. 1995-ben megkezdődött az utóbbi évtizedek legnagyobb szabású beruházása, a központi diagnosztikai és műtőblokk építése. Többszöri terv-, és határidő módosítás és pénzügyi nehézségek miatt az épület a mai napig nem került átadásra. A Tolna megyei Balassa János Kórház a város lakóin kívül a megye egyéb településeinek lakosságát gyógyítja és szűrését végzi. Szociális ellátás Szekszárd Megyei Jogú Város szociális intézményrendszerének kiépítése az idősellátás (étkeztetés, házi segítségnyújtás, idősek klubjai és bölcsődék) kivételével lényegében 1992-től indult meg a rendszerváltás során megalakult első önkormányzati Képviselő-testület kezdeményezésére, a Családsegítő Központ és az Idősek Otthona létrehozásával a helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján. Az új intézmények kialakítása már szinkronban volt a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvénnyel, melyben az önkormányzatok számára meghatározták a hatásköröket és feladatokat, szabályozva a szociális igazgatást, a szociális pénzbeli és természetbeni ellátásokat, valamint a személyes gondoskodást nyújtó intézményrendszert. A szociális ellátások helyi szabályozásáról Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 8/2009.(III.30.) rendelete intézkedik. Az önkormányzat az alábbi szociális intézményeket működteti a városban: Szociális Központ Fogyatékosokat Ellátó Nappali Intézmény Egészségügyi Gondnokság Családsegítő Központ Hajléktalan Szálló Családok Átmeneti Otthona bővítése, korszerűsítése Szociális Központ Szekszárd Megyei Jogú Város Költségvetési Elszámoló Szervezete A Szociális Központ Fogyatékosokat Ellátó Nappali Intézménye a következő feladatokat látja el: A Szociális Központ integrálja az idősek és fogyatékkal élők számára nyújtott ellátási formákat, melyek egymásra épülnek. Ez az integráció lehetővé teszi az ellátások közötti átjárást, ezáltal biztosítja a gondozott állapotának megfelelő szolgáltatást. Étkeztetésben évente kb. 180 fő, házi segítségnyújtásban évi 100 fő, jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban 110 fő, idősek nappali ellátásában 140 fő, fogyatékosok nappali ellátásában 22 fő, bentlakásos ellátás formájában pedig 155 fő ellátásáról gondoskodnak. Az intézmények maximális kapacitás-kihasználással működnek.

Szociális étkeztetés: Jelenleg az Idősek Klubjaiban és házhoz szállítással mintegy 200-250 idős személy étkeztetését látja el a Gondozási Központ. Esetleges újabb igények technikai és személyi fejlesztés nélkül is várhatóan kielégíthetők. A Hajléktalanok Gondozási Központja által működtetett népkonyha – a Nappali Melegedő igénybevételével 50-100 fő ingyenes étkeztetésére alkalmas kapacitással rendelkezik. Igénybevétel az eddigi tapasztalatok alapján átlagosan 40-50 fő. A népkonyha melegítő konyhaként – vásárolt meleg étel kiszolgálásával – biztosítja az étkeztetést. Mennyisége igény szerint változtatható. Házi segítségnyújtás: A szolgáltatás igénybevétele nagyságrendileg évek óta folyamatosan közel azonos, 100-120 főre terjed ki. Az ellátást 14 fő hivatásos és 6-8 fő tiszteletdíjas gondozó végzi. A működtetés tárgyi és személyi feltételei biztosítottak, a Gondozási Központ nagyobb igények kielégítésére is felkészült. Az 1/2000. (I.7.) SZCSM rendelet 2. számú mellékletében meghatározott gondozói létszám normatíva (800 – 1400 fő lakos) szerint előírt létszám biztosítása az alacsony gondozási igények miatt nem indokolt.




Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Minőségi fejlesztést jelent a jelzőrendszeres házi gondozás kialakítása, melynek célja a házi gondozásban részesülő vagy szociális intézményi elhelyezésre váró, a saját otthonában élő segítségre szoruló idősek, fogyatékosok, tartós betegek biztonságának növelése. A program működése egy központi adó-vevő rendszer és az ellátást igénylő személy jelzőkészüléke közötti kapcsolat-rendszeren alapul, segítségével azonnali intézkedés lehetősége teremthető meg. 2003-2004. évben pályázati forrásból két lépcsőben 45 fő kapacitású rendszer kialakítása megtörtént. További fejlesztés igény szerint megoldható, jelentős kiadást nem okoz. Távlatilag a szolgáltatás városkörnyéki vagy térségi megszervezése is kivitelezhető. Szociális információs szolgáltatás: Az ellátás célja, hogy az Szt.-ben meghatározott, illetve egyéb, a szociális biztonság megteremtéséhez kapcsolódó ellátásokat és szolgáltatásokat igénylők megfelelő tájékoztatást kapjanak az ellátások hozzáférhetőségével és az igénybevételükre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban. Az információs szolgálat széleskörű tájékoztatási és a személyes gondoskodás terén hozzáférési kötelezettséggel támogatja a szociálisan rászoruló személyeket, szociális, gyermekvédelmi, egészségügyi, családtámogatási és egyéb ellátások terén. A szolgáltatás működtetését a Családsegítő Központ biztosítja 2005.04.01-től. A szolgáltatás bevezetése személyi vagy technikai fejlesztést nem igényelt. Közösségi pszichiátriai ellátás: A közösségi pszichiátriai ellátás a pszichiátriai betegek számára nyújt – elsősorban lakókörnyezetükben, a család aktív részvételével segítséget. Az ellátás elsődleges célja, hogy a kliens a mindennapi élethez szükséges készségeit megtartsa, fejlessze, konfliktusait a szociális környezetét megtartva tudja rendezni. Másodlagos célkitűzése, hogy az intézményi ellátásról (egészségügy, szociális otthon) kikerülvén elérhetővé váljon a családi környezetbe való integrálás. A szolgáltatás működtetését a Családsegítő Központ biztosítja 2 fő közösségi gondozó és 1 fő közösségi koordinátor alkalmazásával, önálló szolgálat keretében. A szakdolgozók kötelezően előírt képzésben vettek részt (180-180 óra elméleti és gyakorlati). A szolgálat 2005. március 15-től működési engedéllyel rendelkezik, működtetése az állami normatívából finanszírozható és fenntartható. A szolgáltatás iránti érdeklődés miatt indokolt egy további szolgálat megszervezése, melynek létrehozása folyamatban van. Szenvedélybetegek közösségi ellátása: A közösségi ellátások célja a szenvedélybetegek lakókörnyezetben történő gondozása, gyógyulásuk és rehabilitációjuk elősegítése. A szenvedélybetegek közösségi ellátása olyan önkéntesen igénybe vehető, hosszú távú, közösségi alapú, az ellátott otthonában, illetve lakókörnyezetében történő gondozás, amelynek célja az életmódváltozás elindítása, segítése folyamatos nyomon követése. Feladata: probléma elemzés és megoldás, készségfejlesztés, életviteli tréningek, pszicho-szociális rehabilitáció, tanácsadás, önsegítő csoportok, együttműködés egészségügyi szolgáltatókkal, addiktológiai gondozáson stb. A szolgáltatást ellátási szerződés keretében a „Szent Erzsébet Karitász” Alapítvány RÉV Szenvedélybetegsegítő Szolgálata látja el. A szekszárdi RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat 1999. szeptember 15-én kezdte meg működését, mint Tolna megye egyetlen ambuláns szenvedélybeteg- ellátó intézménye. A Rév Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat elsősorban az alkohol-, drog-, gyógyszer-függők, játékszenvedélybetegek, valamint hozzátartozóik alacsonyküszöbű, részleges nappali, pszichoszociális szakellátására vállalkozik. Célja a szenvedélybetegek minél szélesebb körben való elérése, a motiváció felkeltése, az életmód, életvitel váltásának ösztönzése, a változás elindítása és segítése, a szerhasználatnak, valamint járulékos ártalmainak csökkentése. A szenvedélybetegek pszichoszociális ellátását multidiszciplináris team-ben végzik.




A főállású munkatársak száma 8 fő, részmunkaidőben 3 fő dolgozik. Önkéntes munkát 5-6 fő végez, elsősorban főiskolai hallgatók. A közösségi ellátás működtetése és fenntartása állami normatívából biztosítható. Az Európai Unió 2020-ig érvényes átfogó stratégiájának céljai között szerepel a küzdelem a szegénység és a társadalmi kirekesztettség ellen. Törekedni kell, hogy csökkenjen azok száma, akik szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A város önkormányzata rászorultságtól függően pénzbeli és természetbeni ellátással igyekszik a szociális helyzeten javítani. Az Önkormányzat által 2012 évben biztosított szociális ellátások: Támogatási forma

részesültek száma 15 60 1 111 1 188 50 410 484 63 41 79 378 2 39

felhasznált összeg

egészségkárosodott 8 699 000 55 év feletti 17 383 000 foglalkoztatást helyettesítő támogatás 115 104 000 rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 12 888 000 adósságcsökkentési támogatás 6 334 000 átmeneti segély 17 459 000 rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 11 669 000 temetési segély 2 224 000 köztemetés 1 850 000 ápolási díj méltányossági alapon 28 226 000 közgyógyellátás méltányossági alapon 8 328 000 kiegészítő gyermekvédelmi támogatás 255 000 óvodáztatási támogatás 640 000 Összesen 231 059 000 Forrás: Szekszárd MJV Önk. Közgy. Rendelete a 2012 évi ktsgvetésről előterjesztés A városban működik az 52 főt, köztük 13, fogyatékossággal élő embert foglalkoztató Kék Madár Alapítvány. Terveik közt szerepel, hogy legkevesebb száz, fogyatékossággal élő embert részesít képzésben, végez számukra tanácsadást, mások mellett pedig egy úgynevezett Felnőtt-lét Akadémián 12, fogyatékossággal élő fiatal szerezhet munkatapasztalatot. Ezen kívül 50 férőhelyesre bővítik a nonprofit vállalkozásként működtetett Ízlelő családbarát éttermet, amely 2007-től az országban elsőként foglalkoztat fogyatékossággal élőket. Alapítvány működését az önkormányzat 200 000 Ft. támogatásban részesítette 2012-ben. rendszeres szociális segély

Kommunális ellátás Közüzemi vízellátás




Szekszárd Megyei Jogú Önkormányzata a KEOP–1.3.0/B.1F-2008-0001 azonosító jelű „Szekszárd MJV hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása” címmel támogatást nyert, mely s orán a bogyiszlói vízbázistól 20,8 kilométeres vezetéken érkezik majd a víz Szekszárdra, és 6-8 kutat építenek ki, amelyek egyenként képesek naponta 1500 köbméter ivóvizet termelni, a víz 62-64 százaléka származik majd a Dunából.

Közüzemi vízellátás Háztartásoknak szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Üzemelő közkifolyók száma (db) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza (km) Összes szolgáltatott víz mennyisége (1000 m3) Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Az év folyamán közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Forrás: KSH Területi adatbázis

2007

2008

2009

2010

2011

2012

1 200,5 1 091,5 1 177,2 1 083,4 1 107,4 20 20 20 20 20

1 126,5 21

196,2

199,3

197,2

197,2

197,2

199,3

1 737,0 1 653,5 1 763,0 1 521,6 1 545,2

1 543,9

14 387

14 468 14 496

14 436

14 495

14 516

103

87

12

59

21

41

Közüzemi szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás

A Szekszárd város szennyvízkezelésének üzemeltetését a Szekszárdi Víz- és Csatornamű Kft. végzi. A Kft-t Szekszárd Megyei Jogú Önkormányzata – mint az üzemeltetett létesítmények tulajdonosa – üzemeltetési szerződésben bízta meg az üzemeletetéssel. Közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatban elvezetett összes szennyvíz (1000 m3) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat (közcsatorna-hálózat) hossza (km) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat hosszából elválasztó rendszerű (km) A közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) A településről közvetlenül a szennyvíztisztító telepre szállított folyékony hulladék (1000 m3) Forrás: KSH Területi adatbázis

2007

2008

2009

2010

2011

2012

2 191,6 1 808,4 1 838,8 1 686,5 1 682,2

1 777,1

136,6

137,7

137,7

137,7

137,7

137,7

136,6

137,7

137,7

137,7

137,7

137,7

13 148

13 225 13 264

13 180

13 189

1 3286

20,4

28,3

16,6

22,6

13,7

25,6




Forrás: KSH Területi adatbázis A vezetékes ivóvíz hálózatba és a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma az évek óta tartó stagnálás után 2012-ben emelkedett. Villamos energia ellátás Alaphálózati ellátás Szekszárd városát és a környező településeket alaphálózati szinten egy db 120 / 20 kV - os állomás szolgálja ki. A 120 kV - os hálózat kettős rendszerű, de egy nyomvonalon halad a Paks-Szekszárd és a Szekszárd-Bonyhád vonal. A 120 kV - os hálózat folyamatos karbantartás mellett megfelelő és a várható igényeket ki tudja elégíteni. Főelosztó hálózati alállomás Az alállomáson 2db 40MVA teljesítményű 120/20kV-os transzformátor üzemel. Normál üzemben mindkettő működik csúcsidőszakban 50% kihasználtsággal. Téli üzemzavar esetén (amikor csak az egyik transzformátor üzemel) előfordulhat az üzemelő transzformátor túlterhelése. Az üzembiztonságot fokozná, ha egy harmadik transzformátort telepítene a szolgáltató. Az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati ZRt. a terhelésfelfutás változattól független beruházások tervei között 2019-ben szerepel a Paks — Szekszárd 132 kV-os távvezeték és a Tolna transzformátorállomás közötti területen 7,436 km új szabadvezeték építése 2*3*250/40 mm2 ACSR +1*95/55 mm2 ACSR sodronnyal. Az új transzformátor telepítése a primerköri hálózat átalakításával is járna, de az alállomás jelenlegi területe elegendő a feladat megvalósítására. Ha a Tolnán valósulna meg egy új alállomás Szekszárdon csökkenne a terhelés (mert Tolna most a szekszárdi alállomásra csatlakozik) és jelentősen javulna az üzembiztonság azáltal, hogy teljes üzemzavar esetén Szekszárd középfeszültségről is ellátható lenne a tolnai alállomásról. Az alállomás korszerű automatikus, telemechanizált vezérléssel van ellátva. Középfeszültségű hálózat A városban a villamos energia elosztóhálózatának feszültségszintje 20kV. A sűrűn lakott részeken föld kábeles, a külső területeken szabadvezetékes hálózat létesült és a továbbiakban is ezt a kivitelt kell megtartani. A földkábeles hálózatot a megkezdett módon folyamatosan és tervszerűen cserélni szükséges, mert a papírszigetelésű kábelek élettartama lejár. A légvezetékes középfeszültségű hálózat folyamatos karbantartás mellett még sokáig alkalmas a feladatának betöltésére. A 20/04kV transzformátorállomások a kábeles hálózat esetén épített házasak, légvezetékes hálózat esetén oszloptranszformátorok. A transzformátorállomások teljesítményének növelése gépcserével, vagy az állomások besűrítésével biztosítható. A városban 2002 év végén üzembe helyeztek 2 db gázmotoros kiserőművet összesen 4,7 MW teljesítménnyel. A kiserőmű hozzájárul a város energiaellátásának biztonságához és a távfűtéses lakások hőigényét is kielégíti. Kialakítása viszont olyan, hogy szigetüzemben nem működtethető.




Kisfeszültségű elosztó hálózat A lakosság, az intézmények, a közületek villamos energia ellátása 0,4kV-on történik. A kisfeszültségű hálózat a belvárosban földkábeles a külterületeken szabadvezetékes formában épült ki. A továbbiakban is e megoldást kell alkalmazni a felújítás, fejlesztés során. A történelmi borvidék villamos energia ellátása nem teljes. A villamos energia igény kielégítését EU-s pályázati lehetőségek kihasználásával helyi energia előállítással és tárolással lenne célszerű megoldani (pl. napcellák). A szükséges eszközök kutatása és fejlesztése folyik és várható áruk folyamatos csökkenése. Közvilágítás A város közvilágítási hálózata földkábeles a belvárosban és légvezetéki oszlopokra szerelt a lazább beépítésű területen ez a koncepció fenntartandó. A közvilágítási lámpatestek cseréje a hatékonyabb Na lámpákra nagyrészt megtörtént, a még Hg fényforrású lámpatestek folyamatos cseréje tervezett.

Villamos energia fogyasztás Háztartási villamos energia fogyasztók száma (db) A háztartások részére szolgáltatott villamos energia mennyisége (1000 kWh) Villamosenergia-fogyasztók száma (db) Szolgáltatott összes villamos energia mennyisége (1000 kWh) Forrás: KSH Területi adatbázis

2007

2008

19 703 20 089

2009

2010

2011

2012

20 063

20 051

19 830

19 903

40 154 40 183 40 183 21 517 21 811 21 942 116 127 762 673 127 673

34 765 35 268 35 241 21 810 21 792 21 749 118 535 121 037 120 670

Forrás: KSH Területi adatbázis A villamos energia-fogyasztók számának viszonylagos változatlansága mellett a villamos energia fogyasztás mennyisége csökkent. Gázfogyasztás A város gázellátását az E.ON Dél-Dunántúli Gázszolgáltató Zrt. látja el. Gázfogyasztás Háztartási gázfogyasztók száma (db) Az összes szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége (átszámítás nélkül) (1000

2007 2008 2009 8 265 8 267 8 320 38 38 33 863,0 689,2 151,2 342. oldal a 349-ből

2010 8 349 32 767,2

2011 8 171 29 565,5

2012 8 059 27 834,9



m3) Az összes szolg. gáz mennyiségéből a háztartások részére szolg. (1000 m3) Az összes gázcsőhálózat hossza (km) Összes gázfogyasztók száma (db) A háztartási gázfogyasztókból a fűtési fogyasztók száma (db) Forrás: KSH Területi adatbázis

9 529,0 9 373,0 9 997,5 9 786,4 9 797,3 145 145,7 145,9 145,1 145,3 9 160 9 106 9 157 9 129 9 080

7 509,9 145,6 9 066

7 810

7 593

7 790

7 843

8 049

7 489

A fenti táblázatból kitűnik, hogy az utóbbi években mind a gázfogyasztók száma, mind az elfogyasztott gáz mennyisége csökkenő tendenciát mutat. Távfűtés, melegvíz szolgáltatás A város táv-hőszolgáltatási rendszerét a Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatával kötött üzemeltetési szerződés értelmében 1999.augusztus 01-től az ALFA-NOVA Kft végzi. A város távhőellátása két telephelyről – egymástól elszigetelten- történik. A Déli Fűtőmű látja el a város központját és a déli részét, a Kadarka Fűtőmű pedig a város északi részét. A Déli Fűtőműben 3 db. forró vizes és 2 db. meleg vizes kazán van beépítve összesen 45,8 MW hőteljesítménnyel. Telephelyen belül a Pannon Kogen Kft tulajdonában levő kapcsoltan hőt és villamos energiát termelő 2 db. gázmotor által – összesen max.4,5 MW hő teljesítményig- termelt hőenergiát is az ALFA-NOVA Kft átveszi, és a távhőszolgáltatásban hasznosítja. A Kadarka Fűtőműben 4 db. kisteljesítményű melegvizes kazán –összesen 5,1 MW beépített hőteljesítménnyel- biztosítja a városrész ellátását. A város távhőrendszere 22 km hosszú. Ezen 124 db, lakossági hőközpont van amelyekben a primer rendszeren levő hőmennyiségmérők alapján történik épületek felé a felhasznált hő szétosztása. A primér előremenő vízhőmérséklet a mindenkori külső levegő hőmérséklethez igazodó hőigényekhez igazodva változik. A szekunder rendszerek szabályozását a város nagy részében már automatikusan távvezérléssel végezzük. Az adatok lekérdezése is sok helyen távvezérléssel megoldott, de a személyes ellenőrzés is rendszeres időközönként hetente legalább két alkalommal történik. A távhőszolgáltatásba jelenleg 5664 db. lakás és 255db. közület van bekapcsolva. Közel 5600 db. lakásban a melegvíz szolgáltatást is az ALFA-NOVA Kft végzi. Távfűtés, melegvíz szolgáltatás Távfűtésbe bekapcsolt lakások száma (db) Távhőellátásra felhasznált hőmennyiség a lakosság részére (Gigajoule) Melegvíz hálózatba bekapcsolt lakások száma (db) Szolgáltatott melegvíz mennyisége a lakosság részére (1000 m3) Forrás: KSH Területi adatbázis

2007

2008

2009

5 666

5 666

5 666

5 622

5 622

2010

2011

2012

5 666 200 189 864 409

5 666

5 664

5 615

5 615

5 615

5 632

156

153

144

151

184 962 110 953

A távfűtésbe bekapcsolt lakások számának változatlansága mellett a távhőellátásra felhasznált hőmennyiség jelentősen csökkent az utóbbi évben.

Hulladékgazdálkodás, zöldterületek 343. oldal a 349-ből



A lakosság környezettudatosságának köszönhetően 2012-ben a szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége szinte megduplázódott. Sajnos, mindez nem tükröződik az elszállított települési szilárd hulladék mennyiségének csökkenésében. A lakosság tudatformálásában feladat tehát ezen a téren is van bőven. Hulladékgazdálkodás, zöldterületek Összes elszállított települési szilárd hulladék (tonna) A lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) Szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma (db) A lakosságtól szelektív hulladékgyűjtésben elszállított települési szilárd hulladék (tonna) Rendszeresen tisztított közterület (1000 m2) Rendszeresen tisztított közterületből a burkolt belterületi utak területe (1000 m2) Összes zöldterület (m2) Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek száma (db) Játszóterek, tornapályák, pihenőhelyek területe (m2) Forrás: KSH Területi adatbázis Közutak Közutak Önkormányzati kiépített út és köztér hossza (km) Önkormányzati kiépítetlen út és köztér hossza (km) Önkormányzati kerékpárút, közös gyalog- és kerékpárút hossza (km) Önkormányzati kiépített járda hossza (km) Önkormányzati kiépített út és köztér területe (1000 m2) Állami közutak hossza (km) Állami közutak területe (1000 m2) Forrás: KSH Területi adatbázis

2007 17 792,9

2008 17 831,3

2009 13 309,0

2010 12 883,4

6382,6

7441

8200

12110,6 10716,3 10549,9

14669

14411

14411

14951

290,6

290,6

2011 11 315,4

2012 11 849,6

14951

14951

5 000

14 951

524,1

917,1

210,0

210,0

150

150

297,6

297,6

7 449 627

7 449 627

449 627 449 627 449 627 449 627

75

75

75

80 219

75

75

75

80 219 80 219

80 219

80 219

80 219

2007

2008

2009

2010

2011

2012

128,7

128,7

130,0

135,0

134,7

134,7

96,8

96,8

96,8

97,0

96,8

96,8

5,9

5,9

7,2

7,0

7,2

7,2

118,2

118,2

118,2

118,0

118,2

118,2

696,2 5,332 49,585

696,2 712,4 5,292 5,292 48,931 53,144

728,0 5,814 58,001

727,7 6,711 64,399

727,7 6,711 65,380

Az önkormányzat által kiépített utak, közterületek területe nem változott, karbantartásukat az önkormányzat közmunkások bevonásával végzi. Jelenleg Szekszárdon 7,2 km kerékpárút (helyenként közös gyalog- és kerékpárút) hossza. 344. oldal a 349-ből



A fejlesztési tervek szerint a Kórház és a Tejipar közötti kerékpárút a Szekszárdon már meglévő szakaszok folytatásaként, azokat összekötve épül meg. A most épülő szakasz hossza 2,658 km, melyből az elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút 1,593 km, az elválasztott kerékpárút 899 m, míg a kétoldali elválasztott kerékpárút 166 m. Az átlagos szélessége 2,00 és 3,10 m között változik. Távközlés, hírközlés Szekszárd távközlési szolgáltatója a Magyar Telekom Nyrt. A hálózatot a 90-es években építették ki. A hálózat jellemzően légkábellel épült, csak rövid szakasz fektetése történt földkábelbe, illetve alépítménybe. A szükséges hálózatfejlesztést a szolgáltató saját forrásból valósítja meg. A televízios sugárzást a lakások közel 80%-ban a kábel TV hálózat biztosítja.




9 B MELLÉKLET Szekszárdon megvalósított beruházások ÁROP 1.A.2/B A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának működésének átvilágítása és szervezetfejlesztésének megvalósítása 43 200 000,00 ÁROP 1.2.11/A-2013 Területfejlesztészti tevékenységek támogatása a konvergencia régiókban lévő megyei önkormányzatok számára Tolna Megyei Önkormányzat Itthon Tolnában" átfogó területfejlesztési tervezés a 2014-2020-ig tartó európai uniós finanszírozási időszakra 90 000 000,00 DDOP 3.1.1 Közszolgálati intézmények akadálymentesítése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Egyenlő eséllyel az iskolában! -5. számú általános iskola akadálymentesítése

20 000 000,00

DDOP 3.1.2-12 Nevelési intézmények fejlesztése SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA DDOP-3.1.2-1. számú Óvoda Kindergarten fejlesztése 119 856 850,00 DDOP 3.1.3/D-11 Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése - bölcsődék és a családi napközik Szekszárd SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA A Szekszárdi Városi Bölcsőde bővítése 90 951 533,00 DDOP 3.1.3/D-11 Gyermekek napközbeni ellátását nyújtó intézmények infrastrukturális fejlesztése - bölcsődék és a családi napközik SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Családi napközi bővítése a Szekszárdi 2. sz. Óvoda és Bölcsőde Kadarka utcai épületében 4 730 651,00 DDOP 4.1.1/C-09-2f Megyei jogú városok integrált fejlesztése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város történelmi városmagjának funkcióbővítő fejlesztése

1 716 104 056,00

DDOP 4.1.1/D A pécsi EKF 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása DDOP 4.1.1/D-09-2f A pécsi Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása Szekszárd Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város kulturális életének javítása a vármegyeháza és környéke felújításával 615 277 724,00 DDOP 4.1.1/E-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd MJV fenntartható városfejlesztési programjának előkészítése

34 175 700,00

DDOP 5.1.1 A hivatásforgalmú kerékpáros közlekedés feltételeinek megteremtése Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Kétkeréken munkába-Kerékpárút létesítése Szekszárdon 51 892 748,00 DDOP 5.1.2/A Közösségi közlekedésfejlesztés projektgenerálás Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd MJV közösségi közlekedési rendszerének fejlesztését célzó koncepció, valamint megvalósíthatósági tanulmányok készítése 41 650 000,00 DDOP 5.1.2/B-11 A közösségi közlekedés színvonalának javítását célzó infrastrukturális beruházások támogatása




Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd közösségi közlekedés színvonalának fejlesztése 150 599 229,00 DDOP 5.1.5/B Települési bel- és külterületi vízrendezés Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd, Magura csatornán záportározó építése és átemelő kapacitásbővítése

53 173 800,00

KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megyei Jogú Város csatornahálózatának bővítése, valamint a települési szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap hasznosítását célzó komposztáló kiépítése 476 081 349,00 KEOP 1.3.0/B/2F/09-11 Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása 3 662 954 376,00 KEOP 4.9.0/11 Épületenergetikai fejlesztések megújuló energiaforrás hasznosítással kombinálva SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA A Mérey utcai Szociális Otthon és Óvoda épületenergetikai fejlesztése 158 933 299,00 KEOP 5.1.0 Energetikai hatékonyság fokozása Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórháza Decentralizált energiaellátó rendszer kialakítása, kondenzációs kazántelepekkel

11 237 381,00

KEOP 5.1.0 Energetikai hatékonyság fokozása Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat A Wunderland Óvoda Energetikai Korszerűsítése 45 187 140,00 KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város Közvilágítása energiatakarékos átalakítása Szekszárd I (Alsó-Páskum, Alsóváros, Bakta, Bartina, Bottyánhegy,Cinka,Csatár,Előhegy,Északi kertváros,Felsőváros, Hosszúvölgy, Palánk, Parászta, Sédvölgy, Szölőhegy városrészek) 324 638 983,00 KEOP 5.5.0/A/12 Épületenergetikai fejlesztések és közvilágítás energiatakarékos átalakítása korszerűsítése SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Szekszárd Megyei Jogú Város Közvilágítása energiatakarékos átalakítása Szekszárd II (Városközpont, Mérey ltp., Miklósváros, Tambov és Újváros városrészek) 312 355 140,00 KEOP 7.1.2.0 Szennyvízelvezetés és tisztítás Szekszárd Megye Jogú Város Önkormányzata Szekszárd Megye Jogú Város csatornahálózatának bővítése, valamint a települési szennyvíztisztítóban keletkező szennyvíziszap hasznosítását célzó komposztáló kiépítése 23 800 000,00 KEOP 7.1.3.0/B Ivóvízellátás biztonságának javítása a vízbázis súlyos veszélyeztetése esetén Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szekszárd MJV hosszú távon egészséges ivóvízzel való ellátása 139 825 000,00 TÁMOP 3.1.3-10/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Hevesy György Természettudományos Projekt 177 450 664,00 TÁMOP 3.1.3-11/2 A természettudományos oktatás módszertanának és eszközrendszerének megújítása a közoktatásban (Öveges Program) SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Barátságban a természettel- a természettudományos kultúra fejlesztése az I. Béla Gimnázium laboratóriumában 314 227 000,00 TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata "Alattad a föld, fölötted az ég, benned a létra" 39 000 000,00




TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Szekszárd és Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulása KOMPont Szekszárd-Szedres 72 000 000,00 TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Szekszárd és Szálka Közoktatási Intézményfenntartó Társulása Gyakorlatban alkalmazható tudás az 5. Számú Általános Iskolában 40 000 000,00 TÁMOP 3.1.4-08/2 Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés - Innovatív intézményekben Szekszárdi Német Kisebbségi Önkormányzat Csodaország! 7 000 000,00 TÁMOP 3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése GYERMEKLÁNC ÓVODA Kecskés Ferenc u. 11.sz.telephely "Ahhoz, hogy felfedezzünk egy új kontinenst, készen kell lennünk arra, hogy elveszítsük a part biztonságát." 000 000,00

3

TÁMOP 3.1.7-11/2 Referencia-intézmények országos hálózatának kialakítása és felkészítése GYERMEKLÁNC ÓVODA Perczel Mór utca 2.sz.telephelye "...Osztani magad:- hogy sokasodjál; kicsikhez hajolni:-hogy magasodjál." 3 000 000,00 TÁMOP 3.2.11/10-1 Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása Magyarországi Német Színház Az informális tanulás lehetőségei a színházi "mintha" helyzetben. A színházi alkotófolyamat és üzem megismerése. Kultúrák közötti párbeszéd megmutatása a kétnyelvű színjátszás segítségével. 14 490 907,00 TÁMOP 3.2.13-12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában BABITS MIHÁLY Kulturális Központ A szekszárdi Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza kulturális programjai a gyermekek nem formális, informális nevelésének érdekében24 471 604,00 TÁMOP 3.2.13-12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában TOLNA MEGYEI ILLYÉS GYULA KÖNYVTÁR Vár a könyvtár 19 004 282,00 TÁMOP 3.2.2-08/A/2 "Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás" A komponens Garay János Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Közoktatási Típusú Sportiskola Óvoda és Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény TÁMOP -3.2.2/08/A/2 Területi együttműködések, társulások, hálózati tanulás "Tudásháló"-a Dél -dunántúli régióban 454 472 160,00 TÁMOP 3.2.3-08/2 "Építő közösségek" - közművelődési intézmények az egész életen át tartó tanulásért 2. kör: A közművelődés a nem formális és informális tanulás szolgálatában Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata Szólítsuk meg a jövő generációját! - avagy az "Agóra-tartalom" kiépítése Szekszárdon 97 575 068,00 TÁMOP 3.2.4.A-11/1 "Tudásdepó-Expressz"- A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében TOLNA MEGYEI ILLYÉS GYULA KÖNYVTÁR A nem formalis és informális képzési szerep erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében a Tolna Megyei Illyés Gyula könyvtárban. 39 404 425,00 TÁMOP 3.2.8/B-08 Múzeumok Mindenkinek" Program - Múzeumok oktatási-képzési szerepének erősítése Wosinsky Mór Megyei Múzeum A Wosinsky Mór Megyei Múzeum múzeumpedagógiai tevékenységének fejlesztése 7 000 000,00 TÁMOP 3.4.3-08/2 "Iskolai tehetséggondozás" I. Béla Gimnázium, Informatikai Szakközépiskola, Kollégium, Általános Iskola és Óvoda Tehetségígéretek tehetséggé fejlesztése az I. Béla Gimnáziumban: "az egyéniséget elfogadjuk, a tehetséget felkaroljuk". 18 851 964,00




TIOP 1.1.1-09/1 A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Szekszárd és Szedres Közoktatási Intézményfenntartó Társulása nevében Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata gesztor önkormányzat IKT 1:1 az I. Béla Gimnáziumban 30 632 420,00 TIOP 1.2.1-08/1 Agóra-multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata "Agóra Szekszárd" A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása 2. fordulóba léphet TIOP 1.2.1-08/2 "Agóra -multifunkcionális közösségi központok és területi közművelődési tanácsadó szolgálat infrastrukturális feltételeinek kialakítása-" Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata "Agóra Szekszárd" - A Babits Mihály Művelődési Ház és Művészetek Háza multifunkcionális közösségi központ kialakítása 1 712 548 112,00 TIOP 1.2.3-09/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - "Tudásdepó Expressz" Tolna Megyei Illyés Gyula Könyvtár Informatikai fejlesztés a szekszárdi Illyés Gyula Megyei Könyvtárban 11 993 850,00 TIOP 1.2.3-09/1 Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése - "Tudásdepó Expressz" Garay János Gimnázium Korszerű iskolai könyvtárakat a közoktatásnak 8 000 000,00 TIOP 3.4.2-11/1 Önkormányzati, állami, egyházi, nonprofit fenntartású bentlakásos intézmények korszerűsítése TOLNA MEGYEI INTÉZMÉNYFENNTARTÓ KÖZPONT A Tolna Megyei Integrált Szociális Intézmény Szekszárdi 1. sz. Gyermekotthona korszerűsítése 82 409 492,00


SZEKSZÁRD MJV INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA. 1. oldal a 349-ből SZEKSZÁRD MJV ÖNKORMÁNYZATA

Recommend Documents