Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola. Pedagógiai program

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola

Pedagógiai program

2013 LEGUTOLSÓ ELFOGADOTT MÓDOSÍTÁS: 2015.JÚNIUS 29-ÉN

Tartalom BEVEZETÉS .............................................................................................................................................. 8 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ..................................................................................................................................... 10

1.1. 1.2. 1.3. 1.4.

Célok ...................................................................................................................... 10 A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok..................................................... 10 A fenti célok megvalósításának stratégiája: ........................................................... 11 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai ............................................................ 11

SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .............................................. 12

1.5. 1.6.

Pedagógiai célok .................................................................................................... 12 Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: ........................................... 12

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK ........................................................................... 14

1.7. Az egészségfejlesztés általános elvei ..................................................................... 14 1.8. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ........................................................ 15 1.8.1. Az egészségnevelés fontos területei: .................................................................. 15 1.8.2. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés ............................................ 15 1.8.3. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. .................. 15 1.8.4. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok ..................................... 16 1.9. Drogprevenciós stratégia........................................................................................ 17 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI ............................................... 17

1.10. 1.11.

A közösségfejlesztés feladatai ............................................................................... 17 Együttműködési formák ......................................................................................... 19

A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ......................................................................................................... 19

1.12. 1.13. 1.14. 1.15.

A pedagógus feladatai ............................................................................................ 19 A pedagógusok helyi feladatai ............................................................................... 20 Az osztályfőnöki munka tartalma .......................................................................... 21 Az osztályfőnök feladatai: ..................................................................................... 22

A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.............. 23

1.16. 1.17. 1.18. 1.19. 1.20.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység .................................. 23 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység . 23 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program .................... 24 Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................ 25 Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ........................................................ 26

A TANULÓK RÉSZVÉTELI JOGA AZ INTÉZMÉNY DÖNTÉSI FOLYAMATÁBAN .......................................... 29 A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI .......................................... 29

1.21. 1.22. 1.23. 1.24. 1.25.

A szülők részvétele a nevelési folyamatban .......................................................... 29 Szülői szervezet ..................................................................................................... 29 A pedagógusok és a szülők .................................................................................... 30 Diákönkormányzat ................................................................................................. 30 A pedagógusok és a tanulók .................................................................................. 30

AZ ISKOLA ÉS A PARTNEREI KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI ........................................................... 31 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK TÍPUSAI ÉS SZABÁLYAI................................................................. 32

1.26. A tanulmányok alatti vizsgák típusai ..................................................................... 32 1.26.1. Osztályozó vizsga ........................................................................................... 32 1.26.2. Különbözeti vizsga ......................................................................................... 32 1.26.3. Pótló vizsga..................................................................................................... 33 1.26.4. Javítóvizsga .................................................................................................... 33 1.27. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ................................................................. 33 5

ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ............................................................................................................. 34

1.28. 1.29.

Esélyegyenlőségi célok .......................................................................................... 34 Az esélyegyenlőség megvalósításának színterei .................................................... 34

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ........................................................................................................ 37 FOGYASZTÓVÉDELMI NEVELÉS PROGRAMJA......................................................................................... 38 A FELVÉTEL ÉS AZ ÁTVÉTEL SZABÁLYAI .............................................................................................. 38

1.30. 1.31.

Felvétel a kilencedik évfolyamra ........................................................................... 38 Átvétel más iskolából ............................................................................................. 39

AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV .......... 39

Záró rendelkezések .............................................................................................................. 40 1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET: ............................................................................................................... 42 2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE ............................................................................... 43 3. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM: ........................................................................ 45 4. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ... 51 5. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA ...................................................................................................................................................... 52 6. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS............................................................................................................ 55 7. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI ....... 55 8. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK MEGNEVEZÉSE ........................................................... 56 9. AZ EGYES ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAKBÓL A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ........ 57 10. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULMÁNYI ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSI ELVEI ....................................................................... 57

10.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái 57 10.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei............................................................ 57 10.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: ................................................................ 58 10.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái ....................................... 60 10.2.1. Alapelvek ............................................................................................................. 60 10.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái .............................................. 61 10.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei: ........................................................................ 62 10.3.1. Társadalomtudományi szakterület ....................................................................... 62 10.3.2. Idegen nyelvi szakterület ...................................................................................... 62 10.3.3. Matematika, fizika szakterület ............................................................................. 63 10.3.4. Természettudományi szakterület .......................................................................... 63 10.3.5. Informatikai szakterület........................................................................................ 64 10.3.6. Közgazdasági, kereskedelmi, ügyviteli szakterület ............................................. 65 10.3.7. Egészségügyi szakterület ..................................................................................... 66 10.3.8. Környezetvédelmi szakterület .............................................................................. 69 10.3.9. Építész szakterület ............................................................................................... 72 10.3.10. Testnevelés munkaközösség .............................................................................. 74 11. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI .................................... 83 12. INTÉZMÉNYÜNK ÁLTALÁNOS KERETTANTERVRE ÉPÜLŐ KÉPZÉSBEN OKTATJA NÖVENDÉKEIT. A NEMZETISÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETISÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAGOT ........................................................ 83 13. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .................................... 83 14 AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI ................................................... 85

14.1 Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................................. 85 14.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ...................................................... 86 14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................. 88 15. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ...................................................... 90 16. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ..... 92

16.1. A magatartás értékelésének elvei ................................................................................ 92 6

16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ................................................................ 94 16.3. A jutalmazás iskolai elvei ........................................................................................... 95 16.4. A fegyelmezés iskolai elvei......................................................................................... 95 17. EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK...................................... 97

17.1. Kötelezettségvállalás ................................................................................................... 97 18. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS SZABÁLYAI ........................................................................................... 97 19. A 11–12. ÉVFOLYAMON AZ EMELT SZINTŰ ÉRETTSÉGIRE TÖRTÉNŐ FELKÉSZÍTÉSHEZ AZ EMELT SZINTŰ OKTATÁSBAN ALKALMAZOTT FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A NAT ÉS AZ ÉRETTSÉGI VIZSGA RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEIRŐL SZÓLÓ 40/2002. (V. 24.) OM RENDELET ALAPJÁN:....................................................................................................................................... 98

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) ................................ 99 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye ...................... 104 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye ........... 108 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye .................... 113 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola ................................................................ 118 1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET .............................................................................................................. 121 2. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK ............................................................................................................. 123 3. ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI KÉPZÉS: ................................................................................................ 123

3.1. Elméleti képzés ........................................................................................................... 123 3.2. Gyakorlati képzés ........................................................................................................ 123 4. A SZAKMAI KÉPZÉS INGYENESSÉGE: ............................................................................................... 124 5. FELVÉTEL RENDJE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA ............................................................................. 125 6. SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMRA TÖRTÉNŐ FELVÉTEL/ BESOROLÁS ELVEI .............................................. 125 7. SZAKKÉPZŐ OSZTÁLYOK KIALAKÍTÁSÁNAK ELVEI ......................................................................... 126 8. SZAKKÉPZÉSI ÉVFOLYAMOK SZÁMA ............................................................................................... 126 9. A SZAKMAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TÁRGYAT OKTATÓKKAL SZEMBENI KÖVETELMÉNYEK .... 127 10. HIÁNYZÁSOK KEZELÉSE A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMOKON ............................................................. 127

10.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ...................................... 127 10.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: ................................... 127 11. ELŐZETES TUDÁS BESZÁMÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI A SZAKKÉPZŐ ÉVFOLYAMON .......................... 128 12. FELNŐTTOKTATÁS ......................................................................................................................... 129 13. FELNŐTTKÉPZÉS ............................................................................................................................ 131 14. 2013 SZEPTEMBERE ELŐTT INDULT ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSEKRŐL: ............................ 131 15. AZ ISKOLÁNKBAN ALKALMAZOTT SZAKKÉPZÉSI KERETTANTERVEK: .......................................... 131 16. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ÁGAZATONKÉNT, TAGINTÉZMÉNYENKÉNT . 131 17. EGYÉB, AZ ISKOLA TANTESTÜLETE ÁLTAL FONTOSNAK TARTOTT ELVEK.................................... 132

17.1. Kötelezettségvállalás ................................................................................................. 132 17.2. Tantárgyi tudás értékelésének módja ........................................................................ 132 17.3. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények:.......................... 132 17.4. Munkaruha, munkavédelmi cipő: .............................................................................. 133 17.5. Pályázatok: ................................................................................................................ 138 18. SZAKMAI PROGRAM MELLÉKLETEINEK LISTÁJA ........................................................................... 138

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) ............................ 139 1.32. Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézmény ........ 158 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye .......... 191 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye .................. 200 FELNŐTTOKTATÁS (ESTI) ....................................................................................... 214 FELNŐTTKÉPZÉS ....................................................................................................... 222 Gépírás tanterv ................................................................................................................... 230 6. számú SZP melléklet: ..................................................................................................... 232

7

„Amit az iskolában tanulunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (Eötvös József)

BEVEZETÉS Iskolánk a 2008. augusztus 1-jén összevonásra került négy székesfehérvári szakközépiskola utódaként Belvárosi I. István Középiskola néven alakult meg. Az iskolánkban folyó nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség megszilárdítása, melynek során már megjelennek a pályaválasztáshoz, a továbbtanuláshoz, a munkavállalói szerephez, a szakközépiskolában az ágazathoz tartozó szakképesítések megszerzéséhez szükséges ismeretek, kompetenciák. Iskolánknak szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy illetve öt középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. Intézményünkben az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. Ezekről a szakterületekről pedagógiai programunk részét képező szakmai programban található részletes leírás. Mindemellett ellátja az iskola a kötelező közösségi szolgálat elvégzéséhez szükséges jogszabályban előírt kötelezettségeket. A jogutód intézmény személyi és tárgyi feltételei alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Az új intézményt alkotó iskolák képzési profilja eltérő. Az I. István Középiskola (székhelyintézmény) nappali tagozaton közgazdasági és kereskedelem-marketing szakágazatokban indít osztályokat. A szakképző évfolyamokon OKJ szerint e két szakirány szakmáira készít fel az igények szerint. Felnőttoktatás keretében működik a két évfolyamos esti gimnáziumi oktatás. Ez a képzési forma továbbra is lehetővé teszi az érettségi bizonyítvány megszerzését azoknak, akik régebben végeztek, vagy munka mellett kívánnak tanulni, s így esélyeik nőnek az elhelyezkedésre, a munkahely megtartására vagy a továbbtanulásra. A Bugát Pál Tagintézmény szakmai irányultsága és képzése egészségügyi és környezetvédelmi szakágazatokra specializálódott. A 9-12. évfolyamokon az érettségire és a felsőfokú továbbtanulásra felkészítés mellett nagy hangsúlyt kap a szakágazatos alapozó oktatás. Emellett indul öt évfolyamos nyelvi előkészítő osztály is, amely az első év után környezetvédelmi szakágazatra specializálódik. Az érettségi utáni szakképző évfolyamokon OKJ szerint egészségügyi és környezetvédelmi szakágazatban képez szakembereket nappali, felnőtt és levelezőképzés keretében. A Hunyadi Mátyás Tagintézmény célja a 9-13. évfolyamokon az általános műveltség és a szakmai alapozó ismeretek elmélyítése valamint az érettségi vizsgára és továbbtanulásra való felkészítés. Az intézmény indít nappali tagozaton közgazdasági, informatikai, ügyviteli szakágazati (négyéves idegen nyelvi és öt évfolyamos intenzív nyelvi) képzést. A 13-14. évfolyamokon a tanulóknak lehetőségük van az informatikai, közgazdasági és ügyviteli szakágazatokon belüli OKJ-s szakmák megszerzésére a munkaerőpiac igénye szerint. A Jáky József Tagintézményben 9-12. évfolyamon az érettségi vizsgára felkészítő általános és szakmai orientációs és szakmai alapozó képzés folyik építészeti és informatikai szakágazatokon. A 13-14. évfolyamon az OKJ-s szakképzések elvégzésével közlekedésépítő technikus (útépítő, vasútépítő és hídépítő elágazással), magasépítő technikus, mélyépítő technikus

8

és informatikus végzettség szerezhető. Felnőtt oktatás a 9-12. évfolyamon érettségire való felkészítés illetve építészeti szakmai alapismeretek oktatása folyik. Az intézménynek közös nevelési programja van, de a tagintézmények helyi sajátosságaikat megtartják. Az iskola közszolgálatot lát el, társadalmi, regionális, megyei, járási és városi igényeket elégít ki. A közszolgálati feladatok mellett azonban megőrizzük a hagyományos értékközvetítő szerepet is. A régió, a megye, járás és a város igénye az iskolával szemben az, hogy olyan tanulókat képezzen, akik képesek beilleszkedni a társadalmi munkamegosztás rendszerébe, ismerik az erkölcsi értékeket, ezeket nem csupán megőrzik, hanem képesek továbbfejleszteni is őket. Ismerik a közösség szellemi, kulturális és természeti értékeit. Kialakítják magukban az önművelés igényét, embertársaikat tisztelik, a haza szeretetét fontosnak tartják. A dinamikusan fejlődő régió munkaerő-szükségletét konvertálható szaktudású fiatalokkal kell kielégíteni, tovább kell erősíteni a tanulók kötődését az iskolához, a városhoz, járáshoz a megyéhez, a régióhoz. A munkahelyek szakmailag jól felkészült, számítógépes ismeretekkel, biztos idegennyelv-tudással rendelkező, csapatmunkára alkalmas, a közösség érdekeihez alkalmazkodni tudó, a kulturált magatartás formáit ismerő munkaerőt várnak tőlünk. A szülők és a tanulók érdeke az, hogy az iskola készítsen fel az érettségi és a szakmai vizsgákra, adjon esélyt a felsőfokú továbbtanuláshoz, a minél sikeresebb felvételi vizsgához. A színvonalas oktatómunka mellett igénylik az iskola nevelőmunkáját is, a tanulók személyiségének fejlesztését.

9

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Célok A Belvárosi I. István Középiskola célja elősegíteni a tanulók harmonikus testi, lelki és értelmi fejlődését készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel öszszeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevelni. Kiemelt célunk a nevelésoktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Az iskola oktatási célrendszerének középpontjába a magas színvonalú közismereti képzést, majd az erre épített szakmai képzést állítjuk. A tananyag átadása közben hozzásegítjük tanítványainkat, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok iránt, hogy azokat kritikusan megvizsgálva beépítsék addigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel elősegítve a későbbi folyamatos fejlődést, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Hozzásegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Elengedhetetlen, hogy ebben a folyamatban a megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), felismerjék, megbecsüljék és megszeressék. Célunk felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. Tanulóink képességeit és adottságait mérlegeljük, s ennek megfelelően a differenciált pedagógia módszereit alkalmazzuk. A lehetőség szerint egységes tartalmú és követelményrendszerű közismereti képzés a következő célok elérését szolgálja:  biztosítani az általános műveltséget jelentő tananyag elsajátítását;  felkészíteni az érettségi vizsgára;  megalapozni a közismereti tárgyak mellett a szakágazatos alapozó tárgyakkal a szakképző évfolyamon tanítandó szakmai tantárgyakat;  átadni piacképes szakmai ismereteket;  színvonalas oktatással biztosítani a tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelő pályaválasztást, továbbtanulást (kiemelten a szakirányú továbbtanulás);  biztosítani az átjárás lehetőségét más iskolába;  segíteni a személyiség teljes körű kibontakoztatását (tehetséggondozás és felzárkóztatás);  továbbfejleszteni a tanulók készségeit és jártasságait;  biztosítani az esélyegyenlőséget;  gyermekközpontúságot kialakítani az oktató-nevelő munkánk során;  klasszikus értékeket közvetíteni a műveltség és az erkölcs területén;  elfogadtatni a tudatos életvitelt, harmonikus személyiségfejlesztést;  egészséges életmódra és tudatos környezetvédelemre nevelni;  segíteni a tudatos fogyasztóvá válást. 1.2. A célkitűzésekből fakadó pedagógiai feladatok A tanuló személyiségének átfogó fejlesztése az iskola pedagógiai folyamataiba beépíthető tevékenységek, módszerek és eszközök segítségével: 10

Az értelem kiművelése: a megismerő képességek és az anyanyelvi kommunikáció fejlesztése, a tanulási módszertár kiépítése, a tanulási motiváció, a tanulás mint életprogram elfogadásának segítése, a kognitív kompetencia rutinjainak kialakítása. Szociális kompetencia fejlesztése: a szociális attitűdök és értékrend megszilárdítása, a szociális érdekérvényesítés fejlesztése. Személyes kompetencia fejlesztése: egészséges és kulturált életmódra nevelés, a szuverenitás és önértékelés képességeinek kialakítása, az egészséges éntudat fejlődésének segítése. Speciális kompetenciák kialakítása: a szakmai képzés alapozásához szükséges alkotóképesség fejlesztése, pályaorientáció, pályaalkalmasság felmérése, tudatosítása, a tehetség kibontakozásának segítése, valamint a digitális és idegen nyelvi kompetenciák fejlesztése. 1.3. A fenti célok megvalósításának stratégiája:  a tananyagot magas szinten átadni valamennyi képzési szakaszban;  megismertetni a tanulókkal az egyetemes emberi értékeket;  erősíteni a közösségi érzést, hazaszeretetet, a humanizmust;  kialakítani a másik ember iránti tiszteletet;  kialakítani a tanulókban a felelősségérzetet, a felelősségvállalást;  megismertetni az egyetemes kultúrát és kialakítani az európai azonosságtudatot;  megtanítani őket a hagyományok tiszteletére, a hagyományok továbbvitelére;  megismertetni őket a kulturált szórakozás, a szabadidő hasznos eltöltésének módjával;  kialakítani bennük a környezet, a természet védelmének, szeretetének fontosságát;  megismertetni őket az egészséges életvitel jelentőségével, az önpusztító magatartás következményeivel (felvilágosítani a tanulókat a drog, az alkohol, a dohányzás káros hatásairól), az élet szeretetére nevelni;  megismertetni a különböző családmodelleket;  felkészíteni a családi szerepekre;  megismertetni a családtervezés fontosságát;  nevelni az örök emberi, erkölcsi értékek megbecsülésére. 1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Eszközök és eljárások alkalmazása:  előnyben részesítjük azokat a szervezési megoldásokat, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;  használják az infokommunikációs eszközöket;  a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket (tevékenykedtetésre épülő tanulásszervezés, tantárgytömbösítés);  a nevelési-oktatási folyamatot úgy kell megszerveznünk, hogy az segítse a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;  az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon törekszünk arra, hogy alkalmazzuk az egyén nevelésében és oktatásában az együttműködő (kooperatív) tanulástechnikákat és formákat; 11

 sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;  az sajátos nevelési igényű tanulók esetében specifikus fejlesztést, egyéni haladási ütemet alkalmazunk;  tanításunk fő elve és teendője a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;  a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;  a tanítási-tanulási helyzeteknek, a tanulásszervezési módoknak és értékelési eljárásoknak alkalmazkodniuk kell az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, hogy azok támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;  a különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítanunk mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.5. Pedagógiai célok Az oktatási célkitűzések mellett nagy figyelmet fordítunk a közösség számára értékes, és egyénileg is eredményes ember formálására. Sajátos képzési feladataink megvalósítása során az oktatás minőségének magas színvonalával egyenrangú követelménynek tekintjük az emberi személyiség fejlesztését is. Ennek érdekében szervezzük iskolánkban a közösségi szolgálat teljesítését a tanulók számára. Munkájában sikeres emberré, teljesítménye alapján elismert polgárává a társadalomnak az válhat, aki megfelelő személyiségjegyekkel rendelkezik. Intézményünkben minden pedagógiai tevékenység az elfogadott célrendszer megvalósítására irányul. Arra, hogy a tanulók – adottságaikkal, fejlődésükkel, iskolai és iskolán kívüli tanulásukkal, egyéb tevékenységeikkel, szervezett és spontán tapasztalataikkal összhangban – minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult – jórészt másutt és más körülmények között kialakult – egyéniséggel érkeznek a középiskolába. Így első feladatunk a tanulók személyiségének megismerése, a középiskola életébe való integrálása, és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Nevelésünk célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésünknek tartania kell. 1.6. Kiemelten fontos céloknak tekintjük a következőket: Az emberi méltóság tiszteletére nevelést: célunk, hogy tanítványaink tiszteljék embertársaikat, az egyének autonómiáját, képesek legyenek a másság elfogadására, és legyen önismeretből fakadó önbecsülésük. A konfliktusok megoldására nevelést: célunk, hogy képesek legyenek együttműködésre, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására, sajátítsák el az érdekérvényesítés társadalmilag elfogadott technikáit. Konfliktushelyzetben döntésük alapja az ismereteikből leszűrt, értelmileg és érzelmileg elfogadott szilárd értékrend, erkölcsi meggyőződés legyen.

12

Az egyéni kiválóságra nevelést: célunk, hogy a tanulók folyamatos önképzésre törekedjenek. Korunk követelménye a permanens ismeretszerzés, az önálló tanulás hatékony módszerének elsajátítása. Legyenek igényesek önmagukkal szemben, ismerjék fel az emberi minőség és az életvitel minősége közötti összefüggéseket. A becsületre nevelést: célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a becsületes munka, a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. Becsületes életvitelükkel legyenek igényesek saját becsületükre, de másokét is segítsék megőrizni. Tudjanak erőszak nélkül a jóért, az igazért, a nemes célokért küzdeni. Világossá kell tenni számukra, hogy milyen nagy értéke van mások önzetlen szolgálatának, hiszen enélkül nem létezhetne család, nemzet, emberiség. Célunk, hogy tanítványaink figyelmét felhívjuk a szorgalom, a küzdeni tudás és a kitartás fontosságára. A fenti célok elérése érdekében az oktató-nevelő munka folyamatában kialakítandó készségek és képességek értékhierarchiájában a következőket állítjuk előtérbe: Az önálló tanulás képességének és az élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása, melyhez a jó munkaerkölcsön alapuló önálló munkavégzés képessége kapcsolódik. A kommunikációs képességek továbbfejlesztése, mert az anyanyelvi biztonság és műveltség alapfeltétele az oktatási célok elérésének éppúgy, mint az egyén szocializációjának. A regenerálódás képessége a kulturált életformának és az egészséges életmódnak szükségletté válását jelenti. A társadalomban élő ember számára nélkülözhetetlenek az integrálódási képességek, melyek lehetővé teszik számára a családi, nemzeti, emberi környezetbe való harmonikus beilleszkedést. Ez a személyiségfejlesztő oktatás akkor lehet eredményes, ha a pedagógiai program nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, a tanulás, a játék és a munka változatos formáinak. A szabadidő igényes, kulturált eltöltési formáinak megmutatása, szembeállítása a kommersz tömegszórakoztatással a tanulók helyes értékrendjének kialakítását segíti elő. Ezek lehetnek a következők:  természetjárás és országismeret (tanulmányi szemlék);  színház-, kiállítás- és múzeumlátogatás;  iskolai könyvtár használata;  az iskola által szervezett kulturális programokon való részvétel;  szakkörökön való részvétel;  az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztőinek közösségében való munkálkodás;  kézműves tevékenység;  a sportprogramokon való részvétel. Mindezek a foglalkozások tanévenként – igény szerint – a pedagógusok, a diákönkormányzat és a szülők segítségével megszervezésre kerülhetnek.

13

Egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 1.7. Az egészségfejlesztés általános elvei A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon, honlapokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. Az iskola diákönkormányzata segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati és versenykiírások figyelésével, továbbításával. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó segítő képzéseken. Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak és az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével javasoljuk kialakítani. A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük a mentálhigiénés prevenció megvalósulását. Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók egészséges életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Legfontosabb alapelveink:  Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára az egészséges életmód kapcsán.  Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét.  Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását. Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken:  Évente az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13. évfolyamon.  Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál.  Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt a tanulók pályaalkalmassági orvosi vizsgálatokon vesznek részt.  Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatokon vesznek részt, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ.  Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. 14

 Kilencedik évfolyamra csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a kötelezően előírt pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt. Az alapelvek megvalósítását segítő programok:  beszélgetések;  előadások;  szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.);  írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.);  sportprogramok;  vetélkedők;  részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken;  fotó- és rajzpályázatokon való részvétel;  szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. 1.8. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok 1.8.1. Az egészségnevelés fontos területei:        

személyi higiénére nevelés; táplálkozás higiénéjének kialakítása; a baleset megelőzése; testtartásjavítás; testi nevelés; környezeti higiéné biztosítása; szabadidő helyes eltöltésére nevelés; szexuális nevelés.

1.8.2. A mindennapos testnevelés, mindennapi testedzés A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára kötelező megszervezni a heti öt testnevelési órával a mindennapos testnevelést. Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik ez a törvény, intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben, szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. 1.8.3. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata. Tanulóink fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg:  a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki;  a tudományos kritériumoknak megfelel;  nemzetközileg összehasonlítható;  egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel;  Az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: o kardio-respiratorikus állóképességet; 15

o erőt; o izom állóképességet; o testösszetételt. A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0-20 pont igen gyenge 21-40 pont gyenge 41-60 pont elfogadható 61-80 pont közepes 81-100 pont jó 101-120 pont kiváló 121-140 pont extra A mérések célja:  A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása.  A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése.  A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése. 1.8.4. A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. Ennek érdekében feladatunk:  elősegíteni az érzelmi fejlődést;  elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást;  fejleszteni az akaraterőt;  fenntartani a harmonikus egyensúlyt önmaga és a környezete között;  felismerni a szocializációs zavarokat, elősegíteni a beilleszkedést. Módszerek:  jutalmazás-büntetés (reális énkép);  közösségi helyzet kialakítása;  követelés (feladatokban realizálódik);  meggyőzés (szemléletformálás);  alternatív feladatok;  példamutatás;  egyéni, csoportos foglalkozások. A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz.

16

1.9. Drogprevenciós stratégia Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak formálása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal, hogy segítséget kérhessenek tőlük. A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusoknak, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősöknek, iskolai diákönkormányzat tagjainak és az iskolai védőnőnek a bevonásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget, a témakört érintő cikkeket, szórólapokat helyezünk el a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. A Bugát Pál Tagintézményben 2000 óta német testvériskolai kapcsolat működik, amely az egészségnevelés színtereként szerepel. E kapcsolat a tanulók közös testmozgásával, versenyeivel kezdődött, az egészséges táplálkozás nemzeti sajátosságainak és az egészséges életmód kialakításának területén végzett kutatómunkával folytatódott.

A közösségfejlesztés feladatai és az együttműködés formái 1.10. A közösségfejlesztés feladatai A közösségfejlesztés feladata az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Az iskola közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatrendszerének főbb elemei a következők:  A hon- és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel.  Minden tanuló ismerje meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, múltját, értékeit. Ismerjék a kiemelkedő magyar történelmi személyek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát.  Legyenek jól tájékozottak hazánk földrajzában, irodalmában, történelmében, mindennapi életében. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez és az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ez az ismeret alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet, ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására.  A tanulók legyenek nyitottak, megértőek, elfogadóak a különböző szokások, életmódok, kultúrák, népek, vallások, a másság iránt.  Alakuljon ki a tanulókban pozitív hozzáállás a közös európai értékekhez. Becsüljék meg az európai fejlődés során létrejött eredményeket, s ebben Magyarország szerepét. Ismerjék meg az európai egység erősödésének jelentőségét, ellentmondásait, szerepét az országnak és lakosainak életében.

17

 Tanulóinkat aktív állampolgárrá kell nevelni. Fel kell készíteni őket arra, hogy a közéletben, a civil társadalomban, a lakóhelyi, a szakmai, a kulturális közösség életében erőszakmentesen, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartásával, az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásával hatékonyan, építő módon vegyenek részt.  A tanulókban ki kell alakítani a környezettudatos magatartást és életvitelt annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. A tanulók legyenek képesek a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik felismerésére és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.  Ki kell alakítani a tudatos fogyasztói szokásokat.  Fejleszteni kell a tanulók kommunikációs kultúráját, amely részben a műveltség, a tudás alapja, részben az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megismerésének döntő tényezője. Középpontjában az önálló ismeretszerzés és véleményformálás áll. Mindezek az anyanyelv minél teljesebb értékű ismeretét kívánják, de idetartozik a metakommunikáció alkalmazásának ismerete is.  Az iskolának az új információs környezetben eligazodó, és azt kritikai módon felhasználó fiatalokat kell nevelni.  Fontos cél az egészséges életmódra nevelés. Fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Szükséges foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel is.  Fejlesztenünk kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársaink iránti elfogadó és segítőkész magatartást. A közösségfejlesztésre megragadunk minden alkalmat, amelyet a tanórai, tanórán kívüli foglalkozások adnak. Ennek elsődleges színtere az osztályfőnöki óra, az osztálykirándulás, ahol a tanulók megismerkednek az iskolai szokásokkal, elvárásokkal. Célunk, hogy a diákok tanulják meg az együttműködés képességét, a csoport és az osztály érdekében. Tegyenek szert megfelelő önismeretre, sajátítsák el az önértékelés módját. Kihasználjuk az iskolai rendezvények összetartó erejét. Tanulóink legyenek aktív résztvevői az iskolai rendezvényeknek, házigazdái a nyílt napoknak, a pályaválasztási kiállításnak, ahol megtanulják a szervezés és lebonyolítás aprólékos munkája mellett azt is, hogyan kell képviselni az iskolát. Az összevonással együtt jár, hogy alkalmazkodjunk egymáshoz és a lehetőségekhez, ugyanakkor a tagintézmények megtarthatják saját hagyományaikat. Szeretnénk még jobban erősíteni a közösségi tudatot, tanulóink legyenek büszkék az iskolájukra. Arra törekszünk, hogy legyen lehetőségük tenni az iskoláért, éljék meg az azonosulás örömét. Az iskolánk pedagógiai programjában rögzíti, mely évfolyamokon szervezi meg a közösségi szolgálatot és mely tevékenységi körökben: lehetőség szerint 9. évfolyamon évi 5+5, 10. évfolyamon évi 20 és 11. évfolyamon évi 15+5 óra szolgálatot vállaljanak a tanulók. A választható tevékenységi területek a következők: egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi.

18

1.11. Együttműködési formák Az iskolai nevelés, a tanulói személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház és a pedagógus közösség együttműködése. Ennek alapja a tanuló iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az iskolai nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermek személyiségének kedvező fejlődése. Iskolánk együttműködési formái: A diákok és a pedagógusok együttműködésének formái:  A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, ill. az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják.  Az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és faliújságon keresztül, az osztályfőnök folyamatosan az osztályfőnöki órákon tájékoztatja a diákokat.  A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, ill. választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel.  A tanulót és szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái:  szülői értekezlet;  fogadó óra;  nyílt tanítási nap;  írásbeli és elektronikus tájékoztató;  előadások szervezése;  pályaválasztási tanácsadás. A szülők részéről a következőkre számítunk:  aktív részvétel az iskolai rendezvényeken;  ötletnyújtás az előadások (nevelési, közösségi stb.) témáihoz;  őszinte véleménynyilvánítás;  együttműködő magatartás;  nevelési problémák őszinte megbeszélése, a közös megoldásra való törekvés;  szponzori segítségnyújtás;  közös rendezvények (pl.: karácsonyi ünnepség, farsangi bál, stb.) szervezése a szülők és pedagógusok részvételével.

A pedagógusok intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.12. A pedagógus feladatai A pedagógus alapvető feladata a rábízott tanulók nevelése, oktatása, a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével.

19

Ezzel összefüggésben feladata:  nevelő és oktató munkája során gondoskodjék a tanulók személyiségének fejlődéséről, tehetségének kibontakoztatásáról, ennek érdekében tegyen meg minden tőle elvárhatót, figyelembe véve a tanuló egyéni képességeit, adottságait, fejlődésének ütemét, szociális helyzetét;  a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal egyénileg foglalkozzon, szükség szerint együttműködjön gyógypedagógussal vagy a nevelést, oktatást segítő más szakemberekkel, a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felzárkózását elősegítse;  segítse a tehetségek felismerését, kiteljesedését, nyilvántartsa a tehetséges tanulókat;  előmozdítsa a tanuló erkölcsi fejlődését, a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátítását, és törekedjen azok betartatására;  egymás szeretetére és tiszteletére, a családi élet értékeinek megismerésére és megbecsülésére, együttműködésre, környezettudatosságra, egészséges életmódra, hazaszeretetre nevelje a tanulókat;  a szülőt (törvényes képviselőt) rendszeresen tájékoztassa a tanuló iskolai teljesítményéről, magatartásáról, az ezzel kapcsolatban észlelt problémákról, az iskola döntéseiről, a gyermek tanulmányait érintő lehetőségekről;  a tanulók testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést: felvilágosítással, a munka- és balesetvédelmi előírások betartásával és betartatásával, a veszélyhelyzetek feltárásával és elhárításával, a szülő – és szükség esetén más szakemberek – bevonásával;  a tanulók és a szülők emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartsa, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ adjon;  az ismereteket tárgyilagosan, sokoldalúan és változatos módszerekkel közvetítse, oktatómunkáját éves és tanórai szinten, tanulócsoporthoz igazítva, szakszerűen megtervezve végezze, irányítsa a tanulók tevékenységét;  a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját;  részt vegyen a pedagógus-továbbképzéseken, folyamatosan képezze magát;  tanítványai pályaorientációját, aktív szakmai életútra történő felkészítését folyamatosan irányítsa;  a jogszabályokban előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse;  pontosan és aktívan részt vegyen a nevelőtestület értekezletein, a fogadóórákon, az iskolai ünnepségeken és az éves munkaterv szerinti rendezvényeken;  a gyermek, tanuló érdekében együttműködjön munkatársaival és más intézményekkel;  koordinátorként, megbízás alapján közreműködik az ötven óra közösségi szolgálat iskolai és külső feladatainak ellátásában. A pedagógusok helyi feladatai a tanítási órák megtartása; a munkaközösség-vezetői feladatok ellátása; osztályfőnöki feladatok ellátása; iskolai sportköri foglalkozások; szakkörök vezetése; differenciált képességfejlesztő foglalkozások (tehetséggondozás, felzárkóztatás, előkészítők stb.);  könyvtárosi feladatok;

1.13.      

20

                       

a tanulók munkájának rendszeres értékelése; érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása; kísérletek összeállítása; a tanulmányi versenyek lebonyolítása; tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok; felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken; iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése; a pótlékkal elismert feladatok (osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok) ellátása; az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása; szülői értekezletek, fogadóórák megtartása; részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken; a tanulók felügyelete óraközi szünetekben; tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése; iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, és ezeken való felügyelet ellátása; részvétel a munkaközösségi értekezleteken; tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés; részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében; szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása; osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása; helyettesítő tanári feladatok ellátása; részvétel a közösségi szolgálat dokumentálásában; a tagintézmény-vezetői utasításra a tanulók kíséretének ellátása; a diákmozgalom tevékenységének segítése; a pályaválasztási tevékenység, pályaorientáció segítése.

1.14. Az osztályfőnöki munka tartalma Az osztályfőnök pedagógiai munkája során céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik az osztály közösségi programjainak és a tanulókkal való egyéni törődésből adódó kötelezettségek elvégzése, megtartása. A tanulók megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok: szakkörök, klubdélutánok, sportfoglalkozások, rendezvények, diákgyűlések, utazások, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások stb. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Tevékenysége három fontos feladatkörre terjed ki:  adminisztrációs teendők ellátása;  szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása;  közvetlen nevelőmunka. 21

Az osztályfőnöki órákon sajátos rendszerező, szintetizáló módszerrel kerül sor a tanulók nevelésében szerepet játszó nevelési tartalmak, témakörök feldolgozására. Az osztályfőnöki óra a helyes vitakultúra kialakításának nélkülözhetetlen színtere. Célunk, hogy a tanulók fejében megfogalmazódott kérdések ne haljanak el. Gondolkodjanak, kérdezzenek, vitatkozzanak ők is, és az osztályfőnök is. A válaszokat ne a tanár fogalmazza meg, ő csak a saját véleményét mondja el, de társ legyen a megoldáskeresésben. Sokszor egy-egy problémát alternatív módon lehet csak kezelni és megoldani, ebben segíthet a szülő is. Lényeges, hogy az osztályfőnök – akinek célja a tanuló sokoldalú megismerése és fejlesztése – élvezze ezt a szabadságot adó együttlétet. Serkentő környezetet teremtsen, bátorítsa a tanulók autonóm törekvéseit, fogadja el fantáziavilágukat. Biztonságos hátteret adjon a tanulóknak, a fejlesztő szándék mellett is elfogadva őket olyanoknak, amilyenek, hisz élettapasztalatukat, mintáikat és személyes élményeiket saját környezetükből, életterükből hozzák. Az osztályfőnöki órákon törekednünk kell olyan légkör kialakítására, amely feloldja a tanulókban lévő gátlásokat, segíti őket abban, hogy őszintén nyilatkozzanak meg a „kényes” témákban is. 1.15.                

Az osztályfőnök feladatai: együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti az osztályközösség kialakulását; koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját; aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn az osztály szülői munkaközösségével és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (iskolaorvos, védőnő, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős); figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére; minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát az egy osztályban tanító tanárok közössége, majd a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, az ellenőrző könyv útján, vagy esetleg elektronikus formában, fogadóórán rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről; ellátja az osztályával kapcsolatos adminisztrációs feladatokat; figyelemmel kíséri osztálya kötelező orvosi vizsgálatát; tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében; az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére; részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, javaslataival és észrevételeivel, a kijelölt feladatok elvégzésével elősegíti a közösség tevékenységének eredményességét; megismerteti az osztálya tanulóival az iskola hagyományait, múltjának és jelenének értékeit,  felelős az osztálya által szervezett rendezvényekért, ezeknek előkészítésében és lebonyolításában személyesen is részt vesz; felelős az osztály termének dekorációjáért, arra törekszik, hogy a terem megjelenése legyen szinkronban az iskola által közvetített értékekkel; figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókat; közreműködik az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv megvalósításában; rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

22

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Kiemelt cél a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás. Kiemelt figyelmet igénylő tanuló: a) különleges bánásmódot igénylő, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű tanuló; ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló; ac) kiemelten tehetséges tanuló; b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. 1.16. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Kiemelten tehetséges tanuló az, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erős motiváció, elkötelezettség. Az iskolai oktatás feladata:  a kiemelkedő képességek feltérképezése, további fejlesztése;  az eddig rejtve maradt képességek feltárása és továbbfejlesztése;  a reális önértékelés kialakítása;  a szorongás feloldása. Az iskolában folyó nevelő és oktató munka során a tanulók személyiségfejlesztésének, az értelmi, érzelmi, erkölcsi és testi nevelésének hatékonyabbá, eredményesebbé tételét szolgálják más, tanórán kívüli tevékenységek. Mindez az iskolai életet színesebbé, mozgalmasabbá teszi, erősíti a diákok iskolához, a városhoz tartozásának érzését. Ugyanakkor lehetőséget adnak a differenciált foglalkozásokra, a tehetség még hatékonyabb kibontakoztatására. Ilyenek lehetnek a szaktárgyakhoz kapcsolódó  szintfelmérések;  diákkörök, szakkörök;  sport- és tanulmányi versenyek;  nemzetközi pályázati munkában való részvétel. Ezek lehetőséget adnak a tantervi ismeretanyag kibővítésére, a tehetségkutatásra, tehetséggondozásra, az országos versenyeken való részvételre, egyetemi, főiskolai tanulmányokra való előkészítésre. A kiemelkedő képességek felszínre törését, kibontakozását szolgálják:  a szakkör;  a diákszínpad, énekkar;  az iskolai kulturális, szakmai és sportversenyei;  a diákgála;  az iskolaújság, iskolarádió és az iskolai honlap szerkesztése;  az iskolán kívüli kulturális, tudományos, sportrendezvények;  lehetőség szerint a SÉTA program. 1.17. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Az iskolába járó tanulók közül sokan olyan veszélyeknek vannak kitéve, amelyek nehezítik, akadályozzák az egészséges életvitelt, illetőleg az információ átadását.

23

Azok a diákok, akik –  úgy érzik, és úgy viselkednek, mintha kirekesztenék őket az osztályközösségből;  nem szeretik az iskolai tevékenységeket;  feltűnően sokat hiányoznak, csavarognak;  súlyosabb tanulmányi és viselkedési gondjaik vannak;  sok iskolai kudarc éri őket; feltétlenül a szaktanárok, az osztályfőnökök figyelmére, sajátos gondoskodására szorulnak. Az iskolába belépő tanulók osztályfőnökei erre vonatkozó tapasztalataikat folyamatosan jelzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. A szülőkkel való problémafeltárás és megoldás az osztályfőnök feladata is. Ennek érdekében a szülőt kell megkeresni. Amennyiben erőfeszítéseik kudarccal járnak, a tanuló az iskolapszichológushoz irányítható. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy szervi eredetű problémák akadályozzák a tanulást. Az ilyen jellegű problémákra vonatkozóan az osztályfőnököknek az első félévben szülői értekezletek alkalmával kell információt gyűjteni. Ezekre a diákokra minden pedagógusnak fokozottan kell figyelni. A tanulók év eleji, illetve egész évi folyamatos megfigyelésével kiszűrjük a magatartászavaros tanulókat. Tanulmányozzuk, információt gyűjtünk a családi háttérről, baráti kapcsolatokról, lehetőség szerint a szülő bevonásával. Magatartási zavarok adódhatnak a hagyományos családi keretek felbomlásából és a helytelen családi nevelésből. Fontos feladatunk, hogy az okokat feltárjuk, majd ezeket megismerve, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szülőket tájékoztassa a megfelelő nevelési módszerekről. Nevelési nehézség származhat abból is, ha a tanár és a tanuló közötti viszony nem megfelelő. A pedagógus fontos feladata, hogy az ilyen esetekre odafigyeljen, és a konfliktust feloldja. Mentális okok miatt is lehet a tanulónak tanulási, magatartási zavara. A pedagógusnak fel kell figyelnie ennek testi és lelki jeleire. Az ilyen tanulók nevelésében legfontosabb a kiváltó ok megismerése, megértése, a diák támogatása, súlyosabb esetben iskolapszichológus segítségének kérése. Elsősorban a pozitív magatartási formák megerősítésével, és nem az elmarasztalási módszerekkel nevelünk. A Bugát Pál Tagintézményben a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küszködő gyermekek számára segítséget nyújt az iskola sajátosságát képező kommunikációs és önismereti óra. Az órák lehetővé teszik, hogy a tanulók bátran beszámoljanak saját élményeikről, problémáikról, és bizonyos esetekben ehhez a csoporttól támogatást is kapjanak. Nagy szerepet játszanak továbbá a társas kapcsolatokat elősegítő mindennapi jelenségek kifejezésében (empátia, együttműködés, őszinteség, bizalom, tolerancia), valamint a személyiségfejlesztésben és társas készségfejlesztésben. Mindez a segítő foglalkozások nélkülözhetetlen eleme, hiszen hatékonyan segíteni másoknak csak fejlett személyiséggel rendelkező egyén tud, akinek viselkedése és társas kapcsolatai hitelesek. 1.18. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felismerése a 9. évfolyamosok felmérésével kezdődik a tanév elején. A képességek felmérése az iskola mérési rendjének megfelelően történik.

24

Az osztályfőnökök és a szaktanárok megismerik a tanulók tanulási szokásait, segítséget nyújtanak a helyes tanulási módok kialakításában, alkalmazásában. A szaktanárok folyamatosan figyelemmel kísérik a tanulók teljesítményét, probléma esetén megbeszélést kezdeményeznek a szülővel. A szülő az ellenőrzőn keresztül értesül a tanuló tanulmányi előmeneteléről. Az osztályfőnök gondok esetén megbeszélést kezdeményezhet a szaktanár és szülő között. A kiszűrt tanulók felzárkóztatásának lehetőségei: tanórákon:  differenciált foglalkoztatás, egyéni motiválás;  csoportbontás;  az érintett tanulók folyamatos, fokozott ellenőrzése;  tanulási technikák megismertetése a tanulóval, ezek minél szélesebb körű alkalmaztatása;  megfelelő dokumentumok alapján mentesítés bizonyos tárgyak értékelése alól. A tanórákon kívül:  felzárkóztatás;  tanulás-módszertani tanácsadás;  egyéni foglalkozások;  továbbtanulás segítése, irányítása. Iskolán kívüli lehetőségek:  a súlyos problémákkal küzdő tanulók szakemberhez irányítása. Szakértői vélemény alapján egészségi, beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanuló számára a (tag)intézmény vezetője a törvényi előírásoknak megfelelően biztosítja, hogy magántanulóként folytathassa tanulmányait. A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatát figyelembe véve, a tanuló egyéni problémáját mérlegelve a (tag)intézmény-vezető dönt a felmentésekről. A Bugát Pál Tagintézményben az egészségügyi és nyelvi előkészítő osztályokban önálló tantárgyként sajátítják el a tanulásmódszertant. 1.19. Szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységünkkel a tanulók esélyegyenlőtlenségét kívánjuk mérsékelni. Szükségesnek tartjuk a területre vonatkozó naprakész információk meglétét, ezért rendszeresen felhasználjuk a gyermekvédelmi rendszerünk működésének eredményeit, folyamatos megfigyeléseket végzünk, tájékozódunk a tanulók körülményeiről. A szociális hátrányok enyhítését segítő legfontosabb tevékenységeink:  Ha tudomásunkra jut, hogy valamelyik gyermek folyamatos étkeztetése vagy  egyéb alapvető ellátása nem biztosított, intézkedéseket teszünk ennek megoldására.  Elősegítjük, és a gyermekek körében szorgalmazzuk, hogy ismerjék meg, és éljenek azokkal a kulturális és technikai lehetőségekkel, amelyeket családjuk nem, de intézményünk biztosítani tud.  Az átlagosnál többet vállalunk át a családok feladataiból az alábbi területeken: o pályaválasztás előkészítése és lebonyolítása, o a helyi, regionális és országos támogatások felhasználásával ösztöndíjak elnyerése, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon, o a pedagógiai szakszolgálatokkal való kapcsolat.

25

 Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése tanórákon és tanórán kívüli foglalkozások keretében (felzárkóztató órák, felzárkóztató foglalkozások tartása, tehetséggondozó foglalkozások indítása, próbavizsga).  Hiányzások fokozott figyelemmel kísérése.  Felvilágosító munka a szociális támogatás lehetőségeiről. o A szociálisan rászoruló családok gyermekük tankönyveinek beszerzéséhez állami támogatásból származó anyagi hozzájárulást kapnak. o A menzai térítési díjak esetében a törvény alapján meghatározott kedvezményeket alkalmazzuk.  Kapcsolatfelvétel a szakszolgálati intézményekkel.  Személyes beszélgetésekkel a problémamegoldó képességek fejlődésének elősegítése. 1.20. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Az intézményben folyó pedagógiai munkával szemben alapkövetelmény, hogy minden tanuló részére biztosítsa a fejlődéséhez szükséges feltételeket, megteremtse a lehetőségeket tehetségének kibontakoztatásához, segítsen leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyek családi, vagyoni helyzeténél vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. A gyermek- és ifjúságvédelemben való közreműködés minden pedagógus alapvető feladata és kötelessége. Az intézményben folyó ifjúságvédelmi munkát a (tag)intézményvezető közvetlen irányítása alatt a tagintézményekben dolgozó gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök szervezik, fogják össze szorosan együttműködve az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Az iskola a mindenkor hatályos gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó törvények alapján működik, jár el. Az iskola a probléma-észlelőrendszer egyik tagjaként köteles együttműködni az észlelőrendszer többi tagjával:  az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, így különösen a védőnői szolgálat, a háziorvos és a házi gyermekorvos;  a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók, így különösen a családsegítő szolgálat, a gyermekjóléti szolgálat;  a nevelési tanácsadó;  a rendőrség;  az ügyészség;  a bíróság;  a pártfogói felügyelő szolgálat;  az áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek;  a menekülteket befogadó állomás;  a társadalmi szervezetek, egyházak, alapítványok. Általános gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységek:  tankötelezettség biztosítása;  egészségnevelés;  drogmegelőzés;  bűnmegelőzés;  szabadidős programok;  hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók szűrése. Speciális gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megvalósítását segítő tevékenységi formák:  feltárás (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, sajátos nevelési igény, magatartási, beilleszkedési és tanulási nehézségek); 26

 foglalkozások szervezése (felzárkóztatás, fejlesztő felkészítés);  szakszolgálati ellátás biztosítása külső segítők bevonásával. Megelőzési feladatok Időben fel kell ismerni a hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség kialakulására utaló jeleket. Ezek tünetei és okai egyrészt a tanuló szocializációjának környezeti feltételeiből, másrészt viselkedési zavaraiból állapíthatók meg. Megelőzési tevékenységek az iskolában:        

felzárkóztató foglalkozások; diákkörök szervezése; szabadidős tevékenységek biztosítása; egészségnevelési programok bevezetése, fejlesztése; drogprevenció; bűnmegelőzési programok szervezése; ösztöndíjprogramokban való részvétel támogatása; szükség esetén (a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős jelzésére) az iskola (tag)intézmény-vezetője kérheti a tanuló kollégiumi felvételét.

A pedagógus feladatai a megelőzésben A pedagógusnak nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe kell vennie a gyermek egyéni képességeit, szociokulturális helyzetét, fel kell figyelnie a családban jelentkező gondokra, amit megkönnyít a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Fontos, hogy megtörténjen a tanítási folyamatban észlelt, és a napi oktatómunkában nem megfelelően fejleszthető, a sikeres továbbhaladást akadályozó egyéni sajátosságok, képesség- és jártassághiányok felismerése és jelzése a szülőnek és a megfelelő szakembereknek: tanulási és teljesítményzavarok esetén iskolapszichológusnak, ill. Nevelési Tanácsadónak, beilleszkedési és magatartási zavarok esetén iskolapszichológusnak; a családi élet funkciózavarai vagy a gyermek elhanyagoltsága esetén a gyermek- és ifjúságvédelmi felelősnek. Az osztályfőnöknek kiemelt szerepe van a megelőzésben. Feladata a gyermek személyiségének sokoldalú megismerése. Fontos, hogy az osztályfőnöki órákon megismerje a tanulók társas kapcsolatait, viszonyait, segítse a társas beilleszkedési képességek javítását, folyamatosan figyelemmel kísérje a rábízott tanulók iskolai teljesítményét és egyéb iskolai tevékenységét. Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos pedagógiai feladatok: Törekedni kell a tanulók családi helyzetének megismerésére: biztosítottak-e a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételek (lakhatás, étkezés, ruházattal való ellátás). Tájékoztatni kell a szülőket azokról az eljárásokról, amelyek elősegítik gyermeke nevelését. Ezzel is hozzájárulva, hogy a gyermek szüleitől kapja meg azt a segítséget, ami az iskolába járáshoz, és az eredményes felkészüléshez szükséges (osztályfőnöknek jelző szerepe van a gyermek- és ifjúságvédő számára). Osztályfőnöki órákon meg kell ismertetni a tanulókkal, hogy melyek a fejlődésükre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, az egészségüket károsító szerek veszélyei. A felvilágosító munka színvonalának emelése érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse és a téma iránt fogékony tanulók és tanárok továbbképzéseken vesznek részt. Foglalkozásokat kell tartani az aktuális témákban. A továbbképzésen részt vevő tanulók felkészülésük után társaik körében végeznek egészségvédelmi megelőző munkát osztályfőnöki órákon. A felkészített tanárok kollégáiknak adják tovább az ismereteiket.

27

Az osztályfőnöki órákon alkalmanként meghívott szakemberek tartanak előadást saját szakterületükről (rendőr, pszichológus, védőnő, orvos, környezetvédelmi szakember) ezzel is segítve a felvilágosító tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi munka pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényezők megléte esetén jelezni kell a további beavatkozás szükségességét a megfelelő intézményeknek, és folyamatos kapcsolattartás útján figyelemmel kell kísérni az esetet annak megoldásáig. Az osztályfőnökök felmérik a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű és a potenciálisan veszélyeztetett tanulókat és a törvényes előírások alapján járnak el. Ha a tanuló testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, a megismerő funkciók, vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra viszsza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, a Nevelési Tanácsadó véleménye és útmutatása alapján kell gondoskodni róla. Magatartási, beilleszkedési és tanulási zavarok felmerülésének gyanúja esetén a tanulót a Nevelési Tanácsadó szakemberéhez irányítja az osztályfőnök. Amennyiben a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján a tanuló beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzd, a kijelölt pedagógus fejlesztési tervet dolgoz ki gondozására a Nevelési Tanácsadó által meghatározottak alapján. A Nevelési Tanácsadó és az iskola között kapcsolattartó működik. Ha a családban átmeneti vagy tartós válsághelyzet alakul ki, akkor a pedagógus  behívja a szülőket az osztályfőnökkel együttműködve;  jelez az önkormányzatok Gyermekjóléti Szolgálatának és a Családsegítő Központjának;  kollégiumi elhelyezést kér a tanulónak a szükséges ideig, vagy vészhelyzetben családból való kiemelést javasol;  pedagógiai jellemzést, környezettanulmányt készít a gyermekjóléti szolgálatnak;  szükség esetén a szülők beleegyezésével a tanulót terápiás kezelésre irányítja. Az osztályfőnök aktívan szerepet vállal abban, hogy a rászoruló családok anyagi helyzetüktől függően kérelmükre étkezési és tankönyvtámogatásban részesüljenek. Az osztályfőnök szerepet vállal abban, hogy az arra jogosult tanulók ösztöndíj elnyerésének lehetőségéről, alapítványok által kiírt pályázati lehetőségekről értesüljenek, és pályázatukat helyes formában határidőre benyújtsák. Súlyos magatartási problémák esetén a (tag)intézmény-vezető kezdeményezi a Gyámhivatalnál a magatartási szabályok előírását, pártfogó kirendelését vagy más hatósági eljárást. Ha a tanuló mellé pártfogói felügyeletet rendeltek el, az osztályfőnök együttműködik a pártfogóval. A veszélyeztetettség tartós fennállása esetén kötelező a gyermekjóléti szolgálattal történő együttműködés. Ekkor a beavatkozások kezdeményezése elsősorban a gyermekjóléti szolgálat kompetencia és felelősségi körébe tartozik, az osztályfőnök pedig a folyamatban együttműködő partnerként vesz részt.

28

A tanulók részvételi joga az intézmény döntési folyamatában Iskolánkban tanuló valamennyi diák joga, hogy személyesen vagy képviselői útján részt vegyen az érdekeit érintő iskolai döntések meghozatalában, jogszabályban meghatározottak szerint. A Belvárosi I. István Középiskola egészét érintő alapdokumentumok pl. Házirend, PP, SZMSZ elkészítésekor, módosításakor a jogszabály adta diákjogokat (véleményezési jog) úgy gyakorolják az intézmények diákönkormányzatai, hogy azok székhely és tagiskolánként kétkét főt (összesen 8 főt) küldenek az összintézmény szintű DÖK-megbeszélésekre, és ők a véglegesítés előtt két héttel az átvett dokumentumot megismerve, véleményükkel, állásfoglalásukkal képviselik intézményeiket. Véleményazonosság esetén az aláírásra jogosult diákönkormányzati tag szavazata dönt. Aláírási joga a diákok által választott egy tanulónak van. A diákönkormányzat SZMSZ-ében foglaltak szerint minden tanévben más-más tagintézmény delegálja az aláíró diákot. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet az intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét kikérjük az alábbi ügyekben:  a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál;  a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához;  a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez;  az iskolai DSE működési rendjének megállapításához;  az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához;  a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához;  az intézményi SZMSZ-ben meghatározott esetekben.

A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái 1.21. A szülők részvétele a nevelési folyamatban Az iskola szülői közössége szorosan együttműködik a nevelőtestülettel a diákok eredményes nevelése és tanítása érdekében. A kapcsolatok klasszikus formáin túl – szülői értekezlet, fogadóóra – a szülők a tanárokkal bármikor találkozhatnak előzetes egyeztetés alapján. A szülők az iskolai rendezvények, ünnepélyek résztvevői, a kapcsolatbővítés lehetőségeit e téren abban látjuk, hogy a végzős osztályok szalagavató ünnepségeit olyan helyszínre szervezzük, ahol a szülők is részt vehetnek. Az iskolát választani szándékozó tanulóknak és szüleiknek a hagyományoknak megfelelően nyílt napokat tartunk. Itt ismertetjük meg az iskola működésének jellegzetességeit. Részt veszünk a városi pályaválasztási kiállításon, kérésre tájékoztatót tartunk az általános iskolákban szervezett pályaválasztási szülői értekezleten. 1.22. Szülői szervezet Iskolánkban minden intézményegységben önálló szülői munkaközösség (a továbbiakban szülői szervezet) működik. Ezen szervezetek jogait törvény szabályozza. A tagintézményekben működő szülői szervezetekkel a tagintézmények vezetői tartják a kapcsolatot. A tagintézmények szülői szervezetei által delegált 2 fő (összesen 8 fő) alkotják az intézmény szülői szervezetét. Az intézményi szülői szervezettel az igazgató tartja a kapcsolatot. A szülői szervezetek megkeresésére az igazgató, illetve az illetékes tagintézményvezető a szükséges tájékoztatást, információt kötelesek megadni.

29

A szülői szervezetek képviselőit meg kell hívni azon testületi ülésekre, értekezletekre, ahol jogszabály szerint egyetértési vagy véleményezési jogosultságuk van. 1.23. A pedagógusok és a szülők Az intézmény valamint a tagintézmények életéről, az aktuális feladatokról az igazgató és a tagintézmény-vezetők a szülői szervezet választmányi ülésein és az intézmények hirdető tábláin keresztül, az osztályfőnökök az osztály szülői értekezletein tájékoztatják a szülőket. Az igazgató/tagintézmény-vezető tájékoztató szülői értekezletet tart június hónapban a 9. évfolyamra felvett tanulók szüleinek. Valamennyi szülő írásban kézhez kapja az iskola házirendjét. A szülői értekezleten ismertetni kell a pedagógiai program legfontosabb elemeit. Így lehetővé válik, hogy a tanulók és szülők még a tanulói jogviszony létesítése előtt megismerjék a házirendet. A tanulók egyéni haladásával kapcsolatos tájékoztatásra az alábbi fórumok szolgálnak:  szülői értekezletek;  fogadó órák;  nyílt napok;  írásbeli tájékoztatók az ellenőrző könyvben. A szülői értekezletek és fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel. 1.24. Diákönkormányzat Iskolánkban az intézményegységben önálló diákszervezet működik. A tagintézmények diákönkormányzatai által delegált 2 fő, összesen (8 fő) képviseli intézményi szinten a diákságot. A jogszabályban meghatározott kérdésekben ők gyakorolják a diákokat megillető jogokat. Az intézmény illetve a tagintézmények biztosítják a működéshez szükséges feltételeket. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit térítésmentesen, az iskola munkarendjének betartásával használhatja. Az intézmény a diákönkormányzatok programjait – munkatervük ismeretében – anyagilag támogatja, a támogatás összege évenként, a munkaterv alapján kerül meghatározásra. A diákönkormányzatok és az intézmény/tagintézmények vezetőinek kapcsolattartását, a tanulók rendszeres tájékoztatását, a tanulók véleménynyilvánításának formáit a Házirend tartalmazza. A diákvezetők előzetesen egyeztetett időpontban megkereshetik az igazgatót vagy az illetékes tagintézmény-vezetőt. Az erre vonatkozó igényt a titkárságon kell bejelenteni. A diákönkormányzatok vezetőjével a kapcsolattartást elsősorban a diákönkormányzat munkáját segítő igazgatóhelyettesek látják el. Az igazgató illetve a tagintézmény-vezető részt vesz az évi rendes diákközgyűlésen. 1.25. A pedagógusok és a tanulók Az intézmény egészének életéről, az aktuális feladatokról az igazgató, a tagintézményvezető a diákönkormányzat vezetőségi ülésein, a diákközgyűlésen, a hirdetőtáblán, honlapon, iskolarádión, iskolagyűléseken keresztül valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat.

30

A diákközgyűlést évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározott időben. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője vagy az intézmény, tagintézmény igazgatója kezdeményezheti. A diákközgyűlés küldöttközgyűlésként is megszervezhető. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A tanulók a- diákközgyűlések közötti időszakban – kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján közölhetik az intézmény, a tagintézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezetekkel.

Az iskola és a partnerei kapcsolattartásának formái A. Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. B. A fenntartó előtt az intézmény igazgatója képviseli az iskolát. A fenntartóval való munkakapcsolat a Megyeközponti Tankerületi Igazgatóságon keresztül valósul meg. C. Ezen kívül az iskola rendszeres kapcsolatot tart:  a kollégiummal;  a szülői szervezettel;  az iskolát támogató intézményekkel, jogi személyekkel;  a kamarákkal;  a gyermekjóléti szolgálattal, iskolaorvossal;  az oktatási intézményekkel;  a pedagógiai szakmai szolgáltató intézménnyel;  a közösségi szolgálat külső helyszíneivel;  a szakmai gyakorlati helyekkel. D. A Gyermekjóléti Szolgálattal elsősorban a gyermek- és ifjúságvédő tartja a kapcsolatot. A kapcsolat felvételének szükségességét az osztályfőnök jelzi az gyermek- és ifjúságvédőnek, aki a szükséges lépéseket megteszi. Ha a tanulónak személyes adottságai, állapota miatt különleges gondozásra van szüksége, a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben kaphat segítséget. Ehhez igénybe veheti osztályfőnöke illetve az ifjúságvédelmi felelős támogatását. vagy közvetlenül fordulhat az intézményekhez, melyeknek nevét, címét, telefonszámát az iskola hirdetőtábláján megtalálja. E. Rendszeres munkakapcsolatban vagyunk a Fejér Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával, a Fejér Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjával (pályázatok, munkaerő gazdálkodási információk, szakmai versenyek, stb.), a NSZFI-vel (továbbképzések), valamint az iskola szakmai profiljába eső tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel, szakmai 31

szervezetekkel. Ennek formái: szakmai bemutatók tartása, továbbképzések szervezése, stb. F. Tanítványaink nevelésében együttműködünk a Nemes Nagy Ágnes Középiskolai Leánykollégium, valamint a József Attila Középiskolai Fiúkollégium nevelőtestületével. G. Az intézmény tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását a városi Ifjúságorvosi rendelő szakszemélyzete végzi. (Székesfehérvár, Jancsár u. 1.) A belgyógyászati, szemészeti, fogászati szűrővizsgálatokat évente egyszer egyeztetett időpontban végzik. A belgyógyászati szűrővizsgálathoz a feltételeket az iskola biztosítja. A tanulók fizikai állapotának felmérése évente két alkalommal a testnevelési óra keretében történik. H. Európai mobilitási programokat lebonyolító alapítvány I. Amennyiben a tanulók - fiatalkorú tanuló esetén szülői engedéllyel - igénylik az államilag elismert egyházak hitoktatói által szervezett fakultatív hittan-oktatást, akkor az (tag)intézmény-vezetővel való egyeztetés után megfelelő helyiséget és időt biztosít az iskola.

A tanulmányok alatti vizsgák típusai és szabályai 1.26. A tanulmányok alatti vizsgák típusai Tanulmányok alatti vizsga körébe tartozik az osztályozó vizsga, a különbözeti vizsga, valamint a pótló és javítóvizsga. 1.26.1. Osztályozó vizsga Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól. Az igazgató engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Tanköteles tanuló esetén, ha egy tantárgyból harminc százaléknál többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. Osztályozó vizsgán vesz részt a tanuló, ha a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben, január 3-15. és április 1-30. között, illetve augusztus 15-31. között kell megszervezni. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Osztályozó vizsgát a tanuló az iskola igazgatójának (tag-intézményvezetőnek) írásban benyújtott kérelme alapján is tehet. A vizsgák időpontjáról a tanulót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. A magántanulónak félév végén, illetve tanév végén osztályozóvizsgát kell szervezni. 1.26.2. Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tesz a tanuló abban az esetben, ha az iskola igazgatója átvételéről döntött, és előző iskolájában nem teljesítette helyi tantervünkben meghatározott egy adott tantárgy adott évfolyamának követelményeit. A különbözeti vizsgát a beiratkozás napjától számított hatodik-nyolcadik hét között lehet megszervezni. A tanulót a vizsga tananyagáról a beiratkozás előtt a szaktanárnak tájékoztatnia kell. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. 32

1.26.3. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A tanulónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a tanuló szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató (tagintézmény-vezető) hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a tanuló és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a tanuló pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A tanuló kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. 1.26.4. Javítóvizsga Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. A javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15étől augusztus 31-éig terjedő időszakban lehet megszervezni. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a nevelőtestület azt engedélyezte. 1.27. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai  A tanulmányok alatti vizsgakor az igazgató, engedélyezheti, hogy a tanuló az eddig meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát.  A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni, melynek tagja két olyan pedagógus, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató (tag-intézményvezető) bízza meg. A vizsgabizottság feladatainak ellátásakor az érvényes jogszabályok szerint jár el.  A tanulmányok alatti vizsga követelményeit az iskolánk által alkalmazott kerettantervi (helyi tantervi) törzsanyag tantárgyra és évfolyamra érvényes elvárásainak megfelelően állapítjuk meg. A vizsga tantárgytól függően írásbeli, szóbeli, gyakorlati vizsgarészből áll. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek.  Az értékelési renddel szembeni követelmények: o legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, o objektív, o legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, o biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, o jelezze a sikert és a kudarcot is, o részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, o jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.  A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig tarthat.  Egy vizsganapon egy tanuló vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával lezárja, és a vizsgairatokhoz mellékeli. 33

 Egy tanulónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga.  A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Ezekről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több.

Esélyegyenlőségi program 1.28. Esélyegyenlőségi célok Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. Céljaink:  az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén;  az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése;  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása;  a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása;  a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése;  az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása;  megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése;  az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba;  együttműködés a szülői házzal. 1.29. Az esélyegyenlőség megvalósításának színterei A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúság- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását. Nevelő-oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolyamon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlá34

sára korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tanmenet kiegészítő részét képezik. Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás-módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetenciamérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intézményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével. A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjúság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékenységek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is. A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájé35

koztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakorlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent. A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri, és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegségmegelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon. Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon, és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulására, gyakorlására anyanyelvi környezetben, és más országok kultúrájának, életének megismerésére. A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt. Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez irányítjuk az érintett tanulót. Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, aki munkáját a (tag)intézményvezetővel, szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri.

36

Környezeti nevelési program Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. Jellemzői:  a program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja;  a helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez;  források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez;  a pedagógusok között új együttműködésre késztet;  az európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. Helyi célok, értékek:  természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése;  helyi értékek és problémák feltérképezése;  lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai);  hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken;  azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken;  pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása;  a nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel;  az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása;  természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása;  a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása;  a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által;  s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet;  fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével;  rendszerszemléletre való nevelés;  holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága;  proaktív magatartás kialakítása;  tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése;  a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása;  az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése;  az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata;  helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése;  globális összefüggések megértése;  létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása;  a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ártalmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére. 37

A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, a konferenciákon és a Kutató Diákok Körében való részvételre. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk számukra. Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület stb.). Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra.

Fogyasztóvédelmi nevelés programja Minden állampolgárnak biztosítani kell, hogy megkapja a megfelelően tájékozott és tudatos fogyasztóvá válásához szükséges ismereteket és e tudás elsajátításához való jogot. A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A fogyasztás alapvető meghatározója a család. A fogyasztói szokások kialakulásában az otthonról hozott hatások a legerősebbek, ezért fontos a szülők, a családok bevonása ebbe a nevelési folyamatba. A fogyasztóvédelmi oktatás célja:  alakuljon ki a tanulókban a tudatos és kritikus fogyasztói magatartás, a helyes értékrend;  ismerjék a minőség és a biztonság szerepét a fogyasztás során, a gazdaságosságot és a takarékosságot;  ismerjék meg a piac, a marketing és a reklám szerepét, tudjanak e területeken eligazodni;  ismerjék meg jogaikat, legyen igényük jogaikat érvényesíteni;  olyan fogyasztókká váljanak, akik a környezet szempontjait is figyelembe veszik. A fogyasztóvédelmi oktatás formái:  Az iskola jellegéből adódóan a fogyasztóvédelem legfontosabb fogalmait, elemeit a tanulók a szakmai tárgyakon belül megtanulják.  Felhasználjuk az osztályfőnöki és egyéb szaktárgyi órákat is arra, hogy kiemeljük a tananyagban fellelhető fogyasztóvédelemhez kapcsolódó témákat.  Igénybe vesszük szakértő előadók segítségét is.

A felvétel és az átvétel szabályai A felvételről vagy átvételről az iskola igazgatója dönt. 1.30. Felvétel a kilencedik évfolyamra Iskolánkba a felvételi kérelmet az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával kell benyújtani. Az iskola a tanulói jogviszony létesítését a székhely és tagintézményei által meghatározott felvételi követelményeinek teljesítéséhez köti. Az intézmény az adott tanév felvételi követelményét és időpontját a felvételi tájékoztatóban a tanév rendjében meghatározott időben hozza nyilvánosságra. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, 38

telephelyének településén található, akinek felső tagozatos átlageredménye jobb, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. Sajátos helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha  hátrányos helyzetű;  a tanuló testvére jogviszonyban áll vagy állt az intézménnyel;  a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője az iskola jelenlegi alkalmazottja; vagy alkalmazottja, tanulója volt;  a tanuló bármely szülője vagy nagyszülője pedagógus, vagy pedagógus volt a város valamelyik oktatási intézményében. A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján a gyakorlati képzés kivételével az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanuló a középiskola felvételi pontszámításának részét képező tantárgyból kapott mentesítést általános iskolában az értékelés és minősítés alól, az adott tantárgy(ak) helyett a felvételi eljárás során a tanuló választása alapján más, nem készségtárgy(ak) osztályzata(i) vehető(k) figyelembe. 1.31. Átvétel más iskolából Más iskolából való átvételről – a megfelelő jogszabályi keretek között – az igazgató dönt. Az átvételi eljárást a szülő és a tanuló közös írásbeli kérvénye alapján kell megindítani, a kérelmet az igazgatóhoz kell benyújtani. Ha a jelentkező tanuló lényegesen más tartalmú tanterv alapján tanult, mint az az osztály, amelyben tanulmányait folytatni kívánja, akkor az igazgató – a szakmai munkaközösség véleménye alapján – különbözeti vizsga letételét írhatja elő. Szakképzési évfolyamra (13., 14. évf.) átvétel különbözeti vizsga letételével lehetséges. Ha a tanulót tanév közben vesszük át, akkor az adott félévben addig elért érdemjegyeit és – az iskola által beszedett – írásbeli munkáit meg kell kérni az előző iskolájától. Iskolánk minden évfolyamára csak az a tanuló nyerhet felvételt, aki a pályaalkalmassági orvosi vizsgálaton megfelelt.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv A. Az elsősegélynyújtás célja a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély-nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. B. A Belvárosi I. István Középiskola minden tanulója számára - azon évben, amikor a biológia tantárgy tanulását kezdi - a tanév első félévében tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében felkészítést szervez az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása érdekében. A felkészítés elméleti és gyakorlati ismeretek átadásából áll. Az elméleti felkészítés osztályfőnöki óra és biológia óra keretében történik az elsősegélynyújtás alapjainak feldolgozásával. A gyakorlati képzés tanórán kívüli foglalkozás formájában történik, ahol 39

a gyakorlati oktatásra megállapított létszámban vesznek részt a tanulók. A gyakorlati felkészítést elsősegély-nyújtási ismeretek harmincórás tanfolyamát végzett kollégák vezetik. Az oktatásra osztályonként elméletre 2-2 óra, gyakorlatra 4 óra időt állapít meg az iskola. C. Lehetővé tesszük diákjaink számára, hogy elsősegélynyújtó szakkörön vegyenek részt, lehetőség szerint ennek keretében országos elsősegélynyújtó versenyre is felkészítjük az érdeklődő tanulókat. D. Minden évben elsősegélynyújtásból versenyt hirdetünk a 4 intézmény diákjai számára, amelyen az egészségügyi szakágazat diákjai külön kategóriában vesznek részt. A versenyen induló csapatok a selejtezőkre és a döntőre való felkészülés alkalmával nagyon sok ismeretet elsajátítanak, gyakorolhatják az elsősegélynyújtók teendőit. E. Az egészségügyi szakon tanulók külön tantárgy/modul keretein belül foglalkoznak az elsősegélynyújtással.

Záró rendelkezések A Pedagógia Program hatálya kiterjed a Belvárosi I. István Középiskola tantestületére, alkalmazotti körére, valamennyi tanulójára, iskolai ügyekben a szülőket is kötelezi. A Pedagógiai Program nyilvános. Megtekinthető és helyben olvasható az iskola könyvtárában a könyvtári nyitva tartás ideje alatt, illetve olvasható az iskola honlapján, vagy tájékoztatás kérhető az intézmények titkárságán, továbbá az igazgatótól és az igazgatóhelyettes I.-től. A Pedagógiai Program határozatlan időre szól. A szabályzatot a jogszabályi változásoknak megfelelően, de legalább ötévenként felül kell vizsgálni.

40

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola

II. Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete)

mellékletei: 1-4. számú HT mellékletek: egyesített közismereti és szakmai ágazati órahálók 5. számú HT melléklet: részletes tantárgyi programok

41

II. Helyi tanterv 1. Jogszabályi környezet:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról  315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól  217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól  150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről  2001. évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.)  40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

42

2. A választott kerettanterv megnevezése (1) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3

10. évf. 4 3 3

2

2

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

5 1 4 36

2 6 1 5 1 4 35

11. évf. 12. évf. 4 4 3 3 3 3 1 3

2

1

8

11

5 1 4 35

5 1 4 35

(2) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 7. melléklete, azaz „Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve” alapján határoztuk meg a nyelvi előkészítő osztályaink tantervét.

43

(3) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Második idegen nyelv

alap

Nyelvi előkészítő

alap

Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

B alap

Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Székhelyintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Bugát Pál Tagintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény

alap

Mind a 4 tagintézmény

Fizika

Változat alap alap

alap B

Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Környezet- és természetismeret

alap A alap alap saját program

Szakmai tárgyak

szakmai program szerint

Vizuális kultúra

alap

Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

alap alap alap saját program

Székhelyintézmény, Bugát Pál Tagintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Jáky József Tagintézmény Székhelyintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény, Jáky József Tagintézmény Bugát Pál Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Bugát Pál Tagintézmény Intézményegységenként a szakmai kerettantervek figyelembe vételével Székhelyintézmény, Bugát Pál Tagintézmény, Jáky József Tagintézmény Hunyadi Mátyás Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény

(4) A „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy óraszámának bontása egységesen minden Tagintézményünkben. Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelvtan 2 1 1 1 9. évf. Irodalom 2 3 3 3

44

3. A választott kerettanterv feletti óraszám: (1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) Az egyesített közismereti+szakágazati órahálók Tagintézményenként az 1-4. számú HT mellékletek-ben találhatók. (3) A részletes közismereti tantervi programok az 5. számú HT melléklet-ben találhatók. (4) A részletes szakmai tantervi programok a Szakmai programban (Pedagógiai Program III. fejezete) és annak mellékleteiben találhatók. (5) A 13. és felsőbb szakképzési évfolyamok órahálóját a Szakmai program (Pedagógiai Program III. fejezete) tartalmazza. (6) A kifutó rendszerű órahálók a Pedagógiai Program mellékletében találhatók. (7) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3+1 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2+1 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+2 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

45

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2+1 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 0+2 Biológia - egészségtan 2 2+1 1+2 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+2 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

46

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny–12. évfolyam Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodanyelvtan 9. 4 4 4 4 lom évf. Idegen nyelvek 18 3+2 3+2 3+2 3+2 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkul1 túra Matematika 1,5 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi 2 2+1 3 3+1 és állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 0+2 Biológia - egészségtan 0+1 2+1 2 1 Földrajz 2 1 Környezet és természet1 ismeret Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális 1 kultúra) Informatika 3,5 1+1 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Maradék szabadon ter0 0 0 0 vezhető órakeret Rendelkezésre álló óra31 35 36 35 35 keret Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

47

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2+1 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 1+1 0+2 0+1 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

48

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny–12. évfolyam Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodanyelvtan 9. 4 4 4 4 lom évf. Idegen nyelvek 13 3+2 3+2 3+1 3 9Ny-12. évf. 2. idegen nyelv 5 0+2 0+2 0+2 0+2 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkul1,5 9Ny túra Matematika 2 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi 2 2 3+1 3+1 és állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 3,5 1 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Maradék szabadon ter0 0 0 0 vezhető órakeret Rendelkezésre álló óra31 35 36 35 35 keret Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

49

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2 3 3+1 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1+1 0+1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+3 0+2 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

50

4. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei (1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai: a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. (3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: a) Az iskola helyi tanterve alapján a tagintézmények munkaközösségei meghatározzák az adott évfolyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépítése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek. 51

e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egyszerű és érthető. f) Tartalma legyen korszerű. g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni. (4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.

5. A Nemzeti megvalósítása

alaptantervben

meghatározott

pedagógiai

feladatok

helyi

(1) Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. (2) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. (3) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai: a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden 52

c)

d)

e)

f)

g) h)

állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként városi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témával. állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfőnöki órákon. a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tiszte53

i)

j)

k)

l)

lete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. a tanulás tanítása: la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;

54

ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 6. Mindennapos testnevelés (1) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a hatályos köznevelési törvény vonatkozó része szerint szervezzük meg a következő módon: a) A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést. b) Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. c) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013. szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát. (2) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése.

7. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai (1) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. (2) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. (3) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthelyezés útján gyakorolható, – ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – az Igazgatóhoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása után. (4) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. (5) Választható: a) emelt szintű érettségire felkészítő órák b) az adott tanévben meghirdetett szakkörök c) az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák

55

8. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése (1) Kifutó rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) A tanulók az iskola által felkínált tantárgyakból választhatnak, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. c) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. kötelezően választandó vizsgatárgy d) A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jogszabályok szerint választhat. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. e) A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült. (2) 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy c) Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmében a 2013. szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. 56

f) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. g) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 9. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei (1) A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint. 10. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei 10.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái

10.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei (1) A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére. (2) Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége. (3) Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk. (4) A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. (5) A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket. (6) A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne a számonkérésre, osztályozásra. (7) Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen. (8) Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők.

57

(9) Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését. (10) A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. (11) Az értékelési renddel szembeni követelmények: a) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, b) objektív, c) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, d) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, e) jelezze a sikert és a kudarcot is, f) részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, g) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.

10.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: (1) Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket. (2) Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos. (3) Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel. (4) Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A témazárók mennyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük). (5) Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelményekhez igazodik.

(6) Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal. (7)

Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek. 58

(8) a) b) c) d) e) f) g)

Érdemjeggyel értékelhető még: tanórai teljesítmény gyűjtőmunka kiselőadás megtartása kiállítás készítése TDK vagy egyéb pályázat írása versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel.

A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban. A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel. Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított módon. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor, az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját, az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét. Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát a (tag)intézmény-vezető ellenőrzi Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást követő egy héten belül. Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérlegelheti az alábbiakat: 59

-

a tanuló tanórai munkája, a házi feladatok elkészítése, egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, a tanuló önmagához viszonyított fejlődése.

Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztályzatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t. Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem osztályozható az adott időszakban.

Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont) A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése. 10.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái 10.2.1. Alapelvek A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.) Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni. A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a tanulók tudomására. Az értékelés formái: A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga. 60

Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van A tanulási folyamat Az értékelés fajtája

kezdete diagnosztikus feltárja az előzetes ismeretek szintjét,

ideje

feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén.

folyamata formatív tő,

vége

fejlesz- szummatív minőségi értékelés,

önfejlesztést segítő

a tanulási időt zárja le

időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében

félév, év vége

tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése röpdolgozat,

összegzés, minősítés, értékelés

szóbeli feleletek

szóbeli – írásbeli feleltetés

tanév váltáskor célja

visszajelzés tanár, diák, szülő számára

formája

rövid dolgozat a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki

témazáró,

JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elengedhetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg.

10.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái

61

Az értékelésnél használt dokumentumok: félévkor

év végén

ellenőrző könyv tanulmányi könyv (eü. szakképzésben) napló

bizonyítvány tanulmányi könyv (eü. szakképzésben) napló törzslap

10.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei: A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat. 10.3.1. Társadalomtudományi szakterület Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból érdemjeggyel értékelhető még a memoriter is. Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is. Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják. Az írásbeli munkák százalékos minősítése: 85 – 100 % 70 – 84 % 55 – 69 % 40 - 54 % 0 – 39 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

10.3.2. Idegen nyelvi szakterület Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem különíthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanulói teljesítmények mérésénél is. A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat.

írásbeli ellenőrzés: 62

90 78 63 50 0

-100% - 89% - 77% - 62% - 49%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

90 80 70 60 0

-100% - 89% - 79% - 69% - 59%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

85 70 50 35 0

-100% - 84% - 69% - 49% - 34%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

szódolgozat:

évfolyammérés:

10.3.3. Matematika, fizika szakterület

írásbeli munka : %-tól 85 70 50 35 0

%-ig 100 84 69 49 34

érdemjegy jeles jó közepes elégséges elégtelen

10.3.4. Természettudományi szakterület Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írásbeli. A ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. 63

A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott feladattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre: 85 70 55 40 0

-100 % - 84 % - 69 % - 54 % - 39 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmegoldás sem. 10.3.5. Informatikai szakterület 9-12. osztály, informatika szakmai tárgyak Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól 85 70 55 40 0

%-ig 100 84 69 54 39

érdemjegy jeles jó közepes elégséges elégtelen

Kifutó rendszerben a 2014-2015 tanévben a 11. és 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges. A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépe ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 9-12. osztály, közismereti informatika: 64

A gyakorlati ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 13. és 14. évfolyam Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól 90 80 65 51 0

%-ig 100 89 79 64 50

érdemjegy jeles jó közepes elégséges elégtelen

Gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. 10.3.6. Közgazdasági, kereskedelmi, ügyviteli szakterület A 1/13. és 2/14. évfolyam szakképző évfolyamain érvényes értékelési határok a következők: 90 – 100 % jeles 80 – 89 % jó 65 – 79 % közepes 50 - 64 % elégséges 0 – 49 % elégtelen A 9-12. évfolyamon, és az idegen nyelvi előkészítő osztály 13. évfolyamán érvényes értékelési határok a következők: 85 70 55 40 0

– 100 % – 84 % – 69 % - 54 % – 39 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

A gépírás tantárgyra, valamint a gépírást is értékelő tantárgyaknál (jelenleg: levelezési gyakorlat, ügyviteli gyakorlat) a következő értékelési határok vonatkoznak (a leütés szám hibaszázalékának függvényében): 0 0,2 0,4 0,5 0,6 % -

– 0,2 % – 0,4 % – 0,5 % – 0,6 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

65

Kifutó rendszerben (a 2014/2015 tanévben: 11. és 12. évfolyamon) a szakmacsoportos alapozó tantárgyat - mely több résztantárgyból tevődik össze - a féléves ill. az év végi egy darab érdemjegy megállapítása az alábbi szabályok szerint történik: - Az osztályzat a résztantárgyak, matematikai kerekítés szabályai szerint számított átlagából adódik, ha az átlag 5 tizedre végződik, a magasabb óraszámú résztárgy eredménye felé kerekítünk. - Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmacsoportos alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. - Az elégséges eredmény eléréséhez 2,00 átlag szükséges.

10.3.7. Egészségügyi szakterület

Az értékelésnél a központi komplex írásbeli feladatlapok értékelés elvei a követendőek. 88% 75% 62% 51% 0

- 100% - 87% - 74% - 61% - 50%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Egészségügyi szakon az alábbi tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatának megállapításához súlyozott átlagot számítunk a következők szerint: A tantárgyak értékelésénél az elégséges osztályzathoz a témakörök súlyozásának figyelembe vétele mellett a tanulónak legalább 2,0 átlagot kell elérni. 9. évfolyam: Modul

Tantárgy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-12 Egészségügyi alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

11221-12 Alapápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek

Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan

Klinikumi ismeretek

Témakör

Pszichológia Kommunikáció Orvosi latin Egészséges ember gondozása Csecsemő és gyermekgondozás Elsősegélynyújtáselső ellátás

óraszám

szorzószám értékelésnél

18

1

36

1

18 36

1 2

36

1

36

1

36

1

66

10. évfolyam: Modul

Tantárgy

Témakör

Egészségügyi alapisme- Pedagógia retek Egészségügyi ellátórendszer 11221-12 Alap- Ápolástan-gondozástan Ápolástudomány ápolás Betegmegfigyelés 11110-12 Egészségügyi alapismeretek

Ápolási beavatkozások 11222-12 Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek

Anatómia-élettan Mikrobiológiajárványtan Diagnosztikai alapismeretek

óraszám 18

szorzószám értékelésnél 1

18

1

18

1

36

1

36

1

72

2

18

1

36

1

11. évfolyam: Modul

Tantárgy

11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek

Egészségügyi alapisme- Népegészségügy retek Környezet egészségügy Ápolástan-gondozástan Klinikumi ismeretek

Témakör

Akadályozott ember gondozása Anatómia-élettan Általános kórtan Terápiás alapismeretek

óraszám 18

szorzószám értékelésnél 1

18

1

18

1

54 18 36

2 1 1

12. évfolyam: Modul

11110-12 Egészségügyi alapismeretek

Tantárgy

Témakör

Szakmai jogi és etikai Egészségügyi alapisme- ismeretek retek Szociológia Egészségfejlesztés Szakmai kommunikáció

11221-12 Alap- Ápolástan-gondozástan ápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek

Speciális kommunikáció Ápoláslélektan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Terápiás alapismeretek

óraszám

szorzószám értékelésnél

16

1

16 32

1 1

16

1

16

1

16

1

48

1

32

1

32 16

1 1

67

Modul

Tantárgy

1/13. évfolyam: Témakör

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi és biztonság egészség és biztonság Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia Pedagógia Egészségügyi alapEgészségügyi ellátóismeretek rendszer 11110-12 Egészségügyi Népegészségügy alapismeretek Egészségfejlesztés Környezetegészségfejlesztés Szakmai kommuni- Kommunikáció káció Orvosi latin Speciális kommunikáció Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány 11221-12 ÁpolástanÁpoláslélektan Alapápolás gondozástan Csecsemő és gyermekgondozás Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások Anatómia-élettan Általános kórtan Mikrobiológiajárványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat 11222-12 Klinikumi Klinikumi ismeretek Sebészet és traumatológia ismeretek Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtás-

óraszám

szorzószám értékelésnél

18

1

18

1

18 36 18

1 2 1

18

1

18 36

1 2

18

1

18 36

1 2

18

1

18

1

18

1

18 18

1 1

36

2

36

2

36

2

108 18

4 1

18

1

18

1

54

2

36

2

36

2

36

1

54

1

36

1 68

első ellátás Kifutó rendszerben: Szakmacsoportos alapozó ismeretek az egészségügyi szakmacsoportra: 11. évfolyam: Az évfolyamon tanult tantárgyakat konvencionális érdemjegyekkel értékeljük. A végső osztályzatot a részosztályzatok számtani átlaga alapján állapítjuk meg. Ha bármelyik részosztályzat elégtelen, a végső osztályzat elégtelen. Ebben az esetben csak abból a tárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni, amelyből eredménytelen volt. 12. évfolyam: Az évfolyamon tanult tantárgyak közül a mentálhigiénét „megfelelt-nem felelt meg” minősítéssel értékeljük, a többi tantárgyat pedig konvencionális érdemjegyekkel. Amennyiben a mentálhigiéné értékelése „megfelelt” és a többi részismeret külön-külön is legalább elégséges, a végső osztályzatot a részosztályzatok számtani átlaga alapján állapítjuk meg. Ha bármelyik részosztályzat elégtelen, vagy a mentálhigiéné tantárgyból a tanuló nem felelt meg, a végső osztályzat elégtelen. Ebben az esetben csak abból a tárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni, amelyből eredménytelen volt.

5/13. és 2/14. évfolyam: Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe.

10.3.8. Környezetvédelmi szakterület

81 - 100 % 71 - 80 % 61 - 70 % 51 - 60 % 0 - 50 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Környezetvédelmi szakon a szakmai tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatát úgy állapítjuk meg, hogy a tantárgyak alá tartozó témakörök heti óraszámának arányában, a témakörök részeredményeiből súlyozott átlagot számítunk. A tantárgyak osztályzata akkor elégséges, ha a súlyozott átlag legalább 1,51. 9. évfolyam: Modul

Tantárgy

Témakör

11500-12 Munkahelyi egészség és biz-

Munkahelyi egészség és biztonság

-

óraszám 54

szorzószám értékelésnél 1 69

tonság 11494-12 Műszaki ábrázolás Környezetvédelmi és Laboratóriumi alapvízgazdálkodási gyakorlatok alapismeretek

-

18 144

1 1

-

10. évfolyam: Modul

Tantárgy

Témakör

11494-12 Környezetvédelemi Környezetvédelmi és alapismeretek vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat

Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok

óraszám 36

szorzószám értékelésnél 1

36

1

36

1

72

2

72

1

11. évfolyam: Modul

Tantárgy

Témakör

11494-12 Vízgazdálkodási Környezetvédelmi és alapismeretek vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Vízgazdálkodási alapgyakorlat

Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás Hidrológia-hidraulika A fizikai eljárások alapelvei. Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan

óraszám 36

szorzószám értékelésnél 1

72 72

2 1

36 36

1 1

36

1

12. évfolyam: Modul

Tantárgy

Témakör

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Környezetvédelemi alapismeretek

A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme Vízméréstan Geodézia Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Biológiai eljárások alapjai Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata

Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Környezetvédelmi gyakorlat

óraszám 32

szorzószám értékelésnél 1

32

1

32 32 64

1 1 2

32

1

64

2

70

Bevezetés az analitikába Redoxi-titrálások

Analitika gyakorlat

64

2

1/13. évfolyam Modul

Tantárgy

Témakör

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelemi alapismeretek

-

18

Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme

72

2

108

3

180

1

162

1

36 216

1 1

72

1

72 72

1 1

36 108

1 3

108

1

Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat

Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat

Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan -

óraszám

szorzószám értékelésnél 1

5/13. évfolyam, 2/14. évfolyam: Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe. Modul

Tantárgy

Témakör

óraszám szorzószám értékelésnél 16 1

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10869-12 Környezet-

Foglalkoztatás II.

-

Foglalkoztatás I.

-

64

1

Környezettechnika

-

160

1 71

védelmi technikus feladatok

Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia

Környezetgazdaságtan

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Műszaki ismeretek Jogi és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Ügyintéző feladatok

-

64

1

-

64

1

-

96

1

Technológia és a környezet Környezetszennyezés gazdaságtana Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás -

96 64 64

1 1 1

64

1

64

1

96 64

1 1

48

1

96

1

-

10.3.9. Építész szakterület

A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi, szóbeli és gyakorlati teljesítményét rendszeresen érdemjegy adásával minősíti. Rajzi munkák értékelési elve: A külalak, a formai követelmények és a műszaki tartalom alapján történik. Gyakorlati munkák értékelése: Az elkészített munka napló (műszaki tartalom, formai követelmények, önálló szakmai szövegalkotás) és az órai munka (produktum, előkészítő és utómunkák) alapján történik. Kifutó rendszerben a 2014-2015 tanévben a 11. és 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges. Elméleti tantárgyak teljesítményének értékelése: 9.-12. évfolyam: 85%-tól 70%-tól

- 100% - 84%

jeles jó 72

55%-tól 40%-tól

- 69% - 54% - 39%-ig

közepes elégséges elégtelen

88%-tól 75%-tól 63%-tól 51%-tól

- 100%-ig - 87%-ig - 74%-ig - 62%-ig - 50%-ig

jeles jó közepes elégséges elégtelen

13. és 14. évfolyam:

14. évfolyam 54 582 05 Útépítő és - fenntartó technikus szakképzésben Útépítés szakmai gyakorlat tantárgy területei:  Részvétel az útépítés kivitelezésében  Útépítés rajztermi gyakorlat, helyszíne rajzterem  Útépítés rajztermi gyakorlat, CAD gépterem  Részfeladatok az üzemeltetés és fenntartás során A tantárgy rész területeinek munkavégzési helyszínei eltérnek egymástól, illetve más-más kolléga tanítja a diákokat. Az egyes rész területeken kapott érdemjegyek számtani átlaga a féléves (év végi) osztályzat. Ha valamely részterület érdemjegye elégtelen, akkor az útépítési szakmai gyakorlat érdemjegye elégtelen. 14. évfolyam 54 582 03 Magasépítő technikus szakképzésben Záró dolgozat készítése tantárgyi követelmény az Építésszervezés gyakorlat, Magasépítéstan és a Műszaki informatika gyakorlat tantárgyakból. Az elkészített záró dolgozat a komplex szakmai vizsga, gyakorlati vizsgatevékenységének része és értékelési súlyaránya ezen belül 10%. A tanuló a tanév során köteles bemutatni a záró dolgozat feladat részeit az oktatók által meghatározott határidőre, amit az oktató aláírásával hitelesít. Az a tanuló, aki nem teljesíti a záró dolgozat követelményeit (nem adja be vagy elégtelen a minősítése) a magasépítő technikusi vizsgára nem bocsátható.

73

10.3.10. Testnevelés munkaközösség

9. évfolyam SORSZÁM 1. 2.

3.

4.

SPORTÁG GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS

TORNA

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező

KÖVETELMÉNY 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegállás, homorított felugrás, hintalépés feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen ho2. UGRÁS: morított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés 3. GERENDA támadóállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - kötelező elemek bemutatása 4. GYŰRŰ - alaplendület - lebegőfüggés - homorított leugrás KOSÁRLABDA - hosszú indulással végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása RÖPLABDA

- kosárérintés bemutatása - alkarérintés bemutatása

TANÉV I. FÉLÉV II. FÉLÉV X X X X

-

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X 1 jegy

-

X

-

X 1 jegy

-

X 2 jegy

X

-

-

X

1 jegy

74

9. évfolyam SORSZÁM

5.

SPORTÁG

ATLÉTIKA

KÖVETELMÉNY

KÜZDŐSPORT

7.

ÚSZÁS

ÉRTÉKELÉS

FUTÁSOK

futóiskola gyakorlati közül három bemutatása

X

-

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása, helyből távolugrás (második félév)

X

-

-

X

1 jegy

-

X

-

X

X

DOBÁSOK

6.

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV

- medicinlabda dobás hátra - súlylökő mozdulat bemutatása helyből támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét -

gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás

1 jegy

1 jegy

1 jegy

75

10. évfolyam SORSZÁM

SPORTÁG

KÖVETELMÉNY

1. 2.

GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS

48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, öszszekötő elemek feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: homorított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés 3. GERENDA támadóállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés,

3.

TORNA

homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X X X X

-

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X 1 jegy

-

-

X

X

1 jegy -

X

76

10. évfolyam SORSZÁM

SPORTÁG

KÖVETELMÉNY KOSÁRLABDA

4.

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező

RÖPLABDA FUTÁSOK

5.

6.

ATLÉTIKA

KÜZDŐSPORT

NÉPTÁNC 7.

- labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás - 5 büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban vagy falra - alkarérintés helyből fej fölé futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása - térdelőrajt bemutatása

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása

DOBÁSOK

oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika végrehajtása támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét

-

nyugati táncdialektus (első félév) középső táncdialektus

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X

-

-

X

X

-

X

-

ÉRTÉKELÉS

2 jegy 1 jegy 1 jegy

1 jegy

-

X

1 jegy

-

X

-

X

X

1 jegy

77

11. évfolyam SORSZÁM

SPORTÁG

TANÉV

KÖVETELMÉNY

I. FÉLÉV 1.

2.

KÖTÉLMÁSZÁS

TORNA

64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő 1. TALAJ: gurulóátfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 2. UGRÁS: - 5 részes keresztben felállított szekrényen fiúk-lányok guggolóátugrás végrehajtása kötelező elemek, gerendára való felugrás, hinta3. GERENDA lépés, támadóállás, mérlegállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat bemutatása

X X X

II. FÉLÉV X X X

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X -

1 jegy

-

X

-

X

1 jegy -

X

78

11. évfolyam KOSÁRLABDA

3.

4.

5.

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező

ATLÉTIKA

KÜZDŐSPORT fiúk, lányok

6. ÚSZÁS

FUTÁSOK

- irányváltoztatással, labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása, - 10 db büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra - alkarérintés folyamatosan párokban vagy falra - nyitás választott technikával - állórajt - térdelőrajt bemutatása (egy választása kötelező)

UGRÁSOK

flop magasugró technika bemutatása

X

DOBÁSOK

- oldalt felállásból becsúszó technika végrehajtása - súlylökő mozdulat bemutatása helyből

-

esés állásból technika elem végrehajtása

X

-

1 jegy

X

X

1 jegy

RÖPLABDA

-

gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás

X

X

-

2 jegy

X

1 jegy

X

-

-

1 jegy

X

1 jegy

79

12. évfolyam SORSZÁM

SPORTÁG

1.

GIMNASZTIKA

2.

KÖTÉLMÁSZÁS

KÖVETELMÉNY

1. TALAJ:

2. UGRÁS:

3.

TORNA 3. GERENDA lányok

4. GYŰRŰ

64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás fiúk: függeszkedés (jó technikával teljes magasságig) kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülőguruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása fiúk: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása (minimum) 5 részes hosszában felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás, hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüggés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordulás előre. feladat: A részben kötelező elemekből összeállított gyakorlatsorozat

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X X X

X

-

X

-

X

-

X

ÉRTÉKELÉS

1 jegy

1 jegy

-

X

-

X

80

12. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG

4.

SPORTJÁTÉKOK 2 labdajáték választása kötelező

KÖVETELMÉNY

KOSÁRLABDA fiúk-lányok

RÖPLABDA fiúk-lányok

5.

FUTÁSOK 6.

ATLÉTIKA fiúk-lányok

UGRÁSOK DOBÁSOK

7.

KÜZDŐSPORT fiúk-lányok

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). - A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. - 3-3 kísérlet. Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - nyitás választott technikával térdelőrajt bemutatása flop magasugró technika végrehajtása becsúszó súlylökő technika végrehajtása dzsúdó gurulás előre bemutatása

X

ÉRTÉKELÉS

-

1 jegy

-

X

1 jegy

X

X

-

X

X

-

X

-

1 jegy

-

X

-

81

9. évf.: Kézilabda:

1. Kapura lövés kitámasztással 2. Kapura lövés visszakapott labdával.

Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, 2. kapura lövés labdavezetésből 10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással 2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza bóják között 2. kapura lövés labdavezetésből párokban 11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből 2. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Labdarúgás: 1 .Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5 db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan 12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés 2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 82

2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. Leigazolt sportolók úszás és néptánc helyett edzéslátogatási szorgalmi jegyet kapnak első és második félévben is. Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően. A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot. Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva. A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe. 11. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei (1) Az órakeret adta lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, informatikát, matematikát és a 9. évfolyamon a nyelvtant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. (2) A választott tárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. 12. Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot (1) Tanórán kívüli tevékenység (szakkör) formájában biztosítjuk. (2) Az osztályfőnöki tanórák tanmenetébe építve, lehetőség szerint a nemzetiséghez tartozó vendégelőadók önkéntes közreműködésével szervezzük meg. A tananyag összeállítása az osztályfőnök (és a vendégelőadó) együttes döntése alapján, – kötelező elvárásként kiemelve a rosszindulatú faji, etnikai megkülönböztetés tilalmát – szervezzük. 13. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (1) Intézményünk, a 9-12. évfolyamos tanulóinak fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. (2) Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: 83

a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki a tudományos kritériumoknak megfelel nemzetközileg összehasonlítható egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: ea) állóképességet eb) erőt ec) izom állóképességet ed) testösszetételt (3) A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. (4) Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0 - 20 pont igen gyenge 21 - 40 pont gyenge 41 - 60 pont elfogadható 61 - 80 pont közepes 81 - 100 pont jó 101 - 120 pont kiváló 121 - 140 pont extra (5) A mérések célja: a) A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. aa) Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. ab) Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés összeállítása. b) A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. c) A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése. (6) A mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. a) b) c) d) e)

84

14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 14.1 Az iskola egészségnevelési elvei (1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). (2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. (3) Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs – segítő képzéseken. (4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. (5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével kérjük kialakítani. (6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását. (7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. (8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. (9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítésére őket e magatartásforma megtartásában. (10) Legfontosabb alapelveink: 1. Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségmagatartás kapcsán. 2. Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét 3. Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását (11) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13. évfolyamon. b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. c) Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt: pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok. d) Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. 85

e) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. (12) Az alapelvek megvalósítását segítő programok: a) Beszélgetések, b) Előadások, c) Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.), d) Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.), e) Sportprogramok, f) Vetélkedők, g) Részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, h) Foto- és rajzpályázatokon való részvétel, i) Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások.  14.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok (1) Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása: a) személyi higiénére nevelés, b) táplálkozás higiénéjének kialakítása, c) öltözködés higiénéjére nevelés, d) a baleset megelőzése, e) testtartásjavítás, f) testi nevelés és sport, g) környezeti higiéné biztosítása, h) szabadidő helyes eltöltésére nevelés, i) szexuális nevelés. (2) A következő tevékenységek elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz: a) a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele, b) önképzés, c) a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató d) filmekkel, CD-vel, e) kortárssegítő-képzés.

86

(3) A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. (4) Ennek érdekében feladatunk: a) elősegíteni az érzelmi fejlődést, b) elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást, c) fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget, d) önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását, e) szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése. (5) Iskola feladata a) hozzásegíteni a tanulót a hatékonyabb, örömtelibb élethez, b) szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák-szülők kapcsolat), c) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése, d) konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése, e) érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása, f) segíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerésére, g) pedagógusok részére szupervízió. (6) Módszerek: a) jutalmazás-büntetés (reális énkép), b) közösségi helyzet kialakítása, c) követelés (feladatokban realizálódik), d) meggyőzés (szemléletformálás), e) alternatív feladatok, f) példamutatás, g) egyéni, csoportos foglalkozások. (7) A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. (8) Drogprevenciós stratégia a) Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. 87

b) Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk (9) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai védőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskola-egészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. (10) A Jáky József Tagintézményben a 9. évfolyamon 4 órás egészséges életmódra nevelő foglalkozást tart minden tanévben az akkreditált továbbképzést eredményesen elvégző pedagógus csoport külső szakember bevonásával. (11) A Bugát Pál Tagintézményben 2000 óta német testvériskolai kapcsolat működik, amely az egészségnevelés színtereként szerepel. E kapcsolat a tanulók közös testmozgásával, versenyeivel kezdődött, az egészséges táplálkozás nemzeti sajátosságainak és az egészséges életmód kialakításának területén végzett kutatómunkával folytatódott. A Comenius idegen nyelvi pályázat keretében felmérést végzett a magyar és a német iskola az egészséges életmód, fog- és szájápolási szokások tekintetében a két nemzet fiataljai körében. A felmérés tanulságait és a megfogalmazott feladatokat az egészségnevelési munkánkban felhasználtuk. 2008-2010 között új projektidőszak kezdődött. Témája: szenvedélybetegséggel, iskolai károkozással, lopás-rongálással, deviáns viselkedéssel, agresszióval kapcsolatos helyzetfelmérés. Az eredmények értékelése után a problémák enyhítésére tapasztalatcsere után közös célokat fogalmaztunk meg. E célokat mind a magyar, mind a német iskolában igyekszünk megvalósítani. 14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei (1) Jellemzői a) A program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, b) A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, c) Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, d) A pedagógusok között új együttműködésre késztet, e) Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, f) Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. (2) Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. a) az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, b) természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, c) a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, d) a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, e) s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, 88

f) fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, g) rendszerszemléletre való nevelés, h) holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, i) proaktív magatartás kialakítása, j) tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, k) a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, l) az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, m) az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, n) helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, o) globális összefüggések megértése, p) a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, q) létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, r) a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. (3) Helyi célok, értékek a) Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, b) Helyi értékek és problémák feltérképezése, c) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), d) Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, e) Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, f) Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, g) A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel. (4) Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. (5) Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ártalmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére. (6) A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a Kutató Diákok Körében. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk a tanulóknak. (7) Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, stb.). (8) Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. (9) Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra. 89

15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (1) Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési –oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. (2) Céljaink: a) az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, b) az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, c) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, d) a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása, e) a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése, f) az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása, g) megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, h) az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, i) együttműködés a szülői házzal. (3) A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. (4) A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását. (5) Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolyamon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlására korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tanmenet kiegészítő részét képezik. (6) Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. (7) Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejlesszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. 90

(8) A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. (9) A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. (10) Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intézményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerő piacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével. (11) A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjúság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. (12) A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékenységek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is. (13) A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájékoztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakorlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent. (14) A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. (15) A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. (16) Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvilágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon. 91

(17) Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. (18) A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulásának anyanyelvi környezetben való gyakorlására és más országok kultúrájának, életének megismerésére. (19) A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal, az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt. (20) Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. (21) Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. (22) Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez irányítjuk az érintett tanulót. (23) Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, aki munkáját a (tag)intézményvezetővel, szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri. 16. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei (1) A magatartás és szorgalom jegyeket félévkor és év végén osztályozó konferencián döntik el az osztályban tanító szaktanárok. Az értékelésre az osztályfőnök tesz javaslatot, miután osztályfőnöki órán meghallgatta a tanuló és az osztály véleményét. (2) Az értékelés alapelvei: a) segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését b) segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is c) az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon d) mindig személyre szabott legyen (3) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. 16.1. A magatartás értékelésének elvei (1) A magatartás osztályzat értékeli: a) a tanuló viselkedését az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, az adott osztályban illetve közösségben 92

(2) (3)

(4)

(5)

(6)

b) a házirend, az iskolai szabályok betartását c) a tanuló részvételét a közösség és egyéb tanulócsoportok érdekérvényesítésében d) nyitottságát az új értékek befogadására Az értékelés módja: Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanórákon, iskolai foglakozásokon, rendezvényeken, aktívan részt vesz b) bekapcsolódik az osztály, az iskola életébe, c) részt vesz a DÖK, diákkör, szakkörök, sportkör munkájában, az iskola életét érintő döntések meghozatalában (alkotó véleménye van), d) segítőkész, e) ismeri jogait, kötelességeit betartja, f) megjelenése, beszédmodora példamutató-társaira jó hatással van, g) felszerelését nem felejti otthon, h) tanulmányi versenyeken jó helyezésével öregbíti az iskola jó hírnevét, i) tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tesz. Jó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) részt vesz a közösségi életben, b) nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi, c) fegyelmezett, órákon dolgozik, d) megjelenése, beszédmodora megfelel a közösség elvárásainak, e) néha vállal beszámolót aktuális kérdésekben. Változó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tudatosan nem árt a közösségnek, b) a követelményeket csak részben teljesíti, c) viselkedése változó – időnként diáktársaival és tanáraival szemben is udvariatlan, tiszteletlen. Rossz magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak, b) órákon rendetlen, zavarja mások munkáját, c) a szabályokat megszegi, d) durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jellemzi, e) nem becsüli, ami a másé, f) viselkedése agresszív, nincs önuralma, 93

g) igazolatlanul hiányzott, h) diáktársait anyagilag megkárosítja, i) balesetveszélyt előidéző viselkedés. 16.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei (1) A szorgalom osztályzat értékeli: a) a tanulók motiváltságát, b) a tudás megszerzésének igényét és az egyéni képességnek megfelelő teljesítményt, c) a kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzést, d) fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet. (2) Példás a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, b) céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját, c) munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, esetenként többletfeladatot is vállal, d) aktív a tanítási órákon, e) rendszeresen készül az órákra, érdeklődő, többletet nyújt a kötelező feladatokon felül, f) szaktanári, tantárgyi dicsérete van. (3) Jó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) figyel az órán, b) házi feladatait elvégzi, c) lelkiismeretesen készül az órákra, d) rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, eredményei a képességei miatt nem mindig ezt tükrözik, e) képes arra, hogy megfelelő bátorításra rendszeresen dolgozzon, f) kihasználja az iskola nyújtotta tanulási lehetőségeket, azokon rendszeresen dolgozik, (4) Változó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, b) nem dolgozik rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan, c) munkájában nem önálló, csak akkor dolgozik, ha arra felszólítják, d) nem ellenőrzi önmagát, e) órákon passzív, f) felszerelését rendszeresen otthon felejti, 94

g) egy tárgyból bukik. (5) Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, b) figyelmetlen, feladatait nem végzi el, c) többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó dolgozni, d) érdektelen, közönyös a munka iránt, e) több tantárgyból elégtelen osztályzata van. 16.3. A jutalmazás iskolai elvei (1) Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének növeléséhez hozzájárulnak. Jutalmazásra javasolhat a tantestület bármely tagja, és a diákönkormányzat. a) Szaktanári dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával kitűnt társai közül, tanulmányi versenyeken, pályázatokon jó eredménnyel szerepelt. b) Osztályfőnöki dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett. c) Tagintézmény-vezetői dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el. d) Igazgatói dicsérettel részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el. e) Igazgatói dicsérő oklevél és emellé jutalomkönyv adható a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján jeles (4,51-től) vagy kitűnő eredményt ért el. f) Nevelőtestületi dicséretben, oklevélben és könyv- illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki országos, területi, megyei tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első – tizedik helyezést ért el. g) Általános dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi vagy év végi osztályozáskor több tantárgyi dicsérettel rendelkezik. Az osztályozó konferencián az osztályfőnök felterjesztheti általános dicséretre, melyet a tantestület elfogad vagy nem fogad el. (2) A tagintézmények hagyományaiból eredő egyéb jutalmazási formák. 16.4. A fegyelmezés iskolai elvei (1) Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó előírásokat és egyéb kötelességeit - nem vétkesen és/vagy súlyosan – megsérti, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén a tanulót fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fe95

gyelmi eljárás lefolytatására a Közoktatási Törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmező intézkedések illetve a fegyelmi büntetések alkalmazásakor a fokozatosság elvét be kell tartani. (2) A fegyelmező intézkedések formái: a) Szaktanári 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) b) Osztályfőnöki 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) c) (Tag)intézményvezetői 1. figyelmeztetés (írásbeli) 2. intő (írásbeli) d) Igazgatói 1. figyelmeztetés (írásbeli) 2. intő (írásbeli) (2) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét, nem hozza el felszerelését, taneszközeit, ill. tanárával tiszteletlenül viselkedik. (3) Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki a tanév során több mint kettő szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. akkor, ha az osztályfőnöki figyelmeztető, ill. intő adását több szaktanár is javasolja. (4) Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló a 4. igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül a 10. igazolatlan óra elérése után, (tag)intézmény-vezetői intésben részesül a 20. igazolatlan óra elérése után. (5) Ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (6) A hiányzásra vonatkozó további rendelkezések a Házirendben találhatók. (7) A tanuló (tag)intézmény-vezetői figyelmeztetésben részesül, ha osztályfőnöki intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (8) A tanuló (tag)intézmény-vezetői intőben részesül, ha (tag)intézmény-vezetői figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (9) A tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül, ha (tag)intézmény-vezetői intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (10) A tanuló igazgatói intőben részesül, ha igazgatói figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. 96

17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek 17.1. Kötelezettségvállalás (1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori Igazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Igazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. 18. Az otthoni felkészülés szabályai 1) Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képességek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás. 2) Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. 3) A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják az ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. 4) Az otthoni munka formái és céljai: formája célja a szükséges ismeretek megjegyzése, bevémegtanulandó anyag sése az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, írásbeli házi feladat elkészítése átismétlése az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése, elmélyült, hosszabb időt igénylő munka házi dolgozat írása kipróbálása, kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok (tantárgy-specifikus feladatok) általános műveltség fejlesztése, szókincs kötelező olvasmány elolvasása fejlesztése, előkészület az órai munkára az önálló ismeretszerzés gyakorlása, könyvkiselőadásokra felkészülés tári és internetes kutatómunka 97

az érettségire való felkészülés közvetlen segítése a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók szorgalmi feladatok tudásának elmélyítése önkéntes módon memoriterek a memória hosszú távú fejlesztése 5) A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen. 6) A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a szakrajzok elkészítése, tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. 7) A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. 8) Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. 9) A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók. 10) Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik. 11) Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak esetében rendszeresen, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre. 12) Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik. 13) A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak nem származik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyaggyűjtés, kiállítás rendezése, külön feladat megoldása, versenyen való részvétel, stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár érdemjeggyel jutalmazhatja. érettségi témakörök, tételek ismétlése

19. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: (1) Részletesen meghatározva a tantervi programokban.

98

1. számú HT melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

99

szakirány:

IV. PEDAGÓGIA ágazathoz

érvényességi ideje:

2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben

évfolyam Tantárgy 9. 10. 11. 12. csoportbontás e gy ögy e gy ögy e gy ögy e gy Közismereti tantárgyak Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 ELM: nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 4 4 4 4 ELM: 9-12. évf. 2. idegen nyelv 2 2 ELM: 11-12. évf. Matematika 4 3 4 4 ELM: 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 3 3 3 3 Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia-egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Művészetek: vizuális kultúra 1 Informatika 2 2 ELM: 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Pedagógia 2 3,5 3 4 Pedagógia gyakorlat 1 1 2 4 GYAK*: 9-12. évf. Pszichológia 2,5 2,5 3 3 35 1 33 2 31 4 összesen elmélet ill. gyakorlat: 34 1 0 0 0 összesen: 35 36 35 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

100

szakirány:

XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

3 3 2 1 2 1 1 2 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

e

4 4 2 4 1 3 1

4 4 2 4

2

1

5 1

5 1

12. gy

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

ELM: 9-10. évf.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 3 4,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 Általános statisztika 1 Statisztika gyakorlat 1 Pénzügyi alapismeretek 3 Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek 2 Számvitel gyakorlat 33,5 2,5 33 2 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32,5 2,5 0 0 0 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf. 1 1

GYAK*: 11-12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1 4

GYAK*: 12. évf.

2 1 3 31 35

101

szakirány:

XXVI. KERESKEDELEM ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 4 2 4 3 4 1 3 3 3 2 2 1 2 1 2 2 2 1 1 2 2 5 5 5 1 1 1

11. gy ögy

12. e gy

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 4 2 4 3

1

ELM: 9-10. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 A marketing alapjai 1 2 Marketing a gyakorlatban 20 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2 3 3 3 Vezetési ismeretek 1 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 2 2 2 60 Áruforgalom 1,5 2 1 1 Áruforgalom gyakorlata 70 105 1 60 2 34 2 32 3 31 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33 70 105 140 összesen: 35 36 35 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

2

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 9-12. évf.

1 4

GYAK*: 11-12. évf.

102

szakirány:

XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz

érvényességi ideje:

2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy e e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 4 2 4 3 4 1 3 3 3 2 2 1 2 1 2 2 2 1 1 2 2 5 5 5 1 1 1

11. gy ögy

12. e gy 4 4 2 4

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

1

ELM: 9-10. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Turizmus alapjai 2,5 1,5 Kultúr- és vallástörténet 2 2 1 Vendéglátás- és szálláshelyismeretek 1 1 Üzleti kommunikáció gyakorlata 1 1 Marketing alapjai 0,5 1 Szakmai idegen nyelv gyakorlat 3 Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat 1 Levelezési gyakorlat 1 1 1 34 2 31 5 összesen elmélet ill. gyakorlat: 34 0 0 0 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf. 1 GYAK*: 11-12. évf. 1 5 GYAK*: 12. évf. 2

31 35

2 GYAK*: 12. évf. GYAK*: 12. évf. 7

103

2. számú HT melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

104

szakirány:

I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben évfolyam Tantárgy e

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

9. gy

ögy

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

10. 11. e gy ögy e gy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 3 3 1 3 3 2 1 1 2 2 3 1 1 2 5 5 1 1

csoportbontás

12. ögy

e 4 4 4

gy ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

3

ELM: 9-10. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat

0,5 1 1,5 2

1 2,5 70

1

1 0,5

2 0,5 0,5

3

4,5

105 3,5

3,5 3,5

140

0 36 0 31,5 összesen elmélet ill. gyakorlat: 35 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

31,5 35

9.évf.:1 óra, 12.évf.: 0,5 óra 9.évf.:1 óra, 10.évf.: 2 óra Külső gyak: nem bontott 9.évf: 1 ó, 10.évf: 1 ó, 11.évf: 1 ó, 12.évf: 0,5 ó 3,5 Külső gyak: nem bontott 3,5

105

szakirány:

XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 3 3 2 1 2 1 1 2 5 1

e

11. gy ögy

e

4 4 3 1 3 1 2 3

4 4 4

5 1

5 1

12. gy

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

3

ELM: 9-10. évf.

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 1,5 Környezetvédelemi alapismeretek 3 Vízgazdálkodási alapismeretek 3 Környezettechnikai alapok 2 Műszaki ábrázolás 0,5 Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 Környezetvédelmi gyakorlat 4 105 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 140 Analitika gyakorlat 4 32 4 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

2 2 3

2 2 4

31

GYAK*: 9. évf. GYAK*: 10. és 12. évf. GYAK*: 11. évf. GYAK*: 12. évf.

35

106

szakirány:

XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz NYEK

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Anyanyelv és beszédkultúra Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Környezet és természetismeret Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9Ny 9. 10. e e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 18 5 5 1 1,5 3 3 2 2 2 1 2

3 2 1 3 1

e

11. gy ögy

e

12. gy

csoportbontás

4 5

4 5

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9Ny-12. évf.

3 1 3 1 2 2

4

ELM: 9-12. évf.

5 1

5 1

4

1

1 3,5 5 1

1 2 5 5 1 1 Szakmai tantárgyak 1,5 3

ELM: 9Ny-9. évf.

Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek 3 Környezettechnikai alapok 2 Műszaki ábrázolás 0,5 Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 Környezetvédelmi gyakorlat 4 105 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 Analitika gyakorlat 31 4 32 4 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 összesen: 31 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

2 2 3

2 140 140

2 4

31

GYAK*: 9. évf. GYAK*: 10. és 12. évf. GYAK*: 11. évf. GYAK*: 12. évf.

35

107

3. számú HT melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

108

szakirány:

XXV. ÜGYVITEL ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 2 3 3 1 3 3 2 1 1 2 2 1 1 2 1 5 5 1 1

11. gy

ögy

12. e gy

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 4 2 4 3

1

ELM: 9-11. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 3 70 2 40 1 60 Levelezési ismeretek 1 Levelezési gyakorlat 3 65 2 80 Kommunikáció alapjai 1 Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 2 Vállalkozási ismeretek 3 31 5 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf. GYAK*: 10-11. évf. 3 5

3 30

GYAK*: 12. évf.

5 35

109

szakirány:

XXV. ÜGYVITEL ágazathoz NYEK

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Anyanyelv és beszédkultúra Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

9.Ny e

13 5 1,5 2

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 5 5 2 2 3

3

2 2 2

2 2 1 2 1 1

2 3,5 5 1

1 5 1

e

11. gy

ögy

12. e gy

4 4 2

4 3 2

3 1 4 1

4

2

1

5 1

5 1

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9Ny-12. évf. ELM: 9Ny-12. évf. ELM: 9Ny ELM: 9-12. évf.

4

ELM: 9Ny-9. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 3 70 2 40 1 Levelezési ismeretek 1 Levelezési gyakorlat 3 65 2 Kommunikáció alapjai 1 Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 2 Vállalkozási ismeretek 32 3 31 5 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 összesen: 31 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf.

60

GYAK*: 10-11. évf.

80 3 5

140

3 30

GYAK*: 12. évf.

5 35

110

szakirány:

XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

4 4

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4

4

3

Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

3 2 2 2 2 5 1

3 2 1 2 1 1 2 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

e

4 4 2 3 1 3 1

4 4 2 4

2

1

1 5 1

5 1

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 3 4,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 Általános statisztika 1 Statisztika gyakorlat 1 Pénzügyi alapismeretek 3 Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek 2 Számvitel gyakorlat 2,5 33,5 2,5 33 2 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32,5 0 0 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás

12. gy

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

ELM: 9-11. évf.

GYAK*: 9-11. évf. 1 1

GYAK*: 11-12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1 4

GYAK*: 12. évf.

2 1 3 0

31 35

111

szakirány:

XIII. INFORMATIKA ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 2 3 3 1 3 3 2 1 1 2 2 1 1 2 1 5 5 1 1 Szakmai tantárgyak

11. gy

csoportbontás

12. ögy

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 2 3 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 Hálózati ismeretek I. 1 1 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 1 Gépírás 4 32 4 31 4 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 140 összesen: 34 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

e

gy ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 4 2 4 3

1

ELM: 9-11. évf. 5 1

GYAK*: 9. évf. 1 2

GYAK*: 12. évf.

3

GYAK*: 9-12. évf.

2

GYAK*: 10-12. évf. GYAK*: 9. évf.

1 2

28

7 35

112

4. számú HT melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

113

szakirány:

XIII. INFORMATIKA ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 5 1

2 2 1 2 1 1 3 5 1

e

11. gy ögy

12. e gy

4 4 3 1 3 2

4 4 4

2

1

2 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 2 3 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 Hálózati ismeretek I. 1 1 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 1 Gépírás 3 32 4 31 4 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 140 összesen: 34 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 1

ELM: 9-11. évf. 5 1

GYAK*: 9. évf. 1 2

GYAK*: 12. évf.

3

GYAK*: 9-12. évf.

2

GYAK*: 10-12. évf. GYAK*: 9. évf.

1 2

28

7 35

114

szakirány:

XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 3 2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy

ögy

e

4 4 3 1 3 2

4 4 4

2

1

2 5 1

5 1

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Statika 1 Építési ismeretek 2 2 2 Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek 1 Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat 2 70 2 105 Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria 2 1 Műszaki ábrázolás gyakorlat 1 1 CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem 0,5 3 33 3 32 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32 70 105 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás

12. gy

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 1

ELM: 9-11. évf.

2 3 1 1

2

GYAK*: 11. évf. GYAK*: 9-10. évf. GYAK*: 12. évf.

1 1

GYAK*: 9-12. évf. GYAK*: 11-12. évf.

105

1 1 1 3

35 140

31

4 35

115

szakirány:

XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 5 1

2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

12. e gy

4 4 3 1 3 2

4 4 4

2

1

2 5 1

5 1

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Műszaki rajz 1,5 1 Műszaki rajz gyakorlat 1,5 1 Építőanyagok 2,5 Építőanyagok laborgyakorlat 70 Talajmechanika 3 Talajmechanika laborgyakorlat 105 Statika és szilárdságtan 2 2 Közlekedésépítés 3 Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 140 Geodézia alapjai 2 Geodézia alapjai gyakorlat 1 Vasbetonszerkezetek 35 1 34 1 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33,5 1,5 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 1

ELM: 9-11. évf.

GYAK*: 9-10. évf.

3 1 4 3 28

GYAK*: 11-12. évf.

4 35

116

szakirány:

XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazathoz

érvényességi ideje:

2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 3 2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

csoportbontás

12. e

4 4 3 1 3 2

4 4 4

2

1

2 5 1

5 1

gy ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 1

ELM: 9-11. évf.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Geodézia 1+1 2 2 3+1 Térképismeret 1,5 1 Topográfia 1 Geodézia gyakorlat 2 70 2+1 105 3 140 3 Digitális térképkezelés 1 Fotogrammetria 1 Jogi és ingatlannyilvántartási ismeretek 1 1 Térinformatika 1 1 1 CAD ‐ ismeretek 2 33 3 31 4 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33 70 105 140 összesen: 35 36 35 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf.

GYAK*: 11. évf.

117

5. számú HT melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola részletes tantárgyi programok: 9-12. évf. (Tantárgyanként külön-külön dokumentumokban nyilvántartva. Helyi tantervvel egységben kezelendő!) Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

118

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola

III. Szakmai Program (Pedagógiai Program III. fejezete)

119

120

III. Szakmai program 1. Jogszabályi környezet               

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről (kifutó rendszerben) 4/2002. (II. 26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről a végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelettel egységes szerkezetben 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 393/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról  Szakmai és vizsgakövetelmény rendeletek o NGM - 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet (az előző módosítása) o HM – 19/2012. (VII. 18.) HM rendelet o NFM – 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet

121

o BM – 20/2013. (V. 28.) BM rendelet o EMMI – 37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet o VM – 41/2013. (V. 28.) VM rendelet

122

2. Általános információk (1) Intézményünk 9-12. évfolyamán az ágazathoz tartozó érettségi végzettséghez kötött – a Nemzeti alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan – a szakképesítések közös tartalmi elemeit magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az ágazati szakképzési kerettanterv szerint. (2) Intézményünk a 9-12. évfolyamon az ágazatára előírt szakmai érettségi vizsgatárgy követelményei szerint felkészít a kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsgára. A szakmai érettségi vizsga vizsgakövetelményeit – a közismereti érettségi vizsga követelményeinek figyelembevételével – az ágazatokra előírt kötelező szakmai érettségi vizsgatárgyak követelményei tekintetében a Kormány adja ki. (3) Intézményünk a szakmai érettségit szerzett tanulóját szakképzési évfolyamán felkészíti legalább egy, az ágazathoz tartozó szakképesítésre. 3. Elméleti és gyakorlati képzés: 3.1. Elméleti képzés (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai elméleti képzés szakképző iskolában folyik. (2) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni. 3.2. Gyakorlati képzés (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésből és a szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésből áll. (2) Az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Az őszi, a téli és a tavaszi szünet ideje alatt – a szakmai gyakorlat igazolatlan mulasztásának pótlása kivételével – gyakorlati képzés nem szervezhető. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben az összefüggő szakmai gyakorlat a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott gyakorlat része. (4) A szakképző iskolában az iskolai rendszerű szakképzésben folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzést a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján és a szakképzési törvénynek a szakmai elméleti és gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezései szerint kell megszervezni.

123

4. A szakmai képzés ingyenessége: (1) Az állam által támogatott iskolai rendszerű szakképzésben – a szakképzési törvény rendelkezéseinek figyelembevételével, függetlenül az oktatás munkarendjétől – ingyenes. a) a tanuló részére az első és második szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és a gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben az első szakképesítés esetén öt, a második szakképesítés esetén három tanéven keresztül, az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben szakképesítésenként három tanéven keresztül, valamint a szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél egy tanévvel hosszabb ideig, b) a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés hat tanéven keresztül, c) a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló részére a 24. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben három tanév, d) a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga, e) a szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga, f) a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első és második komplex szakmai vizsga és mindkét komplex szakmai vizsga esetén első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. (1a) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott javító-, pótlóvizsga ingyenes, bármely szakképző intézmény korábbi tanulója részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is. (1b) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és – az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló kivételével – a sajátos nevelési igényű tanuló részére. Ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel az enyhe értelmi fogyatékos és az egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló részére a második szakképesítés megszerzéséig.

124

(1c) A kormányhivatal méltányosságból, a hátrányos helyzetű tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére, valamint tartós betegség vagy egyéb, méltányolható körülmény esetén a tanuló – kiskorú tanuló esetén szülője, gyámja – kérelmére és a szakképző iskola javaslatára engedélyezheti az (1) bekezdés szerinti időtartam legfeljebb két tanévvel történő meghosszabbítását. (2) Azon tanulótól, aki a képzésben való ingyenes részvételre jogosult, a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért a tanulótól vagy a tanuló szülőjétől (gyámjától) nem kérhet és nem fogadhat el, a tanuló vagy a tanuló szülője (gyámja) pedig a gyakorlati képzést folytató szervezetnek nem adhat semmilyen pénzbeli, anyagi, természetbeni hozzájárulást vagy költségtérítést. (6) A második szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés csak az első szakképesítés megszerzését követően kezdhető meg. (7) Harmadik és további szakképesítés támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek. Nem számít második vagy harmadik szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben szerezhető – a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körbe tartozó, kapcsolódó – szakképesítés, valamint az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés birtokában, iskolai rendszerű szakképzésben szerzett érettségi végzettséghez kötött szakképesítés. 5. Felvétel rendje a szakképző évfolyamra (1) Az iskolai rendszerű szakképzés felvétellel, átvétellel vagy a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással kezdődik. (2) Iskolai rendszerű szakképzésbe csak olyan tanulót lehet felvenni, aki az adott szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a komplex szakmai vizsgára bocsátásnak. (3) A tanuló dönt arról, hogy a szakmai érettségi vizsgát követően továbbtanul-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán. 6. Szakképző évfolyamra történő felvétel/ besorolás elvei (1) (2) (3) (4)

Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez az intézményünk 12. évfolyamon végzett tanulója. Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élvez a szakközépiskolai ágazatnak megfelelő szakmai érettségi vizsgával rendelkező jelentkező. Felvételnél és szakválasztásnál előnyt élveznek azok, akiknek a Szülei vagy Rokonai intézményünk tanulója volt. A szakválasztás tanulmányi eredmény alapján történik.

125

(5) Egy adott szakra történő túljelentkezés esetén, a tanulmányi eredmény alapján rangsorba állított jelentkezőkből az indítani tervezett osztályba be nem fért tanulók részére felajánljuk intézményünk másik, párhuzamosan indítani tervezett szakképző osztályába történő felvételt. (6) Figyelembe véve a diák tudásszintjét, beállítottságát és az induló osztályok kapacitását, intézményünk fenntartja a jogot, hogy túljelentkezés esetén más szakmát felajánl. 7. Szakképző osztályok kialakításának elvei (1) Intézményünk törekszik a jelentkezők igényeinek megfelelően szakképző osztályokat indítani. (2) Fenntartói engedély alapján rokon szakmák egy osztályban való indítását is felvállalják a Tagintézmények. 8. Szakképzési évfolyamok száma (1) Intézményünk 13. (első szakképzési) évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, az OKJ-ban meghatározottak szerint a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. (2) A szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem rendelkező, érettségi végzettséget szerzett tanulók részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés keretében a szakképzési évfolyamok száma kettő. Ebben az esetben a szakközépiskola a komplex szakmai vizsgára történő felkészítést a 13-14. (első-második szakképzési) évfolyamon szervezi meg. (3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a felkészítés a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamon a szakközépiskola 9-12. évfolyamára a szakképesítés ágazata szerinti szakképzési kerettanterv által előírt követelmények szerint folyik. A 13. (első szakképzési) évfolyam követelményeinek teljesítését követően a tanuló az ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyból tehető érettségi vizsga teljesítésével szakmai érettségi végzettséget szerezhet. (4) Az OKJ szerint iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítés-ráépülés esetén a szakképzési évfolyamok száma a (2)–(3) bekezdésben meghatározottnál több lehet, azonban nem lehet több négy szakképzési évfolyamnál. (5) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat szakiskolai végzettség birtokában, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozottak szerinti, érettségire történő középiskolai felkészítéssel párhuzamosan és azzal, hogy a 14. (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg. (6) Ha a tanuló a (5) bekezdés szerint kezdte meg az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítést, a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az érettségi végzettség megszerzésének határideje az utolsó szakképzési évfolyam első félévének utolsó tanítási napja.

126

(7) A tanuló az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével azzal, hogy legkésőbb a 13. (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig megszerzi az érettségi végzettséget. Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya, ha a megadott határidőig az érettségi végzettséget nem szerzi meg. (8) Kizárólag szakképzési évfolyamokon folyhat a nevelés-oktatás a szakközépiskolában, ha a szakközépiskola olyan tanulót készít fel a komplex szakmai vizsgára, aki – figyelembe véve a (5)–(6) bekezdésben foglaltakat – teljesítette a szakképzési évfolyamra történő belépés követelményeit. (9) Bekapcsolódhatnak a ráépülő képzéseinkbe azok, az iskolánkban szakképző évfolyamon végzett tanulók is, akik az előfeltételként szereplő szakmai képzést sikeresen befejezték, azzal a feltétellel, hogy a képzést lezáró szakmai vizsgát legkésőbb november utolsó napjáig teljesítik. 9. A szakmai elméleti és gyakorlati tárgyat oktatókkal szembeni követelmények (1) A mindenkor hatályos Köznevelési törvény és Szakképzési törvény, valamint az adott szakképzés szakképzési kerettantervében meghatározottaknak megfelelően. 10. Hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon 10.1. Elméleti hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: (1) A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc (30) tanítási óránál többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. (2) A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, önálló jövedelemmel nem rendelkező és a szülővel közös háztartásban élő nagykorú tanuló esetén a szülőt is, kiskorú tanuló esetén a szülőt. 10.2. Gyakorlati hiányzások kezelése a szakképző évfolyamokon: (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló köteles mulasztását igazolni a tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola házirendjében meghatározottak szerint. (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges.

127

(4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette (magasabb évfolyamra nem léphet). Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a szakképző iskola nevelőtestülete a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint dönt, gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatára. (6) Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása az összefüggő szakmai gyakorlatról meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, de a) igazolatlan mulasztása nincs, vagy b) az igazolatlan mulasztása nem haladja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát és az igazolatlan mulasztását pótolta, és a következő tanév megkezdéséig pótolja az előírt gyakorlati követelményeket, a tanuló magasabb évfolyamra léphet, amennyiben a gyakorlati képzés szervezője ezt igazolja. A magasabb évfolyamra lépés kérdésében a gyakorlati képzés szervezőjének javaslatára a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. 11. Előzetes tudás beszámításának feltételei a szakképző évfolyamon (1) A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. (2) A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt – megegyező tartalmú – követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola veze-

128

tője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. (3) A szakmai gyakorlati képzés idejébe a szakképzés megkezdése előtt munkaviszonyban (vállalkozói jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban) eltöltött szakirányú gyakorlati idő – a szakképző iskola vezetőjének egyedi döntése alapján az (1) bekezdésben meghatározottak szerint – beszámítható. 12. Felnőttoktatás (1) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben iskolai rendszerű szakképzésben az első szakképesítését megszerezte, új tanévet a második szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben kizárólag felnőttoktatásban kezdhet. (Szt.34/A (4)) (2) A tanuló attól az évtől kezdődően, amelyben gimnázium és szakképző iskola esetén huszonötödik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (3) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a 16. életévét betölti. (4) Az a tanuló, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott életkort megelőzően kezdi meg a tanulmányait szakképző évfolyamon a nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 60. § (2), (4) és (7) bekezdésének előírásaitól eltérően – kizárólag folyamatos képzésben, évfolyamismétlés és szüneteltetés nélkül – befejezheti a megkezdett tanulmányait azonos munkarendben. (5) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzés a részt vevő tanuló sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodó képzési forma, amely képzési-szervezési formától függően a nappali, az esti, a levelező oktatás munkarendjében és az oktatás egyéb sajátos munkarendjében folyhat. (6) A felnőttoktatás keretében folyó szakképzést a szakképzési kerettanterv alapján kell megszervezni. (7) A szakképzési kerettanterv alapján az iskola a pedagógiai program részét képező helyi tantervében és szakmai programjában meghatározza a felnőttoktatás keretében oktatott szakmai tantárgyak óraszámait az alábbi módon: (8) Az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám hatvan százaléka (60%), a levelező oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a gyakorlati képzés jelenléti óraszáma legalább a nappali rendszerű képzésre meghatározott gyakorlati óraszám húsz százaléka (20%).

129

(9) Az elméleti képzés jelenléti óraszáma az esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében a nappali rendszerű képzésre meghatározott elméleti óraszám legalább tíz százaléka azzal, hogy az összes kötelező jelenléti óraszám eléri a nemzeti köznevelésről szóló törvényben az esti oktatás munkarendjére meghatározott óraszámot (50%). (10) Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nem kizárólag felnőttoktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (11) A felnőttoktatásban az oktatás megszervezhető a nappali oktatás munkarendje, továbbá esti, levelező vagy más sajátos munkarend szerint. Nappali oktatás munkarendje szerint azok részére szervezhető meg az oktatás, akik nappali rendszerű iskolai oktatásban vehetnek részt. A nappali oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerű oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább kilencven százalékát el kell érnie. (12) Az esti oktatás munkarendje szerint folyó oktatás esetében a tanórák számának a kerettantervben a nappali rendszerû oktatás munkarendje szerinti kötelező tanórai foglalkozások legalább ötven százalékát (50%), levelező oktatás esetében legalább tíz százalékát (10%) el kell érnie. Más sajátos munkarend szerint is folyhat az oktatás, ha a tanulónak tanórai foglalkozáson egyáltalán nem kell részt vennie, továbbá, ha a tanórai foglalkozások száma nem éri el a levelező oktatásra meghatározott óraszámot. Más sajátos munkarend szerint folyik a felnőttoktatás különösen a távoktatási formában. (13) Intézményünk az alábbi formában és létszámadatokkal végezhet felnőttoktatást: a) Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) - esti munkarend szerit 150 fő b) Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye - esti munkarend szerint 120 fő - levelező munkarend szerit 80 fő c) Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye - nincs d) Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye - esti munkarend szerint 200 fő - levelező munkarend szerint 100 fő

130

13. Felnőttképzés (1) Intézményünk felnőttképzési tevékenysége külön iskolai dokumentumban kerül szabályozásra. (2) Intézményünk Felnőttképzési nyilvántartási száma: 00332-2011. (3) Intézményünk intézményakkreditációs lajstromszáma: AL-2649. (4) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény a képzési szakaszok lezárásaként a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott moduloknak megfelelő modulzáró vizsgát szervez. A modulzáró vizsga a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint összevontan is megszervezhető. (5) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben az évfolyam teljesítését igazoló bizonyítványban foglaltak szerint teljesített tantárgyak – a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint – egyenértékűek az adott követelménymodulhoz tartozó modulzáró vizsga teljesítésével. 14. 2013 szeptembere előtt indult iskolai rendszerű szakképzésekről: (1) Az átmeneti időszakban, azaz akik 2012/2013-as tanévben a kilencedik, tizedik, tizenegyedik vagy tizenkettedik évfolyamot végzik a szakközépiskolában, ők csak az új OKJ szerinti két éves képzésre iratkozhatnak be a tizenharmadik évfolyamon. 15. Az iskolánkban alkalmazott szakképzési kerettantervek: (1) Az intézményünk szakmai alapdokumentumában megjelölt összes szakképzés mindenkor hatályos szakképzési kerettantervei szerint. 16. A választott kerettanterv feletti óraszám ágazatonként, tagintézményenként (1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) A részletes szakmai tantervi programok külön mellékletben találhatók. (3) Az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/ 2002 OM rendelet nem tartalmazza a szakképzési kerettantervi ajánláshoz kapcsolódó szakmai érettségi témaköröket. A rendelet módosítását követően a kerettantervet felül kell vizsgálni! (4) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek.

131

17. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek 17.1. Kötelezettségvállalás (3) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott szakképzési kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori Igazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (4) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Igazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. (5) A Szakmai Program különálló mellékletében található a szakképzéssel kapcsolatos költségek tételes jegyzéke, ill. a költségigényes szakmai programok listái. 17.2. Tantárgyi tudás értékelésének módja (1) A szakképzési kerettantervekben az adott tantárgyak esetében előirányzott értékelési módokat alkalmazzuk. (2) Amennyiben a szakképzési kerettanterv máshogyan nem rendelkezik, úgy a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok a következők: jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 17.3. Az Intézményünk hagyományaiból adódó szakmai rendezvények: A szakmai rendezvények költségigényét minden esetben a Fenntartó felé jelezzük engedélyeztetésre. (1) OSZTV, SZKTV és SZÉTV versenyeken történő részvétel (2) szakmai versenyeken elért kiemelkedő eredmény díjazása (könyvjutalom, oklevél, plakett, emlékérem) (3) részvétel a pályaválasztási EXPO-n (4) nyílt napok rendezése (5) Megyei Környezetvédelmi és Egészségügyi Vetélkedő (6) Madarak és Fák Napja Vetélkedő

132

(7) Egészségügyi szakmai verseny (8) Szakképzési oklevélátadó ünnepség (9) Szakmai nap (10) Hídépítő verseny, iskolánk diákjai és ezzel együtt az általános iskolák 7-8 osztályos tanulói számára (11) Porta Speciosa Pályázat (12) 3 napos földmérő 5 próba (13) Construma építőipari kiállításon látogatása (14) Építőipari gépkiállítás megtekintése (évente változó helyszín) (15) Műszaki hetek (16) Szakágazat legjobbjai versenyek 17.4. Munkaruha, munkavédelmi cipő: (1) A „Munkavédelmi törvény” értelmében: a) Minden munkavállaló részére biztosítani kell a munkahely és a munka jellegének megfelelően az öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési és melegedési lehetőséget. (2) A „A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló korm. rendelet” szerint a térítésmentesen biztosított köznevelési közfeladatok körébe tartozik: a) az első szakképesítésre való felkészülés, ennek keretében a gyakorlati képzéshez biztosított munkaruha, egyéni védőfelszerelés és tisztálkodási eszköz. (3) A „Szakképzési törvény” értelmében: a) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben – az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló miniszteri rendelet rendelkezései szerinti – kedvezményes étkeztetés, útiköltség-térítés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz és kötelező juttatások illetik meg. b) A tanuló részére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél a tanuló által választott szakképesítéssel betöltött munkakörben foglalkoztatottak részére biztosított juttatások is adhatók. (4) Az „Iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól szóló rendelet” értelmében: a) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja.

133

b) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. c) A b) pontban meghatározott juttatásról – a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában – a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik. d) A munkaruha kihordási ideje két év. (A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat.) e) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. f) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. g) A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de a d) pontban megjelölt okiratok ettől eltérően is rendelkezhetnek. (5) Intézményünk helyi munkaruha szabályzata: a) A tanulóink az alábbi iskolarendszerű évfolyamokon kapnak munkaruhát: aa) 9. évfolyamon ab) 11. évfolyamon ac) 13. évfolyamon, azaz a szakképző évfolyamok első évében ad) a szakképzés-ráépülés évfolyamon, amennyiben így a szakképzés teljes időtartama meghaladja a 2 évet b) A Felnőttképzés keretében történő szakképzés esetében az intézményünk megszervezi a szükséges munkaruha beszerzését, azonban ennek vételárát a képzés díjába be kell építeni. Munkaruha nélkül a képzésbe belépés nem engedélyezhető. c) Ha a munka-, védőruha a rendeltetésszerű használat során megrongálódik, a ruházat leselejtezhető, a ruházat pótlását az intézmény Fenntartója engedélyezheti. Amennyiben viszont a tanulónak felróhatóan rongálódott meg, vagy válik használhatatlanná a munka-, védőruházat, abban az esetben annak pótlásáról a tanuló a saját költségén kell, hogy gondoskodjon. d) Amennyiben a tanulói jogviszony a kihordási időn belül (2 év) szűnik meg, az intézményünk a munkaruhát az érintett diákoktól kitisztított állapotban visszaszedi, és azt a követő évfolyamokon újra használatba helyezi. Amennyiben a diák meg kívánja tartani, úgy köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni.

134

e) A 2013. szeptember 1. előtt indult, azaz az összes korábbi OKJ-k szerinti képzéseink, melyeket az intézményünk szakmai alapdokumentuma kifutó rendszerű képzésként még tartalmaz, a korábbi iskolai dokumentumokban lefektetett szabályzatok érvényesek kifutó rendszerben. Ezek vonatkozó részei az utolsó érintett évfolyam kifutását követően vesztik hatályukat. f) Intézményünk szakképzéseivel összefüggésben az alábbi Tagintézményeink alábbi szakképzésein van szükség munkaruha biztosítására a 2013. szeptember 1. után induló képzések esetén felmenő rendszerben:

135

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye: I EGÉSZSÉGÜGY ágazat: szükséges: munkaruha 52 723 01 OKJ számú Gyakorló ápoló 52 723 02 OKJ számú Gyakorló csecsemő és gyermekápoló 54 720 01 OKJ számú Egészségügyi asszisztens 54 720 02 OKJ számú Fogászati asszisztens 55 723 01 OKJ számú ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés 55 723 02 OKJ számú CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazat: szükséges: munkaruha 54 850 01 OKJ számú Környezetvédelmi technikus 55 850 02 OKJ számú KÖRNYEZETVÉDELMI MÉRÉS SZAKTECHNIKUS szakképesítés-ráépülés Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye: XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazat: szükséges: munkaruha + munkavédelmi cipő (acélbetétes) 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazat: szükséges: munkaruha + munkavédelmi cipő (acélbetétes) 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS 136

g) Intézményünk szakképzéseivel összefüggésben az alábbi Tagintézményeinkben nincs szükség munkaruha biztosítására a 2013. szeptember 1. után induló képzések esetén felmenő rendszerben: Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye

137

17.5. Pályázatok: (1) Intézményünk folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzéssel kapcsolatos hazai és nemzetközi pályázatok kiírását. (2) Intézményünk törekszik a pályázatokon való eredményes részvételre. (3) Intézményünk minden esetben időben bejelenti és engedélyezteti a pályázaton való részvételi szándékát a Fenntartónál. (4) Törekszünk arra, hogy a pályázott tevékenységek a résztvevő tanulók tanulmányaiba beszámíthatók legyenek (Pl. Erasmus +). Ezekben az esetekben mindig külön tanterv/ tanmenet készül, mely jelen szakmai program mellékletét képezi. 18. Szakmai Program mellékleteinek listája (1) 1. számú SZP melléklet: Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) szakmai órahálói 9-5/13. évf. ill. 1/132/14. évf. (2) 2. számú SZP melléklet: Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye szakmai órahálói és a tantárgyak témaköreinek időfelosztása 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. (3) 3. számú SZP melléklet: Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye szakmai órahálói 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. (4) 4. számú SZP melléklet: Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye szakmai órahálói 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf (5) 5. számú SZP melléklet „Gépírás” tantárgy tantárgyi programja (6) 6. számú SZP melléklet Átjárhatóság. (7) A Szakmai programmal egységben kezelt további dokumentumok: a. Adott tanév szakmai tantárgyainak mindenkori tanmenetei. b. Adott tanév pályázatainak a tanév tantervében történő beszámításáról készült mindenkori dokumentumok. c. Közzétételi lista elemei.

138

1. számú SZP melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) szakmai órahálói: 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. (A kifutó rendszerű órahálók az intézmény korábbi dokumentumaiban megtalálhatók.) IV. PEADGÓGIA ágazat: 54 140 02 OKJ számú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazat: 54 344 01 OKJ számú Pénzügyi- számviteli ügyintéző 54 344 02 OKJ számú Vállalkozási és bérügyintéző 54 344 03 OKJ számú Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző XXIV. KERESKEDELEM ágazat: 54 345 01 OKJ számú Logisztikai ügyintéző XXVIII. TURISZTIKA ágazat: 54 812 01 OKJ számú Idegenvezető 54 812 03 OKJ számú Turisztikai szervező, értékesítő

139

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola IV. PEDAGÓGIA ágazathoz 54 140 02 OKJ számú Pedagógiai- és családsegítő munkatárs: (9.–10.-11.-12.-5/13.) évfolyam érvényességi ideje: 2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 11464-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Pedagógia Pedagógia gyakorlat Pszichológia

11467-12

11468-12

11469-12

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5 2 1,5+0,5

3+0,5 1

3

70

2+0,5

1

4

105

2+0,5

1+1

140

3

3+1 3

Oktatási intézmények működése Szabadidő szervezés A pedagógiai segítés gyakorlata Családtan Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció a gyakorlatban Családpedagógia Szervezési és ügyintézési ismeretek A szervezés és ügyintézés gyakorlata

összes óra Heti óraszám

5/13. heti óraszám e gy

3,5+1 3 6 2 1 3+1 4 3+1 4+1

1 6

70

5+1

1 7

105

6

1+1 8

140

7

3+1 11

3+1 12+2

19+2 35

140

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok 11467-12 Oktatási tevékenység 11468-12 Kapcsolat a családokkal 11469-12 Családpedagógiai gondozás Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40%) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1108 1120 2228 100 836 672 1508 67,68 272 448 720 32,32

141

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény és Hunyadi Mátyás Tagintézmény XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz 54 344 01 OKJ számú Pénzügyi- számviteli ügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

11500-12 11499-12 11498-12

11504 -12

10147-12 11505-12 10149-12 11506-12

11501-12 11502-12

SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus utolsó közismeret nélkül évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Gazdálkodási ismeretek Könyvelés számítógépen Számvitel Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projekt-finanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata

összes óra Heti óraszám

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5 2 2

2+1

3,5+1

5,5+1

2,5

2,5

1

6

1

1

2

1

1

2+1

2

2 4+1

1 1

1 1,5+1

1 2

2+1

1 4,5+1

1

1 3,5 4 6+2 2+1 1 3+1 2 2 2 2

2,5+1

2,5 6

0

3,5+1

2,5 7

0

5+1

2 8

0

6+1

4 11

20+4 11 35

0

1 10

21+4 35

142

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10147-12 Gazdálkodási feladatok ellátása 11505-12 Könyvelés számítógépen 10149-12 Könyvvezetés és beszámolókészítés 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 11501-12 Projektfinanszírozás 11502-12 Projektfolyamatok követése (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (70 % / 30 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

70% : 30% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1108 1120 2228 100 728 800 1528 68,58 380 320 700 31,41

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1260 1120 2380 100 864 800 1664 69,92 396 320 716 30,08

143

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény XXIV.KÖZGAZDASÁG ágazathoz 54 344 02 OKJ számú Vállalkozási és bérügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

11500-12 11499-12 11498-12

11504 -12

10152-12 10153-12

11506-12

10154-12 10151-12 10155-12

SzakképesítésÁgazati szakképzés specifikus utolsó közismeret nélkül évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalom-biztosítás TB gyakorlat

összes óra Heti óraszám

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5 0,5 2 2

2+1

3,5+1

5,5+1

2,5

2,5

1

6

1

1

2

1

1

2+1

2

2 4+1

1 1

1 1,5+1

1 2

2+1

1 4,5+1

1

1 2,5 2 4+1 2 2+1 1 3+1 1 3+1 2 2 1 2

2,5+1

2,5 6

0

3,5+1

2,5 7

0

5+1

2 8

0

6+1

4 11

20+4 11 35

0

1 10

21+4 35

144

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504 -12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10152-12 Kis- és középvállalkozások gazdálkodási feladatai 10153-12 Könyvvezetési feladatok 11506-12 Vállalkozásfinanszírozási és adózási feladatok 10154-12 Munkaerő-gazdálkodás 10151-12 Bérügyi szakfeladatok ellátása 10155-12 Társadalombiztosítási szakfeladatok ellátása Részletes tantárgyi programok:A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (70 % / 30 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

70% : 30% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1108 1120 2228 100 728 800 1528 68,58 380 320 700 31,42

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1260 1120 2380 100 864 800 1664 69,91 396 320 716 30,08

145

(5) Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény XXIV.KÖZGAZDASÁG ágazathoz 54 344 03 OKJ számú Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

11504-12

10156-12 10157-12 10158-12 10159-12 10160-12 összes óra összes óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Jogi-, adójogi szabályozás keretei Jogi-, adójogi gyakorlat Jövedéki szabályozás Jövedéki gyakorlat Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Hulladékgazdálkodás gyakorlata Vámjogi szabályozás Vámjogi gyakorlat Vámtarifa és áruosztályozás Áruosztályozás gyakorlata

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5

2 2 2+1

3,5+1 2,5

5,5 2,5

1

6

1

1 1

2 1

2+1

2

2 4+2

1 1

1 1,5+2

1 2

2+1

1 4,5

1

1 2 0,5 5 1,5+1 5+0,5 1,5+0,5 5 1,5+1 5

2,5+1 2,5 5+1

0

3,5+1 2,5 6+1

0

5+1

2 7+1

0

6+1 4 10+1

20+4 11 31+4

0

1,5+1 24,5 +0,5 6,5+3,5 31+4

146

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása 10156-12 Jogi-, adójogi feladatok ellátása 10157-12 Jövedéki feladatok ellátása 10158-12 Környezetvédelmi termékdíj feladatok ellátása 10159-12 Vámjogi feladatok ellátása 10160-12 Vámtarifa feladatok és áruosztályozás Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (70 % / 30 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

70% : 30% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1108 1120 2228 100 728 800 1528 68,58 380 320 700 31,41

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1260 1120 2380 100 864 800 1664 69,92 396 320 716 30,08

(5)

147

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény XXIV. KERESKEDELEM ágazathoz 54 345 01 OKJ számú Logisztikai ügyintéző: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követel-ménymodulok

11500-12 11499-12 11498-12 10032-12

11508-12

11507-12 10034-12

10035-12

10036-12 összes óra összes óra

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9.

10.

heti óraszám Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz

e 0,5

ögy

gy

11.

heti óraszám e

ögy

gy

heti óraszám e

ögy

gy

5/13 és 2/14.

12.

1/13.

heti óraszám

heti óraszám

e

gy

e 0,5

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

ögy

gy

heti óraszám e

gy

0,5+0,5 2+1 1

2

3

20 2

3

3

1+1

1+1

1,5

1+1

2

3

11

1

1

60

1

70

1+1

1 1

105

1

1

20

5+2

80

4

60

5,5+2

60

1

4+1 4+0,5 5+1 7,5 1,5 3

Raktározás Raktározás gyakorlata

3,5 4

1+1 6

70

5

1+1 7

105

7

2+1 8

140

7

3+1 11

21+2

10+2 35

160

19+2

12,5+1,5 35

148

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing 11508-12 Az áruforgalom tervezése, irányítása, elemzése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10034-12 A logisztikai ügyintéző feladatai 10035-12 Szállítás, fuvarozás, szállítmányozás 10036-12 Termelési és nagykereskedelmi raktározás Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 832 672 1504 59,14 591 448 1039 40,86

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 828 672 1500 59,06 592 448 1040 40,94

149

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz 54 812 01 OKJ számú Idegenvezető: 9.–10.-11.-12.-5/13. évfolyam érvényességi ideje: 2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben

11500-12 11499-12 11498-12 10061-12

10062-12 11503-12

10063-12

10058-12

10059-12 10060-12

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Országismeret I. Országismeret II. Idegenvezetés gyakorlat Kommunikáció alapjai Idegenvezető munkamódszerei Kapcsolat-technikai ismeretek gyakorlat Adminisztrációs ismeretek Adminisztráció a gyakorlatban

összes óra Heti óraszám

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

5/13. heti óraszám e gy 0,5 2

2+0,5 1,5+0,5

1+0,5 1,5+0,5 1 1

1 1

1

1 0,5

1

1 2+1

4,5+0,5 1 1+1 2

1 1

1

1,5+0,5 2+1 2 8,5+1,5 1 1,5 7,5+0,5 1

4+1

1 6

70

4+1

2 7

105

3

4+1 8

140

4

6+1 11

3 19+2

12+2 35

150

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása 10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10058-12 Idegenvezetés 10059-12 Idegenvezetés módszertana 10060-12 Idegenvezetői adminisztráció Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 596 448 1044 41,05 827 672 1499 58,94

151

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény XXVIII. TURISZTIKA ágazathoz 54 812 03 OKJ számú Turisztikai szervező, értékesítő : 9.–10.-11.-12.-5/13. évfolyam érvényességi ideje: 2015. szeptember 1-től felmenő rendszerben Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 10061-12

10062-12 11503-12

10063-12

10064-12

10065-12

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Turizmus alapjai Kultúr- és vallástörténet Vendéglátás és szálláshely ismeretek Üzleti kommunikáció gyakorlata Marketing alapjai Szakmai idegen nyelv gyakorlat Antik örökségünk Latin nyelvtan és fordítási gyakorlatok Ügyviteli ismeretek Informatika a turizmusban gyakorlat Levelezési ismeretek gyakorlat Utazásszervezés Utazási szolgáltatások értékesítése gyakorlat Vállalkozási alapismeretek Turisztikai üzletágak működtetése gyakorlat

összes óra Heti óraszám

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

5/13. heti óraszám e gy 0,5 2

2+0,5 1,5+0,5

1+0,5 1,5+0,5 1 1

1 1

1

1 0,5

1

1 2+1

4,5+0,5 1 1+1 2

1 1

1

1,5+0,5 5+0,5 9,5+1 2,5+0,5 9,5+1

4+1

1 6

70

4+1

2 7

105

3

4+1 8

140

4

6+1 11

12+2

19+2 35

152

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10061-12 Turisztikai erőforrások bemutatása 10062-12 Turisztikai kommunikáció 11503-12 Turisztikai latin 10063-12 Ügyviteli folyamatok alkalmazása 10064-12 Turisztikai termékkínálat értékesítése 10065-12 Turisztikai vállalkozások működtetése (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1048 1120 2543 100 596 448 1044 41,05 827 672 1499 58,94

153

FELNŐTTKÉPZÉS Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény és Hunyadi Mátyás Tagintézmény 54 344 01 OKJ számú Pénzügyi- számviteli ügyintéző

FELNŐTTKÉPZÉS Szakmai követelménymodulok 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

11504-12 Gazdálkodási alaptevékenység ellátása

Tantárgyak

e

Munkahelyi egészség és biztonság

10

Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat

10 48 48 54

10147-12 Gazdálkodási feladatok Gazdálkodási ismeretek ellátása 11505-12 Könyvelés számítógéKönyvelés számítógépen pen 10149-12 Könyvvezetés és Számvitel beszámolókészítés Vállalkozás-finanszírozás 11506-12 Vállalkozásfinanszíro- Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat zási és adózási feladatok Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Projekt-finanszírozás 11501-12 Projektfinanszírozás Projekt-finanszírozás gyakorlata Projektfolyamatokkövetése 11502-12 Projektfolyamatok követése Projekttervezés gyakorlata Összóraszám Arány Összes óraszám

gy

68 28 28 68 26 48 22 54 26 42 48 132 66 22 66 48 28 28 26 16 676 284 70% 30% 960

154

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény 54 344 02 OKJ számú Vállalkozási és bérügyintéző

FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

11504 -12

10152-12 10153-12

11506-12 10154-12 10151-12 10155-12 Összesen: Arány: Összes óraszám:

Tantárgyak

Elmélet

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Kis- és középvállalkozások gazdálkodása Üzleti terv készítés gyakorlata Könyvvezetés Pénzforgalmi könyvvitel gyakorlat Vállalkozás-finanszírozás Vállalkozás-finanszírozás gyakorlat Adózás Elektronikus adóbevallás gyakorlata Munkaerő-gazdálkodás Bérszámfejtési gyakorlat Bérügyi feladatok Bérügyi gyakorlat Társadalom-biztosítás TB gyakorlat

7 7 28 25 90

Gyakorlat

86 29 28 70 18 36 14 70 22 33 26 65 26 40 14 46 20 50 30 24 16 26 14 286 30%

674 70% 960

155

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény 54 344 03 OKJ számú Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelmény-modulok 11500-12 11499-12 11498-12

11504-12

10156-12 10157-12 10158-12 10159-12 10160-12 Összesen Arány Összes óraszám

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Szakmai idegen nyelv Foglalkoztatás I. Gazdasági és jogi alapismeretek Ügyviteli gyakorlatok Általános statisztika Statisztika gyakorlat Pénzügyi alapismeretek Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek Számvitel gyakorlat Jogi-, adójogi szabályozás keretei Jogi-, adójogi gyakorlat Jövedéki szabályozás Jövedéki gyakorlat Környezetvédelmi termékdíj alapismeret Hulladékgazdálkodás gyakorlata Vámjogi szabályozás Vámjogi gyakorlat Vámtarifa és áruosztályozás Áruosztályozás gyakorlata

Elmélet Gyakorlat 7 6 29 26 79 86 29 29 87 14 50 14 66 14 26 6 65 33 72 26 65 33 65 33 288 30%

672 70% 960

156

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény 54 345 01 OKJ számú Logisztikai ügyintéző

FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelmény-modulok 11500-12 11499-12 11498-12 10032-12

11508-12 11507-12 10034-12

10035-12 10036-12 Összesen Arány Összes óraszám

Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése Vezetési ismeretek Üzleti tevékenység a gyakorlatban Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Logisztika Készletgazdálkodás gyakorlat Szállítmányozási és fuvarozási feladatok gyakorlat Nemzetközi szállítmányozás, fuvarozás Közlekedés- és gazdaságföldrajz Raktározás Raktározás gyakorlata

Elmélet gyakorlat ÖGY 16 16 64 64 32

20

64

80

16

60

96 16 80 64 32 64 16 32 64 576 60%

64 224 160 40% 960

157

2. számú SZP melléklet: 1.32. Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézmény

szakmai órahálói és a tantárgyak témaköreinek időfelosztása: 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. és 15. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. I EGÉSZSÉGÜGY ágazat: 52 723 01 OKJ számú Gyakorló ápoló 52 723 02 OKJ számú Gyakorló csecsemő és gyermekápoló 52 723 03 OKJ számú Gyakorló mentőápoló 54 720 01 OKJ számú Egészségügyi asszisztens 54 720 02 OKJ számú Fogászati asszisztens 55 723 01 OKJ számú Ápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS 55 723 02 OKJ számú Csecsemő és gyermekápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS 55 723 11 OKJ számú Mentőápoló SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazat: 54 850 01 OKJ számú Környezetvédelmi technikus 55 850 02 OKJ számú Környezetvédelmi mérés szaktechnikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS

158

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz 52 723 01 OKJ számú GYAKORLÓ ÁPOLÓ: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelmé nymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám

10. heti óraszám ögy

e

gy

11. heti óraszám

külső területi gyak.

ögy e

gy

e

12. heti óraszám

külső területi gyak.

ögy e

5/13 és 2/14. heti óraszám

1/13 heti óraszám

külső területi gyak.

e

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

e

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

2

0,5

Egészségügyi alapismeretek

0,5+0,5

Szakmai kommunikáció

1,5* (csb:1) 1,5+0,5* (csb:1)

11110-12

Ápolástan-gondozástan 11221-12

0,5

1

11222-12

1

2,5* (csb:2)

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek

0,5

70 1* (csb:1)

1,5+0,5

4+1

0,5* (csb:0,5)

2* (csb:1,5) * 5* (csb:3)

0,5

105 2,5+1* (csb:1)

4 2+1* (csb:1)

4+0,5* (csb:0,5)

Klinikumi gyakorlat

11151-12

külső területi gyak.

ögy

3,5

9,5+2* (csb:3,5)

140

3,5

6+1

160

Diagnosztikus és terápiás szakismeretek Diagnosztikus-terápiás beavatkozások

4 2,5* (csb:2,5)

Klinikai gyakorlat

1152-12

16+4

Egészségnevelésegészségfejlesztés Egészségnevelésegészségfejlesztés gyakorlat

összes óra összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

3,5 2,5 6

0 6

3*

0

70

7

0 7

3*

0

105

4,5

(3,5) 8

1*

0

140

7,5

(3,5)

24

11 1*

(11) 35

0

8*

0

160

12,5

(22,5) 35

2,5*

0

159

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél 11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

50% : 50% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 870 400 1270 49,94 553 720 1273 50,06

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 864 400 1264 49,77 556 720 1276 50,23

(5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk. (lásd SZVK 7. pont: „A Gyakorló ápoló szakképesítés képzésének szervezésekor figyelembe kell venni a szakképesítések elismeréséről szóló Európai Parlament és Tanács 2005/36/EK. irányelvének, 3. szakasz 31. cikkében, valamint az V. mellékletében előírt minimálisan kötelező képzési feltételeket” – a klinikai gyakorlatok a képzés 50%-át kell, hogy kitegyék, ezért az elméletigényes gyakorlat nem szerepelhetett a gyakorlatok között).

160

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 52 723 02 OKJ számú GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelmé nymodulok

Tantárgyak

9. heti óraszám

10. heti óraszám ögy

e 0,5

gy

11. heti óraszám

külső területi gyak.

ögy e

gy

e

12. heti óraszám

külső területi gyak.

ögy e

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám

1/13 heti óraszám

külső területi gyak.

e 0,5

ögy e

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

2

11110-12

11221-12

Egészségügyi alapismeretek

0,5+0,5

Szakmai kommunikáció

1,5* (csb:1) 1,5+0,5* (csb:1)

Ápolástan-gondozástan

1

2,5* (csb:2)

Ápolástan-gondozástan gyakorlat 11222-12

11153-12

Klinikumi ismeretek

1

0,5

70 1* (csb:1)

1,5+0,5

4+1

0,5* (csb:0,5)

2* (csb:1,5) 5* (csb:3)

0,5

105 2,5+1* (csb:1)

2+1* (csb:1)

4+0,5* (csb:0,5)

Klinikumi gyakorlat Diagnosztikai ismeretek csecsemő és gyermekkorban Terápiás ismeretek csecsemő és gyermekkorban Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata

3,5

9,5+2* (csb:3,5)

140

3,5

6+1

160 3,5 3,5 1,5* (csb:1,5) 1,5* (csb:1,5)

Egészséggondozás -fejlesztés Egészséggondozás – fejlesztés gyakorlat Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban

összes óra összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

külső területi gyak.

4

Terápiás beavatkozások gyakorlata

1154-12

isk. gyak.

7,5 7

1,5 1,5* (csb:1,5)

1,5

1,5

6

0 6

3*

0

70

7

0 7

3*

0

105

4,5

(3,5) 8

1*

0

140

7,5

(3,5)

24

11 1*

(11) 35

0

8*

0

160

12,5 0

2 (csb:2) 6,5 35

(16)

6,5*

161

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11153-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások 11154-12 Egészségfejlesztés Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

50% : 50% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat: (5) (6)

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 870 400 1270 49,94 553 720 1273 50,06

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 864 400 1264 49,77 556 720 1276 50,23

A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni).

162

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 52 723 03 OKJ számú GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Szakmai követelménymodulo k

11500-12 11499-12 11498-12

11110-12 11221-12 11222-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

Foglalkoztatás II.

0,5

Foglalkoztatás I.

2

Egészségügyi alapismeretek

0,5+0,5

Szakmai kommunikáció

1,5

Ápolástan-gondozástan

1,5+0,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek

1

1

2,5

0,5

2+1

70 1

1,5+0,5

4+1

0,5

2

0,5

5

4+0,5

9,5+2

105 2,5+1

4

3,5

140

3,5

6+1

160

Mentéstechnika

2

Betegszállítás

1164-12

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

0,5

Klinikumi gyakorlat

11165-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

1

Irányítás

1,5 5

Logisztika gyakorlat

Oxiológia alapjai

2,5

Gyermekgyógyászat oxiológiai vonatkozásai

11166-12

1

Szülészet-nőgyógyászat oxiológiai vonatkozásai

0,5

Toxikológia

1

Tömeges baleset – katasztrófa ellátás

0,5

Sürgősségi ellátási gyakorlat összes óra

13,5+4 6

összes óra

Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

0 6

3

0

70

7

0 7

3

0

105

4,5

3,5 8

1

0

140

7,5

3,5

24

11 1

11 35

0

8

0

160

12,5

22,5 35

3*

0

* A képzés helyszíne (demonstrációs terem) utal a csoportbontásra. 163

A kerettanterv szakmai tartalma -a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 8.§ (5) bekezdésének megfelelően- a nappali rendszerű oktatásra meghatározott tanulói éves kötelező szakmai elméleti és gyakorlati óraszám legalább 90%-át lefedi. Az időkeret fennmaradó részének (szabadsáv) szakmai tartalmáról a szakképző iskola szakmai programjában kell rendelkezni. A szakmai és vizsgakövetelményben a szakképesítésre meghatározott elmélet/gyakorlat arányának a teljes képzési idő során kell teljesülnie. (1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11165-12 Mentéstechnika 11164-12 Logisztika 11166-12 Sürgősségi betegellátás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén 50% : 50% Összes Összes 9-12. 5/13. % 1/13. 2/14. % óraszám óraszám Összes óra: 1423 1120 2543 100 1420 1120 2540 100 Elmélet: 870 400 1270 864 400 1264 49,94 49,77 Gyakorlat: 553 720 1273 556 720 1276 50,06 50,23 (5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni).

164

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 54 720 01 OKJ számú EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS képzés: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Szakmai követelmény modulok

Tantárgyak

9. heti óraszám

10. heti óraszám ögy

e Munkahelyi egészség 11500-12 és biztonság

gy

ögy e

gy

11. heti óraszám külső területi e gyak.

ögy

12. heti óraszám külső területi e gyak.

0,5

1/13 heti óraszám külső területi e gyak.

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám külső területi e gyak.

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

2

Egészségügyi alapismeretek

0,5+0, 5 11110-12 1,5* Szakmai kommunikáció (csb:1) 1,5+0, Ápolástan-gondozástan 5* 11221-12 Ápolástan-gondozástan (csb:1) gyakorlat 1* Klinikumi ismeretek (csb:1) 11222-12 Klinikumi gyakorlat

11124-12

1

1

2,5* (csb:2)

0,5

70

1,5+0,5

4+1

0,5* (csb:0,5)

2* (csb:1,5) 5* (csb:3)

0,5

105 2,5+1* (csb:1)

4 2+1* (csb:1)

4+0,5* (csb:0,5) 3,5

140

9,5+2* (csb:3,5) 3,5

6+1

160

Egészségügyi asszisztensi ismeretek

10* (csb:5)

Szakmai gyakorlat összes óra összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

18,5 +4 6

0 6

3*

0

70

7

0 7

3*

105

0

4,5

(3,5) 8

1*

0

140

7,5

(3,5)

24

11 1*

(11) 35

0

8*

0

160

12,5

(22,5) 35

5*

0

* A képzés helyszíne (demonstrációs terem) utal a csoportbontásra. 165

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11124-12 Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

50% : 50% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 870 400 1270 49,94 553 720 1273 50,06

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 864 400 1264 49,77 556 720 1276 50,23

(5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni).

166

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 54 720 02 OKJ számú FOGÁSZATI ASSZISZTENS képzés: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodulo k

11500-12 11499-12 11498-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság

11221-12 11222-12

9. heti óraszám e gy

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

0,5

1/13 heti óraszám e gy

ögy

0,5

Foglalkoztatás I.

2 0,5+0,5

Szakmai kommunikáció

1,5

Ápolástan-gondozástan

1,5+0,5

1

1

2,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek

0,5

70 1

1,5+0,5

4+1

0,5

2

0,5

5

105 2,5+1

4 2+1

4+0,5

Klinikumi gyakorlat

3,5

9,5+2

140

3,5

6+1

160

Anatómia-kórélettan a fogászatban

11142-12

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

0,5

Foglalkoztatás II. Egészségügyi alapismeretek

11110-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

0,5

Fogászati szakismeretek

1 17,5 +3,5

Fogászati szakismeretek gyakorlat

Gyermekfogászat

11143-12

0,5

Fogszabályozás

0,5

Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat összes óra

6 6

összes óra

Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

0

3

0

70

7

0 7

3

0

105

4,5

3,5 8

1

0

140

7,5

3,5

24

11 1

11 35

0

8

0

160

8,5+0,5 30

5 35 0

0

167

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11142-12 Fogászati ismeretek 11143-12 Gyermekfogászat, fogszabályozás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 13. % óraszám 1423 1120 2543 100 870 160 1030 40,5 553 960 1513 59,5

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 13. 14. % óraszám 1420 1120 2540 100 864 160 1024 40,3 556 960 1516 59,7

(5) A 11. évfolyamtól intézményi gyakorlatok vannak feltüntetve. (6) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni).

168

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye 55 723 01 ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés Szakmai követelménymodulok 11113-12 Szakápolási feladatok

11114-12 Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban

Tantárgyak Klinikai – szakápolási ismeretek Klinikai szakápolás gyakorlata Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata Speciális ápoló beavatkozások klinikai körülmények között

Összes óra Összes óra Csoportbontott órák (speciális ápolói beavatkozások gyakorlata):

Összes: Elmélet: Gyakorlat:

óraszám 1120 560 560

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

15,5+2

-

-

10+1,5

-

4

-

2

17,5

17,5 35 4

% 100 50 50

169

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye 55 723 02 CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés Szakmai követelménymodulok

11121-12 Szakápolás csecsemő és gyermek betegek esetén

11122-12 Kompetenciabővítő ismeretek a csecsemő és gyermekápolásban

Tantárgyak Neonatológia Gyermekgyógyászat, klinikumi ismeretek és szakápolástan Gyermeksebészet ,klinikumi ismeretek és szakápolástan Sűrgősségi ellátás csecsemő és gyermekkorban és szakápolástan A szakápolástan gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Invazív beavatkozások

2+1 1,5 14+1,5 1,5+0,5 0,5

Táplálásterápia

1

Sebkezelés Az invazív beavatkozások gyakorlata A táplálásterápia gyakorlata

óraszám 1120 560 560

Gyakorlati heti óraszám

7+0,5

Fájdalomterápia

Összes óra Összes óra Csoportbontott órák (invazív beavatkozások gyakorlata): Összes: Elmélet: Gyakorlat:

Elméleti heti óraszám 1,5

0,5 1,5 0,5 17,5

17,5 35 1

% 100 50 50

170

55 723 11 MENTŐÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés Szakmai követelménymodulok

11197-12 Szakápolástani ismeretek

Praehospitalis ellátás

Elméleti heti óraszám 3,5 +0,5

Intrahospitalis ellátás

1+1

Tantárgyak

Aneszteziológia és intenzív terápia Sebészeti beavatkozások

Gyakorlati heti óraszám

1+0,5 0,5

Szakápolástani gyakorlatok

11198-12 Mentésszervezési és oktatási feladatok

Mentésirányítás

2

Kommunikáció

1,5+0,5

Szakmódszertan

2

Mentésszervezési gyakorlatok

Összes óra Összes óra Csoportbontott órák (prehospitalis ellátás):

Összes: Elmélet: Gyakorlat:

14,5+1,5

óraszám 560 224 336

5 14

21 35

4 % 100 40 60

FELNŐTTOKTATÁS Nappali tagozat Az alábbi szakképesítések esetében a felnőttoktatás nappali tagozatának óraszámai megegyeznek a fentebb részletezett nappali tagozatos óraszámokkal: - gyakorló ápoló - gyakorló csecsemő és gyermekápoló - gyakorló mentőápoló - egészségügyi asszisztens - fogászati asszisztens - ápoló - csecsemő és gyermekápoló - mentőápoló

171

Esti tagozat Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 52 723 01 OKJ számú GYAKORLÓ ÁPOLÓ (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Szakmai követelménymodul ok 11500-12 11499-12 11498-12 11110-12

11221-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

1/13 heti kontakt óraszám iskolai e gyak. 0,25

2/14. heti kontakt óraszám iskolai e gyak. 0,5 1

1,75 0,75 2,5* (csb:1,5)

Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat

11222-12

2 4,75* (csb: 1,5)

Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat Diagnosztikus és terápiás szakismeretek

11151-12

1152-12

5

160 3 2* (csb:2)

Diagnosztikus-terápiás beavatkozások Klinikai gyakorlat Egészségnevelés-egészségfejlesztés Egészségnevelés-egészségfejlesztés gyakorlat

12,5 2

összes óra összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

ögy

1/13.

2/14.

772 360 412

720 272 448

Összes jelenléti óraszám 1492 632 860

10

7 17

3* Eredeti óraszám 2540 1264 1276

0 Esti jelenléti óraszám aránya 58,7% 50,0% 67,4%

160

1,5 14

8,5 22,5 2*

Egyéni felkészülés óraszáma 228 228

0 Órák mindösszesen 1720 860 860

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11151-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások felnőtt betegnél 11152-12 Egészségnevelő és -fejlesztő tevékenység (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (lásd SZVK 7. pont: „A Gyakorló 172

ápoló szakképesítés képzésének szervezésekor figyelembe kell venni a szakképesítések elismeréséről szóló Európai Parlament és Tanács 2005/36/EK. irányelvének, 3. szakasz 31. cikkében, valamint az V. mellékletében előírt minimálisan kötelező képzési feltételeket” – a klinikai gyakorlatok a képzés 50%-át kell, hogy kitegyék, ezért az elméletigényes gyakorlat nem szerepelhetett a gyakorlatok között).

173

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 52 723 02 OKJ számú GYAKORLÓ CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulo k

Tantárgyak

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I.

11110-12 11221-12 11222-12

11153-12

1/13 heti kontakt óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti kontakt óraszám e gy

0,25 0,5 1

Egészségügyi alapismeretek

1,75 0,75 2,5

Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat

2 4,75

Klinikumi ismeretek

5

Klinikumi gyakorlat

160

Diagnosztikai ismeretek csecsemő és gyermekkorban

2

Terápiás ismeretek csecsemő és gyermekkorban

2

Diagnosztikus beavatkozások gyakorlata

5

Terápiás beavatkozások gyakorlata

6

Egészséggondozás -fejlesztés

1154-12

1,5

Egészséggondozás – fejlesztés gyakorlat

2

Habilitáció, rehabilitáció a csecsemő- és gyermekápolásban

1,5

Habilitáció, rehabilitáció a gyakorlatban

1

10

összes óra

7

160

8,5

17

összes óra

Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

3

14 22,5

0

0

4*

* Iskolai gyakorlatok tervezett csoportbontása.

Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13.

2/14.

772 360 412

720 272 448

Összes jelenléti óraszám 1492 632 860

Eredeti óraszám 2540 1264 1276

Esti jelenléti óraszám aránya 58,7% 50,0% 67,4%

Egyéni felkészülés óraszáma 228 228

Órák mindösszesen 1720 860 860

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11153-12 Diagnosztikus és terápiás beavatkozások 11154-12 Egészségfejlesztés (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni) 174

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 52 723 03 OKJ számú GYAKORLÓ MENTŐÁPOLÓ (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulo k 11500-12 11499-12 11498-12

11110-12 11221-12 11222-12 11165-12 1164-12

11166-12

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat Mentéstechnika Betegszállítás Irányítás Logisztika gyakorlat Oxiológia alapjai Gyermekgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Szülészet-nőgyógyászat oxiológiai vonatkozásai Toxikológia Tömeges baleset – katasztrófa ellátás Sürgősségi ellátási gyakorlat

0,25 0,5 1

1,75 0,75 2,5 2

4,75 5

0,5 0,5 3 2 0,5 0,5 1 0,5 11

7 17

összes óra

Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

160 1,5

10

összes óra

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy

3,5

160

0

8,5

14 22,5

2*

0

* A képzés helyszíne utal a csoportbontásra.

Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13.

2/14.

Összes jelenléti óraszám

772

720

1492

2540

Esti jelenléti óraszám aránya 58,7%

360 412

272 448

632 860

1264 1276

50,0% 67,4%

Eredeti óraszám

Egyéni felkészülés óraszáma

Órák mindösszesen

228

1720

228

860 860

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11165-12 Mentéstechnika 11164-12 Logisztika 11166-12 Sürgősségi betegellátás 175

(2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni)

176

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 54 720 01 OKJ számú EGÉSZSÉGÜGYI ASSZISZTENS (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

1/13 heti kontakt óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti kontakt óraszám e gy

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

1

0,25

Egészségügyi alapismeretek

1,75

Szakmai kommunikáció

0,75

Ápolástan-gondozástan

2,5

11110-12

11221-12 Ápolástan-gondozástan gyakorlat

2 4,75

Klinikumi ismeretek

11222-12

5

Klinikumi gyakorlat

160

Egészségügyi asszisztensi ismeretek

7

11124-12 Szakmai gyakorlat

14

10

összes óra

7

160

8,5

17

összes óra

Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

14 22,5

3

2,5*

0

* A képzés helyszíne utal a csoportbontásra.

Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13.

2/14.

772 360 412

720 272 448

Összes jelenléti óraszám 1492 632 860

Eredeti óraszám 2540 1264 1276

Esti jelenléti óraszám aránya 58,7% 50,0% 67,4%

Egyéni felkészülés óraszáma 228 228

Órák mindösszesen 1720 860 860

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11124-12 Beavatkozás, asszisztálás, dokumentálás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál - a közös modulok tartalmának meg kell egyezni) 177

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye I. EGÉSZSÉGÜGY ágazat, 54 720 02 OKJ számú FOGÁSZATI ASSZISZTENS (esti) képzés: 1/13-2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulo k

Tantárgyak

1/13 heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy

11500-12

Munkahelyi egészség és biztonság

11499-12

Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12

Foglalkoztatás I.

1

11110-12

11221-12

0,25

Egészségügyi alapismeretek

1,75

Szakmai kommunikáció

0,75

Ápolástan-gondozástan

2,5

Ápolástan-gondozástan gyakorlat

2 4,75

Klinikumi ismeretek

11222-12

5

Klinikumi gyakorlat

160

Anatómia-kórélettan a fogászatban

11142-12

0,5

Fogászati szakismeretek

1

Fogászati szakismeretek gyakorlat

11143-12

12,5

Gyermekfogászat

0,5

Fogszabályozás

0,5

Gyermekfogászat, fogszabályozás gyakorlat

10

összes óra

160

Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

5,5 18

4

17

összes óra

Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

7

22

3

0

0

1/13.

2/14.

Összes jelenléti óraszám

Eredeti óraszám

Esti jelenléti óraszám aránya

Egyéni felkészülés óraszáma

Órák mindösszesen

772 360 412

704 128 576

1476 488 988

2540 1024 1516

58,1% 47,6% 65,1%

152 152

1628 640 988

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek 11142-12 Fogászati ismeretek 11143-12 Gyermekfogászat, fogszabályozás (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. 178

(4) Az elméletigényes gyakorlatok az elméletnél és csoportbontásban lettek feltüntetve, ezért ezek esetében a gyakorlati csoportbontásokra vonatkozó előírásokat alkalmazzuk (magyarázatot lásd: gyakorló ápolónál a közös modulok tartalmának meg kell egyezni)

179

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye 55 723 01 OKJ számú ÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti) Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

Elméleti heti óraszám

Gyakorlati heti óraszám

11113-12 Szakápolási feladatok

Klinikai – szakápolási ismeretek

9

-

Klinikai szakápolás gyakorlata

-

8

11114-12 Kompetenciabővítő ismeretek az ápolásban

Speciális ápolói beavatkozások gyakorlata

-

2,5

Speciális ápoló beavatkozások klinikai körülmények között

-

1,5

Összes jelenléti óra Összes jelenléti óra Csoportbontott órák (speciális ápolói beavatkozások gyakorlata):

Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Összes jelenléti óraszám 672 288 384

Eredeti óraszám 1120 560 560

Esti jelenléti óraszám aránya 60,0% 51,4% 68,6%

9

12 21

2,5

Egyéni felkészülés óraszáma 96 96

Órák mindösszesen 768 384 384

55 723 02 OKJ számú CSECSEMŐ ÉS GYERMEKÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti) Szakmai követelmény-modulok

11121-12 Szakápolás csecsemő és gyermek betegek esetén

11122-12 Kompetenciabővítő ismeretek a csecsemő és gyermekápolásban

Tantárgyak Neonatológia Gyermekgyógyászat, klinikumi ismeretek és szakápolástan Gyermeksebészet ,klinikumi ismeretek és szakápolástan Sűrgősségi ellátás csecsemő és gyermekkorban és szakápolástan A szakápolástan gyakorlata csecsemő és gyermekkorban Invazív beavatkozások Fájdalomterápia Táplálásterápia Sebkezelés Az invazív beavatkozások gyakorlata A táplálásterápia gyakorlata

Összes jelenléti óra Összes jelenléti óra

Elméleti heti óraszám 0,5 4,5 1 0,5

9,5 1 0,5 0,5 0,5 1,5

Összes óra:

0,5 11,5

9 20,5

Csoportbontott órák (invazív beavatkozások gyakorlata): Összes jelenléti óraszám 656

Gyakorlati heti óraszám

Eredeti óraszám 1120

Esti jelenléti óraszám aránya 58,5%

1,5 Egyéni felkészülés óraszáma 80

Órák mindösszesen 736

180

Elmélet: Gyakorlat:

288 368

560 560

51,4% 65,7%

80

368 368

181

55 723 03 OKJ számú MENTŐÁPOLÓ szakképesítés-ráépülés (esti)

Szakmai követelménymodulok

11197-12 Szakápolástani ismeretek

11198-12 Mentésszervezési és oktatási feladatok

Tantárgyak Praehospitalis ellátás Intrahospitalis ellátás Aneszteziológia és intenzív terápia Sebészeti beavatkozások Szakápolástani gyakorlatok Mentésirányítás Kommunikáció Szakmódszertan Mentésszervezési gyakorlatok

Elméleti heti óraszám 2,5 1

Összes óra Összes óra Csoportbontott órák (prehospitalis ellátás):

Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Összes óraszám

Eredeti óraszám

368 144 224

560 224 336

Esti óraszám aránya a nappali tagozathoz viszonyítva 65,7% 64,3% 66,7%

Gyakorlati heti óraszám

1 1 11,5 1,5 1 1 2,5 9

14 23

2,5 Elmélet-gyakorlat aránya

40% 60%

182

Beszámítási táblázat (előzetes tanulmányok, szakmai munkatapasztalat, gyakorlat beszámítása) Név:: …………………………….……………..

Szak: ………………………………………….

…………………… szak moduljai, óraszámai

Modul száma

Modul / tantárgy/ témakör neve

ElméElmélet letigény es gyak.

Gyakorlat

Beszámított, elfogadott korábbi tanulmányok, gyakorlatok

Elmélet

Indoklás, megjegyzés

Elméletigény Gyakorlat es gyak.

Összesen

A táblázat sorai szabadon bővíthetők! Indoklás:

Dátum, aláírás:

183

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerület 072004 KLIK

Tel.: 06-22-315-029 Fax: 06-22-314-183

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola 8000 Székesfehérvár, Várkörút 31. OM: 030211 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00332-2011 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2649

e-mail: [email protected] Web: www.elsoistvan.hu

Tanulói nyilatkozat Alulírott tudomásul veszem, hogy amennyiben 2015. november 30-ig nem teszek eleget az 55 723 01 OKJ számú ápoló szak szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – a ráépülő képzésre vonatkozó - belépési feltételnek, azaz nem szerzem meg az 52 723 01 OKJ számú gyakorló ápoló szakképzettséget igazoló bizonyítványt, a ráépülő ápoló szakon a tanulói jogviszonyom azonnali hatállyal megszűnik.

Ssz.

Olvasható név

Dátum

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 15. e-mail: [email protected] , web: www.bugat.hu Tel.: 22/ 312-073 Fax: 22/327-976

Aláírás

Fejér megyei Minőségdíj 2007

184

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerület 072004 KLIK

Tel.: 06-22-315-029 Fax: 06-22-314-183

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola 8000 Székesfehérvár, Várkörút 31. OM: 030211 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00332-2011 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2649

e-mail: [email protected] Web: www.elsoistvan.hu

Tanulói nyilatkozat Alulírott tudomásul veszem, hogy amennyiben 2015. november 30-ig nem teszek eleget az 55 723 02 OKJ számú csecsemő és gyermekápoló szak szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – a ráépülő képzésre vonatkozó - belépési feltételnek, azaz nem szerzem meg az 52 723 02 OKJ számú gyakorló csecsemő és gyermekápoló szakképzettséget igazoló bizonyítványt, a ráépülő csecsemő és gyermekápoló szakon a tanulói jogviszonyom azonnali hatállyal megszűnik.

Ssz.

Olvasható név

Dátum

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 15. e-mail: [email protected] , web: www.bugat.hu Tel.: 22/ 312-073 Fax: 22/327-976

Aláírás

Fejér megyei Minőségdíj 2007

185

Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Székesfehérvári Tankerület 072004 KLIK

Tel.: 06-22-315-029 Fax: 06-22-314-183

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola 8000 Székesfehérvár, Várkörút 31. OM: 030211 Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00332-2011 Intézményakkreditációs lajstromszám: AL-2649

e-mail: [email protected] Web: www.elsoistvan.hu

Tanulói nyilatkozat Alulírott tudomásul veszem, hogy amennyiben 2015. november 30-ig nem teszek eleget az 55 850 02 OKJ számú környezetvédelmi-mérés szaktechnikus szak szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott – a ráépülő képzésre vonatkozó - belépési feltételnek, azaz nem szerzem meg az 54 850 01 OKJ számú környezetvédelmi technikus szakképzettséget igazoló bizonyítványt, a ráépülő környezetvédelmi-mérés szaktechnikus szakon a tanulói jogviszonyom azonnali hatállyal megszűnik.

Ssz.

Olvasható név

Dátum

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye 8000 Székesfehérvár, Gyümölcs u. 15. e-mail: [email protected] , web: www.bugat.hu Tel.: 22/ 312-073 Fax: 22/327-976

Aláírás

Fejér megyei Minőségdíj 2007

186

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz 54 850 01 OKJ számú Környezetvédelmi technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam Szakmai követelménymodulok

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás 11494-12 Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Környezetvédelmi számítások 10869-12 Humánökológia Környezeti biológia Környezetgazdaságtan Műszaki ismeretek Jogi- és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat 10870-12 Ügyintéző feladatok összes óra összes óra Kerettantervi előírás szerint csoportbontásban oktatott tanórák száma

9. heti óraszám e gy 0,5+1

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül 1/13 heti óraszám ögy e gy 0,5

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2

3

2 2 2+1

3 1+1

5 5 4,5 1

0,5 4

70 3+1

105

4+2 5+1 3+1 3

2 3

140 2

5 2 2 2+1 3 2 3+3 3 2 1,5 1+1

4 6 4

70

3

3+1 7 4

105

4+1

3 8 3

140

6+1

4 11

16

15+4 35

4

19

160

3 25,5+4

5,5 35 5,5

187

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek 10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok 10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 584 944 1528 60,09 839 176 1015 39,91

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 576 944 1520 59,84 844 176 1020 40,16

(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) a külön melléklet tartalmazza.

188

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz, 55 850 02 OKJ számú Környezetvédelmi mérés szaktechnikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Elméleti heti óraszám

Szakmai követelmény-modulok

Tantárgyak

10872-12 Környezetvédelmi mérések

Laboratóriumi méréstechnikai gyakorlat Műszeres analitika gyakorlat Helyszíni méréstechnikai gyakorlat Emisszió források Adatfeldolgozási ismeretek Méréstechnika elmélet

Összes óra Összes óra (1) (2) (3) (4)

Gyakorlati heti óraszám 7+1 7+1 5

4+1 2 6,5+0,5 12,5+1,5

19+2 35

Szakmai modulok megnevezése: 10872-12 Környezetvédelmi mérések Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (32 héttel számolva): 40% : 60 % Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

óraszám 1120 448 672

% 100 40 60

189

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz, 55 850 02 OKJ számú Környezetvédelmi mérés szaktechnikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ (esti) Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Laboratóriumi méréstechnikai gyakorlat Víz, ivóvíz, szennyvíz és talaj vizsgálatok. Levegő és hulladék vizsgálatok. Műszeres analitika gyakorlat Környezetanalitikai mérések Elválasztáson alapuló vizsgálatok. Helyszíni méréstechnikai gyakorlat Víz, szennyvíz, levegő, véggáz, talaj, hulladék mintavétel, helyszíni mérések. Munkahelyi és terepi levegőtisztaság-, zaj- és rezgésvédelmi mérések 10872-12 Emisszió források Környezetvédelmi Víz-, levegő- és talajszennyező, szag-és zajkibocsátó tevékenységek és emissziómérések juk. Hulladékok kezelés és lerakás emissziója. Adatfeldolgozási ismeretek Mérési eredmények dokumentálásának és számítógépes feldolgozásának módszerei. Mérési eredmények kiértékelésének módszerei. Méréstechnika elmélet Mintavétel, minta előkészítés módszeri, eszközei. Levegőminőség mérésének módszerei, eszközei Méréselméleti alapismeretek,. Összesen: Összes órák száma: Elméleti/gyakorlati óraszámok %-os aránya:

Elméleti órák száma

Gyakorlati órák száma 72 40 32 104 72 32 48 32 16

8 5 3 8 4 4 16 6 4 6 32

224 256

14

86

190

3. számú SZP melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye szakmai órahálói: 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. XXV. ÜGYVITEL ágazat: 54 346 01 OKJ számú Irodai asszisztens 54 346 02 OKJ számú Ügyviteli titkár XIII. INFORMATIKA ágazat: 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazat: szakmai órahálói megegyeznek a Székhelyintézménynél közölt szakmai órahálókkal (nem ismételjük). 54 344 01 OKJ számú Pénzügyi- számviteli ügyintéző A kifutó rendszerű órahálók az intézmény korábbi dokumentumaiban megtalálhatók.

191

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye XXV. ÜGYVITELI ágazathoz 54 346 01 OKJ számú Irodai asszisztens szakképesítéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodulok

11500-12 11499-12 . 11498-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I.

9. heti óraszám e gy 0,5

10070-12 10066-12

Levelezési ismeretek Levelezési ismeretek gyakorlat Kommunikáció alapjai

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

2+1

70

2

40

1

60

2+1

65

2

80

1

ögy

7+1

60

5,5+1

85

1

3

4+1

15

3,5 4+1

1 0,5

1 1

2 1+1

4 2,5+1 3

3

Bizalmas információ kezelés technikája 10068-12

10069-12

összes óra összes óra

5/13 és 2/14. heti óraszám e gy

1

Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek

1/13 heti óraszám e gy 0,5

Szakképesítésspecifikus utolsó évf.

0,5+0,5 2

Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

1,5+0,5

Gyorsírási alapismeretek gyakorlat

7+1

Dokumentáció készítése a gyakorlatban Ügyviteli ismeretek

7+1 4+1

Marketing alapjai Időgazdálkodás Nyomtatvány-, és adatbázis-kezelés gyakorlat

2 2 5 3

2+1 5+1

70

2

4+1 6+1

105

4+1 3 7+1

140

6

4+1 10+1

14,5+1 16,5+3 31+4

160

12+2 19+2 31+4

192

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10068-12 Gyorsírás és jegyzőkönyvvezetés 10069-12 Irodai asszisztensi feladatok Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 552 448 1000 39,32 871 672 1543 60,61

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 558 448 1006 39,61 862 672 1534 60,39

193

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye XXV. ÜGYVITEL ágazathoz 54 346 02 OKJ számú Ügyviteli titkár képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodulok

Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Gépírás és iratkezelés gyakorlat 10067-12 Levelezési ismeretek Levelezési gyakorlat Kommunikáció alapjai 10070-12 Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 10066-12 Jogi ismeretek Vállalkozási ismeretek Üzleti adminisztráció gyakorlat 10073-12 Ügyviteli ismeretek Rendezvény és program dokumentáció alapjai 10072-12 Rendezvény és program dokumentáció a gyakorlatban Hivatali protokoll ismeretek 10071-12 Szakmai idegen nyelv gyakorlat összes óra összes óra

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy e gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

0,5+1,5 2 2+1

70

2

40

1

60

1

7+1

60

5,5+1

85

4+1

15

1 2+1

65

2

80

1

3

3,5 4+1

1 0,5

1 1

2 1+1

4 2,5+1 3

3

6+1 4 3 6+1 2,5+0,5 3

2+1 5+1

70

2

4+1 6+1

105

4+1

3 7+1

140

6

4+1 10+1

14,5+1 16,5+3 160 31+4

7 12+2 19+2 31+4

194

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10067-12 Gépírás és dokumentumkészítés, iratkezelés 10070-12 Munkahelyi kommunikáció 10066-12 Gazdálkodási alapfeladatok 10073-12 Titkári ügyintézés 10072-12 Rendezvény- és programszervezés 10071-12 Hivatali kommunikáció magyar és idegen nyelven Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 552 448 1000 39,32 871 672 1543 60,61

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 558 448 1006 39,61 862 672 1534 60,39

195

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás és Jáky József Tagintézménye XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodu lok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12

10817-12

10827 -12

10828 -12

SzakképesíÁgazati szakképzés tés-specifikus közismeret nélkül utolsó évf. 1/13 5/13 és 2/14.

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat Gépírás összes óra összes óra

9. heti óraszám e gy 0,5

10. ögy

heti óraszám e gy

11. ögy

heti óraszám e gy

12. ögy

heti óraszám heti óraszám e gy e gy 0,5

ögy

heti óraszám e gy 0,5 2

1

1,5 2

70

2 1 2

0,5

1+1

2+1

1

2

1

50

1

2

2

2+1 2

55

2

2 4+2

70

1

50

1

8+2

60

8

50

4

70

2

5,5+1 7+1 6+1 6 2 2+1 0+1 3+1

2 6

70

2+1

4 7

105

3+1

4 8

140

4

6+1 11

11+2 20+2 35

160

16+2 15+2 35

196

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10827-12 Hálózati operációs rendszerek és szolgáltatások 10828-12 Vállalati hálózatok üzemeltetése és felügyelete Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A „Gépírás” tantárgy kidolgozott kerettanterve megtalálható jelen dokumentum 5. számú mellékletében. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 452 576 1028 40,42 971 544 1515 59,58

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 468 576 1044 41,10 952 544 1496 58,90

197

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás és Jáky József Tagintézménye XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12

10817-12

10821-12

10822-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat Gépírás összes óra összes óra

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

Szakképesítésspec. utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám ögy e gy

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

12. 1/13 heti óraszám heti óraszám e gy e gy 0,5

0,5 2 1

1,5 2

70

2 1 2

0,5

1+1

2+1

1

2

1

50

1

2

2

2+1 2

55

2

2 4+2

70

1

50

1

8+2

60

8

50

4

70

2

6 5 4+1 2+1 1,5 2+1 2+1 4 2 0+1 2

3+1 6

70

2+1

4 7

105

3+1

4 8

140

4

6+1 11

11+2 35

20+2

160

16+2

15+2 35

198

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10815-12 Információtechnológiai alapok 10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbázis-kezelés 10821-12 Gazdasági alapok és rendszerszervezés 10822-12 Az Informatika alkalmazása Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A „Gépírás” tantárgy kidolgozott kerettanterve megtalálható jelen dokumentum 5. számú mellékletében. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (40 % / 60 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 452 576 1028 40,42 971 544 1515 59,58

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 468 576 1044 41,10 952 544 1496 58,90

199

4. számú SZP melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye szakmai órahálói: 9-5/13. évf. ill. 1/13-2/14. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben. XIII. INFORMATIKA ágazat: szakmai órahálói megegyeznek a Hunyadi Mátyás Tagintézménynél közölt szakmai órahálókkal (nem ismételjük). 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazat: 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazat: 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉS XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazat: 54 581 01

Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus

A kifutó rendszerű órahálók az intézmény korábbi dokumentumaiban megtalálhatók. 200

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

10107-12

10108-12

10109-12

10106-12

10110-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9. heti óraszám e gy 0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Vasbeton-szerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2

1+1

1 2

1+1

2 3 1

3 7+2 1 1

1 1 2

70

2

105

1 7 2

105 2 1

2

1 3

1

1

1

0+1 1

0+1 1

35

120

0,5

2+2 2

40

0,5 3 4 4+1 1 3+1 8+2 1,5

összes óra összes óra

2+1

3 5+1

70

3+1

3 6+1

105

5

2+1 7+1

140

7

3+1 10+1

17+2 14+2 31+4

160

3 1 23+4 8 31+4

201

(1)

(2) (2) (3)

(4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység 10108-12 Építőanyagok gyártása 10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek 10106-12 Építési technológiák és kivitelezésük 10110-12 Magasépítési ismeretek Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket a 9., 10. és 14. évfolyamon. A 11. és 12. évfolyamon kiosztott szabad időkeret 1-1 órájának felhasználása: Műszaki ábrázolás gyakorlat tantárgy 36+32 óra / 72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés Témakör: Építészeti rajz 36+32 óra / 72 óra Függőleges teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 36 óra/36 óra Vízszintes teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 32 óra/36 óra Íves és ferde teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. Hő-, és hangszigetelések rajzfeladatai. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat: (5)

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 656 864 1520 59,77 767 256 1023 40,22

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1280 1120 2400 100 608 864 1472 61,33 672 256 928 38,67

A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, acélbetétes munkavédelmi cipő, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.

202

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

10107-12

10108-12

10109-12

10111-12

10112-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

9. heti óraszám e gy 0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Talajmechanika Műszaki informatika gyakorlat Szilárdságtan Vasbetonszerkezet Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítés-specifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2

1+1

1 2

1+1

2 3 1

3 7+2 1 1

1 1 2

70

2

105

1 7 2

105 2 1

2

1 3

1

1

1

0+1 1

0+1 1

35

120

0,5

2+2 2

40

0,5 1,5 3 3+1 3 4+1 1 8+2

összes óra összes óra

2+1

3 5+1

70

3+1

3 6+1

105

5

2+1 7+1

140

7

3+1 10+1

17+2 14+2 31+4

160

4 1 23+4 8 31+4

203

(1)

(2) (3) (4)

(5)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10107-12 Építész technikusi közös tevékenység 10108-12 Építőanyagok gyártása 10109-12 Építőipari műszaki alapismeretek 10111-12 Mélyépítési ismeretek 10112-12 Mélyépítési létesítmények és kivitelezésük Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket a 9., 10. és 14. évfolyamon. A 11. és 12. évfolyamon kiosztott szabad időkeret 1-1 órájának felhasználása: Műszaki ábrázolás gyakorlat tantárgy 36+32 óra / 72 óra* * 9-13. évfolyamon megszervezett képzés/13. és 14. évfolyamon megszervezett képzés Témakör: Építészeti rajz 36+32 óra / 72 óra Függőleges teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 36 óra/36 óra Vízszintes teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. 32 óra/36 óra Íves és ferde teherhordó szerkezetek rajzfeladatai. Hő-, és hangszigetelések rajzfeladatai. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat: (6)

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 656 864 1520 59,77 767 256 1023 40,22

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1280 1120 2400 100 608 864 1472 61,33 672 256 928 38,67

A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, acélbetétes munkavédelmi cipő, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.

204

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymo dulok

Ágazati szakképzés közis-

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok 10472-12 Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 10473-12 Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Útépítés és fenntartás 10476-12 Útvizsgálatok és minőségbiztosítás Útépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás 10475-12 Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

meret nélkül

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2

1+0,5

1

2+0,5

1,5

1

2,5

2+0,5

2+0,5 70

70 2+1

2+1 105

2

90 2 3

3

4 6

1

2+1

140 1+1

3

1

4 2+1

5 2+1 7+1 2+0,5 10+2 4 2,5+0,5

3,5+1 1,5 5+1

70

5+1

1 6+1

105

6

1+1 7+1

140

6 +1 4 10+1

20,5+4 10,5 31+4

160

3 13+2

18+2 31+4

205

(1)

(2) (3) (4)

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 10476-12 Útépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat: (5)

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1238 1120 2358 100 633 640 1273 53,98 605 480 1085 46,01

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 882 640 1522 59,92 538 480 1018 40,07

A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, acélbetétes munkavédelmi cipő, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.

206

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymod ulok

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok 10472-12 Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 10473-12 Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Vasútépítés és fenntartás 10477-12 Vasútállomások Szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás 10475-12 Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra 11500-12 11499-12 11498-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2

1+0,5

1

2+0,5

1,5

1

2,5

2+0,5

2+0,5 70

70 2+1

2+1 105

2

90 2 3

3

4 6

1

2+1

140 1+1

3

1

4 2+1

5 2+1 7+1 2+0,5 10+2 4 2,5+0,5

3,5+1 1,5 5+1

70

5+1

1 6+1

105

6

1+1 7+1

140

6 +1 4 10+1

20,5+4 10,5 31+4

160

3 18+2 13+2 31+4

207

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 10477-12 Vasútépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1238 1120 2358 100 633 640 1273 53,98 605 480 1085 46,01

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 882 640 1522 59,92 538 480 1018 40,07

(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, acélbetétes munkavédelmi cipő, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.

208

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus képzéshez: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymod ulok

Tantárgyak

9. heti óraszám e gy 0,5

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz 1+0,5 Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok 2+0,5 10472-12 Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 10473-12 Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Hídépítés és fenntartás Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, 10474-12 híd rehabilitáció Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás 10475-12 Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat 3,5+1 összes óra 11500-12 11499-12 11498-12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2

1 1,5

2+0,5 1

2,5 2+0,5

70

70 2+1

2+1 105

2

90 2 3

3

4 6

1

2+1

140 1+1

3

1

4 2+1

5 2+1 7+1 2+0,5 10+2 4 2,5+0,5

1,5

70

5+1

1

105

6

1+1

140

6 +1

4

20,5+4

10,5

160

18+2

3 13+2

209

összes óra

5+1

(1)

(2) (3) (4)

7+1

10+1

31+4

31+4

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10472-12 Közlekedésépítő alapismeretek 10473-12 Közlekedésépítési ismeretek 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10474-12 Hídépítéstan 10475-12 Építésszervezés, gazdálkodás és mérés Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva):

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat: (5)

6+1

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1238 1120 2358 100 633 640 1273 53,98 605 480 1085 46,01

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 882 640 1522 59,92 538 480 1018 40,07

A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, acélbetétes munkavédelmi cipő, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.

210

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XXXV. FÖLDMÉRÉS ágazathoz 54 581 01 OKJ számú Földmérő, földügyi és térinformatikai technikus: (9.–10.-11.-12.-5/13.) és (1/13.-2/14.) évfolyam

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12 10986‐12

10987‐12 10988‐12 10989‐12 10990‐12 10991‐12 10992‐12 10993‐12

Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Geodézia Térképismeret Topográfia Geodézia gyakorlat Digitális térképkezelés Digitális térkép gyakorlat Fotogrammetria Távérzékelés Jogi és ingatlannyilvántartási ismeretek Ingatlannyilvántartási gyakorlat Térinformatika Térinformatika Gyakorlat Mérnökgeodézia Földmérési adatgyűjtés Mérési gyakorlat CAD ‐ ismeretek összes óra összes óra

9. heti óraszám e gy 0,5

ögy

10. heti óraszám e gy

ögy

11. heti óraszám e gy

ögy

12. heti óraszám e gy

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13 és 2/14. heti óraszám e gy 0,5 2

1+1 1,5

2 1 1 2

2

70

2+1

3+1

105

3

140

8+2 2,5 1 3

13+1

1

1

1

1

1

2

160 3 5

1

2 2 1

1

1

2 2+1 2 2,5+2 7+1

3+1

2 5+1

70

4

2+1 6+1

105

1 4

0+1 3+1 7+1

140

7+1 3 10+1

1 0+1 18+2 13+2 31+4

160

16+2 15+2 31+4

211

Szakmai modulok megnevezése: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499 -12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10986‐12 Geodéziaialapismeretek 10987‐12 Digitális térképkezelés 10988‐12 Fotogrammetria feladatai 10989‐12 Az ingatlannyilvántartási ügyintézés feladatai 10990‐12 A térinformatika feladatai 10991‐12 Mérnökgeodézia feladatai 10992‐12 Geodéziai menedzsment ismeretek 10993‐12 CAD‐ismeretek (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (50 % / 50 %) arány igazolása (36, ill. végzős évfolyamok esetén 32 héttel számolva): (1)

50% : 50% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Ágazati szakmai érettségire épülő képzés esetén Összes 9-12. 5/13. % óraszám 1423 1120 2543 100 688 576 1264 49,71 735 544 1279 50,29

Ágazati szakmai érettségi nélküli képzés esetén Összes 1/13. 2/14. % óraszám 1420 1120 2540 100 720 576 1296 51,02 700 544 1244 48,97

(5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, acélbetétes munkavédelmi cipő, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza.

212

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz, 9. Építészet szakmacsoporthoz 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelmény-modulok

11347-12

11348-12

11349-12

Tantárgyak Vízkémia és vízbiológia Vízkémia és vízbiológia gyakorlat Hidrológia, hidraulika Hidrológia, hidraulika gyakorlat Vízgazdálkodás és környezetvédelem Vízépítési létesítmények Vízépítési létesítmények gyakorlat Közműépítés Közműépítés gyakorlat Vízépítési szervezés Vízépítési szervezés gyakorlat Zárófeladat készítése Zárófeladat készítése gyakorlat Összes óra Összes óra

Elméleti heti Gyakorlati óraszám heti óraszám 1 1 4 2 2+1 6,5+0,5 3 3+1 2+1 1 2 1 18,5+ 2,5 31,5+3,5

3 13+1

(1) Szakmai modulok megnevezése: 11347-12 Vízépítési általános ismeretek 11348-12 Vízépítéstan 11349-12 Vízépítő technikus zárófeladat készítése (2) Részletes tantárgyi programok: A szakképzési kerettantervekkel megegyezően. (3) A plusz időkeretet a szakképzési kerettantervben meghatározott tananyagtartalom mélyítésére szánjuk, nem vezetünk be új ismereteket. (4) A teljes képzés során az elmélet/gyakorlat (60 % / 40 %) arány igazolása (32 héttel számolva): Összes óraszám % Összes óra: 1120 100 Elmélet: 672 60 Gyakorlat: 448 40 (5) A képzéssel összefüggő költségeket (pl.: munkaruha, acélbetétes munkavédelmi cipő, külső gyakorlati helyek, összefüggő nyári szakmai gyakorlat, szakmai versenyek, jutalmazások, esetleges orvosi vizsgálatok költségei, tárgyi eszközök, személyi feltételek, stb.) külön melléklet tartalmazza. 213

FELNŐTTOKTATÁS (ESTI) Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

10107-12

10108-12

10109-12

10106-12

10110-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Vasbeton-szerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra összes óra

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13 heti óraszám e gy 0,25

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,5 1

1 2 0,5 0,5 1 4 2

120

0,5 1 3 2

40

0,25 1 3 1 1 1 3 0,5 2 6

12 18

160

1 9

6 15

193

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

2540 1548 992

1288 504 784

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50,71 % 32,56 % 79,03 % 214

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

10107-12

10108-12

10109-12

10111-12

10112-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Talajmechanika Műszaki informatika gyakorlat Szilárdságtan Vasbetonszerkezet Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra összes óra összes óra

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13 heti óraszám e gy 0,25

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,5 1

1 2 0,5 0,5 1 4 2

120

0,5 1 3 2

40

0,25 1 2 1 1 1 1 3 3 6

0,5 9

12 18

6 15

193

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

2540 1548 992

1288 504 784

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50,71 % 32,56 % 79,03 %

215

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12

10472-12

10473-12

10476-12

10475-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Útépítés és fenntartás Útvizsgálatok és minőségbiztosítás Útépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra összes óra

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 0,5

1 2 1 70 1 90 2 3 2 1 3 1,5 2 0,75 7,5 1 1 11

7 18

160

2 9,5

5,5 15

193

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

2540 1522 1018

1288 572 716

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50,71 % 37,58 % 70,33 %

216

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12

10472-12

10473-12

10477-12

10475-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Vasútépítés és fenntartás Vasútállomások Szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra összes óra

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 0,5

1 2 1 70 1 90 2 3 2 1 3 1,5 2 0,75 7,5 1 1 11

7 18

160

2 9,5

5,5 15

193

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

2540 1522 1018

1288 572 716

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50,71 % 37,58 % 70,33 %

217

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12

10472-12

10473-12

10474-12

10475-12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Hídépítés és fenntartás Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, híd rehabilitáció Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra összes óra összes óra

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13 heti óraszám e gy 0,5

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 0,5

1 2 1 70 1 90 2 3 2 1 3 1,5 2 0,75 7,5 1 1 11

7 18

160

2 9,5

5,5 15

193

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

2540 1522 1018

1288 572 716

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50,71 % 37,58 % 70,33 %

218

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz, 9. Építészet szakmacsoporthoz 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus (esti) SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ Szakmai követelmény-modulok

11347-12

11348-12

11349-12

60% : 40% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Elméleti heti Gyakorlati óraszám heti óraszám

Tantárgyak Vízkémia és vízbiológia Vízkémia és vízbiológia gyakorlat Hidrológia, hidraulika Hidrológia, hidraulika gyakorlat Vízgazdálkodás és környezetvédelem Vízépítési létesítmények Vízépítési létesítmények gyakorlat Közműépítés Közműépítés gyakorlat Vízépítési szervezés Vízépítési szervezés gyakorlat Zárófeladat készítése Zárófeladat készítése gyakorlat Összes óra Összes óra

0,5 1 1,5 1,5 1 2 2 1,5 2 0,5 1,5 0,5 2 10

7,5 17,5

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

1260 756 504

630 270 360

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50 % 35,71 % 71,43 %

219

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam Ágazati szakképzés közismeret nélkül

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12

10817-12

10827 -12

10828 -12

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra összes óra összes óra

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

1/13 heti óraszám e gy 0,25

ögy

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 2/14. heti óraszám e gy 0,25 1

0,5 1,5

50

0,75 1,5 2 5

60

5

50

1,5 2 4 1,75 3 1 5

13 18

160

2 9

6 15

193

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

2540 1044 1496

1288 372 916

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50,71 % 35,63 % 61,23 %

220

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye XIII. INFORMATIKA ágazathoz 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus (esti) képzéshez: 1/13 – 2/14. évfolyam

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12

10817-12

10821-12

10822-12

40% : 60% Összes óra: Elmélet: Gyakorlat:

Tantárgyak

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat összes óra összes óra összes óra

Ágazati szakképzés Szakképesítésközismeret nélkül spec. utolsó évf. 1/13 2/14. heti óraszám heti óraszám ögy e gy e gy 0,25 0,25 0,75 0,5 1,5 50 0,75 1,5 2 5

60

5

50

1,5 2 3 1,5 1 0,5 1,5 1,5 2 1 5

13 18

160

6

9 15

193

Éves óraszám (nappali)

Éves óraszám (esti)

törvényi min.%

valós %

2540 1044 1496

1288 372 916

50 % (CXC) 10 % (esti) 60 % (esti)

50,71 % 35,63 % 61,23 %

221

FELNŐTTKÉPZÉS Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 54 582 03 OKJ számú Magasépítő technikus képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

10107-12

10108-12

10109-12

10106-12

10110-12

óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Vasbeton-szerkezetek Magasépítési gyakorlat Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Szilárdságtan Magasépítéstan Építészettörténet és műemlékvédelem Műszaki informatika gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra arányszám összes óra

gy

ögy

16 56 24

120

16 16 32 40 64 40 24

24 40 24 24

40

20 40 40 40 16 40 80 20 24 40 576 60

224

160 40

960

222

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 54 582 04 OKJ számú Mélyépítő technikus képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12

10107-12

10108-12

10109-12

10111-12

10112-12

óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Statika Építési ismeretek Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria Műszaki ábrázolás gyakorlat CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem Talajmechanika Műszaki informatika gyakorlat Szilárdságtan Vasbetonszerkezet Építésszervezés Építésszervezés gyakorlat Mélyépítéstan Mélyépítési gyakorlat Szakmai idegen nyelv összes óra arányszám összes óra

gy

ögy

16 56 24

120

16 16 32 40 64 40 24

24 40 24 24

40

20 32 24 32 32 32 24 92 32 40 576 60

224

160 40

960

223

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 54 582 05 OKJ számú Útépítő és –fenntartó technikus képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12

10472-12

10473-12

10476-12

10475-12

óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Útépítés és fenntartás Útvizsgálatok és minőségbiztosítás Útépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra arány összes óra

ögy

gy

16 16 32 32 32 32 70 32 90 64 64 32 32 32 32 128 32 96 32 32 576 60

32 224

160 40

960

224

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 54 582 06 OKJ számú Vasútépítő és –fenntartó technikus képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12

10472-12

10473-12

10477-12

10475-12

óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Vasútépítés és fenntartás Vasútállomások Szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra arány összes óra

ögy

gy

16 16 32 32 32 32 70 32 90 64 64 32 32 32 32 128 32 96 32 32 576 60

32 224

160 40

960

225

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 54 582 02 OKJ számú Hídépítő és –fenntartó technikus képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymod ulok 11500-12 11499-12 11498-12

10472-12

10473-12

10474-12

10475-12

óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Műszaki rajz Műszaki rajz gyakorlat Építőanyagok Építőanyagok laborgyakorlat Talajmechanika Talajmechanika laborgyakorlat Statika és szilárdságtan Közlekedésépítés Közlekedésépítés szakmai gyakorlat Geodézia alapjai Geodézia alapjai gyakorlat Vasbetonszerkezetek Hídépítés és fenntartás Minőségellenőrzés, műszaki felügyelet, híd rehabilitáció Hídépítés szakmai gyakorlat Építésszervezés és fenntartható gazdálkodás Geodéziai mérések Geodéziai mérések gyakorlat összes óra arány összes óra

ögy

gy

16 16 32 32 32 32 70 32 90 64 64 32 32 32 32 128 32 96 32 32 576 60

32 224

160 40

960

226

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 55 582 03 OKJ számú Vízépítő technikus SZAKKÉPESÍTÉS-RÁÉPÜLÉSHEZ FELNŐTTKÉPZÉS Szakmai követelmény-modulok

11347-12

11348-12

11349-12

Tantárgyak Vízkémia és vízbiológia Vízkémia és vízbiológia gyakorlat Hidrológia, hidraulika Hidrológia, hidraulika gyakorlat Vízgazdálkodás és környezetvédelem Vízépítési létesítmények Vízépítési létesítmények gyakorlat Közműépítés Közműépítés gyakorlat Vízépítési szervezés Vízépítési szervezés gyakorlat Zárófeladat készítése Zárófeladat készítése gyakorlat Összes óra Arány: Összes óra

Elméleti óra- Gyakorlati szám óraszám 32 32 48 32 32 64 32 48 32 32 32 32 32 192 40

288 60 480

227

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 54 481 04 OKJ számú Informatikai rendszergazda képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12

10817-12

10827 -12

10828 -12

óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Hálózati operációs rendszerek Hálózati operációs rendszerek gyakorlat Hálózati ismeretek II. Hálózati ismeretek II. gyakorlat IT hálózat biztonság IT hálózat biztonság gyakorlat összes óra arány összes óra

gy

ögy

32

35

16 16 32 32 16 64 64 96

50

80

35

32 64 72 80 80 32 384 40

32 456

120 60

960

228

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye 54 481 02 OKJ számú Gazdasági informatikus képzéshez FELNŐTTKÉPZÉS

Szakmai követelménymodulok 11500-12 11499-12 11498-12 10815-12 10826-12

10817-12

10821-12

10822-12

óraszám Tantárgyak e Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezés gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat Gazdasági ismeretek Gazdasági ismeretek gyakorlat Vállalati információs rendszerek Projektmenedzsment Szakmai idegen nyelv Projektmenedzsment gyakorlat Vállalati információs rendszerek gyakorlat Informatikai alkalmazási gyakorlat Számviteli információs rendszerek gyakorlat összes óra arány összes óra

gy

ögy

32

35

16 16 32 32 16 64 64 96

50

80

35

32 64 64 32 48 32 32 32 40 16 384 40

456

120 60

960

229

5. számú SZP melléklet: Gépírás tanterv

9. évfolyam A tantárgy célja: A gépírás tanításának legfontosabb célja a tanulók munkájának segítése, haszna egész életre szól. A legújabb felmérések szerint ma már minden negyedik meghirdetett álláshely betöltésénél előfeltétel a pályázóval szemben a számítástechnikai alapismeret, és várhatóan ez az arány a jövőben tovább növekszik. Ezért fontos, hogy a tanulók megtanulják a számítógép hatékony kezelését, az adatok gyors gépbe vitelét. A gépírás pontosságra, rendszeretetre nevel. Fejleszti a figyelmet, akaratot, a pszichés és értelmi képességeket, a mozgásügyességet, valamint az esztétikai érzéket. Képzési és nevelési célok: -

-

A tízujjas vakíráson alapuló írástechnika elsajátítása (az egyes betűket csak a meghatározott ujjainkkal ütjük le, s közben nem a billentyűzetet, hanem a másolandó szöveget nézzük). A másolási készség fejlesztése. Az önálló formaalakítás megalapozása. Készítse fel a tanulókat a leggyakrabban előforduló szövegszerkesztői programok kezelésére, gyakorlati alkalmazására. A tanulók helyesírásának javítása.

A tantárgy követelményrendszere: -

A tanulók önállóan kezeljék a számítógépet. Év végén 10 perc alatt legalább 800 leütésnyi terjedelmű, közepes nehézségű, összefüggő, ismeretlen szöveg másolása tízujjas vakírással, sortartással.

Értékelési szempontok: A tanulók évente 3 dolgozatot írnak, amelyekre a leütés- és hibaszám alapján osztályzatot kapnak. Dolgozatok: 400, 600, 800 leütés 10 perc alatt. Hibahatár: Jeles: Jó: Közepes: Elégséges: Elégtelen:

0,1 % 0,2 % 0,3 % 0,4 % 0,4 % fölött.

230

Tantárgyi koncentráció: Informatika Magyar nyelv Óraszám: heti 1 óra évi 36 óra I. Az írás előkészítése 2 óra - Teremhasználati szabályok ismertetése, tűz- és balesetvédelem. - A számítógép működtetése. - A szövegszerkesztő program indításához szükséges ismeretek elsajátítása. - A helyes test-, kar- és kéztartás megalapozása. II. A billentyűzet elsajátítása 20 óra - Az alap-karakterkészlet elsajátítása. Az alaptartásból kiindulva, kötött kéztartással, tízujjas vakírással a betűk, számok, valamint néhány funkcióbillentyű megtanítása. - Mozdulat- és betűkapcsolási gyakorlatok, szavak, sorok írása sortartással - A teljesítménymérés motiváló jellegének biztosítása. III. A másolási készség megalapozása - A másod- és harmadkarakter-készlet elsajátítása. - Mondatok írása, összefüggő szövegek másolása.

8 óra

IV. Dolgozatírás, javítás

6 óra

Javasolt tanítási eszközök: Elbert Gyuláné: Gépírás a betűtanulástól a hivatalos levelekig (Műszaki Kiadó)

231

6. számú SZP melléklet: Átjárhatóság 9-12. évfolyamon:  Azonos szakközépiskolai ágazati képzésből azonos szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet.  Másik szakközépiskolai ágazati képzésből másik szakközépiskolai ágazati képzésű osztályainkba az átvétel egyéni elbírálás és az Igazgató által hozott határozat alapján történik. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele 13-14. évfolyamon:  Azonos OKJ számú szakképzésből azonos OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon megtörténhet.  13. évfolyamon másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel szabadon lehetséges, amennyiben a jelentkező azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfolyamon. 14. évfolyamon az átvétel az előbb leírt esetben (azonos ágazati szakképzésben szerzett bizonyítványt 9-12. évfolyamon ) egyéni elbírálás és az Igazgató által hozott határozat alapján lehetséges. Az alábbi elemeknek teljesülniük kell: o kötelező nyári összefüggő szakmai gyakorlat(ok) pótlása o évközi gyakorlati órák pótlása o különbözeti vizsgák letétele  Másik OKJ számú szakképzésből más OKJ számú szakképző osztályainkba az átvétel nem lehetséges az eltérő tantárgyi elemek miatt.

Székesfehérvár, 2015. június 29.

jóváhagyta:

Tóth Katalin igazgató

232