PEDAGÓGIAI PROGRAM I

BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉRD, ERZSÉBET U. 24-32. OM AZONOSÍTÓ: 037325 Tel.: 06-23-365-023 E-mail: [email protected] Intézményvezető: Baranyi Teréz

PEDAGÓGIAI PROGRAM I.

A A NEVELÉSI PROGRAM I. Helyzetelemzés.................................................................................................. .4 II. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei...................... .13 III. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai, feladatai, eszközök, eljárások .......................................................................... .17 IV. A személyiségfejlődéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................... 24. V. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok............................. .25 VI. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység.. A szociális hátrányok enyhítését és az integrációt segítő tevékenység ........... .26 VII. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység ........................... .27 VIII. A gyermek és ifjúságvédelemmel és az IPR programmal kapcsolatos feladatok ................................................. 35. IX. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység ........................................................................................... 36. X. A nevelési program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések......................................................... 41. XI. A szülő, tanuló, pedagógus együttműködése az IPR program keretei között ........................................................................ .57

1

B HELYI TANTERVEK I. Tantárgyak, tantervi modulok évfolyamonként ......................................... .61 II. Kötelező és választható tanórai foglalkozások .......................................... .64 III. Az 1-8. évfolyam tantárgyainak heti óraszáma .......................................... .66 IV. Tervezett tanulócsoportok – kötelező óraszámok ...................................... .71 V. Egyéb tervezett heti óraszámok.................................................................. .71 1. Napközis, - tanulószobai foglalkozásokra tervezett heti óraszámok 2. Egyéb szükséges óraszámok 3. Egyéni (1-3 tanuló részére szervezett) heti foglalkozások óraszámai 4. Gyógytestnevelés óraszámai 5. Órakedvezmények, óraszükségletek 6. Nem kötelező tanórai foglalkozásokra tervezett heti óraszámok 7. Tervezett óraszám összesen VI. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ....................................................... .74 VII.Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ..................................... .75 VIII. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének....................... 77 Követelményei és formái 1. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya 2. A szóbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya IX. Az otthoni, napközis és tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai............................... 78. X.A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei................................................................................................. 80 XI.A tanuló teljesítménye minősítésének formája........................................... .81 XII.Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ...................................................... 92 XIII. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek............. .92 Tantervek Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam.......................................................... . Matematika 1-4. évfolyam ................................................................................ . Környezetismeret .............................................................................................. Ének-zene 1-4. évfolyam................................................................................... . Rajz 1-4. évfolyam ............................................................................................ . Technika és életvitel 1-4. évfolyam .................................................................. . Testnevelés és sport 1-4. évfolyam ................................................................... . Néptánc 1-2-4. évfolyam................................................................................... . Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam.......................................................... . 2

Dráma és tánc.................................................................................................... . Történelem és állampolgári ismeretek 5-8. évfolyam ....................................... . Hon- és népismeret 5-6. évfolyam .................................................................... . Matematika 5-8. évfolyam ................................................................................ . Informatika 6-8. évfolyam................................................................................. . Angol nyelv 3-8. évfolyam................................................................................ . Német nyelv 3-8. évfolyam ............................................................................... . Fizika 7-8. évfolyam ......................................................................................... . Természetismeret 5-6. évfolyam ....................................................................... . Egészségtan 6. évfolyam ................................................................................... . Földünk és környezetünk 7-8. évfolyam ........................................................... . Kémia 7-8. évfolyam......................................................................................... . Ének-zene 5-8. évfolyam................................................................................... . Rajz és vizuális kultúra 5-8. évfolyam .............................................................. . Mozgókép- és médiaismeret 8. évfolyam ......................................................... . Életvitel és gyakorlati ismeretek 5-8. évfolyam................................................ . Testnevelés és sport 5-8. évfolyam ................................................................... . Osztályfőnöki 5-8. évfolyam............................................................................. . Etika 7. évfolyam .............................................................................................. . Környezeti nevelés program ........................................................................................ . Egészségnevelési program ........................................................................................... . A társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozatvállalással, az erőszakmentes, konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek gyak. alk. programja ................ . Záró rendelkezések ...................................................................................................... . Mellékletek Jegyzőkönyv.................................................................................................................. Jelenléti ív ..................................................................................................................... SZMK egyetértő nyilatkozata ....................................................................................... DÖK egyetértő nyilatkozata.......................................................................................... Iskolaorvosi szolgálat egyetértő nyilatkozata ............................................................... Záradék..........................................................................................................................

3

„…a tanulmányokkal való foglalkozás a léleknek emberhez legméltóbb és legnemesebb pihentetése… ez a foglalatosság az ifjúságot neveli, az öregséget gyönyörködteti, a szerencsés körülményeket még szebbé teszi, a balsorsban menedéket és vigasztalást nyújt.” (Cicero)

A NEVELÉSI PROGRAM I. HELYZETELEMZÉS (A nevelési program előzményei; a rendszerfejlesztő munka előzetes tapasztalatai, eredményei; a nevelési rendszer állapota, körülményei a program indításakor.) Iskolánk, a Bolyai János Általános Iskola (2030 Érd, Erzsébet u. 24-32., telephely: 2030 Érd, Alsó u. 80., OM azonosító: 037325) nevelési-oktatási rendszerét sajátos lakóhelyi környezetben alakítjuk, fejlesztjük. Középtávú pedagógiai programunk kidolgozásakor az intézményt körülvevő társadalmi környezetnek a hatását és befolyását is figyelembe vettük. Érd város Budapest agglomerációs övezetébe tartozik, közigazgatási területe több, mint 60 km2, állandó és ideiglenes lakosainak száma meghaladja a 67 ezret. Kertváros jellegű település. A lakosság - foglalkoztatottság szempontjából - vegyes összetételű. Az aktív keresők egy része a város és környéke ipari üzemeiben és szövetkezeteiben dolgozik, de jelentős hányaduk vállal munkát a fővárosban. A lakosság művelődését a Városi Művelődési Központ, a gyermek- és zenei könyvtárral, bibliobusszal és több fiókkönyvtárral rendelkező Városi Könyvtár, valamint a Magyar Földrajzi Múzeum segíti. A gyermekek és ifjak nevelését, oktatását 7 integrált óvodai egység, 9 általános iskola, (8 állami általános iskola - ezek közül 1 gyógypedagógiai beiskolázási feladatokat lát el -, 1 pedig egyházi általános iskola), 1 gimnázium és 1 szakképző iskola - szakközépiskolai, szakmunkás, és szakiskolai osztályokkal - biztosítja. 4

Intézményünk beiskolázási körzete a város központjában épült lakótelepre és a környezetében levő családi házas övezetre terjed ki. A körzet lakossága rendkívül heterogén. A családok életstílusa, érzelmi tónusa, kulturális szintje erősen változó. Tanulóinknak megközelítőleg 20 %-a rendezetlen családi viszonyok között, hátrányos helyzetben él. Hátrányos helyzetű tanulóink száma: 55 fő. Ebből halmozottan hátrányos helyzetű:27 fő. Ingyenes étkeztetésre szoruló: 50%-os kedvezményben részesül 65 fő, 100%-os kedvezményben részesül: 73 fő. Ingyenes tankönyvre jogosult:230 fő. Ezek között a gyermekek között sok a szociálisan éretlen, akik nehezen illeszkednek be a közösségbe, nem rendelkeznek megfelelő én-tudattal, biztonságérzettel, az ingerszegény otthoni környezet nem segíti elő érzelmi gazdagodásukat. A problémás családok nem fogadják el az iskola értékrendjét. Nem könnyű velük kontaktust teremtenünk, hogy megnyerjük őket pedagógiai elképzeléseinknek. Ennek ellenére mindent megteszünk, hogy segítsük a hátrányos helyzetű tanulóink előrehaladását, esélyegyenlőségének megteremtését is. Munkánkat meghatározza a képességek szerinti differenciálás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztést szolgáló tevékenység. Nagyon sok gyerek otthon nem kap segítséget, de még bíztatást sem a tanuláshoz. A tudás leértékelődött. Közömbösség és a motiváció hiánya jellemzi a szülői közösség túlnyomó többségét. Nem a hátrányok megoldása, leküzdése a céljuk, hanem valahonnan kívülről várják a segítséget. Gyermekeik nevelésében adódó problémáknál minden felelősséget áthárítanak az iskolára. Így az iskolában töltött idő minden percét hasznosan kell eltöltenie a gyereknek délelőtt és délután is. Olyan programokat kell biztosítanunk, amellyel a tanulók személyisége gazdagodik, ismereteik bővülnek, és hátrányaik csökkennek. Ezt tartjuk egyik legfontosabb feladatunknak. Iskolánk 2008 májusában pályázott a Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációs- és képesség kibontakoztató programban való részvételre. A programban való részvétel lehetőségéről és a vele együtt járó támogatás elnyeréséről 2008 novemberében kapott értesítést az intézmény. Ekkor kezdődött meg az ezzel kapcsolatos munka, mely a pedagógusok továbbképzésével, a feladatok megismertetésével, a témafelelősök kiválasztásával mind a mai napig tart. Ezek között a gyermekek között, sok a szociálisan éretlen, akik nehezen illeszkednek be a közösségbe, nem rendelkeznek megfelelő én-tudattal, biztonságérzettel, az ingerszegény otthoni környezet nem segíti elő érzelmi gazdagodásukat. A problémás családok nem fogadják el az iskola értékrendjét. Nem könnyű velük kontaktust teremtenünk, hogy megnyerjük őket pedagógiai elképzeléseinknek. Iskolánk két önálló épületben működik. Az utóbbi évek folyamatos pénzhiánya miatt mindkét épület állaga jelentősen leromlott. Az Erzsébet utcai

5

épületben nagy szükség lenne az öltözőszekrények hibás konstrukciójú ajtóinak pótlására, mert csak így tudnánk biztosítani a szekrényekben elhelyezett tanulói ruházat biztonságát. Szükség van továbbá a hő központ korszerűsítésére, a körfolyosók burkolatának cseréjére, mindkét épületben a radiátorok és a világítás felújítására. Az Alsó utcai épületben megoldásra vár a nyílászárók cseréjének folytatása, valamint a tetőtér beépítésére elkészített terv megvalósítása szintén fontos feladat. Az intézmény szemléltetőeszköz állománya kiegészítésre, folyamatosan pótlásra szorul. Az iskolai ünnepélyek és egyéb rendezvények szervezését elősegíti az Erzsébet utcai épület aulája, amelyet sokoldalúan tudunk hasznosítani. A tanulók sportolását szolgálja az Erzsébet utcában a nagyméretű tornaterem és az udvari sportpálya, az Alsó utcai épületnél mindez hiányzik. A tanulók korszerű oktatása érdekében saját erőforrásokból számítógéptermeket alakítottunk ki és rendeztünk be, melyek folyamatos fejlesztéséről ugyancsak gondoskodnunk kell. Nevelőtestületünk stabil, szakos ellátottságunk 1983 óta 100 % -os. Még a tartósan távollévők helyén is végzett pedagógusokat foglalkoztatunk. Így a feladatok megvalósításához a személyi feltételek adottak. Intézményünk dolgozóinak száma: 66 fő. A tantestület létszáma: 52 fő. Az SNI és a BTM tanulóink fejlesztését fejlesztő pedagógusaink látják el az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat felügyelete mellett. Tantestületünk stabil, átlagéletkora 40 év. Testületünket a stabilitás mellett alkotó légkör, jellemzi. A nevelők önképzése és továbbképzése folyamatos, tervszerű. A tantestület tagjai a kompetencia alapú oktatás módszertani IPR-hez kapcsolódó képzéseiben részesültek. A képesítési előírásoknak a tantestület tagjai megfelelnek. Feladatkörüket, hatáskörüket a Közoktatási törvény, az SZMSZ és a munkaköri leírások tartalmazzák. Helyi nevelési rendszerünk építését ösztönösen, a valós gyakorlati igényeket és körülményeket figyelembe véve kezdtük. Mindaz, amit a pedagógiai gyakorlatban - kezdetben ösztönösen, később egyre tudatosabban megvalósítottunk, az adott körülmények között szükségesnek bizonyult. Az önfejlesztés gyakorlatának eredményeként létrejött rendszerműködés új elemei közül kiemeljük a következőket: - A kutató-fejlesztő munka: Intézményünkben - az 1983/84. tanév óta - folyamatos volt a kutató fejlesztő munka. Ennek keretében tervszerűen végeztük diagnosztizáló vizsgálatainkat, melyek a prognóziselemek feltárásával az előrelépést szolgálták. - Eredményvizsgálatok:

6

Az iskolai szintű nevelési eredményvizsgálatok tervszerű végzését "Az iskola belső világa" c. kutatási téma keretében kezdtük meg. Az iskola belső világának feltárásával az első középtávú pedagógiai programunkat készítettük elő, s ennek kapcsán a következő témákban vizsgálódtunk: Tanár-diák kapcsolatok - A család és az iskola kapcsolata, együttműködése; - A tanulóközösségek állapota, fejlettsége, tevékenysége; - A tanulók iskolai közérzete; - A nevelőközösség demokratizmusa, légköre; - A pedagógusok iskolai közérzete; - A pedagógiai programunk hatályba lépését követően vizsgálataink – minden évben - elsősorban a kiemelt fejlesztési területekre irányultak: - A magatartási és a tanulmányi fegyelem helyzete; - A tanulói tevékenységek lehetőségei, ezzel összefüggésben a tanulók informáltsága, bekapcsolódása a tevékenységekbe; - A pedagógusok munkahelyi közérzete - a korábbi vizsgálatok folytatásaként; - Az osztályfőnöki nevelőmunka tapasztalatai; - A nevelőtestület légköre, munkamegosztása; - Az ellenőrzés, értékelés, osztályozás iskolai gyakorlata; - A tanulók általános iskolai pályafutása; - A pedagógusok érték- és normaközvetítő tevékenységének hatékonysága; - Kreatív eljárások alkalmazása a pedagógiában; A magatartási és a tanulmányi fegyelem helyzetével kapcsolatos vizsgálati anyagunkat a debreceni "FÓRUM '85" bírálóbizottsága díjazott elismerésben részesítette. A tanulók általános iskolai pályafutásával kapcsolatos tanulmányunkat a Magyar Pedagógiai Társaság Általános Iskolai Szakosztálya vezetőségének felkérésére készítettük. Vizsgálatainkat változatos módszerekkel, megfelelő kontroll közbeiktatásával végeztük - gondot fordítva a vizsgálati eredményekből levonható következtetések érvényességének hatásaira. Rendszerépítő tevékenységünket középtávú pedagógiai program alapján végeztük. Első középtávú pedagógiai programunkat az 1984/85. tanévben indítottuk, és segítségével az 1988/89. tanév végéig terjedő időszak pedagógiai fejlesztését kívántuk megtervezni és megvalósítani. Programkészítő tevékenységünk első próbálkozását, az indító programot és annak félidős értékelését, kiegészítését és korrekcióját, valamint az iskola sajátos arculatának gazdagabb, rendszerezettebb változatát a Pest Megyei Pedagógiai Intézet kiadványként is megjelentette. 7

Kutató fejlesztő munkánk az 1997/98-as tanév óta ilyen szinten nem folytatódott. Ennek oka egyrészt a vezető váltásban keresendő, másrészt az addig kutatásra,- fejlesztésre fordított energiánkat 1998-ban az új pedagógiai program megírására, és a hozzá kapcsolódó helyi tantervek elkészítésére fordítottuk a NAT-nak megfelelően. Ennek folytatásaként a 2000/2001-es tanévben a kerettanterv által előírtaknak megfelelően elkészülő nevelési program és helyi tanterv összeállítása kötötte le pedagógusainkat. Az önfejlesztés során sajátos vezetési-információs struktúrát alakítottunk ki. A nevelői önkormányzati szervek működése a gyakorlati szükségszerűségnek megfelelő. Az 1982/83. tanévet speciális munkaközösségi rendszer létrehozásával indítottuk. Eltértünk a hagyományos formáktól, és olyan integrált nevelői munkaközösségeket hoztunk létre, amelyek tevékenysége az iskolai élet minden területére kiterjedt. A munkaközösségek vezetőinek a szokottnál nagyobb hatás- és jogkört biztosítottunk. Az eljárás helyességéről nemcsak saját tapasztalataink alapján győződtünk meg, hanem az oktatási dokumentumok is megerősítették kezdeményezéseinket. Alaptevékenységeink: • Általános iskolai nevelés-oktatás, melynek során nappali oktatást végzünk. • A sajátos nevelési igényű, ép intellektusú, a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (dyslexia, diszgráfia, diszkalkulia, kórós aktivitászavarral küzdő) tanulók integrált nevelése, oktatása az 1-8. évfolyamon. • Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés (IPR). • Iskolai diáksport tevékenység. • Iskolaotthonos, napközis, tanulószobai ellátás. Az IPR program megvalósításával kapcsolatos vállalásaink: • A 2010/2011-es tanévben a képesség kibontakoztató, integrációs felkészítést támogató pedagógiai, módszertani képzettséggel rendelkező pedagógusok aránya eléri a 80%-ot. • A 2010/2011-es tanévben a képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés megvalósításával létrehozott munkacsoportokban részt vevő pedagógusok száma 7 fő lesz. • A kooperatív tanulásszervezési módszert alkalmazó pedagógusok aránya 60%-ra nő. • A differenciáláson alapuló tanítási módszert alkalmazó pedagógusok aránya 80%-ra nő. • A módszertani adaptációt folytató pedagógusok száma 5 főre növekszik. 8

Sajnos, munkaközösségeink számát 2004-től csökkenteni kellett, az Önkormányzat anyagi okokra hivatkozva – városi szinten egységesen – intézményenként csak meghatározott számú munkaközösség működését engedélyezi. A munkaközösségek szerepe a nevelési rendszerben: - Megfelelő szervezeti formát biztosítanak ahhoz, hogy a pedagógusok alkotó módon vehessenek részt az iskolai élet alakításában, a vezetés munkájában. - Biztosítják az iskolán belüli koordinációt, gyorsítják, pontosítják az információ-áramlást. - A pedagógiai program és az éves munkaterv alapján tervezik, szervezik, lebonyolítják és értékelik a házi továbbképzéseket. Lehetővé teszik egymás munkájának jobb megismerését, elősegítik az egységes követelménytámasztást, a nevelők önképzését, fejlesztik a pedagógusközösség munkakultúráját. - Szorgalmazzák, támogatják a belső innovációs kezdeményezéseket, elősegítik a kreativitást, az öntevékenység kibontakozását. Iskolánkban jelenleg a következő munkaközösségek működnek: - osztályfőnöki; - napközis - iskolaotthonos; - alsós - felső tagozatban: magyar- történelem matematika – fizika – informatika idegen nyelvi művészetek és sport természettudományi Az 1985/86-os tanévben hoztuk létre - a nevelőtestületen belül - a pedagógiai tanácsot. Ez a nevelői önkormányzati szerv biztosítja a kapcsolatot a munkaközösségek és az iskolavezetés között. A pedagógiai tanács tervszerű működtetése új lendületet jelentett rendszerépítő tevékenységünkben. A pedagógiai tanács legfontosabb feladata a testületi és a vezetői döntések előkészítése, megalapozottságának, szakszerűségének elősegítése. Ennek érdekében a tanács javaslatot tesz, véleményt nyilvánít, megvitatja a nevelő-oktató munkát alapvetően meghatározó szakmai kérdéseket. Elemzi, értékeli a döntések hatékonyságát. Tagjai az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a munkaközösségek vezetői, a

9

diákönkormányzatok munkáját segítő pedagógusok, a szakszervezeti titkár, a közalkalmazotti tanács elnöke. 2007 óta intézményünkben IPR menedzsment is működik, melynek tagjai a következő feladatokat látják el: Menedzsment: IPR csoportok munkájának koordinálása, támogatása. Az IPR alapú fejlesztési stratégia és ütemterv megvalósulásának menedzselése, pályázati munka irányítása. Személyi és tárgyi feltételek biztosítása. IPR menedzsment tagjaként közreműködés a pályázat elkészítésében, költségvetés készítésében, feltételek megteremtése (eszközök beszerzése), a komplex IPR fejlesztés dokumentumainak elkészítése, rendszerezése, elszámolás készítésében közreműködés. Intézményi környezeti csoport: IPR csoportok szakmai, módszertani segítése, továbbképzések szervezése, multikulturális programok megvalósítása. Kapcsolattartás középfokú oktatási intézményekkel és a fenntartóval, programfejlesztés. Szakmai programok koordinálása. Pályázatok elkészítése és megvalósítása. IPR statisztikák készítése. IPR iskolai környezeti csoport tagjaként együttműködések szervezése intézményen kívül és belül, hospitációra épülő szakmai együttműködés koordinálása. Óvoda-iskola átmeneteket támogató munkacsoport működtetése: IPR keretein belül óvoda-iskola közötti átmenet segítése. Kapcsolattartás a város óvodáival, iskolaérettségi vizsgálatok dokumentációjának összefogása. Hospitálások szervezése. IPR módszertani adaptációt segítő munkacsoport tagjaként élménypedagógiai foglalkozások megtartása a 4. osztályok számára, kapcsolattartás az osztályfőnökökkel. Módszertani adaptációt segítő munkacsoport: Integrációt segítő, tanórán kívüli szabadidős tevékenység szervezése. Egyéni haladást segítő, differenciált tanulásszervezés megvalósítása könyvtári környezetben az IPR keretein belül. Útravaló program működésének segítése. IPR menedzsment +IKCS megbeszélések szervezése, lebonyolítása. A tanulóközösségek fejlődésével összefüggésben létrehoztuk a diákönkormányzat különböző szintű szerveit és fórumait. Létrehoztuk a

10

kisiskolás tanácsot az alsó tagozatban, és a diáktanácsot a felső tagozatban, megszerveztük az iskolagyűléseket. Napjainkban a diáktanács működtetésében már az indirekt irányítás szintjét értük el. Folyamatosan fejlesztjük az osztályszintű önkormányzati szervek és fórumok tevékenységének hatékonyságát is. Jelenleg a tanulói önkormányzat szervei: - Bolyai János Általános Iskola Diákönkormányzata (a tanulói önkormányzat legmagasabb szintű szerve) - Kisiskolás Tanács (az alapozó szakasz tanulóinak önkormányzati szerve) - Osztály- és csoportszintű önkormányzati szervek, felelősök A tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése érdekében változatos tevékenységrendszert építettünk ki. Iskolánkban az elmúlt években sokat gazdagodott, színesedett a tanulói tevékenységek skálája. (Kirándulások, túrák, táborozások, vetélkedők, kulturális programok, tanulmányi versenyek, szakkörök, klubfoglalkozások, iskolarádiós feladatok, közhasznú munka, felelősi megbízatások, fórumokon való részvétel, stb.) Kidolgoztuk a tanulóközösségek tevékenységeinek értékelési rendszerét, melynek területei a következők: - tanulmányi tevékenység, - tanórai magatartás, - közösségi vállalások és azok teljesítése. Az IPR tevékenységgel kapcsolatban pedig szülői klubot, pályaorientációs előadássorozatot, közös iskolalátogatásokat, továbbtanulásra felkészítő programokat szervezünk. A pedagógusok kreativitása a nevelő-oktató munkában az újszerű eljárások felelősségteljes vállalását teszi lehetővé. Intézményünkben minden pedagógus számára lehetőséget biztosítunk alkotó képességének kibontakoztatására. A felelősségteljes kezdeményezések támogatásával iskolánk szakmai színvonalának emelését szolgáljuk. Nevelőtestületünk alkotó pedagógusegyéniségei nyitottak, fogékonyak az újra. Ennek megfelelően: - A tanítás folyamatában korszerű hatékony eljárások hasznosítására törekszünk.

11

- Ezeknek sora az IPR bevezetésével tovább és hatékonyan bővült. - Az egész napos foglalkoztatás változatos formáit alkalmazzuk. - Pest megyében elsőként indítottunk - körzeti beiskolázással - 5. osztálytól felmenő rendszerben emelt óraszámú képzést matematikából Iskolánk matematika profiljának megfelelően vettük fel - 1987. december 15-én - a Bolyai János Általános Iskola nevet. A névfelvétel hagyományaink tovább bővítését is lehetővé tette. - Az idegen nyelv oktatása iránti megnövekedett igényt figyelembe véve, idegen nyelvi emelt óraszámú képzésben résztvevő osztályokat is működtetünk, ugyancsak körzeti beiskolázásban. Ezekben a tanulócsoportokban emelt óraszámban tanulhatják a gyermekek a választott (angol, ill. német) nyelvet. - 2010 szeptemberétől 1. évfolyamtól felmenő rendszerben magyarnémet két tanítási nyelvű osztályainkat is elindítjuk. - Mindkét képzési forma körzeti beiskolázásban működik. - A 7-8 évfolyamban minden tanulónk számára biztosítjuk az informatika - számítástechnika tanulását, 3. évfolyamtól pedig szakkörökön ismerkedhetnek tanulóink az informatika számítástechnika alapjaival. Nagy népszerűségnek örvend az internet hozzáférés is, amely minden délután rendelkezésükre áll. - Több nevelőnk végzett a jelenleg is folyó IPR megvalósítását szolgáló továbbképzéseken túl pedagógiai, pszichológiai, módszertani, számítástechnikai és egyéb tanfolyamot, hogy ismereteit hasznosíthassa a nevelő-oktató munkában. Kialakítottuk iskolánk sajátos, önálló arculatát, amelyet folyamatosan gazdagítunk. Szakmai munkánk magas szintű elismerésének tekintjük, hogy a Művelődési és Közoktatási Minisztérium rendszerfejlesztő tevékenységünkhöz 1990-ben kísérleti engedélyt adott, pedagógiai programunkat pedig 1993-ban első helyezéssel díjazta.

12

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI A gyermekek nevelésében a család mellett az iskolának van kiemelt szerepe, hisz a napnak nagy részét intézményünk falai között töltik. Iskolarendszerünk nagyon sok nehézséggel küzd napjainkban, ennek ellenére arra kell törekednünk, hogy lehetőségeink maximális kiaknázásával olyan körülményeket teremtsünk gyermekeink számára, hogy jól érezzék magukat az iskolában. Ennek keretében: - a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk; - a gyerekeket bevonjuk saját iskola életük megszervezésébe; - a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, - diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják mit várunk el tőlük; - minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Ennek érdekében: - építünk a hagyományokra és értékeket közvetítünk; - valamennyi gyermekrétegnek: a gyengéknek, a közepeseknek és a jóknak a fejlődést egyaránt biztosítjuk; - értelmes rend, fegyelem és komfortérzés uralkodik; - a gyermekek "munkaideje" nem olyan hosszú, hogy túlterhelést okozzon; - a tanulók fejlesztésére szánt időt optimálisan hasznosítjuk; - a gyermekek részére nemcsak ismereteket közvetítünk, hanem segítjük őket eligazodni az információk áradatában; - a tanulók hasznos tevékenységek során gyakorolhatják a jövőbeni szerepeiket; - a diákok beleszólhatnak és bekapcsolódhatnak ügyeik intézésébe; - a gyermekek segítséget kapnak önmaguk megismerésére és formálására, valamint a környezetükkel való egészséges kapcsolat kialakítására - a tanulók megfelelő erőfeszítéssel olyan ismeretek és képességek birtokába juthatnak, amelyek lehetővé teszik, mostani és jövőbeni terveik valóra váltását. Mindennapi munkánkban érvényesítjük az IPR szempontjait: Az integráció feltételeként a jegyző előtt tett nyilatkozatok alapján felmérjük: - a szülők iskolai végzettségét,

13

- hogy kiegészítő családi pótlékot kap-e a család gyermeke után, - a nyilatkozattételhez személyes adatai kezeléséhez hozzájárul-e, - igényt tart-e a képesség kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés rendszerében való részvételre. A felmérés összegzése után az iskola igazgatója mérlegeli a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet alapján a programokba még bevehető (az egyik kritériumnak meg nem felelő) tanulók létszámát és személyét (10 %). Az intézmény vezetője a tanulók osztályba sorolásakor – a speciális tanulási-, magatartási-, beilleszkedési problémák figyelembevételével –a rendelet előírásainak megfelelően a felmérés adatait figyelembe veszi. Az IPR bevezetésével a fenti feladatok és célok a következő elemekkel kiemelten bővültek: Célok: • A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek biztosítása. • A tanulók iskolai sikerességének elősegítése, különös tekintettel a HHH tanulókra. • A hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása. • Nőjön az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. • Továbbra se legyen az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolairend-szerből kikerülő diák. • Nőjön az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. • Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladják. • A HHH tanulók rendszeres iskolába járásának elérése. • Igazolatlan hiányzások minimalizálása. • Iskola és a szülői ház kapcsolatának erősítése, kapcsolattartás dokumentálása. Feladatok: • Óvoda - iskola átmenet segítése, hogy a gyermekek iskolai beilleszkedése • zökkenőmentes legyen. • Partneri kapcsolatok működtetése. • Kulcskompetenciákat fejlesztő programok. • Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése. • Szociális kompetenciák fejlesztése. • Év eleji bemeneti mérések. • Tanári együttműködés – hospitáció, esetmegbeszélés, 14

• • • • • •

Egyéni fejlesztési foglalkozások, - naplók, fejlesztési tervek. Háromhavonta kompetenciaalapú értékelés. Szülő és tanuló bevonása, tájékoztatása. Integrációt támogató módszertan alkalmazása. Szabadidős és továbbtanulást segítő programok. Multikulturális tartalmak megvalósítása.

Az iskolai nevelési rendszer folyamatos karbantartása, korrekciója és továbbfejlesztése érdekében mindannyiunk számára fontos: - a demokratikus vezetési struktúra megtartása (gyermekszervezetek, munkaközösségek, pedagógiai tanács, igazgatóhelyettesek véleményének kikérése az igazgató részéről, minden fontos döntés előtt); - a nevelőtestület munkahelyi közérzetének további javítása, a konfliktushelyzetek időben való felismerésével, és a konfliktusok feloldásával; - az alkotó légkör további erősítése, ösztönözve a nevelőket a folyamatos önművelésre, biztosítva számukra a továbbképzéseket, továbbtanulási lehetőségeket; - a nevelőtestületen belüli arányos munkamegosztás; - a nevelői érdekvédelmi szervek (közalkalmazotti tanács, szakszervezet) tevékenységének továbbfejlesztése; - a pedagógus munkaközösségek szerepének állandó erősítése, összetartó erejének, - szakmai színvonalának növelése, az újabb feladatok megoldásában való aktív közreműködés biztosítása; - a pedagógusok munkakultúrájának folyamatos fejlesztése, megkülönböztetett figyelmet fordítva az érték- és normaközvetítés hatékonyságára, a pedagógiai problémák sokoldalú áttekintését biztosító szemlélet érvényre juttatására, a pedagógiai hatásrendszer egészében való gondolkodásra; - a tanulók neveltségi szintjének emelése, iskolai közérzetük javítása, felhasználva a tantárgyak ismeretanyagát, az iskola sokszínű, változatos tevékenységrendszerét, valamint a tanulói önkormányzati szervek és fórumok működéséből fakadó lehetőségeket;

15

- a tanulók műveltségének megalapozása és fejlesztésére oly módon, hogy tanítványainkat az alapvető tudományos ismereteknek a birtokába juttassuk, felkeltsük bennük az állandó önművelés igényét, képessé tegyük őket a specializálódásra és a váltani tudásra; - az utóbbi években kialakult változatos iskolaszerkezetek mellett, az átjárhatóság biztosítása (másik iskolából hozzánk érkezett tanulóknál a hiányzó anyagrészek pótlása, teljes felzárkóztatás, esetleges vizsgáztatás); - a gyermekvédelmi munka kapcsolattartásának szorosabbá tétele az osztályfőnökökkel és a felelős igazgatóhelyettesekkel, valamint az önkormányzattal, családvédelmi központtal, Gyermekjóléti Szolgálattal, rendőrséggel. Naprakész kimutatások készítése a veszélyeztetett, - nehezen nevelhető és hátrányos helyzetű tanulókról); - a munkavédelem területén a folyamatos megelőző intézkedések, szemlék, oktatások, vizsgáztatás; - iskolánk társadalmi környezetének igényei, hatásai, különös tekintettel a gyerekek családjára; - a szülők fokozottabb bevonása az iskola életébe, a szülői munkaközösség, hatékony működése.

16

III. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZÖK, ELJÁRÁSOK Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Az alapfokú nevelés – oktatás első szakasza (1-4. évfolyam) az iskolába lépő kisgyermekekben óvja és továbbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. Ebben a szakaszban vezetjük át a gyermekeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Fogékonnyá tesszük saját környezetük, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt, teret adunk a gyermekek játék- és mozgás iránti vágyának, segítjük természetes fejlődésüket, érésüket. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítünk, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesztünk. (Tanórák, napközis, iskolaotthonos foglalkozások, délutáni foglalkozások, tanulmányi séták, - kirándulások,....) Ebben a szakaszban a kíváncsiságra és az érdeklődésre építünk, és az ezáltal motivált munkában, fejlesztjük a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítjuk érzelemviláguk gazdagodását. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulási szokásokat. (Tanórák, napközis,- iskolaotthonos foglalkozások, délutáni foglalkozások, tanulmányi séták,- kirándulások.....) Támogatjuk az egyéni képességek kibontakozását, közreműködünk a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában. Törődünk azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális – kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. (Tanórák, napközis,iskolaotthonos foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások,- szakkörök, felzárkóztató foglalkozások,- korrepetálások, fejlesztő foglalkozások szakképzett fejlesztő pedagógussal, beszédfejlesztő foglalkozások szakképzett beszédfejlesztő pedagógussal, logopédiai foglalkozások logopédus alkalmazásával.) Tudatosítjuk a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, megerősítjük a humánus magatartásmintákat, szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgáljuk a személyiség érését.

17

Az IPR-ből adódó célok elérését szolgáló eszközök és eljárások: • Az óvodából az iskolába való átmenet segítése (Az iskolába való bekerülés előkészítése). A helyi óvodában a problémák jelentkezésekor, illetve a beiskolázások kapcsán diagnosztikus vizsgálatokra kerül sor. Az óvoda helyi pedagógiai programjában határozza meg az iskola előkészítéssel kapcsolatos fejlesztési feladatokat, méréseket, értékeléseket. Iskolánk az együttműködési megállapodás alapján különböző kommunikációs csatornák felhasználásával (óvodai szülői értekezlet, bemutató foglalkozások az iskolában, az óvónők tájékoztatása munkaértekezleten, stb.) a szülőnek (az óvodán keresztül is) felajánlja az iskola integrációs pedagógiai rendszere nyújtotta lehetőségeket (leendő 1. osztályos tanító rendszeres foglalkozással egybekötött látogatása a nagycsoportosoknál, iskolai nyílt nap, kulturális bemutató stb.). Cél: az óvoda és iskolánk közötti – az iskolába való bekerülés előkészítését célzó – szakmai együttműködés, az óvodában elkezdődő folyamatos és tervszerű fejlesztő munka iskolánkban való folytatása. A kapcsolattartás módja: Az iskola leendő 1. osztályos tanítója óvodai foglakozásokon vesz részt. Konzultál az óvónőkkel a várhatóan az iskolánkba kerülő gyermekekről, annak családjáról. Az óvoda nagycsoportosai részt vesznek az iskola rendhagyó óráin, rendezvényein, bemutató foglalkozásain. A kapcsolatot a leendő 1. osztályos tanító és a fejlesztő pedagógusok tartják a nagycsoporttal foglalkozó óvónőkkel. Felelősök: leendő 1. osztályos tanító és az integrációs menedzserek. A team összegzi a megszerzett információkat. A rendelkezésre álló vizsgálati anyagok, tapasztalatok, illetve a szülő igénye alapján javaslatot tesz az integráló osztály kialakítására. Vizsgálati anyag készül, amely az egyéni fejlesztési terv alapja lesz. Felelős: osztályfőnök. Heterogén osztályok kialakítása: A fenti összegzés után, a team javaslata alapján az igazgató dönt az adott osztályok kialakításáról, a technikai feltételek biztosításáról. Minden tanév kezdetén felülvizsgáljuk, korrigáljuk az integrációs programot és az osztályok összetételét. Felelős: intézményvezető. Az alapfokú nevelés – oktatás második szakasza (5-8. évfolyam)szervesen folytatja az első szakasz nevelő – oktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését.

18

Kiemelt célunknak tekintjük a kulcskompetenciák fejlesztését: - anyanyelvi kommunikáció, - idegen nyelvi kommunikáció, - matematika kompetencia, - természettudományos kompetencia, - digitális kompetencia, - hatékony, önálló tanulás, - szociális és állampolgári kompetencia, - kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon- és népismeret, - európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi-lelki egészség, - felkészülés a felnőttlét szerepére. Nevelési módszereinkben fontos szerepet kap a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudásgyarapítás, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A tanulók a megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítsék. A tanulási tevékenységükben növekvő szerepet kapjon a közvetett kommunikáció, írásbeliség, vizuális kommunikáció, számítógépes érintkezés és a nem anyanyelven folyó kapcsolatteremtés jelenjen meg. Az IPR-hez is kapcsolódóan, de általánosan is fejlesztendő a test és a lélek egységének fejlesztéséhez kapcsolódó területek erősítése. Mentálhigiénés programok: − Szociális modul beépítése a tanórába és a tanórán kívüli foglalkozásokba. − Interaktív foglalkozások keretén belül személyiségfejlesztéssel foglalkozunk. − Minden évben hagyományosan egészségnapot és sportdélutánt rendezünk. − A „mindennapos testnevelés” keretében biztosítjuk a diákok rendszeres testmozgását. A 2012/2013. tanévtől felmenő rendszerben az 1. és 5. 19

évfolyam számára a KNT 27§ (11) és 97.§(6) alapján bevezettük a heti öt testnevelés órát. − Az iskolaorvos által kiszűrt tanulóink számára gyógytestnevelést szervezünk, könnyített testnevelésen vehetnek részt azok a tanulók, akiknek átmeneti egészségromlása van. Felelős: Szaktanár, osztályfőnökök Az IPR-hez szorosan és konkrétan kapcsolódó tantárgyi és képességfejlesztő programok, területek és feladatok meghatározása. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek: - Az önálló tanulást segítő felkészítés biztosítása. A tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok: - A programba kerülő tanulók képességeinek, viselkedésének, szociális helyzetének komplex elemzése a kiindulópont a tanító, a fejlesztő pedagógus és az adott szakvélemények alapján. - Az első értékelő esetmegbeszélés után konkrét javaslatok kerülnek megfogalmazásra, melyek a napi munka során a tanulóval kapcsolatban irányadók a tanítók, tanárok számára. − Szükséges fejlesztő, differenciált tanulásszervezés tanórákon, tanulásmódszertani fejlesztés iránya, sikerélményt nyújtó tanórán kívüli foglalkozások felkínálása (művészeti oktatás), tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek (délutáni nem kötelező tanórák, szakkörök). - A folyamatos (3 havonkénti) értékelés során a kialakult foglalkozási rendszer – az újabb mérések, elemzések tapasztalatai alapján – korrigálásra kerül, a szülők kezdettől fogva követik, ismerik a gyermekre vonatkozó fejlesztési tervet, a felmerülő problémákat és a megoldási módozatokat. - A tanuló értékelése szövegesen árnyalt, ösztönző jellegű legyen. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése: - Tantárgyi képességfejlesztő programok használata. - Kompetencia-alapú oktatási programcsomag adaptálása. / http://www.sulinovadatbank.hu/ - Differenciált óravezetés alkalmazása. - Információs és kommunikációs technológia alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon. - Egyéni fejlesztési terv készítése a rehabilitációs szakértői bizottság véleménye, illetve első osztályban a Difer-mérés alapján. - Egyéni és kiscsoportos fejlesztő foglalkozások megszervezése. - Részvétel az Útravaló ösztöndíjprogramban. Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógusok. 20

Kommunikációs képességeket fejlesztő programok: − 1-2. osztályban késleltetett olvasás és írástanítás módszer alklamazása. − A magyar nyelv- és irodalom oktatást folyamatosan felváltja a szövegértés-szövegalkotás modul, melynek keretében integrálódik a két terület. − Drámapedagógiai módszerek alkalmazása. − Témanapok rendezése. − A tanulók szabad választása alapján az iskolában működő alapfokú művészetoktatásban való részvétel (néptánc, képzőművészet). Felelősök: munkaközösség-vezetők Szociális kompetenciák fejlesztését szolgáló programok: - Közösségfejlesztő, közösségépítő programok az IPR fontos szinterei. - Osztályközösségek (séták, kirándulások, klubdélutánok). - Napközi otthon (szabadidős foglalkozások). - Alsó tagozatosok programjai (színházlátogatás, vetélkedő, sportrendezvények). - Felső tagozatosok iskolai rendezvényei (kulturális és sportrendezvények, rendhagyó órák, emlékezés napja, színházlátogatás,). - Iskolai kirándulások. - Projektnapok. - Sportcsoportok foglalkozásai. - Az iskola szakkörei, művészeti csoportjai és annak bemutatkozása. - A tanulók szereplési lehetőségei: - tanulmányi és művészeti versenyek, - az iskolai és települési ünnepi megemlékezések (tanévnyitó, okt. 23., - - mikulás ünnepség, karácsonyi műsor, farsang, emlékezés a névadóra, - márc. 15, anyák napja, DÖK nap, ballagás, tanévzáró)- Valamint a test és a lélek harmonikus fejlesztésének általános területeinél ismertetett mentálhigiénés programok. Előítéletek kezelését szolgáló programok: - Szakmai könyv- és médiatár bővítése, az ismeretek alkalmazása. - Előadások, képzések a témában. - Multikulturális tananyagtartalmak közvetítése. Felelősök: intézményvezető, munkaközösség-vezető, osztályfőnökök. A fentieken túl az IPR-t segítő módszertani elemek: - Az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezési eljárások. 21

-

Differenciáló óraszervezés, napközi otthonos foglalkozás. Egyéni fejlesztő foglalkozások (szakvélemény esetén). Tehetséggondozó foglalkozások. Tanórán kívüli differenciált foglalkozások. A kooperatív tanulásszervezés. A továbbképzéseken megismert módszerek folyamatos beépítése az oktatásszervezésbe. - Házi bemutató foglalkozások kooperatív technikák alkalmazása a tanévben folyamatos. − Beépül integráltan a tantárgyi rendszerbe a tánc és dráma témakör. − A szabadon választható alapfokú művészeti oktatási formában néptánc tanítása. − Rendezvények, ünnepi műsorok, versmondó- és prózamondó versenyek alkalmával – az éves munkatervben rögzítetten – részt vesznek tanulóink. − Városi, helyi kulturális programokon művészeti csoportjaink bemutatkoznak: énekkar, néptánc csoport. − Karácsonyi műsorunkat, illetve tanév végén tartandó kulturális bemutatóinkat, kiállításainkat a szülők, hozzátartozók részére minden évben megrendezzük. Felelősök: tanítók, tanárok, fejlesztő pedagógus. Az alapműveltség elsajátításához hozzátartozik a „tanulás tanulása”, az önálló tájékozódás, az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: - minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több, mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) - rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, - ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

22

- határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kiemelt szempont számunkra: - Az IPR-hez szorosan kapcsolódóan az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási motiváció erősítése fokozottan kiemelt feladat ebben a korosztályban. - az életkori jellemzők figyelembe vétele - az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, - a kreativitás fejlesztése, - az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés, - a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük, - az együttműködésre építő (kooperatív – interaktív) tanulási technikák és tanulásszervezési módok szerepének növelése, - a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányának növelése (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték….), - a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényére való támaszkodás, - heurisztikus tanulási helyzetek és rendszerező ismeretszerzési élmények kínálata, - a tanulási folyamat során tanulóink eljuttatása a megismerés, a tudás öröméhez, önbizalmuk megerősítéséhez, - a tanulási folyamatban tanulóink értsék meg a követelmények lényegét, és ismerjék meg önmaguk teljesítményének értékét. − Az egyenlő esélyű továbbtanulási feltételek biztosítása érdekében felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk a 7.-8. osztályos tanulóink számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű diákokra. A szülők és a gyermekek számára továbbtanulással kapcsolatos tájékoztató előadásokat tartunk. Folyamatos a kapcsolattartásunk a középiskolákkal. Diákjaink számára biztosítjuk a nyílt napjaikon való részvételt. Rászoruló tanulóink számára biztosítjuk a pedagógus kíséretet ezekre a látogatásokra. − Fontos feladatunk a megfelelő értékek kialakítása, meggyökereztetése, az IPR-rel kapcsolatosan a multikulturális tartalmak közvetítése. Erre az osztályfőnöki órák, drámaórák és egyéb szakórák és a tanórán kívüli foglalkozások adta lehetőségeket használjuk.

23

IV. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Pedagógiai munkánk során tanulóink egész személyiségét kívánjuk fejleszteni: - a tanulási folyamatok során a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztésével, - a színes sokoldalú iskolai élet biztosításával: - a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztése érdekében minden nyáron megszervezzük az alsós tanulók táboroztatását, a matematika tábort, a vándortábort, a könyvtár-közművelődési tábort, idegen nyelvi táborokat. Rögbi csapatunk az Országos Rögbi szövetség által szervezett táborokban vesz részt. A téli időszakban egyhetes sítáborba visszük az érdeklődő tanulókat. Minden tanévben biztosítjuk az osztályok kirándulásait, hétvégeken a pedagógusok különböző túrákat, színház-, mozimúzeumlátogatásokat szerveznek. Tanulmányi versenyeket, vetélkedőket, kulturális programokat, klubfoglalkozásokat, közhasznú munkákat szervezünk. A tanulmányi kirándulásokat, múzeumlátogatásokat, amelyeknek az időtartalma eléri a három órát, beszámítjuk a tanítási napok teljesítésébe a közoktatási törvény 121. paragrafusának 1. bekezdése 36. pontja alapján, a többi programot fakultatív jelleggel szervezzük meg az érdeklődő diákok számára. - a játék szerepének elismerésével (főleg a 6-12 éves korosztálynál), - a munka szerepének tudatosításával; - fejleszteni kívánjuk a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, - edzeni kívánjuk akaratukat, - tudatosítjuk az egészséges életmód,- szokások fontosságát, - fontos feladatunk a megfelelő értékek kialakítása, meggyökereztetése.

24

V. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Iskolánkban az IPR-hez szorosan kapcsolódva közösségfejlesztés kiemelkedő színterei a diákönkormányzati szervek (Kisiskolás Tanács, Diáktanács) rendezvényei, szervezett társadalmi munkái és a közösségek közötti versenyek indítása, lebonyolítása. A szakórák, osztályfőnöki órák, napközi, délutáni foglalkozások, szabadidős rendezvények, tanulmányi séták,- kirándulások szintén a közösségfejlesztés fontos eszközei. Fontos feladatunk, hogy: - a hon -és népismeret oktatása elősegítse a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel, - a tanulókban nyitottságot alakítsunk ki a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások megértése és megbecsülése iránt, iskolánk tanulói törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, különös tekintettel a SOCRATES PROGRAM keretén belül kialakult kapcsolatokra, a kialakult diákcserékre (Hauptschule Pram, Bolyai Farkas Elméleti Líceum Marosvásárhely) - ezek bővítésére, - tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, - tanulóink szerezzenek személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén, - kialakítsuk tanulóinkban, hogy a kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás –és kifejezés álljon, - tanulóink képesek legyenek véleményük, érveik kifejtésére, értelmezésére, megvédésére, - tanulóink az új információs környezetben (számítógépek, Internet, TV, rádió, könyvek, folyóiratok,…) eligazodjanak, ezeket kritikai módon használják, - kifejlesszük tanulóinkban a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.

25

VI. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT ÉS AZ INTEGRÁCIÓT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Az alapfokú nevelés - oktatás első szakaszában (1-4. évfolyam) a tanórákon kívül fejlesztő pedagógus, beszédfejlesztő pedagógus logopédus, mentorok segítik a beilleszkedési,-magatartási nehézségekkel küzdő, és szociális hátrányban levő gyermekeket. A második szakaszban (5-8. évfolyam) az osztályfőnökök, szaktanárok mellett, a folyamatosan kiépítendő mentorhálózat odafigyelése nyújt jelentős segítséget. Iskolaotthonos csoportokat működtetünk az 1-2. évfolyamban, napközis csoportok működnek az 1-6. évfolyamban és tanulószobát vehetnek igénybe a 6-8. évfolyam tanulói. A nehézségek enyhítését szolgálják a tanulókkal való egyéni és kiscsoportos foglalkozások,korrepetálások, a középiskolai felzárkóztató előkészítő foglalkozások és a kapcsolódó délutáni foglalkozások. A tanórákon differenciált foglalkoztatással, egyéni bánásmóddal segítjük a rászorulókat. Reggel 6.30-tól 7.30-ig ügyeletet szervezünk, délután pedig 17 óráig biztosítjuk, hogy tanulóink az iskolában tartózkodhassanak. Beindítottuk és tovább folytatjuk a drog- és bűnmegelőzési programjainkat, amelyek tanórákon, tanórán kívüli előadásokon, tájékoztatókon, kötetlen délutáni foglalkozásokon zajlanak, a témához jól értő, szociálisan érzékeny pedagógusok vezetésével. Kidolgoztuk iskolánk drogmegelőzési stratégiáját és esélyegyenlőségi programját, melyet a jövőben hatékonyan kívánunk alkalmazni. Feladataink között szerepel az intézményünkbe járó halmozottan hátrányos helyzetű, BTM-es és SNI gyerekek feltérképezése, nyilvántartása, gondozása. Jól működő kapcsolatot építettünk ki a Városi Rendőrkapitánysággal, a Családsegítő Központtal, ezen belül a Gyermekjóléti Szolgálattal, a gyermekorvossal és a védőnőkkel, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Létrehoztuk az intézményi IPR menedzsmentet. Folyamatosan részt veszünk a városi IPR munkaközösség tevékenységében. Hosszú távú céljaink között szerepel a halmozottan hátrányos helyzetű, BTM-es és SNI tanulók lemorzsolódási arányainak csökkentése,

26

tanulmányi sikerességük növelése, középiskolai továbbtanulásuk elősegítése. Pályaorientációs tevékenységünket már az 5. évfolyamban megkezdjük, és a 7-8. évfolyamban központi helyre kerül. Felzárkóztató,- és tehetséggondozó foglalkozásokat tartunk minden 7-8. osztályos tanulónknak magyarból és matematikából. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a helyi, a százhalombattai és a budapesti középiskolákkal, valamint az OH-lal. Tanulóink rendszeresen részt vesznek a középiskolák által szervezett tanulmányi versenyeken, melyekre szakköreinken és egyéb délutáni foglalkozásainkon készülnek fel. A szülőket szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatások során rendszeresen tájékoztatjuk a szociális juttatások lehetőségeiről, a tankönyvtámogatás elveiről, a táborozások,- kirándulások támogatási lehetőségeiről. Rendszeresen figyeljük a különböző pályázatokat, kihasználjuk a pályázati lehetőségeket, ezzel is segítve a rászoruló tanulókat. Integrációt segítő tanórán kívüli programokat is szervezünk. Multikulturális tartalmak közvetítésével enyhítjük az előítéletességet. A mentori hálózat működtetése a tanulmányi eredményesség biztosításán túl az integrációt is segíti. Közvetlen kapcsolatot alakítottunk ki a civil szervezetekkel is

VII. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tehetség, a képesség kibontakoztatása iskolánkban továbbra is kiemelt szerepet kap: - A nyolcadik évfolyamban minden tanuló számára biztosítjuk a középiskolára való előkészítő tehetséggondozó foglalkozásokon való részvételt matematikából, magyar nyelvés irodalomból, mivel ezekből a tantárgyakból minden középiskolában felvételi vizsgán kell részt venniük. - Az érdeklődő, nyolcadik évfolyamba járó tanulóinknak (választott szakirányultságuknak megfelelően) középiskolára előkészítő foglalkozásokat tartunk fizikából, kémiából, biológiából. - Magyar nyelv- és irodalomból szakköröket működtetünk, ezen a területen kiemelten kezeljük a színjátszószakkört, amely sok érdeklődő tanuló értelmes szabadidő eltöltését biztosítja.

27

- Az idegen nyelvek (angol, német) területén nyelvvizsga előkészítő foglalkozásokat szervezünk, a tehetségesebb tanulók nemzetközi nyelvvizsgával is megpróbálkozhatnak. - Honismereti, és történelmi szakkört működtetünk. - Földrajz szakkörünk kapcsolódik az Európában egyedülálló Földrajzi Múzeumhoz. - Matematika szakköreink névadónkhoz méltóan, Bolyai János nyomdokain haladnak. - A biológia tantárgyhoz kapcsolódóan vöröskeresztes szakkört működtetünk védőnők bevonásával. - Az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgy keretén belül „háziasszonyképzés” folyik. - Számítástechnika szakköreink rendkívül népszerűek a tanulók körében. - Internet hozzáférést biztosítunk az érdeklődő tanulók számára. - Komplex művészeti szakkör és kézműves szakkör keretében fejlesztjük gyermekeink kézügyességét. - Énekkarunk a tehetséges tanulók énekhangjának fejlesztésén túl, ünnepélyeink színvonalát emelik. - Lehetőséget biztosítunk tanulóink számára a mindennapos testedzésre. A tanórákon kívül, minden nap délutánonként 16 óráig nyitva van tornatermünk. Itt lehetőség van a kiemelkedő sporttehetségek gondozására (versenyekre való felkészítés folyik atlétikából, labdarúgásból, kézilabdából, kosárlabdából, görkorcsolyából, rögbi, jazz-balettból), emellett minden tanuló számára nyitottak a mindennapos tömegsport-foglalkozások. Sportegyesületek is igénybe veszik tornatermünket, itt elsősorban a karate és a tollaslabda sportágakat emeljük ki, ezeken tanulóink szép számmal vesznek részt. - A matematika emelt óraszámú osztályokban emelt óraszámban tanítjuk a matematikát (5-8. évfolyam). - A nyelvi emelt óraszámú osztályokban (angol-német nyelv) emelt óraszámban tanítjuk a választott idegen nyelvet (5-8. évfolyam) - A tanórák egy részén differenciált foglalkoztatást alkalmazunk. - A tanulói eredmények alapján kerül sor a differenciálásra. A kiemelt műveltségi területeken (magyar, matematika) csoportbontásban szeretnénk megszervezni a heti 1,5 órát. Az általános tantervű osztályainkban célszerűnek látszik legfeljebb három csoport kialakítása (pl.: gyengék, közepesek, haladók). Az emelt szintű osztályainkban pedig – ha szükséges - két csoport kialakítására törekszünk (felzárkóztató és tehetséggondozó).

28

- A kiemelkedő tehetségek számára egyéni foglalkozásokat, vagy két-három tanuló részére kiscsoportos foglalkozásokat szervezünk egy-egy tanulmányi versenyre való eredményes felkészítés érdekében. − Az egyenlő esélyű továbbtanulási feltételek biztosítása érdekében felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk a 7.-8. osztályos tanulóink számára, különös tekintettel a hátrányos helyzetű diákokra. − A szülők és a gyermekek számára továbbtanulással kapcsolatos tájékoztató előadásokat tartunk. − Folyamatos a kapcsolattartásunk a középiskolákkal. Diákjaink számára biztosítjuk a nyílt napjaikon való részvételt. Rászoruló tanulóink számára biztosítjuk a pedagógus kíséretet ezekre a látogatásokra A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. paragrafusa határozza meg a pedagógiai munka szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban – az 1-4. évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, míg az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás keretei között. Érd Megyei Jogú Város Közgyűlése 2010. március 25-én elfogadott 78/2010.(III.25.) KGY. számú határozatában engedélyezte iskolánk számára felmenő rendszerben, évfolyamonként egy tanulócsoport magyar-német két tannyelvű oktatását. A program indoka: Iskolánkban a matematika oktatása mellett komoly hagyományai vannak az idegen nyelvek (angol, német) oktatásának is. Tanulóink 3. évfolyamtól tanulhatják az említett két nyelv egyikét. Felsőben pedig 1996 óta idegen nyelvi emelt szintű képzésben részt vevő osztályokat is szervezünk. Ezekben a tanulócsoportokban emelt óraszámban tanulhatják a gyermekek a választott (angol, német) nyelvet. Több szempontból is szükséges továbbfejleszteni ezeket a hagyományokat: • A versenyképesség megőrzése minden intézmény számára fontos. A Bolyai sem lehet kivétel ebből a szempontból, hiszen a gyermeklétszám csökkenése – a más település oktatási intézményeibe való átvándorlás – Érden is égető probléma. Ennek megakadályozására az egyik járható út az oktatási kínálat bővítése. A szülők számára ilyen módon is vonzóvá kell tennünk iskolánkat. Annál is inkább, hiszen városunkban még nem működik két tanítási nyelvű általános iskola.

29

• 2008. év a két tanítási nyelvű oktatás éve volt. Számos értékelés megjelent ebben a témában, de mindegyik egyetértett ennek az oktatási formának a szükségességében. Az Európai Unió 8 kulcskompetenciájának sorában 2. helyen találjuk az idegen nyelven való kommunikáció fejlesztését. • A tudományos vizsgálatok bizonyítják, hogy a tartalomnak van elsődleges szerepe az idegen nyelvek tanításában. A korszerű módszer, a legmodernebb oktatási eszköz sem kelti fel oly mértékben a gyermek kíváncsiságát, mint egy érdekes téma. A nyelvtanulásról megfeledkezve a tanuló csak a tartalomra koncentrál ilyenkor. • Arra kell törekednünk, hogy tanulóink minél korábban kezdjék el az idegen nyelv tanulását. A kisgyermek sokkal hatékonyabban, gyorsabban, kevesebb erőfeszítéssel, szinte az anyanyelv megtanulásának folyamatához hasonlóan sajátítja el azt. Az elsődleges cél, hogy a tanulók kommunikációs készségét fejlesszük a hétköznapi szituációkban. • A tartalomalapú nyelvoktatás elveinek megfelelően az első tanévben csak szóbeli nyelvtanítás zajlik, az idegen nyelvű írás-olvasás tanítása teljes egészében a második tanév feladata. • Fontos, hogy a tanulók tanórán kívüli tevékenységek keretében is találkozzanak az idegen nyelvvel. Ennek már megvannak az alapjai iskolánkban, hiszen diákjainknak már most számos olyan iskolai programot szervezünk, ahol szükségük van a nyelvtudásra (nyelvi versenyek, levelezés, cserediák program, Comenius-program, nyelvi táborok). A program megvalósításának irányelvei: Iskolánk a pedagógiai programját a két tanítási nyelvű oktatás jogszabályi előírásai alapján dolgozta át: • A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek kiadásáról szóló 26/1997. (VII.10.) MKM rendelet (továbbiakban: Rendelet) • A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, • A 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettanterv, • A 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet 1. számú melléklete, • valamint a Rendelet 1. számú mellékleteként kiadott Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében,

30

• továbbá a Rendelet 2. számú mellékletében a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben, • és a Rendelet 3. számú mellékletében a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltaknak megfelelően. A Magyar Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolák Egyesülete ajánlásait, tanácsait is figyelembe vettük a program kidolgozásánál. A magyar-német két tanítási nyelvű oktatást az általános iskola első osztályától indítjuk felmenő rendszerben. Tanévenként és évfolyamonként egy-egy tanulócsoport vesz részt a magyarnémet két tanítási nyelvű programban. A Rendelet előírja, hogy heti öt németórát kell biztosítani a programban részt vevő tanulók számára, valamint legalább egy órát anyanyelvi tanárnak kell megtartani. Három tantárgyat kötelező a célnyelven tanítani, s a németórák, valamint a célnyelven tartott órák az összes kötelező óraszám legalább 35%-át, de legfeljebb 50%-át tegyék ki. A jogszabály a magyar nyelv és irodalom tantárgy kivételével valamennyi tantárgy célnyelvi oktatását megengedi, ajánlja viszont az életkori sajátosságok figyelembevételét. Az iskola által kijelölt célnyelven oktatandó tárgyakat a már az iskolában meglévő humán erőforrás, és a Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolák Egyesületének tapasztalatai alapján választottuk ki. Intézményünkben az idegen nyelvi lektor elsősorban a tanulók nyelvi kommunikációs készségét fejleszti. Az idegen nyelvi lektoron kívül a további személyi feltételek is adottak, mind a célnyelvi, mind pedig a célnyelvű oktatáshoz. A két tanítási nyelvű osztályok számának növekedésével szükséges lesz a pedagógus létszám növelése is. A tanulók első évfolyamtól heti öt órában (tehát minden nap) tanulják a németet, mint idegen nyelvet. Az órák csoportbontásban folynak. A tantárgy neve első-második évfolyamon: játék-beszélgetés, harmadiknyolcadik évfolyamon: német nyelv. Ezt egészíti ki a német nyelven tanított tantárgyak oktatása. Német nyelven tanított tantárgyak: • első évfolyamon technika, ének, környezet, • második évfolyamon technika, ének, környezet, • harmadik évfolyamon technika, ének, környezet, • negyedik évfolyamon technika, ének, környezet, • ötödik évfolyamon, ének, országismeret, német nyelvű irodalom, • hatodik évfolyamon, ének, országismeret, német nyelvű irodalom, • hetedik évfolyamon, ének, országismeret, német nyelvű irodalom, 31

• nyolcadik évfolyamon, ének, országismeret, német nyelvű irodalom. A tantárgyak részletes tantervét helyi tantervünk tartalmazza. A kétnyelvű oktatás célja: A nyelvoktatás célja a nyelv használójának felkészítése arra, hogy sikeresen tudjon részt venni a kommunikációs folyamatban. Az idegen nyelv tanulása olyan folyamat, amely elsősorban nem strukturált ismeretek egymás utáni elsajátítására irányul, hanem egy adott nyelv használatának megismerésére, megértésére és mielőbbi közvetlen alkalmazására, ami egyben eszköz is újabb ismeretek megszerzéséhez, a további tanuláshoz. A nyelvtanulás közege meghatározó, ugyanis nem mindegy, hogy a tanuló a nyelvet anyanyelvi környezetben sajátítja el, vagy szervezett oktatás keretében. A két tanulási környezet ötvözetét nyújtja a két tannyelvű oktatás. Célunk, oktatásunk olyan megszervezése, amely a lehető legtöbb alkalmat biztosítja az idegen nyelv használatára. A két tanítási nyelvű oktatás célja magas szintű tudás megszerzése az iskolai tantárgyakból idegen nyelven is. • A nyelvoktatásnak az általános nevelési célokkal összhangban, a gyermek fogalmi gondolkodásának kialakulásához kell segítséget nyújtania. • A nyelvoktatás az általános készségfejlesztés (írás-olvasás, számolás, nyelvi készségek), valamint a társadalmi készségek (a világ iránti kíváncsiság felkeltése) fejlesztésében játszik fontos szerepet. • A nyelvtanulás iránti pozitív attitűd kialakulása nagyban hozzájárul a későbbi sikerekhez, amikor is a nyelvelsajátítás nem tudatos módszerei után a tudatos nyelvtanulás időszaka következik. • A nyelvtanulás közvetlen nyelvi eredménnyel jár, hiszen a tanulók bizonyos nyelvi formákat elsajátítanak. Várható eredmények: • A két tanítási nyelvű oktatásban résztvevő tanulók szókincse sokkal nagyobb, mint azoké, akik csak idegen nyelvi órákon tanulják a célnyelvet. Ezek a diákok a tantárgyak szókincsét, nyelvezetét is tudják. A hétköznapi nyelv tudásán kívül tágabb ismerettel rendelkeznek. • Az oktatási forma sajátosságai révén mind a négy nyelvi készséget egyaránt használja a tanuló, ezek egyforma szinten vannak. • A diákoknak sokkal többet kell kommunikálniuk, mind írásban, mind szóban. • Meg kell érteniük a szaktanár magyarázatát, kérdéseket kell feltenniük, ha nem értenek meg valamit, illetve válaszolni kell tudniuk a kérdésekre. • Önállóan képesek lesznek idegen nyelvű ismeretszerzésre az internet, illetve a külföldi szakirodalom felhasználásával.

32

• Külföldi kapcsolatok alakulhatnak ki, mely által még élet közelibb lesz a nyelvtudásuk. • Általános iskolai tanulmányaik befejezésével képesek lesznek nyelvvizsgán számot adni B1-B2 szintű nyelvtudásukról. VIII. A GYERMEK – ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL ÉS AZ IPR PROGRAMMAL KAPCSOLATOS FELADATOK - Mind alsó, mind pedig felső tagozaton az egyéni bánásmódra hangsúlyt fektető mentorhálózat működtetése. - Naprakész kimutatás készítése a veszélyeztetett, a nehezen nevelhető, a hátrányos helyzetű és a roma származású tanulókról. - A fentiekre támaszkodva javaslattétel térítésmentes vagy kedvezményes étkezésre, tankönyvsegélyre. A szülő rendszeres nevelési segély kérelméhez iskolai vélemény készítése. - A kedvezményezettek részére ingyenes tankönyvek biztosítása. - Szoros kapcsolattartás a mentorok, az osztályfőnökök és az igazgatóhelyettesek között. - Meghatározott időközönként beszámolási kötelezettség az igazgató felé, a gyermekvédelem terén tett intézkedésekről. - Családlátogatások az érintett tanulóknál. - Kapcsolattartás az iskola és a Polgármesteri Hivatal Gyámügyi Osztálya, a Családsegítő Központ, az áthelyező bizottságok, a Budai Gyermekkórház, a Gyermekjóléti Szolgálat, az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, a Városi Rendőrkapitányság között. - Az érintett tanulók minél nagyobb számban történő bevonása a tehetséggondozó,- felzárkóztató,- szabadidős programokba. - Hetente egy alkalommal – péntek délutánonként, esetenként szombat-vasárnap – gyermekvédelmi programok szervezése. - Az iskolaotthon, a napközi, a tanulószoba igénybe vételének szorgalmazása az érintett tanulóknál. 33

- Táborozások, kirándulások segítése anyagilag is (alapítvány) a rászoruló családoknál.

IX. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG Iskolánk elkötelezett a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelésében és azon sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai nevelésében, oktatásában, akik a megismerő funkció vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető, tartós és súlyos rendellenességével küzdenek és/vagy organikus hátterű integrálható beszédfogyatékosok. Sikeresnek akkor mondhatjuk magunkat, ha törekszünk a tanulók beilleszkedésének elősegítésére és a többi tanulóval való együtt haladására. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - törekednünk kell a szülők közösségének felkészítésére a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására, - a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemléletet érvényesesítjük és a sérülés specifikus módszertani eljárásokat alkalmazzuk, - a nyitott tanítási-tanulási folyamat megvalósítására törekszünk, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi - eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki - a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; - szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni - haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából - individuális módszereket, technikákat alkalmaz; - a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban 34

- szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság - vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; - egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához - alternatívákat keres; - alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; - együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Intézményünk szoros munkakapcsolatot épít ki az egységes Pedagógiai Szakszolgálattal. Ennek kereteit együttműködési megállapodásban rögzítettük, mely az SZMSZ-ünk mellékletét képezi. A beszédfogyatékos tanuló iskolai fejlesztésében, speciális nevelési igényeinek kielégítésében elsőbbséget kell biztosítani az ép beszélő környezetben integráltan történő oktatásnak. Ez biztosíthatja a tanulók számára a felfelé nivellálást segítő pedagógiai környezetet. - A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. - A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a terápiás terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. - A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. - A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. - Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. - A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. - A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner.

35

Kiemelt fejlesztési feladatok: A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret: A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra: Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás: Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség: A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. A pedagógiai rehabilitációban alkalmazott tevékenységformáink: - Logopédiai egyéni és csoportos terápia, - Kommunikációs tréningek, - Drámaterápiás foglalkozások. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése: A fejlesztés alapelvei: - A részképesség zavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítésére intézményünkben fejlesztő pedagógusok közreműködésére van szükség, akik munkájukat egyéni fejlesztési terv alapján végzik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesítjük a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat:

36

- az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, - a kudarctűrő-képesség növelése, - az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: - a testséma biztonságának kialakítása, - a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása, - a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, - az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, - az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, - a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, - az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, - az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Diszkalkulia A fejlesztés feladatai: - az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, - a testséma kialakítása, - a téri relációk biztonsága, - a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, - a szerialitás erősítése, - segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, - a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, 37

- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. A kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavar A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: - a tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére, - az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében, - a tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. - együttműködés a családdal és más szakemberekkel, - a fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Az alapfokú nevelés – oktatás első szakaszában (1-4. évfolyam): - a tanév első hónapjában az illetékes igazgatóhelyettes és az első évfolyam tanítói felmérik, hogy minden hozzánk érkezett elsős gyermek elérte-e az iskolaérettség szintjét, be tudnak-e kapcsolódni az iskolai életbe, - az első évfolyam minden osztályában egy időben tartjuk a magyar és matematika órákat, a kis létszámú osztályba javasolt gyerekeket és azokat, akik társaiknál nehezebben tudnak haladni, a fenti két tantárgyból fejlesztő pedagógus tanítja kiscsoportban (10-12 fő) külön tanterv szerint, - indokolt esetben kikérjük az Egységes Pedagógiai Szakszolgálat véleményét, és megtesszük az általuk javasolt intézkedéseket, súlyosabb esetekben igénybe vesszük a Pest Megyei Önkormányzat 1.sz.Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság segítségét is, - az első évfolyamban szakképzett logopédus felméri a tanulókat, ezután a kiszűrt tanulók logopédiai foglalkozásokon vesznek részt, - a nehezen haladó gyerekekkel 2-4. évfolyamban szakképzett fejlesztő pedagógus foglalkozik fejlesztő foglalkozások keretében, tanítás után, - a beszéd- és olvasási nehézségekkel küzdő gyerekekkel szakképzett beszédfejlesztő pedagógus foglalkozik,

38

- minden osztályban biztosítjuk a korrepetálásokat magyar és matematika tantárgyakból, - indokolt esetben javasoljuk a szülőknek, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Fővárosi Önkormányzat Budai Gyermekkórház Neurosis Osztályával. - A tanórák egy részén differenciált foglalkoztatást alkalmazunk, - Szorgalmazzuk, hogy a rászoruló tanulók szülei feltétlenül vegyék igénybe az iskolaotthon és a napközi lehetőségeit. Az alapfokú nevelés – oktatás második szakaszában (5-8. évfolyam): - korrepetálásokat, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, - 8. évfolyamban minden tanulónk számára biztosítunk középiskolára előkészítő felzárkóztató foglalkozásokat matematikából, magyar nyelv- és irodalomból, mivel ezekből a tantárgyakból minden középiskolában felvételi vizsgán kell részt venniük, - tanórák egy részén differenciált foglalkoztatást alkalmazunk, - túlkoros tanulóinknál indokolt esetben heti 10 órás foglalkoztatást engedélyezünk (magántanuló), mivel városi szinten tankötelezettségüknek más módon nem tudnak eleget tenni („ifjúsági tagozatok” megszűnése), - szorgalmazzuk, hogy a rászoruló tanulók feltétlenül vegyék igénybe a tanulószobát és a napközit.

X. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 7.sz. melléklete meghatározza, melyek azok a minimális eszközök, amelyekkel az iskolának rendelkezniük kell. A közoktatásról szóló törvény 124. paragrafus (20) bekezdése előírja, hogy a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltakat, a jegyzék kiadását követő öt év után kell alkalmazni. A fentieket figyelembe eszközjegyzékünket:

véve

elkészítettük

felszerelés,

-

és

39

Az alsó tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tanulói eszközök: tárgykép betűsín szókép vázoló lapok ábécéskönyv olvasókönyv különböző gyereklexikonok feladatlapok, munkafüzetek ifjúsági regények helyesírási szójegyzék térkép Nevelői eszközök: dia, diafilm, video, videofilmek magnó, hangszalag, televízió könyvek, kézikönyvek iskola vagy osztálykönyvtár bábuk epidiaszkóp írásvetítő földgömb értelmező kéziszótár szinonima szótár Ó Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások Ó Nagy Gábor – Ruzsiczky Éva: Magyar szinonimaszótár Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára Az alsó tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tárgyi feltételek: tanári és tanulói 1. évfolyam Gondolkodási módszerek alapozása piros és kék korongok logikai készlet színes rudak tárgyak, képek, rajzok számolópálca Számtan, algebra korong számolópálca

számkártya szögestábla applikációs képek játékpénz számegyenes Geometria, mérés tér – és modellezőkészlet mozaik játék zsinegdarabok

síkmértani

40

papírcsíkok mérőszalag egyenes vonalzó olló írólap mérőedények súlyok mérleg méterrúd Valószínűség, statisztika dobókocka Könyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény.

2. évfolyam Gondolkodási módszerek alapozása logikai készlet színes rudak applikációs képek számkártyák Számtan, algebra korong színes rudak logikai készlet 3. évfolyam Gondolkodási módszerek alapozása logikai készlet tanítói applikációs készlet Számtan, algebra játékpénz színes rudak írólap olló hőmérő adósság és vagyoncédulák törtes mozaik számkártyák applikációs készlet számegyenes Geometria, mérés mérőszalag

játékpénz szögestábla hőmérő számkártyák írólap számegyenes applikációs készlet törtes mozaik Geometria, mérés hőmérő óra mérőszalag vonalzó zsebtükör írólap szögestábla súlyok, mérleg mérőedények méterrúd tér- és síkmértani modellező készlet Babilon készlet Valószínűség dobókocka Babilon készlet Könyv,munkafüzet, feladatgyűjtemény

vonalzó (egyenes és háromszögű) zsinegdarabok lyukas tábla óra hőmérő írólap zsebtükör üres dobozok, üvegcsék méterrúd mérőedények súlyok, mérleg tér-és síkmértani modellező készlet Babilon készlet testek, síkidomok építődoboz mozaik Valószínűség, statisztika

41

dobókocka korongok golyók Könyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény. 4. évfolyam Gondolkodási módszerek alapozása logikai játék könyvtárhasználat Babilon készlet nevelői applikáció Számtan, algebra játékpénz adóság és vagyoncédulák törtes mozaik számkártyák számegyenes Geometria, mérés egyenes és háromszögű vonalzó

körző mérőszalag olló írólap zsebtükör tér- és síkmértani modellező készlet Babilon készlet testek, síkidomok mozaik méterrúd mérőedények súlyok, mérleg óra Valószínűség, statisztika dobókocka korongok Babilon készlet grafikon Könyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény.

Az alsó tagozatos környezetismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Taneszközök 1. évfolyam Tanulói segédlet: tankönyvek, munkafüzetek Szemléltetőeszközök: Jelzőtáblák, terepasztal, szobanövények, lehullott falevelek, zöldségfélék, gyümölcsök, falitábla az évszakokról és a madarakról. Magyar pénznemek, fogápolási eszközök, virágzó ág, virágmodell, termések. Madárpreparátumok, óra, évszakok applikáció, hőmérő. 2. évfolyam Tanulói segédlet: tankönyvek, munkafüzetek Szemléltetőeszközök: Növényápolási eszközök. Diaképek, erdei növények termései, erdei gyümölcsök. Mérőszalag. Emberi test applikáció, szobamérleg, tisztasági csomag, folyadékos készítmény: a madár fejlődése, borszeszégő, homok, lufi, hajszárító, hőmérő, videofilm. 3. évfolyam Tanulói segédlet: tankönyvek, munkafüzetek Szemléltetőeszközök: Papírforgó, mérőszalag, kézinagyító, hőmérő, nád, gyékény és belőle készült tárgyak, virágmodell, madáretetők, homokasztal,

42

hajszárító, öntözőkanna, csapadékmérő, mohapárna, csigaházak, kagylóhéjak, a bogár testének tagolódása (applikáció), folyadékos készítmények: béka, madár, csontváz: béka, hal, madár, emlős, videofilm. 4. évfolyam Tanulói segédlet: tankönyvek, munkafüzetek Szemléltetőeszközök: gyümölcsök, termések, a fa részei (szertári anyag), bogár részei (applikáció), a lepke fejlődése (applikáció), hajtatott hagyma, madárpreparátum, madártollak, madárcsontváz, térkép, (Első albumom ), ásványok, földgömb, fali térkép, diakép, videofilm. Az alsó tagozatos ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Feltételek 1 – 4. évfolyamig - furulya, xilofon, szintetizátor, hanglemez, kazetta, CD - ritmushangszerek: cintányér, dob, triangulum, ütőpálca, csörgő - gyermekek által készített ritmushangszerek - hangjegyfüzet, hangjegykirakó, ritmus- és betűkottás készlet.

Az alsó tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: 166.o. Tárgyi feltételek: 1-4. évfolyamon kiadott forgalomban lévő tankönyvek vagy munkafüzetek. 1. évfolyam agyag, plasztilin, agyagos láda, vizes edény; festékek, keverőedények, vizes edények, rongyok, különböző méretű ecsetek, tempera; színes papírok különböző minőségben (celofán, krepp, karton, stb.); ceruzák, kréták; termések: kukorica, gesztenye, stb. pálcikák, gyökerek, fakérgek; kapcsok, kartonok, ollók; faépítő elemek, papírdobozok; papírmakettek; hengerek, kúpok, téglák; diavetítő, diakészlet és színes reprodukciók. 2. évfolyam Ugyanaz, mint az 1. évfolyamnál és félfamentes és famentes különböző színű és nagyságú papírok; álarcok, maszkok; fakanalak, textilek, pingponglabdák, pálcikák, fonalak.

43

3. évfolyam Ugyanaz, mint az 1. és 2. évfolyamnál és portrék, reprodukciók; drótok, kartonok, eszközök, ollók, fogók. 4. évfolyam Ugyanaz, mint az 1., 2. és 3. évfolyamnál és egyszerű nyomtató eszközök; népi és iparművészeti tárgyak. Az alsó tagozatos technika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Nyomtatott taneszközök: Tanulói segédletek: tankönyv Nevelői segédletek: Technikai kisenciklopédia, természettudományi kislexikon, a tantervi anyaghoz kapcsolódó különböző szabványok (előírások), folyóiratok. Nyomtatott grafikai taneszközök. Fali táblázatok (tablók), különböző gyártástechnológiák, ipari, mezőgazdasági termelési folyamatok szemléltetésére a tantervi anyagból. Vizuális információhordozók Diakép-sorozatok az egyes tantervi témakörökhöz 1-4. Osztályban. Fólia-sorozatok az egyes tantervi témakörökhöz 1-4. Osztályban. Tanulókísérleti eszközök Szerszámok a tantervi anyagban szereplő mérő, szerelő és megmunkáló gyakorlatokhoz, (fém, fa papír, műanyag megmunkáló kéziszerszámok), építőés szerelődobozok. Az alsó tagozatos testnevelés tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Nyomtatott taneszközök Tanári kézikönyv, játékgyűjtemények, gyakorlatgyűjtemények. Folyóiratok (A Tanító c. folyóirat). Auditív információhordozók Hanglemezek, hangszalagok kísérőzenéhez (gimnasztika). Általános tanszerek Tornapad 2, illetve 4 méteres (választás szerint). Bordásfal (kétszeres). Ugrószőnyeg (laticel), talajszőnyeg. Ugrózsámoly, ugrószekrény és ugródeszka. Mászórúd, mászókötél, gyűrű. Gumikötélkészlet (ugrásokhoz, dobásokhoz). Gerenda.

44

Függőszertartó, szabadtéri mászóállvány. Kéziszerek Ugrókötél, gumikötél, színes tornabot, karika. Különböző méretű gumi- vagy műanyaglabdák, babzsák. 1, 2 és 3 kp-os tömöttlabdák. Sportszerek, játékeszközök Magasugrómérce, magasugróléc (műanyag). Kislabda. Kosárlabda, kézilabda, röplabda, futballabda. Lengőkötél. Tollaslabdaütők és –háló, -labdák. Egyéb felszerelések Öltözőpadok. Testmagasságmérő. Személymérleg. Ásó, gereblye. Pályajelző festékszóró. Mentőláda. A felső tagozatos magyar nyelv és irodalom tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok - Tanári kézikönyvek, feladatgyűjtemények - Írásvetítő-fóliák, falitáblák - Audio-vizuális segédeszközök, videokazetták, szépirodalmi kazetták, CD-k - Szépirodalmi szövegek – a kötelező és az ajánlott olvasmányok - Segédkönyvek – szótárak, lexikonok, enciklopédiák, helyesírási szabályzatok, irodalomtörténeti atlasz - Irodalmi arcképcsarnok - Fénymásolási lehetőség A dráma és tánc tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - Megfelelő méretű, mozgatható bútorzattal rendelkező szaktanterem, 1520 fős csoportlétszám, - Különböző típusú bábok (ujjbáb, síkbáb, kesztyűs, marionett, bot, stb.), - Bábparaván vagy színpad, - Szakkönyvek, mesekönyvek, - Jelmezek, maszkok, díszletek, reflektorok, - Audiovizuális eszközök, hangkazetták, videokazetták, CD-k, - Színes papírok, kréták, filcek, mozgatható tábla, - Fénymásolási lehetőség.

45

A történelem és a hon- és népismeret tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Falitérképek: -

-

Az ókori Kelet. Az ókori Görögország. A Római Birodalom. Bibliai országok – Pál apostol utazásai. Magyarország X-XI. sz. A magyar népvándorlás és a honfoglalás. Európa Nagy Károly korában. Magyarország a korai feudalizmus idején. A feudális Magyarország a XIII.sz. közepétől a XV.sz. elejéig. A tatárjárás Magyarországon 1241-42. A Föld népei a XIV-XV. században. Magyarország 1526-1606. Európa a XIV-XV. században. A feudális Magyarország a XV. században. Magyarország a XVII. században. Európa a XVII. század közepén.

-

-

Az európaiak felfedezései és a gyarmatosítás XVXVII. sz. Magyarország Bethlen Gábor korában (1629). Magyarország népei a XVIII. század végén. Európa a XVIII. század végén. A Föld népei a XVIXVIII. században. Az 1848/49-es szabadságharc. Európa a XIX. század második felében. Európa a XIX. században. Európa 1815-1849. Európa az I. világháború idején. A gyarmati rendszer 18301914. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1914-ben. A gyarmati rendszer felbomlása (1917-1975). A Tanácsköztársaság honvédő harcai. Európa a II. világháború idején. Hazánk felszabadulása.

Videokazetta: -

Az ókori Egyiptom. Egyiptomi hétköznapok. Egyiptom, a Nílus ajándéka. Széthi, a fáraó. A piramisok. A kínai Nagy Fal. Az ókori Hellász. Görögország. Az ókori Róma.

-

Róma és Pompei. Róma építészete. A Colosseum, Róma. Álmos vezér. Honfoglalás, államalapítás. Aquincum. Élet a középkori Európában.

46

-

Céh, inas – legény – mester. A románkori művészet. A román stílus. Mátyás király. Hunyadi János. Mátyás országa. Mátyás király könyvtára. A lovagok, a Hunyadiak. Mohács. Magyar ereklyék.

-

Nagy Szulejmán és kora. Rákóczi szabadságharca. A francia forradalom. Reformkor I-II. rész. Kossuth élete. A kiegyezés. Oroszország, a cártól Sztálinig. Versailles. A II. világháború. 1956. október 23.

Egyéb: -

Transzparens sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam). Diapozitív sorozat az általános iskolai történelem tanításához (5-8. évfolyam) A magyar államcímer története (falikép). Magyar történeti áttekintés a honfoglalás idejétől (falikép). A középkori társadalom (falikép). Tanulói egységcsomag az 5. és a 6. osztályos történelem tanításához. Forráscsomag a 7. osztályos történelem tanításához.

Az angol nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: tankönyv Tanulói: munkafüzet feladatlapok szótárfüzet kétnyelvű szótárak Tanári: tankönyv, tanári kézikönyv munkafüzet, feladatlapok, kétnyelvű szótárak, egynyelvű szótárak betűkártyák, képek, térképek természetes szemléltetés hang- és videokazetták TV- és videó készülék szöveggyűjtemények, nyelvtan könyvek oktatóprogramok a számítógépes idegen nyelvi oktatás feltételei és eszközei A német nyelv tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Tankönyv, munkafüzet, kétnyelvű szótár a tanulók számára.

47

Hangkazetták, videokazetták tanári kézikönyvek, kétnyelvű ill. egynyelvű szótárak, szemléltető képsorozat, magnetofon, írásvetítő, videokészülék a tanárok számára. A felső tagozatos matematika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Minimális felszerelés: Demonstrációs: Tanulói: − Számkártyák nagy méretben − Számkártyák − Színesrúdkészlet nagy − Színesrúdkészlet méretben − Mérőrúd, mérőszalag − Mérőrúd, mérőszalag − Körző, vonalzó, szögmérő − Körző, vonalzó, szögmérő − Sík- és térgeometriai − Helyiérték-táblázat modellező − Űrmértékmodell, − Kétkarú mérleg, súlysorozat mérőedények − Sík- és térgeometriai − Logikai készlet modellező − Űrmértékmodell, − Tükör mérőedények − Számegyenes − Logikai készlet − Korongkészlet (piros-kék) − Testmodellek − Zsebszámológép − Számegyenes − Hőmérő − Szívószál, hurkapálca, rajzlap − Mágnesek − Milliméterpapír, pontrácsok − Ragasztó, ragasztószalag − Kartonpapír, olló − Dobókocka, játékpénz − Fonal, zsineg − Átlátszó papír

48

Ajánlott felszerelés: Demonstrációs: Tanulói: − Dienes-készlet − Stopper, metronóm − Babilon-készlet − Földgömb, atlasz − Számítógép − Óramodell − Internet − Számítógép − Oktató CD-k − Internet − Videokazetták − Hajlékonylemezek oktatófilmekkel − Szögestábla gumigyűrűkkel − Oktató CD-k − „Binostat” modell a valószínűség szemléltetésére − Írásvetítő fóliák (üres) − Nyomtatható fóliák − Fóliafilc-készletek − Fóliakészlet − Szögestábla gumigyűrűkkel − Matematika CD-ROM-ok − Nincs királyi út − Matek Manó − Comenius LOGO − Matematikai faliképek Szaktantermi felszerelések (ajánlott): − Számítógép internetcsatlakozással − Négyzethálós tábla − Szögestábla − Mágneses tábla − Írásvetítő − Vetítőernyő − Videolejátszó televízióval vagy videoprojektor − Nagy matematikusok arcképei − Matematikai faliképek − Demonstrációs eszközök − Tevékenykedtető eszközök − Matematikai szakkönyvek − Írásvetítő fóliasorozatok Matematikai faliképek (ajánlott): − Nagy matematikusok arcképei − Mértékegységek

49

− − − − − − − − − − − − − − − − − − − −

Geometriai alapfogalmak Halmazok Párhuzamos szárú szögek Merőleges szárú szögek Négyszögek Eltolás Elforgatás Forgásszögek Tükrözés Területszámítás, kerületszámítás Kör Pitagorasz tétele Hasábok Egyenes körkúp, gúla Testek felszíne, térfogata Lineáris függvény (transzformációk) Másodfokú függvény (transzformációk) Abszolútérték-függvény (transzformációk) Nevezetes szorzatok Hatványozás és négyzetgyökvonás

Az informatika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Az informatikát csoportbontásban számítástechnika vagy informatika szakos pedagógus tanítja. Minden tanulóra egy számítógép konfiguráció, folyamatos fejlesztéssel. Helyi hálózat. Internet hozzáférés. Termenként egy nyomtató. Scanne, ZIP driver. Jogtiszta szoftverek: operációs rendszerek segéd programok vírusellenőrző program alkalmazói szoftverek Informatikai szakfolyóíratok. Szakkönyvek Segédletek, tankönyvek Tanulói munkafüzetek Tanári kézikönyvek, feladattárak

50

A természetismeret és földrajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Természetből hozott növények, növényi részek, élő állatok Herbáriumi növények, szárított növényi részek Kitömött, preparált állatok Modellek Vázkészítmények Madárodúk, madáretetők Diaképek, videofilmek Transzparenssorozat Faliképsorozat Applikációs készlet Nagyítók, iránytűk, hőmérők, légnyomásmérő, mérleg Biológiai vizsgálódáshoz szükséges anyagok, eszközök Falitérképek Autótérképek, turistatérképek, a lakóhely térképe Első Atlaszom Fizikai kísérletek eszközei a fizika szertárból Tankönyvek, munkafüzetek Tudásszintmérő feladatlapok A fizika tanítását segítő felszerelések és taneszközök: - nyomtatott taneszközök: a kerettantervhez készült tankönyvek, a tankönyvhöz készült munkafüzetek, feladatlapok, tudásszintmérő feladatlapok; - feladatgyűjtemények: - nevelői segédletek: módszertani kiadványok, szakkönyvek, lexikonok, folyóiratok (pl. A fizika tanítása); - nyomtatott grafikai taneszközök: fali táblázatok a fizikai mennyiségek jeléről, mértékegységeiről, a különböző anyagállandókról; - vizuális és audiovizuális információhordozók és eszközök: diaképek, fóliák, írásvetítő, diavetítő, TV, videomagnó, számítógép, CD-k, vetítővászon - tanulókísérleti eszközök: mechanikai-, hőtani-, elektromosságtani- és optikai tanuló-kísérleti egységcsomag; - tanári demonstrációs eszközök: a taneszköz jegyzékben szereplő eszközök, különös fontossággal: - hőforrás (gázégő vagy borszeszégő) - négyütemű motor keresztmetszeti modellje - optikai pad tartozékokkal - elektrovaria tartozékokkal - hálózati tápegység - szétszedhető iskolai transzformátor - karosmérleg mérőtömegekkel

51

-

rugós erőmérő demonstrációs hőmérő egyenáramú- és váltóáramú demonstrációs mérőműszer mágnesrúd-készlet

A biológia és az egészségtan tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Természetből behozott növények, növényi részek Szertári készlet: herbáriumok, szárított növényi részek, vázkészítmények, csontvázak, koponyák, végtagvázak, fogtípusok Szaru és mészvázak, preparált rovarok, kitömött állatok Folyadékos készítmények Modellek, emberi torzó, szervek Diaképek, videofilmek Transzparens-sorozat Faliképek A kémia tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Kémcső Főzőpohár Óraüveg Borszeszégő Kémcsőfogó Vasháromláb Azbesztháló Vízbontó Kalotta molekulamodell Pálcikamodell Mágneses atommodell Kristályrács Falitablók Oktatótáblák Videokazetták Írásvetítő transzparenssorozat Az ének-zene tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Pianínó A kerettantervben szereplő zenehallgatási anyag hangkazettán vagy CD lemezen Videofilmek Ritmuskészséget fejlesztő hangszerek, eszközök

52

A felső tagozatos rajz tanítását segítő felszerelések és taneszközök: Műhely jellegű (megfelelő világítású, elsötétíthető) tanterem szükséges, mozgatható munkafelületekkel (asztalokkal), zárható szekrénnyel, vízszerzési lehetőséggel Falitábla, diavetítő, írásvetítő, vetítővászon, többfunkciós vetítőállvány, kiállítási felület (paravánok), videomagnó, televízió, videokamera, kameraállvány, üres videokazetták, kézi reflektorok, képzőművészeti szakkönyvek, lexikonok, számítógépes rajzolóprogram, képszerkesztőprogramok Szemléltetőeszközök (diasorozatok, műsoros videokazetták), modelltárgyak Fénymásolási lehetőség Agyag, gipsz, tempera, színes és fehér kartonok, triplex kartonok, drapériák, rajztáblák, írásvetítő fóliák Az SNI-s és fejlesztésre szoruló tanulókhoz szükséges speciális eszközök: Részképesség fejlesztő gyakorlati feladatlapok Meixner-féle feladatlapgyűjtemény Koncentrációs gyakorlatok ABC-sorrendbetevő gyakorlatok Helyesírási szókészlet LOGICO – gombos játék Betűfelismerő játék Mozgásfejlesztő játékok Borítékos feladatok Játékház tankönyvcsalád Én is tudok olvasni – tankönyv Én is tudok írni – tankönyv

53

XI. A SZÜLŐ, TANULÓ, PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSE AZ IPR PROGRAM KERETEI KÖZÖTT Iskolánkban a szülők, tanulók, pedagógusok együttműködését az az alapelv határozza meg, hogy: - az iskola milyen módon és formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez, - a szülő milyen módon működhet közre, hogyan segítheti az iskolában folyó nevelőmunkát. - A pedagógusok és a szakmai pedagógiai csoportok együttműködése hogyan tud minél hatékonyabb lenni. Kapcsolattartásunk fontos eszköze a tanulók tájékoztató füzete. Szülői értekezleteket tanulócsoportonként, tanévenként három alkalommal tartunk (tanév eleje, félév, tanév vége előtt). Tanévenként egy nyílt napot tartunk, az adott tanév munkatervében rögzítettek szerint. Fogadó órákat minden hónap első hetében tartunk, a pedagógusok – szülők részéről történt előzetes egyeztetés alapján. Családlátogatásokat problémák esetén végeznek az osztályfőnökök. Szülői Munkaközösségi értekezleteket évente, két – három alkalommal tartunk. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőtestületével. Szülői Klub újbóli működtetését is tervezzük, ahol az éppen aktuális nevelési kérdésekről cserélheti ki véleményét szülő és pedagógus. Fontosnak tartjuk a szülők aktívabb bevonását iskolai életünkbe. Nagy gondot fordítunk arra, hogy a szülői értekezleteken, fogadó órákon, nyílt napokon minél több HHH szülő vegyen részt.

54

Törekszünk a szociális kerekasztal kialakítására a helyi családsegítők, a védőnő, a CKÖ képviselőjének és az érintett szülőknek a bevonásával. Szakmai és szakszolgálatokkal a Gyermekjóléti Központtal és a Családsegítő Szolgálattal tovább erősítjük a napi kapcsolatot, közösen tárjuk fel az igazolatlan hiányzások okait. Közösen teszünk kísérletet ezek csökkentésére. A pedagógusok együttműködésének keretén belül kiemelt feladat az iskolába való bekerülés előkészítése: • Szoros szakmai együttműködés folytatása az óvodával /módszerek, tapasztalatok cseréje/. • Tanítóink részvétele az óvodanapokon, óvodapedagógusok részvétele az iskolai nyílt napon. • Difer -mérés az óvodában, közös hospitálások megszervezése. Középfokú oktatási intézményekkel való együttműködés keretei: • Tanulók részvétele a középiskolák által szervezett nyílt napokon, pályaválasztási kiállításon, tanácsadáson. • A leggyakoribb fogadó intézményekkel kölcsönös tájékoztatás, eredményközlés. A Bolyai János Alapítvánnyal való együttműködésünk erősítése is fontos feladat: • A legszorosabb partnerünk segíti tanulóinkat a szabadidő hasznos eltöltésében, kulturális programok, kirándulások, erdei iskolák támogatásával. • Feladat a jó kapcsolat erősítése, további közös programok szervezése. Fontosnak tartjuk olyan intézmények meglátogatását tapasztalat szerzés céljából, akik már sikeresen alkalmazzák az IPR programot. Az IPR program beépítése alapján elvárhatók az alábbi eredmények, az iskola munkájának eredményessége a következőkkel bővül: • Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: - A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. - Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. - Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. - Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. - Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. - Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. 55

- Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. - Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. - Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. - Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. - Az intézményi önértékelés elkészül az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlása alapján.

56

B HELYI TANTERVEK I. TANTÁRGYAK, TANTERVI MODULOK 1. Első évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Környezetismeret - Ének-zene - Rajz - Technika - Testnevelés és sport - Néptánc 2. Második évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Környezetismeret - Ének-zene - Rajz - Technika - Testnevelés és sport - Néptánc 3. Harmadik évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Matematika - Környezetismeret - Ének-zene - Rajz - Technika - Testnevelés és sport 4. Negyedik évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Idegen nyelv (angol, német) - Matematika - Környezetismeret

57

- Ének-zene - Rajz - Technika - Testnevelés és sport 5. Ötödik évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Dráma és tánc modul - Történelem és állampolgári ismeretek - Hon- és népismeret modul - Idegen nyelv (angol, német) - Matematika - Természetismeret - Ének-zene - Rajz - Technika és életvitel - Testnevelés és sport - Osztályfőnöki 6. Hatodik évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Dráma és tánc modul - Történelem és állampolgári ismeretek - Hon- és népismeret modul - Idegen nyelv (angol, német) - Matematika - Informatika modul - Természetismeret - Egészségtan modul - Ének-zene - Rajz - Technika és életvitel - Testnevelés és sport - Osztályfőnöki 7. Hetedik évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Történelem és állampolgári ismeretek - Idegen nyelv (angol, német) - Matematika - Informatika - Fizika

58

- Biológia és egészségtan - Kémia - Földrajz - Ének-zene - Rajz - Technika és életvitel - Testnevelés és sport - Osztályfőnöki - Ember és társadalomismeret, Etika modul 8. Nyolcadik évfolyam: - Magyar nyelv és irodalom - Történelem és állampolgári ismeretek - Idegen nyelv (angol, német) - Matematika - Informatika - Fizika - Biológia és egészségtan - Kémia - Földrajz - Ének-zene - Rajz - Mozgókép és médiaismeret modul - Technika és életvitel - Testnevelés és sport - Osztályfőnöki A magyar-német két tannyelvű osztályokban 1-8. évfolyamig felmenő rendszerben, a felsoroltakon kívül kötelező tantárgy a német nyelv is

59

II. KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK 1. Kötelező foglalkozások: Az első részben felsorolt tantárgyak és tantervi modulok. 2. Választható tanórai foglalkozások: - 1. évfolyam: matematika (+ 1 óra/hét) - 2. évfolyam: matematika (+ 1 óra/hét) - 3. évfolyam: matematika (+ 1 óra/hét) idegen nyelv (+ 1 óra/hét) - 4. évfolyam: matematika (+ 2 óra/hét) - 5. évfolyam: matematika emelt óraszámú osztály: matematika (+2 óra/hét) idegen nyelvi emelt óraszámú osztály: angol vagy német (+3 óra/hét) - 6. évfolyam: általános tantervű osztályok: matematika (+1 óra/hét) természetismeret (+1 óra/hét) matematika emelt óraszámú osztály: matematika (+3 óra/hét) idegen nyelvi emelt óraszámú osztály: angol vagy német (+3 óra/hét) - 7. évfolyam: általános tantervű osztályok: magyar nyelv és irod. (+0,5 óra/hét) matematika (+1 óra/hét) fizika (+0,5 óra/hét) matematika emelt óraszámú osztály: magy. nyelv és irod. (+0,5 óra/hét) matematika (+3 óra/hét) fizika (+0,5 óra/hét) idegen nyelvi emelt óraszámú oszt.: magy. nyelv és irod. (+0,5 óra/hét) angol vagy német (+3 óra/hét) fizika (+0,5 óra/hét) - 8. évfolyam: általános tantervű osztályok: magyar nyelv és irod. (+0,5 óra/hét) matematika (+1 óra/hét) fizika (+0,5 óra/hét) osztályfőnöki (+0,5 óra/hét)

60

matematika emelt óraszámú oszt.: magyar nyelv és irod. (+0,5 óra/hét) angol vagy német (+3 óra/hét) osztályfőnöki (+0,5 óra/hét) idegen nyelvi emelt óraszámú oszt.: magy. nyelv és irod. (+0,5 óra/hét) angol vagy német (+3 óra/hét) osztályfőnöki (+0,5 óra/hét) A választható tanórai foglalkozásokat minden tanévben április 15-ig meghirdetjük, és május 20-ig bekérjük a szülők nyilatkozatait. Az emelt óraszámú osztályokba való jelentkezés, egyben a választható tanórai foglalkozások elfogadását (választását) is jelenti, itt a szülőktől külön nyilatkozatokat nem kérünk.

61

III. ÓRASZÁMOK AZ 1-4. ÉVFOLYAM TANTÁRGYAINAK ÓRASZÁMA ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK

ÉVFOLYAMOK Tantárgyak, Modulok Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Környezetismeret Ének – zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Néptánc Kötelező összes / Választható összes ÖSSZES ÓRASZÁM /HÉT

1. Kötelező óraszám

2. Választható óraszám

8

Kötelező óraszám

3. Választható óraszám

8

4 1 1 1 1 3 1 20

1

1 21

Kötelező óraszám

4. Választható óraszám

8

4 1 1 1 1 3 1 20 21

1

4 1,5 1,5 1 1 3

1

20

1 1

2 22

Kötelező óraszám

8 2 3 2 1,5 1 1 3 1 22,5

Választható óraszám

2

2 24,5

62

AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYAINAK ÓRASZÁMA ÁLTALÁNOS TANTERVŰ OSZTÁLYOK

ÉVFOLYAMOK Tantárgyak, Modulok Magyar nyelv és irodalom Dráma és tánc Történelem és állampolg.ism. Hon és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Informatika m. Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Egészségtan modul Kémia Földrajz Ének – zene Rajz Mozgókép és médiaismeret modul Technika és életvitel Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki Ember és társ. ism., Etika modul Kötelező összes / Választható összes ÖSSZES ÓRASZÁM /HÉT

5. Kötelező óraszám

Választható óraszám

6. Kötelező óraszám

7. Választható óraszám

4 0,5 2 0,5 3 4

4 0,5 2 0,5 3 3

1

1,5

0,5 2

1

8.

Kötelező óraszám

Választható óraszám

Kötelező óraszám

Választható óraszám

3,5

0,5

3,5

0,5

2

2

3 3 1

1

1,5 1,5

0,5

3 3 1

1

1,5 1,5

0,5

0,5

1 1,5

1 1

1,5 1,5 1 1

1 2,5

1 2,5

0,5 2,5

1

1

1 0,5 25

22,5

22,5 22,5

2 24,5

1,5 1,5 1 1 0,5 1 2,5 0,5 2 27

0,5

25

2,5 27,5

63

AZ 5-8. ÉVFOLYAM TANTÁRGYAINAK ÓRASZÁMA EMELT ÓRASZÁMÚ OSZTÁLYOK 5. ÉVFOLYAMOK Tantárgyak, Modulok Magyar nyelv és irodalom Dráma és tánc Történelem és állampolg.ism. Hon és népismeret Idegen nyelv Matematika Informatika Informatika m. Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Egészségtan modul Kémia Földrajz Ének – zene Rajz Mozgókép és médiaismeret modul Technika és életvitel Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki Ember és társ. ism., Etika modul Kötelező összes / Választható összes ÖSSZES ÓRASZÁM /HÉT

Matematika emelt óraszám Kötele ző órasz.

Választ ható órasz.

4 0,5 2 0,5 3 4

2

1,5

Idegen nyelv emelt óraszám Kötelez Választ ő ható órasz. órasz.

4 0,5 2 0,5 3 4

3

6. Matematika emelt óraszám Kötelező órasz.

4 0,5 2 0,5 3 3

Választ ható órasz.

Kötele ző órasz.

3

4 0,5 2 0,5 3 3

0,5 2

1,5

Idegen nyelv emelt óraszám Választ ható órasz.

7. Matematika emelt óraszám Kötelező órasz.

3,5

Választ ható órasz.

Kötele ző órasz.

0,5

3,5

2 3

8. Idegen nyelv emelt óraszám

3 3 1

3

3

0,5

1,5 1,5

0,5

1 1,5

1 1,5

1 1

1 1

1 2,5

1 2,5

1 2,5

1 2,5

0,5 2,5

0,5 2,5

1

1

1

1

1 0,5 25

1 0,5 25

22,5

3 25,5

Választ ható órasz.

Kötele ző órasz.

Választ ható órasz.

3,5

0,5

3,5

0,5

2

3 3 1

3

3 3 1

3

1,5 1,5

1,5 1,5

1,5 1,5 1 1 0,5 1 2,5

1,5 1,5 1 1 0,5 1 2,5

0,5 1,5 1,5 1 1

2

Kötele ző órasz.

2

3 3 1

Idegen nyelv emelt óraszám

0,5 2

0,5

24,5

0,5

2

1,5 1,5

22,5

Választ ható órasz.

Matematika emelt óraszám

22,5

3 25,5

22,5

3 25,5

4 29

1,5 1,5 1 1

0,5 4 29

25

0,5

0,5

4

25

29

0,5 4 29

64

KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ OSZTÁLYOK

1-4. ÉVFOLYAM ÉVFOLYAMOK Tantárgyak, Modulok Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv NÉMET Matematika Környezetismeret Ének – zene Rajz Technika és életvitel Testnevelés és sport Néptánc Kötelező összes / Választható összes ÖSSZES ÓRASZÁM /HÉT

1. Kötelező óraszám

2. Választható óraszám

8 5 4 1 1 1 1 3

Kötelező óraszám

8 5 4 1 1 1 1 3

24

Kötelező óraszám

8 5 4 1,5 1 1 1 3

24 24

3. Választható óraszám

Kötelező óraszám

Választható óraszám

8 5 4 2 1 1 1 3

24,5 24

4. Választható óraszám

1

25 24,5

1 26

65

KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ÓRASZÁMOK 5 – 8. ÉVFOLYAM

ÉVFOLYAMOK Tantárgyak, Modulok Magyar nyelv és irodalom Dráma és tánc Történelem és állampolg.ism. Hon és népismeret Idegen nyelv NÉMET Ország ismeret Német nyelvű irodalom Matematika Informatika Informatika m. Természetismeret Fizika Biológia és egészségtan Egészségtan modul Kémia Földrajz Ének – zene Rajz Mozgókép és médiaismeret modul Technika és életvitel Testnevelés és sport Néptánc Osztályfőnöki Ember és társ. ism., Etika modul Kötelező összes / Választható összes ÖSSZES ÓRASZÁM /HÉT

5. Kötelező óraszám

6.

Választható óraszám

Kötelező óraszám

1

4 0,5 2 0,5 5 1 1 3

1

0,5 1

1

4 0,5 2 0,5 5 1 1 3

1,5

Választható óraszám

7.

8.

Kötelező óraszám

Választható óraszám

Kötelező óraszám

Választható óraszám

3,5

0,5

3,5

0,5

2

2

5 1 1 3 1

5 1 1 4 1

1

1 1,5

1 1,5

1 1

1,5 1,5 1 1

1 2,5

1 2,5

0,5 2,5

1,5 1,5 1 1 0,5 0,5 2,5

1

1

1 0,5 28,5

0,5

1 1

0,5

25

1,5 26,5

25,5

2 27,5

0,5 1,5 30

0,5

29

1 30

66

IV. TERVEZETT TANULÓCSOPORTOK – KÖTELEZŐ ÓRASZÁMOK évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. összesen

tervezett tanulócsoport 3 3 3 3 5 5 5 5 32

tervezett tanulócsoportok kötelező óraszáma (3x20) 60 (3x20) 60 (3x20) 60 (3x22,5) 67,5 (5x22,5) 112,5 (5x22,5) 112,5 (5x25) 125 (5x25) 125 722,5

V. EGYÉB TERVEZETT HETI ÓRASZÁMOK 1. Napközis,- tanulószobai foglalkozásokra tervezett heti óraszámok (Oktatási Törvény 53.§ 4. bekezdés) 1-4. évfolyam: 4,5 óra/nap/csoport 5-8. évfolyam: 3 óra/nap/csoport Tanévenként 9 napközis csoportot szervezünk, - beszámítva a tervezett 4 iskolaotthonos osztályt – és egy tanulószobai csoportot. Ezek óraszükséglete: - napközi: alsó tagozat: 8 x 4,5 óra/nap – 36 óra x 5 nap – 180 óra/hét felső tagozat: 1 x 3 óra/nap – 3 óra x 5 nap – 15 óra/hét - tanulószoba: felső tagozat: 1 x 3 óra/nap – 3 óra x 5 nap – 15 óra/hét összesen: 210 óra/hét 2. Egyéb szükséges óraszámok Csoportbontásra: 5. évfolyam + 6 óra (magyar, matematika) 6. évfolyam +6 óra (magyar, matematika) - az emelt óraszámú osztályok biztosítása csoportbontásban - idegen nyelv 5. évfolyam + 6 óra 6. évfolyam + 6 óra 67

7. évfolyam + 6 óra 8. évfolyam + 6 óra - felzárkóztató csoport (1. évfolyam) magyar matematika - logopédiai foglalkozások - könyvtáros tanár óraszáma - ügyelet (reggel, napközi után) összesen:

8 óra/hét 5 óra/hét 19 óra/hét 22 óra/hét 10 óra/hét 94 óra/hét

3. Egyéni (1-3 tanuló részére szervezett) heti foglalkozások óraszámai (Oktatási Törvény 52. § 11. bekezdés: a kötelező óraszámok 12 %-a) A tervezett tanulócsoportok kötelező óraszáma 627,5 óra, ennek 12 %-a: 75,3óra ~ 75 óra 4. Gyógytestnevelés óraszáma (Oktatási Törvény 52. § 8. bekezdés: 16 fős tanulócsoportonként heti 3 óra) Tervezett csoportok: 3 → 9 óra 5. Órakedvezmények óraszükséglete igazgató 16 óra (1 x 16 óra) 2 fő igazgatóhelyettes 24 óra (2 x 12 óra) 28 fő osztályfőnök 28 óra (28 x 1 óra) 8 fő munkaközösség vez. 8 óra (8 x 1 óra) 2 fő szakszervezeti titkár 6 óra (2 x 3 óra) 1 fő közalk. tan. Elnöke 3 óra (1 x 3 óra) 1 fő közalk. tan. 2 óra (1 x 2 óra) összesen: 87 óra 6. Nem kötelező tanórai foglalkozásokra tervezett heti óraszáma (Oktatási Törvény 52. § 7. bekezdés) 1-4. évfolyam: a kötelező tanórai foglalkozások 10 %-a 5-6. évfolyam: a kötelező tanórai foglalkozások 25 %-a 7-8. évfolyam: a kötelező tanórai foglalkozások 30 %-a évfolyam 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

tervezett tanulócsoport 3 3 3 3 5 5 5 5

tervezett tanulócsoportok kötelező óraszáma (3 x 20) 60 (3 x 20) 60 (3 x 20) 60 (3 x 22,5) 67,5 (5 x 22,5) 112,5 (5 x 22,5) 112,5 (5 x 25) 125 (5 x 25) 125

% 10 10 10 10 25 25 30 30

tervezhető óraszám 6 6 6 6,75 28 28 37,5 37,5 68

összesen 32 722,5 155,75 A 155,75 órát csoportbontásra, tehetséggondozásra, felzárkóztatásra, az 1-4. évfolyam eredményes felkészítésére, osztályonként heti 1 órát az osztály közösségi programjainak megvalósítására és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megoldására, szakkörre, sportkörre, énekkarra és sportfoglalkozásokra használjuk fel. 7. Tervezett óraszám összesen Kötelező óraszám tanórákra Felhasználható óraszám napközire, tanulószobára Egyéb szükséges óraszám Egyéni foglalkozások óra száma Gyógytestnevelés óra száma Órakedvezmények óra száma Nem kötelező foglalkozásainak óra száma Összesen:

722,5 210 94 75 9 87 155,75 1353,25

A fenti óraszámokat a program teljes bevezetésétől 52 fő pedagógus látja el.

Az előírt tananyagot és követelményeket ld. az egyes tantárgyak tanterveinél.

69

VI. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Napjaink legfontosabb nyomtatott oktatási segédeszközei a tankönyvek. A tankönyvek a tanulók számára ugyanolyan munkaeszközök, mint a tanár számára a tanterv. A tankönyvek kiválasztásakor az alábbi alapelveket követjük: - használatuk során alakuljanak ki új fogalmak a tanulókban - a már elsajátított ismereteket erősítsék meg - késztessék a tanulókat új problémák felismerésére, azok megoldására - fejlesztő hatásúak legyenek - a készségek kialakítását és fejlesztését segítsék elő - legyenek alkalmasak tapasztalatok gyűjtésére, az ismeretanyag alkalmazására, begyakorlására A tankönyvekben lévő tananyag szintetizálása tanítói illetve tanári irányítással végezhető el a leghatékonyabban, ezért nagyon fontosnak tartjuk, hogy a tankönyvek, tanulmányi segédeszközök, taneszközök kiválasztása a tanítók, tanárok hatáskörébe tartozzon. Az egyéni kiválasztás mindig kerüljön munkaközösségi szintre, ahol a vélemények ütköztetése után, tantárgyanként megközelítőleg egységes álláspont alakuljon ki. A munkaközösségek tanévenként, az első félév végére elkészítik a következő tanév tankönyv,segédeszköz igényt, ezt leadják a tankönyvfelelősöknek. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei a két tanítási nyelvű osztályokban: A tankönyv: • A tantárgyi program legfontosabb eleme, • nélkülözhetetlen segédeszköz, • objektív mérce az ellenőrzéseknél. Beszerzése nehézségekbe ütközik, mert nincs egységesen kidolgozott tankönyv a két tannyelvű iskolák számára. Egyéni taneszköz csomagot alakítanak ki a munkaközösségek. Főként autentikus tananyagokat használunk, de természetesen más két tannyelvű iskolákban már jól bevált tankönyvek adaptálásával is segítjük tanítványaink felkészülését. Használjuk a nyelvi kompetenciafejlesztésre kidolgozott programcsomagokat is.

70

A taneszközök kiválasztásának alapelvei: • • • • •

Javítsák az oktatás feltételrendszerét, tegyék eredményesebbé az ismeretek elsajátítását, reprezentálják a tudományos és technikai fejlettségi szintet, elérhető legyen az áruk, legyenek esztétikusak, reprodukálhatóak

VII. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI Az iskolánk körzetébe tartozó, valamennyi tanköteles gyermeket felveszünk az első évfolyamba. A két tanítási nyelvű csoportok kialakításnak elvei: A nyelvoktatás sikere jelentős mértékben függ a tanuló egyéni adottságaitól, nyelvérzékétől és motiváltságától. Éppen ezért fontos mindezek vizsgálata a két tanítási nyelvű oktatás megkezdése előtt. A gyerekek - életkori sajátosságaihoz alkalmazkodva – egy játékos vizsgálaton vesznek részt általános iskolai tanulmányaik megkezdése előtt. Itt a következő területeket figyeljük: • Fonetikai dekódolási képesség (a hangok felismerése, utánzása, megkülönböztetése). • Memorizálási képesség (szavak, egyéb ismeretek bevésése) • Induktív nyelvtanulási képesség (a szabályok és nyelvhasználati minták felismerése). Fontos a tanulók egyéni fejlődésmenetének a vizsgálata, figyelemmel kísérése. Ennek tükrében bármikor lehetséges a csoportok korrekciója. A körzeten kívüli tanköteles gyermekek szülei írásbeli kérvényt nyújtanak be az iskola igazgatójához. Ezeket a gyerekeket egyéni elbírálás alapján, a lehetőségektől függően vesszük fel. Az 5. évfolyamban induló emelt szintű osztályainkba az addig elért eredményeik alapján, tájékozódó beszélgetések után jutnak be a tanulók.

71

A magasabb évfolyamra lépés feltételei: Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor tanulóink teljesítményét szöveges minősítéssel értékeljük (kiváló, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul). A második évfolyam végétől tanulóink tudását érdemjegyekkel (osztályzatokkal) értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Idegen nyelv esetén a III. évfolyamon belépő angol/német értékelése: III. év félév: kiváló, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. III. év vége: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A modulok közül a tánc és dráma és az etika, média és az informatika értékelésekor alkalmazzuk a szöveges minősítést: kiváló, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. A hon- és népismeret és az egészségtan tantárgyakat érdemjegyekkel (osztályzatokkal) értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). - Az első-harmadik évfolyamon csak abban az esetben utasítjuk a tanulót évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. - Indokolt szülői kérés esetén az iskola igazgatója engedélyezi az adott évfolyam ismétlését abban az esetben is, ha egyébként a tanuló felsőbb évfolyamba léphetne. - A magasabb évfolyamra lépés feltétele a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, a legalább elégséges (2) osztályzat elérése. A továbbhaladás részletes feltételeit az egyes tantárgyak tanterveiben rögzítettük. - Ha tanév végén a tanuló 1-2 tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, az adott tantárgyból, - tantárgyakból javítóvizsgát köteles tenni. Sikeres javítóvizsga után magasabb évfolyamba léphet. - Ha a tanév végén a tanuló 3 vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, az adott évfolyamot ismételni köteles. A 41/2007. OKM rendelet alapján 2008. szeptember 1-től a tanuló a tanév végén a tantárgyak számától függetlenül tehet javítóvizsgát, amelyekből elégtelen osztályzatot kapott.

72

VIII. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI 1. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya: - egy-egy nagyobb téma lezárását követően témazáró dolgozat íratása (általában félévenként kettő), - írásbeli feleletek íratása egy adott témából, - fontos szerepet kap a csoportmunka, kísérlet, gyakorlat, - fokozatosan kialakítjuk tanulóinkban az önértékelésre és a társak értékelésére való készségeket. Az írásbeli feleleteket köteles a pedagógus a következő 5 munkanapon belül, a témazáró dolgozatokat 10 munkanapon belül kijavítani és az eredményt a tanulókkal ismertetni. A tanulók tudásának értékelésében nagyobb hangsúlyt kapnak a témazáró dolgozatok, mint az írásbeli feleletek. Egy tanítási napon maximum kettő témazáró dolgozatot lehet íratni egyegy tanulócsoportban. 2. Szóbeli beszámoltatásra minden tantárgyból félévente legalább egy-két alkalommal kerüljön sor. A tanulók tudásának értékelésében az írásbeli feleletekkel azonos súlyú legyen. 3. Értékelés és osztályozás a célnyelvű tantárgyaknál (magyar-német két tanítási nyelvű program): A szöveges értékelés vagy az osztályzat nem kinyilatkoztatott ítélet, hanem az értékelés egyik fontos megnyilvánulása, mely a sokoldalúan fejlett személyiség formálását segíti elő. Alsó tagozaton csak szöveges értékeléssel találkoznak a tanulók. Osztályzatot először negyedik osztály végén kapnak. Az egyes tantárgyaknál külön értékeljük a tantárgyi tudást, valamint a nyelvi előrehaladást, hiszen az ismeretek átadása mindkét nyelven megtörténik, így a számonkérés is ennek arányában várható el. A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk: szóbeli feleletek, önálló gyűjtőmunka, írásbeli beszámoló, tesztek megoldása, rajzos tervezési produktumok, projekt-munka. Figyelembe kell venni a tanuló adott tárgyból mutatott többletmunkáját. Felső tagozaton érdemjeggyel osztályozzuk a tanulók teljesítményét, mely visszajelentő, informatív értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye.

73

Fontos, hogy az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, tükrözze az esetleges fejlődést is. A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat mérőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges tanulási kedvet fenntartónak kell lennie.

IX. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS ÉS TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ÉS KORLÁTAI A feladatok meghatározásának elvei: - A házi feladat tartalma kapcsolódik az óra anyagához, az órai munkához. - Gondos tervezéssel kell kijelölni. - Az elsajátított tananyag elmélyítését, begyakorlását szolgálja. Ez alól kivétel lehet, ha a természettudományos tantárgyakból otthoni megfigyelés a házi feladat. - Nehézsége megfelel a tanuló képességeinek – esetenként differenciáltan is adható házi feladat. - A házi feladat elvégzését ellenőrizni, tanulócsoport szinten értékelni kell. Az írásbeli feladatokat javítani / javíttatni, a szóbeli feleltetés ill. kérdés – felelet formájában számon kérni. - A tanulókkal és a szülőkkel világosan, az év elején közölni kell a házi feladat elkészítésének szabályait, a mulasztás következményeit. - Az alapozó szakaszban minden nap van írásbeli házi feladat, szóbeli feladatok száma pedig minimum egy. - Az alapozó szakaszban analógiás gondolkodást igénylő feladatok vannak többségben, az írásbeli feladatokban ezek dominánsan jelennek meg. - A szülő kötelessége, hogy betegség esetén a házi feladatot a társaktól / pedagógustól megtudják, a lemaradást a legkisebbre korlátozzák.

A feladatok meghatározásának korlátai: - A házi feladat elkészítése tantárgyanként (írásbeli és szóbeli együtt) nem igényelhet több időt az alsó tagozaton 15 percnél. A felső tagozaton 5-6. osztályban ez 20 perc, mivel napi 1,5 óra az otthoni

74

-

-

-

tanulási idő átlaga. 7-8. osztályban 30 perc, ez megfelel a napi 2 órás otthoni tanulás átlagának. A felső tagozaton a hét végére csak annyi feladat adható, mint más hétköznapokon. Alsó tagozaton nem kapnak házi feladatot a tanulók hét végére. Szünetre (őszi, tavaszi, nyári) csak ajánlható feladat adható, melyeknek el nem végzéséért nem marasztalhatók el a tanulók, elvégzésük szorgalmi feladatnak minősül. Amennyiben a tanuló betegség vagy hivatalos elfoglaltság miatt nem készített házi feladatot, az első iskolai napon meg kell vele beszélni a pótlás módját. Számonkérésre a hiányzást követő napon nem kötelezhető. A hiányzás idejétől függően 1 tanórától 2 hétig terjedő időt kap a felzárkózásra. Memoriterek, versek megtanulására terjedelméről függően kell időt biztosítani, de ez nem lehet kevesebb 1 hétnél.

75

X. A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁJA 1. Magatartás Értékelendő tevékenységek: - tanórai fegyelem - ügyeleti rend betartása - tisztaság, rend biztosításában való közreműködés - társadalmi és személyi tulajdon megőrzése, védelme - a felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedés, hangnem - a közösség munkájában való részvétel, megbízatásainak ellátása A minősítést meghatározó akarati tulajdonságok, viszonyulások: - felelősségérzet - önfegyelem - kezdeményező készség - segítőkészség - véleménynyilvánítás - magatartásának hatása társaira A magatartást a félévi értesítőben és az osztályozási naplóban számjegyekkel, az év végi bizonyítványban szövegesen értékeljük. - példás (5): a fenti követelményeket teljesíti, annak megfelel - jó (4): a fenti követelményeknek többnyire megfelel - változó (3): a fenti követelményeket részben teljesíti - rossz (2): a fenti követelményeket nem teljesíti vagy valamelyik területen különösen kifogásolható 2. Szorgalom Értékelendő tevékenységek: - a szükséges felszerelés megléte és rendeltetésszerű használata - írásbeli és szóbeli felkészülés - tanórai aktivitás - a tanórai munkával összefüggő egyéb tevékenységek (korrepetáláson, szakkörön, délutáni foglalkozáson, versenyeken való részvétel, teljesítmény, szorgalmi feladatok, kiselőadások vállalása …) A minősítést meghatározó tényezők: - kötelességtudat - felelősségérzet

76

-

pontosság adottsághoz viszonyított teljesítmény önállóság segítőkészség tanulmányi tevékenységének hatása társaira

A szorgalmat a félévi értesítőben és az osztályozási naplóban számjegyekkel, az év végi bizonyítványban szövegesen értékeljük. - példás (5): a fenti követelményeket teljesíti, annak megfelel - jó (4): a fenti követelményeknek többnyire megfelel - változó (3): a fenti követelményeket részben teljesíti - hanyag (2): a fenti követelményeknek nem felel meg, vagy valamely tantárgyból nem teljesítette a tantárgyi követelményeket. - Azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérései feladatok végrehajtásában részt vesz, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelés órák kivételével nem kötelezhető.

XI. A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA Az első évfolyamon félévkor és év végén, a második évfolyamon félévkor tanulóink teljesítményét szöveges minősítéssel értékeljük (kiváló, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul). A második évfolyam végétől tanulóink tudását érdemjegyekkel (osztályzatokkal) értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Idegen nyelv esetén a III. évfolyamon belépő angol/német értékelése: III. év félév: kiváló, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. III. év vége: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). A modulok közül a tánc és dráma és az etika, média és az informatika értékelésekor alkalmazzuk a szöveges minősítést: kiváló, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul. A hon- és népismeret és az egészségtan tantárgyakat érdemjegyekkel (osztályzatokkal) értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

77

Iskolaváltás esetén a hagyományos érdemjegyre való áttérés az alábbiak szerint történik: kiváló (5), jó (4), megfelelő (3), gyenge (2). A tanulót fogadó iskolának a fenti tájékoztatást küldjük meg. Értő olvasás értékelése az 1. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

Betűismeret Szavak megértése Szószerkezetek megértése Rövid mondatok megértése Több információt tartalmazó mondat megértése Lényegkiemelés ismeretterjesztő szövegben Mese megértése: Szereplők megnevezése Válaszadás kérdésekre Új cím megfogalmazása Szöveg pontos olvasása Olvasás tempója Az olvasás hangsúlya

Írás értékelése az 1. osztályban megjegyzés

Betűalakítás Betűkapcsolás Másolás írottról Másolás nyomtatottról Szavak tollbamondása Mondatok tollbamondása Emlékezetből írás Írásbeli munkája Írástempója

Értő olvasás értékelése a 2. osztályban megjegyzés

Szöveg pontos olvasása Az olvasás hangsúlya Új cím megnevezése Szereplők megnevezése Helyszín megnevezése Válaszadás kérdésekre Az események sorrendje A szereplők tulajdonságainak kiválasztása A mesére jellemző állítás kiválasztása Rokon értelmű szavak gyűjtése Közmondás befejezése Összefüggés megértésének

78

igazolása

Írás értékelése a 2. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

Betűalakítás Betűkapcsolás Másolás írottról Másolás nyomtatottról Szavak tollbamondása Mondatok tollbamondása Emlékezetből írás Írásbeli munkája Írástempója

Magyar nyelv értékelése a 2. osztályban

Magánhangzók felismerése Magánhangzók időtartam jelölése Mássalhangzók felismerése Mássalhangzók időtartam jelölése Szavak betűrendbe sorolása Szavak szótagokra bontása Szavak csoportosítása jelentésük szerint Toldalékok felismerése J-ly írása tanult szavakban Rövid szöveg tagolása Mondatok tagolása szavakra Mondatfajták felismerése

Értő olvasás értékelése a 3. osztályban

Szöveg pontos olvasása Az olvasás hangsúlya Új cím megnevezése Szereplők megnevezése Helyszín megnevezése Válaszadás kérdésekre Az események sorrendje A szereplők tulajdonságainak kiválasztása Szómagyarázat Rokon értelmű szavak gyűjtése Hiányos vázlat kiegészítése Összefüggés megértésének igazolása

79

Fogalmazás értékelése a 3. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

Szóbeli fogalmazás Helyes hanglejtés Kérdések helyes megfogalmazása Beszámolás a szövegről vázlat alapján Véleményalkotás olvasott szövegről Írásbeli fogalmazás Elbeszélés írása képsor vagy élmény alapján A mondatok helyes tartalmi kapcsolata Írás külalakja Magyar nyelv értékelése a 3. osztályban

Mondatfajták felismerése Névelők, névutók felismerése Főnevek felismerése, csoportosítása Toldalékos főnevek felismerése A főnév fogalma: élőlény, tárgy, gondolati dolog neve Tulajdonnevek helyesírása Melléknevek felismerése Melléknevek fokozása Igék felismerése, csoportosítása Igeidők felismerése Igekötős igék helyesírása Szavak csoportosítása jelentésük szerint Toldalékok felismerése J-ly írása tanult szavakban Szöveg másolása Tollbamondás Hibás szöveg javítása Írás külalakja Értő olvasás értékelése a 4. osztályban

Szöveg pontos olvasása Az olvasás hangsúlya Szómagyarázat készítése szöveg alapján Válaszadás kérdésekre Az események sorrendje A szereplők tulajdonságainak kiválasztása Hiányos vázlat kiegészítése Rokon értelmű szavak gyűjtése Ismeretek, összefüggések kiemelése szövegből A szöveg üzenetének önálló megfogalmazása

80

Összefüggés megértésének igazolása

Fogalmazás értékelése a 4. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

Szóbeli fogalmazás Helyes hanglejtés Kérdések helyes megfogalmazása Beszámolás a szövegről vázlat alapján Véleményalkotás olvasott szövegről Írásbeli fogalmazás Elbeszélés írása olvasmány vagy élmény alapján Leírás készítése A fogalmazás helyes tagolása A mondatok helyes tartalmi kapcsolata Írás külalakja

Magyar nyelv értékelése a 4. osztályban kiváló

Mondatfajták felismerése és alkalmazása A főnevek felismerése Az igék felismerése Igekötős igék felismerése Igemódok felismerése Igék elemzése (mód, idő, szám, személy) Igék helyesírása Melléknevek felismerése Melléknevek fokozása Számnevek felismerése Névszók felismerése Toldalékok felismerése Képzett szavak felismerése Keltezés helyesírása J-ly írása tanult szavakban Másolás Tollbamondás Írás külalakja

Matematika értékelése a 1.. osztályban kiváló

Megszámlálás összehasonlítás Páros számok felismerése Számszomszédok Összeadás 20-ig Kivonás 20-ig Hiányos műveletek Nyitott mondatok Szabályjátékok

81

Egyszerű szöveges feladatok Összetett szöveges feladatok

Matematika értékelése a 2. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

Számok összehasonlítása Számok helye a számegyenesen Számszomszédok Sorozatok felismerése, folytatása Helyi érték, alaki érték, valódi érték Összeadás 100-ig Kivonás 100-ig Szorzás Bennfoglalás, osztás Hiányos műveletek Nyitott mondatok Mértékegységek ismerete Szöveges feladatok

Matematika értékelése a 3. osztályban kiváló

Számok sorba rendezése Sorozatok felismerése, folytatása Számok helye a számegyenesen Számszomszédok Helyi érték, alaki érték, valódi érték Összeadás az ezres számkörben Kivonás az ezres számkörben Hiányos műveletek Szorzás egyjegyűvel Osztás egyjegyűvel Mértékváltások Nyitott mondatok Szöveges feladatok

Matematika értékelése a 4. osztályban kiváló

Számok sorba rendezése Sorozatok felismerése, folytatása Számok helye a számegyenesen Számszomszédok Helyi érték, alaki érték, valódi érték Kerekítések Írásbeli összeadás Írásbeli kivonás Hiányos műveletek Írásbeli szorzás Írásbeli osztás Törtek előállítása Mértékváltások Nyitott mondatok

82

Szöveges feladatok Geometriai ismeretek

Környezetismeret értékelése az 1. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

megfelelő

gyenge

megjegyzés

megfelelő

gyenge

megjegyzés

megfelelő

gyenge

megjegyzés

Önálló munkája Feladatok megoldása Tanult fogalmak ismerete Beszámolás az ismeretekről szóban Beszámolás az ismeretekről írásban Gyűjtő munka Folyamatos megfigyelés végzése

Környezetismeret értékelése a 2.. osztályban kiváló

jó

Önálló munkája Feladatok megoldása Tanult fogalmak ismerete Beszámolás az ismeretekről szóban Beszámolás az ismeretekről írásban Gyűjtő munka Folyamatos megfigyelés végzése

Környezetismeret értékelése a 3. osztályban kiváló

jó

Önálló munkája Feladatok megoldása Tanult fogalmak ismerete Beszámolás az ismeretekről szóban Beszámolás az ismeretekről írásban Gyűjtő munka Folyamatos megfigyelés végzése

Környezetismeret értékelése a 4. osztályban kiváló

jó

Önálló munkája Feladatok megoldása Tanult fogalmak ismerete Beszámolás az ismeretekről szóban Beszámolás az ismeretekről írásban Gyűjtő munka Folyamatos megfigyelés végzése

83

Készségtantárgyak értékelése az 1. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

ÉNEK-ZENE Daléneklés Ritmizálás

RAJZ Hozzáállás a munkához Formaábrázolás Eszközhasználat Mozgásváltozás kifejezése Munkái kivitelezése

TECHNIKA Munkához való hozzáállása Eszközhasználata Munkái kivitelezése Rendszeretete

TESTNEVELÉS Órai aktivitás Mozgása Eszközhasználata Társaihoz való viszonya Szabályok betartása NÉPTÁNC Mozgáskoordináció Térben való tájékozódási képesség Ritmizálás Daléneklés Szabályok betartása Órai aktivitás

84

Készségtantárgyak értékelése a 2. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

ÉNEK-ZENE Daléneklés Ritmizálás RAJZ Hozzáállás a munkához Formaábrázolás Eszközhasználat Mozgásváltozás kifejezése Munkái kivitelezése TECHNIKA Munkához való hozzáállása Eszközhasználata Munkái kivitelezése Rendszeretete TESTNEVELÉS Órai aktivitás Mozgása Eszközhasználata Társaihoz való viszonya Szabályok betartása NÉPTÁNC Mozgáskoordináció Térben való tájékozódási képesség Ritmizálás Daléneklés Szabályok betartása Órai aktivitás

85

Készségtantárgyak értékelése a 3. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

ÉNEK-ZENE Daléneklés Ritmizálás Szolmizálás Zenehallgatás kultúrája

RAJZ Hozzáállás a munkához Formaábrázolás Eszközhasználat Mozgásváltozás kifejezése Munkái kivitelezése

TECHNIKA Munkához való hozzáállása Eszközhasználata Munkái kivitelezése Rendszeretete

TESTNEVELÉS Órai aktivitás Mozgása Eszközhasználata Társaihoz való viszonya Szabályok betartása

86

Készségtárgyak értékelése a 4. osztályban kiváló

jó

megfelelő

gyenge

megjegyzés

ÉNEK-ZENE Daléneklés Ritmizálás Szolmizálás Zenehallgatás kultúrája

RAJZ Hozzáállás a munkához Formaábrázolás Eszközhasználat Mozgásváltozás kifejezése Munkái kivitelezése

TECHNIKA Munkához való hozzáállása Eszközhasználata Munkái kivitelezése Rendszeretete

TESTNEVELÉS Órai aktivitás Mozgása Eszközhasználata Társaihoz való viszonya Szabályok betartása

87

Ha a tanuló gyenge minősítést kap, felzárkóztatásra szorul. A szülő bevonásával értékeljük teljesítményét, feltárjuk a fejlődését - haladását akadályozó tényezőket és megtesszük a szükséges intézkedéseket (egyéni, - vagy/és csoportos felzárkóztató foglalkozások biztosítása legalább heti két alkalommal, szükség esetén logopédiai foglalkozások biztosítása. A 2. évfolyam tanévének végétől félévkor és a tanév végén a tanulók tudását érdemjegyekkel (osztályzatokkal) értékeljük: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

XII. AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE, VALAMINT BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE Az oktatott modulokat – kivéve 6. évfolyamban az informatika modult – a tantárgyakhoz hasonló módon, 1-5-ig terjedő érdemjeggyel osztályozzuk. A kapott érdemjegy az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe ugyanúgy számít be, mint az egyes tantárgyakra kapott érdemjegyek. Hatodik évfolyamban az informatika modult szövegesen értékeljük (jól megfelelt, megfelelt, nem felelt meg).

XIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK A közoktatásról szóló törvény 41.§ (5) pontja kimondja, hogy az általános iskolában évente két alkalommal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának felméréséről. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az egészség a jó testi, lelki és szociális közérzet állapota, amely nemcsak a betegség és más testi illetve lelki zavarok hiányát jelzi, hanem jogot is az

88

egészséges létezéshez, a lehető legteljesebb (fitt) közérzetre. A fitt egyén testi lelki egészsége nehezebben sebezhető, szilárdabb. Így kapcsolódik az edzettség, a fizikai fittség az egészséghez. A gyakorlatban az egészségesnek mondható emberek között szervi elváltozás ugyan nem mutatható ki, de a fizikai terhelhetőség a fittségi szint szempontjából jól mérhetőek a különbségek. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja az oktatás területén: - minőségellenőrzés (egységes felmérés, értékelés, minősítés) - minőségbiztosítás (minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fittness szintet elérhesse, megtarthassa) - az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség-megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása Az erőnlét két legfőbb teljesítmény-meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése. A koordinációs képességek fejlesztésével, végső soron a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javíthatjuk. A koordinációs képességek fejlődése egyébként szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével. A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága, állóképessége. Általános mérési szempontok: 1. A mérés megkezdése előtt a tanulónak tisztában kell lenni a mérés céljával, és az elvégzendő feladatokkal. 2. Valamennyi próbát tornateremben vagy sportudvaron sportöltözetben végeztetünk el. 3. A mérést mindig megelőzi az általános és speciális bemelegítés. 4. A feldolgozásra alkalmas próbákkal egyszerűen mérhető és értékelhető a tanulók fizikai állapota. 5. Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésére alkalmazott próbák elvégzésekor a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba (3 kísérleti lehetőségből) és a megfelelő pontértékeket a megadott táblázat segítségével határozzuk meg. 6. Az általános fizikai teherbíró képesség közös mérése és értékelése során el kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket.

89

7. A teljesítmény mérésére értékelésére alkalmas próbákat a testnevelő tanárok végeztetik el. 8. A próbák mérése, értékelése a testnevelő tanárok feladata. 9. A tanulók általános fizikai teherbíró képességének fejlesztése,- mérése az iskolai testnevelés részévé,- kiemelkedő feladatává kell hogy váljon. Az egységes mérésre és értékelésre alkalmas próbák 1. Az aerob állóképesség mérése (Cooper-teszt) 2. Az erő, erő-állóképesség mérése - Helyből távolugrás (az alsó végtag dinamikus erejének mérése - Hasonfekvésből törzsemelés (a hátizomerő, erő-állóképességének mérése) - Hanyattfekvésből felülés (a csípőhajlító és a hasizmok erő, erőállóképességének mérése) - Fekvőtámaszban karhajlítás (a vállöv és kar erejének erőállóképességének mérése) A helyi sajátosságokhoz alkalmazkodva mérjük fel a 60 méteres síkfutást, kötélrúdmászást, medicinlabda dobást is.

90

Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése: Igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi

0-20,5 pont

Gyenge

21-40,5 pont Kifogásolható

41-60,5 pont Közepes

61-80,5 pont

Jó

81-100,5 pont Kiváló

101-120,5 pont Extra

121-140 pont

tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Az egész napi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra. A rendszeres mindennapi tevékenységtől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészséges stabil maradjon, jó közérzettel élhessen. Törekednie kell arra, hogy későbbi élete folyamán is legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet azok érik el, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Aki ezt a szintet eléri, reménykedhet benne, hogy néhány sportágban akár élsportoló is lehet. Fizikailag kiválóan terhelhető, élsportolónak alkalmas edzettségi szint.

91

Összesített adatlap az általános fizikai teherbíró-képesség méréséhez Név Szül. év

Cooper teszt méter pont

Helyből távol ugrás méter pont

Fekvőtámasz db pont

Felülés db

pont

Törzsemelés db pont

Összpont pont

Ősz Tav. Ősz Tav. Ősz Tav. Ősz Tav. Ősz Tav. Ősz Tav. Ősz Tav.

92

El kell érnünk, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és intézményünkből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres fizikai aktivitás.

A BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK

I. A környezeti nevelés fogalma II. A környezeti nevelés célja 1. Hosszú távú célok 2. Rövid távú célok III. Alkalmazott munkaformák, tevékenységek 1. A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórai tevékenységek 2. A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységek IV. A környezeti neveléssel kapcsolatos követelmények V. Értékelés, ellenőrzés, visszacsatolás

I. A KÖRNYEZETI NEVELÉS FOGALMA A környezeti nevelés olyan folyamat, mely során a tanuló képessé válik a környezeti jelenségek értelmezésére, a természetes és épített környezet megismerésére és a tapasztalt problémák okainak felismerésére, illetve a megoldások megkeresésére. Eközben aktív szereplőjévé válik saját környezetének, közvetlen lakó,- és élőhelyének. A folyamat során kialakul a természet iránt érzett felelős gondolkodás és döntéshozás képessége. A környezeti nevelés kiemelten fontos része a fenntartható fejlődés fogalmának megértetése. A fenntarthatóság az emberi napi szükségletek kielégítése mellett a természeti, környezeti erőforrások ésszerű, a következő generáció számára történő megőrzését is jelenti, miközben a lakókörnyezet, a nemzeti kulturális örökség és a társadalmi,- gazdasági kapcsolatrendszerek megóvását is kifejezi.

II. A KÖRNYEZETI NEVELÉS CÉLJA Környezeti nevelési céljaink harmonizálnak intézményünk pedagógiai programjával, mivel csak így lehet megvalósítani a benne megfogalmazott feladatok, célok teljesítését. A környezettudatos szemlélet kialakításához sok esetben elegendő lenne az ökológiai elvek és információk megfogalmazása, mégis fontosnak tartjuk azokat a célokat, amelyek a mindennapi környezeti neveléssel kapcsolatos tevékenységeket szolgálják. Az ilyen tevékenységeknek más életkorban, más szervezettségi keretben – szaktárgyi és szabadidős szinteken – kell megvalósulniuk. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink minden évfolyamon találkozzanak környezeti témájú tananyaggal, ismeretanyaggal, hogy az iskolai képzés teljes folyamatában legyen lehetőségük a megismerésre, tapasztalatszerzésre, közvetett vagy közvetlen formában is. Programunk megfogalmazásakor fontosnak tartjuk, hogy külön fogalmazzuk meg a hosszú távú és a rövidtávú célokat is. Feladatunk mindkét esetben az, hogy olyan célokat tűzzünk tanulóink, tanáraink elé, melyek a legjobban megfelelnek a gyermekek életkori fejlettségi szintjének, ugyanakkor a közösségi tevékenységeket is erősítik, a környezeti kérdések megoldása, megismerése közben.

A célok megfogalmazásakor figyelembe vettük, hogy tanulóink egy része lakótelepen, másik része családi házas övezetben él. Figyelembe vettük iskolánk környezetének adottságait is (Alsó utcai játszóudvar, Erzsébet utcai sportudvar,pihenőkert). A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. Fontosnak tartjuk, hogy a magunk elé tűzött célok mindig elérhetőek és teljesíthetőek legyenek. 1. Hosszú távú célok Bevezető szakasz (1-2. évfolyam): - továbbfejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát - játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységekre - elemi ismereteket közvetíteni a tanulók felé, kielégíteni kíváncsiságát - érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel - kielégíteni a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre - esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása Kezdő szakasz (3-4. évfolyam): - fejleszteni a tanulók környezete iránti megértési vágyát - tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket - mintákat adni a természet megismeréséhez - kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét - kialakítani az esztétikai nevelés részeként a közvetlen környezet rendezettségének igényét - kialakítani a természet,- embertisztelő szokásrendszert Alapozó szakasz (5-6. évfolyam) - képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést, viselkedési szokásokat - lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére (szakórákon, tanulmányi kirándulásokon, nyári táborokban) - megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit - tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét - kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel, történésekkel kapcsolatosan

Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam): - elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést - felkészíteni a társadalomba való beilleszkedést a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával - fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán - kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét - a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal - a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása 2. Rövidtávú célok Bevezető szakasz (1-2. évfolyam): - az életkornak megfelelő mesék, történetek által közvetített elemi környezeti ismeretek iránti érdeklődés felkeltése - népi, természettel kapcsolatos játékok, szokások megismertetése a tanulókkal - kialakítani a tanulókban a képességet, egyszerűbb környezeti jelenségek, a természeti környezet szereplőinek ismertetésére, bemutatására játékos formában - osztályprogramok szervezése a természetben - a tanulás és a sportolás munkaformáinak megválasztásával, a gyermekek időbeosztásának kialakításával biztosítani az egészséges életmódhoz elengedhetetlen szabadban történő tevékenységekre szükséges időt és módot. Kezdő szakasz (3-4. évfolyam). - biztosítani a tanulók számára a közvetlen, mindennapi kapcsolatot a természettel - kialakítani a tanulói megismerés közvetlen lehetőségeit - irányított megfigyelések, játékok tartása - közösségfejlesztő osztályprogramok szervezése a természetben - felkelteni az igényt a természetről szóló információhordozók használatára (TV, video, könyvek, előadások, múzeumok …) Alapozó szakasz (5-6. évfolyam): - kialakítani a képi és szöveges információhordozók használatának, az ismeretek értelmezésének képességét - az iskola környezetével való törődés, a rendezett és tiszta épület iránt érzett igény kialakítása a tanulókban

- önálló kutatómunkák, kísérletek, kiselőadások megtartására való képesség és igény kialakítása, fejlesztése - az iskolai, környezettel kapcsolatos rendezvényeken való aktív részvétel igényének és gyakorlatának kialakítása - közösségi programok szervezése a természetben Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam): - kialakítani az igényt a tanulókban önálló „zöld” iskolai programok szervezése (virágosítási nap, papírgyűjtés …) - a környezetvédelem fontosságának hangsúlyozása a tanítás és a szabadidős tevékenységek megválasztása során - lehetőséget biztosítani a tanulóknak az emberiség jövőjét érintő környezeti jelenségek, történések bemutatására tanórán és az épületben rendezett kiállítások formájában - a higiéniai szokások visszafejlődésének megállítása - drogprevenciós és életmóddal kapcsolatos előadások, foglalkozások tartása

III. ALKALMAZOTT MUNKAFORMÁK, TEVÉKENYSÉGEK Az alkalmazott módszerekről, tevékenységekről a pedagógusok, a szülők és a diákok véleményének figyelembe vétele után döntöttünk, mivel csak közösen lehetünk képesek egy egységes rendszer kiépítésére. Így olyan tevékenységformák kaptak hangsúlyt, melyek - segítik a kritikus és kreatív gondolkodás kialakítását - fejlesztik a társas együttműködés képességét - biztosítják tanulóinknak a szóbeli, írásos és grafikai kommunikáció lehetőségét - elősegítik a döntéshozatal és a problémamegoldás képességének kialakulását - segítik az információs – kommunikációs, audiovizuális eszközök használatának elsajátítását Elsősorban a közvetlen környezet, az iskola területe és környéke megismerésének, megóvásának, ápolásának biztosítása határozta meg választott tevékenységformáinkat, módszereinket. Fontosnak tartjuk, hogy a környezettel kapcsolatos fejlesztő, nevelő tevékenységek egyéni és csoportos foglalkozásokat is kínáljanak. Így válik megvalósíthatóvá, hogy tanulóink a nyolc év alatt többféle módon, megközelítésben sajátítsák el a problémamegoldó és a konfliktuskezelő technikákat.

A módszerek kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy kialakítsunk olyan helyi hagyományokat, melyek erősítik tanulóink érzelmi kötődését környezetükhöz, mivel napjainkban a céltalanság, a gyökerek, hagyományok semmibevétele, a tradíciók elhalása komoly gondot jelent. A munkaformák meghatározásakor figyelembe vettük az életkori sajátosságokat, külön fogalmaztuk meg a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeket. 1. A környezeti neveléssel kapcsolatos tanórai tevékenységek Bevezető szakasz (1-2. évfolyam): - írás: állatok, növények neveinek másolása - olvasás: állatok, növények nevével mondatok alkotása, természeti jelenségek körülírása - matematika: gesztenyék, babszemek, termények számolása, mérések, anyagok vizsgálata, szöveges feladatban élőlények csoportosítása - környezetismeret: az erdő állatai és növényei (maga a tananyag, lsd. a helyi tantervet) - ének: daltanítás népszokásokról, természeti jelenségekről - technika – rajz: terméskép készítése, tájkép, népszokások ábrázolása, kellékek készítése, papírhajtogatás - testnevelés: szabadtéri tanóra a sportudvaron Kezdő szakasz (3-4. évfolyam): - olvasás: beszélgetés védett állatokról, olvasmányok feldolgozása, „Barangolás hazai tájakon” - nyelvtan: ismeretterjesztő szöveg másolása, földrajzi nevek helyesírása - matematika: szöveges feladatok állatokkal és növényekkel, mértékváltás, mérések a környezetben - testnevelés: szabadtéri testnevelés óra, sportversenyek - ének: évszakokhoz kapcsolódó dalok, tájaink dalai - környezetismeret: az iskola környékének megismerése, térképismeret, (az egész tananyag, lsd. a helyi tantervet) - technika – rajz: évszakokhoz kapcsolódó dekorációk készítése, a környezet tapasztalati megismerése, csendélet, tájkép, levéllenyomat Alapozó szakasz (5-6. évfolyam): - természetismeret: növények és állatok csoportosítása, térképismereti gyakorlatok, táplálkozási szokásaink, átváltások, mérések a természetben - történelem: földhasználat, életmód, középkori gazdálkodás, öntözéses kultúrák, a föld, mint erőforrás (kiselőadások és kutatómunkák)

- irodalom: népmesék, műelemzések, kiselőadások, kutatómunkák - nyelvtan: költői eszközök, földrajzi nevek gyakorlása - rajz: tájképek, ábrázolási módok, önálló témaválasztás, termésképek, gyűjtőmunkák - technika: népi játékok készítése és felhasználási módozatai, energiaforrások, alaprajz készítése, adatok ábrázolása - matematika: átváltások, szöveges feladatok, adatgyűjtés természeti fogalmak felhasználásával - idegen nyelv: környezeti fogalmak, mesék idegen nyelven, szövegértelmezés, környezettel kapcsolatos olvasmányok - testnevelés: tanóra a sportudvaron, sportversenyek - egészségtan: beépülő tananyag más tantárgyakba - ének: természeti jelenségekhez, népszokásokhoz kapcsolódó dalok Fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam): - földrajz: energiahordozók, a víz körforgása, a bányászat és a táj kapcsolata, talajpusztulás (kutatómunka, kiselőadások, video vetítés, terepmunkák, híradások elemzése), hulladékkezelési ötletbörze - biológia: mérgező anyagok és az élővilág, népességnövekedés, biológiai sokféleség, élőhelyek változása, genetika (kiselőadások, kutatómunkák, terepmunka, video vetítés, híradások elemzése) - kémia: a háztartás anyagai, hulladékkezelési ötletbörze, a talaj jellemzése, szennyezőanyagok a környezetben (kiselőadások, kutatómunkák, kísérletek) - fizika: alternatív energiaforrások, gépek hatásfoka, anyagok és szerkezetek tulajdonsága (mérések, elemzések, kiselőadások, kísérletek) - matematika: becslések, átváltások, szöveges feladatok természeti témákkal, adatgyűjtés és elemzés, táblázatok és grafikonok értelmezése a szűkebb környezetre vonatkoztatva - irodalom: szövegértelmezés és elemzés, földrajzi témájú anyagok feldolgozása, híradás készítése, beszámolók, riportok, kiselőadások - nyelvtan: földrajzi nevek gyakorlása, mondatelemzés, szólások, közmondások, tájelemzés az évszakokkal kapcsolatban - rajz: tájkép, - életkép készítése, ábrázolási módok gyakorlása, természetes anyagok művészeti felhasználása - ének: népdalok, népszokások, daltanulás - idegen nyelv: olvasmányok környezeti témában, könyvtári kutatómunka - technika – számítástechnika: adatábrázolás, statisztikai alapok, energiatakarékosság, poszterek – újságok szerkesztése, háztartási hulladékkezelés, újrafeldolgozott anyagokból kiállítás, közlekedés

- történelem: a természeti kincsek és a háborúk kapcsolata, életmód, környezetvédelmi jogok, ENSZ, globális problémák és kezelésük (kutatómunkák, előadások, video vetítések, híradások elemzése) - testnevelés: tanóra a sportudvaron, sportversenyek 2. Környezeti neveléssel kapcsolatos tanórán kívüli tevékenységek Alsó tagozat: - virágosítási nap az iskolában - szemétszedési hét az iskola épületében és az udvaron - a „Kihívás Napja” megrendezése - múzeumlátogatások - állatkerti séták - használt elemek gyűjtése - osztálykirándulások a kirándulási tervnek megfelelően - papírgyűjtési hét - erdei iskola (vállalkozó osztályközösségek, pedagógusok) - tanulmányi séták - szakkörök - Bolyai-hét rendezvénysorozata - nyári táborozás - sítábor - környezetvédelmi rajzpályázatok - sportversenyek hétvégenként (vállalkozó osztályközösségek, pedagógusok) - kerékpáros bemutató az iskola udvarán - közlekedésbiztonsági előadások Felső tagozat: - szemétszedési hét az iskola udvarán és környékén - a „Kihívás Napja” megrendezése - használt elemek gyűjtése - osztálykirándulások - barlangtúrák (vállalkozó osztályközösségek, pedagógusok) - papírgyűjtési hét - nyári táborozás - sítábor - sportversenyek hétvégenként (vállalkozó osztályközösségek, pedagógusok) - múzeumlátogatások - kiállítás szervezése gyermekmunkákból - szakkörök - Bolyai-hét rendezvénysorozata

-

iskolaújság készítése iskolarádió működtetése drogprevenciós előadások tartása Planetárium látogatás állatkerti órák a Fővárosi Állatkertben IV.

A KÖRNYEZETI NEVELÉSSEL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK A környezeti neveléssel kapcsolatos követelmények szervesen beépülnek az egyes tantárgyak évfolyamokra lebontott tananyagába, azoktól nem választhatók el, mivel iskolánkban nem önálló tantárgyként, hanem a tantárgyak keretében ismerik meg tanulóink a környezettel kapcsolatos tananyagot. A nevelési folyamat során a tanulóknak el kell sajátítaniuk a kritikus és kreatív gondolkodás képességét, meg kell tanulniuk többféle kommunikációs eszköz használatát, a konfliktuskezelés és értelmezés képességére szert kell tenniük. Legyenek képesek a környezet védelmével kapcsolatos feladatok felismerésére, elvégzésére életkoruknak megfelelő szinten. A környezeti nevelés iskolánkban tanítási órákon az adott szaktantárgy keretében és tanórán kívüli foglalkozásokon (napközi, tanulószoba, délutáni szabadidős foglalkozások), rendezvényeken, rendhagyó előadásokon, osztályprogramokon és hétvégeken valósul meg. A szabadidős programok időpontjának megválasztásakor figyelembe vesszük a diákok leterheltségét, időbeosztását, mivel nem elégedhetünk meg azzal, hogy egy-egy programon „jelen vannak”, célunk, hogy aktív résztvevők legyenek a programokon.

V. ÉRTÉKELÉS, ELLENŐRZÉS, VISSZACSATOLÁS A természettel, a szűkebb és tágabb lakókörnyezettel való megismerkedés, a környezettudatos nevelés csak akkor sikeres, ha a tanulókban kialakul a felelősségérzet a természeti értékek iránt. Munkánk akkor eredményes, ha a pedagógusoknak sikerül elérniük, hogy diákjaink ne a rongálást, a szemetelést, a lakókörnyezet pusztítását tekintsék saját maguknak elfogadható, sőt követendő viselkedési példának. Sikert érünk el akkor, ha kialakul bennük a belső indíttatás az ápolt, egészséges, ép környezet megóvására. A tanulók teljesítményét csak a tantervben előírt követelmények alapján értékelhetjük.

Az egyes tanulók környezeti neveléssel kapcsolatos munkáját szóban az alábbi szempontok alapján értékelhetjük: - az iskola cél és értékrendszer megvalósulása - a szociális képességek alakulása - a beállítódások és értékorientációk fejlődése - a csoporthelyzet megismerése - a konfliktuskezelés módjai Az osztályközösségek környezeti neveléssel kapcsolatos munkáját szóban az alábbi szempontok alapján értékelhetjük: - a csoportviszonyok alakulása - a közvélemény, a morális gondolkodás változása - az informális kapcsolatrendszerek alakulása - a tevékenységrendszerek alakulása A környezeti nevelési program megvalósulásával, a kifejtett munka hatékonyságával, a rendszeresen megtartott minőségbiztosítási értekezleteken is foglalkozunk. Ha javító intézkedésre van szükség, az iskola minőségbiztosítási munkáját szabályozó folyamatsort betartva tesszük meg a kellő lépéseket. A környezeti nevelési programban foglaltak megvalósítása a tanulók értékelése iskolánk pedagógusainak feladata. A szaktanárok mellett az osztályfőnökök és a könyvtáros tanár és a végez a környezeti neveléssel kapcsolatos munkát, így nekik is feladatuk a programban megfogalmazott célok megvalósítása. A szaktanárok, az osztályfőnökök és a könyvtáros tanár környezeti neveléssel összefüggő munkáját a munkaközösség vezetők, az igazgatóhelyettesek és az intézmény igazgatója felügyeli, minősíti. Munkánk során intézményünk partneri kapcsolat kialakítására törekszik az Önkormányzattal, az SZMK-val, és a Diáktanáccsal.

A BOLYAI JÁNOS ÁLTALÁNOS ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMJA

TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés II. Helyzetelemzés 1. A társadalmi környezet és a családok jellemzése 2. A diákokkal kapcsolatos megállapítások 3. A humánerőforrás jellemzői III. Segítő kapcsolatok 1. Intézményen kívüli segítők 2. Intézményen belüli segítők IV. Állapotfelmérés 1. Közegészségügyi feladatok 2. Iskolai feladatok 3. A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos megállapítások V. A célok megfogalmazása 1. Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítés területei 2. Az egészséges életmód legfontosabb elemei 3. Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és a tanulók egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik … 4. Az iskolai egészségfejlesztés történhet … 5. Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői 6. Tanórán kívüli egészségnevelési módszerek alkalmazása 7. Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek 8. Az egészségnevelő munka célja VI. Az egészségnevelési tevékenység színterei és módszerei 1. Alsó tagozat 2. Felső tagozat 3. Testi nevelés VII. Az egészségnevelési program ellenőrzése, értékelése VIII. Fogyasztóvédelem

I. BEVEZETÉS A felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelésében óriási felelősség és számos feladat hárul az iskolákra. Az egészségügyi ismeretek, az egészségügyi kultúra fejlesztése az általános műveltség szerves részét képezik. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányában elmozdítható. Az iskola feladata: - Az egészség megvédésére vonatkozó közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása. - Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljon magatartási alternatívákat, tanítson megfelelő egészségvédő magatartásra példamutatással. - Motiválja, ösztönözze a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, segítse őket az egészséges életmód kialakításában. - Minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. - Adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. - Kiemelt feladatunk, hogy a gyerekeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol – és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére neveljük. Iskolánk célja, hogy az EGÉSZSÉG, mint életvezetési érték a tanórákon és a szabadidős programokon is középpontban álljon. Egészségnevelési programunk célja, hogy hozzájáruljon a tanulók képességeinek sokoldalú fejlesztéséhez, fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket. Járuljon hozzá életmódjuk, szokásaik, az

értékekkel történő azonosulásuk kialakításához, meggyökereztetéséhez. Fejlődjön beteg, sérült embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartásuk.

II. HELYZETELEMZÉS 1. A társadalmi környezet és a családok jellemzése Iskolánk tanulóinak többsége a lakótelepről és az azt körülvevő családi házas övezetből érkezik hozzánk, de vannak Érd egész területéről és a környező településekről (Budapest, Diósd, Tárnok, Sóskút, Pusztazámor, Százhalombatta, Ercsi, Ráckeresztúr) bejáró tanulóink is. Egyre több a halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett gyermekeink száma, magas a gyermeküket egyedül nevelő szülők száma. A lakótelep általános iskolából már kikerült ifjúsága nem a legjobb hatással van a tanulóinkra. Gyakran találkozunk agresszív magatartással, trágár beszéddel. A környék drog által kevéssé fertőzött terület (csak feltételezéseink vannak), sem a szülők, sem a diákok részéről nem tapasztaltunk ezzel kapcsolatosan kirívóan negatív magatartást. 2. A diákokkal kapcsolatos megállapítások A felső tagozatos tanulók körében végeztünk a 2003/2004. tanévben drogprevenciós felmérést. A felmérésből az alábbiak állapíthatók meg: - A tanulók többsége szüleivel, testvéreivel és a vele egyidős,- vagy idősebb barátaival beszéli meg legszívesebben a problémáit. - Bármi történik, általában kezelni tudják a helyzetet. - A drogokról csak keveset tudnak, vagy tudnak, de még nem eleget. - Az információkat a drogokról családtagoktól, a baráti körtől vagy tanáraiktól kapták, ritkább esetben szakemberektől. - A dohányzást legtöbben károsnak tartják, de van aki úgy fogalmazott, hogy nem foglalkozik vele. - A felmérésből az derül ki, hogy a tanulók baráti körében nem,- vagy csak kevesen dohányoznak, de sajnos a tapasztalatok nem ezt bizonyítják. Iskolánk kívül sok tanulónk dohányzik (főleg a 7-8. évfolyam tanulói közül), de iskolán belül is adódtak gondok ezen a téren már. - Az alkohol fogyasztását a túlnyomó többség károsnak tartja, de van ellenkező vélemény is.

- A kábítószerek fogyasztásáról tanulóink általános véleménye, hogy káros megoldás az élet problémáira, sokan elítélik a drogosokat, de sokan sajnálják is őket, többen betegségnek tartják a drogfogyasztást. - A felmérés szerint tanulóink 70-85 %-a határozottan elutasítaná a drogfogyasztást, ha alkalma nyílna rá, a problémát a 25-30 % jelenti, aki más véleményen volt (nem valószínű, lehetséges). - A családok 70-80 %-ában valaki dohányzik, 5-10 %-ában rendszeresen fogyaszt valaki alkoholt, a kábítószert használók és az öngyilkosságot megkísérlők %-os aránya alacsony. - Tanulóink nagy része az estéket otthon tölti, de előfordulnak csavargások. - A tanulók többsége közömbösen fogadja az iskolában szenvedélybetegség témakörben tartott órákat („tőlem …”), kivétel az 5. évfolyam, ahol nagy részüket érdekli a téma. - Az egyes szerek elítéltsége eltérő %-os arányt mutat: drog – 72 %, dohányzás – 63 %, alkohol – 75 % - Ez számunkra világosan mutatja, hogy bőven van tennivalónk tanulóink egészséges életmódra nevelése terén. 3. A humánerőforrás jellemzői Az iskolában tanító pedagógusok a főiskola vagy az egyetem elvégzése során egészségtan illetve pszichológiai vizsgákat is letettek. Folyamatosan figyelemmel kísérik a médiában megjelenő egészségneveléssel és drogprevencióval kapcsolatos információkat. Rendszeresen részt vesznek a témához illő tanfolyamokon, továbbképzéseken. Csendes Éva életvezetési ismeretekkel foglalkozó tanfolyamát 32 pedagógusunk végezte el, folytatását, a Véleményem szerint tanfolyamot pedig 4 fő. A Belső Értékeink Nemzetközi Nevelési Program továbbképzésen 7 pedagógusunk vett részt és 1 fő az alkalmazására cselekvési programot is kidolgozott, melyet iskolánk pedagógusai között népszerűsít. A tanfolyamokon, továbbképzéseken szerzett tapasztalatokat főként az osztályfőnöki, az etika és az egészségtan órákon tudják kamatoztatni, de sok lehetőség kínálkozik a szabadidős programok keretén belül is az egészségnevelésre.

III. SEGÍTŐ KAPCSOLATOK 1. Intézményen kívüli segítők - Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Humánpolitikai Iroda - Városi Gyámhivatal - Egységes Pedagógiai Szakszolgálat - Családsegítő Központ - Gyermekjóléti Szolgálat - Fészek Egyesület - Érd Város Rendőrkapitánysága Intézményen kívüli segítőink az általunk jelzett eseteknél felveszik a kapcsolatot az érintett családokkal, megteszik a szükséges intézkedéseket, melyről minden esetben visszajelzést kapunk. 2. Intézményen belüli segítők - Dr. Makay Erika, dr. Bognár Sára gyermekorvos: a.) A tanulók egészségi állapotának szűrése, követése: Időszakos vizsgálatok védőoltások előtt, 8. évfolyamban az iskolaváltás miatt, kötelező adatszolgáltatás az 5. évfolyamról. Tanulóink szakértői bizottság elé utalása esetén a bizottság részére a tanuló egészségi állapotára vonatkozó adatok közlése. Táborozás előtti orvosi vizsgálatok elvégzése. Az átfogó gyermekfogászati program szervezésében való közreműködés és végrehajtásának ellenőrzése. b.) Alkalmassági vizsgálatok elvégzése: Gyógytestneveléssel, sporttal kapcsolatos iskolaegészségügyi feladatok ellátása. c.) Közegészségügyi és járványügyi feladatok: Az iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. A járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, a megtett intézkedésekről az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. Az intézményben folyó étkeztetés ellenőrzése.

Közegészségügyi, járványügyi hiányosságok észlelésekor javaslattétel a hibák megszűntetésére valamint az ÁNTSZ illetékes intézetének értesítése. d.) Elsősegélynyújtás: Az iskolában bekövetkezett balesetek, sérülések, akut megbetegedések elsődleges ellátása, majd a tanuló házi gyermekorvoshoz illetve egyéb intézménybe irányítása. e.) Részvétel az intézmény egészségnevelési tevékenységében: Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben. Részvétel a NAT végrehajtásában. Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. f.) Környezet-egészségügyi feladatok: Az intézményi környezet – tantermek, szaktantermek, tornaterem, egyéb kiszolgáló helyiségek – ellenőrzése, a hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. g.) Az ellátott tanulókról nyilvántartás vezetése, a külön jogszabályok szerinti jelentések elkészítése. - Hodozsó Jánosné védőnő: a.) Alapszűrések végzése a vonatkozó módszertani irányelv szerint - testi fejlődés (súly, hossz, mellkörfogat) - pszichomotoros, mentális, szociális fejlődés - érzékszervek működése (látásélesség, színlátás, hallás) - BCG-heg ellenőrzése - mozgásszervek szűrése (lúdtalp, gerinc elváltozások) - golyvaszűrés - vérnyomásmérés b.) A tanulók személyi higiénéjének ellenőrzése, testi, szellemi fejlődésük ellenőrzése, regisztrálása. c.) Elsősegélynyújtás. d.) Orvosi vizsgálatok előkészítése. e.) A védőoltásokkal kapcsolatos szervezési, előkészítései feladatok elvégzése. f.) Részvétel az egészségtan oktatásában, elsősorban az alábbi témákban: - az egészséggel kapcsolatos alapismeretek (személyis higiéne, egészséges életmód, betegápolás, elsősegélynyújtás) - családtervezés, fogamzásgátlás - szülői szerep, csecsemőgondozás - szenvedélybetegségek megelőzése

g.) Testnevelés, gyógytestnevelés, technika órák iskolai helyiségek és környezet, az étkezetetés higiénés ellenőrzésében való részvétel h.) Kapcsolattartás a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás) i.) Pályaválasztás segítése. j.) Az elvégzett feladatok dokumentációjának vezetése (egészségügyi törzslapok, ambuláns naplók, védőoltások, szakorvosi beutalások, veszélyeztetettek nyilvántartása …)

- Kisné Madarasi Gabriella fejlesztő pedagógus: Tanulói képességvizsgálatokat, egyéni fejlesztést végez, valamint vezeti az 1. évfolyam fejlesztő csoportját. Kapcsolatot tart az 1. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottsággal. - Kőmvesné Sági Erzsébet osztályfőnöki munkaközösség-vezető, drogkoordinátor: Kapcsolatot tart az osztályfőnökökkel és a városi drogprevencióval foglalkozó szervezetekkel. - Osztályfőnökök: Osztályfőnöki órákon és szabadidős foglalkozások keretében foglalkoznak az egészséges életmódra neveléssel, pozitív minták követésével. A felső tagozatos osztályokban drogprevenciós foglalkozásokat tartanak.

IV. ÁLLAPOTFELMÉRÉS 1. Közegészségügyi feladatok - Közétkeztetés: Iskolánk Erzsébet utcai épületében és az Alsó utcai épületben melegítőkonyha működik, összesen 490 tanulónk részesül iskolai étkeztetésben. Tanulóink számára biztosítjuk a kultúrált étkezési lehetőséget.

- Iskolaorvosi ellátás: Az iskolai egészségügyi munkaterv alapján történik (kötelező védőoltások, szűrővizsgálatok). - Iskolafogászat: Tanulóink évente 1 alkalommal iskolafogászati szűrővizsgálaton vesznek részt Érd Város Rendelőintézetében. A szűrővizsgálat után, probléma esetén egyéni visszahívás történik. A visszahívás utáni rendelésen való megjelenésről a szülő gondoskodik. - Tüdőszűrés: 8. évfolyamunk tanulói szűrővizsgálaton vesznek részt Érd Város Tüdőgondozó Intézetében. 2. Iskolai feladatok - Balesetvédelem, munkavédelem: A tanév elején minden osztályfőnök ismerteti az iskolában érvényes baleseti előírásokat. A pedagógusok évente tüdőszűrésen kötelesek részt venni, és rendszeresek a munkavédelmi oktatások is. - Személyi tisztaság és egészséges öltözködés: Az alsó tagozatban környezetismeret órákon, a felső tagozatban osztályfőnök és biológia órákon, valamint az egészségtan modul keretében foglalkozunk a témával. - Testnevelés, testedzés: A testnevelés órák, a délutáni sportfoglalkozások, az iskolaotthon sportfoglalkozásai biztosítják minden tanuló számára a napi legalább 45 perces testmozgást. Felmentett tanulóink száma évek óta alacsony, a rászoruló tanulók részére gyógytestnevelés foglalkozásokat biztosítunk, ezekre nagy igény van. A testi fejlődés mérési eredményeit a testnevelés szakos tanárok tartják nyilván és a tanulók mozgásfejlődésével, állóképességével kapcsolatos méréseket szintén a testnevelés szakos tanárok végzik. - Fejlesztő foglalkozások: A fejlesztő foglalkozásokra felmérés után kerülnek tanulóink, a felméréseket fejlesztő pedagógusunk végzi. Fejlesztési területek: alapkészségek fejlesztése (szókincsfejlesztés, olvasás, helyesírás, számolás), dislexiaprevenció, dislexia-redukáció, discalculia,disgrafia csökkentése.

A felmérések tanulási háttérképességeket felmérő tesztek, Meixner olvasólapok, nyelvi felmérőlapok és pedagógiai tesztek felhasználásával történnek. Általános probléma a rövid idejű auditív memória gyengesége, az aktív és passzív szókincs hiányosságai és az auditív, vizuális soralkotási – sorrendiségi illetve tagolási gyengeség. - Logopédiai foglalkozások: A logopédiai foglalkozásokra felmérés után kerülnek tanulóink. A felméréseket az intézményünkbe kirendelt logopédus végzi, pedagógiai tesztek segítségével. Az intézményen belül prevenciós csoportok működnek: az alsó tagozatban egyéni fejlesztés történik problémás esetekben, valamint napközis csoportokat működtetünk. A felső tagozatban felzárkóztatás, tanulószoba, napközi, szakkörök működnek és drogprevenciós tevékenység folyik. 3. A prevenciós munka érintettjeivel kapcsolatos megállapítások -

Szülők: Tanulóink többségénél rendes, gondoskodó, együttműködő családi háttérrel találkozunk. Káros szülői magatartásként elsősorban a dohányzás és egyes esetekben az alkoholfogyasztás jelenik meg.

-

Tanulók: Iskolánkban nem általános a deviáns viselkedés. Egy-egy esetben találkozunk a tolerancia hiányával, agresszivitással, trágár beszéddel.

-

Pedagógusok: Iskolánk dolgozói folyamatosan figyelemmel kísérik a prevenciós munkához megjelenő kiadványokat, részt vesznek tanfolyamokon, továbbképzéseken. A tanórákon alkalmazott módszerek: figyelemfelhívás, beszélgetés, önértékelés, szituációs játék, kérdőív, vita, filmvetítés, meghívott előadó meghallgatása. Kiemelten fontosnak tartjuk a pozitív tanári példamutatást.

V. A CÉLOK MEGFOGALMAZÁSA Az iskolai egészségnevelés célja, hogy az élet minden területén már gyermekkorban kialakítsa, illetve folyamatosan erősítse a saját szellemi, fizikai állapotáért felelősséget vállaló, tudatos életvitelre berendezkedő magatartást. Az egészségnevelés során a tanulót olyan gyakorlati tudáshoz és képességekhez kell segíteni, amelyek használatával saját egészségének megőrzésén túl egy biztos és egészséges külső világ megteremtését célzó értelmes döntéseket tud hozni. 1. Az egészséges és produktív felnőtt életre való felkészítés területei: - egészséges táplálkozás - egészségtudatos testápolási szokások - rendszeres testmozgás - lelki egészség, harmonikus életvitel - függőségre vezető szokások (cigaretta, alkohol, drog) kerülése - emberi kapcsolatos ápolása (konfliktuskezelés és kommunikáció) - átgondolt szexuális magatartás - családi életre nevelés - szándékos és véletlen balesetek megelőzése 2. Az egészséges életmód legfontosabb elemei: Mozgásra ösztönző környezet Sportolási lehetőségek Tevékenységek szervezésére Mozgáskultúra Mozgás

Testápolás Biztos anyagi háttér Megfelelő életkörülmények Higiénés szokások javulása Testápolási kultúra

Felelősség Önismeret Mérséklet Rendszeresség

Egészséges ételválaszték Kiegyensúlyozott étkezés Ételek és italok minősége Étkezési kultúra Táplálkozás

Lazítás Arányos terhelés Helyes stressz-kezelés Közösségi támogatás Szabadidős kultúra

3. Az iskolai egészségfejlesztés eredményességében és egészségtudatának megszilárdításában fontos szerepet játszik: - az iskolai és az iskolán kívüli nevelés - a prevenció

a

tanulók

-

a pozitív énkép kialakítása az egészséges életstílus – modell megteremtése hatékony kommunikáció (empátia, tolerancia) az „élni tudás” elvének érvényesítése a konfliktuskezelési illetve tanulás-módszertani ismeretek megléte a felnőttek példamutatása a kortárs oktatók bevonása

4. Az iskolai egészségfejlesztés történhet: - osztályfőnöki, környezetismeret, biológia, kémia, testnevelés, egészségtan órán - alkalmi esemény (sportnap, egészségnap … - önfejlesztő tréningek - kiscsoportos megbeszélések - rendszeresen ismétlődő foglalkozás vagy verseny - sportkör, szakkör, klubfoglalkozás - egyéb lehetőségek (előadás, bemutató, filmvetítés) keretei között 5. Az egészségfejlesztés folyamatának lépcsői: Alsó tagozat: Az önellátással kapcsolatos aktuális feladatok testnevelés, környezetismeret órán (évszaknak és alkalomnak megfelelő öltözködés, rendszeres és alapos tisztálkodás, egészséges és kultúrált étkezés) A testi felépítés megerősítése testnevelés órán (kielégítő alvás és fizikai aktivitás szerepe, az egészséges test fontosságának felismerése, a testi készenlét elemeinek megtanítása – bemelegítés). Családi életre nevelés környezetismeret órán (empatikus készségek fejlesztése, toleranciára nevelés). Felső tagozat: A kultúrált külső megjelenés összetevőinek tisztázása osztályfőnöki órán (helyes testápolás, az egészséges táplálkozás szerepe serdülőkorban). A testi átalakulásra való felkészülés osztályfőnöki, természetismeret, biológia, testnevelés és egészségtan órán (ritmus és mozgáskultúra fejlesztése, fizikai állóképesség,erőnlét továbbfejlesztése, szexuális érés okozta változások tudatosítása). Segítségnyújtási képesség fejlesztése osztályfőnök és biológia órán (elsősegélynyújtáshoz szükséges ismeretek elsajátítása, egyszerűbb betegségek felismerése, önismereti feladatok). 6. Tanórán kívüli egészségnevelési módszerek alkalmazása:

-

játéklehetőségek, fejlesztő eszközök biztosítása az érzékszervek működésének finomítása a lazítási technikák gyakoroltatása a helyes légzéstechnika megtanítása kondicionáló eszközökkel és tevékenységekkel való megismerkedés mozgáskoordinációs képességek javítása életvezetési modellek gyűjtése

7. Az egészséges életmódra irányuló kiegészítő tanulói tevékenységek - felkészülés és előadás az egészséges életmódra nevelés egyes témaköreiben - az egészségfejlesztéshez – drogprevencióhoz kapcsolódó témák és szaktárgyak összekapcsolása - plakátok és versenyfeladatok készítése iskolai rendezvényekhez, vetélkedőkhöz - diákműsorok készítése, újságcikkek írása 8. Az egészségnevelő munka célja Éves célok - A gyermek ismerje meg önmagát, testének működését, tudja azt, hogy az egészség érték. - Tanulóink legyenek tisztában az életkoruknak megfelelő egészséges életmód kritériumaival (elegendő alvás, pihenés, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás fontossága). - Az egészségre ártalmas szokások és környezeti hatások megismertetése, drogprevenció különös tekintettel a serdülő korosztálynál. - Diákjaink legyenek toleránsak, segítőkészek beteg vagy sérült társaikkal szemben. Középtávú célok - Tanulóinkban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény és használjanak fel minden korábban megszerzett ismerete, hogy egészségüket megőrizzék. - Tudatosan válasszák a helyes életvezetés elemeit, ismerjék fel az egészségkárosító tényezőket. - A mindennapos testedzés megvalósítása és a mozgás szeretetének kialakítása fontos feladatunk. - Diákjaink legyenek tisztában az egészségre ártalmas anyagok (drog, alkohol, dohányzás …) szervezetünkre gyakorolt károsító hatásaival.

- Ismerjék a megelőzés formáit, lehetőségeit, illetve a segítő intézményeket, szervezeteket. - Alakuljon ki a tolerancia és empátia képessége nem egészséges embertáraik iránt. Hosszú távú célok - Tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek önmagukkal és a környezetükkel. - Diákjaink szemléletében és életvitelében valósuljon meg az „ép testben ép lélek” elv. - Céljaink megvalósulásával nőjön fel egy önmaga és környezete iránt igényes, testileg és lelkileg egészséges nemzedék. - Az egészségre ártalmas hatások és anyagok nagymértékű visszaszorítása.

VI. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI TEVÉKENYSÉG SZINTEREI ÉS MÓDSZEREI 1. Alsó tagozat: Környezetismeret, magyar, testnevelés, technika órákon. 1. évfolyam: testápolás, helyes táplálkozás, öltözködés, napirend, mozgás (beszélgetés, szemléltetés) 2. évfolyam: egészséges táplálkozás, tisztálkodás, helyes testtartás (cselekedtetés, beszélgetés, szemléltetés, kísérlet, figyelmeztetés) 3. évfolyam: az emberi test megismerése, egészségünk védelme, helyes napirend, étkezési szokások, viselkedéskultúra (megfigyelés, beszélgetés, osztályra szabott házirend) 4. évfolyam: erkölcsi normák kialakítása, egészséges életmód, mozgás fontossága, káros szenvedélyek megelőzése (frontális munka, irodalmi alkotások feldolgozása)

2. Felső tagozat: Természetismeret, idegen nyelvi, testnevelés, ének, földrajz, biológiai, kémia, egészségtan, technika órákon. 5-6. évfolyam: az emberi szervezet, étkezés, környezeti hatások, helyes légzés, testtartás, higiénia (frontális és önálló munka, magyarázat, bemutatás) 7-8. évfolyam: étkezési szokások, iparágak, az emberi szervezet, egészségmegőrzés, testi és lelki egészség, drogprevenció, napirend, szabadidő, tisztálkodó és tisztító szerek, egészséges életmód (frontális munka, probléma felvetés, bemutatás, tanári előadás, filmfeldolgozás) Az osztályfőnökök által tartott foglalkozások (5-8. évfolyam) osztályfőnöki órák: a tanterv által előírt évfolyamonkénti 10 óra egészségnevelés, drogprevenció (témafelvetés, beszélgetés, filmfeldolgozás, külső előadó hívása). Etika modul (7. évfolyam): a tanterv által előírt témakörök (frontális munka, témafelvetés, beszélgetés). 3. A testi nevelés területei, színterei és formái 1-4. évfolyam: Testnevelés órák, úszás (Budatétény- uszoda), iskolaotthon, napközi, tömegsport foglalkozások, sportversenyek, nyári tábor. A játékos egészségfejlesztő testmozgás napi ütemezése: - a testnevelés órák elején játékos bemelegítő gyakorlatok, az órák végén egészségfejlesztő, mozgásos játékok beiktatása; - iskolaotthonos és napközis csoportokban naponta a tanulási időt megelőzően jó idő esetén a szabadban, rossz idő esetén az aulában vagy a tantermekben; - a tanórák közötti szünetekben (kivétel a tízórais szünet), a szabadban, rossz idő esetén az aulában egészségfejlesztő játékok kezdeményezése, a tanulók ösztönzése az ezekbe való bekapcsolódásra; - az úszás órákon játékos egészségfejlesztő gyakorlatok; - osztálykirándulásokon és a nyári táborokban játékos egészségfejlesztő testmozgás beiktatása. 5-8. évfolyam: Testnevelés órák, napközi, tanulószoba, tömegsport foglalkozások, versenysportra való felkészítő foglalkozások, nyári táborok, sítábor.

A közegészségügyi szabályok, feltételek biztosítása és betartatása az intézményvezetés feladata. Az oktatási- nevelési tevékenység közegészségügyi normáinak betartása (tanulók terhelése, szabadidő-igény figyelembe vétele, szabadidő eltöltés módszerei, iskolai helyiségek rendje …) minden pedagógus feladata.

VII. AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzés megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. A programot évenként értékeljük és megvizsgáljuk a megvalósítás arányát. Az értékelés eredménye információt ad a programról, követhetővé válik mit lehetett megvalósítani és melyek voltak a sikeres tevékenységek. A tapasztalatok alapján módosíthatjuk a célkitűzéseket. Szükség esetén újabb állapotfelmérést végzünk és ennek megfelelően intézkedési tervet, készítünk a következő évek egészségnevelési munkájához. Az ellenőrzés az intézményvezető irányításával, a tantestület bevonásával történik.

VIII. FOGYASZTÓVÉDELEM A fejlett társadalmakban a gazdaság a fogyasztási igények generálásával a számára profitot hozó termelés növekedését kívánja biztosítani. A vállalkozások gazdagodása érdekében gerjesztett mértéktelen fogyasztás miatt több ponton láthatóan megbillent a természet egyensúlya. A további romlás megállításában fontos feladat hárul az aktív környezet – és egészségvédelemre. Az ügyes reklámfogásoknak kiszolgáltatott fogyasztók valós, hosszútávon érvényes érdekei nem a gazdaság, hanem a környezet és egészségvédelem érdekeivel esnek egybe. Környezetünk és egészségünk megvédése csak a tudatos és önmérséklő fogyasztói magatartás kialakításával lehetséges. A tudatos fogyasztói magatartás alapja a fogyasztáshoz kapcsolódó folyamatok és jogok alaposabb ismerete. Az ENSZ Fogyasztói Érdekvédelmi Alapokmánya szerint a fogyasztónak joga van: - az alapvető szükségletekhez (olyan fogyasztási cikkekhez, amelyek a túlélést biztosítják) - a biztonsághoz (az életre és egészségre veszélyes árucikkek és szolgáltatások elleni védelem joga)

- a tájékoztatáshoz (a tisztességtelen és félrevezető hirdetés elleni védelemhez való jog) - a választáshoz (versenyképes fogyasztási cikkekhez való jog, a megfelelő minőség biztosításával) - a képviselethez (a fogyasztói érdekek érvényesítéséhez való jog, a kormányzati – politikai tervezésben) - a kártérítéshez (rossz minőségű fogyasztási cikkek, szolgáltatások ellentételezéséhez való jog) - fogyasztói oktatáshoz (tájékozott fogyasztóvá váláshoz szükséges tudás megszerzéséhez való jog) - az egészséges környezethez ( méltóságot biztosító, félelem – és veszélymentes környezethez való jog) A környezet – és egészségtudatos életmódhoz kapcsolódó fogyasztóvédelem célja szó szerint a fogyasztó védelme. Védeni kell ugyanis a fogyasztókat azoktól, akik megsértik jogaikat, akik a fogyasztóra, a felhasználóra, annak életére, egészségére veszélyes termékeket hoznak forgalomba, akik a kereskedelem szabályait megkerülve kívánnak a piacon érvényesülni. Védeni szükséges továbbá a fogyasztót mindazon marketing és reklámfogásoktól, amelyek lényeges társadalmi vagy egészségvédelmi érdekeket hagynak figyelmen kívül. Védelemre szorul a fogyasztó saját tájékozatlanságától, a kellő információk hiányában hoztt döntésektől és ezek következményeitől. A fogyasztóvédelem intézményrendszerének lényese feladata a fogyasztókat sajnálatosan ért joghátrányból keletkezett érdeksérelem kiküszöbölése, a fogyasztói jogok érvényesítése, kikényszerítése és nem utolsó sorban a szükséges szankcionálás is. A hazai fogyasztóvédelem jelenlegi fő céljait a következőkben foglalhatjuk össze: - a fogyasztó életének, egészségének és biztonságának megvédése - a fogyasztó vagyoni érdekeinek védelme - a fogyasztó megfelelő tájékoztatása, oktatása - a fogyasztói jogok hatékony érvényesítése A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói magatartás kialakítását. A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki órán, szakórán, iskolai kirándulásokon, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken … - hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével, az élelmiszerek és tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Minél korábban mutassuk be a tanulóknak a reklámok hatásmechanizmusát: kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az

üzenete, milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a fogyasztás valódi ára? 9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, hogy mennyiben befolyásolják az érzelmek, a családi kapcsolatok és az egyéni értékek az egészségügyi információk meghallgatását, az egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását. Osztályfőnöki, technika, testnevelés, fizika és kémia órán meg kell ismerkedni azokkal a biztonsági előírásokkal, amelyekre minden elektromos eszköz, kémiai szert tartalmazó termék, gyógyszer vásárlása esetén tekintettel kell lenni. Fel kell hívni a figyelmet az érték – ár arányra, a termékek minőség és felhasználhatóság szerinti szavatossági idejére.

A TÁRSADALMI BŰNMEGELŐZÉSSEL, AZ ÁLDOZATVÁLLALÁSSAL, AZ ERŐSZAKMENTES, KONFLIKTUSKEZELŐ TECHNIKÁKKAL ÖSSZEFÜGGŐ ISMERETEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSÁNAK PROGRAMJA

A BŰN- ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSI PROGRAMHOZ KAPCSOLÓDÓ NEVELÉS CÉLJA: -

a fiatalkori bűnözés megelőzése és visszaszorítása a közösségi életet pozitívan befolyásoló magatartásformák kialakítása és alkalmazása a fiatalok negatív énképének megváltoztatása személyiségfejlesztés és stabilizálás általános tudásszint növelése

A BŰN- ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSI PROGRAM TARTALMI ELEMEI Bizonyos tényezők védenek a legkülönfélébb serdülőkori zavarok, a fiatalkori bűnözés és az áldozattá válás kialakulásával szemben. A védő tényezők közül a legfontosabbak: - a jó önértékelés (a tanulónak legyen jó véleménye magáról, büszke legyen teljesítményére) - meggyőződés a pozitív célok és azok elérése iránt - biztonságos és támogató személyes kapcsolatrendszer (szülők, tanárok, diáktársak) - felelősségteljes feladatteljesítés a családban, az iskolában és a gyakorlati képzőhelyeken - prevenciós tevékenységrendszerek Segítő kapcsolatok: o szülők, iskolaorvos, védőnő, pszichológus o drogambulancia, ÁNTSZ o Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, Rendőrség, Polgárőrség - a szabadidő értelmes eltöltése, a rendszeres testmozgás, drogprevenciós foglalkozások A BŰN- ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSI PROGRAM MÓDSZERTANI ELEMEI -

interjúk, felmérések készítése a diákokkal oktató- és ismeretterjesztő filmek iskolai könyvtár használata SWOT analízis Surwey teszt ötletbörze interaktív játékok

adott témával kapcsolatos kiállítások megtekintése A BŰN- ÉS ÁLDOZATTÁ VÁLÁS MEGELŐZÉSI PROGRAM SZINTEREI ISKOLÁNKBAN -

Tanórai tevékenységek a bűn- és áldozattá válás megelőzésére A bűn- és áldozattá válással kapcsolatos ismeretek nem külön tantárgyként szerepelnek, hanem beépülnek az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba. Például: - az osztályfőnöki órák valamennyi témaköréhez kapcsolható - testnevelés órákon a rendszeres testmozgás iránti igény felkeltése, az agresszív viselkedés visszaszorítása, csapatszellem kialakítása - biológia órákon az egészséges életmód iránti igény felkeltése - kémia órákon a káros hatóanyag tartalmú szerek hatásmechanizmusának ismertetése drogmegelőzés céljából Valamennyi tanórai foglalkozáson kiemelkedő jelentőségű a rugalmas és problémamegoldó gondolkodás kialakítása és fejlesztése. Tanórán kívüli tevékenységek a bűn- és áldozattá válás megelőzésére - iskolai sportkör, szakkörök, sportversenyek - iskolai könyvtár - tanulmányi versenyek, kulturális versenyek - osztálykirándulások, természetjárás, túrázás