SZEGVÁRI NÉPI HIEDELMEK PROJEKT

TÁMOP 3.1.4-08/2-2009-0114 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Szegvár-Mártély ÁMK óvodáiban és általános iskoláiban

SZEGVÁRI NÉPI HIEDELMEK PROJEKT KARÁCSONYI- FARSANGI-HÚSVÉTI ÜNNEPKÖR

Készítette: Lukács Istvánné 2.a Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó 2.b


Tartalomjegyzék I. A projekt fő célja, részcéljai………………………………………....3

II.A karácsonyi ünnepkör……………………………………………..4 1. A projekt leírása…………………………………………..5 2. Projektterv………………………………………………...7 3. A projekt feladata és időterve…………………………….8 4. Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2.a-2.b…………10 5. A projektterv végrehajtása, eseménynapló………………12 6. Beszámoló……………………………………………….15 III.A farsangi ünnepkör…………………………………………… 17 1. A projekt leírása………………………………………….18 2. Projektterv………………………………………………..20 3. A projekt feladata és időterve……………………………21 4. Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2.a-2.b…………23 5. A projektterv végrehajtása, eseménynapló………………25 6. Beszámoló……………………………………………….28 IV. A húsvéti ünnepkör……………………………………………...30 1. A projekt leírása………………………………………….31 2. Projektterv………………………………………………..33 3. A projekt feladata és időterve……………………………34 4. Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2.a-2.b………….37 5. A projektterv végrehajtása, eseménynapló………………39 6. Beszámoló………………………………………………..42 V. Mellékletek 1. Karácsony………………………………………………..44 2. Farsang…………………………………………………..62 3. Húsvét……………………………………………………84 4. Projektháló…………………………………………… 101 VI. Képek………………………………………………………… 102 VII. Felhasznált irodalom………………………………………….112

2


MOTTÓ:

„Félig sem olyan fontos az, mit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy tanítjuk. Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, amelyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.”

(Eötvös József)

Szegvári népi hiedelmek Karácsonyi - farsangi- húsvéti ünnepkör

I.

A projekt fő célja:

Komplex projekt lévén az ismeretek bővítése, a hagyományok ápolása, a közösség építése a másokkal való azonosulás örömét nyújtja. Az ünnep időszaka a mindennapok rendjét nem változtatja meg, csak hosszabb- rövidebb időre megszakítja, és egy másféle rendet kínál. - Hagyományőrzés - Régi népszokások felelevenítése Részcéljai: -A részismeretek komplexszé tételével történő személyiségformálás. Szociális és kommunikációs kompetenciák fejlesztése. - Matematikai fogalmak mindennapokban történő gyakorlati alkalmazása. -Könyv - és könyvtárhasználat. -Kreatív műhely. -Karácsonyi vásár - Farsangi kavalkád.

3


„Szegvári népi hiedelmek” A karácsonyi ünnepkör

4


1. A projekt leírása A projekt írói: Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó A projektben résztvevők: 2. a, 2. b osztály és osztályfőnökeik. A projekt időtartama: 1 tanítási hét, dec.11-17. A projekt intézményi előélete: -Fontos a közösség, a család összetartó ereje. -Osztályunkban minden évben együtt készülünk advent idején a karácsonyra. A projekt szükségessége: A pedagógiai programból kiválasztott célrendszer megvalósítása érdekében történik, a fejlesztendő kompetenciákra irányultan. A megvalósítás helyszíne/ helyszínei: Az iskola tantermei, kultúrház, községi könyvtár. A projekt tevékenységeinek rövid összefoglalása: Önálló, frontális, csoportmunka, kutató tevékenység, versenyek. A projekt fő célja: Komplex projekt lévén az ismeretek bővítése, a hagyományok ápolása, a közösség építése a másokkal való azonosulás örömét nyújtja. Az ünnep időszaka a mindennapok rendjét nem változtatja meg, csak hosszabb- rövidebb időre megszakítja, és egy másféle rendet kínál. Részcéljai: -A részismeretek komplexszé tételével történő személyiségformálás. Szociális és kommunikációs kompetenciák fejlesztése. - Matematikai fogalmak mindennapokban történő gyakorlati alkalmazása. -Könyv-és könyvtárhasználat. -Kreatív műhely. -Karácsonyi vásár. Kreatív műhely: Hangsúly az összmunkán, az együttműködésen van, a bemutatott produkció térbeli elhelyezésén, az ötletes kivitelezésen, a játék élvezhetőségén, a tanulók munkavégzése során önismeretük fejleszthetőségén. A tanulók hibáik tudatosodása mellett a pozitív megerősítések szerepe emelhető ki, mely a teljesítőképességüket növeli. Oldott, szorongásmentes, vidám légkörben, izgalmas, érdekes feladatokon keresztül maradandó értékekkel gazdagodik személyiségük, a tanult ismeretek mélyülnek, a hosszú távú memóriába ágyazódnak be. Tanulók: Kreatív ötleteik alapján tervezik, készítik az ajándéktárgyakat, illetve a jelmezeket, díszleteket. Az alkotó munka folyamán az alkotás öröme érvényesül.

5


A műhely fejlesztő szerepe: - Produktív, reproduktív fantázia fejlesztése. - Önállóan tudjanak ajándéktárgyakat, díszeket, illetve a jelmezeket, díszleteket készíteni, megtervezés alapján kivitelezni. -Problémamegoldó képesség fejlesztése, tervezés, feladatmegoldás során. - Kommunikációs készség fejlesztése: elmondja, hogy hogyan készítették el az ajándéktárgyakat, díszeket, illetve a jelmezeket, - Tudjon örülni és elgyönyörködni a saját és társai munkájában. - Csoportos tárgykészítéskor tolerálja társai elképzelését, közös megegyezésre törekvés a megoldás kivitelezése során. -Alapvető IKT- eszközök használata szövegek publikálására, szerkesztésére. Feldolgozási mód: (ráhangolás, kreatív műhely) frontális munkával, kiscsoportos projekttel, bemutató: osztályszinten A csoportmunka előnyei: - Empatikus készségük, együttműködésük fejlődése a tanulás folyamatában. - Szociális kompetenciájuk erősödése. - Toleranciakészségük fejlesztése. - Csökken a szorongás, növekszik a tanulási kedv a közös tapasztalatcsere során. Előfeltétel: a tanulóknak legyen már tapasztalatuk az együttműködésről, mert csak így tudják megvalósítani a projektet. A tanulók legyenek képesek a kiscsoportban önállóan dolgozni, megfogalmazni az ötleteket, képesek a tervezésre, a feladatok elosztására, az összegyűjtött információ közös elemzésére, integrálására. Mivel a diákok eredményeiket a többiek előtt ismertetik, ezáltal fejlődik kommunikációs készségük. Csoportnagyság: A projektben 4-5 fős csoportok vesznek részt. A bemutató előadás osztályszintű. A kiscsoportok összetételénél a fő szempont: heterogenitás, így különböző képességű és érdeklődésű tanulók kapnak szerepet, mivel a feladatok a megfigyelő, emlékezet, a problémamegoldó képességre, a diákok kreativitására épülnek. Tantárgyak bevonása szerinti célok, feladatok: -Magyar nyelv és irodalom: A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományok, népszokások gyűjtése, a témához kapcsolódó versek, irodalmi művek ismerete. -Természetismeret: Bibliai események színhelyének megkeresése a térképen, állatok téli etetése, madáretető készítése.

6


-Matematika: Mértékegységek használata az ajándékkészítésnél. A rendelkezésre álló pénz elosztása. (gazdálkodás a pénzzel -Rajz, technika: Az ünnepkörhöz tartozó eseményekhez üdvözlőlap, karácsonyi menüsorhoz étlap összeállítása, plakátkészítés, ajándékkészítés. -Ének-zene: karácsonyi dalok tanulása, zenehallgatás. -Testnevelés : ügyességi feladatok, sorversenyek karácsonyi történet alapján.

2. Projektterv A pedagógiai programból kiválasztott célrendszer: Hagyományápolás. Az ismeretek különböző helyzetekben történő alkalmazása, használata. Alkalmazóképes tudás megszerzése. Egészséges versenyszellem kialakítása. Mindezek az életkori sajátosságok figyelembevételével történnek. Alapkompetenciák fejlesztése: Nyitottság hagyományainkra, értékeinkre, olvasóvá nevelés. Szocializáció, kooperatív együttműködés, konfliktushelyzetek megoldása. Kombinatív és rendszerezőképesség. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Különféle ismeretforrások megkeresése. A kapott információk kezelése válogatása adott szempontok alapján. Értő olvasás. Előzetesen szerzett ismeretek felszínre hozása. Tanulási technikák fejlesztése. Kreativitás, alkotókedv fejlesztése. Önismeret, saját lehetőségeik felmérése, tudatosítása, koncentrációs kézség fejlesztése, mozgás. Összehasonlítás kompetenciája, logikus gondolkodás fejlesztése. Kommunikációs kézség fejlődése. Életszerű ismeretek megszerzése. Informatikai eszközök használatának gyakorlása. Elemi számolási kézség, kognitív kompetencia, érzelmi intelligencia, sikerélmény, empátia Szükséges erőforrások: Humán: A gyerekek érdeklődése, előzetes ismeretei. A pedagógus szaktudása, beállítódása. Családi háttér, a szülők, nagyszülők támogatása. Könyvtár. Szervezeti keret: Tanórai: könyvek, újságcikkek, filmek, képek. Tanórán kívüli: iskolai, községi könyvtár, kultúrház Tárgyi: CD, DVD, könyvek, újságcikkek, internetes adatbázis, rajzolási- festészeti kellékek. Szülői segítség. Keletkező dokumentumok: Feladatlapok, tablók, plakátok, forgatókönyv.

7


3. A projekt feladata és időterve Napok Tevékenység/feladat Előkészítés, kapcsolatfelvétel

1. Hagyományok, dec.11. népszokások Luca napi vetélkedő Téli rajzok készítése dekorálás, fogalmazások írása 2. Jézus születése, a dec.14. kereszténység kialakulása, a karácsonyfa állításának története, kutatás, búvárkodás a könyvtárban, irodalmi művek, jelenetek gyűjtése, ötletek a jelmeztervhez.. 3. Kreatív műhely dec.15. Saját készítésű ajándék, karácsonyfa díszek, dekoráció, mézeskalács sütése, mérések.

Felelős

Résztvevők

Módszerek/ eszközök Egyéni munka

Időterv

Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

2. a-b Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné 2. a-b Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné KehrerAnikó

Gyűjtőmunka, csoportmunka

Szakórákon

Könyvek, tankönyvek

Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

2. a-b Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Könyvtárosok Kerekesné Bovatsek Ágnes Kosztolányi Sándorné


Szakórákon

Gyűjtött anyag, könyvek, tankönyvek

Pedagógus, könyvtáros ismeretei


2. a-b Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné KehrerAnikó Szülők Gémesné Érdi Erika, Kóródi

Csoportmunka

Szakórákon

Elkészített ajándékok díszek újságok, könyvek. Mézes sütemények

Pedagógus, szülők, előzetes ismeretei. Receptek mérleg, alapanyagok.

Dokumentum

1-2 óra

Erőforrások Színes nyomtató, papír, számítógép Előzetes ismeretek, kutató munka

8


4. Karácsonyi dalok dec.16. tanulása, színpadi mű, közös alkotás bemutatása (karácsonyi verses összeállítás), betlehemezés, karácsonyfa díszítése 5. Karácsonyi forgatag dec.17. Előkészületek a délutáni Suli- bulira Suli-buli: kiállítás a gyerekek munkáiból, kiállítás megtekintése, kézműves foglalkozások, karácsonyi bazár, betlehemes műsor, büfében tea és sütemény fogyasztása


Az iskola pedagógusai Ternainé Kovács Anna, Balogh Ágnes, Vassné Agócs Ilona, lantos Mária, Rozgonyiné Szabó Mária Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

István,Gila Hajnalka, Csurgó Gyöngyi, Gila Csabáné, Bihari Attiláné, Csatordai Csabáné, Fuvó Mihályné, Kovács Aranka, Csentes Nóra 2. a-b Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné KehrerAnikó

Frontális osztály munka

Szakórákon

Könyvek, kották, Cd-k

Pedagógusok, szülők tudása

Iskolánk felelős Csoportmunka tanulói (4. osztály), Ternainé Kovács Anna, Balogh Ágnes, 2. a-b Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné KehrerAnikó Művelődésszervező Nagy Sándorné

Szakórákon, délután 1620 óráig

Fényképek (melléklet)

Kultúrház épülete

9


4. December 11-17 december 11. matematika: Mértékegységek használata- előzetes felmérés: Miből mennyi kell az ajándékhoz? testnevelés: Sorversenyek a karácsony jegyében. szövegértésszövegalkotás: Luca- napi vetélkedő, kvíz játék szövegértésszövegalkotás: Fogalmazás írása a télről, rajzkészítés

Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2.a osztály Osztályfőnök: Lukács Istvánné december 14. matematika: Mennyibe kerül az ajándék? Az összeg becslése. szövegértésszövegalkotás: A karácsonyfa állításának története. Könyvtári foglalkozás. szövegértésszövegalkotás: Irodalmi művek gyűjtése. Karácsonyi műsor főpróbája. testnevelés: Sorversenyek karácsonyi történet alapján.

december 15. matematika: Hány centiméter a madáretető hossza, szélessége? Vonalzóval, mérőszalaggal mérés. szövegértésszövegalkotás: Beszélgetés az állatok téli etetéséről. Madáretető készítése csoportokban. rajz: Karácsonyfadíszek készítése. rajz: Osztálytermi dekoráció készítése.

december 16. matematika: Karácsonyfadíszek csoportosítása különböző szempontok alapján. szövegértésszövegalkotás: Ünnepi szereplés az Idősek Otthonában. Karácsonyi verses összeállítás. szövegértésszövegalkotás: Betlehemezés. Karácsonyfa díszítése. ének: Karácsonyi dalok tanulása.

december 17. szövegértésszövegalkotás: Előkészületek a délutáni Suli- bulira. A kézműves foglalkozás kialakítása. testnevelés: Ügyességi feladatok karácsonyi kellékekkel. környezet: Madáretető kihelyezése a szabadba. A madáretető téli vendégei. technika: Kiállítás elkészítése a gyerekek munkáiból. Délután: 16-20 óráig Suli- buli a Művelődési Házban. Program: Kiállítás, kézműves foglalkozás,

10


karácsonyi bazár, Betlehemes műsor.

December 11-17. Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2. b osztály Osztályfőnök: Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó december 11.

december 14.

december 15.

december 16.

december 17.

11


magyar: Luca- napi vetélkedő, kvíz játék, fogalmazás írása a télről. rajz: Karácsonyfadíszek készítése. rajz: Osztálytermi dekoráció készítése, téli rajzok készítése.

matematika: Hány centiméter a madáretető hossza, szélessége? Vonalzóval, mérőszalaggal mérés. magyar: A karácsonyfa állításának története. Könyvtári foglalkozás. testnevelés: Sorversenyek karácsonyi történet alapján.

ének: Karácsonyi dalok tanulása. környezet: Beszélgetés az állatok téli etetéséről. Madáretető készítésének előkészítése. Karácsonyi műsor főpróbája.

matematika: Mértékegységek használata- előzetes felmérés: Miből mennyi kell az ajándékhoz? magyar: Madáretető készítése csoportokban. Madáretető kihelyezése a szabadba. A madáretető téli vendégei. magyar: Karácsonyi ajándékkészítés, csomagolás, mézeskalács sütése csoportonként, szülők segítségével. testnevelés: Sorversenyek karácsonyi történet alapján.

matematika: Karácsonyfadíszek csoportosítása különböző szempontok alapján. magyar: Karácsonyi verses összeállítás. Előadása osztálykeretben. magyar: Betlehemezés. Karácsonyfa díszítése. testnevelés: Ügyességi feladatok karácsonyi kellékekkel.

testnevelés: Ügyességi feladatok karácsonyi kellékekkel. matematika: Mennyibe kerül az ajándék? Az összeg becslése. magyar: Előkészületek a délutáni Suli- bulira. A kézműves foglalkozás kialakítása. technika: Kiállítási anyag elkészítése, kiválogatása a gyerekek munkáiból. Délután: 16-20 óráig Suli- buli a Művelődési Házban. Program: Kiállítás, kézműves foglalkozás, karácsonyi bazár, Betlehemes műsor.

5. A projektterv végrehajtása és dokumentálása Eseménynapló 12


Eseményleírás ( Mi történt?)

Megjegyzés

1. Előmunkálat - Egymásra és a témára hangolódunk (2 óra)

Felhívás készítése, sokszorosítása, a felhívás átadása az osztálynak. Kapcsolatfelvétel könyvtárosokkal, az Idősek Otthonának, és a Művelődési Ház vezetőjével, a kollégák, osztályfőnökök tájékoztatása. - Várható volt a gyerekeket ismerve: Szívesen fogadták a projekthét gondolatát. - A 2x2,5 m-es projektfal kialakítása. - A csoportalakítás vitamentesen zajlott - A helyszínek megtekintése. - A feladatok előkészítése számítógéppel, nyomtatás, fénymásolás. - A dekorációhoz szükséges anyagszükséglet felmérése, megvásárlása. - A szülők segítségével a jelmezek elkészítése. - A Luca napról történeti áttekintés - Kvíz kitöltése / A gyerekek szerették a csoportokban történő feladatmegoldást / - A téli rajzokat elkészítették a tanulók és a projektfalra helyezték. - Fogalmazásokat írtak a télről, a karácsonyról. - Dekoráltuk az osztályterem ablakait. - A karácsonyi műsor szerepeinek kiosztása. - Az osztályok felkeresték a Községi Könyvtárat. - A karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó dramatikus, vagy dramatizálható művek keresése. - Puzzle kép / karácsonyi/ összerakásával alakították ki a csoportokat, amely csoportok egy társasjáték keretében mélyítették el ismereteiket a karácsonyi ünnepkörhöz kapcsolódó fogalmakról. A gyerekek élvezték a játékos feladatokat. Gyorsan eltelt az idő. -A könyvtárosok örömmel fogadtak bennünket, a foglalkozás végén megajándékozták a gyerekeket.

2. Hagyományok, népszokások- Luca- napi vetélkedő (1 óra)

3. Jézus születése, a kereszténység kialakulása, kutatás, búvárkodás a könyvtárban (társasjáték segítségével) ( 1 óra)

13


4. Kreatív műhely: saját készítésű ajándék, karácsonyfadíszek, dekoráció és madáretető készítése, mézes kalács sütése. ( 1 óra )

5. Karácsonyi dalok tanulása, színpadi mű bemutatása, betlehemezés, karácsonyfa díszítése ( 1 óra)

6. Karácsonyi forgatag- Előkészületek a délutáni Suli-bulira. ( 1 óra)

- Izgalmas, mindenkit igazán megmozgató feladatok voltak ezen a napon. - Az ajándékokat szívesen készítették a szülőknek, testvéreknek, nagyszülőknek. - A madáretető és a sütemény készítésébe bevontuk a szülőket is, akik szívesen jöttek segíteni a gyerekeknek. Jó volt látni a közös együttműködést. Ismét megtapasztaltuk, hogy a szülők örömmel tesznek eleget a felkéréseknek. - A madáretetőt kihelyeztük az udvaron levő egyik fára, a tanulók minden nap figyelemmel kísérik, hogy mennyi eleség fogyott el. - Ez a nap ismét bebizonyította a csoportmunka szükségességét, a közös tevékenység erősítette az osztályközösséget. - Szívesen tanulták és énekelték a karácsonyi dalokat, CD lemezről zenét is hallgattunk. - A műsor bemutatása az osztályban és az Idősek Otthonában nagyon jól sikerült. - A Betlehemezés korhű jelmezekben mindenkit nagyon meghatott. - A karácsonyfa közös feldíszítése az általunk készített díszekkel történt. - Ünnepi hangulatban telt el ez a nap. Ráhangolódtunk a közelgő karácsonyi ünnepekre, amelyet már a családdal töltenek el a gyerekek.. - A karácsonyi vásár előkészítése, a kiállítási anyag elrendezése. - Kézműves foglalkozás helyének kialakítása. - Délután 16 órától karácsonyi műsor megtekintése/ előadták a 4. osztályos tanulók a felsősökkel közösen / - Kézműves foglalkozás, melyen többnyire az alsósok vettek részt. - A szülők segítségével a sütemények árusítása, karácsonyi bazár. - Büfé, tea, sütemény fogyasztása. - A nyugdíjas kollégák megtekintették a műsort, majd közös baráti beszélgetésre került sor.

14


Készített fényképek csatolása mellékletben: 2. a - 2. b osztály A projekt végrehajtásának értékelése Mi volt sikeres, eredményes? Szülői, nagyszülői oldal - segítő szerep, jelmezek elkészítése, sütemények sütése, karácsonyi bazárban tevékenykedés. Olyan szülők is megmozdultak, akik korábban nem, vagy nehezen. Aktív gyermekközösség

Mit fogok másként csinálni a projektben?

Tudatos tervezés időben, mivel a délutáni elfoglaltságra egyéb problémák miatt nem minden gyermek tudott eljönni.

Az osztály valamennyi tagja jelentkezett a feladatokra. Mivel fiatal korosztályról van szó, rendkívül fontos szerepe van az érzelmi ráhangolásnak, amely felkészít az ünnep mélyebb tartalmainak erkölcsi tanulságainak befogadására. Az érzelmi alap nyit majd utat a karácsonyi ünnepek idején ahhoz az erkölcsi emelkedéshez, melyért valójában az egész ünnepi készülődés van, hiszen ily módon az egymás felé fordulás, a figyelem, a szeretet finom,árnyalt megnyilatkozásai, a jó cselekedetek, a megbocsátás, az önzetlen segítségadás stb. gazdag és az életkornak megfelelő tartalmat nyerhet.

15


Beszámoló „Karácsonyi ünnepkör „című” projekt Projektvezető: Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó Projektben résztvevő tanítók , tanárok: Résztvevő csoport: 2.a. 23fő -2.b osztály 18 fő A projekt megvalósítása: 2009. december 11-17. Fő tevékenységeink: • Hagyományok, népszokások. Luca- napi vetélkedő. Téli rajzok készítése, dekorálás, fogalmazások írása a télről. • Jézus születése, a kereszténység kialakulása. A karácsonyfa állításának története, irodalmi művek, jelenetek gyűjtése. Karácsonyi műsor. • Kreatív műhely. Saját készítésű ajándék, karácsonyfadíszek, dekoráció, madáretető készítése • Karácsonyi dalok tanulása, karácsonyi verses összeállítás, karácsonyfa díszítés • Karácsonyi forgatag. Suli-buli. Kiállítás a gyerekek munkáiból, karácsonyi bazár. .Az első napon felmértük, hogy miből mennyi anyag kell az ajándékhoz. Sorversenyt rendeztünk a karácsony jegyében. Luca- napi vetélkedőt is szerveztünk a gyerekeknek. Fogalmazást írtunk a télről. A második napon kiszámoltuk, hogy mennyi pénzbe kerül az ajándék. A könyvtárban előadást hallottunk a karácsonyfa állításának történetéről. Megtartottuk a karácsonyi műsor főpróbáját. Sorversenyeztünk karácsonyi történet alapján. A harmadik napon lemértük, hogy hány cm a madáretető hossza, szélessége. Beszélgettünk az állatok téli etetéséről. Madáretetőt készítettünk csoportokban. Karácsonyfadíszeket is készítettünk. Az osztálytermi dekoráció is szép lett. A negyedik napon a karácsonyfadíszeket csoportosítottuk különböző szempontok alapján. Szerepeltünk az Idősek Otthonában. Karácsonyi verses összeállítást adtunk elő. Karácsonyi dalokat énekeltünk. Az ötödik napon előkészültünk a délutáni Suli-bulira. Kihelyeztük a madáretetőt a szabadba. Kiállítást szerveztünk a gyerekek munkáiból. Délután sor került a Suli-bulira a Művelődési házban. A karácsonyi bazárban is sok ember megfordult. 16


A projektet értékeléssel zártuk. A tanulók elmondták, hogy az egész héten jól érezték magukat. Sok jó feladat, ötlet megvalósult. Örömmel tevékenykedtek. A suli- buli tetszett nekik a legjobban. A megtervezett programokat sikeresen megvalósítottuk, nem volt zavar a lebonyolításban. Az osztályban rendeztünk egy kisebb kiállítást a munkáinkból. A gyerekeknek különösen tetszett a csoportmunka, az együttműködés, az összedolgozás. A mi véleményünk szerint is sikeres volt ez az egy hét. Azt gondoljuk, hogy a gyerekek jól érezték magukat, sok új, hasznos információkat szereztek, emlékezetes marad a projekthét. A közös munka, élmény pozitívan hat a csoportok együttműködésére.

Szegvár, 2009. december 20.

Lukács Istvánné 2.a Dr. lehoczkyné Kehrer Anikó 2.b

17


„Szegvári népi hiedelmek” Farsangi ünnepkör

2. a osztály Lukács Istvánné 2.b osztály Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

18


1. A projekt leírása A projekt írói: Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó A projektben résztvevők: 2. a, 2. b osztály és osztályfőnökeik. A projekt időtartama: 1 tanítási hét, február 1-5. A projekt intézményi előélete: - Fontos a közösség összetartó ereje. - Osztályunkban minden évben együtt készülünk farsang idején a jeles ünnepre A projekt szükségessége: A pedagógiai programból kiválasztott célrendszer megvalósítása érdekében történik, a fejlesztendő kompetenciákra irányultan. A megvalósítás helyszíne/ helyszínei: Az iskola tantermei, kultúrház, községi könyvtár, múzeum. A projekt tevékenységeinek rövid összefoglalása: Önálló, frontális, csoportmunka, kutató tevékenység, versenyek. A projekt fő célja: Komplex projekt lévén az ismeretek bővítése, a hagyományok ápolása, a közösség építése a másokkal való azonosulás örömét nyújtja. Az ünnep időszaka a mindennapok rendjét nem változtatja meg, csak hosszabb- rövidebb időre megszakítja, és egy másféle rendet kínál. - Hagyományőrzés - A farsangra készülés osztálykeretben, iskolai szinten. - Régi népszokások felelevenítése Részcéljai: -A részismeretek komplexszé tételével történő személyiségformálás. Szociális és kommunikációs kompetenciák fejlesztése. - Matematikai fogalmak mindennapokban történő gyakorlati alkalmazása. -Könyv-és könyvtárhasználat. -Kreatív műhely. - Farsangi kavalkád. Kreatív műhely: Hangsúly az összmunkán, az együttműködésen van, a bemutatott produkció térbeli elhelyezésén, az ötletes kivitelezésen, a játék élvezhetőségén, a tanulók munkavégzése során önismeretük fejleszthetőségén. A tanulók hibáik tudatosodása mellett a pozitív megerősítések szerepe emelhető ki, mely a teljesítőképességüket növeli. Oldott, szorongásmentes, vidám légkörben, izgalmas, érdekes feladatokon keresztül maradandó értékekkel gazdagodik

19


személyiségük, a tanult ismeretek mélyülnek, a hosszú távú memóriába ágyazódnak be. Tanulók: Kreatív ötleteik alapján tervezik, készítik a farsangi kellékeket, illetve a jelmezeket, díszleteket. Az alkotó munka folyamán az alkotás öröme érvényesül. A műhely fejlesztő szerepe: - Produktív, reproduktív fantázia fejlesztése. - Önállóan tudjanak tárgyakat, díszeket, illetve a jelmezeket, díszleteket készíteni, megtervezés alapján kivitelezni. -Problémamegoldó képesség fejlesztése, tervezés, feladatmegoldás során. - Kommunikációs készség fejlesztése: elmondja, hogy hogyan készítették el a tárgyakat, díszeket, illetve a jelmezeket, - Tudjon örülni és elgyönyörködni a saját és társai munkájában. - Csoportos tárgykészítéskor tolerálja társai elképzelését, közös megegyezésre törekvés a megoldás kivitelezése során. -Alapvető IKT- eszközök használata szövegek publikálására, szerkesztésére. Feldolgozási mód: (ráhangolás, kreatív műhely) frontális munkával, kiscsoportos projekttel, bemutató: osztályszinten A csoportmunka előnyei: - Empatikus készségük, együttműködésük fejlődése a tanulás folyamatában. - Szociális kompetenciájuk erősödése. - Toleranciakészségük fejlesztése. - Csökken a szorongás, növekszik a tanulási kedv a közös tapasztalatcsere során. Előfeltétel: a tanulóknak legyen már tapasztalatuk az együttműködésről, mert csak így tudják megvalósítani a projektet. A tanulók legyenek képesek a kiscsoportban önállóan dolgozni, megfogalmazni az ötleteket, képesek a tervezésre, a feladatok elosztására, az összegyűjtött információ közös elemzésére, integrálására. Mivel a diákok eredményeiket a többiek előtt ismertetik, ezáltal fejlődik kommunikációs készségük. Csoportnagyság: A projektben 4-5 fős csoportok vesznek részt. A bemutató előadás osztályszintű és iskolai szintű. A kiscsoportok összetételénél a fő szempont: heterogenitás, így különböző képességű és érdeklődésű tanulók kapnak szerepet, mivel a feladatok a megfigyelő, emlékezet, a problémamegoldó képességre, a diákok kreativitására épülnek. Tantárgyak bevonása szerinti célok, feladatok: -Magyar nyelv és irodalom: A farsangi ünnepkörhöz kapcsolódó hagyományok, népszokások / Balázsolás, Gergelyjárás / gyűjtése, a

20


témához kapcsolódó versek, irodalmi művek ismerete. Jeles napok, szólások, közmondások. -Természetismeret: Madáretetés,természet megfigyelése, tanulmányi séta. -Matematika: Mértékegységek használata a jelmez készítésénél. A rendelkezésre álló pénz elosztása (gazdálkodás a pénzzel). -Rajz, technika: A Suli-bulin tartandó jelmezbálra meghívó, jelmezek, álarcok, osztálydekoráció készítése. Farsangi fánk sütése és díszítése. - Ének-zene: Farsangi dalok tanulása, zenehallgatás. - Testnevelés : Ügyességi feladatok, sorversenyek a farsang jegyében. 2. Projektterv A pedagógiai programból kiválasztott célrendszer: Hagyományápolás. Az ismeretek különböző helyzetekben történő alkalmazása, használata. Alkalmazóképes tudás megszerzése. Egészséges versenyszellem kialakítása. Mindezek az életkori sajátosságok figyelembevételével történnek. Alapkompetenciák fejlesztése: Nyitottság hagyományainkra, értékeinkre, olvasóvá nevelés. Szocializáció, kooperatív együttműködés, konfliktushelyzetek megoldása. Kombinatív és rendszerezőképesség. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Különféle ismeretforrások megkeresése. A kapott információk kezelése válogatása adott szempontok alapján. Értő olvasás. Előzetesen szerzett ismeretek felszínre hozása. Tanulási technikák fejlesztése. Kreativitás, alkotókedv fejlesztése. Önismeret, saját lehetőségeik felmérése, tudatosítása, koncentrációs kézség fejlesztése, mozgás. Összehasonlítás kompetenciája, logikus gondolkodás fejlesztése. Kommunikációs kézség fejlődése. Életszerű ismeretek megszerzése. Informatikai eszközök használatának gyakorlása. Elemi számolási kézség, kognitív kompetencia, érzelmi intelligencia, sikerélmény, empátia. Szükséges erőforrások: Humán: A gyerekek érdeklődése, előzetes ismeretei. A pedagógus szaktudása, beállítódása. Családi háttér, a szülők, nagyszülők támogatása. Könyvtár, Falumúzeum. Szervezeti keret: Tanórai: könyvek, újságcikkek, filmek, képek. Tanórán kívüli: iskolai, községi könyvtár, kultúrház, múzeum. Tárgyi: CD, DVD, könyvek, újságcikkek, internetes adatbázis, rajzolási- festészeti kellékek. Szülői segítség. Keletkező dokumentumok: tablók, plakátok, forgatókönyv.

21



1. Hagyományok, Febr.1. népszokások A hónap fontos népszokásainak összegyűjtése 2. Könyvtári foglalkozás Febr.2. a farsang jegyében, kutatás, búvárkodás, irodalmi művek, jelenetek gyűjtése, ötletek a jelmeztervhez.. 3. Kreatív műhely Febr.3. Saját készítésű maszkok, jelmezek, dekoráció, farsangi fánk sütése, díszítése, mérések.

4. Régi népszokások Febr.4. felelevenítése a Falumúzeumban. A hagyományőrzés

Felelős

Résztvevők

Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

2.a-b osztályfőnök

Pedagógusok, Gyűjtőmunka, diákok csoportmunka

Szakórákon



Pedagógusok, Gyűjtőmunka, diákok, csoportmunka könyvtárosok

Szakórákon




Pedagógusok, Csoportmunka diákok, szülők.

Szakórákon

Elkészített maszkok, jelmezek, Dekoráció, újságok, könyvek.

Pedagógus, szülők, előzetes ismeretei.. Receptek mérleg, alapanyagok.


Pedagógusok, Frontális osztály diákok, munka múzeum pedagógus.

Szakórákon

Könyvek, projektor, kiállított tárgyak.

Pedagógusok, múzeum pedagógus tudása


Időterv

Dokumentum

1-2 óra


22


5. Febr. 5.

szerepe, Busójárás Az iskola Előkészületek a pedagógusai délutáni jelmezes maszkabálra. Jelmezes főpróba Suli-buli: kézműves foglalkozások, farsangi kavalkád, „ Gyere velem a vásárba” népi dramatikus játék, büfében tea és farsangi fánk fogyasztása.

Iskolánk Csoportmunka felelős tanulói, pedagógusok, szülők, nagyszülők

Szakórákon, délután 16-20 óráig


Kultúrház épülete

23


4. 2010.február 1-5-ig Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2.a osztály Osztályfőnök: Lukács Istvánné február 1. szövegértésszövegalkotás: A hónap fontosabb népszokásainak összegyűjtése szövegértésszövegalkotás: „Gyere velem a vásárba!” Népi dramatikus játék szerepének kiosztása

matematika: „Az én jelmezem” méreteinek összeírása testnevelés: Sorversenyek a farsang jegyében

február 2. matematika: Mennyibe kerül a ruhaanyag a jelmezhez? Az összeg becslése.

február 3. matematika: Farsangi álarcok csoportosítása különböző szempontok alapján

szövegértésszövegalkotás: Jeles napok, szólások, közmondások

szövegértésszövegalkotás: Népi dramatikus játék előadása

ének: „Itt a farsang” c. dal tanítása

technika: Farsangi fánk sütése, díszítése

rajz Farsangi álarc készítése

testnevelés: Ügyességi feladatok farsangi kellékekkel

február 4. szövegértésszövegalkotás: Látogatás a Falumúzeumba: A búsójárás eredete szövegértésszövegalkotás: Könyvtári foglalkozás: Farsangi népszokások: Balázsolás, Gergelyjárás testnevelés: Sorversenyek farsangi történet alapján környezetismeret: Madáretetés, a természet megfigyelése

február 5. mtematika: Mennyi Ft lesz a Suli-buli bevétele? - becslés testnevelés: Farsangi álarcban sorversenyek szövegértésszövegalkotás: Jelmezes főpróba szövegértésszövegalkotás: Előkészületek a délutáni Suli-bulira Délután: 16-20 óráig Suli- buli a Művelődési Házban. Program: Kézműves foglalkozás, farsangi bazár, jelmezes maszkabál

24


Február 1-5.

Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2. b osztály Osztályfőnök: Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

február 1.

február 2.

február 3.

február 4.

február 5.

matematika: Mértékegységek gyakorlása, jelmezkészítés méretei. magyar A hónap fontos népszokásainak összegyűjtése. testnevelés: Sorversenyek a farsang jegyében környezet: Madáretető megfigyelése, madarak etetése, a természet megfigyelése, tanulmányi séta..

matematika: Mennyibe kerülnek az anyagok a jelmezhez, költségek tervezése. magyar: Könyvtári foglalkozás. Kutatás, búvárkodás. Jeles napok, szólások, közmondások. magyar: Könyvtári foglalkozás. Irodalmi művek, jelenetek gyűjtése, ötletek a jelmezhez. testnevelés: Ügyességi feladatok a farsang jegyében.

matematika: Farsangi álarcok csoportosítása, szöveges feladatok a farsanghoz kapcsolódva, szorzás, osztás. magyar: Farsangi jelenet szereplők szerinti előadása, népi játékok. technika: Kreatív műhely, saját készítésű maszkok, jelmezek, dekoráció készítése. Osztályterem farsangi hangulatba díszítése. technika: Farsangi fánk sütése, díszítése, mérések.

testnevelés: Sorversenyek farsangi történet alapján. matematika Becslések, számolások. Mennyi lesz a bevétel a jelmezbálon? Szöveges feladatok. magyar: Régi népszokások felelevenítése a Falumúzeumban. Hagyományőrzés szerepe, Busójárás. magyar: Farsangi népszokások ( Balázsolás, Gergelyjárás) .

magyar: Előkészületek a délutáni Suli-bulira, Jelmezes főpróba. rajz: Előkészületek a délutáni bálra, dekorációkészítése. rajz: Jelmezek, dekoráció. Zsákbamacska csomagolása, tombolatárgyak előkészítése. ének: Farsangi daltanulás. Itt a farsang… Délután: 16-20 óráig Suli- buli a Művelődési Házban. Program: Kézműves foglalkozás,

25


farsangi kavalkád. Jelmezes felvonulás. Büfé. Tánc.

5. A projektterv végrehajtása és dokumentálása Eseménynapló Eseményleírás ( Mi történt?) 1. Előmunkálat - Egymásra és a témára hangolódunk (2 óra)

Megjegyzés Felhívás készítése, sokszorosítása, a felhívás átadása az osztálynak. Kapcsolatfelvétel könyvtárosokkal, és a Művelődési Ház vezetőjével, a kollégák, osztályfőnökök tájékoztatása. - Várható volt a gyerekeket ismerve: Szívesen fogadták a projekthét gondolatát. - A 2x2,5 m-es projektfal kialakítása. - A csoportalakítás vitamentesen zajlott 26


2. Hagyományok, népszokások- A hónap fontos népszokásainak összegyűjtése ( 2 óra)

3. Könyvtári foglalkozás a farsang jegyében ( 1 óra )

4. Kreatív műhely: saját készítésű maszkok, jelmezek, dekoráció és farsangi fánk sütése, díszítése, mérések( 1 óra )

- A helyszínek megtekintése. - A feladatok előkészítése számítógéppel, nyomtatás, fénymásolás. - A dekorációhoz szükséges anyagszükséglet felmérése, megvásárlása. - A szülők segítségével a jelmezek elkészítése. - Előzetes kutatómunkában végezték a gyerekek: hoztak a témával kapcsolatban könyveket, képeket, internetről töltöttek le ismeretterjesztő szövegeket. - Csoportmunkában dolgoztuk fel az ismereteket, a csoportok egymásnak beszámoltak a végzett munkáról. - Dekoráltuk az osztályterem ablakait, falait. Vidám farsangi hangulatot teremtettünk. - Farsangi műsor szerepeinek kiosztása, jelmezek megbeszélése. - Az osztályok felkeresték a Községi Könyvtárat. - A farsangi ünnepkörhöz kapcsolódó dramatikus, vagy dramatizálható művek keresése. - Puzzle kép / farsangi/ összerakásával alakították ki a csoportokat, amely csoportok egy társasjáték keretében mélyítették el ismereteiket a farsangi ünnepkörhöz kapcsolódó fogalmakról. A gyerekek élvezték a játékos feladatokat. Gyorsan eltelt az idő. -A könyvtárosok örömmel fogadtak bennünket, a foglalkozás végén megajándékozták a gyerekeket. - Izgalmas, mindenkit igazán megmozgató feladatok voltak ezen a napon. - A farsangi maszkokat szívesen készítették a szülőknek, testvéreknek, nagyszülőknek. - A sütemény készítésébe bevontuk a szülőket is, akik szívesen jöttek segíteni a gyerekeknek. Jó volt látni a közös együttműködést. Ismét megtapasztaltuk, hogy a szülők örömmel tesznek eleget a felkéréseknek. - A madáretetőben pótoltuk az elfogyott eleséget, jó volt látni, hogy a madarak szívesen fogyasztják. - Ez a nap ismét bebizonyította a csoportmunka szükségességét, a közös

27


5. Régi népszokások felelevenítése a Falumúzeumban ( 1 óra )

6. Előkészületek a délutáni jelmezes maszkabálra. ( 1 óra)

tevékenység erősítette az osztályközösséget. -Megtekintettük az állandó kiállítást, összekapcsoltuk az aktuális farsangi népszokásokkal. -A múzeum pedagógus farsangi mondókát tanított. - Puzzlét raktunk ki a Sarlós Istenről,melyet Szegváron találtak a régészek, láthattuk élet nagyságú másolatát. Mindenki élvezte,hogy saját maga megtapogathatta.. - Ünnepi hangulatban telt el ez a nap. Ráhangolódtunk a másnapi maszkabálra, amelyen már a szülőkkel együtt vesznek részt a gyerekek.. -A farsangi kavalkád előkészítése. - Kézműves foglalkozás helyének kialakítása. - Jelmezes főpróba. - Délután 16 órától csoportos /Osztályonként / műsor megtekintése -. Kézműves foglalkozás, melyen álarcokat készítettek. - A szülők segítségével sütemények árusítása, farsangi bazár, zsákbamacska. - Büfé, tea, sütemény fogyasztása.

Készített fényképek csatolása mellékletben: 2. a - 2. b osztály A projekt végrehajtásának értékelése Mi volt sikeres, eredményes?


Szülői, nagyszülői oldal - segítő szerep, jelmezek elkészítése, 28


sütemények sütése, farsangi bazárban tevékenykedés. Olyan szülők is megmozdultak, akik korábban nem, vagy nehezen. Aktív gyermekközösség

Tudatos tervezés időben, mivel a délutáni elfoglaltságra egyéb problémák miatt nem minden gyermek tudott eljönni.

Az osztály valamennyi tagja jelentkezett a feladatokra. A jelmezes műsorban minden tanuló részt vett. Mivel fiatal korosztályról van szó, rendkívül fontos szerepe van az érzelmi ráhangolásnak, A közösen, vidáman eltöltött idő segíti a közösségi összetartozást. Jól érezték magukat a jelmezekben ezen a táncos rendezvényen. Szívesen vásárolták a tombola tárgyakat. Izgatottan várták a nyereményeket.

29


Beszámoló

˝Farsangi ünnepkör” című projekt Projektvezető: Lukács Istvánné, Dr Lehoczkyné Kehrer Anikó Projektben résztvevő tanárok, tanítók: Résztvevő csoport: 2.a 23 fő- 2.b 18 fő A projekt megvalósítása: 2010. február 1-5. Osztályunk fő tevékenységei: • Hagyományok, népszokások • Könyvtári foglalkozás a farsang jegyében. Kutatás, búvárkodás, irodalmi művek, jelenetek gyűjtése • Kreatív műhely. Saját készítésű maszkok, jelmezek, dekoráció, farsangi fánk díszítése, mérések • Régi népszokások felelevenítése a Falumúzeumban. A hagyományőrzés szerepe, búsójárás • Jelmezes főpróba. Suli-buli.”Gyere velem a vásárba”- népi dramatikus játék • Maszkabál Az első napon a hónap fontosabb népszokásait összegyűjtöttük. Kiosztottuk a „Gyere velem a vásárba” dramatikus játék szerepét. Összeírtuk az egyéni jelmezeink méreteit. Sorversenyt rendeztünk a farsang jegyében. A második napon kiszámoltuk, hogy mennyibe kerül a ruhaanyag a jelmezhez. Összegyűjtöttük a jeles napokat, szólásokat, közmondásokat. Elénekeltük az „Itt a farsang” kezdetű dalt. Farsangi álarcot készítettünk. A harmadik napon az álarcokat csoportosítottuk különböző szempontok alapján. Előadtuk a dramatikus játékot. Farsangi fánkot díszítettünk. Ügyességi feladatokat oldottunk meg farsangi kellékekkel. A negyedik napon ellátogattunk a Falumúzeumba. Megismerkedtünk a búsójárás eredetével. A Községi Könyvtárban a farsangi népszokásokról hallottunk előadást. Sorversenyt rendeztünk farsangi történet alapján. Megfigyeltük a természetet, madáretetést. A befejező napon megbecsültük, hogy mennyi lesz a Suli-buli bevétele. Farsangi álarcban sorversenyeztünk. Megtörtént a farsangi főpróba. A délutáni suli-bulin farsangi bazárt szerveztünk és jelmezes maszkabált. 30


A gyermekek elmondták, hogy a kézműves tevékenységek, a farsangi bál, a könyvtári, valamint a Falumúzeumi előadás tetszett a legjobban. A tervezett programokat sikeresen megvalósítottuk, nem volt zavar a lebonyolításban. Kiállítást rendeztünk a munkáinkból az osztályban. A gyerekek különösen meg voltak elégedve a csoportmunkával, hogy összedolgoztak. A mi véleményünk szerint is jól sikerült a projekt. Azt gondoljuk, hogy a gyerekek nagyon jól érezték magukat, emlékezetes marad ez az egy hét. A közös tevékenykedtetés, élmények még jobban összekovácsolták az osztályt.

Szegvár, 2010. február 10. Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

31


„Szegvári népi hiedelmek” Húsvéti ünnepkör

2. a osztály Lukács Istvánné 2.b osztály Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

32


1. A projekt leírása A projekt írói: Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó A projektben résztvevők: 2. a, 2. b osztály és osztályfőnökeik. A projekt időtartama: 1 tanítási hét, március 26- április 1. A projekt intézményi előélete: - Fontos a közösség összetartó ereje. - Osztályunkban minden évben együtt készülünk a húsvét idején a jeles ünnepre A projekt szükségessége: A pedagógiai programból kiválasztott célrendszer megvalósítása érdekében történik, a fejlesztendő kompetenciákra irányultan. A megvalósítás helyszíne/ helyszínei: Az iskola tantermei, kultúrház, községi könyvtár, múzeum. A projekt tevékenységeinek rövid összefoglalása: Önálló, frontális, csoportmunka, kutató tevékenység, versenyek. A projekt fő célja: Komplex projekt lévén az ismeretek bővítése, a hagyományok ápolása, a közösség építése a másokkal való azonosulás örömét nyújtja. Az ünnep időszaka a mindennapok rendjét nem változtatja meg, csak hosszabb- rövidebb időre megszakítja, és egy másféle rendet kínál. - Hagyományőrzés - A húsvétra készülés osztálykeretben - Régi népszokások felelevenítése - A tavaszi jeles napok összegyűjtése, az ezekhez kapcsolódó időjárási hiedelmek megbeszélése - Kommunikációs képesség, tolerancia, beleérző-képesség fejlesztése Részcéljai:

33


-A részismeretek komplexszé tételével történő személyiségformálás. Szociális és kommunikációs kompetenciák fejlesztése. - Matematikai fogalmak mindennapokban történő gyakorlati alkalmazása. -Könyv-és könyvtárhasználat. -Kreatív műhely. Kreatív műhely: Hangsúly az összmunkán, az együttműködésen, valamint a munkavégzés során önismeretük fejleszthetőségén van. A tanulók hibáik tudatosodása mellett a pozitív megerősítések szerepe emelhető ki, mely a teljesítőképességüket növeli. Oldott, szorongásmentes, vidám légkörben, izgalmas, érdekes feladatokon keresztül maradandó értékekkel gazdagodik személyiségük, a tanult ismeretek mélyülnek, a hosszú távú memóriába ágyazódnak be. Lehetséges témabővítési irányok: - Mesék, tavaszi dalok, versek, játékok gyűjtése és feldolgozása az ünnepekhez kapcsolódóan. - A helyes ünneplés szokásainak kialakítása ötletek, javaslatok gyűjtésén keresztül - Az ünnepekhez kapcsolódó élményrajzok készítése. Hogyan ünnepel a család? - Ajándékok készítése húsvétra. Tanulók: Kreatív ötleteik alapján tervezik, készítik a húsvéti dekorációt, ajándékokat. Az alkotó munka folyamán az alkotás öröme érvényesül. A műhely fejlesztő szerepe: - Produktív, reproduktív fantázia fejlesztése. - Önállóan tudjanak tárgyakat, díszeket készíteni, megtervezés alapján kivitelezni. -Problémamegoldó képesség fejlesztése, tervezés, feladatmegoldás során. - Kommunikációs készség fejlesztése: elmondja, hogy hogyan készítették el a tárgyakat, díszeket. - Tudjon örülni és elgyönyörködni a saját és társai munkájában. - Csoportos tárgykészítéskor tolerálja társai elképzelését, közös megegyezésre törekvés a megoldás kivitelezése során. -Alapvető IKT- eszközök használata szövegek publikálására, szerkesztésére. Feldolgozási mód: (ráhangolás, kreatív műhely) frontális munkával, kiscsoportos projekttel, bemutató: osztályszinten A csoportmunka előnyei: - Empatikus készségük, együttműködésük fejlődése a tanulás folyamatában. - Szociális kompetenciájuk erősödése.

34


- Toleranciakészségük fejlesztése. - Csökken a szorongás, növekszik a tanulási kedv a közös tapasztalatcsere során. Előfeltétel: a tanulóknak legyen már tapasztalatuk az együttműködésről, mert csak így tudják megvalósítani a projektet. A tanulók legyenek képesek a kiscsoportban önállóan dolgozni, megfogalmazni az ötleteket, képesek a tervezésre, a feladatok elosztására, az összegyűjtött információ közös elemzésére, integrálására. Mivel a diákok eredményeiket a többiek előtt ismertetik, ezáltal fejlődik kommunikációs készségük. Csoportnagyság: A projektben 4-5 fős csoportok vesznek részt. A kiscsoportok összetételénél a fő szempont: heterogenitás, így különböző képességű és érdeklődésű tanulók kapnak szerepet, mivel a feladatok a megfigyelő, emlékezet, a problémamegoldó képességre, a diákok kreativitására épülnek. Tantárgyak bevonása szerinti célok, feladatok: -Magyar nyelv és irodalom: A kapcsolódó versek, irodalmi művek ismerete. Jeles napok, szólások, közmondások, népszokások, hagyományok. Népi gyermekjátékok gyűjtése, eljátszása. -Természetismeret: A természet megfigyelése, tanulmányi séta. -Matematika: Mértékegységek használata a húsvéti dekoráció és ajándék készítésénél. A rendelkezésre álló pénz elosztása (gazdálkodás a pénzzel). Szöveges feladatok. -Rajz, technika: Osztálydekoráció készítése. Húsvéti tojás és sonka főzése. Üdvözlőlapok készítése. Tojásfestés és ajándékok készítése. - Ének-zene: Tavaszi és húsvéti dalok tanulása, zenehallgatás. - Testnevelés : Ügyességi feladatok, sorversenyek a húsvét jegyében. 2. Projektterv A pedagógiai programból kiválasztott célrendszer: Hagyományápolás. Az ismeretek különböző helyzetekben történő alkalmazása, használata. Alkalmazóképes tudás megszerzése. Egészséges versenyszellem kialakítása. Mindezek az életkori sajátosságok figyelembevételével történnek. Alapkompetenciák fejlesztése: Nyitottság hagyományainkra, értékeinkre, olvasóvá nevelés. Szocializáció, kooperatív együttműködés, konfliktushelyzetek megoldása. Kombinatív és rendszerező képesség. Tervezési eljárások jobb megismerése, munkaszervezés, időbeosztás. Különféle ismeretforrások megkeresése. A kapott információk kezelése válogatása adott szempontok alapján. Értő olvasás. Előzetesen szerzett ismeretek felszínre hozása. Tanulási technikák fejlesztése. Kreativitás, alkotókedv fejlesztése. Önismeret, saját lehetőségeik felmérése, tudatosítása, koncentrációs kézség fejlesztése, mozgás. Összehasonlítás kompetenciája, logikus gondolkodás fejlesztése. Kommunikációs kézség fejlődése. Életszerű

35


ismeretek megszerzése. Informatikai eszközök használatának gyakorlása. Elemi számolási kézség, kognitív kompetencia, érzelmi intelligencia, sikerélmény, empátia. Szükséges erőforrások: Humán: A gyerekek érdeklődése, előzetes ismeretei. A pedagógus szaktudása, beállítódása. Családi háttér, a szülők, nagyszülők támogatása. Könyvtár, Falumúzeum. Szervezeti keret: Tanórai: könyvek, újságcikkek, filmek, képek. Tanórán kívüli: iskolai, községi könyvtár, kultúrház, múzeum. Tárgyi: CD, DVD, könyvek, újságcikkek, internetes adatbázis, rajzolási- festészeti kellékek. Szülői segítség. Keletkező dokumentumok: tablók, plakátok. .

36



1. Márc. 26.

2. Márc. 29.

3. Márc. 30.

Hagyományok, népszokások A hónap fontos népszokásainak összegyűjtése. Húsvéti jelképek, szimbólumok. Húsvét története. Húsvét a népművészetben. Könyvtári foglalkozás a húsvét jegyében, kutatás, búvárkodás, locsolóversek keresése és megtanulása, népi gyermekjátékok gyűjtése, eljátszása. Kreatív műhely Ajándékok és üdvözlőlapok készítése, osztálydekoráció. Húsvéti tojás és sonka

Felelős

Résztvevők


Időterv

Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó

2.a-b Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó 2.a-b Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó


Szakórákon


Osztályfőnökök Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó

2. a-b Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Könyvtárosok Kerekesné Bovatsek Ágnes Kosztolányi Sándorné


Szakórákon




2.a-b Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó Szülők

Csoportmunka

Szakórákon

Elkészített Dekoráció és ajándékok, újságok, könyvek.

Pedagógus, szülők, előzetes ismeretei.

Dokumentum

1-2 óra


37


főzése, jellegzetes böjti ételek.

4. Márc. 31.

5. Ápr.1.

Régi népszokások felelevenítése a Falumúzeumban. A hagyományőrzés szerepe. Húsvét a népművészetben. Tojásfestés hagyományos technikákkal. Húsvét-váró Nyuszinap. Nagycsütörtök” A harangok elnémulnak” Fürge nyulakfutóverseny. Tojáskeresés. Nyuszi-lufi festés.



Gémesné Érdi Erika, Kóródi István, Csurgó Gyöngyi, Giláné Csatordai Olga,Homlokné Gráfik Tímea, Bihari Attiláné, Csatordai Csabáné, Fuvó Mihályné, Csentes Nóra, Kosztolányi Sándorné 2.a-b Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó Múzeumpedagógus Purgel Nóra

2.a-b Lukács Istvánné Dr.Lehoczkyné Kehrer Anikó

Frontális osztály munka

Szakórákon

Könyvek, projektor, kiállított tárgyak.

Pedagógusok, múzeum pedagógus tudása

Csoportmunka

Szakórákon


A pedagógus ismeretei

38


Játékos feladatlapok kitöltése a húsvéti hagyományokról, jelképekről, ezek értékelése.

39


4. 2010.március 26-április 1. Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2.a osztály Osztályfőnök: Lukács Istvánné március 26. matematika: Mértékegységek használata a húsvéti dekoráció és ajándék készítésnél.

testnevelés: Ügyességi feladatok a húsvét jegyében.

szövegértésszövegalkotás: A hónap fontosabb népszokásainak összegyűjtése szövegértésszövegalkotás: Húsvéti jelképek, szimbólumok, húsvét története.

március 29. szövegértésszövegalkotás: Könyvtári foglalkozás. Kutatás, búvárkodás. Locsolóversek keresése, gyermekjátékok gyűjtése szövegértésszövegalkotás: Játékos feladatlapok kitöltése a húsvéti hagyományokról, jelképekről, ezek értékelése.

matematika: Szöveges feladatok. A rendelkezésre álló pénz elosztása, ünnepi készülődés. testnevelés: Húsvét-váró Nyuszi-nap. Tojáskeresés, Játékos

március 30.

március 31.

matematika: Szöveges feladatok a húsvéthoz kapcsolódva, szorzás, osztás, összeadás, kivonás.

matematika: Szöveges feladatok, mértékváltás húsvéthoz kapcsolódva.

szövegértésszövegalkotás: Látogatás a Falumúzeumba. Kapcsolódó versek, művek olvasása. Régi népszokások felelevenítése.

szövegértésszövegalkotás: Jellegzetes böjti ételek. Húsvéti sonka és tojás főzése.

ének: Tavaszi és húsvéti népdalok. Népi gyermekjátékok. rajz Húsvét a népművészetben. Dekoráció. Családi rajz. Hogyan ünnepeljük a húsvétot?

technika: Húsvét a népművészetben. A hagyományőrzés szerepe.

testnevelés: Fürge nyulak futóverseny, játékos feladatok

április 1. szövegértésszövegalkotás: Húsvétról tanultak összegzése. Irodalmi művek olvasása. szövegértésszövegalkotás: „Nagycsütörtök.” A harangok elnémulnak

testnevelés: Játékos feladatok, sorversenyek.

környezetismeret: A tavaszi természet megfigyelése, tanulmányi séta.

40


húsvéti feladatok.

Március 26-április1. március 26.

Tantárgyak bevonása szerinti feladatok 2. b osztály Osztályfőnök: Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó március 29.

március 30.

március 31.

április 1.

41


magyar: A hónap fontos népszokásainak összegyűjtése. magyar: Húsvéti jelképek, szimbólumok, húsvét története. rajz: Húsvét a népművészetben. Dekoráció. Családi rajz. Hogyan ünnepeljük a Húsvétot? ének: Tavaszi és húsvéti népdalok. Népi gyermekjátékok.

matematika: Mértékegységek használata a húsvéti dekoráció és ajándék készítésnél. magyar: Könyvtári foglalkozás. Kutatás, búvárkodás. Locsolóversek keresése, gyermekjátékok gyűjtése. testnevelés: Ügyességi feladatok a húsvét jegyében. környezetismeret: A tavaszi természet megfigyelése, tanulmányi séta.

matematika: Szöveges feladatok a húsvéthoz kapcsolódva, szorzás, osztás, összeadás, kivonás. magyar: Jellegzetes böjti ételek. Húsvéti sonka és tojás főzése. magyar: Kapcsolódó versek, irodalmi művek olvasása. Üdvözlőlapok, ajándékok készítése. testnevelés: Fürge nyulak futóverseny, játékos feladatok.

matematika: Szöveges feladatok, mértékváltás húsvéthoz kapcsolódva. Magyar: Régi népszokások felelevenítése a falumúzeumban. technika: Húsvét a népművészetben. A hagyományőrzés szerepe. technika: Tojásfestés hagyományos technikákkal. .

testnevelés: Húsvét-váró Nyuszi-nap. Fürge nyulak futóverseny. Tojáskeresés, játékos húsvéti feladatok. matematika: Szöveges feladatok. A rendelkezésre álló pénz elosztása, ünnepi készülődés. magyar: Nagycsütörtök, „A harangok elnémulnak” magyar: Játékos feladatlapok kitöltése a húsvéti hagyományokról, jelképekről, ezek értékelése.

5. A projektterv végrehajtása és dokumentálása Eseménynapló 42


Eseményleírás (Mi történt?) 1. Előkészítés –kapcsolatfelvétel - Egymásra és a témára hangolódunk (1 óra)

Megjegyzés Kapcsolatfelvétel könyvtárosokkal,és a múzeum pedagógussal, kollégák, osztályfőnökök tájékoztatása. - Várható volt a gyerekeket ismerve: Szívesen fogadták a projekthét gondolatát. - A 2x2,5 m-es projektfal kialakítása. - A csoportalakítás vitamentesen zajlott - A helyszínek megtekintése. - A feladatok előkészítése számítógéppel, nyomtatás, fénymásolás. - A dekorációhoz szükséges anyagszükséglet felmérése, megvásárlása.

2. Hagyományok, népszokások- A hónap fontos népszokásainak összegyűjtése: - húsvéti jelképek, szimbólumok, húsvét a népművészetben ( 1 óra)

- Előzetes kutatómunkában végezték a gyerekek: hoztak a témával kapcsolatban könyveket, képeket, internetről töltöttek le ismeretterjesztő szövegeket. - Csoportmunkában dolgoztuk fel az ismereteket, a csoportok egymásnak beszámoltak a végzett munkáról, sok új ismeretet szereztünk a húsvéti ünnepkörről. Így jobban megértették és átélték az ünnep lényegét. - Dekoráltuk az osztályterem ablakait, falait, tavaszi és húsvéti hangulatot teremtettünk.

3. Könyvtári foglalkozás a húsvét jegyében ( 1 óra )

- Az osztályok felkeresték a Községi Könyvtárat. - A húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népi gyermekjátékok gyűjtése, locsolóversek keresése. Kutatás, búvárkodás. - Gyöngyfűzés- húsvéti nyúl fűzése. A gyerekek nagy örömmel munkálkodtak, élvezték a kézműves foglalkozást. Akik már régebb óta járnak a könyvtárba gyöngyöt fűzni, segítettek azoknak, akiknek nehezebben ment a feladat végzése. Szép munkák születtek, boldogan vitték haza szüleiknek húsvéti ajándékként. -A könyvtárosok örömmel fogadtak bennünket, a foglalkozás végén

43


megajándékozták a gyerekeket. 4. Kreatív műhely: Ajándékok, üdvözlőlapok készítése, jellegzetes böjti ételek, húsvéti sonka és tojás főzése ( 1 óra )

5. Régi népszokások felelevenítése a Falumúzeumban ( 0,5 óra )

6. Húsvét-váró Nyuszi - nap ( 0,5 óra)

- Izgalmas, mindenkit igazán megmozgató feladatok voltak ezen a napon. - Az ajándékokat és az üdvözlőlapokat szívesen készítették, egymásnak adtak ötleteket, segítséget a bonyolultabb feladatok elvégzésénél. - Bevontuk a szülőket is a sonka és a tojás főzésébe, akik szívesen jöttek segíteni a gyerekeknek. Jó volt látni a közös együttműködést. Ismét megtapasztaltuk, hogy a szülők örömmel tesznek eleget a felkéréseknek. - Ez a nap ismét bebizonyította a csoportmunka szükségességét, a közös tevékenység erősítette az osztályközösséget. - Megtekintettük az állandó kiállítást, összekapcsoltuk az aktuális húsvéti népszokásokkal. -A múzeum pedagógus a hagyományőrzés szerepéről, fontosságáról beszélgetett a gyerekekkel. Megemlítette a húsvét fontosságát is a népművészetben. - Tojásfestés hagyományos technikákkal, hagymahéjából főzött lébe mártottuk a tojást. Festettünk temperával, vízfestékkel, filctollal. - Memória fejlesztő játékokat is kipróbálhattunk, valamint húsvéti Puzzlét is kirakhattunk. - Ünnepi hangulatban telt el ez a nap. - Játékos feladatok a húsvét jegyében: - fürge nyulak futóverseny - tojáskeresés, nyuszi lufi festés - játékos feladatlapok kitöltése a húsvéti hagyományokról, jelképekről, ezek értékelése. A legügyesebb csapatokat jutalmaztuk. A végén mindenki kapott nyuszitojást. Jó hangulatban telt el ez a nap. Kellően ráhangolódtunk az elkövetkezendő ünnepre.

44


Készített fényképek csatolása mellékletben: 2. a - 2. b osztály A projekt végrehajtásának értékelése Mi volt sikeres, eredményes?


Szülői, nagyszülői oldal - segítő szerep, sütemények sütése, sonka és tojás főzése. Aktív gyermekközösség. Ráhangolódás az ünnepre. A szociális kompetenciák fejlesztése is fontos feladat, ehhez a projekt nagymértékben hozzájárult. Ebben az életkorban az érzékelés útján szerzett tapasztalatok döntő jelentőségűek. Kreativitásuk, önállóságuk, szövegértésük, szövegalkotásuk, figyelmük, önálló ismeretszerzésük, kézügyességük, képi és testi kifejezőképességük is fejlődik.

45


Beszámoló

˝Húsvéti ünnepkör” című projekt Projektvezető: Lukács Istvánné, Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó Projektben résztvevő tanítók , tanárok: Résztvevő csoport: 2.a 23 fő-2.b 18 fő A projekt megvalósítása: 2010. március 26- április 1. Fő tevékenységeink: • Hagyományok, népszokások. A hónap fontosabb népszokásainak összegyűjtése. Húsvéti jelképek, szimbólumok. Történeti áttekintés. • Könyvtári foglalkozás a húsvét jegyében. Locsolóversek keresése, megtanulása. Népi gyermekjátékok gyűjtése. • Kreatív műhely. Ajándékok, üdvözlőlapok készítése, osztálydekoráció. Jellegzetes böjti ételek. • Régi népszokások felelevenítése a Falumúzeumban. A hagyományőrzés szerepe. Húsvét a népművészetben. Tojásfestés. • Húsvétváró Nyuszi-nap. Fürge nyulak futóverseny. Nyuszi-lufi festés. Az első napon mértékegységeket használtunk a húsvéti dekoráció és ajándékkészítésnél. Ügyességi feladatokat oldottunk meg a húsvét jegyében. A hónap fontosabb népszokásait összegyűjtöttük. Megismerkedtünk a húsvét történetével. A második napon a könyvtárban locsolóverseket kerestünk. Játékos feladatokat töltöttünk ki a húsvéti hagyományokról. Szöveges feladatokat oldottunk meg. Húsvétváró nyuszi-napot rendeztünk. A harmadik napon szintén szöveges feladatokat oldottunk meg. A rendelkezésre álló pénzt elosztottuk. Ellátogattunk a Falumúzeumba. Felelevenítettük e régi népszokásokat. Tavaszi, húsvéti népdalokat énekeltünk. Rajzot készítettünk a húsvétvárásról.

46


A negyedik napon jellegzetes népi ételekkel ismerkedtünk. Húsvéti tojást, sonkát főztünk. Megismerkedtünk a húsvét hagyományőrző szerepével. Fürge nyulak futóversenyt rendeztünk. A projekt zárónapján összegeztük a húsvétról tanultakat. Játékos feladatokat oldottunk meg. Tanulmányi sétán vettünk részt, ahol a tavaszi természet ébredését figyeltük meg.

Lukács Istvánné Dr. Lehoczkyné Kehrer Anikó

47


V. Mellékletek 1. Karácsony Karácsony a kereszténység jelentős ünnepe, Jézus születésnapja. Napjainkra családi vonatkozása felerősödött, a szeretet, az összetartozás, az ajándékozás ünnepe lett. A karácsony előzményei Amióta az emberiség földműveléssel, állattartással foglalkozik a napfénynek, a meleg tavaszi és nyári hónapoknak óriási szerepük van az emberi társadalmak életében. Az emberek táplálékukat a meleg időszakokban tudták megtermelni, ilyenkor bőség és jólét jellemezte a közösség életét, szemben a hideg téli napokkal, amikor az éhezés, a hideg és a sötét kerítette hatalmába az embereket. Érthető tehát, ha az ókori népek hálaadó, köszöntő rítusokkal ünnepelték a téli napfordulót, amely időponttól kezdve a nappalok egyre hosszabbodnak, átvitt értelemben a fény győzedelmeskedik a sötét éjszaka felett. Ezeknek a rítusoknak az is a szerepük volt, hogy az elcsigázott emberekbe reménységet, hitet öntsenek, hogy könnyebben viseljék azt az időt, ami a tavasz beköszöntéig hátravan. Az ókori Rómában a december 17 - 24. közötti időszakban tartották a Szaturnália ünepeket. Szaturnusz a földművelés, a paraszti munkák istene a római hitvilágban. Az emberek nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével ünnepelték Szaturnuszt, szokásban volt a szolgák megajándékozása, és bizonyos munkák tiltva voltak. A házaikat örökzöld borostyánágakkal díszítették. A naptárreformig a Római Birodalomban az új év kezdete is ekkorra esett. A mai értelemben vett, keresztény karácsonyról a IV. század óta emlékezünk meg, eredetileg december 25-e Jézus születésnapja, az előző este karácsony vigíliája, más szóval karácsony böjtje vagy Szenteste, 26-a pedig az ünnep második napja.

December 24. Karácsony vigíliája Hagyományosan ezen a napon állítjuk fel a karácsonyfát és ezen az estén 48


ajándékozzák meg egymást a családtagok Magyarországon. Az ajándékozás szokásának eredete bizonyos elméletek szerint a Napkeleti Bölcsek történetére vezethető vissza, akik a csecsemő Jézusnak ajándékokkal hódoltak Betlehemben. Karácsony megünneplése a kereszténység terjedésével az egész világon elterjedt, bár vannak természetesen különbségek az egyes országok szokásai között.

Rippl- Rónai József: Karácsony

Karácsony csodája A karácsony éj varázslatát valószínűleg mindnyájan ismerjük. Bár napjainkra az ajándékozás rendkívül fontos momentuma lett az ünnepnek, mégis a karácsony éj misztikuma, csodája nem múlt el. Ez az ünnep, melynek valódi tartalma a legelevenebben él ma is. Karácsony este minden elcsendesedik, a közlekedés leáll, és ha olyan szerencsénk van, hogy hó is esett, a csend még teljesebb. Míg advent a reményteli várakozás ideje, a Szenteste maga a megvalósult és beteljesedett csoda, a Megváltó születésének napja. A képzőművészetben, a zenében talán a legtöbbször feldolgozott téma.

Jézus születésének története Anyja, Mária, Józsefnek a názáreti ácsnak a jegyese volt, de még mielőtt egybekeltek volna, Mária gyermeket fogant a Szentlélek erejéből. József a judeai Betlehembe ment Máriával, mert Augusztusz császár rendelete szerint összeírás volt. Ott tartózkodásuk alatt jött el a szülés ideje, de mivel szállást nem

49


kaptak, Mária egy jászolban hozta világra gyermekét. A pásztoroknak , akik a pusztán legeltették a nyájat, megjelent az Úr angyala, és tudatta velük, hogy megszületett a Megváltó. A pásztorok meg is találták Betlehemben Máriát és a Kisdedet, hódolatukat fejezték ki az Isten fiának. (Más változatban a Napkeleti bölcsek kaptak jelet Jézus születéséről, ők keresték fel a kisdedet, és ajándékokat vittek neki.)

Gerard David: Születés

Karácsonyfa állítás A karácsonyfa előzménye a pogány hagyományokban a termőág, zöldág házba vitele, illetve a ház és a ház környékének örökzöld ágakkal díszítése. A szokást ismerték a kelták, náluk a fagyöngy, a magyal és egyéb örökzöldek játszották a főszerepet. Magyarországon a zöldág általában rozmaring ágacska, nyárfa vagy kökénybokor ága. A gerendára függesztették fel, aranyozott dióval, piros almával, mézesbábbal, szalmafigurákkal díszítették. A diónak rontást űző erőt tulajdonítottak, a gyümölcs a bőség, egészség jelképe, a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztet. A karácsonyi ág később fejlődött kis fácskává, amit szintén a házba vittek, és különféle módon díszítettek. Feljegyzések szerint az első hagyományosnak mondható karácsonyfát freiburgi pékinasok állították a város kórházában a XV. században. Átvitt jelentése a hagyományosan pirossal ékesített fenyőnek az életfa, a természet évről-évre megújulása, körforgása. A fán látható girland (vagy boa!) a paradicsomi rosszra csábító kígyót jelképezi, az alma a tudás fájáról szakasztott gyümölcsre emlékeztet (ennek mintájára alakultak ki később a piros, arannyal díszített üveggömbök), a gyertyák pedig a fény, a nap, keresztény felfogás szerint Jézus szimbólumai.

50


Feldíszített karácsonyfa napjainkból

A manapság megszokott díszes, üveggömbökkel, szaloncukorral felállított fa német protestáns hatásra terjedt el bécsi közvetítéssel, kezdetben az arisztokrácia és a városi polgárság körében. A feljegyzések szerint először Brunswick Teréz martonvásári grófnő állított karácsonyfát. magyar paraszti életben a mai értelemben vett karácsonyfa állítás szokása, házilag főzött szaloncukorral, a fa alá helyezett betlehemmel csak a XX. században terjedt el. A szegény paraszti családokban a II. világháború végéig megmaradt a zöldág állítás szokása, sőt volt ahol a jó szaporulat reményében az istállóba is vittek belőle. A karácsonyfát hagyományosan Vízkeresztkor (január 6.) bontják le.

Karácsonyi ünnepi vacsora A karácsonyi asztal a néphagyományban fontos szerepet játszott az ünnepkor. Mind az asztal díszítésének, mind az étkezésnek szigorú rendje volt. A feltálalt fogásoknak mágikus erőt tulajdonítottak. A karácsonyi abroszt az év során még általában vetőabrosznak használták (ebből vetették az első gabonamagvakat, hogy bő termés legyen.) Az asztalra gabonamagvakat helyeztek, ebből adtak a baromfiaknak, hogy jól tojjanak, az asztal alá pedig szalmát tettek, annak emlékére, hogy Jézus jászolban született. Később ezt a szalmát a jószág alá 51


tették, hogy egészséges legyen, de volt ahol a gyümölcsfákra is kötöztek belőle, jó termést remélve. A szigorú rituálékhoz tartozott, hogy a gazdaasszony nem állhatott fel vacsora közben az asztaltól, hogy jól tojó tyúkjai legyenek. Az ételek közül előnyben részesítették azokat, amelyek bőséget, jó termést ígértek a háziaknak. Innen a bab, borsó, lencse, mák, dió, hal a (halpikkely miatt) megjelenése a karácsonyi asztalon. A fokhagyma az egészséget, a méz (mézesbáb) az élet édességét jelképezte. A kalácsból, almából az első falatokat szétosztották egymás között, hogy a család mindig összetartson. A karácsonyi morzsát összeszedték, és az állatoknak adták, hogy termékenyek legyenek, de jó volt betegek gyógyítására, rontás elűzésére is. Sok helyen este az asztalt nem szedték le, hogy a betérő kis Jézus ne maradjon éhes. A paraszti étkezési szokások alapjai ma is megtalálhatók karácsonyi étrendünkben. Gyakoriak a halból készült ételek, de angolszász befolyásra elterjedt a pulyka is. A borleves egyértelműen a nagypolgári étkezési kultúra része, a mákosguba viszont a paraszti hagyományból ered, csakúgy, mint az elmaradhatatlan beigli (a diós, mákos kalács).

A hagyományos beigli

A fatörzs, a franciák karácsonyi süteménye

Karácsonyi asztal, Finnország

Karácsonyi kalács, Magyarország

52


Karácsonyi népszokások Regölés A regölés a téli napforduló ősi, pogánykori szokása. Férfiak jártak házról-házra és bőség, termékenységvarázsló rigmusokkal köszöntötték a háziakat. Általában karácsony másnapján, 26-án került rá sor. A néprajzkutatók a regölés dallam és prozódiai sajátosságaiban finnugor eredetet mutatnak ki ( a kutatás szerint a sámánénekkel van összefüggésben). Különféle népi hangszerekkel (duda, dob, csengő...) is kísérték a regölést, a szereplők kifordított báránybőr bundát viseltek. A regösök a házhoz való megérkezéskor a házigazdától engedélyt kérnek, hogy elmondhassák az éneket, ezután beköszöntőt mondanak, majd gyakori a csodaszarvas legenda valamely változatának elmondása, ezután következnek a jókívánságok a háziaknak és az adománykérés. Állandó szövegrész a refrén: " Haj, regö rejtem, azt is megengedte az a nagyúristen." Betlehemezés A betlehemezés a magyar paraszti hagyomány egyik legismertebb és legnépszerűbb, többszereplős, dramatikus népszokása a karácsonyi ünnepkörben. Tulajdonképpen pásztorjáték, azt a történetet meséli el, melyben Jézus születésekor a pásztorok vagy a "három királyok" ( a napkeleti bölcsek) meglátogatják a jászolban, barmok közt fekvő kisdedet és Máriát. A betlehemezők, általában férfiak, legények vagy gyerekek betlehemet visznek magukkal. Ez fából, papírból készült jászol, melyben a szent család figuráit és a jászolban fekvő állatokat ábrázolják. A dramatikus játék részei a bekéredzkedés, a háziak köszöntése, a születéstörténet felolvasása vagy előadása, adománygyűjtés. Állandó szereplők a pásztorok (külön megemlítendő az öreg pásztor) és egy angyal, illetve bizonyos vidékeken Heródes. Az erdélyi betlehemes hosszabb terjedelmű misztériumjáték, több szereplővel. Általában megjelenítik Szűz Máriát, Szent Józsefet is.

53


Betlehemesek

Betlehem Dél-Olaszországból

A magyar népi hagyományban Szenteste napján csak a ház körül szabadott dolgozni, a mezőn tilos volt tevékenykedni. Szintén nem volt szabad kölcsönadni, mert ez elvitte a szerencsét. Ezen az éjjelen merítették az ún. aranyos vizet vagy életvizet, melynek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Az éjféli mise alatt a pásztorok egyes vidékeken körbejárták a templomot, és zajkeltéssel (ostorcsattogtatás, kürtölés...) igyekeztek a gonoszt távol tartani. A mise után a gazdák megrázták a gyümölcsfákat, hogy bő termés legyen, illetve az állatoknak is különféle mágikus erővel bíró ételeket adtak (pl. szentelt ostyát, piros almát...), hogy egészségesek maradjanak.

54


Luca- napi kvíz 1. Mit jelent a Luca név? A boszorkány

B hírnév, dicsőség

C fény

D angyal

2. Mit jósoltak meg a Luca kalendáriummal? A jövendőbeli férjet

B időjárást

C várható termést

D gazdagságot

3. A hagyomány szerint hányféle fából készítik a Luca székét? A1

B4

C7

D9

4. Kit láthatott meg az, aki ráállt a Luca székére? A jövendőbeli házastársat B boszorkányokat

C kis Jézust

D Mikulást

C földművesek

D cselédek

5. Kik nem dolgozhattak Luca napján? A lányok, asszonyok

B fiúk, férfiak

6. Melyik névnaphoz kapcsolódik a borszentelés? A István

B Luca

C Ádám, Éva

D János

7. Melyik századtól állítanak karácsonyfát hazánkban? A V.

B XII.

C XVI.

D XIX.

8. Mikor van vízkereszt napja? A január 6.

B január 1.

C december 25.

D december 13.

9. Melyik időszak kezdete vízkereszt? A pünkösd

B advent

C farsang

D böjt

10. Mikor van aprószentek napja? A december 26. B december 28.

C december 30.

D január 2.

11. Kikre emlékezünk aprószentek napján? A iskolás gyerekekre B árva gyerekekre C bethleheni kisdedekre D a betegekre

55


12. Szilveszter napja Szilveszter pápa nevéhez fűződik. Melyik században élt? A IV.

B X.

C XV.

D VII.

56


57


58


59


60


61


TÁRSASJÁTÉK A TÉLI ÜNNEPKÖRHÖZ

32 mezős társasjáték 11 piros mező – téli ünnepkörhöz kapcsolódó kérdések 11 kék mező – a téli ünnepkörhöz kapcsolódó dalok éneklése, versek elmondása, játékok 10 fekete mező – találós kérdések. Csapat alakítás Négy képet szétvágunk. Minden gyerek húz egy kép darabot. A feladatuk az, hogy megkeressék az összeillő képdarabokat, így alakulnak ki a csapatok. A játék menete A kialakult csapatok leülnek egy-egy asztalhoz. Az asztalok sorrendjében egy óriás dobókockával dobnak, majd a kirakott képpel illusztrált bábuval lépnek a megfelelő piros, kék, fekete színű mezőre. A színnek megfelelő kártyák közül húznak egy számot, az ehhez tartozó kérdést, feladatot kell teljesíteni a csapatoknak. Ha valaki nem tud válaszolni, nem sikerül a játék, akkor egy körből kimarad a csapat. Találós kérdések (fekete mezők) 1.

Tizenketten útra kelnek, s amint mennek, mendegélnek, egy-egy mindig lemarad. Az út végén a legvénebb már csak egymaga halad. Mi az? (az év 12 hónapja)

2.

Leszállnak ők fűre, fára, Pedig egyiknek sincs lába. (dér)

3.

Fenyőfán nő, pikkelye van, de nem hal. (fenyőtoboz)

4.

Hóból van a lába,

62


répából a szája. Amíg itt a tél, senkitől se fél. (hóember) 5.

Nem vagyok pék, de nem ám! Nincsen lisztem, nincs szitám. Ám amerre én járokSűrűn-sűrűn szitálok. (köd)

6.

Fagytól, jégtől sose fél, Szánon szalad – ő a … (tél)

7.

Földre esem, de nem fáj minden gyerek engem vár. (hópehely)

8.

Testvére a harmatnak, s hideg idő társa, mert az ember őt csakis télidőben látja. (zúzmara)

9.

Csupasz bokrok csipkézője, fák fodros fejkötője, hegyek-völgyek ünneplője. (hó)

10.

Hogy esik a hó? (fehéren)

11.

Melyik karó véd a hideg ellen? (takaró)

12.

Melyik ács ehető? (kalács)

13.

Melyik ember a legidősebb? (december)

14.

Melyik csap olvad el a melegben? (a jégcsap)

15.

Mikor lehet a vízen száraz lábbal átmenni? (ha befagy)

63


16.

Melyik tél a leghosszabb? (kötél)

17.

Királyné ül a székében, fehér öltözékében, könnye csepeg ölébe, mondd meg gyorsan miféle? (gyertya)

18.

Melyik fát szeretik a legjobban a gyerekek? (a karácsonyfát)

19.

Nincsen hangom, nem beszélek, tiszta vízben vígan élek. (hal)

20.

Varázsbotja nincsen neki, de a tájat eltünteti. Mikor ”leszáll”, azt sem tudod, merre van a pisze orrod. /köd/

Viasz a teste, kócból a lelke.

Téli ünnepkör kérdései: (piros mezők 1. Mikor van Luca napja? december 13. (Néprajz mindenkinek 3. – 90. oldal) 2. Az asszonyoknak mit nem szabadott Luca napkor csinálni? dolgozni, varrni, szomszédolni (Néprajz mindenkinek 3. – 90. oldal) 3. Miért volt jeles András napja? Elárulom nektek, hogy ez a nap november 30án van. ekkor kezdődtek a disznóvágások Kósa Csaba: Esztendő, te vígságszerző! A könyv végén a hónapok ünnepeit sorolja, itt kell megkeresni a novembert. 4. Luca napkor készítettek is a férfiak egy bútordarabot. Mi volt ez? szék, kisszék, Luca-széke Kósa Csaba: Esztendő, te vígságszerző! A könyv végén a hónapok ünnepeit sorolja, itt kell megkeresni a decembert. 5. Hány féle fából kellett a Luca székét elkészíteni?

kilencféle

64


Kósa Csaba: Esztendő, te vígságszerző! A könyv végén a hónapok ünnepeit sorolja 6. Milyen házasságjóslások kapcsolódnak Luca naphoz? nevét jósolták meg Liszka József: Ágas-bogas fa – 39. old.

leendő férjük

7. Milyen szerencsehozó állat kapcsolódik az újévhez? újévi malac Devecsery-Király: Ünnepi mintakönyv 5. old. 8. Milyen szerencsehozó tárgyakat ismertek? patkó, négylevelű lóhere, kéményseprő, újévi malac Devecsery-Király: Ünnepi mintakönyv 5. old. 9. Ki volt a három napkeleti bölcs? Gáspár, Menyhért, Boldizsár Balogh Júlia: „Föltetszett a csillag” 31. old. 10. Mikor került sor a karácsonyi vacsorára? Amikor az esthajnali csillag feljött Balogh Júlia: „Föltetszett a csillag” 35. old. 11. Mennyi ideig tart az advent? négy hétig – András naphoz legközelebb eső vasárnaptól december 24-ig tart Menjünk mi is Betlehembe 7. old. 12. A hagyományos ételeken kívül mi került még régen a karácsonyi asztalra? alma, dió, aszalt gyümölcs, méz, sült tök. Balogh Júlia: „Föltetszett a csillag” 29. old. 13. Mi az advent? A várakozás Jézus eljövetelére, a karácsonyra és a bűnbánat ideje is, mert a Jézussal való találkozásra készít fel Menjünk mi is Betlehembe 7. old. 14. Mi a karácsonyfa állítás eredete? Devecsery-Király: Ünnepi mintakönyv 28. old. 15. Miért a fenyőfát öltöztetjük ünnepi díszbe? Devecsery-Király: Ünnepi mintakönyv 28. old. 16. Mikor van az éjféli mise? december 24-ről 25-re virradó éjszaka Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv 20. old.

65


17. Karácsony megünnepléséhez régtől fogva hozzátartozik, hogy a gyerekek megelevenítik, eljátsszák a karácsonyi eseményt. Melyik a legismertebb karácsonyi játék? betlehemezés Tészabó Júlia: Nagy karácsonyi képeskönyv 26. old. A kérdések megválaszolásához könyvek nyújtanak segítséget.

2. Farsang

Farsang, jelmez,karnevál

A farsang hossza évről-évre változik, mivel zárónapja a húsvét időpontjához kötődik.A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang utolsó napját jelölő húshagyó elnevezés a böjt, a böjti étkezés kezdetét jelenti. A farsangi napoknak is vannak a magyar nyelvben jellegzetes táji megnevezései. A böjt kezdetének elnevezései: hamvazószerda, szárazszerda, böjtfogadószerda. Farsang ünnepéhez kötődik Magyarországon a népi színjátszás kialakulása. A különféle maszkos alakoskodásokból nőttek aztán ki a különféle dramatikus játékok, amelyekben tipikus alakokat személyesítettek meg. Ilyenek voltak a cigány, a betyár, a koldus, a vándorárus, a menyasszony, vőlegény. Kedvelt volt a férfi-női szerep- és ruhacsere. Szívesen alkalmaztak állatmaszkokat is, gyakran feltűnik a játékokban a kecske, a ló, a medve. Már a XVI. századtól vannak adataink az egyik legnépszerűbb alakoskodó játékról, az ún. Cibere vajda - Konc király párviadaláról. Az egyik szereplő a böjti ételeket (cibere), a másik a húsételt személyesíti meg, az ő viszálykodásukról szól a játék. A legismertebb alakoskodó szokás magyar nyelvterületen a mohácsi busójárás. 66


Maszkos alakoskodások Magyarországon már Mátyás korában divatban voltak bizonyos itáliai mintákat követő álarcos mulatságok, sőt II. Lajos udvarában harci játékokat is rendeztek. Az egyház kezdetben rossz szemmel nézte a fékevesztett mulatozást, az ördög művének tartotta és üldözte is. Temesvári Pelbárt ferences szerzetes 1502-ben született prédikációjában a következőképp ír: " Ó jaj, ezekben a napokban hány keresztény ember fordul a kegyelem világosságából a sötétség cselekedeteihez, vagyis a torkossághoz, az iszákossághoz, a bujálkodáshoz. Az efféle emberek a farsangban az istenüknek választják az ördögöt, amit álarcos mulatsággal, fajtalan énekekkel dicsőitenek megvetvén a Krisztust."

A carneval szó eredete

A carneval szó a carne=hús szóból vezethető le, hiszen a karnevál időszaka a böjt előtti időszak. Eredetileg maga a fogalom húshagyó keddet jelölte. A "carne vale" jelentése: ég veled hús. A hús szó azonban nem csak a keresztény ünnep böjtmegelőző jellegére utal, hanem a farsangi eszem-iszomra is. Ilyenkor ugyanis rengeteg hús (disznó, marha, csirke) fogyott. A carneval szó eredete más nézetek szerint a "carrus navalis"-ra vezethető vissza, ami hajókocsit jelent. Ezt a Dionüszosz ünnepekkel hozták kapcsolatba, hiszen az istenség ünnepein a főszereplőt egy hajó formájú kocsin húzták végig a városon, mint a termékenység, s bőség szimbólumát. Ez az eredetmagyarázat valószínűleg téves, ugyanis a "carrus"=kocsi szó az olasz nyelvben minden esetben megőrizte a két "r"-es alakot, a carneval szót pedig egyik későbbi változatában sem írják két r-rel.

Dionüszosz ünnepek az ókori Görögországban 67


A karneválnak a Dionüszosz ünnepekkel való rokonítása nem teljesen alaptalan, ugyanis az ókori Görögországban volt egy olyan Dionüszosz ünnep, ami éppen a mai farsangi időszakkal esik egybe. Ez az ún. kis Dionüszia, a falvakban december-januárban ünnepelték. Az ekkor rendezett vidám mulatságokat hangos, álarcos felvonulások kísérték. Ezekből alakult ki később az athéni vígjáték. Ezeket az ünnepeket főleg a falvakban tartották. /Az ún. nagy Dionüszosz ünnepek tavaszra estek, ilyenkor, március-áprilisban az újbort, a szőlő új virágzását ünnepelték elsősorban a városokban. Ezen ünnepeken drámai versenyeket is rendeztek, s a folyamatos fejlődés során kialakult az athéni tragédia./

A farsang szó eredete

A Magyarországon közismert farsang elnevezés a bajor-osztrák Fasching szóból ered. Ez a fogalom -akárcsak a karnevál- a középkorban a böjttel függött össze, a böjt napját megelőző éjszaka elnevezése volt. Ezt jól mutatja a Fasching irodalmi formája, a Fastnacht (Fasten=Böjtölés; Nacht=Éjjel). Az idők folyamán a fogalom már a böjti napokat megelőző egész időszak jelölésére szolgált.

A velencei karnevál

68


Dél-Európában a farsang az év egyik legnagyobb ünnepe volt, olyan kivételes időszak, amikor viszonylag büntetlenül, nyíltan is ki lehetett mondani dolgokat. A farsangi időszak januárban kezdődött és a nagyböjthöz közeledve nőttön nőtt az izgalom. A farsangot a városközpontban, szabad ég alatt rendezték. Velencében a Szent Márk téren. A velencei karnevál hatalmas színjátékhoz volt hasonló, ahol az utcák alkották a színteret, a városlakók voltak a színészek, s egyben a nézők is. A közönség az erkélyekről nézhette az eseményeket. Tulajdonképpen nem volt éles határ a színészek és a nézők között, hiszen a bámészkodó hölgyek például az erkélyekről tojással dobálhatták meg a felvonulókat, az álarcosoknak pedig gyakran megengedték, hogy magánházakba büntetlenül berontsanak. A velencei karneváli maszkok egyébként nagyon népszerűek voltak Európa többi országában is. Magyarországra Mátyás király korában Olaszországból hozatták az álarcokat, és ruhákat. A velencei karnevál mára idegenforgalmi látványossággá nőtte ki magát.

A bazeli karnevál Bázel híres volt karneváljáról, de protestáns város lévén még ez a féktelen ünnep is sokkal puritánabb keretek között zajlott, mint máshol. A konzervatív svájciak elítélték a közönségességet és a paráznaságot, gúnyt inkább a politikából, és a bázeli furcsa tájszólásból űztek ezeken a nagy városi ünnepeken. visszafogott magatartás ellenére is előfordult olyan eset, amikor az indulatok elszabadultak. 1376-ban a bázeli karneválkor tört ki az uralkodó osztrákok elleni felkelés. Álarcosok hatoltak be a bázeli székesegyházba és a városi tanács csarnokaiba, arra kényszerítve a kormányt, hogy törvényeit tovább demokratizálja. A bázeli karneválokon a farsangi időszakra jellemző játékok egészen modern formáját alakították ki. Egy bizottság (zsűri) előtt kellett bemutatkozniuk az egymással vetélkedő csoportoknak (cliqueknek), akik teljesítményüktől függően pénzjutalomban részesülhettek.

Farsang A farsangi időszak Vízkereszttel (január 6.) indul és a nagyböjt első napjáig, hamvazószerdáig, azaz március elejéig tart. A farsang ideje húshagyókeddel 69


végződik (az elnevezés a böjt végére utal), e napnak a német neve Fastnacht, azaz böjtelőéj. E szó bajor- osztrák közvetítéssel Vaschanc alakban került a magyar nyelvbe, ebből lett fassang, majd újabb félrehallás nyomán farsang. A farsang a bálok, táncmulatságok időszaka már régtől fogva. A farsang kivétel a keresztény hagyománykörhöz is kapcsolódó ünnepeinkhez képest, ilyenkor ugyanis pogány szokásokat elevenítettek fel, melyeket az egyház évszázadokig üldözött. Később azonban elfogadóbbá vált az egyház, engedélyezte a zajos vidámságokat, s hitelesítendő lépését, Jézus életéből vett történésről, a kánai menyegzőről emlékezik meg, arról a csodatételről, amikor Krisztus 600 liter vizet borrá változtatott egy lakodalomban. Ezzel magyarázzák, hogy a farsang a lakodalmak ideje volt sokáig. A farsangi ünnepkör legjellemzőbb mozzanata a jelmezes- álarcos alakoskodás. Ennek hagyománya egészen a 15. századtól kezdve élt, számos írásos emlékünk vall farsang alkalmából történő férfi- női ruhacseréről, álarcviselésről, állatalakoskodásról. Szamosszegen és Panyolán még ma is élő szokás, hogy legénycsoportok járják a fonókat, ahol betyárok (pusztai szegénylegények) életéből vett jeleneteket, tréfás és durva elemeket tartalmazó lakodalmas és halottas játékokat adnak elő. Ezekben sokszor szerepelnek állatalakok: a ló, a kecske, a gólya. A téli ünnepkörben különösen fontos szerep jutott az ördögnek, akit szarvas ördögmaskarával jelenítettek meg. A maszkokhoz elsősorban kecskeszarvat használtak, érthető módon, hisz a kecskebak az ördög állata. Az egyház ezért is tartotta a farsangot az ördög művének. A farsanghoz számos termékenységvarázsló ill. termésvarázsló cselekmény és hiedelem kapcsolódik. Ezek a farsangolók köszöntőiben, dramatikus játékainak egyes mozzanataiban nyilvánulnak meg, részint bizonyos előírásokban. Az előírások legtöbbje a kender növekedésével kapcsolatos, pl.: a farsangi mulatságban nagyokat kell ugrani, hogy nagyra nőjön a kender, vagy ugyanebből a célból a húslevesbe hosszú tésztát kell főzni. Szintén idekapcsolódik az a népszokás, hogy sok helyen a pártában maradt lányokkal tuskót húzattak.

Busójárás A farsangi alakoskodó szokások eredetét történelmi népmonda magyarázza. A

70


busójárásnak, a mohácsi délszláv népcsoport, a sokácok, látványos farsangi beöltözésének, maszkviselésének előzménye a 150 évig elnyomó hatalomként Magyarországon táborozó török kiűzéséhez kapcsolódik. A monda szerint a török által sanyargatott Mohács lakói a Mohács-szigetre menekültek, ahol egy este a bujdosók előtt megjelent egy öreg ember. Csak ennyit mondott a csodálkozó embereknek: „Ne féljetek, sorsotok hamarosan jobbra fordul!”, s eltűnt. Nem sokkal ezután egy délceg termetű, álarcos vitéz lépett a menekültek közé, s tanácsára a következőt tették a sokácok: ördögpofát formázó álarcot és maszkot öltöttek, az éjjeli vihar leple alatt áteveztek a Dunán, és fafegyverekkel, kereplőkkel óriási lármát csapva ijesztettek a törökökre, akik fejvesztve menekültek el. A busójárás ezzel a történettel cseng egybe, azzal az eltéréssel, hogy a busók – szalmával kitömött, birkabundás, ijesztő maszkot viselő álarcosok – a telet zavarják (és temetik) el. Farsangi népszokások Magyarországon

Február 2. gyertyaszentelő Boldogasszony napja. E napon a „Világ Világosságát jelképező gyertyákat szalagokkal feldíszítve vitték a templomokba megszentelni. A szentelt gyertya végigkísérte az embert bölcsőtől a koporsóig. Minden jelentősebb ünnepen szentelt gyertya világított. Február 6. Dorottya napja: Ezen a napon csapott tetőfokára a farsangi mulatozás. Rendszeresek voltak a falusi felvonulások, kereplővel köcsögdudával keltett zajos, álarcos, maszkos télűző rituálék. Ettől a naptól várták, hogy az idő megenyhüljön. Február 14. Bálint- nap. Ezen a napon az időjárásból a várható termésekre vonatkozóan jósoltak. Úgy tartották, hogy a hideg idő bő termést jelent, de az enyhe időjárás kevés jóval kecsegtet. Február 19. Zsuzsanna napja. E napon, ha csak egy kicsit is engedett az idő, hozzákezdtek a szántó-vető munkálatok előkészítéséhez. Nagyon figyelték a korán visszaérkező pacsirtákat, mert ha azok magasan szálltak, akkor napokon belül várható volt a tavasz.

71


Február 24. Mátyás napja. Úgy tartották, az e napon fogott hal szerencsét hoz, és egész évben bő zsákmányt ígért a halászoknak. Mátyás egyben jégtörő is. A tavasz már valóban itt jár a kertek alatt.

Farsangi álarc készítése Az egyszerű jelmezek koronája az álarc, amely rejtélyessé, romantikussá, igazán karneválivá teszi farsangi megjelenésünket. Álarcot vásárolhatunk, de kis munkával készíthetünk is ránk szabott darabot. Így készül a műanyag maszk: Szükséges alapanyagok, kellékek: • 0,5 mm-es PVC lap • rostselyem csomagolópapír • vékony szalag • ragasztó, -spray 1. Kiszabjuk Vágjuk ki az álarcformát PVC lemezből (a mintát alkoholos filccel rajzoljuk fel; a vonalat a szabás után lemossuk). A csomagolópapírból akkora téglalapot vágjunk, amelyre bőven elfér a maszk; mindkettőt helyezzük egy újságpapírra. Fújjuk le a PVC-t ragasztóspray-vel, és 10-20 másodperc után helyezzük a csomagolópapírra és jól préseljük rá. Vágjuk le körben a fölösleges papírt, a szemnyílást sniccerrel szabjuk ki.

2. Rögzítjük, díszítjük a maszkot Lyukasszuk ki az álarcot a két szélén, fűzzük be a szalagot (ha nehezen fér be, egy vékony drótdarabot hajlítsunk félbe, ezt húzzuk át a lyukon, és mint tűvel a cérnát, ezzel húzzuk át a szalagot). Ragasszuk fel a flittersort.

72


Farsangi fánk

Hozzávalók A tésztához • 500 g liszt • 50 g porcukor • 4 db tojássárgája • 80 g vaj • 25 g élesztő • 2,5 dl tej • 0,5 dl rum • só • a szóráshoz: 100 g liszt • a tetejére: 15 g vaníliás cukor • a töltéshez és a tálaláshoz: 100 g barackíz • a sütéshez: olaj

Elkészítése Egy dl langyos tejjel, az elmorzsolt élesztővel, nyolcvan gr liszttel, kevés cukorral a gyúrt élesztős tésztáknál leírt módon kovászt készítünk. A további folyamatban csak annyi az eltérés, hogy a jól összedolgozott tésztához végül hozzáadjuk a rumot. A kelesztett tésztát lisztezett nyújtótáblára borítjuk, majd 2 cm vastagságúra nyújtjuk. A lisztbe mártott fánkszaggatóval hirtelen mozdulattal és nagy erővel kiszaggatjuk a fánkokat, lisztezett konyharuhával letakart tálcára helyezzük, majd beborítjuk a másik konyharuhával, és langyos helyen ismét kelesztjük. A megkelt fánkokat óvatosan felemeljük, közepükre mélyedést alakítunk ki, majd a mélyedéssel lefelé bő, középmeleg olajba helyezzük, és fedővel lefedve kezdjük a sütést. Amikor az egyik oldaluk megsült, 73


megfordítjuk és fedő nélkül fejezzük be a sütést. A fánkokat lapátkanállal kiemeljük, jól lecsepegtetjük. Meghintjük vaníliás porcukorral, a mélyedésekbe töltve, vagy külön edényben melegített és rummal ízesített barackízt adunk hozzá. Forrón tálaljuk. Érdekesség: a farsangi fánkot két villával illik fogyasztani, nem szabad késsel vágni, csak mintegy tépni a két villa segítségével.

74


75


76


77


78


79


80


81


82


Farsangi jeles napok

Könyvtári ismeretterjesztő foglalkozás 2. osztályosoknak Az olyan napot, melyhez állandósult hiedelem vagy szokás fűződik, jeles napnak nevezzük. Sok van egy esztendőben, szinte betelik velük a naptár, kivált a tavaszi félévben. A farsang vízkereszt napjától - január 6-tól - a húsvét vasárnapot megelőző 40 napos böjt kezdetéig - azaz húshagyókeddig, vagy hamvazószerdáig tart. Ezt úgy számolják ki, hogy a tavaszi napéjegyenlőség utáni első holdtöltét követő vasárnap, a húsvét vasárnap. A tavaszi napéjegyenlőség március 21-én van, a naptárban meg lehet nézni, hogy mikor van a következő holdtölte, és mikorra esik az utána következő vasárnap, azaz húsvét vasárnap. - Nézzük meg a naptárban a kis hold-jel segítségével, hogy mikor van március 21-e után az első holdtölte. Megállapíthatjuk, hogy az idén – 2010-ben – március 30-ára esik. - Ez a nap kedd, az ezután következő vasárnap április 4-e, ekkor lesz húsvét. - Innen visszaszámolva negyven napot, megtudjuk, hogy február 24-én lesz hamvazó szerda. - Megállapíthatjuk, hogy most nagyon rövid farsang van, Sok évtizedes hagyomány szerint a farsang, a bálok, a télűzés időszaka. Az álarcokkal eleinte a telet akarták elijeszteni. Mára viselésük puszta külsőség. Ha farsang, akkor móka, kacagás, álarcosbál, estély, karnevál, busójárás, fánk és kocsonya. És ami a legfontosabb: vesszen a tél, jöjjön a rügyfakasztó tavasz, a bő termést hozó nyár. A farsang két végpontja között – vízkereszt és hamvazószerda – a szokások nagy gazdagsága – a legkülönbözőbb állatalakoskodó szokásoktól a tréfás lakodalomig és a férfi-nő ruhacseréig – szinte elkápráztatja az érdeklődőt. A farsangot sok helyen álarcos bálokon szokták megünnepelni. Sok féle állat „bőrébe” be lehet ilyenkor bújni. Hallgassatok meg néhány kedves, vidám állatos verset. Szepesi Attila: A bohóc Weöres Sándor: A medve töprengése Csoóri Sándor: Farsangi kutyabál

83


Itt az iskolában is lesz jelmezes bál. Mondjátok el ki minek öltözik a farsangi bálon! A gyerekek válaszolnak. Főleg a farsang utolsó három napján rendeztek táncmulatságot, amelynek leggyakrabban a kocsma volt a színtere. A legények sorra járták a lányos házakat, hívogatták a lányokat, és a táncköltségre, a muzsikusok megfizetésére adományokat gyűjtöttek. A házasemberek batyusbálja, kosarasbálja nevében jelzi, hogy a tánc mellett fontos szerepe volt ilyenkor az evésnek és az ivásnak is. A farsangi báloknak elsősorban a párválasztásban volt jelentős szerepük. A magyar nyelvterületen számos adat bizonyítja, hogy a lányok ilyenkor adták a legényeknek a bokrétát. A legények ezt farsangvasárnap tűzték a kalapjukra, így mentek el a bálba. Volt olyan legény, aki több leánytól kapott bokrétát. Azzal kellett először táncolnia, akitől az elsőt kapta, ezt tűzték a kalapjuk elejére. Az udvarlás, a párválasztás és a lakodalmak legfőbb ideje a hagyományos paraszti életben a tavaszvárás időszaka volt. Éppen ezért a farsang adott alkalmat arra is, hogy tréfásan vagy durván figyelmeztessék azokat, akik még nem mentek férjhez. A vénlánycsúfolásnak a tuskóhúzás volt az egyik szokása, melynek lényege az volt, hogy a legények a tuskót nagy zajjal végighúzták az utcán, majd a vénlányok ajtajára kötötték, vagy a kapujához támasztották, miközben énekeltek. A legismertebb farsangi szokás az országban a busójárás. Minden évben tradícionálisan megrendezik. Honnan ered ez a népszokás? Többféle lehetséges eredete közül ismerkedjünk meg kettővel. Az első és legelterjedtebb magyarázat szerint a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ruhákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elszalad. Az ünneplés végén a tél halálát szimbolizáló szalmabábu égetése történik. A beöltözött emberek ezen- kívül "bao-bao" kiáltással és kürtszóval, kolompokkal végigjárták a házakat, udvarokat és körbejárták az állatokat, majd hamut szórtak szét a portán. Ettől azt remélték, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pedig a nők haját húzgálták, hogy minél nagyobbra nőjön. Az ünnepség fénypontja volt a főtéri viaskodás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette.

84


A második történet szerint a busójárás kialakulásának oka a törökök folytonos támadása volt. Ugyanis a XVI-XVII. században Magyarország török hódoltság alatt állt. Az országnak azonban volt egy olyan része, melyet a monda szerint a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Mohács-sziget, melynek környéke mocsaras terület volt. Ide húzódtak vissza támadáskor a környékbeli lakosok az általuk jól ismert rejtekutakon. A törökök azonban megtalálták ezt az utat, és a sziget ellen indultak. Ekkor a mohácsiak vezetője, mivel nem volt fegyverük, kitalálta, hogy öltözzenek ijesztő ruhákba, rakjanak magukra kecskeszarvakat, és kereplőkkel, kürtökkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy elijesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség fegyverét hátrahagyva menekült el. Most pedig nézzünk meg egy busójárási menetet! Egy menet három csoportból áll, tagjait "alakoskodóknak" nevezzük. Van egy fontos szabály, miszerint a gyerekek nem közelíthetik meg a csoportokat, mert akkor nem sikerül a varázslás. Az első csoportot a sajátos faálarcot, kifordított bundát viselők alkotják. Ők ruházatukat esetleg kiegészíthetik szalmával töltött fehér gatyával, valamint kereplővel. Ehhez a csoporthoz tartozik még a menet egyetlen kürtje is, amely 24 méteres. A második csoportot a maskarák alkotják, nekik nincsenek faálarcaik. A harmadik csoport a bekormozott arcú "jankeléké", ők viszik az oly fontos hamuszsákot. A csoportok körül pedig hatalmas nézősereg áll, mivel a Mohácson minden télutón (február végén) megrendezett ünnepség rengeteg embert vonz. Nincsen farsang fánk nélkül. Legyen csöröge, herőce, vagy nevezzék akár pampuskának. Két élő történet létezik feltalálásának körülményéről. Az egyik szerint özvegy Krapfenné bécsi pék a kenyértésztát valaki fejéhez szándékozta vágni, ami azonban a kályhán lévő fortyogó zsírba pottyant (Bécsben a mai napig Krapfennek nevezik a fánkot.) Más történet szerint a csemegét már Párizsban feltalálták, csupán akkor lett ismert, amikor egy szerencsés véletlen folytán Marie Antoinette (XVI. Lajos felesége, akit férjével együtt guillotine által kivégeztek a francia forradalom során) egyszer lovaglás közben megkóstolta egy utcai árus portékáját. Hallgassatok meg egy verset erről a finom ételről. Osváth Erzsébet: Sül a fánk.

85


Jeles napok a farsang időszakában Sok-sok naphoz kötődik valamilyen népi hiedelem, főleg időjóslás. Felsorolok néhány érdekességet. Figyeljetek jól, mert a végén egy játék következik. Január 6. Vízkereszt – A karácsonyi ünnepkör zárónapja, farsang kezdete. Január 22. Vince napja - termésjósló nap: "Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince". Január 25. Pál napja – Pál fordulás – télfordulás.” Ha esik, vagy hó hull, rossz termés várható.„ „Ha fénylik Szent Pál, akkor minden termés készen áll.” Február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - egyházi ünnep, az emberek azonban időjósló napnak is tartották. Közismert a medvével való jóslás: ha ezen a napon kisüt a nap és a medve meglátja az árnyékát, akkor visszamegy, és még negyven napig tart a hideg. Ha pedig zord idő van, akkor megrázza a bundáját és kinn marad. Február 3. Balázs-nap: gyertyát és almát szenteltek, s ezeket a gyermekek torokfájásának gyógyítására használták. A balázsolás ma is élő hagyomány. A gyermekek iskolába verbuválása, a diákok adománygyűjtő balázsjárása. Ha esik az eső, jégverés lesz a határban. Február 6. Dorottya napja „Ha Dorottya még szorítja, Julianna tágítja.” Február 14. Bálint napja A tyúkültetés ideje, fészket kezdenek rakni a verebek. Február 16. Julianna napja Régi megfigyelések szerint ilyenkor általában esik a hó, mert Julianna rázza a dunnáját. Február 19. Zsuzsanna napja Ha ezen a napon megszólalnak a pacsirták, hamarosan jó idő lesz. Február 24. Jégtörő Mátyás „Mátyás ront, ha talál, ha nem talál, csinál.” Jeget. Március 12. Gergely napja

86


Az iskola téli időszakának befejező napja, amikor a tanulók adományokat gyűjtöttek a tanítónak és az iskolának. „Gergely napja ritkán hogy jó,hideg, szeles, sokszor van hó.” Március 18., 19., 21. Sándor, József, Benedek napja „Sándor, József, Benedek, zsákban hozza a meleget.” Farsang farka A szokások és hiedelmek zömének szempontjából azonban többnyire farsangvasárnap, farsanghétfő és húshagyókedd alkotja az igazi farsangot. A záró három napot " farsang farkának " is nevezik. Ezek a felszabadult mókázás, vagy ahogyan mondják: a fordított világ napjai. Ezt mutatják a zártkörű kocsmai asszonymulatságok, a farsangi paródiák / pl. temetésparódiák / és az álesküvők. Farsangvasárnap: Számos helyen ezen a napon tűzték a legények kalapjukra a kiválasztott lányok bokrétáját. Mivel a nagyböjt idején tilos volt lakodalmat tartani, a farsangi időszak a párválasztás és a házasságkötés „csúcsidőszaka”. Farsanghétfő: Gyakran ezen a napon tartották az asszonyfarsangot. Húsvétig tilos az esküvő, a tánc és a vigadalom. Húshagyókedd: Farsangtemetés időpontja. A farsang utolsó napja. Hamvazószerda: Húsvéti böjt kezdete. Torkos csütörtök: A nagyböjtöt egy napra felfüggesztették, hogy a farsangból maradt ételt elfogyasszák. Emellett zsíros ételeket és fánkot készítettek. Húsvétig az utolsó alkalom a kiadós étkezésre. Párosító játék Befejezésül egy játékkal ismételjünk át a mai napon halottakból néhányat. Minden csapat, asztal kap egy borítékot, amelyben dátumokat és jeles napokat írtunk egy-egy cédulára. Ezeket a cédulákat kell egymás mellé párosítani. A boríték tartalma:

87


Január 6. Január 22. Január 25 Február 2. Február 3. Február 6. Február 14. Február 16. Február 19. Február 24. Március 12. Március 18., 19., 21. Vízkereszt Vince napja Pál napja Gyertyaszentelő Boldogasszony napja Balázs-nap Dorottya napja Bálint napja Julianna napja Zsuzsanna napja Jégtörő Mátyás Gergely napja Sándor, József, Benedek napja

88


3. Húsvét

A húsvét eredete, története és jelképei

A húsvéti ünnep neve különböző nyelveken más és más. Közös eredete azonban, a húsvét héber neve, a pészah. A szó kikerülést, elkerülést jelent. Eredetileg a keresztény és a zsidó ünnep egybe is esett.

A níceai zsinat i. sz. 325-ben szabályozta a keresztény ünnepek rendjét, ekkor vált el a két ünnep ideje. A húsvét angol neve: passover, átrepülést jelent. Gyakorta használják az Easter elnevezést, mely a német Oster szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara az alvilág úrnője, ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt. Lehet, hogy neve az East, a kelet szóból származik, s a napfelkeltére utal. A szó a magyarban nem található meg, de Csíkményságon a húsvéti körmenet neve: kikerülés, más vidékeken a feltámadáshoz kapcsolódik. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek a Julián-naptár szerinti év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Hold mozgásától is függ a dátum némileg a héber naptárhoz hasonló módon. A húsvét helyes időpontja gyakran vita tárgya volt. A húsvét egybeesik a tavaszi napéjegyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel, melynek elemei a feltámadás, az újjászületés. Húsvét napja az 1582-ből származó egyházi szabályzat szerint a tavaszi holdtölte utáni első vasárnapra esik: március 22 és április 25-e közé. (Ezt mondja ki a niceai zsinat határozata is i. sz. 325-ben) A húsvét kialakulásában fontos szerepet játszik a zsidó húsvét, a pészah. E vallás tanítása szerint e napon ünneplik a zsidók az egyiptomi rabságból való menekülésüket. Az Ótestamentum szerint a halál angyala lecsapott az egyiptomiakra, a zsidók kapuja azonban egy frissen leölt bárány vérével volt bekenve, így az ő házukat "elkerülte".

89


Az Egyiptomból való kivonulás történetét írja le a Hagada. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos sivatagi böjtjének emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt nagyobb, kisebb ünnepek követik s a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. A ciklus a karácsonyi ünnepi szakasz párja, de jóval régebbi annál. Latin neve: Septuagesima - hetvened, mert hetven napig tart, húsvéti időnek is nevezik. Húsvétkor ünnepli a kereszténység Jézus Krisztus feltámadását. A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe. Nagypéntek Krisztus Pilátus általi halálra ítélésének, megostorozásának és kereszthalálának a napja. Nagyszombat este körmenetekkel emlékezik meg a keresztény világ arról, hogy Jézus - amint azt előre megmondta - harmadnap, azaz húsvétvasárnap hajnalán feltámadt halottaiból.

Húsvéti jelképek, szimbólumok

Barka A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást.

90


A húsvéti ünnepkör jeles napjai

A húsvét a legrégibb keresztény ünnep és egyúttal a legjelentősebb is az egyházi év ünnepeinek sorában.A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakaszai.

A hamvazószerda a farsangi időszak utáni első nap, a húsvét ünnepét megelőző 40 napos nagyböjt kezdete. Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít: a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán (és nagyböjt első vasárnapján) keresztet rajzol a hívek homlokára, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” A hamu egyszerre jelképezi az elmúlást és a megtisztulást. A VII. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették, így hamvazószerdától húsvét vasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbe eső hat vasárnap nem böjti nap. Miért éppen negyven napig tart a nagyböjt? A Szentírásban számos esemény kapcsolódik a negyvenes számhoz. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában. Negyven napig tartott a vízözön, negyven évig vándorolt a pusztában a zsidó nép, Mózes negyven napig tartózkodott a Sínai hegyen és Jónás próféta negyven napos böjtöt hirdetett Ninivében. A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte 91


való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is. A húsvét ünnepét megelőző vasárnap, virágvasárnapon arról emlékezik meg az egyház, hogy Krisztus pálmaágakat lengető tömeg éljenzése közepette vonult be szamárháton Jeruzsálembe. A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztusnak az Olajfák-hegyén történt elfogatását idézi emlékezetünkbe.

A harangok Rómába mennek… A húsvéti ünnepeket megelőző, úgynevezett nagyhét legfontosabb napjai a nagycsütörtök, a nagypéntek és a nagyszombat. Nagycsütörtökön elhallgatnak a harangok, „a harangok Rómába mennek", s legközelebb csak nagyszombaton szólalnak meg újra. Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, sokfelé friss sóskát, spenótot, vagy éppen csalánt főztek, s az a hiedelem járta, hogy így jobb lesz a termés. A csirkéket is friss zölddel etették. Azt mindannyian tudjuk, hogy nagypénteken tilos húst enni. Az ilyenkor szokásos étrend a rántott leves, a tészta, az ecetes-hagymás hal, amit ruszlinak is hívnak, vagy éppen a tojásos, tejes ételek. Tipikus böjti ebéd a bableves és mákos tészta is. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem sütnek kenyeret, mert az ilyen kenyér kővé válna. Nagypénteken nem raktak tüzet sem, kenyeret már csak ezért sem süthettek. A pénteki nap általában sem tartozik a szerencsés napok közé, nagypéntek különösen nem, hiszen a keresztény egyház szerint ez Jézus megfeszítésének emléknapja. Időjárással kapcsolatos jóslások is fűződnek ehhez a naphoz. Eső esetén jó tavaszt jósolnak, ám ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. A víz, amely megtisztít, különös jelentőséggel bír ezen a napon. Úgy tartják, aki nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak betegség ellen tartották jónak, hanem szépségvarázslónak, sőt a szeplő ellenszerének. A csépai hiedelem szerint szótalan víznek kellett lennie, vagyis menet közben, sem jövet, sem közben nem volt szabad megszólalni. A nagypénteki jószágfürösztés is sokfelé volt ismert, hasonlóan egészségvarázsló célzattal.

92


A tisztasággal volt kapcsolatos a féregűzés is, melynek nagyszombat volt az ideje. Jászdózsán nagyszombaton reggel, mikor először szólaltak meg a harangok, a gazdasszony kiabált, miközben söpörte a ház falát: „Kígyók, békák távozzatok!" Volt, ahol a fazekakat összeütögetve még nagyobb zajt csaptak, és a férgeket jelképező szemetet söpörték ki a kocsiútra. Gyerekjátékként is fennmaradt a nagyszombati féregűzés. Haranggal, csengővel a nyakukban szaladták körbe a házat:

Kígyó, béka, távozz el a háztú, kígyó, béka, távozz el a háztú! (Barna 1979: 90)

Csépán úgy vélték, hogy nagyszombaton a ház körülseprésével a boszorkányokat is elhajtják. A ma is gyakorolt és közismert húsvéti nagytakarítás többnyire meszeléssel, mázolással egészült ki. Így ír erről visszaemlékezésében Vankóné Dudás Juli Galgamácsáról: „A lányok mázolták, meszelték, tapasztgatták a falakat, a padot, mely az ablak alatt állt egész nagyhéten. Ez a padka földből volt, az ablak alatt, közvetlen a fal tövében".

Húsvét vasárnap - A feltámadás napja A Húsvét Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe a keresztény egyházak legrégibb, a zsidó pészahra visszavezethető ünnepe.Húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap. Ez március 22. és április 25. között lehet. Rómában Húsvét vasárnapján közel hatvan nyelven mond a katolikus egyház feje köszöntőt, a Szent Péter téri "urbi et orbi" áldás celebrálásakor.

93


Sok országban szokás e napon a napfelkeltét egy magas hegy tetején várni. Ehhez több hiedelem kapcsolódik - egyik szerint a felkelő nap Krisztus feltámadásának bizonyítéka, a másik szerint aki jól figyel, megláthatja benne a Krisztust jelképező bárányt a zászlóval. Vasárnap a sonka mellé tojást, tormát fogyasztanak. E nap ünnepi étele a bárány is. A húsvét időpontjának meghatározásánál alapvető nehézség, hogy miként Jézus születésének, úgy szenvedéstörténetének pontos idejét sem ismerjük. A zsidók az Egyiptomból való kivonulásra, a keresztények Jézus halálára és feltámadására emlékeztek, vagyis keresztény tartalommal töltötték meg az ősi, és megkeresztelkedésük előtt saját maguk által is megtartott zsidó ünnepet. Hasonlóan jártak el az ősi pogány napkultusz esetén is, amikor a Jézus születésére való emlékezés napjává tették a téli napforduló napját. A tojás általános tisztelete Jézus születésénél jóval távolibb múltba nyúlik vissza. Az életet hordozó csíra már régóta a világmindenség jelképe a Föld számos népének hitvilágában, jónéhány teremtésmítosz pedig egyenesen a világnak a tojásból való megszületését beszéli el. A tojásfestésen kívül szokás még a termékenységvarázsláshoz kötődő a tojásütés, a tojásdobálás, a dombról való tojásgurítás szokása. Nem csupán festett, hanem karcolt, vakart, patkolt, kotort, márványozott, viasszal írott is lehet a tojás. Az általában absztrakt geometriai minták mögött a több évezredes hitvilág szimbolikája bújik meg. A legelterjedtebb a piros tojás, amelynek a színe a vért (Jézus kiöntött vérét), és a tüzet, a szerelmet és a tavaszt, a szabadságot és a feltámadást egyaránt jelképezi.

Húsvéthétfő a húsvét vasárnapját követő hét első napja A naphoz kötődő népszokás a locsolkodás, ezért néhol vízbevető hétfő néven is ismerték ezt a napot.A szokásról már XVII. századi írásos emlékek is fennmaradtak.A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a

94


szokásnak, mely aztán polgárosodott formában (kölnivízzel locsolás) megmaradt a városokban napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Egykor vidéken a lányokat a kúthoz, vályúhoz vitték, és vödörrel leöntötték, de a népszokás ma is, városi környezetben is tovább él. Eredetére nézve termékenységvarázsló célzatú, illetve a víz tisztító hatására is utal. A legények a locsolásért piros vagy hímes tojást kapnak a lányoktól. Húsvéti ételek

A magyar és az európai keresztény hagyományban az egész húsvéti ünnepkör során kiemelt jelentőséget kapnak az ünnep egyes szakai alatt fogyasztott ételféleségek.

A hamvazószerdától Húsvét vasárnapjáig tartó 40 napos böjt már a 7. századtól szokás, sőt 1091-ben II. Orbán pápa még törvénybe is iktatta. A magyarországi katolikusok nem is oly rég sok helyen valóban be is tartották ezt a szigorú böjtöt, amelynek fegyelme csupán az elmúlt évszázadban lazult meg többek között a hivatalos enyhítések következtében, s a nagyhétre, illetve nagypéntekre korlátozódott az időtartama. A protestánsok csak a nagypénteki böjtöt tartották, de azt nagyon következetesen. A régi időkben a böjti napokon csak kenyeret, sót és száraz növényi eledeleket volt szabad enni és csak egyszer ehettek napjában. A 19. század végén még voltak olyan paraszti közösségek, amelyek a halat nem számítva csak növényi táplálékot vettek magukhoz. Sok helyen böjt alatt még tejneműt sem fogyasztottak. Nem zsírral, hanem olajjal főztek, s előfordult, hogy a böjtös eledelek számára külön edényeket használtak. A magyar népi konyhának tájegységenként különböző jellegzetes böjti ételeit ismerjük. Lássunk néhány példát a böjti étrendre.

95


Aszaltszilva-leves A megmosott, gőzön megpuhított, magozott szilvát 3-4 darabra vágva vízben puhára főzzük, egy darabka fahéjat is teszünk a főzőlébe. Ha a szilva megfőtt, levét tejföllel behabarjuk, sóval, cukorral ízesítve fogyasztjuk. Ugyanígy készítjük aszalt meggyből és aszalt cseresznyéből is.

Cibere leves Hozzávalók: 4-5 gerezd fokhagyma, 1 dl tejföl, 1 dl tej, fél citrom, liszt. Elkészítés: tegyél fel kb. 1,5 liter vizet főni, adj hozzá 4-5 gerezd apróra vágott, vagy zúzott fokhagymát, forrald fel, majd egy evőkanál liszttel elkevert tejjel és tejföllel habard be. Fél citrom levével ízesítsd savanykásra, majd – gyenge tűzön – melegítsd át. Tipp: Tálald pirított kenyérkockákkal!

Rántott tojásleves

96


Hozzávalók: személyenként 1 tojás + 1 tojás, 1 evőkanál liszt, kevés olaj, 1 teáskanálnyi köménymag, só, pár csepp ecet, pici pirospaprika. Olajon megpirítom a lisztet, beleszórom a köményt, egy pici pirospaprikát is teszek bele, hogy színe legyen. Gyorsan felöntöm hideg vízzel, majd ha pótoltam a megfelelő mennyiségű vízzel, hagyom felforrni, megsózom és belekeverek egy egész tojást (ez a leves tojásadagja), aztán személyenként egy tojást óvatosan beleengedek, erre már vigyázok, hogy egészben maradjon. Ezt követően mindenki ízlése szerint fűszerezheti, ízesítheti: fekete borssal, babérlevéllel, ételízesítővel, pár csepp ecettel, stb.

Paprikás lepény A 40 napos böjt végeztével húsvét volt az első nap, amikor a hívek ismét húst vehettek magukhoz. Innen ered magyar húsvét elnevezés is. Húsvéti ételszentelés A húsvét ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek megszentelése. A hívők a délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek, húsvéti sonkát, bárányt, kalácsot, tojást, sőt még bort is vittek megszenteltetni a templomba. Ezek jellegzetes régi neve a kókonya, keleti eredetű néven pedig páska.A mise végeztével a pap megáldotta a csomagot, majd hazatérve az ünnepi asztalnál minden családtag kapott egy kis szeletet a templomot járt ételből. A húsvéti ételszentelést egyes vidékeken ételáldásnak nevezik. Húsvét ünnepének fontos részét képezik az ilyenkor fogyasztott ételek, külön szimbolikával bírnak. Egyetlen ünnepi asztalról sem hiányozhatnak a hagyományos ételek: a kalács, sonka, bárány, tojás, stb.

Kalács

97


Egy bögre cukros, langyos tejben megkelesztünk úgy 4-5 dkg friss élesztőt, majd fél kg liszthez adjuk és jól eldolgozzuk. Majd fél órára meleg helyen, letakarva, dagadni hagyjuk. További 2 dl tejbe sót, cukrot és 2-3 tojássárgáját teszünk, majd a liszthez adván a felolvasztott 10 dkg vajat is, a tésztát hólyagossá dagasztjuk. Újabb 15 percig hagyjuk hogy álljon, majd a tálból kiborítva cipókat formálunk, és tetszés szerint formáljuk (fonjuk). Kikent formába tesszük majd addig kelesztjük, amíg eléri a forma tetejét. Tojássárgájával megkenve, előmelegített sütőben kb. 50 percig sütjük, majd a formában hagyjuk kihűlni.

Göngyölt sonka Tetszés szerinti apróra vágott vöröshagymát kevés olajban megpirítunk, majd benne megpárolunk kb. 35 dgk fűszerezett gombát. Felaprított zellerlevéllel, petrezselyemzölddel, friss mentalevéllel ízesítjük. Nyers, felvert tojást öntünk rá, és csak addig sütjük tovább, míg már nem folyik. Minden db sonkaszeletre egy kanálnyit helyezünk, összegöngyölve, fogpiszkálóval összetűzzük, és ezt akár zsemlemorzsában átforgatva ( a szokásos módon), bő olajban aranysárgára süthetjük. Kenyérrel, különféle mártással vagy krumplisalátával tálaljuk.

Sonkával töltött tojás A tojásokat keményre főzzük, majd megtisztítjuk és a sárgáját kiemeljük. Ezt majd a töltelékhez adjuk. Ledarálunk egy adott mennyiségű főtt sonkát (a tojások számához viszonyítva), petrezselyemzölddel, mustárral, sóval, borssal ízesítjük, hozzáadjuk az összezúzott sárgáját és alaposan eldolgozzuk. Ezzel megtöltjük a félbevágott tojásokat, és vagy úgy, vagy összeragasztva, kenyérrel tálaljuk.

98


Párolt bárány csülök Hozzávalók: 4 báránycsülök, 1 fokhagymagerezd, 1 szál metélő zeller, 8 paradicsom, 2 ek. olívaolaj, 1 szál kakukkfű, só, bors, 2 ek. paradicsompüré, kb 500 ml. húsleves (erőleves kockából készített alaplé is jó) Mossuk le hideg vízzel a húst, és törölgessük meg. Tisztítsuk meg a fokhagymát, és vagdaljuk apróra. Tisztítsuk meg a zellert, mossuk le, húzzuk le a külsejéről a kemény szálakat, majd vágjuk a szárakat kis darabokra. Vágjuk be kereszt alakban a paradicsomot, forrázzuk le, öntsük le hideg vízzel, húzzuk le a héját. Magozzuk ki, és vágjuk kockákra. Forrósítsuk fel az olajat, pirítsuk meg benne nagy lángon a húst, tegyük bele a fokhagymát és a kakukkfüvet, ízesítsük sóval, fűszerezzük borssal. Keverjük bele a zellert és a paradicsom pürét, majd öntsük fel annyi levessel, hogy félig ellepje a húst. Fedjük le a húst, tegyük a 200 fokos sütőbe, és pároljuk 1,5 órát. Mielőtt elkészülne, tegyük bele a paradicsomot, és ízesítsük újra.Rizzsel vagy rizottóval tálaljuk.

Zöldfűszeres sajtsaláta 12 dkg trappista sajt, 12 dkg füstölt karaván sajt, 12 dkg ementáli sajt, 45 dkg jonatán alma, 1 csokor zöldhagyma, só, őrölt bors, 2 szál friss rozmaring, 1 csokor petrezselyem zöld, 1 ek. dijoni mustár, 3 dl majonéz, friss péksütemény Húsvéti locsoló versek

99


Gyerekeknek: Kerek erdõn jártam Kék ibolyát láttam. El akart hervadni Meg szabad-e locsolni?

Én kis kertész legény vagyok, Rózsavízzel locsolkodok. Úgy locsolom a lányokat, Mint kertész a virágokat.

Kelj föl párnáidról, szép ibolyavirág, Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ! Megöntözlek szépen az ég harmatával, Teljék a tarisznya szép piros tojással!

Zöld erdõben jártam, Két õzikét láttam. Az egyik kacsintott, Ide a forintot!

Én még kicsi vagyok, Verset nem tudok. Majd jönnek a nagyok, Mondanak azok.

Ajtó mellett állok, Piros tojást várok. Ha nem adják párjával, Elszökök a lányával!

Jó reggelt, jó reggelt,

100


Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál.

Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengõ kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!

Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások.

Húsvét 101


Könyvtári foglalkozás 2. osztályosoknak

A könyvtári foglalkozás célja: húsvéthoz kapcsolódó tudás átismétlése és húsvéti nyuszi fűzése gyöngyből. A foglalkozás elején, amíg az egyik könyvtáros és a tanító néni kiosztják a kézműves foglalkozáshoz szükséges anyagokat, kellékeket, átismételjük a húsvéttal kapcsolatos ismereteket. A foglalkozáshoz felhasznált könyvek: Gyárfásné Kincses Edit – Gyárfás Endre: Iskolások műsoroskönyve. Bp. Korona Nova Kiadó, 1997. Ünnepeink. Bp. Hét krajcár Kiadó, 2002. Ünnepeljünk együtt! Szeged, IT Stúdió Kiadó, 1998. Ünnepek és hétköznapok az óvodában. Békéscsaba, Item Kiadó, 2006. Iskolások második műsoroskönyve. Bp. Krónika Nova, 1999. Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások. Bp. Tankönyvkiadó, 1986. Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra. Bp. Móra Kiadó, 1975. Liszka József: Ágas-bogas fa. Bp. Móra Kiadó, 1986. Pokorádi Zoltánné: Tudjátok-e? : Népszokások, Kisújszállás, Pannon-Literatúra, 2002. Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv. Bp., Móra Kiadó. 1990. A gyöngyfűzés elkezdésekor megbeszéljük a munka menetét. Megtanuljuk „leolvasni” a fűzés leírását. A kapott anyagból mindenki elkezdi a fűzést tanári, könyvtárosi segítséggel. Nem egy ütemben haladnak majd a gyerekek, mert az ügyesebb kezűek, a kitartóbbak gyorsabban elkészülnek. Őket megkérjük, hogy segítsenek a lassabban haladóknak. A fűzés közben a fiúk elmondhatják a húsvéti locsolkodásra tanult verset, a lányok pedig elmesélik hogyan festik otthon a hímes tojást. A munka végeztével a fiúk az alábbi locsolóvers gyűjteményt kapták.

Húsvét másnapján, régi szokás szerint, fogadják szívesen az öntöző legényt. 102


Én még a legénységhez igaz, kicsi vagyok, de azért öntöző legénynek mégis csak felcsapok. Esztendő ilyenkor megint csak itt vagyok, ha e locsolásért piros tojást kapok!

Tündérországból jöttem én, Tündérországból gyöngyharmatot hoztam én. Tündérország gyöngyharmatja szálljon a fejedre, Piros tojás, hímes tojás, ugorj a zsebembe!

Korán reggel útra keltem Se nem ittam, se nem ettem, Tarisznya húzza a vállam Térdig kopott már a lábam. Be jártam a fél világot, Láttam sok-sok szép virágot, A legszebbre most találtam, Hogy megöntözzem alig vártam. Piros tojás fehér nyuszi Locsolónak jár egy puszi.

Kelj fel párnáidról, szép ibolyavirág. Nézz ki az ablakon, milyen szép a világ. Megöntözlek szépen, az ég harmatával,

103


teljék a tarisznya szép piros tojással

Rózsa, rózsa szép virágszál, Szálló szélben hajladozzál. Napsütésben nyiladozzál, Meglocsollak, illatozzál.

Jó reggelt, jó reggelt, Kedves liliomszál, Megöntözlek rózsavízzel, Hogy ne hervadozzál. Kerek erdőn jártam, Piros tojást láttam, Bárány húzta rengő kocsin, Mindjárt ideszálltam. Nesze hát rózsavíz, Gyöngyöm, gyöngyvirágom. Hol a tojás, piros tojás? Tarisznyámba várom!

Erdőn-mezőn nyitott szemmel, sok virágra lel az ember. Én most őket megöntözöm, a piros tojást megköszönöm! Szabad-e locsolni?l

Nyalka legény vagyok, Lányokhoz indulok. Mert ma minden lánynak

104


Rózsavizet hozok. Megöntözzem őket, Mint a virágokat, Nem venném lelkemre, Hogy elhervadjanak. Ám e fontos munkám Ingyen nem tehetem, Cserébe a hímestojást Sorra ide kérem.

Itt a húsvét, eljött végre, A szép lányok örömére. Mert a lányok szép virágok, Illatos víz illik rájok. Kit húsvétkor nem locsolnak, Hervadt virág lesz már holnap. Ne fuss el hát, szép virágom, Locsolásért puszid várom!

105


4. Projektháló

106


6. Képek

107


108


109


110


111


112


113


114


115


116


117


118


119


Felhasznált irodalom Gyárfásné Kincses Edit – Gyárfás Endre: Iskolások műsoroskönyve. Bp. Korona Nova Kiadó, 1997. Ünnepeink. Bp. Hét krajcár Kiadó, 2002. Ünnepeljünk együtt! Szeged, IT Stúdió Kiadó, 1998. Ünnepek és hétköznapok az óvodában. Békéscsaba, Item Kiadó, 2006. Iskolások második műsoroskönyve. Bp. Krónika Nova, 1999. Dömötör Tekla: Régi és mai magyar népszokások. Bp. Tankönyvkiadó, 1986. Kósa László – Szemerkényi Ágnes: Apáról fiúra. Bp. Móra Kiadó, 1975. Liszka József: Ágas-bogas fa. Bp. Móra Kiadó, 1986. Pokorádi Zoltánné: Tudjátok-e? : Népszokások, Kisújszállás, Pannon-Literatúra, 2002. Tészabó Júlia: Nagy húsvéti képeskönyv. Bp., Móra Kiadó. 1990. Tátrai Zsuzsanna-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások. Bp. Mezőgazda Kiadó, 1997. Kósa Csaba: Esztendő, te vígságszerző. Bp. Móra Kiadó, 1988. „Hüvelykujjam almafa…” Bp. Alexander Stúdió, 1999. Liszka József: Ágas-bogas fa. Bp. Móra Kiadó, 1986. Csoóri Sándor: Lekvárcirkusz bohócai. Bp. Móra Kiadó, 1977. Cini-cini muzsika. Bp. Móra Kiadó, 1977. Tanítás-tanulás c. újság Tanító c.újság Internet:http//sulihalo.blog.hu

120

SZEGVÁRI NÉPI HIEDELMEK PROJEKT

Recommend Documents