SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2013 1

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat

Tartalomjegyzék 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................................... 5 2. AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓ OKIRATA, FELADATAI ................................................................................... 6 2.1. AZ INTÉZMÉNY NEVE, ALAPÍTÓ OKIRATA ............................................................................................................ 6 2.2. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI, FELADAT-ELLÁTÁSI RENDJE ........................................................................... 6 3. AZ INTÉZMÉNY GAZDÁLKODÁSÁNAK JELLEMZİI ............................................................................... 7 4. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................................................................................................ 8 4.1. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI EGYSÉGEINEK ÉS VEZETİ SZINTJEINEK KIALAKÍTÁSA............................................. 8 4.2. AZ INTÉZMÉNY VEZETİJE ................................................................................................................................... 9 4.3. AZ INTÉZMÉNYVEZETİ AKADÁLYOZTATÁSA ESETÉN ÉRVÉNYES HELYETTESÍTÉSI REND .................................. 10 4.4. AZ INTÉZMÉNYVEZETİ KÖZVETLEN MUNKATÁRSAINAK FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE ......................................... 10 4.4.1 .Igazgatóhelyettesek: .................................................................................................................................. 11 4.4.2. Gazdasági ügyintézı ................................................................................................................................. 12 4.4.3. Iskolatitkár ................................................................................................................................................ 13 4.5. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ........................................................................................................... 13 4.6. AZ INTÉZMÉNY VEZETİSÉGE ............................................................................................................................ 15 5. A BELSİ ELLENİRZÉS RENDJE................................................................................................................... 15 5.1. A PEDAGÓGIAI MUNKA ELLENİRZÉSE ............................................................................................................... 15 5.1.1. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésére jogosultak:............................................................................ 16 5.1.2. Az ellenırzés típusai .................................................................................................................................. 16 5.1.3. Az ellenırzés módjai ................................................................................................................................. 17 5.2. A TAPASZTALATOK ÉRTÉKELÉSE ...................................................................................................................... 17 6. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJÉT MEGHATÁROZÓ DOKUMENTUMOK ................................ 17 6.1. A TÖRVÉNYES MŐKÖDÉS ALAPDOKUMENTUMAI ............................................................................................... 17 6.1.1. Az alapító okirat ........................................................................................................................................ 17 6.1.2. A pedagógiai program .............................................................................................................................. 18 6.1.3. A házirend ................................................................................................................................................. 19 6.2. EGYÉB, A MŐKÖDÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ HIVATALOS DOKUMENTUMOK .............................................................. 19 6.2.1 Az éves munkaterv ...................................................................................................................................... 19 6.2.2 Az intézmény mőködését meghatározó további dokumentumok: ................................................................ 19 7. AZ INTÉZMÉNY MŐKÖDÉSI RENDJE.......................................................................................................... 20 7.1 AZ INTÉZMÉNY NYITVA TARTÁSA, AZ ISKOLÁBAN TARTÓZKODÁS RENDJE ........................................................ 20 7.1.1. A tanév helyi rendje................................................................................................................................... 20 8. AZ INTÉZMÉNY MUNKARENDJE ................................................................................................................. 21 8.1 AZ INTÉZMÉNY VEZETİI MUNKARENDJÉNEK SZABÁLYOZÁSA ........................................................................... 21 8. 2 A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK HOSSZA, BEOSZTÁSA ................................................................................. 21 8.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése .................................................................................................... 22 8.3 PEDAGÓGUSOK MUNKARENDJÉVEL KAPCSOLATOS ELİÍRÁSOK ......................................................................... 24 8.4. A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK NYILVÁNTARTÁSI RENDJE ......................................................................... 24 8.5. AZ INTÉZMÉNY NEM PEDAGÓGUS MUNKAVÁLLALÓINAK MUNKARENDJE ......................................................... 25 8.6 A TANÍTÁSI ÓRÁK, ÓRAKÖZI SZÜNETEK RENDJE, IDİTARTAMA.......................................................................... 25 9. AZ INTÉZMÉNY NEVELİTESTÜLETE ÉS A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI ................................ 25 9.1 AZ INTÉZMÉNY NEVELİTESTÜLETE ................................................................................................................... 25 9.1.1. A nevelıtestület értekezletei, osztályértekezletei ....................................................................................... 26 9.2. A NEVELİTESTÜLET SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEI .......................................................................................... 27 9.3 A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK TEVÉKENYSÉGE ............................................................................................. 27 9.4. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉG-VEZETİ JOGAI ÉS FELADATAI ........................................................................... 28 10. MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁK................................................................................................................... 29

2

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat 10.1. TANÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁJA............................................................................................................. 29 10.2. OSZTÁLYFİNÖK KIEGÉSZÍTİ MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁJA ........................................................................... 31 10.3. GAZDASÁGI ÜGYINTÉZİ MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁJA .................................................................................. 33 10.4. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁJA .......................................................................... 34 10.5. ISKOLATITKÁR MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁJA ................................................................................................ 35 10.6. RENDSZERGAZDA MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁJA ............................................................................................ 36 10.7. VEZETİ TANÁR KIEGÉSZÍTİ MUNKAKÖRI LEÍRÁS-MINTÁJA ............................................................................ 38 11. AZ INTÉZMÉNY LÉTESÍTMÉNYEINEK ÉS HELYISÉGEINEK HASZNÁLATI RENDJE ................ 39 12. INTÉZMÉNYI VÉDİ, ÓVÓ ELİÍRÁSOK .................................................................................................... 40 12.1. A DOHÁNYZÁSSAL KAPCSOLATOS ELİÍRÁSOK ................................................................................................ 40 12.2. A TANULÓBALESETEK MEGELİZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK.............................................................. 40 12.2.1 Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelızésében, illetve baleset esetén ............... 41 12.2.2. Az intézményvezetı feladatai: ................................................................................................................. 41 12.2.3.Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladata ................................................................................... 41 12.2.4. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén ....................................................................... 42 12.3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY .................................................................................................................................... 43 RENDKÍVÜLI ESEMÉNYNEK MINİSÜL KÜLÖNÖSEN: ................................................................................................. 43 A RENDKÍVÜLI ESEMÉNYRİL AZONNAL ÉRTESÍTENI KELL: ...................................................................................... 44 RIASZTÁS RENDKÍVÜLI ESEMÉNY ESETÉN ................................................................................................................ 44 LEVONULÁS A GYÜLEKEZİHELYRE: ........................................................................................................................ 44 KIVONULÁS ............................................................................................................................................................. 44 KIÜRÍTÉS ................................................................................................................................................................. 44 KIÜRÍTÉSSEL KAPCSOLATOS VEZETİI FELADATOK .................................................................................................. 45 12.4. TŐZVÉDELEM .................................................................................................................................................. 45 12.5. BOMBARIADÓ ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDİK: ................................................................................................. 45 13. AZ ELEKTRONIKUS ÉS AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELİÁLLÍTOTT NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSI RENDJE ............................................................................................................................................... 46 13.1. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELİÁLLÍTOTT, HITELESÍTETT ÉS TÁROLT DOKUMENTUMOK KEZELÉSI RENDJE ........ 46 13.2. AZ ELEKTRONIKUS ÚTON ELİÁLLÍTOTT, PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI RENDJE .................... 46 14. A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK CÉLJA, SZERVEZETI FORMÁI, IDİKERETEI ........................................................................................................................................................... 47 14.1. A MINDENNAPOS TESTNEVELÉS SZERVEZÉSE .................................................................................................. 47 14.2. A TANÍTÁSI ÓRÁN KÍVÜLI EGYÉB FOGLALKOZÁSOK ........................................................................................ 48 14.3. KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT .................................................................................................................................. 49 15. AZ INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK, A KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI ÉS RENDJE .......................... 51 15.1. A MUNKAVÁLLALÓI KÖZÖSSÉG....................................................................................................................... 51 15.2. A SZÜLİI MUNKAKÖZÖSSÉG ........................................................................................................................... 51 15.3. AZ INTÉZMÉNYI TANÁCS ................................................................................................................................. 51 15.4. A DIÁKÖNKORMÁNYZAT ................................................................................................................................. 52 15.5. AZ OSZTÁLYKÖZÖSSÉGEK ............................................................................................................................... 52 15.6. A SZÜLİK, TANULÓK, ÉRDEKLİDİK TÁJÉKOZTATÁSÁNAK FORMÁI................................................................ 53 15.6.1 Szülıi értekezletek .................................................................................................................................... 53 15.6.2 Tanári fogadóórák ................................................................................................................................... 54 15.6.3 A szülık írásbeli tájékoztatása ................................................................................................................. 54 16. AZ ISKOLAI DOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGA.............................................................................. 54 17. A KÜLSİ KAPCSOLATOK RENDSZERE ÉS FORMÁJA ......................................................................... 54 Rendszeres külsı kapcsolatok: ............................................................................................................................ 54 18. A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE ......................................... 55 18.1. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSREND ............................................................................................................................. 55 18.2. AZ IGAZGATÓ ÉS AZ ISKOLAORVOS KAPCSOLATÁNAK RENDSZERE ................................................................. 56 19. A TANULÓK ÜGYEINEK KEZELÉSÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ......................................... 56

3

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Szervezeti és Működési Szabályzat 19.1. A TANULÓ ÁLTAL ELKÉSZÍTETT DOLOGÉRT JÁRÓ DÍJAZÁS .............................................................................. 56 19.2. A TANULÓVAL SZEMBEN LEFOLYTATOTT FEGYELMI ELJÁRÁS RÉSZLETES SZABÁLYAI ................................... 57 19.2.1. A fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás részletes szabályai ........................................................ 60 20. AZ INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA ÉS AZ ÜNNEPÉLYEK RENDJE .............................. 61 20.1. A HAGYOMÁNYÁPOLÁS CÉLJA ........................................................................................................................ 61 20.2. ÜNNEPÉLYEINK ............................................................................................................................................... 62 21. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 62 22. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 63

4


1. Általános rendelkezések A szervezeti és mőködési szabályzat célja, jogszabályi alapja

A köznevelési intézmény mőködésére, belsı és külsı kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a mőködésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és mőködési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt mőködését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza.

A szervezeti és mőködési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek:

•

2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésrıl

•

2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

•

1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelmérıl

•

2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl

•

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl

•

22/2013. (III. 22) EMMI rendelet egyes köznevelési rendeletek módosításáról

•

23/2004. (VIII.27.) OM-rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjérıl

•

26/1997. (IX.3.) NM-rendelet iskola-egészségügyi ellátásról

•

16/2013. (II.8.) EMMI rendelet, tankönyvrendelet

•

368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet az államháztartás mőködési rendjérıl

5


2. Az intézmény alapító okirata, feladatai 2.1. Az intézmény neve, alapító okirata

Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

Az intézmény hivatalos rövid neve: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

Címe: 6722 Szeged, Szentháromság u. 2. Oktatási azonosítója: 029742 Alapító okiratának azonosítója: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 70/2012 számú határozata Alapító okiratának kelte: 2012. április 25.

2.2. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje

Az intézmény által ellátandó alapfeladat (TEÁOR szerint):

8531 Általános középfokú oktatás

Az intézmény által ellátott alapfeladat szakfeladat rend (szám, megnevezés) szerinti besorolása:

853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853111 Nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 853113 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam). (francia-magyar két tanítási nyelvő osztály) 890441 Rövid idıtartamú közfoglalkoztatás 890442

Foglalkoztatást

helyettesítı

támogatásra

közfoglalkoztatása 6

jogosultak

hosszabb

idıtartamú


890443 Egyéb közfoglalkoztatás 91012 Könyvtári tevékenység (iskolai könyvtár mőködtetése) 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megırzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856013 Fejlesztı felkészítés 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099 Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység (tanárképzés: gyakorlati képzés) 890111 Esélyegyenlıség elısegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlı bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890113 Nemek társadalmi egyenlıségének megvalósítását célzó tevékenységek és programok 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok részére 890211 A fiatalok társadalmi integrációját segítı struktúra, szolgáltatások fejlesztése, mőködtetése 890215 A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítı programok Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat.

3. Az intézmény gazdálkodásának jellemzıi

Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre

Az intézmény – a Szegedi Tudományegyetem éves költségvetésében biztosított pénzügyi keretek között – decentralizált gazdálkodási jogkörrel bíró szervezeti egység. Pénzügyi, gazdasági feladatait a Szegedi Tudományegyetem Gazdasági és Mőszaki Fıigazgatóság látja el (6722 Szeged, Rákóczi tér 1.).

A feladatellátást szolgáló vagyon:

7


Az intézmény székhelyeként megjelölt, Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévı ingatlan (hrsz.: 3506) és az épületben található értékben és érték nélkül nyilvántartott eszközök, vagyontárgyak, az intézmény leltára és a selejtezési jegyzıkönyvek szerint. . A vagyon feletti rendelkezési jog:

Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonát képezi, amely fölött a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelési joggal rendelkezik. Az egyetem kezelésében lévı vagyontárgyakért való felelısség az SZTE Gazdálkodási Szabályzata szerint történik.

Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása

Az intézmény önállóan mőködı és gazdálkodó központi költségvetési szerv szervezeti egysége. Gazdálkodással kapcsolatos helyi feladatait az igazgató látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés elıirányzatai felett. Az intézmény vezetıje igazolja, hogy az elıirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerő, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.

4. Az intézmény szervezeti felépítése 4.1. Az intézmény szervezeti egységeinek és vezetı szintjeinek kialakítása A szervezeti egységek és a vezetıi szintek meghatározásánál azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi elıírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelıen magas színvonalon lássa el. A szervezeti egységeket a munkavégzés, a racionális és gazdaságos mőködtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények és igények figyelembevételével alakítottuk ki. A szervezeti egységek kapcsolattartási rendje Az alkalmazottaknak úgy kell a közvetlen együttmőködést megvalósítani, hogy az intézményi feladatok ellátása zavartalan és zökkenımentes legyen. Az eltérı tevékenységet folytató szervezeti egységek munkájukat összehangolják.

8


4.2. Az intézmény vezetıje

Az igazgató, mint a köznevelési intézmény vezetıje – a Köznevelési Törvény elıírásai szerint – felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért. Az intézményvezetı jogköre: Az intézményvezetı feladatait, jogkörét, felelısségét a Köznevelési Törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezetı kiemelt feladatai: •

a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése,

•

a nevelıtestület vezetése,

•

a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése,

•

az intézmény jogszerő mőködésének és gazdálkodásának biztosítása,

•

a nevelési-oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló költségvetés alapján,

•

a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkör gyakorlása,

•

a közoktatási intézmény képviselete,

•

együttmőködés biztosítása a szülıi szervezettel, a szülık és a diákok képviselıjével és a diákmozgalommal,

•

a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése,

•

a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, valamint a tanulóbalesetek megelızésének irányítása,

•

döntés – az egyetértési kötelezettség megtartásával – az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe,

•

a tankönyvrendelés szabályozása.

Az intézményvezetı felelıssége: Az intézmény vezetıje – igazgatója – a Köznevelési Törvénynek megfelelıen egy személyben felelıs az alábbiakért: 9


•

a szakszerő és törvényes mőködésért,

•

az ésszerő és takarékos gazdálkodásért,

•

a pedagógiai munkáért,

•

az ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért,

•

a nevelı-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért,

•

a tanulóbalesetek megelızéséért,

•

a tanulók egészségügyi vizsgálatainak ellátásáért.

A Köznevelési intézmény vezetıje jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja. Az intézményi bélyegzık használatára a következı beosztásban dolgozók jogosultak: az igazgató minden ügyben, az igazgatóhelyettesek, az osztályfınök és az érettségi vizsgabizottság jegyzıje, a gazdasági ügyintézı és az iskolatitkár a munkaköri leírásukban szereplı ügyekben.

4.3. Az intézményvezetı akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Távollétében (ebben a sorrendben) az általános, a tanárképzési vagy a nevelési igazgatóhelyettes. Az igazgatóhelyettesek hatásköre az intézményvezetı helyettesítésekor – saját munkaköri leírásukban meghatározott feladatok mellett – az azonnali intézkedést igénylı döntések meghozatalára, az ilyen jellegő feladatok végrehajtására terjed ki. Az igazgató döntési és egyéb jogait részben vagy egészben átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, az iskolavezetés vagy a tantestület más tagjaira. A döntési jog átruházása minden esetben írásban történik.

4.4. Az intézményvezetı közvetlen munkatársainak feladat- és hatásköre

Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közremőködésével látja el. Az igazgató közvetlen munkatársai: •

az igazgatóhelyettesek,

•

a gazdasági ügyintézı

•

az iskolatitkár.

10


Az igazgató közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk alapján, valamint az intézményvezetı közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményvezetı közvetlen munkatársai az igazgatónak tartoznak közvetlen felelısséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4.4.1 .Igazgatóhelyettesek: Az igazgatóhelyetteseket a tantestület véleményezési jogkörének megtartásával az igazgató bízza meg. Igazgatóhelyettesi megbízást az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozott idıre szól. Az igazgatóhelyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelıssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírásuk tartalmaz. Személyileg felelnek az igazgató által rájuk bízott feladatokért. Az igazgatóhelyettesek távollétük vagy egyéb akadályoztatásuk esetén teljes hatáskörrel veszik át egymás munkáját, ennek során – az intézmény igazgatójával egyeztetve – bármely olyan döntést meghozhatnak, amely a távollévı igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Az általános igazgatóhelyettes feladatai: •

Az igazgató akadályoztatása esetén ellátja az igazgatói teendıket.

•

Felelıs a szükséges mőszaki felújítások elvégzéséért.

•

Irányítja a gazdasági ügyintézı és a kivitelezık munkáját.

•

Koordinálja az iskola helyiségeinek bérbeadását.

•

Meghirdeti és szervezi a tanulmányi versenyeket és a versenyfelügyeletet.

•

Szervezi és lebonyolítja az érettségi vizsgákat.

•

Elkészíti az éves statisztikát.

•

Kapcsolatot tart az SZTE Pénzügyi és Mőszaki Osztályaival, a munkaközösségvezetıkkel.

A nevelési igazgatóhelyettes feladatai: •

Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes akadályoztatása esetén ellátja az igazgatói teendıket.

•

Ellátja a francia két tanítási nyelvő oktatás felügyeletét.

•

Koordinálja az iskolai ünnepélyek szervezését.

•

Megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

11


Kapcsolatot tart a Diákönkormányzattal, a Szülıi Munkaközösséggel, a külsı partnerek-

•

kel. Felügyeli a közösségi szolgálat lebonyolítását.

•

A tanárképzési igazgatóhelyettes feladatai: Kapcsolatot tart az SZTE oktatási rektorhelyettesével, a karok oktatási dékán-

•

helyetteseivel, a szakmódszertani oktatókkal, az esetleges külsı iskolai gyakorlóhelyekkel. Közvetlen vezetıje az intézményben folyó gyakorlati tanárképzésnek, így feladata:

•

a) a gyakorlóiskola felsıfokú oktatási feladatainak szervezése, b) a vezetıtanárok, mentortanárok tanárok pedagógiai munkájának koordinálása, c) a tanárjelöltek gyakorlóiskolai munkájának összehangolása, d) a tanárképzési munka és a zárótanítások rendszeres felügyelete.

4.4.2. Gazdasági ügyintézı A gazdasági ügyintézı szakirányú képesítéssel rendelkezı személy, hatásköre és felelıssége kiterjed a munkaköre és munkaköri leírása szerinti feladatokra. Szervezi a technikai dolgozók munkáját. A gazdasági ügyintézı feladat- és hatásköre kiterjed az intézményi költségvetés végrehajtására, a számlarendben foglaltak teljesítésére, a munkavállalók szabadságolásának tervezésére és adminisztrálására, az intézményi leltár naprakész vezetésére, az intézmény szerzıdéseinek elıkészítésére. Fıbb feladatköre: •

az iskola zavartalan mőködéséhez szükséges feltételeket biztosítja,

•

a technikai dolgozók munkáját szervezi, irányítja, ellenırzi,

•

gondoskodik az iskola számviteli, pénzgazdálkodási ügyrendjének folyamatáról,

•

gazdasági és pénzügyi kérdésekben külsı szerveknél képviseli az iskolát,

•

az iskola igazgatójának bérgazdálkodási jogköréhez kapcsolódó létszám és bérgazdálkodási nyilvántartást vezeti, adatokat szolgáltat,

•

megszervezi és folyamatosan ellenırzi az iskola vagyonvédelmét, a mindenkori leltárt,

•

feladata az iskola épületének megelızı karbantartása, védelme, tisztán tartása, 12


•

elkészíti a félévi és év végi beszámoló jelentést, a havi pénzforgalmi jelentést, melyrıl hiteles másolatot készít a fenntartónak,

•

az elektronikus anyagfeladásokat határidıre elkészíti,

•

a pénzgazdálkodás terén gazdasági kihatású kötelezettségvállalás és intézkedés a gazdaságvezetı ellenjegyzésével történhet,

•

érvényesíti a pénzügyi okmányokat,

•

a pénzkezelési szabályzat szerint ellenırzi a házipénztárt.

4.4.3. Iskolatitkár Feladata elsısorban az igazgató adminisztratív feladatai, illetve a tanügyi igazgatási feladatok ellátása, ezen túlmenıen általában az iratnyilvántartás és az iktatási rendszer kezelése. Feladatai: •

adminisztrációs és ügyviteli feladatok ellátása,

•

a beérkezı és kimenı iratok elıkészítése, iktatása, továbbítása,

•

az iskolai munka segítését szolgáló gépeléseket, fénymásolási teendıket végzi, ellátja a levelezési feladatokat,

•

megrendeli a használatos nyomtatványokat,

•

kiadja a diákigazolványokat, a bizonyítványokat és az iskolalátogatási igazolásokat,

•

az igazgató és a helyettesek elvi állásfoglalása alapján a tanulók felvétele, esetleges átjelentkezések és kizárások végzése,

•

közremőködik a statisztikai jelentések elkészítésében,

•

rendben tartja a bizonyítványokat és az anyakönyveket,

•

az oktatás ügyvitelével kapcsolatos feladatokat maradéktalanul ellátja,

•

útbaigazítást ad a tanulóknak, szülıknek, a tanárok munkáját segíti.

4.5. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését a következı szervezeti diagram tartalmazza.

13


Igazgató

Iskolatitkár Rendszergazda Gazdasági ügyintézı

Általános igazgatóhelyettes

Nevelési

Tanárképzési

igazgatóhelyettes

Könyvtáros

igazgatóhelyettes

Osztályfınöki munkaközösség vezetıje

Vezetı és mentortanárok

Munkaközösség

Osztályfınökök

vezetık

Pedagógusok

DÖK patronáló tanár

Pedagógiai asszisztensek

14


4.6. Az intézmény vezetısége Az intézmény vezetıjének munkáját (irányító, tervezı, szervezı, ellenırzı, értékelı tevékenységét)

meghatározott feladatokkal, jogokkal és kötelezettségekkel az intézmény

vezetıségének tagjai segítik. Az intézmény vezetıségének tagjai: •

az igazgató,

•

az igazgatóhelyettesek,

•

a szakmai munkaközösségek vezetıi.

Az intézmény vezetısége mint testület konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az iskola vezetısége együttmőködik az intézmény más közösségeinek képviselıivel, a

szülıi

munkaközösség

választmányával,

a

diákönkormányzat

vezetıjével.

A

diákönkormányzattal való kapcsolattartás a nevelési igazgatóhelyettes feladata. Az igazgató felelıs azért, hogy a diákönkormányzat jogainak érvényesítési lehetıségét megteremtse, meghívja a diákönkormányzat képviselıjét mindazokra az értekezletekre, amelyekhez kapcsolódóan a diákönkormányzat véleményét be kell szerezni. Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetıje egyszemélyben jogosult. Az intézmény cégszerő aláírása az intézményvezetı aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

5. A belsı ellenırzés rendje 5.1. A pedagógiai munka ellenırzése Az intézményben folyó pedagógiai munka belsı és külsı ellenırzésének megszervezése, a szakmai feladatok végrehajtásának ellenırzése az igazgató feladata. Az intézményben az ellenırzés az igazgató kötelessége és felelıssége. A hatékony és jogszerő mőködéshez azonban rendszeres és jól szabályozott ellenırzési rendszer mőködtetése szükséges. E rendszer alapjait az e szabályzatban foglaltak mellett az intézmény vezetıinek és pedagógusainak munkaköri leírása, valamint az intézmény minıségirányítási programjának részeként elkészített pedagógus teljesítményértékelési rendszer teremti meg. A munkavállalók munkaköri leírását az érintettel alá kell íratni, az aláírt példányokat vagy azok másolatát az irattárban kell ırizni. Az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetık elsısorban

munkaköri

leírásuk,

továbbá

az

igazgató

utasítása

és

a

munkatervben

megfogalmazottak szerint részt vesznek az ellenırzési feladatokban. Az intézmény vezetıségének 15


tagjai és a munkatervben a pedagógus teljesítményértékelésben való közremőködéssel megbízott pedagógusok szükség esetén – az igazgató külön megbízására – ellenırzési feladatokat is elláthatnak. A rájuk bízott ellenırzési feladatok kizárólag szakmai jellegőek lehetnek. A munkaköri leírásokat legalább háromévente át kell tekinteni. 5.1.1. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésére jogosultak: •

az igazgató és helyettesei az iskolai élet bármely területén,

•

az egyetem megbízott szakemberei az iskola mőködését illetıen és a tanárképzési munka teljes területén,

•

munkaközösség-vezetı a szaktárgyával összefüggı területen a szaktanári munka felett,

•

az osztályfınök az osztály életével kapcsolatos pedagógiai tevékenység területén,

•

a gazdasági vezetı a szakmai munkaközösségekhez kapcsolódó leltári rend felett, valamint az összes pénzügyi elszámolás területén.

Az ellenırzést végzık tapasztalataikról az intézmény igazgatójának és helyetteseinek kérésére beszámolnak. Az ellenırzés mindig az ellenırzött fél tudtával történik. Minden tanévben ellenırzési kötelezettséggel bírnak a következı területek: • tanítási órák ellenırzése, • a digitális napló folyamatos ellenırzése, • az igazolt és igazolatlan tanulói hiányzások ellenırzése, • az SzMSz-ben elıírtak betartásának ellenırzése az osztályfınöki, tanári intézkedések folyamán, • a tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenırzése. 5.1.2. Az ellenırzés típusai Az ellenırzésnek különbözı típusai vannak. Tárgyát tekintve az ellenırzés lehet átfogó vizsgálat, célellenırzés, témavizsgálat és utóellenırzés. Az átfogó ellenırzés az adott konkrét tevékenység egészére irányul, átfogó módon értékeli a pedagógiai feladatok végrehajtását, illetve azok összhangját. A célellenırzés egy adott részfeladat, azon belül egy vagy több meghatározott probléma feltárására irányuló eseti jellegő vizsgálat.

16


A témaellenırzés azonos idıben több érintettnél ugyanazon témára irányuló, összehangolt öszszehasonlító vizsgálat. Célja, hogy általánosítható következtetéseket lehessen levonni és ennek megfelelı intézkedéseket lehessen hozni. Az utóellenırzés egy korábban lefolytatott ellenırzés alapján tett intézkedések végrehajtására, illetve az eredmények felülvizsgálatára irányul. 5.1.3. Az ellenırzés módjai •

a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, ügyelet ellenırzése,

•

az írásos dokumentumok vizsgálata,

•

tanulói munkák vizsgálata,

•

a tanulói, tanárjelölti és szülıi vélemények szervezett megismerése,

•

beszámoltatás szóban és írásban. 5.2. A tapasztalatok értékelése

Az ellenırzés tapasztalatait az ellenırzést végzı és az ellenırzött beosztott - szükség esetén a munkaközösség tagjaival közösen - megbeszéli. Az általános tapasztalatokat a további feladatok egyidejő meghatározásával tantestületi értekezleten az igazgató összegzi és értékeli.

6. Az intézmény mőködési rendjét meghatározó dokumentumok 6.1. A törvényes mőködés alapdokumentumai Az intézmény törvényes mőködését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg: •

az alapító okirat

•

a pedagógiai program

•

a szervezeti és mőködési szabályzat

•

a házirend

6.1.1. Az alapító okirat Az alapító okirat tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzıit, aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerő mőködését. Az intézmény alapító okiratát a fenntartó készíti el, illetve – szükség esetén – módosítja.

17


6.1.2. A pedagógiai program A köznevelési intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelı-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. Pedagógiai programjának megalkotásához az intézmény számára a köznevelési törvény 24. § (1) bekezdése biztosítja a szakmai önállóságot. Az iskola pedagógiai programja meghatározza: •

az iskolában folyó nevelés és oktatás célját, továbbá a köznevelési törvény 26.§ (1) bekezdésében meghatározottakat,

•

az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül annak egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelezı, kötelezıen választható és szabadon választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az elıírt tananyagot és követelményeket,

•

az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét,

•

az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményeit és formáit, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményeit, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének formáját,

• a közösségfejlesztéssel, az iskola szereplıinek együttmőködésével kapcsolatos feladatokat, • a pedagógusok helyi intézményi feladatait, az osztályfınöki munka tartalmát, az osztályfınök feladatait, • a kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjét, • a tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendjét, • a középszintő érettségi vizsga témaköreit, • a tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereket. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el. Az iskola pedagógiai programja olvasható az intézmény honlapján, továbbá megtekinthetı az iskola könyvtárában. Az iskola vezetıi munkaidıben bármikor tájékoztatással szolgálnak a pedagógiai programmal kapcsolatban.

18


6.1.3. A házirend Az iskola házirendje állapítja meg a 2011. évi CXC. törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, az iskola által elvárt viselkedés szabályait, továbbá az iskolai és tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A nevelıtestület által elfogadott Házirend keretként szolgál az intézmény közösségi életének szervezéséhez, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósításához, valamint az intézmény által képviselt értékek közvetítéséhez. A Házirendet a szülıi munkaközösség, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelıtestület fogadja el. Az iskola Házirendje nyilvános, az iskola honlapján is olvasható. A 9. évfolyamos diákok szülei a Házirendet a beiratkozáskor nyomtatva kézhez kapják, emellett megtalálható az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelıi szobájában, az iskola igazgatójánál és a diákönkormányzat vezetıjénél is. 6.2. Egyéb, a mőködéshez kapcsolódó hivatalos dokumentumok Az intézmény tervezhetı és elszámoltatható mőködésének részeként funkcionálnak az alábbi dokumentumok: 6.2.1 Az éves munkaterv Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely a hatályos jogszabályok figyelembe vételével az intézmény pedagógiai programjának alapul vételével tartalmazza a nevelési célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok idıre beosztott cselekvési tervét a felelısök és a határidık megjelölésével. Az intézmény éves munkatervét a nevelıtestület készíti el, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy példánya az informatikai hálózatban elérhetıen a tantestület rendelkezésére áll. A tanév helyi rendjét az intézmény weblapján és az iskolai hirdetıtáblán is el kell helyezni. 6.2.2 Az intézmény mőködését meghatározó további dokumentumok: •

számítógép-hálózat használati rendje

•

intézményi minıségirányítási program

•

DÖK szervezeti és mőködési szabályzata 19


•

Tőzvédelmi Szabályzat, tőzriadóterv

•

Munkavédelmi Szabályzat

•

Adatkezelési szabályzat

7. Az intézmény mőködési rendje 7.1 Az intézmény nyitva tartása, az iskolában tartózkodás rendje 7.1.1. A tanév helyi rendje A tanév rendjét a nevelıtestület – az oktatási államtitkár rendelkezése alapján – az éves munkatervben határozza meg. Az iskolai munkaterv rögzíti: •

a tanév rendjét,

•

a tanításnélküli munkanapok idejét, felhasználását,

•

az iskolai rendezvények, ünnepélyek idıpontját, módját és az ezekhez kapcsolódó tantestületi feladatokat,

•

a nevelıtestületi értekezletek idejét, témáját,

•

a nevelıtestület tagjainak többletfeladatait az adott tanévben,

•

a hagyományápolás alkalmait.

A havi teendık pontos idıbeosztásáról az iskolavezetés a nevelıtestület tagjait havonta írásban tájékoztatja. Az iskola szorgalmi idıben hétköznaponként reggel 6.00 órától 19.00 óráig van nyitva. Az intézmény tanítási szünetekben elızetesen nyilvánosságra hozott ügyeleti rend szerint tart nyitva. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre – eseti kérelmek alapján – az igazgató ad engedélyt. A tanítás heti és napi rendje A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. A folyosóügyeleti és a helyettesítési rend a heti órarend mellékleteként készül el. Mindegyiket az igazgató hagyja jóvá. Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehetı legnagyobb mértékben biztosítjuk. Tanárt vagy tanulót a tanítási óráról kihívni csak rendkívüli esetben szabad. A csengetési rend: 1. óra

7.30 – 8.15

2. óra

8.25 – 9.10

3. óra

9.20 – 10.15

4. óra

10.15 – 11.00 20


5. óra

11.20 – 12.05

6. óra

12.15 – 13.00

7. óra

13.10 – 13.55

Az órákra történı becsengetés elıtt 2 perccel jelzıcsengetés hívja fel a figyelmet az órák kezdésére, kicsöngetés elıtt 5 perccel pedig a tanítási óra végére. Az iskola épületén kívül tartott tanítási órákra külön munkarend vonatkozik. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézık tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épületben portai ügyelet van 6.00 – 19.00-ig. Az idegen a portásnak köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját.

8. Az intézmény munkarendje 8.1 Az intézmény vezetıi munkarendjének szabályozása Az intézmény vezetıje vagy egy helyettese az intézményben tartózkodik abban az idıszakban, amikor tanítási órák, tanulóink számára szervezett iskolai rendszerő délutáni tanrendi foglalkozások vannak. Ezért az igazgató vagy helyettesei közül legalább egyikük hétfıtıl csütörtökig 7.20 és 16.00 óra között, pénteken 7.20 és 15.00 óra között az intézményben tartózkodik. Egyebekben munkájukat az iskola szükségleteinek és aktuális feladataiknak megfelelı idıben és idıtartamban látják el. 8. 2 A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidıkeretben végzik munkájukat. Szombati és vasárnapi napokon, ünnepnapokon munkavégzés csak írásban elrendelt esetben lehetséges. A pedagógusok napi munkaidejüket – az órarend, a munkaterv és az intézmény havi programjainak szem elıtt tartásával – általában maguk határozzák meg. Az értekezleteket, fogadóórákat, szülıi értekezleteket általában szerdai napokon tarjuk, ezért ezeken a napokon a napi átlagban 8 órásnál hosszabb, legfeljebb azonban 12 órás munkaidıre kell számítani. A munkáltató a munkaidıre vonatkozó elıírásait az órarend, a munkaterv, a havi programok kifüggesztése, illetve a helyben szokásos módon kifüggesztett hirdetés útján határozza meg. Június hónapban – a szóbeli érettségi vizsgák lebonyolítása érdekében – a pedagógusok négyhetes munkaidı-keretben dolgoznak, négyheti munkaidı-keretük általában 160 óra. A június havi munkaidı-keret kezdı idıpontja a június 1-jét követı elsı hétfıi nap, befejezı napja az ezt kö-

21


vetı negyedik hét pénteki napja. A szóbeli érettségi vizsgák ideje alatt a szóbeli érettségi vizsgán részvevı pedagógusok napi munkaidı-beosztását napi 12 órában határozzuk meg.

8.2.1 A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelı foglalkozással összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelezı óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidı többi részében ellátott feladatokra. 8.2.1.1 A kötelezı óraszámban ellátott feladatok az alábbiak a) a tanítási órák megtartása, b) a munkaközösség-vezetıi feladatok ellátása, c) osztályfınöki feladatok ellátása, d) iskolai sportköri foglalkozások, e) énekkar, szakkörök vezetése, f) differenciált képességfejlesztı foglalkozások (korrepetálás, tehetséggondozás, felzárkóztatás, elıkészítık stb.), g) szakvezetıi, mentori feladatok ellátása, h) könyvtárosi feladatok. A pedagógusok kötelezı órában ellátandó munkaidejébe beleszámít a munkavégzéshez kapcsolódó elıkészítı és befejezı tevékenység idıtartama is. Elıkészítı és befejezı tevékenységnek számít a tanítási óra elıkészítése, az adminisztrációs feladatok, az osztályzatok beírása, a tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok, stb. Ezért a kötelezı óraszám keretében ellátott feladatokra fordítandó munkaidıt óránként 60 perc idıtartammal kell számításba venni. A pedagógusok iskolai szorgalmi idıre irányadó munkaidı-beosztását az órarend, a munkaterv és a kifüggesztett havi programok listája tartalmazza. Az órarend készítésekor elsısorban a tanulók érdekeit kell figyelembe venni. A tanári kéréseket az igazgató rangsorolja, lehetıség szerint figyelembe veszi. 8.2.1.2 A munkaidı többi részében ellátott feladatok különösen a következık: a) a tanítási órákra való felkészülés, b) a tanulók dolgozatainak javítása, c) a tanulók munkájának rendszeres értékelése, 22


d) a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, e) érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, f) kísérletek összeállítása, g) dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, h) a tanulmányi versenyek lebonyolítása, i) tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, j) felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, k) iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, l) a pótlékkal elismert feladatok (osztályfınöki, munkaközösség-vezetıi, diákönkormányzatot segítı feladatok) ellátása, m) az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, n) szülıi értekezletek, fogadóórák megtartása, o) részvétel nevelıtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, p) részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, q) a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, r) tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, s) iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, t) részvétel a munkaközösségi értekezleteken, u) tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegő munkavégzés, v) részvétel az intézmény belsı szakmai ellenırzésében, w) iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közremőködés, x) szertárrendezés és szaktantermek rendben tartása. 8.2.1.3 Az intézményben, illetve azon kívül végezhetı pedagógiai feladatok meghatározása A pedagógusok a munkaidı tanítási órákkal, foglalkozásokkal le nem kötött részében az alábbi feladatokat az iskolában kötelesek ellátni: •

a 8.2.1.1 szakaszban meghatározott tevékenységek mindegyike

•

a 8.2.1.2 szakaszban meghatározott tevékenységek, kivéve az a, b, d, g, k, p, r, u, w pontokban leírtak.

Az intézményen kívül ellátható munkaköri feladatoknak a kereteit az intézmény a fentiek szerint határozza meg. Ennek figyelembe vételével az iskolán kívül végezhetı feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról – figyelembe véve a köznevelési törvény 62.§ (5) bekezdésében 2013. szeptember 1-jétıl hatályba lépı meghatározott kötött munkaidıre vonatkozó elıírásait és a munkáltató ezzel kapcsolatos döntéseit – maga dönt. 23


8.3 Pedagógusok munkarendjével kapcsolatos elıírások A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgató vagy a szervezési igazgatóhelyettes állapítja meg az intézmény órarendjének függvényében. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan mőködésének biztosítását kell elsıdlegesen figyelembe venni. Az intézmény vezetıségének tagjai, valamint a pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére. A pedagógus köteles 10 perccel tanítási, foglalkozási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete elıtt annak helyén) megjelenni. A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legkésıbb az adott munkanapon 7.30 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetıjének vagy helyettesének, hogy helyettesítésérıl intézkedhessen. Rendkívüli esetben a pedagógus az igazgatótól vagy az ıt helyettesítı igazgatóhelyettestıl kérhet engedélyt a tanítási óra (foglalkozás) elhagyására. A tanítási órák (foglalkozások) elcserélését igazgatóhelyettes is engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetıség szerint – szakszerő helyettesítést kell tartani. A pedagógusok számára – a kötelezı óraszámon felüli – a nevelı–oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezetı adja az igazgatóhelyettesek és a munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatása után. 8.4. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelezı és nem kötelezı órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelı-oktató munkával összefüggı további feladatokból áll. Az elrendelt tanítási órák, foglalkozások konkrét idejét az órarend, a havi programok, illetve egyes iskolai programok feladatkiírása tartalmazza, így ezek idıpontja és idıtartama az iskolai dokumentumokban rögzített. Az intézményen kívül végezhetı feladatok idıtartamának és idıpontjának meghatározása a nevelı-oktató munkával összefüggı egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidı-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhetı feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt, így ennek idıtartamáról – ezzel ellentétes írásos munkáltatói utasítás kivételével – munkaidı-nyilvántartást nem kell vezetnie. 24


Az intézmény vezetıje a pedagógusok számára azokban az esetekben rendelheti el a munkaidı nyilvántartását, amikor a teljes munkaidı fentiek szerinti dokumentálása vélhetıen nem biztosítható. 8.5. Az intézmény nem pedagógus munkavállalóinak munkarendje Az intézményben a nem pedagógus munkavállalók munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan mőködése érdekében az igazgató állapítja meg. Munkaköri leírásukat is ı készíti el. A törvényes munkaidı és pihenıidı figyelembevételével az intézmény vezetıi tesznek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására, megváltoztatására, és a munkavállalók szabadságának kiadására. A napi munkaidı megváltoztatása adminisztratív és technikai dolgozók esetében az igazgató vagy a gazdaságvezetı szóbeli vagy írásos utasításával történik. 8.6 A tanítási órák, óraközi szünetek rendje, idıtartama Az oktatás és a nevelés a pedagógiai program, a helyi tantervek, valamint a tantárgyfelosztással összhangban levı heti órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével, a kijelölt tantermekben. A tanítási órán kívüli foglalkozások csak a kötelezı tanítási órák megtartása után szervezhetık. A tanítási órák idıtartama 45 perc. Az elsı tanítási óra a házirend által meghatározott idıben kezdıdik. A kötelezı tanítási órák jórészt délelıtt vannak, azokat legkésıbb 14.00 óráig be kell fejezni. A délutáni tanítási órák (média, laborgyakorlat, délutáni fakultációs órák, testnevelés órák) a délelıtti foglalkozások befejezése után 30 perccel kezdıdhetnek. A tanítási órák látogatására csak az intézmény vezetıi, tantestület tagjai és a tanítási gyakorlatukat végzı hallgatók jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató tehet. A kötelezı orvosi és fogorvosi vizsgálatok az igazgatóhelyettes által elıre engedélyezett idıpontban és módon történhetnek, lehetıség szerint úgy, hogy a tanítást minél kevésbé zavarják. Az óraközi szünetek rendjét szükség szerint beosztott pedagógusok felügyelik. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, idıtartamuk ebben az esetben is 45 perc.

9. Az intézmény nevelıtestülete és a szakmai munkaközösségei 9.1 Az intézmény nevelıtestülete A nevelıtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelıtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus 25


munkakört betöltı munkavállalója, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı egyéb felsıfokú végzettségő dolgozója. A nevelési és oktatási intézmény nevelıtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény mőködésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményezı és javaslattevı jogkörrel rendelkezik. 9.1.1. A nevelıtestület értekezletei, osztályértekezletei A tanév során a nevelıtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: •

tanévnyitó, tanévzáró értekezlet,

•

félévi és év végi osztályozó konferencia,

•

tájékoztató és munkaértekezletek (általában havi gyakorisággal),

•

nevelési értekezlet (évente legalább két alkalommal),

•

egy osztályban tanító tanárok értekezlete,

•

rendkívüli értekezletek (szükség szerint).

Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos oktatási kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az iskolai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások) megbeszélése céljából, ha azt a nevelıtestület tagjainak legalább 50%-a vagy az intézmény igazgatója szükségesnek látja. A nevelıtestület egy-egy osztályközösség tanulmányi munkájának és neveltségi szintjének elemzését, értékelését osztályozó értekezleteken, az osztályközösségek problémáinak megoldását az egy osztályban tanító tanárok értekezletén végzi. Az osztályértekezleteken csak az adott osztályközösségben tanító pedagógusok vesznek részt kötelezı jelleggel. Osztályértekezlet szükség szerint, az osztályfınökök megítélése alapján bármikor tartható az osztály aktuális problémáinak megtárgyalása céljából. A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozza, kivéve a jogszabályban meghatározott személyi ügyeket, amelyek kapcsán titkos szavazással dönt. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelıtestület döntést igénylı értekezletein jegyzıkönyv készül az elhangzottakról, amelyet az értekezletet vezetı személy, a jegyzıkönyv-vezetı, valamint kettı, az értekezleten végig jelen lévı személy (hitelesítı) ír alá.

26


Augusztus végén tanévnyitó értekezletre, júniusban az igazgató által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az igazgató vagy helyettese vezeti. Félévkor és tanév végén – az iskolavezetés által kijelölt idıpontban – osztályozó értekezletet tart a nevelıtestület. Ha a nevelıtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevı jogát az iskola valamennyi dolgozóját érintı kérdésekben gyakorolja, akkor munkavállalói értekezletet kell összehívni. A nevelıtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az igazgató adhat felmentést. 9.2. A nevelıtestület szakmai munkaközösségei A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenırzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség feladata a pályakezdı pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslattétel a gyakornok vezetıtanárának megbízására. A munkaközösség – az igazgató megbízására – részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belsı értékelésében, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai javaslatot tesznek munkaközösség-vezetıjük személyére. A munkaközösség-vezetı megbízása legfeljebb öt éves határozott idıtartamra az igazgató jogköre. Az intézményben tíz munkaközösség mőködik: a magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, angol-orosz nyelvi, francia nyelvi, biológia-kémia-földrajz, fizika-informatika, matematika, testnevelés-rajz-ének és az osztályfınöki munkaközösség. A munkaközösség-vezetı feladata a munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése, az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között. A munkaközösség-vezetı évente beszámol az intézmény vezetıjének a munkaközösség tevékenységérıl, összeállítja a munkaközösség munkatervét, írásos beszámolót készít a tanév végi értékelı értekezlet elıtt a munkaközösség munkájáról. 9.3 A szakmai munkaközösségek tevékenysége A nevelıtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak: •

Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelı-oktató munka szakmai színvonalát, minıségét.

•

Együttmőködnek egymással az iskolai nevelı-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetık rendsze-

27


resen konzultálnak egymással és az intézmény vezetıjével. Az intézmény vezetıje a munkaközösség-vezetıket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja. •

A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belsı ellenırzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének mőködtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

•

Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat; a fakultációs irányok megválasztásában alkotó módon részt vesznek, véleményt mondanak az emelt szintő osztályok tantervének kialakításakor.

•

Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, propagálják a megyei és országos versenyeket, háziversenyeket szerveznek tanulóink tudásának fejlesztése céljából.

•

Véleményezik a pedagógus álláshelyekre beérkezett pályázatok anyagát.

•

Összeállítják az intézmény számára az osztályozó vizsgák írásbeli tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.

•

Javaslatot tesznek a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai elıirányzatok felhasználására.

•

Támogatják a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget; javaslatot tesznek az iskolában gyakorló tanítást végzı fıiskolai és egyetemi hallgatók szakirányításának ellátására.

•

Az intézménybe újonnan kerülı pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente referál az intézmény vezetıinek.

•

Figyelemmel kísérik az intézményvezetı kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetık munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését. 9.4. A szakmai munkaközösség-vezetı jogai és feladatai

•

Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.

•

Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.

•

Az igazgató megbízására a pedagógus teljesítményértékelés rendszerében szakmai ellenırzı munkát, továbbá óralátogatásokat végez, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetésének.

•

Képviseli állásfoglalásaival a munkaközösséget az intézmény vezetısége elıtt és a munkaközösség-vezetık értekezletein.

28


•

Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása elıtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellı idıt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.

•

Ha a munkaközösség véleményét kéri az igazgató, akkor a munkaközösség-vezetı köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményérıl, ha a munkaközösség-vezetı személyes véleményét, akkor ez számára nem kötelezı.

10. Munkaköri leírás-minták Iskolánkban minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követı néhány napon belül megkap, átvételét aláírásával igazolja. Munkaszervezési okokból az osztályfınöki és a vezetıtanári munkaköri leírást külön készítjük el azért, hogy pusztán a feladatok ellátásának megkezdése vagy a feladat szüneteltetése miatt ne kelljen minden alkalommal módosítanunk a pedagógus tanár munkaköri leírását. 10.1. Tanár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: tanár Közvetlen felettese: az igazgató Legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése.

1. A fıbb tevékenységek összefoglalása • megtartja a tanítási órákat, • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok elıkészítése és végrehajtása, • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékő lemaradást jelzi az igazgatónak, • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelı szakaszai részletezik, • a munkaidıkeretben meghatározott munkaidıt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, • legalább 10 perccel a munkaidı, ügyeleti idı, illetve tanítási órája kezdete elıtt köteles a munkahelyén tartózkodni, • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenırizve az állapotokat – utolsóként távozik, • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, 29


• tanítási óráján vagy azt követıen bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késı tanulókat, • rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot ad minden tanítványának, • összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat idıpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt idıpont elıtt tájékoztatja, • a tanulóknak adott érdemjegyeket szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követıen ismerteti a tanulókkal, • az érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba • tanítványai számára az érdemjegyeken kívül visszajelzéseket ad elırehaladásuk mértékérıl, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendı feladatokról, • javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintı pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, • évente kettı alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt idıpontban, ill. heti egy alkalommal – elızetes egyeztetés után – a szülık rendelkezésére áll, • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, • megszervezi a szükséges szemléltetı eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, • az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, • szakirányú helyettesítés esetén szakszerő órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása elıtt bízták meg a feladattal, • várhatóan hosszabb ideig tartó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítık számára az osztályokban elvégzendı tananyagról, • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közremőködik az épület kiürítésében, • felelısséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltetı eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerő használatának biztosításáért, • elıkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, 30


• folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, közösségi programokra, • szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfınökeivel, • az osztályozó konferenciát megelızı napon lezárja a tanulók osztályzatait, • ha a tanuló lezárt osztályzata jelentısen eltér az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre az osztályozó konferencia elıtt felhívja az osztályfınök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, • közremőködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. 2. Különleges felelıssége • felelıs a tanulói és szülıi személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfınöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 3. Járandósága • a munkaszerzıdésben törvény által meghatározott munkabér • kötelezı pótlékok •

túlmunka elrendelése esetén a jogszabályok által meghatározott túlóradíj

10.2. Osztályfınök kiegészítı munkaköri leírás-mintája A kiegészítı munkakör megnevezése: Osztályfınök Közvetlen felettese: a nevelési igazgatóhelyettes Megbízatása: az igazgató bízza meg egy tanév idıtartamra Jelen munkaköri leírás a pedagógus tanári munkaköri leírásának kiegészítéseként értelmezendı. 1. A fıbb tevékenységek összefoglalása •

feladatairól és hatáskörérıl irányadóak az SzMSz megfelelı fejezetében leírtak,

•

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok elıkészítése és végrehajtása,

31


•

javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintı pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

•

a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfınöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,

•

részt vesz az osztályfınöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

•

kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.

•

elıkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását,

•

kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülıi munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetıségével,

•

folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

•

az osztályozó konferenciát megelızıen bejegyzi javaslatát a digitális naplóba a tanulók magatartás és szorgalom jegyére,

•

elıkészíti a szülıi értekezletek lebonyolítását, közremőködik az iskola szülıkkel és tanulókkal kapcsolatos minıségbiztosítási tevékenységében,

•

minden tanév elsı hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelıen felhívja a figyelmet egyes elıírásaira,

•

közremőködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsıfokú tanulmányokra történı jelentkezését,

•

minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelısnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényő és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitális naplóba,

•

folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását,

•

a tanév elején osztálya számára megtartja a tőz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal.

2. Ellenırzési kötelezettségei •

figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, igazolja a hiányzásokat, elvégzi a szükséges értesítéseket,

•

a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektronikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülıket,

32


•

az SzMSz elıírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, valamint a 200 órát meghaladó éves hiányzásról,

•

az osztályozó konferencia napján ellenırzi, hogy a lezárt osztályzat nem tér-e el jelentısen az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára.

3. Különleges felelıssége •

felelıs a tanulói és szülıi személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

•

bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,

•

maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,

•

bizalmasan kezeli az ellenırzési tapasztalatokat,

•

a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

4. Pótléka és kötelezı órakedvezménye •

rendeletben szabályozott, munkáltatói utasításban rögzített osztályfınöki pótlék,

•

heti egy óra osztályfınöki órakedvezmény.

10.3. Gazdasági ügyintézı munkaköri leírás-mintája Munkaköre: gazdasági ügyintézı Közvetlen felettese: az igazgató Kinevezése: határozatlan idıtartamra

A gazdasági ügyintézı munkaköri feladatainak összefoglalása • Kezeli az iskola házipénztárát. A házipénztárból kifizetést csak az iskola igazgatója, igazgatóhelyettese engedélyével végezhet. A házipénztárt tíznaponként ellenırzi, lezárja, állapotát rögzíti. Havonta elvégzi a szükséges zárlati feladatokat a könyvviteli szabályoknak megfelelıen. Anyagi felelısséggel tartozik a házipénztárban kezelt valamennyi eszköz és egyéb értékek kezeléséért. • A számlák mellé csatolja a teljesítési igazolást, gondoskodik a felhasználás bizonylatolásáról. • A pénztárbizonylatokat könyvelésre elküldi. • Az intézmény bevételeirıl számlát állít ki (terembérlet, tanfolyami díj stb.). • Tartós távollét esetén a házipénztárt jegyzıkönyv alapján adja át. • Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát. 33


• Munkaügyi feladatai részeként: o új felvétel esetén elkészíti a munkaszerzıdéseket az igazgatóval történı egyeztetést követıen, o kiállítja az adatfelvételi lapot, elkészíti a személyi anyagot, gondoskodik arról, hogy a bérszámfejtés minden adatot idıben megkapjon a biztosítotti bejelentéshez, bérszámfejtéshez, o munkaviszony megszüntetésekor az igazgatóval történı egyeztetetést követıen elkészíti a megfelelı dokumentumokat és eljuttatja a bérszámfejtı részére, o elkészíti a megbízási szerzıdéseket, gondoskodik a hozzá tartozó nyilatkozatok, dokumentumok elkészítésérıl, o havonként kimutatást készít a távolléti adatokról, összegyőjti a táppénzes dokumentumokat, szabadságengedélyeket, fizetés nélküli szabadság engedélyeket, majd ezeket megküldi a bérszámfejtı részére, o folyamatosan vezeti a dolgozók szabadság nyilvántartását, o az igazgatóhelyettes által készített túlóra, távolléti díj, tanulókíséret, stb. elszámolást, továbbítja a megfelelı kimutatáson keresztül a bérszámfejtı részére, o gondoskodik a technikai dolgozók jelenléti ívének havonkénti zárásáról, • Részt vesz az iskola vagyonának leltározásában, selejtezésének, hulladék hasznosításának lebonyolításában. • A tanulói étkeztetés szervezési feladatait ellátja. 2. Járandóság • a munkaszerzıdésében meghatározott munkabér, • a vonatkozó jogszabályokban, illetıleg a munkavédelmi szabályzatban rögzített védıeszközök • az iskolai étkezés igénybe vétele esetén a munkáltató által biztosított étkezési támogatás 10.4. Pedagógiai asszisztensek munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: pedagógus asszisztens Közvetlen felettese: általános igazgatóhelyettes • Intézményi szintő tevékenységet lát el. • Felügyeletet lát el. • Kíséri az egyes tanulókat, vagy csoportokat.

34


• Részt vesz az általános jellegő közvetlen oktató-nevelı munkában, illetve az elıkészítésben. • A távollévı tanárt helyettesíti az óráján. • Egyezteti a pedagógussal a tanórai foglalkozásokhoz szükséges teendıket, elıkészíti az eszközöket. • Részt vesz a tanulók intézményen belüli, illetve kívüli szabadidıs programjainak elıkészítésében és lebonyolításában. • Tartja a kapcsolatot az osztályfınökökkel, szaktanárokkal. • Adminisztrációs feladatokat lát el. Járandósága: a munkaszerzıdésében meghatározott munkabér 10.5. Iskolatitkár munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: iskolatitkár Közvetlen felettese: az igazgató Feladata elsısorban az igazgató adminisztratív feladatai, illetve a tanügyi igazgatási feladatok ellátása, ezen túlmenıen általában az iratnyilvántartás és pedagógusok személyi anyagának a nyilvántartása, az iktatási rendszer kezelése. Feladatai: •

Adminisztrációs és ügyviteli feladatok ellátása.

•

A beérkezı és kimenı iratok elıkészítése, iktatása, továbbítása.

•

Az iskolai munka segítését szolgáló gépeléseket, fénymásolási teendıket elvégzi, ellátja a levelezési feladatokat.

•

Megrendeli a használatos nyomtatványokat.

•

Kiadja a diákigazolványokat, a bizonyítványokat és az iskolalátogatási igazolásokat.

•

Az igazgató és a helyettesek elvi állásfoglalása alapján a tanulók felvétele, esetleges átjelentkezések és kizárások adminisztrációs teendıinek elvégzése.

•

Közremőködik a statisztikai jelentések elkészítésében.

•

Rendben tartja a bizonyítványokat és az anyakönyveket.

•

Az oktatás ügyvitelével kapcsolatos feladatokat maradéktalanul ellátja.

•

Útbaigazítást ad a tanulóknak, szülıknek, a tanárok munkáját segíti.

Járandósága: a munkaszerzıdésében meghatározott munkabér

35


10.6. Rendszergazda munkaköri leírás-mintája A munkakör megnevezése: rendszergazda Közvetlen felettes: az igazgató A munkakör fı célkitőzése: Az intézményben használt számítástechnikai eszközök folyamatos mőködıképességének biztosítása, az állandó oktatási állapot fenntartása. Munkáját az iskola oktatási-nevelési feladatainak alárendelve, annak igényeit figyelembe véve végzi. Folyamatos feladatai Általános feladatok •

Az iskola informatikai rendszerének használati szabályzata (ISZ) kidolgozása, folyamatos aktualizálása, melyet az intézmény vezetése hagy jóvá.

•

Figyelemmel kíséri az informatika legújabb vívmányait, és lehetıség szerint beépíti a rendszerbe, ezzel biztosítva annak folyamatos fejlıdését.

•

A szükséges mértékben figyelemmel kíséri a hardver- és szoftverpiac fejlıdését, javaslatot tesz a beszerzésekre, fejlesztésekre.

•

Az iskola oktatási céljai, a tantervek és jogszabályok alapján, az anyagi lehetıségek felmérésével, az informatika munkaközösséggel, a nevelıtestület képviselıivel folytatott egyeztetés során kialakítja és elıterjeszti a fejlesztési koncepciókat.

•

Az állandó mőködıképesség érdekében biztosított számára a rendezıszekrényekhez, szerver helyiségbe és az informatika termekbe bejutás lehetısége, különösen indokolt esetben munkaidın kívül is, 0-24 óráig. A munkaidın kívül végzett munkát naplóba kell jegyeznie.

•

Különös figyelmet fordít a számítógépek vírusmentességének fenntartására és a rendszeres ellenırzésre. Vírusfertızés esetén mindent megtesz a fertızés terjedésének megakadályozására, a fertızés megszüntetésére, illetve a szoftverekben okozott károk helyreállítására. Az iskola anyagi lehetıségeihez mérten szorgalmazza vírusvédelmi rendszer kiépítését.

Hardver •

Elvégzi az új gépek és egyéb hardver eszközök beállításait, majd rendszeres ellenırzéseket végez az elıforduló hibák felderítése érdekében. A tapasztalt hibákat – ha javítása külsı szakembert igényel – jelenti az igazgatónak, és a rendelkezésére bocsátott anyagi fedezet erejéig megjavíttatja.

36


Kapcsolatot tart a szervizelı szakemberekkel, ellenırzi az elvégzett munkát, errıl munka-

•

naplót vezet. •

Kapcsolatot tart az Internet szolgáltatóval.

•

Rendkívüli esetekben (pl. súlyos vírusfertızés, a hálózat sérülése, rendszerösszeomlás) az észlelést vagy értesítést követı 24 órán belül gondoskodik a hiba elhárításának megkezdésérıl. Jelenti az igazgatónak a károkat és rongálásokat. Ha a károkozó személye kideríthetı, ja-

•

vaslatot tesz az anyagi kártérítésre, felelısségre vonásra. Rendszeres idıközönként köteles beszámolni az igazgatónak vagy a szakmai igazgatóhe-

•

lyettesnek a számítógéppark állagáról. Szoftver •

Biztosítja az intézményben az alapfeladatok ellátásához szükséges szoftverek mőködését. A meglévı szoftvereket és a hozzájuk tartozó licencszerzıdéseket nyilvántartja.

•

Az intézmény által vásárolt, oktatást segítı programokat feltelepíti, beállításait elvégzi, a lehetıségekhez mérten biztosítja a beállítások megırzését.

•

Az irodákban szükséges (és beszerzett) új szoftvereket installálja, elindításukat és használatukat bemutatja. A programok kezelésének betanítása nem feladata.

•

Az ISZ-ben rögzített módon biztonsági adatmentést végez.

•

Szoftver telepítését visszautasíthatja, ha nem tud meggyızıdni a szoftver jogtisztaságáról, illetve a szoftver veszélyezteti a rendszer biztonságát vagy stabilitását.

Hálózat •

Különös figyelmet fordít az iskolai számítógépes hálózat hatékony, biztonságos üzemeltetésére.

•

Megtervezi a hálózat optimális struktúráját, a késıbbiekben a tervet a mindenkori állapothoz igazítja.

•

Felhasználói dokumentációt készít, mely ismerteti az informatikai hálózat által nyújtott fıbb lehetıségeket.

•

Az ISZ-ben foglaltak szerint új hálózati azonosítókat ad ki, a hálózati felhasználókat, a felhasználói jogokat karbantartja.

•

Üzemelteti az iskola szervereit, ügyel azok lehetı legmagasabb biztonsági beállításaira.

37


•

A hálózati rendszerek belépési jelszavát (administrator, root, supervisor jelszó) lezárt borítékban átadja az igazgatónak, és azt elhelyezik a páncélszekrényben. A borítékot csak különösen indokolt esetben, az igazgató bonthatja fel.

Idıszakos feladatai •

Az iskolavezetés tájékoztatása szerint az informatikai eszközöket igénylı versenyek, érettségik, vizsgák pontos idıpontját nyilvántartja és gondoskodik a gépek biztonságos felügyeletérıl ezekben az idıszakokban.

•

Részt vesz a hardver és szoftver beszerzések szakmai véleményezésében.

•

Részt vesz a géptermek kezdeti kialakításának tervezésében. 10.7. Vezetı tanár kiegészítı munkaköri leírás-mintája

A munkakör megnevezése: vezetı tanár Közvetlen felettese: tanárképzési igazgatóhelyettes Vezetı tanár (szakvezetı tanár) munkaköri feladatai •

Felkészíti a hallgatókat az iskolai gyakorlatra, átadja a korszerő pedagógiai módszereket, mélyíti hivatástudatukat, erkölcsi fejlıdésüket, biztosítja sokoldalú fejlıdésük feltételeit. Közvetlenül irányítja, szervezi, ellenırzi és értékeli a hallgatók munkáját, tapasztalatairól folyamatosan feljegyzéseket készít.

•

A szorgalmi idıszakban vezeti a csoportos iskolai gyakorlat keretében az elıkészítı, bemutató- és elemzıórákat.

•

Határidıre elkészíti az általa vezetett hallgatók tanítási gyakorlatának beosztását.

•

A szakvezetı tanár a tanítási gyakorlat során folyamatosan figyelemmel kíséri, ellenırzi és értékeli a jelöltek tanári kompetenciájának fejlıdését

•

Figyelemmel kíséri a hallgatók iskolai jelenlétét, az igazolatlan hiányzásokat jelenti a tanárképzésért felelıs igazgatóhelyettesnek.

•

Segíti a hallgatókat a célirányos óramegfigyelések, feljegyzések, tervezetek, vázlatok, elkészítésében, az iskolai dokumentumok kezelésében.

•

Segíti a jelölteket az önálló tanításra való felkészülésben, a tanórák didaktikaimódszertani tervezésében.

•

A gyakorlat ideje alatt bevezeti a hallgatókat az iskolai és az iskolán kívüli oktató- és nevelımunkába (ügyelet, fogadóóra, korrepetálás, felzárkóztatás, kirándulás, egyéb iskolai rendezvények) és adminisztratív teendıkbe.

38


•

Folyamatosan ellenırzi és értékeli a hallgató felkészülését a tanítási gyakorlat óráira/foglalkozásaira, különös tekintettel a hallgató tervezeteire, vázlataira, a tanítási órához szükséges eszközökre, felszerelésekre.

•

A foglalkozások után elemzı-értékelı megbeszéléseken a hallgatóval közösen feltárják a tanóra szakmai-pedagógiai tapasztalatait

•

Megszervezi a hallgató záró tanítását, majd értékeli azt.

•

A félévek végén a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatnak, valamint a gyakorlati képzés szabályzatainak megfelelıen értékeli a hallgatók munkáját.

•

Kapcsolatot tart a szakvezetı kollégákkal.

•

Meghívás szerint részt vesz az egyes tanszékek vagy munkacsoportok, bizottságok ülésein.

•

Törekszik a szaktanszékekkel szoros munkakapcsolatra, a szakmódszertanossal együttmőködve végzi a hallgatók szakmai, módszertani, pedagógiai felkészítését.

•

Az igazgatóság részérıl egyéb, a szakvezetıi munkával összefüggı feladattal is megbízható.

11. Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati rendje Az iskolaépületet címtáblával, az osztálytermeket és szaktantermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épületen ki kell tőzni a nemzeti lobogót és az Európai Unió zászlaját. Az iskola minden munkavállalója és tanulója felelıs: •

a közösségi tulajdon védelméért, állapotának megırzéséért,

•

az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért,

•

az energiafelhasználással való takarékoskodásért,

•

a tőz- és balesetvédelmi, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.

A tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel használhatják. Az iskola tantermeit, szaktantermeit, könyvtárát, tornatermét, számítástechnikai felszereléseit, stb. a diákok elsısorban a kötelezı és a választható tanítási órákon használhatják. A szaktantermek, könyvtár, tornaterem, stb. használatának rendjét a Házirend szabályozza, amelynek betartása tanulóink és a pedagógusok számára kötelezı. Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével, átvételi elismervény ellenében lehet. Vagyonvédelmi okok miatt a szertárakat zárni kell. 39


A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatósággal való egyeztetés után – szabadon használhatja.

12. Intézményi védı, óvó elıírások 12.1. A dohányzással kapcsolatos elıírások Az intézményben – ide értve az iskola udvarát, a fıbejárat elıtti 5 méter sugarú területrészt – a tanulók, a munkavállalók és az intézménybe látogatók nem dohányozhatnak. Az iskolán kívül tartott iskolai rendezvényeken tanulóink számára a dohányzás tilos! A nemdohányzók védelmérıl szóló törvény által meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelıs személy az intézmény igazgatója. 12.2. A tanulóbalesetek megelızésével kapcsolatos feladatok A tanulók számára minden tanév elsı hetében az osztályfınök tőz-, baleset és munkavédelmi tájékoztatót tart, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelı szinten – felhívja a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató tartalmát dokumentálni kell, a tájékoztatás megtörténtét a diákok aláírásukkal igazolják. Balesetvédelmi, munkavédelmi oktatást kell tartani minden tanév elején azon tantárgyak tanárainak, amelyek tanulása során technikai jellegő balesetveszély lehetısége áll fönn. Ilyen tantárgyak: fizika, kémia, biológia, számítástechnika, testnevelés. Az oktatás megtörténtét az osztálynaplóban dokumentálni kell. Az ismertetésen jelen nem lévı tanulók számára pótlólag kell ismertetni az elıírásokat. A tanulóbalesetek bejelentése tanulóink és a pedagógusok számára kötelezı. Az a pedagógus, aki nem jelenti az óráján történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek jegyzıkönyvezését, nyilvántartását és a fenntartónak történı megküldését az igazgató által megbízott személy végzi. A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tőz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelıse. A munkavédelmi felelıs megbízása az intézmény vezetıjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A pedagógus csak olyan tárgyakat vihet be a tanítási és tanításon kívüli órákra, melyek veszélytelenségérıl elızıleg meggyızıdött.

40


12.2.1 Az intézmény dolgozóinak megelızésében, illetve baleset esetén

feladatai

a

tanulói

balesetek

Az iskolában folyó balesetmegelızı tevékenységre vonatkozó feladatok ellátásához a Munkavédelmi Szabályzatban foglaltak a mérvadók. 12.2.2. Az intézményvezetı feladatai: •

felelıs az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosításáért,

•

gondoskodik a dolgozók elıírt orvosi vizsgálaton való megjelenésérıl, munkakörüknek megfelelı munkavédelmi oktatáson való részvételrıl,

•

rendszeresen munkavédelmi ellenırzést tart, a tapasztalatokat írásban rögzíti,

•

gondoskodik a jogszabályokban, szabványokban, szabályzatokban elıírt munkavédelmi rendelkezések megtartásáról,

•

fegyelmi jogkört gyakorol,

•

az elıforduló munka-, tanulói- és gyermekbalesetek kivizsgálásában részt vesz, a törvényben elıírtak alapján intézkedik. 12.2.3.Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladata

Az iskola minden dolgozójának feladata, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedést megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tőzvédelmi utasítás és a tőzriadó terv rendelkezéseit. Az iskola helyi tanterve alapján megfelelı tantárgyi keretben oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. A pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztásuk ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni. Az osztályfınököknek az osztályfınöki órákon ismertetniük kell a tanulókkal az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elıírásokat, a tilos és az elvárható magatartásformákat. Az osztályfınököknek foglalkozniuk kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal. A tanév megkezdésekor, az elsı osztályfınöki órán ismertetni kell: •

a házirend balesetvédelmi elıírásait, 41


•

a rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendıket, a menekülési útvonalat,

•

a menekülés rendjét,

•

a tanulók kötelességeit a balesetek megelızésével kapcsolatban,

•

a tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét.

A pedagógusoknak tájékoztatniuk kell a tanulókat minden gyakorlati, technikai jellegő feladat, illetve tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokról, a kötelezı viselkedés szabályairól, egy esetleges rendkívüli esemény bekövetkezésekor követendı magatartásról. A tanulók számára közölt balesetvédelmi ismeretek témáját és az ismertetés idıpontját a balesetvédelmi naplóba be kell jegyezni. A fokozottan balesetveszélyes tanítási órákat (testnevelés, fizika, kémia, számítástechnika) vezetı pedagógusok baleset-megelızési feladatait részletesen a munkavédelmi szabályzat tartalmazza. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések (szemlék) keretében rendszeresen ellenırzi. A munkavédelmi szemlék tanévenkénti idıpontját, a szemlék rendjét és az ellenırzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza. A tanulók rosszulléte esetén a szülıt értesíteni kell. Ilyen esetben a tanulókat csak felügyelet mellett lehet elengedni orvosi vizsgálatra. 12.2.4. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket: •

a sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia,

•

a balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie,

•

minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatójának vagy helyettesének.

A balesetet szenvedett tanulót elsısegélynyújtásban részesítı dolgozó a sérülttel csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan abban, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia és a beavatkozással meg kell várnia az orvosi segítséget.

42


Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat, és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhetı a baleset. A vizsgálat eredményeképpen meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében és a szükséges intézkedéseket végre kell hajtani. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok alapján: •

A tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani.

•

A három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és a balesetekrıl az elıírt nyomtatványon jegyzıkönyvet kell felvenni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg.

•

A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell az iskola fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni. 12.3. Rendkívüli esemény

Rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı-oktató munka szokásos menetét akadályozza, ill. az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen: •

természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.)

•

tőz

•

robbantással történı fenyegetés

Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatójával, ill. valamely intézkedésre jogosult felelıs vezetıvel. Rendkívüli esemény esetén intézkedésre jogosult felelıs vezetık: •

igazgató,

•

igazgatóhelyettesek,

•

munkavédelmi felelıs 43


•

tőzvédelmi felelıs. A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell:

•

tőz esetén a tőzoltóságot,

•

robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget,

•

személyi sérülés esetén a mentıket,

•

a fenntartót,

•

egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerveket, ha ezt az iskola igazgatója szükségesnek tartja. Riasztás rendkívüli esemény esetén

A rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı utasítására az épületben tartózkodó személyeket folyamatos csengetéssel és/vagy az iskolarádión keresztül értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez. A veszélyeztetett épületet a bent tartózkodó tanulócsoportoknak a tőzriadó terv alapján kell elhagyniuk. Levonulás a gyülekezıhelyre: Az emeleti tantermekbıl a lépcsın keresztül, a földszinti kijárati ajtón az utca felé kell levonulni a gyülekezıhelyre. A tanulók az órát adó tanárok vezetése mellett vonulnak a gyülekezıhelyre. A tanárok felelısek a felügyeletük alá rendelt tanulók fegyelmezett magatartásáért. Kivonulás A tanulócsoportoknak a veszélyeztetett épületbıl való kivezetéséért és a kijelölt területen történı gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a tanulók részére tanórát vagy más foglalkozást tartó pedagógusok a felelısek. Kiürítés A veszélyeztetett épület kiürítése során fokozottan ügyelni kell a következıkre: •

Az épületbıl minden tanulónak távoznia kell, ezért az órát, foglalkozást tartó nevelınek a tantermen kívül (pl. a mosdóban, szertárban, stb.) tartózkodó tanulókra is gondolnia kell.

•

A kiürítés során a mozgásban, cselekvésben korlátozott személyeket az épület elhagyásában segíteni kell.

44


•

A tanóra helyszínét és a veszélyeztetett épületet a foglalkozást tartó pedagógus hagyhatja el utoljára, hogy meg tudjon gyızıdni arról, nem maradt-e tanuló az épületben. Kiürítéssel kapcsolatos vezetıi feladatok

Az igazgatónak, illetve az intézkedésre jogosult felelıs vezetınek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejőleg – felelıs dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról: •

a kiürítési tervben szereplı kijáratok kinyitásáról,

•

a közmővezetékek (gáz, áram) elzárásáról,

•

a vízszerzési helyek szabaddá tételérıl,

•

az elsısegélynyújtás megszervezésérıl,

•

a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendırség, tőzoltóság, tőzszerészek, stb.) fogadásáról. 12.4. Tőzvédelem

Tőz esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a „Tőzriadó terv” tartalmazza. 12.5. Bombariadó esetén szükséges teendık: Bomba elhelyezésérıl értesülı, vagy bombát észlelı személy köteles ezt azonnal jelenteni az intézmény vezetıjének, és a környezetét riasztani mindaddig, míg a létesítmény központi riasztása meg nem történt. A bombariadót a hangosbemondón keresztül kell elrendelni. Technikai akadály esetén hosszan tartó csengetést kell alkalmazni. Értesíteni kell a rendırséget és a tőzoltóságot az alábbi adatok közlésével: •

intézmény neve és pontos címe,

•

a bombaérzékelés forrása,

•

emberélet mennyire van közvetlen veszélyben,

•

a bejelentı neve, lakcíme, telefonszáma, a bejelentés ideje.

Az intézmény kiürítését a bombariadó elrendelésekor azonnal meg kell kezdeni. A tanulók az órát tartó tanár vezetésével az érvényben lévı levonulási útvonalon keresztül hagyják el az épületet és mennek biztonságos helyre, a létszámot ellenırzik. A pedagógusok törekedjenek a tanulók megnyugtatására.

45


Amennyiben a bombariadó az érettségi vizsgák idıtartama alatt történik, az iskola igazgatója haladéktanul köteles az eseményt a fenntartónak és a Kormányhivatalnak bejelenteni, valamint gondoskodni az érettségi vizsga mielıbbi folytatásának megszervezésérıl.

13. Az elektronikus és az elektronikus úton elıállított nyomtatványok kezelési rendje 13.1. Az elektronikus úton elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan elıállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet elıírásainak megfelelıen. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: • az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, • az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, • a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, • az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton elıállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezetı által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 13.2. Az elektronikus úton elıállított, papíralapú nyomtatványok hitelesítési rendje Az iskolánkban használatos digitális napló elektronikusan elıállított, papíralapon tárolt adatként kezelendı. Az elektronikus naplóba az adatokat az iskola vezetıi, tanárai és az adminisztrációért felelıs alkalmazottak viszik be. Az adatok tárolása az iskola e célra használatos szerverén történik. A digi-

46


tális napló elektronikus úton tárolja a tanulók adatait, osztályzatait, a tanítási órák tananyagát, a hiányzókat, valamint a tanulókkal kapcsolatos intézkedéseket. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy szervezési igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzıjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. Féléves gyakorisággal kell kinyomtatni a tanulók által elért félévi, év végi eredményeket, a tanulók igazolt és igazolatlan óráit, a tanulói záradékokat. Félévkor a tanuló elıbb felsorolt adatait – a záradékok kivételével - az ellenırzıbe be kell vezetni, vagy az ezeket tartalmazó kivonatot ki kell nyomtatni, azt az osztályfınöknek alá kell írnia, az iskola körbélyegzıjével le kell pecsételni, az ellenırzıt vagy a kinyomtatott iratot pedig át kell adni a tanulónak vagy a szülınek. Az év végi bizonyítványt kézzel vagy nyomtatva is ki lehet tölteni. A tanév végén a digitális napló által generált adatokból papír alapú törzslapot kell kiállítani, amelynek adattartalmát és formáját jogszabály határozza meg. Eseti gyakorisággal kell kinyomtatni a tanuló által elért eredményeket, az igazolt és igazolatlan órák számát, a záradékokat tartalmazó iratot iskolaváltás vagy a tanulói jogviszony megszőnésének más eseteiben.

14. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, idıkeretei 14.1. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számra a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelybıl heti három órát az órarendbe iktatva osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: •

A diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelezı sportköri foglalkozáson való részvétellel.

•

A tanulók által a délutáni idıszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történı részvétellel. A választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelızıen május 20-ig nyilvánosságra hozza.

•

A külsı szakosztályokban igazolt, versenyszerően sportoló tanulók számára a szakosztályban történı sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával. 47


14.2. A tanítási órán kívüli egyéb foglalkozások Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklıdése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetıségeinek figyelembe vételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglalkozások helyét és idıtartamát az igazgató és helyettesei rögzítik a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A foglalkozásokról naplót kell vezetni. •

A tehetséggondozás keretéül szolgáló csoportokat a magasabb szintő képzés igényével a munkaközösség-vezetık és az igazgató egyeztetése után lehet meghirdetni. Ezek vezetıit az igazgató bízza meg. A foglalkozások idıpontjáról és a látogatottságról naplót kell vezetni.

•

A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre, melynek meghirdetését, megszervezését és mőködtetését a diákok végzik. A diákkörök munkája nagymértékben hagyatkozik a kreatív tanulók aktivitására, önfejlesztı tevékenységre. A diákkörök szakmai irányítását a tanulók kérése alapján pedagógusok vagy külsı szakemberek végzik az intézményvezetı engedélyével.

•

A versenyeken való részvétel a diákjaink képességeinek kialakítását és fejlesztését célozza. A tanulók intézményi, városi, kistérségi és országos meghirdetéső versenyeken vehetnek részt, szaktanári felkészítést igénybe véve. A meghirdetett országos versenyekre a felkészítésért, a szervezésért, a nevezésért a szaktárgyi munkaközösségek és az igazgatóhelyettes felelısek.

•

A felzárkóztatások, korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja.

•

Az iskola énekkara sajátos diákkörként mőködik, vezetıje az igazgató által megbízott kórusvezetı tanár. Elsısorban a közös éneklés igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és kulturális rendezvények színesítését is szolgálja.

•

A diákszínpad feladata diákjaink számára kibontakozási lehetıség biztosítása, produkciók készítése különféle kulturális rendezvényekre.

•

Szervezett külföldi kapcsolatok révén a tanulók jobban elmélyülhetnek a tanult idegen nyelvekben, megismerhetik az adott országban élı embereket. Ezek során közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az Európai Unió országairól és más oktatási intézményekrıl. Külföldi utazások az igazgató engedélyével és pedagógus vezetésével, a szülık hozzájárulásával szervezhetık.

•

A tanulmányi kirándulás az iskolai élet, a közösségek kialakításának és fejlıdésének szerves, pótolhatatlan része. Ezért az iskola mindent megtesz a kirándulások igényes és egyben olcsó megszervezése és problémamentes lebonyolítása érdekében. Osztálykirándulást 9. és 11. évfolyamon szervezünk, 10. évfolyamon a sítábor helyettesíti azt.

48


14.3. Közösségi szolgálat A Nemzeti köznevelési törvény bevezette és az érettségi vizsga feltételéül szabta az iskolai közösségi szolgálatot, ami a tanulók készségeit és kompetenciáit fejlesztı pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosítsák. Az iskolai közösségi szolgálati program legnagyobb értéke, hogy a tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erısíti a tanulók szociális érzékenységét. A közösségi szolgálat egyéni vagy csoportos tevékenységként az alábbi területeken teljesíthetı: a) egészségügyi b) szociális és jótékonysági c) oktatási d) kulturális és közösségi e) környezet- és természetvédelmi f) katasztrófavédelmi g) az óvodáskorú, sajátos nevelési igényő tanulókkal, az idıs emberekkel közös sport és szabadidıs tevékenysége. Az egészségügyi területen teljesített szolgálat esetén a fogadó helynek mentort kell biztosítania, amit az együttmőködési szerzıdésnek is tartalmaznia kell. A közösségi szolgálat szervezésének és lebonyolításának szabályai: A közösségi szolgálatot a 9-11. évfolyamos diákok számára 3 tanévre arányosan elosztva szervezzük meg. Amennyiben a tanuló – sajátos élethelyzetébıl adódóan (pl. tartós betegség) – a szabályzattól eltérı módon vesz részt a közösségi szolgálat teljesítésében, ezt a szülınek írásban kell kérnie, és jeleznie kell, hogy gyermeke mikor tud eleget tenni kötelezettségének. A kötelezıen teljesítendı 50 órán belül maximum 5 órás felkészítı és 5 órás zárófoglakozást tartunk. A közösségi szolgálat teljesítését úgy szervezzük meg, hogy: •

a 18. életévét betöltött tanuló este 20 óra és reggel 6 óra között tevékenységet nem végezhet,

•

a 16. életévét be nem töltött tanuló esetében a közösségi szolgálatra fordított idı nem haladhatja meg a) tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát,

49


b) tanítási idıben tanítási napon a napi 2, tanítási napon kívül a napi 3 órát, és a heti 12 órát, •

a 16. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetén a napi 4 és fél órát és a heti 18 órát,

•

a 18. életévét betöltött tanuló esetén a tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább 14 óra pihenıidıt biztosítunk.

A közösségi szolgálatban részt vevık feladatai: Az igazgató: •

felelıs a közösségi szolgálat megszervezéséért, lebonyolításáért és fenntartásáért.

•

kijelöli az iskolai koordinátor(oka)t, aki(k)nek a személyével a tanulóknak egyet kell érteniük

•

jóváhagyja a programot,

•

együttmőködési megállapodást köt a fogadóhelyekkel,

A koordinátor: •

felelıs a tanulók felkészítésért,

•

a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért,

•

nyomon követi a program lebonyolítását,

•

felkészítı és feldolgozó foglalkozásokat tart,

•

ellenırzi, és aláírásával igazolja a tanulók teljesítését,

•

tájékoztatja a tanulókat és a szülıket a közösségi szolgálat céljairól, szabályairól és a választási lehetıségekrıl

Az osztályfınök: •

a szolgálat teljesítését folyamatosan rögzíti az iskolai dokumentumokban (napló, bizonyítvány, törzslap)

A tanuló: •

jelentkezési lapot tölt ki, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülı egyetértı nyilatkozatát,

•

a közösségi szolgálat során naplót vezet, amelyben rögzíti, hogy hol, mikor, milyen idıkeretben és milyen tevékenységet folytatott,

•

a közösségi szolgálat teljesítése során is köteles betartani a Házirend elıírásait.

A közösségi szolgálat teljesítésérıl az iskola igazolást állít ki 2 példányban, amelybıl egy példány a tanulónál, egy példány az iskolánál marad. Ha a tanuló intézményt vált, az igazolásnak

50


az addig teljesített szolgálatot kell tartalmaznia. Amennyiben a tanuló a közösségi szolgálatot nem teljesítette, érettségi vizsgára nem bocsátható.

15. Az intézményi közösségek, a kapcsolattartás formái és rendje 15.1. A munkavállalói közösség Az iskola nevelıtestületébıl és az intézménynél munkavállalói jogviszonyban álló adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az igazgató – a megbízott vezetık és a választott képviselık segítségével az alábbi iskolai közösségekkel tart kapcsolatot: •

szakmai munkaközösségek,

•

szülıi munkaközösség,

•

diákönkormányzat,

•

osztályközösségek.

15.2. A szülıi munkaközösség Az iskolában mőködı szülıi szervezet a Szülıi Munkaközösség (a továbbiakban: SzMK). Döntési jogkörébe tartoznak az alábbiak: • saját szervezeti és mőködési rendjének, munkaprogramjának meghatározása, • a képviseletében eljáró személyek megválasztása (pl. a szülıi munkaközösség elnöke, tisztségviselıi), • a szülıi munkaközösség tevékenységének szervezése, • saját pénzeszközeikbıl segélyek, anyagi támogatások mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A SzMK vezetıségével történı folyamatos kapcsolattartásért, az SzMK véleményének a jogszabály által elıírt esetekben történı beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. Az SZMK-nak véleményezési joga van a következı kérdésekben: • a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásakor vagy módosításakor, • jogszabályban meghatározott kérdésekben, • a házirend elfogadásakor. 15.3. Az intézményi tanács A köznevelési törvény 73. §-ának (3) bekezdése biztosít a lehetıséget az intézményi tanács megalakítására és mőködtetésére, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 121.§-a pedig szabályozza az intézményi tanács létrehozásának körülményeit. Tekintve, hogy megítélésünk szerint 51


iskolánkban jól mőködik az intézmény vezetısége, a szülıi szervezet és a diákönkormányzat közötti egyeztetés, biztosítjuk a fenntartó és a partnerszervezetek közötti információáramlást, az intézmény tantestülete és a partnerszervezetek nem tartják szükségesnek az intézményi tanács megalakítását. 15.4. A diákönkormányzat A diákönkormányzat az iskola diákjainak érdekvédelmi és jogérvényesítı szervezete. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és mőködési szabályzata szerint mőködik. Jogait a hatályos jogszabályok, joggyakorlásának módját saját szervezeti szabályzata tartalmazza. A mőködéséhez szükséges feltételeket az intézmény vezetıje biztosítja a szervezet számára. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát a diákönkormányzat készíti el és a nevelıtestület hagyja jóvá. Az iskolai diákönkormányzat élén, annak szervezeti és mőködési szabályzatában meghatározottak szerint választott diákönkormányzati vezetı, illetve az iskolai diákbizottság áll. A diákönkormányzat tevékenységét a diákmozgalmat segítı tanár támogatja és fogja össze, akit ezzel a feladattal – a diákközösség egyetértésével– az igazgató bíz meg határozott, legföljebb ötéves idıtartamra. A diákönkormányzat minden tanévben – az iskolai munkarendben meghatározott idıben – diákközgyőlést tart, melynek összehívását a diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát az intézmény belsı mőködésének szabályai között kell ırizni. A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, az iskola berendezéseit – az igazgatósággal való egyeztetés után szabadon használhatja. A diákönkormányzat véleményét – a hatályos jogszabályok szerint – be kell szerezni • az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása elıtt, • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, • a házirend elfogadása elıtt. A vélemények írásos vagy jegyzıkönyvi beszerzéséért az intézmény igazgatója felelıs. 15.5. Az osztályközösségek Az iskolai közösségek legalapvetıbb szervezete, a tanítási-nevelési folyamat alapvetı csoportja az osztályközösség. Döntési jogkörébe tartoznak: •

az osztály diákbizottságának és képviselıjének megválasztása, 52


•

küldöttek delegálása az iskolai diákönkormányzatba,

•

döntés az osztály belügyeiben.

Az osztályközösségek vezetıje: az osztályfınök Az osztályfınököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsısorban a felmenı rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfınök feladatai és hatásköre •

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlıdés jegyeire.

•

Együttmőködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.

•

Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját.

•

Kapcsolatot tart az osztály szülıi munkaközösségével.

•

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi elımenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.

•

Minısíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minısítési javaslatát a nevelıtestület elé terjeszti.

•

Szülıi értekezletet tart.

•

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendıket: digitális napló vezetése, ellenırzése, bizonyítványok megírása, hiányzások igazolása.

•

Segíti az osztálya kötelezı orvosi vizsgálatát.

•

Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendı ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelısével.

•

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola elıtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közremőködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

•

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére.

•

Részt vesz az osztályfınöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

•

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 15.6. A szülık, tanulók, érdeklıdık tájékoztatásának formái 15.6.1 Szülıi értekezletek

Az osztályok szülıi értekezletét az osztályfınök tartja. Az iskola tanévenként három szülıi értekezletet tart. Ezen túl a felmerülı problémák megoldása céljából az igazgató, az osztályfınök vagy a szülıi munkaközösség elnöke rendkívüli szülıi értekezletet hívhat össze. Összevont szülıi értekezletet az igazgató hívhat össze.

53


15.6.2 Tanári fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az igazgató által kijelölt idıpontban – két alkalommal tart fogadóórát. A fogadóórák idıtartama 90 perc. Amennyiben a szülı, gondviselı a fogadóórán kívüli idıpontokban kíván konzultálni gyermeke tanárával, akkor erre – a rendkívüli eseteket leszámítva – telefonon vagy (elektronikus) levél útján történı idıpont-egyeztetés után kerülhet sor a pedagógus heti fogadóóráján. 15.6.3 A szülık írásbeli tájékoztatása Az intézmény vezetıi, a szaktanárok és az osztályfınökök a digitális napló vezetésével tesznek eleget tájékoztatási kötelezettségüknek. A szülıvel való kapcsolatfelvétel telefonon vagy az ellenırzın keresztül történhet. Az osztályfınök az ellenırzın keresztül értesíti a szülıket a fogadóórák, a szülıi értekezletek és más fontos események idıpontjáról, valamint a fegyelmi büntetésekrıl, ill. a jutalmazásról. Az év vége elıtt négy héttel hivatalos levélben értesíti a szülıt, amennyiben valamely tantárgyból a tanuló bukásra áll.

16. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alapvetı dokumentumai az alábbiak: •

alapító okirat,

•

pedagógiai program,

•

minıségirányítási program,

•

szervezeti és mőködési szabályzat,

•

házirend.

A fenti dokumentumok nyilvánosak. A hatályos alapító okirat a www.kir.hu honlapon található meg, a többi az iskola honlapján, illetve könyvtárában. A pedagógiai programról – munkaidıben – az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek elızetes egyeztetés után adnak tájékoztatást. A házirendet minden tanítványunk számára a beiratkozáskor átadjuk.

17. A külsı kapcsolatok rendszere és formája Rendszeres külsı kapcsolatok: Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és személyekkel: 54


• a fenntartóval, • a közoktatási intézményekkel, • pedagógiai szolgáltató intézményekkel, • a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, • a gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, • a nevelési tanácsadó szolgálattal, • kulturális intézményekkel, • sportegyesületekkel.

18. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 18.1. Általános eljárásrend A tanuló joga különösen, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Tanévenként meghatározott idıpontban heti három alkalommal iskolaorvos és védını áll a tanulók rendelkezésére. Évente minden tanuló általános szőrıvizsgálaton vesz részt. A tanulók számára bármilyen gyógyszeres ellátást csak az orvos adhat. Az iskolaorvos évente egyszer tájékoztatja tapasztalatairól az iskolavezetést. Az iskolaorvos és a védını az osztályfınök kérésére egészségügyi felvilágosító órát tart az osztályokban. Tanévenként egy alkalommal a tanulók szervezett fogorvosi rendelésen vesznek részt. A portán központi mentıdoboz található, amelyet kisebb balesetek ellátására lehet igénybe venni. Az azonnali orvosi ellátást igénylı esetben a foglalkozást vezetı tanár értesíti az iskolatitkárt, aki intézkedik. Rosszullét esetén az osztályfınök, az osztályfınök-helyettes vagy az igazgató, illetve helyettesének engedélyével mehet haza a tanuló. Az iskolatitkár indokolt esetben értesíti a szülıket. Fertızı betegség gyanúja esetén a tanulót azonnal orvoshoz kell küldeni. Az orvosi vizsgálatra rendelt tanulók tanári felügyelettel mennek a rendelıbe. Abban az esetben, ha az egész osztály, akkor az órát tartó tanár vagy az osztályfınök, ha csak az osztály egy csoportja vesz részt a vizsgálaton, akkor valamelyik helyettes tanár kíséri a tanulókat. 55


18.2. Az igazgató és az iskolaorvos kapcsolatának rendszere Az iskolaorvos feladatait a Köznevelési törvény, és az annak végrehajtását tartalmazó 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1998. (IX.3.) NM-rendelet szerint végzi. Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján a gimnázium tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását. Az iskolaorvos munkájának ütemezését egyezteti az iskola igazgatójával. A diákok szőrıvizsgálatának tervezetét kifüggeszti a tanári szobában. Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelızésével és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvetı feladata. Ennek végzése során az intézmény vezetıje a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 69.§ (2)/f bekezdésében meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelıst bíz meg a feladatok koordinálásával. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs kapcsolatot tart fenn a Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

19. A tanulók ügyeinek kezelésével kapcsolatos szabályok 19.1. A tanuló által elkészített dologért járó díjazás A köznevelési törvény elıírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérı megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elı a tanulói jogviszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította. Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelı díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülıje egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidı. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követıen az intézmény vezetıje tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényérıl és a bevétel mértékérıl, majd írásban köteles ajánlatot tenni a 56


tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülı és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetıen nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

19.2. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1)/q szakaszában foglaltaknak megfelelıen a tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait az alábbiakban határozzuk meg. • A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követı 30 napon belül történik meg, kivéve, ha a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésrıl szóló információ megszerzését követı 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. • A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülıjét személyes megbeszélés révén, vagy levélben értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás idıpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a tanuló, a szülı ismételt szabályszerő meghívás ellenére sem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülı külön-külön a tárgyalás elıtt legalább nyolc nappal megkapja. • A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetıséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülı az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. (Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülı nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértıi vélemény.) A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen, vagy a tanuló mellett szól. • A fegyelmi tárgyalást lefolytató, legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelıtestület bízza meg, a nevelıtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzıkönyvezni kell. A nevelıtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A bizottság elnökét a tagok közül a bizottság választja meg. • A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követıen ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. 57


• A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövetı tanuló, szülıje (szülei), törvényes képviselıje, a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzıkönyv vezetıje, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges idıtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. • A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzıkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minıségben részt vevık nevét, az elhangzott nyilatkozatok fıbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetıje szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülı kéri. • A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról felvett jegyzıkönyvet a tárgyalást követı három munkanapon belül el kell készíteni, és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak, és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak, illetve szülıjének. • A fegyelmi tárgyalás jegyzıkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. • A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzıkönyvet a fegyelmi határozathozatalt napirendre tőzı nevelıtestületi értekezletet megelızıen legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelıtestülettel. A jegyzıkönyv ismertetését követı kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat – mérlegelésük után a szükséges mértékben – a határozati javaslatba beépítik. • A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a tanuló nem követett el kötelességszegést, a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, a kötelességszegés elkövetésétıl számított három hónapnál hosszabb idı telt el, a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. • A fegyelmi tárgyalást követıen az elsıfokú határozat meghozatalát célzó nevelıtestületi értekezlet idıpontját minél korábbi idıpontra kell kitőzni. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a

58


tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülı is bejelentheti. A nevelıtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola igazgatója állapítja meg a kizárási ok fennállását. • Az elsıfokú fegyelmi határozatot szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkezı részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsıfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követı hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülıjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló –kiskorú tanuló esetén a szülı is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. • Az elsıfokú határozat rendelkezı részének, indoklásának és záró részének eleget kell tennie a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 58.§ 5-6-7. pontjában szabályozott formai feltételeknek. A határozatot az elsı fokon eljáró nevelıtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelıtestület egyik, a tárgyaláson végig jelenlévı tagja. • A fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. • Az elsıfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülı is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétıl számított tizenöt napon belül kell az elsıfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. • A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsıfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétıl számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsıfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb • meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, • áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. 59


A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlı körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap idıtartamra felfüggesztheti.

19.2.1. A fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. §-ában szereplı felhatalmazás alapján egyeztetı eljárás elızheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezetı események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedı közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztetı eljárás lefolytatására akkor van lehetıség, ha azzal a sérelmet elszenvedı fél, kiskorú sérelmet elszenvedı fél esetén a szülı, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított tanuló esetén a szülı egyetért. Az egyeztetı eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: • Az egyeztetı eljárás kezdeményezése az intézményvezetı kötelezettsége. • A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülıje figyelmét fel kell hívni az egyeztetı eljárás igénybevételének lehetıségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı az értesítés kézhezvételétıl számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztetı eljárás lefolytatását. • Harmadszori kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelızı egyeztetı eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben errıl a lehetıségrıl a tanulót és a szülıt nem kell értesíteni. • Az egyeztetı eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelı terem rendelkezésre bocsátása, egyeztetı felkérése, értesítı levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény vezetıjének feladata. • Az egyeztetı eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedı fél, mind a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló elfogad. A levezetıt elsısorban az intézmény pedagógusai közül kell felkérni. Amennyiben az egyeztetı eljárás vezetıjének jelölt pedagógust a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülıje is elfogadja, az intézmény vezetıje írásos megbízásban kéri fel ıt az egyeztetı eljárás lebonyolítására. • Az egyeztetés vezetıje az egyeztetı eljárás elıtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedı féllel külön-külön megbeszélést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása, és a felek álláspontjának közelítése. 60


• Az egyeztetı eljárás idıpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény igazgatója tőzi ki, az egyeztetı eljárás idıpontjáról és helyszínérıl, az egyeztetı eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyérıl írásban értesíti az érintett feleket. • Az egyeztetést vezetınek és az intézmény vezetıjének arra kell törekednie, hogy az egyeztetı eljárás – lehetıség szerint – 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon. Az egyeztetı eljárás idıszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelı mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhetı legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása. • Az egyeztetı eljárás sikeres lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezetı pedagógus írnak alá. • Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedı fél az egyeztetı eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges idıre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedı fél, kiskorú sérelmet elszenvedı fél esetén a szülı nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztetı eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegı tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. • A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztetı eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történı megérkezésétıl számított tizenöt napon belül az egyeztetı eljárás nem vezetett eredményre.

20. Az intézményi hagyományok ápolása és az ünnepélyek rendje 20.1. A hagyományápolás célja Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az intézmény jó hírnevének megırzése az alkalmazotti és tanulóközösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnepélyek és megemlékezések rendezése és megtartása a fiatalok nemzeti identitástudatát fejleszti, hazaszeretetüket mélyíti. Az intézmény egyéb helyi hagyományai közé tartozó rendezvények a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a fiatalokat az egymás iránti tiszteletre nevelik. 61


Az iskola ünnepi mősorainak, megemlékezéseinek terveit az éves munkaterv tartalmazza a mősor elkészítéséért felelıs pedagógus megnevezésével. Az ünnepségeken az iskola tanulói a Házirendnek megfelelı öltözékben és rendben kötelesek megjelenni. 20.2. Ünnepélyeink •

Tanévnyitó ünnepély (Ságvári Gimnáziumért Emlékérem átadása)

•

Október 23. - Nemzeti ünnep

•

Szalagtőzı ünnepély

•

Március 15. – Nemzeti ünnep

•

Ballagás - Ságvári Gimnáziumért Emlékérem átadása

Osztálykeretekben •

Október 6. – Az Aradi Vértanúk Emléknapja

•

Február 25. – A kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja

•

Április 16. – A Holokauszt áldozatainak emléknapja

•

Június 4. – A nemzeti összetartozás napja

A fentiektıl eltérı megemlékezéseket az éves munkaterv rögzíti. Az ünnepélyeken a nevelıtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelezı. Az ünnepélyek rendezése, az elıkészítı munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása minden pedagógusnak kötelessége. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfınök az osztálynaplóba bejegyzi. A város által szervezett nemzeti ünnepeinken a tantestület és a tanulóifjúság méltóképpen képviseli az iskolát.

21. mellékletek

A Szervezeti és mőködési Szabályzat mellékletei

•

1. sz. melléklet – Könyvtári szabályzat

•

2. sz. melléklet – Adatvédelmi szabályzat

62


22. Záró rendelkezések

Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzatot (SzMSz) csak a nevelıtestület módosíthatja a szülıi munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Nyilatkozat

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Szülıi Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Szeged, 2013.

……….…………………………. a Szülıi Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a szervezeti és mőködési szabályzat elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Szeged, 2013.

……………………………… a Diákönkormányzat vezetıje

63


A Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadása és jóváhagyása

Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület 2013. március 27. napján elfogadta.

A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot jóváhagyta

Szeged, 2013.

……………………………………..

Dr. Dobi János igazgató

Fenntartói nyilatkozat

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a …………………………. számú határozatával az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Szervezeti és Mőködési Szabályzatával egyetért.

Szeged, 2013.

……………………………… A fenntartó képviseletében

64

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Recommend Documents