SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA HÁZIREND

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA HÁZIREND

2013

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Házirend

Tartalomjegyzék 1.

A házirend célja .................................................................................................................. 4

2.

A tanulói kötelezettségek. A kötelességek teljesítésével kapcsolatos, az iskola által elvárt

viselkedés szabályai. .................................................................................................................. 5 2.1. A munkarenddel kapcsolatos szabályok ...................................................................... 5 2.1.1. A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai......................................................................................................................... 5 2.1.2. Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai ..................................................................................................... 6 2.1.3. Tanórák, foglalkozások napi, heti rendjének kialakítási szabályai ...................... 6 2.1.4. Szünetek rendje .................................................................................................... 7 2.1.5. Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai, közösségi szolgálat .............................................................................................................................. 8 2.1.6. Az iskola által elvárt viselkedési normák a társas kapcsolatokban .................... 10 2.1.7. A tanórai rend, elvárt viselkedés a tanórákon .................................................... 10 2.1.8. A hetes feladatai ................................................................................................. 11 2.1.9. A folyosói diákügyelet feladatai ........................................................................ 11 2.1.10. Az iskolán kívüli – pedagógiai programhoz kapcsolódó – rendezvényeken elvárt tanulói magatartás .................................................................................................. 12 2.1.11. Rendezvények, ünnepélyek normatív rendje .................................................. 13 2.2. Az intézmény létesítményeinek, eszközeinek használatával kapcsolatos szabályok 13 2.2.1. A helyiségek, a berendezési tárgyak, az iskolához tartozó területek használatának rendje ........................................................................................................ 13 2.2.2. A használat korlátai ............................................................................................ 15 2.2.3. A létesítmény használatával kapcsolatos védı-óvó rendszabályok ................... 15 3. A tanulói jogok. A joggyakorlás módja az iskolában. ..................................................... 17 3.1. A tanulói jogok gyakorlásának módja ....................................................................... 19 3.1.1. A kérdezés-érdemi válasz rendje........................................................................ 20 3.1.2. A véleménynyilvánítás gyakorlása..................................................................... 20 3.2. A jogok gyakorlásához szükséges információkhoz való hozzájutás ......................... 20 3.3. Jogorvoslati jog gyakorlása ....................................................................................... 20 3.4. A diákönkormányzat iskolai támogatása ................................................................... 21 3.5. Az egy tanítás nélküli munkanap felhasználásának szabályai................................... 21 3.6. Diákkörök létrehozása, mőködése ............................................................................. 21 3.7. A könyvtárhasználat joga .......................................................................................... 22 3.8. Tantárgymódosítás, tantárgy-, foglalkozás- tanárválasztás rendje ............................ 22 3.9. A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai..................................................... 23 3.9.1. A felmentés feltételei ......................................................................................... 23 3.9.2. Az osztályozó vizsgák ........................................................................................ 23 3.10. A tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos intézkedések ..... 24 3.11. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások elosztásának elvei, a kérelem elbírálás rendje ..................................................................................................................... 25 3.11.1. Ingyenes tankönyv .......................................................................................... 25 3.11.2. Egyéb kedvezmények ..................................................................................... 25 3.11.3. A tankönyvellátás rendszere ........................................................................... 25 3.12. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciái ............................................................................................................................... 27 2


4.

A tudásszint ellenırzésének formái.................................................................................. 28

4.1. Az iskolai írásbeli ellenırzések formái, rendje, korlátai ........................................... 28 4.2. A szóbeli feleltetés rendje és korlátai: ....................................................................... 28 4.3. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai, értékelése ........................................................................................................... 29 4.3.1. A házi feladat adásának céljai: ........................................................................... 29 4.3.2. A házi feladat adásának elvei ............................................................................. 29 4.3.3. A házi feladat ellenırzése és értékelése ............................................................. 29 4.3.4. A házi dolgozat értékelése.................................................................................. 30 4.3.5. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai ................................................. 30 5. A tanulók tudásszintjének, magatartásának, illetve szorgalmának osztályzattal történı értékelése .................................................................................................................................. 31 5.1. A tanuló tudásszintjének osztályzattal történı értékelése ......................................... 31 5.2. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, formái31 5.3. A tanulók jutalmazásának formái, rendje .................................................................. 33 5.4. A tanulók fegyelmezésének elvei és formái .............................................................. 35 6. A foglalkozásról történı távolmaradással kapcsolatos kérdések ..................................... 37 6.1. Távolmaradások engedélyezése, a hiányzások igazolása .......................................... 37 6.2. Az igazolatlan hiányzások ......................................................................................... 37 6.3. A késések ................................................................................................................... 38 6.4. A hiányzások következményei .................................................................................. 38 7. Szülık hozzáférési lehetısége az elektronikus naplóhoz ................................................. 39 8.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás ................................................................. 40

9.

A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok........................................................................ 41

10. Záró rendelkezések ........................................................................................................... 42

A rövidítések magyarázata NKTv: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl R: 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról TPR: 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl

3


1.

A házirend célja

Az iskola házirendje állapítja meg a 2011. évi CXC. törvényben, továbbá a jogszabályokban meghatározott tanulói jogok gyakorlásának és – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül – a kötelezettségek végrehajtásának módját, az iskola által elvárt viselkedés szabályait, továbbá az iskolai és tanulói munkarenddel, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjével, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használatával kapcsolatos szabályokat. A Házirendet a szülıi munkaközösség, továbbá az iskolai diákönkormányzat véleményének kikérésével a nevelıtestület fogadja el. A nevelıtestület által elfogadott Házirend keretként szolgál az intézmény közösségi életének szervezéséhez, a pedagógiai programban foglalt célok megvalósításához, valamint az intézmény által képviselt értékek közvetítéséhez. A Házirend elısegíti az iskola oktató és nevelı feladatainak ellátását, ezért betartása az intézménnyel jogviszonyban álló minden személy – tanuló, pedagógus és más alkalmazott – számára egyaránt kötelezı.

Jogszabályi háttér: 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésrıl 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl és a köznevelési intézmények névhasználatáról 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésrıl szóló törvény végrehajtásáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjérıl

4


2.

A tanulói kötelezettségek. A kötelességek teljesítésével kapcsolatos, az iskola által elvárt viselkedés szabályai. Tanulói kötelezettségek (NKTv. 46.§. 1. pont): A tanuló kötelessége, hogy • megtartsa az iskolai SZMSZ-ben, továbbá a Házirendben foglaltakat. • részt vegyen a kötelezı és a választott foglalkozásokon, a törvényben elıírt közösségi szolgálaton és gyakorlatokon. • rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelıen eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének. • életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva, pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közremőködjön saját környezete és az általa alkalmazott eszközök rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények elıkészítésében, lezárásában. • megtartsa a tanórai és egyéb iskolai foglalkozások rendjét, az iskola létesítményeit a helyi szabályozásoknak megfelelıen használja. • óvja saját és társai testi épségét, egészségét, a szülı hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi szőrıvizsgálaton, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védı ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait vagy másokat veszélyeztetı állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. • megırizze, továbbá az elıírásoknak megfelelıen kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit. • az iskola pedagógusai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa, tiszteletet tanúsítson irántuk, segítse rászoruló tanulótársait.

2.1.

A munkarenddel kapcsolatos szabályok 2.1.1.A tanév rendjének, a tanítás nélküli munkanapok felhasználásának általános szempontjai

A tanév szeptember 1-jétıl a következı év augusztus 31-ig, a szorgalmi idıszak június 30ig tart. A tanév általános rendjérıl az állami oktatásirányítás évenként rendelkezik. A tanév

5


helyi rendjét, programjait a nevelıtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembevételével. A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény mőködésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és idıpontokat: • a nevelıtestületi értekezletek idıpontjait, • az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és idıpontját, • a tanítás nélküli munkanapok programját és idıpontját, • a vizsgák (érettségi, osztályozó, javító, különbözeti) rendjét, • a tanítási szünetek (ıszi, tavaszi, téli) idıpontját – miniszteri rendelet keretein belül, • a nyílt nap megtartásának rendjét és idejét. A tanítási szünetekre vonatkozó nyitva tartást, valamint a felügyelet – éves munkatervben meghatározott – idıpontjait az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. 2.1.2.Nyitva tartás rendje, a nyitva tartás alatti folyamatos ügyelet, felügyelet biztosításának szabályai Az iskola szorgalmi idıszakban hétfıtıl péntekig reggel 6 óra és este 19 óra között tart nyitva. Az ettıl eltérı nyitva tartásra az igazgató adhat engedélyt. Tanítási szünetek idejére az iskola nyitvatartási és ügyeleti rendjét az igazgató határozza meg, és errıl tájékoztatja az érintetteket. Az iskolában tanítási idı alatt a hivatalos ügyintézés idırendje a következı: Hétfıtıl csütörtökig: Igazgatósági 7.20-16.00 Titkársági 7.30-15.30 Pénteken: 7.30-15.00 A tanulók hivatalos ügyeiket a titkárságon a húszperces szünetben, vagy 14 óra után intézhetik. Az igazgatósági ügyelet ideje alatt az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes az iskolában tartózkodik. 2.1.3.Tanórák, foglalkozások napi, heti rendjének kialakítási szabályai A tanítás heti rendjét órarend rögzíti. Az órarendet, a folyosóügyeleti és a helyettesítési rendet az igazgató hagyja jóvá. 6


A csengetési rend: 1. óra

7.30 – 8.15

2. óra

8.25 – 9.10

3. óra

9.20 – 10.05

4. óra

10.15 – 11.00

5. óra

11.20 – 12.05

6. óra

12.15 – 13.00

7. óra

13.10 – 13.55

Rendkívüli esetekben (pl. ünnepség) a nap csengetési rendjét, az órák és a szünetek hosszát az igazgató másként is meghatározhatja. Az órákra történı becsengetés elıtt 2 perccel, kicsengetés elıtt 5 perccel jelzıcsengetés hívja fel a figyelmet az órák kezdésére, illetve befejezésére. Becsengetés elıtti jelzıcsengetéskor a tanulók a következı óra helyére mennek, legkésıbb csengetéskor bevonulnak a terembe, és fegyelmezetten várják az órát tartó tanárt. Iskolánkban az elsı (közismereti) óra 7.30-kor kezdıdik. A mindennapos testnevelés keretében zajló órák korábban is kezdıdhetnek. A tanítási napot kezdı és befejezı, valamint a délutáni dupla tanórák összevontan is tarthatók, de idıtartamuk akkor is 2x45 perc. A tömbösített szervezésben oktatott tantárgyak délutáni óráinak idıbeosztását, a pihenésre szánt szünetek rendjét az órát tartó tanár a pedagógiai szempontok, valamint a tanulók egészségi szükségleteinek figyelembe vételével állapítja meg. Délutáni foglalkozások csak úgy kezdıdhetnek, hogy a diákok számára biztosítva legyen legalább 30 perces ebédszünet a délelıtti órák után. Az iskola épületén kívül tartott tanítási órákra külön - az órát tartó tanár által a Házirend szabályainak megfelelıen meghatározott - munkarend vonatkozik. 2.1.4. Szünetek rendje Az órák között 10 perc szünet van, kivételt képez a 4. és 5. óra közötti 20 perces pihenıidı. A tanórák közötti szünetek a felfrissülést szolgálják. A tanároknak a tanóra pontos befejezésével kell támogatniuk ezt a célt, míg a diákoknak kulturált magaviselettel kell hozzájárulniuk ahhoz, hogy a szünetek mindenki számára egyformán biztosítsák a pihenés, kikapcsolódás lehetıségét. A folyosókat és a lépcsıket a közlekedés számára szabadon kell hagyni. Lépcsın, földön, ablakpárkányon, radiátoron ülni tilos! A szünetek rendjét a folyosóügyeletet ellátó tanár ellenırzi.

7


2.1.5. Tanórán kívüli foglalkozások rendjének kialakítási szabályai, közösségi szolgálat A nem tanórai foglalkozásokon (pl. szakkörök, színjátszó kör, tréningek, ISK, közösségi szolgálat, stb.) a foglakozás rendjét a foglalkozást vezetı szaktanár vagy egyéb szakember határozza meg az intézmény Pedagógiai Programjával összhangban lévı módon. Közösségi szolgálat A Nemzeti köznevelési törvény bevezette és az érettségi vizsga feltételéül szabta az iskolai közösségi szolgálatot, ami a tanulók készségeit és kompetenciáit fejlesztı pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy a diákok megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, az ily módon szerzett tudásukat életük során jól hasznosítsák. Az iskolai közösségi szolgálati program legnagyobb értéke, hogy a tanórán kívüli tevékenységgel, informális és nem formális eszközök felhasználásával erısíti a tanulók szociális érzékenységét. A közösségi szolgálat egyéni vagy csoportos tevékenységként az alábbi területeken teljesíthetı: a) egészségügyi b) szociális és jótékonysági c) oktatási d) kulturális és közösségi e) környezet- és természetvédelmi f) katasztrófavédelmi g) az óvodáskorú, sajátos nevelési igényő tanulókkal, az idıs emberekkel közös sport és szabadidıs tevékenysége. Az egészségügyi területen teljesített szolgálat esetén a fogadó helynek mentort kell biztosítania, amit az együttmőködési szerzıdésnek is tartalmaznia kell. A közösségi szolgálat szervezésének és lebonyolításának szabályai: - A közösségi szolgálatot a 9-11. évfolyamos diákok számára 3 tanévre arányosan elosztva szervezzük meg. Amennyiben a tanuló – sajátos élethelyzetébıl adódóan (pl. tartós betegség) – a szabályzattól eltérı módon vesz részt a közösségi szolgálat teljesítésében, ezt a szülınek írásban kell kérnie, és jeleznie kell, hogy gyermeke mikor tud eleget tenni kötelezettségének. - A kötelezıen teljesítendı 50 órán belül max. 5 órás felkészítı és 5 órás zárófoglakozást tartunk. - A közösségi szolgálat teljesítését úgy szervezzük meg, hogy a - a 18. életévét be nem töltött tanuló este 20 óra és reggel 6 óra között tevékenységet nem vé8


gezhet, - a 16. életévét be nem töltött tanuló esetében a közösségi szolgálatra fordított idı nem haladhatja meg a) tanítási szünet ideje alatt a napi 3 órát és a heti 12 órát, b) tanítási idıben tanítási napon a napi 2, tanítási napon kívül a napi 3 órát és a heti 12 órát, - a 16. életévét betöltött, de 18. életévét be nem töltött tanuló esetén a napi 4 és fél órát és a heti 18 órát, - a 18. életévét betöltött tanuló esetén a tevékenység befejezése és másnapi megkezdése között legalább 14 óra pihenıidıt biztosítunk. A közösségi szolgálatban részt vevık feladatai: Az igazgató: - felelıs a közösségi szolgálat megszervezéséért, lebonyolításáért és fenntartásáért. - kijelöli az iskolai koordinátor(oka)t, aki(k)nek a személyével a tanulóknak egyet kell érteniük - jóváhagyja a programot, - együttmőködési megállapodást köt a fogadóhelyekkel, A koordinátor: - felelıs a tanulók felkészítésért, - a fogadó helyekkel való kapcsolattartásért, - nyomon követi a program lebonyolítását, - felkészítı és feldolgozó foglalkozásokat tart, - ellenırzi és aláírásával igazolja a tanulók teljesítését. Az osztályfınök: - tájékoztatja a tanulókat és a szülıket a közösségi szolgálat céljairól, szabályairól és a választási lehetıségekrıl, - a szolgálat teljesítését folyamatosan rögzíti az iskolai dokumentumokban (napló, bizonyítvány, törzslap). A tanuló: - jelentkezési lapot tölt ki, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülı egyetértı nyilatkozatát, - a közösségi szolgálat során naplót vezet, amelyben rögzíti, hogy hol, mikor, milyen idıkeretben és milyen tevékenységet folytatott, - a közösségi szolgálat teljesítése során is köteles betartani a Házirend elıírásait. 9


A közösségi szolgálat teljesítésérıl az iskola igazolást állít ki 2 példányban, amelybıl egy példány a tanulónál, egy példány az iskolánál marad. Ha a tanuló intézményt vált, az igazolásnak az addig teljesített szolgálatot kell tartalmaznia. Amennyiben a tanuló a közösségi szolgálatot nem teljesítette, érettségi vizsgára nem bocsátható. 2.1.6.Az iskola által elvárt viselkedési normák a társas kapcsolatokban Az emberi kapcsolatokban elvárjuk az udvariassági szabályok betartását, például a köszönéssel való tiszteletadást, a kulturált beszédmódot, melytıl idegen a durva, közönséges, trágár szavak, kifejezések használata. Az iskolában kerülendık a másokat zavarba hozó külsı megnyilvánulások. Az iskola munkahely: a tanórákon részt vevı tanulók megjelenése ennek megfelelıen legyen tiszta, rendes, ápolt. 2.1.7.A tanórai rend, elvárt viselkedés a tanórákon Az oktatás alapegysége a tanóra, amelynek védelmét a lehetı legnagyobb mértékben biztosítjuk. A tanítási órákon a részvétel kötelezı. Az iskola pedagógiai programjában nyújtott választható foglalkozások a tanuló és a szülı döntése alapján válnak kötelezıvé, a választást követıen ezekre az órákra is ugyanúgy vonatkoznak a távolmaradás következményei. A mulasztások igazolásának rendjét, a foglalkozásról történı távolmaradással kapcsolatos kérdéseket a Házirend 6. fejezete szabályozza. A tanítási óra menetét megszakítani, tanulót vagy tanárt a tanítási óráról kihívni csak igazgatói engedéllyel, vagy rendkívüli esetben (tőzriadó, egészségügyi okok, arra jogosult hatóság közbelépése stb.) szabad. A tanítási óráról tanulót kizárni, kiküldeni nem lehet. A tanórákra minden tanulónak felkészülten, elvégzett házi feladattal, a tanórán való eredményes részvételhez szükséges felszerelésekkel kell megérkeznie. A tanítási óra becsöngetéskor kezdıdik. Becsöngetéskor valamennyi tanulónak a tanteremben lévı helyén kell tartózkodnia. Testnevelés tantárgy esetén becsöngetésre el kell hagyni az öltözıt, a tornateremben, illetve az óra helyszínén kell sorakozni. A tanórákon a tanulóknak fegyelmezetten, figyelemmel, a tananyagra koncentrálva kell együttmőködniük az óra menetét irányító tanárral. Mind a tanár, mind a diáktársak munkájának fegyelmezetlenséggel történı megzavarása, akadályozása kötelességszegés, ezért a tanár által meghatározott büntetést von maga után. A tanítási órán csak a tanórák zavartalan megtartásához szükséges eszközöket használhatják a tanulók. Padjukon semmilyen elektronikus, kommunikációs eszköz, enni- vagy innivaló, iskolatáska stb. nem lehet. A terem- és iskolabútorok tisztaságának megırzése valamennyi tanuló feladata, ennek ellenırzése, betartatása valamennyi pedagógus kötelezettsége. 10


A tanítási óra kicsöngetésig tart, a tanulók a tanár egyértelmő jelzésére fejezhetik be órai munkájukat és hagyhatják el az óra helyszínét. 2.1.8.A hetes feladatai A tanítási órákon – az órát tartó szaktanár elvárásainak megfelelı módon – az osztályfınök által kijelölt hetesek, csoportbontás esetén a szaktanár által megbízott tanulók jelentik a pedagógusnak a hiányzókat. A hetes gondoskodik a tanterem rendjérıl. Minden óra elıtt letörli a táblát. Az osztályba belépı tanárt a diákok felállással köszöntik, és a hetes jelentését állva hallgatják. Ha az órát tartó tanár a becsöngetés után tíz perccel nem érkezik meg, a hetesnek értesítenie kell az iskolavezetést, hogy gondoskodhasson a megfelelı helyettesítésrıl, felügyeletrıl. 2.1.9.A folyosói diákügyelet feladatai A folyosói diákügyelet célja, hogy munkájával - az alább leírt feladatok elvégzésével - segítsen az iskolai rend fenntartásában. Az ügyeletesi feladatokat a diákok önként vállalják, és az osztályfınök beosztása alapján látják el. Az ügyelet reggel 7 óra 20 perctıl 14 óra 00 percig tart minden nap. Ez alól kivételt csak az Igazgatóság külön rendelkezése adhat. Az ügyeletes: • Az ügyelet megkezdésekor a portástól felveszi az ügyeletesek feladatait tartalmazó leírást, a krétás dobozt és a tanári szoba elıterének kulcsát. • Köszönti az iskolába érkezı látogatókat (szülık, tanárjelöltek stb.), és segíti ıket az iskolában való tájékozódásban. • Köszönti a tanárokat, és szükség esetén kinyitja elıttük a tanári szoba elıterének ajtaját. • A keresett tanárt a tanári szobából, ill. az igazgatóhelyettesi irodából kihívja. • Elvégzi az Igazgatóság által rábízott egyéb feladatokat (igazgatói körözvény eljuttatása az osztálytermekbe, stb.). • Jelent minden rendellenességet az Igazgatóságon. • Az ügyelet leteltével a portásnak leadja az ügyeletesek feladatait tartalmazó leírást, a krétás dobozt és a tanári szoba elıterének kulcsát.

11


2.1.10. Az iskolán kívüli – pedagógiai programhoz kapcsolódó – rendezvényeken elvárt tanulói magatartás A szervezett iskolai programokon, vagy az iskolához kapcsolódó bármilyen eseményen, ahol a tanuló a tanulói jogviszonyából következıen van jelen, a Házirend elıírásai értelemszerően alkalmazva érvényesek. Ilyen rendezvények a munkatervben rögzített, a gimnázium pedagógusai által szervezett rendezvények az iskola teljes vagy széles tanulói körének (pl. szalagtőzı bál, sítábor, iskolai szervezéső orvosi ellátás), a gimnázium diákönkormányzata által szervezett rendezvények, melyekben a szervezık aktív szerepvállalása mellett pedagógusi részvétel is segíti a rendezvényt (pl. gólyaavató), osztályszintő vagy valamely kisebb iskolai közösség által szervezett programok rendezvények (pl. tanulmányi kirándulások, színház-, múzeumlátogatások stb.), az iskolai koordinátor által szervezett közösségi szolgálat. Ezeken a rendezvényeken is – függetlenül azok helyszínétıl – követni kell az iskola által elvárt viselkedés, az emberi együttélés alapvetı normáit. A rendezvények eltérı jellegébıl adódóan részletes viselkedési elvárások általánosságban nem fogalmazhatók meg, az adott foglalkozásért, programért felelıs pedagógus nevelési feladata, hogy pedagógiai eszközökkel meghatározza a követendı tanulói magatartást, és számon kérje annak betartását. A gimnázium pedagógiai céljainak megvalósítását szolgáló iskolán kívüli tanulmányi programok között legjelentısebb a tanulmányi osztálykirándulás. A tanulmányi kiránduláson a tanulókra a Házirendben elıírt viselkedési normák érvényesek, a Házirend által szabályozott jutalmazási és fegyelmezési formák alkalmazhatók. A tanulók a tanulmányi kiránduláson a kísérı pedagógusok utasításai alapján kötelesek eljárni. A tanulmányi kirándulások programját, helyszíneit az osztályfınök a Pedagógiai Program elvárásaihoz igazodó saját nevelési és oktatási céljai alapján, a tanulókkal és a szülıkkel egyeztetve, véleményük figyelembevételével állítja össze költségtakarékos módon. A részletes programról a tanulókat és szülıket tájékoztatja, a kirándulás ideje alatt gondoskodik az osztály és önmaga elérhetıségérıl a szülık és az iskolavezetés számára. A tanulók súlyos kötelességszegése esetén (alapvetı emberi viselkedési normák megszegése, alkohol vagy más tiltott szerek használata, a tanulók engedély nélküli eltávozása a kirándulás helyszíneirıl) mihamarabb tájékoztatja a szülıket és az iskolavezetést. Az ilyen, másokat is veszélyeztetı súlyos kötelességszegés esetén a tanuló – életkorának megfelelı módon – eltiltható a tanulmányi kirándulás további részétıl. (Nem nagykorú tanuló csak pedagógusi vagy szülıi felügyelettel hagyhatja el a kirándulás helyszínét!) 12


2.1.11.

Rendezvények, ünnepélyek normatív rendje

Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése, valamint az intézmény jó hírnevének megırzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. Az ünnepélyeken a nevelıtestület és a tanulóifjúság minden tagjának megjelenése kötelezı. Az ünnepélyek rendezése, az elıkészítı munkában való részvétel, a megemlékezések megtartása (az iskola és a diákönkormányzat éves munkatervében foglaltak szerint) minden pedagógusnak kötelessége. Elvárjuk, hogy az iskolai ünnepségek, megemlékezések, közösségi rendezvények szervezésébe minden tanuló igyekezzék aktívan, tehetségéhez mérten alkotó módon bekapcsolódni, a lebonyolítás során pedig diákjaink a szervezık iránti empátiát, az iskola és az aktuális megemlékezés szellemiségét tükrözı viselkedést tanúsítsanak. A tanulók az iskolai rendezvényeken a nevelıtestület által elvárt öltözékben jelennek meg. A megtartott iskolai ünnepélyeket és megemlékezéseket az osztályfınök az e-naplóba bejegyzi.

2.2.

Az intézmény kapcsolatos szabályok

létesítményeinek,

eszközeinek

használatával

2.2.1.A helyiségek, a berendezési tárgyak, az iskolához tartozó területek használatának rendje A vezetıség az illetékesek bevonásával gondoskodik arról, hogy az iskola épülete, udvara, kondicionáló terme, tornaterme a tanulmányi, nevelési és egészségi követelményeknek megfeleljen. Az iskola rendjérıl és tisztaságáról az iskola gazdasági vezetıje gondoskodik. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, és erre társait is figyelmeztesse. Az iskolai környezet szépítésére, rendbe hozására irányuló szervezett tevékenységekben minden diáknak kötelessége részt venni. A tanuló általános felelısséggel tartozik az intézmény általa használt vagyontárgyai, helyiségei iránt. A szándékosan, vagy akaratlanul/gondatlanságból okozott kárt (egészben vagy részben) meg kell téríteni. A károkozásról az iskola jegyzıkönyvet vesz fel, melynek alapján az iskola a szülıt írásban értesíti a döntésrıl. Ha a tanuló az intézménynek szándékosan kárt okoz, a kár értékének megállapítása után azt meg kell térítenie. A kártérítés gondatlan károkozásnál a kötelezı legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át, szándékos károkozás esetén a kötelezı legkisebb munkabér öt havi összegét nem haladhatja meg. A könyvtár használatának rendje 13


A könyvtár területén kulturáltan kell viselkedni, kerülni kell a hangos beszédet, az olvasást, tanulást zavaró tevékenységeket. Ügyelni kell a könyvtár rendjére és tisztaságára. A könyveket és egyéb dokumentumokat rendeltetésüknek megfelelıen szabad használni, vigyázni kell épségükre, tisztaságukra. A könyvtárból könyvet vagy egyéb dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni. Az elveszített, vagy erısen megrongált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal pótolni, vagy az árát megtéríteni. A könyvtárban lévı számítógépek használatára ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a számítógéptermekben lévıkre. A természettudományos szaktantermek használati rendje A kémia, fizika és biológia szaktantermekben laboratóriumi foglalkozásokat is tartunk, melyek fokozott balesetveszélyt hordoznak. Ezért ilyen foglalkozásokon részt vevı tanulók a tanteremben csak pedagógus felügyelete mellett tartózkodhatnak. Egészségvédelmi okok miatt ezekre a foglalkozásokra étel és ital nem hozható be a termekbe. A termek biztonságos használata érdekében a tanulók kötelessége a teremben található eszközökre és berendezési tárgyakra vigyázni, azokat rendeltetésüknek megfelelıen használni; bármilyen hiányt, rendellenességet, rongálást annak észlelésekor a tanárnak jelezni; a foglalkozás befejezése után rendet rakni, az ablakokat becsukni, a villanyt lekapcsolni. A számítógéptantermek használati rendje Számítógépet csak tanár felügyelete mellett lehet használni. A számítógéptermek biztonságos használata érdekében a tanulók kötelessége a teremben található gépekre, eszközökre és berendezési tárgyakra vigyázni, azokat rendeltetésüknek megfelelıen használni, bármilyen hiányt, rendellenességet, rongálást, mőködési zavart annak észlelésekor a tanárnak jelezni, az iskolai rendszerbe való belépést, az ott folytatott munkát és a kijelentkezést az erre vonatkozó szabályok szerint elvégezni, önmaga után rendet rakni. A gépterem állapotának megırzése érdekében tilos az asztalokat, a számítógépeket vagy azok részegységeit helyükrıl elmozdítani, a készülék belsejébe benyúlni, a teremben ételt, italt fogyasztani, valamint engedély nélkül tilos a gépteremben tartózkodni, a különbözı csatlakozókat engedély nélkül kihúzni, bedugni, külsı eszközt csatlakoztatni, 14


a gépeket ki- vagy bekapcsolni, a monitorokat elállítani, a tanári géphez vagy a szerverhez nyúlni. A tornatermek használati rendje A tornatermekben, kondicionáló teremben csak azok tartózkodhatnak, akiknek testnevelés órájuk, sportfoglalkozásuk (ISK, szakkör, egyéni felkészítés, stb.) van. A tanulók csak pedagógus jelenlétében használhatják a termeket. Az öltözıket 10 perccel a foglalkozás kezdete elıtt lehet elfoglalni. A testnevelés órákra az iskola kötelezı felszerelést határoz meg, ezeket a testnevelı tanárok minden év elsı tanítási óráján ismertetik (kilencedikes tanulók a beiratkozáskor kapnak tájékoztatást). A tornatermekben tartott foglalkozásokon a tanulók ebben a felszerelésben kötelesek megjelenni. A termek és felszereléseik, eszközeik épségét óvni, védeni kell, fokozottan ügyelni kell a tisztaságra. A tornacsarnokban és az öltözıkben tilos az étkezés. Az iskola az öltözıkben hagyott értéktárgyakért felelısséget nem vállal. A testnevelés óra alól felmentett tanulóknak a pedagógusok által kijelölt helyen kell tartózkodniuk. A tornatermek és a sportudvar használati rendjéért a testnevelési munkaközösség felel. A szakszertárak rendje A szakszertárak felszerelését a szaktanárok kezelik, és gondoskodnak rendben tartásukról, fejlesztésükrıl. A tanulók kérésre, elismervény aláírása mellett saját céljaikra (pl. önálló kutatómunka) igénybe vehetik az iskola bizonyos vagyontárgyait (audiovizuális eszközök, szertári berendezések, stb.). Átvételkor aláírásukkal tudomásul veszik, hogy egyúttal vagyonvédelmi felelısséget is vállalnak a kölcsönzött berendezésért. Az esetleges kárt meg kell téríteni. Az iskola helyiségei elsısorban az iskola tanulóinak nevelésére, oktatására szolgálnak. A tantermekben délután fıként a tanórán kívüli foglalkozások tarthatók. A termek felhasználását a gazdasági ügyintézı egyezteti. Az iskola helyiségeinek tanulók által szervezett programok céljából történı felhasználását a Diákönkormányzattal egyeztetve az iskolavezetés felnıtt felügyelet mellett engedélyezi. Felügyeletrıl a szervezınek kell gondoskodni. 2.2.2.A használat korlátai Az iskola épületében politikai rendezvényt nem lehet tartani. 2.2.3.A létesítmény használatával kapcsolatos védı-óvó rendszabályok Az iskola használatával kapcsolatos védı-óvó rendszabályokat az intézmény Szervezeti és Mőködési Szabályzata, valamint a munkavédelmi és tőzvédelmi szabályzatok tartalmazzák. 15


A balesetvédelmi, munkavédelmi és tőzvédelmi szabályokat az osztályfınök ismerteti a tanulókkal minden tanév elején. A laboratóriumi gyakorlatokra, ill. a testnevelés órákra vonatkozó speciális szabályokat a szaktanárok ismertetik. Veszélyhelyzet, baleset észlelése esetén minden iskolahasználó köteles azonnal intézkedni. A tanuló a legközelebbi felnıttet, pedagógust értesítse. Szükség esetén a portán keresztül hívható segítség. Tanulók számára tilos az épületen belül a dohányzás minden formája, illetve minden olyan tevékenység, ami tőzveszéllyel jár. Tilos a szeszesital, bármilyen tudatmódosító szer fogyasztása, illetve az iskola területére való behozása. Veszélyes tárgyak, fegyvernek minısülı szúró, vágó eszközök, robbanószerek (pl. petárda) az iskolába nem hozhatók be, tanulónál történı megtalálásuk esetén az iskolavezetés a rendırségen keresztül szabálysértési eljárást kezdeményezhet.

16


3.

A tanulói jogok. A joggyakorlás módja az iskolában.

Tanulói jogok (NKTv. 46.§. 3-6. pont): A tanuló joga, hogy •

képességeinek, érdeklıdésének, adottságainak megfelelı nevelésben és oktatásban része-

süljön, képességeit figyelembe véve továbbtanuljon, •

a nevelési és a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben

neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenıidı, szabadidı, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetıség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelıen alakítsák ki, •

nemzetiségi hovatartozásának megfelelı nevelésben és oktatásban részesüljön,

•

részére az állami iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a nevelés-

oktatás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék, •

egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcsoktatásban vegyen részt,

•

személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jo-

gát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a mővelıdéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, •

állapotának, személyes adottságának megfelelı megkülönböztetett ellátásban – különleges

gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban – részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, •

az oktatási jogok biztosához forduljon.

•

kollégiumi ellátásban részesüljön,

•

válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások,

továbbá pedagógusok közül, •

igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az

iskolai könyvtári szolgáltatást, 17


•

rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

•

hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gya-

korlásához szükséges eljárásokról, •

részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen

iskolai, mővelıdési, mővészeti, ismeretterjesztı, sport- és más köröknek, •

az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kér-

désrıl, az ıt nevelı és oktató pedagógus munkájáról, az iskola mőködésérıl, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintı kérdésekrıl, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetıihez, pedagógusaihoz, a diákönkormányzathoz, és arra legkésıbb a megkereséstıl számított tizenöt napon belül érdemi választ kapjon, •

vallási, világnézeti vagy más meggyızıdését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tart-

sák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, •

jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen,

•

jogai megsértése esetén – jogszabályban meghatározottak szerint – eljárást indítson, to-

vábbá igénybe vegye a nyilvánosságot, •

személyesen vagy képviselıi útján – jogszabályban meghatározottak szerint – részt ve-

gyen az érdekeit érintı döntések meghozatalában, •

kérje a foglalkozásokon való részvétel alóli felmentését,

•

kérelmére – jogszabályban meghatározott eljárás szerint – független vizsgabizottság elıtt

adjon számot tudásáról, •

kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe,

•

választó és választható legyen a diákképviseletbe,

•

a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, továbbá a NKTv-ben meghatá-

rozottak szerint kérje az ıt ért sérelem orvoslását, •

kérelmére, indokolt esetben szociális ösztöndíjban, szociális támogatásban részesüljön,

amennyiben ilyen jellegő támogatásra a fedezet rendelkezésre áll.

18


•

A sajátos nevelési igényő gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód kere-

tében állapotának megfelelı pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdıdıen, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelı ellátást a szakértıi bizottság szakértıi véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggı közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelısségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és mőködését a nevelıtestület segíti (NKTv. 48.§. 1. pont). A tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait (NKTv. 46.§. 7. pont). A tanulói jogok iskolánkban történı gyakorlásának módját a Házirend részletesen a következıkben szabályozza.

3.1.

A tanulói jogok gyakorlásának módja

A tanulókat közvetlenül érintı igazgatói, nevelıtestületi döntések elıkészítı szakaszában az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat (DÖK) véleményét, javaslatát. Az iskola vezetése, ill. a tantestület véleményformálási jogot biztosít a DÖK-nek minden olyan értekezleten, melynek témája az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése. Az iskolavezetés képviselıje csütörtökön 14.00 órától 15.00-ig az igazgatói irodában a DÖK rendelkezésére áll. A DÖK-öt a diákok nagyobb közösségét érintı intézményi döntésekbe – a diákmozgalmat segítı pedagógus közvetítésével - véleményezési jogkörrel az intézményvezetı bevonja. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyőlés, melyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza, összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. A napirendet a közgyőlés rendezése elıtt 15 nappal az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. A diákgyőlésen a diákönkormányzat vezetıje beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. A közgyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákközgyőlésen felmerült kérdésekre, kérésekre az igazgatónak 15 napon belül írásban vagy a jegyzıkönyvben rögzített módon választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetısége, vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. 19


3.1.1.A kérdezés-érdemi válasz rendje A diákok problémás ügyeikkel bizalommal fordulhatnak a szaktanárokhoz, illetve az osztályfınökhöz, de amennyiben szükségesnek ítélik, felkereshetik az iskola vezetését. Ha úgy érzik, problémájuk nem nyert megnyugtató elrendezést, a Diákönkormányzathoz is fordulhatnak. Kérdésükre legkésıbb a megkereséstıl számított 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A diáklétszám minimum 50%-át érintı tanulói kérdés esetén az iskolavezetés köteles az adott ügyben kikérni a Diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösséget érintı írásbeli kérdését az iskolavezetés kivizsgálja, arról 15 napon belül írásban döntést hoz. A döntésrıl és annak indoklásáról a közösséget írásban értesíti. 3.1.2.A véleménynyilvánítás gyakorlása A tanulók egyéni joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az iskolai élet ıket érintı valamennyi kérdésében. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselık által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a diákönkormányzat vezetıségének ülésein, a rendszeres partneri elégedettség-mérések (pedagógus-értékelések) alkalmával, és a diákközgyőléseken.

3.2.

A jogok gyakorlásához szükséges információkhoz való hozzájutás

A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjérıl, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola mőködésének diákokat érintı területeirıl szóló dokumentumok a Könyvtárban és az iskola honlapján hozzáférhetık. Ezek mellett a tanuló az ıt illetı jogokról az osztályfınökétıl, ha érintettség miatt ez nem megoldható, akkor az igazgató helyettestıl, vagy a diákmozgalmat segítı tanártól kaphat információt.

3.3.

Jogorvoslati jog gyakorlása

Az iskola a jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelésére belsı jogorvoslati fórumrendszert mőködtet. Ezek: •

diákközgyőlés,

•

a DÖK rendszeres ülései,

•

igazgatói fogadóóra.

Ezen túlmenıen az osztályfınök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában. 20


3.4.

A diákönkormányzat iskolai támogatása

A Diákönkormányzat mőködési feltételei: Az intézmény tanévenként megadott idıben és helyen biztosítja a Diákönkormányzat zavartalan mőködésének feltételeit. A Diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az intézményi SzMSz és a Házirend használati rendszabályai szerint térítésmentesen veheti igénybe.

3.5.

Az egy tanítás nélküli munkanap felhasználásának szabályai

A Diákönkormányzat joga, hogy a nevelıtestület véleményének figyelembe vételével döntsön tanévenként egy tanítás nélküli munkanap dátumáról és programjáról. A tervezetrıl a DÖK munkáját segítı pedagógus értekezleten tájékoztatja a nevelıtestületet és kikéri annak véleményét. A tanítás nélküli munkanap programjának megszervezésében és lebonyolításában a nevelıtestület közremőködik. A tanulók e napon is használhatják iskola azon helyiségeit, amelyek tanítási idıben is rendelkezésükre állnak. A többi helyiség használatához az igazgató külön engedélye szükséges.

3.6.

Diákkörök létrehozása, mőködése

Az iskolában a pedagógiai programnak megfelelıen a tanulók igényeinek és érdeklıdésének megfelelı diákkörök mőködnek. Az adott tanévet megelızı tanév végéig bármely tanuló, szülı (gondviselı), illetve a Diákönkormányzat vagy az iskolai szülıi szervezet vezetısége kezdeményezheti további diákkörök létrehozását. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – a lehetıségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelıtestület véleményének figyelembe vételével az iskola vezetése dönt. A diákkörök lehetnek szakkörök, önképzı körök, énekkar, tánccsoport, mővészeti csoportok. Diákkörök vezetıje lehet a nevelıtestület bármely tagja, szülı, illetve az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. A diákkörök mőködési rendjérıl, feltételeirıl, idıbeosztásáról az iskola vezetésével egyeztetni kell. Mőködésük csak az iskola vezetésének támogató hozzájárulásával lehetséges. 21


A diákkörökbe a tanulók a tanév elején jelentkezhetnek. Ebben az esetben a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük.

3.7.

A könyvtárhasználat joga

A könyvtár nyitvatartási rendje (heti 25 óra) igazodik a tanév tanítási rendjéhez, melyet évente az intézményvezetı és a könyvtáros együttesen határoz meg. A könyvtár szolgáltatásait igénybe vehetik: • az iskola dolgozói, • az iskola tanulói. A könyvtárhasználat ingyenes, beiratkozási díjat nem kell fizetni. A beiratkozást nem kell évente megismételni, a tagság a munkaviszony illetve a tanulói jogviszony fennállásáig folyamatos.

3.8.

Tantárgymódosítás, tantárgy-, foglalkozás- tanárválasztás rendje

A tanulóknak joga van választani az iskola pedagógiai programjában szereplı választható tantárgyak, foglalkozások közül, valamint, ha erre lehetıség van, megválaszthatja a tantárgyakat tanító pedagógust is. A tanuló elektronikus úton jelentkezhet a szabadon választható foglalkozásokra (pl. szakkörökre). Jelentkezésének elfogadását követıen a foglalkozásokon, tanórákon való részvétele kötelezı. A kötelezı tanórai foglalkozások választása az iskolába történı beíratáskor történik. A választás joga a kiskorú tanuló esetén a szülıt illeti meg. Az orientációnak megfelelı tantárgy választása kötelezı. A speciális matematika csoportban 11-12. évfolyamon legalább heti 2 óra matematika, a speciális fizika csoportban 2 óra fizika és 2 óra matematika választása kötelezı (R. 14.§. 3. pont alapján). Az iskola igazgatója minden év április 15-éig elektronikusan tájékoztatja a szülıket és a diákokat azokról a tantárgyakról, amelyekbıl a mindenkori 10. évfolyam tanulói kétszintő érettségire való felkészítést választhatnak. A tanuló május 20-áig az e-ellenırzın keresztül jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A jelentkezések összesítése után az iskolavezetés május 30-ig meghatározza a következı tanévben induló felkészítı foglalkozásokat. Amennyiben a tanuló által választott tantárgyból vagy felkészülési szinten nem indul csoport, a tanuló a választását június 20-ig módosíthatja.

22


A kétszintő érettségire felkészítı csoportból a tanuló csak a 11. évfolyam végi osztályzat megszerzése után – írásos szülıi kérelem alapján – léphet ki. A fenti csoportok munkájába a 12. évfolyamon csak különbözeti vizsga letétele után lehet bekapcsolódni. A 11. ill. 12. évfolyamon félévkor a tanuló csak akkor léphet ki a kétszintő érettségire felkészítı csoportból, ha helyette másik tantárgyat választ.

3.9.

A tantárgyi, tanévi felmentések eljárási szabályai 3.9.1.A felmentés feltételei

Felmentést kérhet a tanuló – a szülı írásbeli kérelme alapján – az egyes tantárgyak tanulása, ill. az órák látogatása alól. A kérelemrıl az iskola igazgatója dönt a szaktanár véleménye alapján. Felmentést kaphat a tanuló, ha: •

a pedagógiai programban elıírt követelményeket korábban már teljesítette (pl. más iskolában),

•

ha sikeres osztályozó vizsgát tesz az adott tantárgyból.

Az egészséges tanulókat testnevelés óráról átmeneti idıre csak az iskolaorvos mentheti fel – szakorvosi vélemény alapján. A felmentésrıl szóló igazolást a tanuló köteles a testnevelı tanárnak átadni. 3.9.2.Az osztályozó vizsgák Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget, c) a rendeletben meghatározott idınél többet mulasztott, és a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság elıtt tesz vizsgát. (R. 64.§. 2. pont) Elırehozott osztályozó vizsga csak egész éves tananyagból tehetı. Határidık: - ha a tanuló a május – júniusi érettségi vizsgaidıszakban elırehozott érettségi vizsgát akar tenni, az osztályozó vizsgára április 10-ig lehet jelentkezni, a vizsgát április 25-30. között szervezzük. 23


- minden más esetben június 15-ig lehet osztályozó vizsgára jelentkezni, a vizsgát augusztus 25-30. között szervezzük. A magántanulók vizsgáit és egyéb speciális tanulói helyzet miatti vizsgákat az igazgató ettıl eltérı idıpontban is engedélyezheti. Az osztályozó vizsgára az általános igazgatóhelyettesnél lehet jelentkezni írásban. A kérvényt a szülınek/gondviselınek alá kell írnia. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés a vizsga megkezdése után nem vonható vissza. A vizsgán szerzett osztályzat végleges, vissza nem vonható. A vizsgák évfolyamonként írásbeli részbıl és háromtagú bizottság elıtt letett szóbeli vizsgarészbıl állnak. Matematika tantárgy esetén szóbeli vizsga csak akkor van, ha a tanuló írásbeli vizsgaeredménye a 30 %-ot nem éri el. Testnevelés vizsga esetén csak gyakorlati vizsga van.

Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei: Az egyes tantárgyak adott orientációjú tanulócsoportra érvényes, évfolyamokra lebontott követelményeit a Pedagógiai Program részét képezı helyi tantervek tartalmazzák. A helyi tantervek az iskola honlapján elérhetıek.

3.10. A tanuló egészségének, biztonságának védelmével kapcsolatos intézkedések Az iskolában folyó balesetmegelızı tevékenységre vonatkozó feladatok ellátásához a Munkavédelmi Szabályzatban, illetve az SZMSZ-ben foglaltak a mérvadók. Az iskola tanulóinak kötelezettsége a mindennemő baleset megelızésére való határozott törekvés. Ez az alapelv magában foglalja mindazon magatartási formákat, amelyek minimálisra csökkentik vagy kizárják a balesetek elıfordulását, különös tekintettel a tantermek, segédeszközök, használati tárgyak, berendezési tárgyak normális, rendeltetésszerő használatára (beleértve az ajtók, ablakok, folyosók, lépcsık használatát is). Az általános alapelv szerint tilos mindenféle rendellenes használat. Rendellenes használatnak az minısül, ha valaki az általánosan elvárható magatartástól eltérıen használ, mőködtet bármilyen iskolában található tárgyat, eszközt. A pedagógus csak olyan tárgyakat vihet be a tanítási és tanításon kívüli órákra, melyek veszélytelenségérıl elızıleg meggyızıdött. Az iskola eszközeit a tanuló az elıírásoknak és a pedagógus utasításainak megfelelıen kezelje.

24


A tanulók kötelessége, hogy amennyiben meghibásodott iskolai berendezést észlelnek, ill. valamilyen meghibásodás a tudomásukra jut, azt jelentsék az iskola irodáján, vagy ha ez nem lehetséges, valamelyik tanárnak. Tőzeset vagy más rendkívüli esemény alkalmával az épületet a menekülı útvonalakon el kell hagyni. Az ilyen eseményt huzamosabb ideig szaggatott csengıszó, hangosbemondó vagy küldönc jelzi. A menekülési útvonalakat mindig szabadon kell hagyni, a folyosók eltorlaszolása, leszőkítése tilos. A menekülési útvonalakat leíró feliratokat a tantermekbıl eltávolítani tilos. Tanulóink csak a kötelezettségeik teljesítéséhez, illetve jogaik gyakorlásához szükséges eszközöket, tárgyakat, felszerelést hozzák magukkal az iskolába. Ha valaki mégis olyan tárgyat tart magánál, amely a tanulói jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges, annak elvesztése, károsodása esetén az iskola anyagi felelısséget nem vállal. Nem hozhatók az iskolába kereskedelmi célt szolgáló cikkek, tárgyak, veszélyt hordozó eszközök, anyagok (robbanó, szúró, vágó eszköz, tudatmódosító szerek). A nevelési-oktatási intézményben, valamint a nevelési-oktatási intézményen kívül a gyermekek, tanulók részére szervezett rendezvényeken alkohol- és dohánytermék nem fogyasztható. (R. 129. §. 4. pont)

3.11. A szociális és normatív kedvezmények, támogatások elosztásának elvei, a kérelem elbírálás rendje 3.11.1.

Ingyenes tankönyv

Az ingyenes tankönyvellátásra való jogosultságot rendelet szabályozza. 3.11.2.

Egyéb kedvezmények

A szociálisan rászoruló tanulók a Szegedi Ságvári Gimnáziumért Alapítvány és az SZMK Választmányának támogatásában részesíthetık a következı esetekben: •

tanulmányi, sport- és egyéb versenyek nevezési díja,

•

tanulmányi, sport- és egyéb versenyek egyéb részvételi költségei,

•

szervezett iskolai programok részvételi díja.

A támogatás odaítélésérıl az osztályfınök javaslata alapján az Alapítvány kuratóriuma, illetve az SZMK Választmánya dönt.

3.11.3.

A tankönyvellátás rendszere

Az iskolai tankönyvellátás folyamata 25


A szakmai munkaközösségek az érvényes jogszabályok alapján minden osztályra, illetve tanulócsoportra vonatkozóan kiválasztják a következı tanévben alkalmazott tankönyvet, feladatgyőjteményt, munkafüzetet, egyéb kiadványokat. A tankönyvfelelıs elkészíti az osztályok, illetve a tanulók tankönyvlistáit, amit elérhetıvé tesz a tanuló számára. A tanuló a kijelölt idıtartam alatt az elektronikus ellenırzı segítségével elkészíti egyéni rendelési listáját, amit a szülı aláír, ezzel vállal felelısséget a tankönyvek árának határidıre történı kifizetésére. A rendelést idıre nem elkészítı tanulót az iskola nem köteles tankönyvvel ellátni. Az egyéni tankönyvrendelés utólag nem módosítható. A tankönyvfelelıs összesíti az egyéni tankönyvrendelési lapokat, és elkészíti az iskola rendelését, amit az igazgató hagy jóvá. A tankönyvfelelıs szervezi meg a tankönyvek kiosztását, és a tankönyvek ellenértékének beszedését. Az ingyenes tankönyvellátás megszervezése

A szülı (nagykorúság esetén a tanuló) feladata, hogy a felhívástól számított 15 napon belül az elıírt módon jelezze, és igazolja a tanuló ingyen tankönyvre való igényét, illetve jogosultságát. Ennek elmulasztása esetén a tanuló elveszíti jogosultságát. Ingyenes tankönyvellátásra jogosult az a tanuló, aki a) tartósan beteg, b) a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három vagy több kiskorú, illetve eltartott gyermeket nevelı családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül. Az ingyenes tankönyveket az iskola használt tankönyvek kiadásával, vagy könyvtárból való kölcsönzéssel biztosítja a jogosult tanulók részére. 26


A tankönyvrendelés elkészítésekor a jogosult tanuló (szülı) eldöntheti, hogy a számára ingyenesen járó tankönyvek közül melyek esetén veszi igénybe a támogatást, és melyeket kíván megvásárolni. Az egyéni rendelési lap aláírásával a szülı illetve a nagykorú tanuló vállalja, hogy az ingyenesen kapott tankönyveket az elıírt idıben, és megfelelı állapotban szolgáltatja vissza. Ha a kiadott könyv a szokásos használatot meghaladó mértéken túl sérül, a tankönyvet a tanuló elveszti, megrongálja, a nagykorú tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülıje az okozott kárért kártérítési felelısséggel tartozik. Az okozott kár mértékét az igazgató – a tankönyvek beszerzési árát figyelembe véve – határozatban állapítja meg.

3.12. A vallási, etnikai, nemzeti, nemzetiségi diákjogok gyakorlásának rendje és garanciái Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak – az iskola nevelı és oktató tevékenységétıl függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Az iskola minden év május 20-ig felméri az egyházak által szervezett hitoktatásra jelentkezı tanulók körét.

27


4.

A tudásszint ellenırzésének formái 4.1.

Az iskolai írásbeli ellenırzések formái, rendje, korlátai

A tanuló írásbeli ellenırzésének formái a következık: •

témazáró dolgozat: a tantervben meghatározott témakörök végén íratott, egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, általában egy, de maximum 2 összevont tanórát kitöltı írásbeli ellenırzési forma. A témazáró dolgozatban szereplı feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belsı arányainak;

•

egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb 20 percet kitöltı írásbeli ellenırzési forma.

A témazáró dolgozat íratásának rendje és korlátai a következık: •

témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésıbb egy héttel a dolgozatírás elıtt bejelenti, az e-naplóba beírja, és a dolgozatokat a törvény által elıírt (10 munkanap) határidın belül kijavítja;

•

egy osztályon belüli tanulócsoporttal egy napon kettınél, egy héten négynél több témazáró dolgozatot nem íratunk;

•

a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb témazáró dolgozatot mindaddig, amíg az elızı dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak;

•

ha a tanuló hiányzik a témazáró dolgozat írásakor, a szaktanár a dolgozat megíratását késıbbi idıpontban pótoltatja.

A dolgozatok értékelése: •

minden írásbeli dolgozat értékelése egy tantárgyi érdemjeggyel történik, de magyarból az értekezı jellegő dolgozatra irodalom és nyelvtan érdemjegyet is adunk;

•

az érdemjegyek megállapítása a tantárgyanként kialakult gyakorlatnak, a Pedagógiai Programban rögzítetteknek megfelelıen történik;

•

a tanulókkal ismertetni kell az értékelés szempontjait, a ponthatárokat ill. százalékos arányokat, melyeket az iskola Pedagógiai Programja rögzít.

4.2. •

A szóbeli feleltetés rendje és korlátai:

a kötelezı szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következı tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti;

•

a szóbeli feleltetés ideje nem haladhatja meg tanulónként a 10 percet, emelt szintő érettségire való felkészítésnél a 20 percet;

•

a szóbeli feleltetés során a témakörbıl ismétlı kérdés adható; 28


•

a tanuló a több napos hiányzását követı tanóra elején kérheti a szóbeli számonkérés alóli felmentését, heti két órás tantárgy esetén egy, négy órás tantárgy esetén legfeljebb kettı, hat órás tantárgy esetén legfeljebb három tanórán. Ha a tanuló nem hiányzott az elızı órán, felelés alól felmentést csak a szülı írásos, ellenırzıbe bejegyzett kérésével kérhet. Ez a felmentés az írásbeli számonkérés formáira is vonatkozik.

4.3.

Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai, értékelése

Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok ("házi feladatok") a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások elıkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik. A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli, szóbeli és gyakorlati házi feladatot. 4.3.1.A házi feladat adásának céljai: •

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

•

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

•

önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

•

alkotómunkát végezni valamely témában.

Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok elvégzése kötelezı, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelezı írásbeli és szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következı tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. 4.3.2.A házi feladat adásának elvei A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és a legtöbb órán tőznek ki a számára kötelezıen megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelezı jelleggel, amely az órán elhangzott tananyag alapján elvégezhetı. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megtanulására mindenki képes.) 4.3.3.A házi feladat ellenırzése és értékelése A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat a tanórán a diákokkal közösen ellenırzik, a hibás megoldásokat kijavítják.

29


Az el nem készített, illetve hibás házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: •

nem büntetjük a tanulót, ha a hiba a feladat vagy az annak alapjául szolgáló anyag nem értésébıl fakad;

•

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetıségét, ha önhibáján kívül (pl. igazolt betegség) mulasztotta azt el;

•

a házi feladat elvégzésének hanyagságból történı elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni.

Az önálló kutatómunkát, a kötelezı tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelezı házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több idıt igénylı feladatok kitőzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzımővészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségő vagy mélységő ismeretet kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatokat) csak annak a diáknak lehet elıírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegő alkotómunkát önként vállalta. 4.3.4.A házi dolgozat értékelése A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidıre nem adja le a szaktanárnak, és ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidı módosítását. 4.3.5.A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai •

A házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán legalább egyhetes beadási határidıvel adja ki.

•

A beadási határidı lejártát követı 15 munkanapon belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak.

30


5.

A tanulók tudásszintjének, magatartásának, illetve szorgalmának osztályzattal történı értékelése 5.1.

A tanuló tudásszintjének osztályzattal történı értékelése

A félévi ill. év végi osztályzatot a szaktanárok döntik el a félév ill. a tanév során megszerzett érdemjegyekbıl. Ennek meghatározásához félévenként, tantárgyanként legalább az adott tantárgy heti óraszámánál eggyel több jegy szükséges. Az év végi osztályzat a tanuló egész éves teljesítményét értékeli. Az osztályzatok megállapítása nem mondhat ellent a kerekítés szabályainak. A témazáró dolgozat az osztályzat kialakításakor legfeljebb kétszeres súllyal számíthat. A törvény által meghatározott mértékő hiányzás esetén a tanulónak - a tantestület döntésének megfelelıen - osztályozó vizsgát kell tennie, vagy osztályt kell ismételnie.

5.2.

A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minısítésének követelményei, formái

A magatartás és a szorgalom értékelését az egész éves munka figyelembe vételével a tanév végi osztályozóértekezlet végzi el, az osztályfınökök elıterjesztése alapján. A 12. évfolyamon a magatartás és szorgalom értékelése félévkor is osztályozóértekezleten történik. A többi évfolyamon félévi osztályozókonferencia megtartása nem kötelezı, csak ha az osztályfınök azt indítványozza. Osztályozókonferencia nélkül a tanulók magatartásának és szorgalmának minısítését az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembe vételével az osztályfınök állapítja meg. A vélemények kikérésének módját az osztályfınök választja meg, de mindenképpen gondoskodnia kell arról, hogy minden érintettnek lehetısége legyen véleményének kifejtésére. Tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minısítését az osztályfınök az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg, véleményeltérés esetén a nevelıtestület határoz. Példás magatartás illetve szorgalom minısítés egynél több tanár eltérı véleménye esetén nem adható. Magatartás példás magatartású az a tanuló, aki: -

az iskolai házirendet betartja;

-

az önként vállalt és rábízott feladatokat elvégzi;

-

kulturált magatartást tanúsít iskolán belül és kívül is és 31


-

nincs fegyelmi büntetése.

jó magatartású az a tanuló, aki: -

az iskolai házirendet általában betartja és

-

a rábízott feladatokat elvégzi;

-

legfeljebb osztályfınöki intıje van.

változó magatartású az a tanuló, aki: -

gyakran megszegi a házirend elıírásait és ezért osztályfınöki rovója illetve igazgatói intıje van;

-

osztályfınöki rovója illetve igazgatói intıje van.

rossz magatartású az a tanuló, aki: -

a házirendet semmibe veszi és/vagy társait akadályozza annak megtartásában és ezért igazgatói megrovásban részesült;

-

igazgatói megrovásban részesült.

Szorgalom példás szorgalmú az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelı egyenletes teljesítményt nyújt és

-

többletfeladatokat vállal és azokat megbízhatóan elvégzi.

jó szorgalmú az a tanuló, aki: -

képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt;

-

az órákon általában aktív, munkához való viszonya a tıle elvárható szintő.

változó szorgalmú az a tanuló, akinek: -

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitıl;

-

tanulmányi munkája ingadozó vagy osztályzata egy tantárgyból elégtelen.

hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: 32


-

a követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

-

feladatait sorozatosan nem végzi el vagy osztályzata több tantárgyból is elégtelen.

5.3.

A tanulók jutalmazásának formái, rendje

A tanulói közösségeket vagy az egyes tanulókat magatartásukban vagy egyéb irányú munkájukban elért jó eredményeikért, valamint a tılük elvárhatónál jobb teljesítményért jutalmazzuk. Iskolai jutalmazás fokozatai: szaktanári dicséret osztályfınöki dicséret igazgatói dicséret nevelıtestületi dicséret

Könyv és/vagy oklevél Kiemelkedı versenyeredményért, kitőnı bizonyítványért, valamint példamutató közösségi munkáért az osztályban tanító tantestület, vagy a szaktanár véleménye alapján kerül kiosztásra. A versenyeken kiváló eredményt elérı, valamint az iskolai szinten kiemelkedı közösségi munkát végzı tanulók bizonyítványosztáskor, illetve a tizenkettedikes diákok a ballagási ünnepélyen veszik át.

A kiemelkedı (országos, illetve nemzetközi szintő versenyeken elért) eredményt azzal tesszük maradandóvá, hogy teljesítıjének fényképét az eredmény megjelölésével kiteszszük a „dicsıségfalra”. Az elhelyezést a felkészítı tanár kezdeményezi. A 12. osztályosok közül a legjobbakat a tantestület Ságvári Gimnáziumért Emlékéremmel vagy Emléklappal jutalmazza.

Ságvári Gimnáziumért Emlékérem és Emléklap adományozása

Ságvári Emlékérem adományozható • a/ az iskola egykori diákjának • b/ az iskola végzıs diákjának az alábbiak szerint: 33


a/ az iskola olyan egykori diákja kaphatja meg ezt a díjat, aki a tudomány, a kultúra, az oktatás, a sport, a közélet stb. területén jelentıs eredményt ért el, és valamilyen formában kifejezte ragaszkodását az alma máterhez. A tantestület bármely tagja elızetes írásbeli javaslata alapján az igazgató tesz javaslatot a tantestületnek. A nyílt szavazáson a szavazatok támogató többségét megkapó egykori tanítvány tekinthetı kitüntetettnek. Az átadás idıpontja a tanévnyitó ünnepély. b/ az iskola végzıs diákjának, aki • középiskolai tanulmányai során legalább 4,5-ös tanulmányi eredménnyel rendelkezik, továbbá magatartása és szorgalma mindvégig példás, • valamilyen téren (tanulmányi verseny, kultúra, sport, közélet) kiemelkedı teljesítményt nyújtott, • kiemelkedı a társaihoz való viszonya, a diákok körében való elismertsége. A díjazott személyére bármely tanár írásbeli felterjesztése alapján a tanuló osztályában legalább egy évig tanító tanárok közössége tehet 2/3-os többséggel támogatott javaslatot. Az érem adományozásának feltétele, hogy az igazgató elıterjesztésére a tantestület minden tagja igennel vagy nemmel szavazzon és a jelölt 2/3-os támogató többséget kapjon. Az átadás idıpontja a ballagási ünnepség.

Ságvári Emléklap adományozható

• az iskola végzıs diákjának, akit o Ságvári Emlékéremre terjesztettek fel, de az egy osztályban tanító tanárok 2/3ánál kevesebb, ám 1/2-énél több támogatását kapta meg. Az adományozás feltétele, hogy az igazgató elıterjesztésére a tantestület minden tagja igennel vagy nemmel szavazzon és a jelölt támogató többséget kapjon.

vagy o A Ságvári Emlékéremmel azonos feltételek teljesülése mellett Ságvári Emléklapra terjesztettek fel és az egy osztályban tanító tanárok 1/2-énél több támogatását kapta meg. Az adományozás feltétele, hogy az igazgató elıterjesztésére a tantestület minden tagja igennel vagy nemmel szavazzon és a jelölt támogató többséget kapjon. Az átadás idıpontja a ballagási ünnepség. 34


5.4.

A tanulók fegyelmezésének elvei és formái

Az a tanuló, aki a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmezı intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A tanulóval szemben a következı fegyelmezı intézkedések hozhatók. A) A büntetés lehet: 1. Írásbeli figyelmeztetés, intı, rovó a) a szaktanár, b) az osztályfınök, c) az igazgató részérıl 2. Súlyosabb esetben fegyelmi büntetés, melynek típusai: a) szigorú igazgatói megrovás, b) nevelıtestületi megrovás c) kedvezmények megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába, nem tanköteles tanuló esetén e) eltiltás a tanév folytatásától, f) B)

kizárás az iskolából.

A Házirendbe ütközı kötelességszegések ill. fegyelmi vétségek: 1. Igazolatlan távolmaradás kötelezı és választott foglalkozásokról. 2. Tanulmányi munka súlyos elhanyagolása. 3. Saját és mások testi épségének szándékos veszélyeztetése 4. Az iskola létesítményeinek nem rendeltetésszerő használatából eredı a) gondatlan, b) szándékos károkozás. 5. Személyi tulajdon elleni vétségek. 6. Mások jogainak, vagy emberi méltóságának súlyos megsértése. 7. A tanári munka akadályozása. 8. Szaktermek engedély nélküli, vagy elıírásoktól eltérı használata. 9. Hiányzások igazolásának elmulasztása. 10. Az épület engedély nélküli elhagyása tanítási idıben. 11. Igazolatlan távolmaradás tanítás nélküli munkanapon, ünnepségek programjáról. 35


12. Igazolatlan távolmaradás iskolán kívüli programokról. 13. Dohányzás az iskola épületében, vagy iskolai rendezvényen. 14. Alkohol fogyasztása tanítási idıben, az iskola épületében, az iskolai rendezvényeken. 15. Kábítószer birtoklása, fogyasztása és terjesztése. 16. Az iskolai munka zavartalanságának akadályozása. C)

Hatáskörök és kiszabható büntetések az egyes vétségek (elızı pont) esetén

1. Büntetések a a) szaktanár hatáskörében: 2., 7., 8.; 16 büntetés: írásbeli figyelmeztetı, intı vagy rovó b) osztályfınök hatáskörében: 1., 3., 4)a., 6; 9., 10., 11., 12., 13., 14., 16 büntetés: írásbeli osztályfınöki figyelmeztetés, intı vagy rovó

c)

igazgató hatáskörében: 4.b, 15 büntetés: igazgatói figyelmeztetés, intı vagy rovó

2.

Fegyelmi büntetés a) az igazgató hatáskörében: 4) b., 15 b) nevelıtestület hatáskörében: 5., 15 Többször ismétlıdı vagy különösen súlyos vétség esetén a büntetés magasabb hatás-

körbe kerül, és súlyosbodik. A fegyelmi vétségeknek hatása van a félévi ill. év végi magatartás vagy szorgalom osztályzatokra. A fegyelmi vétségeket és a kiszabott büntetéseket az e-naplóban és az ellenırzıben dokumentálni kell.

36


6.

A foglalkozásról történı távolmaradással kapcsolatos kérdések 6.1.

Távolmaradások engedélyezése, a hiányzások igazolása

Az elıre nem látható események (betegség, közlekedési nehézségek stb.) kivételével a tanuló csak elızetes engedéllyel maradhat távol az iskolai foglalkozásokról. Három napnál nem hosszabb távolmaradásra az osztályfınök, hosszabb idıre - az osztályfınök támogató nyilatkozatával - az igazgató adhat engedélyt. Országos versenyek I. fordulójában a verseny napja, második fordulóban plusz egy nap igazolt távollét jár. Országos verseny döntıjébe jutott tanulók részére a szaktanár javaslatára az igazgató engedélyez maximum 5 szabad napot. A versenyekre jelentkezetteknek a megjelenés és a versenyidı kitöltése – hivatalos visszalépés kivételével – kötelezı. Az elızetes engedély nélküli mulasztást igazolni a hiányzást követı osztályfınöki órán, illetve egy héten belül kell az osztályfınöknél orvosi illetve hatósági igazolással. Alapos indok esetén a szülı kizárólag a mulasztás napján adhat igazolást az osztályfınöknek. Szakrendelésre tanulóink lehetıleg tanítási idın kívül menjenek! Tanítási idı alatt az iskola épületét elhagyni nem szabad. Ha ez mégis szükségessé válik, akkor ezt írásos szülıi kérésre az osztályfınök, az osztályfınök-helyettes vagy az igazgatóság engedélyezheti. A kilépéskor a tanulónak a kapunál regisztráltatnia kell magát. Szintén regisztrálnia kell magát a tanulónak, ha bármilyen okból a tanítás megkezdése után érkezik az iskolába.

6.2.

Az igazolatlan hiányzások

Az igazolatlan mulasztás, az iskolából tanítási idı alatti engedély nélküli távozás egyben fegyelmi vétség is. Az igazolatlan hiányzásokért a következı fegyelmi büntetések járnak: 3 igazolatlan óra osztályfınöki figyelmeztetés 5 igazolatlan óra osztályfınöki intés 7 igazolatlan óra osztályfınöki megrovás 9 igazolatlan óra igazgatói intés további igazolatlan óra (29 óráig) egyéni elbírálás szerinti fegyelmi következményekkel jár

37


6.3.

A késések

A tanár az órára késve érkezıket beengedi, az e-naplóba a késés tényét bejegyzi. A késést az osztályfınöknél igazolni kell! A késések idejét össze kell adni. Amennyiben az idı eléri a tanórai foglalkozás idıtartamát, a késés egy igazolt vagy igazolatlan órának minısül.

6.4.

A hiányzások következményei

Évi 250 óránál több hiányzás esetén a tanuló nem osztályozható. Tanulmányait csak sikeres osztályozó vizsgák letétele /teljesítése esetén folytathatja. Ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhetı, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelıtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelıtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az elsı félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhetı, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Tanköteles tanulónál, ill. nem tanköteles kiskorú tanulónál az elsı igazolatlan óra esetén, ill. ha a nem tanköteles nagykorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri, az iskola írásban értesíti a szülıt és a kollégiumot. Ha a tanköteles tanuló egy tanévben 10 óránál igazolatlanul többet mulaszt, az iskola igazgatója értesíti a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról tájékoztatja az általános szabálysértési hatóságot, továbbá ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója haladéktalanul értesíti a tanuló tényleges tartózkodási helye szerinti illetékes jegyzıt és a kormányhivatalt.

38


7.

Szülık hozzáférési lehetısége az elektronikus naplóhoz Iskolánkban elektronikus naplót (e-napló) használunk, mely elsısorban a pedagógusok munkaeszköze, de kiegészítı szolgáltatást biztosít a tanulók/szülık számára is. Az e-napló használata nem befolyásolja a pedagógusnak, tanulónak és szülınek az ellenırzı könyvvel kapcsolatos kötelezettségeit; az iskola a szülıket elsısorban az ellenırzı könyvön keresztül tájékoztatja. Mindezekbıl következıen: •

Az ellenırzı könyvet a tanulónak minden tanítási órájára hoznia kell, a pedagógus kérésére át kell adnia.

•

Az ellenırzı könyvbe az érdemjegyek beírása a tanuló feladata.

•

Az iskolai értesítések (pl. szülıi értekezlet idıpontja) ellenırzıbe való kerülését az osztályfınök, illetve a szaktanárok irányítják.

•

Az ellenırzı könyv bejegyzéseinek nyomon követése, aláírása a szülı kötelessége.

•

A szülınek joga, hogy gyermeke értékelését és mulasztásának adatait megtekinthesse az e-naplóban.

•

A szülık önkéntesen adhatják meg azt az e-mail címet, melyre megkapják az enapló gyermeküket érintı részének megtekintése céljából történı belépésükhöz szükséges felhasználónevet és jelszót. A jelszó megırzése, kezelése a szülı feladata.

•

Az e-mail cím megadása kilencedik osztályban az elsı szülıi értekezleten, késıbbiekben az osztályfınök megkeresésével lehetséges.

•

A megadott szülıi adatok biztonságos kezeléséért az iskola felelısséget vállal.

•

Az e-napló szülıkre vonatkozó részérıl az elsı kilencedikes szülıi értekezleten tájékoztatót tartunk, valamint az iskolai honlapon olvasható tájékoztató.

•

Az e-napló szülıkre vonatkozó részével kapcsolatos kérdések, problémák esetén, az iskolai honlapon nyilvánosságra hozott elérhetıségeken és ügyeleteken nyújtunk segítséget.

39


8.

A tanuló által elkészített dologért járó díjazás

A köznevelési törvény elıírja, hogy a nevelési-oktatási intézmény, valamint a tanuló közötti eltérı megállapodás hiányában a tanuló jogutódjaként a nevelési-oktatási intézmény szerzi meg a tulajdonjogát minden olyan, a birtokába került dolognak, amelyet a tanuló állított elı a tanulói jogviszonyából eredı kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, feltéve, hogy az annak elkészítéséhez szükséges anyagi és egyéb feltételeket a nevelési-oktatási intézmény biztosította.

Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelı díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülıje egyetértésével – és a nevelésioktatási intézmény állapodik meg. A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidı. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követıen az intézmény vezetıje tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényérıl és a bevétel mértékérıl, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is. Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülı és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetıen nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

40


9.

A nyilvánossággal kapcsolatos szabályok

Az iskola házirendje nyilvános. Megtalálható az iskola irattárában, az iskola könyvtárában, az iskola nevelıi szobájában, az iskola igazgatójánál és a diákönkormányzat vezetıjénél. A házirend olvasható az iskola honlapján is. Minden szülınek joga, hogy megismerje az iskola Házirendjét. A 9. évfolyamos diákok szülei a Házirendet a beiratkozáskor nyomtatva kézhez kapják. A tanulókkal az osztályfınök ismerteti a Házirendet az elsı osztályfınöki órán. A szülık az iskola dokumentumairól az SZMK Választmányán keresztül, továbbá szülıi értekezleten kapnak általános tájékoztatást minden tanév indításakor. Ettıl eltérı idıpont az aktualitásnak megfelelıen alakul. A tanulók az iskolai dokumentumokról a diákönkormányzati üléseken kapnak tájékoztatást. A köznevelési törvény és végrehajtási rendeletének, valamint az iskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata diákokat közvetlenül érintı részeinek megismerhetısége az intézmény könyvtárában valamint az iskola honlapján minden iskolahasználó számára biztosított.

41


10. Záró rendelkezések Jelen Házirendet csak a nevelıtestület módosíthatja a szülıi munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével.

Nyilatkozat

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Szülıi Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend elkészítéséhez és elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Szeged, 2013.

……….…………………………. a Szülıi Munkaközösség elnöke

Nyilatkozat

Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Diákönkormányzata képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Házirend elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Szeged, 2013.

……………………………… a Diákönkormányzat vezetıje

42


A Házirend elfogadása és jóváhagyása

Jelen Házirendet az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület 2013. március 27. napján elfogadta. A Házirend 2013. szeptember 1-én lép hatályba, egyidejőleg hatályon kívül kerül az elızı Házirend.

A Házirendet jóváhagyta

Szeged, 2013.

…………………………………….. Dr. Dobi János igazgató

Fenntartói nyilatkozat

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a …………………………. számú határozatával az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Házirendjével egyetért.

Szeged, 2013.

……………………………… A fenntartó képviseletében

43

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA HÁZIREND

Recommend Documents