SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

2013

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Pedagógiai Program

TARTALOMJEGYZÉK Beköszöntı .............................................................................................................................................................. 3 Nevelési program .................................................................................................................................................... 5 I.1.Bevezetı ........................................................................................................................................................ 5 I.1.1.Jogi státus................................................................................................................................................ 5 I.1.2. Jogszabályi háttér ................................................................................................................................... 7 I.1.3. Az iskola rövid bemutatása .................................................................................................................... 7 I.1.4. Küldetésnyilatkozat ............................................................................................................................. 10 I.2. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .............. 13 I.2.1. Pedagógiai alapelvek ........................................................................................................................... 13 I.2.2. A nevelı-oktató munka céljai, a kompetencia alapú oktatás ............................................................... 14 I.2.3. Az iskolában folyó nevelı-oktató munka feladatai, eljárásai, eszközei ............................................... 18 I.3. A személyiségfejlesztés .............................................................................................................................. 19 I.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................................................... 20 I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfınöki munka tartalma, az osztályfınök feladatai .. 21 1.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai.......................................................................................... 21 1.5.2. Az osztályfınöki munka tartalma, az osztályfınök feladatai .............................................................. 23 I.6. A kiemelt figyelmet igénylı tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek ....................................... 25 I.6.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek ................................................................. 26 I.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program................................................... 27 I.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggı pedagógiai tevékenység .................................... 28 I.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység, esélyegyenlıség ............................................... 28 I.6.5. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásaink .............................................................. 30 I.7. A tanulók intézményi döntéshozatalban való részvételi joggyakorlásának rendje ..................................... 32 I.7.1. A tanulói jogok gyakorlásának módja ................................................................................................. 32 I.7.2. A kérdezés-érdemi válasz rendje ......................................................................................................... 32 I.7.3. A véleménynyilvánítás gyakorlása ...................................................................................................... 33 I.7.4. A jogok gyakorlásához szükséges információkhoz való hozzájutás .................................................... 33 I.7.5. Jogorvoslati jog gyakorlása.................................................................................................................. 33 I.8. A szülı, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái, továbbfejlesztésének lehetıségei ............... 33 I.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei .................................... 35 I. 10. A felvétel, átvétel szabályai ..................................................................................................................... 37 I.10.1. Felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje ................................................................. 37 I.10.2. Vendégtanulói jogviszony létesítésének szabályai ............................................................................ 38 I.10.3. Felvétel, átvétel elutasításának eljárásrendje ..................................................................................... 38 I.10.4. A tanulói jogviszony megszőnése ...................................................................................................... 38 I.11. Az elsısegély nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve ........................................................... 39 Helyi tanterv .......................................................................................................................................................... 41 II.1. Képzési kínálat .......................................................................................................................................... 41 II.1.1. Az iskolában induló csoportok, osztályok .......................................................................................... 41 II.2. Tantárgyak, foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények........................................................ 43 II.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei ................. 58 II.4. A mindennapos testnevelés szervezése...................................................................................................... 59 II.5. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai .................................................. 59 II.6. A 11. és 12. évfolyam emelt szintő érettségire felkészítı, szabadon választható tantárgyai: .................... 60 II.7. A középszintő érettségi vizsga témakörei .................................................................................................. 61 II.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenırzése és értékelése ...................................................................... 61 II.8.1. Az emelt szintő érettségire való felkészítı foglalkozás értékelése és minısítése ............................... 65 II.9. A tanulók magatartásának, illetve szorgalmának osztályzattal történı értékelése ..................................... 68 II.10. A tanulók jutalmazásának formái, rendje ................................................................................................ 69 II.11. Osztályba (csoportba) sorolás szempontjai.............................................................................................. 71 II.12. A tanulók fizikai állapotának mérése ...................................................................................................... 71 II.13. Egészségnevelési elvek............................................................................................................................ 72 II.13.1. Iskolánk céljai az egészségmegırzés érdekében............................................................................... 73 II.13.2. Az iskolai egészségnevelés fıbb színterei; módszerek és eszközök ................................................. 74 II.14. Esélyegyenlıség ...................................................................................................................................... 78 Mellékletek ........................................................................................................................................................... 89 Záró rendelkezések ............................................................................................................................................... 90

2


BEKÖSZÖNTŐ A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának pedagógiai programját tisztelettel és szeretettel ajánljuk figyelmébe. A Nemzeti Alaptanterv lehetıséget biztosít minden oktatási intézménynek, hogy mikrokörnyezete igényeit összehangolja az intézmény pedagógusainak elképzeléseivel. Erre épülı pedagógiai programunkat úgy állítottuk össze, hogy az 58 éve mőködı középiskola hagyományait megırizve megfeleljen a korszerő közoktatás követelményeinek és korunk kihívásainak. 1955-ben alakult iskolánkban a mintegy 70 fıs tantestület 700-720 diákkal foglalkozik; közöttük szép számmal vannak Csongrád megyén kívüli általános iskolából érkezık, de oktatunk határon túli magyar anyanyelvő tanulókat is. 1958 óta felsıoktatási feladatot is ellátunk. Évente mintegy 250-350 tanárjelölt végzi nálunk tanítási gyakorlatát a szakvezetı tanárok irányításával. Rendszeresen fogadunk alsóbb éves hallgatókat is pszichológiai, didaktikai, metodikai megfigyelések, felmérések és konzultációk céljából. Számos kollégánk oktat az egyetem Bölcsészettudományi, a Természettudományi és Informatikai Karán, valamint a Juhász Gyula Pedagógusképzı Karon. Elsısorban szakmódszertant tanítanak, de szaktárgyi órákat is tartanak. Igényes tanári munkánk biztosítéka az állandó önképzés, ill. a szervezett hazai és külföldi továbbképzéseken való részvétel. A tantestület több tagja doktori fokozattal illetve címmel rendelkezik. Nyelvtanáraink rendszeresen vesznek részt - elsısorban pályázatok útján - külföldi nyelvtanfolyamokon, tanulmányutakon, módszertani továbbképzéseken, valamint nemzetközi konferenciákon. A tantestület tagjai közül jó néhányan publikációkkal, pályázatokkal, tankönyvírással, feladatgyőjtemények és feladatlapok szerkesztésével, munkafüzetekkel, monográfiákkal gazdagították a pedagógiai szakirodalmat. Elsıdleges feladatunk az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés, miközben nagy gondot fordítunk diákjaink nevelésére, az egyéni bánásmódra, az egészséges életmódra és a családi életre nevelésre is. Az ország gimnáziumainak rangsorában iskolánk évtizedek óta kiemelkedı helyen áll. Tanulóink sikeresen szerepeltek az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyeken, a Nemzetközi Matematikai, Fizikai és Informatikai Diákolimpiákon, ill. szinte minden országos és megyei szervezéső versenynek elıkelı helyezettjei. Az összesített tanulmányi átlag 4,1 és 4,3 között változik. Idegennyelv-oktatásunk színvonalát jelzi, hogy évrıl évre növekszik az állami nyelvvizsgát tett tanulók száma. Természetesen nem kizárólagos célunk a nyelvvizsgákra való felkészítés. Valljuk, 3


hogy a nyelv nem csupán a legfontosabb kommunikációs eszköz, hanem a kultúra hordozója és közvetítıje. Ennek megfelelıen különös hangsúlyt fektetünk az országismeretre is. Folyamatos a kapcsolatunk azon országokkal, melyek nyelvét tanítjuk. Legrégebbi cserekapcsolatunk franciaországi, de együttmőködünk német, osztrák iskolával is. Pedagógiai programunkban azokat a célokat, feladatokat és pedagógiai elveket fogalmaztuk meg, amelyek az elkövetkezı években meghatározzák iskolai munkánkat, és amelyek biztosíthatják, hogy megırizzük – esetleg felülmúljuk – eddig elért eredményeinket.

4


NEVELÉSI

PROGRAM

I.1.Bevezető I.1.1.Jogi státus Az intézmény neve: Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Az intézmény hivatalos rövid neve: SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Címe: 6722 Szeged, Szentháromság u. 2. Oktatási azonosítója: 029742 Alapító okiratának azonosítója: A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa 70/2012 számú határozata Alapító okiratának kelte: 2012. április 25. Az intézmény alapfeladatai, feladat-ellátási rendje Az intézmény által ellátandó alapfeladat (TEÁOR szerint): 8531 Általános középfokú oktatás Az intézmény által ellátott alapfeladat szakfeladat rend (szám, megnevezés) szerinti besorolása: 853000 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853111 Nappali rendszerő gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) 853112 Sajátos nevelési igényő tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) 853113 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerő gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam). (francia-magyar két tanítási nyelvő osztály) 890441 Rövid idıtartamú közfoglalkoztatás 890442 Foglalkoztatást helyettesítı támogatásra jogosultak hosszabb idıtartamú közfoglalkoztatása 890443 Egyéb közfoglalkoztatás 91012 Könyvtári tevékenység (iskolai könyvtár mőködtetése) 5


910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, megırzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 856013 Fejlesztı felkészítés 680002 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 856099 Egyéb oktatást kiegészítı tevékenység (tanárképzés: gyakorlati képzés) 890111 Esélyegyenlıség elısegítését célzó általános, komplex tevékenységek és programok 890112 Az egyenlı bánásmód megvalósulását célzó általános tevékenységek és programok 890113 Nemek társadalmi egyenlıségének megvalósítását célzó tevékenységek és programok 890115 Speciális tehetséggondozó programok hátrányos helyzető gyermekek, fiatalok részére 890211 A fiatalok társadalmi integrációját segítı struktúra, szolgáltatások fejlesztése, mőködtetése 890215 A gyermekek és fiatalok környezet- és egészségtudatos gondolkodásának fejlesztését segítı programok Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az intézmény gazdálkodással kapcsolatos jogköre Az intézmény – a Szegedi Tudományegyetem éves költségvetésében biztosított pénzügyi keretek között – decentralizált gazdálkodási jogkörrel bíró szervezeti egység. Pénzügyi, gazdasági feladatait a Szegedi Tudományegyetem Gazdasági és Mőszaki Fıigazgatóság látja el (6722 Szeged, Rákóczi tér 1.). A feladatellátást szolgáló vagyon: Az intézmény székhelyeként megjelölt, Szegedi Tudományegyetem kezelésében lévı ingatlan (hrsz.: 3506) és az épületben található értékben és érték nélkül nyilvántartott eszközök, vagyontárgyak, az intézmény leltára és a selejtezési jegyzıkönyvek szerint. A vagyon feletti rendelkezési jog: Az ingatlan a Magyar Állam tulajdonát képezi, amely fölött a Szegedi Tudományegyetem vagyonkezelési joggal rendelkezik. Az egyetem kezelésében lévı vagyontárgyakért való felelısség az SZTE Gazdálkodási Szabályzata szerint történik. Az intézmény gazdálkodási feladatainak ellátása 6


Az intézmény önállóan mőködı és gazdálkodó központi költségvetési szerv szervezeti egysége. Gazdálkodással kapcsolatos helyi feladatait az igazgató látja el. Az intézmény önállóan rendelkezik a költségvetés elıirányzatai felett. Az intézmény vezetıje igazolja, hogy az elıirányzatok feletti rendelkezés gazdasági szempontból jogszerő, valamint a teljesítéséhez szükséges anyagi fedezet rendelkezésre áll.

I.1.2. Jogszabályi háttér A

nemzeti köznevelésrıl szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban NKtv.) 26. §-a értelmében

a nevelı és oktató munka az iskolában pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelıtestület fogadja el, és az intézményvezetı hagyja jóvá. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekbıl a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az iskola pedagógiai programját vagy annak módosítását a jóváhagyást követı tanévtıl felmenı rendszerben vezeti be. Az iskolák pedagógiai programjának tartalmi elemeit az NKtv. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban R.) 7.§-a határozza meg. Ennek értelmében a gimnáziumok pedagógiai programja két részbıl áll: nevelési programból és helyi tantervbıl. A kettı együtt meghatározza az iskolákban folyó nevelı és oktató munka minden lényeges elemét, egyaránt szolgálja a szülık és tanulók tájékoztatását, valamint a pedagógiai munka egységét. I.1.3. Az iskola rövid bemutatása Iskolánk 1955-ben alakult Újgimnázium néven. Az elsı tanévben 6 elsı és 3 második osztály indult. Az iskola 1956 óta viseli Ságvári Endre nevét, és intézményünk 1958-ban lett a József Attila Tudományegyetem – a jelenlegi Szegedi Tudományegyetem – gyakorló gimnáziuma. 1972 óta vagyunk UNESCO asszociált iskola. E nemzetközi szervezet révén számtalan hasznos külföldi kapcsolatot teremtettünk, jó néhány versenyen és pályázaton szerepeltünk eredményesen. Az iskola jelenlegi struktúrájára jellemzı, hogy a nagysikerő országos beiskolázású matematikafizika speciális, illetve emelt szintő képzést nyújtó osztályon kívül különbözı orientációjú osztályok (magyar-történelem, biológia-fizika-kémia, idegen nyelv ill. informatika) közül választhatnak a gimnáziumunkba jelentkezı tanulók. 1993-ban indítottunk elıször magyar – francia két tanítási nyelvő képzést, amelyet a 2011/12-es tanévtıl kezdıdıen 5 évfolyamos formában folytatunk, megnyitva a lehetıséget azon általános iskolás tanulók számára is, akik a francia nyelvet elızıleg még nem tanulták.

7


Több sikeres országos és megyei pályázat révén megteremtettük a korszerő informatikai képzés feltételeit. Tanulóink és tanáraink az egyetemi számítógép-hálózatra kapcsolódva használják az internet által kínált lehetıségeket. 1993 óta minden tanulónknak saját e-mail címe van. 1991 óta a Szegedi Ságvári Gimnáziumért Alapítvány segít az oktatás és nevelés minıségi feltételeinek javításában, a kulturális rendezvények, a versenyek, a kirándulások, a csereutak és az iskolai sport támogatásában. Az iskola tárgyi feltételei Az épület a múlt század közepén épült. Hasznos alapterülete 5873 m2. 33 tanterem és 15 tanári szoba áll rendelkezésünkre. A díszterem 254 m2, az iskolai klub 114 m2 nagyságú. Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskolával közös tornatermünk 450 m2-es, emellett egy 99,5 m2-es saját tornatermet és egy 99 m2 alapterülető kondicionáló termet használhatnak tanulóink. Az iskolai könyvtár 1982-ben létesült, közel 22000 kötettel rendelkezik. A könyvtár szabadpolcos rendszerő, olvasóterme tanítási órák tartására is alkalmas. Az iskolai könyvtár a SZTE Központi Könyvtár hálózatának tagkönyvtára. A 800 m2 alapterülető udvar sportolásra is alkalmas. Az iskola személyi feltételei A pedagógiai programot jelenleg 68 alkalmazott teljesíti. A tantestület aktuális létszáma: 62 fı, végzettségük a törvényben elıírtaknak megfelel. Emellett óraadó tanárok és francia lektor segíti munkánkat. Minden tanár tagja valamilyen munkaközösségnek. Az iskolában működő munkaközösségek: Magyar nyelv és irodalom Történelem Matematika Fizika-informatika Angol-orosz nyelv Idegen nyelv Biológia-kémia-földrajz Testnevelés - ének-zene - rajz Francia nyelv és két tanítási nyelvő tanárok munkaközössége Osztályfınöki munkaközösség 8


A munkaközösségek tagjainak együttmőködését a rendszeresen megtartott munkaközösségi értekezletek, az óralátogatások, a továbbképzések biztosítják. A tantestület tagjai bekapcsolódnak minden olyan programba, amely az oktató-nevelı munka fejlesztését segíti, nagy számban vesznek részt továbbképzéseken. Intézményünkben elsısorban a pedagógiai program megvalósításához kapcsolódó képzéseken való részvételre ösztönözzük tanárainkat. Az oktató-nevelı munkát egy iskolatitkár, egy gazdasági ügyintézı, egy oktatástechnikus és két portás segíti.

9


I.1.4. Küldetésnyilatkozat Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziuma olyan középfokú oktatási – nevelési intézmény, amely alaptevékenysége mellett felsıfokú oktatási feladatokat is ellát. A gimnáziumi jellegbıl fakadóan elsıdleges célunknak tekintjük az érettségi vizsgákra és felsıfokú tanulmányokra való felkészítést. Legalább ennyire fontosnak tartjuk diákjaink sokoldalú személyiségfejlıdésének elısegítését. A gyakorló tanításukat iskolánkban végzı tanárjelöltek képzése során legfıbb célunk, hogy minél inkább hozzájáruljunk a pedagógiai pályára való felkészülésükhöz. Iskolánk legfőbb célkitűzései, hogy diákjaink: •

rendelkezzenek biztos, konvertálható tudással;

•

legyenek képesek önálló, logikus és kreatív gondolkodásra;

•

tudásközpontú értékrendjük alakuljon ki;

•

képesek legyenek önálló ismeretszerzésre;

•

legyen magas szintő anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikációs képességük;

•

sajátítsák el a kulturált magatartás és társadalmi szocializáció alapvetı szabályait;

•

ismerjék a nemzeti és az európai kultúra értékeit;

•

ismerjék fel a testedzés és az egészséges, környezettudatos életmód szerepét a harmonikus személyiségfejlıdésben;

•

tanulják meg a demokratikus együttélés szabályait, ismerjék fel a jogok és kötelességek egyensúlyát.

Céljaink megvalósításához szükségszerő, hogy pedagógusaink rendelkezzenek a pedagógushivatáshoz szükséges kulcskompetenciákkal, azaz legyenek alkalmasak •

a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlıdési feltételekre tekintettel tudják elısegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlıdését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;

•

tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlı pedagógiai lehetıségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elısegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttmőködés készségeinek fejlesztésre;

•

a pedagógiai folyamat tervezésére: tudják pedagógiai munkájukat a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menıen megtervezni, tapasztalataikat reflektív módon elemezni és értékelni; 10


•

a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók mőveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: tudják az adott szakterületen szerzett tudásukat tantervi, mőveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlıdését elısegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületük az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni, és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elısegíteni;

•

az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a hatékony tanulás, a szociális és állampolgári kompetenciák, a kezdeményezıképesség és vállalkozói kompetenciák, az alapvetı gondolkodási mőveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók elızetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;

•

a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerő kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;

•

a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlıdési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlıdésének elemzı értékelésére, a különbözı értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;

•

szakmai együttmőködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülıkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztı intézményekkel történı együttmőködésre, a velük való hatékony kommunikációra;

•

szakmai fejlıdésben elkötelezettségre, önmővelésre: a munkájukat segítı szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalataik tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájuk tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

A magyar-francia két tanítási nyelvő képzés célja olyan diákok képzése, akik megfelelnek a modern kor követelményeinek: legalább két idegen nyelvet bírnak közép- és felsıfokon.

11


Az e képzésben részt vevı diákok számára a francia nyelv megtanulása nemcsak cél, hanem eszköz is ahhoz, hogy - a hatályos tantervi követelményeknek való megfelelés mellett - a különbözı szaktárgyakat célnyelven sajátítsák el. Megszerzett nyelvtudásuk, készségeik értéket jelentenek, így az érettségi vizsga teljesítése után több lehetıséghez juthatnak felsıfokú tanulmányaik, majd munkájuk során itthon és frankofón területeken egyaránt. A magyar-francia két tanítási nyelvő érettségi bizonyítvány vonzerejét emeli, hogy megfelelı eredmény esetén C1 szintő (felsıfokú) nyelvvizsga-bizonyítványt is szerezhetnek diákjaink az érettségi vizsgákon. A hagyományos továbbtanulási lehetıségek mellett hazai és külföldi magyar és francia nyelvő képzéseket is választhatnak. Két tanítási nyelvő érettségi bizonyítvány birtokában tanulóink általában nyelvi meghallgatás nélkül beiratkozhatnak frankofón területen mőködı egyetemekre. A nyelvtanítás hatékonyságát és a francia kultúra közvetítését anyanyelvi oktatók munkája is segíti. A diákcserék, a nagyszámú verseny és rendezvény, illetve a francia nyelvő színjátszás színesítik a diákéveket. A francia nyelv és kultúra iránt elkötelezett tanáraink olyan fiatalokat nevelnek, akik nyitottak más kultúrák befogadására, közvetítik a sajátjukat, és így a XXI. század európai polgárainak érezhetik magukat.

12


I.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai I.2.1. Pedagógiai alapelvek Az ismeretátadás és az ezen alapuló gondolkodásra nevelés csak akkor lehet eredményes, ha a pedagógus önmaga és tanulói iránt egyaránt igényes. Tanárainknak úgy kell határozott követelményeket támasztaniuk, hogy egyúttal lehetıséget nyújtsanak a tanuló önállóságának, kezdeményezı képességének és kreativitásának kibontakoztatására. A tanár–diák kapcsolatban a két fél emberi egyenrangúsága mellett a pedagógusé a vezetı szerep. Ez különösen a pedagógiai légkör kialakítására, a tanulói aktivitás kibontakoztatására, tevékenységeik megszervezésére, személyiségfejlıdésük támogatására vonatkozik. Eredményes, sikeres oktatás a tanulók motiválása nélkül nem képzelhetı el. A Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumának tantestülete nevelı és oktató munkáját a következı alapelvek figyelembevételével végzi: − A komplexitás elve: a nevelés és oktatás során figyelembe kell venni, hogy biológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerőségek folyamatosan és együttesen hatnak a tanulókra. Ezeket a hatásokat kell összehangolni. − A következetesség elve: igényesség, határozott követelmények támasztása a tanulókkal szemben. − A tapasztalatszerzés elve: a nevelés-oktatás folyamatában biztosítani kell a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzését, megértését, általánosítását. •

A motiváció elve: a tanulók érdeklıdését fel kell kelteni.

•

A koncentráció elve: adott tantárgy tanítása során építeni kell a korábban, illetve más tantárgyból elsajátított tudásra.

•

A szemléletesség elve: a tanítás során a befogadást, az elsajátítást könnyítı tanulásszervezési és módszertani eljárásokat kell alkalmazni.

•

Az aktivizálás elve: a nevelés-oktatás folyamatában serkenteni kell a tanulói aktivitást. Lehetıséget kell nyújtani a tanuló önállóságának, kezdeményezıkészségének, kreativitásának kibontakoztatására.

•

A külső hatások elve: a pedagógusoknak támaszkodnia kell mindazon tapasztalatokra, információkra, ismeretekre, amelyeket a tanulók az iskolán kívül, mindennapi életükben szereznek.

•

A visszajelzés elve: a tanulói teljesítményekrıl, ezek változásáról, javításuk akadályairól folyamatos visszajelzést kell adni. 13


•

Az életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: a tanulók képzését mindenkor a fejlettségi szintjükhöz kell igazítani.

•

A pedagógus vezető szerepe: a diákjogok tiszteletben tartásával a pedagógusnak vezetı szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységeinek megszervezésében, személyiségük fejlesztésében.

•

A bizalom elve: bizalom, megértés, tisztelet a tanuló személyisége iránt, törekvés a személyes kapcsolatok kialakítására.

•

A közösség fontos szerepének elve: a tanulók mindig szőkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak lehetıséget – a pedagógusok vezetı, irányító, kezdeményezı szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

I.2.2. A nevelő-oktató munka céljai, a kompetencia alapú oktatás Iskolánk feladata, hogy tanulóinkat a XXI. századra felkészítse, azaz számukra hasznosítható tudást adjon: olyan készségek és képességek birtokába juttassa ıket, amelyekkel a változó munkaerı-piaci igényekhez alkalmazkodni tudnak. Fı célkitőzésünk éppen ezért az, hogy az iskolánkban végzett tanulók rendelkezzenek azokkal az alap- és kulcskompetenciákkal, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy választott hivatásukat sikerrel gyakorolják, illetve életpályájukat szükség esetén módosítani tudják. Ezen kompetenciák megszerzéséhez egyenlı esélyt kell biztosítani minden tanuló számára. A kulcskompetenciák kilenc területe A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitődök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kulcskompetenciákat az oktatás, illetve képzés idıszaka alatt fejleszteni kell. A késıbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik. A kulcskompetenciák transzferábilisak, azaz egyik helyzetrıl a másikra átvihetık, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazhatók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különbözı problémák és feladatok megoldására használhatók. A kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelı egyéni teljesítmény, munka és a késıbbi tanulás elıfeltételei. 14


Anyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok, érzések és tények szóbeli és írásbeli formában történı kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint a megfelelı módon történı nyelvi érintkezés képessége a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidıben. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fı területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történı megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás és írás) a társadalmi kontextusok megfelelı skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidıben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kultúrák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. Matematikai kompetenciák A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérı mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Természettudományi és technológiai kompetenciák A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értı alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelıen átalakítja. Digitális kompetencia A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidıben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szintő információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetıbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban. A tanulás tanulása A „tanulás tanulása” a saját tanulás önállóan és csoportban történı szervezésének és szabályozásának a képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony idıbeosztás, a problémamegoldás, 15


az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különbözı kontextusokban – otthon, a munkahelyen, oktatásban és képzésben – történı alkalmazásának a képessége. Általánosabban fogalmazva a tanulás tanulása erıteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására. Személyközi és állampolgári kompetenciák A személyközi kompetenciákhoz tartoznak mindazok a viselkedésformák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók. Vállalkozói kompetencia A vállalkozói kompetenciának egy aktív és egy passzív összetevıje van. Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt a külsı tényezık által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelıssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kialakítása, a célok kitőzése és elérése, valamint a sikerorientáltság. Kulturális kompetencia A „kulturális kompetencia” a gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet segítségével – történı kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában. A kompetencia alapú oktatás célja, hogy a tanulók a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek. Új módszerek, technikák alkalmazásával (differenciálás, kooperatív-, projektmódszer) segítjük a különbözı fejlettségi szinten lévı tanulók közötti különbség csökkentését, támogatjuk a hátrányos helyzetőek felzárkóztatását. A kompetencia alapú program tantárgyi szinten is megjelenı legfontosabb jellemzıi: •

teljesítményre alapoz,

•

az egyéni haladást veszi figyelembe,

•

tanulásközpontú,

•

specifikus célkitőzései vannak (tantárgytól függıen),

•

gyakorlatorientált,

•

a teljesítmények kidolgozott rendszer alapján történı értékelésével visszajelzéseket ad,

•

a fejlesztési feladatok eredményei ismeretében szükség esetén változtatásokat hajt végre az oktatási-nevelési folyamat tervezett menetében. 16


A kulcskompetenciák fejlesztését az iskola munkaközösségei az általuk tanított tantárgyak keretében alap-, illetve kiegészítı feladatként vállalják. A tantárgyak közötti határok a kompetenciák fejlesztésében nem jelenthetnek gátakat, ezért kiegészítı feladatként minden tantárgy részt vesz az összes kulcskompetencia alakításában. Az alábbi táblázatban éppen emiatt csak az egyes kompetenciák fejlesztését alapfeladatként, elsıdlegesen kezelı tantárgyakat tüntettük fel. Kompetencia Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos és technikai kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Alapfeladatként jelentkezik etika, magyar nyelv és irodalom angol, francia, német, spanyol, latin, orosz nyelv matematika biológia, fizika, földrajz, kémia, társadalomismeret, informatika informatika valamennyi tantárgy etika, osztályfınöki, társadalomismeret, történelem, filozófia, életvitel és gyakorlat társadalomismeret, osztályfınöki, etika, életvitel és gyakorlat ének-zene, magyar nyelv és irodalom, mozgóképkultúra és médiaismeret, mővészetek, rajz és vizuális kultúra, tánc-dráma

Munkánk során nagy hangsúlyt kell kapnia a tanulás tanításának, és a készségek és képességek fejlesztésének. Ezen belül kiemelt nevelési-oktatási célunk: •

a természettudományos képzés nagyobb súllyal szerepeltetése. Helyi tantervünkben – az óraszámok változatlanul hagyása mellett – különös figyelmet szentelünk a természettudományok mőveltségi területének oktatására, a vonatkozó kompetenciákat a többi tantárgyhoz kapcsolódó tevékenységek során is fejlesztjük. A kidolgozandó tanmenetekben átjárókat és kapcsolódási pontokat keresünk a természettudományok és a többi tantárgy között.

•

a számítástechnikai, informatikai képzés továbbfejlesztése. Az iskola ECDL vizsgaközpont, ezért az informatika orientációjú osztályokba járó tanulók körében szorgalmazzuk az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány megszerzését, a többi osztály számára pedig biztosítjuk a vizsga lehetıségét,

•

a környezetvédelem alapjainak elsajátíttatása,

•

az OKTV-n és egyéb tanulmányi versenyeken való eredményes szereplés elısegítése.

Egy iskolának egyik fı célja kell legyen, hogy legjobb tudása szerint segítse diákjait az életpályájukon való elindulásban. 17


Ezért iskolánkban a 2010 / 2011-es tanévtıl a 9. évfolyamtól fokozatosan, a tudatos életpályaépítés beépül az osztályfınöki munkaközösség munkatervébe. Az életpálya-építés kompetenciaalapú oktatás bevezetésének célja: a pályaválasztási érettség elıkészítése, a sikeres munkaerı piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése, optimális pályaválasztási döntés megalapozása. A programot modulárisan vezetjük be, a 9-12 évfolyamon emelkedı „ívet” képezve. Az óraszám 9 -10. évfolyamban 6-6 óra, 10 -12. évfolyamban 10-10 óra. Célunk, hogy a diákok önismeretre tegyenek szert, személyiségük kibontakoztatásával növeljék magabiztosságukat. Bízzanak önmagukban, mert akkor jobban kezelik majd a stresszhelyzeteket, elégedettebbek lesznek. A pályák, foglalkozások, továbbtanulási lehetıségek megismerésével az osztályfınöki órán is jussanak el önéletrajzok, interjúk, prezentációk készítéséig. Ha kell, tudják kezelni a szituációs és stressz-interjúkat. Váljanak képessé arra, hogy rugalmasan változtassanak, ne ijedjenek meg semmilyen új helyzettıl. A cél eléréséhez a nevelıközösség módszertani kultúráját is fejleszteni kell. Az oktatásirányítás és az iskola saját kezdeményezésére sorra kerülı diagnosztikai méréseket elengedhetetlennek tartjuk az egyéni fejlesztés útján. A mérések rendszeressé tételéhez azzal is biztosítani kívánjuk a technikai feltételeket, hogy rögzítjük: a mérések napján tanulóinknak felmentést adunk – a testnevelés órák kivételével – a többi tanórán való kötelezı részvétel alól. A központi kompetenciamérések eredményeit az igazgató évente értékeli, és szükség esetén kijelöli a fejlesztési feladatokat. I.2.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai, eljárásai, eszközei Az iskola múltja arra kötelez, hogy a testületben rejlı értékekre alapozva megőrizzük az iskola hagyományainak megfelelı oktatási-nevelési színvonalat, ideértve nemcsak az országosan is kiemelkedı tanulmányi munkát, hanem a sokoldalú személyiség- és közösségfejlesztést is. Ennek érdekében a nevelés-oktatás folyamatában a következı feladataink, eszközeink és eljárásaink vannak: •

tudományos megalapozottság, objektivitás az ismeretek feldolgozásában,

•

hatékony munkára nevelés,

•

az értelmes tanulás, a korszerő tudás szerepének bemutatása,

•

erkölcsi, esztétikai, érzelmi és testi nevelés,

•

aktivitásra és fegyelemre nevelés,

18


•

a helyi tantervben meghatározott óratervek alapján a kötelezı és a választható tanórák, csoportbontások biztosítása; szakkörök, differenciált foglalkozások, egyéni fejlesztést elısegítı foglalkozások szervezése; az idegen nyelvek oktatását segítı önköltséges külföldi cserekapcsolatok fenntartása; a pályázati és versenyeztetési lehetıségek kihasználása,

•

a tanulók önálló, kritikai gondolkodásra, döntésképességre és önmővelésre tanítása,

•

korszerő ismeretanyag feldolgozása, az elmélet és a gyakorlat sokoldalú kapcsolatának bemutatása, valamint az, hogy a tanár egész személyiségével, szakmai felkészültségével, erkölcsi meggyızıdésével hasson tanulóira, tisztelve személyiségüket és meggyızıdésüket.

I.3. A személyiségfejlesztés A pedagógia alapfunkciója a személyiség szervezett, tervszerő fejlesztése. A személyiségfejlesztés a különbözı szükségletek, motívumok kialakítását jelenti a szocializáció folyamatában. A személyiségfejlesztés célja: az önfejlesztı aktivitás fejlesztése, a személyiségben rejlı lehetıségek kibontakoztatása, mellyel megalapozzuk a permanens nevelés/önnevelés igényét. A személyiség komplex fejlesztése tehát magában foglalja egyrészt az intellektuális szükségletek kimővelését, másrészt a gyermek önmagához és a különbözı közösségekhez való viszonyának fejlesztését. Az intellektuális szükségletek kialakítása, kiművelése Az intellektuális szükségletek alakításának középpontjában az információfeldolgozás áll. Az információfeldolgozás függ a képességektıl, az értelemtıl. Az értelem fejlesztésében két alapvetı feladat emelhetı ki: •

a tanulási motívumrendszer fejlesztése

•

az értelmi képességek fejlesztése.

A tanulási motívumrendszer fejlesztésének területei: •

a megismerési vágy felkeltése,

•

a felfedezési vágy felkeltése,

•

a játékszeretet fejlesztése,

•

a teljesítményvágy fejlesztése, 19


•

a tapasztalásvágy fejlesztése.

Az értelmi képességek fejlesztésének területei: • a megismerés folyamatának megismerése, • a kognitív kommunikáció fejlesztése, • a gondolkodás fejlesztése, • a tanulási képesség fejlesztése. Az esztétikai érzékenység fejlesztése: • az esztétikai szemlélıdés kialakulásának igénye, • az élménybefogadás szükségének fejlesztése, • az alkotás igényének fejlesztése. Az erkölcsi normák megismerése: •

a pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése,

•

az egyéni szociális értékrend fejlesztése,

•

olyan iskolai életrend, légkör kialakítása, amely az iskolai közösség mindennapi életében elısegíti, hogy a tanuló folyamatosan megtapasztalhassa a megértésének, az együttérzésének, a segítıkészségének elınyeit,

•

a szociális kommunikáció, a szociális érdekérvényesítés, a segítıkészség fejlesztése egyrészt a tananyagból kiemelt mintákon keresztül, másrészt olyan segítı légkör kialakításával és fenntartásával, amelyben a segítés elvárt és elismert viselkedés, tevékenység;

•

az együttmőködési képesség fejlesztése közös tevékenységeken keresztül.

I.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. A közösségi nevelés színterei: a család, az iskola és az iskolán kívüli közösségek. A család hagyományos nevelı funkciói arányaiban és minıségükben megváltoztak. Ezért nagyon fontos az iskola együttmőködése a szülık közösségével a tanulói közösségek formálása, fejlesztése érdekében. A tanulónak a közösségbe történı beilleszkedését elısegítendı a családra, a szülıkre is hárulnak feladatok.

20


A közösségfejlesztés az iskolában a közösség szükségleteinek, elvárásainak megfelelı, a fejlıdést elısegítı tevékenységekkel alakítható ki. A közösségi tevékenység megszervezésének olyan módon kell történnie, hogy a megválasztott forma alkalmas legyen a közösségfejlesztı szerepek betöltésére, a döntések meghozatalára, az egyéni felelısség vállalására, a tolerancia és segítıkészség kialakítására, az egészséges versenyszellem elsajátítására. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei: •

tanórák (szaktárgyi órák, osztályfınöki órák),

•

tanórán kívüli foglalkozások,

•

diákönkormányzati munka,

•

közösségi szolgálat,

•

szabadidıs tevékenységek.

Az iskolában mőködı tanulói közösségek: osztályközösség, tanórán kívüli és egyéb funkcionális csoportok. Pedagógusaink közösségfejlesztéssel kapcsolatos elsődleges feladatai: •

tanulóinkkal megismertetni a társas együttélés alapvetı szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek;

•

úgy irányítani a tanulókat, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában;

•

olyan közösség kialakítására, fejlesztésére törekedni, amely büszke saját sikereire, értékeli más közösségektıl megkülönböztetı tulajdonságait,

•

támogatni a tanulók jó szándékú, építı jellegő kezdeményezéseit,

•

a nevelı-oktató munka során segíteni az olyan csoportok kialakulását, amelyek az emberi kapcsolatokat elmélyítése mellett az egész személyiséget fejlesztik.

I.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 1.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai A pedagógus legfontosabb feladata: tanulói személyiségének, képességeinek, tárgyi tudásának folyamatos fejlesztése, tanítványainak az érettségi vizsgára való sikeres felkészítése.

21


Főbb tevékenységeinek összefoglalása • megtartja a tanítási órákat, • feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok elıkészítése és végrehajtása, • megírja a tanmeneteket, a két hónapnál nagyobb mértékő lemaradást jelzi az igazgatónak, • munkaidejének beosztását az SzMSz megfelelı szakaszai részletezik, • a munkaidıkeretben meghatározott munkaidıt csak írásos igazgatói utasításra lépheti túl, • legalább 10 perccel a munkaidı, ügyeleti idı, illetve tanítási órája kezdete elıtt köteles a munkahelyén tartózkodni, • a tanítási órára való érkezéskor figyelmet fordít a tanterem állapotára, ha az osztály elhagyja a tantermet – ellenırizve az állapotokat – utolsóként távozik, • a zárt termeket, szaktantermeket az óra elején nyitja, az óra végén zárja, • tanítási óráján vagy azt követıen bejegyzi a digitális naplót, nyilvántartja az óráról hiányzó vagy késı tanulókat, • rendszeresen értékeli tanulói tudását, félévente legalább a heti óraszám + 1 osztályzatot ad minden tanítványának, • összeállítja, megíratja és két héten belül kijavítja a szükséges iskolai dolgozatokat, a témazáró dolgozat idıpontjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt idıpont elıtt tájékoztatja, • a tanulóknak adott érdemjegyeket szóbeli értékeléskor azonnal, írásbeli dolgozatnál a kijavítást követıen ismerteti a tanulókkal, • az érdemjegyeket folyamatosan bejegyzi a digitális naplóba, • tanítványai számára az érdemjegyeken túlmenıen is visszajelzéseket ad elırehaladásuk mértékérıl, az eredményesebb tanulás érdekében elvégzendı feladatokról, • javaslatot tesz az iskolai munkaterv szakterületét érintı pedagógiai, szervezési, stb. feladataira, • részt vesz a tantestület értekezletein, megbeszélésein, a szakmai munkaközösség megbeszélésein és értekezletein, • évente kettı alkalommal fogadóórát tart az igazgató által kijelölt idıpontban, ill. heti egy alkalommal – elızetes egyeztetés után – a szülık rendelkezésére áll, • a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, szaktanári tevékenységét ennek alapján szervezi meg, • megszervezi a szükséges szemléltetı eszközök, tanítási segédanyagok órai használatát, 22


• az igazgató beosztása szerint részt vesz az érettségi, felvételi, osztályozó és különbözeti vizsgákon, iskolai méréseken, • szakirányú helyettesítés esetén szakszerő órát tart, ha legalább egy nappal a tanóra megtartása elıtt bízták meg a feladattal, • várhatóan hosszabb ideig tartó hiányzása esetén feljegyzést készít a helyettesítık számára az osztályokban elvégzendı tananyagról, • bombariadó vagy egyéb rendkívüli esemény bekövetkezésekor közremőködik az épület kiürítésében, • felelısséggel tartozik a szakmai munkához szükséges szemléltetı eszközök, könyvek, stb. rendeltetésszerő használatának biztosításáért, • elıkészíti, lebonyolítja és értékeli az iskolai házi tanulmányi versenyeket, • folyamatosan végzi a tanítványai felzárkóztatásával, korrepetálásával, versenyeztetésével, tehetséggondozásával kapcsolatos feladatokat, • elkíséri az iskola tanulóit az iskolai ünnepségekre, közösségi programokra, • szükség szerint kapcsolatot tart a tanított osztályok osztályfınökeivel, • az osztályozó konferenciát megelızı napon lezárja a tanulók osztályzatait, • ha a tanuló lezárt osztályzata jelentısen eltér az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára, akkor erre a tényre az osztályozó konferencia elıtt felhívja az osztályfınök figyelmét, az eltérés okát a konferencián megindokolja, • beosztása esetén részt vesz a tanulmányi kiránduláson, szükség esetén ellátja a tanulók versenyre való kíséretét, • közremőködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában. Különleges felelőssége: • felelıs a tanulói és szülıi személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért, • bizalmasan kezeli a kollégákkal, az osztályokkal és az iskolával kapcsolatos információkat, • a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az osztályfınöknek, illetve az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak. 1.5.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnöki munka tartalma: Az osztályfınök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelı-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezıket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének 23


nevelési rendszerébe. Az osztályfınöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erısíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnök többletfeladatai: •

feladatairól és hatáskörérıl irányadóak az SzMSz megfelelı fejezetében leírtak,

•

feladata az intézmény és a munkaközösség munkatervében rögzített szakmai és pedagógiai feladatok elıkészítése és végrehajtása,

•

javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályát, évfolyamát érintı pedagógiai, szervezési, stb. feladataira,

•

a helyi tanterv alapján tanmenetet készít, az osztályfınöki tevékenységet ennek alapján szervezi meg,

•

részt vesz az osztályfınöki munkaközösség megbeszélésein és értekezletein,

•

kiemelt figyelmet fordít a dokumentumok kitöltésére: digitális napló, anyakönyv, bizonyítványok, stb.

•

elıkészíti és megszervezi osztálya tanulmányi kirándulását,

•

kapcsolatot tart az osztályába járó diákok szüleivel, a szülıi munkaközösséggel, az osztály diákönkormányzati vezetıségével,

•

folyamatos kapcsolatot tart az osztályában tanító tanárokkal,

•

az osztályozó konferenciát megelızıen a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelésére vonatkozó javaslatát bejegyzi a digitális naplóba,

•

elıkészíti a szülıi értekezletek lebonyolítását, közremőködik az iskola szülıkkel és tanulókkal kapcsolatos minıségbiztosítási tevékenységében,

•

minden tanév elsı hetében ismerteti osztályával az iskolai házirendet, vagy az évfolyamnak és a szükségleteknek megfelelıen felhívja a figyelmet annak egyes elıírásaira,

•

közremőködik a választható foglalkozások felvételének lebonyolításában, segíti osztálya tanulónak a felsıfokú tanulmányokra történı jelentkezését,

•

minden év szeptemberének 10. napjáig leadja az ifjúságvédelmi felelısnek a hátrányos és halmozottan hátrányos, a sajátos nevelési igényő és a veszélyeztetett diákok névsorát, az ezzel kapcsolatos adatokat bejegyzi a digitális naplóba,

•

folyamatosan nyomon követi és aktualizálja a digitális naplóban a diákok adatainak változását,

•

a tanév elején osztálya számára megtartja a tőz-, baleset- és munkavédelmi tájékoztatót, az oktatásról szóló feljegyzést aláíratja a tanulókkal. 24


Ellenőrzési kötelezettségei: figyelemmel követi a tanulók igazolt és igazolatlan hiányzását, igazolja a hiányzásokat, el-

•

végzi a szükséges értesítéseket, a házirendben leírtak szerint figyelemmel követi a tanulók késését, szükség esetén elektro-

•

nikus üzenetben vagy levélben értesíti a szülıket, az SzMSz elıírásai szerint értesíti a tanulók szüleit az igazolatlan hiányzásról, valamint a

•

200 órát meghaladó éves hiányzásról, az osztályozó konferencia napján ellenırzi, hogy a lezárt osztályzat nem tér-e el jelentısen

•

az érdemjegyek átlagától a tanuló kárára. Különleges felelőssége: •

felelıs a tanulói és szülıi személyiségjogok maximális tiszteletben tartásáért,

•

bizalmasan kezeli a kollégákkal és az osztályokkal kapcsolatos információkat,

•

maradéktalanul betartja az adatkezelésre vonatkozó szabályokat,

•

bizalmasan kezeli az ellenırzési tapasztalatokat,

•

a hatáskörét meghaladó problémákat haladéktalanul jelzi az igazgatóhelyettesnek vagy az igazgatónak.

I.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek A 2012. évi CXXIV. törvény a kiemelt figyelmet igénylı tanulók körét a következıkben jelöli meg: a) különleges bánásmódot igénylı tanuló: aa) sajátos nevelési igényő tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanuló, ac) kiemelten tehetséges tanuló, b) a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzető tanuló. Kiemelten tehetséges az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthetı benne a feladat iránti erıs motiváció, elkötelezettség. Sajátos nevelési igényő az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figye25


lem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı az a különleges bánásmódot igénylı tanuló, aki a szakértıi bizottság szakértıi véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentısen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlıdése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minısül sajátos nevelési igényőnek. Hátrányos helyzető az a tanuló, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította, e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a tanuló, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülıje – a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint – a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. Halmozottan hátrányos helyzető az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. Az elıbbiekben megjelölt körbe tartozó tanulókkal való megkülönböztetett foglalkozás területei a következık: •

a tehetség, képesség kibontakozását segítı tevékenységek,

•

a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítı program,

•

a beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggı pedagógiai tevékenység,

•

a szociális hátrányok enyhítését segítı tevékenység, esélyegyenlıségi terv,

•

a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások.

A tevékenységek ellátásához elsıdleges feladat megállapítani, hogy a tanulóknak milyen téren van szükségük segítségre. Ennek összetettségére való tekintettel az osztályfınökök, szaktanárok, diákok mellett esetenként a szülık, az iskolaorvos, a kollégiumi nevelık, a régi iskola és mások segítségét igénybe kell venni (a sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok továbbíthatók a pedagógiai szakszolgálat intézményeitıl a nevelési-oktatási intézményhez és vissza). Az eredményt összegezve, minden tanév elején új tervet kell készíteni. A lehetıségek, az év eleji tapasztalat, valamint a jelentkezı igények alapján az intézmény vezetıje dönti el, hogy az iskola milyen szolgáltatásokat biztosít az adott tanévben. I.6.1 A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A gimnáziumunkba felvett diákok tanulmányi átlaga kimagasló, tehát a tehetséggondozás továbbra is fontos feladatunk marad.

26


A kiemelkedı tehetségő diákokkal való foglalkozás nemcsak magas szintő felkészültséget, hanem különleges pedagógiai érzéket, nagyfokú empátiát és differenciált módszerek alkalmazását is kívánja. A tehetséggondozás feladatainak megvalósítása iskolánkban differenciálással és egyéni fejlesztéssel történik. A differenciálás áthatja a gimnázium egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. Legfontosabb feladataink a tehetséggondozás területén •

a tehetség felismerése;

•

a tehetség/képesség fejlesztése;

•

a fejlesztés hatékonyságának értékelése.

A tehetséggondozás területei •

a differenciált osztálymunkában megvalósított tehetséggondozás;

•

differenciálást szolgáló tanórai foglakozások, ezen belül különösen a csoportbontás;

•

csoportos vagy egyéni tanórán kívüli foglalkozások, ezen belül különösen a szakkörök, sportkörök, versenyre felkészítı foglalkozások.

A tantárgyi szakköröket mindig az igényekhez igazodva indítjuk. Diákjainkat ösztönözzük a tanulmányi versenyeken való részvételre, szükség szerint lehetıvé tesszük az egyéni foglalkozás keretében történı felkészülést is az adott versenyre. Segítjük tanulóink mővészeti szerepléseit is, bíztatjuk ıket pályázatokon való részvételre. I.6.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Gimnáziumunkban a tanulási problémával küzdı tanulók száma rendkívül alacsony, nehézségeik leküzdésében azonban ezek a diákok sem maradhatnak egyedül. Legfontosabb feladataink a felzárkóztatás terén: •

Feltérképezzük a segítségre szoruló tanulók körét. Az osztályfınök, a szaktanárok értékelik a problémák súlyosságát, szükség esetén külsı szakember segítségét kérik.

•

Ha a probléma a tananyag megértésének az átlagosnál lassúbb folyamata, egyéni korrepetálással segítünk.

A felmérés eredményétıl függıen készítjük el azt a tervet, amely meghatározza a segítség formáját, módját, a résztvevık körét. A segítségnyújtás általános formája a felzárkóztató foglalkozás. 27


I.6.3. Beilleszkedési, magatartási nehézséggel összefüggő pedagógiai tevékenység Családi, szociális körülményekbıl fakadó ok esetén a feltárás és a segítség kezdeményezése a felvállalható feladat. A deviáns magatartás, beilleszkedési zavar kezelése személyre szóló fejlesztés során történik. A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése a meglévı értékek hangsúlyozása és a kibontakozás lehetıségének biztosítása (szereplés, szervezés, közösségi tevékenység) útján történik. A szaktanárok feladatai A tanítási órán több lehetıséget kell adni a beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdı tanulók szóbeli megnyilatkozására. Az értékelés során hangsúlyozni kell a teljesítmény pozitív oldalát. Fontos, hogy a tanuló társaival együtt érezze, hogy munkájának van értelme, értéke. Ez sokat segíthet azoknak, akik csendesek, visszahúzódók, nehezen illeszkednek a közösségbe. A csoportmunkák során kijelölhetjük ıket a munka vezetésére, így szükségképpen megismerkednek mások véleményével, gondolataival. Ezzel befolyásolhatjuk a tanulók gondolkodásmódját és segíthetjük ıket bizonyos magatartásformák elsajátításában is. Az osztályfőnök feladatai A szaktanárok segítségével ismerje fel a problémás tanulókat. Törekedjen arra, hogy az iskolai közösségi élettel kapcsolatos tevékenységekbe bevonja ezeket a diákokat. Az osztályfınök egyéni beszélgetéseket folytat az adott tanulóval, a közösséggel vagy annak egy részével, ezzel is segítséget adva a beilleszkedéshez. Az osztályfınök feladata, hogy az érintett szülıket tájékoztassa, és kikérje azok véleményét. Megelızı és segítı pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. I.6.4. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, esélyegyenlőség A részletes programot az iskola Esélyegyenlıségi terve tartalmazza (ld. II. 14). Célunk, hogy az iskola a saját erejéhez, erıforrásaihoz mérten a rászorulókon segítsen, illetve részükre segítséget kérjen. A hátrányos helyzet felismerésében alapvetı szerepe van az osztályfınöknek, de a szaktanárok segítségére is szükség van. Támogatási formák, tevékenységek: 28


•

pénzbeli támogatás diákjainknak az iskolai alapítványból,

•

központi tankönyvtámogatás,

•

pályázati forrásokból nyújtott anyagi támogatás.

Iskolánk fontosnak tartja és vállalja, hogy lehetıséget biztosítson minden olyan hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulónak az intézményben való tanulásra, akinek képességei és állapota lehetıvé teszi, hogy megfeleljen az iskola pedagógiai programjában elıírt oktatási és nevelési céloknak és követelményeknek. A törvényi elıírásoknak megfelelıen iskolánk biztosítja a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára az ingyenességet a pedagógiai programban elıírt minden oktatási és nevelési tevékenységben, valamint a tanulmányi elımenetelük segítésére egyéni fejlesztési tervet készít a számukra. A megvalósítás érdekében – a szülık önkéntes nyilatkozata alapján – minden tanév elején felmérjük a halmozottan hátrányos helyzető tanulókat, és számukra egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. Ennek keretében a 9-10. évfolyamon az igényeknek megfelelıen felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, a 11-12. évfolyamon a diákok továbbtanulási szándékának megfelelıen a szükséges tantárgyakból egyéni felkészítést tartunk. A 11. évfolyamtól kezdve a halmozottan hátrányos helyzető tanulók mellé mentort jelölünk ki, aki segíti a tanuló felkészülését a továbbtanulásra. Az iskolán kívüli nevelési és oktatási programokban (osztálykirándulás, sítábor, stb.) való részvétel ingyenességét a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára a Szegedi Ságvári Gimnáziumért Alapítvány és a Szülıi Munkaközösség segítségével biztosítjuk. A szakértıi bizottság által sajátos nevelési igényő, ill. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulónak ítélt diákok számára biztosítjuk, hogy – a szakértıi vélemény alapján – mentességet kapjanak egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés, minısítés alól. Számukra egyéni foglalkozásokat szervezünk, amelyek keretében segítjük a tanulók felzárkózását a többiekhez. Az érettségi vizsgán ezek a tanulók az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhatnak. Számukra a felvételi vizsgán, osztályozó vizsgán, javítóvizsgán, valamint az érettségi vizsgán lehetıvé tesszük segédeszközök (pl. írógép, számítógép, stb.) alkalmazását. Az érintett tanulók szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámolót írásbeli vizsgával válthatják fel. Iskolánk a korábbi évek hagyományainak megfelelıen készen áll mindazon sajátos nevelési igényő (hallásában, látásában, mozgásában korlátozott), valamint beilleszkedési, tanulási nehézséggel (dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, stb.) küzdı tanulók fogadására, akik – az épület akadálymentesítésének megvalósulásáig – önállóan vagy segítséggel képesek az épületen belül mozogni, ill. akik nem igénylik az oktatásuk folyamán speciális végzettséggel rendelkezı (gyógypedagógus, logopé29


dus, konduktor, stb.) szakember segítségét. A sajátos neveléső igényő tanulók oktatásához szükséges – minden rendelkezésünkre álló – technikai eszközzel (számítógép, kivetítı, stb.) támogatjuk ezen diákok intézményünkben való tanulását. Annak érdekében, hogy az érintett szülık és tanulók kellı információval rendelkezzenek az ıket megilletı jogokról, lehetıségekrıl, a segítséget nyújtó szakmai szervezetek listáját és elérhetıségüket megjelentetjük pedagógiai programunkban, az iskola internetes honlapján, valamint az iskolai faliújságo(ko)n. I.6.5. A tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatásaink Iskolai színjátszó csoport, énekkar működésének biztosítása Az iskolában 1995 óta ismét mőködik diákszínpad. A heti egyszeri 3-4 órás foglalkozások fı célja a színjátszó kedv felkeltése. A helyzetgyakorlatok, improvizációk és irodalmi megszólalások, az önismeret fejlıdését és a színpadi technikák elsajátítását szolgálják. 1994 óta francia nyelvő, 2008 óta német nyelvő színjátszó csoport is mőködik gimnáziumunkban. Az iskola énekkara sajátos diákkörként mőködik, vezetıje az igazgató által megbízott kórusvezetı tanár. Elsısorban az egyén közös éneklésének igényét hivatott kielégíteni, de az iskolai és kulturális rendezvények színesítését is szolgálja Tanórán kívüli testnevelési és sportolási lehetőségek A köznevelésrıl szóló törvény alapján az iskolának gondoskodni kell a könnyített testnevelés megszervezésérıl, valamint köteles megteremteni a tanulók mindennapi testedzéséhez szükséges feltételeket. Intézményünkben mindkettıre lehetıség van. Az órarendben szereplı, délelıtti testnevelésórák mellett délutánonként és kora reggel is van lehetıségük tanulóinknak testedzésre, tömegsportra és versenyszerő sportolásra. A tanórán kívüli sportolás fı szervezeti formája az iskolai sportkör, mely szervezi és irányítja a tömegsport foglalkozásokat, ill. szakosztályaiban versenyezteti a diákjainkat. Az iskolai sportkör szakosztályai Kézilabda: leány és fiú szakosztály van, heti 2-2 edzéssel és rendszeres mérkızésekkel. Csapataink a diákolimpia megfelelı korcsoportjaiban indulnak. Rendszeresen szerepelnek városi rendezéső középiskolai kupákon és a gólyabajnokságon. A Ságvári Kupa minden évben rangos eseménynek számít. A kézilabdát kedvelı diákok részére házibajnokságot szervez a szakosztály ısszel és tavasszal. Kosárlabda: leány és fiú szakosztály mőködik, heti 2 - 2 edzéssel. Mindkét csapat a megyei diákolimpián szerepel. 30


A Ságvári Napok és a Radnóti-Ságvári sportnap rendszeres és népszerő eseménye a kosárlabda mérkızés. Sok tanulónak nyílik lehetısége a rendszeres játékra az iskola udvarán kialakított kosárlabda pályán, melyet minden délután használni lehet. Röplabda: leány és fiú szakosztály van, heti 1 edzéssel. Elsıdleges feladat, hogy a röplabda iránt érdeklıdık megtanulják a játékhoz szükséges technikai elemeket, szabályokat és olyan szintre jussanak el, hogy élvezni tudják a játékot. E célt szolgálja az osztályok közötti iskola bajnokság, és népszerővé vált a tanév végi vegyes csapatos házi bajnokság is. A sportköri szakosztályok között szerepel még fiú labdarúgás. Tömegsport jellegű rendezvények Az egyesületekben sportoló, igazolt versenyzıknek biztosítjuk a diákolimpián, ill. a szövetségi versenyeken való részvételt. A városi tömegfutó versenyekre mozgósítjuk tanulóinkat. İszi-tavaszi rendszerben az iskolaudvaron rendezzük meg az osztályok közötti labdarúgó bajnokságot. Minden évben sítábort szervezünk a 10. évfolyam részére, melyhez az iskola és az alapítvány hathatós anyagi támogatást nyújt. Sportszertárunkból jó minıségő sífelszerelést kölcsönözhetnek tanulóink. Heti 2 alkalommal gyógyúszáson vesznek részt azok a tanulók, akiknek az iskolaorvos ezt javasolta. Ezekre a foglalkozásokra járhatnak olyan diákok is, akik vízbiztonságukat szeretnék javítani vagy úszástechnikájukat csiszolni. Hagyománnyá vált, hogy minden tanévben sportvetélkedıt rendezünk a Radnóti Miklós Gimnáziummal több sportágban. A Ságvári Nap is lehetıséget ad sportversenyekre, tanár-diák sportvetélkedıkre. A gimnázium kondicionáló terme minden délután a tanulók rendelkezésére áll. Azokban a sportágakban, melyekben diákolimpiai rendszerben versenyezhetnek a középiskolások – tollaslabda, asztalitenisz, sakk, fallabda, triatlon, gyorskorcsolya, gördeszka, torna, atlétika, stb. – gimnáziumunk sportolói is részt vesznek, versenyzésüket az iskola támogatja. ODK (Országjáró Diákok köre) Iskolánkban az ODK mőködési formája az önköltséges túrázás. İsszel és tavasszal 2-2 gyalogtúrát, tél végén - az igényektıl függıen – 1 vagy 2 barlangász túrát hirdetünk.

31


I.7. A tanulók intézményi döntéshozatalban való részvételi joggyakorlásának rendje I.7.1. A tanulói jogok gyakorlásának módja A tanulókat közvetlenül érintı igazgatói, nevelıtestületi döntések elıkészítı szakaszában az iskolavezetés kikéri a Diákönkormányzat (DÖK) véleményét, javaslatát. Az iskola vezetése, ill. a tantestület véleményformálási jogot biztosít a DÖK-nek minden olyan értekezleten, melynek témája az iskolai közélet, a tanulói jogok és kötelességek teljesülése. Az iskolavezetés képviselıje csütörtökön 14.00 órától 15.00-ig az igazgatói irodában a DÖK rendelkezésére áll. A DÖK-öt a diákok nagyobb közösségét érintı intézményi döntésekbe – a diákmozgalmat segítı pedagógus közvetítésével – véleményezési jogkörrel az intézményvezetı bevonja. A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának fóruma a diákközgyőlés, melyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza, összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetıje kezdeményezi. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekő észrevételeit, javaslatait. A napirendet a közgyőlés rendezése elıtt 15 nappal az iskola honlapján nyilvánosságra kell hozni. A diákgyőlésen a diákönkormányzat vezetıje beszámol az elızı diákközgyőlés óta eltelt idıszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetérıl, érvényesülésérıl. A közgyőlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákközgyőlésen felmerült kérdésekre, kérésekre az igazgatónak 15 napon belül írásban vagy a jegyzıkönyvben rögzített módon választ kell adnia. Rendkívüli diákközgyőlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetısége, vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. I.7.2. A kérdezés-érdemi válasz rendje A diákok problémás ügyeikkel bizalommal fordulhatnak a szaktanárokhoz, illetve az osztályfınökhöz, de amennyiben szükségesnek ítélik, felkereshetik az iskola vezetését. Ha úgy érzik, problémájuk nem nyert megnyugtató elrendezést, a Diákönkormányzathoz is fordulhatnak. Kérdésükre legkésıbb a megkereséstıl számított 15 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A diáklétszám minimum 50%-át érintı tanulói kérdés esetén az iskolavezetés köteles az adott ügyben kikérni a Diákönkormányzat véleményét. A tanulók nagyobb közösséget érintı írásbeli kérdését az iskolavezetés kivizsgálja, arról 15 napon belül írásban döntést hoz. A döntésrıl és annak indoklásáról a közösséget írásban értesíti.

32


I.7.3. A véleménynyilvánítás gyakorlása A tanulók egyéni joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítsanak az iskolai élet ıket érintı valamennyi kérdésében. A diákok egyéni és csoportos véleményüket osztályképviselık által a Diákönkormányzaton keresztül is eljuttathatják az illetékeshez. A tanulók véleménynyilvánítási jogukat gyakorolhatják a diákönkormányzat vezetıségének ülésein, a rendszeres partneri elégedettség-mérések (pedagógus-értékelések) alkalmával, és a diákközgyőléseken. I.7.4. A jogok gyakorlásához szükséges információkhoz való hozzájutás A tanulók írásos tájékoztatást kapnak az iskola házirendjérıl, és annak változásairól. Az iskolai életre és a tanulókra vonatkozó jogszabályok és az iskola mőködésének diákokat érintı területeirıl szóló dokumentumok a Könyvtárban és az iskola honlapján hozzáférhetık. Ezek mellett a tanuló az ıt illetı jogokról az osztályfınökétıl, ha érintettség miatt ez nem megoldható, akkor az igazgató helyettestıl, vagy a diákmozgalmat segítı tanártól kaphat információt. I.7.5. Jogorvoslati jog gyakorlása Az iskola a jogsérelmek és az érdeksérelmek kezelésére belsı jogorvoslati fórumrendszert mőködtet. Ezek: •

diákközgyőlés,

•

a DÖK rendszeres ülései,

•

igazgatói fogadóóra.

Ezen túlmenıen az osztályfınök köteles segíteni a tanulót jogorvoslati jogának gyakorlásában.

I.8. A szülő, a tanuló és a pedagógus kapcsolattartásának formái, továbbfejlesztésének lehetőségei Az iskola, mint oktató-nevelı intézmény csak akkor mőködhet eredményesen, ha a tanulói érdeklıdésre épít, és figyelembe veszi a szülıi érdekeket. Az iskolai nevelés, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülıi ház és a pedagógusközösség aktív, koordinált együttmőködése. A szülő és a pedagógus együttműködése A megfelelı információcsere elısegítése érdekében az iskola a tanév során szóbeli tájékoztatást tart a szülıknek az éves munkatervben rögzített, az általános munkaidın túli idıpontokban (szülıi értekezletek, fogadóórák), és szükség esetén írásbeli tájékoztatást nyújt az ellenırzı könyvben. 33


A tanév során 3 szülıi értekezletet tartunk. A tanév elején a 9. osztályos tanulók szüleinek az igazgató tart tájékoztatást az iskola rendjérıl, elvárásairól, a feladatokról. Az osztályok szülıi értekezleteit az osztályfınök tartja. Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök és a szülıi szervezet elnöke hívhat össze a felmerülı problémák megoldására. A tanév elején meghatározott idıpontokban az iskola valamennyi pedagógusa fogadóórát tart. Amennyiben a szülı a közös fogadóórán kívül is szeretne találkozni a pedagógussal, akkor telefonon vagy írásban történı egyeztetés alapján a tanár heti fogadóóráján teheti ezt meg. A szaktanárok - és szükség esetén az osztályfınökök is - a tanév vége elıtt 1 hónappal írásban tájékoztatják azon tanulók szüleit, akiknek gyermeke valamely tantárgyból bukásra áll. Szülői munkaközösség (SZMK) Az iskolai SZMK szinte a gimnázium megalakulása óta mőködı szervezet. Az iskolai szülıi munkaközösség biztosítja a szülık jogérvényesítését és a kötelességeik teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtését. Az iskolai oktató-nevelı munka fontos kérdéseiben a szülıi szervezet véleményére építeni kell. Felépítésére a linearitás jellemzı: valamennyi osztályban szülıi értekezleten választják meg azt a 2-3 fıs testületet, amely az osztály szülıi munkaközössége lesz. Közülük delegálnak képviselıt - a szülık választása vagy önkéntes jelentkezés alapján - az iskolai szülıi munkaközösségbe. Ez az Iskolai Szülıi Munkaközösség, amelyben általában 25-30 szülı dolgozik. Az iskolai SZMK üléseit az iskolai munkarend által meghatározott idıpontokban tartja, évi 3-4 alkalommal. Munkáját saját mőködési szabályzata határozza meg. A tanuló és a pedagógus együttműködése A tanulókat az iskola életérıl, az iskolai munkatervrıl, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákmozgalmat segítı pedagógus és az osztályfınökök tájékoztatják: •

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyőlésen, valamint a diákönkormányzat közgyőlésének ülésén,

•

a diákmozgalmat segítı pedagógus évente hatszor a diákönkormányzat közgyőlésének ülésén,

•

az osztályfınökök folyamatosan az osztályfınöki órákon.

A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselıik, tisztségviselıik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a pedagógusokkal, a nevelıtestülettel vagy a szülıi szervezettel. 34


Diákönkormányzat A tanulók jogaik érvényesítésére és érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjedhet. Legfontosabb feladatai: •

az iskola tanulóközössége a törvényben rá ruházott jogokat ezen a testületen keresztül gyakorolja (SZMSZ, Házirend véleményezési joga)

•

a diákság érdekeit képviseli az igazgató, nevelıtestület elıtt;

•

igény szerint, lehetıségeihez mérten szervezi a tanórán kívüli diákéletet;

•

meghatározó szerepet vállal a diákok közösségformálásában.

A diákönkormányzat tevékenységét a diákok által választott vezetıség koordinálja, a diákönkormányzatot a nevelıtestület, az igazgató, illetve a szülıi munkaközösség elıtt a diákönkormányzat elnöke képviseli. A diákönkormányzat munkájának segítésére az igazgató a diákok véleményének figyelembe vételével diákmozgalmat segítı pedagógust nevez ki. Legfıbb döntéshozó szerve a Diákönkormányzat Közgyőlése, melyre az osztályok 2-2, az egyéb iskolai tanulócsoportok (pl. sulirádió, iskolaújság) 1-1 küldöttet delegálnak. A diákönkormányzat tevékenységének kereteit a Diákönkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata tartalmazza.

I.9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai, a szóbeli felvételi vizsga követelményei Tanulmányok alatti vizsgák Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az elıírtnál rövidebb idı alatt tegyen eleget, c) a rendeletben meghatározott idınél többet mulasztott, és a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság elıtt tesz vizsgát. Elırehozott osztályozó vizsga csak egész éves tananyagból tehetı. Határidık: - ha a tanuló a május – júniusi érettségi vizsgaidıszakban elırehozott érettségi vizsgát akar tenni, az osztályozó vizsgára április 10-ig lehet jelentkezni, a vizsgát április 25-30. között szervezzük. 35


- minden más esetben június 15-ig lehet osztályozó vizsgára jelentkezni, a vizsgát augusztus 2530. között szervezzük. A magántanulók vizsgáit és egyéb speciális tanulói helyzet miatti vizsgákat az igazgató ettıl eltérı idıpontban is engedélyezheti. Az osztályozó vizsgára az általános igazgatóhelyettesnél lehet jelentkezni írásban. A kérvényt a szülınek/gondviselınek alá kell írnia. Az osztályozó vizsgára való jelentkezés a vizsga megkezdése után nem vonható vissza. A vizsgán szerzett osztályzat végleges, vissza nem vonható. A vizsgák évfolyamonként írásbeli részbıl és háromtagú bizottság elıtt letett szóbeli vizsgarészbıl állnak. Matematika tantárgy esetén szóbeli vizsga csak akkor van, ha a tanuló írásbeli vizsgaeredménye a 30 %-ot nem éri el. Testnevelés vizsga esetén csak gyakorlati vizsga van. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei: Az egyes tantárgyak adott orientációjú tanulócsoportra érvényes, évfolyamokra lebontott követelményeit a Pedagógiai Program részét képezı helyi tantervek tartalmazzák. A helyi tantervek az iskola honlapján elérhetık. A szóbeli felvételi vizsga követelményei Iskolánk az általános iskolák végzıs tanulóinak beiskolázásánál egyes osztálytípusok esetén szóbeli felvételi vizsgát, illetve elbeszélgetést tart. Ezek az osztályaink a következık: •

speciális matematika tantervő csoport,

•

kiemelt óraszámú fizika tantervő csoport,

•

általános tantervő osztály magyar-történelem orientációval,

•

általános tantervő csoport német nyelvi orientációval.

A szóbeli felvételi vizsga követelményei az általános iskolák számára készült kerettantervekhez igazodnak. Az egyes tantárgyak esetében a következı elvárásokat fogalmazzuk meg: Felvételi követelmények matematika szóbeli vizsgán: algebra (mőveletek, algebrai kifejezések, egyenletek, egyenlıtlenségek, szöveges feladatok, oszthatóság), halmazok, függvények, geometria (szögszámítások, háromszögek - egybevágósága, nevezetes vonalai, pontjai -, Pitagorasz tétel, kör, egyszerőbb testek, logikai feladatok, leszámolási feladatok megoldása. Felvételi követelmények fizika szóbeli vizsgán a kerettantervi követelményeknek megfelelıen, a 7. osztály tananyagából a testek mozgása, a dinamika alapjai, a munka és energia, a nyomás, a hıtan fejezetekhez, valamint a 8. osztályban az egyenáramú áramkörökrıl tanultakhoz kapcsolódó, gondolkodást vizsgáló kérdések szerepelnek.

36


Felvételi követelmények magyar irodalom szóbeli vizsgán: Irodalomelméleti alapfogalmak (mőnemek és mőfajok, stílusirányzatok, költıi képek és alakzatok, verstani alapismeretek). Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petıfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila költıi életmővének általános iskolai szinten elvárható ismerete, egy-egy vers szöveghő felidézése. Molnár Ferenc, Jókai Mór, Gárdonyi Géza, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond egy-egy, az általános iskolában olvasott mővének ismerete, elemzése. Felvételi követelmények történelem szóbeli vizsgán: A felvételin alapvetı követelmény az általános iskolai kerettantervben szereplı történelem tananyag az alábbi témákban: Egyetemes történelem: Ókori Hellász vagy Ókori Róma és a kereszténység (A két téma közül csak az egyiket kell választani.). A középkori Európa (A kerettantervben a „Képek a középkori Európa életébıl” c. fejezet témái). Az újkor kezdetén. Nemzetállamok kora. Az elsı világháború és a szövetségi rendszerek. Magyar történelem: Honfoglalás és államalapítás. Vegyesházi királyok (1301-1526). A török világ Magyarországon (1526-1699). Reformkor, 1848-as forradalom és szabadságharc. A kiegyezés és a dualizmus. Német nyelv szóbeli elbeszélgetés: Témakörök: Én és a családom; iskola; közlekedés; szabadidı; hobbik; utazás; bevásárlás; egészség, sport; idıjárás, évszakok; lakóhely, lakás.

I. 10. A felvétel, átvétel szabályai I.10.1. Felvétel, átvétel feltételei, követelményei, eljárási rendje A tanuló – beleértve a magántanulót is – az iskolával tanulói jogviszonyban áll. A tanulói jogviszony felvétel vagy átvétel útján keletkezik. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételrıl vagy átvételrıl az iskola igazgatója dönt. A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre. A tanuló a tanulói jogviszonyon alapuló jogait az elıbbi idıponttól kezdve gyakorolhatja. A beiratkozásra meghatározott idıpontról a felvételt nyert tanulók értesítést kapnak. (NKTv. 50. § (1)) Az iskolába történı felvétel – a létszámhatárok figyelembe vételével – az adott évben az iskola honlapján nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztató alapján történik. A felvételi tájékoztató tartalmazza a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölı belsı kódokat, a felvételi eljárás rendjét, valamint a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait. A tájékoztató részletesen ismerteti, hogy osztálytípustól függıen az általános iskolai tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga, illetve az esetleges szóbeli vizsga eredményei milyen szá37


zalékos arányban befolyásolják a rangsorolást. Ha valamelyik osztálytípus felvételi eljárása során az iskola szóbeli felvételi vizsgát is szervez, annak követelményeit – a vizsga idıpontjára és helyszínére vonatkozó információkkal együtt – ugyancsak a felvételi tájékoztatóban találhatják meg az érintettek. (NKtv. 50. § 2. pont, EMMI R. 32. § 3. pont) Más iskolából, vagy más orientációjú osztályból történı átvételrıl az igazgató az érintett osztály osztályfınökével és szaktanáraival történı konzultációt követıen dönt. Döntésénél a létszámkorlátok és az idegen nyelv oktatásának megoldhatósága mellett pedagógiai szempontokat is figyelembe vehet. Az átvétel feltétele, hogy a tanulónak az orientációs tárgyakból sikeres különbözeti vizsgát kell tennie. A különbözeti vizsga követelményei megegyeznek a helyi tantervben az orientációs tárgyakra az adott évfolyamon elıírt követelményekkel, a vizsga idıpontját az érintett szaktanárok az iskolavezetéssel egyeztetve állapítják meg. I.10.2. Vendégtanulói jogviszony létesítésének szabályai A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülı írásbeli kérelmére az intézmény vezetıje engedélyezheti, hogy a tanuló – például az iskolában oktatottaktól eltérı irányú ismeretek megszerzése céljából – másik iskolával vendégtanulói jogviszonyt létesítsen, illetve az iskola nyitott a vele ilyen jogviszonyt létesíteni kívánó tanulók elıtt. A jogviszony létesítésének szabályait rendelet szabályozza (R. 49. §.) I.10.3. Felvétel, átvétel elutasításának eljárásrendje A felvételhez szükséges követelményeket nem teljesítı, vagy helyhiány miatt elutasított tanulókat írásban értesítjük. Ugyancsak írásbeli értesítést kap az iskola igazgatójától az átvételre irányuló kérelem elutasításáról a kiskorú tanulót nevelı szülı, illetve a nagykorú tanuló. I.10.4. A tanulói jogviszony megszűnése Magyarországon minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni. A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlıdése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülı kérelmére magántanulóként teljesíthetı. Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy befejezésére nem lehet számítani, köteles errıl értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötele-

38


zettségét. Halmozottan hátrányos helyzető tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. A tanuló jogviszonya megszűnik (NKtv. 53. §) • a tankötelezettség megszőnése után – ha a szülı a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad –, a bejelentés tudomásulvételének napján; • az utolsó évfolyam elvégzését követı elsı érettségi vizsgaidıszak utolsó napján; • ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; • ha az iskola a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, és ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette; • a tanköteles tanuló kivételével, ha az iskola kötelezı foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott idınél igazolatlanul többet mulasztott (R. 50.§ 4. pont); • a „kizárás az iskolából” fegyelmi határozat jogerıre emelkedésének napján.

I.11. Az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításának iskolai terve Az elsısegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülése vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentık, orvos vagy más személy megérkezése elıtt. Az elsısegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Az iskolai balesetek számának utóbbi idıben való növekedése, valamint a sérültek szakszerő ellátása megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsısegélynyújtás. Tanórai keretben leginkább az osztályfınöki, illetve biológia órákon nyílik lehetıség egyes ismeretek elsajátítására. Ezen túlmenıen iskolánkban elsısegélynyújtó szakkör mőködik, és minden évben egy alkalommal nagy létszámú tanulócsoport elıtt szemléltetı elsısegélynyújtó bemutatót szervezünk. 1.

Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók •

ismerjék meg az elsısegélynyújtás fogalmát;

•

ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

•

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

•

tudják a leggyakrabban elıforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

•

sajátítsák el a legalapvetıbb elsısegély-nyújtási módokat; 39


2.

•

ismerkedjenek meg a mentıszolgálat felépítésével és mőködésével;

•

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentıt hívni.

Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: •

a tanulók korszerő ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsısegély-nyújtási alapismeretek területén;

•

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsısegélynyújtás alapismereteit;

•

a tanulók az életkoruknak megfelelı szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsısegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3.

Az elsısegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának

elısegítése érdekében: •

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentıszolgálattal, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsısegélynyújtók Országos Egyesületével;

•

tanulóink bekapcsolódnak az elsısegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedıkbe;

•

támogatjuk a pedagógusok elsısegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.

40


HELYI

TANTERV

II.1. Képzési kínálat II.1.1. Az iskolában induló csoportok, osztályok Speciális matematika tantervű csoport (01) Az indítandó csoportunkban a matematika tárgyat emelt óraszámban, speciális tanterv szerint tanítjuk. A matematika iránt kiemelt érdeklıdést mutató és tehetséget érzı tanulók jelentkezését várjuk. Általános tantervű csoport emelt szintű fizika orientációval (02) Az e csoportunkban folyó képzés a természettudományos gondolkodásmód elsajátítását, fejlesztését, illetve a mőszaki, egészségügyi felsıoktatásban való továbbtanulásra történı felkészítést szolgálja. A fizika elsajátításához szükséges alapok megszerzése érdekében az elsı két évben matematikából is többletórát biztosítunk az ide felvételt nyert tanulóknak. Általános tantervű csoport informatikai orientációval (03) A csoportban folyó képzés fı célja a napi munkában jól alkalmazható informatikai tudás és az elektronikus publikálásban való jártasság megszerzése. A diákok nemzetközi számítógépes jogosítványhoz (ECDL) juthatnak. Szakkörök és más foglalkozások keretében lehetıséget biztosítunk az algoritmikus gondolkodás magas szintő elsajátítására, az internethez kapcsolódó programozási ismeretek megszerzésére, valamint az informatikával kapcsolatos aktualitások megismerésére. Általános tantervű osztály magyar-történelem orientációval (04) Ebbe az osztályba a magyar és történelem tárgyak iránt különösen érdeklıdı tanulókat várjuk, akik emelt óraszámban fogják tanulni a magyar nyelv és irodalmat, valamint a történelmet. Általános tantervű osztály biológia-fizika-kémia orientációval (05) A képzés során a biológia, fizika és kémia tárgyakat emelt óraszámban tanítjuk, mindhárom tantárgyból csoportbontásban laboratóriumi gyakorlatokat tartunk a 9., 10. és 11. évfolyamon. Régi tapasztalatunk, hogy a mérések, kísérletek önálló elvégzése a tényleges tudást lényegesen gyarapítja.

41


Magyar-francia két tanítási nyelvű csoport (06) Képzésünk célja sokoldalú nyelvi, civilizációs, kommunikációs, irodalmi és szaktárgyi ismeretek és készségek birtokába juttatni a tanulókat, melyek képessé teszik ıket arra, hogy felsıfokú tanulmányokat folytassanak magyar és francia nyelven, Magyarországon vagy francia nyelvterületen. Általános tantervű csoport angol nyelvi orientációval (07) Az általános iskolából jó angol nyelvi tudással érkezı tanulók számára ebben a csoportban lehetıséget kínálunk arra, hogy az emelt óraszámú képzés keretében kiváló nyelvtudásra, az élet minden terén használható idegen nyelvi kommunikációs készségre tegyenek szert, és megismerkedjenek a célnyelvi országok civilizációjával, kultúrájával is. Általános tantervű csoport német nyelvi orientációval (08) Az általános iskolából jó német nyelvi tudással érkezı tanulók számára ebben a csoportban lehetıséget kínálunk arra, hogy az emelt óraszámú képzés keretében kiváló nyelvtudásra, az élet minden terén használható idegen nyelvi kommunikációs készségre tegyenek szert, és megismerkedjenek a célnyelvi országok civilizációjával, kultúrájával is. Az osztályok mindegyikében kiemelt fontosságúnak tartjuk az idegen nyelvek oktatását, ezért mind az elsı (az általános iskolában már tanult, haladó szinten folytatható), mind a második nyelvet a kerettantervben meghatározottnál magasabb óraszámban tanítjuk. A nyelvi csoportokat évfolyamszinten, a tanulók tudásszintjének megfelelıen alakítjuk ki. Amennyiben a tanulók közül valamelyik idegen nyelvet nem jelölik meg elegen (min. 8 fı), akkor az érintetteket választásuk módosítására kell kérnünk. Második nyelv az angol, német, francia, olasz, spanyol, orosz, latin kezdı vagy haladó szinten, melyek közül kettıt kell megjelölni. Ennek hiányában az iskola dönt. A nyelvtanulás hatékonyabbá tételének érdekében lehetıséget biztosítunk az olasz, a francia, a német és az angol nyelv külföldön történı gyakorlására - önköltséges cserekapcsolatok formájában. Valamennyi évfolyamon csoportbontásban tanítjuk a matematikát, az informatikai gyakorlatot, valamint 9. évfolyamon a magyar nyelvtant. A testnevelési órákat az évfolyamokon belül kialakított fiú és lány csoportokban tartjuk.

42


II.2. Tantárgyak, foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények A választott kerettantervek jogi alapjául az 51/2012. (XII.19), 4/2013. (I.11.) EMMI rendeletekben foglaltak szolgálnak. II.2.1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak; a kötelező és választható foglalkozások és azok óraszámai; az előírt tananyag és a követelmények Az egyes csoportokból kialakított osztályokat, az azokban kötelezıen és szabadon választott tantárgyakat és azok évfolyamonkénti óraszámait a következı táblázatok tartalmazzák. (A * csoportbontást jelöl.) Az egyes osztályok/csoportok választott kerettantervét az adott osztály/csoport óratervi táblázatánál tüntetjük fel. A különbözı osztályokban/csoportokban tanított tantárgyakhoz választott kerettantervek megjelölését az adott tárgyak helyi tanterve tartalmazza. A tanított tantárgyak helyi tantervét a Pedagógiai Program 1.sz melléklete tartalmazza.

43


A 2013/14 –es tanévtől, felmenő rendszerben: A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése

Változat

Matematika Fizika

Matematika speciális tagozat tanterve B változat

Kémia

B változat

Biológia-egészségtan

B változat

Ének-zene

A változat

Speciális matematika tantervő csoport Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

2*+2

1+3

1+3

1+3

I. idegen nyelv

3*

3*

3*

3*

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

4*

Matematika

7

7

6,5

7,5

Történelem, társadalmi és állampolgári ism.

2

2

3

3

Magyar nyelv és irodalom

Etika

1

Biológia - egészségtan

2

2

2

1,5

1,5

2

2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Mozgókép kultúra és média

1

Mővészetek Informatika

1*

2*

Életvitel és gyakorlat

1

Testnevelés és sport

5*

4*+1**

5*

5*

Osztályfınöki

1

1

1

1

2

2

35

35

Szabadon tervezhetı/emelt szintő érettségi Rendelkezésre álló idıkeret

35

** tömbösített témahét: sítábor

44

36+1**

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Pedagógiai Program A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Matematika (11-12 évf.) Fizika

Változat Emelt matematika, A változat Emelt fizika

Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

B változat B változat A változat

Általános tantervő csoport emelt szintő fizika orientációval Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

2*+2

1+3

1+3

1+3

I. idegen nyelv

3*

3*

3*

3*

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

4*

Matematika

4

3

3

3


2

2

3

3


Etika

1


2

2

2

3

4

2

2

Fizika

5

6

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1


1


1*

2*


1


5*

4*+1**

5*

5*

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

4

35

35

Szabadon tervezhetı: 2+2 (fizika+matematika) Rendelkezésre álló idıkeret

35


45

36+1**

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Pedagógiai Program A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Változat B változat B változat B változat A változat

Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

Általános tantervő csoport informatika orientációval Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.


2+2

1+3

1+3

1+3

I. idegen nyelv

4*

4*

3*

3*

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

4*

Matematika

4*

3*

3

3


2

2

3

3

Etika

1


2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1


2

1


4

3

2

2

3

2


1


5*

4*+1**

5*

5*

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

4

35

35


35

**tömbösített témahét: sítábor

46

36



Általános tantervő osztály magyar-történelem orientációval Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

2*+3

2+4

1+4

1+4

I. idegen nyelv

4*

4*

3*

3*

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

4*

Matematika

3*

3*

3

3


4

3

3

4

Filozófia

1

1

Etika

1


Biológia

2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1


1

Mővészetek

2

Informatika

1*

2

2

2*


1


5*

4*+1**

5

5

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

4

35

35


35


47

36+1**



Általános tantervő osztály biológia-fizika-kémia orientációval Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

2*+2

1+3

1+3

1+3

I. idegen nyelv

4*

4*

3*

3*

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

4*

3,5*

3*

3

3

2

2

3

3


Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ism. Etika

1


2

2

2

2

Fizika

2

2

2

2

Kémia

2

2

2

1,5

2

1

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Laboratóriumi gyakorlat


1

Mővészetek

2

Informatika

1*

2

2*


1


5*

Osztályfınöki

4*+1**

5*

5*

1

1

1

4

4

35

35


35


48

36+1**



Általános tantervő csoport angol illetve német nyelvi orientációval Tantárgyak

9.évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

2*+3

2+3

1+3

1+4

I. idegen nyelv

5*

5*

5*

3*

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

4*

Matematika

4*

3*

3

4


2

2

3

4


Etika

1


2

2 2

Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz

2

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1


1

Mővészetek

2

Informatika

1*

2

2

2*


1


5*

4*+1**

5*

5*

Osztályfınöki

1

1

1

1

4

4

35

35


35


49

36

Szegedi Tudományegyetem Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Pedagógiai Program A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene

Változat B változat B változat B változat A változat

Magyar-francia két tanítási nyelvő képzés Tantárgyak

9. Kny.

9.évf.

10. évf.

11.évf.

12.évf.

2+2

1+3

1+3

1+3

6

6

5

5

Célnyelvi civilizáció (Francia civilizáció)***

1

1

2º

2º

II. idegen nyelv

3*

3*

3*

4*

Matematika***

3

3

3,5

3

2

2

3,5

3

-

1

2

2

2

2

Magyar nyelv és irodalom Anyanyelvi kommunikáció képességfejlésztés

1,5

Célnyelv (francia)

18

Matematikai képességfejlesztés

1,5

Történelem, társ.-i és állampolgári ism.*** Forráselemzési stratégiák

1,5

Etika Biológia - egészségtan Fizika

2

2

Kémia

2

2

Földrajz***

3

2

Ének-zene

1

1

Vizuális kultúra

1

1

Dráma és tánc / Mozgókép kultúra és média

-

1

Természetismereti projektmunkák

0,5

Mővészetek

2

Informatika Informatika

1

1

2

Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

2

1 5*

Osztályfınöki

5*

4*+1**

5*

5*

1

1

1

1

2

2

35

35

Szabadon tervezhetı/emelt szintő érettségi: Rendelkezésre álló idıkeret

30

Angol nyelvi kommunikáció választható képességfejlesztés Közösségépítés (osztályfınök) választható képességfejlesztés

2

35

36

1

º kötelezıen választandó fakultáció, ** tömbösített témahét: sítábor, *** francia nyelven

50


A 2013. elıtt indított osztályok óratervei (kimenı rendszer)

MATEMATIKA – FIZIKA Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Tánc és dráma I. nyelv II. nyelv Történelem Filozófia, emberismeret és etika Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Társadalomismeret Mozgókép és média Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Rajz Ének-zene Művészetek Kötelező óraszám Emelt szintű érettségi

9. osztály 3 1* 0,5 4* 3* 2

10. osztály 3 1 0,5 4* 3* 2

11. osztály 3 1 3* 4* 3

12. osztály 3 1 2* 4* 2

-

-

-

2

8–4 2–6 2 2 -

7-3 2-6 2 2 2 -

4-3 2-3 2 1

5-4 2–3 2 1

-

-

-

1

1* + 1* 1 2* 31,5

1,5* + 1* 0,5 1 31 ,5

1* + 1* 1 1 2 1 29

1*+1* 1 1* 1 29

-

-

4

4

51


MAGYAR – TÖRTÉNELEM Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Tánc és dráma I. nyelv II. nyelv Történelem Filozófia, emberismeret és etika Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Társadalomismeret Mozgókép és média Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Rajz Ének-zene Művészetek Kötelező óraszám Emelt szintű érettségi

9. osztály 3,5 2* 1 4* 3* 4

10. osztály 4 1 4* 3* 4

11. osztály 4 1 3* 4* 3

12. osztály 4 1 2* 4* 4

-

-

2

-

3* 2 2 2 -

3* 2 2 2 2 -

3 2 2 -

4 2 2

-

-

-

1

2* + 1* 1 2* 31,5

2* + 1* 0,5 1 1 31,5

1*+1* 1 1 1 1 29

2* 1 1* 1 29

4

4

-

52


BIOLÓGIA – FIZIKA – KÉMIA Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Tánc és dráma I. nyelv II. nyelv Történelem Filozófia, emberismeret és etika Matematika Fizika Biológia Kémia Laboratóriumi gyakorlat Földrajz Társadalomismeret Mozgókép és média Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Rajz Ének-zene Művészetek Kötelező óraszám Emelt szintű érettségi

9. osztály 3 1* 4* 3* 2

10. osztály 3 1 1 4* 3* 2

11. osztály 3 1 3* 4* 3

12. osztály 3 1 2* 4* 3

-

-

-

2

3* 2 1,5 2

3* 2 2 2

3 2 2 2

4 2 2 -

2**

2**

1**

-

2 2* + 1* 1 2∗ 1 31,5

2 2* + 1* 0,5 1 1 31,5

1 1*+1* 1 1 1 29

1 1 1*+1* 1 1* 1 29

-

-

4

4

53


NYELVI OSZTÁLY Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Tánc és dráma I. nyelv II. nyelv Történelem Filozófia, emberismeret és etika Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Társadalomismeret Mozgókép és média Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Rajz Ének-zene Művészetek Kötelező óraszám Emelt szintű érettségi

9. osztály 3 2* 1 5** 3* 2

10. osztály 3 2 5** 3* 2

11. osztály 3 1 4** 4* 3

12. osztály 3 1 3** 4* 3

-

-

-

2

3,5* 2 2 2 2* + 1* 1 2∗ 1 31,5

3* 2 2 2 2 2* + 1* 1 1* 1 1 31

3 2 2 1 2* 1 1 1 28

4 2 1 1 2* 1 1* 1 29

4

4

-

54


INFORMATIKA Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Tánc és dráma I. nyelv II. nyelv Történelem Filozófia, emberismeret és etika Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Társadalomismeret Mozgókép és média Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Rajz Ének-zene Művészetek Kötelező óraszám Emelt szintű érettségi

9. osztály 3 1 1 4* 3* 2

10. osztály 3 1 4* 3* 2

11. osztály 3 1 3* 4* 3

12. osztály 3 1 2* 4* 3

-

-

-

2

3,5 2 2 2 2* + 1* 1 4 1 31,5

3 2 2 2 2 2* + 1* 0,5 3 1 1 31,5

3 2 2 1 1+1* 1 3 1 -1 29

4 2 1 1 1*+1* 1 3 1 1 29

4

4

-

55


FRANCIA KÉTTANÍTÁSI NYELVŐ CSOPORT Öt évfolyamos gimnázium 9. évfolyam

(Éves óraszám a 2011/12 tanévtıl kezdıdıen)

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Emberismeret és etika Célnyelv

Célnyelvi civilizáció* 2. idegen nyelv Matematika

Tartalma Magyar nyelv 74 óra, irodalom 37 óra

Éves óraszám 111

- Francia nyelv 518 (heti 14) óra, - bevezetés a francia civilizációba 74 óra, - történelem és földrajz szaknyelvi bevezetés és készségfejlesztés, kulturális ismeretek bıvítése 37-37 óra

666

Szinten tartás Szinten tartás, készségfejlesztés és szaknyelvi bevezetés

74 74

Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép- és médiaismeret Művészetek (A konkrét tartalmat az iskola helyi tanterve határozhatja meg.) Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető Kötelező óraszám Heti óraszám

74

74 37 18

1128 37 1165 31,5

A 10-13. évfolyam óraszámai megegyeznek a négy évfolyamos képzés 9-12. évfolyam óraszámaival

56


Négy évfolyamos képzés (A 2012/13. tanévtıl kezdıdıen átalakul a 10-13. évfolyam óraszámaivá) Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv Tánc és dráma I. nyelv (francia) Francia lektori társalgás II. nyelv Történelem Filozófia, emberismeret és etika Matematika Fizika Biológia Kémia Földrajz Társadalomismeret Mozgókép és média Testnevelés Osztályfőnöki Informatika Rajz Ének-zene Művészetek Kötelező óraszám Emelt szintű érettségi

9. osztály 3 1 1 4

10. osztály 3 1 4

11. osztály 3 1 3

12. osztály 3 1 3

2

2

2

2

3* 3

3* 3

4* 3

4* 4

-

-

-

2

4 2 2 2 2* + 1* 1 2 1 33

3,5 2 2 2 2 2* + 1* 0,5 1 1 32

3 2 2 2 1 1+1* 1 1 1 1 31

4 2 1 1 2* 1 1 31

4

4

-

57


A 11. és 12. évfolyam óratervével kapcsolatos megjegyzések A 11. és 12. évfolyam követelményeit rögzítı 100/1997. kormányrendelet pontosan megfogalmazza az iskola által megoldandó feladatokat. Az egyes tantárgyak szintjének megválasztása az osztálykereteken túljutó csoportok létrejöttéhez fog vezetni, melyek száma a tanulók mindenkori választásától függ. A kötelezı és választható órák lehetséges számát a köznevelési törvény határozza meg. A gyakorló gimnázium a 11. és 12. évfolyamra vonatkozó óratervben megadott óraszámban kínál lehetıséget a kötelezı és szabadon választott tantárgyak követelményeinek elsajátítására.

II.3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és a taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyveket minden munkaközösség közösen választja ki a minisztérium által kiadott hivatalos tankönyvlistából. (Más forrásból származó könyvek használatához ki kell kérni a szülıi szervezet és a diákönkormányzat véleményét.) A kiválasztás fı szempontja, hogy a tankönyv illeszkedjék az érvényben levı központi tantervhez, illetve az adott tantárgyra érvényes helyi tantervhez. További szempontok lehetnek még: a tankönyv kivitelének minısége, az általános iskolák által általában használt tankönyvcsaládok folytatása, az adott osztály várható felkészültségi szintje és természetesen a tankönyv ára. A kiválasztott tankönyvek alapján a tankönyvfelelıs elkészíti minden osztály, illetve osztálycsoport rendelési listáját. A könyvek rendelése minden tanuló esetében egyénileg történik, amire megfelelı idıt (legalább egy hetet) kell biztosítani. A rendeléssel egy idıben kell a szülınek jeleznie, ha gyermeke ingyenesen jogosult a tankönyvek használatára, vagy a tankönyvekrıl számlát kér. A rendelések összesítése, az iskolai rendelés elkészítése, a tankönyvek ellenértékének beszedése, valamint a tankönyvterjesztı céggel való kapcsolattartás a tankönyvfelelıs feladata. Az ingyenességre jogosult tanulók tankönyveinek nyilvántartása, a könyvek kezelése az igazgató által megbízott felelıs feladata. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktatómunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza.

58


II.4. A mindennapos testnevelés szervezése Diákjaink számára a pedagógiai programunk heti öt testnevelési órát tartalmaz, amelybıl heti három órát az órarendbe iktatva, osztálykeretben szervezünk. A 4. és 5. testnevelés órát diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk: •

A diáksportkörben sportoló tanulók számára a választott szakosztályban heti 2-2 órás kötelezı sportköri foglalkozáson való részvétellel.

•

A tanulók által a délutáni idıszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történı részvétellel. A választható sportágakat az intézmény igazgatója a tanév indítását megelızıen május 20-ig nyilvánosságra hozza.

•

A külsı szakosztályokban igazolt, versenyszerően sportoló tanulók számára a szakosztályban történı sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával.

II.5. Választható tantárgyak, foglalkozások, a pedagógusválasztás szabályai A tanulónak joga van választani az iskola pedagógiai programjában szereplı választható tantárgyak, foglalkozások közül, valamint, ha erre lehetıség van, megválaszthatja a tantárgyakat tanító pedagógust is. A tanuló elektronikus úton jelentkezhet a szabadon választható foglalkozásokra (pl. szakkörökre). Jelentkezésének elfogadását követıen a foglalkozásokon, tanórákon való részvétele kötelezı. A kötelezı tanórai foglalkozások választása az iskolába történı beíratáskor történik. A választás joga a kiskorú tanuló esetén a szülıt illeti meg. Az orientációnak megfelelı tantárgy választása kötelezı. A speciális matematika csoportban 11-12. évfolyamon legalább heti 2 óra matematika, a speciális fizika csoportban 2 óra fizika és 2 óra matematika választása kötelezı (R. 14.§. 3. pont alapján). A kerettantervre épülı helyi tantervek szerinti oktatásban részesülı tanulók számára az iskola igazgatója minden év április 15-éig elektronikusan tájékoztatja a szülıket és a diákokat azokról a tantárgyakról, amelyekbıl a mindenkori 10. évfolyam tanulói kétszintő érettségire való felkészítést választhatnak. A tanuló május 20-ig az e-ellenırzın keresztül jelentheti be a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A jelentkezések összesítése után az iskolavezetés május 30-ig meghatározza a következı tanévben induló felkészítı foglalkozásokat. Amenynyiben a tanuló által választott tantárgyból vagy felkészülési szinten nem indul csoport, a tanuló a választását június 20-ig módosíthatja. 59


A kétszintő érettségire felkészítı csoportból a tanuló csak a 11. évfolyam végi osztályzat megszerzése után – írásos szülıi kérelem alapján – léphet ki. A fenti csoportok munkájába a 12. évfolyamon csak különbözeti vizsga letétele után lehet bekapcsolódni. A 11. ill. 12. évfolyamon félévkor a tanuló csak akkor léphet ki a kétszintő érettségire felkészítı csoportból, ha helyette másik tantárgyat választ.

II.6. A 11. és 12. évfolyam emelt szintű érettségire felkészítő, szabadon választható tantárgyai: - magyar nyelv

és irodalom,

- idegen nyelvek, - történelem, - matematika, - fizika, - informatika, - biológia, - kémia, - földrajz, - ének-zene, - rajz, - testnevelés, melyek közül kettı választható, heti 2+2 órában. Kivétel a speciális matematika csoport, ahol legalább heti 2 óra matematika választása kötelezı, továbbá az emelt szintő fizika csoport, ahol heti 2 óra fizika és 2 óra matematika választása kötelezı. 11. évfolyamon választható akkreditált tantárgyunk az utazás és turizmus. A 11. és 12. évfolyam matematika, fizika és informatika specializációs osztályai, megtartva egyedi irányultságukat az adott tantárgyból - más óraszámmal ugyan -, az emelt szintő érettségi követelményeinek megfelelı képzést kapják. A fizika specializációjú csoport matematikából a korábbi kiemelt óraszám miatt szintén emelt szintő érettségit tehet az eltérı óraszám ellenére. A többi tantárgy tervezett óraszáma a középszintő érettséginek felel meg. 60


II.7. A középszintű érettségi vizsga témakörei A középszintő érettségi vizsga témaköreit a 2. sz melléklet tartalmazza

II.8. A tanuló tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése A tanulók ellenőrzése és értékelése a pedagógiai folyamatban, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái Iskolánk tanárai törekednek az objektív, érvényes és megbízható értékelésre, a sokoldalú, változatos értékelési rendszer kialakítására - a tanulók életkori sajátosságainak és a tantárgy jellegének figyelembevételével. Tantárgytól függetlenül fontosnak tartjuk a szép, helyes magyar beszéd tanítását, a kifejezı- és elıadókészség fejlesztését. Az értékelés az iskolai élet minden területére kiterjed, így: •

az ismeretek és készségek elsajátítási szintjére,

•

a magatartásra a tanórán és a tanórán kívül,

•

a szorgalomra, a feladatvállalásra és feladatvégzésre, a szükséges felszerelés meglétére.

Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: •

folyamatosság, rendszeresség,

•

korrektség,

•

igényesség,

•

objektivitás és empátia egészséges aránya,

•

a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye.

Az értékelés célja, hogy •

motiválja a tanulókat,

•

preferálja a tehetséget és a szorgalmat,

•

kialakítsa a tanulóban az önálló tanulásra való képességet,

•

jelezze a tanuló számára tudásának szintjét,

•

alakítsa ki a tanulókban az önértékelés képességét,

•

fejlessze a tanuló személyiségét,

•

jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlıdését,

•

jelezze a szülı számára gyermeke viszonyát a tantervi követelményekhez. 61


Az ellenőrzési és értékelési rendszer követelményei: •

a tanév kezdetekor pontosan meg kell határozni a tanulóknak a követelményeket, ennek számonkérési módját;

•

az ellenırzés legyen következetes és felelısségteljes, folyamatos munkára és kötelességtudatra neveljen;

•

az értékelés legyen tárgyilagos, objektív, erısítse a pozitívumokat, és tárja fel a hiányosságokat;

•

az értékelés legyen sokoldalú és ösztönzı hatású.

Az értékelés formái Személyes, verbális értékelés Az iskola tanárainak tevékenységét tudatos, rendszeres szóbeli értékelés jellemzi. Értékelési rendszerünkben helyet kap a személyre szóló értékelés a tanítási órán és az órán kívüli tevékenységben egyaránt, ami a pedagógus segítı és tanácsadó készségét tükrözi. A kiemelkedı teljesítményeket, versenyek eredményeit az egész iskola közössége elıtt értékeljük. A tanuló fejlıdése érdekében az osztályban tanító pedagógus és az osztályfınök hosszabb helyzetfeltáró beszélgetést is folytathat a diákokkal, a szülıkkel. Írásbeli szöveges értékelés A szaktanár a tanulók írásbeli munkájáról szöveges értékelést adhat. Az egy tantárgyból kritikus teljesítményt nyújtó tanulók szüleinek a szaktanár - több tantárgy esetén az osztályfınök is - értékelı levélben figyelmeztetı célú tájékoztatást ad félév, illetve év vége elıtt egy hónappal. Az osztályfınök az igazolatlanul hiányzó tanuló szüleit a törvényi elıírásnak megfelelıen írásban értesíti a diák munkafegyelmének lazulásáról, az elıírt mérték túllépésekor a területileg illetékes jegyzıt is írásban tájékoztatja. Osztályozás Félévkor és tanév végén - a következı szakaszban felsorolt tantárgyak és modulok kivételével - az érdemjegyek alapján osztályzattal értékelünk. Érdemjegyeket szóbeli és írásbeli ellenırzés alkalmával szerezhetnek a tanulók.

62


Az írásbeli feladatokat a szaktanárok a megíratást követıen 2 héten belül kijavítják. A dolgozat javítását és értékelését követıen a tanuló a dolgozatot megtekinti, az érdemjegyet a szaktanár a naplóba, a tanuló az ellenırzı könyvébe beírja. A félévi ill. év végi osztályzatot a szaktanárok döntik el a félév ill. a tanév során megszerzett érdemjegyekbıl. Ennek meghatározásához félévenként, tantárgyanként legalább 3 jegy szükséges. A heti egy óraszámú tantárgyak esetében félévenként két érdemjegy is elegendı. Az év végi osztályzat a tanuló egész éves teljesítményét értékeli. Az osztályzatok megállapítása nem mondhat ellent a kerekítés szabályainak, ettıl eltérni csak indoklással lehetséges. A témazáró dolgozat az osztályzatok kialakításakor legfeljebb kétszeres súllyal számíthat. A Köznevelési Törvény által meghatározott mértékő hiányzás esetén a tanulónak - a tantestület döntésének megfelelıen - osztályozó vizsgát kell tennie, vagy osztályt kell ismételnie. A magatartás és a szorgalom minısítését a tanév végi osztályozóértekezlet határozza meg az osztályfınökök elıterjesztése alapján. A 12. évfolyamon a félévi magatartás és szorgalom minısítésekrıl is osztályozóértekezlet dönt. A többi évfolyamon a félévi osztályozókonferenciáról a tanév munkarendjében az osztályfınöki munkaközösség határoz. Osztályozókonferencia nélkül a tanulók magatartásának és szorgalmának minısítését az osztály és az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával az osztályfınök állapítja meg. Törekszünk arra, hogy a szóbeli és írásbeli értékelés egyensúlyát megteremtsük. Az egyes modulok értékelése és minősítése, beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe A kerettanterv ill. NAT által elıírt egyes tantárgyakat, tantárgyi modulokat a tanulóknak a pedagógiai programban meghatározott évfolyamokon kell teljesíteniük. A modulok értékelése a bizonyítványban a kiválóan megfelelt, megfelelt ill. nem felelt meg minısítéssel történik. A Filozófia tantárgyat és az Emberismeret, etika modult – kimenı rendszerben – összevont tantárgyként kezeljük. Félévkor és év végén a két tárgyat együttesen 1-5-ig osztályzattal értékeljük. A két tantárgyból a tanulók önállóan is tehetnek érettségi vizsgát. Tánc és dráma „Megfelelt” értékelést kap az a diák, aki az órai feladatok (jelenetek, kiselıadások, dolgozatok) megoldásában részt vesz, illetve teljesíti azokat. „Nem felelt meg” minısítést kap az a diák, aki az órai és házi feladatok megoldásában rendszeresen nem vesz részt, illetve nem teljesíti azokat. „Kiválóan megfelelt” az a diák, akinek az órai munkája kiemelkedı, illetve többletfeladatokat teljesít. 63


Társadalomismeret Számonkérés: Félévente minimum 2 számonkérés, ezek átlagteljesítménye számít az értékelés során. Értékelés: „Megfelelt”: 51 %-tól. „Kiválóan megfelelt”: 91 %-tól. Mozgókép- és médiaismeret Számonkérés: Évente 4 számonkérés. - 1 projektmunka – filmkészítés csoportosan - 3 írásbeli számonkérés (egyéni munka) – filmelemzés, elektronikus médiához, sajtóhoz kapcsolódó témák elemzése Értékelés: Projektmunka értékelése: •

határidı betartása

•

a megadott témának való megfelelés és a megjelölt szempontok teljesítése

Írásbeli munkák értékelése: •

ezek átlaga számít az értékelés során

•

„Megfelelt” 51 %-tól.

•

„Kiválóan megfelelt”: 81 %-tól.

Művészetek a) Művészettörténeti ismeretek és műelemzés Követelmény: Írásbeli beszámolók elkészítése; félévente legalább három dolgozat megírása Értékelés: A megírt dolgozatok átlaga számít az értékelés során. „Megfelelt”: 51%-tól „Kiválóan megfelelt”: 81%-tól, illetve többletfeladatok teljesítése esetén. b) Zenei stílusok Követelmény: Félévente egy dolgozat megírása 64


Értékelés: „Megfelelt”: 51%-tól „Kiválóan megfelelt”: 81%-tól, illetve többletfeladatok teljesítése esetén. Életvitel és gyakorlat Követelmény: Félévente egy házi dolgozat és /vagy egy projektmunka készítése és bemutatása Értékelés: A házi dolgozat, illetve a projektmunka megadott témának történı megfelelése, kidolgozottsága, önálló gondolatisága, színvonala alapján „Nem felelt meg”, „Megfelelt”, „Kiválóan megfelelt”. II.8.1. Az emelt szintű érettségire való felkészítő foglalkozás értékelése és minősítése Az emelt szintő érettségire készülık teljesítményének értékelésére a 11. és a 12. évfolyamon félévkor és év végén egy érdemjeggyel történik akkor is, ha a tantárgyat két vagy több tanár tanítja, az érdemjegy megállapítása konszenzussal történik. II.8.2. Az iskolai írásbeli ellenőrzések formái, rendje, korlátai A tanuló írásbeli ellenırzésének formái a következık: •

témazáró dolgozat: a tantervben meghatározott témakörök végén íratott, egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, általában egy, de maximum 2 összevont tanórát kitöltı, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelı írásbeli ellenırzési forma. A témazáró dolgozatban szereplı feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belsı arányainak;

•

egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének számonkérésére szolgáló, legfeljebb 20 percet kitöltı írásbeli ellenırzési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számon kérhetı.

Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következık: •

témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésıbb egy héttel a dolgozatírás elıtt bejelenti, a naplóba beírja, a dolgozatot 2 héten belül kijavítja;

•

egy osztályon belüli tanulócsoporttal egy napon kettınél, egy héten négynél több témazáró dolgozatot nem íratunk;

•

a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb témazáró dolgozatot mindaddig, amíg az elızı dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak;

65


•

ha a tanuló igazoltan hiányzik a témazáró dolgozat írásakor, a szaktanár a dolgozat megíratását késıbbi idıpontban pótoltathatja.

A dolgozatok értékelése: •

minden írásbeli dolgozat értékelése egy tantárgyi érdemjeggyel történik, de magyarból az értekezı jellegő dolgozatra irodalom és nyelvtan osztályzatot is adunk;

•

az érdemjegyek megállapítása a tantárgyanként kialakult gyakorlatnak megfelelıen történik;

•

a tanulókkal ismertetni kell az értékelés szempontjait, a ponthatárokat ill. százalékos arányokat.

II.8.3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai, értékelése Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok a tanórán feldolgozott ismeretek elsajátítását, alkalmazásuk gyakorlását, az írásbeli és szóbeli beszámoltatások elıkészítését szolgálják, házi dolgozat esetén az írásbeli beszámoltatást helyettesítik. A tanulók számára napi, heti rendszerességgel adunk írásbeli, szóbeli és gyakorlati házi feladatot. A házi feladat adásának céljai: •

újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat;

•

készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat;

•

önálló kutatómunkát végezni valamely témában;

•

alkotómunkát végezni valamely témában.

Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok elvégzése kötelezı, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelezı írásbeli és szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következı tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. A házi feladat adásának elvei A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és minden órán tőznek ki a számára kötelezıen megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelezı jelleggel, amely az órán elhangzott tananyag alapján elvégezhetı. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megtanulására mindenki képes.) A házi feladat ellenőrzése és értékelése 66


A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat a tanórán a diákokkal közösen ellenırzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Az el nem készített, illetve hibás házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: •

nem büntetjük a tanulót, ha a hiba a feladat vagy az annak alapjául szolgáló anyag nem értésébıl fakad;

•

meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetıségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el;

•

a házi feladat elvégzésének hanyagságból történı elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni

Az önálló kutatómunkát, a kötelezı tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelezı házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több idıt igénylı feladatok kitőzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzımővészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségő vagy mélységő ismeretet kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatokat) csak annak a diáknak lehet kötelezıen elıírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegő alkotómunkát önként vállalta. A házi dolgozat értékelése A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékelheti. Elégtelen érdemjegyet kap az a tanuló, aki a házi dolgozatát határidıre nem adja le a szaktanárnak, és ha a késedelmét a házirendben meghatározott módon nem igazolja. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidı módosítását. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: •

a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán legalább egy hetes beadási határidıvel adja ki

•

a beadási határidı lejártát követı 15 munkanapon belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak.

A szóbeli feleltetés rendje és korlátai: •

a kötelezı szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következı tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti;

67


•

a szóbeli feleltetés ideje nem haladhatja meg tanulónként a 10 percet, emelt szintő érettségire való felkészítésnél a 20 percet;

•

a szóbeli feleltetés során a témakörbıl ismétlı kérdés adható;

•

a tanuló a több napos hiányzását követı tanóra elején kérheti a szóbeli számonkérés alóli felmentését.

II.9. A tanulók magatartásának, illetve szorgalmának osztályzattal történő értékelése A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, formái A magatartás és a szorgalom értékelését az egész éves munka figyelembe vételével a tanév végi osztályozóértekezlet végzi el, az osztályfınökök elıterjesztése alapján. A 12. évfolyamon a félévi magatartás és szorgalom értékelése is osztályozóértekezleten történik. A többi évfolyamon félévi osztályozókonferencia megtartása nem kötelezı, csak ha az osztályfınök azt indítványozza. Osztályozókonferencia nélkül a tanulók magatartásának és szorgalmának minısítését az osztályban tanító tanárok véleményének figyelembe vételével az osztályfınök állapítja meg. A vélemények kikérésének módját az osztályfınök választja meg, de mindenképpen gondoskodnia kell arról, hogy minden érintettnek lehetısége legyen véleményének kifejtésére. Tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minısítését az osztályfınök az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg, véleményeltérés esetén a nevelıtestület határoz. Példás magatartás, illetve szorgalom minısítés egynél több tanár eltérı véleménye esetén nem adható. Magatartás példás magatartású az a tanuló, aki: •

az iskolai házirendet betartja;

•

az önként vállalt és rábízott feladatokat elvégzi;

•

kulturált magatartást tanúsít iskolán belül és kívül is és

•

nincs fegyelmi büntetése.

jó magatartású az a tanuló, aki: •

az iskolai házirendet általában betartja és

•

a rábízott feladatokat elvégzi;

•

legfeljebb osztályfınöki intıje van.

változó magatartású az a tanuló, aki: •

gyakran megszegi a házirend elıírásait és ezért osztályfınöki rovója illetve igazgatói intıje van 68


•

osztályfınöki rovója illetve igazgatói intıje van.

rossz magatartású az a tanuló, aki: •

a házirendet semmibe veszi és/vagy társait akadályozza annak megtartásában és ezért igazgatói megrovásban részesült,

•

igazgatói megrovásban részesült.

Szorgalom példás szorgalmú az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelı egyenletes teljesítményt nyújt és

•

többletfeladatokat vállal és azokat megbízhatóan elvégzi.

jó szorgalmú az a tanuló, aki: •

képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt;

•

az órákon általában aktív, munkához való viszonya a tıle elvárható szintő.

változó szorgalmú az a tanuló, akinek: •

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitıl;

•

tanulmányi munkája ingadozó vagy osztályzata egy tantárgyból elégtelen.

hanyag szorgalmú az a tanuló, aki: •

a követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

•

feladatait sorozatosan nem végzi el vagy osztályzata több tantárgyból is elégtelen.

II.10. A tanulók jutalmazásának formái, rendje A tanulói közösségeket vagy az egyes tanulókat magatartásukban vagy egyéb irányú munkájukban elért jó eredményeikért, valamint a tılük elvárhatónál jobb teljesítményért jutalmazzuk. Iskolai jutalmazás fokozatai: szaktanári dicséret osztályfınöki dicséret igazgatói dicséret nevelıtestületi dicséret Könyv és/vagy oklevél Kiemelkedı versenyeredményért, kitőnı bizonyítványért, valamint példamutató közösségi munkáért az osztályban tanító tantestület, vagy a szaktanár véleménye alapján a kerül kiosztásra. A versenyeken kiváló eredményt elérı, valamint az iskolai szinten kiemelkedı közössé69


gi munkát végzı tanulók bizonyítványosztáskor, illetve a tizenkettedikes diákok a ballagási ünnepélyen veszik át. A kiemelkedı (országos, illetve nemzetközi szintő versenyeken elért) eredményt azzal tesszük maradandóvá, hogy teljesítıjének fényképét az eredmény megjelölésével kitesszük a „dicsıségfalra”. Az elhelyezést a felkészítı tanár kezdeményezi. A 12. osztályosok közül a legjobbakat a tantestület Ságvári Gimnáziumért Emlékéremmel vagy Emléklappal jutalmazza.

Ságvári Gimnáziumért Emlékérem és Emléklap adományozása Ságvári Emlékérem adományozható • a/ az iskola egykori diákjának • b/ az iskola végzıs diákjának az alábbiak szerint: a/ az iskola olyan egykori diákja kaphatja meg ezt a díjat, aki a tudomány, a kultúra, az oktatás, a sport, a közélet stb. területén jelentıs eredményt ért el, és valamilyen formában kifejezte ragaszkodását az alma máterhez. A tantestület bármely tagja elızetes írásbeli javaslata alapján az igazgató tesz javaslatot a tantestületnek. A nyílt szavazáson a szavazatok támogató többségét megkapó egykori tanítvány tekinthetı kitüntetettnek. Az átadás idıpontja a tanévnyitó ünnepély. b/ az iskola végzıs diákjának, aki • Középiskolai tanulmányai során legalább 4,5-ös tanulmányi eredménnyel rendelkezik, továbbá magatartása és szorgalma mindvégig példás • Valamilyen téren (tanulmányi verseny, kultúra, sport, közélet) kiemelkedı teljesítményt nyújtott • Kiemelkedı a társaihoz való viszonya, a diákok körében való elismertsége. A díjazott személyére bármely tanár írásbeli felterjesztése alapján a tanuló osztályában legalább egy évig tanító tanárok közössége tehet 2/3-os többséggel támogatott javaslatot. Az érem adományozásának feltétele, hogy az igazgató elıterjesztésére a tantestület minden tagja igennel vagy nemmel szavazzon és a jelölt 2/3-os támogató többséget kapjon. Az átadás idıpontja a ballagási ünnepség. 70


Ságvári Emléklap adományozható

• az iskola végzıs diákjának, akit o Ságvári Emlékéremre terjesztettek fel, de az egy osztályban tanító tanárok 2/3ánál kevesebb, ám 1/2-énél több támogatását kapta. Az adományozás feltétele, hogy az igazgató elıterjesztésére a tantestület minden tagja igennel vagy nemmel szavazzon és a jelölt támogató többséget kapjon. vagy o A Ságvári Emlékéremmel azonos feltételek teljesülése mellett Ságvári Emléklapra terjesztettek fel és az egy osztályban tanító tanárok 1/2-énél több támogatását kapta. Az adományozás feltétele, hogy az igazgató elıterjesztésére a tantestület minden tagja igennel vagy nemmel szavazzon és a jelölt támogató többséget kapjon. Az átadás idıpontja a ballagási ünnepség.

II.11. Osztályba (csoportba) sorolás szempontjai A tanuló a felvételi eljárás során született döntés alapján kerül a pedagógiai programban meghatározott osztálytípusok valamelyikébe. A haladó nyelvi csoportokba történı besorolás a szaktanárok által szervezett szintfelmérés alapján történik. Egyéb csoportbontások esetében a szaktanárok a létszámadatok és az órarend figyelembe vételével döntenek a csoportba sorolásról. (A tanulócsoportok minimális létszáma 8 fı.) Testnevelés tantárgyból a csoportbontás nemek szerint történik.

II.12. A tanulók fizikai állapotának mérése 2002 óta a tanulók fizikai állapotának mérésére a Hungarofit tesztet (4. sz. melléklet) használjuk. Elemei: •

2000 m futás

•

helybıl távolugrás

•

fekvıtámaszban karhajlítás

•

hasonfekvésbıl törzsemelés és leengedés

•

hanyattfekvésbıl felülés térdérintéssel

A Hungarofit teszten kívül a következıket mérjük: 71


1. úszás: lányoknak 400 m (tetszésszerinti úszásnemben), fiúknak 800 m 2. kötélmászás – lányoknak 3. kötélen függeszkedés – fiúknak 4. erıgyakorlatok felmérése: korláton tolódzkodás, húzódzkodás győrőn, lábemelés fej fölé bordásfalon (csak fiúknak).

II.13. Egészségnevelési elvek Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy képessé tegyen minden tanulót arra, hogy egyre növekvı kontrollt szerezzen saját egészsége felett, többet törıdjön egészségével, és mindehhez rendelkezzen a szükséges információkkal, lehetıségekkel. Iskolánk egészséges, mővelt, sokoldalú, munkáját szeretı, azt megbecsülı, másokért élni, tenni tudó embereket kíván nevelni. A felnövekvı nemzedéknek az egyéni és a társadalmi érdekek öszszeegyeztetésével kell családja, munkahelye, baráti köre iránti kötelezettségeit teljesítenie. A kötelezettségekkel párhuzamosan egzisztenciát, családot, egyéni boldogságot kell teremtenie. Ezekre a feladatokra csak egészséges, kiegyensúlyozott ember képes. Az egészséges életmód kialakítása érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a prevencióra. Jogszabályi háttér

A 96/2000. (XII.11.) országgyőlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer- fogyasztás visszaszorítására” A 1036/2003. (IV.12.) Országgyőlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjából A nemdohányzók védelmérıl és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályiról szóló 1999. évi XLII. törvény Az egészségügyrıl szóló 1997. évi CLIV. törvény, 38 .§ (1) és (2) bekezdése Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A kötelezı egészségbiztosítás keretében igénybe vehetı betegségek megelızését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szőrıvizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII.18.) NM rendelet A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv. Feladatok Az iskolai egészségnevelés komplex nevelési programot jelent minden pedagógus, elsısorban az osztályfınök számára. Tudatos készség- és képességfejlesztı tevékenységgel kell biztosítani a 72


tanulók testi, lelki és szociális fejlıdését. Pedagógusaink vallják, hogy a példamutató életvitel az egyik leghatásosabb nevelıeszköz. Az egészségnevelésnek az iskolai oktató-nevelı munka folyamatában valamennyi mőveltségterületre kiterjedı, összehangolt, egymást erısítı tevékenység-rendszeren kell alapulni. Az egészségnek mint életvezetési értéknek a tanórákon belül és a szabadidıs programokon is a középpontban kell állnia. Az iskola szerepe: Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó ismeretek átadása, az egészségvédı lehetıségek sokoldalú bemutatása. Megtanítani a diákoknak, hogy alapvetı értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani. Gyakorlással, segítséggel, példamutatással ösztönözni az egészségvédı magatartásra. Segíteni az egészségeseket és a betegeket az egészségvédı öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlıdést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentıs szerepe van. II.13.1. Iskolánk céljai az egészségmegőrzés érdekében Olyan egészségfejlesztési modell kialakítása, amelyben a témák a diákok korának és érdeklıdésének megfelelıen minden évben készségfejlesztı formában kerülnek feldolgozásra. Az életkorral járó biológiai és lelki változások megismertetése. Az egészséges életmód iránti igény felkeltése. Az egészséges életvitelhez szükséges képességek erısítése és fejlesztése. Felelısségtudat kialakítása az egészség megırzése érdekében. Az egészségnek mint alapértéknek elfogadása. A testi edzettség, a rendszeres mozgás, a sportolás igényének kialakítása. Szabadidıs sportolási lehetıségek biztosítása. Esztétikus, igényes környezet kialakítása. A tartalmas és harmonikus emberi kapcsolatok kialakítását szolgáló képesség fejlesztése. Felkészítés a jövendı családi szerepre. A testi és lelki egészség összefüggésének felismertetése. A lelki egészség iránti igény felkeltése, a szükséges készségek és képességek kialakítása.

73


Az egészségre káros szokások – alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás – biológiai, élettani, pszichés összetevıinek megismertetése. A káros szenvedélyek kialakulásának megelızése. Ezen értékek birtokában tanulóink képesek legyenek: •

egészségük megırzésére,

•

a betegségek megelızésére,

•

az egészségkárosító magatartásformák elkerülésére,

•

az egészséges személyiség kimunkálására,

•

a helyes magatartás kialakítására,

•

sajátos étrend, mozgásprogram kialakítására.

Egészségnevelési programunk a következı témakörökre épül: •

személyi higiéné,

•

emberi kapcsolatok,

•

egészséges táplálkozás,

•

szexuális nevelés,

•

környezet és egészség,

•

betegségmegelızés,

•

káros szenvedélyek,

•

biztonságra nevelés,

•

„fogyasztói nevelés” (reklámok hatása).

Egészségnevelésünkben kiemelt szerepet kapnak a következık: •

testi nevelés, testmozgás, testi higiéné,

•

egészséges táplálkozás,

•

lelki egészség védelme – személyiségfejlıdés,

•

drogprevenció.

II.13.2. Az iskolai egészségnevelés főbb színterei; módszerek és eszközök Az egészségnevelés színterei: •

tanórák,

•

osztályfınöki órák,

74


•

szaktárgyi órák (biológia, kémia, fizika, idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem, vizuális kultúra),

•

testnevelés órák,

•

sportköri foglalkozások,

•

állandó vagy idıszaki kiállítások,

•

egyéb programok (tájékoztató elıadások, beszélgetések, gyakorlati bemutatók),

•

együttmőködés az ifjúságvédelmi felelıssel és az iskola-egészségügyi szolgálattal,

•

a hátrányos helyzető tanulókkal való kiemelt foglalkozás.

Az egészségnevelés egyik legfontosabb színtere az osztályfınöki óra. Az osztályfınöki nevelı és oktató munkához kapcsolódva be kell építeni a tanmenetekbe az egészséges életre nevelést, illetve az egészségvédelmet szolgáló tananyagot, melynek idıkerete nem lehet kevesebb tanévenként 10 tanóránál. Az egészségnevelésben alkalmazott technikák: •

egészségnevelı plakátok,

•

faliújságok,

•

kerekasztal-vita,

•

szerepjátékok,

•

magyarázó jellegő elıadás,

•

megfigyelés,

•

ötletek szabad áramoltatása, ötletbörze,

•

állapotfelmérés elızetes és utólagos tesztekkel,

•

relaxációs módszerek,

•

testi nevelés, testedzés.

Az egészségügyi felügyelet és ellátások rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást kötött az iskolaorvosi teendık ellátására. Az iskolaorvos és az iskolai védını munkáját a megállapodásnak megfelelıen végzi, tevékenységüket rendelet szabályozza. A tanulók egészségügyi ellátását az orvos és a védını az igazgatóval egyeztetett rend szerint folytatja, ennek megfelelıen kerül sor a szükséges szőrıvizsgálatokra és védıoltásokra. A szőrıvizsgálatok idejére az iskola felügyeletet biztosít. 75


A testnevelık együttmőködnek a sporttal, illetve gyógytestneveléssel összefüggı vizsgálatokat végzı szakemberekkel. Monitorozás, dokumentálás A tanulók egészségi állapotának meghatározásához együtt kell mőködnie az osztályfınöknek, az iskolaorvosnak, a védınınek és a testnevelı tanároknak. A testnevelési órákon a tanulók fizikai állapotának felmérése a tanév elején és végén történik, az osztályfınöki órákon pedig az egészségnevelés kulcsproblémáival is foglalkozunk. A legális és illegális szerek használatának elsődleges megelőzését, valamint a másodlagos prevenció elősegítését célzó program A droggal kapcsolatos problémák egyre jobban érintik a magyar társadalom minden tagját. A felmérések szerint különösen veszélyeztetett a 14-18 éves korosztály. Az iskolai megelızı tevékenység primer prevenció, mely csak akkor lehet igazán eredményes, ha diákjaink nem kerülnek közvetlen kapcsolatba a kábítószerrel. Iskolánk feladata olyan egészségnevelési és drogstratégia kidolgozása, melynek sarkalatos pontja, hogy megtanítsuk diákjainkat a konfliktusok kezelésére. A drogstratégia célja: •

a drogprevenció sokoldalú, multiplex módú megközelítése annak érdekében, hogy a serdülık megfelelı normákkal, elvárásokkal rendelkezzenek, legyenek szociális ismereteik;

•

kialakuljon az ellenállási gyakorlatuk („Hogyan mondjon nemet a kísértésre a diák”);

•

a közösségi értékek és normák kialakítása

•

segítsünk diákjainknak harmonikus személyiséggé válni, hogy tudjanak kapcsolatokat kialakítani, konfliktusokat kezelni. A megfelelı önbizalom, a szükségesség érzete, a közösséghez tartozás, a párkapcsolatok alakításának képessége nélkül elvész az önirányítás képessége, az egyén egyre kevésbé érez felelısséget saját sorsának alakításáért. Az egyensúly felborul, a labilis személyiség kapaszkodót keres, és ideiglenesen talál is a „pótszerekben”, pótcselekvésekben. A megfelelı prevenció tartalmát ismét a képességek és készségek adják.

•

a tiltások mellett alternatívát kell mutatnunk a szabadidı tartalmas, hasznos és kellemes eltöltésére, arra, hogy a boldogság elérhetı és átélhetı drogok nélkül is.

Fontosabb feladatok: 76


Létrehozni, rendszerezni és folyamatosan frissíteni egy olyan adattárat, amely a legfontosabb drogellenes és drogprevenciós szervezetek nevét, címét, szakembereinek megnevezését és elérhetıségét tartalmazza. Szakmai kiadványok, ismeretterjesztı anyagok győjtése, dokumentációs tár kialakítása. Faliújság kialakítása a legfontosabb ismeretek és hírek folyamatos közzétételéhez. Az osztályok részére kidolgozott drogmegelızési program megvalósítása osztályfınöki órák keretében. Együttmőködés kialakítása és rendszeressé tétele minden, az egészségnevelési és drogmegelızési program megvalósulását segíteni tudó szervezettel, a szegedi Kábítószer-ellenes Fórum bizottságaival, tapasztalatcsere hasonló intézményekkel. A drogstratégia megvalósítása során az iskola együttmőködik a bőnmegelızés és bőnüldözés szervezeteivel. Személyi feltételek A tanulók egyenletes személyiségfejlıdésének érdekében nagyon fontos az együttmőködés a pedagógusok között. Az egészségnevelési és drogmegelızési terv sikere érdekében az osztályfınökök segítı társa az ifjúságvédelmi felelıs, a drogkoordinátor, a szabadidı felelıs és a diákmozgalmat segítı pedagógus. Az egészségnevelés és drogmegelızés hatékonyságát növeli az iskolaorvossal, az egészségügyi és egészségnevelési intézményekkel és a szülıkkel való szoros kapcsolat, ill. az egészségvédelmi programokban és pályázatokon való részvétel.

Humán erıforrás

Iskolavezetés Osztályfınöki közösség Testnevelı tanár

Osztályfınök

Feladat, szerepkör Támogatja az egészségneveléssel összefüggı programokat. A minıségi munka érdekében értékeli ezt a tevékenységet. Anyagi erıforrásokat teremt. Ösztönzı rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez és drogmegelızéshez kötıdı tartalmak feldolgozásával. Az iskola mindennapos testnevelési programját összeállítja. A tanulók számára egészségfejlesztı testmozgást szervez. Elvégzi a tanulók fizikai állapotának felmérését. Feltérképezi a rászoruló tanulókat, számon tartja a segítségre szorulókat. Segíti az egészségnevelési programok osztályszintő elıkészítését és lebonyolítását. Koordinálja az egyes tantárgyakban megvalósítható drogmegelızési tartalmakat és segíti az osztályában tanítók munkáját. 77


A drogmegelızéssel összefüggı programokat irányítja, szervezi. Dokumentációs és értékelı munkát végez Elvégzi a szükséges felméréseket. Iskolaorvos, védını, Elıadásokat tart az egészséges életmód megvalósításáról, annak pszichológus fontosságáról, a környezeti ártalmakról. A tervezett éves programban sokoldalúan részt vesznek (tevéTanulók keny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések).

II.14. Esélyegyenlőség A közoktatásban jelen lévı szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák az egyenlı hozzáférést a minıségi oktatáshoz, és tovább mélyítik a társadalmi különbségeket. A jelenség gyengíti a társadalmi kohéziót, és rontja Magyarország versenyképességét. Éppen ezért a közoktatás-fejlesztésben kiemelt célként fogalmazódik meg az esélyegyenlıség és az egyenlı hozzáférés biztosításának, elımozdításának szükségessége. Ezzel a célkitőzéssel azonosulva, a törvényi elıírásoknak megfelelıen született intézményünk esélyegyenlıségi intézkedési terve. Programunk megalkotásánál célcsoportként intézményünk tanulóit jelöltük meg, mivel iskolánk az SZTE önálló szervezeti egysége, ezért pedagógus és nem-pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóink, valamint az intézményünkben pedagógiai gyakorlatukat végzı tanárjelöltek az SZTE Intézményi Esélyegyenlıségi Tervének hatókörébe tartoznak. Iskolánk fontosnak tartja és vállalja, hogy lehetıséget biztosítson minden olyan hátrányos helyzető, halmozottan hátrányos helyzető és sajátos nevelési igényő tanulónak az intézményben való tanulásra, akinek képességei és állapota lehetıvé teszi, hogy megfeleljen az iskola pedagógiai programjában elıírt oktatási és nevelési céloknak és követelményeknek. 1.2 Jogszabályi háttér; fogalmak •

2011. évi CXC. törvény a köznevelésrıl

•

2003. évi CXXV. törvény az Egyenlı Bánásmódról és az Esélyegyenlıség elımozdításáról

•

11/1994. (VI.8.) MKM rendelet a nevelési – oktatási intézmények mőködésérıl

•

19/2002. (V.8.) OM rendelet a közoktatási intézmények elhelyezésének és kialakításának

építészeti – mőszaki követelményeirıl •

14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrıl és a pedagógiai szakszolgálat-

okról •

2/2005. (III.01.) OM rendelet – A sajátos nevelési igényő gyerekek óvodai nevelésének

irányelve és a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról 78


•

277/1997. (XII.22.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésérıl, a pedagógiai – szak-

vizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevık juttatásairól és kedvezményeirıl •

1998. évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosítá-

sáról •

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról

•

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásról

•

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

•

152/2005. (VIII.2.) Korm. rendelet az Útravaló Ösztöndíjprogramról

•

1021/2004. (III.18.) Korm. rendelet a romák integrációjáról Sajátos nevelési igény (SNI) Sajátos nevelési igényő gyermek, tanuló az, aki a szakértıi és rehabilitációs bizottság szak-

véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes elıfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlıdési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Fogyatékosság A fogyatékosság annak a maradandó állapotnak vagy sajátosságnak a megnevezése, amikor egy személy érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevıen elmaradnak az emberek átlagától. Fıbb csoportjaik: értelmileg akadályozottak; látássérültek; hallássérültek; mozgáskorlátozottak; beszédben akadályozottak; a halmozottan sérültek (a fogyatékosság több területre terjed ki), valamint a teljesítmény- és viselkedészavarral küzdık. Halmozottan hátrányos helyzet Hátrányos helyzető gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyzı védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyzı megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülıje - a gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának idıpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzető az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek. A halmozottan hátrányos helyzető gyermekeket megilletı kedvezmények, vonatkozó jogszabályi kötelezettségek: 79


•

Ingyenes étkezés: bölcsödében, óvodában és 1-4. évfolyamon nappali rendszerő oktatás-

ban résztvevı gyermekeknek •

Ingyenes tankönyvellátás: nappali rendszerő oktatásban résztvevı tanuló részére

Hátrányos helyzet A hátrányos helyzet fogalmának tisztázása különösen fontos, ha iskolai körülmények között kell eldöntenünk, ki jogosult a különféle szociális kedvezmények igénybe vételére. Általában az alábbi tényezık fennállása esetén gyanakodhatunk arra, hogy a tanuló hátrányos helyzető családi háttérbıl érkezik: - a család csekély bevétellel, alacsony jövedelemmel rendelkezik, melynek nagy része vagy akár teljes egésze segély, nyugdíj, vagy ezekkel egy tekintet alá esı bevétel, továbbá alkalmi munka után járó jövedelem; - szőkös lakáskörülmények, kis alapterülető lakásban több személy él együtt, így kevés az egy személyre jutó alapterület; egészségtelen lakhatási feltételek (pl. vizes, salétromos falak, nagy páratartalom, alagsori lakás, szuterén); rossz felszereltség (pl. konyha, fürdıszoba, beltéri WC, alapvetınek tartott háztartási készülékek hiánya); - a szülık alacsony iskolai végzettsége (csak általános iskolai, vagy olyan érettségit nem igénylı szakképzettség, amelynek nincs munkaerıpiaci értéke); - deviáns környezet szocializációs ártalmai (pl. alkoholista, drogfüggı közeli hozzátartozók; játékszenvedély és következményei); - család hiánya (állami gondoskodásba vett, illetve onnan kikerült fiatalok), az ép család hiánya (egyszülıs család, elvált szülık, elhalt szülı), vagy éppen a több generáció, illetve távolabbi rokonsági fokokhoz tartozók együttélése; - a beteg vagy korlátozott képességő szülık, akik fizikailag nem képesek gyermekeik megfelelı ellátására, gondozására. A munkanélküliség, a szegénység, a szociálisan inadaptált emberek, az etnikai kisebbséghez tartozás növeli a hátrányos helyzetre való esélyeket. A következı szempontok alapján vizsgálható a hátrányos helyzet: Munkanélküliség •

rokkantsági nyugdíj

•

öregségi nyugdíj 80


•

tartós munkanélküliség

•

átmeneti munkanélküliség

Megkülönböztetések •

kisebbség: nemzeti, etnikai alapon

•

kisebbség: vallási alapon

•

munkaerıpiacon nemek szerint

•

fogyatékosok: értelmi fogyatékosok és fizikai fogyatékosok

•

lakóhely szerinti különbségek: tanya, aprófalvak hátrányos helyzetben; rossz lakás-

körülmények Tanulásban akadályozottság •

dislexia

•

disgráfia

•

discalculia

•

hiperaktitivás

Családi háttér •

szülık munkanélkülisége

•

hátrányos családforma lehet: félárva, árva, elvált szülık, sokgyermekes család

•

alacsony iskolázottság: nyelvtudás hiánya, hiányos továbbtanulási minta

Integrált oktatás A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényő – régebben fogyatékos – gyermekek, tanulók elkülönítetten, kifejezetten a fogyatékosság típusa szerint létrehozott gyógypedagógiai intézményben, vagyis szegregáltan történı nevelése helyett a többi gyermekkel, tanulóval együtt, vagyis integráltan történı nevelését, oktatását szorgalmazza. Tehát integrált oktatásról a sajátos nevelési igényő gyermekek esetében beszélünk. Jelenleg az integrált nevelés-oktatásnak több típusa, szintje létezik a magyar közoktatás rendszerében. •

Spontán integráció: eléggé elterjedt. Ez azon integrációs típus, amelynél a szakem-

berek részérıl nem jelentkezik tudatos integrációs szándék. A gyermek a többségi oktatásinevelési intézménybe jár, a szülı ide íratta be, az óvoda vagy iskola fel is veszi. A szülı a szakértıi 81


bizottságnál nem járt gyermekével, s így a gyógypedagógus sem segíti a munkát még az idıszakos nyomon követés vagy pedagógussal folytatott lazább kapcsolattartás szintjén sem. A pedagógus a törvény által biztosított kedvezı lehetıségekkel nem él, útmutatás, segítség hiányában maga igyekszik megválaszolni, megoldani problémákat. Jó esetben – általában az enyhébb fogyatékossági típusoknál – többé-kevésbé sikeresen, rosszabb esetben inkább csak megtőri a gyermeket, de szinte semmit nem tesz annak pusztán formális jelenlétének oldására. Ha tudomásul is veszi az intézmény, hogy fogyatékos gyermekkel van dolga, azt nem „törvényesíti”, nem képes biztosítani a törvény által elıírt tárgyi és személyi feltételt a fogyatékos gyermekek szakszerő ellátása érdekében. •

Helyi (lokális) integráció: ilyenkor az épület közös, de a SNI és ép gyermekek kö-

zött gyakorlatilag semmiféle kapcsolat nincs. Ilyenek többnyire a tagozatként mőködı – régebbi nevén – kisegítıs osztályok. Az integráció lehetısége benne van ezekben a szervezési formákban, hiszen lehetne közös szabadidıs foglalkozásokat kialakítani, rendszeresen ki lehetne emelni egyes gyermekeket akár csak valamilyen tevékenységre vagy órára, de viszonylag ritkán élnek ezzel a lehetıséggel, s így tulajdonképpen ez is a szegregálás egy formája marad azzal a különbséggel, hogy a lakóhelytıl való távolság nem áll fenn. •

Szociális integráció: amikor a két gyermekcsoport tudatosan keveredik a foglalko-

zásokon kívüli vagy tanórán kívüli idıben. Pl. az iskolában a délutáni tanulás idején már nem válik szét a két csoport, szándékosan egy asztalnál zajlik az ebédeltetés, közös a sporttevékenység, stb. Egyre elterjedtebb gyakorlat a közös táboroztatás, üdülés is. •

Az igazi cél, és egyben a legmagasabb szint a funkcionális integráció, amikor nem

választják szét a gyermekeket az iskolai órákon. Ennek két foka van: a.) részleges integráció: amikor csak az idı egy részében van a fogyatékos gyermek a többiekkel, egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. E forma alapját teremti meg a párhuzamos csoportok/osztályok tudatosan tervezett órarendje, pl. az egyébként elkülönített osztályba járó tanuló adott tantárgyat vagy tantárgyakat a többségi osztályban tanulja (ill. egy osztályban vannak, de adott tantárgyak esetén kiemelik az osztályból, és elkülönítetten tanul). b.) A legmagasabb fokozat, és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja a teljes integráció, melynek keretében a fogyatékos gyermek a teljes idıt a többségi iskolában, osztályban tölti. 2. A hátrányos helyzető tanulók részvétele az iskola által szervezett programokban:

82


Az iskola által kínált programokat és szolgáltatásokat az SNI és a hátrányos helyzető tanulók a többi tanulóval egyenrangúként vehetik és veszik igénybe. A kötelezı tanórai foglalkozások mellett a Házirendben szabályozott módon a gimnázium helyiségeit, térítésmentes szolgáltatásait (pl. a tornatermet, a könyvtárat, az udvari pályákat; szakköröket, internetes hozzáférést) mindenkinek egyenlı módon biztosítjuk. Az iskola a már kialakított, jól bevált kapcsolattartási formákon keresztül –szülıi értekezleteken, fogadóórákon, hírlevelekben, tájékoztató levelekben és az iskolai honlap útján– folyamatosan tájékoztatja a szülıket a szociális hátrányokat mérséklı lehetıségekrıl, segélyekrıl. Az iskolában a rászorultság formájától és mértékétıl függıen a következı szolgáltatásokat, támogatásokat biztosítjuk: -

jogszabályban rögzített módon ingyenes tankönyvellátást, illetve tankönyvtámogatást,

-

az iskolai könyvtár állományába bevételezett tartós tankönyvek használatát.

-

az iskolán kívüli nevelési és oktatási programokban (osztálykirándulás, sítábor, stb.) való részvétel ingyenességét a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára a Szegedi Ságvári Gimnáziumért Alapítvány és a Szülıi Munkaközösség segítségével biztosítjuk, a hátrányos helyzetőek költségeinek csökkentéséhez ugyancsak hozzájárul az Alapítvány és az SZMK.

3. Az iskola pedagógiai programjának, oktatási, nevelési gyakorlatának vizsgálata: Pedagógiai programunk tartalmazza az SNI, és a halmozottan hátrányos tanulók oktatásával, nevelésével kapcsolatos feladatokat. A törvényi elıírásoknak megfelelıen iskolánk biztosítja a halmozottan hátrányos helyzető tanulók számára az ingyenességet a pedagógiai programban elıírt minden oktatási és nevelési programban, valamint a tanulmányi elımenetelük segítésére egyéni fejlesztési tervet készít a számukra. A megvalósítás érdekében – a szülık önkéntes nyilatkozata alapján – minden tanév elején felmérjük a halmozottan hátrányos helyzető tanulókat, és számukra egyéni fejlesztési tervet dolgozunk ki. Ennek keretében a 9-10. évfolyamon az igényeknek megfelelıen felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk, a 11-12. évfolyamon a diákok továbbtanulási szándékának megfelelıen a szükséges tantárgyakból egyéni felkészítést tartunk. A 11. évfolyamtól kezdve a halmozottan hátrányos helyzető tanulók mellé mentort jelölünk ki, aki segíti a tanuló felkészülését a továbbtanulásra. A szakértıi bizottság által sajátos nevelési igényő, ill. beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdı tanulónak ítélt diákok számára biztosítjuk, hogy – a szakértıi vélemény alapján – mentességet kapjanak egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbıl az értékelés, minısítés alól. Számukra egyéni foglalkozásokat szervezünk, amelyek keretében segítjük a tanulók felzárkózását a többi83


ekhez. Az érettségi vizsgán ezek a tanulók az érintett tantárgyak helyett – a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint – másik tantárgyat választhatnak. Számukra a felvételi vizsgán, osztályozó vizsgán, javítóvizsgán, valamint az érettségi vizsgán lehetıvé tesszük segédeszközök (pl. írógép, számítógép, stb.) alkalmazását. Az érintett tanulók szükség esetén az írásbeli beszámolót szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámolót írásbeli vizsgával válthatják fel. 4. Az iskola szakmai és társadalmi környezet kapcsolat rendszerének vizsgálata: Iskolánk hagyományosan jó kapcsolatokat ápol mindazokkal az intézményekkel, szervezetekkel, melyek segítik tanulóink nevelésénél felmerülı problémák gyors kezelését. Szoros kapcsolatot tartunk fenn az alábbi intézményekkel: -

JGYPK,

-

Nevelési Tanácsadó,

-

Családsegítı Központ,

-

Gyermekjóléti Szolgálat.

Intézkedési terv 1. Az intézkedési terv célja A Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium esélyegyenlıségi intézkedési tervének alapvetı célja, hogy biztosítsa az intézményen belül az egyenlı bánásmód elvének teljes körő érvényesülését. 2. Konkrét célok: Az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlıségének biztosításán túl célul tőzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzető gyerekek hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlıség elımozdítása érdekében az intézmény minden tevékenysége során: - a beiratkozásnál, felvételinél - tanításban, ismeretközvetítésben - a gyerekek egyéni fejlesztésében - az értékelés metodikájában - a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában - a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében - a továbbtanulásban, pályaorientációban 84


- a humánerıforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében - a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülıkkel, segítıkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Igyekszünk új módszerek megismerésével, bevezetésével hozzájárulni az esélyegyenlıtlenség csökkentéséhez, a tehetség ápolásához, a diszkriminációs jelenségek megszüntetéséhez. Törekszünk arra, hogy nevelıtestületünk érintett tagjai pedagógus továbbképzés keretében elsajátítsák azokat a kompetenciákat, amelyeket a befogadó környezet személyközpontú nevelés elfogadására felkészítése és az e környezetben történı oktatás megkíván. Vállaljuk sajátos nevelési igényő tanulók nevelését és oktatását az alábbi területeken: -

a testi fogyatékosok közül azon tanulókat, akik nem akadálymentes környezetben

is tudnak tanulni; -

az érzékszervi fogyatékosok közül azon tanulókat, akik nem igényelnek az iskolá-

tól speciális eszközöket; -

a beszédfogyatékosok közül azon tanulókat, akik a csoportos oktatást vállalják.

-

biztosítjuk a helyzetelemzésben meghatározott SNI tanulók képzését integrált ne-

velés-oktatás keretében; -

kiemelten támogatjuk a HH és HHH tanulókat a továbbtanulásban, pályaorientá-

cióban. A sajátos nevelési igényő tanulók habilitációs-rehabilitációs foglalkozásban részesülnek, szakirányú pedagógus vezetésével. A megismerı funkciók vagy a viselkedés fejlıdésének organikus okra vissza nem vezethetı tartós és súlyos rendellenességével küzdı tanulók, továbbá a beilleszkedési/tanulási/magatartási nehézséggel küzdı gyermekek (BTMN) fejlesztıpedagógiai foglalkozásban részesülnek fejlesztı pedagógusok irányításával. E feladatok ellátását, a személyi feltételek biztosítását társintézményekkel kötött együttmőködési megállapodás alapján is végezzük. A felvételi eljárás, az érettségi vizsgák szervezése és lebonyolítása során a sajátos nevelési igényő tanulókra vonatkozó jogszabályokat maradéktalanul alkalmazzuk 3. Kötelezettségek és felelısség Az esélyegyenlıségi célok elérése érdekében vállaljuk, hogy - iskolánkban a hátránnyal élık semmilyen módon nem lesznek megkülönböztetve társaiktól,

85


- aki faji, vallási, egészségi, szociális helyzete miatt hátrányosan megkülönbözteti bármelyik tanulónkat, az ellen fegyelmi eljárást indítunk, - igény esetén az éves órakeretünkbıl egyéni foglalkozásokat tartunk a célcsoport tagjainak, - igény esetén a továbbképzési programban támogatjuk azokat a továbbképzéseket, amelyek a célcsoporttal való hatékony munkavégzésre készítenek fel. A kötelezettségek teljesítéséért felelısek: Az igazgató felelıs azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülık és a társadalmi partnerek számára elérhetı legyen az intézményi esélyegyenlıségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az igazgató felelıssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlı bánásmód elvét sértı esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. A nevelési igazgatóhelyettes felelıs az intézményi esélyegyenlıségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlıség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs feladata, hogy feltárja a tanulók fejlıdését veszélyeztetı körülményeket, segítsen azok megelızésében és megszüntetésében. Munkája során minden esetben a tanulók érdekeit képviseli. Ha a feltárt problémák túlmutatnak az iskola hatáskörén, az igazgatóval együttmőködve gondoskodik arról, hogy a veszélyeztetett tanulók bekerüljenek a Gyermekvédelmi Szolgálat rendszerébe. Számba veszi a tanulók szociális hátrányainak enyhítésére felhasználható szociális ellátásokat (pl. az ingyenes étkeztetés, az ingyenes tankönyv, a tankönyv-vásárlási támogatás és a különféle segélyek folyósításának feltételeit). Ezekrıl a lehetıségekrıl tájékoztatja a pedagógusokat, szülıket és tanulókat. A tantestület minden tagja felelıs azért, hogy tisztában legyen az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó jogi elıírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlıséggel kapcsolatos ismereteit bıvítı képzésen, egyéb programon részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelıssége továbbá, hogy ismerje a programban foglaltakat és közremőködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlıség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. Minden, az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban, szerzıdéses viszonyban álló, valamint szolgáltatást nyújtó fél felelıssége, hogy ismerje az intézményi esélyegyenlıségi programot és magára nézve is kötelezıként kövesse azt. 86


Akcióterv Azonnali beavatkozást igényel minden olyan helyzet, ami a hatályos törvényeknek nem megfelelı. Azonnali intézkedést igényel bármilyen beazonosított szegregált nevelési és oktatásszervezési gyakorlat, mivel az alapvetıen sérti az esélyegyenlıség elvét és korlátozza a halmozottan hátrányos helyzető tanulók oktatási sikerességét. Ilyen lehet bármely oktatási szolgáltatáshoz (pl. az emelt szintő oktatáshoz, a tanórán kívüli foglalkozáshoz, egyéb programokhoz) vagy az iskolában a fenntartó által biztosított oktatási feltételekhez (pl. szaktanteremhez, informatikai eszközökhöz, az egyéni tanulást segítı egyéb eszközökhöz) való nem egyenlı hozzáférés a halmozottan hátrányos helyzető tanulók részére. Érzékelhetı javulást kell elérni középtávon (3 éve belül), ha az eredményességi mutatók alapján (továbbtanulás, lemorzsolódás, kompetencia-vizsgálat) az országos átlaghoz képest alulteljesít az intézmény, vagy az intézményben tanuló halmozottan hátrányos helyzető tanulók tanulmányi elımenetele az intézmény átlagánál rosszabb. Megvalósítás Az iskola esélyegyenlıségi intézkedési tervének megvalósítása érdekében: - Az intézményvezetı feladata, hogy a közoktatási intézmények mőködését és pedagógiai munkáját érintı, és az esélyegyenlıségi szempontból fontos egyéb közszolgáltatásokat meghatározó stratégiai dokumentumba és iránymutatásba beépüljenek és érvényesüljenek az egyenlı bánásmódra és esélyegyenlıségre vonatkozó kötelezettségek és a program célkitőzései; - A 2009/10-es tanévtıl kezdve az adatvédelem betartásával nyilvántartást vezetünk az intézményben tanuló SNI, HH és HHH tanulók számáról, tanulmányi elımenetelükrıl; - évente értékelésre kerül a programba leírtak megvalósítása; - az intézmény biztosítja a pedagógusok felkészítését az intézkedési tervben végrehajtandó feladatokra, felkészültségük értékelését, és folyamatos továbbképzésüket az érintett területeken. Monitoring és nyilvánosság Az évente történı ellenırzés idıpontjának meghatározása a mindenkori tanév munkatervében történik. Az eredményességet, a program megvalósulását a nevelıtestület a tanév munkáját lezáró 87


értekezleten értékeli. Az évenkénti értékeléskor feltárt hiányosságok felszámolására külön intézkedési tervet kell készíteni, amelyben meghatározásra kerülnek a célkitőzések, tevékenységek, határidık, sikerkritériumok. Az ellenırzı vizsgálatok eredményeit nyilvánossá tesszük a személyes adatok védelmének biztosításával. A monitoringért, a nyilvánosság biztosításáért a gimnázium igazgatója felelıs. A program akkor eredményes, ha az érintettek (tanulók, szülık, pedagógusok, támogató partnerek) elkötelezettek, és aktív részvételükkel támogatják a program végrehajtását. A támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében a nyilvánosságot is felhasználjuk (ennek eszközei lehetnek a tájékoztató kiadványok, az iskolai honlap, a helyi sajtó, a szülıi fórumok, rendezvények stb.).

88


MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet::

A tantárgyak helyi tantervei

2. sz. melléklet:

A középszintő érettségi vizsga témakörei

3. sz. melléklet:

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelı-oktatómunkát segítı eszközök és felszerelések jegyzéke

4. sz. melléklet:

Hungarofit teszt a tanulók fizikai állapotának mérésére

89


ZÁRÓ

RENDELKEZÉSEK

Jelen Pedagógiai Programot csak a nevelıtestület módosíthatja a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével.

Nyilatkozat Az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium szakmai munkaközösségeinek képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásunkkal tanúsítjuk, hogy a Pedagógiai Program elkészítéséhez és elfogadásához elıírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk.

Szeged, 2013.

Magyar nyelv és irodalom mk.

……………………………

Történelem-földrajz mk.

……………………………

Angol-orosz nyelvi mk.

……………………………

Idegen nyelvi mk.

……………………………

Francia nyelvi mk.

……………………………

Francia két tanítási nyelvő mk.

……………………………

Matematika mk.

……………………………

Biológia-kémia mk.

……………………………

Fizika-informatika mk.

……………………………

Testnevelés-mővészetek mk.

……………………………

Osztályfınöki mk.

……………………………

90


A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása Jelen Pedagógiai Programot az intézmény vezetıjének elıterjesztése után a nevelıtestület 2013. március 27. napján elfogadta. A Pedagógiai Programot jóváhagyta Szeged, 2013. ……………………………………..

Dr. Dobi János igazgató

Fenntartói nyilatkozat

A Szegedi Tudományegyetem Szenátusa a …………………………. számú határozatával az SZTE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium Pedagógiai Programjával egyetért.

Szeged, 2013.

………………………………

A fenntartó képviseletében

91

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ GIMNÁZIUMA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents