Ady Endre Gimnázium Alapítva: 1950 Nemzetközi Vizsgaközpont PEDAGÓGIAI PROGRAM

1

Ady Endre Gimnázium Alapítva: 1950 Nemzetközi Vizsgaközpont 2300. Ráckeve, Kossuth Lajos u. 82. (Pf.:12) Tel./Fax.:06-24/519-050 e-mail: [email protected]

PEDAGÓGIAI PROGRAM

2

A ráckevei Ady Endre Gimnázium nevelőtestületének PEDAGÓGIAI PROGRAM- ja, melyet az iskola nevelőtestülete 2001. év március hó 20. napján fogadott el, 2004. április 28-án , 2009. március 11-én és 2013. márciusában átdolgozott.

Bevezető

A Csepel-sziget első, nagy múltú iskolája, a ráckevei Ady Endre Gimnázium. Elődeink között tartjuk számon a rozsnyói, jászóvári, kassai, és a gödöllői premontrei gimnáziumot. Bölcs belátással és felelősséggel gondolkodó eleink - meghajolva az akkori politikai kurzus akarata előtt - tudomásul vették, hogy a premontrei hagyományok csak úgy menthetők meg, ha Gödöllőről Ráckevére költöznek. Törés volt ez a szó mindenféle értelmében, de a gyökereket elvágta már a trianoni békeszerződés, majd pedig az iskolák államosítása 1949-ben. Volt tehát példa, hogy kell átmenteni az értékeket. Ugyanakkor tisztában voltak azzal is, hogy a pedagógus - dolgozzon bárhol, - kell, hogy neveljen kiművelt emberfőket a föld - és iparműveléshez, az emberekkel való foglalkozáshoz, város és közösségszervezéshez, az élet ezer dolgának alakításához, az ifjúságnak a tudományok és az erkölcs terén helyes irányú vezetésére. A gimnáziumot Ráckevén kész épület várta, mely Petőfi Sándor barátjának, Ács Károlynak hagyatékából épült. Az eredetileg mezőgazdasági oktatásra szánt épület kollégiummal együtt adott otthont az új almamátert alapítóknak. Tény ugyanis, hogy Ráckevén egy szerteágazó gyökerű, de mégis új középiskola teremtetett. Az iskolát neveltjeik minősítik. Hatását, emberformáló erejét tanáraik kvalifikációja, példája, magatartása adja. A gondolkodás, munka, az erkölcsi normák tisztelete, a jellem és tudás értékként való megjelenítése és elfogadtatása - ez ad rangot, ez teremt hagyományt egy intézményben. Ez az iskola az elmúlt évtizedek alatt ezreket nevelt a város, az ország számára. Kitörölhetetlen része lett a Csepel-sziget és környéke művelődési - és közéletének. Nevelt akadémikusokat, egyetemi tanárokat, kiváló mezőgazdákat, irodalmárokat, politikusokat, jogászokat, színészeket, pedagógusokat. Életre szóló szellemi útravalót adott mindenkinek, akiben elegendő fogékonyság volt a világ értésére. Az intézményen belül soha nem volt vita, hogy az iskola neve Ács Károly, vagy Ady Endre Gimnázium legyen. Kétségtelen, hogy az alapításkor(még Gödöllőn) politikai döntés volt, hogy ne helyi kötődésű név álljon az iskola homlokzatán. Ady Endre nevével lettünk

3

ismertek és elismertek környezetünkben. Ez nem jelenti azt, hogy nem gondozza az épületből fakadó gyökereit (2008-ban emlékszobor állítás). Tisztán kell látni azonban, hogy zászlónk, Ady Endre. "Egy igazán aktuális ember" és az volt mindig is. Életműve verseken és publicisztikán átívelve olyan állandó értéket hordoz, melyet egy iskolának küldetése közvetíteni. Ezt a feladatát az iskola maradéktalanul teljesítette, teljesíti. Általában emberformáló hatása az érettségi után tudatosul mindenkiben. Minél távolabb kerülünk napjainktól a visszaemlékezésekben, annál nagyobb a tisztelet az almamáter iránt. Nem múltba nézés ez: az iskola tanárait, dolgozóit, tanulóit közösséggé az azonos célokért végzett munka mellett a hagyományok teszik. Diákgenerációk építették fel azt a hagyományrendszert, mely a Ki tud többet Magyarországról vetélkedőtől az Ady-héten át a ballagásig terjed. A legfontosabb területen, a tanítás-tanulásban az iskolának nincs szégyenkezni valója. A tanítványok a múltban és napjainkban is növekvő számban jutnak el felsőoktatási intézményekbe és / vagy lesznek szűkebb és tágabb hazájuk hasznos polgárai. Büszkén vállalhatjuk a megmérettetést. Minden okunk megvan arra, hogy bízzunk saját erőnkben, munkánkban, mely őrzi a hagyományokat, de folytonosan megújul, mely szimbolizálja Ady Endre, az alapítók és a ma gimnáziumának szellemiségét, mely őrzi a múlt értékeit, folyamatosan gyarapítva azokat, de új ösvényeket keresve vezeti tanulóit az új évezredben.

Az oktatás szerkezete: A kialakult tanulócsoport struktúra szerkezete: 1-1 tanulócsoport a 7. 8. évfolyamon. Három osztály a 9-12. évfolyamon, úgy, hogy az egyik kilencedik osztály nyelvi előkészítő tantervű tanulócsoport (összesen 15). Az évfolyamonként két négyosztályos tanulócsoport (10. osztálytól a nyelvi előkészítő is az) az intézmény legrégibb oktatási formája. Az 1997-ben bevezetett felvételi vizsga jó szűrő a megfelelő színvonal eléréséhez, melyet tovább erősített a 2003-tól a központi felvételi vizsga. A 2013-14 tanév 10.b. osztályától a korábbi tanterv szerint kifutóban oktatjuk őket. Az új általános 9-12. kerettantervet a 2013-14.tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be(9.b.;10.e). A hat évfolyamos gimnáziumi képzés évfolyamonként egy osztállyal működik. Az 1992ben indított oktatási forma a gimnázium sikerágazatává vált. A 2013-14 tanév 8. osztályától a korábbi tanterv szerint kifutóban oktatjuk őket. Az új általános 7-12. kerettantervet a 201314.tanévtől felmenő rendszerben vezetjük be.(7.a.) A nyelvi előkészítő évfolyam indítására 2004. szeptember 01-jétől kaptunk engedélyt Pest Megye Önkormányzatának 89/2004. (03.26.) számú határozata alapján. A bevezetés szakmai indokát az a tény adja, hogy megnőtt a külső igény a nyelvoktatás iránt. A 20132014. tanévben indítjuk utoljára.

4

Mind külső, mind belső felhasználók számára 2003. februárjától intézményünk ECDL Vizsgaközpontként működik. Saját diákjaink és dolgozóink kedvezményes feltételekkel vehetik igénybe a szolgáltatást. Tárgyi-dologi feltételek Az iskolaépület tulajdonosa: Ráckeve város önkormányzata. Az intézmény fenntartója: Pest Megyei Intézményfenntartó Központ a. Épület Az iskola épületegyüttese három részből áll: A főépület a legrégebbi, itt találhatóak az irodák, a tanári szoba, a tornaterem és az öltözők, a legtöbb osztályterem, a kémia előadó, a német nyelvi termek és a könyvtár. A B épületszárnyban található négy tanterem. A C épületben egy osztályterem és szaktantermek: rajz-, ének-, számítástechnika- és angol nyelvi terem. b. Berendezés A kötelező eszköz-és felszerelésjegyzék alapján a minimális feltételekkel rendelkezünk az oktató- nevelő munkához.

c. Személyi feltételek Az iskola nevelőtestületének szakmai felkészültsége megfelel a Köznevelési Törvény elvárásainak. A pedagógus szaktanárok és az osztályfőnökök intézményi feladataikat munkaköri leírás alapján végzik, mely az SZMSZ mellékletét képzi.

5

A.) NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK - iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása „Jó szóval oktasd, játszani is engedd szép, komoly fiadat!” (József Attila: Levegőt!) Az Ady Endre Gimnázium pedagógusai mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alábbi pedagógiai alapelvet szeretnék érvényre juttatni: Intézményünk a család gimnáziuma, mert 1950 óta diákgenerációk sokasága hagyta el az iskolát. A nevelőtestület jelentős hányadát adys-diákok alkotják. Ma már napjainkra az egykori diákok fiai, unokái járnak az iskola falai közé. Tanítványaink személyiségét szeretnénk gazdagítani azzal, hogy megismertetjük őket a világ sokszínűségével. Az iskolánkban elsajátított ismeret, készségek felhasználásával legyenek képesek felsőfokú tanulmányokra, tudásuk rendszerezésére és gyakorlati alkalmazására, belső igényük legyen az élethosszig tartó önművelésre. 1. Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: - tanuló és tanuló, - tanuló és nevelő, - szülő és nevelő, - nevelő és nevelő között. 2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. A tanári kar szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kíván nevelni a rá bízott gyermekekből. Ennek érdekében:

6

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó - ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét , világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák és továbbfejlesszék az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen, törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 3. Iskolánk - elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén - folyamatosan részt kíván venni elsősorban Ráckeve, illetve a beiskolázási körzet életében. Ennek érdekében: rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint az érdeklődők, ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a Ráckevén és a beiskolázási körzetben található iskolákkal és közművelődési intézményekkel, az önkormányzatokkal és civil szervezetekkel. a tanári kar fontos feladatnak tartja, hogy iskolánk - eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle városi és körzeti rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi és körzeti szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. 4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

7

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes gondolatait helyesen és szabatosan megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: - nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, - a természet, a környezet értékeit, - más népek értékeit, hagyományait, - az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. A tanári kar mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel. II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 1. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy az ifjúság nyitottságára, fogékonyságára, érdeklődésére és aktivitására építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

8

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása, tekintettel a térség nemzetiségek lakta jellegére. 10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. A szaktanárok elsődleges intézményi feladata a tantárgyukhoz kapcsolódó ismeretanyag átadása, a megszerzett tudás alkalmazását lehetővé tévő kompetenciák fejlesztése, alakítása. Középszintű érettségire való felkészítés alapórán Emelt szintű érettségire való felkészítés fakultáción iskolák közötti kapcsolatok ápolása kapcsolattartás az oktatást segítő piaci résztvevőkkel

. Helyi intézményi feladatok tantárgyak/tantárgycsoportok szerinti bontásban: Lehetőség szerint a munkaközösség tagjai az alábbi feladatokat látják el a munkaköri leírásukban előírtak mellett:

9

Humán

Természettudományos és informatika munkaközösség

Tehetséggondozás versenyfelkészítés kreatív feladatok Felzárkóztatás (SNI-s szakember segítségével) alkotói kibontakozás segítése ir./kult./tört. megemlékezések, műsorok összeállítása, szervezése Pályázatkiírás Alapítványi díjak odaítélése A természettudományos tantárgyak népszerűsítése, azok továbbtanulási célként való megválasztása. Természettudományos vetélkedő szervezése Tehetséggondozás Egészséges életmódra nevelés Túrázás, táboroztatás Digitális kompetenciák fejlesztése a tanulók körében ECDL vizsgákra felkészítés

Matematika

Feladatbank kialakítása és fejlesztése Tehetséggondozás A matematika, mint fő kompetencia fejlesztése a tanulók körében Tanterv és tananyagfejlesztés helyi szinten Az erőforrások függvényében versenyek szervezése és azokra felkészítés

Idegen nyelvi

nyelvi versenyek szervezése és lebonyolítása külső versenyekre való felkészítés, nevezés a tanulók nyelvi kompetenciáját fejlesztő pályázatokon való részvétel (pályázatírás, koordinálás) próbanyelvvizsga szervezése külföldi iskolákkal kapcsolat ápolása cserediákok patronálása

TÉR

Bemutatkozó kiállítások rendezése Éneklő osztályok versenye / Ki mit tud? – versenyek Ady-olimpia megrendezése A Magyar Diáksport Szövetség diákolimpiai versenyein való részvétel (tanulókíséret) A Diákolimpiai versenyek rendezése Támogatók megkeresése Igény esetén sítábor szervezése

10

Taneszközök, sportszerek beszerzése Sportnap Ballagási dalok betanítása Kiállítás-látogatás Lehetőség szerint sportrendezvények látogatása Osztályfőnökök feladatai Véleményezi az osztályban tanító pedagógusok kiválasztását. Szervezi, koordinálja és irányítja az osztályban folyó pedagógiai munkát. Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti, és óralátogatásai során figyelemmel kíséri. A tanulók tanulmányi eredményeit és fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti. Megítéli a tanulók magatartását és szorgalmát az osztályban tanító pedagógusok véleményének meghallgatása után. Javaslatot tesz az iskolai jutalmak odaítélésére. A házirend alapján elbírálja a tanulók vétségeit. Segíti osztályát az iskolai programokra való felkészülésben. Lehetőség szerint elkíséri osztályát a színházlátogatások alkalmával. Évente egyszer egynapos kiránduláson vesz részt; a kirándulás megszervezését a tanulók és szüleik igényeinek figyelembe vételével irányítja. A szülőket és a tanulókat – az őket érintő kérdésekről – tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Lehetőség szerint érdemi választ ad a szülők és a tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire. Tájékoztatja a szülőket az igénybe vehető a szociális és egyéb juttatásokról együttműködve a gyermekvédelemmel megbízott személlyel. A bukásra álló tanulók szüleit legalább egy hónappal a félév vége, ill. a tanév vége előtt értesíti. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről. Félévente egyszer – az éves munkatervben meghatározott időpontban – fogadóórát és szülői értekezletet tart. A tanulók hiányzásait nyomon követi, havonta összesíti, a mulasztási naplót vezeti. Az elektronikus napló bevezetéséig az osztályozási naplót és az ellenőrzőt a fogadóóra előtt egybeveti, a hiányokat pótolja/ pótoltatja. Félévenként az osztály előmeneteléről statisztikai adatokat szolgáltat. Eleget tesz a vonatkozó szabályokban előírt adminisztratív kötelezettségeinek. Hiányzása esetén felkér pedagógust az osztályfőnök-helyettesi teendők ellátására, a helyettes nevét a vezetővel és a tanulókkal közli.

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI 2. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a tanár közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

11

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek.

Közvetlen módszerek - Ösztönzés - Elvárás - Segítségadás - Gyakoroltatás. .- Ellenőrzés - Értékelés . .

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- A nevelő személyes példamutatása. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés - Magyarázat, beszélgetés. kialakítása). - A tanulók önálló elemző munkája.

Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelmények. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak a tizenkettedik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel a középfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a felsőoktatás és / vagy a mindennapi élet követelményeinek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kultúrált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét illetően. 3 .A kulcskompetenciák fejlesztése A kiemelt figyelmet igénylő tanulók azonosítása elsősorban szaktanárok, illetve az osztályfőnök feladata. Azonosításuk után jelzik az iskolavezetésnek, milyen megoldást javasolnak a különleges figyelmet igénylő tanuló esetében. A különleges gondoskodást szakértői vélemény alátámasztásával szülő írásban kezdeményezheti, melyről az iskola vezetője határozatot hoz.

12

Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó elvárása a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok , amelyekre mindenkinek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi.

A kulcskompetenciák Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. A tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző

13

segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernie kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen, elsősorban a magyar nyelv és irodalom, de minden olyan tanóra is, ahol a kétszintű érettségi megköveteli a fenti kompetenciát. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül – oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli közlés főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá a tanulónak képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen az angol, a francia, a német és az orosz nyelv tanóra, valamint a testvériskolai kapcsolatok területe. Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia – eltérő mértékben – felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

14

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában a tanuló rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen a matematika, fizika és kémia tanóra. Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Fejlesztésében építünk az általános

15

iskolai alapokra. Színtere főképpen a biológia, a fizika, a földrajz, a kémia valamint technika tanóra.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST; IKT) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat – szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. . Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen az informatika tantárgy, de minden olyan tanóra is melyen informatikai eszközt használunk! A hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

16

A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére. A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk. . Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen a tanulás módszertan és osztályfőnöki óra. De szükséges induló tanulócsoportnál minden tantárgy esetében is. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmigazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség

17

elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken – a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig – hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti. Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen az osztályfőnöki óra, az etika, a társadalomismeret és történelem tantárgy valamint az iskolai közélet.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti a tanulót a mindennapi életben – a leendő munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés.

18

A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések. . . Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen az osztályfőnöki óra, az etika, a társadalomismeret és történelem tantárgy.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban. Fejlesztésében építünk az általános iskolai alapokra. Színtere főképpen az ének-zene, a magyar nyelv és irodalom, a média,. a művészetek, a rajz és vizuális kultúra, a történelem tantárgy.

4.A kiemelt fejlesztési feladatok Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká.

19

Tanulóinkat gimnáziumi éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában (testvériskoláink). Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés

A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének részeként tehát egyik alapvető feladatunk olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását.

20

Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja. Mindhárom terület fejlesztésében építünk általános iskolai alapkompetenciákra. A színtér a társadalomismeret és történelem tantárgy valamint az osztályfőnöki óra. Gyakorlati színtere az iskolai közélet Az intézmény különböző szintű döntési folyamataiba a tanulók képviselőik útján vesznek részt. Az osztályfőnökkel és a tanulócsoportot tanító szaktanárokkal az osztály közvetlenül tart kapcsolatot. Az iskolát érintő kérdésekben a Diákönkormányzaton keresztül gyakorolják jogaikat. Legalább tíz fővel kezdeményezhetik diákkör létrehozását. Jogaikat a Diákönkormányzat ülésein a Diákparlamenten és előzetes egyeztetés után az igazgatói órán gyakorolják. Az iskola egészét érintő kérdések megoldásában közvetlenül kereshetik fel au intézmény felelős vezetőjét, akinek nyolc napon belül vagy írásban, vagy igazgatói óra keretében a tanulóifjúság előtt kell válaszolnia.

FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: - A tanulók erkölcsi nevelése. Feladat: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. - A tanulók értelmi nevelése. Feladat: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. - A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése. Feladat: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. - A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése. Feladat: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. - A tanulók akarati nevelése.

21

Feladat: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. - A tanulók nemzeti nevelése. Feladat: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. - A tanulók állampolgári nevelése. Feladat: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. - A tanulók munkára nevelése. Feladat: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. - A tanulók testi nevelése. Feladat: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a tanároknak alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: az ifjúkamaszkor lázadó kiindulásától - személyiségének lassú átalakulásával az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes - személyiséggé válásig.

22

3. Az önkormányzás képességének kialakítása. Feladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. V. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb, elsődleges színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, a tanulócsoport képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. d) A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. 2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

23

a) Hagyományőrző tevékenységek Az iskola eddigi hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos teendőket, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervben határozza meg. A tanév rendjéről megjelent miniszteri rendeleten túlmenően a következő helyi ünnepeket tartjuk meg: Ady nap és hét Ady-bál Ballagás Szalagavató ünnepély Terepnyűvők tevékenysége Testvériskolai kapcsolatok Kávéház A hagyományápolás külsőségekben is megnyilvánul. Ennek megfelelően az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: sötét szoknya illetve nadrág fehér blúz illetve ing az iskola címerével díszített nyakkendő Az Ady-napon, a ballagáson, a nemzeti ünnepeinkről megemlékező ünnepségeken,az évnyitón és az évzárón való megjelenés ünnepi viseletben kötelező minden évfolyam tanulói, a nevelőtestület és a pedagógiai munkát segítő dolgozók számára A végzős tanulók szalagavató ünnepségének időpontja vagy kezdi vagy zárja az Ady-hetet. Ezen rendezvény helyszínéről és pontos időpontjáról az iskola vezetősége, a 12. évfolyam szülői közössége a tanévnyitó szülői értekezleten dönt. Az iskolaszintű versenyek és szórakoztató rendezvények a munkatervnek megfelelően kerülnek megrendezésre. A tanulóknak az iskolában lehetőségük van az iskolai újság és az évkönyv szerkesztésére. Az iskola vezetősége minden olyan kezdeményezést támogat, mely az iskolához tartozás érzését erősíti. Halottak napján Ács Károly és az iskola elhunyt pedagógusainak, munkatársainak és diákjainak emlékére a kopjafánál virágot helyezünk el.

24

Ady halálának évfordulója (jan. 27) ekkor adjuk ki a Kiváló Ady Diák címet. Gondozzuk és kiadjuk az arra érdemes tanulóknak az alapítványok és közhasznú felajánlások kamatösszegét, oklevelét vagy plakettjét:

Diákok számára adható elismerések ideje és elnevezése november 22.

Ady Endre emlékére Irodalmi ösztöndíj Szavalóverseny díj

január 27. Ballagás

Kiváló Ady-diák Szaller Gáborról elnevezett Bruszt Mihály emlékére Kodály Zoltán emlékére Bolyai Jánosról elnevezett Nemzedékek néven tett László Gyuláról elnevezett Pusztai Gyula emlékére Honismeret Egy mindenkiért, mindenki egyért Radnóti Miklósról elnevezett Sedulitas Bognár József emlékére Dr. Juhász József emlékére Aranyvolán

Évzáró

Faragó Csilla emlékére

Az utolsó éves diákok utolsó tanítási napján tartjuk a ballagást. A ballagást megelőző órában a ballagó diákok fogadalmat tesznek és nevüket bejegyzik az iskola Aranykönyvébe. A ballagó osztályok névsort adnak az iskolai ballagási tarisznyába. Ezen a napon azoknak a kollégáknak, akik legalább tíz évet dolgoztak az intézményben és az adott

25

évben nyugdíjba vonulnak az iskola címerével ékesített aranygyűrűt adományozunk. Az iskola címerével vert ezüstláncot kap az a ballagó diák, akinek tanulmányi eredménye az érettségi előtti négy évben kitűnő volt.

Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 7-13. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. (Működését a Házirend részletezi)

b.)

c.)

Tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, - ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban, a 7-10. évfolyamon tanulószoba működik.

d.)

Diákétkeztetés. Igény esetén ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az iskola csekkszámlájára kell befizetni.

e.)

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt az induló csoportokról.

f.) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban, természetjárásban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g.)

Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

h.) Versenyek, vetélkedő, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Nem akadályozzuk, hogy a tanulók az igazgató külön engedélye alapján más sportegyesületben sportoljanak. i.) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára tanulmányi kirándulást

26

szervezhetnek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j. ) Gólya napok. Leendő hetedikes és kilencedikes diákjaink számára a tanév megkezdési előtt összeszoktató, legalább két napos programot szervezünk. k.) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel - ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. l.) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. m.) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. n. ) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használják. o.) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel szülői kérésre a tanulók számára önkéntes. 3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek: szoros kapcsolat a körzet intézményeivel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal; az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; (korrepetálás) a tanulószoba; a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; a családlátogatások; a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése. 4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása,

27

a tehetséggondozó foglalkozások; a iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás segítése, fakultációs tanulócsoportok szervezésével. testvériskolai kapcsolat német nyelvterületen/Comenius pályázat. 5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok: a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, igény szerint családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. c) Az iskola ifjúságvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a tanuló fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A ifjúságvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a diákok problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatalokkal, ifjúsági orvossal és védőnővel, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal.

28

e) Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató foglalkozások, a tehetséggondozó foglalkozások, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, iskolai és szakorvosi rendelőintézeti szinten. a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok: pl. nyári tábor), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. af) 6. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a tanulószoba; az egyéni foglalkozások; a felzárkóztató órák, az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a továbbtanulás irányítása, segítése, pályaorientációs tevékenységgel. 7. Szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a felzárkóztató órák; a tanulószoba; a diákétkeztetés; a felzárkóztató foglalkozások; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai; a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése; a családlátogatások; a továbbtanulás irányítása, segítése, pályaorientációs szervezetben, az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége; a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek; az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

29

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. VI. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn keresztül írásban) tájékoztatják. 3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója évente egyszer az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az ellenőrzőn keresztül és az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: a) Szülői értekezlet. Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, - a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, féléves programjáról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Minden év májusában a bejövő 7. osztály szüleinek a leendő osztályfőnök szülői értekezletet tart. b) Fogadóóra.

30

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt nap. Feladata, hogy leendő diákjaink és szüleik betekinthessenek az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba.

c)

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. f) Honlap g) Elektronikus napló A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az iskolaszékkel.

VII.

AZ ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁS ÉS HÁZIFELADATADÁS RENDJE

1. Írásbeli beszámoltatás Intézményünkben az alábbi írásbeli számonkérési formákat használjuk: a) Röpdolgozat (A napi tananyag számonkérése, szóbeli felelet értékű érdemjegy.) b) Házi dolgozat (Kiadott téma önálló otthoni feldolgozása legalább szóbeli felelet értékű érdemjegy.) c) Témazáró dolgozat (Egy témakör lezárásaként átfogó jellegű, gyakorlati szempontú feladatsor, döntő súlyú a fél,- év végi jegy kialakításánál.) Egy napon, témazáró dolgozatot egy tanulócsoport minden évfolyamon, tanulóra vonatkozva csak két tantárgyból írhat. Vitás esetben a koordinálás az osztályfőnök feladata. d) A „c” pontban megfogalmazott korlátozás az „a” és „b” pontra nem vonatkozik! e) Diagnosztikus vizsga ideje alatt egy napon az írásbeli vizsgával, más tárgyból témazáró dolgozat nem iratható. 2. A témazáró dolgozat íratásának eljárási rendje a)

A tanulók és a dolgozat előkészítése

 A dolgozatírás időpontjának bejelentése, két tanórával az íratás előtt.  A dolgozat értékének, súlyának közlése

31

     

A témakörök meghatározása A célok megfogalmazása A követelmények pontos meghatározása Tájékoztatás a feladatok formájáról Ismétlés, gyakorlás, összefoglalás Tanácsok a felkészüléshez

b) A dolgozat összeállítása a. A tanítás folyamán már átvett típusú feladatok szerepeljenek (túlnyomó részben) b. A feladatok szövege legyen tömör de jól érthető. Legyen a tanulók számára világos, hogy milyen jellegű válaszokat várunk c. Legyenek változatosak a feladatok d. Időtartam és a feladatok nehézségi fokának egyeztetése e. Feladatok pontozása, összpontszám eloszlása, a dolgozaton feltűntetve. f. Legyen ésszerű a feladatok sorrendje g. Saját érdekünkben, (lehetőség szerint) tegyük egyszerűvé a kiértékelést c) A dolgozat megíratása  Pontosan kezdjenek a diákok a felmérőhöz, tiszta munkaidőt adjunk!  A fontos kiegészítő információkat írjuk fel a táblára  Tartsuk és tartassuk be az érvényben lévő megállapodásokat  Tanúsítsunk a zavartalan munka érdekében megfelelő „visszafogottságot”  Figyeljük a tanulókat a munka során  Menjünk oda a jelentkező tanulóhoz, válaszoljuk meg, vagy utasítsuk vissza a tanuló részéről felmerült kérdést  Ellenőrizzük, hogyan halad a munka, közöljük a hátralévő időre vonatkozó adatokat d) Javítás és értékelés  Az egyes feladatok pontértékének megállapítása (részpontozás)  Lehetőség szerint készítsünk kiértékelő lapot, hibaelemzést  Az egyes dolgozatok véleményezése (javítás és pontozás)  Az osztályozás pedagógiai értékelési normák alapján való elvégzése  A dolgozatkiosztás módjának megtervezése e) A dolgozatok kiosztása  Adjunk időt a tanulóknak, hogy nyugodtan átnézhessék a dolgozatot  Magyarázzuk el a pontozási rendszerünket a tanulóknak  Hívjuk fel a figyelmet a javítás során felmerült nehézségekre. (tartalmi, formai problémák..)  Ismertessük a szélső értékeket: milyen pontszámmal jutalmaztuk a kiemelkedő teljesítményt, és milyennel azt, amelyet már nem tekintünk elfogadhatónak  Indokoljuk döntéseinket, de kerüljük a (fölösleges) magyarázkodást  Tanórán beszéljük meg a feladatmegoldásokat / vonjuk le közösen a tanulságokat f) Nyilvánvalóan büntető célzattal, irreális nehézségű, nem a napi anyagot tartalmazó számonkérésre sem írásban sem szóban nem kerülhet sor

32

3. Házi feladat adása A házi feladat az aznap leadott új anyag gyakoroltatására szolgál. Mennyisége nem haladhatja meg a szaktanár értékelése szerint egy átlagos felkészültségű és képességű tanuló számára azt a mértéket (figyelembe véve más tárgyakat is) melynek elvégzése után a tanuló még pihenhet illetve kikapcsolódhat. A szóbeli beszámoltatások és számonkérések formája és rendje: Órai felelet Szóbeli vizsga A szóbeli számonkérés célja – az ismeretanyag elsajátításának ellenőrzésén túl – az, hogy a tanuló verbális kommunikációs képességeit fejlessze. Célunk: hogy diákjaink megszerezzék azt a rutint, amely mind a sikeres szóbeli érettségi feleletekhez, mind a későbbi szakmai/közösségi életükben való boldoguláshoz elengedhetetlen. A szóbeli felelet formája az adott tantárgyhoz igazodik, de egységes követelményként tartjuk szem előtt az alábbiakat: logikus felépítés szabatos szó-/szakkifejezés-használat nyelvhelyesség olyan érettségi tárgyakból ahol szóbeli vizsga is van évente legalább egyszer minden tanuló feleljen

VIII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE Minden tanévben, HUNGAROFIT-teszt segítségével, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A szervezési teendőket a testnevelés szakos tanárok végzik. A lebonyolítás színtere minden osztályban a tanóra. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. Ennek feltárása a tanuló életmódjának ismerete, kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségfejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére a szükséges szint elérésére, megtartására. A tanulók egészségi állapotának testneveléssel összefüggő változásait az iskola egészségügyi szolgálat segítségével a testnevelők végzik, melynek keretét az egészségnevelési program adja.

IX. A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei Az esélyegyenlőség megvalósításában olyan szervezési megoldások előnyben részesítése, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését.

33

- A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának optimális kibontakoztatása. - Az oktatási folyamat megszervezésében elősegítjük a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, amely lehetőséget ad esetleges tévedéseinek korrigálására és tudásának átrendeződésére. - Az oktatási folyamatban alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit. (projektmunka) - Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportoktatásban, a tanulók páros, részben és teljesen egyéni, individualizált oktatásában) a tanulók tevékenységeinek, önállóságának, kezdeményezésének, problémamegoldásainak, alkotóképességének állítjuk előtérbe. - A tanulásszervezésünk egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisan alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. - A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. - Sajátos tanulásszervezési megoldások alkalmazása nélkül nem valósíthatók meg a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek, a tanulási és részképesség problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelésének, oktatásának feladatai. - Igyekszünk föltárni minden tanulásszervezési megoldást, amely segítheti az együttműködést, a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló (pl. komprehenzív/átfogó) szervezeti formák alkalmazását mind az iskolák közötti együttműködés, mind az iskolán kívüli és az iskolai munka terén. - Az információs és kommunikációs technika, a számítógép felhasználása gazdag lehetőséget nyújt a tanulók adaptív (elfogadó) oktatását középpontba állító tanulásszervezés számára. A fenti elvek érvényesítéséhez az iskolának (az iskolafenntartóval, a családdal, a gondviselőkkel, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következők szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: - a kulcskompetenciák bővítése a 7-13.évfolyamon; - a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; - a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; - a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; - adaptív tanulásszervezési eljárások (lásd a fenti elveket) alkalmazása; - egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. - a folyamatos visszajelzés érdekében egységes (tehát nem csak tanulmányi) mérési – értékelési rendszert működtetünk.(B VI.) Részletesen szabályozva az iskola Esélyegyenlőségi tervében (26-3/2008)

34

B.) HELYI TANTERV I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS A KÖVETELMÉNYEK 1. Az iskolában az egyes évfolyamokon tanított tantárgyakat és azok óraszámait az alábbi táblázatok (óraterv) foglalják össze:Az új kerettanterv fölmenő rendszerben lép életbe a 2013-2014. tanévtől. A Közoktatási törvény alapján készült tanterv fokozatosan kifut a 2013-14. tanév 8.A osztályától A meghatározott óraszám feletti a tanuló számára kötelező szabadon válaszható tanórai foglalkozások anyaga az általános kerettanterv követelménye, a plusz időkeret a tantárgyi kompetenciák elsajátítatására szolgál. 2. Az intézmény alapfeladata tanulmányi tekintetben a közép-emelt szintű érettségire való felkészítés. Ennek érdekében az általános (nem tagozatos) kerettantervet használjuk a különböző tantárgyak vonatkozásában, a helyi tantervi srtukturában. Az elsajátítandó tananyag minél magasabb szintű tanulását néhány tantárgy esetében óraszámemeléssel végezzük el a szabadon választott órakeret terhére. Ezek a következők: magyar nyelv, matematika, első idegen nyelv, informatika, kémia, földrajz. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. 2. Hatékonyság növelése érdekében csoportbontásban tanítjuk az alábbi tantárgyakat, pedagógiai szempontból kiemelt évfolyamokon (belső vizsgák): magyar nyelvtan, idegen nyelvek I-II., matematika, történelem, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, testnevelés. 3. A csoportképzés alapelve matematikából és magyar nyelvből első sorban a felvételi vizsgán elért eredmény. A nyelvek esetében a tanulók választása. A többi tantárgy esetében pedig a feles osztálylétszám alkot (abc rend) önálló tanulócsoportot. 4. A mindennapos testnevelés megvalósítása: három tanórát csoportbontásban nemek szerint az „A” betűjelű osztályokban. A többi osztály esetében három-négy tanulócsoportot képezünk két osztályból, arányosítva a létszámokat heti 3 órában. Kettő órát osztályszinten szervezünk

35

5. A 10. évfolyam végén minden tanuló óraszáma visszaáll a kerettantervi alapóraszámra. Így a fakultáció esetében a tanulónak a hat-nyolc óra maximális terhelhetőség mellett lehetősége van akár háromórás felkészülést is választani. A kötelező érettségi tantárgyakon kívül emelt szintű érettségire való felkészítést vállalunk fizikából, kémiából, biológiából. Az első idegen nyelvből vállaljuk az emeltszintű érettségire való felkészítést. Ezzel lehetőséget adunk arra, hogy a 12. évfolyamon a kötelezően előírt felvételi tantárgyakból nagyobb energiával készülhessen a tanuló az emeltszintű vizsgára. . A vállalt pluszóra csak a tanév végén adható le, újabb felkészítő órát vállalni nem kell. Új tantárgy vállalására csak különbözeti vizsga letételével van mód. 6. Az iskola csak a középszintű érettségire való felkészítést vállal: informatika, földünk és környezetünk, ének-zene, rajz, testnevelés és U T (Utazás és Turizmus) tantárgyakból. Informatika tantárgyból heti 3 óra biztosítása esetén vállalunk emelt szintű felkészítést. 7. A középszintű érettségire történő felkészítés színtere az alapóra, amennyiben kilencedik évfolyamtól számítva a tanulóra vonatkozva 138 óra az adott tantárgyból 12. évfolyam végére rendelkezésre áll. Ének-zene, rajz tantárgyakból fakultációs órák keretében teljesíthető a fenti óraszám. A diák osztályozóvizsga letételével bizonyíthatja, hogy a tantervi követelményeknek megfelel, mely az előrehozott érettségire bocsátás feltétele. 8. A középszintű érettségivel rendelkező diákjaink mentesülhetnek az órák látogatása alól, amennyiben nem kívánnak emelt szintű érettségi vizsgát tenni az adott tárgyból. Ha vállalja be kell tartania a tanulócsoport kialakult munkarendjét Ellenkező esetben eltiltható az órák látogatásától!. Ezen diákok az így kialakult üres óráikat a könyvtárban vagy az ebédlőben kötelesek eltölteni. Az iskola épületét tanítási időben nem hagyhatják el. 9. A választható tantárgyak esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére.

37

Tantárgyi rendszer és óraszámok 6 évfolyamos osztályok( Közoktatási törvény; kifutó) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Társadalomismeret* Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába

Fizika

7. 3,5+0,5

Heti óraszám évfolyamonként 8. 9. 10. 11. 3,5+0,5 4 4 4

2

2

2

2

3+1

3+1

3+0,5 1

3 1

3+1 2,5+0,5 3 1

2,5+1,5 2+1 3 1

1,5+0,5 1,5 1,5 1,5 1 1

1,5+0,5 1,5+0,5 1,5+0,5 1,5+0,5 1 0,5+0,5 1

2 1,5 1,5+0,5 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 2,5 1 3 3 3 1,5 2 2

Tantárgy 12. 4,5 1 1 3 3 3 4 1,5 1

Biológia és egészségtan* Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret* 1 Művészetek* 1 1 Technika és életvitel 1 1 Testnevelés és sport 2+1*** 2 5 2 2+1,*** 2 Osztályfőnöki 0,5+0,5 1 1 1 1 1 Ember-és társadalomismeret, etika** 1 Érettségi előkészítő 3 3 Kötelező óraszám 25+4 25+427,5+3 27,5+2,5 27+4 27+3 Szabadon választott órák 4 4 * A tantárgyból a tanuló jegyet kap, a továbbhaladás feltétele a tantárgyi követelmények teljesítése. ** A tantárgyból a tanuló „részt vett” minősítést kap *** A KT. 48§ (2)bekezdése alapján a kötelező óraszám számításánál figyelmen kívül kell hagyni

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Társadalomismeret* Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret* Művészetek* Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember-és társadalomismeret, etika** Érettségi előkészítő Kötelező óraszám Szabadon választott órák

38

Tantárgyi rendszer és óraszámok 4 évfolyamos (Közoktatási törvény; kifutó) Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma Társadalomismeret* Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába

Fizika

9. 4

Évfolyam 10. 11. 4 4

2

2

3+1 2,5+0,5 3 1

2,5+1,5 2+1 3 1

2 1,5 1,5+0,5 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 2,5 1 3 3 3 1,5 2 2

Tantárgy 12. 4,5 1 1 3 3 3 4 1,5 1

Biológia és egészségtan* Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret* 1 Művészetek* 1 1 Technika és életvitel Testnevelés és sport 5 2 2+1*** 2 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Ember-és társadalomismeret, etika** Érettségi előkészítő 3 3 Kötelező óraszám 27,5+3 27,5+2,5 27+4 27+3 Szabadon választott órák 4 4 * A tantárgyból a tanuló jegyet kap, a továbbhaladás feltétele a tantárgyi követelmények teljesítése. ** A tantárgyból a tanuló „részt vett” minősítést kap *** A KT. 48§ (2)bekezdése alapján a kötelező óraszám számításánál figyelmen kívül kell hagyni

Magyar nyelv és irodalom Tánc és dráma* Társadalomismeret* Történelem és állampolgári ismeretek Emberismeret és etika 1. Idegen nyelv 2. Idegen nyelv Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Mozgókép és médiaismeret* Művészetek* Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki Ember-és társadalomismeret, etika** Érettségi előkészítő Kötelező óraszám Szabadon választott órák

39

Köznevelési Törvény tantárgyi struktúra és óraszámok Tantárgyak Magyar irodalom Magyar nyelv I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Erkölcstan Etika Történelem Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének Rajz Dráma és tánc Mozgóképkultúra és médiaismeret Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki összesen

7. a 2 0 2 0 4 4 0 0 3 3 1 0 0 0 2 0 2 0 1,5 1,5 2 0 1,5 1,5 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 1 0 5 0 1 0

8. a 0 2 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 3 0

31

2 0 2 0 4 4 0 0 4 0 1 0 0 0 2 0 1,5 1,5 2 2 1,5 1,5 2 0 1 0 1 0 0 0 0 0 1 0 0 0 5 0 1 0

0 2 4 0 4 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1 0 3 0

31 51

7. a

NYEK

30 52

8. a

0 1,5 13 5 1,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3,5 0 5 0,5

0 1,5 13 5 1,5 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3,5 0 0 0

9. a 9. Hu 9. Re 10. a 10. Hu 10. Re 11. a 11. b 11. c 3 1 5 3 4 0 0 2 2 2 0 2 1 1 0 1 2 0 5 1

0 0 5 0 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 1 5 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 3 0

0 35 54,5

NYEK

3 2 5 3 3 0 0 2 2 2 0 2 1 1 0 1 2 0 5 1

0 2 5 3 3 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 2 0 3 0

35 59

3 1 5 3 4 0 0 2 2 2 0 2 1 1 0 1 2 0 5 1

0 1 5 3 4 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 2 0 3 0

35 55

4 1 5 3 3 0 0 2 2 2 2 2 1 1 0 0 2 0 5 1

0 0 5 0 0 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 1 5 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 3 0

36 55

3 2 5 3 3 0 0 2 2 2 2 2 1 1 0 0 2 0 5 1

0 2 5 3 3 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 3 0

36 60

3 1 5 3 4 0 0 2 2 2 2 2 1 1 0 0 2 0 5 1

0 1 5 3 4 0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 3 0

36 56

3 1 3 3 3 0 1 3 2 0 2 0 0 0 1 1 0 0 5 1

0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

29 56

3 1 3 3 3 0 1 3 2 0 2 0 0 0 1 1 0 0 5 1

0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

29 38

3 1 3 3 3 0 1 3 2 0 2 0 0 0 1 1 0 0 5 1

0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

fakt. 3

3 1 2 2222 2 3 2 2222 3 55 4 0 0 2 3 2 0 22 0 22 2 2 0 0 0 1 1 2 0 1 5 1

29 38

12. a 12. b 12. c 0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

51 28 38

9. a 9. Hu 9. Re 10. a 10. Hu 10. Re 11. a 11. b 11. c

0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

28 42

fakt

3 1 3 3 4 0 0 3 0 0 2 0 0 0 1 1 0 1 5 1

3 1 3 3 4 0 0 3 0 0 2 0 0 0 1 1 0 1 5 1

0 0 3 3 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0

3 0000 00000 2 2222 2 2222 6 6000 00000 00000 3 0000 4 0000 4 4000 4 4000 2 0000 00000 00000 00000 00000 3 0000 00000 00000 00000

0 0 2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

47 33 180 102 101 2 3 45 35 31 35 21 8 8 6 9 40 4 117 14,5

65 841,5

28 40

össz

fakt.*

35 12. a

fakt

az osztályoknál szereplő oszlopok első óraszámai a tanulók alapóraszámai - a Kerettanterv megfelelő óraszámai a megengedett emelésekkel együtt - a következő oszlopok a csoportbontásokat mutatják fakultációnak (fakt.) nevezzük a választható tantárgyakat

40

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyet hivatalos tankönyvlistán tankönyvnek, vagy segédkönyvnek nyilvánítottak. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). 2. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. 3. A kötelezően előírt taneszközökről az egyes évfolyamok tanulóinak szüleit minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk a gimnázium honlapján. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége, amelyhez igény esetén segítséget nyújtunk. 4. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskolahelyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. 5.

Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják. III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI

1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. 2. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A 7-13. évfolyamon minden tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. 3. Ha a tanuló a 7-13. tanév végén legfeljebb "elégtelen" osztályzatot szerez, a hivatalos lezárulta előtt augusztus hónapban javító vizsgát tehet.

tanév

41

4. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; egy tanítási évben a törvényben előírt óránál többet mulasztott; és a nevelőtestület engedélyezi számára az osztályozó vizsga letételét. magántanuló volt és teljesítménye alapján nem osztályozható Ha egy tantárgyból az éves óraszám 30%-nál többet hiányzott, a nevelőtestület külön engedélyével osztályozó vizsgát tehet. IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI A tanulói jogviszony keletkezése A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel, vagy átvétel útján lehet bejutni. A felvétel és az átvétel jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. A tanuló más iskolából való átvételénél egyedi elbírálás alapján az iskola előírja tantárgyi különbözeti vizsga letételét. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban, az általános iskolákban tartott pályaválasztási szülői értekezleteken, a helyi és a körzeti médiában a tanév rendjében meghatározott időben köteles nyilvánosságra hozni. Az iskola felvételi eljárást megelőző központi felvételi vizsgát tart mind a 4 évfolyamos gimnáziumban, mind a 6 évfolyamos tagozaton. A felvételi pontszámot (50%) ki kell egészíteni az általános iskolai eredményekkel, ötödik évvége, illetve nyolcadik félév.(50%). A közösen számított százalékos érték adja meg a felvételiző helyezési számát. Felvételre kerülhet a keretszámoknak megfelelő helyezési számú tanuló.

A tanulói jogviszony megszűnése -

ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján

-

a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja tovább folytatni

-

gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján

-

fegyelmi eljárással (nem tanköteles tanulók esetében)

42

V. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI ÉS FORMÁI, VALAMINT FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGÜK A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az intézmény jutalmazza a megyei szintű különböző versenyek I–III. helyezettjeit, az országos versenyeken az iskolát képviselő diákokat. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos jutalomban lehet részesíteni. A jutalmazás formái Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Az elismerés, jutalmazás formái: dicséret könyvjutalom tárgyjutalom anyagi hozzájárulás kiránduláshoz, színházlátogatáshoz alapítvány elnyerése kitüntetésre felterjesztés Az elismerés, jutalmazás szintjei: tanári osztályfőnöki

43

igazgatói tantestületi Az elismerés, jutalmazás kihirdetésének módja: szóban, írásban osztály előtt iskolai közösség előtt A jutalmazás formája, szintje, kihirdetésének módja mindenkor tükrözze a tanuló teljesítményét. A diákönkormányzat jogosítványai alapján vesz részt a jutalmazások előkészítési, döntési folyamatában. Az alapítvány kivételével a jutalmak nagyságrendjét tanári, közösségi javaslat alapján az igazgató állapítja meg.

VI. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE 1. Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. 2. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is. a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrzik; az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. 3. A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében törekedni kell a szóbeli felelések ösztönzésére: az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva, a többi tantárgy esetében valamely témakörön belül A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük. 4

A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változtak - fejlődtek-e vagy hanyatlottak - az előző értékelés óta.

44

5. A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: A 7-13. évfolyamon a tanulók munkáját az óratervben szereplő minden tantárgyból év közben érdemjegyekkel, a félév és a tanév végén osztályzattal minősítjük.(kivéve az óratervben **-gal jelölt és az osztályfőnöki tantárgyakat) a) A 7-13. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. b) Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). c) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból félévente, minden tanulónak legalább három érdemjegyet kell szereznie. d) A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az iskola az ellenőrző könyvön keresztül tájékoztatja. Az ellenőrző könyv bejegyzéseit az osztályfőnök félévente ellenőrzi, az elektronikus ellenőrző bevezetéséig és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótoltatja. e) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatait, feladatlapjait, tesztjeit pontszám alapján értékeli a szaktanár. Az érdemjegyekre történő átváltást a szaktanárok munkaközösségen belül egyeztetik. f) Azon tantárgyak esetében, ahol eltér az alapórás és az érettségi előkészítőt tartó tanár, az év végi osztályzat a következőképpen alakul ki: a két szaktanár megegyezik amennyiben ez nem lehetséges, az alapórás és az előkészítő órán szerzett jegyek átlagainak átlaga adja a végső jegyet

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanuló magatartása és szorgalma minősítéséről az osztályban nevelő-oktató munkát végző pedagógusok javaslata alapján az osztályfőnök dönt. Az osztályfőnök döntése előtt osztályfőnöki óra keretében kérjen véleményt osztályától. Döntésben vegye figyelembe a minősítések alább megfogalmazott tartalmi jegyeit: Magatartás: Példás: Ha a tanuló (sport, tanulás) munkájával, önálló kezdeményezéseivel iskolai és iskolán kívüli példás viselkedésével a rend megtartásával a közösség iránti felelősségérzetével kitűnik. Jó: Ha a közösségi munkában becsülettel részt vesz, iskolai és iskolán kívüli viselkedése általában kifogástalan, a fontos rendszabályokat következetesen megtartja. Változó: Ha a közösségi munkában vonakodva vesz részt, viselkedésével szemben kifogás merül fel, rendszeretete ingadozó, de igyekezet tapasztalható a hibák kijavítására.

45

Rossz: Ha hanyag munkájával és fegyelmezetlenségével a közösség fejlődését hátráltatja, társainak általában rossz példát mutat. Szorgalom: Példás: Ha kötelességteljesítése kifogástalan. A tanítási órákra való felkészülésben és otthoni munkájában, épességéhez és körülményeihez mérten állhatatos törekvést, odaadást tanúsít: Tanulmányi munkáját rendszeresség, pontosság jellemzi. Jó: Ha iskolai és otthoni munkáját teljesíti, vállalt kötelezettségeinek eleget tesz. Változó: Ha iskolai és otthoni munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Hanyag: Ha képességeihez és körülményeihez mérten tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan.A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

VII:A helyi vizsga rendszere A tanulók tanulmányi és ezzel kapcsolatos kompetencia képességeik rendszeres vizsgálata érdekében a nevelőtestület minden évfolyamra és osztálytípusra kötelezően érvényes vizsgarendszert vezet be. 1. A mérések célja, hogy a diákok fenti készségeit és képességeit ne csak témánként, hanem az érettségi követelményeinek megfelelő módon átfogóan is vizsgálja. Másrészt tapasztalatot szerezzenek a vizsgázás külső körülményei vonatkozásában is. 2. Az osztályszintű egyeztetéseket a vizsgák időbeosztását az igazgatóhelyettes készíti el. A szóbeli vizsgákat az igazgatóhelyettes irányításával a szaktanárok végzik az az év elején meghatározott és egyeztetett időpontokban. A szóbeli vizsgákra lehetőség szerint május végén - június elején kerül sor. Az írásbeli vizsgák színhelye a tanóra. 3.A fenti vizsgarendszer működtetése az egyes szaktanárok munkaköri feladatai közé tartozik. A szóbeli vizsgák tanítási napokon történnek. A vizsgáztató tanárokat azok a kollégák helyettesítik, akik az aznap vizsgázó osztályt tanítanák. A vizsgák lebonyolításának technikai részét (vizsgaterem, a vizsgáztató tanár, ill. az ofő helyettesítése) az iskolavezetés biztosítja. A vizsgák lebonyolítására a tanulmányok alatti vizsgákra érvényes szabályok vonatkoznak, azzal a kikötéssel, hogy a helyi vizsgák szóbeli bizottságainak létszáma minimum 2 fő. 4. A tanulmányok alatti vizsgák követelménye megegyezik az egyes tantárgyak tantervi követelményével. 5. A szóbeli helyi vizsgák témaköreit minden évben szeptember végéig nyilvánosságra kell hozni az iskola honlapján. 6. A vizsgák értékelése: Házirend szerint. 7. A nevelőtestület minden évben év elején eldönti szervez–e az adott tanévben próba érettségit.

46

7. a 8.a

tanórán tanórán

matematika (írásbeli) matematika (írásbeli) fizika (írásbeli)/ kémia (írásbeli )/ földrajz (írásbeli ) angol (szóbeli) / német (szóbeli) kompetenciamérés matematikából és magyarból

9.a

informatika (gyakorlat) történelem (szóbeli)

ECDL vizsga kiváltja (3 modul)

tanórán

9.b

informatika (gyakorlat) első idegen nyelv ( írásbeli ) matematika (írásbeli) informatika (gyakorlat) első idegen nyelv (írásbeli ) informatika (gyakorlat) első idegen nyelv ( szóbeli )

ECDL vizsga kiváltja (1 modul )

tanórán tanórán tanórán tanórán tanórán tanórán

NYEK

9.c

ECDL vizsga kiváltja (5 modul) ECDL vizsga kiváltja (6 modul)

kompetenciamérés matematikából és magyarból 10.a

10.b

matematika (írásbeli) első idegen nyelv (írásbeli+szóbeli)

tanórán

biológia (írásbeli) kompetenciamérés matematikából+magyarból

tanórán

matematika (írásbeli) történelem (szóbeli)

tanórán

első idegen nyelv (írásbeli + szóbeli)

11.e

biológia (írásbeli) kompetenciamérés matematikából és magyarból

tanórán

matematika (írásbeli) történelem (szóbeli)

tanórán

első idegen nyelv (írásbeli + szóbeli) biológia (írásbeli) magyar (szóbeli) 11.a

fizika (írásbeli) / előrehozott érettségi bármilyen tantárgyból második idegen nyelv(írásbeli+szóbeli)

tanórán

tanórán/érettségi napján

magyar (szóbeli) 11.b

fizika (írásbeli) / előrehozott érettségi bármilyen tantárgyból második idegen nyelv (írásbeli+szóbeli)

tanórán/érettségi napján

magyar (szóbeli) 12.e

fizika (írásbeli) / előrehozott érettségi bármilyen tantárgyból második idegen nyelv (írásbeli+ szóbeli)

12.a 12.b 13.e

Próbaérettségi matematikából ÉS magyarból ÉS / VAGY történelemből

tanórán/érettségi napján

47

C.) A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK I.

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e pedagógia program alapján a B.I.1. pont szerint II. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelőtestület az intézményvezetői ciklus lejárta előtt egy évvel a pedagógia programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. III. A pedagógiai program módosítása 1. A pedagógiai program módosítására: az iskola igazgatója; a nevelőtestület bármely tagja; a nevelők szakmai munkaközösségei; az iskolaszék; az iskola fenntartója tehet javaslatot. 2. A szülők és a tanulók a pedagógiai program módosítását közvetlenül az iskolaszék szülői, illetve diák-önkormányzati képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják. 3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. IV. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala 1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: az iskola fenntartójánál; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az igazgatóhelyettesnél; külső érdeklődők az igazgatóval történt előzetes egyeztetés után az iskolában megtekinthetik. Az INTERNETEN a http://szerver1.rag.sulinet.hu/news.php

48

D.) A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA 1. A módosított pedagógia programot a nevelőtestület a 2013 március napján tartott ülésén elfogadta. Kelt: Ráckeve, 2013 március….. ................................................. Igazgató A módosított pedagógiai programot az intézményvezető 2013 március….. napján jóváhagyta. Kelt, Ráckeve, 2013. március ................................................. Igazgató

49

MELLÉKLETEK

I. Iskolai egészségfejlesztési program Több, mint három évtizede folyamatosan romlik a hazai lakosság egészségügyi állapota. A születéskor várható átlagos élettartam elmarad az európai átlagtól. Az okok hátterében meghatározóan jelen van az egészségtelen életmód, a hiányos egészségkultúra és a környezetszennyezés. Nagyon sokan dohányoznak, egészségtelenül táplálkoznak, keveset mozognak, mértéktelenül fogyasztanak alkoholt, önpusztító életmódot folytatnak, nem törődnek egészségükkel, nem veszik igénybe a szűrővizsgálatokat, de az egészségügyi ellátás más formáit sem.

Az iskolai egészségfejlesztő program céljai A WHO megfogalmazása szerint az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem testi, lelki és szociális jól-lét. Az iskola elsősorban az első kettő irányában tud lépéseket tenni. El kell érni, hogy a fiatalok többsége számára az egészség a legfőbb érték legyen. Alkalmassá kell tenni az egyént arra, hogy az egészségét megőrizze, megerősítse és a károsító kockázati tényezőket elkerülje. A személyiségfejlődésben harmonikus és a társas együttélés követelményeihez alkalmazkodni tudó fiatalt neveljünk.

Feladataink Mindenekelőtt, de nem kizárólagosan preventív jellegűek. Az elsődleges prevenció a betegséget előidéző tényezők korai felismerésére és elkerülésére irányuló tevékenység. Ennek megfelelően az alábbi színtereken vannak teendőink: Egészségkultúra fejlesztése (egészséges életmódra nevelés, oktatás és tudatformálás) Lelkileg egészséges személyiség kialakítása (önismeret, konfliktuskezelési módszerek, pozitív döntéshozási képesség

50

kialakítása) Káros szenvedélyek elleni küzdelem (rizikóvállalás és határai) Mozgáskultúra fejlesztése (mozgás testedzés, helyes testtartás fontossága) Testkultúra fejlesztése (higiénia, egészséges táplálkozás) Célzott szűrővizsgálatok (testsúly, magasság, vérnyomásmérés, látásélesség és színlátás vizsgálat, hallásszűrés, belszervi és mozgásszervi vizsgálat) A korai szűrés eredményeként feltárt egészségügyi problémákkal küzdők fokozott figyelemmel kísérése. Környezetünk védelme Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges feladatoknak az iskola összes tevékenységébe be kell épülnie.

Megvalósítás formái A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált. 1. Hagyományos módszerek (információátadás ) a, Az egyes tantárgyak oktatásánál nagyobb hangsúly fektetése az egészséggel, az egészség megóvásával kapcsolatos témakörökre, hogy az elmélettel, az ismeretek bővítésével kellően megalapozzuk egy "gyakorlati egészségvédelem" kialakítását. Pl. Fizika és kémia órákon esik szó a különböző környezetkárosító hatásokról, amelyek globálisan, az egész emberiség egészségére vannak kihatással, míg biológia és testnevelés órákon az egyént érintő egészségmegőrzéssel kapcsolatos témakörök kerülnek előtérbe. b, A tanórai ismeretátadáson túli különféle felvilágosító, nevelő előadások szervezése (esetenként meghívott előadókkal) évfolyamokra lebontva. Videófilm- vetítések c, Kiadványok, prospektusok szétosztása 2. Új módszerek a, személyre szabott beszélgetések b, vetélkedők c, személyiségfejlesztő tréningek

51

d, videófilm-vetítések e, egészségügyi nap f, tanfolyamok (pl. elsősegélynyújtás, családi életre nevelés) g, mindennapi testedzés, tartásjavító tornagyakorlatok betanítása egyénre szabottan h, szabadidőprogramok szervezése (pl.túrák) i, környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek kialakítása j, helyi és térségi egészségvédelmi programokon való részvétel k, példamutató magatartás Gyakorlati egészségvédelem A különböző ismeretszerzési lehetőségek mellett, az aktuális egészség megőrzésére is biztosítunk lehetőséget: a, Mindennapos testedzés szervezett keretek között. b, Tartásjavító tornagyakorlatok betanítása egyénre szabottan. c, Különféle rekreációs programok szervezése, amelyek nagyban hozzájárulnak az egészség megőrzéséhez: - rendszeres túrázás - sítábor szervezése - nyári táborok szervezése A faladatok megvalósítása mind tanórákon belül, mind tanórákon túl történik, amennyiben megvalósításuk lehetséges. A céljaink elérésében iskolánk ifjúság-egészségügyi szolgálatával karöltve működünk . A hatékony munkavégzés érdekében egészségfejlesztő team létrehozását célozzuk meg (iskolaorvos, iskolavédőnő szabadidő-szervező, testnevelő, diákönkormányzat vezetője, gyermek és ifjúságvédelmi felelős). Segítő

külső

kapcsolatainkat

folyamatosan

ápoljuk.(ÁNTSZ,

pszichológus,

Gyermekjóléti Szolgálat, rendőrség, szülői munkaközösség, stb.) Az ifjúsági egészségnevelés nem állhat kizárólag az ismeretek közvetítéséből. Biztosítani kell az ismeretanyag befogadását, s a helyes életmódi és életvezetési szokások

52

rögzülését támogató környezetet is. Az oktatási intézményi keretek között zajló egészségnevelésnek szervesen kell illeszkednie az egészségfejlesztési tevékenységek országos rendszerébe. Elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos terv: Az alapfokú elsősegélynyújtó ismeretek elsajátítása minden ember számára fontos . Az elsősegély bár tudományos alapokra épül, mégis a „gyakorlat” műfaja. Osztályfőnöki órák keretein belül diákjaink felkészítését tűztük ki célul. Az órákat az iskolavédőnő tartja. Az alábbi területek kerülnek feldolgozásra. 1. Alapvető életműködések vizsgálata Itt az újraélesztést, az átjárható légutak biztosítását, a befúvásos lélegeztetés módját ismernénk meg. 2. Az eszméletlen sérül ellátása. Az eszméletlenség fogalma, felismerése és a stabil oldalfekvés kivitelezésének megtanulása a feladat. 3. Vérzéscsillapítás A különböző vérzéstípusok elkülönítése és azok ellátása. 4. Törések, ficam, rándulás esetén történő teendők. 5. Égés esetén történő teendők. 6. Mérgezés általános tennivalói. 7. Idegen test eltávolítása szemből, légutakból, sebekből. 8. Műfogások szerepe, jelentősége. 9. A baleseti helyszínen való tájékozódás fontossága.

II. Környezeti nevelési program

1. Alapok

53

1.1. Helyzetkép 1. Belső: az iskola 1.1. Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából Az iskola épülete különleges természeti környezetben, a Csepel–sziget déli részén, közvetlenül a Ráckevei-Soroksári Duna-ág partján épült. A felépítmény több épületrészből áll, amelyek építési dátuma között sokéves különbségek vannak, ebből következően a különböző épületrészekben a körülmények is különbözőek. (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyeket igyekszünk kiküszöbölni. Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott előadó áll a rendelkezésünkre. 1.2. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink Nyári táborok, tanulmányutak, érdeklődő csoportok számára. Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, tevékenységek Az érdeklődő diákok esetén természetvédő klub működtetése Témanapok, témahetek szervezése Aktuális jubileumi ünnepségek tartása Faliújságon, iskolaújságban környezetvédelmi témák megjelenítése Tanulmányi versenyekre felkészítés, versenyzés 2. Külső: a település és a régió, a helyi értékek Iskolánk kb. 20 km-es beiskolázási körzetében nagyon különböző feltételekkel találkozunk. Mind apró falvas, mind városi, lakótelepi környezetből járnak hozzánk tanulók. A körzet északi vége a főváros agglomerációjához tartozik, annak minden jellemzőjével, a Csepel-sziget középső részén Százhalombatta közelsége okozza a fő környezeti problémát, Dömsöd mellett pedig már a Kiskunsági Nemzeti Park kincseit kell óvni. Az egész körzeten végighaladó környezeti érték is egyben probléma a Duna két ága. Kiemelt jelentőségű számunkra a városunkon átfolyó Ráckevei Duna-ág. Iskolánk az egész országban egyedülálló abban a tekintetben, hogy közvetlenül a vízparton fekszik, az osztálytermek ablakából kitekintve páratlan szépségű panoráma tárul a szemünk elé. Elsődleges feladatunk tehát gyermekeinket arra nevelni, hogy ezt a kincset jelentőségének megfelelően értékeljék, becsüljék és mindent tegyenek meg megőrzésére, sőt még tisztábbá, még szebbé tételére. Körzetünk általános iskoláiban komoly, felelősségteljes és hatékony környezeti nevelés folyik (erdei iskolák, táborok, környezetvédelmi akciók, az Árpád Fejedelem Általános Iskola környezetvédelmi nevelési központként működik). Ezekre az alapokra kell építeni, megszerzett készségeiket továbbfejleszteni, magatartásuk környezettel kapcsolatos elemeit tudatossá tenni. Meglévő partneri kapcsolatainkat ezen a téren is még szorosabbá kell fűzni

54

mind a körzet általános iskoláival, mind Ráckeve Város Önkormányzatával és civil szervezeteivel.

1.3. Erőforrások A) Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetés

Tanárok Osztályfőnöki közösség

Diákönkormányzatot segítő tanár, szabadidőszervező, védőnő Védőnő

Adminisztratív dolgozók

Technikai dolgozók

Diákok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt. Ösztönző rendszert dolgoz ki. Aktívan részt vesz az egyes programokban. Kidolgozzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Évfolyamokra lebontva foglalkozik az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

Lehetőségük van a környezeti nevelés egészségnevelési területeinek erősítésére. Előadások tartása az egészséges életmódról, a környezeti ártalmakról. Segíti a tanárok munkáját terepgyakorlatokon, erdei iskolában. Támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (pl. hivatalos levelek, pénzügyi adminisztráció, pályázati elszámolások) A programok tárgyi feltételeinek biztosítása, vizesblokkok, világítási hálózat karbantartása, hőszigetelés, stb. A tervezett éves programban sokoldalúan vesznek részt

Erősségek Hiteles személyiségek a pedagógusok és a diákság számára. Hasznosítható kapcsolatrendszer.

Valamennyi szakos belátja, hogy minden tanár feladata a környezeti nevelés. Lehetőség van az aktualitások azonnali „kibeszélésére” osztályközösségi szinten (pl. törvényi intézkedések, egészséges táplálkozás, reklámok hatásai, életmód kérdései stb.) Napi kapcsolat a diákokkal, az egyedi problémák azonnali kezelése. Szakmai kompetencia, személyes ráhatás.

Részt vállalnak a szelektív hulladékgyűjtésben, takarékosságban. Zöldítési program, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás. Valamennyi diák érintett, nagy a jelentősége a helyi

55

(hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló kutatások és kezdeményezések. Szülők

Előadások tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támogatás, külső erőforrások felkutatása.

értékek felkutatásának. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletformáláson van. Tevékeny részvétel a programokban, az ő szemléletük is formálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskola falain.

B) Külső erőforrások Intézmény, szervezet

A kapcsolat formája, tartalma

Más közoktatási intézményekkel kapcsolat

általános iskolákkal: nyílt napok, kiállításainkon látogatás diákjaink bekapcsolódnak közös projektek, szakmai találkozók

Kutató Diákok Köre Külföldi testvériskoláink önkormányzat környezetvédelmi referense környezetvédelmi felügyelőség regionális vagy helyi környezeti nevelési szervezetek egyéb országos környezetvédő szervezetek Magyar Madártani Egyesület Magyar Természetvédők Szövetsége egyéb regionális vagy helyi zöld szervezetek

alkalmankénti

szakmai anyagok, pályázatok

alkalmankénti, egyes diákokra tagság, információs anyagok

Iskolai képviselő, kapcsolattartó

A szervezet képviselője, ügyintéző neve

Címe elérhetősége

56

nemzetközi környezetvédő szervezetek WWF közművelődési intézmények Skaricza Máté Városi Könyvtár ÁNTSZ média rendőrség helyi, regionális üzemek helyi szolgáltatók víz szennyvíz hulladéklerakó közlekedési vállalat papírhulladékgyűjtő cég anyagi forrást biztosító kapcsolatok iskolafenntartó országos pályázatok alapítványi befizetések helyi és regionális pályázati lehetőségek vállalkozó szülők alkalmi szponzorok

szakmai anyagok, akciók

segédanyagok, pályázatok, versenyek kiírása laborlátogatás, előadások, versenyek tájékoztatás engedélyek pl. demonstrációhoz

valamennyivel alkalmanként kapcsolat, versenyek, látogatások, bemutatók fizet az elszállított papírhulladékért

C) Tárgyi erőforrások

Szaktanterem, kísérleti eszközök

57

ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, Internet, multimédiás anyagok), audiovizuális eszközök: projektor stb.

2. Alapelvek, célok 2.1. Alapelvek, jövőkép, hosszú távú célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése Pedagógiai célok az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése rendszerszemléletre nevelés holisztikus és globális szemléletmód kialakítása fenntartható fejlődésre nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése a környezetetika hatékony fejlesztése érzelmi és értelmi környezeti nevelés tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése

58

problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

2.2. Konkrét célok és feladatok A pedagógiai program tervezetének megfelelően javasolt évente részletesen kidolgozni az iskola környezeti nevelési munkatervét. Tervezését és értékelését az éves munkatervben illetve az éves beszámolóban végezzük el.

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 3.1. Tanórai keretek A) Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv, illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat és azok megvalósítására használt tevékenységi formákat, módszereket. Összeállításához a sok segédkönyv mellett segítséget nyújt az alábbi két alapkiadvány: NAT, MKM, 1995 Kerettantervi útmutató a környezeti nevelés helyi szintű tervezéshez (szerk.) Czippán Katalin (Internet: www.konkomp.hu)

A TANTÁRGYAK LEHETŐSÉGEI Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit

59

A tanulókban alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével Történelem A tanulók értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projektmunkában választ keresni állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön A tanulókban alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait

60

váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni Legyenek képesek reális becslésekre Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni A tanulókban alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Természetismeret A tanulók váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére alakuljanak ki bennük a természettudományos gondolkodás kialakításához szükséges képességek fejlődjön ki bennük a környezet állapota iránti érzékenység , az ökológiai szemlélet, helyes környezeti attitűdök Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait Földrajz A tanulók

61

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket értsék meg, hogy a társadalom-földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit A tanulókban a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az ok-okozati összefüggéseket legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség Egészségtan A tanulók ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkorral kapcsolatos változásait sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében A tanulókat ösztönözze a helyes viselkedésmódok és a környezet-egészségvédő szokásrendek kialakítására segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azok elhárítási módjainak felismerésében Ének-zene

62

A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni Rajz és vizuális kultúra A tanulók ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére Tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira ismerjék a természetes alapanyagok használatát legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemeit, a tartalom és a forma összefüggését tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket Filozófia A tanulók értsék meg, hogy a filozófia történetén keresztül megmutatható az ember és természet egységének megbomlása lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomra- jutása érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha észszerűen használjuk azokat, és tisztelettel közelítünk hozzájuk Etika A tanulók legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek

63

alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért Tánc és dráma A tanulók tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.) természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékon keresztül sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket Technika és életvitel A tanulók ismerjék meg az emberi alkotásokban megtestesülő használati, esztétikai, formai és etikai értékeket ismerjék meg a technika okozta környezeti károsodásokat és azok megelőzésének módjait értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit ismerjék meg a problémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkodást sajátítsák el az alapvető biokertészeti ismereteket ismerjék meg az egészséges táplálkozás alapelemeit sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait ismerjék meg a komposztálás folyamatát és hasznát ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technológiákat ismerjék meg a felhasznált természetes anyagok, az épített környezet jellemzőit sajátítsák el az egészséges táplálkozás, kertészeti alapismeretek, komposztálás, szelektív hulladékgyűjtés alapvető ismérveit A tanulókban alakuljon ki az egészséges életmód iránti igény a civilizáció társadalmi és környezeti vonatkozásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudatos beállítottság alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumot máshová járó diákokkal közösen

64

szerkesszenek és nyomtassanak környezetvédelmi újságokat és posztereket ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások) legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat A tanulókban tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

B) A nem hagyományos tanórai formák Kezdeményezzük a szelektív hulladékgyűjtést. A város és a beiskolázási körzet hulladékos problémáinak feltérképezése

3.2. Tanórán kívüli foglalkozások Az érdeklődők számára nyári tábort szervezünk az évente meghatározott helyszínnel. A tanév-végi osztálykirándulásokra minden évben beterveznek az osztályfőnökök valamilyen környezet- vagy természetvédelemmel kapcsolatos programot.

65

Diákpályázatokon veszünk részt (pl. Földtani örökségünk,).A szabadidőszervező folyamatosan figyeli a pályázatokat, felhívja az érintett kollégák, diákok figyelmét. Érdeklődés esetén környezet- és természetismereti versenyeken, vetélkedőkön indítjuk tanítványainkat (pl. országos: Herman Ottó, Kitaibel Pál), rajz- és fotópályázatokon veszünk részt. Esetenként a szervezésével.

jeles

napok

megünneplése

plakátokon,

akciókban,

előadássorozatok

4. Módszerek Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

5. Taneszközök Ismerethordozók tanulók számára: Az iskolai könyvtárban jelentős példányszámban hozzáférhetők: Varga Zoltán: Állatismeret, Seregélyes-Simon: Növényismeret című kiadványok csoportmunkához használhatóan (néhány példányban): határozók, ökológiai (terep- és laboratóriumi) vizsgálatok elvégzéséhez kiadványok, térképek (pl. turistatérképek), ismeretterjesztő kiadványok (pl. nemzeti parkokról, tájakról, helyi értékekről) Tanárok számára: Szakmai-módszertani kiadványok, különös tekintettel a környezeti nevelésben nem hagyományos tantárgyakat tanítók segítésére. Eszközök: Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet-hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek (számítógépek, projektor, tv, videó). Távcsövek, mikroszkópok (lehetőség szerint sztereo-mikroszkóp is legyen közte), digitális fényképezőgép, videokamera. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok

6. Az iskolai környezet

66

Feladatunk a mindennapi iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok pedagógusok, dolgozók példamutatása, melyhez a munkaköri leírások módosítása is hozzájárulhat a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése a menza környezetbarátabb, egészségesebb működtetése az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, helyi média) A Föld napjához csatolva tavasszal és ősszel iskolaszépítési nap szervezése

7. Kommunikáció 1. Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden ott élő közös ügye. A faliújság aktuális hírei (tanáriban, diákságnak), az iskolai újság Zöld hírei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmai-módszertani téren segíti a környezeti nevelésért felelős tanár. Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz. 2. Az iskolán kívüli kommunikációt használva elsősorban a helyi média lehet a partnerünk. Különösen a látványos, jelentős programjaink esetében egy kapcsolattartó (hiteles) személy tájékoztatja a városi televíziót és a napilapot az aktuális rendezvényekről, eseményekről. Az iskolai évkönyvben megjelenő cikkekkel, diákmunkákkal a lakosok környezettel kapcsolatos ismereteit bővítjük. Az iskoláról készített ismertető füzettel a nálunk folyó környezeti nevelőmunka folyamatát bemutatva a lehetőségeket tárjuk mások elé. Az iskolai honlap lehetőségeit kihasználva folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket (iskolai dolgozók, szülők, lakosság, régi diákok, iskolafenntartó…).

8. Minőségbiztosítás / minőségellenőrzés A környezeti nevelés sikerességét értékelhetjük különböző résztvevőkre megtervezett és kidolgozott eszközökkel. A minőségbiztosítást a minőségirányító team hangolja össze.

67

A tanulók környezeti tudatosságának alakulását tevékenységeik változásán, ismereteik bővülésén mérhetjük például az alábbi módokon. A középiskolai tanulmányok kezdetén életkorának megfelelő mérőlappal szerzünk információt, rögzítünk egy állapotot. Ugyanazon diákok 12. évfolyamon végzett mérései alapján a fejlődésre következtetéseket vonhatunk le. A tanórán kívüli környezeti nevelési programokban milyen aktivitással vesz részt A környezeti nevelési programok hozzájárulásának mértéke az iskolai osztályközösség kapcsolatrendszerének alakulásához, a kommunikáció, a konfliktuskezelés fejlődéséhez. 9. Továbbképzések Az iskola keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internet-hozzáférést. Az iskola vezetősége szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt. A fizikai és adminisztratív dolgozók számára iskolai szintű tájékoztatás szervezése az iskolai környezeti nevelési program megismertetésére, beszélgetés feladataikról és lehetőségeikről a szemléletmód formálásában.

III. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK VIZSGASZABÁLYZATA

Az érvényben levő jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a Pedagógiai Program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a Pedagógiai Programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni.

68

A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető.

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra - pótló vizsgákra - és helyi vizsgákra vonatkozik Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít - a helyi vizsgák esetében az iskola minden diákjára Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgaszabályzat hatálybalépése a 2012/2013-as tanév végén megszervezendő vizsgáktól érvényes, és határozatlan időre szól. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat az iskola Pedagógiai Programja alapján.

OSZTÁLYOZÓ VIZSGA Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak ha

69

a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet felmentést kapott - kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól A magántanuló, ha bármely tantárgyból az évközi témazáró dolgozatok mindegyikét megírja, legalább elégséges eredménnyel, akkor megajánlott jegyet kaphat az osztályozóvizsga írásbeli részére. A szóbeli vizsgára felmentés ezen formája nem vonatkozik. engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie. Előrehozott érettségi vizsga okából a tanuló csak akkor jelentkezhet osztályozó vizsgára, amennyiben beadta jelentkezését az érettségi vizsgára. Ha a tanuló valamelyik tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a Pedagógiai Programban foglaltak szerint kell eljárni. Az osztályozó vizsgát tett tanuló nem mentesül automatikusan az adott tantárgy óráinak látogatása alól. a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 10 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a Köznevelési törvény 47.§ hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell eljárni. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a

70

vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet.

KÜLÖNBÖZETI VIZSGA A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. JAVÍTÓVIZSGA Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha ha a tanuló tanév végén – legfeljebb 3 tantárgyból - elégtelen osztályzatot kap ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból késik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik Az iskolai Évzáró napjáig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az iskola honlapján közzé kell tenni. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről a vizsga napján személyesen kell tájékoztatni. PÓTLÓ VIZSGA Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A

71

vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA A köznevelési törvény 11.§ (1) bekezdés o pontja a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK LEGFONTOSABB ALAPELVEI Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó feladatok - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár(ok)

72

- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet - a diák kérésére lehetőség van arra, hogy ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár -

lehetőség szerint szakos tanár

-

felel a vizsga szabályszerűségéért

ÍRÁSBELI VIZSGÁK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc pihenőidőt kell biztosítani. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az írásbeli vizsga javítása: a szaktanár piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót

A SZÓBELI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI egy napon három szóbeli vizsga tehető le a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező megjelennie

73

a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő helységet kell biztosítani. a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol nincs felkészülési idő a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja a felelet maximum 10 percet tarthat ha a vizsgázó az adott tételből teljes tudatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a szóbeli eredményéről szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

GYAKORLATI VIZSGA ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül egy érdemjeggyel kell értékelni

AZ EGYES VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI, KÖVETELMÉNYEI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDJE A vizsgatárgyak követelményrendszere: Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény Pedagógiai Programjában található követelményrendszerével. VIZSGATÁRGYAK RÉSZEI

74

Irodalom

írásbeli + szóbeli vizsga

Magyar nyelvtan

írásbeli + szóbeli vizsga

Történelem

írásbeli + szóbeli vizsga

Idegen nyelv

írásbeli + szóbeli vizsga

Matematika

írásbeli

Fizika

írásbeli + szóbeli vizsga

Földrajz

írásbeli + szóbeli vizsga

Biológia

írásbeli + szóbeli vizsga

Kémia

írásbeli + szóbeli vizsga

Informatika

gyakorlati vizsga

Testnevelés

gyakorlati vizsga

IV. Melléklet A középszintű érettségi témakörei 5.1. Magyar nyelv és irodalom 5.1.1. Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom Nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés 5.1.2. Irodalom Életművek: (6) Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Portrék: (4) Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Látásmódok: (3)

75

Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos Kortárs irodalom (1) Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Világirodalom: (2) Antikvitás, Biblia, A romantika, A századfordulós modernség Színház- és drámatörténet: (2) Szophoklész, Shakespeare, Moliére, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei: (1) Film és irodalom Az adaptáció lehetőségei ( pl. Rómeo és Júlia filmen, Örkény színházban és filmen, József Attila megzenésített versek stb.). Néhány tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása. Film- és könyvsikerek, divatjelenségek korunk kultúrájában. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra: (1) A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása. A tájhoz, a régióhoz a településhez köthető szerzők, tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. (pl.: Petőfi, Jókai Pápán) 5.2. Történelem I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra 1. 2. 3. 4.

Népesség, település, életmód

II. 5. 6. 7. 8. III.

Termelési formák, termelési keretek (céh, manufaktúra, gyár) A XIV. század elejének gazdasági reformjai Magyarországon Az ipari forradalom következményei A XIX. sz. második felének gazdasági fejlődése Magyarországon

A honfoglaló magyarság életmódja A középkori város Nemzetiségi és demográfiai viszonyok a XVIII. századi Magyarországon A szocialista Magyarország mindennapjai Egyén, közösség, társadalom

9. A római köztársaság válsága 10. Társadalmi változások a XVIII. századi Magyarországon 11. A holocaust Magyarországon IV.

Modern demokráciák működése 12. A legrégebbi demokrácia ― az Amerikai Egyesült Államok 13. A Harmadik Magyar Köztársaság rendszere 14. Az európai integráció

V.

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

76

15. Az athéni demokráciaintézményei, működése 16. A magyar állam születése 17. A felvilágosodás 18. Nemzetiszocializmus és bolsevizmus legfőbb jellemzői Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

VI.

19. Mohács és következményei 20. Az I. világháború 21. A II. világháború 22. A Hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői VII.

Forradalom, reform, kompromisszum

23. Széchenyi István és Kossuth Lajos programja 24. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 25. A kiegyezés 26. Az 1956-os forradalom és szabadságharc

6.3. Élő idegen nyelvek˙(angol, német, francia,orosz Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése középszintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

3. Az iskola

KÖZÉPSZINT - A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai / fordulópontjai / - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők - Személyes tervek - A másik ember külső és belső jellemzése - Baráti kör - A tizenévesek világa: kapcsolatok a kortársakkal, felnőttekkel - Női és férfi szerepek - Ünnepek, családi ünnepek - Öltözködés, divat - Vásárlás, szolgáltatások - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Saját iskolájának bemutatása / sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat / - Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka - A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai

77

hagyományok - Diákmunka, nyári munkavállalás 4. A munka világa - Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás - Napirend, időbeosztás 5. Életmód - Az egészséges életmód / a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás / - Étkezési szokások a családban - Ételek, kedvenc ételek - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset - Gyógykezelés / háziorvos, szakorvos, kórházak / 6. Szabadidő, művelődés, - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik - Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. szórakozás - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport - Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet - Kulturális események - A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 7. Utazás, turizmus - Nyaralás itthon, illetve külföldön - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése - Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai 8. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 6.4. Matematika 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 1.1 Halmazok

1.1.1 Halmazműveletek

1.1.2 Számosság, részhalmazok 1.2 Matematikai logika

Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma. Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az „és”, a „(megengedő) vagy” logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az

78

1.2.1 Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában

1.3 Kombinatorika 1.4 Gráfok

ekvivalenciát. Használja helyesen a „minden”, „van olyan” kvantorokat. Tudjon definíciókat, tételeket pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a „szükséges”, az „elégséges” és a „szükséges és elégséges” feltétel fogalmát. Tudjon egyszerű sorbarendezési, kiválasztási és egyéb kombinatorikai feladatokat megoldani. Tudja kiszámolni a binomiális együtthatókat. Tudjon konkrét szituációkat szemléltetni, és egyszerű feladatokat megoldani gráfok segítségével. 2. Számelmélet, algebra

2.1 Alapműveletek

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.2.1 Oszthatóság 2.2.2 Számrendszerek

2.3 Racionális és irracionális számok

2.4 Valós számok

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből 2 alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Adott n (n N) esetén tudja eldönteni, hogy n irracionális szám-e. Ismerje a valós számkör felépítését ( N, Z, Q, Q , R) valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját.

79

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az n a fogalmát. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.

2.6 Betűkifejezések 2.6.1 Nevezetes azonosságok

2.7 Arányosság 2.7.1 Százalékszámítás 2.8 Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek

2.8.1 Algebrai egyenletek, egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Magasabb fokú egyenletek

Definiálja és használja feladatok megoldásában a logaritmus fogalmát, valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. Tudja alkalmazni feladatokban a következő kifejezések kifejtését, illetve szorzattá alakítását: (a b) 2 ; ( a b) 2 ; ( a b) 3 ; ( a b) 3 ; a 2 b 2 ; a 3 b 3 . Tudjon algebrai kifejezésekkel egyszerű műveleteket végrehajtani, algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. Ismerje az alaphalmaz és a megoldáshalmaz fogalmát. Alkalmazza a különböző egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes egyenleteket megoldani. Kétismeretlenes elsőfokú egyenletrendszer megoldása. Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása.

80

Négyzetgyökös egyenletek

Tudjon ax b cx d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon ax b c típusú egyenleteket algebrai és 2.8.2 Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek grafikus módon, valamint ax b cx d típusú egyenleteket megoldani. Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen Exponenciális és logaritmikus alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Trigonometrikus egyenletek 2.8.3 Egyenlőtlenségek, Ismerje az egyenlőtlenségek alaptulajdonságait egyenlőtlenség-rendszerek (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyismeretlenes egyenlőtlenség-rendszerek megoldása. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma, kapcsolatuk, használatuk.

2.9 Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei 3.1 A függvény

3.2 Egyváltozós valós függvények

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Ismerje, tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) függvényeket: x  ax b ; x  x 2 ; x  x 3 ; x x; x  a x 2 bx c ; x x; a x  tgx ; x x  sin x ; x  cos x ; x x  ax ;

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

x  loga x .

Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról.

81

3.2.2 A függvények jellemzése

3.3 Sorozatok 3.3.1 Számtani és mértani sorozatok Végtelen mértani sor 3.3.2 Kamatos kamat, járadékszámítás

Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x+c); c·f(x); f(cx)]. Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából. Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az a n -re, illetve az S n -re vonatkozó összefüggéseket kell használni. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó képletet használni, s abból bármelyik ismeretlen adatot kiszámolni.

4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek

4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok 4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban

Térben

4.2.2 Hasonlósági transzformációk

Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban. Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat. Alkalmazza a feladatokban az eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, egybevágósági transzformációkat. Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit. Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, (pl. háromszögek

82

hasonlósági alapesetei) alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket. 4.2.3 Egyéb transzformációk Merőleges vetítés 4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek

Négyszögek

Sokszögek Kör

Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével. Tudja és alkalmazza feladatokban a Thalész-tételt és megfordítását.

83

4.3.2 Térbeli alakzatok

4.4 Vektorok síkban és térben

Forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: – vektor fogalma, abszolútértéke, – nullvektor, ellentett vektor, – vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, – vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok,

4.5 Trigonometria

4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok

4.6.2 Egyenes

– vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: – vektor koordinátái, – a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, – vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, – skalárszorzat kiszámítása koordinátákból. Vektorok alkalmazása feladatokban. Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban. Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon hegyes szögek esetén szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban. Tudja felírni különböző adatokkal meghatározott egyenesek egyenletét. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit.

84

Elemi háromszög- és négyszög-geometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. Adott középpontú és sugarú körök egyenletének felírása. Kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának meghatározása. Kör és egyenes metszéspontjának meghatározása. A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző ab sin a ma adatokból: t . t 2 2

4.6.3 Kör

4.7 Kerület, terület

Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.

4.8 Felszín, térfogat

5. Valószínűségszámítás, statisztika 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

5.1.2 Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók

5.2 A valószínűségszámítás elemei

Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: – aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép), – medián (rendezett minta közepe), – módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Véges sok kimenetel esetén szimmetriamegfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből)

85

egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace)-modell ismerete. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. Valószínűségek kiszámítása visszatevéses mintavétel esetén, binomiális eloszlás.

6.5. Informatika 1. Információs társadalom Ismerje a kommunikáció modelljét és tudjon 1.1. A kommunikáció 1.1.1. A kommunikáció általános modellje gyakorlati példákat (kommunikációs 1.1.2. Információs és kommunikációs rendszereket) bemutatni értelmezni. technológiák és rendszerek Ismerje a használatos (tele)kommunikációs 1.1.3. Számítógépes információs rendszerek az rendszereket (pl. telefon, TV, …). iskolában és a gazdaságban Ismerjen számítógépes katalógusokat és 1.1.4. Közhasznú információs források adatbázisokat. Legyen képes összetett keresésre az Interneten, keresőszerverek segítségével. Ismerje az informatika fejlődéstörténetének 1.2. Információ és társadalom 1.2.1. Az informatika fejlődéstörténete főbb fázisait, eseményeit. 1.2.2. A modern információs társadalom Legyen elképzelése a legújabb információs és jellemzői kommunikációs technológiák társadalmi 1.2.3. Informatika és etika hatásairól. 1.2.4. Jogi ismeretek Ismerje a túlzott informatikai eszközhasználat személyiségromboló, egészségkárosító hatását. Ismerje a helyi és a távhálózatok netikettjét. Tudja, hogy a vírusok a szoftverben és hardverben károkat okozhatnak. Legyen tisztában azzal, hogy az adat, az információ áru, jelentős értéket képviselhet. Ismerje a szerzői jog fogalmát. Tudja csoportosítani a szoftvereket felhasználói szerződés szerint (freeware, shareware, üzleti).

86

2. Informatikai alapismeretek – hardver Ismerje az analóg és a digitális jel fogalmát, 2.1. Jelátalakítás és kódolás 2.1.1. Analóg és digitális jelek különbözőségeit. Tudja, hogy minden 2.1.2. Az adat és az adatmennyiség érzékelhető jel jó közelítéssel digitalizálható. 2.1.3. Bináris számábrázolás 2.1.4. Bináris karakterábrázolás 2.1.5. Bináris kép- és színkódolás 2.1.6. Bináris hangkódolás Ismerje a Neumann-elvet és azt, hogy más 2.2. A számítógép felépítése 2.2.1. A Neumann-elvű számítógépek elven felépülő és működő számítógépek is 2.2.2. A (személyi) számítógép részei és léteznek. jellemzőik: Központi feldolgozó egység, Ismerje a számítógép részeinek és perifériáinak memória, buszrendszer, interfészek funkcióit és fontosabb jellemzőit. (illesztő), ház, tápegység, alaplap Ismerje a helyi és távhálózatok felépítését és 2.2.3. A perifériák típusai és főbb jellemzőik: fontosabb jellemzőit. bemeneti eszközök, kimeneti eszközök, bemeneti/kimeneti eszközök, háttértárak 2.2.4. A (személyi) számítógép részeinek összekapcsolása és üzembe helyezése 2.2.5. Hálózatok 3. Informatikai alapismeretek – szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Ismerje az operációs rendszerek fajtáit, fő ré3.1.1. Az operációs rendszerek (fajtái) részei és szeit és legfontosabb feladatait. Legyen képes funkciói, az operációs rendszer felhasz- egy rendszer megjelenését, néhány paraméterét nálói felülete igényei szerint beállítani. Ismerje az operációs 3.1.2. Könyvtárszerkezet, könyvtárak létreho- rendszer felhasználói felületét. zása, másolása, mozgatása, törlése, átne- Ismerje a könyvtárrendszer felépítését, igazodvezése jon el benne. Ismerje a könyvtárműveleteket. 3.1.3. Állományok típusai, keresés a háttértáTudjon állományokat megkeresni. rakon Ismerje és tudja használni az állománykezelő 3.1.4. Állománykezelés: létrehozás, törlés, funkciókat. visszaállítás, másolás, mozgatás, átneÉrtse a tömörítés lényegét, az archiválás és az vezés, nyomtatás, megnyitás adatvédelem szükségességét. Tudjon tömöríte3.1.5. Az adatkezelés eszközei: Tömörítés, ki- ni és kicsomagolni. csomagolás, archiválás, adatvédelem Ismerje a vírus fogalmát, a leggyakoribb víru3.1.6. A szoftver és a hardver karbantartó (se- sok terjedési módját, valamint a védekezés eszgéd)programjai: víruskeresés és -irtás, közeit, módszereit. víruspajzs, lemezkarbantartás, … Tudja ellátni a lemezkarbantartás feladatait: le3.1.7. A hálózatok működésének alapelvei, há- mez törlése, új lemez használatba vétele. lózati be- és kijelentkezés, hozzáférési Tudjon a hálózatba be- és kijelentkezni. Ismerjogok, adatvédelem je a (helyi) hálózati szolgáltatásokat és a felhasználói jogosultságokat.

87

4. Szövegszerkesztés Tudja az általa tanult szövegszerkesztő progra4.1. A szövegszerkesztő használata 4.1.1. A program indítása mot indítani. 4.1.2. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a szövegszerkesztő kezelő felületét. 4.1.3. A szövegszerkesztő menürendszere Tudjon szöveget bevinni, javítani, törölni. 4.1.4. Dokumentum megnyitása, mentése, Tudjon többféle formátumú dokumentumot nyomtatása megnyitni, menteni és nyomtatni. Tudjon fontosabb típusdokumentumokat (pl. meghívó, levél, …) önállóan készíteni. Ismerje a szövegszerkesztés alapfogalmait (ka4.2. Szövegszerkesztési alapok 4.2.1. Szövegbevitel, szövegjavítás rakter, szó, sor, bekezdés, blokk, szakasz, ol4.2.2. Karakterformázás dal). 4.2.3. Bekezdésformázás Legyen képes karakterek betűtípusát, méretét, 4.2.4. Felsorolás, számozás stílusát, színét megadni. 4.2.5. Tabulátorok használata Tudjon bekezdéseihez behúzást és térközt állí4.2.6. Oldalformázás tani, szövegbeosztást megadni, szegélyt, mintázatot megadni. Készítsen felsorolást, sorszámozott felsorolást. Tudjon különböző fajtájú tabulátorokat használni. Legyen tisztában az oldalbeállítás alapjaival (élőfej, élőláb, lapszámozás, margók, …) Ismerje a szövegszerkesztő keresési, cserélési 4.3. Szövegjavítási funkciók 4.3.1. Keresés és csere funkcióit. 4.3.2. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés Tudjon kijelölni betűt, szót, bekezdést, szöveg4.3.3. Helyesírás ellenőrzés, szinonima szótár, blokkot, legyen képes ezeket másolni, mozgatelválasztás ni, törölni. Tudjon ilyet más dokumentumból is beilleszteni. Használja a szövegszerkesztő nyelvi segédeszközeit. Tudjon szöveges dokumentumokban táblázato4.4. Táblázatok, grafikák a szövegben 4.4.1. Táblázatkészítés a szövegszerkesztővel, kat szerkeszteni (sorokat, oszlopokat, cellákat sorba rendezés beszúrni, törölni). Tudja a sorokat adott oszlop 4.4.2. Körlevélkészítés szerint sorba rendezni. 4.4.3. Táblázatok, grafikák, szimbólumok és Tudjon kördokumentumot készíteni. más objektumok beillesztése a szövegbe, Legyen képes szimbólumokat és egyéb objekvalamint formázásuk tumokat beilleszteni a szövegbe, s azokat esztétikusan elhelyezni. 5. Táblázatkezelés Tudja az általa tanult táblázatkezelő programot 5.1.A táblázatkezelő használata indítani. Ismerje a program kezelő felületét. 5.1.1. A program indítása Tudjon adatokat bevinni, illetve azokat törölni. 5.1.2. A munkakörnyezet beállítása Tudjon a megjelenítési üzemmódok között 5.1.3. A táblázatkezelő menürendszere 5.1.4. A táblázat megnyitása, mentése, nyom- váltani. Tudjon többféle formátumú táblázatot megnyitni, menteni és nyomtatni. tatása

88

Ismerje a cella, az oszlop, a sor, az aktív cella 5.2.1. Cella, oszlop, sor, aktív cella, tartomány, és a tartomány, valamint a munkalap fogalmát. Tudjon cellát, sort és oszlopot beilleszteni, ilmunkalap letve, törölni. 5.2.A táblázatok felépítése

Ismerje a szöveg, a szám és dátum adattípusokat. 5.3.1. Adattípusok Tudjon egyszerű képleteket és függvényeket 5.3.2. Adatbevitel, javítás, másolás, mozgatás használni (összeg, átlag, maximum, minimum, 5.3.3. A cellahivatkozások használata 5.3.4. Képletek szerkesztése: konstans, hivatko- darabszám, feltételek a képletben, keresés stb.) Tudja a táblázat összetartozó adatait adott zás, függvény szempont szerint rendezni. Tudjon hivatkozást használni munkalapon belül. Tudjon hivatkozást használni munkalapokon keresztül. Ismerje a címzési módokat: relatív, abszolút és vegyes címzést. Tudja alkalmazni a karakterformázás és a cella5.4.Táblázatformázás 5.4.1. Sorok, oszlopok, tartományok kijelölése formázás lehetőségeit. Tudja alkalmazni a cel5.4.2. Karakter-, cella- és tartomány-formázá- lán, illetve a tartományon belüli igazítás lehetőségeit. Tudja beállítani az oszlopszélességet és sok a sormagaságot. Tudja alkalmazni a szegélye5.4.3. Cellák és tartományok másolása zés és mintázat készítés lehetőségeit. Tudjon fejlécet és láblécet készíteni. 5.3.Adatok a táblázatokban

5.5.Táblázatok, szövegek, diagramok 5.5.1. Egyszerű táblázat készítése 5.5.2. Formázási lehetőségek 5.5.3. Diagramtípus kiválasztása, diagramok szerkesztése

5.6.Problémamegoldás táblázatkezelővel 5.6.1. Tantárgyi feladatok megoldása 5.6.2. A mindennapi életben előforduló problémák

Tudjon egyszerű táblázatot létrehozni. Ismerje a kapcsolatot a táblázatkezelő és a szövegszerkesztő rendszerek között. Tudja alkalmazni az oldalbeállításhoz kapcsolódó formázási lehetőségeket (tájolás, margó). Ismerje a diagramok és grafikonok szerkesztésének, módosításának lépéseit. Tudjon az ábrázolandó adatoknak és a belőle levonandó következtetéseknek megfelelő grafikontípust választani (pont, vonal, oszlop, kör). Tudjon grafikont és más objektumot beilleszteni. Tudjon statisztikai problémákat megoldani táblázatkezelővel. Tudjon egyszerű és jól áttekinthető nyilvántartást készíteni. Tudjon táblázatot tervezni szöveges feladat alapján.

6. Adatbáziskezelés Tudjon különbséget tenni adattábla és adatbá6.1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 6.1.1. Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, zis között. A rendelkezésére álló adathalmazból tudjon rekord, mező, kulcs adatrekordokat összeállítani. Legyen tisztában az adattábla és a kulcs fogalmával, tudjon kulcsmezőt kiválasztani.

89

6.2. Az adatbázis-kezelő program interaktív használata 6.2.1. Adattípusok 6.2.2. Adatbevitel, adatok módosítása, törlése 6.2.3. Adatbázisok létrehozása, karbantartása

6.3. Alapvető adatbázis-kezelési műveletek 6.3.1. Lekérdezések, függvények használata 6.3.2. Keresés, válogatás, szűrés, rendezés 6.3.3. Összesítés

6.4. Képernyő és nyomtatási formátumok 6.4.1. Űrlapok használata 6.4.2. Jelentések használata

Ismerje az adatbázis-kezelőben használatos fontosabb mező típusokat (szöveg, különböző számtípusok, dátum, logikai); milyen adat tárolására alkalmasak, mik a velük végezhető műveletek. Tudjon létező adatbázist megnyitni, abból az adatokat a képernyőn megjeleníteni. Tudjon rekordokat vagy egyes mezőket kitörölni, vagy a benne levő adatokat újakkal felülírni. Tudja a módosított adatokat kimenteni. Tudjon megadott szerkezetű adattáblát létrehozni. Képes legyen az adattábla mezőit helyesen kiválasztani, a kulcsmezőt meghatározni, az új táblát feltölteni. Tudjon a létező adatbázisban adott feltételeknek megfelelő rekordokat megjeleníteni és azokkal műveletet végezni. Tudja kiválasztani, hogy a kérdéshez mely mezők megjelenítése szükséges. Tudjon az adattáblákból számítandó információkat megjeleníteni. Tudjon adott mezők felhasználásával jelentést kialakítani és nyomtatni.

7. Információs hálózati szolgáltatások Ismerje az Internet fontosabb szolgáltatásait, 7.1. Kommunikáció az Interneten 7.1.1. Elektronikus levelezési rendszer haszná- alkalmazza a szolgáltatások fontosabb használata lati szabályait. 7.1.2. Állományok átvitele Ismerjen egy levelezési rendszert. Tudjon leve7.1.3. WWW let küldeni, fogadni, megválaszolni, továbbítani 7.1.4. Keresőrendszerek és törölni. Ismerje az elektronikus levél részeit 7.1.5. Távoli adatbázisok használata és a levél jellemzőit. Tudjon a levélhez csatolást készíteni és fogadni. Ismerjen és tudjon alkalmazni egy állomány átviteli segédprogramot. Ismerje az állomány átvitel szolgáltatást. Tudjon Internetről állományokat letölteni. Tudjon egy böngészőt használni. Ismerje a böngésző programok navigációs eszközeit. Tudjon kulcsszavas és tematikus keresőt használni. Tudjon egyszerű és összetett keresési feladatokat megoldani. Tudjon on-line adatbázisokat használni.

90

7.2. Weblap készítés 7.2.1. Hálózati dokumentumok szerkezete 7.2.2. Weblap készítése Web-szerkesztővel 7.2.3. Formázási lehetőségek

Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni.

8. Prezentáció és grafika Tudja az általa tanult bemutató-készítő progra8.1. Prezentáció (bemutató) 8.1.1. A program indítása mot indítani. 8.1.2. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. 8.1.3. A program menürendszere Tudjon bemutatót megnyitni, menteni és leját8.1.4. Prezentációs anyag elkészítése szani különböző módokon. (szöveg, táblázat, rajz, diagram, grafika, Tudjon bemutatót készíteni. fotó, hang, animáció, dia-minta …) és formázása Tudja az általa tanult grafikai programot indí8.2. Grafika 8.2.1. A program indítása tani. 8.2.2. A munkakörnyezet beállítása Ismerje a program kezelő felületét. 8.2.3. A program menürendszere Tudjon grafikát, illetve képállományokat meg8.2.4. Elemi alakzatok megrajzolása, módosí- nyitni, menteni és nyomtatni. tása Tudjon elemi ábrákat rajzolni, javítani, transz8.2.5. Képek beillesztése, formázása formálni. Tudjon képeket képfeldolgozó programmal kezelni, módosítani, minőségét javítani. Grafikus ábráit, képeit tudja szöveges környezetben esztétikusan elhelyezni. 9. Könyvtárhasználat Ismerje a könyvtár fogalmát, típusait: hagyo9.1. Könyvtárak 9.1.1. A könyvtár fogalma, típusai mányos és elektronikus könyvtárak. Tudja ki9.1.2. Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, választani a dokumentumokat és használni az szabadpolcos rendszer, multimédia öve- eszközöket. zet Ismerje és tudja használni a gyakoribb könyv9.1.3. A helyben használható és a kölcsönözhe- tári szolgáltatásokat. tő könyvtári állomány 9.1.4. A könyvtári szolgáltatások Tudja használni a kézikönyveket és a közhasz9.2. Dokumentumok 9.2.1. Nyomtatott dokumentumok nú információs forrásokat. Tudja használni a 9.2.2. Nem nyomtatott dokumentumok, illetve gyakoribb nem nyomtatott dokumentumokat. adathordozók (kazetta, diakép, film, CD, mágneslemez, DVD) Tudjon keresni a betűrendes leíró katalógus9.3. Tájékoztató eszközök 9.3.1. Katalógusok ban. Tudjon adatokat gyűjteni számítógépes 9.3.2. Adatbázisok adatbázisból. Tudjon információt keresni az In9.3.3. KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓS FORRÁSOK terneten, ismert kereső-programokat használni. (PL. TELEFONKÖNYV, MENETREND, TÉRKÉP)

91

6.6. Fizika Newton törvényei Pontszerű és merev test egyensúlya Az egyenes vonalú egyenletes, egyenes vonalú változó mozgás, szabadesés Az egyenletes körmozgás Harmonikus rezgőmozgás, rezonancia Matematikai inga Mechanikai hullámok. Hullámok visszaverődése, törése, interferencia, polarizáció, elhajlás, állóhullám 8. A hang. Infrahang, ultrahang 9. Munka, energia 10. Gázok állapotjelzői, belső energia, anyagmennyiség 11. Hőtágulás 12. Állapotegyenletek 13. Az ideális gáz kinetikus modellje 14. Termikus kölcsönhatás, termodinamika I. főtétele, körfolyamat 15. Fajhő, hőkapacitás 16. Halmazállapot-változások 17. A termodinamika II. főtétele, hőerőgépek hatásfok 18. Elektrosztatika, Coulomb törvénye 19. Elektromos térerősség, fluxus, feszültség 20. Töltés mozgása elektromos mezőben, töltés, térerősség a vezetőn 21. Kondenzátor kapacitása, energiája 22. Egyenáram, áramforrás, ampermérő, voltmérő 23. Ohm törvénye 24. Egyenáram munkája, teljesítménye 25. Mágneses alapjelenségek 26. Mágneses indukcióvektor, fluxus 27. Áram mágneses tere, elektromágnes 28. Mágneses mező hatása áramjárta vezetőre, Lorentz erő 29. Az indukció jelensége, Lenz törvénye, tekercs energiája 30. Váltakozó áram, generátor, motor, dinamó, pillanatnyi és effektív értékek 31. Váltakozó áram munkája, teljesítménye, transzformátor 32. Elektromágneses hullám, rezgőkör, rezonancia 33. A fény tulajdonságai, a fény mint hullám 34. Törésmutató, prizma, teljes visszaverődés, diszperzió, interferencia, polarizáció 35. Optikai kép, tükrök, lencsék képalkotása, nagyítás, optikai eszközök 36. A szem és a látás, a szemüveg 37. Anyagszerkezet, Rutherford-féle atommodell, elektron 38. Kvantumfizika: Planck formula, foton, fényelektromos jelenség, 39. Színképek, energiaszintek, Bohr-féle atommodell 40. Részecske és hullámmodell 41. Kvantumszámok 42. Fémek, félvezetők, 43. Az atommag, erős kölcsönhatás, tömeghiány, radioaktivitás, magreakciók, mesterséges radioaktivitás 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

92

44. Maghasadás, atomreaktor, atomenergia 45. Magfúzió, hidrogénbomba 46. Sugárvédelem 47. Gravitációs kölcsönhatás 48. Bolygómozgás, Kepler törvényei 49. Csillagászat: fényév, Naprendszer, Nap, Hold, üstökösök, Tejút-rendszer 50. Fizikatörténet fontosabb személyiségei: Arkhimédész, Kopernikusz, Kepler, Galilei, Newton, Huygens, Galvani, Volta, Franklin, Watt, Ohm, Joule, Ampere, Faraday, Jedlik, Hertz, Eötvös Loránd, Thomson, Rutherford, Planck, Heisenberg, Dirac, Bohr, Einstein, Szilárd Leó, Teller, Wigner 51. Felfedezések, találmányok 6.7. Biológia 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27.

A biológia tudománya Az élet jellemzői Fizikai, kémiai alapismeretek Szervetlen és szerves alkotóelemek Az anyagcsere folyamatai Sejtalkotók (az eukarióta sejtben) Nem sejtes rendszerek Önálló sejtek Többsejtűség Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Homeosztázis Kültakaró A mozgás A táplálkozás A légzés Az anyagszállítás A kiválasztás A szabályozás Szaporodás és egyedfejlődés Populáció Életközösségek (élőhelytípusok) Bioszféra Ökoszisztéma Molekuláris genetika Mendeli genetika Populációgenetika és evolúciós folyamatok A bioszféra evolúciója

6.8. Kémia 1. 2. 3. 4. 5.

Atomszerkezet Kémiai kötések+Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Az anyagmennyiség

93

6. Gázok 7. Oldatok, elegyek, keverékek 8. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 9. Termokémia 10. Kémiai egyensúly 11. Kémiai átalakulások 12. Sav-bázis reakciók (kémhatás) 13. Redoxi-reakciók 14. Elektrokémia 15. A szerves vegyületek általános jellemzői 16. Szénhidrogének 17. Halogéntartalmú szénhidrogének 18. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 19. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 20. Szénhidrátok 21. Fehérjék 22. Nukleinsavak 23. Műanyagok 24. Energiagazdálkodás 25. A periódusos rendszer 26. Hidrogén 27. Nemesgázok 28. Halogénelemek és vegyületeik 29. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 30. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 31. A széncsoport elemei és vegyületeik 32. Fémek 33. Kémiai számítások 6.9.Földünk és környezetünk A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete

94

A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája A talaj A geoszférák kölcsönhatásai A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe

95

Ázsia Általános földrajzi kép Országai Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat-Ázsia, arab világ Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika Általános földrajzi képe Országai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem 6.10. Ének-zene 1.1. Éneklés, A helyes hangzóformálás A pontos szövegejtés és ritmus Az intonációs biztonság A stílusnak megfelelő, kifejező előadás 1.1.1. Népzene Huszonnégy népdal előadása szöveggel, emlékezetből Ezen belül húsz magyar népdal (eltérő stílusú és más-más tájegységről gyűjtött), két különböző nemzetiségi és két más nép népdala található. A magyar népdalokat több versszak esetén legalább kettő versszakkal kell előadni. A nemzetiségi népdal ill. a más népek dala eredeti nyelven is előadható. 1.1.2. Műzene Az énekelt anyaghoz kötődő általános zenetörténeti ismeretek, a társművészetekkel való kapcsolatok (irodalom, képzőművészet, építészet, tánc, színház) kifejtése. Középkor Egy szillabikus gregorián dallam éneklése latin szöveggel, emlékezetből. Egy trubadúr dallam előadása szöveggel emlékezetből. Reneszánsz Egy históriás ének szöveges megszólaltatása emlékezetből. Barokk Egy korál dallam éneklése magyar szöveggel emlékezetből. Egy könnyebb ária vagy dal szöveges éneklése kottából, tanári zongorakísérettel. Bécsi klasszika Egy dal szöveges éneklése emlékezetből, tanári zongorakísérettel. Egy magyar szöveges verbunkos dallam éneklése emlékezetből. Periódus terjedelmű, modulálás nélküli zenei idézet lapról olvasása szolmizálva (2 # – 2b-ig). Romantika Egy dal éneklése szöveggel emlékezetből, tanári zongorakísérettel.

96

Századforduló Egy zenemű részletének éneklése kottából szolmizálva. XX. századi és kortárs zene Egy - egy téma éneklése szolmizálva kottából Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiből. A tanult zeneművekből válogatva, három zenei szemelvény éneklése kottából (szabadon választva: szöveggel vagy szolmizálva 3# – 3 b-ig). 1.2. Műelemzés 1.2.1. Népzene Az énekelt régi és új stílusú magyar népdalok elemzése a következő szempontok alapján: dallamvonal, sorszerkezet, hangkészlet, hangsor megállapítása, besorolás az alapvető stílusrétegekbe. 1.2.2. Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Befogadás TÉMAKÖR 2.1. Zenetörténet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete. (lásd Szakkifejezések) 2.1.1. Népzene A magyar népdalok stílusrétegei: a régi és az új stílus jellemzőinek ismerete (dallamvonal, szerkezet, forma, hangnem). A tanult népdalokhoz kapcsolódó népszokások ismerete. A furulya, a duda, a tekerőlant, a citera, a cimbalom megnevezése hangzás alapján 2.1.2. Műzene A zenetörténeti korszakok általános jellemzése, a társművészeti kapcsolódások bemutatása. Középkor A gregorián zene általános jellemzése. Reneszánsz A vokális műfajok felsorolása, a műfaji jellemzők meghatározása (mise, motetta, madrigál) A magyarországi reneszánsz zene általános bemutatása. A reneszánsz korszak jellemző hangszereinek felsorolása. Barokk A korál, a passió, az oratórium, a kantáta, a barokk opera meghatározása. Barokk hangszeres formák (rondó, variáció), műfajok (concerto, concerto grosso, szvit, prelúdium, fúga) értelmezése. A barokk zenekar összetételének és jellemző hangszereinek felsorolása. Bécsi klasszika A klasszikus periódus, a két-, illetve háromtagú formák meghatározása. Jellemző műfajok (szonáta, szimfónia, vonósnégyes, klasszikus versenymű, klasszikus opera) általános bemutatása. A klasszikus szimfonikus zenekar összetételének meghatározása. A magyar verbunkos zene jellemzése, kiemelkedő mestereinek megnevezése. Romantika A romantikus dal, jellegzetes vonásainak ismerete.

97

A programzene jellemzése. A szimfonikus költemény műfaji meghatározása. Liszt Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. A nemzeti romantika jellemzése. Erkel Ferenc életútjának életútjának vázlatos ismertetése, főbb műveinek felsorolása. Századforduló A zenei impresszionizmus bemutatása (melodika, ritmika, hangkészlet, hangszerelés). XX. századi és kortárs zene Bartók Béla és Kodály Zoltán életművének bemutatása (életút, főbb művek). A XX. század főbb zenei irányzatainak megnevezése. Kortárs magyar szerzők és főbb műveik felsorolása. Az amerikai zene fejlődésének, a dzsessz és hatásának leíró jellegű bemutatása. 2.2. Zenefelismerés A Műjegyzékben szereplő művek felismerése a továbbiakban megadott szempontok szerint, CD vagy hangkazettáról történő lejátszás alapján. 2.2.1. Népzene Népi hangszerek: furulya, duda, citera, tekerő, cimbalom felismerése, megnevezése. 2.2.2. Műzene Reneszánsz Korszak, műfaj meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén Barokk Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: J. S. Bach, Händel Bécsi klasszika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Haydn, Mozart, Beethoven Romantika Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Verdi, Muszorgszkij, Századforduló Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Ravel XX. századi és kortárs zene Korszak, zeneszerző, mű és műfajának meghatározása a megadott zeneszerzők műveinek alapján: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Orff, Gershwin 2.3. Zeneelmélet A tanult anyagban leggyakrabban előforduló zenei műszavak, fogalmak, előadási jelek, hangszerek ismerete.(lásd Szakkifejezések) Oktávig terjedő hangközök(csak a tiszta, kis és nagy), alaphelyzetű hármashangzatok ismerete és lejegyzése szolmizációs nevekkel adott hangra. 2.4. Dallamírás Barokk Bécsi klasszika Stíluskörön kívül Egy egyszólamú, hangnemben maradó, periódus terjedelmű dallam átírása betűkottából a vonalrendszerbe violinkulcsban (2# – 2b-ig). Műjegyzék

98

A műjegyzék énekes anyaga és a zenefelismerés hangzó anyaga válogatási lehetőséget kínál. A tételsorok összeállításához egyéb, a követelményeknek megfelelő zenei anyag is felhasználható. Népdalok: A bolhási kertek alatt... A nagy bécsi kaszárnyára... A Vidróczki híres nyája... Annyi bánat a szívemen... Béres legény... Beteg asszony... Duna parton van egy malom ... Elindultam szép hazámból... Erdő mellett estvéledtem... Este, este, de szerelmes... Gyújtottam gyertyát.... Hej rozmaring, rozmaring... Istenem, Istenem áraszd meg a vizet... Katona vagyok én ... Körösfői kertek alatt... Magos kősziklának... Megkötöm lovamat... Megrakják a tüzet... Most jöttem Gyuláról... Röpülj páva, röpülj... Sok Zsuzsánna napokat... Szép a gyöngyvirág egy csokorba... Szivárvány havasán... Tavaszi szél vizet áraszt... Tiszán innen, Dunán túl... Kiegészítés: Más népek dalai és a helyi sajátosságoknak megfelelően válogatva különböző nemzetiségi népdalok. Műdalok, műzenei szemelvények Ut queant laxis. Moniot d’ Arras: Nyári ének Tinódi: Egervár viadaljáról való ének J. S. Bach: Már nyugosznak a völgyek- korál dallam Händel: Hímes rétek - első szakasz Händel: Csordul a könnyem Haydn: Szerenád Mozart: Jöjj drága május - 1. versszak Beethoven: A tarisznyás fiú dala /Mormotás fiú dala / Beethoven: IX. szimfónia – IV. tétel – Örömóda Simonffy: Három a tánc... Schubert: Hová? – részlet Schumann: Zöld hímes rét Verdi: Nabucco – Rabszolgák kara (a téma első része) Gaudeamus igitur

99

Ravel: Bolero – a téma első része Kodály: Psalmus Hungaricus – Zsoltár dallam Kodály: Galántai táncok – rondótéma Bartók: Concerto – egy választott téma Bartók: A kékszakállú herceg vára c. opera az V. ajtó – téma Gershwin: Porgy és Bess c. opera – Porgy dala A zenefelismerés hangzó anyaga Josquin: Ave vera virginitas Tinódi: Egervár viadaljáról való ének J. S. Bach: h-moll szvit J. S. Bach: II. Brandenburgi verseny Händel: Messiás - Halleluja kórus Haydn: "Oxford" szimfónia (No. 92) IV. tétel Mozart: Figaro házassága (F dúr kavatina) Beethoven: V. szimfónia Liszt: Les Préludes Erkel: Bánk bán (Keserű bordal, Hazám, hazám) Verdi: Nabucco - Rabszolgák kora Muszorgszkij: Egy kiállítás képei Ravel: Bolero Bartók: Concerto Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Orff: Carmina Burana - O, Fortuna Szakkifejezések Az alábbi szakkifejezések és fogalmak a részletes vizsgakövetelmények anyagát képezik. Alaphang dinamika kánon allegro dodekafónia kantáta alt duett korál ambitus duó Köchel – jegyzék andante dúr kromatika ária egynemű kar kvartett atonalitás előjegyzés legato ballada forte Lied bariton fúga madrigál basszus giusto mazurka bicinium hangköz metronóm bővített hármashangzat hangnem metrum coda hangnevek mezzoforte concerto hangsor mezzopiano concerto grosso hangzat mezzoszoprán crescendo homofon mise da capo imitáció moderato dalciklus improvizáció moll dalforma induló motetta daljáték intermezzo nőikar decrescendo kamarazene nyitány

100

opera opus oratórium ostinato partitúra passió pentatónia periódus piano polifon preludium recitativo refrén rondó rubato staccato szekvencia szextett szillabikus szimfónia szimfonikus költemény szonáta szoprán szűkített hármashangzat szvit tenor tercett trió variáció vokális vonósnégyes

101

6.11. Rajz és vizuális kultúra A./ ALKOTÁS 1. Vizuális eszközök TÉMA 1.1 Vizuális nyelv 1.1.1 A vizuális nyelv alapelemei – Vonal

– Sík és térforma – Tónus, szín

– Tér 1.1.2 A vizuális nyelvi elemek viszonyai – Kompozíció, (konstrukció) – Kontraszt, harmónia

KÖZÉPSZINTŰ A pont, vonal, sík- és térforma, felület, adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű, (különböző vastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban. Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík és térforma pontos visszaadása. Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyestechnika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. A megadott színek pontos kikeverése. A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása.

1.2 Technikák

Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban. Színharmóniák, színkontrasztok (fény– árnyék, hideg–meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban. Adott technika adekvát használata.

– Rajzolás

Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal.

– Festés – Kollázs

Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztő eszközökkel. Festés akvarellel, temperával. Kollázskészítés.

1.1.3 Vizuális nyelv és kontextus

102

– Nyomtatás – Makettezés, modellezés – További technikák

Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása, (pl. papírmetszet, linómetszet). Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal.

2.1 Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1 Formaértelmezés – Arány

Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása.

– Forma, alak, karakter

– Szerkezet, felépítés, működés

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal).

2.1.2 Térértelmezés – Téri helyzetek

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat).

– Nézőpont – Térmélység

– Térábrázolási konvenciók

Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két, vagy három dimenzióban. Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektívikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban.

103

Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban.

2.1.3 Színértelmezés – Szín- és fényviszonyok

Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). 2.1.4 Mozgásértelmezés 2.2 Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás – Térviszonyok – Kompozíció

Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány, vagy elképzelés alapján.

– Színhatás – Érzelmek

– Folyamat, mozgás, idő – Kép és szöveg

– Vizuális információ

– Tárgyak és környezet

Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény). Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyrázó-közlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon, diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése. B./ BEFOGADÁS 1. Vizuális eszközök

104

1.1 Megjelenítés sajátosságai – Vizuális nyelvi elemek

A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során.

– Térábrázolási módok – Vizuális minőségek – Látványértelmezés

– Kontraszt, harmónia

– Kontextus

A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése, és lényegének ismerete. A térmélység-megjelenítés különböző módjainak ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése). A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A színharmóniák, színkontrasztok (fény– árnyék, hideg–meleg, komplementer, magábanvaló, szimultán, mennyiségi, minőségi) felismerése. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó összefüggések – kontextus – felismerése és használata, értelmezés, elemzés során.

1.2 Technikák A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb tehnikáinak felismerése. 2.1 Vizuális kommunikáció – Folyamat, mozgás, idő – Kép és szöveg – Vizuális információ

– Tömegkommunikáció – Médiakategóriák – Fotó, mozgókép

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése. Fotóelemzés megadott szempontok szerint.

105

A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete. Álló és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése. 2.2 Tárgy- és környezetkultúra – Forma- és funkcióelemzés

– Tervezési folyamat

– Kézműves és ipari tárgykultúra – Népművészet

A tárgyról leolvasható információk ismerete. Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció-, és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás, tervdokumentációkészítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése.

2.3 Kifejezés és képzőművészet – Művészeti ágak – Műfajok

– Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok

– Stílusjegyek

Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, video, multimédia) ismerete. A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transzavantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete. Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján.

106

– Alkotások és alkotók

A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílusmeghatározása (lásd melléklet).

– Műelemző módszerek

Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, forma–funkció, forma–tartalom, összehasonlító és ikonográfiai elemzés). A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése (pl.: kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek).

– A mű tárgyi és kulturális környezete

6.12. Testnevelés

CÉL

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI KÖVETELMÉNY ÉRTÉKELÉS SZÓBELI VIZSGA

A felhasználói tudás mérése.

Tétel szerinti összefüggő Időtartam: 15 perc. felelet („A”) és fogalom vagy adat ismerete („B”). Pontszám: 50.

GYAKORLATI VIZSGA A tanult sportágak és egyéb pszichomotoros feladatok Sportági technikák és technikához, illetve önállóan összeállított eredményhez kötött gyakorlatsorok bemutatása. teljesítményének, illetve cselekvésbiztonságának mérése.

Időtartam: egy nap alatt kb. 50 perc tiszta bemutatási idő. Pontszám: 100.

A középszintű szóbeli vizsga tartalma A vizsga két részből, „A” és „B” tételből áll. Az „A” tételek sporttörténettel, testkultúrával egészségtani, testgyakorlati ágakkal kapcsolatos témákat tartalmaznak. Az „A” tételek kérdéseire, utasításaira adott összefüggő, esszé típusú feleletek összehasonlításokat és értékelő elemzéseket tartalmazzanak. A vizsgázó feleletében számot ad az ismeretek önálló felhasználásáról, értelmezéséről és alkalmazásáról. Az ajánlott témakörök azonos súlyúak, ezért a tételsorban legyen mindegyik témakörből tétel. A ritmikus gimnasztika témakör a fiúk esetében elhagyható.

107

A „B” tételsor a nélkülözhetetlen fogalmi ismereteket és konkrét tények, adatok megbízhatóságát méri. Ezért a felelet az adatok pontos közléseit, fogalom meghatározásait kell hogy tartalmazza. A „B” tételsor összeállításában segítséget nyújt a vizsgaleírás megfelelő része, illetve a mintatételsor. A középszintű szóbeli vizsga javasolt témakörei az „A” tételekhez Az olimpiai játékok eredete, története, kialakulásának körülményei. – Ókori és újkori olimpiák. – Magyarok az olimpiai versenyeken. – Olimpiai szimbólumok. Az általános és a középiskolás korú gyerek testi fejlődésének és mozgásos cselekvőképességének kapcsolata. – Az iskolaérettség feltételei. – Testsúly és testmagasság. – A serdülőkor problémái. – A két nem teljesítménykülönbségei. – Az életkornak megfelelő optimális sportág kiválasztásának szempontjai. – Az életkornak megfelelő terhelhetőség. A testmozgás szerepe az egészséges életmód kialakításában. – A mozgás pozitív hatásai. – Helyes életritmus kialakítása. – Mozgásszükséglet az életkoroknak megfelelően. A testmozgás, a sport szerepe a személyiség fejlesztésében. – A testnevelés és a sport komplex személyiségfejlesztő hatása. – Szenvedélybetegségek veszélyei. – Az egyéni és a csapatsportok hatása a személyiségfejlődésre. – Az „egészséges” közösség visszatartó ereje. – A sportágak és a kondicionális képességek kapcsolata. – Erő, állóképesség, gyorsaság, ügyesség, ízületi mozgékonyság. Az iskolai testnevelés célja és feladatai. – A helyes testtartás. – A mozgás fontosságának tudatosítása. – A testmozgás megszerettetése, az életmód részévé tétele. – Testi képességek és lelki tulajdonságok alakítása. A bemelegítés szerepe és lehetőségei. – A szervezet előkészítése a terhelésre, sérülések elkerülése stb. – Mikor, mennyi ideig, milyen módon? – A bemelegítés megválasztása az azt követő testmozgásnak megfelelően. A tantervben előírt sportjátékok alapvető jellemzői. – Pályaméretek, labda típusa, játékosok száma, játékidő. – Alapvető szabályok.

108

– Összehasonlító jellemzésük. „Az atlétika, a sportok királynője.” – A kijelentés értelmezése. – Atlétikai versenyszámok. – A futó-, az ugró- és a dobószámok kapcsolata az alapvető kondicionális képességekkel. – Az atlétika és más sportágak kapcsolata. A torna oktatásának fontossága az iskolai testnevelésben. – Szerepe a helyes testtartás kialakításában. – Fegyelmezett mozgásra nevelés. – Esztétikus mozgás kialakítása. – Speciális képességfejlesztés – a felsőtest izomzatának fejlesztése, ritmusképesség … stb. – Női és férfi tornaszerek. – Baleset-megelőzés – segítségadás … stb. Az úszás jelentősége az ember életében. – Az úszás és az életkorok kapcsolata. – Hatása az emberi szervezetre. – Úszásnemek és kapcsolatuk a helyes testtartással – deformitások megelőzése, javítása. – Az uszodai és a szabadvízi úszás különbségei. – Az úszás higiénéjének ismerete. Egy természetben űzhető sportág bemutatása. – A sportág lényege. – Az időjárás és a helyszín szerepe. – A sportághoz szükséges felszerelések és azok karbantartása. – Baleset-megelőzés. A ritmikus gimnasztika szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. – A mozgás és a zene összhangja. – A harmonikus mozgás mint esztétikai élmény. – Versenyszámai és kéziszerei. A küzdősportok és az önvédelem. – Előkészítő játékok. – Speciális képességek fejlesztése. – Egy küzdősport ismertetése – a küzdés módja, felszerelés, fontosabb szabályok stb. Egy szabadon választott sportág bemutatása. – Jellegzetességének, fontosabb szabályainak ismertetése. – Felszerelés. – A sportág kapcsolata a képességfejlesztéssel. Középszintű gyakorlati érettségi vizsga

109

A középszintű gyakorlati vizsga célja A testnevelés középszintű érettségi gyakorlati vizsgarész célja annak mérése, hogy a vizsgázó az érettségi vizsgakövetelményekben előírt és az iskolai testnevelés órán gyakorolható motoros képességek, jártasságok és készségek teljesítőképes tudásának és cselekvésbiztonságának olyan szintjét birtokolja, amely által alkalmas a mindennapi életben önálló testmozgás gyakorlására. A középszintű gyakorlati vizsga tartalma A középszintű vizsgán a teljesítmény mérése, és az adott pszichomotoros sporttevékenység, illetve a sportág technikájára jellemző mozdulatsorok értékelése történik. A gyakorlati vizsga kötelező és választható részekből áll, a vizsgázó előzetesen leadja jelentkezését az általa választott testgyakorlati ágra. A vizsgázók a számukra szervezett versenyszerű tevékenység keretében teljesítik a kötelező és az általuk választott feladatokat. Tornából a vizsga napján a vizsgázó a bizottság jelenlétében húzza ki, hogy a talajgyakorlatot vagy a szekrényugrást mutatja-e be. Ezen kívül még egy tornaszert kell előzetesen választania – lányok a ritmikus gimnasztikát is választhatják. Atlétikából egy futó-, egy ugró- és egy dobószámot kell előzetesen választani. Egy labdajátékot kell megjelölni, és a vizsgázó választhat az úszás és a küzdősport bemutatása között. A választásokat a kiegészítő jelentkezési lapon kell feltüntetni, ezen utólag nem lehet változtatni. 6.13. Utazás És Turizmus A tanulóknak projektmunkát kell készíteniűk,majd a szóbeli vizsgán megvédeni munkájukat Majd az alábbi szóbeli témakörökböl készült tételt kell kifejteniük. 1. Az idegenforgalom legfontosabb sajátosságai 2. Idegenforgalom szerepe a gazdaságban Természeti és társadalmi környezetre gyakorolt hatása 3. A magyar idegenforgalom sajátosságai, SWOT 4. Az utazási döntést befolyásoló tényezők, utazási szokások 5. Az utazás adminisztratív elemei (útlevél, vízum, biztosítás, készpénzkímélő fizetőeszközök) 6. Hivatáshoz köthető szervezett utak típusai 7. Szervezett belföldi és külföldi pihenések lehetőségei 8. Gyógyidegenforgalom legfontosabb sajátosságai 9. A légi közlekedés jelenlegi helyzete 10. Szárazföldi és vízi közlekedés az idegenforgalomban 11. Magyarország szállodatípusai és szállodaláncai 12. Magyarország üdülők által igénybe vett szálláshelytípusai 13. A vendéglátás szerepe az idegenforgalomban

110

14. Programszervezés típusai az idegenforgalomban 15. Magyar nemzeti parkok szerepe az idegenforgalmunkban 16. Az idegenforgalmi piac sajátosságai 17. Marketingterv készítése 18. Az idegenforgalmi vállalkozás 19. A vevőkkel való kapcsolattartás módjai 20. Egy vállalkozás indítása városunkban

Tartalomjegyzék Bevezető………………………………………………………… 2 A) Nevelési program…………………………………………….. 5 I. Pedagógiai alapelveink………………………………….5 II. A szaktanárok elsődleges intézményi feladatai…………8 III. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok………………………………………………. 10 Kulcskompetenciák……………………………………… IV. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok………… 21

111

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák………………………….. 22 VI. A szülők, a tanulók és a pedagógusok együttműködésének formái…………………………….. 28 VII. Az írásbeli beszámoltatás és házi feladatadás rendje . 30 VIII. A tanulók fizikai állapotának mérése………………….. 32 IX. A tanulói esélyegyenlőség segítésének elvei…………….32 B) Helyi tanterv…………………………………………………..34 I. Az egyes évfolyamokon tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások…….…… 34 II. A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei……………………………………………………...40 III. A magasabb évfolyamra lépés feltételei…………………40 IV. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei………41 V. A tanulók jutalmazásának elvei és formái……………….42 VI. A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése………………43 VII. A helyi vizsga rendszere………………………………...45 C) A pedagógiai programmal kapcsolatos egyéb intézkedések…47 D) A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása…...……...46 Mellékletek: I. Iskolai egészségfejlesztési program ……………………………49 II. Környezetnevelési program……………………………….…...52 III.Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata……………………….67 IV.A középszintű érettségi vizsga témakörei……………………...75 V.