Szegedi Tudományegyetem Juhá Juhász Gyula Pedagó Pedagóguské gusképzı pzı Kar Testnevelé Testnevelés és Sporttudomá Sporttudományi Inté Intézet
Az edzéselmélet kialakulása Elı Elıadó adó: Orbá Orbán Korné Kornélia
2007. szeptember 20.
Az edzéselmélet fogalma EDZÉ EDZÉS + ELMÉ ELMÉLET = EDZÉ EDZÉSELMÉ SELMÉLET EDZÉ EDZÉS: a teljesí teljesítmé tményfokozá nyfokozás érdeké rdekében vé végzett tevé tevékenysé kenység. ELMÉ ELMÉLET: tárgyilagos té tényfeltá nyfeltáró megfigyelé megfigyelés, jelensé jelenségszinttı gszinttıl való való elvonatkoztatá elvonatkoztatás, fogalomalkotá fogalomalkotás és rendszerezé rendszerezés, tö törvé rvényszerő nyszerőségek levoná levonása és tö törvé rvények megalkotá megalkotása. EDZÉ EDZÉSELMÉ SELMÉLET: interdiszcipliná interdiszciplináris tudomá tudomány, mely magá magába foglalja a testkultú testkultúra valamennyi terü területé letének mindazon ismereteit, amelyek az emberi teljesí teljesítmé tmény lehetsé lehetséges fokozá fokozásával és az egyé egyén legjobb eredmé eredményé nyének megtartá megtartásával kapcsolatosak.
1
A testnevelés és a sporttudományok kapcsolatai Sport történelem Pszichológia
Stb.
Biomechanika
Szociológia
Anatómia
Pedagógia
Élettan
ELMÉLETEK HATÁS
VISSZAHATÁS
MÓDSZER Sportágakban folyó sajátos tevékenység Életkorok testnevelése és sportja Testnevelés és sport szervezet 1. ábra
Az általános edzéselmélet és módszertan és a tudománytörténetek kapcsolata SPORTTELJESÍTMÉNY
Humánbiológia Orvostudomány Fizika Kémia Mechanika Kineziológia Informatika 2. ábra
TÁRSADALOMTUDOMÁNYOK
A felkészítés gyakorlata Sportági edzéselmélet
ÁLTALÁNOS EDZÉSELMÉLET MÓDSZERTAN
Az emberi teljesítmény fokozásával kapcsolatos ismeretek
Antropológia
Az emberi teljesítmény fokozásával kapcsolatos ismeretek
TERMÉSZETTUDOMÁNYOK
Filozófia Történelem Pedagógia Pszichológia Szociológia Vezetéselmélet Közgazdaságtan Politológia Jog
2
Az edzéselmélet megjelenése Ókori né népek – felismerté felismerték a testgyakorlá testgyakorlás kedvezı kedvezı hatá hatásait, szü szüksé kségessé gességét. Görögök – gymnasion – a birkó birkózás, az ökölví lvívás, az atlé atlétikai ugrá ugrások és dobá dobások, a testnevelé testnevelési já játékok oktatá oktatásának módszertani kö központja. Philostratos (i. sz. II. sz., gö görög szofista) – „Gümnastikos” mnastikos” (magyar nyelven: A tré tréneri tudomá tudományró nyról; 1928) – versenyzı versenyzık felké felkészí szítése, tá táplá plálkozá lkozása, versenyzé versenyzéssel kapcsolatos ismeretek. Rómaiak – harci gyakorlatozá gyakorlatozás – a lé légioná gionáriusok atlé atlétikus felké é szí í t é se, é s gladiá á torok sokoldalú ú k é pzé é se, fegyvernemi felk sz gladi sokoldal pz specializá specializáció ciója. ja. Az MTA által szá számontartott diszciplí diszciplínák kö között nem nyert polgá polgárjogot, de napjainkra a sporttudomá sporttudománynak elismert ága lett; sajá saját terminoló terminológiá giával rendelkezik.
Az edzéselmélet, mint tudomány? 1. 2. 3. 4.
Önálló kérdésfeltevés Önálló válaszok (metodika) Önálló dokumentáció Intézményi háttér
3
Az edzéselmélet kialakulása Hagyomá Hagyományok fontossá fontossága – idı idıbelisé beliség miatt felhalmozott tapasztalatok. Mozgá Mozgások ciklikussá ciklikussága – szabad szemmel vé végzett megfigyelé megfigyelések. Objektí Objektív mé mérhetı rhetıség – (CGS) tá tárgyilagos eredmé eredményny-megá megállapí llapítás, a felké felkészü szülés minı minısítése. Törekvé rekvés a mé mérhetı rhetıség megvaló megvalósulá sulására az objektí objektíven kevé kevésbé sbé mérhetı rhetı sportá sportágakban!
Az edzéselmélet kialakulásának fázisai Descriptí Descriptív korszak – a gyakorlati tapasztalatok tudomá tudományos szintő szintő általá ltalánosí nosítása; a szervezet fejleszté fejlesztésére szolgá szolgáló eljá eljárásokat sportszakmai és metodikai szempontok alapjá alapján figyelté figyelték meg, és az eredmé eredmények ismereté ismeretében írtá rták le haté hatékonysá konyságukat. Diszcipliná Diszciplináris idı idıszak – a sportedzé sportedzéssel, versenyzé versenyzéssel kapcsolatban lé lévı tudomá tudományos (kí (kísérleti) kutatá kutatási eredmé eredmények és ismeretek felhaszná felhasználása; a tá társtudomá rstudományok beé beépítése és hasznosí hasznosítása megfelelı megfelelı adaptá adaptáció cióval. Interdiszcipliná Interdiszciplináris idı idıszak - a sporttudomá sporttudományos kutatá kutatási eredmé eredmények és ismeretek, valamint az eredmé eredményes gyakorlati tapasztalatok összekapcsolá sszekapcsolása a kü különbö nbözı tudomá tudományok ké képviselı pviselıinek sajá sajátos kutató kutatócsoportjainak segí segítsé tségével; a sportgyakorlatot, mint megrendelı megrendelıt lá látjuk.
4
Az elmélet – módszer egységének sémája
TUDOMÁNY
ELMÉLET
MÓDSZER
GYAKORLAT
3. ábra
A tudomány fejlıdésének sémája TAPASZTALATI ISMERETEK Sportgyakorlat a sportágakban
ELMÉLETI ISMERETEK Sportágak elmélete, sportorvostan, sportpedagógia, sportpszichológia, biomechanika
EDZÉSPROGRAM A gyakorlat elemzése, hipotézisek, edzésre vonatkozó kísérletek a különbözı tudományokban
Céltudatos alapkutatások és a fejlıdésbıl, gyakorlatból adódó eredmények, visszajelzések
KÍSÉRLET Rendszeres, teljes kutatás
MAGASABBSZINTŐ GYAKORLAT
TOVÁBBFEJLESZTETT ELMÉLETI ISMERET
4. ábra
5
Az edzéselmélet területei Az edzé edzéselmé selmélet alapvetı alapvetıen ké két terü területre osztható osztható: általá ltalános edzé edzéselmé selmélet és mó módszertan - erı erı, álló llóképessé pesség, versenyzé versenyzés. speciá speciális, azaz sportá sportági edzé edzéselmé selmélet - speciá speciális sportá sportági vagy egyé egyéb speciá speciális szakterü szakterület edzé edzéselmé selmélete. Edzé Edzéselmé selmélet forrá forrásai: általá ltalános, edzı edzıi tapasztalatok, tudomá tudománybó nyból átvett tapasztalatok, sajá saját tapasztalatok.
Az edzéselmélet lebontása
Sporttechnika, mozgás végrehajtás
Pszichofizikai teljesítmény
Alkalmazott diagnosztika
Edzésmódszertan
Állóképességi versenyszámok
SPECIÁLIS EDZÉSELMÉLET
ÁLTALÁNOS EDZÉSELMÉLET
Versenyelmélet
Közvetlen ellenfél kapcsolat Technikai - taktikai sportok Közvetett ellenfél kapcsolat Technikai felszerelést igénylı sportok
Technikai esztétikai sportok
Erı sportok
Gyors-erı versenyszámok
5. ábra
6
A teljesítményfejlıdés szakaszai 1. szakasz: kifejlı kifejlıdés – kivá kiválasztá lasztás, sportá sportági megalapozá megalapozás. 2. szakasz: kiteljesedé kiteljesedés – egyé egyéni csú csúcsteljesí csteljesítmé tmények elé elérése. 3. szakasz: hanyatlá hanyatlás – egé egészsé szség megı megırzé rzése, képessé pességek csö csökkené kkenésének mé mérsé rséklé klése. Rendszeres edzéssel minden életszakaszban növelhetık a fizikai teljesítményt kifejezı értékek!
A teljesítményfejlıdés becsült alakulása 1. szakasz: kifejlıdés, megalapozás 2. szakasz: kiteljesedés T 3. szakasz: hanyatlás T = teljesítmény 100
1.
2.
3.
1.
2.
3.
%
O = sportoló O = nem sportoló
6
18
30
42
(év)
6. ábra
7
Az edzéselmélet fı összetevıi az edzéstervezés elméleti-metodikai szempontjai, edzésrendszerek (az edzés szerkezeti, szabályozási kérdései), versenyrendszerek (elıkészítı-, fı versenyek, bajnokságok), a teljesítmény-összetevık fejlesztése (mozgáskészségek, képességek stb.).
Az edzéselmélet kiemelt területei A FELKÉSZÜLÉS TERVEZÉSE VERSENY
MÉRKİZÉS
ERİ
CSAPAT „A”
GYORSASÁG ÁLLÓKÉPESSÉG
STRATÉGIA, TAKTIKA
KÜZDELEM
KOORDINÁCÓ IZÜLETI MOZGÉKONYSÁG
KÉPESSÉGEK FEJLESZTÉSE
AZ EGYÉN
CSAPAT „B”
FELKÉSZÍTÉS ALAPJAI
MOZGÁSOK, SPORTTECHNIKÁK TANULÁSA
KIVÁLASZTÁS
TERMÉSZETES MOZGÁSOK MŐVI MOZGÁSOK
7. ábra
A TERHELÉS ALAPELVEI
MOZGÁSTANULÁS
8
Az élsport jellemzése Az élsportot az egyé egyéni csú csúcsteljesí csteljesítmé tményre tö törekvı rekvı sporttevé sporttevékenysé kenységnek nevezzü nevezzük azzal a megkö megkötéssel, hogy a sportoló sportolót a teljesí teljesítmé tménye alapjá alapján, a hazai legjobbak kö között tartjuk szá számon. Az élsport fı fı jellemzı jellemzıi: a fizikai és pszichikai energiá energiák optimá optimális mozgó mozgósítása edzé edzésen és versenyen, folytonos tö törekvé rekvés új alkalmazkodá alkalmazkodások, magasabb szintő szintő teljesí teljesítmé tményfelté nyfeltételek megteremté megteremtése, jobb eredmé eredmény elé elérésére, példá ldás magatartá magatartás.
Az élsportedzést befolyásoló tényezık 1.
Az edzé edzésökonó konómia kialakí kialakítás
2.
Egyé Egyéni sajá sajátossá tosságok figyelembevé figyelembevétele
3.
Átlagosná tlagosnál nagyobb terhelé terhelés, amely megkö megközelí zelíti a nemzetkö nemzetközi szintet
4.
Az átlagosná tlagosnál magasabb szintő szintő munkabí munkabírás
5.
Edzı Edzı – versenyzı versenyzı haté hatékony együ együttmő ttmőködése
6.
Értelmes életvezeté letvezetés, életmó letmód
7.
Viszonylagos alkati alkalmassá alkalmasság, magas szintő szintő edzhetı edzhetıség
9
Irodalomjegyzék Dr. Ná Nádori Lá László szló: Az edzé edzés elmé elmélete és mó módszertana. Sport Kiadó Kiadó. Budapest, 1976. Dr. Ná Nádori Lá László szló: Edzé Edzéselmé selmélet és mó módszertan – középfokú pfokú tanfolyam jegyzet. Testnevelé Testnevelési Fıiskola TI. Budapest, 1985. Dr. Rigler Endre: Az általá ltalános edzé edzéselmé selmélet és mó módszertan alapjai. Budapest, 2004 Szigorlati té tételek: http://www.nsh.hu/index.php?id=1087 http://www.nsh.hu/index.php?id=1087
Ábrák 1. - Dr. Ná Nádori Lá László szló: Az edzé edzés elmé elmélete és mó módszertana; 3. ábra 2. - Dr. Rigler Endre: Az általá ltalános edzé edzéselmé selmélet és mó módszertan alapjai; 1. ábra 3. - Dr. Ná Nádori Lá László szló: Az edzé edzés elmé elmélete és mó módszertana; 4. ábra 4. - Dr. Ná Nádori Lá László szló: Az edzé edzés elmé elmélete és mó módszertana; 1. ábra alapjá alapján 5. - Dr. Ná Nádori Lá László szló: Az edzé edzés elmé elmélete és mó módszertana; 2. ábra alapjá alapján 6. - Dr. Rigler Endre: Az általá ltalános edzé edzéselmé selmélet és mó módszertan alapjai; 2. ábra 7. - Dr. Rigler Endre: Az általá ltalános edzé edzéselmé selmélet és mó módszertan alapjai; 3. ábra alapjá alapján
Köszönöm a figyelmet!
10