SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ INTÉZET ALKALMAZOTT PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA TANSZÉK

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KAR TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ INTÉZET ALKALMAZOTT PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIA TANSZÉK

Mentori szerepek

Konzulens:

Készítette:

Fáyné dr. Dombi Alice

Gerőcs Ibolya

beosztás:

gyakorlatvezető mentor szakos hallgató

SZEGED

2015.

Hallgatói Nyilatkozat

Alulírott kijelentem, hogy SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMJUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZŐ KARON a gyakorlatvezető mentor szakon benyújtott

Mentori szerepek című szakdolgozatomban foglaltak más személyek jogszabályban lefektetett jogait nem sértik. Dolgozatom önálló szellemi tevékenységem eredménye, amelyben mások elméleti és kutatási eredményeit jogosulatlan módon és hivatkozás nélkül nem használtam föl.

Szeged, 2015. április 14.

Hallgató: Gerőcs Ibolya

Aláírás: …………………………………… Témavezető: Fáyné dr, Dombi Alice

Témavezető ellenjegyzése: …………………………………………………..

Bevezetés 1999-ben kezdtem el pályakezdőként dolgozni egy szakközépiskolában, ahova kb. 1200 tanuló járt és kb 80 pedagógus dolgozott. Szerencsére volt néhány idősebb kolléga, akik rögtön a szárnyaik alá vettek. Sajnos egyikőjük sem volt matematika szakos,

de

segítségük,

támogatásuk

jelentősen

megkönnyítette

a

beilleszkedésemet a nevelő testületbe. Amikor beléptem a tanáriba, az egyik falon egy hatalmas tábla lógott. A sorok osztályok megnevezésével kezdődött. Minden sorban több, apró szög volt, melyeken kis műanyag lapkák lógtak. A lapkákon két szám volt egymás alatt, köztük egy vagy több, különböző színű vonal. A tábla felső sorában a felirat: ÓRAREND. Kikerekedett szemmel tekintettem a hatalmas táblára. Egy idősebb, rajz szakos tanárnő látva meglepődésemet kedvesen rám mosolygott, majd elmagyarázta a tábla „működését”: A két szám közül a felső a tanárt jelöli, az alsó a tantermet. A köztük lévő színes vonalak pedig a tantárgyakat. Mint kiderült, minden szeptemberben ezen készítik el az iskola órarendjét. Majd kifüggesztik a tanáriban, ahonnan minden kolléga kikeresi, hogy mikor, hol, kivel van órája. A rutinosaknak gyorsan ment, nekem beletelt néhány hétbe, mire megszoktam. A tanévnyitó értekezleten újabb probléma akadt: azt kérték, készítsük el a tanmeneteinket. Na jó, de kinek és mit kell tanítanom? Matematikát vagy informatikát? Milyen tananyag-egységet? Hány órában? stb. Ismét segítségre szorultam. Szerencsére az igazgató-helyettes is nagyon segítőkész volt. Oly annyira, hogy még tanmeneteket is szerzett nekem, melyek alapján elkészíthettem a saját tanmeneteimet. Természetesen megnéztük a pedagógiai programot, a helyi tantervet, tankönyveket szereztünk a könyvtárból. Az idő múlásával nagyot változott a világ. A hatalmas tábla már réges-régen eltűnt a tanáriból. Már évek óta e-naplót használunk. Tankönyvek tucatjai,

letölthető tanmenetek állnak rendelkezésre, interaktív táblát használunk, stb., de az alapprobléma maradt: az új kollégának ez ugyanolyan idegen világ, mint nekem volt anno a hatalmas falitábla. Neki ugyanúgy meg kell tanulnia eligazodnia benne, mint ahogy nekem meg kellett tanulnom, hogy a számom a 48, ha kék vonal van alatta, matematika órám, ha sárga-piros vonal van alatta, akkor pedig informatika órám van. Szerencsére voltak kollégák, akik segítettek ebben. Szerencsére eléggé akartam jól végezni ahhoz a munkám, hogy mindennek utánanézzek, merjek kérdezni, merjek segítséget kérni. Így különösebben zökkenőmentesen sikerült elindulnom a tanári pálya rögös, de egyben nagyon szép útján. Sajnos van olyan volt csoporttársam, akinek nem volt ilyen szerencséje. A kezdeti akadályok és a segítségnyújtás hiánya végül elvette a kedvét, és ma már nem pedagógusként dolgozik. Hogy mi lett volna, ha ő is megfelelő segítséget kap, mennyire vált volna jó és hatékony pedagógussá, nem fog kiderülni. A mai oktatáspolitika azonban nem bízza ezt a véletlenre. Jogszabályi előírás, hogy minden kezdő pedagógus mellé ki kell jelölni egy mentorpedagógust, aki segít neki elindulni ezen a pályán. A 2007-es McKinsey jelentésből idézve: „Egy oktatási rendszer minősége nem tudja túlszárnyalni a tanárainak minőségét.” Szakdolgozatomban összegyűjtöm azokat a feladatokat, amelyeket egy mentornak el kell látni és megpróbálom ezeket mentori szerepkörök köré csoportosítani.

Történeti áttekintés A mentor fogalmának, használatának évezredes hagyománya van. Már a Bibliában is találkozhatunk mentori szerepekkel és tevékenységekkel többek közt Mózes és Józsué, Pál és Timótheus kapcsolataiban. Néhány évszázaddal később Homérosz művében megjelenik egy olyan szereplő, akinek feladata a fiatal segítése, mentorálása. A mű a trójai háborúról szól. Amikor Odüsszeusz háborúba indul, Mentorra bízza fiát, Telemakhoszt. Mentor elméleti és gyakorlati oktatásban részesíti őt hogy, hogyan kell egy uralkodónak viselkednie, és népét irányítania. A 18. és 19. században a tengerészeti és orvostudományi szakirodalomban a fiatal generációk okításában vettek részt a tapasztalt mesterek, akiket mentoroknak hívtak. A 20. század végére az egyenlő felek párbeszédére irányult a figyelem. A minket körülvevő világ felgyorsulása, az állandó változások az emberektől szinte minden életterületen gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodást igényel. A változások kizökkentenek minket mindennapi életünkből, alkalmazkodnunk kell hozzájuk, és általában bizonytalansággal töltenek el. Ezeket nagyon eltérő módon éljük meg. Míg az egyik ember szinte tragédiaként fogja el, ugyanazt a változást a másik érdekes életeseménynek éli meg. Az azonban nem kétséges, minden változás tapasztalatszerzéssel jár együtt, ez pedig törvényszerűen tanulást jelent. A minket körülvevő világ változásai természetesen hatnak az iskolára is. Évről évre új és új eszközökkel, módszerekkel, folyamatokkal, feladatokkal kerülnek szembe a pedagógusok is. A hagyományos nevelő, szakember, tisztviselő szerep mellett kibontakozóban van egy árnyaltabb, emberibb és életközelibb pedagógus szerep vállalása. Az új fogalmakhoz új feladatok is tartoznak: teammunka, partnerség,

önértékelés,

szakirodalmakban

intézkedési

rendszeresen

tervek

megjelenik

készítése. a

Konferenciákon,

kompetenciaalapú

képzés,

facilitátor-tanár szerep, projektoktatás, tutor-mentor feladatok. Ezek a pedagógustársadalomban elég nagy dilemmákat okoznak, mint minden változás, a megszokott formáktól és tevékenységektől való eltérés. Ebben a bizonytalanságban nem egyszerű feladat helytállni, de még nehezebb dolga van

annak a frissen végzett pedagógusnak, aki még csak most ismerkedik egy olyan szakma rejtelmeivel, amely szinte naponta változik, és hoz új dolgokat. Szakértők szerint a 21. században a boldoguláshoz az egyik legfontosabb a lifelong learning (LLL), vagyis az élethosszig tartó tanulás, amelyben nagy szerepet kapnak a „mentorok”. Többen találkoztunk már életünk során olyan személlyel, aki mentori feladatokat látott el. Az esetek többségében nem is kijelölt, mentor titulusú személyt kell ez alatt érteni, hanem olyan embert aki önként vállalja ezt a feladatot. Egy jól működő vállalat egyik ismérve, hogy új kolléga felvétele esetén a vezető ki is jelöl mellé valakit, aki a munkába állását segíti:  megismerteti a szervezeti kultúrával  megismerteti a kollégákkal, segíti a beilleszkedését  megismerteti a feladata elvégzéséhez szükséges folyamatokkal, eszközökkel  hasznos gyakorlati tanácsokkal látja el, stb. Gyakran előfordul azonban, hogy spontán lép alakul a mentor szerep betöltése. Vannak akik szívesen látják el ezt a feladatot, de sajnos vannak olyan mentorok is, akik belekényszerülnek, hogy ellássák ezt a feladatot, de igazából mindkét esetben lehetnek jó és kevésbé hatékony mentorok. A szaktudás, a tapasztalat és a megfelelő személyiségvonások,

készségek,

képességek elengedhetetlenek ahhoz, hogy valakiből jó mentor legyen, de a sikeres együttműködés feltétele, hogy a mentor és a mentorált is motivált legyen. A hozzáértő, gyakorlatias mentori támogatásnak nagy jelentősége van abban, hogy az új munkatárs rövid időn belül be tudjon illeszkedni, tisztában legyen feladataival és hatékonyan el is tudja végezni azokat.

Napjainkra ez a szemléletmód a köznevelési intézményekben is megjelent. Itt is egyre nagyobb szerepet kapnak a mentorok, a mentorálás folyamata. A 2013. szeptember 1-jét követően alkalmazott gyakornok pedagógusokra és mentoraikra vonatkozó

szabályozást a

pedagógusok

előmeneteli

rendszeréről

és

a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben

történő

végrehajtásáról

szóló 326/2013.

(VIII.

30.)

Kormányrendelet tartalmazza: „2. § (1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal

rendelkező

pedagógus-munkakörben

foglalkoztatottat

(a

továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni” „6. § (1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben

és

a

pedagógiai-módszertani

feladatok

gyakorlati

megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. (2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti d) a minősítő vizsgára való felkészülésében. (3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.” Fentiek alapján a mentornak nagyon fontos szerepe van a kezdő kolléga életében. Nem csak az a feladata, hogy elindítsa a mentoráltat a pályán, hanem nagy szerepe van abban is, hogy sikerül-e a mentoráltnak minősítő vizsgája, átsorolják-e pedagógus I kategóriába és így teljes jogú pedagógussá léphet-e elő.

Addig azonban rengeteg feladata van a mentornak és a mentoráltnak. A mentornak - feladatai teljesítése során – külömböző szerepeket kell betölteni a mentorált életében.

Ki a mentor? „A középszerű tanár azt mondja. A jó tanár magyarázza. A kiváló tanár bemutatja. A nagy tanító inspirál.” (William Arthur Ward)

A Magyar Értelmező kéziszótár szerint a mentor atyai barát, pártfogó, nevelő. 2 A WikiSzótár (online magyar értelmező szótár) értelmezése szerint: tanácsadó szakember, aki főleg tőle fiatalabb, pályáját kezdő személyt segít véleményével. Átvitt értelemben: atyai jóbarát, aki pártfogol egy tőle fiatalabb közeli ismerőst, illetve rokont. Hagyományos értelmezés szerint pedig egy gyermeknevelő személy, aki kisgyerekek, serdülőkorúak házi vagy intézeti nevelésével, tanításával foglalkozik. 3 A szociológus Morris Zelditch szerint a mentor olyan valaki, aki egy speciális érdeklődési körrel rendelkezik, mégpedig a kollégái szakmai segítését célozza meg egyik fő feladataként. A jó mentor jellemzőit az alábbiakban határozta meg:  oktató,

mester:

szaktudással

és

kimagasló szakmai

tapasztalattal rendelkezik  támogató: érzelmi és erkölcsi bátorítást ad;  szponzor: információforrásokat és a támogatás megszerzése lehetőségeket tár a mentorált elé  tanácsadó: tapasztalt szakember, akik hajlandó megosztani tudását;  modell: személyével motiválja a mentoráltat, legyenek olyan jellemzői, amellyel példaképként tekinthet rá a mentorált. Zelditch a hatékony mentori kapcsolat alapjaként a kölcsönös tiszteletet jelöli meg a bizalom, a megértés és az empátia mellett. A jó mentorok szerinte nem csak széleskörű élettapasztalattal, bölcsességgel valamint technikai szakértelemmel

rendelkeznek, hanem képesek ezeket meg is osztani másokkal. Jó hallgatók, jó megfigyelők és jó probléma-megoldók, akik nem zárkóznak el, hanem megközelíthetők és elérhetők, nyitottak akár a kétirányú párbeszédek felé is, hiszen a diákok gyakran nem is tudják, mit kérdezzenek, milyen információkra van szükségük, milyen lehetőségeik vannak. Arra törekednek, hogy tiszteljék és elfogadják céljaikat, gondolataikat a hallgatók, miközben ők is megpróbálják a mentoráltat mennél jobban megismerni és elfogadni. Ez álltal erősítik a hallgató önbizalmát, önérvényesítő képességét, és segítik az önálló gondolkodás fejlesztését. Nem értékelik konkrétan a hallgatók munkáját, inkább építő kritikákat, dicséretet fogalmaznak meg. Segítik a mentoráltakat a szakmai kapcsolataik kiépítésében és szakmai, karrierépítési lehetőségeik felderítésében. A jó mentor-mentorált viszony alapjául Zelditch a szakmai és személyes fejlődést jelöli meg. Ha a mentort és a mentoráltat is ez a cél vezérli, akkor szerinte nincs is mindig szükség arra, hogy a mentor nagy mennyiségű időt fordítson a mentorálásra. Egy tapasztalt, figyelmes mentor ugyanis nagy segítséget nyújthat akár csak néhány percben is, ha a helyes javaslatot fogalmazza meg vagy a megfelelő kérdést teszi fel. Ugynakkor rendkívül fontosnak tartja a gondos odafigyelést a mentorált felé. A jó mentor jó hallgatóság is. Pontosan hallja a hallgató mit próbál mondani. Ügyel arra, hogy a hangja és a testbeszéde is empatikus, segítő hozzáállást tükrözzön, így megnyíllik az út egy zavartalan kommunikáció és eredményesebb mentorálás felé. Fontosnak tartja még, hogy a mentor ne csak a mentorált képességeivel, hanem saját képességeivel, készségeivel és korlátaival is tisztában legyen, legyen jó csapatjátékos és kérjen segítséget más kollégától, mentortól, ha a helyzet úgy kívánja. A mentorálás leggyakrabban definíció szerint a szakmai kapcsolat, amelyben egy tapasztalt személy(a mentor ) segíti a másik (a mentorált ), kevésbé tapasztalt személyt a szakmai fejlődésben, készségei, képességei kibontakoztatásában, a szakma-specifikus ismeretek fejlesztésében.

„A mentorálás feladata, hogy támogassa és ösztönözze az embereket a saját tanulási folymataikban annak érdekében, hogy azok képességeiket fejlesszék, javítsák teljesítményüket, és kiteljesíthessék személyiségüket." Parsloe szerint a mentorálás egy partneri viszony két, hasonló területen működő ember között (mentor és mentorált), amely a tapasztalatok megosztása érdekében jön létre. A kapcsolat alapja a kölcsönös bizalom és tisztelet. A mentor egy vezető, aki segíthet a mentoráltnak, hogy megtalálják a helyes irányba, és aki segít nekik

megoldások

kidolgozásához,

eligazítja

a

karrierjével

kapcsolatos

kérdésekben. A mentor elsődleges feladata, hogy elnyerje a mentorált bizalmát. Szaktudására, tapasztalataira építve segítse mentoráltat abban, hogy higgyen önmagában, fokozza az önbizalma. Fontosnak tartja, hogy a mentor ne irányítson, csak vezessen. A mentornak nem feladata megmutatni a helyes utat, hanem az a feladata, hogy megmutassa a lehetséges utakat és hagyja, hogy a mentorált válasszon. Tegye lehetővé a mentorált számára, hogy új ötletekkel állhasson elő. Milyen feltételeket kell támasztanunk tehát a mentorral szemben? Ki a jó mentor? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk, először is tekintsük át a mentori feladatokat!  A

mentorállt

megfelelő

partnerkapcsolatot

tudjon

kialakítani

a

munkatársaival, vezetőivel és a tanulókkal.  Módszertan,

tervezési-

szervezési-készség,

pedagógiai

folyamatok

javítása, önálló és hatékony munkavégzés elősegítése, melynek alapja az iskolai-intézményi környezet  Mentorállt motivációjának, elköteleződésének segítése  Mentorállt

készségeinek,

képességeinek

fejlesztése,

önállóságának,

felelősségének, helyzet- és konfliktuskezelési készségének támogatása Ezen feladatok figyelembe vételével megfogalmazhatjuk a mentorral szemben támasztott azon követelményeket, melyek előfeltételei a sikeres mentorálásnak:  Képes legyen a megújulásra, legyen igénye a megújulásra, azaz kövesse nyomon akár a saját szakterületével, akár a módszertanra,

akár a pedagógiai kutatásokra vonatkozó fejlesztéseket, és lehetőség szerint alkalmazza ezeket a saját munkájában  Partnerség: a mentorállt és a mentor közt partneri viszonynak kell uralkodni. A mentorállt nem alárendelt szerepben van. A jó partneri viszony a hitelesség és a bizalom alappillére is, ami a mentorállás folyamatában elengedhetetlen.  Emberi méltóság és az emberi méltóság tisztelete  Empátia  Elköteleződés: szakértelem, szakmai alázat, csapatmunka  Személyközpontúság: a mentorállt személyiségvonásainak alapos megismerése elengedhetetlen ahhoz, hogy őt úgy tudjuk segíteni, hogy az hitelesen beépülhessen a mentorállt viselkedésébe, ne pedig külső tényező legyen. Azaz az a fejlesztő támogatás be tudjon épülni a mentorállt munkájába, ne vegyen el felesleges energiákat tőle az, hogy koncentrálnia kelljen arra, hogy ezt vagy azt „jól csinál”-ja-e.  Legyen hiteles minden téren. A hitelesség egy részről a mentor tapasztalatából ered, de kiemelkedően fontos az is, hogy saját munkáját is az elvárásainak megfelelően végezze. Az elvárásai legyenek összhangban a saját feladatai során végzett munkával, hozzáállással, attitűdökkel.  Legyen hatékony a kommunikációban  Legyen képes gyakorlatias ismeretek átadására is, az elméleti ismereteket a gyakorlatban is tudja bemutatni.  Innovatív gondolkodás, interaktivitás, kreativitás jellemezze a munkáját  A következetesség, pozitív hozzáállás, rugalmasság pedig nem csak a pedagógusi munka során kell hogy jellemezze, hanem a mentorállás folyamatában is elengedhetetlen. A következetes hozzáállás és a rugalmasság közti összhang megteremtéssé olykor nagyon nehéz, de elengedhetetlen ahhoz, hogy a mentorállt pontosan tisztában legyen az elvárásokkal, ugyanakkor a mentor

jelenléte ne feszélyezze, hanem inkább motiválja, legyen bizalma a mentor iránt. Igyekeztem a legfontosabb és legáltalánosabb tulajdonságokat összeszedni. Természetesen mentorálás során rengeteg váratlan helyzet, feladat adódhat, melyek hatékony megoldásához a mentornak rengeteg más tulajdonságot, képességet, készséget kell bevetnie. Persze nem mindenki „tökéletes” minden területen, de mennél szélesebb spektrumú „fegyvertárral” rendelkezik, vagy képes arra, hogy áthidalja hiányosságait, annál sikeresebben fogja tudni végezni mentori tevékenységét.

„A bölcsességet nem úgy kapjuk, magunknak kell azt felfedezni, oly út után, amelyet senki se tehet meg helyettünk, senki se tud tőle megkímélni…” (Proust)

X Támogatás: A két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat gyakornok fokozatba kell besorolni. Minden köznevelési intézménynek el kellett készíteni a gyakornoki programját. A program célja a gyakornokok szakmai, pedagógiai felkészülésének, munkahelyi beilleszkedésének segítése. Olyan szakmai gyakorlat, amelynek során a gyakornok megismeri a munkahely belső szabályait, értékeit, szervezeti felépítését, valamint támogatást és mintát kap munkahelyi

feladatainak ellátásához. Célja a gyakornokok

felkészítésének, beilleszkedésük segítésének megalapozása, a foglalkoztatási feltételek rögzítése, annak érdekében, hogy segítse a gyakornokok tudásának, képességeinek, készségeinek fejlesztését, alakítsa, fejlessze az elkötelezettségüket a pedagógushivatás iránt, segítse az oktatás ágazati céljaival, az intézményi célokkal való azonosulást. A gyakornoki időt három fő szakaszra bonthatjuk: Időszak

Szakasz

Elvárás

megnevezése  Csak

1. év

„kezdő”

minimális

készséget

lehet elvárni a tanítás terén  Szabályok követése  Szabályok követése

1-2 év

„haladó”

 Kontextusok rendszerezése

felismerése,

 Gyakorlati

tudás

megalapozása  Tudatosság 2. év

„befejező szakasz”

 Tervszerűség  Prioritások felállítása  Gyakorlati tudás

Ennek keretében a gyakornok legfontosabb feladatai: 1. jogszabályok, dokumentáció áttanulmányozása, értelmezése 2.

a szervezet működési rendjének, a szolgálati út megismerése

3.

elvárások, feladatok feltérképezése

4.

viselkedési szabályok megismerése, betartása

5.

óralátogatások ütemezése (havi ütemterv)

6.

a gyakornoki program feladatainak végrehajtása, adminisztráció vezetése

7. felkészülés a minősítő vizsgára 8.

önértékelés, önismeret

9.

saját fejlődési területek meghatározása

10. kompetenciák fejlesztésére:        

 

Erősségek, gyengeségek Pedagógus kompetenciák Képességleltár Célok, ambíciók Saját fejlődési területek meghatározása Szerepek a nevelőtestületben Időgazdálkodás Kommunikáció Szóban és írásban is egyaránt fontos. A mentoráltnak tudni kell használni a szaknyelvi fogalmakat, de a laikusok számára is ki kell tudni fejeznie a tudományos mondanivalóját. Tartson előadásokat, melyeket videóra rögzítünk, majd nézze vissza, és reflektáljon rá. Konfliktuskezelés Együttműködés

E rengeteg feladat ellátásához feltétlenül szükség van mentori támogatásra. Személyes: csökkenti a stresszt és félelmeket Ha a mentor boldog és sikeres abban, amit csinál, természetes, hogy ösztönzőleg hat a tanuló számára is. Azonban minden hallgató egyedi és ösztönözni kell, hogy kiválassza a leginkább neki megfelelő utat. (4) Közösségi: iskolai és szakmai szocializáció Osztályfőnökként az egyik fő feladatunk, hogy alakuljanak ki a tanulókban azok a pozitív beállítódások, ismerjék meg azokat a magatartási formákat és szokásokat, amelyek testi és lelki egészségük állapotát javítják. Az egészséges életmód kialakításának igénye a harmonikus élet értékként való tiszteletét is jelenti. Természetesen minden pedagógusnak szem előtt kell tartani ezt a kérdést, és úgy kell munkáját végezni, hogy tanulóit e felé orientálja. Ehhez korábban egy félállású ifjúságvédelmi felelős segítette a munkánkat. Ez a státusz megszűnt, most egy védőnő minden nap, az iskolaorvos pedig minden másnap az intézményben tartózkodik. A gyermekvédelmi feladatok ellátásának legjelentősebb pillérei mégis az osztályfőnökök. Minden osztályfőnök több éves tapasztalattal rendelkezik, empatikusak, segítőkészek, így képesek felismerni a problémákat és általában a hatékony megoldási módot is megtalálják. A mentor feladata, hogy megismertesse a mentoralttal azokat –az olykor épen csak apró – jeleket, amelyekből a mentor felismerheti a problémákat, illetve azokat a lehetőségeket, hogy hova, kihez fordulhat ilyen esetben segítség kérés céljából. Szakmai: kompetencia fejlesztés, tanári identitás Egyéb: lakberendező, karrier tanácsadó X Tanári (alap) kompetenciák elsajátításának segítése X Pályaszocializáció, tanári identitás fejlesztés (attitűd, értékek) X Kézségfejlesztés:

Kommunikáció: Szóban és írásban is egyaránt fontos, mint írásban. A mentoráltnak tudni kell használni a szaknyelvi fogalmakat, de a laikusok számára is ki kell tudni fejeznie a tudományos mondanivalóját. Tartson előadásokat, melyeket videóra rögzítünk, majd nézze vissza, és reflektáljon viselkedésére. X A mentor, mint projektmenedzser A legfontosabb projekt a gyakornokként eltöltött idő alatt a Gyakornoki program elkészítése. A programot a mentor és a mentorált közösen készíti el. A dokumentum részletesen szabályozza, hogy melyik időszakban milyen fontos feladatokat kell ellátnunk. A programot az intézményvezető hagyja jóvá. Egy lehetséges program:

I.

Kezdő szakasz időbeosztása: Feladat:

Feltételek, eszközök

Közreműködő személy

Módszer, munkaforma

mentor

Beszélgetés, kérdőív

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, A 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

mentor

tájékoztatás, egyéni tanulás konzultáció

1-3 hónap

Ismerje meg az intézmény pedagógiai programját, az SZMSZ-t, házirendet, éves munkatervet, gyakornoki szabályzatot.

mentor

tájékoztatás, egyéni tanulás konzultáció

4-5 hónap

A munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályok

intézményi felelős

A tanügy-igazgatási dokumentumok, ezek alkalmazásának módja.

osztályfőnök

Ismerkedés, fejlődési terv összeállítása

A gyakornok ismerje meg a pedagógiai, intézményi munka átfogó jogi szabályozóit és helyi alapdokumentumait.

tájékoztatás, egyéni tanulás konzultáció tájékoztatás, egyéni tanulás konzultáció

Teljesítés 1.

folyamatával (tantervtanmenet-tematikus terv-

szakirodalom, NAT, kerettanterv, helyi tanterv, tanmenet, tematikus terv, óraterv, konzultáció

mentor

tájékoztatás egyéni tanulás, konzultáció irányított megfigyelés

mentor

irányított megfigyelés egyéni tanulás konzultáció

óraterv); majd egyéni tervező

4-5 hónap

5-7 hónap

annak reflektív elemzése

Szükséges elméleti, didaktikai ismeretek megbeszélése. Látogatási szempontok megbeszélése. Konzultáció, megbeszélés vezetése. Önreflexió segítése

szóbeli beszámoló mentor igazgató szóbeli beszámoló mentor, igazgató szóbeli beszámoló mentor szóbeli beszámoló mentor

Konzultációs lap; Feljegyzés a beszámolóról

7-8 hónap

Szóbeli beszámoló, tanmenet, tematikus terv, óraterv készítés, elemzés mentor

Konzultációs lap; Feljegyzés a beszámolóról

8-10

óraterv készítés, elemzés mentor

Konzultációs lap

munka Óra vagy (óra részlet) tartása,

Dokumentáció

hón ap

Ismerkedés az iskolai nevelőoktató munka tervezési

Ellenőrzés módja, felelőse

II.

Kezdő szakasz időbeosztása Feladat:

Feltételek, eszközök

Közreműködő személy

Módszer, munkaforma

Teljesítés

Ellenőrzés módja, felelőse Szóbeli beszámoló,hos pitálási napló vagy feljegyzés iga zgató

Óralátogatások

Szükséges megelőző elméleti, didaktikai ismeretek megbeszélése Látogatási szempontsor megbeszélése Konzultáció, megbeszélés vezetése Közreműködő személyek bevonása

mentor, igazgató, tanárok

hospitálás irányított megfigyelés konzultáció

1-2 hónap

szakirodalom, hospitálási lehetőség, konzultáció

mentor

konzultáció

folyamatos

Szóbeli beszámoló, óraterv

igazgató

tájékoztatás, egyéni tanulás konzultáció

3-4 hónap

szóbeli beszámoló mentor

mentor, munkaközösség -vezető

konzultáció hospitálás irányított megfigyelés

mentor

Önálló munka, anyaggyűjtés, konzultáció

Dokumentáció

hospitálási napló

Közös óratervezés, majd tanóra (vagy tanóra részlet) tervezésében való

Konzultációs lap; Feljegyzés a beszámolóról

közreműködés Az intézményi munka megismerése A nevelő-oktató tevékenység munkaformák, a tanulásszervezési módok, lehetőségek megismerése,majd alkalmazása

A pedagógiai értékelés formáinak megismerése, majd alkalmazása

Az intézményi munkacsoportok, képviseleti szervek működése, dokumentuma, tisztségviselői o szakirodalom, o hospitálási o lehetőség, o konzultáció Fogalomértelmezések o Frontális munka o Hagyományos és kooperatív csoport munka o Differenciált rétegmunka, differenciált egyéni munka Szükséges elméleti, didaktikai ismeretek megbeszélése Diagnosztikus, formatív és szummatív értékelési módok bemutatása;

4-7 hónap

Szóbeli beszámoló, hospitálási napló vagy feljegyzés mentor

7-10 hónap

Szóbeli beszámoló, óraterv

Konzultációs lap; Feljegyzés a beszámolóról

III.

Befejező szakasz időbeosztása Feladat:

Feltételek, eszközök

Közreműködő személy

Módszer, munkaforma

Teljesítés

Ellenőrzés módja, felelőse Szóbeli beszámoló,hos pitálási napló vagy feljegyzés iga zgató Szóbeli beszámoló, óraterv

Óralátogatások

Szükséges megelőző elméleti, didaktikai ismeretek megbeszélése Látogatási szempontsor megbeszélése Konzultáció, megbeszélés Közreműködő személyek bevonása

mentor, igazgató, tanárok

hospitálás irányított megfigyelés konzultáció

folyamatos

Tanóra tervezése

szakirodalom, hospitálási lehetőség, konzultáció

mentor

konzultáció

folyamatos

Konzultáció, megbeszélés Közreműködő személyek bevonása

mentor, igazgató,szaktan árok, szülők, osztályfőnökök

Személyes közreműködés, részvételi lehetőség biztosítása

1-5 hónap

Szóbeli beszámoló, mentor

Konzultációs lap

5-10 hónap

Konzultáció Munka – és/vagy értékelési portfólió

Konzultációs lap

Dokumentáció

hospitálási napló

Konzultációs lap; Feljegyzés a beszámolóról

Munkacsoport munkájában, nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, továbbképzésen, fogadóórán, szülői értekezleten való részvétel Családlátogatás, párbeszéd a szülőkkel. Felkészülés a minősítő vizsgára

Konzultáció, megbeszélés

mentor

konzultáció

X A mentor, mint vezető

X Reflektív szemlélet kialakítása a.) Konzulens: kritikus barát, akivel meg lehet beszélni esetlegesen a problémákat is. Ehhez szükséges, hogy a mentor is mindent megtegyen annak érdekében, hogy közte és a mentorállt közt bizalmi híd épüljön ki. b.) Katalizátor: Legyen képes arra, hogy az ismereteket, tapasztalatokat megossza a mentorállttal, oly módon, hogy a mentorálltban is beinduljanak azok a gondolkodási folyamatok, melynek eredménye képen a kapott ismereteket, információkat tovább tudja gondolni, be tudja építeni a saját munkájába, esetlegesen tovább tudja fejleszteni. c.) Mediátor: Közvetítő, egyensúlyteremtő szerep. A mentornak képesnek kell lenni arra, hogy óvatosan beterelje a mentorálltat az iskolai környezet által szabta keretek közé, anélkül, hogy lelkesedését letörné. A pozitívumok kiemelése mellett meg kel oldani, hogy a mentor által rosszul

kigondolt,

megtervezett

elemeket

átdolgozzák,

hogy

illeszkedjen az adott intézményi környezethez (pedagógiai program, tanulói összetétel, stb.), de semmi esetre sem szabad a mentorálltban azt a képzetet ébreszteni, hogy ő egyedül, segítség nélkül nem tudta volna jól és hatékonyan megoldani ezt a feladatot. d.) Megfigyelő: nagyon fontosnak tartom a mentori munkában a mentorállt központi szerepét. Mindazon segítség, tanács, ötlet, amely az

ő

fejlesztésére

irányul

a

mentor

személyiségére,

személyiségvonásaira, már meglévő képességeire, készségeire kell épüljön, ahhoz, hogy hiteles legyen a tanulók előtt. Ehhez elsősorban meg kell figyelni a mentorálltat. A pedagógus munka egyik alapvető nehézsége az is, hogy helyzeteket (konfliktusokat) nagyon gyorsan kell lereagálni, megoldani. Ha ez

ráadásul nyilvánosan –a tanulók előtt - történik, akkor jelentősen hozzájárulhat a pedagógus tanulók általi megítéléséhez, mind pozitív, mind negatív irányban befolyásolhatja azt. Ha a pedagógus ügyesen, jól old meg helyzeteket, növelheti a tanulókban a tiszteletet. Természetesen ennek az ellenkezőjére is van példa. Ahhoz, hogy ebben segítsük a mentorálltat fontos, hogy ne csak tanórán, hanem szünetben, iskolai programokon is megfigyeljük viselkedését, kapcsolatát a tanulókkal. e.) Elemző: A folyamatos fejlesztéshez szükséges az elért eredmények elemzése, a további fejlődési irányvonal kijelölése. A mentorállt tudatos és ösztönös tevékenységeinek megfigyelése során keletkezett tapasztalatainkat összevetjük a mentorállt önreflexiójával, és közös beszélgetés során, ezt alapul véve tárjuk fel a már meglevő kompetenciáit, és jelöljük ki a még fejlesztendő területeket, akár egy teljes képzési terv kidolgozását is célul tűzhetjük ki. f.) Szervező: Ahhoz, hogy saját munkákkal össze tudjuk illeszteni a mentorállást fontos, hogy szervező készségünk kiemelkedő legyen. Annál is inkább fontos, mivel a mentorállt szemben is alapvető elvárás, hogy szervező- és tervező-készsége is kimagasló legyen, állandóan fejlessze, reflektáljon a saját munkájára, fontos, hogy a mentor jó példával járjon elöl, hiteles legyen a mentorállt szemében. g.) Képző, oktató, tréner, fejlesztő: A mentori szerepek közt nem elhanyagolható a képző, mint információ átadó szerep, az oktató, mint példamutató szerep. A tréner, aki nem csak az információt adja át, de megerősít,

önismeretre,

önmenedzselésre

ösztönöz,

praktikus

tanácsokkal lát el. Végül, de nem utolsó sorban a fejlesztő, hiszen ez adja az egész mentori munka lényegét. A mentorállt fejlesztése, amely a meglévő készségeire, képességeire, személyiségvonásaira építve segíti hozzá, hogy mennél hatékonyabb, sikeresebb legyen a feladatainak elvégzése során.

Speciális mentori szerepek Napjainkban az élet bármely területére gondolunk, kiemelkedően fontos a folyamatos tanulás, önfejlesztés. Nincs ez máskép a mentorálás területén sem. Ha kellő nyitottsággal állunk a mentroláthoz, tőle is rengeteget tanulhatunk. Nagyon ritkán, de előfordulhat, hogy valamilyen szempontból speciális tuladonságokkal rendelkező mentorálttal hoz össze a sors. A vele történő foglalkozás különösen figyelmes hozzáállást és rengeteg tanulást igényel a mentor részéről. Gondoljunk csak bele! Az a korosztály, amelyből manapság a mentorok kerülnek ki, olyan korban járt iskolába, óvodába, amikor még a fogyatékkal küzdő gyerekeket speciális intézményekbe jártak. Más országból, eltérő kulturális háttérrel rendelkező iskolatársakkal is csak nagyon kevesek számolhatnak be. Érthető tehát, ha még tapasztalt mentoroknak is gondot okoz, hogy hogyan viselkedjenek velük, hiszen sokszor még a jelenlétük is zavarba hoz minket, hiszen nagyon kevés alapismerettel rendelkezünk róluk. Ahogy idősödünk, úgy lesz egyre nehezebb alkalmazkodni például a kulturális különbségekhez. Ha a mentor még nem ismeri az adott kultúrát, akkor nagyon fontos, hogy megpróbálja megérteni viselkedését, hátterét, motivációit. Ilyenkor nagyon fontos az empátia és a segítőkészség. Ne habozzunk segítséget kérni kollégáktól, sőt akár magától a mentorálttól is, hogy megértsük az adott kultúrát. A fogyatékkal élő mentorlátaknak is ugyanazt a segítséget kell nyújtani, mint az egészségesekenek. Sőt! Ők speciális segítséget is igényelnek. Sokszor speciális tanácsadásra, speciális segítségre van szükségük. Ráadásul ebben az esetben a nevelőtestületbe történő beilleszkedésük is több segítséget igényel (pl.: kollégák előítéletei, félelmei miatt). Nagyobb gondot kell fordítani továbbá az eszközök, berendezések biztosítására is. A fogyatékkal élő mentoráltak eszközigénye speciális is lehet. Pl.: adaptív számítógépes hardver, beszél számológépek, és a kommunikáció eszközök.

Célszerű, ha ezekben az esetekben a mentor félre tudja tenni „büszkeségét” és mer segítséget kérni kollégáktól, szakértőktől a mentorálási folyamat hatékonyságának növelése érdekében.

Irodalomjegyzék: Stéger Csilla: Mentorálás a pedagógus életpálya szakaszaiban, európai uniós irányelvek 1.

Eric Parsloe, The Oxford School of Coaching & Mentoring 2. Juhász József, Szőke istván, O.Nagy Gábor, Kovalavszky Miklós: Magyar értelmező kéziszótár III., Budapest, Akadémia Kiadó, 2001. 3. http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Mentor 4. Committee on Science, Engineering, and Public Policy,Institute of Medicine,Policy and Global Affairs,National Academy of Sciences,National Academy of Engineering: Adviser, Teacher, Role Model, Friend: On Being a Mentor to Students in Science and Engineering (http://www.nap.edu/openbook.php?record_id=5789&page=2) National Academy Press Washington, DC 1997 5. Zelditch, M. 2002. New Directions in Contemporary Sociological Theory, with Berger (Eds). NY: Rowman and Littlefield. 6. Zelditch, M. Mentor roles. Presented at the 32 nd Annual Meeting of the Western Association of Graduate Schools. March 16-18, 1990.