1
2014/IV.
Egy újabb év után Köszöntöm a kedves Olvasókat! Hírlevelünk idei utolsó számát nyitották meg. Remélem, segítségükre lesz, hogy továbbra is a JUGYU vérkeringésében érezhessék magukat. Ha ez nem lenne elég, jöjjenek el az alábbi programok valamelyikére, hogy személyesen is újra felelevenítsék a Kar sokszor emlegetett családias légkörét: az SZTE JGYPK Argenteus vegyeskarának jótékonysági hangversenye (2014. december 9.), a Szakképzési kerekasztal (2014. december 9.), a Juhász Gyula Napok (2015. április), vagy éppen az Önök által szervezett évfolyam-, csoporttalálkozón, melyben segítségünket is kérhetik az
[email protected]. Veres Ildikó fõszerkesztõ Diplomások Köre Hírlevél
Tartalom Hazai és nemzetközi rangsorokban is remekel az SZTE . . . . . . . . . . . . . 2 Összesen 6 643 gólya az SZTE-n . 3 Szuperszámítógépes háttér segíti az innovációt az SZTE-n is . . . . . . 4 A környezettudatosság jegyében fejleszt az SZTE . . . . . . . . . . . . . . . 5 A MEFESZ alapítóira, 1956 egyetemi hõseire emlékeztek az SZTE-n . . . . . . . . . . 8 Gyógypedagógiai konferencia . . 10 Nõk, könyvek, irodalom... . . . . . . 11 Kísérletek a Tudáskapuban . . . . . 12 Elõadásokkal nyitotta a szemesztert a pedagógusképzõ kar . . . . . . . . . 13 Díszoklevelek adományozása . . . 14
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZÕ KAR DIPLOMÁSOK KÖRE HÍRLEVÉL AZ SZTE JGYPK EGYKORI HALLGATÓINAK KIADJA: Ages Quod Agis Szolgáltató és Információs Központ Közhasznú Nonprofit Kft. CÍM: 6725 Szeged, Hattyas sor 10. TEL.: +36/62-546-205
Madách Imrére emlékeztek. A JGYPK nemzetközi konferenciája . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A Magyar Képesítési Keretrendszerrõl tartottak elõadásokat . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17 Versenyképes sporttudomány a szegedi egyetemen . . . . . . . . . . 18
HONLAP: www.diplomasokkore.hu
Nyelvünk, nyelvészetünk és nyelvtudományunk . . . . . . . . . . . . 19
E-MAIL:
[email protected]
A nemi szerepek nyelvi tükre . . . 20
FELELÕS
A JUGYU Klubban mutatták be Trenka Csaba Gábor kötetét . . . . 21
KIADÓ:
SZERKESZTÕ,
Fejõs Sándor
TÖRDELÕ:
Veres Ildikó
Amennyiben szeretne leiratkozni az SZTE JGYPK Diplomások Köre Hírlevelérõl, kérem, írjon az alábbi címre:
[email protected].
Munkavállaló fiatalokat segítõ köteteket írt az SZTE oktatója . . . 22 Belvedere Bemutató: Tanulmányok a szegedi szociológia mûhelyébõl . . . . . . . . 23 Hazajöttünk! . . . . . . . . . . . . . . . . . 24
2
2014/IV.
Hazai és nemzetközi rangsorokban is remekel az SZTE A
„KIEMELKEDÕ” 2015 CÍMÛ FELSÕ -
KÜLFÖLDI DIÁKOK ELÉGEDETTSÉGE ALAPJÁN NEMZETKÖZI VISZONYLATBAN
MINÕSÍTÉST KAPOTT A SZEGEDI UNIVERSITAS , MELY A
HVG D IPLOMA
OKTATÁSI MELLÉKLETÉBEN A HARMADIK HELYET SZEREZTE MEG A MAGYARORSZÁGI EGYETEMEK VERSENYÉBEN, VIDÉKEN PEDIG ELSÕ LETT.
A KÜLFÖLDI DIÁKOK SZERINT KIEMELKEDÕ A SZEGEDI EGYETEM Két friss felmérésben is nagyszerûen teljesített a Szegedi Tudományegyetem. Nemzetközi rangsort készített és publikált az európai egyetemekrõl a StudyPortals, más rangsoroktól eltérõen itt csak a külföldi hallgatók elégedettségét vették figyelembe. Ez alapján két magyar intézmény is bekerült az élvonalba, a Budapesti Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem – számolt be róla 2014. november 11-én az edupress.hu. A rangsort kizárólag a beérkezett hallgatói visszajelzések alapján állították össze, az intézmények legfeljebb 10 pontot kaphattak. Az oktatási portál Kiemelkedõ minõsítést ítélt oda a Budapesti Corvinus Egyetemnek és a Szegedi Tudományegyetemnek, ez a két intézmény kapott 9,5 pontnál magasabb értékelést. Hasonló elismerésben részesült két görögországi, egy szlovén és egy máltai egyetem. A hallgatói elégedettséget több tényezõ alapján határozták meg: közrejátszottak ebben az oktatás minõsége, a fogadó város és annak kulturális élete, a közösségi élet, az egyetemi szolgáltatások, a szakmai fejlõdési lehetõségek, a környezet és a költségek is. HVG-LISTA: ORSZÁGOSAN HARMADIK, VIDÉKEN AZ ELSÕ! Harmadik helyen áll a Szegedi Tudományegyetem a HVG-rangsor – Diploma 2015 címû kiadványban, amely 2014. november 12-én jelent meg. Az elsõ helyet a Semmelweis Egyetem kapta, a második az Eötvös Loránd Tudományegyetem, míg az SZTE a legjobb vidéki képzõhelyként a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhat – adta hírül az eduline.hu. Az összesített rangsor összeállításakor figyelembe vették a nappali alap- és osztatlan képzésekre elsõ helyen jelentkezõk számát, a felvettek pontátlagát, a B2-es vagy C1-es nyelvvizsgával felvett hallgatók átlagát, a középiskolai tanulmányi versenyeken kiemelkedõ helyezést elért elsõévesek
számát, a tudományos fokozattal rendelkezõ oktatók számát és arányát, az egy – tudományos fokozattal rendelkezõ – oktatóra jutó nappali tagozatos hallgatók számát, valamint az MTA-címekkel rendelkezõ oktatók arányát. Az SZTE az oktatói kiválóságot tekintve a negyedik, a hallgatói kiválóságban az ötödik helyre került.
NEMZETKÖZI SIKEREK FUTÓSZALAGON A Szegedi Tudományegyetem egyedülálló a magyar felsõoktatási intézmények közül a tekintetben, hogy évek óta folyamatosan és stabilan tartja kiváló helyezését valamennyi mérvadó nemzetközi és hazai ranglistán, válasszanak az adott felmérés készítõi bármilyen értékelési szempontot. A brit Quacquarelli Symonds (QS) 2014/2015-ös felsõoktatási világrangsorára négy magyar egyetemnek sikerült feljutnia, közülük a legjobbnak a szegedi bizonyult: a tekintélyes QS-rangsor készítõi az idén az 551–600. helyre sorolták. Az ELTE és a DE a 601–650. helyen szerepel, míg a Corvinus a 701+ kategóriába került. A londoni székhelyû cég 2004 óta készíti el a felsõoktatási intézmények világrangsorát. Az oktatók és a hallgatók aránya, a külföldi hallgatók és oktatók száma, valamint a munkaadók véleménye mellett az intézményhez köthetõ tudományos munkák idézési gyakoriságát és az akadémiai szféra
3
2014/IV.
megítélését is figyelembe veszik. A QS tematikus felsõoktatási rangsoraiban a modern nyelvtudományi képzések tekintetében a Szegedi Tudományegyetem a 101–150. helyet szerezte meg, míg az SZTE BTK 181. lett a világ összes egyetemi bölcsészkarát tekintve. A Center for World University Rankings (CWUR) nagy presztízsû 2014-es világrangsorában hat magyar egyetem szerepel: az SZTE a 712. pozíciót foglalja el. A CWUR nyolc szempont alapján rangsorolja az egyetemeket, többek között az oktatás minõsége, a végzett hallgatók elhelyezkedése, az oktatók kiválósága, a publikációk száma, az idézési arány, a szabadalmak száma alapján. Az elsõ három szempont a teljes pontszám 25-25 százalékát adja: az oktatás minõsége az alapján mérik, hány nemzetközi díjat nyertek az intézmények volt hallgatói, a végzettek elhelyezkedésénél azt nézik meg, hányan töltenek be ügyvezetõi igazgatói pozíciót a világ vezetõ cégeinél. A leideni egyetem nemzetközi listájára másik négy magyar egyetem társaságában 2014-ben is felkerült az SZTE: a 750 kiemelkedõ intézmény rangsorában a 707. helyet szerezte meg. Ezt a világrangsort a felsõoktatási intézményekben dolgozó oktatók és kutatók publikációinak száma, valamint idézettsége alapján állítják össze évrõl évre. Azt is figyelembe veszik, hogy a publikációk közül melyek tartoznak az adott
szakterületen megjelenõ tanulmányok legtöbbet idézett tíz százalékához. Hat magyar felsõoktatási intézmény került be a Webometrics legfrissebb listájára, az elsõ ezer közé: a Szegedi Tudományegyetem az 537. helyen áll. Ezt a különleges egyetemi rangsort a legnagyobb spanyol kutatóintézet, a Spanyol Nemzeti Kutatótanács egyik szervezete, a Cybermetrics Lab készíti, amely több mint 22 ezer intézmény webes megjelenését vizsgálja 2004 óta, évente két alkalommal. A Cybermetrics Lab szakértõi azt elemzik, hogy mennyire „látható” az adott egyetem az interneten. Az összpontszám 50 százaléka abból tevõdik össze, hogy az intézmény különbözõ oldalait hányan linkelik be, de a pontozásba beleszámít az is, hogy hány, a felsõoktatási intézményhez kapcsolódó oldalt, aloldalt és külsõ hivatkozást, dokumentumot talál a Google keresõmotor és a Google Scholar. A lista összeállításakor azt is figyelembe veszik, hogy az adott intézmény kutatóinak és oktatóinak hány publikációja jelentik meg a legfontosabb tudományos folyóiratok internetes oldalán. Kép és forrás: http://www.etszk.u-szeged.hu/ sztehirek/2014-november/hazai-nemzetkozi? objectParent FolderId=11941
Összesen 6 643 gólya az SZTE-n 567 ELSÕS KERÜLT PÓTFELVÉTELIVEL A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMRE. ÍGY ÖSSZESEN 6 643 GÓLYA KEZDHETI MEG FELSÕFOKÚ TANULMÁNYAIT A TISZA-PARTI UNIVERSITASON. A felsõoktatási pótfelvételi ponthatárait 2014. augusztus 28-án hirdették ki. Javított tavalyi eredményeihez képest a Szegedi Tudományegyetem a pótfelvételi számain. Míg 2013-ban 477, addig az idei esztendõben 567 hallgató került be a felvételi második körében a szegedi egyetemre. Ezzel a Tisza-parti intézmény országosan a második helyre került, csak a Budapesti Gazdasági Fõiskolára jutottak be többen (700 fiatal) pótfelvételivel. Az SZTE-re most felvételt nyert diákok közül 342 fiatal alap-, 41 mester-, 114 felsõoktatási szakképzésben, míg 70 hallgató osztatlan mesterképzésben kezdheti meg tanulmányait, valamennyien önköltséges rendszerben. A legtöbb hallgatót az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar (149), a Bölcsészettudományi, illetve a Természettudományi és Informatikai Kar (97-97 fiatal) fogadhatja. Majd az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképzõ (80), a Gazdaságtudományi (58), a Mezõgazdasági (39),
a Mérnöki (24), az Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar (17), a Tanárképzõ Központ (4) és a Gyógyszerésztudományi Kar (2) következik a pótfelvételis sorban. A legjelentõsebb növekedést a BTK és az ÁJTK mutatta fel az elõzõ évhez képest. Egyébként összesen 489 diák pályázott második körben a szegedi egyetemre. A levelezõ oktatást 214, a nappali tagozatot 240, a távoktatás 35 fiatal célozta meg. A pótfelvételizõk körében a 3 legnépszerûbbnek a pszichológia alapszak, a jogász osztatlan képzés és a gazdálkodás és menedzsment alapszak. Az idei felvételi eljárás elsõ körében 6 076 fiatal került be a Szegedi Tudományegyetemre. A pótfelvételizõkkel együtt összesen 6 643 elsõst fogadhat a Tisza-parti universitas. Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-augusztus/osszesen-6643-golyat
4
2014/IV.
Szuperszámítógépes háttér segíti az innovációt az SZTE-n is VÉGÉHEZ
ÉRKEZETT AZ A NAGYSZABÁSÚ INFORMATIKAI PROJEKT, MELYBEN AZ
SZTE
HÁROM
MÁSIK INTÉZMÉNNYEL EGYÜTT SZUPERSZÁMÍTÓGÉPEKKEL KÖZÖS KUTATÁSI INFRASTRUKTÚRÁT HOZOTT LÉTRE, ÉS SZÁMTALAN NAGYSZERÛ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYT ÉRHETETT EL.
A Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium címû projekt legfõbb célkitûzése volt, hogy a három nagy vidéki egyetem (Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem) lokális szuperszámítógépes rendszereinek összekapcsolása révén a megújult felsõoktatási kutatási infrastruktúra használhatósága és kihasználtsága a lehetõ legmagasabb szintre emelkedjen, a kutatás mind több területén kimagasló eredménnyel hasznosuljon, ezáltal további jelentõs nemzetközi kutatási együttmûködési lehetõségekhez juttatva a magyar kutatókat. A felsõoktatási intézményeknek az informatikai hátteret a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIF Intézet) biztosította. A 2012. november 1-jén indult és 2014. október 31-én zárult projekt számtalan kutatást segített az SZTE-n, a fizikától kezdve az orvostudományon át egészen a bölcsész és jogász munkáig. „Az innovációban nagy szerepe van a számítógépes háttérnek” – mondta a 2014. október 31-én az SZTE Rektori Hivatal épületének dísztermében tartott zárórendezvényen Pál József, a szegedi egyetem rektorhelyettese, aki hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a tudomány gazdagsága megkapja a kellõ segítséget. „A projekt során nemzetközi színvonalú eredmények születtek, melynek köszönhetõen létrejöhet egy meghatározó tudományos háttéradatbázis.” „A szuperszámítógép több ezer processzort foglal magába, és a tárolókapacitása pedig petabyte-okban mérhetõ. Ez így több tízezer személyi számítógépnek felel meg” – jellemezte a szuperszámítógép nem mindennapi teljesítményét Dombi György, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar professzora, a projekt szakmai vezetõje. „Ez a számtalan processzor ráadásul pontosan tudja, hogy mit csinál a másik, ennek köszönhetõen egymás párhuzamos feladatait átveszik, és összesítik. Ez hatalmas mennyiségû adatfeldolgozást
tesz lehetõvé” – tette hozzá. A NIIF Intézet jóvoltából mindhárom egyetem rendelkezésére bocsátottak egy szuperszámítógépet, melyet különbözõ kutatásokra lehetett felhasználni, ráadásul a kutatási eredményeket a közös hálózat által meg is oszthatták egymással. „A három egyetem gép és a budapesti központ egyetlen rendszert alkot, ami egy nagy sebességû hálózattal van összekötve. Az így létrejött tudományos adatbázis pedig minden más felsõoktatási intézmény rendelkezésére áll majd Magyarországon” – magyarázta Dombi György. A Szegedi Tudományegyetem igen szerteágazó kutatásokra használta a birtokában lévõ technológiát. A szuperszámítógép biztosította elõnyöket ugyanis nem csak a természettudomány és az informatika képviselõi használták ki, hanem a bölcsészek és jogászok is. A Bölcsészettudományi Karon például a kora újkori magyar szellemi mûveltséget feldolgozó dokumentumokat tartalmazó interaktív adatbázist hoztak létre. A szuperszámítógépes munka sarokkövének azonban mégis az ELI-hez kapcsolódó kutatások számítanak. Elsõrendû cél volt a lézerközpont által gyûjtendõ óriási adatmennyiség kezelésének és tárolásának megoldása és a szuperlézer diagnosztikai monitorozásának modellezése. A TÁMOP – 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0010 azonosítószámú Szuperszámítógép, a nemzeti virtuális laboratórium címû projekt a kitûzött céljait maradéktalanul teljesítette, és a lezárulta ellenére a résztvevõk számtalan tervvel bírnak. „A számítástechnika rettenetesen gyorsan változik. Már most azon gondolkozunk, hogy milyen lesz a jövõ, hogyan tudunk továbblépni, és miként tudunk részt venni a most induló Európai közösségi pályázatokban hogyan tudunk részt venni” – mondta Dombi György. Kép: Ócsai Gábor Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-november/ szuperszamitogepes?objectParentFolderId=19355
5
2014/IV.
A környezettudatosság jegyében fejleszt az SZTE MEGÚJULÓ
ENERGIAFORRÁSOK HASZNÁLATÁVAL ÉVES SZINTEN MINTEGY
100
MILLIÓ FORINTOT
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM, EZ AZ INTÉZMÉNY TELJES ENERGIAKÖLTSÉGÉNEK 4 SZÁZALÉKA.
TAKARÍT MEG A KÖRÜLBELÜL
Az újszegedi termálkör mûködésbe helyezése kapcsán tartott 2014. november 19-i sajtóeseményen Majó Zoltán, az SZTE gazdasági és mûszaki fõigazgatója kiemelte: a példaértékû geotermikus projekt nem önmagában álló fejlesztés, hanem végiggondolt, hosszú távú egyetemi stratégia részeként kell rá tekintenünk. A Tisza-parti universitas célja, hogy valódi zöld egyetemmé váljon, ennek jegyében hajtott, illetve hajt végre végre technológiavezérelt beruházásokat, alkalmaz zöld technológiákat, használ egyre nagyobb mértékben megújuló energiaforrásokat. 2754 NAPELEM AZ EGYETEMI ÉPÜLETEKEN Egy sikeres uniós pályázat révén 2012 végétõl az egyetem 24 épületén 2 754 darab napelem mûködik, a park teljesítménye 660 kW. A hosszú, 35 éves üzemelési idejû beruházás vívmánya, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását éves szinten 2 000 tonnával csökkenti, emellett az SZTE számára 30 millió forintos megtakarítást is hoz. A megtakarítás fele az adott kar vagy egység villamosenergia-költségeit csökkenti, a másik felébõl pedig a napelemek karbantartását fedezi, valamint újabb energiamegtakarítást eredményezõ beruházásokat végez az intézmény. Az SZTE Óvodában például a földgázfogyasztást próbálja minimalizálni úgy, hogy a napelemek által megtermelt pluszenergiát fûtésre használja az újonnan beépített klímaberendezésekkel. Optimális esetben (az idõjárástól függõen) így akár évi 600 ezer forintot is meg lehet spórolni.
Az egyetemen 3 helyszínen is napkollektorok állítanak elõ használati melegvizet. Ennek révén a II-es kórház épületében megközelítõleg évi 2,2 millió, a TTIK biológiai épületében 270 ezer forintot tudnak megtakarítani, míg a TIK használatimelegvíz-költsége átlagosan havi 200 ezer forinttal csökken a napsütéses idõszakban. Hõkutas, hõszivattyûs hûtési-fûtési rendszerek üzemelnek az új vagy felújított egyetemi épületekben. A Mérnöki Kar Moszkvai körúti épületének fûtését teljes egészében ellátják a hõszivattyúk, földgáz használatára nincs is szükség. Az így elért megtakarítás évente mintegy 1,6 millió forint. A TTIK Dóm téri fizikai részlegében éves szinten annyi hõt termelnek a hõkutak, amennyihez 1,9-2,1 millió forint árú gázt kellene elégetni. KÉT TERMÁLKÖR FÛT 30 ÉPÜLETET A most záruló geotermikus projekt keretében pedig az SZTE 30 épülete állt át gázalapúról termálfûtésre. A szegedi termálkör 25, az újszegedi 5 egyetemi épületet lát el. A fejlesztés a földgáz és az átvett geotermikus hõ árát összehasonlítva, a külsõ hõmérséklettõl függõen várhatóan 60-70 millió forintos megtakarítást jelent évente az egyetemnek. Összességében a megújuló energiaforrások használatával mintegy 100 millió forintot takarít meg a Szegedi Tudományegyetem, ez az intézmény teljes energiaköltségének körülbelül 4 százaléka.
6
2014/IV.
AZ SZTE A LEGZÖLDEBB MAGYAR UNIVERSITAS Mindezeknek a programoknak köszönhetõen 2013ban a legjobb 12 százalék közé került a Szegedi Tudományegyetem a Zöld Egyetem Világrangsorban. A világ egyetemeinek zöld mérõszámokon alapuló rangsorolása a dél-kelet-ázsiai University of Indonesia kezdeményezésére indult el 2010-ben. Tavaly 61 ország 301 felsõoktatási intézménye közül a 35. lett a Tisza-parti universitas, ezzel hazánkban a „legzöldebb”, Európában a 13. helyezett az SZTE. A zöld egyetem rangsor jogosultságát és népszerûségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az indulása óta dinamikusan emelkedik a résztvevõk száma: három év alatt több mint háromszorosára nõtt a kérdõívet kitöltõ egyetemek száma (2010-ben 95, 2012-ben, 2013-ban már 301 egyetem csatlakozott). Az SZTE évrõl évre feljebb lépett a környezettudatossági világrangsorban. 2013-ban már az indulók 88 százalékát sikerült megelõznie, és a korábbiakhoz képest jelentõsen csökkent az SZTE és az elsõ helyezett közötti pontkülönbség is. A kiváló eredményhez nagymértékben hozzájárul az egyetemi napelemberuházás megvalósulása, számos egység zöld fejlesztései és
környezettudatossága, illetve az, hogy az SZTE egyre szélesebb körben nyer el és hasznosít a fenntarthatóságra fordítható uniós forrásokat. A várakozások szerint a geotermikus projekt, a két termálkör mûködésbe állása még tovább javít a szegedi egyetem pozícióin. Mindemellett összeállt a Szegedi Tudományegyetemen egy szakértõi csoport, amelynek feladata a zöld egyetem rangsorban élen járó intézmények jó gyakorlatainak, adaptálható ötleteinek megismerése, valamint az SZTE rövid, közép- és hosszú távú zöld stratégiájának meghatározása. FOLYTATÓDNAK A KÖRNYEZETTUDATOS FEJLESZTÉSEK Majó Zoltán az újszegedi rendezvényen ezt a szándékot megerõsítve úgy fogalmazott: a környezettudatos, fenntartható, zöld fejlesztések nem állnak meg, az egyetem tovább kíván haladni ezen az úton. Az SZTE már az õsszel beadott egy pályázatot napelemparkjának bõvítésére, és a geotermikus rendszerbe is újabb épületeket kíván bekapcsolni. Kép és forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-november/kornyezettudatossag?objectParent FolderId=19396
8
2014/IV.
A MEFESZ alapítóira, 1956 egyetemi hõseire emlékeztek az SZTE-n 1956. OKTÓBER 16-ÁN LOBBANT FEL A SZEGEDI SZIKRA, MELY A FORRADALOM KIROBBANÁSÁHOZ VEZETETT. EKKOR RAKTÁK LE AZ EGYETEMI AUTONÓMIA ÉS A HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZATISÁG ALAPJAIT IS. AZ 58. ÉVFORDULÓN AZ UTÓDOK KOSZORÚZTAK ÉS DÍJAKAT ADTAK ÁT.
A 2000-es évek eleje óta október 16-a a Szegedi Tudományegyetemen a hallgatói önkormányzatiság és az egyetemi autonómia napja. Ezen a napon alakult meg 1956-ban a Magyar Egyetemisták és Fõiskolások Szövetsége (MEFESZ), az állampárti Dolgozó Ifjúság Szövetségétõl (DISZ) független, önálló, demokratikusan szervezõdõ diákszervezet, ezáltal tulajdonképpen a Tisza-parti városban indult útjára a forradalom. A szegedi universitas minden esztendõben ekkor emlékezik meg az 1956-os forradalom és szabadságharc egyetemi hõseirõl, illetve köszönti a még élõ forradalmárokat. 2014. október 16-án az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat (EHÖK) szervezésében elõször a József Attila Tanulmányi és Információs Központ parkjában található MEFESZ-emlékmûvet koszorúzták meg
az ünneplõk. Itt az SZTE Bölcsészettudományi Kar Hallgatói Önkormányzata nevében Varga Ákos mondott beszédet. Kiemelte, a MEFESZ tiszteletére rendezett ünnepség minden évben fontos esemény a hallgatói mozgalom számára, hiszen hiszen ilyenkor hajtunk fõt az elõdök, a szegedi egyetem egykori hallgatói elõtt, akik elsõként adtak hangot a hallgatói érdekeknek. „1956-ban példaértékû bátorságról tettek tanúbizonyságot, mikor szembementek az elnyomó hatalommal, nem törõdve a megkérdõjelezhetetlennek hitt tekintéllyel szavazásra bocsátották egy független diákszervezet megalakításának tervét. Az auditórium maximumban összegyûlt fiatalok bátorsága fellobbantotta a szegedi szikrát, mely végül a forradalom és szabadságharc kirobbanásához vezetett. Az egyetemi autonómia és 1956 után évtizedek kellettek a változáshoz,
2014/IV.
a forradalom hõseinek nehéz sors jutott osztályrészül, ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a hallgatói önkormányzatisághoz vezetõ alapelvek azon az õszi napon hangoztak el elsõ alkalommal a legendás teremben. E napon kifejezzük tiszteletünket és megbecsülésünket elõdeinknek, és egészen más érzésekkel lépjük át a bölcsészkar nagyelõadójának küszöbét. A mai egyetemistáknak ezt a hagyományt kell ápolniuk, minden társadalmi és politikai helyzetben méltónak lenniük ehhez az örökséghez, és mindent meg kell tenniük a felsõoktatás színvonaláért, autonómiájáért, a hallgatói érdekekért” – fogalmazta meg. Ünnepi szavait követõen elsõként Kiss Tamás, a MEFESZ egykori elnöke és Török Márk, az SZTE EHÖK elnöke, majd a Fiatal Dolgozók Szakszervezete, a Belvedere Meridionale folyóirat szerkesztõsége, végül a MEFESZ alapítóinak képviseletében Karácsony Gizella és Aszalós János helyezett el koszorút a szobornál. Az 1956-os hallgatói nagygyûlések legendás helyszínén, a bölcsészkar auditórium maximumában folytatódott a megemlékezés, ahol annak idején a MEFESZ létrejött. Itt Kiss Tamás szólt az egybegyûltekhez, rámutatva, milyen fontos vívmány a hallgatói érdekek képviselete, a hallgatói önkormányzatiság. „1956 nemcsak Szeged és az egyetemisták életében jelentett határtalan változást az elmúlt tíz évhez képest, hanem az egész ország életében. Nevezetesen azt, hogy az évek óta tomboló diktatúrában, ahol az emberek meg sem mertek szólalni, az ifjúság kimondta az addig kimondhatatlant. Hitet tettünk többek között amellett, hogy az ország legyen független, tartsanak szabad választásokat, ne legyünk szovjet gyarmat. Megfogalmaztuk ezeket a gondolatokat Szegeden 1956. október 16-án és 20-án, majd a pontok elterjedtek 22-én az ország összes egyetemén. Ez vezetett ahhoz, hogy október 23-án az utcákra vonultak az emberek” – emlékeztetett. Immár hagyományosan október 16-án, az ünnepi választmányi ülés keretében adják át az EHÖK kitüntetéseit. 2014-ben a Hallgatói Mozgalomért Érdemérmet oktatói tagozaton, Lednitzky András, az SZTE Általános Orvostudományi Kar korábbi dékáni hivatalvezetõje, hallgatói tagozaton Keresztes Ábel, az SZTE Egyetemi Hallgatói Önkormányzat korábbi alelnöke vehette át. Hallgatói Mozgalomért Emlékplakettben Loboda Edit, Nagy Nándor, Zsigmond Lilla, Tóth Zsanett és Horváth Tímea részesült az EHÖK elnökségének döntése alapján. Képek és forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-oktober/ mefesz-alapitoira-1956?objectParent FolderId=13899
9
10
2014/IV.
Gyógypedagógiai konferencia A MAGYAR GYÓGYPEDAGÓGUSOK EGYESÜLETE 42. ORSZÁGOS SZAKMAI KONFERENCIÁJÁNAK SZEGED AD OTTHONT. AZ SZTE TÁMOGATÁSÁVAL MEGSZERVEZETT TANÁCSKOZÁS KÖZÉPPONTJÁBAN IDÉN A TELJES ÉLETÍVEN ÁT TARTÓ GONDOSKODÁS ÉS REHABILITÁCIÓ ÁLL.
„Fogyatékosságügy – rehabilitáció – szociális gondoskodás”. E téma köré szervezi 43. országos szakmai konferenciáját a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE). A gyógypedagógus-szakma tradicionális, legnagyobb létszámú, kilenc szakosztály mûködését koordináló szakmai szervezet idei konferenciáját a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Karán mûködõ Gyógypedagógus-képzõ Intézet támogatásával hívta életre. A 2014. június 19–21. között az MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága székházában, illetve a szegedi Klúg Péter Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola és Diákotthon épületében megtartott rendezvényen megemlékeznek Bárczi Gusztávról, aki 50 éve és Göllesz Viktorról, aki 15 éve hunyt el. „A TANÁRKÉPZÉS TANULHATNA A GYÓGYPEDAGÓGUS-KÉPZÉSTÕL” „A tudományos tanácskozáson plenáris összejövetelen és kilenc szakosztályi ülésen foglalkoznak az elõadók – többek között – a gyógypedagógia képzéstörténetével, a rehabilitáció szakmai kérdéseivel, a felnõtt fogyatékosok munkavállalási kérdéseivel, a logopédiai rehabilitációval, a beszédfogyatékosság problémájával” – tudtuk meg Gereben Ferencnétõl, a Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete elnökétõl. „A konferencia szervezésébe bekapcsolódó SZTE JGYPK Gyógypedagógus-képzõ Intézet mindennapi munkáját az egyetem vezetésétõl kapott támogató légkörben végzi. A Szegedi Tudományegyetemen 2003 óta három szakirányon – a tanulásban akadályozottak
pedagógiája, az értelmileg akadályozottak pedagógiája és logopédia – képeznek gyógypedagógusokat” – mondta Varga Imre egyetemi docens a konferenciát megelõzõ sajtótájékoztatón. A képzés indulásakor az akkori Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskola komoly segítséget nyújtott az intézménynek. Az SZTE gyógypedagógusképzõ intézményének megalapítása Pukánszky Béla professzor nevéhez fûzõdik. Kiemelte: az intézmény mind diákjaira, mind oktatóira nagyon büszke, mert kiemelkedõ eredményeket értek el pályájuk alatt. „Egy nagyon erõteljesen gyakorlatorientált, hiteles tudásokat nyújtó, történetileg is bizonyított, 114 éves Bárczi-féle alapozású gyógypedagógus-képzés, megítélésem szerint, egy igazi hungarikum, amire büszkének kell lenni. Úgy gondolom, tanulhat a gyógypedagógusképzéstõl, annak gyakorlati és elméleti szervezésétõl a tanárképzés” – mondta Pukánszky Béla, az SZTE JGYPK Gyógypedagógus Képzõ Intézet vezetõje. „A mai világban rendkívül fontos, hogy az óvodapedagógus, tanító- és tanárképzés az integrációra törekvõ világban, be tudjon emelni a tanterve olyan ismereteket, melyek a gyerekek együttnevelését fogja segíteni” – tette hozzá Gereben Ferencné, a MAGYE elnöke. „A TÁRSADALOM ÁLLAPOTÁT IS JELLEMZI AZ, AHOGYAN A SÉRÜLT EMBEREKKEL BÁNIK” A háromnapos konferencia megnyitóján Kozma József Szeged város nevében köszöntötte a vendégeket. Beszédében így fogalmazott: „Nem vagyunk egyformák, de egyenlõek vagyunk. Nincs éles határ az egészséges
11
2014/IV.
és a nem teljesen egészséges, a fogyatékos vagy sérült, és ilyen problémával nem küszködõ emberek között. A társadalomban egyfajta integrálást kell megvalósítani, az egység helyreállítását kell megpróbálni. A fogyatékossággal rendelkezõk egy egésznek a részét képzik, a közösség nélkülük nem egész.” „Szilárd meggyõzõdésem, az, hogy egy társadalom kulturáltsága, civilizációs szintje, egyértelmûem lemérhetõ, azon, hogy hogyan fordul a fogyatékosai felé, milyen segítséget nyújt nekik” – mondta Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora. A konferenciát köszöntve hozzátette: a fogyatékosokkal való foglalkozás és a rehabilitáció valójában a társadalom önérdekeit is támogatja, mivel a sérült emberek rehabilitációja, támogatása gazdaságilag is racionális. A Szegedi Tudományegyetem ezekre a kérdésekre kellõ komolysággal tekint. Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy az egyetem segíti a konferencia szervezését, lebonyolítását, hanem az intézményben folyó kardiológiai, neurológiai rehabilitációs ellátásokban is, valamint az intézményi koncepció célkitûzéseiben. Ugyanis a Tisza-parti universitas következõ célja a gyermekek megfelelõ egészségügyi rehabilitációjának biztosítása. Köszöntõje végén tiszteletét és köszönetét fejezte ki azoknak a kollégáknak, akik ezzel a nemes hivatással járó nehézségeket vállalják a mindennapi munkájukban is.
„SEMMIT RÓLUK NÉLKÜLÜK!” A „Semmit róluk nélkülük!” gondolat jegyében, a rehabilitáció jelentõségét érzékeltetve sérült személyek is köszöntötték a konferenciát. Többek között a süketen született Loványi Eszter, aki – köszönhetõen családja és a gyógypedagógusok támogatásának, saját erõfeszítéseinek – hallók között nevelkedett, és két diplomát is szerzett. A gyógypedagógus és szociológus nõ vázolta életpályájának nehézségeit, a segítõk támogatásának jelentõségét. Ezzel is érveket szolgáltatott ahhoz, hogy – a jelenleg általa is végzett – önkéntes és érdekvédelmi munka, a publikációk is hozzájárulnak ahhoz, hogy az emberek megértsék a gyógypedagógia, a rehabilitáció jelentõségét. Az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is megtisztelte jelenlétével a gyógypedagógus szakma szegedi tanácskozását. Köszöntõjében elismerõen beszélt a gyógypedagógiáról, a tudománynak az oktatásban is megnyilvánuló eredményeirõl. Tapasztalatai szerint a gyógypedagógusok azok, akik ma Magyarországon a legtöbbet tudnak a családról, a gyereknevelés és oktatás nehézségeirõl. Ám szerinte nagyon sok szó esik a mit és hogyan oktassunk problémáról. Az oktatási jogok biztosa úgy véli: mielõbb közösen meg kellene válaszolni azt a kérdést is, hogy miért oktatunk. Képek és forrás: http://www.u-szeged.hu/ sztehirek/2014-junius/gyogypedagogiai? objectParentFolderId=24009
Nõk, könyvek, irodalom... Görög Ibolya protokoll szakértõvel, címzetes fõiskolai docenssel Nádudvari Gabriella beszélgetett az Ünnepi Könyvhét alkalmából június 15-én 17 órától Szegeden, a Dugonics téren. A hangulatos beszélgetést követõen Görög Ibolya könyveit dedikálta a Fókusz Könyváruház sátra elõtt. Oktatóink tizenéves korukra visszaemlékezve legkedvesebb regényhõseikrõl meséltek. Szóba került a nõi olvasat és a nõi olvasásmód problematikája és természetesen az is, hogy mit olvas A HÖLGY.
Nádudvari Gabriella Katona Ildikóval, a Könyvmolyképzõ Kiadó vezetõjével beszélgetett az Ünnepi Könyvhét szegedi színpadán június 15-én 18 órától. Szóba került a kiadó brand-kódja, stíluskommunikációja, a gender-marketing, az olvasó nõ elvárási horizontja és az olvasás jövõje. Forrás: http://www.jgypk.hu/?p=8654
12
2014/IV.
Kísérletek a Tudáskapuban BELELAPOZHATNAK RÉGI KÖNYVEKBE, „TITKOS ÍRÁST” ÉS PECSÉTET IS KÉSZÍTHETNEK A GYEREKEK A 85. ÜNNEPI KÖNYVHÉTEN. JÚNIUSBAN EGY EGÉSZ SZOMBATI NAPON MEGLEPETÉSEKKEL VÁRTA AZ ÉRDEKLÕDÕKET A DUGONICS TÉREN, AZ SZTE TUDÁSKAPU STANDJA, AMELY VASÁRNAP IS NYITVA TART.
„A szarvasbogarat ismerem. Azt is tudom, hol lakik az újszegedi ligetben” – újságolta Gyömbér Keve. Mégis meglepõdött, mikor életében elõször belekukkantott a mikroszkópba és ott látta a szarvasbogár lábát és szemét „nagyon közelrõl”. A 6 éves kisfiú és húga, a 3 éves Sára saját pecsétet is készített, mikor a könyvheti sétájukon, édesapjuk kíséretében beléptek a Tudáskapuba. A Szegedi Tudományegyetem ismeretterjesztõ sátránál biológia bemutatókat, kísérleteket is kínálnak a könyvünnepen. „A növénytani és állattani gyûjtemény néhány darabját hoztuk az idei könyvünnepen a Dugonics térre, a szegedi egyetem épülete elé” – mutat körbe Milbik Ivett. Elárulja: mikroszkópizálással, poszterek és oktatási tablók bemutatásával, a XX. század elejébõl származó feladatlapokkal is várják a kicsiket és nagyokat. Miközben elefántfogat mutat a Gyömbér gyerekeknek, addig Vass Zoltánné tanárnõ Öveges professzor emlékét idézõ kísérletekkel hökkenti meg a közönséget. Többek között a két borotvapenge, a rugalmas pénzdarab, a „biztosan megnyerhetõ
fogadások” közül a lehasaló papírlap és a szét nem fújható papírlapok titkát is elárulja. A kísérletezõ kedvû gyerekek kipróbálhatják itt a „titkos írást” réz-szulfáttal, megnézhetik, hogy miként mûködik az elektród, mint írótoll. De a tintagyártás „házilagos módszerét” és a viaszpecsét készítés fortélyait is megismerhetik. A CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület kiadványai, szóróanyagai is gazdára találnak. A természettudomány érdekes világában segít eligazodni kicsiknek és nagyoknak a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar Boldogasszony sugárút 6. szám alatti épületében mûködõ Interaktív Természetismereti Tudástár. Az ide tartozó Tudáskapu 2014. június 21-én 18–22 óra között, a „múzeumok éjszakája” rendezvényen is kinyílik. A foglalkoztató tér kulcsszava az interaktivitás: a kíváncsi gyerekeket és felnõtteket érdekes feladatok és játékok várják ott egész évben. Kép és forrás: http://www.jgypk.hu/?p=8646
13
2014/IV.
Elõadásokkal nyitotta a szemesztert a pedagógusképzõ kar TIZENKETTEDIK ALKALOMMAL RÉGIÓK A TÖRTÉNELEMBEN CÍMMEL SZEMESZTERNYITÓ ELÕADÁSOK VÁRTÁK AZ ÉRDEKLÕDÕKET AZ SZTE JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZÕ KAR DÍSZTERMÉBEN 2014. SZEPTEMBER 18-ÁN. A RENDEZVÉNYEN KÖSZÖNTÖTTÉK A KAR KÖZTÁRSASÁGI ÖSZTÖNDÍJAS HALLGATÓIT IS. A hagyományos elõadás-sorozat az elmúlt tizenegy évben számos tudományterületet érintett; a kommunikáció, a sport, a mûvészet, a természettudományok, a pedagógusképzés, a szemiotika és az informatika témáit az elmúlt szemeszternyitó elõadások ismertették. Az idei, tizenkettedik elõadás-sorozat a társadalomismeretek, a régiók aspektusaira fókuszált. „A mára már hagyománnyá vált szemeszternyitó elõadássorozat, tizenkét évvel ezelõtt azzal a céllal indult el, hogy a karon folyó színvonalas kutatómunka, az elért eredmények a szélesebb közvélemény elõtt is ismerté váljanak” – tudtuk meg Marsi Istvántól, a kar dékánjától. Megnyitójában így fogalmazott: „Abban mindannyian egyetértettünk, hogy nem kielégítõ az, ha egy-egy szakma mûvelõi egymásnak mondják el az elért eredményeket. Fontos, hogy azok, akik az egyes tudományterületeket nem ismerõk is megismerjék a kari sikereket. Törekszünk arra, hogy szélesebb közvélemény elõtt is ismerté váljanak a kar tudományos sikerei, elõadóként is megismerjük azokat a kollégákat, akiknek ezek a sikerek köszönhetõk”. Rámutatott arra is, hogy nemcsak a földrajzi folyamatok lépnek át az országhatárokon, hanem a gazdasági, történelmi, politikai folyamatok is függetlenné válnak ettõl. „Ezért nagyon fontos számunkra, hogy a mai napon, olyan tudósok mutatják be a regionalitás aspektusait, akik elmélyült mûvelõi a szakmának. Errõl a sokat használt, de tudományosan valószínûleg nem mindannyiunk által vizsgált területrõl most új eredményeket tudhatunk meg” – tette hozzá. A 2014/2015-ös tanév I. szemeszterének nyitó rendezvényén Olasz Lajos, a kar Alkalmazott Humántudományi Intézet Alkalmazott Társadalomismereti
Tanszék adjunktusa Egy régió, két világháború árnyékában címmel beszélt Közép-és Kelet- Európa I. és II. világháború közötti helyzetérõl. Dékányné Szénási Éva fõiskolai tanár Régiók Európája: elmélet és megvalósulás, Rácz Lajos egyetemi tanár Félperifériáról félperifériára: átrendezõdések a világgazdasági rendszer erõtereiben címmel tartott elõadást. Az elõadásokat követõen elismerõ oklevéllel köszöntötték azokat a hallgatókat, akik tudásukkal és munkásságukkal öregbítették a kar hírnevét. A köztársasági ösztöndíjasoknak szóló miniszteri oklevelet Marsi István dékán adta át. A rendezvény egy népdalcsokorral zárult a kar óvodapedagógus szakos hallgatójának elõadásában. Az elõadásokat a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar TiszapART Televíziója rögzítette. Az elõadások hamarosan itt megtekinthetõk. Képek: Varga Kristóf Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-szeptember/eloadasokkal-nyitotta
TEHETSÉGES HALLGATÓK ÖSZTÖNDÍJPROGRAMJA Megjelent a László Ferenc Sporttudományi Kutatómûhely II. kötete Sokszínû sporttudomány (Sportszakmai tanulmány- és szakcikk gyûjtemény) címmel. A kiadvány a Tehetséges hallgatók ösztöndíjprogramja címû pályázat (NTP-KTFM-13-0006) keretein belül került kiadásra. Forrás: http://www.jgypk.hu/?p=9127
14
2012/I.
Díszoklevelek adományozása A J UHÁSZ G YULA P EDAGÓGUSKÉPZÕ K AR TANÁCSA AZ ALÁBBI DÍSZOKLEVELEKET ADOMÁNYOZTA 2014. AUGUSZTUS 30-ÁN. GRÁNIT DÍSZOKLEVÉL Németh Lajos GYÉMÁNT DÍSZOKLEVÉL Ács Kovács Ernõné Sebõk Erzsébet Gizella, Ádám Jenõné Lénárd Mária, Babiák Mihály, Bagi János, Balázsfi Istvánné Magyari Erzsébet, Báló Józsefné Bálint Ilona, Bányai Ferenc Imréné Csenki Margit, Bernácz István, Farkas Lászlóné Lovas Erzsébet, Fehér István, Fekete Istvánné Ambrus Erzsébet, Fodor Péter Zoltánné Tóth Erzsébet, Gazdik Gyula, Gyuris Imre, Hajdu Ferencné Gobaschits Mária, Jerney István, Dr. Jójárt István, Kalmár Ferencné Bittó Katalin, Dr. Kalmár Sándorné Nagy Ilona, Kenéz Pálné Csorba Zsuzsanna, Kónya Ferenc Zoltán, Kovácsné Gyõri Ida, Lele Károly, Lente Károlyné Kollár Terézia, Lipták Lajosné Bodor Anna Magdolna, Marosi Jenõné Gresznáryk Julianna, Martinovits László, Mérges István, Mészáros Lajosné Gráfel Ibolya, Németh Károly, Németh Károlyné Juhász Terézia, Némethné Kovács Mária, Pátrovits Vendelné Oravecz Judit, Rádity Velimír, Sal Béláné Kertész Mária, Somfai Lászlóné Brezovich Apollónia, Szathmári Tamás, Takács Péterné Kószó Ilona, Tóth Gyuláné Szabó Ilona, Vajda Mihályné Nyerges Ilona, Varga Istvánné Zádori Erzsébet, Vuity István ARANY DÍSZOKLEVÉL Dr. Ábrahám Sándorné Zõdi Magdolna Mária, Dr. Adamkovich István, Dr. Adamkovich Istvánné Sallay Mária, Bakos Balázs, Békési Mihály, Berta Ferencné Fülöp Jolán, Bodzsár Lászlóné Chovanyecz Piroska Katalin, Dr. Bonifert Domonkosné dr. Bottyán Katalin, Bukodi Pálné Varga Zsófia, Csatai Jánosné Bengõ Julianna, Cserven Istvánné Horváth Éva Etelka, Dankowszky Ákos, Dióssy Tiborné Szaszkó Klára, Döbrögi Andrásné Ujvári Mária, Erdei Andrásné Hrubos Gabriella, Elisabeth Eriksson (szül. Nagy Erzsébet), Fejes Ferenc, Fejes Ferencné Móri Judit, Fenyvesi Tivadarné Szügyi Teréz, Fiedler György, Fiedler Györgyné Varga Emõke, Frank Lászlóné Kováts Emese Zsuzsanna, Fülöp Sándorné Pintér Mária, Gál Menyhértné Tóth Mária, Görgényi Istvánné Szabados Mária Ilona, Greksza Györgyné Hevesi Erzsébet, Gubicza Ferenc, Gyarmathy
15
2012/I.
Zsolt, Gyõri Józsefné Csontos Piroska, Hagymási Józsefné Knapecz Gizella Erzsébet, Hegedûs Tiborné Rajki Magdolna, Hegyaljai Tamásné Huszár Veronika, Heimann Gyõzõ, Hunyadi Lászlóné Wachter Erzsébet, Jenei Katalin, Dr. Joó Gyuláné Jozó Piroska, Joó Lajosné Köhler Magdolna, Juhász Istvánné Kapus Edit Irén, Kálmán Ferenc, Kálmán Ferencné Polyák Julianna, Kapitány Józsefné Bogárdi-Mészöly Anna, Karátsonyiné Kiss Terézia, Dr. Karlovitzné Gönczi Erzsébet, Dr. Kecskeméti Sarolta, Kissné Kotormán Zsófia, Konczos Éva Erzsébet, Konrád Edéné Csizi Mária Terézia, Korim Györgyné Balog Magdolna, Dr. Kotek Lászlóné Tekulics Emília, Kovács Istvánné Molnár Aranka, Dr. Kovács Józsefné Szabó Magdolna, Kovács Lászlóné Bálint Margit, Kovács Pálné Zsuffa Anna Veronika, Körmendy Györgyné Fok Valéria, Kúsz Tiborné Faragó Éva Erzsébet, Dr. Lakatos Lajosné Kovács Margit, Litauszky Jánosné Vaskor Mária, Dr. Lóczi Jánosné Lauró Mária, Marosvölgyi Károly, Márton Lászlóné Gyöngyösi Rozália, Marton Mihály, Meditz Józsefné Mizsei Anasztázia, Molnár Gyula, Molnár Józsefné Körmöczy Klára, Molnár Józsefné Módos Éva, Muszka Sándor, Nagy Rébék Ferenc, Nemes Lászlóné Krivjanszki Katalin, Németh Ferenc, Dr. Németh Istvánné Rácz Piroska Mária, Novomeszky István, Osváth Ferencné Somogyi Ilona, Dr. Palásti Józsefné Wojnárovich Ágnes, Pálmai Györgyné Németh Magdolna Katalin, Papp Lajos, Puruczky József, Rajnai Márton, Reck Mihályné Szabó Olga, Révész Pálné Lakatos Klára, Rózsavári László, Rózsavári Lászlóné Urbán Erzsébet, Sindel Mihály, Szabó Katalin, Dr. Sohajda Imréné Benkõ Ildikó, Som Józsefné Pászti Zsuzsanna, Szabó Tiborné Báthory Éva, Székelyhidi Attiláné Pljesovszki Mária, Szendi-Horváth Ernõ, Szendi-Horváth Ernõné Ehling Edit, Szokolai Jánosné Szemenyei Edith Margit, Szûcs Jánosné Fürge Gertrúd, Tompa Mária, Tóth Imre Károlyné Pecz Mária Anna, Tóth Imre, Tóth Imréné Csizmadia E. Katalin, Tóth Nándorné Csamangó Valéria, Tóth Ödönné Arányi Piroska, Dr. Tóth Rózsa (szül. Buzsik Rózsa), Trinyik Pálné Varga Róza, Tuskáné Iványi Edit, Vajtay Józsefné Nikolényi Zsuzsanna, Valaczkainé Pettendi Mária, Dr. Varga Istvánné Varga Mária, Vargáné Bali Zsuzsanna, Vas Lajosné Domokos Mária, Vass Lajos, Vaszkó Tamás, Vida Miklósné Nagy Etelka, Dr. Wébel Dezsõné Miklós Mária, Zboján Rózsa, Zombori Lászlóné Magyar Erzsébet RUBIN DÍSZOKLEVÉL Boros Ferencné Csókás Auguszta, Kovács Károlyné Lantos Julianna, Oláh Albertné Barna Julianna VAS DÍSZOKLEVÉL Barta József, Csóti Szilveszter, Sütõ Péter, Szántó Lajos Képek: http://www.jgypk.hu/?p=9000 Forrás: SZTE JGYPK Kari Közlöny
16
2014/IV.
Madách Imrére emlékeztek A JGYPK NEMZETKÖZI KONFERENCIÁJA É VFORDULÓS MÛVÉSZEK CÍMMEL 2014. SZEPTEMBER 29–30- ÁN 15. ALKALOMMAL RENDEZTE MEG NEMZETKÖZI ZENEI KONFERENCIÁJÁT AZ SZTE JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZÕ KAR ÉNEK-ZENE TANSZÉK. A RENDEZVÉNYEN A 150 ÉVE MEGHALT MADÁCH IMRÉRE IS EMLÉKEZTEK. Marsi István, a Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar dékánja magyar és német nyelvû köszöntõjében elmondta, a kar Szemeszternyitó elõadás-sorozatában Rácz Lajos professzor elõadásában azt a tézist említette, hogy a történelemben a gazdaságilag prosperáló városok sosem esnek egybe a kulturális központokkal. „Nagyon bízom abban, hogy ez csak aÍfõvárosokra igaz, és az egyetemi karokra nem, azaz annak a pezsgõ kulturális életnek és magas szintû mûvészeti tevékenységnek, mely a karunkon folyik, nem lesz anyagi bukás a következménye” – mondta tréfálkozva. Hozzátette: a kar kiváló érdeme, hogy a Mûvészeti Intézet munkatársainak vezetésével 2014-ben létrejött a Mûvészeti, Mûvészetpedagógiai és Mûvészetközvetítõ Szakkollégium, ami jól mutatja, hogy a pedagógusképzõ kar mennyire megbecsüli, központba helyezi a mûvészeti tevékenységet. „Abban bízom, hogy ez a rendezvény is olyan esemény lesz, mely a kar értékeit, kincseit, a kiváló kollégákat a középpontba helyezi” – zárta köszöntõjét. A konferencia nyitóelõadásában Máté Zsuzsanna fõiskolai tanár ismertette Madách Imre Az ember tragédiája címû drámai költemény interpretációit, a 150 éve meghalt Madách Imrére is emlékezve. „Madáchot Az ember tragédiája országos hírûvé és elismertté tette” – fogalmazott elõadásában. A magyar nyelven 177 ki-
adásban megjelent drámai költemény hatása számos mûvészeti ágban megfigyelhetõ; a képzõmûvészetben, fametszet-illusztrációkban, az irodalomban, a színházés filmmûvészetben egyaránt. A mû õsbemutatóját 1883-ban tartották Paulay Ede rendezésében, a bemutató a tragédia újrafelfedezését indította el. A drámai költemény elsõ zenei interpretációja is az õsbemutatóhoz kapcsolódik, kísérõzenéjét Erkel Gyula karmester írta. Madách drámai költeményének hatására számos önálló komolyzenei mû is született, így például Veress Gábor Dicsõség a magasban, Bárdos Lajos Madách küzdj, Ránki György Az ember tragédiája címû operája és Dohnányi Ernõ fõ mûve, a Cantus vitae (Az élet dala) szimfonikus kantáta – tudtuk meg elõadásából, melyet zenei betét színesített. A nemzetközi rendezvényre Freiburgból, Brnoból, Prešovból, Nagyváradról, Kolozsvárról és Kremsbõl is érkeztek elõadók. A JGYPK Mûvészeti Intézet Ének-Zene Tanszék a 15. konferenciához kapcsolódóan nemzetközi hangversenyt tartott 2014. szeptember 30-án, kedden 18 órakor a Rektori Hivatal Dísztermében. Gajzer Erzsébet Kép: http://www.vkbalassa.hu Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-szeptember/madach-imrere-emlekeztek
17
2014/IV.
A Magyar Képesítési Keretrendszerrõl tartottak elõadásokat A MAGYAR PEDAGÓGIAI TÁRSASÁG ÉS AZ MTA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁG ANDRAGÓGIAI ALBIZOTTSÁG 2014. NOVEMBER 14-ÉN RENDEZTE MEG SZEGEDEN FELNÕTTKÉPZÉSI ROADSHOW-JÁT A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM JUHÁSZ GYULA PEDAGÓGUSKÉPZÕ KAR FELNÕTTKÉPZÉSI INTÉZETÉBEN. Harmadik alkalommal rendezett roadshow-t a Magyar Pedagógiai Társaság Felnõttképzési Szakosztálya az ország több városában, közöttük Szegeden is. Ezeken az alkalmakon az egyes térségek szakemberei cseréltek eszmét az élethosszig tartó tanulás, a felnõttképzés aktuális kérdéseirõl, és információt gyûjthettek a hazai tapasztalatokról, jó gyakorlatokról. A 2014. november 14-ei szegedi eseményen T. Molnár Gizella, az SZTE JGYPK Felnõttképzési Intézet vezetõje megnyitóbeszédében elmondta: nem elõször adnak helyet a felnõttképzési roadshownak, és ezt most is örömmel teszik. A felnõttképzés hete a tanulás ünnepe kell, hogy legyen, a felnõttképzés fontosságáról beszélve pedig rámutatott: a mûveltség, a tanulás, a kompetencia elsõdleges nemzeti és szakmai érdek. Az intézetvezetõ kifejezte reményét, hogy ez a konferencia is hozzájárul ezekhez a törekvésekhez. Ezt követõen a Magyar Képesítési Keretrendszerrõl (MKK) tartott tájékoztatót Derényi András. Megtudtuk: az MKK egy keretrendszer, egy eszköz, amelyet a világ 142 országában fejlesztenek, így az Európai Unió összes tagországában is. Ehhez a programhoz a magyar kormány 2008-ban csatlakozott, ezt követõen nagyon élénk nemzetközi kommunikáció, eszmecsere és szakmai tapasztalatcsere kezdõdött a szakértõk között. Maga az eszköz Magyarországon négydimenziós, nyolcszintû, egyfajta mátrixba illesztik bele az összes magyar képesítést, jellemzõkkel látják el azokat és a kitöltött verzió adja magát a keretrendszert.
A képesítési keretrendszer létrehozásával rendszerbe foglalhatók az oktatás és képzés különbözõ szintjeinek kimeneti szabályzói, erõsíthetõk az oktatás és a képzés minõségbiztosítási rendszerei, valamint az oktatási és képzési rendszeren belüli szakmapolitikai koordináció, a társadalmi partnerekkel való együttmûködés. Ezáltal eredményesebben orientálható az oktatási-képzési programok tervezése és kidolgozása. Az MKK azt is eredményezi, hogy Magyarország belátható idõn belül a kialakulóban lévõ egységes európai oktatási térség aktív szereplõjévé válik, és Európa-szerte olyan mértékben erõsödik a bizalom a hazai képesítések iránt, ami nemzetközi szinten emeli az oktatás, elsõsorban a hazai felsõoktatás elismertségét és vonzerejét – szögezte le a szakember. Utána Farkas Éva andragógus, egyetemi docens A tanulási eredmény-alapú gondolkodás a felnõttképzési programok tervezésében címmel adott elõ a rendezv é nyen. A szegedi program második felében két szekcióban folytatták a munkát a szakemberek: Tanulási eredmények a szakmai programkövetelményben, illetve A felsõoktatás szintleírásairól címmel. Nyemcsok Éva Esõ Képek: Herner Donát Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-november/magyar-kepesitesi? objectParentFolderId=19355
18
2014/IV.
Versenyképes sporttudomány a szegedi egyetemen I NNOVÁCIÓ
A TESTNEVELÉS , SPORT ÉS REKREÁCIÓ TERÜLETÉN CÍMMEL TARTOTTA MEG
SZAB SPORT MUNKABIZOTTSÁGA ÉS AZ SZTE JGYPK TESTNEVELÉSI ÉS SPORTTUDOMÁNYI INTÉZETE. AZ ÖSSZEJÖVETELEN EGY TÁMOP-PÁLYÁZAT KERETÉBEN MEGVALÓSULÓ FEJLESZTÉSI PROGRAMOKAT ISMERTETTEK. TUDOMÁNYOS ÜLÉSÉT
2014.
NOVEMBER
12-ÉN
A 21. század követelményeinek megfelelõ, felsõoktatási sportot érintõ differenciált, komplex felsõoktatási szolgáltatások fejlesztése a Dél-alföldi Régió felsõoktatásában címmel nyerte el a Szegedi Tudományegyetem a Sport a felsõoktatásban címû pályázat keretében a Társadalmi Megújulás Operatív Program közel 320 millió forintos támogatását, mely huszonkét hónapra szól. A TÁMOP-4.1.2.E-13/1/KONV-2013-0011 azonosítószámú, 2013. szeptember 1-je és 2015. június 30-a között megvalósuló projekt négy pilléren nyugszik: a sporttudományi képzés fejlesztésén, a sportorvosi képzés kialakításán, a sportélettan, valamint a hallgatói sportszolgáltatások fejlesztésén. A rendezvényre a Magyar Tudomány Ünnepe programsorozat keretében került sor, ahol az elõadók beszámoltak arról, hogy a saját területükön mit sikerült megvalósítaniuk az elmúlt évben. A tudományos ülésen az SZTE öt karának képviselõi vettek részt, akik mind szerepet vállalnak a fejlesztésben. A Juhász Gyula Pedagógusképzõ Kar, az Általános Orvostudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar, a Természettudományi és Informatikai Kar, valamint az Állam- és Jogtudományi Kar együttmûködésének köszönhetõen az SZTE egyedülálló módon magas presztízsû továbbképzést tud létrehozni az országban a sporttudomány területén. Balogh László, a JGYPK Testnevelési és Sporttudományi Intézet intézetvezetõ egyetemi docense László Ferencre emlékezve nyitotta meg az ülést. László Ferenc belgyógyász az intézet egykori egyetemi tanára, az MTA doktora, a mozgásgyógyszer feltalálója volt. Balogh László szerint mindenkinek példaképe lehet a kutató, aki lelkesedésébõl soha nem hagyott alább. A megemlékezést koszorúzás követte a SZTE Testnevelési és Sporttudományi Intézet folyosóján. Az ülésen a fejlesztés két fõ komponensérõl esett szó: a sporttudományról és a hallgatói szabadidõsportról. Gyõri Ferenc tanszékvezetõ fõiskolai docens (JGYPK) elõször az egyetemen megvalósuló képzésfejlesztésrõl számolt be. „A képzésfejlesztést egy innovációs igény
A
szülte, ez az igény az egészségi állapot romlásából fakad. A mindennapi testnevelés egy olyasfajta igény, amely a humánerõforrás képzésére vonatkozik. A humánerõforrások fejlesztése három pilléren nyugszik az SZTE-n. Az elsõ a testnevelõinstruktor-képzésünk. Ezt a továbbképzést azoknak a hallgatóknak ajánljuk, akik rendelkeznek sport szakos diplomával, de nem taníthatnak iskolában, mert nincs meg hozzá a végzettségük. Ezzel a szakirányú továbbképzéssel taníthatják a testnevelés tantárgyat. A második az iskolai sportkör elnevezésû továbbképzés. Ezzel a végzettséggel délutáni sportfoglalkozásokat tarthat az illetõ. A harmadik a sportvezetõ-továbbképzésünk. Ez az ÁJTK, a JGYPK, valamint a GTK közös képzése, mely sportegyesületek, sportszervezetek vezetõinek képzését hivatott szolgálni. Jelenleg ott tartunk, hogy ebben a tanévben közel 60 fõvel indultak el ezek a szakok” – számolt be róla. Molnár Andor, a JGYPK fõiskolai docense a hazai és nemzetközi hálózatépítési tapasztalatokat osztotta meg a hallgatósággal. A sporttudomány fejlesztése ugyanakkor nemcsak a hálózatépítésbõl és az új továbbképzések létrejöttébõl áll, hanem elengedhetetlen feltétele a tananyagfejlesztés is. „Az elmúlt évünk nagyon produktív volt. Tizenegy elektronikus interaktív tananyag született ellenõrzõ kérdésekkel ellátva. A továbbiakban még négy pedagógus-továbbképzõ anyagra lehet számítani” – számolt be az ülésen Dorka Péter adjunktus (JGYPK) a tananyagfejlesztés alprogram sikereirõl. Kevesen tudják, hogy az országban egyedül Szegeden valósul meg újonnan a sportorvosi képzés. Márton János (SZTE ÁOK) elmondta, hogy az Általános Orvostudományi Karon már meghirdették A sportorvoslás címû tantárgyat, melyet két fél éven keresztül harminchat hallgató hallgat. Cserei Bettina Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-november/ versenykepes?objectParentFolderId=19355
19
2014/IV.
Nyelvünk, nyelvészetünk és nyelvtudományunk VOIGT VILMOS FOLKLORISTA ÉS SZEMIOTIKUSSAL NAGY JÁNOS EGYETEMI TANÁR BESZÉLGETETT NEMRÉG MEGJELENT KÖNYVEIRÕL, AZ ETNOSZEMIOTIKÁRÓL ÉS A JELTUDOMÁNYRÓL. A köteteket a Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsõoktatási Kiadó jelentette meg. Nagy János, az SZTE JGYPK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék egyetemi tanára mindenekelõtt szegedi kapcsolatairól kérdezte a szerzõt, aki elmondta, hogy egyre erõsebbek szegedi kötõdései, és mindig örömmel tér vissza a városba. Szóba került a folklór fontossága e nyelvészeti témájú kötetek megalkotásánál. Voigt Vilmos ehhez hozzátette, hogy meggyõzõdése szerint nagyon sok magyar egyetemen felszámolták a tradicionális folklóroktatást, ez azonban nem kizárólag országos, hanem nemzetközi probléma is egyben. Az etnoszemiotika – ahogyan a szerzõ is rámutatott – két aspektusból foglalkozik a népi kultúrával: a népi kultúrát a jeltudományok szempontjából, illetve a tradicionális kultúrához tartozó jeleket vizsgálja. „A viseleteknek jelfunkciójuk volt – folytatta –, ma azonban nem olyan egyszerû a dolog.” Mint kiderült, szívéhez legközelebb álló népviselet a morva-szlávoké, melynek színébõl még a viselõ mesterségére is következtetni lehet. Etnoszemiotika címû kötetében mindezen folklórhoz kapcsolódó nyelvészeti kérdésekrõl olvashat a könyvet megvásároló érdeklõdõ, amelyet – hasonlóan a Jeltudomány címû
kiadványhoz – egy olyan praktikus, áttekinthetõ kézikönyvként képzelt el szerzõje, amelyet bárhová magával vihet olvasója. A beszélgetés érintette a kedvelt hazai népi tehetségkutató mûsort is, amelyrõl elismerõen nyilatkozott Voigt Vilmos: kiemelte versenyzõi mezõnyének és a verseny zsûrijének „hallatlan precíz” felkészültségét. Pozitívan látta a magyar átlagember folklórismeretét: szerinte minden magyar ember ismeri a hagyományos magyar kultúrát és népviseletet. Mindezeken kívül méltatta Bálint Sándor néprajzkutató, „a legszögedibb szögedi” munkáját is, akinek kutatásai annak szemiotikai aspektusú továbbgondolására sarkallják õt. A könyvbemutatón részt vevõk megtudhatták tehát, hogy a szerzõ következõ munkája valószínûleg a vallásszemiotikával foglalkozik majd részletesebben. A beszélgetés végén Nagy János a könyvbemutató címére kérdezett rá. A válaszadó erre így reagált: „saját magunknak kell megfogalmazni, hogy mi az, hogy nyelvünk, és annak milyen keretei vannak”. Felhívta a figyelmet, hogy más a magyar nyelvû gondolkodás, továbbá elképzelhetetlennek tartaná azt: „ha létezne nyelv, de nem léteznének nyelvészek”. Kép és forrás: http://www.jgypk.hu/?p=8624
/ u h . t f k s e g a / / http:
20
2014/IV.
A nemi szerepek nyelvi tükre A TÁRSADALMI NEM ÉS NYELVHASZNÁLAT TÁRSZERKESZTÕJÉVEL, JUHÁSZ VALÉRIÁVAL FOLYTATOTT BESZÉLGETÉST ANTONI RITA 2014. JÚNIUS 15-ÉN A DUGONICS TÉREN. Az SZTE JGYF Kiadó által kiadott Társadalmi nem és nyelvhasználat társszerkesztõjével, Juhász Valériával beszélgetett Antoni Rita, a Nõkért Egyesület elnöke. A dialógus során megtudhattuk, hogy a könyv születésének ötletét a kevés hozzáférhetõ angol és német szakirodalom adta. A kötetsorozatba több száz tanulmány közül válogattak a vezetõ nemzetközi szerzõk kutatásai közül, mely valójában egy kötetnek indult – mesélt Juhász Valéria a kezdeti elképzelésekrõl – jelenleg pedig a harmadik kötet készül. A szerkesztõk fontosnak tartották, hogy az elméleti megalapozottság mindegyik kötetben jelen legyen, de elsõsorban alkalmazott kutatások adják a kötetek nagyobb részét. A mû a merev sztereotípiák újratermelõdésének mechanizmusát, a nemek nyelvhasználati szocializációjának folyamatait, illetve a gender megjelenéseit mutatja be a különbözõ szerepeken, kontextusokon keresztül. Ilyen színtér például az iskola, ezen belül az iskolai interakciók, a politika a kampány médiahírei, a munkahelyi vezetési gyakorlatok, az orvos–beteg kommunikáció és az internet is, mely újabb teret nyújt a genderkülönbségek újratermelõdésére. Igaz, hogy a kötetnek Társadalmi nem és nyelvhasználat a címe – hozta föl Juhász Valéria –, de ennél jóval szélesebb körben mutatja be ezt a témát, mely a kommunikációval foglalkozó vagy a társadalomtudományokban kutató hallgatók és kollégák számára is érdekes lehet, nemcsak a témák miatt, hanem a kötetben lévõ kutatási módszerek (tartalomelemzés, diskurzuselemzés, kvantitatív, kvalitatív kutatások stb.) sokszínûsége miatt. A mû célja a nemi kérdés összetettebb kezelése, mert a nemi indentitáskonstrukciók mindig adott kontextusban jönnek létre és értelmezõdnek. Ha nem kellõ komplexitással és mélységgel nyúlunk a témához, téves következtetésekre juthatunk, amelyek gyakorta csak felerõsítik a nemi sztereotípiák újratermelõdését. Ezt követõen a harmadik kötetbõl kaphattak ízelítõt az érdeklõdõk, melyben többek között szó lesz a szülõi szerepek kommunikációjáról, annak következményeirõl, a különbözõ vezetési stílusok hatékonyságáról,
az orvos–beteg kommunikáció gyógyulásban betöltött szerepérõl, illetve a közvetett és a közvetlen kommunikációról. Közvetett kommunikációt csak azzal lehet folytatni, aki érti – fejtette ki Juhász Valéria. A kötetben lévõ tanulmány bemutatja, hogy a közvetett kommunikációnak hány formája van, és ezek meg nem értése milyen konfliktusokhoz vagy akár súlyosabb következményekhez is vezet. Juhász Valéria idõnként a saját diákjainál is figyeli, ki menynyire érti a közvetett kommunikációt: ha esetleg rendetlenség van a teremben, akkor megjegyzi, hogy: micsoda felfordulás van itt – mesélte. Ezután figyeli, hogy ki az, aki reagál rá és megérti, hogy valamit cselekedni kell – fejtette tovább a gondolatot. A könyvek bemutatása után köszönetet mondott: a családjának, a szerkesztési és a kiadási folyamatokban segítõknek. A segítõk sorából kiemelte Tóth Szergejt, az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéket, a Szakképzési, Továbbképzési és Távoktatási Központ támogatását, illetve a Miskolci Egyetemet. „Az egész szerkesztési folyamat tanulás volt számomra” – mesélte Juhász Valéria. „Nagyon sokat kaptam ettõl a munkától” – fejezte be a beszélgetést hálás mosollyal. Ezután könyveinek elsõ számú olvasója, édesanyja, Bagi Ádámné mondott nekünk pár szót. Kiemelte, hogy a könyv a hallgatók számára rendkívül elõnyõs, mert olyan tanulmányokat tartalmaz, amelyek a mindennapi otthoni, iskolai, munkahelyi kommunikáció mûködését mutatják be. Tanári és igazgatói mivoltából fakadóan összevetette a jelenleg és a munkája során tapasztaltakat, miszerint mára már kevés férfi tanár található meg az iskolákban, és a diákok ennek következtében nem kapnak meg minden oldalról megfelelõ nyelvi mintát a fejlõdésük során. A kommunikációs fejlõdés fõ színterei a család és az iskola, ezért kellene erre a szempontra is jobban figyelni az iskolákban – fejtette ki gondolatmenetét Bagi Ádámné. Kép és forrás: http://www.jgypk.hu/?p=8636
21
2014/IV.
A JUGYU Klubban mutatták be Trenka Csaba Gábor kötetét 2014. SZEPTEMBER 30-ÁN A JUGYU KLUBBAN TARTOTT KÖNYVBEMUTATÓT TRENKA CSABA GÁBOR SZEGEDI ÍRÓ. ÉRINTHETETLENEK CÍMÛ KÖNYVÉRÕL BENE ZOLTÁN BESZÉLGETETT VELE. A BEMUTATÓ EGY NAGYOBB, A SZEGEDI ÍRÓK TÁRSASÁGA ÁLTAL SZERVEZETT RENDEZVÉNYSOROZAT RÉSZE VOLT, MELYNEK CÉLJA AZ IRODALOM ÉS A KÖNYV NÉPSZERÛSÍTÉSE, A MÛVÉSZET ÉS AZ OLVASÁS MINT SZABADIDÕS TEVÉKENYSÉG HIRDETÉSE. Trenka Csaba Gábor 1959-ben született Szegeden. Az 1. Gyakorló diákja volt, majd a Ságvári-gimnáziumban érettségizett 1978-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen végzett magyar-történelem szakon. Jelenleg Budapesten él. Dolgozott a filmgyártásban rendezõasszisztensként, szerkesztõként, most forgatókönyvíró. Elsõ regénye 1991-ben jelent meg (Egyenlítõi Magyar Afrika, második kiadás 2010). Ezt a Szaurusztánc követte 1995-ben, 2002-ben a Galaktikus pornográfia címû novelláskötet, majd 2013-ban a Place Rimbaud, egy alternatív történelmi regény. Az Érinthetetlenek címû két kötetes nagyregénye 1975 Szegedét mutatja be az olvasóknak, az ekkor élt „tizenévesek” életét tárja elénk, közülük is a generáció „alterei” kapnak fõszerepet. A könyv különlegessége, hogy minden fejezet elején feltüntet egy lejátszási listát az író. Olvasás közben ezeket a zenéket hallgatva felerõsödik a szöveg hatása, még élvezetesebbé téve a történetet. A szerzõ elmondta, ezt a módszert félig saját élmény révén, félig a filmes tapasztalatainak hála fedezte fel. Egy filmnél nagyon sokat nyom a latban, hogy milyen zenét írtak hozzá. Egy jó filmzene egy rossz filmet is megmenthet, egy horrorfilm pedig zene nélkül inkább olyan, mint egy rossz kabaré. Ez az erõsítõ hatás pedig a könyveknél is mûködik. Ha megkérdezik tõle, mi a foglalkozása, leginkább azt mondja, hogy forgatókönyvíró, mivel szerinte a „költõ” nem nevezhetõ szakmának, sokkal inkább egy minõsítés, amit nem használ magára az ember. Az író, a költõ „létezésszakma”, melynek lényege, hogy az ember él és tapasztal, majd ezekbõl leír valamennyit, amivel többé teheti a világot. A forgatókönyvek mellett rengeteget foglalkozik az írással, a szépirodalommal. Ötleteit, elképzeléseit több száz feljegyzés,
firka õrzi, amelyekbõl nem marad fent sok, csak egy-egy alak, egy mozzanat. Ezeket viszont felhasználja egy képhez, egy rövid jelenethez, amely akár több évig is megmarad az emlékezetében, míg be nem építi egy könyvbe, egy filmbe. Ezek az õ „beégett képei”, amik valami szavakkal alig megfogalmazható dolgot hordoznak magukban. Lehetnek akár valós emlékek vagy azok egy változata. Modellek, amik jelképeznek valamit, magukba sûrítik ezt a jelentéstartalmat, és addig élnek az író memóriájában, míg meg nem találja helyüket egy alkotásban, ahol a szimbolikájuk értelmet nyerhet. Az õ beégett képei jórészt összefonódnak az 1990 elõtti Szegeddel. Mikor az Érinthetetlenekhez gyûjtött anyagot, a régi ismerõsökkel, akkor élt „fiatalok”-kal folytatott beszélgetései során is ezeket a „beégett képeket”, emlékfoszlányokat kutatta, hogy még teljesebb képet adhasson tinédzserkora színtereirõl. Azt mondja, Pest mellett talán Szeged rendelkezik olyan sajátságos atmoszférával, hogy a könyvek, történetek, amelyek itt játszódnak, annyira kötõdnek a helyhez, hogy nem is történhetnének máshol, mert teljesen más értelmet kapnának, más sztorivá alakulnának át. Az est folyamán a könyv mellett több szó esett az akkori világról, a szocializmus Magyarországáról. A szerzõ elmesélte, hogy ami – több dolog mellett – a legnagyobb különbség az akkori és a mai fiatalság között, hogy míg napjainkban hatalmas mennyiségû információ-áradat ömlik ránk, addig a 1970-es évek tinédzsereinek az információ megszerzése jelentette a problémát. Manapság az jelent kihívást, hogy az információt selejtezzük, kiszûrjük belõle a fontos adatokat, és azokat megfelelõen használjuk fel. 1975-ben nem volt internet, a rádiót, a tévét cenzúrázták, így az
22
2014/IV.
akkori ifjúság semmit nem tudott se a saját, se a határokon túli világról. Õk a megszerzés módjait kellett, hogy megtanulják, keresték a hírforrásokat, a lehetõségeket a tájékozódásra ebben az „információs vákuumban”. Ilyen információforrás volt számukra a Szabad Európa vagy az Amerika Hangja rádiócsatorna. A másik, számukra felbecsülhetetlenül fontos dolog a zene volt, fõleg az amerikai könnyûzene és a klasszikus heavy metal. A Jugoszláviából bakelitlemezeket átcsempészõ, a kaliforniai hippiktõl kazettákat vásárló, a magnókkal elõször rendelkezõ fiatalság elsõ nemzedéke volt az íróé. „Mi voltunk az elsõ generáció, amely programszerûen zenével narkózott”
– ez a mondat mindent magába foglal errõl a korszakról. Számukra a könnyûzene is egyfajta összekötést jelentett a határokon túli világgal, valami, ami más volt, valami, ami többet adott nekik. E világ szegedi oldalát mutatja be az Érinthetetlenek, amely mindenképpen érdekes és tanulságos olvasmány lehet mind a mai fiatalok, a „csendes generáció” tagjainak, mind a nosztalgiázni vágyó örök ifjúknak. Ondrik Imola Kép: http://moly.hu Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-oktober/jugyu-klubban-mutattak
Munkavállaló fiatalokat segítõ köteteket írt az SZTE oktatója A
MUNKAERÕPIAC NEHÉZSÉGEINEK LEKÜZDÉSÉBEN AD TANÁCSOT
FIZEL NATASA
A NEMRÉG
MEGJELENT KÉTKÖTETES ÍRÁSÁBAN.
A 2014. SZEPTEMBER 24-ÉN TARTOTT KÖNYVBEMUTATÓN SZÓ ESETT ARRÓL, HOGY MIÉRT FONTOSAK A KOMPETENCIÁK, ÉS A SIKERES INTERJÚVAL KAPCSOLATBAN IS RENGETEG TANÁCS HANGZOTT EL. Pályaszocializációs készségfejlesztõ tréningek és Munkaerõ-piaci szolgáltatások és kompetenciák fejlesztése a címe annak a két kötetnek, melyet saját tapasztalatai alapján írt meg Fizel Natasa, az SZTE JGYPK Szakképzési, Távoktatási és Továbbképzési Központ oktatója. „Azt tapasztaltam, hogy manapság igen kevés az olyan jegyzet, amely a pályakezdõket segítené” – mondta Fizel Natasa a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában tartott könyvbemutatón. „A ’90-es években kiadott szakirodalmakban az állásinterjún való szereplés szabályai pedig nemcsak idejétmúltak, de irreálisak is” –tette hozzá, megindokolva a két kötet létjogosultságát. Az állampolgári részvétel hetének keretében rendezett könyvbemutatón Nóbik Attila, az SZTE BTK Neveléstudományi Intézet adjunktusa ismertette Fizel Natasa anyagát, amelyet ugyan két részre tagolt a szerzõ, ám valójában együtt ad ki egy egészet. „A munkaerõpiac borzasztóan gyorsan változik. Amerikai kimutatások szerint tízévente rendszeresen felbukkannak és népszerûvé válnak olyan munkakörök, amelyek elõtte nem is léteztek” – mondta Nóbik Attila, ezzel hangsúlyozva a munkaerõpiac változásaihoz való rugalmas hozzáállás fontosságát. „Ennek a könyvnek a legfõbb erényei közé tartozik, hogy a praktikumból
indul ki, kompetencia-központú, és a saját döntésünkért viselt felelõsséget erõsíti” – sorolta az összetartozó kötetek erényeit. Pályaszocializációs készségfejlesztõ tréningek és Munkaerõ-piaci szolgáltatások és kompetenciák fejlesztése Fizel Natasa közel 10 évnyi kutatását foglalja össze, mely során a hallgatók igényeit és elvárásait igyekezett felmérni. „A kötetben lévõ számtalan személyiség- és képességfelmérõ teszt biztos, hogy új dolgot mond az olvasónak, és megerõsíti az alapvetõ énképét, így segítve a kompetenciájának megfelelõ állás kiválasztásában” – mondta a szerzõ. A két kötetben szó esik ezenfelül a motivációról és foglalkozásválasztásról is, de rengeteg hasznos tanács olvasható kapcsolatépítésrõl, az önéletrajz-írásáról, valamint a jó benyomás keltésérõl az állásinterjún. Elengedhetetlen olvasmány mindazoknak, akik egyetemi éveiket hátrahagyva belépnének a karrier és a munka világába. Amennyiben ön is meg szeretné ismerni a karrierépítés biztos fogásait bemutató kötetet, nyugodtan írjon Fizel Natasának:
[email protected]! Õszi Tamás Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/ 2014-szeptember/munkavallalo-fiatalokat
23
2014/IV.
EDERE V L E B TATÓ U M E B
Tanulmányok a szegedi szociológia mûhelyébõl
VIEWPOINTS, PERSPECTIVES. EZ A CÍME A BELVEDERE FOLYÓIRAT ANGOL NYELVÛ, ÚJ SZERKESZTÉSI ELVÛ LAPSZÁMÁNAK, AMELYET A TUDOMÁNY HÓNAPJÁNAK RENDEZVÉNYÉN – AZ MTA SZEGEDI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG SZÉKHÁZÁBAN, 2014. NOVEMBER 18-ÁN – A SZERKESZTÕ, PÁSZKA IMRE PROFESSZOR MUTATOTT BE. Az SZTE berkeiben született a Belvedere Történelem- és Társadalomtudomány címû szakfolyóirat. A Belvedere 3. szociológia különszámának (2014/4.) az a sajátossága, hogy – az elõzõ kettõvel szemben, amit szintén Pászka Imre professzor (SZTE BTK, Szociológia Tanszék) szerkesztett – angol nyelven közli a hazai és külföldi szerzõk tanulmányait. A tematikus szám címe: Viewpoints, Perspectives. 1 ÉV, 4 LAPSZÁM Kiss Gábor Ferenc, a Belvedere fõszerkesztõje elmondta: a szociológia különszámok kezdeményezõje Pászka Imre professzor volt, és a folyóiratnak ez az elsõ angol nyelvû száma. Az 1989-ban alapított Belvedere alapítványi kiadvány, évente négy száma jelenik meg. A Belvedere kiadványok (folyóirat, könyvek) nemcsak nyomatott, hanem online is olvashatók, DOI számmal rendelkeznek. A folyóirat regisztrált a hazai és külföldi szakfolyóiratok sorában, a beérkezõ tanulmányokat független szakértõk referálják. A fõszerkesztõ vázolta a jövõ évi kiadványok tematikus blokkjait. KÜLFÖLDI ÉS SZEGEDI SZERZÕK A Belvedere tematikus – Viewpoints, Perspectives címû – számának a szerkesztõje, Pászka Imre a bemutatón kiemelte: a felkért hazai és külföldi szerzõk mindegyike megtisztelte írásával a különszámot. Így állt elõ az a helyzet, hogy két számra való anyag gyûlt össze. Ezért a második tematikus, angol nyelvû lapszám megjelenése 2015 februárra várható. A különszámban szereplõ tanulmányok elsõ megjelenésûek, tematikailag változatosak és széles kitekintésûek. A külföldi szerzõk (Yale, New York, Arizona,
Helsinki egyetemének az oktatói-kutatói) mûvei mellett a szerkesztõ felhívta a figyelmet a szegedi mûhely úttörõ és kísérletezõ tanulmányainak jelentõségére. SZERKESZTÕI ELV A NYITOTTSÁG „A szerkesztõi stratégiára – hangsúlyozta Pászka Imre – továbbra is az elsõ szociológiai különszámban megfogalmazottak érvényesek: a fiatal kutatók-oktatók kísérletezõ, útkeresõ, inter- és multidiszciplináris törekvéseinek a bátorítása, az ilyen és hasonló dolgozatok közlése.” A kutató-oktató generációk közötti szakmai kapcsolat ápolását fontosnak tartja a szerkesztõ – a nyitottság jegyében. A fiatal és középgenerációhoz tartozó szerzõk mellett idõsebb, nemzetközileg elismert és tapasztalt kutatók dolgozatai is szerepelnek. Szelényi Iván akadémikus (Yale Egyetemem) is tanulmánnyal támogatta a kezdeményezést. A szerkesztés másik elvi jellemzõje: a különbözõ elméleti-módszertani paradigmák, témák iránti nyitottság. Vagyis a TDK és OTDK konferenciák sikeres diák szerzõinek és a PhD-hallgatóknak továbbra is publikálási lehetõséget biztosítanak. „Meg kell mutatnunk magunkat a nemzetközi szakma elõtt is. Kell látniuk, hogy milyen témákkal foglalkozunk, mit és hogyan tudunk újszerûen megközelíteni, ugyanis ez nyitja meg, ez ad esélyt a különbözõ nemzetközi pályázatokba való meghívásokra” - mondta Pászka professzor, majd bemutatta a következõ, angol nyelvû különszám tematikáját és szerzõit. Végül a lapszerkesztõ köszönetet mondott a szerzõknek, Kiss Gábor Ferenc fõszerkesztõnek és Jancsák Csaba docensnek, a Belvedere folyóirat alapítójának. J. É. Forrás: http://www.u-szeged.hu/sztehirek/2014-november/ belvedere-bemutato?objectParentFolderId=19355
24
2014/IV.
Hazajöttünk!
„Menni vagy nem menni?” – ez itt a kérdés és bizony fel is teszi magának egyre több fiatal. Sokan úgy gondolják, már rögtön érettségi után külföld a cél, mások diplomával a kezükben döntenek úgy, hogy szerencsét próbálnak, de akadnak olyanok is, akik családostól indulnak útnak. Mindenekelõtt arra voltam kíváncsi, vajon mit gondolnak az éppen érettségire készülõ diákok. A szentesi Horváth Mihály Gimnázium egy negyedikes végzõs osztályában osztottam ki névtelen kérdõíveket és a kérdések arra voltak összpontosítva, hogy szerepel-e a jövõbeli terveik között a külföldi élet. Az összesen 25 kitöltõ 52%-a húzta alá az igen választ arra a kérdésre, hogy szeretne-e a jövõben külföldre költözni szerencsét próbálni. Sõt mi több, az igenlõk több mint fele életvitel szerûen költözne ki és telepedne le. Persze vannak olyanok is, akik kalandvágyból indulnának útnak és olyanok is, akik csak pénzszerzés céljából mennének rövidebb idõre. A diákok közül tízen még nem tudják, hogy kiutaznának-e külföldre, ketten pedig nemmel válaszoltak a kérdésre. És hogy melyik országba mennének a legszívesebben? Az Egyesült Államokra, Angliára, Svájcra, Németországra jött a legtöbb voks, de felkerült a lapra Hollandia, Spanyolország és Franciaország is. Kis felmérésembõl az is kiderült, hogy a megkérdezettek között mindösszesen egyetlen ember volt, aki nem húzott alá semmit annál a kérdésnél, hogy él-e jelenleg külföldön ismerõse/barátja/rokona.
„HAZAÉRTEM
ÉS LETETTE M A VÁNDORB OTOT KEZE MBÜL”
A volt nemzetgazdasági miniszter, Matolcsy György tavalyi év eleji kijelentése szerint a külföldön élõ magyarok száma egy kiinduló becslés szerint nagyjából fél millió lehet. Ezt követte 2013 júniusában a GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérése, mi szerint: „2013. június végén mintegy 250 ezer fõ dolgozott legalább 6 hónapja külföldön, ami a teljes munkaképes korú népesség 4,4%-a. A háztartások 9%-ában van tartósan külföldön dolgozó személy.” Ám vannak, akik ezeket a számokat sokkal feljebb is kerekítenék. Így vagy úgy egy biztos, lassan minden embernek lesz egy ismerõse, barátja, rokona, aki külföldön él vagy tervezi, hogy ott fog. De mi a helyzet azokkal, akik valamilyen oknál fogva hazajöttek? Szerelem? Honvágy? Csalódottság? A kérdések adottak és a három hazatért ember is, akiket a témával kapcsolatban kérdeztem. Elsõként a 21 éves Bettit kérdeztem, aki érettségi után indult útnak és egy London melletti faluban várt rá a nagybetûs élet. Vajon egy érettségivel a kezében álló lányt mi motiválhatott, hogy külföldre vegye az irányt? „A családommal már egy jó ideje terveztük, hogy kiköltözünk Angliába, de elõtte mindenképp be kellett, hogy fejezzem a gimnáziumot. A terv szerint édesanyám hamarabb ment volna ki, hogy nekünk „elõkészítse a terepet”, ám végül mégsem tudott itt hagyni minket, még kis idõre sem, ezért jött az ötlet, hogy menjek én, aki tud angolul és remélhetõleg tud boldogulni is valamicskét.”
25
2014/IV.
Egy kint élõ ismerõse instrukciói és jó tanácsai után egyedül próbálkozott meg a boldogulással, ami nagyon jól ment neki, hiszen nagyon rövid idõn belül munkát is talált. „Pubban dolgoztam, mint «Runner», azaz mindig tele voltam feladattal. Kávékészítés volt a fõ munkaköröm, de késõbb már pincérnek is próbáltak betanítani. Rengeteg emberrel ismerkedtem meg ott, nagyon szerettem azt a közösséget. A munkahelyem félórányira volt – gyalog – a lakástól és kifejezetten élveztem az odáig vezetõ utat, mert mindig kedves emberekkel futottam össze. Nem ismertek, de mégis köszöntek nekem és «Szép napot!» kívántak. A boltba járás is egy igazi élmény volt, mert szintén csak mosolygós arcokkal találkoztam és ezek az emberek erõt adtak nekem is, így nem volt alkalmam búslakodni.” Ezután természetesen nagyon kíváncsi lettem, hogy ez a tündérmesébe illõ történet miért is érhetett véget? „Ahol laktam, ott csak egy szobát béreltem, de sajnos el kellett költözni, mert a bérlõknek gyerekük született és szükségük lett a helyre. A pubban is idõszakos volt a fizetésem, volt, amikor éppen annyit kerestem, hogy ki tudjam fizetni a szoba árát. Elhatároztam, hogy szerencsét próbálok Londonban is, de egy szoba bérlése még a külvárosi részen is nagyon magas volt az akkori pénztárcámnak. Az idõ telt, én nem találtam semmit, Londonban élõ ismerõsöktõl sem kaptam segítséget és még a családi helyzet is megváltozott otthon, így hát nem tehettem mást, mint hogy haza jövök. Természetesen volt bennem egy kis csalódottság, de az a határtalan boldogság, hogy újra láthatom az édesanyámat és a testvéreimet kárpótolt mindent!” Bettit a család motiválta, viszont akadnak olyanok is, akik kalandvágyból és kíváncsiságból utaznak ki. Bence két és fél hónapja van már itthon, tanul és mellette dolgozik is. Több mint 1 éve talán ezt még õ sem gondolta volna. „Én 3 évvel érettségi után költöztem ki Angliába, akkor 21 évesen és 13 hónapig éltem kint. A fõ oka, hogy kimentem az a kalandvágy volt. Világot akartam látni, tanulni a nyelvet és e mellett kíváncsi voltam, hogyan megy az önállóság. Egyedül indultam, de odakint volt egy ismerõsöm, akinél tudtam aludni pár napot és röviden elmondott pár dolgot, hogy miket is intéz-
zek el az elsõ pár napban, merre tudok munkát találni. Az elején minden fontos dolgot egyedül intéztem csak útba igazítást kaptam, mit merre találok.” Elmondása szerint õ is kedves emberekkel találkozott és nem voltak olyan rossz tapasztalatai sem, amikkel itthon Magyarországon ne találkozott volna már, mégis hazajött. „13 hónap után elég lett! Honvágyam volt és már nem éreztem olyan jól magam kint, inkább itthon szerettem volna lenni. Nagyon boldog voltam, hogy újra itthon lehetek, és hogy rövid idõ alatt sikerült iskolát és munkát is intéznem.” „Imádtam a várost, beszippantott! Tök jól éreztem magam, mindenki nagyon kedves és érdeklõdõ volt. Többnyire velem egykorú diákokkal pörögtem, akik életében London hasonlóképpen csak egy állomás volt” – emlékszik vissza nekünk Adri, aki összesen két és fél évet élt Londonban. Õ igazi világutazó, a kint megkeresett pénz egy részét is utazásokba fektette. Ám, útja mégis Magyarországra vezetett vissza. „Egyetem után költöztem ki, 22 évesen és több mint két év után úgy éreztem, hogy folytatni szeretném az iskolát, egészen pontosan a mester szakot szerettem volna elvégezni. Mivel volt is rá lehetõségem itthon, gondoltam nem hagyom ki. Ezen kívül Budapestet is imádom! Itt élnek a barátaim, itt itthon vagyok és remekül érzem magam. A sulit el is végeztem, jelenleg a szakdolgozatomat írom, de mellette dolgozom is.” Adri végszónak még hozzátette, hogy ne higgyük, hogy kolbászból van külföldön a kerítés, mert sehol nincs abból és elkezdeni mindenhol ugyan olyan nehéz! Mint látjuk, ahány a szabad madár, annyi fele száll, de némelyik hazatalál. A mi madaraink hazataláltak, még ha csak rövidebb-hosszabb idõre is, de itthon vannak, jól érzik magukat itthon! Persze rajtuk kívül még sok fiatal akad, akik szintén honvágyból, esetleg párjuk miatt, vagy a tovább tanulás miatt, de haza jöttek és letették a vándorbotot. Remélem, akik hazatértek megtalálják itthon számításaikat, akik viszont újra kezükbe veszik a sarokba támasztott vándorbotot, mindig eszükbe jut majd, melyik fészekbõl repültek ki. Debóra Képek és forrás: Hökkentõ
