Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
III. Találkozások hallgatói konferencia
Szeged 2015. május 8.
2
Szervezőbizottság Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Alkalmazott Humántudományi Intézet, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék Főszervezők: Klippel Rita, Tóth Eszter Tagok: Annus Gábor, Erdei Tamás, Harcsás Dalma, Hronyecz Kata, Katz Lilla, Matos Dóra, Pap Lili
Házigazda: Marsi István dékán Tóth Szergej tanszékvezető
3
PROGRAM 2015. május 8. 11.00 – 11.30 – 11.45
Regisztráció Megnyitó: Marsi István dékán Köszöntő: Tóth Szergej tanszékvezető Szervezők köszöntője: Klippel Rita, Tóth Eszter
Zsűri: Bácsi János, Kiss Gábor, Lengyel Zsolt, Szőllősy-Sebestyén András 11.45 – 12.00
Molnár Ágnes
A dadogás megítélése az érintett fiatalok szemszögéből
12.00 – 12.15
Havadi-Nagy Marian
12.15 – 12.30
Gulyásné Juhász Ágota Urbánné Kuba Cecilila Éva
Az implicit grammatikai tudás alakulása az egyes nyelvi szinteken specifikus nyelvi zavar esetén Az artikulációs zavar és a gyors beszéd értésének összefüggése Egy protestáns kisegyházban gyűjtött spontán imádságok megakadásjelenségeinek vizsgálata
12.30 – 12.45
12.45 – 12.55 12.55 – 13.05
Vita Szünet
13.05 – 13.20
Mastelar Olga
13.20 – 13.35
Szórád Elvira
13.35 – 13.50
Tóth Margit
Okkazionalizmusok a mai modern sajtóban A társadalmi szerepek vizsgálata olvasókönyvekben Usborne könyvek/kiadványok
13.50 – 14.00
Vita
14.00 – 14.20
Kávészünet Usborne könyvek – bemutatja Tóth Margit
4
14.20 – 14.35
Németh Margarita Veronika
Köszönetnyilvánítási stratégiák a magyarban és a japánban: interkulturális vizsgálat
14.35 – 14.50
Szalkay Attila
A passzív használata a magyar nyelvben
14.50 – 15.05
Kövesdi Dóra
15.05 – 15.20
Rasztik Zita
Az ekvivalencia vizsgálata Patrick Rothfuss A királygyilkos krónikája című művében Az orosz стартовать jövevényszó fejlődési útja
15.20 – 15.30
Vita Szünet
15.30 – 15.45 15.45 – 16.00
Török Petra Klára
16.00 – 16.15
Danics Szabina Lívia
16.15 – 16.30
Wirt Patrícia
16.30 – 16.45
Hrenek Éva
Két angol–magyar szótár összehasonlító elemzése A magyar és az orosz melléknévi igenevek vizsgálata a megfeleltetési és fordítási nehézségek tükrében Köznyelvi e ~ ö váltakozás a kettősnyelvűek beszédében Funkcióigés szerkezetek használati körének korpuszalapú vizsgálata
16.45 – 16.55
Vita Szünet
16.55 – 17.10 17.10 – 17.25
17.25 – 17.45 17.45 –
Demeter Dóra
Határátlépések Kardos-morcos figurán innen, és a pálmafán túl Zsűri értékelése, zárszó Fogadás
5
ABSZTRAKTOK DANICS SZABINA LÍVIA Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Orosz Filológiai Tanszék, Szeged
[email protected] A magyar és az orosz melléknévi igenevek vizsgálata a megfeleltetési és fordítási nehézségek tükrében Kulcsszók: melléknévi igenevek, szófajtani különbségek, fordítás, megfeleltetési nehézségek Előadásomban az orosz és a magyar melléknévi igenevek egybevető vizsgálatával foglalkozom, elsősorban a fordítási nehézségek szempontjából. Azt kívánom feltárni, hogy vajon milyen fordítói megoldások szükségesek, ha két nyelv között olyan rendszerszintű különbségek vannak, mint a melléknévi igenevek esetében. Már magának az igenévi szófajnak a definiálása is igen változatos, az orosz és a magyar nyelv vonatkozásában egyaránt. A magyar igenevek esetében többen átmeneti szófajról beszélnek, ugyanakkor, például Papp (1962), külön szófajnak tekinti őket. Orosz viszonylatban legtöbbször az igék kategóriájába sorolják a melléknévi és a főnévi igeneveket, ugyanakkor a határozói igeneveket külön tárgyalják. Az előadás célja kettős: megvizsgálom a legfontosabb rendszertani megoldásokat, majd górcső alá veszem a magyar hármas és az orosz négyes melléknévi igenévrendszer (Erdei 2013) különbségeiből fakadó fordítási nehézségeket, különös tekintettel az orosz cselekvő múlt és szenvedő jelen magyarra fordítására, valamint a magyar -andó/-endő képzős alakok oroszra fordítására. A vizsgálathoz szükséges anyagot forrás- és célnyelvi, gazdasági és jogi szövegek alkotják. A korpusz szövegeit magam gyűjtöttem, majd a nyers szövegeket egy erre a célra fejlesztett eszközzel párhuzamosítottam. Az elemzés eredményeit a kortárs szépirodalmi szövegekben tapasztalható megoldásokkal is össze kívánom vetni a szövegtípusonként eltérések feltárása céljából. Mindezen túl azt remélem, hogy a kutatásnak köszönhetően pontosabb képet kapunk a Zimányi (2006: 185) által említett melléknévi igenevek használatában bekövetkezett normatudat változásáról és a melléknévi igenevek magyartalan használatának tendenciáiról is.
6
DEMETER DÓRA Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] Határátlépések avagy kardos-morcos figurán innen és a pálmafán túl Kulcsszók: film, posztmodern, tömegkultúra A filmes szakma és a közönség ítélete között éles szakadék tátong. De ez nem volt mindig így! A ’60-as ’70-es években bevett dolognak számított, hogy a korszak rendezőinek alkotásait a kritika dicsérte, a nézőközönség pedig valósággal rajongott értük. Akkor mégis mi az oka annak, hogy a populáris kultúra és a magas művészet között egyre nagyobb a távolság? Vajon mindez magyarázható a modernitás megértési válságával? Aligha. Walter Benjamin és Adorno elméletein keresztül szeretném bemutatni a tömegkultúra jelenségét, külön kiemelve a fesztiváldíjakat, melyek sok esetben belépőt jelenthetnek a nemzetközi filmpiacra.
GULYÁSNÉ JUHÁSZ ÁGOTA Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] Az artikulációs zavar és a gyors beszéd értésének összefüggése Kulcsszók: artikulációs zavar, gyors beszéd, GMP-teszt A beszédtempó alatt azt értjük, ahogy beszédünk részei gyorsaságban követik egymást, melyet különböző tényezők befolyásolnak. Kutatásom során azt tapasztalom, hogy magas azon gyermekek, tanulók száma, akiknek a gyors beszéd értése elmarad az életkoruktól elvárhatótól. A vizsgálatot a GMP5 altesztjével végeztem, 10-10 nagycsoportos korú, artikulációs zavarral küzdő, illetve alakilag tiszta beszédű gyermekkel. Feltételezésem szerint az alakilag tiszta beszédű gyermekek a gyors beszéd értésének vizsgálatában az életkoruknak megfelelő szinten teljesítenek, míg az artikulációs zavarral küzdők elmaradnak attól. Vizsgálatom során arra kerestem a választ, hogy ez miért lehetséges.
7
HAVADI-NAGY MARIAN Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] Az implicit grammatikai tudás alakulása az egyes nyelvi szinteken specifikus nyelvi zavar esetén Kulcsszók: implicit grammatikai tudás, specifikus nyelvi zavar, morfológiai, lexikai, szintaktikai nyelvi szintek Vizsgálatomra az országos beszédvizsgáló szakértői tevékenységi körben, az iskolás korosztály vizsgálati protokolljának részeként kerül sor. Alkalmazott tesztként a Lőrik-féle mondatlistát választottam, mely nyelvileg helytelen mondatok verbális közlését követően a hibák észlelését, majd korrekcióját várja el. A nem standardizált teszttel mért eredmények elemzése során lehetőség nyílik a lexikai, morfológiai, szintaktikai nyelvi szintek mentális grammatikai tudásban megjelenő összehasonlítására, valamint az észlelés és javítás korrelációjának feltérképezésére. A vizsgálatban részvevők az iskolás korosztályt képviselik, két életkori bontásban (8–10 és 10–14 évesek). Mindkét korcsoportban 15-15 teszt kiértékelése valósul meg. A mintába emelés alapvető kritériuma a korábbiakban már diagnosztizált nyelvi zavar volt, majd a felülvizsgálati folyamatdiagnózisnak meg kellett erősítenie az aktuálisan is fennálló beszéd- és nyelvfejlődési zavart. A vizsgálattal kapcsolatban megfogalmazott hipotézisem szerint a specifikus nyelvi zavar az implicit grammatikai tudás bizonytalanságában is manifesztálódik. Kiemelt megfigyelési szempontom a tesztmegoldás során érvényesülő esetleges hibás stratégiára irányul. Lehetséges megjelenésük: szemantikai típusú korrekció (a mondat igazságtartalmát próbálja megváltoztatni), lexikai irányú (szócserét hajt végre) vagy szekvenciális típusú javítás.
8
HRENEK ÉVA Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Budapest
[email protected] Funkcióigés szerkezetek használati körének korpuszalapú vizsgálata Kulcsszók: funkcióigés szerkezetek, szinonímia, stiláris különbségek, gyakoriság, korpuszelemzés A prototipikus funkcióigés szerkezetek olyan kéttagú, egyetlen igével helyettesíthető és nagyobb mértékben konvencionalizálódott igei szerkezetekként definiálhatók, amelyeknek jelentését elsősorban a szerkezet névszói eleme határozza meg (pl. döntést hoz). Mivel az ezen kifejezések által ábrázolt valóság-összefüggések rendszerint egyszerűbben, egyetlen szóval is megragadhatók, az ilyen típusú szerkezetek többségét a nyelvművelő szakirodalom körülményeskedőnek, hivataloskodónak és éppen ezért kerülendőnek minősíti. Alapvetően ez a szemlélet jelenik meg a leíró nyelvészeti munkák egy jelentős részében is (lásd pl. a szerkezetek megnevezésére szolgáló terpeszkedő kifejezés vagy a funkcióigét jelölő üres/tartalmatlan ige szókapcsolatokat). Jelen kutatásomban arra keresem a választ, hogy a funkcióigés szerkezetek és a velük szinonim igék használati köre vajon elkülönül-e, és ha igen, milyen módon és mértékben különül el egymástól a valós nyelvhasználatban: kimutatható-e, hogy a szintetikus és az analitikus kifejezésmódok más-más stílusértékekkel rendelkeznek, ill. más-más regiszterekhez köthetők. A vizsgálat elsődleges célja konkrét, a Magyar Nemzeti Szövegtárból származó adatok segítségével cáfolni, vagy legalábbis erősen árnyalni azt a szakirodalomban elterjedt vélekedést, amely szerint a funkcióigés szerkezetek egyértelműen és feltétlenül a szerkezettel szinonim ige „terpeszkedő” és terjengős, ill. hivatalos(kodó), azaz többé-kevésbé hibás változatának tekintendők.
9
KÖVESDI DÓRA Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] Az ekvivalencia vizsgálata Patrick Rothfuss A királygyilkos krónikája című művében Kulcsszók: fantasy, fordítás, ekvivalencia, lexikai átváltási műveletek A kortárs irodalomban egyre nagyobb teret foglalnak el a fantasy regények, amelyek idegen nyelvről történő fordítása speciális feladat a fordítástudományban. Könnyű belátni, hogy a fordítónak különösen nehéz dolga van az ilyen típusú regények fordítása során, hiszen gyakran az író által alkotott elnevezéseket kell ekvivalens módon átültetnie a célnyelvre. Az előadásom elméleti hátterét Klaudy Kinga lexikai átváltási műveletekre vonatkozó osztályozása adja, és ennek keretén belül vizsgálom Patrick Rothfuss A királgyilkos krónikája című művét, különös tekintettel az ekvivalencia meglétére.
MASTELAR OLGA Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészeti program, Budapest
[email protected] Okkazionalizmusok a mai modern sajtóban Kulcsszók: okkazionalizmus, újságírás, illusztráció Kutatásomban okkazionalizmusokkal foglalkozom. Az okkazionalizmus egy olyan természetes élő nyelvhasználati jelenség, amelyet egyszeri használat, egyedülálló művészi hordozású jelentéssel bíró, rövid életű, csak kontextusban érvényesülés jellemez. Hívhatnánk akár írói kontextusfüggő egynapos neologizmusoknak, festő, alkotói egyszeri neologizmusoknak, stilisztikai alkalmi neologizmusoknak. Az okkazionalizmusokat a mai magyar sajtóban vizsgálom. Előadásomban a HVG című lapból hozok példákat a 2014. évfolyamból. Elsősorban a politikai és gazdasági hátterét kutatom az általam vizsgált jelenségnek. Arra vagyok kíváncsi, hogy a politikai és gazdasági fejlemények tükrében hogyan változik az okkazionalizmusok száma a vizsgált időszakban. Ezen kívül az okkazionalizmusok és a hozzájuk tartozó illusztrációk viszonyát is ismertetem az előadás során.
10
MOLNÁR ÁGNES Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] A dadogás megítélése az érintett fiatalok szemszögéből Kulcsszók: beszédfolyamatossági zavar, dadogás, fiatalok, kommunikáció, megítélés, reakció, tizenévesek A dadogás a beszédfolyamatosság azon zavara, amelyben felbomlik a ritmus és az ütem, illetve a beszédet abnormális gyakoriságú és időtartamú leállások, elakadások jellemzik.A dadogás nem csupán beszédfolyamatossági zavar, hanem kommunikációs nehézség is. Így a nehezen érthető, akadozó beszéd hatással lehet a társas kapcsolatok kialakulására. A dadogó személyek nagyfokú érzékenységet mutatnak kommunikációs partnereik felől érkező, a beszéd folyamatosságának zavarára vonatkozó visszajelzésekre. Kutatásom során a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Kecskeméti és Kiskunfélegyházi Tagintézményében dadogó terápiában részesülő tizenévesek szemszögéből nézve igyekeztem képet alkotni a dadogás megítéléséről. Arra kerestem a választ, hogy a dadogó fiatalok hogyan vélekednek a beszédhibájuk elfogadottságáról. Mi a véleményük az őket körülvevő szűkebb és tágabb környezetükben élő személyek dadogáshoz való viszonyulásukról. Továbbá, hogy tapasztalataik szerint hogyan reagálnak az ép, nem patológiás beszédű emberek a dadogó beszédre. Ezek alapján térképeztem fel a beszédbeli megakadásokkal küzdő tizenévesek kommunikációs interakció kialakításait és annak nehézségeit, illetve azt, hogy ezt hogyan és milyen formában határozza meg a beszélő partner által a beszédhibájukra adott reakció, a dadogás megítélése.
11
NÉMETH MARGARITA VERONIKA Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvészeti Tanszék, Anglisztika, Debrecen
[email protected] Köszönetnyilvánítási stratégiák a magyarban és a japánban: interkulturális vizsgálat Kulcsszavak: japán, beszédaktusok, köszönetnyilvánítás, interkulturális pragmatika, magyar mint idegen nyelv Az intralingvális pragmatikával foglalkozó kutatások egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a beszédaktusok vizsgálatára. Kutatásom célja a köszönetnyilvánítás beszédaktusának interkulturális vizsgálata japán–magyar viszonylatban. A köszönetnyilvánítás az egyik leggyakoribb társas kommunikációs cselekvés (Erdősi 2007), amely tulajdonképpen egy arcfenyegető beszédaktusnak tekinthető, aminek a során a beszélő elismeri, hogy lekötelezettje a hallgatónak, így a hallgató a beszélő negatív arcát fenyegeti (Eisenstein–Bodman 1995). Ezzel magyarázható a japán sumimasen kifejezés kétértelműsége, mely ’köszönömként’ és ’bocsánatkérésként’ egyaránt használható, hiszen mindkét fogalom a hála és a megbánás érzésén keresztül a lekötelezettség fogalmához kapcsolható (Coulmas 1981). A sumimasen használata egyúttal elősegíti a homályos fogalmazásmódot és a partner arcának megvédését (Sugimoto 1998). Kutatásom során a magyar mint idegen nyelvet tanuló japán anyanyelvűek és magyar anyanyelvűek köszönetnyilvánítási stratégiáit kívánom vizsgálni az ún. MDCT (Multiple-choice Dialogue Completion Test) módszerrel. Az alanyok online kérdőív formájában, különféle társadalmi jellemzőkkel meghatározott szituációkba helyezett diskurzusszekvenciákat egészítenek ki a megadott négy válaszlehetőségből egyet kiválasztva (feleletválasztós teszt). A vizsgálat eredményei rávilágítanak a két beszélőközösség eltérő szociokulturális hátterére és az anyanyelv befolyásoló hatására a stratégiák választása során.
12
RASZTIK ZITA Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Orosz Filológiai Tanszék, Szeged
[email protected] Az orosz стартовать jövevényszó fejlődési útja Kulcsszók: стартовать,начинать, Национальнй корпус русского яызыка, gyakoriság, terjedés, használat A jelen vizsgálat azokhoz a kutatásokhoz kíván adalékul szolgálni, amelyek az angol szókészleti elemek kölcsönzésével foglalkoznak az orosz nyelv vonatkozásában (vö. Janurik 2007, Сологуб 2002). Az előadásban a стартовать (’rajtol, startol’) (Gáldi–Uzonyi 2007) használatának történeti fejlődését vizsgálom. A kutatás célja az, hogy megismerjük az angol eredetű jövevényszó terjedési, valamit gyakorisági és szövegtípus-függő sajátságait. A vizsgált szó adatait összevetem a szinonimájának, a начинать (’elkezd, nekikezd’) (Gáldi– Uzonyi 2007) igének az adataival is azért, képet kapjunk a használatukban mutatkozó eltérésekről. A vizsgálathoz a Национальнй корпус русского яызыка orosz nyelvi korpuszt használtam fel. A korpuszban a стартовать igének mind a cselekvő, mind szenvedő alakjait vizsgáltam. A szövegtár publicisztikai, reklámnyelvi, technikai és tudományos alkorpuszaiban végeztem az összehasonlító statisztikai elemzést. Az elemzés során különös tekintettel voltam azokra az évszámokra, amelyek véleményem szerint befolyással lehettek az ige használatára. A vizsgálat többek között feltárta, hogy a стартовать ige az 1900-as évek elején még csupán elszórtan fordult elő, szigorúan bizonyos témakörök szakirodalmában, nyelvezetében. A 2000-es évektől tapasztalható az az igazán jelentős változás, amely rendszeres előfordulásúvá tette az igét mind a publicisztikai, mind a tudományos stílusú szövegekben.
13
SZALKAY ATTILA Eötvös Loránd Tudományegyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészeti program, Budapest
[email protected] A passzív használata a magyar nyelvben Kulcsszók: passzív, imperfectum, supinum, Zustandspassiv, kopulatív ige, anematikus ige Előadásomban a magyar szenvedő szerkezetet hasonlítom össze más nyelvek szenvedő szerkezeteivel, de nem kívánok állást foglalni abban a tekintetben, hogy a passzív használatát a magyarban kerülni kell vagy sem. Nem is lenne helyénvaló ilyen jellegű állásfoglalás. Ahogy Lanstyák István írja a Nyelvhelyesség és nyelvi ideológia c. művében a nyelvművelés tévedése abban rejlik, hogy egyes nyelvi formákat jobbnak tartunk a másiknál. Ennek ellenére gyakran zavarban vagyunk, ha rákényszerülünk a passzív használatára, mert a korábbi beidegződések miatt, idegennek vagy helytelennek érezzük. Egy emberöltő alatt a passzív használatával szemben többször is változott a hivatalos állásfoglalás. A huszadik század elején két formáját is helyesnek tartották: egyrészt létezett a latin imperfectum tőből képzett, szenvedő ragozásra hasonlító dicsértetik alak (laudātur, Praes, imp. ind.), illetve létezett a latin supinum tőből képzett szerkezetre (laudātus est, laudātus erat, Praes. perf. ind. és Praet perf ind.), vagy még inkább, a német Zustandspassivra (er ist gelobt, er war gelobt) hasonlító alak, amelyhez a magyarban is létigét használunk: meg volt/van/lett dicsérve. A nyelvi babonáktól való félelem eredményeképpen kisdiákok és felnőttek tömege tett erőfeszítéseket arra, hogy a nyelvi megnyilvánulásaik kizárólag a cselekvő szerkezetek létrehozására korlátozódjanak. A magyar nyelvben a szenvedő szerkezetet tiltó szemlélet napjainkra megszűnt. A passzívnak volt egy fénykora, egy száműzetése és mára megtörtént a megkövetése is, de két szerkezet közül csak az egyik mutat hajlandóságot a visszatérésre.
14
SZÓRÁD ELVIRA Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] A társadalmi szerepek vizsgálata olvasókönyvekben Kulcsszók: gendernyelvészet, tankönyvelemzés, nemi identitás Egy tankönyvnek számos feladata van: elsősorban taneszköz, ezért a tanításitanulási folyamatban fontos szerepet tölt be az oktatási rendszeren belül. Ne felejtsük el, hogy vannak olyan funkciók is, amelyek láthatatlanul hatnak ezekre a folyamatokra, akaratlanul befolyásolják a tanulók megítélését. Tehát a rejtett tanterv szerepét, azon belül is azokat az azonosulási pontokat tekintem át, ahol a gyermek saját nemének, családi helyzetének és a társadalomban a nemek által betöltött szerepeket élhetik át tanulmányaik során. Az első és másodikos gyermek még a képi világban érzi otthonosan magát, így a képeken keresztül éli át legintenzívebben a tankönyv világát, és az értő olvasás hozza el nekik az olvasás élményét. Ezért azt vizsgálom, hogy az első és második osztályos osztályosok számára, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által kiadott olvasókönyvekben, hogyan reprezentálják – képekben és írásban – a társadalmi élet eseményeit nemi szerepekhez köthetően, valamint ezzel szoros összefüggésben a kisebbségi kérdés problémakörével is foglalkozom.
TÓTH MARGIT Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] Usborne könyvek/kiadványok Kulcsszók: idegennyelv-tanulás, nyelvkönyvek, pedagógiai segédletek Vajon milyen a jó nyelvkönyv? Amely például segíti a nyelvtanulót az idegennyelvtanulásban, vagy az ismeretek szinten tartásában, vagy idegen nyelven történő olvasásban? Van-e ilyen könyv, ami érdekes lehet a gyereknek és a pedagógusnak, és mindemellett használható tudást is biztosít? Igen, szerintem van ilyen.
15
Az Usborne kiadónak rengeteg hasznos kiadványa van a sikeresebb és örömtelibb nyelvtanuláshoz a kisbaba kortól egészen a felnőtt nyelvtanulóig. Minden igényt, érdeklődési kört figyelembe vesz, és nemcsak a legnépszerűbb témakörökben, mint például az irodalom vagy történelem, de a természettudományos műveltség és a művészi alkotások is megjelennek bennük. Hiszen, ahogy az élet és a kultúra, így a kommunikáció is rendkívül sokrétű. Egy új nyelv tanulásánál mindenképp érdemes minél átfogóbban, minél sokrétűbben szemlélni az adott kultúrát. De térjünk vissza a jó nyelvkönyvhöz: szerintem a jó nyelvkönyv nem tudja vagy inkább nem mutatja, hogy ő nyelvkönyv. Az ő ismérve, hogy sokszor van kézben, sokszor foglalkoznak vele, és észrevétlenül működik. Ezt tudják az Usborne könyvek.
TÖRÖK PETRA KLÁRA Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar, Magyar és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Szeged
[email protected] Két angol–magyar szótár összehasonlító elemzése Kulcsszók: angol, összehasonlító elemzés, szótár Országh László és Magay Tamás munkássága közismert Magyarországon, közös alkotói munkájuk évtizedre nyúlik vissza. Azonban arról keveset tudunk, hogyan változott a szótárak szerkezete, szóanyaga, milyen tipográfiai változásokon mentek át ezek a kötetek. Előadásomban az Akadémiai Kiadó gondozásában az Országh-féle 1997-ben és a Magay-féle 2010-ben megjelent angol–magyar kéziszótárakat elemzem és hasonlítom össze. Külön figyelmet szentelek annak, hogy milyen változásokon mentek át a szótári struktúrák, azon belül is a szócikkek? Hogyan változhattak mind a felhasználói és mind kiadói szokások a több évtized alatt? A technikai újítások hatékonyan tudja-e kielégíteni a felhasználók elvárásait, létezik-e „felhasználóbarát” szótár? A szerkesztő Magay Tamás, hogyan tudta kamatoztatni a több évtized alatt megszerzett tapasztalatát egy új szótárnál? Az előadásom ezekre a kérdésekre keresem a választ.
16
URBÁNNÉ KUBA CECILIA ÉVA Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola Alkalmazott nyelvészeti műhely, Budapest
[email protected] Egy protestáns kisegyházban gyűjtött spontán imádságok megakadásjelenségeinek vizsgálata Kulcsszók: vallásos nyelvhasználat, imádság, spontán beszéd, megakadásjelenségek Dolgozatomban magyarországi baptista gyülekezetekben rögzített spontán imádságok megakadásjelenségeit vizsgálom. A rögzítés az interneten fellelhető (budapesti és vidéki) istentiszteletek közvetítéseiből való gyűjtésből történt. E felekezetben néhány, csekély számú rögzített imádságon kívül az ún. spontán imádságok jellemzők, amit a hívők az Istennel való kapcsolat személyességét is kifejező, előre megírhatatlan beszédnek tekintenek. A beszédszünetek vizsgálatával azonban leírható egy olyan elemkészlet, melyek variálásából és egyéni kiegészítéseiből állnak össze a spontán imádságok. Az imádságnak mint műfajnak megvan a maga sajátos szerkezete; ennek a szerkezetnek a megfelelő részei tölthetők ki a fráziskészlet megfelelő elemeivel. A spontán beszédben jelentkező szünetek a lexikai döntésekkel kapcsolatos kognitív aktivitás mutatói is: a beszéd folyamán a nyelvtani és lexikai elágazások csomópontjain a beszélő folyamatosan választ; a (hangtalan vagy hangos) szünet a mentális lexikonban történő keresési idő kitöltését is biztosítja. Az imádságokban a mindennapi beszédmódtól eltérő, jellegzetes mintázatot mutató szünetek mutathatók ki, amelyek hozzájárulnak elemkészletük azonosításához és leírásához.
17
WIRT PATRÍCIA Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Nyelvtudományi Doktori Iskola Magyar nyelvészet program, Szeged
[email protected] Köznyelvi e ~ ö váltakozás a kettősnyelvűek beszédében Kulcsszók: interjú, kettősnyelvűség, nyelvjárás, sztenderd, váltakozás Kettősnyelvű az a beszélő, aki egy nyelv két változatát ismeri és használja a mindennapi kommunikációja során. Az egyik változat valamilyen dialektusa az adott nyelvnek, a másik pedig általában a köznyelv. A nyelvváltozatok használati köre a legtöbb esetben elkülönül. A kettősnyelvűek familiáris környezetben a nyelvjárást, míg a formálisabb nyilvános helyzetekben inkább a sztenderd változatot alkalmazzák. Előadásomban két általam készített szociolingvisztikai interjút mutatok be, amelyekben az adatközlők kettősnyelvűek. Mindketten beszélik ö-ző, dél-alföldi nyelvjárást, de az interjú alatt a sztenderdet használták. Ezekben az interjúszövegekben vizsgáltam a köznyelvben váltakozó e-ző és ö-ző alakokat, például csepp ~ csöpp, felesleges ~ fölösleges, sepreget ~ söpröget. Azokat a szavakat tekintem e ~ ö váltakozást mutatónak, amelyeknek mindkét alternánsa egyaránt megjelenhet a sztenderd beszélt és írott nyelvben is. Az irányított beszélgetésen kívül a váltakozó morfémák használatára irányuló tesztfeladatokat is elvégeztettem az adatközlőkkel. A felmérésből kiderül, hogy a nyelvjárás hatással van-e arra, hogy a kettősnyelvűek a sztenderd beszédükben melyik megoldást választják az e-t ö-vel váltakoztató formák közül.
18
JEGYZETEK
19
20
21
22
23
