SZÉCHENYI ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA HATVAN
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI ESÉLYEGYENL SÉGI INTÉZKEDÉSI TERV
2011.
Tartalom:
1. Bevezetés ................................................................................................................................ 3 2. Iskolánk jellemzői .................................................................................................................. 6 Érettségi utáni képzés ................................................................................................................. 8 3. A tervezés és az esélyegyenlőség ........................................................................................... 8 4. Helyzetelemzés....................................................................................................................... 9 4.1. Az intézmény tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata ................................................ 10 4.2. Kompetencia mérések ................................................................................................... 12 4.3. Tanórán kívüli programok részvételi adatainak vizsgálata ........................................... 12 4.4. Az Útravaló programban résztvevők száma.................................................................. 12 4.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben ...................................... 13 4.6. Az intézmény és szakmai társadalmi környezete kapcsolatrendszerének vizsgálata .... 13 5. Az Intézkedési terv célja ...................................................................................................... 15 5.1. Általános célok .............................................................................................................. 15 5.2. Intézményünk szakmai céljai ........................................................................................ 16 5.3. Személyi fejlesztési célok ............................................................................................. 16 5.4. Tárgyi feltételek ............................................................................................................ 16 6. Kötelezettségek és felelősség ............................................................................................... 16 7. Akcióterv .............................................................................................................................. 18 8. Megvalósítás és monitoring ................................................................................................. 19 9. Nyilvánosság ........................................................................................................................ 19 10. Konzultáció és visszacsatolás............................................................................................. 19 11. Szankcionálás ..................................................................................................................... 19
Záradék ............................................................................................................... 20
2
1. Bevezetés Az Európai Uniós elvárások alapján a települések, kistérségek, régiók feladata a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. Az esélyegyenlőség biztosítása és előmozdítása nem összemosható, egymással nem helyettesíthető, jól elkülönített fogalmak, amelyek egyben egymást kiegészítő célokat jelölnek meg. Az esélyegyenlőség biztosítása olyan, általában passzív cselekedet, amely valamit kinyit, lehetővé tesz az adott védett csoport számára is. Az esélyegyenlőség előmozdítása aktív cselekedet, amelynek eredménye, hogy a védett csoport tagjai valóban élni tudnak a számukra is nyitott lehetőségekkel. Esélyegyenlőség érvényesüléséről csak akkor beszélhetünk, ha mindkét cél egyszerre teljesül, az adott védett csoport tényleges résztvevővé válik. A fenntartó és intézményei fogadókészségét fejleszteni kell, biztosítani kell: a megkülönböztetés tilalmát, egyenlő bánásmódot, az emberi méltóság tiszteletben tartását, a társadalmi szolidaritás kialakítását. Az esélyegyenlőség pozitív befolyásolásához szükséges megerősítő intézkedések készítése, ennek stratégiai terve az esélyegyenlőségi program. Az esélyegyenlőségi program része egy részletes, alapos helyzetelemzés, az alapelvek, célok meghatározása, a továbblépés lehetőségeinek megkeresése, melyhez elengedhetetlenül szükséges a partnerségi megközelítés. Az Esélyegyenlőségi program alapja a Köztársasági Esélyegyenlőségi Program, mely kiterjed: a jogi és szociális, szolgáltató és információs rendszer építésére, az érintett köztisztviselők, közalkalmazottak képzésére, a hátrányos helyzetű csoportok tagjainak médiajelenlétét biztosító közvélemény-formáló programok szervezésére, a fogyatékkal élő emberek számára a környezet bejárhatóvá tételére, 3
az erőszaktól szenvedőknek komplex jogi, szociális és pszichológiai segítséget nyújtó krízisintervenciós központok kialakítására, területi szinten halmozottan megjelenő hátrányok újszerű társadalompolitikai kezelésére. Az esélyegyenlőség előmozdítása konkrét, a hátrányok kiegyenlítését segítő intézkedések végrehajtásával érhető el. Az intézményi szabályozásnak ennek megfelelően az a feladata, hogy olyan keretet biztosítson az állami, térségi, intézkedéseknek, amelyek a közösségi erőforrások leghatékonyabb felhasználását teszik lehetővé. Fontos, a program megvalósításához a garanciák, módszerek meghatározása, az ehhez szükséges intézkedési terv készítése.
A közoktatás esélyegyenlősége A Magyar Köztársaság Alkotmánya biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat bármely megkülönböztetés szerinti különbségtétel nélkül, valamint kimondja azt is, hogy a jogegyenlőség megvalósítását, az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 63. § (5) bekezdése értelmében a települési önkormányzat esélyegyenlőségi programjában „kiemelt figyelmet” fordít az oktatásra. E jogszabály 27-28.§ szerint az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen - az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, - az oktatás követelményeinek meghatározása és a követelménytámasztás, - a teljesítmények értékelése, - az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, - az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, - a kollégiumi elhelyezés és ellátás, - az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, 4
- a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint - az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport - jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, - olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményben meghatározottakat, nem felel meg a szakmai szabályoknak, és ezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az oktatási intézményben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85. § (4) bekezdése értelmében az önkormányzati intézkedési tervnek tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A 132. § (6) bekezdése szerint különösen át kell tekinteni - az ingyenes étkeztetéshez és - az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, - a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát. Minden infrastrukturális és szakmai fejlesztés támogatása esetén a beruházásokban, a fejlesztésekben, kiemelt figyelmet kell fordítani az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók helyzetére a közoktatási intézményekben.
5
2. Iskolánk jellemz i Hatvan közoktatási mozaikképében 1967 óta van jelen a Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola. A klasszikus középfokú közgazdászképzésben szerzett tapasztalataival, az újra, a fejlődésre való nyitottságával, eszközgazdagságával, tiszta, rendezett környezetével 1985-től egyre több és színesebb mozaikkockával járul hozzá a város teljes közoktatási képéhez. A jól érzékelhető fejlődés titka a következetes követelés. Az iskola elvárja minden dolgozójától, hogy a maga területének értő és gondos gazdája legyen, minőségi munkát végezzen. A Széchenyi sokat követel tanulóitól is, szigorú iskola híre megalapozott. Érdemtelenül nem osztogatja a jó osztályzatokat, a tanulmányi okból kimaradók máshol remekül megállják helyüket, az iskolaváltók a Széchenyibe kerülve hamar szembesülnek a magasabb követelményekkel. A képzés és nevelés minőségének fontos mutatója, hogy bár a középiskolába kerülő korosztály létszáma az utóbbi időben radikálisan csökken, a Széchenyibe jelentkezők száma évről évre nő. Kezdetben a közgazdasági mellett gimnáziumi, gépíró és gyorsíró szakiskolai, majd vasútforgalmi képzés is folyt. A képzési szerkezetet nagyon átgondoltan - a piacon való fennmaradás érdekében nem felelőtlenül hazárdírozva –, az igényekhez igazítva, vállalva a járatlan út minden nehézségét és szépségét, keresve a kihívásokat alakította, alakítja a Széchenyi. A közgazdasági számviteli – gazdálkodási ágazat mellett a pénzügyi, majd a vállalkozási ügyintézői ágazatot is bevezette. Három évvel a sikeres világbanki pályázat előtt önerőből felvállalta a széles alapozású világbanki közgazdasági képzést. E három év tapasztalatai, majd a világbanki támogatás elnyerése szellemiekben és eszközökben is gyarapította az iskolát. Az iskola sajátos helyzetéből adódik, hogy a közgazdászok komoly szoftverorientációjú informatikai tudásra tesznek szert, az informatikusok pedig közgazdasági ismeretekhez és szemlélethez jutnak hozzá. Ma mindkettőre elengedhetetlenül szüksége van mindenkinek. Az osztálykeretből kivont, évfolyamszinten és tudásmennyiségnek megfelelően szervezett idegen nyelvi
6
csoportokban eredményes az idegen nyelvek tanulása. A számítógéppark és a nyelvi laborok jól kiegészítik a személyi – szellemi adottságokat. Az informatika szakmacsoport szoftverorientációjú. Az alapos közismeretei képzés mellett a szakmára hangolódást nagy óraszámban az informatika, illetve a szakmai informatika tantárgyak segítik. Mindkét tantárgyat kis csoportokban, a legkorszerűbb gépeken tanítjuk. A közgazdaság szakmacsoportban az első két évfolyamon a közismereti tárgyak mellett szakmára orientáló tantárgyakat tanulnak, a 11., 12. évfolyamon a szakmát a következő tantárgyakkal alapozzák meg: elméleti gazdaságtan, üzleti gazdaságtan, tanirodai gyakorlat. Az iskola elegendő jelentkezés esetén nyelvi előkészítő évfolyam indítását is tervezi, melynek lényege: a kötelező órakeret 40 %-ában idegen nyelvet, 25 %-ában informatikát tanulnak a diákok, a fennmaradó óraszámot képességfejlesztésre fordítjuk. A kétszintű érettségi vizsgára való felkészítés a 11. és 12. évfolyamon történik. Az emelt szintű érettségi vizsgán a kiscsoportokban való elmélyült tanulás garantálja a jövőben is a jó eredményt. Az iskola ECDL vizsgaközpont, EBCL képző és vizsgaközpont, tehát tanulóink tanulmányaik során ECDL és EBCL vizsgát tehetnek. A Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola eszközfelszereltségének korszerűsítésével, az oktatás tartalmának fejlesztésével minőségi szakképzést biztosít, felkészíti tanulóit a tanulásból a munkába állásra, az életük során várható többszöri szakmaváltásra, továbbtanulásra az érettségit követő szakképzésben, felsőoktatásban. A diákok az elmúlt években szép eredményeket értek el országos szakmai és közismereti tanulmányi versenyeken. Ez is bizonyítja a képzés magas színvonalát. Az intézmény 5 számítógépteremmel rendelkezik. A klímával felszerelt termekben, kulturált környezetben kényelmesen tanulhat 20 tanuló. Több mint 100 számítógép a legmodernebb operációs rendszerrel, szélessávú Internet eléréssel iskolai hálózatba szervezve működik. Minden teremben projektor segíti 7
az oktatást, tanulást. A multimédiás teremben a kép és hangfeldolgozás minden eszközével rendelkezünk. Érettségi utáni képzés A Budapesti Gazdasági Főiskolával kötött szerződésünk alapján a következő szakmákban kínál az iskola akkreditált felsőfokú képzést. Ezek:
Üzleti szakügyintéző o Pénzügyi szakügyintéző o Banki szakügyintéző
A képzés 2 éves, felsőfokú, a főiskola programja alapján történik. A képesítést megszerzett tanulók a főiskolán folytathatják tanulmányaikat, a főiskola beszámítja kreditpontokkal a szakügyintézős tanulmányokat. A felsőfokú szakképzésen kívül emelt szintű és középfokú képzéseket is kínálunk: - ügyviteli titkár A képzés az egyes szakmákban meghatározott központi követelményrendszer alapján történik. Angol, német, orosz nyelvek közül választhatnak a tanulók. Az oktatás nyelvenként és évfolyamonként a tudásszintnek megfelelően csoportban történik. Mindezekért szívesen marad az iskola szakképzési rendszerében a tanulók többsége, késleltetve felsőoktatási felvételét, illetve halasztást kérve a főiskolai tanulmányok elkezdéséhez. Széles skálájú a főiskolai, egyetemi jelentkezés. Döntően nem a felvételi nélküli, hanem kurrens, komoly megmérettetést jelentő helyekre (közgazdasági egyetemre, pénzügyi és számviteli főiskolára, stb.) jelentkeznek a végzősök. A felvételin a hozott és szerzett pontok között nincs lényeges eltérés, eredményesek, sikeresek a diákok.
3. A tervezés és az esélyegyenl ség Hatvan Város Önkormányzatának Közoktatási feladat ellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve - Önkormányzati Intézkedési Terv - a 328/2007.(VIII. 30.) sz. képviselő testületi határozattal kiegészítésre került a 8
2007. szeptember 1-jétől hatályos VI. fejezettel, ”A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések”- kel. Ebben megállapítást nyert, hogy a fenntartónak feladata a közoktatási esélyegyenlőség és az egyenlő hozzáférés elve érvényesülésének biztosítása. Rendkívül fontos az intézmény oktatásszervezési gyakorlatának áttekintése, illetve az intézmény tanulói összetételének összehasonlítása, hogy érvényesül-e diszkriminációmentesség, a szegregációmentesség, a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Az esélyegyenlőségi alapfeltételeknek érvényesülniük kell, mind a feladat ellátási helyek között, mind az azonos évfolyamú tanulócsoportok között. Különös figyelmet kell fordítani: - az országos mérések eredményeinek értékelései alapján készült intézkedésekre, - a sajátos nevelési igényű tanulók részére az integrált nevelés és oktatás személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos működtetésére, - az egyenlő hozzáférés biztosítására a szaktantermek, az informatika és a nyelvoktatás, az emeltszintű oktatás, a tanórán kívüli foglalkozások terén, - a gyermekek szabad idejének eltöltésére. Az önkormányzat közoktatási intézményrendszere működésének Minőségirányítási Programja is felülvizsgálatra került, melyet a 329/2007. (VIII. 30.) sz. képviselő testületi határozattal hagyott jóvá.
Ő. Helyzetelemzés Az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) esélyegyenlőségi intézkedési tervezéshez közzé tett adatlapjai alapján készült el az intézményi helyzetelemzés.
9
4.1. Az intézmény tanulói összetételére, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának kiegyenlítettségére vonatkozó adatok vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire befogadó, illetve, hogy folytat-e szegregált oktatás-szervezési gyakorlatot.
Intézményi alapadatok 2010/2011. évre beiratkozottak vonatkozásában:
OM azonosító:
Intézmény neve, címe:
Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola, Hatvan Hatvan Város Önkormányzata
F állású pedagógusok száma:
30
Az intézménybe járó tanulók száma:
539
Magántanulók száma (okt.1-jén):
5
Sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók száma (diszlexia és egyéb részképesség zavarok is):
4
ebből
Fenntartó neve, címe:
Integráltan
4
gyógypedagógiai tagozaton
0
HH / HHH tanulók száma:
13/15
Más település(ek)r l bejáró tanulók száma:
307
10
Osztály megnevezése
Tanulók száma
HHH tanulók száma
29
HH tanulók száma 1
9.A informatika(N) 9.B közgazdasági(N)
31
2
2
9.C közgazdasági(N)
32
4
10.A informatika(N)
32
1
10.B közgazdasági(N)
40
10. C közgazdasági(N)
38
11.A informatika(N)
30
11.B közgazdasági(N)
32
1
11.C közgazdasági(N)
27
1
12.A informatika(N) 12.B közgazdasági(N) 12.C közgazdasági(N)
31
1
29
2
32
4
13.Pénzügyi szakügyintéz (szakképzés) 13. Banki szakügyintéz (szakképzés) 14. Banki szakügyintéz (szakképzés) 1Ő.Pénzügyi szakügyintéz (szakképzés) Esti 9-10.
36
Esti 11.
20
Esti 12
17
Összesen
539
2
SNI tanulók száma
1
2 3
1 1 1
2
23 8 14
38
13
11
15
4
4.2. Kompetencia mérések
Országos kompetencia-mérés eredménye
2008
Iskola átlaga
10. évf. szakközépiskola
2009
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Iskola átlaga
Országos átlag
Olvasás, szövegértés
Olvasás, szövegértés
Olvasás, szövegértés
473
489
1617
497 Matematika
10. évf. szakközépiskola
2010
477
490
496 Matematika
470
1620
Matematika
489
1580
1613
4.3. Tanórán kívüli programok részvételi adatainak vizsgálata Célja: annak megállapítása, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók milyen mértékben veszik igénybe az intézmény nyújtotta szolgáltatásokat; sikeres-e részvételük biztosítása, bevonásuk az intézmény által biztosított programokba; hozzásegíti-e az intézmény a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket a számukra kínált támogatások eléréséhez, igénybevételéhez.
4.4. Az Útravaló programban résztvevők száma
Létszám
2007 22
2008 14
12
2009 4
2010 2
4.5. Az oktatás, nevelés feltételeinek vizsgálata az intézményben Célja: annak megállapítása, hogy az intézményben rendelkezésre állnak-e a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek/tanulók eredményes oktatásának, nevelésének alapvető feltételei. Az intézmény felszereltsége megfelelő, a 11/1994. sz. MKM rendelet 7. melléklete által előírt kötelező felszerelési és eszközjegyzékben foglaltak többsége rendelkezésre áll, a hiányokat folyamatosan pótoljuk, elsősorban pályázati lehetőségek kihasználásával.
Megnevezés Tanterem Csoportszoba Nyelvi labor Informatika terem Szaktanterem Tornaterem Könyvtár Szakmai előadó Taniroda
13 1 2 5 2 1 1 2 1
4.6. Az intézmény és szakmai kapcsolatrendszerének vizsgálata
társadalmi
környezete
Célja: Annak megállapítása, hogy az intézmény mennyire nyitottak és együttműködőek, illetve, hogy mennyire sikeresek a partnerség-építésében, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogatása érdekében. Az iskolai oktatás-nevelés célkitűzéseinek megvalósítása érdekében szoros kapcsolatot tartunk fenn a városban és a térségben működő közművelődési és más intézménykel, valamint civil szervezetekkel, ezek az alábbiak:
Kocsis Albert Zeneiskola Városi Könyvtár és Művelődési Ház Moldvay Győző Galéria 13
Hatvany Lajos Múzeum NATURA Közösség Diákújságírók Országos Egyesülete Szivárvány Szociális Szolgálat - Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat Heves Megyei ÁNTSZ, Hatvan Hatvani Kórház Egészségügyi Szolgáltató Kft. Városi Vöröskereszt Máltai Szeretetszolgálat Nevelési Tanácsadó Heves Megyei Munkaügyi Központ Hatvani Kirendeltség Városi Rendőrkapitányság Polgárőrség Városi Bíróság és Ügyészség Sportegyesületek MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási központ Hatvani Tanműhelye Hatvani Volán Közlekedési Zrt. Robert Bosch Elektronika Kft. Tesco Globál Áruházak Zrt. Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Hatvani Iroda Polgármesteri Hivatal Hatvan Általános iskolák Hatvan és környéke Grassalkovich Alapítványi Iskola OK-TAT 60 Kft. OTP Nyrt. Kereskedelmi és Hitelbank Budapest Bank CIB Bank MKB Bank Zrt. ERSTE Bank Raiffeisen Bank Takarékszövetkezetek Budapesti Gazdasági Főiskola Budapesti Gazdasági Főiskola, Salgótarjáni Intézete Károly Róbert Főiskola Gyöngyös 14
5. Az Intézkedési terv célja 5.1. Általános célok Hatvan városban - legyen minden gyermeknek esélye a sikeres iskolába lépéshez, - a tanulmányok sikeres folytatásához és befejezéséhez, - a közoktatásból kilépők sikeres továbbtanulásához vagy a munkaerőpiacba bekapcsolódásához. A közoktatási intézményben ennek érdekében történjen minden -
infrastrukturális, pedagógiai és szakmai fejlesztés, a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása, a szociális készségek erősítése, a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, tanulók támogatása,
Stratégiai célok: a fogadókészség kialakítása, a felderítő munka erősítése, a diszkrimináció megakadályozása, a másság elfogadása, befogadó és toleráns légkör kialakítása, a sajátos nevelési igényű tanulók fejlődésének követése, az országos mérések eredményeiből levonható következtetések beépítése a fejlesztő munkába, - a tanulói esélyteremtés érdekében együttműködés a különböző típusú intézmények között, - a különböző ellátási helyeken működő szolgáltatásokhoz azonos hozzáférési esély biztosítása, - épület felújítások, infrastrukturális fejlesztések a korszerűtlen, nagy költségráfordítással működő intézményekben.
-
15
5.2. Intézményünk szakmai céljai - az országos mérések eredményeiből levonható következtetések beépítése a fejlesztő munkába, - a felderítő munka erősítése, - a tanulói esélyteremtés érdekében együttműködés a különböző típusú intézmények között - a másság elfogadása, befogadó és toleráns légkör kialakítása 5.3. Személyi fejlesztési célok - Szakmai továbbképzések a részképességek hiányának kezelésére - Az ifjúságvédelmi felelős továbbképzése - A HH és HHH tanulóink hatékonyabb bevonása az intézmény által biztosított programokba, hozzásegítésük az általunk kínált támogatások igénybevételéhez 5.4. Tárgyi feltételek - Az éves költségvetési tervek és pályázatok alapján specifikusan kívánjuk megvalósítani.
6. Kötelezettségek és felel sség - Az intézmény vezetője felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az ő felelőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a intézkedési terv végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket. - Az intézmény vezetője /helyettesei/ felelősek a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési terv megvalósításának koordinálásáért, az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért, és az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért. - A nevelőtestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és 16
megragadjon minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyen. A nevelőtestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje az intézkedési tervben foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának. - Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló, szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esélyegyenlőségi intézkedési tervet és magára nézve is kötelezőnek tartsa azt.
17
7. Akcióterv Helyzetelemzés megállapításai
Cél
Megoldási javaslat
Felel s
Intézkedés eredményessége: indikátorok Rövidtávon (1 év)
Erősíteni kell a felderítő munkát: HHH tanulók felkutatására.
Iskolán belül ne maradjon ismeretlen HHH tanuló
Az érintettek személyes megkeresése, információval ellátása KIR használata
Igazgató
A nyilvántartások, kimutatások hiányosak: HHH, HH, SNI tanulókról
Segítő támogatás biztosítása.
Kapcsolatfelvétel, adatbázis kezelése, szakvélemények beszerzése, együttműködések.
Igazgató
Országos kompetenciamérések feldolgozása
Teljes körű nyilvántartás , fejlesztési tervek, az országos szint elérése.
Adatfeldolgozás. Az eltérés okainak feltárása, fejlesztésekre vonatkozó intézkedési terv.
Igazgató
Az iskolában nincs adatbázisa a HH, HHH, SNI tanulók előmenetelének, bukási arányának, 250 órát meghaladó hiányzásának.
A segítségnyúj tás megszervezé se.
Az elöregedett, vagy energiaköltséges, infrastruktúra felújítása.
Költséghaté konyabb működtetés, egészséges körülmények, környezeti kultúra
Középtávon (3 év)
Hosszútávon (6 év)
Kapcsolatfelvé tel.
Minden HHH Folyamatos lesz a tanuló látószögbe nyomon követési kerül. rendszer.
Adatbázis kialakítása.
Tervezhetővé Továbbhaladásuk válik a segítése. továbbhaladásuk, nyomon követésük.
Adatbázis rendszer. Eltérések okainak meghatározása, beavatkozási lehetőségek keresése.
Szignifikáns Országos szint eltérések okainak tartása. Intézkedési javítása, országos tervek. szint elérése.
Adat-nyilvántartási Igazgató rendszer kialakítása Ifj. véd. felelős kiemelten HH, HHH, SNI tanulókkal kapcsolatban
Az adatnyilvántartási rendszert alkalmazza az intézmény.
Tanulni tanulás, felelősségtudat kialakítása
Felmérések, tervek készítése, forráskeresés, pályázatkészítés.
Felmérések, tervek készítése.
Pályázat készítés, Korszerűbb források keresése intézmény
Ifj.véd. felelős
Ifj.véd. felelős
Munkaközösség vezetők
Igazgató
Kapacitás kihasználtság.
18
Önértékelési, önfejlesztési képesség, pozitív önbizalom erősítése
8. Megvalósítás és monitoring Az intézkedési terv nyomon követése és a feladatok aktualizálása 2011. december 31-ig történik meg.
9. Nyilvánosság Az intézkedési terv megvalósításához elengedhetetlen, hogy az érintettek aktív részvételükkel támogassák a végrehajtást. Ezért szükséges az esélyegyenlőségi terv megismerése minden együttműködő számára. A nyilvánosságot úgy biztosítjuk, hogy a terv felkerül a honlapunkra és a faliújságra.
10. Konzultáció és visszacsatolás Az intézkedési terv elfogadása előtt konzultációt és véleménynyilvánítást biztosítunk a szülőknek, tanulóknak, dolgozóknak. Az észrevételeikre folyamatosan igényt tartunk, melyek alapján menetközben is módosíthatjuk az intézkedési tervünket szükség esetén. (Évenkénti áttekintés, adatmódosítás, helyzetelemzés a változások miatt). A konzultáció és a visszacsatolás az IMIP által megfogalmazott módon történik.
11. Szankcionálás Amennyiben a fentiekben leírt megvalósítás, az évi monitoring, az önértékelés során megállapítást nyer, hogy a vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, az intézmény - elemzi az okokat az érintettek bevonásával, - megállapítja a felelősöket, - felülvizsgálja és kiegészíti az intézkedési tervét.
19
Záradék A Szülői Szervezet véleményezte az Esélyegyenlőség programot, egyetért vele.
Hatvan, 2011. július 21.
….…………………………………… Szülői Szervezet képviselője
Az Esélyegyenlőség programot a nevelőtestület 2011. július 20-ai értekezletén elfogadásra került.
Hatvan, 2011. július 21.
….…………………………………… nevelőtestület képviselője
A Diákönkormányzat véleményezte az Esélyegyenlőség programot, egyetért vele.
Hatvan, 2011. július 21.
...…………………………………… Diákönkormányzat képviselője
20
