ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA HATVAN

SZÉűHENYI ISTVÁN KÖZGAZDASÁGI ÉS INFORMATIKAI SZAKKÖZÉPISKOLA HATVAN

PEDAGÓGIAI PROGRAM Nevelési program

2011.

TARTALOMJEGYZÉK

1. ŰEVEZETÉS 1.1. Alapító okiratunk 1.2. Helyzetelemzés 1.2.1. Az iskola története 1.2.2. Az intézmény objektív adottságai 1.2.3. Jelenlegi képzési szerkezet 1.Ő. Személyi feltételek 1.ő. Tárgyi feltételek

5 5 13 13 13 14 14 16

2. AZ ISKOLÁŰAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, űÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI 2.1. Az intézmény küldetése 2.2. Alapelvek, értékek 2.3 űélok 2.Ő. A küldetésb l adódó általános feladatok 2.Ő.1. Az intézményben jelentkez sajátos feladatok 2.Ő.2. Az intézmény munkaközösségei 2.ő. Az intézményben folyó nevel -oktató munka feladatai az eszközök és eljárások függvényében

17 17 17 18 19 21 22 22

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPűSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 3.1. A személyiségfejlesztés színterei és szerepl i 3.1.1. A személyiségfejlesztés eszközei, lehet ségei 3.1.2. A személyiség fejl dését el segít intézményi körülmények 3.1.3 A tanulók megismerése 3.2. A személyiségfejlesztés célja 3.3. Az intézmény nevelési módszerei

24 24 25 25 26 26 27

Ő. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPűSOLATOS FELADATOK 4.1. Feladatok 2.2. A közösségfejlesztés színterei Ő.2.1. Osztályközösségeink Ő.2.2. Iskolaközösség Ő.2.3. Diákönkormányzat Ő.3 A jutalmazás és az elmarasztalás elvei és formái Ő.3.1. A jutalmazás elvei és formái Ő.3.2. Az elmarasztalás elvei és formái

29 30 32 32 32 36 37 37 37

2

5. A ŰEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGG PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK

38

6. A SZOűIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍT TEVÉKENYSÉGEK 6.1. A tanulók szociális hátterének felderítése 6.2. A segítségadás lehetséges formái

40 40 41

7. A TANULÁSI KUDARűNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍT PROGRAM 7.1. A tanulási kudarc okainak kiderítésére és megoldására szolgáló program 7.2. Az otthoni felkészülési munka szabályozása

41 42 43

8. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPűSOLATOS FELADATOK 8.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s munkája

44 45

9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIŰONTAKOZTATÁSÁT SEGÍT TEVÉKENYSÉGEK 9.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek elvei 9.2. A kötelez tanulási id n túl igénybe vehet iskolai szolgáltatások 9.3. Szakköri foglalkozások szervezése 9.Ő. A tehetséggondozás formái, keretei

46 47 50 51 51

10. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA 10.1. Feladatok 10.2. Küls kapcsolatok 10.3. Az egészségfejlesztésben alkalmazott módszerek 10.Ő. Tanórai keretek 10.ő. A mindennapi testedzés programja 10.6. Egészségmeg rz környezet kialakítása 10.7. Feladatok 10.8. Az egészségfejlesztés területei 10.9. Módszerek

52 52 53 54 54 56 58 59 59 59

11. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZTI NEVELÉSI PROGRAMJA 11.1. Általános célok, értékek 11.2. Pedagógiai célok 11.3. Tárgyi és személyi feltételek 11.Ő. Környezeti nevelési tevékenységek 11.ő. A tantárgyak tanítása során kínálkozó környezeti nevelési lehet ségek 3

60 60 61 61 61 62

11.6. Er források 12. A SZÜL , A TANULÓ, AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTM KÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁŰŰFEJLESZTÉSÉNEK LEHET SÉGEI 12.1. Az intézményben m köd szervezetekkel való együttm ködés 12.1.1. Szül i háttér, SZMK 12.1.2. Diákönkormányzat 12.1.3. Tanulói vöröskeresztes csoport 12.2. Érdekegyeztetés, érdekvédelem 12.3. A társadalmi környezettel való kapcsolattartás 12.3.1. Gazdasági egységek 12.3.2. A beiskolázásban érdekelt intézmények, szervezetek 12.3.3. Egyházak 13. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M KKÖDÉSE ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 13.1. Űevezetés 13.2. Helyzetelemzés 13.3. Az iskolai könyvtár céljai 13.Ő. Az iskolai könyvtár könyvtár-pedagógiai szolgáltatásai

63

63 63 63 64 65 67 67 67 67 68

68 68 69 70

70

1Ő. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVEL OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 72 1ő. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

78

16. LEGITIMIZÁűIÓ

79

17. ZÁRADÉK

80

4

5

1. ŰEVEZETÉS A Heves Megyei Közgyűlés 88/2011. (III. 2ő.) számú határozatában, Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete 130/2011. (III. 31.) számú határozatában döntött arról, hogy 2011. június 30. napján jogutódlással megszünteti a Társulás által működtetett Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot. A 132-13Ő/2011. (III. 31.) számú képvisel -testületi határozatok alapján 2011. július 1. napján létrejöttek a jogutódintézmények. Ekkori hatállyal lépett érvénybe a régi, de mégis új iskola alapító okirata. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8/A. § (2) bekezdése kimondja: Az iskolában a nevelő-oktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A pedagógiai program magában foglalja a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá a szakképzésben részt vevő iskolákban a szakmai programot. Már 1997-ben megfogalmaztuk, mekkora felel sség a pedagógiai program összeállítása. Jól kell ismerni alapjainkat, helyzetünket, hiszen egy-egy döntés meghozatalánál fontos, mire építhetünk. A programban rögzítjük céljainkat, feladatainkat, elképzeléseinket azok megvalósításáról, de mindezt nem tekinthetjük dogmáknak. Az átalakíthatóságra azért is szükség van, mert a változó igényekhez igazodnunk kell, meg kell felelnünk a kihívásoknak, másrészt a törvényi szabályozás is változott, változik és változhat. Van valami, amin mi nem fogunk, és reméljük, az utánunk következ k sem akarnak változtatni: az iskolánk 198ő óta er söd hírneve, a színvonal, az igényesség, a gyermekszeretet, jó hagyományaink. Pedagógiai programunkban tehát olyan iskolát „álmodtunk” meg, amelyben a hagyománytisztelet harmonizál az újra való nyitottsággal, a gyermek- és szakmaszeretet, a szakmai ismeret, a tapasztalat, az elkötelezettség, a sokszínűség, az együttgondolkodás, az egyéniség dominál.

1. 1. ALAPÍTÓ OKIRATUNK Preambulum Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testületének 3ő/7/199Ő. (II. 2Ő.) sz. határozatával az 1967. augusztus 21-én átadott és a Heves Megyei Tanács VB Művel dési Osztály 31. 20314/1967. november 14-én kelt engedélye alapján indított Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolát dokumentumok hiányában újraalapította. Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete a 128/200Ő. (V. 27.) számú határozatával az intézmény fenntartói jogait 200Ő. július 1-jét l Heves Megye Önkormányzatának átadta.

6

A Heves Megyei Közgyűlés és Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete 2007. április 12-én Társulási Megállapodást kötött. A megállapodást aláíró felek a 2007/2008. tanévt l a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolát, a 2008/2009. tanévt l a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskolát, 2009. július 1-jét l a Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégiumot közös fenntartásban, intézményfenntartó társulásban működtették. A Heves Megyei Közgyűlés 2ő/2009. (II. 27.) sz. közgyűlési határozata értelmében 2009. június 30-ával megszűnt a Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium. Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete Ő2/2009. (II. 26.) sz. képv. test. határozata értelmében – a Heves Megyei Közgyűlés egyetértésével – 2009. június 30-ával megszűnt a Bajza József Gimnázium és Szakközépiskola és a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. A költségvetési szervek jogutódjaként 2009. július 1-jével összeolvadással létrejött a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium elnevezésű, Hatvan, Vécsey u. 2. sz. alatti székhelyű intézmény, melynek alapítója Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete. A Heves Megyei Közgyűlés és Hatvan Város Önkormányzata Képvisel testülete a költségvetési szervet közös fenntartásban, a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot Működtet Intézményfenntartó Társulás által működtette. A Heves Megyei Közgyűlés és Hatvan Város Önkormányzata Képvisel testülete a Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégiumot (székhely: 3000 Hatvan, Vécsey u. 2.) 2011. június 30. nappal megszüntette. Jogutód intézményként 2011. július 1. napján létrejött a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. A Heves Megyei Közgyűlés és Hatvan Város Önkormányzata Képvisel testülete a költségvetési szervet közös fenntartásban, a Hatvani Középiskolákat Működtet Intézményfenntartó Társulás által működteti. 1. A költségvetési szerv neve: Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. 2. A költségvetési szerv székhelye: 3000 Hatvan, Bajcsy-Zsilinszky u. 6. 3. OM azonosító: 4. A költségvetési szerv létrehozásáról rendelkez határozatok: Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése: 88/2011. (III.25.) közgyűlési határozat Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete: 133/2011. (III.31.) sz. képv. test. határozat 5. Az intézmény alapítójának neve, címe: Hatvan Város Önkormányzata 3000 Hatvan, Kossuth tér 2.

7

6. A költségvetési szerv fenntartójának, irányító szerveinek neve, székhelye: Heves Megyei Közgyűlés 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete 3000 Hatvan, Kossuth tér 2. a Hatvani Középiskolákat Működtet Megállapodás alapján.

Intézményfenntartó Társulás útján a Társulási

7. A költségvetési szerv közvetlen jogel djének neve, székhelye: Hatvani Középiskola, Szakiskola és Kollégium 3000 Hatvan, Vécsey u. 2. 8. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Középfokú oktatás a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 70. § (2) bekezdése értelmében. 8ő31 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 8őő9 Máshová nem sorolható egyéb oktatás 9. A költségvetési szerv alap és vállalkozási tevékenysége: Alaptevékenységi szakágazat 8ő3100 Általános középfokú oktatás Az intézmény Hatvan Város Önkormányzata képvisel -testülete által jóváhagyott pedagógiai program alapján működik. Közoktatási feladatainak ellátásához iskolai könyvtára van. 9.1. A költségvetési szerv alaptevékenysége: 8ő31 Általános középfokú oktatás 853121 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12. évfolyam)

853122 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (9-12. évfolyam)

8

2011. július 1-jét l 2011. augusztus 31-ig: Az intézmény elláthatja a többi tanulóval együtt oktatható testi, érzékszervi (látás, hallás) beszédfogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okra visszavezethet tartós és súlyos rendellenességével, valamint a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd tanulókat. 2011. szeptember 1-jét l: Az intézmény elláthatja a többi tanulóval együtt oktatható testi, érzékszervi (látás, hallás) beszédfogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével, valamint a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd tanulókat. 853124 Szakközépiskolai feln ttoktatás (9-12/13. évfolyam) 8ő32 Szakmai középfokú oktatás 853211 Szakképesítés megszerzésére felkészít szakképzési évfolyamokon

nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a

853221 Szakképesítés megszerzésére felkészít szakképzési évfolyamokon

nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a

8542 Fels fokú oktatás 854211 Fels fokú szakképzés

őő90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás 559011 Kollégiumi szálláshely nyújtás közoktatásban tanulók számára

8őő9 Máshová nem sorolható egyéb oktatás 855921 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vev tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 9

855922 Nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vev sajátos nevelési igényű tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 2011. július 1-jét l 2011. augusztus 31-ig: Az intézmény elláthatja a többi tanulóval együtt oktatható testi, érzékszervi (látás, hallás) beszédfogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okra visszavezethet tartós és súlyos rendellenességével, valamint a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének organikus okra vissza nem vezethet tartós és súlyos rendellenességével küzd tanulókat. 2011. szeptember 1-jét l: Az intézmény elláthatja a többi tanulóval együtt oktatható testi, érzékszervi (látás, hallás) beszédfogyatékos, a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével, valamint a megismer funkciók vagy a viselkedés fejl désének tartós és súlyos rendellenességével küzd tanulókat. 855931 Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás 855937 Máshová nem sorolható egyéb feln ttoktatás 8ő60 Oktatást kiegészít tevékenység 856011 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység: - gyógytestnevelésre szoruló gyermekek ellátása 856099 Egyéb oktatást kiegészít tevékenység 9312 Sporttevékenység és támogatása 931204 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása

ő629 Egyéb vendéglátás 562913 Iskolai intézményi étkeztetés 562914 Tanulók kollégiumi étkeztetése 10

562917 Munkahelyi étkeztetés 561000 Éttermi, mozgó vendéglátás 562920 Egyéb vendéglátás 910121 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 910122 Könyvtári állomány feltárása, meg rzése, védelme 910123 Könyvtári szolgáltatások 931903 Máshová nem sorolható egyéb sporttámogatás - szabadid s sportolás szervezése, sportesemények lebonyolítása 932918 Mindenféle máshová nem sorolható szabadid s szolgáltatás

9. 2. A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat. 10. A költségvetési szerv m ködési köre: Heves megye, valamint Hatvan város vonzáskörzetében Pest, Nógrád és Jász-NagykunSzolnok megye. 11. A költségvetési szerv gazdálkodási jogköre: Önállóan működ költségvetési szerv. 12. Az intézmény finanszírozása és gazdálkodása: Költségvetését a Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete költségvetési rendelete tartalmazza. Besorolása: önállóan működ költségvetési szerv. A gazdálkodását bonyolító szervezet: Damjanich János Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 3000 Hatvan, Vécsey u. 2/a 11

13. A költségvetési szerv vezet jének megbízási rendje: Az intézmény igazgatóját a Társulási megállapodás alapján nyilvános pályázat útján Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testület bízza meg a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkez 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet szerint, határozott id re, ő éves id tartamra. A Hatvani Középiskolákat Működtet Intézményfenntartó Társulás Tanácsa az intézmény igazgatójának magasabb vezet i megbízásával kapcsolatban véleményt fogalmaz meg, valamint javaslatot tesz a Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete részére. Az igazgató felmentése, fegyelmi eljárás indítása, fegyelmi büntetés kiszabása, valamint az állásából történ felfüggesztés joga Hatvan Város Önkormányzata Képvisel -testülete jogkörébe tartozik. Hatvan város polgármestere gyakorolja az igazgató fölött az egyéb munkáltatói jogokat.

14. A költségvetési szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: A munkáltatói intézkedések meglétér l , a foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyáról a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben rendelkez 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet rendelkezik.

15. A költségvetési szerv jogállása: Az intézmény önálló jogi személy

16. Az intézmény típusa a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény alapján: közoktatási intézmény – szakközépiskola

17. Az intézmény nemzeti, etnikai kisebbségi és más feladatai: Nemzeti, etnikai kisebbségi feladatellátás nincs.

12

13

1.2. Helyzetelemzés

1.2.1. Az iskola története Hatvan közoktatási mozaikképében 1967 óta van jelen a Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola. A klasszikus középfokú közgazdászképzésben szerzett tapasztalataival, az újra, a fejl désre való nyitottságával, eszközgazdagságával, tiszta, rendezett környezetével 198ő-tıl egyre több és színesebb mozaikkockával járul hozzá a város teljes közoktatási képéhez. Az újhatvani Gimnázium és Szakközépiskolában az 1967/68-as tanévt l kezdve 2 gimnáziumi és 1 közgazdasági, majd 1 gimnáziumi és 2 közgazdasági osztályban folyt a tanítás. A szakközépiskolai osztályokban számviteli — gazdálkodási ágazaton képeztek középfokon közgazdászokat. 1978-tól gimnázium helyett vasútforgalmi szak létesült. Az iskola indulásától 1997-ig gépíró és gyorsíró szakiskola is működött. 1985. november 25-én az iskola felvette Széchenyi István nevét. Arra törekedett az intézmény, hogy e névhez méltó legyen, ne csak jó nevet, hanem jó hírnevet szerezzen. Ennek érdekében igazán sokat tett, országosan is kiemelked eredményeket értek el tanárok és diákok. A változásokhoz, igényekhez igazodva 1988-ban a pénzügyi ágazatot, majd 1992-ben a kifutóban lév vasútforgalmi osztály helyett vállalkozási ügyintéz it indított. A vasútforgalmi képzés 199ő-ben megszűnt, ezzel tiszta közgazdasági profilú szakközépiskolává vált. Ekkor indította a világbanki modell szerinti széles alapozású közgazdászképzést, mely a negyedik év végén érettségi vizsgával zárult, ötöd-, esetleg hatodéven pedig szakmai képzés folyt. Ennek bevezetése azért is szerencsés volt, mert lényegében a NAT elképzeléseihez közeledett a képzési struktúra. 1998-ban sikerrel pályázott a tanintézmény az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki Projekt „B” komponensére a közgazdaság és informatika szakmacsoportokban. Ett l kezdve szellemiekben és eszközökben jelent sen gyarapodott az iskola. 2003-tól az iskola szakmacsoportos alapozás keretében közgazdasági és informatikai szakmák megszerzésére készíti fel tanulóit. A szakképzési rendszer átalakulásával a szakképz évfolyamok is keresetté váltak a régióban. 2001-ben akkreditált képzési megállapodás született a Budapesti Gazdasági F iskolával számviteli szakügyintéz és pénzügyi szakügyintéz OKJ-s szakmák képzésére. 2008-tól b vült a szakképzési kínálat Banki szakügyintéz és Multimédia fejleszt szakmákkal. 2009 tavaszán akkreditálásra került a modulrendszerű OKJ-s képzés Üzleti szakügyintéz , Informatikai statisztikus és gazdasági tervez , valamint Gazdálkodásmenedzsment szakon.

1. 2. 2. Az intézmény objektív adottságai A város földrajzi fekvése kedvez : vasúti közlekedési csomópont, autópályán könnyen és gyorsan megközelíthet . Meghatározó a f város közelsége is. Az intézmény beiskolázási lehet ségek szempontjából fontos, hogy a város három megye határán fekszik, illetve jelen s ipari parkkal rendelkezik. Az iskola közel van a buszpályaudvarhoz és a vasútállomáshoz, a helyi járatok megállói is ő perc alatt elérhet k, így a megközelíthet sége is jó. 14

1. 2. 3. Jelenlegi képzési szerkezet Nappali tagozat Érettségire felkészítő szakasz A 9–12. évfolyamon szakközépiskolai képzés folyik az alábbi szerkezetben: minden évfolyamon  két osztály közgazdaság szakmacsoportban (2011. szeptember 1-jét l, felmen rendszerben a 9. évfolyamtól fél osztály ügyvitel szakmacsoportban)  egy osztály informatika szakmacsoportban Érettségi utáni képzés  A Budapesti Gazdasági F iskolával kötött szerz désünk alapján a következ szakmákban kínál az iskola akkreditált fels fokú képzést. Ezek:

Üzleti szakügyintéz Pénzügyi szakügyintéz Banki szakügyintéz

 Ügyviteli titkár (2 éves, emelt szintű szakképzés) Esti tagozat Érettségire felkészít 3 éves képzés folyik közgazdaság szakmacsoportban.

1. Ő. Személyi feltételek (2011. július 1.) Dolgozók Pedagógus: Kinevezett: Üres álláshely: Óraadó (2010/11.):

29 f 2,ő f

Egyéb dolgozók: Adminisztratív Takarító Karbantartó Rendszergazda

3,5 f 3,5 f 1f 1f 15

Tanulók JEGYZ KÖNYV A TANKÖTELES TANULÓK ÉVFOLYAMI NYILVÁNTARTÓ KÖNYVE ALAPJÁN A 2011. JÚLIUS 1. ÁLLAPOTNAK MEGFELEL EN

Osztály, évfolyam

Beírt tanulók

Ebb l

9. A 9. B 9. C 9. évfolyam 10. A 10. B 10. C 10. évfolyam 11. A 11. B 11.C 11. évfolyam 12. A 12. B 12. C 12. évfolyam 9-12. évf. össz. 13. BSZ 13. PSZ 13. évf. össz. 14. BSZ 14. PSZ 1Ő. évfolyam össz. Szakképz össz. Esti 9. Esti 11. Esti 12. Esti összesen

30 30 33 93 31 39 38 108 30 32 27 89 31 29 32 92 382 19 31 50 8 14 22 72 24 15 15 54

Fiú 21 11 8 40 27 8 7 42 25 8 7 40 24 8 9 41 163 6 5 11 1 3 4 15 10 7 8 25

ISKOLA ÖSSZESEN

508

203

16

Lány 9 19 25 53 4 31 31 66 5 24 20 49 7 21 23 51 219 13 26 39 7 11 18 57 14 8 7 29

305

Az iskola sajátos helyzetéb l adódik, hogy a közgazdászok komoly szoftverorientációjú informatikai tudásra tesznek szert, az informatikusok pedig közgazdasági ismeretekhez és szemlélethez jutnak hozzá. Ma mindkett re elengedhetetlenül szüksége van mindenkinek. Az osztálykeretb l kivont, évfolyamszinten és tudásmennyiségnek megfelel en szervezett idegen nyelvi csoportokban eredményes az idegen nyelvek tanulása. A számítógéppark és a számítógép vezérlésű nyelvi laborok jól kiegészítik a személyi – szellemi adottságokat. A szakképz – 13. és 1Ő. – évfolyamok szakmai tartalmának átalakítását folyamatosan tervezzük. Újabbat, a munkaer piacon még eladhatóbbat, így a tanulók számára el nyösebbet kínálunk a jöv ben, iskolarendszerben fels -, emelt és középfokon egyaránt. Az Országos Képzési Jegyzék bevezetése óta törekszünk arra, hogy diákjaink minél több OKJ-s képesítést szerezzenek – és nemcsak a szakképz évfolyamokon, hanem már azt megel z en is. Az OKJ adta lehet ségeken túl is igyekszünk a diákok munkába állási esélyeit növelni azzal, hogy iskolánkban nemzetközileg elismert ECDL és EBCL oklevelet szerezhetnek. Mindezekért szívesen marad az iskola szakképzési rendszerében a tanulók többsége, késleltetve fels oktatási felvételét, illetve halasztást kérve a f iskolai tanulmányok elkezdéséhez. Széles skálájú a f iskolai, egyetemi jelentkezés. Gyakran nem a felvételi nélküli, hanem kurrens, komoly megmérettetést jelent helyekre (közgazdasági egyetemre, pénzügyi és számviteli f iskolára, stb.) jelentkeznek a végz sök. A felvételin a hozott és szerzett pontok között nincs lényeges eltérés, eredményesek, sikeresek a diákok. Az országos versenyeken az utóbbi 10-1ő évben a Széchenyisek rangos eredményeket értek el tanáraik segítségével. A fentiek azt is igazolják, hogy az alkalmazotti kör biztosítja az eredményes tanuláshoz szükséges feltételeket.

1.5. Tárgyi feltételek Az iskola épülete, termei, azok elrendezése az 1960-as évek igényeihez igazodott, a kiszolgáló egységek mérete és száma némi átalakítással szolgálhatja tovább a korszerű oktatást. A szennyvízcsatornát le kell választani a szomszédos általános iskoláról, a villamos hálózat további felújításra, b vítésre szorul. Az elmúlt években jelent s fejlesztések valósultak meg: - könyvtárhelyiség b vítése, - díszudvar, díszburkolat, - szaktantermek kialakítása, - elektronikus hálózat b vítése, 17

- beléptet rendszer, - szoftver beszerzés, stb. Az intézményi infrastruktúra általánosságban jó. Fejleszteni kell a fizika, kémia, biológia, földrajz, rajz és vizuális kultúra eszközrendszerét. További tárgyi feltételek részletes ismertetése a Pedagógiai Program „Az oktató – nevel munkát segít eszközök és felszerelések jegyzéke” című fejezetében található.

2. AZ ISKOLÁŰAN FOLYÓ NEVEL -OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, űÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI 2.1. Az intézmény küldetése

„Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, megtanulja szeretni, amit csinál, és megtalálja azt a munkát, amit szeretni fog.” (Szent-Györgyi Albert)

Művelt, a társadalmi beilleszkedésre alkalmas, széles látókörű, szakmai megújulásra, problémamegoldásra, önművelésre képes, az új iránt fogékony, helyes értékítéletű, stabil erkölcsi alapon álló „emberf k kiművelésére” vállalkozik az iskola. Az intézmény célja olyan szakemberek képzése, akik képesek alkalmazkodni változó korunk változó követelményeihez és a piacgazdaság viszonyai között eredményes szakmai munkát végezni. Az egyetemes erkölcsi értékek talaján bírják az egyéni érdekek okos és megfontolt érvényesítésének képességét. 2.2 Alapelvek, értékek  A demokrácia értékrendjére építve olyan demokratikus magatartás alapjait rakjuk le, amelyben az egyén és közösség érdekei egyaránt megfelel szerephez jutnak.  Kiemelten törekszünk arra, hogy a következ értékek beépüljenek tanulóink erkölcsi rendjébe: becsület, tisztesség, felel sség önmagunkért, környezetünkért, a család fontossága, igényesség, mértéktartás, kulturált viselkedés, az egészség mint érték.  Nevel -oktató munkánk a közös nemzeti érdekeket szolgálja, mert fontos szerepet szán az irodalmi magyar anyanyelv elsajátításának, megbecsülésének, a nemzeti hagyományok ápolásának, a nemzeti azonosságtudat fejlesztésének, a szül föld és a magyar nép iránti szeretet elmélyítésének.  Európai, humanista értékrendre építettük nevelési-oktatási programunkat, mert azokra a tartalmakra összpontosítunk, amelyek az Európához való tartozásunkat er sítik.

18

 Nagy figyelmet fordítunk az emberiség el tt álló közös problémákra, hangsúlyozva az egyén és az állam felel sségét, a társadalmak lehet ségeit a közös problémák megoldásában, a veszélyek csökkentésében.  Kiemelt jelent séggel bír programunkban a tolerancia és a nyitottság. A másik ember tiszteletben tartására, más népek, kultúrák megismerésére, megbecsülésére neveljük tanítványainkat.

2.3. űélok Alapvet célunk azon kompetenciák fejlesztése, amelyekre minden tanulónknak szüksége van személyes boldogulásához és fejl déséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához: Célunk különösen, hogy végzett tanulónk:  rendelkezzen az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció minél magasabb, de legalább tantervünkben elfogadott szintjével (magyar, angol, német tantárgy); rendelkezzen a matematikai és természettudományos gondolkodás, illetve a kapcsolódó képességek minél magasabb, de legalább a tantervünkben meghatározott szintjével (matematika, fizika, kémia, biológia); legyen képes az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára (informatika);  legyen képes a hatékony, önálló tanulásra (minden tantárgy, osztályf nöki);  rendelkezzen olyan személyes és állampolgári kompetenciával, melynek birtokába harmonikus életvitelre és közösségi beilleszkedésre képes (osztályf nöki, etika, történelem);  legyen kezdeményez képes, kreatív, ésszerű, kockázatot vállalni tudó;  rendelkezzen esztétikai – művészeti tudatossággal és kifejez képességgel (magyar, rajz és vizuális kultúra, ének-zene).

A kulcskompetenciákkal meghatározott alapvet feladataink:

célokból adódó kiemelt fejlesztési

 a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, legyenek felel sek önmagukért, fejl désükért,  ismerjék és értsék nemzeti kultúránk értékeit, a kiemelked magyar személyiségek munkásságát, mélyüljön el nemzettudatuk, hazaszeretetük,  váljanak európai polgárokká, de legyenek elfogadóak más kultúrák iránt is, ismerjék az egyetemes emberi civilizáció eredményeit, problémáit,  legyenek a társadalom aktív résztvev i az emberi és a demokratikus jogok tiszteletben tartásával,  ismerjék és értsék az alapvet gazdasági fogalmakat és összefüggéseket – ennek jegyében mindhárom szakmacsoportban tanítunk gazdasági ismereteket,  jellemezze ket a környezet ismeretén és személyes felel sségükön alapuló környezetkímél és gyarapító magatartás, 19

 törekedjenek tudatosan testi és lelki egészségük megóvására, a betegeket, fogyatékosokat segítsék,  képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, önművelésre, tudásukat tudják új helyzetekben is alkalmazni, kialakuljon bennük az élethosszig tanulás igénye, fejlett legyen információ-feldolgozó képességük,  legyenek felkészültek az érettségi vizsgára, a fels fokú tanulmányok folytatására, a munkába állásra,  legyen átfogó képük a munka világáról, legyenek képesek jól dönteni, amikor pályát választanak, illetve módosítanak,  vallják magukénak azokat az erkölcsi normákat, értékeket, melyeket az alapelvekben megfogalmaztunk,

A felsorolt alapvet célok és feladatok által meghatározott tanítási folyamatot úgy tekintjük, mint a tanulók tanulásának megszervezését, irányítását. Ezen felfogás lényegéb l fakad az a két pedagógiai módszer, illetve alapelv, melyeket különösen fontosnak tartunk: - differenciált tanulásszervezés - a tanulási esélyegyenl ség megteremtése és biztosítása.

A Széchenyi képzési – nevelési rendszere feleljen meg a XXI. század kihívásainak! Iskolánk arra hivatott, hogy embert formáljon, széleskörű műveltséget közvetítsen. Hisszük, hogy min ségi környezetben, min ségi tanárok min séget teremthetnek! Erre törekszünk!

2. Ő. A küldetésb l adódó általános feladatok "... egészséges testű, akaraterős, jó ítéletű, értelmes, tettrekész, szép célokért hevül és áldozó embereket, akik meg tudják élni a szépet és nagyot minden téren, akik az életüket ki tudják tölteni tartalommal, akik megértik a dolgok összefüggéseit, akik átérzik azt, hogy emberi közösségben élnek, amely csak a kölcsönösségen, méltányosságon és jóakaraton épülhet; embereket, akik a múltban és jelenben kellı tájékozottsággal bírnak, és fel vannak szerelve a szaktudásnak azzal a mértékével, mely szükséges, hogy munkájukat jól elvégezzék és a társadalom hasznos munkásai legyenek." (Szent-Györgyi Albert)

A középiskolai nevel -oktató munka feladata, hogy: 20

         

     

 

  

   

els dleges a kompetencia alapú oktatás és vizsgára való felkészítés a tantárgyi és tantárgyközi tartalmak és tevékenységek révén elsajátítható tudást közvetítsen, fejlessze tovább a kommunikációs és tanulási képességeket, folyamatosan neveljen: az anyanyelv igényes használatára a nemzeti identitás er sítésére a természeti és az épített környezet védelmére az egészséges életmód értékeinek elfogadására dés és a fogyasztás egyensúlyát célzó szemléletre fejleszt célú képzési tartalmakkal és problémakezelési módokkal készítse fel a tanulókat arra, hogy a tudás a stabil értékek mellett mindig tartalmaz átalakuló, változó, b vül elemeket is, neveljen együttműködésre, kooperációra, fejlessze a konfliktusok kezeléséhez szükséges személyiségjegyeket: éget, űrést, törekedjen az elméleti ismeretek és a pragmatikus, alkalmazott tudás meggy z összekapcsolására, kapcsolódjon össze a diszciplináris tudás közvetítése az alkalmazás lehet ségeinek megismertetésével, tegye képessé a tanulókat információk szerzésére, szűrésére és feldolgozására, az információs korban való eligazodásra, követelményeivel és tevékenységeivel ösztönözze a tanulókat tudásra épül , önálló véleményalkotásra, alternatívák felismerésére és mérlegelésére, majd az ezeken alapuló felel s döntésekre, a képzési folyamatban vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait, az életkorhoz és az egyéni érettséghez igazodva optimalizálja terhelésüket, törekedjék a személyre szóló fejlesztésre, támaszkodjék a tanulók érzelmi intelligenciájára, képzeletére, számítson kreativitásukra, illetve tudatosan is mozdítsa el mindezek fejlesztését, alakítsa ki a felel s társadalmi magatartást, készítsen fel az állampolgári szerepre, a demokratikus életformára, azaz a jogok és kötelességek összetartozásának tudatosítására, részesítse el nyben azokat a tanulási formákat, amelyekben meghatározó a kezdeményez készség, a másokkal történ hatékony együttműködés, valamint a saját munkájáért, cselekedetéért érzett felel sség, tudatosuljon a tanulókban a magyar társadalom demokratikus létmódja, az európai integrációs folyamat és hazánk kapcsolódása ehhez a folyamathoz, szembesüljenek a tanulók a kultúraváltás és a globalizáció jelenségeivel, kihívásaival, a tanulás tanítását kiemelt feladatként kezeljük, fontos az iskolánkban jól alkalmazható, a beiskolázott gyerekekhez igazodó tanterv és tankönyv, ezért intézményünk helyi tantervében rögzítettük milyen elvi szempontok 21





figyelembevételével választjuk ki az egyes műveltségi területek tanterveit, illet leg milyen szempont szerint választjuk ki a tankönyveket. A tantárgyi tantervekben el írt képzési és nevelési célok osztálykeretben, csoportbontás nélküli megvalósítása elképzelhetetlen. A közoktatási és a szakképzési törvény rendelkezései és a fenntartó hozzájárulása óratervben rögzített csoportbontásokat tesz lehet vé. Bizonyos közismereti, elméleti szakmai csoportbontást az egyes tantárgyak bels logikája és nevelési-oktatási céljai, illetve a tanulók igényei határozzák meg. A matematika és az egyes szakelméleti tantárgyak csoportbontása a továbbtanulási szándék, az idegen nyelvi, a nyelvtudás foka alapján történik. Az osztályok összetétele beiskolázáskor, a csoportbontás tanévkezdéskor az osztályf nök irányításával, az osztályban tanító szaktanárok egyetértésével jön létre. A csoportbontás indokolt esetben az egyes félévek végén módosítható. A kétszintű érettségire való felkészítés a törvényi el írások (közoktatási törvény és az érettségi vizsgaszabályzat) szerint szervez dik a kötelez és választható érettségi tantárgyakból a 10. évfolyamon, minden év május 1ő-ig. Alapvet en a választott érettségi szint, illetve az érdekl dés befolyásolja a csoportbontást.

2.4.1. Az intézményben jelentkez sajátos feladatok Az emberformáló, széleskörű műveltséget közvetít folyamatban az általános m veltség területei közötti harmóniára törekszik. Mivel azonban annak egyre fontosabb, elismertebb, nélkülözhetetlen része a közgazdasági és informatikai m veltség, így továbbra is e két vonalat er síti:  a 9-12. évfolyamokon a közgazdasági és informatikai szemlélet kialakításával, szakmai alapozással,  a szakképz évfolyamokon alapos, megújításra, továbbfejlesztésre alkalmas szakmai ismeretek nyújtásával.  felkészít a kétszint érettségire, közép- és fels fokú szakmai képesít vizsgára,  a tanulók egy részét fels fokú tanulmányokra teszi képessé, akik valamennyien jól alkalmazkodnak a munkaer piac törvényeihez,  a közgazdaság és ügyvitel szakmacsoportot választók informatikai ismeretekkel, az informatikait választók pedig közgazdasági szemlélettel rendelkeznek,  ECDL és EBCL központként működik az intézmény  „Vidd magaddal” diáktréning-sorozat szervezése, lebonyolítása, és projekt-szemléletű gyakorlati oktatás biztosítása a 10-11. évfolyamon,  az OKJ bizonyítványok mellé EuroPass bizonyítvány kiegészít t igényelhetnek az itt vizsgázók,  lehet séget biztosít nyelvi el készít osztály indulására.

2.Ő.2. Az intézmény munkaközösségei: 22

A közoktatási törvényben megfogalmazottak szellemében az iskola oktatási feladataihoz igazodva működtetjük munkaközösségi rendszerünket. Az intézmény szakmai munkaközösségei az alábbiak: - Társadalomtudományi - Matematika - Idegen nyelv - Közgazdaság - Informatika - Osztályf nöki A szakmai munkaközösség tevékenységének irányítására, koordinálására háromévenként a munkaközösség javaslata alapján az intézményvezet munkaközösség-vezet t bíz meg. Egy - egy szaktanár szakmai és pedagógiai végzettsége, beosztása révén párhuzamosan több munkaközösség tagja is lehet.

2. 5. Az intézményben folyó oktató-nevel munka pedagógiai feladatai az eszközök és eljárások függvényében

eszközök, eljárások függvényében

cél, feladat, követelmény tanuló viszonylatában

A tanulók igényességre, önállóságra technikájának törekvése a tanulásban.

Az egyes tantárgyak tanulási megismertetése, gyakoroltatása. Önálló gondolkodásra nevelés.

Interperszonális, introperszonális viszonylatának fejlesztése.

A tanórai keretekben ismeretb vítésen túl ezen irányok irányított pedagógiai célzatú megtapasztaltatása az iskolai diákéletben.

Viselkedéskultúra alakítása

Környezeti ingerek feler sítése, illetve tompítása példamutatással, példaállítással, kommunikációs készségek fejlesztésével.

Kulturális értékek tiszteletben tartása, nyitottság. Hagyományok rzése és továbbvitele.

Az iskola értékközvetít funkciójában a lehet legszélesebb módon, a lehet legmagasabb színvonalú programok biztosítása. Az iskola makrokörnyezete, a 23

város által közvetített értékes kulturális hatások feler sítése. A természet és élet tisztelete.

Megtapasztalásra épül felismertetés: miszerint saját közérzete létünk, életterünk függvénye.

Tanulás és szabadid s tevékenység helyes összehangolása.

Diákönkormányzat, DSK, Vöröskereszt, Diákkörök összehangolt, hatékony, közös munkája.

A kultúra, a művészetek iránti igény felkeltése.

Színház-, könyvtár-, film-, múzeumlátogatások. Ismerkedés Hatvan múltjával, jelenével, jöv jével és híres szülötteivel.

Az egészséges élet tisztelete, egészséges életmód. A nehézségek, problémák megoldására való törekvés alkohol, drog nélkül.

Felvilágosító kiadványok terjesztése el adások, foglalkozások szervezése iskolai vöröskeresztes csoporttal, az ifjúságvédelemmel és az iskolaorvossal közösen.

Környezetvédelem, természetvédelem

Bekapcsolódás a városi környezetvéd tevékenységbe. Kirándulások, túrák a szűkebb haza megismerésére. Bekapcsolódás a települést segít ilyen jellegű akciókba. Világnapok, mint nevelési lehet ség. Tudatos környezetvédelmi nevelés.

nevel testület vonatkozásában

A nevel testület pedagógiai kultúrájának fejlesztése.

Nevelési, oktatási témájú foglalkozások szervezése, továbbképzéseken való részvétel.

Egységes nevelési, oktatási eljárások és követelményrendszerek kialakítása.

Erkölcsi fejlettség szintjének folyamatos mérése, elemzése.

Pedagógiai munka színvonalának

Tudásszint növelését célzó teljesítmény24

emelése.

vizsgálatokkal. Nyelvoktatás, számítástechnikai oktatás er sítése. Differenciált felzárkóztatás és tehetséggondozás. Pályaorientáció segítése.

A család és az iskola viszonylatában az együttműködés új vonásainak kialakítása

Ifjúságvédelmi munka átszervezése, SZMK szerepének er sítése, szül k iskolája.

3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPűSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 3.1. A személyiségfejlesztés színterei és szerepl i A személyiségfejlesztés az iskolai élet minden mozzanatában zajló folyamat. Az osztályf nöki órák kínálják a legtöbb lehet séget a gyerekek megismerésére, megnyilatkozásaik megfigyelésére, de izgalmas helyszín lehet egy kirándulás, klubdélután, vagy bármely spontán adódó szituáció. Tudjuk, mekkora szerepe van a mintáknak a személyiség alakulására, ezért fokozott minden feln tt, minden nevel -oktató intézményben dolgozó felel ssége. A technikai és adminisztratív dolgozók, valamint a pedagógusok egyaránt alakítói az iskolai atmoszférának. Hagyományosan a pedagógusra hárul a személyiség feltérképezése, alakítása. A szaktanárok és az osztályf nökök tudják a legtöbbet tenni a fenti célok megvalósítása érdekében, az oktató munkájuk, megjelenésük, egyéniségük, vezetési stílusuk, a tanulókkal való kapcsolatuk jellege dönt jelent ségű e folyamatban. Szerepl k ebben a szül k is, a tanulók el életére, családi hátterére vonatkozó információkat is közlik szül i értekezleten, fogadóórán, esetleg családlátogatás alkalmával. A tanuló megértéséhez az is kulcs, ha a szül éppenséggel nem keresi a kapcsolatot az iskolával. A tanulók személyiségét kívülr l jöv hatások is formálják (baráti kör, munkahely, szórakozás, stb.) Az iskola közösségei alapvet en az osztályok. Ezek összetétele, továbbá az ide felvett tanulók motivációja, értékrendje sokféle. A pedagógus munkáját segítheti a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s is. Ha a tanár úgy érzi, hogy tudása, eszköztára kevés, korrekciós segítségre van szükség, a gyermek- és ifjúságvédelmi felel shöz, illetve küls intézményhez fordulhat. 3.1.1. A személyiségformálás eszközei, lehet ségei 25

Intézményünkben a következ folyamatában:

lehet ségekkel és eszközökkel él a személyiségfejlesztés

Lehet ségek

Eszközök

Az oktatás folyamatában

ismeretek átadása

A közös (nem tanórai) foglalkozásokon: szakkörök, diákkörök, kirándulások stb. A tanítási órák keretében meg nem valósítható foglalkozások:tanulmányi kirándulás, sportfoglalkozás stb. A pedagógusi személyiségben A tanár-diák viszonyban A tanuló személyiségében A tanulók egymás közötti kapcsolatában A közösségekben Az iskola szellemiségében, értékrendjében Az iskola és a környezet viszonyában Az iskola és a család viszonyában

játék, munka minta

beszélgetés önismeret társas kapcsolat konfliktuskezelés érdekérvényesítés szolidaritás együttműködés

3.1.2. A személyiség fejl dését el segít intézményi körülmények  Az intézmény dolgozóinak kiegyensúlyozottsága, a feln ttvilág „stabilitása”;  Az iskolavezetés, a tantestület, a technikai dolgozók, a szül k és más partnerek egymás megbecsülésén alapuló kapcsolata;  A tantestület összhangja, egységes és következetes gyermekbarát tevékenysége a nevel – oktatómunka terén;  Egységes értékelési rendszer biztosítása, amely figyelembe veszi a tanuló teljes személyiségét;  Szorongásmentes, bizonytalanságot kiküszöböl körülmények megteremtése;  Pontos, a tanulói jogos igényeket figyelembe vev napirend megszervezése, betartása;  Az életkori sajátosságoknak megfelel berendezések, otthonos körülmények;  Folyamatos iskolaorvosi ellen rzés;  Sportolási és szabadid s tevékenységek biztosítása;  Tanulmányi és kulturális versenyek, műveltségi vetélked k;  Az önművelés lehet ségei (könyvtár, internet).

3.1.3. A tanulók megismerése

26

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés kell hatékonyságú biztosítása érdekében fontosnak tartjuk rögzíteni a tanulók megismerésének iskolai programját, amelyben vizsgáljuk a tanuló  testi, egészségi állapotát (könnyített testnevelés, gyógytorna kérdése, tényleges egészségügyi problémák, avagy egészségügyi probléma tüneteként megmutatkozó egyéb pszichikus gondok),  szociális helyzetét: hátrányos, veszélyeztetett tanulók felmérése,  érdeklődését: a cselekvését kiváltó szükségletek milyen területekre irányulnak,  temperamentumát,  figyelmét (megfigyel képessége, emlékezete, képzeletének fejl dése, gondolkodásának jellemz i),  kommunikációs készségét,  viselkedését, teljesítményét,  önmagához, társaihoz való viszonyát,  külső-belső motivációit.

3.2. A személyiségfejlesztés célja Különösen fontos, hogy a tudást nem tekinthetjük csupán egyszerű ismeretnek. A valódi tudást alkotásként, alkalmazásképes, versenyképes tudásként értékeljük, melyet az ember a gyakorlatban is alkalmazni tud, ha arra szükség van. Ennek elsajátításához tehát szervesen hozzátartozik, hogy az ismeretek egyes tevékenységekben a jártasság, más tevékenységekben az automatizmus fokára, a készség szintjére emelkedjenek. Nevel i hitvallásunk: a tanuló jártasságát, képességeit azok fels határáig fejleszteni. Az iskolai gyakorlatban a készségképzés valamennyi változatát elfogadhatónak tartjuk, és a követelmények szerint, de a tanuló képességeinek függvényében kívánjuk alkalmazni. Valljuk, hogy a pedagógiai szakirodalom egyénre alkalmazott vegyes készségképz eljárásai hatékonyak, gyorsak. Felzárkóztató foglalkozásaink programjában prioritást biztosítunk az úgynevezett analizálószintetizáló készségképzési modellnek. Tehetséggondozó és felzárkóztató programunk természetesen a tanulók adottságaira, a rátermettségre épít, de hangsúlyozzuk, hogy a szorgalmas tanulás, a gyakorlás, a képességfejlesztés lehet ségeinek széles skáláját biztosítja. Fontos megállapítanunk, hogy a képességek els sorban a tanuló veleszületett hajlamaiból, rátermettségéb l származnak, de korszerű, modern módszerekkel fejleszthet k. A társadalmi munkamegosztásra való felkészülés szempontjából tehát fejlesztésük meghatározó. 3.3. Az intézmény nevelési módszerei 27

A személyiség kialakításában a következetesség elvére épül követelést alkalmazzuk.

gyakorlást, meggy zést,

Pedagógiai programunk szerint a meggyőzés magában foglalja a tanuló kérdéseire adott helyes válaszokon túl azt is, hogy viselkedésének milyen várható következményei lehetnek. Ezen módszerek els dleges célja a helyes viselkedésmódok meger sítése, a helytelenekt l való visszatartás. A tanulók értelmi képességeit a helyi tantervünk tantárgyaiban megfogalmazott művel dési anyag feldolgozásával fejlesztjük leginkább. Az ezekben rögzített tantárgyi követelmények teljesítése minden tanuló kiemelt, legfontosabb feladata. Akaratát, szorgalmát, önállóságát mozgósítva kell - minél magasabb szinten - eleget tennie tanulmányi kötelezettségeinek.

A tanulók elé állított követelményekb l a tantestület számára a következ feladatok adódnak:  Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a tudás az "én-gazdagítás", az önmegvalósítás fontos tényez je, az ismeretek, képességek értékek, s t a tanulás, mint tevékenység maga is!  Szerettessük meg tantárgyainkat, tanítsuk meg tanítványainkat tanulni, juttassuk ket minél több pozitív élményhez a tanítás - tanulás során!  Ismerjük fel a tehetségeket és a lassabban haladókat, lemaradókat, részesítsük mindkett t különleges bánásmódban!  Ellen rzésünk, értékelésünk meger sít , ösztönz legyen, ne visszahúzó er , elkedvetlenít !  Senki számára ne legyen leküzdhetetlen akadály az érettségi!  Segítsük legjobb képességű tanulóink továbbtanulásra való felkészülését!  Folyamatos, igényes, lelkiismeretes felkészít munkával érjük el, hogy legyen minél több tanulóban elegend vállalkozó kedv és kitartás az emelt szint érettségi vizsgák letételéhez!  Értessük meg tanítványainkkal, hogy minél több szakmával rendelkeznek, annál nagyobb eséllyel indulhatnak a munkaer piacon! Ezért az OKJ-s szakmák kínálatát a munkaer piac igényeihez igazodva alakítsuk ki!  Kiemelten ajánljuk tanulóinknak az informatikai és idegen nyelvi tanulmányokat, egyrészt mert erre van társadalmi igény, másrészt adottak ehhez feltételeink is. A munkaközösségeken belüli és azok közötti összehangolt munka elengedhetetlen a feladatok teljesítéséhez. Már a középiskolás diák is emberi viszonylatok szövevényes hálózatában él. Kés bbi sikere, boldogulása, jó közérzete nagyban függ majd személyközi kapcsolatai min ségétől. Ezért elvárjuk tanulóinktól, hogy a szociális területeken legyenek megfelel ismereteik, melyeket alkalmazni, gyakorolni tudnak. A szociális jártasság fejlesztésének feladatai a következ k: 28

 Képessé kell tennünk tanulóinkat a másokkal való együttműködésre, kapcsolatteremtésre, kapcsolatfejlesztésre. Ehhez társ- és emberismeretük pontosságára van szükség, arra, hogy bele tudják élni magukat mások helyzetébe, meg tudják érteni gondolataikat, érzéseiket.  Az emberek közti érintkezésben hatékony "adók és vev k" legyenek tanítványaink! A tisztelet, az odafigyelés irányítsa ket!  Viselkedéskultúrájukat SZÉCHENYIS DIÁK-hoz méltóvá kell fejlesztenünk! Ismerniük, alkalmazniuk kell a különböz életszituációkban megkívánt viselkedési formákat.  kinek, mikor, hogyan köszönjenek, kit hogyan szólítsanak meg,  szavahihet ség, tapintat, megbízhatóság, tisztelet, udvariassági szabályok,  hibáik belátása, jóvátételi igyekezet,  segít készség, stb.  A konfliktushelyzetek kezelésére készítsük fel a gyerekeket! Lássák a konfliktus okát, tudják megfogalmazni azzal kapcsolatos érzéseiket, találjanak megoldást a feloldásra! Bár valamennyiünk személyes közreműködése, példamutatása fontos, mégis e feladatok teljesítése terén a felel sség dönt része az osztályf nökökre hárul. Ha vállalkozó kedvű, aktív, kreatív emberré szeretnénk formálni neveltjeinket, ÖNISMERETÜK FEJLESZTÉSÉNEK irányítását meg kell szerveznünk. A "kinti világ" vadcsapásain gyakran nem a nagy tudású, de szerény, hanem a szerényebb képességű, de magát felnagyítani tudó, sokszor gátlástalan, más tollával ékesked tud haladni. Ez nyilván káros, mert nem az igazi érték bontakozik ki, de az is nagy baj, hogy aki nem tudja "jól eladni magát", hamar önbizalmát, kedvét veszti. Mindezek kivédését úgy "követelhetjük" meg a tanulóktól, ha alkalmassá tesszük ket az önnevelésre:  Pozitív énkép kialakításához segítsük hozzá tanítványainkat! Fogadják el önmagukat, ismerjék fel erényeiket, tudják legy zni kiküszöbölhet hibáikat, a le nem küzdhet kkel tudjanak együtt élni!  Egészséges önértékelésre vezessük rá a gyerekeket, rendelkezzenek önbecsüléssel, önbizalommal! Tudatosítsuk, hogy a személyiség fejleszthet , ennek érdekében t zzenek maguk elé teljesíthet célokat, minták, példaképek, eszményképek segítségével alakítsák önmagukat! Szaktanárként és osztályf nökként egyaránt felel sök vagyunk mindezért.

29

MAGYARSÁGTUDAT, kultúránk ismerete, tisztelete, rzése a mai magyar társadalmi – gazdasági problémák iránti érzékenység, a szoros összefüggés, összefonódás tudata szűkebb – tágabb környezetünkkel, Európával és a Világgal elvárható minden magyar középiskolástól.  Er s érzelmi köt dést alakítsunk ki tanulóinkban nyelvünk, tájaink, kulturális, tudományos örökségeink iránt!  Tiszteljék tanulóink szimbólumainkat, nemzeti ünnepeink, évfordulóink tartalmát értsék, legyen szükségletük a megemlékezés, akarják és tudják énekelni a Himnuszt és a Szózatot!  Törekedjünk arra, hogy a nemzetiségek, etnikumok, más népek másságát elfogadják, az el ítéleteket kerüljék, a határainkon túl él magyarokkal vállaljanak közösséget tanulóink!  Láttassuk be, hogy az idegen nyelvek ismerete szükséges! A következetes osztályf nöki nevel munka mellett a magyar nyelv és irodalom, a történelem, földrajz, idegen nyelv, ének - zene szakosok felel ssége dönt . A kapcsolatteremtésben, az ismeretek b vítésében nagy lehet ségek vannak az internetben. Törekszünk külföldi testvériskolák keresésére a gyergyószentmiklósi Salamon Ern Líceummal meglév tartalmas kapcsolatunk mellett. Minden tevékenységünk alapja, életünk nagyon fontos, legdrágább része a TESTI – LELKI EGÉSZSÉG. Ezzel kapcsolatos pedagógiai feladatainkat, programunkat az egészségnevelési és környezeti nevelési programban terveztük meg.

4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPűSOLATOS FELADATOK „Egynek minden nehéz; Soknak semmi sem lehetetlen”. (Széchenyi István) A tanulás színterén – az iskolában – közösségben történik a nevelés. Ez a nevel közösség a legegyetemesebb emberi értékeket hordozza. Ha gyerekeink jól érzik magukat egy csoportban, akkor az ott elfogadott értékek vagy értéktelenségek önmaguktól beépülnek személyiségükbe. Ezért fontos, hogy az iskola igazi nevel közösség legyen, mely fejlesztve az egyént maga is fejl dik és képes a veszélyeztet csoportoktól távol tartani a tanulókat.

30

4.1. Feladatok  Segítsük el a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel!  Törekedjünk arra, hogy a tanulók elsajátítsák azokat az értékeket, normákat, szabályokat, ismereteket, melyek a társadalomba való beilleszkedéshez nélkülözhetetlenek!  Ismertessük meg tanítványainkat a polgári demokrácia intézményeivel, alapvető jogaikkal, kötelességeikkel, melyek biztosítják számukra a gyakorlati életben való tevékeny közreműködést!  Hagyományaink, ünnepeink tiszteletét mélyítsük el tanítványainkban!  Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböz szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket!  Iskolánk és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában – jó alkalom erre a testvériskolai kapcsolat(ok)!  Tanulók kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába!  A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének értelmezésének megvédésének képességei álljanak!  Iskolánknak az új információs környezetben eligazodó, azt kritikai módon használó fiatalokat kell nevelnie!  A pedagógusok fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos embertársuk iránti elfogadó és segít kész magatartást!  Kölcsönös tiszteleten és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítását szorgalmazzuk tanár – diák, diák – diák és tanár – tanár viszonyában! A közösségfejlesztés céljaként elérend magatartás a tanulók vonatkozásában:  egymás megbecsülése  feln ttek iránti tisztelet  udvariasság  kulturált beszéd  durvaságtól mentes társas kapcsolatok  környezet rendje, tisztasága  a társadalmi tulajdon védelme  öltözködésük mértéktartó legyen, tartsák be a házirend el írásait. A közösségfejlesztés céljaként elérend magatartás a nevel k vonatkozásában:  a pedagógus alakítsa, formálja a fiatalok neveltségi állapotát  a nevel testület pedagógiai kultúrájának folyamatos fejlesztése  munkatársi jó viszony meg rzése  munkájukban legyenek igényesek, pontosak, fegyelmezettek

31

 nevel munkájukban a gyermekközpontúság, a tolerancia, az egyéni bánásmód, a türelem tükröz djék  egységes követelményrendszer betartása  törekedjenek a szül kkel való jó viszony kiépítésére. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés f területei a:  tanórák: - szaktárgyi órák - osztályf nöki órák  Egyéb lehet ségek  - iskolai könyvtári foglalkozások - tanulmányi kirándulás - múzeumlátogatás - irodalmi és zenei el adások - szakkörök (színjátszó kör, énekkar), - versenyekre való felkészítés - testvériskolai kapcsolat(ok)  diákönkormányzati munka: - gólyaavató - gólyatábor - diákgála s tevékenységek:  - színház- és mozilátogatások - kiállítások - klubdélutánok - sportfoglalkozások - erdei iskolák. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel. Mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - a tanulók közösségi magatartásának kialakításához; - véleményalkotó és véleménynyilvánító képességének fejl déséhez; - a közösségi szokások, normák elfogadásához; - a másság elfogadásához; - az együtt érz magatartás kialakításához; - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez.

32

Fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb közösség-fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok el tt.

4.2. A közösségfejlesztés színterei Ő.2.1. Osztályközösségeink A 9. évfolyamon szervez d osztályaink eltér fejlettségű, el képzettségű, különböz környezetb l érkez tanulók csoportjai. Legfontosabb célunk, hogy ezekb l a csoportokból olyan valódi közösségeket formáljunk, amelyek képesek és hajlandóak a közös cél érdekében a közös értékrend elfogadására és képesek ennek megfelel en viselkedni, munkálkodni. Pedagógiai munkánkat nehezíti, hogy serdül korban fokozottan jelentkeznek a különbségek. A tanulóknál els bbséget élvez az önmegvalósítás kérdése, s ezt er sítik a társadalmi elvárások is (nyelvvizsga, számítástechnikai ismeretek, sikeres érettségi-felvételi vizsgák). Folyamatos, kitartó munkával fokozatosan el kell érnünk, hogy a tanulókban kialakuljon a szolidaritás, a tolerancia és a felel sség. Követelmények a közösségfejlesztésben:  törekedjünk a bizalmon alapuló együttműködés kialakítására,  kapjon kiemelt szerepet a közösségben a közvélemény alakítása,  az osztály hangadóinak magatartását egyéni foglalkozással, esetleg csoportnyomással, tanári, szül i ráhatással pozitív irányba kell befolyásolni,  a tekintélyes tanulók kapjanak hangadó szerepet,  er sítsük a kéttagú vagy kis létszámú csoportokat is, hogy vegyék ki részüket az osztályépít munkából,  tudják a tanulók a konfliktushelyzeteket kezelni,  ismerjék meg a tanulók az egészséges versenyszellemet,  neveljük ki a diákvezet ket, segítsük munkájukat,  örüljenek tanulóink egymás sikereinek, egészséges versenyszellem alakuljon ki bennük!

Ő.2.2. Iskolaközösség Az iskolai szintű közösséget els sorban azok a tevékenységek fejlesztik, amelyek sok tanulót mozgatnak, hagyományt teremtenek és riznek. A hagyományápolás küls ségekben is megnyilvánul. A Házirend a tanulók számára kötelez ünnepi viseletet ír el .

33

Az iskola alkalmanként évkönyvet készít, melyben az iskolai élet jelent s eseményeit rögzítjük. Iskolánk hagyományos ünnepi rendezvényei a következ k (közösségfejleszt szándékkal): - a Magyar Köztársaság nemzeti ünnepei (okt. 23., márc. 1ő.) - megemlékezés Széchenyi István születésének és halálának évfordulóján (szept. 21., ápr. 8.) - megemlékezés az aradi vértanúkról (okt. 6.) - megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozatairól (febr. 15.) - megemlékezés a Holocaust áldozatairól (ápr. 16.) - Trianon-emléknap - karácsony - diáknap - szalagavató - végz s növendékek faültetése - ballagás - tanévnyitó és tanévzáró ünnepély - alkalmi rendezvények

A névadó tiszteletéhez köthet hagyományok:  Széchenyi István születésének, halálának évfordulóiról való megemlékezéseken az osztályok 2 tanulója és az osztályf nökük egy - egy szál virágot helyez el a névadó szobra el tt, az iskolavezetés a "nem osztályf nökökkel" koszorúz.  Széchenyis Napokat szervezünk tavasszal, melynek programja lehet: - diáknap (IDÖ szervezés); - Széchenyi Tanulmányi Verseny; - Széchenyi Bál nyitótánccal; - 2Ő órás mérk zések.  Széchenyis Diákgála – Ő évenként kerül megrendezésre.  A ballagó diákok a Széchenyi szobortól indulnak és virágot helyeznek el el tte.

Ünnepségeink meg rzend formái: Szeretnénk, ha a fogadalmak szövege, a szalagavató és ballagás menetrendje, szertartása nem változna, ezért ezeket rögzítjük.

34

A tanévnyitó ünnepségen az iskolakezd k fogadalmat tesznek az iskolazászló el tt. Én a hatvani Széchenyi István Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola diákja az iskolazászló előtt ünnepélyesen fogadom, hogy iskolám öntudatos és hűséges tanulója leszek. Képességeimhez mérten tanulok, féltő gonddal őrzöm, tisztelem, gazdagítom iskolám hagyományait, óvom hírnevét. Mindenkor megtartom a közösség döntéseit, felelősséggel és kezdeményezően formálom az iskola életét, vigyázok tisztaságára, értékeire. Vállalom a magyar nép és az emberi haladás ügyét. Becsületes, cselekvő polgára leszek hazámnak.

 Karácsony (IDÖ vagy osztály szervezés): karácsonyfát állítunk, a gyerekek feldíszítik, minden tanuló kap jelképes ajándékot (pl. 1 szem szaloncukor).  Szalagavató: decemberben rendezzük a szül k, tanárok, 11. és 12. osztályosok részvételével.  Nyitótánc  Az iskolazászlót követve bevonulnak a 12. osztályosok osztályf nökük vezetésével.  Az osztályok 2 - 2 tanulója a zászlóra tűzi az osztály szalagját, majd ismerteti az arra írt jelmondatot.  Minden osztály szalagot tűz tanárainak.  A színpadon az osztályf nökök feltűzik tanítványaik szalagját.  Fogadalomtétel: Ünnepélyesen megfogadom, hogy mindig becsülettel, tudásomhoz, képességeimhez mérten jól dolgozom. Fogadom, hogy igaz emberséggel szolgálom hazámat.  A 11. évfolyam műsort ad.  1 - 1 szál virággal köszöntik szüleiket a 12. osztályosok.

 Űallagás  Az alsóbb évesek a ballagás el tti napon összegyűjtik a virágokat, a ballagás reggelén a megadott rend szerint díszítik fel az iskolát.

 A ballagók gyülekeznek a saját termükben.  A 11-esek elbúcsúztatják a ballagókat tantermeikben, átadják a tarisznyát, könyvet.

35

 A ballagók felsorakoznak a Széchenyi - szobor el tt és virágot helyeznek el el tte.  Hosszú csengetés után a ballagók elindulnak az osztályokban a megadott haladási rend szerint. Amikor a ballagók az összeköt folyósóra érnek az osztályok követik ket és a kert felé vonulnak ki az ünnepség színhelyére. A ballagók a Széchenyi és az I. István Általános Iskola közötti úton haladnak a kert felé.  Ünnepség: 1. Himnusz éneklése 2. Köszöntés 3. Szavalat Ő. 11. osztályos tanuló búcsúztat ő. 12. osztályos tanuló búcsúzik 6. Zászló átadás: Búcsúzó diák: Iskolánk zászlaját átadom. Tanuljatok becsülettel, eredményeitekkel öregbítsétek iskolánk hírnevét, őrizzétek az általunk kialakított jó hagyományokat. Búcsúztató diák: Iskolánk zászlaját átveszem. Társaim nevében ígérem, hogy névadónkhoz méltóan, képességeinknek megfelelően, szorgalmasan tanulunk. Példátokat követve továbbra is tartalmas, színes diákélet megerősítésére törekszünk. 7. Iskola igazgatója elbúcsúztatja végz s diákjait 8. Fogadalomtétel: Megfogadom, hogy iskolám tanításait, Széchenyi emberségének, alkotni vágyásának, hazaszeretetének példáját magammal viszem. Igyekszem mindig az egykori Széchenyis diákhoz méltóan élni és dolgozni. 9. Szózat éneklése  A ballagók az iskolazászlót követve az el bbi útvonalon vonulnak vissza az épületbe.  Tanévzáró ünnepségünkön a tanév értékeléseként könyvjutalmakat adunk.  Az évközi megemlékezéseken a m sort a színjátszó kör és az énekkar adja. 36

Ő.2.3. Diákönkormányzat A diákönkormányzat a tanulók önirányító, önszervez közösségei, melynek keretében a tanulók a pedagógus irányításával együtt önállóan intézik saját ügyeiket. Célunk, hogy az iskola tanulói együttesen és egyénileg is valós gazdái legyenek az iskolai élet azon részének, amelyek irányítására, szervezésére a KT, a Házirend és a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata felhatalmazást ad. A tanuló jogi képviselete a diákönkormányzat. Fontos az információcsere: a gyerekeknek alkalmuk és módjuk legyen elmondani kívánságaikat, javaslataikat, panaszaikat. A tanuló minden olyan érdemi kérdésben kapjon szót, mely a közösség életét érinti. Az iskolai diákönkormányzatot irányító pedagógus ötletet, tanácsot ad, irányít, meggy z, kezdeményez, ha kell. A diákönkormányzat a nevel testület véleményének kikérésével dönt saját működésér l, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról. Legfontosabb feladata:  a tanulók, tanulóközösségek érdekeinek képviselete,  tevékenysége kiterjed a tanulókat érint valamennyi kérdésre,  a diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében és szervezésében:  versenyt hirdet  javaslatai alapján jutalmazza a kiváló eredményeket elér tanulókat, s elmarasztalja a házirend megsért it,  ötletei nyomán szervezi az iskolai szabadid s programokat,  részt vesz a tanulóközösség rendezvényeinek el készítésében, lebonyolításában,  dönt egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról,  lebonyolítja a diákparlamentet.

Követelményrendszerünket nem lehet, nem is kell kampányszerűen "teljesíteni", folyamatos munkát igényel. Feladatainkat osztályf nöki, illetve tantárgyi tanterveinkben ütemezzük, iskolánk minden tevékenységébe - szabadid , hagyományok, stb. - "becsempésszük", életkorhoz, érdekl déshez, aktualitáshoz, illetve tantárgyi tartalomhoz igazítjuk. Az oktatási nevelési folyamatban végrehajtásuk eredményességét ellen rizzük, értékelünk, min sítünk. A kívánt eredmény nyílván egyénenként változó id ben jelentkezik. A lényeg az, hogy minden diákunk a folyamat végére "átvegye" közvetített értékeinket.

37

4.3. A jutalmazás és elmarasztalás elvei és formái Arra kell törekednünk, hogy a kiemelked en végzett munka elismerése megfelel szinten történjen (jutalmazások, kitüntetések odaítélése stb.). Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját - képességeihez mérten - kiemelten végzi, illetve példás szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít, az iskola dicséretben részesítheti, illetve jutalmazhatja. Jutalmazhatja továbbá a városi, megyei szintű versenyek helyezettjeit, az országos versenyek résztvev it. A kiemelked eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulóközösséget, csoportos jutalomban lehet részesíteni.

4.3.1. A jutalmazási elvei és formái Az intézményben elismerésként a következ írásos dicséretek adhatók:  igazgatói  nevel testületi  szaktanári  osztályf nöki Az egész évben kiemelked munkát végz tanuló tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba bevezetjük. E tanulók a tanév végén könyvvel, emlékplakettel és oklevéllel jutalmazhatók, melynek odaítélésér l a pedagógusok és az osztályközösség véleményének meghallgatása után az osztályf nök tesz javaslatot, és az igazgató dönt.  Űallagási ünnepségünkön fogadalommal búcsúzik a 12. évfolyam. Ekkor, vagy a tanévzárón búcsúztatjuk nyugdíjas tanárainkat, illetve adjuk ki a tantestület által odaítélt AZ ÉV SZÉűHENYISE kitüntet címet és könyvjutalmat.  Tanévzáró ünnepségünkön a tanév értékeléseként könyvjutalmakat adunk a kiemelked tanulmányi, közösségi vagy valamilyen az iskola hírnevét öregbít tevékenységért, valamint emlékplakettel díjazzuk az évfolyamels ket.

Ő.3.2. Az elmarasztalás elvei és formái Fegyelmez intézkedésként adható:  szaktanári figyelmeztetés  osztályf nöki figyelmeztetés  osztályf nöki intés  osztályf nöki megrovás  igazgatói figyelmeztetés  igazgatói intés  igazgató megrovás 38

Kétszer ugyanaz a fegyelmez intézkedés nem adható. (Kivételt képez a szaktanári figyelmeztetés) Újabb fegyelmi vétség esetén a szigorúbb fokozatot kell adni. Az a tanuló, aki kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján fegyelmi büntetésben részesíthet (megrovás, szigorú megrovás, eltiltás, kizárás, kedvezmények megvonása, áthelyezés másik osztályba vagy iskolába).

5. A ŰEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGG PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK Az intézményben negatívnak min sített viselkedési megnyilvánulások a gyerek családi és iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. A magatartási problémák egy részében a gyökerek, a család érzelmi-nevelési körülményeiben kereshet k. Lehetnek olyan jelzések, amelyek el re vetítik a gondot: közöny, passzivitás, érzelemszegénység, érdekl dés hiánya, elkülönülés, közömbösség a társak iránt, túlzott félelem, szorongás, ok nélküli sírás, irigység vagy féltékenység más gyerekkel kapcsolatban, koncentrációzavar, teljesítményromlás, beszédzavar stressz-helyzetekben, apró holmik eltulajdonítása, stb. A magatartási zavarok egyik, az iskolában leginkább szembetűn formája az agresszív megnyilvánulásokban fejez dik ki. A magatartási problémák egy része deviánssá válhat. A beilleszkedési zavarok leggyakoribb formái:  az együttműködési készség hiánya  durva hang, durva érintkezési mód  feltűnni vágyás, imponálni akarás  agresszivitás, kötekedés  megbízhatatlanság  felel tlenség  peremhelyzet a csoportban  az érzelmi-indulati élet széls séges kiegyensúlyozatlansága  gyenge kudarctűrés Pedagógiai feladat: Az intézmény egész élet- és tevékenységi rendjével, érzelmi légkörével segítse a gyerekek harmonikus, kiegyensúlyozott fejl dését, fizikai és pszichikai teherbíró képességének növekedését. Az iskola emberközpontú légköre, az iskolai élet nyitottsága segítse a tanulók teljesítményét az oldott, közvetlen, bens séges emberi kapcsolatokkal. A diák érezze és tudja, hogy problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhat tanáraihoz. A beilleszkedési, magatartási nehézségek leküzdése a tanuló, a nevel testület, a tanulói közösség és a szül k közös feladata. 39

Kiemelt szerepe van e téren az osztályf nöknek, aki:  igyekszik megismeri a tanuló családi körülményeit,  folyamatos kapcsolatot tart a szül kkel,  szükség esetén családlátogatást is tehet,  igyekszik megismerni a tanuló karakterét,  lehet ség szerint tájékozódik a tanuló baráti körér l, társas kapcsolatairól,  személyes elbeszélgetéssel, bátorítással irányíthatja tanítványait,  lehet séget biztosít a közösségi feladatvállalásra,  úgy igyekszik formálni a közösséget, hogy az a nehézségekkel küzd tanulót befogadja, vele saját értékrendjét segít módon elfogadtassa,  szükség esetén az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felel sének segítségét kérheti, aki szakemberhez irányíthatja a tanulót. Az osztályf nök és a gyermekvédelmi felel s közös feladatai:  a magatartási problémákkal küzd gyerekeink figyelemmel kísérése,  az egyénre szabott feladatok adása,  az egyéni és kiscsoportos felzárkóztatás,  tanulóink bevonása a közösségi tevékenységekbe  a tanulók jó képességeinek további meger sítése, fejlesztése,  az érzelmi köt dés, a kapcsolat megteremtése (tanárokkal, társakkal),  a tanulóink bevonása a délutáni foglalkozásokba,  a rendszeres kapcsolattartás a szül kkel (fogadóóra, családlátogatás),  kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal, szükség esetén segítség igénybe vétele. A pedagógusok feladata az észlelt nehézségek okainak feltárása és orvoslásuk el segítése.

Pedagógiai tevékenységek  a fogadóórákon és a szül i értekezleteken túl, egyéni id pont egyeztetésével fogadjuk a szül ket,  iskolai véd n és az osztályf nökök együttműködése,  kapcsolattartás a helyi nevelési tanácsadóval,  kapcsolattartás a területileg illetékes gyerekjóléti szolgálatokkal,  szükség szerint kapcsolattartás a gyámügyi szolgálatokkal,  lehet ség szerint az iskolai kortársképz hálózat fenntartása, továbbépítése,  olyamatos információadás a Magyarországon működ elérhet , anonim segélykér rendszerekr l,  a több éve jól működ prevenciós városi véd n i programok folytatása,  az iskolai prevencióhoz szükséges ismeretterjeszt anyagok folyamatos b vítése,  osztályf nöki munka hatékonyságának biztosítása,  iskolai vöröskeresztes csoport további működtetése, munkájának fejlesztése,  pályaválasztási tanácsadás,  kollégiumi felvétel támogatása. 40

A kötelez tanulási id n túl igénybe vehet iskolai szolgáltatások: 1. konzultáció tanulási problémákról, 2. kötetlen tárgyú konzultáció tanárral (más iskolai szakemberrel), 3. speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély stb.), ő. mentálhigiénés szolgálat (iskolapszichológus), 6. iskolaorvosi rendelés.

6. A SZOűIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍT

TEVÉKENYSÉGEK

Egyre nagyobb különbség tapasztalható a családok társadalomban elfoglalt helye, anyagi helyzete között, mely maga után vonja a tanulásra, m vel désre, önm velésre való igény egyre nagyobb különbségét is. N a csendesen leszakadó, elszegényed , gyermeküket napi nehézségek közt nevel k száma. Feladataink: - A különböz háttérrel rendelkez diákok számára biztosítsuk az esélyegyenl séget a közösségbe való beilleszkedéshez, illetve a tanulásban, a művel désben, a világra való nyitásban. - Ismerjük fel a hátrányos helyzetet! A felismerésre lehet ség nyílik a gyerekekkel való gyakori és kötetlen együttlétek és a családlátogatások alkalmával. - M vel dési hátrány esetén fejleszt felzárkóztató programokra, tanórán kívüli közösségi megmozdulásokra kell irányítani a gyermekeket, élményszerzés, információszerzés, beilleszkedés és a közösség normáinak felvétele érdekében.

- Anyagi hátrány esetén tankönyvvásárlási támogatást, bizonyos programokon való részvételhez, esetenként alapítványi hozzájárulást kell igényelni a tanuló számára. Az iskola segítheti a szül ket komoly anyagi megterhelést jelent programoknál a lakóhely szerinti önkormányzatok rendkívüli támogatásának igénylésekor. A gyermekek anyagi támogatását biztosíthatjuk különböz pályázatok, ösztöndíjak elnyerésével is. - Ha szükséges, motiváljuk a tanuló kollégiumi elhelyezését. 6.1. A tanulók szociális helyzetének felderítése A szükséges információ begyűjtése az osztályf nökök feladata. Ez kell tapintattal és odafigyeléssel történjen, tiszteletben tartva a tanuló személyiségi jogait: - beszélgetés a tanulóval - konzultáció a szaktanárokkal, a szül vel, az ifjúságvédelmi felel ssel, - kapcsolatfelvétel szükség szerint a területileg illetékes gyerekjóléti szolgálattal, - kapcsolatfelvétel szükség szerint a gyámügyekben illetékes hivatallal, - kapcsolatfelvétel szükség szerint az iskolai véd n vel, az iskolaorvossal, iskolapszichológussal. 41

6.2. A segítségadás lehetséges formái:  tanulmányi segítés (korrepetálás, szakkör). Hagyományos korrepetáló felzárkóztató foglalkozásokat szervezhetünk a következ tantárgyakból: matematika, idegen nyelv, magyar nyelv és irodalom, történelem. Igény szerint évente változhat, b vülhet  anyagi segítés (rendkívüli és rendszeres segélyek, helyi anyagi támogatás pénzben és természetben) kérése  az ingyenes tankönyvellátás lehet leggyorsabb lebonyolítása, az információáramlás segítése  tanácsadás (tanulónak, szül nek, nevel nek)  a tanulóval és szüleivel való személyes foglalkozás  közösségi és/vagy hatósági beavatkozás javasolása  felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése - költségvetés, pályázatok függvényében  drog-, bűnmegel zési programok - osztályf nöki órákon, iskolai vöröskereszttel, ifjúságvédelmi felel ssel, költségvetés függvényében kortársképzéssel  pályaorientációs tevékenység  felvilágosító munka a szociális juttatások lehet ségeir l szül i értekezleten, fogadóórákon  motiválás arra, hogy a gyermek vegye igénybe a kollégiumi és az étkezési ellátást  kapcsolattartás a szakszolgáltató intézményekkel  tankönyvtámogatás elveinek évenkénti felülvizsgálata

7. A TANULÁSI KUDARűNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍT PROGRAM Hogy hová születtünk, milyennek születtünk, nem rajtunk múlik, de meghatározza esélyeinket egy életre. A hátrány milyensége, mértéke olyan különböz , hogy a lemaradással küszköd k segítése - akár a tehetségeké - egyénre szabott módszereket, egyéni bánásmódot igényel. Így az is komoly pedagógiai kihívást jelent, és gyakran "ráérzéseinkre" vagyunk utalva. A képességek els sorban a tanuló veleszületett hajlamaiból, rátermettségéb l származnak, de korszerű, modern módszerekkel fejleszthet k. A felzárkóztatás célja a hiányok pótlása, hogy a tantervben megjelölt új ismeretek megfelel elsajátításához szükséges képességek kialakuljanak. A felzárkóztatás els lépése annak felderítése, hogy milyen területen és miben mutatkozik a lemaradás. Szükséges azokat az okokat feltárni, amelyek a tanulót hátrányos helyzetbe juttatták. A hátrányos helyzet kialakulását el idéz gyakoribb okok: - egyéni adottságok, - a tanulni tudás hiánya vagy annak tökéletlensége, - helytelen, nem hatékony tanulási módszerek, 42

       

a sikeres továbbhaladáshoz szükséges el ismeretek nem állnak megfelel szinten, az érdekl dés hiánya egy adott tantárgy vagy annak egy-egy területe iránt, a tanuló motiválatlansága, a szorgalom hiánya, a tanuló visszafogó környezete, a tartós hiányzás, akaratgyengeség, szociális hátrány, családi problémák.

7.1. A tanulási kudarc okainak kiderítésére és megoldására szolgáló program Testi, egészségi állapot: Könnyített testnevelés, gyógytorna kérdése, tényleges egészségügyi problémák, avagy egészségügyi probléma tüneteként megmutatkozó egyéb pszichikus gondok feltárása és megoldásuk segítése. Szociális helyzet: hátrányos, veszélyeztetett tanulók felmérése, a problémák kezelése. Tanuló érdeklődése: feltárni, hogy a tanuló cselekvését kiváltó szükségletek milyen területekre irányulnak, és e területen a segítséget biztosítani. A tanuló tanulmányi lemaradása: A felzárkóztatásra vonatkozó igényeket a szaktanárok és az osztályf nökök jelzik az igazgatóhelyettesnek, és a felmerül igények alapján felzárkóztató foglalkozások szervezhet k Ezek a foglalkozások lehet séget biztosíthatnak a tananyag feldolgozására és rögzítésére. Önmagához, társaihoz való viszonya és temperamentuma: önismeret és konfliktuskezelés tanítása. Mentális képesség: figyelem, megfigyel képesség, gondolkodás, emlékezet, képzelet fejlesztése a tanítási órákon. Kommunikációs készségének fejlesztése. A tanuló küls -belső motivációi: Megteremteni a megfelel motiváltság küls és bels feltételeit. A problémák feltárásához a szükséges információ begyűjtése az osztályf nökök feladata, elvárható, hogy ez kell tapintattal, és odafigyeléssel történjen, tiszteletben tartva a tanuló személyiségi jogait. Lehet      

ségei: beszélgetés a tanulóval, konzultáció a szaktanárokkal, konzultáció a szül vel, ifjúságvédelmi felel ssel, kapcsolatfelvétel szükség szerint a területileg illetékes gyerekjóléti szolgálattal, kapcsolatfelvétel szükség szerint, a gyámügyekben illetékes hivatallal, 43

 kapcsolatfelvétel szükség szerint, iskolaorvossal,  kapcsolatfelvétel szükség szerint iskolai véd n vel  kapcsolatfelvétel szükség szerint az iskolapszichológussal, A hátránnyal küzd diák tanáraként fontos tulajdonságok, teend k:  .A pedagógus a tanulók órai szereplése, de különösen a tantárgyi felmérések eredménye alapján állapíthatja meg a hiányosságokat. Ezek feltárása megmutatja, hogy a pótlást az alapoknál kell-e kezdeni, vagy részletkérdésekben.  Felzárkóztató foglalkozásaink programjában prioritást biztosítunk az úgynevezett analizáló-szintetizáló készségképzési modellnek.  figyelem: felismerni a lemaradót, megkeresni az okokat;  bizalom, bátorítás, empátia, tapintat;  segítés a tanulásban (tanulási technikák, segít társ), felzárkóztatásra, korrepetálásra irányítás;  személyre szabott differenciálás;  önbizalom er sítése, teljesíthet feladatok adása Képességfejlesztési programunk a tanulók adottságaira, a rátermettségre épít, de hangsúlyozzuk, hogy a szorgalmas tanulás, a gyakorlás, a képességfejlesztés lehet ségeinek széles skáláját biztosítja. 7.2. Az otthoni felkészülési munka szabályozása Intézményünkben az átlagos felkészültségű és képességű tanuló otthoni terhelését valamennyi tantárgy házi feladatának kiadásakor figyelembe kell venni. Biztosítani kell, hogy a távolabbról bejáró tanulónak is maradjon megfelel mennyiségben pihen -, és szórakozási ideje. Ennek érdekében az adott osztályokban oktató pedagógusok tanév elején, illetve új órarend készítésénél egyeztetnek. A felkészülési munka szabályozása az írásbeli és a szóbeli munka mennyiségére egyaránt kiterjed. A házi feladatban a kapcsolódó ismeretek gyakorlása, megszilárdítása a követelmények sikeres teljesítését segítse el . Figyelni kell a tanulók egyenletes leterheléséhez. Fejleszteni kell a tanulók kreativitását házi dolgozatok készítésével, vagy gyűjt - kutató munka segítségével. Az egyéni képességek megfelel differenciált feladatok megoldásával segítjük a lemaradók felzárkózását illetve a tehetséges tanulók képességek fejlesztését.

44

8. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPűSOLATOS FELADATOK "Az a mód, ahogyan egy társadalom a gyermekeket kezeli, nemcsak tör désének és együttműködésének fokát jelzi, hanem jól tükrözi az adott társadalom igazságérzetét, jövő iránti elkötelezettségét, valamint azt is, mennyire fontos számára az eljövend generációk emberi feltételeinek javítása." (Javier Peres de Cuellar) Az iskola egyedül nem nagyon tud fellépni problémakezel módon - ehhez anyagi és szakmai er i hiányoznak -, de a megel zésért sokat tehet. Ha a gyermek- és ifjúságvédelmi felel s az osztályf nökökkel együttműködve figyeli a tanulók viselkedésbeli változásait, akkor "jelezhet" a "tünetekr l", s talán a megfelel szervezet, szakember megakadályozhatja a tünetek súlyosbodását, nem alakul ki komoly teljesítmény-, viselkedés-, kapcsolatzavar. űélunk:  ű gyermekek feltérképezése és olyan irányú támogatása, amellyel a lemaradás mértékét csökkentjük és az esélyegyenl séget biztosítjuk a számukra.  készségeket fejlesztünk. Mindez annak érdekében történik, hogy egészséges, nyitott, problémamegoldó, toleráns, a konfliktusokat hatékonyan kezel személyiségekké váljanak tanulóink.  – els dleges cél, hogy a diákok megismerjék önmagukat és társaikat, közvetlen környezetük veszélyeit és a káros szenvedélyeket. Elsajátítsák az ezek ellen való védekezés lehet ségeit és a felel sséggel való döntést. Feladat:  kortárs kapcsolatait. Szükség esetén jelezzük a megoldást segít személyek, intézmények részére. (pl. szül , Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó stb.)  Szükség esetén többszöri családlátogatás.  Esetmegbeszélés kezdeményezése az érintett szakemberekkel.  Beszélgetés, tanácsadás.  Önismereti csoport működtetése pszichológus irányításával. A prevenció részben tanórai és tanórán kívüli keretek között zajlik. Az általános gyermekvédelmi tevékenységformák az iskolavezetés, az osztályf nökök, a szaktanárok és a gyermekvédelmi felel s részvételével történnek.

45

8.1. A gyermek- és ifjúságvédelmi felel s munkája A Gyermekvédelmi, Közoktatási Törvény, valamint a Közoktatási Törvény végrehajtási utasítása és egyéb jogszabályok alapján végzi. Munkáját az igazgató irányítja és ellen rzi, gondoskodik a gyermekvédelmi felel s munkájához szükséges feltételekr l. Feladatai:  Tájékoztatja a tanév elején az ellen rz n keresztül a tanulókat, szül ket arról, hogy milyen problémákkal, hol és milyen id pontokban fordulhatnak hozzá.  Ismerteti az érintettekkel, az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.  Az iskolában a tanulók és a szül k által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (Gyermekjóléti, Családsegít , Nevelési Tanácsadó, Drogambulancia, Ifjúsági Lelkisegély Telefon-szolgálat, Gyerekek Átmeneti Otthona stb.) elérhet ségét.  Fogadóóráin meghallgatással, segít beszéddel, pedagógiai módszerekkel segít a tanulóknak, szül knek, pedagógus munkatársainak a gyermekvédelemmel kapcsolatos feladatok, gondok megoldásában.  A hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók felmérése az osztályf nökök közreműködésével.  Veszélyeztet okok feltárása esetén megismeri a tanuló családi környezetét, helyzetét.   A hátrányos és veszélyeztet okok megszüntetése, a tanuló problémájának megoldása érdekében kapcsolatot tart az igazgatóval, igazgatóhelyettessel, az osztályf nökökkel, pedagógusokkal, a diákönkormányzatot segít tanárral és annak vezet ivel.  A veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal és más szociális intézményekkel.  ű gyermekek szabadid s tevékenységét és tanulási el menetelét figyelemmel kíséri, és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra.  Minden esetben a gyermekek érdekeit képviseli.  Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásán.  Általános prevenciós tevékenységet végez a tanulók szociokulturáltságának függvényében.  Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megel zésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének el segítésére.  Drog- és bűnmegel zési programokat szervez.   Gyűjti és terjeszti a gyermekvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat.  lemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat, és azokat közzéteszi, illetve pályázatot készít. 46

 A rendelkezésre álló eszközökkel segíti az iskola dolgozóinak gyermekvédelmi munkáját.  Közreműködik a szociális támogatás elveinek meghatározásában, a rendelkezésre álló összegek elosztásában (tankönyvtámogatás, bármilyen szociális támogatás).  Támogatja a rászoruló családokat gyermekeik eltartásában és nevelésében, ha arra a szül k alkalmasak, de kezdeményezi a gyermek kiemelését a családjából, ha a szül k alkalmatlanok feladatuk ellátására  Megkeresi a pedagógiai beavatkozás sikeres forrásait, azokat célszerűen alkalmazza, szükség szerint veszi igénybe a gyermekvédelem intézményeit. A veszélyeztetett gyermekek helyzetének felmérése után intézkedési terv készítend :  a velük való foglalkozásra,  a többi gyermek veszélyeztetettségének megel zésére. Az intézmény által adható támogatás leggyakoribb lehet ségei:  tanulmányi segítés (korrepetálás, pótló foglalkozás, szakkör, klub stb.)  életviteli segítés (menza, tanulószoba)  anyagi segítés (rendkívüli és rendszeres segély, helyi anyagi támogatás pénzben és természetben) kérése  tanácsadás (tanulónak, szül nek, nevel nek)  a család segítése hivatalos ügyekben  a tanulóval és szüleivel való személyes foglalkozás, ennek keretében lehet ség szerint egészségügyi ellátáshoz juttatás  a gyermeknek és/vagy családjának patronálása, társadalmi pártfogása, utógondozás  véd -, óvóintézkedések, helyileg alkalmazható formáiban nyújtott segítség  közösségi és/vagy hatósági beavatkozás javasolása. Ezeken kívül a szükségessé váló eseti intézkedések. A Diákönkormányzat, Diák Sportkör, és egyéb társadalmi szervezetek bevonása az iskolai gyermekvédelem problémáinak enyhítése érdekében.

9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIŰONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTİ TEVÉKENYSÉGEK "Táplálni kell ıt könyvekkel, külön feladatokkal, gyakoroltatni kell az agyát, hogy tudjon futni, de nem szabad belıle extra valakit csinálni, mert az elronthatja. És vigyázni kell nagyon, hogy el ne nyomjuk! Van egy téveszme, hogy a lángelmét nem lehet elnyomni, az utat tör magának. Csudát tör utat! Nincs könnyebb dolog, mint egy lángelmét elnyomni, mert az nagyon érzékeny. Azt úgy el lehet fújni és taposni, mintha ott sem lett volna". - Ha hozzánk kerül, tápláljuk őt, vigyázzunk rá! (Szent-Györgyi Albert) 47

9.1. Tehetség, képesség kibontakoztatását segít tevékenységek elvei: Alapelvek A kulcskompetenciák fogalmi hálója tartalmazza azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti a tanulót a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átsz tt világban. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden diáknak szüksége van személyes boldogulásához és fejl déséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésér l és alkalmazásáról szóló 2Ő3/2003. (XII. 17.) Kormány Rendelet 9 kulcskompetenciát fogalmaz meg, amelyek az iskolai képességfejlesztés alapját jelentik: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményez képesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejez képesség. A 200/2007. (VII.31.) Korm. rendelet az el bbiek részben módosítva hét kulcskompetenciát jelöl meg. Alapvet célunk azon kompetenciák fejlesztése, amelyekre minden tanulónknak szüksége van személyes boldogulásához és fejl déséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához: Célunk különösen, hogy végzett tanulónk: 1. Rendelkezzen az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikáció minél magasabb, de legalább tantervünkben elfogadott szintjével (magyar, angol, német tantárgy)!  Az anyanyelvi kommunikáció: amely magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadid s tevékenységekben.  Az idegen nyelvi kommunikáció: az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhet fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás). Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei, érdekl dése szerint.

48

2. Rendelkezzen a matematikai és természettudományos gondolkodás illetve a kapcsolódó képességek minél magasabb, de legalább a tantervünkben meghatározott szintjével (matematika, fizika, kémia, biológia)!  A matematikai kompetencián a matematikai gondolkodás alkalmazásának képességét értik, amely alkalmassá teszi az egyént a mindennapok problémáinak megoldására. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltér mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok, táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.  A természettudományos kompetencia, készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatot adjon, el rejelzéseket tegyen. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését, és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejl dés formálásáért viselt egyéni és közösségi felel sséget. 3. Legyen képes az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatára (informatika)!  A digitális kompetencia: felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadid terén. Ez a következ készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, el állítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Ő. Legyen képes a hatékony, önálló tanulásra (minden tantárgy, osztályf nöki)!  A hatékony, önálló tanulás: azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az id vel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehet ségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy el zetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamatokban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

49

5. Rendelkezzen olyan személyes és állampolgári kompetenciával, melynek birtokába harmonikus életvitelre és közösségi beilleszkedésre képes (osztályf nöki, etika, történelem)!  A szociális és állampolgári kompetencia: a személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, és harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltétele. Felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és épít módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, a társadalomban. Ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben. 6. Legyen kezdeményez ismeretek)!

képes, kreatív, ésszerű, kockázatot vállalni tudó (gazdasági

 A kezdeményez képesség és vállalkozói kompetencia: segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehet ségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség. 7. Rendelkezzen esztétikai – művészeti tudatossággal és kifejez képességgel (magyar, rajz és vizuális kultúra, ének-zene)!  Az esztétikai – művészeti tudatosság és kifejez képesség: magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejez eszközöket, a fotót s a mozgóképet. A kulcskompetenciákkal meghatározott alapvet célokból adódó kiemelt fejlesztési feladataink: - a tanulók képesek legyenek énképükbe integrálni az elsajátított tudást, legyenek felel sek önmagukért, fejl désükért - ismerjék és értsék nemzeti kultúránk értékeit, a kiemelked magyar személyiségek munkásságát, mélyüljön el nemzettudatuk, hazaszeretetük - váljanak európai polgárokká, de legyenek elfogadóak más kultúrák iránt is, ismerjék az egyetemes emberi civilizáció eredményeit, problémáit - legyenek a társadalom aktív résztvev i az emberi és a demokratikus jogok tiszteletben tartásával - ismerjék és értsék az alapvet gazdasági fogalmakat és összefüggéseket – ennek jegyében mindhárom szakmacsoportban tanítunk gazdasági ismereteket 50

-

jellemezze ket a környezet ismeretén és személyes felel sségükön alapuló környezetkímél és gyarapító magatartás törekedjenek tudatosan testi és lelki egészségük megóvására, a betegeket, fogyatékosokat segítsék képesek legyenek önálló ismeretszerzésre, önművelésre, tudásukat tudják új helyzetekben is alkalmazni legyen átfogó képük a munka világáról, legyenek képesek jól dönteni, amikor pályát választanak, illetve módosítanak

A felsorolt alapvet célok és feladatok által meghatározott tanítási folyamatot úgy tekintjük, mint a tanulók tanulásának megszervezését, irányítását. Ezen felfogás lényegéb l fakad az a két pedagógiai módszer illetve alapelv, melyeket különösen fontosnak tartunk: - differenciált tanulásszervezés - a tanulási esélyegyenl ség megteremtése és biztosítása

9.2. A kötelez tanulási id n túl igénybe vehet iskolai szolgáltatások: 1. felkészítés tanulmányi versenyre 2. felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett versenyekre 3. szakkör (szervezésének elvei, hagyományos szakkörök 9.3 fejezetben) Ő. korrepetálás (szervezésének elvei, hagyományos korrepetáló foglalkozások 9.3 fejezetben) ő. egyéni, öntevékeny könyvtárhasználat (a könyvtár nyitvatartási rendjének függvényében) 6. egyéni, öntevékeny számítógép-használat 7. egyéni, öntevékeny tornaterem, edz terem használat (a DSK-val kötött megállapodás függvényében) 8. egyéni, öntevékeny sportpályahasználat (a DSK-val kötött megállapodás függvényében) 9. író-olvasó találkozók 10. tudományt népszerűsít el adások 11. kiállítások szervezése 12. szakért k, el adók, vendégek meghívása 13. hangversenyek, el adóestek szervezése 1Ő. színház-, mozi-, múzeumlátogatás, tanulmányi és szakmai kirándulások szervezése 1ő. „Ki mit tud?”-ok szervezése 16. iskolai filmvetítések (filmklub) 17. speciális tanfolyamok (gépkocsivezetés, tánciskola) 18. speciális tanácsadások (pályaválasztási, jogsegély stb.) 20. f bb egészségügyi szűrések iskolailag el írt kötelez formája 21. iskolaorvosi, iskolafogászati, iskolapszichológusi rendelés.

51

9.3. Szakköri foglalkozások szervezése A szakköri foglalkozások óraszámai a számított órakeret terhére valósulnak meg, az alábbiak szerint: Szakkörök és felkészít foglalkozások feladata Tantárgyi ismeretek b vítése, érdekl dés fejlesztése, a tanulók képességeinek, hajlamainak kibontakoztatása. A tanulók érdekl désének felmérése szeptember hónapban. Csoportok szervezése, foglalkozások beindítása kell számú jelentkez esetén október 15-ig az iskolai órakeret függvényében. Szakköreink lehetnek: - énekkar - színjátszó kör - Tudományos Diákkör (TDK) - szaktantárgyi szakkörök - alkotókör (irodalmi, művészeti) - természetjáró csoport - számítógépes programozás, multimédiás - városi, megyei, regionális, országos tanulmányi és szakmai versenyekre felkészít foglalkozások A szakkörök az érdekl dés függvényében évente változhatnak. A fentieken túl népszerűsítjük tanulóink körében a levelez s feladatmegoldó, az egyéb területi, megyei és helyi versenyeket. 9.Ő. A tehetséggondozás formái, keretei  A tanórákon differenciált foglalkozással, csoportmunkával segítjük a tehetséges tanulók el menetelét.  Iskoláink ösztönzik a nyelvvizsgára való felkészülést.  11-12. évfolyamokon diákjaink tehetséggondozása emeltszintű érettségire felkészít órákon történik, el zetes választás alapján.  Tanulói és szül i igény szerint lehet ség van felvételi el készít tanfolyamok tartására is alapítványunk segítségével.  Iskolánk támogatja tanulóink részvételét a különböz tantárgyi, kulturális és sportversenyeken. A lehet séget biztosítja azzal, hogy finanszírozza (az anyagi keretekhez mérten) a versenyek nevezési díját, a tanulók útiköltségét. A felkészítést tapasztalt szaktanárok segítik.  A tanulók önálló ismeretszerzését segíti az iskolai könyvtár és a könyvtárostanár.  A diákgálán, az iskolai rendezvényeken és ünnepségeken szereplési alkalmat biztosítunk tehetséges diákjaink számára (ének, zene, tánc, vers, próza, színjátszás).  BUMM (Buisness Ma Mindenkinek) el adások szervezésének lehet sége. 52

 Üzleti nyelvvizsgára felkészítés (LCCI akkreditált üzleti nyelvvizsga).  Projekt-módszerrel történ tanulásszervezés.

10. AZ INTÉZMÉNY EGÉSZSÉGNEVELÉSI, EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMJA „Az emberi életben három földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet.” (Gregus Pál) Ezt a gondolatot választva mottóul alakítottuk ki intézményünk egészségfejlesztési programját. Az egészségfejlesztést egy folyamatnak tekintjük, mely magába foglalja az egészségnevelést, az els dleges prevenciót, a mentálhigiénét, valamint az önsegítést. 10. 1. Feladatok  Egészségmeg rzés igényének felkeltése, a megel zés szerepének, az egyén felel sségének tudatosítása: o önismeretük fejlesztése, ismerjék egészségi állapotukat, akarjanak tenni a meg rzésért, javításért.  Mozgásban gazdag életmódra ösztönzés: o a mozgás fontossága az egészség meg rzésében, o a rendszeresség elve, o szabadid és mozgás.  A helyes, változatos táplálkozás szükségességének beláttatása: o divathóbortok kerülése (egyoldalú táplálkozás, szükségtelen fogyókúra, stb.)  A személyes higiénia tanítása: o higiénia és egészség kapcsolata.  Egészséges és harmonikus életvitel kialakítása: o önmaguk és mások tisztelete, o felel sség önmaguk és mások iránt, o egészséges párkapcsolat, o káros szenvedélyek elutasítása.  Lelki egészség és testi egészség kapcsolatának felismertetése: o a társadalom erkölcsi normáinak tisztelete, o tanulási technikák a kiegyensúlyozottságért (rendszeresség, id vel való helyes gazdálkodás, megfelel környezet), o krízisek és kezelési stratégiák.  A személyes biztonság értékének tudatosítása o törvények tisztelete, o bűnmegel zés, o a közlekedés biztonsága, 53

o agresszió elleni határozott fellépés, o iskolán belüli és azon kívüli bántalmazás elkerülése (megtörténte esetén teend k).  A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos hasznos ismeretek nyújtása

10.2. Küls kapcsolatok  Rendszeres kapcsolatot tartunk a Szivárvány Szociális Szolgálat munkatársaival, akik a gyermekeknek, szül knek, pedagógusoknak rendszeresen szakmai programokat szerveznek. Szükség esetén segítséget nyújtanak a rászorulóknak, illetve a hozzájuk fordulóknak.  Az ÁNTSZ ifjúsági véd n je a fogamzásgátlásról, párkapcsolatról, nemi higiénér l, nemi betegségekr l tart rendszeresen el adásokat és kezdeményez beszélgetéseket a diákokkal az érettségüknek megfelel szinten és témában.  A Nevelési Tanácsadó pszichológusai a nehezen beilleszked , súlyos konfliktusokkal küszköd és személyiségükben és önértékelésükben, teljesítményükben segítségre szoruló gyermekeinket fogadják szükség esetén.  rséggel, a helyi Kábítószerügyi Egyeztet Fórummal és az Áldozatvéd Egyesülettel is.

Er források Űels er források Iskolavezet ség Tanárok: az egészségfejlesztési team tagjai

Feladat Támogatja és irányítja az iskolai egészségfejlesztési programot Szervezik és koordinálják a program megvalósulását

Er sségek Hatékony kapcsolatrendszer

Segíti az egészségfejlesztési programot az osztályf nöki órák keretében.

Szakmai és szakorvosi háttér biztosítása.

Tapasztalataik és feladatkörük alapján segítik, biztosítják a programok sokszínűségét. Osztályf nökök A tanulók életkori Közvetlen, napi kapcsolat a sajátosságainak, érettségüknek diákokkal. Tudatos, tervszerű megfelel en alakítják ki a személyiségfejlesztés, egyéni nevelési tartalmat. bánásmód. Szül k Küls er források biztosítása – Egyéni értékelés – visszajelzés. Diákok együttműködés. Sokszínűség, egyéni Részvétel a programban. élethelyzetek. Adminisztratív és technikai dolgozók Támogatási háttér biztosítása Küls er források ÁNTSZ ifjúsági véd n

54

10.3. Az egészségfejlesztésben alkalmazott módszerek           

El adások – hiteles meghívott el adók Versenyek rendezése Plakátkészítés és iskolai kiállítások Kirándulások szervezése

– megbeszélés

űködtetése stb.

10.Ő. Tanórai keretek Minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez. Munkaközösségi keretben történik meg a konkrét tevékenységek meghatározása, a feladatkijelölés. Magyar nyelv és irodalom  A tanulók értsék és tudják, hogy a szép, tiszta beszéd a verbális kommunikáció elengedhetetlen része.  Az irodalmi elemzések, olvasmányélmények pedig közvetítsék az egészséges értékrendet, segítsék a tanulókat az önértékelésben és a személyiségfejlesztésben. Történelem  A tanulók ismerjék meg a múlt egészséggel kapcsolatos történéseit – nagy járványokat, orvosi felfedezéseket (pl.: oltásokat) és alakuljon ki bennük az egészség mint egyik legfontosabb emberi érték.  Kísérjék figyelemmel a társadalmi és gazdasági fejl dés életmódra gyakorolt hatását. Ismerjék meg a lakóhelyük adta lehet ségeket és törekedjenek a testi – lelki egészség harmóniájára. Matematika  Sajátítsák el a tanulók a tiszta, precíz munkavégzést. A rendszerez , elemz , logikai műveletek gyakorlása pedig segítse a döntés készségének fejlesztését, a jó vagy rossz döntéseink következményeinek felel sségvállalását.

55

Testnevelés  Épüljön be a diákok életébe a mozgás rendszerességének öröme, a testi-lelki életre gyakorolt pozitív hatása, öröme. Alakuljon ki tudatos, egészséges énképük és tudjanak nemet mondani a káros szenvedélyekre. Fel kell hívni a tanulók figyelmét a személyi higiéné fontosságára. Idegen nyelv  A tanulóknak a szavak, kifejezések memorizálása során lehet ségük van a koncentrációs képességük fejlesztésére. Betekinthetnek a más kultúrákban él emberek életmódbeli (táplálkozás, öltözködés, pihenés stb.) szokásaiba, így fejleszthet a toleranciakészségük is. Űiológia  Számtalan lehet séget nyújt az emberi szervezet egészséges működésének megismerésére, például légzés, szívműködés, táplálkozás, szaporodás stb., és ezek fenntartására, valamint a holisztikus szemléletmód kialakítására. Földrajz természeti és gazdasági környezetben él



emberek életmódját.  Sajátítsák el az egészség holisztikus szemléletmódját.  Értsék meg a globalitás egészségre gyakorolt hatását. Kémia  A tanulók ismerjék meg a különböz vegyületek emberi szervezetre gyakorolt hatását.  Hívjuk fel a figyelmet az élelmiszeradalékok egészségkárosító következményeire.  Tudatosuljon bennük a legális és illegális drogok rövid és hosszú távú testet és lelket is érint negatív hatása. Fizika  A tanulók ismerjék meg az emberi környezet egészséget befolyásoló tényez it, fizikai hatásait (pl. világítás, h mérséklet, leveg ).  Alakítsák életmódjukat a megtanultak figyelembe vételével. Etika  A tanulók ismerjék fel az élethosszig tartó tanulás szükségességét. 56

 Az életkor szerinti jellembeli változásokat, a stabil értékrendünk kialakításának fontosságát, mellyel kapcsolatainkat alakítjuk természeti és társadalmi környezetünkkel egyaránt. Rajz és vizuális kultúra  A tanulók fedezzék fel az ket körülvev világ szépségeit.  Tudjanak különbséget tenni az értékes és az értéktelen művészet között. Ének-zene  A tanulók ismerjék fel a zene emberi pszichére gyakorolt hatását. Tanulják meg, hogy a zene segíthet oldani a feszültséget és növelheti a teljesítményt. Tanórán kívüli foglalkozások: Délutáni szabadid s foglalkozások, sportprogramok, versenyek, kirándulások, túrák, jeles napok megünneplése, pályázatok. A pedagógus, az orvos, a véd n , a pszichológus minden szavával informál, nevel és példát mutat. Jelent s részben rajtunk múlik, milyen kép alakul ki a gyermekben az egészségr l. 10.ő. A mindennapi testedzés programja Helyzetelemzés Egyre romló környezetünkben a gyermekek egészségi állapota, fizikai és szellemi teherbírása csökken. A statisztikák szerint f leg mozgásszervi betegségek, gerinc- és mellkasi elváltozások jellemz ek. Az iskola-egészségügyi szolgálattal együttműködve folyamatosan figyelemmel kísérjük tanulóink egészségi állapotát, és osztályf nöki tanmeneteinkben tervezzük meg a szükséges egészségmeg rz témákat. Hangsúlyozottan foglalkozunk a személyes higiéné kérdéseivel. Kiemelt jelent ségű a testnevelési óra és a mindennapos testedzés az egészségmeg rzés szempontjából, ezért igyekszünk mindent megtenni a feltételek megteremtéséért. Az iskola tanulóinak egy része felmentett, illetve gyógytestnevelésre jár. Testnevel tanár kollégáink versenyeztetik a tehetséges gyerekeket. A mindennapos testnevelés a diák sporttevékenységgel, a tömegsport foglalkozással, a szakági edzéssel és az öntevékeny testedzéssel együttesen alkot egységet. Ez az elv az iskolai programban is tükröz dik.

57

Ennek érdekében: a testnevel tanárok felmérik, hogy a tanulók a következ tanítási évben milyen iskolai sportköri foglalkozások megtartását igénylik. A felmérés eredményeképpen elkészül az iskolai sportkör szakmai programja. A mindennapos testnevelés nemcsak a sportsikereket tűzi ki célul, hanem a tanulók egészségének javítását is. Kiemelt szempont, hogy a tömegsport jellegű „sportdélutánok” a tanulók igényei szerint működjenek. A sportfoglalkozások tervezésénél, szervezésénél a tanulói igények alapján az alábbi sportágak a legnépszerűbbek: futball, kézilabda, atlétika, lány foci. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján úgy tűnik, hagyomány jellegű tömegsport rendezvénnyé válhat a 2Ő órás focibajnokság, 12 órás kosárbajnokság és a különböz sportágakban osztálybajnokságok szervezése, lebonyolítása. Lehet séget keresünk más verseny és életmód sportágak megismerésére, szponzorok felkutatásával, amely lehet vé tehetné sítáborok, kajak-, kenu- és vízi táborok szervezését. 10.ő.1. Normál testnevelés: A középiskolai évfolyamokon a heti óraszámok a törvényi el írások szerint alakulnak. 10.ő.2. Könnyített testnevelés: tanulók a normál órán differenciált oktatásban vesznek részt, és az általuk végezhet anyagból kapnak osztályzatot. 10.ő.3. Azok a tanulók, akik egészségi állapotuk miatt gyógytestnevelésre utaltak, szakképzett gyógytestnevel vezetésével tartott órán vesznek részt. Osztályzatukat végzett munkájuk alapján kapják. 10.ő.Ő. Azok a tanulók, akik testnevelésórán szerzett ismereteiket gyarapítani szeretnék, tömegsport foglalkozáson vehetnek részt (pl. atlétika, labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, röplabda). 10.5.5. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történ kreatív együttműködés egyaránt fejleszthet k. Az egészségfejleszt testmozgás program hatékony megvalósulása érdekében  minden testnevelés órán és minden egyéb testmozgási alkalommal történjen meg a keringési- és légz rendszer megfelel terhelése,  minden testnevelés órán legyen gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légz torna,  valósuljon meg a testnevelési anyag egészében a gerinc- és izületvédelem, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomer sítések különböz testhelyzeteire (2Ő3/2003. (XII.17.) kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai), 58

 minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltér adottságú tanulóknak is,  a testnevelés és sport személyiségfejleszt hatásai érvényesüljenek a teljes testmozgás programban,  életmód-sportokat és életmin ség-sportokat is tanítson meg (olyanokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életmin ség javítása érdekében),  a testmozgás program játékokat és táncokat is tartalmazzon. Természetesen a konkrét feladatok megvalósulásának megtervezése, a célok lebontása az éves munkatervben a testnevel tanárok feladata. 10.6. Egészségmeg rz környezet kialakítása Hosszú távú céljaink Minden rendelkezésre álló módszerrel el segíteni a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. Kiemelt jelent séget tulajdonítunk az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadid hasznos eltöltésének. Az iskolai egészségfejlesztés az intézmény egész életébe, mindennapjaiba beépül tevékenység legyen, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók ismereteinek b vítésére, korszerűsítésére, a környezet egészségtámogató jellegének er sítésére, az oktatónevel munkában a személyközpontú megközelítésre a tanulók személyiségfejlesztése érdekében. Továbbá: - egészségügyi tudatosság kiépítése, - társadalmi változások követése, - ismeretek pontosítása, - magatartás változtatása, - öntudatosság kiépítése, attitűd változtatása, - döntéshozó képesség javítása, - testhigiénia, mentálhigiénia és testkultúra kialakítása. Rövidebb távú céljaink A tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdéseit, az életkorral járó biológiai, pszichikai változásokat, a bel lük adódó higiénés teend iket. Fejl djenek az egészséges életvitelhez szükséges képességeik. Ismerjék meg az egészségre káros szokások biológiai, élettani, pszichés összetev it, következményeit: alkoholfogyasztás, dohányzás, inaktív életmód, helytelen táplálkozás, drogfogyasztás, különös tekintettel a prevencióra. A tanulók ismerjék meg a társas kapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit. Legyenek tisztában a fogamzásgátlás szerepének fontosságával, a korai szex problémáival. Vállaljanak aktív szerepet az egészség értékként való tudatosításában. 59

10.7. Feladatok          

általánosan érvényes egészségfejleszt politika kifejlesztése, egészségfejleszt környezet megteremtése, egészségfejleszt közösségi tevékenység kialakítása, egyéni képességek fejlesztése, az iskolaorvos és a véd n , az iskolapszichológus részvétele az egészségnevelési programban, a célok megtestesülése a tantárgyak tanterveiben, éves tanmeneteiben, a tanulók egészségi állapotának rendszeres felügyelete (iskolaorvos, gyermekvédelmi felel s), a szabadid ben végezhet sportolási lehet ségek megismertetése, irántuk a diákok érdekl désének felkeltése, cselekvésre ösztönzés, a büfé kínálatának egészségesebbé tétele, a mellékhelyiségek higiénikusabbá tétele.

10.8. Az egészségnevelés területei            

önmagunk és egészségi állapotunk ismerete, az egészséges testtartás, a mozgás fontossága, az értékek ismerete, az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe, a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmeg rzésben, a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete, a tanulás és technikái, a tanulási környezet alakítása, az id vel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a szenvedélybetegségek elkerülése, a természethez való viszony, az egészséges környezet jelent sége.

10.9. Módszerek A helyben megfogalmazódó igények kielégítése és az egészségmeg rz iskola kialakítása az els dleges cél (tanulói részvétel a döntéshozatalban, „alulról építkezés”, az egészségfejlesztési szükségletek helyi szinten fogalmazódjanak meg, és az iskolában tanulók, dolgozók együtt határozzák meg a beavatkozások szükséges irányát). Ehhez a jól bevált és eddig is alkalmazott pedagógiai módszereket alkalmazzuk.  felvilágosítás (dohányzás, drog, alkohol veszélyei, helyes táplálkozási szokások),  érzelmi nevelés (az egészségkárosító magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei húzódnak meg),  önismeret fejlesztése,  média (televízió, rádió, újságok) segít szándékú anyagai, iskolarádió, iskolai hirdet táblák 60

    

   



a gyógytestnevelés, könnyített testnevelés órák szűr vizsgálatok: általános orvosi vizsgálat alkalmassági vizsgálat iskolai fogászat csoportos, személyre szabott foglalkozások alkalmazása (iskolai orvos, véd n , osztályf nök). Kiemelt témák: szex, szerelem, család, drog, dohányzás, szenvedélybetegségek. városi, megyei, országos rendezvényeken részt venni (Futófesztivál, AVON Fuss az egészségedért!, stb.) kirándulások (osztály, iskolai) tájékoztató fórumok megszervezése, együttműködés a szül kkel (szül i értekezlet, fogadónap), együttműködés az iskola orvosával, véd n jével, egészségügyi intézménnyel, szakmai tanácskozások, továbbképzések, tréningek az iskolai vöröskeresztes csoporttal együttműködni.

11. AZ INTÉZMÉNY KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA A környezeti nevelés az iskola tárgyi és személyi feltételeinek együttesével valósítható meg. Ha a tanítási órákon és a tanórákon kívül, a diákok esztétikus környezetben, egészséges körülmények között tartózkodhatnak, ez tudat alatt is a környezetbe való beilleszkedést segíti el . Az épület és a hozzá tartozó egyéb részek "zöldítésére" törekszünk. A diákok az udvaron tartózkodhatnak a szabad leveg n a tanítási órák közötti szünetekben, ezzel az ilyen irányú igényüket ki tudjuk elégíteni. A tanítási órákon els sorban a tananyagba beépítve, a tanítási órákon kívül szakköri foglalkozásokon, kirándulásokon, túrákon alakítjuk a diákok természetszeretetét és igényét a rend és tisztaság elérésére, a környezeti-, természeti értékeink megóvására. Ezen túl a városi vagy országos környezeti nevelési programokról, lehet ségekr l, kapcsolatokról rendszeresen hírt adunk a diákoknak és lehet séget biztosítunk ezeken történ részvételre. A környezeti nevelés - mint bármely, más szempont szerinti személyiség-alakítás – egy folyamat. Esztétikus környezetben, személyes példamutatással, sokirányú lehet séggel igyekszünk biztosítani a diákok személyiségének fejl dését, környezettudatos magatartásának kialakítását. 11.1. Általános célok, értékek  A természet tisztelete és meg rzése, beleértve az összes élettelent és él t, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.  A Föld egyensúlyi folyamatainak meg rzése, visszaállítása, az ember és a természet harmóniájára való törekvés.  Az ember felel sségének megértetése, lehet ségeinek megismertetése.

61

11.2. Pedagógiai célok A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelent ségének megértése Rendszerszemléletre nevelés (fejl dés és környezet kérdéseinek összefügg rendszere) Fenntarthatóságra nevelés Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Kreatív környezeti nevelés Tolerancia Segít életmód kialakítása A környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése Az állampolgári és egyéb közösségi felel sség felébresztése Az életmin ség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése (normák, formák kialakítása)  Az egészség és környezet összefüggéseinek felismertetése  A globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése (gazdasági, társadalmi okok megértése és igény a kezelésükre)

         

11.3. Tárgyi és személyi feltételek  Az intézmény épületei a környezet-egészségügyi szabványoknak megfelel ek.  A vegyszerek megfelel tárolását, használatát, a demonstrációs és tanulókísérleti el készítéseket felel sen végezzük.  Az iskolaudvar pihenésre, játékra, sportra, testnevelés órák megtartására egyaránt alkalmas.  A tanítási órákon, osztályf nöki órákon, igény szerint szakkörön folyó környezeti nevelési tevékenységekhez diavetítéses és multimédiás el adásokat szervezünk természetismereti, természetvédelmi és környezetvédelmi témákban.  A fénycs világítás szerelésénél, karbantartásánál ügyelni kell a megfelel , természethű szính mérsékletű fénycs -kombinációk alkalmazására.  Az iskolai könyvtár környezeti nevelés irányú fejlesztését anyagi lehet ségeink függvényében szem el tt tartjuk.  Az iskolai könyvtár állománya biztosít lehet séget akár a pedagógusok autodidakta felkészülésére, akár a diákok önálló munkavégzéséhez, kisel adások, témanapok szervezéséhez. 11.Ő. Környezeti nevelési tevékenységek      

Környezeti nevelés beépítése az egyes tantárgyak oktatásába. Szelektív hulladékgyűjtés egyes lehet ségeinek kihasználása. Versenyekre és pályázatokra való felkészítés, azokon való részvétel. Túrák szervezése. A tanulók bevonása közvetlen környezetük szépítésébe. Részvétel városi és regionális szervezésű környezetvédelmi-, környezeti nevelési programokon. 62

 Rendszeres részvétel városi és regionális szervezésű környezetvédelmi-, környezeti nevelési programokon.  Erdei iskolai programok és pedagógus továbbképzések szervezése. 11.5 Tantárgyak tanítása során kínálkozó környezeti nevelési lehet ségek A tanulók:  fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelent s mértékben befolyásolják egészséges testi fejl désüket;  legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;  értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;  tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását;  ismerjék meg az irodalmi művekben megjelen természeti és környezeti értékeket, harmonikus kapcsolatokat;  legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre;  fejlesszük az esztétikai, erkölcsi érzékenységet;  értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;  tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására;  értsék meg az egész világot érint globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felel sségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében;  ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére;  ismerjék meg az él szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehet ségeit;  legyenek képesek az egészségügyi problémák megel zésére és mérséklésére;  ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait;  legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelel en elemezni;  legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelel en;  legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével (árvíz, erd tűz stb.);  ismerjék a szakmák gyakorlásához kapcsolódó természet- és környezetvédelmi ismereteket, ezeket tudják megfelel en hangsúlyozni, kiemelni;  ismerjék a szakmákhoz kapcsolódó higiéniai követelményeket, és tudják ezeket a gyakorlatban alkalmazni; 63

 lépjenek fel a vandalizmus (pl. falfirkák) ellen,  er södjön meg az ökológiai szemlélet, legyenek képesek a tényeket szakmaspecifikusan kiegészíteni;  alakuljon ki a munka- és technológiai fegyelem;  alakuljon ki a modern rendszertani szemlélet a szakmai és környezetvédelmi oktatás során.

11. 6. Er források Humán er források Iskolavezet ség Tanárok

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programot Segítik és koordinálják a program megvalósulását

Er sségek Hasznosítható kapcsolatrendszer Tapasztalataik révén segítenek a különböz szakmacsoportok tevékenységének megvalósításában Tapasztalataik révén segítenek a különböz szakmacsoportok tevékenységének megvalósításában Aktuális problémák, helyzetek gyors kezelése

Környezeti nevel k (környezetvédelem szakos tanárok)

Segítik és koordinálják a program megvalósulását

Osztályf nöki közösség

Évfolyamokra bontva foglalkozik a nevelési tartalmak lebontásával A környezeti nevelési és Egyedi problémák megoldása, egészségnevelési terület kezelése er sítése Egészségnevelés Szakmai kompetencia Támogatási háttér biztosítása (pl.: adminisztratív tevékenységek) Háttér biztosítása Sokoldalú részvétel a programban Küls er források biztosítása, A környezeti nevelés túlmutat együttműködés az iskola falain

Diákönkormányzatot segít és mentálhigiénés tanár Iskolaorvos Adminisztratív dolgozók Technikai dolgozók Diákok Szül k

12. A SZÜL , A TANULÓ, AZ ISKOLAI PEDAGÓGUS EGYÜTTM KÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁŰŰFEJLESZTÉSÉNEK LEHET SÉGEI 12.1. Az intézményben m köd szervezetekkel való együttm ködés 12.1.1. Szül i háttér, SZMK Értékközvetít , normaalakító feladatait az iskola mindig is a szül i háttérrel együttműködésben próbálja elérni. A szül i házzal való kapcsolattartás hagyományos rendszerét szül i értekezletek, fogadóórák, családlátogatások, írásbeli tájékoztatók és iskolai

64

rendezvények biztosítják. Ezeken túlmen en a szül k véleményét fokozottan figyelembe vesszük minden olyan döntés el tt, amely a családokra anyagi kihatással lehet. Véleményük meghallgatása nélkül nem szabad az iskolai házirendet módosítani, s meg kell hallgatni ket a tanórán kívüli foglalkozások tervezésekor is. Olyan tudatosan felépített együttműködés szükséges a szül kkel, amelyben a szül k érzékelik, hogy a középpontban az gyermekük, az problémáik és azok megoldásai állnak. Várhatóan tovább n a fokozott pedagógiai tör dést igényl fiatalok száma, s ezt a szül kkel való kapcsolattartásban is figyelembe vesszük. Az együttműködés egyik formája lehet a Szülők iskolája. Évente 3-Ő alkalommal meghívott el adók, szakemberek segítségével a szül k számára is problémát jelent kérdésekkel kapcsolatos el adások, illetve konzultáció formájában er sítenénk közös feladatainkat, nevelési céljainkat, valamint a család és iskola együttgondolkodása kapna hangsúlyt (bűnmegel zés, prevenció, magatartászavarok, tehetség, továbbtanulás, stb.). Szülői érdekérvényesítés: Intézményünkben jelenleg osztályszül i munkaközösségek működnek. Az osztályokat képvisel szül k minden év szeptemberében megbeszélést tartanak, amelyen kidolgozzák éves programjukat, újraválasztják az iskolai szül i szervezet vezet it, vagy meger sítik a régieket funkciójukban. Az iskolai szül i szervezet háromtagú vezetése konkrét munkakapcsolatban áll az osztályf nöki munkaközösség vezet jével, rendszeresen részt vesz az iskola rendezvényein, konzultál az intézmény egészét érint nevelési kérdésekr l. 12.1.2. Diákönkormányzat A tanulói érdekvédelem, érdekérvényesítés szerve a Diákönkormányzat (DÖK). Jogaikat és kötelezettségeiket a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolják. A DÖK a szabadid t a tanítási - tanulási tevékenységgel szorosan szervezi. A szabadid szerepe, funkciója:  személyiségfejl dés el segítése  pihenés, regenerálódás biztosítása  művel dés, szórakozás biztosítása. Ezek a feladatok kapcsolódjanak az élmények, az érzelmi élet, társas kapcsolatok fejlesztéséhez, alakításához. A feladatok megvalósításához nagyon nagy szükség van arra, hogy a tanulók maguk választhassák meg a tevékenységet:  legyen mib l választani A tevékenység segítse azt a fajta tehetségfejlesztést, ami az egyéni érdekl dés alapján a leghatékonyabb. 65

A DÖK céljai:  megtanítja a közösséghez való tartozás érzését, szerepét: pontosságra, kitartásra, rendre, fegyelemre tanít  segíti a tanulót a testi, lelki, szellemi egészség fejlesztésében  er síti a jellemet, akaratot  kialakítja a helyes eszmény választását, követését  irányítja a kulturált viselkedés, fegyelmezett magatartás kialakulását  csökkentheti a társadalmi beilleszkedési zavarokat  fejleszti a különböz nemű, eltér képességű és adottságú fiatalok között a pozitív irányú köt dést, kapcsolatot.  El kell terelni a diákok figyelmét az olyan tömegkommunikációs eszközökr l, amelyek károsan hatnak, torzítják a személyiséget és annak fejl dését.  Lényeges, hogy a tanulók programjaiba lehet ség szerint vonjuk be a szül ket és a városban működ , segít szándékú intézményeket. A DÖK szerepe ezek megvalósításában:  A DÖK szervezeti felépítéséb l, működéséb l következik, hogy els sorban a "mozgalmi" élettel, diákvezet k képzésével, diákprogramok (diákrektor választása, fordított nap, diákgála stb.) megszervezésével foglalkozik.  A DÖK működési szabályzatát az SZMSZ tartalmazza, éves munkaterve tanévenként változik.  Az intézmény eredményes működését hatékonyan segíti a diákok szervezetének demokratikus működése. Az önállóság fejlesztéséhez, az irányításhoz, a kiscsoportokban történ munkavégzéshez kiváló alkalom a diákújság és a diákrádió szerkeszt -bizottságainak működése, az egyes programok szervezése, lebonyolítása.  A diákvezet k munkájuk során megtanulják a toleráns viselkedést a másik és a másság elfogadását, a többiek véleményének meghallgatását, érveik elfogadását, a vitatkozást kulturált keretek között.  Bekapcsolódnak a városi, megyei, regionális, országos diákszervezetek munkájába (parlamentek, táborok, vezet képz k stb.).  A DÖK a diákok egyik érdekvédelmi szervezete (a másik az ifjúsági szakszervezet).  Eljárhat minden olyan ügyben, amelyet az Oktatási Törvény, a Diákjogi Charta paragrafusai engedélyeznek.

12.1.3. Tanulói vöröskeresztes csoport Ifjúsági Vöröskeresztes csoportunk klub-jelleggel működik. Munkájukhoz olyan vonzó programokat állítottak össze, amelyek felkeltik a fiatalok érdekl dését a vöröskeresztes eszmeiség és tevékenység iránt. Olyan közösséget kínálnak, melynek tevékenysége egybeesik érdekl désükkel, s így valós alternatívát jelenthet egyéb szabadid s, kulturális, vallási programok között. Az Ifjúsági Vöröskeresztes programot a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt programja szerint állítjuk össze. 66

Főbb tevékenységek, programok Szakmai programok:  felvilágosító munka  önkéntes munkavégzés  képzés  emberi kapcsolatok ápolása  akciós munka  versenyek. Szabadid s programunk:  túrák  vetélked k,  találkozók. Szakmai programjaink közül az egészséges életmódot érint felvilágosító, illetve önkéntes munkát tekintjük nagyon fontosnak. Lényeges, hogy a tanulók megértsék milyen fontos tagjai a társadalomnak, s ha felel sségteljesen viselkednek - megóvják egészségüket -, segítenek egy magasabb életmin séget elérni önmaguk és egyben a közösség számára. A felvilágosító munka kiemelt területei:  az egészséges táplálkozás  drog- és alkoholfogyasztás megel zése  szexuális felvilágosítás  dohányzás és az egészség. A megel zésben a legtöbb segítséget a kortársképz k nyújthatják. A fiatalok sokkal inkább elfogadnak információkat, tanácsokat kortársaiktól, mint a feln ttekt l. Nagy hangsúlyt helyezünk a kortársképzésre, amelynek során a fiatalok megtanulják, hogyan lehet felvilágosító, megel z munkát végezni társaik körében. Az egészségnevel programok lebonyolításában az osztályf nökök segítséget nyújtanak. A munkához szakmai támogatást a helyi Vöröskeresztes Szervezet és a Városi ÁNTSZ munkatársai nyújtanak. Tanulóink rendszeresen részt vesznek a városi vagy megyei feladatok teljesítésében. (Különböz rendezvényeken az els segélynyújtás és az ügyelet biztosítása.) A vöröskeresztes patronáló tanár munkája anyagilag nem támogatható, ezért szüksége van az erkölcsi, szellemi és szakmai támogatásra a pedagógus kollégák részér l.

67

12.2. Érdekegyeztetés, érdekvédelem A Közalkalmazotti Tanács (KT): a munkavállalók munkaügyi kapcsolatai keretében a közösséget megillet jogokat gyakorolja. A KT-nak központi felettes szerve nincs. Beszámolási kötelezettséggel a választóinak, a közalkalmazottaknak tartozik. Jogosítványait a Kjt. 16. §1-a tartalmazza. Munkáját, tevékenységét az iskola közalkalmazotti szabályzata alapján végzi. A tanulói érdekvédelem, érdekérvényesítés szerve a Diákönkormányzat (DÖK). Jogaikat és kötelezettségeiket a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolják. A Nevelőtestület: a közoktatási törvényben és a Kjt-ben, SZMSZ-ben megfogalmazott jogosítványokat gyakorolja. Rendkívüli nevel testületi értekezletet kell összehívni, ha a nevel testület egyharmada ezt írásban kéri. Szakmai munkaközösségek: (egy nevel több munkaközösségnek is tagja lehet.) Vezet iket 3 évenként a munkaközösségi tagok javaslata alapján az igazgató bízza meg. A munkaközösség felel s az adott terület helyi tantervének kidolgozásáért, a követelmények teljesítésének ellen rzéséért, a további feladatok meghatározásáért. 12.3. A társadalmi környezettel való kapcsolattartás 12.3.1. Gazdasági egységek Számunkra létkérdés a környezetünkben lév vállalatokkal, gazdasági társaságokkal, szövetkezetekkel, vállalkozókkal való folyamatos együttműködés a gyakorlati és elméleti képzésben. Ezt a széleskörű kapcsolatrendszert ápolni és fejleszteni kell, nagy figyelmet fordítva a gazdasági kamarákra is. Olyan együttműködés megteremtésére kell törekedni, amely a tantervi el írásokkal egybees folyamatos és lehet leg produktív munkával történ gyakorlati képzést eredményez. 12.3.2. A beiskolázásban érdekelt intézmények, szervezetek A beiskolázási elképzelések realizálásához olyan információs rendszer működtetésére törekszünk, amely kell mennyiségű, biztos információt ad a lehetséges és szükséges éves tervek elkészítéséhez. Kiemelten fontos információs források:  regionális és helyi fejlesztési koncepciók, különös tekintettel a Heves megyei településfejlesztési koncepcióra  Heves Megyei Önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművel dési Szolgáltató Intézménye 68

    

gazdasági kamarák munkaügyi kirendeltség általános iskolák szül i közösségek TISZK.

Saját tanulóinkat lehet ségekr l.

széleskörűen

tájékoztatni

kell

a

továbbtanulási,

továbbképzési

12.3.3. Egyházak Nevel munkánk során biztosítjuk a vallási, illetve világnézeti információk tárgyilagos, többoldalú közvetítését. Állami közoktatási intézmény lévén a vallási, világnézeti tanításokról nem foglalunk állást, de korrekt kapcsolat kialakítására törekszünk a városban működ egyházakkal.

12.3.Ő. Önkormányzat Az intézmény fenntartója a Heves Megyei Közgyűlés és Hatvan Város Önkormányzata Képvisel testülete. Intenzív kapcsolat kialakítására törekszünk az intézmény fenntartójával, a megyei önkormányzattal, a helyi önkormányzattal, az önkormányzatok bizottságaival, hogy minél pontosabb képet kaphassanak az iskola bels életér l, eredményeir l, gondjainkról. Bízunk abban, hogy nemcsak a zavartalan működést tudjuk együttesen megteremteni, hanem a további fejl dés feltételeit is. Kapcsolódási pontokat keresünk mindazon városi közművel dési intézményekkel, kulturális és sportegyesületekkel, amelyek az iskola nevel munkáját kiegészítik, biztosítva ezzel a tanulók szellemi, testi fejl dését.

13. AZ ISKOLAI KÖNYVTÁR M KÖDÉSE ÉS PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

13.1. Űevezetés Az iskolai könyvtár mindenki számára a tanítás és tanulás színhelye. Az iskolai könyvtár a feladatok sikeres ellátásához, napjaink információra és tudásra alapozott társadalmában való eligazodáshoz szükséges alapvet információt és elképzeléseket, gondolatokat biztosít. Az iskolai könyvtár a tanulókat permanens tanulási készségekkel fegyverzi fel és fejleszti képzel erejüket lehet vé téve azt, hogy felel s állampolgárokként éljenek. (Az IFLA és az UNESCO közös iskolai könyvtári nyilatkozata, 1999.) 69

A Nemzeti Alaptanterv megfogalmazza a könyvtárhasználati ismeretek egységes követelményrendszerét: A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információstanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és keres technikákat. Saját és a hálózaton elérhet információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a b vül ismeretszerzési lehet ségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit - az önálló ismeretszerzés érdekében - a tanulónak el kell sajátítania. Az iskolai könyvtár tehát az oktatási intézmény tanítási, tanulási médiatára, oktatási helyszíne és információs – kommunikációs centruma.

13. 2. Helyzetelemzés Az iskolai könyvtár létjogosultsága az intézményen belül nemcsak a jogszabályok miatt van, hanem bizonyítható, hogy a szűkös anyagiakkal rendelkez családoknál az utolsó helyre szorul az egyre drágább könyvek, folyóiratok vásárlása. Sajnálatos módon az ilyen környezetb l érkez tanulók sokszor indíttatást sem nagyon hoznak az olvasásra, igénytelenek a tájékozódási lehet ségeket illet en. A középiskolai oktatás – nevelés folyamatában azonban kitüntetett szerepe van a gyors információhoz jutásnak. Különösképpen a szakképzésben, ahol szinte napról napra változik az ismeret. Az általános és a szakmai műveltség egyaránt megköveteli a tanulóktól, hogy ismerjék a könyvtárat, és kihasználják lehet ségeit. Csak a tájékozott ember, szakember lesz képes lépést tartani a haladással. A gimnáziumi, szakközépiskolai oktatásban a kétszintű érettségi követelményrendszeréb l, illetve a továbbtanulásra való felkészítésb l vezethet k le a könyvtárral szembeni elvárások. A különböz ismeretek elsajátítása eszköz a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlesztésében. Ezért a könyvtári dokumentumtípusok fajtáit, az információkeresési technikákat, a tájékozódás módszereit minden tanulónak meg kell ismernie. Az iskolai könyvtár működtetését a törvényi el írásoknak megfelel en szakképzett könyvtárostanár látja el a mindennapos nyitva tartás érdekében.

70

13.3. Az iskolai könyvtár céljai Az iskolai könyvtár az oktatási folyamat integráns része. A kommunikációs, információs műveltség és a hatékony tanítási és tanulási módszerek elsajátítása érdekében szolgáltatásaival:  támogatja és er síti az iskola pedagógiai programjának célkitűzéseit, ebben a tevékenységében együttműködik az iskolavezetéssel, tanulókkal, tanárokkal, szül kkel,  fejleszti és fenntartja a gyerekekben az olvasás és tanulás szokását és örömét,  fejleszti a könyvtárhasználati szokásokat,  segíti a tanulókat az önálló információszerzés, értékelés gyakorlásában,  hozzáférést biztosít a helyi, regionális, országos és világszerte található információforrásokhoz,  kinyilvánítja azt, hogy az intellektuális szabadság és az információkhoz való szabad hozzáférés alapvet a hatékony és felel s polgári lét és a demokratikus államban való részvétel szempontjából,  szervezi a kulturális és szociális tudatosságot és érzékenységet segít tevékenységeket.

13.4. Az iskolai könyvtár könyvtár-pedagógiai szolgáltatásai Az iskolai könyvtár az alábbi szolgáltatásaival segíti a pedagógiai programban megfogalmazott cél- és feladatrendszert a helyzetelemzésben vázoltak figyelembevételével:  az iskola pedagógiai programjába (tantervébe) foglalt könyvtárhasználati órák, melyek a könyvtárhasználati célismeret kialakítását teszik lehet vé,  a könyvtárhasználatra épül szakórák lehet ségei, melyek a könyvtárhasználati eszköztudást alakítják ki,  a könyvtárhasználattal fejleszthet kulcskompetenciák, illetve az ezek fejlesztését célzó tevékenységek beépülnek a teljes tevékenységrendszerbe,  a tanórán kívüli lehet ségek (tehetségfejlesztés, tanulási kudarc kompenzálása) minden formája megtalálható a tevékenységében,  az információs igények kielégítésének különböz módjai megjelennek a nevelésoktatás különböz színterein és szakaszaiban.

Tanórai lehetőségek: Osztályf nöki vagy magyar nyelv órákon a tanulók megismerkednek a könyvtár felépítésével, működésével. A tanév elején minden osztály könyvtárlátogatást szervez. Informatika órákon a helyi tantervben meghatározott módon szervezi és lebonyolítja a könyvtár-informatikai órákat. Más tanórákon szakkönyvekkel, egyéb információhordozókkal, direkt és indirekt tájékoztatási eszközökkel, azok használatával ismerkednek meg a tanulók. Ezek az 71

ismeretszerzés és ismeretb vítés lehet ségei. Az olvasáskultúra fejlesztésben is közreműködik a könyvtárhasználat már a 9. évfolyamtól. A kötelez és ajánlott irodalom nagy példányszámban áll a rendelkezésükre.

Tanórán kívül segíti:  a versenyekre, vizsgákra való felkészülést,  a szakkörök munkáját (szervez önálló könyvtárismereti, -használati szakkört, felkészít t a Bod Péter Könyvtárhasználati Versenyre, helyet ad a Tudományos Diákkör foglalkozásainak, kreatív szakköröket kezdeményez, pl.: iskolaújság, színjátszó kör, stb.)  az ünnepi műsorok készítéséhez irodalom biztosítását,  szabadidejük hasznos eltöltését (alkalomhoz kapcsolódó vagy azon kívüli vetélked k szervezése, jeles napok megünneplése, iskolai könyvtári világnap megünneplése, el adások szervezése a könyvtárban, stb.). Eszköztárával közreműködik:    

a tehetséggondozásban, a felzárkóztatásban, a szakkörök, diákkörök munkájában, a tanulás tanításában.

A szolgáltatások típusai:  Egyéni és csoportos helyben használat  A könyvtári állomány kölcsönzése  Olvasószolgálat  Tájékoztató szolgálat  Technikai referensz-szolgálat (adatszolgáltatás, készítése)  Irodalomajánlás  Közérdekű tájékoztatás  Más könyvtártípusok megismertetése  Könyvtárhasználati órák szervezése, megtartása  Könyvtárhasználatra épül szakórák biztosítása

72

irodalomkutatás,

bibliográfia

14. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVEL -OKTATÓ MUNKÁT SEGÍT

ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE

Eszközeink, felszereltségünk állapotának jó színvonalon tartása, illetve fejlesztése továbbra is odafigyelést, gazdaszemléletet kíván az iskola minden dolgozójától, a tanulóktól pedig meg kell követelnünk a rendeltetésszerű használatot. Épületünk 3őŐ0 m2-es beépített hasznos területéb l a változó tanulólétszámot figyelembe véve 6-7 m2 jut egy diákra. Tantermek száma: El adó terem: Osztály befogadására alkalmas terem: Tanulócsoportos foglalkozásra kialakított kisterem:

14 1 15 3

Könyvtár, tornaterem, kondicionáló terem, szertárak, 5 számítástechnikai szaktanterem, 2 nyelvi labor, taniroda szolgálja a nevelést, oktatást. Oktatási elképzeléseink egyik dönt biztosítéka a megfelel technikai háttér. A következ kben részletezzük számítástechnikai szaktantermeink, nyelvi laborjaink felszereltségét.

I. Számítógépterem - 1 db Tanári számítógép alaplap: ASROCK 775 Dual VST processzor: CPU Intel Core 2 Duo E6300 winchester: HDD 300Gb, SATA 8Mb Seagate memória: ő12 Mb (2db) DVD író: Pioneer 111D floppy megh.: NEC 1.44 Mb videókártya: VGA nVIDIA FX7600 2ő6 Mb ház, PS2 bill.(Gembierd Multimédia) - 20 db Monitor – Fujitsu-Siemens 17” 8ms - 1 db - ACER - 1 db - Flatron L1750 SQ-tanári - 21 db Tanuló számítógép alaplap: ASROCK 775 Dual VSTA 4core processzor: CPU Intel Pentium 2.8GHz winchester: Maxtor 80Gb, SATA 8Mb memória: ő12Mb/667MHz (2db) DVD olvasó: LG816ŐB 16/48 floppy megh.: NEC 1.44 Mb 73

videókártya: VGA nVIDIA FX7600 2ő6 MB ház, PS/2 bill. (Kolink, optikai) - 1 db HP 1020 LaserJet - lézernyomtató - 1 db 24 portos Switch KS124 10/100 - 1 db Com 10/100 24 portos Switch - 1 db Interaktív tábla - 1 db projektor – Epson EMP-83E - 1 db HP ScanJet 3970 szkener - 1 db BACK UPS szünetmentes tápegys. - 2 db RAROWANA hangszóró II. Számítógépterem - 1 db Tanári számítógép alaplap : ABIT IS7E2 processzor : Intel P4 2.8GHz Boksz memória: ő12 Mb DDR Ő00MHz winchester: Samsung 80Gb 7200 RPM videókártya: Matrox millenium Gőő0 floppy megh.: Somy 1.44 DVD: LG 16x ház, bill., egér - 21 db Monitor – Flatron 1750 SQ - 20 db Tanuló számítógép - 2 db Hangszóró – Active85 - 1 db HP 1020 LaserJet nyomtató - 1 db Switch III. Számítógépterem - 1 db Tanári számítógép alaplap: ABIT IS7-E2 processzor: Intel P4 2.8 winchester: Maxtor 80Gb 7200RPM memória: ő12 Mb, DDR Ő00 MHz videokártya: Geforce FXő600 128 Mb VIVO CD-ROM LG 52x - 20 db Tanuló számítógép alaplap: ABIT BDT-II PIV processzor: Intel Celeron 1.7 GHz 478 memória: 128 Mb, DDR 266 MHz winchester: Maxtor 20Gb videókártya: Geforce2 MXŐ00 32GB floppy megh.: Sony 1.44 ház, bill., egér - 22 db Monitor – Studioworks LG 500E 74

- 1 db – Flatron L1750SQ – tanári - 1 db Hitachi projektor - 1 db OKIPAGE 10E lézer nyomtató - 1 db Scanworks szkener IV. Számítógépterem - 1 db Tanári számítógép alaplap: Asrock 775 Dual VSTA processzor: Intel Core 2 Duo E6300 CPU winchester: Samsung 300Gb, HDD 7200rpm memória: ő12 Mb, 667 MHz videókártya: VGA nVIDIA FX7600 GS 256Mb floppy megh.: NEC 1.44Mb DVD író: Pioneer 111 Dual ház, bill.,egér - 20 db számítógép - 20 db Monitor – Fujitsu-Siemens- tanuló - 1 db - Flatron L1750 SQ – tanár - 1 db Projektor – NEC VT 60 - 1 db Laptop- Toshiba - 1 db Szünetmentes tápegys. - 1 db 24 portos switch - 1 db ScanJet 4100C HP szkener - 1 db HP LaserJet 1020 nyomtató V. Számítógépterem - 1 db Tanári számítógép alaplap: ASROCK 775 Dual VST processzor: CPU Intel Core 2 Duo E6300 winchester: HDD 300Gb, SATA 8Mb Seagate memória: ő12 Mb (2db) DVD író: Pioneer 111D floppy megh.: NEC 1.44 Mb videókártya: VGA nVIDIA FX7600 2ő6 Mb ház, PS2 bill.(Gembierd Multimédia) (multimédiás) - 20 db számítógép – ASUS és Intel Cel - 21 db monitor - 1 db nyomtató (Cannon Sensys) -1 db ScanJet 4100C HP Scanner - 1 db 24 portos switch - 1 db Szünetmentes tápegys. - 1 db Projektor – NEC VT 60 75

VI. Szakképzési elıadóterem - 1 db Samsung színes TV CS-762 ANT (gysz:31BKA00027T) - 1 db Panasonic videó lejátszó NVHS9ő0 typ.(gysz.G9KD02113)+távirányító - 1 db Yamaha erısítı AX392 typ. (sztereo)Y319919TV + távirányító - 1 db HIPERX61Ő jel elosztó rendszer - 1 db Yamaha KX-WŐ21 sztereo magnó deck (gysz:Y173028VX) - 1 db Yamaha CDC ő7ő ő lemezes CD deck (gysz:Sőő6779VX)+távirányító - 1 db Számítógép- Asrock Dual 775 - 1 db LCD monitor – ACER , AL1714B - 1 db interaktív tábla – SMART sb680 - 1 db projektor – Epson EMP-83E VII. Nyelvi labor I. - 1 db Tantal NLPC2Ő vezérlıegység - 1 db tanári vezérlıasztal - 1 db számítógép – Intel Celeron P4 2.8 GHz - 1 db monitor – LCD, Flatron L1750 SQ - 1 db NLPC vezérlı szoftver - 1 db TV tartó állvány - 1 db Siemens TV - 2 db Grunding 2 kazettás magnó - 1 db Videó ( ELEKTA ) - 1 db DVD lejátszó VIII. Nyelvi labor II. - 1 db Tantál NLPC 2Ő vezérlıegység - 1 db tanári vezérlıasztal - 1 db számítógép – Intel Celeron P4 2.8 GHz - 1 db monitor – LCD, Flatron L1750 SQ - 1 db NLPC vezérlı szoftver - 21 db Wanstonic mikrofonos fejhallgató - 1 db TV tartó állvány - 1 db Daewoo TV - 2 db Conrad ED 100 tanári kazettás magnó - 1 db VGA video átalakító - 18 db diák kapcsoló és erısítı egység - 18 db elválasztó elem nélküli asztal - 1 db Írásvetítı – Folár - 1 db videomagnó IX. Média stúdió - 1 db Stúdió Box Keverıpult 6 csatornás (BEHRINGER tip.xENYx102Őgysz:NK1999) UHF Ő00 mikrofonvezérlı 76

mikrofon készlet – Ő db mikrofon, kültéri rádiós frekvenciás KEMPTON KA1200 sztereo végfokerısítı (gysz: 2533CO12) - Ő db mikrofon állvány - 2 db hangszóró állvány - 1 db fack csatlakozó - 2 db KOAX kábel - 1 db videó kábel fényképezıgéphez - 1 db S-videokábel - 1 db EURO-SCAT - RCA kimeneti kábel TV - 3 db számítógép - 3 db monitor – Studioworks LG 500E - 2 db nyomtató – Canon BJC 2100 - 1 db 4-s elosztó - 1 db 6-s elosztó - 1 db Internet elosztó – Switch 10/100 5/8 portos (gy: 0602A4A115381) - 2 db web kamera - 1 db CANON fényképezıgép (gysz:0ő60108978) vaku - CANON 430EX 30763 hordtáska – Lowepro tip. - 1 db ITT NOKIA kazettás, bakelit lemezes lejátszó beépített erısítıvel (gysz: 55666620) - 2 db ITT Nokia hangszóró (gysz: 000922,000923) - 2 db Quadral hangszóró - 2 db BEAG 100V-s erısítı, tip.APT 100 (gysz:9005260, gysz:8707103) - 1 db BEAG 100V-s Ő csatornás keverı, tip.AKT 408 (gysz: 104070) - 1 db MONACOR PA1202 sztereo erısítı (gysz:706079) - 4 db MIXI S modell - 2 db hangfal (alapítványtól) X. Szerver szoba - 3 db Számítógép 1 db Szerver Dell PowerEdge 1430 SATA 1 db SUSE Net szerver 1 db SP Super Power - 3 db monitor 1 1 db Belinea 1ő” 2 db Samsung 1ő” - 1 db Szünetmentes tápegys.

XI. Tanári szoba - 3 db számítógép 1 db Albacomp Activa 1 db IBM PC300 77

1 db Asrock Dual 775 - 3 db monitor – Studioworks 575E, 520Si, 775M - 1 db szkener – EPSON GT-1000 - 2 db nyomtató 1 db DesJet 600 1 db HP LaserJet 1018 - 23 db Notebook (pedagógusoknak) XII. Iskola - 19 db színes TV - tantermekben - 1ő db DVD lejátszó - 1 db Sanyó digit.fényképezıgép - 2 db Panasonic videókamera+kieg., ill.kamera állvány - 1 db Hıkötıgép - 1 db Xerox fénymásoló - 1 db Sony digit.video camera rekorder - 1 db Nikon digit. fényképezıgép + kieg. - 1 db Canon fényképezıgép + kieg. - 2 db Sony DCR kamera + kieg. - 1 db Sony DCR DVD kamera + kieg. - 1 db Sony DSC fényképezıgép - 1 db Sony digit.fényképezıgép + kieg. - 1 db REVUE videokamera (13121/69) - 1 db Samsung videorekorder (13121/92) - 1 db parabola antenna - 1 db Canon NP 6317 fénymásoló - 1 db Panasonic videorekorder (13121/182) - 1 db Daewo videomagnó (13121/68 1 db könyvkötı (UNIBIND) (13121/157) - 1 db Keverı-erısítı Microsound (13121/237) - 1 db hangfal pár (13121/238)

XIII. Szaktantárgyi ellátottság Testnevelés – orbitrek, görg spad, füleszsák, súlyemel és dobó eszközök, különféle labdák, kondicionáló és er sít gépek, szoba és utcai kerékpár, ugrószekrény és zsámoly, bordásfal, talaj sz nyegek, tornapad, kézilabda-, röplabda-, és kosárlabdaháló, kézilabdakapu stb. Földrajz és történelem tantárgyakhoz földgömb és különféle térképek, a kémia, fizika, biológia és matematika tantárgyakhoz bemutató és a kísérletek bemutatására alkalmas eszközök. A szakmai és közismereti tantárgyak oktatásához szükséges eszközöket folyamatosan cseréljük, pótoljuk, b vítjük anyagi lehet ségeink, illetve fenntartói ütemezés szerint.

78

15. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

Intézményünk a pedagógiai program szerint a 2011/2012. tanév els napjától szervezi meg nevel -oktató munkáját. A pedagógiai program módosítására, átdolgozására a fenntartó, az intézmény vezet je, a nevel testület tagjai tehetnek javaslatot. A javaslatot 2ő%-os nevel testületi támogatás esetén vagy közvetlenül a fenntartó kérésére három hónapon belül a nevel testületnek meg kell vizsgálni. A pedagógiai programot a nevel testület többségével lehet módosítani. A pedagógiai programot módosítani kell, ha a vonatkozó törvények, rendeletek változása ezt kötelez vé teszi.

79

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Minden érdekl d számára elérhet az alábbi helyeken egy-egy példány:     

az intézmény fenntartójánál az intézmény irattárában az intézmény vezet jénél az iskolai könyvtárban az intézmény honlapján

80

17. ZÁRADÉK

A Szül i Szervezet véleményezte a Pedagógiai Programot, egyetért vele. Hatvan, 2011. július 21.

….…………………………………… Szül i Szervezet képvisel je

A Pedagógiai Programot a nevel testület 2011. július 20-ai értekezletén elfogadásra került.

Hatvan, 2011. július 21.

….…………………………………… nevel testület képvisel je

A Diákönkormányzat véleményezte a Pedagógiai programot egyetért vele. Hatvan, 2011. július 21.

...…………………………………… Diákönkormányzat képvisel je

81