Széchenyi István Gimnázium 1118 Budapest, Rimaszombati út 2-4. PEDAGÓGIAI PROGRAM OM: Baski Ferenc. igazgató

Széchenyi István Gimnázium 1118 Budapest, Rimaszombati út 2-4.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

OM: 102794

2013.09.01…………………………………… Baski Ferenc

1

igazgató

Tartalomjegyzék FEJEZET SZÁMA

I. I.1. I.2. I.3. I.4. I.5. I.6. I.7. I.8. I.9. I.10. I.11. II. II.1. II.2.

II.3. II.4. II.5. II.6. II.7.

II.8. II.9. II.10.

II.11. II.12. II.13.

FEJEZET CÍME Fedőlap Tartalomjegyzék AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Az iskola rövid története Hagyományok Képzési kínálat NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A teljeskörű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének formái A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, a szóbeli felvételi vizsga követelményei A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv HELYI TANTERV A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga és az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási elvei A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Azok a választható érettségi vizsgatárgyak, melyekből az iskola kötelezően vállalja a közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést Az egyes helyi tanterv szerinti tantárgyak tantervi követelményeinek teljesítése esetén választható érettségi vizsgatárgyak Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények A középszintű érettségi témakörei A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési rendje, értékelési módjai, formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formáirendje, korlátai. A tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereink Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

OLDAL -SZÁM

II.14. II.15. II.16. II.17. III.

A gyermekek tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, jutalmazásuk elvei Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének a fogyatékosság típusa szerinti programja ZÁRÓ DOKUMENTUMOK Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek A dokumentum nyilvánossága Záró dokumentum. Elfogadás, érvényesség, jóváhagyás, hatály.

A SZÉCHENYI ISTVÁN GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Bevezetés Az iskola rövid története: 2000. július 1-jével a Fővárosi Önkormányzat a XI. kerületi Széchenyi István Gimnázium, az V. kerületi Belvárosi Esti - Levelező Gimnázium és a Mechwart András Vasútközlekedési Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium gimnáziumi képzési feladatainak átvételére új iskolát hozott létre -a Budapest, XI. kerület, Rimaszombati út 2-4. (1118) szám alatti iskolaépületben, a volt Mechwart András Vasútközlekedési Szakközépiskola, Szakmunkásképző és Gimnázium helyén - Fővárosi Nappali és Esti Gimnázium néven. A közös elképzeléseket és elveket, az iskolák haladó hagyományait integrálva foglaltuk Pedagógiai Programunkba. Az egységes elvek kialakításának első fontos feladata volt az intézmény nevének meghatározása, mely névválasztás egyben iránymutatás is, hiszen a legnagyobb magyar nevének felvétele példamutatást, erkölcsi tartást, elkötelezettséget jelent a magyarság és az európai értékek mellet. Az iskola tanári karának, diákságának és szülői szervezetének közös egyetértésben történő felterjesztésére a Fővárosi Önkormányzat képviselőtestülete 2001. február 22-én megtartott ülésén jóváhagyta a Széchenyi István Gimnázium elnevezést. A névfelvétel dátuma: 2001. április 27.

Hagyományok: Minden középiskola életéhez szervesen kapcsolódnak az egységesen kialakult sok évtizedes vagy régebbi hagyományok, mint szalagavató bál, ballagás, gólyák fogadása, iskolanapok, sportrendezvények. Ezek az események segítik az iskolai közösségek kialakítását, az iskolához fűződő kapcsolatok elmélyítését, a gimnáziumi élet színesítését, ünnepélyessé téve a felnőtté válás különböző lépcsőfokait.

Ennek megfelelően hagyományos rendezvényeink:  Tanévnyitó, tanévzáró ünnepség  Gólyatábor a tanév előtti utolsó hétvégén lehetőséget adva a kilencedikes diákoknak az ismerkedésre egymással és az iskola követelményeivel, elvárásaival  Gólyaavatás szeptember végén játékos vetélkedő keretében fogadják a "nagyok" az iskola polgárai közé a "kicsiket"  Szalagavató bál a végzősök számára a tizenegyedik évfolyam szervezésében  Ballagás, melyen a tizenkettedik évfolyamos diákok búcsúznak az iskolától.  Karácsonyi és tavaszi hangverseny

Az iskola névadójához kapcsolódó rendezvények:  Széchenyi-hét szeptemberben Széchenyi István szeptember 21-ei születésnapjához kapcsolódóan.

 Ünnepség és koszorúzás az iskolában elhelyezett domborműnél.  Szeptemberben és áprilisban az Akadémia előtti Széchenyi szobornál a kilencedikesek koszorúznak.  Vetélkedők szervezése, melynek témája Széchenyi István munkássága.  Törekedünk arra, hogy minden diákunk a négy év során tanulmányi kirándulás keretében eljusson Nagycenkre.  Az iskola pártoló tagja az Országos Széchenyi Körnek, és tanárai aktívan támogatják a kör Ifjúsági Szárnyának munkáját.  Minden évben az iskola nevelőtestülete és diáksága által közösen javasolt végzős diák megkapja a Széchenyi Alap díját, melynek emlékérmét Borsos Miklós készítette.

A nemzeti ünnepek méltó megünneplése:  Október 23.  Március 15. Az ünnepségek színvonalát emeli az iskolai színjátszó kör, az énekkar.  Az iskola rádió és a zártláncú TV hálózat segítségével bonyolítjuk le az Október 6-ai, a Kultúra napjáról, a Kommunizmus üldözöttjeiről, a Holocaust áldozatairól és a Nemzeti Összetartozás Nap alkalmából tartott megemlékezéseinket.  A Költészet Napján vers-és prózamondó verseny.  A Magyar Nyelv Hetén megemlékezés, iskolai vetélkedő.

Egyéb iskolai rendezvények:  

Családi Nap Diákönkormányzati Nap  Előadások napja évente egy alkalommal, célunk a kötelező törzsanyagon túli ismeretek nyújtása a tanári kar tagjai, illetve külső meghívott előadók segítségével a Széchenyi-héthez és a tavaszi iskolanaphoz kapcsolódóan.  Sportrendezvények: iskolák közti bajnokságok, házi labdarúgás, kosárlabda és röplabda bajnokság. Iskolai sportdélutánok, tanár-diákmérkőzések, éjszakai foci és röplabda. A rendezvények elősegítik a diákság egészséges életre nevelését.  Tanulmányi kirándulások minden évfolyam részére évente két tanítás nélküli munkanapon, törekedve arra, hogy a tanulók az ország minél több pontjára eljussanak megismerve Magyarország természeti szépségeit, történelmi emlékhelyeit, műemlékeit. Ugyanezt a célt szolgálják a nyári vándortáborok.  Nyílt napok szervezése a nyolcadikos diákok részére a gimnázium bemutatására.  Kerek évfordulókon évkönyv megjelentetése.  Az iskolaújság rendszeres megjelentetése.

A közösségformálás további hagyományai:  Osztályközösségek részére karácsonyi megemlékezés a téli szünet előtti héten.  Télköszöntő, mikulás, farsang, gyermeknap, tanévzáró mulatság a diákönkormányzat szervezésében.

A tantestületi rendezvények:   

Tantestületi kirándulások Karácsonyi délután a szeretet ünnepének jegyében Pedagógusnap a tanév értékelésére, és a tanárok munkájának elismerése.

Képzési kínálat Az intézményben általános műveltséget megalapozó, valamint középszintű és emelt szintű érettségi vizsgára és felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés és oktatás folyik. Választható idegen nyelvek iskolánkban: angol, német, francia, olasz és orosz. Az angol nyelv oktatása valamennyi tagozatunkon az összes tanuló számára biztosított. A nyelvi tagozaton emelt szinten oktatjuk a választott idegen nyelvek egyikét. A művészettagozatos osztályban mindegyik évfolyamon oktatjuk a rajz és vizuális kultúra, illetve ének-zene tantárgyat, az utolsó két évben igény szerint emelt óraszámban csoportbontás segítségével. A médiaismereteket minden évfolyamon heti 2 órában oktatjuk az erre szakosodó osztályban. A nyelvi előkészítő osztályban a 9. évfolyamon heti 14 órában angol nyelvet oktatunk, 4 órában második idegen nyelvet, , a többi időkeretet pedig informatikára és készségfejlesztésre –írás, olvasás, számolás, beszéd, fogalmazás, szövegértés, előadás, logika, tanulási módszerek – és testmozgásra fordítjuk. Emelt szintű biológia tagozatot indítunk (emelt biológia kerettanterv) csoport szinten, ahol négy éven keresztül emelt óraszámban tanulhatják a biológia – egészségtan tantárgyat. A 2009/2010-es tanévtől választható az általános tagozat is (angol első idegen nyelvvel). A 2008/2009-es tanévtől biztosított iskolánkban sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók, illetve a beilleszkedési-, tanulási-, magtartási nehézséggel küzdő tanulók integrált oktatása, nevelése.

A már nem tanköteles, de gimnáziumi tanulmányok iránt érdeklődő fiatalok számára esti és levelező tagozatos képzést is indítunk. Oktatott idegen nyelvek: angol és német. 11-12. évfolyamon informatikai képzés. Az emelt- és középszintű érettségi felkészítést a tagozat munkarendje és kerettantervi terhelése kizárja. Az idegen nyelvi és az informatikai képzéssel növelni tudjuk a megszerzett érettségi értékét, az elhelyezkedés esélyét az európai munkaerőpiacon. A tehetségesebb későn érők számára budapesti versenyekkel növeljük a továbbtanulási szándékot –az ágazat alapvető céljaihoz és lehetőségeihez mérten eredményesen.

Képzési rendszer: Nappali tagozat 01 02 03 04 05 06

általános tagozat média és humán tagozat művészeti oktatás- rajz ,vizuális kultúra, művészettörténet, illetve ének-zene szakirány emelt szintű angol emelt szintű biológia nyelvi előkészítő osztály ( angol nyelvi, folytatás a nyelvi tagozat óraterve szerint))

Esti tagozaton évfolyamonként egy osztály, 4 évfolyamos általános tantervű Levelező tagozaton évfolyamonként egy osztály, 4 évfolyamos, általános tantervű

I. NEVELÉSI PROGRAM Küldetésnyilatkozat A Széchenyi István Gimnázium célja, hogy a tanár " Úgy bánjon mindenkivel, hogy szeretetből és jókedvből járjanak keze alá" / 1836. évi nyíregyházi iskolaszabályzat /

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek A gimnázium alapvető, tudományos igényű ismereteket közvetít, melyek segítségével a tanuló eligazodik az életben és a későbbiekben megtalálja a helyét, alkalmassá teszi hogy a tanulás és önművelés életelemévé váljon. A gimnázium hagyományos erkölcsi etikai értékeket közvetít. Az iskola olyan magatartási, viselkedési normákat ad át, melyek a tanulót alkalmassá és méltóvá teszik önmaga, szűkebb környezete és hazája képviseletére a világban. Elsődlegesnek tekintjük az ember és az élet tiszteletét, a haza, a család szeretetét, szűkebb és tágabb közösségeik tiszteletét. Legyenek lokálpatrióták, és egyben európai gondolkozásúak. Tetteiket a szeretet, a megértés, a türelem az igazság iránti vágy vezérelje. Értékeljék a szabadságot, a demokráciát, de ne éljenek vissza demokratikus jogaikkal, tudjanak felelősségteljesen dönteni, cselekedni; vállalják tetteik következményeit, legyenek öntudatos állampolgárok. Életvezetési modellek bemutatásával a kiegyensúlyozott, egészséges, alkotó létezés felé tereljük tanulóinkat. Pedagógiai programunkban, működésünk, tevékenységünk, irányításunk során vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglalunk állást. Biztosítjuk a világnézeti információk többszempontú, tárgyilagos közvetítését a tanulóknak és a szülőknek. A tanítás és a tájékoztatás során ugyanezen elvek alapján járunk el. Tiszteletben tartjuk a tanulók és szülők gondolat- lelkiismeret és vallásszabadsághoz való jogát, melyet velük szemben kölcsönös elvárásként fogalmazunk meg. Igény szerint biztosítjuk a SZMSZ-ban rögzítettek szerint tanulóink számára a szervezett felekezeti hitoktatást. Pedagógusainknak biztosítjuk, hogy – a vonatkozó jogszabályi előírások figyelembe vételével – a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével szabadon megválasszák az alkalmazott tankönyveket, taneszközöket, ruházati és egyéb felszereléseket. A nevelőtestület tagjának joga, hogy részt vegyen a pedagógiai, nevelési program tervezésében, értékelésében, gyakorolja ebből fakadó további jogait. A szakmai közösség tagjaként véleményezi a program vonatkozó részét. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató hagyja jóvá. Az iskola pedagógiai programját, illetve annak

módosítását a jóváhagyást követő tanévtől felmenő rendszerben vezetheti be. Fenntartói jóváhagyás csak a fenntartóra háruló többletkiadások vonatkozásában van.

1.2. A nevelő- oktató munka céljai: Az értelmi nevelés területén kitűzött célok:  a rugalmas, lényeglátó, rendszerező és kreatív gondolkodás  a tanulás és ismeretszerzés igényének és örömének kialakítása  az alkotás izgalmának és eredményes munka örömének megismertetése  a világ dolgai iránti érdeklődés igényének kialakítása  a komplex látásmód, a különböző tantárgyi struktúrák összekapcsolási képességének kialakítása Az egészséges életmódra nevelés területén  törekedni kell az önmegismerésen keresztül a harmonikus életvitel képességének kialakítására  az igényességre önmagunkkal és környezetünkkel szemben  a természet megismerésére, szeretetére, tiszteletére és védelmére saját és az elkövetkező nemzedékek számára  a káros szenvedélyek elkerülése, a pozitív életszemlélet, a cselekvő életvitel kialakítása A demokráciára nevelés területén fontosnak tartjuk a következő képességek kialakítását, elsajátítását:  a reális önértékelésen alapuló belső tartás és fegyelem  a helyes és eredményes kommunikáció  önmagunk és más munkájának reális megítélése  az együttes tevékenység öröme  a saját cselekedeteink iránti felelősségérzet  nyitottság, tolerancia  önállóság, öntevékenység, a szabadidő hasznos eltöltése

1.3. A nevelő-oktató munka feladatai: A gimnáziumi oktató-nevelő munka alapvető célja a továbbtanulásra (egyetem, főiskola, felsőfokú szakiskola), másodsorban a munkába állásra való felkészítés. A négy év tanítási- tanulási folyamata ennek a kettősségnek megfelelően alakul: Minden tanuló beiratkozva a gimnáziumba tagozatot választ, ez egyben azt jelenti, hogy az általa választott tantárgyat magasabb óraszámban fogja tanulni a választható órák keretében. A kilencedik, tizedik évfolyamokon a egységes alapozó képzés folyik, azaz a kiemelt tantárgyakon kívül egységes tananyag átadása történik. A szabadon választható órakeret egy részét, valamint az iskolai órakeret fennmaradó részének jelentős hányadát a 11. és 12. évfolyamon a közép- és az emelt szintű érettségire való felkészítésre, csoportbontásra és felzárkóztatásra fordítjuk. A szakértői vélemény alapján arra jogosultak számára egyéni felkészülési órákat biztosítunk. Elsősorban a tapasztalatok alapján matematika és magyar nyelvtan felzárkóztatókra van igény és szükség. A kilencedik évfolyamon minden tantárgy keretében foglalkozni kell a tanulás technikájával. A kommunikációs alapismeretek helyzetgyakorlatok segítségével lehetőséget adnak a felelési technikák megtanulására, a felmerülő gátlások leküzdésére, önismeretre, önértékelésre. A tizedik évfolyamon kapcsolódva a földünk és környezetünk és a történelem tantárgyak biztosítják a diákok komplex látásmódjának kialakulását, a történelemi folyamatok, a politika és a gazdaság kapcsolatának jobb megértését. A tizedik évfolyam végén úgynevezett "kis érettségi " vizsgát tesznek a tanulók, melynek

tantárgyai: a biológia tagozatosok számára biológia, az összes tagozaton az első idegen nyelv. A tizenegyedik évfolyam végén magyar nyelv és irodalom, közepén matematika tantárgyból tesznek a diákok kisérettségit. A tapasztalatgyűjtésen, a rutin megszerzésén kívül az utolsó tanévre háruló kampányszerű tanulást is csökkenteni akarjuk, lehetőséget adva a felvételire való jobb felkészülésre. Nyelvi előkészítő képzésben a 11. évfolyam végén második idegen nyelvből is van kisérettségi. A tizenegyedik évfolyam elején (tizedik évfolyam végén) dönt a diák arról, hogy mely tantárgyakból akarja emelt szinten folytatni tanulmányait. A választással előkészíti az érettségi vizsgáját - emelt vagy középszintű érettségi vizsgát óhajt tenni-, de egyben jelzi esetleges továbbtanulási szándékát is. Az idegen nyelvek magasabb óraszáma, lehetőséget ad az állami – legalább középfokú komplex C -nyelvvizsga megszerzésére, illetve az emelt szintű érettségi vizsga teljesítésére. Az európai munkaerőpiacon elengedhetetlen feltétel, hogy a munkába álló fiatalok egy, de inkább két világnyelvet beszéljenek. A művészeti oktatásnak mindig nagy hagyománya volt a Széchenyi István Gimnáziumban, ennek lehetőségei bővültek a médiaismeret bevezetésével. Ezeknek az ismereteknek az átadását a művészetek 11. és 12. évfolyamos blokkjának felhasználásával teljesítjük ki a nem tagozatosok számára is. Az iskolaválasztást az iskola színvonalához illeszkedő felvételi követelmények meghirdetésével, pontos és egységes, megfelelő időben történő tájékoztatással segítjük elő. Az iskolaváltást a tanulócsoport, osztály létszáma, az igény időbelisége, oka, a közösség és a tanuló érdekei alapján mérlegeljük. Az átjárhatóságot szükség esetén a pedagógiai programok, óratervek, helyi tantervek összevetése alapján - feltétel nélkül, vagy - különbözeti vizsgához kötve, vagy - évismétléssel biztosítjuk. Az átjárhatóság érdekében kerettantervi, illetve közvetlenül arra épülő helyi tanterveket alkalmazunk. A célok megvalósításának letéteményese a tantestület, hiszen csak jól felkészült, munkája iránt elkötelezett tanár képes tudását átadni, a diákokat oktatni, nevelni. Elvárás minden tanártól az önművelés, továbbképzés, az igényes oktatatás, a gyerekkel szembeni empatikus viselkedés, a pedagógiai módszerek széles skálájának alkalmazása, a jó tanár-diák munkakapcsolat kialakítása. Az esti és a levelező tagozat óratervében a kötelező tantárgyak óraszámát próbáljuk elfogadhatóbb szintre növelni –magyar, történelem, matematika, idegen nyelv – és 12. évfolyamon a biológia, földünk és környezetünk, fizika és kémia tantárgyak közül egyből van lehetőség középszintű érettségi felkészítőt választani.

1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai:  törvényes és hatékony működtetés  színvonalas, szakszerű, lelkiismeretes oktatás  felkészítés a kétszintű érettségire  a helyi tantervben foglaltak végrehajtása  tehetséggondozás, felzárkóztatás, egyéni fejlesztés  nevelési programunk végrehajtása – tanórai személyiségfejlesztés, közösségformálás  esélyteremtés, esélyegyenlőség javítása  a tanügy igazgatás jogbiztonsága, átláthatósága  diákjogok érvényesülése  szülők jogainak biztosítása

és

tanórán

kívüli

nevelés,

             

stratégiai és éves tervezés egységes nevelési normák közvetítése az átjárhatóság elősegítése gyermek- és ifjúságvédelem színvonalas és törvényes vizsgaszervezés és lebonyolítás kommunikáció a partnerekkel folyamatos fejlesztés önértékelés mérés, értékelés, ellenőrzés – minőségirányítási program végrehajtása partnerek elégedettségének vizsgálata beválás vizsgálat beiskolázási propaganda felvételi eljárás tagozatok kialakítása, működtetése

A nevelő-oktató munka tanulásszervezési és tartalmi kerete Hagyományos tanórai keretek a.

A hagyományos tantárgyi struktúra szerinti szakórák (humán és reál)

b.

A nevelést közvetlenül szolgáló tantárgyi órák

-

osztályfőnöki emberismeret és etika éltetvitel médiaismeret művészet testnevelés

Nem hagyományos tanítási órák -

rendhagyó órák múzeumi órák könyvtári órák szabadban tartott óra „látogatás” prevenciós foglakozások a hagyományostól eltérő osztályfőnöki óra

Tanórán kívüli foglalkozások, tevékenységek - terepi munka: terepgyakorlat, tábor, kirándulás túra, városismereti séta játékok, helytörténeti séta, akadályverseny - „akciók”: hulladékgyűjtés, takarítás, madárvédelem, virágosítás, parkosítás, szépítés , véradás stb. - „látogatások” (múzeum, botanikus kert, skanzen, állatkert, szennyvíztisztító, kórház stb.) pályázatok, versenyek, kiállítások rendezése, szakkörök,

-

újság- és rádió és sulihíradó szerkesztés fotózás, filmkészítés folyóirat, Tv, rádiófigyelés kézműves foglalkozás kulturális rendezvények, Sportnap, Széchenyi Nap, Egészségnap Családi Nap jeles napok – „zöld” és/vagy egészséggel kapcsolatos projektek, témanap, témahét – „zöld” vagy/és egészséggel kapcsolatos, prevenciós foglakozások, felvilágosító előadások, viták, stb.

A nevelő-oktató munka módszerei A módszerekben az értelmi, érzelmi, akarati energiákat megmozgató, az életkornak megfelelő, élményalapú, tevékenységközpontú, interaktív, közösségfejlesztő, személyességet biztosító formák sokoldalú alkalmazása szolgálhatja a nevelés eredményességét. A hatékonyság növelése érdekében tehát törekedni kell a módszertani sokszínűségre, a módszertani ismeretek bővítésére, eddig nem használt módszerek kipróbálására, a kipróbált módszerek alkalmazása során szerzett tapasztalatok közzétételére, tapasztalatcserére, törekedni kell e területen is az önképzésre. Játékok -

szituációs memóriafejlesztő érzékelést fejlesztő ráhangolást segítő kapcsolatteremtést segítő bizalomerősítő

Modellezés -

hatásvizsgálatok

Riportmódszer -

kérdőíves. direkt, fotóriport

Kooperatív tanulási technikák -

páros, kiscsoportos tanulás

Projektmódszer - analízis - akcióprojekt - projektoktatás: valamely komplex téma olyan feldolgozása, amelynek során a téma meghatározása, a munkamenet megtervezése és megszervezése, a témával való foglalkozás, a munka eredményének létrehozása és létrehozása a gyerekek valódi (egyéni, páros, csoportos) önálló tevékenységén alapul. A pedagógus feladata a gyerekek önállóságának helyt adni, ezt az önállóságot facilitátorként, szuporvizorként, tanácsadóként segíteni. Terepgyakorlati módszerek -

terepgyakorlat, térképkészítés megfigyelések célzott megfigyelés, mérés

Aktív, kreatív tevékenységek -

kertgondozás, szelektív hulladékgyűjtés, madárvédelem, plakátkészítés stb.

Az iskolán belüli kommunikáció formái -

vitrinek faliújság poszterek, plakátok, szórólapok, iskolarádió, sulihíradó iskolai TV-lánc, DÖK fórumok, diákfórumok, szakmai, pedagógiai tanácskozások, szülői összejövetelek

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata a tanulók személyiségének széleskörű fejlesztése az oktatás-nevelés folyamatainak teljes integrációjával. A személyiségfejlesztés nevelési területei (A NAT fejlesztési területei – nevelési céljaival összhangban) 1- A tanulók erkölcsi nevelése.

Alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása. Minden tantárgy feladata, kiemelten az osztályfőnöki óra és etika tantárgy keretében dolgozunk fel kapcsolódó témákat. Az irodalom tantárgy a lírai, epikus, drámai műveken keresztül szereplők, hősök példájával mutassa be az ember erkölcsi nagyságát! Hasonlóan a történelem tantárgy is. Koncentráltan foglalkozik a témával a 11. évfolyamon tanított etika tantárgy. 2. A tanulók értelmi képességeinek fejlesztése. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek, a világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása nagyon fontos a középiskolai tanulmányok során. A gondolkodás útjainak megmutatásával minden tantárgy fejleszti az értelmi képességeket, a matematika és a reál tantárgyak leginkább. 3. A tanulók önismeretének, közösségi kapcsolatainak erősítése, az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A tanulók ismerjék meg saját személyiségük tulajdonságait, céljaik legyenek reálisak a tanulás, a szakmaiság és a magánélet területén is. (osztályfőnöki órák, szakmai órák, önismeret tantárgy stb.) Az emberi érintkezés normáinak tudatosítása, a közösségi együttélés szabályainak megismertetése. Az együttérzés, a segítőkészség és az együtt elvégzett munka öröme, mint személyiségalakító tényező erősítése (alkotótáborok, kiállítás-rendezések, szakórai kiscsoportos foglalkozások, kollektív műhelymunkák stb.). 4. A tanulók érzelmi nevelése. Fontos, hogy milyenné formálódik a tanuló érzelmi élete, milyen a viszonya szűkebb és tágabb környezetével, a családdal és iskolai közösségekkel. Milyen az egyén viszonyulása a természethez, a szakmájához, a művészetekhez, a kultúrához. 5. A tanulók akarati nevelése. Az önismeret fejlesztése, a tanulók személyiségének fejlesztése, a szorgalom, a kitartás, a precíz, pontos, minőségi munkára szoktatás az oktatás folyamatán keresztül. 6.

A tanulók nemzeti öntudatra, hazafiságra nevelése. A nemzet, haza múltjának és jelenének, kultúrájának ismerete. A nemzeti hagyományok, a művészet és népművészet ismerete és megbecsülése. A nemzeti öntudat erősítését szolgálják az éves iskolai feladatterv alapján szervezett iskolai ünnepségek, a magyar, a történelem és az osztályfőnöki órák, valamint minden tantárgy sajátosságainak megfelelően.

7. A tanulók állampolgárságra, demokráciára nevelése. A politika, a gazdaság és összefüggései, a társadalmi jelenségek elemzése. Igény kialakítása a véleményformálásra, a közéletiségre. Minden tantárgy feladata, kiemelten történelem, társadalmi ismeret, osztályfőnöki órák 8. Családi életre nevelés A család fontos szerepének tudatosítása. A mai társadalom családmodelljeit ismerjék a tanulók. Lássák a tanulók a működő és a működésképtelen család közötti különbséget. Törekedjenek a harmonikus családi életre! 9. A testi és lelki egészségre nevelés Az egészségmegőrzés, a mentális higiénia és harmónia a mindennapi tevékenység része, segítője kell hogy legyen. Fontos az egészséges személyiség kialakítása, az egészséges

életmód fontosságának tudatosítása. Egészséges, edzett személyiség kialakítása, a testmozgás iránti igény felkeltése. Ennek egyik eszköze a 2012/13-as tanévtől felmenő rendszerben bevezetett heti 5 testnevelés óra. 10. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Szoros kapcsolatban van a közösségi, az állampolgári neveléssel, a közösségi munkával. Tantárgyak, amelyeknek része a társadalmi szolidaritásra nevelés: társadalomtudományi tárgyak, osztályfőnöki óra, elsősegély nyújtási alapismeretek A köznevelési törvény értelmében az érettségi vizsga feltételeként bevezetjük az 50 óra közösségi munkát, melynek igazolását először a 2016. évi érettségi vizsgán kell megkövetelni. 11. Környezettudatosság Minden tantárgy és tanár feladata a környezet tisztaságára, óvására nevelés. A diáknapok programjába mindig épüljön be a környezettudatosság vetélkedő, játékos feladatok formájában. A DÖK szervezésében az iskola diákjai kapcsolódjanak minden városi környezetvédelmi programhoz, pl. szemétgyűjtési akciók stb. 12. Pályaorientáció, szakmára, munkára nevelés A szakközépiskolában már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek Az önálló kezdeményezőkészség alakítása és segítése, a jól végzett munka értékének és jutalmának megismertetése. A munkára nevelés a gyakorlati szakórák alapvető része, hiszen az alkotófolyamatba spontán beépülve jelen van a mindennapi tevékenység során. 13. Gazdasági és pénzügyi nevelés Tanulóink életkoruknak megfelelően tudják értékelni a világban, a magyar gazdaságban végbemenő pénzügyi folyamatokat. Tanulják meg a közösségi és az egyéni javakkal való ésszerű gazdálkodást. Legyenek ismereteik alapvető banki tranzakciókról. Kiemelten foglalkozik a témával a gazdasági-és jogi ismeretek tantárgy, valamint épüljön be az osztályfőnöki órák anyagába is! 14. Médiatudatosságra nevelés Tanulóink értően, kritikusan fogadják a média tevékenységét. Ismerjék fel a társadalom és a média kapcsolatának a fontosságát. Tudják élesen elválasztani a virtuális dolgokat a valóságtól. Minden tantárgy feladata. Osztályfőnöki órán a téma feldolgozásához az osztályfőnökök kérjenek segítséget média szakos kollégáiktól. A témával szakmai szinten a mozgóképi animáció szakon tanulók foglalkoznak. 15. A tanulás tanítása Minden tantárgy és pedagógus feladata a tanulás iránti motiváció, érdeklődés felkeltése. A tanulási módszerek sokszínűségével, a tanórán, szakmai órákon, gyakorlati foglalkozásokon a munkaformák változatosságával, korrepetálásokkal segítsük a minél eredményesebb tanulást.

3. A teljes körű egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

Az iskolai egészségfejlesztés az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely a pedagógusok és a tanulók egészséggel kapcsolatos ismereteinek bővítésére, korszerűsítésére, és a pszicho szociális környezet egészségtámogató jellegének erősítésére irányul. „Az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi-lelki és szociális jólét állapota” (WHO) Az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat; fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség fejlesztés az a folyamat amely, képessé teszi az egyént az egészségét meghatározó tényezők felügyeletére és ez által egészségének javítására. Az egészségfejlesztés magában foglalja a korszerű egészségnevelést, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, és az önsegítés feladatait, módszereit. Helyzetkép Tanulóink 4-5 évet töltenek el 19-20 éves korukig iskolánkban. Ezen idő alatt érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló, megszilárduló szokásaikat, értékrendjüket. Az iskolának a gyermekekre gyakorolt hatása összetett, többszintű. Egyrészt a céltudatos oktatásinevelési terv, másrészt a mindennapok hatása, amelyben az iskola tárgyi, létesítmény környezete, valamint az ott működő emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Mindezeket figyelembe véve, az iskola, a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartás mintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskolának az elsőleges megelőzésben van jelentős szerepe, amely a betegség első megjelenésének megakadályozására és az egészség megőrzésére irányul. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Erőforrások: Személyi Belső erőforrások:  iskolaorvos, védőnő, fogorvos  gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, Külső kapcsolatok (támogató szervezetek):  egészségügyi szervezetek (ÁNTSZ, Drogambulancia, Vöröskereszt, Gyógyír KHT szakorvosai)  pedagógiai szakszolgálatok  rendvédelmi szervezetek  Gyermekjóléti Szolgálatok és Családsegítő Központok  Nevelési Tanácsadó  a drogmegelőzési pályázatok iskolával együttműködő szakemberei. Tárgyi és anyagi erőforrások: Könyvek: egészséges táplálkozással, szenvedélybetegségekkel, szexuális felvilágosítással, családi életre való felkészítéssel, a serdülőkori változásokkal, pszichológiával foglalkozó szakkönyvek, ismeretterjesztő kiadványok, tanárok és diákok számára. Videofilmek: családi élettel, konfliktusokkal, szenvedélybetegségekkel, táplálkozási zavarokkal, szexuális felvilágosítással, az AIDS megelőzéssel foglalkozó műsoros videokazetták. A filmeket osztályfőnöki órákon, kortárssegítő programokon és szabadidős, illetve tanórákon kívüli szervezett tájékoztatón tekinthetik meg tanulóink. A legfrissebb információk, illetve részletesebb tájékozódás érdekében igyekszünk információkat nyújtani az internet elérési lehetőségekről is. Alapelvek, célok Iskolánk egészségfejlesztő tevékenységének stratégiai céljai, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek a személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az egészség értékké váljon, s konkrét tevékenységben alapozódjon meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek:  önmagunk és egészségi állapotunk ismerete  az egészséges testtartás, a mozgás fontossága  az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe  a betegségek kialakulása és a gyógyulási folyamat  a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben  a személyes krízishelyzetek felismerése és a kezelési stratégiák ismerete  az egyéni tanulás technikáinak ismerete, módszerei  az idővel való gazdálkodás, a tervezés szerepe  a rizikóvállalás és határai  a szenvedélybetegségek elkerülése  a tanulási környezet alakítása  a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége Hosszú távú pedagógiai célok  a stratégiai célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása  rendszerszemléletre nevelés  önismeret, tolerancia és empátia fejlesztése  az egészségmegőrző magatartás és életvitel segítése  a személyes felelősség tudatosítása  ismeretek és jártasságok kialakítása, amelyek segítségével képesek lesznek megelőzni az egészségi problémákat, illetve csökkenteni azok súlyosságát  problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség  az életminőség megválasztásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása  a családi életre nevelés fejlesztése  az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése Középtávú célok és feladatok: Célok:  a tantestület és a szülők egységes egészségfejlesztés szemléletmódjának formálása  a tantestület nevelési módszereinek gazdagítása  a tantestület egészséges életmóddal és drog prevencióval kapcsolatos ismereteinek gyarapítása  készségfejlesztő módszerek alkalmazása a tanulók egészséges életmódra nevelésének folyamatában  a tanulók megterhelés- és konfliktustűrő képességének, problémamegoldó kapacitásának növelése  a tanulók egészségmegőrző szokásainak kialakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel elsajátítása. Feladatok:  Állapot felmérés készítése o diákok egészségi állapota, életmódja o a tanulók ismeretszintje, attitűdjei- a kollégák körében a problémaérzékenység „szondázása”, a kooperáció mérése  a szülőkkel való együttműködés fejlesztése, igényfelmérés  a támogató szervezetekkel, személyekkel való együttműködés fenntartása, fejlesztése  a kortárssegítő diákok működésének szervezése, utánpótlásuk biztosítása (volt diákok előadásokat tartanak pl egészségnapon)  a tanórán kívüli tevékenységi formák bővítése, rendszeressé tétele  az egészségnevelési szakkönyvek és videofilmek állományának bővítése  a diákok dohányzásának, alkohol- és drogfogyasztásának megelőzése /pl szigorúbb, következetesebb ügyelet munka/  az egészséges táplálkozás igényének kialakítása  a lelki egészség megőrzése, stressz oldó módszerek megismertetése

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok Az osztály véletlenszerűen egy terembe terelt gyerekek halmazából alakul ki terveink szerint egymást értő, segítő esetleg szerető fiatalok csoportjává. Ez a folyamat nehéz, hiszen a külvilág önzéssel van tele és azt sugallja, hogy magadért, magadnak dolgozz. A közösségformálás lehetőségei: - Gólyatábor - ismerkedés, pl. gondoskodás egyik véletlenszerűen választott társukról - Gólyaavatás - közös műsorral készülnek, ez az első együttes bemutatkozása az osztálynak - Tanulópárok kialakítása- figyeljünk egymásra, segítsük egymást - Az osztályterem közös dekorálása, eltérő ízlések, elvárások, elképzelések egységesítése - Karácsonyi délutánok- ajándékozás, mit szeretne az osztálytársam? - Születésnapokról megemlékezés - Beszélgető délutánok osztályfőnökkel, vagy egy adott problémáról meghívott előadóval - Közös színház, mozi látogatások - Bekapcsolódás az iskola közösségének életébe: iskolarádió, újság szerkesztése, szakkörök, teaház rendezvényei, játékdélutánok, sportrendezvények - Tanulmányi kirándulások, közös táborozás a nyári szünetben, közös utazások az anyagi lehetőségek függvényében - Osztályfeladatok megoldása: megemlékezések szervezése osztálykeretben vagy iskolai szinten - Ballagás, szalagavató szervezése, szalagavató tánc tanulása A közösség kialakításában legfontosabb szerepet az osztályfőnök játssza, az Ő pedagógiai érzékén múlik, hogy az osztályon belül előforduló problémák megoldódnak, vagy elmérgesednek. Minden közösségben vannak nézetkülönbségek, ez természetes, hiszen különböző egyéniségek alkotják a csoportot. Nem elszürkíteni kell, hanem a pozitív értékek felmutatása mellett egységes követelmény és elvárási rendszert kell közösen kialakítani, úgy hogy a diák is elfogadja a szabályokat és betartsa azokat.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.          

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,

             

osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, a közösségi m unkával kapcsolatos szervezési és adminisztratív feladatok ellátása, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

     

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A köznevelési törvény értelmében kiemelt figyelmet igénylő gyermek: -a különleges bánásmódot igénylő tanuló: SNI, BTM,

kiemelten tehetséges gyermek, -a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. TANULÁSI, BEILLESZKEDÉSI ÉS MAGATARTÁSI ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

ZAVAROKKAL

A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás), - testséma, - téri orientáció, - percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. A fejlesztésbe bekerülők köre o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció, re edukáció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés.

Beilleszkedési és magatartási zavarok A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk:  Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb.  Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (percepció-dyslexia, dysgrafia, figyelemhiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége, csak szekunder jellegű memória).  Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen. E három terület figyelembe vételével szervezzük hátránykompenzáló tevékenységünket. A családból, a lakóhelyi mikrokörnyezetből hozott szociokulturális hátrányok mérséklését segíti az, ha elsődlegesen az osztályfőnök, de közvetve a gyermeket tanító többi pedagógus is, minél jobban megismeri a gyermek életkörülményeit, családját, az onnan kapott motivációs bázist, értékrendet. Mindezek ismerete segít a tanulók iskolai mentalitásának, viselkedésének, szokásrendjének megértésében, az adódó problémák kezelésében. A családi szociokulturális környezet megismerése, az onnan hozott hátrányok kompenzálására való törekvés mellett, alapvetően fontos az iskolai élet olyan módon történő szervezése, hogy a gyermek sikerélményhez jusson. Legyenek pozitív kötődései az iskolai mikrokörnyezetekhez, találjon olyan szervezett tevékenységeket, amelyeket szívesen végez, olyan közösségeket, ahol jól érzi magát.(sportfoglalkozások, tömegsport versenyek, versmondó verseny, DÖK életében való tevékeny részvétel, stb). Súlyosabb esetekben igénybe vesszük szakember, pszichológus segítségé is.

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek

erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti:  a megfelelő légkör megteremtése,  a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje,  a bizalom,  a megfelelő szervezeti strukturáltság,  a játékosság. A tehetség kibontakoztatását gátolja:  a kreativitás lebecsülése,  a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. A tehetséggondozás első fázisa a tehetségek, tehetségesnek ígérkező gyerekek időben történő felismerése. Fontos, hogy iskolánkban olyan pedagógusok dolgozzanak, akik időben észreveszik a tehetséges tanulókat és mindent megtegyenek azért, hogy a jó képességük, tehetségük tovább fejlődhessen. A következő fázis a tehetség kibontakoztatásához szükséges környezeti, eszközi és anyagi feltételek megteremtése. Tanórán belül: A tehetséggondozás egyik formája, hogy biztosítjuk a tanulók tehetségének kibontakoztatását a tanítási órák alatt az alábbi módon: differenciált feladatok adásával, az önálló tanulás módszerének elsajátíttatásával, fejlesztésével, melynek során megtanítjuk a gyermeket önállóan tanulni, gondolkodni, véleményt alkotni, kreativitását kibontakoztatni segédeszközök használatának megtanításával (gyűjtő munka, kutató munka, könyvtár használat tantervi tartalmat elmélyítő, széles látókört biztosító órai tananyaggal fejlesztő programok felhasználásával. Tanórai foglalkozás keretében a tagozat számára kötelező és a 11. évfolyamtól mellé választható emelt szintű érettségire történő felkészítés erősíti az iskola tehetséggondozó jellegét. Tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk szakkörök (fotószakkör, honismereti, környezetvédő) önképző körök (színjátszó kör, iskolaújság szerkesztősége, iskolarádió és TV) keretében, az első a kilenc-tizedik évfolyamra jellemző, míg az önképző körök inkább csak a tíz, tizenegyedik évfolyamon működnek. A foglalkozások nem egy tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem a diákok érdeklődésének megfelelően átívelhetnek korszakokon,

tantárgyakon keresztül, így témájuk nem rögzíthető, évenként változik. Az önképzőkörök munkáját támogatja a diákönkormányzat és az iskola Stádium'91 Alapítványa. Az iskolában diáksportkör működik. A fenti csoportokhoz való csatlakozás önkéntes. A csoportok igény szerint működnek. A tehetséges tanulókat különböző szaktárgyi versenyekre irányítjuk: OKTV, Arany Dániel, Lóczy Lajos, Mikola Sándor, Irinyi János. Figyelemmel kísérjük a pedagógiai intézet adott évre vonatkozó verseny és pályázati felhívásait és a különböző társadalmi szervezetek (Széchenyi Kör, Kossuth Szövetség, Rákóczi Szövetség) versenyfelhívásit is. Szavalóversenyekre, művészeti versenyekre nevezünk. Minden évben több tantárgyból házi versenyeket írunk ki, s szorgalmazzuk, hogy minél több tanuló vegyen ezeken részt. A tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamra járókat előkészítő és tehetséggondozó tanfolyamokra irányítjuk. Támogatjuk a tehetséges, de rossz anyagi körülmények közt élő diákokat könyvvásárlással, ösztöndíjakkal. A Stádium' 91 Alapítvány évente kétszer tanulmányi ösztöndíjat ad a tehetséges diákoknak. Az iskola (vagy az Alapítvány) minden sikeres nyelvvizsga esetében a költségek 50 % -át átvállalja. Az öregdiák találkozók szervezésével tudjuk nyomon követni volt diákjaink hogyan állják meg helyüket az életben.

A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünk törekszik arra, hogy tanulóinak védelmet nyújthasson az őket veszélyeztető, egyre szaporodó, a nyugodt munkájukat, egészségüket, személyiségüket rontó külső hatások ellen. Megakadályozzuk káros szenvedélyek kialakulását, védjük őket a sorozatos kudarcoktól, megrázkódtatásoktól. Ez a tevékenység az iskola minden pedagógusának, az iskolaorvosnak és a védőnőnek is ad feladatot. Ezt a tevékenységet az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök koordinálják, A tevékenységünk a fenti hatások által veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók felderítésével kezdődik. Ebben meghatározó szerep az osztályfőnöké. A tanulókat és szüleiket a tanév elején az iskolai és az osztályokban elhelyezett hirdetőtáblák segítségével írásban, az első szülői értekezleten szóban tájékoztatjuk az ifjúságvédelmi felelős és a fejlesztőpedagógus személyéről, és arról, hogy milyen időpontban, hol kereshető fel. A felderített veszélyeztetett tanulókkal az ifjúságvédelmi felelős személyes kapcsolatot alakít ki. Amikor a Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményével érkezik egy gyermek a fejlesztőpedagógus elejétől kezdve, megteszi konkrét intézkedéseit. Gyakran fordul elő, hogy csak az iskolánkban fedezzük fel a tanulási zavarral együtt élő gyereket, aki már tele van kudarcélménnyel, mély lelki sebekkel, akinek a tanulási nehézségei már viselkedészavarba torkolódnak. Ezért az iskolánkban, amikor viselkedési problémával találkozunk, a fejlesztőpedagógus differenciál diagnosztikai elemzést folytat annak megállapítása érdekében, hogy a viselkedés-módosulást, a nehezen kezelhetőséget okozza-e esetleg valamely részképesség zavar. Ha a veszélyeztető körülmények az iskola hatáskörében nem szüntethetők meg, az ifjúságvédelmi felelős szakember közreműködését vegye igénybe (gyermekjóléti szolgálat koordinátora, nevelési tanácsadó, családsegítő központ, pszichológus, stb.).

Anyagi veszélyeztetettség esetén az ifjúságvédelmi felelős rendszeres, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalnál. A megelőzés érdekében felvilágosításokat, tájékoztatásokat szervezünk. A tájékoztatás minden pedagógus lehetősége és feladata a mindennapok munkájában. Ezekre, és az egészséges életvitel népszerűsítésére kiváló alkalom nyílik a diáknapi rendezvényeken. Együttműködő partnerek: iskolaorvos, védőnő, egészségügyi intézmények, rendőrség munkatársai, önkormányzat munkatársa, jogász . Az ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos pályázatokat, aktuális esetben irányítja (segíti) a pályázati terv . A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkáját a nevelési igazgatóhelyettes irányítja és ellenőrzi. a) Az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. A folyosón, kabinetjének ajtaja mellett kifüggeszti a - a Kerületi Gyermekjóléti Szolgálatnak és Nevelési Tanácsadónak - Drogambulanciának, - Lelki segélyszolgálatnak címét, telefonszámát Fogadóóráin, amelynek időpontját kifüggeszti, meghallgatással, pedagógiai eszközökkel, tanácsadással segíti - a tanulóknak, szülőknek, pedagógus kollégáinak - ifjúságvédelemmel kapcsolatos problémáik megoldásában. b) A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése és nyilvántartása az osztályfőnökök és a tankönyvfelelős közreműködésével - a veszélyeztetettség, hátrányos helyzet típusának és súlyosságának mérlegelése alapján egyéni pedagógiai tervet, javaslatot készít a probléma kezelésére - a veszélyeztető okok, hátrányos helyzet megszüntetése, a tanuló problémáinak megoldása érdekében kapcsolatot tart a nevelőtestület tagjaival, a szülőkkel és szakellátó intézményekkel - a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal (védőnő, egészségügyi ellátók, családsegítő szolgálat, nevelési tanácsadó, alapítványok, egyesületek) - gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot - anyagi veszélyeztetettség esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi a tanuló lakó, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott szervnél, szükség esetén javaslatot tesz a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtására. A támogatások más formáit is felkutatja, számba veszi (ingyenes étkeztetés, tankönyvvásárlási támogatás, ösztöndíjak, pályázatok, stb.). c) Az iskolai szociális támogatás elosztásában közreműködik. - A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységét és tanulási előmenetelét figyelemmel kíséri, és adott esetben javaslatot tesz a változtatásra d) Általános prevenciós tevékenységet végez, az iskolát körülvevő szociális társadalmi környezet függvényében. - Kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére. Drog-és bűnmegelőzési programokat szervez, prevenciós programokat dolgoz ki. - A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyermekek számára hasznos szünidei elfoglaltságot biztosít (táborok, művelődési házak, pályázatok, stb.). Ennek érdekében tájékoztatást nyújt a tanulók részére a szervezett szabadidős programokról. - A mentálhigiénés programok bevezetését szorgalmazza. - Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadással segítséget nyújt a tanulóknak és a szülőknek a felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdéséhez.

e) Részt vesz a tanulók fegyelmi eljárásán, s képviseli a tanuló érdekeit. - Nevelőtestületi értékelő értekezleten név nélkül ismerteti a problémákat, intézkedéseket, az elért eredményeket. - Gyűjti és terjeszti az ifjúságvédelemben felhasználható új pedagógiai módszereket, eszközöket, szakirodalmat. Figyelemmel kíséri az e témában meghirdetett pályázatokat és azokat közzéteszi, illetve pályázatot készít. - Tájékoztatást nyújt a szülők, tanulók és pedagógusok részére. - Részt vesz az egészségnevelési program kidolgozásában.

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A kilencedik évfolyamon az első két hétben szintfelmérő évfolyamdolgozatot írnak tanulóink magyar nyelvből, matematikából és a már általános iskolában tanult idegen nyelvből. A felmérő, a felvételi dolgozat együttesen ad egy képet a szaktanárnak az induló osztály tanulmányi helyzetéről és lehetőség van a leggyengébb tanulók kiszűrésére és korrepetálás beindítására. A későbbiek során az osztály tanulói, illetve a szülői közösség tagjai kérhetik az iskola igazgatóját a korrepetálás beindítására. A korrepetálások az egyéni felzárkóztató foglakozások órakeretének terhére tervezhetők, elsősorban azokban az osztályokban, ahol ez indokolt. A felzárkóztatás megszervezése a kötelező és a kötelezően vállalt foglalkozások indítása után fennmaradó iskolai órakeret terhére történik. Az idegen nyelvi felmérő az osztálybontás egyik alapja, különböző szintű csoportokat alakíthatunk ki. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat kiscsoportos vagy egyéni foglakozások keretében külső szakemberek segítségével zárkóztatjuk fel. A felsőbb évfolyamokon középszintű érettségire felkészítő foglalkozásokat tartunk. Pályaválasztással, továbbtanulással kapcsolatban tanácsot, segítséget adunk.  Számítástechnikai képzésre irányítjuk az érdeklődőket.  a tanulási képesség előmozdítása (Miután tanulóink egy jelentős részénél azért alakulnak ki magatartási és beilleszkedési zavarok, mert megelőző iskolájukban tartósan alulteljesítenek.) • az önbizalom helyreállítása • a tanulási kudarcok lehetőségeinek elkerülése • a tanuláshoz való motiváltság kialakítása • a kontaktuskészség, kapcsolattartás lehetőségeinek megteremtése

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység, a tanulók szociális juttatásai A rászoruló tanulók számára az iskola elősegíti a más szervezettől (pl. önkormányzatoktól) igényelt segélyek odaítélést. Ezen felül pályázatok útján próbálja meg a rendelkezésre álló anyagi keretet növelni. Étkezési költségtérítést jogszabályban rögzített módon biztosítunk normatív alapon. Ingyenes tankönyvet szintén jogszabályi jogosultság alapján biztosítunk. További tanulók tankönyvtámogatásának biztosításáról az iskolai könyvtár rendelkezésére álló kölcsönözhető tankönyvek használatba adásával rászorultsági alapon döntünk. A kötelező állami juttatások esetén a törvény előírja azok szétosztási rendjét. A pályázati pénzek esetén az elsődleges szempont a rászorultsági fok. Ebben segít az

ifjúságvédelmi felelős, aki ismeri a családok valódi anyagi körülményeit. Fontos szempont, hogy a gyerek iskolai munkájáról legyen pozitív tantestületi vélemény. Ha valaki ilyen pénzt szeretne igénybe venni, akkor írásban kell kérnie. Ettől kivételes estben eltekint az iskola. Például kiváló tanulmányi vagy közösségi munka esetén felajánlja tanulóinak

7. A tanulók intézményi döntési folyamatban való részvételi jogainak gyakorlásának rendje 1. A Nkt. 48.§-a rendelkezik a tanulóközösségeket és a diákönkormányzatot érintő kérdésekben. 2. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételét, jogaik gyakorlását a diákönkormányzat működési rendje határozza meg „A tanulók, a tanulóközösségek a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá.” 3. Az iskolai diákönkormányzat élén a működési rendjében meghatározottak szerint választott iskolai diákbizottság (IDB) áll. A tanulóifjúságot az iskola vezetősége és a nevelőtestület előtt az IDB képviseli (jogait gyakorolja). A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákönkormányzatot segítő tanár támogatja és fogja össze. A diákönkormányzat az említett pedagóguson keresztül is érvényesítheti jogait, és fordulhat az iskola vezetőségéhez. 4. A diákközgyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait, kritikai megjegyzéseit. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint évente legalább egy alkalommal hívható össze. 5. A Nkt. 48. §. (4) bekezdésben szabályozott kérdésekben nevelőtestület az IDB-n keresztül kéri ki a diákönkormányzat véleményét. A véleménykérés szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának az osztály számít. 6. Az iskolai DÖK jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - Jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor. - A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor - Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor - A házirend elfogadásakor és módosításakor. alapján tanulóinknak az őket érintő kérdésekről a következő módokon 7. Információt szolgáltatunk tanulóinknak az alábbi csatornákon: - Faliújság hírei - Iskolarádió hirdetései - DÖK havonkénti megbeszélései - Éves diákközgyűlés - Kötetlen beszélgetések az iskola igazgatójával, vezetőivel - Osztályfőnöki órán a hirdetőkönyvből 8. Véleménynyilvánítási lehetőségek: - szakórán

-

osztályfőnöki órán DÖK havonkénti megbeszélésein kötetlen beszélgetéseken az iskola igazgatójával, vezetőivel az éves diákközgyűlésen

8. A szülő, tanuló, pedagógus és az intézmény partnerei együttműködésének formái. Belső kapcsolataink Az iskola oktató-nevelő munkája csak akkor eredményes, ha az iskola szülői elvárások, igények figyelembevételével fogalmazza meg célkitűzéseit, pedagógiai elveit, így elvárható, hogy a szülők támogatják célkitűzéseket, azonosulnak a pedagógiai elvekkel. A szülőkkel való kapcsolattartásnak két színtere van. Személyes kapcsolat osztályfőnök és a szülők, szaktanárok és a szülök közt: a gyermek tanulmányi eredményéről, hiányzásáról, magatartási problémáiról kölcsönösen tájékoztatják egymást a hivatali titoktartás betartásával. Ennek formája lehet telefonon keresztül, fogadóórán, levélben, személyes megkeresés útján, szülői értekezleten. Szülői szervezeten keresztül: az osztályközösségét érintő kérdésekben képviselhetik az osztály, eljárhatnak a gyerekeket érintő kérdésekben az iskolaszéknél, az iskola vezetésénél, írásban és szóban is kérhetik az esetleges problémák megoldását. Szervezett formájú kapcsolattartási lehetőségeik:  iskolaszék ülései  szülői szervezet összejövetelei  szülői értekezlet  fogadóóra  nevelőtestületi értekezlet delegált útján  iskolai rendezvények  kiemelt partnerként a minőségbiztosítási rendszer működtetésében Minden tanárnak heti fogadóóráján és az évenkénti két alkalommal megtartott közös délután fogadóórán lehet találkozni a szaktanárokkal. A tanulók joga, hogy személyes problémáival megkeresse osztályfőnökét, szaktanárát igazgatóját. Erre alkalma van a fogadóórán (iskola igazgatójához vagy előzetes egyeztetetés után), vagy az óraközi szünetekben, tanítás után. Természetesen minden tanár lehetőségihez képest a tanulók segítségére siet. A diákok közösségi jogaikat, osztályt vagy a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekben az IDB közvetítésével fordulhat osztályfőnökhöz, szaktanárhoz, iskolavezetéshez írásban és szóban. A tanulók képviseltetik magukat az iskolaszékben és a Stádium'91 Alapítvány Kuratóriumában.

Kapcsolat a diákönkormányzattal (DÖK) Az osztály közössége megválasztja képviselőit, akik az osztály érdekeit képviselik, az iskolán belüli kapcsolattartást vállalják az osztályfőnökkel, az osztályban tanító tanárokkal, a diákönkormányzattal, illetve annak képviselői által az intézmény más szervezeteivel. Megbízásuk alapján képviselik a rászorulók érdekeit, véleményt közvetítenek és tájékoztatnak, kezelik az osztály pénzét. Az osztályközösségek és diákkörök a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére hozzák létre a diákönkormányzatot.

Intézményünk diákönkormányzatának munkáját a diákmozgalmat támogató pedagógus segíti, aki a képviseletet is ellátja. A diákönkormányzat dönt hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli nap programjáról. Intézményünk diákönkormányzata havonta legalább egyszer ülésezik. Kizárólagosan használ a diákönkormányzat és vezetősége, a Diák Tanács egy helyiséget – melynek használati rendjét maguk alakítják ki és tartatják be - ahol megbeszéléseik zavartalanok, elvégezhetik a szükséges adminisztrációt, kikapcsolódhatnak, kisebb rendezvényeket bonyolíthatnak le. Rendezvényeikre, működésükre az anyagi támogatást - a költségvetésben meghatározott mértékben - az intézmény vezetője biztosítja. Évente egy alkalommal a diákönkormányzat diákközgyűlést (Diákparlamentet) hív össze, melyen az elmúlt év eredményeit értékeli, és az aktuális problémákat tárgyalja. A gyűlés nyilvános. Időpontja: október első felében. Ülésein részt vesz a patronáló tanár és a nevelési igazgatóhelyettes minden alkalommal (tanácskozási joggal). Kapcsolattartás: rajtuk és az Iskolaszéken keresztül. A diákönkormányzat elsődlegesen saját szervezésén és a tanulótársaik irányításán és érdekképviseletén keresztül a társadalmi érés egyik legfontosabb eszköze az iskolákban. Megnőtt szerepe az értékelés és mérés folyamatában, az intézményi minőségbiztosításban. A diákönkormányzat híd iskolánk tanulói és tanári között. Ennek megfelelően támogatjuk munkájukat.

Kapcsolat a szülőkkel A tanulók oktatása, nevelése a család és az iskola közös feladata. A nevelési célok megvalósítása, a helyes módszerek megválasztása érdekében elengedhetetlen a szülők és tanárok együttműködése. A szülőkkel a szülői értekezleteken és a fogadóórákon, valamint rendkívüli esetekben előzetes egyeztetés után találkozunk személyesen. Írásban elsősorban az ellenőrző könyvön keresztül (egyeztetés szintjén az e-napló útján is lehet) és az iskola hivatalos leveleivel, szülői kérvényekkel érintkezünk. A szülőkkel az iskola egészét érintő kérdésekben választott képviselőik útján a Szülői Szervezeten keresztül tartunk kapcsolatot. A szülői szervezet tagjait a tanulók szülei választják osztályonként, a létszámtól függően kettő vagy három főt. A szülői szervezet tagjaival az intézmény vezetője által megbízott tanár tartja a kapcsolatot. Rendszeresen összejönnek a szülői értekezlet előtt vagy után, megbeszélik az időszak aktuális kérdéseit az iskolára és tanulókra vonatkozóan. Közreműködnek a gólya-és szalagavató bál szervezésében, a ballagás és a pedagógus nap megrendezésében. A megbeszélések témáját mindenkor tartalmazza az értesítő levél. Jelenléti ív, és feljegyzés készül az érdemi véleményekről, javaslatokról. Az intézményvezetést érintő kérdésekről az összekötő tanár beszámol az intézmény vezetőjének. Saját tagjai közül kiválasztja az Iskolaszékben az őket képviselő 3 főt, a beszámolás, kapcsolattartás módjáról, megállapodik velük. Az Iskolaszékben a nevelőtestület és a diákönkormányzat képviselőivel együtt gyakorolják az iskola szervezeti felépítésével, működési rendjével kapcsolatos törvényben szabályozott jogaikat. Iskolánk tanulóinak szülei eddig is hatékonyan segítették munkánkat. Szeretnénk továbbfejleszteni együttműködésünket olyan módon, hogy a szabadidős tevékenységekbe akár szakemberként, akár vendégként, akár aktív résztvevőként bevonjuk őket. Ez lehetőséget nyújt arra, hogy az együttműködés szabályozási szintjéről a szülők közössége az indítványozó és résztvevő szintre jusson az iskola életében.

Külső kapcsolataink, kapcsolat más intézményekkel

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ budapesti XI. Tankerületi Igazgatóságához tartozunk. A közvetlen fenntartói feladatokat ellátó Tankerületi Igazgatósággal vezetői szinten a tankerület intézményeivel vezetői és szervezeti szinten, a Központtal a tankerületen keresztül tartjuk a kapcsolatot. Kapcsolatot tartunk a fővárosi Gimnáziumok Gazdasági Szervezetével, az iskola működtetőjével, kapcsolattartó az igazgató és a gondnok. Együttműködünk az iskolán kívüli szabadidős tevékenységekben Fővárosi Önkormányzat Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályával. Együttműködünk a velünk közös működtetésű fővárosi gimnáziumokkal szakmai kérdésekben.

Iskola egészségügyi vonatkozásokban a XI. kerületi ÁNTSZ fennhatósága alá tatozunk. Pedagógiai, továbbképzési ügyekben az és a Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási és Továbbtanulási Intézettel működünk együtt. Információs, együttműködési kérdésekben az igazgató, oktatásszervezési (pl. verseny) kérdésekben a tanulmányi helyettes, nevelési ügyekben a nevelési igazgatóhelyettes, felnőttoktatásban a tagozatvezető, szakmai programokban az érintett szaktanárok köre a kapcsolattartó, általában személyesen, értekezleteken. Tanügy igazgatási kérdésekben a Fővárosi Kormányhivatal, Oktatási Hivatal a kijelölt hatóságunk, ami a versenyek és vizsgák, a beiskolázás lebonyolítását irányítja, szakmai ellenőrzéseket végez. Kapcsolattartó a vezető és tanulmányi helyettese. A Kormányhivatal győri központú Közoktatási Információs Rendszere koordinálja a gimnáziumi felvételi vizsgák, a tanulói jogviszonyok, az országos tanulmányi versenyek és az érettségi vizsgák dokumentálását. Együttműködünk a és a XI. Kerületi Rendőrkapitánysággal.

Az iskola kapcsolatot tart fenn az Országos Széchenyi Körrel. Választott képviselői útján az intézmény részt vesz a Stádium ’91 Alapítvány működtetésében, mely az iskola tanulóinak tanórán kívüli foglalkozásainak támogatására jött létre. Az alapítvány működéséhez nem igényel az iskolától semmilyen szolgáltatást. Az iskola tagja a Gimnáziumok Országos Szövetségének. A diáksport területén a kerületi (XI. Kerületi Önkormányzat, Művelődési és Sportosztály), budapesti (Diáksport Szövetség) és országos szervezetekkel elsősorban a testnevelő szaktanárok a kapcsolattartók, szükség szerint teendőikbe bevonják az intézményvezetőt is. Külföldi diákcsere kapcsolata van az iskolának a németországi Düren középiskolájával. Elszámolását tekintve az intézmény a tartozik. Kapcsolattartók a bérszámfejtő és a gazdasági vezető. Helyi kapcsolata a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiummal van. Vezetői útján a két intézmény együttműködik a közös kérdésekben, és ezen túl is lehetőségeik szerint a kölcsönös segítségnyújtás elvén. Gyermekjóléti kérdésekben a területi Gyermekjóléti Szolgálatokkal és Nevelési Tanácsadókkal tartunk kapcsolatot a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős és a szabadidő szervező személyes közreműködésével, a nevelési igazgatóhelyettes és az igazgató irányításával. Intézmény, szervezet Klebelsberg Intézményfenntartó Központ budapesti XI. Tankerületi Igazgatósága Gimnáziumok Gazdasági Szervezete Újbudai Pedagógiai Intézettel

Iskolai képviselő, kapcsolattartó igazgató igazgató, gondnok

Címe, elérhetősége

1134 Budapest, Róbert Károly krt. 49-51. tanulmányi 1114 Budapest, Erőmű utca igazgatóhelyettes 4. Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság nevelési igazgatóhelyettes 1113 Budapest, Tass vezér XI. Kerületi Kirendeltsége utca Gymnasium am Wirteltor, Düren Porhajas László német Deutschland, Düren

nyelvtanár Magyar Államkincstárhoz

igazgató, helyettesek

Deák Ferenc Kollégium

igazgató, helyettesek

Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Szépművészeti Múzeum Eos program

nevelési ig.h. ifjúságvédelmi felelős

Duna-Ipoly Nemzeti Park

szaktanárok

Ügyfélszolgálat: 1021 Budapest, Hűvösvölgyi út 52. 391-4610 www.dinpi.hu

Kertészeti Egyetem Budai Arborétuma

szaktanárok

1118 Budapest Villányi út 35-43. Ménesi út 45. 372-62-70

XI. kerületi Önkormányzat Nevelési Tanácsadó

nevelési ig.h. ifj. véd. felelős

XI. kerületi Önkormányzat Humán Szolgáltató Központ, Gyermekjóléti, Módszertani és Családsegítő Központ

ifj. véd.felelős

1114 Budapest, Ulászló u. 32-36. Tel.:209-91-99, 381-0417 1117 Budapest Bogdánfy u. 7/d. Tel.:209-24-11, 365-1241

RÉV- Szenvedélybetegeket Segítő Szolgálat Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Bp. XI.,XII., XXII. Kerületi Kirendeltsége Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatok

nev.ig.h. ifjúságvédelmi felelős Ifj. véd.felelős

1118 Budapest, Bartók B. út 96. 1115 Budapest Bartók B. út 132.

Lukács Emőke Ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnökök

2040 Budaörs, Uzsoki köz 56. Tel.:06-23-422-353

szaktanárok

1118 Budapest, Rimaszombati u. 6-8. Tel.:309-75-56 1088 Budapest, Vas u. 8. 338-21-56 Budapest, XIV. Dózsa Gy. út 41. [email protected]

2030 Érd, Emma u.7. Tel.:06-23-366-104 1123 Bp., XII. kerület Kékgolyó u. 19. Tel.:202-68-16

1225 Bp., Budafok Nagytétény u. 276.

2440 Százhalombatta Szent László u.11. Szivárvány tér 5. Tel.:06-23-354-934

XI. Kerületi Rendőrkapitányság ÁNTSZ Budapest Főváros XI. kerületi Intézete Gyógyír XI Kht. Iskolafogászati Rendelő Vadaskert Kórház és Szakambulancia RG Market International Kft. (hulladékhasznosítás)

2049 Diósd, István tér 1. Tel.:06.23-381-032 Illetve még újabbak, ha a tanulók cserélődése megkívánja ifj.véd. felelős 1119 Budapest, Bocskai út 90 Tel.:381-4300/51134 nevelési igazgatóhelyettes 1119 Budapest, Fejér Lipót u.59. nevelési igazgatóhelyettes 1117 Budapest Fehérvári út 12. nevelési igazgatóhelyettes 1118 Budapest Köbölkút.u.27. 386-4002 ifj.védelmi felelős 1021 Budapest Hűvösvölgyi út 116. Tel.:892-14-00 gondnok, 2134 Sződ DÖK segítő tanár Forgács u.23. 70/339-18-05 30/650-50-38

9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata, a szóbeli felvételi vizsga követelményei

A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével kapcsolatos szabályok (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a mr. 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.

(3) Egy osztályozó vizsga – a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel – egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. Tanulmányok alatti vizsgát független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amellyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó fentiekben meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai programjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga – ha azt az iskolában szervezik – vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja.

A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig – alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig – tarthat. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően, – így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában – kell elkészíteni. Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. Ha a vizsgázó előzőek alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc

pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga – szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával – harmadik vizsgaként is megszervezhető. Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat – az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt – a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával – az időpont feltüntetésével – lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és – amennyiben szükséges – kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során

önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. Ha a vizsgázónak a szakértői vélemény alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát a kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, illetve meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kormányhivatal által szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus, akinek a vizsgázó hozzátartozója, továbbá aki abban az iskolában tanít, amellyel a vizsgázó tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló egy vagy több tantárgy több évfolyamra megállapított követelményeit egy tanévben teljesíti, osztályzatait minden érintett évfolyamra meg kell állapítani. Ha a tanuló több iskolai évfolyam valamennyi követelményét teljesíti,

az osztályzatokat valamennyi elvégzett évfolyam bizonyítványába be kell jegyezni. Ha a tanuló nem teljesíti az iskolai évfolyam valamennyi követelményét, az egyes tantárgyak osztályzatát a törzslapján valamennyi elvégzett évfolyamon fel kell tüntetni, és a vizsga évében, ezt követően az adott évben kiállításra kerülő év végi bizonyítványba be kell írni. E rendelkezéseket kell alkalmazni abban az esetben is, ha a tanulót az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára vették fel. Ha a tanuló független vizsgabizottság előtt vagy vendégtanulóként ad számot tudásáról, a vizsgáztató intézmény a tanuló osztályzatáról a törzslapon történő bejegyzés céljából három napon belül írásban értesíti azt az iskolát, amelyikkel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló magasabb évfolyamra lépéséről – figyelembe véve a független vizsgabizottság által adott vagy a vendégtanulóként szerzett osztályzatot – az az iskola dönt, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával kapcsolatban a pedagógiai programban foglaltak szerint kell eljárni. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérelme alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót és a szülőt a magántanuló kötelességeiről és jogairól. A magántanuló az igazgató előzetes engedélyével vehet részt a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon. A magántanuló kérelemre felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásra. Ha a tanuló nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. Az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait az a tanuló is, akit fegyelmi büntetésként az adott iskolában eltiltottak a tanév folytatásától. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja. Az évfolyam megismétlése – kivéve, ha a tanuló betöltötte a tizenhatodik életévét és nem végezte el az általános iskola hatodik osztályát – nem tagadható meg abban az iskolában, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll. A tanuló kérésére az iskola igazgatója köteles segítséget nyújtani ahhoz, hogy a tanuló a megkezdett tanulmányait másik iskolában vagy a Köznevelési Hídprogram keretében folytathassa. Ha a tanuló részére engedélyezték, hogy a sikeresen befejezett évfolyamot megismételje, kérelmére a magasabb iskolai évfolyamra vagy a szakképzési évfolyamra lépésről, továbbá az érettségi vizsgára bocsátásról a megismételt iskolai évfolyamon elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi osztályzatok alapján kell dönteni. - A tanuló szülői kérésre osztályozó vizsgát tehet olyan tantárgyból is - pl. idegen nyelvmely nem szerepel a kötelező tantárgyai közt, és az iskola helyi tantervében a tantárgy szerepel és rendelkezik saját szakképzett pedagógussal az adott szaktárgyból. A képzés utolsó félévében ilyen engedélyt nem adunk! A javító, pótló, osztályozó és a különbözeti vizsgák lebonyolítási rendje a tantárgyi középszintű érettségi vizsgáéval egyező, az alábbi eltérésekkel: Idegen nyelvből nincs hallott szöveg értésére épülő rész, médiából, ének-zenéből, vizuális kultúrából csak írásbeli vizsgarész van, testnevelésből csak gyakorlati. Az írásbeli vizsgán a kerettantervi törzsanyagból a középszintű érettségi vizsgához elengedhetetlen adott tanévi tananyagra kérdezünk rá, 40% alatti teljesítményre elégtelen minősítést adunk.

A szóbeli felvételi a 8. osztályosok számára nem tartalmazhat a NAT előírásait meghaladó ismeretanyagra vonatkozó feladatot. Célja nem a szaktárgyi felkészültség mérése, hanem a szövegértés, logikai készség, kifejezőkészség felmérése. Rajz tagozaton tetszőleges technikával készített saját műveket kérünk be, énekből saját válogatású dalok előadása alapján értékeljük a jelentkezőt.

A levelező tagozat vizsgarendje, elvei Alapelvek: A levelező oktatásban évi három beszámolóval biztosítjuk az értékelést, melynél ugyanazt az ötfokú jegyskálát alkalmazzuk, mint a nappali tagozaton. A harmadik beszámoló az osztályvizsga az éves munka értékelésénél 50%-os súllyal esik latba. Az esti tagozaton a nappali tagozatéval azonos szabályok szerint folyik az értékelés. A vizsgarend kialakításában az intézmény alapfeladatát, az érettségi vizsgarendszert és a tanulói terhek ésszerű keretek közt tartását vettük figyelembe kiemelten. Tanév közben az osztályvizsga jellegével azonos a beszámoltatás rendszere bizottság előtti vizsga nélkül. A kötelező érettségi vizsgatárgyaknál gyakrabban, a választhatóak esetében ritkábban, de az érettségi vizsgajelleget (szóbeli, írásbeli) gyakoroltatjuk valamennyi tantárgynál úgy, hogy az egyidejű vizsgák száma ne legyen teljesíthetetlen. Csak írásbeli beszámoló illetve osztályvizsga esetén a tanuló szóban javíthat. A 12. évfolyamon a középszintű felkészülésre választott tantárgyból az érettségi vizsgáéval egyező formában kell vizsgát tenni.

Vizsgarend:

TANTÁRGY

9.

ÉVFOLYAM 10. 11.

12.

Magyar nyelv Í + SZ Í + SZ Í + SZ Í + SZ Magyar irodalom Í + SZ Í +SZ Í + SZ Í + SZ Matematika Í Í + SZ Í Í + SZ Történelem SZ Í + SZ SZ Í + SZ Angol/Német Í + SZ Í + SZ Í + SZ Í + SZ Fizika Í SZ T Kémia Í T SZ Biológia SZ T Í Földrajz SZ Í T Művészeti ismeretek T T T T Informatika T T SZ - szóbeli Í - írásbeli T - tanár előtti ( a szaktanár által választott beszámolási forma időpontjában és jellegében )

10. A felvétel és az átvétel – Nkt. keretei közötti – helyi szabályai A középfokú iskolákba történő jelentkezés rendje és a felvételi eljárás szabályai a nevelési- oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló rendeletben foglaltak szerint: 26. § (1) Az általános iskolai tanuló a középfokú iskolába az általános vagy a rendkívüli felvételi eljárás keretében vehető fel. (2) A felvételi eljárásokkal kapcsolatos határidőket az oktatásért felelős miniszter évente, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben határozza meg. 27. § (1) A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Felvételi Központba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. (2) Ha a középfokú iskola felvételt hirdet, a felvételi kérelmekről a) az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények), vagy b) középiskola esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredménye, vagy c) középiskola esetén a tanulmányi eredmények, a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet. (3) A (2) bekezdésben tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be. (4) (5) Ha a középfokú iskola a művészeti vagy testkultúra tanulmányi területen hirdet felvételt, a (2) bekezdésben meghatározottak mellett további képességek, készségek meglétét is vizsgálhatja. 28. § (6) A felvételi eljárás költségei a szülőre, tanulóra nem háríthatók át. 29. § (1) A központi írásbeli vizsgához külön-külön feladatlapok készülnek azok részére, akik a) a nyolc évfolyamos gimnáziumba, b) a hat évfolyamos gimnáziumba, c) a középfokú iskola kilencedik évfolyamára jelentkeznek. (2) (4) Amennyiben a középiskola valamely tanulmányi területen felvételi eljárásában a jelentkezők számára egyik vagy mindkét tárgyból előírja a központi írásbeli vizsgát, köteles mindkét tárgyból meghirdetni és megszervezni azt. (5) A központi írásbeli vizsgán elért eredményt minden olyan középfokú iskola köteles elfogadni, amelyik előírta az adott központi írásbeli vizsgán való részvételt, függetlenül attól, hogy a jelentkező melyik iskolában vett részt a vizsgán. 30. § (1) A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskoláknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk. Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. (2) A KIFIR rendszer tartalmának meghatározása és ellenőrzése a hivatal feladata.

31. § (1) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. (2) Az általános iskola október 31-éig tájékoztatja a hetedik évfolyamra járó tanulók szüleit arról, hogy gyermekük iskoláztatásával kapcsolatos kérdésben a szülőknek közösen kell dönteniük, valamint arról, hogy ha az iskolaválasztással kapcsolatban a szülők között vita van, annak eldöntése a bíróság hatáskörébe tartozik, és gyermekük felvételi lapjait az általános iskolának a bírósági döntés szerint kell továbbítania. 32. § (1) A hivatal szeptember 30-áig honlapján közlemény formájában nyilvánosságra hozza az adott tanévre vonatkozóan a középfokú iskolák tanulmányi területeinek meghatározási formáját. (2) A középfokú iskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait az (1) bekezdés szerinti közlemény alapján állapítja meg, és október 15-éig rögzíti a KIFIR rendszerben. (3) A középfokú iskola felvételi tájékoztatót készít, és azt a honlapján nyilvánosságra hozza, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezi. (4) A felvételi tájékoztató tartalmazza a) a középfokú iskola OM azonosítóját, telephelyenként a meghirdetett tanulmányi területek leírását, az azokat jelölő belső kódokat, b) a középfokú iskola felvételi eljárásának rendjét, c) a felvételi kérelmek elbírálásának, rangsorolásának módját, szabályait, ezen belül különösen a 27. § (2) bekezdésében szereplő szempontok alapján a teljesítmények értékelésének módját és figyelembe vételének arányait, d) a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkezőre vonatkozó speciális elbírálási szabályokat, e) ha az iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga követelményeit, a vizsga időpontját és helyét, f) g33. § (1) A középfokú felvételi eljárásban – a 27. § (4) bekezdésben foglalt kivétellel – csak központi írásbeli vizsga tartható. (2) A tanuló a központi írásbeli vizsgára való jelentkezését a hivatal által e célra kiadott jelentkezési lapon a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig küldheti meg közvetlenül valamely általa választott, központi írásbeli vizsgát szervező intézménybe. (3) Amennyiben a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő jelentkező élni kíván az Nkt. 51. § (5) bekezdésében biztosított jogával, a jelentkezési laphoz csatolnia kell az erre vonatkozó kérelmet, valamint a szakértői bizottság véleményét. Az igazgató a kérelemről döntését határozat formájában hozza meg. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről. (4) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig rögzíti a vizsgázók jelentkezési adatait. A hivatal a rögzített adatok alapján állítja össze az intézmények számára az írásbeli vizsga feladatlapcsomagjait. 34. § (1) A központi írásbeli vizsga a hivatal által megküldött feladatlapok megoldásából áll. A központi írásbeli vizsgát szervező iskola által biztonságos csomagolásban átvett feladatlapcsomagok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik. A felbontás helyét, időpontját, a csomag – sértetlen vagy sérült, felbontott – állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (2) A központi írásbeli vizsgát szervező középfokú iskola igazgatójának biztosítania kell a hivatal által működtetett elektronikus üzenetküldő rendszer folyamatos figyelemmel kísérését minden vizsganapon. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább harminc perccel

meg kell kezdeni, és az írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után harminc percig kell folytatni. (3) A központi írásbeli vizsgát szervező középiskola igazgatója a vizsgázókat az iskola honlapján, valamint az írásbeli vizsga megkezdése előtt a vizsga helyszínén tájékoztatja arról, hogy hol és mikor tekinthetik meg az általuk elkészített és az iskola által kiértékelt dolgozatokat, és tájékoztatást ad az értékelésre vonatkozó észrevételek megtételének szabályairól. (4) A központi írásbeli vizsga során a vizsgaszervező iskola biztosítja a tanári felügyeletet. A vizsgateremben a tanulók ültetési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. A vizsga során – a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a 33. § (3) bekezdés alapján adott igazgatói engedélyben meghatározott eltéréssel – a feladatlap-készítő bizottságok által meghatározott, a hivatal honlapján közzétett, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szerinti jelentkezési határidőig nyilvánosságra hozott és az egyes feladatlapokon is feltüntetett segédeszközök használhatók. A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni. 35. § (1) A vizsga dolgozatainak javítását a hivatal által kiadott javítási-értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi. (2) Az írásbeli vizsgát szervező intézmény a KIFIR rendszerben rögzíti a vizsgán való részvétel tényét, a 33. § (3) bekezdés alapján biztosított speciális körülményeket, a vizsgaeredményeket, valamint elvégzi az értékelő lapok előállítását, kinyomtatását. (3) Az írásbeli vizsga kiértékelt dolgozatait a vizsgázó és szülője az iskola képviselőjének jelenlétében, az igazgató által meghatározott helyen és időben megtekintheti, azokról kézzel vagy elektronikus úton másolatot készíthet, és – kizárólag a hivatalos javításiértékelési útmutatótól eltérő értékelés esetén – az értékelésre észrevételt tehet. Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni. (4) A megtekintéshez – az adott írásbeli vizsgát követő nyolc napon belül – egy munkanapot (nyolc órát) kell biztosítani. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig – tizenhat óráig – írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. (5) Ha az írásbeli vizsgakérdésekre adott megoldás értékelésére a vizsgázó észrevételt nyújt be, az iskola az észrevételt érdemben elbírálja. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel. (6) Ha az észrevételt tevő az iskola határozatának kézhezvétele után is fenntartja korábbi észrevételét, ezt egy munkanapon belül írásban közli a vizsgát szervező iskolával. A határidő elmulasztása jogvesztő. Az iskola a fenntartott észrevételt az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak. (7) A hivatal a fenntartott észrevételt érdemben elbírálja. A bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő nyolc munkanapon belül rövid úton (elektronikus úton) írásban közli az iskolával, valamint postai úton megküldi az iskolának és az észrevételt tevőnek. 36. § (1) Az írásbeli vizsga eredményéről a vizsgát szervező iskola – a hivatal által kiadott, a vizsga részletes eredményeit tartalmazó, az iskola körbélyegzőjének lenyomatával, valamint az igazgató vagy az általa kijelölt személy aláírásával hitelesített értékelő lapon – közvetlenül tájékoztatja a vizsgázókat.

(2) A középfokú iskola a jelentkező központi írásbeli vizsgából származó felvételi teljesítményét az értékelőlap alapján állapítja meg. A felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető. (3) A központi írásbeli vizsgán elérhető maximális pontszám a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összesített eredmény, összpontszám ötven százalékánál nem lehet kevesebb. (437. § (1) Az általános iskola tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba. (2(3) Ha a jelentkező nincs tanulói jogviszonyban, vagy tanulmányait külföldön végzi, a felvételi lapokat a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő tölti ki és a jelentkezési lapot a felvételt hirdető középfokú iskolába, a tanulói adatlapot pedig a Felvételi Központba küldi meg. (4) A felvételi kérelmet a 27. § szerint kell benyújtani. A felvételi lapok többszörözhetők. Ha a felvételi kérelmet nem az e rendeletben foglaltak szerint nyújtották be, a kérelemben érintett középfokú iskola szükség esetén a hiányok nyolc napon belüli pótlására szólítja fel a kérelem benyújtóját. E határidő elmulasztása jogvesztő. (5) A kiskorú felvételi lapjait mind a két szülő, ha a kiskorú gyámság alatt áll, a gyám, továbbá – ha a jelentkező a tizennegyedik életévét betöltötte és nem cselekvőképtelen – a jelentkező írja alá. A felvételi lapokat az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának akkor is továbbítania kell, ha azt a jelentkező nem írja alá. Nem szükséges a szülő aláírása, ha a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, korlátozta, vagy ha a szülői felügyelet azért szünetel, mert a szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, továbbá akkor sem, ha a szülő ismeretlen helyen tartózkodik, vagy jogai gyakorlásában ténylegesen akadályozott. A szülői felügyeletet gyakorló szülőnek kell igazolnia, hogy a másik szülő aláírására nincs szükség. A nagykorú, cselekvőképes személy felvételi lapjait a jelentkező írja alá. (6) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskola a tanuló felvételi lapjait, ha azt a külön élő szülő nem írta alá, abban az esetben is továbbítja, ha a gyermek továbbtanulásra való jelentkezéséről a bíróság döntött, vagy a szülők a bírósági eljárást nem indították meg. Ez utóbbi esetben az iskola értesíti mind a két szülőt, hogy a köztük lévő vita eldöntése a gyámhatóság vagy a bíróság hatáskörébe tartozik. (7) A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a jelentkező személyes adatait a középfokú iskola, a hivatal, a Felvételi Központ és a kormányhivatal a felvételi eljárás törvényes lefolytatása érdekében kezelje. Ha a jelentkező a 40. § (1) bekezdése szerinti felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát és az egyéni adatát, jeligéjét a jelentkezési lapra rá kell írnia. 38. § (1) Az általános iskola által előállított és a 37. § (5) bekezdése szerint aláírt felvételi lapokra az általános iskola további bejegyzést nem tehet. Indokolt esetben felhívja a tanuló, a szülő figyelmét a hiányzó, a hibás adatokra, továbbá kezdeményezi azok kijavítását. A jelentkezési lapnak az általános iskolai tanulmányi eredményekre vonatkozó részét – a 37. § (2)–(3) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – az általános iskola igazgatója aláírásával hitelesíti. (2) A jelentkező több jelentkezési lapot nyújthat be. Minden jelentkezési lapon egy iskola tüntethető fel. Egy jelentkezési lapon az iskola több tanulmányi területe is megjelölhető. A jelentkezési lapokon a tanulmányi területnek a 32. § (2) bekezdése szerinti belső kódját minden esetben fel kell tüntetni. (3) A felvételi kérelem benyújtásához a jelentkező számára jelentkezési lapjai számától függetlenül két példányban tanulói adatlapot kell kiállítani. A tanulói adatlapon fel kell

tüntetni a kiállított jelentkezési lapok számát, több tanulmányi terület esetén feltüntetve azoknak a jelentkező által meghatározott rangsorát. A rangsorolást nem iskolánként, hanem tanulmányi területenként kell elvégezni. (4) A felvételi kérelmek rangsorolásáról a középfokú iskola nem kérhet információt, a tanulói adatlapon feltüntetett rangsorolást nem ismerheti meg. (5) Az általános iskola a tanulói adatlap első példányának 37. § (1) bekezdés szerinti elküldése után a tanulói adatlap második példányát borítékba zárja, és a tanuló végleges döntéséig megőrzi oly módon, hogy ahhoz – az e rendeletben meghatározott módosítási lehetőségen kívül – ne lehessen hozzáférni. (6) Az általános iskola a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban egy alkalmat köteles biztosítani ahhoz, hogy a tanuló és a szülő közösen módosíthassa a tanulói adatlapot. A módosítás a módosító tanulói adatlap kitöltésével történik. A módosítás során új középfokú iskola nem jelölhető meg, a beírt tanulmányi területek nem törölhetők, azonban az eredetileg benyújtott tanulói adatlapon feltüntetett középfokú iskolához újabb tanulmányi terület írható be, továbbá az eredetileg beírt rangsor megváltoztatható. Új tanulmányi terület csak az eredeti tanulói adatlapon szereplő, érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. A módosító tanulói adatlap kitöltésével a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti. Az általános iskola a módosító tanulói adatlapokat megküldi a Felvételi Központnak, a többi adatlapot visszaadja a tanulóknak. A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a módosító tanulói adatlapot a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő küldheti meg a Felvételi Központnak. (7) Ha a tanköteles tanuló nem nyújt be felvételi kérelmet, az igazgató írásban tájékoztatja a tanulót és a szülőt a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos kötelezettségekről. 39. § (1) Ha a középfokú iskola szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdései a Nat általános iskolai követelményrendszerére és a középfokú iskola pedagógiai programjában meghatározott a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre épülnek. (2) A szóbeli vizsgára a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kerülhet sor. A 27. § (5) bekezdésében és a 28. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott eljárásokat ugyanezen időszak végéig le kell zárni. A szóbeli vizsgákra a középfokú iskola legalább három napot köteles kijelölni. (3) A szóbeli vizsgán elérhető eredmény a felvételi eljárás eredményének megállapításakor a felvételi eljárás egészében megszerezhető összpontszám huszonöt százalékánál nem lehet több. (4) A szóbeli vizsga nyilvános, amelyet az iskola igazgatója indokolt esetben korlátozhat. 40. § (1) A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a 37. § (7) bekezdése szerint a jelentkezési lapján kérte, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeltessék, akkor a középfokú iskola az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adatát, jeligéjét tünteti fel. (2) A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként kell elkészíteni, valamennyi jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező (1) bekezdésben meghatározott azonosító adata mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. (3) A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének,

telephelyének településén található, vagy akinek különleges helyzete ezt indokolja. A különleges helyzetet az iskola pedagógiai programjában kell szabályozni. (4) Ha a középfokú iskola nemzetiségi nevelés-oktatást folytat, a nemzetiségi tanulmányi területeken a rangsorolás során előnyben kell részesíteni a felvételi feltételeknek megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó jelentkezőket. 41. § (1) A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben a középfokú iskola számára elérhetővé teszi. (2) A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerben úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők listájában minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi jegyzékben elfoglalt helye szerintisorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsorban – tanulmányi területenként – feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. (3) A tanulói adatlapok módosításának feldolgozását követően a Felvételi Központ a KIFIR rendszerben kiegészíti a jelentkezők listáját. (4) A jelentkezők listájának kiegészítése után a középfokú iskola igazgatója a (2) bekezdésben meghatározottak szerint, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig kiegészíti az ideiglenes felvételi rangsort, valamint tanulmányi területenként közli a felvehető tanulók számát. A középfokú iskola igazgatója az ideiglenes felvételi rangsort a KIFIR rendszerből kinyomtatja, és minden oldalát aláírásával és az iskola körbélyegzőjének lenyomatával ellátva megküldi a Felvételi Központnak. Ha a középfokú iskola igazgatója rendelkezik legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással, és az ideiglenes felvételi rangsort a saját fokozott biztonságú elektronikus aláírásával ellátva küldi meg a Felvételi Központ részére, a papíralapú hitelesítésre nincs szükség. (5) A Felvételi Központ a KIFIR rendszer segítségével az ideiglenes felvételi rangsorok alapján tanulmányi területenként elkészíti az egyeztetett felvételi jegyzéket. Az egyeztetett felvételi jegyzéken minden jelentkező esetében szerepel a felvételi kérelem elfogadásának vagy elutasításának ténye. Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Felvételi Központ a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja. A Felvételi Központ a jelentkezőnek azt az adatlapon szereplő legalacsonyabb sorszámú felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, amelyet az adott tanulmányi területet meghirdető iskola elfogadott, és a jelentkező a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszámon belül van. (6) A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket. 42. § (1) A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. (2) Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A felvételről szóló értesítést a 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben a tanulónak, kiskorú tanuló esetében a szülőnek kell megküldeni, továbbá a 37. § (2) bekezdésben meghatározott esetben az általános iskolának is, ha a vele tanulói jogviszonyban álló tanuló a középfokú iskolába felvételt nyert.

(3) A 37. § (2)–(3) bekezdésében meghatározott esetben az elutasításról szóló értesítést nem kell megküldeni az általános iskolának, a jogorvoslati eljárás eredményéről pedig csak akkor kell az általános iskolát értesíteni, ha ennek eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert. (4) Ha a középfokú iskola a benyújtott felvételi kérelmek és a felvételi eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a meghirdetett tanulmányi területen nem tudja elindítani az oktatást, köteles erről három munkanapon belül értesíteni a jelentkezőt, a fenntartót és a hivatalt. 43. § (1) A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. (2) Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott osztályba felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat a honlapján közzéteszi. (3) A rendkívüli felvételi eljárásban új jelentkezési lapot kell benyújtani a felvételt meghirdető iskola által meghatározott formában és időpontig. A rendkívüli felvételi eljárásban több jelentkezési lap is benyújtható, de egy jelentkezési lapon csak egy iskola jelölhető meg. A felvételi kérelmekről az iskola igazgatója dönt. 44. § (1) A KIFIR rendszerének adatbázisában szereplő személyazonosításra alkalmas adatokat – a felvételi eljárás lezárását követően – a Felvételi Központ legkésőbb szeptember 15-éig törli, egyúttal a személyes adatokat tartalmazó papíralapú adathordozókat legkésőbb ugyaneddig az időpontig megsemmisíti. (2) A KIFIR rendszer adatbázisában a személyazonosításra alkalmas adatok törlése után megmaradt adatokat a hivatal tárolja, kezeli, statisztikai célra felhasználhatja, továbbá statisztikai felhasználás céljára átadhatja. 45. § (1) A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. (2) A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtania a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, amelyiknek a döntésével a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a szülő nem ért egyet. (3) Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 37. § (2) bekezdésében leírt esetben csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert. (4) A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta. Iskolánkban az elért eredményeket 25, az általános követelmények szerinti központi írásbeli vizsgát 50, a szóbeli vizsgát 25 %-os mértékben vesszük figyelembe. Az általános iskolai eredményekből a 7. év végi és a 8. félévi közismereti tantárgyi átlagot vesszük figyelembe. A vendégtanulói jogviszony létesítése 49. § (1) A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy a tanuló az iskolában oktatottaktól eltérő irányú ismeretek megszerzése céljából másik iskolában elméleti tanítási órán, gyakorlati foglalkozáson vegyen részt.

(2) Ha a tanuló tartós gyógykezelése az iskolába járást nem teszi lehetővé, a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő kérelmére az intézmény vezetője engedélyezheti, hogy – tanulói jogviszonyának fenntartása mellett – tanulmányait a fekvőbeteg-ellátás keretében gyógykezelését biztosító egészségügyi intézményben vagy rehabilitációs intézményben biztosított nevelés-oktatás keretében folytassa. (3) (4) Ahol e jogszabály vendégtanulót említ, azon az (1)–(3) bekezdések egyikében meghatározott tanulmányokat folytató tanulót kell érteni. (5) A tanulói jogviszonnyal rendelkező tanuló a vendégtanulói jogviszonya létesítésének engedélyezésére a vele jogviszonyban álló iskola igazgatójának nyújtja be írásbeli kérelmét. Az iskola igazgatója a kérelemben foglaltak alapján, a kérelem átvételétől számított tizenöt napon belül beszerzi a döntéshez a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola javaslatát, vagy a (2) bekezdésben foglalt kérelem szerint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény javaslatát. (6) A tanulóval jogviszonyban álló iskola igazgatója az (1)–(2) bekezdés szerint benyújtott kérelemről meghozott döntéséről értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt, valamint a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő iskola, vagy a (2) bekezdés szerinti kérelem esetében a tanulóval vendégtanulói jogviszonyt létesítő egészségügyi intézmény vagy a gyógykezelést biztosító intézmény vezetőjét. (7) A vendégtanuló teljesítményének értékelését a fogadó iskola végzi, és írásban értesíti a tanulóval jogviszonyban álló iskolát. Átvétel A tanuló átvételéről az intézmény vezetője dönt a kért tagozat osztálylétszáma, az átvételi kérelem megalapozottsága és szabályossága, a szükséges különbözeti vizsgák mennyisége függvényében. Határozatáról a kérelmezőt – kiskorú esetén a szülőt tájékoztatja, befogadó határozat esetén az előző intézményt nyilatkozata megküldésével tájékoztatja a beiratkozásról, a kérelmezőt felvilágosítja a szükséges teendőkről, azok sorrendjéről.

11. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, vagy a további állapotromlás megakadályozása érdekében a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Legfontosabb szerepe, hogy helyes alkalmazásával lehetővé válik az időveszteség minimálisra csökkentése, mely a maradandó egészségkárosodás nélküli túlélés alapvető feltétele. A segítség nyújtására törvény kötelez mindenkit Hajlandóság kialakításának egyik eszköze lehet gyermekkorban megkezdett oktatás. Célkitűzés: már gyermekkorban a vészhelyzetbe került emberek megsegítését és a számukra nyújtott elsősegélyt magától értetődővé tenni. A tanuló legyen tisztában a telefonon történő segítséghívás és a vészhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolásával, stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák ismeretével, kisebb sebek ellátásával, kötözésével, közlekedésbiztonsággal, veszélyes gyógyszerek és mérgező növények következményeivel. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul.

Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van testnevelés, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: – az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; – támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések

Fizika testnevelés – – – –

-

forrázás szénmonoxid mérgezés égési sérülések forrázás esések,

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat bevonásával; évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó egészségnapot szervezünk a tanulók számára.

II. HELYI TANTERV 1.

A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet és annak 3. 7. és 12. mellékelte.

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga és az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma A gimnáziumok 9-12. évfolyamára kiadott kerettanterv kiinduló óraterve: Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam, gimnázium Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

4 3 3 3

2

2

3

3

1 2 2

2

2

2

5 1 6 35

1 5 1 8 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

1 1 5 1 4 35

1 5 1 4 36

* A két tantárgy valamelyikének választása kötelező. **11–12. évfolyamon a négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete. A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi tartalommal tölthet meg. A kötelező tanórai foglalkozásokat és óraszámaikat a tagozatos óratervekben rögzítettük.

RAJZ TAGOZAT Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek**RAJZ Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4,5 3 3 4

4 3 3 4

5 4 3 4

5 4 3 4

2,5

2

4

4

1 2 2

2

x

x

2

2

5 1 2 35

1 5 1 4 35

2 2 2 1 2

2 2 2 2 1

3

1 2 5 1 35

2 5 1 36

ÉNEK TAGOZAT Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek**ÉNEK Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4,5 3 3 4

4 3 3 4

5 4 3 4

5 4 3 4

2,5

2

4

4

1 2 2

2

x

x

2

2

5 1 2 35

1 5 1 4 35

2 2 2 2 1

2 2 2 2

3 1

1 2 5 1 35

2 5 1 36

MÉDIA TAGOZAT Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek**MÉDIA Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4,5 3 3 4

4 3 3 4

5 4 3 4

5 4 3 4

2,5

2

4

4

1 2 2

2

x

x

2

2

5 1 2 35

1 5 1 4 35

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

2

2

2 5 1 35

2 5 1 36

ÁLTALÁNOS TAGOZAT Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek**RAJZ Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4,5 4 3 4

4 5 3 4

5 4 3 4

5 4 3 4

2,5

2

4

4

1 2 2

2

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

x

1 2 5 1 35

x 2

2

5 1 2 35

1 5 1 4 35

2 5 1 36

BIOLÓGIA EMELT TAGOZAT Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek**RAJZ Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4,5 3 3 4

4 3 3 4

5 4 3 4

5 4 3 4

2,5

2

4

4

1 3 2

3

1 2 2 2 1 1

4 2 2 2 1 1

x

1 2 5 1 35

x 2

2

5 1 1 35

1 5 1 3 35

2 5 1 36

NYELVI TAGOZAT Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv II. idegen nyelv Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Mozgóképkultúra és médiaismeret* Művészetek** Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4,5 5 3 4

4 5 3 4

5 5 3 4

5 5 3 4

2,5

2

4

4

1 2 2

2

2 2 2 1 1

2 2 2 2 1 1

x

1 2 4+1 1 35+1

x 2

2

5 1 1 35

1 5 1 3 35

2 5 1 36

A tantarvi táblák értelmezése:            

Pirossal az eltéréseket, választásokat jelöltük. A kötelező érettségi vizsgatárgyak – magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, első idegen nyelv - óraszámát a szabad keret terhére egységesen megnöveltük. A 9. évfolyamon a mozgőképkultúra és médiaismeret tárgyat választottuk. x jelöli a művészetek felhasználásának konkrét tantervét. A kerettantervi tananyagon nem változtattunk, a10%-ot az óraszámok arányos növelésével az eredeti tantervben rögzített törzsanyag biztosabb elsajátítására fordítjuk. A biológia tantervben a 9. évfolyamról heti egy órát a 10. évfolyamra csoportosítunk át. A tanulók túlterhelésének elkerülése érdekében a beszámításra nem kerülő órák lehetőségével csak az egységes alapképzés érdekében egy helyen éltünk, a nyelvi tagozat 9. évfolyamán egy testnevelés óra tömegsport formájában kerül megszervezésre. A 11. és 12. évfolyamon szülői kérésre a választhatő érettségi előkészítő óraszám növelése érdekében ugyanerre alternatív lehetőséget biztosítunk. Ének-zene tantárgyból az „A” tantervet alkalmazzuk a tagozatos 11-12. évfolyamos oktatásban. Nem kötelező tantárgyakat nem határozunk meg. További választható tantárgyakat nem választottunk. A választható tantárgyak a 11. és a 12. évfolyamon az érettségi előkészítők. Az emelt szintű magyar és történelem önálló csoportban, heti +1 órával kerül megszervezésre. Az emelt és középszintre választható előkészítőkből a 11. évfolyamon pontosan 2 (biológia,



nyelvi 1 v- 2), a 12. évfolyamon pontosan 4 (biológia, nyelvi 3 v. 4) óra felvétele kötelező a tanuló választása alapján. Az általános, a nyelvi és a biológia tagozaton a művészetek keretében 12. évfolyamon mozgóképkultúra és médiaismeret, 11. évfolyamon vizuális kultúra tantervet állítottuk össze a kerettantervi utasítások szerint:

Vizuális kultúra 11. évfolyam:

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése

Órakeret 9 óra

Az alkotó tevékenységekben a síkbeli, térbeli kifejezőeszközök, a térábrázolási konvenciók, a színtani ismeretek megfelelő és önálló alkalmazása. Érzelmek, hangulatok megfogalmazása egyéni szín- és formavilágban.

Személyes gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése a vizuális A tematikai egység kifejezés alapvető eszközeinek segítségével, saját kifejezési szándék nevelési-fejlesztési érdekében is. Egyéni asszociációkra támaszkodó átírás, fokozás. Hagyományos és korszerű vizuális technikák alkalmazása. Önálló céljai vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Ismeretek/fejlesztési követelmények  Látvány megjelenítése egyénileg választott kifejezési szándék (pl. feszültség, figyelemfelhívás, nyugalom) érdekében, a vizuális kifejezés eszközeinek tudatos alkalmazásával (pl. nézőpont, kompozíció, színhasználat, felületkialakítás).  Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása, átírása, parafrázis készítése (pl. sík alkotás térbelivé alakítása, kép kiegészítése sajátos elemekkel vagy részletekkel, stílus- és műfajváltás, idő és karaktercserék).  Fogalmak, jelenségek (pl. repülés, víz, kapcsolatok, utánzás) komplex vizuális feldolgozása nem a megszokott eszközökkel (pl. talált tárgyakból, szokatlan anyagokból, fénnyel).  Szöveges és képi elemek képi kompozícióba rendezése (pl. egymás erősítésével) adott vagy tudatosan választott kifejezési szándék érdekében képzőművészeti példák (pl. dadaizmus, kortárs alkotók) alapján.  Mű és környezetének elemző vizsgálata több szempont szerint, konkrét művészeti példák alapján (pl. oltárkép, köztéri szobor, installáció, land-art, street art munka).

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szöveg és kép illusztratív, narratív kapcsolata. Ének-zene: zenei élmény. Dráma és tánc: jelenetek, táncmozgások, összetett hatások. Informatika: számítógép felhasználószintű alkalmazása.

Nonfiguratív megjelenítés, vizuális átírás, redukció, absztrakció, kiemelés, Kulcsfogalmak/ kontraszt, kompozíció, parafrázis, komplementer, vizuális narratív hatás, fogalmak illusztratív hatás, installáció, enviroment/környezetművészet, fényművészet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Kifejezés, képzőművészet Ábrázolás és stílus

Órakeret 7 óra

Megfigyelt téri helyzetek, forma, arány, fény és színviszonyok ábrázolása.

A tematikai egység Megfigyelt téri helyzetek, fény- és színviszonyok adott vagy választott nevelési-fejlesztési célnak megfelelő ábrázolása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 Téri helyzetek megjelenítése különböző ábrázolási rendszerek használatával és transzformálásával (pl. látvány reprodukálása vetületi ábrázolásból perspektivikus vagy axonometrikus megjelenítéssel).  Az önárnyék és a vetett árnyék művészi kifejező elemként történő alkalmazása (pl. megvilágítás megváltoztatásával létrehozott változások megjelenítése grafikai, fotós eszközökkel).  Ábrázolási konvenciók megfigyelése és értelmezése a művészet történetében, illetve az adott vagy választott megjelenítési cél érdekében reprodukálása az alkotó munkában.

Matematika: Modellezés, összefüggések megjelenítése. Transzformációk, adott tárgy más nézőpontból való elképzelése.

Téri helyzet, ábrázolási konvenció vagy ábrázolási rendszer, nézőpont, Kulcsfogalmak/ horizontvonal, iránypont, rövidülés, vetületi ábrázolás, képsík, nézet, fogalmak axonometria, egy- és két iránypontos perspektíva, önárnyék, vetett árnyék.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Kifejezés, képzőművészet Korszakok, stílusirányzatok

Órakeret 16 óra

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alkotások, alkotók felismerése, és elhelyezése a megfelelő korban. A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A művészettörténet főbb korszakainak összegző, lényegkiemelő jellemzése. A vizuális kifejezés eszközeinek pontos értelmezése különböző korokban. A legjelentősebb művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok témák illetve problémakörök rendszerezése és összegző ismerete. Esztétikai jellemzők megalapozott értékelése. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása az alkotó feladatokban. A technikai képalkotás lehetőségeinek elemzése és képzőművészeti kapcsolódásainak megértése. Elemzési szempontok megfelelő érvényesítése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 Művészettörténeti korszakok (pl. ókor, korakeresztény, romanika és gótika, reneszánsz és barokk, klasszicizmus és romantika) műfajokra lebontott részletes összegzése, a legfontosabb stílust meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével.  Vizuális művészeti műfajok összehasonlítása több szempontból (pl. műtípusok szerint: életkép a festészetben és a fotóművészetben, portré a szobrászatban és festészetben).

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: korstílusok, irányzatok társadalmi és kulturális háttere.

 A századforduló irányzatainak (pl. szecesszió, posztimpresszionizmus, impresszionizmus) és a 20. század legfontosabb avantgard irányzatainak (pl. kubizmus, expresszionizmus, dadaizmus, fauvizmus, futurizmus, szürrealizmus) részletes összegzése, a legfontosabb stílust meghatározó jegyek pontos megkülönböztetésével.  A 20. század második fele vizuális művészeti irányzatainak konstruktív, expresszív és konceptuális példáinak elemző vizsgálata.  A művészetben használt legfontosabb alkotói technikák (pl. egyedi és sokszorosított grafika, olaj vagy vizes alapú festmény) felismerése, a művészi kifejezésben betöltött szerepének elemzése.  Újmediális művészeti jelenségek konkrét elemző vizsgálata.

Magyar nyelv és irodalom: korstílusok, stílusirányzatok megnevezései, megkülönböztető jegyei, művészettörténeti párhuzamok. Könyvtárhasználat. Ének-zene: Művészetés zenetörténeti összefüggések (korszakok, stílusok kiemelkedő alkotók, műfajok). Zenei befogadói tapasztalatok.

Korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, műtípus, magasnyomás, mélynyomás, síknyomás, egyéni stílus, avantgard, Kulcsfogalmak/ avantgard irányzat, neoavantgard, posztmodern, kortárs képzőművészet, fogalmak újmédia, intermediális műfaj, eseményművészet, interaktív művészet, hálózati művészet.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Vizuális kommunikáció Tömegkommunikáció

Órakeret 3 óra

A reklám hatásmechanizmusának elemzése.

A tematikai egység A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete és nevelési-fejlesztési értelmezése. Reklámok összetett elemzése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények  A médiaipar működésének, a reklám hatásmechanizmusának feltárása kreatív gyakorlatokkal (pl. szerepjátékkal pop- vagy filmsztár karrierjének „felépítése” a tömegmédiában; fiktív reklámkampány tervezése és kivitelezése).

Kapcsolódási pontok Mozgóképkultúra és médiaismeret: A médiaipar működése. A reklám hatásmechanizmusa. Sztárok és szenzációk. Nemi szerepek reprezentációja. Virtuális valóság. Sztereotípia, tömegkultúra. Dráma és tánc: díszlet, jelmez, kellék, fény- és hanghatások, jellemábrázolás.

Ének-zene: populáris zenei stílusok. Magyar nyelv és irodalom: médiaszövegek kommunikációs és műfaji jellemzői. Informatika: az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció felismerése. Kulcsfogalmak/ Reklám, sztár/jelenség, attribútum, öltözet/megjelenés, reklámtárgy, plakát, fogalmak szlogen, banner, spot, klip, weblap.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Vizuális kommunikáció Az újabb médiumokkal való kísérletezés

Órakeret 10 óra

Nem vizuális természetű információk érzékletes, képi megfogalmazása. Bonyolultabb vizuális kommunikációt szolgáló megjelenések tervezése. Idő- és térbeli változások megjelenítése. A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és megértése.

A tematikai egység A technikai médiumok (képalkotó) módszereinek megismerése. nevelési-fejlesztési Komplex audiovizuális közlés tervezése. Kortárs művészeti alkotások elemző feldolgozása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

 Az egyik médiumból a másikba való átkódolás egyszerűbb lehetőségeinek kipróbálása kreatív gyakorlatok segítségével (pl. „vizuális zen”" létrehozása kotta „átformálásával” képpé, választott színes technikával) a mediális szemlélet kiterjesztése, a különböző médiumok közötti tartalmi, üzenetbeli összefüggések feltárása céljából.  A technikai képalkotás újabb, kísérleti megoldásainak felismerése, alkalmazása alkotó gyakorlatok során (pl. fotoelektrográfia készítése fénymásoló vagy szkenner használatával, mozgó tárgyak, illetve testrészletek másolásával és további elektronikus/digitális módosításával) a kortárs szemlélet erősítése érdekében.  A nem lineáris alapú média-szövegformák néhány formájának megismerése, alkalmazása kreatív felhasználás révén (pl. hipertextre épülő vagy hipermédia szemléletű művek tervezése a világhálóra), a kevésbé bejáratott, asszociatív alapú gondolkodásmódok gyakorlása és tudatosítása céljából.  Az interaktivitás alapműködésének megismerése, feltárása a mozgóképi szövegben tervezési feladattal (pl. interaktívan, többféle módon bejárható videofilm szinopszisának és story-

Mozgóképkultúra és médiaismeret: Nem lineáris szövegformák. Internetes szövegépítkezés, hálózati kommunikáció, internetes tartalmak, online életforma. Ének-zene: a zenei mondanivaló más művészeti ág kifejezési eszközeibe való átkódolása. Magyar nyelv és irodalom: hipertext. Informatika: Multimédiás

board-jának elkészítése), a kevésbé ismert, új mediális-művészeti dokumentumok. technikák megfigyelése, alkalmazása érdekében. Viselkedési kultúra az online világban, a hagyományostól különböző médiumok megjelenési formái. A globális információs társadalom. Intermédia, kísérleti művészet, non-linearitás, hipertext, hipermédia, www, Kulcsfogalmak/ hálózati kommunikáció és művészet, interaktivitás, fogalmak multimédia/hipermédia, új média és művészet, hibrid média, (posztmédia), (vizuális zene), (elektrográfia), („copy-motion” technika).

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Tárgy- és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

Órakeret 10 óra

A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák alkalmazása. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák önálló alkalmazása. Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.

Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során célirányos szempontok kiválasztása. A tervezési folyamat értelmezhető A tematikai egység dokumentálása. A vizuális közlések érdekében különböző rajzi nevelési-fejlesztési technikák alkalmazása. Az adott tárgynak megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a tervezés során. Építészeti céljai és térélmények átértelmezése. A térélményt befolyásoló tényezők összegzése. Ismeretek/fejlesztési követelmények  Egyszerű használati tárgy (pl. egyedi övtáska) és belső tér (pl. élet minimál térben) tervezése az alapvető ergonómiai szempontok felmérésével és figyelembevételével, a tervezői folyamat jól értelmezhető rajzos és szöveges dokumentációja az ötletek, tervvázlatok, megvalósulási terv elkészítéséig.  Belső terek, tárgyak átalakítása egyszerű, de szokatlan eszközökkel (pl. fénnyel, becsomagolással) elsősorban a kifejezés, a hangulati hatások erősítése érdekében.  A közvetlen környezet (pl. település, iskola) kihasználatlan tereinek felmérése, megismerése, valós újrahasznosítási lehetőségeinek megtervezése és az ötletek pontos dokumentálása vizuális eszközökkel és szöveggel.  A lakberendezés funkciótól független lehetőségeinek (pl. színhatás és térérzet, anyagválasztás és hatáskeltés) elemző vizsgálata és összehasonlítása konkrét példákon keresztül.

Kapcsolódási pontok Matematika: Méretezés. Gondolatmenet követése. Absztrahálás, konkretizálás. Technika, életvitel és gyakorlat: Szükségletek és igények elemzése, tevékenységhez szükséges információk kiválasztása, tervezés szerepe, jelentősége, eszközhasználat. Lakókörnyezet –

életmód. Dráma és tánc: Produkciós munka. A színházművészet összművészeti sajátosságai. Kulcsfogalmak/ Tervezési folyamat, felmérés, térelrendezés, műszaki jellegű ábrázolás, fogalmak ergonómia, környezettudatos magatartás, környezetvédelem.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tárgy- és környezetkultúra Tervezés és fogyasztói szokások

Órakeret 3 óra

A vizuális környezetben megfigyelhető jellemzők pontos és árnyalt értelmezése és szöveges megfogalmazása. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.

Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és A tematikai egység gazdasági ok-okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és nevelési-fejlesztési típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek céljai értelmezése. A következtetések célirányos megfogalmazása. Ismeretek/fejlesztési követelmények  A hagyományos és a modern társadalmak tárgykészítésének, tárgytervezésének összehasonlítása a fogyasztóra gyakorolt hatások alapján, a fogyasztói szokások megkülönböztetésével és magyarázatával.  A média által közvetített fogyasztói szokások és a valós szükségletek, illetve az újrahasznosítás lehetőségeinek elemző vizsgálata a közvetlen környezetben, a tapasztalatok és következtetések vizuális szemléltetésével.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Társadalmi jelenségek értékelése. Társadalmi normák. Technológiai fejlődés. Fogyasztói társadalom. Földrajz: globális társadalmi-gazdasági problémák: fogyasztói szokások, életmód. Mozgóképkultúra és médiaismeret: Kultúra és tömegkultúra. A reklám hatásmechanizmusa. Informatika: az információk közlési célnak megfelelő alakítása, a manipuláció felismerése. Digitális prezentációk.

Kulcsfogalmak/ Hagyományos és modern társadalom, fogyasztói szokás, divat, életmód, fogalmak újrahasznosítás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

Tárgy- és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

Órakeret 4 óra

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtés. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

Különböző korú és típusú tárgyak, épületek megkülönböztetése, A tematikai egység elhelyezése a megfelelő korban vagy kultúrában. A következtetések nevelési-fejlesztési célirányos megfogalmazása. Néprajzi tájegységek tárgyi környezetének, kulturális jellemzőinek megismerése. A múlt tárgyi emlékeinek céljai értékelése, jelentőségük megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények  Különböző történeti korok és kultúrák (pl. Európán kívüli is) sajátos, jellemző tárgyainak (pl. totem, amulett), épületeinek, (pl. hagyományos japán lakóház) és díszítőmotívumainak (pl. azték, maja, kalocsai motívumok) elemző vizsgálata a kulturális jegyek pontos megkülönböztetésével, illetve a közös jegyek megkeresésével.  Két – a Kárpát-medence táji tagolódása szerint tetszőlegesen választott – táji csoport, néprajzi csoport (pl. Nyírség, Sárrét, Őrség, Palócföld, Nagykunság, Kalotaszeg, Mezőség) legfontosabb jegyeinek (pl. építkezés, viselet, eszközök, szokások) összegyűjtése, az eredmények képes és szöveges feldolgozása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Esztétikai minőségek. Toposz, archetípus. Könyvtárhasználat. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Társadalmi jelenségek értékelése. Társadalmi normák. Hagyomány. Hagyományos népi kultúra. Földrajz: Magyarország és a Kárpát-medence, világörökségi helyszínek, építészeti együttesek, kulturális tevékenységek (pl. táncház, busójárás). Ének-zene: Népek zenéje, néphagyomány.

Kulcsfogalmak/ Táji csoport, néprajzi csoport, tájegység, népi kultúra, hagyomány, fogalmak hagyományőrzés, világörökség.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Tárgy- és környezetkultúra Az épített, alakított környezet változásai

Órakeret 10 óra

Előzetes tudás

Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok önálló kiválasztása. Önálló kérdések megfogalmazása.

Vizuálisan is értelmezhető jelenségek, folyamatok társadalmi és A tematikai egység gazdasági ok-okozati összefüggéseinek megértése. Különböző korú és nevelési-fejlesztési típusú tárgyak, és a tárgyakhoz kapcsolódó társadalmi jelenségek értelmezése. A kortárs építészet és a kortárs téralakítás megjelenéseinek céljai értelmezése. A következtetések célirányos megfogalmazása.

62

Ismeretek/fejlesztési követelmények  Az építészettörténet fontosabb korszakainak (pl. ókor, romantika, gótika, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, eklektika, szecesszió) elemzése és összehasonlítása – különös tekintettel a formai, szerkezeti kapcsolódásokra és különbségekre –, illetve összehasonlítva a 20. század (modern, posztmodern) és kortárs építészeti stílusjegyek és térrendezés sajátos vonásaival, nemzetközi és magyar példák alapján.  Kortárs környezetalakítás és térrendezés elemző vizsgálata a közvetlen környezetben.  Művészi, azaz a térrendezés kifejező szándékú felhasználásának rendszerező elemzése és kipróbálása (pl. land art, street art).  A divat szélesen értelmezett fogalmának (pl. öltözködés, életforma, lakberendezés) elemző vizsgálata és értelmezése, reflektálva annak társadalmi összefüggéseire is.  A divat és hagyomány kapcsolatának vizuális értelmezése (pl. hagyományos ruhadarab áttervezése, átalakítása, hagyományos díszítmény felhasználásával póló mintatervezés).  A kulturális értékmegőrzés (pl. környezet- és műemlékvédelem) lehetőségének vizsgálata, az eredmények képes és szöveges feldolgozása, összegzése különös tekintettel annak felhívó jellegére.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Esztétikai minőségek. Toposzok, archetípusok állandó és változó jelentésköre. Könyvtárhasználat. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Társadalmi jelenségek értékelése. Társadalmi normák. Technológiai fejlődés. Fogyasztói társadalom. Földrajz: Környezet fogalmának értelmezése. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése. Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság. Globális társadalmigazdasági problémák fogyasztói szokások, életmód. Fenntarthatóság. Környezet és természetvédelem.

Modern, posztmodern, konstruktív-dekonstruktív térrendezés, organikus Kulcsfogalmak/ építészet, Bauhaus, funkcionalizmus, divat, társadalmi norma, szubkultúra, fogalmak értékmegőrzés. Ajánlott műtípusok, művek, alkotók Amennyiben a különböző korok és kultúrák feldolgozását kronologikus megközelítésben végezzük, a részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó a műtípusok, művek, alkotók szemléltetésére. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók. E listában szereplő tárgyakon és műtárgyakon kívül a szemléltetés anyagát tematikus módon is válogathatjuk. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt kapjanak a magyar művészet- és építészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus szempontú megközelítése esetében a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti, építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a

63

magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl. akár kortárs művek) független példák is szemléltessék a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is felhasználhatjuk.

    

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

        

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása. A vizuális közlés, kifejezés eszközeinek önálló, célnak megfelelő használata az alkotó- és befogadótevékenység során. Bonyolultabb kompozíciós alapelvek tudatos használata kölönböző célok érdekében. Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének szándéknak megfelelő pontos értelmezése, egyszerű mozgóképi közlések elkészítése. A médiatudatos gondolkodás magasabb szintjénak elérése tömegkommunikációs eszközök és formák összetettebb, rendszerező ismerete alapján. Tanult technikák célnak megfelelő, tudatos és önálló alkalmazása az alkotótevékenységekben. A tervezett, alakított környezet komplex értelmezése, reflektálva a társadalmi, környezeti problémákra is. Társművészeti kapcsolatok árnyalt értelmezése. Legfontosabb kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok rendszerező ismerete és a meghatározó alkotók műveinek felismerése. Az építészet legfontosabb elrendezési és szerkezeti alapelveinek, illetve stílust meghatározó vonásainak rendszerező ismerete. Vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása során a műelemző módszerek összetett, komplex alkalmazása az ítéletalkotás érdekében. Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések megfogalmazása. A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

Mozgóképkultúra és médiaismeret 12. évfolyam

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A média kifejezőeszközei A figyelemirányítás, hangulatteremtés és értelmezés fő eszközei

Órakeret 9 óra

Vizuális kultúra: képkivágás, gépállás, gépmozgás, beállítás, jelenet.

A tematikai egység Sajátos mozgóképi szövegalkotó kódok felismerése és alkalmazása. nevelési-fejlesztési Az intertextualitás jelenségének felismerése és értelmezése. céljai

64

Ismeretek/fejlesztési követelmények 1/1. A mozgóképi látványszervezés (pl. kompozíció, megvilágítás, kameramozgás, szemszög, színkezelés) megfigyelése változatos művek (pl. reklám, filmrészlet, televíziós műsor részlete) példáján. 1/2. Az egyes mozgóképi szövegszervező eszközök (pl. fényviszonyok, képkivágás, kameraállás) megváltoztatása rövid és célirányos szövegalkotási gyakorlatok során. Az ily módon elért hatás (pl. a kép hangulatának vagy a látványhoz rendelt értelmező elemek megváltozása) tudatosítása elemző megállapítások révén. 1/3. Mozgóképi idézet elemzése (pl. filmalkotás vagy -jelenet összevetése annak remakejével), különös tekintettel a mozgóképi kifejezőeszközök eltérő alkalmazására, valamint e transzformáció jelentésalakító hatására. 1/4. Rövid mozgóképi szöveg (pl. ismert reklám) újrafogalmazása megadott kritériumok (pl. parodisztikus hatás elérése) alapján; részletes munkaterv összeállítása, majd annak megvalósítása egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefon).

Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: mozgóképi közlés, a mozgóképi nyelv alapjai. Magyar nyelv és irodalom: Intertextualitás jelensége, utalás, vendégszöveg. Stílusimitáció, paródia, intertextualitás.

Kulcsfogalmak/ Nézőpont, távolság, fényviszony, mozgás, mozgóképi idézet. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A média kifejezőeszközei A mozgóképi elbeszélés

Órakeret 7 óra

Előzetes tudás

Tér- és időszervezés, utalás, verbális tartalmak audiovizuális adaptációja.

A tematikai egység A filmelbeszélés eszközrendszerének tudatosítása. nevelési-fejlesztési Összetettebb (időben és térben elkülönülő) cselekmények megjelenítése, tagolása. céljai Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények 2/1. A montázs idő- és téralakító hatásának, a kép és a hang montázsviszonyának, valamint az intellektuális montázs szerepének megfigyelése filmes példák (pl. szovjet avantgárd) alapján. Következtetések megfogalmazása szóban vagy írásban. 2/2. Az irodalomból már ismert problémaközpontú szerkesztésmód (expozíció – bonyodalom – kibontakozás – tetőpont – megoldás) elemeinek felismerése egyszerűbb (pl. rövidfilm, reklám) és összetettebb (pl. játékfilm vagy filmsorozat) mozgóképi példák segítségével. 2/3. Összetett cselekményű (több szálon futó, nem lineárisan előrehaladó időkezelésű, bonyolult térszerkezetű) szövegformák tagolása, értelmezése. 2/4. Valós vagy fiktív esemény mozgóképi (pl. kisfilm) szöveggel történő megjelenítésének megtervezése story-board készítésével, majd kivitelezése egyszerű eszközökkel (pl. mobiltelefonnal).

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Verbális és nonverbális jelek a közlésfolyamatban. Cselekményes műnemekhez tartozó alkotások szerkezetének problémaközpontú megközelítése; jellemrendszer, a jellemzés eszközei; adaptáció. Dráma és tánc: stílus, karakter, státusz

65

metakommunikációs ábrázolása; érzelemkifejezés és jellemzés metakommunikációs eszközökkel; a dráma és a színház formanyelve. Vizuális kultúra: téridő kifejezése; látványhang-mozgás összekapcsolása. Kulcsfogalmak/ Montázs, elbeszélő, szerepjáték, státusz. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A média kifejezőeszközei Szerzői kultúra és tömegkultúra, mint eltérő beszédmódok

Órakeret 25 óra

Tömegkultúra, archetípusok (a mítoszokban és az irodalomban), a történetiség és műfajiság megközelítési módjai (az irodalomban).

A tematikai egység A szerzői nézőpont, a szemléleti és műfaji keretek felismerése, az nevelési-fejlesztési ezeket szolgáló audiovizuális kifejezőeszközök azonosítása. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

3/1. A mozgóképi szövegek archetípusokon alapuló működésmódjának megfigyelése. Egyes archetípusok (pl. „a szépség és a szörnyeteg” különböző előfordulásai) jelentésmezejének értelmezése klasszikus filmes példák alapján. A jelentéskör állandó és változó elemeinek meghatározása. 3/2. Műfaji jegyek felismerése rövid filmrészletek alapján, néhány klasszikus filmműfaj (pl. western, melodráma, sci-fi) tipikus eszköztárának feltérképezése. 3/3. Saját médiafogyasztói élmények alapján rokon műfajok rendszerének felvázolása, az egyes filmműfajokhoz jellegzetes példák gyűjtése (pl. interneten fellelhető tralierek letöltése révén), a hozott szövegrészletek önálló elemző bemutatása (pl. rövid prezentáció keretében). 3/4. Önállóan gyűjtött mozgóképi példák bemutatása annak érzékeltetésére, hogyan keverednek a műfaji jegyek egyes posztmodern filmalkotásokban, illetve kortárs magyar filmekben. 3/5. A sztárfogalom kialakulása és módosulása. Sztárjelenség a filmen és a médiában: ismert filmszereplő és médiaszemélyiség image-ánek elemzése, a hátterében fellelhető archetípusok

Magyar nyelv és irodalom: műfajok rendszere; archetípus, stílusirányzatok története; nézőpont, elbeszélői pozíció; az irodalom határterületei: a szórakoztató irodalom műfajai (krimi, kalandregény, szerelmesregény stb.) Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a globalizálódó világ és Magyarország – a

66

meghatározása. tömegkultúra. 3/6. Filmalkotások, esetleg szemelvények megtekintése a szerzői film történetéből. A legfontosabb korstílusok (német expresszionizmus, francia avantgárd, szovjet avantgárd, olasz neorealizmus, francia és cseh új hullám, német új film) jellegzetes példái alapján a szerzői film sajátosságainak felismerése, elemző és értékelő megfigyelések megfogalmazása (pl. vita keretében). 3/7. Önálló anyaggyűjtés a film stílustörténetének témájából, irányzatok, filmalkotói életművek, fontos alkotások értelmező bemutatása pl. kiselőadás formájában. A magyar filmművészet értékeinek megismerését elősegítendő feldolgozásra javasolhatók például a következő jelenségek, csoportok és szerzők: – parabola a magyar filmművészetben, a cenzúra filmjei, magyar dokumentumfilmek; – Budapesti Iskola, a magyar új hullám; – Makk Károly, Fábri Zoltán, Huszárik Zoltán, Szabó István, Jancsó Miklós, Bódy Gábor, Jeles András, Tarr Béla. Kulcsfogalmak/ Kultúra és tömegkultúra, műfajfilm, műfajkeveredés, posztmodern, szerzői film, kézjegy, archetípus, sztár, hős. fogalmak

Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A média társadalmi szerepe, használata Az új média formái és szövegépítkezési sajátosságai

Órakeret 3 óra

Szövegtípusok az új médiában, valós és virtuális tér, interaktivitás, online önreprezentáció, a hálózati kommunikáció hatása az életmódra, biztonságos internethasználat.

A tematikai egység Az internetes szövegépítkezés sajátosságainak megismerése, blogok, nevelési-fejlesztési közösségi oldalak stb. tartalmának elemzése, online médiaszövegek készítése. Részvétel a lokális nyilvánosságban. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 5/1. Identitások megjelenítése a virtuális térben: saját önreprezentáció eszköztárának (pl. Facebook-adatlapok információinak) elemzése. 5/2. Önálló image-alkotás (pl. filmszereplő adatlapjának elkészítése révén), az etikus magatartási normák figyelembevételével, a magánszféra védelmének, az információs önrendelkezés jogának tudatosításával. 5/3. Aktuális témáról online publikálható szöveg (cikk, blogbejegyzés, fórumhozzászólás stb.) megalkotása az iskolai (vagy egyéb lokális közösségi) honlap számára. A befogadók reakcióinak követése, értelmezése (pl. rövid beszámolóban vagy statisztika segítségével).

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: a szövegek jelentésbeli és nyelvtani kapcsolóelemei, a szövegszerkesztés lépései. Informatika: digitális tartalmak létrehozása, online publikációja; szerzői jogok, adatvédelem, adatkezelés.

67

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Az ipari forradalom hatásai; a polgári nyilvánosság. A tudományostechnológiai fejlődés hatásai a gazdaságra, társadalomra és kultúrára; a tudás fogalmának átalakulása az információs társadalomban. Földrajz: az egyén társadalmi szerepvállalása; helyi szerveződések, regionális és nemzetközi összefogás a fenntarthatóság eléréséért; környezettudatosság: a közösségi média szerepe a környezetvédelemben. Etika: korunk kihívásai – a felelősség új dimenziói a globalizáció korában. Kulcsfogalmak/ Multimédia, hypertext, interaktivitás, virtuális identitás. fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A média társadalmi szerepe, használata Médiaipar, médiafogyasztás és -befogadás

Órakeret 9 óra

Kereskedelmi, közszolgálati és nonprofit média, alkotói szándék, célcsoport, közönség mint vevő és áru, médiafogyasztási szokások, médiafüggőség.

A tematikai egység A médiaipar működésének megismerése, médiajelenségekről szóló nevelési-fejlesztési elemzés értelmezése, önálló kérdések és vélemény megfogalmazása a tárgyalt témával kapcsolatban. A kritikai gondolkodás fejlesztése. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények 6/1. Tulajdonviszonyok a médiában: a közszolgálatiság problémájának megértése szakirodalmi szövegek feldolgozása (olvasás, lényegkiemelés, tartalmi kivonat készítése) révén.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári

68

6/2. A nézettség- és fogyasztásnövelő stratégiák (pl. a műsoridő elosztása, sorozatelv) megfigyelése egy kereskedelmi tévécsatorna műsorrendjének segítségével. A műsorrend által közvetített kulturális mintázatok körülírása, következtetés azok társadalmi hatásaira a csatorna kínálatának (pl. az egyes műsortípusok gyakorisága) elemzése révén. 6/3. A reklám hatásmechanizmusának elemzése változatos példák segítségével, kitalált termék reklámjának tervezése és elkészítése különböző médiumok (pl. újság, óriásplakát, televízió, rádió) számára. 6/4. Az infotainment (a tájékoztató és szórakoztató funkciót párhuzamosan megvalósító műsortípus) jelenségének tudatosítása rövid, aktuális médiaszövegek narratív szerkezetének (központi probléma és a felvezetés lépései) és eszköztárának (mozgóképi formanyelv, kommentárok, zene) leírásával. 6/5. A közönségkutatás főbb szempontjainak tudatosítása: a közönség mint állampolgár, fogyasztó, társadalmi nem képviselője, globális és lokális közösségek tagja stb.

ismeretek: A modern tömegkommunikáció kialakulása és társadalmi hatásai. Helyi társadalom, civil társadalom, önkéntesség. Magyar nyelv és irodalom: tömegkommunikáció, reklám; a befogadó szerepe a jelentésteremtésben, befogadói stratégiák. Földrajz: globális kihívások, tudatos fogyasztói magatartás; környezettudatosság;a társadalmi célú reklámok. Matematika: megismerés, gondolkodás; adatgyűjtés, adatok rendezése, adatábrázolás, adatok értelmezése; statisztikai gondolkodás, alapvető statisztikai fogalmak.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Kereskedelmi/közszolgálati/nonprofit média; közönség: vevő és áru; műsoridő, műsorrend, sorozatelv, infotainment. A média társadalmi szerepe, használata Médiareprezentáció, valószerűség és hitelesség

Órakeret 7 óra

Médiaszövegek fikciós illetve dokumentumjellege, sztereotípia, reprezentáció, tematizáció, valóságábrázolás, hitelesség, hír. A hitelesség igényével fellépő médiaszövegek megalkotottságának tudatosítása. Azonos események eltérő médiareprezentációinak összevetése, eltérésük értelmezése. Sztereotípiák és konvenciók azonosítása a médiaszövegekben, saját értékelő viszony kialakítása ezekkel kapcsolatban.

Ismeretek/fejlesztési követelmények 7/1. Társadalmi csoportok (pl. bizonyos foglalkozást űzők, nők/férfiak, korcsoportok, kisebbségi csoportok) és közéleti események megjelenítése a médiában. A reprezentációs stratégia

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: sajtóműfajok (hír,

69

sajátosságainak narratív és formanyelvi elemzés révén történő leírása, a felismert sztereotípiák kiemelése, értelmezése. 7/2. Esettanulmány készítése arról, hogyan kerül egy aktuális esemény napirendre, majd néhány héten át tartó folyamatos előfordulás-követés révén annak megfigyelése, milyen eszközökkel és formákban tartja a média napirenden az adott eseményt. 7/3. A dokumentarizmus jelensége: a dokumentumfilmezés klasszikus példáin bemutatni a reprodukciós és ábrázoló törekvések együttes jelenlétét. Egy áldokumentumfilm megtekintése, a megtévesztő jegyek (pl. részletgazdagság, verbális és vizuális forrásokra való hivatkozás) és az áruló jegyek (pl. irónia, túlzás) kiemelése közös szóbeli elemzés keretében. A környezettudatosságra nevelés érdekében ajánlottak környezeti kérdésekkel foglalkozó valódi (pl. Kellemetlen igazság) vagy áldokumentumfilmek (pl. A hülyeség kora, Olajfalók) elemzése. Érvelő kisesszé írása a valóságtelevízió sikerének lehetséges társadalmi hátteréről.

Kulcsfogalmak/ fogalmak Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

kommentár, tudósítás, riport); a szóbeli történetmesélés (anekdota, adoma) szerkezete, értékelő elemei. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: források hitelessége, forráselemzés, információgyűjtés és -rendezés. Vizuális kultúra: a tapasztalati és a reprezentált valóság viszonya.

Reprezentáció, hírérték, tabloidizáció, dokumentarizmus, valóságtelevízió, áldokumentumfilm. A média társadalmi szerepe, használata Médiaetika, médiaszabályozás

Órakeret 4 óra

Norma/normaszegés a médiában, médiaetika, alkotók és felhasználók felelőssége, egyének és közösségek jogai. A nyilvános megszólalás szabadságának és felelősségének tudatosítása. Állásfoglalás a médiában fellelhető normákkal és esetleges normasértésekkel kapcsolatban. A média etikai környezetének és jogi szabályozásának megértése.

Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási pontok

8/1. A tartalomszabályozás a médiatörvényben: a törvény főbb tartalomszabályozó törekvéseinek kiemelése szakirodalmi szövegek kivonatos összefoglalása segítségével. A korosztályos ajánlások rendszerének megértése, az egyes korosztályoknak ajánlható filmek és televíziós műsorok tartalmi és formai jellemzőinek összegyűjtése. 8/2. Véleményformálás a normaszegések (pl. rasszizmus, öncélú szexualitás, erőszak) reprezentációjáról változatos médiaszövegek elemzésének útján.

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: polgári szabadságjogok; cenzúra; globalizáció; az európai polgárok alapvető jogai, állampolgári jogok és kötelességek. Etika: az erkölcsi szabályok természete, párbeszéd, vita, kétely, értékkonfliktus;

70

egyén és közösség – a szabad véleménynyilvánítás joga; visszaélés a szólásszabadsággal. Informatika: információs szabadság, szerzői jogok, adatvédelem, adatkezelés. Kulcsfogalmak/ Újságírói/intézményi etika, hitelesség, tartalomszabályozás, médiatörvény, normaszegés, médiaerőszak. fogalmak

A tanuló  képes mozgóképi szövegek értő befogadására; ismeri a mozgókép formanyelvének alapvető eszköztárát, érzékeli ezek hatását az értelmezés folyamatára, valamint képes ezeknek az eszközöknek alapszintű alkalmazására saját szövegalkotásában is.  rövid mozgóképi szövegek tervezése és kivitelezése révén szert tesz a mozgóképi szövegalkotás elemi tapasztalataira, érti a különféle mozgóképi szövegtípusok eltérő működési elvét, s tud azok széles spektrumával kreatív befogadói viszonyt létrehozni.  ismereteket szerez a filmkultúra területéről: érti a szerzői kultúra és a tömegkultúra eltérő működésmódját; felismeri az elterjedtebb filmműfajok jegyeit; különbséget tud tenni a különböző A fejlesztés várt stílusirányzatokhoz tartozó alkotások között. eredményei a két  ismeri a modern tömegkommunikáció fő működési elveit, jellemző évfolyamos ciklus vonásait, érti, milyen társadalmi és kulturális következményekkel végén járnak a kommunikációs rendszerben bekövetkező változások, ezek hatásait saját környezetében is észreveszi.  értelmezni tudja a valóság és a média által a valóságról kialakított kép viszonyát, ismeri a reprezentáció fogalmát, és rendelkezik a médiatudatosság képességével (azaz képes tudatos választásra és kritikai megközelítésre).  érti a hálózati kommunikáció működésmódját, képes abban felelősen részt venni, ismeri és megfelelően használja annak alapvető szövegtípusait.  ismeretekkel rendelkezik a médiaetika és a médiaszabályozás főbb kérdéseit illetően, saját álláspontot tud megfogalmazni azokkal kapcsolatban.

71

Nyelvi előkészítő évfolyam / 9. NY

Idegen nyelv

Testnevelés Informatika Képességfejlesztés

Szabad órakeret

Heti óraszám

18

5

3

30

2

2

T A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 9/ny . A nyelvi előkészítő évfolyamon a heti órakeret 60 százalékát, azaz heti 18 órát kell idegennyelv-oktatásra fordítani. (De ez lehet két nyelv!) A heti öt testnevelés biztosítása a nyelvi előkészítő esetén is kötelező, a fennmaradó órakeret 50%-át pedig fele-fele arányban informatikai ismeretek oktatására valamint képességfejlesztésre kell fordítani. Az idegen nyelvi keretből 14 órát az első idegen nyelv – angol nyelv - oktatására fordítunk, 4 órát a második idegen nyelvre. A szabad sáv terhére egy órával növeljük az informatika óraszámát. Az anyanyelvi-kommunikációs készségfejlesztésre és a matematikai készségfejlesztésre 2-2 órát biztosítunk a szabad sáv további 2 óráját is felhasználva. Az osztályfőnöki órát az ötödik testnevelés óra tömegsport foglalkozásként való megszervezésével iktatjuk be. Az első idegen nyelvnél a kezdő változatot alkalmazzuk.

Kerettanterv az iskolarendszerű felnőttoktatás számára Középfokúfokú nevelés-oktatás szakasza, 9–12. évfolyam Célok és feladatok A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös

72 tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Mindezek a felnőttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak.

Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

0,5

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

2

1

Matematika

3

2

3

2

3

2

2

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

1

1

Művészeti ismeretek

1

-

1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

2

2

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

5,5

2,5

Összesen

15

10

15

10

15

10

15

10

73

A 12. évfolyam szabad sávját az alábbi módon használjuk fel: Évfolyam/ Tantárgyak

9.

10.

11.

12.

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

esti

levelező

Anyanyelv, kommunikáció

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Magyar irodalom

2

2

2

2

2

2

3

1,5

Matematika

3

2

3

2

3

2

3

2

Fizika

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

Kémia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Földrajz

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Biológia

1

0,5

1

0,5

1

0,5

-

-

Történelem és állampolgári ismeretek

1

1

1

1

1

1

2

1,5

Művészeti ismeretek

1

-

1

-

1

-

-

-

Idegen nyelv (Angol/Német)

2

2

2

2

2

2

3

3

Osztályfőnöki óra

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

1

0,5

15

10

5. érettségi tárgy / választott Szabadon tervezhető órakeret

-

-

-

-

-

-

Összesen

15

10

15

10

15

10

74

3. Alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztási elvei: A tankönyvek kiválasztása: A színvonal, a tartósság, az ár és az átjárhatóság mérlegelésével a szaktanár dönt a szakmai közösség vélemények kikérése, a jogszabályi előírások betartása és a megrendelésért, ellátásért felelős igazgató ellenőrzése mellett. Fő szempontok: 

tankönyv tartalma- a tanulók életkorához, képességeihez viszonyítsunk, pl. más könyvből tanulnak az egyes tagozatok tanulói a tagozatos tantervű tantárgyból a négy évfolyamom keresztül egymásra épülő könyveket használunk  az ingyenes tankönyv biztosítható legyen beszerzés és kölcsönzés útján együttesen és a rászorulók számára is legyen lehetőség könyvtári kölcsönzés útján a tankönyvek legalább részleges biztosítására  azonos tartalom mellett a tartós tankönyveket választjuk, illetve a könyvtár részére ilyet vásárolunk, hogy a rászoruló diákokat tankönyvkölcsönzéssel is tudjuk támogatni.  figyelembe kell venni a tankönyvek árát, s a példatárak esetében a kilencedik évfolyamon csak a legfontosabbakat kell beszerezni. Az Iskolaszék (hiányában a szülői szervezet és a diákönkormányzat) korlátozást állapíthat meg a tanuló által beszerzendő taneszközök, felszerelések és tankönyvek, valamint a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításának felső értékhatárára. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatjuk azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz. Tájékoztatjuk őket továbbá az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. (pl. tankönyvbörze szervezése) Egyéb taneszközök: A taneszközök beszerzése folyamatosan a fenntartóval egyezetve, a munkaközösségek igényeinek figyelembe vételével éves ütemterv szerint történik. A kiválasztás legfontosabb szempontja a finanszírozási háttér, hiszen a dologi kiadásokra tervezhető összeg olyan kicsi, hogy nem teszi lehetővé a fejlesztést, ezért mindenki számára fontos feladat pályázatok írása, illetve szponzorok felkutatása. A kiválasztásnál a költséghatékonyság melletti legfontosabb elveink: szükségesség, a megfelelő szakmai színvonal, a törzsanyag teljes lefedettsége, szemléletesség, többrétűség, fejlesztő hatás, interaktív megoldások, tartósság, átjárhatóság elősegítése esztétikum. Ennek keretében feladat: az informatikai eszközpark folyamatos megújítása és karbantartása a funkcionális taneszközök karbantartása, pótlása a berendezés karbantartása, cseréje, pótlása interaktív táblák és tananyagok beszerzése hagyományos gyakorló és ismeretközlő segédanyagok biztosítása (pl. fénymásolat,dvd,hanganyag) a belső informatikai hálózat folyamatos fejlesztése, intranet, az audiovizuális hálózat karbantartása, eszközeinek folyamatos részleges cseréje

75

4. A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának szabályai A gimnáziumban folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

76

A tanítás-tanulás szemléleti egységének és a tanulók személyiségnevelésének eredményessége szempontjából lényeges, hogy érvényesüljenek olyan kiemelt fejlesztési feladatok, amelyek az iskolai oktatás valamennyi elemét áthatják, és ezáltal is elősegítik a tantárgyközi kapcsolatok erősítését. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Minden műveltségterület és minden tantárgy kerettantervében helyet kapnak azok az ismeretek, tanulói tevékenységek, amelyek hozzájárulhatnak az énkép és önismeret; a hon- és népismeret; az európai azonosságtudat kialakításához és az egyetemes kultúra iránti fogékonyság és tisztelet megalapozásához, s amelyek közvetlen szerepet játszanak az aktív állampolgárságra, demokráciára, a környezettudatosságra nevelésben; a gazdasági neveléssel is összefüggő információs és kommunikációs kultúra elsajátításához, s amelyek jól szolgálják a tanulók testi és lelki egészségének megőrzését, s az egész életen át folyó tanulásra való felkészülésüket. A tanulás tanítása és a felkészülés a felnőtt lét szerepeire kiemelt fejlesztési feladata – a fentiekkel összefüggésben – különösen nagy jelentőségű a kerettanterv műfajában. A tanulás tanítása ugyanis nem csak a pedagógiai eljárások és módszereknek a tanítási témákkal harmonizáló megválasztásában érvényesül, hanem magukban a tanulói tevékenységekben is. A pedagógiai eljárás tehát a tanulási folyamat megszervezését, röviden a tanulásszervezést is érinti. A tanulásszervezés pedig annak az eldöntését is igényli, mikor és a folyamat mely pontján eredményes az egyéni munka (pl. feladatmegoldás, tankönyvi szöveg feldolgozása, interakció IKT eszközökkel), mely pontján a kooperatív tanulás (pl. csoportmunka, pármunka, vita, irányított megbeszélés) és mikor érdemes a tanórán kívüli tanulási helyszíneket választani (pl. terepmunka, tanulmányi séta, különböző ipari, mezőgazdasági és szolgáltatásokat végző munkahelyek, közintézmények meglátogatása, könyvtári foglalkozás, múzeumlátogatás vagy egy színházi előadás megtekintése). A felkészülés a felnőtt lét szerepeire kiemelt fejlesztési feladat megvalósításában óhatatlanul figyelembe kell venni a tanulók iskolán kívüli életmódját, szabadidő-eltöltési szokásaikat is, például azt, hogy napjainkban a médiumok, továbbá a kortárs csoport meghatározó szerepe, mindenekelőtt a televízió, továbbá a számítógép és az internet világa és elterjedtsége jelentős mértékben átalakítja a fiatalok szocializációs folyamatát. A televízió gyökeresen megváltoztatja a korábbiakban kialakított fokozatos átmenetet a gyermekkorból serdülőkorba, az ifjúkorba, majd a felnőttkorba. A kerettanterv javaslatai a következőképpen képviselik e fejlesztési feladatot: a tanulói tevékenység tárgyában (témájában) gyakran utalnak a diákok mindennapi tapasztalataira, a jelen problémáira, az őket körülvevő természeti, tárgyi, társadalmi környezetre; a tevékenységek és az értékelési eljárások támogatják az önismeretet, ezáltal a pályaorientációt, továbbá a szociális kompetenciák fejlesztése révén a majdani munkavállalást, majd munkavégzést. Mindez azonban körültekintő, a konkrét iskola és tanulócsoport sajátosságait messzemenőkig figyelembe vevő pedagógiai attitűddel lehet csak eredményes.

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A mindennapos testnevelést a 9.NY, a 9., a 11. és a 12. évfolyamon a NKT. 27.§ 11. bekezdése szerint szervezzük meg. A nyelvi előkészítő évfolyamon és a nyelvi tagozat 9. évfolyamán heti 4 óra óratervbe beépítve és heti 1 óra tanórán kívüli testnevelés, tömegsport formájában kerül megszervezésére.

77

A nyelvi és a biológia tagozaton a 11. és a 12. évfolyamon a szülők írásos kérelme alapján ugyanebben a formában szervezhető a szabad keret terhére választható érettségi előkészítők alternetíváinak növelésére.

6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai A választható tantárgyak körét a következő pontban rögzítettük A további választható foglalkozások lehetnek: a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. § (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások,a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások. Az így szervezett felzárkóztatás, sportkör, énekkar, érdeklődési kör, szakkör, versenyfelkészítő foglalkozás indítása a rendelkezésre álló órakeret és a létszám függvényében kerülhet engedélyezésre. A 9-10. évfolyamon a szülő kérésére az érintett évfolyamok osztályainak heti 2-2 óra tanulószobai foglalkozás szervezhető. A pedagógus választás a terhek egyenletes elosztásának, a párhuzamosság miatti kizárások elvének figyelembe vételével alkalmazható, melyről a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével az intézményvezető dönt. Az órakeret mértékét az Nkt. alapján a fenntartó határozza meg tanévenként.

7. Azok a választható érettségi vizsgatárgyak, melyekből az iskola kötelezően vállalja a közép vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést Az egyes helyi tanterv szerinti tantárgyak tantervi követelményeinek teljesítése esetén választható érettségi vizsgatárgyak A 11. évfolyamtól választható. A kötelező tantárgyak mellett – magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, első idegen nyelv- a két legmagasabb jelentkezési létszámú választható érettségi vizsgatantárgyból garantáljuk az emelt szintű képzés indítását, amennyiben a jelentkezők száma a törvényben előírtaknak megfelel. Ezek a tantárgyak lehetnek: biológia, második idegen nyelv és testnevelés. A középszintű felkészítést legalább három tantárgyból beindítjuk az alábbiak közül: második idegen nyelv, földünk és környezetünk, kémia, biológia, fizika, testnevelés, informatika, média, ének, rajz – utóbbi kettőből a tagozatosok számára alsó létszámhatár nélkül. A jelentkezők száma és az intézményi órakeret alapján döntünk a kötelezőn felüli előkészítők indításáról. A csoportok maximális létszáma 18 fő lehet. A helyi tantervben rögzített tantárgynevek egyeznek a választható érettségi tantárgyak nevével. Kivétel a rajz és vizuális kultúra és művészeti ismeretek, ahol az azonos nevű tantárgy mellett a művészettörténet is választható, illetve a művészeti ismeretek tantárgy esetében a rajz és vizuális kultúra is választható érettségi tantárgyként. Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatában rögzített feltételek teljesülése esetén magyar mint idegen nyelvből tehet vizsgát a tanuló.

78

8. Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM I. FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK Emelt szint 1. Szövegértés 1.1. Információk feldolgozása és megítélése Információk célirányos és kritikus használata: kiválasztás, újrarendezés a téma és az olvasási cél összefüggésében. 1.1.1. Nyomtatott és elektronikus információforrások ismerete és használata (pl. egynyelvű szótár, antológia, kézikönyv, lexikon, enciklopédia, írott és elektronikus sajtó; CD-ROM, Magyar Elektronikus Könyvtár). 1.1.2. Nyelvi-nyelvtani, irodalmi ismeretek alkalmazása nyomtatott és elektronikus információforrások szövegeinek értelmezésében, létrehozásában, összehasonlításában, megítélésében. 1.1.3. Gondolatokról, ismeretekről, véleményekről a személyes állásfoglalás kialakítása. 1.2. Irodalmi és nem irodalmi szövegek értelmezése Különböző szövegértelmezési eljárások alkalmazása a műfajnak, az adott szempontnak megfelelően. 1.2.1. Szépirodalmi, szakmai-tudományos, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezésével, összehasonlításával, értékelésével a gondolatmenet, a kifejezésmód, a műfaj, a szerkezet, a grammatikai szerveződés, a stílus jelentéshordozó szerepének felismerése, megértése és megfogalmazása. 1.2.2. Annak felismerése, megértése és bemutatása, hogyan hordozza és fejezi ki az irodalom különböző korok és emberek tapasztalatait, élményeit, gondolatait, erkölcsi megfontolásait. 1.2.3. Szövegen belüli és szövegek közötti jelentésbeli egymásra utalások felismerése, megfogalmazása. 1.2.4. Írott közlésekben, megnyilatkozásokban a cél, a kommunikatív kontextus meghatározása, a szerzői vélemények, álláspontok felismerése, rekonstruálása, a mondanivaló magvasságának, koherenciájának megítélése, értékelése. 1.2.5. Olvasmányokra való tárgyszerű, illetve a személyes érintettséget is kifejező reagálás különböző írásbeli és szóbeli közlésmódban a műfaji normák és a címzettek figyelembevételével. 2. Írásbeli szövegalkotás Különböző témákban, különböző műfajokban széles körű olvasottságon alapuló tájékozottság és személyes vélemény megfogalmazása a műfajnak, a témának, a címzettnek megfelelő szabatossággal. 2.1. Tájékoztató, érvelő, esszé típusú szövegek létrehozása a megadott témákban (pl. a kulturális örökség; a civilizáció ellentmondásai; az élet minősége, a mindennapi életvitel döntéshelyzetei; az emberi kapcsolatok, az erkölcsi kérdések, az érzelmek; a mindenkori jelen problémahelyzetei, kérdései, válaszai; a tömegkommunikáció, az információs társadalom). 2.2. Írásbeli és szóbeli műfajok normáinak, nyelvhasználati jellemzőinek, a fogalmazás technikai lépéseinek önálló alkalmazása "az ötlettől a kidolgozásig"; ideértve az önellenőrzés és a javítás képességét.

79 2.3. A megnyilatkozás céljának, tárgyának megfelelő kifejtettségű és stílusú közlés, a köznyelvi norma alkalmazása, biztos helyesírás, rendezett, olvasható íráskép. 2.4. Kérdés, probléma írásbeli megvitatása, a téma több nézőpontú értékelését is magában foglaló önálló vélemény, álláspont, következtetés megfogalmazása az érvelés módszerével. 2.5. Műalkotások (pl. költészet, széppróza, színház, film, épített környezet, tárgyi világ, képzőművészet, zene) keltette hangulat, élmény, vélemény, álláspont, megítélés kifejezése. 2.6. Hivatalos írásművek (pl. hozzászólás, pályázat, levél, önéletrajz, kérvény) szerkezeti, tartalmi, nyelvi normáinak alkalmazása. 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás 3.1. A beszédhelyzetnek, a műfajnak és a témának megfelelő nyelvi norma követésével lényegre törő, világos felépítésű, önállóan kifejtett közlés. 3.2. A nyilvános beszéd, a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumainak, zenei eszközeinek - artikuláció, beszédtempó, hangerő, hangsúly, hanglejtés, szünet - alkalmazása élőbeszédben, felolvasásban, memoriter szöveghű előadásában, adott témáról szóló szóbeli előadásban. 4. Fogalomhasználat 4.1. Szövegértelmezés, olvasmányélmény, személyes állásfoglalás fogalmilag helytálló bemutatása, előadása. 4.2. Erkölcsi, esztétikai, poétikai, retorikai, stilisztikai fogalmak beszédhelyzetnek, témának megfelelő önálló alkalmazása. 4.3. Fogalmak összefüggéseinek, változó jelentésének megértése - bizonyítása példákkal. Csak emelt szinten: 4.4. Fogalmak értelmezése, meghatározása, összehasonlítása történeti kontextusokban is. 4.5. Fogalmak változó érvényességéből következtetések megfogalmazása (pl. a köznyelvi norma alakulása, az irodalmiság fogalmának változásai).

B) ISMERETKÖRÖK TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint 1. MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv

1.2. A magyar nyelv története

1.2.1. A magyar nyelv rokonsága 1.2.2. Nyelvtörténeti korszakok

A megismerés és a nyelv viszonya a világról formált tudásunkban. A nyelv keletkezéstörténete, az emberi beszéd. A ragozó (agglutináló), elszigetelő (izoláló), hajlító (flektáló) nyelvek. A nyelvi változás, a nyelv mint változó rendszer. Az írás történetének főbb szakaszai. A szabályos hangmegfelelés mint összehasonlító nyelvtudományi bizonyíték. Az ősmagyar korszak, az ómagyar kor, a középmagyar korszak, az újmagyar kor. A régi magyar irodalom - néhány szöveg bemutatása a régi magyar irodalom köréből (pl. Pázmány Péter, Mikes Kelemen). Nyelv és nemzet összefüggései a reformkorban - művelődéstörténeti,

80

1.2.3. Az írott nyelvi norma kialakulása 1.2.4. Nyelvművelés 1.3. Nyelv és társadalom

1.3.1. Nyelvváltozatok

1.3.2. Kisebbségi nyelvhasználat

1.3.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.3.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.3.5. Új kihívások 1.4. A nyelvi szintek

1.4.1. Hangtan

irodalomtörténeti vonatkozások. A nyelvtörténeti korszakokat jellemző főbb változások a hangrendszerben, a nyelvtani rendszerben, a szókészletben. A szókészlet rétegei: ősi örökség, belső keletkezésű elemek, jövevényszók, nemzetközi műveltségszók, idegen szók. A műfordítás-irodalom jelentősége. Nézetek a nyelvművelésről. A rétegnyelvi szótárak (pl. tájszótár, szaknyelvi szótár). Legalább egy nyelvjárástípus főbb jellemzői (pl. nyugati, palóc, déli, tiszai, mezőségi, székely, csángó). A társadalom hatása a nyelvváltozatra, a szókincsre. A szókincs elemzése nem irodalmi és irodalmi művekben (pl. újságnyelvben, szaknyelvben, szociográfiában). A kisebbségi nyelvhasználat társadalmi jelentősége - a főbb nézetek, a kétnyelvűség. Nyelvpolitika, nyelvi tervezés, nyelvtörvény. A határon túli magyarság nyelvápolásának főbb fórumai.

A leíró grammatika mint a magyar nyelvi rendszer modellje. A nyelvi elemzésben alkalmazott fogalmak megnevezése, nyelvi rendszerbeli összefüggésük. A magyar hangállomány. A magyar hangrendszer néhány nyelvtörténeti vonatkozása. A helyesírás stílusértékű változatai. A szóképzés rendszere. A szófajváltás jelensége, a többszófajúság. A magyar helyesírás rendszere.

1.4.2. Alaktan és szótan 1.4.3. A mondat szintagmatikus szerkezete

1.4.4. Mondattan 1.4.5. A mondat a szövegben 1.4.6. Logikai és tartalmi

Alaki és értelmi egyeztetés a szószerkezetekben. A mondat fogalma, a rendszermondat és a szövegmondat. A szinteződés és a tömbösödés jelenségei. Mondatvariánsok közötti

81 viszonyok

1.4.7. Szókincs és frazeológia

1.5. Kommunikáció

1.5.1. A jel, a jelrendszer

1.5.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció

1.5.3. A nyelvhasználat mint kommunikáció 1.5.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok

1.5.5. A személyközi kommunikáció 1.5.6. A tömegkommunikáció

1.6. A szöveg

különbségek értelmezése, pl. a stílusérték szempontjából. Összetett mondatok elemzése szerkezeti rajzzal. . A képzők rendszere. A szóalkotás ritkább módjai: elvonás, tapadás, jelentésmegoszlása, mozaikszók, rövidítések A kommunikáció fogalmának interdiszciplináris jellege. Az állatok jelzésrendszere és az emberi kommunikáció néhány lényeges szempont szerinti összehasonlítása. Nyelvi jelek: jelölő - (hangsor), jelölt (jelentéstartalom), jeltárgy. A nyelvi jel sajátosságai (pl. önkényesség, általánosító jelleg, használati helyzettől független létezés). Társadalmak és kultúrák jelrendszereinek történeti eltérései egy-két példa alapján (pl. a magyar folklór, az utcakép, az elektronikus kommunikáció jelrendszere). A kongruens és inkongruens közlés. A vizuális és a nyelvi jel, a vizuális és a nyelvi kommunikáció (pl. az ifjúsági szubkultúra, a divat, a reklám, múltbeli és jelenbeli kultúrák nyelvi és nem nyelvi jelei). A nyelvi és nem nyelvi kommunikációs normák kultúránkénti eltérései (pl. gesztusnyelv, nemi, társadalmi, életkori különbségek jelzése, tánc, viselet). A kommunikációs funkciók (ábrázoló, kifejező, felhívó, fatikus, esztétikai, metanyelvi) fogalma és szerepe. A közvetlen személyközi kommunikáció, az írott és elektronikus tömegkommunikáció jellemző különbségei (pl. távolság, konformizálás, nivellálás). Személyközi és tömegkommunikációs közlések összehasonlítása. Lineáris és globális kohézió

82 Szövegelemzés a megfelelő fogalmak alkalmazásával. A szöveg pragmatikai, szemantikai és grammatikai megközelítése. 1.6.1. A kommunikáció és a szöveg 1.6.2. A szöveg grammatikája és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés

1.6.4. A címzettek

1.6.5. A szöveg szóban és írásban

Anafora, katafora, deixis. A szöveg dinamikus és statikus szemlélete és elemzési eljárása: a szöveg mint egységes, térben és időben tapasztalható folytonosság (kontinuum) és mint egymással érintkező, elkülöníthető elemek egysége. A beszélők nyelvi és történeti meghatározottsága, előismeretei: a címzett szerepe a szöveg megszerkesztettségében, a kifejtés mélységében, a szöveg bonyolultságában, terjedelmében, előadásmódjában, szóhasználatában. . A beszéd és az írás összehasonlítása (pl. a beszéd mint többdimenziós rendszer). A szöveg dinamikus és statikus összetevői

1.6.6. Az intertextualitás

1.7. A szövegtípusok

1.7.1. A kommunikációs színterek 1.7.2. A média, az elektronikus kommunikáció

Az intertextualitás mint a szövegek létmódja, az intertextualitás jelenségeinek értelmezése irodalmi és nem irodalmi szövegekben. Korunk kultúrája és az intertextualitás szépirodalmi és nem irodalmi közlésekben. A szövegtipológia rendszerét alkotó elvek. Lehetséges tipológiák (pl. kommunikációs színterek, a szöveg nyelve, kora, a nyelvhasználat szabályozottsága, a közlemény közege, célja és szerepe, jellege, tárgya, a beszélő és a címzettek társadalmi hovatartozásának kifejeződése). Médiaközlések elemzése (pl. hír, hírmagyarázat, tudósítás, interjú, cikk, glossza): tartalmi, szerkezeti és szövegformálási kritériumai, nyelvhasználati, hatásbeli sajátosságai.

83 1.7.3. A tanulás tipikus szövegei

1.8. A retorika alapjai 1.8.1. A retorika

1.8.2. A nyilvános beszéd 1.8.3. Érvelés, megvitatás, vita 1.8.4. Szövegek térben és időben

Tudományos és ismeretterjesztő szövegek összehasonlítása (pl. a címzettek, a szóhasználat, a megszerkesztettség szempontjából). A retorika jelentősége és alkalmazásának társadalmi színterei. Néhány történeti értékű és jelenkori szónoki beszéd retorikai eszközei és esztétikai hatása (pl. Kölcsey Ferenc, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Deák Ferenc beszéde). Hangzó szövegek elemzése, összehasonlítása.

Az aktuális tagolás, a téma/réma összefüggés, a szerkezet, az új közlések, implikációk, kontextusok, jelentésrétegek feltárása, megfogalmazása irodalmi és nem irodalmi szövegekben.

1.8.5. A szövegszerkesztés eljárásai Címadási konvenciókkal. 1.8.6. Személyes viszony, értékelés 1.9. Stílus és jelentés 1.9.1. A szójelentés

1.9.2. Állandósult nyelvi formák

1.9.3. Nyelvi-stilisztikai változatok

1.9.4. Stíluseszközök

A jelentésmező fogalma. A szójelentés változásai. A jelentés fogalmi megközelítései: szóelemek (grammatikai jelentés), lexémák (szótári szavak), szószerkezetek (grammatikai viszonyok jelentése, állandósult szókapcsolatok, szóértékű nyelvi elemek) jelentésviszonyai. Nyelv, beszéd, szöveg és stílus összefüggése, a stílusérték fogalma; a konnotatív és a denotatív jelentéssel összefüggésben is. A stílust létrehozó, alakító kommunikációs tényezők rendszere, beszélő/író, címzettek, téma, cél, szóbeliség, írásbeliség. Stílusvariánsok nyelvi-nyelvtani elemzése és önálló létrehozása (pl. stílusimitáció). Következtetések megfogalmazása a nyelvi-stilisztikai eszközök lehetőségeiről. Összetett képrendszerek, képi hálózatok, jelképrendszerek

84 Az eufemizmus, evokáció, archaizálás, allúzió, anakronizmus, állandó jelző stb. felismerése, értelmezése. Irodalmi és nem irodalmi szövegek stílushatásának komplex értékelése. Az alakzatok egyéb fajtái: paradoxon oxymoron, inverzió. A mondatszerkezet stiláris változatai - a verbális stílus, a nominális stílus, hiányos mondat, körmondat. A stílusrétegeket elkülönítő tényezők. A stílus szociokulturális rétegzettsége. A stiláris elkülönülés mint társadalmi jelenség. Nyelvi-stilisztikai variánsok összehasonlító elemzése különböző stílusrétegekből vett szövegek körében. Stíluskorszakok, stílusirányzatok ismerete alapján tájékozottság a stílustörténetben, a stílusirányzatok körében; stílustörténeti összehasonlítások - példák alapján.

1.9.5. A nyelvi elrendezés hatása 1.9.6. Stílusréteg, stílusváltozat

1.9.7. Stílustörténet

2. Fogalmak Középszint és emelt szint Az emelt szint fogalomismereti követelményeit dőlt betűvel jelezzük. alakzatok: ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oxymoron állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolat: szólás, szóláshasonlat, szállóige, közmondás beszédtett diakrónia, szinkrónia egyeztetés a szintagmákban érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat; deduktív, induktív módszer expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció finnugor nyelvcsalád főbb nyelvtípusok hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica a helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve a hiány szövegösszetartó szerepe intertextualitás jel, jelrendszer jelentés: szó-, mondat-, szövegjelentés; denotatív, konnotatív jelentés, szótári, kontextuális jelentés jelentésrétegek mondatban, szövegben jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály kevertnyelvűség, kettősnyelvűség, kétnyelvűség a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói, tényezői a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti, nyilvános kommunikáció központozás: a gondolatjel, a zárójel, a kettőspont, a pontosvessző, az idézőjel szerepe a magánhangzó, mássalhangzó képzésmódja, alkalmazkodása (hangtörvények)

85 a magyar nyelv történeti korszakai: nyelvemléktelen kor, nyelvemlékes kor; ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, nyelvújítás, újmagyar kor, mai magyar nyelvhasználat mondatfajták: modalitás mondat- és szövegfonetikai eszközök mondatszerkezet: egyszerű mondat, összetett mondat, alárendelő, mellérendelő összetett mondat; tagolt, tagolatlan mondat, teljes, hiányos mondat mondatstilisztikai változatok: verbális stílus, nominális stílus, körmondat metafora, metaforizáció motiváltság, -motiválatlanság nyelvemlék: szórványemlék. vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány nyelvi norma nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvtörvény a nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: sztenderd, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó összehasonlító nyelvtudomány retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (az érdeklődés felkeltése, jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés), érzelmi betetőzés sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás, megengedés stílus, stíluselem, stílushatás a stílusirányzatok kifejezőeszközei a szószerkezetek fajtái, alá- és mellérendelő szószerkezetek a szóelem (morféma) fajtái szóalkotás: szóképzés, szóösszetétel, mozaikszó szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók a szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó; rokon és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó; hangulatfestő szó szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum a szókincs rétegei: ősi szavak, belső keletkezésű szavak, jövevény- és idegen szavak szórend: kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész (téma, réma) szöveg, szövegmondat, szövegegységek: bekezdés, tömb, szakasz szövegjelentés: témahálózat, tételmondat, kulcsszó, kontextuális jelentés szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás (rámutatás, anafora, katafora, deixis), egyeztetés a szövegben szövegkohézió (lineáris, globális) szövegtípus, szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat; ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz a nem nyelvi kommunikáció a tömegkommunikáció tájékoztató, véleményformáló műfajai: hír, tudósítás, kommentár, cikk, interjú, riport, glossza, recenzió, kritika TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint

2. IRODALOM 2.1. Szerzők és művek 2.1.1. Életművek

Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életút, az életmű jelentős tényei.

Az életművet leíró, értékelő főbb jellemzők. A pályaszakaszokat jellemző főbb témák, kérdésfeltevések.

86

2.1.2. Egy mű beható ismerete

2.1.3. Portrék

Kronológiai és topográfiai tájékozottság, a szerzők jellegzetes regionális, kulturális kötődései, a pályakép főbb jellemzői, néhány kortárs megnevezése. A főbb művek beható szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között (pl. témák, kérdésfelvetések, élethelyzetek, műfajok, kifejezésmód, jellemző motívumok), a bemutatott, értelmezett művek elhelyezése az életműben, az adott korszakban. Memoriterek szöveghű és kifejező előadása. Olvasatok, vélemények értelmezése. Katona József: Bánk bán Madách Imre: Az ember tragédiája Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, továbbá két magyar regény a 20. század második felének irodalmából vagy a közelmúlt irodalmából. A szerző és műve: a keletkezés, a szellemi "forrásvidék" néhány jellemző ténye, összefüggése. Műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok, az alkotói nézőpont összefüggései. A művek értelmezése, a felvetett kérdések etikai vonatkozásai, többi nézőpontból és műfajban (pl. szövegmagyarázat, ismertetés, ajánlás különböző címzetteknek, értekezés, esszé, összehasonlítás, vélemény). Memoriterek, szállóigék (értelemszerűen a drámákból). Janus Pannonius, Zrínyi Miklós, Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor. A korszak (stíluskorszak, irányzat), a pályakép főbb jellemzői és értelemszerűen 2-3 lírai és/vagy néhány epikai alkotás bemutatása: művek értelmezése a korszak, korstílus, a téma, a műfaj, a kompozíció, a jellemző motívumok, jelentésrétegek, világlátás, kérdésfeltevések alapján.

A pályaképre ható irányzatok, szellemi kötődések, hatások. Kötetek, kötetkomponáló elvek (pl. ciklusok, témák, motívumok). A művek bemutatásához, értelmezéséhez kapcsolódó tények (pl. meghatározó hatások, a mű korabeli fogadtatása, világirodalmi párhuzamok, adaptációk). A szerző utóélete, helye és hatása az irodalmi hagyományban. Kritikák, különböző interpretációk értelmezése.

A műnemi, műfaji, kifejezésmódbeli sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A szövegek "témahálója", motivikus kapcsolatai. A művekben felvetett kérdések egykét etikai, esztétikai, esetenként filozófiai vonatkozása, egy-egy világirodalmi párhuzam. A mű utóélete, hatása az irodalmi hagyományban.

Legalább 3-4 lírai és/vagy 1-2 epikai alkotás szövegismereten alapuló több szempontú elemzése, értelmezése. Tájékozottság a korszakban, a kortársak között (pl. Berzsenyi és Kazinczy, Berzsenyi és Kölcsey; Jókai és kora), a művekben megjelenő irodalmi hagyományban (pl. az antik hagyomány Berzsenyi, Kosztolányi, Radnóti költészetében). Műfaji, kifejezésmódbeli, tematikai sajátosságok a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai

87

2.1.4. Látásmódok, művek

Összefüggések a bemutatott, értelmezett művek között (pl. időbeli-térbeli, tematikai, stílusbeli, műfaji, szemléletbeli). Memoriterek - legalább három szerzőtől teljes szövegek, összefüggő részletek és egy-egy jellemző szállóige. Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Illyés Gyula, Ottlik Géza, Németh László, Örkény István, Márai Sándor, Pilinszky János. Választandó legalább hat szerző hat műve a felsoroltak közül. Világlátásbeli, kifejezésmódbeli sajátosságok bemutatása a művek lényegre törő értelmezésével.

2.1.5. A közelmúlt irodalmából

Egy, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából (pl. Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Vas István vagy mások). Művek bemutatása, lényegre törő értelmezése. Múltbeli és közelmúltbeli szövegek adott szempontú (pl. nyelvi, poétikai, tematikus) összehasonlítása. A téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései.

2.1.6. A kortárs irodalomból

Legalább egy szerző és mű a kortárs irodalomból. A választott mű értelmező bemutatása (pl. világlátás, téma, nyelv, motívumok). Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban (pl. antológiák, irodalmi ismeretterjesztés, könyvhét). Nyomtatott szöveg, digitális közlés. Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia (pl. műfajok és alapvető esztétikai alapelveik, témák, motívumok, élethelyzetek, hőstípusok). Választás szerint legalább két korszak jellemzőinek és

2.1.7. Világirodalom

vonatkozásai. A művek fogadtatása; egy-egy világirodalmi párhuzam.

Választandó legalább 8 szerző a felsoroltak közül. A választott szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai, illetve drámai művének elemző bemutatása, értelmezése, a korszak szellemi irányzataival való összefüggésben is. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai. A művek fogadtatása, hatása, utóélete (pl. Krúdy Gyula és Huszárik Zoltán Szindbád filmje; Márai Sándor és Esterházy Péter). Kapcsolatok a mélyebben megismert életművekkel (pl. Kosztolányi és Ottlik, Petőfi Sándor és Illyés Gyula). Egy-egy világirodalmi párhuzam. Két, választás szerinti szerző a közelmúlt irodalmából. A szerzők 23 lírai és/vagy 1-2 epikai művének bemutatása, értelmezése az életművel és a korszak irányzataival (pl. neoavantgárd, tárgyias intellektuális stílus) való összefüggésben, a választás indoklása. A közelmúlt néhány irodalomközvetítő fórumának bemutatása (pl. alkotói csoportok, műhelyek, folyóiratok). Az irodalmi nyelv alakulásának jellemzése, példákkal (pl. a költészet, a széppróza, a színház, a dráma nyelve, az intertextualitás példái). A kortárs irodalom és a klasszikus irodalmi hagyomány viszonya jellemző példák alapján. Korszakok jellemzőinek ismerete és korszakonként legalább két-két mű bemutatása: középkor, reneszánsz, barokk, felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és kortárs

88 egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a következő nyolc korszak közül: középkor és reneszánsz; barokk; felvilágosodás, romantika, a 19. század második fele, avantgárd és a 20. század első fele, a 20. század második fele és a kortárs világirodalom. Egy-két korszak vagy kiemelkedő szerző az európai színház történetéből; dráma és színház, színházi konvenciók. Művek átfogó bemutatása, elhelyezése stíluskorszakban. Korszakok, művek, alkotók etikai dilemmái. Memoriterek (pl. klasszikus szállóigék).

világirodalom. Művek értelmezése a műfaji sajátosságok, a téma, a kompozíció összefüggései, a lehetséges és szükséges stíluskorszakbeli, stílustörténeti vonatkozások, a korszak szellemi irányzataival, a korstílussal való összefüggésben is. Egy-egy példa szintjén a bizonyítható magyar irodalmi hatások bemutatása. A művekben felvetett kérdések etikai, esztétikai, filozófiai vonatkozásai.

2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Korszakok, stílustörténet

2.2.2. Irodalomtörténet

Egy-egy korszak különböző művészeti ágainak (pl. zene, építészet, képzőművészet, színházés filmművészet) párhuzamai irodalmi művekkel. Legalább egy korszak legalább két művészeti ágának, tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása (pl. antikvitás, középkor, romantika, avantgárd). A regényirodalom mint életformákról, világszemléletről is szóló tudósítás (pl. Dickens, Jókai, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Stendhal, Krúdy, Ottlik, Szabó Magda). Színház és dráma különböző korszakokban. A kortárs kultúra jellemző megnyilatkozásai (pl. film, színház, zene, irodalom, képzőművészet, tánc).

Legalább két korszak két-három művészeti ágának, tematikus, kifejezésmódbeli hasonlóságainak, különbségeinek bemutatása a lehetséges és szükséges világszemléleti, etikai, esztétikai utalásokkal (pl. antikvitás, középkor, romantika, avantgárd, századforduló, kortárs kultúra, ifjúsági szubkultúra). Egy-egy korszak összehasonlítása (pl. a klasszicizmus és a romantika, a modern és a posztmodern). Művészeti ágak egymásra hatásának példái (pl. Az ember tragédiája illusztrációi; írók zenei, képzőművészeti írásai). Színházi, színpadi megjelenítések összehasonlítása. Életformára, kulturális szokásokra utaló dokumentumok (pl. tárgyi emlékek, fotó, film, hangdokumentumok) alapján következtetések megfogalmazása egyes korok kultúrájára nézve. A művészet mint téma - néhány mű értelmezése (pl. irodalmi leírások, versek festészetről, zenéről). Annak néhány példával történő bemutatása, hogy az irodalom, az irodalmiság történetileg változó hagyomány. Az irodalom körébe tartozó jelenségek időrendi áttekintése, jellemző összefüggések értelmezése az olvasott szerzők és művek köréből. Magyar

89

2.2.3. Témák, motívumok

Az európai irodalom alapvető hagyományai mint forrás és kútfő (pl. az antikvitás, a Biblia, a magyar népköltészet) - bizonyítás néhány példával. Tematikus verstípusok (pl. szerelmi költészet, gondolati költészet, tájköltészet, hazafias költészet, alkalmi költészet) közös jegyei. Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben, motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikroés makrokozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

2.2.4. Műfajok, poétika

Különböző korokban keletkezett azonos műfajú alkotások közös és eltérő jegyeinek megnevezése, összevetése. A műfaji keretek közös

irodalomtörténeti, művelődéstörténeti korszakok, folyamatok. Az irodalom folyamatos jelentőségének és változásainak bizonyítása (pl. kifejezésmódok, témák, hőstípusok változásai; irányzatok, programok). Az irodalom története mint az olvasók története. Az írói életút, a pályakép mint irodalomtörténeti tény, mint hivatkozási alap, mint újraértelmezések tárgya - bizonyítás példákkal. A térben és időben közeli, illetve távoli műveket összekötő tematikus, motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megfogalmazása. Néhány téma, motívum, toposz, archetípus hosszmetszetszerű feltárása és előadása érvekkel, példákkal. Egyegy szépirodalmi mű, egy-egy esszé témahálózatának, motívumainak továbbélése - bizonyítás példákkal. A térben és időben közeli, illetve távoli műveket összekötő tematikus, motivikus összefüggések (pl. hasonlóságok, párhuzamosságok, nyilvánvaló utalások) felismerése, szerepének, jelentésének megértése és megfogalmazása (pl. a tájleíró vers felfogásának történeti változása). Egy-egy szépirodalmi mű és egy-egy esszé témahálózatának, motívumainak feltárása, ideértve a téma, illetve motívumok hagyományainak és továbbélésének felderítését. Az irodalom nagy témái és motívumai a köznapi beszédben, az írásbeli megnyilatkozásokban, a vallások és az erkölcsi tanítások példázataiban - bizonyítás néhány példával. Szövegekben a jellemző irodalmi hagyomány néhány összetevőjének (pl. motívumok, utalások) felismerése (pl. Kölcsey: Himnusz, Arany: Toldi). Az intertextualitás egy-egy példájának bemutatása elsősorban a posztmodern irodalmából. A műfaji rendszerek előnyei és korlátai. A hagyományos műfaji kánonok fölbomlásának néhány indoka. Különböző korokban

90 jegyei és történeti változatai bizonyítás néhány példával (pl. az epikus közlés alapformái). Annak megértése és néhány példával való bizonyítása, hogy a műfaji keretek művenként és történetileg változóak (pl. nép- és műballadák kifejezésmódjának összevetése; a János vitéz és a Toldi; novellák összehasonlítása). Szépirodalmi művek poétikai szempontú elemzése, illetve összehasonlítása.

2.2.5. Az irodalom határterületei

keletkezett, azonos műfajú alkotások poétikai szempontú összevetése, történeti változásainak vizsgálata. Műfajteremtő művek, egy-egy magyar és világirodalmi példa és e szempontú bemutatása. Egy-egy műfaj, poétikai sajátosság összehasonlító végigkísérése hosszabb-rövidebb történeti folyamatban (pl. elégiák a magyar irodalomban; epigrammák Kazinczytól Illyésig, a meseforma változatai, az antik és a Shakespearei tragédia; regényformák, regénytípusok, a posztmodern irodalom poétikai jellemzői). Azok a kialakult vagy formálódó Könyvnyomtatás, sajtó, irodalom "műfajok", amelyek befolyásolják az (pl. a folytatásos regény jelentősége ízlést és a világképet; a és példái). Az olvasmányok iránti tömegkultúra, a szórakoztató szükséglet és az olvasmányok irodalom hatáskeltő eszközei tömeges termelése közötti néhány jelenkori példa bemutatása és összefüggések (pl. a népszerű értékelése. Ízlés, választás, művészet, ponyvairodalom, értékválasztás - nézetek a bestseller, krimi, sci-fi tömegkultúra mibenlétéről és jellemzésében). Az irodalomolvasás hatásáról. Az irodalom filmen, szellemi, lelki motivációi (pl. az televízióban, dalszövegben, a olvasásterápia). virtuális valóságban: az adaptáció, a műfajcsere jelenségei (pl. irodalom filmen, rádióban, televízióban, digitális közlésben). Az irodalom kulturális rétegei - népköltészet, műköltészet, folklór, alkalmi költészet. A népköltészet közege, szerepe a A népköltészet hatása a magyar paraszttársadalom belső rendjében - irodalomra, a népköltészet egy-egy példa a hétköznapokhoz, a kapcsolata az írott (elit) kultúrával és munkaalkalmakhoz, az emberélet az irodalommal (pl. élettörténetek, fordulóihoz és az ünnepekhez kötődő ponyvák, verses köszöntők). A lírai, dramatikus műfajokból, folklorizálódás néhány jelensége (pl. továbbá az epikus műfajok köréből. antik állatmesék, romantikus mesék). A szórakoztató irodalom vonzereje, A tömegkultúra, szórakoztató hatáskeltő eszközei (pl. sematizált irodalom, a vizualitás térnyerése hőstípusok, élethelyzetek, értékvilág, példák, nézőpontok, érvek, kalandosság, csattanó, szójáték). ellenérvek a múltból és a kortárs Tipikus műfajok (pl. útirajz, kultúrából. Az adaptáció, az átírás detektívregény, kalandregény, jelenségei és jellemzői (pl. füzetregény, képregény, didaktikus, morális, parodisztikus tudományos-fantasztikus irodalom, céllal). humoros és erotikus irodalom, dalszöveg, sanzon, vicc, reklámvers). A gyermekirodalom és az ifjúsági irodalom főbb jellemzői, néhány klasszikus és mai példa. Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl.

91

2.2.6. Regionális kultúra

könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat). A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása (pl. folklór, művelődéstörténeti, irodalomtörténeti vonatkozások; múzeum, színház, civil társaságok). A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők; tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése. 2.3. Fogalmak Középszinten és emelt szinten

Az emelt szintű fogalmi követelményeket dőlt betűvel jelezzük. abszurd alkalmi költészet alkotás, befogadás, olvasat, értelmezés, értékelés antikvitás átmeneti műfajok: napló, levél, fiktív levél, ballada, leíró költemény, életkép, jellemrajz Biblia: Ó- és Újszövetség; a Biblia irodalmi műfajai: prófécia, zsoltár, evangélium, példázatos történet, apokalipszis cím, címadás dallamra írott vers, szövegvers, képvers egyenes beszéd, függő beszéd, szabad függő beszéd, belső monológ dráma - dialógus, dikció, szituáció, bonyodalom, tetőpont, megoldás, prológus, epilógus, deus ex machina drámai műfajok - tragédia, komédia; színmű; moralitás, passió, commedia dell' arte, drámai költemény, analitikus dráma, epikus színház, narrátor, abszurd dráma elbeszélő, elbeszélői nézőpont, narráció élménylíra, tárgyias költészet; hangulatlíra, szerepvers epikai műfajok - anekdota, elbeszélés, elbeszélő költemény, emlékirat, eposz, komikus eposz, fabula, gesta, históriás ének, krónika, legenda, mese, mítosz, monda, novella, parabola, példázat, regény, széphistória, vallomás, verses regény, vicc epikus közlés - belső monológ, cselekmény, dialógus, elbeszélés, epizód, leírás erkölcs, erkölcsi érték, döntés, választás, ítéletalkotás, érték, esztétikai érték, történeti érték érzésvilág, érzelmi hatás fikció groteszk harmónia, diszharmónia, szimmetria, aszimmetria, feszültség, feszültségoldás, késleltetés helyzet- és jellemkomikum hőstípus humor, irónia, gúny idő, időszemlélet, idősíkok, szimultanizmus intertextualitás irodalmi hagyomány irodalomtörténet irodalmiság változó fogalma jelentés, jelentésrétegek, nyitott mű, polifónia jellem, jellemábrázolás, típus

92 katarzis képzelet, képzettársítás, belső érzékelés művelődéstörténeti korszak korstílus, stílusirányzat - ókori irodalom, középkor, reneszánsz, humanizmus, reformáció, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, népiesség, realizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, modernizmus, beat-irodalom, posztmodern költői magatartás, szerep könyvnyomtatás, civilizáció, digitális közvetítés kultusz látomás líra, lírai műfajok - ars poetica, dal, elégia, elégikó-óda, haláltánc, himnusz, "hosszú vers", óda, episztola, jeremiád, rapszódia, szabadvers, szonett, zsoltár mitológia, mítosz modern, posztmodern műnem, műfaj népköltészet, műköltészet poétizáció, stilizáltság, allegorikus és szimbolikus ábrázolásmód regényváltozatok, regénytípusok - családregény, fejlődésregény, esszéregény, életrajzi regény, lélektani regény; próbatételes kalandregény, történelmi regény, utópia rím és rímfajták ritmus, zeneiség szerkezet kompozíció, forma. megformáltság színház, színházi konvenciók (ókori görög, Shakespeare-i, klasszicista); a színházi hatás összetevői szóbeliség, írásbeliség téma, motívum, témakölcsönzés, archetípus, vándortéma tér és térszemlélet tömegkultúra - bestseller, krimi, ponyvairodalom, tudományos fantasztikus irodalom vershelyzet, lírai én, megszólított, címzett verselés - hangsúlyos verselés; időmértékes verselés, verslábak, sorfajták, strófaképletek, hexameter, pentameter, disztichon verstípusok: önmegszólító, idő- és értékszembesítő, létösszegző virtualitás

TÖRTÉNELEM I.

FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK EMELT SZINT

TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint A) KOMPETENCIÁK 1. Források használata és értékelése

1.1 Történelmi forrásokból (tárgyi, írásos stb.) információk gyűjtése, következtetések megfogalmazása

Az írásos forrásokat tudja műfajuk alapján csoportosítani, műfajukat meghatározni, a műfajok jellemzőit megadott dokumentumok alapján kimutatni. Legyen képes annak megállapítására, hogy az adott forrásban megfogalmazott vélemény vagy állítás, kijelentés mennyire tipikus a

93

1.2 Különböző típusú forrásokból származó információk összevetése

1.3 Képi források (pl. fényképek, karikatúrák, plakátok) megadott szempont szerinti értelmezése

1.4 A történelmi térképek felhasználása ismeretszerzéshez 1.5 Információk gyűjtése és következtetések levonása egyszerű statisztikai táblázatokból, diagramokból, grafikonokból, kronológiákból

1.6 A tények és feltételezések megkülönböztetése

1.7 Társadalmi viszonyok, kormányzati struktúrák vázlatos ábrázolása

1.8 Annak bemutatása, hogy a

korabeli viszonyok (magatartás, vélemények, szándékok stb.) szempontjából. Legyen képes a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját ismeretei alapján indokolni. Legyen képes különböző típusú források és saját ismeretei összevetésével egy témáról összefoglaló ismertetést írni. Tudja rekonstruálni és bemutatni az álláspontok és cselekedetek mögött meghúzódó szándékokat korabeli források (pl. újságcikkek, emlékiratok, beszédek, naplók) segítségével. Legyen képes bemutatni, hogy a vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete. Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni. Legyen képes a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni, az eltéréseket megfogalmazni és indokolni. Legyen képes politika-földrajzi következtetések megfogalmazására történelmi térképek alapján. Legyen képes statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok, sematikus ábrák, magyarázó ábrák alapján szöveges elemzést készíteni. Legyen képes történelmi folyamatokról sematikus ábrát készíteni. Legyen képes szöveges forrás, adatsor alapján diagramot, grafikont, sematikus ábrát készíteni. Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait. Legyen képes a tartalmi követelményekben szereplő témákhoz kapcsolódó szemléltető ábrák kiegészítésére. Legyen képes megadott kulcsszavak segítségével társadalmi vagy kormányzati struktúrát önállóan ábrázolni. Legyen képes megállapítani, hogy a

94 vizsgált forrásban miként tükröződik a szerző személyes helyzete

szerző az idézett dokumentum megírásakor a rendelkezésre álló (mellékelt) források közül melyiket használhatta. Legyen képes a forrás elemzése és értelmezése során megnevezni a történelmi háttérre utaló tartalmi elemeket, műfaji, nyelvi sajátosságokat. Legyen képes megadott források alapján kifejteni, hogy azok hogyan tükrözik a bemutatott személy vagy esemény megítélését. Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni. Legyen képes érvekkel alátámasztott vélemények bemutatására az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről.

1.9 A részletek iránti érzékenység a források feldolgozása és elemzése során 1.10 Néhány konkrét példán keresztül annak értelmezése, hogy egyes történelmi események és személyek megítélése a különböző történelmi korokban eltérő lehet 1.11 Érvekkel alátámasztott vélemény kialakítása az ellentmondásosan értékelhető eseményekről és személyekről 2. A szaknyelv alkalmazása 2.1 Történelmi fogalmak azonosítása, helyes használata

Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására. Tudja, hogy bizonyos fogalmak a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak. Legyen képes e különböző jelentéseket értelmezni.

2.2 A történelmi fogalmak jelentésváltozásainak ismerete

3. Tájékozódás térben és időben 3.1 Történelmi helyszínek azonosítása különböző térképeken 3.2 A földrajzi környezet szerepe az egyes történelmi kultúrák és államok kialakulásában 3.3 A történelmi fejlődés során kialakult régiók bemutatása térképeken 3.4 Egyszerű történelmi térképvázlatok készítése 3.5 A történelmi tér

Legyen képes a fontosabb, vaktérképen bejelölt, adott témához kapcsolódó történelmi helyszíneket megnevezni. Tudjon feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni a földrajzi környezetnek az egyes civilizációk kialakulásában játszott szerepéről. Történelmi térképvázlat és más segédlet (forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit. Tudjon történelmi térképvázlatot készíteni vaktérkép és más források alapján történelmi jelenségek és eseménysorok bemutatására. Legyen képes a történelmi régiók,

95 változásainak ismerete

államok határainak változását indokolni. Legyen képes értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot vagy népet bemutató különböző térképeket és térképvázlatokat. Legyen képes önállóan konkrét eseménysorokat bemutatni. Legyen képes eseményhez vagy eseménysorhoz kapcsolódó adatokat táblázatba rendezni. Legyen képes a különböző történelmi korszakokat sokrétűen, több szempontból jellemezni.

3.6 Konkrét történelmi események térben és időben való elhelyezése 3.7 A nagy történelmi korok és a kisebb korszakok elnevezésének és sorrendjének, valamint legfontosabb jellemzőinek ismerete 3.8 Különbségek és egybeesések felismerése, értelmezése a világtörténet és a magyar történelem legfontosabb eseményei között

Tudja megnevezni a jelentős magyar és egyetemes történelmi személyiségek kortársait. Tudjon magyar történelmi eseményekhez egyetemes, egyetemes történelmi eseményekhez magyar eseményeket rendelni időbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized). Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági fejlődés, tudományos gondolkodás). Példákkal támassza alá, vagy bizonyítsa, hogy egy-egy korszaknak többféle korszakhatára is létezhet.

3.9 Európa történetének (az ókortól napjainkig) többszempontú korszakolása

4. Eseményeket alakító tényezők feltárása 4.1 A tanultak okok és következmények szerinti rendezése 4.2 Annak bizonyítása, hogy a történelmi eseményeknek általában több oka és következménye van 4.3 Különböző típusú okok és következmények megkülönböztetése, azok eltérő jelentőségének felismerése 4.4 A lényeges és kevésbé lényeges szempontok, tényezők megkülönböztetése, mérlegelése

Legyen képes annak bemutatására, hogy a fontosabb történelmi események hogyan változtatják meg az azt átélő emberek gondolkodását, értékrendjét.

Legyen képes egy-egy történelmi esemény eltérő jelentőségű okaira vonatkozó megállapításait indokolni, az okok jelentőségét mérlegelni.

96 4.5 Annak példákkal való alátámasztása, hogy nehéz történelmi szituációkban az egyes emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük befolyásolja 4.6 Önálló kérdések megfogalmazása, felvetése történelmi események okairól és következményeiről 4.7 A változás és fejlődés közötti különbség, a változás és a fejlődés viszonyának értelmezése konkrét példákon 4.8 A különböző történelmi régiók eltérő fejlődésének bemutatása 4.9 Aktuális események történelmi előzményeinek bemutatása 4.10 Történelmi analógiák megadott szempontok szerinti keresése, értelmezése

4.11 Szabadon választott példa segítségével hosszabb időtávú történelmi változások bemutatása

4.12 A magyar történelem sorsfordító eseményeinek több szempontú bemutatása

4.13 Személyek, pártok, csoportok szerepének fölismerése egy-egy történelmi esemény

Legyen képes megadott forrás segítségével bemutatni, hogy az emberek nézeteit, döntéseit és cselekedeteit élethelyzetük befolyásolja. Tudjon bonyolultabb összefüggésekre utaló önálló kérdéseket megfogalmazni, felvetni történelmi események okairól és következményeiről. Példák segítségével értelmezze a változás és a fejlődés közti különbséget. Mutassa be az egyes korszakok nagyobb történelmi régiói közötti fontosabb különbségeket és azok okait. Legyen képes valamely jelenkori esemény történelmi előzményeire vonatkozó állításokat megfogalmazni. Legyen képes hasonló történelmi eseményeket (pl. háborúk, békekötések, forradalmak) megadott vagy önálló szempontok alapján összehasonlítani. Legyen képes történelmi eseményhez megadott szempontok szerint analógiákat keresni, választását indokolni. Legyen képes szabadon választott történelmi jelenségek változásait hosszabb időtávon végigkísérni. Legyen képes egy ország vagy régió történelmét szabadon választott szempontból hosszabb időtávon keresztül bemutatni. Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti szempontból) összehasonlítani. Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései léteznek. Legyen képes a magyar történelem eseményeit néhány különböző, de egymással összefüggő megközelítéssel bemutatni. Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból

97 alakulásában 4.14 Annak megállapítása, hogy miként függhetnek össze a történelmi események okai, következményei és a benne résztvevők szándékai

bemutatni. Legyen képes források alapján a történelmi események okait, következményeit és a résztvevők szándékait összehasonlítani, a közöttük levő összefüggésekre rámutatni.

5. Történelmi események és jelenségek tematikus szempontú (problémaközpontú) bemutatása 5.1 Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra

5.2 Népesség, település, életmód

Legyen képes több korszakon keresztül végigvezetni a gazdaság változásait. Tudja jellemezni a tulajdonviszonyokat, és bemutatni a gazdaság szereplőit az adott korban. Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria). Jellemezze a fontosabb gazdaságpolitikai koncepciókat (pl. fiziokratizmus, szabadverseny, keynes-i modell) a mögöttük húzódó politikai megfontolásokat és érdekeket. Legyen képes a műveltségi viszonyok és a gazdaság összefüggéseit értelmezni. Legyen képes feltárni és értelmezni a felekezeti, társadalmi, politikai és népesedési viszonyok kölcsönhatását. Legyen képes a népszámlálások adatainak elemzésére.

5.3 Egyén, közösség, társadalom

Legyen képes felismerni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehetőségeit a különböző történelmi

98

5.4 A modern demokráciák működése

5.5 Politikai intézmények, eszmék ideológiák

5.6 Kontinentális, világméretű konfliktusok és nemzetközi együttműködés

korokban, helyzetekben. Tudja ismertetni egyes társadalmi rétegek kialakulásának folyamatát. Tudja jellemezni a társadalmakat különböző szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság, illetve zártság). Tudja jellemezni több szempont (uralomgyakorlás, befolyás, felelősség, életmód, mintaképzés) alapján a társadalmi rétegek (pl. elit, középrétegek, kistermelők, nincstelenek) politikai és gazdasági szerepét, súlyát. Legyen képes értékelni különböző szempontok szerint egy-egy kiemelkedő történelmi személy életművét. Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Legyen képes felismerni a közösségi autonómia megjelenési formáit különböző történelmi korokban. Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság működését, az ellenzéki pártok szerepét. Legyen képes bemutatni az egyes államok kialakulásának gazdasági és társadalmi körülményeit az adott korban. Legyen képes összehasonlítani az állam működési mechanizmusát különböző korokban (pl. hadsereg, közigazgatás, környezetvédelem). Legyen képes nyomon követni az állam és az egyház viszonyának változásait. Legyen képes a nemzetállamok kialakulásának történelmi körülményeit, jellemzőit bemutatni. Tudja bemutatni és összehasonlítani az európai polgári fejlődés útjáról letérő, totális rendszereket. Tudja bemutatni a különböző kormányzati rendszerek jellemzőit és működését (pl. abszolutizmus, alkotmányos monarchia). Legyen képes elemezni és bemutatni egy-egy katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban résztvevők

99 célkitűzéseit. Tudja mérlegelni a háborús terheket és következményeket (vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekvő hátországi elégedetlenség), hatásait a hadviselő országokra. Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat. Ismerje fel a globális problémákat és tudjon kapcsolatot teremteni a globalizáció elemei között. Tudja bemutatni az európai integrációs törekvéseket. B) TÉMAKÖRÖK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető évszámok, személyek, topográfiai adatok és fogalmak megegyeznek az alap- és középfokú történelem kerettantervek évszámokra, személyekre, topográfiai adataira és fogalmaira vonatkozó - az adott témakörhöz rendelhető - tantárgyi követelményeivel. Az emelt szintű érettségi vizsga egyszerű, rövid választ igénylő feladatainak megoldásához szükséges részletes követelményeket a történelem kerettanterveknek az évszámokra, személyekre, topográfiára és fogalmakra vonatkozó részei tartalmazzák. Az emelt szintű érettségi vizsga írásbeli részének szöveges (kifejtendő) feladatai és szóbeli tételei megoldásához szükséges nevek, fogalmak stb. körét a kerettantervek és a vizsgakövetelmények az adott témaköröknél példák segítségével jelzik. 1. Az ókor és kultúrája 1.1 Vallás és kultúra az ókori Az egyistenhit és a többistenhit Keleten megkülönböztetése és civilizációhoz rendelése. A zsidó vallás főbb jellemzői. Az egyes civilizációk jellegzetes kulturális emlékeinek azonosítása. 1.2 A demokrácia kialakulása A spártai állam. Athénban Az athéni demokrácia intézményei, működése. 1.3 A görög hitvilág, A görög hitvilág néhány jellemző művészet, tudomány vonása (pl. többistenhit, halhatatlan istenek), a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékeinek azonosítása. A görög tudomány egyes területeinek (történetírás, orvoslás, matematika, filozófia) megnevezése egy-egy alkotó hozzárendelésével. 1.4 A római köztársaság A pun háborúk társadalmi és virágkora és válsága, az politikai következményei. egyeduralom kialakítása Augustus principátusának jellemző vonásai korabeli források alapján. 1.5 A római hitvilág, A római művészet kiemelkedő

Egy folyam menti civilizáció jellemzői (pl. Egyiptom, Kína). Az egyistenhit a zsidó vallásban.

Az athéni demokrácia kialakulásának folyamata. A görög tudomány és filozófia főbb alkotói, gondolataik elemzése források alapján (pl. Thalész, Püthagórász, Hérakleitosz, Platón, Arisztotelész, Thuküdidész).

A római köztársaság kormányzati rendszere (pl. a szenátus, a magistrátusok, a néptribunusi tisztség, a népgyűlés). A római hitvilág sajátosságai, és

100 művészet, tudomány

építészeti alkotásainak felismerése, az épületek funkciójának megnevezése. A római civilizáció pannóniai emlékei.

1.6 A kereszténység kialakulása és elterjedése

A kereszténység főbb tanításai újszövetségi források alapján. A keresztény egyház történetének jelentősebb személyiségei.

1.7 A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

néhány római isten ismerete. A retorika, a történetírás és a természettudomány egy-egy jelentős alkotója gondolatának elemzése források alapján (pl. Cicero, Livius, Tacitus, id. Plinius). A páli fordulat, az első keresztény gyülekezetek. A keresztény egyház történetének néhány állomása az ókorban (pl. üldöztetés, milánói ediktum, niceai zsinat). A népvándorlás legfontosabb mozzanatainak és résztvevőinek ismerete, térbeli elhelyezése (pl. germánok, hunok). A Római Birodalom kettéosztása, a Nyugat-római Birodalom bukása.

2. A középkor 2.1 A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői

A középkori uradalom jellemző vonásai (pl. vár, majorság, jobbágytelek). A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. században. A hűbériség jellemző vonásai. 2.2 A nyugati és keleti Az egyház szerepe a középkori kereszténység eltérő fejlődése művelődésben és a mindennapokban. Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése. Az egyházszakadás. 2.3 Az iszlám vallás és az arab világ 2.4 A középkori városok

2.5 Művelődés és mindennapok a középkorban

2.6 A humanizmus és a reneszánsz Itáliában

A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (pl. Poitiers, Verdun).

A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (pl. bencések, ferencesek). Az ortodox és a nyugati kereszténység elterjedése és főbb jellemzői (pl. önálló nemzeti egyházak, eltérő liturgia és egyházművészet). Az iszlám vallás kialakulása és főbb Az arab hódítás, az iszlám tanításai. elterjesztésének fontosabb szakaszai (pl. 635 Damaszkusz, 732 Poitiers). Egy középkori város jellemzőinek A legfontosabb városi kiváltságok bemutatása. elemzése (pl. vásártartás, A középkori céhes ipar bemutatása. önkormányzat). A céhek kialakulásának okai. A középkori távolsági kereskedelem két útvonalának összehasonlítása (Hanza, Levante). A romanika és a gótika Híres egyetemek Nyugat- és Középstílusjegyeinek felismerése konkrét Európában (pl. Párizs, Oxford, műalkotásokon vagy ábrán. A lovagi Prága), az egyetemi oktatás kultúra és értékrend néhány jellemzői, a skolasztika (Aquinói elemének ismerete. Szent Tamás). Néhány itáliai reneszánsz műalkotás A humanizmus és a reneszánsz azonosítása, alkotójának jellemzői (pl. emberközpontúság, megnevezése. antik embereszmény) és fontosabb A humanizmusra és a reneszánszra itáliai képviselői (pl. Petrarca, jellemző jegyek elemzése források Machiavelli és Raffaello). alapján.

101 2.7 Az angol és a francia rendi állam működése 2.8 Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

A rendi állam működésének értelmezése forrás vagy ábra alapján. Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai a XIV-XVI. században.

A rendi állam kialakulása Angliában és Franciaországban. Az Oszmán Birodalom jellemző vonásai és társadalmi háttere (pl. szolgálati birtok, szpáhi, gyermekadó, janicsár). Az európai államok és az Oszmán Birodalom kapcsolatának alakulása a XV-XVI. században (pl. balkáni országok, Franciaország).

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.1 A magyar nép őstörténete A magyar nép kialakulásának és vándorlása legfontosabb állomásai, a nyelvészeti, régészeti és néprajzi bizonyítékok jelentősége. A magyar nép vándorlása térkép alapján. 3.2 A honfoglalástól az A honfoglalás. államalapításig A honfoglaló magyarság társadalma és életmódja, források alapján. 3.3 Géza fejedelem és István Géza fejedelemsége. király műve Szent István államszervező tevékenysége. Szent István egyházszervező tevékenysége korabeli források tükrében. 3.4 Az Árpád-kor jelentős Az új rend megszilárdulása Szent uralkodói (Szent László, László és Könyves Kálmán idején. A Könyves Kálmán, II. András, tatárjárás és következményei. IV. Béla) 3.5 Az Árpád-kori kultúra

3.6 Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején

3.7 A Hunyadiak 3.8 Kultúra és művelődés

A vándorló magyarság képe a korabeli forrásokban (pl. arab és bizánci források). A magyar őstörténet néhány vitatott kérdése (pl. eredet, őshaza). A kalandozó magyarok képe a korabeli forrásokban. Társadalmi viszonyok elemzése források alapján.

II. András és az új berendezkedés.

Elbeszélő forrástípusok ismerete és konkrét példákhoz rendelése (gesta, krónika, legenda). Jelentős Árpád-kori művészeti emlékek felismerése. Károly Róbert gazdasági reformjai. Nagy Lajos törvényei és az AnjouA magyar városfejlődés sajátosságai kori társadalom. az Anjouk és Zsigmond korában. Zsigmond király külpolitikája (pl. a nyugati egyházszakadás megszüntetése, a huszita kérdés kezelése, oszmánok elleni védekezés). Hunyadi János harcai a török ellen: Mátyás király külpolitikája. Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján. Jelentős Árpád- és Anjou-kori A Mátyás korabeli legfontosabb művészeti emlékek felismerése. elbeszélő forrásoknak megadott Mátyás király és a reneszánsz. szempontok szerinti elemzése (pl. Thuróczy, Bonfini, Galeotto).

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 4.1 A nagy földrajzi felfedezések és

A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép

Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára, és a gyarmatosítás

102 következményei

alapján. A földrajzi felfedezések legfontosabb következményei.

4.2 Reformáció és katolikus megújulás

A reformáció főbb irányzatai források alapján (lutheránus, kálvinista). A katolikus megújulás, az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői források alapján. A parlamentáris monarchia főbb jellemzői. Az alkotmányos monarchia működése.

4.3 A parlamentáris monarchia megszületése Angliában

4.4 A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján.

4.5 A felvilágosult A felvilágosult abszolutizmus abszolutizmus Ausztriában és jellemző vonásai. Poroszországban

következményei. A kapitalista világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei, a legfőbb társadalmi és gazdasági folyamatok a XVI-XVII. században NyugatEurópában. A reformáció előzményei, irányzatai (pl. anabaptizmus, antitrinitarizmus) elterjedése. Nagyhatalmi konfliktusok és vallási ellentétek a koraújkori Európában (pl. francia-Habsburg vetélkedés, harmincéves háború). Az angol abszolutizmus összevetése kontinentális abszolutizmusokkal (pl. spanyol Habsburgok). Az angolszász kapitalizálódás, a polgári fejlődés és a mindennapi élet a kora újkori Angliában. Az új világszemlélet kialakulása (pl. racionalizmus), az újkori természettudományok (pl. mechanika, newtoni fizika) és társadalomtudományok (pl. társadalmi szerződés, államelmélet) kibontakozása. Nagyhatalmi erőviszonyok, az európai egyensúly a XVIII. században.

5. Magyarország függetlenségi harcai és újjászerveződése a Habsburg Birodalomban 5.1 A mohácsi csata és az A középkori magyar állam ország három részre szakadása hanyatlása és bukása. Az ország három részre szakadása. Végvári küzdelmek.

Összetartó erők a három országrészben (gazdaság, vallás). A rendi és vallási törekvések összekapcsolódása a Bocskai-féle szabadságharcban. 5.2 Az Erdélyi Fejedelemség Bethlen Gábor kül- és belpolitikája. Erdély helyzete, lehetőségei és virágkora Gazdaság és kultúra Erdély korlátai (pl. relatív önállóság, aranykora idején. ütközőállam). Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (három nemzet, vallási tolerancia stb.). 5.3 A török kiűzése és a A török kiűzése. A török kiűzésének kérdései és Rákóczi-szabadságharc A Rákóczi-szabadságharc Zrínyi Miklós. kitörésének okai. Célok és lehetőségek a RákócziKölcsönös engedmények a szatmári szabadságharcban (pl. nemesi békében. konföderáció, nemzetközi feltételek). 5.4 Demográfiai, nemzetiségi, Demográfiai változások, a Magyarország a Habsburg társadalmi és gazdasági nemzetiségi arányok átalakulása birodalomban (Pragmatica Sanctio, változások Magyarországon a XVIII. században. rendi dualizmus). A hazai mezőgazdaság és ipar jellemzői a XVIII. században. Mária Terézia és II. József. 5.5 Művelődés, egyházak, A hazai reformáció és a barokk Az állami oktatáspolitika iskolák kultúra kiemelkedő alakjai és megjelenése, főbb intézkedései.

103 alkotásai. 6. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 6.1 A reformmozgalom A reformkor fő kérdéseinek kibontakozása, a polgárosodás bemutatása. Széchenyi és Kossuth fő kérdései reformprogramja.

A reformkor politikai irányzatainak jellemzése és elemzése (pl. centralisták, fontolva haladók). A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése. 6.2 Az átalakuló társadalom A magyar társadalom rétegződése és A gazdasági átalakulás jellemzése és és életformák, új elemek a életformái. elemzése. gazdasági életben A gazdasági átalakulás lényegi Társadalmi rétegek és elemei. alkalmazkodásuk a változó világhoz. Életmód és mentalitás a reformkorban. 6.3 A reformkori művelődés, A nemzeti ébredés. A korszak A nemzeti ébredés jellemzői a kultúra meghatározó művészeti alkotásai. Magyarországon élő népek körében. 6.4 A forradalom és A 48-as forradalmi mozgalmak szabadságharc nemzetközi célkitűzéseinek összevetése (pl. keretei polgári átalakulás, nemzetállam). Nagyhatalmi elképzelések KözépEurópa szerepéről. A német, az olasz és az ausztriai mozgalmak hatása a magyar szabadságharcra. 6.5 A pozsonyi országgyűlés, A pesti forradalom eseményeinek Az áprilisi törvények társadalmi, a pesti forradalom és az bemutatása. politikai és közjogi szempontú áprilisi törvények Az áprilisi törvények jelentősége és elemzése. 1848 Magyarországának fontosabb pontjainak elemzése. politikai irányzatai. 6.6 A nemzetiségek A nemzetiségi és a magyar politikai mozgalmai vezetők elgondolásai, törekvései (pl. karlócai gyűlés, államnemzet, autonómia). Egy nemzetiségi konfliktus elemzése, bemutatása. Nemzetiségi törekvések a Habsburg birodalomban. 6.7 A szabadságharc A főbb hadjáratok, a katonai A főbb hadjáratok, a katonai legfontosabb csatái; a erőviszonyok bemutatása. erőviszonyok jellemzői, a Függetlenségi Nyilatkozat; a A Függetlenségi Nyilatkozat meghatározó jelentőségű csaták szabadságharc veresége és a megszületésének politikai ismerete (pl. Buda, Temesvár). megtorlás körülményei. Ausztria és Magyarország közjogi A vereség okai, a megtorlás formái. viszonyának alakulása. 6.8 A kiegyezés előzményei A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés alternatívái, a és megszületése A kiegyezés tartalma és értékelése. kiegyezéshez fűződő viták (pl. dunai konföderáció, Kasszandra levél). 6.9 Gazdasági eredmények és Kibontakozó ipar, fejlődő A polgári állam kiépülése társadalmi változások a mezőgazdaság, közlekedés. Budapest Magyarországon (pl. közigazgatás, dualizmus korában (pl. az világvárossá fejlődése. iskolahálózat). iparosítás, a városiasodás) Az átalakuló társadalom sajátosságai. A környezet átalakításának pozitív és negatív következményei (pl. folyamszabályozás). 6.10 A dualizmus kori A közjogi kérdés és a pártviszonyok társadalom és politika a dualizmus korában. Magyar jellemzése nemzetiségi politika és nemzetiségi

104

6.11 A tudományos és művészeti élet fejlődése

A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon (pl. divat, szórakozás, sport, sajtó). A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége.

törekvések. Az életmód változásai a századfordulón. A századforduló szellemi élete.

7. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 7.1 Az Egyesült Államok létrejötte és az USA alkotmánya

7.2 A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata

Az egyes politikai irányzatok főbb jellemzőinek felismerése. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának alapkérdései.

7.3 A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája

7.4 A XIX. század eszméi

A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) jellemzői források alapján.

7.5 Az ipari forradalom és következményei

Az ipari forradalom legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés) és néhány találmánya. Az ipari forradalom hatása a gazdaságra, a környezetre és az emberre.

7.6 Az egységes Németország, Olaszország és az USA kialakulása

Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása. A német és az olasz nemzetállam kialakulása. A szövetségi rendszerek kialakulásának okai az első világháború előtt. Gyarmatok és gyarmattartók a századfordulón. A második ipari forradalom alapvető vonásainak bemutatása.

7.7 Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón 7.8 Tudományos, technikai felfedezések, újítások és

A függetlenségi háború előzményei (pl. bostoni teadélután, Első Kontinentális Kongresszus). A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak. Alkotmánybíróság, a szövetségi- és a tagállamok viszonya. A főbb irányzatok (pl. alkotmányos monarchisták, girondiak), valamint képviselőik társadalmi és politikai elképzeléseinek összehasonlítása. A forradalomhoz kapcsolódó viták, eltérő értelmezések. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése. A napóleoni háborúk meghatározó személyei (pl. Napóleon, Kutuzov, Nelson, Bernadott). A napóleoni állam jellemzői. A nagyhatalmi érdekek ütközései a háború és a békekötés során. A korszak uralkodó eszméihez kapcsolódó politikai mozgalmak (pl. spanyol liberálisok, ifjú Itália). Az alapvető eszmeáramlatok módosulásai a század folyamán. Az ipari forradalom eredményeinek (pl. városiasodás, demográfiai robbanás) kibontakozása és egymásra hatása. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások (pl. környezetszennyezés, életmódváltozás, a nyomor kérdése). A német és az olasz egységfolyamat gazdasági, hatalmi és politikai vonatkozásainak elemzése. A balkáni konfliktusok okai, elemei. A nagyhatalmi vetélkedés okai, ellentétei.

Az ipari forradalom legfontosabb találmányainak és felfedezőinek

105 következményeik

A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra.

bemutatása (pl. Benz, Edison, a robbanómotor, telefon). A tudományos és technikai fejlődés hatása a társadalomra, a gondolkodásra, az életmódra és a környezetre.

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 8.1 Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 8.2 A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 8.3 Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus 8.4 A parlamentáris rendszerek (USA, NagyBritannia)

8.5 Az 1929-33-as gazdasági válság és következményei

8.6 A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa

8.7 A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30as években 8.8 A második világháború jelentős fordulatai

8.9 A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői

8.10 A szocialista rendszerek bukása

Az első világháború főbb jellemzői. Hatalmi érdekek és háborús A Párizs környéki és washingtoni propaganda az első világháborúban. békék területi, etnikai Nagyhatalmi érdekek és ellentétek a vonatkozásainak elemzése. Párizs környéki és washingtoni béketárgyalásokon. A modern életforma néhány A világgazdaság átrendeződése a jellegzetessége (pl. mozi, autó). háború után. A nők szerepének változása. A gyarmati világ szétesésének kezdetei (pl. India, Közel-Kelet). Az olasz fasizmus jellemzői. Tekintélyuralmi rendszerek bemutatása Közép-Európában és a Balkánon. Az USA gazdasági fellendülése és nemzetközi szerepének változása a húszas években. A parlamentarizmus a húszas években (pl. tömegpárt, választójogi kérdések). A világválság kialakulásának okai. A válság jellemzőinek és egyedi A válság néhány gazdasági és sajátosságainak bemutatása, társadalmi hatása. elemzése egy adott országban (pl. USA, Nagy-Britannia, Németország) Hitler hatalomra kerülésének A nácizmus ideológiájának körülményei. elemzése (pl. fajelmélet, élettér A náci Németország jellemzői. elmélet). A náci propagandagépezet működése (pl. tömeggyűlés, film). A nemzetiszocialista gazdaságpolitika néhány eleme. A bolsevik hatalomátvétel A bolsevizmus ideológiája. körülményei. A bolsevik propaganda főbb A sztálini diktatúra működésének jellemzői. jellemzői. A sztálini gazdaságpolitika. A világháború főbb csomópontjai és Hatalmi érdekek és diplomáciai a háború jellemzői. kapcsolatok a világháborúban. A világháború nagyobb csatái és hatásuk a háború menetére (pl. angliai, sztálingrádi). Az ENSZ létrejötte, működése. A gyarmati rendszer felbomlása - a A hidegháború kialakulásának "harmadik világ" kialakulása. alapvető okai. Az ifjúság helyzete és lehetőségei a második világháború után (pl. diáklázadások, állami tömegszervezetek). A szocialista országok Kísérletek a szocialista rendszer gazdaságának és társadalmának főbb átalakítására (Magyarország,

106 jellemzői. A európai szocialista rendszer összeomlásának okai.

Lengyelország, Csehszlovákia).

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 9.1 Magyarország részvétele az első világháborúban

9.2 Őszirózsás forradalom és tanácsköztársaság

9.3 A trianoni béke

A trianoni béke dokumentumainak elemzése. Trianon gazdasági és etnikai hatásai. 9.4 A Horthy-rendszer jellege A Horthy-rendszer legfőbb és jellemzői jellemzői (pl. revizionizmus, király nélküli alkotmányos királyság). Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései.

Az Osztrák-Magyar Monarchia világháborús részvétele (pl. szarajevói merénylet, Gorlice). A magyar belpolitika alakulása az első világháború alatt (pl. Ferenc József halála, háború- és békepártiság). A Károlyi-kormány bel- és külpolitikai mozgástere és intézkedései. A tanácskormány uralomra kerülése, politikája, bukásának okai. Trianon társadalmi és politikai következményei.

Ellenzéki pártok és mozgalmak (pl. szociáldemokraták, népi falukutató mozgalom). Politikai életpályák bemutatása és elemzése (pl. Bethlen István, Teleki Pál). Gazdasági válság és radikalizálódás a belpolitikában (Gömbös és kísérlete). 9.5 Művelődési viszonyok és Társadalmi rétegződés és életmód a A klebelsbergi kultúrpolitika az életmód húszas-harmincas években. kibontakozása és főbb jellemzői (pl. kultúrfölény, valláserkölcsi nevelés). Tudomány és művészet főbb képviselői a két világháború közötti Magyarországon (pl. Szekfű Gyula, Bartók Béla). 9.6 A magyar külpolitika A magyar külpolitika főbb irányai, Magyarország a náci birodalom mozgástere, alternatívái kapcsolatai a két világháború között. árnyékában (pl. gazdasági és politikai kényszerek, kitörési kísérletek). Revíziós eredmények, kisebbségi kérdés. 9.7 Magyarország háborúba Magyarország fegyveres Kállay Miklós miniszterelnöksége. sodródása és részvétele semlegessége és a területi revízió. Háborúellenes törekvések (pl. Magyarország háborúba sodródása Magyar Történelmi Emlékbizottság, és részvétele a Szovjetunió elleni szárszói találkozó). harcokban. 9.8 A német megszállás és a Magyarország német megszállása. A zsidókérdés Magyarországon (pl. holocaust Magyarországon A holocaust Magyarországon. zsidótörvények, gettósítás, A sikertelen kiugrás és a nyilas deportálás). hatalomátvétel. 10. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 10.1 A szovjet felszabadítás

A szovjet felszabadítás és

A nemzetközi helyzet hatása a

107 és megszállás

megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. 10.2 A határon túli A magyarság helyzetének főbb magyarság sorsa jellemzői a szomszédos országokban a XX. század második felében. 10.3 A kommunista diktatúra A rendszer működése a Rákosi kiépítése és működése korszakban. A proletárdiktatúra mindennapjai. 10.4 Az 1956-os forradalom Az 1956-os forradalom és és szabadságharc szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai. 10.5 A Kádár-rendszer A rendszer jellemzői a Kádár jellege, jellemzői korszakban.

10.6 A rendszerváltozás

magyar belpolitika alakulására 1945 és 1948 között (pl. SZEB intézkedései, németek kitelepítése). A magyarság sorsának alakulása az egyes szomszédos országokban (pl. reszlovakizáció, iskolaügy). Proletárdiktatúra és kultúrpolitika (pl. sematizmus, agitprop). A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (pl. nyugat-európai baloldaliság átalakulása, szuezi válság szerepe).

Életmód és mindennapok: a legvidámabb barakk élete (pl. háztáji gazdaság, apolitikusság). A kádári társadalom- és kultúrpolitika alakulása (pl. "gulyásvagy fridzsider-kommunizmus", három T). A rendszerváltozás céljai és Magyarország a kilencvenes következményei (pl. szabadságjogok, években (pl. rendszerváltó függetlenség). jogalkotás, társadalmi változások vesztesek és győztesek). 11. A jelenkor

11.1 A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 11.2 Az európai integráció története

A közép-európai országok néhány közös jellemzőjének bemutatása az 1990-es években.

A balkáni konfliktusok okainak eredete.

Az Európai Unió legfontosabb intézményei.

11.3 A "harmadik világ"

A fejlődő országok főbb problémái (népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságválság). A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre (alapvető összefüggések felismerése).

A "Hatok" Közös Piacától az Európai Unióig (1957-1992) - az integráció főbb állomásai. Együttműködés és eltérő érdekek az Unióban. Az Európai Unió helye a világgazdaságban. A demográfiai válság társadalmi és gazdasági okai.

11.4 Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés

11.5 A globális világ kihívásai és ellentmondásai 11.6 Közép-Kelet-Európa és a Balkán a rendszerváltozás után

A piacgazdaság tendenciái. Nemzeti, etnikai, vallási kisebbségek helyzetének összehasonlítása néhány országban (pl. Románia, Magyarország, Ukrajna).

A környezet tudatos védelmét kialakító magatartás elterjedését ösztönző, illetve gátló kulturális, gazdasági és politikai feltételek felismerése, összefüggések megfogalmazása. A tömegkultúra új jelenségei (pl. film, reklám).

108 12. A mai magyar társadalom és életmód 12.1 Alapvető állampolgári ismeretek

Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári kötelességek. 12.2 Etnikumok és Nemzetiségek a mai magyar nemzetiségek a magyar társadalomban (számuk, arányuk, társadalomban helyzetük, intézményeik). A romák a mai magyar társadalomban. 12.3 A parlamenti A választási rendszer lényegi demokrácia működésé és az elemei. önkormányzatiság A helyi önkormányzat feladatai, szervezeteinek és működésének bemutatása. 12.4 Társadalmi, gazdasági és Demográfiai változások demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban. 12.5 A szociális piacgazdaság A szociális piacgazdaság fontosabb programja elemeinek felismerése megadott szempontok alapján.

A gazdasági, szociális és kulturális jogok felismerése és rendszerezése különböző források alapján. A romák helyzetének sajátos problémái (pl. életmód, lakásviszonyok, iskoláztatás). A magyar alkotmányosság elemei (pl. a konstruktív bizalmatlanság intézménye, népszavazás) és intézményei (pl. alkotmánybíróság, ombudsmani intézmény). A magyar társadalom szerkezetváltozásai az elmúlt fél évszázadban. Magyarország gazdasága az európai, illetve világgazdaságban. A szociális piacgazdaság főbb elemeinek bemutatása.

MATEMATIKA I. FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK EMELT SZINT Az érettségi követelményeit két szinten határozzuk meg: középszinten a mai társadalomban tájékozódni és alkotni tudó ember matematikai ismereteit kell megkövetelni, ami elsősorban a matematikai fogalmak, tételek gyakorlati helyzetekben való ismeretét és alkalmazását jelenti; az emelt szint tartalmazza a középszint követelményeit, de az azonos módon megfogalmazott követelmények körében az emelt szinten nehezebb, több ötletet igénylő feladatok szerepelnek. Ezen túlmenően az emelt szint követelményei között speciális anyagrészek is találhatók, mivel emelt szinten elsősorban a felsőoktatásban matematikát használó, illetve tanuló diákok felkészítése történik. A) KOMPETENCIÁK Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok - Legyen képes a tanuló adott szövegben rejlő matematikai problémákat észrevenni, szükség esetén matematikai modellt alkotni, a modell alapján számításokat végezni, és a kapott eredményeket értelmezni. - Legyen képes kijelentéseket szabatosan megfogalmazni, azokat összekapcsolni, kijelentések igazságtartalmát megállapítani. - Lássa az eltéréseket, illetve a kapcsolatokat a matematikai és a mindennapi nyelv között. - A matematika minden területén és más tantárgyakban is tudja alkalmazni a halmaz fogalmát, illetve a halmazműveleteket. - Legyen jártas alapvető kombinatorikus gondolatmenetek alkalmazásában, s legyen képes ennek segítségével gyakorlati sorbarendezési és kiválasztási feladatok megoldására. - Ismerje a gráfok jelentőségét, sokoldalú felhasználhatóságuk néhány területét, és legyen képes további felhasználási lehetőségek felismerésére a gyakorlati életben és más tudományágakban. - Az emelt szinten érettségiző diák ismerje a halmazelmélet alapvető szerepét a mai matematika felépítésében.

109 Aritmetika, algebra, számelmélet - Legyen képes a tanuló betűs kifejezések értelmezésére, ismerje fel használatuk szükségességét, tudja azokat kezelni, lássa, hogy mi van a "betűk mögött". - Ismerje az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalmát, megoldási módszereit (pl. algebrai, grafikus, közelítő). - Legyen képes egy adott probléma megoldására felírni egyenleteket, egyenletrendszereket, egyenlőtlenségeket, egyenlőtlenség-rendszereket. - Tudja az eredményeket előre megbecsülni, állapítsa meg, hogy a kapott eredmény reális-e. - Az emelt szinten érettségiző diáknak legyen jártassága az összetettebb algebrai átalakításokat igénylő feladatok megoldásában is. Függvények, az analízis elemei - Legyen képes a tanuló a körülötte levő világ összefüggéseinek függvényszerű megjelenítésére, ezek elemzéséből tudjon következtetni valóságos jelenségek várható lefolyására. - Legyen képes a változó mennyiségek közötti kapcsolat felismerésére, a függés értelmezésére. Értse, hogy a függvény matematikai fogalom, két halmaz elemeinek egymáshoz rendelése. Ismerje fel a hozzárendelés formáját, elemezze a halmazok közötti kapcsolatokat. - Lássa, hogy a sorozat diszkrét folyamatok megjelenítésére alkalmas matematikai eszköz, a pozitív egész számok halmazán értelmezett függvény. Ismerje a számtani és mértani sorozatot. - Az emelt szinten érettségiző diák ismerje az analízis néhány alapelemét, amelyekre más szaktudományokban is (pl. fizika) szükségük lehet. Ezek segítségével tudjon függvényvizsgálatokat végezni, szélsőértéket, görbe alatti területet számolni. Geometria, koordinátageometria, trigonometria - Tudjon a tanuló síkban, illetve térben tájékozódni, térbeli viszonyokat elképzelni, tudja a háromdimenziós valóságot - alkalmas síkmetszetekkel - két dimenzióban vizsgálni. - Vegye észre a szimmetriákat, tudja ezek egyszerűsítő hatásait problémák megfogalmazásában, bizonyításokban, számításokban kihasználni. - Tudjon a számításokhoz, bizonyításokhoz megfelelő ábrát készíteni. - Tudjon mérni és számolni hosszúságot, területet, felszínt, térfogatot, legyen tisztában a mérési pontosság fogalmával. - Ismerje a geometria szerepét a műszaki életben és bizonyos képzőművészeti alkotásokban. - Az emelt szinten érettségiző diák tudja szabatosan megfogalmazni a geometriai bizonyítások gondolatmenetét. Valószínűségszámítás, statisztika - Értse a tanuló a statisztikai kijelentések és gondolatmenetek sajátos természetét. - Ismerje a statisztikai állítások igazolására felhasználható adatok gyűjtésének lehetséges formáit, és legyen jártas a kapott adatok áttekinthető szemléltetésében, különböző statisztikai mutatókkal való jellemzésében. - Az emelt szinten érettségiző diák tudjon egyszerűbb véletlenszerű jelenségeket modellezni és a valószínűségi modellben számításokat végezni. - Emelt szinten ismerje a véletlen szerepét a különböző egyszerű statisztikai mintavételi eljárásokban. B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Középszint

Emelt szint

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok E témakört (különösen a gondolkodási módszereket, a halmazokat és a matematikai logikát) elsősorban nem önállóan számon kérhető ismeretanyagként kell elképzelni, hanem olyan szemléletformáló, a matematikaoktatás egészét átszövő módszerek, illetve eszközök összességeként, amely szinte teljes egészében megjelenik minden további témakörben is.

110 1.1 Halmazok

1.1.1 Halmazműveletek

1.1.2 Számosság, részhalmazok

Ismerje és használja a halmazok megadásának különböző módjait, a halmaz elemének fogalmát. Definiálja és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő fogalmakat: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz, véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz. Ismerje és alkalmazza gyakorlati és matematikai feladatokban a következő műveleteket: egyesítés, metszet, különbség. Tudjon koordináta-rendszerben ábrázolni egyszerűbb ponthalmazokat. Véges halmazok elemeinek száma.

Tudjon egyszerű matematikai szövegeket értelmezni. Ismerje és alkalmazza megfelelően a kijelentés (állítás, ítélet) fogalmát. Értse és egyszerű feladatokban alkalmazza az állítás tagadása műveletet. Ismerje az "és", a "(megengedő) vagy" logikai jelentését, tudja használni és összekapcsolni azokat a halmazműveletekkel. Értse és használja helyesen az implikációt és az ekvivalenciát. Használja helyesen a "minden", "van olyan" kvantorokat. 1.2.1 Fogalmak, tételek és Tudjon definíciókat, tételeket bizonyítások a matematikában pontosan megfogalmazni. Használja és alkalmazza feladatokban helyesen a "szükséges", az "elégséges" és a "szükséges és elégséges" feltétel fogalmát 1.2 Matematikai logika

1.3 Kombinatorika

1.4. Gráfok

Határozza meg halmazok számosságát véges, illetve megszámlálhatóan végtelen esetben. Ismerjen példát nem megszámlálhatóan végtelen halmazra. Alkalmazza tudatosan a nyelv logikai elemeit.

Ismerje az alábbi bizonyatási típusokat és tudjon példát mondani alkalmazásukra: direkt és indirekt bizonyítás, skatulyaelv, teljes indukció. Tudja megfogalmazni konkrét esetekben tételek megfordítását. Tudjon egyszerű sorbarendezési, Bizonyítsa a permutációk, variációk kiválasztási és egyéb kombinatorikai (ismétlés nélkül és ismétléssel), feladatokat megoldani. kombinációk (ismétlés nélkül) (Permutációk, variációk, számára vonatkozó képleteket. kombinációk.) Ismerje és alkalmazza a binomiálás Tudja kiszámolni a binomiális tételt. együtthatókat. Tudjon konkrét szituációkat Definiálja a következő fogalmakat: szemléltetni, és egyszerű feladatokat pont, él, fok, út, kör, összefüggő megoldani gráfok segítségével. gráf, fa. Ismerje az egyszerű gráf pontjainak foka és éleinek száma, valamint a fa pontjai és élei száma közötti

111 összefüggést. 2. Aritmetika, algebra, számelmélet Az algebra tanításának egyik fő célja annak felfedeztetése és megértetése, hogy egymástól távol állónak tűnő problémák ugyanazon matematikai, algebrai struktúrával rendelkeznek, ezért megoldásuk során hasonló eljárásokat, gondolatmeneteket alkalmazhatunk, s leírásuk formálisan azonos módon történik. (Például különböző témakörökből vett másodfokú egyenletre vezető feladatok.) Fontos a számolás során megismert műveleti szabályok absztrahálása, a jártasság megszerzése a betűkifejezésekkel végzett műveletekben. Meg kell mutatni a számfogalom bővítésének szükségességét és folyamatát. El kell juttatni a tanulókat a permanencia-elv fontosságának felismeréséhez. 2.1 Alapműveletek

2.2 A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek

2.2.1 Oszthatóság

2.2.2 Számrendszerek

2.3 Racionális és irracionális számok

2.4 Valós számok

Tudjon alapműveleteket biztonságosan elvégezni (zsebszámológéppel is). Ismerje és használja feladatokban az alapműveletek műveleti azonosságait (kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás). Ismerje, tudja definiálni és alkalmazni az oszthatósági alapfogalmakat (osztó, többszörös, prímszám, összetett szám). Tudjon természetes számokat prímtényezőkre bontani, tudja adott számok legnagyobb közös osztóját és legkisebb közös többszörösét kiszámítani; tudja mindezeket egyszerű szöveges (gyakorlati) feladatok megoldásában alkalmazni. Definiálja és alkalmazza feladatokban a relatív prímszámokat. Tudja a számelmélet alaptételét alkalmazni feladatokban. Ismerje a 10 hatványaira, illetve a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9 számokra vonatkozó oszthatósági szabályokat, tudjon egyszerű oszthatósági feladatokat megoldani. Tudjon más számrendszerek létezéséről. Tudja a számokat átírni 10-es alapú számrendszerből n alapú számrendszerbe és viszont. Helyiértékes írásmód. Tudja definiálni a racionális számot és ismerje az irracionális szám fogalmát. Tudja eldönteni, hogy n (n N) mikor racionális, mikor irracionális szám. Ismerje a valós számkör felépítését (N, Z, Q, Q*, R), valamint a valós számok és a számegyenes kapcsolatát. Tudjon ábrázolni számokat a

Tudja pontosan megfogalmazni a számelmélet alaptételét. Oszthatósági feladatok. A diofantoszi egyenlet fogalma, kétismeretlenes lineáris és egyszerű másodfokú diofantoszi egyenlet megoldása.

Bizonyítsa, hogy 2 irracionális szám.

Tudja, hogy mit értünk adott műveletekre zárt számhalmazokon.

112

2.5 Hatvány, gyök, logaritmus

számegyenesen. Tudja az abszolútérték definícióját, és tudja konkrét számok abszolútértékét megállapítani. Ismerje adott szám normálalakjának felírási módját, tudjon számolni a normálalakkal. A hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén, permanencia elv. Ismerje és használja a hatványozás azonosságait. Definiálja és használja az na fogalmát. Tudjon számolni hatványés gyökkifejezésekkel. Ismerje és alkalmazza a négyzetgyökvonás azonosságait.

Irracionális kitevőjű hatvány értelmezése szemléletesen. Bizonyítsa a hatványozás azonosságait egész kitevő esetén.

Ismerje és alkalmazza a gyökvonás azonosságait. Bizonyítsa a gyökvonás azonosságait. Definiálja és használja feladatok Bizonyítsa a logaritmus megoldásában a logaritmus fogalmát, azonosságait. valamint a logaritmus azonosságait. Tudjon áttérni más alapú logaritmusra. 2.6 Betűkifejezések Ismerje a polinom fokszámát, fokszám szerint rendezett alakját. 2.6.1 Nevezetes azonosságok Tudja alkalmazni feladatokban a Tudja alkalmazni feladatokban az következő kifejezések kifejtését, an - bn, illetve az a2m+1 + b2m+1 illetve szorzattá alakítását: [(a + b)2; kifejezés szorzattá alakítását. (a - b)2; (a + b)3; (a - b)3; a2 - b2; a3 - b3]. Tudjon algebrai kifejezésekkel Tudjon többszöri kiemelést igénylő egyszerű műveleteket végrehajtani, feladatokat megoldani. algebrai kifejezéseket egyszerűbb alakra hozni (összevonás, szorzás, osztás, szorzattá alakítás kiemeléssel, nevezetes azonosságok alkalmazása). 2.7 Arányosság Tudja az egyenes és a fordított arányosság definícióját és grafikus ábrázolásukat. Tudjon arányossági feladatokat megoldani. 2.7.1 Százalékszámítás Százalékszámítással kapcsolatos feladatok megoldása. 2.8 Egyenletek, Ismerje az alaphalmaz és a egyenletrendszerek, megoldáshalmaz fogalmát. egyenlőtlenségek, Alkalmazza a különböző egyenlőtlenségrendszerek egyenletmegoldási módszereket: mérlegelv, grafikus megoldás, ekvivalens átalakítások, következményegyenletre vezető átalakítások, új ismeretlen bevezetése stb. 2.8.1 Algebrai egyenletek, Tudjon elsőfokú, egyismeretlenes Tudjon paraméteres elsőfokú egyenletrendszerek egyneleteket megoldani. egyenleteket megoldani. Elsőfokú egyenletek, Kétismeretlenes elsőfokú Többismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek egyenletrendszer megoldása. egyenletrendszer megoldása.

113

Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek

Magasabb fokú egyenletek

Alkalmazza az egyenleteket, egyenletrendszereket szöveges feladatok megoldásában. Ismerje az egyismeretlenes másodfokú egyenlet általános alakját. Tudja meghatározni a diszkrimináns fogalmát. Ismerje és alkalmazza a megoldóképletet. Használja a teljes négyzetté alakítás módszerét. Alkalmazza feladatokban a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket és a gyöktényezős alakot. Tudjon törtes egyenleteket, másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Másodfokú egyenletrendszerek megoldása. Egyszerű, másodfokúra visszavezethető egyenletek megoldása.

Tudjon (ax+b)=cx+d típusú, valamint két négyzetre emeléssel megoldható egyenleteket megoldani. 2.8.2 Nem algebrai Tudjon |ax+b| = c típusú egyenletek Abszolútértékes egyenleteket algebrai és grafikus egyenletek módon, valamint |ax+b| = cx+d típusú egyenleteket megoldani. Exponenciális és logaritmikus Tudjon definíciók és azonosságok egyenletek közevetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. Trigonometrikus egyenletek Tudjon definíciók és azonosságok közvetlen alkalmazását igénylő feladatokat megoldani. 2.8.3 Egyenlőtlenségek, Ismerje az egyenlőtlenségek egyenlőtlenség-rendszerek alaptulajdonságait (mérlegelv alkalmazása). Egyszerű első- és másodfokú egyenlőtlenségek és egyszerű egyenlőtlenség-rendszerek megoldása. Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus (0° < 360°) egyenlőtlenségeket megoldani. 2.9 Középértékek, Az aritmetikai közép és a geometriai egyenlőtlenségek közép fogalma, kapcsolatuk, használatuk.

Egyszerű kétismeretlenes lineáris paraméteres egyenletrendszer megoldása.

Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét.

Igazolja a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. Másodfokú paraméteres feladatok megoldása.

Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet-vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, összetett feladatok megoldása.

Négyzetgyökös egyenletek

Abszolútértékes egyenletek algebrai megoldása.

Tudjon megoldani összetett feladatokat. Kétismeretlenes egyenlőtlenségrendszer. Tudjon négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenlőtlenségeket megoldani. Ismerje n szám számított középértékeit (aritmetikai, geometriai, négyzetes, harmonikus),

114 valamint a nagyságrendi viszonyaikra vonatkozó tételeket. Bizonyítsa, hogy (a+b)/2 ab, ha a, b R+. Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján. 3. Függvények, az analízis elemei A témakör (hasonlóan a geometria, illetve a valószínűségszámítás, statisztika fejezetekhez) különösen alkalmas annak szemléltetésére, hogy egy probléma matematikai megoldása három lépésben történik: a matematikai modell megalkotása, a matematikai feladat megoldása a modellen belül, és az eredmény értelmezése. Fontos terület a függvényábrázolás alkalmazása egyenletek és egyenlőtlenségek megoldásában. 3.1 A függvény

3.2 Egyváltozós valós függvények

3.2.1 A függvények grafikonja, függvénytranszformációk

3.2.2 A függvényjellemzése

A függvény matematikai fogalma. Ismerje a függvénytani alapfogalmakat. (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz, helyettesítési érték, értékkészlet). Tudjon szövegesen megfogalmazott függvényt képlettel megadni. Tudjon helyettesítési értéket számítani, illetve tudja egyszerű függvények esetén f(x) = c alapján az x-et meghatározni. Ismerje az egy-egyértelmű megfeleltetés fogalmát. Ismerje és alkalmazza a függvényeket gyakorlati problémák megoldásánál. Az inverzfüggvény fogalmának szemléletes értelmezése (pl. az exponenciális és a logaritmus függvény vagy a geometriai transzformációk). Ismerje és tudja ábrázolni és jellemezni az alábbi hozzárendeléssel megadott (alapvető) fügvvényeket: xax+b; xx2; xxn; n N; xax2+bx+c; xx; x|x|; xa/x; xsinx; xcosx; xtgx; xax; xlogax. Tudjon értéktáblázat és képlet alapján függvényt ábrázolni, illetve adatokat leolvasni a grafikonról. Tudjon néhány lépéses transzformációt igénylő függvényeket függvénytranszformációk segítségével ábrázolni [f(x) + c; f(x+c); c (f(x); f(cx)]. Egyszerű függvények jellemzése (grafikon alapján) értékkészlet,

Tudja az alapvető függvénytani fogalmak pontos definícióját.

Ismerje a következő függvényeket: x [x]; x {x}; xsgnx; x(ax+b)/(cx+d) Tudjon a középszinten felsorolt függvényekből összetett függvényeket képezni. Ismerje és alkalmazza a függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalmát.

Tudja ábrázolni az alapvető függvények (3.2) transzformáltjainak grafikonját (cxf(ax+b)+d).

Tudja a függvények jellemzéséhez használt fogalmak pontos

115 zérushely, növedés, fogyás, szélsőérték, periodicitás, paritás szempontjából.

3.3 Sorozatok

3.3.1 Számtani és mértani sorozatok

3.3.2 Végtelen mértani sor 3.3.3 Kamatos kamat, járadékszámítás 3.4 Az egyváltozós valós függvények analízisének elemei 3.4.1 Határérték, folytonosság

3.4.2 Differenciálszámítás

3.4.3 Integrálszámítás

Ismerje a számsorozat fogalmát és használja a különböző megadási módjait. Tudja felírni rekurzív képlettel adott sorozat tagjait. Tudjon olyan feladatokat megoldani a számtani és mértani sorozatok témaköréből, ahol a számtani, illetve mértani sorozat fogalmát és az an-re, illetve az Sn-re vonatkozó összefüggéseket kell használni.

definícióját. Függvények jellemzése korlátosság szempontjából. A függvények tulajdonságait az alapfüggvények ismeretében transzformációk segítségével határozza meg. Használja a konvexség és konkávság fogalmát a függvények jellemzésére. Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. Sorozat jellemzése, a konvergencia szemléletes fogalma.

Bizonyítsa a számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggéseket, valamint az összegképleteket.

Ismerje a végtelen mértani sor fogalmát, összegét. Tudja a kamatos kamatra vonatkozó Tudjon gyűjtőjáradékot és képletet használni, s abból bármelyik törlesztőrészletet számolni. ismeretlen adatot kiszámolni.

Ismerje a végesben vett véges, a végtelenben vett véges és a tágabb értelemben vett határérték szemléletes fogalmát. A folytonosság szemléletes fogalma. Ismerje a polinomfüggvények, az egyszerű racionális törtfüggvények, a sinx/x függvény határértékét véges helyen és végtelenben. Tudja a differencia- és differenciálhányados definícióját. Ismerje az összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályait. Tudja bizonyítani, hogy (xn) = nxn1, n N esetén. Ismerje a trigonometrikus függvények deriváltját. Alkalmazza a differenciálszámítást: - érintő egyenletének felírására, - szélsőérték-feladatok megoldására, - polinomfüggvények (menet, szélsőérték, alakj) vizsgálatára. Ismerje folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes

116 fogalmát és tulajdonságait. Ismerje a kétoldali közelítés módszerét, az integrálfüggvény fogalmát, a primitív függvény fogalmát, valamint a NewtonLeibniz-tételt. Tudja polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolni. 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria A témakör követelményeit abban a tudatban kell megfogalmaznunk, hogy a geometria szerepe, funkciója, hangsúlyai sokat változtak az elmúlt évtizedekben. Ennek következtében a szintetikus geometria egyes területeken háttérbe szorult. Szem előtt kell tartani ugyanakkor, hogy a geometria oktatása segíti a pontos fogalomalkotást, a struktúraalkotás képességét és fejleszti a térszemléletet. 4.1 Elemi geometria 4.1.1 Térelemek

4.1.2 A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok

4.2 Geometriai transzformációk 4.2.1 Egybevágósági transzformációk Síkban

Ismerje és használja megfelelően az alapfogalom, axióma, definiált fogalom, bizonyított tétel fogalmát. Ismerje a térelemeket és a szög fogalmát. Ismerje a szögek nagyság szerinti osztályozását és a nevezetes szögpárokat. Tudja a térelemek távolságára és szögére (pont és egyenes, pont és sík, párhuzamos egyenesek, párhuzamos síkok távolsága; két egyenes, egyenes és sík, két sík hajlásszöge) vonatkozó meghatározásokat. Tudja a kör, gömb, szakaszfelező merőleges, szögfelező, parabola fogalmát. Használja a fogalmakat feladatmegoldásokban.

Alakzatok távolságának értelmezése. Ismerje a síkra merőleges egyenes tételét. Ismerje a kúpszeletek származtatását körkúp metszésével. Tudja a kúpszeletek szabatos definícióját. A geometriai transzformáció mint függvény.

Ismerje a síkbeli egybevágósági transzformációk (eltolás, tengelyes tükrözés, középpontos tükrözés, pont körüli forgatás) leírását, tulajdonságaikat, és alkalmazza azokat.

Tudja pontosan megfogalmazni az egybevágósági transzformációk definícióit, a síkidomok egybevágóságának fogalmát, valamint a sokszögek egybevágóságának elégséges feltételét.

Tudjon végrehajtani transzformációkat konkrét esetekben. Ismerje és tudja alkalmazni feladatokban a háromszögek egybevágósági alapeseteit.

Térben

Ismerje fel és használja feladatokban a különböző alakzatok szimmetriáit. Ismerje a térbeli egybevágósági Tudja a transzformációk térbeli

117

4.2.2 Hasonlósági transzformációk

transzformációkat (eltolás, tengely körüli forgatás, pontra vonatkozó tükrözés, síkra vonatkozó tükrözés). Ismerje a transzformációk leírását, tulajdonságait, alkalmazza azokat. Alkalmazza a középpontos nagyítást, kicsinyítést egyszerű, gyakorlati feladatokban. Szakasz adott arányú felosztása. Hasonló alakzatok felismerése, alkalmazása, arány felírása. Tudja és alkalmazza feladatokban a hasonló síkidomok területének arányáról és a hasonló testek felszínének és térfogatának arányáról szóló tételeket.

4.2.3 Egyéb transzformációk Merőleges vetítés

4.3 Síkbeli és térbeli alakzatok 4.3.1 Síkbeli alakzatok Háromszögek

Négyszögek

definícióját, tulajdonságaikat. Tudja a testek egybevágóságának fogalmát. Ismerje a hasonlósági transzformáció definícióját.

Tudja a merőleges vetítés definícióját, tulajdonságait. Legyen képes gyakorlati példákban alkalmazni (pl. alaprajz, műszaki rajz). Ismerje a síkidomok, testek csoportosítását különböző szempontok szerint. Tudja csoportosítani a háromszögeket oldalak és szögek szerint. Ismerje és alkalmazza az alapvető összefüggéseket háromszögek oldalai, szögei, oldalai és szögei között (háromszög-egyenlőtlenség, belső, illetve külső szögek összege, nagyobb oldallal szemben nagyobb szög van). Ismerje és alkalmazza speciális háromszögek tulajdonságait. Tudja a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó definíciókat, tételeket (oldalfelező merőleges, szögfelező, magasságvonal, súlyvonal, középvonal, körülírt, illetve beírt kör). Ismereteit alkalmazza egyszerű feladatokban. Szögfelezőtétel ismerete, alkalmazása. Ismerje és alkalmazza a Pitagorasztételt és megfordítását. Ismerje és alkalmazza feladatokban a magasság- és a befogótételt. Ismerje a négyszögek fajtáit (trapéz, paralelogramma, deltoid) és tulajdonságaikat, alkalmazza

Bizonyítsa a háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételeket (körülírt és beírt kör középpontja; magasságpont, súlypont, középvonal tulajdonságai).

Bizonyítsa a szögfelezőtételt. Bizonyítsa a Pitagorasz-tételt és megfordítását. Bizonyítsa a magasság- és a befogótételt. Húrnégyszög, érintőnégyszög tételének ismerete (bizonyítással) és alkalmazása.

118

Sokszögek

Kör

ismereteit egyszerű feladatokban. Konvex síknégyszög belső és külső szögeinek összege, alkalmazásuk egyszerű feladatokban. Ismerje és alkalmazza konvex sokszögeknél az átlók számára, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tételeket. Tudja a szabályos sokszögek definícióját. A kör részeinek ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. Tudja és használja, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, s hogy külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. A szög mérése fokban és radiánban. Tudja és alkalmazza feladatokban, hogy a középponti szög arányos a körívvel és a hozzá tartozó körcikk területével.

A konvex sokszög átlóinak száma, a belső és külső szögösszegre vonatkozó tétel bizonyítása.

Bizonyítsa, hogy a kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, valamint hogy a külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak.

Igazolja és alkalmazza feladatokban a kerületi és középponti szögek tételét. Ismerje és használja a látókör fogalmát. Tudja és alkalmazza feladatokban a Bizonyatsa a Thalész-tételt és Thalész-tételt és megfordítását. megfordítását. 4.3.2 Térbeli alakzatok Henger, kúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp ismerete, alkalmazása egyszerű feladatokban. 4.4 Vektorok síkban és térben Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor fogalma, abszolútértéke, - nullvektor, ellentett vektor, - vektorok összege, különbsége, vektor skalárszorosa, - vektorműveletekre vonatkozó műveleti azonosságok, - vektor felbontása összetevőkre. Skaláris szorzat definíciója, tulajdonságai. Ismerje és alkalmazza feladatokban a következő definíciókat, tételeket: - vektor koordinátái, - a vektor 90°-os elforgatottjának koordinátái, - vektorok összegének, különbségének, skalárral való szorzatának koordinátái, - skalárszorzat kiszámítása Tudja bizonyítani a skalárszorzat koordinátákból. koordinátákból való kiszámítására vonatkozó összefüggést. Vektorok alkalmazása feladatokban. 4.5 Trigonometria Tudja hegyesszögek szögfüggvényeit derékszögű háromszög oldalarányaival definiálni, ismereteit alkalmazza feladatokban.

119

4.6 Koordinátageometria 4.6.1 Pontok, vektorok

4.6.2 Egyenes

4.6.3 Kör

4.6.4 A parabola

Tudja a szögfüggvények általános definícióját. Tudja és alkalmazza a szögfüggvényekre vonatkozó alapvető összefüggéseket: pótszögek, kiegészítő szögek, negatív szög szögfüggvénye, pitagoraszi összefüggés. Tudjon szögfüggvényeket kifejezni egymásból. Ismerje és alkalmazza a nevezetes szögek (30°, 45°, 60°) szögfüggvényeit. Egyszerű trigonometrikus egyenletek megoldása. Tudja és használja a szinusz- és a koszinusztételt. Tudjon számolásokat végezni általános háromszögben. Tudja AB vektor koordinátáit, abszolútértékét. Két pont távolságának, szakasz felezőpontjának, harmadoló pontjainak felírása, alkalmazása feladatokban. A háromszög súlypontja koordinátáinak felírása, alkalmazása feladatokban.

Bizonyítsa a pitagoraszi összefüggést.

Függvénytáblázat segítségével tudja alkalmazni egszerű feladatokban az addíciós összefüggéseket [sin(+), cos(+), tg(+)].

Bizonyítsaa szinusz-és a koszinusztételt.

Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására vonatkozó összefüggések igazolása.

Igazolja a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggést. Ismerje a háromdimenziós vektorokat. Tudja felírni különböző adatokkal Az egyenes egyenletének levezetése meghatározott egyenesek egyenletét. különböző kiindulási adatokból a síkban. Egyenesek metszéspontjának számítása. Ismerje egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének koordinátageometriai feltételeit. Elemi háromszög- és négyszöggeometriai feladatok megoldása koordinátageometriai eszközökkel. Adott középpontú és sugarú körök A kör egyenlentének levezetése. egyenletének felírása. A kör és a kétismeretlenes Kétismeretlenes másodfokú másodfokú egyenlet kapcsolata. egyenletből a kör középpontjának és Két kör kölcsönös helyzetének sugarának meghatározása. meghatározása, metszéspontjainak Kör és egyenes metszéspontjának felírása. meghatározása. Külső pontból húzott érintő A kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírása. egyenletének felírása. Alkalmazza ismereteit feladatokban. A parabola x2 = 2py alakú egyenletének levezetése. Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra.

120 4.7 Kerület, terület

4.8 Felszín, térfogat

Ismerje a kerület és a terület szemléletes fogalmát. Háromszög területének kiszámítása különböző adatokból: t = ama / 2; t = (ab sin) / 2. Nevezetes négyszögek területének számítása. Szabályos sokszögek kerületének és területének számítása. Kör, körcikk, körszelet kerülete, területe. Kerület- és területszámítási feladatok. Ismerje a felszín és a térfogat szemléletes fogalmát. Egyenes hasáb, gúla, forgáshenger, forgáskúp, gömb, csonkagúla és csonkakúp felszínének és térfogatának kiszámítása képletbe való behelyettesítéssel.

A háromszög területének kiszámítására használt képletek bizonyítása, további összefüggések: t = sr (bizonyítással) t = [s(s - a)(s - b)(s - c)] alkalmazása. A területképletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása. A területképletek bizonyítása. A kétoldali közelítés módszerének gondolata. Összetett térgeometriai feladatok megoldása.

5. Valószínűségszámítás, statisztika A modern tudományelmélet egyik fontos pillére az a gondolkodásmód, amellyel a sztochasztikus jelenségek leírhatók. A társadalomtudományi, a természettudományi és a közgazdasági törvényeink nagy része csak statisztikusan igaz. A mindennapi élet történéseit sem lehet megérteni statisztikai ismeretek nélkül, mivel ott is egyre gyakrabban olyan tömegjelenségekkel kerülünk szembe, amelyek a statisztika eszközeivel kezelhetők. A sztochasztika gondolkodásmódja a XXI. század elejére az emberi gondolkodásnak, döntéseknek és cselekvéseknek olyannyira alapvető része lesz, hogy elsajátítása semmiképpen sem kerülhető meg. Ebben a témakörben középszinten csak az alapfogalmak megértését és használatát követeljük meg, míg emelt szinten a téma matematikai felépítésének egyes részeiről is számot kell adni. E fejezet követelményrendszere két ellentétes tendencia közötti kompromisszum jegyében született, mely szerint alapvető társadalmi szükség mutatkozik a téma iránt, miközben a tanításban elfoglalt helye ma még igencsak periférikus. 5.1 Leíró statisztika 5.1.1 Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai

Tudjon adott adathalmazt szemléltetni. Tudjon adathalmazt táblázatba rendezni és táblázattal megadott adatokat feldolgozni. Értse a véletlenszerű mintavétel fogalmát. Tudjon kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni.

Tudjon hisztogramot készíteni, és adott hisztogramról információt kiolvasni.

Tudjon adott diagramról információt kiolvasni. Tudja és alkalmazza a következő fogalmakat: osztályba sorolás, gyakorisági diagram, relatív gyakoriság. 5.1.2 Nagy adathalmazok Ismerje és alkalmazza a következő Ismerje az adathalmazok egyesítése jellemzői, statisztikai mutatók fogalmakat: és átlaguk közötti kapcsolatot. - aritmetikai átlag (súlyozott számtani közép),

121 - medián (rendezett minta közepe), - módusz (leggyakoribb érték). Ismerje és használja a következő fogalmakat: terjedelem, átlagos abszolút eltérés, szórás. Szórás kiszámolása adott adathalmaz esetén számológéppel. Tudjon adathalmazokat összehasonlítani a tanult statisztikai mutatók segítségével. Az adathalmaz eloszlása, számtani közepe és szórása közötti kapcsolat szemléletes értelmezése, használata. (Az adatok hány százaléka esik az átlag szórásnyi, kétszórásnyi, háromszórásnyi környezetébe.) 5.2 Valószínűségszámítás és a matematikai statisztika elemei 5.2.1 Véletlenjelenségek Véges sok kimenetel esetén jellemzése, valószínűség szimmetria-megfontolásokkal számítható valószínűségek (egyenlő esélyű elemi eseményekből) egyszerű feladatokban. Esemény, eseménytér konkrét példák esetén. A klasszikus (Laplace-) modell ismerete. Geometriai valószínűség. Szemléletes kapcsolat a relatív gyakoriság és a valószínűség között. 5.2.2. A sokaság Valószínűségek kiszámítása paraméterének ismeretében a visszatevéses mintavétel estén. minta relatív gyakoriságának becslése

Ismerje és alkalmazza a következő fogalmakat: esemény, eseménytér matematikai fogalma, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség, események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége. A nagy számok törvényének szemlélete tartalma (nagyobb n-ekre valószínűbb, hogy |k/n-p|< A binomiális eloszlás (visszatevéses modell) és a hipergeometriai eloszlás (visszatevés nélküli modell) tulajdonságai és ábrázolása. Várható érték, szórás fogalma és kiszámítása a diszkrét egyenletes és a binomiális eloszlás esetén. Intervallumbecslés a relatív gyakoriságra (adott valószínűséggel milyen intervallumba esik a relatív gyakoriság).

ANGOL NYELV BEVEZETÉS Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó képes-e valós kommunikációs céljait a négy nyelvi alapkészség terén (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) megvalósítani. A vizsga mindkét szinten írásbeli és szóbeli részből áll, gerincét a négy nyelvi alapkészség mérése alkotja, és az összpontszámon keresztül ad képet a vizsgázó idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájáról. A kommunikatív készségek alkalmazásához a nyelvhasználónak rendelkeznie kell megfelelő mennyiségű szókinccsel, és ismernie kell a nyelv struktúráját. A nyelvi elemek értését az olvasott és hallott szövegértési feladatokban közvetett módon, a beszéd- és íráskészséget mérő feladatokban pedig közvetlenül mérjük. A nyelvtani és lexikai kompetenciát egy külön vizsgarész keretében célzottan is mérjük. A vizsga egynyelvű, azaz közvetítési készséget nem mér.

122 Az idegen nyelvi érettségi vizsga szintmeghatározásai igazodnak az Európa Tanács skálájához. A vizsgaszintek az Európa Tanács skálájának két-két nyelvi szintjét fogják át: középszinten az A2-B1 szinteket, emelt szinten a B2-C1 szinteket. Európa Tanács C2 Mastery C1 Effective Operational Proficiency B2 Vantage B1 Threshold A2 Waystage A1 Breakthrough

Érettségi vizsga Emelt szint Középszint

A követelmények a Nemzeti alaptanterv, a Kerettanterv, az Idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményei, valamint az Európa Tanács idegennyelv-oktatással kapcsolatos ajánlásai alapján készültek. I. FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK EMELT SZINT A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK VIZSGASZINTEK Emelt szint 1. Olvasott szöveg értése 1.1. Készségek

A vizsgázó képes

- megérteni a szöveg mélyebb, másodlagos értelmét. 1.2. Szövegfajták

- irodalmi szövegek, - kritikai írások. 2. Nyelvhelyesség 2.1. Készségek

A vizsgázó képes - változatos nyelvtani szerkezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, létrehozás), - a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pontos használatára

123 komplex szövegekben is. 3. Hallott szöveg értése 3.1. Készségek

A vizsgázó képes

- megérteni az adott álláspont mellett és ellen szóló érveket, - felismerni a szöveg hangnemét, következtetni a beszélők egymáshoz való viszonyára. 3.2. Szövegfajták

- közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudvaron, repülőtéren, áruházban), - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő, információs szolgálatok: útinformáció, nyitva tartás, menetrend), - utasítások (pl. utcán, repülőtéren, pályaudvaron), - médiaközlemények (pl. időjárásjelentés, reklám, programismertetés, rövid hír), - beszélgetések, telefonbeszélgetések, - riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. 4. Íráskészség

4.1. Készségek

A vizsgázó képes - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkezstéssel szöveget alkotni, - a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfelelően igényesen megszerkeszteni, - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - álláspontját, érvrendszerét következetesen, összetetten, árnyaltan kifejteni.

4.2. Szövegfajták

- magánlevél - hivatalos levél, - olvasói levél,

124 - önéletrajz, - pályázat, - cikk diákújság számára. 5. Beszédkészség 5.1. Készségek

A vizsgázó képes - gondolatait árnyaltan kifejezni, álláspontját, érvrendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni, - olyan kiejtéssel, hanglejtéssel és tempóban beszélni, hogy beszéde jól érthető legyen, - változatos kommunikációs stratégiákat alkalmazni (pl. a kompenzációs stratégiák hatékony alkalmazása), - gondolatait nyelvhelyességi szempontból pontosan kifejezni, - az összetettebb gondolatmenetnek megfelelő igényes mondatszerkesztéssel beszélni. B) TÉMAKÖRÖK

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek. TÉMÁK

VIZSGASZINTEK Emelt szint

1. Személyes vonatkozások, család - A család szerepe az egyén és a társadalom életében - Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése 2. Ember és társadalom - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság) - Lázadás vagy alkalmazkodás; tizenévesek útkeresése - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében

125 - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése - A fogyasztói társadalom, a reklámok - Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk - A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - A természet és az ember harmóniája - A környezetvédelem lehetőségei és problémái - Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

4. Az iskola

- Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban 5. A munka világa - A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák 6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

8. Utazás, turizmus

- Az étkezési szokások hazánkban és más országokban - Ételspecialitások hazánkban és más országokban - A kulturált étkezés feltételei, fontossága - A szenvedélybetegségek - A gyógyítás egyéb módjai - A szabadidő jelentősége az ember életében - A művészet szerepe a mindennapokban - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok - A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra - Az idegenforgalom jelentősége

9. Tudomány és technika - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra, az emberiségre C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK

126 1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten: Helyzet Áruházban, üzletben, piacon Családban, családnál, baráti körben Étteremben, kávéházban, vendéglőben Hivatalokban, rendőrségen Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállodában Iskolában Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban Országhatáron Orvosnál Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen Tájékozódás az utcán, útközben Telefonbeszélgetésben Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

Szerep vevő vendéglátó, vendég vendég, egy társaság tagja ügyfél, állampolgár vendég tanuló, iskolatárs vendég, látogató, egy társaság tagja turista beteg, kísérő ügyfél munkavállaló helyi lakos, turista hívó és hívott fél utas, útitárs

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi megvalósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a teljesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat. A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizsgázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejeznie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that stb. Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető. 1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás

Példa

Excuse me. Pardon? etc. Köszönés, elköszönés és arra reagálás Good morning. Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc. Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás My name's ... Have you met Tom? Nice to meet you, etc. Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más XYZ, five two double one six eight. személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc. Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Dear Tom, Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc.

127 Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Köszönet és arra reagálás

Bocsánatkérés és arra reagálás

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás

Give my regards to ..., etc. How are you? How are you doing? Fine./OK.) Not very well, I'm afraid. What's the matter? Actually, I'm suffering from..., etc. Thank you. Thanks. It's very kind of you. You're welcome. It's all right. My pleasure, etc. I'm sorry. I do apologize. That's all right. Never mind, etc. Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedettlenség

Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés

Példa It was most kind of you, etc. Sorry to hear that. I regret it, etc. Great! I'm so glad, etc. That's fine. I'm quite happy with that. That wasn't very good. I'm tired of it, etc. I can hardly believe it. Amazing, isn't it? etc. I'm looking forward to... I hope... I can hardly wait for..., etc. I'm worried about him. It was really frightening, etc. I'm sorry to hear that. I'm disappointed, etc. Oh, no! I'm fed up with it, etc. I am sorry. Oh, dear. I'm sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés

Példa What do you think? I think it's unfair, etc. Are you interested in sports? I'm interested in... I'm not keen on it, etc. I think it's great.

128 Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret, és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség

Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás

I don't like it, etc. You're right. You're wrong, etc. I agree. I doubt it. I don't agree with it, etc. That was fine. It wasn't very nice of you, etc. I don't think so. I'm afraid you are wrong, etc. That was really nice. Well done. Thank you, etc. I don't mind, etc. I promise. I'll do it, etc. I'd like an ice-cream. I'm going to buy a house, etc. I'd like to travel to... I want to pay, etc. I can understand French. He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It's time to go, etc. She must be tired. I'm not sure, etc. I prefer tea to coffee. I'd rather have a rest. What would you prefer? etc. You had better stay at home. You shouldn't have done it.

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés

Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés

Példa It's a pen. The boy talking to Jane is my brother, etc. First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc. When will the plane land? At 6.40. How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc. Did you see him? Yes, I did./No, I didn't, etc. Do you know his name? I have no idea, ete. Can you tell me the way to ...? I'm afraid, I can't, etc. He must be at home. He can't be there. Maybe he is right, etc. Do you know Peter? Yes, I've already met him, etc. I suppose I can come, etc. I remember saying that. I don't remember where I put it, etc.

129 Indoklás (ok, cél)

I didn't go walking because it was raining. We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándékok Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás

Rendelés Meghívás és arra reagálás

Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás

Példa Could you give me a pen? Would you pass me the sugar, please? I'd like you to ..., etc. Keep off the grass. You must not smoke here, etc. Let's go out tonight. Good idea. Why don't we go to the cinema? I'd prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I'd rather not, etc. I'll have a Coke, please, etc. Would you like to come to a party? Yes, I'd love to. Let's meet on Sunday. Sorry, I can't make it ..., etc. Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No, thank you, etc. This doesn't work. I have a complaint, etc. What shall I do? Why don't you....? I think you should ..., etc. I think you shouldn't ..., etc. May I go out? Yes, of course./I'm afraid, not, etc. Will you do this for me? Certainly./Yes, of course, etc. Shall I carry it for you? That's very kind of you, etc.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák) Kommunikációs szándékok Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás

Példa Sorry, what did you say his name was? Could you repeat it, please? etc. Sorry, I don't understand, etc. Can you spell it for me? etc. Could you speak a little more slowly, please? etc. I'd like to say/tell you ... I say..., etc. I'll tell you what... The question is... The trouble is ..., etc. That reminds me... Talking of holidays ..., etc. Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc. Yes, sure... It is, isn't it? etc.

130 Körülírás Példa megnevezése

To put it in another way, etc. A vehicle, for example a bus. A vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc. Right ... OK. Well, it's been nice talking to you, etc.

Beszélgetés lezárása

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS 1. Nyelvtani szerkezetek A mellékelt struktúrák listája tájékoztató jellegű, csak kategóriákat jelöl. A felsorolás természetéből adódóan nem lehet teljes. A középszintre vonatkozó lista a Kerettantervre épül, de a leírás nem fogalomköröket, hanem a leíró nyelvtan kategóriáit használja. Ezeknek a szerkezeteknek az aktív használata várható el a vizsgázótól. A receptív készséget mérő vizsgarészekben használt szövegekben előfordulhatnak a listán nem szereplő szerkezetek is, ezek azonban nem képezik a mérés részét. Emelt szinten a mai angol köznyelvben előforduló valamennyi nyelvi szerkezet ismerete a felismerés szintjén elvárható. A listán szereplő szerkezetek aktív ismeretét célzottan a nyelvhasználati vizsgarészben mérjük. EMELT SZINT A középszinten felsorolt szerkezetek természetesen az emelt szinten is érvényesek. Nyelvtani szerkezet Modal verbs with perfect infinitive

Future Continuous Future Perfect Past Perfect Continuous Present Continuous Passive Past Continuous Passive Participle clauses Would - used for ast habits Wish - used for actions - to refer to unfulfilled events Gerund after idiomatic expression Conditionals - mixed type Inversion - to express emphasis

Hypotheses about the past Subjunctive

had better would rather

Példa You should have told her. They may have come home. It must have been a very good holiday. This time tomorrow I'll be flying over the ocean. By the end of this year they will have been married for 20 years. I was tired. I had been working all day. Our flat is being redecorated. He was bein questioned for hours. Going home I met Mary. Having finished lunch, we went back to work. I would go to the river every day when I was a young girl. I wish you would help me. I wish I hadn't said that. It's no use talking to him. There's no point in waiting here. If we had bought a map, we would know where we are. Never have we had such a good time. Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he forgot to bring a present. If only he hadn't said that. She insisted that she help her. It's funny that you should say that. I suggest he go home. We had better go home now. I would rather have a coffee. I would rather you didn't do that.

131 it's time

It's time we went.

2. Szókincs A szókincs mennyisége és minősége meghatározó eleme a nyelvtudásnak. A vizsgázó szókincse minőségében és mennyiségében legyen elég ahhoz, hogy az adott szinten elvárt módon és minőségben - meg tudja valósítani a kommunikációs szándékait szóbeli és írásbeli közlésekben, mindennapi és elvontabb témákban; - meg tudja érteni a mások által alkotott írásbeli vagy szóbeli közléseket; - tudja alkalmazni a közléshez szükséges szavak ismeretének hiányában a kompenzációs stratégiákat. A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

BIOLÓGIA FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK EMELT SZINT Témakör

Követelmények

1. Bevezetés a biológiába A biológia tudománya

A rendszertani kategóriák, a faj, a mesterséges és természetes rendszer fogalma. A szerveződési szint fogalma. Modellek.

Fizikai, kémiai alapismeretek

A diffúzió, az ozmózis, a felületi kötődés és a katalízis biológiai jelentősége, feltételei.

2. Egyed alatti szerveződési szint Szervetlen és szerves A C, H, O, N, S, P szerepe az élő szervezetben. alkotóelemek: A H+,Ca2+, Mg2+, Fe2+–3+, HCO3–, CO32–, NO3– Elemek, ionok természetes előfordulásai. szervetlen molekulák Az ionok természetes előfordulásai. Lipidek Szénhidrátok

A víz, a szén-dioxid és az ammónia jelentősége az élővilágban. A lipidek oldódási tulajdonságai, a zsírok és olajok, a foszfatidok, az epe biológiai szerepe. A fontosabb szénhidrátok természetes előfordulása, tulajdonságai.

Fehérjék

A fehérjék általános szerkezete (peptidlánc). Térszerkezete és aminosavsorrend. A fehérjék és az esszenciális aminosavak biológiai szerepe.

132 Nukleinsavak, nukleotidok

A DNS információhordozó, örökítő (önmegkettőződő) szerepe.

Az anyagcsere folyamatai: Felépítés és lebontás Az élőlények felépítő és lebontó folyamatainak kapcsolata (fototrófok, kemotrófok, autotrófok kapcsolata és heterotrófok). Az endo- és exocitózis. Felépítő folyamatok Lényegük (reduktív, energia-felhasználó), és helyük. A fotoszintézis szerepe a földi életben, alapfolyamatai. Lebontó folyamatok A biológiai oxidáció lényege, bruttó egyenlete. Az erjedés lényege, felhasználása. Mechanizmusuk. Sejtalkotók (az eukarióta

Ismerje fel rajzolt ábrán, mikroszkópban a sejtalkotókat.

sejtben)

A biológiai hártyák (membránok) szerepe, felépítésük általános elve. A passzív és az aktív szállítás. Állábas, ostoros, csillós mozgásokra az emberi szervezetben. A sejtek osztódási ciklusa. Mitózis és a meiózis. Sejtválasz külső és belső ingerekre. Mechanizmusa.

3. Az egyed szerveződési szintje Nem sejtes rendszerek: Vírusok

Fepítésük, biológiai, egészségügyi jelentőségük. A járványok.

Önálló sejtek:

A baktérium és az eukarióta sejt szerveződése.

Baktériumik

A baktériumok jelentősége; anyagcseréjük.

Egysejtű eukarióták Testszerveződésük és felépítő anyagcseréjük példákon.

Többsejtűség: Gombák, növények,

Az öt regnum elkülönítésének alapja.

állatok elkülönülése Az egysejtű szerveződés és a Sejtfonalak többsejtű szerveződés

133 Teleptest és típusai (sejttársulás, sejtfonal, teleptest). álszövet A gombák fonalas testfelépítése, spórás szaporodása. A teleptest és az álszövet jellemzői. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak

A növényvilág fejlődésének hajtóerői. Evolúciós „újítások a harasztoknál, a nyitvatermőknél és a zárvatermőknél. A növényismeret könyv használata a környezetében élő növények megismeréséhez, és élőhelyének, ökológiai igényeinek jellemzéséhez. A testfelépítés az életmód és a környezet kapcsolata (szivacsok, laposférgek, gyűrűsférgek, rovarok, lábasfejűek, a gerincesek nagy csoportjai – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök). Növényi szövettípusok működései, mikroszkópos képük. Felépítésük és alapfunkcióik. Fás szár. A virág biológiai szerepe, része, típusai. A virágos növények ivaros és az ivartalan szaporodása, szaporítása. Állati szövettípusok, működésük, mikroszkópos képük. A petesejt, a hímivarsejt, a zigóta, a hímnősség és a váltivarúság, az ivari kétalakúság, az embrionális és posztembrionális fejlődés fogalma. Életkörülmények és szaporodási mód kapcsolata. Regeneráció.

Viselkedés

Reflex, irányított mozgás, mozgásmintázat, társítások, belátásos tanulás.

4. Az emberi szervezet Homeosztázis

A homeosztázis fogalma, jelentősége. Az egészség fogalma.

Kültakaró

A bőr funkciói, részei. Ápolása, védelme.

A mozgás

A csontváz biológiai funkciói, a csontok szerkezete, lehetséges kapcsolataik. Néhány fontosabb emberi izom helye és funkciója. A vázizom felépítése. Az agykérgi funkciók szerepe.

134 A mozgási szervrendszer gyakoribb betegségei. A táplálkozás

A táplálkozás jelentősége, folyamatai. Az emésztőrendszer részei, funkciói. A máj szerepe. A fog részeit, a szájápolás higiéniája. A bélbolyhok helye, működése. A bélperisztaltika. Az éhség-, szomjúságérzet.A tápanyagok természetes forrása, hiányuk vagy túlzott fogyasztásuk következményei. Az étrend változása tevékenységtől, kortól, nemtől és állapottól függően. Az élelmiszer- és ételtartósítás alapvető szabályai.

A légzés

A légzőrendszer szervei, funkciói. A légcsere, a gázcsere és a sejtlégzés összefüggései. A gége részei, a hangszalagok szerepe. A vér szén-dioxid koncentrációjának szerepe. A légzőrendszert károsító tényezők és a légzőrendszer gyakori betegségeit fölismerésük, kezelésük. Mechanizmusa.

Az anyagszállítás A kiválasztás

A vér, szövetnedv, nyirok összetétele, fő működéseik. A vérzéscsillapítás módja. A vérszegénység lehetséges okai. A vér, a szöveti folyadék és a nyirok kapcsolata. A szív, a koszorúerek felépítése és működése. Vérnyomás, pulzus. Befolyásoló élettani hatások. A véreloszlás megváltozásának élettani funkciója. Az életmód és a táplálkozás hatása. Sebellátás. A kiválasztás funkciója, a vizeletkiválasztó rendszer főbb részei. A vizelet összetételét és mennyiségét befolyásoló tényezők. Mechanizmusa. Vesekőképződés megelőzése, művesekezelés.

A szabályozás

A szabályozás a vezérlés és a visszacsatolások Az idegsejt felépítése, és funkciója. A receptor,

135 a receptornak megfelelő (adekvát) inger, típusai Az idegrendszer általános jellemzése (mechanikai, kémiai, fény, hő). A szinapszis fogalma, a serkentő vagy gátló Az emberi magatartás biológiai- hatás magyarázata. pszichológiai alapjai A reflexív és a reflexkör fogalma. Hierarchikus felépítés. A gerincvelő főbb funkciói. Az agy főbb részei. A bőr és a belső szervek receptorai. Az érzékszervek működésének általános elvei. A szem részei, ezek működése, látáshibák, korrigálásuk. A pupilla, akkomodációs és szemhéjzáró reflex, a távolságészlelés. A külső-, közép- és belső fül része, működései. A nyúltvelői kemoreceptorok szerepe. A szaglóhám, az ízlelőbimbók szerepe. Az akaratlagos mozgások szerveződése. A motiváció szerepe. A kisagy fő funkciója, az alkohol hatása. A vegetatív működés fogalma, a szimpatikus és paraszimpatikus befolyásolás következményei. Mechanizmusa. Az öröklött és tanult magatartásformák. Öröklött és tanult elemek az emberi viselkedésben. A tanulás és az érzelmek kapcsolata. A tanulás kritikus szakaszait az egyedfejlődés során. Lorenz bevésődésre vonatkozó kísérletei. Megerősítés, szokás, függőség kialakulása. Vonzódás és taszítás, ezek formái, a csoportok közötti taszítás (agresszió) és altruizmus megnyilvánulásai. Oka. Ézelmi és értelmi fejlődés kapcsolata. Életmód, stresszbetegségek. Fájdalomcsillapítás. Az idegrendszer néhány betegsége. Mechanizmusuk.

136 A pszichoaktív szerek főbb csoportjai, a kémiai és a viselkedési függőségek közös jellegzetességei. A hormonrendszer, A hormonrendszer működésének lényege és szabályozása. hormonális A neurohormonális rendszer. működések Az immunrendszer, Az inzulin, adrenalin, tiroxin, tesztoszteron, oxitocin termelődési helye és hatása. A női immunitás nemi ciklus során végbemenő hormonális, és testi változások. A hormonális fogamzásgátlás biológiai alapjai. A cukorbetegség. Kialakulásának mechanizmusa. Antitest, antigén, immunitás. Az immunrendszer jellemző sejtjei. A gyulladás. Mechanizmusa. Az immunizálás, a kötelező védőoltások. Pasteur és Semmelweis tudománytörténeti jelentősége. Az AB0 és Rh-vércsoportrendszer. Rhösszeférhetetlenség. Vérátömlesztés, véradás, szervátültetés. A láz és a lázcsillapítás módjai. Az allergia és a környezetszennyezés közti kapcsolat. Szaporodás és egyedfejlődés

A férfi és női nemi szervek felépítése, működése, a megtermékenyítés. Az ivar meghatározottságának szintjei. Az ember magzati fejlődésének, születésének és posztembrionális fejlődésének fő szakaszai. Az öregedés során bekövetkező biológiai változások. Az emberi élet vége. A családtervezés módjai, a terhességmegszakítás lehetséges következményei. A meddőség gyakoribb okai és az ezeket korrigáló orvosi beavatkozások. Etikai problémáka (mesterséges ondóbevitel, lombikbébi, béranyaság, klónozás). Várandósság, terhesgondozás. Nemi úton

137 terjedő betegségek megelőzése. 5. Egyed feletti szerveződési szintek Populáció

A populáció fogalma. Növekedési modellek, korfák. A környezet fogalma, időbeli és térbeli változása. Tűrőképességi görbék és indikáció. A territórium, a rangsor, az önzetlen és az agresszív magatartás, a rituális harc, a behódolás fogalma, a párosodási rendszerek (csoportszerveződés) típusai. A szimbiózis, a versengés, az asztalközösség (kommenzalizmus,) az antibiózis, az élősködés és a táplálkozási kölcsönhatás (predáció) fogalma, állati és növényi példákkal.

Életközösségek (élőhelytípusok)

A flóra és fauna és az életközösség (élőhelytípus) fogalma. Térbeli és időbeli mintázatok, az emberi hatás felismerése. Egy iskolájához vagy lakóhelyéhez közeli terület élővilága. Egy tó feltöltődésének folyamata. A gyomnövény fogalma. Hazai élőhelytípusok.

Bioszféra, globális folyamatok

A bioszféra fogalma. A Gaia-elmélet. Civilizációs ártalmak, a természetes növényés állatvilágot pusztító és védő emberi beavatkozások. Globális és helyi problémák. Az ökológiai válság társadalmi és gazdasági összefüggései.

Ökoszisztéma

Az ökoszisztéma fogalma. Az életközösségek anyagforgalmának és energiaáramlásának jellemzői. A szén és az oxigén és a nitrogén körforgása. (Biogeokémiai ciklus.)

Környezet- és természetvédelem

A természetvédelem fogalma, a mellette szóló érvek.

138 A védett területek típusai. Hazánk nemzeti parkjai. A környezetvédelem a kibocsátás és ülepedés, a határérték fogalma. A légszennyezés forrásai, az üvegházhatás. A lehetséges teendok. A vizek tisztulása, tisztítása. Hagyományos és ,,alternatív” energiaforrások. A talaj romlásának, illetve javításának folyamata. A hulladék típusai, kezelésük lehetséges módja. 6. Öröklődés, változékonyság, evolúció Molekuláris genetika

A gén és allél, a genetikai kód, a kromoszóma, a rekombináció, a kromatinfonál és homológ kromoszóma fogalma. A DNS bázissorendje, a fehérje aminosavsorrendje, térszerkezete és biológiai funkciója valamint a tapasztalható jelleg közötti általános összefüggés. A mutáció fogalma, evolúciós szerepe és lehetséges hatásai. Mutagén hatások, csökkentésük vagy kivédésük lehetőségei. Kromoszóma-mutációk, kockázati tényezők. A génműködés szabályozásának fogalma. A daganatos betegségek és a kockázati tényezők.

Mendeli genetika

A haploid, diploid, homozigóta és heterozigóta, genotípus és fenotípus fogalmai. Az öröklésmenetek alaptípusai. A humángenetikai sajátos módszerei (családfaelemzés). Az ivarsejtek szerepe az ivar meghatározásában. A génkölcsönhatás és a génkapcsoltság. Öröklodo mennyiségi tulajdonságok és hajlamok.

Populációgenetika és Az ideális és a reális populáció fogalma, a mutációk, a szelekció szerepe, kapcsolat a evolúciós fajkeletkezés elméletével. A természetes folyamatok szelekció darwini modellje. Hardy–Weinberg modell. A populáció nagyságának természetvédelmi jelentősége. Adaptív és nem adaptív jellegű evolúciós

139 folyamatok. Az evolúció közvetlen bizonyítékai. A klón fogalma. Biotechnológai módszerek. Néhány, a géntechnológia mellett és ellen felsorakoztatható érv. Genetikai tanácsadás. Biológiai alkalmasság (fittnes) és az emberi élet értéke. A Human Genom Program célja. A bioszféra evolúciója

A fizikai és kémiai evolúció fogalma. Az emberszabású majmok és az ember vonásai. Az emberi faj egysége. Az ember származása.

TESTNEVELÉS FEJLESZTÉSI FELADATOK ÉS KÖVETELMÉNYEK EMELT SZINT TESTNEVELÉS ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A testnevelés érettségi vizsga célja A tárgy jellegéből következik, hogy a testkultúra értékeinek felismerésével és elsajátításával, illetve a mozgások megjelenítésével és teljesítményszintjével kapcsolatos követelmények külön kompetenciaként jelennek meg a követelményekben. A tanult sportági csoportok és a testkultúra különböző területei külön témaköröket fednek le. A testnevelés érettségi vizsga célja annak megállapítása, hogy a vizsgázó - képes-e az iskolai testnevelésben tanult sportágak technikájának teljesítményhez kötött bemutatására; - rendelkezik-e a testi képességekhez kapcsolódó ismeretek alkotó felhasználásával; - képes-e az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismeretek felhasználására és átadására; - rendelkezik-e az egyéni és társasjátékok, sporttevékenységek szervezéséhez szükséges ismeretekkel, képes-e ezek átadására és bemutatására; - képes-e a mozgás - kommunikáció alkalmazására. Célja továbbá annak megállapítása, hogy a vizsgázó ismeri és tudja-e értelmezni - értelmezni tudja-e a kultúra és a testkultúra kapcsolatrendszerét és a biológiai fejlődéssel összhangban a mozgásigény és mozgásszükséglet alakulását; - az önálló testedzés elméleti és gyakorlati alapjait, - ismeri-e a testi képességek és a mozgásműveltség sokoldalú fejlesztésének lehetőségeit, - tudja-e értelmezni a testi és lelki egészség megőrzésére vonatkozó lehetőségeket, a higiénés szokások jelentőségét; - ismeri-e a magyar sportsikereket és tudja-e értelmezni az olimpiai eszmét. Tartalmi követelmények EMELT SZINT Követelmények 1. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek Tájékozottság a helyi tantervben szereplő sportágak jelentősebb hazai és nemzetközi eredményeiről. A magyar olimpiai bajnokok sportágainak és eredményeinek ismerete, tájékozottság a magyar érdekeltségű sporteredményekben. Az olimpiai eszme fogalmának értelmezése. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés legfontosabb életkori mutatóinak alakulása. A serdülőkor jellemzése.

140 Egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben: Az egészségkárosító szokások hatásai, a lelki egyensúly. Testi képességek A kondicionális és koordinációs alapképességek értelmezése, fejlesztésük különböző módszerei. A képességek szerepe a teljesítményben. Gimnasztika A gimnasztika hatása és kapcsolata a sportágakkal. Gyakorlatok javaslata a testtartás javítására és a különböző kondicionális képességek fejlesztésére. Társas-, kéziszer- és szergyakorlatok. Atlétika A tanult atlétikai futó-, ugró- és dobóversenyszámok. A tanult futások, ugrások, dobások összehasonlítása technikájuk, sebességük és a kondicionális képességek szempontjából. Torna A női és férfi torna versenyszámai, a különböző szereken végrehajtható alapelemek és a legfontosabb baleset-megelőző eljárások. A tanult talaj- és szertornaelemek technikai végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete. Ritmikus gimnasztika Az RG versenyszámainak ismerete. Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika, és más zenés sportágakban. Küzdősportok, önvédelem Küzdőjátékok felsorolása különböző életkorú tanulók részére. A grundbirkózás szabályai. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása. Testnevelés és sportjátékok Labdajáték-előkészítő játékok felsorolása. Két választott sportjáték játékszabályainak értelmezése. Támadó és védőjáték lehetőségeinek bemutatása egy választott sportjátékban. Természetben űzhető sportok Egy választott sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés). A természetben végzett mozgások hatása az emberi szervezetre. 2. Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Leányok: kötélmászás állásból teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. A feljutás minimum ideje: 9,7 sec. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig minimum idő: 6,9 sec. Egy 64 ütemű szabad- vagy kéziszergyakorlat bemutatása. Atlétika Futások 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok minimum idő: 9,5 sec. Fiúk minimum idő: 8,4 sec. 2000 m síkfutás. Minimum idő: Lányok: 9,20 perc, fiúk 8,30 perc. Ugrások Magasugrás flop vagy hasmánt technikával. Lányok minimum magasság: 115 cm, fiúk 145 cm. Távolugrás választott technikával. Lányok minimum 380 cm, fiúk 480 cm. Dobások Egy választott atlétikai dobószám bemutatása választott technikával. Minimum szintek: Lányok: Kislabdahajítás: 30 m, súlylökés: 7,0 m, diszkoszvetés: 20 m, gerelyhajítás 20 m.

141 Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 4 kg, Diszkosz 1 kg, gerely 600 g. Fiúk: Minimum szintek: Kislabdahajítás: 42 m, súlylökés 9 m, diszkoszvetés 28 m, gerelyhajítás 32 m. Szerek súlya: normál kislabda, súlygolyó 6,25 kg, diszkosz 1,5 kg, gerely 800 g. Torna Talajtorna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. A gyakorlat időtartama 45-60 sec. Szekrényugrás Guggoló átugrás lebegőtámasszal bemutatása. Lányok 4 részes, széltében állított, fiúk 5 részes, hosszában felállított szekrényen. Felemáskorlát Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Gerenda Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló összefüggő kéziszergyakorlat bemutatása (a gyakorlat ideje kb. 60 sec). A kéziszer lehet: labda, karika, kötél, szalag, buzogány. Gyűrű Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Nyújtó Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Korlát Minimum 5 elemű, kötelezően előírt gyakorlat bemutatása. Küzdősportok, önvédelem A birkózás vagy a Dzsúdó alapelemeinek bemutatása. Dzsúdógurulás előre. Grundbirkózás. Úszás Egy választott úszásnemben 50 m úszás. Két másik úszásnemben 25 méter leúszása, szabályos rajtolással és fordulóval. Vízből mentés előgyakorlata. Testnevelés és sportjátékok Két sportjáték választása kötelező. Kézilabda Kapuralövés gyorsindítás után (társtól visszakapott labdával labdavezetés, passzív védő mellett beugrásos lövés). Távolbadobás tetszőleges lendületszerzéssel kézilabdával. Lányok: minimum 20 méter, fiúk 28 méter. Kosárlabda Mindkét oldalra végrehajtott, félpályáról kétkezes mellső átadás a büntető- vonal előtt álló társnak, rövidcsel után a visszakapott labdával megállás, majd megindulás labdavezetéssel az adogató előtt és fektetett dobás. A büntetővonal tetszőleges sarkáról indulva rövidindulás tempódobás. Labdarúgás Labdaemelgetés váltogatott lábbal. Minimum: Lányok: 4, Fiúk: 10 db. Szlalom-labdavezetésből kapuralövés. (Szlalompálya hossza 10 m, 5 kapu egyenlő távolságra, lövés 10 méterről kézilabdakapura.) Röplabda Kosárérintés és alkarérintés, 3 méter magasság fölé falra, folyamatosan. Minimum szint: Kosárérintésnél 6, alkarérintésnél 4 db érintés. Felső egyenes nyitás TESTNEVELÉS I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) Elméleti ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK

142 Emelt szint 1. A magyar sportsikerek 8 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Az adott év egy nemzetközi hazai érdekeltségű eredményének ismerete a helyi tantervben szereplő sportágban. Az olimpiai mozgalom feladata, tartalma (zászló, jelkép, jelmondat stb.). 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). A serdülőkor testi fejlődésének specialitásai. 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretekben és összefüggésekben. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. Az ügyesség és az ízületi mozgékonyság értelmezése. A képességek szerepe a teljesítményben. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 1-1 szabad gyakorlati alapformájú gyakorlat értelmezése testrészenként az izomcsoportokra kifejtett hatásuk alapján. Társas, kéziszer- és szergyakorlatok jellemzői. Testtartásjavító gyakorlatok, 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. A fizika törvényszerűségeinek érvényesülése a tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámokban. Ezek összehasonlítása technikájuk, sebességük, lendületszerzésük és a végrehajtáshoz szükséges kondicionális képességek szempontjából. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. A tanult technikai elemek végrehajtásának és a segítségnyújtás módjainak ismerete. A talajgyakorlat és a tanult szergyakorlatok elemeinek és elemkapcsolatainak megnevezése. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak Az esztétikum szerepe a ritmikus gimnasztika és az aerobik gyakorlatokban. felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 3 páros és 1 csapat küzdőjáték felsorolása és ajánlása különböző életkorú gyerekeknek. A grundbirkózás szabályainak ismertetése. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. Az úszás az ember életében. Egy úszásnem technikai végrehajtásának leírása. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos testnevelési játékok ismerete, elemenként 1-1 játék. Két választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése. Egy választott sportjáték támadó és védő játék lehetőségeinek bemutatása.

143 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. A természetben végzett mozgások jelentősége és hatása az emberi szervezetre. B) Gyakorlati ismeretek TÉMÁK VIZSGASZINTEK Emelt szint 1. Gimnasztika Lányok: kötélmászás állásból, teljes magasságig mászókulcsolással, ereszkedés függeszkedéssel állásba. A teljes feljutás ideje legfeljebb: 9,7 s. Fiúk: függeszkedés ülésből teljes magasságig. legfeljebb: 8,5 s. A mászókötél hossza 5 méter. Az adott iskolaévre érvényes kötelező 64 ütemű szabadgyakorlat bemutatása. 2. Atlétika Futások 60 méteres síkfutás térdelőrajttal. Lányok: legfeljebb: 9,5 s Fiúk: legfeljebb: 8,4 s 2000 méteres síkfutás Lányok: legfeljebb: 9:20 perc Fiúk: legfeljebb: 8:30 perc Ugrások A kél ugrószámból egy választása kötelező. Magasugrás (flop- vagy hasmánttechnika) Lányok: minimummagasság: 115 cm Fiúk: minimummagasság: 140 cm Távolugrás választott technikával Lányok: minimumtávolság 380 cm Fiúk: minimumtávolság: 480 cm Dobások Egy dobószám szabadon választott technikával történő bemutatása. Kislabdahajítás Lányok: minimumtávolság: 30 m Fiúk: minimumtávolság: 42 m. Súlylökés Lányok 4 kg-os súlygolyóval minimumtávolság: 7 méter Fiúk: 6 kg-os súlygolyóval Minimumtávolság: 9 méter Diszkoszvetés Lányok: 1 kg-os diszkosszal Minimumtávolság: 20 méter Fiúk: 1,5 kg-os diszkosszal Minimumtávolság: 28 méter Gerelyhajítás Lányok: 600 g-os gerellyel Minimumtávolság: 20 méter Fiúk: 800 g-os gerellyel Minimumtávolság: 32 méter 3. Torna A talaj és a szekrényugrás bemutatása kötelező, egy szer kötelezően választható. Lányoknál: felemáskorlát, gerenda, ritmikus gimnasztika választható. Fiúknál a szer lehet: gyűrű, nyújtó vagy korlát. Talajtorna Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása. Szekrényugrás Lányok: Guggoló átugrás lebegőtámasszal 5 részes széltében felállított szekrényen vagy 110 cm magas lovon. Fiúk: Terpeszátugrás lebegőtámasszal 5 részes hosszában felállított szekrényen vagy 120 cm magas lovon. Felemáskorlát Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása. Ajánlott elemek: kelepfelhúzódás, támaszhelyzetek, malomforgás, kelepforgás. Gerenda Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása. Ritmikus gimnasztika Különböző elemekből álló kéziszergyakorlat zenére történő bemutatása (a gyakorlat ideje 60 s). A kéziszer lehet: labda, karika, ugrókötél, szalag, buzogány. Gyűrű Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása. Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása. Korlát Az adott iskolaévre érvényes kötelező gyakorlat bemutatása. 4. Küzdősportok, önvédelem A birkózás alapelemeinek vagy a dzsúdó alapelemeinek bemutatása. A grundbirkózás szabályai szerinti küzdelem. 5. Úszás

144 Egyik úszásnemből 50 métert, két másik úszásnemből 25-25 métert kell úszni szabályos rajtolással és fordulóval. A folyamatos és lendületes úszás növeli a teljesítmény értékét. Vízből mentés előgyakorlata: a medence széléről beugorva az 5-10 m-re elhelyezett tárgy partra szállítása. 6. Testnevelési és sportjátékok Két sportjáték választása kötelező. Kézilabda Kapura lövés gyorsindítás után: saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Büntetődobás a kapu két oldalában elhelyezett zsámolyra. Érvényes a közvetlen találat. Nyolc kísérletből minimum 2 találatot kell elérni. Távolba dobás kézilabdával tetszőleges lendületszerzéssel Lányok: minimum 20 m. Fiúk: minimum 28 m. Kosárlabda Félpályáról a középkörből indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal előtt álló társnak, rövid csel után futás balra és a visszakapott labdával megállás bal láb elől. Hosszú indulással megindulva labdavezetés az adogató előtt, jobbkezes fektetett dobás. A gyakorlatot bal oldalra is végre kell hajtani. A 2-2 kísérletből a sikeresebb végrehajtást kell értékelni. Büntetővonal sarkánál elhelyezkedés kosárlabda alapállásban: rövid indulás után egy leütés tempódobás Labdarúgás Labdaemelgetés váltott lábbal. Lányok: minimum 4 db. Fiúk: minimum: 10 db. 10 méter hosszú, 5 egyenlő távolságra lévő kapu között szlalom labdavezetésből kapura lövés 10 méterről kis kapura. Összetett gyakorlat: félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 10-12 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. Röplabda Kosárérintés folyamatosan 3 méter magasság fölé a falra. Minimumkövetelmény: 6 érintés. Alkarérintés folyamatosan 3 méter magasság fölé a falra. Minimumkövetelmény: 4 érintés. Felső egyenes nyitás bemutatása váltott oldalra, érvényes a 3 méteres vonal mögötti terület: 8 kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet. Minimumkövetelmény: 1 sikeres kísérlet. Szakszó-, név- és fogalomtár Az alábbi szakkifejezések a részletes vizsgakövetelmények részét képezik azáltal, hogy pontosítják, konkretizálják az ismeretek körét. a szervezet energiaszolgáltató rendszere akadályfutás akceleráció átadások - légátadás, horogátadás, egykezes oldalsó átadás átlövés autogén tréning bedobás biológiai életkor biológiai feltételek cselekvésbiztonság cselezés diszkoszvetés egyéni felelősség elemkapcsolatok ellenálló képesség elzárás-leválás értékrend feladás felső nyitás fordulatok genetikai adottságok gyakorlatok az izmok munkájának jellege szerint: erő-, nyújtó-, lazító-, ernyesztőgyakorlatok gyakorlatok testrészre, izomcsoportra kifejtett hatás szerint: nyak-, kar-, törzs- (has-, hát-, oldal-), lábgyakorlatok hármasugrás

145 húzás irambeosztás iskolaérettség ismeret izomműködés jártasság kalapácsvetés kapustechnikák - kidobás, kirúgás, vetődés Kemény Ferenc képesség készség kinesztézia kondicionális képességek (erő, gyorsaság, állóképesség) koordinációs képességek (egyensúlyérzék, téri tájékozódóképesség, reakcióképesség, kinesztézis, gyorsasági koordináció, ügyesség) környezetkímélő tevékenység kudarckerülés kudarctűrés kultúra lábboltozat lelki higiénia les leütés megelőzés monotóniatűrés mozgáskészség mozgáskommunikáció mozgásműveltség nemi különbségek a testmozgásban nyugalmi pulzusszám olimpiai bajnokok - legalább 10 név ismerete olimpiai eszme, jelképek, bajnokok ortopédiai elváltozások önismeret pillangóúszás relaxáció rúdugrás sánc sikerorientáció stressz stretching szenvedélybetegségek - alkohol, drog, dohányzás tápanyagszükséglet társas gyakorlat, szergyakorlatok (pad, bordásfal), kéziszergyakorlatok (babzsák, bot, súlyzó, homokzsák stb.) tempódobás terheléses pulzusszám terhelési tényezők (intenzitás, ismétlésszám, pihenőidő) testi nevelés testkultúra testnevelés védekezés - letámadás

9. A középszintű érettségi témakörei

146

INFORMATIKA

TANTÁRGYBÓL

FÖLDRAJZ

TANTÁRGYBÓL

MAGYAR NYELV

TANTÁRGYBÓL

MAGYAR IRODALOM

TANTÁRGYBÓL

ANGOL, NÉMET, FRANCIA ÉS OLASZ NYELV TANTÁRGYBÓL MATEMATIKA

TANTÁRGYBÓL

FIZIKA

TANTÁRGYBÓL

KÉMIA

TANTÁRGYBÓL

BIOLÓGIA

TANTÁRGYBÓL

ÉNEK-ZENE

TANTÁRGYBÓL

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANTÁRGYBÓL TÖRTÉNELEM

TANTÁRGYBÓL

TESTNEVELÉS

TANTÁRGYBÓL

MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL MŰVÉSZETTÖRTÉNET

TANTÁRGYBÓL

147

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI INFORMATIKA TANTÁRGYBÓL

1. Információ és társadalom 2. Informatikai alapok – hardver 3. Informatikai alapok – szoftver 4. Szövegszerkesztés 5. Táblázatkezelés 6. Adatbázis-kezelés 7. Információs hálózati szolgáltatások 8. Prezentáció (bemutató és grafika) 9. Könyvtárhasználat

148

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI FÖLDRAJZ TANTÁRGYBÓL

1. Térképi ismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok A levegő burok A vízburok A talaj 4. a Földrajzi övezetesség 5. Népesség- és településföldrajz 6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság A gazdasági ágazatok 7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 8. Magyarország földrajza 9. Európa regionális földrajza 10. Az Európán kívüli földrészek földrajza 11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

149

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI MAGYAR NYELV TANTÁRGYBÓL 1.1

* 1.2

* 1.3

* 1.4

* 1.5

*

Ember és nyelv A nyelv mint jelrendszer A beszéd mint cselekvés A nyelv és a gondolkodás viszonya Nyelvcsalád, nyelvtípus A nyelvhasználat társadalmi vonatkozásai A szaktanár döntése alapján két témakör választható Kommunikáció A kommunikációs folyamat tényezői és funkciói, ezek összefüggései a kifejezésmódokkal A kommunikáció interdiszciplináris jellege Jel, jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelv használata, mint kommunikáció Kommunikációs funkciók és közlésmódjuk Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció A szaktanár döntése alapján két témakör választható A magyar nyelv története Változás és állandóság a nyelvben A magyar nyelv rokonsága A magyar nyelv történetének fő szakaszai. A tihanyi apátság alapítólevele, a Halotti beszéd és könyörgés. Ó-magyar Mária siralom Nyelvművelés A szaktanár döntése alapján két témakör választható Nyelv és társadalom Társadalmi és területi nyelvváltozatok Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban Kisebbségi nyelvhasználatok A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat A szaktanár döntése alapján két témakör választható A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban. Szókincs és frazeológia A szaktanár döntése alapján két témakör választható

150 1.6

* 1.7

* 1.8

*

A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelentése Szövegértelmezés A szöveg szóban és írásban Az intertextualitás A szöveg típusok Szöveg a médiában A szaktanár döntése alapján két témakör választható A szöveg A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai A szaktanár döntése alapján két témakör választható Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi, stilisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat A szaktanár döntése alapján két témakör választható

151

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI MAGYAR IRODALOM TANTÁRGYBÓL 1 1.1

1.2

* 1.3

1.4

1.5

* 1.6

1.7

* 1.8

Szerző, művek Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János Két-három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek A szaktanár döntése alapján négy alkotó választható Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző 2-3 lírai és-vagy epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Irodalmi nyilvánosság; nyomtatott szöveg, digitális közlés Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia A romantika, a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az avantgárdig) jellemzői és egy-két kiemelkedő képviselője A szaktanár döntése alapján két témakör választható Színház és dráma Színház és dráma különböző korszakokban 1-1 mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliere, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei Népköltészet, műköltészet, folklór Az adaptáció-irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban Szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei, egy-két tipikus műfaja Mítosz, mese és kultusz. Sikerek, divatjelenségek Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai A szaktanár döntése alapján két témakör választható Regionális kultúra Interkulturalitás A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai Kisebbségi irodalmak Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása

152 2 2.1

* 2.2 2.3

*

Értelmezési szintek, megközelítések Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése Az olvasott művekben motívumok, témák változatainak felismerése, értelmezése A szaktanár döntése alapján két témakör választható Műfajok, poétika Műnemek, műfajok. Poétikai fogalmak alkalmazása Korszakok, stílustörténet Kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig A szaktanár döntése alapján két témakör választható

153

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ANGOL, NÉMET, FRANCIA ÉS OLASZ NYELV TANTÁRGYBÓL

1.

2.

3.

4. 5. 6.

7.

8.

9.

Személyes vonatkozások A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) A munka világa Pályaválasztás, továbbtanulás, vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Ételek, kedvenc ételek Gyakori betegségek, sérülések, baleset Szabadidő, művelődés, szórakozás Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, számítógép, internet Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Tudomány és technika A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

154

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI MATEMATIKA TANTÁRGYBÓL

1.

Halmazelmélet, logika

2.

Számfogalom és műveletek

3.

Számelmélet

4.

Algebrai kifejezések, műveletek

5.

Hatvány, gyök, logaritmus

6.

Egyenletek és egyenletrendszerek

7.

Egyenlőtlenségek és közepek

8.

Függvények

9.

Sorozatok

10.

Geometriai transzformációk

11.

Háromszögek geometriája

12.

Négyszögek, sokszögek geometriája

13.

Kör geometriája

14.

Térgeometria

15.

Vektorok

16.

Koordinátageometria

17.

Trigonometria

18.

Mérés geometriában

19.

Leíró statisztika

20.

Valószínűség számítás, kombinatorika, gráfok

155

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI FIZIKA TANTÁRGYBÓL I. Mechanika 1. Newton törvényei 2. Egyenes vonalú mozgások 3. Munka, mechanikai energia 4. Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 5. Periodikus mozgások II. Hőtan 6. Hőtágulás 7. Gázok állapotváltozása 8. Energiamegmaradás hőtani folyamatokban. A termodinamika főtételei 9. Halmazállapot-változások III. Elektromágnesesség 10. Testek elektromos állapota 11. Elektromos áram 12. Elektromágneses indukció 13. Elektromágneses hullámok 14. Geometriai fénytan – optikai eszközök

IV. Atomfizika, magfizika 15. Az anyag szerkezete 16. Atommodellek, az atom elektronszerkezete 17. A atommag összetétele, radioaktivitás 18. Sugárzások – sugárvédelem V. Gravitáció, csillagászat 19. A gravitációs mező – gravitációs kölcsönhatás 20. Csillagászat

156

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI KÉMIA TANTÁRGYBÓL

I.

Általános kémia 1. Atomok és belőlük származó ionok 2. Molekulák és összetett ionok 3. Halmazok 4. A kémiai reakciók 5. Reakciótípusok 6. A kémiai reakciók és az elektromos energia kölcsönhatása

II.

Szervetlen kémia 1. Az elemek és vegyületek szerkezete 2. Az elemek és vegyületek fizikai tulajdonságai és ezek anyagszerkezeti értelmezése 3. Az elemek és vegyületek kémiai sajátságai 4. Az elemek és vegyületek előfordulása 5. Az elemek és vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása 6. Az elemek és vegyületek szervetlen vegyületek legfontosabb felhasználásai 7. Az elemek és vegyületek jelentősége

III.

Szerves kémia 1. A szerves vegyületek szerkezete és csoportosításuk 2. A szerves vegyületek fizikai tulajdonságai 3. A szerves vegyületek kémiai sajátosságai 4. A szerves vegyületek előfordulása 5. A szerves vegyületek jelentősége 6. A szerves vegyületek laboratóriumi és ipari előállítása

IV.

Kémiai számítások 1. Termokémia 2. Kémiai egyensúly, pH-számítás 3. Elektrokémia

157

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI BIOLÓGIA TANTÁRGYBÓL

I.

II.

III.

IV.

V.

VI.

Bevezetés a biológiába 1. A biológia tudománya 2. Az élet jellemzői 3. Fizikai, kémiai alapismeretek Egyed alatti szerveződési szint 4. Szervetlen és szerves alkotóelemek 5. Az anyagcsere folyamatai 6. Sejtalkotók (az eukarióta sejtekben) Az egyed szerveződési szintje 7. Nem sejtes rendszerek 8. Önálló sejtek 9. Többsejtűség 10. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak Az emberi szervezet 11. Homeosztázis 12. Kültakaró 13. A mozgás 14. A táplálkozás 15. A légzés 16. Az anyagszállítás 17. A kiválasztás 18. A szabályozás 19. Szaporodás és egyedfejlődés Egyed feletti szerveződési szint 20. Populáció 21. Életközösségek (élőhelytípusok) 22. Bioszféra 23. Ökoszisztéma Öröklődés, változékonyság, evolúció 24. Molekuláris genetika 25. Mendeli genetika 26. Populációgenetika és evolúciós folyamatok 27. A bioszféra evolúciója

158

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL

1.

Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene

2.

Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene, Bartók, Kodály, Gershwin, Orff

3.

Dallamátírás

159

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANTÁRGYBÓL 1.

Alkotás Vizuális nyelv Technikák Ábrázolás, látványértelmezés Formaértelmezés Térértelmezés Színértelmezés Megjelenítés, közlés, Kifejezés, alkotás Kompozíció Érzelmek Folyamat, mozgás, idő Kép- és szöveg Vizuális információ Tárgyak és környezet

2.

Befogadás A megjelenítés sajátosságai Vizuális nyelv Térábrázolási módok Vizuális minőségek Látványértelmezés Kontraszt, harmónia Kontextus Technikák Vizuális kommunikáció Vizuális információ Tömegkommunikáció Fotó, mozgókép Tárgy- és környezetkultúra Forma és funkció Tervező folyamat Népművészet Kifejezés és képzőművészet Művészeti ágak Műfajok Művészettörténeti korszakok, irányzatok Stílusjegyek Alkotások és alkotók Műelemző módszerek Mű és környezete

160

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL

2.

Az1ókor és kultúrája . A középkor

3.

A középkori magyar állam megteremtése és virágkora

4.

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban

5.

Magyarország a Habsburg Birodalomban

6.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora

7.

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon

8.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

9. 10.

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig

11.

A jelenkor

12.

A mai magyar társadalom

1.

161

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖREI TESTNEVELÉS TANTÁRGYBÓL Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek o

Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt.

o

Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete.

2. A harmonikus testi fejlődés o

A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések).

3. Az egészséges életmód o

Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben.

o

Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük.

4. Testi képességek o

Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése.

o

A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai.

5. Gimnasztika o

A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére

o

Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa.

o

Légzőgyakorlatok.

o

A bemelegítés szerepe és kritériumai.

6. Atlétika o

A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege.

7. Torna o

A női és férfi tornaszerek ismertetése.

o

A legfontosabb baleset-megelőző eljárások.

o

Segítségadás gyakorlásnál.

162

8. Ritmikus gimnasztika o

Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában.

o

A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása.

o

Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban.

9. Küzdősportok, önvédelem o

Középiskolás tanulók részére 2-2 páros és l-l csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása.

10. Úszás o

Az úszás higiénéjének ismerete.

o

Az úszás az ember életében.

11. Testnevelési és sportjátékok o

Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése.

o

Egy választott sportjáték alapvető szabályainak ismertetése (pályaméretekjátékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok).

12. Természetben űzhető sportok

II.

o

Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.)

o

Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről.

Gyakorlati ismeretek 1. Gimnasztika 2. Atlétika (Futások. Ugrások. Dobások.) 3. Torna (Talajtorna. Szekrényugrás. Felemáskorlát. Gerenda. Ritmikus gimnasztika. Gyűrű. Nyújtó. Korlát.) 4. Küzdősportok 5. Úszás 6. Testnevelési és sportjátékok (Kézilabda. Kosárlabda. Labdarúgás. Röplabda.)

163

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET TANTÁRGYBÓL 1.

A mozgóképnyelv alapjai, a filmpoétika fogalmai

A képrögzítés és mozgásábrázolás alapjai és jellemzői A technikai képalkotás és a mozgóképi történetmesélés előtörténete A technikai kép jellemzői A látvány mozgóképi megszervezése Szerepjáték Montázs Mozgóképi elbeszélés 2.

Mozgóképi szövegértés, értelmezési szintek

A médiaszövegek és mozgóképi alkotások rendszerezése A valóság ábrázolásához való viszony Cselekményelemzés A mozgóképi szövegek jelentése 3.

Mozgóképi szövegalkotás

Egyszerű mozgóképi vagy médiaszövegek megszerkesztése 4.

Műfaj- és műismeret

A filmkultúra kettősége Műfaji jellemzők Korstílusok, szerzők és művek 5.

Egyetemes filmtörténeti ismeretek

A filmtörténet kezdetei A némafilmművészet A hangosfilmművészet kialakulása A modern film 6.

Magyar filmtörténeti ismeretek

A magyar film a II. világháború előtt Az új magyar film az ötvenes évektől a rendszerváltásig A kortárs magyar film

164

7.

Média a mindennapi életben

A társadalmi nyilvánosság Mediatizált információforrások használata A média és az életmód 8.

A médiaszövegek befogadása és a média közönsége

Intertextualitás Sorozatelv A befogadást befolyásoló tényezők A sztár Új médiatechnológiák 9.

Médiaintézmények

A médiaszöveg mint termék A médiaipar intézményei A médiaipar ellenőrzése 10.

A reprezentáció

Manipuláció A valóság sztereotip és torzított megjelenítése a médiában 11.

Jellegzetes televíziós műsortípusok

Hírműsorok Reklám Folytatásos teleregény (szappanopera) Showműsorok

165

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MŰVÉSZETTÖRTÉNET TANTÁRGYBÓL Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során Művészeti technikák A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek Őskor művészete Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Római művészet Ókeresztény művészet Bizánc és az iszlám világ művészete Népvándorláskor Román kor művészete Gótika művészete Reneszánsz Barokk Klasszicizmus és romantika Realizmus Impresszionizmus és posztimpresszionizmus Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió Avantgárd irányzatok a XX. század elején A XX. századi építészet irányzatai Művészet a két világháború között Művészet a második világháború után

166

10. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési rendje, értékelési módjai, formái Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái- rendje, korlátai. A tanulók értékelésében betöltött szerepe, súlya. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai. Értékelés, ellenőrzés és motiváció A tanulók rendszeres értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe. Az értékelés végigkíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különböző vizsgák zárják. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a szülőnek, s folyamatosan segíti az iskola ellenőrzési rendszerét. A munkaközösségekre ill. a nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk. Előzetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvű, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg. Az osztályozásánál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és munkaközösségi ill. tantárgyi szinten rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályokhoz tartozó követelményeket. Az 5 fokú osztályozás ajánlott követelményei: Írásbeli feladatoknál: 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen) Szóbeli feleltetésnél: 5 (jeles): kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítő kérdésekkel előadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, 4 (jó): összefüggően, jól felépített és előadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékszik, 3 (közepes): akadozva előadott ismeretanyag, a tanuló összefüggő feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadát segítő kérdések alapján felismeri a tanuló, 2 (elégséges): nehézkesen és igen hiányosan előadott ismeretanyag, a tények többségét segítő kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló. 1 (elégtelen): elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények ötven 50%-át sem tudja még segítő kérdésekre sem felidézni a tanuló.

167

Az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínűség elvét /feleltetés, dolgozatíratás, évfolyamfelmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelő értekezletek stb./. Értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás eszközeit egyaránt alkalmazzuk, az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamatjellemzésre és összegzésre. A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan annyi osztályzat szükséges félévenként, amennyi a kérdéses tantárgyból a heti óraszám, de legalább kettő. A nappali és az esti tagozaton minimálisan félévente egy olyan érdemjegynek kell lennie tanulónként minden közismereti tantárgyból ( azaz a készségtárgyak kivételével), amelyet a tanuló szóbeli feleletre kapott. Ugyanez a minimális követelmény a tantárgyankénti írásbeli értékelésekre is! Kivételt azok képezhetnek csak, akiknek osztályozó vizsgát kell tenniük. Év végén a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat figyelembe vesszük, a matematikai átlag egészrészénél rosszabb, illetve az átlagnál legalább egy jeggyel jobb érdemjegyet tilos megállapítani! A témazáró dolgozatokat és az évfolyam dolgozatokat súlyozottan, két jegyként vesszük figyelembe, az osztálynaplóba (e-naplóba) is így írjuk be. A kisérettségi írásbeli és szóbeli részét is témazáróként vesszük figyelembe. Az egész évfolyamot érintő felmérések ill. a kötelezően előírt „nagy” dolgozatokat, témazárókat legalább egy héttel előre bejelentjük. Az osztály várható terhelésével egyeztetjük: egy napon csak két témazáró dolgozat, illetve egy témazáró és két röpdolgozat íratható – bejelentési sorrend szerint. A röpdolgozatok és szóbeli feleletek ( az aktuális anyagból, ami legfeljebb az egy heti óraszámhoz tartozik ) száma napon belül nem korlátozott. Egy tanítási órán belül a tanuló aznapi teljesítménye érdemjeggyel csak egyszer értékelhető! A dolgozatokat két héten belül ki kell javítani. Ennek elmulasztása nem hatályvesztő jellegű, viszont a pedagógust munkahelyi vezetője elmarasztalja, felelősségre vonja ezért. Más ennek gyakorlására nem jogosult! A tanár az érdemjegyet köteles a naplóba haladéktalanul beírni. Ellenőrzésére és elmarasztalására azonban ismét csak az iskola vezetőségének tagjai jogosultak. A tanár a kijavított dolgozatot köteles a tanulóknak bevinni, megtekintésére közvetlenül a javítás után lehetőséget biztosítani, a szülő számára pedig a szülői fogadóóra keretében ugyanezt lehetővé tenni. Ha a tanuló vagy a szülő nem élt ezzel a lehetőségével, a pedagógust hivatalos fogadóidején kívül ezzel nem akadályozhatja munkája végzésében. A tanár valamennyi írásbeli számonkérést egy évig köteles megőrizni. Az írásbeli beszámolás formái:         

érettségi írásbeli osztályozó vizsga különbözeti vizsga javító- és pótlóvizsga kisérettségi írásbeli évfolyamdolgozat témazáró részösszefoglalás röpdolgozat

a levelező tagozaton kiegészül:

168

 osztályvizsga  beszámoló  tanár előtti vizsga  A szóbeli beszámolás vizsga vagy tanórai felelet. Levelező tagozaton lehet beszámoló és tanár előtti vizsga ezeken felül. A vizsgáztatás korlátait és formai követelményeit rendelet szabályozza. A tanórai szóbeli felelet nyilvános az osztály keretében. Értékelés alapja lehet még:        

házi dolgozat szorgalmi feladat kiselőadás kutatómunka pályamű versenyeredmény órai munka házi feladat hiánya

Az érdemjegy fegyelmező eszközként nem alkalmazható! Az otthoni kötelező feladatok nagysága egyik tanóráról a másikra – kivéve, ha közben legalább egy hét eltelik – nem haladhatja meg a tanórán feldolgozott/feldolgozható tananyag mértékét. Témájában a konkrét tananyaghoz kell a feladatnak kapcsolódnia. A feladat illetve annak értékelése a tanulót nem diszkriminálhatja, emberi méltóságában nem sértheti. A tanuló sem tehet a feladattal, az értékeléssel vagy a tanárral kapcsolatosan ilyen típusú észrevételt!

11. A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Csoportbontásban szervezett tanórák: idegen nyelv, informatika, érettségi előkészítők, tagozatos, valamint a testnevelés évfolyamon belül nemek szerint. A csoport létszáma nem haladhatja meg a 18 főt, nem kötelező indítású csoport esetén legalább 8 fő jelentkezése szükséges. Az egyéb foglalkozások szervezésénél is a fenti létszámkorlátok érvényesek,a további elveket a II.6. fejezetben határoztuk meg.

12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszereink A közoktatási törvény rendelkezik a tanulók fizikai állapotának felméréséről, melyet évente két alkalommal kell végrehajtani.

169

Vizsgálati módszerként a „HUNGAROFIT„ tesztrendszert használjuk, melynek anyagában szerepel a hátizom erejének mérése, amely elengedhetetlenül szükséges a helyes testtartás kialakításához és megtartásához. A HUNGAROFIT módszer az egészség/terhelhetőség szempontjából leglényegesebb – aerob állóképesség, általános izomerő, erő-állóképesség – faktorokat méri a testnevelés és sport sajátos eszközeivel. Aerob teljesítőképesség: a keringési rendszer legjobb mérőszáma. Az általános testi erő, erő-állóképesség: a mindennapi tevékenység során leginkább igénybevett izmok állapotáról nyújt felvilágosítás. Fentieknek megfelelően a következő méréseket végezzük: az aerob állóképesség mérése: Cooper teszt. Az erő, erő-állóképesség mérése: Helyből távolugrás / a láb dinamikus erejének mérésére / Hanyattfekvésből felülés /a hasizom erő-állóképességének mérésére / Hasonfekvésből törzsemelés / a hátizom erő-állóképességének mérésére/ Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás / a vállövi és karizmok dinamikus erőállóképességének mérésére / A kapott mérési adatok feldolgozása a FITSZOFT2000 számítógépes programmal történik, amely a mérési adatok beírása után elvégzi a számításokat, kategorizálja a megfelelő pontszám alapján, elkészíti az egyéni, az osztály és az iskolai értékelőlapot, módot nyújt a teljes adatállomány továbbítására, vizsgálja és ábrázolja a fejlődést akár egy-egy kiválasztott próba, vagy évfolyamok, osztályok vagy nemek alapján. Több éves változás vizsgálat – a mi esetünkben 4 éves – értékelése segítséget, irányt mutathat a további szakmai munkához.

13. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei „Félelmetes, hogy minden pillanatban felelősséget hordozunk a következő pillanatért…..De mégis nagyszerű tudni, hogy a jövő, saját jövőm és a dolgok a körülöttem lévő emberek jövője függ minden pillanatban meghozott döntésemtől”. Alapelveink: E feladatokban alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a környezeti nevelés, egészségnevelés stratégiai fontosságú a jövő szempontjából. Az egészség- és környezeti nevelés a megismerés, választás cselekvéssel áthatott egységében valósulhat meg, ez eredményezheti az egészségtudatos, környezettudatos magatartást, az erkölcsi alapú értékválasztást.

170

Az egészségnevelés, környezeti nevelés az egész nevelést átható nevelési szemléletmód, az ebből következő nevelői attitűdnek az egész tantestületet jellemeznie kell, csak így valósítható meg e komplex és multiplikatív pedagógiai feladat. A nevelésben az intézményesség és a személyesség optimális összhangjának kell érvényesülnie. A serdülők korosztálya iránt fokozottabb a felelősségünk, hiszen a saját identitás keresésének, a felnőtt világba való beavatódásnak e korszakában alakul ki a felnőttkor szokásrendszere, magatartásformái, így a nevelői, a felnőtt példamutatás felértékelődik.

14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendjében meghatározottak szerinti eljárásokkal törekszünk a hátrányok csökkentésére, kompenzálására. A diszkrimináció minden nyílt, vagy burkolt formája ellen határozottan fellépünk. Programjainkat a szocikulturális kiegyenlítésre törekedve és az anyagi hátrányok figyelembe vételével szervezzük meg.

15. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése, jutalmazásuk elvei Félévkor és a tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök, az osztályban tanító tanárok véleményének meghallgatásával állapítja meg. Véleményeltérés esetén a nevelőtestület az osztályozó értekezleten határoz. A magatartás minősítésére négy fokozatot kell használni: 5 példás 4 jó 3 változó 2 rossz A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: 5 példás 4 jó 3 változó 2 hanyag A szorgalom minősítő osztályzatainak megállapításakor a legfőbb megkülönböztető vonás az, hogy a tanulónak a tanulmányi munkához való viszonyában milyen szerepet játszik az igényesség és a rendszeresség, a kötelességtudat és érdeklődés. A jutalmazás elvei

171

A tanulónak jutalom adható, ha tanulmányi eredménye kiemelkedő, szorgalma példamutató, kiemelkedő közösségi, közéleti tevékenységet végez, az iskolai hagyományokat ápolja, versenyeken eredményesen szerepel. A jutalmazás formái Dicséretek: szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi Tárgyjutalmak: oklevél, könyv- és pénzjutalom, ösztöndíjak, Széchenyi-díj

16. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei: A következő évfolyamra léphet, ha minden tantárgyból legalább elégséges érdemjegyet kapott és hiányzása nem haladja meg a törvényben előírtakat. Ha a tanuló a javítóvizsgán bármely tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, úgy tanköteles kor esetén- a köteles tanévismétléssel folytatni, míg a nem tanköteles tanuló megismételheti az évet. A nem tanköteles tanulót abban az esetben , ha az adott évfolyam követelményeit második alkalommal nem teljesítette az iskola egyoldalú határozattal kizárhatja a közoktatási törvény értelmében. Nem teljesítette a tanév követelményeit az a tanuló, aki háromnál több tantárgyból kapott a szorgalmi idő végén elégtelen osztályzatot. - A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul harminc tanítási óránál – alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál – többet mulaszt, feltéve hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal, írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a) az Nkt. 5. § (1) bekezdés b)–c) pontjában meghatározott pedagógiai szakaszban a kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az előző bekezdésben foglaltak alapján az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanköteles tanuló 30 óránál többet mulaszt igazolatlanul osztályózó vizsgát köteles tenni, melyet a nevelőtestület az előzőekben részletezett feltételek mellett jogosult megtagadni. Az esti tagozaton, ha a tanuló munkája az adott félévben nem volt érdemjeggyel értékelhető, akkor ezt a szaktanár 3 héttel a félév vége előtt jelzi az osztályfőnöknek. Az osztályfőnök jelenti a tagozatvezetőnek. A tagozatvezető a levelező tagozatéval egyező formájú beszámolót szervez számukra, melyen lehetőséget kapnak az osztályzatok megszerzésére. Az esti tagozaton megszűnik a tanuló jogviszonya , ha 10 óránál többet mulaszt igazolatlanul.  A levelező tagozaton a beszámolók teljesítése a tanulói jogviszony fenntartásának a feltétele. A magasabb évfolyamra lépés osztályozási feltételei a felnőttoktatásban a nappali tagozatéval azonosak.  Bármelyik tagozaton bármelyik évfolyam megismétlését kérheti a tanuló, illetve a szülő eredményes végzés esetén, ha ezt indokoltnak látja.

172

17. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésének a fogyatékosság típusa szerinti programja Iskolánkban alapító okirat szerint a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési-, tanulási- vagy magatartási nehézségekkel küzdő tanulók integrált, a többi tanulóval együtt történő nevelése, oktatása folyik.

Általános felesztési követelmények diszlexiások, diszgráfiások számára Célok A tanévre meghatározott egyéni fejlesztési terv szerint. A mentességekre, a tananyag elvégzésére biztosított időre, az elérni kívánt fejlődés mérhető szintjére kitérő meghatározottsággal. Minimális célkitűzés a záró évfolyam végére: A tanuló képes legyen szóban magyar nyelv – és irodalomból és az első idegen nyelvből szóban eredményes érettségi vizsgát tenni. Fejlesztendő kulcskompetenciák / Módszerek Anyanyalvi kulcskompetencia A fennálló betű – és hangzócserék kiküszöbölésére irányuló gyakorlatok. Helyesírási gyakorlatok. Diktálás, másolás. Auditív módszerek előtérbe helyezése. Beszédes kommunikáció javítása. Szövegértési gyakorlatok írott és hangzó szöveg alapján. Olvasási gyakorlatok. Idegen nyelvi kulcskompetencia Auditív módszerek előtérbe helyezése. Szövegértés. Kommunikáció élő beszédben. Az aktuális tananyag alternatív, egyénre szabott feldolgozása. Olvasás – és írásgyakorlatok. Szótárhasználat készségének fejlesztése. Digitális kulcskompetencia Szövegszerkesztő használata.

173

Diktálás, másolás után helyesírási ellenőrző segítségével a szöveg korrigálása. Vállalkozói kulcskompetencia A bátor élő bezédben történő kommunikáció készségének fejlesztése. Elkerülő, kompenzáló technikák tanítása, melyekkel a sérült részképesség okozta pszichés feszültség oldható, más úton, területen elért sikerrel az önbizalom növelését elérni.

Általános felesztési követelmények diszkalkuliások számára Célok A tanévre meghatározott egyéni fejlesztési terv szerint. A mentességekre, a tananyag elvégzésére biztosított időre, az elérni kívánt fejlődés mérhető szintjére kitérő meghatározottsággal. Fejlesztendő kulcskompetenciák / Módszerek Anyanyelvi kulcskompetencia Pontos nyelvi kifejezés gyakorlása a matematikai logika szabályai szerint, a matematikai szaknyelv ismerete. Az aktuális szöveges matematikai fogalmak, definíciók, tételek ismerete. Matematikai szövegértési feladatok. Matematikai kulcskompetecia Számolási, műveletvégző készség javítása segédeszköz használatával és anélkül. Logikai készség fejlesztése. Bizonyítási, következtetési módszerek ismerete, halmazelméleti alapfogalmak helyes alkalmazása. Az aktuális tanyag alternatív, személyre szabott feldolgozása. Az elkerülhető számítások felimeréséhez vezető technikák, ötletek, gondolkodási sémák megismerése. Digitális kompetencia Számológép használatának gyakorlása, magas szintre fejlesztése. Egyszerű matematikai segédprogramok megismerése, alkalmazása. Vállalkozói kompetencia A bátor élő bezédben történő kommunikáció készségének fejlesztése. Elkerülő, kompenzáló technikák tanítása, melyekkel a sérült részképesség okozta pszichés feszültség oldható, más úton, területen elért sikerrel az önbizalom növelését elérni.

174

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása Általános elvek

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában – nevelésében az alábbiakat vesszük figyelembe: - a közoktatási törvény, a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait, - a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, - a fenntartó minőségirányítási programját, - a szülők elvárásait és - az általunk nevelt tanulók sajátosságait. Céljaink Célunk, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóink esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Azaz, hogy: - a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, - az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, - a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak iskolánk pedagógiai programjának tartalmi elemeivé, - a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározzuk: - a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, - a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, - a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 12.1. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. A tanulók között fennálló - egyéni adottságokból és igényekből adódó - különbségeket az iskolák a helyi pedagógiai programok kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé. 12.1.1. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei

175

a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő közoktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teszi szükségessé. 12.1.2. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása. b) A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében. c) A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása. d) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. e) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. 12.1.3. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság kialakulásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló - életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, - képességei, kialakult készségei, - kognitív funkciói, meglévő ismeretei. d) A társadalmi integráció kívánalmai: lehetséges egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel. A sajátos nevelési igényű tanuló fejlesztésére vonatkozó célokat, feladatokat, tartalmakat, tevékenységeket, követelményeket meg kell jeleníteni: a) az intézmény pedagógiai programjában, b) az intézmény minőségirányítási programjában (tervezési és ellenőrzési szinten), c) a helyi tantervben műveltségi területek, tantárgyak programjában, d) a tematikus egységekhez, tervekhez kapcsolódó tanítási-tanulási programban, e) az egyéni fejlesztési tervben. 12.2. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a közoktatási törvény foglalja össze. A közoktatási törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: - speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, - speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök. 12.3. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő - integrált - oktatásuk. Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való

176

együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: - Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, a szülők közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. - Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. - A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai - esetenként egészségügyi eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. - A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak - egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző - módosulásait; b) szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján - szükség esetén - megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. Az integrált nevelésben, oktatásban részt vállaló közoktatási intézmények igénybe vehetik az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, szak- és pedagógiai szakmai szolgáltatását, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a megyei/fővárosi közoktatás-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 12.4.. A beszédfogyatékos tanulók iskolai fejlesztésének elvei 12.4.1. A beszédfogyatékos tanuló Beszédfogyatékos az a tanuló, akinél veleszületett vagy szerzett idegrendszeri működési zavarok és a környezeti hatások következtében jelentős mértékű a beszédbeli akadályozottság. Ennek következtében átmeneti, illetve tartós zavarok léphetnek fel a nyelvi, kommunikációs és tanulási képességekben, a szociális kapcsolatok kialakításában.. A súlyos beszédfogyatékos tanulónál a kommunikációs nehézségek miatt különböző másodlagos pszichés eltérések (magatartási zavar) alakulhatnak ki. A fenti tünetek együttesen tanulási akadályozottságot is kiválthatnak. Amennyiben a beszédfogyatékosság a kisiskolás kor kezdetére tartósan fennmarad, a tanuló a továbbiakban is folyamatos gyógypedagógiai ellátásra szorul. Az iskolai oktatás, a pedagógiai, logopédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a beszédbeli

177

akadályok jellegétől függ. Ide tartozik a diszlexia és a diszgráfia is. Kialakulásukban gyakori tényező a megkésett beszédfejlődés, a illetve a hiperkinetikus aktivitászavar. súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, 12.4.2. A beszédfogyatékos, beszéd- és nyelvi fejlődésben akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A beszédfogyatékos tanuló többségi iskolában való integrált nevelése fejlesztő hatású számára.. Nagyon súlyos esetekben - főként az intenzív rehabilitáció érdekében - szükség lehet a beszédfogyatékos tanuló elkülönített - az e célra létesített gyógypedagógiai intézményben, osztályban történő - iskolai nevelésére, oktatására. Ennek időtartama azonban ésszerű időhatárok között átmeneti, a terápia eredményességétől függő, a család helyzetétől, terápiás együttműködésétől befolyásolt gyakorlat. A külön iskolákban törekedni kell arra, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön a többségi oktatásba, és különleges gondozása az intenzív rehabilitáció után, integrált oktatása mellett legyen biztosítva. a) A beszédfogyatékos tanulók fejlesztésében törekedni kell a pszichológiai és fiziológiai tényezők összhangjára, a személyiség és a beszédműködés kölcsönhatására, funkcionális összefüggésrendszerére. b) A fejlesztés legyen tudatos és tervszerű, melynek során a beszéd állapotának felmérésétől a fejlesztési terv meghatározásán át a tudatos módszerválasztáson túl a komplexitás és a folyamatkövetés is megvalósul. c) A módszerek megválasztásakor az életkor, a pszichikai sajátosságok, a beállítódás, az értelmi képesség, a beszédhiba típusának és súlyosságának, és a korrekció adott szakaszának figyelembevétele szükséges. d) A fejlesztésében meghatározó a sokoldalú percepciós fejlesztés, melynek során a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmozgási benyomások egymást erősítve fejlődnek. e) Fontos a transzferhatások tudatos kihasználása. Mivel a különböző beszédműveletek számos azonos, illetve közös elemből tevődnek össze, a fejlesztés a különböző átviteli megoldásokkal eredményesebbé tehető. f) A beszédfogyatékos tanulók nevelése, oktatása megköveteli az egyéni és csoportos foglalkozások változatos szervezeti kereteit. g) A súlyos beszédfogyatékos tanulók fejlesztése intenzív és folyamatos. h) A fejlesztést a szülők támogató együttműködése segíti. A terápiában - a minél gyorsabban automatizált jó beszédszint elérése érdekében - a tanulóval kommunikáló valamennyi felnőtt legyen partner. 12.4.3. A NAT alkalmazása A beszédfogyatékos tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. 12.4.3.1. Kiemelt fejlesztési feladatok A beszédfogyatékos tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok, az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek az irányadóak, de azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama módosulhat. Énkép, önismeret A személyiség fejlesztésében hangsúlyozott szerepet kap a szociális kapcsolatrendszer kommunikációs bázisa, a kommunikációs szándék tudatos megvalósítására nevelés. Információs és kommunikációs kultúra Az információszerzésben, tanulásban, szociális-kommunikációs fejlesztésben az informatikai eszközök segítő szerepe kiemelkedő. A számítógép írástechnikai

178

segédeszközként tanulási és munkaeszköz a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás Az informatikai eszközök tanulás során történő megfelelő és tudatos alkalmazásának különösen az írás- és olvasási nehézséggel küzdő tanulók esetében van kiemelt szerepe. Testi és lelki egészség A nevelésnek, oktatásnak átfogó képet kell nyújtania arról, hogy a tanuló miként viszonyuljon beszédfogyatékosságához. Kiemelt feladat a tanuló motiválása a beszédhibája leküzdésére, ugyanakkor felkészítése az esetleges visszaesésekre, azok kezelésére, valamint arra, hogy a maradandó tünetekkel később is együtt tudjon élni. 12.4.3.2. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tananyagtartalmat, a fejlesztésre fordított időt a sérülés jellege, mélysége, prognózisa befolyásolhatja. A Magyar nyelv és irodalom, a Művészetek, a Testnevelés és sport, valamint az Élő idegen nyelv fejlesztési feladatainak megvalósítása kíván nagyobb figyelmet, a beszédfogyatékosság típusától függően az egyes témakörök között hangsúlyeltolódások válhatnak szükségessé. Néhány szempont azonban általánosítható: - a súlyos beszédfogyatékos tanulók anyanyelvi fejlesztésében hosszabb begyakorlási, érési szakaszok tervezendők; - az anyanyelvi fejlesztés, gondozás a nevelés minden színterén és helyzetében, az oktatás teljes időtartama alatt központi szerepet játszik. Művészetek. Testnevelés és sport Mindkét műveltségi terület jól szolgálja a fejlesztés másik nagy területének, a téri orientáció, mozgás-, ritmus-, beszédkoordináció követelményeinek megvalósítását. A dráma és a tánc kiemelt szerepet kap a rehabilitációs célú feladatok megvalósításában is. Élő idegen nyelv A beszédfogyatékosság típusához igazodó módszerek - pl. dadogók esetében az írásbeliség, diszlexiás tanulóknál pedig az auditív módszerek - elsőbbségét szükséges biztosítani. 12.4.4. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A pedagógiai rehabilitáció ajánlott tevékenységformái - Szenzoros integrációs tréningek és terápiák. - Kommunikációs tréningek. Az egészségügyi rehabilitáció formái - Gyógyúszás. - Gyógytorna. - Relaxációs tréningek.

179

12.5.. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztésének elvei 12.5.1. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanuló A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiség-, illetve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. A részképesség zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) - elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttese tartozik. Jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. 12.5..2. A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése 12.5.2.1. A fejlesztés alapelvei A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján - az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. - A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. - Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: a) az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, b) a kudarctűrő-képesség növelése, c) az önállóságra nevelés. 12.5.2.2.. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai 12.5.2.2.1. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az

180

aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás-írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban, illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, e) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, f) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, g) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. 12.5.2.2.2. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága,

181

d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, g) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, h) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. 12.5.3. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. 12.5.4. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. Kiemelt szerepet kap az Énkép és önismeret, a Kommunikációs kultúra, a Testi és lelki egészség, a Felkészülés a felnőtt lét szerepére. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az élő idegen nyelv tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van.

182

A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. 12.6. A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (2) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési-oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. (3) Ha a tanuló a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás és az iskolai nevelés és oktatás keretében valósítható meg esetünkben. (4) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. (5) A sajátos nevelési igényű tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

183

(6) Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tanuló abban az évben kezdhet utoljára tanévet, amelyben betölti - középiskola és szakiskola esetén - a huszonkettedik életévét. A sajátos nevelési igényű tanuló esetén, valamint a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, az itt meghatározott életkorhoz három évet hozzá kell számítani. (8) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra tizenöt százaléka a sajátos nevelési igényű ( a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók számára. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. (9) Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, konzultáció, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából (a továbbiakban: nem kötelező tanórai foglalkozás). Ha az igazgató a fenntartó egyetértésével nagyobb időkeretet nem állapít meg, a nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete - osztályonként - az évfolyamra meghatározott heti kötelező tanórai foglalkozások mértékének a kilencediktizedik évfolyamon negyvenöt, tizenegyedik-tizenharmadik évfolyamon hatvan százaléka. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. (11) Az egyéni foglalkozásra rendelkezésre álló órakeretet annyi órával kell csökkenteni, ahány egyéni foglalkozást szerveztek. Az időkeret az iskolán belül az egyes évfolyamok és tanítási hetek, a kötelező és nem kötelező, valamint a tanórán kívüli foglalkozások között szabadon átcsoportosítható. 12.7. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos helyi eljárások alapelvei Iskolánkban a sajátos nevelési igényű (a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető, vagy vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő) tanulók integrált oktatása, nevelése, fejlesztése folyik.

184

A helyi határozatokat (mentesítés az értékelés egésze, vagy egyes részei alól, hosszabb idő biztosítása a követelmények elsajátítására) a szakértői bizottság véleményében foglaltak szerint alkotjuk meg és vesszük figyelembe. A területileg illetékes gyógypedagógiai intézmény szakmai szolgáltatását igénybe vesszük a tanulók rendszeres kontrolljában, a személyre és tanévre bontott fejlesztési terv elkészítésében. Javaslataik alapján korrigáljuk általános fejlesztési terveinket, biztosítjuk a szükséges taneszközöket. A diszlexiás, illetve diszgráfiás tanulók számára heti 1-1 óra fejlesztő foglalkozást tartunk magyar nyelv- és irodalomból, valamint idegen nyelvből, a diszkalkuliások számára matematikából. A tankönyvek ingyenességét biztosítjuk számukra. Személyiségük fejlesztésére kiemelt figyelmet fordítunk. A hátrányaikból eredő esetleges konfliktusokat igyekszünk megelőzni, szegregálásukat, diszkriminálásukat meggátoljuk. Pszichés gátlásaik oldását kompenzációs technikák elsajátíttatásával segítjük elő.

185

III. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK Jegyzőkönyvek, jelenléti ívek A dokumentum nyilvánossága Záró dokumentum. Érvényesség, jóváhagyás.

186

A dokumentum nyilvánossága A Pedagógiai Program elfogadást, jóváhagyást követően az intézmény honlapjára felkerül. (legfeljebb 30 napon belül) A Pedagógiai Program az iskola könyvtárában és a vezetőség tagjainál nyomtatott formában megtalálható. A könyvtári példány bárki számára helyben hozzáférhető. Tájékozódni a Pedagógiai Programmal kapcsolatban a vezetőség tagjainál, hivatalos heti fogadóóráikban, illetve előzetes egyeztetés alapján ettől eltérő időben lehet, csakúgy, mint bármely más hivatalos iskolai témában – a SZMSZ-ban rögzítettekkel egyező módon. A Pedagógiai Program hatálya IDŐBELI HATÁLYA: A Pedagógiai Program és annak esetleges későbbi módosításai intézményvezetői jóváhagyást követően, felmenő rendszerű bevezetéssel lépnek életbe, és visszamenőleges hatállyal nem érvényesek. A bevezetés időpontja: 2013. 09.01. Legkésőbbi felülvizsgálata: 2017.08.31. TERÜLETI HATÁLYA: Az intézmény területe és a külső iskolai szervezésű programok. SZEMÉLYI HATÁLYA: A Pedagógiai Programban foglaltak az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre érvényesek.